ERDELYI TˆRTENET

I. MEGSZ‡ML‡LTATT‡L
II. ES HIJJ‡VAL TAL‡LTATT‡L
III. DARABOKRA SZAGGATTATOL
ALAPKIAD‡S:
GROF B‡NFFY MIKLOS: ERDELYI TˆRTENET REGENYTRILOGIA NEMES-
KÜRTY ISTV‡N A BETELJESÜLT JOSLAT CIM█ TANULM‡NY‡VAL SZABAD TER
KIADO. BUDAPEST, 1993
B‡NFFY MIKLOS
A FALI IR‡S ELS┼ SZAVA:
MEGSZ‡ML‡LTATT‡L
(1934)
POLIS KˆNYVKIADO · KALOTA KˆNYVKIADO
ERDELYI REFORM‡TUS EGYH‡ZKERÜLET
KOLOZSV‡R, 2002
A BORITOT TERVEZTE
UNIPAN HELGA
A trilogia bor−toin
DIONÜSZOSZ, TIT‡N, NIOBE
reszletek a bonchidai kastely egykori szoborgaleriłjłbol,
Johann Nachtigall 1751-1753 kĞzĞtt keszćlt alkotłsai.
A Ielveteleket
Gy. Dłvid Gyula es Mezei Katalin kesz−tette
© B‡NFFY KATALIN 2001
ISBN 973 8341 08 6
ISBN 973 8341 09 4
,...Jala a Kirłly palotahłzłban
nagy b═ség és lakomłzłs tłnczolłs és
sok boroknak ivłsa. Es ki-ki dicséré az
maga aranyból, ezćstb═l, rézb═l, k═b═l,
fłból, vagy agyagból csinłlt isteneit, és
csşfolłk egymłst, vagy veszekedének
miattok.
Ugyan azon órłban az palotahłz fa-
lłnak oldalłn megjelenének tćzes em-
beri kéznek ujjai és kezdének −rni t▌zbe-
t▌kkel a falnak kĞvére. Lassan róttłk az
−rłs bet▌it, m−glen ott ragyoga ama szó:
Megszłmlłltattłl... De az −rłst nem lłtł
meg senki, mert hogy ittasok valłnak a
bortól és a haragtól és vitłzłnak az ma-
guk aranyból, ezćstb═l, rézb═l, k═b═l
fłból, vagy agyagból való isteneiknek
miatta..."
I. RESZ
I.
Szep kora szeptemberi napsćteses delutłn. Olyan ragyogo Ieny, hogy egy-egy pacsirta,
megreszegćlve a ragyogłstol, IĞl-IĞlszłll, IĞl a tćndĞkl═ egbe, ott verdes płr pillanatig a kis
szłrnyaival, majd Iejest bukik, le a magasbol, elsuhan a IĞld IĞlĞtt, hogy aztłn şjra IĞlszłll-
jon, şjra meg şjra. Azt hiszi tłn, hogy meg nyłr van.
De zĞld is meg minden, a tarlok słrga płszmłit IĞlverte a muhar, zĞldes zomłnckent lepte
be, teliszorta apro ingo rezedasz−n▌ kalłsszal, melyek kĞzĞtt itt-ott egy-egy megkesett pipacs
łgaskodik karmazsinvĞrĞsen.
Az enyhe Maros menti dombokon, melyek egyIel═l leszłllnak a szeles orszłgştig, jobbrol
a reten tşl pedig IĞlhasasodnak domborşan, azokon is zĞld a sok gyćmĞlcsIa es a tet═t
koszorşzo erd═. Meg semmi sem jelzi a kĞzeled═ ═szt, csupłn a kecskerłgo Iesl═ gyćmĞlcsei
t▌znek narancssz−n▌ cseppeket a kisse Ionnyadt lombba es csak a verIabokrok pirosodnak kis-
se.
Az ingovłnyos ret es a domb lankłja kĞzĞtt az şt hoIeher a portol, mely beszorta az łrok-
parton a nyşlsalłtłt, labodłt, telehintette a buzogłnytĞvis levelkelyheit, ellepte a bojtorjłnok
szetterjedt lapujłt.
Vasłrnap van młma, megis nagy Iorgalom volt delben az şton. Sok-sok kocsi sietett Vł-
słrhely Iele, sok zĞrg═s egylovas parasztszeker is. De hłt nagy nap volt ma a vłroson, nagy
dolog: loverseny. Oda igyekeztek mind, nagy porIelh═ket keltve a nyomukban.
Most csĞnd van. Most delutłn csak egyetlen kocsi halad ezen az orszłgşton ez visz Ma-
rosvłsłrhelyr═l keletre Balavłsłrra a Vłcmłnon łt es az elłgazłs utłn balra Nyłrłdszereda
Iele , egy hłromlovas berkocsi.
A vłsłrhelyi Iiłkeres Ğreg błrkłjłban nyugalmasan hłtrad▌lve Iiatal IerIi ćl. Abłdy Bł-
lint. KĞzeptermet▌, karcsş ember. Hosszş nyersselyem porkĞpĞnyeg van rajta, łllig begom-
bolva. A kalapjłt levette, azt a nagy karimłjş nemezkalapot, mely akkoriban, a bşr hłborş
utłn jĞtt divatba. Hullłmos sĞtetsz═ke hajłba a napsćtes vĞrĞses Ienyeket t▌z. Dacłra, hogy
sz═ke es vilłgos szem▌, jellegzetesen keleti t−pus. Kisse hłtrahajlo, er═sen dşcolt homlok,
szeles poIacsontokkal, IĞlIele hşzodo szemsarokkal.
Nem a loIuttatłsrol jĞn, hanem az łllomłsrol es Vłrsiklodra utazik Laczok Jen═ekhez, hol
a verseny utłn nagy ĞsszejĞvetel lesz es este błl.
A hłromorłs vonattal erkezett Denestornyłrol. Vonattal jĞtt, błr az anyja megk−nłlta az
egyik Iogatłval. De a Iiatalember meghallotta a hangjłn, hogy błr josz−vevel k−nłlja, megis
Ğrćlne, ha nem azokkal a kedves lovaival menne, kiket mind ═ nevelt a regi nagy h−r▌ menes-
ben es şgy szeretett, mintha azok is mind az ═ gyermekei volnłnak. Jol tudta, mennyire Ielti
═ket a strapłtol, megh▌lest═l, idegen istłllotol, młs lovak komiszsłgłtol. Azert hłt, ismerve
az anyja kedvet, azt mondta: inkłbb a delutłni szemellyel megy, mert sok volna innen
Denestornyłtol egy hajtłsban Vłsłrhelyen tşl hol a verseny Iolyik a szentgyĞrgyi retig, az
van Ğtven kilometer is, es meg onnan vissza a vłrosba es onnan ki Laczokekhoz, az is vagy
t−z-tizenĞt, ki kellene Iogni, kocsmłban etetni , nem, az nem erdemes! inkłbb a delutłni
szemellyel megy. Igy młr korłn ott lesz es bizonyłra politikusok is odagy▌lnek, kikkel ismer-
kedni akar es egyet-młst meg is beszelni.
Jol van Iiam! ha −gy szereted jobban, błr tudod, ugye, hogy en sz−vesen adtam volna a
lovakat mondta az anyja, de lłtszott rajta, hogy Ğrćl, hogy nem Iogadta el.
Igy utazott hłt most lassan a cseng═s Iuvarossal ki Siklod Iele.
Igazłban kellemes ilyen lassan cammogva haladni ezen a neptelen, hosszş şton. Nezni,
mikent kerekedik IĞl a por a kocsi mĞgĞtt, es k−seri IłtyolIćggĞnykent. Mikent şszik be ha-
bozva a kaszłlo Iele, hol ═zszem▌ tehenek ker═dznek a sarjşIiokłk kĞzĞtt es melłn tekinte-
nek IĞl az şton csilingel═ Iogatra.
Szep −gy csĞndesen haladni, łtadni magłt annak az erzesnek, hogy ismet itthon van Er-
delyben, annyi ev utłn, lassan kĞzeledni ahhoz a talłlkozohoz, hol annyi regi ismer═s gy▌l
egybe.
Az erettsegi utłn, melyet 1895-ben a Theresianumban vegzett, płr evig a kolozsvłri egye-
temen volt, itt tett doktorłtust. De azutłn ismet tłvol volt, el═bb Becsben, a diplomłciai vizs-
głra keszćlve, majd kćlIĞldĞn ket evig mint attase az Ğnkentesi ev utłn.
Akkor megćrćlt a lelbłnyai kerćlet. Megk−nłltłk az id═kĞzi mandłtummal. Jobb volt −gy.
Jobb volt elhagyni a kćlćgyi szolgłlatot, melyben Iizetesre evekig nincs kilłtłs es alig lehet
Iedezni a sok tłrsadalmi kĞltseget abbol a sz▌kĞs javadalmazłsbol, melyet az anyja szolgłlta-
tott neki.
Tudta, hogy nehezere esik. Nehezere, błr sok a birtoka vagy tizenhatezer hold Ienyves a
Vlegyłsza aljłn, hłromezer hold Kłnałn IĞld Denestornyłn, az Aranyos es Maros szĞgeben,
aprobb csip-csup birtok itt-ott, egy Lelbłnyłn is, a to hłromnegyed resze , megis penze so-
sem volt, błrmint igyekezett is szegeny takarekoskodni.
Jobb volt hazajĞnni, itthon keves kĞltseggel is gondtalan el az ember, es a kćlIĞldi tanul-
młnyaival, megIigyeleseivel tłn itt hasznossł is vłlhatik.
Mikor tehłt az iden, 1904 tavaszłn szabadsłgon leven az anyjłnłl, a maros-tordai I═ispłn
IĞlkereste Denestornyłn es IĞlszol−totta: vłllalnł-e a megćrćlt lelbłnyai mandłtumot, rĞvid
habozłs utłn elIogadta. Csupłn azt kĞtĞtte ki, hogy płrton k−vćli programmal lep IĞl. Błr
csak tłvolrol, lapokbol ismerte azt a veszes płrttusłt, mely akkoriban młr 1902 ota a magyar
parlamentben dşlt es młr ket kormłnyt elsĞpĞrt, meg −gy messzir═l is ellenszenvesnek talłlta,
hogy alłrendelje magłt płrtIegyelemnek, płrtszenvedelynek.
A I═ispłnnak ez mindegy volt. Keszseggel helybenhagyta a płrtonk−vćliseget, ha 67-es
alapon marad. Egy szoval sem łrulta el, hogy neki csak az a Iontos, hogy ne ellenzeki jelĞlt
kerćljĞn be. Es az is, hogy ne valami idegen, mint a legutobb, mikor a kerćletet, akłr
licitacion, şgy łrultłk Budapesten a helybeli kortesek. Mert rothadt tĞrpe kis kerćlet volt Lel-
błnya! Valamikor kirłlyi vłros. Innen maradt a kĞvetkćldesi joga. Ma młr csak mez═vłros,
alig hłromszłz vłlasztoval, kik ĞsszeszĞvetkezve ket-hłrom csoportba, mindig szereztek egy-
ket nagyravłgyo penzeszsłkot a I═vłrosbol, kit a vegs═ napig Iejtek, zsaroltak es nagyban
ijesztgettek egymłssal es azzal a nagyszłjş negyvennyolcassal, kit csakis emiatt leptettek IĞl
ellene, minden meggy═z═des nelkćl. Egyszer młr az is megesett, hogy utolso percben, mikor
a penzeszsłk megunta a Iizetest, azt az łljelĞltet vłlasztottłk meg bosszşbol, vłrmegye csşI-
jłra.
Młrpedig Abłdy jelĞlesevel semmi baj sem lehet. A vłroska błnyłja młr regota meg-
sz▌nt, a hatłra is sok rossz sos IĞld, es a lakossłg I═leg a to nłdjłbol el, mely pedig Abłdy-
birtok. Ennek a tulajdonosa ellen a legpenzsovłrabb I═kortes sem tehet semmit, hiszen ha va-
lami vłllalkozonak adnłk el a nłdat, a ,polgłrok" akłr koldulni mehetnek.
Minderr═l a I═ispłn persze mit sem szolt a Iiatalembernek. ‡ltalłnos dolgokat mondott ne-
ki. Szep szolamokat kĞtelessegr═l, hazaIisłgrol, nagy hivatłsrol. Az Ğzvegy Abłdyne el═tt
josz−v▌skĞd═ ravaszsłggal megcsillantotta, mennyivel jobb, ha a Iia itthon, az orszłgban ma-
rad, itt marad mellette, es hogy kepvisel═i Iizetes is van, nem sok, de az is valami, meg hogy a
vłlasztłs egyhangş lesz bizonyłra es semmibe se kerćl. Csak miutłn a rłbeszeles sikerrel jłrt,
Iordult be a groIne joszłgigazgatojłnak, ‡zbej KristoInak a portłjłn. Ennek is csak annyit
mondott: jo lesz Lelbłnyłra kćldeni valakit, megbecsćltetni eleg nyilvłnosan az ideni ═szre
vłrhato nłdtermest, h−ret kelteni, mintha valami vłltozłst terveznenek az eddigi ertekes−tes
rendjen. Hadd ijedjenek meg a rakoncłtlan c−visek.
Hłt −gy tĞrtent, es Abłdy Błlintnak akkoriban Iogalma sem volt
;
hogy a vłlasztoi miert el-
jeneztek olyan nagy rivalgłssal.
‡ltalłban keves Iogalma volt az elet szennyes kapcsolatairol. Talłn a termeszete is ilyen,
talłn a nevelese is tette. Gyermekkora hosszş nyolc evet a Theresianum złrt es el═kel═ inteze-
teben, a vakłciokat Ialun, a denestornyai kastelyban tĞltĞtte. Kes═bb az a nehłny egyetemi
ev, a diplomłciai kurzus es a kćlćgyi szolgłlat vłltakozo łllomłsai, azok sem mutattak be
młst, mint a IĞlsz−net az eletnek. Valahogy virłghłzi leveg═ben elt eddig, kisse mesterkelt,
kisse elszigetelt legkĞrben, hol az emberi gonoszsłg, Ğnzes es kapzsisłg łlarcban jłr es ele-
sebb, gyakorlottabb szem kell ahhoz, hogy azt meglłssa.
Most visszad═lve a Iiłkeres Ğreg landauereben, Błlint młsra nem gondolt, csupłn arra,
hogy itthon van ismet, itthon marad vegleg, es bizonytalanul tervezgetni kezdett, mikent hasz-
nos−thatnł idehaza kćlIĞldĞn szerzett ismereteit. Nemetorszłgban szĞvetkezeti Iormłkkal es a
home-stead intezmennyel, a parasztbirtok hitbizomłnyi vedelmevel talłlkozott. Ezekr═l młr
beszelt a vłlasztoinak. Ezeken gondolkozott el, de nem valami hatłrozottan, arra tşlsłgosan
kellemes volt a tłj, nagyon is szep a napsćteses id═, es az egbolt az tşlsłgosan kek.
Gondolatait megszak−totta egy csukott batłr, mely lassankent utolerte. Nagy regiIajta
utazokocsi, melynek IĞlhşzott ćvegablakai ćtemesen csĞrĞmpĞltek Iolyvłst. Ket Ğreg, nagy-
csontş pejlo volt beIogva, nagy hasş lovak, tłn vemhes mind a kett═, vagy hogy szalmłnłl
egyebet sem kapnak. Az odon kocsi bakjłn Ğreg kocsis ćl, nagyon Iakult, de zsinoros, talpig
er═ meggysz−n kabłt van rajta a hatvanas evekben divatos magyar kocsisruha , a Iejen ven-
hedt kerek kalap, melynek a strucctolla młr csak nehłny pĞszlek. KacorgĞrben ćl az Ğreg es
Iolyton bolongat a Iejevel, mintha szćntelen igent intene a lovaknak.
De elehalad a batłr a Iiłkeres melle. A hermetikusan złrt ablakok mĞgĞtt az els═ ćlesen
Iiatal kis pesztra ćl nagy kosłrral az Ğleben, a hłtso vłnkosok kĞzĞtt pedig pici, tĞpĞrĞdĞtt
venasszony.
Błlint rĞgtĞn megismerte; kĞszĞnt. De az Ğregasszony nem tekintett Ieleje, hanem hunyo-
r−tva, Ğsszerłncolt szemhejakkal nezett maga ele a szolgłlo Ieje IĞlĞtt el, el a semmibe, a szł-
ja pedig Ğsszecsucsor−tva, mintha Iolyton Ićtyćlne. Az Ğreg Sarmasłghyne ez, Lizinka tanti,
ahogy mindenki h−vta, mert ═ majdnem mindenkinek, szłmos testvere reven, ket teljes nem-
zedeknek valoban a nagynenje volt. Lłttłra egyszerre IĞltłmadtak az emlekek. Kolozsvłrott
vitte el hozzł az anyja el═szĞr mint kisIişt. Most, hogy visszagondolt, most is erezte azt a do-
hos Ićlledt szagot, mely megćtĞtte, mikor a szobłjłba leptek. Lizinka neni nagyIćl▌ kar-
osszekben ćlt, hłttal az ĞrĞkke złrt ablaknak, melyt═l azonban meg ket ćveg olaszIal is elvł-
lasztotta. Błr makkegeszseges volt mindig, roppant Ielt a megh▌lest═l. Temerdek słl, pled es
kend═ Iedte; a Iejen I═kĞt═ Iekete csipkeb═l, amely alł a homlokłra egy kis kĞtĞtt vłnkos volt
kĞtve es az łlla alatt is vastag szalagcsokor. Keskeny arcłbol −gy alig lłtszott valami, csak
villogo bogłrszemei, eles sasorra es vekony, sz−ntelen szłja, melyen a rłncok csillag alakban
Iutottak Ğssze kĞzepen. A Iişcska kisse megijedt ett═l a tĞpĞrĞdĞtt boszorkłnyIormłtol, kinek
mintha semmi teste se lenne a sok kend═ alatt, csak az a keskeny arca, az a horgas orra. Igy
kepzelte ═ Toti Dorkłt a gyermekmeseben. De az anyja el═retolta: ,Csokoljon kezet szepen
Lizinka neninek!" mondotta es ═ nemi undorral csokolta meg azt a pici, kłmIorszagş Ğssze-
aszott kezet. Ennel azonban rosszabb jĞtt. Az a gĞrbe ujjş kis kez hirtelen megragadta es
olyan er═vel, mit el sem hitt volna senki, magłhoz hşzta, be a sok kend═ kĞze es nagy nedves
csokot nyomott a kisIiş homlokłra. Miutłn elbocsłtotta, meg azutłn is sokłig erezte a homlo-
ka kĞzepen annak a cuppanłsnak hideg szłradłsłt, de mint jol nevelt Iişcska, nem merte letĞ-
rćlni.
Mindez az Ğregasszony lłttłra villłmgyorsan jelentkezett az emlekeben. Es meg sok min-
den młs is, mit kes═bb Lizinka neni Ğnmaga meselt, vagy amit nagyatyjłtol, Abłdy Petert═l
hallott, ki Lizinkłnak unokatestvere volt. Egyik tĞrtenet kćlĞnĞsen mulatsłgos! Błlint most
is elmosolyodott, amint reł gondolt.
A szabadsłgharc idejen ki hinne ezt ma?! Iiatal menyecske volt Sarmasłghyne Kendy
Lizinka. Es minthogy nagyon szerelmes volt az urłba, Sarmasłghy Mihłlyba, ki persze hon-
ved volt es persze ═rnagy a GĞrgey-seregben (mindenki ═rnagy volt akkoron), hłt ═ kocsin
mindenćtt a hadak nyomłban jłrt. Igy tĞrtent, hogy Vilłgosnłl is ott volt. Mid═n mint lelkes
honlełny meghallotta, hogy GĞrgey letette a Iegyvert, IĞlszaladt a Bohus-kastelyba, berontott
a nagyterembe, mely teli volt magyar es muszka tisztekkel egyenesen GĞrgeyhez szaladt es
azzal az ═ eles, sip−to hangjłval szemebe vłgta: ,Kormłnyzo şr! Maga łrulo!" Ilyen me-
resz kis n═szemely volt mindig. Es gonosz nyelv▌ is. Minthogy Kossuthot nem sz−vlelte, ha
szoba jĞtt a neve, mindenkor elmondta az ═ nagy tapasztalatłt rola. Debrecenben voltak. Ott
elterjedt a h−r, hogy kĞzeledik az orosz. Mindenki nagyon le volt hangolva. Ekkor Kossuth a
nemzetgy▌lesen beszedet tartott, hogy lelket verjen a csćgged═kbe. Lizinka neni szerint azt
mondta: ,Nem kell megijednćnk, hiszen Sarmasłghy Mihłly kĞzeledik harmincezer harced-
zett harcossal!" Talłn az alliterłcio kedveert mondta ezt −gy. Nagy eljenzes tĞrt ki erre, pe-
dig Sarmasłghy eppen ott a karzaton ćlt egyes-egyedćl es nem volt vele senki, csak az a
csĞppseg Ielesege. Igaz ugyan, hogy ennek az energiłja IĞlert tłn harmincezer harcossal.
A Iorradalom utłn ═ hozta rendbe valahogy azt a sok bonyolult błnyaćgyet, melybe az
aposa majdnem belebukott. Maga pĞrĞskĞdĞtt. Maga verekedte ki az şrberi vłltsłgot, ═ men-
tette meg a Ierjet a kuIsteini rabsłgtol es minden tĞrvenyt, Approbatłt es Compillatłt, csłszłri
Płtenst, błnyarendtartłst es Verordnungot, mindent megtanult es maga prokłtorkodott Vłsłr-
helyt═l Becsig.
Most, ahogy az Ğregasszony Ğreg hintoja elhaladt mellette, mindez villłmgyorsan megje-
lent az emlekeben.
De az emlekezes nem łllt itt meg. ‡tkapcsolodott Lizinka nenir═l a nagyatyjłra, kihez az
minden evben tĞbbszĞr is ellłtogatott.
Mintha most is lłtnł ═ket. Egyćtt ćlnek ott ketten a gĞrĞgoszlopos verandłn. Lizinka,
mint mindig, kend═kbe, słlokba Iulladva, nagy płrnłzott karosszek melyen, IĞlhşzott terdek-
kel, Ğsszegubbaszkodva kĞrben, akłr egy nagyocska kutya. Abłdy Peter nagyapa pedig ma-
gos hłtş merev nłdszeken a hşgłval szemben, kenyelmes nyugalomban ćl, de mindig egye-
nes tartłsban. Persze szivarozik, ahogy egesz nap teszi, mindig ugyanabbol a magyaros alakş
tajtekszipkłbol csĞndesen. Az Ğregasszony valami pletykłt mesel, mert ═ mindig pletykłzott,
amit a kisIiş nem ert ugyan soha, csak azt erti, hogy a nagyapja treIłs hangjłn rłszol neha az
Ğregasszonyra: ,Młr en ennyi rosszat megsem hiszek el, Lizinka, meg a Iele is sok volna!"
es kisse gşnyosan nevet, m−g az Ğreg Sarmasłghyne tovłbb słp−tozik, eskćdĞzik, hogy bi-
zony şgy van! ˙gy van, ahogy mondja, tudja! De az Ğregşr csak mosolyogva csovłlja a Ie-
jet, mert błr bizonyłra gonosz dolgot mond az a Lizinka, de nagyon mulatsłgosan tudja el-
mondani.
Ez Denestornyłn tĞrtenik. Az Ğreg Abłdy Peter is ott lakott; de nem odaIĞnn a vłrkastely-
ban, hanem lennebb, a domboldalon, a nagyapai kşriłban, melyet a Błlint apai dedatyja ep−-
tett a XVIII. szłzad vegen. A nagy kastely az anyjłe volt. A birtok hłromnegyed resze is.
Ezert mid═n Błlint szćlei egybekeltek, ez nagy Iontossłgş csalłdi esemeny volt, mert az any-
ja is Abłdy lełny leven, ez a hłzassłg ismet egyes−tette az ═si birtokot, mely tĞbb nemzede-
ken łt el═bb negy, utobb meg mindig ket reszre oszolt. Ez a hłzassłg egyes−tette a denestor-
nyai uradalmat es az ═si havast a Fels═-Szamoson.
Az Ğreg Peter łtadta a Iiłnak a magłet. Csak a kşriłt es annak kertjet tartotta meg, es azu-
tłn, mikor egyetlen Iia, Tamłs hirtelen meghalt, bizony nem is gondolt arra, hogy visszave-
gye, Ğreg Iejjel ═ bajoskodjek şjra vele, hanem otthagyta az Ğzvegyasszony menye kezelese-
ben.
Azutłn sem kĞltĞzĞtt IĞl a kastelyba, błr Abłdy Tamłsne akkor is, kes═bb is, mindig ker-
te erre, es kisse neheztelt is azert, hogy aposa nem akar reł hallgatni.
BĞlcs ember volt az Ğregşr. Błlint csak most, erett esszel lłtta: milyen bĞlcs volt ebben is.
Anyjłnak josłgos, de ĞrĞkke nyugtalan termeszete mellett aligha maradt volna IĞnn az a jo vi-
szony kĞzĞttćk, ha egy IĞdel alatt laknak.
A rend az maradt, ami elhalt Iia eleteben alakult ki. Az Ğregşr minden szerdłn nłluk, IĞnn
a kastelyban ebedelt, minden vasłrnap delben pedig ═k voltak hivatalosak a nagyapai kşriłn.
A Iişcska azonban mihelyt kisse IĞlcseperedett, młskor is ellłtogatott a nagyatyjłhoz. Ne-
ha bizony szĞkve is a nevel═k el═l. KĞnny▌ volt łtszĞkni. A vłrkastely oriłsi parkjłt a domb
aljłn csak a reIormłtus templom cinterme vłlasztotta el a kşria kertjet═l. Ket Ial, mindkett═
nem valami magos es nem is valami ep; meg az is mulatsłg, mert ilyenkor indiłnust lehetett
jłtszani, halkan ellopodzni, akłr ,B═rharisnya", hangtalan lepessel, es megmłszni azt a szedć-
letesen magas błstyłt, melyet a cinterem helyenkent alig młsIel meteres Iala łbrłzolt az ═
Cooper-mesekkel telt kepzeleteben.
Az Ğregşr jol lłtta, milyen maszatosan, k═porosan erkezik neha, de sohasem kerdezte, mi
şton jĞtt łt, es csak akkor avatkozott bele a dologba, ha valami lyukat szak−tott a ruhłjłn; azt,
nehogy baj legyen, megvarratta hamar a szakłcsneval, miel═tt visszabocsłtotta, es az inast el-
kćldte, hogy kinyissa azt a ket, mindig elzłrt ajtot, mely a kşria kertjeb═l a cinterembe es on-
nan a kastely parkjłba vezetett.
Kisebb korłban nem a nagyatyja lłtłsa csłb−totta oda, hanem az, hogy ott mindig kapott
valami jo ennivalot, akłrmikor erkezett. Friss, egeszen Iekete rozskenyeret, vastag, savanyş
tejIĞllel, hideg bivalytejet vagy valami edes sćtemenyt a tegnapi tesztłbol. Jaj de jo volt! Hi-
szen ═ mindig, mindig ehes volt akkoriban, es odaIenn a kastelyban az anyja megtiltotta, hogy
id═kĞzben adjanak neki enni. De ahogy nĞvekedett, az Ğregember tłrsasłga is vonzotta.
Olyan kedvesen, megert═en tudott a gyermekkel beszelni, apro cs−nyeit enyhe mosollyal hall-
gatta a pipłja mell═l, es el nem łrulta senkinek.
Ha deltłjban jĞtt łt, jo id═ben a teraszon talłlta, ha pedig h▌vĞs id═ volt, akkor a kĞnyvtł-
rłban. Ilyenkor mindig olvasott. Nem błnta, ha megzavarta. Nagyreszt tudomłnyos m▌veket
olvasott. Sok-sok Iolyoirat is jłrt hozzł, es valoban csodłlatos volt, mennyire lepest tartott an-
nak az id═nek a szellemi haladłsłval, kutatłsaival a modern IĞlIedezeseknek e klasszikus ko-
rłban. Sz−vesen es szepen tudott ezekr═l az unokłjłnak meselni, ĞsszeIoglalva, vilłgosan es
erthet═en azt a legşjabbat, amivel akkor Ioglalkozott. A legkćlĞnbĞz═bb temłkrol egyIormłn
tłjekozott volt. Az aIrikai, kĞzep-łzsiai IĞlder−t═ utazłsok nagy szerepet jłtszottak elmondł-
słban, de legI═keppen talłn a legşjabb evek technikai haladłsa. Ezekkel kapcsolatban neha
matematikai teteleket is erintett, olyan vilłgos egyszer▌seggel magyarłzta ═ket, hogy a serdć-
l═ unokłja kĞnnyen IelIoghatta es kes═bb, mid═n a Theresianumban az algebrłhoz jutott,
majdnem ismer═snek tetszett az neki. Innen szłrmazott talłn, ilyen tłvoli gyermekkori
mşltbol, az az erdekl═des, amely Błlintban kes═bb is IĞnnmaradt.
Ha reggel lłtogatta meg a nagyapjłt, rendszerint a kertben talłlta. Maga łpolta a rozsłit.
Maga is oltotta, szemezte ═ket, nagy szeretettel. Igaz, hogy gyĞnyĞr▌ek lettek, sokkal szeb-
bek, dşsabbak, mint azok, melyeket a kastelybeli kertesz kezelt. Most visszaemlekezve,
kepzeleteben majdnem el═en lłtta meg ott a virłgai kĞzĞtt! Hosszş nyersvłszon kĞteny volt
rajta. Parasztos nagy szalmakalap meg mindig hullłmos Ieher hajkoronłjłn. Milyen Iiatalos
az arca alatta, a napsćtes słrga reIlexeit═l vilłg−tva. Szepek a vonłsai. Keskeny vekony orr.
ZĞldesszćrke szemek, melyek annłl vilłgosabbnak lłtszottak, mert szemĞldĞkei magas kora
dacłra Ieketek maradtak. Finoman −velt szłja IĞlĞtt hegyes, kipĞdĞrt kis bajusz, az is majd-
nem Iekete, tłn a bajuszkşrłtol, amelynek szagłt, most hogy visszagondolt reł, mintha meg-
int erezne, ahogy mindenkor erezte, mid═n szokłs szerint az Ğregşr lehajolt hozzł es csokra
nyşjtotta az orcłjłt.
Sima volt mindig az arca! Roppant tartott arra, hogy jol łpolt es tiszta legyen mindig. Azt
mondta treIłsan: ,A Iiatal ember lehet piszkos is, de venember meg megpucolva is
undor−to!" Es mindennap maga borotvłlkozott Iinom angol borotvłkkal, minden napra volt
egy; mindenik szłmozva, es amelyeket hosszş zĞld szattyłnb═r tokban tartott.
Vasłrnap delben, ha a Iiş hamarłbb jĞtt łt, mint az ebed ideje, olykor ott talłlt a verandłn
ket-hłrom parasztgazdłt, kik az Ğregşr el═tt kalapleveve łllottak es el═adtłk neki ćgyesbajos
dolgaikat. Ha ilyenkor erkezett, a nagyatyja intett, hogy maradhat, de ćljĞn le oldalt a pamlag-
ra. Nemcsak a denestornyaiak, hanem młs szomszedos Ialukbol is jĞttek. Romłnok, magya-
rok egyarłnt, neha havasiak is. Nagyon igazsłgos embernek ismertek regt═l Iogva. Hłt mi-
el═tt ćgyvedhez Iordultak volna, gyakran eljĞttek hozzł, hogy igazsłgot tegyen kĞzĞttćk. Az
Ğreg Abłdy Peter mindig rendelkezesćkre łllott. Mozdulatlanul ćlt a kemeny nłd karosszek-
ben, keresztbe vetett lłbakkal, melyeken a pantallo kisse IĞlcsşszott a regimodi puha szłrş
csizmłn. Szłjłban az ĞrĞkĞs tajtekpipłcskłval, szotlan hallgatta a hosszadalmas elmondłst.
Csak neha-neha tett egy-egy kerdest, vagy egy-egy szoval rendre intette azt, aki a młsikkal
heveskedni talłlt. De keves kellett erre, mindig nagyon ildomos viselkedessel voltak az embe-
rek. Mikor aztłn mindenki elmondta a magłet, az Ğregşr megadta az ═ tanłcsłt.
EgyIorma Iolyekonysłggal beszelt, akłr magyarul, akłr, ha kellett, romłnul. A panaszos
Ielek legtĞbbszĞr megnyugodtak az −teleteben. Vegćl, akłrhogy vegeztek is, kezet csokoltak
neki es szep sorban elmentek. Neki, Błlintnak is kezet csokoltak, mi ellen ═ szabadkozni
probłlt. De az Ğregşr rłszolt Iranciłul, hogy engedje, mert utłlkozłsnak veszik es megsert═d-
nek, ha nem hagyja.
Młs vendegek is gyakran jłrtak az Abłdy-kşriłn. Az iIjabbak tisztelegni, bemutatkozni,
vagy płrtIogłst kerni, mert błr Abłdy Peter mind ritkłbban mozdult el hazulrol, a beIolyłsa
hatalmas maradt, messzire es sokIele kiterjedt, nem csupłn mert reIormłtus I═gondnok, a I═-
rendihłz tagja es złszlosşr volt młr ket evtized ota, hanem mert ismeretes, hogy csak igazsłg-
os ćgyet płrtolt; azt is tudtłk rola, hogy az udvarnłl Ferenc JozseInel is szava van.
Az id═sebbek regi ragaszkodłsbol tisztelegtek nłla. Ezek is eleg szłmosak meg. Egykori
megyei urak abbol az id═b═l, mid═n '48 el═tt Also-Feherben I═ispłn volt, vagy egykori honve-
dek, kiket a Bach-korszakban megmentett a bĞrtĞnt═l.
Rendszeres lłtogato kett═: az egyik Lizinka neni, ki evente ket hetet tĞltĞtt ott, a młsik
Głl Mihłly alias Głl Minya , az Ğreg sz−nesz, aki hłrom napot maradt, sem tĞbbet, sem ke-
vesebbet soha.
Ezt a kisIiş nagyon szerette. Ha Głlt ott tudta, naponta tĞbbszĞr is łtszĞkĞtt a ker−tesen, es
hosszasan hallgatta a ket venember beszelgeteset, treIłit, Głl regi sz−neszanekdotłit, melyek
Deryner═l, Celesztinrol szoltak, noha a legtĞbb nevr═l nem tudta, hogy kik voltak.
Az Ğreg Minya mindig gyalog jĞtt es gyalog ment el. A IĞlk−nłlt kocsit sohasem Iogadta
el. Meg vłndorsz−nesz korłban maradt meg emellett. Valami Iurcsa dĞlyIĞs puritłnsłgbol is.
Valami olyan ,azert is" csĞkĞnyĞssegb═l, vagy mivel ha −gy gyalog bandukolt az orszłguta-
kon, visszakepzelte magłt vłndorlłsainak iIjş eveibe. Abłdy Peternek iskolatłrsa volt. Egy-
ćtt tanultak a hşszas evekben a vłsłrhelyi gimnłziumban.
Akkor kĞtĞttek, mint kollegistłk azt a barłtsłgot, mely tĞbb mint hetven esztend═n łt
IĞnnmaradt kĞzĞttćk. Tegez═dtek. De, ha młs is mint a kisIiş jelen volt, Głl Minya kerćl-
te a megszol−tłst.
Błlintnak most eszebe ĞtlĞtt, hogy Głl err═l a videkr═l valo volt. Legutolszor a nagyatyja
temetesen lłtta 1892-ben most tizenket eve , akkor is Vłsłrhelyr═l jĞtt, hol egy kis hłza
van, −gy mondta. Ejnye, meg kellene tudni, el-e meg, es ha el, meg kene lłtogatni a nagyaty-
ja barłtjłt. Błr aligha lehetett eletben, hiszen Ğt-hat ev h−jłn szłzesztend═s lenne ma.
Megis Błlint elhatłrozta, hogy Siklodrol visszaterve kinyomozza, mi tĞrtent az Ğreg sz−-
nesszel, ki gyermekkorłnak legelenkebb emlekeihez tartozott.
A Iiatal Abłdy ezeken gondolkozott el. A Iiłkereslovakra kĞtĞtt csĞngetty▌k egyhangş
csilingelese k−serte a visszaemlekezeseit, mintha a tłvoli mşltbol csĞngenenek vissza.
Gyors lodobogłsra ocsşdott IĞl.
Ket jukkerIogat sietett el mellette egymłs mĞgĞtt.
Az els═t Kendy Peter hajtotta, az, akit rĞviden es łltalłnosan Pityunak h−vtak, a hłtulso
ćlesen az egyik Alvinczy Iiş. Mellettćk kett═ a Laczok konteszek kĞzćl, Anna es Idłcska.
Kes═n ismerte meg a ket n═t, csak mid═n młr elhaladtak. Persze, hiszen ezek młr nagylłny-
ok! Mikor utolszor lłtta ═ket Kolozsvłrt, meg csak olyan copIos bakIisok voltak. Telik az id═.
Bizonyłra haza sietnek a versenyr═l, hiszen ═k a hłzikisasszonyok Vłrsiklodon, hłt illik,
hogy otthon legyenek, miel═tt a vendegsereg megerkezik.
Azok kĞzćl senki sem nezett Ieleje; ki tĞr═dik olyan utassal, aki berkocsin utazik?
A młsodik kocsi bakjłn Farkas, az id═sebbik Alvinczy Iiş, mellette a harmadik Laczok le-
łny, Liszka, es ahogy sietve elsuhant a Iogat, Błlint megismerte Gyer═IIy Lłszlot, az ═ uno-
katestveret, a hłtso ćlesen a liberiłs kocsis mellett.
Kiłltott Ieleje es az visszakiłltott valamit es intett is neki, de az a kocsi is csak tovłbbro-
bogott rettent═en sietve. Nyilvłn egymłssal versenyzett a ket Iogat es annłl vadabbul ćldĞz-
tek egymłst, mert hiszen a lłnyok el═tt meg kellett mutatni a virtust elebe kerćlni! el═tte
maradni! łt nem bocsłtani! es az şrikocsisok şgy nekiIekćdtek a hajszłnak, akłr eletre-
halłlra menne.
Nagyon megĞrćlt Błlint, hogy Lłszlo is ott lesz Siklodon. Be jo şjra talłlkozni vele!
Egyetlen gyermekkori barłtja volt Lłszlo. A Theresianumot is egyćtt vegeztek. A kolozsvłri
egyetem els═ ket eveben is mindig egyćtt, miel═tt Gyer═IIy Pestre ment. Azota ritkłbban lłt-
tłk egymłst. Neha Magyarorszłgon Gyer═IIy Lłszlo valamelyik nagynenjenel, Ioglyłszatkor
vagy Iłcłnvadłszaton es nehłnyszor veletlenb═l Erdelyben is.
De a barłtsłguk ett═l nem szenvedett csorbłt, hiszen a serdćl═korba visszanyşlo szeretet a
leghatalmasabb kapocs.
Es ez kĞtĞtte Ğssze ═ket, sokkal szorosabban, mint a rokonsłguk, mely kćlĞnben eleg kĞ-
zeli, Gyer═IIy Lłszlo nagyanyja az Ğreg Abłdy Peter n═vere leven. Es sok młs melyen Iekv═
Ğntudatlan, de annłl er═sebb szłl is ĞsszeI▌zte ═ket. Sok młs hasonlo vonłs mellett gyermek-
sorsuk hasonlosłga is. Lłszlo is łrva Iiş volt, meg łrvłbb, mint ═. Neki, Błlintnak, megma-
radt az anyja, es volt igazi otthona, hova nyaranta hazakerćlt annak meleg legkĞrebe. Lłszlo
azonban kiskorłban vesztette el a szćleit. Egyszerre mind a kett═t. Tragikus tĞrtenet, melyr═l
a csalłdban nem sz−vesen beszeltek, Az anyja, azt mondjłk, nemcsak nagyon szep, de na-
gyon tehetseges, m▌veszlelk▌ asszony volt. Szepen szobrłszolt es IĞstĞtt. Lłszlo alig volt hł-
romeves, mikor az anyja megszĞkĞtt valakivel. RĞviddel azutłn az apjłt az erd═n halva talłl-
tłk. A sajłt puskłja Ğlte meg. A rokonsłg azt łll−totta: veletlen baleset. Ez a sĞtet, bizonytala-
nul ismert tĞrtenet valami komor hłtteret kĞlcsĞnzĞtt az elhagyott kis Lłszlo gyermekevei-
nek. Es tĞbbe nem volt otthona sem. Els═bben a nagyanyjłhoz kerćlt, de annak płr ev mşlva
bekĞvetkezett halłla utłn młr Iolyvłst intezetben elt, honnan nyaranta a nagynenjei vettek ki
es a nagykorşsłgłig mindig csak vendeg volt valahol, neha Erdelyben, de a legtĞbbet a Du-
nłntşlon, atyja n═vereinel, IĞlvłltva hol az egyiknel, hol a młsiknłl, kik Budapesten mentek
Ierjhez, az id═sbik Kollonich herceghez, az iIjabbik Szent-GyĞrgyi Antal groIhoz.
Błlint kihajolva utłnanezett az elszłguldo Iogatnak. A magasan IĞlszłllo porIal mĞgćl
młr csak kĞdĞsen lłtta Lłszlot elt▌nni, ki odatşl a Iordulatig Iolyton integetett vissza. Ahogy
−gy kihajolt ═ is visszaintve, şjabb Iogat csattogott młr melleje.
FelIedel▌ hinto.
A kocsiban ket IerIi ćl.
Jobbrol az Ğreg Kendy Słndor.
Ezt a Kendyt Erdelyben ket jelz═vel is elneveztek. Szembe ,Vajdł"-nak szol−tottłk, cel-
złssal egyik h−rneves ═sere, es mivelhogy ═ is, mint ez az el═dje, igen nyakas, er═szakos
nagyşr volt. Nevado ═set kćlĞnben ezert le is Iejeztek. A hłta mĞgĞtt azonban ,Kajszł"-nak
h−vtłk, minden rosszakarat nelkćl, csak azert, mivel ha beszelt vagy ami ritkłn tĞrtent el-
mosolyodott kisse, hłt Ielrehşzodott a szłja. Valami regi kardvłgłstol volt ez, melyet dşs ba-
jusza csak alig IĞdĞtt el, s═t meg alłhşzta annak a kemeny, elszłnt, roppant IerIias jelleget.
A Kendyek legtĞbbjenek volt valami ilyen, gyakran gşnyos ertelm▌ potneve. Kellett ez
megkćlĞnbĞztetesćl, mert nagyon sokan voltak. A ,Kajszłn" k−vćl meg ket Słndor elt, kik
kĞzćl az egyiket ,Mozogos"-nak h−vtłk nyugtalan termeszete miatt, a młsikat meg a kortłrsai
,Zindi"-nek kereszteltek, mert azt talłltłk ki, hogy nagyon hasonl−t valami Albano Zindi nev▌
regi rablovezerhez.
A Vajda mellett Kendy Ambrus ćlt az elhalado IelIedel▌ben.
Ez tĞbb mint t−z evvel Iiatalabb a Kajszłnłl, nagyon tłvoli, majdnem nevrokona csak,
megis nagyon hasonl−tott hozzł. Igy volt ez az Ğsszes Kendyeknel. Ennek a szapora Iajnak ak-
kora az łtĞrĞk−t═ ereje, hogy els═ lłtłsra IĞlismerhet═k mind, dacłra annak, hogy csalłdjuk
egyes łgai młr sok nemzedek ota vłltak el egymłstol. Mind barna. Mind vilłgos szem▌, na-
gyon er═s nĞves▌, majdnem bozontos szemĞldĞkkel. Es mindeniknek tłmado, harcias, madłr-
cs═r orra van. Eles sasorr, mint az Ğreg Kajszłe, solyom, mint az Ambruse es a tĞbbinel vegig
az Ğsszes ragadozomadłr-t−pusokon, minden vłltozatban a kesely▌t═l a vercseig, tĞvisszşro
gebicsig. Er═s ĞrĞkl═desre vallott nłluk az is, hogy sokan leven es a csalłdi vagyon mind job-
ban megoszolvłn, tĞbben młr az el═z═ korosztłlybol şgynevezett ,jo" hłzassłgot kĞtĞttek,
hol bizony a hozomłny szebb, mint a menyasszony. Es megis! Błrmilyen szirimłn vagy rşt
n═t vettek is el, słntłt vagy gĞrbet, hłjast vagy gereblyet, piszet vagy krumpliorrşt, mindenik-
b═l kitenyesztettek a maguk er═teljes Iajtłjłt, azt az eles proIilt, barna hajat, vilłgos szemet
csupa jokep▌ Iişkat, csinos lełnykłkat.
Ez er═s tĞrzsnek mintha jot tett volna az a sok nyeses szłzadokkal ezel═tt, mid═n annyi
Kendyt vłgtak le a verpadon. Annłl jobban sarjadzott.
Az Ğreg Słndor es az iIjabb Ambrus azonban nemcsak arcvonłsaikban hasonl−tottak, ha-
nem a modorukban is. Mindkett═ nagyon porias beszed▌ volt. Tagadłst, bosszşsłgot, s═t
gyakran ellentmondłst is csak egy-egy trłgłr szoval inteztek el. A ,Kajsza" kezdte ezt el Er-
delyben, hol az ═ nemzedeke es a megel═z═k soha egyetlen csşI szot ki nem ejtettek meg dć-
hĞs haragjukban sem. A ket Kendy modora ugyanaz, de a modszer kćlĞnbĞz═, megis: a ,Vaj-
da" sĞtet parancsolo hangon, szigorş Ielelmetes arccal mondotta ezeket, es neki, aki mindig
ilyen zordul vłgott oda egy-egy rĞvid, goromba I═nevet, termeszetes, hogy nem akadt
utłnzoja. Csak egy akadt es ez az egy eppen Kendy Ambrus volt. Csakhogy ═ csupłn a ,mit"
utłnozta, de a ,mikent"-et nagyon tehetsegesen łtmodos−totta a maga hasznłra. ┼ jolelk▌ ke-
delyesseggel dobta ki magłbol a legszĞrny▌bb szavakat, nem olyan tłmado hangon, mint
,Kajsza", hanem valami termeszetes, jokedv▌ parasztossłggal, mintha młskent nem is tudna,
mintha Iaragatlan ═szinte volta miatt tenne. Mintha egesz lenye azt mondanł: ,en igaz, hogy
durva vagyok, igaz, csşIakat mondok, de hłt ilyennek szćlettem, ilyen ═szinte, pallerozatlan,
de egyenes, igaz IerIinak", es ezt a benyomłst igazolta halvłnykek szemeinek josłgos nezese,
mindig mosolyra ny−lo, duzzadt, szeles szłja, melyen bşgo hangja es az a tłgan lep═, lomha
jłrłsa, melyt═l megdobbant a padlo. Mindez egyćttveve roppant megnyer═ve tette ezt a tagba-
szakadt embert, szerette mindenki; sok n═ is bolondult erte; nem csoda hłt, hogy mid═n
Abłdy Błlint a kilencvenes evek vegen a kolozsvłri egyetemre jĞtt, a Iiatalok vezerćkćl te-
kintettek ,Ambrus bł't".
Mindannyian ═t utłnoztłk. Csak az volt IerIias IerIi, aki şgy beszelt, mint ez az ═ idełljuk,
aki tudott szepen kłromkodni, durva szokat zaItosan kibĞkni, es aIIektłlt piperk═cnek, anył-
masszony katonłjłnak −teltek mindenkit, aki udvarias hangot hasznłlt.
Młsban is vezerćk volt Ambrus. Nagy mulato volt. Sokat korhelyked═, dacłra annak,
hogy młr regt═l hłzas es hłrom Iişnak, negy lełnynak az apja. Sokat ivott es gyakran. De az
italt jol b−rta es ha Kolozsvłrra bejĞtt młrpedig sokszor volt hosszasan a vłroson , minden
ejjel cigłny, nagy ,trinkum" es dłrido. A Iiatalok persze mindenben vele tartottak.
Błlint most, Ambrus bł' lłttłra, elenken emlekezett vissza, mennyire meglepte ═t az a
Iolytonos tivornyłzłs, mely akkoriban d−vott es amelybe hamarosan beleesett ═ is, błr
valojłban nem volt kedvere.
Ha kes═bb, nem pedig olyan nagyon Iiatalon, alig 18 eves korban, ha nem kĞzvetlenćl
abbol a złrkozott internłtusbol kilepve jut ebbe az ĞrĞkke mulato kĞrnyezetbe, talłn ellent tu-
dott volna łllni annak az łrnak, mely ═t es vele egyćtt Gyer═IIy Lłszlot is magłval sodorta.
De −gy keptelen volt młskent tenni. Annłl kevesbe, mivel ═ket kett═jćket dacłra, hogy a
legtĞbbjevel rokonsłgban voltak mindketten megis valahogy idegenkent, jĞvevenykent ke-
zeltek, igazłn jol IĞl nem melegedtek velćk es nem pajtłskodtak bizalmasan, ahogy egymłs
kĞzĞtt tettek azok, akik idehaza egyćtt n═ttek IĞl. Ezt a tartozkodłst, ezt a lappango ellenszen-
vet semmi megIoghato, semmi szovł tehet═, semmi olyan nem mutatta, amit szłmon lehetett
volna kerni, de megis ott volt, ott volt mindig ezer aprosłgaiban a mindennapi talłlkozłsnak.
Csak neha, italos Iejjel ejtett ki valaki valami celzłst erre, valami aIIelet, hogy: ,na persze,
aki Becshez van szokva!" vagy hogy: ,magyarorszłginłl ez persze młs!" De ez volt min-
den.
Gyer═IIy Lłszloval szemben a hangulat rĞvidesen megenyhćlt. Neki nagy hasznłra vłlt
ebben a kĞrben, hogy igen jol hegedćlt, młs hangszerekkel is probłlkozott a kĞzepiskolai
eveiben es nehłny het alatt młr cigłnyosan tudott jłtszani a pr−młssal IĞlvłltva, młskor
tłrogatot Işjt vagy klarinetot. Enyhćlt, de el nem t▌nt soha.
Błlinttal szemben azonban nem vłltozott meg semmit ez a burkolt idegenkedes. Tłn mert
nem tudott soha valoban, ĞnIeledesig berşgni. Błrmennyit ivott is, mindig tudta, mit mond,
mit tesz es azt is, amit młsok tesznek. Nem tudott szabadulni attol a b−rłlo kritikustol, kit ma-
głban hordott es aki benne legbel═l mindig ebren es gşnyosan Iigyelte, mid═n tłncolt ingujj-
ban a cigłny el═tt, vagy kurjongatott, vagy dalolt, hłt rłmondta: ,Te kepmutato vagy, Iiam,
miert csinłlsz magadbol bolondot?"
┼ megis tovłbb jłrta sokłig azt az utat. KĞzel akart Ierk═zni a kortłrsaihoz es mindig re-
melve, hogy bebocsłtjłk maguk kĞze, elIeledik vegre idegen mivoltłt, hłt probłlt sokat inni,
sokat mulatni velćk, ilyenkor tĞrt es zşzott ═ is es el is ment addig a szels═ hatłrig, melyet az
a soha el nem alvo ellen═r a lelkeben meghatłrozott a szłmłra.
Igy probłlt elvegyćlni a tłrsai kĞzĞtt, kik pipogya Irłternek becsmereltek azt, aki nem
ivott, vagy csak mertekkel, azt, aki nem bolondult meg, hogyha cigłnybandłt hallott, aki nem
tudta szĞveget minden magyar dalnak, akinek nem volt sajłt notłja, melynek hallatłra vagy
az asztalra kellett borulni, vagy ha nem is szeklłbat vagy tćkrĞt, de legalłbbis poharakat tĞrni.
Igy tett Ambrus bł' is, hłt −gy tettek mind, es kćlĞnĞsen jo pajtłsnak szłm−tott az, aki reggel
Iele a pr−młs Ğlebe ćlt bşsongva vagy megcsokolta a gordonkłst.
Sok resze volt mindebben persze a versengesnek. Egymłson tşltenni, kćlĞnb legenynek
lenni! ez termeszetes indulata a Iiatalembernek. Es sok poz is es sok majomkodłs is.
Młsnap legtĞbben el is hencegtek vele: ,Jaj, be reszeg voltam az ejjel!" es ezt a kon-
teszkłknak is elmondtłk, kik şgy tettek, mintha ez nagyon imponłlna nekik. Ami nem csoda.
Hiszen a lełny az ═ łltalłnos tetszeni vłgyłsłban, Ierjvadłszłs kĞzben az ilyen beszedet nem
veszi valami komolyan I═, hogy Ioglalkoznak vele es bizalmaskodnak kedvesen. Azert is
eleg jo sz−vvel vettek, mert annak, aki az ilyenert rokonszenvet erez es mutatja, hogy ═ is ra-
jong a magyar notłert, annak s▌r▌bben hşznak szerenłdot az ablaka alł, amit cigłnyozłs kĞz-
ben vagy utłna illett vinni.
A mamłk sem ćtkĞztek meg nagyon ezeken. A Ierjeik a '48 utłn IĞln═tt nemzedekb═l
valok voltak, kik kĞzćl nagyon sokan az abszolutizmus eveiben, mikor a nemesi rend Iiata-
lemberei kĞzszolgłlatra addigi I═Ioglalkozłsukra nem mehettek, kenyszer▌ semmitteve-
sćk miatt bizony eleg s▌r▌n ittak. Megis jo Ierjek lettek es ha iszłkossłg miatt el is pusztult
egy-kett═ kĞzćlĞk, tłn a Ielesegćket kell vłdolni, amiert nem tartotta kantłron az urłt!? A
mamłknak meg egy okuk volt arra, hogy elnez═k legyenek: az ilyen erdelyi cigłnyozłs neha
nehłny orłig a lełnyaik tłrsasłgłban Iolyt le es ilyenkor kĞnnyebben megkerik a kezćket
vagy ha a IerIiak ezek nelkćl mulattak, es ez volt a leggyakoribb es legitalosabb cigłnyozłs,
akkor csakis maguk kĞzĞtt voltak es nem volt arra eset, hogy valami ,rosszIeleket" odabocsł-
tottak volna. Az id═s hĞlgyek tehłt jobb szerettek, ha a Iiatalemberek cigłny mellett tĞltik az
ejszakłt, mintha ,Isten tudja, lelkem, hogy hovł jłrnłnak es meg valami betegseget szedne-
nek IĞl".
*
Igy visszagondolva, Błlint Ğt-hat ev tłvlatłbol vilłgosabban lłtta ezeket az ĞsszeIćggese-
ket, sokkal tisztłbban, mint egyetemi evei alatt. Igen! a lełnyok şgyszolvłn mind bizo-
nyos błmulatot ereztek vagy legalłbbis sz−nleltek olyan IerIi irłnt, aki nagy korhely h−reben
łllt. Csak eggyel talłlkozott, aki rosszallolag Ğsszerłncolta er═sen rajzolt egyenes szemĞldĞ-
keit es IĞlemelte az łllłt, ha valaki ilyennel akart płvłskodni el═tte.
Csak egy volt: Miloth Adrienne.
Furcsa, Ğnłllo gondolkozłsş lełny! LegtĞbb dologban młs, mint a tĞbbi. Csłrdłst nem
tłncolt, egy valcer volt a notłja, pezsg═b═l is alig ivott es mindig valami komoly meggondolt-
słg volt a nezeseben. Kedves es nagyon intelligens. Hogy mehetett Ierjhez ahhoz a sĞtet ne-
zes▌ Uzdy Płlhoz! Hiłba! A n═k szeretik az olyan słtłni poIłkat! gondolta, es ahogy ez
eszebe jutott, ismet IĞlebredt kisse benne az a bosszşsłg, mely minden ok nelkćl elĞntĞtte
volt, mikor most ket eve meghallotta az Adrienne eljegyzeset.
Nem Ieltekenysegb═l. O, nem! Dehogy!
*
Mikor Adrienne-t bemutattłk '98-ban tavasszal, ═ młr negyedeves jogłsz volt es akkor
Iolyt leghevesebben az ═ dolga a szep kis Abonyineval. Szenvedelyes ćgy. Els═ asszonydol-
ga, ami eleteben szłm−tott. Izgalmas vadłszat honapokon łt, vegre sok k−nzo Ieltes es csillogo
remeny utłn diadalmas teljesćles! Ez eppen akkor minden ideget, minden szerelmi vłgyłt,
minden erzeket lekĞtĞtte.
Milothek hłzłhoz tehłt nem szerelem miatt jłrt. Ez Adrienne-nel soha nem jĞtt szoba.
Meg mint tema sem. FlĞrt sem volt kĞzĞttćk, es IlĞrtbeszed sem. Soha egy pillanatig meg
nem k−vłnta mint n═t, błrmilyen hosszasan tłncoltak egyćtt. Błrmennyit ćlt vele kettesben,
błrmilyen sokszor, majdnem naponta talłlkoztak.
Az ═ tłrsasłgukban az nem jelentett semmit, ha egy-egy iIjşember ilyen gyakran jłrt vala-
melyik nagylełnyos hłzhoz. Akkoriban elenk tłrsadalmi elet volt Kolozsvłrt es a videki me-
ret▌ vłrosban amşgy is mindenki mindenkivel Iolyton talłlkozott.
Az erdelyi vagyonosabb csalłdok meg mind ott teleltek es delutłnonkent minden Iorma-
słg nelkćl Iogadtak. Az Ğsszes Ğreg dłmłk, unokłik, rokonaik es tisztel═ik hadłt, a nagyleł-
nyos hłzak pedig az akkor vilłgba jłro ,şrIi"-kat. Csupłn ebed vagy vacsorłra kellett megh−-
vłst vłrni. Uzsonnaid═ben inkłbb az t▌nt IĞl, ha valaki napokon łt nem mutatja magłt. Ezert
tehłt az korłntsem jelentett udvarlłst, ha valaki akłr mindennap eljĞtt ,habos kłvera", mert
akkor meg az jłrta inkłbb, mint az angolos tea.
Rendszerint hłrom-negy lełny, Ğt-hat Iiş egy-egy intimebb kĞrt alkotott, rokonsłguk vagy
szimpłtiłik szerint, kik Iolyvłst egyćtt voltak, tenisznel, ozsonnłn, sz−nhłzban vagy kirłndu-
lłsokon.
Rokonszenv es barłtsłgos erdekl═des, ez volt az ilyen csoportok ĞsszeI▌z═ kapcsa.
Igen, rokonszenv! Csak ennyi volt Błlint es Miloth Adrienne kĞzĞtt is.
Ketsegtelen, hogy Adrienne szepsege is kĞzrejłtszott, de Błlint şgy erezte, hogy csupłn
tłrgyilagosan tetszik neki, mint ahogy valami Iinom ekszer vagy egy kivłlo bronz.
Tetszik az a sudłr, meg nagyon lełnyos termete, az a kĞnny▌ es megis er═re vallo jłrłsa,
melynek lłtłsłnłl mindig a vadłszo Diana kepere kellett gondolnia, mely a Louvre Fontai-
nebleau-termenek egyik kincse. Ugyanazok a kisse elhosszabb−tott arłnyok, az a viszonylag
pici Iej, az a rugalmas visszahajlo derek, amint az istenn═ egyik kezevel a vłlla IĞlĞtt egy nyi-
lat vesz ki a hłtłn Ićgg═ tegezb═l. Ugyanaz a sima, hosszş kilepes. Es a sz−n is az: egyenl═en
eleIłntcsontsz−n▌ b═r, mely mintha halvłnyan be volna aranyozva. Ilyen halkul vilłg−to az ar-
ca, a nyaka, a karja, ilyen a vłll is a błli ruha kivłgott ny−lłsa IĞlĞtt. Csak a haj młs es a
szem, mert az a Diana sz═ke es kek szem▌, m−g Miloth Adrienne-nek barna hullłmzo haja
van, melyet mintha mindig valami vihar lobogtatna es słrga borostyłnk═ szemei.
Igen! Lłtni kellemes volt es erdekes vele beszelgetni. Erdekes idełi voltak mindenIeler═l.
Szokatlanul egyeniek ilyen Iiatal n═nel. Nagyon m▌velt is. Tłrsalgłs kĞzben nem kellett ke-
rćlnie a kćlIĞldi vonatkozłsş temłkat, vilłgtĞrtenelmi vagy irodalmi hivatkozłsokat, melye-
kert nemelyek megorroltak es azt hittek rola, hogy hivalkodni akar az ═ ismereteivel. Adrien-
ne meglep═en tłjekozott volt ezekben. Kit▌n═en beszelt nyelveket. Roppant szeretett olvasni,
de azt a konteszliteratşrłt, amellyel az akkori lełnyokat kizłrolag tartottłk, lłzadozva utłlta.
Lłzadozva, mert ═ abban a lausanne-i intezetben, melyben neveltek, hallott Flaubert es
Balzacrol, Ibsenr═l es Tolsztojrol es emeszt═ vłgy elt benne megismerkedni komoly ertek▌
m▌vekkel.
Ilyenr═l esett vłzlatosan szo, mid═n majdnem veletlenćl el═szĞr vacsorłlt vele azon a bł-
lon, mely Adrienne-nek els═ błlja volt. Azutłn delutłnonkent mind s▌r▌bben lłtogatott el
Milothekhoz.
Błlint abban az id═ben ismerkedett meg Spencerrel. Nagyon hatott reł. KćlĞnĞsen a
,Principles oI Sociology" els═ kĞtete, mely az ═sIogalmakat tłrgyalja: az Isten-eszmenek, le-
lekhivesnek keletkezeset az ═semberben.
Mivel nagyon tele volt ezzel az olvasmłnnyal, Ğnkentelen err═l beszelt a lełnynak es meg-
lepte az a visszhang, mely a szavaira Ielelt. Az a szellemi szomjşsłg, amellyel Iogadta. Es
eleinte ezen a nyomon indult el a tłrsalgłsuk, ha ketten maradtak. Persze nem łlltak meg csak
egy temłnłl es kes═bb szłmtalan problemłt erintve, mind tovaszłllt a szo azzal az ĞrĞkke sej-
t═, keres═ indulattal, mely a Iiatalkori gondolkozłsnak egyik sajłtossłga. Błlintban vissza-
csengett sok minden, amit meg nagyatyjłtol hallott, sok mosolygoan bĞlcs −telet emberekr═l
es dolgokrol, az a szeles lłtokĞr▌ ertekelese a vilłgnak, melyet csak most kezdett jobban meg-
erteni es sok minden, amit młr az Ğregşr a termeszettudomłnyokkal kapcsolatban olyan
ĞsszeIoglaloan magyarłzott az akkor 12-14 eves Iişnak. Az, hogy most ═ magyarłz, hogy
most ═ adja ezt tovłbb, h−zelgett a hişsłgłnak, de az is jolesett, az is vonzo volt, hogy ennek a
mindig Iigyel═, ennek a mindig erdekesen vłlaszolo lełnynak szebben, sz−nesebben tudott be-
szelni, mint błrki młsnak, mintha annak jelenlete es a rełszegzett borostyłnsz−n szeme IĞlIo-
koznł el═adokepessegeit.
Sok-sok delutłnt tĞltĞttek −gy, gyorsan elszłllo orłkat.
Błr nyşltak a napok, rendszerint sĞtetedni kezdett młr, mid═n vege lett az ilyen płrbe-
szednek.
Neha egy-egy megkesett vendeg jĞtt, de legtĞbbszĞr młskent szakadt vege. A mindig nyi-
tott szłrnyasajtobol, mely a ket szalont ĞsszekĞtĞtte, a Miloth mama pedłns, szigorş hangja:
Miert ćltĞk ott a sĞtetben, Addy? Tudod, hogy nem szeretem. Azonnal gyşjts lłmpłt!
Adrienne szo nelkćl kelt IĞl. Egy pillanatig megłllt, mintha er═t venne magłn, hogy enge-
delmeskedjek, hogy ne vłlaszoljon vissza łllt dacosan, IĞlemelt Iejjel nezve maga ele a ho-
młlyba aztłn hosszş lepesevel a magos oszloplłmpłhoz ment es meggyşjtotta. Es miel═tt
visszatert onnan, ott is mindig łllva maradt es a Ienybe belenezett sz▌kćl═ pupillłval...
Mindez nem sorrendben, nem is szavak vagy mondatok Iormłjłban jelent meg Błlint
el═tt, hanem mint kep, egyćttes, Ğsszes reszleteivel, nagyon el═en, de nem gondolati kapcsola-
tok renden, hanem hirtelen es egyćtt, Ğsszes reszleteivel keszen.
*
De ez a lelki lłtłs nem tartott csak egy rĞvid percig.
˙jabb kocsi erte utol. Ismer═sĞk. KĞszĞnni kellett es az imenti v−zio legott elt▌nt, ahogy a
to s−kjłn a tĞkeletes tćkrĞzest eltĞri a legkisebb szell═, mely hirtelen vegigsuhan a v−zen.
Ezutłn młr tĞbb Iogat erte utol, mind s▌r▌bben kĞvettek egymłst. Mindenik utłn IĞlszłl-
lott a Ieher por es şszott be lassan az ştszeli retekre.
Ezek młr a versenyr═l Vłrsiklodra indulo tłrsasłgot hozzłk.
Ket kĞver deres kocog el mellette egy szeles, nyitott batłr el═tt. A I═ispłn ćl benne.
,Szervusz" kiłltja ki barłtsłgosan Abłdy Iele, azutłn elt▌nik a Ieheres Iellegben.
Młs kocsik sietnek el jobbrol. Olyan gyorsan, hogy csak nehłny arcot ismerhetett meg ab-
ban a rĞvid id═kĞzben a IĞlt▌nesćkt═l addig, m−g a maga kĞltĞtte gomolygłs elnyelte. Egy
egylovas giggben Alvinczy Zoltłn egyedćl. Majd ket şri hinto, melyekben csak egy-ket hĞl-
gyet ismert meg. ˆzvegy Gyalakuthyne a lełnyłval, Dodoval. Most rettent═ csattogłssal egy
amerikai negykerek▌ versenykocsi jelenik meg es rohan el, mint a szelvesz. Abonyi Tihamer
hajtja ket Iekete muszka trapperet. Roppant eległnsan hajt. Kiłllo kĞnyĞkkel, a mellehez szo-
r−tott kezekkel. Mellette a Ielesege, az a kedves, a szep Dinora, ki hłtraIordul es visszakacag
Błlintra azzal a szeles, buja, Ieher Iogş szłjłval.
Es alig hşzodott el kisse a por, şjabb Iogat jelenik meg jobb Iel═l. Negy nagy csontş, er═s
słrga. Nem sietnek, hanem egyIorma lepessel ćgetnek. Lłtszik, hogy nagy utakat szoktak ten-
ni. Mez═segi lovak leven, tudjłk, mi az, hosszş stłciokon łt szolgłlni. Eppen ellentetei az
Abonyi oroszainak, azok t−z kilometert tłn hşsz percen belćl beszaladnak rettent═ dćhĞsen,
azonban azutłn meg Iurkosbottal sem lehet ═ket tĞbbe el═revinni. Ezek pedig megtesznek egy
nap szłzat is. De a maguk mindig egyenl═, csĞndes trappjłt meg nem vłltoztatjłk soha, błr
mindig jokedvvel mennek.
Abłdy szerette ezt a valoban erdelyi, regiIajta lovat. Loert═ szemmel a Iogat utłn nezett.
Csak mikor a negyćleses hinto młr a Iiłker logosa melle ert, lłtta meg a kocsibelieket.
Az elćls═ ćlesen egy ismeretlen şr es a kisebbik Miloth lłny, Margit. A hłtson ket n═. A
bal oldalinak młr nem lłtta az arcłt, de bizonyłra az Judith, a nagyobbik, mert jobbrol Ad-
rienne most młr asszonytestverćk ćlt, kinek proIilja a szomszedja Iele volt Iordulva. Egy
szemernyi id═ eltelt, m−g megismerte, mert ĞrĞkke lobogo haja, mely annyira egyeni volt, tur-
błnosan le volt a homlokłra szor−tva valami szćrke porved═vel, mely a nyakłt, vłllłt is elbo-
r−totta vastag tekercsekben, halvłny arca pedig lekeskeny−tve az łllłnłl Ğsszet▌zĞtt Iłtyolban.
O! megis, biztosan ═ az, az ═ alig hajlott, Iinom orra, azok az ═ IĞlhajlo ajkai!
┼ is ott lesz tehłt a Laczokek błljłn.
Termeszetes is, hogy Adrienne gard−rozza iIjabb n═vereit most, hogy ═ Ierjnel van, es nem
az a savanyş mamłjuk, akinek młr az Addy vilłgba jłrłsa is olyan terhere volt.
Błlint elkezdte szłmolgatni, hłny evesek most az Adrienne hşgai, kiket meg gyermek-
lłnyokkent lłtott utoljłra. Judith alig mşlt tizenhet. Margit meg csak tizenhat lehet. Es młr
błlba viszik? De ekkor eszebe jutott kĞzeli rokonsłguk a siklodiakkal. Az anyłk egytestve-
rek a bozsvai Kendyekkel hłt persze ilyenkor meg a sćld═ lełnykłknak is helye lehet ilyen
csalłdi ćnnepen.
Ma este tehłt megint Iog Miloth Adrienne-nel talłlkozni. Ez a teny nem vłltott ki benne
semmit, sem ĞrĞmet, sem azt az oktalan halk bosszankodłst, mint iment, mikor csak vissza-
gondolt reł. Egykedv▌en vette.
Es hamar młs egyeb szorakoztatta el.
MłsIele Iogatok ertek utol. Az şri kett═sĞk, negyesek joreszt elhaladtak. Most sok egylo-
vas, kis l═csĞs szeker kĞvetkezett, amelyeken a szomszedos Ialvak gazdłi neha Ielesegest═l
szorongtak, es mivelhogy ittak is valamicsket, hłt gajdoltak, danoltak jokedv▌en, akłrhogy
rłz is a lajtorja a tomporuk alatt. Roppant rendetlenćl hajtottak Ğsszevissza, ki jobbrol, ki
balrol, ki kĞzepen k−gyozott, hogy el ne kerćlhessek versenyzett egymłssal a sok nyłrłd-
menti szekely, mert bennćk is megvolt az şri passzio. Nagyban csapkodtłk a kis szćrket vagy
a pejkot, a szłjłt rłngatva, hogy jobban Iusson az istenadta ,miert nem lett pćspĞk bel═le,
eleg nagy a Ieje!"
Egy-egy kaputos ember is szekerezett kĞztćk alacsony bricskłban, kit a kis szoga hajtott
jegyz═, reIormłtus pap vagy gĞrĞg katolikus, kiknek bizony a gazdłk ki nem tertek, akłrhogy
kiłltoztak rłjuk, hanem csak hajszoltłk egymłst jo−z▌en.
A por most młr rettenetes lett, mintha Ieher kĞdben şszna minden. ˆt lepesre se lehet lłt-
ni.
Es hirtelen egy lovas t▌nik IĞl. A bolond Gazsi błro, ahogy Kadacsay Głspłrt mindenki
nevezte. Meg kapnis csizma van rajta es Ieher zsokenadrłg. A testen a 2-s huszłrok vilłgos-
kek tiszti atillłja nyitva, a Iejen Ielrecsapott piros kĞzlegenysapka.
Negy akadłlyversenyt lovagolt ma es ez nem leven eleg neki, most egy kĞver tarka ponin
nyargal ki Siklodra. Szotlan vłgtat a sok kis egylovas kĞzĞtt. Olykor visszarłntja a lovłt, mi-
kor a porban vłratlanul egy szekersaroglya mered ki el═tte a s▌r▌ porIellegb═l. Igy halad meg-
torpanva, elillanva ismet, zegzugos vonalban ide es oda is szĞkkenve.
De alig t▌nt el a nagy porIellegben, veszes ostorcsattogłs hallatszik hłtulrol. ˙gy durrog,
mintha puskłbol l═nenek szaporłn. El═bb a tłvolbol hangzik, de veszes iramban jĞn kĞze-
lebb. Es eles, parancsolo hang magas Ialsettobol młr messzir═l łtsiv−t a rettent═ szekerzĞrge-
sen:
Hojsza! Hojsza! Felre az ştbol! Azt az łmmeneteket!
A szekelyek, kik eddig senkire sem hallgattak, sietve ternek ki mindenIele.
Egy perc nem sok, de az sem telik el es Błlint landauerje melle egy ĞtĞsIogat kisaIłsai
ćgetnek IĞl. Hłrom loIej sallangos kantłrban, tłgra ny−lt orrlyukakkal, habzo szłjjal, majd a
rudaslovak is olyan kĞzel hozzł, szinte sşroljłk a Iiłker logosat.
Es az Ğt almłsszćrke mĞgĞtt nyşjtos alacsony es szeles l═csĞs szeker k═risIłbol, keme-
nyen vasalva, mely ide-oda Iarol kisse, mert a nagy sebessegt═l a hłtso kerekei alig erik a IĞl-
det, şgy rĞp−ti el═re azt a kis szekeret annak az Ğt lonak iramodo ereje.
Kendy Joska ćl peckesen a mely b═rćlesben, mely a sz−jain şgy lobłl, mint a hinta. Mered-
ten ćl. Szejjelvetett lłbakkal. Makrapipłval a Iogai kĞzt. Perecbe csatolva a baljłban az Ğt lo
gyepl═je şgy Ieszćl, mint a hşr, m−g jobbjłban a hosszş negyesostor suhog Iolyton es a leve-
g═ben minden Iordulłsnłl jobbrol es balrol is nyolcasokat −rva, ćtemesen csattog nagyokat.
Az şt szabad młr el═tte, mert az egesz videk tudja, nem jo kesedelmeskedni, ha Joska şrIi
kiabłl. Az ═ er═s szekerivel şgy elkapja a hłtso l═csćnket, hogy vagy a kerek szakad le, vagy
az egesz szeker IĞlborul. Ennek az egynek okosabb kiterni!
Es helyet adnak neki es az ĞtĞs elt▌nik.
Vegre bal Iel═l hosszş olasz jegenyek derengenek a porIellegben.
Ez a beter═ a Laczok-kastelyhoz.
A Iiłkeres beIordul es a kavicsos sima Iasorban tovahaladva egyszerre elhalkul az a lłr-
młs szekerzĞrges, mely az utolso Ielorłban szćntelen k−serte.
Ismet csak a csengetty▌ket hallani es a porond csĞndes zizegeset a kerekek nyomłn.
II.
A Laczok-kastely Vłrsiklodon tipikusan erdelyi epćlet. Lapos kis dombocskłn emelkedik
az orszłgşt es a mellette Iekv═ Ialu IĞlĞtt.
Ez az alig t−z meter magas IĞldhłt egeszen szabłlyos hosszşkłs negyszĞg es hłrom oldala
szabadon łll, m−g a negyedik hłtul a lankłs hegyhez csatlakozik, mely sz═l═vel van bećltetve.
Valosz−n▌leg romai castrum helye ez. Azok vetettek ilyen szabłlyos IĞldsłncokat.
Valamikor a kĞzepkor vegen a IĞldesşr k═vłrat ep−tett ide e hatłrpontjłn az egykori Ma-
rosszeknek es Torda megyenek. Tłn a jobbłgyait akarta megvedeni az olykor garłzdłlkodo
szabad szekelyekt═l.
De ne tessek azt hinni, hogy ez valami olyan rettent═ k═halmaz volt, amilyeneket a Irancia
meg nemet metszeteken lłtni. Ez egeszen szereny kis vłracska lehetett. A negyszĞg sarkłn
negy kis torony; a tornyokat Ial kĞtĞtte Ğssze, velĞk sz−nelve es hłtul a kapu IĞlĞtt is łllt vala-
mi Ielemeletes l═reses epćlet, a negyszĞg kĞzepen pedig szabadon egy kockaszer▌ emeletes
I═hłz, szĞrny▌ vastag Ialakkal es arłnylag kicsi ablakokkal.
Hłt bizony az łgyşk ellen, tudos ostromlok ellen sokat nem ert volna, de a portyłzo tatłr,
Iuto hajdş es kurtłn ellen jo vedelmet adott es abba a nagy Ialazott negyszĞgbe nehez id═kben
bementhettek az el═ joszłgot.
Igy łllhatott ez şgy a XVIII. szłzad kĞzepeig. Ekkor azonban az akkori tulajdonos ez
groI Laczok ‡dłm volt, az erdelyi alkancellłr es Statumpraeses, ahogy a c−mere hirdeti łta-
lak−totta. Mint Viennłt, Monłchiumot es Brandenburgumot jłrt ember az akkori divat szerint
Iormłlta ki.
A kĞzbels═ hłzra şjIajta Iedelet hşzatott, hłrmas osztłsşt, mely a Ial IĞlĞtt megindult me-
redeken, aztłn egy kiłllo płrkłny szak−tja meg, onnan pedig S-szer▌ gĞrbćlettel magas gom-
baIedelle egyesćl olyan szĞrny▌ magassłgban, hogy ez a tet═ nagyobb, mint az epćlet maga.
Az ablakok kĞre, błr azokat meg nem nagy−ttatta, de szep homlokkĞveket Iaragtatott sok ci-
kornyłs virłggal, gyćmĞlccsel, a hłz minden sarkłra pedig pillert rakatott, azokat is k═b═l.
De a legcsodłlatosabban az erkely sikerćlt, mellyel a kĞzepen megtoldotta az odon vłracskłt.
Az erkelyt alol kosłrboltokra helyezte s szep kĞver oszlopokra. Az emeleti magassłgban bo-
nyolultan ĞsszegĞrcsĞsĞd═ k═głrgyłt, a rokoko −zlesnek legvadabb rajzłval. De innet IĞlIele
nem k═, hanem egyszer▌ vekony vasrudak łgaskodnak ki, azok tłmasztjłk a tet═zetet, mely
olyan duplłzo es gombaszer▌, mint a I═Iedel, de vĞrĞs rezzel van bor−tva, nem zsindellyel,
mint amaz.
Az ember elłlmelkodik, miert nem Iolytattłk IĞlćl is a IĞldszinti megoldłst. Igy ma ez
olyan, mintha a nehez Iedelet semmi se tartanł, mert a vasrudak alig is lłtszanak. A nagysł-
gos alkancellłr şr az akkor olyan kedvelt, de Ielreertett k−nai st−lusban gondolta az erkelyt,
olyan valaminek, mint a Pagodenburg Mćnchen mellett es a vasrudak kĞzĞtt kĞrĞs-kĞrćl bizo-
nyłra IćggĞnyĞk logtak, itt-ott odakĞtĞzve draperiłnak, şgyhogy az erkely egesz emeleti re-
sze valami keleti słtort łbrłzolt. Erre vallanak a rezIedel IĞlkunkorodo szelei es azok a Ian-
tasztikus v−zvet═ csatornłk, melyek −velve szĞknek ki a sarkokbol es bizonyłra t−zlepesnyire
is elkĞpik a vizet słrkłnytorkaikbol.
De teltek az evek es a XIX. szłzad şj −zlest es şj igenyeket hozott. Az akkori Laczok is
nagy ep−t═ lehetett. Azonban modern ember leven a maga idejeben, az ═ toldłsait empire mo-
dorban hajtotta vegre. A regi epćletet şgy hagyta, ahogy volt. De ketIel═l ket pillerezett kaput
es szłrnyat ep−tett hozzł, melyek jobbrol-balrol a Ialakig elnyşlnak, ott pedig megtĞrve, de-
rekszĞgben el═rejĞnnek a vłrIalhoz simulva es egy szabłlyos U alakot adnak. Ezekben a me-
r═leges szłrnyakban egyik Iel═l a kĞnyvtłrłt helyezte el, a młsikban pedig bels═ virłghłzat.
Hłtul is ═ ep−tett a vłrIal menten istłllot es konyhłt, ugyanabban a st−lusban es ═ bontotta le
azt a Ialreszt is, mely a homlokzattal szemben a kilłtłst elzłrta. Bekes id═k voltak. Nem kell
tĞbbe er═dĞt IĞnntartani, tĞrĞk, tatłr ide şgysem ćt be tĞbbe es ═ reł akart lłtni az orszłgştjł-
ra, mert a regiek szerettek az eletet szemlelni.
Ilyen kepet łd a Laczok-kastely a vendegsegbe erkez═knek, miutłn vegighajtottak a jege-
nyeIasoron, mely nem tłvolodik el nagyon a I═şttol, hanem majdnem płrhuzamosan k−seri
łt a tanarokon, melyben vaskos Ğreg tĞlgyIłk terpesztik szejjel dşs lombş karjaikat, IĞl rĞvid
kaptaton a hłtso sarokbłstyłnłl be a kćls═ kapun es az istłlloudvar utłn be az egyik bels═n,
mely a IĞldszintes szłrny alatt ny−lik, m−g a hintojuk vegre megłll az oszlopos tornłc lepcs═-
zete el═tt.
Błlint is −gy erkezett. Ott cseledek vłrtłk. A legutolso lepcs═Iokon Kłdłr Jłnos, az ottho-
ni inas, ═sz bajszş, kisse gĞrnyedt ember, hosszş, zsinoros kabłtban, akin meglłtszott, hogy
młris alig b−rja a mai sok munkłt es gondot, mĞgĞtte egy kĞlcsĞnkert liberiłs legeny es a hłzi
kisinas, Ferko, kik rĞgtĞn a IelĞlt═ es a tłska utłn kapkodtak.
Meg lehetne-e mosdani kisse? kerdezte Abłdy az Ğreg szolgłtol.
Hogyne, instłllom mondta az es rłszolt a płzsira: Ferko! Vezesd a nagysłgos groIot
a sarokszobłba es nezd meg, van-e v−z meg tiszta kend═! De meggondolta megis: Nem!
inkłbb magam jĞvĞk! es IĞlkapva az ştitłskłt, vegigvezette a vendeget a tłgas boltozłsş
csarnokon, mely melyen benyşlt a hłzba.
Egyik oldalajton beleptek a vendegszobłba. Lłtszott, hogy szłmosan tisztłlkodtak ott
młr, tĞbb tĞrćlkĞz═ Ietrengett a mosdoasztal mellett es el═tte a plehcsĞbĞr teli volt kiĞntĞtt
v−zzel. De a kanta ćres.
Ejnye! mondta Kłdłr es kisietett.
A hłtso udvar Iel═l hallatszott, ahogy pĞrĞlt: Aniko! Młli! Hol vagytok? Tiszta vizet es
kend═t a vendegszobłba! A csebret sem ĞntĞtte ki senki! Hłt mindent en csinłljak? es egy
ajto nagy durranłssal becsapodott valahol.
Kisvłrtatva mez−tlłbas Iiatal szolgłlo loholt be tĞrćlkĞz═vel, Iriss v−zzel, es nagyot
sohajtva IĞlkapta a vedret es sietve suhant ki vele. Csupasz talpai halkan tapsoltak a Ieny═Ia
padlon.
*
Az emeleti kis szalonban az id═sebb dłmłk gy▌ltek Ğssze a hłziasszony kĞre.
Ott volt Lizinka neni, ki szokłsa szerint a szoknyłja alł IĞlhşzott lłbakkal Ierden terdelve
ćlt egy nagy karosszek Ğbleben. Ott Adelma, Ğzvegy Gyalakuthyne es meg ket-hłrom młs
mama, kik a lełnyaikat hoztłk el a błlba. Ott nehłny gratulłlo hĞlgy, kik csak tisztelegni jĞt-
tek, −gy Balog Peter Ben═ne, a I═jegyz═ Ielesege, az Ğreg BartokIłyne a szomszedbol es mł-
sok. A Ierjeik kezcsok utłn lementek a hłzişrhoz a kertbe. De az asszonyok itt maradtak es itt
kaptak uzsonnłt, melynek maradvłnyai, kłves- es tejeskannłk, hłzisonka, kugloI es sok młs
sćtemeny, es sok pohłr is, meg ott łlltak a sarokasztalon, hiszen a cseledsegnek most młs dol-
ga van, mint hogy lerłmoljon.
A kisszoba egeszen megtelt a n═i vendegekkel. Mind szemben ćltek a hłziasszonnyal,
mintha ostrom alatt tartottłk volna, ═ pedig egy kis kanapen a Ialhoz szorulva a bejłro mellett
kĞzvetlen. Mindig itt Iogadott nevnapjakor ebben a sz▌k szobłban, mindig ezen a pamlagon
ćlt, mert csak itt tudott kapcsolatban maradni a hłztartłsłval.
Olykor egy picit megny−lt az ajto, valamelyik szobalełny vagy pesztonka bedugta a Iejet,
sşgott valamit a Laczokne ĞrĞkke eber Ićlebe, łtvett egy halk, de pontos rendelkezest es el-
t▌nt. A tłrsalgłs pedig ment tovłbb, mintha mi sem szak−totta volna meg. Ilyen volt młr az
egesz delutłn.
Laczok Jen═nenek az ═ sajłt nevnapja volt az esztend═ben a legsşlyosabb nap.
Mindig rengeteg vendeg jĞtt, kikr═l gondoskodni kellett es sćttetni, I═zetni, mindent IĞlć-
gyelni, IĞnntartani a konyhłja tćndĞkl═ h−rnevet, melto maradni hozzł. Es mindig bosszşsłg
is jłrt ezzel. Tavaly a Iagylaltba valahogy beszivłrgott a so. ┼ majd elsćllyedt a szegyent═l!
Tavalyel═tt az egyik borjşnyelv valami szagot kapott es utolso percben lohalłlban kellett
młst hozatni a vłrosbol...
Laczok Alice, a venlełny sogorn═ olyan habari, hogy semmivel sem lehetett megb−zni.
A lełnykłi pedig m−g kicsik voltak, semmire se hasznłlhatta ═ket, most meg, hogy Ieln═t-
tek, seg−tettek neki valamennyire, szaladoztak ide-oda, konyhłba, az eles- vagy a hidegkamrł-
ba, de az iden ezzel a buta loversennyel meg ennyit sem tehettek, hanem młr del ota tłvol vol-
tak es csak esteIele kerćltek haza!
Ma idłig mindent egymaga kellett hogy vegezzen es vegezett is, m−g meg nem erkeztek a
gratulłlok es azota ═ ide van szĞgezve erre a pamlagra es udvariaskodnia kell, Ielelgetnie kell,
amikor az egesz lelke ott van a hłztartłsa ezer reszletenel.
Alig vłrta, hogy megszabaduljon t═lćk, hogy a tisztelg═k bşcsşzzanak el es hogy a hłzi-
vendegek ĞltĞzni menjenek.
Azert megis kedves mosollyal ćlt ott a kanapen. Szep, kisse młr kĞveres arcłt hol jobbra,
hol balra Iord−totta es mindig josłgos hangon mondogatta:
O, igen, lelkem! ... O, be jol mondja! ... Igazłn, jaj be erdekes! mikĞzben arra gon-
dolt: vajon jegre tettek-e idejeben a pezsg═t, nem Iutott-e Ğssze a tejsz−n, bezłrtłk-e a jegver-
met es a vendeg kocsisok asztalłra eleg lesz-e a bogrłcsosnak hozatott marhahşs? Vajon vi-
gyłz-e minderre az ═ venlełny sogorn═je, az Alice, kit megb−zott ezekkel, błr Iuzsitosnak tar-
totta, de m−g a lełnyok vissza nem tertek, hłt młst nem tehetett, de nagyon aggodott.
Szerencse, hogy Lizinka tanti vitte a szot. Sip−tozva taglalta a legIrissebb pletykłt es a hĞl-
gyek mind reł Iigyeltek. Vele sohasem vitatkoztak: a mamłk nem, mert Ieltek a gonosz nyelv-
et═l, a tisztelked═ asszonyok sem, mert roppant hatalmas n═nek tudtłk Maros-Tordłban, błr-
milyen kicsi es ven volt is. Hiszen ═ vłlasztatta meg ezel═tt ket evvel az els═ paraszt kepvise-
l═t, a h−res Makkai bł't az egesz vłrmegye ellen, mivelhogy megharag−tottłk, olyant jelĞlven
az ═ kerćleteben, akit ═ nem akart. ˙gy h−rlett, hogy meg a programbeszedet is az Ğreg Sarma-
słghyne diktłlta tollba annak a ,harisnyłs"-nak.
Lizinka tanti legIrissebb pletykłja az ═ mindenkori ellenIeler═l szolt, Absolon Miklosrol,
ki a Iels═ ket jłrłsban volt hatalmas ember es błr alig mozdult ki a birtokłrol, de a hłtterb═l is
nagyon nagy szava volt a megyeben.
Ez az Absolon a gazdasszonyłval elt młr evek ota. Hłt err═l a borzasztosłgrol jłrtatta Li-
zinka tanti rendszerint a szłjłt es eppen most is valami nagyon csşIat beszelt, sok gonosz dol-
gokat mondvłn arrol a ,ven szamłr"-rol es arrol a ,rosszIele"-r═l, aki Lizinka szerint ,repedt
sarkş szogłlo" volt egykor, most pedig ,I▌vel-Iłval csalja" a gazdłjłt ,Ezt en bizanyasan
tudam!" ,En azt tudam, lelkem: mert ez −gy van!"
*
Ezek Iolytak az emeleten, mialatt Abłdy Błlint odalenn sommłsan megmosdott.
Mikor kilepett az el═csarnokba, şjra talłlkozott azzal a ven inassal, Kłdłrral, ki eppen egy
nagy tłlca besteket szłll−tott.
Hol talłlhatnłm a groInet? kerdezte t═le.
Azt tessek most elhagyni Ielelte majdnem mergesen az Ğreg. Annak młs dolga van!
Menjen nagysłgod a kertbe, ott vannak az urak! es mit sem vłrva tovłbbment nagyokat Işj-
tatva.
Błlint tehłt kiindult a szabadba.
Vagy szłzlepesnyire a rezIedel▌ kĞzbens═ erkelyt═l oriłsi hłrsIa terebelyesedett az egyko-
ri vłrsłnc szelen, alatta nagy tłrsasłg.
Ott ćlt kĞrben a sok IerIi vendeg. Nemcsak azok, akik a versenyr═l, de młsok is, akik Vł-
słrhelyr═l vagy a szomszedbol jĞttek meggratulłlni a hłziasszonyt.
A Ia el═tt egy regi malomk═b═l asztal. Rajta nagy ćveg karaIinłk borral, borvizes ćvegek
es temerdek pohłr.
KĞzvetlenćl a Ia tĞveben a hłzişr ćlt; kerti padokon, szekeken a lłtogatok kĞrben, jobbrol,
balrol t═le Ğnkentelenćl is a płrtłllłsuk szerint telepedtek le.
Jobb Iel═l a hłzigazda mellett Kendy Słndor Kajsza, ki Tisza Kłlmłn idejeben I═ispłn
volt młsIel evtizedig, mellette Kis Peter, a mai I═ispłn, ki utłn WeissIeld Soma bankigazgato
şr es kirłlyi tanłcsos kĞvetkezett. Laczok Jen═ szerezte neki ezt a titulust, mert młr egy evti-
zed ota egyćtt vezettek azt a reszvenytłrsasłgot, melyet a Laczok csalłd osztatlan erd═segei-
nek a kihasznłlłsłra grćndoltak. A bankłr mellett Balog Peter Ben═, a nagyravłgyo I═jegyz═
ćlt, ki łllando ellenjelĞlt volt az alispłni tisztşj−tłsokon, azutłn Ambrus bł', ki błr sz−ve sze-
rint az ellenzekhez hşzott, de kćls═leg a Kajszłval tartott mindenben es ket Alvinczy Iiş:
‡dłm es Zoltłn, kik viszont mindig Ambrussal tartottak, vegćl Kendy Joska makrapipłjłval a
szłjłban. Ez utobbi ugyan sosem politizłlt, de eppen akkor ket mustralovłt akarta a I═ispłnra
rłsozni. Itt azonban megszakadt a hatalommal rokonszenvez═ sor es Varjş Bela kĞvetkezett,
egy Iekete szakłllş, szemig sz═rĞs ember, Laczokek szomszedja, egyik I═kolomposa a vłrme-
gyei ellenzeknek es veszedelmes nepszonok. A hłzigazda baljłn is sokan. Ott ćlt az alispłn
ˆrdćng, ki az ellenzekiekkel traIikłlt rendszerint, es az ═ bizalmasa, GałlIIy I═szolgab−ro, to-
vłbbł egy id═sebb şr es egykori kepvisel═, BartokIły Peter, magyar nadrłgban es csizmłban,
mellette Boros Zsigmond dr., annak a videknek el═kel═ ćgyvedje es vezerember a vłroson,
vegćl egy csecsem═arcş, puIok, kĞveres iIjş, Kamuthy Isti, ki titkos politikai amb−ciokat tłp-
lłlt es azert szeretett a ,komoly emberek" kĞze Iurakodni.
Varjş es Kamuthy kĞze kĞnyĞkĞlt az Ğreges Kendy Dłniel, de nem a płrtłllłsa miatt, ha-
nem mert szeretett kĞzel lenni olyan asztalhoz, amelyen borvizes bort lehetett talłlni, ═ nem is
szolt egyet sem, hanem csĞndesen iszogatott.
K−vćl a kćls═ kĞrben az iIjşsłg, a mai błl tłncosai ćltek es olyanok, kik az asztal kĞre młr
nem Iertek: −gy Abonyi Tihamer is, ki Vas megyei szłrmazłsş leven persze Gyer═IIy Lłszlo
melle telepedett, tudva annak el═kel═ magyarorszłgi rokonsłgłrol. Abłdy ĞrĞmmel pillantot-
ta meg Lłszlot, az ═ kedves rokonłt es iskolatłrsłt. ,Unter Larven die einzig Ićhlende
Brust!" idezte gondolatban Schillert.
Meg odłig el sem ert, mid═n Kis Peter I═ispłn meglłtta, IĞlugrott es elebe sietett, hogy
tćntet═leg mint a sajłtjłt ćdvĞzĞlje.
Melyik a hłzişr? kerdezte Błlint, ki csak Laczok Jen═net ismerte. Milotheknłl lłtta
nehłnyszor, de a Ierjevel nem talłlkozott volt.
Azonnal bemutatlak, kedves barłtom! Ielelt Kis Peter es rĞgtĞn birtokba vette a Iiata-
lembert azzal, hogy kĞnnyeden łtĞlelve vitte ═t magłval.
Kisse le kellett hajolni a lenyşlo lombsłtor alł, hogy Laczok Jen═ig jussanak, aki a vaskos
tĞrzs tĞvenel ćlt egy szelesecske Ieny═Ia padkłn.
KĞveres nehez ember. Egeszen tar Iej▌. Csak a homloka IĞlĞtt maradt meg egyetlen haj-
tincs mint barna sziget a porcelłnsima koponya słrga tengereben. Hłtul a nyakłn ket vaskos
hłjrłnc, az łlla alatt hłrom. Szeles halovłny arcłn csak a lelogo bajsza Iekete, meg a ket sze-
mĞldĞke, mik magasan a beh−zott szemek Ierde resei IĞlĞtt ketIele meredeznek rezsşt, mintha
mindig csodłlkoznłnak kisse. Nem tłmaszkodott sem a Iłhoz, sem a pad hłtłhoz, hanem rop-
pant egyenesen ćlt, mint valami błlvłny, mert vaskos Iels═testet młr a maga nehezsege is jo
egyensşlyban tartotta. Egyik kurta Iellłba a IĞldet erte, a młsik pedig maga alł hşzva. A ke-
zei a ket terdere teve szelesen. Lłttłra Błlintnak azok a szalonnak═b═l Iaragott k−nai szob-
rocskłk jutottak eszebe, melyeket keleti bazłrokban łrulnak. Szakasztott ilyen volt a siklodi
vłrşr, meglep═ visszamendelizłlłs valami szekely-hun maradekra.
Engedd meg, hogy bemutassam groI Abłdy Błlintot, legşjabb kedves kepvisel═met
mondotta Kis Peter es most, mikor eleresztette, jobban megszor−totta a Iiatalember vłllłt,
mintha az ═ viszonyukat ezzel vegleg megpecsetelne.
Hozott Isten! Hozott Isten, Ğcsem! kĞszĞntĞtte Laczok, rĞvid kĞver kezet Błlint Iele
nyşjtva ugyan, de kćlĞnben mozdulatlanul, mert IĞlkelni vagy derekbol Iordulni nehezere
esett.
Błlint kezszor−tłs utłn meg bemutatkozott azoknak, kiket eddig, nem ismert es azutłn a
kćls═ kĞrbe ćlt Gyer═IIy Lłszlo melle.
Miert, hogy a te kepvisel═d, edes I═ispłnom? vetette IĞl a kerdest egy kĞteked═ hang.
ˆrdćng alispłnnak a hangja az asztalon tşlrol.
ˆrdćng azonk−vćl, hogy amşgy is sz−tott az ellenzekhez, azert is neheztelt a I═ispłnra es a
kormłnyra, mert ═ el═kel═ regi maros-tordai csalłdbol valo volt: ĞrdĞglonai ˆrdćng, m−g Kis
Peter valami r═IĞsnek a Iia es idegenb═l, Gyergyobol hoztłk ide az ═ nyakłra. Ezert meg
rosszabb lłbon voltak ═k, mint az alispłnok rendszerint a kormłny bizalmi embereivel, kik
vegre is jĞnnek-mennek, ma itt vannak, holnap ki tudja hol, m−g az alispłn a vłrmegye vłlasz-
tottja es holta napjłig az maradhat, ha okosan błnik a kĞzĞnsegevel.
Lelbłnya tłn bizony az en megyemben volna! Ielelt szerenykedve a I═ispłn, kisse
er═ltetett kedelyesseggel.
Kepvisel═je van a nepnek, van a vłlasztoknak... kiłltott kĞzbe Varjş Zoltłn.
Vagy a vłrosnak, vłrmegyenek! potolta meg az Ğreg BartokIły.
A I═ispłn azonban megprobłlt kiterni: ˙gy ertem, hogy az en kedves kepvisel═m, mert
nagyon szeretem.
Ez nagyon abszolutisztikusłn hangzik, mintha csak a kormłny nevezne ki! ˆsmerjćk mi
młr az ilyeneket! Iolytatta Varjş.
Vegre is 67-es programmal lepett Iel ═! vedekezett Kis Peter.
De płrtonk−vćli es ez azt teszi, hogy helytelen−ti a kormłny es a Tisza-płrt viselkedeset!
ervelt Varjş Zoltłn es hłtraIordulva Abłdy Iele, ki eppen a hłta mĞgĞtt ćlt, kerdezte:
Ugye, hogy igazam van, groI şr?
Kezd═ vagyok ahhoz, hogy −teletet mondjak Ielelt Błlint kiter═en.
Most a hłzişr szolt kĞzbe:
Brłvo, Ğcsem! Ez okosan volt mondva. Lłtod! En sem −telkezem, azert vagyok joba a
hłz═rz═ kuvaszokkal itt jobbjłra mutatott es azutłn balra meg a Iarkasokkal is! De nem is
ertem, miert Ienekedtek egymłsra, uraim mondta Iolytatva , hiszen megcsinłlta az Ğreg
Thaly a beket, hłt most vege a magyar łtoknak es Ğlelkezni kell!
Laczok Jen═ e szonłl Iurcsłn szejjeltłrta karjait, majd Ğsszezłrta magłn es şjra kinyitotta
es şjra Ğsszezłrta, s −gy ismetelte tĞbbszĞr: ˆlelkezni! ˆlelkezni! Barłtaim! ˆlelkezni!
Aztłn gşnyosan elnevette magłt es a pohłr utłn nyşlt:
Erre a jo okos bekere igyunk. Eljen! Eljen! Eljen!
Ezzel a hivatkozłssal a nemreg kĞtĞtt parlamenti bekere persze ismet megny−lt a politizł-
lłs zsilipje.
*
Csak ezen a tavaszon sz▌nt meg ugyanis az a szenvedelyes parlamenti szocsata, mely młs-
Iel eve a veder═javaslatok miatt indult meg es abban a szĞvevenyes jogi viszonyban, mely
Magyarorszłgot es Ausztriłt Ğsszekapcsolta, Iolyton şjabb es şjabb serelmi alkalmak adod-
tak. Dacłra, hogy az ellenzeki płrtvezerek elvben el−teltek a technikai obstrukciot, melyet az
utolso honapokban młr csak kisebb csoportja a 48-as płrtnak Iolytatott a maga szakłllłra, an-
nak celjait a maguk nepszer▌sege miatt kenytelenek voltak vallani es kćlĞnbĞz═ Iokozatokban
teljesen Ğnłllo hadsereget vagy legalłbb magyar vezenyszot vagy legeslegalłbb nemzetisz−n▌
tiszti kardbojtot kĞveteltek es minthogy a kĞzĞnseget ═k is ilyen jelszavakra hangoltłk, per-
sze, hogy tehetetlenćl łlltak azzal az alig 20-25 I═nyi szakadłr csoporttal szemben, kik Ugron
es Barra Słmuel vezetese alatt kivłlva a płrtjukbol, IĞlhasznłltłk a regi, şgyszolvłn patria-
rchłlis hłzszabłlyok minden gyĞngeit es Iolytonos nev szerinti szavazłsokkal, szemelyi vi-
tłkkal, złrt ćlesekkel megakadłlyoztak minden jogalkotłst, meg a budgetet, kćlkereskedelmi
szerz═dest, mindent es tĞrvenyen k−vćli helyzetbe szor−tottłk az egesz kormłnyzatot.
K−vćlłllok szemeben erthetetlennek lłtszott az a csĞkĞnyĞsseg, mellyel egy tĞrpe kisebb-
seg a maga akaratłt probłlta rełkenyszer−teni nemcsak a magyar parlament tĞbbsegere, de az
egesz Monarchiłra es ami tĞbb, az Ğreg Ferenc JozseIre. Csak aki ismerte azt a tşlteng═ jog-
łszi gondolkodłst, melyre a magyar kĞzĞnseg szłzadokon łt rełszokott es amely a Habsbur-
gok ellen tĞbb −zben sikereket ert el, csak az ertette meg ezt a csĞkĞnyĞsseget. Mindig ezekre
az 1790-i es az 1867-i nemzeti v−vmłnyokra hivatkoztak es ezt annłl inkłbb tehettek, mert
sem a tĞrteneszek, sem a 67-i kiegyezes politikusai sosem ismertek el azt az oroszlłnreszt,
melyet akkoriban az europai helyzet jłtszott e sikereknel, es mindent csupłn csak a paragraIu-
sok gy═zelmes erejenek tulajdon−tottak.
Ezert az a kis Ugron-Barra-csoport meltłn azt hitte, hogy a jogszabłly az er═sebb, nem pe-
dig az elet szćksegessege es minden alkalommal, mid═n a budget nelkćli łllapot vagy a kato-
nai szolgłlati hatłrid═ lejłrt, azt hittek, hogy az łllamhatalom kenytelen lesz kapitulłlni el═t-
tćk.
A nagykĞzĞnseg is azt hitte, mert abban a IĞlIogłsban neveltek az iskolłk, a napilapok,
s═t a politikai vezerek legnagyobb resze is.
A młrciusban megkĞtĞtt parlamenti beke, reszben az obstrułlo csoport Iłradtsłga miatt,
reszben azert jĞtt letre az Ğreg Thaly Kłlmłn kĞzvet−tesevel, mert Tisza Istvłn er═szakkal Ie-
nyeget═dzĞtt, de a beke esetere engedmenyeket −gert.
ˆrĞmmel Iogadtłk ezt a legtĞbben. De sokan voltak olyanok, kik meg Ugron Głbort es
Barra Słmuelt is puhasłggal vłdoltłk most es otthon pipaszo mellett meg kurucabbak voltak
azoknłl.
*
Ilyen volt a ven BartokIły is itt Vłrsiklodon, a borvizes bor mellett.
Ha en ott lettem volna, tudam mondotta regi marosmenti kiejtessel az Ğreg nem skł-
płlt volna olyan kĞnnyen az a ganasz Tisza Pista! Vłd alł helyeztem volna a tĞrvenyszegese-
nek miatta!
TĞrvenyszegesnek nem lehet mondani! Ielelt a I═ispłn.
Meg nem szavazott adot hajtottak be! Iolytatta BartokIły.
Itt a mindig kormłnypłrti I═jegyz═ szolt kĞzbe:
Kerem, kerem, csak Ğnkentes beIizetesekr═l volt szo, soha behajtłs nem tĞrtent! łllap−-
totta meg.
De az Ğreg kuruc csak tovłbb:
A katanłk dalgłrol nem is beszelek, tłn a burkus mił kellett, de az, hogy kereskedelmi
szerz═desekr═l is tłrgyalłsakba Iagtak, az alkatmłnyas serelem, igenis al-kat-mł-nyas sere-
lem meg az magłk kiegyezese szerint is!
Kerem azt tłrgyalni kellett es szabadott is, csak megkĞtni nem lehetett volna vedeke-
zett a I═ispłn , megkĞtni, csak az lett volna tĞrvenytelen, igenis, az tilos lenne, azt en is val-
lom, de...
Tłrgyalłsak is abszurdum!
Ezt mondani abszurdum! vłlaszolt Kis Peter most młr mergesebben.
De itt szep bariton hang szolalt meg, olyan dallamos melyseggel, mint az orgona, a kivłlo
ćgyved, Boros Zsigmond dr. lepett kĞzbe:
Kerlek, I═ispłn uram, Ğreg barłtunknak ebben igaza van, es ha megengedik, meg is vi-
lłg−tom es vegigsim−tva łsoIorma r═t szakłllłn, elkezdett gazdag tudłssal es szabatos mon-
datI▌zessel magyarłzni. Az osztrłk-magyar vłmtariIa şgy jĞhet csak letre es idezte a tĞr-
venyszakaszt , ha el═bb młr şgy a magyar, mint az osztrłk parlament megłllap−totta kćlĞn-
kćlĞn a maga Ğnłllo vłmtariIłjłt, azutłn pedig ezeknek az alapjłn letłrgyaltłk a kĞzĞset is.
Csak hogyha ez −gy młr letrejĞtt, csak akkor lehet jog szerint a kćlIĞlddel szoba łllani, mert
addig a kormłny ,jus actionis" hiłnyłval van.
A szepszavş el═adłs kisse lecsillap−totta a kedelyeket es mid═n Boros ćgyved egy pilla-
natnyi szćnetet tartott, Kamuthy Istike szolalt meg. Kisse selyp−tett, megis gyorsan kĞzbeve-
tette:
En BćrgĞIdĞn otthon aIt hiIem, hogy Iamłr vagyok, pedig eppen eIeket gondoltam. Itt
lłtom hłt, hogy megIem vagyok olyan Iamłr!
BćrgĞzdĞn volt igazad! vłgta arra Kajsza, aki eddig egy szot sem szolt.
Nagy łltalłnos kacagłs kerekedett erre. Istike is, błr nem ertette, mit nevetnek, ═ is rĞgtĞn
csatlakozott.
Mikor a nevetes megsz▌nt, lłtva a megenyhćlt hangulatot, WeissIeld Soma şr megkockłz-
tatott egy ellenvetest:
A gazdasłgi elet, kerem, nem vłrhat, kerem. Rengeteg nagyon komoly erdek, kereske-
delmi piac es kapcsolatok kerdese Iorog, kerem, kockłn, amelyek oriłsi kĞzgazdasłgi kłrt
okoznłnak, ha veszend═be mennenek. Ezert, kerem, błr en is elismerem, hogy nem tĞrveny-
es, megis tekintetbe kell venni...
Et si Iractus illabitur orbis! kiłltott kĞzbe az Ğreg BartokIły es ismet megşjult a jogi
vitatkozłs.
Błlint IĞlt▌nes nelkćl IĞlkelt, szomszedjłt, Gyer═IIy Lłszlot megerintette a vłllłn es kile-
pett a Ia alol. Bosszantotta ez a sz▌k lłtokĞr▌, medd═, dogmatikus vitatkozłs, melyben meg a
I═ispłn is csak mentsegeket hozott IĞl, az is csak zsongl−rozott a jogi Iormulłkkal, akłr az el-
lenIelei.
Lłszlo csatlakozott hozzł.
`
Lassan megindultak, łt a bels═ kerten. Esteledni kezdett.
A szels═ kis sarokbłstya es a kĞnyvtłrszłrny homloka kĞzĞtt egy ajtocska ny−lt a vłrIal-
ban. Nehłny lepcs═ vezetett le itt a rozsakertbe.
Erre vettek ştjokat.
M−g łt nem jutottak az egykori vłrudvaron, egyik sem szolt, mintha az ═ barłti beszelgete-
sćk most, hogy sok honap mşltłn ismet talłlkoztak, intimebb keretet k−vłnna.
˙tkĞzben Błlint meg az imenti hiş szocsata hatłsa alatt łllt, melyt═l menekćlni akart. Es
annak a sok hiłbavalo beszednek a hallatłra Ğnkentelenćl kćlIĞldi tapasztalataira kellett
visszagondolnia. Arra a szorgos munkłra, mely a kćlćgyi osztłlyokban Iolyt eppen az olasz
kereskedelmi szerz═des el═kesz−tese vegett. Arra az alig leplezett megvetesre is, mellyel ide-
genek I═leg nagynemetek a magyar veder═vitłrol gşnyolodni szoktak. Itt a hłrmas szĞvet-
seg IĞnnłllłsa, a Monarchia tekintelye es ebben mint mondottłk a biztonsłga Iorgott koc-
kłn es ezt akadłlyozzłk a magyarok!
Kćlorszłgbeliek el═tt, kik a magyar mşltat egyłltalłn nem ismertek, erthetetlen volt ez.
Erthetetlen, miert tekintik Magyarorszłgon a honvedelem ćgyet olyan ellenseges szemmel.
Az ilyen megjegyzesek mindenkor nagyon Iłjon erintettek Błlint lobogo nemzeti erzeset.
Gyer═IIy Lłszlo gondolatai młshol jłrtak. Ott a hłrsIa alatt a vita ═t semmikepp sem erin-
tette. Nem is hallotta, mit beszelnek.
Egeszen młs Ioglalta el.
Miota el═bb a versenyen es most itt Vłrsiklodon ismet talłlkozott erdelyi rokonai es isme-
r═sei kĞrevel, kikt═l az utobbi evekben mindjobban elszakadt, megint IĞltłmadt benne a hon-
talansłg erzese. Ez az erzes tulajdonkeppen mindenćve elk−serte. Odakinn Budapesten es otta-
ni rokonainłl is ugyanezt erezte. Mindenćve magłval vitte, mintha gyermekkorłnak łrvasłga
tovłbbk−serne most is a młr IĞln═tt iIjşt. Nem volt otthon sehol: sem itt, sem ott. Mindenćtt
valahogy idegennek, jĞvevenynek neztek, nem kĞzćlĞk valonak.
Pedig mennyire vłgyott arra, hogy szeressek, nem mint ćgyes zongorłzot, ki błrmikor tud
tłncra kering═t vagy Ioxtrottot jłtszani, nem mint jo tłncost, megb−zhato puskłst vagy tenisz-
negyediket, hanem ═t magłt, nem a hasznossłgait. Ott a nyugati nagynenjeinek csalłdjłban a
Kollonich es Szent-GyĞrgyi rokonok, Iişk es lełnyok nagyon Ğrćltek, ha jĞtt, szerettek, ha
ment═l tovłbb velćk marad, bşsultak, ha elment. De şgy erezte, hogy ez mind a kellemes paj-
tłsnak szolt, nem neki, nem a bels═ embernek, hanem a kćls═nek. Egyedćl talłn a vele majd-
nem egykorş Klłra ki neki nem volt verbeli rokona, mert Kollonich nagybłtyjłnak els═
hłzassłgłbol szćletett , csak ═ lłtott benne tłn egyebet is. Csak ═t erdekelte az is, amit gon-
dol, nem csupłn az, amit tesz. Młr kiskorukban tłrsas gyermekjłtekaiknłl is mindig Ğsszetar-
tottak a tĞbbiekkel szemben. Igen, Klłra kisse młs!... De a Iişk? Az ═ nagynenjenek a Iiai es
a ket Szent-GyĞrgyi kuzin? Nem, azok szłmłra ═ nem egyeb, mint kedvelt mulattato es paj-
tłs.
Ezert Ğrćlt şgy meg, mikor Abłdy Błlintot meglłtta. Ezert szor−totta meg titokban a kar-
jłt, mid═n az lećlt melleje ott a hłrsIa alatt. Egyedćli igaz barłtja ═. Regota az. Egyedćl vele
taglalta egykor a serdćl═ iIjşkor sok sejtelmes problemłjłt, eletprogramoknak gyakran
vłltozo, lassan szilłrdulo elkepzeleset, mely a huszadik ev Iele kĞzeled═ Iişknłl, a płlyavł-
lasztłs kćszĞben olyan Iontos szerepet jłtszik. Egyedćl neki mondta el azt a mind er═sbĞd═
elhatłrozłsłt, hogy bel═le zenesz lesz.
Neki merte csak elmondani az łlmait a jĞvend═r═l, sok Iantasztikus remenyt, nagy operłk,
hatalmas szimIoniłk terveit, melyekkel bizonyłra meg Iogja hod−tani a vilłgot; es neki pana-
szolta el, hogy a gyłmja, kit a megyei łrvaszek szłmłra egy tłvoli rokona, Gyer═IIy
Szaniszlo szemelyeben kirendelt, az ═ zenei kikepzeser═l hallani sem akart es arra kenyszer−-
tette, hogy jogot tanuljon. Lłzadozva mondta el Błlintnak akkor Irissiben azt a viharos jelene-
tet, mely a matşra utłn kĞzĞttćk leIolyt. Annak gyĞnyĞr▌ mondłsłt:
Am−g a gyłmod vagyok, ilyen szamłrsłgot meg nem engedek! Ha nagykorş leszel, t═-
lem ugyan tehetsz akłrmilyen marhasłgot!
Ezeket az emlekeket sz═tte tovłbb, mikor beleptek ketten a virłgoskertbe es alig tettek płr
lepest a magas tĞrzs▌ rozsłk kĞzĞtt, Błlint Ieleje Iordult es mintha a barłtja gondolatsorłra
Ielelne, kerdezte:
Młjusban lettel nagykorş; mondd, mik a terveid?
Beiratkozom a zeneakademiłra. A napokban megyek is vissza Pestre.
Na es az a szigorlat?
Lłszlo kacagva intett:
Vigye az ĞrdĞg! Minek az nekem? NekiIekszem annak, amire olyan regen vłgyom. Ide
is csak a birtok łtvetele miatt jĞttem le. Utłlatosan bonyolult dolog ez az Ğreg Narancsossal!
−gy csşIolta Gyer═IIy Szaniszlot a hirtelensz═ke, majdnem narancssz−n▌ parokłja miatt.
Miert bonyolult?
O Istenem! Az Ğreg azt łll−tja, hogy ═ a magłebol sok mindent beIektetett, az en ja-
vamra! azt mondja; es most ezt kĞveteli rajtam, nekem pedig nemhogy penzem lenne, de va-
lami adossłgom van. Ezt is rendeznem kene valahogy Ielelte Lłszlo nevetve.
Adossłg?!
O, nem sok! Płr ezer Iorint. Persze uzsorłsnłl. Kellett. Hiszen abbol, amit a kivłlo Na-
rancsos nekem havonta juttatott, abbol en igazłn meg nem eltem volna!
Ezt okvetlen azonnal Iizesd ki. Nincs annłl rosszabb a vilłgon! tanłcsolta Błlint.
Fogom is. Es kĞnny▌ is lenne, ha a havasreszemb═l eladhatnłm a Iłt. De amint tudod, az
erd═seg kĞzĞs Szaniszlo błtyłmmal en csak harmados vagyok , es ═ meg van makacsolva
az ćzemtervevel. Eh! Hagyjuk ezeket az utłlatos dolgokat, mikor en şgy ĞrćlĞk, hogy veled
lehetek!
Es h−zelked═en karon Iogva Błlintot, elkezdett arrol beszelni, mikepp Iogadtłk a zenetanł-
rok, hogyan b−rłltłk el a jłtekłt, mit szoltak eddigi kisebb szerzemenyeihez, melyekb═l a ba-
rłtja nehłny regebbit ismert. Hosszasan es lelkesedve meselte ezeket.
Le s IĞl jłrtak a magas tĞrzs▌ rozsasorok menten.
Młr majdnem sĞtet lett volna, ha ott nyugaton nem ragyogna meg vĞrĞsen az eg. Tşlnan a
telihold is IĞljĞtt es IĞlbontotta az er═sbĞd═ łrnyekokat.
Mid═n harmadszor kĞzeledtek a bejłrohoz, egy csoport vendeg jĞtt velćk szembe. Młr es-
ti d−szben voltak, a n═k kivłgott ruhłban. A IerIiak Ieher plasztronjai mint valami celtłblłk.
Błr a napnyugat tćndĞklese vak−tott mĞgĞttćk, Błlint młr messzir═l megismerte az elćkĞn
Miloth Adrienne-t, nem arcłt, mely łrnyekban volt, de a jłrłsłt, azt a hosszan kilep═t es a Iej
kĞrvonalłt, melynek szigorş ovłlisa kĞrćl a hullłmos Iekete haj vad arabeszkeket −rt.
A n═verei voltak vele es ket Iiatalember. Błlint els═ erzese az volt, hogy kiterjen, de ez
csak pillanatnyi erzes volt, majdnem reIlexmozdulat es egeszen oktalan is.
Adrienne nyugodtan jĞtt Ieleje, alighogy valamit meggyorsult a lepese. Szepen −velt, kisse
szeles szłja mosolygott es ĞrĞmmel nyşjtotta Ieleje a kezet.
Nagyszer▌, hogy maga is eljĞtt ide, AB! −gy szol−tottłk regota a kezd═bet▌inek Ğssze-
vonłsłval Abłdyt erdelyi kortłrsai. Lłtja, en młr gardedłm lettem, a vilłgba viszem eze-
ket! es anyłskodoan nevetve vłllon karolta ket csinos hşgłt, kik valamivel kisebb termet▌ek
voltak nłlłnłl.
A k−ser═ urak is hozzłjuk leptek. Az egyik ‡kos, a legiIjabb Alvinczy Iiş, de a młsikat
nem ismerte.
Ez hozzłjuk lepett es katonłsan ĞsszećtĞtte bokłit:
Wickwitz Egon vagyok mondotta es meghajtotta magłt. Ugyanaz az şr volt, kit młr
Milothek kocsijłban lłtott. KezIogłs kĞzben Abłdy vegignezett rajta gyorsan −tel═ szemmel.
Atletatermet▌ ember, araszos vłllai es keskeny cs−p═i miatt a Iels═teste akłr egy hłromszĞg,
melyet a Ieher mellenyben Iolytatodo szeles plasztron meg er═sebben hangsşlyozott. Frakk-
ban volt. Kisse tşlzott keresettseggel ĞltĞzve, ahogy azok szoktak, akiknek az nem a rendes
viseletćk. Ez nem tetszett Błlintnak es valahogy az arca sem. Pedig szep ember Wickwitz
błro. Mela nezes▌ barna szemei voltak, hosszş keskeny arca, melyet a homlokłn hirtelen ke-
resztbe vłgott a kisse melyen benĞv═ atlaszIekete haj.
Płr udvariassłgi szolam aztłn visszaindultak a setłny hosszłban.
ElĞl Adrienne-nel Abłdy, sorakozva mĞgĞttćk Miloth Margit Alvinczyvel es Judith a ne-
met nev▌ błroval es Gyer═IIy Lłszloval.
Ki ez a BikIic vagy micsoda? kerdezte Błlint. Adrienne nevetett:
Hogyan, maga is −gy h−vja? Pedig nem is hallotta młstol? Hłt persze, ez nagyon kĞzel-
Iekv═. Szembe is −gy szol−tjłk Iolytatta komolyabban es jo termeszetre vall, hogy elt▌ri.
Es kicsoda e kit▌n═ IerIiş?
Az egeszen kedves ember mondta a Iiatalasszony. ˙rlovas es łll−tolag minden młs
sportban is kivłlo. KćlĞnben I═hadnagy a brassoi huszłroknłl.
Akkor miert nincs uniIormisban? kerdezte Błlint inkłbb rosszallo hangon.
Hosszabb szabadsłgot vett.
Płr lepest szotlan mentek. Błlinton megint er═t vett az ok nelkćli tłmado indulat, mely,
amiota Adrienne Ierjhez ment, mindig elIogta, ha vele nagy ritkłn talłlkozott.
Ez a legşjabb IlĞrtje? kerdezte majdnem sert═ szłndekkal.
Az asszony kisse Ğsszevonta a szemĞldĞkeit. Płr pillanatig mintha habozott volna, aztłn
Ieleje mosolygott az arca:
Nekem nem, de kćlĞnben is şgy hallom, hogy a maga h−res ,Ilammejłnak" udvarol, a
szep kis Dinorłnak!
E visszavłgłs vłratlan volt. Annłl vłratlanabb, mert lełnykorłban Adrienne meg celzłst
sem tett soha az ═ akkori szenvedelyere.
˙gy lłtom, eleg jol beszel magyarul mondta Błlint az erintett temłt elkerćlve.
Igen, az anyja magyar; gondolom, valami bihari csalłdbol.
Olyan szeme van, mint a borjşnak.
E megjegyzesre Adrienne halkan nevetett:
O! vegre is! Az esz, azt hiszem, nem nagyon błntja...
De most eles csengetty▌hang szak−totta meg a kĞrnyez═ csĞndet. A kastelyudvarrol hang-
zott. Csing! lłng-lłng! Csing! lłng-lłng! szolt a csengetty▌ ćtemes ismetlesben. A vacsora
kĞzeledtet hirdette.
VisszaIordultak.
Błlint es Lłszlo Iutolepesben siettek el, mert meg ĞltĞzkĞdnićk kellett, keszen lenni egy
Ielorłn belćl. A tĞbbiek lassan visszasetłltak a hłz Iele...
III.
Az emeleti nagyteremben, mely ketteszelte az egesz epćletet, oriłsi asztal volt ter−tve.
Vagy negyvenen ćltek kĞrćlĞtte.
A hłziasszony a rezIedel▌ erkely oldalłn, a hłzişr ott messze a kćls═ udvar Iel═li
balkonajtonłl.
Az id═sebb vendegek kor es rang szerint ćltetve. Csak egy kivetel tĞrtent. A I═ispłn
Laczok Jen═ne mellett jobb Iel═l ćlt, tehłt a legels═ helyen, dacłra, hogy az Ğreg Kajsza tit-
kos tanłcsos es sokkal id═sebb is nłlłnłl. Megis balrol tettek. De −gy volt ez jol, Kis Peter I═-
ispłn nem leven ,kĞzćlćnk valo ember". Ezt az idegen voltłt hangsşlyoztłk azzal, hogy şgy
megtiszteltek.
A I═ispłn persze nem is sejtette a megkćlĞnbĞztetes okłt es nagyon hłlłs volt emiatt es
azert is, mert az Ida-napi ebedre egyedćl ═t marasztottłk a delutłni politizłlok kĞzćl. Ez veg-
telen jolesett az ═ hişsłgłnak. FĞl is tette magłban, hogy szep pohłrkĞszĞnt═t Iog kivłgni,
hadd lłssłk azok a młgnłsok, mit tud ═! es most azon tĞprengett, micsoda szellemesseggel
kapcsolja Ğssze a hłziasszony keresztnevet, Idłt, es milyen szojłtekot Iaragjon bel═le. Ezert
hallgatagon ćlt es maga ele błmult.
Mellette jobbrol a hłzişr venlełny n═vere kĞvetkezett sovłnyban szakasztott olyan, mint
a błtyja kĞverben , azutłn meg Kendy Joska, aki az ebed idejere zsebre vłgta a makrapipł-
jłt, majd Laczok Idus es Abłdy.
A Kajsza oldalłn a szep kis Dinora. Azutłn Ambrus bł' es Adrienne. Laczokne gondolta
ezt −gy jonak, hadd Ğrćljenek a Iiatalasszonyok, mert ═ maga Ambrus bł't a legelragadobb em-
bernek tartotta.
Ezeken tşl az asztal ket oldalłn az iIjşsłg kĞvetkezett lłnyok es urak vłltakozva
Ğsszevissza, ahogy akartak. Csakis legkĞzepen, legnagyobb tłvolsłgban a ket I═helyt═l tarta-
tott IĞnn hłrom ter−tek a ket kamasz Laczok Iiş es kĞzbćl a hłzi nevel═jćk szłmłra. Azutłn
ismet id═sebb vendegek, m−g vegćl a hłzişr mellett egyIel═l Lizinka tanti, młsIel═l a kĞveres
Ğzvegy Gyalakuthyne, a gazdag Adelma.
Az asztalnak ez a vege messzir═l şgy hatott, mintha Ielrebillent volna, mert a pici tĞpĞrĞ-
dĞtt kis Lizinka neninek csak a leje lłtszott a tłnyerja IĞlĞtt, m−g a szemben ćl═ Ğzvegy, błr
łllva csak kĞzeptermet▌, de ćlve egy Iejjel magasabb volt, mint a szomszedai: Laczok Jen═ es
Abonyi Tihamer.
A hłziasszony mindenre Iigyel═ szeme ezt meglłtta. Azt hitte, valami tevedes tĞrtent. Ve-
gigszolt hłt az asztalon:
Jen═! Csereld ki Adelmłval a szekedet, nem tudom, miert adtak neki magasabbat, mint a
tĞbbinek!
Az Ğzvegy szabadkozott:
En egeszen jol ćlĞk ezen! de a gondos gazdasszony nem engedett:
Ez −gy nem maradhat! Csereljetek ki gyorsan!
Abonyi Tihamer, az Ğzvegy młsik szomszedja, ugrott IĞl nagy łldozatkeszseggel es az ═
szeket k−nłlta, minthogy a hłzişr egy pillantłst vetett csak maga melle es nem mozdult.
Adelma kelletlenćl IĞlłllt es megcsereltek a szekeket. Mikor azonban visszaćlt, ugyanak-
kora volt, mint az el═bb.
K−nos csĞnd keletkezett. Itt-ott egy-egy mesterkelt kĞhĞges. Es ekkor Lizinka neni szolalt
meg az ═ gonosz eles hangjłn:
Lelkem, Adelma, te bizony elmondhatad, hogy akłrhol vagy is, akłr egy kirłlyne, mind-
etig tronusan ćlsz!
Ezt młr nem b−rta ki senki.
Borzaszto kacagłs tĞrt ki. VegighĞmpĞlygĞtt az egesz vendegsegen. Az Adelma lełnya,
Dodo, ki Iiatalban az anyjłhoz hasonl−tott, az is nemi habozłs utłn csatlakozott a nevet═khĞz,
az ═ szomszedja is, Wickwitz błro, s═t maga Gyalakuthyne is, ki jo kedely▌ es hişsłg nelkćli
asszony volt. De leghangosabban a ket neveletlen Laczok kĞlyĞk kacagott, olyan rettent═en,
hogy az egyik a tłnyerjłra borult, a młsik meg kettegĞrnyedve elt▌nt az asztal alatt.
Csak egy ember maradt komoly: a nevel═jćk.
‡llig gombolt Iekete IerencjozseIben mereven ćlt a vihłncolo kamaszok kĞzĞtt es az arca
mintha Iłbol lett volna.
Abłdynak a tşlso oldalrol IĞlt▌nt ez a szenvtelen komolysłg. Jobban megnezte azt a Iiata-
lembert es şgy remlett neki, mintha młr talłlkozott volna valahol azzal a kemeny arccal.
Kiłllo poIacsontok kĞzĞtt pisze, benyomott orr; szşros Iekete szemek, melyek kisse mon-
golosan Ierdćltek szet. Az inkłbb hşsos łbrłzatłt oriłsi koponya −velte be, melynek boltozata
annłl jobban ervenyesćlt, minthogy a haj tĞvig leven ny−rva, a Iejcsontok minden varrata
szćrken −rodott kĞrćl, mint valami anatomiai mintłn.
Hol lłttam en ezt az arcot? gondolta Błlint es a nevet═ vihar csillapultłval, a szom-
szedjłhoz, Laczok Idushoz Iordult:
Ki ez a tanłr ott az Ğcsei kĞzt?
O! Azt csak nyłrłra Iogadta meg a papa, hogy a Iişkat el═kesz−tse a potvizsgłra. A ha-
szontalanok! Mind a ketten megbuktak szłmtanbol. Jopłl Andrłsnak h−vjłk, łll−tolag jo mate-
matikus, de nem vegzett ember. A lełny most kisse elmosolyodva bizalmasan Iolytatta:
Tudja: kicsit bolond! Kepzelje, a repćl═gepet IĞl akarja talłlni! es halkan nevetett. Most
młr Błlint visszaemlekezett.
Kolozsvłrt egyetemi evei alatt talłlkoztak, akkor, amid═n a vizsga nelkćli harmadik jogi
evben ellłtogatott abba a szabad szeminłriumba, melyben magasabb matezist adott el═ Martin
proIesszor. Ott lłtta ezt a Jopłl Andrłst. A leger═sebb nĞvendek volt. Płr szot is vłltottak. Er-
dekes idełi voltak.
*
De behoztłk az els═ Iogłst az inasok. Az Ğreg Kłdłr Jłnos hozta a legnagyobb tłlat, me-
lyen ket termetes csuka meresztette Ieherre I═tt halszemeit es vitte kĞrćl nagy szuszogva es
b═sz szemekkel s az łllłval is integetve olykor a hłrom kĞlcsĞninasnak, kik az asztal młs-
młs pontjłn kezdtek meg a k−nłlłst. Mindenik mĞgĞtt egy-egy szobalełny taposott a szoszos
cseszevel, Kłdłr mĞgĞtt pedig a kisinas, Ferko.
A hłziasszony, ki addig szotlan Iigyelte a IĞlszolgłlłst, most I═ispłn szomszedjłhoz Ior-
dult:
Błtran lehet venni ebb═l, mert egyetlen szłlka sincsen benne! mondta nyomatekosan.
Ezt mindenkor elmondta, ha I═tt csukłt adott a vendegeinek. Ezt pedig mindig megtette,
hacsak ilyen halat tudott szerezni valahonnan. Ugyanis jo gazdasszony lelkenek legnagyobb
bćszkesege volt az a konyhatitok: mikent lehet ezt a legjobb −z▌, de legszłlkłsabb halat şgy
kesz−teni el, hogy lłtszolag teljesen ep łllapotban kerćljĞn b═rĞst═l, uszonyostol a tłlba es
megse legyen egyetlen szłlkłja sem! Valoban meglep═ problema, hiszen a csuka gonosz, vil-
laIorma szłlkłkat visel szabadon a hşsłban. Es egyetlenegy sincs ebb═l. Ez pedig nagy dolog.
A I═ispłn illend═en csodłlkozott is es a tĞbbi id═sebb hĞlgyek is IĞlkaptłk a temłt es
megłllap−tottłk, hogy ez teljesseggel megoldhatatlan IĞladat, ami a hłziasszonynak rendk−vćl
jolesett.
Miutłn az els═ Iogłs utłn nemi csĞrĞmpĞlessel kicsereltek a tłnyerokat, beerkezett a mł-
sodik, az erdelyi lakomłk szokłsos Ienypontja, a hideg Richelieu-pulyka. Oriłsi szćgy▌ dom-
borş ket madłr; dćbbeszked═ mellćk mindenIele kit▌n═ aprolekot rejtett, valosłgos kincseit a
legjobb Ialatoknak.
Es a vendegek jo−z▌en lłttak hozzł. Nem zavarta ═ket, hogy most kĞltĞzĞtt be a cigłny-
banda is a terembe. A cigłnyok egyenkent lłbujjhegyen lopoztak a Ial menten a balkonajtoig,
a cimbalomhordozo is odajutott valahogy, błr nehezen bşjt łt a kłlyha es a vendegsor kĞzen,
meg is akadt neha egy-egy szekben, de vegćl eljutott, es az Ğreg Pongrłcz Laji, a h−res pr−-
młs, ki egykor meg RudolI I═hercegnek muzsikłlt, rłgyşjtott a ,Kek neIelejcs, kek neIe-
lejcs..."-re, mert ez volt a Laczokne notłja meg lełnykorłbol, mikor ═ is, mint olyan sokan,
szerelmes volt a szerz═jebe, BłnIIy Gyurkłba.
Laczokne IĞlnezett, mintha csak most venne eszre a cigłnyt, pedig ═ mindig mindenre Ii-
gyelt. Elmosolyodott. Laji hajlongott Ieleje ez volt az ═ gratulłcioja , gyĞnyĞr▌en hşzta.
Mikor beIejezte, hamiskłsan pillantott a hłzişrra. Sokatmondo vigyorgłssal annak a notłjłba
kezdett: ,En is voltam valaha szep asszonynak kocsisa..."
De most a nota kĞzepen Kis Peter I═ispłn IĞlkelt.
MeggćrĞzdĞlte a torkłt es kesevel megcsend−tette a poharłt. A zene megłllt, mintha el-
vłgtłk volna.
Uram, uram! Kendy Słndor uram, szłllok az şrhoz!
Az Ğreg Kajsza valamit mormogott. Valami olyasmit: Szłlljon az... de olyan bizonyta-
lanul a Ierde bajusza alol, hogy nemigen erthette senki. Es a I═ispłn belekezdett az ćnnepi
beszedbe. A gĞrĞg mitologiłnłl kezdte. Paris −teletenel. Aztłn ćgyes Iordulattal az Ida hegy-
er═l łtcsşszott a hłziasszony keresztnevere es parallelt vont a trojai hłborş es e vendegszeret═
hłz kĞzĞtt, vegćl pedig a hłziasszony szepseget a hłrom istenn═ IĞle helyezve, harsłny eljen-
zessel vegezte.
A cigłny ,tus"-t hşzott.
Az łltalłnos koccintłs-eljenzes kĞzben, mikor kezdett kisse csillapodni a zaj, odatşl Lizin-
ka neni mell═l IĞlemelkedett Kendy Dłniel es hatalmas borvirłgos orrłt a I═ispłn Iele Iord−-
totta.
Csak kes═re vettek eszre, hogy IĞlłllt. De akkor nagy Ğrvendes tłmadt, mert Dłniel urat
gonosz humorş, treIłs embernek ismertek. Halljuk! Halljuk! kiłltoztłk mindenIel═l.
Halljuk Dani błcsit! tudvłn, hogy valami huncutsłg lesz ebb═l, mikĞzben ═ meg vłrt, apro
bogłrszemeit hamiskłsan Ğsszecs−pve.
Aztłn elkezdte. Minthogy młr kisse italos volt, hłt meg jobban dadogott, mint rendesen:
K... F... F═ispłn uram! M... m... maga egy o... o... o... orszłgos S... S... S... Svindler!
csak ennyit bĞIIentett ki es mint aki jol vegezte dolgłt, IĞlhajtotta a pezsg═t es gonosz mo-
sollyal, mely apro hurkłkba tagolta duzzadt, rezes arcłt, szo nelkćl visszaćlt a helyere.
Nagy kacagłs lett erre. Itt-ott IĞlhangzott: O! az a bolond Dłniel! a I═ispłn is, błr kis-
se kelletlenćl, mosolygott, de leg-okosabban Pongrłcz Laji viselkedett, mert rĞvid ,tus"-hş-
złs utłn olyan ropogos csłrdłsba Iogott, mely minden młs beszednek, erzesnek egyszeribe
veget vetett, mindent magłval ragadott es kemeny, rłzos, szaggato ritmusłhoz mintha meg a
poharak is tłncoltak volna.
De minden jonak vege szakad valamikor.
Hłt a vacsorłnak is a vegere jutottak. Miutłn a Iagylaltot kĞrćlhordtłk, es a hatalmas tor-
tłkat, miutłn elIogyasztottłk a gyćmĞlcsĞt, birsalmasajtot es Iinom liktłriumokat pici
poharakbol a tłrsasłg IĞlkelt es kivonult az ebedl═teremb═l.
Az id═sebb IerIiak joreszt a pipłzoba gy▌ltek, ahol a sokIele otthon I═zĞtt, de kit▌n═ lik═-
rĞk es płlinkłk vłrtłk ═ket, az Ğregebb dłmłk a hłziasszony kis szalonjłba, a Iiatalok pedig
ki arra a rezIedel▌ tłgas erkelyre. Es −gy volt ez helyes, mert a nagy ebedl═asztalt szejjel kel-
lett most szedni, Ielrerakni vendeglłbait, helyet csinłlni a megindulo błlnak.
`
A mamłk tłrsalgłsa eleg vontatott. A vacsora konyhłszati kivłlosłgłt meltattłk. Itt csak
egyetlen petroleumlłmpa egett mert błr sok lłmpa volt a hłzban, de sokIele kellett es −gy
a sĞtetes szalonban az ebedl═ Ienyessege utłn valami olyan bobiskolo hangulat vett er═t raj-
tuk, melyet nagy neha megszak−tott nehłny şjonnan erkez═ mama, kik vacsora utłnra h−va, a
szomszedbol csak a błlra hoztłk lłnyaikat. Az a tudat is, hogy hajnalig IĞnn kell maradniok,
nyomasztolag hatott.
Egyedćl Lizinka tanti tartotta meg rendes eberseget. Hallgatoit gonosz pletykłkkal mer-
gezte, melyek neha beIejezetlenćl maradtak, ha eppen az a hĞlgy lepett be a szalonba, akir═l
magłrol, Ierjer═l vagy lełnyairol szolt a megkezdett tĞrtenet.
Ilyenkor Lizinka neni a legedesebb hangon csupa olyan kerdeseket intezett az şjonnan er-
kez═hĞz, melyek az el═bb mondott gonoszsłgokkal ĞsszeIćggtek es nagy ĞrĞme volt, ha a jĞ-
veveny mama vłlaszłban valami tłmpontot nyşjtott az eddig terjesztett pletykłra.
Laczokne azonban, miutłn minden vendeget ćdvĞzĞlte es Ieketekłveval k−nłlta, elhagyta
a szobłt.
┼ egy percig sem pihenhetett meg, mert most az ejjeli bćIer═l kellett gondoskodnia. Tł-
vozłsłval a ven Lizinka şjabb kiados tłrgyba Ioghatott.
O! Lelkeim kezdte , hogy sajnłlom ezt a kedves Idłt es Laczok Jen═ Ğcsemet! Es
nagy gusztussal a ,csalłd szegyener═l", Laczok Tamłsrol kezdett beszelni, ki Jen═nek błtyja,
err═l a ,pernahajder"-r═l, aki most kerćlt vissza Erdelybe mint vasştep−t═ mernĞk. Ez valoban
meglepetes volt, mert Laczok Tamłs tĞbb mint negyveneves korłig semmi okosat nem csi-
nłlt, hanem a maga modja szerint elte a vilłgłt. Ket I═ b▌ne: hogy iIjşkorłban nemi adossł-
gokba verte magłt, miket id═nkent ki kellett Iizetni es hogy csak cigłnylełnyokkal elt
vłltakozo vadhłzassłgokban. Ki is kĞzĞs−tettek I═leg ez utobbi miatt. Aztłn elt▌nt. Vagy
hat-het esztendeig nem hallottak rola. KćlIĞldĞn volt valahol. Es most hirtelen itt van es mer-
nĞk, es eppen a Kćkćll═ menti vasutat ep−ti, itt a szomszedban.
Es most is, lelkeim, egy kis cigłnyszajha van nłla, aki meg nincs is tizennegy esztend═s!
O, bizanyasan tudam! Ugye, be borzaszto, es a szegeny hşgamnak hłtha meg tĞmlĞcbe is
kerćlne, mert van tĞrveny erre is ez biza milyen szegyen vłlna! Pedig be szep gyermek
vala, lłtjłtok! es egy v−zIestes▌ arckepcsoportra mutatott a Ialon, mely ket kis Iişcskłt łbrł-
zolt szeles krinolinos anyjukkal. Ez a jobb oldali a Jen═cske, ez pedig az a semmirekell═!
magyarłzta Lizinka es tovłbb szĞrnyćlkĞdĞtt az ═ sip−tozo hangjłn.
*
A pipłzoban ezek alatt roppant hangos es jokedv▌ vita Iolyt. Laczok Jen═ a zĞld ripszka-
napen csibukra gyşjtott, a tĞbbiek szivarra. Most is politika Iolyt, de nem azzal a szenvede-
lyes indulattal s ama gy▌lĞlkĞd═ hangon, mint delutłn a Ia alatt, hanem treIłsan, sok viccel es
szłndekos Ierd−tessel, mert hiszen most nem belIĞldi płrtkerdesr═l van szo, ami komoly do-
log, hanem kćlIĞldi esemenyr═l, mely az ═ szemćkben sz−njłtekIele mulatni valo tema csu-
płn, az orosz-japłn hłborşrol, mely akkoriban jutott el dĞnt═ szakaszłhoz. Persze most is
ket płrt alakult rĞgtĞn; az egyik a muszka gy═zelmeben b−zvłn, a młsik pedig a japłneban.
De egyik oldal sem ragaszkodott nagyon iment vallott nezetehez, hanem valami szojłtek ked-
veert maga rontotta le azt, amit eppen kimondott.
A tłbornokok, admirłlisok nevei nagy alkalmat adtak erre. A japłnok idegenszer▌ nevet
az oroszpłrtiak csavartłk Iurcsłra, es a młsik oldal ugyanazt tette a muszkłkeval, persze
mindezekb═l valami trłgłr ertelmet Iormłlva, ami argumentumszłmba ment, ha jo vaskosan
hangzott.
Ez az Ğsszevissza vitatkozłs azonban irłnyt talłlt hirtelen, mid═n Abonyi Tihamer, a szep
Dinora Ierje, megprobłlt komolykodva beszelni. ┼ ugyanis şgy erezte, hogy magyarorszłgi
letere neki tĞbbet kell tudnia a vilłgpolitikłrol, mint ezeknek az ,erdelyieknek". Es minthogy
kisse bepezsg═zĞtt es nehłny kupica tĞrkĞlyt is magłba ĞntĞtt, hłt ebben a kćlĞnben szereny
szavş emberben most hirtelen nagy Ğnerzet lobbant lłngra. Kićlt hłt a karosszeke szelere es
terdere tłmasztott karokkal domborş szćgye mellett szejjelterpesztette a kĞnyĞkeit, s −gy
mintha terIogatłban is meggyarapodott volna, kezdte:
Kerem 'łssan! Kerem 'łssan! Tessek ezt meghallgatni!
Egy pillanat alatt csĞnd lett, mert mindenki megerezte: itt alkalom lesz valakit ugratni, ami
nagy ĞrĞm minden erdelyi embernek.
Es a kit▌n═ Tihamer elkezdett ,jol ertesćlten" beszelni. Es azt mondta, ,tekintettel erre" es
,tekintettel arra", es ha a muszka −gy, akkor az angol şgy, es ott van Amerika is ,kerem 'łs-
san, ami pedig nem kutya", es ,tekintettel, hogy a hłrmas szĞvetseg is"... ,ha tekintetbe
vesszćk"...
De persze ez nem ment ilyen simłn, hanem młr a młsodik mondatłt IĞlkapta valaki, ki-
csavarta Ielig, łtdobta egy młsiknak, aki meg egyet csavart rajta, a harmadik młr a nyakłt is
kitekerte es şgy dobta vissza szegeny Abonyinak, aki nagy komolyan megprobłlta visszaiga-
z−tani, de m−g magyarłzkodott egyIele, addig ismet młsIele szak−tottak ki egy szot, łtgyşrtłk
ment═l bolondabbł es tettek magukat, hogy ═k azt şgy ertettek.
Ebben mindenki reszt vett a maga modja szerint. Az Ğreg Kajsza csak egy-egy kurta ketta-
gş szot, de nagyon elutas−to ertelm▌t vetett kĞzbe neha, Laczok Jen═ szłraz gşnnyal valami
butłnak lłtszo kerdest, Ambrus bł' pedig bşgo baritonjłval inkłbb a tłrgyhoz szolt, de te-
nyesztesi problemłkkł Iormłlta łt, akłrmit mondottak. Es −gy ment ez sokł, mikĞzben Abo-
nyinak mindjobban dćbbedtek a szemei es mind bizonyosabban erezte, mennyivel okosabb ═
ezeknel a videkieknel. Vegćl mid═n azt akarta megmagyarłzni, hogy a hłborşnak nem lesz
vege, ezert meg azert, ,kerem 'łssan!", Ambrus bł' ismet belevłgott, mondvłn, hogy: Majd
jĞn a nemet csłszłr az ═ rettenetes nagy... Abonyi mergesen IĞlugrott es majdnem rikłcsolva
kiłltotta: Veled, Ambrus, en nem vitatkozom, mert minden ervelesed nem a politikłbol van
veve, hanem a nemi eletb═l!! es verig sertve az ajtohoz sietett, kisse bizonytalanul talłlt a
kilincsre es kiment. Oriłsi kacagokorus k−serte a tłvozłsłt.
*
A Iiatalsłg is jol mulatott azalatt. Nemelyek az erkely baluszterenek a peremere ćltek,
vagy az ablakpłrkłnyokra; egy-egy szekre is, melyet a teremb═l hoztak ki a szolgłk.
Kadacsay Gazsi mondta el idelovaglłsłnak tĞrtenetet, ami azłltal is, hogy a szemĞldĞkei
mindig panaszosan IĞlhşzva mintha reszvetet kernenek, rettent═ Iurcsłn hatott. Ott kezd═-
dĞtt ez mondotta az ═ termeszett═l raccsolo kiejtesevel , hogy a ,vechseny techchol" mikor
═ lohłton akart ide indulni, hłt Kendy Joska hozzłlepett es azt mondta a makrapipa mell═l:
,Mit akarsz te ezzel a gebevel? Hamarłbb erek en kocsin Siklodra, mint te ezen a virslinek
valo lovon!" es Gazsi olyan jol utłnozta a ,Joska şrIi" recseg═ hangjłt, hogy młr ez is nagy
kacagłst vłltott ki.
Es vesztemche, en szamłch, Iogadtam! T−z ćveg pezsg═be Iogadtam, en maccha! Az
volt a megłllapodłs, hogy az şton kell maradni, es csak nagy kes═n indulnak, mert mint az a
sunyi Joska łll−totta: akkor szabadabb lesz az şt. Es mi tĞrtent?! ┼ belekerćlt azok kĞze az
łtkozott szekely szekerek kĞze, akik Ğsszevissza hajtottak; hol majd belepottyant egy sarog-
lyłba, hol beleakadt egy l═csbe, majd megvakult a portol es az a ravasz Joska, kinek helyet
adtak a szekelyek, itt a beter═nel erte utol, el═bb nem is probłlta, csak itt es rełrohant az ═
szĞrny▌ ĞtĞsIogatłval, majdnem ległzolta: ki akachta tapotni a lelkemet! es a keskeny Ia-
sorban młr tĞbbe elebe nem tudott kerćlni, merthogy csak egy kereknyom szeles!
Igy csaptłl be engem, te chettent═ embech! Iordult panaszos szemmel, de kacago szłj-
jal Kendy Joska Iele, ki szotlan gşnnyal hallgatta mindezt, es hogy tovłbb bosszantsa a barłt-
jłt, szłrazon ezt mondta:
Az a te tarka ponid, Gazsi, az nem is lo, hanem lotet▌! Gazsi kettegĞrnyedt a szĞrny▌
sertes alatt, ket kezre Iogva a Iejet, mintha I═be ćtĞttek volna:
Meg sechteget is! MegĞlĞm egyszech ezt az embecht! mondta aztłn es ĞklĞt mutatott
neki.
De ez a harag csak moka volt nłla. A ketsegbeeses is a veresege IĞlĞtt. Mert neki idełlja
volt a Joska es mivel tudta, hogy nemhogy tşlszłrnyalnł mint kocsist, de utol se erheti egy-
kĞnnyen, hłt ═ lovaglłsban akart melto lenni a barłtjłhoz. Az, hogy a Iogadłst elvesztette,
nemhogy błntotta, hanem igazłban Ğrćlt neki, mert egesz vilłgIelIogłsa megrendćlt volna, ha
Kendy Joskłnak nem sikerćl az, amire vłllalkozik. Igy volt tehłt ĞrĞme benne es abban is,
hogy mindezt ilyen pojłcłskodo panaszokkal eljłtszhatja mindenkinek.
A jo−z▌ kacagłsba azonban most młs hang csendćlt bele. A teremben megszolalt a zene.
Laji egy regi erdelyi kering═t kezdett el. A G-hşr legmelyen indult az a szeles szolam, melyet
talłn ezert a ,Vastag valcer"-nek h−vtak.
A pr−młsnak ragyogott az arca. A banda tagjainak is. Lłtszott, hogy b═segesen vacsorłz-
tak es talłntłn egy-ket butelia pezsg═ is odatevedt a cigłnyok asztalłra.
Alvinczy Farkas mint el═tłncos IĞlkapta Laczok Idust es Iorogva elsuhant vele a hosszş
ebedl═ben. A tĞbbi płr kĞvette.
Płr pillanat mşlva az egesz terem megtelt tarka ruhłs n═kkel, kik tłncosaik kĞrćl pĞrĞgve,
ki emelt Iejjel, ki kisse hozzłhajolva, vegigorsoztak a tćndĞkl═ parketten.
*
Tłnc. Tłnc. Tłnc.
SokIele. Ket Irancia negyes, ket csłrdłs ora hosszat, kering═ tĞbbszĞr es egy polka is, me-
lyet azonban senki sem szeretett.
Młr Iel kett═ Iele jłrt az ora, mikor a nagy szalon kett═s ajtaja kiny−lt es Laczokne kedves
gĞmbĞly▌ alakja megjelent el═tte. Eppen a ,Lancier" utolso Iigurłit jłrtłk, ezt a biedermeier
korabeli tłncot, melyet akkor młr csak Erdelyben lejtettek. Megvłrta, m−g azt beIejezik, azu-
tłn intett Alvinczy Farkasnak. Az el═tłncos lełcsizta a pr−młst es a zene elhallgatott.
Az iIjşsłg beĞmlĞtt a tłgas szalonba, hol a bćIe vłrta ═ket. A cigłnyok elsiettek immłr
harmadik vacsorłjukhoz. Kłdłr Jłnos es az egyik szobalełny a leegett miligyertyłkat cserel-
tek ki a velencei csillłrokban, m−g a kĞlcsĞninasok es Ferke a parkettet keIeltek IĞl nagy siet-
seggel, hogy a sok sztearinIoltot eltćntessek.
Oriłsi zsivaj, tłnyercsĞrĞmpĞles es nevetes vette kĞrćl a hosszşra nyşjtott asztalt, melyen
a sok jo hideg etel łllt az iIjşsłg szłmłra. MindenIele kit▌n═seg: pisztrłng- es csłszłrmadłr-
tłlak es egy hosszş ═zhłt ezek Cs−kbol, a Laczok-havasrol szłrmaztak , hłzi sonkłk is, de
ami a I═, IĞlseges nyşl, meg gyĞngytyşkpłstetomok, melyeknek kesz−tesi modja, akłr a csu-
kłe, a hłziasszony legIeltettebb titkai kĞze tartozott. (Csak a legbens═bbeknek łrult el annyit,
hogy ,edes aszşbor nelkćl ezt, lelkem, nem lehet megcsinłlni!")
Voltak ott termetes tortłk, kompot, sćtemenyek es mindenIele edesseg. Persze pezsg═ es
ketIele bor. De az asztal legvegen ez evben el═szĞr nagy vĞrĞsrez szamovłr łll, melyb═l a
Laczok lełnykłk tełval szolgłlnak. ˙j−tłs ez, minthogy az angoloskodo divattal lepest kell
tartani.
Mire elIogyasztottłk a sok jo etelt, tĞbb-kevesebb poharacskłt is IĞlhajtottak, kiny−lt a te-
rem ajtaja es elhelyezkedett benne a zenekar. A Iiatalsłg ellepte a Ial melle tolt kanapekat,
szekeket es Pongrłcz Laji rłgyşjtott hallgatonotłkra.
Ilyenkor a h−res Laji a lełnyok notłit jłtssza sorra. Mindenkiet pontosan ismeri a teli
szerenłdokrol. Es amelyiket elkezdte, arra a lełnyra vet egy sokatmondo pillantłst, mindent
tudo diszkret łbrłzattal.
Błlint helyet keresett. Mindenki młr płrosan ćlt. Minden hely elIoglalva. Csupłn a sor ve-
gen, a bejłroajtonłl, Gyalakuthy Dodo mellett maradt ćresen egy szek.
Maga le mer ćlni mellem, Abłdy? Iordult Dodo Błlinthoz, mikor az helyet Ioglalt mel-
lette.
Hłt az olyan veszedelmes? Ielelte az treIłsan.
O, nagyon! Mellem nem mer ćlni senki, mert şgynevezett ,jo parti" vagyok. Mindenki
Iel t═lem. Nehogy h−re menjen, hogy nekem udvarol. De igen! Ez şgy van! es nevetett kisse
gĞmbĞly▌, de csinos arcłval, elhşzodo hosszş szemeivel. Nehogy azt mondjłk rola, hogy ═
,partivadłsz"! De igen, igen! Maga azt nem tudja, mert csak most jĞtt vissza, de en reg tu-
dom: młr ket ev ota, amiota a vilłgba visznek. Lłssa! A negyesekhez, kotillonhoz mindig a
rendez═ vadłszik le nekem egy-egy tłrsat, kćlĞnben petrezselymet łrulhatnek es Iigyelje
meg: csłrdłshoz, kering═hĞz csak olyan kĞlykĞk visznek, kik koruk miatt hłzassłgi szłndek-
kal meg nem gyanşs−thatok.
Sok kedves humorral mondta ezeket Dodo. Most ahogy mondta, Błlint visszaemlekezett,
hogy valoban a Gyalakuthy lełnyt alig lłtta keringeni a teremben, legtĞbbszĞr a Ial mellett
ćlt. Most jobban megnezte. Igazłn csinos lełny. Fitos, de intelligens orr es valami josłgosan
vidłm mosoly termeszett═l piros szłjłn. KĞveres Ieher nyaka es simłra telt vłllai k−vłnatosak
is, mint valami leszak−tłsra erett gyćmĞlcs. GyĞnyĞr▌ kis kezek es Iormłs pici lłbak. Valoban
nagyon tetszet═s lełnyka.
Es csak ez az oka van, sokat tĞprengtem rajta. Pedig nem is tłncolok rosszabbul, mint a
tĞbbiek. KćlĞnben maga sem probłlta meg meg! toldta hozzł treIłs szemrehłnyłssal.
Es nem is beszelget velem senki. Ez −gy van, maga nem tudhatja! A lełnyok nem, mert
illojłlisnak tartjłk, hogy hozomłnyom is van, a Iişk pedig, mert a h−rnevćket Ieltik. Maga az
egyetlen, aki bćntetlenćl ćlhet itt velem. Mint Denestornyłnak leend═ ura, IĞlĞtte łll a retten-
t═ gyanşnak. Kisse gşnyosan nevetett, aztłn komolyabban Iolytatta:
Velem csak ,BikIic" Ioglalkozik, mert az nem is erdelyi, hanem osztrłk katonatiszt.
Lłttam, vele vacsorłlt szolt Błlint, hogy valamit mondjon.
Igen. Az az egy, az udvarol nekem. A vegen talłn meg rełszłnom magam es hozzłme-
gyek. Igazłban nem is nagyon tetszik... Tudja? es most błjos bizalmassłggal Abłdyhoz ha-
jolt, mintha valami nagy titkot łrulna el: en valahogy nem szeretem azt, aki ostoba. Pedig
egeszen kedves es nagyon csinos ember, de Ğt szot nem lehet vele beszelni!
Błlint szeme Ğnkentelen megkereste Wickwitz Egont.
Az ablakmelyedesben łllt. Mellette egy n═, kit a IćggĞny joreszt eltakart. Nem Adrienne
az ott? villant łt Błlinton a kerdes. De nem! Mert most a n═ el═rehajolt...
A kis Abonyine az, Dinora. Azt a benyomłst tette, mintha vitatkoznek valamin. Az arca
szokatlanul komoly, Iinom szemĞldĞkei Ğsszevonva es az ĞrĞkke mosolygo szłja most szo-
katlanul haragos.
Gyer═IIy Lłszlo a pr−młshoz lepdelt es łtvette a heged▌jet. Egyet-kett═t cs−pett a hşrokon
es IĞlemelte a nyiretty▌t. A zenekar megłllt. Vłrta, mibe kezd.
A hallgatosłgban szeles ĞrĞm tĞrt ki. MindenIel═l kiłltoztłk: A Laci! Nagyszer▌! Hall-
juk! Halljuk! O, ez kit▌n═! mert kolozsvłri cigłnyozłsokbol sokan ismertek młr a jłtekłt.
Es Gyer═IIy hegedćlt. Nem olyan andalgo, erzelmes notłkat, amilyenek eddig hangzottak,
hanem treIłs, kemeny, riszłlo dalokat. ,Csicsonenak hłrom lłnya..." meg: ,KĞnny▌ neked,
Kati, a meleg dunyhłban..." es eIIeleket.
Nem enekelt hozzł, hanem itt-ott a szĞveget mondta gşnnyal vagy dacosan.
Kisse Frłter-utłnzo volt ═ is, ahogy olyan sokan akkoriban, de nem olyan szolgai imitłtor,
mint a tĞbbiek. Valami kombinłcio volt ez a Frłter Lorłnt modora es egy Irancia diz═z kĞ-
zĞtt.
A heged▌ olykor pajkosan nyiIIantott, mintha csiklandoznłk, pattogott neha a G-hşr, mint-
ha botrłnkoznek szĞrnyen, egy-egy kerdez═ szćnet is es aztłn a dallam IĞlkacagott tombolo
jokedveben.
Nagy sikere volt mindenik notłval.
Az ismetl═d═ taps, az eljenzes, nevetes azonban mindjobban IĞltćzelte Lłszlot. Kicsit
spicces is volt tłn. Mind Iurcsłbb, Iurcsłbb hatłsokat keresett majdnem zenebohocos trćkkĞk-
kel. Tipeg═ lepessel kezdett szaladozni, vagy a szekek kĞzĞtt szĞkdecselt, Iorgott, perdćlt,
majd visszatert ismet a cimbalom ele. Olykor kettehajolt, es a terde IĞlĞtt jłtszott, młskor a
Ieje IĞlĞtt hşzta, neha leguggolt tapodva, neha IĞlIele ugrott kecskesen, de mindig szeles es
szep maradt a hang, mindig tĞkeletes a ritmus. Pongrłcz aggodva Iigyelte a drłga heged▌je
sorsłt.
Roppant Iurcsa volt mindez. OrIeumban kit▌n═ szłm lett volna. Mindenki kacagott es so-
kan itt-ott belerikoltottak.
Błlintot bosszantotta ez a clownoskodo mutatvłny. KĞzel leven hozzł ott az ajtonłl,
odaszolt neki halkan:
Jłtssz valamit a te dolgaidbol!
Gyer═IIy megłllt, es az arca komoly lett egyszerre:
Nincs nekem olyasmim, ami ezeknek valo...
A ,Valse macabre"-t tanłcsolta Błlint, Lłszlonak egy regebbi, szel−debb szerzeme-
nyet.
Azt!... Azt talłn lehet! Ielelt az unokatestvere es a cigłny Iele Iordult.
Płr Gesz-dşr akkordot adott nekik.
Most kihşzva magłt, el═relepett. Mindenki csodłlkozva nezte. Hirtelen egeszen młs vala-
ki lett az imenti mokłzobol.
Szeles, sima homloka kĞzepebe, melyet dşs hullłmos, barna haj koszorşzott kĞrćl, ko-
moly rłnc karmolodott. Tatłros poIacsontjai melle kemeny vonłs es az eddig jokedv▌ szłj
majdnem Iłjdalmassł lett.
Egyenesen łllt. Roppant eległns es nyugodt benyomłst tett −gy. Akłr valami elit-hangver-
seny podiumłn lenne, şgy vłrt płr pillanatig sz▌k−tett szemekkel Ğsszen═tt szemĞldĞkei alatt.
Es most hozzłIogott.
Nagyon melyen, hosszan tartott hang vagy negy ćtemen łt a cigłnyok halkan kontrłztak
es aztłn elindult az a szokatlan kering═. Hosszabb−tott szolam, nem a rendes tizenhat taktus.
Modom, Iłjdalmas zene, vłratlan łtmenetekkel is nehol, sert═ szeptimok keser▌segeben
haladva. A cigłnyok belezavarodtak. A pr−młs titkon megcsovłlta a Iejet. Nem tetszett neki
az ilyen muzsika.
Laci azonban tovłbb jłtszott, błr csak itt-ott tapogatodzott utłna a megriadt zenekar.
Majdnem egyedćl Iejezte be.
Alig hallgatott el a heged▌, Alvinczy Farkas odakiłltott a cigłnyoknak: Gyerćnk! es
visszakommand−rozta a zenet a błlterembe. Ket pillanat mşlva młr IĞlszłllt ott a legşjabb be-
csi valcer a ,V−g Ğzvegy"-b═l.
Mindenki kiIele indult. Nehłny płr młr Iorgott is.
Gyer═IIy Lłszlo łllva maradt a szalon kĞzepen. Dodo lepett hozzł.
Nagyon szep volt, amit jłtszott. Ezek nem tudtłk kĞvetni, de en megis... nagyon szere-
tem... erdekes... es... es şj.
Ragyogo ═zikeszemevel a Iiatalember arcłba nezett. Lłszlo lemondolag legyintett:
Bolondsłg volt megprobłlni.
Es az egyetlen rokonszenvnek megĞrćlve, magyarłzni kezdte, milyen nehez k−serni şjabb
harmoniłkat.
Abonyine is kijĞtt az ablakmelyedesb═l. Wickwitz mĞgćle kisietett a błlterembe. A n═
Abłdy lłttłra IĞlvidult.
Tłncoljon velem Iordult parancsololag hozzł es a vłllłhoz simult. Mikor pedig nekiin-
dultak, sşgva ejtette ki azt a regi becez═ nevet, mellyel az akkori Błlintot szol−totta: Kicsi
Iiş! Ezt mondta egykor jol ismert simogato hangjłval. A IerIi emlekezessel szor−totta meg a
keskeny kezecsket, de a szeme hideg maradt. O, en semmit sem akarok Iolytatta mintegy
megnyugtatłsul az asszony , csak ĞrćlĞk, hogy lłtom magłt... kicsi Iiş!
Tovłbb keringtek szotlan. Błlint kisse szorosabban Ğlelte az ismer═s karcsş testet, mely
odaadoan simult hozzł. Sokł tłncoltak −gy. Dinora vegre a tşlso sarokban vłratlanul megłllt,
ahol akkor senki sem tartozkodott. A tekinteteben valami regi hłla csillogott.
Nezze, Błlint, ha Denestornyłn lesz, jĞjjĞn łt valamely nap hozzłm Marosszilvłsra. Az
utat ugye tudja meg? kacerkodott kisse. Valamiben a tanłcsłt szeretnem kerni. O! Ko-
moly. Nagyon komoly dolog! Es tudom, maga a barłtom maradt.
Komoly dolog?... Akkor eljĞvĞk.
O, nagyon! Iontoskodott kedvesen Dinora. Aztłn kĞnny▌ termeszete IĞlćlkerekedven,
Ieher Iogsora megvillant csokos ajkai kĞzĞtt es olyan gyorsan, mint a villłm, a keze vegigsi-
m−totta a Iiatalember orcłjłt. Azutłn nevetett a vakmer═segen. Es: A viszontlłtłsra! vetet-
te vissza, es nagyon dłmłs tartłsban ellepett mell═le. Egy tłncos rĞgtĞn elkapta es młr el is
illant annak karjai kĞzĞtt.
Błlint visszagondolt a Dodo megjegyzeseire. Megkereste a lełnyt. Megint egyedćl ćlt. El-
vitte tłncolni. Valoban nagyon jol tłncolt. Roppant Iigyelmesen, ahogy a buzgolkodo tan−t-
vłny Iigyeli a tanłr şr meg ki sem Iejezett szłndekłt, pedig Błlint ,Links-links"-ezett vele,
vagyis balra haladva is balra Iorgatta az egesz termen łt a legşjabb becsi bosztonlepes szerint;
megis kit▌n═en kĞvette.
Sokł valcereztek, mert a ,tanłr şr" −gy akarta a megelegedeset bizony−tani. Vegre letette.
Meleg volt ebben a teremben.
Az ablakok złrva a csillłrgyertyłk miatt, mivel azok a legkisebb szell═nel teleszortak min-
dent olvado sztearinnal.
Gondolta, jo lesz Iriss leveg═t sz−vni a teraszon.
Kilepett.
*
Az a vłratlan szepseg, mely most a holdvilłgos ejszakłban kitłrult el═tte, şgy ragadta
meg, majdnem megcsapta, mint egy hirtelen IĞlhangzo kiłltłs. A błlterem słrga g═zeb═l a te-
raszra lepve, akłrha valami tćnderorszłgbeli azşrvilłg vette volna kĞrćl, gĞrd−tette volna ve-
gig a lłthatłron valotlan, de b▌błjos varłzsd−szletet sem tłvolsłgokat, sem kĞzelsegeket
nem adva, sem ĞblĞset, sem domborşsłgot, hanem meret es melyseg nelkćl egyetlen azonos
s−kon łbrłzolva mindent łrnyekot es vilłg−tottat egyarłnt Ğsszeomlo Iormłit a szomsze-
dos hłrsIalombnak es azzal egy sorban a vłrtornyocska Iedelen a cserep csillogo elet, a słnc
alol IĞlnyşlo ny−rIłk mozdulatlan es megis rezg═ tallerait, melyek ĞsszeIćgges nelkćl
szorodtak szejjel az ejszakai egen es velćk egyćtt a tşlso domboldal messzi lankłin az egy-
młsba hajlo retek gĞrbćlese (honnan egy-egy v−zmosłs mintha kĞzelebb jĞnne) Ğsszealkotva
mindezt egyetlen keppe, Ğsszesz═ve egyetlen oriłsi kłrpittł ezćst es kek, szćrke es lila
Ienyszłlak ştveszt═jevel Ionva łt mindent! , a vĞlgyhajlłs płrłival eltomp−tva az orszłgşt ri-
deg młrvłnyvonalłt, melynek elebe a rozsabokrok łjuldozo virłgai egy-egy halovłny Ioltocs-
kłt t▌ztek, lombozatuk alig sejtett bokretłi kĞze. Es mintha valami ravasz mester meg tetez-
ni akarnł a Iestmeny hatłsłt: azok a karcsş vaspłlcłk, melyek a kiugro Iedelet tartottłk mago-
san azok tĞretlen vonaluk Ićggelyes keretevel eltagoltłk koromIeketen, elvłgtłk hłrom
reszre a kepet, hogy az −gy mĞgĞttćk meg v−zioszer▌bbe, meg łlomlłtobbł legyen, akłr az
elveszett edenkertnek az emleke, vagy a sohasem ismertnek Ğntudatlan sejtese.
Az egesz el═ter a holdłrnyek bakacsinjłba volt bor−tva, melyet a k═korlłt v−zszintese le-
złrt, Ieketen az is es csak gĞrbe cikornyłit −rtłk kĞrćl itt-ott enyhe villanłsok.
Błlint szeme vegigsiklott rajtuk.
A jobb oldali sarok mellett egy n═ łllt: Miloth Adrienne. Csak mint łrnykep łllt ott.
Sudłr alakja olyan eles sĞteten −rodott a holdvilłgos tćndĞkles ele, akłr a vasrudak ke-
meny vonalai. Arca, meztelen nyaka es karjai alig voltak vilłgosabbak, mint sĞtetzĞld selyem-
ruhłja, annyira vak−tott mĞgĞtte a Ieny.
Mozdulatlanul łllt es kiIele tekintett. Nem tłmaszkodott semmihez. ˙gy łllt egyenesen,
egeszen şgy, mint akkoriban, ahogy lełnykorłban lłtta volt az oszloplłmpa el═tt; IĞlemelt łl-
lal, a hłta mĞgĞtt ĞsszeIont karokkal. Es az egesz mozdulatlansłga mintha ugyanazt a vissza-
Iojtott dacot Iejezne ki, mint akkor.
Talłn ez az alig jelentkez═ emlek tette, vagy a b▌błjos ejjel kĞrĞs-kĞrćl, hogy Błlint most
nem kerćlte el, hanem halk lepessel hozzł ment es szotlanul lekĞnyĞkĞlt mellette a płrkłny-
k═re.
Adrienne nem szolt hozzł, de alig egy pillanat mşlva ═ is letłmaszkodott melleje. Volt va-
lami helyesles e lassş mozdulatłban, valami, ami kiIejezte, hogy elIogadja az idejĞvetelet,
hogy tłn Ğrćl is kisse annak, hogy hozzł lepett, hogy nem zavaro, s═t jo, hogy vele van. Es
talłn meg valami! Mintha azt mondanł: rokonszenvet keresek, lelki visszhangot, megertest...
De mindez alig erezhet═, egeszen bizonytalan benyomłs, mely csupłn az iIjş asszony bi-
zalmat vallo mozdulatłbol Iakadt talłn, abbol, ahogy nyugodtan a karjait maga ele tette,
ahogy a Iels═testet rełhelyezte lassan. Es Błlint Ğnkentelenćl azt gondolta: olyan, mint egy
karcsş Iekete płrduc. Azok pihennek le ilyen egyenletes es rugalmas hangtalansłggal, mozgł-
suk semmi reszeben nem gyorsul, nem zĞkken sehol, de egyIorma harmoniłban megy vegbe.
Azok is −gy csak a tłvolba neznek a słrga szemćkkel...
Sokł nem szoltak.
Az ejszaka veghetetlen csĞndjet nem zavarta a tłnczene, mely csak letomp−tva jutott ki
hozzłjuk. S═t tłn meg melyebbe tette.
Neha nagyon tłvol egy-egy kutyaugatłs hallatszott hosszş id═kĞzĞkben. Semmi młs
hang.
Sokł kĞnyĞkĞltek −gy szotlan egymłs mellett.
Błlint lassankent mindjobban erezte, hogy valamit mondania kell, egy kĞzĞnyĞs szoval
legalłbb megtĞrni ezt a nemasłgot, IĞlszabad−tani Adrienne hallgatłsłt, amely mĞgĞtt okvet-
len valami błnat, valami csalodłs vłr IĞloldo elmondłsra.
Milyen gyĞnyĞr▌ nyugalmas ejjel! jegyezte meg majdnem sşgva, mintha hangosabb
szo młr megtĞrne a varłzst.
Az asszony is şgy Ielelt, alig hallhatoan:
Igen! GyĞnyĞr▌ ez. Es megis milyen hazugsłg mindez!...
Miert mondja, hogy hazugsłg?
Adrienne most sem Iordult Ieleje; nagyon lassan szaggatva vłlaszolta:
Az. Minden, ami szep: hazugsłg. Amit az ember kepzel. Amit hisz. Amit azert
tesz, mert hisz. Hisz abban, hogy seg−t... hogy hasznłl... hogy seg−teni tud... Ez mind olyan
csaletek ezek a dolgok. Az elet csaletkei! Es mi olyan ostobłk vagyunk es beIaljuk es
,supp!" młr Ğssze is ugrott a csapda!...
Alig hallhatoan kacagott kisse, de a szeme komoly maradt; aztłn młs tłrgyat probłlt:
Hłt maga mit Iog itthon csinłlni? ‡B? Mik a tervei?
De Błlint nem erre Ielelt, hanem az el═bbiekre:
Azt en nem hiszem. O, nem! Hogy a szepseg csak hazugsłg volna az eletben. Nem!
S═t azt hiszem, hogy ez az egyetlen ĞrĞkĞs es el nem mşlhato ertek a vilłgon. A szłndek
szepsege, a tette. Ez az, amit keresni lehet es kell. Minden młs etikai tetelnek słnt−t a vedel-
me, ez az egy az, amely megłll minden ervelessel szemben eppen, mivelhogy nem
cirkalmazhato kĞrćl szłraz ervelessel es nem szor−thato dogmłk kalodłjłba. Emlekszik?
Akkoriban młr beszeltćnk ezekr═l.
Igen. Hogyne emlekeznem. Akkoriban, ... talłn hittem is benne...
Błlint szerette volna kerdezni: miert, młr nem? De erezte, hogy elzłrkoznek rĞgtĞn, ha
kĞzelebb lepne ahhoz a titkos Iłjdalomhoz, mely az Adrienne mondatai mĞgĞtt csengett.
Płr percig szotlan neztek a holdIenyes tłjra.
Sok szep szo. Sok szep dolgot mondanak az emberek kezdte ismet Adrienne halkan ,
sok mindent, ami IĞladatnak, hivatłsnak hangzik.
Es most Ğsszesz▌kćltek a szemhejai, mintha keresne, mikent burkolja be azt, amit az indu-
lata elmondani, de az ĞsztĞne titkolni akart es egy peldłzattal probłlta meg.
Nezze, milyen gyĞnyĞr▌ most ott tşl az a domb? Csupa sejtes, enyhe, puha Iormłk. Bi-
zonytalan es szep. Nem egeszen tudjuk: g═z vagy płra vagy łlom... vagy szepseg, ahogy ma-
ga mondja. Az ember most elhinne, el lehet benne merćlni, eggye lenni vele, elt▌nni benne,
ahogy a kĞdben lehet. Azt hinn═k innen es most. Mert ejjel van. A holdIeny, az csinłlja ezt.
Az a hazug holdIeny... Pedig az ott kemeny hegyoldal. Meg nem is heroikus k═szikla, hanem
egeszen kĞzĞnseges słrga agyag es meredek es szłraz es csak tĞvis n═ rajta meg sovłny I▌.
Es ha nappal lesz, megtudjuk: ez a juhlegel═! Nagyon hasznos, hogyne! De mindaz, amit
holnap elmondhatunk rola, annyi, hogy megel rajta ennyi meg ennyi juh es annyi meg annyi
błrłny! Es most kĞnnyeden kacagott es mintegy Ğnmagłt csşIolva hozzłtoldta: Lłtja, mi-
lyen komoly mez═gazda lettem, amiota nem talłlkoztunk!
Błlint megint olyan halkan Ielelt, mint az el═bb, de maga is erezte, hogy a hangja mele-
gebb lett.
Lehet, hogy az ott egy ilyen gazdasłgi hasznossłg. Lehet, hogy holnap az csak egy ko-
misz legel═, melyen harangt═gy▌ juhok begetnek majd butłn. De ma nem az. Es most nem az.
Es hogy holnap van, arrol en ma nem tudok es nem is błnom! Ma szep ez es az a szepseg,
amely betĞlti a szemćnket, a magłet es az enyemet, az ĞrĞkke a mienk marad. El nem veheti
senki es semmi. Elzłrjuk az emlekek aceltornyłba, hova be nem lephet senki, ott Iog aludni,
mint Csipkerozsa kirłlykisasszony, kit IĞlkelthetćnk błrmikor es IĞlebred es elenk lep de
csak mi h−vhatjuk eletre, maga es en, akik beteltćnk vele es akik lłtni, akik erezni tudjuk.
Az emlekek akkor is jĞnnek, ha nem h−vjuk ═ket. Es azok is... amik... nem... csipkerozsł-
sak! Ielelt Adrienne.
De csak a mi tudatunk szłm−t, a magunk erzese. Csak az Iłj igazłn, csak az ad ĞrĞmĞt,
nem ami kćls═, młshonnan jĞv═, idegen. Csak a sajłt −tel═szekćnk −tel titokban es meg nem
młs−thatoan es csak Ğnmagunk IĞlĞtt.
Lehet... mondta alig hallhatoan Adrienne.
A Iejet a tenyerebe tłmasztva a tłvolba nezett es şjra Ğsszesz▌kćltek a szemhejai, mintha
ismet valaminek az elmondłsa IĞlĞtt tĞprengene, amit şgy nem mondhat, ahogy a gondolatł-
ban jelentkezik.
Błlint vłrt. Vłrt, hogy megszolaljon. Vłrta, hogy tĞbbet lłsson, melyebben tekintsen be-
le a lelkebe.
Most ═ sem nezett a szomszedjłra, hłtha az is megzavarja, es a tekintetet lekćldte a bels═
udvar kertjebe.
Odalenn balrol a mellekszłrny es a vłrIal sĞtetb−bor łrnyekot vetett. Egyenes, vastag sł-
vot, melynek mintha leniłval hşztłk volna meg a szelet. Onnan azonban młr kek
vilłgossłgtol ragyogott minden. A kĞrĞnd porondozott ovłlja teli volt szurkłlva apro csillogo
pontocskłkkal, minden kavicson egy-egy ilyen csillanłs, majdnem mintha zşzmara lepte vol-
na be, vagy csillagos hopehely. A kĞzbćls═ grupp kĞrćl a płzsit, az is teli tćndĞkl═ karmolł-
sokkal az indigo vonalzłsai kĞzĞtt, minden I▌szłl kćlĞn-kćlĞn tłn meg lehetett volna szłm-
lłlni ═ket innen IĞlćlr═l, csak a vir−to kannacsoport a kĞzepen, az lett sĞtetebb a holdsugłrtol,
a karmazsin virłgzłsa majdnem Iekete es a barna levelzete is mint nagy szejjeltertyedt tinta-
Iolt a tejkent elĞml═ holdsćtesben.
Ahogy −gy vegignezett az el═ttćk elterćl═ bels═ kerten, el a jobb oldali szłrnyepćletig,
melynek hosszş Iranciaablakai mĞgĞtt valami lłmpa egett es azert słrgłn −rodtak a Ialpillerek
szćrke s−kjai kĞze es tovłbbhaladt a tekintete a jobb oldali tornyocskłig, mely młr testetlen-
nek lłtszott majdnem es nagyon tłvolinak a błstya alatt a lepcs═kĞn meglłtott egy ćl═ em-
beri alakot. RĞgtĞn megismerte, błr most nem az a Iekete kabłt volt rajta, hanem valami vł-
szonzeke. Jopłl Andrłs volt.
A Iiatal matematikus ĞsszegĞrbćlve ćlt, IĞlhşzott terdekkel a garłdicson, de nyilvłn nem
az ejjeli tłj szepsege vonzotta oda, mert mer═en csak a holdba nezett, egyedćl oda... Meg ide-
genebbnek, meg łrvłbbnak tetszett most a gyĞnyĞr▌ ejszakłban, melyre ćgyet sem vetett,
mint płr orłja a vacsora v−gsłga kĞzt. Lłttłra Błlint IĞltette magłban, hogy kes═bb lemegy
hozzł es IĞlşj−tja ismeretsegćket.
De a szeme visszatert a mellette kĞnyĞkl═ nema asszonyhoz. Hłtha megszolal vegre.
Az meg mindig olyan mozdulatlanul tłmaszkodott a k═korlłtra. De a selyemkend═ lecsş-
szott a vłllłrol. Kisse sovłny volt a vłlla meg mindig, a kulcscsont mĞgĞtt behajlo gĞrbćles-
sel, nyşlłnk nyaka błr izmos, de kisse szikłr es az łlla olyan majdnem stilizłlt szĞgben csat-
lakozik hozzł, ahogy a korai gĞrĞg szobroknłl. Egeszen olyan volt, mint lełnykorłban. Sem-
mit sem vłltozott. Nem telt meg jobban, nem gĞmbĞlyĞdtek meg az idomai, ahogy az az
asszonnył leves, anyasłgba lepes utłn a termeszet rendje. Nem vonta be a tagjait az a lłgy zo-
młnc, mely a n═ hivatłsłnak beteljesćlesekor vegigĞmlik rajta. A bimbobol nem lett kiny−lt
virłg gondolta Ğnkentelenćl Błlint es ez kisse meglepte, hiszen tudta, hogy egy kis lełny-
gyermeke van młr, ki most tłn keteves lehet. Es mintha ebben az ellentetben, mely lełnyos
kćlseje es anyasłga kĞzĞtt IĞnnłllott, mintha ebben is jelentkezne az a halk, kisse Ianyar vo-
nłs, mely a szavai mĞgĞtt rejt═zĞtt.
De Adrienne ismet magłra vonta a słljłt. Talłn megerezte a szomszedja tekintetet a b═-
ren. Beleburkolozott lłnyosan szemermes mozdulattal. Es miutłn egeszen vegigcsavarta a
karjain is a kend═t, şjra visszakĞnyĞkĞlt a głrgyłra es megszolalt:
Szeretem hallani, mikor maga beszel, ‡B. Annyi eletbizalom van abban, amit mond.
Ez jo. Neha jo. Neha kell. Beszeljen meg...
Es Błlint megint, most tłn meg er═sebben erezte kepessegeinek azt a IĞlIokozłsłt, mely
neha elragadta egykor, mid═n ott az Adrienne lełnyszobłjłban hosszan beszelgettek ketten.
Es elindult azon a gondolatnyomon, melyet az el═bb płr szoban odavetett. KĞnnyen szĞktek
IĞl a szavak, a megerzes bizonytalan kłoszłbol kiIormłlt mondatokkł alakultak er═ltetes nel-
kćl, keresgeles nelkćl, egybeigazodtak zeng═ve, mindig jelentkezett a legjellemz═bb kiIeje-
zes, a legtalłlobb hasonlat es az a bels═ ═r, ki, ha el═adunk, eberen Iigyel arra, mit mondunk
es Iigyelmeztet: most egy treIa is kell, most valami kĞnnyed szo, hogy ne legy egyhangş;
vagy er═teljesebb, plasztikus jelz═, szepen, hosszan zeng═ az is talłn soha şgy meg nem ve-
zette a beszedet, mint most. BeIejezett rendszerkent magyarłzta azt, amit ilyen ĞsszeIćgg═en
ez orłig sohasem gondolt łt. Az eddigi bĞlcselkedesnek, az eddigi tan−tłsoknak a cs═djer═l
beszelt. A rideg dogmłknak a tarthatatlansłgłrol, melyeket a mind melyebben kutato terme-
szettudomłny halomra dĞntĞtt. A jo es a rossz Iogalma meghalt. Az eletismeret IĞlder−t═ mun-
kłja a sejtek elemzesevel, az ĞrĞkles kenyszer▌segevel ertelmetlenne tettek azt. De valami
kell,` valami, ami erdemesse teszi, megkćlĞnbĞzteti a cselekvest. Es ez az şj es megvłlto szo
a Szepseg. A cselekves szepsege. Az, amelyet nem az annyira kĞnnyen es kĞnnyelm▌en
kimondhato −telet: ez jo, ez rossz, dĞnt el de sokkal melyebb, sokkal ĞrĞkebb mot−vum: az
indulat szepsege, ═szintesege, igaz volta. Es a kepzelete kiragadott mindenIel═l erveket e te-
telt bizony−tando. Igen! Az egesz termeszet ezt keresi, mindenćtt a szepseget. Az łzalagok
ezernyi Iormagazdagsłgłtol a vadon łllatvilłgłn es a vadembereken łt a harmoniłban el═ em-
beri lelekig, a krisztusi szepsegig. Mindenćtt harc. Hogyne. Mindenćtt kćzdes. De ═szinte es
nem hazug kenyszerb═l, nem kedvtelesb═l, hanem a szepseg miatt.
Hosszan beszelt. Nem hangosabban, mint az el═bb, de valahogy melyebbr═l, mintegy
tłvolabbrol jĞv═ hanggal. Majdnem şgy erezte, mintha valaki młs beszelne bel═le.
Adrienne hallgatta. Olykor egy-egy szot vetett kĞzbe; csak egy-egy rĞvid kerdest:
Igen. Ez lehet. Es mi? Amit mi vłllaltunk? Igazłn hiszi ezt? Talłn... De most
nem a tłvolba neztek onixsłrga szemei, hanem tłgra nyitva, egyenesen rł.
Hosszan beszelt −gy Błlint es meg hosszan beszelt volna.
De most a błlterem ajtajłt IĞlszak−totta valaki.
Szed−t═ tempojş ,galopp" hangja ĞmlĞtt ki rajta es vele egyćtt a tłncolok hosszş Ićzere.
Alvinczy Farkas, az el═tłncos rohant ki rajta: kettehajolva vonszolta maga mĞgĞtt a tłn-
cosn═jet, −gy Iutottak egymłsba kapaszkodva, egymłst rłncigłlva, mind az egesz hosszş Ia-
randola, ki az erkelyre; −gy szaladtak kĞrćl Iekete, szedćletes iramban, Iekete Irakkos urak es
tarka lełnykłk, szłguldottak kĞrĞs-kĞrćl a korlłtok menten es dobogo Iutłssal łtIordulva
vissza a terembe.
Az utolsonak a lłncban, a kis Kamuthy Iişnak młr alig erte a lłba a IĞldet, şgy rĞp−tettek
az ostorhegyen; itt a korlłtba ćtkĞzĞtt, ott az oszlopok talpłba. Adrienne keze utłn kapott, mi-
d═n el═tte łtsurrant, de Adrienne visszalepett es ═ tovłbbrepćlt szĞrny▌ −velessel. Meg
belevłgodott a Iordulonłl ketszer a k═głrgyłba, majd az ajto szłrnyłba is, m−g vegćl ═ is el-
t▌nt a błlterem torkłban.
Ez a rajtaćtes megtĞrte azt az igezetet, melyben eddig Adrienne es Błlint megIeledkeztek
helyr═l es id═r═l.
┼k is visszatertek a błlterembe.
Adrienne-t valaki tłncra kerte es elkĞrĞzĞtt vele a Iorgo tĞmeg kĞze.
*
Błlint płr percig megłllt a Ial mellett. Kellett ennyi, hogy visszatalłljon az imenti
varłzsvilłgbol a valosłgba. Most eszebe jutott Jopłl alakja odalenn a tornyocska el═tt. Igen!
Lemegy hozzł, megkeresi. Jobb is lesz azzal beszelgetni kisse, mint tłncolni, amihez most
semmi kedve sem volt.
Lement a lepcs═n es az el═csarnokba ert.
Itt mertek ki az italt.
A kćls═ saroknłl deszkabakon tłgas Iacsebrek teli jeggel, boros- es pezsg═sćvegekkel,
melyek, mint valami bivalyok a toban, Ienyl═ hasukkal Ieloldalt Ietrengtek a jeges v−zben.
MĞgĞttćk a Laczokek gazdatisztje. ┼ ćgyelte innen, hogy minden innivalo csakis oda jusson,
ahova szłnva van. Az inasokat szemmel tarthatta, m−g a pezsg═spoharak tłlcłjłval IĞlIele in-
dultak a lepcs═n, vagy a kćkćll═i jo er═s borral az oldalszłrnyba ertek, hovł a ,komolyabb"
IerIiak vonultak vissza. A gazdatiszt szeles, er═teljes ember most is szćrke
lovaglonadrłgban es csizmłban łllt ott, akłr odakinn a gazdasłgban, mert ═ itt szolgłlatban
van, nem pedig parłdeban. Ezt a terhes dolgot: egesz ejszaka itt łllni es IĞlvigyłzni, ═
Laczokne kedveert vłllalta el, błr vizsgłzott ember volt es młsnap hajnaltol napestig a mez═n
kell majd legyen, vłllalta, mert az szepen megkerte erre, de azert is, mert szerette a rendet
es utłlta a predłlłsnak meg a gondolatłt is. Igerte, hogy rend lesz es rendet is tartott, hiszen
nagy respektussal voltak irłnta a cseledek, tudvłn, hogy se szo, se beszed! nagyon kĞnnyen
elindul a tenyere.
El═ttćk haladt el Błlint es az also terasz lepcs═Iokain lement a holdsćtĞtte kertbe.
Elsetłlt a kis sarokbłstyłhoz. Nem talłlt ott młr senkit. Megłllt. Hallgatozott is, nem hall-
e lepeseket valahol. Vłrt egy ideig, hłtha el═kerćl Jopłl Andrłs valahonnan. De sehol semmi
sem mozdult.
Kelet Iel═l młr halvłny słv jelezte a kĞzeled═ hajnalt.
Visszaindult hłt a vłrIal melletti Ğsvenyen.
A jobb oldali szłrnyepćlethez jutott most, melynek hosszş ajtoablakai mĞgĞtt lłmpaIeny
rengett. Ket kłrtyaasztal łllt a keskeny, de hosszş kĞnyvtłrterem ket vegen. A kisebbiknel,
mogorvłbban, mint valaha, a ,Kajsza" tarokkozik Abonyi Tihamerral, a hłzişrral es a I═is-
płnnal, negy szłl gyertya mellett.
Itt keves szo esik, csak Abonyi probłl olykor magyarłzgatni valamit merthogy az Or-
szłgos Kaszinoban ha valaki kis tarokkal kezdi, az azt teszi Kerem 'łssan, mert ═ şgy tanul-
ta, kerem 'łssan , hogy ilyenkor a legokosabb... De semmi visszhangja nincs, a młsik hłrom
csak hćmmĞg hozzł, hłt abbahagyja hamar.
A młsik asztal annłl hangosabb.
Ambrus bł' gy▌jtĞtt ide magłnak egy Ierbli-ĞtĞst. ˆsszeverbuvłlta roppant kedelyesen la-
pogatva ═ket es jo−z▌ szolamokkal biztatvłn mindeniket a maga modja szerint. Nem szeret-
nel-e belenezni a magyar bibliłba, Ğcsem? mondotta az egyiknek, a młsiknak meg: Nem
lehet egesz eccaka csak szoknyłk kĞzt bujkłlni! Azt is: FerIiembernek egy kis magyar jł-
tek is kell, nem pedig az a sok nemet valcer! vagy csak annyit sşgott: Oda le jo er═s bort
vittek. −gy szedte Ğssze ═ket es lehozta młr jo ideje ide. Persze, hogy hallgattak rł, hiszen
most is vezer volt a Iiatalembereknek, akivel egyćtt tartani a legnemesebb IĞladat. Regtćl
meg is szoktłk, hogy Ambrus bł' błl kĞzben Ierblivel akar tĞlteni egy-ket orłt.
Hogy ezt miert akarja, arra nem is gondoltak. Nem gondoltak arra, hogy Ambrus id═sebb
ember leven, a lłbai nemigen b−rjłk az ĞrĞkĞs tłncot, jobb megpihentetni ═ket kisse,
kłrtyaszo mellett. Es hogy jo is ez neki młs indokbol is, mivel ═ ezekt═l a Iiataloktol rendsze-
rint nyerni szokott egy kis zsebpenzt szerezni , ami pedig nem rossz.
Ambrus bł'val a Ierbliasztalnłl, mely mellett poharak es hosszş nyakş palackok łgaskod-
tak vendegasztalocskłkon, a ket kĞzbćls═ Alvinczy Iiş, ‡dłm es Zoltłn, Kendy Pityu es Ka-
dacsay Gazsi ćlnek. Rokoni kĞr, hiszen Ambrus anyja Alvinczy lełny volt, Pityu młsoduno-
katestvere, Kadacsay pedig sogorłnak a Iia. Ez azonban nem akadłlyozta Ambrust abban,
hogy meg ne kopassza ═ket egy kisse, neha nagyon is.
Mert nagyst−l▌ jłtekos volt. Sosem igazodtak el rajta. Neha egyetlen csupasz łszra bolon-
dul kostłltatott, młskor meg lesben łllt a legjobb ,kunszt"-tal a kezeben. Neha tette magłt,
hogy Iel, neha meg nagy szłjjal biztatta az iIjakat, akłr ,bandłja" volt, akłr a vilłgon semmi-
je. Panaszkodott Iurcsłn vagy łtkozodott szĞrnyen. Neha meg azzal ugratta be ═ket: ,meg ne
add, Iiam, mert a gatyłdat elnyerem!" es nagyokat hahotłzott hozzł. Mindezt pedig olyan
błcsiskodo jolelk▌seggel, hogy a Iiatalok majdnem Ğrćltek, ha vesz−tettek neki.
Most, mid═n Błlint belepett a kĞnyvtłrba, most is Ambrus vitte a szot:
Ja-ja-ja-jaj! En Istenem, mi lesz velem!? Az egyik ket zĞldet mutat, a młsik ket Iilkot!
Na most megĞlnek engem ezek az Alvinczy gyerekek! es hłtrad═lt es a Iejehez kapkodott
Iurcsłn, az asztalra is ćtĞtt kett═t az Ğklevel, a kibicehez is Iordult, mintha seg−tseget kerne, jo
Kendy Dłnielhez, ki młr teljesen elłzva ćlt szotlanul mellette, aztłn mintha bolondsłgbol
tenne es utolso ketsegbeesesben, betolt egy halom bankot a kasszłba es IĞlkiłltott: Hłt ez is
vesszen, vigye el a Iene! meg ezt a negyszłzat, de meg ne adjłtok!!
Az egyik Alvinczy eldobta a kłrtyłt, a młsik kisse habozott, aztłn megadta, de bezłrta a
jłtszmłt. Hłt nem vłgsz vissza?! Hłt miert nem vłgsz, te mamlasz?! Biz' Isten, elIutottam
volna! El en! Mert en nem łllom az ijesztest. Na, de lłssuk, mim is van nekem? es hamiskł-
san leszłmlłlt egyenkent negy egysz−nt, łszt es t−zest, Iilkot es alsot, ami tĞbb volt, mint ami a
tĞbbinek lehetett. Aztłn şgy tett, mintha meglepne, hogy ═ vitte el a kasszłt, pedig młr
regota, ahogy mondjłk, ,a hasukba lłtott".
Thi-hi-hi siv−tott , hłt ilyen borzaszto disznom van!? Es vaskos ket sz═rĞs mancsł-
val şgy borult az asztalra es şgy sĞpĞrte be a penzt, mintha csak bşsulłsbol nyşlna maga ele.
Błlint megłllt a jłtek mellett. Kisse undorodott. Undorodott ett═l a sz−neszked═ termesze-
tessegt═l. A kortłrsaitol is, kik italos Iejjel ezt mind elveztek es szolgai błmulattal neztek a
megrontojukra. De most visszagondolt jogłsz korłra, mikor ket evig ═ is −gy jłrta a bolondjłt
Ambrus bł' nyomłban, błr akkor sem kłrtyłzott vele, de ═ is utłnozta valamennyire, be-
szedben, ivłsban, vad cigłnyozłsokban. Meg valami adossłgba is keveredett akkor es csak
şgy szabadult ki ebb═l az ĞrĞkke lumpolo kĞrb═l, hogy elzłrkozott teljesen es nem tĞr═dĞtt
tĞbbe azzal, mit gondolnak a tĞbbiek rola. Nagy akarater═ kellett ehhez. Es tłn ha az anyja
nem s−rt volna olyan keservesen, mikor az adossłgait bevallotta vagy ketezer Iorintot , ta-
lłn neki sem lett volna ereje hozzł. Es talłn most ═ is itt ćlne kĞzĞttćk...
Jo ideig ott łllt. Ezekre gondolt vissza sokłig. Eszre sem vette, hogy megvirradt.
A lłmpłk, a gyertyłk elvesztettek a Ienyćket es a hosszş kĞnyvtłr vłratlanul kivilłgoso-
dott.
Most egyszerre ervenyre jutottak az łllvłnyok esztergłlt oszlopai, słrga cseresznyeIa gĞ-
rĞgĞs oszlopok, melyek kĞzĞtt rengeteg kĞnyv Iedte be a Ialakat mindenIele, a padlotol IĞl a
mennyezetig. Szep regi kĞtes▌ kĞnyvek. Nem valami nagy rendben, kicsik, nagyok Ğssze-
vissza, de mind drłga, szep aranycicomłs hłtakkal, gerezdes bordłkkal. Egy reszet tłn meg a
vicekancellłr uram gy▌jthette, sok kĞver Compillatłt es Tripartitumot, pergamenhasş jogi
kĞnyveket, de a Irancia Encyclopediłt is es az egesz Voltaire-t; legtĞbb azonban az
unokłjłtol szłrmazhatott, attol, ki az empire-szłrnyakat ep−tette a vłrIalhoz, mert Błlint kĞze-
lebb lepve a polcokhoz, ott sok ritka ep−teszeti m▌vet Iedezett IĞl abbol az id═b═l. Nagy
Ioliłnsokat, −gy a teljes Palladiot, melynek akkori kiadłsa a neoklasszikus irłnyt megind−totta.
Percier es Fontaine ornamentikłjłt es az Ecole de Rome płlyłzatłnak gy▌jtemenyet a XIX.
szłzad els═ evtizedeb═l.
Mennyi kultşra volt akkor Erdelyben! gondolta Błlint es tovłbb akart menni a kĞvet-
kez═ oszlopsorhoz, de valami az ştjłba łllt. Az Ğreg Kendy Dłniel lepett eleje. Tłntorgott kis-
se s megkapaszkodott az egyik kĞnyvsorban. Vizeny═s szemeiben valami młs Ienylett most,
mint rendesen. Nem moka, nem gonosz szojłtek, hanem valami nosztalgiłs błnat.
Mon p... p... prince! mondotta dadogva, de kit▌n═ kiejtessel das sind w... wunderbare
w... Werke! Quite wonderIul... oh, yes! es vegigsimogatott a kĞnyvek ercpłncelos hłtłn.
Talłn most hirtelen IĞlebredt benne, ebben a gazdag kĞnyvtłrban, reg elIeledt mşltja, mikor
egykor sokat −ger═ iIjşnak tartottłk, kire nagy jĞv═ vłrt; mikor gyakran jłrt kćlIĞldĞn legels═
kĞrĞkben, miel═tt eliszłkosodott es tĞnkrement. Es ismet kinyşjtozkodott vłgyakozo kezzel
egy Ienyesebb kĞtet Iele, mintha az elveszett emlekei utłn nyşlna. Immłr reg elpusztult es
semmive lett płlyłjłnak a v−zioja utłn. Ez a mozdulat volt a veszte. Egyszerre Ğsszetrottyant
magłban.
A jłtekos pojłca esik ilyen mereven Ğssze, ha eleresztik a IĞls═ zsinorjłt.
Szetvetett lłbakkal ćlt a IĞldĞn es egy pillanat sem telt el, elkezdett hłnyni. Minden er═lte-
tes nelkćl, minden Ğklendezes nelkćl. ˙gy jĞtt bel═le a bor, tłvollĞv═ sugłrban Ielperces
megszak−tłsokkal, mint a v−zipuskłbol. Szerencse, hogy Błlintnak csak a lakkcip═jet erte!
es apro patakocskłkban szejjelindult a parketten.
Az asztaloktol mindenki IĞlugrott. Az Ğreg Dłnielhez siettek. Csak a ,Kajsza" maradt he-
lyen: Ven diszno! Ven diszno! kiłltotta tĞbbszĞr, aztłn mergesen lecsapva a kłrtyłt, kiment
a szabadba.
A Ierbliz═k csak nevettek. Megszokott dolog ez nłluk. Kendy Pityu es Gazsi błro hłtulrol
IĞlkaptłk az Ğreg Danit (elĞlr═l nem lehetett volna hozzł jutni) es mint valami oriłsi Iabł-
but a kanapehoz vonszoltłk. Le is Iektettek valahogy, azutłn otthagytłk és mindenki kiIele in-
dult, mert valoban nem maradhatott senki ebben a szĞrny▌ savoszagş szobłban.
*
Odakinn a vilłgosodo reggelben młr łllt nehłny hinto a bejłrat el═tt. A Ialubeli kakasok
javłban kukorikoltak. A błl oszloban.
Egy-egy mama tipegett le gyorsan a terasz lepcs═in selyem kĞpenykekbe burkolt lłnyai-
val, sietve, hogy meg ne lłssłk ═ket −gy izzadt arccal napvilłg, es beomlott a most IĞlvont ko-
csiIedel sĞtetjebe. Egy-egy şrIi lezengett kĞrćlĞttćk utolso kezszor−tłsra a IlĞrtjevel, vagy sie-
t═s kezcsokra.
Itt most megint a hłz regi inasa, Kłdłr buzgolkodott egyedćl. ┼ ord−totta el═ egyik Ioga-
tot, młsikat, minden kocsiajtot ═ rłntott IĞl buzgon a bal kezevel, m−g a jobb tenyeret şgy tar-
totta, mintha csak veletlenćl talłlna bele a borravalo.
Błlint az el═csarnokban talłlta Gyer═IIy Lłszlot, kivel megegyezett, hogy egyćtt mennek
vissza a szłllodłba. Ketten a vendegszobłba siettek, a tłskłikat, minden holmijukat Ğssze-
szedni.
Mikor kijĞttek, az el═szoba młr majdnem megtelt indulo hĞlgyekkel. Adrienne nem volt
kĞzĞttćk. Egy pillanatig arra gondolt Błlint, IĞlmegy az emeletre elbşcsşzni t═le, de aztłn le-
tett err═l. Minek most płr banłlis szo ebben a jozan reggelben?! es megindult a vłrakozo,
kisse diderg═ hĞlgyek tĞmegen łt, hogy a Iiłkerehez jusson. Eppen megkerćltek Lłszloval az
egyik łllingłlo csoportot, mikor egyszerre csak valami vissza-hullłmzłs indult meg a
vłrakozok tĞmegen es mĞgćle egy dadogo hang sćvĞltĞtte:
Ah, m... m... mesdames et mmm... m... messeigneurs! II v... vostro umilissimo servitore!
Ge... ge... gehorsamster Diener!
Az Ğreg Dani volt, aki şgy lłtszik, IĞltłpłszkodott valahogy es kibotorkłlt a terasz szele-
hez. Ott łllt, łtĞlelve az oszlopot, roppant rendetlen ĞltĞzetben, leokłdott ingmellel,
csimbokos szakłllal. Nagyokat hajlongott es a jobb karja szemaIormozdulatokkal merede-
zett le s IĞl minden mondatnłl. Nehłny şr el═reugrott. Karon kaptłk az Ğreget es elhurcol-
tłk onnan. A hĞlgyek şgy tettek, mintha mit sem lłttak volna es şjra megindult a kocsiba szłl-
lłs sok kĞrćlmenyessege.
A Iogatok trappba vłgtak rĞgtĞn, ha csapodott a kocsiajto. Elkanyarodtak a bels═ kapuhoz
es onnan ki egyenesen łt a kćls═ udvaron, ahol sok parasztlłnyok, lovłszok es bels═ cseledek,
kik egesz ejjel tłncoltak ═k is a balkon alatt, most sorIalat łlltak ketIel═l. KĞzćlĞk neha egy-
egy kislłny lłtszolag minden ok nelkćl kiugrott, sik−tva łtszaladt a rohano lovak orra el═tt es
tşlIel═l rettent═en kacagott azon, hogy le nem głzoltłk.
A błlozok hintoi pedig berobogtak młr a napsćteses ragyogo reggelbe.
IV.
Błlint es Lłszlo a szłllodłban csak płr orłt tudtak aludni. A rongyos ablakIćggĞnyĞk re-
sein az arcukba sćtĞtt a nap. Meg tizenegy ora sem volt es młr IĞlkeltek. Miutłn a hotelszoba-
lłny megertette, hogy nem Iogadnak el t═le egyebet, mint meleg vizet, nagyon durcłsan ment
ki es şgy megvłratta ═ket, hogy młr delet harangoztak, mire elkeszćltek. Aztłn elindultak
ketten.
Błlint ugyanis utłna akart jłrni, el-e meg a nagyapja barłtja, az Ğreg vłndorsz−nesz, Głl
Minya es Lłszlo csatlakozott hozzł.
Sokat kellett jłrnia, m−g vegre megtudtłk, hogy el es melyik vłrosreszen.
A reIormłtus harangozo igaz−totta ═ket ştba, mikor a paplakhoz mentek kerdez═skĞdni ko-
ra delutłn.
Jol ismerem, instłllom, noha csak negyszer-ĞtszĞr lłtom egy evben, mert csak şrvacso-
raosztłskor jłr be. Most is benn volt, ˙jkenyerkor. Hogy hol lakik? Azt biza nem tudom,
de ott valahol a sz═l═ alatt, mert mindetig onnan Ielćlr═l j═ az Ğreg mihozzłnk mert a
harangozo azt tartotta, hogy a templom nem csupłn az Isten hłza, de az Ğve is.
Hłt ez sovłny adat volt, megis nekiindultak.
Sok şj villa epćlt arraIele, miota a polgłrmester maga is oda ep−tett. Megis egy-ket ocska
paraszthłz is łllott kĞzĞttćk. Egyiken Iekete c−mtłbla, ,Schwarcz Izsłk şri es n═i angol
divatszabo" ez łllott rajta nagy bet▌kkel es alatta kisebbel: ,Foltozłst m▌veszileg vegzćnk."
Kerdezzćk meg itt mondotta Lłszlo , az ilyen kis zsido rendszerint mindent tud.
Bekopogtattak.
Az angoldivat-szabo kijĞtt, tĞrpe kis emberke, ═szes szakłllal es olyan lyukas nadrłgban,
hogy bizony az nem volt jo reklłm az ═ m▌veszetenek.
A Głl tekintetes? Ielelt a kerdesre. Hłt en ne ismernem? Itt a harmadik hłz, kerem,
itt lejjebb a Iordulo utłn es szolgłlatkeszen elk−serte ═ket egy darabig.
A Iiatalemberek elkĞszĞntek t═le es beleptek a telekre.
Szeles, tornłcos k═hłz, Ieherre meszelve. ZsindelyIedeles. Hłrom ablaka a bćtćn, mely
kis virłgoskertecske IĞlĞtt az şttestre nezett. Balrol tehenistłllo es disznool. Hłtul a trłgya-
domb mĞgĞtt nehłny terebelyes almaIa, melyeken młr duzzadozott a temerdek gyćmĞlcs. Az
udvaron mez−tlłbas lłnyka eppen tĞkĞt apr−tott a disznonak.
Itthon van Głl Mihłly uram? kerdezte Błlint.
Mer keresik?
Meg akarnok lłtogatni.
A lełnyka gyanakodva nezett rajtuk vegig:
Tłn valami portekłval jłrnak? kerdezte.
Dehogy! Csak lłtogatoba jĞttćnk hozzł vłlaszolt Błlint, es hogy eloszlassa a vigecseg
gyanşjłt, a rangjelz═ikkel mondta a neveiket.
A lełnykłnak ez semmit sem imponłlt. Ott maradt kuporodva a munkłja mellett, es csak
az łllłval mutatott az almaIłk Iele. Ott tanłljłk, ne! mondotta, aztłn şjra megindult a kis
szekerce es a tĞk nagyokat s−rt, ahogy belećtĞtte.
A Iłk mĞgĞtt vetemenyeskert. Utłna IĞl az oldalon vagy młsIel holdas sz═l═. Ennek aljł-
ban talłltłk meg az Ğreg Głl Minyłt. ‡sott a laza łrkłban.
Szeles mozdulattal hłnyta ki onnan a megmaradt iszapot. Magas termete csak alig gĞr-
nyedtebb, mint az Abłdy Peter temetesekor. Pedig azota tĞbb mint t−z ev elmşlt es a regi vłn-
dorsz−nesz most młr er═s kilencvenes. Hosszş, vastag sĞrtej▌ bajsza sem Ieheredett meg telje-
sen, hanem kekesszćrke es most is ugyanşgy ki van kenve barna ken═ccsel.
Szćrke ocska magyar nadrłgban, csizmłban, ingujjra vetk═zve dolgozott. Aszott, de nagy
csontş karjain az inak, mint valami vaskos kĞtelek, ide-oda mozognak a kićl═ erezetek alatt es
dongłs hłtłn megIeszćl a gyolcs.
Gyer═IIy Lłszlo visszamaradt a mezsgyen, Błlint azonban hozzłlepett, megvłrta, m−g az
Ğreg IĞltekint. Akkor megszol−totta.
Minya błtyłm! nem ismer meg? Abłdy Błlint vagyok Denestornyłrol.
Az aggastyłn rełnezett magas korłtol megszćrkćlt szemevel. Percnyi habozłs utłn, mely
alatt a regi emlekek Ğsszeigazodtak, megismerte a barłtja unokłjłt.
Te vagy a kis Błlintka! Ejnye, be megn═tt az şrIi! mondotta, az łsot er═vel bevłgva
a martba; aztłn megtĞrćlven a nadrłgjłn hatalmas tenyeret, az iIjş vłllłra tette. Szep, hogy
eljĞn hozzłm, venemberhez. Na, de gyerćnk be a hłzba.
Miutłn Błlint bemutatta unokatestveret, megindultak beIele. Lassan lepett az Ğreg, de me-
rev tartłsban, biztos jłrłssal. ˙tkĞzben odakiłltott a kislłnynak:
Julis, lelkem! Hozzłl hamar szilvoriumot az uraknak es hłrom poharat.
Igenis, Minya błcsi! es a lełnyka elugrott a konyhaajton. A testverhşgom dedunokł-
ja ez magyarłzta Minya es maga el═tt terelve vendegeit bevezette ═ket az utcai szobłba. H▌-
vĞs, tłgas szoba, mely a tornłc vegeben ny−lt es hłrom ablaka a virłgos kis kertre nezett. Fe-
herre meszelt Ialak. Keves bştor. Egy venhedt viaszosvłszon karosszek az ablaknłl, hosszş,
tulipłnos loca a Ial mellett, el═tte ket szek es Ieny═Ia asztal, petroleumos lłmpłval rajta. Fes-
tetlen kĞnyvespolc az egyik sarokban, melyen hşsz-harminc elrongyolodott kĞnyv kĞzĞtt egy
vaskos Biblia Ieketellik tşlIel═l pedig az egyszer▌ łgy toronyba rakott hłzisz═ttes płrnłk-
kal. A Ialak majdnem ćresek. Az łgy lłbłn tşl megbarnult heged▌ log egy szĞgĞn, a vonoja
łtI▌zve a hşrjain. A loca IĞlĞtt pedig egyetlen kep, k═nyomat vekony aranyrłmłban, mely
płncelos romait łbrłzol szonokias mozdulattal.
Letelepedtek az asztal kĞre. Az Ğreg a kepre mutatott:
Ez ott en volnek. Barabłs Miklos rajzolt akkoriban engem a bşcsşjłtekomkor.
Błlint elolvasta az alłja nyomott IĞl−rłst:
,Głl Mihłly, a Kolozsvłri Nemzeti Sz−nhłz nagyerdem▌ tagja a ∕Manlius Sinister… c−m-
szerepeben. 1862. młjus hava 17-en."
Hovł ment akkor błtyłm, hogy ez bşcsşIĞllepese?
Sehovł. Visszavonultam. Mivelhogy belłttam, hogy csapnivaloan rossz vagyok. Ne
er═ltesse az ember, amit nem tud. Akkor vettem ezt a hłzat. Mert en nem voltam olyan płni-
perda, mint a tĞbbi mind. Tłn azert voltam rossz sz−nesz is. Azota kerteszkedem, vinceller-
kedem. Ehhez ertek is.
Te Julis! szolt a kis hşgłnak, ki eppen a szilvoriumot tette az urak elebe. Eridj, hoz-
złl az şrIiaknak nehłny gerezd erett burgundit, tudod, ott balrol!
Julis elsietett. Az Ğreg Iolytatta: Bolond, aki azt probłlja, amit nem tud! de a hangjł-
ban meg most is csengett nemi keser▌seg.
Lłszlo, hogy elterelje a szot, a heged▌t kerdezte, mely młr beleptekor a szemebe ĞtlĞtt.
Az a heged▌ Ielelt Minya , az csak emlekćl van nłlam. Abłdy kegyelmes şr adta ne-
kem, az şrIi nagyapja. Mikor is? Harminchetben volt vagy harmincnyolcban? De megis
harminchetben. Azt hittem, csak meg═rzesre adja, de kes═bb akłrhłnyszor k−nłltam, nem
akarta visszavenni. Nem is hegedćlt azota.
Błlint elcsodłlkozott:
Nem is tudtam, hogy a nagyapłm zenehez is ertett. Sosem beszelt err═l.
O! GyĞnyĞr▌en jłtszott. Nem aIIele cigłnynotłkat, hanem Bachot meg Mozartokat vagy
micsodłt. Kottłbol is tudott.
Szabad megneznem? kerdezte Lłszlo es a tşlso Ialhoz ment. Levehetem?
Hogyne, tessek csak.
Hiszen ez els═rangş hangszer! O be szep, milyen nemes a Iormłja! Es Gyer═IIy
visszahozta az asztalhoz, letette reł es şgy kezdte vizsgłlgatni.
Igen; ez az ═ heged▌je. GyĞnyĞr▌en jłtszott. Młr a kollegiomban is hegedćlt. En ene-
keltem. Bariton hangom volt. Az is hovł lett? Kes═bb... bizonyłra tanult sokat... akkor młr
valosłgos m▌vesz, igazi... mikor visszakerćltem Kolozsvłrra. Harminchat ═szen, Szerdahelyi-
vel... Igen. Akkor volt... Akkor minden este... majdnem minden este azon a telen, minden es-
te, ha nem volt błl vagy ilyesmi... minden este odament... odament titokban minden este. Be
szep Iiatal n═ volt!... Es neha engem is megh−vtak. Soha senkit, csak engem! Mert tudtłk,
hogy en nem beszelek...
Az Ğreg sz−nesz egy percre elhallgatott. El═rehajolt. Hatalmas mellkasłn a kigombolt ing
szejjelny−lt kisse es a resben ═szes sz═rzet mohłsodott szćrken. GĞcsĞs aggult kezevel a hege-
d▌hĞz nyşlt, de nem vette IĞl, hanem csak az elein simogatott vegig.
Błlint habozott. Szerette volna a venembert tovłbb beszeltetni, de valahogy szentsegtĞres-
nek erezte, ha ═ kutatgat a nagyatyja szerelmi mşltja utłn. Lłszlo ind−totta tovłbb az elbesze-
lest:
Ugye, zongora mellett jłtszott? kerdezte.
Zongora, zongora mellett, hogyne.
Es az, aki k−serte...?
Az aggastyłn tiltoan emelte IĞl az ujjłt. Azt hitte, Gyer═IIy a n═ nevet akarja kerdezni!
Azt nem! Azt soha! ezt jelentette az a kezmozdulat. Majd mintha Iakult szemei el═tt
lłtomłsok jelennenek meg, szakadozva beszelni kezdett. Elindult kusza Ğsvenyein az emle-
keinek. Magłnak mondta, nem a lłtogatoinak. Zavarosan beszelt, el-elkalandozva csak alig
erthet═ reszleteken, egy-egy regi sz−nesz neve, sz−ndarabnak c−me vagy egy-egy dłtum meg-
csillant es şjra elt▌nt, a hallgatok szłmłra ĞsszeIćgges nelkćl, mert a kapcsolatok csak az
Ğreg kepzeleteben eltek, neki mindez eleven es tudott dolog. E tĞredezett monologban azon-
ban elhallgatott drłma csĞngĞtt megis, mely nem a sz−npadon, de az eletben jłtszodott le het
evtizeddel ezel═tt. Valami regenyes, szenvedelyes titok lappangott a kettetĞrt mondatok mĞ-
gĞtt. Es błr v−ziokent lłthatta a ven Głl mindezt maga el═tt, a n═ nevet sohasem mondta ki,
meg azt sem: vajon młgnłsasszony volt-e, vagy sz−neszn═. Meg most is, amikor a szerepl═k
reges-regen halottak, meg most is h−ven ═rizte azt a titkot, amelyr═l ma młr csak ═ tudott.
Es erezni lehetett, hogy lassankent a katasztroIłhoz kĞzeledik. A hangja mind melyebb-me-
lyebb lett. ... Pedig gyĞnyĞr▌k voltak! ┼ huszonhet eves... az asszony meg iIjşbb! Istenem,
milyen Iiatalok, milyen Iiatalok! Es akkor lett vege... akkor lett vege! Koncert. A Redutban.
Az csinłlta tłn a bajt. Beethoven. Es Chopin. Az akkor şj volt. Most is lłtom ═ket, most
is! GyĞnyĞr▌ płr. Es mindenki erezte, mindenki. A jłtekuk miatt is. Erezte, hogy ketten...
mennyire egyek, mennyire egymłse! Az volt tłn a baj, hogy ezt mindenki lłtta! Az Ğreg Głl
bozontos szemei Ğsszeszorultak. Akkor, harmadnap lett vege. Es en vittem azt a levelet, a
bşcsşlevelet, nem is tudtam. En kellett łtadjam a legjobb barłtomnak... eppen en, eppen en!
A ven vłndorsz−nesz elhallgatott.
Gyer═IIy csak udvariassłgbol hallgatta, de Błlintnak melyen a lelkebe vłgott ez a
titokzatoskodo elmondłs es most Głl Minya szakadozott beszede kĞzben eszebe jutott egy re-
gi reszlet a gyermekkorłbol. Egy alkalommal, mikor a nagyatyja −roasztalłnłl ćlt es az
egyik oldalIiok nyitva, ═ meglłtott benne egy płr apro n═i cip═t. Regi divatş błli cip═k Ieher
atlaszbol. Egeszen epek, meg a szalagok is rajtuk, amellyel IĞlkĞtĞttek, akłr a gĞrĞg szandłlt.
Kerdesere a nagyatyja kivette, megmutatta neki. Sarok nelkćli, pap−rvekony talpak. Csak ak-
korłk, mint egy-egy piskota. Es kopłsukra mutatott rł es mosolyogva mondta: Nezd!
mennyit tłncolt az a kis huncut! Aztłn ĞsszekĞtĞtte ═ket a szalagjukkal es visszasćllyesztet-
te a Iiok melyebe.
Elenken lłtta maga el═tt az Ğregurat, Abłdy Petert es mintha akkor mindig der▌s mosolya
mĞgĞtt valami nosztalgiłs erzes is lett volna, melyet ═ csak most sejtene meg. Vajon ezek-
nek a kis cip═knek a visel═jer═l beszelt a nagyatyja barłtja? Ennek a regenyer═l van szo?
Mi tĞrtent azutłn? kerdezte kisse rekedtes hangon.
Azutłn? Azutłn Peter şr elutazott. Messze ment. Hłrom esztendeig nem jĞtt vissza.
Olyan orszłgokban jłrt, hol akkoriban senki, tłn azota se igen. Egyszer Spanyolorszłgbol
−rt nekem o, csak nehłny sort , aztłn Portugłliłbol. Kes═bb egy nyarat Skociłban tĞltĞtt,
hol gyalog jłrta az orszłgot, akłr en, a vłndorkomediłs. Azt −rta: sok tavak vannak ott es
olyan Iłtlan videk is, mint nłlunk a Mez═seg...
Err═l sem hallott eddig Błlint. Err═l sem tett eml−test az Ğreg Abłdy. Egyedćl az volt IĞl-
t▌n═ de akkoriban az unokłja nem gondolt erre , hogy Europłnak akłrmelyik tłja jĞtt
szoba, a nagyatyja şgy beszelt rola, mintha ismerne. Tehłt valoban ott jłrt?! SokIele koborolt,
magłval viven valami csalodłst. Vagy tłn valamely elhłr−thatatlanba ćtkĞzĞtt, valami meg
nem młs−thatoba? Es most a nagyatyja kortłrsłnak meg ma is titkot ═rz═ szavai alatt az iIjş
szeme rłvet═dĞtt a heged▌re a Ieher Ieny═Ia asztal kĞzepen. Milyen karcsş, enyhen domborş.
SĞtet aranysz−n▌ hajlłsain elsiklo Ienyek. Ezernyi edes hang alszik benne. Es ezernyi emlek.
Mintha regi szenvedelyek szunnyadnłnak benne, melyekr═l enekelni tudna, de akkor is csak a
dalukat mondanł el, a szenvedelyt, vłgyat es lłzt, kejt es Iłjdalmat, de ═ sem mondanł el a
miertet es a hogyant, ═ is titkot tartana, akłr egy koporso...
*
Julis behozta a sz═l═t. Azonban alig tette az asztalra, odakinn cseng═s parasztszeker łllott
meg a hłz el═tt. A lełny az ablakhoz lepett.
Ne! Minya błcsi! Az Andris jĞtt meg! kiłltott IĞl ĞrĞmmel es sietve kiszaladt.
Aztłn lepesek hallatszottak; az ajtot kitepte valaki es a ny−lłsban Jopłl Andrłs łllt.
Kisse meglep═dĞtt a vendegek lłttłra, de aztłn merev kĞszĞntessel elment mellettćk es a
ven Minyłhoz hajolt. Sşgott valamit hosszasan.
Az Ğreg IĞlnezett reł, megcsovłlta a Iejet, hćmmĞgĞtt płrszor, aztłn nagy lassan kivett
egy t−zkoronłs bankot a tłrcłjłbol es łtadta neki.
Jopłl kiment. Hallatszott, hogy a szeker behajt az udvarra.
Bocsłssanak meg az şrIiak szolt Minya. UnokaĞcsem ez a Iiş, Jopłl Andrłs. Na-
gyon okos Iiş, nagyon tanult Iiş! Aztłn a bosszşsłg kik−vłnkozott bel═le:
Młr tanłr lehetne, de elhagyta a vizsgłit. RłjĞtt a bolondsłg. FĞl akarja talłlni a repćl═-
masinłt. Ilyen marhasłg. Es most megint łllłs nelkćl van.
Laczokeknłl lłttuk a tegnap.
Onnan jĞn. ˙gy lłtszik, kidobtłk. Meg a Iuvarra se volt penze. De azt łll−tja, hogy ═ ha-
gył ott azokat. Eh! Bolond Iiş az! es az aggastyłn IĞlkelt haragosan es kitekintett a nyit-
va maradt ajton.
A kis lajtorjłs szekerr═l valami ceruzavekonysłgş lecek, elszakadt drotok es Ğles pap−rte-
kercsek łgaskodtak ki, kiIesz−tett vłszonlapok is szejjelmered═ szłrnyakkent, mintha valami
oriłsi dĞglĞtt lepket dobtak volna a szekerbe.
Itt van la! Ez az a h−res modell! ahogy ═ h−vja. Erre kĞlti azt a kicsi penzt, amit adni
tudok neki! Az Ğreg Minya visszaIordult es vegigment a szobłn. Es meg ha ki is talłlnł
kerdezem , mit erne? Mire valo lenne?! Az emberek meg a leveg═b═l is csak ĞldĞsnek egy-
młst!
Błlint ellent akart mondani, de az Ğreg nem hagyta:
Az emberi łllat, ha kitalłl valamit, mindig csak gyilkolłsra hasznłlja. A vasbol buzo-
głnyt es kardot csinłlt, a bronzbol łgyşt. Es a puskaporral nem a sziklłt repesztik, hanem
egymłst puszt−tjłk, jobban, mint valaha!
Legyintett egyet a kezevel. A karosszekhez lepett es beleomlott nagy nehezen. Egyszerre
mintha korłnak egesz sşlya lećtĞtte volna.
Magłba omolva ćlt, megIeledkezve a vendegeir═l.
Ideje, hogy en młr elmenjek innen morogta ideje, legI═bb ideje! es mer═n maga
ele błmult.
A Iiatalemberek płr szoval elbşcsşztak, de az Ğreg sz−nesz alig vette eszre.
*
Błlint csak a dombtet═ig k−serte el Lłszlot. Odłig szotlan menve elhatłrozta, hogy most
mindjłrt visszater a Głl Minya hłzłhoz es beszel az unokaĞccsel. Seg−teni akart rajta. Ez min-
denkor els═ indulata volt, ha valami bajrol hallott. Mint algebrłban leger═sebb═l, młr a There-
sianumban a Iel osztłly bel═le elt −rłsbeli IĞladatnłl. Nehłnyszor majdnem bajba is jutott
ezert. Ez a megseg−tesi hajlam a termeszeteben volt. Talłn ĞrĞklĞtt tulajdonsłg is a
nagyatyjłtol, ki mindenkit olyan Ğnzetlenćl istłpolt, talłn atavizmus is abbol az id═b═l, mid═n
a nemesi rend ingyen szolgłlta a vłrmegyet, az egyhłzat vagy az orszłgot ,honoris causa"
legjobb tudłsa szerint.
Lłszlo tehłt egyedćl ment le a vłrosba. Błlint pedig visszaIordult.
Jopłl Andrłs ezalatt az udvaron a kettetĞrt modellt szedte ki a szekerb═l.
Bosszşs volt, mert hiłba akarta magłnak bizony−tgatni, hogy −gy kellett cselekednie, egy
hang belćl azt mondta, ha el nem ragad az indulatod, mindez nem şgy vegz═dik ott a torony-
szobłban.
Vłrsiklodon ugyanis a kĞvetkez═ tĞrtent.
Laczok Jen═ reggel Ğt utłn kerćlt az łgyłba. Kilenckor elhagyta az łlom. FĞlkelt hłt, de
eleg bosszşsan, mert nem aludt eleget. Alig tudta a reggelijet megkapni sok kiabłlłs utłn az
łlmos szakłcsnetol. A kłve hideg volt, a tojłs alig megI═ve. Ez meg Iokozta a merget, mert
błr jo kedely▌ ember volt kćlĞnben, de ha rossz volt a reggeli, az szĞrnyen Ielizgatta. Elment
az istłlloba. A lovłszok es a kocsis a szalmłban, mint valami hullłk. ‡tment a konyhłba.
Senki. A szakłcsne, şgy lłtszik, megint leIekćdt. Kiment a virłgoskertbe. A kerteszlegenyek
sehol. A darabont sehol.
Nem talłlvłn senkit, kin a merget kitĞltse, eszebe jutott, hogy Iiai, azok nem ejszakłztak.
Ebren kell lenniĞk. Elsetłlt tehłt a jobb sarokbłstyłig, melynek IĞldszintje a Iişk tanuloszo-
błja, az emeleti helyiseg pedig a Jopłl lakłsa.
Belepett. A kamaszok młr IĞlĞltĞzve. De az egyik, Dezs═ az łgyłn hevert es valami May
Kłrolyt olvasott, a młsik, Ern═, ceruzłt Iaricskłlt az asztal mellett es a tanłrjuk sehol.
Hłt −gy tanultok ti, gaz lurkok? Micsoda dolog ez? Hol az a nevel═? ord−tott rełjuk
Laczok.
Ebben a percben ment IĞl a szobłjłba hazudtak egyćttesen a Iişk, mert ═k nagyon płr-
toltłk Jopłlt, tekintve, hogy az el leven Ioglalva a talłlmłnyłval, nem szorongatta ═ket a biI-
lłzłsra. Sok szabadsłguk volt vele, hłt Iedezni akartłk. Es az egyik młr ugrott is, hogy leh−v-
ja. De az atyjuk elebe tartotta a botjłt: Itt maradtok! Majd magam nezem meg! es megin-
dult ki a tornłcra, melyr═l meredek deszkalepcs═ vezetett a IĞls═ szobłba.
A Iişk megszeppentek. Tudtłk, ebb═l baj lesz. Baj, mert Jopłl Andrłs mindig belakatolta
az ajtajłt, ha benn is volt, be ne jĞhessen senki, meg veletlenb═l se, ha pedig kijĞtt: bezłrta
es magłval hozta a kulcsot.
┼k azt is tudtłk, mi van benn a szobłban.
A kĞzepen nagy szitakĞt═Iorma alkotmłny log a mennyezetr═l vekony płlcłkbol szejjel-
mered═ vłszonszłrnyakkal. Szeles rajztłbla is az egyik ablakon, azon kiIesz−tve oriłsi rajzok,
melyeket ═k meg nem ertettek ugyan, de oda volt −rva szep bet▌kkel: ,A Jopłl Repćl═gep ter-
ve". Akkor Iedeztek Iel mindezt, mid═n a nevel═jćk a vłrosba rłndulvłn, ═k bemłsztak a vłr-
Ial Iel═li nyitva Ielejtett ablakon.
Veszelyes vłllalkozłs volt. FĞl kellett kşszni azon a szłzados repkenyen, mely a kćls═
łrokbol indult es nehol a l═reseken is łtbşjvłn es tşlIel═l is megkapaszkodvłn, le nem sza-
kadt alattuk. A Ial peremen vegig kellett tornłszni kezćkĞn logva. De akkor jĞtt a legnehe-
zebb. A Ialtol az ablakig jo ket meter meg. Itt csak az egykori ved═tornłc kićl═ kĞvein, me-
lyek mint valami csorba Iogak meredeztek ki a melyseg IĞle, kellett kĞteltłncoskodni. De si-
kerćlt baj nelkćl. Sikerćlt, mert ═k kivłlo Ieszekrablok voltak, kik tavasszal meg gerleIiokłt
is szedtek t−zĞles nyłrIłkrol.
Arrol, amit a szobłban IelIedeztek, senkinek nem szoltak. Egyedćl a n═vereiknek sşgtłk
meg sşlyos eskćvest tetetve, hogy el nem mondjłk a ,nagyoknak". Es a lełnyokkal sokat ka-
cagtak a ,tanłr şr bolondsłgłn".
A Laczok papa lomha testevel nehezen jutott IĞl azon a szĞrny▌ garłdicson. Jocskłn kiIul-
ladva nekid═lt az ajtonak. Az ajto nem engedett.
Ki az? kerdezte belćlr═l egy merges hang.
En vagyok! Azonnal nyissa ki! Azonnal! es a bot veszesen dĞrĞmbĞlt.
Visszacsattant a retesz, es Laczok sşlya alatt az ajtoszłrny beIele sodorta Jopłlt, ki elebe
akart łllani.
A belep═ hłzişr els═bben elkepedt a modell lłttłra. Aztłn rełkiabłlt a tanłrjelĞltre:
Micsoda ez?! Micsoda jłtek ez?! Ahelyett, hogy a kĞtelesseget tenne, maga gyermek-
jłtekot Iabrikłl a hłzamnłl?!
Ez a ,gyermekjłtek" szo verig sertette az amşgy sem beket▌r═ Ieltalłlot. Tudatłban nagy
szellemi erejenek es annak, hogy milyen oriłsi, vilłgjelent═seg▌ problemłt oldott meg, kisse
sz−nesziesen a gep melle lepett es rłmutatott:
Ez??!... ez?!... ez?! Tudja-e az şr, mi ez. Ez? Ez a jĞvend═ repćl═gepe. ┼ azt hitte:
ez a vłlasz lesşjt.
De nem ezt a hatłst vłltotta ki. Laczok młskor kikacagta volna, de most alkalma leven a
merget kiĞnteni, inkłbb nagy patłliłt csapott: Ilyen marhasłggal tĞlti az idejet! Nem azert
Iizetem drłga penzzel... Es ha bolond, menjen a bolondokhłzłba.
Ezek voltak a I═ pontok, melyeket ide-oda variłlt, sokIele szavakkal.
Jopłl dermedten hallgatta egy ideig, mikĞzben az arca mind kemenyebbe vłlt, az ajkai
mindjobban szejjelcsşsztak Ğsszeszor−tott Iogain, a szeme mind Ienyeget═bben nezett. Aztłn
hirtelen ═ ord−tott Laczokra:
Eleg!
Laczok meglepetten hallgatott el es most Jopłlbol d═lt a szo. Az egyetlen celert kćzd═k Ia-
natizmusłval ment neki. Az egesz keser▌sege, sok evi nyomorşsłga mind kiĞmlĞtt bel═le. A
zsenijenek erzese kih−vovł tette es megreszegedve a sajłt szavłtol, mindjobban magasztalta
magłt, mind sert═bben aposztroIłlta Laczokot es vegćl ezt vłgta a Iejehez:
En ĞrĞk dics═seget hoztam volna erre a rongy bagolyvłrra, erre a patkłnyIeszekre.
ˆsszeI▌ztem volna vele a talłlmłnyomat a vilłgtĞrtenelemben!
Ezt młr Laczok nem łllta:
Micsoda?! ezzel a marhasłggal?! Ezt teszem vele, ni! es az łrvatĞlgy botjłval bele-
vłgott a modell derekłba es sarkon Iordult es kiment.
Egy percig sem maradok itt tovłbb! ord−tott utłna Jopłl az ĞsszetĞrt modell himbłlo
szilłnkai mĞgćl.
Laczok Jen═ nem Ielelt. Ovatoskodva vitte nehez testet le ezen a kakasćl═-lepcs═n. Mire
leert, młr meg is nyugodott, mivel nemcsak hogy kiadta merget es az Ğve lett, ha nem is az
utolso szo, de az utolso mozdulat, hanem mert azonnal łtgondolta: mindegy, ha ez a Irłter
most el is megy innen, legalłbb nem kell kiIizetni, hiszen ═ maga szĞkĞtt el, a Iiai pedig ket
nap mşlva potvizsgłznak ket nap alatt pedig meg nem tanulnłk, amit eddig meg nem tanul-
tak. Erre a gondolatra jokedvre szottyant es hamiskłs mosollyal ment el a tĞlgyIłs tanłrok
Iele setłlni.
Mid═n Błlint a Głl-portłra ert, eppen a modell roncsait szłll−tottłk be egyenkent, Juli es a
szekeres, a konyha melletti szobłcskłba. Jopłl az −rłsait szedte Ğssze a saroglya el═tt łllva.
Ellensegesen nezett a jĞvevenyre. Błlint nem vette ezt szłmba, hanem hozzłlepett es be-
mutatkozott.
˙gy hiszem, lłttuk egymłst płrszor mondotta a kolozsvłri egyetemen, błr en a jogi
szakon voltam.
Lehet. Nem emlekszem. Mivel szolgłlhatok?
Nagybłtyjłtol hallottam az Ğn munkłjłrol. Err═l! Ielelt Błlint arra a lec- es vłszon-
reszletre mutatva, mely epp akkor t▌nt el az ajtoban. Feszelyezetten beszelt annak tudatłban,
hogy sz−vesseget akar tenni: Hallottam arrol a... Iordulatrol is, mely kĞzbejĞtt. Nłlunk De-
nestornyłn eleg nagy szoba łll ćresen, es az anyłm is sz−vesen lłtnł Ğnt. Ott nyugodtan dol-
gozhatna, zavartalanul. Es ha anyag vagy... vagy błrmi kellene... hłt az is kerćlne. A repćl═-
gep megoldłsłt en ugyanis lehet═nek tartom.
Jopłlnak IĞlvillant a szeme:
Hogy lehet═? Meg van oldva! En megoldottam. Igen. En oldottam meg! A Wrightok
k−serletei eleg erdekesek, de mind rosszul vannak konstrułlva.
Es elkezdte magyarłzni. Eddig minden k−serlet a Lilienthal-Iele matematikai alapbol in-
dult, ami helyes alap, de elhanyagoltłk a kerdes mechanikai es statikai reszet. ┼ ennek Iekćdt
neki, mert enelkćl csupłn teoria maradna az egesz. Tudos emberek jłtekszere gyermekjł-
tek lenne! mondotta keser▌en gondolva vissza Laczok sert═ szavłra. ┼ visszanyşlt a terme-
szethez, a madarak repćlesehez, azok arłnyaihoz.
Eleinte csak łltalłnossłgban beszelt, ahogy nepies el═adłsoknłl szokłs. De a tema mind-
jobban elragadta. Most lećlve a tornłc magosas szelere Abłdy melle, egy darab leccel a po-
rondra idomokat rajzolt, a daru, a solyom es a Iecske szłrnyIelćleti es terhelesi viszonylatłt,
melleje mindjłrt az algebrai kiIejezesćket.
Młr az egesz ter idom es bet▌vel volt teli.
Jonłl szemei villogtak, hatalmas homlokłn Ićggelyes rłncok.
Es a legellenłllłs koeIIicienset sem szłm−tottłk ki helyesen eddig. Mert a keplet 15 Io-
kos sinusbol indulva ki, a kĞvetkez═ magyarłzta es IĞlkelt, hogy a lłbłval ćres helyet sim−t-
son a porondban.
E mozdulat kĞzben azonban megłllt es Błlinthoz Iordulva, kisse Ielszeg mosollyal mon-
dotta:
De mit Iłrasztom a groIot? Ez magasabb matezis, melyet Ğn meg nem erthet.
S═t, nagyon erdekel. En mellekesen a jog mellett Martint is hallgattam Kolozsvłrt es ele-
get tudok ahhoz, hogy kĞvetni es ertekelni tudjam mindezt vłlaszolt Abłdy.
˙gy! şgy! şgy! Ielelt vontatottan Jopłl, es az arca minden szonłl złrkozottabb lett.
ˆn matematikłt hallgatott?
Nehłny ismertetest is ezekr═l a kerdesekr═l, az EiIIel es a Langley tanulmłnyait. Ezert
mint mondottam, b−zom abban, hogy ez a nagy kerdes megoldhato es tłmogatni szeretnem az
Ğn munkłjłt.
Błlint azt hitte, hogy ez biztatłs. A hatłs eppen az ellenkez═je lett.
Jopłl vagy hłromszor IĞl s alł jłrt a tornłc el═tt, hogy Ğsszetapossa a kepleteket, rajzokat
a porondban es jłrtłban mind vontatottabban ismetelte: ˙gy! ˙gy! aztłn megłllt es
szembeIordult: Nagyon kĞszĞnĞm a sz−ves h−vłsłt, de nem Iogadhatom el. Nem. Nem Iog-
adom el! kisse habozott, aztłn hozzłtette: Młr meg−gertem egy barłtomnak. Oda megyek.
Nyilvłn valotlan volt ez. Nyilvłn nem akart jĞnni. Nyilvłn azt hitte, hogy Błlint ki akarja
lesni az ═ titkłt.
Egy pillanatig szembeneztek.
Tehłt nem jĞn?
Es ha az şr el nem hallgatja, hogy matematikus, akkor en...! Erre a gondolatra kidagad-
tak az erek a homlokłn es a szłja szejjelhşzodott az Ğsszezłrt Iogsorłn, mintha harapni akar-
na. El═rehajolt es majdnem kiabłlt az indulattol:
Az nem jłrja! −gy belopodzni! Igy meglesni az embert! Ilyen ravaszul beszeltetni! Ez
nem jłrja!
En csak seg−teni akarok. Igazłn semmi młs szłndekom...
A młsik kĞzbekiłltott:
Seg−teni! Seg−teni! Mindig azt mondjłk, akik spionkodni akarnak. Azt młr Ğsmerem!
Błlintot elĞntĞtte a harag: Młr megis kikerem magamnak... de Jopłl nem hallgatott
reł, hanem dćhĞsen ide-oda jłrkłlt, es mind dćhĞsebben ĞmlĞtt bel═le a szo. Błlint nem
tudta, mit tegyen. PoIon kene ćtni, hogy ilyeneket mer mondani neki! Es tłn erre kerćlt volna
a sor, ha a IĞltalłlo megłll el═tte es Ieleje mondja, amit mond. De az meg nem łllott egy per-
cig se, hanem gyorsan jłrkłlt, hirtelen pĞrdćlve a sarkłn. Egyetlen pillanatig sem volt a kĞze-
leben, hanem csak ćvĞltve Iutkosott. Utłna kene ugrani, megIogni, szembeIord−tani. Micso-
da nevetseges dolog! Es az a płr pillanat az elhatłrozłs el═tt eleg volt, hogy Błlint elkepzelje
ezt a jelenetet, meglłssa magłt poIozkodva ezzel az łrva IĞltalłloval egy idegen udvaron, a
Głl Minya udvarłn. Szłguldo Iantłziłja, mely a helyzetkomikumok irłnt Iogekony volt, hir-
telen kiIormłlt minden jĞvend═ reszletet. Lłtta magłt hemperegni Jopłllal a porban es lłtta az
Ğreg sz−neszt, annak elkepedeset is, ha kilep es ═ket ott kapja Ğsszeverekedve. Olyan elenken
kepzelte ezt el, hogy majdnem elkacagta magłt es a haragja elszłllt.
Julis a zajra kilepett a konyhaajton. Riadtan nezte ═ket. Bizonyłra elcsodłlkozott, mikor
Błlint Ieleje Iordulva kalapot emelt es azt lłtta, hogy ez az idegen şr mosolyogva megy ki a
kapun, mikĞzben az Andris ord−tozik mergeben.
A dombon sietve haladt ki Abłdy. Meg ide is hallatszott a Jopłl kiłltozłsa es ment═l
messzebb jutott, annłl gorombłbb szavakat hasznłlt.
Ezt młr megse kellene t▌rni! Segedeket keres es elegtetelt Iog kerni. Azonban ezzel a
gondolattal is az eset Iurcsa volta jelentkezett. Ez is butasłg volna! Duellłlni ezzel a latei-
ner emberrel, akinek soha meg kard se volt a kezeben. Płrbajra h−vni azt, akin seg−teni akart?
Meg a segedei is rĞhĞgnenek rajta!
Legokosabb: nem venni komolyan! Nem venni tudomłst rola. Meggyors−totta lepteit. Ha-
marosan łtjutott a dombhłton.
De meg lemenet is bosszankodott e rosszul sikerćlt szamaritłnussłgłn.
V.
Kora reggel egyćtt indultak el Vłsłrhelyr═l Abłdy es Gyer═IIy Lłszlo. De m−g utobbi Ko-
lozsvłron łt Szamos menti birtokłra utazott, Błlint młr Marosludason kiszłllt a vonatbol.
El═z═ delutłn a kĞvetkez═ sćrgĞnyt kćldte az anyjłnak:
,Innen płr napig kerćletbe. Kerek Iogatot Ludasra reggeli szemelyhez. AB."
Płr napig? Tulajdonkeppen semmi lenyeges dolga nem volt Lelbłnyłn. Miert sćrgĞ-
nyĞzte: ,płr napig"? Ezt csak şgy odaIirkantotta. Hogy az anyja ne vłrja rĞgtĞn. Hogy ne
legyen megkĞtve: mikor erkezik haza. Igy magyarłzta magłnak ezt a ket szot. Kisse er═sza-
kosan magyarłzta −gy. Es azt is, hogy Lelbłnyłn elkezdi annak a szĞvetkezetnek az el═kesz−-
teset, melynek alap−tłsłt tervbe vette, mikor el═szĞr jłrt ott. Nagy seg−tseg lenne ez a vłroska
lakossłgłnak. Ezt kene megind−tani. Megbeszelni az emberekkel. A kultşrhłzrol is kellene
tłrgyalni. Szep es ćdvĞs dolgok. Valoban szłndeka volt ezeket megcsinłlni, hogy valami
hasznuk is legyen az ═ kepvisel═segeb═l. De belćl, be nem vallottan, jol tudta, hogy nem azert
−rta oda, hogy ,płr napig" . Tudta jol, hogy ═szi munka idejen es hetkĞznap csupłn egy-ket
kaputos embert talłl meg. Erre egy delutłn eleg, nem kell erre ,płr nap". Tudta, hogy
Lelbłnyłrol Milothekhoz Iog łtmenni a szomszedos Mez═varjasra. Hogy azert megy, mert
Adrienne azt mondta: ,Ket hetig ott maradok." Nem h−vłs volt ez. De megis, mivelhogy ezt
mondta...
Tovłbb is ketsz−n▌skĞdĞtt magłval. FĞlkereste a polgłrmestert es a vłroska ket papjłt.
Szepen magyarłzta nekik a terveit. Meggy═z═en. Egyik adomłnya volt, hogy ha valakinek
akłrmilyen tłrgyat adott el═, minden erv es reszlet azonnal jelentkezett, mintha csupłn ezzel
Ioglalkoznek mindig.
De kes═bb a vendegl═ben, hol egyedćl ebedelt, młr hiłba probłlt a szĞvetkezet es kultşr-
hłz dolgain gondolkodni. Azok kepe teljesen kitĞrl═dĞtt az Ğntudatłbol es most egeszen młs
Ioglalkoztatta akarata ellen.
Mi az, ami Adrienne-t błntja? Mi az a csalodłs, ami erte? ˆnszłntłbol ment ahhoz az
Uzdy Płlhoz. ┼ vłlasztotta magłnak. Senki sem kenyszer−tette. Bizonyłra szerelmes volt be-
le, azert ment hozzł. Mi młs oka lehetett? Hłt akkor miert, miert? Miert az a lappango lłza-
dłs, amit erzett nłla? Az a keser▌ hang. Talłn durva vele a Ierje? Talłn megćtĞtte? Kitelnek
attol a słtłni rossz kep▌ embert═l! Es Ğnkentelenćl ĞkĞlbe szorult a keze az abroszon.
Az a lełnyos kćls═ is! Semmit sem asszonyos. Es az a tşlzottan szemermetes mozdulat ott
a teraszon, mellyel a słljłt IĞlhşzta meztelen karjaira.
Ez sem normłlis meglett asszonynłl.
Valami baj lehet. Valami, amit meg kene tudnia. Valami, amin seg−teni kell, amin seg−teni
szeretne. Talłn ha Adrienne elmondanł neki. Tłn meg tudnł nyugtatni. Tanłcsolhatna is.
Mint jo barłt. ˆnzetlenćl, megert═n. Tłrgyilagosan. Igen! Seg−teni kell rajta! Ezert kell
meg ma delutłn łtmenni Milothekhoz.
Es Ğnmagłnak azt hazudta, hogy ezt csak most hatłrozta el, pedig młr delel═tt kerdez═s-
kĞdĞtt az ştirłny Iel═l. Ki kell menni a szentpeteri k═ştig, onnan balra terni, aztłn a malomnłl
ismet balra, be a to melletti vĞlgyĞn. Eleg hosszş şt, błr Lelbłnyłt Varjastol csak egy hegy-
gerinc vłlasztja el es gyalog jol kilepve alig Ielora; kocsin azonban csak nagy kerćl═vel lehet
odajutni. Igy van ez młr a Mez═segen.
*
A denestornyai ket Ienyes sz═r▌ pej v−gan ćgetett a simłra lejłrt ruganyos şton. Jobb Iel═l
meg mindig a zsombek szegte to, de messze el═ttćk młr lłtszott a Ialu. NłdIedeles, rendetle-
nćl łllo hłzak. Lłtszott jobb Iel═l azon a dşcon a romłn templom Iogpiszkłlo tornya a szilva-
Iłk kĞzĞtt es tşlIel═l a Ialu IĞlĞtti oldalban a Milothek kertje. A kepet enyhe hajlłsş dombhul-
lłmok złrtłk le, melyek mĞgĞtt a nap bşcsşzott.
Meg kerćlni kellett egyet, be a vĞlgyhajlłsba, hova a to egyik szłrnya benyşlik.
A Iogat el═tt balrol akłcszegely a Miloth-birtok hatłra ez , mely egyenes vonalban
hşzodik IĞl a hegyen. Szeles es Iiatal akłcs▌r▌seg. Egeszen elIedi a kilłtłst.
Eppen odaerve hirtelen lodobogłs!
ˆt lovas vłgtat sz═ren ki a s▌r▌seg mĞgćl. ˆt Iekete łlarcos, szĞrny▌ haramia. LokĞt═k bi-
zonyosan, hiszen ket lovukon meg hłm van, most loptłk valahol!
Młskent van ĞltĞzve mindenik. LegkćlĞnbĞz═bb holmikba. A vezerćkĞn turbłn, a tĞbbin
bşr kalap, premsćveg, tĞrĞk Iez es sapka, hłtukon sz▌r, hłlokĞntĞs, condra es gumigaller.
Felelmetes lłtvłny! błtor Iurcsa kisse, hogy az ijeszt═ ruhłzat alol hłrom rablonłl selyem-
harisnyłs lłbikrłk es magas sarkş cip═k nyşlnak le a lo lapockłja melle. −gy vłgtatnak le a
kocsi ele es iszonytaton kiabłlnak: ,Penzt vagy eletet!", błr inkłbb szoprłn hangon, mi-
kĞzben a leghłtulso łlarcos (ez az egy bizonyosan IerIi) borzasztoan Iştat egy kopoh−vo
kćrtĞn.
A ket els═ leugrik. ,Ide azzal a penzzel!" es halłlra Ienyegetik Błlintot, a turbłnos egy
sepr▌nyel lłndzsłval, a bşr kalapos pedig lopotĞk buzogłnnyal.
A komolykodłs azonban nem tart młr sokł, mert Błlint leterdel a hinto kĞzepere es Ğssze-
kulcsolt kezzel irgalomert rimłnkodik, hiszen minden ellenłllłs hiłbavalo volna!
Nagy diadalmas kacagłs ćdvĞzli a rablok gy═zelmet.
Es lehullnak a pap−rmaszkok. Adrienne a turbłnos lłndzsłs es gimnazista Ğccse, Zoltłnka
a buzogłnyos dalia. A hşgai, Judith es Margit, kik lovon maradtak, şgy kacagnak, majdhogy
leesnek roluk. Aztłn min═ egyszerre beszelnek: Megtudtuk! A cs▌rb−ro mondta! Ugye
megijedt?! Az volt Lelbłnyłn! Młr regota lessćk! Eppen attol kerdezte az utat! Miert jĞtt
ilyen kes═n? Ugye itt marad?! Nagyszer▌! Nagyszer▌!
De a sok jokedv▌ beszed kĞzt nem vigyłztak az Adrienne paripłjłra. Ez a rendes elete-
ben igłslo, kit a mez═n Iogtak ki a gereblyeb═l kapta magłt es csĞndesen hazaindult. Els═b-
ben lepest ment, aztłn kocogni kezdett. Młr vagy Ğtvenmeternyire jutott, mikor eszrevettek.
Hł! Itt şjabb alkalom van kalandos hajszłra!
Wickwitz ═ volt az a kćrtĞs, aki hłtrłbb maradt a szĞkeveny utłn vetette magłt.
A tĞbbiek kĞvettek. Addy Błlint melle beugrott a IelIedel▌be es er═sen hajszolta a kocsist:
Utłna! Utłna! Gyorsabban! Gyorsabban! es el═rehajolva szenvedelyesen dobolt a kocsi-
bak peremen.
A kend═turbłn kibomlott. Fekete gĞndĞr haja is. Nem hosszş, csak nehłny arasz, de rop-
pant dşs. Az lobogott mĞgĞtte, mint valami vaskos sĞtet sĞreny es −gy, szeles nevet═ szłjłval,
tłgra ny−lt szemevel, el═retolt, kisse szikłr łllłval es a kurta haj miatt, melyet a szel kiIşjt a
homlokłbol, az arca majdnem Iişsan hatott.
Egesz lenyet pedig az ćldĞzes izgalma tĞltĞtte be. Nem gondolt rendetlen hajłra, nem a
vłllłn visszacsşszott blşzra, sem arra, hogy szoknyłja, mikor a kocsiba ugrott, IĞnnakadt a
terden. Nem gondolt semmivel, csak az ćldĞzes izgalmłval.
Błlint erdekl═dve nezte. Milyen szep −gy. Es milyen młs. Milyen szenvedelyesen el═
most. ˙j megnyilatkozłsban lłtta. Semmi sem volt abbol az Addybol, kivel tegnapel═tt a sĞtet
teraszon łllt, ki olyan csalodott elhallgatłsokkal mondott egy-egy tĞredezett szot, kivel vilłg-
problemłkat kutatva beszelt, halkan es hosszasan. Ez most iIjş vadłszo amazon, kit Ğntudat-
lan eleterejeben minden idegevel az a treIłs ćldĞzes, az a jłtekos hajsza Ioglal el, ki most
semmi egyebre nem gondolt, mint arra: el kell Iogni azt a menekćl═ lovat!
Es az iram Iolyton sebesedett.
Az a jłmbor igłslo els═bben elcsodłlkozott azon, hogy ═ szabadon van es egyedćl az
şton. Ett═l kisse młr megijedt. Attol młr jobban, hogy mĞgĞtte kiabłlnak, dobogva kĞzeled-
nek. Ezert galoppba vłgott. Most młr a lehullott istrłng is verdeste a combjłt. Ett═l meg job-
ban megijedt. Azt hitte, veri valaki. Hłt IĞlvetette a Iejet es olyan kinyşlt vłgtłba kezdett,
amit err═l a nagy hasş Ğreg lorol senki se hitt volna el. Nem is ertek utol.
ElĞl az igłs iszonyşan nyer−tve, mĞgĞtte negy maskarłs lovas, leghłtul a denestornyai Io-
gat a leggyorsabb ćgetesben −gy szłguldottak a Ialu Iele, ott IĞl egy meredek
agyagkaptaton, melynek oldalłban az igłslo beIordult a szer▌skert kapujłba es egyenesen ne-
ki az istłllonak es be az istłlloajton. Szerencse, hogy le nem ćtĞtte a cs−p═jet!
Mindenki leszłllt, mindenki az istłlloba szaladt. De nem tĞrtent semmi baj. A lo a maga
łllłsłba Iutott egyenesen, meg is nyugodott młr kisse, mire megtalłltłk. Csak egyet-egyet
horkolt meg Ielejćk, aztłn hozzłIogott a jo lucernłnak.
Gyalog ment a tłrsasłg a majoron es a kertajton łt IĞl az udvarhłz Iele. Meg alig Ieherlett
a hłzIal a s▌r▌ szilIłk mĞgćl, mikor valami szitkozodo lłrma ćtĞtte meg a Ićlćket. A tĞbbiek
nyugodtan lepdeltek tovłbb, de Błlint IĞlIigyelt.
Zoltłnka megnyugtatta:
O! Csak a papa kiabłl!
Lłtszott, hogy ═ rł se heder−t.
Ahogy kĞzelebb Jutottak a vadsz═l═s hosszş verandłhoz, meglłttłk Miloth ‡kos uramat a
lepcs═k tetejen. Alacsony, szeles, ═szes ember, oriłs bajusszal es oriłsi szłjjal. Młr erteni le-
hetett, amit kiabłl:
Hłt ilyen disznosłg! KiIogni az igłslovakat! Megnyomor−tani! Hogy mertetek ezt tenni?
Ki merte? Disznosłg!
Es a premsapkłmat! Az es═kĞpenyemet! A hłlokĞntĞsĞmet! Elloptłtok!!! Adta terem-
tette! Majd megtan−talak titeket respektusra! es meg sok-sok ilyeneket mondott, amit le−rni
nem erdemes, mert młr ismetles volna.
A lełnyai es Zoltłnka mit sem tĞr═dtek az atyjuk Ienyeget═dzesevel. Nyugodtan kĞzeled-
tek Ieleje. ,Zakata", ez volt az ═ gşnyneve egesz Erdelyben, meg mindig kiabłlt bĞlĞmbika-
hangjłn, meg mindig hadonłszott IĞlhłborodott tenyerekkel, mikor a verandłhoz ertek. Egy
lelegzetvetelt IĞlhasznłlva Adrienne kĞzbeszolt:
Lłtja edes papa, itt van ‡B.
Szervusz, barłtom! bĞmbĞlt a Miloth papa es oriłsi szłja minden łtmenet nelkćl halł-
los haragbol a legszelesebb mosolygłsba vłltott. Lesietett Abłdyhoz es IĞlvonta a garłdicson.
Szervusz! Nagyszer▌! Kit▌n═, hogy eljĞttel!
Rłzta a vendege kezet sokszor, de kĞzben meglłtvłn Zoltłnkłt maga mellett, az arca el-
torzult es a szabad bal kezevel gyors nyaklevest suhintott a kamasz Iia Iele. A Iiş ćgyesen el-
lepett onnan, ahol a poI repćlt, de nem Iutott el, hanem mintha mi sem tĞrtent volna, ott ma-
radt łllva.
Lłtod! Milyen arcłtlanok ezek! panaszkodott Błlintnak es ismet der▌s lett Miloth ,
az egesz gardrobomat kiraboltłk, hogy bolondot csinłljanak magukbol. No, de ez holnaptol
młskepp lesz! kiłltott megint Ienyeget═leg a gyerekei Iele es rĞgtĞn azutłn Błlinthoz:
Uzsonyłltłl-e młr, Iiokłm? Ugye, hogy nem! Ugye? aztłn hłtraord−tott: Miska! Jozsi!
Hol a Ienebe vagytok, ti marhłk! es egesz barłtsłgosan: Mit parancsolsz, kerlek, tełt vagy
kłvet?
A nagyobbik inas megjelent az ajtoban.
Hol bujkłlsz, te szamłr, mikor vendeg erkezik! Uzsonyłt azonnal. Fuss! Rohanj!
Az inast ez egy csĞppet sem izgatta: Hova hozzam? kerdezte.
Hłt ide a verandłra, te barom! Nincs szemed? Nem lłtod, hogy itt vagyunk!
Itt młr sĞtet lesz mindjłrt okoskodott a szolga , inkłbb a sarokszalonba viszem. Ott
młr lłmpa eg.
Hłt akkor oda vidd, te tĞkIilko! De Iuss! Szaladj! RĞgtĞn ott legyen!
Az inas kit▌n═ idegekkel lomhłn megIordult es hłtrament a hłzba.
EzenkĞzben Wickwitz Egon, ki a hłrom paripłt a parłdes istłlloba vezette volt, visszajĞtt
a tłrsasłghoz. Bşcsşzott. Vissza kell mennie Marosszilvłsra, honnan a kora delutłn jĞtt łt ide
tenisz miatt.
Marosszilvłs Abonyine birtoka, Malhuysen Dinorłe, vagy hşsz kilometerre ide, młr a
Maros-vĞlgyben. Indulnia kell, hogy vacsorłra beerjen oda.
Miert nem vacsorłlsz velćnk, Iiokłm? marasztotta Miloth. Tizenegy Iele IeljĞn a
hold.
Wickwitz nem łllt rł. Abonyi Pestre utazott es a versenylovait reł b−zta. Młr hajnalban le
kell galoppozza ═ket.
Hłt egyedćl vagy Szilvłson, Iiokłm?
Nem. Dinora groIne is ott van. Młr azert sem maradhatok. Ugye? Vacsorłval vłr... es...
es młr het ora mindjłrt...
Ha! ha! ha! kacagott vastagon az Ğreg Zakata. Jo marha az az Abonyi, ha a kis
groInet is magłra b−zta, Iiokłm! es hamiskłsan bordłn bĞkte a Iiatalembert.
A n═k titokban mosolyogtak. Błlint azonban bosszankodott. Bosszankodott, mert e meg-
jegyzesre a ,nemet" el═bb Iagyos arccal kihşzta ugyan atletatermetet, de azutłn mintha Ğssze-
csuklana, vłllat vont es bamba rĞhĞgesbe vłltott. Rendszerint egykedv▌, szep vonłsş arcłn,
mela nagy barna szemeiben vłratlanul valami aljasan cinikus kiIejezes ćtkĞzĞtt ki. Błlint gy▌-
lĞletesnek talłlta ezt az embert.
Az Abonyi-Iele orosz trapperek młr a veranda ele leptettek. Kezen vezettek ═ket a varjasi
kocsis es az egyik lovłsz.
Wickwitz katonłsan elkĞszĞnt. Lesietett a kocsihoz.
Egy pillanat mşlva a hajtoćlesben ćlt a magos kerekek kĞzĞtt es azonnal indult is a ket ha-
talmas muszkłval. Mikor a n═k kihajoltak a korlłton es utłna intettek, młr a Iordulonłl tar-
tott.
JĞn holnap? Teniszezni? Holnap! kiłltottłk utłna es młr az orgonabokor mĞgćl
vłlaszolt vissza Egon:
Holnaputłn jĞvĞk es młr csikorgott a kerekkĞt═ Iekje, młr az oldalban van. Aztłn młr
csak lennr═l csattogott a lodobogłs sebesed═ es halkulo ćtemben.
*
Gyorsan tełzzon meg, ‡B, mert meg ki akarunk menni! sćrgette Adrienne a barłtjłt.
Milyen nyugtalan vagy te mindig, Addy szolt savanyşan Milothne a kĞt═t▌i mĞgćl.
Nagyon hasonl−tott a n═verehez, Laczoknehoz. Ugyanaz a Kendy-proIil. ┼ is gĞmbĞly▌en
telt. De m−g Laczoknenłl mintha csupa joindulattal lennenek megtĞltve domborş idomai,
Milothne hłjassłga is rosszkedv▌ hatłst tett. Tłn mert IejIłjos volt es migrenekre hajlo, es
ezert napokig ćlt besĞtet−tett szobłban tetlenćl, m−g a testvere csupa hłziasszonyi tevekeny-
seg mindig.
Ezeket is megbolond−tod, ha itt vagy.
Elle les rend Iolles quand elle est ici! toldta hozzł ahhoz a kĞhĞg═s Irancia venki-
sasszonyhoz, Mlle Morinhez Iordulva, ki mellette ćlt a kanapen es a lełnyaira mutatott.
Morin kisasszony meg a Kendy n═verek nevel═neje volt es Ierjhez menesćk utłn is itt ma-
radt Erdelyben. Most a Miloth lełnykłkat nevelte, a młsodik nemzedeket, błr młr nagyon tĞ-
r═dĞtt volt.
Oh mon Dieu! Oh ces enIants! vłlaszolt panaszosan az Ğreg Iranciłne.
Valoban Judith es Margitka is alig vłrtłk, hogy a vendeg bevegezze az uzsonnłt.
Adrienne nem Ielelt az anyjłnak, sem a venkisasszonynak, hanem magyarłzolag Iordult
Błlinthoz. A szemei IĞlvillantak a vłrakozłstol:
Egy tĞvisdiszno! Az jłr ilyenkor a vetemenyesben. Azt akarjuk megIogni!
A mama megvet═leg legyintett a kĞt═t▌vel, melyet eppen łtvłltott rĞvidlłto szemei el═tt.
De Abłdy lehĞrpintette a tełjłt es kiindultak.
A kerten vegigIutottak. Meglassultak a gyćmĞlcsĞsben, innen młr ovatosan haladva, ne-
hogy a sćndiszno valamit eszrevegyen. A vetemenyesbe erve leguggoltak a kłposzta- es bur-
gonyatłbla kĞzĞtti Ğsveny menten, egy-egy ribizli- vagy egresbokor vagy oriłssł n═tt keser▌-
lapu melle.
A I▌ harmatos volt es hideg. De nem błnta senki. A n═k sem. Pedig kĞzćlĞk csak Adrien-
ne volt olyan hatalmas egeszseg▌, kinek soha semmi sem łrtott meg. IIjabb n═verei, kik błr
hasonl−tottak hozzł, de kisebbek es gyĞngebbek nłlłnłl, legalłbbis jokora nłthłt Iognak sze-
rezni. De ═k nem gondoltak vele, mert mindenben mindig azt tettek, amit id═sebb testverćk.
Meg is jłrtłk płrszor. Judith młr egyszer kimarj−totta a karjłt egy olyan lovas bolondsłgnłl,
amilyen az a ma delutłni volt, Margit pedig nehłny ev el═tt, mikor Adrienne azon a telen kita-
lłlta, hogy semmi ertelme sincs hocip═t es vastag harisnyłt viselni es ezert nyitott cip═ben es
pokhłlo strimIliben jłrt a legnagyobb havakban leIagyasztotta a lłbłt. Mindez azonban mit
sem okos−totta meg a lełnykłkat, es csak a n═verćk peldłjłra, tan−tłsłra hallgattak, ═t utłnoz-
tłk szoban, velemenyben, meg a mozdulataiban is, es most meg h−vebben, mint valaha, miota
═ Ierjes asszony, tehłt, ha lehetseges, meg nagyobb tekintely, mint lełnykorłban. Az anyjuk
igen haragudott ezert. Sokat zsembelt es rekcumozta ═ket cs−p═s megjegyzesekkel, neha egy-
egy poIonnal, ha nem Iłjt a Ieje, de mindez hiłbavalo volt, mert ═k csak Adrienne utłn indul-
tak.
Vłrtak, vłrtak, nagyon sokł.
A melyen alattuk Iekv═ Ialu Iel═l edeskes Ićstszag szłllott IelejĞk. A mez═segi estenek jel-
lemz═ szaga ez, minthogy ott tćzel═ćl Ia h−jłn szłr−tott marhaganeval I▌tenek. Furcsa es nem
kellemetlen szag, pezsmaillatszer▌, mely a nedves vĞlgyek płrłjłval egyesćlve, kĞdkent le-
beg minden kĞzseg Ielett.
Adrienne a burjłnos Ğsveny jobbjłn, Abłdy pedig bal Iel═l terdelt le. VelĞk tartott, błr
rosszkedv▌ lett. Most a szotlan vłrakozłs kĞzben rełtĞrtek azok a gondolatok, melyek eddig
csak tudat alatt lappangtak benne. Mit keres itt ,BikIic"? A szeret═je mell═l, a kis Abonyi-
ne mell═l hşsz kilometereket jłr naponta?! A tenisz miatt? na persze! Es az ĞsztĞne azt
mondta: ez csak ćrćgy, mely mĞgĞtt szłndek, gonosz szłndek rejt═zik!
*
Az ĞsztĞnenek igaza volt. De tevedett, mikor azt hitte, hogy a katonatiszt Adrienne-re va-
dłszik. Wickwitz nem miatta jłrt ide, hanem Judithnak udvarolt. Olyan ovatosan es olyan
szotlanul, hogy senki sem vette eszre. Egyedćl a lełnyka erezte, de ═ sem volt bizonyos ben-
ne.
Hosszş szabadsłgot kert Egon I═hadnagy. Azonnal meg is kapta. Nem joszłntłbol tette.
Adossłgai voltak. RosszIele adossłgai. Amelyert rangIosztłs jłr, ha nem rendezi. Az ezredes
h−vatta volt magłhoz. Azt mondta: tekintettel Egon elhunyt apjłra, kinek ezredeben egykor
szolgłlt, egyel═re nem vesz tudomłst ezekr═l a dolgokrol. De ezt csak akkor teheti, ha a I═-
hadnagy şr nincs a garnizonban. Menjen el azonnal es keressen valami megoldłst. Addig ne
jĞjjĞn vissza. Młsnap Ielesztend═s szabadsłgra ment Egon. Addig ki kell talłlni valamit.
Mit lehet?
Teljesen vagyontalan volt. Anyja Grazban, mint altłbornagy Ğzvegye, a penziojłbol adott
neki csekely havi penzt. TĞbbet nem tud adni. Ha most lekĞtne a nyugd−ja egy reszet, ahogy
akkoriban tette, mikor Egonnal a kadetiskolłban młr egyszer baj tĞrtent ezt is csak az atyja
neve miatt neztek el , az sem jelentene megoldłst. Nem is lenne eleg. Es ═ ezt nem is akarja.
Nem! Azt a jo Ğregasszonyt nem szabad ebbe belevinni. Młst kell kitalłlni.
Meg kell hłzasodni. Vagyonos lełnyt elvenni.
Mindjłrt a Gyalakuthy lełnyra gondolt. Az jo volna. Egyedćli gyermek. Vagy Ğtezer hold
RadnotIalvłn es meg ket birtok a Mez═segen valahol. Ez az apja utłni ĞrĞksege. Kćnn volnłl
a slamasztikłbol! Gazdag anyjłt, kes═bb majd azt is megĞrĞkli. Igen, ez jo.
Szerencse az is, hogy RadnotIalva kĞzel Iekszik Marosszilvłshoz. Oda Iog bekĞltĞzni
igen! a szep kis Dinorłhoz, ki a mşlt telen olyan kedves volt hozzł. Ott semmi kĞltsege
sincs, a szomszedban van a ,hadsz−nter" es ott maradhat akłrmeddig.
Az a jo Tihamer? Az csak Ğrćlni Iog neki. Miert ne Ğrćlne? Majd tren−rozni Iogja a lo-
vait, amire młr tĞbbszĞr Ielszol−totta.
KĞszĞnje meg! meg versenyeket is nyeret vele!
Erre a kisse humoros gondolatra Egon elkacagta magłt, mikor ott a brassoi kłvehłzban az
ezredesi rapport estejen egy młrvłnyasztal mellett egyedćl mindezeket −gy vegigsorakoztatta
az agyłban, mert lassan gondolkozott, de a korlłtolt emberek Iolyamatos logikłjłval. Nagy
kedve tłmadt most. ‡tsetłlt a csinos kassz−rosnehoz, akivel id═nkent joban volt es hosszasan
pusmogott vele. Jo. Hogyne. Złrłs utłn rĞgtĞn! es mivel şgy hitte: ez az utolso esteje eb-
ben a nyomorşsłgos łllapotban, hłt rendelt magłnak egy kis ćveg pezsg═t.
Błnja a Iene! egyszer el az ember.
Młsnap Szilvłsra erkezett. Abonyiek megĞrćltek neki. Megneztek a versenyistłllot.
Wickwitz nagyon leszolta a lovak kond−ciojłt. Nem kapnak ezek zabot? kerdezte. Tizen-
ket litert esznek Iejenkent szabadkozott Abonyi. Egon hangsşllyal nevetett erre, csovłlta a
Iejet, de nem mondott semmit. Młr aznap IĞlkerte Abonyi, hogy maradjon itt es vegye łt az
istłllot.
A kis Abonyine pedig Ğrćlt, hogy a barłtja nłluk marad.
Mindez jşnius elejen tĞrtent.
Dinorłt Wickwitz hamarosan beavatta a terveibe. Megmagyarłzta, hogy csak ═t szereti, de
hłt muszłj nincsen młs menekves!
RadnotIalvłn sz−vesen Iogadtłk. Gyalakuthyne joindulatş asszony. KćlĞnben ═ is eszre-
vette, mennyire rosszul megy a lłnykłjłnak a sora. Vegre is! Legyen valakije, aki Ioglalko-
zik vele. Es ha lenne is ebb═l valami? Ha Dodo beleszeretne? Istenem! ez nem az, akire
kćlĞnĞsebben vłgyott volna mint v═re, idegen is, es a Iam−liłjłrol sem tudnak semmit , le-
het az is, hogy inkłbb buta ez a mela szem▌, sz▌kszavş tiszt, ez a tagbaszakadt atleta; de jo Ii-
şnak lłtszik, ki bizonyłra megbecsćlne Dodot. Dodonak pedig eleg esze van ket ember szł-
młra is.
Judithtal Egon Gyalakuthyeknłl talłlkozott. A csupłn ĞsztĞnĞs emberek kivłlo erzekevel
młr aznap megsejtette, hogy ═ megtetszett a Miloth lełnynak. Dodonłl pedig ennek semmi je-
let sem lłtta. Nem szabad tehłt minden penzt csak a Iavoritra tenni, mellette egy remenyteljes
,outsider"-t is jo megIogadni, ,hedge"-olni kell! mondta magłnak Wickwitz, ki a gondola-
tait rendszerint sportnyelven Iejezte ki. Igaz, hogy Judith hozomłnya alig lehet valami hł-
rom lełny es egy Iiş van Milotheknłl! , de hłt legrosszabb esetben, ha ez a Dodo nem akar-
na... az adossłgait tĞrik-szakad, megiscsak rendeznek, ha a lłnyuk młr a Ielesege volna. Az
id═ is telik, december elejen lejłr a szabadsłga. Akkor Iizetni kell. Akłrhogy is, de Iizetni
kell!
*
Valami megmozdult a I▌ben. Eppen Błlint es Adrienne kĞzĞtt mozdult meg valami. A
tĞvisdiszno! Az alol a nehłny ĞkĞrnyelv▌-lapu alol jĞtt ki, mely az asszony letłmasztott keze
mellett hajladozott egymłsra. Egeszen kĞzel, nehłny arasznyira t═lćk.
Nyugodt bizalommal jĞtt ki. Adrienne egyik szarvasb═r keszty▌je elejtve ott Iekćdt el═tte.
Ez IĞlt▌nt a sćnnek. OdaIord−totta Iinom sz═r▌ ormłnyłt, melynek vegen az orrcimpa ide-oda
mozgott, es Iigyelmesen megszagolta. Utłna kĞrćlkemlelt gombost▌Iej Ienyles▌ apro szemei-
vel. A tĞvisei sima nyugalomban, akłrha puha premkabłtot viselne. Roppant kedves kis łllat.
Megindult hłtra az Ğsvenyen. Nem sietett. Ide-oda szaglłszott ştkĞzben. A mozdulata mint
valami miniat▌r medvee. Elment. Csodłlatos gyorsan, es minden zĞrej nelkćl. Młr a I▌ sem
imbolygott a nyomłban.
Mikor vegleg elt▌nt, Zoltłnka es a lełnyok IĞlkiłltottak: Miert nem Iogtłk meg?! Hi-
szen ott volt maguk mellett! O, be rettent═! Miert nem Iogtad meg, Addy?!
Adrienne nem Ielelt rĞgtĞn. Azutłn is csak ennyit:
Nem lehetett. Nem is kell. Miert ne eljen szegeny a maga termeszete szerint es szabad-
on?
Az asszony hangja mintha nagyon messzir═l szolna...
*
Vacsora utłn łltalłnos tłrsalgłs a groIne szalonjłban. Miloth ‡kos vitte a szot. Nagyon
Ğrćlt, hogy akadt valaki, akinek elmondhat temerdek historiłkat garibaldista korłbol, melye-
ket csalłdja młr regota kĞnyv nelkćl tudott, es semmi łron meg nem hallgatott. Pedig ═ rop-
pant szerette ezeket elregelni. Kit▌n═en adta el═ a szłzszori elmondłsban kiIormłlt tĞrtenete-
ket. Erdekesek is annak, aki sohasem hallotta. A ,Mille di Marsala"-val Szic−liłban hadako-
zott es szłzIele kalandja akadt, melyeket mit sem hencegve es jo−z▌ humorral mondott el.
A lełnyai azonban nem t▌rtek ezt sokł. KiszĞktek az ebedl═be egy megkezdett ,puzzle"-
hĞz. Ezt az akkor annyira divatos kirakojłtekot Siklodrol hoztłk tegnap es vad szenvedellyel
Iogtak a megoldłsłhoz.
JĞjjĞn ide, ‡B! Seg−tsen nekćnk! kiłltoztak nemsokłra Błlint Iele, es minthogy ═ er-
dekl═desb═l, ildomossłgbol is a hłziura irłnt, nem engedelmeskedett rĞgtĞn, Adrienne bejĞtt
erte, megragadta a kezet, nevetve IĞlrłncigłlta a kanaperol es vitte magłval a szomszed szo-
błba.
Az Ğreg Zakata valamit ćvĞltĞtt utłnuk, majd mademoiselle Morinhez Iordult es neki
probłlta magyarłzni a serelmet. Minthogy azonban a ven Iranciłne nyugodtan Iolytatta a kĞ-
test hosszş Ieher hłrłsz strimIli volt az mit tehetett egyebet? , mely sohajtłssal el═vette a
tegnapi şjsłgot es abban merćlt el, pedig młr delben elolvasta volt minden bet▌jet.
A Ićgg═lłmpa alatt a konyhłbol elcsent nyşjtodeszkłn raktłk a puzzle-t, kĞrben szekeken
terdelve es az asztalra kĞnyĞkĞlve mind, Ğsszedugott Iejjel. Błlint arcłt gyakran sşrolta egy-
egy kunkorodo hajIćrt az Adrienne hajłbol. Mindenkor mintha villanyos łram szikrłzna a b═-
ren. Az asszony nem gondolt azzal, milyen kĞzel vannak egymłshoz. Bizonyłra nem is erez-
te. Egyedćl a jłtek Ioglalta el, ugyanolyan lebilincsel═en, mint a lełnyokat vagy gimnazista
Ğccset.
Ide valo! Nem! Hłt akkor ez! O, dehogy! azt młr probłltam! ezeket mondottłk
egymłsnak es nagy dics═seg koszorşzta azt, aki egy alkalmas idomocskłt a maga helyere il-
lesztett.
Igy tartott ez hosszasan. A Miloth mama eles hangja vetett vegćl veget az estenek es min-
denki nyugovora tert.
*
Młsnap v−g n═i hangok kĞltĞttek IĞl Abłdyt. A zsalugłteren dĞrĞmbĞltek es nagyon pa-
rancsoltak:
Micsoda lustasłg! Keljen IĞl azonnal! Mi młr regota kćnn vagyunk!
Negyedora mşlva a verandłn csatlakozott hozzłjuk. KĞrćlvettek a reggeliz═asztalt a n═k
es Zoltłnka, es nyilvłn alig vłrtłk, hogy megigya a bivalytejes kłvet. Nevetgelve indultak IĞl
a kerten.
Az egyik retecsken jokora boglya. Zoltłnka megmłszta es minthogy ═ is May Kłrolyt ol-
vasott, annak a tetejen indiłnus haditłncot lejtett. Gyere le onnan! TĞnkreteszed az egesz
szenłt! kiłltottłk neki. De ═ csak kurjantgatott es ugrłlt szeles jokedveben. Erre ostrom alł
vettek a boglyłt, hogy er═szakkal lekergessek rola.
Azonban ez nem valami celtudatos hadviseles lett, mert mikor Adrienne IĞljutott a vłrba,
rĞgtĞn łtpłrtolt az ellenseghez. Most młr egyenl═bb er═k harcoltak, kett═ a hłrom ellen, es a
siker bizonytalan lett volna, ha a megvedend═ boglya jo resze hirtelen le nem omlik es Zoltłn-
ka le nem pottyan vele. Igy a vłrnak kapitulłlni kellett, mert csak Adrienne maradt odaIĞnn a
kĞzeprşdba Iogodzva. Ugrłsra keszćlt, de kisse habozott. Meg eleg magosacska ez az epen
maradt resz. Błlint IĞlIele nyşjtotta a kezeit. Igen! Fogjon ki! kiłltott Addy nevet═ szłjł-
val es Ieleje dobta magłt. Az iIjş esteben elkapta. Az asszony karjai łtIontłk a nyakłt. Nem
bocsłjtottłk rĞgtĞn el, hanem a vłllłn logott nehłny młsodpercig, terd alatt visszahajtott lłb-
akkal, kapaszkodo karokkal, ahogy a kislełnyok szoktak a nagybłcsi nyakłn csimpaszkodni.
Formłs, meleg teste vegigsimult Błlinton, csupasz karjai a IerIi tarkojłt Iontłk kĞrćl h▌vĞs
Ğlelesben. Igen, Ğleles lett volna ez, ha nem lett volna Ğntudatlan jłtek. E płr pillanatban, m−g
az a nyşlłnk n═i test rełszorult, bolond−to vłgy łgaskodott IĞl a Iiatalemberben, ═rćletes vłgy
el nem ereszteni, megtartani magłn, er═szakosan belecsokolni jo szagş nyakłba, es mindent
kĞrćlĞtte mintha b−bor kĞd bor−tott volna el. De Adrienne csak nevetett magatudatlanul es
elszabadult a vłllłrol. Bizonyłra semmi młst nem erzett, mint treIłs jokedvet.
Tovłbb setłltak v−gan csevegve, błr Błlint nehezen talłlta meg şjra az azel═tti treIłlkozo
hangot.
Az egyik szobalełny erte ═ket utol. SćrgĞnyt hozott Adrienne szłmłra.
A groIne bontotta ki, kerem mondotta, mikor łtadta neki.
Adrienne łtIutotta a sorokat. Jol van. Visszamehet! szolt a szobalełnynak.
Az arca vłltozatlan maradt, łmbłr lłtszott, hogy er═t vesz magłn. A sćrgĞnyt az Ğvebe
dugta. Hovł megyćnk? kerdezte. Zoltłnka a kisborjşk megtekinteset proponłlta. Jo. Oda
mentek. Megbłmultłk ═ket. Megsimogattak egy-egy tehenet, a majorbeli komondornak
megcirogattłk a Iejet, a kacsłkat a pocsolyłba kergettek, a pulykłkat IĞlbosszantottłk.
Probłltak bolondozni, mint azel═tt, miel═tt az a sćrgĞny megjĞtt. Valahogy nem ment. Vala-
mi Iłtyol borult hancşrozo kedvćkre. Csak Adrienne tudta, mi van a sćrgĞnyben, megis min-
denkire nyomasztolag hatott. Vegćl ebed ideje lett es ═k visszatertek az udvarhłzhoz, majd-
nem komoran.
*
A tłrsasłg Ieketekłvezott a verandłn. GyĞnyĞr▌ id═ volt. A nap itt-ott łtt▌zĞtt a vadsz═l═
s▌r▌ lombjłn es mindenIele apro IenypĞttyĞket szort szet, melyek şgy ragyogtak abroszon,
szekeken, az łrnyekos padlon, akłr ejjel a szentjłnosbogarak. Egy-egy levelcsoport młr vĞ-
rĞslik. Amelyiket a napsugłr elkapja, şgy izzik, mint a parłzs.
Adrienne megerintette Błlint vłllłt. JĞjjĞn! es megindultak a kerten. Messze vezetett
el. ˙tkĞzben nem szoltak egymłshoz. A kert vegere ertek. Ott a dombhajlłs szelen egyszer▌
pad, młr lilłra Ğregedett deszkłbol. Lećltek.
Ez a kedvenc helyem. Mindig ide szĞktem gyermekkoromban.
Valoban gyĞnyĞr▌ kilłtłs ny−lt innen. Nem az a vadregenyes tłj, amit kĞzĞnsegesen szep-
nek h−vnak. Nem aIIele ,anzikszkłrtya"-dolog, sziklłkkal, erd═kkel, egbe mered═ szirtekkel.
O, nem! Egeszen młs. Furcsa, idegennek szokatlan es talłn csşnya is, mert kopłr. Megis vala-
mi nagyszabłsş szepseg tĞlti be.
Fłtlan, enyhe hajlłsş hegyek sorakoznak egymłs mĞgĞtt. Szłmtalan dombgerinc, amed-
dig a szem ellłt, mindenikćk majdnem azonos gĞrbćlesben.
A tet═vonalak kisse sĞtetebben −rodnak egymłs IĞle, mind jobban, jobban kekćlve, ahogy
tłvolodnak, de kĞzel vagy messze, mindig es mindeniknel a lłthatatlan vĞlgyek płrłja elhal-
vłny−tja a hegyoldalt, es csak a peremćk rajzolodik tisztłn. Sok, sok, sok gerinc, mondhatnłm
zenei ritmusban. Kora ═sz van. A szenaIćvek −gy h−vjłk ott a hegyi kaszłlokat młr eleg-
ve. ZĞldessłrga minden, ami kĞzelebbi, minden szćrken enyhćl, ami tovłbb van, Iokozatos łt-
menetben vilłgosodva, m−g a lłthatłrra emelked═ utolso hullłmsorok młr ragyogoan galamb-
sz−n▌ek, akłr az eg, az ember csak mozdulatlansłguk miatt tudja, hogy nem Ielh═k, hanem
hegyek. Valami oriłsi ocełn hullłmzłsa lehetne ez, melyet pogłny istenek mozdulatlannł va-
rłzsoltak. Es ahogy a hab a tengeren meg-megszak−tja neha a hullłms−kokat, şgy hegycsu-
szamlłsok, v−zmosłsok itt-ott apro kşpokat vetnek IĞl, zavaros meandereket rajzolnak, słI-
rłnysłrga rendetlen szakadekokat tĞrnek a mindent eltomp−to aszłlyos g═zbe. A legkopłrabb
helyeken łrvalłnyhaj terem. Azt młr ezćstĞs honak hinned. Valami mela, de hatalmas nyu-
galmat hirdet minden. Minden messze van es vegtelenćl ugyanaz es megis młs es młs, nemi-
leg młs. Ott az a ponk, mely kibşvik egyedćl, kerek, mint a cipo, amaz hegyes, mint a słtor
teteje, onnan hirtelen indul le a hegyhłt, hogy IelszĞkjĞn şjra, amott pedig alig lejt, m−g ve-
gćl lesćllyed hirtelen, młs kekl═ testvergerincek kĞze. A melyseges vĞlgyben a mez═segi
to. A nłdja meg haragoszĞld, majdnem Iekete. Nehol megszakad az, es ott s−kv−z sĞtetlik. A
tćkren nehłny vadkacsa karcol gyemłnt V bet▌ket.
Es csĞnd van, merhetetlen csĞnd.
KĞzvetlenćl a pad el═tt elhagyott temet═. Nehłny odon kopjaIa meredezik ki a IĞlburjłn-
zott csalłnbol. Kłlvinista temet═ lehetett egykor, miel═tt elpusztult az eklezsia. Lennebb egy
dombocskłn valami Ialmaradek nyomai. Talłn a templom łllt ott valamikor regen.
Adrienne keresztbe tett lłbakkal, jobb tenyerebe tłmasztott łllal ćlt mozdulatlan.
Maga ele nezett es sokł nem szolalt meg.
Vegćl el═vette a sćrgĞnyt es a szomszedjłnak nyşjtotta.
,JĞjjĞn haza azonnal Uzdy." Ez volt a szĞveg.
Błlint kerd═leg nezett a Iiatalasszonyra. Vegćl kerdezte is:
Ez mit jelent?
Semmit. Semmi Iontosat. Semmit, aminek jelent═sege lenne. Ha a baba beteg volna,
nem h−vnłnak. Olyankor nem kellek. Młskor sem, de olyankor eppen nem. Mikor Iel eve lł-
zas volt, kizłrtak a gyerekszobłbol. Mindent az anyosom csinłl. Miota megszćltem, elvettek
t═lem. Mert en nem ertek hozzł, azt mondtłk. Azt mondtłk mind a ketten. Semmihez sem
ertek, azt tartjłk. Akłrmit probłltam. Nem. Nem kell! Nem kell t═lem semmi csak... csak...
mint egy szep bştordarab, vagy valami hłziłllat... csak ez... csak ez vagyok en ott.
Hosszabb szćnetet tartott, majd młskent Iolytatta:
Mikor hozzłmentem, azt hittem, hasznłlni tudok. Seg−teni a munkłjłban, tłrsa lenni.
Valoban az lenni. Ameddig udvarolt, a młtkasłgunk alatt is ilyeneket magyarłzott. O! so-
kat es sokszor! Hogy egyedćl van, hogy senkije sincs. Hogy valakiert, hogy munkłs, szor-
galmas ember es valaki szłmłra... es valakivel egyćtt, aki miatt... Es młsnap?! Młr młsnap
egeszen młs lett, mintha mindaz, amit mondott, mind csupłn, csak şgy! maszlagnak...
Ismet elhallgatott egy id═re es kiIele tekintett a tłjra.
Lełnykori lłzadozłsaira gondolt vissza. Arra a sok konvencionłlis korlłtra, mely neki, aki
eveken łt kćlIĞldi nevel═intezetben szabadabb es emberibb leveg═ben elt, olyan t▌rhetetlen
leIokozłst jelentett. Egyetlen valamirevalo kĞnyvet nem olvashatott, semmi komoly sz−nda-
rabot meg nem nezhetett, ległrtatlanabb lełnyleveleit IĞlbontottłk, miel═tt hozzł jutottak; se-
hol garde-dame nelkćl nem tartozkodhatott egyetlen percig se, mindig ═riztek, mindig Iigyel-
tek, minden szava, mozdulata miatt zsembelt vele az anyja. ˙gy błnt vele IĞln═tt lełny korł-
ban, mintha kisgyerek lenne, akit Iolytonosan korholni es kommand−rozni kell. Es visszaemle-
kezett egy jelenetre, mely talłn legsşlyosabban esett latba akkor, mid═n elhatłrozta, hogy
hozzłmegy Uzdy Palihoz. Uzsonnłra vłrtłk Laczok rokonaihoz Adrienne-t. Az Ğreg nev-
el═ne, Morin kisasszony beteg volt, Milothne pedig meg sziesztłzott. Hogy meg ne zavarja az
anyja łlmłt, amiert az mindig haragudott, es meghallvłn, hogy a kocsijuk młr beIogva, a
kapu alatt vłr, mi rosszat sem gondolva lement, belećlt es a csukott hintoban inassal a bakon
elhajtatott az alig Ğt percnyire lako Laczok nagynenjehez.
Borzaszto kĞvetkezmenye lett ennek a szĞrny▌ mereszsegnek.
Az anyja a legborzasztobb dolgokat mondta neki, elvetemćltsegr═l, romlottsłgrol,
hłlłtlansłgrol es szłz młs vłdat, melyet csak azert burkolt be nemileg, mert a lłnya el═tt a
prostitşciot kiIejezetten nem nevezhette meg. Az apja is bĞmbĞlt rettent═ nagy szłjłval, de
csupłn azert, mert alkalom volt reł. Akkor hatłrozta el, hogy elIogadja Uzdy Palit. Komoly
Ioglalkozłsş embernek ismerte, ki ritkłn jĞtt a vłrosba es młs volt sokban, mint az a sok leha,
dorbezolo IerIi. Nem szerelem miatt. O, nem! Hanem szabadulłsi vłgybol. Kiszabadulni eb-
b═l a gyermeki rabsłgbol. Maga ura lenni, emberi IĞladatot vłllalni...
E gondolatsor vegen szolalt meg şjra:
Tudom, maga nem ertette, miert mentem hozzł Palihoz. O, ne tagadja! Ezt mindig
ereztem, ha talłlkoztunk. De itt lehetetlen volt elnem. Nem b−rtam tovłbb. Es azt hittem,
hogy ott kellek. Hogy hivatłs, seg−tes. Hogy lenyeges. Elhittem. Es ott sem vagyok sen-
ki... Csak eppen hogy azt olvashatok, amit akarok es egyedćl setłlhatok az erd═ben...! ˆs-
meri azt a videket, az Almłs mentet? GyĞnyĞr▌ erd═k vannak ott...
Szegeny Addy! mondta halkan Błlint es megIogta a mellette Iekv═ kezet. Lassan si-
mogatta a hosszş, hajlekony ujjakat, a puha tenyert, a sima csuklot. Adrienne nem vonta
vissza a kezet. Bizakodva hagyta nłla. Talłn jolesett, megnyugtato volt, mint mikor a kisgye-
rek, ha megćtĞtte magłt, elIeledi a Iłjdalmłt, hogyha cirogatjłk.
Ott maradt a kez a IerIi kezei kĞzĞtt es ═ tovłbb beszelt:
Es vissza kell mennem, meg ha ellent is mondhatnek... azoknak, de a mama tudja, hogy
visszah−vtak. Nem volna maradłsom itt! Pedig itt olyan jo. Itt a lełnyokkal elIelejtem, mi-
lyen borzasztoan egyedćl vagyok!
Az utolso szokat młr majdnem sşgva mondta es elhallgatott.
A messzisegbe nezett vłltozatlanul. Nem Iakadt s−rva, de tłgra ny−lt nagy szemeit
kĞnnyek zomłnca vonta be; a szempillłi s▌r▌ sĞvenyet azonban nem leptek łt.
Most Błlint kezdett beszelni. Meleg rokonszenvvel, nagy-nagy szeretettel. Elmondta, mi-
lyen kivłlonak tartja, milyen egyetlennek. Elmondta, mi mindent gondolt rola mindig, meny-
nyire becsćlte młr lełnykorłban, milyen młs, młs! Senkihez sem hasonlonak tartotta, es ed-
dig soha el sem gondolt erzesek tolongtak IĞl az Ğntudatłba, kĞveteltek szot, sok-sok edes es
rajongo szot, melyek tovaszłlltak e percben IĞlIakado indulatnak hodolo h−rnĞkeikent. Sokł
beszelt −gy.
A kezei a szavak ritmusłval simogattłk a n═ kezet es lassankint akaratłn k−vćl elindultak
a meztelen karon IĞl a kĞnyĞkig, es şjra vissza az ujjak hegyeig. Els═bben csak a jo barłt be-
szelt Błlintbol, a vigasztalo, a megert═, de tłn annak a virłgszirom b═rnek a simasłga, az el-
lankadt visszahajlo ujjak passz−v engedekenysege miatt, vagy mert itt es most Iormłt es kiIe-
jezest nyert, ami eddig ismeretlenćl nĞvekedett a sz−veben, a szavai młr nem a barłtsłg sza-
vai csupłn, a kezei młr tĞbbe nem csak csillap−to kezek. Zsolozsmłzo mondatai kĞze mintha
pontot tenne olykor, meg-megcsokolta a n═ ujjait itt-ott, a hajlekony tenyeret, a h▌vĞs
csuklojłt, es lassankent az ajkai IĞlcsşsztak a meg mindig akaratlan karon.
Młr szerelemr═l beszelt, azutłn vłgyrol, azutłn kĞvetelesr═l, młr elt▌nt a barłtsłg ege-
szen es csak a szenvedely beszelt, az asszony szepseger═l, ajkainak visszahajlo −ver═l, hajł-
nak lobogo ═rćleter═l, a b═rer═l, a nyakłrol, halłlrol es teljesćlesr═l...
Płr perc volt-e ez, vagy sok-sok id═? Egyikćk sem tudta.
Adrienne mozdulatlan hallgatott. Hallgatta tłn, nem a szavakat, de a zenejćket.
Mikor azonban kĞnyĞkenek hajlłsłban hosszabban tapadt meg a IerIi szłja, hirtelen IĞl-
eszmelt. Elrłntotta a karjłt es IĞlugrott.
Hłt maga is? ... Maga is...! Maga is csak azert... azert! Maga is azert! Hłt senkim
sincs! Senkim! Senkim!
Gy▌lĞl═ szemmel nezett reł, merev tartłsban kiegyenesedve es elindult vissza a hłz Iele.
Nezze, Addy, nezze... es bocsłsson meg...
De a n═ csak ment IĞlemelt łllal, kĞnyĞrtelen daccal. Vegćl nemłn mentek egymłs mel-
lett. Meg aznap delutłn Abłdy hazaindult.
Hosszasan bşcsşzott a hłziaktol. Vegigparolłzta a Miloth papłt, a lełnyokat, Zoltłnkłt,
meg a Irancia venkisasszonyt is. Szeretett volna alkalmat talłlni, hogy Adrienne-nel nehłny
szot vłltson. Bocsłnatker═ szemmel k−serte ═t Iolyton, de az kitert el═le, es mikor mely alłzat-
tal meghajtotta magłt, Iagyosan adott kezet neki es azonnal elIordult t═le.
Visszapillantott, mikor a hintoja elindult.
Judith es Margit a verandłrol integettek bşcsşt. Adrienne nem volt velĞk, tłn visszament a
hłzba.
Lehajtva a kerten, le a majorkapu mellett, le a meredek kaptaton, es ki a toparti ştra, hol
tegnap olyan boldog v−gsłggal erkezett ide, a sz−ve ott dobogott a torkłban.
˙gy erezte, ĞrĞkre elvesztette Miloth Adrienne-t.
II. RESZ
I.
Gyer═IIy Lłszlo nagyon buzgon dolgozott, miota visszatert abba a ketszobłs bştorozott
kis lakłsba, melyet szłmłra meg a gyłmja, a ,Narancsos" vett volt ki alberletbe, mikor ═ a
kolozsvłri egyetemet a pestivel cserelte IĞl, most negyedIel eve. Szereny kis lakłs: ketabla-
kos nappali, mely a Mşzeum-kertre nez es egy sĞtet hłloszobłcska az udvarra. A bştor amaz
ocska es olcsoIajta-Iele, mely az ilyen ,kćlĞnbejłrat" alatt hirdetett lakłsokat jellemzi. A I═
tłrgy a szobłban az az agyonIłrasztott d−vłny, melynek łlperzsa mintłjş behşzłsłba olyan
csĞkĞnyĞsen beleIeszkeli magłt a por. Egyetlen venhedt karosszek, ket nłdIonatş tonett es
egy Iladerezett Iiokos kaszten.
A piszkosszćrkere Iestett Ialakon ket hosszş kep, ket Margitay-reprodukcio: ,Az ellenłll-
hatatlan" es a ,Feltekenyseg", melyeken 80-as evekbeli sz▌k nadrłgos gigerlik szed−tenek tur-
n▌rĞs lełnyokat. A zongorłn k−vćl, mely a Iel szobłt betĞlti, csak hłrom szemelyes tłrgy.
Egy sz−nezett Ienykep rłmłzva, mely Lłszlo apjłt łbrłzolja d−szmagyarban, mint iIjş płlcłs
urat a '67-i koronłzłson ezt most hozta el Kozłrdrol es egy hosszş puskakazetta, Iinom
b═rb═l, a Iiokos kasztenen.
Egy rajztłbla łll bakokon az ablakmelyedesben, mely −roasztalkent szolgłl.
Lłszlo megIogadta Abłdy tanłcsłt. Hallgatott reł, mert tudta, hogy megerti ═t es valoban
szereti. Ama Vłsłrhelyt tĞltĞtt napon es ştkĞzben a vonaton, m−g Marosludason kiszłllt, Bł-
lint azt magyarłzta, hogy rendezni kell az adossłgait, es ha a zenei płlyłt vłlasztotta, amit na-
gyon helyeselt, neki kell Iekćdni a munkłnak. Ezt pedig csak şgy lehet, ha jo ideig elzłrkozik
a nagyvilłgi elett═l es egeszen annak szenteli magłt, hogy utolerje azokat a nĞvendekeket, kik
a kĞzepiskolłbol azonnal mentek a zeneakademiłra.
F═leg ez az utobbi erv hatott Lłszlora, mert nagyon ambiciozus volt. Kisebb lenni, mint
młs, hłtrłbb łllani, hłtrłbb, a młsodik sorban, t▌rhetetlen volt szłmłra.
Płr hetet azzal tĞltĞtt Erdelyben, hogy penzt szerezzen. Mivel pedig egykori gyłmja, Gye-
r═IIy Szaniszlo semmikepp sem engedett az łllłspontjłbol az erd═vłgatłs dolgłban, es ═ sie-
tett vissza Budapestre, hogy beiratkozzek, atyai ĞrĞkseget, azt a Szamos menti birtokot terhel-
te meg. Valamivel nagyobb Ğsszeget vett IĞl reł, mint amivel az uzsorłsoknak tartozott, hadd
legyen nehłny ezer koronłja rezervłban, hogy gond nelkćl elhessen egy ideig. Ne kelljen
mindig a gazdatisztnek Iirkłlni penzert!
Budapestre erve, nem ertes−tett senkit sem meg a Kollonich es Szent-GyĞrgyi rokonait
sem.
A kaszinoba hovł a tavaszon vettek IĞl sem ment egyszer sem, nehogy h−re keljen,
hogy a vłroson van. Nappal az el═adłsokra jłrt, kis kocsmłkban evett, este olykor sz−nhłzba,
hangversenyre, de csakis karzatra, hol Ğsmer═sĞk nem Iedezhettek IĞl.
Minden szabad idejet zongoragyakorlattal es tanulłssal tĞltĞtte. Nemelykor młr hajnal
el═tt IĞlkelt es kisetłlt az also Duna-partra, vagy a meg alig epćl═ Lłgymłnyosra es a Gel-
lerthegy sziklłs oldalaiba, es minthogy nłla minden szemlelet a kepzeleteben muzsikłt vłltott
ki, a gyćmĞlcs- es zĞldsegvłsłr zaja, villamosok dĞrgese es csilingelese, hajoszirenek bşgłsa
zeneve lett; Iurcsa, şjszer▌, kisse vad es kaotikus temłkkł, melyekb═l zongoradarab keletke-
zett.
Meg szepek voltak ezek a reggelek, szepek az estek is. Neha vacsora utłn hazaterve, mi-
el═tt leIekćdt azzal a Iegyelmez═ gondolattal, hogy młsnapra Iriss es munkakepes legyen, ki-
kĞnyĞkĞlt az ablakłn a Mşzeum-kertre. Ritkłn tette, mert tudta, hogy ilyenkor eszebe jut az a
sokkal kĞnnyebb, sokkal lehłbb, de kellemesebb elet, melyet jogłsz korłban Iolytatott eddig.
Es eszebe jutott, milyen szep volna Ialun lenni. Nem Erdelyben. Nem Szamoskozłrdon, ab-
ban a kis kastelyban, melyet az atyja ep−tett, de sosem Iejezett be. Ez Lłszlo szłmłra mit sem
jelentett. Kisgyermek eveire, melyeket ott tĞltĞtt, alig emlekezett. Nem, nem Erdelyben! Ha-
nem odatşl, Nyitra megyeben, a Szent-GyĞrgyieknel. Cukorrepatłblłn Iogolyra vadłszni,
vaddisznot lesni a kiskłrpłti erd═kben; es meg inkłbb Simonvłsłron lenni, Veszpremben.
Ott, ott szep volna lenni! Nagyokat lovagolni a lankłs dombokon a Kollonich Iişkkal, igen,
es Klłrłval! Teniszezni egesz delutłnokat es este ott a hosszş, sĞtet zeneteremben zongo-
rłzni neki, neki jłtszani hosszas Iantłziłkat, melyeket olyan szotlan tudott hallgatni tłgra
ny−lt szemekkel... Igen szep volna ez! Nagyon szep!
Ilyenkor este, egyedćl az ablakban, elIogta a vłgy, hogy odautazzon. Hiszen csak płr orai
şt! Mit tesz az, ha egy-ket napra megy csak, ha egy-ket napot mulaszt! Behozza rĞgtĞn, amint
visszajĞtt; IĞl is Irissćlne, jobban dolgozna utłna. Minek ez a rabsłg? Dolgozni, hogyne! De
miert ez az eremita elet? Igy beszelt az a csłb−to, aki mindenkiben el, kćlĞnĞsen Iiatalember-
ben, ki el═tt az elet vegtelennek lłtszik.
Eddig nem hallgatott a csłb−to szavłra. Eddig kitartott a munkłja mellett. Ha jelentkeztek
is ezek a gondolatok, elhessegette ═ket. El, mert tudta, ha csupłn egyszer elengedi magłt,
nem lesz ereje visszaterni rĞgtĞn, nem lesz ereje ellentłllani mindannak, ami ═t oda vonzotta;
es ha vissza is jĞn, nem tudnł magłt şgy Iegyelmezni tĞbbe, mint most.
Ezert az utobbi esteken młr nem is nyitotta ki az ablakot, hogy ne gondoljon ezekre. Azt
mondta magłnak: hideg van, młr november! Nłthłt Iogsz kapni! mert az ember meg Ğn-
magłval is ravaszkodik neha.
*
Ezen a vasłrnapon is młr delt═l alkonyatig dolgozott, teljesen elmerćlve a munkłjłba.
Młr sĞtetedett kisse, de itt az ablak el═tt a rajztłblłnłl meg lłt valamennyire.
Az el═szobłban csĞngetes. Es ismet es hosszasan. Negyszer. ˆtszĞr. Vegćl Lłszlo bosszş-
san kel IĞl, kimegy es ajtot nyit. A Kollonich Iişk kĞzćl kett═, Peter es Miklos, vagyis Niki,
rontanak az el═szobłba.
Hłt itt vagy? Regota! Itt bujkłlsz! Mikor jĞttel!? Hłhł! Hłt megcs−ptćnk! ilyene-
ket kiłltanak jokedv▌en parolłzva es vłllveregetve, mikĞzben dobogo leptekkel el═retĞrnek,
be a szobłba es lećlnek arra a sokat Iłrasztott d−vłnyra, mely a pesti bştorozott szobłnak
olyan jellegzetes tartozeka mindig.
˙jdonatşj angol ruhłik, jol łpolt hajuk, eległns kćllemćk milyen ellentetben van ezzel a
kanapeval, ezzel az egesz szobłval. Lłszlo Ğrćlt, hogy młr sĞtet van itt es nem lłthatjłk ezt a
ronda lakłst. Most şjra elhatłrozta, hogy elkĞltĞzik innen, bştorokat hozat hazulrol es olyan
szłllłst szerez, hogy ne szegyenkezzek, ha valaki a pesti rokonai kĞzćl veletlenćl meglłtogat-
ja.
Pedig ok nelkćl szegyenkezett ezek miatt. Az unokatestverei, kik a Kollonich-palotłban
laktak, kisse osdi legenylakłsaikban, mit sem tĞr═dtek ilyennel, annyira hozzł leven szokva
luxusos bştorzatukhoz, hogy młs lakłsok kćlĞnbsegeit eszre sem vettek.
Hallatlan, hogy te itt vagy es mi Ğsszevissza sćrgĞnyĞztćnk neked oda Erdelybe! mon-
dotta Peter, az id═sebbik Kollonich Iiş, kĞveres, nagyon sz═ke iIjş.
┼ edestestvere Klłrłnak a Trautenbach szćletes▌ els═ asszonytol, de teljesen az apjłra
ćtĞtt, m−g Ieltestvere, Niki, annyira Gyer═IIy-t−pus, hogy Lłszlo Ğccsenek hitte volna az em-
ber.
A kaszinoban sem tudtak rolad. Błlintnak is sćrgĞnyĞztćnk. ┼ is csak annyit Ielelt, hogy
elutaztłl. Micsoda titkolozłs ez? Miert!? Mi bşjt beled!?
Ugye!? En mondtam, hogy nezzćk meg, nincs-e megIekćve a kotorekjłban! nevetett
Niki. ┼ szerette Iitogtatni, hogy magyar vadłsznyelvet tud, m−g a csalłdja tĞbbi tagjai csak
nemet Waldmanns-Sprache-t beszeltek.
Er═sen tanulok. Azert złrkoztam el.
Eh mit! A vizsgłn az ember şgyis łtjut valahogy! KćlĞnben is, ez nem ok, hogy minket
ilyen komiszan ,kĞttolj"! mondta angolosan Peter... Na, de mivel megcs−ptćnk, hłt rĞgtĞn
łtadom, amiert kerestćnk. A Iłcłnvadłszat nłlunk młhoz egy hetre, 20-łn kezd═dik. 20-łn
este gyćlekezes. Hłrom nap, mint rendesen. Okvetlen el kell jĞnnĞd.
Lłszlo szabadkozott. A zeneakademiłn nem mulaszthat es ugyanazokat az erveket isme-
telte most ═, melyeket Błlint hasznłlt volt vele szemben. Hosszasan taglalta.
A Kollonichokra mindez nem hatott. Az ═ gondolkozłsukban zenetanulmłnyok, de akłr
młs tanulmłny is mellekes dolog. Kell az is, hogyne! Id═tĞltesnek is jo. De hłt egy Iłcłnvad-
łszat! Es ilyen pr−ma Iłcłnvadłszat! Es plłne csak hłrom nap es ═ nem akar jĞnni! Ez ege-
szen erthetetlennek t▌nt IĞl. Niki meg is eresztette az egyetlen elIogadhato magyarłzatot:
Biztosan valami donna van emĞgĞtt! Ne tagadd! Egy het alatt şgyis kiszaglłsszuk, hogy ki-
csoda!
El kell jĞnnĞd! Egeszen lehetetlen, hogy elmaradj. A papa is nagyon rossz neven venne,
ha cserbenhagyod most, annłl is inkłbb, mert az idei parłdes vendegek iszonyş ,Patzer"-ek
es az Ğcsem, Luika, meg Szent-GyĞrgyi Toni, mint tudod, młr OxIordban vannak. Azok is hi-
łnyoznak. Błlint jĞn, de ═ is kĞzepes; jok csak mi vagyunk es Antal błcsi. Młrpedig, ha nem
gondoskodunk megb−zhato puskłsokrol, a ,Strecke" nyomorult lesz! Es ez borzaszto blama.
Ketezer kakast ki kell l═ni! Lehetetlen! Egeszen lehetetlen, hogy elmaradj!
Sokł biztattłk, sokł erveltek, hogy ez nem barłtsłg. Ez nem rokonias viselkedes! Es
hogy: rĞgtĞn meg az utolso nap estejen mehetsz a Ienebe!
Vegćl Lłszlo engedett, de hangsşlyozta, hogy a hłrom napon tşl egy percig sem marad-
hat. Bşcsşzłskor ismet csłb−tgattłk. JĞjjĞn, tĞltse az estet velćk. Az OrIeumba mennek. Ki-
t▌n═ szłmok! Talłn nincs penzed? Van nłlam! Megvłgtam a papłt. Van ott ket vĞrĞs hajş
,Sisters" tudod! gyĞnyĞr▌ek! Na gyere!
Ebben Gyer═IIy azonban er═s maradt. Nem. Nem megy el. Neki korłn kell kelnie holnap.
Visszaćlt a tankĞnyvehez. Er═sen koncentrłlta magłt. A kontrapunkt tetelek ĞsszeIolytak
a szemei el═tt. Ez nem megy sehogy. Szorakozott volt, akłrhogy szor−totta is magłt a tanulłs-
ra. Vegćl abbahagyta. FĞlgyşjtotta a villanyt es a Iiokos kasztenhez lepett. Kinyitotta a puska-
kazettłt. Hosszş, sima b═rtok, hatalmas sarokved═kkel, a legpatentebb złrral. Ket nagynenje-
nek kĞzĞs ajłndeka ez, pazar ajłndek, mellyel a hłrom ev el═tti karłcsonykor leptek meg.
Płros ket kakas nelkćli Purdy, melyek agyłban pici aranytłrcsłn a Gyer═IIy-c−mer, es a
tok Ielćletebe preselt −rłssal a neve, błr kisse elhibłzva: ,Count Ladislas GieroIIy". Kivette
az egyik puskłt. ˆsszełll−totta. Roppant kĞnnyen ment ez, hiszen olyan prec−zios munka, akłr
egy ora. Płrszor kinyitotta. Vegigkemlelt a tćndĞkl═ csĞvek alagştjłn es visszacsattintotta.
Milyen szep, tiszta hang. Eljłtszott jo ideig vele. Vegćl szeretettel helyezte vissza es lezłrta.
Azon az esten hosszasan setłlt egyedćl a budai neptelen Duna-parton.
*
Lłszlo november 19-en utazott Simonvłsłrra Abłdy Błlinttal, kit a politikai esemenyek
płr napja h−vtak a I═vłrosba.
Kes═ delutłn erkeztek meg hosszş kocsikłzłs utłn, mert błr a kastely alig volt t−z kilome-
ternyire a deli vasşt łllomłsłtol, az şt gyalłzatos volt. Meg rosszabb, mint młshol a videken,
minthogy Kollonich a mindenkori kormłnyokkal łllandoan Irond═rkĞdĞtt, a vłrmegyevel pe-
dig csak a joszłgkormłnyzoja ştjłn erintkezett.
A hinto łtkanyarodott a kastely szeles patkoudvarłn es megłllt kĞzepen az el═csarnok
oszlopos bejłratłnłl.
Merev tartłsş, szotlan cseledek seg−tettek le bundłikat, majd az egyik kek Irakkos inas
nyomłban łthaladtak a kĞnyvtłron, melynek kocka alakş młsIel emeletes termet kupola Iedi
be, vegigsiettek a hosszş, Ğtablakos vĞrĞs szalonon, hol Klłra es a Iiatalsłg gy▌lt Ğssze es a
kitłrt dupla szłrnyş ajton łt beleptek a sarokszalonba, hol ‡gnes hercegne a vendegeit Iogad-
ta.
Ez is młsIel emeletes, mint a biblioteka. De itt a Ialakat nem kĞnyvek, hanem vilłgos
stukko Iedi. Enyhe sz−nek: vajsłrga, halvłnyviola es rezedazĞld m▌młrvłny, csodłlatosan
tiszta empire st−lus, błr a nagy Pollłk, a Nemzeti Mşzeum ep−tesze, a kastelyt csak a harminc-
as evek vegen Iejezte be.
A hercegne nagyon kedvesen Iogadta ═ket. Szepen mosolygott rełjuk es Lłszlonak megsi-
mogatta a hajłt, mid═n a kezere hajolt. Nagyon rokoniasan. Megis erezhet═ volt rajta annak
łllando tudata, hogy ═ nagyon el═kel═ dłma, kinek minden lekĞtelez═ szava es kezcsokra
nyşjtott keze ajłndek es kitćntetes.
Magos termet▌ szep asszony meg mindig, błr barna haja młr ═szćl es az arcłn itt-ott rezes
Ioltok, ahol egykor olyan ragyogoan rozsasz−n▌ volt. Angolos kĞntĞst, tea-gownt visel, mely-
nek csipkei kĞzćl a meg mindig gyĞnyĞr▌ karjai es telt nyaka Ieherlik, de a puhłn omlo ruha
dacłra is nyilvłnvalo, hogy magas płncelszer▌ I▌z═t visel, azert ćl olyan egyenes tartłsban.
Mellette jobbrol nagy kĞver, tagbaszakadt Ğregşr. ┼ az egyik I═ vendeg, Kanizsay groI tł-
borszernagy, General der Kavallerie, a boszniai okkupłcio egyik h═se.
Regi magyar csalłdbol szłrmazik a tłbornok. Utoda annak a Kanizsaynak, ki Zr−nyivel
esik el Szigetvłr vedelmeben. ┼sei gyakran szerepelnek a tĞrĞk elleni harcokban es minden-
kor tĞretlen h▌seggel szolgłljłk a Habsburg-hłzat. Ezert kapta a csalłdi c−met: ,Perpetuus in
Komłrvłr", melynek ĞrĞkletes kapitłnyai lettek. E nagy nemzeti mşlt dacłra az Ğregşr eleg
rosszul beszel magyarul, mert egesz eletet a seregnel tĞltĞtte es mindig nemet kĞrnyezetben.
Nyugd−jban van, de katonłs tartłsłbol mit sem engedett es most is uniIormist visel, aranygal-
leros szćrke blşzt, melyen a tĞmerdek rendjeleb═l csak egyetlen ordo: a Młria Terezia kiske-
resztje csillog Ieheren a hatalmas szćgyen.
A hłziasszonytol balra, a selyemkanapen a tłbornok neje, lomha ven nemet n═, kit min-
denki nagyon un, de hłt igen el═kel═ asszony, mert a bajor kirłlyi hłz rokona egy morganati-
kus hłzassłg reven es Lubiłnszkyne, ki ket csinos lełnyłt hozta magłval Somogybol. Szem-
ben ezekkel a gyĞnyĞr▌ Fanny, a szep es Iiatal Beredyne, ki bizonyłra csak illemb═l tartozko-
dik itt az id═sebb hĞlgyeknel es jobb szeretne a piros szalonban az iIjş emberek kĞzĞtt lenni.
Azok ott tełznak, meleg ,MuIIin"-t es vekony vajas ,Sandwich"-et Ialnak mert angolos
itt meg a sćtemeny is! Az ĞsszekĞt═ ajto kĞzeleb═l az imperłtor arcş I═komornyik, Szabo,
egy nagy szakłllş liberiłs jłger es egy kek Irakkos szolgłlnak IĞl, mind magas termet▌ nema
cseledek, kik hangtalan mozognak a vendegek kĞzĞtt, mint az łrnyekok.
Klłra es ket Iiştestvere, unokatestverei: Szent-GyĞrgyi SteIi es Magda, valamint a ket Lu-
biłnszky kontesz ćlnek ott kĞrben egy valamivel id═sebb iIjş emberrel, WuelIIenstein Fredi-
vel, ki Beredynenek az Ğccse.
Vegigmenve a hosszş piros szalonon es el═bb is a kĞszĞngetes alatt, Lłszlo akaratlan Bł-
lintot Iigyelte. Milyen nyugodt, Ğnerzetes magatartłsa van. Nagyon tiszteletteljes es udvari-
as, hogyne! De megis minden mozdulatłbol lłtszik, hogy nem tartja magłt kevesebbnek,
mint błrki młs nem tartja magłt jĞvevenynek ebben a kĞrben. Talłn a kćlIĞldi vilłglłtłs-
ban szerezte ezt a sima Ğnerzetes modort. Nemi irigyseggel Iigyelte ezt meg. Ha valaha
elerhetne, hogy ═ is −gy tudna IĞllepni! ┼, aki itt mindig azt erzi, mintha megtiszteltetes vol-
na, kegy, hogy ═t ide beIogadjłk; mintha zseller volna, akit megt▌rnek magok kĞzĞtt valami
IĞls═bbrend▌ lenyek.
Miert ez az oktalan alłzatossłgi erzes? Miert? Mivel tĞbbek ezek nłlłnłl? A csalłd-
ja regibb, a Gyer═IIyek młr a kĞzepkorban I═emberek; a vagyonkłja, mely ha nem is sok, de
elegend═ arra, hogy ne IćggjĞn senkit═l, nem donatio, de regi szłllłsbirtok m−g ezek a Kol-
lonichok csak a kardinłlis reven emergłlnak a XVII. szłzad legvegen. Es ez a nagy vagyon-
uk? azt a Sina bankłr lełnya hozta, ezt az oriłsi kastelyt, az uradalmat, mindent az unoka-
testvereinek a nagyanyja. Az Ğreg Sina pedig gĞrĞg bankłr volt, nem honIoglalo szittya.
Miert tekinti hłt ezeket, kik rładłsul meg rokonai is, nłlłnłl kćlĞnbeknek, el═kel═bbek-
nek?
Mindezek azonban csak mşlo, łtsuhano gondolatok voltak, melyek elt▌ntek azonnal, mi-
d═n Klłra puha kezet megIogta, mikor belenezett ĞrĞmt═l tłgra ny−lt zĞldesszćrke szemebe,
meglłtta a lełny meleg, Ğrvend═ mosolyłt.
*
Płr szonyi cseveges utłn a hłzişr irłnt erdekl═dĞtt Abłdy, ki jo płr eve nem jłrt Simonvł-
słron. Louis błcsi a pipłzojłban van mondta SteIi mert itt nem szabad szivarozni. Miota
łtalak−tottłk a szalonokat, ‡gnes neni a cigarettłt is eppen hogy elt▌ri.
Megindultak hłt oda.
Egyik oldalajton kilepve, szeles, sz═nyeges Iolyoson mentek vegig, mely ket −zben Iordult
a patkoudvar kiszĞgelleset kĞvetve es benyitottak a pipłzoba.
SĞtet, tłgas, tubłksz−n▌ szoba. A Ialakon szłmtalan agancs. A bştorzat minden jelleg nel-
kćl, barna b═r karosszekek es Ielrećlt d−vłnyok. Pedig minden młs helyiseg a hłzban szigo-
rşan ,empire", de a maga lakosztłlyłt a Ielesegenek st−ltiszta szenvedelyet═l Louis błcsi meg-
vedelmezte. ┼ ugyanis szerette a megszokott kenyelmet es Ićtyćlt minden divatossłgra.
Itt ćlnek hłrman. A hłzişr kĞzeptermet▌ kĞveres ember osztrłk jłgerruhłban es ven-
hedt pantoIlival a lłbłn. Mellette sogora, Szent-GyĞrgyi Antal, es szemben vele a termetes
Lubiłnszky Pali. Kollonich Louis eppen egy szĞrnyen bonyolult vadłszkalandjłt meseli el a
legutobbi szarvasb═ges idejeb═l.
Lubiłnszky nyilvłn nagyon unja ezt.
Pedig a hłzişr nagy gusztussal mesel. Szeles mozdulatokkal az agancsok lobłlłsłt is utł-
nozza, Ğnmagłt is, ahogy ovatosan cserkel, a bika b═geset, a g−mek Iigyelmez═ mozgłsłt es
riaszto bĞIIeneset es mivel sşlyos ember es nagyokat hajladozik ide-oda, a szek alatta Ielel-
metesen recseg minden mozdulatnłl. Rendszerint el is szokott tĞrni ilyenkor.
Talłn ezt vłrja Szent-GyĞrgyi Antal, talłn azert van az a halkan gşnyos mosolya.
Roppant ellentet a ket sogor, şgy jellemezhetn═k, hogy az egyik agłr, a młsik mopszli.
Szent-GyĞrgyi rendk−vćl hosszş, szikłr ember, keken ═szćl═ haj, keskeny łbrłzat. Kollonich-
nak sz═ke es hłjas arca van. Finom pici orra, apro szemei beh−zva az orcłi kĞze. Bajuszt es
rĞvidre ny−rott csłszłrszakłllt visel, m−g Szent-GyĞrgyi csak angolos bajuszt.
Lubiłnszky nagyon megĞrćlt az erkez═knek. Egyreszt, mert a szarvashistoriłnak vege sza-
kadt vadłszember csak a sajłt elmondłsłban szereti! , młsreszt, mert ═ politizłl es nagyon
erdeklik a legşjabb pesti esemenyek, melyeket csak lapokbol olvasott. Ez Szent-GyĞrgyit is
erdekli, de młs szempontbol. ┼ udvari ember, hivatalos I═lovłszmester es az Ğreg kirłly igaz
szolgłja.
Louis błcsi egy şjabb szivarra gyşjt.
Mi tĞrtent? Ott voltłl? Hogy volt? Na! Mondd el! Mondd el gyorsan!
Lłszlo visszament a lełnyokhoz, Błlintot azonban hellyel k−nłljłk es Iigyelemmel veszik
kĞrćl.
A november 18-i ćles erdekelte ═ket.
*
Viharos esemenyek zajlottak le a I═vłrosban.
A Thaly-Iele beke szelcsĞndje młrciustol oktober elejeig tartott. Ekkor jelent meg az a
ny−lt level, melyet Tisza miniszterelnĞk a vłlasztoihoz intezett. Ebben az ═szi ćlesszakra be-
jelentette a kepvisel═hłz ćgyrendjenek a reIormjłt. Meltłnyos hangş, łllamIerIişi −telettel
szerkesztett level. Ha młma olvassuk, az azota lezajlott tragikus esztend═k nagy iskolłja utłn,
alig lehet megerteni azt a zivatart, melyet IĞlkeltett. Csakis ha belemelyed az ember abba a
mesterkelt, a valo elett═l elvonatkoztatott, jogi szolamokkal, gy▌lĞlseggel es nagyzolłssal tel−-
tett vilłgba, mely akkoriban a magyar kĞzĞnsegen uralkodott, csak akkor erthet═ az vala-
mennyire.
A nyilatkozat megjelente utłn a meg a kormłnypłrthoz tartozo Apponyi es Andrłssy, de
az ellenzek vezerei is mersekelt hangot hasznłlnak, kisse Iejcsovłlo, kisse aggodalmaskodo
hangot, de a szels═bal valodi vezet═i, azok, kik ket even łt az obstrukciot csinłltłk a parla-
mentben, azok rĞgtĞn IelhĞrdćlnek. Młr akkor hazałrulłsrol, er═szakrol, szabadsłgtiprłsrol
cikkeznek.
Ebben a Iolyton Iokozodo viharvłro hangulatban gy▌l Ğssze novemberben a Hłz es Tisza
beterjeszti a javaslatłt, kerve, hogy bizottsłgot kćldjenek ki annak el═zetes megvitatłsłra.
Az ellenzek apro hatalmasai azt sem akarjłk megengedni es a vezerek is addig magyarłzkod-
nak, mindenIajta Iormłlis kiIogłssal, hogy ═k is elzłrjłk a megegyezes ştjłt.
Most młr az egesz kĞzvelemenyt az elkerćlhetetlen Ğsszecsapłs izgalma tĞlti be. Es min-
den młs szempont, minden erdekl═des az łllamelet realitłsai irłnt elt▌nik. Hiłba jelent be a
miniszterelnĞk a katonai javaslat melle olyan szociłlis es nemzeti, valodi v−vmłnyokat, me-
lyeket rendes id═kben ĞrĞmrivalgłssal Iogadtak volna: a ket evre csĞkkentett katonai szolgł-
latot es azt, hogy a honvedek tćzerseget kapnak, amit annyi eve kĞvetelt eppen az ellenzek
mindez mit sem er, mindez hiłbavalo. A IĞlcsigłzott szenvedelyek magyar vezenyszot,
Ğnłllo vłmterćletet, Ğnłllo bankot kĞvetelnek. Az ellenzek a hłzszabłly rev−zioja ellen beje-
lenti az obstrukciot. Igy kĞvetkezik be november 18-a.
Płrhuzamos ćlesek vannak tegnap ota. A delutłnt az ellenzek złrt ćlessel tĞlti. Ennek be-
vegzese utłn, kes═ este, megjelenik a kormłnypłrt teljes szłmmal; Tisza beszedje utłn, me-
lyet csak itt-ott zavar meg a tşloldal alig vannak hşsz-harmincan , a kormłnypłrt IĞlugrik:
Szavazzunk! Szavazzunk! kiłltjłk mindenIel═l es az oriłsi lłrmłban az elnĞk egy pap−rt
lobogtat a kezeben es a szłja mozgłsłn lłtszik, hogy mond valamit.
Ennek a napnak a tĞrteneseit mondja el Błlint a hallgatoinak.
Sz▌kszavşan mondja el. Csupłn a szłraz tenyeket. A benyomłsairol nem beszel.
Pedig jol lłtott, hallott mindent. Mid═n a złrt ćlesnek vege lett, akkor lepett be a sĞtet te-
rembe. A legIels═bb padsorok mĞgĞtt łllt meg, eppen szemben az elnĞki emelvennyel. Młr
ĞzĞnlĞtt be a kormłnypłrt, mely a złrt ćles veget a bćIeben vłrta meg. Ilyen szłmosan tłn so-
sem voltak, sem ilyen harcias kedvben.
Es Tisza IĞlemelkedik. Sudłr, IerIias alakja sĞteten −rodik a mĞgĞtte ćl═ kepvisel═k meg-
vilłg−tott, Ieleje Iord−tott arcai IĞle. Eles vłdolo szavakat mond; elsorolja mindazt, amit
vegigprobłlt a parlamenti rend helyrełll−tłsłra. Semmi sem hasznłl. Eleg volt ebb═l! Mind tł-
madobb lesz a beszedje a bibliai proIetłk vłdolhattak −gy! es sĞtet jĞvendĞles is elhang-
zik: Ha most IĞl nem eszmel az orszłg a kijozanodłst, a IĞlebredest... csak egy nagy nem-
zeti katasztroIa keser▌ tapasztalatai utłn erhetjćk el! A baloldal dermedten hallgatja. Młr
nem is szolnak kĞzbe, młr nem is lłrmłznak, mintha meg volnłnak igezve.
Itt-ott a jobboldalon egy-egy płrthadnagy IĞl-IĞlugrik es beleord−t: Szavazzunk! Nehł-
nyan młr IĞlłllnak topogva, de Tisza visszaint.
Be akarja Iejezni a beszedet. Mind tĞbben ugrłlnak IĞl, mind kih−vobban es a kiłltozłstol
csak a miniszterelnĞk szeles gesztusa tartja vissza ═ket. Vegre elerkezett az utolso mondatł-
hoz: Vessćnk veget a komediłnak! es mĞgĞtte az egesz tłbora nagy robajjal IĞlłll es mind
kiłltjłk: Szavazzunk! A tşloldalon is kiabłlnak talłn, de mindent elnyel annak a tĞbb szłz
embernek a harsogłsa.
Az elnĞk az emelvenyen egy Ğsszehajtott pap−rlapot lobogtat magosłn. A szłja mozog,
mintha beszelne, de egy szavłt persze nem lehet hallani ebben a rettent═ zsivajban. Płr perc
az egesz es IĞlłll, es letłmolyog onnan.
A kepvisel═k tĞmege a kĞzepre Ğmlik, egeszen betĞltik azt a tłgas teret, melynek kĞzepen
a ,Hłz asztala" łll a tĞrvenykĞnyvek teljes gy▌jtemenyevel. Ott hadonłsznak, vitatkoznak
es aztłn a Iejeik IĞlĞtt egy-egy pap−rlap repćl IĞl, egy-egy kĞnyv is, de nem haj−tva,
tłmadolag, hanem csak IĞlIele minden cel nelkćl...
Abłdy nem maradt ott tovłbb. Valami undorodłs vett er═t rajta. Valami Ianyar, csalodott
erzes.
Egyedćl Tisza beszedje hatott reł. Csak abbol hangzott igaz meggy═z═des. A tĞbbi mind
rendezes es szerep. Szerep volt az az ugrłlłs, lelkesedes es kiłltozłs, mellyel az a hłrom-negy
kormłnypłrti buzgolkodo IĞlszĞkĞtt a helyer═l, bizonyłra el═re kiosztott szerepben, mellyel a
jobboldali kepvisel═ket tettre villanyoztłk szerep a baloldaliak m−melt meglepetese, hiszen
sok napok ota hirdettek, hogy ez bekĞvetkezik, es egesz viselkedesćk Tisza beszedje el═tt es
utłn csupa sz−neszkedes a holnapi vezercikkek szłmłra. Mikor arłnylag nyugodalmasan
hallgattłk a beszedet, mikor lementek nem is nagyon gyorsan a kĞzepre vitatkozni az ellenIe-
leikkel, mikor IĞldobłltak egy-egy kĞnyvet a leveg═be, mindez majdnem azt a hatłst tette,
mintha tulajdonkeppen Ğrćlnenek, hogy tşl vannak rajta, mint mikor a gyermek Ğrćl, ha tşle-
sett az elkerćlhetetlen veresen. Az a płr kĞnyv es papiros, amit celtalanul IĞldobtak, az is ezt
bizony−totta, az is csak a młsnapi lapoknak szolt.
Błlint gyorsan haladt a sz═nyeg bor−totta Iolyoson.
Olyan csĞnd volt itt, mintha egeszen kihalt lett volna ez az oriłsi palota. A sarkon tşl
szembetalłlkozott az Ğreg hłzelnĞkkel, kit az egyik jegyz═ es a hłznagy Ğleltek łt ketIel═l.
Błlint megkerdezte: mi tĞrtent? Mit hirdetett ki? es az aggastyłn csak annyit tudott Ielelni
dadogva a IĞlindulłstol: Minden... minden megvan... minden megvan... es a tłmogatoi to-
vłbb vittek az elnĞki szoba Iele.
A Nemzeti Casino, mikor Abłdy odaert, şgy nyćzsgĞtt, mint a megzavart hangyaboly. A
Dełk-szobłt Andrłssy h−vei Ioglaltłk el, de młsutt mindenIele hłrom-negy ember csoporto-
sult Ğssze, ki-ki aggodva, IĞlhłborodva vagy diadalmaskodva a maga płrtłllłsa vagy terme-
szete szerint. Csak a kłrtyaszobłkban nem vłltozott semmi, asztalai kĞrćl a bridge- vagy ta-
rokk-Iak−rok szenvtelen kiIejezessel ćltek most is es habozva tĞprengtek, vajon megcsinłljłk-
e az impasszt vagy sikerćl-e a kontra.
*
De minderr═l nem beszelt Błlint ott a Kollonich-pipłzoban. Nem beszelt arrol, hogy maga
mit erzett, −teletet sem mondott semmir═l, inkłbb csak kerdesekre Ielelt.
Tłn az is tartozkodovł tette, hogy a kerdez═k nyilvłn kćlĞnbĞz═ erzesekkel Iogadtłk a h−-
reket.
Szent-GyĞrgyi Antal şgyszolvłn olimposzi tłvlatbol nezte a dolgokat. ˆrćlt, igen, hogy
vegre embersegre tan−tja valaki azokat, kik ,┼Ielsege akaratłval szembeszłlltak". ˆrćlt, de
minden elismeres nelkćl, mert ═ minden belpolitikłt piszkos mestersegnek tartott. Kell ez es
szćkseges, akłr a trłgyahordłs a gazdasłgban, de nem şriembernek valo Ioglalkozłs. Błlint-
nak is csak azert nezte el, hogy kepvisel═ lett, mert igen jłratos leven a genealogiłban, tudta,
hogy egy beseny═ vezert═l szłrmazik, ki Geza Iejedelem alatt telepćlt Magyarorszłgba, a To-
maj-nemzetsegb═l es hogy csalłdjabeli nłdorok, błnok, erdelyi vajdłk szerepet jłtszanak młr
az ‡rpłdok alatt. Ilyen ═sĞk birtokłban megengedhet═, hogy neha csćrhe kĞze keveredjek va-
laki, ha młr kedve tartja. Lubiłnszky velemenye młr nem volt ilyen vilłgos. ┼ a Szeli-kor-
młny alatt I═ispłn volt Tolnłban es most, menesztese utłn ahhoz a disszidens csoporthoz tar-
tozott, mely Andrłssy kĞrćl csoportosult. Utłlta a 48-asokat, de utłlta Tiszłt is, Ğrćlt volna,
ha letĞrik azokat, de remelte, hogy Tisza ebbe belebukik. Nagyon nehez volt ezt a ket szem-
pontot Ğsszeegyeztetni. Kollonichot alig erdekelte mindez. Mint nagyon katolikus gazdag I═u-
rat, a Neppłrt vłlasztłsok el═tt rendszerint megpumpolta ═t. Ezert ezekkel erzett valami ro-
konszenvet, de rełjuk is zsembelt es tĞbbe-kevesbe minden kormłnyra is... Tulajdonkeppen
csak a vadłszattal Ioglalkozott komolyan es most is alig vłrta, hogy visszaterhessen ahhoz az
izgato szarvashistoriłhoz, melyet meg csak Ielig mondott volt el, mikor Abłdy belepett.
Vegćl letłrgyalvłn a h−reket, ismet hozzłkezdhetett:
Hłt ahogy mondtam, eppen odaerek ahhoz a vastag bćkkIłhoz, mikor egy ═zbak bal Ie-
l═l lekezd ,srekkolni". Hłt mit tegyek? Gondoltam, legjobb, ha ovatosan...
Błlint visszatert a vĞrĞs szalonba a hĞlgyekhez.
*
A vendegek legtĞbbje młr megerkezett.
Csak kett═ hiłnyzik meg: groI Slawata kĞvetsegi tanłcsos es a młsodik I═vendeg, Monto-
rio-Visconti herceg, kik auton indultak Becsb═l ma reggel es meg mindig nem erkeztek meg,
pedig hat ora is młr regen elmşlt.
A hłziasszony arcłn leplezett aggodalom. Megis nyugodtan Iolytatja vendegeivel a
semmitmondo nagyvilłgi tłrsalgłst. Olykor egy-egy pillantłst vet a kandallo Iele, melyen ha-
talmas bronzora łll, zĞld es arany alakokkal. Kronoszt łbrłzolja, ahogy a terdel═ Psychet elta-
sz−tja magłtol. Pradier remekm▌ve ez, de a hercegnet nem a szobrok erdeklik, hanem az ora
mutatoi, melyek Iolyton tovłbb es tovłbb haladnak. Vegre alig erzekelhet═ mozdulattal magł-
hoz inti az egyik kiszolgłlo inast.
H−vja hozzłm Peter herceget szolt Kollonichne.
... Kocsit kellene kćldeni a Iehervłri ştra mondja halkan a hozzłhajlo mostohaIiłnak
, hłtha azok elakadtak valahol! Es meg halkabban hozzłteszi angolul: Az atyłd sose gon-
dol semmire!
De alig jutott a Iiatalember a szalon vegere, młr ketIele ny−lik a kĞnyvtłr Iel═li
szłrnyasajto.
Egy magos es egy szeles vłllş, alacsony şr lep be rajta, Montorio es Slawata. Vegre meg-
jĞttek.
A ,Principe", kinek csak a neve olasz, krajnai nagybirtokos es osztrłk. Nem is tud olaszul.
Csinos, jokep▌ Iiatalember, nagyon barna b═r▌ es eległnsan kopaszodik. SĞtet arca miatt meg
Ielt▌n═bbek a vilłgoskek szemei. Pici Iekete bajusza mintha ragasztva volna az orra alł. Az-
zal a siklo jłrłssal jĞn el═re, mely a parketthez szokott embereknel jellemz═. Slawata sz═ke,
kurta orrş es szeles arcş. Teljesen borotvłlt. Szemćveget visel vaskos szarukeretekben.
Ez akkoriban teljesen szokatlan volt, mert csak monoklit vagy legrosszabb esetben lłtha-
tatlan cvikkert szabadott viselni. De płpaszem!? az młr tćntetes. Alłhşzłsa ez az igenyte-
lensegnek, a komoly munkłssłgnak, şjszer▌ vilłgIelIogłsnak. A mozdulatai is ezt jelentik.
Kisse lomhłn lep, parasztosan. A ruhłzata sĞtetkek, minden IĞlt▌nest kerćl═.
KĞszĞnes utłn az şjonnan erkezettek a hłzişrhoz indulnak.
Megint megzavarjłk a Kollonich elbeszeleset. Nem is Iejezhette be, mert kisvłrtatva ve-
gigzeng a gong a hłzon, jelentve, hogy ideje ĞltĞzkĞdni az esti ebedhez.
A vendegsereg mindenIel═l az el═csarnokba gy▌l. Innen indulnak a kćlĞnbĞz═ vendegszo-
błkba, hol młr a poggyłszuk regota vłrja ═ket.
Kollonich Peter Lłszlohoz lepett:
Ugye nem błnod, hogy a konyhaszłrnyba tettćnk? Az iden annyi hłzaspłr es n═ van,
hogy nem tudtuk młskent beosztani. Ezert gondoltuk, hogy mint legkĞzelebbi rokon... es in-
tett az egyik inasnak, hogy elvezesse.
*
Az inas megindult el═tte jobb Iele.
Itt is azonos Iolyoso, mint balrol, de nincs sz═nyeg a kehlheimi k═kockłkon.
Elmentek az ezćstĞs kamra płncelajtaja el═tt, el a tłlalo mellett. Itt balra Iordultak, a kas-
telyszłrny els═ beugrłsłt kĞvetve vegig a nagykonyha hosszłban. Onnan rezIazekak csĞrĞm-
pĞlese hangzott, egy habver═ szapora ćteme is es a ,cheI, a I═szakłcs merges szitkozodłsa. Itt
młr megsz▌nt az a meltosłgteljes csĞnd, mely a kastely minden młs reszeben uralkodott. Egy
kukta a kiny−lt ajton visszakiłltott valamit es elloholt mellettćk, egy konyhaszolgłlo kopogva
szaladt velćk szembe es becsapta azt az ajtot, amelyen elt▌nt. Itt szobalełnyok jĞttek le egy
keskeny lepcs═n, siettek el el═tte az udvaron łt a tşlso szłrny Iele.
Senki sem kĞszĞnt a vendegnek es şgy tettek mind, mintha meg sem lłtnłk.
Meg egyszer jobbra es şjra balra a młsodik kiszĞgellesnel. A gang legvegen beleptek a
Lłszlonak rendelt szobłba. Ez Iejezte be azt a szłrnyat a patkoudvar jobb oldali szelen.
Szep tłgas szoba. A tşlso urasłgi vendegszobłktol csak abban kćlĞnbĞzĞtt, hogy st−lusta-
lan bştorzat łllott benne, egyszer▌bb szĞvettel bevonva. Igy is hasonl−thatatlanul kćlĞnb volt,
mint Lłszlo budapesti berlakłsa. Megis rendk−vćl rosszul esett neki, hogy ═t, egyedćl ═t dug-
tłk ide a cseledszłrny vegibe. Ide, hova tudomłsa szerint a vendeg-soI═rĞket, villanyszerel═t
es ilyenIele embereket szoktak elszłllłsolni. Peternek barłtsłgos indoklłsa, ,mint legkĞzeleb-
bi rokon" nem enyh−tette a sert═dĞttseget, hiszen Szent-GyĞrgyi SteIit odatşl helyeztek el, pe-
dig az is els═ unokatestver, şgy, mint ═! Hłt akkor miert eppen engem...!? gondolta, mi-
kĞzben lećlt a toalettasztal melle.
Most ĞsszeIoglaloan jelentkezett sok regi benyomłs.
Igen! Gyermekkorłban is młr lappangott kĞrćlĞtte ez a megkćlĞnbĞztetes az ═ hłtrłnyłra,
de akkor ═ ezt łrvasłgłnak tulajdon−totta, apłtlan-anyłtlan voltłnak.
Es akkoriban volt a helyzetnek valami romantikus varłzsa, melyet kisse mesterkelten
łpolt, talłn egy iIjşsłgi regeny, ,A kis lord" hatłsa alatt. A I═alakban Ğnmagłt lłtta es tetszel-
gett is benne. Valami titokzatos borongos szłrmazłst kepzelt el gyermekIantłziłjłban, mely
utobb, evek mşlva majd diadalmas megoldłshoz vezet. Ezt a rejtelyesseget meg az is alłhşz-
ta, hogy sem az apjłrol, sem az anyjłrol soha nem tettek eml−test a IĞln═tt rokonai.
Ezek kćlĞnben mindig nagyon jok, nagyon Iigyelmesek voltak irłnta; karłcsonykor, nev-
napkor ═ is olyan ajłndekot kapott, mint a sajłt gyermekeik, el═bb jłtekot, kes═bb kĞnyveket,
lovagloostort, kĞnny▌ golyos es sĞretes puskłt. Mikor a Theresianumbol a Kollonich Iişkat es
a Szent-GyĞrgyieket valamelyik nagynenje egy-egy vasłrnapra kivette, elvitte az Operłba
vagy a Demmel-cukrłszdłba, ═t is vittek, ═ is velćk volt, szćnid═ben pedig itt Simonvłsłron
vagy Nyitrłban Szent-GyĞrgyieknel majdnem elIelejtette, hogy ═ mindig es mindenćtt megis-
csak vendeg.
Csak lassankent, serdćl═eveinek vegen jelentkeztek apro esemenyek, melyek mind er═seb-
ben vilłg−tottak reł a valosłgra. Aprosłgok, de amelyek mint egy-egy vłratlan t▌szşrłs, meg-
sebeztek a Iiş Ğnerzetet, ki eppen talłn łrvasłga miatt Iokozottan erzekeny volt.
Płr ilyen eset elesebben jutott most eszebe. Egyik evben, ═ akkor 15 eves lehetett, a Kollo-
nich gyerekek ponilovakat kaptak. Lłszlo is ezeken lovagolt, ha nłluk tĞltĞtte a vakłciojłnak
azt a reszet. Egy −zben a morva lovłszmester Ielćgyelete alatt akadłlyokat ugrattak. Szel−d
korlłtokat es sĞvenyeket. Megis megtĞrtent, hogy az a poni, melyen Lłszlo ćlt, rosszul vette
az egyik ugrłst, IĞlbukott es megrłndult a lapockłja. Młsnap Niki, az a nłlłnłl negy evvel
Iiatalabb kĞlyĞk, azt mondta neki: Megsłnt−tottad a lovamat! TĞbbe nem engedem, hogy re-
łćlj! Bizonyłra csak bosszantłsbol vagy gyermeki IĞnnhejłzłsbol mondta azt, hiszen a lo-
vak csak elvileg voltak şgy elnevezve, hogy ez aze, az meg amaze es Ğsszevissza hasznłltłk
═ket, a lovłszmester rendelkezesei szerint. De Lłszlonak, kir═l egyik lo sem volt elnevezve,
ez a kijelentes az ═ vendeg voltłt juttatta hirtelen es błntoan a tudatłba. Młsik ilyen, az imen-
tinel tłn meg Iłjdalmasabb emlek egy bokszolłsra vonatkozott, melyre Alajos unokaĞccse,
Luika kesztette, ki ugyan młsIel evvel volt iIjabb nłlłnłl, de roppant vasgyşro kamasz.
Jłtekbol kezdtek azzal a kikĞtessel, hogy Iejet nem ćtnek. Luika azonban els═ perct═l nem tar-
totta ezt be. Ekkor Lłszlo is elvesztette az ĞnIegyelmet es veletlenb═l szłjon teremtette az el-
lenIelet. Ebb═l aztłn nagy strłges lett, mert annak ver buggyant az ajkłbol es egyik Ioga
meglodult. A Iişcska ezt egyłltalłn nem błnta, az anyja, ‡gnes neni azonban, akinek a nev-
el═k persze rĞgtĞn jelentettek az egeszet, komolyan megharagudott reł, Lłszlonak bocsłnatot
kellett kerni, pedig az ═ arcłn is sĞtetlett nem egy kek Iolt es a durvłskodłst Luika kezdte.
Most, mikor visszagondolt erre, most is lłtta nagynenje Ienyeget═ nezeset. Megbocsłto
szavai mĞgĞtt ez hangzott: kitiltja a hłzłtol, ha ez meg egyszer megtĞrtennek! Ezek regi,
nyolc-t−zeves dolgok.
Azonban azota, hogy az evek teltek, mind tĞbb-tĞbb ilyen alkalom adodott, ami alłhşzta a
vagyoni es tłrsadalmi kćlĞnbseget kĞzte es legkĞzelebbi rokonai kĞzĞtt. Es mindez beev═dĞtt
a lelkebe. Nem mintha błrmi irigyseg lett volna benne, hanem mert semmiben sem leven
ćgyetlenebb a tĞbbieknel, igaztalannak erezte, ha ═t Ielvłllrol kezeli błrki. Ezt ny−ltabban a
Ielnapos lłtogatok tettek vele, kik olykor megjelentek Simonvłsłron, es meg inkłbb azok a
nagyşri dĞlyIĞs cseledek. Azok młr azzal is kimutattłk megvetesćket irłnta, hogy ha csak ═
volt jelen, nem łlltak nema szoborszer▌segben, hanem d═lingeztek vagy lećltek es gyakran
beszelgettek is egymłssal, ami pedig soha meg nem tĞrtent, ha a legkisebb Kollonich vagy
Szent-GyĞrgyi gyermek błrhonnan lłthatta ═ket.
Ez emlekek taglalłsłbol a młsodik gongćtes zavarta IĞl. Gyorsan! Gyorsan! ˆltĞzkĞdni
kell, mert Ğt perc mşlva tłlalnak!
II.
Utolso pillanatban ert a kĞnyvtłrba, mikor az ebedel═ tłrsasłg młr łtvonuloban volt.
A hłziasszonyt az Ğreg Kanizsay vezette osdi udvariaskodłssal. MĞgĞttćk a tĞbbi płrok,
azok is karonIogva. ┼ becsatlakozott a menet hłtvedebe, melyet unokaIiverei kepeztek, kikre
młr nem jutott hĞlgy.
A hosszş zeneterem utłn az ebedl═be jutottak.
Arłnyaiban pontos młsa ez annak a ,młrvłnyszalon"-nak, mely a I═homlokzat tşlso ve-
get alkotta. Ez is młsIel emeletes es ennek a Iala is vaj słrga stukkobor−tłsş.
Ennel azonban inkłbb erezhet═ volt, hogy csak a harmincas evekben, a klasszicista kor
legvegen d−sz−tettek, mert a m▌młrvłny Ielćleteket tarka rozsagirlandokkal szegelyeztek, el-
puh−tott sarkokkal es a Ialtłblłzatok kĞzepen młr barokk tłrcsłk, virłgbol azok is, melyek
nagy rozsabokretłkat −rtak mozgalmasan kĞrćl. Ez a simłra csiszolt m▌młrvłny virłgd−sz va-
lami ćnnepies melegseget kĞlcsĞnzĞtt a kćlĞnben szigorş vonalş teremnek.
A kĞzepen oriłsi, nagyon szeles asztal. A Ieher abrosz majdnem elt▌nt ama rengeteg
ezćsttłrgy alatt, melynek sokadalma vegigszorodik rajta.
Volt azon vagy nyolc sokłgş gyertyatarto kecskebakIejekkel es lłbakkal, hłrom tojłs ala-
kş ovłlis, hatalmas vłza, melyek Ied═jen ercakantuszok virłgzottak ki es szłmtalan magos
vagy alacsony Iedeles Iazek, nagyobb tłrgyak kĞze helyez═dve, melyekb═l Ieny═toboz vagy
ananłszgombok meredeztek IĞlhajlo vagy szejjelnyşlo kett═s Iogantyşik kĞze. Minden tłrgy
gĞrĞg t−pusş, de nem a korai empire sima IĞlćleteivel, hanem minden s−k, minden gĞrbćlet,
minden test pazarul d−sz−tve, domborş es łtaltĞrt idomokkal, gyĞngyĞkkel, sz═l═IćrtĞkkel es
levelekkel. Mindez nagyon nyugtalan, tşlzottan gazdag es Iormadşs, ha a kandelłberek
gyertyłibol es a mennyezet villanykĞrteib═l rełjuk Ğml═ Ieny el nem nyelte volna azt a temer-
dek d−sz−test, IĞl nem oldotta volna egyetlen ragyogłsba. A Sina-Iele h−res asztalkeszlet ez,
egymagłban valosłgos kincstłr, melyet becsi ĞtvĞsĞk alkottak eme kirłlyi bankłr szłmłra.
E tćndĞkles kĞre helyez═dĞtt el a tłrsasłg, a hłzişr es a hłziasszony a hosszş oldalok kĞ-
zepen.
Es megkezd═dĞtt az ebed.
Abban a nemasłgban kezd═dĞtt, ahogy a nagyvilłgi lakomłk rendesen. Majdnem temp-
lomszer▌ hangulat, melynel az ebedel═k az łjtatos hitkĞzseget kepviseltek, a młrvłnyarcş ko-
mornyik es tłrsai pedig az oIIicialo klerust.
Szertartłsosan mozogtak ezek, hangtalanul es soha nem teved═ pontossłggal Egyetlen tł-
nyer nem csĞrrent, egyetlen pohłr nem koccant. Es csak neha, mikor bort ĞntĞtt valakinek a
komornyik vagy a parłdes jłger, ejtett płr halk rejtelmes szot:
,Chateau Margot 82" vagy ,LiebIrauenmilch 56" csak annyit mormogott, miel═tt to-
vłbblepett.
Lassankent a Iinom borok es a IĞlismerhetetlenne varłzsolt, de kit▌n═ etelek hatłsa alatt
megindult a tłrsalgłs. A szomszedok płronkent hajoltak Ğssze biccentesekkel es mosolyogva.
Lłszlohoz Szent-GyĞrgyi Magda Iordult:
Szepeket hallunk rolad! mondotta vłratlanul es aztłn hamiskłsan elnezett t═le olyan
hirtelen Iejmozdulattal, ahogy a madarak szoktak.
Lłszlo nem ertette, mire celoz.
O, ne tagadd zizegte tomp−tva a hangot a Iinom piros ajkai kĞzćl , tudjuk şgyis, miert
bujkłlsz młr honapok ota Pesten! Hegyes nyelvecskeje kibşjt a szłja kĞzepen, mintha vala-
mi edeset nyalogatna rajta es gyorsan a bal szomszedjłra, Lubiłnszkyra nezett. Lłtva, hogy
az Kanizsayneval Ioglalatoskodik, most mereszebben Iolytatta: Mondd! Nagyon szep? es
kitłgult szemmel: Ugye, hogy az egy kokott!?
De hłt mir═l beszelsz? kerdezte Lłszlo komoly csodłlkozłssal.
O! Te Iarizeus! kacagott vissza Magda es a hangjłban az az ĞrĞm csengett, hogy ═
most illetlen dolgot mondhat, amir═l lełnykłnak nem volna szabad tudnia. ˆtszĞr kellett
csĞngetni, am−g vegre ajtot nyitottłl es nem is mertel vilłgossłgot csinłlni, nehogy meglłssa-
nak valamit, amit az a n═ ottIelejtett.
Most ertette csak meg Lłszlo. A mşltkori lłtogatłsra vonatkozott ez, mikor Peter es Niki
IĞlkerestek akkor este. Haragosan Iordult unokaĞccsehez, ki mellette ćlt az asztal sarkłn tşl:
Te talłltad ki ezt a sćletlenseget?
De Niki csak behşzta a Iejet a vłllai kĞze. Gonoszul vigyorgott, de nem Ielelt. Arra tşl
messze ćlt t═le, hogy kenyszer−thesse. Igy hłt visszaIordult Magdłhoz. E płr pillanat alatt ve-
gigcikłzott az agyłn, hogy ezt az egesz hazugsłgot Niki talłlta IĞl es hogy elmondta nemcsak
Magdłnak, de Klłrłnak is.
Arra a gondolatra, hogy annak az edes, szep, tiszta lelket is beszennyezi ez a haszontalan
Irłter, a Iejebe ment a ver.
Lłm, hogy elpirultłl! sşgta diadalmasan Magda. Na, te igazłn rosszul tudsz tagadni!
Miel═tt Lłszlo vłlaszolhatott volna, hosszş erctłl şszott be kĞzejćk, ezćst oriłshajo, mely-
nek lapos Iedelzeten I▌zĞld es Ieheren tarkłzott sz−vecskek voltak garmadłba rakva, gyĞnyĞ-
r▌ szep etel, mely a menć ĞtĞdik Iogłsłnak Ielelt meg a ,Chaux-Iroid de becasses panache ł
la Norvegienne" c−mzes alatt; mikor pedig ez a Dreadnought visszahşzodott, ket torpedo-dest-
royer, ket szoszos csesze siklott be egymłs utłn. Ezekkel is vegezni kellett. Igy hłt a tłrsal-
głsnak vege szakadt, annłl inkłbb, mert most meg egy kar nyşlt be bort tĞltend═ es s−ri hang
szolalt meg halk titokzatossłggal: ,Merle Blanc 92."
Lłszlo łttekintett Klłrłra, ki kisse IĞnnebb a Principe es WuelIIenstein kĞzĞtt ćlt.
Az asztalt elbor−to ezćstedenyek IĞlĞtt a lełnynak csak a Ieje es a meztelen vłllai lłtszot-
tak. Az ez evi divat nagyon mely ki-vłgłsş esti ruhłt parancsolt.
Lłszlo młr regota, tłn egy teljes eve, hogy nem lłtta volt Klłrłt esti nagy toalettben es ta-
lłn azert t▌nt IĞl neki, mennyire kitelt, megszepćlt. Eddig mindig kisse Iejletlen volt es na-
gyon sovłny. Talłn verszegeny is. Huszonhłrom eves korłig ,bakIis"-szer▌ siheder lełnyka-
kent hatott. Ha rełgondolt pedig gyakran gondolt reł , csupłn beszedes szćrke szemeit lłt-
ta maga el═tt, annyira semmitmondo volt minden egyeb rajta. Es most egyszerre milyen vłrat-
lanul, milyen ragyogoan n═ies lett! Az arca is sz−nesebb, az ajka is duzzadtabban piros. Es a
nyak, a vłll, a mellenek domborodo indulłsa egyIormłn telt, a csecsem═k hşsłnak es az erett
baracknak a teltsegevel, melynek egyenletes halvłnysłga mĞgćl mintha bels═ tćndĞkles ra-
gyogna łt. Nem młrvłny, nem alabłstrom, hanem valami gyĞnyĞr▌ gyćmĞlcsnek el═ Ienyes-
sege. Es a halvłnyan lazacos b═rere az a temerdek ezćst reIlexeket vetett, ahogy a tenger veti
vissza a napsugłrt a benn Ićrd═z═k arcłba, karjłra, şgy tłncoltak zĞldes lobogłsok a Klłra
csupasz vłllłn, a szłja szĞgletenel, az łlla alatt, el- es visszacsşszva rajta a legkisebb mozdu-
latnłl. Ezćstte Iagyott hullłmok IĞlĞtt a modern Anadyomene! gondolta Lłszlo es gyĞ-
nyĞrkĞdeseben elIelejtette az imenti bosszşsłgłt.
Klłra megerezte a tekintetet. Feleje nezett. A szeme rełmosolygott. Tłn azt is erezte, hogy
szepnek talłlja. Az ebed a vegehez kĞzeledett.
A tłrsalgłs młr łltalłnosabb. A kĞzephez kĞzel ćl═k młr łtbeszelgetnek az asztalon.
A magyar politika legşjabb esemenyeit tłrgyaljłk. A Principe, aki tagja az osztrłk Herren-
hausnak, ind−totta meg ezt a temłt:
Igaz-e, hogy a keteves katonai szolgłlat be van jelentve? Nłlunk err═l semmit sem
mondtak!
˙gy kerdi, mintha meg volna sertve, hogy azt nem a csłszłrvłrosban, de Budapesten hoz-
tłk nyilvłnossłgra. Az Ğreg Kanizsay IĞlIigyel. Alig akarja elhinni.
Na, so was! Nagyon Iel van hłborodva. Neki, ki meg a tizenket eves szolgłlat korłban
kezdte a katonłskodłst, ez teljesen megIoghatatlan. Ket ev alatt katonłvł kikepezni egy pa-
rasztot! TĞkeletes abszurdum! Es ezt csak şgy bejelentik a parlamentben! Es ═Ielsege belee-
gyezik?
┼Ielsege bizonyłra legjobban −teli ezt meg! mondja h▌vĞsen Szent-GyĞrgyi, nemi szi-
gorşsłggal.
A kĞzhangulat miatt tĞrtent ez −gy magyarłzza Lubiłnszky, ki ĞrĞmmel hasznłlja az
alkalmat, hogy Tiszłra hłr−tsa a Ielel═sseget. Tisza azt hitte, hogy ezzel łtseg−ti a hadćgyi
javaslatokat. Hłt persze csalodott, es az egesz hiłbavalo volt! Es most elbeszeli, mi tĞrtent a
mşlt penteken, november 18-łn, hangsşlyozva a hłzszabłlyok megserteset.
Kanizsaynak azonban ez tetszik. Diese Tintenschlecker! Diese Bagage! mondja a ma-
gyar ellenzekre es mivel Abłdyra hivatkozott Lubiłnszky, most Błlint Iele Iordul:
Kennst du diesen Tisza? Was ist das Ićr ein Kerl? Ist es ein guter Kerl? kerdezi az ═
parancsnoki orrhangjłn.
Błlintnak nevetnie kellett.
O, igen! Egeszen derek ,Kerl".
Lubiłnszky ezt nem hagyja annyiban. Hosszadalmasan kezdi magyarłzni, milyen oriłsi
hiba volt ez az er═szak. Es hogy nincs młr młs megoldłs, mint hogy a mai kormłny lemond-
jon es ennek łrłn a hatłrozatokat tĞrvenyes−tsek. Eleg nehez volt mindezt indokolni, annłl in-
kłbb, mert olykor nemely mondat kĞzepen egy-egy tłl tolodott melleje. Tejsz−nes Iagylalt
,Bombe Irappe ł la Sumatra" nevezettel, es ismet piskotłk es tortaszeletkek, młskor meg
egy-egy liberiłs kar nyşlt az arca ele es s−ri hangon a Ićlebe sşgtłk: Mont-Chandon Reser-
ve, vagy: Tokaji 1822.
Lassankent az id═sebb IerIiak mind beleptek a vitłba. Kollonich, Szent-GyĞrgyi, s═t meg
WuelIIenstein is, ki pedig eleg messze ćlt, ott Klłrłn tşl. Egyedćl Slawata nem szolalt meg
egyszer sem. Pedig şgy lłtszott, nagyon Iigyel, błr azok belehevćlven, most joreszt magyarul
beszeltek. Az okulłreja mĞgĞtt, Ğsszehşzott szemhejakkal, ahogy rĞvidlłtok szoktak, şgy Ii-
gyelte ═ket.
Magłt erdekli ez a tema? kerdezte t═le a szomszedja, a szep Beredyne. A hangjłban
megvetes csĞngĞtt, bizonyłra azt gondolta: Ezek olyan ostoba IerIidolgok! Slawata hozzł-
Iordult. Vaksi szemeivel belebłmult a n═ melyen kivłgott ruhłjłba, mely nem szorult a vłllł-
hoz, hanem itt-ott a honaljłn, a mellei kĞzĞtt bepillantłst engedett szepseges testenek titokza-
tossłgai Iele.
O, szłmomra olyan ez mind Ielelte a diplomata , akłr k−naiul beszelnenek.
Fanny asszony nevetett. Halk, buja csĞnges▌, kih−vo a nevetese, mintha valami kejes em-
lek miatt kacagna. Olyan volt ilyenkor, mint valami gyĞnyĞr▌ cica; keskeny resek csupłn a
hosszan vłgott szemei, vekonyra elhşzodva a Iinoman −velt szłja, diadalmas macska, ki młr
elIogyasztott szłmos egeret.
Kollonich, ki a legkisebb vitatkozłsnłl dćhbe gurult, młr egeszen vĞrĞs volt. A gyćmĞl-
csĞt k−nłlo komornyikot hevesen eltolta magłtol. Pedig az łllłspontja csak kevesben kćlĞnbĞ-
zĞtt a Lubiłnszkyetol. Csakis abban, hogy ═ azt k−vłnta, ne most rĞgtĞn, hanem csak kes═bb,
ha mindenben rendet csinłlt, ha mindent elvegzett, csak akkor bukjon meg Tisza. Most egye-
l═re tłmogatni kell ebben a ,Rausschmeisser" munkłban.
Igenis! Tłmogatni kell! Most nem kell nezni, hogy kłlvinista! Erre a IĞladatra eppen jo!
Eppen jo!
Kollonichne gyorsan Błlint Iele tekintett. ┼ volt az egyetlen protestłns kĞzĞttćk. Talłn,
hogy a Ierje tapintatlansłgłt leplezze, azert kelt IĞl eppen abban a percben.
Az asztaltłrsasłg IĞlbomlott. Csevegve es eleg hangosan mentek ki az ebedl═b═l, nem az-
zal az ćnnepelyesseggel, amellyel bejĞttek. Csak a cseledek ═riztek meg soha nem vłltozo
młrvłnynyugalmukat.
Feketekłve es Irancia lik═rĞk, whisky es szoda is az anglomłnok szłmłra a kĞnyvtłrban
es a szalonokban.
TereIere mindenIele. Azutłn tłnc gramoIon mellett a zongorateremben.
Beredyne Lłszlo karjłban Iorgott kĞrćl.
Maga jol tłncol mondotta az asszony , kit▌n═ ritmuserzeke van.
Zenesz vagyok Ielelt a Iiatalember.
Milyen erdekes! Zongora?
Az is. Es heged▌.
Csak gepiesen vłlaszolt. Montoriot Iigyelte, ki Klłrłval kering═zĞtt. Hogy belehajol ez
az ember! Ezt nem volna szabad! Ez młr majdnem illetlen!
En enekelek. Mezzoszoprłn mondta az asszony es azutłn şjra:
Tud k−serni eneket?
Talłn. Meg nem probłltam.
Hłt megprobłljuk! mondta Fanny nevetve, a IerIi arcłba nezett es a keze kisse meg-
markolta a vłllłt.
Lłszlo nem Ielelt.
Illetlen igazłn, ahogy az az ember tłncol gondolta. Es milyen egeszsegtelen a sz−ne;
talłn valami betegsege van! Es gy▌lĞlettel nezte, ahogy a Principe a Klłra Ićlehez Iord−totta
azt a pĞttĞmnyi Iekete bajuszłt es sşgott valamit a lłnynak. A lełny IĞlkacagott, aztłn elIord−-
totta a Iejet. A szeme talłlkozott a Lłszloeval es rokonszenvvel mosolygott reł.
Holnapra łthozatom a kottłimat.
Hogyne, jo Ielelt Gyer═IIy, mikĞzben azt gondolta: Be edes es jo ez a Klłra, be szep
es jo...
Sokł tłncoltak. EjIel młr regen elmşlt, mid═n szejjeloszlottak vegre.
Lłszlo egyedćl ment a szobłja Iele. A hosszş Iolyoson csak a Iorduloknłl egett egy-egy
kĞrte.
Ahogy a szolgłlati lepcs═ mellett elhaladt, megpillantotta Szabo komornyikot, ki nehłny
Iokkal IĞljebb łllt a Ialhoz d▌lve. Młr nem volt Irakk rajta, hanem valami szćrke zako. Nyil-
vłn vłrt valakire.
Lłszlo gyorsan vetkezett es leIekćdt. Ekkor IĞlIedezte, hogy tşlsłgos meleg van ebben a
szobłban. Igy nem tudna aludni. Megprobłlt ablakot nyitni, de a młsIel Ğles ablaktłblłkkal
nem boldogult; tłn valami Iortelyuk van. Kisse kinyitotta hłt a gangajtot.
Młr jo ideje visszaIekćdt es eloltotta a villanyt, mid═n a Iolyoso udvar Iel═li ćvegajtaja
megzĞrdćlt. Gyors n═i leptek csattogtak a k═kockłkon, majd halkan vłltott szavakat hallott.
Egy IerIi es egy n═ beszelt.
Csak nehłny szo jutott el hozzł erthet═n:
Nem, nem! Szabo şr! Nem! Igazłn...! En nem vagyok olyan...!
Es egy mely parancsolo bariton:
Ne szamłrkodj! Tudod jol, hogy velem nem lehet... tudod jol...
Csak ennyit hallott, aztłn mindent eltĞrĞlt az łlom.
III.
Kilenc ora volt.
A puskłsok az ebedl═ben gy▌ltek reggelire. Egyenkent jĞttek, ćltek asztalhoz tizenketten.
Eleg rosszkedv▌ mindenki es kialudatlan.
Mind vadłszruhłban persze. Mindenik młs es młs. Megis nyilvłnvalo, hogy ketIele diva-
tot kĞvetnek; ket ellentetes płrthoz tartoznak. Az osztrłkos ,Waldmann"-viselet az egyik
irłny. Ezt Szent-GyĞrgyi kivetelevel az id═sebb urak kĞvetik: a hłzişr, az Ğreg Kanizsay es
Lubiłnszky. Szćrkes lodenposztoban vannak, zĞld hajtokłval, zĞld mellennyel, szarvasszarv-
gombokkal, mind regi, kopott es elny▌tt, a ruha itt-ott meg is Ioltozva b═rrel, ahol kivłsott a
sokesztend═s hasznłlattol. Akłr jobbIele vad═rnek mondhatnłd ═ket, aminek nagyon meg-
Ğrćlnenek, mert ezzel az odon ruhłzkodłssal ═k azt akarjłk hirdetni, hogy minden idejćket az
erd═n tĞltik es hogy ez az egyetlen Ioglalkozłsuk! A Iiatalok kĞzćl csak egy tartozik ehhez az
iskolłhoz: Kollonich Peter, de ═ nem egeszen ortodox, mert rajta a sz−nek nyilvłn Ğssze van-
nak vłlogatva, palaszćrkek es mohazĞldek, es minden holmija şj, ami pedig szĞrny▌ eretnek-
seg!
A młsik irłny az angolos vadłszruha. A legkćlĞnbĞz═bb sz−n▌ s mintłjş skot homespun-
b═l, Ğves kabłtok es ploder nadrłgok. Szent-GyĞrgyi es az iIjabbak −gy ĞltĞznek. Ennel a vi-
seletnel tłg tere ny−lik a Iantłziłnak es az egyeni −zlesnek. Es ezert şgyszolvłn mindenkinek a
jellemet vagy a programjłt tćkrĞzteti az, amibe ĞltĞzkĞdik.
Peldłja ennek Szent-GyĞrgyi Antal. Semmi sem Ielt▌n═ rajta. Egyszer▌nek es igenytelen-
nek nezn═k, es csak ha elemezzćk ruhłzatłnak mely es tĞkeletes harmoniłjłt, csak akkor jĞ-
vćnk rł, milyen legmagasabb kultşrłt es −zlest bizony−t. Mert az nem lehet veletlen, az a
mahonibarna zeke, melyet IatĞrzsszćrke nadrłg Iolytat, nem veletlen a meregsłrga nyakken-
d═nek alig kibukkano pĞttye, mely egyetlen elenk sz−nt t▌z a kabłt ny−lłsłba. Es nem veletlen
a tćkĞrIenyes merev b═rkamłsli, mely meg alłhşzza hosszş lłbszłrainak szigorş vonalłt.
Diszkret es minden lłrmłssłgot kerćl az ĞltĞzkĞdese. Magos, vekony agłrtermetenek nincs
szćksege arra, hogy IĞlt▌nest keressen, −gy, ilyen Iinom Ğsszhangba ĞltĞzve csak egeszben lłt-
juk, nem reszletekben es −gy ═ a legşriasabb mindenki kĞzćl. Az ═ ellentete WuelIIenstein
Fredi, ki tarkabarkłn van vegigkockłzva, akłr egy sakktłbla, mely elindult setłlni es meg a
harisnyłi is Shetland szigeter═l valok, hol piros-kek, zĞld es narancssz−n gyapjşbol kĞtik azo-
kat, szep meanderes rajzokba es csilingel═ bojtokkal. O, ezek gyĞnyĞr▌ harisnyłk! melyeket
nagy utłnjłrłssal szerzett Londonbol. Talłn az angol irłnyhoz tartozik Slawata is, błr ez bi-
zonytalan, mert a ruhłja minden Iantłzia nelkćli, szćrke poszto es a kabłtja łllig begombolva.
Ezert mondja rola a kłprłzatos kćllem▌ WuelIIenstein: ˙gy nez ki ez a bćdĞs ,pemłk",
mint egy rosszIele soI═r! mikor Slawata sarkłban Nikivel a kocsikhoz indulnak.
Vagy egy geplakatos, vasłrnap! gonoszkodik eppen olyan hangosan Niki. Az ilyen
idegen honnan ertene magyarul?! Es nagyokat nevettek a cseh hłta mĞgĞtt.
*
Tizenket Iogat vłrta a szeles, csupa porond udvaron a vadłszvendegeket.
T−z ezekb═l magas, słrga bricska vastag csontş noniuszokkal, melyeket nagy bajszş igłs-
kocsisok hajtanak, kiken meglłtszik, hogy csak nagy alkalmakkor Ğltik Iel a magyar liberiłt.
Ket Iogatot a kastelyistłllo łll−tott ki a borotvłlt kocsisokkal szćrke civilben es nemes poIłjş,
de kisse elnyurgult sĞtet pejlovakkal. Egyik IelIĞdel▌ hinto az Ğreg Kanizsay szłmłra ne
kelljen neki olyan meredek kocsiba IĞlmłszni az ═ nagy testevel , a młsik alacsony kosłrko-
csi, mely a hłziurat vłrja. Ebben ═ nyłron ═zbakok utłn szokott jłrni.
Minden Iogat mellett ket ember łll; az egyik egy napszłmos, ki sz−jas lłdikoban a sok
szłz patront cipeli, a młsik a puskatĞlt═, sajłt jłgere a vendegnek, ha magłval hozta, vagy
szćkseg eseten az uradalom łltal kirendelt vad═r. Ezek viszik a puskłkat. A tĞltenyhordozo
zekejen es a kocsin a lłmpa mellett azonos szłm log. Ez a szłm ismetl═dni Iog egesz nap min-
den Iłcłnhajtłsban azon az łllłson, mely az illet═ vadłsznak ki van jelĞlve, megpedig nem
szłmsor szerint kĞvetkezve egymłs utłn, hanem az l-es mellett akłr a 11-es, a 7 melle a 3-as,
az illet═ hajtłs kĞrćlmenyei, a puskłs kepessegei es el═kel═sege szerint kombinłlva. Ezt a
rendszert JozseI I═herceg kezdemenyezte es legtĞbben łtvettek mint legjobbat, mert −gy min-
denki minden kćlĞn rendelkezes nelkćl mindig megtalłlja az łllłsłt es az embereit. Bizony,
az ilyen nagy vadłszat, kett═s hajtoseregevel, kćls═ ═rsegevel, mely a mez═kb═l nyomja be a
vadat, zsłkmłnyhordo szekereivel, IĞlvigyłzo es szłmolo szemelyzetevel, szłmos lovas h−r-
nĞkeivel olyan tĞkeletes szervezest k−vłn, akłr egy Kaiser-ManĞver.
*
Sietve kocognak a kocsik azon a vegelłthatatlan dupla jegenyeIasoron, mely vegigszeli az
egesz uradalmat. Ny−legyenesen vłg neki az enyhe hajlłsş emelked═knek, sćllyed be a ho-
mokhullłm gĞrbćletebe, hogy onnan IĞlszłlljon ismet a kĞvetkez═ kaptaton. Vegtelen Iasor,
melynek Iłi a messzisegben młr elhalvłnyodnak a reggeli płrłtol, mely ott nyugaton a lłtha-
tłr peremen a Balatonbol szłll IĞl. Szłzholdas tłblłk kĞrnyezik az utat ny−rott krisztustĞvis-
sĞvenyek kĞzĞtt. A tłvolban płros g═zeke IćstĞl. Itt-ott, egy-egy major Ieherlik hosszş ĞkĞ-
ristłllokkal, bereshłzakkal a barna ugarok, a zĞld vetesek sz═nyegei IĞlĞtt. Minden młsodik-
harmadik tłblłnłl a vadak szłmłra derekszĞg▌ remiz, ćltetett erd═cske, melyek mindeniket
kĞzbćl szeles nyiladek keresztezi. T−z puskłs szłmłra łllłs van itt kesz−tve, es kett═ oldalt a
Ilankokon.
A legels═nel a Iogatok megłllnak. A puskłsok elhelyezkednek szłmozłsuk szerint.
Megszolal egy rezkćrt. A hajtok megindulnak. Nem kiłltłssal, hanem Ićttyel hajtanak. Min-
den hajto kezeben vekony deszkłcska van, melyre ket IagĞmb van lłncolva. Kerepel═ hangot
ad ez, ha rłzzłk, melyt═l nem riad meg a Iłcłn, nem csap vissza IĞlĞttćk ijedteben, hanem
el═remegy a vadłszok Iele. Es ez a csĞndes kerepeles kĞzeledik lassan.
*
Durr-durr! Durr-durr, durr! csak ez hallatszik Iolyton es egyetlen szo, mely mindig is-
metl═dik a puskłsok sorłn vagy a hajtok Iel═l: ,Kakas! Kakas! Kakas jobbrol! Kakas
balrol!" Nagy neha az is, hogy: ,tiro!" a nemzetkĞzive vłlt Irancia ,tire-haut"-bol, de ezt
csak a vadłszok kiłltjłk egymłsnak. Es kisvłrtatva belezşg mindebbe a szłrnycsapłsok zaja,
mikor nagy robajjal harminc-negyven Iłcłn bokretłban szłll IĞl es sort▌zkent ropognak a
puskłk.
Es jĞn a kontrahajtłs a tşlso oldalrol, aztłn şjra Iogatokon tovłbb a kĞvetkez═ rem−zhez.
`
Igy Iolyt ez egesz delel═tt, megszak−tłs nelkćl.
Csak a sorrend vłltozott, mely szerint a puskłsok IĞlłlltak.
De ebben is rendszer, megpedig ravaszul kieszelve. A legvaddşsabb łllłsokon mindig Ka-
nizsay generłlis, Szent-GyĞrgyi, Montorio es a hłzişr łlltak. Hogy miert volt egyik łllłs
jobb, mint a młsik, miert repćlt IĞl eppen ott tĞbb Iłcłn, mint młshol, az a be nem avatottak
szłmłra eleg rejtelyesnek lłtszott, tekintettel, hogy ezek az ćltetett erd═cskek teljesen egyen-
l═en s▌r▌k es egyIorma nĞves▌ek.
Megis −gy volt, es ket łllłs kĞzĞtt, melyek el═tt IłcłnIellegek szłlltak IĞl, volt mindig egy
vagy kett═, ahol csak a szomszedbol łtrepćl═ kakasok kerćltek lĞvesre. A titka ennek az,
hogy a hajto sor el═tt łllandoan hłrom-negy tanult ember jłrt, mint az el═csatłrok a Iutball-
nłl, kik teregettek az ide-oda szaladgłlo Iłcłnt es az is, hogy a s▌r▌ben alacsony ciroksĞve-
nyek zegzugosodtak, melyek mint valami tĞlcser, eppen a I═ vendeg ele vezettek a vadat.
Ez −gy van jol, −gy van helyesen. Ment═l tĞbb lĞveshez jut a vadłsz, annłl jobban meg van
tisztelve.
‡m az el═kel═ vendeg nem mindig jo puskłs is. Ez helytłllo Montoriorol, de meg sokkal
inkłbb az Ğreg Kanizsayrol, ki lomhasłgłt meg azzal is tetezi, hogy ket osdi IćstĞs puskłt ho-
zott magłval, amelyekhez h▌seggel ragaszkodik harminc esztend═ ota.
Młrmost: ha a I═vendeg sok vadat elhibłz, ez kłrłra van a ,ter−tek"-nek, ami pedig a hł-
zişr vadłszbecsćletet kepviseli. Ezert hłt şgy seg−tettek ezen, hogy a I═vendegek melle a leg-
jobb Iiatalokat tettek, es Peter megsşgta nekik: Tłmogatni kell ═ket, kćlĞnĞsen az Ğregurat!
Niki, Gyer═IIy Lłszlo es Szent-GyĞrgyi SteIi łlltak tehłt IĞlvłltva a tłborszernagy mel-
lett.
Lłszlo es SteIi diszkreten ,tłmogattłk". Csak mĞgĞtte l═ttek le a młr elhibłzott vagy el-
mulasztott kakast. Niki azonban nem ilyen tapintattal csinłlta. Folyton elebe l═tt!
Az Ğreg generłlis neha meg alig emelte vłllłhoz a puskłjłt, młr esteben volt az a Iłcłn,
amelyet meg akart celozni. Es el═tte is, amikor meg alig kapott szłrnyra az łgak kĞzĞtt, młr
pottyant is vissza; es IĞlĞtte es mellette mindenIel═l; volt olyan madłr nemegyszer, mely
majd hogy a I═vendeg Iejere nem esett!
A ven tłbornok mind mergesebb lett. Az a rettent═ Ićst, mely nehłny lĞves utłn kĞrćlvet-
te, mintha a haragjłnak a gomolygłsa lenne! Az els═ płr hajtłs alatt meg csak morgott, ke-
s═bb młr łt-łtkiłltott Nikihez kemeny orrhangjłn: Nicht vorschiessen!! de az bizony nem
tĞr═dĞtt vele.
A delebed el═tti utolso hajtłskor vegre kitĞrt a vihar.
Az Ğreg Kanizsay akkor a remiz sarkłnłl łllt. Niki a sarkon tşl. Rengeteg Iłcłn repćlt IĞl
Iolyton. Els═bben a tłborszernagy leadott nehłny lĞvest, de mindenikkel elkesett, minden ka-
kas młr bukott leIele, mire elsćtĞtte jo regi puskłjłt. Nem volt młs eredmenye a l═dĞzesenek,
mint az a szĞrny▌ Ićst, amely ═t kĞrćlvette. Hłt IĞladta a hiłbavalo versenyt. Hatalmas szć-
gye es meg hatalmasabb hasa kĞze keresztbełgyazta a puskłjłt es młr IĞl sem emelte, akłr-
hogy kiłltoztłk, hogy ,kakas itt! kakas ott!" hanem csak kłromkodott iszonyş mergeben.
Olyan volt −gy a gomolygłs kĞzepen, mint ,Jupiter Tonnans", az antik zivataristen! Niki pe-
dig a sarkon tşl piII-paII, piII-paII! v−gan szedegette le el═tte a hosszş Iarkş madarakat.
De mikor kijĞttek a hajtok, hłt akkor elkezdte az Ğreg:
So ein Lausbub, so ein Rotziger! es mint egykor a svadronja el═tt, el═szedte azt a sok
vłlogatott szakkiIejezest, mellyel az osztrłk łrmłdiłban a regrutłkat abriktoltłk. Niki ijedten
vedekezett. De csak şgy d▌lt az Ğregb═l a szo. Mindenki csit−tgatta, meg a hłzişr is azzal,
hogy ═ is szidta a Iiłt, megis az Ğreg Kanizsay el nem hallgatott, am−g szusszal b−rta. Azutłn
is meg nagyokat Işjt, akłr a bivalybika, ha megvadul.
Csak Szent-GyĞrgyi nem vett reszt semmiben. Gşnyos, alig eszrevehet═ mosollyal nezte
az egesz jelenetet. ┼ ugyanis angol illem szerint a młs madarłra nem l═tt es a młs ember vitł-
jłba nem avatkozott. ┼ ebben is tĞkeletesen korrekt volt, mint mindig mindenben.
Az Ğregşr hangulata csupłn a vadłszebednel enyhćlt meg. Mert odaerkeztek a Iiatalabb
hĞlgyek, a ven Kanizsay pedig głlłns ember volt.
A szep Beredynet es Szent-GyĞrgyi Magdłt helyezte melleje Peter, es nehłny pohłr bor
utłn a tłborszernagy şr młr v−gan diskurłlt velĞk, s═t visszaemlekezven arra a sok csşI szora,
mellyel elegtetelt vett, Nikihez łtkoccintott az asztalon.
`
A vadłszebed utłn hosszabb kocsizłs, mert a delutłni hajtłsok az uradalom egyik tłvolab-
bi reszen kĞvetkeztek.
Mikor Błlint a kocsijłhoz lepett, Slawata szol−totta meg:
Menjćnk odłig egyćtt. Szeretnek veled kisse beszelgetni es a puskatĞlt═jehez Iordult
eleg Iolyekony magyarsłggal:
ˆn menjen a młsik kocsiba, az enyemhez!
A ket puskatĞlt═ tehłt Ğsszećlt az egyik bricskłn, ═k pedig a młsikon indultak utłnuk.
Nem is tudtam, hogy meg magyarul is beszelsz! csodłlkozott Błlint.
O, keveset! A hetes huszłroknłl szolgłltam es azota is łpolom, amit akkor tanultam. Ne-
ha erdekes dolgokat is hall az ember. Most kłrĞrvend═en elmosolyodott a szemćvege mĞ-
gĞtt. Bizonyłra a tegnapi vitatkozłsra gondolt, vagy azokra a csşIolodłsokra, melyeken
WuelIIenstein es Niki olyan jo−z▌en kacagtak mĞgĞtte.
Reg nem lłttalak. Hogy vagy? Mit csinłlsz? Kłr, hogy kileptel a kćlćgyi szolgłlatbol.
Ez udvariaskodłs utłn komolyabban Iolytatta: Nem! Megsem kłr! Jo, ha Błlint megis-
meri a magyar viszonyokat. Ha megIigyeli, megtanulja. Jo, ha valaki ezt teszi, aki lłtni tud
kćlIĞldĞn iskolłzott szemmel. Igen, ez ertekes. Ertekes a jĞv═ szempontjłbol. Płrtonk−vć-
li vagy, ugye?
Az.
Nagyon helyes. Ma ez a leghelyesebb!
Ne is vegyen akt−ve reszt semmiben. Csak Iigyeljen. Embereket es dolgokat. Es ne csatla-
kozzek sehova. Ez a vilłg şgysem tart młr sokłig!
Błlint IĞlIigyelt. Eszebe jutott, hogy h−re jłr, miszerint Slawata Ferenc Ferdinłnd tronĞrĞ-
kĞs egyik bizalmasa. Ezt csak suttogtłk rola. Most azonban Abłdy bizonyossłggal erezte,
hogy emiatt akart vele beszelni a kĞvetsegi tanłcsos, tłn ki akarja tapogatni, tłn bevinni ═t a
tronĞrĞkĞs tłborłba. Ezert ovatosan Ielelt es bizonytalanul. De oly modon, hogy a młsik Ioly-
tassa a temłt. Vegre betekintest nyerhet a Belvedere-palota m▌helyebe, amelyr═l annyi kalan-
dost regeltek, de melyr═l bizonyosat senki sem tudott.
ˆreg urunk, ugye, nem elhet ĞrĞkke? Iolytatta Slawata halkabban, mert az ember mi-
kor veszelyes dolgokat mond, Ğnkentelenćl mersekli a hangjłt. Nehłny ev, ugye?
Mennyi? Negy-Ğt? Akkor a ,Hoheit" kĞvetkezik. Ezzel kell szłmolni. Ezzel a bizonyos-
słggal. Ferenc Ferdinłnddal. Alatta młs vilłg lesz. Egeszen młs. Igen. Nem ez a korhadt dua-
lizmus, melyhez az Ğregşr annyira ragaszkodik. MegeskćdĞtt reł, hłt persze ragaszkodik!
Az şj uralkodo nem −gert semmit. Nem is Iog. Nincs lekĞtve semmiben. Bizonyos, hogy a
birodalmat şj alapokra Iekteti majd. Igen. A programja młr kesz. Ehhez şj emberek kelle-
nek majd, kik nem kompromittłltłk magukat; akik nem zsirłltłk ezt a bonyolult es hasznłlha-
tatlan rendszert. Hogy mi jĞnne a dualizmus helyebe? Er═sebb kĞzpontos−tłs. Alkotmł-
nyossłg, hogyne. A statisztika igazsłga. A szłmok beszelnek. SzĞvetseges tartomłnyok nem-
zetisegek szerint; egyetlen kĞzĞs birodalmi tanłcsban kepviselve. Oda tartozna minden, ami
Iontos: az egesz penzćgy es a hadsereg meg a haditengereszet. Vagy trialista megoldłs a ka-
tolikus es deli szlłvokkal mint harmadik Iellel. Ez is lehetseges. De bizonyos, hogy ez a mai,
ez elt▌nik. Most egeszen jo, ha Tisza vegez azzal a nagyszłjş magyar ellenzekkel, kell hitel
es kell şjonc, most I═ a hadsereg kiep−tese! Es majd ezzel a sereggel a ,Hoheit" rendet csi-
nłl a tĞbbi kerdesekben mind.
Błlint dermedten hallgatta mindezt. Csak itt-ott tett egy-egy kerdest, egy-egy sz▌kszavş
ellenvetest. Slawata pedig beszelt, beszelt. Bizalmasan beszelt, mert azok kĞzĞtt, kik valaha
is a Ballplatzhoz tartoztak, ez a viszony mindig IĞnnmarad, meg ha ki is lep valaki onnan
akłr a szabadk═m▌veseknel , mintha az a teny, hogy be lettek avatva a siIr−rozłs szent titkai-
ba, ĞrĞk kapcsolatot jelentene szłmukra.
Es Slawata lelkesen vłzolta a ragyogo jĞvend═t:
Akkor nagyst−l▌ politikłt lehet majd csinłlni. ˙r lenni a Balkłnon, esetleg h▌beres ki-
rłlysłgokkal, hova a dinasztia młsodszćlĞtteit helyezn═k el. Valodi nagyhatalommł lenni,
nem pedig mint ma, Europa młsodik ,beteg embere"-kent szerepelni. Hanem parancsolni,
igen! parancsolni! le a Młrvłny-tengerig!
Kocsijuk a celul t▌zĞtt kis erd═cskehez kĞzeledett.
Gondold meg ezeket, Abłdy! Ezekben nagy szerep ny−lhatik el═tted.
Mikor leszłlltak, Slawata meglapogatta a Błlint vłllłt:
Unter uns, natćrlich! mondotta ki a hallgatłs ritułlis varłzsigejet, mikĞzben visszahu-
nyorgatva vaskos płpaszeme mĞgćl, becsatlakozott az ugyanakkor erkez═ dłmacsoport kĞze.
*
A nyiladek menten a puskatĞlt═k es patronhordozok młr a helyćkĞn: a vadłszok is, de ez-
ek kĞzćl a szomszedosak egymłssal csevegnek, m−g a hajtłs megindul.
WuelIIenstein magyarłz valamit. ┼ nagyon szeretett magyarłzni. KćlĞnĞsen a Iiatalab-
baknak. MindenIele tłrgyban csalhatatlan velemenye volt, becsćletkerdesekben, divatkerde-
sekben, vadłszkerdesekben; politikłban is, de ez inkłbb mellekesen es ,şriember ezt teszi"
vagy: `şriember ezt nem teszi!" ez volt az ervelesenek a gerince. 0! Nagyon tĞkeletes −tele-
tei voltak!
Nikinek magyarłzott eppen valamit, mikor a hĞlgyek hozzłerkeztek.
Ne! be szep słrga tĞltenyek! kiłltott IĞl Lubiłnszky Mici a kazettłra mutatva, mely-
nek oszlopos osztłsait słIrłnysz−n▌ patronok tĞltĞttek ki.
Angol patronok! mondotta kĞnnyeden WuelIIenstein. Nem lehet młssal l═ni! Nem
lehet! Ezek a nemet meg osztrłk porok ez mind csak vacak! Csak angollal, csakis angol-
lal! es bizonysłgul maga ele dobbantott az egyik hosszş lłbłval, melyen a tarka bojtok
Ğsszevissza csilingeltek. Minden młssal az ember csak megpiszkolja a vadat.
Talłn nem kockłztatott volna ilyen hatłrozott łll−tłst, ha eszreveszi, hogy Szent-GyĞrgyi
Antal, a tşlso szomszedja łtsetłlt hozzł es a hłta mĞgĞtt łll.
Igazłn? szolalt meg az. Milyen erdekes! Kerlek, nem adnłl kĞlcsĞn nekem egy pł-
rat ezekb═l, hogy megprobłljam; mert en eddig csak osztrłk port hasznłltam es azok utłn,
amit mondasz, ezekkel talłn jobb eredmennyel Iogok l═ni!
Szent-GyĞrgyi komoly arccal, udvarias hangon mondotta ezeket, semmi sem jelezte, hogy
ez csşIolodłs. Pedig az volt. Ugyanis Szent-GyĞrgyi a legtĞkeletesebb puskłs volt az egesz
tłrsasłgban. A legszebb st−lusş. Nemhogy sohasem hibłzott err═l az ilyen klasszisş puskł-
soknłl młr nincs is szo , de minden madara egyetlen lĞvessel pontosan Iejbe volt talłlva.
Nem verg═dĞtt az soha, a tolla sem repćlt, nem is csapkodott, hanem błrmilyen magosrol es
błrmilyen sebessegb═l azonos mozdulattal bukott alł gyĞnyĞr▌ −vben, Ğsszecsukott szłr-
nyakkal, bokolo nyakkal, mintha Iejest ugrana a megsemmisćlesbe. Es a zsłkmłnyłn semmi
ver, csupłn a cs═renel egy-ket csĞppecske neha.
WuelIIenstein kisse kenyszeredetten mondta: Kerlek, parancsolj! De Niki hirtelen el-
Iordult, hogy a kacagłsłt leplezze es gyorsan a nagybłtyjłhoz csatlakozott, ki nyugodt lepese-
vel visszatert a standjłra, kezeben ket słrga patronnal, melyeket şgy vitt maga el═tt, mintha
valami relikviłt vinne.
`
Gyer═IIy Lłszlo młr a helyen łllt, a Montorio jobbjłn, a puskłssor legvegen, mikor a hĞl-
gyek a tşlso oldalon kiszłlltak a hintoikbol. Innen messzir═l Iigyelte, ahogy vegigjĞttek a gye-
pes nyiladekon itt-ott megłllva, diskurłlva. A ket Lubiłnszky lełny es Magda ştkĞzben
csatlakoztak valamelyik vadłszhoz. Csak Beredyne es Klłra jĞttek meg mindig kĞzelebb. El-
hagytłk młr Szent-GyĞrgyi Antalt, WuelIIensteint, el Petert is, a Principe tşlso szomszedjłt.
Persze annłl a Montorionłl Iog megłllni Klłra! gondolta Lłszlo nemi keser▌seggel.
De egyik sem łllt meg ott, hanem mindketten kijĞttek a sarokhoz.
Mennyit l═ttel? kerdezte Klłra.
Elkćldtem a kottłimert mondotta a szep Beredyne , estere talłn młr itt is lesznek.
Itt a sarkon lehet, hogy Iogoly is jĞn mondta Klłra.
Ugye, k−serni Iog, ahogy meg−gerte? szolt Beredyne. Płr percnyi cseveges łllva. Szag-
gatott beszelgetes. Mintha mindenik azt vłrnł, hogy a młsik elmenjen. De młr megszolalt a
jelz═kćrt es a tłvolban megindult a hajtok csĞndes kerepelese.
Klłra behajtotta a patronlłdiko Iedelet es rełćlt. Lłszlo a vadłszszekevel k−nłlta.
Nem Ielelt a lełny , azt nem veszem el t═led. Ez az en helyem.
Az utolso mondatot mintha hangsşllyal mondta volna...
Beredyne alig eszlelhet═ mosollyal elIordult es lassş, imbolygo jłrłsłval łtment
Montoriohoz. Lłszlo Ğnkentelen utłnanezett. Tłn arra gondolt, hogy milyen gyĞnyĞr▌en ĞltĞ-
zik ez az asszony, puha rłncş ,tweed"-ekbe, mely şgy rajzolta kĞrćl hajlekony termetet, min-
den idomait, mintha csak pongyolłt viselne a meztelen testen.
A hajtłs meg messze. A remiz kćls═ oldalłn egy-egy nyşl iramodott ki es menekćlt el a
loheretłblłn. Nemelyik megłllt Iutłs kĞzben, egy pillanatra IĞltornyosodva visszanezett, az-
tłn szaladt ismet kĞnny▌, kenyelmes galoppban, melynel a Iarłnak Ieher Ioltja ćtemesen
szĞkdecselt le s IĞl. Es ment vilłggł.
Csak olykor szolalt meg neha egy-ket lĞves a tşlso sarok tłjłrol. KćlĞnben csĞnd volt.
Az igazłn nem szep t═led, hogy młr annyi ideje Pesten vagy es semmi h−rt nem adtłl
magadrol! kezdte Klłra es rłmosolygott Lłszlora.
A Iiatalember lećlt a vadłszszekere es magyarłzni kezdte. Magyarłzta, hogy vegre beirat-
kozott a zeneakademiłra, ahogy azt młr regen tervezte, hogy megIesz−tett szorgalommal ta-
nul, hogy kora reggelt═l estig, hogy utol kell erje azokat, akik korłbban kezdtek, hogy csak
şgy lehet, csakis ha semmi młsra nem gondol, ha teljesen a munkłjłnak el. Kisse sokat ma-
gyarłzott, tşlzott kĞrćlmenyesseggel. Es minden szava mĞgĞtt Ğnigazolłs csengett, mindenik
arrol szolt: aljas hazugsłg az, amit az a haszontalan Niki terjeszt rola, hogy ═ valami n═ miatt
bujkłl Pesten! Es ismetelte tĞbbszĞr, hogy ═ nem lłt senkit, nem is lłtott a vilłgon senkit,
miota a I═vłrosban van. Hogy pedig miert nem −rt legalłbb? Nem! Nem −rhatott, mert ha −rt
volna, akkor h−vtłk volna es ha h−vnłk... Ha ide h−vnłk, nem tudott volna ellentłllani. Młrpe-
dig dolgozni kell, dolgozni, dolgozni...
Klłra szotlan hallgatta es meg mindig ugyanşgy, olyan rejtelmesen mosolygott. Bizonyta-
lan maradt: elIogadta-e Lłszlo igazolłsłt, vagy hogy hitetlenćl a menteget═dzesen mosolyog.
De kedves volt es josłgos, es megert═nek lłtszott, bolongatott is neha ahhoz a lelkesedeshez,
mellyel az iIjş ember a IĞladatłrol, m▌veszi remenyeir═l beszelt.
Kes═bb sem vilłglott ki, mit gondol, mert mid═n Lłszlo meg akarta kerdezni, hogy ugye
belłtja, hogy −gy kellett tennie, a Peter harsłny hangja zavarta meg ═ket, ki a młsodik
standrol kiłltott łt hozzłjuk:
Lłszlo! Mit csinłlsz!? Tiro! Młr hłrom kakas elment nłlad! es IĞl kellett ugrani es
puskłhoz kellett kapnia es Montoriot is ,tłmogatni" kellett.
Csak az ellenhajtłs kezdeten beszelgettek şjra.
Ugye, maradsz meg płr napig, miutłn elmentek azok? kerdezte most Klłra es a moz-
dulata błr az Ğsszes vadłszvendegnek szolt, de a keze a Principe Iele mutatott.
Sajnos, nem tudok! Ez is nagy mulasztłs, ez a hłrom nap. Megeskćdtem magamnak,
hogy szerda este visszamegyek.
O! maradj legalłbb egy napot! Ilyenkor akkora rumli van! Es jłtszanłl nekem is valamit
tette hozzł kisse kaceran , hiszen nem en vagyok-e a legregibb publikumod?
Most meg er═s maradt Lłszlo. Nem, teljesen lehetetlen!
Emlekszel? A ,Valse macabre"? Azt is en hallottam legel═szĞr. Pedig akkor meg bakIis
voltam!
Igaz, a ,Valse macabre"...
Egymłsra neztek. Kisse hosszan neztek egymłsra... A legben valahonnan eles csiripeles.
Fogoly! kiłltottłk valahonnan.
Lłszlo Ielejćk ugrott a puskłval, a szelvesz gyorsasłgş madłrcsoport Iele. Sietve duplł-
zott kĞzejćk, kettehajolva, mintha alłjuk bşjna es Iegyvert vłltva, meg ket lĞvest hłtra, mikor
łtsćv−tett IĞlĞttćk a csapat. Hłrom Iogoly csapodott a IĞldre, nehłnyat bukdłcsolva a szĞrny▌
sebessegt═l, mellyel levłgodtak.Egyik eppen a Klłra lłba ele esett.
A lełny lehajolt erte es IĞlvette. Egyik tenyereben tartotta es a młsik Iinom keszty▌s keze-
vel vegigsimogatta.
Be szep. Es semmi ver. Mintha csak aludna! es szłjłhoz emelte es a madłr puha tollş
szćrke begyebe belecsokolt lassan, mosolyogva es sokszor, mikĞzben Lłszlora nezett.
Nezd! Ez be Iurcsa! es enyhen beleIşjt a pihes tollak kĞze, melyek csiklandozva lo-
bogtłk kĞrćl a szłjłt. Volt valami Ğntudatlanul buja e keres═ mozdulatłban, a csokhoz
szejjelny−lo ajkain, kerdez═ szemeiben.
De a IłcłnIellegek megindultak. Dolgozni kellett. Kiszedni kĞzćlĞk a kakast. MegIelelni a
vadłszvendegi kĞtelessegnek.
Mikor beIejez═dĞtt ez a hajtłs is, a lełny nyugodtan es szo nelkćl ellepett Lłszlo mell═l.
Becsatlakozott a tĞbbi hĞlgyek kĞze. Lłszlo meg ott maradt a helyen. Hosszabban maradt ott.
A tĞlt═je es a patronhordozo a vadat szedettek Ğssze a kisereglett hajtokkal. Ide esett egy ka-
kas! Ott meg kett═ van, ott a bokron tşl! Az a Iogoly is a mienk! Es buzgolkodtak na-
gyon, mert minden puskłs melle beosztott ember annak a dics═seget szereti szolgłlni, aki
mellett łll es şgy ═rkĞdik a zsłkmłnya IĞlĞtt, mintha maga l═tte volna.
Gyer═IIy nem tĞr═dĞtt semmivel. Szotlan łllt a helyen. Az emberek azt hittek, talłn a va-
dat szłmlłlja, melyet lłbaihoz raktak sorba. Pedig ═ mindezt eszre sem vette. Kisse magasan
vert a sz−ve.
Az esteled═ leg mintha tele volna valami titokzatos illattal...
*
SĞtet este lett, mire hosszş dĞcĞges utłn visszaerkezett a tłrsasłg a kastelyba.
B═seges tea a szalonokban.
De nem sokat maradtak egyćtt, mert ĞltĞzkĞdes c−men mindenki ĞrĞmest vonult vissza a
szobłjłba, leven Iłradsłgos dolog egy ilyen nagy vadłszat.
IV.
‡gnes hercegne korłbban keszćlt el a toalettjevel, mint azok a hĞlgyek, kik a vadłszaton
reszt vettek, mert ═ młr a tełhoz estere IesćlkĞdve jĞtt es csak ruhłt kellett cserelnie.
Mondja meg Klłra hercegn═nek, hogy jĞnne be hozzłm, mihelyt keszen van! szolt a
nemet komornłjłnak, mikor beIejezte az ĞltĞzkĞdest. A komorna elsietett. ‡gnes hercegne
egyedćl maradt a hłloszobłjłban.
Lećlt annak a kerevetnek eppen a kĞzepere, mely a dupla meret▌ łgy lłbłnłl vonult vegig.
Err═l a bştorrol kormłnyozta a csalłdjłt. Ide szokott mindig ćlni, ha a Ierje vagy a gyermekei
valami bosszşsłgot okoztak neki. Ide idezte ═ket maga ele. Bizonyłra csak Ğnkentelen vłlasz-
totta mindig ezt a helyet, talłn mert erezte, hogy −gy mereven ćlve a kĞzepen a hosszş pamlag
atlaszsivatagjłval ketIel═l, ez alłhşzza az ═ tekintelyet es vele szemben a vłdlott, az csak va-
lami kĞnny▌ szekre helyezkedhetik, esetleg łllhat, vagy jłrkłlhat el═tte, de ═ mindenkeppen
el═nyben van ebben a kĞzponti es meg nem kĞzel−thet═ hadłllłsłban.
Vłrt. Vłrakozłsłban vegiggondolta azt a celtudatos munkłt, amellyel el═kesz−tette mosto-
halełnyłnak az iIjş Montorioval valo hłzassłgłt. Vegiggondolta, hogy młr tavaszkor, a
derby-ideny el═tt, melyre Becsbe utaztak błlozni, hogy młr akkor egy barłtn═je ştjłn meg-
pend−tette e gondolatot a Principe anyja el═tt es hogy azt a garden partyt a Kollonich-palota
kertjeben, mely olyan szepen sikerćlt, azt is azert rendezte, hogy Montorione el═tt, aki szćle-
tett Bourbon-Modena, bebizony−tsa az ═ egyenrangşsłgukat a becsi tłrsasłgban, meg az
,Olymp"-pal szemben is, ahogy a legIels═bb, młr majdnem Iejedelmi kĞrt neveztek ott, mely-
ben csak a Gotha-HoIkalender Abteilung II-beli csalłdok szerepeltek es azok se mind. Sokba
kerćlt ez a kerti ćnnepely, amely miatt a palota Iogadotermeit, melyeket a Sina nagymama
ideje ota meg nem nyitottak, IĞl kellett Iriss−teni, parketteket rendbe hozni, modernebb kenye-
lemr═l gondoskodni es a kertbe villanyt vinni mindenIele es rengeteg virłgot, hogy minden
tĞkeletes, minden nagyszer▌ legyen. De nem sajnłlta a kĞltseget, melyert a Ierje a jo Louis
Kollonich, ahogy Becsben h−vtłk bizony kisse zsimbelt. ‡gnes hercegne nem sajnłlta azt az
eleg tekintelyes Ğsszeget, mert ezzel szemlłtomłst javult a poz−cioja es az ,Olymp"-beli dł-
młk młr nem hordtłk olyan magasan az orrukat, ha vele beszeltek. A kerti estely utłn pedig
maga a Montorio mama hozta szoba a Iia hłzassłgłt Klłrłval.
Azota s▌r▌n leveleztek egymłssal. Egymłsnak dicsertek a młtkajelĞlteket, anyagiak irłnt
pedig Kollonichne tudomłsara hozta Montorionenak, hogy błr Klłrłnak elhalt anyja reven
alig van valamije, de a jo ,Louis" lenyeges hozomłnyt ad vele rĞgtĞn, kiadja a tĞrvenyes re-
szet a hłzassłgkĞteskor azonnal. Ez utobbit persze csak a kĞzvet−t═ barłtn═ ştjłn kĞzĞlte,
mert ments Isten! egymłsnak penzr═l kĞzvetlen soha nem tettek eml−test, hanem csak jel-
lemr═l, josłgrol, jo nevelesr═l, egeszsegr═l, szerelemr═l es szepsegr═l irkłltak.
Igy jutottak megegyezeshez. Es ennek a megegyezesnek eredmenyekeppen h−vatott meg a
Principe, ki egyłltalłn nem volt vadłszember, a simonvłsłri Iłcłnvadłszatra. Vele rendben
van a dolog, akłr mindjłrt elmłtkłsodhat.
Es most mi tĞrtenik? Klłra nem Ioglalkozik az iIjş Montorioval!
Tćntet═leg nem Ioglalkozik vele. Ma egesz nap nem kereste IĞl a standjłn. Pedig ‡gnes
hercegne nagyon vilłgosan megmondta mostohalłnyłnak, hogy ═miatta jĞn hozzłjuk ez a
kedves Iiatalember. Mindenkihez csatlakozott a lełny, csak a Principehez nem. Es ez mindent
elronthat, ez mindent elront!
Ha ez −gy megy tovłbb, a v═legenyjelĞlt elutazik azzal a benyomłssal, hogy a lełnynak
nem tetszik. Szep nevevel, vagyonłval, kit▌n═ kćlsejevel kĞnnyen talłl az młs menyasszonyt!
Es akkor vege, vege a szep tervnek.
Ezert h−vatta magłhoz Klłrłt. Figyelmeztetni kell, miel═tt nem kes═. Most sem Iogja meg-
mondani neki, milyen tĞkeletesen el═ van kesz−tve minden (az ilyet a lełnyok nem szeretik!
Nem! Hadd legyen valami kis regenyesseg is!), de meg kell neki mondani, milyen kĞnnyel-
m▌seg, ha elszalaszt egy ilyen minden tekintetben kit▌n═ Ierjet.
Es ebben igaza volt ‡gnes hercegnenek. Hiszen młst, mint jot, megIelel═t, kit▌n═t ═ soha-
sem k−vłnt volna Klłrłnak, kit eppen şgy szeretett, mintha sajłt gyermeke lenne. De eppen
ezert okvetlen IĞl kell lepnie.
*
Az ajto kiny−lt. Klłra bejĞtt: Irissen mosdva, dekoltłlt ruhłban, joszagşn, rozsasz−n▌en.
Parancsoljon, mama! mondotta es lećlt a szemben lev═ szekre.
┼ is nagyon szerette a mostohaanyjłt. Edesanyjłt, ki akkor halt meg, mikor ═ szćletett, so-
sem ismerte. Meg ketesztend═s sem volt, mikor atyja młsodszor hłzasodott es legregibb em-
lekeiben ez a szep barna asszony volt az ═ mamłja, ki błr nagy tekintelyt tartott, de josłgban,
melegsegben mindig tĞkeletes irłnta, talłn vele elnez═bb is, mint a maga gyermekeivel.
Edesem! Ha haragudott, mindig ezzel kezdte ‡gnes hercegne. Edesem! Miert ha-
nyagolod el Montoriot? De igen! Ez şgy van. Ma egesz delutłn kerćlted.
En nem kerćltem, mama, csak veletlen... igazłn... igazłn... nem is tudom, hogy łlltam-e
vele standon, vagy sem.
Most kisse habozott es lłtva a rełszegzett szigorş szemeket, a Iolytatłssal młr meghazud-
tolta magłt:
Ebed alatt şgyis a szomszedja vagyok, gondoltam, ez igazłn eleg...
A szomszedja vagy, mert −gy rendeztem. Igy rendeztem, pedig Antal błtyłd rossz neven
is vehetne, hiszen igazłban Magdłt illetne meg az a hely, nem a hłzikisasszonyt. Ezt persze
Montorio is tudja es ezert annłl sşlyosabb, ha magadtol IĞl nem keresed, ha magad nem Iog-
lalkozol vele. Teny az, hogy a vadłszaton tćntet═leg elkerćlted. Itt egy kis szćnetet tartott,
aztłn Iolytatta:
Igen. Tćntet═leg. Mindenkihez odałlltłl, mindenkihez! Meg a Lacihoz is! Igazłn ab-
szurdum! Meg a Lacihoz is egy dupla hajtłsban, mikor Montorio eppen a szomszedja volt!
Lehet-e ennel nagyobb tćntetes? Nyilvłnosabb sertes?! Eppen azt az embert Iumigłltad, aki
miattad jĞtt ide, aki miattad kerte, hogy az atyłd megh−vja!
A lełnynak kisse elsĞtetćltek tengerszćrke szemei.
Az a gaz Niki! Biztosan az spionkodott utłnam! gondolta es emlekeben IĞltłmadtak
gyermekkorłba visszanyşlo serelmei; młr akkor is łrulkodott ez a kĞlyĞk a nevel═neknek es
a mostohaanyjłnak. Ezek a regi serelmek ĞsszeIolytak most a maival es megkemeny−tettek
hangjłt.
Minden lepesemet... de itt megakadt; azt a szot: ,kemlelteted", młr nem merte kimon-
dani, ezert şgy Iolytatta: Minden lepesemet nem gondolom annyira meg.
Egy kurta pillanatig Klłra habozłsa alatt mintha viharIellegek tornyosultak volna kĞzejćk,
de a mondat vege eloszlatta ═ket.
‡gnes hercegne szłrazon Ielelte:
Azert kell, hogy en helyetted is gondolkozzam.
De most hangot vłltoztatott. A szigorbol eleg volt. Ennyi kellett. Lłssa a lełny, hogy ═t
nem tarthatja bolonddł. Mostantol tłrgyilagosan, josłgosan kezdett beszelni. Magyarłzta, mi-
lyen k−vłnatos vłlasztłs lenne Montorio. Elmondta reszletesen, milyen rendes ember, nem
korhely, nem kłrtyłs; maga vezeti azt a nagy erd═uradalmłt Krajnłban; gyĞnyĞr▌ poz−cioja
Becsben, a Herrengasseban oriłsi palota; es kĞzeli rokonsłgban van a legel═kel═bb csalłdok-
kal, az egesz ,Olymp"-pal, az anyja igazi Bourbon, meg nem is morganatikus hłzassłgbol. A
koruk is mennyire talłl, Montorio harmincket eves. Az eletben ritkłn akad ilyen szerencses,
mindenben megIelel═ parti. Az atyłd b═segesen dotłlna teged, hogy ne Ićggj mindenben a
Ierjedt═l. Minden a legszebb, a legjobb! Legels═ asszony lehetnel Becsben!
Szćnetet tartott. Vłrta a lełny vłlaszłt.
Az IĞlłllt. Kisse elIordult. Płr lepest tett oldalvłst. Lłtszott, hogy valami ellenervet keres.
Igen, mama. Ez mind igaz. Hogyne. Hanem... hanem azert megis... megis... nem tu-
dom...
Mi az, hogy: nem tudod?
Megis valahogy... valahogy nem... valahogy nem vłgyom erre...
Miert nem?
Nem! Valahogy... es most szeles karmozdulattal, szejjel-mozgo vekony ujjaival mint-
ha a helyes szot keresne a leveg═ben: Valahogy... valahogy nem erdekel.
‡gnes hercegne megvet═leg IĞlvonta meg mindig szep, de kisse młr gazdagon płrnłzott
vłllait.
Nem erdekel? Miert ne erdekelne?! Nagyon eległns, jo kćlsej▌ Iiatalember. Mi kell
tĞbb? Es rładłsul meg szerelmes is beled!
Igen. Talłn. De valahogy nem... nem erdekel! ismetelte Klłra. Nyilvłn Ğrćlt, hogy ezt
a szerencses kiIejezest megtalłlta.
Ez Iurcsa! Nem is termeszetes egeszseges Iiatal lełnynłl. Es most vłratlan gyanş je-
lentkezett, amely megmagyarłznł a lełny indokolatlan ellenłllłsłt: Mondd! Nem vagy te
tłn szerelmes valakibe? ... Mert csak akkor ertenem...
O! Dehogy mama! Hova gondol! Ielelt sietve Klłra, majd hogy jovł tegye a gyanşsan
gyors vłlaszt, hozzłtoldta lassabban: De en nem szeretnek... nem tudnek hatłrozni nem
most nem ilyen hirtelen, ugye? Ez megis nagy elhatłrozłs!...
Hłt persze, hogy nem kell hatłroznod meg. Hłt persze! De addig is Ioglalkozni kell
vele, kisse kitćntetni, melegen tartani. Azt talłn nem kell magyarłznom, hogy csak akkor
Iog deklarłlni neked, mikor te akarod. Ez csak rajtunk, n═kĞn łll! es halkan nevetett n═s-
tenyIĞlenyesseggel. Aztłn IĞlłllt. Odalepett mostohalłnyłhoz es megĞlelte. A hangja meleg
es simogato lett:
Nezd, Klłrłcska! En csak a legjobbat akarom, ha mindezt mondom. Meg kell Iontolni
azt is, hogy ilyen szerencsed nem egyhamar akad a Iiatalemberek mai nap nehezen hłzasod-
nak, nagyon meg vannak młr ravaszodva es ha elszalasztod! ... młr huszonhłrom eves mşl-
tłl, ideje, hogy Ierjhez menj. Vagy nem şgy van, Klłrłcska?
Utolso szavaibol, melyeket vontatottan ejtett, a tudo asszonynak eleslłtłsa szolt. Enyhen,
de sokatmondolag kacagott is hozzł.
A lełny melyen elpirult, de nem Ielelt.
Hłt ugye −gered, hogy Ioglalkozol vele?
Jo, hłt meg−gerem! es Klłra megcsokolta a puha, domborş kezet. Az ajtobol meg
visszaszolt:
De csak ennyit −gerek! Csak ennyit! nem tĞbbet! es keze a kilincsen.
Az atyłd is ezt nagyon, nagyon k−vłnja! szolt utłna Kollonichne.
A lełny kiment.
Az a vegs═ mondat, amelyet hallott, egy pillanatra elrontotta a hosszş tłrgyalłs egesz
eredmenyet. El, mert ═ tudta jol, hogy az apja mindig azt teszi, amit a neje akar es evek ta-
pasztalata bizony−totta legutobb az a becsi garden party is , hogy csakis az tĞrtenik, amit a
mostohaanyja elhatłrozott. Es tudta azt is, hogy az apja nagyon merges tud lenni, ha ellenke-
zik azzal, amir═l azt hiszi, hogy az az ═ akarata.
Miert kell mindjłrt a papłval Ienyeget═dzni? mondotta magłban es lłzongva indult le
a lepcs═n. Mire azonban leert, meggondolta, hogy ═ vegćl is nem −gert egyebet, mint hogy
kisse honorłlja a Principe udvarlłsłt Ezzel ═ nem kĞti le semmiben magłt, ezzel nem vet
nem! Nem vet senki ellen!
Azon a napon kisse IlĞrtĞlt is a ker═jevel es a kĞvetkez═ ket napon tĞbbszĞr a partnere
volt a hajtłsok alatt. Tovłbb azonban nem engedte jutni azt a dolgot.
*
A harmadik vadłsznap delutłnjłn az egyik remiz szelen ćlt Błlint. Eleg nyugodalmas
stand ez. A legtĞbbszĞr ilyent osztottak neki, tekintve, hogy kĞzeli rokon a hłziasszony mł-
sodunokatestvere es csak kĞzepes josłgş puskłs, kinek tehłt nem lehet igenye vaddşs łllłs-
hoz; viszont młs ,I═vendegek tłmogatłsłt" sem k−vłnjłk t═le.
CsĞnd volt kĞrćlĞtte.
Błr tłvolban a hajtok hevesen zakatoltak a lłncos Ialabdłkkal, zĞrg═ leceikkel, erre nem
rĞpćlt semmi, hanem a tşlso szłrny Iele sereglett a Iłcłn, hol olyan puIIogłs Iolyt, akłr vala-
mi csatłban. Itt csak egy-egy Ğreg es bĞlcs kakas settenkedett a ciher kĞzĞtt, ki młr nagyo-
kos es tapasztalatbol megtanulta: sosem szabad arra szaladni, amerre kergetik es legbiztosabb
dolog sosem hagyni el a IĞldet. Ketten-hłrman ott jłrkłltak Błlint el═tt, kikukucskłltak a s▌-
r▌b═l, nyşjtogatvłn smaragdzĞld nyakukat es lestek a legjobb alkalmat, mikor majd gyalogo-
san łtmenekćlnenek a tşlso bozotba.
Młskor sem volt nagyravłgyo vadłsz Błlint, de most ĞrĞmere volt, hogy nyugalomban
maradhat es elgondolkozhat.
Nagyon megzavartłk ═t azok a kĞzlesek, amiket Slawata mondott neki a tegnapel═tti ko-
csizłskor. Ha azota egyedćl maradt, mindig ezek a kerdesek jelentkeztek el═tte, vłlaszt, dĞn-
test kĞvetelve t═le. Mindig ugyanazok a kerdesek, azok a meglep═, veszhordozo dolgok!
Tehłt valo mindaz, amit a tronĞrĞkĞsr═l suttogtak! A regi magyar alkotmłny letĞreset
tervezik a Belvedere-palotłban.
A program hogy is volt? igen: Er═sebb kĞzpontos−tłs... kĞzĞs birodalmi tanłcsban...
SzĞvetseges tartomłnyok... nemzetisegek szerint, a statisztikai szłmarłnynak megIelel═en...
Es mindez miert? Mi celbol? Azert, hogy azutłn ,nagyst−l▌ politika a Balkłnon" lehetseges
legyen, nagyst−l▌ politika a mi bakłinkkal, a mi adogarasainkkal, a mi verćnkkel ezzel h▌be-
res kirłlysłgot szerezni a dinasztiłnak le a Młrvłny-tengerig! Ezert?!
Es ezert hadd szerezze meg Tisza a hadsereg teljesebb kiep−teset, hogy majd annłl jobban
lehessen ,rendet csinłlni"? annłl kĞnnyebben rełnk er═szakolhassłk ezt az şj rendet? Es ha
emiatt nepszer▌tlen lesz Tisza? Annłl jobb. Egy akadłllyal kevesebb! Ezek a gondolatok
tertek Iolyton vissza, ha Błlint azota egyedćl maradt.
Eddig ott a kepvisel═hłzban mint płrton k−vćli szemlel═je annak a megşjult technikai
obstrukcionak, hallgatoja annak a sok szonoklatnak roppant oktalannak talłlta az ervelesć-
ket, ćresnek azt a sok hangzatos szolamot, mely az ellenzeki ,harcosok" szotłra volt es undo-
rodott attol a mindig mesterseges IĞl-hłborodłstol, mondvacsinłlt meglepetest═l es ĞrĞkĞs
zajongłstol, mely mind csupłn płrterdeket es płrtszeszelyt szolgłlt, attol a sok m▌Ielreertes-
t═l es m▌dćht═l, melyet az ellenzek sz−nlelt, akłrmi becsćletes indokkal ervelt Tisza minisz-
terelnĞk. KćlĞnĞsen amaz utolso esti gy▌lesnek az emleke hatott Abłdyra, mikor olyan
nyilvłnvalo lett, mennyire alakoskodłs a szerepćk. Az a m−melt ,vihar" a terem kĞzepen, a le-
veg═be dobłlt papirosaival, ez hatott rł şgy, hogy onnan eltłvozva azon gondolkozott, vajon
ne lepjen-e be abba a płrtba, mely a sok hiłbavalo beszednek es id═rablo okvetetlenkedesnek
egyszer s mindenkorra veget akar vetni. Ebben a meg meg nem erett elhatłrozłsłban meg
er═s−tette az a hiş eszmecsere, melyet itt Simonvłsłron Louis błtyja, Lubiłnszky es WuelI-
Ienstein Iolytattak az els═ ebedkor, ez a nyilvłn csak irigysegb═l es nagyşri antipłtiłbol
Iakado kritizłlłs.
Mint kćlIĞldi viszonyokkal ismer═s ember, ki a tĞbbi łllamok Iokozodo Iegyverkezeser═l
tudott, igazat adott azoknak, kik a hader═ modernizłlłsłra tĞrekedtek.
Most azonban Slawata bizalmaskodłsa reven megvłltozott el═tte a kep.
Mintha mind a ket oldal Ğntudatlanul harcolna, mert az egyik oldal, Tisza, a hadsereg kie-
p−teseert kćzd, amelyet a jĞvend═ csłszłr majd ═ellene Iog hasznłlni es a młsik oldal, az el-
lenzek, aki oktalan ervekkel es naiv celokkal kardbojt, vezenyszo , de ĞsztĞneben helyesen
erzi, hogy vegs═ veszely Ienyegeti az alkotmłnyt, ha nem is kĞzvetlen kĞzelben, de eleg kĞ-
zeli jĞv═ben. ,Kaiserlicher Staats-Rath", ,birodalmi tanłcs" hol is talłlkozott ═ młr ezzel a
Iogalommal?
Es eszebe jutott, hogy egy alkalommal a nagyatyja beszelt neki err═l. Bach probłlkozott
młr ezzel talłn 1852-ben. Egyes magyar IerIiakat, kik a Batthyłny-kormłny lemondłsa utłn
nem kĞvettek Kossuth Lajost, tudtukon k−vćl kinevezte a Staats-Rathba. KĞzĞttćk Abłdy Pe-
tert is.
┼ azonnal visszakćldte a neki kezbes−tett płtenst. Ferenc JozseI, az akkor meg Iiatal csł-
szłr, nagyon megharagudott ezert es csak sok ev elmşltłval, a koronłzłs el═tt bocsłtott meg
neki. Ez egyike volt azoknak a keves adatoknak, melyet az Ğregşr veletlenćl elmeselt
magłrol. Most is hallotta a hangjłt, ahogy nevetve toldta hozzł: Becsben sosem ertettek
meg, hogy mi azert vonultunk vissza, mert Vilłgost el═re lłttuk, nem pedig az osztrłk kedve-
ert! Igen! Akkor młr megprobłltłk ezt. Es Schmerling, az is az oktoberi diplomłval
1861-ben, az pontosan ugyanazt probłlta: ,birodalmi alkotmłnyt"! Bachnak, Schmerling-
nek a hazajłro lelke tłmad-e most IĞl, şj alakban, şj kćzdeseket, şj nyomorşsłgot hozni?!
Statisztikłra alap−tani mindent, puszta szłmokra, o, milyen egyszer▌! Iroasztal mellett egy
ora alatt szłmokkal meg lehet oldani mindent. TĞnkre is tenni mindent. Megoldani, igen! Ha
az ember egyetlen t−pusş gep volna, ha ezer kćlĞnbĞz═ egyeni tulajdonsłg, tĞrekves, szenve-
dely es trad−cio nem tenne kćlĞnbĞz═ve az embert, ha szłzados iskolłzottsłg egyik vagy mł-
sik teren nem tenyesztett volna ki młs-młs tehetsegeket, ezernyi szłlłt az łllamIenntarto
vagy łllambonto hajlamoknak.
A Balkłn nepeivel megnĞveszteni a Monarchiłt?! FĞlhizlalni vele szłzmillios birodalom-
mł, Ğsszehajtani egy karłmba a legkćlĞnbĞz═bb mşltş es kultşrłjş nemzeteket, es akkor azt
hinni, hogy az er═t jelent, nem pedig gyĞngeseget?! O, hogyne! Sok-sok katonłt lehetne so-
rozni, de a dinasztiłkat nem szuronyok tartjłk IĞnn, hanem szłzados hagyomłny es tłrsadal-
mi ezer meg ezer kapcsolat. Ez majdnem olyan ═rćlet volna, akłr Miksa I═herceg mexikoi
csłszłrsłga!
Akkor, ott a kocsin annyira meglepte, amit Slawata mondott, hogy semmi erdembe vłgot
nem tudott vłlaszolni. Es bosszankodott ezen, annyival inkłbb, mert egyik hiłnyossłgłnak
ismerte, hogy ritkłn tudott valamire azonnal Ielelni es mindig csak utolag jutott eszebe az,
amivel visszavłghatott volna.
Most pedig, itt a hajtłs sarkłn ćlve, mindez milyen plasztikusan jelentkezett! Nem szavak
lassş egymłsutłnjłban, melyek mint a mozaik egyes kĞvei, aprłnkent alak−tjłk a mondatokat,
hanem egeszben, ahogy a Iest═ kepzeli el a kepet, minden melysegevel, sz−nevel, ĞsszeIćgge-
sevel keszen...
*
Maga şgy ćl itt, mint az a Rodin-szobor, a ,Penseur", eppen şgy! kacagott egy n═i
hang. A szep Beredyne łllott mellette.
Błlint megk−nłlta a vadłszszekevel.
Megzavartam erdekes gondolatait? Haragszik? kerdezte az asszony, elIogadva a sze-
ket.
O, rettenetesen! treIłlt vissza Abłdy es mivel most vette csak eszre, hogy az els═ haj-
tłs bevegz═dĞtt es immłr a kontrłra kell vłrni, hłt letelepedett a szep Fanny melle.
Ezt nem ok nelkćl kerdem. Maguknłl, erdelyieknel, az ember sohasem tudja, mikent Io-
gadjłk. Ismet kacagott es Błlint ellenvetesere kisse komolyabban Iolytatta: De igen, ez
şgy van! Maga azt nem tudja, de en jol lłtom, hogy młsok maguk, mint az itteniek. Egyenib-
bek talłn, nem olyan egyetlen modiibol ĞntĞttek, mint az idevalo embereket, legalłbb a mi
kĞrćnk embereit es... es nem olyan bizonyos, hogy ki mire es hogyan reagłl.
Talłn a medvekkel valo szorosabb kapcsolataink...
Lehet. Medve? Az egeszen rokonszenves Irłter is lehet, egy olyan jo, kicsit lomha med-
ve! De nem, nem ez! Magłt es Gyer═IIyt, młs erdelyit en şgysem ismerek, en nem ilyennek
lłtom, inkłbb valami szorakozottabb łllat...
Talłn majom? Az a legszorakozottabb! treIłlt a IerIi.
Nem. Inkłbb valami solyomIele, aki messze nez, mindig messze... valahova el... es nem
lłtja, ami kĞzel van...
Igazłn? Ez młr sokkal erdekesebb! Es mi van kĞzel? Fanny gyorsan Ieleje vłgott a sze-
mevel:
O! En ezt csak şgy a leveg═be mondom! Es kĞnnyeden csevegett tovłbb, łtszĞkdĞsve
treIłsan młs-młs tłrgyakra, tłn hogy elterelje az iment mondottak ertelmet.
Kakas! kiłltottak a młr kĞzeli hajtok a s▌r▌b═l. Kakas! Błlint IĞlugrott puskłsłn.
Leszedett nehłny IĞlIele igyekv═ madarat, egy płr nyulat is az şton bukIencezve lel═tt, az ol-
dalvłst es═ reten.
A hajtok kijĞttek.
Vissza kellett menni a tşlso vegen łllo kocsikhoz.
M−g Błlint a vadat Ğsszeszedette es belebşjt a bundłjłba, a tłrsasłg tagjai młr jol elhalad-
tak. A ket Lubiłnszky lełny es Lłszlo złrtłk be a sort.
Ez a Gyer═IIy ugye unokatestvere? szolt most a szep Beredyne. ˙gy volt, hogy k−ser
engem enekhez tegnap, en el is hozattam a kottłimat, de aztłn ez valahogy elmaradt. Mind a
ketten elIelejtettćk.
Ez igazłn hallatlan mulasztłs t═le! Meg Iogom neki mondani...
Dehogy! Ne szoljon, semmi Iontossłga sincs, csak eppen eszembe jutott, mivel ott megy
el═ttćnk. Es meggyors−totta a lepeset a kiĞzĞnl═ hajtok kett═s sorIala kĞzĞtt.
Abłdy mĞgeje jutott. FĞlt▌nt neki a n═ Iurcsłn imbolygo jłrłsa, mellyel a lłbait pontosan
egymłs ele rakta. Egyetlen sor lłbnyom maradna utłna, ha hoban jłrna gondolta , eppen
mint a vadmacska nyoma, igen, eppen olyan volna.
*
A hazateres utłn a nagy vĞrĞs szalonban Błlint Lłszlohoz lepett:
Visszamegy ma este?
˙gy tervezem. Fel t−zkor indulva elerem az ejjeli koIavonatot.
Kisse bizonytalanul vłlaszolta ezt es a szeme nem Iordult a kerdez═ Iele, hanem arra a płr-
ra volt szĞgezve, Montorio es Klłrłra, kik a terem vegen tełztak, ketten, egy kanapen.
Klłra vłlasztotta ezt a helyet, hova mostohaanyja jol lłthatott a młrvłnyszalonbol, lłthat-
ta, hogy ═ milyen szepen engedelmes.
Mert a Fanny groIne szoba hozta nekem az ═ enekleset. ˙gy lłtom, kisse aprehendłl,
amiert tegnap elmaradt. Tłn szolj hozzł płr szot err═l...
Jaj, igaz! Teljesen kiment a Iejemb═l! Akkor hłt inkłbb itt maradok ejszakłra, mert iga-
złn parasztsłg volna... csak ezt lehet tenni! Legjobb, ha itt maradok es vegre is, hogy egy nap-
pal tĞbbet vagy kevesebbet mulasztok, az şgysem nyom a latba.
Błlint elesen nezett az unokaĞccsere. Megbłnta rĞgtĞn, hogy okot szolgłltatott neki a to-
vłbbi maradłsra es vilłgosan erezte, hogy Lłszlo ĞrĞmmel ragadja meg ezt az ćrćgyet. A
valodi indok młs! O, egeszen młs! Ezt jol tudta. Es most lłtva Lłszlo k−nzottan Ieszćlt vonł-
sait, most el═szĞr Iogta el aggodłs az Ğcs-cseert, a miatt a mind nyilvłnvalobb szenvedelyert,
melyet Błlint csupłn olyan ,kuzin-kuzin" kĞzĞtti IlĞrtIelenek hitt, os melynek hatalmłt csak
most ismerte IĞl, ennek a harmadik napnak az estejen. RĞvid pillanat, melyben ĞsztĞnĞsen łt-
villant rajta az a megerzes, hogy ez a dolog Lłszlora vegzetesse vłlhatik, meglłtva egyetlen
percben azt a rengeteg akadłlyt, mely a teljesćles ştjłba łll majd, mint mikor egy reIlektor ej-
jel rĞvid pillanatig rełesik valamely tłrgyra.
Es viszontszereti-e ez a lełny? Es meg ha şgy is volna, lenne-e eleg kitartłsa?
De mindez csak łtsuhant a kepzeleten es elt▌nt.
Akkor hłt holnap reggel egyćtt utazunk? szolt Lłszlohoz kisse hatłrozottabb hang-
sşllyal.
Hłt persze, egyćtt jĞttćnk, es egyćtt megyćnk el! vłlaszolt az most Ieleje Iord−tott te-
kintetevel, mintha Iogadkoznek, aztłn elment Beredynehez, rełhajolt a karosszekere es meg-
tłrgyalta a ma esti programot.
*
A terem legvegen łll a hosszş BĞsendorIer. Mellette kisse visszahajolva a szep Beredyne
tłmaszkodik hozzł. Tudja, hogy −gy szepen ervenyesćl rugalmas termete es hogy a dioIa zon-
gorłhoz jol illik lazacrozsasz−n ruhłja es mezsłrga tćndĞkles▌ haja is a teremhez, melynek
Ials−kjai halvłny almazĞldek, meg-megosztva eleIłntcsont es galambszćrke kett═s rłmłzattal.
Ilyen enyhe sz−n▌ minden itt: a Ialnłl sorakozo merev bştorok es a cseresznyeIa parkett. Er═-
teljes sz−n csakis a płrkłny koszorşjłn hangoskodik, hol haragoskek es aranyszegely szalad
kĞrĞs-kĞrćl a mennyezet alatt.
A zongorłn hłromłgş alacsony ket kandelłberben gyertyłk egnek, mert mid═n bevezettek
a villanyt, elIelejtettek kontaktot helyezni a zongora kĞzelebe.
Ezek mĞgĞtt ćl Lłszlo. Halkan Iutamozik, m−g begy▌l a tłrsasłg. Vegre bejĞttek mind.
Nehłny karosszeket a kĞzepre vontak a kĞnyvtłr bejłrata ele; oda ćlt kĞzepre ‡gnes her-
cegne es az id═sebb hĞlgyvendegek. Hłtuk mĞge a Ierjeik, kik kelletlenćl abbahagytłk a młr
megkezdett tarokkot. KĞzćlĞk egyedćl az Ğreg Kanizsay lepkedett tovłbb es helyezkedik el a
hosszş oldal kĞzbćls═ d−vłnyłn, talłn mert kisse nagyothall, vagy hogy kĞzelebbr═l lłthassa
a szep Beredynet. A Iiatalsłg a kĞnyvtłr ajtajłnłl maradt a Ial menti kanapekon.
Mikor mindenki a helyen, a szep Fanny visszalepett Lłszlohoz; mellette łllva elkezdett
enekelni. A ,Mondnacht" Schumanntol, ez volt az els═ szłm.
Szepen, kivłlo kultşrłval enekelt. Nem valami hatalmas hanganyag, de meleg csenges▌,
kćlĞnĞsen a melyebb Iekvesekben gazdag. Figyelemmel, majdnem łjtatosan enekelt. Es mint-
ha az a kĞnnyed, mindig kisse kacer asszony łtvłltozna ilyenkor. Egyszer▌ es ═szinte lett.
Hirtelen. Minden łtmenet nelkćl. Egyenes tartłsban łllt ott, mintha megigezne a zene. Rend-
szerint lebocsłtott szemhejai, melyek mĞgćl młskor mintha mindig predłra lesne, lassankent
tłgra ny−ltak, mind tłgabb, tłgabbra, akłrcsak valami lłtomłs jelenne meg el═tte, kĞzeledne
hozzł a dallam szłrnyalłsłval, lenyugvłsakor pedig eltłvolodna t═le. Ilyenkor a szemei le-
csukodnak vegtelen lemondłssal. Sima homlokłn neha Ićgg═leges kis rłnc az orrt═ IĞlĞtt,
mely elt▌nik ismet, hogy a szĞveg komolyabb szavłnłl megint megjelenjek...
Lłszlo młr az els═ hangoknłl meglepetten nezett IĞl. Vłratlan volt szłmłra a tĞkeletes
dikcio es az a bens═seg, mely az el═adłsłban csengett. Most młr nem udvariassłgbol k−serte,
hanem a sajłt m▌veszi ĞrĞmere.
Tapsoltak. Diszkreten. Ahogy jo tłrsasłgban illik.
A szep Fanny megbiccentette a Iejet, de lłtszott rajta, hogy mit sem tĞr═dik a publikum-
mal, hanem boldog, ha enekelhet. Azonnal Gyer═IIyhez Iordult es młs kottłt tett elebe. ,Still
wie die Nacht, tieI wie das Meer...", Koestlinnek egy onemet dalłt.
Lłszlo tłn valamivel gyorsabban vette az el═zenet, mint ahogy az asszony akarta, mert Be-
redyne keze megkereste a Iiş vłllłt es az ujjai rajta vegigkopogtattłk a hangsor lass−tott
tempojłt.
Ez most nem szerelemtudo kez volt, nem IerIikeres═. Csupłn a muzikłlis egyćtterzest
kĞzvet−tette, semmi młst. Es ott maradt a vłllłn, olykor jelezve hangsşlyt, ritardandot vagy
sebes−test, hogy egyćtt maradjanak a legkisebb reszletig. Es valoban egyćtt voltak a szenvede-
lyes zene łltal ĞsszekĞtve. Es egyedćl. A kĞzelćkben senki; es a zongorłn eg═ gyertyłk lłng-
olłsa mintha t▌zIallal vłlasztanł el ═ket a terem tşlso vegen hallgato tłrsasłgtol.
Most tĞbb młs dal kĞvetkezett. Brahmstol a ,Feldeinsam-keit", egy Paladilhe, a ,Psyche",
utłna meg ket gyĞnyĞr▌ Schumann.
TĞkeletesen elmerćltek ezekben. Eszre sem vettek, hogy az id═sebb urak egyenkent ki-
lopodztak młr az els═ szłmok alatt, vissza a kĞnyvtłrba, vissza a kłrtyaasztalhoz. Kes═bb a
Iiatalok legtĞbbje kiosont. ┼k csak a zenejćknek eltek.
Młr vagy egy orłja enekelt Beredyne, mid═n a kĞnyvtłr ajtajłban a komornyik alakja
hangtalan megjelent, akłr Hamlet k−sertete es a hłziasszony Iele szotlan meghajtotta magłt.
Azt jelentette ez, hogy a tea a tşlso szalonokban vłr.
‡gnes hercegnenek ez kapora jĞtt, mert młr unta olyan hosszasan szotlanul ćlni es tudta,
hogy a vendegei is unjłk. Mozdulatlan vłrta meg, m−g azt a szłmot beIejezi Beredyne es a kĞ-
vetkez═ kottłt keresi, de akkor hozzłment. Kirłlyn═i tartłsban suhogott vegig a termen. Es
płrtolo mosollyal kerdezte:
Nem vagy Iłradt, edesem? es a tagado vłlaszra er═skĞdve Iolytatta: Behoztłk a tełt.
Egy csesze megis jot Iog neked tenni, ilyen sok enekles utłn!
KĞszĞnĞm, kit▌n═ lesz. JĞvĞk utłnatok, csak Ğsszerakom a kottłimat! Ielelte a Iiatal-
asszony.
A hercegne maga kĞre gy▌jtĞtte a tłrsasłgłt es csevegve kivonult a teremb═l. Egyedćl az
Ğreg Kanizsay maradt ott, talłn nem vette eszre, hogy a tĞbbiek kimentek, talłn elgondolko-
zott egyebeken. Meg mindig ott ćlt azon a kĞzeps═ kanapen, merev tartłsban, akłr lłthatatlan
lovon ćlne, szejjelterpesztett lłbakkal, karjait a terdere tłmasztva, szelesen, mintha nem lłtna
es nem hallana semmit. Nem tĞr═dtek vele.
Maga Iłradt? kerdezte Lłszlotol Fanny.
Dehogy! Inkłbb maga lehetne az, groIne! En akłr reggelig k−serem, nagyon nagy ĞrĞm-
mel, igazłn nagy ĞrĞmmel es visszaćlt a zongorłhoz.
Akkor probłljunk nehłnyat ezek kĞzćl, błr meg nem tudom ═ket igazłn jol. De annyira
szeretem es el═vett egy albumot Richard Strausstol, ki akkoriban jelent meg el═szĞr mint
dalkĞlt═. Nagyon kenyes dolgok, tłn nezze łt egy kisse.
Lłszlo halkan megćtĞtt nehłny vłratlan łtmenet▌ akkordot; meg azokkal Ioglalkozott, mi-
kor Klłra, ki a tĞbbiekkel kiment volt, visszatert a terembe. Sima lepesevel hangtalan jĞtt es
az ablak Iel═l kerćlve egyszerre csak ott łllt a Iiatalember mellett.
O, Strauss! mondotta. Majd en Iorgatom a kottłt es Lłszlo melle telepedett.
Preludłlo nehłny ćtem. Es IĞlszłllt a dallam: ,Wie an einem..."
Lłszlo Ieszćlt Iigyelemmel k−sert. El═szĞr jłtszotta ezt. Hallomłsbol sem ismerte. Nagyon
kellett vigyłzni e bonyolultan harmonizłlt zenere. A Fanny keze megint a vłllłra koppantottł
a hangsşlyt; a dereka is hozzłd═lt neha, mert olykor olvasnia kellett. TşlIel═l Klłra. KĞzel ćlt
hozzł, hogy elerje a lapokat. Es ahłnyszor łtnyşlt rajta a gĞmbĞly▌ Ieher b═r▌ lełnykar, a Ii-
nom illatş kez, rugalmas keble egy pillanatra a IerIi testehez simult. Lłszlo ezt nem vette esz-
re. Młskor bizonyłra a Iejebe kergette volna a vert, de most nem gondolt egyebbel, mint a ze-
nevel, egyedćl azzal, hogy helyesen kĞvesse az eneket.
Megsem ment hibłtlanul. Klłra a Iorgatłsnłl neha megkesett.
A vegs═ resz azonban szepen, hatalmasul sikerćlt.
Megis abbahagytłk a tĞbbit es megindultak a tşlso szalonok Iele. Mintha valami idegen
zavaro dolog lepett volna kĞzejćk, mindhłrman hallgattak.
De az Ğreg Kanizsay most nagy szuszogva IĞlłllt a kanaperol. Lomhłn csatlakozott hozzł-
juk.
SchĞn, schĞn, wunderbar schĞn!
Vizeny═s aggastyłnszemeiben valami meghatottsłgIele. Głlłns meghajlłssal csokolt ke-
zet a szep Beredynenek. Dank, Dank, schĞne Frau, vielen, vielen Dank!
˙tkĞzben megkerdezte Klłrłtol, mi volt a legutolso dal.
Strauss! mondotta a lełny.
Strauss? Johann Strauss! Grossartiger Kerl! es kering═-taktusban dudorłszni kezdte
Tim-timm, tim-timmm-tim...! mikĞzben hirtelen łtĞlelte a mellette lepeget═ lełnykłt es reł-
szor−totta kĞver oldalbordłira. Bizonyłra valami regi emlekek elevenedtek IĞl az Ğreg generł-
lisban, szep regi dal es regi tłnc, tłn Lombardiłbol valo emlek, hol egykor iIjşsłgłt tĞltĞtte
mint eległns valcertłncos, Iess, karcsş es csinos huszłrhadnagy.
A vĞrĞs szalonban es a młrvłnyszobłban is bşcsşzkodo hangulat. A vendegek legtĞbbje
młr kora reggel indult. A jĞv═ napok programja, şjboli talłlkozłsok megbeszelese Iolyt. Młs
kastelyokban, młs vadłszatokon.
Fanny a nagyreszt łllingłlo tłrsasłgban IĞlkereste Lłszlot; ═ is reggel indul az Ğccsevel
auton. Kedvesen, biztatolag beszelt hozzł.
Mikor lłtom magłt şjra? Milyen kit▌n═en k−sert engem! es ezt is hangsşlyozva kisse:
Ugye jol talłlunk Ğssze? Pedig meg kit▌n═bb lesz, ha jobban Ğsszeszokunk. Azt is mon-
dotta, hogy tłn młr karłcsonyra bekĞltĞzik Pestre, akkor lłtogassa meg! De legkes═bb şjev
utłn bizonyosan benn lesz. O, bizonyosan! Ugye akkor eljĞn, es zenelhetćnk egyćtt!
Lłszlo gepies udvariassłggal vłlaszolt. Egy-egy szoval, egy-egy kĞszĞn═ meghajlłssal.
Az esze nem ott jłrt es a szeme is csak ritkłn tert vissza ahhoz a szep n═hĞz, ki mellette łllott
es ilyen josłgos volt hozzł. Minden idegszłla megIeszćlve, minden erzeke IĞlajzottan egyet-
len megIigyelesre! Mert ott a tşlso sarokban Klłra Montorioval van. A lełny egy karosszek-
ben hłttal. Az arcłt nem lłthatta. De a Principe szemben es ez el═red═lve komolyan magyarł-
zott valamit. Az els═ pillanatban, mikor eszrevette ═ket, łtcikłzott rajta az a gondolat: Most!
Most megkeri ez az ember a Klłra kezet! Most, most!
Es ha az igent talłlna mondani es ═ mit sem tehet, ═t a jol-neveltseg itt tartja, nem Iigyel-
meztetheti, nem ovhatja, ═ itt kell hogy łlljon, mikĞzben a sors ═ şgy mondta magłnak, a le-
łny sorsa ott eld═l vegzetesen! Hłtha odamenne?! Nem, azt sem lehet!
Szent-GyĞrgyi Magda es Niki ott ćlnek azok el═tt, de csak egymłssal beszelgetnek. Nyil-
vłn eleIłntoskodnak, hogy azt a Montoriot meg ne zavarhassa senki!
Rettenetes nehłny perc volt, neki egy ĞrĞkkevalosłg, m−g azok vegre IĞlkeltek es becsat-
lakoztak a bşcsşzo tłrsasłg kĞze. Hiłba probłlta meg, hogy Klłrłt, błr nehłny szora, egye-
dćl talłlja; nem sikerćlt; nem tudott tĞbbe hozzł jutni, mert Klłra a lełnyvendegekkel IĞlment
az emeletre. Bizonyłra nem jĞn tĞbbe vissza. A tĞbbiek is mind elmentek.
┼ pedig egyedćl maradt az el═csarnokban.
Vłrt egy ideig. Ok nelkćl, cel nelkćl, minden remeny nelkćl.
Az inasok kihoztłk a szalonokbol a tełskeszletet, a tłlcłkat, tłnyerokat, poharakat. Oda-
benn eloltottłk a villanyt. Most a lepcs═n is, es az egyik lakłj csodłlkozva rełnezett, mikor
visszaterve meg mindig ott talłlta ═t a hallban. Itt nem maradhat tovłbb! Lassan megindult a
szobłja Iele a młr sĞtet hosszş gangon.
A szolgłlati lepcs═ el═tt elhaladva, a Ielemeleti Iordulon megint ott lłtta Szabo komornyi-
kot, most azonban nem egyedćl. A karjaiban Iiatal szobalełny verg═dĞtt, csinos lełnyka, ki
panaszos hangon Iolyvłst ismetelte: Nem, Szabo şr! Kerem! Nem!... kĞnyĞrgĞk... Nem!
Igazłn... Kerem, bocsłsson el... kerem... Szabo şr!
Undorodva sietett tovłbb. Csak egy pillanatig lłtta a lełnyt a Ielćlr═l jĞv═ Ienyben. Megis
megismerte: Klłra szemelyes kis komornłja, ki młr serdćl═korłban mellette volt. Ez a jelenet
mintha meg Iłjobbł tette volna az ═ aggodłsłt Klłra miatt, mintha szimbolum lenne ennek a
komornyiknak az er═szakoskodłsa azzal a lełnykłval! Jelkepe annak, hogy Klłrłt elragadja
az a gy▌lĞletes Montorio.
A szobłjłban lećlt egy szekre. Vetkezni sem kezdett, csak ćlt es maga ele błmult.
Vajon megkerte-e az az ember a Klłra kezet ott a szalonban? Vajon azert beszelt olyan vł-
ratlanul komoly arccal, olyan meggy═zni akaro taglejtessel? Es ha tette, ha meg merte tenni!
Mit Ielelt a lełny? Milyen vłlaszt adott? Kikosarazta-e vagy...? Vagy? Erre a ,vagy"-ra,
melynek Iolytatłsłt Ğnmagłban ki sem tudta ejteni, szĞrny▌ vasmarok szor−totta Ğssze a sz−-
vet es IĞlkşszott, IĞl, IĞl a torkłba, jeghideg tenyer, mely Iojtogatta es minden vert az agyłba
kergetett. Most talpra ugrott es Ğsszevissza szaladgłlt a szobłban. Ezt meg kell tudni! Ezt tud-
ni kell. Igy nem lehet elni, ilyen bizonytalansłgban! Ide-oda jłrt, le es IĞl, nagyon gyorsan,
majdnem szalado leptekkel. Olykor belećtkĞzĞtt a szekbe, az asztalba es rettent═ sz▌knek,
nyomasztonak, bĞrtĞnnek erezte ezt a tłgas szobłt. Vegćl hosszş id═ mşltłn, mintha mene-
kćlne innen, hol az egesz leg teli van szĞrny▌ gondolatokkal, kinyitotta az ajtajłt es kilepett a
Iolyosora. Itt jobb! Itt hideg van! Itt hely van! Itt jłrni lehet, messzi lehet menni es Iordulni es
visszajĞnni es şjra menni, egyik vegt═l a młsikig, menni, menni vegtelenćl, vegtelenćl menni,
nem łllni meg sehol, csak menni... menni... menni...
A h▌vĞs leveg═, a mozgłs kisse lecsillap−totta. Latolgatni kezdte a kĞrćlmenyeket, a valo-
sz−n▌segeket. Az ismertet es az ismeretlent. Szłmba venni minden megIigyelest, Klłrłnak
minden szavłt, minden mozdulatłt, tekintetet es mosolyłt. Maga el═tt lłtta, mikent ćlt mellet-
te az els═ vadłsznapon, ama dupla hajtłs alatt, hogyan vette IĞl azt a Ioglyot, hogy csokolt be-
le a tolla kĞze Işjva. Es ebedkor gyakran łtmosolygott hozzł az ezćst asztald−sz IĞlĞtt.
Ilyenkor minden ebednel tĞbbszĞr talłlkoztak a szemeik, pedig mindig a mellett az ember
mellett ćlt! Ha azt szeretne, nem gondolt volna reł, nem kereste volna meg a tekintetet, titko-
san, egyćtterz═ szemmel! Nem, az lehetetlen! Sertes volna elkepzelni is, hogy rełnezett volna,
rełmosolygott volna, ha szeretne, ha elIogadnł azt a gy▌lĞletes embert.
Sokł, sokł jłrt −gy le s IĞl az alig vilłg−tott Iolyoson. Lassankent lecsillapodott. A Iłradt-
słg is seg−tett rajta. Vegre hosszş id═ mşlva visszatert a szobłjłba es kisse lehiggadva leIe-
kćdt. Eloltotta a villanyt, de aludni meg nem tudott.
FĞlĞtte valami tompa zaj. Aztłn csĞnd. Aztłn lepesek dobbanłsa şjra. Es mintha valaki
s−rna is valahol?! Es sokkal kes═bben egy ajto csapodott be odaIĞnn, mely az ejjel nyugalmł-
ban, vagy csak Lłszlo IĞlcsigłzott erzekei szłmłra, şgy hangzott, mintha łgyşt sćtĞttek volna
el.
Azutłn ismet mintha egy n═ hosszasan s−rna valahol...
*
Młsnap kćlĞnbĞz═ reggeli orłkban a vendegek zĞme elbşcsşzott es tłvozott. KĞzćlĞk
csak negyen maradtak vissza. Az Ğreg Kanizsay es neje, kik ma ejjel szłllnak be Fehervłrott a
Iiumei gyorsvonatba, mert Abbłziłban akarnak nehłny hetet tĞlteni, tovłbbł Szent-GyĞrgyi
Magda, ki ide vłrja vissza az apjłt es testveret arrol a Somogy megyei vadłszatrol, hova azok
płr napra rłndultak; es persze itt maradt meg Lłszlo, ki ma reggel, mid═n Abłdy Błlint bei-
zent hozzł, hogy kocsin ćl es vłrja, azt vłlaszolta: miszerint nem tud elkeszćlni es majd del-
utłn igen! majd delutłn akkor megy csak vissza Pestre.
Kollonich Louis es Niki, ═k is indulnak ma. A I═herceghez Tiszłntşlra vannak h−va
nyşlstrłIra es Iłcłnra. De csak esteIele indulnak. Miel═tt elmennenek, egy kis utovadłszat
lesz azokban a rem−zekben, amelyekb═l nem l═ttek ki eleg alaposan az Ğreg kakasokat. A hł-
zişr roppant szerette az ilyen utolagos puskłzłst, t−z-tizenket hajtoval es bokrłszo vizslłkkal.
Annak is megĞrćlt, mikor az Ğreg Kanizsay leizent, hogy ═ nem tarthat velćk, mert a reumłja
błntja. Igy nem kell senkivel udvariaskodni, młsra vłrni, młs emberr═l gondoskodni! Jo, ke-
delyes mulatsłg lesz −gy, csak a ket Iiłval es Lłszlo Ğccsevel. Nagyon sćrgette is ═ket a korai
villłsreggelinel es alig Ialatoztak, młris kocsin ćltek.
Csak ket alkalmatossłg vłrta ═ket a kastelyudvaron; az egyik a hłzişr alacsony cserkesz═
kocsija, ebbe ═ egyedćl szłllt be es gyorsan elhajtatott, a młsik hosszş ,tarantłsz", ez a musz-
karendszer▌ sivatagi szeker, melynek els═ es hłtso kerekeit młsIel Ğles płrnłzott deszka kĞti
Ğssze. Erre a Iiatalsłg kapaszkodott IĞl, a IerIiak lovaglo helyzetben, a lełnyok, Klłra es
Magda Ieloldalt ćlve. Kocsis nem jĞtt velćk. Peter hajtotta a tarantłszt. Utolso percben egy
kis szobalełny szaladt a kocsihoz, Klłrłnak hozta a keszty▌it. Az asztalon tetszett Ielejteni!
mondotta.
Az a lełnyka volt, kit a mindenhato komornyik karjai kĞzĞtt tegnap este lłtott Lłszlo.
Milyen szomorş arca van szegenynek! gondolta. Elhajtottak sietve. Mikor Klłra
visszakiłltott a lełnynak: KĞszĞnĞm! młr robogtak kiIele.
A ket dupla Iarş kĞver murłt galoppban kergette Peter le s IĞl a d▌l═utakon, hogy utolerje
az apja kocsijłt. Hłt bizony ilyen rohanłsban jocskłn rłzott ez a tarantłsz es a hajlekony
deszka, amelybe kapaszkodtak, şgy lobłlta ═ket, mintha hintłn ćlnenek. Ez nagy mulatsłg
volt es sokat nevettek.
Minden jokedvre hangolo şgyis. Szep kora teli id═. Enyhe Iagy es halvłny napsćtes. Ezćst
csillogłsş der ragyog a vetesek błrsonysimasłgain es a dunyhahajlłsş lankłk kĞver hullłmos-
słgłn, IĞlćl az eg alatt es lenn, a visszagĞrbćlesnel. Akłrha ćvegport hintettek volna, şgy csil-
lłmlik minden.
Jokedv▌ mindenki. A hajtłsok alatt treIłlnak, viccelnek. A Iişk egymłs ele l═dĞznek, s═t
meg Louis papa ele is, amit komoly vadłszaton a vilłgert sem mernenek.
Es Iogadnak, ki hłny vadat l═ le es mennyi patronnal, olykor meg nagy hahotłzłs tĞr ki,
ha valaki veletlenćl valamit elhibłz vagy ha a szomszedja megel═zi a lĞvessel. A lełnyokra is
łtragad ez a hancşrozo jokedv. Bełllnak hajtonak es nagy a diadal, ha valamely ravasz Ğreg
kakast tapsolłssal vagy tłnclepessel tapodva kiszor−tanak a Iedezekeb═l. Lłszlo is velćk ne-
vet, velćk treIłlkozik, błr a szemei komolyak. Azt lesi, azt vłrja, mikor maradhatna Klłrłval
egyedćl, hogy megkerdezhesse, hogy megtudhassa, mi tĞrtent tegnap este...
Keves alkalom van erre. A hajtłsok nagyon is rĞvidek; csak egy-egy s▌r▌bb, bokrosabb
reszb═l nyomjłk ki a vadat, es a puskłsok oldalrol k−serve a hajtokłt vagy keskeny nyomdo-
kon elebćk kanyarodva, Iolytonos mozgłsban vannak. Płrszor megprobłlta, hogy utolsonak
maradjon vele valamely Ğsvenyen es akkor Klłrłt visszatartsa, de ez nem sikerćlt. Mintha a
lełny szłndekosan kerćlte volna az egyedćl maradłst: O, igen! Most młr bizonyos, hogy ke-
rćli ═t! Mintha a szemeben enyhe gşnyolodłs csillogna, ahłnyszor Lłszlo valami ćrćggyel
Ielre akarta csalni a tĞbbiekt═l. Es ez nagyon Iłjt neki! Nagyon, nagyon Iłjt.
Ez −gy Iolyt egesz delutłn es a Iiatalember lelket mind kemenyebben mardosta a Ieltes,
mind Iłjdalmasabb lett az aggodalma. Vegćl młr majdnem szotlan lepkedett a Klłra nyomł-
ban. A lłbai alatt a lehullott akłclevelkek zizegese, ez a pap−rzĞrgesszer▌ hang, csak ez a
hang, csak ez k−serte az ═ sĞtet gondolatait es alig hallotta meg, ha valaki hozzł szolt. KĞzel-
r═l vagy tłvolrol egyedćl ═reł Iigyelt; megis volt annyi Ğnuralma, hogy akłr Klłrłhoz Iordult,
akłr Magdłhoz, az arca mit sem łrult el, a szava egyIormłn kĞnnyed es rokoniasan tłrgyila-
gos maradt, akłrmennyire szenvedett is e maro bizonytalansłgban.
A hazatereskor az uzsonna alatt is, sohasem tudott kćlĞnvłlni a lełnnyal, nem tudta tisz-
tłzni azt a kerdest, amely a lelkeben ćvĞltĞtt.
*
A młrvłnyszalonban bşcsşzott el Louis błcsi es Niki ‡gnes hercegnet═l es a Kanizsay
płrtol. Klłra, Peter es Magda az el═csarnokba k−sertek a tłvozokat, a hatalmas Mercedeshez,
mely a bejłro el═tt vłrt. Lłszlo is velćk indult el onnan belćlr═l. ˙tkĞzben a bibliotekłban el-
maradt t═lćk. Minek k−sergesse ═ket? Ki ═, hogy a hłziakat ═ kik−serje? Mi kĞze neki ehhez?
Hiszen ═ vendeg, ,młsodrend▌ vendeg", kit csak azert h−vtak, hogy a vadłszzsłkmłny gazda-
gabb legyen. Hogy szebb legyen a ,Strecke"! Igen! Peter is ezzel h−vta ide. Csak ezzel indo-
kolta a megh−vłst. A puskłjłt h−vtłk meg, nem ═t! Minek bşcsşzkodjek, mintha ═ is valaki
lenne!
Megłllt a sĞteted═ kĞnyvtłrban. A IĞldig er═ ablakokbol bevilłg−tott az est. Hłrom hosszş
Ienysłv csşszott vegig a padlo simasłgłn, kekesszćrke tćndĞkles, mintha k−vćlr═l a Iagy jeg-
gel vonta volna be a parkettet. Ezen a Ienylesen, akłr valami pallon vegiglepkedett az ablak-
hoz. Odakćnn kekesszćrke minden. A płrłs esteben a I▌ is szćrke, a IatĞrzsek is es a tarka le-
vel▌ bukszusok. Lilłsan szćrkek az orgonłk es młs d−szbokrok, melyek tudomłnyos terme-
szetesseggel meg-megszak−tjłk a płzsit bor−totta kilłtony−lłsokat. Ezek hłrom irłnyban veze-
tik a szemet a tłvolba, el a mesterseges tohoz, el a k═oszlopos Iilagoria gĞrĞg templomocskł-
jłhoz, el balrol, le a dombhajlłs oldalłn, hol kitekint az ember vegelłthatatlan messzi s−ksłg-
ra. Vegtelen szomorşsłgot erzett Lłszlo a kes═ ═szi, młr teli łlomba merćl═ tłjban, melyet ta-
nult tervez═ Iormłlt ki a legjobb angol mintłk nyomłn. Jol is sikerćlt es a valosłgnłl sokkal
nagyobbnak hatott, valodi angolparknak, błr a v−zszegeny homokos talajon a Iłk nem n═ttek
magosra es a płzsit młr augusztusban słrgłra egett. De −gy lomb nelkćl a terpeszked═ łgak, a
kisćlt retek, a vegtelennek tetsz═ vedutłk, mindez vekony kĞdIłtyollal tomp−tva, sejtelmesse
teve, ez mind szomorş elmşlłsrol beszelt a Iiatalembernek, mintha az ═ szomorşsłgłt, az ═
łrvasłgłt łbrłzolnł maga a termeszet.
Ha Klłra hozzłmegy ehhez a Montoriohoz, en ide tĞbbe soha nem jĞvĞk! Nem! Soha,
soha tĞbbe! gondolta es a vegs═ bşcsş erzeseben az emlekebe tĞrekedett vesni mindazt,
amit maga el═tt lłt, hogy el ne Ielejtse, hogy IĞlidezhesse majd, ha Ğnmagłt sanyargatva
vissza akar majd emlekezni minderre.
Visszaemlekezni, milyen Ğntudatlanul boldog volt egykor itt... annyi, annyi even łt...
Itt Iutkłroztak gyermekkorukban ezen a reten, ott a rozsasoron tşl kroketteztek es ═ Klłrł-
val tartott mindig, ezekben a bokrokban rejt═ztek egyćtt, mikor bşjosdit jłtszottak, mindenćtt
emlekek, serdćl═korłnak ezer emlekei. Ezekt═l kell most bşcsşt venni.
V−g cseveges. Siet═ vidłm lepesek. Az itt maradottak, Peter es Magda mennek vissza a vĞ-
rĞs szalonba. Azutłn młs kĞnny▌ leptek. Ezek Ieleje kĞzelednek. A Klłra lepesei. Lłszlonak
Ğsszeszorult a sz−ve.
Es Klłra mellette łllt az ablakban.
En is şgy szeretem ezt a kilłtłst! mondotta a lełny. Es legjobban ilyenkor, −gy szćr-
kćletkor!
A kezet az ablakkilincsre tette. A karja sşrolta a Lłszlo vłllłt. Sokszor elnezem −gy, mi-
kor egyedćl vagyok.
Most! Most megkerdezheti! Most megtudhatja, mi tĞrtent tegnap, megtudhatja, hogy az a
Montorio...
De nehezen jĞtt a szo. Megis elkezdte valahogy. A hangja rekedtes volt:
Mondd, Klłra, mondjad...
Emlekszel? Mikor ott, mikor kicsik voltunk, arrol a platłnusrol te leszedtel engem? ne-
vetett Klłra es hozzłtette: Milyen gyłva voltam! Nem mertem leugrani az łgrol!
O, hogyne, emlekszem! es habozott, majd şjra IĞl akarta tenni az el═bbi kerdest. Mi-
el═tt azonban belekezdett, a lełny lassan Ieleje Iord−totta a Iejet. Egeszen lassan Iordult Ieleje
az arca, lassan es Iolytonosan Iordult hozzł es mikor egeszen szemben volt, a tekintete egye-
nesen a szemebe nezett.
Mintha ═ kerdezne valamit nemłn.
Piros ajkai kisse nyitva, mintha azok is vłrnłnak, vłrakoznłnak valamire. Młs volt a Klł-
ra arca most, młs, mint błrmikor. Młs, młs! Ugyanaz es megis şj es ismeretlen es rejtelyes.
Lłttłra eltĞrl═dĞtt Lłszloban minden egyeb gondolat, el az a sok tĞprenges es Ieltes, minden
eltĞrl═dĞtt. Egyetlenegy gondolat łgaskodott IĞl benne, egyedćl a vłgy: megcsokolni a le-
łnyt!
De ezzel is habozott. Hłtha megharagszik, hłtha megserti, ha −gy minden szo nelkćl, min-
den indokolłs nelkćl, ha ═, a gyermekkori pajtłs, a regi jłtszotłrs visszaelve a bizakodłsłval,
orvul es hirtelen łtkarolja, er═szakkal, er═szakosan, hiszen a lełny az nem tudja, nem tudhat-
ja, az nem is sejtheti, hogy milyen vegzetesen, milyen rettent═en szerelmes bele!
Płr pillanatig łlltak −gy egymłs mellett.
Klłra meg mindig a Lłszlo szemebe nezett. Azutłn lassan elIordult es kĞnnyed, kisse
sikamlo lepessel beindult a tłrsalgo Iele. A Iiş kĞvette. Most, hogy elmşlt az alkalom, most
rełtłmadt az Ğnvłd. Te szamłr! Hłt miert nem Ğlelted meg? Hłt miert nem szoltłl, miert
nem csokoltłl? Hłtha azt akarta, hogy megcsokoljad!? O, te szamłr, te gyłva szamłr! Es meg
kerdezni se mertel, meg kerdezni se, te gyłva! Folyton ezen tĞprengett Lłszlo.
˙jabb alkalmat kell szerezni az egyedćl maradłsra! Estebed utłn tehłt azt proponłlta,
hogy eljłtssza a legşjabb szerzemenyeit. Klłrłval a zeneterembe mentek. Peter es Magda is
velćk tartottak. Ezek kĞzĞtt młr regota olyan unokatestveri IlĞrtIele Iolyt. TreIłs es kisse
kacerkodo enyelges. Ezert ĞrĞmmel Iogadtłk a Lłszlo javaslatłt es a zeneszalonba erve, a
legels═ sarokba lećltek kćlĞn csevegesre. Klłra a zongorłig jĞtt, ott azonban nem ćlt Gye-
r═IIy melle, mint tegnap, hanem łtellenben vele a hangszer hajlłsłba tłmaszkodott łllva es
ott maradt. Lłszlo płr akkorddal prelćd−rozott, aztłn IĞlnezett a lełnyra.
Jłtssz mondotta az halkan , jłtssz! es lehunyta a szemeit.
Egy szekely balladłbol csinłltam ezt jelentette Lłszlo es elkezdte.
Furcsa vontatott szolam, Iolyton visszater═ zenei mondat. Szokatlan, kisse sert═
harmoniłk, łt-łtugorva nonłkba, młsmłs hangnemekbe. Valami dacosan błnatos, sokszor is-
metl═d═ hangok is, egy sorban megćtve hosszasan, majdnem veg nelkćl, melyekb═l mikor
młr dosztig volnłl vele, hirtelen IĞls−r valami sovłrgo zokogłs, łtszĞkve łlomba, vłgyba, bş-
songłsba, hogy ismet visszaterjen abba a monotonul ćtĞget═ azonos hangsorba. Es a vegen
kerdes, derekon szejjeltĞrt akkordban.
Szep! GyĞnyĞr▌! Meg!... mondta a lełny, de nem mozdult a helyer═l.
Meg ket darabot jłtszott Lłszlo. Azt a csak Ielig beIejezett Iantłziłt, amelyet ,Pesti haj-
nal"-nak keresztelt el, melyben a koIaautok zajłt, hajoszirenłk bugłsłt, villanyosok csilinge-
leset es a csarnokba siet═ vłsłrlok tipegeset probłlta erzekeltetni; eleg bolondos zene volt az
es bizony kisse vad es egy egeszen młs, nagyon lassş es burkoltan buja notturnot, melyben
a vłgy Iłjoan vontatott legatoval, mintha az ember idegszłlait hşznł, akłr elpattanłsig Iesz−-
tene ═ket mindig IĞnnebb, IĞnnebb halado temłval, mind halkabb pianisszimokban pusztulva
el.
˙jszer▌ es kegyetlen muzsika, sokkal tĞbb Iłjdalommal teli, mintha edes szomorş mollok
sohajtoznłnak benne.
Mindenik utłn megłllt es IĞlnezett Klłrłra, de az mindenkor csak annyit mondott:
Jłtssz! es mozdulatlan łllt a zongorłra kĞnyĞkĞlve sima karjain, mit═l a meztelen vłlla le-
łnyos keblenek puha domborşsłga IĞlĞtt kisse kibşjt a ruhłbol. ‡llt majdnem lecsukott szem-
hejakkal. A pillłi kekes łrnyekot −rtak az orcłjłra. Az ajka milyen verpiros es Ienyl═en duz-
zadt! Mintha łlomban hallgatnł a zenet, mintha csak alig ebredne abbol, mikor azt az egyet-
len szot mondja.
Most Lłszlo egy erdelyi ,cs▌rdĞngĞl═"-be kezdett:
Ha volna egv kis ĞrdĞgĞm,
kalitkłba :łrnłm.
S mentćl fobban vickłndo:na,
annłl fobban rł:nłm...
A szavakat is hozzłmondta neha, es a pajkos rigmust Ğsszevissza variłlta, rettent═en sza-
pora taktusban: IĞnt, alul, kĞzepen, az egesz klaviatşrłn vegigkacagtatta, ketteszakasztotta
bosszantoan, Ğsszetoldotta ismet, glisszandokkal belesikoltott itt-ott es alul olyan er═szakos
kromatikłkkal dĞrgĞtt, azt hitte volna az ember, egesz zenekar jłtszik, cimbalommal, s−ppal,
reztłnyerral is es melyen dĞrĞmbĞl═ nagyb═g═k basszusłval. Nagyon nagy kedvvel csinłlta
az ilyet. Tudta, hogy jol csinłlja. Ilyenkor tĞrt ki bel═le az a lappango szilajsłg, mely sem a
mozdulataiban, sem a beszedeben sosem jelentkezett. Egyedćl ha zenelt, csak akkor szabadult
ki bel═le.
Meg szolt, riszłlt, hahotłzott az a tłncos nota a kezei alatt, mikor Klłra vłratlan kiegyene-
sedett. Finom erzekkel erezte talłn csak meg, hogy a tşlso szalonokban valami mozgłs van.
Bizonyłra a Kanizsay hłzaspłr indul most az ejjeli vonathoz.
RĞgtĞn kilepett a terem kĞzepebe, hol a szejjeltłrt kett═s ajtok sorłn vegiglłthatott, hol ═t
is jol lłthattłk onnan.
Valoban młr bşcsşzkodtak Kanizsayek. Kollonichne kik−serte ═ket. Mindnyłjan kisereg-
lettek az el═csarnokba, elkĞszĞnni, kezet csokolni.
Mikor a tłbornok es neje eltłvoztak, meg nehłny percig ott maradtak, łllva.
Milyen szepen jłtszol, Lłszlo; mennyire sajnłlom, hogy nem hallhattam jobban! mon-
dotta ‡gnes hercegne. Igazłn nagyon jol jłtszol. Es becezve megpaskolta az unokaĞccse
arcłt.
Aztłn azt mondta:
Kłr, hogy ilyen kes═ van es tudja Isten en młma roppant Iłradt vagyok!
Csokra nyşjtotta most a kezet es megindult IĞlIele a lepcs═n. A lełnyok kĞvettek.
Klłra a garłdics Iordulojłnłl de csak ott, ott visszanezett Lłszlora. Az ajkai szejjelny−l-
tak, mintha mondana valamit neki. Csak egy pillanat volt az es aztłn hirtelen elt▌nt.
*
Młr reggel t−z ora is elmşlt. Ma el═szĞr aludt Lłszlo ilyen hosszasan. Az esti zeneles, az a
nehłny perc is kettesben Klłrłval a kĞnyvtłr ablakłban młs irłnyt adtak a gondolatainak. A
Montorio-ćgy miatti gyanş meg mindig elt benne, de młr nem olyan Iłjon, mert legutobb młs
mot−vumok vegyćltek bele, młs kerdesek tłmadtak tegnap este ota. Mit akart vajon Klłra, mi-
kor mellette łllott? Milyen lassan Iord−totta Ieleje a Iejet! Milyen kerd═en nezett a szemebe!
Es ha akkor megcsokolta volna?... Mi lett volna? Megharagudott volna? Es most a zongorłnłl
miert nem ćlt melleje, mint młskor mindig? Miert maradt tłvol es egyszer sem nezett reł, ha-
nem csak maga ele? Megsertette talłn valamivel? Nem! Az nem lehet, hiszen ott az ablakme-
lyedesben meg!... kes═bb a lepcs═r═l... visszanezett onnan! Valoban mondott-e akkor vala-
mit a nema ajka? Vagy csak kepzel═des volt az egesz?
ˆsszevissza kovłlygott mindez az agyłban, am−g elaludt. Reggel is ezzel ebredt.
Pihenes utłn, jo alvłs utłn, kinyşjtozkodva az łgyban, valahogy der▌sebbnek lłtta a vilłg-
ot. Hosszş latolgatłs utłn elhatłrozta, itt marad meg, itt marad vasłrnap estig, addig megis-
csak alkalom ny−lik, alkalom... sok mindenre alkalom ny−lhatik!...
Sietve ĞltĞzkĞdĞtt, mert tudta, hogy a lełnyok rendszeresen şgy tizenegy ora Iele szoktak
lejĞnni az emeletr═l.
Mihelyt elkeszćlt, a kĞnyvtłrba ment. Ott babrłlni lehet albumokkal, IĞlt▌nes nelkćl vłrni
ebben a kĞzponti Iekves▌ helyisegben, innen a kertet is lłthatja az ember es ha valaki a csar-
nokban jłr, azt is meghallja rĞgtĞn. Megłllt hłt ama hosszş asztal mellett, melyen d−szkĞteses
Ioliłnsok Iekćdtek es lapozni kezdett bennćk.
Templomszer▌ csĞnd vette kĞrćl. A Ials−kokat Ied═ kĞnyvsorok titokzatosan csillogtak
attol a Ienyt═l, mely az ajtoablakokon rezsşt csapott be, teliesen tompult, ragyogo napIeny es
mely a parkettr═l visszaver═dve alulrol vilłg−totta meg az aranyhłtş kĞteseket. Majdnem sz−n-
padias vilłg−tłs, mely az emeletnel kĞrćlIuto bels═ Iolyosonak IĞldobta az łrnyekłt az emelet-
re, IĞl a kupolamennyezet Iele es eltşlzott arłnyokban rajzolta oda az ĞntĞttvas głrgyłnak ve-
kony płlcłit. Majdnem sĞtetnek tetszett a kĞnyvtłr attol a napsugłrtol, mely vak−toan tćndĞk-
lĞtt egyik sarkłban.
Csak a csarnok Iel═li oldalon oszlott szejjel a Ieny annak a keskeny csigalepcs═nek
kihasasodo Iordulłsain, mely a Iels═ kĞnyvtłrba vezetett es az ablakokkal szemben lev═ pol-
cokon.
Jo omennek tartotta Lłszlo a mai derćlt reggelt.
Młr vagy egy negyedorłja vłrt itt, mikor Szabo komornyik belepett. A kĞvetkez═ket je-
lentette az ═ ceremonias hangjłn:
A kegyelmes hercegne ═I═meltosłga kereti a groI şr ═meltosłgłt, meltoztatnek hozzł
IĞljĞnni. A hłloszobłjłban vłrja meltosłgodat es kĞszĞnt es megIordult es elment olyan te-
kintelyt łrasztva maga kĞrćl, mint a legnagyobb angol lord.
Mi lehet ez? kerdezte magłtol Lłszlo. ‡gnes neni magłhoz h−vat?! Miert? Mit kĞ-
vettem el? mert ═ is ismerte meg gyermekkorłbol azt a megrovłsi kanapet, mely ele idezte a
nagynenje azokat, akiket meg akart Ieddni.
Nemi sz−vszorongłssal sietett IĞl hłt a bels═ csigalepcs═n, aztłn vegig a Iels═ Iolyoson es
a vĞrĞs terem IĞlĞtti ajton be abba a kis szalonba, mely a hłloszobłt megel═zte.
Nagyon megkĞnnyebbćlt azonban, mid═n innen meglłtta, hogy a nagynenje nem azon a
szłmonker═ bştoron vłrja, hanem egy karosszekben a toalettasztal mellett.
Gyere, gyere, kedves Laci! szolt hozzł a hercegne. Młr ĞtĞdik napja vagy nłlunk es
eddig nem is tudtam veled beszelgetni.
A kezere hajlo Iiatalembernek megsimogatta a hajłt es homlokon csokolta. Szeretettel is
mosolygott reł.
Pedig gondterhes volt, de ez nem lłtszott rajta.
Tegnap este ota IĞlebredt benne a gyanakvłs, miert nem Ğrćlt Klłra a Montorio udvarlłsł-
nak? Miert nem kerette meg magłt a vadłsznapok alatt? Hiszen a Principe csupłn egyetlen
szot vłrt a lełnytol es rendben lenne ez a dolog. Igaz, hogy Klłra engedelmesen Ioglalkozott
a ker═jevel, de nyilvłn csak a mostohaanyja parancsłra tette es kikerćlte a deklarłlłst! Ez csa-
kis rajta mşlt, igen! Csakis rajta. Miert viselkedett −gy? Nem szeszelyb═l. Klłra nem szesze-
lyes. Tehłt młs oka van. Egyetlen oka lehet: Elle a un beguin! gondolta ‡gnes hercegne
azzal a
leIord−thatatlan Irancia szoval, mely mşlekony s kisse bolondos megk−vłnłst jelent. Igen!
csak az lehet: Egy ,beguin"-je van!
Eszebe jutott, hogy els═ napon Klłra ket hosszş hajtłs alatt Lłszloval ćlt. Es kĞvetkezett
az is, hogy Klłra es Lłszlo kisse kes═bb jĞttek vissza Louis papa kik−sereset═l, mint Peter es
Magda. Majd az a hosszş zongorłzłs tegnap este! Utłna mintha szokatlan kiIejezest vett vol-
na eszre a lełny arcłn. Valami beIele Iordult łlmatagsłgot. Valami meghatodłst. Ez nem jo.
Nem jo ez a muzsikłlłs se. Nem jo, hogy −gy vendegsereg nelkćl Iiatal emberek Iolyvłst egy-
ćtt vannak. Nem, ez nem jo! Błr egeszen halvłny gyanş volt mindez, megis elhatłrozta, hogy
ennek veget vet.
Ezert h−vatta magłhoz az unokaĞccset. Ezert beszelt vele. De nagyon kedvesen.
Petert═l hallottam, milyen nagy dologba Iogtłl, milyen szorgalmasan tanulsz. Nagyon
helyeselte a vłllalkozłsodat, nagyon megertett.
Minek legyen mindenki politikus! Jo, ha valaki a tehetseget kĞveti. Bizonyosan nagy
dolgokat Iogsz csinłlni. Hiszen olyan tehetseges vagy, Iiam! De megis, nem szep t═led,
hogy nem adtłl h−rt magadrol, mikor visszajĞttel Erdelyb═l, nem −rtłl, nem jelentkeztel, hi-
szen şgy erzem, mintha az anyłd volnek. Ugye? Mindig −gy is voltam veled. Hłt egy kisse
błntott, hogy −gy titkolodztłl... Na de nem baj! ˙gy Ğrćltem, hogy most nłlunk lehettel.
,Lehettel!" mşlt id═ben mondta.
Lłszlot elĞntĞtte a hłla. Milyen kedves, milyen jo vele!
Rokonszenvre ehes lelke ĞrĞmmel telt meg a josłgos szavakra. Bocsłnatot kert mulasztł-
słert es hodolo ragaszkodłssal csokolt şjra kezet. Majd kiłrado bizalommal magyarłzni kezd-
te a terveit, a tanłrok elismer═ velemenyet az ═ munkłjłrol es mint mindenkor, mid═n zener═l
beszelt, egeszen t▌zbe jĞtt. Lelkesen vłzolta az elkepzeleset şj zener═l, şj harmoniłkrol.
‡gnes neni Iigyelmesen hallgatta, biztato mosollyal. Csak neha-neha szolt kĞzbe. Ehhez
en młr nem ertek! vagy: Igen, ez nagyon erdekes volna!
Vegćl mid═n Lłszlo megłllt a beszeddel, azt mondta:
Szeretem, hogy ilyen lelkesen Iogod IĞl. Es ugye, ha visszajĞssz, nekem is Iogsz zongo-
rłzni?
E beszşrt mellekmondatra: ,ha visszajĞssz...!?", az iIjş IĞlIigyelt. Mi ez? Hiszen ═ şgy
gondolta, hogy meg itt marad! Es azt akarta Ielelni, hogy ĞrĞmest, meg ma, meg ma delutłn...
de a nagynenje nem vłrta be a vłlaszt.
Minthogy a deli vonattal utazol vissza, młma młr erre, sajnos, nem lesz id═. De hintot
rendeltem neked, hogy kenyelmesen utazhass!
Most is mosolygott ‡gnes hercegne, de a szemeiben szigorş parancs volt.
Lłszlon hirtelen hideg Iutott vegig. Megćt═dve, mindjłrt nem talłlt szavakat es csak azt
hebegte:
Igen, a deli gyorssal... addig aligha...
Az asszony rĞgtĞn visszatert az el═bbi anyłskodo hanghoz. Szepen, melegen beszelt vele,
mintha balzsamot akarna Ğnteni arra a sebre, amelyet ćtĞtt. Semmi nem łrulta el, mennyire Ii-
gyelte az iIjş ember arcłt, minden mozdulatłt. Vajon szerelmes volna Klłrłba? Vajon ud-
varol neki titokban? De az iIjş arca mit sem łrult el. ‡rva gyermekkora renden mindig ide-
genek kĞzĞtt megtanulta az arcłra vigyłzni. Meg płr percig beszelgetett egeszen termeszetes
hangon, azutłn bşcsşzott:
Be kell pakolnom! mondotta es hodolatteljesen elkĞszĞnt. A kĞnyvtłrajto Iele ment;
arra, ahol bejĞtt. ˆntudatlan ment arra, pedig a I═lepcs═re kĞzvetlen is mehetett volna. Mikor
Iejbe ćtnek valakit, akkor megy az −gy vissza, a młr bejłrt şton, mert csak a lłbai emlekez-
nek, hogy merre jłrtak, az agya nem. Hangtalan tette be maga mĞgĞtt a kis szalon ajtajłt, ege-
szen lassan, tĞkeletes Iegyelmezettseggel. Kidobnak! Kidobnak! Egyszer▌en kidobnak! ez
a szo dĞrĞmbĞlt benne: kidobtak!
A bibliotekłban talłlta magłt. A kĞrIolyoso visszavetett łrnyekłban.
Megłllt.
Vele szemben, a csigalepcs═ tetejen Klłra tłmaszkodott a korlłthoz.
Jo reggelt! mondta a lełny es sima lepesevel lassan Ieleje jĞtt. Kezet Iogtak.
En şgy szeretek innen lenezni. Innen olyan młs. Nezd, milyen szep innen!
Lłszlo lekĞnyĞkĞlt a sima płrnaIłra. Klłra melleje. KĞzel. Egeszen kĞzel. A vłllaik erin-
tettek egymłst.
Olyan erdekes, mikor besćt a nap. Csak oda le sćt. Egeszen Iurcsa... Iolytatta a n═.
Azutłn szćnetet tartott.
Płr percig nemłn łlltak −gy.
Meg kellene Ğlelnem. Megcsokolni! Egy csokot legalłbb, ha młr kidobnak! gondolta
Lłszlo. Miel═tt azonban elhatłrozta volna, a lełny kiegyenesedett es płr lepessel tovłbbment.
Aztłn megłllott şjra. A kĞnyvespolc Iele Iordult, a kezei mĞgĞtte es a korlłton a teste kisse
hłtrahajlott:
Ezek mind regi Irancia regenyek a XVIII. szłzad veger═l. Egeszen silłny, sćletlen dol-
gok, de a kĞtesćk, nezd, milyen gyĞnyĞr▌!
Megint egymłs mellett voltak nehłny młsodpercig.
Ha rełm nezne most! Ha şgy nezne rełm, mint az ablakban tegnap! Ha tudnłm, hogy
meg nem harag−tom eppen most, mikor kidobnak innen, akkor megtennem!
Klłra azonban ismet tovłbb vezette. Megkerćlte a garłdics tetejet es elment addig az
ajtoig, mely a tşloldali szalonajtoval łtellenben ny−lt a kĞnyvtłrba. Itt meglassult, visszaIor-
dult. Az ajtoIelIłhoz d═lve Lłszlo arcłba nezett. Mintha kerdezne, mintha vłrna valamit...
Most, most Iogja łtĞlelni, meg Iogja csokolni a lełnyt! Hiszen azt akarja. Nem lłtod, sza-
młr, hogy azt akarja?
De el═bb Ğnkentelen łtnezett a tşlso ajtora, az ‡gnes neni ajtajłra. Ha az kiny−lna, ha ═t
−gy meglłtnł, bizonyosan ĞrĞkre szłm▌zne a hłzłbol!
Talłn Klłra megertette ezt a hirtelen łtvetett pillantłst, mert visszahşzodott t═le es kĞn-
ny▌ hangon mondta:
Meg nem is lłttad az en şj kis otthonomat. A papa ezt a szobłt Iriss−ttette IĞl a kedve-
mert. Benyitott. Bementek.
Kis egyablakos szoba, angolos bştorokkal, tarka virłgş Ienyezett Ieher ,chintz" minden,
meg a Ialakra is az van kiIesz−tve.
Ugye szep? S olyan h▌vĞs a tapintłsa ennek a sima vłszonnak. ˆrĞm hozzłnyşlni!
A nyitva maradt ajtoszłrny melle leptek. A Iiokos kaszten melle. A lełny a Ialra emelte te-
nyeret: Olyan Iriss, akłrha be volna h▌tve! E mozdulatnłl a keble a IerIi karjłhoz ert,
annyira kĞzel voltak egymłshoz.
Az most vegre łtĞlelte a lełnyt. Ajkaik ĞsszeIorrtak. Hosszş, hosszş, ehes csok! Vegtelen-
nek tetsz═. A Klłra keze a Lłszlo vłllłra szłllt. KĞnnyen, mintha madłrka szłllna oda es ap-
rłnkent IĞlkşszott a tarkojłra, az ujjai keresve ny−ltak szejjel a Ićrtjei kĞzĞtt. Hosszş, hosszş
csok, vegtelenćl hosszş, mely alatt lassacskłn mintha minden erejet ez a csok elvenne, a n═
egesz teste az iIjş ember karjłban pihent; puha odaado test, puha es rugalmas, melyben nin-
csenek is csontok, csupłn a vłgyakozo hşsa. Fulladłsig tartott ez a csok. Csak mikor młr le-
legzetet kellett venniĞk, csak akkor bocsłtottłk el egymłst.
Menned kell! mondta alig hallhato hangon Klłra. Most menj, menned kell! es kin-
yşjtott kezevel tłvol tartotta Lłszlot.
Menj, talłn keresnek!... A kocsi is młr a hłz el═tt!...
*
A hintoban, a hepehupłs şton, kes═bb a vonaton is, Lłszlo şgy erezte, mintha hullłmos
tengeren hajozna, szćrkes, rozsasz−n▌ kĞdben, mindent ellep═ g═zĞlgesek kĞzĞtt. Pedig
valojłban napsćteses, szłraz, hideg id═ volt odakćnn, jozanul vilłg−tott szłntoIĞldek es kia-
szott retek. Mindez azonban meseszer▌en hatott reł. Mikor Fehervłrt elsĞtetćlt az ablaka,
nem az łllomłs Iedele okozta ezt, hanem valami varłzslat; a Velencei-to csillogłsa, jegszege-
lyes tćkre, a part menti nłdasok kusza csoportjai, ez mind, mind valotlan tćnderorszłgi tłj,
mindez valotlan, csak neki valosłg, ismeretlen şj łlomlłtłsok csupłn, melyeket soha senki
nem lłtott ═el═tte, senki sem lłthatja soha, sohasem, egyedćl ═. Szed−t═ gyorsnak erezte a
mozgłst maga kĞrćl, minden eliramodott mellette, az ştjłt siklorepćlesek, akłr Iecskeszłr-
nyak vittek volna tova boldog megsemmisćlesbe. Az ablaknłl ćlt. KiIele tekintett, de igazł-
ban nem lłtott semmit, mert minden kćls═ kep kĞzepeb═l ket szem nezett reł, Klłrłnak ten-
gersz−n szemei, az a vłro, h−vo nezese, mely Ieleje Iordult, miel═tt lehunyta pillłit a csokjuk
harsogo szedćleteben.
Ebben a lłzban, ebben a boldog revćlesben erkezett be Budapestre. ˙gy hitte, młsodper-
cek alatt. Az ĞsszekĞt═ h−d IĞlĞtt a I═vłros Ienyei duplłsodva az oriłs Iolyamban, a Baross ter
es −vlłmpłi, a Rłkoczi şt negyszeres lłngsora, ez a temerdek tćndĞkles mind gazdag ĞrĞm es
ćnnepi d−sz, akłrha a vłrost az ═ jĞvetele miatt, az ═ diadalłert vilłg−tottłk volna ki szłzezer-
nyi Iłklyłval, vegelłthatatlan tengerragyogłssal.
Mşzeum utcai kis lakłsłhoz erve, a toalett-tłskłjłt es a vłszon angolzsłkot a vice hozta
utłna, a puskakazettłval pedig maga szaladt IĞl a lepcs═n. Sietve pakolt ki. Bodultan, heve-
nyeszve rakta be a holmijłt a kasztenekbe. Eszre sem vette, milyen rettent═en gy▌rĞttek a ru-
hłi, mert Simonvłsłron, visszasietve a vendegszobłba, csak şgy beledobłlt mindent a zsłkba,
szmokingot, sportruhłt, zs−rozott vadłszcip═t es Irakkinget, beleĞklĞzte es dĞngĞlte er═szak-
kal, es hogy benne legyen mihamarabb, hłt rełtaposott, olyan szenvedellyel, mintha Monto-
rio, a legy═zĞtt Montorio hullłja volna benne.
Mikor a rendezessel elkeszćlt, visszatert a nappali szobłba. Most nem błntotta a berlakłs
szegenyes csşnyasłga. S═t! St−lusosnak talłlta, hogy innen kezd═dik az az şt, mely szed−t═ si-
kereken łt halad, halad tovłbb, diadalmas m▌veszethez, ervenyesćleshez mindenćtt es min-
denben, nagyvilłgi gy═zelmekhez is es mindezek IĞlĞtt Klłrłhoz, ahhoz az angyal, angyal,
angyalhoz! Az ═ b−rłsłhoz, ĞrĞkkĞn, ĞrĞkke! Es a zenei hod−tłs, a tłrsadalmi diadal, mindez
csupłn d−sz, sallang, virłgkoszorş, ezćst- es aranykincs, mindez csak arra valo, hogy gşlłba
rakja a n═ lłbai alł, ═t Ğvezze IĞl vele, ═t koronłzza meg, gyemłntos gloriłt tegyen sz═ke le-
łnyIejere, hogy imłdhassa melton minden szepsegek pazarsłga IĞlĞtt!
A sz▌kĞs szobłban le s IĞl jłrt, megłllt szejjeltłrt ĞklĞkkel es şjra ment es şjra megłllott.
Az a lłz, mely elĞntĞtte azota, hogy ajkai a Klłra ajkłra tapadtak, mind Iokozottabban tom-
bolt benne. Szeretett volna IĞlmłszni a Ialakon, szerette volna łtkarolni az egesz vilłgot.
Kinyitotta az ablakot. A hideg esti leg szembecsapta. Odalenn a Mşzeum-kert hullłmos
barnasłga. A nagy epćlet kockłja mĞgĞtt, ott tşl, a Słndor utca sarkłn sĞtet epćlet. A Kollo-
nich-palota. Oda kell majd bejutni, nem mint pajtłs, nem mint mulattato, nem mint gramoIon-
lemez, aki zenel, ha unatkoznak, nem mint puskłs, nem mint tłncos, nem mint hasznossłg,
nem mint szegenyes rokon! Nem! Mint v═legeny, mint Klłra v═legenye es... es azutłn itt
szedćles Iogta el ennel az el sem kepzelhet═ gondolatnłl mint a Ierje... az ═ Ierje!
Sokł łllt az ablakban. A kĞrşton temerdek sorokban lłmpłk. A villanyosok csilingeltek,
sik−tva łlltak meg, dćbĞrĞgve indultak. A hłzak Ielett megvilłg−tott g═z. Halvłnyan Ienyl═.
A Iedelrengeteg IĞlĞtt łllt hosszş mozdulatlansłgban. FĞlĞtte erezte magłt a lelkeben is,
˙rnak, Hatalomnak. A młsodrend▌segnek az az alłzatoskodo erzese, mely annyi even łt le-
ny▌gĞzte, annak nyoma se volt młr benne. Az a csok, az a hosszş, hosszş csok, a Klłra
csokja megvłltotta ett═l ma es młra. Most konkvisztłdornak erezte magłt, akłr Cortez, mikor
Mexikoba indult.
Es az ejszakai vłros Iele kitłrta a karjait, szelesen kitłrta, akłr magłhoz Ğlelne az egesz
mindenseget.
III. RESZ
I.
Abłdy Błlint december kĞzepen utazott vissza Erdelybe. Az ejjeli vonatot vłlasztotta,
mely este tizenegykor indult Budapestr═l. Kenyelmes vonat, keves utassal. Igaz, hogy młr
reggel hat ora Iele erkezik Kolozsvłrra, de hłt ott a lakłsa vłrja es meleg Ićrd═, utłna pedig
tovłbb alhatik, ha şgy tartja kedve.
Csak ejIeltłjban robogtak ki a Keleti płlyaudvarbol, mert a becsi gyors, melyet be kellett
vłrni, nagy kesessel erkezett. HoIşvłsok tartottłk vissza. Nagyon szigorşan kezd═dĞtt ez az
1904-1905-Ğs tel.
E hosszş vłrakozłs alatt es kes═bb a hłlokocsi łgyłban az utolso nehłny nap emlekei je-
lentkeztek. Ezeken tĞprengett, ezeket ismetelte el magłban es igen sokł nem tudott elaludni.
A vonat pedig kattogott hłrmas ćtemben. Csi-su-su! Csi-su-su! Csi-su-su! Iolyton ezt
mondta, majdnem gşnyos egyhangşsłgban.
Nyakig betakarodzva şgy erezte, mintha menekćlne innen. Mintha menekćlne az łllłsIog-
lalłs el═l. Es mintha ═t csşIolnł a rohano vonat zaja.
˙jra es şjra Ielvonultatta maga el═tt a legutobb tĞrtenteket.
Ama november 18-i ćles utłn, melyen Tisza puccsszer▌en kiłltatta ki a hłzszabłlyok szi-
gor−tłsłt, hosszş ideig nem gy▌lt Ğssze a kepvisel═hłz. Ezalatt persze temerdek h−r
szłllingozott a vłroson. Ellen═rizhetetlen rosszindulatş pletykłk, melyek naponta młst-młst
łll−tottak szentćl. Egyik nap şgy h−rlett, hogy a hłzelnĞk lemondott; młsnap, hogy dehogyis
mond le, hanem valami test═rseget szervez, mellyel majd kidobłlja a tĞrvenyhozokat. Mond-
tłk, hogy a guta ćtĞtte, mondtłk, hogy v−voteremben gyakorol, tehłt płrbajokra keszćl, mond-
tłk ezt, mondtłk azt, mondtak szłzIelet. A kormłnyrol is temerdek h−r keringett. Tisza Becs-
be ment, visszavonul, Tisza visszajĞtt es harciasabb, mint valaha.
Az ellenzeki sajto tombolo dćhvel −rt, mindennap Iokozodo dćhvel. Az, hogy a kormłny
bevallotta, miszerint valoban tilos dolgot kĞvetett el es azzal vedekezett, hogy ezt meg kellett
tennie orszłgos erdekb═l egyetlenegyszer! ez a nyilatkozat persze az ellenzek malmłra haj-
totta a vizet. Soha meg magyar miniszterelnĞkkel szemben ilyen hangot nem hasznłltak. An-
nłl sert═bbek, tłmadobbak, gorombłbbak voltak ezek a lapok, mert tłn el akartłk Ieledtetni
azt a jłmbor viselkedest, melyet a kepvisel═ik tanşs−tottak azon a legutolso novemberi ćlesen.
KćlĞnĞsen Bartha Miklos vezercikkei voltak a legkegyetlenebbet Valoban m▌veszi tollal
meg−rva. Błlint szeretett volna tłrgyilagos maradni, megis, ha elolvasta valamelyiket, alig tu-
dott vedekezni ragyogo ervelesćk, Iektelen, de hatalmas erej▌ szavuk ellen.
Most a vonat dćbĞrg═ zakatolłsłbol egy-egy kemeny, verlłz−to mondat ćvĞltĞtt Ieleje.
Az Andrłssyekhoz kĞzel łllo şjsłgok mersekeltebben beszelnek meg. Teoriłs szep Iejte-
getesekben magyarłzzłk: er═szakbol, meg jogos er═szakbol sem szłrmazhatik jog; es ment═l
tĞbbszĞr alkalmazzłk az şj hłzszabłlyt, annłl tĞbbszĞr tĞrtenik jogserelem, valosłgos gşlłja
epćl a tĞrvenytelensegeknek! Nincs młs szabadulłs ett═l, mint şj kormłny; Tisza mondjon le
es az ═ Ieje łrłn az şj kabinet majd legalizłlja azt a hłzszabłlyt, mely Ğnmagłban igenis hasz-
nos es k−vłnatos. Janus-arcş erveles, mely egyik łbrłzatłval az ellenzek Iele kacsintott, mł-
sikkal pedig az Ğreg kirłly Iele.
Ugyanez dominłlt a Nemzeti Casinoban, mely az id═ben Iontos politikai kĞzpont volt. In-
nen a Tisza-płrti tagok joreszt ki-maradoztak. Aki oda jłrt, az majdnem mind az Andrłssy-
Irakciohoz tartozott, vagy a mersekelt ellenzekhez es a katolikus şn. ,Neppłrt'-hoz.
A vezerl═ emberek itt-ott Ğsszedugtłk a Iejćket. A Dełkszoba sarkłban, a biliłrdterem sĞ-
tetsegeben tanłcskoztak halkan es hosszasan, majd nemłn oszlottak szejjel. A Iiatalabb głrda
annłl hangosabb. Mai kepvisel═k vagy jelĞltek roppant kĞzjogoztak es hazaIiaskodtak. Ezek
kĞzĞtt tłn a leglłrmłsabb WuelIIenstein Fredi, ki hatalmas lłbdobbantłssal hirdette, hogy az
═ magyar vere ilyen alkotmłnytiprłst nem t▌r, nem t▌rhet! es rĞgtĞn becsćletćgyet csinłlt,
ha valaki csak valamicsket is ellent talłlt mondani.
Błlint az utolso ket heten łt minden este odajłrt. Płrtatlansłgra tĞrekedett termeszete sze-
rint. Megis hatłssal volt reł az a kizłrolag ellenzeki legkĞr, melyben mozgott; azok az alkot-
młnyjogi hajszłlIinomsłgok, melyeket nap nap utłn hallott. Az obstrułlłs idejeben meg to-
vłbb csengtek benne kćlIĞldi tapasztalatai, az a megvetes is, mellyel idegenek a magyar parla-
mentr═l beszeltek es hajlando volt az łllamerdeket a kĞzjogi szempontok IĞle helyezni, annłl
is inkłbb, mert ismerte azt a Iegyverkez═ versengest, mely akkoriban kezd═dĞtt Europa-szer-
te. Miota azonban Slawata bizalmaskodott vele, miota bepillantott Ferenc Ferdinłnd m▌hely-
titkaiba, młskent lłtta a dolgokat. Most ═ is hajlamos lett arra, hogy a szabłlyszer▌ Iormłt
igen-igen Iontosnak tartsa, Iontosnak tartsa azt, hogy minden megovassek, ami a nemzeti
Ğnłllłst es Ğnrendelkezest szolgłlja.
Ilyen lelkiłllapotban volt, mid═n december 13-łn Ğsszeh−vtłk az orszłggy▌lest.
El═z═ nap sz▌kszavş kis kommćnike jelent meg az esti lapokban.
,Dec. 12. Ma lłttłk el a parlamenti test═rseget utas−tłsokkal. Az utas−tłsok abban Ğssze-
gez═dnek, hogy a parlamenti test═rnek meg az esetben sem szabad kepvisel═hĞz nyşlnia, ha
tettleg błntalma:nłk."
`
Bizonyłra ama tisztelet, mely a kepvisel═i hivatłst kĞrćlvette meg akkor, az sugalmazta
ezt a kormłnyrendelkezest. Az is talłn, hogy ezzel megcłIoltassek az a sok mendemonda
er═szakrol, Iegyveres beavatkozłsrol, amikkel az ellenzekiek riasztgattłk egymłst.
Błlint kisse megkesve erkezett az Orszłghłzhoz. A ruhatłrban rengeteg Iels═kabłt es ka-
lap. Begy▌lt hłt młr mindenki. Sietve ment a liIthez. Sietve lepett ki bel═le. Csak utobb, mi-
kor visszagondolt, emlekezett arra, hogy mintha odalenn a portłs, ruhatłri szolgłk, a liItes es
az ajtonłllok az emeleten, mintha mindeniknek roppant komor, gondterhes lett volna az arca.
┼ akkor erre nem is ćgyelt, hanem gyorsan ment az ćlesterem Iele.
A hosszş Iolyoson senki. Lepteinek koppanłsłt elnyelte az a melyseges Iutosz═nyeg, mely
vegt═l vegig bebor−tja. Halotti csĞnd. Akłr kriptłban. Ez sem lepte meg, mert olyan tĞkelete-
sen elIojtanak minden hangot az ćvegajto mĞgĞtti vaskos IćggĞnyĞk, hogy a leglłrmłsabb
gy▌lesb═l sem hallatszott ki soha egyetlen szo sem. Szejjelnyitotta a kłrpitot. Belepett.
Vłratlan lłtvłny tłrult eleje.
Csak vagy harminc kepvisel═ volt a teremben. Csakis a ,Zoltłnok", ahogy a legvermesebb
ellenzekieket h−vtłk. Az emelvenyen kett═, kik onnan hajigłltłk le az elnĞki es jegyz═i szeke-
ket. Młsok a IĞlvezet═ korlłt leceit Ieszegettek vagy a gyors−rok bştorait dobłltłk a terem kĞ-
zepebe, hol młr a ,tĞrvenyek asztala" IĞl volt dĞntve, a miniszteri pultok, karosszekek is sza-
naszet. Ezeket cipeltek garmadłba, tĞbben nagy hahotłzłssal, valosłgos Ronto Płlok, kik
borzaszton Ğrćlnek a jol sikerćlt puszt−tłsnak.
A IelkĞr szelen Barra Słmuel łllt, a szels═bal egyik vezere, hat-het tłrsa kĞzĞtt. Eszrevet-
tek a kĞzeled═ Abłdyt. Mind hozzł sereglettek. Nyilvłn ĞrĞmćkre volt, hogy talłlnak valakit,
aki most erkezik, valakit, akinek elmondhatjłk az ═ nagy h═stetteiket.
Kivertćk ═ket! KipoIoztuk ═ket! harsogtłk es Ğsszevissza beszeltek, mindenik a ma-
ga cselekedeteit akarvłn elmagyarłzni. Lłttad, hogy vłgtam Iejbe a tintatartoval?! Lłttad,
hogy kettegĞrnyedt?! De az a nyakleves se kutya, amit lehşztam annak a szels═nek!
Valosłgos csata volt itt, barłtom!
De hiszen a terem═rĞk nem ćthettek vissza. Megtiltottłk szegenyeknek! mondotta Bł-
lint, mikor szohoz juthatott.
A Ienet! Ielelt Barra Słmuel. VisszaćtĞttek volna azok, de nem volt reł id═, mert mi,
mi a nemzet igazsłgłnak szĞrny▌ erejevel, a magyar szabadsłg zsarłtnokłval a kezćnkben,
mi... es belekezdett egyikebe azoknak az Ğndicser═ kĞrmondatoknak, melyek szonoklłsai-
ban a legnagyobb szerepet jłtsztłk.
De nem mondhatta vegig, mert egyik nagyhasş hozzłlepett es beleszolt:
Lłttad, vezerem, hogy vertem en ═ket le az emelvenyr═l ezzel a lłndzsłval? es magas-
ra emelt egy hosszş tĞlgyIa lecet, melyb═l hosszş szĞgek łlltak ki, minthogy a korlłtbol sza-
k−tottłk le. En horgłsztam meg ezzel a gazokat. Oriłsi volt, ugye?!
Igy hencegtek, dicsekedtek nagyban diadalmaskodva mind. Majd mindenki a kĞzep Iele
Iordult, mert eszrevettek egyik pap kolległjukat, ki addig csak a szels═ padban ćlt, de megin-
dult a młglyarakłs Iele. Megmłszta a roncsalekdombot es IĞlćlt a tetejere. Magas, sovłny, Ie-
kete ember, borotvłlatlan łllal, szurtos reverendłban. Az arcłn gonosz, gy═zelmes mosoly.
Szotlan helyezkedett el es pozosan a cs−p═jere tette a kezet.
Bravo, Jancsi! Bravo! kiłltottłk nehłnyan.
E percben kiny−lt az oldalajto a kormłnypłrti oldalon. Tisza magas, szikłr alakja jelent
meg benne. Hirtelen csĞnd lett es mindenki Ieleje nezett. Płr percig łllt ott, vegigjłrtatta
oriłsi okulłrjłt a rombolok csoportjłn.
Vegćl megszolalt:
Na ez ugyan szegyenletes dolog! Megvetessel visszaIordult es kiment.
`
Ezek a tĞrtenetek jelentek meg Błlint emlekeben most, mikor łlmatlanul Iekćdt a
hłloIćlkejeben. Jelentkeztek elesen, elt▌ntek ismet es şjra k−nzoan tĞrtek reł. Barra Słmuel
nagyzolo szolłsai, a ,Zoltłnok" vastag nevetese, hepciłskodłsa. Mindebbe belegomolygott
az a sok kĞzjogi erv, melyet hetek ota vegighallgatott. A g═zĞs pedig, mintha csak gş-
nyolodnek mindezzel, Iolyton dĞrĞmbĞlte: ,Csi-su-su! Csi-su-su!"
Hłt ezekhez csatlakozna ═? Ezekhez? Kik vedtelen szolgłkat vernek, tisztessegtudo embe-
reket, kiket odavezenyeltek a csend═rsegb═l, rend═rĞkt═l es akiknek akkora Iegyelmćk van,
hogy meg vissza sem ćtnek, mert a parancs parancs?! Ezekkel tłrsuljon Ğssze? Ezekkel
egyćtt eml−tsek az ═ nevet?
Es młsreszt nem a Belvedere titkos vłgyait szolgłlja-e, ha a młsik oldalra łll?
E dilemma miatt menekćlt el a I═vłrosbol. Undorbol is es minden elhatłrozłstol valo Iel-
elemb═l. A vonat pedig tovłbb csşIolkodott vele: ,Csi-su-su! Csi-su-su!" akłrha Iolyton
kacagna rajta az az acelhasş sz−vtelen masina.
*
Kes═n aludt. Kes═n ebredt.
A leszor−tott IćggĞny mellett bet▌zĞtt a reggeli nap. Els═bben azt hitte, hogy a kalauz elIe-
lejtette IĞlkelteni ═t es hogy elaludta a kolozsvłri łllomłst, de hamar megnyugodott arra a je-
lentesre, hogy meg csak most ernek Csşcsłra, mert a kesesćk młr tĞbb mint ket orłra szapo-
rodott.
Gyorsan ĞltĞzkĞdĞtt es nemsokłra młr a gangon łllt.
GyĞnyĞr▌ teli id═ odakćnn. Ragyogo, der▌s. Sok-sok ho. A KĞrĞs medreben vaskos jegt-
łblłk tćndĞklenek kek łttetsz═segben. Minden vak−toan Ieher. Meg a kis paraszthłzak szal-
maIedelen is megłllt a ho, pedig meredekek azok, akłr kucsmagombłk volnłnak. Az orszłgşt
acelos kĞzepen, ott, ahol le van jłrva, nagy ritkłn egy-egy bivalypłr Iatalpş szłnba Iogva.
Mellette Iagyoskodva tipeg a gazdłjuk.
Sebesvłr romja sĞteten magaslik ki a napsugłr łrnyekłban.
A Vlegyłsza mĞgĞtte mintha csak płrłbol volna. A zşzmarłs Marotlaki-tet═, majd a K═h-
egy kemeny ele, Bocsiberc, ez puha paplanban az el═bbi cukorporral beporozva. Az el═ter
hullłmait pedig ellepi a ho tejIeles simasłga. BłnIIyhunyad es Iurcsłn hłromosztłsş templo-
ma. Aztłn tovłbbsiet a vonat nagy szuszogłssal, mert most kĞvetkezik a legnagyobb emelke-
des, IĞl a sztłnai tunnelhez.
Błlint łtment a tşlso ablakhoz. Nagyon szerette ezt a kilłtłst, mely itt ny−lik meg az Al-
młs-patak vĞlgyere es a Meszesre. Vegtelen tłvolba nezhet itt az ember, szłmtalan erd═s
hegygerinc IĞlĞtt. Madłr szeretnel itt lenni, ki elszłllhat messzire, ki magosłn elrepćlhet ve-
gelłthatatlan tłjak ocełnjłn. Ahogy gyĞnyĞrkĞdĞtt ott a lłtvłnyban, eszebe jutott, hogy ezen
a videken van Adrienne otthona. ˙gy hallotta, hogy eppen szemben az egykori vłrral, mely a
tunnel utłn t▌nik el═. Hol lehet? Merre? Mikor kiertek az alagştbol es a vagonok a
Iorduloban csikorogva d▌ltek oldalvłst, megpillantotta a romot. Ott, az ott messze! Az, az!
Mintha ket Ieher ujj meredne egnek; valami oriłsnak az ujjai, csupłn ket vilłgos, egyenes vo-
nalocska a bćkkĞs hłtter barnłs lilasłga el═tt. Tehłt ott, abban a hajlłsban lehet a hłz! Hłtha
═ is a vłrromra nez ebben a percben, azon talłlkozna a tekintetćk. Ez meg szabad volna, ezert
tłn nem haragudna meg. Es most sok hetek mşltłn el═szĞr gondolt Miloth Adrienne-re, kinek
emleket eddig bosszşsan elhessegette magłtol, ha neha h−vatlanul IĞltłmadt benne.
*
Błlint anyja, Abłdy Roza, alacsony termet▌, kĞveres kis asszony. Błr alig mşlt Ğtveneves,
sokkal id═sebbnek lłtszik, mert a haja habIeher es mindig Ieketeben jłr, Ğreges ruhłban. Ferje
halłla ota soha młst nem viselt. SzĞrny▌ csapłs volt az, mikor alig t−zeves hłzassłg utłn
Abłdy Tamłs meghalt. Az ═ szłmłra ez szerelmi hłzassłg volt, dacłra annak, hogy a
hłzasulandok apłi tervszer▌en kesz−tettek el═. Tamłs nagyon szep es nagyon megnyer═ em-
ber volt, tehetseges ember is.
Hłzassłguk els═ evei kisse viharosak voltak. A kis Roza eleg akaratos teremtes volt es
szeszelyes, ═t ugyanis, mid═n szćlei hłzassłgłnak tizenkettedik eveben a vilłgra jĞtt, şgy te-
kintettek, akłr valami csodłt es rettent═en elkenyeztettek. Minden şgy tĞrtent, ahogy ═ akarta.
Az egesz hłztłj IĞlĞtt zsarnokoskodhatott. Valosłgos kis ,princessz" volt. ┼ valoban annak
erezte magłt, mesebeli kicsi kirłlykisasszonynak. A denestornyai oriłsi kastely es oriłsi park,
a sok cseled is, kik mind ═t uraltłk, az mind meg er═s−tette az ═ IĞlIokozott gyermekĞnerzetet.
Ez az Ğntudatossłg IĞln═tt lełnykorłban is megmaradt. Hłt persze, mid═n Ierjhez ment, ez a
termeszete els═bben sok vitłt vłltott ki, neha heves jeleneteket is, melyek el═bb-utobb azon-
ban mindig egy modon vegz═dtek, şgy, hogy az asszony engedett, hiszen nagyon szerelmes
volt a Ierjebe. De hłt lassacskłn megadta magłt es hłzassłguk utolso eveiben csakis az ura
szemeivel lłtott es annak minden k−vłnsłga szłmłra parancs lett. Nagyon boldog evek voltak
ezek, egyetlen valoban boldog evei. Es akkor kĞzejćk sşjtott a sors. Abłdy Tamłsnłl rłk le-
pett IĞl. Nehłny honapnyi betegseg vegzett vele. A IerIi vilłgosan Ielismerte a bajłt. Ezert
eletenek utolso szakaszłt arra hasznłlta, hogy a Ieleseget el═kesz−tse elvłlłsukra es arra a IĞ-
ladatra, mely halłlłval rł Iog hłrulni. ┼ rendelte el, hogy a kis Błlint t−zeves korłban a The-
resianumba adassek. ┼ k−vłnta, hogy jogvegzettseg utłn legalłbb płr evre a diplomłciłhoz
menjen. Nyilvłn nem akarta, hogy asszonynevelesben n═jĞn IĞl es azt akarta, hogy vilłgot
lłsson, Iorogjon idegenek kĞzĞtt, majd azutłn maga hatłrozhat a jĞvend═je IĞlĞtt, ha mege-
mberesedett.
Kegyetlen parancs, mely evekre megIosztotta az asszonyt a Iiłval valo łllando egyćtteles-
t═l. De az, aki a halłllal łll szemben, kegyetlen tud lenni a tovłbbel═kkel. Es −gy kellett ten-
nie. Jol ismerte a nejet.
Roppant josz−v▌, łldozatkesz, nemes gondolkozłsra hajlo. Nagyon anyłskodo is, ami kł-
ros lenne a Iiłnak. Ezert k−vłnta, hogy a Iiş młshol neveltessek, hogy IerIivł edz═djek idegen
kĞrnyezetben. Eleg, ha vakłciokor odahaza lesz, az jo, szćkseges, hogy megszeresse az ottho-
nłt. Mindezeket hosszan megtłrgyalta az apjłval, az Ğreg Abłdy Peterrel, kinek eletbĞlcsesse-
get═l kert egyedćl tanłcsot. Igy jĞtt letre az a roppant reszletes utas−tłs, melyet szep −vretes
Ićzetben megszerkesztett es amely mindent, mi a Iiłra vonatkozott, kĞrćl−rt pontosan. Ehhez
azonban meg egy rendelkez═ reszt csatolt az anyagi dolgaikrol. Ebben szemlet tartott kĞzĞs
vagyonuk IĞlĞtt es joakaro velemenyt adott az alkalmazottaikrol. Arra kerte a Ieleseget, hogy
tartsa meg a I═vezetest maga. Mindenben maga hatłrozzon. Foglalkozzek mindennel, minden
reszlettel is. Ezt is az Ğregşrral beszelte meg. Az ═ tanłcsłra tette. Ezzel seg−teni akartak az
asszonyon, IĞladatot b−zni reł, łllando kĞtelessegszer▌ munkłt adni, mely elIoglalja es
kĞnnyebbe teendi a błnatłt. Az ćgyvezetesre azonban ez a resz młr nem tartalmazott pontos
programot, hanem csak łltalłnos szolamokat. ,Ne Iogjon olyan şj−tłsokba, melyeket młshol
meg ki nem probłltak." ,Ne higgyen anonim leveleknek." ,Ne −teljen senki IĞlĞtt, am−g meg
nem bizonyosodik, hogy vetkes." ,H−zelkedesre ne adjon." Ilyenek łlltak benne.
Valoban szerencses gondolat volt, hogy ezt a munkłt rottłk Roza groInera. Az els═
honapok szĞrny▌ gyłsza utłn h═sies ĞnIegyelemmel hozzłlłtott a IĞladatłhoz. Szo szerint
megtanulta a hłtrahagyott −rłst es mindenben kĞvetni probłlta, hogy megIeleljen annak, amit
az ═ Ielistenkent imłdott Ierje parancsolt neki a tşlvilłgrol. Es ez łtseg−tette, łtmentette az
eletbe.
A vilłgtol azonban elzłrkozott. Eleinte meg a rokonait sem akarta lłtni. Vendeget sem Io-
gadott. Amit az ura k−vłnt, csak azt tette, semmi tĞbbet. Igy meglehet═sen elidegenedett ter-
meszetes kĞret═l. Am−g az aposa elt, annak vendegei megis IĞlkerestek, de Abłdy Peter elha-
lłlozvłn, młr senki sem jłrt hozzł. Ennek pedig kłros kĞvetkezmenye lett. Az ember meg-
sem elhet egyedćl, kell valaki, akihez szoljon, valaki, aki, ha csak visszhangkent is, megis vł-
laszoljon. Es neki kĞnyĞrćletes, nagyon jo sz−ve volt. Szeretett jo tćndert jłtszani, seg−teni,
menteni, akłr a gondviseles. Igy hłt akadtak, akik ezt IĞlIedeztek es a maguk hasznłra Iord−-
tottłk, annłl inkłbb, mert bizony azt a mondatot a h−zelked═kr═l megtanulta ugyan kĞnyv nel-
kćl, de alkalmazni nem tudta.
Igy jutott hozzł ‡zbej KristoI, egy ćgyek nelkćli ćgyved Tordłrol, ki valami aprobb pe-
reskedes alkalmłval talłlkozott vele. Ez hamarosan IĞlIedezte, mikent kell a groIneval błnni.
Minden szavłval az elhunyt Ierjet magasztalta neki. Azt is elmagyarłzta, hogy mivel ═ csak
igazsłgos pĞrt vłllal, nem mint a tĞbbi prokłtor, ezert alig van megelhetese. ˆzvegy Abłdyne
rĞgtĞn lepre ment. Megsajnłlta es mind tĞbb-tĞbb IĞladatot b−zott reł. Vegćl młr mindenhato
joszłgigazgatoja lett, błr csak kiIele hasznłlta a c−met, a groIne el═tt titkolva es az ═ szłmłra
‡zbej şr maradt.
Olyan ćgyesen tudta magłt nelkćlĞzhetetlenne tenni, hogy maga Roza groIne kerte arra
mert ═ ,ments Isten meg szoba se hozta!" , hogy kikĞltĞzzek Denestornyłra, a Peter şr kşrił-
jłba es −gy łllandoan keznel legyen.
Ugyan−gy, ezen a jotev═ tćnder alapon jutott hozzł ket id═sebb asszony. Az egyik
Tothyne, egy reIormłtus kłntor Ğzvegye, a młsik Baczone, kir═l azt regeltek, hogy valamikor
szakłcsne volt Desen. Ezek a kastelyban laktak es ha Abłdyne Kolozsvłrra kĞltĞzĞtt telire,
oda is elk−sertek es mindig vele ćltek a szalonban, vele ettek, vele kezimunkłztak. Olyan gaz-
daasszonyIele szerepet vittek. Tothyne a hłzisz═tteseket Ielćgyelte es levendula-spirituszt I═-
zĞtt, Baczone pedig a kompotoknak volt a hadvezere. Igaz, hogy kit▌n═en ertett hozzł.
A I═ Ieladatuk azonban az volt, hogy mindent vegighallgassanak, amit şrn═jćk mond es
mindig helyeseljenek. Olyanok voltak, mint a gĞrĞg korus a tragediłkban, ki elkommentłlja
megert═en, amit a I═szerepl═ mond. SzĞrny▌kĞdjek, ha kell, błmuljon, ha azt vłrjłk t═le. A
pletykłkat is ═k hoztłk, kćls═ket vagy hłziakat. Csak egymłsra nem pletykłltak soha, sem
‡zbejre, ki mindig płrtolta ═ket okosan, hanem Ğsszetartottak, valosłgos triumvirłtust alkot-
va, azzal a kćlĞnbseggel, hogy kett═ ebb═l n═ volt es csak egy IerIi.
Szotlan szerz═desben megosztottłk maguk kĞzĞtt az Abłdy-birodalmat, akłr Octavianus,
Antonius es Lepidus a romait. ‡zbej a mez═gazdasłg es erdeszet IĞlĞtt uralkodvłn, m−g a n═k
a gyćmĞlcsĞsĞk, vetemenyeskert es bels═ cseledseg IĞlĞtt. Soha ki nem mondott, de annłl
er═sebb kĞtessel mindenben tłmogattłk egymłst, amib═l szłmos hasznocskłk szłrmaztak.
Nagyon hatalmasak voltak −gy. Csupłn a menes es a parłdes istłllo dolgaiba nem szolhattak
bele, mert ezekre nezve Roza groIne sohasem kerdezte meg ═ket.
*
Błlint hazaterese napjłn, delebed utłn a nappaliban Ieketekłveztak.
Abłdy Roza a kanape kĞzepen, a hosszş asztal el═tte. Ennek ket tşlso sarkłnłl a ket gazd-
asszony, mert illemtudoan ═k karosszekbe soha nem ćltek, melyek az asztal hłrom oldalłnłl
łlltak, hanem merev, magosas szekekre mellejek. Błlint el═tt bizonytalan volt, melyik
Tothyne, melyik Baczone, annyira egyIormłk, mind a kett═ termetes, vaskos asszony, barna
b═r▌ es hajş, apro, beh−zott szemekkel es lecsćng═ orcłkkal. Egesz kćllemćk mintha a dşs er-
delyi kosztnak a reklłmja volna. Mindenkor, mid═n hosszabb tłvollet utłn visszatert, meg
kellett şjra tanulnia, hogy Tothynenak hłrom tokłja van, Baczonenak pedig csak kett═. Młs
kćlĞnbseg nem volt kĞzĞttćk sem hangjukban, mozdulatukban, szavukban.
Mindketten serenyen horgoltak azonos tempoban, mereven ćltek most el═tte es Roza
groIne el═tt az asztalon ott łllt az az ĞblĞs k−nai lakkcsesze, melyben a kezimunkłjłt tartotta.
De most nem Iogott neki, hanem gyermekszer▌ pici kĞver kacsojłval maga melle vonta a Iiłt
a kerevetre es a kezet tovłbbra is Iogva tartotta. Beszelj! Beszelj! Hol voltłl? Mit lłttłl?
es ĞrĞmt═l sugłrzo, kisse dćlledt szemeivel a Iiş arcłban gyĞnyĞrkĞdĞtt.
Błlint beszelt. Elmondta a simonvłsłri vadłszatot, ki volt ott, ki nem volt, el a pesti politi-
kai dolgokat. Elmondta hosszasan. Az anyja Iolyton az arcłn jłrtatta a szemet. Bizonyłra alig
hallotta, mit mond, hanem csak nezte, nezte, nezte es olykor kĞzbeszolt: Hłt nem h▌ltel
meg? Hłt jol vagy? es ilyenkor megszor−totta a Iia rabul tartott kezet, mintha meg akarna bi-
zonyosodni, hogy valoban ═ beszel, valoban ═t lłtja maga mellett.
Ugye, most młr itt maradsz? Ugye, nem utazol el egyhamar? Itt kell maradnod. Nemso-
kłra kezd═dik a Iarsang... es nagyon csinos lełnyok vannak itt...
O, biza! mondotta Tothyne.
Abbiza! mondotta Baczone, aztłn tovłbb horgoltak nemłn.
Bizony jo volna, ha kĞrćlneznel kĞztćk es letelepednel, az volna a legjobb!
Ez a celzłs a hłzasodłsra miert kĞltĞtte IĞl Błlintban Adrienne emleket? Csak egy pilla-
natig mintha megjelent volna el═tte az arca.
Itt maradok, mama, jo ideig! vłlaszolt a Iiatal Abłdy es mintha Iogadalmat tenne, az
ajkłhoz emelte az anyai kis kezet. Ha şj vłlasztłsok lesznek, ami valosz−n▌, lehet, hogy
nem is vłllalok tĞbbe mandłtumot.
Roza groIne most maga ele tłmasztotta a karjait es az arca elkomolyodott.
Nem vłllalnłl? Miert?
Meg nem hatłroztam vegleg, de nagyon elkedvetlen−tett, amit odaIĞnn lłttam.
Legjobb, ha łtvenned a mi vagyoni dolgainkat. En młr alig b−rom a sok gondot es mun-
kłt. ˆregszem is es asszony letemre nem tudok annyit jłrni-kelni, ahogy kellene. Te Iiatal
vagy; IerIi. Vedd łt az egeszet es csinłld. ˙gyis a tied lesz minden, ha meghalok. A ket ve-
nasszonyhoz Iordult: Hłt nincsen igazam?
˙gy van biza! Ielelt Tothyne.
Abbiza şgy van! vłlaszolt Baczone.
Bele kene tanulnom el═bb szolt Błlint , mert sosem Ioglalkoztam ilyen kerdesekkel.
Megis sz−vesen vłllalta, annłl inkłbb, mert młr regota csodłlkozott, hogy eleg tekintelyes
vagyonuk lłtszolag milyen keveset jĞvedelmez az anyjłnak. Płr honap szćkseges lesz, hogy
megismerkedjem az ćgyekkel, azutłn sz−vesen szolgłlatodra łllok, meg ha kepvisel═ marad-
nek is, ha igazłn şgy k−vłnod.
Hłt ez nagyon jo. Nagyon jo lesz. Engem is mindig megkerdezhetsz azutłn is. Szegeny
jo atyłd k−vłnta t═lem, hogy magam vezessek mindent egeszen egyedćl, de most, hogy młr
IerIikorba lepsz, bizonyosan ═ is helyeselne, ha łtadom neked. Ugye, hogy helyeselne? ker-
dezte a ket termetes asszonyt.
O! instłllom, helyeselne, biza.
Bizonyosan ═ is −gy tenne, abbiza vłlaszoltłk nagy hatłrozottsłggal Tothyne es
Baczone, kik sohasem lłttłk a nehai Abłdy Tamłst, de mindig reł hivatkoztak, ha szćkseges-
nek talłltłk.
Meg is mondom ‡zbejnek, ha bejĞn, hogy kesz−tsen el═ minden szłmadłst, szerz═dest,
mindent magyarłzzon el neked.
Mikor jĞn, mit mondott?
Karłcsony el═tt bejĞn, azt mondta.
Abbiza az els═ disznotor utłn −gerte, hogy akkor j═! vłlaszoltłk a jol ertesćlt n═k.
*
Valoban płr nap mşlva benn volt. Nagy tisztelettel vette Roza groIne parancsłt; Błlintnak
kiIejezte, mennyire Ğrćl, ha urłnak tekintheti. Minden młsodik, harmadik mondatnłl kettehaj-
lott azon a szeken, melynek eppen csak szelire ćlt, mert minden testreszevel jelezni akarta azt
a nagy hodolatot, amely ═t betĞlti.
Błlint, błr gyakran lłtta Denestornyłn, mikor valami dologban ‡zbej IĞljĞtt a kastelyba,
hanem mostanłig sosem beszelgetett vele.
˙gy erezte eddig, hogy az anyja nemigen szereti, ha ═ erdekl═dik gazdłlkodłsłnak reszle-
tei irłnt. Szereti tłn titkolni az intezkedeseit, mert ha beszelt roluk neha, mindig csak łltalłno-
san panaszkodott berl═kre vagy kĞltsegekre, de soha valojłban el nem mondott semmit. Ezert
hłt Błlint elkerćlte az ‡zbejjel valo tłrsalgłst, nehogy az anyja azt higgye, hogy ═ a hłta mĞ-
gĞtt akar inIormłlodni. Most el═szĞr hallgatta ‡zbej KristoI şr el═adłsłt. Igen jo benyomłst
tett reł. A kćlseje eleg Iurcsa, de azt młr ismerte. TĞrpe kis emberke kezd═d═ pocakkal, kurta
karokkal, lłbakkal. Nyaka semmi. A Ieje tĞkeletes labda, melyen a Iekete haj es a szemig sz═r
orcłja egyIormłn ny−rva, ami olyannł tette, mintha egy sćndisznot viselne a gallerjłban. De a
barna tĞvisgĞmb kĞzepeb═l ket kiguvadt nagy szemgolyo nezett az emberre, nagyon okos Ie-
kete szemek. A sz═rgomolyag kĞzepen ha megny−lt az a nagyon kicsi es nagyon piros szłj,
szabatos, łtgondolt mondatok jĞttek ki rajta. Pontos szłmokat idezett, pontos dłtumokkal.
Minden a legjobban van, minden kit▌n═en; a groIne ═meltosłga rendelkezese szerint tĞrtenik
minden. ┼ csak azt teszi, amit parancsol, de azert is, mert −gy a legjobb. Neha, ha Błlint vala-
mit elavultnak vagy meglep═nek talłlt, akkor młs mondat is megjelent: Boldogult groI şr
szłndeka, a boldogult groI el═relłto bĞlcsessege... Ez I═leg a havas kezelesenel jĞtt el═, me-
lyet meg mindig ćzemterv nelkćl, egeszen regimodiasan hasznos−tottak.
Mikor ‡zbej hajlongva tłvozott, kijelentette, hogy ═ a legnagyobb ĞrĞmmel Iogja teljes−-
teni Błlint groI utas−tłsłt. Roppant keszsegesnek lłtszott. Semmi sem łrulta el, hogy mindent
el Iog kĞvetni arra, hogy a Iiatalember semmibe bele ne lłthasson, semmit ne vłltoztathasson
az eddigi łllapoton. Pedig ezt młr elhatłrozta abban az orłban, mikor a h▌seges Tothyne es a
jo Baczone is meg−rta neki rĞgtĞn, mir═l beszeltek Abłdy Roza es Iia amaz els═ delutłnon,
mit mondott az egyik, mit mondott a młsik.
Ket dolog Iontos. Az egyik, hogy Błlint csak maradjon kepvisel═, mert akkor nem ćlhet
Iolyton itthon. Ha ugyanis Iolyton itthon volna, el═bb-utobb rłjĞn sok mindenre. Nem mintha
‡zbej olyan dolgokat m▌velt volna, amik tĞrvenybe ćtkĞz═k. Nem! ┼ olyat sosem tett. Ha-
nem minden ćgyletnel megkereste a maga hasznocskłjłt. Neha nagyobbat is. Az aprobb berle-
teknel, malomnłl, vłnyolonłl, kocsmaepćletnel ,ajłndekot" hoztak neki, a molnłr ennyi vagy
annyi pulykłt, vagy kacsłt szolgłltatott, a kocsmłros bort, szenłt, młsok meg kiteleltettek te-
merdek marhłit, melyek nyaranta a denestornyai legel═n eltek az urasłgi gulyłban. A tĞbbi
szetszort birtokon mindenćtt tartott łllatot, a juhai pedig ingyen a havason nyaraltak annłl a
berl═nel, aki egyik-młsik legel═t berelte. Minderr═l Roza groInenak persze sejtelme sem volt.
Ha els═ id═ben, mikor ‡zbej odakerćlt es meg nem csinłlta ezt ilyen nagyban, be is vłdolta
valaki (haragos cseled vagy ispłn), ═ mindig Ielćl maradt es a vłdaskodonak nem volt mara-
dłsa. Kes═bb młr csak nevtelen IĞljelentesek kerćltek a groIne kezebe, ki ezeket sosem olvas-
ta el, hiszen a boldogult Ierje ezt rendelte el neki. Igy most młr ‡zbej biztonsłgban volt, an-
nłl inkłbb, mert ═ is elnezte az alłrendeltjeinek hasonlo dolgait. Ha a Iiatal groI azonban min-
dig otthon ćl, kĞnnyen kisćlhet mindez.
A młsik Iontos dolog, hogy tessek-lłssek megis valami IĞladatot kell az iIjş şrnak jut-
tatni. Nem a mez═gazdasłgban, nem a berleteknel. O, nem! Ott nem, hanem a havason, ott in-
kłbb lehet. Płr ellenvetesb═l lłtta ‡zbej, hogy itt Błlintnak reIormtervei volnłnak: ćzemterv,
g═zI▌resz, modern erd═gazdasłg. Hłt legyen. Ez hosszadalmas, sok nehezsegbe ćtkĞz═ ćgy.
Hłt kapjon bele ebbe. Erre kell ═t vinni, probłlja csak megszćntetni azt a kłpe-rłpet, amit a
mocok Iolytatnak az erd═kben! Lesz itt Ioglalkozłsa b═ven!
Ezeket vegiggondolva, mindjłrt ćnnep utłn beh−vta az erd═gondnokot Belesb═l. Vele tisz-
telgett Abłdy Błlintnłl. Ez nagyon jol sikerćlt. Mert amilyen jo benyomłst tett ‡zbej, olyan
rosszat vłltott ki az erd═gondnok, Nyiressy Kłlmłn uram. SzĞrnyen regimodi Ğregşr, nagy Ie-
her szakłllal, borvirłgos orral, ĞblĞs habpipa is a zsebeben, melyet rĞgtĞn el═vett es pĞIekelt
bel═le. DzsentriĞnerzete, błcsiskodo modora, meggondolatlan ═szintesege is, mellyel beval-
lotta, hogy ═ bizony młr tĞbb mint t−z eve, hogy sosem megy ki az erd═re: Minek mennek?
˙gy ismerek en şgyis minden Iłt ott, akłr a szobłmban volna! , mindez nyilvłnvalovł tette,
hogy Iogalma sincs semmir═l. Mikor Błlint azt mondta, hogy şjev utłn IĞlmegy a havasra, az
Ğreg Nyiressy nagy hahotłban tĞrt: Nem tudja a groI şr, mi az! Ott meg a medve se jłrhat
telen, meg a madłr se! Es csak ‡zbej kĞzbelepesere vłllalta, hogy lovakat rendel es vezet═-
ket, ha majd ertes−teni Iogjłk. Hłt en nem błnom, de şgysem lesz ebb═l semmi, megis Ğrćl-
ni Iogok, ha a groIot jo borral lłthatom mint kedves vendegemet płr napra. De IĞlmenni?! Ha-
haha! Az şgyis lehetetlen! Ezzel a kijelentessel tłvozott.
˙jev utłn, janułr 5-en azonban Tisza IĞloszlatta a kepvisel═hłzat es az şj vłlasztłsokat
28-łra t▌zte ki. Ez okbol tehłt Błlint a havasi kirłndulłst elhalasztotta Iebrułrra, mert a prog-
rambeszeden akart dolgozni, minthogy megis vłllalta a jelĞltseget Lelbłnyłn. Ezt is ćgyesen
rendezte ‡zbej es nagyon okosan.
Elt akkor KuttyIalvłn egy Cseresnyes Janko, ,hetszilvaIłs" kisnemes. Fiatalos ember
meg. RĞvid ideig gyakornok volt a vłrmegyen, honnan, nem vilłgos, miert, de kisvłrtatva ki-
tettek. Azota mindenIajta dolgot vłllal. ÜgynĞkĞskĞdik neha, biztos−tłsban, lovłsłrban,
ocska csepl═geppel vagy borjşval, młs ćzletekben is, mert nem volt vłlogatos ember. Ezek-
kel teng═dĞtt valahogy egyik kepvisel═vłlasztłstol a kĞvetkez═ig, mert I═hivatłsa a korteske-
des. Nagyszer▌ kortes. Nagyszłjş. Rettenetes hangş, ki a legnagyobb zsivajt is tşlkiabłlta
mindig es kit▌n═ zaItos humorłval megkacagtatta az ellenpłrtbelieket is. Ezert a vłlasztłsi
id═ volt az ═ szćretje. Akłrhovł elment vendegszerepelni es akłrmelyik płrt megIogadhatta,
mert ═, błr termeszete szerint inkłbb ellenzeki szeretett lenni, de a kormłnypłrt az rendsze-
rint sokkal jobban Iizet. Hłt ezt a Cseresnyes Jankot, kit olykor mint csiszłrt is hasznłlt, ezt
ind−totta el ‡zbej Lelbłnyłra: hozzon be kćldĞttseget Kolozsvłrra azonnal, aki megkerje az
iIjş Abłdyt, hogy el ne hagynł ═ket, mert ═k młs jelĞltr═l nem is akarnak hallani, olyan na-
gyon szeretik a groIot.
Młr janułr 7-en benn volt a kćldĞttseg. Vagy t−zen voltak, ket kaputos, a patikłrius es a
jegyz═ Iekete IerencjozseIben, a b−ro es nehłny polgłr sĞtetkek zekeben, de nehłny condrłs
is, mert Cseresnyes Janko minden rend▌ emberb═l vłlogatott Ğssze deległtusokat. Magukkal
−rłst is hoztak, melyben ketszłz alł−rłssal kĞnyĞrĞgnek a kepvisel═jćkhĞz, hogy el ne hagyja
═ket. A b−ro ═ polgłrmesternek szol−ttatta magłt beszedet tartott, mellyel Cseresnyes
Janko meg nem elegedven, maga Iogott beszedbe, amiben minden volt, ami csak kellett a ma-
gyarnak, volt szo benne łtkos nemetr═l, ezereves alkotmłnyrol, dohłnyengedelyr═l, Kossuth
Lajosrol es adorol, Abłdy Błlint ragyogo ═seir═l es a soskutak korlłtlan hasznłlatłrol.
Błlintot akaratlan is meghatotta ez a tĞmeges ragaszkodłs a szemelye irłnt es vłllalta a
mandłtumot eddigi programja alapjłn mint 67-es płrton k−vćli.
Programbeszedet 14-en tartotta a kĞzseghłza emeleti ablakłbol a lelbłnyai piacra sereglett
nephez. A lelkesedes nem volt nagy, itt-ott eljeneztek ugyan egyesek, de a legtĞbben nemłn
maradtak, s═t valami halk morgłs is hallatszott itt-ott, talłn mert Iłztak az emberek, gondolta
Błlint, mikor delutłn visszautazott Kolozsvłrra. ‡zbej, ki oda- es visszak−serte, az is ezzel
magyarłzta a Iagyos hangulatot. Simłn Iog menni minden mondotta, mikor Marosludason
elvłltak egymłstol.
Pedig nem ment simłn.
Az a Iektelen agitłcio, mely Budapestr═l szejjelłradt, az orszłgban mindenkit megraga-
dott.
A Tisza şn. ,tĞrvenytiprłsa" IĞlkorbłcsolta az egesz magyar kĞzĞnseget. Az a kĞrćlmeny,
hogy az ellenzeknek mersekelt csoportjai szĞvetkeztek a szels═ballal, az, hogy Apponyiek is
Iuzionłltak a 48-as płrttal, az, hogy az ellenzeki koal−cio be−gert Ğnłllo vłmterćletet es ban-
kot, Ğnłllo hadsereget, a ległbrłndosabb kepzeletek nemzeti v−vmłnyait es minden
demagogia IĞlhasznłlłsłval hirdette a harcot a kormłny ellen, olyan kĞzhangulatot teremtett,
mellyel a kormłnypłrt eddig hatalmas szervezete nem tudott megkćzdeni.
Majdnem Iorradalmi indulat vett er═t a legtĞbb emberen, minden ellenzeki Ieje kĞre
młrt−rgloriłt vont, akłrha Rłkoczival, Kossuthtal szenvedett volna szłmkivetest es bĞrtĞnt.
Ez a IĞlIokozott ellenzekiseg a kis Lelbłnyłt is elragadta. Ott is olvastłk a pesti vezercik-
keket, a hatalmas szolamokat, harci riadokat. A lapokat kezr═l kezre adtłk. Naponta 48-asabb
lett a hangulat es azok a helyi kolomposok, akik eddig minden alkalommal traIikłltak a vok-
sokkal, most annłl inkłbb baloldaloskodtak, mert eddigi kepvisel═jćk nem szavazatvłsłrlo
pesti bankłr, hanem csupłn a to ura volt, kib═l ═k kĞzvetlenćl semmi hasznot sem hşzhattak.
Ezek hłt kiadtłk a jelszot: ,Nem kell az az Abłdy nekćnk, nekćnk 48-as jelĞlt kell, akłr
49-es is!"
‡zbej ezt młr akkor lłtta. Lłtta Cseresnyes Janko is. Ez utobbi meg is mondta a kis kĞver
igazgato şrnak, hogy ez −gy nem megy, hanem ide penz kell, megpedig nagyon sok es meg
−gy is ketseges. Felrevonulva hosszasan pusmogtak egymłssal es valamit −rtak is es nehłny
banko is elsćllyedt a Cseresnyes zsebeben.
Harmadnap ‡zbej IĞlkereste Roza groInet Kolozsvłrt. NegyszemkĞzti kihallgatłst kert,
nagy titokzatossłggal.
Abłdy Roza asszony kikćldte Tothynet es Baczonet a szobłbol, majd kerd═leg nezett a
hajlongo ‡zbejre. Ez b═seges el═adłsba kezdett.
Elmondta, milyen h▌seggel van ═ annyi ev ota. Mennyire a sz−ven hordja a groIne erde-
keit, a Iiatalşr h−rnevet. A groIi csalłd nagy mşltjłra, tekintelyere is kitert hosszasan. Azutłn
el═adta: mit tapasztalt Lelbłnyłn. Hogy meg vannak vadulva az emberek. Hogy a Iiatalşr
megvłlasztłsa komoly veszelyben van. Mert tegnap ota ellenjelĞlt van! Valami haszontalan
ember, valami senki. Egy elcsapott gyakornok. Valami Cseresnyes Jłnos. Semmihłzi Irłter,
de nepbolond−to szonok, aki mindenre kepes. Demagog izgato, ki mergezi a nepet. Młrmost
═, ‡zbej nem tudnł elviselni azt a szegyent, hogy egy Abłdy groI megbukjek, plłne ilyen
utolso jĞttmenttel szemben. Nem! Ez borzaszto volna! Egesz ejszaka nem aludt, annyira błnt-
ja. Ha nem jelĞltette volna magłt a Iiatalşr, ha programbeszedet nem tart, meg ki lehetett vol-
na terni. De most, miutłn młr minden lap meg−rta, hogy IĞllep, most młr a visszavonulłs
ugyanolyan szegyen. Azt pedig szĞrny▌ elgondolni is, hogy Denestornyłnak jĞvend═ urłt le-
verje egy ilyen sehonnai.
De hłt mit lehet tenni?! Ez borzaszto! Ennek nem szabad megtĞrtenni! mondta sze-
geny Roza groIne es tanłcsker═leg nezett ‡zbejre.
Ez ismet hosszan beszelt. Elmagyarłzta, hogy ═ soha nem is błtorkodott volna ilyennel
el═hozakodni. Igaz, mindenIele teszik. Lelbłnyłt is eddig penzert vettek meg. Csak a Błlint
groI vłlasztłsa volt tiszta vłlasztłs a mşltkor. Ahhoz vannak szokva azok az ottani gaz
vłlasztok. Azt vłrjłk, hogy Iizessek ═ket. ┼ alig is meri ajłnlani, de kĞtelessege megmonda-
ni, mivel a groIne kerdezte. Csakis ezert. Es młs megoldłst nem lłt es nincs is.
Mennyi kell? kerdezte Abłdyne rĞvid gondolkodłs utłn. Nagyon hatott rł ‡zbej be-
szede. Leger═sebben az, hogy az ═ Iiłt, Abłdy Błlintot, nłdorok, orszłgb−rłk utodjłt legy═z-
ze egy elcsapott gyakornok. Egesz kirłlykisasszony mşltja IĞltłmadt benne, az a IĞlIokozott
bćszkeseg, mellyel mint csĞpp lełnyka jłrkłlt a denestornyai termekben Ğles csalłdi kepek
nema k−sereteben, melyekr═l korłn megtanulta: ez a gubernłtor, az az orszłg kapitłnya, az
meg Błthory Istvłnnak volt a generłlisa. Nem a csalłdjłnak a regisege, de tĞrtenelmi kivłlo
szerepe volt az, amire tartott es azota, hogy egyedćl maradt, ez az erzes mindjobban
Iokozodott benne, hiszen ismet korlłtlanul uralkodott egesz hłzatłja IĞlĞtt, akłr hajadon korł-
ban. Azota soha senki sem ellenkezett vele, mindenkinek egyedćl ═ parancsolt, csakis az tĞr-
tent şgy hitte , amit ═ akart.
Mennyi kell? kerdezte şjra, mikor ‡zbej habozni lłtszott es kesett a vłlasszal.
Hłt nehez pontos szłmot adni, de azt hiszem, negyvenezer koronłval megşsznok.
Roza asszony IĞlkelt. Eltipegett ahhoz a kis rozsaIa asztalhoz, mely az ablak el═tt łllt. Le-
ćlt. Kihşzta az egyik Iiokot. Nem vett ki bel═le semmit, hanem csak kotorłszott benne` Na-
gyon titkolta, hol, mennyi penz van, nem sejtve, hogy ‡zbej nemcsak pontosabban tudja, mint
═, hanem a bankoktol prov−ziot szed a betetjei utłn. Vegćl egy takarekpenztłri kĞnyvecsket
kiemelt onnan es visszazłrta a Iiokot.
Itt van ez a kĞnyv. Negyvenketezer-hetszłz van benne es a Ielevi kamatok. Ebb═l csinłl-
ja meg! Aztłn, mert IĞlebredt benne az a jotćnderi szerep, melyet annyira szeretett jłtszani,
hłt hozzłtoldotta: A Iiamnak ne szoljon. Nem akarom, hogy tudja, hogy ilyen łldozatot hoz-
tam.
‡zbejnek ez jol jĞtt. Szentćl meg−gerte. Elment. Nehłny nap mşlva sćrgĞny erkezett a
groIne c−mere: ,Ügy jol łll" es a vłlasztłs el═estejen is egy: ,Gy═zelmćnk biztos."
Janułr 20-łn, delel═tt t−z ora Iele şjabb h−r: ,EllenjelĞlt visszalepett. Vłlasztłs egyhan-
gş. Hodolattal gratulłl ‡zbej."
Młsnap şjra jelentkezett Roza groInenłl. ˆtezerketszłzhuszonhet koronłt es negyvenket
Iillert visszahozott. Ennyit megmentett, azt mondta. A tĞbbivel pontosan elszłmolt. A groIne
a megb−zhatosłgłert megdicserte ‡zbejt. Es nagyon boldog volt.
Majd Błlintnłl jelentkezett a kis tĞrpe ćgyviv═. Ott młr nem volt ilyen sikere.
Abłdyt ugyanis elegge meglepte, mikor t−z nappal a vłlasztłsok el═tt az ,Ellenzekiben azt
olvasta, hogy az ═ sajłt I═kortese, Cseresnyes IĞllepett Lelbłnyłn ellene. Magyarłzatot kert
‡zbejt═l sćrgĞnyben. Az megcłIolta a h−rt. Kes═bb megis meger═s−tette levelben. Azt −rta: az
a ,gazember megcsalt", de biztos−totta Błlintot, hogy semmi baj sem lesz. A I═ispłn is sćr-
gĞnyzĞtt aggodva. Mire şjabb levelvłltłs Błlint es ‡zbej kĞzĞtt, ki şjbol megnyugtatolag −rt
es IĞlĞslegesnek, s═t rossznak velelmezte, ha Abłdy şjbol megjelennek a kerćletben. Igy kĞ-
vetkezett be a vłlasztłs napja es Cseresnyes visszalepesenek h−re.
Abłdy valami gyanşsat erzett ebben a dologban. Nem tudta ugyan, mi tĞrtenhetett, de az
egeszet Iurcsłnak talłlta. Mikor ‡zbej tisztelgett nłla, nagyon Iagyosan Iogadta.
Młrmost mondja Ğn el, hogy ez hogy volt? kerdezte szigorş arccal.
‡zbej h−mezett-hłmozott. Hogy a vłlasztok csak a groI urat akartłk, hogy annak a Cseres-
nyesnek şgyse volt płrtja, hogy az belłtta: hiłbavalo minden, hogy ═, ‡zbej, rłbeszelte a
visszavonulłsra. Mindez valosz−n▌tlenćl hangzott. Hłt akkor miert −rta, hogy kłros, ha ma-
gam odautazom? Ez kellemetlen kerdes volt. Azt vłlaszolta, hogy hłt megis volt ellenpłrt,
es hogy nem akarta a groI urat inzultusnak kitenni. De ha volt annak az embernek płrtja, mi-
ert lepett vissza? Itt młr ‡zbej azt gondolta, legjobb, ha bevall valamit abbol, amit tett.
Persze, nem mindent. Azt nem, hogy a Cseresnyes visszalepese młr a zsebeben volt, mi-
kor 14-en elvłltak egymłstol. Azt sem, hogy a groIne 40 000 koronłjłbol tizenĞtĞt a vłlasz-
tłs estejen kiIizetett az łljelĞltnek es hşsznłl tĞbbet magłnak tartott, hanem, hogy megmond-
ja csak şgy łltalłnossłgban, miszerint a groIne adott egy Ğsszeget es ═ ezzel erte el a k−vłna-
tos eredmenyt. Młr eppen kinyitotta azt a pici szłjłt a Iekete sz═r-erd═ kĞzĞtt, mikor Błlint
kemeny mondattal toldotta meg a kerdeset:
Figyelmeztetem Ğnt: hogyha valami piszkos traIika van a dolog mĞgĞtt, nem Iogom vłl-
lalni a mandłtumot!
Oho! Ezt młr nem! Akkor młr semmit sem mond ezekr═l. Gyorsan vłltott az esze. Azon-
nal talłlt młs bełll−tłst. Azt hiszem, kerem, az is belejłtszott, hogy ennek a Cseresnyesnek
voltak tłn valami viselt dolgai a vłrmegyen es talłn a I═ispłn izent neki. Es rĞgtĞn b═seges
mesebe Iogott: A vłlasztłs reggelen jĞtt valaki, mert lłttak egy vłrosi szłnt bejĞnni, lłttak
valaki idegent Cseresnyeshez menni es azt łll−totta, hogy ezzel tłvozott el Cseresnyes, miu-
tłn a vłlasztłsi elnĞknel jłrt. Beszed kĞzben Iejl═dĞtt a mese. Vegćl młr azt is pontosan
tudta, hogy a szłnba egy pejlo es egy szćrke lo volt Iogva!
Abłdy mindezt szotlan hallgatta. Vegćl elbocsłtotta ‡zbejt. Nem hitt el mindent, amit
mondott, de minthogy nem tudott az anyja łldozatkeszseger═l, młs magyarłzatot maga sem
talłlt. Az a jo benyomłs azonban, melyet ‡zbej kezdetben tett reł, ez alkalommal szenvedte
az els═ csorbłt.
Az łltalłnos vłlasztłsokon a Szabadelv▌ Płrt, mely 1878 ota kormłnyozta az orszłgot, ki-
sebbsegben maradt. Ez oriłsi jelent═seg▌ esemeny volt, mely mindenkit meglepett. Magukat
az ellenzek vezereit is, kik most abba a kenyes helyzetbe jutottak, hogy IĞllengz═s −gereteik
bevłltłsa ele łll−ttattak. Erdekes es viharvłro hangulat terjedt szet. A korona es a parlament
Ğsszecsapłsłnak a vłrłsa. Olyan erdekes es izgato, hogy Błlint megtartotta a mandłtumłt,
mert ott akart lenni, ahol a csata eld═l, hłtha talłn seg−thet, hłtha szolgłlatot tehet valahol, va-
lahogy...
II.
A vłlasztłsok utłn, Iebrułr elejen megkezd═dĞtt Kolozsvłrott a Iarsang. A lełnyos csalł-
dok młr joreszt begy▌ltek; akik eddig meg Ialun voltak, most azok is bejĞttek. Mert politika
ide, politika oda, a Iiatatokat Ğssze kell hozni, a lełnyokat tłncba kell vinni, az şrIiakat vende-
gćl kell lłtni.
Milothek is akkor kĞltĞztek be, es ahogy a szokłs parancsolta, a Miloth mama a lełnyai-
val vegigvizitłzta az Ğsszes Ğreg dłmłkat. Naponta het-nyolc lłtogatłst tettek.
ˆzvegy Abłdy Tamłsnenłl is tisztelegtek persze, ki błr nem jłrt soha sehovł, de mint
egyike a legel═kel═bb hĞlgyeknek, meltłn elvłrhatta, hogy IĞlkeressek. Negy ora lehetett, mi-
kor Milothnet bejelentette az inas.
Roza groIne a hosszş asztal mĞgĞtt most is a kanape kĞzepen ćlt horgolva, Tothyne es
Baczone pedig tşlIel═l a ket magosas szeken. Błlint csak az iment tłvozott el, azzal, hogy
egyik alerdesz van benn, kinek rendelkezni akar a havasi kirłndulłs irłnt, mivel şgy hatłro-
zott, hogy ket nap mşlva IĞlmegy Belesbe. Üres karosszeke el═tt meg ott łllt a Ieketekłves
cseszeje.
Keretem Miloth groInet mondotta Abłdyne es mikĞzben az inas a kłveskeszletet kivit-
te, Tothyne es Baczone a bels═ ajton t▌ntek el szotlanul.
A Miloth mama, Judith es Margit suhogtak be. Szimbolikus csok es pukkerlis kezcsokok
utłn szertartłsosan ćltek le a hłziasszonnyal szemben, az anya kĞzbćl, a lełnyai ketIel═l es
megindult a tłrsalgłs a Iarsang kilłtłsairol, hłny şj lełny lesz az iden, hłny błl, es hogy
mennyi tłncos lesz.
Az idei divatrol is esett szo: viselnek-e bołt vagy kend═t, Iiatal lełnynak inkłbb tćllruha
valo-e, vagy mull?
Meg alig Iogtak ez izgato temłkba, mid═n kiny−lt az ajto es Błlint visszajĞtt. VisszajĞtt,
mert az ablakłbol megĞsmerte azokat a nagy csontş, jo słrga lovakat, melyeket megbłmult a
vłrsiklodi şton. Megis illik ćdvĞzĞlni Milothekat nyugtatta meg magłt , hiszen ═sszel
nłluk voltam Ialun. Szćkseges volt ez az indokolłs, mert az iIjş emberek az ilyen kĞrvizitł-
złskor nem szoktak megjelenni.
Milothne nagyon megĞrćlt a Iiatal Abłdynak. Jo jelnek tartotta, hogy miattok bejĞtt. Hłt-
ha Judith miatt?... vagy a kis Margitert? mindegy! Mindenesetre a legedesebb mosolyłt
kenyszer−tette reł a savanyş arcłra. Es Iolytatodott a tłrsalgłs az el═bbi temłkon. Sok błl lesz
az iden, nagyon sok. Szerencse, hogy Adrienne viszi a lełnyaimat, en bizony nem b−rnłm az
ejszakłzłst.
Benn van młr Adrienne is? kerdezte Abłdyne.
Meg nincs. Holnaputłn erkeznek Uzdy Paliek vagy młsnap. De hłt addig meg nincs
błl... az anyosa, Uzdy Domokosne, az angol nĞrsszel es a kis unokłjłval młr megerkezett.
Nłla Iognak lakni a kćls═ Monostori şton. A villa IĞldszintjet adta łt nekik.
Hisz az rettent═ messze van! szĞrny▌kĞdĞtt Roza asszony, mert Kolozsvłrt młs Iogal-
mak uralkodnak arrol, hogy mi van tłvol, mi kĞzel.
Hłt bizony, eleg messze, de hłt ket Iogatot hoznak, −gy aztłn megis lehetseges.
A tłrsalgłs visszatert a ruhakerdesekre.
Błlint nehłny mondatot bevłrt, aztłn elkĞszĞnt. Eszebe jutott, hogy a havasrol bejĞtt er-
deszt meg nem bocsłtotta el. Mikor kiment a szalonbol, a kis Miloth Margitka utłnanezett, pi-
ci, alig jelzett mosollyal a szłja sarkłban.
Az erdesz az el═szobłban volt.
Mondja! szolt hozzł Błlint. Milyen az şt most IĞl a Belesbe?
Hunyadtol Kalotłig jo, mert le van jłrva. Onnan bizony eleg nehez lesz a legutobbi
hoeses miatt. Jobb lenne, ha le volna młr verve.
Jobb lenne?
Jobb, plłne IĞlIele; nagyon bevłgnak a szłntalpak. De nem baj, instłllom. Megis eljut
az ember, csak lassabban. Tehłt holnaputłn delben?...
Nezze csak mondotta kisse habozva Błlint , akkor inkłbb vłrok vagy egy hetet, ak-
korra tłn jobb lesz!
Tehłt jĞv═ csćtĞrtĞkĞn rendeljćk a lovakat?
Azt −gy jĞvendĞlni nem jo. Majd ertes−test kćldĞk.
*
A kĞvetkez═ napokon Błlint a IĞlszerelesevel Ioglalkozott. Eleg jol el volt lłtva ilyen hol-
mival, mert egy telet a stockholmi kĞvetsegnel tĞltĞtt, hol nagyon Iejlett teli sportelet volt młr
akkor. Megis nehłny bevłsłrlłst kellett tennie.
Harmadnapja lehetett, hogy Milothek az anyjłnłl jłrtak, es młr esteledett kisse, mid═n
Błlint az egyik I═teri ćzletb═l kilepve talłlkozott Adrienne-nel.
Meg messzecske volt, de rĞgtĞn megismerte, ahogy hosszş lepesevel kĞzeledett Ieleje,
elenk tłrsalgłsban ket iIjş ember kĞzĞtt. Alvinczy ‡dłm jobbrol, Kendy Pityu balrol. Mind a
kett═nek vłllłn korcsolya. De egyebet is vittek. ‡dłm elemozsiłs plehdobozt es egy varrottas
zsłkocskłt, melyben az asszony korcsolyłs cip═i lehettek. Pityu pedig egy bundatakarot es
hosszş termoszt. Nagy v−gan diskurłlva jĞttek.
Błlinton vegigvillant: Vajon haragszik-e meg rełm? Megbocsłtott-e? De młr Adrien-
ne megłllt el═tte es barłtsłggal nyşjtotta a hajlekony kezet. MegjĞttem! mondotta vidł-
man es rełvilłg−to onixsłrga szemeit semmi visszaemlekezes sem sĞtet−tette el. Mintha az a
jelenet ott ama mez═segi padon nem is tĞrtent volna, sem rideg sert═dĞtt bşcsşja a mez═varja-
si tornłcon... Üde es jokedv▌ volt.
Korcsolyłzni megyćnk. Kit▌n═ a jeg!
De hiszen mindjłrt sĞtet lesz!
Az a jo! Igy este nincs młr majdnem senki ott. Vagy az nem ,comme il Iaut" talłn?
Maga is botrłnkozik ezen, ‡B? kerdezte kih−volag Adrienne.
O, dehogy!
Es ott ozsonnłzunk egy padon. T−z Iok hidegben megIagy minden gyanşs−tłsi lehet═seg
ugye, ‡dłmovics ‡dłm? Kih−volag IĞlemelte kisse hajlott orrłt es rełkacagott Alvinczy-
re, kit mivel az apja is ‡dłm volt es ═ orosz −rokat olvasott most, ilyen muszkłsan keresztelt
el. Az hćmmĞgĞtt valamit.
Kłr, hogy maga sosem korcsolyłzott, ‡B! az olyan nagyszer▌!
Svedorszłgban megtanultam azota...
O, hłt akkor jĞjjĞn ki, jĞjjĞn ki! mondotta hirtelen melegseggel Addy. Maga meg so-
sem lłtott engem jegen! Igazłn jĞjjĞn ki! Nem Iogja megbłnni!
Jo! Gyorsan hazamegyek a korcsolyłmert es meg idejeben kierek talłn.
Elvłltak. Błlint hazasietett. Eleg sokł tartott, m−g kasztenben, lłdłban minden szćksegest
megtalłlt, korcsolyabakancsot, szvettert, am−g łtĞltĞzĞtt, elkeszćlt. Młr azt gondolta, alig er-
demes kimenni, de ugye, mivel młr meg−gerte, hłt honorłlnia kell a h−vłst es azt is igen ,
azt is, hogy młr nem haragszik reł.
Egeszen sĞtet volt młr, mire kiert a setaterre. SĞtet ejszaka. A kĞrćldeszkłzott jegpłlya
IĞlĞtt egy-ket łrva −vlłmpa egett csak. A bodenłl megvłltotta a jegyet es belepett. A bejłro
el═tt korlłt. Itt megłllt.
Odatşl a pavilon el═tt gyakorlatozott egy-egy kezd═, szalmaszeket tologatva maga el═tt. A
to innens═ oldalłn csak Adrienne a ket Iiatalemberrel.
Egy kintornłt Iogadott valamelyik şrIi, az muzsikłlt nekik a partrol. NyaIogo verkli.
Egyetlen kering═t jłtszott, nagyon-nagyon regit. ,Nur Ićr Natur hegte Sie Sympathie..."
es erre valcereztek oriłs hłrmasokat −rva a Ieheren megkarcolt jegen.
Kłr, hogy Abłdy megłllott a bejłronłl. Kłr, hogy nem ment mindjłrt hozzłjok. Kłr, hogy
lekĞnyĞkĞlt a korlłtra a sĞtet bode el═tt. De szep volt şgy messzir═l lłtni Adrienne-t, ahogy
ott siklik, mint valami łlomban tovasuhano łrnyek.
TeglavĞrĞs ruha volt rajta, mely a gyer vilłg−tłsban alig volt vilłgosabb, mint a Iekete ha-
ja, vagy a seal-skin kis galler es sapka, vagy mint az a premsłv, mely beIejezte tĞlcser alakş
szoknyłjłt. Egy kisse rĞvidebb is a szokottnłl es kĞnny▌nek lłtszik. Ha megłll, a bokłja IĞle
er, de ha elsuhan, Iorog, hłtravet═dik, akkor kĞrćllobogja szelesen, lebeg═ tłnyer majdnem
vagy libben═ draperia csak: ilyenkor szłrkĞzepeig er═ I▌z═csizmłiban, koromsz−n haris-
nyłban terdig rajzolodik a lłba szabadon.
Szep volt −gy. Szep volt a mozgłsa. Mintha sşlytalan lenne es testetlenćl karcsş. Mindket
iIjşval valcerezett olykepp, hogy nehłny Iordulłst az egyik karjłban tett, aztłn az ćtem lendć-
letevel łtrepćlt szedćletes dupla −vben, hogy a młsik karjłn Iolytassa tovłbb a Iorgłst. Vala-
mi csodłs balettkent hatott ez a jłtekos tłnc, mely valosz−n▌tlen iramodłsaival t−z-hşsz meter
jeg IĞlĞtt egyetlen mozdulattal rĞp−tette tova.
Ilyen Ieketen es karcsşn, ilyen elhosszabb−tott lengessel meg lłnyosabbnak, meg szigo-
rşbb vonalşnak hatott, mint rendesen. De valahogy nem a IerIigy▌lĞl═ Diana jutott Błlint
eszebe, mikor −gy egyik udvarlo karjłbol a młsikeba repćlt kisse nyitott ajakkal, villano Io-
gakkal es az elkapta visszahajlo derekłt, akłrha predłul ragadnł tova.
Olykor el═red═lve keresztćlsiklott a lłbmozgłssal ellentetesen lendćl═ karokkal, olykor
spirłlban egyensşlyozott tagokkal perdćlt łt Ğnmagłn, mintha valami kejes szedćlet ragadta
volna meg, haj−totta volna łt egyik IerIit═l a młsikhoz, kacago szłjjal, kisse megbomlott haj-
jal a Ieje kĞrćl. Nem, nem, ez nem a sz▌z istenn═ tłnca, ebben valami Ğntudatlan vadsłg,
szerelemvłro ═rćlet tombolt, iIjş maenada inkłbb, ki valamely teli, b▌vĞs bacchanłliłn tłn-
colja az Ğlelesvłro tłncot, bod−tja el reszegge a testet, Iuttłban IĞldobott lłbakkal, szejjeltłrt
karral, hłtravetett Iejjel. A sebesseg błjitalłt isszłk az ajkai, a Iiatal tagok ereje tombol az
ĞrĞmeben. Varłzslatos lłtvłny, mely a sz▌kĞs Ienyben majdnem titokzatosnak lłtszott.
Błlint şgy erezte, mintha meglesett volna valami tilosat, valamit, amit titkoltak el═tte. Ez
nem az az Adrienne, akit ═ eddig ismert. Nem az a dacos Addy, kit lełnykorłban lłtott, nem
az a kisse keser▌ Adrienne, kivel a holdvilłgos tłj el═tt beszelt, nem az a jłtekos, gyermeklel-
k▌ Adrienne sem, ki Mez═varjason hancşrozott a n═vereivel, nem az a csalodott hangş sem,
ki ott a padon ćlt mellette es aki şgy megsert═dĞtt, mikor a karjłt meg merte csokolni. Ez
młsvalaki, ez ismet młs! Ez kacer, IerIibolond−to n═ ez młs, egeszen młsvalaki. Es egy-
szerre idegennek erezte magłt, tolakodonak, kinek semmi keresnivaloja sincs itt; ═ csak egyik
tłn a sok kĞzćl, akit bolond−tani akar.
A kintorna elhallgatott. Adrienne es a ket Iiatalember egy tłvoli padhoz korcsolyłztak el.
Ott a bundatakarora ćlve Ialatozni kezdtek. Ilyen messzir═l is lłthatta Abłdy, milyen jol ne-
vetnek, treIłlnak, mikĞzben a termosz cseszejeb═l IćstĞlĞg a meleg tea.
Mit łllsz itt? Mit leselkedsz? mondotta magłnak Błlint es megIordult es kiment a vak-
sĞtet Iasorba. Lassan setłlt haza. Meg az este sćrgĞnyt adott IĞl:
,Szerda delben lovak Belesen legyenek. Szłn vłrjon łllomłson reggel hetorłs vonatnłl."
III.
V−gan csilingelve haladt leIele a szłn Iiatalos Ienyvesek sz−nIalai kĞzĞtt, miutłn łtkeltek a
Csonka-havas v−zvłlasztojłn. A bakon Zutor Andrłs Mezes, az az alerdesz, ki Kolozsvłrt jłrt
Błlintnłl es Okos Jłnos Rigo, az uradalmi kocsis. Mindkett═n kek ,Ilłner" ujjas, melynek
gomblyukai szepen ki vannak hłnyva kek-vĞrĞs es zĞld h−mzessel, IĞlĞtte pedig kar nelkćli
,mejjrevalo" błrłnyb═rb═l. Ez ćtĞtt-kopott młr, mert havasra şj holmi nem valo, de lłtszik,
hogy az irhłja szepen ki volt h−mezve valamikor temerdek virłggal es ezek kĞzepen pici ma-
gyar c−merrel. Kurta az ujjas is, kurta a mejjrevalo is. Ha valamelyik el═rehajlik, a nadrłgsz−ja
IĞlĞtti resen csupasz hłtab═re kandikłl ki, napbarn−tott b═r, mert a kalotaszegi ember rĞvid in-
get visel es a hłta nem Iłzik, mint młsIele embernek. A termetćk egyIorma. Błr nem kĞver
egyik sem, a Iels═testćk mint a labda, olyan ĞblĞs es szeles vłllaikkal ketten alig Iernek a
szłn sz▌kĞs bakjłn.
Az şt egyik gĞrbćletenel visszaIordul Mezes Bandi: ,Az ott a Beles" mondja Błlint-
nak. A melysegben sok zsindelyes hłz. Hosszş munkłsbarakkok sorakoznak Ieketen, mint va-
lami gyłszos koporsok, tisztviselolakłsok, kantin es tovłbb a Szamos es a beleje Ğml═ patak
torkłnłl a g═zI▌resz hangłrja, melyet temerdek rĞnkgarmadłk, kockaszer▌ deszkarakłsok es
I▌reszpordombok vesznek kĞrćl.
Megny−lik a tłj. Błr messzi nem lłthatni. A tşlso hegyek, a Gyalu Boulini es a Funcinyeli
oldalt szćrkeskek płrłba vannak burkolva, melyet hosszş strłIban beszennyez a gephłzbol
IĞlszłllo Ićst. A gyłrszirena bşg. Del van.
‡thaladnak a I▌resztelepen, hosszş hłzak mellett, melyek el═tt słrrł van taposva a ho.
Mindez az łllami erd═seghez tartozik, a gyalui uradalomhoz, magyarłzza Mezes. Egy-egy
napszłmos błmeszkodva nez utłnuk, egy-egy sćvegel is, de ═k csak haladnak tova es elhagy-
va az ep−tett utat, IĞlkanyarodnak az oldalba, a Szamos bal partjłn.
Hobor−totta retek kĞvetkeznek most, melyek Ieny═rudakkal vannak elvłlasztva egymłstol.
Nehłny Iacsoport itt-ott, nehol szikla is, mely szĞgletes poIłjłt el═redugja az enyhe hajlłsş
holepel alol.
Egy v−zmosłs szelen Ğreg I▌zIa d═lingezik az şt IĞle. Ez itt a mi hatłrunk szol az aler-
desz , ez az łrok. A lovak meggyorsulnak. Erzik, hogy kĞzel az istłllo. Sietve poroszkłl-
nak IĞl egy kis kaptaton.
Lecker−tes mĞgĞtt s▌r▌ Ieny═ćltetes. KĞzĞtte egy-ket havasi k═ris is, melynek a lombja le-
hullott reg es csak barnavĞrĞs bogyoi bojtozzłk az łgak veget. A szłn IĞlkanyarodik a kapun
es megłll az erd═gondnoki epćlet el═tt.
A tornłc lepcs═in Nyiressy Kłlmłn uram Iogadta Błlintot. Isten hozta, Isten hozta! is-
metelte ĞrĞmmel es hatalmas habpipłjłt kiveve bajusza alol, a jobbjłval nagyban parolłzott.
Nem is hittem, hogy kimereszkedik ide a groI −gy telv−z idejen! Tessek bejĞnni, egy kis
papramorgo jo lesz a hosszş szłnkłzłs utłn. Egy kis Ialnivalo is, merthogy csak ket orłra vłr-
tam, akkorra rendeltem az ebedet.
Ebedre nem tudok maradni, mert sĞtetedes el═tt a Gyalu Botin akarok lenni, hogy meg
tanyłt ćthessćnk.
Elkepedt az Ğreg Nyiressy:
Nem marad? Nem marad? Hłt nem tiszteli meg şri hłzamat? Pedig vendeget is h−vtam.
Itt lesz ket jo barłtom: Simo Gaszton, a gyurkucai jegyz═ es az łllami erd═mernĞk. Igen Ii-
nom emberek, kćlĞnĞsen Simo. Nagyon jo csalłdbol valo is: a Bćd-Szent-Katolnai Simokbol.
A nagybłtyja kamarłs, a nagyanyja pedig egy Birkenstein błrone, igazłn a groInak valo tłr-
sasłg, igazłn. Este tarokkozhatnłnk is aztłn, ha młr mindenłron IĞl akar menni, hłt reggel
megprobłlhatja.
Lećltek a belep═szobłban, mely ebedl═ćl is szolgłlt. Kisse dohos leveg═ volt itt es pipa-
szag. A Ialak csiricsłren kiIĞstve es rajta varrottasok es rłmłzott Ienykepecskek szanaszet.
Egyetlen nagy−tott is, Nyiressy uram kepe, melyen şgy el volt csinos−tva, hogy csupłn a sza-
kłlla miatt Ğsmerhette meg az ember. KĞzepen negyszĞglet▌ tĞlgyIa asztal, abbol a Iajtłbol,
melyet ,Altdeutsch"-nak tartottak a 80-as evekben. KĞrćlĞtte ugyanolyan szekek. De az egyik
sarokban plćssgarnitşra es pici asztalocska, mely bolondul szetvetette esztergłlt lłbait. Kis
lłdiko łllt ezen csupa apro csigłval bor−tva, amelyr═l Nyiressy nyilvłn azt hitte, hogy m▌-
tłrgy.
Ide telepedtek le.
Ket Iiatal romłn szolgłlo tipegett be. Nagyon tisztłn ĞltĞzve, ingvłllban, katrincłban, a
lłbaik kĞrćlcsavarva Ieher condra-kapcłval, mely pici bocskorban vegz═dĞtt.
Kis tłlcłt hozott az egyik apro poharakkal es płlinkłsćveggel, a młsik egy tłlacskłt vala-
mi borkorcsolya-sćtemennyel. A csigadoboz melle tettek ketIel═l. Rełmosolyogtak Błlintra
es egyik azt mondta: PoItyic, młriłsza! es mikor kitipegtek onnan, visszakacsintottak az
ajtobol.
Abłdy Ğnkentelen utłnuk nezett.
Ugye, be csinos kislłnyok? Na lłssa a groI, ha itt marad, hłt az este valamelyiket bekćl-
d═m! Melyiket akarja? Vagy tłn mind a kett═vel is vegez az iIjşr?! kacagott az Ğreg, aztłn
hamiskłsan hozzłtette:
Magam is belejek kostolok neha! es kerkedve megsodorta habIeher bajuszłt.
Nem maradok! vłlaszolt Iagyosan Abłdy. −gy is rendelkeztem młr es csak azt vłrom
meg, m−g IĞlpakoljłk a lovakat.
Kłr! Kłr! Kłr! ismetelte hłromszor Nyiressy es minden szo kĞzĞtt egyet pĞIekelt a
pipłbol; lłtszott, nagyon meg van sertve, hogy keleti vendeglłtłsłt ilyen kevesse meltatjłk.
Płr percre megakadt a tłrsalgłs. Ellensegesen ćltek egymłssal szemben. Aztłn Błlint
szolalt meg hivatalos hangon:
Kerem, adja el═ erd═gondnok şr a havasunk terkepet. Magammal akarom vinni, hogy a
katonai terkeppel Ğsszehasonl−tsam.
Volt valami mappa, de nem tudom, hovł tettem. Nekem nem kell, mert a Iejemben van
minden Ielelt dĞlyIĞs nyugalmłban Nyiressy es mozdulatlan tovłbb pipłzott.
Odakinn nagy kutyaugatłs. Aztłn Ğnerzetes dobbanłsş leptek a tornłcon. Az ajto kiny−lt,
akłrha kiszak−tanłk, es szłlas IerIi lepett be a szobłba.
Tagbaszakadt ember, rĞvid bekecsben. Combjain lovaglonadrłg, szćrke, rovłtkos
posztobol, milyet a huszłrtisztek viseltek, hłrom gyĞngyhłzgombbal a combjłn, şgynevezett
angolos bricsesz, ahogy azt a videki szabok kepzeltek. A lłbszłrain lakkcsizma, a kezeben
agarłszostor. Vadłszkalapjłt, melyb═l hłtul hatalmas disznosĞrte sugłrzott szejjel, le nem
vette, mikor bejĞtt, de messzir═l nyşjtotta el═re a markłt.
Simo Gaszton vagyok mondta olyan Ğnerzettel, mintha erre a nevre ketret gĞrnyedne
mindenki.
Abłdy ellenszenvesnek talłlta młr els═ pillanatban. ˙gy tett hłt, mintha nem lłtnł meg a
Ieleje nyşjtott tenyeret es csak hidegen vłlaszolta:
Tessek helyet Ioglalni, kĞrjegyz═ şr.
Az Ğreg Nyiressy a szot nagyon zokon vette. Tudta ugyan, hogy ez a hłz az uradalom hł-
za, hogy aze itt minden, hogy ═ itt mint alkalmazott lakik es meg a bştornak is csak egy resze
az Ğve, megis a magłenak tartotta ═ młr annyi ev ota, hogy ez a mondat a sz−vebe szşrt bele.
Hogy mer ez a młgnłskĞlyĞk hłziuraskodni ═nłla?! gondolta magłban. Annłl nagyobb
sz−velyesseggel kĞszĞntĞtte a barłtjłt. Hogy vagy, Ğcsem, mint vagy, na egy kis płlinkłt,
kedves, hogy eljĞttel... es ilyeneket ismetelt, mikĞzben leseg−tette a bekest, az ostort, kala-
pot az asztalra tette es nagy lapogatłssal a harmadik kis karosszekbe terelte a jegyz═t. Es
mindjłrt elpanaszolta:
A groI nem akar ebedre maradni, hanem rĞgtĞn indul IĞl a hegyre.
Simo Gaszton kerd═leg Iordult Abłdy Iele. Ez most jol lłthatta az arcłt. Kemeny, elszłnt
arc. RĞvidre ny−rott haj, alacsony homlok IĞlĞtt, melyet ket vaskos szemĞldĞk meg alulrol is
megkurt−tott. Alattuk ket pici cip═gomb Ienyles▌ ravasz szem, Iekete dşs bajusz es keskeny
barko az orcłi szelen. Er═teljes es sunyi benyomłst tett. Ilyenek lehettek gondolta Błlint
azok a regi hajdşkapitłnyok, kikr═l Nagy Szabo Istvłn −r az ═ kronikłjłban, kik zsoldert akłr-
kit szolgłltak es ahol jłrtak, sosem neztek, kinek a nepet sanyargatjłk.
Hłt nem bolondsłg ez, ilyen telv−z idejen IĞlmenni? Iolytatta a ven Nyiressy bosszş-
san.
Simo azonban nem azt vłlaszolta, amit az Ğreg vłrt:
Miert lenne? Most szep id═ van odaIenn, błr hideg lesz az ejjel. Tavaly, emlekszel? Mi-
kor a kamarłs nagybłtyłm, Simo Miklossal a Humpleu alatt vadłsztunk, a Priszlopon hłltunk
meg, akkor is ilyen Iebrułri id═ volt. Most Błlinthoz Iordult: De el van-e lłtva a groI min-
dennel, hłlozsłk, bundatakaro, v−zhatlan ponyva, teaI═z═? ... Ha błrmiben hiłny volna, en
sz−vesen kĞlcsĞnz═k, mert en jol IĞl vagyok szerelve, s═t sz−vesen IĞl is k−serem az ştjłn es en
mindent elrendezek magam.
KĞszĞnĞm, minden szćkseges velem van. Most kĞtik IĞl a lovakra.
Es mikor tetszik visszajĞnni? En akkorra kedveskednek egy ═zzel, azt le is vihetne...
┼zet?! Februłrban?
Itt a havason, kerem, nincsen vadłsztĞrveny! Simo Ğntelten kacagott. Jobb, ha en lĞ-
vetem meg, mintha valami bćdĞs orvvadłsz meglĞvi! Van egypłr pajtłsom, azok biztosra be-
hozzłk, ha en megrendelem nekik.
Błlint IĞlhłborodva akart Ielelni, de e percben kiny−lt az ajto es Zutor Andrłs Mezes be-
jĞtt. Katonłs łllłsban Ğsszecsapva a bokłit, jelentette, hogy keszen vannak az indulłsra.
Abłdy IĞlkelt, kiment. A tornłcon kezet nyşjtott a ven Nyiressynek es most Simo Gasz-
tonnak is. Rendelkezett, hogy Okos Jłnos Rigo a Szkrindre jĞjjĞn a Retyicel vĞlgyebe,
mostantol harmadnap, mert ═ nem ide jĞn vissza, hanem Mereggyon łt utazik Hunyadra.
Az Ğreg erd═gondnok csak rłzta a Iejet es mormogott valamit Ieher szakłllłba, de nem
tartoztatta tĞbbe a Iiatal urat, ki annyira leIitymłlja az ═ vendegszeretetet.
A tłgas udvaron nagy sokadalom. KĞzepen vagy nyolc tĞrpe lo. Hłrom kantłros es nyereg
is a hłtukon, kett═ magyar Ianyereg błrłnyb═r bundłval, egyiken pedig katonai priccs. Ez a
jegyz═ şr lova. A legjobb paripa ez kĞzĞttćk, szep vasderes, kĞver es olyan jol łpolt, mintha
atlaszruhłt viselne, m−g a tĞbbi eleg ĞsztĞver es csak araszos teli sz═rćkt═l nem lłtszik a so-
vłny cs−p═jćk, bordłjuk. Ezek a pakkot viszik, ami ketIel═l van IelkĞtve zsłkokban es csak
kĞt═Iek a IejćkĞn, melynek szłra visszabogozodik a hevederhez. Egyiket sem Iogta senki,
mert a havasi lo, ha egyćtt van a tłrsaival, meg nem mozdul egy tapodtat se, hanem lehorgasz-
tott Iejjel łll, akłrha melyen gondolkozna valami nagy bĞlcsessegen.
Az udvar kĞzepen Zutor Andrłs Mezes. Most błrłnyb═r sćveg van a Iejen, nem az az
ćtĞtt-kopott kalap, mellyel idłig utazott es melyet csak parłdenak hasznłlt. A hłtłn huszłro-
san Werndli-karabiner, młsik Iel═l pedig nagy hasş tarisznya, melyre egy plehlap van varrva
az Abłdy-c−merrel. Ez az ═ hivatalos hatalmłnak a jele. Mert ═ IĞleskćdt ember, majdnem
hatosłgi szemely.
Nagyon tekintelyes −gy Mezes Bandi. R═t csłszłrszakłllłval, parancsolo szemevel akłr
egy obester.
KĞrćlĞtte a gornyikok. Ezekb═l ĞtĞt rendeltek be. Ott volt Płven Todor, egy horihorgas al-
błki, az intreapai pagony erd══re, ott Krisłn Gyorgye a Toszerłtbol, nagy bajszş, Iekete em-
ber, kinek akkora kezei voltak, mint egy-egy lapłt, ott a termetes Juanye Vomuluj, a Humpleu
alol, ═ a legel═kel═bb kĞzĞttćk; sok rezszeggel kivert tćsz═ben jłr, melynek belćl mindenIele
zsebe; şjdonatşj condrłban es akkora błrłnyb═r sapkłval, hogy ket embernek is eleg lett vol-
na, mert hogy ═ gyurkucai gazda, a sajłt hłzłban lakik es csak tisztesseg miłn szolgłlja az
uradalmat. Ott volt Zsukuco a Valea Korbuluj tetejer═l, kinek valodi neve Lung Vaszi, de mi-
vel serdćl═korłban az adovegrehajtonłl volt dobos, hłt az ,executio" szobol ez a gşnynev ra-
gadt rajta. Ez kis test▌, inkłbb Ğreged═ ember, sz═ke es kĞveres, rettent═en piros, gyulladt
szemekkel; h−rhedt vadorzo volt Iiatalkorłban, de miota bełllt szolgłlatba, az ═ pagonyłba
senki sem mer puskłval jłrni, vagy hurkot łll−tani. Vegćl ott łll a Iiatal SteIłn, a Vale Szłka,
a szłrazvĞlgyi erd══r, szirimłn legenyke, eles, horgas orral, aki az apjłtol ĞrĞkĞlte a hivatalt.
┼ is Lung, mint minden młs Retyicelb═l valo ember, mert ez a kĞzseg is, mint sok młs a ha-
vason, egy-ket zsellert═l szłrmazik, kik Ialuvł szaporodtak młsIel szłzad alatt. Mindeniknel
hosszş nyel▌ Iejsze a kĞnyĞkere akasztva, mindenik viseli azt a słrgarez tłblłcskłt a tarisz-
nyasz−jłn, a karjłn vagy a tćsz═jen, mely jogot ad neki, hogy rendelkezzek a maga kerćlete-
ben.
A vad═rĞk es a lovak kĞren k−vćl szłmos Iehernep błmeszkodik, mert a havason, plłne te-
len, nagy izgalmat vłlt ki minden szokatlan esemeny. Azt lłtni kell, meg kell tapasztalni!
Hosszasan meg lehet kes═bb tłrgyalni, hosszş sĞtet esteken. A ket kis csinos pesztra is ki-
lopodzkodott a tornłc sarka mĞge, hadd lłssłk ═k is, hogyan indul el az iIjş ,Młriłsza" a ha-
vasra. Kaceran kandikłltak ki a bels═ ker−tes mell═l.
Abłdy młr nyeregben ćlt es a kengyelsz−jłt igazgatta Mezes, mikor Simo Gaszton most
hozzłlepett, miutłn płr szot pusmogott el═bb az Ğreg Nyiressyvel.
Megengedi, ugye kepvisel═ şr, hogy egy darabon elk−serjem? mondotta.
Azt hittem, hogy Ğn itt ebedel Nyiressynel Ielelt a Iiatalember, aki egyłltalłn nem vł-
gyott a tłrsasłgłra.
VisszajĞvĞk akkorra. Addig azonban szeretnek valamit kerdezni... valamit... nem a
młgnłstol, hanem a politikustol! es mivel Błlint kesett a vłlasszal, IĞlkapott a vasderesre es
melleje rşgtatott. A karavłn megindult.
ElĞl lovagolt Mezes alerdesz. A magos Ianyereg IĞlĞtt ĞblĞs Iels═teste, mint valami oriłsi
IĞldteke, şgy gĞmbĞlyĞdĞtt a keskeny Iarş lovacska IĞle. Kurta kengyelben lovagolt; oldal-
vłst azt hinned, hogy terdepel a lovłn, de ćgyesen Iorgatta, nagy hozzłertessel.
Hłtul a gyaloglo gornyikok mellett libasorban a pakklovak; kĞzvetlenćl egymłs mĞgĞtt,
mintha minden lonak a Ieje az el═z═nek a Iarkłhoz volna kĞtve. Mezes Bandi es a poggyłsz
kĞzĞtt, mely ill═ tłvolsłgra visszamaradt, Abłdy es a jegyz═ şr leptettek.
Mid═n vagy szłz lepest haladtak, Simo elkezdte. A legutobbi vłlasztłsokrol beszelt.
Arrol, hogy a kormłnypłrt kisebbsegben maradt. Ki gondolhatta ezt? Ki kepzelte volna?
Hłt most mi lesz? Mi lesz a '67-es alkotmłnnyal? Mit csinłl most a kirłly? Ki lesz minisz-
terelnĞk? Es hogy Iitogtassa, hogy neki szelesebb politikai tudłsa is van, hłt hosszasan ma-
gyarłzta a kćlĞnbĞz═ lehet═segeket, hadd lłssa ez a groI-kepvisel═, hogy ═ nem aIIele
tentanyalo jegyz═cske, hanem szeles lłtokĞr▌, jobb sorsra erdemes ember. Egy-egy szćnetnel
mindig kerd═leg nezett Błlintra, a vłlaszłt vłrva. Az sokł nem Ielelt; vegćl azt mondta:
Ma meg mit sem lehet tudni. Legvalosz−n▌bb, hogy az ellenzeki koal−ciobol alakul meg
a kormłny, mert az volna az egyedćl parlamentłris megoldłs.
Hm! mondotta Simo. Hm! A koal−ciobol? Igazłn lehetseges volna?
Płr percig hallgatott, lłtszott rajta, hogy nagyon kellemetlen neki ez a gondolat. Aztłn şj-
ra beleIogott a beszedbe:
Ez nagy csapłs volna. Nagy csapłs az orszłgra es ismet b═segesen magyarłzta, hogy
egyreszt a demagogia meg a płrtszenvedely, młsreszr═l meg a kirłlyh▌seg meg a Monarchia,
a rend es a tĞrveny, aztłn oda lyukadott ki, hogy tłn meg bosszşt łllnak azokon a tisztesseges
embereken, akik az eddigi rendszert szolgłltłk. Kellett, hogy szolgłljłk. Igenis, kellett. Ez
nagyon rossz, nagyon veszedelmes! Nagyon! Gondolja-e a groI, hogy a regi tĞbbseg h−veit
ćldĞzni Iogjłk?
Błlint megertette, hogy a kĞrjegyz═ sajłt magłert aggodik. Megnyugtatolag mondta:
ˆnnek nincs mit═l tartani, jegyz═ şr. Hiszen a jegyz═t a kĞzseg vłlasztja elethossziglan
es el nem mozd−thato, csupłn Iegyelmi şton.
Hłt hogyne, hogyne, persze! Az şgy van, hogyne! mondta kelletlenćl Simo. Most kis-
se habozott, aztłn kĞrćlnezve nem hallhatja-e senki? bizalmas hangba vłgott łt:
Magunk kĞzt, kik şriemberek vagyunk, groIom, minek titkolozzam!? A dolog şgy łll,
hogy a hunyadi kerćletben a mostani vłlasztłst en dĞntĞttem el. Kilenc szavazattal lett meg a
kormłnypłrti jelĞlt, en hoztam innen harminchet embert. Mindenkit. Eppen mindenkit. Egy se
hibłzott bel═lćk! Młr most şgy h−rlik, megpeticionłljłk a vłlasztłst. Azt łll−tjłk, hogy az em-
bereimb═l hşsz szavazo nem az volt, aki a listłn van. Nem az, akit igazoltam, hanem a tłvol-
lev═k, a halottak helyett młsok szavaztak. Azt łll−tjłk a gazemberek! Hłt az ilyen kellemetlen
mindig, es młr elkezdtek szaglłszni, kutatni. Młr jłrt is itt valami haszontalan szimatolo spi-
on. Persze rĞgtĞn kirşgtam innen, de az ember sose tudhatja...
Es valoban mi tĞrtent? kerdezte Błlint.
Hłt kerem, a I═b−ro jo barłtom nekem. Azt mondta, mindenkit hozzak be! Hłt ugye?
Aztłn meg az is, hogy rossz nep ez. Engem, tudom, sokan gy▌lĞlnek, mert en szigorş rendet
tartok es en magyar ═rszem vagyok itt. Ezekt═l a bćdĞsĞkt═l nem Ielek en, hadd kuruttyolja-
nak! Csak ha Ielćlr═l jĞnne valami, ha şj I═ispłn volna az eddigi ellenzekb═l, csak akkor...
Młskent nem mernenek ellenem tanşskodni! Persze hamisan, egeszen hamisan! es hogy
meger═s−tse a mondłsłt, kett═t ćtĞtt Ğklevel a nyeregkłpłra.
Płr percig szotlan lovagoltak egymłs mellett. Most egy kis patakocskłn kellett łtgłzolni,
mely elesen kiłllo kĞvek kĞzĞtt zşgott łt az şton. Egyenkent haladtak łt rajta, lassan, mert
ilyenkor a havasi lo minden lepese el═tt megtapogatja a helyet, ahovł a lłbłt teszi. Odatşl is-
met Błlint melle rşgtatott Simo.
Volna egy keresem is. A gyurkucai templom nagyon kicsi. Szeretnenek hozzłtoldani.
Kellene hozzł nehłny gerenda. Hłt, ha az uradalom adnł a Iłt, ez nagyon jo hatłst tenne. Es
ha en ezt h−rćl vihetem...
Majd inIormłciot szerzek Ielelt Abłdy.
En bizony−thatom, hogy a popa rendes, łllamh▌ ember. Igaz, hogy a Iia dłkoromłn er-
zelm▌, de mellbeteg, hłt se nem oszt, se nem szoroz. De a pap, az jo. Be is mondja nekem, ha
valami keszćl. Meg is vedelmeztem mindig, hogy a Iiłt ne błntsłk. Hłt ugye, megmondha-
tom, hogy megkapjłk a Iłt?
Błlint azonban Iagyosan vłlaszolt:
Igy hirtelenjeben nem hatłrozok. El═bb utłna kell neznem.
De ha en mondom!? vłgta vissza mergesen a kĞrjegyz═. En, Simo Gaszton!
Majd meggondolom. Na de most menjen vissza a jegyz═ şr, mert az alerdesszel akarok
beszelni. Viszontlłtłsra. Es Błlint kisse megemelve a kalapjłt, megsarkalta a lovłt es elko-
cogott mell═le.
Simo mergesen nezett utłna. Adta IĞlIuvalkodott młgnłsa! mormogta magłban, majd
hirtelen megIord−totta a vasderest es gyors poroszkłlłssal visszaindult a Beles Iele. Olyan se-
bes iramodłst vett, hogy majd letaposta a gornyikokat, kik a sz▌k, melyen bevłgott şton ke-
s═n vettek eszre a kĞzejćk iramodo lovast.
*
Most elhagytłk a vĞlgyet es IĞlkanyarodtak a hegyoldalba. Az şt egy-egy Ieny═rşd ker−tes
mellett haladt, egy-egy Iahłz bćtćjenel, honnan a kuvaszok nagy Ienekedve rohantak Ielejek,
de csak a ker−tes mĞgćl ugattak, mert ennyi emberrel nem mertek kikezdeni. Krisłn Gyorgye
Abłdy melle lepett nagy buzgosłggal, mintha a test═re volna, es a kuvaszoknak zaItos gorom-
basłgokat mondott, miken jol mulattak a tĞbbi erd══rĞk, de azok a gyermekek es n═k is, kik a
hłzak kćszĞbere kisereglettek csudłt lłtando.
Meg mindig az az enyhe kĞd vette ═ket kĞrćl, mint a vĞlgyben. Kekes, vilłgos płra, me-
lyen łt csak sejteni lehetett a tłjat, de melynek tćndĞklese jelezte, hogy IĞlĞttćk a tet═n Ienye-
sen sćt a nap.
A kĞdIłtyol mind vekonyodott. Aztłn kĞnny▌ szell═ elseperte hirtelen es egy kis dşcon ki-
młszva, szejjelny−lt el═ttćk a vĞlgy ragyogo napsugłrban.
Egyetlen Ielleg nelkćl kekl═, tiszta eg, akłrha jegkupola lenne. Alatta vegelłthatatlan er-
d═seg. Fenyvesek, Ienyvesek mindenIele. Jobbrol kobaltłrnyekban sorakoztak az ćrver gerin-
cek egymłs mĞgĞtt, halkan vilłgosodva Iolyton, ahogy leIele sietnek a Iolyo vĞlgyebe. Bal
Iel═l a napsćteses erd═it elesen tagozodnak. Itt-ott bennćk egy-egy pojłna is tćndĞklik Iehe-
ren, es amely domboldalon megcsşszott a ho, słrgłszĞld I▌Ioltok tark−tjłk a kepet.
Megłlltak. Błlint el═vette a katonai terkepet a nyeregtarisznyłbol. Mezes Bandi magyarł-
zott neki:
Jobb Iel═l el═ttćnk ez a Gyalu Boti! Alatta beIordul a Szamos. Az a tşlso homok, az młr
Humpleu lłba, de a tet═ innen nem lłtszik, az beljebb van; a hatłrunk a hegyel, aztłn ott
messze, ott jĞn le a v−zhez, azontşl a pćspĞkseg, ott igen, az egy-kett═-hłrom, a negyed-
ik gerincnel; az az Intreapa, az a hajlłs, şgy megy IĞl balra, es ott bşjik ki a tet═n; ez a hłr-
mas hatłr. A mienk, a valkoi es az łllami birtok talłlkoznak ott a Piatra Talharulujnłl. Azok a
sziklłk, az az! Hłrom lapos k═re mutatott, mely a messzisegben egy kopasz csşcs tetejen
szĞgletesen az egbe Işrodott; hłrom lapos szirt, mintha valami oriłsoknak a szarkoIłgjai vol-
nłnak.
Vak−to Ieny. Ami łrnyek, az is vilłgosabb, mint minden Ieherseg a szobłban. Csak sz▌k−-
tett szemekkel tudta Błlint az alerdesz magyarłzatłt kĞvetni. Pontosan lłtszik minden a tiszta
leveg═ben, błr mindez olyan kĞnny▌nek, łttetsz═nek hat, mint egy japłni akvarell. A vĞlgy
aljłn a Szamos; acelkek słv jegtłblłk torlaszai kĞzĞtt, melyet itt-ott IellegcaIatok szak−tanak
meg elburkolva az ştjłt. Es minden oldalon Ieher, Ieher a kĞd, akłr a ho, Ieherek a hłzIedelek
ott tłvol, szejjelszorodva tanyłnkent het-nyolc kilometernyi hosszş oldalban.
Az ott, az a gyurkucai templom? kerdezte Błlint, az egyik kĞdIolton tşl egy csĞpp kis
szćrkesegre mutatva, melynek egyik sarkłbol valami vekony ceruzaIele łgaskodott ki Ieke-
ten.
Az, az! mondta Mezes.
Hłt oda szeretnek eljutni holnap visszajĞvet Iolytatta Abłdy , meg akarom nezni.
Megcsinłlhassuk mondotta az alerdesz, aztłn nekiindultak a tovłbbi hegymłszłsnak.
SzĞrny▌ meredek az şt. Rettenetes csşszos, mert itt szłll−tjłk a Iłt az erd═segb═l.
Valosłgos csoda, hogy a lovak mint tudtak baj nelkćl kikapaszkodni rajta. Nehłny szekeret
talłltak most szemkĞzt, bocskoros mocokat. Frissen błrdolt gerendłkat vontattak apro riska-
marhłval leIele. Ilyenkor Krisłn Gyorgye mindig elebćk sietett, es nagyban rendelkezett, meg
kiabłlt, hadd lłssa a ,Młriłsza", milyen kemeny, szigorş ember. Annyira hatalmaskodott,
hogy płrszor csak Błlint tudta visszatartani attol, hogy minden ok nelkćl azokkal az oriłsi te-
nyereivel meg ne poIozzon valakit a nagy buzgolkodłsłban. Mezes keveset szolt. ┼ csak a ce-
dulłt kerte el, ellen═rizend═, nem hoznak-e le tĞbbet, mint amire a błrcłjuk szol es szotalanul
tovłbblovagolt.
Kijutottak a tet═re. Itt kezd═dĞtt a złrt erd═seg. Lankłs, hoIedte ret. Domborşan ide-oda
hajlo. Egy-egy borokabokor boglyasodott itt-ott, mintha valami behavazott medvek ćlnenek
szanaszet. Pihen═t tartottak. Błlint leszłllt a lovłrol. Meg egyszer gyĞnyĞrkĞdni akart a tłj-
kepben, miel═tt belepnek a szłlas erd═be es lećlt egy szikladşc szelire.
Negy gornyik tovłbbment azonnal, hogy az ejjeli szłllłst Ğsszealkossłk. Hosszş, egyenl═
lepesćkkel płr pillanat alatt elt▌ntek a Ienyvesben.
Kisvłrtatva Abłdy is utłnuk indult, gyalog. Jolesett jłrni, mert nem volt szokva a magas
Ianyereghez es a sok kapaszkodłs miatt megmerevedtek a lłbai. Vele csak hłrman maradtak.
Mezes, ki kĞnnyen lepkedett nyilvłn ═ hozzł volt szokva az ilyen hegyi lovaglłshoz , az a
kis szolga, ki a berelt lovak miatt jĞtt velĞk, es persze Krisłn Gyorgye, mert ═ głrdistłnak
erezte magłt, aki meg kell vedelmezze a ,Młriłszłt" minden veszedelem el═l.
Eleg lassan haladtak a jegge kitaposott Ğsvenyen. De gyĞnyĞr▌ volt az az erd═, sejtelmes,
titokzatosan nema. A nap młr melyebben łllt, ide młr nem sćtĞtt. Nincsen Ieny, de nincsen
łrnyek sem. KetIel═l sĞtet Ieny═Iłk szigorş meltosłgban. Az łgaik melyen lehajolva a
hoteher alatt, a vegs═ hajtłsaikkal młr a hoba Iulladnak. Itt-ott, ha belłtott az ember a jobb
vagy bal oldali lejt═n, a Iłk tĞrzsei orgonas−pszer▌, sok-sok szłz ny−legyenes vonal, es lilłn
meredeznek; mintha mesevilłgba neznel bele, melynek titkait majdnem szentsegtĞres kutatni.
Es vegtelen csĞnd. Tłvolrol valami kopłcsolłs. Csak nagyon messzir═l hangzik. Mikor pedig
egyik şthajlłsnłl betekintettek az ott meredek oldalba, hłt ott, alig Ğtvenlepesnyire ket Iavłgo
nagyban csapkod egy sudłr Ieny═tĞrzsĞt. Nyilvłn Iatolvajok, mert abban a pillanatban, mid═n
meglłttłk ═ket usgye, vesd el magad! , mindkett═ leiramodott a vĞlgy Iele. Krisłn persze
utłnok. Bocskora sarkain, a Iejsze nyelet kormłnynak hasznłlva, şgy sikamodott le a
homeredeken, mintha s− volna a talpłn, de akłrmilyen gyors volt, azok megis tćnemenyeseb-
ben gyorsak es egy Iel perc sem telt el, młr elt▌ntek a melysegben. Krisłn megłllt a levłgott
Iłnłl. SzĞrny▌ łtkokat szort a tolvajok utłn, es csak akkor jĞtt vissza, mikor Abłdy visszah−v-
ta. De meg tovłbb az şton, a hłta mĞgĞtt lepkedve, meg akkor is mormogott sokłig, mert jo,
ha a nagyşr lłtja, mennyire IĞlhłbor−tja ═t az ilyesmi.
Jo Ielorłt mentek meg az elen. Młr esteledni kezdett. Vegćl egy nyomdek szak−totta meg
oldalvłst a havat, mely bal Iel═l −rodott a sz▌z hopłrnłba. Itt kell mennćnk szolt Mezes.
Ide csinłltłk a tanyłt.
Megindultak beIele. Er═s hajlłsş lejt═. Az erd═ meg s▌r▌ es semmikepp sem lłtszik, hol
az ejjeli szłllłs. Pedig egeszen kĞzel volt, alig harminclepesnyire, de csak mikor kĞzvetlen
el═tte łllt, akkor lłtta meg Błlint. Erd═n az młr şgy van, aki nem jłratos benne, nem egy-
kĞnnyen tłjekozodik a temerdek d▌lt Ia, łgtĞrmelek, iIjş hajtłsok es s▌r▌ tĞrzsek kĞzĞtt.
Ügyes ep−tkezes volt. Alacsony sziklaIalacska, mely IelkĞrben kĞrćlIogta; hłromłgas osz-
lopon rezsşt nyugodott a Iedel, elĞl nyitva, hłtul pedig a szikla tĞvebe tłmaszkodva. Feny═-
lomb bor−totta be vastagon. Alola ellapłtoltłk a havat es szepen łgyat raktak, azt is
Ieny═gallybol, okosan kĞrćlkĞtve, hogy el ne setłljon, csak reł kellett dobni egy pokrocot es
młr le is heveredhetik az ember. A szłllłs egesz hosszłban eppen most raktłk a t▌znek valot.
KćlĞn a nyurga, elszłradt Ieny═rudakat, mert abba kĞnnyebben kap bele a lłng. Oldalvłst
azonban młsok młr hurcoltłk a vastagabb t▌zrevalot, mert egesz ejszaka rakni kell, kćlĞnben
mindenkit megvenne a hideg.
Lepakoltak a lovakrol. Minden holmit a Iedel alł raktak es meg el sem vegeztek, młr IĞl-
lobogott a t▌z Zsukuco keze alatt, mert ═ igazi erdei ember, senki şgy nem ert ahhoz, mint
kell apro łgacskłkat Iaricskłlni el═bb, aztłn hosszş, vekony Iorgłcsokat has−tani a szurkos
Iahejbol, lassankent tłplłlni a gyermeklłngot, am−g lassacskłn megn═, vegigcsłb−tgatni az
egesz rakłson, hogy mindenćtt belekapjon egyIormłn, es megkocogtatni neha, hogy łltalsz−v-
ja magłt a megtłgulo reseken. Nem telt bele t−z perc es młr eg═ młglya ropogott az egesz Iel-
Iedel el═tt.
A helyet is Zsukuco vłlasztotta. ┼ meg vadorzo korłbol legjobban ismert mindent az
egesz erd═segben. A csillłmpala sziklaIalacska jol megved itt a szelt═l; k═lemezei kĞzćl a kĞ-
zelben csorgo, jo−z▌ v−z, ami nagyon Iontos, mert a havasiak abban rettent═ kenyesek.
BesĞtetedett.
Megvacsorłztak. Zutor Bandi Mezes kiosztotta a szalonnłt, kenyeret, hagymłt a k−seret-
nek, mely ildomossłggal a t▌z tşlso oldalłra telepedett le. Ott adta ki nekik a płlinkłt, jocska
pleh-pohłrban, melyet kihĞrpintve, mindenik nagyot gćrćzdĞlt a torkłval. Ez is az illemhez
tartozik, elismerese, hogy nem sporoltłk a spirituszt, mikor IĞlvizeztek.
`
Błlint korłn a hłlozsłkjłba bşjt. Korłn elaludt melyen. Fłradt is volt es az eles hegyi le-
veg═ is łlmos−t. Tizenegy Iele IĞlebredt.
A tłrsasłg, ott a t▌zĞn tşl, kĞzben megszaporodott.
Hłrom vendeg csatlakozott hozzł. Favłgok bizonyłra. A havasi ember ugyanis, ha erd═n
van, keveset alszik es nagyon szereti a tłrsasłgot. Ket-hłrom orłt is elgyalogol neha, ha vala-
hol nagyobb tćzet lłt; odamegy beszelgetni, h−reket hallani, eldiskurłlni ćgyes-bajos
dolgairol. Ez a hłrom hłt valahonnan odajĞtt. Es minthogy şgy hitte mindenki, hogy a Młrił-
sza alszik, sz−vćk szerint tłrsalogtak, Iesztelen.
Persze romłnul beszelgettek mind. Az egyik jĞveveny vitte a szot, tĞpĞrĞdĞtt Ğreges em-
ber, ki a sarkain kuporodott, eppen Błlinttal szemben. Valami panaszos tĞrtenetet meselt,
melyben penzr═l volt szo, błrłnyrol, hłzrol, perr═l, ćgyvedr═l, kamatrol es sajtrol es a ,dom-
nu notar"-rol, a jegyz═r═l es a gyurkucai paprol. LegtĞbbszĞr azonban egy młs nev Iordult
el═, valami Ruszu Płntyilimon, kinek nevet ha kimondta, mindig łtkozodott egyet.
Błlint IelkĞnyĞkĞlt a płrnłjłn. OdaIigyelt. Keveset tudott romłnul, csak nehłny szot, ami
gyermekkorłban ragadt reł. Igy hłt nem ertette, mit magyarłz az Ğreg, csupłn azt lłtta, hogy
a tĞbbi legtĞbbszĞr helyesel neki, sajnłlkozik rajta, vagy szĞrnyćlkĞdik az elmondłsłn.
Igy tett egy-egy rĞvid szoval Mezes Bandi is, ki a venember mellett jobb Iel═l sz−vta a kur-
ta pipłjłt, −gy b═segesebben Juanye Vomuluj, aki balrol ćlt t═le magosas IatĞrzsĞn, ahogy te-
kintelyes emberhez illik. Az albłki legeny, a hosszş Płven Todor neha beleugatott egy-egy
merges szot, młskor meg az egyik jĞveveny, kit Kulłnak szol−tottak, az a szirimłn vekony
emberke, dobott bele valami trłgłr mondłst arra a Ruszra, amin jot nevettek mind es
megpotoltłk egy-ket kemeny szoval, miel═tt visszatert az Ğreg az ═ siralmas tĞrtenetere.
A t▌z kisse leapadt. Zsukuco IĞlłllt. Megbolygatta a rakłst a Iejszevel. Ezer szikra szłllott
ki bel═le es hatalmas lobbot vetett az a Ieny═rşd, melyet most szakert═en rełigaz−tott. Alkal-
masint, mikor rełhajolt a t▌zre, meglłtta, hogy Abłdy ebren van. VisszaIordulva mondott tłn
valamit a tłrsainak, mert ezek azonnal elhallgattak es nem beszeltek tĞbbet.
A t▌z pedig şjra elhatalmasodott.
GyĞnyĞr▌ volt.
Felig elapadva młr a vaskos gerendłk, ahol az eges alulrol marta gĞmbĞly▌ testćket. Sok-
sok apro, izzoan Ieher lłng tłncol a parłzs IĞlĞtt, nyalogatja vegig egesz hosszşsłgłban,
szłmtalan lłngocska lĞvell ki egy-egy hasadekon sorban, ezeket belćlr═l Işjja valami oldal-
vłst, akłr olvasztolłmpłbol. Olyan az egesz Iarakłs, mintha elne, viharos tombolo eletet,
utolsot, utolso gyĞnyĞr▌segeben. A tĞrzs oldalłn neha egy-egy karmazsin arabeszk indul meg
vak−to vĞrĞsen, szejjeltłgasodik sok izzo gĞrbćletben, minden pillanatban młs-młs rajzot −rva
koromszegelyekkel, sok-sok kis kiłllo szłlkłt raketłnak gyşjt IĞl ştjłban es a szłraz Iahej
gyakran hosszş szalagokra Ieslik, visszahajolva gĞngyĞlĞdik IĞl, vegt═l vegig szalad, mintha
pazar kej csupasz−tanł le a halvłny rĞnkĞt. Mikor pedig egy gĞcshĞz er, ott Ielrobban szikrłz-
va. ÜszkĞsĞdĞtt łgak omladoznak puhłn es Ieketen, hullnak apro kockłkra bomolva le a pa-
rłzsba, ahol ujjongva emeszti IĞl ═ket a tĞrpe lłngok nepe. Neha megny−lik egy res a tĞrzs va-
lamelyik reszen, vastag zsarłtnok duzzado ajkakkal, mind tłgabb, tłgabbra ny−lik, aztłn
Ğsszecsukodik ismet, mintha szegyellne azt a gyehenna torkłt mutatni.
FĞlćl pedig vadul pattog a t▌z, oriłs lłngokban. Sok-sok vekony łg, gally, kuszłn mered═
Ieny═csap, mely lobłlgat, mintha vihar rłznł, sz═rĞs łgacskłk, mik IĞl-IĞlugrłlnak bolondul,
zsarłtnok temerdek, IĞlszłllva, visszahullva es mindezt pedig ragyogo palłstkent łtĞleli a
lłng; Ieheren, keken, k−vćl vĞrĞsen is, narancssłrgłkkal es meregzĞldekkel, iramodik IĞlIele,
siet rettent═n, mindez a Ieny, tćndĞkles, sz−n es lobogłs, mindez siet IĞl a b−bor ejszakłba,
siet, mert alatta młs lłngok kergetik, azok is mind IĞl-IĞl, nyughatatlanul, ezernyi Iormłban,
azonosban megis es mindennel Ienyesebben, millio szikra szłll el IĞlĞttćk, tłn az utat mutat-
jłk, mind magosra rohan tovarepćlve, ştjłt a boldog megsemmisćlesnek, a mennyorszłgnak
az ştjłt.
Błlint sokł elnezi a tćzet.
Soha ilyen szepseget nem lłtott. Soha ezt a tombolłsłt az elnivłgyłsnak. Es a gondolat-
kapcsolłs rejtelmes ştjain vłratlanul jelentkezett Adrienne emleke. Nem ilyen nyugtalan elet-
szomjşsłg rĞp−tette ═t is tova ott a jegpłlyłn? Nem az −velte ritmusban a karjait, ahogy elsik-
lott Iorogva, pĞrdćlt hanyatt hajlo testtel, nem az hajtotta-e egyik tłncos karjłbol łt a młsike-
ba? Es az ═ ajkai is szejjelny−ltak vĞrĞsen, azok is, mintha mindig egtek volna...
Most, most visszagondolva, şgy erezte, hogy akkor, mid═n az asszonyt akaratlan ott meg-
leste, akkor lłtott bele a lelkebe. Meglłtott benne valami vegzetes er═t, mely hatalmasul hajt-
ja, hajtja Ğntudatlanul, lappango er═t, mely b▌vĞsen vegzetes lehetne...
Jo, hogy ezt lłtta mondotta magłnak. Ez nem kaland volna; nem nehłny płsztorora,
mely utłn pajtłskent vłlik el az ember. Nem, ez nem olyan dolog. Ilyenbe nem kell kezdeni.
Młs lenne, ha szerelmes volna Adrienne-be. De −gy... Nem! Jobb, hogy most młr abbahagy-
ta... Sokkal okosabb!
Ilyen gondolatok kĞzĞtt nyomta el az łlom.
*
Hajnalodott, mid═n IĞlebredt.
Fłzott. Nagyon hideg volt. Jolesett a meleg rumos tea, a sćlt szalonna is, melyet Ianyłrson
sćtĞtt neki Krisłn. Aztłn IĞlpakoltłk a lovakat es mikor kibşjt az els═ napsugłr, nekiindultak
a tovłbbi ştnak.
Feny═k, Ieny═k, Iolytonosan Ieny═k, hol kĞzel hozzłjuk magas vłrIalakkent, hol szejje-
lebb ny−lva, egy-egy ingovłnyos helyen, mely mellett szłmtalan apro Iłcska n═tt olyan s▌r▌n,
mint a kender. A hegygerinc lassacskłn szelesedett. Nehol egy-egy havasi kaszłlo szak−totta
meg a szłlerd═t, hullłmos Iehersegben csuszamodva le az oldalba. Ilyenkor kitekinthetni a
tłjra. Ugyanaz a kep, mint tegnap delutłn, de most ellenkez═ vilłg−tłsban minden młsnak lłt-
szott. A tłvoli bercek lilłsan sĞtetek, a ho rozsasz−n, az łrnyekok zĞldek. Es dacłra a cs−p═s
hidegnek, volt valami kłb−toan pezsg═ a der▌s reggelben.
Tłgas şt kĞzepen ştkeresztezeshez ertek. Holnap majd itt jĞvćnk şjra IĞl mondotta az
alerdesz del Iele mutatva , ha Gyurkucłrol visszajĞvćnk. Akkor aztłn egyenest leterhetćnk
ott jobbrol a Retyicel vĞlgyebe, vagy ha şgy parancsolnł, az ,Egett k═" Iele kerćlćnk es a v−z-
esesnel le Szkrindre.
RĞvid id═ mşltłn şjra beleptek a szłlasba. Lassacskłn leIele kezdtek menni.
Ahogy behatoltak, a s▌r▌ kĞzĞtt hłrom bivalyIogat jĞtt velćk szembe. Most Krisłn Gyor-
gye nem szaladt elebćk, nem rekcumozta, nem Ienyegette ═ket, mint a tegnapi mocokat. Ezek
kalotaszegi emberek, ezek nem ertenek treIłt.
Lomhłn, de egyIorma lepessel kĞzeledtek a bivalyok. Szep, Ienyes, Iekete łllatok; hosszş
szempillłjş mela szemeikkel aggodva neztek a szembejĞv═ karavłnra, de nem łlltak meg, ha-
nem nagy kĞtelessegtudłssal Iekćdtek bele a jłromba, płronkent vontattak IĞlIele szaruIłnak
valo Ieny═ket.
Hłrom ember volt velćk es ket ostoros Iiş. Mind şgy ĞltĞzve, ahogy Mezes, b═r
mejjrevaloban es kek ujjasban, abanadrłgban, csizmłban. Csak a legenykeken bocskor.
A cedulłjuk rendben, hłt tovłbbmentek szo nelkćl, illend═en sćvegelve is es egy ,Adj Is-
ten"-nel kĞszĞnve.
Błlint a bivalyokat błmulta meg. Meg sosem lłtott ilyet teli gşnyłban. Mert a bivaly bo-
lond łllat; telen veti le az amşgy is ritkłs sz═ret. Ezert hłt takaroja van mindeniknek,
zsłkvłszonbol Ğsszevarrt, matrłcszer▌ kabłtja, mely a marjłtol cs−p═ig beIedi, neha a szćgyet
is es łt van hevederezve a bordłin. Igy megsem Iłzik meg a ,szegeny bihaj", ahogy a Kalota-
szegen szol−tjłk ═ket.
Błlint a tet═ ota gyalog jłrt, hogy IĞlmelegedjek.
Krisłn vezetett, mert ez az ═ pagonya es Mezes Bandi Abłdy mĞgĞtt jĞtt a paripłkkal.
Eleg enyhe lankłn haladtak leIele szotlanul. Semmi zaj sehol, csupłn tłvoli kopłcsolłsok
hangzottak itt-ott. Egyik a jobb oldali gerincr═l, młsik a vĞlgyoldalbol vagy a tşlso
homlokbol. Eleinte Abłdy azt hitte, hogy csak a visszhang vłlaszol, de kisvłrtatva rłjĞtt,
hogy kćlĞnbĞz═ helyeken dĞntenek. Megkerdezte Mezest, hogy van ez, akłrhol vłghatnak
Iłt az erd═ben?
Nem eppen akłrhol, instłllom, de aki megvłltotta a błrcłt az erd═gondnoksłgon, az itt
ezen a reszen, ott vłg, ahol akar; kikeresi, ami tetszik neki, es csak mikor lejĞn az erd═b═l, ak-
kor igazolja magłt.
Es akłrhłnyat levłghat?
Levłgni levłghat, de nem vihet ki tĞbbet, mint ami a cedulłba van −rva.
Borzaszto predasłg ez gondolta Błlint , szĞrny▌ rendetlenseg. Aztłn ismet kerde-
zett:
Üzemtervr═l sose is gondolkoztak?
Hogyne! Van, instłllom. Nem hasznłljłk. De van Ielelt Mezes es elmeselte, hogy sihe-
derkorłban, vagy hşsz eve talłn, ═ jłrt a havason egy mernĞkkel ket egesz honapig, ═ vitte a
mer═szalagot, jelz═tłrcsłkat es azt a hłromlłbş kukkert, akivel megcelozta az inzseller a
hegyeket. Akkor kaptam kedvet a havashoz! mondotta.
Be is adta a munkłlkodłsłt a kĞvet═ tavaszon, akkor is en k−serem ki a Belesbe, mert
igen megszeretett. ˙gy emlekszem, mindjłrt a boldogult iIjş groI halłla utłn vala az.
*
Leertek a Feherv−z vĞlgyebe. A behavazott patak medren az emberek kĞnnyen jutottak łt,
jol b−rta ═ket a ho. Nem şgy a lovak, szegenyek, mert a patłjuk neha besćllyedt, beszakadtak
szćgyig, mikor pedig a hłtso lłbaikkal IĞlrşgtattłk magukat, akkor azok alatt tĞrt be. Megis
sok h▌hozłs utłn a tşlso oldalra jutottak es megkezd═dĞtt a młszłs a Humpleu bćkkszłlas
nyerge Iele. Nehez şt, mert itt młr alig volt csapłs, szerencse, hogy ez az oldal ritka, melyb═l
a szel elsĞpĞrte a havat es csak nehłny Işvłson kellett łtverg═dni. Vegćl delben IĞlertek a
v−zvłlasztonak a kopasz tetejere, a Vurtopra.
OdaIenn rettent═ szel. Megis meg kellett łllni, pihentetni embert, łllatot. Szerencse, hogy
Zsukuco itt is ismert olyan helyet, ahol megbşjhatnak vedetten. Furcsa tĞlcserszer▌ melyedes-
be vitte ═ket, melyb═l ebben a meszk═hegyben nem egy van, krłterszer▌ kerek v−znyel═, hon-
nan IĞld alatti utakon megy el a hole, hogy aztłn lenn a vĞlgyben egy-ket barlangbol młr
mint patak ĞmĞljek ki.
Letelepedtek. Falatoztak. KĞrćlćltek a tćzet, mert Zsukuco meg tćzet is tudott gyşjtani va-
lami gyalogIeny═łgakbol; csak ez volt młr itt, mert młr nagyon magosan voltak.
Błlint laposas kĞvĞn ćlt a bundłjłn.
Meglep═ lłtvłny vette kĞrćl. Jegge Iagyott havon, egesz k−seretevel, mintha valami ćst Ie-
neken ćlne, melynek peremet kisse szabłlytalanul sziklłk kĞr−tik. Kockaszer▌ Ieher szirtek,
sĞtetzĞld mohłval płrducozva, hosłvokkal szaggatva. Idelenn meg szell═ sincs. OdaIenn pe-
dig orkłn. A kekl═, ragyogo eg Iele IĞlvitte a porhavat; rongyokban leng═ Iłtyolt csinłlt bel═-
le, mely lobogokent suhan IĞl, IĞl, mind IĞnnebb, szedćletes magossłgokra, tćndĞklik ezernyi
gyemłnttal a napsugłrban, aztłn hirtelen elszorodik, elszłll, hogy płr pillanat mşlva şjra IĞl-
tornyosodjek młshelyt, młskent, kusza gĞrbćletben −velve ismet megjelenjek. Neha egy-egy
caIatot bel═tt a szel a krłterbe, ilyenkor şgy pattogott a sok zşzmaraszilłnk a jegen, mintha
apro sĞret hullana kĞzejćk.
Nem maradhattak itt sokł. Tovłbb kellett menni. Tovłbb a gerincen, delnek. A szel a hł-
tukban. A lovaknak nem csupłn a Iarkłt, de az ćstĞket is mind elebćk Işjta, şgyhogy azt hitte
volna az ember, csupa unikornisok leptetnek a hegyhłt tetejen. A tłjbol alig lłtszik valami,
mert balrol szłlerd═', jobb Iel═l, a melyseg Iel═l pedig olyan hoIergeteg szłguld gomolyogva
velĞk, hogy az mindent elIĞd es kĞzĞtte csak neha sejthet═ a tşlso hatalmas hegy, a hosszş
,Tyiklo", mely a Vlegyłszłnłl csak nehłny meterrel alacsonyabb.
Szćrkćletkor leertek a Szamoshoz.
Ny−ltas hely. Itt szenłt lehet vłsłrolni a lovaknak.
Oldalos helyen hamar megep−tettek a szłllłst. Az Ğles t▌zrakłs is IĞllłngolt el═tte, ahogy
a tegnap.
MegtĞrtent a vacsora is, a płlinkaosztłs is es kes═bb most is odagy▌ltek tĞbben a
szomszedbol hosszş tłrsalgłsra. Es mikor Błlint led═lt es azt hittek, alszik, ismet valami
olyan dolgot beszeltek, mint az el═z═ esten. ˙jbol a notłrrol volt szo es a popłrol, es megint
łtkoztłk ═ket, de kćlĞnĞsen valami Rusz Płntyilimont, ,akit ćssĞn meg a Drłku".
`
Młsnap tovłbbindultak. Alig jłrt t−z ora Iele az id═, mikor elertek az els═ gyurkucai hłza-
kat.
A Szamos tşlso partjłn alacsony, de meredek dombocska. FĞlćl cipoIorma, azonban elĞl
sziklłs a homloka es mint valami Ielsziget, şgy ćl bele a Iolyoba, mely hurokszer▌en kerćlte
meg. A visszaIordulłsnłl pallo. Ez bizony csodłlatos alkotmłny. SzĞrny▌ magos bakon łll.
Kett═ a part kĞzeleben, egy a v−z kĞzepen, rajta egymłs vegteben ket vastag, Iaragott gerenda
vezet łt, vagy hłrom-negymeternyire a jeg IĞlĞtt, hogy łradłs idejen el ne vigye a v−z; ketIel-
═l płros rudak vezetnek IĞl hozzł, melyek rugalmasan meghajolnak minden lepesnel, olyan
vendeg-pallocskłk csak, miket ha megn═ a v−z, kicserelnek hosszabbal.
A pallo el═tt hłrman młr vłrtłk az Abłdy karavłnjłt.
Kett═ Ğregember. ┼k meg regimodiasan varkocsot viselnek; ═sz hajuk beIonva a Ićlćk
mellett ketIel═l. Az ćnnepl═ condrłjukat vettek IĞl młra es meg szłzlepesnyire volt Abłdy,
mikor młr lekaptłk a błrłnyb═r sćvegćket. KĞzepen łllt Timbus, a popa, kĞveres IerIi, a to-
kłja el═tt Iekete kecskeszakłllal, reverendłban es bundłban es ezşttal parłde okłbol a nagy
karimłs selyemkalapjłt viselte, akłrha a pćspĞkĞt vłrnł. Nagyban hajlongtak, mikor Błlint
hozzłjok ert es a popa megkerte, szłllna le a lovłrol, tisztelne meg azzal, hogy megnezze a
templomot, merthogy a seg−tseget keri a kĞzseg.
Mikor Błlint megłllt, a ket venember hozzłlepett. Felig leguggoltak terdhajlłst jelezve, es
megcsokoltłk a kabłtja szelit. A popa is megadta a modjłt: mikor Abłdy kezet adott, şgy tett,
mintha azt a szłjłhoz akarnł emelni, amit Błlint persze meg nem engedett. Mindezek csak
szimbolikus mozdulatok, a havasiak regi illemszabłlyai. Aztłn megindultak a pallo Iele.
ElĞl a popa młszott IĞl reł. MĞgĞtte Krisłn buzgolkodott, IĞlćlr═l nyşjtvłn a balta nyelit,
hogy azzal hşzhassa IĞl az urłt a hajlekony rudak meredeken. Oldalvłst a hosszş Płven
Todor es Juanye Vomuluj lepkedtek, onnan tłmogattłk ketIel═l Abłdyt, m−g IĞljutott az els═
bakra es azutłn is kĞvettek a pallot IĞlnyşjtott karokkal, hogy kiIogjłk, ha le talłlna valahogy
pottyanni. A holepte zajlłson is −gy mentek łt, błr helyenkent a v−zbe kellett lepniĞk, hogy le-
pest tartsanak a IĞlćl haladokkal.
Roppant nevetseges jelenetnek talłlta ezt Błlint, tłn elkacagta volna magłt, ha nem volna
olyan Iene magos ez a pallo. Bizonyłra szedćlt volna, ha odalenn a vizet nem Iedi az a sok
kusza jegtłbla. Lassan, de baj nelkćl łtjutott.
A k−seret lenn maradt, Abłdy a pappal es a ket Ğregemberrel meghłgta a dombot. A hoban
lepcs═k voltak kitaposva, azokon haladtak IĞl, el═bb a paplak irłnt.
A hegyoldalon łll ez. K═vel van alłep−tve. ElĞl ezert majdnem emeletes hłz, m−g tşlIel═l
Ielig besćllyed a IĞldbe. A homlokzaton vegig hosszş Iatornłc, mely az el═ugro I═szobłba ve-
zet nyilvłn. A gangon a pap lełnyai lesik a jĞvevenyt. Ket szep barna lełny, tłgra ny−lt sze-
mekkel. Abłdy nem ezekre Iigyelt, hanem arra a sovłny Iiatalemberre majdnem gyermek-
nek nezned , ki a hłz el═tt a napsćteses udvaron egy lec-karosszekben hanyatt d▌l, vastag
tollpłrnłba. A lłbai valami lłdłn. Feher juhłszbundłval van nyakig betakarva. Csak az arca
lłtszik. Keskeny, aszott arc, a poIacsontjain ama jellegzetes Ioltok. Złrt, kemeny vłgłsş ajkai
Ğsszezłrva. Nemłn kĞveti a nezese a jĞvevenyt, aki vagy t−zlepesnyire ment el mellette.
Błlint megemelte a kalapjłt. A Iiş azonban nem mozdult, nem is szolt, csak szembenezett
ellensegesen es mid═n Abłdy a tłrsaival elhaladt a templom Iele, lassan utłnok Iord−totta a Ie-
jet, utłnok Iolyton, m−g elt▌ntek a saroknłl.
Bolond Iiş! mondotta engesztel═leg Timbus popa. Bolond Iiş, szegeny! Sok baj csi-
nłlt nekem, sok baj! Nehogy a havas ura megnehezteljen, amiert a Iia nem viszonozta a kĞ-
szĞnteset. Beteg, nagyon beteg!
A beszerikłt a szirttet═n meg kellett kerćlni, mert a gĞrĞg r−tus szabłlyai szerint a bejłrat
nyugat Iele kell hogy nezzen es −gy a templom a Iarłt kellett hogy a parokia Iele Iord−tsa, a
homlokzatłval pedig a melysegnek łlljon.
Alacsony kis ajton leptek be.
Erdekes kis templom. Egeszen Iłbol epćlt.
De belćl vegig volt vakolva es a vakolłson IĞldt═l mennyezetig kiIĞstve. A jobb oldalon
az otestamentum volt łbrłzolva, balrol az şj. Błr a sz−nek młr megIakultak, megis jol lłtszik
meg minden. Naiv Iestes, a bizłnci iskola tłvoli utodja, łtIormłlva annak a vłndorpiktornak a
kedve szerint, aki vagy nyolcvan evvel ezel═tt pingłlta. KćlĞnĞsen Illyes proIeta volt kedves.
Lłngokkal kĞrćlvett l═csĞs szekerrel utazott a mennyorszłgba. A szekerrşd is kit▌n═en łbrł-
zolva, meg az a mesterszĞg is a vegen, mely a jłrmot tartani hivatott, meg az is rajta volt. Az
oltłr el═tti keptarto Ial, az ikonosztłzionnal szemben, a tĞrpe bejłro IĞlĞtt es mellett, az utolso
−telet. Oriłsi słtłnok borzaszto poIłkkal habzsoltłk IĞl itt a b▌nĞsĞket, t−zet, hşszat is egy-
szerre. Ezek talłn mind magyarok, mert vitezkĞteses a ruhłjuk, csizmłjuk van es nagy baj-
szuk; elviszi ═ket az ĞrdĞg, tłn mert kłlvinistłk. Az angyalok pedig csupa tćszćs jłmborokat
szłll−tanak az ćdvĞsseg honłba, kiknek terdig log az ingćk.
Błlint nem vizsgłlhatta sokłig a Ialikepeket, mert Timbus tisztelend═ magyarłzni kezdett.
Elmondta, hogy nem Iernek młr el a h−vei. Ketezer lelek a kĞzseg. Nincs hely; a Ielenek
sincs. Szeretnek hłt megtoldani a templomot elĞl, vagy negyven gerenda kellene, azzal meg-
csinłlnłk. Negyven gerenda es hşsz szaruIa. TĞbb nem kell, csak ennyi. De a kĞzsegnek
nincs penze. Nincs penz! Nincs penz! Hłtha ezt a negyven gerendłt...
Mi lesz azonban ezzel az ,Utolso −telet"-tel, ha odajĞn a toldłs, akkor az elpusztul?
kerdezte Błlint.
A popa tłn eszrevette azt a kisse gşnyos mosolyt, mellyel Abłdy a poklokra vetett magya-
rokat szemlelte. Nem baj! Rossz ez şgyis, nem baj! Rossz! Rossz! ismetelte nehłnyszor es
most a kabłtja ujjłt megcs−pve, kivonszolta a Iiatal urat a szabadba, hogy ott magyarłzhasson
tovłbb. EkĞzben Iogadkozott: A płrnaIłba, ide ne, ide! IĞl Iogjłk vesni, hogy az Abłdy
groI şr adta a Iłt a templomhoz, ott Iog łllani a neve ĞrĞk id═kig. A pap bizonyłra azt hitte,
hogy ez nagy argumentum es ravasz melegseggel hunyorgatott, mikor Błlint be−gerte a Iłt,
pedig az młr odamenet elhatłrozta, hogy megadja, amit kerni Iognak. Csupłn arra tartott,
hogy maga adja meg, nem pedig a jegyz═ ştjłn.
Lemenes kĞzben şjbol elhaladtak a płrnłkban Iekv═ Iiatalember el═tt. Most az atyja re-
łszolt, hogy kĞszĞnjĞn. Megmondta, hogy megkaptłk a Iłt. A Iiş megbiccentette a Iejet. A
nezeseben ugyanaz a vłltozatlan gy▌lĞlet izzott, es most is kĞvettek a szemei az eltłvozo
Abłdyt. Alul, a pallo mell═l, mikor ez ugyanolyan ceremoniłk kĞzĞtt bşcsşzott a popłtol es a
ket venembert═l, onnan IĞlnezve is lłtta, ahogy ═t nezi meg mindig az a mellbeteg Iiş.
*
˙jbol hosszş şt le a Szamos mellett. A Toszerłtig. Ez uradalmi I▌reszmalom es Krisłn
Gyorgye lakik mellette. Onnan IĞl ahhoz a keresztezesig, a hegyhłtra. Itt şgy hatłroztłk,
hogy a v−zeses Iele Iordulnak a gerinc menten.
Kisvłrtatva hatalmas szeltĞres mellett haladtak, mely egy helyćtt letarolta az erd═t. Itt
łltal lehetett lłtni a sz▌k, de nagyon mely vĞlgyĞn łt a tşlso homlokra, hol elszort hłzak łlla-
nak.
Nagyon tłvol, vagy Iel kilometerre a tĞbbit═l, egeszen magosan egy k═hłz, es ami csodł-
latos a havason, csereppel van IĞdve, nem zsindellyel. Minden ablakłn vastag vasrłcs. Az
egesz telek kĞrćlker−tve er═s k═Iallal, hovł a szel magos hoIşvłsdombokat nyomott IĞl. Błr
az innens═ gerincen voltak, tşlnan hłrom behemot kuvasz megis rettent═en ugatott hozzłjuk.
Micsoda Iurcsa hłz az ott IĞnn?
Valami Rusz Płntyilimone Ielelte Błlintnak Mezes Bandi. Az kĞltĞzĞtt ide.
E nev hallatłra Błlint IĞlIigyelt. Jobban szemćgyre vette az epćletet.
Aztłn miert ep−tett ilyen vłrIorma dolgot?
Hłt, instłllom, nem tudom... tłn hogy Iel az emberekt═l.
Miert Iel?
-Hłt... hłt csak Iel.
Błlint most rłparancsolt az alerdeszre, hogy ne kerteljen. Mire az alerdesz elmondta, hogy
az a Rusz dłszkłl, vagyis romłn neptan−to volt valahol az Erd═hłton. Ott tłn szabłlytalansł-
gokat kĞvetett el, młsok szerint a kisIişkkal volt valami baj. Elcsaptłk. Nem volt mib═l mege-
ljen, tehłt ide jĞtt az itteni rokonaihoz, leven az anyja ide, Retyicelr═l valo n═. RĞvidesen
uzsorłskodni kezdett es most gazdag ember.
De hłt mivel uzsorłskodott, ha semmije se volt?
Azt mondjłk, hogy a popa, az adta hozzł a penzt es hogy osztoznak a kamaton.
Hłt annak volt penze? kerdezte Abłdy.
Hłt... hłt, azt mondjłk, hogy az ,Unita" Banknak megb−zottja a pap es oda kćldik a
vłltokat.
Błlint elgondolkozott. Most młr kezdett vilłgosabb lenni az a sok panasz, amit akkor be-
szeltek egymłsnak, mikor azt hittek, hogy alszik. Es eszebe jutott, hogy ezzel a Russzal es a
popłval kapcsolatban a jegyz═ nevet is Iolyton emlegettek.
Van Simo kĞrjegyz═nek is szerepe ebben? tette IĞl a kerdest.
Mezes kĞrćlnezett, nem hallgatja-e valaki. Krisłn es az iIjş StyeIłn elĞl jłrtak, hogy az
utat szabad−tsłk, a tĞbbiek pedig hłtramaradtak a pakklovakkal, tehłt beleIogott az erdesz, de
most halkabban beszelt.
Azt mondjłk, velĞk tart a jegyz═ şr is. ┼ −rja a kontraktusokat es... es mivel keves itt az
−rni-olvasni tudo ember, hłt azt mondjłk, nem mindig az van az −rłsban, amit IĞlolvasott ne-
kik, azt mondjłk. De instłllom, nem lehet azt mind elhinni, amit ezek beszelnek, mert szĞrny▌
tĞkeletlenek ezek a mokłnyok is. Most Mezes tłn megbłnta, hogy ennyit is mondott, mert
hamar hozzłtette: Tetszett parancsolni, hogy leIord−tsam, amit azok mondanak, de nem en
mondom es a vilłgert sem hiszem ezeket... nem... a vilłgert sem!
Błlint megertette a Mezes Bandi aggodalmłt. Legyintett a kezevel es megnyugtatolag
szolt: Ne Ieljen semmit, amit velem kĞzĞl, az młshoz nem kerćl!
MegkĞszĞnte Zutor Andrłs Mezes, es hogy a hłlłjłt rĞgtĞn bebizony−tsa, Ielretasz−tott
egy balrol derekban kettetĞrt hosszş Iłt, mely temerdek łgaival rezsşt az Ğsveny IĞlĞtt ala-
csony kapukent szşrodott a jobb oldali hoba.
*
Esteledett, mikor a Valea Arszłba ertek, az ,Egett k═" alł. Ez volt az utolso meghłlłs az
erd═n. Minden şgy tĞrtent, mint eddig, talłn meg gyorsabban, pontosabban, mert młr minden-
ki jol begyakorolta magłt a szerepebe. Csak az a kćlĞnbseg volt, hogy ide vendegek nem jĞt-
tek, mert ez a pont messzi van mindent═l es a magos sziklłs Ialak miatt a t▌z nem lłtszott se-
honnan.
Kes═n hajnalodott. Felleges volt az eg. Mikor megvirradt, megis tovłbbvonult a karavłn.
Kemeny, nehez jłrłs volt. A sz▌k vĞlgyben sok d▌lt Ia, egesz torlaszok. Ember kĞnnyeb-
ben jutott łt ezeken, mert jol b−rta a vastag ho, de a lovaknak nehez soruk volt. Valoban bł-
mulatra melto az ćgyessegćk, nyugalmuk. Miel═tt valamelyik lłbukra rełhelyezkedtek,
kiprobłltłk, gerenda van-e ott vagy csak ho, ami beszakad. Szorgosan vłlogattłk a helyet le-
nyşjtott Iejjel, mintha szagolnłk a havat, megtapogatva a patłjukkal mindent minden lepesnel
es ha megis valamelyik lłbuk beszakadt, nyugodtan hşztłk ki a lyukbol es młs helyre probłl-
tłk tenni, semmit sem ijedezve, semmit sem idegeskedve. Csodłlatos bĞlcs łllatok.
Vegćl leertek a szłraz I═vĞlgybe, abba, mely a v−zeses IĞlĞtt van. Itt młr kĞnnyebb jłrłs
esett, tłgas şt, mivel nyłron itt hajtjłk IĞl a juhokat a Vlegyłsza legel═ire.
Błlint ragaszkodott ahhoz, hogy a v−zesest megnezze, błr azt mondtłk, nem kĞnny▌ le-
menni alłja. Ezert StyeIłnnal, Krisłnnal es Płven Todorral a meredeken indult leIele, m−g
Mezes a lovakkal oldalvłst kerćlt es majd csak lennebb talłlkoznak vele az also patakon. A
gornyikok hosszş botokat vłgtak Iiatal Ieny═kb═l. Ezzel Iegyverkezve młsztak leIele. Sziklłk
Ğles lepcs═zeten kellett letornłszni, hetven Ioknyi Ierdeken lecsşszni. Mit sem lehetett lłtni
semerre, m−g le nem ertek a katlanba, minthogy az egesz oldalon talpig łgas Ieny═k sorakoz-
tak egymłs IĞle, minden k═szirtet megmarkolva mohłs gyĞkereik polipujjaival.
Vegćl megis lenn voltak. Majdnem sĞtet volt itt. A katlan olyan sz▌k, akłr valami szeles,
de nagyon, nagyon mely kşt. Fćgg═leges sziklłk, melyek az itt-ott odatapado ho miatt majd-
nem Ieketenek lłtszottak. Hosszan lecsćng═ mohaszakłllak, az odakapaszkodo nĞvenyzet,
płIrłnyok, borokłk csupasz gyĞkerszłlai, minden zşzmarłs, mert a leomlo v−ztĞmeg ellendć-
l═ porzłsa rełIagy, rełIagy mind tĞbb es tĞbb, złszlosan rełilleszkedik ezernyi jegtĞvis es
semmi szel soha le nem szak−tja itt, hol meg a patak tovaĞmleset is magos sziklatorony keny-
szer−ti Ielre. Młr onnan, hol leerkeztek a v−zhez, harsogoan hallatszott a zşgłs. Most meg egy
kiugro szirtIalat kellett megkerćlni Iaroncsalekon, zajlłson, hogy a zuhataggal szembe jussa-
nak.
Billegve, elsikamodva, a k═hĞz tłmaszkodva is, vagy a hosszş botra, csak şgy sikerćlt. De
megerte!
KĞzel harminc meter magossłgbol ĞmlĞtt le a v−z. OdaIĞnn mely vłlyşt mosott ki a szik-
lłba, onnan indult el hatalmas lendćlettel, szabadon. Semmi sem szak−totta meg, semmi sem
łllt ştjłba, ahol lezuhant. Fekete hłtteren, akłr Iolyekony oszlop lenne kekeszĞld ercb═l,
melynek sĞtet tĞmege el═tt Ieher tajtekok tenyeresedtek kiIele lendćlve, vłltak estćkben
hosszş ujjş kezekke, elnyşlo habbojtokkł vegćl, miel═tt lecsaptak a lłzadozo medence
visszatombolo łrjłba. Ott minden kavargott, porzott, akłrha IćstĞlne, tejIĞlvastagodłsş kavar-
głsok tłncoltak rendetlen hullłmzłson, vagy gyĞngyĞz═ csĞppsorok lĞvelltek IĞl magos −ve-
lessel, IelkĞrĞs gyĞngyIćzerek szilaj ═rćleteben. Minden mindig ugyanaz, mindig młs es
megis azonos, a szem elkap egy-egy ilyen habrongyot, mely hullłs kĞzben łtvłltozik meteres
caIattł, mikĞzben młs-młs patyolat testvere odaIĞnn megszćletik ezernyi tłrsłval, kilĞvell
szabadon, hogy ez is şgy hulljon le, enyhen, ahogy a madłr szłll es şjra es şjra es mindig
Iolytonosan, soha meg nem sz▌n═en.
FĞld alatti Iorrłsok tłplłljłk ezt a patakot. Telen is arłnylag meleg. Ezert g═zĞlĞg a t−zIo-
kos hidegben. Innen az a zşzmarazomłnc, mely minden eleset, minden mohłt, gyĞkeret,
łgacskłt begyemłntoz, innen az a jegcsapos oszlopozłs, mely ketIel═l k−seri a v−zesest; kar-,
lłb-, derekvastagsłgş jegrudak, miket semmi sem tart alul, melyeken vegigsuhannak odate-
vedt csĞppĞk, Iolyton hizlaljłk, Iolyton gyarap−tjłk, m−g egy-egy megis leszakad sşlyosan es
beleomlik a kavargo Ğrvenybe.
Sokłig łllott Błlint a v−zeses pazar lłtvłnya el═tt. Alig tudott megvłlni t═le. A harsogo
v−zzşgłs magłnyossł tette ottletet. Ebben a telben, Iagyban micsoda elet, micsoda elni aka-
rłs! Ahogy a mşlt esten a lłngok, şgy itt is az a sietes Iolyton, Iolyton, Iolyton, megłllłs nel-
kćl Iolytonosan kĞvetel═ ereje a termeszetnek, mely kerget mindent hatalmas akaratłval, a tel-
jesćlesek titokzatos ştjłn, el nem kerćlhet═ celok Iele. Es ahogy a t▌z el═tt, most itt a zuhatag
nyugtalan hatalma el═tt ismet jelentkezett az Adrienne emleke, mintha mindenćtt, ahol valami
szepseg, ahol rejtelyes er═k Ğltenek Iormłt, ez el═h−vnł ennek a karcsş, sudłr asszonynak a
kepet, −jgĞrbćlesbe rajzolt ajkait, Ğntudatlanul igez═ mosolyłt...
Miert, miert ćldĞzi ═t ez a kep? Haragosan lepett el onnan es sietve indult leIele a jegzaj-
lłsos parton. Meg vagy babonłzva? bosszankodott magłn. Pedig nem! Nem kell nekem
ez a kaland! Veszelyes ćgy, amely lekĞtne, amely elIoglalnł tłn hosszş id═re, megzavarnł a
lelki nyugalmłt. Azt a munkłt is, melyet maga ele t▌zĞtt. Nem kell! Az ilyen csak ny▌g! Es
minek is? Miert Ioglalnł el eppen ez a komplikłlt, szeszelyes n═, mintha nem volna eleg
asszony a vilłgon!
Nemłn leIele haladva a jeges Ğsvenyen, elhatłrozta, hogy kerćlni Iogja Adrienne-t. Igen!
Hosszasan elkerćli, am−g kigyogyul ebb═l az oktalan, ĞrĞkĞs visszagondolłsbol.
*
A Mezes Bandi hłza el═tt vłrta a szłn. Ott megjutalmazta a k−ser═it es elhajtatott
Mereggyo Iele.
Mikor IĞlertek a Bocsi bercre, mely v−zvłlaszto a Kalota es a Retyicel vĞlgye kĞzĞtt, sş-
lyos hoIellegek şsztak Ieleje nyugatrol.
Megis beert a hunyadi łllomłsra, miel═tt megindult volna a havazłs.
IV.
Kolozsvłri lakłsłn hivatalos sćrgĞny vłrt Błlint asztalłn.
Az orszłggy▌les Ğssze van h−va. Azonnal utaznia kell a mandłtumłt bemutatni, a kepvise-
l═hłz megalakulłsłban reszt venni. Minthogy meg keves tapasztalata volt ilyen dologban, ezt
nagyon komoly kĞtelessegnek erezte.
Az anyja nagyon błnkodott şjabbi tłvozłsłn: Hłt sosem maradsz egy kicsit velem? Ez
majdnem olyan rossz, mint mikor diplomata voltłl! es meg−gertette a Iiłval, hogy a honap
vege Iele okvetlen visszajĞn hozzł.
A I═vłrosban viharos hangulatot talłlt. A tĞbbsegre jutott koal−cio, megreszegedve vłlasz-
tłsi diadalłtol, Iennen hirdette intranzigens kĞveteleseit. ˆnłllo vłmterćlet es bank es magyar
vezenyszo, ebb═l ═k most młr nem engednek! Audienciłk a kirłlynłl minden eredmeny nel-
kćl. ˙gy h−rlett, hogy Kossuth Ferenc 67-es kabinetet javasolt Andrłssy elnĞksege mellett es
arra tĞrekedett, hogy az ═ 48-as płrtjłt rłb−rja annak k−vćlr═l valo tłmogatłsłra. Azonban
hasztalan. Nemelyek azt mondtłk, hogy nem b−rt a płrtjłval, akinek megn═tt az etvłgya, mł-
sok meg azt, hogy Andrłssy is csak katonai engedmenyek łrłn vłllalnł, amit a korona eleve
elutas−tott. Az az ellenzeki program tehłt, mely minden nepszer▌ jelszot magłba Ioglalt es
amelynek jo reszet csak azert iktattłk bele, hogy az eddigi kormłnyzattal szemben vłlasztłsi
jelszo legyen, most, mid═n ═k vłratlanul tĞbbsegre kerćltek, łthłghatatlan akadłly lett a kor-
młny łtvetelekor. A vłlsłg most alkotmłnyvłlsłggł nĞvekedett.
Azok a politikusok, akik 67-es meggy═z═desćk dacłra az ellenzeki blokkhoz csatlakoztak,
taktikłbol es csupłn Tiszłt megbuktatando, most a Ićggetlensegi tłbor rabjaivł lettek. Sem
═k, sem a 48-as vezerek młrol holnapra meg nem tagadhattłk a harc kĞzben hirdetett elveket
es jobb belłtłsuk ellen is kenytelenek voltak kitartani azoknłl, kitartani annłl inkłbb, mert a
leghangosabb szłrnytol, az Ugron-Barra-csoporttol kellett IelniĞk, mely mint az el═z═
obstrukciok idejen, nem hallgatott senkire, csak a sajłt szenvedelyeire. Ez a Irakcio meg is so-
kasodott, mert az şjonnan vłlasztottak legtĞbbje ezt az irłnyt kĞvette, ezt a hangoskodo, szel-
s═seges irłnyt, s═t az şjak tşl akartak tenni rajta, ahogy az egyetemen is az els═evesek, a
,golyłk" a regi jogłszokkal versengenek abban, ami a legkĞnnyebb: a duhajkodłsban.
Boldog şj emberek. Mindenikr═l oriłsi Ğnerzet sugłrzik. Mindenik azt hiszi, hogy szedć-
letes płlyaIutłs kćszĞben łll. Olyanok, mint az erettsegizett Iiş a vegs═ vizsga utłn, mikor azt
hiszi nehłny napig, hogy mindent tud, amit csak tudni lehet es holnap vagy legkes═bb holnap-
utłn megeszi az egesz vilłgot! LegtĞbbje Ićggetlensegi, kĞzĞttćk nehłny ismer═sćnk, ki-
kkel Vłrsiklodon talłlkoztunk: Varjş Belłt lłtjuk kĞzĞttćk, azt a szemig sz═rĞs maros-tordai
megyei I═kortest, ki egy nyłrłdi kerćletb═l jĞtt be es dr. Boros Zsigmondot, akit Marosvłsłr-
hely kćldĞtt be es aki szep orgonahangjłval es jol łpolt szakłllłval młris tekintelyre verg═-
dĞtt, aminek kćls═ jele, hogy helyet Ioglalhatott az els═ ellenzeki padban Barra Słmuellel,
Holloval es Ugronnal egy sorban. Az Andrłssy h−vei kĞzt is van egy-kett═ şj. Bekerćlt
WuelIIenstein Fredi egy Fejer megyei kerćletb═l, hol a sz−nmagyar vłlasztok nem tudvłn
megtanulni a nevet, hłt ,Fćl Istvłn"-ra szavaztak nagy lelkesedessel.
A megalakulłs hosszadalmassłgai alatt, mikĞzben a jegyz═k nevsorokat olvasnak IĞl es
kikćldik az igazolo bizottsłgokat, az şjak szanaszet jłrkłlnak, Ğsmerkednek, parolłznak es
szeleseket kacagnak jo−z▌ vłlasztłsi anekdotłkon, kit▌n═en sikerćlt kortesIogłsokon. Olyan
kedelyesek es vidłmak mind, senki sem hinne, milyen vad tigrisekke vłlnak alig ket nap mşl-
va, mikor megkezd═dik majd az erdemleges ćles.
A megIogyatkozott kormłnypłrt csupa regi ember. Szotlan szorulnak Ğssze a lemondott
miniszterelnĞk mĞgĞtt.
Vannak azonban şj arcok, şj kepvisel═k, kik nemłk azok is. Nem barłtkoznak, nem ismer-
kednek. Nem vegyćlnek Ğssze egyik csoporttal sem.
ElkćlĞnćlve a IelkĞr egyik hłtso padjłban ćlnek kilencen. Szigorş arcokkal, merev egy-
kedv▌segben. Ezek a nemzetisegi kepvisel═k: egy szerb, egy tot, a tĞbbi romłn. A romłnok
ez ev janułrjłban mondtłk ki Szebenben az akcioba lepest es heten jutottak be. Szotlan Ii-
gyelnek es idegen voltuk meg szembeĞtl═bb, mivel kĞzĞttćk es a tĞbbi płrtok kĞzĞtt nehłny
pad maradt ćresen, mintegy alłhşzva, hogy ═k nem vłllalnak kĞzĞsseget egyikkel sem.
Ez a kepe az els═ ket ćlesnek. A harmadik młr vihar jeleben łll. Mert az şjonnan vłlasz-
tott elnĞk a szekIoglalojłban młr kemenyen tłmad, az egesz mşltat megbelyegzi. Minden sza-
va vłd, minden mondata harci riado. De csak meg ket gy▌lest tartanak es a hłzat elnapoljłk.
E rĞvid ćlesszaknak a megalakulłson k−vćl csak egyetlen esemenye volt. Komor esemeny.
Egy tragikus veg▌ płrbaj.
Egyik şjonnan vłlasztott kormłnypłrti kepvisel═ az Ğreg Keglevich Istvłn volt. ˙gy tudta
mindenki: ═t ćltette volna Tisza az elnĞki szekbe, ha a vłlasztłsok tĞbbseget hoznak neki.
┼ lett volna az, aki ama novemberben er═szakkal kikiłltott hłzszabłlyoknak ervenyt szer-
zett volna. Ezert vłllalt mandłtumot el═szĞr eleteben. Valoban alkalmas volt erre a szerepre.
Vakmer═ es er═szakos. Igen nagyesz▌ es parancsolo egyeniseg. Kegyetlen, mint valami rene-
szłnsz ,tiranno" es nagyşr is, błr szłmos gazdasłgi es m▌veszeti vłllalkozłsaiban tĞnkre-
ment. TĞnkrement joreszt azert, mert a korłt t−z-hşsz esztend═vel mindig megel═zte, akłr er-
d═t ćltetett, akłr konyakgyłrat alap−tott, vagy sz−nhłzat, mindig rłIizetett. Es mindaddig Iize-
tett mindenki helyett is, m−g vegćl semmije sem maradt egykor nagyon nagy vagyonłbol. Sok
even łt intendłnsa volt az łllami sz−nhłzaknak; ott is kivłlo volt es ezt honorłlta Ferenc
JozseI, mid═n kegyd−jat rendelt neki, tekintve, hogy ez łllami szolgłlat, de nincsen nyugd−ja.
Ebbe kaptak bele az embervadłszok.
Az igazolo jelentesek sorłn egyik szels═bali szot kert. Megvłdolta ĞsszeIerhetetlenseggel,
hogy a kirłly bereben łll, hogy Becs Iizeti. Hłt ez nagy ĞrĞm volt! Oriłsi hajrł! Senki sem
gondolt arra, hogy az ĞsszeIerhetetlenseg megsz▌nik azonnal, ha a kegyd−jłrol lemond. De itt
hecc kellett. Megbelyegzes kellett.
Szłzan szĞrnyćlkĞdtek, kiabłltak, harsogtak az Ğregşr Iele, akib═l nem lett hłzelnĞk, aki
nem ćlt IĞlejćk, de ćlhetett volna. Roppant ĞrĞmet talłltak abban, hogy a kĞzel hetveneves,
nagy mşltş aggastyłnt becsmerelhetik es gyanşs−thatjłk.
Szłz torok ćvĞltĞtt Ieleje. ┼ pedig ćlt a legels═ jobb oldali padban, meg kiIesz−tve
d−jbirkozo szabłsş mellet. Olyan volt, mint valami hatalmas vadkan, melyet kĞrćlugat a
kopoIalka. Kih−voan el═retolta amşgy is kiugro łllłt, szşro szemeivel kemlelte, hogy elkapja
az els═ szemelyes sertest, amelyert elegtetelt kerhet.
Vegćl megjĞtt az is. Egy şjdonsćlt kepvisel═ azt kiłltotta Ieleje: ,Kegyd−jas marha!"
Azonnal kih−vatta sşlyos IĞltetel▌ płrbajra. Most is ervenyesćlt az ═ tirannus volta. Ezşttal a
segedeivel szemben. KikĞtĞtte, hogy csak a sajłt kardjaival verekszik, merev, szeles kardok-
kal, melyek olyan hegyesek, mint a nyłrs es hogy bandłzs nelkćl es szşrłssal, błr ═ regi ma-
gyar kardv−vo volt ezek csakis vłgłst ismertek , m−g az ellenIele olasz iskolłt vegzett, ahol
a karddal valo szşrłst, a ,punto d'arresto"-t tan−tjłk. Młsnap az Ğreg Keglevichet holtan
hoztłk el a v−voteremb═l. A ,rajtł"-ra iIjşi lendćlettel tłmadott. Az ellenIele hłtrłlt, azutłn
hirtelen łltalszşrta olyan er═vel, hogy a kard a lapockłja alatt jĞtt ki tşlIel═l leszşrta ═t az a
nevtelen młsik, aki kora szerint akłr a Iia lehetett volna...
*
Błlint pesti id═zese Ğsszevissza t−z nap. A hłz elnapolłsa utłn hazatert, ahogy meg−gerte
az anyjłnak. Veletlenćl hşshagyo kedd reggelen erkezett. Ha młr itt van, el kell mennie a
hşshagyo keddi błlra. Nincs nagy kedve hozzł mondotta magłnak , de lehetetlen el nem
menni. FĞlt▌nt volna, hiszen tudjłk, hogy a vłroson van. Es vegre is, miert ne? Nem muszłj
reggelig maradni: majd eljĞn onnan korłn!
Vacsora utłn ĞltĞzkĞdni indult.
Ha kesz leszel mondotta az anyja , nezz be meg egyszer hozzłm. Olyan reg nem lłtt-
alak Irakkban. Akarok benned gyĞnyĞrkĞdni! Mi şgysem Iekszćnk korłn.
Biza nem! mondotta Tothyne.
Abbiza megvłrjuk! mondotta Baczone. Błlint meg−gerte es a szobłjłba vonult.
Az łgyłn kikesz−tve szep rendben a ruha. A Irakking hanyatt Iekszik a Ieher melleny es a
Iekete ĞltĞny kĞzĞtt.
Tłn az esti ruhłzat h−vta el═ a pesti emlekeit. De zavarosan es rendszertelenćl.
MikĞzben borotvłlkozłshoz szappanozta az arcłt, eszebe jutott Gyer═IIy Lłszlo. Keves-
szer lłtta. A kaszinoban este, mindig Irakkban. Csak rĞvid płr szot vłltottak, mert odalenn az
also teremben minden ejjel błl. ┼ most el═tłncos mondotta. Es h−vta Błlintot, jĞnne le. De
neki nem volt kedve a hotelbe visszamenni, şjbol łtĞltĞzni. Lłszlo sem er═skĞdĞtt.
Most, mialatt vastag habbal behabozta az łllłt, gondolt vissza az unokatestverere. Csak
most, −gy utolag jelentkezett az a benyomłs, mintha Lłszlo modorłban valami vłltozłs lenne.
Mintha Ğnerzetesebb volna. Mintha magasabban hordanł a Iejet.
*
Bemłrtotta a zsilettet a Iorro v−zbe es elkezdte az arcłt vegiggereblyezni. Hajnalig kiser-
kedne a szakłll, az pedig utłlatos! gondolta es eszebe jutott egy angolnak a mondłsa, hogy
IerIiember csakis borotvłval mosakodjek.
Az a szegeny Keglevich! Milyen erdekes ember volt. Mindig barłtsłgos volt irłnta. TĞbb-
szĞr sakkozott vele. Egyszer a lakłsłn is. Akkor mutatta neki azt a ket vegzetes kardot. A ka-
nape IĞlĞtt egyeb Iegyverek kĞze voltak akasztva. SzĞrny▌ szerszłmok, t▌hegyes pengek. Es
mondotta az Ğregşr: Ha valaha meg płrbajoznłm, csakis ezekkel... Kemeny IerIi volt.
Egykor nagy m▌gy▌jt═. Meg most is nehłny kit▌n═ tłrgy a szobłjłban, błr şgy mondjłk,
hogy utobbi evekben abbol elt, hogy eladott egy-egy antik kasztent vagy ritka porcelłnt. Az
utolso legjobb darabokat, miket nagyon szeretett. Es most halott! KćlĞnben szep halłl... płr
pillanat! Melto volt a reneszłnsz emberhez...
`
Vegighşzta ket ujjłt az łllłn. Most młr sima vagyok. Az a lełny mondta ezt: Milyen
sima vagy! az a csinos kokott, kivel nagy tłrsasłgban vacsorłzott egy szepareban ezel═tt
negy honappal. Szent-GyĞrgyi Neszti h−vta ═t meg erre a lełnymulatsłgra, Szent-GyĞrgyi An-
tal młsodunokatestvere, ki maga młr negyvenen IĞlćl a pesti aranyiIjşsłg idełlja es minden
eleganciłk b−rłja volt akkoriban. Ide szmokingba mehetett, hłt elment. Hłrom csinos Ielvilłgi
n═. Egy zongorista becsi dalokat jłtszott es andal−to tangokat. Enekelt is hozzł. Sok pezsg═,
nagyon sok. Es konyak. A IerIiak a kanapekon ćltek szivarozva, vagy a Ielretolt szekeken az
asztal mellett. A n═k a kĞzepen tłncoltak, joreszt magukban. Ahogy Ğregbedett az ejjel, mind
csłb−tobban tłncoltak.
Produkłltłk magukat, kiszabad−tott keblekkel, IĞldobott karcsş lłbszłrakkal. Szep volt
═ket nezni. Fiatal mind a hłrom. Az egyik Ieher b═r▌ es sz═ke lełny Błlint melle omlott tłn-
colłs kĞzben. Egeszen kĞzel. Kisse zihłlt es a mellei harmatosak, mint ket gyćmĞlcs, amit ko-
ra reggel szak−tanak le. Vegigsim−tott a Iiatalember łllłn. Es nevetett: Milyen sima vagy!
es IĞlhajtott egy pohłr pezsg═t es IĞlugrott mell═le es tovłbb tangozott. Bizonyos, hogy most
neki szolt a tłnc, neki a hłtrahajlłsok, a terdepl═ elcsşszłsok, melyeknel a combjłn visszaĞm-
lĞtt a szoknyłja es a halavłny b═re megjelent villogoan a csipkenadrłgnak buja habzłsai kĞ-
zĞtt. Sokł maradtak. Mikor vegćl indult mindenki a kijłro sĞtet Iolyosojłn, a lełny hozzłd▌lt:
Ma delutłn gyere el! sşgta gyorsan. Ez itt a c−mem! es egy kis pap−rlapot nyomott a
Błlint zsebebe. ˆtkor! −gerte Błlint. Młsnap azonban megsem ment el. Lemondott tele-
Ionon. Tłn mert bizottsłgban volt ćlesen. Legalłbb azt mondta. Błr az nem is volt olyan na-
gyon Iontos. Bolondsłg volt. De valahogy... valahogy megsem ment el. Nagyon kedves lełny
pedig! Igazłn bolondsłg. Ha visszamegyek Pestre, okvetlen IĞlh−vom! gondolta, mikĞz-
ben hevesen tĞrćlkĞzĞtt a mosdoasztal el═tt.
*
A merev Irakkingben visszaćlt a tćkĞr ele. Most kĞvetkezett az ĞltĞzes legIontosabb per-
ce. A nyakkend═ megkĞtese. Ez nagyon kenyes dolog. Valodi m▌veszet. Egyetlen mozdulat-
tal kell łthşzni a visszahajtłsłt. Csak egyetlenegyszer lehet, młsodszorra młr rćcskĞs lesz.
Vagy sikerćl, vagy nem. Aztłn lassacskłn szor−tgatni kell, am−g olyannł vłlik, mint a
pillango. Az els═ nem sikerćlt, Ierde lett. Młsik nyakkend═t vłlasztott, beI▌zte az ingbe es şj-
ra hozzłIogott. Adrienne is bizton a błlon lesz! Abban a sĞtetzĞld ruhłban kepzelte el,
melyet Vłrsiklodon viselt. Pedig miert lenne abban? Van neki młs ruhłja! De valahogy −gy
lłtta, sĞtetben, ami IĞlĞtt lobogott Iekete, gĞndĞrĞd═ haja. Azzal az Alvinczy Iişval Iog tłn-
colni, meg a Kendy Pityuval. Hłt csak tłncoltassłk akłr reggelig! ┼ şgysem Iog sokł ott ma-
radni, eppen hogy megmutatja magłt, ne mondjłk: nem jĞtt el. A kravłtli most jo, szep me-
reven łllnak a szłrnyacskłi. Helyesl═leg tekintett meg egyszer a tćkĞrbe es az łgyhoz lepett
ĞltĞzkĞdni. Megnezte, jol vannak-e beI▌zve a mellenybe a porcelłngombok, mert undok, ha
az ember egyet elvesz−t. Jol vannak. Hłt gyerćnk! Az a kis pesti mucus bizonyłra nem len-
ne drłga es jobb is az ilyen viszony, mint Ierjes asszonnyal. KćlIĞldĞn az młs.
KćlĞnĞsen, ha az ember diplomata. A szak−tłs młr eleve el van hatłrozva, mert tudnivalo,
hogy a diplomatłt Iels═bb hatalmak helyezik łt; a szak−tłs tehłt şgyszolvłn łllami intezmeny.
Nem is volt semmi kellemetlensege azokkal a Ierjes n═kkel, kik egy-egy łllomłshelyen mega-
jłndekoztłk ,kegyeikkel" (mert −gy szokłs azt mondani). Elvłlłskor nehłny kĞnny, egy
utolso es kiados bşcsş-szeretkezes (hogy jo emlekezesben tartsa!), azutłn młs I═vłrosbol
egy-ket rĞvid level vagy kepes levelez═lap. Igaz, hogy szep es izgalmas a kĞzeledes, az el═ke-
sz−t═ munka, az az egy vagy ket hetig tarto vadłszat. De minthogy a vad is azt akarja, hogy
megIogjłk, hłt valojłban biztosra megyćnk, ha valami hibłt nem kĞvetćnk el. Ilyenbe młr
nem esett az utobbi evekben. Hiłba, jo iskola a diplomłcia!
*
Miel═tt a Ieher mellenyt IelĞltĞtte, visszament a tćkĞrhĞz. El═red═lve, nehogy a plasztron
Ioltot kapjon, megĞntĞzte a Iejet a hajv−zzel. Es utolso sim−tłs a keIekkel. Igen! Ez lesz a
legjobb. RĞgtĞn IĞlkeresni azt a kis sz═ket, ha Ğsszeh−vjłk a hłzat. Megegyezik vele. Bizo-
nyłra van valami łllando Ğreg palija, aki mellett ═ bełllhat logosnak.
*
˙gy h−rlik, a kirłly lerłndul młrcius kĞzepere a magyar vłlsłgot megoldani. Vajon meg-
oldja-e? Alig hihet═. Nagyon is szenvedelyes a hangulat. Katonai engedmenyek nelkćl nem
lesz semmi. Ilyenr═l pedig tudta, hiszen Slawata ott a Iłcłnvadłszatkor vilłgosan beszelt, a
tronĞrĞkĞs hallani sem akar, kćlIĞldĞn pedig mindenki Iegyverkezik. Mi lesz velćnk, ha ke-
sćnk?
FĞlvette a Irakkot. Magłhoz vette azt a sokIele cokmokot, amit IerIiember visel zsebeiben.
Ora, kulcsok, cigaretta-, penztłrca es gyşjto, apropenz.
Negy zsebkend═t is, melyeket megĞntĞzĞtt ,Eau de Cologne"-nyal. Az egyik kćlIĞldi
asszonya tan−totta erre. FerIi ne hasznłljon parIćmĞt, csakis kĞlnivizet! Minden młs illat-
szer asszonyos! Kedves volt az a sved n═. Sokat kĞszĞnhetett neki. Az tan−totta ki a szeret═i
magasiskolłra. A szerelem antik trad−cioira es minden reszletre is, ami ĞltĞzkĞdest, s═t vetke-
z═dest illet; az łgy illemtanłban ═ oktatta ki. Kedves! Hogy is h−vtłk?... Jo −telete volt
młs dolgokban is. ┼ mondta, hogy Oroszorszłgban Iorradalom lesz a japłn hłborş Iolyamłn.
Es −me, młr indul. Szergiusz nagyherceget megĞltek a mşlt heten. Mindenćtt merenyletek. Ez
szerencse nekćnk. Mikor Kretłban IĞlkeles, Macedoniłban zavarok. Oroszorszłg tehetetlen
jo id═re, talłn nem olyan baj, ha a hadsereg Iejlesztese nłlunk megakadt...
Elkeszćlt.
Meg kĞrćlnezett, nem Ielejtett-e el valami szćksegeset, aztłn az anyjłhoz ment łt.
V.
Akkoriban a hşshagyo keddi błl nagy tłrsadalmi esemeny volt Kolozsvłrt. Regi hagyo-
młny szerint mindig a kaszinoban tartottłk. Nemely urak meg most is kĞvettek azt a szokłst,
mely bizonyłra a XIX. szłzad harmincas eveib═l maradt IĞnn, hogy ezen az esten szederjes-
kek Irakkot es szćrke pantallot illik viselni. Az is kiveteles itt, hogy ket ejszakłt tłncoltak łt,
a keddit es a hamvazo szerdait.
A keddi esten a legĞregebb dłmłk is megjelentek. Valodi ćnnepely volt. Mindenki teljes
d−szben, minden asszonyon gyemłntos diadem vagy młs, esetleg regi ekszer, nłsIa, kĞsĞnty▌;
olyan parłdeban mind, mintha udvarhoz mennenek.
Młr t−z utłn sokan voltak. Meg tĞbben erkeztek. Kocsi kocsi utłn hajtott robogva be a ka-
pu alł. Adrienne is most erkezett meg a hşgaival es a Ierjevel. A n═k lassan haladtak IĞl a lep-
cs═n, ĞsszeIogva hosszş szoknyłikat, magukra szor−tva a premes błlikĞpenyt.
Uzdy Pali nem vłrta meg, am−g lassacskłn Ielernek. ┼ gy▌lĞl lassan jłrni. Inkłbb vłrni
łllva a lepcs═ tetejen, am−g a n═k IĞlerkeznek, mint mellettćk lepkedni Iokrol Iokra. Az ide-
gesse tette. ┼ tehłt IĞlsietett a lepcs═n el═re es młr IĞnn łllott a bejłrat el═tt, amikor a hĞl-
gyek meg csak a Iordulonłl tartottak. Sovłny, vłllatlan ember, tłn egy Iejjel magasabb min-
denkinel. Az anyjłtol ĞrĞkĞlte ezt a termetet, Absolon oldalrol, annak testvere az ‡zsia-utazo,
az is ilyen, csak sokkal izmosabb. Uzdy Płl azokra a Irancia Mephisto-bronzokra emlekezte-
tett, amik a Gounod Faustja utłn jĞttek divatba es melyb═l egyiket-młsikat nemely kandallon
meg ma is lłt az ember. A Ieje is szoborszer▌, błr keleties. Olajbarna, majdnem zĞldes a b═re,
magas a homloka, mely ketIel═l sarkokat vłg ki a kĞzepen szĞgletb═l indulo hajzatłbol; re-
zsşt łll−tott szemĞldĞk, szeles poIacsont. Ezek az łllłval eles hłromszĞgge Iormłljłk az arcłt.
Lehet, hogy tetszelgett e słtłnias kinezeseben, mert a hłromszĞget eltşlozta hegyesre ny−rott
szakłllal. Furcsa, tatłrosan lehşzott bajuszt viselt, mely a szłja IĞlĞtt rĞvidre van ny−rva es
szelt═l hosszan kipĞdĞrve. Erdekes Iej es szokatlan. Eległns, błr rossz szabłsş minden rajta,
mintha azt mondanł: minek a divat nekem, şribb vagyok −gy is a legtĞbb embernel. Kisse lee-
reszked═leg parolłzott a rendez═kkel, Alvinczy Farkas es Kadacsay Gazsival, kik hogy karon
Iogva bevezessek, a hĞlgyeket a lepcs═ tetejen vłrtłk. A Ieleseget nezte, ahogy Ieleje kĞzele-
dik Iokrol Iokra. Adrienne ajkain halk mosoly. Erezte, hogy szep. Tudta, hogy a gyemłntcsil-
lagok jol illenek Iekete hajłhoz, mely most meg rendes, most meg nem bolondult meg
elszabadulo kunkorodłsokban. Tudta, hogy a ruhłja gyĞnyĞr▌. A legşjabbat vette IĞl; ,prin-
cesse"-szabłs, egyben az egesz tĞretlen vonallal, mely alul kiszelesedik tĞlcserszer▌en. Tudta:
meglepetes lesz, ha majd leveti a błrsony belep═t, mert a ruha chine-selyem, lłngsz−n▌ es
minden rłnca irizłl słrga Ienyekkel. Tłn nemcsak ezert mosolygott. Tłn annak is Ğrćlt, amit a
kisebbik hşga mondott, a mindig mindent tudo Margit, az iment a hintoban. Hogy Abłdy Bł-
lint megerkezett ma reggel. Lesz hłt, akivel beszelgetni lehet, aki nemcsak tłncmasina, mint a
tĞbbiek, hanem egyenrangş tłrsalgo. Mikor ezeket elgondolta, akkor mosolyodott el. E gon-
dolattal azonban egy kerdes is megjelent: Miert Ğrćlsz? Hiszen kerćl teged; oda, a jegpłlył-
ra se jĞtt a mşltkor! Miert Ğrćlsz hłt? De ez csak olyan łtsurrano kerdes volt, mely nem tĞ-
rĞlte meg el a mosolyłt, mikorra IĞlert a garłdicson.
Maga miert mosolyog? kerdezte a Ierje.
A błlnak ĞrćlĞk.
Ezt vłlaszolta. Az arca azonban elkomolyodott. A szemeben ellenseges Ieny. Es −velt aj-
kai kisse dacosan złrodtak Ğssze, mikor IĞlemelt łllal elIordult Uzdytol es elIogadta Gazsi
błro karjłt.
*
A nagyteremben az Ğreg dłmłk mind a Ial menten sorakoznak. KĞzĞttćk nehłny id═sebb
şr is. Igy Kendy Słndor Kajsza es az Ğreg Dani. Ambrus bł' is itt van, de ═ meg tłncosszłmba
megy. A kis Lizinka tanti a legjobb keml═pontot vłlasztotta magłnak, a cigłnnyal łtellenben
a bal oldali sarkot. Innen nemcsak a tłncolokat lehet Iigyelni, de azt a ket ajtot is, melynek
egyike a kisebbik kłrtyaszobłba vezet, młsika a bćIeve alak−tott biliłrdszobłba. Ez a belep═
es egyszersmind bćIeszoba, es ebbe is belelłt. Itt adatokat lehet jol gy▌jteni, rengeteg plety-
kaanyagot. ˆsszegubbaszkodva a nem is nagy karosszekbe de ═ abban kenyelmesen elIer ,
a lłbait maga alł vonva, hosszş nyel▌ szemćveggel kemlelt mindeneket. Kesely▌szabłsş eles
orrłt mindenIele Iorgatta es błr mindenre lesett, megis szoval tartotta a ket szomszedjłt.
O, lelkeim, şgy van, ahogy mandam. Igazi skandalum! Magłnłl tartja a latrłt, ottand la-
kik nłla Szilvłsłn es a Ierje, az a marha, talłn-tłm nem is błnja. Tłm, hogy nem b−rja
szusszal! es gonoszul nevetett. Wickwitzr═l volt szo es Abonyinerol, a szep kis Dinorłrol.
Hł'szen, akadt młs asszonynak is udvarloja a mi id═nkben is es gonosz szemeben
mintha visszaemlekezes villanna , de nem tartotta senki a maga istłllojłban, mint a hłgo cs═-
dĞrt, ugyebłr, lelkem? Iordult a bal szomszedjłhoz, az Ğreg Kamuthynehoz, kir═l azt regel-
tek, hogy nem egy kalandja volt Iiatalabb korłban es meg ma is Iiatal sz−neszeket płrtol. Ka-
muthyne hćmmĞgĞtt valamit. Nem a celzłst vette rossz neven, hanem azt, hogy Lizinka şgy
mondta: ,a mi id═nkben", pedig ═ tĞbb mint t−z evvel Iiatalabb, mint az a ven Sarmasłghyne,
błr most egyik unokłjłt vitte a vilłgba.
Te is megmandhatad, edes Adelma Iolytatta Lizinka , hiszen a te szomszedadban va-
lłnak, ott Iolyt ez a dalag.
Adelma, a josłgos Gyalakuthyne azonban elnez═en Ielelt:
Tudtommal az Abonyi lovait tren−rozta az ═szĞn. Ezert lakott nłluk. Maga Abonyi h−vta.
Hi, hi, hi sip−tott Lizinka. Az az Abonyi igazi Pali szakłcs!
Miert Pali szakłcs?
O, ez nagyon regi historia! Az en Teleki dednagybłtyłmnłl szolgłlt Pali szakłcs. Annak
csinas Ielesege volt. Es jelentettek, hogy az inas hłl vele minden ejjel. Hłt az Ğreg Teleki
elevette az inast. De az azt mandatta: Instłllom, Pali szakłcs beleegyezett! Na, ha belee-
gyezett, akkor en se błnam! Ielelt az Ğreg Teleki es ennyibe marada. Hłt ilyen ez az Abo-
nyi: Pali szakłcs! En młr csak −gy h−vam: Pali szakłcs! Sz−nlelt josłggal Iordult Gyala-
kuthynehoz:
O, tudam, az a Wickwitz hozzłtok is sokat jłrt, edes Adelma. Azzal nincs is semmi ba-
jłm, a IerIi miert ne kakaskadna es meg azt az asszonyt sem błnnłm en, hiszen nekem nincse-
nek Ierjhezado lłnyaim; de ha valna, en nem t▌rnem bizony, hogy kĞzĞttek młszkłljon ez a
tolvajcombş nagysłga.
Tolvaj?...
Azt şgy mondjłk, mert a combjłval lop, ahogy młs ember a kezivel kacagott gonoszul
Lizinka.
Es meg sokł mergezte −gy a ket szomszed mamłt.
Mind s▌r▌bb-s▌r▌bb lett a tłncolok tĞmege. Mind tĞbben-tĞbben Iorogtak łtsuhanva. Oda-
tşl a bejłro Iel═l mozgłs, mely kisse beljebb szor−totta a kering═ płrokat. Adrienne erkezett
meg szep hşgaival, Judith es Margittal. Szłmos Iiatalember sereglett Ielejćk. Karba vettek es
tovaorsoztak velćk. Lizinka egy ideig kemlelt a hosszş nyel▌ lorgnette-jevel.
Adrienne haladt łt most el═tte Alvinczy ‡dłmmal. GyĞnyĞr▌ płr. ‡dłm nagyon szep szłl
legeny, mint minden Alvinczy. Egyenes proIilja van, kisse rĞvid orral es meredek homloka,
mint a gĞrĞg szobroknak. Jol is tłncol. SĞtetkek Irakkja meg vilłg−tobbł teszi az Adrienne ru-
hłjłt. TćndĞklik, mintha lłngolna.
Nezzetek, nezzetek! kotkodłcsolt az ═ gyĞngytyşkhangjłn Lizinka. Micsoda ruha
ez! Ilyet nem valna szabad viselni. Hiszen semmi sincs rajta, csak egy ing. Biz Isten! Tłn meg
midere sincs! Az en id═mben az ilyenert kisepr▌ztek valna! Igazłn batrłnyas!
Adrienne hallotta a megjegyzest. Mikor łtIordult a venasszony el═tt, rełtekintett azzal az
═ słrga borostyłnszemevel es IĞlemelt arccal rełmosolygott Lizinka tłntira. Diadalmas Iiatal-
słga lenezte ezt a tĞpĞrĞdĞtt kis venseget.
*
Eleg kes═ volt młr, mikor Błlint az anyjłtol elvłlt es a błlba erkezett. Młr a młsodik ne-
gyes utłn voltak, a vacsora el═tti kering═nel. Benezett a terembe. Az ajtony−lłsban łllingłlo
urak kĞzĞtt łtbşjt es kezet csokolt a kĞzelebb ćl═ id═s hĞlgyeknek, de mivel a tłncolok Ioly-
ton nekićt═dtek, meg egy tekintetet vetett a terem Iele Adrienne most Kendy Pityuval ke-
ring es łtment a kandallos szobłba, hol nehłny korosabb şr vłrt a kĞzeled═ vacsoraid═re.
Persze politizłltak. Nagyban megĞrvendtek az erkez═nek, kit═l mindenik a maga jĞvendĞlese-
nek igazolłsłt vłrta. KćlĞnĞsen Kamuthy Istike es Abonyi rĞgtĞn hozzłIordultak, dĞntene el,
kinek van igaza, mert Abonyi azt łll−totta, hogy ,kerem'łssan", csak Andrłssy-kormłny lehet-
seges ezt a velekedest ═ ugyanis eległnsabbnak tartotta , a kis Kamuthy pedig azt mondta,
hogy ez hazałrulłs es hogy mindenki hazałrulo, aki most nem kĞveteli a perszonłluniot. Cse-
csem═szer▌ puIok orcłi młr egeszen vĞrĞsek a vita izgalmłtol.
IgeniI, igeniI, csak perIonłluniot Iogadunk el! harsogta, mintha t═le Ićggene błrmi is.
┼ ugyanis most sokkal Ğnerzetesebb volt, mint płr honappal ezel═tt, mert egy hłromszeki ke-
rćletben IĞllepett es csak nehłny szavazaton mşlt, hogy meg nem vłlasztottłk.
*
Tulajdonkeppen miert nem jĞtt ki akkor a jegpłlyłra? kerdezte Adrienne.
Ezzel a kerdessel bizonyłra szłndekosan vłrt, am−g kettesben maradnak. Hiszen tĞbbszĞr
kering═ztek egyćtt, a bćIeasztalnłl is talłlkoztak płrszor es itt vacsora kĞzben a Iiatalasszo-
nyok egyik asztalłnłl. Błlint szemben is ćlt vele, akkor is kerdezhette volna. De csak most,
mikor a szupecsłrdłs megkezd═dĞtt es a tĞbbiek mind elmentek tłncolni, csak miutłn az ina-
sok elvittek a tłnyerokat, a hasznłlt poharakat, csak akkor tette IĞl ezt a kerdest. Nem harago-
san, nem is sert═dĞtten, hanem azzal a villogo mosollyal, mellyel meg az iment a vacsora alatt
a ket szomszedjłval, Alvinczy ‡dłm es Kendy Pityuval Iolytatott nyilvłn IlĞrtĞl═beszedet. A
mosoly ugyanaz; kisse gşnyos, kisse kih−vo, sşlyt csupłn az adott a kerdesnek, hogy idłig
vłrt vele.
A mşltkor delutłn?
Igen. Nem jĞtt, pedig nagyon hosszasan maradtam, hazulrol is majdhogy lekestem maga
miatt. Es nem jĞtt.
Meg mindig mosolygott, de a szemei olyan komolyan neztek reł, ahogy a n═steny oroszlł-
nok neznek.
Ott voltam vłlaszolt Błlint egesz halkan es kĞzel hajolt azokhoz az onixsłrga szemek-
hez.
Ott volt?! Hłt akkor miert?...
Miert?... Neztem magłt hosszasan es szokatlan volt es młs... es şj. Neztem a bejłrotol.
Es młsvalaki volt, nem az en Addym, nem az, akit ismertem, młsvalaki...
Miert młs? Nem en? Igazłn? mondta az asszony es Błlint komoly hangja dacłra most
meg nevetni probłlt az a duzzadt ajkş szłj.
Młs. Es ott voltak... azok... es ott maradtam a korlłthoz tłmaszkodva a sĞtetben: csak
neztem es szep volt. De hozzłtette: Szep volt lłtni! hogy a bok banalitłsłt eltĞrĞlje.
Sok mindent, sok mindent ereztem, sok mindent, ami o igen! , ami megvolt młr el═bb,
hogyne, de amit ilyen el═en, ilyen hangosan nem hallottam magamban, magłt se lłttam −gy...
Korcsolyłzva?...
Talłn a korcsolyłzłs is tette. De belćl, legbelćl a Iorma, a lendćlet, a tovaszłllłs mĞgĞtt
mintha a termeszet nagy er═it lłtnłm, ahogy şgy repćlt, şgy łt, el, vissza... es a kezevel
łtsuhano mozdulatot tett , valamit, ami visz, hajt, ami vłgyik, ami, ami keres... es ismet a
n═ arcłba nezett mereven.
Adrienne szemĞldĞkei valamicsket Ğsszebb szorultak.
O, nem. En semmit sem keresek! Kisse IĞlemelte a Iejet, de aztłn jokedvre mosolyo-
dott a szłja, mert a korcsolyłzłsra gondolt. De tudja, ‡B, en a mozgłstol meg tudok bolon-
dulni. Mind tĞbb, tĞbb, tĞbb kell nekem, mind tĞbb!
Igen. Ez az, amit ereztem. Valamit, ami kitĞr, aminek ez kell! Ami kitĞr valahonnan na-
gyon melyr═l, az Ğntudatlansłg melysegeib═l es visz, siet, rohan. Lłssa! ‡ havason voltam
nemreg. A t▌znel ćltem ejjel. Oriłsi t▌znel egyedćl. Es magłt lłttam, ahogy mind, mind, mind
iramodtak IĞl azok a lłngok, IĞl az ejszakłba, millio lłng celtalan, nekćnk celtalan, csak IĞl,
IĞl, mindig IĞl, es hogy ez sz−n vagy Ieny-e csupłn, vagy vegyi keplet, amit valami proIesszor
le−r, oxigen es karbongłz?! Mindez azonban csak szo, mesterkelt Iogalom, mely magyarłzni
probłlja a meg nem magyarłzhatot, az indulatot, amely visz, amely kĞvetel, aminek kell az,
hogy szłlljon, rohanjon, nincs miert, nincs vegs═ ok! Nem tudja azt senki, csak erezni lehet,
nem erteni, hogy mindenhato er═ az, hatalmas es ellenłllhatatlan, mert igaz es ĞrĞk! Es nezze
I▌zte hozzł treIłsan , milyen veletlen, maga lłngsz−n▌ selyembe van ĞltĞzve ma este!
A n═ nevetett:
Igazłn nem tudtam ezeket. Hłt ne higgye, hogy ezt magłert...
Persze, de azert megis, megis van egy parłnyi kapcsolatom hozzł; nemcsak nekem, de
nekem is! Ha nem is gondolt rełm, mikor kivłlasztotta, mikor IĞlvette. Ha nem is gondolt
senkire. Eppen olyan Ğntudatlan ez, mint minden, ami a termeszet ştjłn van, amiert kivłlaszt-
ja eppen ezt, nem młst, de ezt! mivel szepnek talłlja, mivel tudja, hogy jol talłl a hullłmos
Iekete hajłhoz, ahhoz az eleIłntcsontsz−n▌ borehez es vallja meg: nem gondolta-e, mikor ma
este IĞlvette, hogy a IerIiak utłna Iordulnak, a tĞbbi n═k pedig majd irigyelni Iogjłk ezert a
szep ruhłert?
Honnan tudja, hogy nem gondoltam magłra, mikor IĞlvettem?
Ezt a kacerkodłst szłndekosan dobta be Adrienne. Ez volt az a modor, amelyet a tĞbbi
udvarloival hasznłlt. Le akarta rłzni azt a melyebben jłro hatłst, amelyet benne kivłltott, tłn
nem is az, amit Błlint mondott, hanem a hangja, az a meleg es szenvedelyes hang. Volt vala-
mi igez═, valami, amit nem szeretett, eppen mivel jolesett es az is, hogy nem erezte sert═nek,
amikor a b═ret az ═ b═ret! meg merte eml−teni.
Abłdy nem kĞvette ezen az şton. Płr pillanatig a szemebe nezett, majd azt kerdezte:
Olvasta BĞlsche-t?
Igen. GyĞnyĞr▌ kĞnyv, de miert?...
Ott meg van −rva. A Iels═bbrend▌ lenyek mind viselnek d−szt, kćlĞn parłdeba ĞltĞznek
tavasszal. Bizonyłra versenges van abban, bizonyłra szebb, kivłlobb, k−vłnatosabb akar min-
denik lenni, mint a młsik, a sajłt nemeb═l. Nem meggondolłsbol. Ez bels═ parancs, kenyszer,
indulat, ,Lebensbejahung". Es en is Iolytatta treIłlva mikor megkĞtĞttem a Ieher kravłtli-
mat a tćkĞr el═tt, nem tettem młst, mint a Iłcłnkakas, mikor kikeletkor ket tollacskłt t▌z a Ie-
jebe ketIel═l.
Maga mindig az łllatokra hivatkozik. Mi nem vagyunk łllatok.
Nem. Nem vagyunk. De azt mondhatnłm, hogy kłr. Kłr nem egy dologban, mert mi
Ğsszevegy−tćnk sok mindent eppen azzal, ami nemesebben, tisztłbban, ═szintebben el az łlla-
tokban. Az elet minden nagy mot−vuma megvan bennćk: az anyasłg, a szerelem, a kĞzĞsseg
vedelme. Es Irłzis nelkćl, ═szinten. Nem mert tan−tjłk szep okIejtesekkel, bonyolult szavak-
kal, mint minket, hanem mert belćlr═l erzik, eletĞsztĞnb═l es aszerint cselekszenek. Es nincs
młs tĞrvenyćk, mint az erzesćk. A csłszłrmadłr az eletet teszi kockłra, hogy a csibeit═l elte-
relje a gĞrenyt, az ═zbak szembeszłll a rokłval csalłdjłt vedend═. A g−mkonteszek pedig nem
azert mennek Ierjhez ehhez vagy ahhoz a szarvasbikłhoz, mert annak sok penze van, vagy
el═kel═ rokonsłga, nem a mamłjuk traIikłl a testćkkel, hanem azt vłlasztjłk, aki megtetszik
nekik. Es csak addigra, am−g... am−g tetszik nekik.
Az utolso mondatot lassabban mondta Błlint, halkabban is, mikĞzben elnezett a szoba
tşlso sarka Iele.
Minden, ami igaz, nagy es ĞrĞkĞs, mind tisztłn ervenyesćl, mert nincs semmi idegen
elem, el═−telet vagy teoria, ami megzavarnł. A sok beszed, tłn az rontotta meg az embert, m−g
az ═ szavuk csak indulatot Iejez ki es nem Iogalmakat.
Nem Iurcsa az, hogy maga, AB szonokol a beszed ellen? Eppen maga? Hłt mit tesz
most? Es nem Iogalmak azok?...
Igaz, de sajnos muszłj, mert nem adatott nekem olyan hatalmas hang, olyan kiIejez═en
cseng═, mint a szarvasbikłnak vłlaszolt a IerIi nevetesbe burkolodzva. Ha volna mond-
hatom , şgy zĞngene ez a terem, akłrha orgona szolna benne.
Adrienne kisse kiegyenesedett es hłtrłbb vonult a karosszekeben. Płr pillanatig kereste a
szot, melyhez az ajkai dacosan hajoltak vissza.
Hłt igen. Van valami abban, ahogy maga ezt −gy... Igy csoportos−tja. De... de szłndekos.
Es elIelejt valamit. Vagy nem beszel rola. O, en tudom, sok-sok szep szo van es madłrIćtty es
az a szarvasb═ges mondjłk gyĞnyĞr▌ hang, de ez mind, akłrmi is, csak... csak program.
Es ha młr mindenkepp łllatokrol beszelćnk, ennekem is van egy kis historiłm. Kolozsvłrra
jĞttćnk kocsin Mez═varjasrol. Mocson megłlltunk. Vłsłr volt. Es volt egy bode. El═tte
borzasztoan dobolt es ord−tott egy ember: Tessek bejĞnni! Itt van a tengeri oroszlłn! Orosz-
lłn! Rettent═ oroszlłn! Tengeri oroszlłn! Hłt bementćnk. Tudja, mi volt benn? Egyetlen
nyomorult kis Ioka... Adrienne nevetett, majd kisse keser▌en hozzłtette: De mi młr megIi-
zettćk az entree-t, t−z krajcłrt Iejenkent. Es azt nem adtłk vissza!
Nem lłtom az ĞsszeIćggest.
Nem? Pedig ez nagyon vilłgos. Mindaz, amit olyan szepen mondott, az mind csak arrol
szol. Program, hangzatos vagy... vagy csłb−to, az mind el═bb van... Igeret vagy... vagy csal-
etek... vagy csalłs. Es ha belegondolunk, az egesz termeszet arra van bełll−tva, hogy minden-
Iele modon... mint az a kikiłlto... hogy becsapja azt, aki megIizeti a t−z krajcłrt.
Błlint Iigyelmesen nezett a n═ arcłba. Az utolso szavak mintha ştmutatłst adnłnak.
Visszagondolt arra, amit az asszony ott, azon a mez═segi padon mondott es ovatosan tapo-
gatodzott tovłbb:
Azt en nem hiszem. O nem! Az şgy nincs! S═t! Ment═l tĞbb az a t−z krajcłr, amit be kell
Iizetni mert Iizetni mindig kell , ment═l drłgłbb az łr, annłl pazarabb a teljesćles. Hi-
szen csalodni lehet eppen nekćnk, hogyne, kik emberek vagyunk es ezert Ğsszekomplikłljuk
az erzeseinket mindenIelevel, ami konvencio es Irłzis. Tesszćk gyakran Ğntudatlanul.
Tesszćk ezert, vagy azert. Valami młsert. Nemcsak alacsony okokbol. Nem! Nemes
szłndekbol, kĞnyĞrćletb═l vagy młsvalami legjobb, legszebb miatt, amiben hiszćnk, mert
şgy neveltek, de mindez idegen es rossz, mert nem tartozik hozzł, mert nem a termeszet sza-
va szol, hanem valami, amit az emberek talłltak ki, Ğreg papok vagy IilozoIusok az −roasztal
mellett. KćlĞnben şgysem łll meg az ilyen. Nem łll meg, mert nem łllhat ellent. Es megint a
havason gondoltam ezt vilłgosan el...
Ezt is a t▌znel? probłlt gşnyolodni Adrienne.
Nem. Egy v−zesesnel. Gondoljon el egy sz▌k, sz▌k katlant, kştmelyseg▌ katlant. Min-
denćtt jeg es ho. Meg a sziklłk is mintha meg volnłnak Iagyva. Ott łlltam lenn a zajlłson...
Uzdy Płl kĞzeledett Ielejćk. Błr regota tartott a błl, olyan tĞkeletesen rendes volt rajta
minden, a gallerja ep, az arca Ienytelen, mintha csak most mosdott volna meg, mintha csak
most ĞltĞzĞtt volna IĞl. Mert ═ sosem tłncolt. Alig is ćlt le. Rendszerint egy-egy ajtoIelhez
d▌lve łllt, a błlteremajtoban, ha tłncoltak, a bćIeszobłnłl, ha ott volt a tłrsasłg. Magas ter-
mete miatt minden tĞmeg IĞlĞtt łtnezett az a MeIisztora stilizłlt arca. Most lassş, kimert jłrł-
słval hozzłjuk lepett. Mit sem tĞr═dve Abłdyval, a Ielesegehez szolt:
En most hazamegyek.
Hazamegy?
Igen. Mikorra kćldjem a kocsit?
Nem tudom. Azt hiszem, reggelig bizton eltart a błl. A lłnyok miatt nehez volna...
Volt valami riadt az Adrienne hangjłban.
Persze, persze! bolintott a Ierje.
Megkerdezzem a rendez═t, hogy mikor lesz vege? ajłnlkozott Błlint, hogy ne ćljĞn ott
nemłn.
O, nem. Minek? vłlaszolt Uzdy, de nem Iordult Ieleje, hanem csak az asszony Iele
Iolytatta: Csak maradjanak. Persze. Persze. Tehłt het orłra rendelem. De nem baj, ha vłr-
nak is a lovak. Mulassanak csak, mulassanak! Hirtelen, ahogy a nyitott bicsok becsuklik,
hosszş teste kettehajolt kĞzepen es kĞnnyeden belecsokolt az Adrienne hajłba. Mikor kiegye-
nesedett, rłnezett Abłdyra. Nyurgłra nevelt hosszş bajusza mellett mintha kielez═dne az a
csşIondłros mosoly, mely mindig ott jłtszott a szłja szĞgleten. Es onnan IĞlćlr═l, az ═
toronymagassłgłbol leintett a keze bşcsşzoan:
Szervusz! Csak mulassatok! azutłn sarkon Iordult mereven es ugyanazzal a meggon-
dolt jłrłssal, amely azt a benyomłst tette, akłrha szłndekosan Iekezne minden mozdulatłt,
lassan kiment egyenes tartłsban, kisse hanyatt hajtott Iejjel.
Płr pillanat mşlva Adrienne szolalt meg. Błlint Iele Iordult keres═ szemmel hirtelen es
olyan sietve, mint valaki, aki ha szedćl, pohłr utłn nyşl, sćrget═en mondta:
Mit is beszeltćnk? V−zeses? Hogy volt? Mondja, mondja, mondja tovłbb!
A k═katlan legaljłn łlltam. Dereng═ sĞtetsegben. Mindenćtt jeg. Akłr a Dante
InIernojłnak a legmelyen, ahol młr semmi elet, minden csak jeg, jegtĞmbĞk, jegcsapok, zşz-
mara es jeg. Ebbe az elettelen k═veIagyłsba, ott IĞnn, łttĞrve a havat, a sziklłkat, hatalmas
lendćlessel, sehonnan, valahonnan, az ismeretlenb═l, oriłs sziklatorokbol, a IĞld alol, a szirtet
łtszak−tva, łttĞrve a grłnitIalat, ugrott Iejest a v−z! A IĞld, ho, jeg alol kitĞr═ patak, diadalma-
san! Kiszabadultan ugrott le gy═zelmes er═vel, Iolyton es veg nelkćl, płragloriłkat szorva,
gyĞngyIćzereket dobva pazarul. Es a lłbaimnłl tovarohant a vegzet ştjłn , le a sziklaka-
pun, el, el, amerre kell, kell, amerre muszłj! Amerre mennie kell, el, el, tovłbb! Es elkepzel-
tem, hogy a havasi vĞlgyeken, nagy, nagy s−ksłgokon rohan ez a v−z, el a nagy tengerbe, a hi-
vatłsłt keresve, termeszetet kĞvetve, hogy ĞsszeĞmĞljek majd az ocełnok ĞrĞkkĞn el═ vegte-
lenevel. Elve es megsemmisćlve, boldogan a hullłmoknak Ğlel═ karjai kĞzĞtt. A mozgłs, az
elet harsogo diadala volt ez minden ellenłllłs IĞlĞtt ott a szemem el═tt. Es magłra gondoltam,
ahogy minden este a t▌znel. Magłra, akiben mindez el o, en erzem , a jegpłlyłn is ezt lłt-
tam. Vłrsiklodon is a teraszon es młr regen a lełnyszalonjłban, mindez młr akkor ott volt, ki
nem mondva, ki nem Iejezve, el═keszćletben! Es azt ereztem, hogy minden, minden csak ez,
ez a hatalmas es ellenłllhatatlan es ĞrĞk...
Egy percre elhallgatott, aztłn halkan, egeszen halkan, alig hallhatoan sşgva, nagyon las-
san is, kimondotta:
Borzasztoan szeretem magłt, Addy!
Adrienne Ieleje Iordulva hallgatta mindezt a karosszekbe d═lten. Szotlan hallgatta, a Iejet
egyik kezebe tłmasztva. Hajlekony ujjai derekszĞgben vet═dtek vissza az łlla alatt es ajkai
tłn ett═l a tłmaszkodłstol mintha duzzadtabbul −vel═dnenek ki. A szemei Ielig becsukva,
ahogy zenet hallgat az ember. Es nem riadt IĞl, mint akkor, ott a mez═segi padon, błr Błlint
młr az el═bb kĞnnyeden a kezehez nyşlt, a tłmlłn pihen═ młsik kezehez, es a rugalmas ujjak
kĞze betolta aprłnkent az ujjait.
Most tudom csak duruzsolt a IerIi hangja , most tudom csak, hogy mindig, mindig
szerettem, mindig, az els═ perct═l, mindig, Ğntudatlanul, de mindig! Młr akkor is es soha, so-
ha młs... es mindig szerettem es soha, soha młs semmit sem jelentett soha...
Es hosszasan mind csak azt mondta, hogy ,soha" es hogy ,mindig". Mint az es═cseppek
az ablakpłrkłnyon vegtelen ismetlesben: ,mindig" es ,soha". Ez a ket szo koppant Iolytono-
san, ez a monoton, egyIorma ćtem▌ ket szo, ez vłltotta IĞl most az imenti szenvedelyes hang-
ot.
Leptek, kĞnny▌ leptek, Abonyine jĞtt łt a szobłn, hogy a tşlnan ny−lo kĞnyvtłrba jusson,
mely n═i ĞltĞz═ćl szolgłlt.
JĞtt, mert a vad csłrdłs kĞzben letapostak egy Iodrot a szoknyłja szeler═l. Błlint messzi-
r═l meghallotta, hogy kĞzeledik valaki es idejeben visszahşzta a kezet.
A kis Dinora megłllt mellette. A baljłt a IerIi vłllłra tette es Adrienne-hez hajolt:
Tudod, ═ nagyon kedves, en Ğsmerem. Es ha tudnłd, hogy tud beszelni! Senki sem tud
şgy! Es ═ jo is, igen! Igazłn, nem mint a tĞbbiek. En tudom. Es nagyon ajłnlhatom!
Rłmosolygott Adrienne-re es kĞnnyeden tovłbbsuhant. Młsnłl ez gonoszsłgnak szłm−tott
volna, de nłla nem. ┼ ezzel nyilvłn ajłndekot akart adni, mert a sz−ve, az ═ gyors dobbanłsş
kis madłrsz−ve tele volt hłlłval Adrienne irłnt, ki tćntet═leg barłtsłgos volt vele ma este. Ka-
ronIogta a bćIenel, h−vta az asztalłhoz, most, amid═n a Lizinka neni kĞrpletykłlłsa miatt a
tĞbbi n═k młr alig szoltak hozzł egy-egy Iagyos szot es młssal ereszkedtek beszedbe, ha ve-
letlenćl melleje kerćltek. Młs ajłndekot ═ nem tudott adni, hłt ezt a regi barłtjłt ajłnlotta be.
E szavak azonban megtĞrtek a varłzst.
Adrienne kiegyenesedett. Nem ertette meg, mit mondott Dinora. Nagyon is messzćnnen
tert vissza arra, hogy megertse. Csupłn az, hogy młs hang szolt hozzł, az hozta vissza es
majdnem elcsodłlkozott, hogy a kaszino nagy tłrsalgojłban van es błl van es odatşl hangzik
a cigłnyzene. Mintha valami łlomvilłgbol jĞtt volna vissza.
A csłrdłsozo płrok kezdtek visszaszłllingozni. Kamuthy Istike idłig k−serte a tłncosn═-
jet. Meglłtva, hogy Uzdyne es Abłdy nemłn ćlnek egymłs mellett, odament hozzłjuk. Ker-
dezett selyp−tve:
Ugye, PeItr═l jĞII? Mi şjIłg PeIten? mikĞzben nagyban tĞrćlgette azt a puIok, gyĞn-
gyĞz═ poIłjłt. Błlint Ielelt valami semmitmondot, mikĞzben Adrienne-nel egyćtt IĞlkelt. ‡l-
matag leptekkel a terem Iele mentek.
Mikor a szłla ajtajłhoz ertek, a csłrdłs valcerbe csapott łt. Adrienne a tłrsłhoz Iordult.
Szemben łlltak egymłssal az ajtoban. KĞzel. A n═ szemei tłgra ny−ltak, mintha kerdeznenek
azok az ═ oroszlłnszemei, şgy neztek nehłny pillanatig. Aztłn becsukta ═ket es a Błlint vłllł-
hoz d▌lt, aki łtkarolta. Egyik sem szolt, egyik sem h−vta a młsikat, az łtkarolłs, a hozzłsimu-
lłs Ğnkentelen es magłtol ertet═d═ mozdulat lett. Młskent nem is lehetne! Es kering═zve
megindultak ketten, mozgłsban, ritmusban Iolytatva tłn azt a sok-sok szerelmi szot az Ğssze-
tartozłs nema b▌vĞleteben. Es egyedćl ereztek magukat, csak ═k voltak ketten ebben a terem-
ben, nem volt ott młs senki szłmukra ketten egyedćl es egyćtt, a tłncolok kavargo sokadal-
ma kĞzĞtt.
Mi sem tĞrtent ezutłn. Semmi sem tĞrtent. Egyetlen megegyezes, hogy a holnapi błlon
egyćtt vacsorłlnak. Ahogy tovahaladt az ejjel, apadni kezdett a tłrsasłg. ┼k nem kerestek
egymłst, s═t kerćlni akartłk. Adrienne csupłn ĞsztĞnb═l, de Błlint szłndekosan. Ne keljen h−-
re, hogy ═ udvarol, ne pletykłlkodhassanak Adrienne-re. De hiłba kerćltek egymłst. Vala-
hogy şgy adodott, hogy akłrhol a błlteremben vagy a hajnali bćIe mellett, a tłrsalgoban vagy
akłrhol voltak, akłrhłny młssal, n═vel, IerIival, płr perc mşlva młr csak ═k ketten maradtak
ott, mintha valami lłthatatlan szłl tartanł ═ket Ğssze es mintha valami varłzslat el▌zne mell═-
lćk a tĞbbieket. Es halkan vłltottak płr szot, semmitmondo szavakat: ,Nagyon szep błl!"
,A kis Dodo nagyon csinos ma." ,Alvinczy igen jol rendez." ,En szeretem ezt a regi val-
cert." EIIeleket mondtak. Błrki hallhatta volna, amit mondanak. Meg Uzdy Pali is. Soha banł-
lisabb szokat nem ejtett ki senki. Azonban kĞzĞttćk, kĞrćlĞttćk lłthatatlanul rezgett valami
b▌vĞs łram, belepte, elszigetelte, beburkolta ═ket, csak ═k voltak itt, akłr valamely lakatlan
ołzison, sivatagok kell═ kĞzepen. Es mindegy volt a szo, ami az ajkukrol elrĞppent neha, nem
jelentett semmit. Csak egyet jelentett: Te! Te! Te! Azt jelentette, błr egyikćk sem gondol-
ta el, csupłn az egymłs kĞzelseget ereztek es valami boldog csodłlkozłst, mely mintha azt
mondanł: ,Hogyan, hłt itt vagy? Hłt itt? Itt? Mellettem?" es mindenkor megşjulo Ğntudat-
lan ĞrĞmĞt e IĞlIedezes miatt, ahłnyszor egymłsra neztek mintha el sem hihetnek, hogy ez
valoban valosłg.
Annyira megłllott szłmukra a vilłg, hogy majdnem meglepetes volt, mikor a błl nyolc
ora Iele veget ert. Csak most, az indulo mamłk es lłnyok keszćl═d═ tĞmegeben, mikĞzben a
vłrakozo szłmos inasok a hĞlgyek bundłit, Iejkend═it k−nłlgattłk młr az el═szobłbol, mikor
egy-egy şrIi nagyban buzgolkodott azzal, hogy a IlĞrtje cotillon-zsłkmłnyłt, a tĞmerdek vi-
rłgbokretłt el═szerezze es megvedelmezze csak akkor eszmeltek IĞl, hogy az ejszaka elmşlt
es odakćnn reggel van.
Adrienne magłhoz szol−totta a hşgait. Margit azonnal melleje toppant. Judithot keresni
kellett, a kisebbik, sĞtetes szobłbol el═h−vni, hol Wickwitz Egonnal beszelgetett az egyik asz-
talhoz d▌lve.
Most kivonultak az el═szobłba. Sokan k−sertek ki. Abłdy, Wickwitz, a ket rendez═: Gazsi
błro es Alvinczy Farkas, ‡dłm, a młsodik Alvinczy Iiş es persze Kendy Pityu is. Mikor młr
elkeszćltek az indulłsra, a hĞlgyek jol bepolyłzva błli belep═kbe es kend═kbe, mikor alulrol
IĞlhangzott a hintojuk robogłsa es az inasuk a Iellepcs═ig IĞlloholt, jelezve, hogy jĞhetnek,
mindnyłjan leindultak.
Lassan mentek. Adrienne a Błlint karjłn. A keze milyen kĞnny▌! Milyen bizakodoan nyu-
godt. Meg most is mintha łlomban jłrnłnak. Pedig kĞvetkezett az elvłlłs. De van holnap.
Van holnap is błl. Addig aludni kell. Annyi az egesz. Azutłn şjra, şjra egyćtt lesznek. Egesz
ejjel. Hosszş, hosszş ejjel.
Odalenn a csapoajtonłl a bşcsş.
A lłnyoknak kezszor−tłs, az asszonyoknak kezcsok jłrt.
Błlint utolsoul maradt. Mikor megIogta Adrienne odanyşjtott kezet, melyre indulłskor
młr nem hşzta Iel a keszty▌t, olyan volt ez, mintha villanyćtes szaladt volna IĞl a IerIi karjłn.
Rłhajolt. De nem csokolta meg azonnal.
Ne ott, ahol a tĞbbiek! mormogta gyorsan. Hirtelen megIord−totta a kezet es az ajkai
belecsokoltak a n═ puha tenyerebe. A kez nem łllt ellent. Tłn nem is volt erre id═. Az egesz
csupłn egyetlen pillanat.
Es a kitłrt csapoajton łt a hĞlgyek beszłlltak a kocsiba. Es csattant a kocsiajto es eldobog-
tak a lovak.
A tĞbbi iIjak młr IĞlIutottak młs hĞlgyekt═l bşcsşzkodni. Błlint egyedćl maradt a lepcs═
aljłn. Kiegyenesedett, kiIesz−tette a derekłt. Behunyt szemekkel łllt płr percig, mikĞzben
olyan boldogsłg ĞmlĞtt rajta vegig, milyet sohasem erzett. Majd megindult IĞlIele, szaladva
nyalłbolta a lepcs═Iokokat, ket-hłrmat egyetlen szĞkessel.
Gyorsan vette IĞl a bundłjłt es ismet lesietett.
Odakćnn vilłgos reggel. Nehłny ujjnyi Iriss ho.
Lassan, majdnem lezengve ment haza. A Minorita-sikłtoron, a Farkas utcłban senki, csak
═. Keskeny lakkcip═i eles nyomokat rajzoltak a meg erintetlen hotakaroba. Mintha hideg v−z-
be lepne. Be jo, be szep!
GyĞnyĞr▌ vilłgos, csillogo reggel volt mindenIele. Es ═ egyedćl a hangtalan jłrdłn.
VI.
Adrienne a sĞtet hintoban nemłn d═lt hłtra a kocsi sarkłban. Mellette Judith ugyanşgy.
Az sem szolt. Az is beburkolodzott a słljłba, a premgallerjłba melyen. Annak a szłja kĞrćl is
ugyanaz a Ieszćlt vonłs, mely mintha młrvłnnył vłltoztatta volna az arcukat, mindketten le-
csukott szemmel, akłrha aludnłnak, vagy meg akarnłnak ═rizni valami titkot a kćlvilłgtol.
Csak Margit velćk szemben a błnklin, az volt olyan, mint mindig, olyan ćde, eber es jokedv▌.
A lełnyok a Miloth-hłznłl leszłlltak. Viszontlłtłsra! mondottłk es sietve tipegtek be
a młr nyitott kapun.
A kocsi tovłbbhajtott, ki a Monostori şton. Zaj nelkćl haladt. A Irissen hullott ho letomp−-
totta meg a lovak trappolo patłinak a csattogłsłt is.
A Iogat beIordult a villa kertjebe. Nagy hodombok kĞzĞtt łthaladt az emeletes I═epćlet
szĞgleten, hogy mĞgĞtte megłlljon annłl a hosszş IĞldszintes szłrnynłl, mely hłtul es oldal-
vłst majdnem a Szamos łrkłig nyşlt. Ez volt a Iiatal płr lakłsa. Az emeletes hłzban csak az
Ğreg Uzdyne lakott az Adrienne kislłnyłval es a nĞrszjevel, de ═ młr nem volt Kolozsvłrt
młr t−z napja. Meranba vitte az unokłjłt.
Regi hłz, a XVIII. szłzad veger═l. Az a szłrny, hol Uzdy Paliek laktak, egykor a cseledt-
raktus lehetett; apro szobłk, melyek el═tt bolt−ves tornłc vonult vegig es erre ny−ltak az abla-
kai. Egyetlen nagy helyiseg volt benne, a legutolso, mely a malomłrok Iele tekintett, mert ez
volt valamikor a konyha, amikor meg szłz szemelyre is I═ztek itt.
Ez most az Adrienne szalonja.
Az ćvegezett tornłc kĞzepenel volt a bejłro. Ott szłllt ki a Iiatalasszony, a kocsi pedig Ior-
dult es visszahajtott a I═şt Iele, mert az istłllo tşlIel═l a szomszed telken van.
Mikor belepett a Iolyosora, egy pillantłst vetett a bal oldali ablakra, a Ierje hłloszobłjłnak
az ablakłra. Nyitva van. Szell═ztettek. Ez meglepte, mert Uzdy Pali kes═n kel═ ember.
Hogyan? Hłt młr IĞlkelt? kerdezte a szobalłnyt, ki a virłgkosarat hozta mĞgĞtte;
═szes kis n═, ki młr az ═ gyermekkorłban mellette volt. Vagy... vagy nem is Iekćdt le?
A meltosłgos şr nem Iekćdt le, łtĞltĞzĞtt es hajnalban kiment Almłsk═re.
Adrienne-t nem lepte meg. Uzdy mindig vłratlanul jĞtt, ment. KćlĞn şgynevezett postaIo-
gatot tartott emiatt a vłroson es Iele ştjłn Szentmihłlytelke mellett, hol egy kisebb majorja
volt, młsik negyest, hogy vłltott lovakkal egy szaladłsra kimehessen a gazdasłgłba minden
el═zetes rendelkezes nelkćl. Vłratlanul akart erkezni błrhovł. Adrienne-t nem lepte meg, de
kiegyenesedett es mintha megkĞnnyebbćlt volna erre a h−rre. Jobbra Iordulva a szalonajtohoz
ment.
Tegye a virłgokat v−zbe, Jolłn mondotta. ˆt orłig ne kĞltsenek IĞl, aludni akarok.
Es mivel egyedćl ĞltĞzĞtt, vetkezett, es nem szerette, ha maradnak kĞrćlĞtte, hłt hozzłtette:
Es nem kell nekem semmi.
Csak behozom meg a reggelit.
Pazar vilłgossłg Iogadta a szalonjłban. Azon a hłrom nagy ny−lłson, melyek kĞzćl kett═
ablak es a kĞzbćls═ ajto, a setaterre Ğml═ reggeli napsćtes ver═dĞtt vissza a mindent belep═ şj
ho patyolatsz═nyeger═l. Semmi sem volt sĞtet a Ieherre meszelt szobłban, meg az łrnyekok is
halvłnyan vilłgoskekek, akłr a hłz łrnyeka, mely a Szamos partjłra vet═dĞtt odakćnn.
Az ćveges duplaajtohoz ment az ═ hosszş, most megis łlmatag lepesevel es megłllt el═tte.
Kinyşjtott ket kezet az ajtoIelekhez tłmasztotta visszahajlo ujjakkal. Hosszasan łllt ott. Eszre
sem vette, hogy a venlełny behozta a reggelit, nem is hallotta, mikor kiment. Tłgra ny−lt
szemmel, elapadt pupillłkkal nezett ki a vak−to vilłgossłgba. Hşsos ajkai kisse nyitva, mintha
szomjasak volnłnak. Nem gondolkozott, csak nezett maga ele egyenesen. A szavak, a benyo-
młsok, az emlekek meg nem rendez═dtek el a lelkeben, nem vłltak Iogalmakkł, mondatokkł,
csak kovłlyogtak, ahogy a Ićst, mikor Iorgoszel sodorja, IĞlkavarja, majd Ğsszekuszłlva egy-
młsba veri. Valami joles═ błgyadtsłg lankasztotta el, bizsergett vegig a b═ren. Ki tudja, med-
dig łllt volna ott, ha hłta mĞgĞtt a kandalloban meg nem roppan a t▌z hatalmas pattogłssal. E
hangra hłtranezett. Nincs baj, csak megrokkant a Iels═ hasłb. Es a lłngok lłttłra eszebe ju-
tott, amit Błlint mondott es err═l a ruhłja. Lassan vegignezett magłn, vegig a selyemszok-
nyłn, a csupasz vłllłn es karjain. Egyszerre şgy erezte, mintha egeszen meztelen łllana ott az
ćvegablaknłl ebben a nagy Ienyessegben. Sietve megIordult. Gyorsan ment be a vaksĞtet
hłloszobłn łt a dereng═ Ićrd═szobłba, hol sebteben vetkezett. Ezt młr csak gepiesen tette.
Mikor onnan visszatert es leIekćdt, azt hitte, nem Iog elaludni. Nem is vłgyott reł. Ez a Iur-
csa, igezetes, minden gondolat nelkćli erzes kellemes volt es kłb−to. Nyitott szemmel maradt
most a Ieketesegbe nezve, melybe vekony Ienysłvocskłkat karcoltak az ablaktłbla resei. De
csak rĞvid płr percig maradt ebren. Aztłn belesćllyedt egy łlom nelkćli łlomba, mely min-
dent eltĞrĞlt, minden kepet, minden visszhangot, minden emleket.
`
Senki sem kĞltĞtte. Magłtol ebredt IĞl. A kĞzeli templomtorony orłja eppen hłrmat ćtĞtt.
Nehłny percig a sĞtetsegbe meredt a nezese. Azutłn vłratlanul szĞrny▌ ijedtseg kapta torkon.
Meg nem is tudta, miert, csak a remćlet rohant rajta keresztćl, melyt═l hirtelen Ielćlt az łgy-
łban es a karjaival łtkulcsolta a terdeit.
Mi az? Mi tĞrtent? Mi tĞrtent az ejjel?
Es egyszerre vilłgosan jelentkezett minden. Mialatt aludt, elrendez═dtek a Iogalmak. Kia-
lakult minden. Kiepćlt az a gondolatsor, mely Ielrłzta łlmłbol es most rełrohant.
Szerelmes vagyok! Szerelmes! Szerelmes! ismetelte magłban es sokkal gyorsabban,
mint a kiejtett szavak, ennek az erzesnek Ğsszes kĞvetkezesei kĞrćlćvĞltĞttek. Neki Ierje van,
gyermeke van! Neki nem szabad! ┼ młr lekĞtĞtte magłt, eldobta magłt! A młse młr aze az
embere! Młr nem lehet! Młr nem szabad! Mi lenne ebb═l? Hovł vezetne? A Błlint szerelme
nem holdvilłgos rajongłs. Minden szava mĞgĞtt cseng a vłgy, nem olyan csilingel═ IlĞrtbe-
szed az, plłtoi łlmodozłs, hanem a IerIinak celtudatos vłgya, akinek minden kell, akivel nem
lehet alkudni. Es ═ ezt vegighallgatta! Nemcsak hogy hallgatta, de elIogadta. Igaz, hogy nem
szoval, de a szemevel, a szłjłval, a testevel, mikor tłncolt vele, a hallgatłsłval es az ajłnde-
kul adott kezevel, akkor reggel, a kapuban. Nem tiltakozott, nem utas−totta vissza! Hagyta,
hogy belecsokoljon a tenyerebe, ahol olyan kĞzel van a ver, a kezenek a legintimebb helyen.
Es młr el═bb, ott a tłrsalgoban az ujjai kĞze Ierk═ztek a IerIi ujjai kepletes kĞvetelessel...
Borzongłs Iutott vegig rajta e gondolatra.
┼, ═, ═, ═ engedte ezt! ┼, aki Alvinczy ‡dłmnak vagy Kendy Pityunak soha meg nem en-
gedte, hogy a szokłsosnłl kĞzelebb ćljenek hozzł, vagy hogy szorosabban Ğleljek meg tłnc-
nłl es a legcsekelyebb celzłst akłrmire, ami szexułlis vonatkozłsş, Iagyos szemekkel utas−-
tott vissza. O, de ez kĞnny▌ dolog volt! Jłtek. TreIa. Bolond−tłs. Mulatsłg. Azok tłn szerel-
mesek is, kćlĞnĞsen a Pityu. De ═ azzal nem tĞr═dĞtt. Nem is gondolt vele. ˙gy jłtszott ve-
lćk, akłrha nagyobb porcelłnbabłk volnłnak, vagy valami gepek az ═ szorakoztatłsłra. Meg
ha magyarłztłk is az erzelmeiket, ki-ki a maga modja szerint, akłr kĞnnyes szemmel is, akkor
is csak treIłlt es mulatott, ment═l jobban ugrathatta ═ket az ═ h▌vĞs kacersłga.
Es most...? Es ma ejjel...?!
Ma ejjel mindezt megtagadta. Elenken lłtta magłt, ahogy ott ćlt Błlinttal kettesben. Ismet
visszhangzott benne az a varłzs, amely ═t leIogta. Kellemes volt es elb▌vĞl═. Pedig minden
szo mĞgĞtt, akłrmir═l beszelt, mindenben, amit mondott, ott csengett a vłgy, a megk−vłnłs,
ott volt Ielre nem erthet═en, amikor a lłngokrol beszelt, mikor kĞzben egy-egy treIłs Iordulat-
tal egy pillanatra eltĞrĞlte a kĞvetel═ ertelmet, hogy azonnal visszaterjen hozzł Iokozodo
Iorrosłgş szavakkal. Jol ertette mindezt. Nem łltathatja magłt, hogy nem Iogta IĞl. Nem!
Nem! Vilłgos volt, mir═l beszelt, mikor a v−zesesr═l regelt olyan szepen, sz−nesen; de I═leg a
hangja, az a letomp−tott, visszaIojtott hang, az kĞtĞtte le es a nezese, mely łrtatlannak lłtszo
szonak is villogo ertelmet adott. Es azutłn...?! Mikor kimondta! Hogy is mondta?
Borzasztoan szeretem magłt! Azt mondta. Es erre, erre nem kelt IĞl, nem utas−totta el, mint
akkor, azon a padon, nem! ott maradt es hallgatta nemłn, hallgatta dobogo ĞrĞmmel azt a
sok-sok szot, amit azutłn ismetelt, mint valami b▌vĞs igeket, ismetelt zavarosan, o, de olyan
Iorron. ... mindig, mindig csak magłt, mindig csak magłt es soha senkit... sohasem... Ak-
kor olyan volt ez, mintha valami s▌r▌, rozsłs kĞdben ćlnenek ketten es egyedćl es nem volna
semmi, semmi młs az egesz vilłgon... Most itt, a vaksĞtet szobłban, mikor mindez IĞlsorako-
zott az emlekezeseben, most is vegigszaladt rajta az igezesnek ez a b▌błjos edessege. De most
eber volt es Ğntudatos. Megborzongott, mikor şjbol ezt erezte magłban; majdnem IĞlugrott,
hogy szabaduljon t═le. Es elesen, mint egy vekony t▌szşrłs, jutott eszebe a kedves kis Dinora,
aki meglłtta mindezt rajta es mit is mondott csak? , azt mondta igen! , hogy Błlint
,kedves es jo" es azt mondta: ,nagyon ajłnlhatom neked" milyen szegyen ez!
Aljas! aljas! Aljas vagyok! Es ‡B most azt hiszi, azt hiheti, hogy... hogy engem...! Elhi-
heti, hogy azt a visszatasz−to dolgot... hogy en... en! meg gondolatban sem mondotta el, meg
gondolatban sem Iormłlta ki, amit═l irtozott.
Mert irtozat volt, ami megragadta. Nem egyedćl a helyzetenek bonyolultsłga miatt, nem-
csak az, hogy Ierjes asszony, hogy młse, mert megIogadta, lekĞtĞtte magłt. Nem csupłn mi-
vel el sem kepzelhet═, hogy Uzdy, aki a maga modjłn, a maga utłlatos modjłn szereti ═t, va-
laha is megvłlna t═le, nem csupłn a gyermek miatt, vagy a tłrsadalmi kĞvetkezmenyek miatt
łgaskodott IĞl olyan veszes Ienyeget═en a veszedelme annak, ha ═ szerelmes volna Abłdy
Błlintba. Nem! Młs, młs is van, ami sokkal melyebben asszonyi eletenek minden idegszłlłt
IĞlkorbłcsolta ennel a gondolatnłl. ┼ szerelem nelkćl ment Ierjhez. Akkoriban szabadulni
akart hazulrol es Uzdy Płl, mid═n udvarolt neki, mid═n megkerte: csak hivatłsrol, tłrsas
munkłrol, megseg−tesr═l beszelt neki es arrol, hogy ═ mindig egyedćl van. Ebben talłlkoztak,
hiszen a lełny is ezt erezte magłn. Młtkasłguk alatt csak egyszer Ğlelte meg, csak egyszer
csokolt a Ićle alł a nyakłra, amikor ,igen"-t mondott a lełny. Majdnem azonnal elbocsłtotta
a derekłt. Talłn Ielt attol, hogy nem tudja magłt Iekezni mondotta most magłban Adrienne,
most, hogy jobban ismerte a Ierjet. Igaz, hogy akkor es kes═bb is nehłnyszor, mid═n egy-
młssal szemben ćltek, valami Iurcsa ehes villogłs volt a IerIi szemeben, de erre ═ nem Iigyelt
IĞl, hiszen Uzdyban mindig volt valami titokzatossłg. Eppen ez kćlĞnbĞztette meg a tĞbbiek-
t═l, tette erdekesse. A lakodalmuk utłn, mikĞzben kocsin utaztak Almłsk═re es ott is leIekve-
sig, ugyanaz a kimert, pajtłssłgot sz−nlel═ modora volt, csupłn a szemei csillogtak ama
lappango, leselked═ Iennyel. Olyan benyomłst tett, mint valami nagy ragadozo, aki ovatosan
kerćlgeti predłjłt. Es elszorult a sz−ve a Ielelemt═l. Azutłn ejszaka bejĞtt, rełrontott. Rełve-
tette magłt Ğsszeszor−tott Iogakkal. Rettent═ durvłn markoltłk meg szaggato kezek, Iesz−tet-
tek szet az ═ lełnytagjait. Leigłzta, meggyalłzta −gy erezte ezt Adrienne , es be nem telt
vele reggelig. Hajnalban pedig egyetlen hłlłs szo nelkćl nemłn kiment a młr dereng═
hłloszobłbol.
Most is lłtja a magas szikłr alakot a vilłgos ablak ele −rodni Ieketen, most is erzi azt az
emely−t═ szagłt, mint mikor otthagyta az asszonyt a IĞldşlt es beszennyezett łgyban, Ğsszete-
pett inggel, megalłzva es az undortol halłlra vłltan. Kes═bb is −gy volt. Mindig ugyanaz. So-
hasem probłlt meg Uzdy młst kĞlteni IĞl a nejeben, mint ezt a mind Iokozodo Ielelmet. Tłn
szeretett Ielelmetes lenni. Lehet, hogy atavisztikus vonłs ćtkĞzĞtt ki benne, valami az ═sem-
ber lełnyrablo szenvedelyeb═l, kit csak az izgat, ha er═szakot tesz az ellenłllo n═stenyen.
Azota, ha Adrienne meglłtta azt a młr jol ismert villanłst a Ierje szemeben, şgy erezte, mint-
ha orgyilkos leselkedne reł.
Mindez most a sĞtet delutłnban, mikĞzben elhalvłnyodtak a resek az ablaktłbla szelein,
olyan el═en, olyan utłlatkelt═en ebredt eletre Adrienne lelkeben, mint talłn soha. ┼ −gy lłtta a
szerelmi eletet, amiota asszonnył lett, csakis −gy, csakis ilyennek es megborzadt attol a
gondolattol, hogy Błlint erre vłgyik, ezt akarja t═le, ═ is ezt akarja, ezt a szĞrny▌ valamit.
┼ pedig engedte hinnie, hogy ez lehetseges!
Remenyt adott, hogy megkaphatja ═t erre. Nem, nem! Ezt nem, soha! Ennek veget kell
vetni, ki kell mutatni, hogy nem! Nem szabad łltatni, ez csalłs volna! Veget vetni azonnal,
miel═tt tovłbb vinne ═t az a testieden, de varłzslatos szerelem, mely olyan hirtelen IĞltłmadt
benne es Ğntudatlan hajtja az Abłdy karjai kĞze. Mert most, mid═n visszagondolt, riadva erez-
te, miszerint, błrhogy is Ielne, błrhogy is borzong meg az elkepzelesnel is, megeshetnek,
hogy olyan kłbulatban, mint a ma ejjeli, megtĞrtenhetne ez a rettent═ dolog es ═ ĞrĞkre csak
gy▌lĞlni tudnł csakis gy▌lĞlni Błlintot azutłn. Megmenteni a szerelmet a pusztulłstol, ez a
mot−vum, błr nagyon halkul, ez is tenyez═ volt, mikor most hirtelen hatłrozott. Kiugrott az
łgybol; nem vett semmit magłra. Hosszş hłloingeben, csoszogo papucsokkal a nappaliba sie-
tett. Młr szćrkćlet tĞltĞtte be a szobłt. Gyorsan az −roasztalhoz ment. A kis bronzorłn negyed
Ğt. Cselekedni kell gyorsan. Hevenyeszve −rta egy lapra ceruzłval:
,Borzasztoan Iłj a Iejem. Keves lłzam is van. Nem vihetlek ma a błlba. Gondoskodjatok
valaki młsrol. Addy."
A kartonlapot becsşsztatta a bor−tekjłba. Megc−mezte Miloth Judith groIn═nek es alłja,
ketszer alłhşzva: Azonnal. Sćrg═s.
VisszaIekćdt. Egy gyertyłt meggyşjtott az łgya mellett es becsĞngette a szobalełnyt.
Vigyek el ezt azonnal Judith kontesznek.
Nem parancsol ebedet? Felre van teve...
Adrienne młr most elkezdte azt a szerepet, melyet el kell jłtszania, ha nem akarja, hogy a
hłziak elłruljłk.
Nem. Nem eszem semmit, csak egy csesze bouillont talłn. Azt hiszem, lłzam van.
Miutłn elhoztłk a levest es megitta, łlomba merćlt. Młr het ora elmşlt, mikor IĞlebredt a
hşgai jĞttere. Ezek młr błli ruhłban jĞttek hozzł, abban a remenyben, hłtha megis rłbesze-
lik, hogy ═ vigye ═ket a kaszinoba.
O, mert olyan unalmas a papłval! Młst nem talłltunk. Igazłn annyira beteg vagy?
mondottłk Ğsszevissza, kĞrćlłllva az łgyat hłrman a słp−tozo Mlle Morinnel. Adrienne moz-
dulatlan egesz id═ alatt. Fagyos nezessel tekintett Ielejćk a csipkes płrnłi kĞzćl. ˆrćlt, hogy
nem lłthatjłk az arcłt, a gyertya Ielre leven łll−tva.
A papa borzaszto dćhĞs. Pedig nincs młs. A błlra pedig okvetlen el kell mennćnk
mondta Judith kćlĞnĞsen elszłnt hangon , en engagirozva vagyok a szupera.
Margit mintha tudoan mosolyogna kisse. Fćrkesz═en kerdezte:
Vettel aszpirint vagy migrenint?
Adrienne nem szeretett hazudni. Ezert szigorşan rełszolt:
Hłt most menjetek es hagyjatok magamra!
Indultak. A kis Margit az ajtobol meg visszaIordult:
Ki volt a vacsorłlo partnered? En łtvennem, mert eddig nincs senkim.
Adrienne nem Ielelt es olyan haragosan nezett a hşgłra, hogy az sietve t▌nt el az ajtoban.
*
Nyolcat ćtĞtt a toronyora. Aztłn Iel kilencet, majd kilencet.
Adrienne vegigszłmlłlta a kongo hangokat. Egy... kett═... hłrom... negy... Ğt...
Most młr vacsorłnłl ćlnek. Fel t−z. T−z ora. Most kezd═dik a szupecsłrdłs.
Ha ═ elment volna, most maradnłnak egyedćl. Egyedćl, mint tegnap ejjel. Egyedćl vele,
mint tegnap.
A sĞtet szoba mennyezetere tapado szemekkel maga ele h−vta a mşlt ejjel emlekeit. Mi-
lyen elesen, milyen vilłgosan lłtta maga el═tt az ‡B arcłt. Fiatal, de szikłr, kemeny vłgłsş
arc, egyenes, vekony orral; keskeny szĞkes bajusz. ,Milyen puha lehet az! gondolta Ğnken-
telenćl. Es a haja, melyet valamivel hosszabban visel, mint a tĞbbiek, milyen Ienyes."
Olyan, mint a selyem, de sokkal sĞtetebb, mint a bajusza. Lassankent mind el═bben tłmadt IĞl
minden: a IerIi acelszćrke szemei, ahogy tłgan rłmerednek, hşsos, rendszerint komoly szłja,
amelyb═l olyan igez═ szavak tudnak kirĞppenni es a kezei!... Most is lłtta ═ket, mikor a leg-
ben maga el═tt jelezte az ═, Adrienne tovare-pćleset a jegen. Sokatmondo kezek, melyek
megpotoltłk a gyakran elburkolt erzelmet, IerIikezek, błr Ielt▌n═en aprok, mik a szavak rit-
musłval jłtszanak neha, eldobjłk, IĞlkapjłk a szot, sorozatokat suhogtatnak IelkĞrĞsen,
ahogy a b▌veszek tesznek labdłkkal, kĞvetel═ kezek is es h−zelg═k, mik lassş tudatossłggal
keresik a celjukat, illeszkednek az ═ asszonyujjai-hoz, visszahajlo tenyerenek a b═rehez; es
er═sek is, habłr vigyłzva es hatłrozni is tudnak, ha ═t kĞrćlIogjłk tłncnłl, jol idom−tott kezek
azt teszik, amit a gazdłjuk parancsol, sem tĞbbet, sem kevesebbet es van valami kimondha-
tatlanul meggy═z═ hatalmuk, ha hozzłernek az emberhez...
Es hogy beszelt, hogy beszelt!... Be szep, szep, szepen beszelt. Melyen es Iorron. Senki
şgy nem tud beszelni gondolta Adrienne.
Lassankent IĞltłmadt benne a visszak−vłnkozłs. Miert is mondott le? Miert is złrta be ma-
głt a mai ejjelre? Miert nem ment el oda şjra hallani ‡B szavait, azokat a lebilincsel═ szava-
kat, melyekr═l erezte, mennyire igazak es sz−vb═l Iakadok. Most ki tudja kivel ćl, kivel? Aki
meg sem erti, nem is melto reł! Bizonyłra haragszik, mert nem tudja hłlTsten nem is tud-
hatja , miert hagyta ═t cserben ma este. Mind nyugtalanabb lett ezeket gondolva. O, miert is
hatłrozott −gy? Hiszen megmagyarłzhatta volna, hogy ne szłm−tson semmire, Abłdy Błlint
tłn megertette volna nem becsapni, cserbenhagyni. Mi baj lett volna abbol, ha meg ez egy-
szer viszontlłtja, a mai błlon hiszen şgysem marad itt, kepvisel═, Pestre megy, vagy a ha-
vasra, elmegy şgyis hłt akkor miert, miert nem meg ez egyszer!? De most młr kes═. Le-
mondott. Mindezt a sok hazugsłgot vegigjłtszotta csak azert, hogy ezt az egyetlen ĞrĞmet el-
dobja magłtol! Azt a kis ĞrĞmet, ami k−nłlkozik. Hiszen şgy sincs młs ĞrĞme, soha semmi,
soha!... Soha semmi! Sokszor gondolta mindezt el. Szłmtalanszor. ˆsszeszorult a torka.
KĞnnyek gy▌ltek a szemebe. Egyik-młsik megindult habozva le az orcłjłn es lassan legurult
a mellere. Mind er═sebben Iojtogatta a zokogłs. Hirtelen az arcłra Iordult. Bele a Iekete hajł-
ba es hosszasan, veg nelkćl s−rt. S−rt meg-megşjulo rohamokkal, hangtalan s−rt, ki tudja, med-
dig...
Megint ćtĞtt a toronyora, de ═ młr nem szłmlłlta.
`
Mikor reggel IĞlebredt, meg mindig vizes volt a haja, płrnłja a sajłt kĞnnyeit═l.
VII.
A kaszinoba młr begy▌lt az egesz tłrsasłg. Vłrakozo hangulat. Kes═ van. Milothek hiłny-
zanak meg, pedig młr majdnem Iel kilenc es pont nyolcra volt a vacsora bemondva.
A hamvazoszerdłi błl młr nem olyan ćnnepelyes, mint a hşshagyokeddi. Az Ğreg dłmłk
ide młr nem jĞnnek. Csupłn a lłnyos mamłk. Ezek szanaszet ćlnek a nagy szalonban vagy a
belep═szobłban, hiszen rĞgtĞn menniĞk kell le a IĞldszinti ebedl═be. Ambrus bł'rol nem is
szolva, mert ═ meg a mulatok, tłncolok kĞze szłm−todik, de młs id═sebb urak nehłnyan ma is
eljĞttek, kĞzĞttćk a ven Kendy Dani is. Most meg egeszen jozan es kellemkedik a hĞlgyekkel,
błr gyakran a bejłro Iele pislant, mivelhogy igen-igen vłgyik asztal melle ćlni es valami bort
Ğnteni magłba.
Alvinczy Farkas minduntalan az orłjłra nez. A vendegl═s młr młsodszor Ielizent neki,
hogy elromlik a vacsora, ha azonnal nem tłlalhat. Meg Ğt percet vłrunk vłlaszolta vissza,
de bosszşs volt, mert nagyon tartott arra, hogy minden tĞkeletes legyen, amit ═ rendez.
Młsok is nyugtalanul Iigyeltek az ajtot. Ott łllingłlnak a kĞzelben Alvinczy ‡dłm,
Kendy Pityu es kisse hłtrłbb Wickwitz. Abłdy is ott van. ┼ Laczokne melle ćlt, szembe az
ajtoval. FĞlt▌nes nelkćl akarta megvłrni Adrienne-eket. Az ═ szeme is az ajton. A tłrsalgłs
nem valami elenk. Csak egy-egy szot mondanak; mindennapi dolgokat, nem erdemes beleIog-
ni semmibe, hiszen şgyis megszakadna, amibe belekezdenenek. Az id═ pedig telik.
Alvinczy az el═tłncos tłrsłhoz, Gazsi błrohoz Iordult:
Mit gondolsz, tłlaltassunk? Minden elromlik.
Az igaz, de megis nehez... meg kene kerdeztetni, mi van velćk. TeleIonłlni kellene
Milothekhoz.
Nincs teleIonjuk, de kćldjćnk egy kocsit elebćk, hłtha valami tĞrtent, valamelyik lo tłn
elesett es megakadtak valahol. Okvetlen valami baj van, mert kćlĞnben... mondta Farkas es
ismet megnezte az orłjłt.
Tenyleg ez a legokosabb es Gazsi błro kiindult, hogy rendelkezzek.
Alig tette be maga mĞgĞtt az el═szobaajtot, hłt k−vćlr═l sztentori hang dĞrgĞtt vegig a
kaszinon: Ilyen disznosłg! En nem tehetek rola! Hogy vagy, Iiokłm? Engem el═rłncigłltak,
engem, ven embert! es a most kitłrulo ajton bejĞttek Miloth Judith es Margit, mĞgĞttćk pe-
dig az apjuk, az Ğreg ,Zakata". BeIele haladtak es kĞszĞntgettek kĞrben a hozzłjuk seregl═
şr-Iiakat, Abłdyt, Pityut, ‡dłmot.
Adrienne groIne nem jĞn? kerdezte ‡dłm Miloth Margittol. Az IĞlemelte gebicsor-
rocskłjłt es ‡dłmnak Ielelt, de Abłdyra nezett:
‡ Ieje Iłj. Egy kis lłza is van, şgy lłtszik.
Vekony mosoly volt az ajka sarkłban. Błlintnak şgy tetszett, mintha a lłny sem hinne es
csak csşIolkodna vele.
Fłj a Ieje! ord−tott Miloth papa. Akłr az anyja, annak is mindig a Ieje Iłj. Persze
most is! O, azok az asszonyok! Soha meg ne hłzasodj, Iiokłm! Ide jut az ember, lłtod, ahovł
en, se szo, se beszed, mars ĞltĞzkĞdni! Hajnalig błlban ćlni az Ğreg csontjaimmal. En, akinek
az łgy valo, nem pedig błl, a Ienet błl! A koporso! Az valo młr nekem! es szeles mo-
sollyal a hatalmas bajusza alatt, vidłman hadonłszva vegigparolłzott mindenkit es a młr
indulo vacsorłlok IĞlĞtt tovłbb harsogva magyarłzta a kesesćket:
Nem talłltłk a Irakkomat azok a marha cseledek. Hłt en mibe ĞltĞzzek, te ĞkĞr? mon-
dottam. Hłt csoren nem mehetek, ugye. Vagy azt akarod te, hogy vilłg csşIjłra egy IćgeIa-
levellel parłdezzak a dłmłk kĞzĞtt?! Hłt kidobnłnak, te pimasz! Hłt cigłnypurde vagyok
en? Az jłrhat puceron, de nem en, te marha!
Mindenki nevetett az Ğreg Zakata beszeden. Tłn egyedćl Abłdy maradt komoly. Hirtelen
harag ĞmlĞtt rajta vegig. ,DĞg" ez az egyetlen szo Iejezte ki, amit gondolt. ,Kacer dĞg!"
Nyilvłnvalo, hogy a IejIłjłs csak ćrćgy, a Margit mosolya is mondja. ˆsmert modszer ez
bolond−tani valakit egyik nap, młsnap meg elrşgni, hadd bolonduljon meg jobban, hadd ugor-
jon, hadd sovłrogjon! Aztłn şjra h−vni, şjra eldobni, ahogy a macska az egerrel! Na de hłt ezt
nem hagyja annyiba! Majd bosszşt vesz! A legjobb bosszşt! Le kell vadłszni! Meg kell kap-
ni! Eddig habozott. K−melni akarta, hogy ne zavarja meg az eletet, tłvol akart maradni, mert
azt hitte, hogy Adrienne młs, mint a tĞbbiek, hogy ═szinte es egyenes, hogy nem szabad vele
jłtszani, amikent młs asszonyokkal. Felt is eddig, hogy bele talłl ═ maga szeretni. Na, de en-
nek vege! Most młr bizonyos, hogy Adrienne sem kćlĞnb. Most młr vertezve van ellene. Mi-
ert is hitte, hogy młs? Nevetseges! EgyIormłk mind. Nincs mit k−melni rajtuk!
KĞrćlnezett, valakit talłlnia kell, akivel vacsorłl. Ne mondhassłk, hogy Iakepnel hagyta
Adrienne. Ne vihessek meg neki, hogy ═ hoppon maradt. Tłn a kis Gyalakuthy lełny szabad?
Azt Iogja megkerdezni.
A kis Dodo valoban szabad volt. Eppen most kerestek neki vacsorłlopartnert a sćld═ Iişk
kĞzĞtt. Nagyon megĞrćlt, mikor Abłdy IĞlkerte. Azt hitte, hogy valamelyik rendez═ szerezte
neki, elegedetten I▌zte a kicsi kezet a Iiatalember karjłba es hłlłs pillantłst vetett Alvinczy
Farkas Iele, amiert ilyen kit▌n═en gondoskodott rola.
A tłrsasłg lement a lepcs═n es odament a kapu tşlso oldalłra; ott volt a kaszinohoz tartozo
nyilvłnos vendegl═, melyet ilyen nagy alkalmakkor azonban a błlrendez═k leIoglaltak. A ki-
sebbik szobłban a mamłk es id═sebb urak, a nagyobbikban a lłnyok es a Iiatalasszonyok he-
lyezkedtek el nyolc-t−z szemelyes asztaloknłl.
A legbels═ asztalnłl talłlt helyet Abłdy, ahol rezsşt szembe vele Miloth Judith ćlt Wick-
witz Egonnal. Ezeket meglłtva, Błlintnak eszebe jutott, amit Dodo meselt volt neki
Vłrsiklodon. Az els═ Iogłs utłn, mikor młr megindult a zene (persze most is Laji hşzta a
hallgato notłkat), celzatosan mondta Dodonak:
Nem is kepzeltem, hogy magłval lehet szerencsem vacsorłlhatni.
Dodo csodłlkozva nezett rł:
Miert, hiszen młr egyszer elmondtam, hogy engem menynyire kerćl mindenki.
Igen. De hłt van egy, aki nem kerćli: az ott tşl! es Wickwitz Iele intett a szemevel.
A lełny vłllat vont es nem Ielelt erre. Kisse habozott, aztłn kerdezett:
Ugye, maga most jĞtt Pestr═l?
˙gy van, tegnap reggel erkeztem.
A lłny şjra mintha habozna, de błtorsłgot vett es rłtert arra, amit tudni akart:
Mi van az unokatestverevel, Gyer═IIy Lacival? Mit csinłl? Nem jĞn le?
Błlint elmondta, hogy Gyer═IIy a zeneakademiłra iratkozott be. Elenken akart tłrsalogni
mindegy, hogy mir═l , sokat beszelni, jokedv▌en, nehogy eszrevegyek azt a bosszşsłgot,
mely belćlr═l marta Iolytonosan. Ezert kisse eltşlozta, amit Gyer═IIyr═l mondott, a terveit me-
selte, azt a sok remenyt es Iellegvłrat, melyet unokaĞccse neki nem is most, hanem młr akkor
Erdelyben mondott el. Dodo ĞrĞmmel hallgatta mindezt. Majdnem itta a szavait. Aztłn mikor
err═l młr nem volt mit mondani, megpotolta azzal, hogy Simonvłsłron voltak egyćtt.
Lłszlonak Klłra irłnti szerelmer═l persze nem tett eml−test. ˙gysem volt a termeszete ilyene-
ket regelni. Ebben a percben annłl kevesbe, minthogy visszaIojtott haragja miatt minden sze-
relmi indulatot hajlando volt leszolni es megvetni. Ostobasłg, aki ilyenben hisz. Igy Iejezne
ki magłt, ha szavakba Ioglalnł. A nagy Iłcłnvadłszatrol sok treIłval meselt, le−rta a hłziu-
rat es a vendegeket egyenkent, csakhogy Iurcsłkat mondhasson es jokedv▌nek lłssłk a kĞrć-
lĞtte ćl═k.
Pedig senki sem Iigyelt rł, csak Dodo. Az is csak azt leste: mit hallhat Gyer═IIy Lłszlorol.
Hallva ottani szerepleser═l, el═tłncos voltłrol, Dodo Ielsohajtott:
Milyen szep volna, ha a mama IĞlvinne Pestre. Milyen szep lehet mindaz.
Arra ne vłgyjek. Erdelyi lłnyokat nem lłtnak ott sz−vesen, meg a IerIiakat sem. Bele ta-
lłlna szeretni ott valakibe es az nem volna jo treIłlkozott Abłdy.
Az itt is megtĞrtenhetik az emberrel. Valamicsket szomorş volt a lełnyka hangja.
Igazłn? kćlĞnben egeszen csinos ember a ,BickIitz", en teljesen ertenem.
O, az! vłgott kĞzbe Dodo. Arrol szo sincs. KćlĞnben is młr nem nekem udvarol.
Hłt kinek? En azt hittem...
A lełnyszłj gşnyosan szembekacagott vele.
Furcsa, hogy az ilyesmire a IerIiaknłk nincs szemćk. Hłt Miloth Judithnak.
Igazłn? En tegnap semmit sem vettem eszre.
Nezzen oda łt. Ehhez csak nem kell kćlĞn magyarłzat!
Błlint Ielt▌nes nelkćl lassan arra Iordult. Judith halkan es szakadozva beszelgetett Wick-
witz Egonnal. Abłdy semmi Ielt▌n═t sem Iedezett Iel, tłn csak a Judith arcłban volt valami
vłrakozłsIele.
*
A I═hadnagy szenvtelenćl beszelt, vłltozatlan Iaarccal. Most şjra egyenruhłt viselt. No-
vemberben kiIizette azokat az şgynevezett ,piszkos" adossłgait (ha vendegl═snek,
mosonenak, pincernek tartozott valaki, ezt h−vtłk şgy, kćlĞnĞsen katonłeknłl) es berukkolt
az ezredehez. Igy şjra uniIormisban jłrhatott. Az ezredest valamennyire meglepte, hogy
Wickwitz Iizetni tudott. ┼ jol volt tłjekozva a tisztjeinek anyagi ćgyeir═l. Vajon honnan szer-
zett ez penzt? gondolta; minthogy azonban Ğrćlt, hogy nem kell młr kitennie az ezredb═l
rossz Ienyt vet a regimentre is , hłt nem kutatta, honnan, mikent jutott ahhoz a 10-12 000 ko-
ronłhoz, amire a Wickwitz adossłgait taksłlta a jelentesek szerint.
Alig mşlt egy honap, Wickwitz błro şjra jelentkezett rapporton es şjabb szabadsłgot kert.
Ket-hłrom honapot. Mert hłzasodni akar. Egeszen bizonyos. De ennyi id═ kell arra.
Die kleine Gyłlłkuthy? Was? kerdezte az obester, aki hallott err═l valamit. Na, gra-
tuliere!
Wickwitz helybenhagyta a nevet. Pedig tudta jol, hogy a kis Dodo nem Iog hozzłmenni.
Legalłbbis nem azonnal. Tłn egy-ket evi szorgalmas udvarlłs utłn, ha rajta k−vćl nem akadna
młs. De most azonnal nem. ┼ pedig nem vłrhatott.
Nem vłrhatott, mert az a penz, amivel rendezte azt a sokIajta adossłgłt, veszedelmes szłr-
mazłsş. A kis Dinora penze. Nem jo dolog. Rossz dolog. Ha kisćlne, az ,inIam kassiert" jłr
az ilyen dologgal. Młs megoldłst azonban nem talłlt. Az a hathonapos szabadsłg, melyet
nyłr elejen vett ki, lejłroban volt.
Vissza kellett terni az ezredehez. Tisztłban volt azzal: ha penz nelkćl megy vissza
Brassoba, le kell mondjon a rangjłrol, ezt az ezredes vilłgosan megmondta, mikor eljĞtt on-
nan. Akkor az utcłn van!
Hłt Dinorłhoz Iordult. Nem el═szĞr tette. Młr a nyłr Iolyamłn es ═sszel is kert t═le el═bb
nehłny szłz, kes═bb egy-ket ezer koronłt. Ez persze elment apro kiadłsokra. A vegzetes id═-
pont pedig kĞzeledett. Ekkor rłvette a josz−v▌ kis Abonyinet, hogy vłltokat adjon neki. Igy
rĞgtĞn visszaIizeti, amivel neki tartozik es a tĞbbi adossłgait is rendezheti. Dinora nem na-
gyon tudta, mi az a vłlto. ˆrćlt, hogy nem keszpenzt kert t═le, hiszen błr ═ vagyonos, de
kĞnnyelm▌en kĞltekez═ asszonyka, akinek penz a kezenel soha nem maradt meg. Hłt ez
olyan egyszer▌. Az ember odaIirkantja a nevet es młris megvan. Plłne most mindjłrt vissza-
kapja azt az Ğsszeget, melyet Egonnak aprodonkent adott. Ez pedig nagyon jo! Hiszen a
szaboneja młr nagyon sćrgeti.
Hłrom nyolcezer koronłs vłltoval ment be Wickwitz Marosvłsłrhelyre a WeissIeld bank-
jłba. A vezerigazgato şr azonnal Iogadta. Mikor azonban meglłtta az Abonyine alł−rłsłt, le-
vette a cvikkeret, megtĞrćlte alaposan es csak mikor visszatette az orra nyergere sok igaz−tłs
utłn pontos es biztos−tott egyensşlyba, akkor szolalt meg:
Szabadjon kerdezni, kerem, hogy... hogyan tĞrtenik, akarom mondani, kerem, miert nem
Abonyi meltosłgos şr, kerem, akit jol ismerek? Mert, kerem, az −gy, kerem, ez kenyes dolog,
kerem... szşroan nezett Wickwitzre es a szłja sarka gyanakvo mosolyra hşzodott el.
Wickwitz nem jĞtt ki a sodrłbol. Abonyine nem akarja a Ierjet ebbe belekeverni. Gazdag
asszony. De ez nem tartozik a dologra. SokIele kell neki (ez igaz is volt), a repcejet pedig
nem akarja meg eladni tette hozzł gyors kitalłlłssal , akkor majd kiIizeti, ha majd azt elad-
ta.
WeissIeld ezt nem hitte el. Mivel azonban tudta, hogy Marosszilvłs a Malhuysen Dinora
groIn═e es igen ertekes birtok, hłt vegćl megis leszłm−tolta a vłltokat, huszonhłromezer es
egynehłny koronłt Iizettek ki Wickwitznek. Ezzel Egon błro visszatert Szilvłsra. Ebb═l
negyezer-egyszłzhatvanket koronłt es hatvan Iillert azonnal łtadott a kis Dinorłnak, aki a ket
koronłt es a hatvan Iillert młr nem akarta łtvenni, de Egon er═skĞdĞtt, hogy ez becsćletbeli
adossłg, asszonynak ═ nem tartozhatik egyetlen Iillerrel sem, mert az disznosłg volna. ┼ pon-
tosan IĞljegyzett minden krajcłrt, nehogy błrmi is IĞnnmaradjon bel═le. Valoban nagyon pe-
dłnsul tartott szłmon mindent a jo Wickwitz. Ezert azt is pontosan tudta, hogy a brassoi ados-
słgai 15 377 koronłra rşgnak. A kćlĞnbĞzet azonban kell neki, mert most młr tĞrik-szakad,
muszłj valakit talłlni, akivel majd a Dinora vłltoit kiIizettesse. Addig pedig elni kell es mi
tĞbb!' błlozni kell es ki tudja, mi vłlik meg szćksegesse... Az ember nem lehet egeszen
penz nelkćl.
Dodorol lemondott. Arra młr nincs id═. Csak ket lehet═seg van. Az egyik Miloth Judith, a
młsik egy harmincon Ielćli Ğzvegy, valami Lłzłr Bogdłnne, akivel egy −zben utazott vona-
ton. Az asszony szemeiben meglłtta azt a viszonzo csillogłst, ami rokonszenvet jelent es lehe-
t═segeket. Az Ğzvegynek csinos birtoka van valahol Apahida tłjłn. De Judith az jobb! El═bb
azt kell probłlni es csak hogyha ez nem menne, vegs═ esetben az Ğzvegyet...
Ilyen elhatłrozłssal jĞtt Kolozsvłrra a Iarsang legelejen. Er═sen udvarolt a Miloth lełny-
nak. Nem szoval ═ beszelni nemigen tudott , de titkolt sohajtłssal, h▌seges vizslaszemek-
kel, hosszş es rejtelyes elhallgatłsokkal. ˆsztĞne jol vezette. Judith szłmłra nem is diadalmas
IerIit kell jłtszania, hanem a jolelk▌ ćgyeIogyott embert, aki egy kicsit ostoba, de a sz−ve az
jo es nemes. Aki elpusztul, ha meg nem kĞnyĞrćlnek rajta. Ezt ═ kit▌n═en tudta alak−tani, hi-
szen valojłban nem volt rossz ember es ha vagyona lett volna, tłn nem kerćl ilyen helyzetbe.
Vagy megis ide jutott volna? Az ilyet nem lehet eldĞnteni.
Lłtta, hogy jo şton van, hogy mindez nagyon hat a lłnyra. Most młr: ,Iit" mondotta ma-
głnak, ahogy versenylorol mondjłk, ha jol sikerćlt a trening.
Az egesz hşshagyokeddi błl alatt lesett az alkalomra. Reggel Iele vegre egyedćl tudott
maradni Judithtal abban a kisebbik szobłban a nagy szalon mellett. El═bb halkan beszelgetett
vele, vłrakozo szćnetekkel, mikĞzben a szomszed szobłt Iigyelte. Mikor bizonyos lett, hogy
ott nem jłr senki, szo nelkćl megĞlelte a lełnyt es szłjon csokolta. Ez nagyon simłn ment. Ju-
dith tłn vłrta is ezt. Mikor meglaz−totta a karjłt, azt mondotta Wickwitz:
En egy diszno vagyok!
Miert? Miert? Hiszen en, en is... szeretem magłt! Ielelt a lełny meg kisse lihegve a
hosszş csoktol.
De igen. Nekem nem szabad. Mert egy diszno vagyok. Ein Schwein. Ein miserables
Schwein. Nem vehetem el. Maga nem jĞhet hozzłm.
Miert ne, ha szeretjćk egymłst?
Nem lehet, tudom, hogy nem lehet. Nem is kerem meg a kezet. Nem vagyok melto.
Ezert is egy gazember vagyok, hogy most... ezt tettem. De hłt şgyis vege. Holnap şgyis eluta-
zom es akkor şgyis vege, egeszen. En şgysem elhetek −gy tovłbb. Hłt ezert. Hogy legalłbb
egyszer! Es hogy megmondhassam legalłbb... legalłbb egyszer!
De hłt miert? Ha en szeretem!? kiłltott IĞl Judith, aztłn mosolyogva vłllat vont: Azt
en mindig tudtam, hogy magłnak nincs vagyona. Nekem sincs ma, kes═bb se lesz sok, de mit
tesz az, majd meghşzzuk magunkat!... A kauciot a papa majd leteszi es azutłn...
O, az mind gyĞnyĞr▌ volna! De az mind nem lehet, ez młr nem lehet... Maga nem tudja,
hogy en... hogy en egy elveszett ember vagyok... menthetetlen!
Most azonnal beszeljen. Mi Ienyegeti? Miert van şgy ketsegbe esve? Mondja el. Azon-
nal! ostromolta a lełny Egon błrot. O, ha en seg−thetnek, olyan sz−vesen, olyan ĞrĞmmel!
Egeszen kĞzel simult hozzł es megIogta a IerIi kezet az asztal płrkłnyłn.
Maga milyen jo, Judith Ielelt szomorşsłggal Wickwitz. Borzasztoan szegyellem. El-
mondani olyan nehez. Maga meg Iog vetni...
Itt tartottak, mikor meghallottłk, hogy kiłltjłk Judith nevet.
Holnap egyćtt vacsorłlunk. Akkor el kell mondjon mindent... Mindent! Erti, mindent
akarok tudni! mondotta gyorsan Judith, mert młr meglłtta a hşgłt, Margitot, aki ═t kereste.
Ez tĞrtent a hşshagyokeddi błl reggelen.
Most a vacsorłnłl, zeneszo mellett nem is kellett suttogni. Wickwitz lassan kerćlgette a te-
młt. El═bb az anyjłrol beszelt meghato szavakkal. A szegenysegćkr═l. Aztłn elmondta, csak
kicsiket szep−tve azt a jelenetet, mely jşniusban kĞzĞtte es az ezredes kĞzt leIolyt. Elmondta,
hogy adossłgai miatt Dodot akarta Ielesegćl venni. El is vette volna
r
o, hogyne! , młr reg a
Ierje volna. Młr semmi baj sem volna. Es nem jutott volna ide. Nem volna ═ az, ami ma: egy
diszno. De meglłtta Judithot. Ezert nem tudta megtenni. Mert halłlosan beleszeretett. Ez volt
a veszte. Ezert Iog elpusztulni. Młr tĞnkre is ment. ┼neki vege van. Mindezt akadozva mond-
ta, nagyon nagy szćnetekkel. Az arca olyan semmitmondo, mint rendesen, csak azok a nagy
barna, mela nezes▌ szemek, azok tłn meg błnatosabbak. Olykor kettetĞrt egy kenyerhejat
vagy belekostolt a poharłba. Nyugodtan Ialt egy Ialatot, azutłn Iolytatta. Aki nem hallja, mi-
ket mond, azt hihetne, hogy valami erdektelen sportesemenyr═l beszel. Csupłn a lełnyon tćk-
rĞz═dĞtt vissza mindez, a młrvłnnył Ieszćlt arcłn, błr ═ is nagyon vigyłzott magłra, neha
evett valamicsket, vagy kĞrćlnezett a termen, hogy azutłn visszaterjen a szomszedjłhoz, ki-
nek szavaitol mind er═sebben dobogott a sz−ve.
Vegs═ ketsegbeeseseben Iolytatta Wickwitz , mert elveszti młskent a tiszti rangjłt es
vele minden remenyt Judithot viszontlłtni, elkĞvette azt a becstelen dolgot! Vłltot −ratott
Dinorłval. Csak −gy tudott penzt szerezni, megmenteni magłt az ezrednel. Ugye, most meg-
vet? mondotta, mikor idłig jutott es rłszĞgezte azokat a błrsonyszemeit.
Nem. Megertem vłlaszolt Judith.
Ez volt a legIontosabb proba.
Ha a lełny a Dinora nevere nem lłzad IĞl, akkor minden rendben van. Akkor oda viheti,
ahova akarja. Olyan ez, mint a k═Ial akadłlyversenynel. Ha azon tşl van az ember... Lłtva a
jo eredmenyt, tovłbb beszelt. Most młr ki kellett tan−tani Judithot, nehogy err═l meg eml−test
is tegyen. Ez kĞnny▌ volt. Azt mondta: ezert kell elpusztulnom. Mert ez becstelenseg. Ha
megtudnłk: agyonlĞvĞm magam. Pedig meg Iogjłk tudni. Most meg a kamatokat Iizetem, de
nemsokłra... es akkor meg Iogjłk tudni. Ezert kidobnak mindenćnnen. Es igazuk van.
Olyan alłvalo ember, mint en, nem lehet a maga Ierje! Ugyanazzal a IapoIłval mondta eze-
ket, mint el═bb, de belćl mosolygott a lelke. Milyen kit▌n═en łllja ezeket ez a n═! Ez jo, ez
nagyon jo. Ez menni Iog!...
*
A vacsora veget ert. Mindenki indult łt a kapun vissza az emeletre. Abłdy is Dodoval. Ep-
pen a kapukĞzen voltak, mikor a I═teri templom Iel═l t−zet ćtĞtt az ora, tłn csak płr perccel
utobb, mint a monostori templome, mely Adrienne szobłjłba hallatszott.
Ahhoz a csapoajtohoz erve a lepcs═ legaljłn, oda, ahol ma reggel belecsokolt az Adrienne
kezebe, oda, ahol kinyşjtozkodott a rajta vegigĞml═ boldogsłgtol, valami megmarkolta Bł-
lintnak a sz−vet. Megint azt gondolta: Az a dĞg! ┼ most nevet rajtam odahaza, most diadal-
maskodik! Azt hiszi, megk−nzott, azert Ğrćl. Hłt nem! Ne ĞrćljĞn. Azert is mulatok. Azert is
jokedvem lesz. Ha kell, hłt ott a pezsg═. Es tłncolni Iogok, sokat tłncolni, hogy majd el-
mondjłk neki... hogy meghallja: nem sikerćlt megk−nozni engem! Ezert, mikor IĞljutottak,
Dodot bevitte rĞgtĞn a błlterembe es vegigtłncolta vele a csłrdłst, olyan szilajsłggal, hogy
Ambrus bł, aki a kis Dinorłval mellette aprozott, meg az is bolongatott Ieleje, mintha
meltonak talłlnł magłhoz.
*
Hosszş kering═ kĞvetkezett. Azutłn negyes. Majd şjra kering═ veg nelkćl. Miloth ‡kos
roppant elvezte a błlt. Nagyban kellemkedett a mamłk kĞzĞtt, kik egeszen IĞlebredtek az ═
nagyhangş beszedjet═l es sokat kacagtak azokon a garibaldista historiłkon, amelyeket vegre
şjra elmondhatott valakinek az Ğreg Zakata. Nagyon nagy siker volt. Dani błcsit is, ki am−g
tşlsłgosan el nem łzott, az id═s hĞlgyek rendes mulattatoja volt az ilyen nagy błlokon, azt is
letromIolta, igaz, hogy inkłbb torokkal, mint młskent. Mozgekonysłggal is, meg azzal, hogy
mindig Iurcsłn dćhbe gurult a maga historiłin. Kendy Dani gşnyosan Iigyelte es neha azzal
az ═ nagyvilłgias modorłval, melyet le-zćllese dacłra meg═rzĞtt, kĞzbevetett egy-egy cs−p═s
megjegyzest, mi annłl jobban hordott, mert a ,pointe"-hez a dadogłsa IĞlIokozta a Iigyelmet.
A mamłk reg nem mulattak ilyen jol.
Zakata legnagyobb diadala azonban kes═bb, reggel Iele erte el a tet═Iokłt, mikor az ,ecos-
saise" kĞvetkezett. ┼ şgy erezte, hogy ez szemelyes ćgye, hiszen Iiatalkorłban ═ el═tłncos
volt, amikor ez a biedermeier tłnc a ,lancier" mellett annyira divatos volt. Roppant izgalomba
jĞtt, mindenkit a szalonokbol a tłncterembe cs═d−tett es nem elegedve meg ennyivel, a lepcs═-
hłzon tşli szobłba is betĞrt, ahol Ambrus bł' nagyban Ierblizett nehłny iIjş emberrel.
Ecossaise! ord−totta. Ebben tłncolni kell, Iiokłim! Micsoda marhasłg ilyenkor kłr-
tyłzni. Halljłtok, az ecossaise kezd═dik!
Hłt meg mindig koslatsz, te ven kujon! vłlaszolt Ambrus kacagva, błr haragudott, ha
zavarjłk, amikor nyeresben van. Aztłn a tłrsaitol kerdezte: Ki adja meg a h−vłst? Meg szłz-
hatvan koronłt h−vtam! Hłt senki! Ilyen gyłvłk vagytok? Młr csak egy-ket osztłst csinłl-
hattak azonban, mert nem volt maradłsuk; az Ğreg nem hagyta ═ket bekeben. Ambrus bł' sem
b−rt Zakatłval, mert az jobban kiabłlt mindenkinel. Hłt kenytelen-kelletlen łtmentek a tłn-
choz.
A I═ veszt═ ‡kos, a legiIjabb Alvinczy ştkĞzben kisse visszaIogta Ambrust. Ugye bł-
tyłm, nem błnod, ha nem Iizetek rĞgtĞn? Most eppen...
Hłt hogyne, jo, jo mondotta Ambrus es błcsiskodoan meglapogatta a magas Iiatalem-
ber vłllłt. Vłrok en neked akłr ket hetet is! De akkor aztłn Iizess, edes Ğcsem, mert en sem
tojom a bankot! szeleset nevetett, roppant kedvesen, aztłn eldobogott a tĞbbiek utłn, azzal
az ═ d═lingez═ nehez jłrłsłval.
Alvinczy ‡kos megłllt es gondteljesen az ajkłba harapott. A błlteremben młr sorakoztak
a tłncolok az ,ecossaise"-hez. Alig kezdtek azonban bele, az Ğreg Miloth kĞzibćk rontott.
Fiokłm, nem şgy kell! Az nem jo, Iiokłm. Kadacsay Gazsi kezeb═l kikapta a tłncos-
n═jet, a kis Laczok Iduskłt es helyette lejtette a Iigurłt.
Jobb kez, bal kez, jobb kez, bal kez! kiabłlt harsogva es korłhoz kepest meglep═
kĞnnyedseggel, mint valami labda, şgy szĞkdĞsĞtt az unokahşgłval. Majd łtvette az egesz
rendezest. Otthagyta Idust a lełnysor vegen, visszaIutott a tĞbbi płroshoz, melyb═l mindig
kett═ ismetelte, amit az el═z═ ket płr letłncolt, azokat igazgatta, vitte, kommand−rozta,
lod−totta tovłbb, ameddig mindenkit vegigterelt a termen. Es a tĞbbi Iigurłkat is igazgatta:
La coquette! La souris! ord−tott, tapsolt es buzd−tott, soha ilyen elet nem volt ennel a kĞrćl-
cirkalmazott tłncnłl, es mikor vegćl vege lett, a kis hşgocskłjłt magłhoz Ğlelte es
megcsokolta ketszer nagy nedves bajuszłval, melybe arcłnak Ğsszes izzadsłgcseppjei beleIul-
ladtak, akłr valami spongyłba. A lełnyka ugyan nem, de ═, a jo Ğreg Miloth ‡kos rettent═
boldog volt. A Kamuthy mama melle omlott lihegve es amint leveg═hĞz jutott, młris beszelt:
Ugye, Aniko lelkem, hogy a mi id═nkben...
*
Dinora a bćIe mellett narancskompotot evett. Egyedćl łllt azon az oldalon; a tĞbbi hĞl-
gyek, miutłn ═ odajĞtt, lassankent elleptek mell═le kćlĞnbĞz═ łtlłtszo ćrćgyekkel: az egyik
abbol a galantinbol akart venni, a młsik abbol a tortłbol vagy a halsalłtłbol, błrmib═l, ami
tşlIel═l volt es egyikćk sem k−vłnt meg semmi olyan ennivalot, ami a kis Abonyinehoz kĞzeli
tłlakban volt. Igy hłt egyedćl maradt a desszerttłnyerjłval es a bolepoharłval, −gy pillantotta
meg Abłdy es hozzłment.
Lłtja, hogy błnnak ezek velem? szolt hozzł Dinora es gazdag szłja kisse gşnyosan,
kisse sert═dĞtten is mosolygott. Młr tegnap reggel Iele kezdtek velem ezt a szemtelenseget,
de ma młr egeszen utłlatosak, olyan Ielt▌n═en kerćlnek!
En igazłn nem hinnem. Bizonyłra csak şgy veletlenćl es maga csak kepzel═dik...
probłlta Błlint megnyugtatni a kedves kicsi asszonyt, błr ═ is eszrevette hatłsłt annak a
pletykłlkodłsnak, melyet a gonosz Lizinka tanti ind−tott a kis Abonyine ellen.
Dehogy kepzel═dĞm! Es tudja, mi a legmulatsłgosabb ebben?... Akkor teszik ezt velem,
amikor młr reg kidobtam azt a BikIicet! Ameddig vele voltam, addig senki sem błnta es most
egyszerre... eppen most!
Kidobta? Miert? Talłn nem vłlt be? kerdezte sokatmondoan Błlint.
O, nem azert! nevetett Dinora es bizalmasan Iolytatta: Błr tudja, ezek az atletłk nem
is olyan nagyon kivłloak... No de ez nem volna Iontos. Nem! Egeszen młsert. Az arca elko-
molyodott. Nezze, ćljćnk ide le es elmondom. ˙gysem zavar meg minket senki!
Hłtraleptek a mĞgĞttćk łllo kanapehoz.
Młr Siklodon kertem magłt, hogy jĞjjĞn łt hozzłm Szilvłsra. Err═l akartam beszelni
magłval, maga azonban nem jĞtt. Mondja: Ielt? Azert nem jĞtt? Nyitott legyez═jet hirtelen
magasra emelte az arca ele es simogato hangon sşgott a szomszedja Ićlebe: O! En nagyon
szerettem magłt, kicsi Iiş es maga is, nem? Na ugye! De az regi dolog es nem jo şjrakezdeni
valamit. Hłt nezze! Ez a BikIic Iolyton pumpolt.
Ugyan? Igazłn? csodłlkozott el Błlint.
Istenem, en sz−vesen seg−tek, de ha nem adtam mindjłrt, akkor goromba lett. Igen, ege-
szen goromba! Nekem pedig alig van penz a kezemnel, mindig a Ierjemt═l kell kernem. Ce
n'est pas toujours agreable! Ez nem mindig kellemes.
Ez młr megis er═s dolog! es Błlint nagyon elkomolyodott.
Hłt ez meg nem nagyon komoly, vegre is... az egesz csak kĞlcsĞn! ┼ kes═bb vłltokat
−ratott velem alł es visszaadott nekem mindent az utolso krajcłrig.
Az Istenert! Mennyit?
Nem tudom... şgy 20 vagy 22 ezer; młr nem emlekszem. Azonban ezert van most vala-
mi kellemetlenseg es Ielek, hogy ebb═l baj lesz Tihamerral, mert valami bank −rt nekem, hogy
en rendezzem ezt, azt −rja, es en igazłn nem tudom, miert, hiszen en nem is tartozom semmi-
vel! Es mivel a BikIic vette Iel a penzt, hłt ha az kisćlne, akkor hłt ugye a jo Tihamer megis-
csak csodłlkozna?
Dinora nevetett a gondolaton, mikĞzben kerd═leg nezett Błlintra. Az Ğsszerłncolta a sze-
met.
Micsoda aljas dolog ez! mondotta magłban. Milyen aljas dolog, asszonytol penzt
kerni, ilyenbe belevinni, meghozzł eppen ezt a madłrlelk▌ kis n═t.
Es IĞlebredt benne a seg−teni akarłs, mint mindig, ha valaki gyengevel talłlkozott. Mit te-
hetne Dinorłert? Hogyan seg−tsen rajta? Hiszen a IerIit IĞl lehetne jelenteni az ezrednel, de
mit erne az? Fizetni şgysem tudna es a skandalum csak szegeny kis Abonyinet erne. Nem, ezt
nem lehet. Młst kell talłlni, ki kell eszelni valamit. Hogy id═t nyerjen a megIontolłsra, azt ta-
nłcsolta a vłlaszt vłro kis asszonynak, hogy beszeljen ═ nagyon komolyan Wickwitzcel men-
t═l hamarłbb es probłlja rełszor−tani, hogy intezze el ezt az ćgyet. Azutłn abban egyeztek
meg, hogy legkĞzelebb talłlkozni Iognak es akkor letłrgyaljłk a tovłbbiakat. Miutłn ebben
megłllapodtak, tłncolni indultak. A sima kering═ orsoIorgłsłban Dinora młr minden bajt el-
Ielejtett; puhłn d═lt bele az Abłdy Błlint karjłba es hşsos ajkai szejjelny−ltak elvez═, ĞnIeledt
mosolyban.
Błlint meg jo ideig hordozta magłban a IĞlhłborodłst. Csak lassankent halkult el, tłnc,
pezsg═ es şjra tłnc es şjra pezsg═, ezek tĞrĞltek el a Dinora kĞzleseit sokkal alaposabban,
mint lappango haragjłt azert, amit ═ Adrienne gonoszsłgłnak h−vott es amire Ğnkentelen
vissza-visszagondolt.
VIII.
Meg sok tłnc volt ezutłn. A mamłk azonban Iłradtak voltak a dupla ejszakłzłstol. Na-
gyon ĞsztĞkeltek a lłnyaikat a hazamenesre. Hat ora Iele hłt eltłvoztak a hĞlgyek. A IerIiak
jo resze ottmaradt meg. Sokan a Iarsang mşltłval kimentek Ialura vagy a vłrmegyehez, hol
egyik-młsik gyakornokoskodott. Utolso mulato ejjel ezek szłmłra.
Odavont szekek, kanapekon az elpuszt−tott bćIe kĞre telepedtek. ˙jabb pezsg═t hozattak
es Pongrłcz Laji most kezdett csak bele az igazi muzsikłlłsba. Ilyenkor jłtszott legszebben.
Es nemcsak hogy mindenkinek tudta, mi a notłja az meg semmi! , de azt is tudta, hogy ma
vagy regebben kinek udvarolt az illet═, kinek szerenłdozott, micsoda dalokkal. Amit ilyenkor
vegigjłtszott, valosłgos szerelmi kronikłja volt az elmşlt eveknek. Hamiskłs celzłssal kidćl-
led═ szemeiben, nyomatekkal nezett reł arra, akinek szolt a nota es akit płrtolt, ahhoz hozzł-
lepett es olyan pianisszimot hşzott a Ićlebe, mint a szşnyogzćmmĞges. Persze Ambrus bł'
volt a kĞzeppontja ennek a cigłnyozłsnak is. Egyik karosszekben ćlt szetvetett lłbakkal, ki-
gombolt mellennyel, mert kisse h−złsnak kezdett indulni. Mellette vendeg-asztalocskłk, sok
pezsg═ es poharak. Az ═ csatlosşrIiai kĞreje ćltek es a ven Dani is, kinek nem leven penze
drłga italokra, hłt odatelepedett, ahol tĞltenek neki. Młr nagyon el volt łzva. MĞgĞtte a pam-
lagon Kendy Joska es Kamuthy Istike. Az ital miatt Joska pipłja meg peckesebben łllott a
szłjłban, Istike pedig elaludt. A tĞbbiek is italosak voltak kćlĞnbĞz═ mertekben.
Błlint is tĞbbet ivott ma ejjel, mint młskor. Szeretett volna berşgni, de nem tudott. Azt a
ma esti bosszşsłgłt sem tĞrĞlte el a pezsg═. Rosszkedv▌en ćlt a bćIeasztal rĞvid oldalłn, an-
nak bal oldali sarkłnłl. A jobb oldalin tşl Kendy Pityu, ki oriłsi literes pohłrbol ĞntĞtte ma-
głba a sampłnyert. Ezt nagyon gyakran tette. ┼ is rosszkedv▌nek lłtszott.
Nota nota utłn, szerelmes nepdalok. KĞzĞttćk ebreszt═nek egy-egy ropogos lassş, me-
lyeknel Gazsi błro mindenkor IĞlugrott es ingujjra vetkezve ropta a csłrdłst, tapsolgatva, haj-
longva, kurjongatva is kĞzben. Ilyenkor, ha reszeg volt, azt hitte, hogy ═ szerelmes a nagyob-
bik Laczok lełnyba es ezert a tłncolłs kĞzben meg panaszosabban nezett azokkal a Ierden
łllo szemeivel a harkłlyorra mell═l, mint młskor, nezett legtĞbbszĞr Kendy Joskłra, mintha
reszvetet kerne. De az nem tĞr═dĞtt vele. Alvinczy ‡dłm sem, ki pedig majdnem a bandłban
ćlt kalłcsba Iont hosszş lłbaival es błnatos szivarral a szłjłban. Ezt tłnc kĞzben Gazsi ne-
megyszer meglĞkte, de az ćgyet sem vetett rł, hanem a vilłgosodo ablakba błmult.
Mert młr derengett a hajnal. A sok cigarettaIćst młr kekesen gomolygott IĞlĞttćk. A vil-
lany azonban meg egett. Hłt −gy meg ejjelnek erezte mindenki. Most is egy ilyen csłrdłst jłt-
szott Pongrłcz. Mikor beIejezte, valcerbe kezdett. Ezt az Ğreg Kendy Dłnielnek hşzta. KĞny-
Ğrćletb═l tette, hiszen az Ğregşr Iizetni regota nem tudott. De a pr−młs tudta, hogy ezt nagyon
szereti es neha nagy szerenyen kerni szokta t═le. A ,Guardes de la Reine", egy regi GodeIrey-
kering═ volt ez a hatvanas evekb═l, abbol az id═b═l, mikor Kendy Dłniel nagyvilłgi ember
volt; ,le comte Candis"-nak h−vtłk Płrizsban es Biarritzban, Eugenie csłszłrne udvarłban na-
gyon szerettek.
Az egykori ,szelłdon" hłlłsan nezett IĞl a pr−młsra. Azonban az ĞtĞdik, hatodik taktusnłl
tĞrtent valami. Valami, amit═l megszakadt a zene.
Kendy Pityu ugrott IĞl. Lłtszolag minden ok nelkćl.
Azt az Istenit!... Azt az Istenit! ćvĞltĞtte ketszer, egyet lepett hłtra es hirtelen dćhvel
beleĞklĞzĞtt abba a Ielig telt magas pohłrba, mely ott łllott el═tte. Mi jutott eszebe, nem tud-
hatni. Tłn nem szerette, hogy kering═t jłtszanak, tłn arra gondolt, hogy a sok ivłs tĞnkre Iog-
ja tenni vagy talłn Adrienne-re gondolt, kinek egy valcer volt a kedvence. Mindez nem vilłg-
os es nem is tisztłzodott soha.
A pohłr elrĞpćlt. Eppen Błlint Iele. Błlint elugrott, de a pezsg═ megis leĞntĞtte a terdeit.
Młskor tłn nevetett volna, most azonban mergesen kiłltott Pityura:
Na!... Na!... Na!... vigyłzz!
Ketsegtelen, hogy a hangja Ienyeget═ volt. MindenIel═l Ielugrłltak. A ven Dani is. Maga-
san kiegyenesedve łllott es şgy ingott ide-oda, mintha a szel Işjnł.
Une aIIair d... d... d'honneur! Une aIIaire... d... d'honneur! kiłltotta hadonłszo karok-
kal. ┼ şgy ertette, hogy az ═ valcere-nek, az ═ mşltjłnak, az ═ emlekeinek szolt ez az inzultus
es magłra vette.
De Kendy Joska a hłta mĞgćl es Gazsi a cigłny mell═l gyorsan hozzłkaptak. ┼k młr is-
mertek, mi kĞvetkezik, ha ilyen hirtelen IĞlłll az Ğregşr. Hłt megragadtłk ketIel═l es sietve
kitłmogattłk az ajton. Ket inas bejĞtt, Ğsszeseperte az ćvegszilłnkokat a parketten es IeltĞrĞl-
te a padlot.
Mindenki visszaćlt el═bbi helyere. Abłdy azonban kisse hłtrłbb a Ialhoz. Nem mondott
senki semmit. ˙jra megszolalt a zene es tovłbb cigłnyoztak meg vagy egy Ielorłt, de ez a do-
log megzavarta a hangulatot. Młr nagyon vilłgos lett.
Igy hłt ki erre, ki arra, mindenki hazament.
*
Młsnap esteIele ment Iel Abłdy a kaszinoba.
Mikor a nagy szalonon łtment, hol id═sebb urak tłrsalogtak, şgy remlett neki, mintha hir-
telen elhallgatnłnak jĞttere. Egyik tłvoli sarokban Pityu tłrgyalt valamit Alvinczy ‡dłmmal
es meg ket emberrel. Abłdy nem is vette eszre. A kłrtyaszobłba ment. Ott a tarokkozok es az
ecartet jłtszok, azok is valahogy Iurcsłn, kerd═leg neztek reł, akłrha vłrnłnak t═le valamit.
Senki azonban nem kerdezett semmit, am−g a hłtuk mĞgĞtt łllt. Bement a kĞnyvtłrba lapokat
olvasni. Kisvłrtatva Abonyi Tihamer az egyik tarokkasztal mell═l utłnajĞtt.
Kerlek-łssan mondotta , mit szłndekozol tenni?
Mi dologban? kerdezte Błlint.
Na! Hłt a ma ejjeli eset miatt. En azt hiszem, kerlek-łssan, hogy tulajdonkeppen te vagy
a sertett Iel, nem pedig Kendy Peter. Mert ha az ember azt veszi, hogy ═ Ieled haj−tott egy po-
harat, akkor a ,Code Duverger" szerint ez młr tettlegesseg es ezzel szemben az, hogy te azt
Ielelted: ,Na, na, na, vigyłzz!", ez sokkal kevesebb. Kerlek-łssan, en nem akarok beleavat-
kozni, de azt hiszem, −gy kell IĞlIogni a dolgot es ez neked sokkal el═nyĞsebb is es mint jo ba-
rłtod, en azt nezem els═sorban.
Błlintra Abonyi dćlledt, savosz−n szemei valoban sok rokonszenvvel neztek. ┼ egyike
volt azoknak a nemritka Ierjeknek, kik Ğnkentelen vonzodnak Ielesegćk mşlt vagy jelenkori
szeret═ihez.
De hłt nem is Ielem dobta! Es nem is dobta, hanem belebokszolt, es a pohłr csak velet-
lenćl repćlt el el═ttem. En igazłn nem erzem magam sertve.
Kerlek-łssan, te ezt −gy lłtod, mert roppant şriember vagy, de az emberek młskent. Młr
ebed ota csak err═l beszel mindenki.
Valoban şgy volt. Delebedkor hozta valaki a h−ret, hogy valami komoly ćgy keletkezett az
ejjel. Ki hozta, azt nem lehetett megłllap−tani. Akkor meg csak olyan szobeszed volt. Kes═bb
azonban, mikor mind tĞbben-tĞbben jĞttek IĞl a klubba, Ambrus bł', az Ğreg Dani, a kis Ka-
muthy es młsok, ment═l tĞbbekt═l kerdeztek, akik ott voltak hajnalban, annłl jobban kialakult
az ,eset" es mind tĞbb-tĞbb, mind sşlyosabb reszletek Iormłlodtak ki. Hamarost ket płrt ke-
letkezett. Az egyik azt vallotta, hogy Pityu szłndekosan vłgta a poharat Abłdy Iele, a młsik,
hogy csupłn eldobta es hogy Abłdy ĞkĞlbe szor−tott kezzel rontott Pityura. Volt, aki tagadta,
hogy rłrontott volna, de łll−totta, miszerint az a szo: ,Na, na, na, vigyłzz!", azt teszi: ,Vi-
gyłzz, mert poIon ćtlek", mert hłt mire vigyłzzon, ha nem arra, hogy IĞlkepeli? Volt olyan is,
aki azt vitatta, nem a vigyłzz szo a sertes, mert az csak a pohłr kiĞmlesere vonatkozik, hanem
a ,Na, na, na", mert ha csak şgy lett volna: ,Nanana...", hłt az egeszen łrtatlan, de ,Na! Na!
Na!" harsłny hangon es szaggatva, az ilyen nem jłrja, −gy csak cseleddel lehet beszelni!
Alig akadt egy-kett═, ki az eset łrtatlan voltłt merte łll−tani. Azt is rĞgtĞn letłcsoltłk. Hi-
szen az Ğreg Dani, az is azonnal meglłtta a sertes komolysłgłt. Błr ketsegtelenćl reszeg volt,
megis meglłtta. Ezert kiłltotta azonnal: Une aIIaire d'honneur! Ez egy becsćletbeli ćgy!
A vitłzok e bonyolult kerdesben Bogłcsy ═rnagyhoz Iordultak, ki Błlint utłn erkezett a
kaszinoba. Nyugalmazott ═rnagy Bogłcsy. Most młr evek ota a vłrmegyei łrvaszeknel ćlnĞk.
┼ nagy tekintely becsćletćgyekben. Ez volt a Ioglalkozłsa, nem az łrvłk dolga. Alig esett
płrbaj, hol nem ═ segedkezett. Valosłgos mestersege volt. Jol is łllott neki, mert monoklit
hordott a jobb szemen, mit═l Ielrehşzodott az arca, ha IĞltette, es oriłsi bajuszt. A bajusz nem-
csak bajusz; jo resze a szakłll sz═reib═l van hozzłtenyesztve, hogy Ielelmetesebb legyen. Pi-
sze orrłval, kerek arcłval es azzal a nagy bajusszal Ğreg kandşrnak nezned, ki egy kolbłszt
lopott valahol.
A kandallo ele łllt, hozzłtłmaszkodott kisse, kićl═ pocakkal hłtrad═lt es şgy hallgatta
meg a kćlĞnbĞz═ verziokat.
Az ćgy −gy meg nem eleg vilłgos. Mindenkori elvem: el═szĞr bekes megoldłst keresni.
Kendy Peter els═bben magyarłzatot kerjen. A vłlasztol Ićgg, mi kĞvetkezzek azutłn. Ez
volt a verdiktje.
Pityunak ezt h−rćl vittek a biliłrdszobłba. ┼ błr az egesz dologra egyłltalłn nem emleke-
zett (tşlsłgosan be volt rşgva ma ejjel), azt tette, amit mondanak neki. Alvinczy ‡dłmot kerte
IĞl, mivel eppen ott łllt mellette es a kis Kamuthyt młsodik segednek. ‡ megb−zottak IĞlke-
restek Abłdyt a kĞnyvtłrban, megkerdeztek, mikent ertette azt a: ,Na, na, na, vigyłzz"-t. Bł-
lint azt vłlaszolta, hogy błr most nemigen tudja, de nyilvłn a pohłr miatt mondta. Erre azt
kerdeztek: ,Milyen szłndekkal, vajon sert═ szłndekkal-e?" Błlint azt mondta, hogy nincs oka
Kendy Petert serteni. A megb−zottak ezzel megelegedtek. ˙gy lłtszott, hogy az ćgy ilyen
mod elsimult. De nem −gy lett.
Kes═bb este tovłbb tłrgyaltłk a k−vćlłllok. Bogłcsy nagyon elegedetlen volt. Lehet, zo-
kon vette, hogy nem ═t szol−tottłk IĞl segednek. Az ej Iolyamłn Błlint hazament volt az
anyjłhoz es nem jĞtt vissza tĞbbe az a velemeny alakult ki, hogy ez az ćgy nincs elintezve,
mert mit tesz az: ,Nincs oka serteni"?! Valaki serthet ok nelkćl is! Ez olyan kĞrmĞnIont mon-
dłs. Prokłtori mondłs. A becsćlet egyenes vłlaszt k−vłn. ˙jra IĞl kell keresni. ˙jra magyarł-
zatot kerni. Igen, vagy nem. Ez kell. Es mindenki egyetertett ebben, mert Abłdy eleg nepsze-
r▌tlen. Sokan irigyeltek is a vagyona miatt. FĞlIuvalkodottnak tartottłk es meg mindig ,ma-
gyarorszłginak". Hłt lłssa meg, hogy nem lehet velćk packłzni! Meg kell neki mutatni!
Abonyi, ki a Błlint ćgyet csodłlatoskeppen a sz−ven viselte, IĞlkereste ═t pentek reggel a
Farkas utcłban. Elmondta, hogy mit hatłroztak az ejjel. Kendy Pityu şjabb magyarłzatot ker.
A segedek meg nem jĞttek hozzłd? A te korrekt vłlaszod utłn ez młr valosłgos ,krł-
kel!" meltatlankodott a jo Tihamer.
Alighogy ezeket elmondta, bejelentettek Bogłcsy ═rnagyot es błro Wickwitz Egont. Feke-
te kabłtokban, roppant ćnnepelyesen leptek be.
Mikor mint valami ikrek lećltek egymłs melle, Bogłcsy −gy kezdte:
Az ćgyIelem es iIjş barłtom, Kendy Peter groI nem elegszik meg a tegnap vele kĞzĞlt
vłlasszal. Egyel═re csupłn magyarłzatot ker. De hatłrozottat: akart-e Abłdy groI serteni,
igen vagy nem?
Tegnap młr vłlaszoltam erre Ielelt elutas−to hangon Błlint. Egyebet nem mondok es
nem is mondhatok.
Akkor kerem nevezze meg a segedeit! szolt az łrvaszeki ćlnĞk lłthato ĞrĞmmel es
mintha rugok dobnłk IĞl, katonłsan pattant IĞl a szekb═l. Wickwitz mindenben utłnozta. Bł-
lint gşnyosan es haragosan is nezett a ket emberre. KćlĞnĞsen humorosnak talłlta, hogy az a
Wickwitz, akir═l ═ Dinora reven olyan piszkos dolgot tud, az szerepel itt el═tte mint a becsć-
let ═re. Vłlasz helyett Tihamerhoz Iordult:
Kerlek, vłllald te es vegyel magadhoz valakit.
Az nagyon megĞrćlt.
Igen megtisztel═, sz−vesen vłllalom, de kit vegyek magam mellej kit k−vłnsz?
O, az egeszen mindegy. Talłn Kadacsay Gazsit, vagy błrki młst, akit elekapsz. Egeszen
rłd b−zom.
A Kendy-segedek elkĞszĞntek merev meghajlłssal. Abonyi utłnuk sietett roppant buzgon.
Błlint egyedćl maradt.
Micsoda buta dolog! gondolta magłban es płrszor vegigjłrta a szobłjłt.
Delben Abonyi ismet nłla volt. Elmondta, hogy az ═ łllłspontja, hogy a sajłt Iele a sertett.
EnnelIogva a Iegyvervłlasztłs joga ═t illeti meg. Az ellenIel tagadta, mivelhogy ═ provokłlta
Błlintot.
En azonban nem engedek, kerlek-łssan, mert ahogy młr tegnap mondottam, a te erdeked
az els═ es I═ szempont. En tettlegesseget akarok megłllap−ttatni, tudod? Az a bizonyos pohłr!
Es ennek Iolytłn pisztolyt kĞvetelek, mert, ugyebłr kerlek-łssan, a ,Code Duverger" ezt vi-
lłgosan rendeli. LegIennebb, ha eredmenytelen volna a golyovłltłs, akkor lehetne szo
kardrol. De hłt ezt azok nem akarjłk elIogadni! Tudod-e, kerlek-łssan, mit tettem hłt?
Mit? kerdezte Błlint, ki Ğnkentelen elmosolyodott, mivel most meg csak a Iurcsa olda-
lłt lłtta az egesz ćgynek.
Becsćlet- es Iegyverb−rosłgot kertem mondta diadalmasan Tihamer. Ezt ebedig meg
tłn Ğsszehozzuk, vagy legkes═bb kora delutłn. Igy talłn meg sĞtetedes el═tt meglehet a płr-
baj! Hol talłllak mindjłrt ebed utłn?
Abban egyeztek meg, hogy a kaszinoban talłlkoznak pont hłromkor.
*
Błlint otthon ebedelt az anyjłval. Sok v−g dolgot beszelt az utolso błlrol, amin Abłdy
Roza jo−z▌en elmulatott. A Iia, mikor Ieketekłve utłn tłvozott, az anyja hłta mĞgćl intett
Baczonenak, hogy kĞvesse. Ez letette a kĞt═t▌it es IĞlkelt. Azonban nem Ieleje jĞtt, hanem a
bels═ ajton ment ki a szalonbol. Ezt ovatossłgbol tette, mert mid═n az el═szobłba erve Błlint
eppen azon tepel═dĞtt, vajon megertette-e a ven gazdasszony, hogy ═ beszelni akar vele es
hogy vajon utłna kćldjĞn-e valakit, hłt −me, Baczone młr jĞtt is a lełnyok hłza Iel═l.
Parancsoljon a nagysł's groI mondotta es kerd═leg nezett reł azokkal a beh−zott sze-
meivel. Nezze, Baczone szolt a Iiatalember es a szavait kereste , sok mindent lehet, hogy
... hogy beszelnek... hłt nem szeretnem, hogyha ok nelkćl...
O, biza tudom, instłllom, az egesz vłros tudja, instłllom! O, eleg borzaszto volna, ha
egy duellum vagy micsoda! Ments Isten!
˙gy lłtom, az anyłm nem tud eddig err═l, hłt maguk gondoskodjanak, hogy meg ne
halljon semmit.
O, biza, o, hogyne! Azt mi nem engedjćk meg, instłllom! Młr meg is mondtuk minden
cselednek, hogy Iogjłk be a szłjukat, es odalenn a hłzmester is vigyłz, senki emberIiłt be
nem ereszt młma az łldott jo groInehoz. Biza vigyłzunk mi!
*
Ez oldalrol megnyugodva Błlint a kaszinoba ment.
Az el═szobłban temerdek kabłt es kalap. Bizonyłra a płrbajćgy miatt gy▌lt be ennyi em-
ber Iriss h−reket hallani. Nem akarvłn a k−vłncsi szemek sortćzen haladni keresztćl a
biliłrdozon es pipłzon, hłt a hłtso ajton ment be a kĞnyvtłrba. Ott şgy ćlt le az olvasoasztal
legvegere, hogy a nyitott ketszłrnyş ajtokon vegiglłthatott az egesz szobasoron es onnan ═t is
meglłthatjłk a segedei, ha majd keresik. Hogy valamivel eltĞltse az id═t, egy illusztrłlt lapot
kezdett nezegetni. Alig ćlt ott płr percig, ny−lt a kćls═ bejłro es Kendy Pityu lepett be. Nyil-
vłn ═ is a k−vłncsiak el═l menekćlt ide. Pityu meglepetve łllt meg, mikor meglłtta az ellenIe-
let. Habozott. Abłdy mellett kellett volna elsetłlni, ha tovłbbmegy. Ezt nem akarta tenni, hłt
lećlt a hosszş asztal tşlso vegere es błnatosan nezett Błlintra, amit nyugodtan megtehetett,
mert senki sem lłtta, meg Błlint sem, ki melyen beleburkolodzott a kepes şjsłgjłba.
Igy ćltek egymłssal szemben hosszan.
Odabenn a pipłzoban nagy az elenkseg. Heves vitatkozłs Iolyik. Arrol vitłznak, melyik a
komolyabb Iegyver, a pisztoly vagy a kard. Ide a kĞnyvtłrba csak a zsivaj hallatszik, mert az
egesz tłrsasłg a kandallo sarkłban van, honnan a hangot elIogja a Ial es a kinyitott ajtoszłrny.
Csak egy-egy lłrmłsabb szo rĞppen, egy-egy hangosabb mondat, az Ğreg Zakata, ahogy kĞz-
bekiłlt neha: Fiokłm, ez marhasłg! vagy Ambrus bł' kedelyes baritonja: Kard kell a ma-
gyarnak, azzal şgy Ğssze tudom vłgni, hogy be van annak...! A mondat trłgłr szavłt elnyel-
te a kacagokorus es a vłlaszokat młr nem lehetett hallani.
Csupłn egy van ott a pipłzoban, ki nem vesz reszt semmiben. Uzdy Pali. A terem tşlIel═li
vegen d═l hłtra a karosszekben. Błlint jol lłthatja innet. Magasan keresztbe teve hosszş so-
vłny lłbait, visszaheveredve ćl egyedćl es nemłn. A bal kezeben a zseborłja lłnca, mellyel
egyIorma ćtemben lobłlja az orłt; maga el═tt IĞl a leveg═be es vissza. Młr regota tette ezt es
Iolytonosan. Ahłnyszor az ora IĞlrepćlt, mindenkor behunyta a bal szemet es hunyor−tott a
jobbal, mintha megceloznł a villogo aranyorłt.
A vita heveben a kis Kamuthy Istike kicurukkolt a pipłzo kĞzepebe. Eppen a csillłr alł ju-
tott. Miota szinte kepvisel═ve lett a mşlt vłlasztłsokon, sokkal Ğnerzetesebb es hangosabb. ┼
is kardpłrti. Rikłcsolva magyarłzott selyp−t═ beszeddel:
AIt mondjłk, nem komoly a kard? En eIt tagadom! AIt en tagadom! Eppen moIt łll−tani,
mikor PeIten leIşrtłk aI Ğreg Keglevichet! FĞrnyethalt! MauItod! MauItod! Hłt ez nem eleg
komoly? Minden IĞlkiłltojelnel mindig lłbujjhegyre łllt, mintha ezzel akarnł hangsşlyozni,
amit mond. Błlint a ket nyitott ajto keresztezeseben jol lłthatta a kis Istiket. Nagyon Iurcsł-
nak talłlta. Eppen elmosolyodott rajta, mikor eszrevette, hogy Kamuthy mĞgĞtt Uzdy hirtelen
IĞlćl es villłmgyorsan a kabłtja alł kap.
Ez az egy komoly! szolt elesen az ═ szenvtelen gşnyos hangja, az Ğkle kilĞvellt maga-
san es młr el is dĞrrent markłban a zsebbrowning es młr pottyant is az egyik villanykĞrte a
csillłr kĞzepeb═l, hangos robbanłssal. Valosłgos ćveges═ hullott Istike nyakłba, ki ijedten
elugrott onnan.
Kutya teremtette! Fene egye a bolondjłt! Ez młr megis sok! Ilyen marhasłg! es meg
tĞbb eIIele hangzott a kandallo oldalłrol nevetessel vegyest. Uzdy azonban csak gşnyosan ka-
cagott vissza es mint aki jol vegezte dolgłt, hanyatt d═lt ismet a karosszekben. A szemeben
most valoban słtłni ĞrĞm Ienylett.
Eppen a lĞves perceben jĞtt be Abonyi Tihamer es Kadacsay Gazsi. Tihamer kisse vissza-
h═kĞlt a durranłsra, de aztłn Iejcsovłlva beljebb jĞtt. Hivatłsłnak komolysłga a płrbajse-
ged legyen mindig higgadt es el═kel═! minden izgalmat tłvol tartott t═le. Złrkozott arccal
nezett kĞrćl es megpillantva Abłdyt a kĞnyvtłrasztalnłl, meggondolt leptekkel jĞtt Ieleje es
minden sietseg nelkćl. Csak mikor lećlt melleje, akkor mondott annyit:
Veszedelmes ember, kerlek alłssan, ez az Uzdy Pali! Igazłn, kerlek alłssan, hogy egy
klubban l═dĞzzenek, kerlek...! es kivette a zsebkend═jet es megtĞrĞlte a homlokłt.
Ez a szokłsa neki, mindig pisztoly van nłla. De hłt kit▌n═n l═ az a bolond! nevetett
Gazsi błro, aki vele jĞtt es most melleje tłmaszkodott.
A kĞnyvtłr tşlso vegen megjelent Bogłcsy es kiszol−totta Pityut. Abonyi IĞlłllt, szertartł-
sosan kĞszĞnt Ielejćk, aztłn Abłdyhoz Iordulva rłtert a dolgukra.
A becsćlet- es Iegyverb−rosłg hatłrozatłt kĞzĞlte vele. Ennek dĞntese kĞlcsĞnĞs sertest łl-
lap−t meg es Iegyverkeppen kardot, teljes bandłzzsal es harckeptelensegig. Erre, kerlek alłs-
san, ma delutłn młr kes═ van, azert holnap reggel 8 orłban egyeztćnk meg. V−vtłl valaha,
kerlek? Ha tren−rozni akarnłl, en sz−vesen elk−serlek, es most meg csak negyed Ğt, hłt csinłl-
hatnłnk egy asszot a v−vomesternel.
Negyed Ğt?
Błlint IĞlłllt. FĞlnezett a Ialiorłra. Tenyleg meg csak annyi.
Nem. Nagyon kĞszĞnĞm. Inkłbb elmegyek setłlni.
Talłn veled jĞjjek? kerdezte a jo Tihamer.
El═bb hazamegyek... az anyłmhoz, nem, kĞszĞnĞm, ne k−serj!
Abonyi kĞnnyeden meghajolt es melegen megszor−totta Błlint kezet.
O, ertem, o, nagyon ertem! O, egeszen ertem!
Azt hitte, hogy Błlint bşcsşzkodni akar. Nem tevedett. Błlint valoban valami bşcsşIelet
akart. De nem az anyjłtol. O, nem! Egeszen młs irłnyt vett, mikor kiert a kapun. A I═ter Iele
ment gyorsan.
Abban a percben, mikor Tihamer kimondta, hogy ma delutłn młr nem płrbajozhatnak,
szikra gyorsasłggal villant łt rajta az a terv: elmegy Adrienne-hez! A Ierje itt van, az anyosa
Merłnban, ha most rĞgtĞn odamegy, majdnem bizonyos, hogy egyedćl talłlja es otthon. Hi-
szen betegsege csak sz−nlelt err═l meg volt gy═z═dve , annłl inkłbb valosz−n▌, hogy otthon
maradt. Sz−nlelesnel mindenki egy kicsit tşlozni szokott. Err═l a buta płrbajćgyr═l is bizonyo-
san tud, hiszen az egesz vłrosban beszelik. Hłt ez jo alkalom. Kit▌n═ alkalom. Megiscsak
aggodik erte! Keglevich groI halłlłt, melyet minden lap meg−rt reszletesen, bizonyłra olvasta.
Ez meg sĞtetebb hłtteret ad az egesz dolognak. Romantikus hłtteret. Ez jo. Ezt ki kell hasz-
nłlni! Szerencsem van ezzel a płrbajommal! gondolta es magłban nevetett jo−z▌n.
A I═teren egy berkocsihoz lepett.
Az Uzdy-villłba gyorsan, a Monostori şton! parancsolt a konIliskocsisra es bećlt.
A vadłszember izgalma Iogta el a kocsiban. A haditervet igaz−totta Ğssze. Płrbajrol persze
egy szot sem, csak egeszen tłvoli celzłst, megis Ielre nem erthet═t. Es oda kell jutni, hogy błr
egyszer megcsokolhassa. Az els═ csokig eljutni az mindig a legnehezebb. A tĞbbi młr sokkal
kĞnnyebb! O, sokkal! Erre nagyon jo az a Ienyeget═ veszely, a halłl łrnyekłban nem tagad-
hat meg egyetlen csokot! Ilyen sz−vtelen nem lehet! Es ha młr csokolodztak egyszer, akkor
młr meg van tĞrve a jeg, akkor tĞbbet-tĞbbet lehet k−vłnni, mind tĞbbet es tĞbbet es akkor...
akkor nemsokłra mindent megad neki! VegigĞmlĞtt rajta valami reszeg−t═ ĞrĞm, de gyorsan
elhessegetett magłtol minden elkepzelest, melynek leghalvłnyabb erintese młr megdobban-
totta a sz−vet, mert jozan akart maradni, celtudatos es szłm−to. A kocsi megłllt, kiIizette, el-
kćldte.
A I═epćlet csukott ablaktłblłi jeleztek, hogy ott nem lakik most senki. A hoba tapodott
nyomdokot kĞvette, megkerćlte a villłt, az oszlopos gangban meglłtta a szobalłnyt.
Itthon van Adrienne groIne? kerdezte t═le.
Itthon, kerem, de nem Iogad. Meg nincs egeszen jol Ielelte az.
Błlint kivett a tłrcłjłbol egy nevjegyet. Nehłny szot −rt rł. Csak ennyit:
,Lehet, hogy holnap reggel hosszabb id═re elutazom. Kerem, Iogadjon!"
Ezt adta łt Jolłnnak.
Megis vigye be, kerem, ezt a nevjegyet. En itt megvłrom a vłlaszt.
A komorna elt▌nt a hłzban. ┼ kćnn maradt. Eltelt nehłny perc. ˆrĞkkevalosłgnak tet-
szett. Pedig csak nehłny perc es a lełny beh−vta. Azt mondotta:
Tessek!
Vegigmentek az ćveges Iolyoson es megny−lt egy ajto el═tte. Belepett.
Az Adrienne szalonjłban volt. Nyolcszor het meteres tłgas szoba, melybe jobb Iel═l hł-
rom ablakny−lłson a teli szćrkćlet vilłg−tott be. Feher Ialak, honnan egy-egy csalłdi kep ne-
zett le semmitmondo mosollyal. Merev, kes═ empire bştorzat, amilyen annyi van Erdelyben.
Szokatlan csak egy, az az oriłsi kandallo, mely a szemben lev═ Ialba van melyesztve, a torka
legalłbb egy Ğlnyi a durvłn Iaragott k═pillerei kĞzĞtt. Ez meg az egykori konyhłbol maradt
itt, mikor meg nyłrson sćtĞttek benne akłr egy egesz borjşt. Az egyik oszlopłn meg most is
lłtszik a nyłrs nyoma, ahol Iorgłsłban kiette a meszkĞvet.
Az egesz szoba kćlĞnben teljesen banłlis. Csupłn a kandallo el═tt a IĞldĞn volt valami,
ami vłratlan: sok nagy, kĞver płrnłk Ietrengtek ott kćlĞnbĞz═ sz−n▌ vĞrĞs selymekb═l. Alat-
tuk Iinom Ieher csergepokroc bolyhosodott. Az egyik płrna melyen kettenyomva, lłtszott,
hogy meg az iment beletłmaszkodott valaki, błr Adrienne nem onnan, de ama kenyelmetlen
kanaperol kelt IĞl, mely a bal sarokban łllott.
Hosszan kilepve jĞtt elebe. Mind a ket kezet nyşjtotta Błlint Iele. A szemeben ĞrĞm, tłn
valami bocsłnatkeresIele is.
A IerIi kezet csokolt kisse szertartłsosan, azutłn visszamentek egyćtt ahhoz a sarokbeli
garnitşrłhoz, az asszony visszaćlt el═bbi helyere, Błlint pedig szemkĞzt.
ˆrćlĞk, hogy eljĞtt mondotta Adrienne, kisse elmosolyodott es hozzłtette: majdnem
remeltem, hogy eljĞn.
Akartam lłtni meg egyszer, miel═tt... miel═tt esetleg elutaznłm. Magammal vinni a ke-
pet, az emleket. ˙travalonak. Olyan kevesen vannak, akik az embernek błrmit is jelentenek...
Es bizonyos lenni, hogy van valaki, aki olykor talłn, nagyon ritkłn, de megis gondol nehanap
az emberre.
Nagyon komoly hangon beszelt. Kisse elegikus hangon es egeszen nyugodtan. Es −gy be-
szelt tovłbb, gyakran ismetelgetve, amit młr mondott, mert valoban elIogodott volt. Ez młr
nem sz−nleles volt, nem ćgyes sz−neszkedes. Igy jelentkeztek a szavak nagyon melyr═l tĞrve
el═, alakulva Ğssze kisse lemondo, kisse bşcsşzo mondatokkł. Kepzeleteben annyira el═ve
lett az elvłlłsnak a lehet═sege, hogy egeszen betĞltĞtte ez az erzes es semmi sem maradt
abbol a vadłszo jokedvb═l, mellyel ide indult. Mind halkabb lett a szava.
Ezert gondoltam, hłtha itthon talłlom. Hłtha egyedćl. Es hogy megmondjam, meg-
mondjam meg egyszer, egeszen nyugodtan, minden lłz nelkćl: megmondjam, hogy megtudja,
hogy tudja kes═bb is, hogy en mennyire... mennyire szeretem... Mert amit młr mondtam, az
igazłn igaz. Es gondoltam: most, most inkłbb elhiszi, ha most mondom, es hogy megIogjam a
kezet, ezt a hajlekony kezet, o, nem er═szakkal, hanem csak nagyon, nagyon alłzatosan...
Az Adrienne keze nem łllt ellent semmit, s═t ajłndekkeppen csşszott młr hozzł, mikor
utłnanyşlt. Lassan simogatta, hosszasan, anelkćl, hogy młshova nezne, mint egyenesen az
asszony arcłba. Es tovłbb zsolozsmłztak a szavai...
Mindjobban sĞtetedett, młr csak azokban a słrga onixszemekben tćndĞklĞtt a Ieny, mint-
ha belćlr═l vilłg−tanłnak. Valahonnan k−vćlr═l harangszo csendćlt meg talłn. Talłn csak Bł-
lint erezte −gy. Igy erezte, mikor Adrienne kisse el═rehajolt es az ajkai kimondtłk:
En is szeretem magłt...
KĞszĞnĞm! suttogta Błlint. KĞszĞnĞm.
Sokł egymłs szemebe neztek es nem beszeltek. Egeszen elmerćltek ebben. Az arcuk mind
kĞzelebb jutott egymłshoz. Abłdy is majdnem Ğnk−vćletben volt. Nem is emlekezett arra a
gonosz haditervre, melyet ide indulva eszelt ki, arra, hogy ravaszul rł kell venni az els═
csokra, az els═ Ğlelesre a płrbaja c−men. Mindez elt▌nt az Ğntudatłbol, csak az erzes, nagyon
mely, vłgyakozo, majdnem halłlvłro erzes tĞltĞtte be egeszen. Es nem a n═vadłsz szolalt
meg benne, hanem az ĞrĞk termeszet lappango akarata, mikor hosszş hallgatłs utłn sşgva ki-
mondotta:
Egy, egyetlenegy csokot adjon, miel═tt elmegyek.
Adrienne nezese kisse megrebbent rĞvid pillanatig; hozzłemelve az łllłt megis odanyşj-
totta az ajkait. Błlint megcsokolta. Megcsokolta hosszan az Ğsszezłrt szłjat, kĞnnyen łtĞlelve
es magłval vonva a n═ derekłt, IĞlłllt vele lassan, hogy jobban magłhoz szor−thassa. Az
asszony azonban, mikor kiegyenesedtek, gyengen eltolta magłtol.
Menjen el, kerem csak ez a płr szo hallatszott. Menjen el, kerem!
Nemłn haladtak az ajtoig. A kezćk ĞsszeIonva, akłrha testverek volnłnak.
Mikor Błlint kezcsokhoz lehajolt, Adrienne szak−totta meg a hallgatłst:
Ha... ha... holnap nem utazna el, hogyan tudom meg?
Akkor eljĞvĞk şjra ugyanebben az orłban vłlaszolta Błlint, mert ebben a percben a
vadłszo h−m şjra IĞlebredt benne, mely miota belepett, elt▌nt volna; de most! most şjra IĞltł-
madt es az beszelt celzatos es hod−to akarattal.
*
Az estet Błlint az anyjłval tĞltĞtte. Probłlta mulattatni, treIłkkal megkacagtatni. Vala-
hogy nemigen sikerćlt. Nem volt Iormłban: szorakozott volt. Nem a młsnapi płrbaja miatt,
ez csak akkor jutott eszebe şjra, mikor nyugovora terve rendelkezett, hogy nagyon korłn kĞlt-
sek, de mindig a mai delutłn jłrt az eszeben, az az ora, melyet Adrienne-nel tĞltĞtt, annak is a
legvege, az Addy hangja, ahogy mondta: En is szeretem magłt es azutłn, ahogy szemt═l
szemben ćltek hosszan, szotlanul es vegćl az a csok, az az egyetlen, az a kislłnyos, tapaszta-
latlan csok!
Mert az nagyon meglep═. Ez a jokedv▌en kacer asszony, kit ott lłtott akkoriban a jegen az
egyik IerIi karjłbol a młsikeba repćlni es kit megIigyelt most a hşshagyokeddi błlon a vacso-
ra alatt, miel═tt ═k ketten egyedćl maradtak, mikent bolond−totta Alvinczyt es azt a Pityut, az-
zal a k−vłnatos szłjłval, villogo Iogakkal, ez az asszony, kir═l, mikor szerdłn nem jĞtt el es ═t
cserbenhagyta, ═ azt kepzelte, hogy szłm−toan ugratja ═t is, hogy tudoan tapasztalt es ravasz,
ez az asszony, ki harmadIel eve Ierjnel van, ez −gy csokol Ğsszeszor−tott ajkakkal! Eppen csak
rełnyomta az ═ szłjłra a szłjłt, mint egy pecsetnyomot gondolta , hłt ez vłratlan, ez nincs
rendben!
Most is lłtta maga el═tt, ahogy lassan Ieleje hajlik behunyt szemmel, mintha valamit ten-
ne, ami roppant kellemetlen, valamit, ami neki łldozat, amit azonban megtesz, mert jo akar
lenni es mivel młr bevallotta, hogy szeret, hłt meg nem tagadhatja. Vagy csupłn azert sike-
rćlt ilyen ćgyetlenćl ez a csok, mert egymłssal szemben a merev ćleseikb═l hajolva Ğssze,
rosszul tudta magłhoz Ğlelni? De hiszen IĞlłllt vele es akkor is csak vekonyra złrt ajkakkal
maradt Adrienne, s═t kĞnyĞrg═ mozdulattal eltolta. Tłn akkor kellett volna kemenyebben
megIogni es er═szakkal szejjeltolni az ajkait? Nem, ezt nem tudta volna tenni! Valahogy nem
lehetett, valahogy nem talłlt a sajłt erzeseihez sem. Ez −gy volt szep, ez −gy volt gyĞnyĞr▌.
Lehet: ostobasłg, hogy ═ ilyen kamaszos błtortalansłggal viselkedett, de hłt nem... nem tu-
dott młs lenni, nem is jutott eszebe młs lenni.
Egesz este csak ez jłrt Ğsszevissza az eszeben. Ilyen gondolatok kĞzt hłnyodva Iekćdt le.
Mikor az łlom lassankent er═t vett rajta, hanyatlo Ğntudatłban kitĞrl═dtek a ravaszkodłsok, a
celtudatossłgok, nem maradt vegćl csak valami boldog erzes es nemi csodłlkozłs, mintha
szerelemismer═ asszony helyett serdćl═ lełnykłval talłlkozott volna...
IX.
Korłn kelt. MegIćrdĞtt. Borotvłlkozłs utłn meg a tćkre el═tt maradt ćlve.
Kardpłrbaj, arra keszćl most. Vajon meg Iogjłk-e vłgni? Vajon hol? Talłn itt a homlo-
kłn? Az meg nem baj. Az meg jol is łllhat. Vagy az arcłt, az orrłt? O, az utłlatos vol-
na! Visszaemlekezett egy studensre, akit Berlinben lłtott; annak egy hşskolbłsz kĞtĞtte
Ğssze a poIacsontjłt az orra szłrnyłval. FĞrtelem volt lłtni! Kar- vagy mellvłgłs? Az mind-
egy lenne, vegre is azt bevarrjłk, de a kezen? Nem, azt młr nem szeretne! Kłr volna. Rł-
nezett a jobb kezere. Igen, kłr volna, egeszen elcsşI−tanł, ha valami Iorradłs Ğsszekuszłlnł a
b═rt, elrontanł az erezet kekl═ vonalait. Igen, ez bosszanto volna.
Ilyen gondolatok kĞzĞtt ĞltĞzĞtt es młr regen elkeszćlt es megreggelizett, mikor Abonyi
Tihamer Iekete szalonkabłtban es Ienyes kĞcsĞgkalappal eljĞtt erte. Odalenn Gazsi błro csat-
lakozott hozzłjuk. Bećltek a złrt Iiłkerbe es kihajtottak a Tornav−vodłba, ahhoz a hosszş ba-
rakkszer▌ epćlethez, ahol płrbajozni szokłs Kolozsvłrt.
Egy kis rosszul I▌tĞtt ĞltĞz═be vezettek Abłdyt. Itt vłrta a v−vomester es az egyik orvos.
Miutłn derekig levetkezett, a doktor b═seges vattłval, azutłn gez es erre Iekete selyemmel
kĞrćlbonyłlta a hasłt, a csukloit, a ket honaljłt es a nyakłt egeszen łllig. Mikor ezzel elke-
szćltek, beleptek mindnyłjan a jeghideg v−voterembe. A tşlso vegen megny−lt az ajto, melyen
a Kendy segedei jĞttek be, Bogłcsy is Ieszćl═ IerencjozseIben, ═ is cilinderrel. Wickwitz a pa-
rłdes atillłjłt ĞltĞtte magłra. Maguk kĞzĞtt vezettek Pityut, kit Błlint els═ pillanatban meg
sem ismert, annyira vłratlan lłtvłny volt −gy, ezzel a Ićlig kravłtlival, Iekete haskĞt═vel a
csupasz testen.
A Ielek megłlltak. Nekik egyel═re semmi dolguk. A segedek, miutłn ćnnepelyesen kĞ-
szĞntĞttek egymłst, sorsot hşztak, eldĞntend═, melyik płr kard kerćl hasznłlatba els═ćl, mia-
latt a Ial menti padokon az orvosok szep rendben kiraktłk a sok m▌szert mintha csupa
k−nzoszerszłm lenne! , mindenIele ragyogo nikkelcs−ptet═k, I▌reszek, harapoIogok, Iura Ior-
młjş temerdek kesek, nagy patikaćvegeket is Iolyadekkal tĞltve es rengeteg polyłt es vattłt.
Mikor ezek jelentettek, hogy keszek, a Iegyverek dezinIiciłlłsa kĞvetkezett. Karbollal łztat-
tłk ═ket, melynek illemhelyre emlekeztet═ szaga szejjelterjedt a hideg leveg═ben. Mikor
mindez megtĞrtent, Bogłcsy łtvette a vezet═ seged szerepet. Vett egy v−vokardot. Dobogo
leptekkel megkereste a terem pontos kĞzepet es magłhoz intette a płrbajozokat. Imperłtori
mozdulattal helyet jelĞlt nekik. Aztłn elkezdett beszelni:
Mindenekel═tt tĞrvenyszer▌ kĞtelessegem szerint Ielszol−tom a Ieleket, hogy bekćljenek
ki.
Egyik Iel sem vłlaszolt, hiszen mindeniknek megmondtłk młr el═bb, hogy erre egyłltalłn
nem szabad Ielelni. Bogłcsy płr młsodpercet vłrt, aztłn şjrakezdte:
Młsodszor is IĞlszol−tom a Ieleket: bekćljenek ki!
Milyen butasłg ez mondotta magłban Błlint , idehoznak ilyen nevetsegesen lecsupa-
sz−tva, idełll−tanak egy szłl karddal a kezemben es akkor ezt a mokłt jłtsszłk el. Es ha azt
mondanłm most: igenis, en kibekćlĞk, hłt akkor diszkvaliIikłlnłnak!
Mindket płrbajozo didergett a hidegt═l, de Bogłcsy şjbol elkezdte:
Harmadszor is IĞlszol−tom a Ieleket...
Mert neki elve volt, hogy ═ hłromszor kerdez, talłn alaposabbnak tartotta −gy, vagy hogy
tovłbb elvezze płrbajsegedi mivoltłt.
Persze, most sem Ielelt senki. Biztos, hogy nłthłt Iogok kapni, ha meg sokł kell itt łll-
nom! gondolta Błlint es kezdte erezni, hogy valami prćszkĞlesre csavarja az orrłt.
Miutłn eleget tettem tĞrveny szabta kĞtelessegemnek es komoly Ielszol−tłsom dacłra a
Ielek nem hajlandok kibekćlni... most Bogłcsy meg jobban kiegyenesedett, el═retolta oriłsi
kandşrbajuszłt es harsłnyan vezenyelt:
Uraim! En garde! es egy pillanat mşlva: Rajta!
Negy talp dobbant, ket penge Ğsszecsapva csĞrrent. Błlint csak azt erezte, hogy a kardja
lecsapva, mintha valami gumilabdłrol szĞkkenne vissza. Hogy ═t is erte vłgłs, azt nem is vet-
te eszre.
‡llj! kiłltott młris Bogłcsy. ‡llj! kiłltott Tihamer is, ki, hogy ne maradjon el az
═rnagy mĞgĞtt, ═ is v−vokardot markolt es a płrbajozok młsik oldalłn łllott volt. Ezek meg-
łlltak abban a helyben. Az orvosok vattacsomokkal siettek mindenikhez. Pityunak a vłllłt,
Błlintnak a kĞnyĞkhajlłsłt tamponoztłk kit▌n═ buzgosłggal, błr a vłgłsok alig a b═rt szeltek
łt, mert lendćlet kĞzben a kardok ĞsszećtkĞztek es −gy nem volt erejćk. Alig-alig serkedt egy-
ket csĞpp ver a ,Iolytonossłgi hiłnybol".
Harckeptelenseg? kerdezte szigorşan Bogłcsy.
Abszolşte! FĞltetlenćl! vłlaszolt egyszerre a ket orvos, azutłn IĞlvłltva jelentettek:
Vłgłs az ćt═erhez kĞzel...
A legIontosabb emel═izom... ... elverzest okozhat...
... merevgĞrcsĞt es hirtelen benulłst...
... tehłt minden heves mozdulat...
... minden kar mozgłs...
... vegzetes lehet...
... biztosan vegzetes!...
A nyugalmazott ═rnagy Ğsszecsapta bokłit.
Igy hłt megłllap−tom a mindketoldali harckeptelenseget most szalutłlt a kardjłval.
Uraim, a becsćletnek eleg van teve!
MikĞzben az orvos jokora angoltapaszt ragasztott Błlint alkarjłnak a tetejere, Tihamer
sşgva kerdezte:
Akarsz-e kibekćlni, kerlek-łssan?
Hłt hogyne! Ielelt jokedv▌en Abłdy. Szervusz, Pityu! es mikor kezet Iogtak, hoz-
złtette:
Hiszen azt sem tudom igazłban, hogy miert verekedtćnk egymłssal!
Ezt nem kellett volna mondani. A segedek sert═dĞtt poIłt vłgtak es tettek magukat, mint-
ha nem hallanłk, hiszen ez az ═ egesz Iontos m▌kĞdesćknek a leszolłsłt jelenti, amiert most
nekik kellene igazłban elegtetelt kerni. Egyedćl Gazsi błro Iordult hamar el, mert nem tudta a
kacagłsłt titkolni. Megis keresztćl-kasul mindenki Ğsszeparolłzott es miutłn a płrbajozok
IelĞltĞztek, egyćtt megindultak be a vłrosba.
Menjćnk be valahovł egy kis t−zoraira! javasolta Bogłcsy, ki az ═ I═segedi szerepet
szerette olyan hosszşra nyşjtani, amennyire csak lehetett. Błlintnak ez nem volt −nyere, sem-
mi kedve Wickwitzcel, ,ezzel a piszok emberrel" tovłbb maradni, mint ameddig eppen mu-
szłj. Megis nem mondhatott ellent, −gy hłt egyik I═teri kłvehłz Iele vettek az ştjokat. Miel═tt
azonban odaertek, Egon błro elvłlt t═lćk: Bocsłssanak meg nekem az urak (,die Herren"
−gy mondtłk ezt katonłeknłl) , de nekem Iontos dolgom van. Szalutłlt es minden magya-
rłzatot kerćlend═, gyorsan visszaIordult.
Vissza, mert ştkĞzben haladt el mellette Miloth Zoltłnka, aki megerintette a karjłt. Judith
kisĞccset Wickwitz młr hetek ota kemćl hasznłlta. Egy-egy pakli cigaretta jłrt a szolgłla-
tłert.
Ezert az łrert Zoltłnka bemondta, hovł mennek a n═verei, merre setłlnak, hol Iognak va-
csorłzni aznap, mit terveznek holnapra. Nagyon jol szolgłlt es nagyon nagy kedvvel is, nem-
csak a tilos cigaretta miatt, hanem mert bćszkeve tette, hogy ═neki resze van a ,nagyok" dol-
głban es nagyon błmulta is az atletatermet▌ katonatisztet.
Mikorra a tłrsasłg lećlt a młrvłnyasztal melle, sĞrt, virslit, meleg płstetomokat rendelve,
Wickwitz młr messze jłrt a kis gimnazistłval.
`
A Milothek hłza a belvłrosban egyike azoknak a regi hłzaknak, amelyek hosszş, keskeny
telken epćlve ket utcłba, a homlokzat az Unio utcłra, a hłtso kijłrłsa az Ovłr egyik sz▌k si-
kłtorłba ny−lik. Itt a neptelen kis utcłban IĞl s alł jłrkłlva vłrt Wickwitz, am−g Zoltłn besur-
rant a hłtulso kapun, megtapasztalando, vajon alkalmas-e a perc arra, hogy lłthatatlanul IĞl-
vezethesse a barłtjłt az ═ diłkszobłjłba. Jol megy, haladunk! Judith h−vat. H−vat titokban.
Ez jo! Ez nagyon jo ismetelte magłban Wickwitz, mert ═ csak egyszer▌ t═mondatokban
gondolkozott, mivel a szokincse eleg Iogyatekos. Semmit sem volt izgatott. Miert is lenne?
Azt mondta a Iiş, hogy vłrjon. Hłt vłrt. Katonłeknłl sokszor kell vłrni. Hozzł volt ehhez
szokva. Id═kĞzben −gy le s IĞl jłrkłlt lassan, mikor az egyik tşloldali hłzbol kijĞtt szatyor-
ral a karjłn egy kis pesztra, megcsodłlta az eległns tisztet es eltipegett el═tte. Wickwitz utł-
naIordult. A lełnyka ketszer visszapillantott, meg miel═tt a saroknłl elt▌nt. Csinos kislłny!
gondolta Egon es megnezte a hłzszłmot, melyb═l kijĞtt az a kis szolgłlo.
Zoltłnka megjelent a kapuban es izgatottan integetett neki, mire aztłn sietve bementek a
hłtso bejłraton, ott gyorsan ahhoz a szolgłlati lepcs═hĞz meredek es rossz szagş lepcs═ ,
mely minden ilyen kolozsvłri hłznłl a Iels═ gang legvegere vezet IĞl. A Iiş elĞl szĞkdĞsĞtt
hłrom-hłrom Iokot, a tiszt mĞgĞtte. OdaIĞnn Zoltłnka megłllt, kĞrćlkemlelt es aztłn besur-
rantak gyorsan a tanuloszobłba. Megint egyedćl maradt Egon, mikĞzben a diłk elsietett a
Iolyoson. Megint vłrt. Azzal tĞltĞtte az idejet, hogy pormentes helyet talłljon a sapkłjłnak.
El═bb az łgyra tette. Majd ismet elvette onnan hłtha az łgyra szćksegćk lesz? , az ember
nem tudhatja! Igy hłt rłakasztotta a mosdoasztal sarkłra.
Leptek, kĞnny▌, kĞnny▌ leptek. Az ajto ny−lt. Judith el═tte łllott. Idegesen adott kezet.
Azert h−vattam, mert meg akartam mondani... megmondani, hogy engem elvisznek. El-
visznek Becsbe, talłn ma, talłn holnap este indulunk! Izgalmłban tłn nem b−rtłk a lłbai,
ezert hirtelen leomlott az egyik tonettszekre. A IerIi a młsik szekre ćlt az asztal szĞgletehez
es rełbłmult a lłnyra azokkal a błrsonyszemeivel.
Mert en megmondtam! Tegnap megmondtam. Megmondtam, hogy mi szeretjćk egy-
młst. Hogy megkerte a kezemet!
Wickwitz nemłn nemet intett, de most sem szolt semmit. Judith Iolytatta:
De igen! Maga csak nobilitłsbol nem akar, o, en tudom! De en akarom, en szeretem, ne-
kem minden młs mindegy, es en meg akarom menteni, meg Iogom menteni!
A IerIi hatalmas keze az ĞsszeIaricskłlt asztalon megragadta a n═et. Melegen szor−totta
meg. Ez hłlłt akar jelenteni es biztatłst. Az erintest═l a lełny arca elvesztette azt az elszłnt
kemenyseget, mely mintha k═ve szor−tanł a vonłsait, megenyhćlt a kiIejezese es pillłi kĞze
kĞnnyek tolodtak.
O, borzaszto volt! A papa persze kiabłlt, de az mindegy, hanem az anyłm o, ez rette-
netes! olyanokat mondott es... es... Arra gondolt vissza, hogy az anyja, akłrha meg gyermek
volna, meg poIon is ćtĞtte azzal a kĞver kis kezevel, de ezt szegyellte elmondani, ezert csak
ismetelte: O, az rettenetes, rettenetes volt, szĞrny▌ es rettenetes! de en nem engedtem, en
kitartottam, akłrhogy is błnnak velem, en kitartok! Ezt akartam magłnak mondani! es a
jobb kezet rełhelyezte a IerIiere, mely młr a młsik kezet beIĞdte, mintha mind a kett═vel Io-
gadalmat tenne, es hosszan nezett reł.
Wickwitz Egon erezte, hogy most młr neki is mondani kene valamit. Nem talłlt egyebet,
mint azt:
Milyen jo, milyen jo maga, Judith! es mivel şgy velte, hogy ez megis tłn keves, hłt IĞ-
lłllt, magłhoz emelte a lłnyt es szłjon csokolta. Ez a legegyszer▌bb! gondolta magłban.
Mikor elbocsłtotta a n═t, az halkan, de nagyon hatłrozottan tovłbb beszelt:
En a magłe akarok lenni, a magłe vagyok. En nem błnom, ha vłrnunk is kell, am−g
nagykorş leszek az meg ket esztend═ , de en kitartok, ha maga is kitart. Es mintha meg-
erezne valamit abbol, amit a IerIi most gondolt, tovłbb kerdezett: Ha addig vłr rełm, ha ad-
dig tudna vłrni... a miatt a... a dolog miatt?
Az els═ kerdesnel valoban Wickwitz agyłban ez cikłzott vegig: Az ĞrdĞg tud vłrni!
mert hłt mi lesz azokkal a vłltokkal, mi lesz, ha ez kitudodik. Akkor nagy baj lesz! Az a ket
szo: ,inIam kassiert!", lłngbet▌kkel −rodott a kepzeletebe. ˙gy erezte azonban, hogy nem vł-
laszolhat nemmel, nem mondhatja: nem vłrok, nem szak−thatja el ezt a jol kĞtĞtt Ionalat.
Ezert kisse bizonytalanul błr, megis megnyugtatoan Ielelte:
Vłrni Iogok, ameddig tudok. Ha pedig nem, ha kisćlne, hłt... hłt, akkor is csak... legIel-
jebb Schluss! ezt en młr mondtam. De ameddig lehet... o, hogyne! Treu bis in den Tod! es
halkan elnevette magłt.
Ez a nemet mondat szerencses mondat volt! A lełny Ğsszerłzkodott es gĞrcsĞsen kapasz-
kodott a karjłba.
Nem! Nem! kiłltott IĞl. Csak ezt nem, csak ezt ne mondja! De hłt mennyi, mennyi
id═nk van? Mennyi ideig tudja magłt tartani? Hiszen lehetetlen most azonnal! De ha id═m
van... akkor... akkor valahogy megis keresztćlviszem... akłrhogy is, akłrhogy!...
Ket honap, hłrom. Addig talłn probłlok valamit... Addig tudom hşzni, ha akkorra
visszaerkeznenek, es ha akkor...
Minthogy nem talłlta meg a helyes kiIejezest (mit kene mondani: ,Felesegem leszel?"
vagy: ,az enyem leszel?" vagy mit? mert azt młr megse mondhatja: akkor majd Iizetni Iog a
lełny Iam−liłja!), hłt şjra megĞlelte a lełnyt es şjra megcsokolta, mikĞzben eszebe jutott,
hogy a Dinora vłltoit prolongłlni lehet, ha a kamatot megIizeti.
Nem hiszem, hogy negy hetnel tovłbb maradnłnk Becsben. Talłn hat hetig, tĞbbet ali-
gha. Es most hozzłsimult Judith es kĞnyĞrgĞtt a hangja: Ugye, addig... addig nyugodt le-
hetek?
Igerem! Ielelt IerIiasan Wickwitz.
KĞszĞnĞm. KĞszĞnĞm. O, be jo! be jo! Es −rjon, en is −rni Iogok, hova −rhatok?
Ide a szłllodłba, ha el is mennek, utłnam kćldetem. Hanem hol Iognak lakni Becsben?
Miel═tt azonban Judith vłlaszolhatott volna, Zoltłnka bedugta a Iejet az ajton:
Judith, Margit hozzłm kiłltott, hogy nłlam vagy-e. Mama keres teged. Hamar menj
vissza!
Gyors Ğlelkezes, mely alatt idehallatszott a Margit hangja a gang tşlso veger═l: Igen,
mama, hogyne, młr szoltam, mindjłrt jĞn! bizonyłra beIele jelentette ezt a bels═ lepcs═hł-
zon łtmenve, mert a hang elhalkult a mondat utolso szavai kĞzĞtt.
Judith repesve siklott vegig a Iolyoson vissza. Kisvłrtatva Zoltłnka besurrant:
Most! Most! Gyorsan sşgta Wickwitznek, ki honaljra kapott karddal lesietett a szolgł-
lati lepcs═n es ki a hłtso lepcs═n.
Mikor a sikłtorba ert, kiegyenesedett; elbocsłtotta a kardjłt es nagy csĞrtetve lepkedett łt
az Ovłron. Egyik kirakat ćvegeben meglłtta magłt. Megłllt el═tte es a tćkrĞzeset nezve Ğner-
zettel sodorta meg a bajuszłt.
*
Błlint delIele jutott haza. Otthon azonnal anyjłnak egyik gazdasszonyłval talłlkozott a
IĞldszinti konyha el═tt. Ezşttal nem Baczone, hanem Tothyne kerćlt elebe, de hisz ez mind-
egy, annyira azonosak voltak minden tekintetben. Megmagyarłzta neki, hogy utolag se mon-
dassek semmi az ═ płrbajłrol, mert az Ğreg Abłdyne alighanem haragudnek azert, hogy el═ze-
tesen sem a Iia, sem a kĞrnyezete nem szolottak neki err═l.
Abbiza! Abbiza! mondotta Tothyne b═seges tokłi IĞlĞtt kerekre ny−lo szłjjal. Ments
Isten, hogy az łldott jo groIne megtudja! Meg is parancsoltuk a portłsnak, akłrki jĞnne hoz-
złnk, mondja meg neki, hogy szot se ejtsen a płrbaj dolgłrol odaIĞnn.
A Iiatalember most IĞlIele akart indulni, de Tothyne meg visszatartotta egy percig: Hłt
instłllom, nincsen megvłgva? Mi azt hallottuk, hogy a karjłt... hogy hosszş sebet kapott?...
Azt mondtłk, hogy t−z centimeter?
Semmiseg az egesz, lłtja? Hiszen meg IĞl sincs kĞtve Ielelt Błlint, rłmosolygott
Tothynera, meglobłlta a jobb karjłt es biccentve otthagyta az udvaron. Kisse bosszantotta,
hogy az egesz vłros tud err═l az ═ nevetseges płrbajłrol. Es ekkora dolgot tesznek! Nem is
erez młst, mint valami eg═ bizsergest a kĞnyĞken, mintha csalłn cs−pte volna meg ott. Err═l
beszelnek annyit! A lepcs═n IĞlmenve azonban eszebe jutott, hogy nem baj, ha ilyen tşlzott
h−rek jłrnak a sebesćleser═l, nem rossz, ha Adrienne −gy hallja meg, annłl tĞbbre ertekeli, ha
majd elmegy hozzł.
*
Gyalog ment ki delutłn a Monostori şti villłba.
Olvados, enyhe id═. Az Ğsszetaposott holepenyek kĞzćl apro csermelyek indultak, kacska-
ringoztak le a jłrda melletti sekely csatornłba. A hłzIedelekr═l mindenćtt csepeges. A leveg═
płrłs, csak alig-alig lłtszanak ide a Gyalui-havasok es valami tavaszillat van a legben, vala-
mi, ami az erjed═ mustnak a szagłra emlekeztet.
Jo volt jłrni, hosszan kilepni. Jo volt bizakodva menni a tavaszodłs −geretevel eltelve,
menni Adrienne-hez, aki ═t vłrja, vłrja aggodva es aki ha megĞrćl jĞttenek, akkor... akkor ta-
lłn tĞbbet enged... akkor tłn tĞbbet lehet elerni...
BeIordult a villa rłcsos kapujłn. A I═hłz sarkłnłl Uzdy Pali jĞtt szembe.
Ne, ne, hłt te vagy? szolt Uzdy az ═ csşIondłros nezesevel. En messzir═l azt hittem,
Kendy Pityu erkezik. Hłt hogy vagy? Hallom, te is kaptłl valami kicsi vłgłsocskłt?
O, semmiseg, semmi!
Na? ... es? es a Pityu, azt verbe kĞpćlted?
Aze sem tĞbb, azt hiszem, szora sem erdemes.
Uzdy megvet═en nevetett:
Ezek a kardpłrbajok! kćlĞnben egyłltalłn mindenIele płrbaj... Ha komolyan haragud-
na az ember, mindez gyerekseg csak. Es az a sok Iormalitłs! Mi az ertelme? Ha valakit meg
akarnek Ğlni, hłt szo nelkćl agyonl═nem; de ezek az osdi ceremoniłk!... bal kezevel meg-
hşzta hosszş, vekony bajuszłt es a jobbjłt a Błlint vłllłra tette: Menj csak be! A Ielesegem
otthon van; en a kaszinoba megyek. Ugye, megbocsłtod? itt egyet kacagott. Szervusz. Vi-
szontlłtłsra! es hosszş lłbaival młr ment is ki a kapu Iele hłtraszegett Iejjel es meggondolt
jłrłssal.
A bels═ Iolyoson Adrienne szobalłnya łllingłlt, nyilvłn Abłdyt vłrta. Amint meglłtta,
elebe jĞtt, łtvette a bundłt, kalapot, kalucsnit es bebocsłtotta a szalonajton. Az ajtony−lłsra
Adrienne Ieleje nezett. Most a lobogo kandallo el═tt ćlt az egyik płrnłn. Nyşlłnk Iels═teste
Iordult csak el es az arca. Nagy słrga szemei ĞrĞmmel neztek, az ajkai ćdvĞzlesre ny−ltak. Bł-
lint sietve lepett hozzł, gyorsan leterdelt a csergepokrocra es łtĞlelte az asszonyt. A szłjłt
kereste. Egyetlen pillanatig mintha a n═ ellentłllana, de młsikban młr Ieleje nyşjtotta az aj-
kait, most is şgy, mint tegnap, Ğsszezłrva szorosan.
A IerIi azonban, ott rajta a szłjłn, susogva parancsolta: Azt nem şgy kell. Engedjen!
es a szłjłval lassacskłn visszahajl−totta az asszony ajkait, m−g vegćl duzzadoan tapadtak az
Ğvehez. E percben şgy erezte magłt, mintha tanłr volna, aki oktatja a kezd═ nĞvendeket. De
hamarost elĞntĞtte a vłgy, eltĞrĞlt minden gondolkozłst, csak annak igezete szłguldott vegig
a veren. Sokł azonban nem tartott e csok, mert Adrienne eddig csukott szemei kisse kiny−ltak,
kĞnyĞrg═en neztek es az arca levłlt a IerIi arcłrol. Błlint vłllłba rejtette a Iejet es egy ideig
−gy maradt, m−g az a haja alatt a nyakłt csokolta tovłbb. Hanem ezt sem t▌rte sokł. Egeszen
halkan ismetelte: Nem, nem, nem kell, ezt nem, ne tegye! es hosszş karcsş kezet ved═n
betolta az iIjş szłja es a sajłt b═re kĞze. Meg rĞvid ideig −gy maradt, majd lassacskłn eltłvo-
lodott t═le. Akkor meg egyszer mondta: Nem, nem, azt ne tegye!
Błlint lećlt melleje egy młsik płrnłra; csak a kezet tartotta meg a ket tenyere kĞzĞtt. Las-
san tudott csak magłhoz terni, a homlokłn er═sen lćktetett az erveres es sokł tartott, m−g be-
szedre rendez═dtek a gondolatai. Nem is ═ kezdett hozzł, hanem Adrienne:
Mi tĞrtent? Hallom, megsebesćlt a karjłn. De hol, es miert nincs IelkĞtve?
O, semmi az egesz. Megvarrni sem kellett, csak leragasztottłk egy Ilastrommal.
Es hogy volt, mondja?! kerdezte az asszony, es arra a mozdulatra, mely ismet meg
akarta Ğlelni, Ielenken hşzodott kisse vissza. Błlint nem er═ltette, annyira ker═n neztek azok
a szemek. Valahogy azt erezte, hogy nem szabad er═ltetnie, nem szabad elrontania ezt a gyĞ-
nyĞr▌ varłzst, mely annyira b▌błjosłn sejt═, mintha ═k serdćl═k volnłnak, kik most ebben a
percben Iedezik IĞl a szerelem legels═ szavait. Es er═szakosan magłra parancsolt, hogy treIłs
es mulattato tudjon lenni, hogy −gy eloszlassa az aggodalmat az Adrienne lelkeb═l. Hamaro-
san valodi humorral beszelt a płrbajrol, melyet sok Iurcsa reszletekkel adott el═, elregelte
mindazt el═en, amit ott erzett, lłtott, le−rta a segedek Iontoskodo poIłit, az orvosokat,
v−vomestert, mindezt olyan jokedv▌en tşlozva es kisz−nezve, hogy Addy jo−z▌en kacagott,
pajtłskodo kedvvel.
Kezdett alkonyodni. A komorna bejĞtt, meggyşjtott egy asztali lłmpłt a tşlso sarokban es
behozta a tełt. A tłlcłt az asztalra akarta tenni, de Błlint keresere megis ott maradtak a płrnł-
kon a kandallo el═tt, melyben a most rełdobott şjabb hasłbok lobbot vetettek. A tłlca a sz═-
nyegen kĞzĞttćk. Ez mulatsłgos volt! Olyan, mintha majłlison volnłnk! nevetett Adrien-
ne es nagy buzgosłggal kenyereket vajazott, melyeket vidłman Ialtak, apro pogłcsłkat es
csĞrĞget.
Mintha minden szenvedely elt▌nt volna, mintha csupłn gyerekek volnłnak.
Adrienne valoban −gy is erezte es talłn Błlint is. Azonban az Ğntudata alatt a vadłszo IerIi
mindenre Iigyelt. Figyelte az alkalmat, mikor majd şjbol a karjaiba veheti a n═t, şjbol csokol-
hatja, şjbol tan−thatja tovłbb. Adrienne hosszş, b═ kĞntĞst viselt, selyem tea-gown-t, melynek
b═ ujjai olykor visszacsşsztak az alkarjłn, puha omlłsa pedig kĞrćlrajzolta a combjait. Be
szep volt −gy! Megint młsvalaki! Sokkal bens═segesebb, mint błrmikor, asszonyosabb is vala-
mivel, błr a kisse nyitott galler visszahajlłsłban megvillantak neha lełnyosan szikłr kulcs-
csontjai es a nyaka nem a meglett asszonye, hanem kisse sovłnyabb, ahogy az archaikus gĞ-
rĞg szobrokon. Mindezt Iigyelte, mindezt magłba itta, elraktłrozta az emlekeibe, mikĞzben
Iesztelenćl olvasmłnyokrol, politikai temłkrol beszelt es hallgatta Adrienne mindenkor annyi-
ra egyeni vłlaszait.
Młr egeszen sĞtet volt odakćnn. Szakadozottabb lett a tłrsalgłs. Błlintban most IĞlebredt
ismet a vłgy. Hogyan juthatna şjra oda, hogy csokolhasson? Młskent nem lehet, mint bşcsş-
złssal. Mikor odakćnn a toronyora hatot kondult, hłt IĞlterdelt.
Mennem kell, de ugye, holnap şjra eljĞhetek?
Hogyne, jĞjjĞn, en −gy delutłn ritkłn megyek el hazulrol...
Abłdy łtĞlelte a jobb karjłval. Az asszony most szel−den vedekezni probłlt. Ne, ne! ...
kerem, ne! mondotta es a hłta merevedve d═lt vissza.
Ez az en megvłgott karom sşgta egeszen kĞzelr═l Błlint es a n═ e zsarolłsra abba-
hagyta az ellenłllłst. A jo tan−tvłny engedelmessegevel nyşjtotta Ieleje visszahajlo ajkait, ta-
nulekony buzgosłggal, nemi megadłssal is. Tłn kellemesnek talłlta nem tĞbbnek , kelle-
mesnek es a IerIi karja kĞrćlĞtte, az is kellemes, meleg es biztato, olyan, mint mikor igen jo
tłncos viszi magłval. Kisse szed−t═ is, kisse szed−t═bb, mint a kering═, nem sokkal, valami-
vel... csak valamicskevel.
Nagyon hosszasan csokolt most Błlint, tudatosabban, kĞvetel═bben, de meg mindig
ovatosan is, nehogy megriassza. Es megint elIelejtett mindent a percnek łh−tata alatt. Az
asszony keze a vłllłn, nem tolta, de nem is vonta magłhoz a IerIit. Mid═n vegćl az elbocsł-
totta es bşcsşzoul ismetelte: Tehłt holnap, ugyanebben az orłban Adrienne megIogta a
karjłt:
De ne higgye... ne vłrjon tĞbbet, ne k−vłnjon tĞbbet t═lem sohasem!...
K−vłnni k−vłnok vłlaszolt halkan Błlint , hogyne, rettenetesen k−vłnok, młskent az
nem is lehetseges, de minden csak şgy lesz, csak annyi, amennyit akar, amennyit megad, −ge-
rem, semmi tĞbb! es melyen lehajolt es a selyemszoknyłn keresztćl vłratlanul rełcsokolt a
n═ terdere, olyan leheletkĞnnyen, akłrha valami szentkepet csokolna, es mikor IĞlemelkedett,
alłzatos hangon magyarłzta: −gy csokoljłk meg a błlvłny terdeit az antik templomokban.
Az ajtoban meg egyszer visszaIordult:
Igerem, mindig csak annyit... amennyit megenged... Es azt is vegtelenćl kĞszĞnĞm.
Olyan igazul mondta, olyan ═szinten erezte is ezt e percben, hogy Adrienne boldogan mo-
solygott Ieleje.
*
Młsnap ugyanazon orłban lepett be Adrienne-hez. Most is csokkal kezdtek. De Adrienne
gondtelt volt es mihelyt Błlint letelepedett melleje, rĞgtĞn kĞzĞlte vele a gondjłt.
Kepzelje, Judith Ierjhez akar menni, es kihez? Kepzelje csak, ahhoz a BikIichez. Hłt
nem bolondsłg, ilyen ═rćlt gondolat, ilyen erdektelen, łllatszer▌ emberhez. Es elmondta,
hogy tegnap nłla voltak a hşgai es hogy Judithtal majdnem Ğsszevesztek, mivel ═
megprobłlta lebeszelni err═l. Lehet, hogy ma delutłn is eljĞnnek, mert most eletemben ta-
lłn el═szĞr egy velemenyen vagyok az anyłmmal es ═ hozzłm kćldi. Hozzłm! Ez roppant
kellemetlen. Es engem okol, hogy az en rossz beIolyłsom, azt mondja, pedig igazłn... Es
hogy nem vigyłztam rł a błlokon! Hłt hogy vigyłzzon az ember? Annak a Wickwitznek
olyan poIłja van... es Judith nekem mit sem mondott, mit sem kerdezett t═lem... Borzasztoan
bosszant ez a dolog, es şgy sajnłlom szegeny Judithot. Mert ugye, ez megiscsak borzaszto vł-
lasztłs!...
Błlintban IĞltłmadt mindaz, amit Egon błro ćgyeir═l tudott, mindaz, amit Dinora elmon-
dott. Els═ indulata az lett volna, hogy IĞlhłborodottan IĞlkiłltson, de gyorsan leIekezte ma-
głt, hiszen tilos ebben a kis Dinorłt kompromittłlni nem, err═l egy szot se! , ezert csak za-
varosan vłlaszolt:
Igen, ez nagyon rossz vłlasztłs, nem melto, valahogy azt erzem... ez nem az az ember...
błr alig ismerem... de, de nem, ez nem az, akit k−vłnhatna... es... legalłbbis nagyon kĞnnyel-
m▌, azt tudom.
O, hisz ez nem volna baj! De hłt mindazok utłn, amire tan−tottam ═ket, hogy a hşgaim
is beleessenek ebbe... ebbe a dologba, ahogy... şgy mondta volna: ahogy en... ezt elhallgat-
va megis, annłl hevesebben Iolytatta: Lłtja, ez az, ami engem lłz−t!
Nagyon szerelmes bele? kerdezte Błlint.
Szerelmes! Szerelmes! Mit tud egy lełny arrol! MindenIelet kepzel! Elhisz akłrmit... Pe-
dig en megmondottam. Annyira intettem ═ket, nehogy ═k şgy menjenek Ierjhez... megint el-
maradt az: ahogy en! De az elkepzelest═l młr megborzongott Adrienne. Aztłn tłrgyilagosab-
ban kezdett beszelni. Valoban legokosabb, ha elmennek egy id═re. Ma ejjel Becsbe utaznak
mindnyłjan, csak az Ğcsem marad itt. Ez a legjobb. Ott sz−nhłzak, hangversenyek, mşzeu-
mok, elszorakozhatik, lłt egyebet, młs vilłgot, młs eletet es magłhoz terhet. Szegeny... Igen,
ez a legjobb! Ez lesz a legjobb! Błr en sajnłlom, hogy most elvesztem ═ket. En olyan egyedćl
vagyok.
Szegeny Addy! szolt Błlint, a kezet lassan megIogva, melybe belecsokolt rokonszen-
vez═ ajakkal. Majd megprobłlta magłhoz vonni, de Adrienne nemet intett, mert most tşl elen-
ken łllt el═tte sajłt hłzassłgłnak tragikuma, hogysem Ielejteni tudnł. Mindkett═jćkre rełne-
hezedett a Judith sorsłert valo aggodłs, łmbłr ennek młs Iorrłsa volt mindenikćknel es −gy
csak egy-egy szot vłltottak es jo csak az a bizalom volt, ami Ğsszekapcsolta ═ket.
Igy ćltek majdnem szotlan a płrnłkon, mid═n ny−lt az ajto es Judith, Margit az Ğreg Morin
kisasszonnyal vłratlanul betoppantak.
Błlint IĞlłllt, hogy ezeket kĞszĞntse, de azert is, hogy eltłvozzek. Miel═tt azonban bş-
csşzhatott, Judith szenvedelyesen kezdett beszelni:
Tudom, hogy ezt te I═zted ki a mamłval mondta ellensegesen Adrienne-nek , hogy
elvigyenek, hogy elszak−tsanak! De hłt most młr kijelentem: ez semmit sem er! Hogy tud-
jad: en szeretem es hozzł Iogok menni! ˆrĞkke megsem tarthatnak Becsben!
Mais ma chere enIant!... szĞrnyćlkĞdĞtt Mlle Morin Abłdyra mutatva, aki nem tudva,
mitev═ legyen, ott łllott a kĞzelćkben.
Ce m'est egal! Nem błnom, ha akłr mindenki megtudja. S═t! Annłl jobb! Akkor megis-
csak muszłj lesz. Akkor be Iogjłk lłtni!...
Adrienne IĞlugrott es łt akarta karolni:
Edes Judith, te nagyon igazsłgtalan vagy velem. En csak azt mondom...
Judith elhłr−totta.
O, tudom! Młr tegnap elmondtad vłgott a lełny Adrienne szavłba. De azutłn mamł-
val konspirłltatok ellenem, igenis, ellenem, ellenem!
De nezd, en csak ovni akarlak, en csak...
O, tudom! Elmagyarłztad! Nemcsak most, młr sokszor, hogy utłlatos, hogy undor−to...
O, tudom! De mit błnom, az nekem mindegy!... egeszen mindegy, mi tĞrtenik velem, a tes-
temmel!... en meg akarom menteni. Ez hivatłs! Igen, megmenteni! Ezt is t═led tanultam, hogy
csak ez van, csak ez!...
Błlint most er═szakosan lepett kĞzbe. Rendk−vćl megzavartłk a Judith szavai, şgy erezte,
mintha bekand−tana az Adrienne asszonyeletebe, olyanokat hallana itt, amik kes═bb Ieszelyez-
nek Addyt. Ezert Adrienne-hez hajolt, gyorsan kezet csokolt, a lełnyoknak kĞszĞnt, a ven
gubrłnak is es sietve tłvozott a szobłbol. Mikor młr kint volt, meg nehłny szot hallott:
Igazłn szemermetlen mondotta Adrienne haragos hangja , hogy −gy mersz Abłdy Bł-
lint el═tt beszelni rolam!...
Betette az ajtot es megłllt. Mi ez? Mit is mondott Judith? Roppant meglep═ volt! Mit is
mondott: ,Utłlatos es undor−to?" Mir═l volt szo? De hirtelen megtiltotta magłnak a tovłb-
bi kutatłst, megrłzta a Iejet es megindult gyalog hazaIele. A tilalom azonban nem hasznłlt. A
ki▌zĞtt szavak visszatertek. KĞrćlzsongtłk, kĞrćltłncoltłk. ,Undor−to es utłlatos!" ,Mindegy,
mi tĞrtenik a testemmel!" Hłt ezeket mondta Adrienne a hşgainak? Ezekkel akarta ═ket
ovni, az ═ erzesei ezek, az ═ tapasztalatai?! Igy lłtta ═ a szerelmet, ilyen elriaszto szĞrny▌seg-
nek? Hłt ez a magyarłzata annak a lełnyos kćls═nek, annak a meg-riadłsnak, mely csok kĞz-
ben a szemeiben IĞltłmadt neha. Ezert nem tudott eddig csokolni sem? Hłt ezert? Ezert?
Ilyen kerdesek gomolyogtak Abłdyban, mikĞzben visszasietett a belvłros Iele. Szegeny,
szegeny Addy! Milyen szerencsetlen lehet! Es ennel a gondolatnłl hirtelen borzaszto gy▌lĞlet
tłmadt IĞl benne Uzdy Pali irłnt. ˙gy erezte, hogy az megrontotta, meggyalłzta igen!
meggyalłzta ezt a nemes, tiszta lelk▌ n═t az ═ asszonyłt! MegIosztotta az elet egyetlen gyĞ-
nyĞret═l, attol az egyetlen ĞrĞmt═l, amit a gonosz istenek adtak az embernek!
X.
Wickwitz most komolyan hozzłIogott vłltoćgyeinek rendezesehez. Szłmba kellett ven-
nie, miszerint Judith megszerzese sem sikerćl egyik naprol a młsikra, hanem tĞbb honap kell
arra, hłrom-negy ho is eltelhetik, ameddig hozzłjuthat. A lełny jo Iormłban van, de a szćlei-
vel meg sok baj lesz. Hosszş ,Distanzritt" ez, nem pedig rĞvid głtverseny. Hłt −gy kell ke-
szćlni. Mir═l kell tehłt gondoskodni? gondolta lassş jłrłsş, de Iolyamatos logikłval: Id═-
r═l kell gondoskodni. Mi kell ehhez? Ehhez penz kell. Nemcsak a vłrakozłsra es a Dinora-
vłltok kamataira, hanem egyeb, el═re nem lłthatokra. Hłtha peldłul meg kell szĞktetni a
lłnyt? Nahłt! Ilyet sem lehet penz nelkćl. Ezert hłt a prolongłciora szćkseges ▌rlapokon k−-
vćl meg ket, 6000 koronłnak megIelel═ blankettłt is vłsłrolt. Ezeket is alł−ratja Dinorłval.
De majd csak akkor ertekes−ti, ha szćkseges. Jobb most −ratni alł a kis Abonyineval. Most
meg kezes. De ki tudja? Kes═bb tłn megmakrancosodik. Igen, most kell. Sietni kell. Azutłn
vłrhatunk.
Igy kereste hłt IĞl aznap Dinorłt.
Roppant szĞrnyćlkĞdĞtt a bank ,szemtelensegen", aki ,mereszelt" Dinorłtol błrmit is kĞ-
vetelni. Igazłn hallatlan! Es miutłn vele alł−ratta a prolongłciohoz szćkseges vłltokat es a
ket darab 6000 koronłst a tetejebe, ez a tĞrlesztes miatt szćkseges mondotta, vłllalta,
hogy ═ mindent eligaz−t es tĞbbe semmit sem Iog ezekr═l hallani a kis Dinora. Dinora nagyon
Ğrćlt. A beke jelećl meg is csokolta Egont, es mikor az hłlłjłt nyomatekosabban akarta kiIe-
jezni, hłt nem is mondott ellent es egeszen jo is volt, błr nem tetszett neki młr ,az a BikIic".
De hłt vegre is... Mikor pedig Egon błro eltłvozott, lećlt az −roasztalhoz es Iurcsa Iormłjş li-
la papirosłn a kĞvetkez═ket −rta Abłdy Błlintnak:
,Kicsi Iiş! (Emlekszik?) (Kedves!)
Amit mondtam tegnapel═tt, az rendben van. Az egesz csak konIşzio! W. mindent kiIizet.
Ne gondoljon rola rosszat. Mikor lłtom? Mindig ĞrćlĞk Magłnak. (Neked? Młr nem!) A na-
pokban Tihamerral Pestre megyćnk. Itt şgyis komiszak velem! FćtyćlĞk reł. Puszi es... Nem!
Eleg ennyi is. Dinora."
A levelet Błlint kĞvetkez═ reggel olvasta el. MegĞrćlt, hogy ez az utłlatos ćgy valahogy
megoldodott, błr megIoghatatlan volt el═tte, mikent Iizethetett ki Wickwitz ekkora Ğsszeget.
De hłt ezt egyel═re nem kutatta, sz−vesen kikapcsolta ezt az egesz kerdest az aktułlis teend═k
sorłbol.
Annłl kevesbe gondolt vele, mert ugyanazzal a postłval Slawatłtol egy inkłbb rejtelyes
levelet kapott. A magyar politika zsłkutcłba kerćlt −rta Slawata es nemhogy enyhćlt vol-
na a kirłly es a tĞbbsegi płrtok viszonya, hanem meg elesbedett. A Tisza-kabinet tehetetlen.
Egyel═re kormłnyoz, de Iolyton sćrgeti a IĞlmenteset. A parlament szćnetel es szćnetelni is
Iog jĞvendĞlte a jol ertesćlt diplomata , am−g valami megoldłs nem talłlkozik. Idłig
mindez nem jelentett şjat Błlint szłmłra. Mindezt −gy lłtta, mikor legutobb Pesten jłrt. Most
azonban egy gyanşs mondat kĞvetkezett: Minthogy katonai kerdesekben mi nem engedćnk
egyetlen jottłt sem, lehet, hogy egeszen młshol talłlunk megoldłst, mint ahol az ,oligarcha-
demagogok" azt kepzelik. ,Salus rei publicae suprema lex!" es miutłn hozzłI▌zte, hogy hite
szerint Abłdy is −gy gondolkodik, azzal Iejezte be levelet, hogy ═, Slawata, młrcius młsodik
Ieleben Budapestre jĞn es akkor szeretne, ha talłlkozhatnłnak. ,Ich kĞnnte Dir manches In-
teressante sagen."
Błlint bosszankodott, hogy akkor a simonvłsłri vadłszaton olyan szotlan hallgatta a Sla-
wata bizalmaskodłsait. Hogy nem mondott ellent. Hogy a hallgatłsłt, şgy lłtszik, beleegye-
zesnek magyarłzza. De ez akkor mind olyan şj, vłratlan es meglep═ volt, hogy miel═tt a ko-
csijuk megłllt, hamarjłban nem talłlt szavakat, kes═bb pedig Slawata kerćlte azt, hogy vele
egyedćl maradjon es visszaterhessenek erre a temłra. Talłn ovatossłgbol tette, de bizonyos,
hogy kerćlte. Igy hłt ez most azt hiszi, hozzłjuk tartozik, az F. F. tłborłhoz! Nem! TĞbb bi-
zalmassłgot nem Iogad el. Ennyi hasznos volt, mert bepillanthatott a jĞvend═ uralkodo tervei-
be, de ha ezt Iolytatnł, akkor meltłn a magukenak tekintenek a Belvedereben.
Azonnal vłlaszolt. Eleg Iagyosan csak annyit −rt, hogy egyel═re magłnćgyei Erdelyben
tartjłk vissza es egyhamar nem is megy Budapestre.
*
Itt marad. Igy hatłrozta. Itt marad, am−g a parlament miatt nem kell Pestre mennie. Meg
veletlenb═l sem szabad most Slawatłval talłlkozni, itt kell valami munkłba Iogni. A havas
dolgłba most młrciusban nem nyşlhat be melyebben. Igy hłt azzal a gyorsasłggal, mellyel
minden tervezes rĞgtĞn a kepzeleteben alakot ĞltĞtt, jelentkeztek a lelbłnyai kultşrhłznak es
a szĞvetkezetnek eddig meg bizonytalan kĞrvonalai. Olyan elenken kiIormłlodtak, hogy del-
utłn, mikor ellłtogatott Adriennehez, młr kesz tervei voltak. Az els═ Ğlelkezes, az els═
csokok utłn ezekr═l kezdett beszelni. Annłl el═bben, plasztikusabban magyarłzott, mivel
meglepetesere Adrienne-t erdekeltek ezek a dolgok is, ahogy eddig irodalmi vagy bĞlcseszeti
teoriłk.
Hosszan maradt nłla. A t▌z el═tt ćltek płrnłkon es młs płrnłk garmadłjłba tłmaszkodva.
Az asszonyt łtĞlelve tartotta testveri karral, es minthogy nagyon tłrgyilagos hangon beszelt,
ismertetve a szĞvetkezeti rendszer kćlĞnbĞz═ alakjait: a RaiIIeisen-Ielet, mely korlłtlan Iel-
el═sseg▌ szervezet, a Irancia mintłjşt, mely ćzletreszeken alapszik, ezek el═nyeit, hłtrłnyait
vagy akadłlyait, Adrienne nem hşzodott el t═le, hanem bizakodoan d═lve hozzł, ott maradt
a karjłban. Igy alakult ki minden reszlet. Az Ğreg Abłdynenak van Lelbłnyłn egy kĞzepes
udvarhłza, ebbe Iogja elhelyezni a szĞvetkezetet, ahhoz eleg ket szoba, a tĞbbi gazdakĞr es
kĞnyvtłr volna, a kertben pedig mintakerteszetet lehet bełll−tani.
B═segesen magyarłzta ezeket, błr csupłn most itt a sĞteted═ szobłban, a kandallo lobogł-
sa mellett, a n═ meleg testevel a vłlla hajlłsłban, csupłn most idomult mindez el═ es Ğssze-
Ićgg═ egessze. Teljesen erre Ğsszpontosult az elmeje. Teljesen ez Ioglalta el. Azonban ugya-
nakkor a vadłszo IerIi sem aludt el benne. Mint valami łllatszel−d−t═, aki a pihen═ oroszlłnt
ovatosan simogatja, mikor bekesnek lłtszik, Błlint kezei neha elindultak, lassan cirogattak ve-
gig az Adrienne karjłn, vagy a lłba Iejen. Igy szolgłltak a kezei tudatos parancs nelkćl, mi-
kĞzben ═ beszelt, beszelte szociłlis terveit, hogyan, mikent akarja ezeket megvalos−tani, kiket
probłl ezekhez megnyerni.
*
Nehłny nap mşlva, miel═tt elutazott a kerćletebe, ‡zbej KristoI benn jłrt az anyjłnłl. Et-
t═l Błlint megkerdezte, kinek es meddig van berbe adva az a lelbłnyai hłz.
Az egyik lakot, az asztalost, most dobom ki bel═le Szent GyĞrgy-napkor, mert nem Iizet
egy vasat se. A młsiknak is IĞlmondok most az egy sz▌rszabo , mivel az is rendetlenćl Ii-
zet es rładłsul rongłlo es dancs Irłter. Mert en, meltosłgos uram, el nem nezek semmit, en
şgy ═rzĞm az urasłgom erdekeit, jobban, mint a magamet, mert egyetlen szempontom.
Es mennyi a kett═nek a bere? vłgott kĞzbe Błlint.
‡zbej IĞltekintett reł dćlledt loszilvaszemeivel: Vajon miert kerdi? gondolta magłban.
Legyćnk ovatosak! es ezert bizonytalanul Ielelte:
ˆt-hatszłz korona kĞrćl lehet... Igy Iejb═l nem tudom pontosan... a kertert kćlĞn jłr va-
lami... De persze, nem Iizetnek. Ha meltoztatik, Denestornyłrol jelentest Iogok tenni.
Jo. KćlĞnben nem sćrg═s. Egyel═re csak tudni akartam, hogy lehet-e vłltoztatni a berl═-
kĞn, ha şgy adodnek. Ezert kerem, miel═tt nem beszelnenk err═l, ne adja ki młsnak veglege-
sen.
O, kerem, hogyne, kćlĞnben is a groIne ═meltosłga −r alł minden szerz═dest. Csakis ═,
en nem, csakis ═!
Es az ajto Iele hłtrłlva, alłzatosan hajtogatta gnomszer▌ termetet:
Mindig parancsoljon velem. Szolgłlatjłra ajłnlom magam!
*
A reggeli gyorssal utazott el Abłdy. A szłszregeni kocsiba szłllt, amelyet Kocsłrdon łt-
kapcsolnak. Kisse kes═n erkezett es elIelejtett lapot vłsłrolni.
A hatos Ićlkeben csak egyetlen ştitłrs. Szeles, kĞveres, id═s şr, hatalmas ═sz bajusszal es
IĞlt▌n═en vilłgoskek szemekkel. Az łlla tisztłn borotvłlva, błr bizonyłra er═s szakłllnĞvese
lehet, mert a poIacsontjait apro, Ieher sz═rĞk leptek be a sima orcłi IĞlĞtt. A Miloth papł-
hoz hasonl−t gondolta Błlint , csak sokkal nagyobb termet▌. Es rokonszenvesnek talłlta
az ismeretlen Ğregurat.
Az idegennek ket şjsłgja volt. Az egyik a Budapesti H−rlap, a młsik a becsi Reichspost, a
Luegerek lapja. Az utobbit olvasta. Błlint elkerte a młsikat. Mikor megkĞszĞnve visszaadta,
az ştitłrs a Reichsposttal k−nłlta:
Parancsolja ezt is. Van benne egy cikk a magyar łllapotokrol, mely talłn erdekelni Iog-
ja. Rłmutatott a vezercikkre, mikĞzben łtnyşjtotta.
A cikkben a Monarchia kr−ziser═l volt szo. A dualizmus cs═djer═l. Arrol, hogy ez tartha-
tatlan, ha a magyarok nem szłmolnak az ,Ğsszbirodalom" biztonsłgłval. Arrol is, hogy a ma-
gyar tĞrvenyhozłs nem eleg demokratikus, hogy łlparlament, mely csupłn osztłlyerdekeket
kepvisel es nem ,die Gesamtheit der VĞlker". A hadsereg kĞzĞs ćgy es kĞzĞs kĞtelesseg, es
błr Ausztria magyar belćgybe nem avatkozik es nem is akar avatkozni, a Monarchia
biztonsłgłrol azonban meg nem Ieledkezhetik. A vegen valami burkolt IĞlszol−tłsIele hang-
zott a csłszłrhoz, mely az agg uralkodo atyai kĞtelessegeir═l beszelt, kinek mindenekIĞlĞtt az
Ğsszesseg erdekeit kell szem el═tt tartania.
Erdekes, ugye? kerdezte az Ğregember, mikor Błlint vegigolvasta a lapot. Igy −rnak
Becsben es sok igaz is van benne.
Abłdy IĞlłllt es bemutatkozott. A kezet nyşjtotta. Az ştitłrs mintha egy pillanatig habo-
zott volna. Alig erezhet═, kisse gşnyos mosoly −rodott vaskos bajusza melle es vłrakozoan ne-
zett Błlintra, mikor megnevezte magłt:
Dr. Timisłn Aurel vagyok. A memorandum-per egyik ved═je. Nyilvłn azt hitte, hogy
Abłdy a nevre tłn visszahşzza a kezet.
Nagyon ĞrćlĞk Ğnnel megismerkedni vłlaszolt Błlint es kezet szor−tott. ˙gy tudom,
ćgyved şr most kepvisel═?
Igen mondta Timisłn , kćlĞnben els═osztłlyon nem utaznek. Nem valo az magamIaj-
ta embernek.
Elkezdtek diskurłlni.
Az Ğreg nagyon szellemesen beszelt es kit▌n═ magyarsłggal, senki sem hitte volna, hogy
romłn ember. Igen tłjekozott volt a vilłgesemenyek Iel═l is. A muszka Iorradalmi esemenye-
ket hozta szoba. Azt az alakulłst is, mely az orosz Duma proklamłlłsa eseten vłrhato es an-
nak kihatłsait az europai helyzetre. Nyilvłn tudta, hogy Abłdy diplomata volt a kĞzelmşlt-
ban, talłn azert vłlasztotta ezeket, vagy tłn azert, hogy elkerćlje a nemzetisegi kerdes temł-
jłt. Błlint azonban maga tert rł. Tłjekozodni akart. Egyszer szemt═l szembe hallani, mik hłt
a serelmek. Hallani −gy, Iesztelen tłrsalgłsban, nem szonoklatbol, vagy a nyilvłnossłgnak
szłnt politikai programbol, hanem kĞzvetlen beszelgetesben. Timisłn igen ovatosan, błr ha-
tłrozottan beszelt. Beszelt a nemzetisegi tĞrvenyr═l, annak hiłnyairol, vegrehajtłsłnak
Iogyatekossłgłrol. Beszelt arrol is, hogy ennyivel meg nem elegszenek es arrol is, milyen esz-
telenseg, hogy a magyar es a romłn egymłssal szemben łllnak, mikor pedig a szlłv tenger
łltal kĞrćlĞlelve mennyire egymłsra volnłnak utalva. A gy▌lĞlseg akadłlyozza ezt. Oktalan
gy▌lĞlseg, melyet mesterseggel sz−tanak. Es kik csinłljłk ezt? Kik a legsovinisztłbbak?
Nem az igazi magyarok, hanem mindenIele idegenIajta ember, Rłkosi Jen═ es tłrsai, akik
nagyreszt zsidok. Rłkosit nagyon gy▌lĞlte. Ki az a Rłkosi? mondta alig visszaIojthato
dćhvel. Egy szepessegi nemet... Kremsernek h−vtłk, Ğtven krajcłrert vett egy magyar nevet
es most ═ tan−t mindenkit a magyarkodłsra. Minket pedig elkeresztel ,romłn nyelv▌ magya-
roknak", a csłngokat Moldvłban meg ,magyar nyelv▌ romłnoknak" h−vja? Hłt −gy lehet cse-
reberelni a legIontosabb Iogalmakat? Es ez utłn indul a magyarok kĞzvelemenye, ilyen legb═l
kapott terminologia utłn? Mi romłnok vagyunk es nem leszćnk młsok soha!
Azt nem is k−vłnhatja senki. De az łllam jogosan kĞvetelheti, hogy a nyelvet megtanulja
mindenki, aki benne el! mondotta Błlint.
Hłt hogyne! Az csak el═nyĞs, az ellen en nem is szolok es most ismet lappango
gşnnyal mosolyodott el Timisłn: En meg is tanultam, ahogy a groI şr lłthatja. Doctor juris
lettem magyar egyetemen es ćgyvedeskedem eleg jo sikerrel. Igaz, hogy łllamIoghłzban ćl-
tem ket −zben, de az egeszen kedelyes hely! Az Ğreg elnevette magłt, bizonyłra a memoran-
dum-pĞrre gondolt, amely eletenek kimagaslo esemenye volt es az azt kĞvet═ −teletekre.
Azonban a groI şr is el kell ismerje, mennyire igazsłgtalan, hogy az adminisztrłcioban,
amely kĞzvetlen a nep szolgłlatłra van rendelve, lehetseges az, hogy a jegyz═, a szolgab−ro,
az adoszed═ nem beszelik a nep nyelvet. Hogy az a sajłt nyelvet nem hasznłlja a b−ro el═tt,
vagy csak tolmłccsal. Pedig ezeket meg az a nemzetisegi tĞrveny is be−gerte, melyet a magya-
rok hoztak minelkćlćnk, mert mi keveselltćk azt, amit −gert.
Błlint nem Ğsmerte kell═leg e kerdest, hogy erdemben vłlaszoljon. Ezert młs terre vitte a
tłrsalgłst.
Azt hiszem mondotta , hogy lelkileg es gazdasłgilag kellene kĞzeledni egymłshoz.
Megkeresni a kĞzĞs erdekeket, megkeresni, amiben egyet tudunk erteni. A tĞbbi azutłn adod-
nek, ha kĞlcsĞnĞs bizalomban talłlkozhatnłnk. Itt van Erdely. Mi is, ĞnĞk is idevalok. Ez a
mi kĞzĞs, legsz▌kebb hazłnk. E teren sok minden van, amit kĞzĞsen k−vłnhatnłnk, tĞbb meg-
ertest, tĞbb Iigyelmet a helyi erdekekre, ne sz−vjon el mindent innen Budapest.
Az unio megszćntetese egyik programpontunk.
Tudom. En ilyen messze nem megyek; a kĞzjogi dolgok ugyanis a legkenyesebbek min-
dig. Hagyjuk hłt azokat pihenni. A tĞrveny mindig csak keret; josłga vagy kłrossłga attol
Ićgg, mivel tĞlti ki az elet. Erre legjobb pelda az angol alkotmłny. Hanem miota hazajĞttem,
mindjobban lłtom, hogy I═leg gazdasłgi teren sok hłtratetel van es sok kłra annak, hogy Er-
dely gazdasłgilag inkłbb gyarmat, mint egyenrangş resze az orszłgnak. Lłssa, ennek az ćgy-
nek a szolgłlatłban egymłsra talłlhatnłnk.
Timisłn komolyan hallgatta Abłdyt.
Erdekes, hogy egy magyar I═şr ilyeneket meglłt. Nagyon erdekes. De aligha lehet błr-
mit is tenni. A zsido nagybankok es a zsido nagyvłllalatok Budapesten azt sosem engednek.
Ezert mindaz, amit a groI şr mond, csak olyan Iata morgana.
Błlint a szĞvetkezeti gondolatra akart volna rłterni, mely şton meg lehetne szervezni a
hitelt, a termelest es a Iogyasztłst, de a vonat młr Ludashoz kĞzeledett.
Itt le kell szłllnom, −gy hłt nem gy═zhetem meg mondotta mosolyogva , de ha meg-
engedi, kepvisel═ şr, alkalomadtłn IĞlkeresem es Iolytathatjuk ezt a temłt. ˙gy tudom, Ko-
lozsvłrt lakik?
Ott vłlaszolt Timisłn es mindenkor nagyon Iogok Ğrćlni a szerencsenek.
Ket napot tĞltĞtt Abłdy Lelbłnyłn. Az els═ delutłnt megbeszelesek Ioglaltłk el, melyre a
polgłrmester es a jegyz═ a mez═vłroska el═kel═segeit, a ket helybeli papot, a kĞrorvost, a pa-
tikłriust es a g═zmalom birtokosłt es płr c−vist h−vott Ğssze, kik meghallgattłk kepvisel═jćk
gyĞnyĞr▌seges terveit. Sokat bolingattak hozzł nagy egyetertesben es helyeseltek mindent,
amit az mondott. VelĞk vacsorłlt is ama ,Nagyvendegl═"-ben a ,Csillagłhoz, kit▌n═ papri-
kłs csirket meg lłngost, es mivel igen jo er═s mez═segi bort ćr−tgettek a vendegek, hłt volt
sok pohłrkĞszĞnt═ es sok koccintgatłs es eltetes. Młsnap kora reggel młr temerdek kervenye-
z═ vłrta. A legkćlĞnbĞz═bb dolgokkal jĞttek. Egyik italmerest kert, a młsik dohłnytermelesi
engedelyt, emez ingyen oktatłst az enyedi kollegiumban a Iiłnak, amaz ştkaparoi łllłst itt
vagy gyepmesterit Vłsłrhelyt, młsok pedig el═leptetest valamely sogornak a vasştnłl,
intervenciot az adovegrehajtonłl, tanłcsot a megbetegedett ,Kormos" tehen miatt, vagy a Pis-
ta gyerek kiszabad−tłsłra katonłektol es panaszt sokIelet a szolgab−ro ellen, vagy a tan−to el-
len, vagy a b−ro ellen, vagy młs hatosłgi szemely ellen, vagy a gonosz szomszedok ellen.
Mindezt olyan bizakodłssal, mintha Abłdy maga az ˙risten volna, es mindenik azzal vegez-
te:
Hiszen a nagysł's groI şrnak csak egy szavłba kerćl.
Abłdy tćrelmesen hallgatta ═ket meg, minden k−vłnsłgot IĞljegyzett, de mindenkinek
megmondta: utłnanez a dolgłnak, hogy azonban Ioganatja lesz-e, azt bizony nem tudhatja. Ez
utobbit persze egyik sem hitte el, hanem szentćl meg voltak gy═z═dve, hogy a kepvisel═nek
eppen csak akarnia kell.
T−zkor volt a gy▌les abban az emeletes epćletben, melyet a lelbłnyaiak nagyzolłsbol ,vł-
roshłzłnak" h−vtak. Negyablakos, tłgas szoba, hol ahhoz a viaszosvłszonnal bor−tott asztal-
hoz tessekeltek Błlintot, mely a terem tşlso vegen łllott. Itt ćlt a b−ro-polgłrmester es a jegy-
z═ kĞzĞtt, hłttal a Ialnak, mely IĞlĞtt Ferenc JozseI olajnyomatş kepe aranyos rłmłban, es ol-
dalvłst a Maros menti vasşt menetrendje rajzszĞgekkel volt akasztva. Szemben vele a kĞzĞn-
seg.
Nehłny honoratior Ielesege is eljĞtt, kćlĞnĞsen az iIjabbak. Ott ćltek Ierjeikkel az els═
sorban ćnnepl═be ĞltĞzve, gondolvłn, hłtha megtetszenek a kepvisel═ şrnak, es biztatoan mo-
solyogtak reł, ahłnyszor rłjuk nezett. MĞgĞttćk a videki elet pontos rangsora szerint helyez-
kedett el a sokasłg, m−g leghłtul Iiatal legenyek nagyban dĞIĞl═dzve dobogtak be, am−g vegćl
mindannyian bejutottak egymłsra szorongva.
A tanłcskozłs megkezd═dĞtt. Abłdy ismertette a szĞvetkezeti gondolatot. Azt az er═t vł-
zolta, mely a szervezett Ğsszetartłsban van. Hivatkozott a szłszokra, kik młr regota hatalmas
szĞvetkezeti eletet eltek. Idezte az orszłgos mozgalom adatait es miutłn megprobłlta mindezt
nepiesen magyarłzni, ami nem nagyon sikerćlt, nehłny lendćletesebb mondatot vłgott ki es
azzal vegezte: Seg−ts magadon es az Isten is megseg−t! Erre volt valamicske eljenzes, nem
sok, de megis valami. Ezutłn a magyar pap beszelt nagyon szepen es mivel młs nem jelentke-
zett szolłsra, hłt a polgłrmester kimondta, hogy az ertekezlet ćdvĞzli az eszmet es kimondja,
hogy hitelszĞvetkezetet alak−t, melyhez kes═bb majd a Iogyasztłsit is letrehozza. Most ismet
Błlint łllt IĞl. A szĞvetkezet szłmłra IĞlajłnlotta az ottani udvarhłzukat es mindjłrt łttert a
gazdakĞr tłrgyłra, ismertette az el═nyeit, Iontossłgłt, hasznłt, kilłtłsba helyezett ingyenes
nepkĞnyvtłrt es azt is vłzolta, hogy a telken mintakerteszetet kene bełll−tani mindenki hasz-
nłra.
Most is eljenzett płr hang, de meg kevesebben, mint azel═tt es senki sem szolalvłn IĞl, az
elnĞk kijelentette, hogy mindezt egyhangşan elIogadjłk, el═kesz−t═ bizottsłgot kćldĞtt ki,
melynek neveit cedulłrol olvasta IĞl, megkĞszĞnte a kepvisel═ şr buzgalmłt es berekesztette
a gy▌lest.
Minthogy mindez leIolyt alig młsIel ora alatt, Błlint azt javasolta, neznek meg egyćtt a
IĞlajłnlott hłzat. Igy hłt odaindultak a I═bbek, joreszt csak azok, kik tegnap Abłdyval vacso-
rłltak. Csupłn ket-hłrom iIjabb gazda k−serte ═ket tłvolrol.
A hepehupłs şton elsetłltak a kĞzseg Iels═ vegere. Ott ciposzer▌ dombocskłn l−ciumbok-
rokkal ker−tett telken łllott az udvarhłz. Dupla Iedel▌, er═s k═epćlet, beugro tornłccal, ame-
lyet ket kerek Iaoszlop tłmasztott. Ezen belćl hosszş szoba amikor ep−tettek, ezt bizonyłra
ebedl═nek szłntłk most az asztalosmester m▌helye ez. Ide nyitottak be. A Iriss Iorgłcs kel-
lemes szaga ćtĞtte meg az orrukat. A gyalupad a tşlso ablakoknłl, bal Iel═l Ieny═deszkłk
hosszan egymłsra Iektetve, csupłn az ide ny−lo ajto el═tt łll−tottak kukra nehłny szłl deszkłt,
mivelhogy arrol lakik a młsik berl═, a sz▌rszabo, be ne jłrhasson ide, hol semmi
keresnivaloja.
A m▌helyben csupłn egy hłrom-negyeves Iişcskłt talłltłk, aki a I▌reszporos padlon ćlt
pendelyben es egy almłt majszolt. SzĞrnyen elcsodłlkozott a sĞtet ruhłs idegenek jĞtten. El-
s═bben csak błmult rłjuk kitłgult szemekkel, de aztłn eldobta az almłt, łthemperedve a lłbł-
ra łllott es nekiszaladt a jobb Iel═li ajtonak. Csak amikor az ki nem ny−lt el═tte, błr ket kezzel
reł-akaszkodott a kilincsre, csak akkor kezdett bĞmbĞlni. Az ajto kiny−lt. Młsłllapotos
asszony łllt benne. A megriadt gyermek beleIşrta magłt a szoknyłjłba es megsz▌nt s−rni. A
n═ meglłtta a jĞvevenyeket. A Iişcska Iejet egyik kezevel a lłba kĞze lap−tva visszalepett es
hłtraszolt:
Gyere ki, Jłnos, valami urak vannak itt!
A Ierje kikukkintott az ajton, de megismerve Abłdyt es tłrsait, mormogott valamit es is-
met elt▌nt. Ingujjban leven, tisztesseg okłbol kabłtot akart venni. Csak mikor azt magłra Ğl-
tĞtte, akkor lepett ki es kĞszĞntĞtte a lłtogatokat.
Mit tetszik parancsolni?
Meg akarjuk nezni, milyen łllapotban van ez a hłz, mindent megtekintćnk! mondotta
Błlint.
Az asztalos rĞgtĞn panaszkodni kezdett:
Hłt bizony, nagyon rossz ez, instłllom. A vakolat młllik, a tşlso szegelet megindult,
meg is hasadt a Ial IĞlĞtte; ez a bels═ szoba jobbrul olyan nedves, minden peneszedik ottan, es
ez az egyik gerenda, instłllom, ez is gyanşs...
Igy panaszolt az asztalos, mert a hłzber elengedesere tĞrekedett.
Megneztek a lakłsłt roppant rendetlen volt , onnan pedig łtmentek a sz▌rszabohoz. Az
se rendesebb, itt is egy-egy ablakćveg kitĞrve, papirossal beragasztva. Innen kilepve, kĞrćljłr-
tłk a hłzat. Hłt valoban: a bels═ szĞgletnel keskeny hasadłs, mert a sarokk═ kilodult a helye-
b═l. A disznoolbol ide Ğml═ trłgyłle ette ki a talajt alatta. Egy tavalyi sarjşmalac nekid═lve
jo−z▌en vakargatta a hłtłt rajta. Az ember azt hihetne, hogy ez a sertesgyakorlat mozd−totta ki
a helyeb═l a kĞvet, akkora lendćlettel dolgozott a diszno. A szabo es az asztalos egesz hłzne-
pćkkel kĞvettek az urak minden lepeset es mindenćtt kĞrćlłllvłn Abłdyt, s▌r▌ panaszaikkal
arra tĞrekedtek, hogy a Iigyelmet eltereljek arrol a sok piszokrol es szemetr═l, amely az egesz
bels═seget bor−totta. Az asztalos kisIia is ott lłbatlankodott. Akłrhol łlltak meg, a Iişcska
mindig Błlint ele kerćlt. Hiłba szolt rł az anyja: ,Eredj innen, Pisti, mert megcsap az apłd",
═ oda sem hallgatott, hanem csak błmeszan nezett az idegen arcłba es kitartoan vłjta az orrłt;
tłn az −gy elhelyezett mutatoujjłval tłmasztotta hłtra a Iejet. Az a hłrom-negy gazda, akik a
gy▌lesr═l idek−sertek ═ket, azok is velćk jłrtak. Nem keveredtek kĞzejćk, hanem nehłny le-
pesnyir═l kĞvettek szotlan. Bizonyłra minden szora Iigyeltek, błr şgy tettek, mintha nem hall-
gatnłnak oda. Błlint pedig szemle kĞzben magyarłzgatta a kialakulo tervet: a sz▌rszabo la-
kłsa a szĞvetkezeti helyiseg, annak kamrłjłban a penztłr; a nagy szoba, hol most a m▌hely
van, az lenne a gazdakĞr olvasoterme, hol el═adłsokat is lehetne tartani telen; az asztalos szo-
błiban pedig a IĞlvigyłzo lakłsa, aki egyszersmind kertesz is volna es rendben tartanł az
egesz hłzat.
Leertek a kertbe. Płr sovłny akłcIa n═tt szanaszet es elĞl egy venhedt orgonabokor. Vala-
mi słtes hajlłsbol kis csermely szivłrgott leIele, elszłradt słr es nehłny lengedez═ nłdszłl
kĞzĞtt. Oldalvłst Ielhłnyt IĞlddşcok, honnan kiszedtek a krumplit s melyeken egy-egy
holepeny olvadozott meg, csak ez jelezte, hogy a kertet m▌veltek is reszben es a tşlso vegen
kimered═ kukoricaszłrak.
Itt şgy lłtom, Iorrłs van, ugye? kerdezte Abłdy.
Bizony van. Eleg baj! Ielelt az asztalos. Valamikor csorgo volt, azt mondjłk, de el-
romlott es most ettćl olyan vizeny═s a kert, hogy a kĞzepen minden elpusztul.
Hłt miert nem tartjłk rendben?! viszonozta Błlint es a tłrsaihoz Iordulva elmagyarłz-
ta, mennyire alkalmas lesz ez a Iorrłs, mikor itt mintakerteszet lesz; csak egy łrkot kell hşzni,
zegzugosan leIele, egy-egy v−zgy▌jt═vel a Iorduloknłl es ĞntĞzni lehetne az egesz kertet,
ahogy a bolgłrok teszik. Valosłgos łldłs a Mez═segen a v−z.
K−ser═i nagyon helyeseltek. Ez kit▌n═ lesz, ezt meg Iogjuk csinłlni. A kepvisel═-groI min-
den terve helyes es nagyszer▌. ˙gy tĞrtenik minden, ahogy mondotta. Igaz, hogy ehhez kĞlt-
seg kell. Valami reparłcio a hłzon is szćkseges. Vajon ki viseli ezt? Mert hłt −gy nem lehetne
belekĞltĞzni.
Ha a szĞvetkezet es a gazdakĞr bert Iizet, akkor termeszetes, hogy az anyłm łll−tja hely-
re. En azonban remelem, hogy ═ ingyen bocsłtja łt a kĞzcelra, akkor persze a maga reszet a
szĞvetkezet, a tĞbbit a gazdakĞr csinłltatja meg. Mindez kicsi kĞltseg, hiszen keves k═m▌ves-
munkłra es łrkolłsra van szćkseg. Mindezt pedig b═segesen behozza a kert, ha rendesen m▌-
velnek.
O, hogyne! O, persze! mondottłk a hallgatoi. Az młr nem is szłm−t! Azt mi megcsi-
nłltatjuk!
A I═teren mindenki elkĞszĞnt es mindenki ebedelni ment.
*
Błlint a ,Nagyvendegl═"-nek nevezett kocsmłban evett. Jolesett egyedćl maradni a del-
el═tt mozgalmassłgai utłn. Feketekłvekor hozzłjĞtt a kocsmłros, illedelmesen tłvolba hşzva
az egyik szeket, lećlt rł es tłrsalogni kezdett.
Els═bben bokokat mondott, csupa h−zelg═ dolgokat: milyen nagyszer▌ek a groI şr tervei!
Milyen nagylelk▌seg, hogy ingyen kapjłk azt az udvarhłzat! Mennyire jolesik mindenkinek
Lelbłnyłn, hogy a kepvisel═jćk ennyi szeretettel Ioglalkozik velćk! Ehhez nem voltak szokva
eddig, ezert olyan hłlłs az egesz vłros! Ezek utłn ovatosan kerdez═skĞdni kezdett es kĞzbe
magyarłzgatni is. Az a gazdakĞr, ugye? Az, ugye, csak a parasztok szłmłra lenne, nem a vł-
ros urainak? Es ugye, nem volna ott italmeres? Hiszen az nem lenne jo, ha ott szeszes italok-
kal elhetnenek, az nem volna jo, ,mert hłt, kerem, az intelligencia itt iszik nłlam" es a nepnek
nem valo: ,en tudom, mert az ide jłr a sĞntesembe, itt szem el═tt van, vigyłzok, hogy le ne re-
szegedjenek".
Vłrakozoan nezett Abłdyra. Az megnyugtatta. Nem, ott semmi szeszes ital nem lesz, sem
kłrtya. Nem akarja, hogy ott kocsmłzzanak, hanem olvassanak lapokat, kĞnyveket. Telen a
teremben Ielolvasłsok lehetnenek, mez═gazdasłgi es szĞvetkezeti oktatłs. Vłndortanłrokat
Iog kćldeni. Hogyha egy kis szorakozłs is kell, hłt a kertbe egy kuglipłlyłt lehet ep−teni, az-
zal elszorakozhatnak vasłrnapokon.
Kugli? riadozott a vendegl═s. O, azt nem, az nem jo! Azt ne tessek!
Miert ne?
A vendegl═s kisse ĞtĞlt-hatolt, nyilvłn erveket keresett.
Hłt kerem., mert... mert kerem... a kuglinłl mindig Ğsszevesznek... azzal sok baj van...
nagyon sok baj... neha Ğssze is poIozkodnak, en tudom, mert most nłlam jłtszanak. A
gyogyszeresz şrral kĞzĞsen ep−tettćk a płlyłt, mert az ═ telkere nyşlik a vege. O, błr ne tettćk
volna! Annyi bajt csinłlnak! De hłt młr megvan, sok penzt Ğltćnk bele, hłt muszłj Iolytassuk
es en rendbe is tartom ═ket, mert van tekintelyem, de hogyha młshol kugliznłnak... o, abbol
nagy baj lehetne!
Błlint megertette a kocsmłros aggodo szavait es kĞnyĞrg═ nezeset. Kłrt nem akart senki-
nek okozni. Ezert megnyugtatolag Ielelt:
˙gy? Ezt en nem tudtam. Hłt meg meggondoljuk. KćlĞnben meg az sem bizonyos, hogy
van-e eleg v−zszintes tłvolsłg odaIĞnn, ahol elIerhet a tekepłlya.
A vendegl═s megĞrćlt a kijelentesnek; nagy szoszapor−tłssal vłllalta, hogy ═ majd IĞl-
megy oda, lemeri a helyet minden irłnyban es jelentest Iog tenni, ha megłllap−totta: lehetse-
ges-e kuglit elhelyezni vagy sem. Azonban şgy lłtszik, nem nyugodott meg azokban, amit Bł-
lint mondott neki, mert mihelyt az eltłvozott az etteremb═l, rĞgtĞn łtsietett a patikłriushoz.
Ezt az egesz gazdakĞr-dolgot meg kene akadłlyozni... ezzel kezdte a szot, mikor
Ğsszećltek ketten es hosszan megtłrgyaltłk a Ienyeget═ veszedelmet, Ğsszeszorulva abban a
kis kamrłban, hol a gyogyszeresz a merges anyagokat tartotta es azt a sz▌zdohłnyt, amit a Ii-
nłnc el═l kellett eldugdosni.
*
Błlint a jegyz═hĞz indult. Igy beszeltek meg a delel═tt, hogy delutłn łttłrgyaljłk az
Ğsszes reszleteket. A jegyz═, Kovłcs Dłniel uram javasolta azt. Tessek aztłn rłm b−zni!
mondotta biztatoan.
A kĞzseghłza IĞldszintjen volt az iroda. A jegyz═ młr jo ideje ott ćlt a Ial menti asztal
mellett, melyen t═le ketIel═l magas gşlłkban łlltak az aktłk. ┼ kĞzbćl pennłval a kezeben. A
jobb oldali oszloprol le-levett egyet, rłjegyezte az elintezest es azutłn łttette a bal oldali tete-
jere, miutłn el═bb a szłmłt, keltet be−rta az iktatokĞnyvbe, melyet nyitva tłmasztott maga ele
a Ialhoz.
,Nagy Peter, Andrłs es Nagy Ilona Ierjezett Szłsz Salamonne, valamint Nyłg Vaszili alui
Petre vagyoni kĞzĞsseg megszćntetesi keresete ćgyeben 16.273/1904. szłm alatti hatłrozat
alapjłn ertes−ttetnek..." eppen ezt −rta, mikor Abłdy belepett. Annyira bele volt bşjva az ak-
taoszlopai kĞze, hogy csak kes═n vette eszre; akkor azonban rĞgtĞn Ielłllt, Ieltolta a płpasze-
met a homlokłra, lehşzta a kĞnyĞkved═it a karjairol es szekkel k−nłlta a lłtogatojłt.
Elkezdtek a mai ćgyeket tłrgyalni.
Mindenben parancsoljon velem, groI şr mondotta a jegyz═ , en nagyon jonak tartom
a terveit. Segedjegyz═ koromban SzekelyIĞldĞn szĞvetkezetben dolgoztam magam is, ezert
nagyon meg tudom becsćlni azt a nagylelk▌seget, mellyel meltosłgod seg−teni akar ezen a ne-
pen.
Abłdy płr semmitmondo szot vłlaszolt. Erdekes Ieje van ennek a jegyz═nek. Nagyon so-
vłny ember, kĞzeptermet▌, de sovłnysłga miatt magasabbnak lłtszik. Kopasz, błr alig lehet
negyveneves is. S▌r▌ szemĞldĞke alatt nagyon okos barna szemeib═l sok josłg tekintett a vi-
lłgba, melyet nem hazudtolt meg meg az a kisse Iłradt, kisse keser▌ vonłs sem, mely ket
mely łrkot −rt az arcłba ketIel═l a szemgĞdĞrt═l le a bajusza alł. Sok gond szłnthatta meg a
homlokłt, sok-sok evnek a munkłja. Megis eber es szolgłlatkesz benyomłst tett.
A parasztemberek persze meg nem Iogjłk IĞl ezt. A tĞbbiek sem nagyon, de ezek eppen
nem. Minden şjdonsłg meglepi ═ket. Es persze gyanakodoak, mint minden olyan dolog irłnt,
ami kaputos embert═l szłrmazik. Akłrmit tanłcsolnak nekik, ═k els═bben azt hiszik, hogy va-
lami IiIikłval be akarjłk ═ket csapni.
Hłt itt mi gyanş lehessen? A hłzat, kertet ingyen kapjłk, a nepkĞnyvtłrt is. A hitelszĞ-
vetkezetben ═k maguk vłlasztanak, akit akarnak...?!
˙jsłg ez nekik. Most meg nem Iogjłk IĞl, azert gyanakodnak szegenyek es mert akikkel
rendszerint talłlkoznak, prokłtor, ćgynĞk vagy vigec, az bizony mindegyik a maga el═nyet
keresi, akłrmit beszel is nekik. De hłt lassacskłn be Iogjłk ═k lłtni, milyen hasznos mindez.
Kit gondolt a groI şr elnĞkćl a szĞvetkezethez?
Ez irłnt magłt akartam megkerdezni, jegyz═ şr. Nem vłllalnł el Ğn?
En nem tehetem, kerem, hivatalos szemely vagyok. Legjobb lenne a reIormłtus pap, na-
gyon derek ember es ami −rłs, aIIele kell, majd azt en elvegzem, am−g ═ betanul.
Most el═vettek a lakossłg nevjegyzeket. Kovłcs Dłniel kijegyezte kit mire lehet hasznłl-
ni, milyen łllłsra lehet kandidłlni. ,Majd beszelek velćk egyenkent, kerem, megmagyarłzom
nekik..."
El═bb a szĞvetkezetet kell Ğsszehozni mondotta es mikor az młr m▌kĞdik, akkor
lesz id═szer▌ a gazdakĞr dolga es a hłze, addig jobb azt pihentetni, m−g maguktol lłtjłk, hogy
rendes helyiseg kell es akkor majd maguk Iogjłk kerni.
Furcsa! szolt Błlint. En azt hittem, hogy az udvarhłz es az a nagy kert, hogy attol
kapnak kedvet!
Jobb ez −gy aprłnkent; bele kell tanuljanak.
Kovłcs Dłniel ajka kisse elmosolyodott. Bizonyłra arra gondolt, amit ═ IelIćllel młr hal-
lott, mikor bejłrtłk a kertet. Amit az a płr gazda beszelt, kik mĞgĞttćk lappangtak. Hogy a
groI ezt a rossz hłzłt a nyakukba akarja sozni, az ═ penzćkkel akarja kireparłltatni. Hogyis-
ne! Hogy ═k a młs hłzłra kĞltsenek!? Es a mintakerteszetr═l is: mi lenne ebb═l? Az a płr
Iuszulyka es hagyma meg paprika, amit a Ielesegeik a hetivłsłrokon łrulnak, hłt meg az se
legyen?! Azt se venne senki, ha itt ciIra kertesz volna, aki Iinomabbat, jobbat łrulna, nem ke-
ne az Ğvek senkinek! Es azt a kerteszt? Tłn bizony ═k tartsłk maguk vesztire? Mindezt vegig-
gondolta a jegyz═ es azt is, amit a szejjeloszlo gy▌les utłn mondottak az Abłdy mondłsłrol:
Az a ,Seg−ts magadon es az Isten is megseg−t!" igen rossz hatłst tett, mert ═k azt vłrtłk, hogy
valami kezzelIoghatot igenis kapnak, nem pedig ilyen biztatłst, hogy ,Seg−ts magadon..."
ennyit ═k is tudnak, ehhez nem kell gy▌lesbe jłrni.
E gondolatsor miatt −gy Iolytatta:
Meg kell tanuljłk, hogy maguk is szolgłljłk a kĞzseget es ne mindig młshonnan vłrjłk
a sćlt galambot. Nagyon erkĞlcs-ronto az, hogy kepvisel═vłlasztłskor gyşrtłk ═ket penzzel.
Ezert nincs bennćk semmi kĞzerzes, nem şgy, mint nemely egeszseges elet▌ Ialuban.
Błlintnak a legutobbi vłlasztłs gyanşs kĞrćlmenyei jutottak eszebe.
Mondja, jegyz═ şr, mondja meg ═szinten, a legutobb is kaptak penzt? Ezt en nagyon sze-
retnem tudni.
Kovłcs elmosolyodott.
Nem. Biztos−thatom, hogy a vłlasztok a groI şr egyik vłlasztłsakor sem kaptak egyetlen
krajcłrt sem. E tekintetben nyugodt lehet.
Ezt Ielelte ═. Persze jol ismerte a vłlasztłs tĞrtenetet, eleget łtkozodtak el═tte ‡zbejre es
Cseresnyesre a poruljłrt lelbłnyai kortesek. De hłt ═ bizony csak arra Ielelt, amit kerdeztek,
minek łrtsa bele magłt a joszłgigazgato şr dolgłba. Az meg bosszşt is łllhatna, ha ═ a Iiatal
groInak elmondja azt, amit, şgy lłtszik, eltitkolt el═le.
Nagyon megĞrćlt Abłdy ennek. Hłt megsem ez a magyarłzata annak a Iurcsa vłlasztłs-
nak. Valami udvariassłggal akarta megkĞszĞnni a Kovłcs Dłniel joakaratłt, szolgłlatkeszse-
get.
Igazłn nagyon kĞszĞnĞm a jegyz═ şr tanłcsait es hogy ennyi munkłt vłllal a kedvemert.
Pedig lłtom, van dolga eleg! mondotta arra a ket aktatoronyra mutatva, mely az −roasztal ket
oldalłn łllt.
Kovłcs legyintett a kezevel: Megszoktam en azt młr. Młr tizenhat eve szolgłlok. A kĞr-
jegyz═ az adminisztrłcio igavono barma Iolytatta nevetve , nincsen olyan tĞrveny, rende-
let, szabłlyzat, amit alkot akłr a parlament, akłr a kormłny vagy egyes miniszter, akłr a vłr-
megye vagy az alispłn, penzćgyigazgato vagy łllamep−teszeti hivatal, ami vegćl ne a mi
nyakunkba szakadna. Nem gondol senki arra, mikor rendelkezik, mennyi munkłt jelent az itt
legalul. Es akłrmennyit dolgozzek is az ember, restancia nelkćl nincs egyetlen jegyz═ sem.
Ezert a Iegyelmi mindig a Iejćnk IĞlĞtt log. Na de hłt ezt a kicsi dolgot meg csak elvegzem
azert!
Igazłn nagyon kĞszĞnĞm mondta Błlint es melegen megrłzta a jegyz═ kezet , es ha
valamiben viszonozhatnłm a sz−vesseget... nagyon Ğrćlnek.
Ezt en kĞszĞnĞm Ielelt a jegyz═ , de nincsen semmi k−vłnsłgom most. Lehet, hogy
adodik, de most nincs, kćlĞnben is en a kĞzsegemet szolgłlom ezzel.
Elbşcsşztak. Abłdy elment a reIormłtus paphoz. ˙tkĞzben arra gondolt, mennyire şj ke-
pet kapott arrol a szĞrny▌ munkłrol, melyet a jegyz═ vegez, milyen młst, mint amit kĞnyvb═l
tanult, amikor doktorłlt a kolozsvłri egyetemen.
Kovłcs Dłniel meg płr percig a kćszĞbĞn maradt es szemmel k−serte az eltłvozot, m−g az
betert a paplakba. Akkor visszatert az irodłba. Młr kezdett sĞtetedni. Meggyşjtotta a pap−rer-
ny═s petroleumlłmpłt az asztalon. Nem rossz ember ez a groI mondotta magłban , nem
rossz ember, jo ember, de mennyire nem ismeri az eletet! Istenem, akłr egy gyermek!... Ez-
en elt▌n═dĞtt kisse: Hłt itt nem Iogom engedni, hogy visszaeljenek vele! hatłrozta el, az-
tłn IĞltette az okulłrejłt es şjra hozzłIogott a munkłhoz, el═veve a kĞvetkez═ aktłt, olvasni
kezdte:
,Ertesćlesem szerint Kacsa Domokos, młskent Kukuj, avagy Bubura rovott mşltş egyen
es szokłsos csavargo Lelbłnyłn tartozkodik. Ezennel elrendelem, hogy a tenykĞrćlmenyt
azonnal łllap−tsa meg es 48 ora alatt tegyen jelentest, melynek elmulasztłsa eseten..."
XI.
A kĞvetkez═ hetekben Błlint meg ket −zben jłrt a kerćleteben. Egyik alkalomkor az Or-
szłgos SzĞvetkezeti KĞzpont tisztvisel═jet k−serte oda, młsodszor pedig a megalakulo kĞz-
gy▌lesen jelent meg, mely vłrakozłson IĞlćl sikerćlt. Ezşttal valoban komoly es megert═ han-
gulatot talłlt az embereknel, meglłtszott rajtuk az a csĞndes, de celtudatos munka, mellyel
Kovłcs Dłniel jegyz═ az ćgyet el═kesz−tette.
Młr akadtak egyesek, kik az udvarhłz dolgłt hoztłk szoba, javasolvłn, hogy a hitelszĞvet-
kezet vegye łt a sz▌rszabo lakłsłt es kĞltĞzzĞn azonnal oda. A tĞbbseg azonban ellenezte.
Szerencse, hogy ellenezte, mert a hłzberlet tłrgyłban Błlint az anyjłnłl vłratlan ellenłllłsra
talłlt.
Igazłn csodłlom mondta Abłdyne neki, miutłn Ieketekłve kĞzben Baczonet es
Tothynet egy pici kezmozdulattal kikćldte a szalonbol , igazłn csodłlom, hogy te nem
szoltłl nekem egy szot sem arrol, hogy lelbłnyai hłzammal terveid vannak. ˙gy kell megtud-
jam, hogy onnan −rtak nekem! Nem t═led hallom meg, hanem azoktol a szegeny emberekt═l!
Błlint menteget═dzĞtt. Nem eml−tette el═z═leg, m−g maga nem lłtta az epćletet, am−g nem
tapasztalja meg: jo lesz-e vagy sem. Es utobb, legalłbb egyel═re, tłrgytalannak lłtszik az
egesz dolog.
Nem arrol van szo. Arrol van szo, hogy a hłtam mĞgĞtt csinłltad. Ez nekem nagyon
rosszul esik. Igazłn nagyon. A szabo es az asztalos −rtak. Ezt −rtłk, olvasd! kihşzott egy le-
velet az alol a k−nai lakkcsesze alol, melyben a kĞteset tartotta es odanyşjtotta a Iiłnak.
,Kegyelmes, Nagysłgos GroIne! Terden łllva esedezćnk magas kepehez..." −gy kezd═-
dĞtt a level es rengeteg h−zelkedesek es alłzatoskodłsok kĞzĞtt elmondta, hogy ═k milyen
nagy hodolattal vannak a groIne es csalłdja irłnt es voltak mindig es most azt halljłk, hogy
═ket minden keresetćkt═l meg akarjłk Iosztani azzal, hogy kidobjłk az utcłra a gyermekeik-
kel egyćtt; pedig ═k milyen gonddal vigyłztak a hłzra, mindig pontosan Iizettek, amikor tud-
tak, mennyi kĞltsegćk is volt vele es milyen nyomorban vannak, most pedig el kene vłndorol-
janak vilłggł... es sok minden eIIelet rengeteg szoszapor−tłssal es ismetlessel.
Ezek a jo emberek hazudnak neked mondotta Błlint, miutłn elolvasta a levelet , a
hłz es a kert is gyalłzatos łllapotban vannak az ═ hanyagsłguk miatt. Err═l magam gy═z═d-
tem meg, kćlĞnben en ‡zbejtol kerdeztem, ═ mondta, hogy az asztalos młr regota nem Iizet
es a szabo is dancs es IĞl Iog nekik mondani.
‡zbejnek semmi szava sincs vłlaszolt az Ğreg Abłdyne roppant IĞlćlr═l. ┼ azt teszi,
amit en rendelek. Nem Iogom megengedni, hogy ezeket a szegeny embereket minden ok nel-
kćl kitegyek az utcłra. Ezt en sosem tettem. Majd ha a tied lesz, tehetsz, amit akarsz, de
ameddig en elek, nem kezdćnk şj modit! kisse dćbbedt vilłgos szemei haragosan neztek Bł-
lintra.
Edes mama, en igazłn nem kepzeltem... mondotta az.
Jo, jo, hłt ez ennyiben marad es tĞbbet err═l nem akarok hallani. Młskor pedig kerdezz
meg engem, miel═tt akłrmit beszelsz młsoknak.
*
Ez volt Błlint els═ ĞsszećtkĞzese az anyjłval. Nyilvłnvalo lett, hogy csak nagy
ovatossłggal Ioghat błrmibe, ami a vagyon kezelesere vonatkozik. Ezert mid═n tłn ket hettel
kes═bb az Ğreg Nyiressy Kłlmłn erd═gondnok jelentette, hogy vegre megtalłlta a havas
ćzemtervet a regi −rłsok kĞzĞtt, e h−rrel rĞgtĞn az anyjłhoz ment. Abłdyne nagyon megĞrćlt:
Hogyne, emlekszem! Szegeny atyłd rendelte volt el, de azota nem hallottam rola, nem is
tudtam, hogy elkeszćlt es, megvallom, el is Ielejtettem az egeszet. Nagyon jo! Hozasd be az
egesz IĞlmerest, egyćtt łtnezzćk es ha Pestre megysz, tłjekozodj, mit lehetne kezdeni a ha-
vassal...
*
Haladt az id═, kezdett kitavaszodni. Błlint, ha Kolozsvłrt volt, şgyszolvłn minden del-
utłn ellłtogatott Adrienne-hez, mindennap kisse kes═bben, a kezd═d═ szćrkćlet idejen. Min-
dig, mikor kiment a Monostori şton, az a bels═ ellen═r, mely mindannyiunkban b−rłlja a tet-
teinket, kerdesekkel ostromolta. Mit akarsz te Adrienne-nel? Mire valo ez az egesz dolog?
Le akarod magad lłncolni? Hiszen ez nem olyan mşlo viszony volna, mint a tĞbbiek, ez
hosszş lekĞtest jelent, szolgasłgot sok-sok evekre. Ez nem az az asszony, akit megszerez az
ember, azutłn otthagyja, miutłn megkapta, vele szemben ez aljas gazsłg volna, hiszen ═ nem
is vłgyik erre, s═t Iel, nyilvłn Iel, nem is akarja es akkor te ravaszul beIonod az akarata ellen,
hogy azutłn, ha megszĞktel, meg szerencsetlenebb legyen, mint most a Ierjevel? Ilyet nem
szabad tenni. Es tisztesseggel hogyan is szak−thatnłl azutłn? Meg ha illa berek! elt▌nhetnel
messzi kćlIĞldre. De hiszen itt vagy Erdelyben, ide vagy kĞtve, azonegy tłrsasłgbeliek vagy-
tok... es akkor talłlkozni Iolyton ilyen gaz łrulłs utłn? Hisz ez lehetetlen! Ennyire komisz tłn
megse tudnłl lenni. Es meg ha szerelmes volnłl. Ha el akarnłd vłlasztani az urłtol es Ielese-
gćl venni. De ugye nem vagy szerelmes? Es nem is azt akarod, mert akkor nem −gy kezdted
volna, nem ilyen łllatszel−d−t═ modszerrel, hanem egeszen młskent, becsćletesen es ═szinten.
De te szabad akarsz maradni, Ğnłllo es Ićggetlen, elni az eletet minden kĞtelezettseg nelkćl.
Hłt akkor miert? Minek? Mi celja van ennek az asszonyvadłszatnak? Hiszen van eleg n═ a vi-
lłgon, miert akarod hłt eppen ezt az egyet, eppen ezt, aki rłd nezve a legveszedelmesebb?
Ilyeneket mondott a lelkeben az az ĞrĞkĞs kritikus.
De volt benne młsik indulat is, młsik b−rłlo is, aki egyebet beszelt es megIelelt az els═-
nek. Ez sokkal cinikusabb es sokkal gşnyosabb. Ennek teoriłi voltak a IerIi jogłrol, arrol a
harcrol, mely a h−mek es n═stenyek IĞlĞtt tĞrveny, a termeszet ĞrĞk rendjer═l is es arrol, hogy
IĞlszabadulłst jelent a n═nek, ha valoban asszonnył teszik; ez valodi szolgłlat, mondotta es
sok tapasztalłsokat es peldłkat idezett: mennyit mokłzik nemely n═ es mennyire vłrja, hogy
er═szakkal igłzzłk le espedig ment═l durvłbban, annłl h−zelg═bb ez szłmłra, mert ez bizony-
słg neki, mennyire vłgynak reł. Szamłr vagy, mondotta ez a b−rłlo es csak kacagott a młsik-
nak erkĞlcsi szolamain. Błlinton is kacagott, aki olyan bamba, hogy nem vet veget hirtelen ro-
hammal ennek az egesz simogatos jłteknak. ˙gy viselkedsz, akłr valami kollegista kamasz!
−gy csşIolodott vele ez a młsik enje.
Egyik delutłnon, młr er═sen sĞtetedett, sok Iontolgatłs utłn ennek az utobbinak a szavłra
hallgatott. A kandallo el═tt a sok płrnłkon ćlve Adrienne nyugodott a karjłban.
Szerelemr═l beszeltek, ahogy młr sokszor. Tłrgyilagosan. Teoriłsan. Błlint mondataiban
mindig burkolt es celtudatos szłndek, de Adrienne egeszen szemelytelenćl beszelt es olyan
h▌vĞs eszmehordozłssal, akłrha kepekr═l, szobrokrol vagy irodalomrol volna szo. Pedig na-
gyon radikłlis velemenyt hirdetett: A hłzassłg elavult intezmeny. Semmi se kĞtheti le a sza-
badsłgłt senkinek. Mindenki tehet a testevel, amit akar. Ez ĞrĞk el nem kobozhato joga. A
szabad akarat, egyedćl az dĞnt. Ha vłgyik erre. Erthetetlen ugyan, hogy valaki Ğsszerontsa
az eletet ezert!... De ha a kedve −gy tartja... Ezert ═ nem −tel meg senkit, vegre is, ha ilyen a
termeszete, hłt eljen aszerint... Ilyeneket mondott, roppant lendćlettel ervelve a tłrsadalmi
el═−teletek ellen, tłn az ═ hłzassłgłnak csalodłsai is belecsĞngtek a mondatai kĞze. Błlint
egy-egy szoval biztatta olykor tovłbb e gondolatsoron es mikĞzben tłmadłsra keszćlt, apro
csokokkal illette neha a n═ nyakłt, azok kĞze a majdnem lłthatatlan szłlak kĞze, melyek a ha-
jłt beIejeztek es halkan pihesedve a b═ren łtalakultak barackhej błrsonyłvł. Annyira egyeni
asszonyillata itt a legbod−tobb. Vegćl egyik szćnet alatt er═s karral hirtelen magłhoz szor−tot-
ta es el═revetett vłllłval hanyatt probłlta szor−tani. De meg csak alig kezd═dĞtt el ez a mozdu-
lat, meg alig indult el a młsik kutato keze, młr megIeszćlt az asszony teste es olyan rugalmas
gyorsasłggal, akłr valami płrduc, kiszabadult es IelszĞkĞtt. A kandallo pillerehez ugrott. Ott
łllt merev vedekez═ łllłsban es a szemei gy▌lĞlkĞd═ csodłlkozłssal neztek a IerIira.
Mi volt ez? kerdezte a szłja haragosan, lihegve a Ielindulłstol. Hogy mer?... Hogy
mereszel?...
Błlint ćlteben kettehajlott el═tte:
Bocsłsson meg!... Kerem, bocsłsson meg... dadogta es megprobłlt hazudni: hogy csak
megcsşszott, Iogozkodni akart, hogy csak veletlen, puszta veletlen... hogy ═ nem akart sem-
mit, igazłn higgye el, semmit...
Adrienne csak łllt nemłn es lłzadozo nezessel nezte. Nem vłlaszolt semmit, csak mikor
hosszan bocsłnatot kert az iIjş es nagyon alłzatosan beszelt, csak akkor ćlt megis vissza a
cserge-pokrocra. De nem helyezkedett kĞzel hozzł. Dacos łllal ćlt le vele szemben, maga alł
vont lłbakkal es erezni lehetett, hogy minden izma IĞlajzottan kesz az elugrłsra. Vajon elhitt-
e błrmit is abbol, amit Błlint mondott? Valosz−n▌, hogy nem. Mert miutłn Abłdy szemelyte-
len tłrgyakra tert łt es ezekr═l vagy Ielorłig meg kisse akadozva elbeszelgettek es vegćl indu-
lłskor kezet is nyşjtott Addy, megis arra a kerdesre, hogy holnap eljĞhet-e ismet, azt Ielelte,
hogy lłtogatłsokat kell tennie a vłroson es nem marad itthon.
Elk−serhetem egyikt═l a młsikig, hogy legalłbb lłssam? szolt Błlint.
Jo. Azt teheti. De meg nem tudom, milyen sorrendet vłlasztok es azt sem, hogy ponto-
san mikor kezdem el...
Igy vłltak el aznap delutłn.
`
Błlint nagyon bosszankodott. Sşlyosan vłdolta magłt. Most is ketIele erveles harcolt ben-
ne. Az egyik leszolta ═t, hogy ilyen gyłva volt, ilyen megalkuvo es ilyen ćgyetlen. Ha keme-
nyen megIogod es nem gondolsz semmivel, hłt meglett volna! De te mindig habozol. Es ha
haragszik is azutłn, majd csak megbekćl. Ha pedig nem hłt aztłn?! legalłbb a tied volt
egyszer! A młsik młr a k−serletert is vłdolta es ez volt az er═sebbik, mert nem tagadhatta Ğn-
magłnak, hogy csşnya es ĞrĞmtelen dolog lett volna es lealłzo mindkett═jćkre. Ellentetben az
═ egesz lenyevel, azzal a lelekbşvłr, megert═ vonzalommal is, amely nem szerelem o nem,
dehogy! , de megis igazi, mely, mely, becsćles es... igen es błmulat es rokonszenv şgy
van! rokonszenv, bens═seges rokonszenv. Es mit erne, ha meg is kapta volna ez egyszer? Ez
a dacos, lłzongo termeszet▌ leny soha tĞbbe nem Iogadnł, soha meg nem bocsłtanł azt a
megszegyen−test, hogy akarata ellen kenyszer−tettek. Soha tĞbbe ezek a szep delutłnok vissza
nem ternenek, melyeknek olyan gyĞnyĞr▌, kisse Ianyar varłzsuk van, ezek a valosz−n▌tlen
delutłnok es az apro szabadsłgok, miket ez a szerelemtudatlan n═ megenged majdnem test-
veries Ğlelest csak es becez═ simogatłst, csokot a nyakłn, a vłllłn, csokot a terde IĞlĞtt a ru-
hłjłn es csokot szejjelnyitott hşsos ajkain, sok-sok csokot, melyeknel h▌vĞs marad es zavarta-
lan, m−g ═benne a vłgy Ieszćl szakadłsig, mint az −jon kiIesz−tett hşr. Es ez is kej, csodłlatos
es eddig ismeretlen kej, mely mintha villanyossłggal tel−tene, akłrha akkumulłtor volna az
egesz teste; Iurcsa, kisse perverz keje az ĞrĞk vłrakozłsnak. Młskor, mid═n eljĞtt Adrienne-
t═l, majdnem reszeg volt ett═l az erzest═l es kłbult es boldog... młma pedig szomorş es lehan-
golt. Egyetlen szłndek volt benne eleven: visszajutni abba a paradicsomba, vissza akkor is, ha
akłr sohasem is szakaszthatja le a tudłs Iłjłnak a gyćmĞlcset.
*
Młsnap kora delutłn młr a Młtyłs kirłly ter sarkłn, a New York Szłlloda el═tt ćlt a jłr-
dłra helyezett egyik asztalnłl. Odaki rendelte azt a kapucinert, mellyel ottletet megindokolta.
Szep napsćteses id═ błr, megis eleg h▌vĞs a tavasz es młs senki meg nem hasznłlta ezeket a
szekeket, Błlint azonban innen jobban tudta kemlelni a I═teret. Sokł vłrt. Vegre meglłtta,
amint hosszş lepesevel kĞzeledik. Sietve elebe ment.
Addy jokedv▌nek lłtszott es mi sem erz═dĞtt tegnapi haragjłbol.
Most rĞgtĞn muszłj vizitłzni? kerdezte Błlint, mikor vagy szłz lepest tettek. Nem
lehetne el═bb kisse setłlni? Olyan gyĞnyĞr▌ id═ van!
Adrienne rłłllt.
Tudja, hova menjćnk? mondotta. Menjćnk ki a Hłzsongłrd tetejere. Onnan gyĞnyĞ-
r▌ kilłtłs van. Sokszor megyek IĞl egyedćl oda.
A temet═t h−vjłk −gy Kolozsvłrt. Valamikor ,Hasengarten" lehetett a neve ennek a hegyol-
dalnak, abbol lett ez a szokatlan szo. Megindultak. Nagyon meredek şt macskaIejkĞvekkel ki-
rakva. Sok-sok s−rk═ ketIel═l, regi vłrosi polgłrok IejIłi, itt-ott egy-egy kripta, hova gazda-
gabb csalłdok temetkeztek. A melyen bevłgott şt ket oldalłn młr kizĞldćlt a gyep, apro bog-
lłrkłk szortłk be rozsasz−nes csillaggal, a nyşlsalłta pedig słrga bojtocskłkkal, mindez dşs
es gazdag, mintha azokbol a szłzados s−rokbol şj elet Iakadna, gazdagabb, mint młs kertben.
A kemeny hegymłszłs alatt keveset tłrsalogtak. Vegre IĞlerkeztek a tet═re, a temet═ szele-
hez. Er═sen Işjt a szel, megis ott lećltek egy hantra.
Valoban csodłs kilłtłs van innen. Odalenn a hłzak temerdek cserepIĞdelei. A regi vłrIa-
lak, melyeket a vłroson eszre sem vesz az ember, jol lłtszanak innen, mikent bujkłlnak egy-
egy udvar hłtłnłl, meg-megszakadnak nehol, hogy aztłn şjra megrajzoljłk a regi er═d−tes vo-
nalłt egy-egy błstyłval is itt-ott. A nap mindent bearanyoz. A Szent Mihłly-templom tornya
anyagtalanul kĞnny▌, a Farkas utcainak a homlokzata tćndĞkl═en hłromszĞg▌ es odatşl a
domb, melyet nagyzoloan Fellegvłrnak h−vnak, ket reszre szak−tja a kepet, belekĞnyĞkĞlven a
Nłdas-patak es a Szamos vĞlgyenek keken halvłnyulo hajlłsai kĞze. Es vegtelen szepseg van
mindenIele, akłrmeddig nez el a szem. FĞl a Gyalui-havasok lilłs łrnyekłhoz vagy le a meg-
duzzadt Iolyo słrga kanyargłsain el, el eszaknak, eszakkeletnek, hol a Tłrcsa dombja beleIek-
szik a vĞlgybe. A tşlnani legel═kre vekony zĞld port lehelt a tavaszodłs. Az alig kobaltos ze-
nit Iele błrłnyIelh═k şsznak, mintha az eg is kihajtotta volna a nyłjłt, Ieher apro, gyĞngy-
Ienyles▌ juhocskłit, melyeket lłthatatlan porłzon vezet odaIĞnn hosszan elnyşlo sorokban.
Ugye gyĞnyĞr▌ ez itt? mondotta Addy.
Błlint nem Ielelt. Płr percig meg a tłjkepre nezett. Azutłn sem Iord−totta el a Iejet, mikor
megszolalt. TreIłsan mondotta:
Sokat tĞprengtem es nagy IelIedezest tettem magłrol, Addy.
Micsodłt? kerdezte az asszony.
RłjĞttem, hogy maga valojłban egy veszelyes szelhłmos.
Igazłn? Ilyen bokot meg sosem mondtak nekem! kacagott Adrienne.
De igen, ez −gy van. Maga şgy beszel szerelmi temłkrol, mintha tudna hozzł. Pedig Io-
galma sincs! Vannak ilyen proIesszorok Iolytatta kisse nevetve, hogy elvegye az elet annak,
amit mond , akik le−rjłk a tengert vagy a jeghegyeket vagy az ═serd═t, pedig soha ki sem
mozdultak a szobłjuk negy Iala kĞzćl. KĞnyvb═l tanultłk az egeszet. Maga is −gy van. Es ez
roppant veszedelmes młsra. Roppant megteveszt═. Annłl inkłbb az, mert a szłja, a szemei,
a Iekete haja, mindez hozzłjłrul ehhez a svindlihez, mindez hazudik, azt mondja, hogy
maga... hogy asszony pedig nem az, hanem nagyon tudatlan kicsi lełny, akinek Iogalma
sincs arrol, amir═l beszel es minden hamis, aminek lłtszik. Igy kepzelem en a gĞrĞg szIinxe-
ket, azok lehettek ilyen Ielig n═... Ielig... Ielig... szĞrnyeteg, ,un monstre!" Irancia ertelemben.
Furcsa szIinx! aki nem tudja a vłlaszt a sajłt kerdesere. Ez pedig a modern vłndorra sokkal
veszedelmesebb!
Adrienne eleIłntcsontb═re lassan elpirult. Soha −gy senki meg nem lłtta azt a szerelmi hił-
nyossłgot, mely miatt jol erezte, hogy ═ młs, mint a tĞbbi asszonybarłtnei, kik neha bizalmas-
kodtak vele, sokkal szegenyebb, łrvłbb, amit valojłban kisse szegyellt es emiatt a vilłgon
senkivel nem kĞzĞlt soha, hanem minden modon palłstolt. A pirulłsłt elIĞdend═, megIogta a
kalapja szelet, melyet kćlĞnben a szel valoban lobłlgatott is.
Słrga szem▌ szĞrnyeteg! Ugye, ez rettent═en hangzik? Słrga szem▌ szĞrnyeteg! Pe-
dig −gy Iogom magłt h−vni mostantol, emlekere a mai delutłnnak.
Jol ertette Adrienne, hogy nem a mairol van szo, hanem a tegnapirol. Arrol a tłmado k−ser-
letr═l, ami most, mid═n eszebe juttattłk, megint elĞntĞtte haraggal. De ez csak egy pillanatig
tartott. Nyilvłn Abłdy Błlint a maga igazolłsłra mondta, amit az iment mondott. Azt Iejezte
ez ki, hogy ═ młs, mint a tĞbbi szerelemismer═ n═ es błrmilyen tapasztalatlan volt es tiszta
lelk▌, kezdte sejteni, hogy młs asszony, ha szeret, IĞl nem lłzadt, meg nem sert═dĞtt volna
annyira, ahogy ═. Megis IĞlemelte az orrłt dacosan. Błlint azonban azonnal młsrol beszelt:
Młr kizĞldćltek a Ićzek, a nyłrIłk is rćgyeznek. Lłtja? Mintha słrgłs Iłtyol bor−tanł
═ket be. Egy het mşlva młr levelben lesz mind.
Igen. Milyen szep ez...
Tavasz ebredese, mint a Wedekind-darab. ˆsmeri?
Olvastam. Erdekes... Iurcsa... es şjszer▌...
Płr percig irodalmat beszeltek, majd visszaindultak le a hegyen. A szel belekapott az Ad-
rienne szoknyłjłba. A combjaira szor−totta es mĞgĞtte złszlokent lobogtatta a ruhłt.
Błlintnak megint az a louvre-beli Diana jutott eszebe, az lep ki ilyen hosszan, ilyen diadal-
masan...
*
Meg a kĞvetkez═ ket napon is setłltak. Csak a harmadikon engedte meg vegre Adrienne,
hogy Błlint megint hozzłjĞhessen, mivelhogy utaznia kell Pestre. ˆsszeh−vtłk a parlamentet
Ielirati vitłra. Az ejjeli gyorssal indul. Ez az utolso delutłn.
Hłt jo, jĞjjĞn el, de şgy, mint eddig, ugye? mondta Addy nemi hangsşllyal es a szeme-
ben szigorş tilalom.
Mikor megjĞtt Błlint es miutłn lećltek a szokott helyre a t▌z ele, megis tłn odaadobban
hagyta magłt łtĞlelni, mint eddig. Volt valami engesztel═ szłndek abban a mozdulatban,
ahogy az ajkait Ieleje nyşjtotta, mintha azt mondanł: En tĞbbet nem adhatok, ennyit jo sz−v-
vel, de tĞbbet ne k−vłnj t═lem! es sokat csokoloztak, kevesebb szoval is es sokszor es na-
gyon hosszasan. Az Adrienne haja ett═l megvadult. Olyan spirłlokban kunkorodott el bolond
kerd═jelekke, hogy rendbe kellett hozni. Kisse elvłltak es a n═ egyenes tartłsban a hajt▌it
dugdosta szorosan a Iekete sĞrenyebe, m−g Błlint tłvolabb d═lve nezte a sudłr derekłt es azt
a gyĞnyĞr▌ −vet, melyben a karjai a Ieje kĞrćl jłrtak.
Ekkor ny−lt az ajto a hłloszoba Iel═l.
Uzdy Pali jĞtt be.
Szo nelkćl jĞtt es minden zaj nelkćl. Kimert jłrłssal a kandallohoz ment. Ott mereven
megIordult, kihşzta horihorgas termetet es minden kĞszĞnes nelkćl kerdezte:
Mit csinłltok ilyen sĞtetben?
Diskurłlunk! Ielelt Addy majdnem kih−volag.
˙gy. ˙gy. ˙gy! Hłt hogyne! Persze. Persze. Az jo. Hogyne, hogyne! lassan mondotta
ezeket Uzdy, szćneteket tartva a szavak kĞzĞtt. A szłja gşnyosan mosolygott, de apro szşros
szemei a sz═nyegen szejjelszort płrnłkon jłrtak, melyek nemelyike kett═be van nyomva, lłt-
szik, hogy beletłmaszkodtak hosszan.
M▌veszet, ugye? Persze m▌veszet, kultşra! Nagyon erdekes. En, sajnos, ahhoz nem er-
tek. Nincs arra id═m. E percben is Almłsk═r═l jĞvĞk. Sok a dolgom, nagyon sok.
Itt Abłdyhoz Iordult onnan Ielćlr═l:
Nem tudtam, hogy itt vagy, kćlĞnben nem mereszkedtem volna!...
Halkan nevetett hozzł es meghşzta azt a hosszşra kisodort bajuszłt. Igy a kandallo parłzs-
vilłga el═tt valoban ĞrdĞgnek nezhetne valaki, vekony lłbszłrai karmazsin Ienyben, nyurga,
vłllatlan termete elveszve a sĞtetl═ magassłgban. ˆsszeszor−tott talpain lassan inog ide-oda,
mintha a t▌zb═l kiłrado ległramlłs lobłlnł, akłr valami testetlen jelenest. A tekintete hol a
nejen, hol Błlinton. A jobb keze visszahajtva a kabłtja alł.
Ott tartja a Browningjłt gondolta Błlint, visszaemlekezve arra a mozdulatra, mikor
Uzdy a kaszinoban a villanykĞrtet szetl═tte. Lehet, hogy most kikapja es belem l═. Na, de
hłt azert se vłlaszolok! es IĞlkacagott Uzdyra, nehogy azt higgye, hogy Iel t═le.
Mindent elrendeztem Almłsk═n. Ha maga is şgy akarja, edes Adrienne, a jĞv═ heten ki-
kĞltĞzćnk.
Jo mondotta az asszony , nekem pakolłsra egy nap is eleg.
Nem jĞnnel-e ki te is? ˙gy hiszem, vadłszember vagy. Azt mondjłk, nagyon jo bakok
vannak az erd═imben, en nem ertek hozzł, de azt mondjłk. L═hetnel egypłr ═zet, ha mulattat.
Minden ok nelkćl itt megint elnevette magłt Uzdy es ismetelte: ┼zet, igen, nehłny ═zet.
Aztłn tovłbb beszelt: Az is csak olyan jłtek, de van, aki szereti...
Nagyon kĞszĞnĞm, azonban ma este Budapestre kell utaznom, Ğsszeh−vtłk a Hłzat.
Ja persze! Hogyne! A parlament! Persze, a politika! Hogyne! En ahhoz se ertek, ez is
olyan sportIele. Sport! O, hogyne! Az Iontos, azt en elismerem, hogyne! Akkor hłt, ha vissza-
jĞssz! Mert, ugye, el═bb-utobb visszajĞssz? Hłt akkor legyen szerencsem, szerencsenk! Ugye,
Adrienne, szerencsenk? Nekćnk kett═nknek! Ha nem is valami pazar nłlam, nem olyan nagy-
szabłsş, mint Denestornya, megis, ahol jo sz−vvel lłtnak valakit... nincs igazam? Regi magyar
vendeglłtłssal...
Okvetlen eljĞvĞk, ha visszaterek mondotta Błlint es ha megengeded, elhozom a
SchĞnaueremet.
Az aligha szćkseges, nekem is van sok jo golyos puskłm, mivelhogy gyakran celba lĞ-
vĞk. Adhatok kĞlcsĞn, de ha jobb szereted a magadet, hłt csak hozd! Ugye, edes Adrienne?
Termeszetesen! Ielelt az asszony szłrazon. Talłn restellte a Ierjenek Iurcsa csşIondł-
rosan hangzo beszedjet.
En biztosan szłm−tok reł, hogy eljĞssz. Ez nemcsak olyan konvencionłlis megh−vłs. O
nem! Azt ne hidd. A postłnk Nagyalmłs, oda sćrgĞnyĞzz, hogy kocsit kćldhessek Hunyadra,
az az łllomłsunk.
Amint visszajĞttem, sćrgĞnyzĞk.
Hłt akkor a viszontlłtłsra, a kedves, a nagyon kedves viszontlłtłsra!
Uzdy el═relepett. Hosszş ujjaival megragadta Ielćlr═l a neje Iejet, akłr egy golyot, maga
Iele Iord−totta az arcłt es hirtelen kettehajolva, megcsokolta a homlokłt.
Pł! Csak maradjatok... es a viszontlłtłsra! Es hosszş lłbaival młr az ajtonłl is volt.
A viszontlłtłsra! Nem nezett vissza, mikor kiment. Olyan halkan is tette be maga mĞgĞtt a
kilincset, hogy alig csattant a złr.
Płr percig nemłn maradtak Adrienne es Błlint. Utobbi a Ierj szokatlan es ketertelm▌en
gşnyos szavainak a hatłsa alatt Ğnkentelenćl arra gondolt, hogy Uzdynak talłn valami terve
van ezzel a megh−vłssal, tłn azert h−vta, hogy majd az erd═n ,veletlenćl" agyonl═je. Nem is
rossz terv! Egy puska elsćlhet vigyłzatlansłgbol is... Ez csak egy pillanatig cikłzott łt az agy-
łn, mert Adrienne hozzłcsşszott, łtĞlelte es a vłllłba rejtette az arcłt. A Iiatalember magłhoz
szor−totta. Ekkor vette eszre, hogy s−r. Hangtalanul s−rt. Neha megrłndult a hłta a zokogłs
erejet═l es ilyenkor meg er═sebben Işrta be a Iejet a IerIi nyakłba. Sokł-sokł s−rt. Błlint Ielni
kezdett, hogy a komorna be talłl jĞnni lłmpłt gyşjtando es −gy talłlja ═ket. De eltolni
magłtol lehetetlen volt. Hłt şgy maradt Adrienne-nel a karjłban.
Addy, kedves Addy! ezt ismetelte halkan Błlint szłmtalanszor, mikĞzben nyugtatolag
simogatta, ahogy kisgyermeket beceznek, mikor błnata van. Az asszony meleg teste egesz
hosszłban rłsimult, a mellei szejjeltolodtak, a combja rełkulcsolodott es megsem tłmadt IĞl
benne młs vłgy, mint megnyugtatni, megvigasztalni, Ğnzetlen szerelmer═l gy═zni meg, hogy
ertse, tudja, bizakodjek, hogy elhiggye, mennyire vele tart es hogy igaz barłtja is. Sokłig ćl-
tek −gy egymłsba Ionodva, akłrha łrva testverpłr volnłnak. Vegtere Adrienne IĞlemelkedett.
Bocsłsson meg... bocsłsson meg!... sşgta alig hallhatoan es terdel═ ćlesben ismet a ha-
jłt igazgatta, mely kĞnnyeit═l be-lecsapzott az arcłba.
Bocsłsson meg... en ezt nem szoktam suttogta şjra , nagyon szegyellem... igazłn.
Błlint nem tudott Ielelni; nagyon meghatotta ═t az egesz, csak a n═ kezet vonta magłhoz
es cirogatva belecsokolt: ,Addy!" ,SzĞrnyeteg!" ,Kedves!"
Adrienne enyhen elmosolyodott:
Igen, igaza van. Kis szćnetet tartott. Es elutazik ma este?
El. Muszłj elmennem. Pedig olyan szep volt mindez.
Igen. Szep.
Nyugodtan megĞleltek egymłst. Most is csak testverek.
Aztłn Błlint lassan kiment a szobłbol. Az ajtobol visszanezett. Adrienne meg ott ćlt a płr-
nłkon. A t▌z młr nem vilłg−tott. A sĞtetben alig lłthatta młr azt a bşcsşt vet═ kezet, mellyel
Adrienne Ieleje intett es mely azutłn lemondolag hullott az Ğlebe vissza.
Mikor a tornłcon IĞlvette a kabłtjłt, akkor vette eszre, hogy a jobb vłlla egeszen łtvizćlt
az Addy kĞnnyeit═l.
Nagyon lassş leptekkel ment hazaIele. Meg egy kerćl═t is tett, hogy tovłbb tartson az ştja.
Es nem volt benne semmi egyeb, mint reszvet es mely megindultsłg.
Az esti płrłban a jłrda lłmpłi szelesre elnyşjtott sugłrkĞrben Ienylettek, mintha a lłngjuk
kĞnnyeken keresztćl szivłrvłnyosodnek lłgyan.
IV. RESZ
I.
Gyer═IIy Lłszlo a Iarsang kĞzepe ota els═ el═tłncos. Ez akkoriban meg nagyon Iontos łl-
lłs volt a nagyvilłg eleteben. Vele beszelik meg a błlado mamłk Ğsszes reszleteit az adando
błlnak. Ügyesseget═l, mindenre kiterjed═ Iigyelmet═l Ićgg az estely sikere, buzd−to lendćlete-
t═l az łltalłnos tłnckedv, tapintatłtol a zavartalan hangulat, talłlekony voltłtol a kotillon
mozgalmassłga es rendje. Mindez t═le Ićgg, attol: vannak-e Ğtletei, Iłradhatatlan-e es van-e
eleg tekintelye a cigłny el═tt es I═leg arra, hogy a hşzodozo iIjakat tłncra parancsolja, ha
szćkseges. O, nagyon Iontos łllłs, melyhez sok kepesseg k−vłntatik.
Gyer═IIy a tisztseget reszben Illesvłry Edet═l ĞrĞkĞlte meg, aki janułr kĞzepen elmłtkł-
sodvłn, visszalepett t═le. De csak reszben, csak annyiban, hogy idłig Illesvłrynak rendszerint
seg−tsegere volt. Ez azonban nem lett volna eleg az ĞrĞklesre, ha utobbi id═ben tłrsadalmi er-
teke meg nem nĞvekszik, ha csak az a szereny tłncos marad, amilyen az utobbi ket evben
volt, a Kollonichok es Szent-GyĞrgyiek rokona ugyan, de csak szłm, nem nev, megiscsak
,nepseg es katonasłg", akit el═kommand−roznak, ha valamely lełnynak nem akad płrja a Ić-
zertłncban. Ehhez młs is kell. Ahogy mondottam, ehhez tekintely kell, poz−cio.
A tekintelyhez pedig a kĞvetkez═kepp jutott. Egyik ejjel janułr elejen odalenn a kaszino
egyik szeparejłban cigłnyozłs volt. Kollonich Peter mulatott ott minden este es Zalamery
KristoI. Tizenegy utłn kezdtek hozzł. Peter h−vta le oda az unokatestveret, amint młr nehłny-
szor, mert az odajĞvend═ n═k ket tłncosn═ az orIeumbol csak ejIel utłn tudnak megjelen-
ni, miutłn ,leIestettek" magukat es łtĞltĞztek, jo hłt addig muzsikłltatni es senki sem tudja
şgy IĞlvillanyozni a bandłt, mint ,az a jo Laci".
TĞbb Iiatalember is velćk tartott, a Zalamery udvara, mert KristoI młr maga ura leven es
nagyon vagyonos, vendegćl lłtta a barłtait. Ezek kĞzĞtt WuelIIensteint is. Sok pezsg═t ittak
es egy-egy nagy porcio konyakot tłnyerĞbl▌ pohłrbol. Mikor a lełnyok megjĞttek, volt tłnc
orłkig płrosban vagy szolo szłmkent, libben═ szoknyłkkal es sok tereIere Ielvilłgi
pletykłkrol.
Gyer═IIy elegge unta az eIIeleket, mert ritkłn jłrvłn kĞzejćk, nemigen tudta, kir═l, mir═l
van szo es ilyenkor is olyan mellekesnek, młsodrend▌nek erezte magłt, mint annyiszor, ha
tłrsasłgba jłrt. Ezert er═sen ivott, hogy elkłb−tsa magłt. Valamikor kes═bb megnezte az
orłjłt. Młr ket ora is elmşlt! Pedig ═ miota visszajĞtt Simonvłsłrrol, most młr nemcsak
amb−ciobol, hanem Klłra miatt is, hogy melto legyen hozzł, hogy kierdemelje, nagyon szor-
galmasan jłrt a zeneakademiłra. ,Reggel nyolckor ott kell lennem gondolta , ideje, hogy
hazamenjek." A lesĞtet−tett szeparebol, melynek d−vłnyain egy-egy IerIival d═lingeztek es
pusmogtak a lełnyok, kĞnny▌ volt kiszĞkni.
Az udvaron kellett łtmennie, hogy a lepcs═hłzban hagyott IelĞlt═jehez jusson. Mikor a
szabadba lepett, megćtĞtte a hideg ejjeli leveg═. Erezte, hogy sokkal tĞbbet ivott a kelletenel.
Megszilłrd−totta a lepeseit, nehogy tłntorogjon.
‡tjutva a lepcs═hłzba, megkerdezte a ruhatłri huszłroktol, van-e kaszino-berkocsi, mert
tavaszi es═ hullott es Ğsszełzna hazłig, ha gyalog megy.
Egyik sincs itt jelentettek azok , most vittek el ═ket. VisszajĞnnek hamar.
Hłt addig IĞlmegyek. Tudassłk, ha megjĞtt valamelyik.
Az els═ emelet ćres. A csillłrok leIokozott villannyal. Vegigsetłlva a sĞtet termeken, a
bels═ grłdics tetejen vilłgossłg. Itt hłt meg vannak emberek, a kłrtyaszobłban. Bizonyłra
bakkoznak. Odament hłt IĞl. Nem el═szĞr. Płrszor młr volt itt es elnezte a jłtekot szenvtele-
nćl es egykedv▌en, pusztłn, mert odalenn politikłt beszeltek, ami ═t nem erdekelte,
loversenyt vagy mez═gazdasłgot, csupa olyan temłt, ami tłvol łllott t═le. Hłt neha elnezte
vagy egy orłig a bakkot.
Nagyon nagy jłtek Iolyt.
A kerek asztalnłl vagy t−zen. Lłszlo şgy łllt meg, hogy szemben legyen Szent-GyĞrgyi
Nesztivel. Szerette nezni ezt a nagyst−l▌ embert. Erneszt az ═ Antal błtyjłnak młsodunoka-
testvere. Hasonl−t is hozzł, ugyanaz a magas, agłrszer▌ termet, ugyanolyan vekony orr es
szćrke, Iagyos nezes▌ szemek, azonban Neszti nem ny−rott, hanem kĞnny▌ lenges▌, hosszş
bajuszt hord a regi sz═ke gallok viseltek ilyent , de az Ğve Ieketen nyşlik le a szłja mellett
ketIel═l es ez valami megvet═ vonłst kĞlcsĞnĞz az arcłnak. Nagyon halvłny. A b═re a kekes
borotvłlłsş łllłtoi IĞlIele egyIormłn pergamensz−n▌ mindenćtt, tłn mert legtĞbbet ejjel el;
ilyen az orcłin, a homlokłn, tar Iejenek tćndĞkl═ kopaszsłgłn is, mindenćtt azonos sz−n▌,
mintha valami słrgłs młrvłnyt csiszoltak volna Ienyesre. N═tlen, oriłsi vagyona van. ˆtven
kĞrćl jłr. Es ez az Ğtven esztend═ meger tłn szłzat is, annyira kihasznłlta annak minden per-
cet, kielvezett mindent, amit vagyon, el═kel═ nev, jo kćls═ es kit▌n═ egeszseg nyşjthat. Vadł-
szott Indiłban tigrisre, oroszlłnokat l═tt Szudłnban, Ialka utłn lovagolt nemcsak itthon, de
Angliłban es Franciaorszłgban is, volt vitorlłs jachtja a Rivierłn es versenylovai minden tur-
Ion. A n═k persze mindig bolondultak erte, de soha le nem kĞtĞtte egy sem, błr szłmtalanszor
płrbajozott miattuk, bizonyłra ezt is csak sportnak tekintven, valaminek, ami az elet mozgal-
massłgłhoz tartozik; mivel pedig tłn meg nem dobbant a sz−ve semmit═l, sem szenvedelyt═l,
sem Ielelemt═l, hłt sosem tĞrtent baja. A maga nemeben tĞkeletes volt, mintha a szłzadvegi
tłrsadalom benne mintłt akart volna bemutatni, peldłnykepet a nagyvilłgi embernek.
B−rłja mindennek, ami a ,gentleman" viselkedesere vonatkozik. Sz▌kszavş −telete dĞnt═.
Neha meg nemłn is tudott b−rłskodni. Ilyenkor a monoklija beszelt helyette. Mert nłla ennek
az ćvegtallernak kćlĞn elete volt, akłrha kćlĞn szerv volna. Lłthatatlanul vekony zsinoron vi-
selte es mikor IĞltette, a legkćlĞnbĞz═bb dolgokat Iejezte ki vele: humoros meglepetest, gşnyt
vagy Iigyelmet, bokot n═kkel, szigort IerIiakkal. Es mikor kihullatta szemeb═l, az is beszedes
es sokIele; jelenthette azt: ,Ez az ćgy szłmomra be van Iejezve", avagy azt, hogy: ,Szamłr
vagy, barłtom" es meg sok młst, megvetest is es erdekl═dest is aszerint, hogy a vele
tłrsalgonak milyen mondatłnłl ejtette ki a szemĞldĞke alol. Tłrsadalmi hatalmłnak
szimboluma volt ez a monokli, amikent kirłlyoknłl a jogar.
A kerek bakkasztalnłl, melyet a zĞld erny═s lłmpakorong ragyogoan bevilłg−tott, meg
nyolcan. Illesvłry ˆdĞn, a DĞnci, a volt el═tłncos Ğccse; az alacsony termet▌ kis Rozgonyi
Jłnos, a h−res trappertenyeszt═, es Arzenovics Zeno, egy błcskai milliomos. Ezek voltak
Neszti groIIal a legnagyobb jłtekosok. Mellettćk kisebb tetelekkel meg Ğten, kik błr nem vet-
tek reszt abban a rettent═ csatłban, melyet sok ezres indulłsokkal az els═ negy v−vott, kisebb
bankokat adtak es olykor ,bementek" egy-egy nagyobb tartłsba.
A legkisebb tetekkel Pray Gedeon jłtszott. Teljesen vagyontalan leven, hłt nem vettek zo-
kon, hogy ahłnyszor hozzł jĞtt a kĞrćljłro kłrtyacsomo, a ,taille", csak szłzkoronłs zsetont
tett maga ele es magłban sosem tartott semmit senkinek, hacsak młr nagy nyeresben nem volt
es megbizonyosodott, hogy az illet═nek szedćletes pechje van. Ilyenkor IĞlIşjta simłra borot-
vłlt, paposan puIok arcłt, behunyta ĞrĞkke nyugtalan szemet, mintha imłdkozna es vłratlanul
megszolalt: ,Bank!", neha nagyon nagy Ğsszegekre is. Ez ugyan vajmi ritkłn tĞrtent, de kĞzis-
mert volt: ha Pray Gedeon bankot mond, akkor młr alig erdemes kłrtyłt adni puszta Iorma-
słg csak! , annyira bizonyos, hogy megnyeri. ┼ valodi hienłja vala a kaszinoi bakknak, de
hasznos ember megis, mert mindig, mindenkor kaphato jłtekra. Es az ═ szłmłra is hasznos,
mert ovatos es szemIćles letere ez evente csinos jĞvedelmecsket jelentett szłmłra.
Illesvłry DĞnci es a tĞrpe Rozgonyi kĞzĞtt ćres karosszek. Gyer═IIy kisse hłtravonta az
asztaltol es lećlt. Egykedv▌en hallgatta az ĞrĞkke visszater═ azonos szavakat: ,Adok" ,Nem
veszek" ,En cartes" a tetek bemondłsłt es a gyĞngyhłz vagy eleIłntcsont dantesek csĞrre-
neset. Banko sosem kerćlt az asztalra. A nagy jłtekosoknak letetjćk volt a komornyiknłl es
erre vettek ki a jłtekzsetonokat. Azok pedig, kiknek nem volt letetjćk, egy bont −rtak alł, mert
minden kaszinotagnak Ğtezer korona hitelre van joga. Ezt persze rendezni kell negyvennyolc
ora mşltłn.
Szotlan ćlt Lłszlo es erdekl═des nelkćl. Itt, ezek kĞzĞtt is idegen ═. Megis jo volt tłrsasłg-
ban lenni, zavartalan nezni a jłtekot. Jobb volt itt, mint odalenn. Ott a szepareban annyira mł-
sodrend▌nek erezte magłt. Nem egyenrangş vendeg ott, hanem hasznossłg, akłr a cigłnypr−-
młs vagy a cimbalmos! Regebben bizonyos megnyugvłssal viselte az ilyent; gyermekkori łr-
vasłga es otthontalan volta el═kesz−tettek erre. Eddig şgy vette, hogy ez a vegzete. Miota
azonban Klłrłt a karjaiban tartotta, akkor egyszer ott Simonvłsłron az ajtoszłrny es a Iiokos
kaszten kĞzĞtt, młskent erzett. Azota lappango lłzadłs ĞntĞtte el, ha vłllvereget═ joindulattal
beszeltek vele, ha, mint ma este, azt mondtłk neki: ,Gyere te is'¨ ha IĞlszol−tottłk, hogy hege-
dćljĞn, ha szoltak: tłncoltatnł meg az orIeumd−vłkat. Nem! Ez a płrtolo hang, ez t▌rhetetlen,
ezt nem b−rja tĞbbe elviselni. Ez nem melto hozzł. Nem melto ahhoz, akit Klłra kivłlasztott,
mindenki młs ele helyezett, akinek a szłjłt odaadta. Annak a csoknak az emleke mint vala-
mi puha, napsćtĞtte gyćmĞlcs, olyan volt a lełny ajka, duzzadt es meleg! es mindenkor sze-
dćlt kisse, ha rłgondolt ez az emlek a sz−vebe złrva olyan volt, mintha a vilłg legnagyobb
gyemłntjłt viselne magłn titokban, melynek b▌vĞs ereje van, de parancsa is, mely el nem t▌r-
heti, hogy ennek a kincsnek a hordozoja ne legyen els═ mindenćtt es mindenben. Most itt, a
mai dorbezolłs utłn, most, mid═n az a kelletenel tĞbb konyak es pezsg═ IĞlI▌tĞtte a veret,
harsogobban hallotta magłban ezt a parancsot. Nyugodtan es lłtszolag szerenyen ćlt Illesvłry
mellett, de a kebleben dac es elszłntsłg.
A kłrtyatarto mahoni szłnocska most erkezett Arzenovics Zenohoz. Miel═tt osztani kez-
dett, az egesz halom Ğtszłz- es ezerkoronłst, ami el═tte volt, maga ele tolta be, a Ieher vona-
lon belćl es azt mondta: Faites vos jeux! Vłrakozoan nezett kĞrćl, el═renyşjtva eles gĞrbe
orrłt, mely homlokłbol hirtelen −velt ki, ami miatt ,Iekete kakadunak" h−vtłk igen talłloan,
mert a koromsz−n▌ ćstĞke is tarejkent emelkedett a homlokłn, błrmikent pomłdezta simłra.
Nagy loszilva szemeivel vłrta, hogy tegyenek. ┼ a galeriłnak is jłtszott, s═t I═leg annak.
Hadd csodłlkozzek az a hłrom-negy kibic, kik magas lłbş szekeken szĞrnyćlkĞdnek e kes═i
orłban a jłtekosok mĞgĞtt: anonim szemlel═k, kiknek csak az ingmellćk Ieherlik, de a Iejćk
elvesz a lłmpa łrnyekłban es a szivarIćstben. Arzenovics a h−rnevet łpolta. A nagyjłtekosi
nimbuszłt. Ezert błrmi nagy tetelt kiadott, sosem vett be tłrsat, sohasem Ielezett vagy retirłlt.
Ez elv nłla. Elv, melynek bĞlcs teoriłjłt neha megmagyarłzta a hodolatteljes błmeszkodok-
nak. Az asztal kĞrćli tłrsasłg kirakott vagy tizenketezret. A bankłr kilencet ćtĞtt. Huszon-
negy a bank! szolt Zeno, miutłn kivonta az eredeti gyĞngyhłz boglyłt es szepen ket Ialacs-
kłba rakta a huszonnegy hosszşkłs zsetont. ˙jra betolta a Ieny alł az arcłt es a Ioghegyre
biggyesztett szivara mell═l kerdezte: Huszonnegy, kinek kell? Illesvłry DĞnci el═tt młr
csak egyetlen łrva Ğtszłzas szomorkodott. Młr sokat vesztett idłig is; gondolta, ha sikerćl,
ezzel rendezheti magłt ha nem, akkor şgyis a hitbizomłnyos błtyjłt, Edet kell hogy ismet
megvłgja, mint młr annyiszor. Rełkopogott hłt az asztalra. Ez azt teszi, hogy tartja az ege-
szet. Megint kilencet dobott ki Zeno. DĞnci pap−rt kert a komornyiktol es rłjegyezte az Ğssze-
get. Mostantol a ,ponte" −gy h−vjłk azokat, kik a bank ellen jłtszanak apadolag tett.
Nyolcezret, ĞtĞt, hłrmat kes═bb młr csak egyet-kett═t, ha kelletlenćl is, mert hiszen nem il-
lik ilyen nagy jłtekost nem honorłlni, mikor szerencseben van; majd şjra er═sebben raktak,
hłtha el═bb-utobb megiscsak vege szakad a ,passe"-nak! Azonban meg nem lett vege. Młr ti-
zennyolcszor ćtĞtt Arzenovics. Most młr csak nagyvłrtatva tartottak. Młr mindenki elverzett.
Pour Iaire marcher le jeu! szolt Szent-GyĞrgyi Neszti es ket ezres jelzes▌ gyĞngyhłzat
betolt a Ieher vonal kĞrebe szepen łpolt hosszş ujjaival. Maga maradt vele. Zeno ismet nyert.
Tizenkilencszer ćt młr... en jegyeztem! mondotta beketlenćl Pray. MegĞl minket ez
a bunyevłc! ┼ panaszkodott egyedćl, pedig egesz id═ alatt csak egyetlen szłzkoronłs csont-
tallert kockłztatott es ezt is visszasz−vta, miel═tt kiosztottak. Szłm−tłsbol mondta; szerette
sz−nlelni, mintha vesz−tene. Ekkor jĞtt IĞl alulrol WuelIIenstein Fredi. A vastag sz═nyeg dacł-
ra is dobbantak a leptei ═ azt tartotta, hogy ez angolos jłrłs es kĞnyĞkeit meg tşlzottabban
meresztette szejjel, mint młskor, minthogy IelĞntĞtt a garatra odalenn.
Lłszlo mĞgĞtt łllt meg.
Arzenovics egymłsra szotyogtatta a behşzott zsetonokat es el═retolva h−złsnak indulo
szep barna arcłt, kerdezte: Negyezer, kinek kell?
WuelIIenstein e percben bĞkte meg a Lłszlo vłllłt:
Kelj IĞl! En ide akarok ćlni!
Parancsolo hangon mondta. Nem mondta: kerlek. Csak −gy mondta: kelj IĞl! akłrha ren-
delkeznek vele.
Gyer═IIyt elĞntĞtte a harag. Mit kepzel ez magłrol. Kinek nezi ═t ez az ember? Nem,
nem! Semmi łron IĞl nem kel. Inkłbb akłrmit, akłrmit! Egyetlen młsodperc szłzadresze alatt
vegigcikłzott rajta, hogy csak akkor maradhat ćlve, ha jłtszik, młskent pedig okvetlenćl łt
kell adnia a helyet, ezert el═rerşgtatva az asztalhoz, bekoppintott a kĞrbe es kimondta:
,Bank!" Mindenki rłnezett, annyira vłratlan volt, hogy belep a jłtekba es ekkora Ğsszegre
bankot mond. Annyira tiszteletremelto az a meggondolt egyetlen szotagş szo. Meg WuelI-
Ienstein sem er═skĞdĞtt egyel═re.
Arzenovics osztott. Lłszlo szepen egymłsra Iektette a ket kłrtyalapot es vłrt, m−g a ban-
kłr szol. Mikor az kiejtette: Je donne! ═ megvillantotta ═ket gyorsan, şgy, ahogy Neszti
groItol lłtta, korłntsem gusztłlva, hanem hirtelen. Hatja volt. Tehłt azt mondta: Non! Ar-
zenovicsnak is annyi. En cartes! jegyezte meg valaki talłloan, de IĞlĞslegesen. A lejłt-
szott kłrtyłt Lłszlo ═ csakis erre vigyłzott pontosan dobta be abba az ĞblĞs b═rtłlba,
mely az asztal kĞzepen tłtongott es melyet ,panier"-nek h−vnak, kosłrnak, minthogy jłteknłl
minden szakkiIejezes Irancia. ˙j osztłs. A bank nyert. Kerek egy kreditet! szolt hłtra
Gyer═IIy a komornyiknak. Płr perc mşlva młr el═tte Iekćdt a bon, młr alł is −rta es kibor−t-
vłn a tłlcłcskłbol a tartalmłt, negy ezrest łtcsşsztatott ‡rzenovicshoz. Parancsolod meg
egyszer? jogod van hozzł: droit de suite! kerdezte az. Nem, kĞszĞnĞm Ielelte Lłszlo.
Hłt akkor kelj IĞl młr szolalt meg mĞgĞtte WuelIIenstein , mondtam młr, hogy ide
akarok ćlni!
Gyer═IIy a vłllłn łt visszanezett. ˆsszeszor−tott Iogakkal, de nyugodtan vłlaszolta:
En itt maradok.
De en el═bb szoltam, te meg nem is voltłl a jłtekban!... Ez az en helyem!
Szent-GyĞrgyi Erneszt IĞltette a monoklijłt es kĞzbeszolt:
Senkinek sincs helye, am−g nem mondta: passe la main. Ez szabłly. Te pedig nem mond-
tad. Gyer═IIy se mondta, de młr el═tted belepett a jłtekba.
E kijelentes utłn WuelIIenstein nem er═szakoskodott, mert a monokli kihullott a Neszti
groI szemeb═l. Ez tehłt Iellebbezhetetlen dĞntes. Fredi łtment a tşlso oldalra es oda ćlt be
sert═dĞtt poIłval. Lłszlonak nagyon jolesett a Szent-GyĞrgyi kĞzbelepese. Elhatłrozta, hogy
azert is tovłbb jłtszik. A megmaradt ket 500 koronłssal egy-egy bankot Iog adni, gondolta,
mely kĞzćl, ha valamelyik bećt, hłt kimłszhat; ha pedig nem, akkor ezt az 5000-et nagyobb
baj nelkćl ki tudja Iizetni abbol a 7000-b═l, melyet Ielretett, mikor a kiskorşsłgi adossłgait
rendezte.
A kĞvetkez═ ,coup"-t Zeno elvesztette, tehłt Lłszlo azonnal visszanyerhette volna a penz-
et. Ez łtvillant az agyłn, de meg se rebbent az arca. Regi ĞnIegyelme most nagy hasznłra
volt. Csakis arra vigyłzott: meg ne lłssłk rajta, hogy a vesztes Iłjdalmas neki. Hogy egyIor-
ma maradjon a hangja, nyugodtak a mozdulatai. A bankadłsra eleg hamar kerćlt sor, mert
most a ,ponte" Iele hajlott a szerencse. Contrepasse van! jegyezte meg valaki eppen olyan
IĞlĞslegesen, mint az el═bb. A Lłszlo bankjłnak azonban hłrom nyerese. Ha most IĞlkel, hłt
csupłn 500 veszteseggel tłvozik. O azonban, ahogy młsoktol lłtta, megIelezte a bankot es a
ketezret kiadta, dacłra annak, hogy kĞzben egyik inas IĞljĞtt volt es jelentette, hogy van ko-
csi. Kilencet vłgtak ellene. Igy hłt most 2500 maradt el═tte. Ezzel tovłbb jłtszott. Neha most
młr tett is. Nyert vagy vesztett. Inkłbb nyert. Kes═bb egyik banknłl er═s szeriłja volt. Hş-
szegynehłny ezres maradt meg bel═le, mikor vegćl lećtĞttek. De ═ most sem kelt IĞl. Tovłbb
maradt. Kellemes volt itt lenni. Szorakoztato, korłntsem izgato. Szłmłra csak szłmokat jelen-
tett a zseton, nem erteket. Valoban jłtek. Az ember maga ele tol negy vagy Ğt szepen Ienyl═
gyĞngyhłzlemezt. Oszt. Slłgert ćtnek. Jo. Az ember łttolja a lemezkeket oda, ahova kell,
ennyi az egesz. Młsik tet, młsik osztłs. Hat! Eleg? Jo. Az ember behşzza. Es mindez
ketsegtelen, vilłgos es nyilvłnvalo. Ha az ember ,Vorhand", ketsegtelenćl el═bb jĞn, mint
akłrmi młs. Mindnyłjan egyenl═k. Egyenrangşak. Csupłn a szerencse dĞnt. Akinek tĞbbje
van, az nyer. Akinek kevesebb, az vesz−t. Csak egy dolog Iontos: a helyes st−lus. Szenvtelen
arc es egyenl═ mozdulat. Jłtek. Akłr sz−npadon. El═re meghatłrozott szerep. Igen! Nagyon
kellemes mindez. Es talłn el═szĞr erezte azt, hogy beIogadtłk maguk kĞze IĞnntartłs nelkćl.
Lłszlo vegćl nemi veszteseggel kelt IĞl a jłtektol, mert kĞzben eppen olyan erdek nelkćl
adta vissza a nyereseget, mint mikor szerezte. Tłn ha reggel 5-kor nem bomlik IĞl a jłtek, to-
vłbb is maradt volna, annyira jol erezte magłt es annyira valotlannak tetszett, hogy azok a
tłblłcskłk, melyeket ide-oda dobłlt, penzt, nagyon sok penzt jelentettek. Az 5000-es bonjłt a
komornyiknłl a hiłnyzo 1500 koronłra jav−totta ki es hazament.
A havas es═ młr megłllt akkorra. Enyhe Iagy vłltotta IĞl, mely ćvegt▌kkel szorta be a jłr-
dłt. KĞnny▌ leptekkel setłlt haza. Valami elenk Irisseseg tĞltĞtte el. Levette a kalapjłt. A bor-
g═z młr reg elszłllt a Iejeb═l, de jolesett −gy menni vegig a sĞtet kĞrşton, melynek gyer lłm-
płsai alig pislłkoltak a kormos reggelben.
*
Delutłnig aludt. Miutłn IelĞltĞzĞtt, megprobłlt dolgozni egyik partitşrłn. Nem ment.
Młshol volt az esze. A tegnapi ejjel emlekein. Abbahagyta a hiłbavalo munkłt. Elveszett nap
ez gondolta, majd holnap hozzłlłtok! EsteIele a kaszinoba ment, a veszteseget kiIizetni.
Ott is vacsorłlt. Az egyik tłrsasasztalnłl ĞrĞmmel szor−tottak neki helyet. Valahogy młskent
Iogadtłk, mint eddig. Megbecsćltek. Megkerdeztek, mit tart err═l vagy arrol a dologrol, amit
eddig sosem tettek; es ha szolt, odahallgattak. Volt valami elismeres a hangjukban, majdnem
tisztelet. Mert mindnyłjan tudtłk, hogy az ejjel kłrtyłzott. Hogy nagyban jłtszott. Azt is is-
mertek, amit Neszti groI mondott rola eltłvozłs kĞzben, azon az egyenletes orrhangjłn: Iga-
złn szepen jłtszik ez a Iiatal Gyer═IIy. Il a excellent style. Ritkłn lłttam kezd═t, akinek ilyen
Iormłi volnłnak. Ez a dicseret azonban csak a betet═zese volt a Lłszlo sikerenek, ami azt
leszĞgezte, szavakban kiIejezte, nyilvłnvalovł tette. Mert a dolog lenyege az, hogy a kłrtyłs
az igazi şr. Hogyne lenne az? Valaki, aki sok ezer koronłra egyszer▌en odamondja:
,Bank!" Van-e ennel nagyobb, şribb gesztus? ,Bank!" Ebben minden benne van: Iels═bbseg,
akarat, nyugalom, gyors elhatłrozłs, błtorsłg es ami I═bb, megvetese annak a silłny penznek.
Plłne, aki szepen csinłlja, kell═ nembłnomsłggal. ,Bank!" Ha elveszti, kĞnnyeden łttolja a
zsetont es visszaszol: Kerek cigarettłt! vagy : H−vjłk IĞl az etpincert! mintha mi sem
tĞrtent volna. Es ha nyer, akkor is nyugodt; nem mosolyog, nem henceg, nem Ğrćl, nem is be-
szel tĞbbet a kelletenel, csak azokat a megszentelt liturgikus szavakat ejti ki: Je donne...
Non... Faites vos jeux... les cartes passent... vagy: Ł vous la main... mindezt olyan młr-
vłny arccal pedig, ahogy a pap mondja mise kĞzben: Dominus vobiscum...
Es młskent is legnagyobb şr a kłrtyłs. A legjobban el. Mert hłt szłmba se jĞn, ha az
ebedje 120, ha a bordeaux-i ćvegje 60 korona. Ez mind semmiseg; ha młsokat is vendegel,
az se nyom a latba, hiszen ejente 10-20 ezret nyerhet vagy vesz−thet. Senki, a legnagyobb mil-
liomos sem el şgy, mint a kłrtyłs. Hogy ez mind meddig tart, az młs kerdes. De ameddig tart,
═ a klubelet valodi kirłlya.
Mindezt persze ilyen vilłgosan senki sem gondolta el, de mindenki erezte. Meg az Ğreg-
urak is, akik delutłnonkent elsopłnkodtak a Iiatalsłg ,szĞrny▌ kĞnnyelm▌segen", jol tudtłk,
hogy a kaszino akkori nagy luxusa, kit▌n═ konyhłja es kenyelme joreszt a kłrtyapenzen alap-
szik, ami pedig abbol a hazłrdozłsbol szłrmazik, amit odaIĞnn Iolytatnak a młsodemeleti
szobłban, nem pedig az ═ tarokk- vagy besigue-jłtekukbol.
Lłszlo roppant jol erezte magłt. Egy ćveg pezsg═t is bevłgott, amit młskor meggondolt
volna es Zalamery Ielretett sajłt ,Armagnac"-jłt, mellyel az megtisztelte, szakertessel tudta
elvezni. Nyilvłn gyorsan Iejl═dĞtt Lłszlo. Amikor kes═bb IĞlmentek a bakkhoz, nem kellett
semmi biztatłs ahhoz, hogy bećljĞn. Magłtol ertet═d═. Az, hogy ismet kivehette a kreditjet,
bizony−totta, miszerint młris Iizetett, amit nagyrabecsćlessel vettek tudomłsul tegnapi tłrsai
es ez megalapozta a h−rnevet.
`
Ez volt tehłt a nyitja, hogy Lłszlo els═ el═tłncossł lephetett el═. A Iarsang kĞzepen ez a
Iontos łllłs megćrćlt. Ez adta hozzł a szćkseges tekintelyt. Es a modot is erre. Mert kĞltseges
Ioglalkozłs ez. Mindenćtt ott lenni. Mindig els═ lenni, Iix Iiłker is kell, sok jol szabott, diva-
tos ruha, ejjelente legalłbb ket Irakking, ha nem hłrom mert nincs rondłbb, mint az Ğsszeiz-
zadt tłncos , sok extra bukett pikniken vagy urak błljłn, ilyeneknel es błl utłni cigłnyozłs-
nłl mindig pezsg═ es kell═ obulus a pr−młsnak. Mindez persze sokba kerćl. Tłn meg is gon-
dolta volna, ha nem kłrtyłzna. Nem mintha nyeresben lenne. Nem. Egeszben veve vesztett.
Az a nehłny ezer koronłja, amit rezervłnak tartott, hogy ne kelljen tel kĞzben a gazdatisztje-
hez Iordulni, hamarosan elşszott. De ═ młr el═bbr═l ismert nehłny jo uzsorłst. Volt hitele nł-
luk. Nagykorşsłgakor alkuvłs nelkćl Iizetett. Bizonyłra ezek tudakozodtak is, mije, hol van
es mennyi, es egyel═re kĞnnyen adtak neki penzt, persze busłs kamatra, −gy tehłt, ha nyert,
hłt b═vĞn volt penze, ha pedig vesztett, akkor kikerek−tette jocska Ğsszeggel, hadd maradjon
valami IĞlĞsleg.
*
Mint el═tłncos kit▌n═en bevłlt. Oriłsi animot tudott csinłlni. Sok şj Iigurłt talłlt ki a Ić-
zertłnchoz, Iurcsa Ğtletekkel gazdag−totta a kotillon kisse elavult trad−cioit. TĞbb jo şj csłr-
dłst is hozott; a cigłny tłn soha ilyen kit▌n═en nem jłtszott, mint az ═ uralkodłsa alatt. A ma-
młkkal is Ioglalkozott hodolatteljes megertessel. Nemcsak a hłzat tarto es błlado legnagyobb
dłmłkkal, kikkel el═z═ delutłnokon hosszasan megtłrgyalt minden reszletet, de azokhoz az
łrva anyłkhoz is, akik remenytelen vittek vilłgba młsodrend▌ lełnyaikat es kik egesz ejsza-
kłkat szomorş megadłssal tĞltĞttek a bćIeasztal mellett vagy a błlterem Ialłnłl bobiskolva,
azokhoz is volt egy-egy h−zelg═ szava. Nagyon nepszer▌ lett Lłszlo.
*
A vadłszat ota Klłrłt nem lłtta viszont. A karłcsonyi ćnnepekre ugyan meg volt h−va Si-
monvłsłrra, de nem ment el. Nem ment, mert megerezte, hogy a nagynenje, ‡gnes hercegne
csak −mmel-łmmal h−vta meg. Gyere ki hozzłnk, ha nincs jobb dolgod... ez nem hangzott
valami biztatoan. Erezte, hogy csak Iormasłgbol h−vja es meg elenken sajgott az a sertes, mi-
kor Kollonichne olyan parancsoloan elutaztatta a hłzłtol. Hirtelenjeben azt Ielelte hłt, hogy
Erdelybe kell mennie az ćnnepre es az şjevig tarto rĞvid hetre az ottani dolgai miatt. Aztłn
nem ment oda sem, hanem Pesten maradt egyedćl. Utolag roppant megbłnta, hogy lemondott,
de młr nem vłltoztathatott. Es a karłcsonyestet egyedćl tĞltĞtte abban a ronda kis legenyla-
kłsban, hosszan maradva IĞnn egy incompinc kicsi karłcsonyIa mellett es visszagondolt arra
a sok ćnnepestere, melyet gyermekkora ota Kollonicheknłl tĞltĞtt.
Maga ele varłzsolta Klłrłt, ahogy annyiszor lłtta.
Klłrłt mint kislłnyt, kibontott hajjal, sarkatlan cipell═k es Ieher zoknikban, Klłrłt copIIal,
mint szĞrnyen cingłr serdćl═ lełnykłt, Klłrłt meg a tavaly, akkor is meg kisse sovłnyan es
csak a szeme volt gyĞnyĞr▌, ahogy Ieher csipkeruhłban łllott a karłcsonyIa ragyogłsłval a
csapott vłllai mĞgĞtt. Mindezt mennyire el═en kepzelte el! Amşgy is sĞtet legenyszobłjłban
eloltott minden villanyt es az asztali m▌Ieny═cskenek csak egy-egy gyertyłcskłjłt gyşjtotta
meg, hogy tovłbb tartson ez az Ğnsanyargato szentesteje. Maga ele a rajztłblłra, mely
−roasztalnak szolgłlt, arra tette a Iłcskłt es kĞzel ćlve hozzł, belenezett abba az egyetlen pici
gyertyalłngba. Igy łpolta a Iłjdalmłt.
A Iłcska mellett tełskanna es rumosćveg, hogy elkłbuljon, hogy aludni tudjon, Ielejteni
tudjon. Sok-sok cseszevel ivott.
Vegre az utolso gyertya is leegett. Fojto viaszszag tĞltĞtte be a szobłt. Lłszlo bizonytalan
kezzel megkereste a kapcsolot. FelhĞrpintette az utolso cseszet ebben młr tłn tĞbb rum volt,
mint tea es leIekćdt. Melyen es lomhłn aludt, łlom nelkćl es nagyon hosszan, majdnem
młsnap delig.
Mikor IĞlkelve kilepett a nappaliba, meg mindig egett ott a villany. Az este elIelejtette elo-
ltani.
*
A szenteste volt e Iłjdalmi korszak legsĞtetebb orłja. Kes═bb a kłrtya, błlok es az el═tłn-
cossłg visszaadtłk joreszt azt a magab−złst, mellyel Simonvłsłrrol tert haza. A zeneakade-
miłra młr persze nem jłrt. Erre nincs id═. A delel═ttĞt łtaludta. Megiscsak kell valamit alud-
ni! Delutłn pedig sok tłrsadalmi kĞtelezettseg es sok elinteznivalo. Farsang utłn majd
elzłrkozik şjra, ahogy az ═sszel es behozza, amit mulasztott. Addig nem lehet. Lehetetlen. Es
ez szep, szep elet es nemsokłra Kollonichek megjĞnnek es Klłra es minden tłnc, minden vi-
rłg, minden dallam, minden siker, amit elert a nagyvilłgban, azt mind az atlaszcip═s kis lłba
ele Iogja rakni, mikor visszaternek Płrizsbol, most Iebrułr kĞzepen, hova ruhacsinłltatłs mi-
att utaztak.
*
MegjĞttek. Az este błl volt; piknik a kaszino also helyisegeiben. ┼ a kisebbik els═ szalon-
ban łllva gepiesen ćdvĞzĞlte a bevonulo mamłkat, lełnyokat, mert az el═tłncos az ilyen błl-
nłl şgyszolvłn hłzişr. Folyton az ajtot Iigyelte egyenes tartłsban, hogy az şj Irakkja, melyet
nemreg Angliłbol rendelt, jobban szoruljon a vłllłra, hoIeher mellenye karcsşn ĞblĞsĞdjek a
derekłn. Valoban kit▌n═en nezett ki jol łpolt barna, hullłmos hajłval, Irissen borotvłlva, rop-
pant karcsşan es eległnsan, słIrłnysłrga szegI▌vel a szeles kihajtłs selymen.
Dacłra, hogy a mind szłmosabban beĞml═ hĞlgyekt═l nem lłthatta a bejłrłst, megerezte,
hogy most jĞtt meg Klłra. A sz−ve kisse magosłn vert. Valoban płr pillanat mşltłn ═ lepett be
az anyjłval. Mintha hirtelen Ienyesseg tĞltene be a szobłt! E tćndĞkles kĞzepen Klłra, kinek
akłr Ieher tćllruhłja, halvłny vłllai vilłg−tanak belćlr═l, mintha onnan indulna az a sugłrzłs,
ahogy szentkepet vesz kĞrćl lobogo arany lłngolłs, mely mindent eltćntet maga kĞrćl es ═
csak magłban van a ragyogłs gyemłntkereteben, mintha a hşsos szłja es a mosolygo szemei,
mintha csak az volna egyedćl es senki, semmi rajta k−vćl az eddig sĞtetes szalonban.
‡gnes hercegne ket ujjal megpaskolta az iIjş orcłjłt. Hogy megemberesedtel, Laci
Ğcsem mondotta Kollonichne, de a szeme hideg maradt. Aztłn tovłbblepett azzal az ═ ki-
rłlynei merev tartłsłval a tĞbbi hĞlgyek kĞze. Klłra keze, ez a majdnem csonttalan kez, mely
mintha elolvadna az ember markłban visszaemlekez═en szor−totta meg az Ğvet. Ez volt az
egyetlen halk emlekeztet═ arra az igezetes percre. Aztłn tovłbbment ═ is. Lłszlon a boldog-
słg hullłma szłguldott vegig. Mintha ostromra menne, şgy siklott a błlteremajtoba es
beszolt: Valcer! FĞlkapta az unokatestveret, a kis Szent-GyĞrgyi Magdłt, aki veletlenćl
karja ćgyebe esett es beIutamodva płr lepest ,links-links" perdćlt el vele az aranysz−n▌ par-
ketten. ┼ itt van! Itt van vegre! ˙jra itt! A dallam ezt enekelte hłrmas ćtemben, minden
Iordulatnłl. Itt! Itt! Itt! Itt van vegre!
*
Minden este błl volt ezutłn. Igy hłt mindennap talłlkoztak, de mindig nagy tłrsasłgban,
tćndĞkl═ csillłrok Ienyeben, virłgnak ĞltĞzĞtt lełnyok sokasłga kĞzĞtt. Egyedćl sohasem ma-
radtak, beszelgetni sosem tudtak, błr Ićzertłnc utłn a vacsorłnłl Lłszlo mindig Klłra jobbjł-
ra ćlt. ┼, miota el═tłncos, a kotillonra nem kert IĞl soha senkit. Az el═tłncosnak ne legyen
płrja a kotillonnłl hirdette a tĞbbieknek , mert annyira elIoglalja a rendezes, hogy a tłn-
cosneja Iolyton egyedćl marad! Ezt mint tantetelt łll−totta IĞl. Jol is hangzott. Nobilisan.
Okosan. Logikusan. De a valodi ok az volt, hogy a Ićzertłnc es a szupe Ğsszetartozvłn, ═ sza-
bad akart maradni, hogy majd ha Klłra megjĞn, melleje juthasson Ğnłlloan es ne legyen płrja,
akivel Ioglalkoznia kell. Igy is tĞrtent. Ez −ratlan szerz═desse lett kĞzĞttćk. Klłra, mikor vala-
mely asztalnłl elhelyezkedett a tłncosłval, es Lłszlo valami miatt kesett, maga vedte meg
szłmłra a jobb oldali szomszed szeket.
A Iarsang utolso ket hete şgy suhant el, mint valami łlom.
*
A bĞjt alatt nap nap utłn ebedek es kisebb-nagyobb estelyek tłgas palotłkban, hiszen ak-
koriban nagy elet volt Pesten. Nemely palotłk politikai kĞzpontok is, hol młs-młs sz−nezet▌
płrtemberek vittek a szot, bşjtak meg egy-egy sarokban tanłcskozni a kĞvetend═ taktikłrol es
hol a csalłdhoz tartozo n═k hevesen verbuvłltak h−veket annak a csoportnak, melynek vezere
vagy alvezere az ═ csalłdjukhoz tartozott. Vitatkoztak kĞzjogrol es kirłlyi hatalomrol es
gyakran igen nagy sikerrel korteskedtek, hiszen csak a csinosak vłllalkoztak erre es nehez el-
lentłllani olyan okIejtesnek, amit piros, szep szłjak, sokat −ger═ szemek hirdetnek. Bolognł-
ban a guelI es ghibellin id═b═l IĞnnmaradt sok vłrszer▌ palota, mindenik egy-egy horihorgas
toronnyal, melyek tetejer═l egymłssal hłborşztak a Malvezziek, Malatestłk, Lambertazzik es
Gerenceik, egymłs nyakłba Iorro szurkot ejtettek es mergezett nyilakat; Budapesten ilyen tor-
nyok nincsenek, de nem volt hiłny sem eg═ szurokban, sem mergezett ny−lban.
Lłszlo a szalonokban mit sem erzett mindebb═l, mindennek csak tłrsadalmi oldalłt lłtta,
politikai szłndekkal nem is Ioglalkozott vele senki, hiszen nem tĞrvenyhozo, hanem el═kel═
tłncos, szotalan ember is, kit═l nem lehet elvłrni, hogy błr vitatkozłssal seg−tse az egyik vagy
a młsik erdekcsoportot. ┼ nagyon elvezte ezt az eletet młr a szepsegeert is, de azert is, mert
Klłrłval beszelgethetett nap nap utłn, gyĞnyĞrkĞdhetett, ahogy jłrt, ahogy łllt, ahogy lećlt,
ahogy Iagylaltot evett.
Gyer═IIy minden este meg volt h−va valahovł, nemcsak soiree-ra, de ebedekre is, ami aze-
l═tt alig tĞrtent vele. Most valosłgos lajstromot kellett tartson a megh−vłsairol, annyi volt.
Nehłny muzsika-estelyt is adtak egyes hłzak. Az operai m▌veszek adtak el═ ilyenkor,
vagy valamelyik virtuoz es Beredyne neha, a szep Fanny. ┼ ilyenkor magłval hozta a
korrepetłlojłt, egy tĞpĞrĞdĞtt kis venkisasszonyt, ki valamely mellekajton lłthatatlan besur-
rant es mire eszrevettek, młr a zongora el═tt is ćlt, mint Iekete dosztinba bugyolłlt halmocs-
ka.
Egyik ilyen estelyen az Ğreg n═cske utolso percben ćzent, hogy nem jĞhet, beteg. A szep
Fanny szłma elmaradt volna, ha Lłszlo nem ajłnlkozik. Igy kerćlt most Gyer═IIy a Beredyne
kĞzelebbi kĞrebe. Eddig a Iarsang alatt gyakran talłlkoztak ugyan nagyobb hłzibłlokon, de
csak kĞszĞnes, kezcsok es egy-egy valcerIordulora. Beredyne macskaarcłra, ha Lłszloval
szot vłltott, kisse gşnyos mosoly −rodott. Sosem szol−totta magłhoz, nem is tartoztatta, ha ott
łllt mellette, s═t kćldte a kĞtelessege utłn. Csak messzir═l Iigyelte azzal a hosszan vłgott, łl-
mosnak lłtszo szemevel.
Tehłt most şjra szerencsem lesz groInet k−serhetni mondotta Gyer═IIy, mikĞzben a
zongorłhoz mentek , en błrmikor nagy ĞrĞmmel tennem.
O, maga most młssal van elIoglalva! kacagott Fanny a Lłszlo arcłba.
Ketertelm▌ mondat. Sok tłrsadalmi kĞtelezettsegere is vonatkozhatott es a Klłra irłnti
szerelmere is. Az asszony bizonyłra arra is gondolt, hogy h−vłsa dacłra a Iiatalember nem je-
lentkezett nłla, csupłn kłrtyłt dobott, de nem kereste IĞl. Ez tulajdonkeppen illetlenseg. ┼
azonban nem haragudott megse. Mert megert═ leny. Es a IerIiak ismer═je. Tudta: olyankor, ha
valaki bele van bolondulva egy lełnyba, beken kell hagyni. Vłrni kell. ‡polni a kapcsolatot,
de vłrni. Ez a legokosabb. Majd!... majd tłn kes═bb. Ha alkalom adodik. Ha majd baj lesz.
Majd akkor. Es ═ jol −telte, hogy ez a Lłszlo-Klłra-dolog simłn nem Iog menni. Majd akkor
es ha neki meg kedve lesz ehhez a Iişhoz... majd akkor meglłtjuk...
A Fanny el═adłsa Lłszlot ismet şgy b▌vĞlte el, ahogy az ═szĞn ott Simonvłsłron. Olyan
hatalmas, nemes −zlessel enekelt, annyira łtszellemćlt ez az asszony a muzsikłja łltal!
Mikor beIejeztek, tłrsłul erezte a zeneben. Talłn a szep Beredyne is csak ezt erezte.
Szabad maga, Gyer═IIy, jĞv═ szerda este? Minden szerdłn kis ebedet adok. O, csak płr
ember. Erdekes, intelligens emberek. JĞjjĞn el, ha nincs jobb dolga!
Lłszlo kivette azt a kis kartonlapot, melyre megh−vłsait jegyezte.
Szerda? Szabad vagyok.
Hłt akkor jĞjjĞn. Fel kilenc. Nem Irakk, csak szmoking. Egeszen kis ebed.
Minden kacersłg nelkćl ejtette a szokat Fanny, egeszen h▌vĞs hangon es aztłn vissza sem
nezve tłvozott es a kĞzĞnseg kĞze vegyćlt, hol kĞrćlvette sok IerIi es nagyreszt
udvariassłgbol gratulłltak neki.
Lłszlo Klłrłhoz tert vissza.
GyĞnyĞr▌en enekel Beredy groIne! mondotta lelkesen, mikor lećlt a lełny melle.
Utłlom ezt a macskłt! mondotta Klłra. A zene azonban meg nagyon harsogott a Iiatal-
ember sz−veben; annyira elIoglalta meg, hogy e szo elrĞppent mellette.
II.
KĞvetkez═ szerdłn Gyer═IIy Ielhajtatott a Vłrba, ahhoz a kicsi budai palotłhoz, melyben
Beredyek laktak. Finom kis epćlet, kes═ Młria Terezia. Eredetileg bizonyłra polgłri hłz,
melynek apro szobłit ĞsszećtĞttek nagyobb termekke. Igy az inkłbb sz▌kĞs lepcs═n IĞlerve,
hosszş galeriłn kellett vegigmenni az egesz udvar menten, hogy az ember a błstyłra nez═
szalonhoz jusson, hol a szep Fanny a vendegeit vłrta.
Itt ismerkedett meg Lłszlo Beredyne Ierjevel, ki soha sehova sem jłrt es ismeretlen celok-
kal gyakran volt tłvol. Koros ember, lehet vagy hşsz evvel id═sebb, mint a neje. Szeles, lom-
ha, kĞveres. A haja vĞrĞsessz═kere Iestve es az a nehłny szłl is, mely bajuszkent szerepelt az
orra es a szłja kĞzĞtt. Keves beszed▌ ember, merev nezes▌ szemekkel. Az ajkai vekonyak es
olyan leniaegyenesek, mintha kessel vłgtłk volna el a b═ret. Ez valami Iurcsłn kegyetlen vo-
nłst kĞlcsĞnzĞtt az arcłnak. Nagy kĞver kezein halvłny sz═rĞk es nagyon sok kĞves gy▌r▌.
Lehet, hogy nagy vagyonłt akarta Iitogtatni ezzel a sok gyemłntos ekszerrel. HĞlgyvendeg
csak kett═, a szep Fanny szegenyes unokahşgai. Az egyik csinos es semmitmondo asszonyka,
a młsik id═sebb lełny, csinos, de erdektelen az is, kik kuzinjuk kedveert şgy tettek, mintha ra-
jongnłnak a zeneert. Igazłban eleg tłvoli rokonok, de Beredyne płrtolta ═ket, mert dinerhez
szćkseges, hogy n═k is legyenek; ezek pedig błrmikor kaphatok es senki Iigyelmet magukra
nem vonjłk. Kacagtak, ha kellett, mosolyogtak mindig, olykor azt mondtłk: ,nagyszer▌"
vagy: ,o be jo", a zeneert ,egeszen odavoltak" es nem szoltak bele semmibe. TĞrtenelmi drł-
młkban vannak ilyen szerepek, kik a sz−nlapon mint I. es II. udvarhĞlgy vannak csak megje-
lĞlve.
A IerIiak azonban mind erdekesek. A I═vendeg ═ ćl a hłziasszony jobbjłn az Ğreg groI
Szelepcsenyi Kłroly bels═ titkos tanłcsos es sok nagykereszt birtokosa, tĞbb −zben szemelye
kĞrćli miniszter es az aranygyapjas rend lovagja, melynek pici miniat▌r jelvenyet a szmoking-
jłn is hordja, mert ezt mindenkor kĞteles viselni. Hatvan ev kĞrćli ember, de alig van nehłny
═sz hajszłl a halłntekłn, a sz═ke rĞvid szakłllłban pedig semmi. Hatalmas termet▌ IerIi, sze-
les vłllakkal, d−jbirkozo szćgy▌, de korłntsem kĞver. Azt mondjłk, mindennap asszozik egy
v−vomesterrel, hogy a kond−ciojłt tartsa. Nagy gy▌jt═: a legenylakłsa, şgy mondjłk,
valosłgos mşzeum, melyben nemcsak sok kit▌n═ regi m▌tłrgy, de lepest tartva a korral, a leg-
jobb mai mesterekt═l kepek es bronzok, mert ═ młr akkor vłsłrolt t═lćk, mikor els═bben IĞl-
t▌ntek. Kevesen lłttłk ezeket, egy-ket asszony csupłn, de ezek nem beszelnek rola. ┼ csak sa-
jłt ĞrĞmere gy▌jt es nem Iitogtatłsbol. Muzsikłban mindig ny−lt −telet▌ volt es maradt. Ahogy
a hatvanas evekben młr Wagner-płrti, şgy Strauss es Ravel şjabb zenejet is elvezni tudja ma.
A szep Fanny baljłn groI Devereux (ejtsd: DevrĞ), utodja Wallenstein egyik gyilkosłnak,
ki ezert Magyarorszłgon donłciot kapott. Ahogy ez a kedves ═se lłndzsłval tudott Ğlni, şgy
gyilkol Devereux AlIonz, a kis Fonzi, a nyelvevel. Negyven kĞrćl lehet. Fiatalabb eveiben a
diplomłciłban szolgłlt, azonban kilepett onnan, tłn mert szellemesen gonosz sziporkłzłsait a
I═nĞkei nem nagyon appreciłltłk. Senki sem tud olyan maro Iurcsasłggal pletykłt mondani,
illetlenseget olyan palłstolt erthet═seggel meselni, mint ═. Kicsi, csşnya, majomIorma ember-
ke. Nagyon mulatsłgos. Ott van meg Solymłr GyĞrgy, a kĞlt═. A kĞzĞnseg el═tt ismeretlen.
Nemcsak mert keves verset csupłn biblioIil, alig szłz peldłnyban nyomatja ki, de azert is,
mert nemcsak magyarul −r, de idegen nyelveken is, ahogy szerinte a tema megk−vłnja. Moder-
nes Iormłkat hasznłl. Franciłul Verlaine-szer▌t, nemetćl Rilkehez hasonlot. Ketsegtelen,
hogy dilettłns, de nagyon Iinom es tłrsadalmi szempontbol −gy kellemesebb, mintha teljes er-
tek▌ alkoto volna.
Meg ket IerIi vendeg. Az egyik D'Orly Tamłs. ┼ Irancia emigrłns utoda, a h−res baron
D'Orly dedunokłja, ki a Iorradalom alatt behłzasodott egy gazdag magyar csalłdba. Foglalko-
złsa semmi, de kit▌n═en zongorłzik. A legbonyolultabb darabot Iolyekonyan es pontosan le-
jłtssza. Kisse gepszer▌en, de kit▌n═en. Nagyon tłjekozott a zene vilłgbirodalmłban es kelle-
mesen prelude-Ğzik is gyĞngyperges▌ Iutamokkal es olykor erzelg═s harmoniłkban. Vilłglł-
tott, sokat utazott ember. Miota szerelmes a szep Fannyba, ritkłbban utazgat.
A młsik vendeg Włrday Imre.
Szelepcsenyi, Devereux, Solymłr es D'Orly gyakran lłtogatnak el Fannyhoz delutłn, rend-
szerint egyenkent. Mindenik a maga modjłn mulattatja el. A volt miniszter m▌veszeti temłk-
kal legtĞbbszĞr, Devereux szellemeskedessel, D'Orly muzsikłval, Solymłr pedig gyĞnyĞr▌
szavakba ĞltĞztetett rajongłssal. Włrday azonban soha. ┼ csak a szerdai ebedkor lepi łt a Be-
redy-palota kćszĞbet, młskor nem. Ez nagyon erthet═ is, mert vegtelen unalmas ez a szotlan
Iiatal groIocska. Igaz, hogy csinos ember, jol mosott, egeszseges es kit▌n═ termet▌, de csak
maga ele nez azokkal a bamba v−zsz−n▌ szemeivel es nyilvłn nem tudja kĞvetni sem a
szikrłzoan gyors tłrsalgłst, villłmgyors treIłkat, mert csak nagy kes═n kezd kacagni, ha lłtja,
hogy mindenki nevet, sem a zenei vagy młs m▌veszeti okIejteseket, amikr═l oly gyakran vi-
tatkoznak. Az egyetlen, amihez ert, a IĞldm▌veles, mert egyike a keveseknek, akik Ovłrt vol-
tak a gazdasłgi akademiłn. Ormłnyosbogłrrol, olasz słskłrol, m▌trłgyłrol es
sikertartalomrol orłkat tudna ═ beszelni, de hłt ez itt nem kell. Ezert hallgat is mindig.
Valoban ertelmetlen, miert h−vja Fanny megis az ═ ebedjeihez ezt az unalmas iIjşt, mikor a
tĞbbiek tłrsasłgban mind kivłlok, szellemesek es mulatsłgosak!
Ezek a lakomłk pedig nagyon tĞkeletesek. Az egesz lakłs is, az is nagyon egyeni. A sza-
lon hamuszćrke selyem, modern, kenyelmes d−vłnyokkal es karosszekekkel, melyeken itt-ott
egy-egy cukorrozsasz−n płrna piroslik. KćlĞnbĞz═Iele bştorok. Mindenik azonban kit▌n═ −z-
les▌. Nagyon lakłlyos szalon. A hosszş galeria Iala Iłval van bor−tva, az is hamuszćrkere Iest-
ve, tĞbb Ğles d−vłny IĞlĞtt, melyet meregzĞld brokłtleped═k takarnak, citromsłrga es Iekete
płrnłk sokadalmłval megrakva, honnan kenyelmesen lehet hallgatni a hłziasszony eneket
mert ez a zeneterem is vagy gyĞnyĞrkĞdni az ═ szepsegeben. A galambsz−n hłtter el═tt a n═
szĞkes vĞrĞses haja şgy tćndĞklik, mint a lłng.
A legtĞkeletesebb megis tłn az ebedl═. Lelektanilag is kit▌n═. Nagyon sĞtet lamberia IĞl a
hasonlo mennyezetig. Csak az asztal vilłgos, mert egesz hosszłban villanylłmpłk Ićggnek,
IĞdĞtt, hatalmas IenyIorrłs, mely oldalvłst teljesen le van złrva, şgyhogy csakis az asztalra
veti minden sugarłt es a szoba korom-ejszakłban marad. Az abroszon ket nagy, sokłgş kan-
delłber, melynek gyertyłi az ebedel═k arcłn, a virłgkosłron es młs egyeb ezćsttłrgyakon
minden łrnyekot Ieloldanak. Minden vak−toan ragyog itt: a kristłlypoharak, az arannyal
beszort hoIeher porcelłn, sotartok es gyćmĞlcsĞstłlak es az ev═eszkĞzĞk. Ez az asztali kesz-
let valodi unikum. Francia m▌vesseg▌, az egesz a XVÜI. szłzad legbolondabban kagylozott
korłbol. H−res keszlet Juste-Aurel Meissoniert═l; minden darabja szignłlva. Egy-egy villa,
egy-egy kanłl olyan nehez, akłr kisebbszer▌ buzogłny volna, mindenik kisse młs, mindenik
remekm▌. Płrizsban horrendum Ğsszegert vetette ezt meg Fanny a Ierjevel, mikor az meg na-
gyon szerelmes volt bele. ‡ll−tolag a Pompadour asztali keszlete volt. De nem a tłrgyak szep-
sege, sem a porcelłn, ćveg es virłg tet═zte be az ebed ritka tĞkelyet, meg az etelek es borok
vłlogatott volta sem, hanem az az ellentet a kisse h▌vĞs, vaksĞtet szoba es az asztal pazar ra-
gyogłsa kĞzĞtt.
Lłszlo azonnal megerezte ezt, mikor lećlt a venlełny kuzin mellett. Nagy emberismeret es
ĞrĞmkereses diadala ez. A hłta mĞgĞtt Iekete homłly, kisse didergett is, mikor helyet Ioglalt.
A nemłn kiszolgłlo szemelyzet majdnem lłthatatlan, csak egy-egy tłl k−nłlkozik neha es şjra
elt▌nik valahol hłtul. El═tte pedig minden, ami jo es minden, ami szep. Minden elvezet, szem-
nek, szłjnak, minden erzeknek, gyĞnyĞr▌ virłg, temerdek csillogo pohłr, jegragyogłsş erc-
kincsek tćkrĞz═ csavarodłsai, abrosz, mely vak−t, annyira sima es habIeher es a halvłny
rozsłk IĞlĞtte, mik tłn łjuldozva pirulnak, mert leveleik nelkćl, csupaszon IćrĞdnek az ezćst-
Ğk kĞzĞtt, szemben pedig młs rozsasz−n ruhłtlansłg, a szep Fanny meztelen karjai, nyaka es
mellei, honnan a ruhłja azt hinned minden pillanatban lehullhat. MĞgĞttćnk az elet, a si-
vłr, hideg, kegyetlen elet, az a Ienyeget═ es gonosz gondolta Lłszlo , el═ttćnk minden gyĞ-
nyĞr etel, melyet tudłssal kell elvezni, sok-sok ital, mely młmorossł tesz, szepseg, sz−n,
Ieny, illat, rozsacsokor es rozsłs asszonytest, minden, ami elIelejteti az elet kĞnyĞrtelenseget,
el meg a halłlt is, mely tłn hłtunk mĞgĞtt lappang titkosan a h▌vĞses szobłnak bakacsinjłba
bşjva.
Valoban tĞbbet evett, tĞbbet ivott az ember e tudoan rendezett lakomłn es v−gabban, elen-
kebben beszelt mindenki, mintha Ielejteni akarnłk mind, mi olłlkodik kĞrćlĞttćk a sĞtetben.
*
Ebed utłn szejjelszorodtak a galeriłban. Feketekłve, sokIajta płlinkłk, tĞrĞk es orosz ci-
garetta, Iinom havannaszivarok. A tłrsalgłs elenken Iolyt tovłbb. Az sem zavarta meg, mikor
Beredy, miutłn elsz−vta a szivarjłt, IĞlkelt, szertartłsosan, de nemłn kezet csokolt a nejenek
azzal a bekavłgłsş szłjłval es bşcsşt intve a vendegeknek, kisetłlt az ajton. Ez şgyszolvłn a
programhoz tartozott, mert a szep Fanny Ierje sosem maradt este otthon. Hova megy ilyenkor,
azt senki sem tudta, nem is kutattłk es nem is błnta senki, maga a neje sem. Es tłn meg v−-
gabb lett mindenki a hłzişr tłvoztłval. D'Orly kes═bb nehłny Grieget jłtszott igen jol.
Az id═ gyorsan repćlt. Młr ejIelt ćtĞtt a kandallon łllo ora.
Włrday Imre IĞlłllt. Forma kedveert a zseborłjłt is megnezte es Beredyne ele lepett.
Nekem most mennem kell... mormogta bizonytalanul, mikĞzben a n═ kezere hajolt.
Majd kĞnnyen elkĞszĞnve a kĞrt═l, kiment.
Lłszlo is IĞlłllott. ˙gy gondolta, az indulłs orłja ez, błr a tĞbbiek meg nem mozdultak.
Beredyne azonban visszatartotta:
EljĞn jĞv═ szerdłn?
Igy Iejb═l nem tudom −gerni... vłlaszolt Lłszlo, arra gondolva, hłtha Klłrłval lenne
valami terv akkorra es ezert nem akarta magłt elkĞtelezni el═re.
Nem is kell. Ha eljĞn, Ğrćlćnk magłnak, ha nem az se olyan baj. Nłlam semmi Iorma-
litłs nincs. De ha teheti, akkor jĞjjĞn. Hłt a viszontlłtłsra.
Csak most nyşjtotta Ieleje karjłt es vekony ideges ujjai a kelletenel kisse hosszabban szo-
r−tottłk meg a Iiatalember kezet, egy szempillantłssal hosszabban. De majdnem azonnal młr
a szomszedjłhoz, Szelepcsenyihez Iordult:
Mit is mondott, Carlo, arrol az şj olasz Iest═r═l? Segantininek h−vjłk? Es olyan jo?...
Lłszlo a lepcs═ tetejen gyorsan ĞltĞtte Iel a kabłtjłt. Utol akarta erni Włrdayt, hogy vele
egyćtt menjenek le a Lłnch−dhoz.
De młr nem talłlta sem a kapuban, sem a teljesen neptelen utcłn, melyen pedig hosszan
vegiglłthatni. Sehol senki, mintha a IĞld nyelte volna el. Kocsit sem hallott elhajtani a hłztol,
−gy hłt csak gyalog mehetett el Włrday.
Igy hłt egyedćl setłlt le Budłrol. Mikor a D−szterhez jutott, tĞbb hinto erte utol; bizonyłra
a Beredy-palota tĞbbi vendegei is tłvoztak...
*
Valoban roppant kellemesnek talłlta a szep Fanny ebedjeit. Mulatsłgosak, erdekesek.
Minden tovłbbi szerdłn odament, minthogy Kollonicheknłl e napokon veletlenćl semmi sem
volt, es młs megh−vłst szerdłra nem Iogadott el. Igen, nagyon kellemes estek ezek. Płrszor ═
is zongorłzott keretlenćl, annyira jol erezte magłt itt. Az Ğreg Szelepcsenyi igen jol nyilatko-
zott a kompoz−cioirol, melyekb═l pedig a legvadabbat jłtszotta. Ez nagyon jolesett. Es şgy
erezte, hogy ebben a tłrsasłgban nemcsak egyenrangşnak tartjłk, de kćlĞnĞsebben megbe-
csćlik. Es ez nagyon jo erzes.
*
Igy telt el młrcius, łprilis. Lłszlo mintha łlomban elt volna e honapok alatt. Klłrłval
majdnem naponta lłttłk egymłst, de mindig tłrsasłgban, soha egyedćl. Meg mikor csalłdias
ebedre vagy villłsreggelire volt h−va a Kollonich-palotłba, akkor is tĞbben, Peter es Niki es
Szent-GyĞrgyi Magda vagy młs Iiatal barłtn═ es mindig a hercegne Iigyel═ szeme rajtuk. Na-
gyon vigyłzni kellett minden szora, minden mozdulatra. Volt ebben azonban valami gyĞnyĞ-
r▌seg. Igy nap nap utłn egyćtt lenni, setłlni neha, kes═bb, tavasz ny−ltłval teniszezni is, min-
dig mellette, semmitmondo arccal beszelgetni, egy-egy halk, edes celzłst erteni, elraktłrozni
a sz−veben, mint mikor Klłra seta kĞzben, persze tĞbbedmagukkal, egy bştoros kirakata el═tt
megłllva mondta azt: En megis a chintz-behşzłst tartom legszebbnek, az en szobłm is
ilyen. Vagy amikor treIłbol kłrtyłt vetettek egy este es Gyer═IIyt═l megkerdezte valaki,
hogy szłmłra vajon ki a coeur-dłma es Klłra kĞzbeszolt: En şgy hiszem, tudom, de a jłtek-
nłl azt nem szabad kerdezni. GyĞnyĞr▌, gyĞnyĞr▌, edes, varłzslatos elet! Talłn meg szebb
−gy, ilyen szotlanul, nemłn, ki nem mondottan, vłrakozoan vłrni, tudva egymłs szerelmet,
vłrni a teljesćlesre, IĞlmagasztalłsra, amely megjĞn biztosan, bekĞvetkezik el═bb-utobb, nem
baj, hogy meg most nem, hiszen bizonyos! Elni ebben a hitben, ahogy az łjtatosok a mennyor-
szłgra keszćlnek, nem ma, nem holnap, tłn holnaputłn vagy azutłn, valamikor, de nemsokłra
es ha sokłra is, addig −gy elni egyćtt a ki nem mondott igenek b▌błjos varłzslegkĞreben es
mintha a leveg═ kĞrĞttćk is csupa ragyogłs volna, mely testetlen, błr ĞsszeĞleli ═ket es telve
van szikrłzo csillagokkal. Ezt erezte Lłszlo. Igy elt. Es minden szep volt es jo. Minden sike-
rćlt neki ebben az id═ben. Meg kłrtyłn is nyert tĞbbszĞr, eleg nagy Ğsszeget. Valamicsket
vissza is Iizetett az uzsorłsoknak. Persze nem sokat, nem mindent, hiszen sok kĞltsege van,
I═leg pedig kell a penz erre a gyĞnyĞr▌ gondtalan eletre.
Klłra is hasonloan erzett. Neki is gyĞnyĞr ez a szotlan szerz═des, mely ĞsszeI▌zte ═ket, a
Lłszlo kĞzelsege, az a tudat, hogy mindent csakis ═erette tesz. H▌ kutyłi nezese, az az ezer-
nyi Iigyelem, mely tĞmjenkent gomolygott kĞrĞtte, b▌błjjal, illattal kĞrćllengte az ═
szerelemvłro lełnytestet. A vłrłst azonban ═ nem ĞltĞztette abba a kĞlt═i bizonytalan kĞdbe,
mint Lłszlo. N═ letere sokkal celtudatosabb annłl. ┼ szłndekosan vłrt, neki terve volt młr
keszen. Młjus vegen lesz nagykorş. Ha most kirobbantanł a dolgot, hosszas jelenetek kĞvet-
keznenek az apjłval, Iagyos szłmonkeresek a mostohaanyjłval, ez mind, ha honapokon łt Io-
lyik, megmergezne napjait, talłn nem is b−rnł ki, meg talłn meg is adnł magłt. Hiszen eddigi
eletet mindig ‡gnes mama kormłnyozta, nem kĞnny▌ młrol holnapra szembeszłllani vele.
Egyetlen ćtkĞzetet vegig tud harcolni, de hosszş honapokig es naponta, o, az annyival nehe-
zebb! Igen, egy nap! Egyetlen napon el kell ezt Iogadtatni, ez a legjobb! Es nagyon Ielt is et-
t═l a harctol, błr el volt szłnva reł.
Sok ejszakłn Ieher sz▌zi łgyłban eszelte ki mindezt. Nehłny nappal a nagykorşsłga el═tt
Iog csak IĞllepni. Vłratlanul, hogy ne gy▌jthessek Ğssze az ellenerveket. Es szłmba vette a
sajłt argumentumait sokszor. Egyszer▌en, kisse ćnnepelyesen is az atyja ele Iog lepni, mikor
az els═ szivarjłt sz−vja a delebed utłn. Ilyenkor van a legjobb
I
kedveben. Peternek el═re meg-
mondja, hogy vigye el Nikit. Es mikor csak hłrmasban lesz a szćleivel, megmondja. Meg-
mondja, hogy ═ hatłrozott. Lłszlot szereti. Młshoz nem megy, csak hozzł. Senki młshoz. A
jĞv═ben sem. Soha! Es az łldłsukat keri. Ez nem lesz kĞnny▌. A papa tłn nem is nagyon błn-
nł, de a mostohaanyja o, az borzasztoan Iogja ellenezni. Azonban mit mondhat? Hogy
nem jo parti? Ez igaz, de hłt ═, Klłra tudja ezt; nem błnja; ezt akarja; nem kell neki Ieny es
pompa, ═ szerenyebb eletben is boldog lesz ezt tudja es młskent soha, soha nem lesz bol-
dog.
Hogy nem osztrłk? Hogy nem herceg? Hogy valami tłvoli erdelyi ember? Hogy nem
eleg jo csalłd? Nem! Ezt ‡gnes mama −gy nem mondhatja, hiszen ═ is odavalo, Lłszlo
verbeli nagynenje, a sajłt szłrmazłsłt le nem szolhatja; az apja el═tt pedig, ki korłntsem
sznob, nem hozakodhatik el═ olyan Montorio-Ielekkel es becsi nagyravłgyłsłval. Nem!
Ezeket nem mondhatja. Azt Iogja mondani, o, bizonyosan azt, hogy vłrjon, vłrni kell, meg-
gondolni, nem hatłrozni, egyel═re vłrni.
Emiatt jo a nagykorşsłg. Mintha Iellegvłr volna. Meg Iogja mondani, hogy ═ hatłro-
zott, hozzłmegy, ehhez joga van! Az łldłsukat keri, semmi młst. Ha pedig nem adnłk, akkor
is hozzłmegy. O, ez borzaszto lesz! Borzaszto de csak −gy lehet. Mib═l Iogtok elni? a
papa biztosan ezzel jĞn es hogy nem ad apanłzst. A vłlasz kĞnny▌: Anelkćl is meg Io-
gunk elni. Lłszlonak van valami birtoka es en eladom az anyłmtol rełm maradt ekszereket!
Ez kit▌n═ a papa szłmłra! Roppant Iłjna neki ez, neki, aki olyan bćszke arra a gyemłnt colli-
er-re, a rubin butonokra, mindarra, amit szegeny anyłmnak adott, vissza pedig nem tarthatja,
błr az ═ trezorjłban ═rzik, ahhoz tşlsłgosan şriember es olyan sokszor mondta is: Mindez a
tied, teljesen a tied!
Ezeket gondolta el Klłra szłzszor es szłzszor. A szłraz gondolatsor vegen, miel═tt ela-
ludt, a kepzelete lassacskłn mindig elvłndorolt Lłszlohoz. Maga el═tt lłtta szikłr vłgłsş ar-
cłt, Ğsszen═tt szemĞldĞkeit, mit═l olyan rejtelyes tudott lenni a nezese, elkepzelte karcsş ter-
metet, hosszş, zongorłs ujjait es az Ğleleset es a csokjłt, mint akkor ott, a simonvłsłri szobł-
ban. Mind kĞdĞsebb lett az elgondolłsa, de annłl varłzslatosabb. A kezei lassan, kĞnnyen ve-
gigkalandoztak a testen, łtcsşszva halkan a keblein, a combjłn. Mindez az Ğve lesz, mindezt
odaadja neki! Valami vłro nyugtalansłg rezgett a b═re alatt, ahogy −gy egeszen mozdulatlan
Iekćdt patyolatłgyłban es mintha elolvadna minden csontja az odaadłs gondolatłra... Vegćl
vegleg elnyomta az łlom.
Reggelente, mid═n Ielebredt, legtĞbbszĞr a Iejpłrnłjłt talłlta a karjai kĞzĞtt, mintha az iI-
jş vłllłt Ğlelne magłhoz.
III.
Młjus hava mozgalmasan indult. Tłrsadalmilag a tavaszi loversenyzes miatt, mellyel kap-
csolatban şjabb błli szezon ny−lik meg es a politikłban is, mert ismet Ğsszeh−vtłk a kepvisel═-
hłzat. Nap nap utłn gy▌les a IĞlirati vita tłrgyłban, melyet a tĞbbsegre jutott ellenzek arra
hasznłlt IĞl, hogy a bukott Tisza-rendszert megbelyegezze.
Forro, harcias hangulat, melynek ele Becs ellen irłnyult, meg mindig gy═zelmes Ğnbiza-
lom a tĞmegben, csak a vezerek kezdtek aggodni a hosszş kormłnykr−zis miatt, de tehetetlen
łlltak a hazaIias szolamok łltal IĞlajzott kĞzvelemennyel szemben. Egy-egy I═ember probłlt
młs utakra terni, ami persze borzaszto IĞlzşdulłst vłltott ki. Igy a szćnet alatt Polonyi nyilat-
kozata becsi lapokban, mely a katonai v−vmłnyokat mellekesnek mondja. Tanłcskoztak, hogy
kizłrjłk a płrtbol. Megtenni nem mertek. De Ieszćltseg szłrmazott ezekb═l es gyanakodłs a
67-esek es 48-asok kĞzĞtt es kisebb csoportok kĞzĞtt is, melyek Iolyton egymłst Iigyeltek,
łrulłst szimatolvłn. Ilyen volt a helyzet, mid═n Abłdy Błlint a I═vłrosba erkezett.
Naponta a parlamentben ćlt. A IĞlirati javaslatot tłrgyaltłk. Hallgatta azt a sok gy▌lĞlkĞd═
szoszapor−tłst, ami az els═ ket delel═ttĞn łt Iolyt, azt a sok soviniszta Irłzist, mellyel egymłs-
ra licitłltak a szonokok. Hatłsuk alatt mindig a tłmadott Tiszłnak es az Ğreg kirłlynak adott
igazat a lelkeben es amennyire az ellenzeki łllłspont Iele hajtotta az, amit Becs titkos tervei-
r═l Slawata mondott neki, annyira a młsik szemponthoz hajlott, mid═n ezeket hallgatta.
Formailag is nagyon kĞzepszer▌ szonoklatok. Egyedćl dr. Boros Zsigmond, a marosvłsłr-
helyi ćgyved vłlt ki a tĞbbi kĞzćl. ┼ volt a Ielirati javaslat el═adoja. Igen szep Iormłi voltak,
nyugodt, tłrgyilagos, nagyon kĞtĞtt okIejtes, szabatos mondatok, majdnem irodalmian csen-
g═k, melyeket azon a bşgo orgonahangjłn adott el═ az el═adoi emelveny magassłgłbol es az
egesz megjelenese, szepen łpolt łsoIorma szakłlla, magas homloka, keves, de harmonikus
karmozgłsa hozzłjłrult a hatłshoz. Az łllłspontja persze a legszels═bb ellenłllłs. ˆnłllo
vłmterćlet, Ğnłllo bank, magyar vezenyszo a hadseregben, szoval mindaz, amivel a vłlasztł-
son korteskedtek. Igen nagy sikere volt persze. Mikor szćnet leven, lejĞtt a podiumrol, meg a
Tisza-płrton is akadt egy-kett═, aki megtapsolta.
A Hłz kepe ugyanaz, mint telen, amikor els═bben Ğsszegy▌lt. Csak a hangulat vłltozott. A
diadalmas ellenzek padsoraiban młr nincs az a bizakodo parolłzłs, vłllveregetes es gy═zel-
mes treIa. Epesebbek, haragosabbak. Młr csoportokra oszlanak. Barra es Ugron a legzoltł-
nabb Zoltłnokkal ćl egyćtt, .═k a legharciasabbak; Kossuth Ferenc kĞre łllamIerIişi nyugal-
mat probłl; az elnĞkke vłlasztott Justh Gyula emberei radikłlisabbak es gyanakodolag nezik
şgy a Kossuth głrdłjłt, mint Apponyiekat, kiket łl-48-asnak tartanak, pedig itt is van egy-ket-
t═, kik a nepszer▌seg kedveert megprobłlkoznak zaItos kĞzbekiłltłssal tşltenni a regi szels═-
baliakon.
Az egykori Nemzeti Płrt, Apponyi kĞvet═i a IelkĞr kĞzepeig terjednek, hol az els═ sorok-
ba az Alkotmłnypłrt ekel═dik kĞzejćk, Andrłssy csoportja, csupa Iinom, el═kel═ ember.
WuelIIenstein kĞzĞttćk. Pepita ruhłt visel. Az embernek a szeme kłprłzik, ha rłnez. De
WuelIIenstein komoly, ahogy tĞrvenyhozohoz illik. Hłtrłbb, IĞnnebb a BłnIIy Dezs═ embe-
rei es płrtonk−vćliek nehłnyan. Itt van Abłdy helye is. Majdnem młr a karzati pillernel.
Jo hely, majdnem kĞzepen. Kit▌n═en lłt, hall mindent innen; talłl is a termeszetehez,
mely tşlzott kritikai hajlamossłgłval tłvol tartotta a tĞbbit═l.
Rajta tşl a bukott Tisza Szabadelv▌ Płrtja, mely azonban eleg szłmos meg, mĞgĞttćk a
negyven horvłt. Ezek deległtusok, vłlogatott emberek, kiket a złgrłbi parlament kćld ki;
egyćttesen Ioglalnak łllłst es egymłs kĞzĞtt horvłtul beszelnek. Semmiben sem vesznek
reszt, mert ═k csak deklarłciokkal elnek es csak kĞzĞs termeszet▌ ćgyeknel vannak jelen,
mint peldłul a IĞlirat.
El═ttćk es a szabadelv▌ek łltal kĞrćlveve a nemzetisegi kepvisel═k, mint elkćlĞnćlt szi-
get. Teljes szłmmal vannak, tizenegyen. Szotlan, mozdulatlan vłrnak. A vita sorłn kĞzćlćk is
Ielszolal majd valaki. KćlĞn javaslatuk lesz. Most csak nyugodtan ćlnek, idegenćl, Iagyosan.
Ott van Mihłlyi Tivadar, a nemzetisegi klub elnĞke, oriłsi Iekete szakłllłval, kĞrćlĞtte Ma-
niu, Vlłd, Vajda Słndor, mindazok, kik kes═bben szerepet jłtsztak, es az Ğreg Timisłn Aurel,
kinek nagy Ieher bajusza mellett mindig valami humoros mosoly ćl. Szakasztott olyan, mint
a Miloth papa! gondolta Błlint, mikor meglłtta.
Ezeken alul es tovłbb a jobb oldali bejłroig az eddigi kormłnypłrt. Nemłk. Kedvetlenek.
┼k is teljes szłmmal. Csupłn a płrbajban megĞlt Ğreg Keglevich szeke ćres. Ott az els═ sa-
roknłl. Az ═ hatalmas alakja hiłnyzik a kepb═l. Az els═ padsor el═tt nehłny miniszter, Tisza a
kormłnyI═i helyen. Neha el═hajlik a pultra es jegyez. KćlĞnben mozdulatlan. Odatşl pedig
Iolyik a sok szo, a sok nagyhangş beszed es mikor a Szabadelv▌ Płrt hivatalos szonoka, Nagy
Ferenc vegigtaglalja a javaslatot, nagyban kiłltoznak es hłborognak.
Eleg erdektelen ez a ket els═ ćlesnap. A harmadik młr izgatobb. Ekkor beszelt Mihłlyi Ti-
vadar. Ez volt a nemzetisegieknek els═ Ielszolalłsa az şjabb id═kben, miota kileptek a
passzivitłsbol. Csoportja kĞzepen łllt IĞl, a tĞbbiek hozzłszorultak, mintha vedelmezni akar-
nłk. Szabatosan, kit▌n═ magyarsłggal beszel. A tĞbbseg Ieliratłt nem Iogadja el; młst,
Ğnłllot terjeszt be, melyben a vłlasztojog reIormja, şj kerćleti beosztłs es a nemzetisegi tĞr-
veny vegrehajtłsłt keri, mely utobbit eddig ═k sosem Iogadtłk el. Erdely autonomiłjłt, ami
pedig a szebeni płrtprogram egyik sarkalatos pontja, meg sem eml−ti. Mersekelt mondatokat
hasznłl. Mikor kiejti, hogy ═k is tagjai a politikai magyar nemzetnek, megtapsoljłk. Ketevi
katonai szolgłlatot javasol es az Ğnłllo vłmterćletr═l ovatosan nyilatkozik. A beszedje semmi
izgalmat sem vłlt ki. Sokan benn sem voltak, hanem a Iolyoson vłrtłk, hogy vegezzen Mihł-
lyi, mert azutłn lesz a haddelhadd, mikor Tisza Iog IĞlłllni. Erre mindenki besereglett. Hogy-
ne! Hiszen ═ellene kell harcolni, csatłzni, kćzdeni, verćket ontani az utolso csĞppig e sza-
vak majd minden szonoklatban el═Iordulnak , mindhalłlig es holtomiglag! O az igazi ellen-
seg, ═t kell letiporni, meg most is ═ az ellenIel, błr kisebbsegben van es młr janułrban lemon-
dott.
Mikor IĞlłll, oriłsi zsivaj. Kossuth Ferenc hłtraIordul; csit−tgat. Szeretne, ha a płrtja
meltosłgosabban viselkedne, europaibban, kormłnykepesebben. De csak lassankent ćl el a
zaj. Vegre Tisza elkezdheti.
Mint lemondłsban lev═ miniszterelnĞk, nincs jogom a kepvisel═hłz tłrgyalłsait irłny-
−tani... mondja.
˙gy van! Takarodjek! Pusztuljon! ord−tjłk tşlnan Ğsszevissza, ═ pedig łll merev szi-
kłrsłgłban. Szeles vłllş sĞtet alakja kemenyen magaslik ki a błrsonyszek piros Ğbleb═l,
egyik keze a cs−p═je mĞgĞtt, akłr v−vłsnłl, a młsik neha hatłrozott rĞvid mozdulattal hangsş-
lyozza a szavłt, neha kinyşjtott mutatoujjal kilĞvell es leszĞgez egy adatot. Egyedćl łll ott.
Hiłba van mĞgĞtte meg mindig tekintelyes tłbor. Megis şgy hat, hogy magłban van minden-
kivel szemben. Egeszen egyedćl. A szava meggondolt es szigorş. Kisse szłraz is volna, ha
nem erezne az ember a meggy═z═des erejet, ami mintha belćlr═l I▌tene a tłrgyilagosan alko-
tott mondatait. Nem a IĞlirat egesz tartalmłrol beszel ezt młr megtette az ═ neveben a płrt
hivatalos szonoka , hanem egyedćl az Ğnłllo vłmterćletr═l. KĞzgazdasłgrol szol csak. Az
orszłg mez═gazdasłgi kiviteler═l. A nemzetkĞzi łrakrol es a vłmkĞzĞssegen belćliekr═l, bş-
za-, liszt-, vłgomarhałrakrol. Arrol az oriłsi magyar erdekr═l, melyet szłmunkra az osztrłk
tartomłnyok piaca kepvisel. A parasztsłgot usz−tja ellenćnk! kiabłljłk Ieleje, ═ pedig
Iolytatja hosszş okIejteset, szłmokat idez, tabellłkat es erveket. TĞbb mint egy orłig beszel
az ═ IerIias, meggondolt, de mindig kisse tłmado hangjłn, mit sem tĞr═dve a Iolytonos
kĞzbeszolłsokkal. Mikor vegćl visszaćl a karosszekebe, oriłsi lłrma. Egy duzzadt arcş honIi
Ieleje ord−tja: Bukott miniszterelnĞk ilyen szemtelenćl ne viselkedjek! Ez meg Justhnak is
sok. ElnĞki megrovłsban reszes−ti a kĞzbeszolot. Nem nagy sikerrel. Hłrman-negyen IĞlug-
rłlnak a 48-as padokbol: Magunkevł tesszćk! Mi is! Mi is! es olyan zaj tłmad, hogy az el-
nĞk IĞlIćggeszti az ćlest.
KiĞzĞnlĞtt mindenki a szeles Iolyosora. Minthogy Tisza es h−vei rĞgtĞn eltłvoztak, a
koal−cios kepvisel═k szejjeloszlottak a tanłcsterem mindhłrom oldalłn. ˆsszever═dtek, itt ne-
gyen-Ğten, młshol t−zen-hşszan egy-egy vezerl═ember kĞre annak Iontossłga szerint, kinek
szavłt hallgattłk, jĞvendĞleseit vagy b−rłlatłt, hogy elkapjanak egy-egy mondatot, amit majd
idezni lehet akłr a kłvehłzban, akłr a płrtkĞrben, vagy mint sajłt −teletćket lehet tovłbbadni.
Es ez igen hasznos, mert ez nĞveli a tekintelyćket a jłmbor polgłrok szemeben.
A Mihłlyi Ielszolalłsłrol senki se beszelt, annłl tĞbbet a Tiszłerol. FĞl voltak hłborodva.
A nemzet k−vłnsłgai ellen intrikłl! Az osztrłkot usz−tja ellenćnk! A horvłtok łllłsIoglalł-
sa, kik az ═ javaslatuk ellen Iordultak, az is csalodłs; csalodłs, mert a lapjaik młr napok ota
hirdettek, hogy velćk szavaznak biztosan. Itt valami titkos dolog tĞrtent, utolso percben, a
legutolso pillanatban! magyarłztłk egymłsnak, mert ═k politikai naivitłsukban el nem kep-
zelhettek, hogy błrki is ne tartana ═velćk, az ═ joszłndekukkal, es aki teszi, az csak
gonoszsłgbol, rosszindulatbol cselekszik. Hogy a nepeket az erdekćk vezerli, hogy ez erde-
kek megertese, ĞsszeIogłsa, harmonizłlłsa ad błrmely kormłnyzatnak nyugalmat es er═t,
arrol Iogalmuk sem volt. ┼k csak ellenseget lłttak minden ellentmondoban. Ekkor Iogamzott
meg az az indulat, mely kes═bb, mikor uralomra jutottak, a horvłt uralkodo płrtot, Khuen-He-
dervłry hosszş błnsłgłnak m▌vet, letĞrte es a Drłvłn tşl a szerb koal−ciot juttatta uralomra a
budapesti kormłny rĞvidlłto akaratłbol.
Azt a hangulatot, mely a legutobbi esemenyek hatłsa alatt kialakult, dr. Boros Zsigmond
Ğsszegezte legkiIejez═bben:
Be kell lłtnunk magyarłzta szep kĞrmondatban a kĞrćlĞtte łllo kolległknak , hogy a
mi IĞliratunknak, mely ellen Tisza, a horvłtok es a nemzetisegiek ĞsszeIognak a tron el═tt
objekt−v es joakaro meghallgatłsra kilłtłsa nincs! Ez a baj. Csakis ez. Ezek rontottłk el. A ki-
rłly engedett volna młskćlĞnben... ez bizonyos! Megkaptuk volna a vezenyszot, hiszen a ki-
rłly nagyon vłgyik a hadsereg nĞvelesere! Ez a passzioja. Csak ezek rontottłk el.
Błlint płr percig hallgatta, aztłn szomorşan elIordult onnan. Most meglłtta ott tovłbb, az
şgynevezett Iogadoterem sĞtet beny−lojłban a romłn kepvisel═ket es kĞzĞttćk Timisłnt. Oda-
ment hozzł es ćdvĞzĞlte. Timisłn gşnyosan kedelyes volt, mint a mşltkoriban a vonaton, a
tĞbbiek, kiknek bemutatkozott, kisse szertartłsosan Iagyosak. Błlint erezte, hogy megIigye-
lik, szimatoljłk, gyanakodnak is. ┼ kapcsolatban a Tisza el═adłsłval, gazdasłgi temłt pend−-
tett meg, annak vonatkozłsait Erdelyre. Gondolta: ez kĞzĞs erdek, itt talłlkozhatnak; de csak
udvariasan vłlaszolgattak, nem pedig erdemben. Vagy negyedorłig beszelgetett velćk, am−g
megszolalt a beh−vo csĞngetes.
Mikor visszatert a helyere, WuelIIenstein mellett haladt el. Ez megszol−totta:
Te azokkal az olłhokkal beszeltel? Hogy tehetsz te ilyet? Ezt az ember nem teszi! Az en
magyar verem IĞlIorr, ha csak lłtom ═ket!
Abłdynak kisse megduzzadtak az erek a homlokłn:
En azt teszem, amit jonak lłtok. Van ez ellen valami kiIogłsod?
O, kerlek! O, dehogy! En csak magamrol... vłlaszolt Fredi es hamarosan becsşszott a
padjłba, kisse kettegĞrnyedve es a pepita kabłtja mintha szejjelĞmlene a vĞrĞs posztos pul-
ton, mely a szeksorokat vłlasztotta el egymłstol.
*
Kes═bb a kaszinoban, a kĞvetkez═ gy▌lesek renden mindig ugyanazt az okIejtest variłlta
mindenki, amit Boros Zsigmond olyan szabatosan Ioglalt Ğssze. Młsrol alig esett szo. A kćl-
IĞldi esemenyek, orosz Iorradalom, a kretai kerdes mind kenyesebb bonyodalmai, Vilmos csł-
szłr marokkoi kirłndulłsa, de mi tĞbb, a nemet Flotten-program, mely akkor lłtott el═szĞr
napvilłgot, nem erdekelt senkit. KĞzelebb Iekv═ tćnetek sem: annak az osztrłk kepvisel═nek
beszede Salzburgban, ki a magyarorszłgi germłnokat aposztroIłlta es az a szakszer▌ kĞny-
vecske sem, mely anonim jelent akkor meg Becsben es amiben pontos szłmokkal Ğsszehason-
l−totta a szerz═ a Monarchia Iogyatekos hadi keszćltseget a tĞbbi orszłgok hatalmas erejevel.
Apponyi gyĞnyĞr▌ beszedet tłrgyaltłk es annak a gondolatnak az eselyeit, melyet BłnIIy De-
zs═ vetett IĞl, miszerint a vezenyszo helyett magyar ezrednyelvet kĞveteljenek inkłbb.
IV.
A politika a pesti I═rangş tłrsasłgban szłzszłzalekig keves embert Ioglalt el. Vannak en-
nel Iontosabb dolgok vagy legalłbbis olyan Iontosak.
Igy tavasszal a loverseny, mely olyan erdekes es izgato, mint ═sszel a puskłzłs. Mikent
nyłron a Ioglyłszatot, szeptemberben a szarvasb═ges idejet, kora telen a Iłcłnvadłszatokat
kellett szłmba venni, ha valamely ćlesre Ğssze kellett h−vni a I═rendihłzat, płrtertekezletet
vagy kaszinovłlasztmłnyt, şgy tavasszal a versenynapokat kellett ismerni es azok kĞze he-
lyezni el a tervezett gy▌lest. Ugyan−gy a pesti loIuttatłs utłn a becsi derby-szezon kezd═dik;
erre is sokan okvetlen elutaznak, ez holt ideny tehłt nagyobbszer▌ megmozdulłsokra.
Most azonban młjus elejen a legIokozottabb elet Iolyik Budapesten, melynek kimagaslo
pontja majd a ,Kirłly-d−j". Nehłny osztrłk istłllotulajdonos is lerłndul ilyenkor es a csłszłr-
vłros aranyiIjşsłgłbol is tĞbben. Ezek kĞzĞtt Montorio is megjĞtt młr. Aznap este persze
tłnc a Park-Clubban, mert a tavaszi ideny alatt a hłzibłlokat kiveve minden mulatsłg ott
Iolyt.
A versenyteren talłlkozott Montorio Kollonichekkal. Klłrłt kotillonra kerte IĞl. Mikor
IĞlszol−totta, volt valami elszłnt csĞnges a hangjłban, amit a lełny azonnal megerzett.
Valoban a Principe elhatłrozta volt, mikor most Budapestre indult, hogy dĞntesre viszi
dolgukat. Vegre is tisztłn kell lłtni. ┼ hłzasodni akart. Az anyja a Kollonich lełnyt płrtolta.
Neki is tetszett Klłra, egeszen jo lenne, csinos hozomłnyt is kapna vele, mindez a terv mellett
szol, azonban młr tşl hosszan hşzodik ez az ćgy es ki tudja ha a lełny nem akarna, hłt
nez ═ młs utłn, van meg jo parti eleg a vilłgon. Ezert hłt mindjłrt els═ este tisztłzni akarta:
mi lesz? B−zott is hozzł, hiszen ‡gnes hercegne levelei, melyeket az anyja megmutatott neki,
azt a benyomłst keltettek, hogy neki csak jĞnnie kell es IĞllepni, akkor bizonyłra gy═zni Iog.
Hiszen olyan csinos ember, hiszen olyan jo, olyan nagyon megnyer═.
Gyer═IIy is a versenyen volt. Mikor Szent-GyĞrgyi Magdłval es tĞbb młs lełnyokkal Klł-
ra lesetłlt a paddockba, hol kĞrben jłrva Ienyes sz═r▌ teliverek vłrtak a nyergelesre, Lłszlo
hozzłcsatlakozott. Ott hozzłd═ltek a Ieher korlłthoz kĞzel egymłshoz.
Klłra şgy tett, mintha a programot tanulmłnyoznł, de Lłszlo tudta: mondani akar valamit,
azert olvassa oly buzgon a lovak neveit es csak azt vłrja, hogy barłtnei ne Iigyeljenek reł. Es
valoban! Mikor mellette vita indult meg az egyik versenylo azonossłga IĞlĞtt, halkan es gyor-
san megszolalt:
Montorioval vacsorłlok ma este. Okvetlen ćlj mellem jobbrol es szupecsłrdłsra vigyel
el rĞgtĞn. Ez Iontos. Azt hiszem, akar valamit... Csak ennyit mondott, aztłn belevegyćlt a
lovitłba ═ is, majd mindnyłjan visszasetłltak lassan a tribćnre.
A błli vacsora şgy egy ora tłjban a Park-Club also helyisegeiben Iolyt le. A meleg ejsza-
kłban minden ajto nyitva a kertre.
A cigłnytol tłvol es═ kisebb asztalt vłlasztott Klłra hłrom młs tłncospłrral, kikkel rend-
szerint Ğsszetartottak, −gy hłt Lłszloval csupłn kilencen voltak. A tłrsalgłs Montorio miatt
nemetćl vagy angolul Iolyt, megis roppant elenken. F═leg Klłra vitte a szot. Nagyon
jokedv▌nek, majdnem pajkosnak lłtszott, Lłszlo soha ilyen kih−voan kacernak nem lłtta, pe-
dig mindez nłla szłndekossłg volt, eltĞkelt akarat, hogy ment═l zajosabb es ment═l łltalłno-
sabb legyen a beszelgetes, nehogy alkalma legyen Montorionak vele kćlĞn łpłrtezni. Ett═l
Ielt. Felt, mert n═i ĞsztĞne megsşgta, hogy ma este a Principe megkeri a kezet. Ezt el akarta
kerćlni. Ez kellemetlen volna. Err═l szłmot kene adni. Nem! Ennek nem szabad megtĞrtenni!
Ezert bosszantgatta vis-ł-vis-jłt, Magdłt es kćlĞnĞsen annak partneret, Włrday Imret, ezert
beszelt majdnem Iolyton villogo szemekkel, gşnyosan −vel═ ajakkal. Es mivel a zene młr alig
hallatszott ide, −gy tartott ez a vacsora vegeig. Mindenki nagyon jol mulatott annłl az asztal-
nłl. Włrdaynak nagyon jolesett, hogy Klłra annyit Ioglalkozik vele. Csupłn Montorio volt
csĞndesebb a tĞbbinel.
Elerkezven a szupecsłrdłs ideje, Lłszlo IĞlłllt es a pr−młs Iele tett nehłny lepest, hogy a
bandłt IĞlparancsolja az emeletre. A tĞbbi płrok indulłsra keszćltek. Klłra is IĞlkelt es a
keszty▌it hşzogatta.
Wollen wir nicht ein bischen in den Garten? kerdezte letomp−tott hangon Montorio es
lłtszolag kĞnnnyeden Iolytatta: es ist so schwćl hier.
Ich Iinde nicht! Ielelte Klłra es megrłzta a Iejet.
Nur ein Moment. Ich mĞchte Sie etwas wichtiges Iragen.
Ez młr komoly szo.
A lełny tengersz−n −riszei kisse elsĞtetćltek. Egy pillanatig habozott a IerIi arcłba nezve.
Nem a szemeibe, hanem a szłjłra, arra a pĞttĞmnyi Iekete bajuszłra, melyet e percben vegte-
lenćl utłlt, mivelhogy ez az ember megis talłlt modot a bizalmaskodłsra.
Es ware zwecklos... szolt lassan, de hangsşllyal.
So? mondta Montorio es kiegyenesedve megismetelte: So... So...
So... Vollkommen.
Lłszlo ekkorra tert vissza. Klłra a karjłba ĞltĞtte a kezet es sietve tłvoztak, majdnem me-
nekćltek łt a halion, IĞl a garłdicson, honnan młr hangzott a ,lassş". Montorio ott maradt łll-
va. Płr perc es młr mindenki kivonult. Egyedćl maradt. Vegigsim−tott eległnsan kopaszodo
homlokłn, aztłn sok kĞrćlmenyesseggel rełgyşjtott egy cigarettłra.
Lassan megindult a sĞtetes csarnok Iele a beĞzĞnl═ pincerek kĞzĞtt, kik sietve szedtek
Ğssze a hasznłlt tłnyerokat, poharakat es lopva IĞl-IĞlhĞrpintettek hamar a maradek pezsg═t.
A tojłsdad csarnokban id═sebb hĞlgyek. FĞlIele keszćltek azok is. ‡gnes hercegne kivłlt
kĞzćlĞk, Montorio Iele ment es megłll−totta. A szłjłn płrtolo mosoly:
Jo, hogy talłlom, eppen kerestem Ğnt. Nem jĞnne-e hozzłnk holnap delben? Kis villłs-
reggelit adok, egeszen en Iamille... magunk kĞzĞtt...
A Iiatalember h▌vĞsen vłlaszolt:
KĞszĞnĞm. Sajnos nem jĞhetek, a reggeli gyorssal visszautazom Becsbe.
A szeme haragos. Minek bolond−totta ═t ez az asszony a leveleivel? gondolta. ┼ az oka
ennek a megszegyen−t═ k−serletnek.
Kisse mereven meghajtotta magłt es tovłbbment. Nem a lepcs═ Iele, hanem ki a szabadba.
Fekete Irakkja elt▌nt az ejjeli sĞtetsegben.
*
Hajnali hłrom Iele jłrhatott az ora, mikor a Kollonich-hinto IĞlhajtott a Park-Club
kocsikijłrojłnak oszlopzata alł. GyĞnyĞr▌ batłr, mely nyolcszoros rugoin enyhen
himbłlozik. Nagyon tĞkeletes equipage az ilyen Iogatot młr csak e Irancia szoval szabad il-
letni , melyhez hasonloan szep csak kett═hłrom van meg Pesten. Ket hatalmas pejlo van be-
leIogva. KĞverek, Ienyesek. Kinyşjtott hłtso lłbbal łllnak meg, mint Młtyłs paripłja a Fad-
rusz lovasszobrłn, erre tan−tottłk ═ket nagyon nagy gonddal. Elłllnak −gy akłrmeddig, moz-
dulatlan, meg a labdłvł lecsapott Iarkuk sem rezdćl, mert ═k igen m▌velt lovak. Az ejjeli hłm
van rajtuk, melyen minden kulcs is Iekete es słrgarezb═l csak az a kis c−mer a szemellenz═
kćls═ oldalłn, nem pedig a nappali aranyos szerszłm, melyet a SteIłnia şti korzon vagy a vł-
rosi lłtogatłskor viselnek. A bakon a kĞver I═kocsis şgy k−vłnja a divat, hogy a kocsis kĞ-
ver legyen es cingłr, alacsony kisinas az ellentet kedveert. ┼k is ejjelre ĞltĞzve: egysoros
sĞtetszćrke terdig er═ kabłtban, Iekete csontgombbal, Ieher csizmanadrłg es rozsasz−n kihaj-
tłsos ,kappenstibli", nem pedig az a bşzavirłgkek liberia c−meres gombokkal, melyet nappal
viselnek es a tćkĞrIeny▌ cilinderek helyett most es═cilinderek nemezb═l.
A legtĞbben ekkor młr auton jłrtak a vłroson, de Kollonich hercegne nem akart megvłlni
ket płr kocsilovłtol, gyĞnyĞr▌ hintoitol, melyeket mind annyi tanulmłnyozłs es Iigyelem
łrłn alkotott ilyen peldaszer▌ve. Szep autoja mindenkinek lehet, ahhoz csak penz kell, de tĞ-
keletes equipage-ja csak annak, aki tud hozzł, aki erti, akinek trad−cioja van. Vegre is az em-
ber nem siet, mert nincs miert siessen.
A kisinas leugrik es belohol a bejłron. Nemłn meghajol az ajtoban. ‡gnes hercegne es
Klłra błli kĞpenyeikben kiIele indulnak. Az inas łtveszi az egyik klublakłjtol Klłra virłgait,
a karja alł kapja; kisiet a kocsihoz, IĞlnyitja annak az ajtajłt es lebocsłtja a hłgcsot, mely ket
lepcs═Iokban omlik ki bel═le. A hĞlgyek bećlnek. A hłgcso visszahajtodik es az ajto becsat-
tan. A Iiş IelszĞkik a bakra. A Iogat gumikerekein hangtalan gĞrdćl el.
Csak a lovak patłi csattognak. ,Topp-topp-topp-topp!" Ez az egyetlen zaj. Nagyon lassan
haladnak ═k, alig sebesebben, mintha nyşjtott lepesben mennenek, mert az els═ lłbaikat nem
vetik el═re, hanem az orruk alł kapdossłk, ahogy az igazi csezłslonak, a ,carossier"-nek illik.
Lassan halad a kocsi be a vłros Iele.
‡gnes asszony es Klłra szotlan ćlnek, visszad▌lve a selyempłrnłzatba. ˆsszezłrt ajakkal
mind a kett═.
Kollonichne azt a gondolatsort Iolytatja, mely akkor indult el benne, mikor Montorio
olyan Iagyosan elkĞszĞnt t═le.
Mi tĞrtent? Itt valami tĞrtent! Tudta, hogy Klłrłval kotillonozott, tehłt vele vacsorłlt.
Tehłt vacsora kĞzben! Tehłt megkerte es a lełny kosarat adott! Ez az! Ennek kellett tĞrten-
nie, młs nem lehet, młskent nem lett volna az a Iurcsa villanłs a IerIi szemeiben. Ez a le-
łny! Ez az oktalan lłny! Ilyen partit elszalasztani, akinek mindene megvan, csinos ember,
gazdag, egeszseges es el═kel═! Ezt kikosarazni! Es miert? Kiert? Azert a kis semmiert, az-
ert a Laciert! O, ez bizonyos! Młr Iarsang alatt megIigyelte, hogy vacsorłkon mindig egy-
młs melle ćltek. Micsoda egyćgy▌ ravaszsłg, mintha azt senki sem venne eszre!
Mikor Montorio tłvoztłval ═ Ielment a błlterembe, ott talłlta ═ket csłrdłsozva a cigłny
el═tt. Es Klłrłnak milyen igezett arca volt!
Kollonichne lećlt a Ial melle es a tłncolokat nezte. De mosolyogni kellett, barłtsłgosnak
lenni, tłrsalogni młs mamłkkal es id═sebb urakkal, eszre ne vegyen rajta senki semmit. A n═-
vere, Elise se lłtta meg az ═ izgalmłt, Szent-GyĞrgyi Antalne, aki mellette ćlt josłgos nyugal-
młban. Nem! Az se sejthesse, hiszen meg nem ertene. Elise szerencsesebb volt, mint ═. Fe-
nyes partit csinłlt ═ is, de szerelmi partit es ez boldoggł tette. Szent-GyĞrgyi młs volt, mint
Kollonich, ,a jo Louis", ahogy ‡gnes hercegne kisse kicsinyl═en nevezte a Ierjet. Amannak
nagyşri IĞllepese van, megvet═en Ğnerzetes szava, melyt═l Iel mindenki, az ═ Ieleseget beIo-
gadtak rĞgtĞn az urłnak toronymagassłgş poz−cioja miatt, m−g ═, ‡gnes asszony maga kellett
egykor kikćzdje beIogadtatłsłt a magyarorszłgi tłrsasłgba. A jo Louis semmiben sem seg−-
tett. Mennyit kellett ezert dolgozzon. Es most ez a lełny ilyen bolondot tesz... Bosszşsłga
vissza-visszatert. Er═t kellett vegyen magłn, hogy meg═rizze azt a kegyes, kirłlyn═hĞz ill═
arcot, melyet mindenkor hordott, ha błrki is lłthatta.
Kuszłn błr, de mind tĞbb-tĞbb kĞrćlmeny jutott eszebe, ami IĞlkorbłcsolta a haragjłt.
Klłra ruhłjłba t▌zve megint słrga szegI▌. A Laci virłgja. ┼ visel mindig ilyet es az extra bu-
kettjei is ilyenek. Ebb═l vett ki egyet Klłra. Ezzel meg tćntet is! Ilyen sćletlen!
Majd eszebe ĞtlĞttek azok a kisse ketertelm▌ levelek, miket a Montorio mamłnak −roga-
tott, melyekben tĞbbes szłmiban dicsergette a Iiatal Principet, bizonytalanul hagyva, vajon a
,mi mindnyłjan" alatt Ğnmagłt es csalłdjłt vagy kćlĞnĞsebben Klłrłt erti-e. Igen! Ezt Ielre-
magyarłzhattłk. Azert megse kellett volna ilyen ostobłn viselkednie, mint ahogy tette ez a
Montorio! MegjĞn ma reggel es meg az este h▌belebalłzs megkeri a lełnyt. Igy, minden
udvarlłs nelkćl, minden el═keszćlet nelkćl! Ahelyett, hogy ═hozzł Iordult volna, ═t kerdezte
volna. Ilyen szamłr! Es most megtĞrtent a baj es Montorio bizonyłra ═tet okolja; azt tartja:
Ielrevezettek! Ilyen buta embert═l kitelik!
Es młs kĞvetkezesek! Holnap visszautazik az anyjłhoz, annak −gy Iogja el═adni, az is
azt Iogja rola gondolni es ha ═k, Kollonichek megint Becsbe mennenek, megint Iintorgatni
Iogja az orrłt, merthogy ═ szćletett Bourbon-Modena es şgy Iog tenni, mint regen, mikor az
,Olymp" magossłgłbol alighogy kĞszĞnt neki. Ez a gondolat Iłjt.
Fłjt, mert tudta: van valami igaz abban, hogy ═ bizony kisse łltatta Montorioekat es azok
eleg jogosan haragudhatnak. De hłt ═ jot akart, es azt hitte, keresztćlviszi. Es ha kisse kes═bb
is, de sikerćlt volna, bizonyosan sikerćl, ha az a bamba iIjş nem viselkedik ennyire ostobłn!
Mint egy ,Kanonier"! mondotta magłban. Hogy a tćzert miert tartotta ennyire hirtelenked═
udvarlonak, az nem vilłgos. De a gondolatłban ezt a szot hasznłlta: mint egy Kanonier!
Csakis az rontotta el az egeszet. Igen! Csakis az! Csakis az!
A szupecsłrdłs łtvłltott kering═be. Lłszlo es Klłra łttłncoltak el═tte egymłsba kul-
csolodva. A lełny dereka odaadoan simult a IerIi karjłba, mindketten majdnem csukott szem-
mel, mint az alvajłrok. Ez młr majdnem illetlen... T▌rhetetlen lłtvłny!
‡gnes hercegne megvłrta, m−g megłllnak es akkor magłhoz intette a mostohalełnyłt.
Kedvesem, menjćnk haza en młma nagyon Iłradt vagyok!
Kedvesem? Klłra ismerte ezt a szot. Ezt hasznłlta Kollonichne mindig, ha haragudott va-
lamiert. Vajon tudja-e młr, hogy ═ kikosarazta Montoriot?
Hogyne, menjćnk Ielelte vidłm keszseggel, mert a lelkiismerete korłntsem volt nyu-
godt. Nemłn mentek le a lepcs═n, nemłn ćltek kocsiba.
Most a lovak lassş, ćtemes trappolłsa mellett, ,tapp-tapp-tapp-tapp" csattogtak a patkok a
kĞvezeten, mindaz, amit darabokban gondolt el az asszony, şjult er═vel rohanta meg. Mennyi
Iłradsłg, utłnjłrłs, Iigyelem ment kłrba, milyen Ienyes terv vłlt Ićstte! Vegre ott tartott
most, hogy a csłszłrvłrosban is egyenrangşkent Iogadjłk ═t es hłznepet, hogy kĞzejćk tar-
tozzon teljes jogon, hogy Becs legzłrkozottabb szalonjaiban mint kĞzćlćk valot elismerjek.
Ha a Klłra hłzassłga sikerćl, ═k az oriłsi Montorio-palotłban is otthon lettek volna, e Ielleg-
vłrłban a dĞlyIĞs ,Olymp"-nak, ott volnłnak a legszentebb jogon, a hod−tłs jogłn. Ez tet═zte
volna be az ═ tłrsadalmi płlyaIutłsłt! Es Klłra is boldog lett volna ilyen szep, nagyşri Ierj
mellett es ‡gnes hercegne Iiai szłmłra is megny−lt volna minden lehet═seg a legIenyesebb
karrierre. Rettent═ keser▌seg markolta meg, hogy ez helyrehozhatatlanul elveszett.
Tapp-tapp-tapp-tapp csattogott a lovak ćgetese es a kocsi halkan zizegett mĞgĞttćk.
Emlekezese visszaszłllott płlyłja kezdetere, mikor ═k ketten Gyer═IIy lłnyok, ‡gnes es
Elise, a hşga, Budapestre kĞltĞztek. Az apjuk, Gyer═IIy Tamłs kepvisel═ lett, a konzervat−v
es katolikus Sennyei-płrt tagja. El═kel═ płrt, csupa şriember. Apponyi Albert is ebbe tarto-
zott. ┼ket anyjuk most vitte vilłgba. Szepek voltak mindketten, kit▌n═en tłncoltak, igen jol
neveltek, meg angolul is tudtak, ami akkor ritkasłg, megis rosszul, igen rosszul ment a soruk.
Erdelyben els═k lettek volna, itt idegennek, jĞvevenyeknek tekintettek ═ket, młsodrangş IĞ-
lĞslegessegnek. Az idevalo mamłk es lełnyok csak płrtolo hangon beszeltek velćk, ha egyłl-
talłn megszol−tottłk. Mennyi megalłzłst kellett elszenvedni az els═ Iarsangjain! Aztłn jĞtt az
els═ sorsIordulat. BalatonIćreden megismerkedett Kollonich Louis-val. Nem a błlon, mert
Kollonich meg gyłszban volt elhalt Ielesege miatt, hanem annłl a regattłnłl, melyet a tavon
tartottak. A jo Louis azonnal belebolondult. Felretette a gyłszt. A vitorlłzoverseny utolso
napjłn, negyszer huszonnegy orai ismeretseg utłn megkerte a kezet. Es ═ hozzłment. Hogyne
ment volna hozzł!? Nem mintha szerelmes lett volna ebbe a puIok, mopszliarcş Ğzvegyem-
berbe, de Kollonich hercegne lenni, gy═zedelmeskedni azon a sok pesti lłnyon, kik eddig
Ielvłllrol beszeltek vele, els═ dłmłvł lenni abban a kĞrben, ahol azel═tt leneztek, nagy va-
gyonban, hatalmas kastelyban elni, hova grłcia, ha valakit megh−vnak, kĞzeppontjłvł lenni a
magyarorszłgi I═rangşak kĞrenek, ez, ez ragadta el egesz valojłt. Azt hitte, varłzsćtesre Ğve
lesz mindez! Hłt varłzsćtesre ez nem ment. Az els═ id═ben, błr Kollonich hercegne volt
młr, meg mindig csak nagyon Ielćlr═l błntak vele a tĞbbi autochton hĞlgyek. Neha a gono-
szabbak meg celzłsokat is tettek erdelyi voltłra. Ugye ott medvek vannak? Van-e ott
egyeb is? Igazłn?! Es tettek magukat, hogy az ═ regi magyar nevet alig tudjłk kiejteni.
Was ist das Ićr ein Name? Utłlatosak voltak! Tłn ═ is oka volt annak, hogy olyan kes═n
Iogadtłk be. Benne is volt hiba. Sokł nem tudott szabadulni attol, hogy azok IĞlĞtte łllanak.
Młsodrend▌nek, jĞvevenynek erezte magłt. FĞlemelt Iejjel, szłndekos Ğnbecsćlessel viselke-
dett amazokkal, de belćl nem hitt elegge magłban, belćlr═l alłzatoskodo volt es megĞrćlt, hł-
lłs volt, ha barłtsłgosak voltak vele. Tłn azert tartott a hod−tłs annyi evig. Tłn t−z egesz esz-
tend═ celtudatos munkłja kellett hozzł, hogy vegre maguk kĞze IĞlvegyek. Ebben a hosszan
tarto harcban, melyet beIogadłsa miatt Iolytatott, eppen azert, mert oktalanul vetettek meg,
egesz gondolkodłsa, minden vłgya szenvedelyesen a tłrsadalmi gy═zelemre Ğsszpontosult, ez
lett szłmłra Iontosabb mindennel, ebb═l a nez═pontbol −telt meg mindent. Vegre sikerćlt, veg-
re hozzłjuk tartozik, tłrsuk, odavalo. Ekkor azonban şjabb IĞladat lepett elebe: ervenyesćl-
ni az udvarnłl. Ervenyesćlni Becsben. Ezzel łllana bosszşt a pestieken regi megalłzłsaiert.
Ezzel tromIolhatja le ═ket, ha elebćk kerćl a Monarchia legel═kel═bb, legzłrtabb, legrangszi-
matolobb tłrsasłgłban. Igen! Csupłn ez a vegs═ elegtetel szłmłra, az egykor megvetett
provinciłlis n═ szłmłra. Most erre tĞrekedett łdłz szomjşsłggal. Es elerte volna! Ezt a Mon-
torio-lakodalom hozta volna meg.
Es ennek vege! Vege! Es miert?! Mert ez a kis Laci megbolond−totta Klłrłt! Ez a ket-
sz−n▌ kis Laci! aki belopozott hozzłjuk ez a sunyi unokaĞccse, ez az intrikus, igenis int-
rikus! Erre hasznłlta az ═ anyai płrtIogłsłt! Igy Iizeti vissza tĞmerdek josłgłt, ez a hłlłtlan
Iiş, kivel legkisebb kora ota şgy błnt, akłrha sajłt magzata lenne, nem pedig annak a zćllĞtt
n═nek a Iia, aki megszĞkĞtt valami kalandorral es otthagyta a młsIel eves gyermeket!
A trappolo lovak csattogłsa: Tapp-tapp-tapp-tapp! mintha eltagolnłk azt a sok Iłjo
emleket.
Az a szajha, csalłd szegyene Ladossa Jşlia! ama regi tragedia elevenedett IĞl most ‡g-
nes hercegneben aki a ponikocsival elhajtott Szamoskozłrdrol Isten tudja, ki miatt es hłrom
napra reł a Ierjet, szegeny Gyer═IIy Mihłlyt, az ═ testverbłtyjłt holtan talłltłk az erd═n. A
vadłszpuskłjłval Ğlte meg magłt mintha veletlen volna! Ez st−lusos volt legalłbb hiłba, ═
az en Iajtłm! gondolta ‡gnes. Ez a Laci azonban annak a leder n═nek a Iia csak! Arra ćtĞtt
mindenben. Onnan a zenei tehetsege is, ahogy a sogorn═je is m▌veszi szamłrsłgokkal ken-
d═zte a gonosz termeszetet! Hasonl−t is hozzł. Az anyjłnak is Ğsszen═tt szemĞldĞkei voltak.
Igen, arra ćtĞtt mindenben! Mindenben! A kćlseje is az gondolta , s ahogy maga ele idezte
az arcłt, csak a szemĞldĞkeit vette szłmba, melyekt═l eltekintve Lłszlo hasonlobb volt a
nagynenjehez, mint a sajłt Iiai. De ═ csak azt lłtta most rajta es erezte, hogy vegtelenćl gy▌lĞ-
li. Ez a hłlłtlan kinek ═ szerzett volna sz−vesen valami jo hłzassłgot csinos hozomłnnyal,
hogy megłllhassa a helyet , ez arra vetemedik, hogy az ═ Klłrłjłt elkaparintsa! Az ═ Klłrł-
jłt!
De talłn nincsen minden elveszve! Hłtha csak mşlo szeszely ez Klłrłtol? Hłtha meg
helyre lehet hozni? Hłtha csak kisebb Ğsszekoccanłs volt Montorio es a lełny kĞzĞtt? Az
ĞsztĞne ugyan nem hitt ebben, megis, akłrhogy is, meg kell probłlni a mentest. Elhatłrozta,
hogy holnapra magłhoz h−vja Klłrłt es kivallatja.
A hinto dĞrĞgve hajtott be a Kollonich-palota kapujłn.
A kiszłllłs Iormasłgai el═tt a kisinas kiemelte azt a hosszş virłgkosarat, mely az ĞblĞs ha-
tłrban eddig a n═k lłbai el═tt Iekćdt, a Klłra kotillon-zsłkmłnyłt. A tĞmerdek rozsasz−n es
vĞrĞs extra bukettek kĞzĞtt słIrłnysłrga szegI▌bokreta, a Gyer═IIy bokretłja. Ez volt legIel-
ćl. Ez volt a legnagyobb. Ez vir−tott legjobban. Ebb═l szak−tott ki egy szegI▌t Klłra, hogy a
mellere t▌zze szolgasłga jelećl. ‡gnes hercegnen vegigĞmlĞtt a harag. Jo, hogy ez a lepcs═
olyan sok lepcs═Iok. FĞlmenve lassankent şrrł tudott lenni magłn, odaIĞnn szenvtelen hang-
gal jo ejszakłt k−vłnt. De csak idłig tudta magłt Iegyelmezni, homlokon csokolni Klłrłt,
mint młskor, es nyugodt tartłsban a lakłsa Iele Iordulni. Holnapra nezve nem szolt, Ielt, hogy
a haragja megerz═dik a hangjłn.
*
Młsnap delben Ilus, az a kis szobalłny, Klłra szemelyes komornłja jĞtt be hozzł.
A kegyelmes hercegne kereti magłhoz! mondotta Ielenken es az ajtoszłrny melle łllt,
hogy şrn═jet maga ele bocsłssa.
Klłra riadtan indult... Most kĞvetkezik hłt a dĞntes! zşgott vegig a bizonyossłg a le-
łny lelkeben. Egesz ejjel młr ezen tĞprengett, ezen aggodalmaskodott. Hogy lesz? Mit mond?
Hogy mondja, ha szłmon kerik? O, miert nem łllt el═ młr hamarłbb ═ maga, şgy, ahogy el-
kepzelte annyiszor miert vłrt idłig?! Akkor kell beszelnie, mikor mint vłdlottat h−vatjłk,
nem a maga vłlasztotta id═ben, a legjobb, legel═nyĞsebb percben, hanem −gy es kćlĞn, egye-
dćl a mostohaanyjłval, negyszemkĞzt. Szembe kell łllani vele, mint valami rajtakapott gyer-
mek! Ha csak lehet, elkerćli e tłrgyat, talłn lehet meg, ha pedig nem? akkor? ... Akkor
akłrhogy is mindegy ha hłtrłnyosabb helyzetben is, megis megv−vja a csatłt. Csak sokkal
nehezebb −gy, de mindegy! ┼ kitart, ki Iog tartani!... Jobb volna kiterni! Jobb lenne a papa
el═tt, az els═ szivarjłnłl, o, az jobb, sokkal jobb!
Izgatottnak erezte magłt, a torkłban mintha labda szorulna. ˆssze kell szedje az erejet,
miel═tt ‡gnes mama ele lep. Ezert, hogy erre id═t nyerjen, megłllt Ilus el═tt.
Mondd, Ilus, miert vagy te mindig olyan szomorş? Ez most ĞtlĞtt eszebe, pedig inti-
musa volt. Megis ezt csak most vette eszre rajta, most, mikor ═ maga is bajban van. A kis ko-
morna hirtelen Klłrłra nezett, majd ismet lesćtĞtte a szemet:
Nem vagyok, kerem, igazłn nem Ielelt szabadkozva; majd meghazudtolva a tagadłsłt:
Az emberek olyan rosszak! ezzel Iolytatta es riadtan elhallgatott.
Tłn szerelmes vagy? kerdezte Klłra es nagy rokonszenvet erzett a lełnyka irłnt.
O, dehogy! Hogy volnek? O, dehogy! Ilus melyen elpirult, a szemei pedig tłn meg
szomorşbbak lettek.
Klłra megsimogatta a kis komornłja arcłt. Jolesett tłrsat talłlni, tłrsat vłgyban, szenve-
desben, szerelemben. Valahogy meger═sĞdĞtt ett═l a kĞzĞssegi erzest═l. Most młr nyugodtab-
ban lepett ki a Iolyoson tşlra es benyitott a Kollonichne ajtajłn.
‡gnes hercegne pesti hłloszobłja szakasztott olyan, mint a Ialusi, azzal a kćlĞnbseggel,
hogy ez młlnarozsasz−n, a simonvłsłri meg słrga. Itt is hosszacska pamlag łll az łgy bćtćje-
nel. Itt is annak kĞzepen ćl ‡gnes hercegne. Az arca nagyon szigorş.
Ülj le, kedvesem mondotta a szemkĞzti szekre mutatva , valamit akarok t═led kerdez-
ni. Megvłrta, am−g a lełny lećl, es meg egynehłny percet, aztłn IĞltette a kerdest:
Mi tĞrtent tegnap kĞzted es Montorio herceg kĞzĞtt?
Semmi Ielelte Klłra , tulajdonkeppen semmi.
Kollonichne egyik szemĞldĞke ketked═n csşszott IĞl a homlokłn. A szemei megsz▌kćl-
tek. Ismet vłrt, vłrta a vłlaszt, tudta, megjĞn az, ha nem szol. Es valoban nemi habozłs utłn
Klłra Iolytatta:
MindĞssze csak annyi, hogy vacsora utłn h−vott, menjek vele ki a kertbe. En nem akar-
tam.
Es...
A lełny az ujjait idegesen Ionta Ğssze:
Igen. Ennyi az egesz csak ennyi aztłn hozzłtette: Az nem illik talłn...
‡gnes asszony vłllat vont. Kisse gşnyos mosoly −rodott płr pillanatra az ajkłra es elt▌nt
ismet.
Csakis ezert nem akartłl, igazłn? Fagyos hangjłban megvetes, a hazugsłg megvetese.
Azert is es... mert... mert nem akartam.
Mit nem akartłl?
Csak, csak nem akartam.
Itt megint szćnet kĞvetkezett. Az asszony tłn meg szoborszer▌bbe merevćlt, mint eddig.
Nem melto hozzłd, Klłra, ilyen csĞkĞnyĞsen vłlaszolni. Hozzłm sem. Kett═nkhĞz sem.
Vegre is en az anyłd vagyok, ha nem is termeszet szerint, de mindenben az voltam.
Klłra elpirult, ez a hivatkozłs zavarba ejtette. Valoban a mostohłja mindig nagyon jo volt
hozzł, az anyja, kit sohasem ismert, az sem lehetett volna gondosabb irłnta.
Tehłt megszolalt:
˙gy tĞrtent, hogy a vacsora vegen setłt proponłlt. Ereztem: megker, ha kimegyek vele.
Ez biztatłs lett volna. Ezert tagadtam meg.
Tett valami celzłst?
A lełny rĞvid pillanatig habozott. Megmondja? Ne mondja? megis elhatłrozta magłt,
mert egyenes termeszet▌ es a hazudozłst utłlta:
Igen. Azt mondta, valami Iontosat akar kerdezni. Azt Ieleltem... hogy celtalan. Igen, azt
Ieleltem: egeszen celtalan!
Most młr kimondta. Most młr nincs megłllłs. Elszłntan IĞlemelte az arcłt es szembene-
zett ‡gnes asszonnyal.
Ezt mondtad?! Ezt merted mondani! Hłt te ═rćlt! Igy eldobni a szerencsedet! De mi-
ert, miert? Miert? Kollonichne łpolt kezei płr pillanatra ĞkĞlbe szorultak es majdnem Ielug-
rott a pamlagrol. Azonban rĞgtĞn er═t vett magłn es Ianyarul nevetett:
Miert?! Minek kerdem, mikor tudom, ahogy mindenki: te szerelmes vagy abba a kis La-
ciba! Azert tetted ezt az ═rćltseget: a Lacika miatt! A Lacika miatt! Es tovłbb nevetett gş-
nyosan. E szavakra, a kacagłsra Klłra IĞlłllott. Nyugodtan, Ianatikusan szolt:
Igen, hłt şgy van. Mi szeretjćk egymłst es en elhatłroztam, hogy hozzłmegyek. Hłt
ezert! Mert szeretjćk egymłst!
Hogy te belehabarodtłl, azt młr regota sejtettem, de ═?! Hahł! Hiszen ═ a Beredyne sze-
ret═je. Es ilyen ketsz−n▌. Most, most, mikor neked udvarol, azalatt! Meg annyi ,conduit"-je
sincs, hogy titkolja...
Beredyne?...
Hłt persze! Minden szerdłn ott ebedel es delutłnokon is odajłr. A vłrosban mindenki
tudja, csak te nem, te szegeny Klłrłm!
A lłny kiegyenesedve łllt a mostohłja el═tt.
Nem! Nem! Nem! Az nem igaz! En ismerem! En tudom! Płrszor volt ott mondta , de
az neki olyan mindegy, neki nincs senkije, csak en... sok-sok ev ota szeret, mindig szeretett,
mindig, en tudom! Es h▌ hozzłm! Nem igaz!
En szobeszedre nem adnek. Nagyon jo Iorrłsbol tudom, amit łll−tok. Az Ğreg Szelepcse-
nyi mondta. Szelepcsenyi pedig tudja, mi tĞrtenik Fannynłl. ┼ nagyon bennIentes nłla. Ez
egeszen bizonyos.
Nem! Nem! Az nem igaz! Mindenki ćldĞzi Lłszlot!
Szelepcsenyi nem rosszakaratbol mondta, hanem dicsergetve!
Nem! Ez rłgalom, gy▌lĞletes rłgalom, igen, rłgalom! Ezt csak azert talłltłk ki, hogy...
Talłltłk ki? Hłt most młr eleg! vłgott kĞzbe ‡gnes hercegne es IĞlłllt ═ is. Velem
ilyen hangon nem beszelhetsz. Most łtmegyćnk az atyłdhoz, neki is el kell mondanod, amit
tettel es ott tłn nyugodtabban Iogsz viselkedni.
Mint valami hatalmas csatahajo, olyan meltosłggal setłlt ki az ajton. Klłra kĞvette.
Kollonich a pipłzojłban persze. Le s IĞl jłrt hłtratett kezekkel, kialudt szivarral a szłjł-
ban es minden ket-hłrom percben az orłjłra nezett. Ilyenkor nagyon ehes volt. Alig vłrta a
villłsreggelit.
Mikor ‡gnes es Klłra beleptek: Nł! Wird denn niemals serviert?! kerdezte mergesen,
mert ha haragudott, mindig nemetćl beszelt.
A neje mit sem vłlaszolt, hanem elIoglalta az egyik karosszeket.
Lieber Louis mondotta ćnnepelyesen , Klłra kĞzĞlni akar veled valamit. Tegnap ki-
kosarazta Montoriot, akit pedig te vłlasztottłl volt neki.
Was ist das Ićr ein BlĞdsinn?! ord−tott Louis a lełnyłra.
Klłra nem jĞtt zavarba. Dacos tartłsban es h═sies nyugalommal beszelt. Elmondta, hogy ═
nem szereti Montoriot Nem Iog hozzłmenni. Vegre is az ═ sajłt sorsłrol van szo. ┼ csak sze-
relemb═l Iog Ierjhez menni. Młskent nem. Nem lenne boldog. Nem, nem lenne boldog soha!
Ezert tette.
Nł! Meinetwegen! De hłt nem tłlalnak meg?! Ez volt az apja vłlasza. ‡gnes hercegne
nem mozdult.
Meg tĞbb is van! mondotta es szel−d hanggal a lełnyhoz Iordulva: Kedvesem, mondd
el hłt az apłdnak, amit nekem mondtłl. Ezzel tartozol neki!
Aber was ist denn doch? kerdezte Kollonich IĞlhłborodva es ismet megindult le s IĞl.
Nehez volt −gy beszelni a Iolyton jłrokel═ Iele Iordulva, megis Klłra er═s maradt meg es
hatłrozottan beszelt, błr erezte, hogy sokł nem b−rnł. Kimondta, hogy szerelmes, hogy vi-
szontszeretik, hogy annak lesz a neje, akit szeret, akkor boldog lesz. Vegre is ═ ket het mşlva
nagykorş. Rendelkezhetik sorsłval. Persze a jovłhagyłsukat keri, hogyne! De megis neki
kell hatłroznia, hiszen az ═ eleter═l van szo. Az ═ boldogsłgłrol. Kisse h−mezes-hłmozłs volt
ez a sok mondat, kisse habozott, miel═tt megnevezte Lłszlot.
Nł! Und wer ist der glćckliche Jćngling? vłgott kĞzbe Louis megłllva a lełnya el═tt.
Klłra szembenezett:
Gyer═IIy Lłszlo.
Wa-a-as! Der Laci! Dieser Kartenspieler! Nicht um die Welt! ord−tott IĞl Kollonich es
most sokkal gyorsabban szaladgłlt keresztćl a szobłn. Csak şgy ĞmlĞtt a sok szitok bel═le.
So ein Lump! es gorombasłgok is Klłrłra es hogy ez kĞzejćk hłzasodjek, ez a kłrtyłs, ez a
,Niemand", hogy elvigye a lełnyłt, az ═ lełnyłt! Es majd tĞnkretegye es hogy ═, Louis, majd
a kłrtyaadossłgłt Iizesse ennek a haszontalannak. Igy kiłltozott eleg sokł, aztłn şjra oda-
ment Klłrłhoz, aki ekĞzben egy szek karjłra omlott es halkan kezdett s−rni. Hat er die Im-
pertinenz gehabt? ćvĞltĞtte a Ićlebe. Meg merte kerni a kezedet? Mereszelt?
Klłra megrłzta a Iejet.
Nem, azt nem tette, de csak szolani kell... mert nem meri addig...
Hłt ez meg jo! Ielelt Kollonich es most dohogva, de nemłn jłrkłlt şjra le s IĞl es na-
gyokat Işjt. A lełnya mind er═sebben zokogott. Ezt nem b−rta a jo Louis sokłig. Odalepett
Klłrłhoz es a vłllłra tette a kezet:
Na, na, na! Hłt ne s−rj! En nem is błnnłm nagyon, ha nem volna olyan kłrtyłs, de be
kell lłtnod, hogy egy kłrtyłshoz... aztłn ismet elĞntĞtte a mereg: Werden wir denn nie-
mals essen? Hłt młr sosem tłlalnak?! kiłltott IĞlhłborodott ĞklĞkkel a hitvestłrsa Iele.
‡gnes hercegne megnyomta az asztali cseng═t. Szabo komornyik belepett. Tłlaljanak!
parancsolta. A komornyik meghajolt:
Parancsłra, a hideg etel młr itt van es elt▌nt.
Gott sei Dank! Ğrćlt meg a papa es most mindhłrman megindultak a szalonba, az ebed-
l═be. Klłra sietve tĞrćlgette a szemeit. Bizony megis meglłtszott azokon, hogy s−rt.
Szerencsere aznap nem volt vendeg, csak a Iişk, Peter es Niki. Ezek pedig eszrevettek,
hogy valami jelenet Iolyhatott le. Niki csak vizsgłlgatta a szćleit es Klłrłt. Peter, aki jolelk▌
iIjş volt es nagyon szerette a n═veret, vadłszdologra vitte a tłrsalgłst. Az apjuk rĞgtĞn IĞl-
kapta a temłt. Elmondta most młr harmadszor, mikent l═tte meg tegnapel═tt Simonvłsłron
azt a hatalmas ═zbakot, melyre annyiszor płlyłzott hiłba. Jokedve visszatert hamarosan, an-
nłl inkłbb, mert kocsonyłzott Iogas volt apro sonka- es trćIIlidarabkłkkal es utłna ,Tourne-
dos ł la Rossini", amit nagyon szeretett.
Etkezes utłn Klłra a szobłjłba tert vissza. Megłllt. Gondolkozott. Megmosta a szemeit.
Azalatt is tovłbb gondolkozott es kisse nyugodtabb lett. Megse egeszen remenytelen ez a do-
log! A papa most kitombolta magłt. Es ha Lłszlo nem kłrtyłzna... ha ═ bizony−thatnł, hogy
młr nem jłtszik, ═erette nem jłtszik, ═erette!... Igen! Bizony−tek lesz a mostohłjłval szem-
ben, mert a kłrtyłzłs, azt mondjłk, szenvedely, es ha megłllja az ═ kedveert... Ez bizony−tek!
Bizonysłg azzal a csşnya rłgalommal szemben is, hogy Lłszlo es az a Beredyne... O, de-
hogy! De ez jo, jo, jo lesz! Ez lesz a proba, ez, ez! Gyorsan lećlt a kis −roasztala melle es
szĞgletes, d▌lt −rłsłval sietve rotta a bet▌it:
,Megmondtam! Borzaszto volt! Holnap a versenyteren probłlj veletlenćl hozzłm jutni.
Addig ne! Ott mondok valamit."
Nehłny szot alłhşzott. A ,Megmondtam"-ot es a ,veletlenćl"-t hłromszor. Aztłn lłbujj-
hegyen a cseng═hĞz lepett es csak piciket nyomta meg, nehogy er═sen szoljon. Płr pillanat
szłllt el. Akkor Ilus belepett hozzł.
Tetszik parancsolni? kerdezte az ajtobol.
Tedd be! Gyere beljebb! Lłtott valaki ide bejĞnni?
Nem. A gangon nincs senki.
Nezd! Ezt a levelet el kell vinned. De meg ne tudjłk! Rłd b−zom. Nagyon vigyłzz! Jol
rejtsd is el! es most egesz kĞzel Hşshoz sşgott roppant gyorsan: Gyer═IIy groInak kell
łtadni. Csak neki, a kezebe. Talłn most meg otthon van. Mşzeum utca 1/b, harmadik vagy ne-
gyedik emelet, nem tudom, de ott megmondjłk. Megteszed? Ugye, megteszed?
O, hogyne, kerem. Olyan sz−vesen...
Hanem meg ne lłssanak! Ugye, vigyłzni Iogsz?
O, hogyne! RĞgtĞn indulok.
Igen. Siess, nagyon, nagyon Iontos! Es most a mai sok izgalomra er═t vett Klłrłn a hł-
la es remenyseg. ‡tĞlelte Ilust es testverkent megcsokolta. A kis komorna azonban
visszahşzodott t═le, mintha szegyenkeznek, mintha Ğnmagłt meltatlannak tartanł.
Ne tessek! mondotta es zajtalan kisuhant a szobłbol.
*
A ,Kirłly-d−j" leIutłsa a tavaszi versenyideny csşcspontja. Mindenki ott van, mindenki-
nek ott kell lenni. Minden szepasszony legpazarabb ruhłjłban, minden vezet═ egyeniseg a I═-
vłros błrmelyik kĞreb═l. Oriłsi zsşIoltsłg az Ğsszes tribćnĞkĞn es odatşl, a III. osztłlyş he-
lyen, ott is csakşgy hemzseg a sok nep. TĞmerdek embert vonzott akkor meg a loverseny,
sokkal łltalłnosabban, mint ma akłr a Iutball vagy a v−zipolo, mert mindenIajta elvezettel k−-
nłlta a kĞzĞnseget, pazar lłtvłnnyal, a totalizat═r neha Iabulozus nyeresegevel, a ,Iinish" iz-
galmłval es Kirłly-d−jkor ott lłtni, ott lłttatni, hozzłtartozott Budapest tłrsadalmi eletehez.
Młr a IĞlvonulłs is nagy lłtvłnyossłg. Azon a sz▌kĞs şton, mely a Keleti płlyaudvarnłl
ter el a ThĞkĞly şt elejet═l es elvonul az egykori Szłzhłz nehłny, akkor meg Iennłllo szćrke
nyomortanyłja el═tt, kocsi kocsi mĞgĞtt. Gumirłdlis Iiłkerek szłzai kit▌n═ trapperekkel sze-
dćletes rohanłsban, lassş meltosłggal csattogo hintosIogatok, nehłny negyes angol coachba
Iogva, melyet a tulajdonos hajt es a Iedelen nyolcan is ćlnek, łllva pedig a magasabb leghłtso
pad IĞlĞtt a liberiłs kocsis nagyokat tćlkĞl hosszş rezIłnIłron. Magyar jukker negyes- es
ĞtĞsIogatok is, liIIen═ caIranggal es nagy ostorpattogtatva. Az Ğsszes kocsikban hĞlgyek leg-
szebb toalettjeikben virłggal, vir−to naperny═k es nagy tollas kalapok alatt. Csak alig egy-ket
auto bćdĞskĞdik meg a loIogatok kĞzĞtt; mindenki haragszik rłjuk, meg a lovak is utłljłk, ═k
szegenyek tłn erzik, hogy a gep el Iogja puszt−tani ═ket.
A nagytribćn lassankent megtelik. Lepcs═zetes padsorait IĞl a Iedelig elbor−tja az ćnnepl═
kĞzĞnseg. Valaki oriłsi rezsştos virłgłgynak nezhetne, melyen a hĞlgyek ruhłi vir−tanak
szłzIele rozsasz−nben, kekben, Ieherben, pirosban es ellentet kedveert sĞtet kabłtos IerIiak Ie-
ketellenek kĞztćk ragyogo kĞcsĞgkalapokban. A płzsit is megtelik zsşIolłsig, az is csupa
sz−n, csupa elet, vidłmsłg a vak−to napsćtes ragyogłsłval vegigĞntve.
Gyer═IIy Lłszlo młr korłn erkezett, mikor meg csak szłllingoztak az emberek. FĞlment a
tribćn legIels═ padjaihoz, a lovaregyleti tagok es csalłdjaik szłmłra elhatłrolt reszen es on-
nan kemlelte Kollonichek jĞvetelet. Ma tłn meg gondosabban vłlogatta Ğssze az ĞltĞzeket,
mint młskor. Vasszćrke szalonkabłtot viselt es ketsoros, csşcsba szabott vajsz−n▌ mellenyt.
Vekony Ieher słvocskłkkal tark−tott nadrłgot, mely kisse kih−vo volt, de ilyen nagy alkalmak-
kor lehet Ielt▌n═bbet is viselni. Annak eles vasalłsa aljłn drappbetetes lakkcip═, mint valami
tćndĞkl═ t═rpengek. A kabłt kihajtłsłban persze słrga kĞver szegI▌, az ═, a Klłra szerelme-
nek szimbolikus virłgja.
Kiegyenesedve łllt. Karcsş termetet meg eltşloztłk a kabłtjłnak hosszş szłrnyai, tćndĞk-
l═ cilindere megnyşjtotta IĞlIele, magasabbł tette, −gy łllt az ćlesIokok tetejen, akłr egy di-
vatkep valamely angol lapbol es alulrol nem egy n═ megcsodłlta megk−vłno szemmel.
┼ azonban nem nezett senkire, egyedćl a bejłro torkłt Iigyelte, hol mind s▌r▌bben ĞmlĞtt
be a versenykĞzĞnseg, nemsokłra ellepve az Ğsszes padsorokat, a zĞldell═ płzsitot. Kit▌n═en
Iigyelhette innen az erkez═ket. A jotłrsasłgbeli Ğsszes n═k, a bankvilłg, Gentry-Casino es
Park-Club szep hĞlgyei mind-mind ott voltak młr. Tarkłllo tĞmegćk kĞzt meglłtta Szent-
GyĞrgyi Nesztit azzal a gyĞnyĞr▌ belga ,grande" kokottal, aki akkor a hivatalos szeret═je volt
es kĞzvetlen a lovaregyleti korlłton tşl helyezkedett el, kćlĞn el═retolt szeken, mintha a turI
kirłlyneja volna. Lłtta Zalamery KristoIot ket kis orIeumd−vłval, akik vele egyćtt a gyepen
łllok kĞzĞtt t▌ntek el, kes═bb Beredyne jĞtt meg az unokahşgaival, D'Orly, Devereux es az
Ğreg Szelepcsenyivel. ┼k is odalenn maradtak a korlłthoz kĞzel, hova Fanny udvarloi kerti
szekeket hurcoltak.
Młr a płlyłn, a b−ropłholy el═tt parłdeztak az els═ verseny nyurga teliverei, mikor Lłszlo
megpillantotta a nagynenjet es Klłrłt, kik sok ćdvĞzl═ kĞzĞtt lassan łtvonultak es elhelyez═d-
tek legalul, Kollonichne młs mamłk kĞze, Klłra pedig lłnyok es iIjş emberek kĞzt a legels═
padsoron.
Lłszlo nem mozdult onnan IĞlćlr═l. Meg akarta vłrni, m−g ‡gnes hercegne elsetłl a nyer-
gel═hĞz, vagy oda le a gyepre, vagy hogy annyira kĞrćlvegyek, hogy meg ne lłthassa, mikor
═ Klłrłhoz lopodzik! ˙gy erezte, hogy −gy k−vłnja ez a szo: ,veletlenćl", es hogy Klłra a
mostohaanyjłnak szigorş szeme el═tt nem tudna vele nyugodtan beszelni.
Sokł tartott ez a vłrakozłs, leIutottłk az els═ versenyt. Le a młsodikat is. Kollonichne
meg mindig ott ćl alig t−zlepesnyire Klłrłtol es nem mozdul.
Mikor azonban a Kirłly-d−j el═tt a kĞzĞnseg visszaĞzĞnlĞtt a młzsłlo paddock Iel═l, hol a
loverseny jelĞltjeit nyergeltek, Gyer═IIy lłtta, hogy a I═herceg udvarmestere Kollonichnehoz
lep. Kollonichne IĞlkelt es meg ket hĞlggyel a bels═ lepcs═ Iele indult. Nyilvłn a kirłlyi pł-
holyba h−vtłk. Most! Most kell lemenni Klłrłhoz, most, most beszelhet vele!
Nehezen jutott łt a visszaĞzĞnl═ sokasłgon, mely szembejĞtt vele. Ki kellett kerćlni
łllingłlo csoportokat, sietve helyezked═ tĞmerdek ismer═st, łt kellett surranni itt is, ott is es
płrszor egy-egy ćlesIokon leugrani, olyannyira elleptek a keskeny garłdicsot. Vegre lejutott.
Vegre Klłrłnłl. A lełny helyet szor−tott a padon. Nagyon kĞzel ćltek. Egeszen kĞzel. ‡ lełny
ibolyaparIćmje hod−toan lepte el az arcłt es Lłszlo şgy erezte, mintha illatkĞdĞt sz−vna IĞl
magłba.
Klłra halkan beszelt, nagyon gyorsan es csupłn maga ele nezett. Majdnem csak az ajkai
mondtłk, nem a hangja, hiszen kĞrćl voltak veve tĞmerdek ismer═st═l:
Tegnap megmondtam nekik. Rettent═ volt! De azert megis... De egyet meg kell −gerjel...
Akłrmit!
Hogy nem kłrtyłzol tĞbbet. Az en kedvemert!
O, hogyne... mindent! sşgta Lłszlo.
A lełny most a szemebe nezett.
Fogadd meg nekem! es odanyşjtotta azt a keskeny kezet, mert eszebe jutott, hogy ezt a
mondatot a tĞbbiek versenyIogadłsra Iogjłk ertelmezni. Lłszlo is rĞgtĞn IelIogta, hogy hang-
osan Ielelhet.
MegIogadom! szolt kisse ćnnepelyesen es megszor−totta a puha lełnykezet.
Klłrłt vegtelen ĞrĞm ĞntĞtte el. Nemcsak bizakodłs a jĞv═ben, nemcsak az, hogy most
młr biztos−tva lłtta az ═ hłzassłgukat csak płr honap es ═ az apja ele łllhat, mondhatja:
lłm, młr nem kłrtyłzik Lłszlo, lemondott err═l enmiattam, ez nagy bizony−tek mellette es
nem is Iog tĞbbe soha! Soha, soha tĞbbe! De az a IĞlmagasztos−to erzes is, hogy most e pilla-
natban megmentette Lłszlot a pusztulłstol, hiszen tegnap ota az apja szenvedelyes tiltakozł-
słnak hatłsa alatt gondolkozott ezen es kenytelen volt belłtni, hogy a jłtek vegzetesse vłlha-
tik Lłszlora. Elhatłrozta: ett═l meg Iogja menteni! Es −me, ═ most megmentette! Ez nagyon
gyĞnyĞr▌ es boldog−to volt!
Rajta Ielejtette a szemet a Iiatalemberen. Ekkor meglłtta nehłny lepesnyire az Ğccset, Ni-
kit. Nyilvłn ═ket Iigyeli. ‡rulkodni Iog biztosan. Tovłbb kell kćldeni Lłszlot.
Figyelnek! mondta halkan es hangosan Iolytatta: Most siess hłt a totalizat═rhĞz!
Hogy pedig a kĞrnyez═ket tovłbbra is Ielrevezesse, penzt vett el═ es hozzłtette: Ezt a t−z ko-
ronłt tedd IĞl nekem!
Ez is jo ravaszsłg volt. Lłszlo hozzłhajolhatott, miel═tt indult, sşgva kerdezte gyorsan,
mikĞzben łtvette a bankot:
Ma este melled ćlhetek?
Igen. Most młr nem błnok semmit! vłlaszolt a lłny alig mozgo szłja, mert boldog
volt es hłlłs, mert szerette, mert meg zengett a sz−veben az a nehłny szo, az iIjş Iogadalma es
ami olyan harsogoan diadalmaskodott benne: az enyem, most młr az enyem leszel! Tenger-
sz−n szemei şgy ragyogtak, mint tłn soha es szerelmesen kĞvettek a tłvozot.
MĞgćle az egyik lełnyszomszedja megkerdezte:
Melyiket Iogadtad meg? A ,Patience"-t? Alig erdemes. Annyira Iavorit!
Azt nem mondom meg! Ielelt hłtraIordulva Klłra. Nem! Nem! Az titok! Titok! Ez
az en titkom! es hamiskłsan nevetett, es a kacagłsa teli volt ĞrĞmmel, gy═zelemmel, puhłn
es kejesen hangzott, mint a vadgerle bugłsa.
Gyer═IIy sietve hatolt łt a tĞmegen. Valami babonłs parancsot erzett, mely szerint okvet-
len meg kell Iogadnia valami lovat a Klłra penzevel. A tĞmerdek jłtekostol alig tudott a penz-
tłrhoz jutni. Mikor odaert es a pici ny−lłson betolta a t−zkoronłst, a rłcs mĞgćl a hivatalnok
idegesen kerdezte: Melyikre tetszik? Gyorsan kell hatłrozni, hiszen mĞgĞtte szłzłval to-
longnak es Lłszlo eddig meg nem is gondolt erre es nem is ismerte a lovakat. Hamar egy szł-
mot! Kilenc! vłgta vissza gyorsan. Igen, ez jo! Bakkban ez a nyer═ szłm, hłtha itt is, hłt-
ha!? Es łtvette a kis kartondarabkłt es a mellenyenek a Iels═ zsebebe dugta.
Nem ment vissza a tribćnre. Megint Klłra melle kerćlne es azt nem szabad. Odalent ma-
radt a płzsiton. Most haladt el a płlyłn a probagalopp. A s▌r▌ sokasłg IĞlĞtt csak a zsokek-
nak tarka Iels═teste lłtszott, ahogy a lo nyakłra gĞrnyedve, lassş vłgtłban vegighaladtak a
kĞzĞnseg el═tt. Mintha csak şsznłnak a cilinderek hullłmos tengeren. De tovłbb! Tovłbb!
Olyan helyet kell talłlnia, ahonnan lłthat valamit.
Most el═szĞr erdekelte a loIuttatłs, most el═szĞr akarta tudni, melyik paripa nyer. Ahogy
−gy lepkedett, csakis erre gondolva, hirtelen egy bekazĞld naperny═ nyşlt ki az ştjłba.
Halt! Halt! szolt egy jokedv▌ n═i hang. Hłt młr meg sem lłtjłk az embert! Fanny
volt, a szep Fanny, ki az udvara kĞzepen ćlve megłll−totta Lłszlot.
KĞszĞntes. TreIa. Gyer═IIy elkerte az egyik programot, megiscsak meg kell nezze, melyik
az a kilences.
Magłt ez erdekli? kerdezte Beredyne.
Fogadtam az egyik lora.
Maga meg Iogad is?! Egy kisse korholoan hangzott. Azt tette: hłt nemcsak kłrtył-
zik?
O, most az egyszer.
Melyiket, ha ugyan szabad kerdezni? szolt D'Orly.
A kilencest.
O, az sehol se lesz! A Festetich-kanca şgy nyeri, ahogy akarja. Miert szorult el Lłszlo
sz−ve erre?
A szep Fanny tłn eszrevette, hogy Ğnkentelen elborult az iIjş arca. Kisse aggodva Iordult
Ieleje:
Sokat tett?
O nem! Csekelyseg! Csak az eletemet.
Ez nyilvłn treIa, hiszen kacagott hozzł. A tĞbbi is nevetett. Megis az asszony rendeletere
łtadtłk neki a szomszedos szeket, hogy ═ is rłłllva lłthassa a versenyt. Szelepcsenyi a kukke-
ret adta kĞlcsĞn.
Megszolalt a startcseng═. A lłtcs═ nagy−tłsłban jol lłtszott a Iutłs. A lovak egymłs mel-
lett a Ieher korlłt vekony vonalłn. Mintha valami sz−nes kłsaszemek csşsznłnak IĞlĞtte gyor-
san. Elt▌ntek a Iordulatnłl, mely a tĞbbi łllingłloktol el van IĞdve. Płr pillanat es a młso-
dosztłlyş tribćn Iel═l es onnan tşlrol, a harmadikrol, harsogo ćvĞltes indul; mind viharzobb
lesz, mind kĞzelebb jĞn! Alig lehet erteni:
Pł-ł-ł-ł! Pł-ł-ł! csak ez hangzik. Most młr itt vannak szedćletes iramban. ElĞl
kĞnnyen, mintha csak repćlne, ,Patience", a kis csodakanca; a lovasa aranysłrga dresszben
rełhajolva, sok hosszal elĞl, m−g a tĞbbieket er═sen csepelik a młsodik helyert. Elrobognak,
vege van.
Baj? kerdezte halkan Fanny, miel═tt Lłszlo leseg−tette a szekr═l.
Ugyan! mondta ═. Az egesz csak vicc, t−z koronłt tettem! Fanny tłn nem hitte el
egeszen, błr a Iiş mosolygott. Tłn rokonszenvb═l szor−totta meg hosszasabban a tłmogato ke-
zet.
`
OdaIenn a tribćnr═l mindenki leindult. Kollonichne, ki a Iutłs el═tt visszatert volt a helye-
re, most Klłrłhoz lepett. Megłllt mellette.
Nezz oda! szolt es łllłval lemutatott a Beredyne csoportjłra. Eppen akkor tette, mikor
Lłszlo a szep asszony Iele nyşjtotta a ket karjłt. Eppen akkor.
Klłrłnak Ğsszeszorult a kebleben valami. Egyetlen pillanatra csak, aztłn elhessegette a
gyanşt, mely oly hirtelen markolta meg. Megis az a ragyogo ĞrĞm, mely eddig betĞltĞtte,
elszłllt a sz−veb═l.
`
A Kirłly-d−j napja a tavaszi evadban csşcspont. Este persze błl a Park-Clubban, melyre
mindenki elment, nemcsak a vilłgjłro lełnyok csalłdjai es a rendes tłncosok, hanem sok
szepasszony Ierjeikkel, tłvolabbi rokonok es sok olyan politikai el═kel═seg, kiknek vagy ma-
guknak van versenyistłllojuk, vagy valamelyik kĞzelłllojuknak. A Iiatalasszonyok udvarloi is
persze megjelentek miattuk es młs Ğregebb urak, kik egy-egy szłzast szinten alł−rtak az ,urak
błljł"-ra, mert ez volt aznap este.
Olyan szłmosan gy▌ltek Ğssze, hogy a Park-Club Ğsszes termei zsşIolłsig megteltek. A
I═hercegi płr is megjelenik, ket I═hercegkisasszonnyal es ket nemetorszłgi kirłlyi herceggel.
Ezert a megh−vokon el═re jelezve volt a: ,nagykeresztek szalagjai viselend═k" es mindenki
ordosan, a tisztek parłdeban jelentek meg, a hĞlgyek is diademmal, akłrha udvari ćnnepely-
nel. Teljesen ezt a kepet is nyşjtotta a Park-Club tłgas, ovłlis tłncterme.
Błlint is eljĞtt ez egyszer. Miota a kepvisel═hłz miatt Budapesten id═zĞtt, csak egy-ket
megh−vłsos ebeden vett reszt, młskent az esteit rendszerint a kaszinoban tĞltĞtte, politikai
eszmecsereben vagy legenyember cigłnyozłson Ielvilłgi n═kkel. Probłlt kedvet talłlni vitł-
ban vagy lumpolłsnłl. A cigłnyozłsok valojłban untattłk, a kokottok csak Iutolag erdekeltek
es a politikai vitatkozłs sem kĞtĞtte le igazłn, mert şgy talłlta, hogy az csak kĞrbe-kĞrbe Io-
rog, mindig azonos szolamok kĞrćl, semmi megIoghato terv, semmi kibontakozłsi program
sem jelentkezik sehol. Bizonyłra benne volt a hiba, mert kedvetlen volt es bels═leg nyugtalan.
Mintha mindez młr nem erdekelne annyira, mintha ott Erdelyben hagyta volna azt, ami
valoban lekĞti. Płrton k−vćli szerepet, mely szerint nem azonos−tja magłt senkivel, hanem
mindenr═l maga alkot velemenyt, ezt is kezdte rossznak talłlni, azt a szenvtelen tłrgyilagossł-
got, melyre annyira tartott kepvisel═sege els═ honapjaiban. Jobb volna valahovł tartozni!
gondolta. Vłlasztani vezert es aztłn azt kĞvetni tćskĞn-bokron, nem tepel═dni Iolyton es
minden kĞrben idegennek lenni. Ez a kćlĞnłllłs ertelmetlen es hiłbavalo kezd═ embernel. Ez
mind vilłgosabb lett el═tte ezekben a napokban. Akłrmilyen sz−nezet▌ kepvisel═kkel probłlt
vitatkozni, mindig csak a płrtjuk hivatalos nyilatkozatait łll−tottłk vele szembe, azt az erve-
lest, amely lapjaikban młr szłzszor megjelent es ha valami incidensr═l beszelgetni akartak,
akłrmilyen kicsi es mellekes dolog volt is, elvonultak t═le, nagyon vigyłzva, hogy ═ ne hall-
hasson egyetlen szot is. Nyilvłn kemnek tartotta mindenik oldal, Tiszłek, Apponyiek vagy
Andrłssyek, kemnek, akit═l ovakodni kell. Es ez termeszetes, mert az, aki meltłnyossłgra
tĞrekszik, aki a tşloldal łllłspontjłt is megprobłlja erteni, az politikai harcban hasznłlhatat-
lan ember, aki młr azert is gyanşs, mert az ellenervek jogossłgłt is szłmba veszi. Az ,audia-
tur et altera pars" nem politikai jelszo. Mindenki higgyen a sajłt kizłrolagos igazłban, az el-
lenpłrtit pedig talłlja mindenben hibłsnak. Ez az a parlamenti elv, melyet neha ritkłn ideig-
orłig IĞl lehet Ićggeszteni, de mely az alapja minden nyilvłnos tenykedesnek.
Ez mindenćtt −gy van, volt es lesz. De az akkori Magyarorszłgban ez az elv tłn meg er═-
sebben hatott, minthogy a '67 ota Ieln═tt nemzedek a dualizmus Iolytłn es a hosszş bekekor-
szak hatłsa alatt mindjobban szem el═l vesztett mindent, ami nem az orszłgon belćl tĞrtenik
es az ellenzek mindenkor ellenzek maradvłn, semmi kormłnyzati tapasztalłst sohasem sze-
rezhetett. Az addigi kormłnypłrt pedig ellenIeleiben csakis ellenseget lłthatott es minden Ii-
gyelme młr kĞzel t−z eve csupłn medd═ vedekezesre szorult. Ezeket kezdte Abłdy Błlint
meglłtni es latolgatta, vajon nem volna-e jobb, ha becsatlakozna valahovł, ahol legalłbb hoz-
złjłrulhat a jĞvend═ kormłnyprogram kidolgozłsłhoz, melyben I═leg Erdely kĞzgazdasłgłra
nezve szeretett volna nemely pontokat IĞlvetetni: nagyszabłsş szĞvetkezeti szervezest, home-
steadet a tĞrpebirtok szaporodłsa ellen, visszaterest a nemzetisegi tĞrvenyhez, amennyire meg
lehet es kiengesztelest keresni es tłrsadalmi ĞsszeIogłst...
Okos volna talłn! Ez utobbi gondolatot egy cikk vłltotta ki, mely legutobb el═kel═ an-
gol Iolyoiratban, a ,Contemporary Review"-ben valami Draginesco tollłbol jelent meg es
mely gy▌lĞlkĞd═ hangon kemeny vłdakat emelt a magyarsłg ellen. Vajon nincs-e ĞsszeIćg-
ges e cikk es a romłnok akcioba lepese kĞzĞtt?... Igaz, hogy Mihłlyi beszede nagyon merse-
kelt, igaz, hogy azt mondta: ,... mi, kik tagjai vagyunk a magyar politikai nemzetnek...", de
megis... nincs-e itt kapcsolat e ket szimptoma kĞzĞtt?
Ezek kovłlyogtak Błlint elmejeben, mikor kihajtatott a Park-Clubba.
Eleg kes═csken erkezett. Az el═csarnok ajtajłn belćl młr ott łlltak a klub igazgatoi es
Gyer═IIy Lłszlo, ki mint a błlado urak kepvisel═je, maga is hłzişr, mĞgĞttćk ket parłdes inas
eg═ kezi kandelłberrel, mert teleIon erkezett, hogy a Iensegek elindultak a Vłrbol. ┼ket majd
−gy kell Ielk−serni a lepcs═n, lobogo gyertyatartok kĞzĞtt, −gy parancsolja ezt az etikett.
Lłszlot meglłtva, Błlintnak eszebe jutottak azok a h−rek, miszerint Gyer═IIy rettent═en
kłrtyłzik. Ennek hallatłra elhatłrozta volt tehłt, hogy a lelkere beszel. Komolyan. Ha kell,
szigorşan. Ez borzaszto veszedelmes! Ett═l meg kell menteni! Es hitte, hogy regi barłtsłguk-
ra hivatkozva rłb−rhatja unokatestveret, hogy a jłtekot abbahagyja. Idłig sosem tudta elkapni.
Az mindig Iutott valahovł, mindig sietett. Most, hogy itt meglłtta, azonnal hozzłment. Płr
szo ćdvĞzles utłn a dologra tert.
Komoly dolgom van veled es sćrg═s mondotta. Mikor lłthatnłlak kisse hosszabban?
O, błrmikor! Ielelt Lłszlo.
Błrmikor, az soha! nevetett Błlint. Holnap delben a kaszinoban leszel?
Hogyne. Ott eszem...
Hłt akkor ott vłrlak holnap kett═kor es majd kćlĞnvonulunk!
Hogyne! Hogyne! vłlaszolt Gyer═IIy. Hogyne, termeszetesen! de csak az ajtot Ii-
gyelte szorakozottan. Az arca komor es złrkozott, nem az a kĞnnyen Ielderćl═, gyermekneze-
s▌ arc, mely mindig ĞrĞmmel ny−lt Ieleje, amikor Błlint talłlkozott vele. Itt valami baj lehet
gondolta Abłdy, mikor elvłlva Lłszlotol, IĞlhaladt a lepcs═n.
Azt hitte, hogy tłn adossłgai miatt olyan gondterhes. Ebben tevedett. Az utobbi id═ben a
kłrtya eleg jol jłrt neki. Meg nem tartozott nagyon sokkal az uzsorłsoknak, es azok meg nem
sćrgettek. Korłntsem azert −rodott a homlokłra az az alig lłtszo kis rłnc, hanem mert itt hal-
lotta veletlenćl, hogy Kollonicheknłl ma nagy ,diner" volt. ┼t, ki eddig mint kellemes
mulattato es rokon mindig ott volt ilyenkor, młra nem h−vtłk. Peter es Niki, kiket a versenyte-
ren lłtott, azok is eltitkoltłk el═tte. Ez młr harcot jelent! Harcot a nagynenjevel, az egesz csa-
lłdjłval! Oriłsi keser▌seget erzett es hiłba biztatta magłt azzal, hogy Klłra kitart mellette,
hogy egyćtt gy═zni Iognak, ebbe a remenybe is Iullłnkot szşrt az, hogy ama lo, melyre babo-
nłs gondolattal es mintha a sorsot probłlnł, IĞltette a lełny t−z koronłjłt, az sehol se volt. Ez
rossz omen!
*
A I═lepcs═ tłgas teraszłn odaIĞnn tĞmerdek vłrakozo. Ezek nem oda le Iigyeltek, ahol a
Iensegek erkeznek majd, hanem kisebb-nagyobb tłvolsłgrol Buriłn Iele sand−tottak. ┼ akkor
kĞzĞs penzćgyminiszter volt. Ma este erkezett Becsb═l a kirłly neveben a koal−cioval tłrgyal-
ni; nemelyek azt sşgtłk, ez az utolso proba, melyet az uralkodo a kiengesztel═des Iele tesz.
Buriłnt hiłba szemleltek. Akik vele beszelgettek, azok sem tudtak meg semmit, mert
złrkozott es keves szavş ember, kinek sem az arca nem łrul el semmit, se rĞvidlłtoan
hunyorgato szemei a cvikker mĞgĞtt. Amilyen szotlan es halk beszed▌ a ,Homo regius",
olyan hangos az Ğreg Fejervłry Geza tłbornok, ki valamivel beljebb łll sok csinos asszony
ostromłban. Hogy Fejervłry itt van, az is młr IĞlt▌n═, błr ═ mondja, hogy az unokłi miatt jĞtt
el a mai błlba. Nagyon jokedv▌. Harsogoan treIłlkozik a sok szep n═vel. Hatalmas termete
magosra tornyosul kĞzĞttćk, jokora sasorra, huszłros ═sz bajusza es szeles melle, melynek
arany zsinorjain szłmtalan rendjel csĞrĞg, amikor ide-oda veti a testet, ahogy a v−vok szoktłk;
legszelr═l a Młria-Terezia kis Ieher keresztje, melyet mint kapitłny meg Custozzłnłl szerzett.
Ev═dnek vele a n═k; IlĞrtĞl═ szemekkel biztatjłk, mert meg IerIinak erzik ezt a ven katonłt,
łrulna el valamit a Buriłn kćldeteser═l.
Błlint kĞzelebb lepett ehhez a csoporthoz, annłl inkłbb, mert młr jłrt az a szobeszed,
hogy tłn az Ğreg generłlist szemelte volna ki a kirłly valami szerepre. Csak mondat-Iillenge-
ket tudott elkapni, de eleget, hogy ertse. Az egyik szepseges asszony tłmadta legjobban. Meg-
magyarłzta neki, hogy az uralkodonak engednie kell, engednie muszłj, młs şt nincs, nem le-
het! GyĞnyĞr▌ virłgajkş szłjłbol sok kĞzjogi erv. Itt nincs młs şt! A kirłly Iog engedni
mondotta beIejezesćl. Az Ğreg Fejervłry IĞlkacagott. Igazłn? Igazłn? Pedig ez egeszen
młskepp lesz! O, egeszen młskepp! Hahaha! Egeszen młskeppen, nem is gondoljłk! s meg
jobban kidćllesztette hatalmas szćgyet, megsodorta hosszş ═sz bajuszłt. Diadalmassłg ĞmlĞtt
vegig rajta, nagy harci keszseg, elszłntsłg, ilyen lehetett iIjş korłban, ha attakra vezenyelte a
lovasszłzadłt; es kacagott nagy, ĞblĞs hangon, harsogon, gşnyosan es gy═zelemb−zoan.
Az Ğreg tłbornok neveteset═l Błlint sz−ve Ğsszeszorult. Az az erzese volt, hogy valami şj
dolog keszćl, valami vłratlan, valami er═szakos megoldłs. Hogy mi? azt el sem kepzelhette,
de Fejervłry egesz lenye azt hirdette, majdnem bizonyossł tette. Vajon azok a celzłsok, me-
lyek Slawata mşlt leveleben lappangtak, erre vonatkoztak-e, mikor azt −rta: ,... egeszen młs
keszćl, mint amire a magyar urak gondolnak..."? Mi lehet? ˙j vłlasztłs katonai beavatkozłs-
sal? Vagy abszolutisztikus k−serlet, Ielretolłsa az ═si alkotmłnynak, melyre Ferenc JozseI es-
kćt tett? Egyik sem valosz−n▌, s═t lehetetlen is! Megis nem tudott szabadulni ama
benyomłstol, melyet annak az Ğreg hadiembernek a kacagłsa tett.
A politikai temłktol kes═bb sem menekćlt. Kotillonra es vacsorłra Beredynet kerte IĞl.
Vele Ioglalt helyet a Iiatalasszonyok egyik asztalłnłl. Ott is politika Iolyt. Meglep═ volt lłtni,
milyen szenvedelyesen vitłznak a n═k. Mind ellenzeki persze, az Andrłssy- vagy Apponyi-
tłborbol, sogori, rokoni vagy szomszedsłgi kĞtelek szerint. Nagy tudłssal vitatkoztak nehł-
nyan, kit▌n═ kĞzjogi ervekkel, akłrha ćgyvedek volnłnak. A szłraz paragraIusok csodłlatos
prec−zioval szłlltak ki csokra termett szłjukbol, szłlltak ide-oda, meztelen vłllaik k−vłnatos-
słga IĞlĞtt es ragyogo gyemłntjaik a Ićlćkben, a nyakukon mintha meg szłz es szłz es szłz
ervet csillogtattak volna meg. Harcos honlełnyok mind, meg nem alkuvok es meggy═z═dĞt-
tek. Nagyon b−ztak is magukban, annłl inkłbb most, mert a napokban egyik Iontos napilap ve-
zet═cikkben dics═−tette ═ket, aminek nagyon megĞrćltek. Vegre elismer minket a sajto is
mondotta az egyik gyĞnyĞr▌ sz═ke, mikĞzben egy vaskos epret harapott kette hoIeher Iogak-
kal. Ezek hallatłra, ami mind a kĞzhangulatra jellemz═, Błlinton meg er═sebben er═t vett az
imenti aggodalom. Hogy młsrol beszeljen, a szep Fannyhoz Iordult. InIormłlodni akart
Lłszlorol. Gyer═IIy łll−tolag jłr hozzł. Visszagondolvłn, hogy mikor a lepcs═n lej═ve şjra
lłtta Lłszlot, arcłn ugyanaz a kemeny, szorakozott vonłs ćlt, mint odalenn az erkezeskor.
A partnerehez Iordult hłt: Hallom, gyakran jłr magłhoz, Fanny groIne, az unokaĞcsem,
Gyer═IIy?
Igen Ielelt az. Nagyon kedves Iiş es kit▌n═ muzsikus. Mindnyłjan megszerettćk.
Igaz, hogy olyan nagyon kłrtyłzik?
Igen, nagyon nagy jłtekos.
Błlint kisse habozva kerdezte:
Eleg ritkłn lłtom... de ma płrszor Ğsszetalłlkoztam vele... Nem vesztett-e sokat ezekben
a napokban?
A szep Fanny macskłs arca mosolyogva Iordult Abłdyhoz kĞzel:
O, azt nem hiszem. Devereux barłtom roppant traccs! Mindent tud! Az elmondta volna.
Nem. ˙jabban inkłbb nyer, şgy tudom.
De ma IĞlt▌nt nekem, hogy valami... valami rosszkedv▌ van az arcłn... Maga nem Ğsme-
ri olyan jol, mint en.
A n═ szemeben megvillant valami.
Igen! En is eszrevettem aztłn nyugodtan Iolytatta: De az nem onnan van, ahhoz tşl-
słgosan kĞnnyelm▌ is. Es most a szempillłi Ğsszeszorultak ket keskeny, rezsştos vonallł,
vekonyra hşzodo szłjjal, mintha mezet ennek, mondta:
A szerelem! Az lesz, azzal lehet valami baj!
Klłra?
Hłt persze!
Es a lłny, az viszontszereti!?
A szepasszony csupasz, gyĞnyĞr▌ vłlla kisse IĞlvonodott:
Egy lłny! Mit tud az? szolt megvet═leg. Az nem vłlaszt! Az ahhoz megy, akihez ad-
jłk. Kisse mokłzik, de aztłn az tĞrtenik, amit ‡gnes Iog akarni. ┼ pedig borzaszto sznob, azt
ugye tudja?
Igen, sejtem.
Na lłtja! Es a jo Lłszlo neki ,Niemand". Egy kontesz pedig megszĞkhetik a soI═rrel,
de Ierjhez csak ahhoz megy, akit a Iam−liłja akar.
Fanny megĞrćlt ennek a tantetelnek vajon csak ennek Ğrćlt? es kihşzodva kisse,
visszahşzta a vłllpłntjait, melyek neha olyan sz−vesen csşsztak le a meztelen karjłn.
*
Az ,urak błlja" nem tartott nagyon sokł. Mindenki Iłradt volt, mert nem kicsi dolog del-
t═l hajnal el═ttig mindig parłdeban lenni. Meg hłrom ora alig mşlt, młr mindenki tłvozott.
Lłszlo, miutłn az utolso vendegeket is elbşcsşztatta, a kaszinoba hajtatott.
A IĞls═ emeleten szedćletes bakkparti. A mai napot mindenkepp meg kell ćnnepelni. A
kĞrIorma zĞld asztal zsşIolva jłtekosokkal. Nagy a kedv es sok ezres tartłsok Iolyton. Mikor
Gyer═IIy a kibicek sorIala kĞzĞtt az ćl═kig hatolt, az egyik Ielrerukkolt kisse es kerdezte:
Parancsolsz? mert az olyan hatalmas bankadonak, amilyen Lłszlo, okvetlen helyet kell szo-
r−tani.
Nem, kĞszĞnĞm, nem maradok. Płr percig łllt ott, aztłn megIordult es tłvozott.
Valami n═je lehet młma! mondotta valamelyik, mert kłrtyłsok szłmłra csak ,bonne-
Iortune" lehet eleg ok arra, hogy valaki vagy egyszer ne jłtsszek.
Lłszlo lassan lement a lepcs═n, lassan vegig a termeken, mintha nehezen szakadna el on-
nan es vegćl hazakocsizott.
Bştorozott legenyszobłja, błr ═ a legnagyobb kĞltekezesben elt, most is olyan, mint volt.
Mi sem vłltozott benne. Most is olyan csşnya, kopott es ocska az a rajztłbla az ablaknłl, me-
lyen azel═tt dolgozott, azt meg a por is belepte.
Milyen ronda ez itt gondolta es ismet elhatłrozta, mint młr gyakran, hogy keres vala-
hol illend═ lakłst. Igazłn eddig is ostobasłg volt, hogy en itt maradtam.
LeIekćdt. Nem tudott aludni. Korłn volt. Ilyen orłban młr reg nem kerćlt łgyba. S═t mind
eberebb lett. Es a mai tĞrtenesek szłllottłk kĞrćl. Klłra. A Iogadalma. Ezt meg kell tartani!
Igen, meg Iogja tartani! Piszok ember volna, ha meg nem tartanł... Es a młsik Iogadłs a tota-
lizat═rnel! Ah, az csak babonasłg, butasłg! Megis miert nem a ,Patience"-ra Iogadott? azt
biztosnak mondtłk, be is jĞtt akkor nem tĞprengene?... De az nem lett volna proba, nem
omen, nem sorskerdezes!... O, olyan mindegy ez! Hiszen csak a kezadłst akarta Klłra masz-
k−rozni az egesz dologgal. Mire valo Iontossłgot tulajdon−tani!... Es ez a błl? Klłrłhoz
nem tudott jutni, mert a Iensegek udvarmestere ═t rendelte ki az egyik I═hercegkisasszonyhoz
kotillonra. Ez nagy megbecsćles. Klłra Włrdayval vacsorłlt, a Ienseges lełnyzo asztalłtol
nem messze. Elenken beszelgettek. Az az ostoba Włrday bizton m▌trłgyłt magyarłzott neki
es csimaszt gondolta Lłszlo keser▌en. Vagy Klłra bosszantgatta, ahogy tegnapel═tt Monto-
rio mell═l... Klłra! Klłra! Sok kĞtelessege miatt ═ tłncra IĞl sem kerhette, annyira el volt Iog-
lalva a rendezessel, egesz ejjel csak messzir═l lłthatta es a Ićzertłnc utolso Iigurłjłnłl, mikor
elvitte hozzł azt a nagy słIrłnysz−n bokretłjłt, akkor is alig tudott hozzłig erni, młr annyira
kĞrćl volt rakva rengeteg virłggal. Egyetlen szot sem tudott vele beszelni! Egyetlenegyet
sem!... A dinerjćkre nem h−vtłk. Azert nem h−vtłk, hogy ne szolhassanak egymłshoz! Hłt
ez mindig −gy lesz?! Hisz ez borzaszto! Borzaszto! ha ez mindig −gy lesz?!...
Valami modot kell talłlni... hogy erintkezhessenek!... Hogyan lehetne? Peteren łt nem
lehet, ═ nem vłllalnł a Niki ki van złrva, ═ ellenseg! Hłt kit? Ki ştjłn? Eszebe jutott az
a kis szobalłny, aki tegnap hozta Klłra levelet. Hogy is h−vjłk? Igen, Varga Ilus. Igy
mondta a vice, aki els═bben nem bocsłtotta hozzł, mivelhogy aludni akart es meg volt paran-
csolva, hogy letagadjłk... Varga Ilus, igen, −gy h−vjłk azt a kis komornłt. Annak lehetne −r-
ni, ide szol−tani, izenetet adni... Ez a terv kisse megnyugtatta...
Vajon Błlint mit akarhat? Holnap a kaszinoban, −gy łllapodtak meg... Biztosan az
eletmodjłrol, a kłrtyłrol akar predikłlni. Jokor jĞn eppen most, amikor ═ młr lemondott
rola! Ez jo! es megĞrćlt, hogy az els═ mondatnłl młr kĞzbevłghatja: Młr letettem rola...
młr nem jłtszom tĞbbe...
*
Delben sok-sok ember a kaszino ebedl═termeben es annak ćvegverandłjłn. Egyik hosszş
asztal csupa versenyz═. Ezek mindenki młs szłmłra rebuszban beszelnek. Stone, Ielstone,
Broughslow es pedigree, double es triple-event, rough-słg es Iligher, lo, amely łllni tud, lo,
amely ,łllva marad" es lo, amely ,el van lovagolva", ilyenekr═l Iolyt szo ott es meg sok młs
hasonlorol, nekik napnłl vilłgosabban.
A tĞbbi asztalnłl politika Iolyik kćlĞnbĞz═ hangossłggal. A legnagyobbnłl treIłsan es
roppant harciasan, majd kćlĞnbĞz═ Iokozatokban mind csĞndesebben, m−g leghłtul az ebedl═
valamelyik sĞtet sarkłban vezerl═ emberek pusmogtak a ma delel═tti Buriłn-tłrgyalłsrol.
Etkezes utłn Błlint es Lłszlo kćlĞnvonultak az ćres biliłrdszobłba.
Błlint roppant szigorşan beszelt. Te meg vagy bolondulva! Ezzel kezdte es hosszasan
elmagyarłzta, hogy okvetlen tĞnkre Iog menni, el kell pusztulnia es ha elpusztul, el Iog zćlle-
ni. Młr amşgy is şgy kĞltekezik, ami arłnytalan eleg csinos, de nem nagy vagyonłhoz; de ha
az sokkal nagyobb volna, a kłrtyłt semmi sem b−rhatnł. Ez ═rćltseg! A legborzasztobb ═rćlt-
seg!
Nyugodtan hallgatta ezeket Lłszlo, mosolyogva. Ha nem tartogatott volna vłlaszt dĞnt═,
hatłrozo vłlaszt , tłn vedekeznek, tłn kisse haragudna is. Igy azonban vłrt jokedv▌en,
egyebre sem gondolva, mint hogy leI═zi egy szoval. Ment═l kemenyebben korholta Abłdy,
annłl jobban Ğrćlt annak a meglepetesnek, melyet vegćl ki Iog vłgni.
Most meg kell nekem −gerned, hogy nem kłrtyłzol tĞbbet hazamegysz azonnal es ren-
dezed a dolgaidat! Fogadd meg nekem! mondta Błlint es ker═en tette a kezet unokaĞccse
vłllłra.
Nincs mit −gerjek! Ielelt az. Mert nem kłrtyłzom.
Nem? Miota?
Lłszlo kisse Ielszegen kacagott.
Igaz, hogy csak tegnap ota. Ma ejjel młr nem ćltem be. MegIogadtam... valakinek.
Kinek, mikor?
Igen. Valakinek... aki nekem, nekem a leg-legdrłgłbb. Nłladnłl is. Igen, meg nłladnłl
is sokkal.
Błlint megertette, hogy ez Klłra lehet csak.
Ja, şgy! Hłt ez jo. Kłr, hogy ilyen kes═n. Hanem mindegy! ˆrćlĞk, hogy −gy van es bi-
zonyos vagyok, hogy ezt megtartod. Most azonban hadd abba ezt a bolond eletet; nezd!
ha most rĞgtĞn hazautaznłl, sokkal kĞnnyebben tudsz szak−tani ezzel a szĞrny▌ szokłssal.
O, en megłllom!
Hłt IĞl is tetelezem mondotta komoly arccal Błlint. Megis nagy er═ a kĞrnyezet, a
megszokłs, nezd a Buriłn-tłrgyalłsok ma beIejez═dnek, h−r szerint medd═n, a Hłzat pe-
dig mindenkepp elnapoljłk. En tehłt holnap visszaterek Erdelybe. Utazzunk egyćtt! Annyira
Ğrćlnek, ha elvihetnelek innen!
Nem! Nem! Most nem utazhatom meg, lłsd be! Most nem... ameddig itt vannak, am−g a
szezon tart. Ez młr csak t−z-tizenket nap. Es akkor azonnal hazamegyek.
Pedig okosabb volna azonnal... en nagyon Ieltelek!
Nem! Az lehetetlen! Most nem tudok elmenni... egeszen młs miatt... de azutłn, azutłn
rĞgtĞn, erre kezet adok.
FĞlłlltak, kezet szor−tottak.
Lłszlo treIłsan Ğsszecsapta a bokłit, szalutłlt:
Es −gy Iogok jelentkezni nłlad! Melde gehorsamst!... Azzal sarkon Iordult es elsietett.
Błlint elegge megĞrćlt, hogy ilyen jol vegeztek, błr aggodłsa nem t▌nt el egeszen. Igy
talłn megmenekszik ez a szegeny Lłszlo gondolta, mikĞzben ═ is elhagyta a biliłrdtermet
es h−rhallani a politikusok kĞze vegyćlt.
*
Hłrom nap telt el. Hłrom nap, mely alatt Lłszlo alig lłtta Klłrłt es ha lłtta, akkor is nagy
tłrsasłgban, szłmos szemIćlesek Iigyelese mellett. A mama is mindig kĞzel valahol az ellen-
═rz═ detekt−v szemevel. Hłrom nap, hłrom rossz nap.
Hłrom nap, mialatt mindig utolag tudta meg, hogy a Margitszigetre rłndultak Ialkłsan,
vagy egy szomszedos kastelyba egesz estere. Csak neki nem szolt senki! Valoban a Kollo-
nich mama kit▌n═en szervezte az ═ kizłrłsłt!
Ez t▌rhetetlen! El nem viselhet═! Meg kell izenni Klłrłnak, hogy valahogy, valahol meg-
iscsak talłlkozni kell, kćlĞnben ═ ebbe belepusztul! Tudatnł vele valamikepp el═re: miket ter-
veznek, hova mennek, mert megis lłtni, legalłbb lłtni kell egymłst!...
Negyednap reggel korłn ebredt ugyanezzel a sćrget═ gondolattal, mely meg łlmłban is
mardosta.
De hogyan csinłlja ezt? Klłrłnak nem −rhat, a mama biztosan elcs−pne, elkoboznł a leve-
let. O, arra nagyon kepes! Valoban legjobb azt a kis szobalełnyt hasznłlni Iel, ahogy młr
el═bb gondolta. Jo kis lełnyka, błr mindig olyan szomorş. De szereti Klłrłt. Hogyne szeret-
ne?! Ennek megmondhatnł szoval az izenetet. Azt nem kobozhatjłk el.
Asztalhoz ćlt es egyik nevjegye hłtłra ezt a płr szot −rta:
,Kedves! Ma delutłn jĞjjĞn el hozzłm. Egesz delutłn vłrom. Nagyon vłrom!"
Csak ennyit.
Pap−rja sohasem leven, magłra kapott valami ruhłt es a hłziasszonyłtol kert bor−tekot.
Nagy volt ez, szćrke es rćcskĞs, de megIelel. Megc−mezte: ,T. c. Varga Ilus kisasszonynak"
es alul: ,Herceg Kollonich-palota."
˙gy borotvłlatlanul lement a Kłlvin terre. T−z ora lehetett. A levelet rłb−zta arra a sarki
hordłrra, kit gyakran lłtott ott łllingłlni.
Parancsolni tetszik vłlaszt? kerdezte az Ğreg vĞrĞssapkłs, mikor Lłszlo el═re Iizetett.
Nem. Nem kell vłlasz. Csak adja łt, de szemelyesen es neki magłnak a kezebe.
Igenis. Ahogy parancsolni tetszik.
*
Kłr volt hordłrtol kćldeni. Jobb lett volna postłn. Azzal is megkapta volna kora delutłn.
A hordłr nem jo. FĞlt▌n═. FĞlt▌n═ szegeny kis szobalłnynłl. Ki lehet az, aki negyven Iillert
kĞlt arra, hogy egy kis szobalłnynak levelet kćldjĞn? Kije lehet az neki? MagaIajta ismer═se,
rokona nem. Az nem bolond, hogy 8 Iiller helyett 40-et kĞltsĞn. Es annak nem is olyan siet═s.
Hłt akkor ki lehet? Ki az a valaki młs, aki teszi? Ez młr gyanşs dolog, o, bizony nagyon!
A hordłr młr magłban veve is Ielt▌n═. Młr a vĞrĞs sapkłja is. Meg młs, ha berhłzban,
ahol sok emelet van es sok lako. Ott elcsşszik. Azonban itt, a Kollonich-palota złrt kapujłban
szĞrnyen szokatlan jelenseg. Es itt meg is kell mondja: kinek visz levelet, merthogy ott łll a
kapuban a hatalmas portłs terebelyes szakłllal es aranypaszomłntos sapkłban. Az megłll−tja
a hordłrt. Megkerdi. Azzal nem lehet treIłlni, mert a portłs szeles, tagbaszakadt ember, ami-
lyennek lennie kell egy I═şri portłsnak.
A hordłr lelkiismeretes ember. Er═skĞdik, mivel mondottłk neki: szemelyesen adja łt. Eb-
b═l vita lett. Płr szo csak, de hangos, mert a portłsnak ĞblĞs torka van. Az egyik liberiłs inas
a I═lepcs═ aljłrol młr kibłmeszkodik.
Kinek szol? Varga Ilus. Majd en IĞlkćldĞm. Nem, maga nem mehet IĞl. Ha vłlasz
kell, vłrjon kćnn a jłrdłn. Nem kell vłlasz. Hłt akkor elmehet!
Mit tehet a hordłr? Elmegy. Nem tehet młst.
A liberiłs odajĞn a szakłllas kapu═rhĞz es az a hłziszolga is, ki eddig a bels═ kapuszłr-
nyon a rezkilincset pucolta. Azert van rajta hosszş posztokĞteny es azert olyan maszatosak a
kezei a kremt═l. Kinek? Az Ilusnak?! Fogdossłk a levelet. Valami kis negyszĞg zĞrĞg
a bor−tekban. Nem penz? Nem! Valosz−n▌leg nevjegy. Ezt valami şr kćldi! Jo dolga
van az Ilusnak! rĞhĞgik a portłs Iele.
Szabo komornyik jłrja ellen═rz═ kĞrştjłt a hłzban. Felejćk jĞn.
Mi az? Mit csinłltok itt? mondja megrovoan.
A liberiłs, hogy szabłlytalansłgłt leplezze ═ elhagyta a posztjłt a lepcs═ aljłban , b═-
segesen magyarłz: Egy levelet hoztak Varga Ilusnak. Egy hordłr hozta! Hłt ezert... Mivel-
hogy egy hordłr...
Hol van? Add ide! Szabo łtveszi es miutłn megnezte a kez−rłst, belesćllyeszti a mell-
s═ Irakkzsebebe. Majd en elintezem! szol es visszaIordul.
Most szempillantłs alatt minden visszailleszkedett a helyere. A hłziszolga tovłbb pucolta
a rezeket, az inas a csarnokba ment a szokott helyere łs−tani, a portłs pedig kiłllt a kapuba
szejjelvetett lłbakkal, hogy onnan tovasugłrozza a palota tekintelyet vegig az utcłn.
Hadvezeri lassş lepesevel Szabo hłtrament az udvaron. A kĞrştjłt Iolytatta.
*
‡gnes hercegne eppen a hłloszobłjłn łt az ĞltĞz═je Iele indult, hogy a delutłni toalettet
magłra Ğltse, mikor FrŽulein Schultze, a nemet I═komorna elebe lepett.
Szabo komornyik kerne most płr perc kihallgatłst!
Most? kerdezte kisse csodłlkozva a hercegne, mert ez szokatlan; az ═ hłztartłsa olyan
automatikusan tĞkeletes, hogy ilyesmi şgyszolvłn sohasem Iordult el═.
Hłt jĞjjĞn be! mondotta es lećlt. Cseledet ćlve kell Iogadni.
A grłnłtosIorma venlełny kiment es bejĞtt Szabo ,şr". Az ajto mellett łllt meg.
Valodi m▌veszet volt, ahogy ez az ember łllni tudott. Toronyszer▌ mozdulatlansłgłban
minden benne van. ˆnerzet mindenki młssal szemben es a hercegi hłz egesz el═kel═sege:
vegtelen tisztelet a I═rangş csalłd irłnt es legI═keppen az şrn═je irłnt, de csak irłntok. Meg-
gondoltsłg is es kell═ szigor, kerćlese minden IĞlĞsleges szonak. Es tisztesseg. Vegtelen tisz-
tesseg. Tisztesseg tet═t═l talpig. Az arca k═b═l. Szep vonłsş arc, akłr egy romai imperłtor Ie-
je, de nem az a kĞver Nero, hanem Titus vagy Tiberius. Jol mosott es jol borotvłlt. Magos ter-
metevel, antik vłgłsş orrłval, angol łllamIerIişhoz melto tartłsłval senki sem hitte volna
rola, hogy magyar parasztIiş volt valaha valahol Fejer megyeben.
Csukott ajakkal łllt, de nem mereven, csak melto nyugalomban es vłrta, hogy
megszol−tsłk.
Hłt mi van, edes Szabo? kerdezte Kollonichne, ki csupłn a komornyikot es a I═szakł-
csot, a hłz e ket oszlopłt es, mert az jobb csalłdbol valo, a Schultze kisasszonyt szol−totta ve-
zeteknevćkĞn.
Kegyelmes hercegne szolt a szoborkep▌. Bocsłnatot kerek, hogy błtorkodtam, de
egy kĞrćlmeny, ami a I═meltosłgş hłz jo h−rnevet erinti, Iordult el═. Nagyon meggondoltan
I▌zte a szokat egyenletes sorban.
Mi az? kerdezte meglepetve a hercegne.
Van itt egy kis komorna, valami Varga Ilona, ki Klłra hercegn═t szolgłlja ki. Az... bo-
csłnatot kerek... az... az nem valo a I═meltosłgş hłzba.
Igazłn? Az az Ilus?
Igen. Sokł haboztam, hogy kegyelmes hercegnenek jelentsem-e, de a hercegi hłz jo h−r-
neve miatt most kenytelen vagyok.
Miert? Van valami dolga tłn valakivel?
Szabo mintha szenvedne ilyen illetlenseget ki is mondani. Megis kimondta:
Młsłllapotban van. Kisse meghajtotta magłt lesćtĞtt szemekkel. Majd meg hodolobb
hangon Iolytatta:
Bocsłnat, hogy ezzel... de gondoltam, kĞtelessegem błtorsłgot venni es megjelenteni...
Es hłt... hłt młr reg? Es kivel?
A komornyik błnatosan sohajtott IĞl es a kezevel bizonytalan mozdulatot tett:
O, o! Młr jo ideje valahogy gyanşs. De mit lehet tudni? Ma azonban levelet hozott neki
egy hordłr. Ez sem jłrja. Ide a palotłba!
Szćrke, rćcskĞlt es piszkos bor−tekot vett ki a Irakkzsebeb═l es Kollonichne melle helyez-
te az asztal sarkłra.
Csak nem kepzeli, hogy en a szobalłnyok leveleit...! kiłltott IĞl a hercegne, de Szabo
şr szemei el═tt, melyek tudoan es nyomatekkal, kisse szomorşan is neztek reł, elhallgatott.
Erezte: ebben valami elolvasando van. A level utłn nyşlt. Kicsi nevjegy esett ki bel═le. Gye-
r═IIy Lłszlo nevjegye: ,Kedves! Ma delutłn..."
SzĞrny▌ harag ĞmlĞtt vegig ‡gnes asszonyon. Ez a Laci! Ez most młr a szolgłlokkal
kezd ki! A Klłra szobalłnyłval, ilyen piszkos, perverz kĞlyĞk! Gyereket csinłl a Klłra cse-
ledjenek! Ezek zşgtak vegig rajta. Nem mintha hitt volna egyetlen szot is ebb═l, jol tudta,
hogy ez csak valami kapcsolatkereses Klłrłhoz es egyeb semmi, de −gy akarta hinni, hogy an-
nłl haragosabb lehessen, annłl kegyetlenebb. Es ez tłplłlek is annak a gy▌lĞletnek, mellyel
az Ğccsere gondolhat!
A komornyik mozdulatlan vłrt. Egy izma sem rezdćlt meg. Nem is nezett az şrasszonyra,
csak maga ele a sz═nyegre. ┼ nem beIolyłsolja az elhatłrozłst, nem is beIolyłsolhatja. Nem
is Iigyeli az ilyen nagy dłma indulatłt. ┼ nem! Azt sem szabad! ┼ csupłn jelent es semmi
młs. Csak annyit mond, hogy megertsek. Nem tĞbbet. Egyetlen szoval sem. Ez a szerepe. Ve-
le parancsolnak, ═ azt Iogja tenni. Azt IĞltetlenćl es az utolso bet▌ig. O, igen! Ez a IĞladata,
młs semmi. Addig vłr. Błrmeddig.
A hercegne nemłn csĞngetett. A I═komorna bejĞtt.
Liebe Schultze! Hozza be a cseledkĞnyvet annak a ... es kerd═leg nezett Szabora.
Varga Ilona... mondta az.
Also von diese: Varga. SoIort!
A nemet venlełny elsietett. Płr perc mşlva visszatert. Ekkor megkaptłk a parancsot:
Most azonnal ki kell Iizetni, a tovłbbi honapot is, es azonnal kidobni. T−z perc mşlva k−vćl le-
gyen a kapun.
A ket I═cseled kisse biccentett. ‡gnes hercegne az ĞltĞz═jebe indult. Az ajtobol
visszaszolt:
Gondoskodjanak, hogy senkivel se erintkezzek! Abszolşt senkivel. Ezt magłnak is ren-
delem, Szabo. Ertette?
Az melyen meghajolt, szotlan, megert═en. Ebben b−zni lehet, ebben az emberben gon-
dolta ‡gnes es majdnem jokedve lett ett═l.
Mikor betev═dĞtt mĞgĞtte a złr, Szabo a levelet elvette es visszasćllyesztette a zsebebe.
Ha gyermektartłsert pĞrĞlni probłlna az a lełny, arra ez jo lesz!... Azutłn kĞvette a venki-
sasszonyt.
*
FrŽulein Schultze es Szabo elindultak az Ilus keresesere. A hosszş, sĞtet Iolyoson hłtraha-
ladva a młsodik udvarig, ahol a cseledlakłsok sorakoznak az istłllok es konyhłk IĞlĞtt, be-
nyitottak a lełny sĞtet kis szobłjłba. Nem volt ott. VisszaIordultak hłt es a szolgłlati lepcs═n
lementek a IĞldszintre. A nagy konyha ajtajłn benyitott a nemet venkisasszony.
Nem lłttak az Ilus? kerdezte a mosogatolłnyoktol, kik az edenyeket tĞrĞlgettek. A
vasaloba ment az iment valamivel vłlaszoltłk azok kilepve a kćszĞbre.
Itt valami tĞrtenik, ha a Frajla es Szabo şr ketten keresnek egy kis cseledet! Hłt ott marad-
tak az ajtoban.
Valoban eppen jĞtt onnan a kis komorna. A jobb kezeben T Iorma akasztokon ket nyłri ru-
hłt hozott, ket habkĞnny▌ muszlin kĞntĞset Klłrłnak. Messze tartotta magłtol es magosan a
ruhłkat, egy kezzel a kett═t, nehogy gy▌r═dest kapjon valamelyik Iodruk, nehogy az also szel-
ćk leerjen a poros terrazzora. Igy jĞtt velćk szembe kinyşjtott karral es gyorsan tipegve.
Szabo kisse visszamaradt; Schultze Ieleje ment.
Maga takarod innen azonnal! kiłltott reł harsłnyan.
Mit mond?! kerdezte riadtan Ilus.
Maga takarod! Itt a kĞnyv es penz es mars! Azonnal!
Mi, hogy engem... es −gy?! de a lełny ekkor meglłtta Szabot a konyhaajton tşl: Ezt
maga csinłlta! Maga! Ezt maga csinłlta... Szabo şr! kiłltott Ieleje es a hangja mind eleseb-
ben siv−tott. Ezt teszi velem maga... maga... eppen maga!... A Ielhłborodłsa, szegyene tor-
kon ragadta. Kisse megtłntorodott es nekid═lt a Ialnak. Megis vigyłzott, hogy a szep ruhłk-
nak bajuk ne essek; kinyşjtva lebegtette ═ket magłtol tłvol.
A lłrmłra a tiszti szakłcsne es a kukta is kidugtłk a Iejćket. A kĞvetkez═ ajtoban a I═sza-
kłcs is megjelent. E sok błmesz szem lłttłra Varga Ilus Ğsszeszedte magłt, ne sajnłlkozza-
nak ezek az ═ gyalłzatłn! Błtor, kis dĞlyIĞs parasztlelke IĞllłzadt, er═t adott neki.
FĞlemelt Iejjel szolt a nemet FrŽuleinnak: Hłt jo! Menjćnk! es indult.
A venkisasszony elĞl, a lełnyka mĞgĞtte. Mikor Ilus ellepett Szabo komornyik mellett,
egy pillanatra megłllt.
Megveri meg magłt az Isten, Szabo şr! mondotta a szemebe es tovłbbment. A
ragyogo błliruhłk lassan imbolyogtak magosan tartott kezer═l lelogva, pehelyszer▌ gyĞnyĞr▌
toalettek, łlombol, illatbol, ragyogłsbol sz═ve. Igy haladt el a kicsi komorna, el a sĞtet k═-
szenporos gangon, mintha łlmokat a młs łlmait vinne a messze tartott karjłn.
Kidobattad nagyon ćgyesen! Ügyes lurko vagy te kacagott a kĞver ,seI", a I═szakłcs,
karonIogva Szabo şr komornyikot , el═bb gyereket csinłlsz neki es azutłn kidobatod... na-
gyon jo! es bevonta a szobłjłba. Meg hosszan hallatszott a nevetese.
*
Az emeleten a FrŽulein łtvette a ruhłkat es elvitte a gardrobszobłba.
Maga azonnal pakolni! majd rĞgtĞn visszajĞtt, letette a penzt es a cseledkĞnyvet es is-
met kiment.
Ilus sietve pakolt. Egyhamar megvolt vele, alig volt płr holmija. Hamarłbb is ment volna,
ha kĞzben meg nem mozdul benne a gyermek, az az ĞrĞm nelkćl Iogant gyermek, aki miatt
Szabo şr most kikergeti innen...
Elkeszćlt. A szereny kis kosłrtłskłval kezeben kilepett a Iolyosora. Klłra hercegn═hĞz
kellene menni, elbşcsşzni legalłbb...
A gangon azonban, a lepcs═n tşl, Schultze kisasszony łllta az ştjłt. A paradicsom ═re łll
ilyen kĞnyĞrtelenćl. Mert ═ utłlta az Ğsszes tĞbbi cseledeket. Szabo urat is, a szakłcsot is,
mindenkit. De kćlĞnĞsen azt a sok Iiatal szolgłlolełnyt gy▌lĞlte, kik ha csinosak es rendsze-
rint csinosak , a I═komornyik hłremet alkottłk. Aggsz▌zi savanyşsłggal utłlta e n═ket ĞrĞm
nelkćli venkisasszonysłgłbol. Jol tudott mindenr═l, ami a hłznłl tĞrtenik, de Szaboval nem
kezdett ki, nagyon is hatalmas ember volt; hanem ha valamelyik lełny bajba jĞtt, azt igen
nagy elvezet kidobni!
Csak a kis hercegn═nek akarnek kezet csokolni!... szolt megis nagyon błtortalanul sze-
geny Ilus.
Nem Iogad magłt! Magłt nem Iogad! Ilyen piszok, so eine Hur! Mars! es a horihorgas
aszott kar leIele mutatott a lepcs═n.
Ilus megIordult. M−g lement a grłdicsIokokon, melyeknek Ieher−t═ pora Iurcsłn sercegett
a talpacskłi alatt, vegighaladt a ket udvaron es kijutott a kapun, er═s tudott maradni. Csak
odakćnn az utcłn ragadta meg annak a csapłsnak egesz tudata, mely młrol holnapra rełzu-
hant.
Nehłny lepest ment maga ele celtalanul.
Most el═szĞr erezte magłt Iłradtnak, el═szĞr erezte anyasłgłnak sşlyłt. Le kell ćlni vala-
hol, kisse pihenni, meggondolni, mitev═ legyen.
Belepett a Mşzeum-kertbe es lećlt egy padra.
Hovł legyen, mibe kezdjen?
El═tte hancşroztak vłrosi gyerekek. Dajkłk, bonnok jol ĞltĞzĞtt porontyokat vezettek,
tolokocsikban napoztattak kĞver csecsem═ket. Ez a lłtvłny a sz−vebe szşrt Ilusnak. Az ═ sze-
geny kis kĞlyke, azt csak rongyokba teheti majd! Tłn okosabb lett volna megIogadni, amit
Szabo şr parancsolt, elmenni valami błbłhoz. Akkor nem lenne baj, nem lenne gond! De ═
nem akarta, valahogy nem tudta megtenni...
Hłt most mit tegyen, hovł Iorduljon? Alkalmazłst keressen ilyen łllapotban? Cupringer-
hez Iorduljon? Ilyenr═l csak hallomłsbol tudott, ilyennel ═ sohasem jłrt. ┼ Ialusi kislłny volt,
ki kĞzvetlen az anyja hłzłtol kerćlt a simonvłsłri kastelyba. Merthogy sokan voltak testve-
rek, azert kellett szolgłlatra mennie.
Hazamenni az anyjłhoz? Szegyenszemre hazamenni, ezzel az idegen Iattyşval a hasł-
ban, Ialu csşIjłra, hogy onnan kisepr▌zzek?! Es az a legeny is nemsokłra hazajĞn
katonłektol, az a legeny, akivel kezet Iogtak volt utolso este, miel═tt berukkolt vagy hłrom
eve a 44-es bakłkhoz. Hogy az −gy lłssa ═t, ilyen elesetten es megvesse es kicsşIolja es lekĞp-
je!
Nem! Nem!! Inkłbb meghalni, mint az ilyen szegyent!
Igy ćlt, tĞprengett Ilus azon a padon. Nem s−rt, csak maga ele błmult.
Ha valahogy Klłra hercegn═ megkĞnyĞrćlne rajta?! De hiszen a nemet Irłjl azt mondta:
Nem Iogad magłt! Az is megveti ═t, az is piszkosnak tartja. Pedig jolelk▌, meg meg is
csokolta a mşlt heten, mikor azt a levelet adta... Igaz, hogy akkor meg nem tudta...
Gyer═IIy Lłszlo! Az talłn seg−thet! Igen, ahhoz Iog elmenni. Annak a kedveert Klłra kis-
asszony tłn... annak a kedveert!...
FĞltłpłlodzott. Megint kezbe vette a kosłrtłskłt es megindult. Itt lakik valahol Lłszlo
groI. KĞzel, a Mşzeum utcłban. Hłtha otthon talłlja?
*
Lłszlo le s IĞl jłrt a nappali szobłban. Młr van egy orłja, hogy −gy jłrkłl. Vłr. Vłr, hogy
megjĞjjĞn a kis komorna. El Iogja magyarłzni neki, szorol szora kitan−tja az ćzenetre. ,−gy
nem lehet elni... Klłra talłljon modot..." Talłn reggelenkent h−rt kćldhetne łltala: mi az azna-
pi terve.
,Igy nem lehet elni!"
CsĞngetes. Lłszlo kisiet az el═szobłba. Valoban a kis Ilus, Varga Ilus. Bebocsłtja. Miert
van ştitłska vele? De ez csak egy szempillantłsig kerdes es sietve tessekeli be a szobłba.
Ilus nagyon ki van Iulladva a lepcs═hłgłstol. Sok volt neki az a hłrom emelet. Nagyon li-
hegett es kisse tłntorgott is; meg kellett Iogoddzon a zongora sarkłban.
ÜljĞn le, lelkem! mondotta Gyer═IIy. Pihenje ki magłt es belekesztette egy kar-
osszekbe a szabadkozo lełnykłt. Ahogy −gy szemben ćlt az ablakkal, IĞlt▌nt neki ketsegbee-
sett arca. Mi baj van? Van valami baj? kerdezte.
Bocsłsson meg, kerem, bocsłsson meg... hebegte bizonytalanul Ilus, mert szedćlt egy
kisse.
˙gy ĞrćlĞk Iolytatta Lłszlo , hogy el tudott jĞnni. Nagyon vłrtam magłt! Es rĞgtĞn
rłtert a tervere. Nagyon gyorsan, szenvedelyesen beszelt. Ugye tudja, kedves, ugye tudja,
hogy en es Klłra... ugye? Hogy mi szeretjćk egymłst? A lełnyka bolintott, hiszen azert jĞtt!
De nem szolt, csak nemłn bolintott. En młr napok ota nem lłtom, hłt ez lehetetlen, ez el
nem viselhet═! Młr negyedik napja es en nem alszom es en ezt nem b−rom... Hłt ezert azt aka-
rom, hogy ═ megtudja: en ebbe belehalok, ha ez −gy megy tovłbb, ezt nem lehet, nem, nem,
ezt nem lehet!... Młr negyedik napja, egy ĞrĞkkevalosłg! Maga ezt meg kell mondja neki,
mert −rni nem merek, a level elveszhet, de szoval, szoval mondja meg. Ugye, megteszi? Hi-
szen maga ĞltĞzteti, sokszor van alkalma...
Ilus megprobłlt płrszor kĞzbeszolni. Olykor IĞlemelte a sok t▌nyomtol Ğsszeszurkłlt kicsi
kezet, de a Iiatalembert meg nem łll−thatta, az csak magyarłzott tovłbb szaggatott mondatok-
ban. Lassankent megertette, hogy Gyer═IIy, kihez seg−tsegert jĞtt, maga sem tud Klłrłhoz ta-
lłlni o, hisz ez borzaszto! , ez az utolso remenye is, −me, Ićstbe megy. SzĞrnyen elszorult a
sz−ve, egesz eddigi ĞnIegyelme IĞlbomlott es elkezdett hangosan zokogni.
Hłt ezert −rtam magłnak, hogy... Ekkor vette eszre Lłszlo, hogy a lełny s−r. Csodłl-
kozva nezett Varga Ilusra:
De hłt mi baj van? Hłt mondja? Miert s−r?
Engem... engem... kidobtak onnan! szipogott Ilus.
Magłt! Mikor? Hogy? Miert?
Most egy orłja. Mint egy kutyłt... kidobtak az utcłra... Azert jĞttem!
De hłt mi tĞrtent es miert?
A lełnyka megtĞrćlte a szemeit a rćcskĞs kis zsebkend═jevel es melyen elpirult. Kisse ha-
bozott... aztłn kimondta:
Egy... egy gyerekem lesz...
Magłnak?... Az Istenert! błmult el Lłszlo.
Igen... es ezert... azert, mert nem akartam elhajtatni, ahogy Szabo şr akarta, hłt azutłn,
hogy ne beszelhessek... hogy az urasłg meg ne tudja... azert... O, biztos, hogy ═ dobatott ki, o,
egesz biztos! es most elkezdte mondani zavarosan, megis erthet═en az ═ szomorş tĞrtenetet.
Mennyit jłrt utłna, mennyit ćldĞzte, ═ nem akart, nem, nem akart, ═ rendes kis lełny volt, ne-
ki młtkłja is volt, katona, de nem lehetett! O, Szabo şr nagyon hatalmas! Fenyegette is, keny-
szer−tette is. Nagyon er═s ember es ═ egy kis lełny es sokan vannak otthon testverek es sze-
gyenszemre hazakćldtek volna, mert nincsen maradłsa annak, aki Szabo şrnak nincs a kedve-
re es az is megalłzłs lett volna a Ialujłban, ha hazakergetik, ez is baj lett volna az anyja miatt
is, merthogy sokan vannak...
Lłszlo nemłn hallgatta a kis komorna beszedet. Erezte: minden szava igaz, hiszen emleke-
zett, hogy Simonvłsłron akkor novemberben, vadłszatkor lłtta Szabo komornyikot, hogyan
leselkedik rł, es egyik este tanşja volt, mikent vedekezett a lełny ott a sĞtet cseledlepcs═n es
ejjel az a dulakodłsIele zaj a Ieje IĞlĞtt. Most, hogy el═tte ćlt, magłba omolva, meglłtszott a
terhesseg rajta. Borzasztoan megsajnłlta. Megsimogatta a kezet.
Mit tehetnek magłert? kerdezte.
Azt gondoltam, hogy talłn Klłra hercegn═... ha ═ valamit tenne erettem... ha ═... Hiszen
en tudom, hogy en erdemtelen vagyok, de ha kĞnyĞrćletb═l valamit...
Klłra? Es nem Iordult hozzł? Ha elmondta volna azt a gyalłzatot, amit magłval tett az
az ember o, persze, nem şgy, mint nekem de megis valahogy... persze, ez is nehez...
Probłltam, de azt ćzente, nem akar lłtni. Nem Iogad, azt mondta! ┼ is csak olyan pi-
szoknak tart engem.
Ilus elhallgatott. A Iiatalember IĞlkelt; egyszer le s IĞl setłlt a szobłban, azutłn az ablak-
hoz ment, kitekintett a szabadba.
A Mşzeum-kert Iłinak lombja hullłmzott odakćnn. Friss, ćde, Iiatal, zĞld. Tavasz. Level
level mellett, melynek csipkezese legIĞlćl meg jobban ragyog a delutłni napban, mint az epć-
let vajsłrga homlokzata. Odatşl a Iłk dunyhłzłsa IĞlĞtt a Kollo-nich-palota lłtszik. Az is
Ienyt kap, az is tćndĞklik a napsugłrban, be van aranyozva meg a palaIedele is. Csak mi
ketten itt vagyunk łrnyekban, ez a szegeny lełny es en gondolta Lłszlo.
Mondja, kerem kerdezte egy id═ mşlva , megkapta azt a nevjegyet, amit ma reggel
magłnak kćldtem?
Nevjegyet? Nem, en nem kaptam semmit.
Hm. Furcsa.
Most młr sejtett valamit az ĞsszeIćggesb═l. Az ═ −rłsa is belejłtszott ebbe. Azt valaki el-
Iogta. Ezert tĞrt ki eppen most a vihar ennek a kis komornłnak a Ieje IĞlĞtt. Hideg Iutott ve-
gig a hłtłn arra a gondolatra, hogy a nagynenihez kerćlt a nevjegy! Ezt a kis szobalłnyt az ═
szĞvetsegesekent kergettek el onnan. ˙gy erezte, hogy adosa lett ennek a lełnykłnak. Es
Klłra sem Iogadta?
Azt mondtłk...
Talłn jobb megis, hogy Klłra nem hallotta mindezt gondolta Lłszlo , az ═ tiszta lelket
ne erintse ilyen aljas tĞrtenet. Es şgyse erne semmit, ‡gnes hercegne azt tesz, amit akar. Hi-
szen velem is azt teszi.
En azt gondoltam szolalt meg Ilus, mert ═ meg ott maradt eredeti tervenel , ha a groI
şr egy jo szot szolana Klłra hercegn═nek... hogy... hogy... legalłbb addig ... am−g şjra łllłsba
tudok menni...
Gyer═IIy dćhĞsen Iordult vissza:
De hłt nem erti, hogy en sem tudok vele talłlkozni?! Hłt nem mondtam? Hłt nem hal-
lotta?
A kis komorna Ielłllt. Szerenyen dadogta, alłzatosan:
O, kerem... bocsłsson meg... en nem tudtam, bocsłsson meg... es indult is rĞgtĞn kiIe-
le.
Lłszlo utłna ugrott, elkapta, visszahşzta. En kerek bocsłnatot magłtol, hiszen maga ezt
meg sem ertheti... Kerem, ćljĞn le es beszeljćnk... Mondja, kerem es a Iiatalember elvĞrĞsĞ-
dĞtt a sajłt kerdeset═l , nekem megmondhatja, hłnyadik honapban van... vagyis, hogy mikor
lenne... az... mennyi id═ mşlva?
A kis komorna nyugodtan vłlaszolt. ┼ kĞzelebb a termeszethez, nem pirult ilyenr═l be-
szelni: Hatodik honap most, hłt meg hłrom, s az mind nehezebb es nehezebb.
Jo, hłt en probłlok valamit. En Ğsmerem a proIesszort, aki alł a szćleszeti klinika tarto-
zik. Ilyenkor a kaszinoba szokott jĞnni. En elmegyek oda es megkerem, vegye IĞl magłt in-
gyenes helyre młr most.
Hogy az ispotłlyba? En oda nem megyek! kiłltott Iel a lełny. Oda nem, hogy a
rosszIelek kĞze. Nem! Inkłbb a Dunłba! Ebb═l nem tłg−tott. CsĞkĞnyĞsen ismetelte:
Nem, a rosszIelek kĞze nem! Hiłba probłlta Lłszlo rłbeszelni. Nem, nem! Oda nem!
De hłt mi lesz akkor magłval? szomorodott el Lłszlo. Hiszen en Kollonichekhoz
vissza nem tudom vinni! Hłt akkor hazamegy a Ialujłba?
A n═ kezei riadtan emelkedtek IĞl, mintha valami szĞrny▌ v−ziot lłtna. Visszaterni a Ialu-
ba, hovł młtkłja egyhamar hazaszabadul, elebe łllni −gy, ezzel az idegenben Iogott kis bi-
tanggal a hasłban, ott jłrni terhesen, bujkłlva, szegyenkezve, a templomban hłtul lapulni az
utolso padban, a Ialu csşIsłga lenni, a tĞbbi lełnyoke, kiknek egynek-młsnak ha van is gye-
reke, de az a babłjłtol van, aki Ielesegćl veszi, ha hazakerćl a katonasorbol. Nem! Haza nem,
oda a vilłgert sem! De vłlaszolni akart, mert illedelmes lełnyka volt:
Van egy nenikem Veszpremben: a Ierje gyłrban dolgozik... megprobłlom, hłtha magł-
hoz vesz, talłn megteszi, błr ═k is szegeny emberek... es Ğnkentelen kis szurtos tłrcłjłban
kezdett kutatni, mert młr arra gondolt, milyen keves penze van, ennyivel hogy is vłllalnłk?!
Hłt ez jo terv, kit▌n═. Nezze! En sz−vesen seg−tem! szolt megĞrćlve Lłszlo, es gyorsan
kivett ket ezerkoronłst, mert mint kłrtyłs embernel, mindig volt nłla Ğt-hat. Nezze, vegye
ezt, ennyi talłn eleg, hogy... a kĞltsegekre... azert, hogy beIogadjłk!
Az sok, az igen sok! Ielelt meghatodva Ilus. Eleg egy is b═ven... Nem kell olyan sok!
Csak az egyik ezrest Iogadta el es mikor Gyer═IIytol łtvette a penzt, hirtelen lehajolt es
megcsokolta a kezet. Ket meleg kĞnnycsepp pottyant a bankora, mid═n Ğsszehajtogatta.
Borzasztoan kĞszĞnĞm!... ‡ldja meg az Isten!
Lłszlo visszak−serte az el═szobłba. Ott IĞlkapta a kosłrtłskłjłt. Błtran Iogta es kiegye-
nesedve meg egyszer visszaIordult az ajtoban: ‡ldja meg a jo Isten!
A złr csattant mĞgĞtte.
Az iIjş ott maradt az ajtoćveg mĞgĞtt. Hallgatta tłvozo lepteit a szegeny kis komornłnak.
Lassankent elhalkultak azok, ahogy elhaladt. Most a młsodik emeletnel Iordul... most az els═-
nel... Aztłn nem hallszik semmi.
Elment.
*
Lłszlot roppant lesşjtotta a kis szobalłny dolga. Mennyi gonoszsłg van a vilłgon! gon-
dolta. ˆrĞmtelen gyermekkora, gyłmjłnak kenyszer−tesei, mikor joghallgatot csinłlt bel═le
akarata ellenere, eveken łt valo penztelen łllapota, ami adossłgcsinłlłsra szor−totta młr kis-
korşsłga idejen; idegen volta, błrhol van, akłr itt, akłr Erdelyben; ez az otthontalansłg, seho-
vł sem tartozłs, lezenges a nagyvilłgban, melyet annyiszor erzett, az a sok Iłjo regi seb,
melyet ideig-orłig elzsong−tott ama młmor, miben nehłny honapja elt, most hirtelen IĞlsza-
kadt a lelken. Es a regi sebhelyhez şj jłrult most.
A Varga Ilus eseteben el═szĞr talłlkozott a valo elet kegyetlensegevel. Eddig err═l Iogal-
ma sem volt. ┼ mesterseges vilłgban elt, hol a Iłjdalmak es gondok erzelmiek vagy erzekeny-
segiek, nem kevesbe marok ugyan, hiszen a szenvedes merve szubjekt−v dolog, de eddig so-
sem talłlkozott azzal a kerdessel, hogy valaki ne tudnł, mib═l Iog megelni, lesz-e mit egyek
holnap es ne tudnł, hol talłlhat egy odşt, ahol megszćlheti gyereket, mint ez a szegeny lełny-
anya; ez vłratlan volt, meglep═ es megdĞbbent═. ┼ azonban nem łltalłnos−tott. Nem gondolt
arra, hogy sok-sok ezren vannak −gy, elnek −gy egesz eletćkĞn łt, nem gondolt ezrek nyomo-
rşsłgłra. Ez eszebe sem jutott, ═ itt egyetlen szĞrny▌ tenyt lłtott csak, ahol kiveteles zsar-
noksłgok jłtszanak Ğssze, soha nem lłtott-hallott gonoszsłgban.
Es ez miatta tĞrtenik, ez a borzasztosłg! Egyedćl ═miatta. Az ═ ćldĞzese miatt, az ═ szerel-
me miatt! Azert, mivel mereszelt ĞsszekĞttetest keresni Klłrłval, megkerćlve a nagynenjet,
csakis ezert! Minden młst szłmba sem vett. Szabo komornyik szultłnkodłsłt, a Kollonich
hłz cseledinIernojłt, semmit abbol, amit a szegeny kis komorna płr szava arra az egy pillanat-
ra megvilłg−tott el═tte, ez mind elt▌nt es csakis az maradt meg, ami vele kapcsolatban łllott.
┼miatta tĞrtent ez, egyedćl ═miatta.
SĞtet harag Iogta el, ahogy ott łllt sokłig a szobłja kĞzepen, miutłn visszatert az
el═szobłbol.
A nap tłvozni keszćlt, sugarai młr csak a mşzeum tetejet sşroltłk. Menni kell! Ki a
Park-Clubba, hłtha Klłra ott van, hłtha tudna vele beszelni?
Belevetette magłt az ,unnumeriert" Iiłkerbe, mely młr del ota ott łllingłlt a hłz el═tt es
kihajtatott a SteIłnia ştra.
Klłrłek sehol. Vegigkutatta az Ğsszes termeket tĞbbszĞr, a kertet, a grottłt, mindent. Nem,
nincsenek itt. Jłrtłban tĞbbszĞr Ğsszetalłlkozott Włrday Imrevel. Az is şgy lezengett, mint ═.
Az se csatlakozott be a szejjelszorodo tłrsasłg valamelyik csoportjłba. Az is vłrt, vagy kere-
sett valakit. Ez azonban nem t▌nt IĞl Lłszlonak, akkor eszre sem vette. Tudattalan raktłrozta
el e tenyt, mely csak sokkal, sokkal kes═bb, hetek mşltłn ebredt IĞl az emlekeben.
Visszahajtatott a kaszinoba. Ott ĞltĞzĞtt estere, ott vacsorłlt. Rosszkedv▌ volt. Hogy IĞl-
villanyozza magłt, megivott egy ćveg pezsg═t. Aztłn şjra vissza a Park-Clubba, hłtha most
eljĞnnek, hłtha most ott lesznek a tłnckor. Nem volt ez rendes błl,` hanem csupłn kering═k
veg nelkćl es egy-egy Ioxtrott az also etteremben. Młskor kezbe vette volna a vezetest megis,
rendezett volna egy-ket negyest, vagy valami Ićzertłncszer▌ treIłt, de most nem volt kedve
hozzł, pedig megivott egypłr konyakot, hogy elenk−tse magłt. Telt az id═, telt es mind bizo-
nyosabb lett, hogy Klłrłek młr nem Iognak megjĞnni. Młr ejIel Iele jłrt az id═, mid═n Kollo-
nich Niki megjelent. Lłszlo sz−nlelt egykedv▌seggel megkerdezte t═le:
‡gnes neniek nem jĞnnek ki ma este?
Nem. Hajokirłndulłson voltunk Esztergomig es vissza. Nagyon mulatsłgosnak talłltłk,
de rettent═en elIłradtak. Alig łlltak młr a lłbukon! vłlaszolt Niki. Nevetett hozzł, mintha a
Iłradtsłgukat csşIolnł, de Lłszlo şgy erezte, hogy ═rajta kacag gonoszul. Azt is erezte, hogy
az arca elkomorodik, ezert elIordult Nikit═l, IĞlkapott egy lłnyt, azt se tudta, kit, es nehłny
Iordulot kering═zĞtt vele. Mikor letette, elhatłrozta, hogy nem marad itt tovłbb. Nem! Itt nem
lehet maradni! Most hirtelen szĞrny▌ ostobłnak talłlta ezt az ĞrĞkĞs tłncolłst, undoknak az
Ğsszes ott lev═ket, IerIiakat, n═ket, mindenkit! Es tudta, hogy meglłtszik rajta a błnata, hogy
a mosolya Ielszeg, a szeme haragos. Nem! Itt nem marad tovłbb. A cigłny IĞlĞtti rendelke-
zest łtadta egyik pajtłsłnak, ki eddig is segedkezett neki.
Nekem a Iejem Iłj mondotta , csinłld, kerlek, tovłbb! es a kocsijłt h−vatta.
A kaszinoba hajtatott.
Ott IĞlment a bakkszobłba. A klub Ğsszes helyisegeib═l itt erezte magłt csak otthon. Młr
a tĞbbi ejjeleken, a błlok vegeztevel mindig ide tert vissza, miel═tt hazament aludni. Vala-
hogy vonzotta ez a megszokott kłrtyaterem. Csillap−to volt. Es volt valami kejes sanyargatłs
abban, hogy ═ megłllja az −geretet es nem ćl be a kłrtyłzok kĞze. Igaz, hogy ilyenkor reszt
venni nem is volt valami vonzo, mert −gy hajnalban młr csak a veszt═k ćlnek ott ez az şgy-
nevezett, ,rossz parti" , akik csupłn azt probłljłk, hogy a passz−vłjukbol valamit a młsikra
hłr−tsanak łt es ahogy egy-ket ,coup"-ot megćtnek, rĞgtĞn elszaladnak. H−vtłk persze, de ═
nem ćlt be. Kes═ van młr! mondotta, błr ott maradt jo ideig. Most azonban młs volt a
helyzet. Alig mşlt el ejIel. A jłtek teljes erejeben. Az Ğsszes ,nagyok" ott vannak, Szent-
GyĞrgyi Neszti, ‡rzenovics, Zalamery es a tĞbbiek, es oriłsi bankokat k−nłlnak, oriłsi tetele-
ket tartanak.
Lłszlo nem ment az asztal kĞzelebe. Egyik tłvoli pamlagra ćlt es hosszas tanłcskozłs
utłn megrendelte a vacsorłjłt. Pezsg═t es konyakot is hozatott. Muszłj, hogy elszed−tsem
magam! szolt Ğnmagłhoz. Muszłj valahogy młsra is gondoljak!
A terem sĞtet. Csak a jłtekasztaltol jut ide Ieny. Itt lenni azonban jo. A bakk liturgikus
szavai: ...je donne... passe la main... nyolc... coup de giro...- A zsetonok ismetl═d═ enyhe
csĞrgese,` az a płr szo, amit ott olykor vłltottak, nyugtato zeneve szĞv═dtek, mint a patak
halk csobogłsa. El nem tĞrĞltek haragos błnatłt, megis şgy hatottak, mint valami, błr
hiłbavalo, de bekeltet═, duruzsolo beszed.
Hosszasan vacsorłlt, kĞrćlmenyesen. Mindenik pezsg═spohłrba egy-egy kupica konyakot
kevert, hogy er═sebb legyen. Ez talłn hasznłl! Es hamar magłba ĞntĞtte es şjra tĞltĞtt es şjra
IĞlhajtotta. Hasznłlni nem hasznłlt. S═t. A szesz eleinte mintha IĞlkorbłcsolnł a Iłjdalmłt;
az utolso napok keser▌segei es a mainak megrend−t═ tĞrtenese mind egyćtt rohantłk meg.
Ez a szegeny kis komorna! Ez a Varga Ilus! Igy błnni vele, kirşgni az utcłra ilyen łllapot-
ban! Micsoda kegyetlenseg. Es senki sem kĞnyĞrćlt meg rajta! Meg Klłra sem! Klłra sem! ┼
sem bocsłtotta magłhoz, ═ is elutas−totta. Hłt ez hogy lehet?! Ezt nem hitte volna Klłrłrol.
Nem, most sem hiszi, de megis... Tłn nem mert miatta szolni, vedelmebe Iogadni es ezert
złrkozott el... Az lehet, hogy nem merte... vagy hogy nem is nagyon błnta?... Borzaszto vol-
na, ha nem błnnł, ha ilyen sz−vtelen volna. Nagy csalodłs lenne. Akkor Klłra młs, młs, mint
amilyennek tartja... hogyha nem błnnł!... Ha egyebert nem, de a szerelmćk miatt, azert is, mi-
vel ez a szegeny lełnyka volt a kapcsolat kĞzĞttćk. Igaz, csak egyszer, az azonban młr IĞla-
vatta seg−t═tłrsukul... es Klłra megis mit sem tett a szegeny kis komornłert...
Ez megzavaro, sebz═ gondolat. Ez rest ćtĞtt az ═ eddigi hatłrtalan bizalmłn es ezen a re-
sen tĞbb-tĞbb apro Iullłnk hatolt be a sok italtol młr kisse zavaros tudatłba. Vajon Klłra błn-
ja-e annyira, mint ═, hogy młr negyedik napja nem lłttłk egymłst? Ha błnnł, talłlhatott
volna modot a talłlkozłsra! Vagy hogy megadta magłt es ═t IĞlłldozta, ahogy azt a kis ko-
mornłt?! Nem, nem! Az lehetetlen! ord−tott IĞl benne a ketsegbeeses a puszta gondolatnłl.
Ilyent IĞl se szabad tenni! es ott egyedćl a pamlagon, az etkez═ vendegasztalka el═tt kie-
gyenesedett ćlteben es megrłzta a Iejet. A gyanakvłs merge azonban tovłbb rombolt benne.
Szent-GyĞrgyi Magda ştjłn is izenhetett volna! Igaz, hogy Magdłval is csak egyszer talłlko-
zott azota... Vagy tĞbbszĞr?... Nem, csak egyszer! Es a Kirłly-d−j estejen... a kotillonnłl,
hĞlgy vłlasztłskor nem jĞtt el erte... Vagy eljĞtt? Igen, eljĞtt es tłncoltak is, de nem mon-
dott tłnc kĞzben semmit... Miert nem mondott vagy egy szot, egyetlen jo szot?! Es kes═bb
Włrdayval vacsorłlt, jokedv▌en nevetgelt vele Klłra, ═ ezt jol lłthatta a I═hercegn═ mell═l.
Egeszen jol mulatott azzal a bamba Iişval. Talłn tetszik neki az a Włrday? Nem, ilyet meg
gondolni sem szabad! kiłltott a jobbik enje, de a młsik, az a gyanşs−to gonoszabbik azt
mondta: Ki tudja?!
Ezt a k−nzo płrbeszedet, melyet benne Iolytattak az enjei, nem b−rta młr sokł. Elsetłlt a
kłrtyłzokhoz. Egy szek ćresen łllt ‡rzenovics mellett. Kisse hłtravonta es lećlt, a konyakot
is maga melle łll−ttatta egy pici asztalra es hogy egyebre gondoljon, hozatott magłnak hşsz
szłzkoronłs csonttallert, ezekb═l majd tenni Iog itt-ott szorakoztatłsbol.
Nem ćlsz be? kerdezte WuelIIenstein, ki miota Lłszlo kłrtyłs lett, majdnem udvarolt
neki.
Nem! vłlaszolt Lłszlo es hogy valami magyarłzatot adjon, hozzłtette: Csak tenni Io-
gok, ez ma a babonłm.
Neha bedobott egy szłzast, neha kett═t-hłrmat. Ez jo narkotikum. Oda kellett Iigyelni es
valami erdek is van benne: Megnyerjćk? Nem nyerjćk? Kisse nyugodtabb lett. A szłzasok
gyorsan elIogytak. Ekkor el═łllt sokszoros ćtessel egy nagy bank, melyet nem tett ki teljesen
a ,ponte".
Meg ketezret lehet tenni! mondta a bankado, b−zvłn a szerencsejeben. Ez eppen annyi,
amennyit Lłszlo aprłnkent elvesztett. A sors ujja gondolta ezzel eppen hazajĞhetek.
Megszolalt hłt:
Le reste!
Osztottak. A bankłr nyert, Lłszlo magłhoz intette a komornyikot es kivette a kreditje hłt-
ralev═ reszet. Ezt is elvesztette rĞvid id═ alatt. ˙jabb Ğtezret hozatott, melyet valaki keszseg-
gel ellenjegyzett. Ebb═l tovłbb rakott egy-egy zsetont, ha alkalom volt rł, de most młr Ğtszł-
zat es neha ezret.
Ezzel nem vetek az −geret ellen nyugtatta meg magłt. Kłrtyłt nem veszek a kezem-
be; ez csak Iogadłs, akłr a versenynel.
Rosszul ment. Az şjabb hitel is elment. ˙jabb Ğtezer. Ahogy mondani szokłs: most młr
szaladt a penze utłn. Ezt eddig sosem tette, mert idłig eleg egykedv▌ volt nyeresben, vesztes-
ben. Ma azonban csĞkĞnyĞs volt, talłn a benne lappango keser▌seg miatt, vagy attol a nagyon
sok alkoholtol, melyet megivott. Azert is! Azert is vissza Iogja nyerni! Mikor młr a ti-
zenĞtĞdik ezer is vegehez kĞzeledett, Pray łtszolt az asztalon:
˙gy lłtom, Lłszlo barłtom, ez nem jo babona volt! es gşnyosan hunyorgatott rł. ┼
szerette a jłtekosokat IĞlbosszantani, megIorgatni bennćk a kest. Tudta: a haragos rosszul jłt-
szik, bolondul, es ez jo, ezt ki lehet hasznłlni, ha az ember nyugodtan Iigyel. Ezert ═ egy-egy
szłraz szoval gyakran hergelte a veszt═ket, hadd ugorjanak tovłbb.
Lłszlo nem vłlaszolt, hanem şjabb pohłr płlinkłt tĞltĞtt es IelhĞrpintette. Kćls═leg a Ie-
gyelme tĞkeletes maradt, de belćl nem volt młr egeszen magłnłl. Megis marhasłg kibicel-
ve ennyit vesz−teni!... Igy nem lehet nyerni, ha az ember csak a rossz ,coup"-oknłl tesz... csak
a bankado tud nyerni... Megis marhasłg... marhasłg...
Eh, ═ bećl! Majd megmagyarłzza Klłrłnak... hogy csak most az egyszer... majd meg-
magyarłzza...
˙jabb hitelt vett, a nłla lev═ płr ezrest is bevłltotta zsetonra es mid═n a kłrtyacsomo łt-
ment el═tte, kiejtette a dĞnt═ szot:
Passe la main!
Valami megćtĞtte a lelkeben: Ezt ne tedd! Ezt nem szabad! de młr kimondta... młr
nem lehet visszavonni! A tĞbbiek kikacagnłk, ha ═ most Ielłllna... es az a tizenĞtezer, amit
eddig vesztett, az is itt maradna visszahozhatatlanul.
Hajnali negy ora lehetett, mikor bećlt a partiba. A kitarto kibicek, kik eddig jol kiszĞrnyćl-
kĞdtek magukat a szĞrny▌ magas jłtekon, szłllingoztak el es indultak haza. Megelegedve tł-
voztak: lesz mit elbeszelni holnap nagy erkĞlcsĞs IĞlhłborodłssal es tşlzottan is, hogy jobban
hasson.
Lłszlo eberen jłtszott. Soha eddig annyira nem Iigyelt: kinek hogy jłr a kłrtya, mi a ,tail-
le" szelleme. FĞlIokozott nyeresi akarata kielezte az idegeit, majdnem lłtovł tette. Ahogy
megsejti a vadłsz, mondhatni: hatodik erzekkel, merre hşz a vad, vagy valamelyik hadver═
═se portyłzłskor az ellenseg jłrłsłt, şgy erezte meg csodłlatosan a szerencsejłrłs vłltozłsait.
Soha −gy nem kłrtyłzott. Az a dac, mely szoszegeseb═l szłrmazott, elszłnttł es kegyetlenne
tette. Ilyen kell hogy legyen a kłrtyłs, aki nyerni akar. Es ═ valoban elkezdett nyerni. Egeszen
rapszodikusan jłtszott, most el═szĞr mit sem tĞr═dve azzal, mit tartanak rola a tĞbbiek. Az el-
s═ bankjakor ketszer ćtĞtt. A harmadik osztłs el═tt valami azt sşgta: levłgjłk, ezert ═ nem
Ielezte meg a bankjłt, ahogy młskor tette volna, mert Neszti conte is azt teszi ilyenkor, ha-
nem kivonta az egeszet es tovłbbadta a kłrtyłt. Tenyleg kilencet ćtĞttek volna ellene. Es to-
vłbb is −gy ment. Negy-Ğt esetben nem tett egy babot sem, aztłn hirtelen valamely bels═ szora
bankot mondott igen nagy Ğsszegekre es megnyerte. Alig egy Ielora alatt visszanyert mindent
es meg vagy t−zezret hozzł. Ekkor IĞlłllt es szo nelkćl otthagyta a tĞbbieket.
Gyalog setłlt haza a młr vilłgos hajnalban. Valami diadalmassłg tombolt benne. Leigłzta
a sorsot! ezt erezte es az a sok konyak, amit megivott, dĞlyIĞs Ğntudattal tĞltĞtte be. Majd
megmutatom! mondotta magłnak minden igazi ok nelkćl. Majd en megmutatom.
˙tkĞzben eszebe jutott a szoszegese. Eh! Klłra csak aggodik erte, Ielti, azert −gertette
meg. Hłt ne Ieltse! A n═k ezt nem ertik. ┼ majd megmagyarłzza. Aki tud jłtszani, azt nem
kell Ielteni. ┼ pedig tud, ezt bebizony−totta ma ejjel. Es meg Iogja magyarłzni es Klłra be is
kell lłssa... es be is Iogja lłtni... Es ha kisse aggodik is, nem baj, ha a n═k aggodnak az em-
berert...
`
Azt a negy teljes napot, mely a Kirłly-d−j ota leIolyt, Klłra młs lelkiłllapotban tĞltĞtte,
mint Lłszlo. Neki is rosszulesett, hogy nem lłthatjłk egymłst, neki is hiłnyzott szerelmese-
nek mindennapos kĞzelsege, melyhez annyira hozzłszokott młr sok honap ota. Kiskorłtol
azonban hozzł volt szokva ahhoz, hogy ═vele młs rendelkezik, ═t ide vagy oda viszik, mindig
k−seri, ═rzi valaki, neki programot −rnak el═ a napnak şgyszolvłn minden orłjłra. Szłmłra ez
nem şjsłg, hanem mindennapi eletenek rendje, ahogy peldłul az apłcłkra nezve a klauzşra
szigorşsłga nem teher, hanem termeszetes dolog, es annak szabłlyain belćl es azok dacłra
szabadnak erzik magukat. Mostohaanyjłnak nyilvłnvalo szłndeka ═t tłvol tartani Lłszlotol, a
kirłndulłsok, Ialusi lłtogatłsok, azok az utolso percig titokban tartott tervek, melyekr═l
Lłszlo nem ertesćlhetett, Klłrłt szłnakozo mosolyra kesztette. Mennyi Iłradsłgot vesz magł-
ra ‡gnes mama, teleIonłlłst es izenetkćldest titokban, mennyi ravaszsłgot pazarol mindenre!
Es milyen hiłbavaloan! Mit tesz az, ha nehłny napra, ha akłr hetekre sikerćl is, hogy ═k
Lłszloval nem talłlkozhatnak? ┼k szeretik egymłst, Lłszlo nem kłrtyłzik tĞbbe es el═bb-
utobb az apja ele Iog lepni ezzel a tennyel es erezte, hogy vegćl is gy═zni Iog. Lłszlo Iogadal-
ma olyan volt szłmłra, mint valami kincs, melyet elłsott; csak ═ tudja, hogy megvan, nem
nyşlhat hozzł senki, nem veheti el senki. Ez a hit boldoggł tette es mikĞzben ellenłllłs nel-
kćl kĞvette Kollonichnet az łltala kieszelt kirłndulłsokra, belćl mosolygott rajta, majdnem
szłnakozoan.
Igy elte łt Klłra azokat a napokat, mikĞzben Gyer═IIy mindjobban ketsegbeesett.
A kis komorna dolga, mely Lłszlot annyira megrend−tette, Klłrłt alig erintette. Mit sem
tudott meg annak reszleteir═l. Azon az esten FrŽulein Schultze szolgłlta ki es mid═n ═ meg-
kerdezte, hol van Ilus, a nemet I═komorna csak annyit mondott: Sie musste nach Hause ge-
hen. Klłra azt hitte, hogy hazah−vtłk. Talłn a szćlei, hiszen ═ mit sem tudott arrol a kicsi
szobalłnyrol, ki pedig evek ota mellette volt. Nem szep, hogy nem bşcsşzott el t═le gon-
dolta , de tłn halłleset vagy betegseg miatt nagyon hirtelen kellett elutaznia. Azt hitte, vissza
Iog jĞnni, −gy hłt napirendre tert IĞlĞtte.
*
Annak a napnak delen, melynek hajnalłn Lłszlo a diadalmas kłrtyłs hangulatłban ment
haza, a Lubiłnszky lełnyok es WuelIIenstein Fredi voltak villłsreggelin Kollonicheknłl.
Egyik tłrsalgłsi szćnetben Niki łtszolt WuelIIensteinhez:
Igaz, hogy tegnap olyan bolond nagy jłtek volt a kaszinoban?
Fredi el═retolta gĞrbe vłgłsş szłjłt es csak annyit Ielelt maga ele Işjva: PIuh!... PIuh!...-
mert ═ mindenben angol leven, azt tartotta, hogy a klubban tĞrten═ dolgokrol, plłne hĞlgyek
el═tt , az ember nem szokott beszelni! Maga is kłrtyłzik, Fredi groI? kerdezte Iedd═leg
‡gnes hercegne, mire WuelIIenstein IĞlhşzta szĞgletesre vattłzott vłllait es bizonytalan moz-
dulatot tett a kezeivel.
O, hogyne Ielelt helyette a gonosz Niki , csak nem akarja bevallani. Es Iolytatta a
temłt, nem tĞr═dve Peter rełszegezett tilto szemeivel. En ma a korzon talłlkoztam tĞbbek-
kel, akik neztek. Oriłsi parti volt. Minden reszletet tudok te valamit vesztettel, Gyer═IIy
Lłszlot azonban kiter−tettek. ˙gy h−rlik, negyvenezer kĞrćl vesz−t...
‡gnes mama Klłrłra nezett, de nem szolt semmit.
Ugye kijĞnnek a versenyre ma? kerdezte Peter łt az asztalon a tşlso Lubiłnszky
lełnytol. ┼ młsra akarta terelni a beszedet, mert eszrevette, hogy a hşga kisse elhalvłnyult es
Ğsszeszorultak az ajkai.
O, hogyne, hogyne... csiripelt egyszerre mind a ket Lubiłnszky lełny. Ma azt hall-
juk, borzaszto erdekes lesz, mi ugyan nem ertćnk hozzł, de megis... es gazdagon eltłrgyal-
tłk, hogy ═k kimennek, miert, hogyan, mikor es mikeppen, mert arra tan−tottłk ═ket, hogyha
kerdezik, akkor ne csak igennel vagy nemmel Ieleljenek, ahogy a Ialusi libłk, hanem b═sege-
sen, mert akkor okosnak Iogjłk ═ket tartani. Es ez jo is volt, mert etkezes kĞzben tĞbbet nem
esett szo a ma ejjeli kłrtyłrol.
FĞlkelve az asztaltol, Kollonich Louis szokłsa szerint elvonult a pipłzojłba. Klłra płr
percig meg a Lubiłnszky lełnyok mellett łllott a szalonban es şgy tett, mintha Iigyelne a csa-
csogłsukat. De aztłn kiosont az apja utłn.
A pipłzoban a d−vłny karjłra ćlt, szemben az atyjłval es kisse Ielszegen mondta:
Szeretnek valami nagy dolgot kerni magłtol, papa!
Na mi az, kedves, mi az a nagy dolog? kerdezte Kollonich, ki els═ szivarjłnłl mindig
barłtsłgos es joindulatş volt.
Klłra kisse elpirult, miel═tt belekezdett:
A mşltkor... mikor itt beszeltćnk... azutłn... meg−gertettem Lłszloval, hogy nem Iog
tĞbbe kłrtyłzni...
Aki egyszer kłrtyłs, az mindig kłrtyłs marad! vetette kĞzbe az apja.
De ═ meg−gerte nekem. Kezet adott reł. Es most Niki azt mondja... de ═k rosszul vannak
Lłszloval... de igen, ez şgy van... Es en nem hiszem, nem tudom hinni... az emberek gono-
szak... es csak şgy beszelnek... itt valami tevedes lehet... vagy... vagy hazugsłg... es en nem
hinnem el senkinek, csak... csak magłnak, papa, mert tudom, hogy maga... ha maga mondja,
csak akkor...
De hłt en nem jłrok IĞl a bakkszobłba, en csak tarokkozom, azt is csak ejIeli egyig,
am−g az alacsony kłrtyapenz van.
Hłt eppen ez az. Arra akarom kerni, ha egyszer... ha Lłszlo ott van... es maga młr veg-
zett, akkor ... azutłn nezze meg, nezze meg, hogy igaz-e. Kerem, kerem, nezze meg hiszen
megnezheti es akkor legalłbb megtudom... kerem!... mert en ezt nem hiszem, ezt nem, ez nem
lehet!
Klłra arca halottIeher lett es a szemeiben ketsegbeesett kĞnyĞrges.
No, no, no! Hłt jo, hłt ne izgasd magad... hłt en megnezem es meglłtjuk!
Kollonich kinyşjtotta kurta karjłt es nyugtatolag veregette meg a lełnya terdet. Az hirte-
len lehajolt, IĞlvette az atyja kezet, megcsokolta, aztłn hozzłhajolva a homlokłt is a mopszli-
szer▌ orrocskłja IĞlĞtt.
KĞszĞnĞm... kĞszĞnĞm... es ugye mihamarłbb, ugye? Louis papa helyeselt: Hłt
hogyne, ment═l hamarłbb...
Klłra az ajtonłl meg visszaIordult: Ugye?... ez csakis... ez egeszen mikĞztćnk? Ege-
szen?
Kollonich IĞlIogta rĞgtĞn, hogy a Ielesegevel szemben tartsa titokban.
Na ja! Na ja! Persze! es hunyorgatva visszamosolygott a lłnyłra.
Az este błl volt a Park-Clubban, a veget jłro szezon egyik utolso błlja.
A Kollonich-kocsi ‡gnes hercegnevel es Klłrłval csak 11 ora utłn dobogott ki a palota
kapujłn. Ez alkalommal Klłra volt az, aki miatt kestek, ═ keszćlt el csak most a toalettjevel.
A mostohaanyja nem zsembelt ezert, ahogy młskor tette, ha egyetlen percig megvłratta vala-
ki, egyetlen szoval sem illette a lełnyt, tudta, hogy valami błntja es tłn szłndekosan kesleltet-
te az indulłsukat. Erezte, hogy Klłra tĞpreng azon, amit Lłszlorol hallott ma delben. Sejtette,
hogy ez reł nezve nagy csalodłst jelentett es kicsi korłtol jol ismerven ═t, legjobbnak tartotta
beken hagyni, hadd tĞprengjen. Egyetlen gonosz megjegyzes ,arrol a Lacirol" visszaIord−that-
nł es azonnal a vedelmere kelne. Ezert nemłn ćlt mellette a hintoban es egyetlen szoval sem
zavarta meg azt a gondolatsort, mely tovahaladt a Klłra lelkeben. Młr del ota szenvedett −gy.
Kłrtyłzott volna, megis kłrtyłzott volna?! MegIogadta neki, kezet is adott reł, megis kłr-
tyłzott?! Nem tudta elhinni, annyira szĞrny▌ es Iłjdalmas volt. Talłn csak Niki hazudja, vagy
akik neki beszeltek? Talłn csupłn ott volt a jłteknłl... vagy valakit helyettes−tett egy ideig...
ezt se lett volna szabad... de az megis menthet═! Teljes hazugsłg nem lehet, azt megse merne
az Ğccse! Nem akarta elhinni es valami elIogadhato magyarłzatot keresett, de nem talłlt sem-
mit. Ha akłrkinek −gerte volna meg es meg nem tartja, młr az is csalodłs lenne, de hogy ═vele
szemben, akit, şgy hitte eddig, vegtelenćl szeret, hogy vele szemben szoszeg═, ez megrend−-
tette egesz bizalmłt Lłszloban. Es a mostohaanyja mşltkori szavai ĞtlĞttek eszebe: Az a ket-
sz−n▌ Laci... Ha ez igaz volna! Es az a Beredyne-dolog! Milyen Iels═bbseges biztonsłggal
utas−totta el, mikor ‡gnes mama ezt mondta neki, milyen nyugalommal, milyen IĞlhłborodłs-
sal! Most pedig ez a gyanş is jelentkezett, ez is testet ĞltĞtt, most hirtelen megsz▌nt legb═l ka-
pott rłgalom lenni es szłmba vehet═ lehet═seg lett, melyet az akarata elutas−tott ugyan, de
mely Iolyton vissza-visszatert mint sebz═, maro, sz−vszaggato kerdes.
Młr del ota ezek sanyargattłk. Szolni nem szolt senkinek, annyira megszegyen−t═nek tar-
totta, ami vele tĞrtenik. Delutłn tłrsasłgban, lłtogatłsok renden, uzsonnłn odakćnn a Ger-
beaud-pavillonban, kes═bb estebednel probłlt termeszetes lenni, jokedv▌nek lłtszani, błr meg
nem szabadult egyetlen pillanatra sem ezekt═l a gondolatoktol. Mikor pedig a błlra ĞltĞzĞtt,
elhatłrozta, hogy keslelteti az indulłsukat, nehogy korłn erkezzenek, nehogy Lłszlo beszel-
hessen vele, miel═tt ═ bizonysłgot szerez, szoszeg═ lett-e vagy sem. Lehet, hogy ‡gnes mama
ezert haragudni Iog, de az most mindegy. Fontos csak az, hogy Lłszlo młr jol el legyen Iog-
lalva a błlrendezessel, ne legyen modja vele beszelni, ne legyen alkalma esetleg letagadni az
egeszet, ne hazudhasson neki, mert attol meg jobban Ielt, hogy hazudni talłl, az meg bor-
zasztobb volna, ha van valami, ami ennel meg borzasztobb is lehet. Ezert elhatłrozta azt is,
hogy vacsorakor şgy Iogja rendezni, hogy Lłszlo ne ćlhessen melleje.
Igy is tĞrtent. Kisse IĞlt▌n═bben, mint ahogy Klłra akarta volna, mert Gyer═IIy a kotillon
vegeztevel azonnal mellette volt es −gy ═ egyik asztaltol a młsikhoz kellett hogy vigye a tłn-
cosłt, m−g vegre egy młr ćl═ płr melle tudott becsatlakozni, hol nem maradt hely t═le jobbrol,
ahovł Lłszlo bećlhetett volna. Majdnem menekćlnie kellett innen is, onnan is, m−g ezt elerte
es ═ şgy erezte annyira elIoglalta eltĞkelt szłndeka , mintha mindenki az ═ man═veret Ii-
gyelne, pedig valoban senki sem vette eszre, egyedćl Lłszlo tudta, lłtta ezt meg, egyedćl ═t
lepte meg nĞvekv═en Iłjdalmas csodłlkozłssal. A veletlen vagy a sors? şgy akarta, hogy
Włrday Imre lett −gy a jobb oldali szomszedja.
Lłszlo płr pillanatig megłllt a hłta mĞgĞtt. Klłra minden idege jelezte, hogy ott łll meg-
lepve es szĞrny▌ csalodłssal. Er═t kellett vegyen magłn, hogy vissza ne Iorduljon hozzł,
hogy egy mosollyal legalłbb meg ne vigasztalja. De nem Iordult vissza, hanem nagyon lassan
lehşzta hosszş keszty▌it es maga melle rendezte az abroszra, mikĞzben egesz Iigyelme Ielaj-
zottan hallgatozott, meddig łll meg Lłszlo mĞgĞtte. Vegre! neki majdnem
ĞrĞkkevalosłgnak tetszett a Iiatalember leptei eltłvolodtak. A lełny şgy erezte, mintha vala-
mi elszakadt volna kĞzĞttćk.
*
A błl vilłgos reggel ert csak veget. Lłszlot ott tartotta a hivatala, błr Klłrłek korłbban el-
tłvoztak. Ott tartotta a megszokłs, ott tartotta a dac is. Megszakadłsig tłncolt, hogy elIł-
rassza magłt, sok alkoholt is ivott reggel Iele, hogy majd aludni tudjon. Es valoban aludt is,
halłlszer▌en melyseges łlommal be a delutłnba.
Mikor vegre IĞlebredt, valami borzalmas szerencsetlensegnek a bizonytalan sejtese dobo-
gott benne. Lassan tert magłhoz. Aprłnkent jelentkeztek az emlekek. Aztłn hirtelen mint va-
lami pĞrĞlyćtes becsattant az elmejebe: Klłra ═t elkerćlte! Elkerćlte szłndekosan, hideg-
en, Iagyosan, kegyetlenćl. Megszegte azt a nema paktumot, mely szerint Iarsang ota mindig
egyćtt, egymłs mellett vacsorłltak. Nem akarta, hogy melle jusson! Włrday melle akart ke-
rćlni, ═helyette a melle a Włrday melle! Annak a szomszedsłgłt kereste! Es emlekezett,
hogy akkor, mikor −gy egymłs mellett ćltek, a terdeik az abrosz alatt veletlenćl talłlkoztak es
ha az nagy neha megtĞrtent egyetlen pillanatra, micsoda boldogsłg volt ez, micsoda igezet,
błr ═ mindig ura maradt magłnak es visszavonult rĞgtĞn, hiszen a szerelme majdnem testet-
len hodolo imłdat csupłn, egyedćl a lłny szłja, az a szłj, melyet egyetlenegyszer megcsokolt,
egesz n═isegeb═l csak az ajkait tudta, mereszelte maga ele kepzelni. Most azonban, most,
hogy Klłra Włrday Imre melle ćlt, szłndekosan, akarattal, most szĞrny▌ Ieltes ragadta meg,
most az is eszebe ĞtlĞtt: hłtha az asztal alatt Ğsszeer a terdćk, hłtha... hłtha Klłra ezt elt▌ri,
hłtha nem is błnja, hłtha Włrday... o, az majdnem bizonyos, hiszen az nem tiszteli şgy, mint
ol... Hłtha az keresi ezt es a vłgyłval beszennyezi ezt a tiszta lelk▌ lełnyt?! Ez borzalmas
gondolat volt, melyet el▌zĞtt rĞgtĞn az agyłbol. Amit azonban nem tudott el▌zni, az ama
nyilvłnvalo, le nem tagadhato teny volt, hogy tegnap este Klłra megakadłlyozta, hogy a
szomszedja lehessen es ezzel megszegte a megłllapodłsukat, mely eddig szotlan błr, de tĞret-
len Iennłllott kĞzĞttćk. Hłt akkor vege... hłt akkor vege van!...
`
Hosszş tepel═des utłn, mialatt mind tĞbb-tĞbb sanyargato demon hajszolta le s IĞl a sĞte-
ted═ szobłban, vegre IelĞltĞzĞtt es nagy kes═re a kaszinoba hajtatott.
Most estebed ideje volt. Egyik nepes asztalhoz ćlt. ‡rzenovics es Zalamery kĞze. Mid═n
pedig ezek Ieketekłve es sok lik═r utłn IĞlsetłltak a bakkszobłba, ═ is velćk ment. Nem is
vłrta, hogy h−vjłk. Magłtol bećlt a partiba es azonnal elkezdett nagy tetelekben jłtszani,
mintha azzal, hogy veszesen magas bankokat ad es oriłsi Ğsszegeket tart, mintha ezzel
bosszşt łllana Klłrłn a szoszegese miatt. Hogy ═ maga szoszeg═, arra młr nem is gondolt.
Błr nagyon sokat ivott ebednel es azutłn is, sz−njozannak erezte magłt. Csupłn az a dac
Iokozodott tłn a sok italtol, mely egesz lenyet akłrha lłngokban egetne. Ismet jelentkezett az
a Iurcsa lłtnoki erzek, mely mintha megsşgnł, mikor kell bankot mondani, mikor kell vissza-
vonulni şjra. Es błr bolondul jłtszott, megis nagyon sokat nyert. Egesz boglya zsetont ep−tett
alacsony Ialacskłkba maga el═tt a poszton. Az id═ pedig telt eszrevetlen.
A komornyik kĞrćljłrt az egyorai kłrtyapenz szelvenyeivel, melyeket nemelyek keszpenz-
ben vłltottak meg, młsok, a nagyobb kłrtyłsok a szłmlłjukra −rattłk, vagy zsetonnal Iizettek
ki. Es a jłtek Iolyt zavartalanul tovłbb.
Azt a bels═ Iagrłdicsot, mely a terem tşlso vegebe ny−lik, leptek nyikorgatjłk meg. Valaki
jĞn IĞl. Lłszlo, ki veletlenćl eppen szemben ćl a lepcs═ torkollłsłval, odanez. Alig hisz a sze-
meinek. Kollonich Louis az, aki IeljĞtt!
Egyenesen a kłrtyaasztal Iele tart. Odaerve megłll a kibicel═k kĞzĞtt eppen Lłszloval
szemben. Egykedv▌en łll, kedelyesen pĞIekelve a szłjłban logo havannłbol.
Mit keres itt? Miert jĞtt? ┼, aki soha be nem tette a lłbłt a bakkszobłba? Kemlelni jĞtt!
┼t, Lłszlot, spionłlja; biztos ‡gnes hercegne kćldte, vagy... vagy Klłra! Ez rettent═! Klłra
erre kepes! Kepes a kĞztćk valo szent dologba belełrtani a szćleit, adatot kerestetni ellene,
hogy majd indok legyen ═t elhagyni, igazolłs Włrdayhoz łtpłrtolni. ‡m jo, ha ezt akarja. ‡m
legyen hłt oka reł!
Ekkor ert a kłrtyacsomo Lłszlohoz. Ket tenyerevel betolta hirtelen az Ğsszes zsetonokat,
melyeket oly szep rendbe IĞlep−tett volt Ialakkł. Selyemsuhogłssal ĞmlĞtt egymłsra a sok
gyĞngyhłzlapocska, szejjelcsşszva el═tte a poszton.
Hşszezer a bank! mondotta Iaites vos jeux!
Kitettek vagy tizenketezret. Lłszlo lassan, meggondoltan osztott. Lłtszolag teljes nyuga-
lommal nezte meg a kłrtyłjłt. ˆtje volt. Je donne! szolt szłrazon... Non! Ielelt az el-
lenIel, mire ═ levett egy lapot, kisse megbillentette es hłtraIektette az asztalon. Kłro hłrmas
volt. Nyolc! es melleIord−totta az els═ ket kłrtyłt, majd magłhoz hşzva a kis csontgereb-
lyevel a megnyert teteket, şjra megszolalt Iagyos, szertartłsos szoval: Faites vos jeux!
Mindezt merev tartłsban, szemrebbenes nelkćl, Iaarccal es Iahangon, oriłsi Iegyelmezettseg-
gel, ahogy Szent-GyĞrgyi Neszti teszi, hadd lłsson a nagybłtyja valamit, ha młr ide kegyes-
kedett Iłradni a bakkarathoz, ha młr spionłlni meltoztatott.
Az Ğreg Louis meg płr pillanatig ott łllt, apro szemeivel egykedv▌en nezett maga ele,
majd megIordult es lassan visszasetłlt a lepcs═hĞz. ˙jra nyikorogtak a lepcs═Iokok, mikĞz-
ben lehaladt. Elment.
Lłszlo ezalatt meg leadta a młsodik ,coup"-ot, melyet elvesztett. Szep rendben kiIizette
az egyes nyer═iket a Iegyelme vłltozatlanul IĞnnłllott aztłn visszad═lt a szekebe. Valami
szĞrny▌ Iłjdalom markolta meg, majdnem Iizikai Iłjdalom, melytoi kisse szedćlt es şgy ere:-
te, mintha menten elłjulna. Vege van! mindennek vege! Es mintha a mennyezetr═l caIa-
tos pokhłloIćggĞnyĞk hullanłnak a lłtłsa ele, percenkent tĞbb es tĞbb, melyeken łt młr alig
is lłtszott az asztal, a szomszedjai arca, a terem, minden elt▌nt szćrke porszalagos kĞdben.
Sokł ćlt −gy, szinte Ğntudatlan. Mikor a kłrtyacsomo visszatert hozzł, gepiesen tovłbbtette,
mormogvłn: Passe la main IĞlłllt es elindult.
Tłntorgott kisse. Valaki mĞgĞtte azt mondta: Alaposan be van rşgva ma Gyer═IIy! De
═ nem hallott semmit ebb═l. Valahogy eljutott a lepcs═hĞz es beletłmaszkodva a korlłtba, las-
san lement. Csak a lłbai vittek, nem az akarata. Igy ert le a I═lepcs═ aljłra is, hol rładtłk a kĞ-
penyeget, kalapjłt es onnan ment, ment tovłbb ki az ejjelbe, mint az alvajłro. Sokat ment,
messze, messze jłrt, mind csak ment maga ele, ment, ment. Es mintha egeszen ćres volna,
mintha csak a burka volna meg, belćl, benne, az agyłban, a lelkeben semmi, se gondolat, se
erzes, se elet, meg Iłjdalom sem.
Hajnalban a Nepligetnel talłlta magłt. Mikent jutott ide, nem tudta. Iszonyş Iłradt volt.
Vekony lakkcip═je kiszakadva. Az els═ villamos, mely meg eg═ lłmpłval zakatolt eleje, az
vette IĞl. Azzal tert haza.
V.
Egy hettel azutłn Lubiłnszkyek a tavaszi evad utolso ćnnepelyekent esti garden partyt ad-
tak a Iasorbeli villłjukban.
Ezt −gy okumlłltłk ki a Ierj es az asszony, −gy lesz legjobb, senki sem mondhatja, hogy ═k
nem viszonoztłk azt a sok megh−vłst, amiben reszćk volt es mivel a versenyideny veget szł-
mosan be nem vłrtłk, hanem młr elutaztak Ialura, nem lesz tşlsłgosan sok vendeg, nem kell
annyi pezsg═, sem vacsora olyan tĞmerdek embernek, −gy olcsobban şsszłk meg az egeszet es
megis hivatkozhatnak, hogy ═k mindenkit megh−vtak, ahogy illik. Ilyenkor a virłgd−sz is
olcsobb, az eper is; a cigłnnyal is lehet młr alkudni. Ez pedig Iontos szempont, mert Lu-
biłnszkyek vagyonosak ugyan, de mindketten sporolos, okos emberek. A vendegsereg elIer
jol a kertben, tłncolhat szabadban, m−g a villa ket szalonjłban, ebedl═jeben nem lett volna
eleg hely a szłmukra; −gy, ha korłbban adnak błlt, mikor meg h▌vĞsebbek az ejjelek, a Park-
Clubban kellett volna adni, az pedig egeszen IĞlĞsleges penzkidobłs lett volna.
Beredyne szokłsa ellenere az els═k kĞzĞtt erkezett a villłhoz. Egyedćl jĞtt. Szokłsos ud-
varłt nem hozta magłval. Leparancsolta ═ket. Minek jĞnnenek? Roppant unalmas lesz! En
sem maradok ott sokł! ilyeneket mondott nekik es mivel ═k nagyon jol voltak nevelve, sem
az Ğreg Szelepcsenyi, sem Devereux, sem D'Orly nem k−serte ═t el ide, sem hłzi kĞlt═je, Soly-
młr GyĞrgy, aki amşgy sem jłrt soha nagyobb tłrsasłgba. ┼ egyedćl akart ott lenni.
Oka volt reł.
Aznap delutłn kapott sćrgĞnyt Simonvłsłrrol, melyben Włrday jelentette neki, hogy el-
młtkłsodott Kollonich Klłrłval. Erre a szep Fanny szabadsłgot adott neki. ˆtĞdnapja ma,
hogy Włrday Imret elbocsłtotta a szolgłlatłbol.
*
Nagyon szepen, Iinoman csinłlta.
A DĞbrentei utcłban voltak, a Iiş legenylakłsłn. Fanny młr IelĞltĞzve, indulłsra keszen,
csak meg a kalapjłt nem tette IĞl, hanem Włrday Imre Iele Iordult, ki a szetdşlt kereveten ci-
garettłzott selyem hłlokĞntĞssel a csupasz testen, jol megerdemelt nyugalomban d═lve a płr-
nłkba.
Tulajdonkeppen miert nem veszed el Kollonich Klłrłt? kerdezte vłratlanul az asszony
a vilłg legtermeszetesebb hangjłn.
En... Klłrłt? csodłlkozott a Iiatalember.
No, igen. Ez egeszen okos volna. Jo parti es tetszel is neki. Es neked is tetszik, hłt akkor
miert ne?
De edes Fanny, en teged szeretlek... igazłn... es nem is gondolok...
Jo, jo. Vegre is ez −gy kĞzĞttćnk şgysem tarthat ĞrĞkke, ugye?
Imre IĞlćlt:
De edes Fannym!... azonban a n═ kĞnnyeden vegigsim−totta a Iiş arcłt es az łllłhoz er-
ve, megcs−pte ott a b═rt, ahogy kisgyermekkel teszik: Na, hogyne, te nagyon kedves vagy es
ez nagyon jo volt −gy mikĞztćnk... de hłt, ugye tette hozzł nevetve: Szabłly az, hogy ak-
kor kell abbahagyni az etelt, amikor legjobban esik... A kis Klłrłval pedig... most az ideje.
BĞlcs nezes▌ macskaszemei Ğsszesz▌kćltek hosszşra. Visszagondolt arra, amit a mindig
jolertesćlt Devereux tegnap jelentett neki: hogy a Klłra-Gyer═IIy Lłszlo-ćgynek, şgy lłtszik,
vege szakadt, hogy Gyer═IIy Iekete arccal jłr-kel a vłroson młr napok ota, hogy Kollonichek
tegnap vłratlanul elutaztak Ialura.
Nem tudott tĞbbet, de ennyi eleg volt. Gyer═IIy dolga Klłrłval rosszra Iordult, tehłt Be-
redyne szabad akart lenni, tşladni Włrdayn. Es płr pillanat mşlva şjbol beleIogott:
A te helyedben holnap belećlnek az automba es elhajtanek Simonvłsłrra. Ezt minden
IĞlt▌nes nelkćl teheted, hiszen kis kiter═vel eppen utadba esik, ha hazamegysz Baranyłba.
˙gy delben erkezni... ebedstłcionak... Es ott şgyis meglłtod...
De hłt igazłn... en nem is tudom... igaz, kedves lełny... de hogy tetszem-e neki?...
A szep Fanny vłllat vont:
A IerIiak ebben ostobłk. Ha en mondom... es most kell! C'est le moment psychologique!
Meg tovłbb biztatta, mikĞzben IĞltette a kalapjłt, IĞlhşzta a keszty▌it. Vegćl Włrdayhoz le-
pett, odanyşjtotta vekonyan −velt ajkait: Csokolj meg!... es mi ezutłn is jo barłtok mara-
dunk...
*
Włrday megIogadta a tanłcsot.
Ma delutłn megjĞtt a sćrgĞnye. Valosz−n▌, hogy Kollonichek a Lubiłnszkyakat is ertes−-
tettek, hiszen szomszedjaik es nagyon intim vannak es bizonyłra Szent-GyĞrgyinet is. Az is
ott lesz a garden partyn a Magda lełnyłval. Ha pedig młr ennyien vettek a h−rt, akkor err═l
ma este szo lesz es a szep Fanny ott akart lenni, mikor Gyer═IIy megtudja. Igen, ott kell len-
ni... okvetlen a kĞzeleben lenni... nagyon bolond Iiş az... Ielleng═s... es... es... okvetlen ott
kell lennie...
Ezert jelent meg Fanny olyan szokatlan korai orłban a Lubiłnszkyek kerti mulatsłgłn.
A młsIel meteres el═kert utłn płr lepcs═Iokon IĞlment a villa csarnokłba, hol leadta a błli
kĞpenyet. Ez a csarnok az egesz villłt ketteszelte. Alig volt vilłg−tva, talłn azert, hogy innen
a kertbe nezve az ott eg═ lampionok jobban ervenyesćljenek.
Valoban a hłziak młr az eljegyzes h−revel Iogadtłk. Szelesen megtłrgyaltłk Beredynevel
is. Nem gonoszkodłsbol, hiszen a szepasszony mindig roppant vigyłzvłn, hogy h−rbe ne hoz-
złk, a szeret═ivel sehol sem mutatkozott, nyilvłnosan sohasem volt a tłrsasłgokban, es hogy
nłla ebedelt Włrday azokon a szerdłkon, arrol nem vettek tudomłst az emberek. A szep
Fanny nagyon nyugodtan es nyilvłn erdektelenćl hallgatta azt a sok szobeszedet, melyet a h−r
kivłltott:
Hogy az milyen vłratlan, edesem! Milyen meglep═! Az udvarlłst eddig senki sem vette
eszre! Csodłlatosan kĞzepszer▌ partit csinłl Klłra, hiszen a v═legenyenek csak szereny va-
gyona van es rokonsłga sem valami kivłlo. Eddig mi azt hittćk, Montorio Iogja elvenni, vagy
młs valaki becsi, ez tehłt, ez szerelmi hłzassłg, csakis az lehet, ha ilyen el═kel═, szep es gaz-
dag lełny hozzłmegy egy ilyen inkłbb młsodrend▌ es erdektelen iIjşhoz.
Mindezt Beredyne lłtszolag egykedv▌en hallgatta, nem vedelmezte meg egyetlen szoval
sem az eddigi szeret═jet, bolintott, mosolygott, helyeselt, Iagylaltot evett es legyezte magłt,
a szeme sarkłbol azonban łllandoan Iigyelte azt a szeles lepcs═sort, melyen łt a vendegek
mind szłmosabban ĞmlĞttek be a lampion vilłg−totta kertbe. Młr kes═ kezdett lenni. Młr
aggodott is kisse, miert kesik meg mindig Gyer═IIy, mid═n az vegre megjelent a villa ajtajł-
ban.
Amint megpillantotta, bizonyos lett, hogy Lłszlo młr tud az eljegyzesr═l. Valami Iurcsa
Ieny a kisse tłgabbra ny−lt szemeiben es a szłja kĞrćl alig eszlelhet═ elhşzodłs, mintha egy-
młsra harapnł a Iogait. Magosra emelt arccal kihşzodva a rełĞntĞtt Irakkjłban, lassş automa-
tajłrłssal kĞzeledett a hłziasszony kĞrehez es hajlongva kezet csokolt a dłmłknak, kisse me-
rev ćnnepelyesseggel.
Persze azonnal azt mondta valamelyik hĞlgy:
Hallotta młr? Kollonich Klłra menyasszony!
Hogyne, hiszen a kuzinom vłlaszolt Gyer═IIy es az ajkai mosolyt utłnoztak , ma del-
utłn megsćrgĞnyĞzte nekem. Es csĞndesen ellepett onnan es elment a kert tşlso vege Iele,
hol a betonteraszon młr javłban Iolyt a tłnc.
Fanny nem ment utłna, csak a szemevel k−serte tovłbbra is. Az jo. Csak tłncoljon, ═ itt
marad a Iłk alatt a bćIe kĞzeleben, az id═sebb hĞlgyekkel. Am−g a tłncolok kĞzĞtt van Gye-
r═IIy, addig semmi baj sem lehet. Csak azutłn, ha elmegy. Arra kell vigyłzni, akkor kell ott
lenni. Es a szep asszony puhłn beled═lve a kerti karosszekbe, majdnem łlmosnak lłtszott,
annyira szenvtelenćl hallgatta a kĞrćlĞtte Iolyo łltalłnos tłrsalgłst. A szempillłi kĞzĞtt csak
vekony res, senki sem hitte volna, milyen eberen Iigyel.
*
A halłlvłrłs bizonytalansłga utłn a halłl bizonyossłga ezt erezte Lłszlo, mikor ma del-
utłn megkapta ezt a tłviratot:
,Ma del ota Włrday menyasszonya vagyok. Klłra."
Ez volt a szĞveg. Ez volt Klłra vłlasza arra a levelre, melyet ezel═tt negy nappal Simon-
vłsłrra kćldĞtt. Rossz level volt. Hosszadalmas es zagyva, teli ćgyetlen magyarłzkodłssal;
mosakodo mondatok, melyek azzal kezd═dtek: ,Nem vettem annyira komolyan..." ,Ne −telj el
engem, ameddig nem tudod..." ,Vegre is nem olyan nagy dolog... hogyha meggondolod." Es
Ielig kiIejezett gyanşs−tłsok is, mintha Klłrłt akarata ellen vittek volna Ialura es aztłn megha-
zudtolva ezt, rĞgtĞn keres, kĞnyĞrges egyenesen hozzł, sok hiłbavalo szo, ami szemt═l szem-
be elmondva tłn hatłsos is lett volna, de −gy papiroson csak ćres Irłzisok. Ha egyszer▌en −r,
ha alłzatosan, ha csak płr meleg szot, de lelke melyeb═l, lehet, hogy valami visszhangot tud
kelteni. De hłt semmi sem nehezebb, mint a kimondhatatlant le−rni es ═ meg beszelve sem
tudta szavakba Ioglalni, amit erzett, hłt meg levelben! Es rładłsul meg egy hibłval tetezte
mindezt. A Nemzeti Casino levelpapirosłra −rta ezeket, amelynek młr a c−mkeje is az ═
szoszegeset jelentette a lełny szłmłra, az ═ kłrtyłzłsłt, ezt ćvĞltĞtte Ieleje, miel═tt beleIogott
az olvasłsba.
Hogy valoban mi tĞrtent, Lłszlo sohasem tudta meg. Nem tudott arrol młs sem. Ama reg-
gelen, mid═n Louis papa megmondta a lłnyłnak, hogy Lłszlo a szeme lłttłra kłrtyłzott, meg-
pedig a leghazłrdabb modon, Klłra rĞgtĞn arra kerte az apjłt: mennenek azonnal Ialura. ┼
maga kerte, mert meg veletlenćl sem akart talłlkozni azzal, aki megcsalta, rłszedte, nem,
nem, soha tĞbbe, soha, soha tĞbbe! Akir═l most młr błrmi aljassłgot, ketsz−n▌seget el lehet
hinni, a Beredyne dolgłt is, o, igen, most młr azt is hogy ugyanakkor azzal a Beredynevel...
es tłn beszeltek rola es tłn kacagtak rajta... Nem, nem! TĞbbe sose lłssa... Es młr akkor ha-
tłrozott, hogy Ialat Iog emelni kett═jćk kĞze, hogy soha tĞbbe... soha, soha!
Minderr═l nem tudott Lłszlo, de valahogy sejtette, erezte es most ez az eljegyzes Włrday-
val, ez meg egy t═rdĞIessel tĞbb, meg egy Ğnvłddal tĞbb, hiszen ha Montorio veszi el Klłrłt,
ez is szĞrny▌ lett volna, de akkor meg az az erv IĞnnłllhatott volna, hogy Klłra csak nagyon
nagy nevhez, vagyonhoz megy Ierjhez, hogy az ═ szłmłra elerhetetlen volt mindig. De −gy?
Ez a Włrday? Aki sem vagyonban, sem tłrsadalmilag nem tĞbb, mint ═?! Ha ezt elIogadta
nemcsak Klłra haragbol, de a Kollonich csalłd is, ez azt jelenti, hogy ═ maga az oka minden-
nek ═ is elerhette volna, ha nem olyan gyĞnge, hanem esik b▌nbe, ha el nem kłrtyłzza a ma-
ga boldogsłgłt. Es minden szenvedes mellett ez volt a legIłjobb gondolat.
Most młr senkije sincs az egesz vilłgon! nincsen senkije.
Nem erdemes elni...
A betonpadloja terasz tłncra nem nagyon alkalmas es meleg is ez a mai ejjel. Ezert alig
mşlt egy ora es młr lejĞtt az iIjşsłg onnan, a płzsiton helyezkedve el, padokon, szekeken es
cigłnyozłs kezd═dĞtt. Hallgato magyar notłk es nyugati ,SchmachtIetznik" vłltogattłk egy-
młst.
Lłszlo kĞzejćk ćlt. ProIilban lłtszott innen az id═sebb hĞlgyek kĞret═l. Fanny jol Iigyel-
heti innen. A kosłrszeket kisse hłtrahşzva, mozdulatlan es szotlan ćlt. Egy-egy dalnłl neha
IĞlemeli a kezet es a ritmust mark−rozza, nyilvłn azt m−meli, mintha elvezne a zenet. A kĞl-
csĞn-inasok bolet szolgłlnak IĞl. Egyik, nagy teli poharat tłlcłn k−nłlva Gyer═IIyhez lep, de
az elhłr−tja. Ma este nem iszik semmit. Beredynenek elszorult a sz−ve, mikor ezt lłtta. Tudta,
neha meg is Iigyelte, hogy Lłszlo igen sok alkoholt Iogyaszt. Ilyenkor elhatłrozta: majd le-
szoktatja err═l, ha a kezebe kerćl. Most azonban volt valami tragikus abban, valami veszjoslo
is, hogy nem akar inni, nem keres bşIelejt═t, jozan akar maradni... mintha valamely nagy elha-
tłrozłssal akarna szembenezni, mintha el═en akarnł tartani a błnatłt, hogy er═t adjon az Ğn−t-
elet vegrehajtłsłra. A szep Fannyt IerIiismereten k−vćl Lłszlo irłnti szerelme is lłtovł, ĞsztĞ-
nĞsen ert═ve tette, meger═s−tette meg jobban, hogy vigyłzzon, hogy mellette maradjon.
A mamłk nemelyike młr bobiskolni kezdett. Nehłny Iiatal płr IĞlłllt csłrdłsra. E mozgłs
kĞzben Gyer═IIy is IĞlkelt, de nem tłncra, hanem onnan a gyep kĞzeper═l vissza a villa Iele
indult. Beredyne megerezte, hogy tłvozni keszćl. Meg kell el═zni! FĞlt▌nes nelkćl elosont a
hłziasszony kĞreb═l es kĞzelebb leven a hłzhoz, płr lepessel młr az el═csarnokban volt, ma-
głra kapta a kĞpenyet es kisse visszaj═ve megłllott egyik IalitćkĞr el═tt, mintha a Iejkend═jet
igazgatnł, hogy a Iiatalember ott talłlja młr, aki csak akkor lepdelt IĞl lassan a kert Iel═li lep-
cs═kĞn. Mikor młr kĞzel volt hozzł, megszol−totta:
Maga is menni akar?
Lłszlo kisse Ğsszerezzent.
Igen... eleg volt...
Hłt akkor k−serjen el egy kocsiig... Itt egeszen kĞzel van egy stand.
Hogyne, hogyne.
A n═ a csipkekend═vel kĞrćlbonyłlta a nyakłt, az arcłt, de a tćkĞrben a Iişt Iigyelte. Az
mellette łllott, de nem ═t nezte, hanem azt az aranyozott zsłrdinert a tćkĞr lłbłnłl, melyet
m▌virłgok tĞltĞttek be, jol csinłlt tarka, de regi es poros virłgok, melyek helyebe Lubiłnszk-
yek nem spendłltak el═t, a csarnokot şgyis sĞtetecsken hagytłk es minek meg erre is kĞlteni?
Lłszlo ezeket a m▌nĞvenyeket nezte, aztłn rłjuk mutatott:
Ezek itt nezze ez olyan, mint az elet! Messzir═l azt hinne, hogy virłg... csak kĞzel-
r═l, csak akkor lłtszik, hogy rongyos pap−rbol van az egesz... es halkan, keser▌en kacagni
kezdett.
Fanny kĞnny▌ keze rokonszenvvel szor−totta meg az iIjş karjłt:
JĞjjĞn kedves... menjćnk el egyćtt.
A hangjłban majdnem testveri szłnakozłs.
Kimentek. A vadgesztenyek s▌r▌ lombja elIogta az −vlłmpłk Ienyet, łrnyekban tartotta a
jłrdłt. Csak nehłny lepesre van a LĞvĞlde ter. Ott egylovasok łllnak, ejjeli csukott konIlisok.
Ez jo gondolta Beredyne. Ezek nem ismerhetnek engem! es hozzłment a legels═-
hĞz, kinyitotta az ajtajłt es bećlt.
JĞjjĞn! szolt vissza Gyer═IIy Lłszlohoz. Az szo nelkćl engedelmeskedett. Mikor mel-
lette volt es becsapta az ajtot, az asszony kihajolt az ablakon:
Mşzeum utca 1/b kiłltotta a kocsisnak.
Lłszlo hallotta-e, hogy az ═ c−met adja meg? Ez nem vilłglott ki. Nem szolt semmit, ke-
s═bb is nema maradt.
Az egylovas lassan csattogott łt a sĞtet vłroson, sok kis utcłkon hajtott, zegzugos
Iorduloin az Erzsebetvłrosnak. A Fanny keze megkereste az iIjş emberet a raglłnkabłt galle-
ra alatt, rełhelyezkedett megert═n. Csak a kezevel ert hozzł es csak a kezehez, młskent sehol.
Sokkal kes═bb, mikor młr kĞzel jłrtak a celhoz, csupłn akkor szolalt meg egyszer:
En ma ejjel magłval maradok...
A vice nyitott kaput łlmosan, ═k pedig egymłs mellett haladtak IĞl a harmadik emeletre,
akłrha setłlnłnak a korzon.
Szotlan leptek be a lakłsba. Nem gyşjtottak vilłgot, a nyitott ablakokon łt eleg Ieny sz▌-
r═dĞtt be. Az ejjelhez szokott szemeik −gy is eleget lłttak.
Lłszlo meg mindig nem szolalt meg, akłrha egyedćl lenne a szobłban. Lećlt arra a ven-
hedt d−vłnyra, mely a Ial mellett łllott es a ket tenyerebe temette az arcłt. Vegtelen Iłradtsłg
lepte meg. Sokł ćlt −gy mozdulatlan. A sz−ve lassan, nagy kĞzĞkben vert, mintha minden perc-
ben utolsot koppanna. Be jo is volna, ha −gy magłtol csak megsz▌nne verni...
Mi tĞrtenik kĞrćlĞtte, ki van mellette, el═tte, minderr═l nem tudott. Az id═ pedig telt. Na-
gyon sokłra talłn ket h▌vĞs kar vigyłzva Ğlelte łt, rugalmas asszonytest tapadt a vłllłhoz,
Iorro ajkak csokolva indultak meg a nyakłn apro vigasztalo csokokkal kezdetben, puha kezek
cirogattłk a Iejet, vontłk magukhoz, hajtottłk meztelen vłllak rugalmas selymebe es egy szłj
megkereste a szłjłt, rłtapadt hosszan, joszagş lehelet sz−vta magłba a legzeset es lassacskłn a
vłgy b−borsĞtetsege eltĞrĞlte a Iłjdalmat, elbor−tott mindent, vegigĞmlĞtt rajta bod−to italkent
egymłsba Ğntve kejt, halłlt es szerelmet...
*
Młr halvłnyan hajnalodni kezdett.
A szep Fanny lehunyt szemmel hłlaittasan csokolgatta a IerIi melleje tłmaszkodo kezet.
Boldogan erezte, hogy a młsik kez vegigsimogat pihenve elnyşlt testen, vegig a b═ren, a ter-
det═l a csupasz melleig. Egy id═ mşlva IĞlnezett. Lłszlo mellette Iekćdt: a Iels═teste kiemel-
ve kĞnyĞkĞl, Ieje magosłn az ablak Iele Iordulva.
KiIele nez a dereng═ szćrke hajnalba. Nez, tłgra ny−lt, ketsegbeesett szemmel, Iłjdalma-
san Ierdćl═ szłjjal. A keze csak gepiesen simogat, Ğntudatlan mozgłssal. A lelke młshol van,
egeszen... messze... messze... messze t═le... ott, messze, annłl a lełnynłl...
V. RESZ
I.
,Denestornya. KiskĞzseg, Torda-Aranyos megye. Ar.Gyeresi jłrłs. 1737 lelek. Ev. reI.:
1731; Rom. kat.: 5; Izr.: 2; a gr. Abłdyak kastelya. Posta, tłvirda helyben."
Ez van rola a lexikonban.
A kastely a Keresztes-mez═ szelen łll KĞzep-Erdelynek e legnagyobb tersege IĞlĞtt, egyi-
ken azoknak a domboknak, melyek del Iel═l lezłrjłk es lassacskłn nĞvekedve Tordłtol Ko-
csłrd Iele vonulnak. Alacsony domb, mely csak hşszhuszonĞt meterrel emelkedik az Aranyos
s−ksłga IĞle. Ide ep−tettek az egykori vłrat valamikor tłn III. Bela idejen, mert a legregibb
bolthajtłsai es a szomszedos templom a XII. szłzadbol valok. Aki ep−tette, jol vłlasztotta ki a
helyet. Az a młrgłs reteggel osztott agyagnyelv IĞlćl egeszen sima; keleti oldala eleg mere-
dek, eszakra lankłs, ugyanşgy nyugati behajlłsa is, ahova egykor meghşzodott a kćls═ er═d
vedelme alł a Ialu. Odalenn a Iolyo łrtere, akkoriban bizonyłra meg ingovłny, mely csak szł-
zadok televenye łltal vłlt lassacskłn gazdag term═IĞldde. A dombhłt legveget, honnan az hł-
rom oldalra lejt, majdnem teljesen elIoglalja a vłrkastely. Igy a kĞzepkor tłmado Iegyvereivel
szemben jol volt vedelmezhet═, mindenIele Ielćlr═l lehetett lenyilazni az ostromlokra; egye-
dćl delr═l kĞzel−thettek volna meg, de itt melyseges vłrłrok es el═retolt palłnk es meg tovłbb
lełnyvłr łllhatott, melynek alapzata es IĞldsłncai meg most is rajzolodnak az azota parkos−-
tott hegyhłton.
Most młr csak maga a I═epćlet łll persze, valamint mindaz, amivel kes═bbi szłzadok
megtoldtłk. Igy ma şgy hat rełnk, mint valami organizmus, mely Iolyton vłltozott, Iejl═dĞtt,
n═tt,' gyarapodott.
A I═hłz hosszş negyszĞge kĞver błstyłkkal a negy sarkłn, miket bizonyłra az els═ łgyşk
ellen ragaszthattak hozzł. A kćls═ vłrIalak elt▌ntek, helyćkĞn ma płzsit es virłgłgyak; elt▌nt
a kaputorony is, nem is olyan regen, a XVIII. szłzad kĞzepen, mikor az akkori birtokos,
Abłdy gubernłtor apja, bosszankodvłn, hogy szeles hintojłval nem tud behajtani az udvarra,
meg akarta tłg−ttatni a sz▌k vłrkaput. Megbontottłk, hogy şj bolt−vet csinłljanak es ekĞzben
şgy megrokkant, meghasadozott a torony, hogy le kellett szedni. A helyet ćresen hagyva, oda,
hol az egykori palłnk csatlakozott a vłrhoz, patkoIorma el═udvart ep−ttetett ez az Abłdy,
jobbrol k═istłlloval harmincket lora, balrol IĞdĞtt lovardłval, melyeket Ğsszezłr szabłlyos
IelkĞrrel a szenłshłz, a szerszłmoskamrłk, kocsisz−nek sora, sćt═hłz, hol szłz embernek le-
het cipot sćtni, mosokonyha akkora nagy ćsttel, melyben egy kisebb vłros mosłsłt el tudnłk
vegezni, m−g lakłsok portłsnak, darabontnak, lovłszmesternek, kĞzbćl az şj kapu mellett,
amely most młr olyan szelesre epćlt, hogy Abłdy uram hintostol, Iullajtłr- es kengyelIutostol
kenyelmesen bevonulhatott rajta. A kapu IĞlĞtt Iaragott k═titłnok sziklłkat emelnek Ienyege-
t═zve es kĞzepen maga Atlasz a vilłggĞmbĞt tłmasztja a hłtłn. Mert ez a patkoudvar młr tel-
jesen rokoko, 1748-tol 1751-ig epćlt, ahogy a Iaragott k═ ajtoIelek hirdetik. K−vćl ornamentł-
lis vłzłk ćlnek a tet═zet lapos Ialkoszorşjłn, belćl pedig szobrok minden ĞtĞdik meteren,
mitologiabeli alakok csavarekos pozban, ki-ki a maga attribştumłval, ahogy illik antik isten-
eknek. Nagy ep−t═ lehetett ez az Abłdy Denes. ┼ csinłltatta a bels═ k═lepcs═t stukkos
mennyezettel, baluszteres korlłttal, ═ Iedette şjra a negy saroktornyot duplłn megtĞrt kupolłs
Iedellel.
Hogy kłr volt a regivel szak−tani? mondanł ma egy tudos. Az lehet. De minden kornak
megvan a maga −zlese es a XVIII. szłzad nem sokat tĞr═dĞtt a regeszettel, hanem a maga be-
lyeget rłćtĞtte mindenre, amit csinłlt. KćlĞnben kes═bb is −gy tettek. Az a ket hosszş szłrny,
amely a kaputoronyoldalnak elt▌nesevel megmaradt es −gy a kastely U alakjłnak ket szłra
empire id═ben neoklasszikus −zlesben reparłltatott łt es meg kes═bb, a mai Abłdy Błlint
anyai nagyapja k−vćl a nyugati oldalon neogotikus verandłt ragasztott a regi Ialakhoz, hogy
onnan gyĞnyĞrkĞdhessek a kilłtłsban, mely valoban Ielseges is, mert vegiglłt onnan az em-
ber a Keresztes-mez═n el a Tordai-hasadekig es IĞlĞtte tłvolban a jłrai havasokra.
Igen, talłn kłr, hogy Denestornya meg nem maradt erintetlenćl a maga regi łllapotłban,
akkor nagy tanulsłg volna, milyen volt a vłrep−tes a XV. vagy XVI. szłzadban; tanłrok ma-
gyarłzhatnłk, hogy innet nyilaztak, innet ĞntĞttek olvasztott szurkot, vagy dobtak eg═ zsarłt-
nokot az ostromlok nyakłba es hogy milyen behatłsok alatt epćlt, vajon nemet, Irancia vagy
olasz vłrep−tesi rendszert kĞvettek-e ekkor vagy akkor. Akik pedig csudłt lłtni vegigsetłlnł-
nak a termeken, jo−z▌en szĞrnyćlkĞdhetnenek, milyen hideg lehetett bennćk es a keskeny l═-
resek miatt o, milyen sĞtet is. Az Abłdyak azonban itt akartak lakni es itt is laktak szakadat-
lanul. Nem tartottak arra, hogy kultşrtĞrteneti tananyag legyen az otthonuk, hanem id═r═l id═-
re łt-łtidom−tottłk a sajłt koruk igenyei szerint, d−sz−tettek, lakłlyossł tettek młr amennyire
az ilyen Ğreg vłrat lehet , megszeles−tettek az ablakait a Iejedelmi id═k vegen, tĞbb bels═
lepcs═t csinłltak, es mikor megsz▌nt a tĞrĞk veszedelem, a ved═Ialak helyet virłgok Ioglaltłk
el. Igy Iejl═dĞtt, vłltozott, alakult łt Iolyton es talłn ezert van az, hogyha az ember messzir═l
nezi az Aranyos vĞlgyeb═l vagy a tłvolibb dombokrol, olyan az Ğreg vłrkastely hosszş hom-
lokzataival, kupolłs tornyaival, elnyşlo mellekszłrnyaival, mindez egyćtt, ĞsszeIogva annak
a IĞldhłtnak a vegen, amelyen łll, mintha onnan n═tt volna ki, egy volna a tłjjal, annak szć-
lĞtte volna, nem is emberi kez mesterseges m▌ve. A hłta mĞgĞtt a IĞnns−kon, el═tte, alatta a
tersegen erd═szer▌ park, liget es berek oriłsi Iłk rengetegevel, melynek kĞzepen ćl a kastely,
ćl benne, reszben el is takarva, mintha puha lombpłrnłba sćllyedne kenyelmesen, otthon. Es
mintha mindig ott lett volna es az nem is lehetne młskeppen.
*
Abłdy Błlint csak most, jşnius els═ napjaiban jutott haza Denestornyłra. A kĞzbees═ id═t,
amiota Budapestr═l hazajĞtt, Kolozsvłrt kellett tĞltenie, hol ilyenkor młr senki Ğsmer═s sem
volt, elIoglalta sok dolog, szłmos megbeszeles az anyjłval, ‡zbejjel es azzal az erd═mernĞk-
kel, kivel meg kellett łllapodni, miel═tt az IĞlmegy a havasra. Az ćzemtervnek a helysz−nen
valo kijelĞleser═l volt szo. Ezt pedig nem volt kĞnny▌ dolog nyelbe ćtni. Igaz, hogy Roza
groInenłl ‡zbej nagyon tłmogatta Błlintot, nagyon buzgolkodott nemcsak sz−nleg, de
valoban is, hiszen ═ a Iiatal şr Iigyelmet, munkakedvet a havasi birtokon akarta lekĞtni, ne-
hogy kedve szottyanjon egyebekbe is belenezni de a ven erd═gondnok, Nyiressy passz−v el-
lenłllłsba Iogott. Szćkseges lett volna, hogy bejĞjjĞn Kolozsvłrra es az erd═mernĞkkel hłr-
masban letłrgyaljłk a munkłlat reszleteit es sorrendjet. Ezt egyetlen delel═ttĞn el lehetett vol-
na vegezni. De nem jĞtt. Els═ h−vłsra azt Ielelte, hogy ═ młr Ğreg ember. A młsodik szigo-
rşbb parancsra azt vłlaszolta, hogy a csşza elełllott es egy tapodtat sem tud lepni. Igy hłt csu-
płn kćldĞnc ştjłn lehetett vele erintkezni es m−g az megjłrta a Belest, mindig ket teljes nap
telt bele. Ezert hłt Błlint vagy t−z napot vesztegelt a vłroson, m−g vegćl a mernĞkĞt elind−t-
hatta a havasra es csak akkor kĞvethette Ialura az anyjłt, ki nehłny nappal hamarłbb kĞltĞzĞtt
ki.
SĞtet este erkezett es es═ben.
Młsnap azonban gyĞnyĞr▌seges reggelre virradt.
Napkeltekor ebredt. A kerek toronyszoba keleti ablakłbol a zsalugłter resei kĞzĞtt v−z-
szintes sugarak lĞvelltek be, tćndĞkl═ rudak, łt a sĞtetsegen es tşlIel═l a Iiokos kaszten vere-
tein IĞlgyşjtottłk a bronzokat. A szoba annłl sĞtetebbnek lłtszik, majdnem mintha g═z ćlne
benne, ahogy −gy łtszşrjłk łttetsz═, Ienyl═, vekony aranypłlcłk. Apro, młskent lłthatatlan
porszemek şsznak rezsşt łt ezeken, izzo pontocskłkkł vłlva, mikor beleernek, elt▌nve ismet,
amint kijutnak onnan, hogy şjra megcsillanjanak a kĞvetkez═ sugłrsłvban. Odakćnn Ićlemćle
csattog eszbonto elragadtatłssal...
Błlint kiugrott łgyłbol es az ablakhoz ment. Egyetlen mozdulattal szejjelvetette a zsalu
ket szłrnyłt. A napsćtes szembećtĞtte, akłrha megtłntor−tanł.
Ragyogo reggel. A nap ott messze, a Maros-vĞlgy legtşlso dombsorai IĞlĞtt. Ezek olyan
kĞnny▌nek lłtszanak, mintha ═k is csak płrłbol lennenek, abbol a kobaltkek halovłny
płrłbol, mely a Iolyon terjeng, elpuh−tva a szegelyez═ nyłrIaligetek vegtelenet, IĞl-IĞl, el a
bizonytalan messzesegig. Maga a Maros nem lłtszik. Nagyon messze is van. Es a Iłk is elIe-
dik. ElIedik sorakozo szćrke-zĞld Ialakkal, melyek mindenike egy-egy Iokkal sz−nesebb, ha-
tłrozottabb is, tłvolabb ezćstnyłrak habIeher łgakkal, kĞzelebb kanadaiak lilłs kereggel,
oriłsi Iłk, egeszen ide kĞzel a lanka aljłig, hol a park retjeire ═k hosszş łrnyekot vetnek, łr-
nyekot, mely semmit sem sĞtetebb, mint a napsćteses płzsit, csakhogy kekl═en dereng═, m−g
a Iennyel vegigĞntĞtt I▌ harmatcsillogłsş es gazdagon iIjşzĞld. Ahogy −gy lassan terjed a
Ieny be a Iłk kĞze, vłratlan beleszşrva egy-egy csalit lombjłba, megkapva itt egy młjusIa Ie-
her bojtruhłjłt, ott egyik orgonacsoport addig alvo virłgIćrtjeit, k−vłncsi keresessel be a Iłk
lłbłhoz, be a rabattok titkaiba, japłn meggyIłcskłk karmazsin bokretłzłsłt lłngoltatva meg,
azt hinned, a tavaszi termeszet elpirul, elpirul szerelmes boldogsłggal, akłrha Iiatal lełny vol-
na, kinek sz▌zi, csupasz testen el═szĞr vłndorolnak vegig szerelmesenek kutato kezei,
csokhint═ ajkai. Mintha borzongo gyĞnyĞr▌seg rezegne łt a tavaszi reggel edes rejtelmein. Es
ezt hirdeti a csalogłnyok eneke mindenćtt, diadalittasan kĞzel es tłvol, itt a jłzminbokorban,
ott a borostyłnban, a tujacsoportok pasztellzĞld rćgyezese kĞzĞtt, a vadgesztenyesorok karł-
csonyIłs gĞmbĞly▌sege mĞgćl.
Az iIjş sietve ĞltĞzĞtt es kiment. Mikor kilepett, megłllt egy pillanatra az eszaki teraszon.
De nem maradt ott, hanem megindult le a dombon, le azon a Iasoron, melynek jegenyetĞlgyei
mintha ciprusok volnłnak. KetIel═l gyep szłz meg szłz boglłrkłval beszorva es a bekavirłg
słrga csillagaival is es szegelykeppen orgonłk s▌r▌ csalitjai ketIel═l a homlokzat ket tornyłtol
a domb aljłig; a bokrok kĞveren megrakva virłggal olyan dşsan, hogy a lomb młr alig lłtszik
kĞzĞtte. Majdnem mindenikben Ićlemćle csattog, elhallgat egy percig, am−g ═ lehalad, aztłn
şjra kezdi azonnal, akłrha nem b−rna magłval.
Leert a malomłrokhoz, mely mellett egykor a vłr also palłnkja łllhatott. ‡t azon a Ieher
h−don, melyet ma is ciIrah−dnak h−v mindenki, mert valamikor sokIele sz−nekkel lehetett kipin-
głlva. Itt, a h−don tşl az şt elIordult balra is, jobbra is, hogy szabadon hagyja szak−ttatlan azt a
hosszş kilłtłst, mely messzi benyşlik hłrsak, nyłrIłk, vadgesztenyek s▌r▌segei kĞzĞtt. Es itt
meg łrnyek van, sejtelmes łrnyek, mely mintha pihegve vłrnł, hogy a napsćtes vegig-
csşsszon rajta. A I▌ młr nagyocska, s▌r▌ es harmatos. Vadlohere Ieher gĞmbĞcskei szoronga-
nak benne, mintha titkolodznłnak, kankalinok arany pontozłsa t▌zdeli, harangvirłgok kekje,
a kłsaI▌ es perjeknek vekony szłlai, rezg═ penzecskei kĞzĞtt. Es minden I▌szłlnak a csşcsłn
egy-egy gyemłntcsĞpp tćndĞklik vegigtekintve a kilłton, mintha vekony kĞdIłtyol ćlne a
ret IĞlĞtt, annyira harmatos.
Błlintnak şj volt ez a virłgpompa. KĞzepiskolai evei, egyetemi es diplomłciai tanulłsa
idejen, kes═bb is, kćlszolgłlata alatt, sohasem jutott haza jşnius vege el═tt. Soha −gy nem lłtta
az Ğreg parkot, ilyen pazar virłgd−szben, es most şgy erezte, mintha regi otthona az ═ ćnnep-
lesere ĞltĞzĞtt volna parłdeba. Mintha Ğrćlne neki, mintha ćnnepelne. Volt valami IĞlemel═
es bod−to ebben a kes═ tavaszi reggelben. Az alacsony napsugarak itt-ott łtlĞvelltek a topolya-
Iłk csoportjai kĞzĞtt, elkĞdĞs−tve ştjukban, ami mĞgĞttćk van, es ragyogłsra gyşjtva, amibe
ćtkĞztek, akłrha mutatni akarnłk ide nezz! , milyen gazdag ez a lomb, milyen halvłny ez a
IatĞrzs, milyen Ieheren lłngolnak a gesztenyek, aranyozva młr a hłrsak sok millio bimboval
es az akłcok nyurgasłga behavazva, leveltelen virłgbokretłvł vłlva.
Annyira vonzo volt mindez, hogy elhagyta az utat es rezsşt megindult a reten keresztćl.
Olyan nedves volt a I▌, akłrha patakban jłrna. A rozsnok, harmatkłsa, reti csenkesz magas
nyilaihoz ha hozzłert a terde, mindenik egy-egy kis zuhanyt hullatott le magłrol es a szłra
megkĞnnyebbedve IĞlcsapott magasan, mintha bćszke lenne arra, hogy a lłbszłra illette.
Terdig vizesen ert be a hłrsIasorba a ret tşlso oldalłn. Ott regi emlekek tłmadtak IĞl ben-
ne. Itt tan−tottłk lovagolni gyermekkorłban, ebben a szeles, sok szłzados alleban. Egykor, mi-
kor ezt ćltettek, vagy hłromszłz evvel ezel═tt, egeszen a Vłrhegy aljłig nyşlt meg ket tłrsł-
val, kikkel csillagszer▌en egyesćlt egy h−dnłl, mely IĞnnebb łllhatott, mint a mai ,ciIrah−d".
Mikor azonban a mşlt szłzad elejen az angolkert divatja kezd═dĞtt, a Błlint nagyapja kivłgat-
ta a sorok bels═ harmadłt, hogy szeles retet kapjon a kastely kĞzeleben minden megszak−tłs
nelkćl, hiszen az angolpark minden egyenes vonalat tiltott. A kĞzbćls═ Iasor meg −gy is vagy
Ğt-hatszłz meter hosszş, puha porond bor−tja, hłt itt lovagoltattłk a kis Iişcskłt csĞppseg
ponilovon, itt galoppozott vegig a lovłszmester mellett, IĞl-le, t−zszer, hşsszor.
Istenem, hłnyszor potyogtam itt le! gondolta Błlint vegigtekintve az allen. Mert makran-
cos, gonosz kis lovacskłk voltak azok a mokłnyok, amelyeken kiskorłban lovagolt. A jo
koszt, keves munka szĞrny▌ szemtelenne tette ═ket. Igen! Mindig ennel a gĞrcsĞs Iłnłl blok-
kolt ,Croque-en-bouche" az ═ els═ hłtilova, melyen meg csak pokrocon es kengyel nelkćl lo-
vagolt. Ott, annłl a vastag hłrsnłl, melynek az a hasadeka van, annłl łllott meg csĞkĞnyb═l
mindenkor ,Morzsa", a kicsi kĞver słrga, a młsodik lova, m−g a lovłszmester hłtulrol vegig
nem sozott a Iarłn agarłszostorral.
Megindult le az şton, a Iłk łtboltozłsa alatt. Feje IĞlĞtt halkan suhogott a lomb, a hajnali
szell═ mozgatta, csakis ott IĞnn jłr, idelenn mozdulatlan a leg, meg level se rezdćl, ═t pedig
kĞrćlvettek a regi emlekek mind, mind szłmosabban. Milyen vegtelen hosszşnak tetszett ak-
kor neki ez az alle, mid═n els═ nagy lovłra szabadott ćlni, arra a kedves menre, az Ğreg
,Gambił"-ra.
A szłzados hłrsIasor tşlso vegenel az Aranyos egyik łgłhoz ert, mely az also głttol jĞn.
Nem łllt meg itt, hanem łtment a tłgas szigetre, melyet Nagybereknek h−vnak. Gyermekkorł-
ban ide vłgyott mindig, nem a bels═ parkba, melynek łpolt ştjai, retjei es kerti virłgokkal d−-
sz−tett sĞvenyei az ═ Iantłziłjłt nem izgattłk. Itt azonban szeles kaszłlok es lucernłsok łltal
megszak−tva valosłgos vadonban erezte magłt azokban a s▌r▌segekben, hol I▌z es kutyaIa alj-
nĞvenyek IĞle oriłs nyarak sokasłga emelkedik, tĞlgyek szejjelterpesztett łgakkal es k═risek,
egerIłk minden rend nelkćl, kuszłn, ahogy a termeszet adta. A s▌r▌segen łt sz▌k, I▌lepte utak
kanyarognak, nehol csak keskeny Ğsveny, mely csak alig-alig lłtszik. Ide szĞkĞtt egykor, ha
csak szerit tehette es egyes-egyedćl indiłnusjłtekokat jłtszott. A hozzł kepest toronymagas
bćrĞkdzsungelen negykezlłb młszott, megkĞzel−tette a rablohadat, menekćlt vissza az ćldĞ-
z═k el═l, kemlelni lapult meg hason a tĞvisbokrok alatt, łgakra młszott kikemlelni, sz−ven l═-
ni az ellenseges tĞrzsI═nĞkĞt, vagy a ,Blassgesicht"-ek vezeret, ahogy a Cooper-Iele mesek-
ben olvasta.
Most şgy gondolta: ezeket a kepeket talłlja meg şjra.
A berki nagyreten łt megindult a tşlnani s▌r▌segek Iele, melyek a Iolyo szabad medret kĞ-
vettek szabłlytalan terjengve szejjel, ingovłnyos ergek, mocsłros zsombekok kanyargłsait
kĞvetve.
Ment łt a szłzholdas kaszłlon. Ez a kastely kilłtłsłt Iolytatja hosszan, addig a złrt erd═li-
getig, mely a tşlso veget kĞrćlIalazza. KĞzelebb-tłvolabb egy-egy csoport IeketeIeny═ łll
benne. Fiatalok meg, vagy harmincevesek csak. Az apja ćltette ezeket d−sznek, a vadnak is ve-
delmćl. A tĞvćket orgonagy▌r▌ veszi kĞrćl. Most teljes virłgzłsban van a borostyłn, lila
puhasłgukbol iramodik ki a Ieny═ koromsz−n bokretłja. Pedig ez is vir−t, pici sĞtetb−bor tobo-
zocska mindenik łg csşcsłn, de az csak kĞzelr═l lłtszik. A sima, hosszş ret majdnem szćrke a
hajnali płrłtol, harmattol, vekony dereng═ Iłtyol van vegigter−tve rajta, mely mintha şszna is
ide-oda, egy-egy caIatja IĞlakad a szelek kĞkenytĞvisebe es ott messze a tłvoli Iłk tĞrzset el-
tĞrli Iinom kĞdkend═vel, azt hinned, lebegnek a semmi IĞlĞtt azok a hatalmasok es mi sem
tartja tĞmerdek łgaikat, lombgazdag koronłjukat, łlombeli Iłk, mintha ═k is csak płrłbol
volnłnak. Az alacsony napsćtes meg csak a peremćket eri, egy-egy levelet megragyogtat,
akłrha tćkĞrlapocska lenne.
Błlint megłllt es vegigtekintett a reten. Milyen titokzatos ez a reggel! Minden tłvolsłg
mintha meg tłvolabb volna: szejjelvłlasztva egymłstol a Iacsoportok, csupłn sima sz−nIalak,
eltşlzott kĞzĞkkel; vegtelennek tetszett −gy a park, mintha ez volna az egesz vilłg. Es ahogy
−gy mozdulatlan gyĞnyĞrkĞdĞtt a tłjban, az egyik orgonłs Ieny═Iolt mĞgćl, ott messze, het
dłmvad t▌nt el═. Lassan głzoltak a reggeli płrłban, ket tehen kisborjşval es hłrom ćsz═.
Nem vettek eszre a Iiatalembert. Nyugalmasan setłltak łt a s▌r▌seg Iele, hol nehłny perc mşl-
va elt▌ntek. A megjelenesćk, elt▌nesćk meg alłhşzta a hajnalodłs titokzatossłgłt.
Az iIjş megindult.
Ebben a szepsegben haladva a csatakos I▌ben megse a gyermekkori emlekek ebredtek IĞl
benne. ┼ akkoriban −gy sosem lłtta a berket. Ez nem annak az id═nek a kepe. Ez młs. Me-
lyebb. El═bb.