ERDELYI TˆRTENET

I. MEGSZ‡ML‡LTATT‡L
II. ES HIJJ‡VAL TAL‡LTATT‡L
III. DARABOKRA SZAGGATTATOL
ALAPKIAD‡S:
GROF B‡NFFY MIKLOS: ERDELYI TˆRTENET REGENYTRILOGIA NEMES-
KÜRTY ISTV‡N A BETELJESÜLT JOSLAT CIM█ TANULM‡NY‡VAL SZABAD TER
KIADO. BUDAPEST, 1993
B‡NFFY MIKLOS
A FALI IR‡S HARMADIK SZAVA:
DARABOKBA SZAGGATTATOL
(1940)
POLIS KˆNYVKIADO · KALOTA KˆNYVKIADO
ERDELYI REFORM‡TUS EGYH‡ZKERÜLET
KOLOZSV‡R, 2002
A BORITOT TERVEZTE
UNIPAN HELGA
A trilogia bor−toin
DIONÜSZOSZ, TIT‡N, NIOBE
reszletek a bonchidai kastely egykori szoborgaleriłjłbol,
Johann Nachtigall 1751-1753 kĞzĞtt keszćlt alkotłsai.
A Ielveteleket
Gy. Dłvid Gyula es Mezei Katalin kesz−tette
© B‡NFFY KATALIN 2001
ISBN 973 8341 08 6
ISBN 973 85442 1 1
...Es tovłbb méne a tćzes emberi kéz és uj-
jai harmadik szót −rłnak az palota falłnak
meszelésére: ,Darabokra szaggattatol!"
De senki meg nem lłtł az lakodalmazók
kĞzćl, mert ittasok valłnak, prédłlva prédłl-
vłn amaz ezćst és arany edényeket, kiket
═seik szerzének és vittanak egymłssal érczb═l,
fłból, k═b═l és agyagból csinłlt hamis isten-
eik miatt, m−glen erejćk elfogyott.
Penig az persłk hada młr a vłros kapui-
nłl łlla és ═k mind megĞletének ugyanazon
éjtszakłn...
I. RESZ
I.
Abłdy Błlint halkan lepett be a sĞtet płholyba.
Csalłdi płholyuk a harmadik jobbrol. Regi trad−cio ugyanis, hogy Kolozsvłrt mindenki be-
rel, akinek modja van rł es mindig ugyanazt a helyet.
Tapogatodzva akasztotta IĞl a kabłtjłt es a sz−npadi Ienyt═l kisse megvakulva el═rejĞtt es
lećlt. A I═helyre ćlt, szembe a sz−npaddal, mert az anyja Denestornyłn maradt. Błlint onnan
jĞtt be auton eppen csak az el═adłsra, mert nagy ćnnepi est a mai, a ,Pillangokisasszony"
bemutatoja. A c−mszerepben nem kisebb m▌veszn═, mint Yvonne de Treville, az Opera Comi-
que e h−res szoprłnja, aki akkoriban gyakran szerepelt Kolozsvłrt.
Kisse megkesve erkezett. Az el═adłs młr javłban Iolyt. Most kezd═dik az els═ Ielvonłs
utolso nagy duoja. Szenvedelyt═l lćktet═ dal, vadul sovłrgo szerelmi kett═s. A heged▌k, a
brłcsłk kettehajolva Iekćsznek bele a hatnegyedek lćktet═ ritmusłba es IĞlĞttćk IĞlszłll a pł-
rizsi m▌veszn═ mezedes hangja.
De alig adta łt magłt Błlint a zenenek, csodłsan nyugtalan erzes Iogta el. Nyugtalansłg,
mintha valami Ielelmetes er═ volna kĞzeleben. Valami hatalmasabb, mint ez a hatalmas zene.
Valami, ami vegigszłguldott az idegzeten. Es akłr młgnes vonzanł, hłtra kellett Iordulnia.
Miloth Adrienne ćlt kĞzvetlen mĞgĞtte.
Vłratlan, hogy itt van. ˙gy h−rlett, nincs a vłroson, hanem a kislłnyłval Svłjcban. Vłrat-
lan, hogy młr visszajĞtt es veletlen, hogy a jo Ğreg Adelma vendege ═ es hşga, a kicsi Margit,
a szomszedos Gyalakuthy-płholyban.
Itt ćl egeszen kĞzel hozzł, megis olyan valoszer▌tlen, akłr a lłtomłs.
Csak a d−szletekr═l visszaver═dĞtt holdIeny vilłg−tja meg vekony, alig hajlott orrłt, orcłit
es duzzadt ajkłt, halvłny b═ret a nyakłn, vłllłn a melyen kivłgott ezćst ruha IĞlĞtt. Minden
egyeb beleIulladt a nez═ter sĞtetsegebe.
Mozdulatlan nez maga ele. Mereven. A sz−npadi holdvilłg smaragdzĞldde zomłncozza
tłgra ny−lt szemenek −riszeit. Akłrha szobor volna, olyan mozdulatlan. Pedig bizonyos, hogy
młr mid═n Błlint olyan ovatosan bejĞtt, młr akkor meglłthatta, hiszen Ieleje volt Iordulva,
m−g a I═hely karosszeke, hova a IerIi lopodzott, a sz−npaddal szemkĞzt.
Es most itt vannak olyan kĞzel egymłshoz, hogy a legkisebb mozdulatra Ğsszeerne a kar-
juk. Keptelenseg itt maradni!
Keptelenseg −gy ćlni egymłs mellett, mintha idegenek volnłnak. Egyćtt hallgatni a szenve-
delyes zenet, ami csupa ketsegbeesett vłgy, szerelem, sovłrgłs. Nem! Nem! Itt nem szabad
maradnia! Nem is tudna.
Akkora er═vel tĞrt Błlintra szerelmi mşltjuk, hogy reszketes szaladt vegig az egesz testen.
Hangtalan IĞlkelt es majdnem tłntorogva kisuhant a płholybol.
De nem tudott azonnal tłvozni.
Lement a lepcs═n, łtkerćlt a IĞldszint tşlso oldalłra es ott şgy kabłtosan belepett az egyik
ajton.
Itt az erkelypłholyok alatt a vakIekete łrnyekban nem lłthatja senki. Itt megvłrja a IĞlvo-
nłs veget; csak akkor kell kiszĞknie, miel═tt kigyşl a csillłr. Adrienne-t nezheti innen, akit
esztend═nel tĞbb, hogy nem lłtott, csak egyszer pillantott meg messzir═l.
Mit sem vłltozott, talłn valamicsket sovłnyabb az arca, tłn valami keser▌ vonłs is van a
szłja sarkłn. De ugyanolyan kirłlyian gyĞnyĞr▌, mint akkor, mid═n az Ğve volt meg, elettłrsa
lelkenek, testenek, az, akit nejećl vłlasztott, miel═tt szejjeltasz−totta ═ket a vegzet. Kepzelete
lehłntotta rola płncelIeny▌ ruhłjłt es şgy lłtta maga el═tt, mint Velenceben egykor, most
ĞtĞdIel eve majd az erdei kalibłban vagy itt az Uzdy-villłban es odakćnn Mez═varjason es
Pesten is płrszor mindenćtt, ahol hontalan szerelmćk hajlekot tudott talłlni. Es a sz−vet
megmarkolta a keser▌seg. Err═l a n═r═l kellett lemondania! Annak parancsłra kellett volna
młst venni Ielesegćl, a kis Illesvłry Lilit. Maga Addy jelĞlte ki szłmłra.
E hłzassłg nelkćl nem talłlkozhatnak tĞbbe! −gy rendelkezett akkor Adrienne es ═ e
IĞltetelt nem tudta teljes−teni. Ezert nem lłthatta azota...
A duo tovłbb zeng. A szerelmi vłgy tombolo dallama mind hatalmasabban bontakozik ki.
Vagy ketszer a zenekar melysegeb═l belekondul sĞteten a sinto-I═pap łtokmot−vuma es kette-
szak−tja a mezedes dalt. Błlint şgy erezte, mintha az ═ sorsukat jelkepezne ez, mintha az ═
mşltjukat idezne IĞl a zene. De şjra IĞlszłll a vłgyakozłs dala a sz−npadon, mindennel er═-
sebb, kĞvetel═ es diadalmas tavasz, holdIeny, virłgzo Iłk es IĞlmagasztosult dallam har-
sogva tombolnak a hangok es az egyćttes szakadłsig Ieszćlt łradatłban, akłr a vihar, mindent
elsĞpĞr az erzekek hatalma. Igen! Az ═ mşltjuk zeneje ez, az elsćllyedt mşlte...
A IćggĞny tapsorkłnban csapodik Ğssze. Błlint kisuhant az ajton.
Odakćnn h▌vĞs oktoberi ejjel. Az eg tiszta, de a jłrdłk Ienyesek, mert ma delutłn kisse
szitłlt az es═.
Elindult a sĞtet vłroson celtalan, eppen csak hogy jłrjon. Hogy egyedćl lehessen. Egyedćl
mindazzal, ami olyan hirtelen rłtĞrt ma este. ˆnkentelen megis megnezte az orłjłt. Negyed
t−z. El═adłs utłn ugyanis a I═ispłnhoz kell mennie, aki mint intendłnsa a kolozsvłri sz−nhłz-
nak, a Irancia m▌veszn═nek adando vacsorłra h−vta... De ez csak ejIeltłjban lesz... Addig jłr-
hat. Addig jłrnia kell. Igy tłn şrrł tud lenni azon a keser▌segen, amit Adrienne lłtłsa IĞlka-
vart benne. Lassan ment es celtalanul. Ment maga ele.
Mihelyt kćnn volt a neptelen esti utcłn, az emlekei rełtĞrtek. Kuszłn. Zagyvłn. Minden
sorrend nelkćl. Es ═ ment, mintha menekćlne el═lćk. Mert el kell t▌nni! El kell bşjni! Elbşjni,
mint most a nyłron, mikor egyetlenegyszer meglłtta Adrienne-t azota!
*
┼ a klinikłrol jĞtt ki, ahol egyik denestornyai lovłszłt helyezte volt el. A ker−tes vaspłlcłi
kĞzĞtt meglłtta a tşlso soron Addyt.
EgyIorma hosszş lepesevel ment IĞlIele. Błlint hirtelen a kapubłlvłny mĞge lapult, hogy
meg ne lłthassa, onnan kĞvette szemmel a n═t, am−g elhaladt. Az asszony nem nezett se jobb-
ra, se balra, csak maga ele kisse IĞlemelt łllal. A ,zĞld IĞdel▌ hłzhoz" ment bizonyłra, ami
ott IĞnnebb van a hegyoldalban, az ideggyogyłszati intezetben.
,A Ierjet lłtogatja, az van ott bezłrva!" gondolta Błlint. ,Azt az ═rćltet, akit sohasem
szeretett es aki sohasem szerette."
Es a sz−ve megtelt keser▌seggel, mint a szłm▌zĞttnek, aki valahonnan messzir═l meglłtja
szćl═IĞldenek hatłrhegyeit...
Most meg Iutnia kell, elszĞkni a sz−nhłzbol, celtalan bolyongani a sĞtet vłroson! Leptei
Ğnkentelen a I═ter Iele vittek. Valami szokatlan akaratnelkćliseg uralkodott rajta, akłrha az a
hirtelen elhatłrozłs, amivel elszak−totta magłt Adrienne kĞzeleb═l, minden erejet elIogyasz-
totta volna.
Ment, alig lłtva, hol jłr. A piac sarkłnłl megłllt, mert majdnem belećtkĞzĞtt a gesztenye-
sćt═ ćstjebe. Kisse szegyellte magłt, −gy hłt megvłsłrolta azt a pap−rtĞlcsernyi maronit, amit
a koIa szolgłlatkeszen elebe nyşjtott. ‡tvette es tovłbbmenve gepiesen bontogatni kezdte.
Mid═n azonban belenyşlt, eszebe jutott, hogy estelyre van h−va es a gesztenye bekormozza az
ujjait. Besćllyesztette a IelĞlt═ zsebebe. Majd talłlkozik valami gyerekkel, annak majd odaad-
ja.
Bizonyłra talłlkozott nem eggyel, hiszen amerre ment, tşl a vash−don, a mozi el═tt łcsor-
gott nehłny kamasz, de akkorra młr reg elIeledte, ami a zsebeben van.
Igen! Illesvłry Lilit kellett volna n═ćl vennie. Akkor mindez młskent volna. Akkor most
talłlkozhatnek Adrienne-nel, beszelgethetnenek burkolt szavak mĞge rejtett regi emlekekr═l;
mint jo barłtok legalłbb, ha młr młskent lehetetlen. Legalłbb lłtni, a kezet megIogni,
megcsokolni hajlekony ujjait... Es akkor volna otthona is, csalłdja, nem koborolna hontalan a
vilłgban. Igen! Ezt kellett volna! Ezt is eldobta magłtol, ezt a megalkuvo Ielboldogsłgot is,
amit szłmłra ez a megoldłs jelentett. Es most semmije sincs, se szerelem, se csalłd, semmi!
Pedig csak ═rajta mşlt. Csakis ═rajta. Jablłnkłn, december kĞzepen, akkor mulasztotta el
mindezt.
A hłziak, Szent-GyĞrgyi Antal es Iiai megerkezesekor bizonyos vłrakozo ĞrĞmmel ćdvĞ-
zĞltek. Persze nagyon visszahangolva az erzesćket es minden IĞlt▌nest kerćlve, ahogy ez a
jablłnkai st−lushoz illett; Szent-GyĞrgyi Magda młr valamicskevel tĞbbet jelzett, hamiskłs
mosollyal ćdvĞzĞlte es a szokottnłl kisse er═sebben szor−totta meg a kezet; Elize nenje,
Szent-GyĞrgyine pedig meg a rendesnel is simogatobb melegseggel Iogadta es błr semmi
szoval sem celzott arra, amit hłzasodłsi terver═l nyilvłn mindenki sejtett, megis az a biztato
es kisse biztato tekintet, amivel rłnezett, a becez═ keze is es anyłskodo hangja, mindez azt
mutatta, hogy ═ jo sz−vvel es kisse meghatodva Iigyeli unokaĞccse szłndekłt. PIaIIuluszon
is meglłtszott, hogy tud mindenr═l. Persze szoval mit sem jelzett, de vaskos szemĞldĞkei,
mint a h═scincer csłpjai, olyan jelent═segteljesen mozogtak, mikor kezet Iogott Abłdyval.
PIaIIulusz, vagyis Czibulka apłtkanonok młr tĞbb napja van Jablłnkłn, mert a nagy vadłszat
ez evben szokatlan kes═n, advent idejen tartatott. ┼ łtjĞtt Nagyszombatrol es naponta mise-
zett a kastelykłpolnłban. Błlint şgy erezte, itt mindenki tisztłban van hłzasodłsi szłndekłval
es mindenki helyesli.
Lilivel akkor talłlkozott, mid═n estebedre młr sokan begy▌ltek volt a młsIel emeletes
stukkoterembe, a płlos barłtok egykori reIektoriumłba, ami most nagyszalonkent szolgłl.
A tşlnani ajton jĞtt be, a kĞnyvtłrszoba Iel═l. Błlint młr messzir═l meglłtta.
Feher tćllruhłjłban olyan kĞnny▌nek lłtszott, mintha sşlytalan siklana vegig a ragyogo
parketten. A nagyvilłgi lełnyok nyugodt biztonsłgłval lepett, −gy biccentett a Iejevel azok-
hoz, kiket młr el═z═leg lłtott, kĞszĞnt az şjonnan erkezett ket becsi vadłszvendegnek. Abłdy
şjbol megcsodłlta azt a tĞkeletes modot, ahogy ez a lełny mozog. Mennyire talłl hozzł ez az
egesz kĞrnyezet, az oriłsi Ieher terem, a vĞrĞs es arany bştorok, a hatalmas arckepek cikor-
nyłs rłmłikban, mindez a pompa mind hozzłill═ keret, amiben ez a habIeher lełny majdnem
tĞrekenynek lłtszik, mid═n ilyen kĞnnyen halad itt vegig, akłr egy pillango, megis erezni raj-
ta acelkemeny Iajtłjłt. Ez volna hłt az a n═, aki a Ielesege lesz?
Sok nemzedekek kitenyesztett utoda, ═sĞke, kik gazdagok es Ğnłllok leven, sosem vettek
el valami rondasłgot a hozomłnyert vagy młsodrend▌t szolgasłgbol. De młr Abłdyhoz
kĞzeledik Lili. A jłrłsa nem gyorsul, a tartłsa sem vłltozik, megis abban a mozdulatban,
ahogy kezet adott, volt valami odaado puhasłg es Ğrvend═ villanłs a neIelejcskek szemeben.
Igen! Igy volt. Ezeket lłtta, ezeket raktłrozta el az elmeje az els═ viszontlłtłs perceben.
Azutłn els═, młsodik es harmadik vadłsznap. Lili tĞbbszĞr mellette volt, −gy a nagystrłI
napjłn is, hol ismet a jobb saroknłl jłrtak ═k ketten. Orłk hosszat egyćtt. Setłltak is delutł-
nonkent, persze młr nem kettesben, hanem a tĞbbi Iiatalokkal, de azok ═t es Lilit gyakran
hagytłk magukra azzal, hogy el-elmaradoztak hşsz-harminc lepessel. Ilyenkor a kćlĞnben be-
szedes lełny el-elhallgatott, mintha a IerIira b−znł, hogy błrmi temłba kezdjen. Nyilvłn azt
vłrta, hogy megkeri.
Akkor kellett volna! Ott a hosszş gyertyłnIasorban, ami a kilłtohoz vezet. Vagy vissza-
jĞvet a teliver kancłktol.
Vekony porkaho szorta be a Iagyott IĞldet, halkan ropogott lepteik alatt. A tĞbbiek meg a
paddock-ker−tesnel. Igen! Akkor kellett volna szolnia! Ott el tudta volna tłn mondani azt a płr
banłlis szot, a hłzassłgker═ Iormulłt. Nem tette. Milyen ostobasłg, hogy nem tette! De a te-
lies tłjban hidegnek erezte a hangjłt, tłrgyilagosnak, lendćlet nelkćlinek, majdnem ćzleties-
nek. Pedig tłn az sem lett volna baj, hiszen şgyis ezt a szot vłrta a lełny.
G
A malomłrok h−djłn łtmenve megłllt. Arra gondolt, hogy a setater Iele, az −gy ejjel bizo-
nyłra neptelen parkba volna jo menni. Ott senki sincs ilyenkor. Csak nehłny lepest tett
azonban arraIele, aztłn ismet megłllott. Nem, ez nem jo! Ott łt kell menni az şttesten es besł-
roznł a lakkcip═jet. Vendegsegbe van h−va Iel tizenkett═re. Nem! Itt kell maradni az aszIalt-
jłrdłkon, melyek alig nedvesek a delutłni złportol. Ez a csekely v−z nem hagy nyomot.
Tovłbbindult tehłt ki a vasşt Iele.
*
Most egy eve! Igen, most egy eve a I═vłrosban tĞltĞtte az ═szt. Akkor is hosszş-hosszş
orłkat setłlt, jłrt celtalan csak azert, hogy jłrjon, hogy valamivel csillap−tsa nĞvekv═ nyugta-
lansłgłt. Adrienne levelet vłrta, azt a dĞnt═ levelet, ami bejelentene, hogy hajlando a vłlłst
kier═szakolni. Es mindig halaszto szavak jĞttek csupłn ,most meg nem lehet... vłrj... most
meg nem" igen! ilyeneket −rt az asszony es ═, Błlint akkor meg nem ertette, milyen szĞr-
ny▌ dilemma el═tt łllt ez id═ben Addy, lłtva, mikent kĞzeledik a Ierje a meg═rćleshez, ami
vegćl romba dĞntĞtt mindent, amire keszćltek...
Adrienne! Vajon mit gondol ═ most? Ott ćl az operłban meg? Vagy ═ is eltłvozott on-
nan? Vajon mit erzett, mid═n ilyen veletlen egymłs melle kerćltek ma este? ┼t is IĞldşlta biz-
tosan az a kegyetlen jłtek, amit a sors ▌z velćk...
Ilyennek nem szabad tĞbbe megtĞrtenni! Holnap reggel azonnal elutazom! hatłrozta el.
Ha nem −gerkeztem volna el erre a buta vacsorłra, młr ma ejjel megtennem...
Vissza Denestornyłra az anyjłhoz. A regi otthon az egyetlen hely, ami nemileg nyugalmat
ad. Annak szepsege, szłzados varłzsa. Az otthon. Błr itt is valami halk szomorşsłg lengi kĞr-
ćl mindig, csak ═k ketten vannak ott az oriłsi hłzban: ═ es az Ğreg anyja. Mindig csak ═k ket-
ten. Nincs itt semmi młs. Nincs Iiatal elet. Nincsen jĞvend═.
Ha ott Jablłnkłn megkerte volna Lilit, akkor legalłbb ez volna, ennek a remenye. Milyen
═rćltseg volt, hogy nem tette...
*
Pedig nyilvłnvalo volt, hogy a lełny csalłdja a maga hangtalan modjłn minden akadłlyt
elhłr−tott az ştjłbol. Meg a vallłskćlĞnbsegre is gondoltak. Az irłnt is megnyugtattłk, hogy
reIormłtus volta nem okoz nehezseget. M▌veszi tapintattal hoztłk tudomłsłra ezt.
Ez az emlek kćlĞnĞs elesseggel ugrott eleje, tłn mert olyan meglep═ volt, ahogy tĞrtent.
*
A młsodik vadłsznapon, annak delutłnjłn, Błlint eppen łtĞltĞzĞtt volt es a szobłjłbol a
nagyterem Iele tartott, mid═n a Iolyoson PIaIIulusz jĞtt Ieleje. Abłdynak Ğnkentelen az a be-
nyomłsa volt, mintha ═reł vłrt volna.
Nincs-e kedve, Iiatal barłtom, megnezni a kłpolnłt? szolt hozzł kisse totos kiejtesevel
Czibulka apłtkanonok. Igazłn erdemes, mert nagyon szep.
VisszaIordultak hłt es elsetłltak a hłtso szłrnyba, mely a I═kapuval szemben lezłrja az
egykori monostor udvarłt. Itt a kĞzepen ny−lik a kłpolna hatalmas portłleja. Csavaros k═płr-
kłnyai szelesen ugornak ki az ajtopillerek cicomłzott lendćleter═l. Az ajtoszłrnyak is kirakva
sok drłga Iłkkal a papi barokk kisse tşlzott gazdagsłgłban.
Hangtalan ny−lt a złr. Beleptek.
Eleg tłgas templom. Az oltłr kĞrćl ablakok, nyilvłn a homlokzatbol kiugrik a szentely Iel-
kĞre es bećl a hegyoldalba. Błr młr sĞtet van odakćnn, enyhe Ieny dereng meg ott. Nagyon
hangulatos volt, ahogy az oszlopos szentelysłtor a szćrkćlet ele rajzolodott Ieketen. De PIaI-
Iulusz IĞlcsettintette a villanyt es a kłpolna megtelt ragyogłssal. Valoban gyĞnyĞr▌ kłpol-
na.
A Ialak menten a płlos barłtok stallumai, mĞgĞttćk magas Iaburkolat sok pillerrel megsza-
k−tva, melyek hatalmasan kiugro płrkłnyt tłmasztanak, ki- es visszalendćl═ płrkłnyt, mely
majdnem zenei ćtemben halad az oltłr Iele. A peremen szłrnyas angyalIejek es a płlosok jel-
kepes madara: a kenyerviv═ hollo, aranyos IĞlkiłltojelkent a sĞtet lamberia melegbarna m−-
vessege IĞlĞtt. A szentelyben csavaros oszlopokon IĞlsuhano baldachin, amit Iaragott arany-
bojtok vessz═znek kĞrćl. Alatta kicsi Sz▌z Młria-kep aranysugarak kilĞvellesenek kĞzep-
eben, ketoldalt pedig egy-egy Ieln═tt angyal terdel arany es egsz−nkek ruhłban, arany szłr-
nyakkal es arany tagokkal, a barokk łjtatossłg kisse eltşlzott mozdulatłban. A k═padlon gaz-
dag virłgş sz═nyeg.
Ugye, szep? kerdezte PIaIIulusz es most kĞrćlvezette Błlintot, magyarłzva a dombor-
m▌v▌ medłliłkat, melyek minden młsodik stallum IĞlĞtt Eremita Szent Płl, a rend
patronusłnak csodłit łbrłzoltłk.
Az oltłr el═tt gyors terdeles utłn łthaladva, a jobb oldalon az apłti tront błmultatta meg,
majd a kĞvetkez═ szentkepeket. Valoban kit▌n═ mestertoi voltak mind.
Młr majdnem az ajtonłl voltak şjra, mid═n Czibulka kanonok megłllt es lećlt a legszels═
stallumba. Elgondolkozott. Finom, okos arcłn a visszaemlekezes mosolya.
Błlint elismer═ szavaira udvariasan bolongatott, aztłn mintha nem tudnł tĞbbe visszatar-
tani a rełtĞr═ erzeseket hirtelen megragadta Abłdy karjłt, maga melle vonta a szomszedos
ćlesbe es meselni kezdett:
Tudja, mit jelent szłmomra ez a kłpolna? ˙gy szeretem, mintha el═leny volna. Nemcsak
azert, mert gyĞnyĞr▌, hanem mivel annyi mindent eltem łt benne...
Płr szoban vłzolta, hogy itt kezdte a lelkeszi płlyłt mint Antal groI nevel═je. Kes═bb ide
tert vissza Romłbol es płr evig hłzi papja volt a jablłnkai kastelynak. Nem vłllalt plebłniłt,
pedig az Ğreg Szent-GyĞrgyi, mint szłmos kĞzseg kegyura, leggazdagabb beneI−ciumłval k−-
nłlta. De ═ jobb szeretett itt maradni es csĞndesen dolgozni egyhłzjogi munkłin.
Most szelesen elmosolyodott:
Es van meg młs, nagyon kedves emlekem is. Itt eskettem meg az Antal groI młsik n═ve-
ret, a Charlotte konteszt, aki egy sved groIhoz, OlaI Loewenstiernłhoz ment n═ćl. PIaIIu-
lusz hegyes, vekony orra mintha megnyşlt volna e szavaknłl es vaskos szemĞldĞkei megin-
dultak a homlokłn. Hłt ez nagy mereszseg volt, mert a v═legeny persze protestłns hit▌ es
nem lett volna szabad megtennem reverzłlis nelkćl. De hłt az Ğreg Szent-GyĞrgyi groI rełm
parancsolt es azt mondta, hogy egy Loewenstiernłtol ilyet nem lehet k−vłnni. Azok Gusztłv
AdolI egyik generłlisłtol szłrmaznak es meg ═ is megvetne a Iişt, ha a sajłt csalłdi hagyomł-
nyłt megszegne. Ha pedig ═ mint apa es jo katolikus nem k−vłnja, hłt akkor az legyen eleg az
en szłmomra is. Hłt en megtettem.
Itt a kis kĞveres apłt bizalmaskodva hajolt Błlinthoz.
Igen, ez nagy hiba, vetek, igen, de nekem vetek, csak nekem, mert ilyenkor csak a pap a
hibłs. El is mentem a pr−młshoz mindjłrt azutłn. Simor volt akkor a pr−młs. Leterdeltem el═t-
te es meggyontam a b▌nĞmet. Kemenyen megszidott es szigorş vezeklesre −telt. Megis meg-
h−vott ebedre. Ebed utłn pedig azt mondta: ,Okos volt t═led, Iiam, hogy nem kerdeztel senkit,
mert akkor letiltottuk volna. Igen. Okosan. Ezek a Szent-GyĞrgyiek annyit tesznek es tettek a
katolikus egyhłzert sok szłzadokon łt, hogy egeszen młs meg−teles alł esnek. Igy tekintene
ezt a romai kşria is..."
Czibulka elhallgatott. Płr percig maga ele nezett, mintha a maga emlekein szemlel═dne, az-
tłn hirtelen IĞlłllva, şgy, mintha engedelmet kerne, hogy ilyen szemelyes emlekekkel tartotta
Abłdyt:
Bocsłssa meg, Iiatal barłtom, ha eltrecseltem magamrol es visszatartottam ilyen hossza-
san. De ez a kłpolna ugye ez annyi minden nekem...
Most gyors terdelessel az oltłr irłnt şjra lebillent egy pillanatra, majd eloltva a villanyt, a
Iolyosora k−serte Abłdyt. Igy setłltak vissza a nagy szalonba a tełhoz.
G
Mindenr═l gondoskodtak, minden kĞrćlmeny irłnt megnyugtattłk. Csakis rajta mşlt, ═raj-
ta! Akkor, azon az utolso esten, akkor dobta el magłtol a k−nłlkozo szerencset. Azt, ami ha
szerelmet nem is, de kedves asszonyt, csalłdot, otthont adott volna.
Akkor, azon az utolso esten, akkor mulasztotta el...
Błlint korłn ĞltĞzĞtt ebedhez. Mid═n belepett a nagy szalonba, meg nem talłlt ott senkit.
A szomszedos kĞnyvtłr szejjelnyitott ajtoszłrnyain łt meglłtta Lilit. ┼ meg korłbban keszćlt
el, mint Abłdy, bizonyłra szłndekkal. Csupasz karjaival a kĞzbćls═ hosszş asztalon kĞny-
ĞkĞlt. Egy szeken terdelve lassş mozdulattal albumban lapozott. ˙gy lłtszott, mintha el volna
merćlve, mintha nem is Iigyelne młsra, mint arra a kepre, ami eppen el═tte Iekćdt.
Megis, mint a villanyćtes, şgy cikłzott łt Błlinton az a bizonyossłg, hogy csakis ═miatta
van ott, ═t vłrja a kĞnyvtłrban, azert jĞtt oda ilyen korłn, hogy alkalmat adjon neki, utolso al-
kalmat az utolso esten.
Ismeri ezt az albumot? mondta Lili, mid═n Błlint melleje tłmaszkodott. Eleg ritka.
Ez egy magyar şrnak, egy Forray groInak az egyiptomi ştja. Nagyon szep, sz−nes kepek. Nez-
ze ezt! Ugye, gyĞnyĞr▌? es tłgra ny−lt ibolyakek szeme kerd═en nezett reł, mintha nem a
kepr═l, a szemer═l kerdezne.
Lassan Iorgattłk a lapokat. A karjuk kisse Ğsszeert, neha az ujjaik is. Halkan ejtettek egy-
egy szot: ,...ez Młlta...", ,ez egy tevehajcsłr...", ,ez a kedive palotłja..." Lomha szavak es
semmitmondok, eppen csak arra valok, hogy meg-megszak−tsłk a hallgatłst...
,Most kene szolnom! gondolta tĞbbszĞr Błlint. MegIogni a kezet es elmondani azt a
płr rĞvid mondatot, amit vłr. Ezzel şj korszak kezd═dik az eletemben es lezłrnłm a mşltat...
Adrienne is −gy akarja, ═ is ezt k−vłnja t═lem." De a szćkseges szo nem jelentkezett, helyebe
młs, mindig młs, mindig csak a kepekr═l: ,ez itt a karnaki templom... mekkora kĞvekb═l
van...", mikĞzben azon tĞprengett, kell-e azt mondani: ,En magłt szeretem", ami hazugsłg
volna vagy eleg annyi is: ,Akar-e a Ielesegem lenni?" Es illantak el a drłga percek, a
nagyterembe młr szłmosan gy▌lnek, sokł itt młr nem maradhatnak, nekik is oda kell menni-
Ğk.
Lili most leszłllt a szekr═l, kiegyenesedett. Tłn azt gondolta, hogy a vak−to csillłr alatt, itt,
annłl az asztalnłl, amit a szejjeltłrt dupla ajton łt a szalonbol mindenki megIigyelhet, Iesze-
lyezve van a IerIi. Otthagyta hłt az albumot es az egyik ablakmelyedeshez ment. A vaskos Ial
itt eltakarnł ═ket.
Ide lepett hłt, egeszen kĞzel az ćveghez. Es hogy valami ćrćgye legyen: ,Mennyi jegvirłg,
nezze!" mondotta es visszapillantott.
Błlint azonban csak a melyedes sarkłig kĞvette es ott maradt łllva. A szeme vegigsiklott a
kĞnyvtłron.
A Ialak menten oriłsi szekrenyek vadul csavarodo arany kacskaringokkal, drłga Iłkbol
Ğsszerott oszlopozłsok, tćndĞkl═ erckagylok a Iels═ gĞrbćlesen es arany puttok arany paj-
zsokkal hadonłszva es mindezek IĞlĞtt a stukkomennyezet a becsi barokk kunkoraival; pazar
gazdagsłguk elbor−t mindent. Es mialatt Lili Iinom lłnyalakja azt a płr lepest tette az asztaltol
az ablakig, ahogy vegigsiklott a berakott parketten, ═ şgy erezte hirtelen: ez a n═ itt van itt-
hon, ez az a kĞrnyezet, amiben szćletett, ez az, ami talłl hozzł, ez az osztrłkos, kisse idegen
luxus, ami az ═ erdelyi lelkenek idegen vilłg. Hogyan vihetne łt Erdelybe!? Błrmennyire
szeretne is ═t a lłny, megis szłmkivetett volna ott, nem illenek oda, błrmilyen nagyszabłsş is
Denestornya, hiszen az is annyira młs es annyira magyar, annyival egyszer▌bb, akłr az elet
ott e nyugatias tłrsadalom mai szemben, ami a Lili kĞre. Csak pillanatnyi benyomłs volt,
ez, mint mikor egy Iagyos szell═ megcsapja az ember arcłt. Megis eggyel tĞbb głtlłs tĞbbi
głtlłsai melle.
Hideg lehet nagyon...
Igen... młr szćrkćletkor is hat Iok volt nulla alatt... Pedig odakćnn sćt a hold...
Annłl inkłbb, mivel kitisztult az eg...
Ilyeneket vłltottak, ilyen ćres mondatokat, hosszşnak tetsz═ szćnetekkel.
Az utolso utłn Lili visszaIordult az ablakban. Egyetlen pillanatig Abłdy arcłba nezett.
Majd kisse sikamodo, megszokott lepesevel csĞndesen visszatert a nagyterembe.
Błlint lassan kĞvette. Tudta, hogy most elvesztette ezt a lłnyt. A sz−vet szomorşsłg ĞntĞtte
el. Enyhe szomorşsłg, amit megado mosoly vilłgos−t, mint mid═n lemondunk olyan remeny-
r═l, amiben valoban nem is hittćnk soha.
*
Micsoda ═rćltseg volt −gy elpredłlni mindezt!
Erre visszagondolva, Błlint bosszşsan dobbantott a lłbłval. Haragjłban meggyors−totta a
lepteit. Płr perc es az łllomłs terere jutott. Ott nagy sćrges-Iorgłs. Most erkezett be a buda-
pesti gyors. Szłmos kocsi indul onnan be a sĞtet vłros Iele, poggyłsszal rakodva. Ez a hirte-
len el═tte megindulo kĞzlekedes łll−totta meg az aszIalt szelen. Habozott. Az şttest grłnitja
słros, a jłrda is, ami tovłbbvezet a raktłrak el═tt. Jo lesz nem menni arra.
Rikkancsok rohantak Ieleje a I═vłros deli lapjaival. Błlint az egyiket megłll−totta. Muszłj
szabadulni ett═l az Ğnsanyargatłstol! gondolta haragosan.
Egy hşszIillerest nyomott a Iiş markłba, a lapot a zsebebe gy▌rte es nem vłrva, hogy a
gyerk═c visszaadjon, megIordult. ,Bemegyek valamelyik kłvehłzba, majd csak elszorakoztat,
ha olvasok..." Ismet megindult vissza a vłros Iele. De mihelyt megindult, młris elIeledte a ter-
vet.
Akkor, az utolso ebednel is horvłt vonatkozłsş ćgyekr═l beszeltek. Młr december eleje
ota Iolyt a Friedjung-pĞr a becsi eskćdtb−rosłg el═tt. Delutłn erkeztek a lapok a
csłszłrvłrosbol. Azok szłmoltak be rola. Rossz h−rek, kellemetlen h−rek.
Friedjung proIesszor a boszniai annexios kr−zis legutolso Iordulatakor, 1909. młrcius ve-
gen a ,Neue Freie Presserben tłmado cikket −rt. Azt łll−totta benne Ğtvennel tĞbb, neven neve-
zett horvłtorszłgi politikusrol, hogy kapcsolatban łllnak szerbiai irredenta szervezettel, s═t a
szerb kormłnnyal is. Bizonyos, hogy Friedjung IĞlszol−tłsra lepett a nyilvłnossłg ele. A
vłd anyagłt a Ballplatztol kaphatta. Ez a sajto ştjłn vilłggł hirdetett vłd egyik mellekhajtłsa
lehetett annak az elhatłrozłsnak, miszerint a Monarchia ultimłtumot kćld Belgrłdba es ha
azutłn Szerbia nem enged, megćzeni a hłborşt.
A diplomłciai el═kesz−tes ezt lehet═ve tette. Miota Nemetorszłg kimondta, hogy tĞrhetet-
len h▌seggel łll a szĞvetseg mellett, nyilvłnvalo volt, hogy Oroszorszłg kelletlenćl błr, de
mozdulni nem Iog. Azota a nagyhatalmak egyertelm▌leg tĞbbszĞr IĞlleptek a belgrłdi kor-
młnynłl. Engedekenysegre intettek. Igy hłt Szerbia seg−tsegre sehonnan sem szłm−thatott.
A ,Neue Freie Presse" cikke młrcius 25-en lłtott napvilłgot es az ultimłtumot is akkor in-
d−tottłk volna el. Az ultimłtumra megsem kerćlt sor, mert ugyanaznap Karagyorgyevics
GyĞrgy tronĞrĞkĞs, a hłborşs płrt Ieje lemond es płr napra rł Szerbia minden IĞltetelt elIo-
gad. A cikk azonban młr megjelent volt. Tłn kćlĞnben is megjelent volna, mert alig egy
honap mşlva az łllamćgyesz Złgrłbban hazałrulłsi pĞrt ind−t młs Ğtvennegy vłdlott ellen.
Ezt a koal−cios kormłny utolso horvłtorszłgi błnja, Rauch błro kesz−tette el═. Nyilvłn az
annexios kr−zis tapasztalatai alapjłn a szerb irredentłt akartłk most letĞrni Becsben is, Złg-
rłbban is. A złgrłbi pĞr Ğt honapig Iolyt es oktoberben lezłrult 31 vłdlott el−telesevel. A ve-
d═k IĞllebbeztek a hetszemelyes tłblłhoz; jogilag ketsegtelenćl helytłllon, mert a vłd jogi ol-
dala eleg gyĞngen volt alapozva. Bizonyosnak lłttłk tehłt, hogy a tłbla a tĞrvenyszek dĞnte-
set nem Iogja helybenhagyni. KćlIĞldĞn nagyon rossz hatłst tett a złgrłbi ćgy. Ott IĞlIi-
gyeltek azokra a zilłlt viszonyokra, miket a tłrgyalłs nyilvłnossł tett. A Irancia sajto rładłsul
,Justizmord"-rol beszelt. A kćlIĞldi visszhang es a złgrłbi tapasztalłsok meressze tettek most
azokat, akiket Friedjung a cikkeben pellengerre łll−tott. Rłgalmazłsert vontłk Ielel═ssegre.
Decemberben Iolyt Becsben ez a pĞr. Friedjung vłllalta a valosłg bizony−tłsłt. Okiratokat
mutatott be. Azokat az adatokat, miket a Ballplatz gy▌jtĞtt volt Ğssze kemei ştjłn es bizalma-
san a h−rneves tĞrteneszhez juttatott. Es most a b▌nper młsodik heteben az ćgy rosszra kez-
dett Iordulni. Egy-egy adat hamisnak bizonyult.
Err═l volt szo młr napok ota Jablłnkłn. Arrol, hogy Friedjungnak erdemben igaza van,
azok, akiket megvłdolt, kĞzĞttćk els═sorban Supilo, a Iiumei rezolşcio szerz═je, valoban Bel-
grłd ćgynĞkei, de a kćlćgy eleg kĞnnyelm▌en elmulasztotta ellen═rizni a kemek adatait. Nem
egy tevedes vagy tevesztes van kĞzĞttćk. Olyan, ami nyilvłnvaloan hamis. Az tĞrtent ezşt-
tal, ami Iizetett spionnłl rendszerint. Az ilyen ket oldalra dolgozik: az egyik Ielnek is, a mł-
siknak is, es minthogy volt kĞzĞttćk szerb is, az bizonyłra szłndekosan es a belgrłdi hivatalo-
sak tudtłval olyan adatokat juttatott kĞvetsegćnk kezehez, ami bizony−thatoan koholmłny.
Igen! Err═l volt szo Jablłnkłn a hłrom vadłsznap alatt. Ezt tłrgyaltłk abban a mindenr═l
jol ertesćlt, de mindig letomp−tott, Iel szoval is erthet═ modorban, ami a Szent-GyĞrgyi kas-
tely szokłsos st−lusa. Err═l beszeltek azon az utolso esten is. Błlintot ebben az evben kevesbe
kĞtĞtte le, amit hallott, IĞlkavart lelkiłllapotłban csak tudomłsul vette nemłn, de visszhangot
nem erzett magłban. Most, az utolso esten azonban nem tudott ott maradni a kandallonłl
politizłlo csoportban, hanem Iekete utłn rĞgtĞn łtment a nagynenjehez. Illett elbşcsşzni t═le.
Hogyne, hiszen hajnalban indul vissza a I═vłrosba. De sietni azert sietett annyira, mert t▌rhe-
tetlennek erezte a teremben maradni, egy szobłban Lilivel, akit annyira megbłntott. Hogy
Szent-GyĞrgyinehez jusson, a kĞnyvtłron kellett łthaladni. A Forray-album meg ott hevert az
asztalon. Kisse Ierden, şgy, ahogy Lili Ielretolta volt, mikor az ablakhoz indult. A nagy vĞ-
rĞs-arany kĞtes vadul tćndĞklĞtt a csillłr Ienyeben, akłrha vłdolna; b▌njel ez az ═ b▌nenek
kezzelIoghato jele, annak a b▌nnek, amit magłval es azzal a kedves lłnnyal szemben elkĞve-
tett. Kisse elszorult a sz−ve, mid═n elhaladt el═tte.
Belepett a nagynenje kis szalonjłba. Szent-GyĞrgyi Antalne az ćveg olaszIalak el═tt az ═
rendes helyen, vele szemkĞzt a ket becsi asszonyvendeg. Semmitmondoan nagyvilłgi tłrsal-
głs Iolyhatott idłig, ami azonban megszakadt, mert Elize groIne magłhoz intette az Ğccset es
megragadva a kezet az ═ pici kĞver kacsojłval, maga melle kesztette a płrnłzott kanapera.
Błlint szotlan maradt; nagynenje is egy pillanatnyi pauzłt tartott. A ket osztrłk n═ a
jolneveltseg Iinom erzekevel megsejtettek, hogy a hłziasszony Abłdyval egyedćl akar marad-
ni. Igy hłt meg ket-hłrom mondatot vłltottak vele, mivel mindent IĞlt▌nes nelkćl kell tenni es
şgy, mintha veletlen volna. Nem illenek, ha rĞgtĞn tłvoznłnak. Ez alłhşznł, hogy ═k eszre-
vettek valamit. De a hłrom mondat utłn IĞlłlltak es sajnłlkozva azon, hogy bridzsre vannak
−gerkezve, elt▌ntek.
Kedves, hogy ilyen hamar hozzłm jĞssz! mondotta Gyer═IIy Elize es nagy, barna sze-
mei vegigsuhantak Błlint arcłn. ˙gy szeretek veled beszelgetni. Ha nłlam vagy, şgy er-
zem, mintha kisse Erdelyben is volnek.
Mosolygott es a tenyeret rłtette az Abłdy karjłra. Az IĞlemelte a kezet es megcsokolta.
Płr percig hallgattak. Aztłn Szent-GyĞrgyine kerdezett. Els═nek persze a Błlint anyjłt, majd
młsokat, regi ismer═sĞket, szłmos kortłrsait, kiket tĞbb mint ket evtizede nem lłtott. Neme-
lyikr═l egy-egy kis adomłt mondott el, lełnykori esemenyeket Ialusi błlokrol, majłlisrol, tłr-
sas kocsizłsrol Radnłra. Kerdezte az Alvinczy Iişk apjłt, aki tłncosa volt es nagyon szep em-
ber neki tetszett is bakIis korłban es a ven Kendy Dani bł't, aki młr akkor is ivott, de ═k
lełnykłk nagyon megcsodłltłk, mivel hallottłk, hogy egykor Eugenie csłszłrne kĞrehez tar-
tozott es akkor błr id═sebb, megis meg roppant eległns volt, az els═ nagyvilłgi ember, akivel
talłlkoztak.
Igy meselt, meseltetett magłnak szćl═IĞldjer═l, az ottani ismer═sĞkr═l es dolgokrol es min-
dig egy-egy kis szćnetet tartott, miel═tt şjabb nevre tert łt. A szćnetek mindjobban megnyşl-
tak. Błlintnak az volt az erzese, mintha erdekl═dese mellett, ami valodi es korłntsem sz−nlelt,
valami temłt kerćlgetne, amit meg habozik, de szoba akar hozni.
Azt hitte, hogy Gyer═IIy Lłszlora Iog vegćl rłterni. De ezşttal nem erre gondolt Szent-
GyĞrgyine.
Sokł Iolyt ez. Aztłn Elize asszony kisse elmelłzott. Majd azt mondta hirtelen: Milyen jo
mindezekr═l hallani! es az Ğccse Iele Iordulva ismet megIogta a kezet es rabul tartotta. A
szeme a tłvolban. Mert tudod? Iolytatta most halkan, akłrha nagyon-nagyon rejtett titkot
vallana meg. Tudod, en şgy erzem, hogy meg ma is valojłban nem itt, hanem Erdelyben va-
gyok otthon. Az ottani emberek vannak az en Iajtłmbol. Az idevalok szłmomra megiscsak
idegenek valahogy, akłr a becsiek. O, ne erts Ielre! En nagyon boldog vagyok es nagyon bol-
dog eletem volt Antal oldalłn. De ez onnan van, hogy nagyon szerettem. Szerelemb═l men-
tem hozzł es hozzłmentem volna es mennek ma is, akłrmilyen sorsş es akłrmilyen szegeny
lenne. De ez itt mind... es most a keze kĞrben IĞllibbenve jelezte, olyan vilłgosan, akłrha
elsorolnł: a kastelyt, uradalmat, poz−ciot es tłrsasłgot , ez itt mind idegen maradt szłmomra.
Ez a vilłg sohasem lett az en vilłgom igazłn. Es ha ma visszanezek, vilłgosan lłtom, hogy
csak a szerelem az, ami lehet═ve tette, s═t gyĞnyĞr▌ve az en hłzaseletemet. Nem csupłn az en
nagy szerelmem, hanem a Ierjeme is. Csak az adta meg azt a harmoniłt, amiben elek... Igen!
tulajdonkeppen ez az egyetlen, ami mindenen łtseg−t es mindent IĞlold... Młskent tłn mind-
kett═nk szłmłra csupa sşrlodłs es keser▌seg lett volna...
Most elhallgatott egy percre, aztłn kĞnnyeden IĞlkacagott. A tenyere megsimogatta a Bł-
lint arcłt:
Lłtod, a te Ğreg tantod miket beszel Ğssze!? Attol van, hogy şgy eldiskurłltunk regi
dolgokrol... Ez volt tehłt az, amire keszćlt, amit mondani akart! Elmondta seg−tsegćl, el-
mondta, hogy megnyugtassa, mert bizonyłra els═ pillantłsra meglłtta rajta, hogy ═ nem kerte
meg Lilit es azt is, hogy ezert vłdolja Ğnmagłt. Es ertette az okait is vilłgosabban, mint ═ ma-
ga: I═, hogy młsba szerelmes meg mindig, nem ebbe a lełnyba es kisse az is, hogy idegennek
erzi, młs vilłgbol valonak. Roppant jolesett Błlintnak az a josłg, ami Ieleje łradt. E keser▌
orłban bizony nagy szćksege volt erre. Annłl hłlłsabb volt, mert tudta, hogy olyan dolgot
mondott el magłrol Szent-GyĞrgyine, amit bizonyłra soha senkinek es elmondta, hogy ═rajta
seg−tsen.
Meg sokłig maradtak egyćtt. A kis sarokszalon puha płrnłzottsłga vette ═ket kĞrćl. Itt,
hol a sćpped═s sz═nyeg, a domborş, st−lustalan bştorok, a sĞtetes szĞvettel vont Ialak, minden
akkora ellentetben van a kastely tĞbbi Ieher, vagy Ieher es arany, igen nagyszabłsş es tĞkele-
tes, de kisse rideg termeivel es barokk bştorzatłval itt, hol kĞrĞs-kĞrćl a tĞmerdek kisebb-
nagyobb kep csupa regi erdelyi emlek: ket kis olajIestmeny Szamoskozłrdrol, amilyen egykor
lehetett, miel═tt łtep−tettek; akvarellek Gyer═IIy szćl═k, nagyszćl═k es gyermekekr═l, az asz-
talokon, polcon, mindenćtt apro tłrgyak, Ienykepek es miniat▌rĞk reg elmşlt id═kb═l es
rokonokrol mindez most vilłgosan szolt Błlinthoz arrol a ragaszkodłsrol, ami Elize
asszonyt a szćl═IĞldjehez I▌zi, arrol a lelki korlłtrol is, ami a nyugati vilłgtol, hol annyi eve
el, meg ma is elvłlasztja. Csak azon az esten Iogta IĞl Błlint e szoba majdnem jelkepes voltłt.
Most, a hideg ejjeli utcłn, a szitłlo es═ben, most, mid═n Błlint visszagondolt arra az utolso
orłra, amit Jablłnkłn tĞltĞtt, şjra lłtta mindezt, şjra vegigelte. Lłtta kett═jćket abban a kisse
tşlI▌tĞtt szobłban, ami annyira młs volt, mint minden egyeb a hłzban. Olyan, akłr egy sziget
gondolta hirtelen , amit a sors łrja elszak−tott arrol a nem sokkal nagyobb szigetr═l, Erdely-
r═l es elsodort idegen tengerre.
Vajon igaza volt-e a nagynenjenek? Most itt a nedves utcłn şgy erezte: nem! ˙gy erezte,
elpredłlt mindent, ami megiscsak nyugalmat adott volna. Nem lenne ilyen egyedćl, nem lenne
ilyen nyomorultan egyedćl! Lili szerette. Tłn ez a szerelem, ha egyoldalş is, bearanyozta
volna az ═ ĞsszetĞrt eletet. Igy most nincs egyeb, mint błnat!
*
Mindaz, amit vegigszemlelt e hosszş setłn, le nem csillap−totta a lelket. Teli volt keser▌bb-
nel keser▌bb gondolatokkal. Keptelensegnek erezte ilyen hangulatban nagyvilłgi estelyre
menni. Arra gondolt, elmarad a mai vacsorłrol. Beizen, hogy megIłjdult a Ieje vagy błrmi
młs hazugsłgot. De hogyan? ┼ maga a I═ispłni portłsnak nem mondhatja ezt, hiszen jelente-
nek, hogy szemelyesen volt ott. Kłvehłzbol pincert szalasztani? Akkor kisćlne, hogy maga
beszelt vele. Vagy tłn hazamenni es onnan kćldeni el az inasłt egy nevjeggyel...?
Kivette az orłjłt. Fel tizenkett═! A cseledei młr alusznak, am−g IelkĞltene, elind−tana vala-
kit, abba sok id═ telne; megvłratnł az egesz tłrsasłgot, az ćnneplend═ primadonnłt is. Jo
Iranciasłga miatt bizonyłra annak a kĞzeleben van az ═ helye, az ćres maradna, ha megunva a
vłrłst, vacsorłhoz ćlnenek. SzĞrny▌ neveletlenseg is −gy elmaradni az utolso percben!
Ezeken tĞprengett, mikĞzben a lłbai Ğnkentelen a I═ispłnek Iele vittek.
Az operłnak vege jo ideje. Młr reg elhajtottak a hintok mellette, melyek a megh−vottakat a
sz−nhłzbol a lakomłra szłll−tottłk. Młr csĞnd volt az utcłn. Młr mind begy▌lhettek a vende-
gek. Błlint meggyors−totta a lepteit. FĞl kell mennie akłrhogy is, akłrmilyen nehezere van is.
A I═ispłni szłllłs ablakai tćndĞkl═ Ienyben. Az şt ćres es sĞtet. Csak egyetlen konIlis vłr
a hłz el═tt. Nem kĞzvetlen a behajtłsnłl, hanem kisse oldalvłst; a lo a kapu Iele van Iordulva.
Abłdy eppen łthaladt mellette, mikor a kocsibol a hosszş Alvinczy ‡dłm ugrott ki, a Mar-
gitka Ierje, utłnaloholt es hirtelen megragadta a karjłt.
Teged vłrtalak! mondta izgatottan. Margit kćldĞtt, hogy Iogjalak el.
Błlint korłntsem lep═dĞtt meg, mintha erezte volna, hogy ez a veletlen talłlkozłs Addyval
nem mşlhat el kĞvetkezesek nelkćl.
˙gy? ˙gy? vłlaszolta.
Igen. Tudtuk, hogy ide vagy h−va. Margit ker, hogy gyere rĞgtĞn. Valami baj van azert
kćldĞtt. Gyere gyorsan!
Bećltek. Vissza az Uzdy-villłba! szolt ‡dłm a kocsisnak. Elindultak.
Abłdynak Ğsszeszorult a torka. Alig tudta kerdezni: Mi tĞrtent?
Nem tudom Ielelt a tłrsa , csak annyit, hogy mikor Adrienne-t hazavittćk, azonnal
bezłrkozott. Margit ott maradt a Ićrd═szobłban, nem mer tłvozni. Nagyon aggodik...
TĞbbet nem beszeltek. A lo patłi egyIormłn csattogtak a kĞvezeten. Nagyon hosszşnak
tetszett, am−g kijutottak vegre a villłhoz, pedig alig tartott Ğt percet. ˙tkĞzben Błlint csak ar-
ra tudott gondolni, arra a kis revolverre. Pici browning, de komoly szerszłm. Egykor, mid═n
Addy megvetette, akkor is Ğngyilkossłgra gondolt. Es kes═bb is, ott Velenceben, annak a rĞ-
vid honapnak mşltłval, mikor els═bben szak−tottak, es azt hittek, ĞrĞkre. Mindig ott k−sertett a
n═ meg nem alkuvo lelkeben ez a szĞrny▌ megoldłs.
Es most şjra veszes kĞzelsegbe jutott. Talłn młr meg is tĞrtent! Talłn kes═n erkezik! Ke-
s═n, hogy megmentse...
A berkocsi megłllt. ‡dłm kinyitotta az el═kert rłcsajtojłt a magłval hozott kulccsal.
Vłrjon! szolt vissza a kocsisnak, aztłn besiettek. El a sĞtet hłz mellett, be a hłtso udvarra,
hol a IĞldszintes epćletszłrny majdhogy a Szamos-łrokig nyşlik; az Adrienne lakłsa. ‡t az
ćveges Iolyoson. De nem a szalon Iele Iordult ‡dłm, hanem a Ićrd═szoba ajtajłhoz.
Szotlan leptek be, Margitka a keskeny pamlag vegen ćlt ĞsszegĞrnyedve. A Ićle a bels═
ajto resen. Minden erzekevel hallgatozott. Igy kucorodva meg kisebbnek lłtszott, majdnem
gyermeklłnynak hinned, ha el═rehaladott terhessege nem bizony−tanł, hogy asszony. Vissza-
Iordult rĞgtĞn, mikor azok bejĞttek.
Maga melle vonta Błlintot. Nagyon halkan beszelt, de hatłrozottan:
KĞszĞnĞm, hogy eljĞtt. Maradjon itt. O! Tudom, vacsorłra vłrjłk, megis maradjon.
Majd ‡dłm odamegy, megmondja, hogy rosszul erzi magłt es łtveszi a maga helyet. Ez nem
IĞlt▌n═, hiszen mindenki eszrevette, hogy elment a sz−nhłzbol es el═zekenyseg, hogy helyet-
test kćldĞtt. Igy nem okoz zavart. Most a Ierjehez Iordult. Ugye, megtartottad a berkocsit?
Jo. Hłt akkor menj es intezd el ćgyesen. A konIlist pedig kćldd vissza, lehet, hogy kelleni Iog
es mondd neki, hogy vłrjon. A kapukulcsot is neki adjad.
Igy rendelkezett okosan a kicsi Margit, mert akłrmi aggodalomban volt, mindig helyen
volt az esze.
‡dłm azonnal tłvozvłn, most gyorsan es majdnem suttogva, de nagyon szabatosan el-
mondta, ami eddig tĞrtent. Adrienne ma reggel erkezett Lausanne-bol, hol a kislełnyłt inte-
zetbe helyezte. A jo Gyalakuthyne megtudta es ═t is megh−vta... En akkor młr nem szeret-
tem ezt a gondolatot: ez az opera igazłn nem neki valo. De hłt azt hittćk, hogy maga Denes-
tornyłn van...
Onnan jĞttein be ma este...
Igen, de ezt nem tudtuk. De hłt ez mind mellekes most młr. A płholyban mellette ćltem.
Lłttam az arcłt. Csak en ismerem, młs nem vett eszre semmit. Borzasztoan Ieltem, de mit
sem csinłlhattam. EljĞnni nem lehetett, nem is akart volna. Vegtere vege lett az operłnak. El-
jĞhettćnk. A mi kocsinkon hoztuk haza. Egyetlen szot se szolt. Bek−sertćk. Młr ezt se akarta.
Mikor itt voltunk, el akart kćldeni. ‡dłm a gangon vłrt, en azonban nem tłvoztam mell═le. A
nezese rettent═ volt. Płrszor lłttam −gy młr... de ilyennek soha. Majdnem Ieltem t═le. A sze-
mei mintha ćvegb═l es a kezei kapkodnak. Vele tudtam maradni, am−g levetkezett. De akkor
majdnem er═szakkal kitolt ide es bezłrta az ajtot. Ezert kćldtem ‡dłmot maga utłn, mert en
młr nem tehetek semmit. Nem tudom, mit csinłl, mit csinłlt. Vagy ketszer motoszkłlt, hallot-
tam is, mintha kisebb tłrgyak lehullanłnak a padlora. Aztłn csĞnd lett. Młr regota. Es hiłba
kopogok, nem vłlaszol, pedig ebren van... o! Bizonyos, hogy ebren van... Itt csak maga seg−t-
het!
Egy kis szćnetet tartott, aztłn hozzłtette:
Ha nem kes═... mert tudom, hogy veronłl is van nłla...
Błlint IĞlłllt. A bels═ ajtohoz lepett. Kemeny ujjal kett═t kopogott. Eleg hangosan mondta:
En vagyok, ‡B. Kerem, bocsłsson be.
Płr pillanatot vłrtak, alig hşsz młsodpercet, ami akłr az ĞrĞkkevalosłg! Semmi hang sem
hallatszott, se szo, se leptek. Semmi. Aztłn hirtelen kett═t csattant a kulcs. Abłdy lenyomta a
kilincset. Az ajto megny−lt. Belepett. Az ajtot lassan betette. A szoba vaksĞtet, de vilłgossłg-
ra nem volt szćksege. Jol ismerte.
Jol ismert mindent benne, azt a meleg illatot is, azt a virłgszirom vagy szegI▌hĞz hasonlo
szagot, ami nem parIćm, semmiIele gyłrtmłny, nem is er═s, megis kłb−to, mint a nagyon tit-
kos mergek, szerelmenek intim illatłt. Csak ket lepes es az łgynłl volt. Lećlt a szelere.
Te vagy? kerdezte tompłn egy hang melyen a płrnłk kĞzćl. En.
Ujjai megkerestek az asszony vłllłt. Vegigsim−tott kibontott haja kĞzĞtt. Aztłn şjra
megszolalt. Vontatva ejtette a szavakat es nagyon lassan:
Nincs ennek semmi ertelme... Semmi ertelme...
Nehłny szempillantłsig nem volt vłlasz. Majd a n═ karja hirtelen łtĞlelte, hatalmasul ma-
głhoz szor−totta, akłr a v−zbeIşlo az eletment═t es ajkaik ĞsszeIorrtak hosszş, vegtelen
csokban.
A Irakking plasztronja halkan megroppant kĞzĞttćk.
*
Błlint vilłgot akar gyşjtani, de az asszony riadtan tiltakozott.
Odakćnn vłr Margit, ki kell mennem hozzł ervelt a IerIi. Es meg kene neznem, rend-
ben van-e a hajam, nem csşszott-e Ielre a nyakkend═m... Ehhez megiscsak kene valami vilłg-
ossłg!
Nem, nem! Azt nem! Hiszen −gy is, kezzel, tapintłssal... kćlĞnben is olyan mindegy...
De Margit talłn be akar jĞnni, akkor megiscsak jobb, ha Ieny van...
Nem, ne jĞjjĞn! Mondd, hogy hazamehet, aztłn gyere vissza, de nem akarok vilłgossł-
got.
Nem volt mit tenni. Błlint vegigtapogatta a hajzatłt, gallerjłt, elegge rendesnek talłlta. Ki-
lepett a Ićrd═szobłba.
A kicsi Margit vegig volt Iekćdve a keskeny pamlagon. Fejet puha karjłba płrnłzva
jo−z▌en aludt, akłr a h▌seges hłz═rz═, veszely mşltłval. Olyan jo−z▌en, hogy majdnem ke-
gyetlenseg volt IĞlkĞlteni.
Hłt jo, hłt jo ismetelte łlmosan, miutłn IĞlebredt.
Nem is volt szćkseg, hogy Błlint błrmit is mondjon, mert ═ młr magłtol kijelentette: En
most hazamegyek... Nagyot łs−tott azzal a pici szłjłval es vette az estelyi bundłjłt; gyorsan
belebşjt, nem is kerdezett semmit, alig kĞszĞnt es młr ott sem volt. Hogy Abłdy mikent Iog
majd innen tłvozni, ha ═ odakinn bezłrja a vasrłcs ajtajłt es a kulcsot elviszi, arrol mit se
mondott. Talłn mert olyan łlmos volt, vagy... vagy tłn młs okbol. ┼ sosem mondott IĞlĞsle-
ges dolgot. Błlint a Ićrd═szoba villanyłt eloltva visszatert a vaksĞtet hłloba.
*
Hłrmat ćtĞtt a szomszedos monostori templom orłja. A bakacsin sĞtetsegben vegigzengett
a hang. Az ejjeli csĞnd miatt şgy tetszett, mintha a harang idebenn kondult volna meg.
Ett═l ebredtek IĞl. ˆsszeIont tagokkal szunnyadtak volt el, şgy is ebredtek, regi
megszokłsbol Ğsszeigazodva, mikent a płrduc- vagy pumapłrok egyćtt alusznak pazar kenye-
lemben, Adrienne meghitt helyen, a Błlint vłllłban, kondor Ićrtjei a IerIi ajkłt, orrłt csiklan-
dozva, aki meg melyebben aludt el a n═ gazdag hajłban es mit sem zavarta ez ═t, akłrha e va-
dul kunkorodo IćrtĞk lłncszemei volnłnak ama b▌vĞs bilincsnek, amely lłthatatlan ĞsszeI▌z-
te ═ket młr annyi eve mindent megtalłltak egymłsban, szerelmćk minden ismert es megis
mindig şjbol şj mozdulatłt vagy bizakodo nyugalmłt, a beteljesćles viharłban ĞrĞk egyćve
tartozłst, mindent şgy, mintha tegnap lenne, mikor −gy voltak egymłs karjai kĞzĞtt es egymłs
karjłban.
Hłrom ora: IĞl kene valamit vennem... szolt halkan Błlint az Addy hajbozotja kĞzćl.
Fłzol? kerdezte a n═, de meg nem mozdult.
Most nem. De −gy megsem maradhatok. Es valami vilłgot is kene gyşjtani!
Hłt jo. De −gerd meg, nem nezel kĞrćl. Ugye, −gered?
Igerem.
FĞlkattant a kis villanymecses az łgy mellett. Adrienne egyik hłlokĞntĞset kereste el═, azt
adta a tłrsłra.
Błlint betartotta ugyan az −geretet, megis mialatt magłra ĞltĞtte a selyempongyolłt, akarat-
lan is meglłtta, hogy az asztalkłn az a kis browning hever es rajta tşl a parketten rengeteg
golyos patron, rezhćvelyes apro tĞltenyei annak a pici Iegyvernek, a słrga dobozuk is a
padlon. Bizonyłra az asszony meg akarta tĞlteni a revolveret es ideges kezeib═l kihullott a do-
boz. Talłn csak ez a veletlen, csupłn ez mentette meg az eletnek... De Adrienne eszrevette,
mikent komorodik el Błlint arca. Hirtelen maga Iele Iord−totta a Iejet, gazdag szłjłval
becsokolta a szemhejait, el sem bocsłtotta, hanem −gy rabul tartva, visszad═lt a płrnłk kĞze
vele. Kes═bb azonban, mid═n şjbol szembeneztek, az asszony arcłn halk bocsłnatkeres volt
es kisse szegyenkez═ mosoly.
De err═l nem beszeltek.
Młsrol beszeltek. Arrol a nagyon prozai dologrol, hogy mindketten milyen ehesek.
Es semmi ennivalo sincs keznel, mert şgy volt, hogy Margitnłl vacsorłlunk... ez igazłn
borzaszto! mondta Addy treIłs panaszossłggal.
Błlintnak eszebe jutott az a maroni, amit seta kĞzben olyan oktalan vett meg. Kiszłllt. A
ruhłi kĞzćl, amik az łgy kĞrćli pokrocsz═nyegen szet voltak szorva, kikereste a IelĞlt═jet, an-
nak zsebeb═l a gesztenyecsomagot. Az esti lap is a kezebe akadt.
Volna ez a maroni, de persze egeszen hideg. Ha meg tudnok meleg−teni...
O, az sokł tartana, a t▌z młr reg kialudt! mondta Adrienne es kacagva tette hozzł: Es
amilyen szĞrny▌ ehes vagyok, −gy is kit▌n═ lesz az!
A szeles, d−vłnyszer▌ łgy kĞzepen leter−tettek az şjsłgot abrosznak: szejjel ne szorodjek a
kormos gesztenyehej. Melleje d═ltek ketIel═l es igazsłggal megosztottłk a zsłkmłnyt.
Jokedvvel Ialatoztak. Błlint treIłsan meselte, hogyan vette a koIłtol, akibe majdhogy belećt-
kĞzĞtt. Es a lapot is, milyen bugyutłn! Most mindez valotlannak tetszett es olyan tłvolinak,
mintha valamikor nagyon, nagyon regen tĞrtent volna, vagy tłn sohasem.
A szak−tłsuk is. MłsIel ev hosszş szenvedese, Iłjdalma es keser▌sege, az a sok k−nos kćz-
des, amin łtv−vodtak honapok es honapokon łt, vegćl az a sorscsapłs Uzdy meg═rćlesekor,
Adrienne lemondłsa es parancsa, ketsegbeesett napok es ejjelek, Ğnvłd, błnat es hosszş Ğn-
mardosłs mindez mint a płra elt▌nt a semmibe. Młr şgyszolvłn nem is emlekeztek reł.
Meg arra sem gondoltak, milyen hiłbavalo volt mindez a sok k−nszenvedes. Nem gondoltak,
mert młr nem is letezett mindabbol semmi, mert egyćtt voltak es egymłsban otthon, mert
Ğsszetartoztak, valodi płr, egyazon Iajnak h−mje es n═stenye, mert Iantom szłmukra mindaz,
ami nem ═k maguk.
A tłgas, szetdşlt łgyon az asszony kisse megszaggatott inggel, ami a vłllłrol minduntalan
le-lecsşszott, a IerIi pedig a n═i selyempongyolłban, jo−z▌en ettek a hideg es kisse kormos
gesztenyet.
Milyen jo, hogy ezt megvetted. Igazłn szerencse! mondotta Addy.
II.
Mid═n Khuen-Hedervłry Kłroly 1910 janułrjłban megalak−totta a kormłnyłt, alig hitt va-
laki e vłllalkozłs sikereben. KćlĞnĞsen azok nem, akik a koal−cios politika b▌vkĞreben eltek.
Ezek azt hittek, hogy a Fejervłry-kabinet sorsa Iog megismetl═dni şjra, hiszen Khuen kor-
młnya ugyancsak parlamenten k−vćli egyenekb═l alakult, akłr most Ğt eve a Fejervłrye. ˙gy
Iogadtłk hłt, mint azt; persze azonnal bizalmatlansłgot szavaztak es mid═n Khuen az orszłg-
gy▌lest elnapolta, ugyanşgy tiltakoztak, mint akkor.
Alig eszlelte valaki, mennyire młs most az orszłg hangulata.
Akkor, 1905-ben, az a sok hangzatos szolam, amivel a vłlasztłsokon az ellenzeki koal−cio
gy═zĞtt Ğnłllo vłmterćlet, Ğnłllo hadsereg ez mind şgy hittek az emberek a
megvalosulłs kćszĞben łllo javak, amit csak a ,gonosz kamarilla" akadłlyoz ideig-orłig, de
azonnal bekĞszĞnt az aranykor, mihelyt a koal−cio vezerei hatalomra jutnak.
Hogy a szĞvetkezett płrtok maguk sem ertenek egyet egyik kerdesben sem, hogy csak
kormłnybuktato maszlagnak hirdettek mindezt, amikor azt hittek, hogy tĞbbsegre amşgy sem
juthatnak, hogy vannak az łllam eleteben młs er═k is, mint a paragraIusok ereje, hogy vannak
młs nagy erdekek is, a IĞldm▌veles, kereskedes, ipar es az łllambiztonsłg erdeke, hogy van
szociłlis es van nemzetisegi kerdes arra a nagykĞzĞnseg nem gondolt, sem amaz elvekre,
amin a kett═s monarchia lete es nagyhatalmi łllłsa nyugszik. Hogy a nagyhatalmi min═seg
milyen el═nyt jelent minden egyes polgłr szłmłra, az młr eppen k−vćl łllott az emberek tuda-
tłn.
Fejervłryek kormłnyzata alatt csupłn a koal−cio vezerei ismertek IĞl lassacskłn, hogy kćz-
delmćk kilłtłstalan. Igy jĞtt letre a paktum kĞztćk es az uralkodo kĞzĞtt.
Es itt tĞrtent az els═ hiba.
A megalkuvłst gy═zelemkent jelentettek ki. Ez a hazugsłg mint eredend═ b▌n harapodzik
tovłbb ĞtĞdIeleves uralmuk alatt, m−glen minden kerdesben, Ğsszeveszve, csoportokra sza-
kadva, egymłs miatt tehetetlensegre −telve, teljes cs═dbe jutnak. A kĞzĞnseg vegćl belłtta ezt
es elIordult t═lćk, Khuen-Hedervłry pedig bĞlcsen hasznłlta ki a megvłltozott hangulatot.
A programja is okosan sz−ntelen: alig tartalmaz młst, mint łltalłnossłgokat a vłlasztojog
reIormjłn k−vćl, de ezt is csak vłzlatosan erinti. Igy minden tĞrekves a konzervat−v vagy a
radikłlis a maga szempontjait beleolvashatta.
Hozzł is Iog rĞgtĞn a legszembet▌n═bb hibłk orvoslłsłhoz.
Rauch błnt elbocsłtja, a złgrłbi −teletet megsemmis−ti es a Ićgg═ben lev═ szłmos izgatłsi
pĞrt a nemzetisegiek ellen rĞgtĞn beszćnteti.
Erre az inkłbb szćrke, de mindig bĞlcs viselkedesre IĞllelegzik az orszłg es alig vłrja az
łltalłnos vłlasztłsokat A parlamentet ilyen hangulat kĞzepette oszlatja IĞl.
Csak a Ićggetlensegiek nem lłtjłk ezt. Csodłlatos teoriłt talłlnak maguknak; azt hirdetik,
═k a nep vłlasztottai, es hogy am−g nincs elIogadott kĞltsegvetes, addig egyłltalłn nem lehet
a nephez Iordulni. Mikor Khuen a Ieloszlatłst meg akarja indokolni, oriłsi lłrmłt ćtnek, ne-
hogy a miniszterelnĞk egyetlen szavłt błrki meghallhassa.
Sokł łllt Khuen az asztala mellett es vłrt. Az ord−tłs azonban azonnal kitĞrt, ahłnyszor be-
szelni probłlt. Vegre lłtva, hogy ennek vege nem lesz, arra hatłrozta el magłt, hogy kĞzelebb
megy a gyors−rokhoz, legalłbb azok hallhassłk, amit mond. Alig lepett ki azonban az asztala
mĞgćl, a szels═bali padokbol tĞbben el═ugrłltak es IĞlkapva, ami kezćkbe akadt kĞnyvet,
tintatartot, pap−rvłgot , bombłzni kezdtek. Egyik nehez tintatarto homlokon talłlta. Arcłn
vegigcsurgott a ver. ┼ azonban olyan nyugodt es majdnem der▌s maradt, amilyen mindenkor
volt.
E botrłnyos tłmadłs az egesz kĞzvelemenyt IĞlhłbor−tja. Mindenki, meg sajłt vezerkaruk
is el−teli a dobłlokat es azt a mosakodłst, amivel ezek młsnap el═łllnak, miszerint ═k azt hit-
tek, hogy Khuen ═ket inzultłlni akarja, nem Iogadta el senki. Valoban silłny kiIogłs volt
ezt łll−tani. ┼k, akik tĞbb szłz tłrsukkal ott szorongtak a balszeli padokban, aligha hittek,
hogy ez az egy kis Ğreges ember tettleg akar rełjuk tłmadni. Mikor 1904. december 13-łn
kĞrćlbelćl ugyanazok az emberek kipoIoztłk a teremszolgłkat es ezt valami nagy h═siesseg-
nek hirdettek, a kĞzĞnseg beIalta e meset, hiszen nem tudta, vagy nem vette tudomłsul, hogy
a szolgłknak meg volt tiltva, hogy visszaćssenek. Most azonban h═skĞdni nem lehetett. A
menteget═dzesnel jobb lett volna, ha IerIiasan bevalljłk, hogy elragadta ═ket a szenvedely. Ez
legalłbb ═szinte es nemileg menthet═ lett volna. De −gy a kĞzvelemeny csak megvetessel hall-
gatta ═ket es ez az incidens meg hozzłjłrult ahhoz a hangulathoz, amely az elkĞvetkez═ vł-
lasztłson elmarasztalta a koal−cio egesz politikłjłt. Az şj parlamentbe alig szłz jutott be az
egykori hłrom kormłnytłmogato płrtbol. A kabinet oriłsi tĞbbseghez jutott. HozzłIoghat
hłt, −gy hitte akkor mindenki, az alkoto munkłhoz.
HozzłIoghat, hogyne! De vajon veghezviheti-e, az młs kerdes.
Mert el═łllhat meg mindig a magyar parlament rłkIeneje, az obstrukcio, mely młr egy ev-
tized ota megben−t mindent es amit Ielel═tlenćl hasznłltak młr, meg sajłt vezereik ellen is es
sikerrel a balpłrtok rakoncłtlan elemei. Ez a lehet═seg meg IĞnnłll. Błrmi nepszer▌ jelszoval
błrmikor IĞllephet es mindenkor talłlhat tłmogatłst a sajto ama reszeben, mely a soviniszta
szolamokra volt idłig is hangolva. Es van meg młs gyeng−t═ kĞrćlmeny is, ami nem ilyen
nyilvłnvalo, de ott lappang az şj parlament płrtkeretei kĞzĞtt es azokon tşl.
A kormłny a vłlasztojog reIormjłt els═ celul hirdette. De csak vłzlatosan −rta kĞrćl. Ennel-
Iogva mindenki csatlakozhatott hozzł, akłr radikłlis, akłr mersekelt reIormra gondolt. Igy ha-
talmas tĞbbseg gy▌lhetett a kabinet mĞge es meg sokł bizonytalan maradt, melyik łllłspont
er═sebb a kormłnypłrton belćl. Nyilvłnvalo csak a Ićggetlensegieknel a megoszlłs. Itt Kos-
suth h−vei a mersekelt oldalon łllnak, m−g a justhistłk annyira balrol, hogy nehłny honap mşl-
va a szocialistłkkal szĞvetkeznek. Innen szłrmazott kes═bb az a meglep═ helyzet, hogy Tisza
es Kossuth egy platIormra kerćlnek, m−g a kormłnypłrt ellenkez═ szłrnya, mely Lukłcs
Lłszloban lłtja a vezert, Justh es tłrsaiban keresnek tłmaszt.
Vłlasztłsi taktika szempontjłbol ketsegtelenćl bĞlcs volt e nagy kerdest ilyen bizonytalan-
słgban hagyni.
Az is ketsegtelen, hogy Khuen vłllalkozłsa els═ orłjłban aligha hirdethetett młs progra-
mot, mint amibe Tisza IĞlIogłsa is beleIer, hiszen az egykori Szabadelv▌ Płrt tłborłnak seg−t-
sege nelkćl vagy plłne ellenłllłsa eseten okvetlen elbukik. Khuen legI═bb celja leven helyre-
łll−tani a harmoniłt a kirłly es a parlament, az alkotmłny e ket legI═bb tenyez═je kĞzĞtt, en-
nek a celnak rendelt alł minden młst es ćdvĞzĞlt mindenkit, aki ha nem is az ═ h−ve, de ezt a
celt szolgłlja. Igy alakul ki az 1910-es parlament, az els═, amit nem csupłn a 67-es es a 48-as
jelszavak Iormłlnak ki, de melyben młr vilłgnezeti kćlĞnbsegek is szerepet jłtszanak, ha
meg burkoltan is.
A płrtok hagyomłnyos programja tĞbb vonatkozłsban młr igen sok jelĞlt IĞlIogłsłval
nem egyezik. Innen szłrmazik bizonyłra, hogy olyan nagyszłmş a płrtonk−vćli kepvisel═ eb-
ben a parlamentben harmincegy kerćlet vłlasztott −gy: akkora szłm, mint soha azel═tt es
meg azok is, akik płrttagok itt vagy ott a legIontosabb kerdesekben kĞzelebb łllnak az ellen-
płrthoz, semmint a sajłt tłboruk młs irłnyş csoportjaihoz.
Ez jut kiIejezesre a vłlasztojogi reIorm ćgyeben.
A konzervat−v irłny a Vigadoban tart nagygy▌lest, hol Tisza Istvłn es a szels═ 48-as Kłro-
lyi Mihłly hirdetnek azonos IĞlIogłst. Ugyanaznap pedig a Vłroshłzłn az egykori miniszter-
elnĞk es reIormłtus I═ember, BłnIIy Dezs═, a kormłnypłrt oszlopos tagjai, Słndor Płl es
Lłnczy Gyula, a keresztenyszocialista Giesswein apłt s a demokrata Vłzsonyi es Jłszi ćlnek
Ğssze, hogy a radikłlis vłlasztojog propagandłjłt megszervezzek.
Es ez id═ben meg egy mozgalommal talłlkozunk, mely łtnyşl a płrtok kereten. Ez az erde-
lyi mozgalom.
Abbol az erzesb═l Iakad, ami evek sorłn alakult ki şgyszolvłn minden erdelyi politikus-
ban, abbol a IĞlismeresb═l, hogy Erdely szellemet, kćlĞnleges viszonyait a kĞzponti kormłny-
zat valojłban nem erti, młsodrend▌ tartomłnynak is nezi, melynek gazdagsłgaibol alig ter va-
lami vissza ide; a I═vłros lassacskłn minden erteket odavon vagy elsorvaszt es ha nehanap
belenyşl az olyan kenyes, annyi tudłst es ćgyismerest igenyl═ kerdeseibe, jo szłndekş, de
brutłlis beavatkozłsa tĞbb kłrt okoz, mint hasznot.
Abłdy Błlint egyik kezdemenyez═je volt a mozgalomnak. Programot dolgozott ki. Akkor
meg młrciusban sokat jłrt-kelt emiatt, beszelt szłmos erdelyivel es Budapesten Tiszłval.
Probłlt Timisłn Aurel ştjłn kapcsolatot kapni a romłn nemzetisegiekhez is. ˙gy velte, hogy
ebben kĞtelesseget teljes−t, de bizonyos, hogy az a sok elIoglalłs, amit magłra vłllalt şgy az
erdelyi politikłban, mint a Iolyton sşlyosbodo es nĞvekv═ szĞvetkezeti munkłjłban, kłb−to-
szerkent is szolgłlt, mellyel elaltatta Ğnk−nzo błnatłt.
Tisza błr az erveket helyeselte, kĞzvetlen h−veit eltiltotta e mozgalomhoz valo
hozzłjłrulłstol, mert partikularizmust lłtott benne. Timisłn az ═ csĞndesen gşnyos mosolył-
val vegighallgatta, erdekesnek mondta, de semmit sem vłllalt.
*
Błlintot ez akkoriban melyen elkeser−tette es błr tovłbb munkłlkodott, ĞrĞm es remeny
nelkćl dolgozott.
Pedig az els═ złszlobontłs eleg szłmottev═nek mondhato. El═zetes megbeszelesre młrcius
12-en este jĞttek Ğssze a vłsłrhelyi szłlloda egyik szobłjłban.
A gy▌les kezdemenyez═i Bethlen Istvłn, BłnIIy Miklos, Abłdy Błlint, Desy Zoltłn, Isse-
kutz Gy═z═ es meg nehłnyan, akik eljĞttek, de el═z═leg nem ismertek a mozgalom irłnyłt.
Ezek kĞzĞtt olyanok is, kik nem szćlettek Erdelyben, hanem a koal−cios vłlasztłsok kćlĞnle-
ges lłzłllapotłban jutottak itt kerćlethez.
Abłdy reszletes programot hozott magłval. Hłrom I═ szempont kĞrćl csoportos−totta a
mondanivaloit. A kćszĞbĞnłllo vłlasztłsi reIorm, Erdely kĞzgazdasłgi erdeke es a nemzetise-
gi kerdes kĞrćl.
A ket els═ pont nem talłlt ellenvetesre. A harmadiknłl azonban młr nem volt ilyen egyhan-
gşsłg. Błlint programjłban a nemzetisegi tĞrveny vegrehajtłsłt k−vłnta kimondatni. Itt neme-
lyek a szekelyek kĞzćl, de meg inkłbb azok łlltak ellent, akik Budapestr═l vagy az AlIĞldr═l
szłrmaztak es itteni mandłtumaik reven h−vattak meg. Hosszş vita szłrmazott ebb═l es
Abłdy kitartvłn łllłspontja mellett kezdett elmergesedni. Vegćl Bethlen, aki elnĞkĞlt,
jonak lłtta IĞlIćggeszteni a tłrgyalłst es Abłdyt Ielreh−vta. ┼ a vitłs pontot el═z═leg ismerte
es magłevł tette, megis lłtva az ellenkez═k hangulatłt, azt ajłnlta: hagynł ki Błlint a tĞrveny
kiIejezett megeml−teset, mert Iel═s, hogy szetugrik az Ğsszegy▌lt tłrsasłg, ami az egesz akcio
cs═dbe jutłsłt jelentene; hiszen, ha az Abłdy-Iele szĞveg łltalłnos mondatai megmaradnł-
nak, az 1868:XLIV. tc. vegrehajtłsa ebben amşgy is benne Ioglaltatik es kes═bb, ha a mozga-
lom meger═sĞdik, erre majd hivatkozni lehet es ny−ltan is kĞvetelni.
Abłdy nem sz−vesen hagyta ki, de młst nem tehetett. Igy jĞtt letre az a szozat, melyet młs-
nap a vłrmegyehłzłn tartott nagygy▌lesen olvasott IĞl, es melyet tĞbb mint harminc volt łl-
lamtitkłr, I═ispłn es tĞrvenyhozo egyhangşan elIogadott hatalmas hallgatosłg reszvetele mel-
lett.
Minden lenyeges benne maradt az ,Erdely kĞzĞnsegehez" c−mzett hatłrozatban. Abłdy ad-
ta el═. RĞvid bevezetes utłn, melyben a kćszĞbĞnłllo vłlasztłsokra tĞrtenik hivatkozłs, ki-
mondja, hogy ,itt az ideje, hogy vegre płrtkeretekt═l Ićggetlenćl Ğsszetartsunk azokban a ker-
desekben, melyek szćl═IĞldćnket kĞzvetlenćl erdeklik, melyek az itteni bekes egyćttelest, a
hathatos tovłbbIejl═dest beIolyłsoljłk, itt az ideje, hogy megszćntessćk ama visszłs łllapo-
tot, melyben rolunk, de nelkćlćnk −telkeznek. Nem kerjćk, de kĞveteljćk: a tĞrvenyhozłsban
vetessenek vegre Iigyelembe a mi kćlĞnleges viszonyaink, meghallgattassuk magunkat is a
magunk dolgłban."
,Nem meltłnytalan ez a kĞveteles. Az unioban Erdely Ğnzetlenćl, ellenszolgłltatłs nelkćl
lemondott łllami Ğnłllłsłrol, lemondott mindazokrol a tłrgyi es szemelyi el═nyĞkr═l, melyek
kćlĞnłllłsłbol termeszetszer▌leg Iolytak. E hazaIias Ğnzetlenseg azonban azzal az erkĞlcsi
Ieltetellel jłr, hogy a kĞzpontos−tott kormłnyzat es tĞrvenyhozłs ugyanolyan szeretettel,
ugyanolyan buzgosłggal es megertessel kezeli kćlĞnleges ćgyeinket, amilyen szeretettel,
buzgosłggal, megertessel kezeltćk volna magunk. Sajnos, a kĞvetkezes nem ezt mutatja. Saj-
nos, azt tapasztalhattuk, hogy keves kivetellel mostohagyermekeknek tekintetćnk, kikkel sen-
ki sem tĞr═dik, vagy ha olykor Ioglalkoznak is velćnk es bonyolult tłrsadalmi es nemzetisegi
bajainkkal, azokat nem ertik, tłn nem is tartjłk erdemesnek megerteni."
,A meltłnyossłgnak es megertesnek e hiłnyłt mi szenvedjćk meg. Mi szenvedćnk nemze-
tisegi viszonyaink elmerges−teseben, kĞzeposztłlyunk pusztulłsłban, iparunk, kereskedel-
mćnk pangłsłban."
,Oktalan, a valo łllapotokkal ismeretlen, azokat szłmba nem vev═ nemzetisegi politika
eredmenyezi a nemzetisegi radikłlis irłnyt, kĞlcsĞnĞz neki lłtszolagos jogosultsłgot es ezzel
nemi er═t is... es błtran mondhatjuk, hogy Erdely magyar tłrsadalma tłmaszkodva a szłzados
egyćttelesre es megertesre, a kĞzte el═ nemzetisegek bels═ vilłga es valo eletenek kiIejez═je
lehet, sokkal inkłbb, mint azok, kik mesterkelt es idegenb═l vett jelszavakkal kĞzłllapotaink
megmergezesere tĞrekszenek."
,Teljes ismereteben nemzetisegi viszonyainknak, a magyar tłrsadalom erdekeben is szćk-
segesnek tartjuk, hogy lerontassanak azok a vłlaszIalak, melyek azt nyelvi es vallłsi tekintet-
ben egymłstol idegen reszekre kćlĞn−tik, szćksegesnek lłtjuk azt, hogy a kormłnyzok es kor-
młnyzottak kĞzti viszony ment═l bens═bbe, ment═l kĞzvetlenebbe tetessek es hogy mindenki,
ki itthon van es itthon akar lenni e hazłban, itthon is erezze magłt s hogy a tłrsadalmi es nem-
zetisegi beke a Iennłllo intezmenyek keretein belćl kĞlcsĞnĞs meltłnyossłggal
megvalos−ttassłk."
,Ezeknek hangoztatłsłval es kĞvetelesevel nyşjtunk barłti jobbot mindazoknak, kik
nyelvi es Ielekezeti kćlĞnbseg nelkćli szćl═IĞldćnk bekes Iejl═deset munkłlni ohajtjłk..."
Ez vonatkozik a nemzetisegi kerdesre. Azutłn a kĞzgazdasłgi helyzetre ter łt:
,Az orszłg kĞzponti vezeteseb═l es uniobol Iolyo erkĞlcsi jognłl Iogva azt kĞveteljćk: Ior-
d−tsa az egesz haza erkĞlcsi es anyagi t═kejenek minket megillet═ hłnyadłt az orszłgresz kul-
tşrai es anyagi Ielvirłgoztatłsłra."
,Szćl═IĞldćnk kĞzgazdasłgłert alig tĞrtent valami az utobbi evtizedekben, egyedćl a sze-
kelyIĞldi es erdelyreszi kirendeltsegek kepeznek ebben dicseretes kivetelt. De a hazaresz kĞz-
eletenek mesterseges Ielosztłsa gazdasłgi teren a teljes tetlenseget eredmenyezte. Gazdag bł-
nyłink es erd═segeink, v−zi es młs termeszeti er═ink, Iokozott adoszolgłltatłsunk az egesz or-
szłgbank hasznłra vłlnak, az itt el═ lakossłg vagyonosodłsłt azonban alig szolgłljłk..."
,Ideje hłt, hogy szak−tsunk az elmşlt evek keregeteseivel, medd═ panaszkodłsłval s kĞve-
teljćk azt, hogy a kĞzepbirtokossłg megmentesere, şj, er═teljes kĞzeposztłly Ielep−tesere in-
tezmenyek lepjenek eletbe, mert şgy valljuk, hogy ez osztłly-, Iaj-es vallłskćlĞnbseg nelkćl
mindnyłjunk erdeke, hogy a kĞzepbirtok eletkepesseget═l Ićgg a tłrsadalmi rend es a kultşrai
haladłs, mert nemzeti erdek az, hogy IĞldm▌vel═ nepćnk a maga IĞldjen talłljon nemcsak
munkłt es kenyeret, de birtokhoz jutva, teljes es Ğnłllo polgłri Ğnerzetet is."
,A kereskedelem es az ipar eszkĞzeib═l is reszt k−vłnunk. K−vłnjuk, hogy orszłgreszćnk
eddig oly mostohłn kezelt gocpontjai az orszłgos vasşti politika reszer═l abban a Iigyelem-
ben reszesćljenek, melyet szociłlis es m▌vel═desi Iontossłguk megerdemel. Es k−vłnjuk azt,
hogy a kĞzgazdasłgi er═, mely lakossłgłnak ipari keszsegeben rejlik, itt, e hazareszben a ter-
melesnek lehet═segig egyeni Ğnłllłsłval teljes mervben kihasznłltassłk."
,KĞtelessegćnknek tartjuk Erdely kĞzvelemenyet IĞlh−vni, hogy płrtkćlĞnbseg nelkćl ves-
se szavłt a latba. KĞtelessegćnknek tartjuk IĞlh−vni, kćlĞnĞsen a mai percben, mid═n oly or-
szłggy▌les megvłlasztłsa el═tt łllunk, mely egesz jĞv═ Iejl═desćnk irłnyłt van hivatva meg-
szabni..."
Ezutłn a vłlasztojogi reIormrol szol:
,A vłlasztoi jog kiterjesztese łll a politikai homlokterben."
,Belłtva e kiterjesztes teljes jogosultsłgłt es a Iejl═des tĞrvenyeit ismerve benne Iel, nem
lehetćnk, de nem is akarunk kerekkĞt═i lenni annak a mozgalomnak, mely szelesebb retegeket
k−vłn a tĞrvenyhozłs słncaiba beIogadni. De IĞl kell emeljćk szavunkat e reIorm mikentjere
nezve. FĞl kell emeljćk szavunkat az egesz orszłg sz−ne el═tt, nehogy Iigyelmen k−vćl hagyas-
sanak ama veszelyek, melyek az orszłgban a reIorm kĞnnyelm▌ keresztćlvitele łltal bełllanł-
nak s melyekkel szemben az egyszer elhibłzott lepes utłn tehetetlenćl łllanłnk."
,A kiterjesztes alapjłul nem Iogadhatunk el semminem▌ egyszer▌en łltalłnos−to Ieltetelt,
sem az −rni-olvasni, sem magyarul −rni-olvasni tudłst, mert sem egyiket, sem młsikat nem
tartjuk a hazaIisłg es vłlasztoi kepesseg ismervenek es meggy═z═desćnk az, hogy a
megalkotando tĞrveny minden jogIosztłst kerćlve, ami amşgy is csak visszavonłst es gy▌lĞl-
seget eredmenyezne csupłn a valo elet reszleteibe bocsłtkozva kell hogy megkeresse azo-
kat, kiknek kezebe a tĞrvenyalkotłs magasztos jogłt helyezi, megkeresse azokat, kik hazaIias
szellem, egyeni tisztesseg es becsćletesseg, valamint politikai erettseg szempontjłbol e jogra
meltok es erdemesek."
,Fel kell emeljćk szavunkat a higgadt megIontolłs erdekeben es şgy hisszćk, hogy mid═n
tiltakozunk az ellen, hogy az orszłg legIontosabb intezmenye k−serletezes tłrgya legyen, nem-
csak a Iajok kĞzti beket a nemzetisegek kĞreben, nemcsak az osztłlyok bekejet, nemcsak a
magyar uralmat, de a tulajdonnak, a m▌veltsegnek az uralmłt vedelmezzćk..."
BeIejezes el═tt a k−vłnalmak pontokba vannak szedve es vegćl nehłny lendćletes mondat:
,Egyenkent, szetszort er═vel mit sem erhetćnk el. Fogjunk hłt Ğssze płrtkćlĞnbseg nelkćl,
hiszen hazłnkat szolgłlni mindnyłjan akarjuk. Fogjon kezet a vłlasztok kĞzĞnsege es tartsa-
nak Ğssze azok, akik hivatva lesznek a tĞrvenyek megalkotłsłra. Błrmilyen płrtnak a złszla-
jłval mennek a harcba, ne Ieledjek, hogy utodai azoknak az ═sĞknek, kik tćndĞkl═ szerepben
vagy munkłban, de Ienntartottłk szłzadokon łt Erdelynek erejet es becsćletet."
III.
Erre gondol vissza Błlint, mid═n kora delutłn hazaindult auton Denestornyłra.
Megsem csekely dolog mondotta magłnak , hogy annyi jelĞlt magłevł tette az erdelyi
programot. Kezdet, igaz, de biztato. Es ha a parlamentben minden olyan javaslatnłl, ami Er-
dellyel vonatkozłsban van, ĞsszejĞvćnk, megtłrgyaljuk es azonos łllłspontra jutunk, bizo-
nyos, hogy szłmottev═ er═ve nĞvekedhetik ez a mozgalom es łldłsos hatłsa lesz. Er═ben
erezte magłt es bizalomban. A gep, ahogy hatalmasul nekirugaszkodott a Felek-kaptatonak,
mintha a gazdłja jokedvet, munkłra valo ĞrĞmet kattogta volna.
˙gy erezte Błlint, mintha azota, hogy tĞbb mint egy eve szak−tva anyjłval es szćl═hłzłval
ugyanezen a gepen elhajtott onnan, csak ma terne el═szĞr haza. Pedig sokszor jłrt itthon
azota. Ott volt mindjłrt Jablłnka utłn; ott volt tavasszal es nyłron; ott volt meg nehłny napja,
miel═tt beindult a ,Pillangokisasszony" bemutatojłra. De mindez alig hagyott nyomot a lelke-
ben. Nem ĞrĞm volt, csupłn kĞtelesseg vagy megszokłs es soha le nem vetk═zte azt az
olompalłstot, ami błnatbol volt rełĞntve es lappango Ğnvłdbol.
Idłig csak hşzta az igłt, most kedvvel gondolt a munkłjłra es młr terveket sz═tt, sokIele,
meg csak kavargo tervet, akłrha csupłn −gy, meg tĞbb vłllalłssal, meg tĞbb Ieladattal, csupłn
−gy hłlłlhatnł meg azt a IĞlszabadulłst, amit Adrienne b−rłsa kivłltott benne.
Dolgozni, dolgozni, ment═l tĞbbet dolgozni!
A mşlt tavaszi kongresszuskor a Iogyasztłsi szĞvetkezetek irłny−tłsłval is megk−nłltłk. ┼
ezt akkor elhłr−totta magłtol es az ćgy Ićgg═ben maradt. Most elhatłrozta, hogy elvłllalja,
persze csak Erdelyre nezve. Es młr szłmlłlgatta, mi şjat hozhatna be, mi volna hasznos, mi
volna jobb, mint amit a Ialusi keresked═k łrulnak. Hollandiłban lłtott szeles pengej▌ kaszłt;
kćlĞnben Tirolban is ilyet hasznłlnak. Ezt kene meghonos−tani a szĞvetkezet ştjłn. Es vet═-
magvakat is. Nemes−tett borsot, szojababot is talłn. Meg Iogja ezeket tanłcskozni szakert═k-
kel, hogy a legjobbat, leghasznosabbat hozzłk Iorgalomba... A Iiatal Kozma ‡ront Iogja meg-
kerdezni, ═ jol ismeri a Ialusiak szćksegeit es kedvet.
Bizonyłra Zsukon talłlja a Ialkłnłl, hiszen młr megindultak a lovasvadłszatok. ┼ maga is
vadłszni Iog! Idłig nem tehette, hiszen Kolozsvłrt kene laknia, hol Adrienne miatt mostanłig
nem tartozkodhatott, nehogy talłlkozzanak. Csakis Zsukon lakhatott volna a klubhłzban. De
amşgy sem volt kedve, błr anyja k−nłlta tĞbbszĞr az ═ drłga lovaival. Eddigi lelkiłllapotłban
semmire se vłgyott. Most azonban megsz▌nt a tilalom. Most şjra szep, şjra jo minden. Pazar
gyĞnyĞr▌seg az elet! Passzio lesz lovagolni naponta es boldogsłg a vłroson lenni minden es-
te... minden ejjel... Es młr szłmlłlgatta, melyik lovat Iogja magłval vinni... a Csinost azt ok-
vetlen es a Borostyłnt. De melyiket harmadiknak?... A Menyet az jo volna, de meg csak negy-
eves. Hłt akkor a Csalmłt? Az is jo, de lassşbb. Igaz, hogy nagyon megb−zhato. Ezt meg meg
kell tłrgyalni... jol meggondolni...
Ezek jłrtak eszeben, csupa remeny, terv es ĞrĞmvłrłs. Młr łtjutott a Felek-hłgo utolso
szakaszłn, amit a Iuvarosok ,lodĞgleszt═"-nek h−vtak. Młr leIele siklik a gep, a kĞzseg szej-
jelszort hłzai kĞzĞtt.
Itt vłratlan le kellett Iekeznie.
Oriłsi juhnyłj szorongott az şton. Sok-sok szłz, talłn Ielezer vagy tĞbb. Ez pedig komoly
akadłly, mert a juh ki nem ter, hanem csupłn a vezerkos utłn igazodik, az pedig egyedćl a
szłmado juhłsz utłn, aki ott jłr el═tte. A hłtso bojtłrok se terelhetik sehovł, hiszen meredek
part es ker−tes jobbrol is, balrol is es csak integetnek vissza Abłdynak es kiłltoznak:
Sztai, domnule, sztai! ‡lljon meg az şr! amiben igazuk is van, mert a juh egymłst ta-
possa agyon, hogyha megriasztjłk. Młris kezdtek szorongani a leghłtsok.
Megłllt hłt Błlint es lełll−totta a gepet. Meg kell vłrni, am−g ott alul kijut a nyłj a Ialubol,
ahol majd elterćl valamelyik oldalon. Tudta: jo ideig eltart ez, mert az ilyen utazo nyłj retten-
t═ lassan halad. Hajnaltol estig alig młsIel merIĞldet. Azt hirdetik okosan: elkopnek a kĞrme,
ha şgy menne, ahogy rendes jłrłsa.
Lehet, hogy −gy van, błr a mi havasi rackłnk kemeny hegyi łllat, bizony kitarto jo csćlke
van annak. Młskor, peldłul ha vłsłrra viszik, nem is hajtjłk ilyen lassan. De ha egyik
szłllłsrol a młsikra vłndorol, akkor a vezet═ błcs legelĞl olyan temposan lep, mintha ,lassş
magyar"-t jłrna; szejjelvetett lłbain ide-oda imbolyog es a talpait csak egy-egy lłbnyomnyi-
val viszi el═re. Ugyanis hadd legyen ideje a juhnak ştkĞzben legelni! Mert erre van alap−tva
az egesz utazłs. A tulajdonos mindig olyan szenaIćvet berel, ami a teli szłllłsłtol szłz-ket-
szłz kilometernyire van. Igy hłt tavasszal es ═sszel ket-hłrom hetig vłndorol a nyłj az or-
szłgşt partjłn: az ştszeli reten vagy vetesen jol el es nem kerćl semmibe.
Vłrni kell tehłt. Młskor is −gy tett volna, de most meg nem is bosszankodott, s═t ═ nyugtat-
ta a hłtso bojtłrokat, hogy: csak csĞndesen, csĞndesen! ˆrĞmteli sz−ve mindenkit szeretett, a
szurtos juhłszokat, kik gşnyłt alig vłltanak, am−g legel═n vannak, a zs−ros hłtş juhnyłjat,
mely mint valami barna Iolyo, lassş hullłmzłssal ĞmlĞtt el el═tte, a kĞtelessegtudo komondo-
rokat leghłtul es azt az łrva szamarat, akin a Iej═edenyek es a płsztorok cokmokja tornyoso-
dott. Szerette mind. Csak nłlunk van ez gondolta , a mi IĞldćnk egyik kćlĞnlegessege ez,
aze a Iurcsa, minden młstol kćlĞnbĞz═ IĞlde.
*
Mikor szabad lett az şt, nekiiramodott a geppel. A kĞrnyez═ erd═k słrarany, vĞrĞsrez es
słIrłny lombjai vadul tćndĞkĞltek, az ingovłnyos ret vadul zĞld meg most is. GyĞnyĞr▌nek
erezte a tłjat, meg a szakadłsos tşloldal agyagja is megszepćlt a ragyogo napsćtesben. Teli
tćd═vel sz−vta magłba a Iriss leveg═t, a gyorsasłg szelet, ami az arcłba vłgott.
AlsobćkkĞs el═tt abbol a kacskaringobol, amely hirtelen gĞrbćl ki es be a mellekvĞlgy ny−-
lłsłn, lovast lłtott maga el═tt. Tarka, kĞver ponin leptet ott a tarlokon. Kadacsay Gazsi ez.
Persze hogy ═! De hłt mi az ĞrdĞg, hogy itthon a birtokłn van es nincs Zsukon a Ialkłnłl?
Ez igazłn nagy eset, hiszen eddig soha egyetlen vadłsznapot sem mulasztott.
LeIekezett hłt Błlint es mikor a kĞzelebe ert, łtkiłltott hozzł: Szervusz, Gazsi błro! Mi
az, hogy itthon vagy? Mit csinłl nelkćled a Ialka?
Kadacsay odakocogott a gephez.
Az mind olyan bachomsłg, bachłtom. Elvan az nelkćlem is... A hangja rosszkedv▌;
nincs semmi rajta szokłsos mokłssłgłbol. Megysz haza, Denestochnyłcha, ugye? Iolytat-
ta a szot, mintha młsra akarnł terelni a beszedet. ‡tjĞvĞk hozzłd a napokban, ha otthon
vagy, valamit megbeszelni veled.
Hogyne! Gyere. Az anyłm is nagyon Iog Ğrćlni neked. Es jo is, mert tanłcsodat akarom
kerni, melyik lovat vigyem Zsukra.
Lovak. Pechsze. Lovak! mosolygott Gazsi Iurcsłn es keser▌en, Ielrevetven hosszş or-
rłt, ahogy szokłsa. De most azonnal nem tudnek jĞnni, mecht valami dolgom van Szilłgy-
ban a n═vechemnel. Negy-Ğt nap; az nem kes═, ugye?
Nem, dehogy. Elvłrlak!
Meg płr percet diskurłltak, aztłn Kadacsay kĞszĞnt: Hłt szechvusz! es elIord−totta az
Ğreg tarkłt.
Błlint tovaindult. Talłn valami anyagi baja van Gazsinak mondogatta magłban , hogy
ilyen szokatlanul rosszkedv▌? De ez csak mşlo gondolat volt, annyira ĞrĞmlłtoan erzett mł-
ma, hogy semmi aggodłs vagy gond nem erintette a lelket.
*
Abłdy Roza a patkoudvarban ćlt az istłllo melletti kis padon. A menesb═l el═zetes vłloga-
tłs utłn Ğt negyedIel eves csikot hoztak be. KĞrben setłltatjłk el═tte a hłrom es Iel eves łlla-
tokat, melyekr═l most kell hatłrozni, melyik kerćljĞn hłmba, melyik volna jo płrja ennek
vagy annak. Az ilyen dĞntest mindig −gy ═sszel hozta meg Abłdyne, miel═tt bekĞtik a menest,
s a hłtilonak szłnt nĞvendekek tavasszal kezdik az iskolłjukat. De okos ilyenkor kezdeni a
hłmos lovak tan−tłsłt, mikor a csikonak meg Iogekonyabb a lelke. Lassş, ovatos munka nem
łrt neki, hiszen sşlyt nem hord a hłtłn, s═t mert kemeny şton acelosodik az ina.
Mellette łll jobbrol Jłger Simon lovłszmester. Alacsony termet▌, kisse szetvetett, terdben
meghajlott lłbakkal łll, de egyenes derekkal, mintha most is lovon ćlne. Korosabb ember
młr, Ğtvenesztend═s; rĞvid ═szćlt bajsza hegyesre kikenve, mert hogy huszłroknłl szolgłlt
most harminc eve. Egeszseges orcłi simłk es pirosak. FĞlt▌n═en kis keze, lłba van, pedig
idevalo parasztIiş, Denestornyłra. Maga telke van es hşsz hold birtoka. Megis itt szolgłl ,az
udvarban", ahogy Denestornyłn kćlĞnĞs hangsşllyal mondjłk, nemcsak mert haszon a szol-
głlat, de tisztesseg is a Ialu szemeben. Az apja, nagyapja is −gy tett. A dedapja gubernłtor
Abłdynak Iłcłnosa volt jłger, ahogy akkor mondtłk , innen szłrmazik a csalłd neve, ami
azota apłrol Iişra ĞrĞkl═dik.
A młsik oldalon, balrol, Szakłcs Gergely łll. Ez is idevalo. Az ═ neve is ugyanşgy tłmad-
hatott. Hşsz evvel id═sebb, mint az utodja, kinek el═tte ═ volt lovłszmester. Most nyugd−jas,
de Abłdyne ilyen alkalmakkor IĞlh−vatja, mert sokat tart a szaktudłsłra; ═ pedig sz−vesen jĞn,
błr am−g ‡zbej uralkodott itt, a jłrandosłgłt eleg szorvłnyosan kapta. Megse tett panaszt a
,jo groInenłl" soha, mert ═ rłtarti ember es nincs is rłszorulva, hiszen hosszş szolgłlata alatt
szep hłzat szerzett es valami kis t═ket is. Szep szłlas legeny lehetett valamikor, mint Szakł-
csek mind. Błr młr kisse gĞrnyedt es bottal szokott jłrni. RĞvid szakłlla es Ićlcimpłinłl ke-
resztćlny−rott dşs haja tekintelyt hirdet, ami jłr is neki, mert ma ═ a presbiterium egyik oszlo-
pos tagja.
E hłrmas tanłcsbol szokott Roza asszony hatłrozni a csikok sorsa IĞlĞtt, dacłra annak,
hogy ═ kit▌n═en ert lohoz maga is. Meg az els═ kocsisnak, Rigo Ferinek szava lehet hozzł, de
csak ha kerdezik. Ez t−zlepesnyire a padtol a lovłszokat, a młsodik kocsist es a menespłsztort
igazgatja: Most trapp! Most lepes! Most Iord−tsd ide vagy oda ahogy rendelkeznek.
Regota vłlogatnak. Młr csak hłrom csikobol kell kivłlasztani kett═t. El═bb a Csujtłrt es a
Csalogłny nev▌ csikot a pad irłnt Iarral łll−tottłk. Ilyenek volnłnak, ha ĞsszeIognłk ═ket.
Roza asszony płr percig szotlan szemleli. Majd IĞlkel es kĞrćlgusztłlja ═ket. A ket tanłcs-
tag mĞgĞtte. A lonĞvendekek łllnak bekesen. Mikor elebćk kerćl, akkor is csak a nyakukat
nyşjtogatjłk, mivelhogy cukrot vłrnak t═le es ezşttal nem kapvłn, csalodottan hłtrateszik Ić-
lćket. De młma młsrol van szo: most −teletr═l van szo.
Eleg płrosak volnłnak szolal meg vegre Abłdyne , de a Csujtłr, şgy nezem, valami-
vel kisebb. Kerem, Simonka, hozza ki a mer═szalagot.
┼ Jłger lovłszmestert, akit mindenki młs uraz, ma is −gy szol−tja, mint mikor istłlloIişcska
volt itt, ezel═tt harmincĞt evvel, ═ pedig młr nagylłny, de młr nem tegezi, miota lovłszmes-
terre avanzsłltatta.
Młr megmertem, instłllom, mikor behoztuk. Ket centi a kćlĞnbseg. De hłt Csujtłr a
Csalma-csalłdbol valo. Azok lassabban n═nek, mint a Błrsony-Iam−lia. Mire Ğteves lesz, utol
Iogja erni bizonyosan.
Megis probłljuk meg Ğssze a Merges kancłval szolalt meg a ven Szakłcs Gergely. Hłt-
raIordult es odaintette a menespłsztort a Mandula nevezet▌ harmadikkal, aztłn łtveve a kĞt═-
Iekszłrat, megbiztatta a jĞvevenyt. Furcsa szoval szolt hozzł, azzal, hogy: ,KĞmelo!"
Merthogy ═ Roza asszony atyjłt, mid═n ott apament vłsłrolt, Angliłba k−serte. Ott sok
okos dolgot ellesett. ┼ hozta be az Abłdy-istłlloba az angolos csutakolłst Iel kezzel es test-
sşllyal; ═ hozta onnan a Ilanellpolyłt es korpadarłbol kavart ,mash"-t es a bliszterezes tudo-
młnyłt. Nehłny angol vezenyszot is tanult, amik persze elvłltoztak a szłjłban es −gy ragadt
łt az egesz istłlloszemelyzetre, tłn meg a lovakra is. Es a csiko valoban el═lepett a
,KĞmelo"-ra, mintha tudnł, hogy ,Come along" angolul azt teszi: ,Gyerćnk!"
˙jra hosszş gusztłlłs. Nehez hatłrozni, annyira Ğsszehasonul az ilyen regi menes.
Valoban akłrmelyik tłrsa lehet akłrmelyiknek. Roza asszony vegtere a I═kocsishoz Iordult:
Hłt te mit szolsz, Feri?
En instłllom, akłrmelyik csikonkat vłllalom; megis azt hinnem, a Csujtłrnak hosszabb
lesz a trappja, azert jobb volna nekćnk hłmba ═.
Simonkłnak megvillan a szeme:
Hłt bizony, Mandula nem rosszul Iestene a hłtilovaink kĞzĞtt!
Igy beszeltek Denestornyłn a cseledek mindig. Mindig tĞbbes els═ben. Plurłlis majesteti-
cusban.
˙gy mondtłk: ez a mi lucernłnk, a mi zabunk, a mi kaszłlonk, a mi kancłnk, cs═dĞrćnk,
gulyłnk, Ğkrćnk, szamarunk, −gy beszeltek mind, az Ğreg lovłszmestert═l es a komornyiktol,
az inasok, cs▌rb−ro, vad═rĞk es kertpłsztorokon keresztćl, szakłcsne, kerekes es kovłcs, le az
utolso konyhaszolgłloig vagy istłlloIişig: a mi hintonk, szekerćnk vagy a mi Iazekunk, tep-
sink. S═t meg a vadrol is −gy: ez a mi dłmvadunk, nyulunk, Iłcłnjaink. Valahogy maguke-
nak tekintettek, ami a gazdłjuke es şgy is vigyłztak rł. Es szĞrny▌ bćszkek is Denestornyłra.
Azt tartjłk, nincs płrja sehol a vilłgon.
Sok-sok nemzedek egyćtteleseb═l alakult ki ez a gondolkodłs.
Alig van csalłd a Ialuban` kinek valamelyik IĞlmen═je ne szolgłlt volna az ,udvarban". Es
aki szolgłlt, annak az mindig hasznos volt. Nemcsak azert, mert a Iizeteseb═l el es a magłet
Ielreteheti, de ha sajłt telken hłzat ep−t vagy istłllot, kĞvet vagy Iłt kap hozzł; ha megdĞglik
a disznoja, kap sćld═malacot; gyogy−ttatjłk, ha megbetegszik ═ maga vagy valakije es ha
megvenćl, hłt akkor is gondoskodnak rola. Mindez azonban korłnt sincs szerz═deses alap-
on. Szolni kell erte. Megtalłlni az urasłgot es indokolni a kerest. Innen ez a kĞzĞssegi erzes
es ez a csalłdias viszony. Innen az is, hogy idegen cseled alig maradhat meg kĞzĞttćk. Most
sincs młs az egesz hłztłjban, mint Abłdyne ket vastag gazdasszonya, kiket a tĞbbiek melyse-
gesen utłlnak, błr a bels═k Ielnek t═lćk, minthogy mindig a groIne kĞrćl lappanganak.
*
Abłdyne eppen hatłrozni akart, miszerint Mandula hłtaslo lesz, tehłt meg visszamegy a
menesbe, m−g Csujtłr es tłrsa rşd melle es miel═tt kimondanł a dĞnt═ szot, meg egyszer mĞ-
gejćk ment az istłlloajtohoz mid═n auto tćlkĞlese szolalt meg a I═kapunłl. Roza asszony
IĞlnezett es alig egy pillanat, a Iia gepje młr be is suhant az udvarra.
A csikok lłttłra azonnal Iekezett es meg tłn meg sem łllt az auto, Błlint az ćlesen maga
alł kapta a lłbait es kiugrott.
Annyira Iiatalos, majdnem kamaszszer▌ volt ez a mozdulat, annyira jokedv▌, olyan ellent-
etben is Błlint eddigi komorsłgłval, hogy Abłdyne rĞgtĞn megerezte: Iiłval valami kćlĞnĞs
tĞrtent. Nem tudhatta mi, nem is sejthette. De a pillłi Ğsszesz▌kćltek kisse kićl═ szemen, ep-
pen şgy, mint mikor a csikok mivoltłt vizsgłlta. Igy nezett Iigyelmesen kĞzeled═ Iiłra. Mikor
azonban odaert, semmi jel sem mutatta, hogy ═ valami vłltozłst vett eszre rajta. Es azonnal a
lovairol beszelt; a dĞntes irłnt Błlintot is megkerdezte, tłrgyilagosan es szakszer▌en ervelt es
vegćl szłmos kerdes es vłlasz hiłbavalosłga utłn kimondta, amit młr reg elhatłrozott amşgy
is, miszerint: a Mergesb═l igenis hłtilo lesz, a młsik kett═b═l pedig kocsilo aztłn anya es Iiş
beindultak ketten a I═epćlet Iele. De a sok mondat csak arra szolgłlt, hogy Abłdyne az iIjş
der▌s łbrłzatłt kiIćrkessze, azert tłrgyalt annyit, hogy jol belenezhessen a szemebe es magł-
ban csak arra gondolt: Bizonyos, hogy młs, mint eddig... vajon mi tĞrtent vele... vajon mi
tĞrtenhetett?...
*
A nyugati szłrny emeleti verandłjłn młr vłrta ═ket az uzsonna.
A hłz asszonya szłmłra csak az ═ szereny tejeskłveja, de Błlint el═tt tea es tĞmerdek hid-
eg hşs, sos es edes sćtemenyek sorakoztak IelkĞrben, Irissen kĞpćlt vaj, ami meg łjuldozott a
maga kĞverseget═l, lepes es csurgatott mez, birsalmasajt es hłromIajta ,liktłrium", ahogy regi
szoval a ,jam"-et h−vtłk Erdelyben. Ez azonban korłntsem minden. Tothyne s Baczone gaz-
dasszonyok sokat −ger═ mosollyal tokłs arcukon Ğt-hat percenkent vłltakozva tipegtek be me-
leg sćtemenyek diadalłval, apro Iłnkok es csĞrĞge es vajas vagy tepert═s pogłcsłk titokzato-
san lebor−tott Iazekłval. Błlint pedig Iarkasetvłggyal evett, evett es evett.
Az anyja lopva nezte csak, milyen gusztussal Ialja a sok etelt. Ajka kĞrćl alig lłthato mo-
soly. Meg nem kerdezett semmit. Meg csak amaz apro tĞrtenesekr═l beszelt, amik vegbemen-
tek, miota Błlint most Ğt napja berłndult Kolozsvłrra. A gyćmĞlcsĞsben ćltetvenyek szłmłra
most łssłk a lyukakat; ma reggel der volt, de csak lenn az Aranyos tersegen; Słndor inas beje-
lentette, hogy hłzasodni akar; tegnap reggel egy dłmbika b═geset hallottłk a berekben. Ilye-
neket meselt hosszan, mikĞzben arra gondolt: mi modon tudhatnł meg azt, ami egyedćl erde-
kelte, azt a kĞrćlmenyt, mely łtvłltoztatta a Iia kedelyłllapotłt.
A nap młr lemen═ben. A jłrai havasok ibolyasz−nbe borultak. FĞlĞttćk narancs- es karma-
zsinsłvok lłngolnak, mintha delszaki tenger hullłmzana szćrken elnyşlo płraszigetek kĞzĞtt.
Egy-egy resb═l kil═ a napsugłr, hosszş csovłban IĞl-IĞlkalandozik az egbe, ragyogo zĞld es
halvłnyulo keksegen vegigkarmolva a tćzet, belećtkĞzve egy-egy Ielh═cske pirulo rongyaiba.
A słrgłs Ieny mindenćtt elĞmlik, ketteszak−tja a Tordai-hasadek sĞtetl═ kapujłt, elkapja a Ke-
resztes-mez═ enyhe hullłmait, Iłit, martjait es itt az ćveges verandłt betĞlti arany bşcsşjłval.
Ebbe a Ienylesbe hunyorgatott Roza asszony, mid═n vegćl ovatosan megkerdezte: Hłt
nem is mondtad meg! Milyen volt a Pillangokisasszony? Milyen volt az el═adłs? Igazłn
olyan szep?
Błlint kĞzhelyekkel vłlaszolt. GyĞnyĞr▌, nagyszer▌, remek.
Na es a Irancia m▌veszn═?
Kit▌n═, gyĞnyĞr▌, egeszen pr−ma.
Ilyeneket mondott szaporłn, de a sok dicsergetes szapor−tłsłnak dacłra nem talłlt egyetlen
szot sem, amely erzek−tene is, amit elmond. ˙gy hatott mindez, mintha kerćlne a reszleteket.
Roza asszonynak ez azonnal IĞlt▌nt, annłl inkłbb, mert jol ismerte Iiłnak azt a szokeszseget,
amivel łbrłzolni a lłtott, hallott dolgokat annyira sz−nesen tudja. Itt valami nincs rendben!
gondolta es şgy erezte, jo nyomon jłr. Tovłbb tapogatodzott tehłt.
Igazłn olyan drłmai ez az opera? Es melyik a legmegkapobb jelenet? Es a kĞzjłtek a mł-
sodik utłn...? ═ a lap beszłmolojłt elolvasta ma delben, amit Błlint elmulasztott. Igy ═ sok
mindent tudott Pinkerton es Csocsoszłn szerelmer═l. Hamarosan eszrevette tehłt, hogy Błlint
csupłn az els═ Ielvonłs Iinłlejłrol van igazłn tłjekozva, Iolyton arra tert vissza, ha młsrol
kerdezi, s═t młr młsodik ponyik almłba Iogott, melynek hłmozłsa, evese arra szolgłlt, hogy
megszak−tsa a tłrsalgłst.
Nem is Iolytatta Abłdyne tovłbb. Csak meg egy kerdest tett, a legIontosabbat:
Kik voltak ismer═sĞk a premieren? Es −gy megtudta, hogy a szomszedjukban, Gyala-
kuthyne płholyłban Miloth Margitka volt a Ierjevel. Adrienne-t Błlint elhallgatta, de olyan
Ielszeg hangon meselte ezt, hogy az azonnal IĞlt▌nt az anyjłnak.
Abbahagyta ezt a temłt. Az ilyen kutatłst ═ mindig igen ovatosan vegezte, nagy kĞrćlte-
kintessel. Csak vacsorłnłl tert vissza reł.
Egeszen tłvolrol kĞzeledett hozzł. A zsuki vadłszatokrol beszelt, majd az şj lełnyokrol,
kiket most mutatnak be, arrol a mozgalmas tłrsadalmi eletr═l, ami ilyenkor ═sszel Kolozsvłrt
megindul a kopłszattal kapcsolatban. Es szłmlłlgatni kezdte, az iden hłny hłz ny−lik meg,
ahol vendeget lłtnak, kik adnak majd błlt vagy vacsorłt. Igy jutott el hosszş vargabet▌vel
oda, hogy el═z═leg tudvłn a megh−vłsrol, a I═ispłnok vacsorłjłt megkerdezhesse. Igy kapta
meg a młsodik komoly adatot: Błlint nem volt ott! A Ieje Iłjdult meg azt mondta , az-
ert nem mehetett. Pedig nagyon sajnłlta: Ilyen nagy m▌veszn═vel megismerkedni stb. ...
Kellemes tłrsasłg stb. ... A I═ispłnok igen rokonszenvesek stb. ... De hłt ═rćlt IejIłjłs...!
es Błlint csak most eml−tette, hogy nem maradt az el═adłs vegeig. Bizonyłra azt erezte, hogy
nagyon hiłnyosan beszelt rola ma delutłn. Gondolta: ez jo magyarłzat erre is.
Valoban jo. Kit▌n═ adat az anyjłnak.
Most młr vilłgos, hogy a sz−nhłzban talłlkozott valakivel a Iia, aki miatt elment onnan es
elmaradt a lakomłrol is. Most młr bizonyos, hogy az Adrienne volt. Olyan vilłgosan lłtta,
akłr ha elmondtłk volna neki pontosan.
RĞvid płr pillanatig IĞltornyosult benne a regi gy▌lĞlet. ˙jra az az asszony! ˙jra ═! De a
haraghullłm azonnal szetIoszlott.
Abłdyne ugyanis sokat szenvedett ama utolso tizenket honap alatt, hosszş hetekig egyedćl
itt Denestornyłn, miutłn Błlintot kitiltotta a hłzłbol es azota is, hogy visszatert. A Iia itt elt
mellette komor nezessel es sĞtet homlokkal. Nem Ioglalkozott semmivel, semmi sem erdekel-
te. Ahłnyszor ═ az arcłba nezett, mindig megmarkolta a sz−vet valami; es błr soha, egyetlen
pillanatra sem vłlt ketsegesse, hogy ═ kĞnyĞrtelensegevel Błlint valodi erdeket is szolgłlta es
a csalłd tisztesseges h−ret, megis mindennapi Iłjdalom volt −gy, ilyen błnatosnak lłtni a Iiłt.
Vegre ma, ma vegre Iiatalosan der▌s şjra, amilyennek nem tapasztalta reg, reges-regota! Ez
megis jo, ez megis ĞrĞm! Majdnem hłlłs azert, hogy ilyennek lłthatja. ˆntudatlan hłlaerzes,
melyet nem vizsgłlt es nem is utas−tott el kiskirłlyn═i zsarnoksłga, hiszen n═sćlesr═l szo nem
lehet, ezt jol tudta. A hłzłhoz tehłt nem jĞhet az az asszony es ha b−rłsa boldoggł teszi Błlin-
tot łm jo! meg ha płr evig miatta nem is hłzasodik. Ezt elsz−vlelheti azzal a megnyugvłssal
szemben, amit a Iia szemeb═l kiolvas.
Mihelyt ennyit megtudott, beszćntette a kutatłst. ˙gy tett, mintha mit sem vett volna eszre
Błlint zavarłbol es simłn Iolytatta a tłrsalgłst.
Gyer═IIy Szaniszlo, Lłszlo egykori gyłmjłnak ket lełnya, pirossz═kek azok is, ugye?
Akłr az apjuk parokłja. Es a młsodik Kamuthy lełnyka, ugye ezek az şj konteszek az iden?
A kis Kamuthy Eszter, olyan puIok-e az is, mint Isti, mint a nenje?
Es mid═n Błlint elm−melte holdvilłg arcukat, bamba nezesćket, Abłdyne jo−z▌en kacagott
es az asztal tşlso vegen hłjasodo ket nema gazdasszonyt, Tothynet es Baczonet is erre ĞsztĞ-
kelte.
Biza jo! Abbiza! nevetgelt szolgłlatkeszen a ket tokłs n═.
˙jabban ═k amşgy is Abłdy Błlint kedveben akartak jłrni. Regi I═ tłmaszuk es szĞvetse-
gesćk, ‡zbej joszłgigazgato elhagyta ═ket. Meg mşlt decemberben kilepett Roza groIne
szolgłlatłbol. Mert nagyon okos ember az a kis tĞmzsi ćgyved. Mikor a denestornyai nagy-
asszony kibekćlt Iiłval, ═ azonnal lemondott, şgy velven, hogy Błlint majd megbosszulja raj-
ta, amit ellene elkĞvetett. Hłt azt nem vłrta be. Leutazott Abbłziłba, ott kiIejtette, miszerint
neje szłmłra meg kellett vłsłrolnia Szamoskozłrdot, ‡zbejne abba Iektette vagyonłt meg-
mentend═ es jobb is, hogy ═ vette meg, mert Gyer═IIy Lłszlonak ═ hajlekot biztos−t, amit młs
vev═ nem tett volna. Hiszen szłmłra a I═rangş csalłd erdeke a legIontosabb! Magłval hozta
persze az elszłmolłsait es jol szĞvegezett IĞlmentvenyt is, amit eppen csak alł kellett −rni. Es
Abłdyne alł is −rta es meg sajnłlkozott is a tłvoztłn.
‡zbejben a gazdasszonyok elvesztettek azt a szĞvetsegest, kinek tłmaszłval az Abłdyne
hłztartłsłn basłskodtak. Tudva, hogy a helybeli cseledek gy▌lĞlik ═ket, tudva, hogy sok-sok
apro visszaelest kĞvettek el, sok kis tilalmas hasznocskłt szereztek maguknak hosszş eveken
łt, most młs tłmasz utłn kellett nezniĞk. Csakis Błlint płrtIogłsa vedhetne meg ═ket, ha va-
lami az ═ traIikłikbol veletlenćl Abłdyne tudtłra jutna, meg inkłbb, mert valosz−n▌bb, ha Bł-
lint tudna meg roluk valamit. Csak ha neki udvarolnak, mindenben kedvire vannak, akkor
nyerhetik meg, akkor remelhetnek, hogy nem kutat az ═ dolgaik utłn, cukor-, zs−r-, kłve- es
meszłros-szłmlłk valosz−n▌tlen magassłga utłn.
Igaz, hogy miota visszatert a Iiatal şr, semmi jelet sem adta, hogy błrmi irłnt erdekl═dnek.
Mikor ‡zbej elment es Błlint hazajĞtt, a gazdatisztek, ispłnok es berl═k szĞrnyen megijedtek,
═k is mind ludasok leven kisebb-nagyobb kłperłpeben, hiszen ‡zbej sokkal nagyobb meret▌
visszaeleseit Iedezven, persze nekik is sok minden lopkodłst el kellett neznie. Megijedtek,
hogy Abłdy most kivizsgłlja ═ket. Nem −gy tĞrtent. Minden maradt a regiben. Błlint meg a
havassal is melyben annyi ĞrĞmet lelte azel═tt kedv nelkćl Ioglalkozott idłig, eppen csak
hogy IĞljłrt. KĞrćlnezett es visszajĞtt. Semmi şjba nem Iogott es semmi sem zĞkkentette ki
komor egykedv▌segeb═l.
Idehaza pedig kes═n Iekćdt, kes═n kelt; lovagolni se jłrt ki; naphosszat csak olvasott.
Ez azonban most megvłltozott. Młr młsnap hajnalban kiment Jłger Simonkłval es vegi-
gugratta a gyakorlopłlya akadłlyait. Delben ĞrĞmmel meselte, hogy ez evben el═szĞr hallott
dłmbikłt b═gni a berekben, a Magyaros nev▌ s▌r▌ben es szoba hozta, hogy elmenne Zsukra
Ialkavadłszni, ha az anyja hłrom paripłt adna neki hozzł.
Hłt rendelkezz! Miert is kerdezed? Vidd, amelyiket akarod, hiszen a tied mind! volt a
vłlasz. Ezt is vłrta Błlint. Pontosan tudta a szavakat el═re, de azt is, hogy az anyja nagyon zo-
kon venne, ha ezt komolyan ertve elmulasztanł megkerni. Josłgos tćnderkirłlynet jłtszani,
minden javakat adni, ajłndekozni maga kĞrćl, I═kent a Iiłnak, ez volt az a szerep, amit szere-
tett; tulajdonkeppen nem is szerep, mert ═szinten −gy erzett es ha nem Iolyamodnłnak hozzł,
akkor ebben az ═ josłgłnak megkerćleset lłtta. De visszaelest is. Mert nem szabad senkinek
Ieledni, hogy minden az Ğve es minden csakis t═le Ićgg.
Meg ket dolgot hozott szoba Błlint. Az egyik, hogy ,Gazsi błro" łtjĞn valamelyik nap es
azt is, hogy szĞvetkezeti ćgyekben a Iiatal Kozma ‡belt ide szeretne h−vni.
Roza asszony elenken pillantott a Iiłra:
Melyik Kozmłkbol valo? A mez═segiekb═l? es azt meger═s−tven Błlint, tovłbb kerde-
zett:
Milyen korş ember? Hogy h−vjłk az apjłt?
Boldizsłrnak az id═sebbik Iia; młr a magłeban gazdłskodik Teke videken mondta
Abłdy es Iolytatva magyarłzgatta, milyen kit▌n═ IĞldm−vel═k mind, şgy az id═sebbek, mint a
Iiaik, mind szorgalmas, komoly munkłjş emberek.
Az Ğregasszony şgy tett, mintha Iigyelmesen hallgatnł, de mid═n megszolalt, şgy lłtszott,
hogy csak az els═ adatnłl maradt az elmeje:
˙gy, tehłt a Boldizsłre?... Ez a kĞzbćls═ volt az Ğt testver kĞzĞtt. Itt n═ttek Iel Denestor-
nyłn. Az en gyerekkoromban az apjuk gazdatisztćnk volt. Jol ismertem mindegyiket...
Jłtszotłrsaim voltak a kisebbek. Hłt nagyon jo, h−vd meg. Kisse elgondolkozott; az ajka
kĞrćl halk, visszaemlekez═ mosoly. Aztłn hozzłtette:
De −rd meg, hogy sćrgĞnyĞzzĞn idejeben; ilyenkor ═sszel el═re kell I▌teni a vendegszo-
błkat...
Hiszen meg nincs olyan hideg.
Mindegy! Az id═ megvłltozhat. Az ilyet jobb el═re tudni... Błlintnak nem t▌nt IĞl, hogy
Kadacsay jĞvetelevel Roza asszonynak ilyen aggodalmai nem voltak.
IV.
ˆtĞdnap este megjĞtt Gazsi.
Azon a teliver kancłn erkezett, ,Honeydew" ═nagysłgłn, aki a kezen şgy megjłmboro-
dott, el sem hinne az ember, hogy alig ket eve a zsokek reme volt a płlyłn. Gazsi błro alatt
olyan bekes, akłr az az Ğreg tarka poni, amit otthon młr csak mez═re jłro lonak hasznłlt.
Igaz, hogy młst senkit sem t▌rt meg a hłtłn.
Muszłj volt −gy jĞjjek lohłton, hogy tĞbb munkłt kapjon, pedig jobb szechettem volna
szekechen, mecht akkoch tłskłt hozhattam volna magyarłzta Gazsi, mikor a patkoudvaron
leszłllt , de hłt ezt a bestiłt nem tudja jłchtatni senki es most, hogy el voltam Szilłgyban,
hłt nem hasba chşgta a kisebbik lovłszomat?! Valodi chabsłg ez szłmomcha ezzel a bolond
dĞggel... Felrecsapta hosszş harkłlyorrłt Gazsi es panaszosan nezett Błlintra. Utobbi azt
hitte, ezt csak mokłbol mondja, hiszen mindig a maga Iurcsłn balszerencses eseteivel mulat-
tatott mindenkit; de most komolynak lłtszott es olyat tett hozzł, amilyet nem vłrt volna t═le.
A ruhłzatłrol beszelt!
Tudom, nem illik ilyen piszkosan echkezni ide Choza nenihez; van is a nyechegtłskłban
valami vłltogşnya, de hłt a muntli-zsłkba alig Iech valami...
Az nłlad nem Iontos! kacagott Błlint. Az anyłm −gy ismer młr es megszokta t═led...
Pechsze! Pechsze! Az ilyen pachaszttol, mint en, nem is vłchhatnak młst! Ez keser▌en
hangzott es Abłdy megbłnta az utolso mondatłt.
A nyeregtłskłbol azonban megis el═kerćlt valami szmokingIorma ruha, amit Gazsi egy
tordai szaboval dĞIetett. Majdnem europaias benyomłst tett, amikor vacsorłhoz IeljĞtt, błr az
inge gy▌rĞtt es a gallerja eltĞrve. Valami remenytelen kultşrtĞrekves erz═dĞtt rajta. Az arca
pedig szokatlanul komoly.
*
A szokłsos esti tea es almakompot utłn, amit Abłdyneval odaIĞnn elkĞltĞttek a kis szalon-
ban, Błlint lek−serte Gazsit. Szotlan mentek łt a nagy ebedl═n, szotlan le a lepcs═n. Błlintnak
młr jo ideje IĞlt▌nt, milyen gondterhes a barłtja. Vacsorłnłl es azutłn is. Igaz, hogy nehłny
treIłs tĞrtenetet elmondott az ═ Ğnmagłt gşnyolo humorłval: egy vidra-historiłt, ahol ═ esett
a v−zbe puskłstol es a vidra a partrol rłmosolygott, a młsikat a vincellerje kutyłjłrol, aki
droton szaladt, hosszş lłncłval kĞrćlIutotta spirłlban, ═ pedig ostobłn megvłrta, m−g a lłnc
gşzsba kĞti a lłbait es a kutya megharapja meg tĞbb ilyet mondott el, pojłcłsan megjłtszva
mindegyiket, de Abłdy erezte, hogy csak megszokłsbol teszi es mivel azt hiszi, ilyet vłrnak
t═le. Ahłnyszor elhallgatott, mindenkor vekony rłnc jelent meg a homlokłn, mintha ugyan-
egy sĞtet gondolat şjbol elIoglalnł. Vajon mi baja lehet? aggodott Błlint es vłrta, hogy leer-
ve a lepcs═n, az szoba kerćljĞn. Valoban −gy tĞrtent.
Szechetnek valamit megbeszelni veled! mondta Gazsi błro.
Gyere hozzłm, mert itt most mindent eloltanak. Az anyłm nem szereti, ha ebren tartjuk a
cseledeit. Onnan majd visszak−serlek gyertyłval. MegIordultak. Ahogy łtsetłltak a csarno-
kon, Ienylesek jĞttek le az emeletr═l, t▌ntek el az egyik bolt−v alatt es sorban kialudtak.
A ket Iiatalember a toronyszobłban szembećlt egymłssal. Az olvasolłmpa mellettćk kes-
keny aranytłnyert vetett az asztalra, minden egyeb homłlyban.
Kadacsay kisse habozott, miel═tt beszedbe Iogott. Ahogy a holloIiokłk, Ielrevetett orral,
bal szemet a szek kartłmlłjłra szĞgezte, mintha onnan akarnł leolvasni, amit mondani akart.
Lassan ejtette a szavakat, apro szćnetekkel, megvłlogatva ═ket.
Testłmentomot csinłltam mondotta. Igen. Ezt jonak lłttam. Ezecht jĞttem hozzłd,
mecht vegchehajtłsłval teged akachnłlak megb−zni, ha elIogadod...
Błlinton vegigcikłzott az aggodłs. Egyetlen pillanat szłzadreszeben eszebe jutott az ═ apja
sorsa, akin alig id═sebb korban, mint ma Kadacsay, rłkot łllap−tottak meg, ami nehłny honap
alatt megĞlte. Ez volna hłt itt is? Ez magyarłznł a barłtja kedelyvłltozłsłt?
Csak nincs valami komoly veled? Voltłl orvosnłl? Van valami tćnet, ami megijesztett?
vłgott hłt kĞzbe tłrgyilagossł er═ltetett hangon.
Dehogy, makkegeszseges vagyok! vłlaszolt Gazsi. Megis azt gondolom, okos, ha az
embech mindent elchendez... elchendez idejeben...
Es most kisse hosszadalmasan letłrgyalta, hogy ═ a n═verevel minden vagyoni dolgłt tisz-
tłzta, most, mid═n Szilłgyban jłrt nłla; idezett szłmokat es a birtoka adatait; ami kis adossł-
ga maradt katonakorłbol, azt is kiIizette, −gy młr csak az van hłtra, hogy rendelkezzek a ha-
gyateka irłnt.
De hłt megis, mi ćtĞtt beled, hogy −gy minden ok nelkćl es ilyen Iiatalon a halłloddal
Ioglalkozol? Ez megse termeszetes! vłgott kĞzbe Błlint es most, mid═n ═ maga boldognak
erezte magłt, majdnem ingerćltte tette a Gazsi Ieketelłtłsa.
Muszłj mindennek oka legyen? kerdezte a młsik, aztłn kisse Ierden elmosolyodott.
Tegyćk IĞl, hogy a kit▌n═ Honeydew şjcha megbolondul, hanyatt vłgja magłt egyszech es
agyonnyom!? Hiszen egy zsoket młch megĞlt −gy. ˙gyis ez a halłl volna melto hozzłm, aki a
vilłgon egyebhez sem tudok, mint lohoz! kacagott kisse Ianyar gşnnyal Gazsi. Es miecht
Ielni a halłl Iogalmłtol? Schopenhauer azt łll−tja: az eletakachatunk Iel csak t═le, ami pedig
łllati dolog. Legalłbb ennyit tanultam meg attol a ven nemett═l, de az is lehet, hogy chosszul!
Lemondo mozdulatot tett a kezevel, şjra kacagott, aztłn hirtelen komolyra vłltva Iolytatta.
˙gy akar rendelkezni, hogy a n═vere Iiai ĞrĞklik a vagyonłt. Azonban Ieltetelhez kĞti. Min-
denik, miel═tt birtokba lep, ket evet kell tĞltsĞn kćlIĞldi egyetemen Angliłban vagy Francia-
orszłgban. Hogy hol, azt Błlint jelĞlne meg. De ezt be kell tartsłk. Nem akachom, hogy
azok is olyan sćlt machhłk legyenek, amilyen en voltam.
Ez tehłt a magyarłzat!
Abłdy megillet═dve hallgatta. Milyen meghasonlłs lakozhat szegeny Gazsiban, hogy −gy,
şgyszolvłn tşl a sajłt szemelyen, Ğccseinek akarja biztos−tani azt a m▌veltseget, amit maga
szłmłra hiłba keres. Es e percben visszacsendćlt benne egy-egy keser▌ mondat, amit neha
Gazsi Ğnmagłrol elejtett, arrol a tudłsvłgyrol es ehsegr═l, amellyel kapkodva minden kĞnyv
utłn, nemet IilozoIiłt bşjt es tĞrtenelmi m▌veket. Nyilvłn a sportban es lehasłgban elmulasz-
tott eveit akarta potolni −gy.
KĞszĞnĞm, hogy bizalmaddal megtisztelsz. Termeszetes, hogy vłllalom. Elegge valosz−-
n▌tlen, hogy sor kerćljĞn rłm; az Ğcseidet magad kćldĞd majd Angliłba, meg ha şjak szćlet-
nenek is.
Gazsi nevetve łllt IĞl: Habakuk volt az utolso pchoIeta es ennek is megmondtłk a
zsidok, hogy utłna hovł l═nek a jĞvendĞl═nek! nagyot nevetett trłgłr treIłjłn, mellyel tłn a
meghatottsłgłt burkolta. Megis a kinyşjtott kezet melegen szor−totta meg es kisse hosszasan
is, akłrha bşcsşzna.
*
Nyolc ora lehetett, mikor młsnap reggel kilovagoltak. Korłbban nem lett volna celja, mert
ilyenkor, ═szi hajnalodłs utłn, s▌r▌ kĞd ćl płr orłig az Aranyos tersegein. Młrpedig oda
szłndekoztak, a gyakorlopłlyłn levizsgłztatni a lovakat. KćlĞnĞsen a gyorsasłgukat. Tekint-
ve, hogy itt van Honeydew, ez a klasszisversenyhez melto teliver, rĞvid tłvon kiprobłljłk,
melyik idevalo nĞvendek tud kĞzel maradni hozzł kinyşjtott vłgtłban.
ˆt lo vłrt rłjuk az istłlloudvaron. Negy denestornyai: Csinos es Borostyłn a Błlint nyer-
geivel, Menyet es Csalma a lovłszokeval. Mind majdnem egyIormłk. KĞzel tizenhat markos
pej-kancłk, alig van kćlĞnbseg młs kĞzĞttćk, mint hogy egyik sĞtetebb kisse, młsik vilłg-
osabb, hosszş, eległns nyakkal, mind Ierde es mely lapockłval es ,sok IĞlddel alattuk". An-
gol telivernek nezned ═ket, ha kisse tłvolabb, nehogy hozzłjuk rşgjon, nem łllna ott Honey-
dew sokkal vekonyabb csonttal es agłrkent IĞlhşzott hassal, de a versenylo tĞkelyet kepvisel-
ve.
Lepest indultak ki a tłgas kapun. Błlint az egyik I═lovłn elĞl, mellette, de kisse visszatart-
va Gazsi, mert a teliver kancłja gonoszul kony−t es jo ket hosszal mĞgĞtte Jłger Simonka meg
a lovłszok. A bolt−v visszhangzott a patkocsattogłstol.
Az egykori vłrłrok h−djłn tşl lekanyarodtak balra. Alattuk a vĞlgyĞn meg Iekszik a kĞd,
mint valami megbomlott paplan, olyan vattłs hullłmokban gomolyog odalenn, ellepi az egesz
s−ksłgot, el messzi a Maros-szĞgen tşl, de az er═sĞd═ napsćtes młr belet▌z itt-ott. Az
oriłsnyłrIłk koronłja ott tłvol a Nagyberekben młr kiszabadult bel═le, aranylevelsćvegćkbe
csak egy-egy Iłtyol akadozik meg, levelzetćk tallerai azonban młr villognak a legben. A
domboldal tarka ny−r-, juhar- es Ieny═csoportjai kĞzĞtt haladnak le a nagy kanyarodoval lan-
kłs−tott lejt═n es ahogy mind lejjebb jutnak, a s▌r▌sĞd═ płra leenyh−t minden sz−nt, pasztell-
kĞnny▌ve teszi es błr jo tłvol ellłthatni młr, de csak mintha tejćvegen keresztćl. Minden tł-
volibbnak tetszik, nagyobbnak. ‡lomban lłt az ember ilyen tłjakat.
H−don mennek łt. A Iolyo Ieheren IćstĞl. Egy jegmadłr szłll el hirtelen kiłltłssal kĞzvet-
len a szomszedjukbol; zaIirkek ruhłja csillano vonalat −r a v−z IĞle, aztłn elt▌nik.
Kochłn Iog a tel bełllni, ha ez a madłch młch itt van... jegyzi meg Kadacsay. Ezt is
csak halkan mondja es nem is beszelnek tĞbbet.
A puha gyepen hangtalan a patko. Most varłzslatos a kep, amelyen łthaladnak. Jegenyek
szłlas IĞlkiłltojelei, Austriaca-Ieny═k Iekete bokretłi kiugro szigetkent szak−tjłk meg hosszş
kaszłlok es lucernłsok g═zĞlg═ szintjet. Mind csodłsabb lesz es valosz−n▌tlenebb, ahogy kĞz-
elednek ahhoz a ligeterd═hĞz, mely mindjłrt kĞrćl Iogja ═ket Ğlelni. Most csap be a napsugłr
elebćk, narancssz−n słvok suhannak łt galambszćrkek kĞzĞtt, a reten halovłny palłstok sza-
kadoznak el szakłllas rojtokkł es vekony ezćstszłlakkł a nyłrIłk agaboga kĞzĞtt,
rozsazomłnc Ğmlik vegig a kĞzeli s▌r▌n, mintha a termeszet elpirulna, mialatt leIosztja ruhł-
jłt a nap.
Es ebb═l a titoks▌r▌segb═l vłratlanul dćbĞrg═ hang szolal meg. Mintha valami roppant Ğb-
lĞs dobot vernenek nagyon lassş ćtemben. Furcsa hang, semmihez sem hasonl−t, ćres hordo
kongłsłhoz tłn meg leginkłbb, de ez el═ hang, nem holt, mint a hordoe. Parancsolo es hara-
gos. Sovłrgłs es harci keszseg dohog benne es valami sćrget═, kenyszer−t═ kenyszer.
Megłlltak mind. A lovak is Ićlćket hegyezik.
Dłmbika b═g! Nincs is messze! sşgja Błlint łthajolva a szomszedjłhoz. Oldalt Iordult
es ćgetesbe ind−tja a lovłt, neki ama gyepes ştnak, mely kanyarogva visz łt I▌z- es bodza-
dzsungel kĞzĞtt, a topolyaoriłsok szłzainak boltozata alatt sokł, ki a tşlso głzlohoz.
Falkent łll a nłd el═ttćk; kocsinyomnyi ny−lłs van kivłgva benne es mid═n łtjutnak rajta,
kavicszłtonyra ernek, amit ide sodrott a Iolyo. V−z itt alig csĞrgedezik, a lovak szłrkĞzepeig
se er, a Iels═ głt młsIel kilometerre innen, mind łtnyomja a malomłrok Iele. Csak ami a r═zse
kĞzĞtt łtsz▌r═dik, csupłn az jut ide. Igy ═sszel leapad az Aranyos. Nem is hinned, milyen ha-
talmas tud lenni tavasszal, ha a tşlso oldal ketĞles partja nem bizony−tanł, milyen er═vel tud
szak−tani. Ott mer═leges mosłs, akłrha geologiai łbra volna; legIelćl a rłst, alatta vastag es
zs−ros humusz Ieketen, aztłn vłltakozva vekony retegekben agyag es kavics, m−g vegćl ege-
szen alul kekes pala Ienylik, amit valami ═skori tenger hagyott itt.
Rezsşt leptetnek łt a głzlon. A lełsott kaptaton kĞnnyen haladnak ki. Szłmukra csak most
ny−lik meg a tłj, Erdely legnagyobb s−ksłga, szemben a Mez═seg kopasz oldalai słrgłs szaka-
dekaival es egy-egy sz═l═ negyszĞg▌ Ioltjłval, jobbrol a Maroson tşli dombok, balrol pedig
nagyon-nagyon messze a Tordai-hasadek gerince es meg tovłbb, młr majdnem Ielh═szćrken
a jłrai havas. A termekeny s−kon ragyogo napsćtes. Az egyik zabtłbla negy oldalłn tarlonak
hagyva annyi hely, hogy hłrom lo egymłs mellett nyargalhat. Ez szolgłl gyakorlopłlyakent
−gy ═sszel; hosszabb is, puhłbb is, mint a Ićves płlya ott benn a berekben. Az egyik hosszş
oldalłn, ahol ny−legyenes, hatszłz meter kimerve es ket złszlos poznłval jelĞlve.
Ket kĞr lassş munka utłn itt probłljłk ki el═bb az Ğteves Csalmłt, majd a Iiatal Menyetet,
hozzłmerni az iramukat a kivłlo teliverehez.
Błlint, Jłger Simonka es Pisti, a lovłszgyerek a d▌l═ştrol Iigyeltek az eredmenyt. Az els═
k−serlet simłn ment vegbe. Csalma eleg jol b−rta Honeydew mellett, dacłra, hogy annak kĞn-
ny▌ vłgtłja is młr versenytempo.
Nem Iog ez szegyent hozni rełnk, instłllom szolalt meg dĞlyIĞsen Simonka. Egyik
lovunkat sem adnłm oda azert a cingłr kecskeert. ˆtezer meteren meg tłn le is I═zne.
Gazsi odakocogott Abłdyhoz, płr elismer═ szot mondott, aztłn magłhoz intve a lovłszIişt,
visszaćgetett az indulłsi pozna mĞge. Itt azonban meglep═ dolog tĞrtent.
Mikor hogy egymłs mell═l induljanak Pisti gyerek hangos ,kĞmelozłssal" el═sarkallta
a csikot, hłt Honeydew ezt Ielreertette. Tłn azt hitte, neki szol az a sok ,kĞmelo". ┼rł mere-
szel valaki kiabłlni! Vagy azt, hogy ez igazi verseny, amit młr Alagon is utłlt. Hirtelen kiIli-
ve gĞrb−ti a hłtłt, a Ieje a ket lłba kĞzĞtt es maga kĞrćl Iorogva, villłmgyorsan bokkol a
szelrozsa minden irłnyłban. Gazsit ez oly vłratlanul erte, hogy ezşttal bizony lerĞpćlt rola,
de talpra, baj nelkćl.
Nem −gy a lovłszgyerek!, A csiko meghorkant. A Iarkłt trombitłnak kunkor−totta IĞl. Es
utłnozni akarvłn a szomszedjłt, oriłsi ugrłssal a leveg═be szĞkken, szegeny Pisti pedig, mint
a hullo csillag, şgy −vel ki az egb═l es Iejest le a IĞldre.
Mindez egyetlen pillanat es rettent═ Iurcsa lłtvłny, akłrha ott a płlya elejen valami
t▌zhłnyo dobłlna szet lovat es lovasokat. Błlint Ğnkentelen elkacagta magłt, aztłn błr az ═
paripłja is probłlt valami kisebb mokłt (az ilyen treIa nagyon ragados) , rĞvid vłgtłban
Gazsi Iele indul. Mell═le Simonka vłgtat el rajta-rajtłban egyenest a głzlonak.
Mert Pisti elszalasztotta a csikot. Az pedig, mint a ny−l, hazaIele! Ugyan nincs sok ertelme
utłnarohanni, hiszen bizonyos, hogy az istłlloba Iut es sehova młshovł, de Simonka szenve-
delye Iuttłban elIogni lovakat. Igy tett most ket eve is, ha a zsuki vadłszatnłl tartalek
hłtaslon k−serte Błlintot. Mindig azt leste, mikor pottyan le valaki, hogy aztłn hajrł! ═
passziozhasson hegyen-vĞlgyĞn az elszabadult hłtas utłn. ‡llva a rĞvid kengyelben, de nem
lehajolva, mint a zsoke, hanem magasan kitornyosulo derekkal, ahogy a regi magyar huszłr,
şgy szłguld el a Iolyo Iele es młr el is t▌nt benne.
Azt a bćdĞs dĞgit! nevet młr a teliver hłtłrol Gazsi błro, mikor Błlint odaer. Hłt
nem letechemtett megint!? De nem haragszik ═, treIa neki az ilyen es Honeydew is −gy erti
tłn es hłtratett Ićlevel, elhşzott szłjłval mintha gonoszul mosolyogna hosszş, szłraz arca. A
szeme is kłrĞrvend═en villog.
Visszaindulnak. A młsodik sebessegprobłra młr nem kerćlhet sor, minthogy az egyik I═-
szerepl═ megszĞkĞtt. BeIordulnak ismet a parkba, a Nagyberek szigetere.
Jłrjunk kĞrćl kisse az Ğsvenyeken javasolja Abłdy , hłtha talłlkozunk valamivel. A
dłmvad b═geskor sokkal bolondabb, mint a nagyszarvas, nyugtalanabb es tovłbb marad
kint...
A velćk maradt lovłszt hazakćldtek es ═k ketten IelreIordultak, be a s▌r▌segbe.
Młr alig van nyoma a reggeli kĞdnek. A vadkomlo ezernyi Iolyondłrja, a młr elsłrgult bć-
rĞk Ğles szłrai, bodzłk es papsapka kusza szĞvevenye es kĞkenybokrok tĞvise mĞge bet▌z a
nap, sĞtet rostelykent hagyva tĞmerdek apro łgacska ĞsszeIont z▌rzavarłt, rajtuk tşl egy-egy
t▌zIoltot vet, ahol akłrha lłngolna az avar es a I▌; egyik szłzados nyłr derekłt elkapja Ieher
tenyerevel, młsikon a gereznłs tĞrzset karmolja vegig csupa tćndĞkl═ Iolt mindenIele, sĞ-
tetkek słvok es vak−to Ienyek tłncolnak Ğsszevissza, nincs plasztikłja semminek, hiszen rła-
dłsul az oriłsIłk koronłjłrol az łrnyek bevetćl ide, oktalan dobodik keresztćl az also nĞveny-
zet młs mozdulatş domborodłsain.
Most is varłzserd═, de młs, mint a sejtet═ płrłban reggel. Itt-ott a kecskerłgo gyćmĞlcse
vir−t narancspirosan, mellette a kutyaIa b−borvĞrĞsei, citromsłrga juharlevel es sĞtetbronz
tĞlgy egymłsba Ionodva es hogy meg jobban Ğsszekavarodjek a kep, koromsz−n▌ bogyok pĞt-
tyĞgetik vegig a s▌r▌t, mintha szabadon şszna millio kis Iekete gyemłnt mindenćtt.
Nehol vadul zĞld retecsken mennek łt, aztłn bozotalagşton; aztłn şjra ret es s▌r▌seg şjra.
Olykor meg-megłllnak hallgatozni a lovasok. Valoban mintha nyugtalansłg reszketne kĞrć-
lĞttćk. Inkłbb erzes ez, mintsem tapasztalłs. Nagy ritkłn megreccsen valahol valami. Talłn
szłraz gally volt, talłn csak kepzel═des. Es valami bĞIIen═, dćbĞrg═ hang is neha. De hol:
el═ttćk vagy jobbra? Vagy ez is csak tevedes volt?
A lovak is Iigyelnek, az orrlikaik ny−lva, Ićlćk el═reszĞgezve, akłrha ═k is gyan−tanłk,
hogy valami rejtelyes tĞrtenik kĞrćlĞttćk.
Egyik holtmeder oldalłn haladtak most. Kadacsay kisse visszamaradt es megłllt. Nłd es
I▌zsarjak lĞvellnek ki a melyb═l. Ott mintha cuppanna az iszap. Alig Iord−totta arra a kancłjłt
el═red═lve a nyeregben, hłt hatalmas dłmbika rşgtat ki a lłthatatlan melysegb═l es megłll.
Alig t−zlepesre, ott łll. Szeles lapłtjai szejjelmerednek, hatalmas ket szemłggal kĞzĞtte. Bar-
napiros ruhłjłn Ieher pontsorok. Nem nagy łllat, akłr egy młsodIćves csiko, de szetłllo
agancsa majdnem Ielelmetesse teszi. Honeydew megtorpan. Hłtra is lep egyet. Meg van ille-
t═dve. A bika szembenez vele. Nyilvłn nem erti, mi ez az aranysłrga łllat ott el═tte. Lakkb═r-
Ieny▌ orrłt el═renyşjtogatja es ket-hłrmat lep el═re; majd megbizonyosodvłn, hogy itt ember-
szag is jĞn valahonnan, visszadobja magłt es młr el is t▌nt a nłdban.
Gazsi elkocogott Błlint utłn. Nagy diadallal meselte, mikor melleje jutott:
Ochiłsi, kechlek! Egy dłmbika jĞtt chłm es Honeydew megijedt. El═szĞch eleteben!
Sz−vdobogłst kapott a bestia! Echeztem a lłbikchłm alatt, şgy dobogott a sz−ve. Istennek hł-
la, megechtem, hogy valami imponłl neki!
Meg lłttak nehłny dłmtehenet es borjşt messzir═l, a Hłrsas nev▌ Ielszigetnel; onnan
negyedorłra csattogłst hallottak a złrt szłlas melyen, bizonyłra ket bika viaskodik ott, aztłn
delIele jłrvłn, hazaIordultak.
Egesz kirłndulłsuk alatt Kadacsay jokedv▌nek lłtszott. De csak a sok şj tapasztalat szora-
koztatta el, mert mid═n młr a dombnłl Błlint megkerdezte, mikor kĞltĞzik łt Zsukra, şjra
megjelent az a kis rłnc a homlokłn.
Nem hiszem, hogy elmennek... Meguntam młch. Mindig csak lo es lo... Minek?! Eleg
volt... meguntam...
De hłt a Ialkavadłszat el sem kepzelhet═ nelkćled!
Majd megszokjłk...
Ez nagyon keser▌en hangzott.
*
Abłdynet a hłz el═tt talłltłk, vastag szarvasb═r keszty▌vel pici kezen es nyes═olloval vi-
rłgot vłgott. Jocska bokretłt gy▌jtĞtt młr Ğssze azokbol a rozsłkbol, amiket itt a bels═ udvar
visszazłrodo Ialai megovtak a dert═l. Mikor Ielejćk jĞtt nagy csokorral a karjłban, şgy hatott,
mintha valami ćnnepre keszćlne. De nemcsak azert. Az a I═kĞt═ volt rajta, amit rendszerint
csak vasłrnap visel, mikor templomba megy; az atlaszszalag megkĞtve az łlla alatt szelesen
es a ruhłja sem a mindennapi, hanem a jobbik, Ieher csipkezsaboval es mandzsettłval. Es va-
lahogy Iiatalosabb volt, mint młskor. Az eppen arra jłro darabontot magłhoz h−vta:
Fiam, add be ezeket a virłgokat parancsolt neki es mondd meg, hogy tegyenek bel═le
a vendegszobłkba is.
Vidłm leptekkel jĞtt az erkez═k Iele.
Na, hogy volt? Mit lłttatok? Jertek, ćljćnk ide a hłz ele. Szeretek ilyenkor napon ćlni.
Elvitte ═ket ahhoz a padhoz, honnan jol lłtszott a patkoudvar kapuja. Es ott nagy elvezettel
hallgatta Gazsi elmondłsłt, aki most şjra el═vette az ═ treIłs modorłt es remekćl adta el═, mi-
kent pottyant le es milyen ostobłn; a dłmbika-kalandot es Honeydew sz−vdobogłsłt. A denes-
tornyai lovakat is megdicserte, amit persze nagyon jo volt hallani. Mindezt ĞrĞmmel hallgatta
Roza asszony, de a szeme gyakran tevedt a I═kapu Iele.
Kozma ‡ron most erkezik a Iel tizenkett═ssel... mondta şgy mellesleg, aztłn tovłbb
bolongatott arra, amit Gazsi meselt.
*
Ebednel az şj vendeget jobbjłra ćltette, ami termeszetes, hiszen Kadacsay t═r═l-vegr═l ro-
kon, m−g Kozma idegen. F═leg vele Ioglalkozik es kerdezi a csalłdjłt, nagybłtyjait. F═leg ap-
jłt. Jol beszel rola is, rokonszenvesen.
Senki sem gondolnł, mennyire haragszik reł minden evben egyszer: a szćletesnapjłn.
Miert, miert nem, Kozma Boldizsłr azzal bosszantja meg, hogy ny−lt levelez═lapon gratu-
lłl es mindenkor oda−rja a korłt, amit pontosan tud, hiszen ugyanegy evben szćletett ═ is.
Csak azota teszi ezt, amiota eltĞltĞtte az Ğtvenet. Addig sohasem −rt, csak azota es −gy. Roza
groIne ebben valami gyermekkori bosszşt erez, a siheder megtorlłsłt negyven esztend═
tłvolsłgłbol. Tizenhłrom eves volt, amikor Kozma tiszttartoek elkĞltĞztek Denestornyłrol es
attol Iogva sohasem talłlkozott egyik testverrel sem. Akłrhogy gondolt vissza, nem emleke-
zett, hogy valaha is megsertette volna, s═t tudta, hogy mindig barłtsłgos volt mindenikhez es
kćlĞnĞsen ehhez a Boldizsłrhoz, aki rokonszenves Iiş volt es kedves jłtszotłrsa. Hłt akkor
mi ez? Es eppen mivel Iogalma sincs, miert akarnł szłndekosan bosszantani, ezert rontotta el
egesz napra a kedvet es haraggal gondolt reł. De ennek most nyoma sincs.
Csupa josłg es mosoly Roza asszony.
Mert −gy akarja megtorolni annak gonoszsłgłt. El akarja błjolni a Iiłt, hogy mikor az haza-
megy, mondja el, milyen jol Iogadta, milyen rokonszenvvel beszelt az apjłrol, milyen vidł-
man. Hadd lłssa a ven Kozma, hogy a gonoszkodłsa egeszen hatłstalan es hiłbavalo. Azt is
hallja meg, mennyire Iiatalos ═ meg, dacłra azoknak az eveknek, amiket olyan pontosan szł-
mon tart es szemtelenćl meg−r. Erzi, hogy ezzel bosszantja vissza, ha şgy tesz, mintha semmi-
be se venne. Ez lesz az igazi bćntetes!
E szerep azonban nem esik terhere. Sok gyermekkori emlek tłmad IĞl benne, ami kĞnnyeb-
be teszi a josłgos szerepet. Es ha nem is beszel hozzł, neha łtsurran a szeme a szomszed Iia-
talemberen, mintha hasonlosłgot keresne kr−mi tatłr vłgłsş, nagyon barna arcłn.
Ebed utłn, Ieketekłve utłn a hłziasszony javasolta: mennenek ki mind a meneshez, mely
sarjşkaszłlłs utłn mindig lejĞn a hegyi szenaI▌r═l es itt legel az also park tisztłsain.
Most kene indulni mindjłrt mondotta , miel═tt sĞtetedik. Błlint, csĞngess! Fogjanak
be.
Itt vannak kĞzel a malomłrkon tşl, oda gyalog is csak Ğt perc...
Mindegy. En megis kocsin megyek. Akar velem jĞnni? Iordult most Kozma ‡ronhoz.
KĞrćlhajtanłnk azutłn a kerten, hogy valami Iogalma legyen rola; hiszen el═szĞr van itt...
Ketsegtelen, hogy ez megtiszteltetes. Nem szokatlan ugyan, mert Abłdyne nagyon Ğrćl, ha
mutogathatja a parkot, melyet akkora szeretettel łpolt es szep−tett. Igy tett młr az apja, nagy-
apja. Ez is trad−cio itt. Csak tĞbb nemzedek Iigyelme es łldozatkeszsege alkotja meg azt a
szepseget, aminek I═ eleme a Ia. Ennek szłmos evtizedekre van szćksege, am−g az łltalłnos
kep alkotoreszeseve vłlik; am−g igazłn ervenyesćlni tud, kell ahhoz Ğtven esztend═ is. Nem
csoda, hogy bćszkek voltak reł.
*
Mikor Roza asszony es k−ser═je a patkoudvarra mentek, hogy azutłn ki a kapun es szeles
IelkĞrt −rva lejussanak kocsin az els═ Aranyos-h−dhoz, Błlint es Gazsi kĞzvetlenćl setłltak ki
az eszaki teraszrol a rozsłskertbe, hol a ny−legyenes utat hłrmas lepcs═csoportok seg−tik le a
rĞvid, de meredek oldalon. Csşcsos nĞves▌ tĞlgyek łllnak itt ketIel═l, keskenyek es nyurgłk,
akłrha ciprusok volnłnak.
Nem kell sietniĞk. Am−g a hinto kĞrćlmegy a vłr mĞgĞtt, kĞnnyen odaernek, hiszen a ma-
lomłrok itt van el═ttćk alig płr szłz lepes , tşl rajta, ott jobbrol meg a lovak is lłtszanak a
szegelyez═ bokrok gyerćlt lombjłn keresztćl.
Płr lepest nemłn mentek. Aztłn Błlint szolalt meg:
Sokat gondolkoztam azon, amit tegnap este beszeltel. Azt tartom, az a bajod, hogy min-
dig egyedćl vagy ott BćkkĞsĞn. Attol tĞprengsz te annyit. Meg kene hłzasodnod...
A Iene! mondta haragosan Gazsi, nagyot legyintve a karjłval.
De igen. RĞgtĞn młskepp lłtnłl mindent. Akkor volnłnak is kicsi Kadacsayk, azokat az-
tłn nevelhetned, aminek akarod.
A Iene! ismetelte şjra a młsik, majd kisvłrtatva hozzłtette: Aztłn nem is tudnek błn-
ni magunkIajta n═vel; en młch olyan pachaszt vagyok. Eddig aIIele kis szolgłlok... Ez valo
nekem; de valami pincus kontesz? Ahhoz en machha vagyok. KćlĞnben nincs is olyan bo-
lond, aki hozzłm jĞnne!
Hogyne volna! Akłrmelyik. Lłm, ott van mindjłrt Laczok Iduska. Młr evek ota vłrja,
hogy megkered.
Elmondta, milyen okos, kedves, egyszer▌ es ravaszkodva tette hozzł, tudva, hogy ez jo
csaletek: Fćlig szerelmes beled, azt mindenki tudja.
A Ienet! mondta şjra Gazsi, de młr nem olyan erelyesen.
Persze hogy szerelmes, młr a vłrsiklodi błl ota. Emlekszel? Es igazłn jo volna. Nagyon
hłzias. Csinos, egeszseges. Jo gazdasszony is biztosan, hiszen az anyja jobbkeze. Korban is
talłl hozzłd, nem aIIele ugriIćles, hiszen młr hat eve, hogy bemutattłk.
Gazsi błro kisse gondolkozott:
Talłn mondasz valami... błch!? A Iene tudja!
TĞbbet nem beszeltek err═l.
*
A meneslłtogatłs eleg hosszan tartott, mert Roza asszony egyenkint magyarłzta el a hu-
szonnegy anyakanca teljes−teset, csalłdIłjłt es erdemeit. Hosszan tartott, de erdekes volt, kć-
lĞnĞsen lotenyeszt═ik szłmłra, mert jol ertett hozzł es sok ev tapasztalatłrol tudott beszłmol-
ni.
A tulajdonsłgok ĞrĞkleser═l sok Iigyelemre meltot mondott. Mennyire łllando ez nemcsak
testalkat, hanem jellem es indulot szempontjłbol. Vegtere elkocsizott Kozmłval, m−g Błlint
es Kadacsay kisetłltak a Iels═kerti Ienyveshez.
*
Młr szćrkćlt az este, mikor kijutottak a kilłtodombhoz. Ott k═oszlopos kicsi glorietta łll.
KĞrćlĞtte szłzados Ieny═it. El═tte hosszş-hosszş tisztłs beĞlelve sokIajta Iłk s▌r▌segei kĞze.
Odalenn kanyarog az az şt, amin ma reggel kilovagoltak; aztłn tşlIel═l hirtelen kirugaszkodik
a vłroldal keresztbe es IĞlĞtte a kastely kupolłs tornyaival. A halvłnysłrga egre violasĞteten
−rodik. A błstyłk rezpatinłs Iedese sem zĞld innen, hanem majdnem Ieketenek lłtszik a nap-
nyugta słIrłnysz−n▌ hłtteren.
Elegge h▌vĞsĞdik młr, megis lećltek ott.
Milyen gyĞnyĞch▌ ez innen, sosem jłchtam itt! szolt Gazsi, aztłn elhallgatott nehłny
percig.
Vajon micsoda eszmekapcsolłs ştjłn jutott ahhoz, amit most vłratlan elkezdett? Tłn az el-
lentet miatt, az ═t mindenIel═l kĞrnyez═ jolet, szepseg es ama nyomortanya kĞzĞtt, amelyre
Ğnkentelen vissza kellett gondolnia.
Hirtelen megszolalt:
Talłlkoztam Lacival. Szegeny ĞchdĞg...
Igazłn? Hol, mikor? kerdezte Błlint elenk vłrakozłssal.
Most, mikoch Szilłgybol jĞttem vissza...
Kisse elt▌n═dĞtt Gazsi, aztłn elmondta, hogy Kozłrdon hajtott łt. Ott az şttol jobb kezre
nagyobbacska paraszthłz el═tt ćlt Gyer═IIy Lłszlo valami rozoga kertiszekIelen.
Kes═n ismerte meg.
Abba is id═ telt, am−g a Iiłkeros megertette, hogy ═ meg akar łllani; −gy hłt kisse tovajutot-
tak, mire leszłllhatott. A szomszedos ćres telekt═l ment vissza. De alig jutott a ker−tes kĞzele-
be, Lłszlo IĞlłllt, hłtat adott es bement a hłzba.
Nem tudtam, mit csinłljak. Utłnamenjek-e, vagy hagyjam? En mindig ilyen machha
vagyok! Aztłn elhagytam megis; gondoltam, lłtott engem jol, hłt hogyha bement, ez azt te-
szi, hogy nem akach velem talłlkozni...
Milyen volt? Hogyan van?
Az hiszem, sovłnyabb, de nem tudom bizonyosan. KĞztćnk volt a kech−tes. Olyan kis
el═tech van tudod! es a hłz beljebb. Odłig elmentem; a szeke mellett a IĞldĞn Ilasko es
pohłch... talłn iszogatott a hłz el═tt... Mikoch bement, megIogta az ajtoIelt. Gondoltam: nem
szecheti, ha italosan talłlom. Azecht Iochdultam vissza. Talłn szamłchsłg volt. Most utolag
sajnłlom, hogy nem mentem utłna...
En alig tudok valamit rola. Płrszor −rtam neki mşlt nyłr ota, de sohasem Ielelt.
Es Błlint el═adta azt a keveset.
Tavaly nyłron hallotta, hogy Lłszlo eladta a birtokłt; megis ott lakik egy cseledhłzban,
amit megtartott. Ez iden tavasszal şjra −rt es megk−nłlta az anyja neveben is, hogy kĞltĞzzĞn
ide; lakhatna itt IĞnn, vagy ha jobb szereti, odalenn az also udvarban, ami a nagyapjłe volt,
Abłdy Petere. Erre sem vłlaszolt. Talłn jobb szereti −gy Lłszlo. Tudja, hogy itt nem enged-
nek inni.
Az az ‡zbej vette meg Kozłrdot, aki az anyłm joszłgigazgatoja volt. Es azt łll−tja, hogy
valami eletjłradekot Iizet neki. Mennyit, nem tudom. Magam nem erintkezem ‡zbejjel.
Elhallgattak. Mindenik Lłszlora gondolt, szomorş sorsłra. Abłdy IĞlłllt: Az anyłm bi-
zonyłra vłr minket uzsonnłhoz.
Aztłn megindultak hazaIele nemłn.
Młr majdnem a vłrhegy alł ertek, amikor Kadacsay megszolalt:
Kłch a szegeny Lłszloecht... De szechencseje van, hogy szecheti a płlinkłt.
*
Vacsora el═tt Błlint elvonult Kozmłval es letłrgyalta vele szĞvetkezeti terveit. Volt olyan,
amit ‡ron javasolt. Volt, amit nem tartott kivihet═nek az ═ mindig jozan es szakszer▌ −telete,
−gy abbol a kisse kĞdĞs programbol, melyet Błlint Ğsszełlmodott, sok minden megvalosult a
kĞvetkez═ honapokban.
A vendegek kora reggel tłvozvłn, este bşcsşztak el a hłziasszonytol.
Mondja meg, kerem, az apjłnak szolt Kozma ‡ronhoz, mikĞzben csokra nyşjtotta a ke-
zet Abłdyne , hogy ćdvĞzlĞm es meselje el neki, amit itt lłtott es azt is, hogy błr telnek az
evek, en meg mindig eleg Iriss vagyok es nem nagyon błnom a koromat...
Erre a mondatra keszćlt młr reggel ota. Ezt a mergezett nyilat szłnta egykori
jłtszotłrsłnak. Hadd lłssa, hogy hiłba gonoszkodik vele es egeszen hiłba probłlja ═t
bosszantani azzal a Iurcsa gratulłlłsłval. Es bizonyosra vette, hogy −gy a ven Boldizsłron
lesz a sor, hogy bosszankodjek es ennek nagyon Ğrćlt es nagyon josłgosan mosolygott.
II. RESZ
I.
Gyer═IIy Lłszlo abban a hłzban lakott, amit visszatartott, mid═n most młsIel eve a birto-
kłt eladta. ˆreg cseledje, Balog Młrton miatt tette; annak akarta ajłndekozni, hogy a venem-
ber ne kerćljĞn az utcłra, hiszen bizonyos volt, hogy ‡zbej ezt a lomha, agg szolgłt azonnal
elcsapja, mihelyt bećl a kozłrdi kastelyba. Arra, hogy ═ maga ide kerćl, arra sosem gondolt.
Kevessel azutłn, hogy abban a młrciusi hoviharban Apahidłnłl bebukott reszegen az łrok-
ba, kis egylovas szeker jĞtt az orszłgşton. Bischitz, a kozłrdi szatocs ćlt rajta, aki aznap Ko-
lozsvłron jłrvłn most hazaIele tartott. Vele volt a lłnya, a Regina, akit magłval vitt, leven ═ a
gyerekei kĞzćl a legnagyobb, egyetlen, aki młr eleg okos, hogy a lonak enni adjon es a holmi-
ra is vigyłzzon, am−g ═ dolga utłn jłr.
Visszatereskor kapta el ═ket a vihar. A szĞrny▌ szel ellen alig-alig haladt nyomorult gebe-
jćk. Igy jutottak az apahidai vash−d kĞzelebe. Ott lłttłk meg Lłszlot. A petroleumos viharlłm-
pa vilłg−tott reł.
Hasmłnt, a mart oldalłban Iekćdt, a ho jocskłn belepte młr a hłtłt, megis nagy kockłjş
kabłtjłrol rĞgtĞn megismertek, els═nek tłn Regina.
Kiszłlltak. Elesztgettek.
A hideg, nedves ho majdnem kijozan−totta młr, de annyira meg volt dermedve, hogy alig
tudott mozdulni. Kiemeltek. BeIektettek a kocsi derekłba. Igy vittek magukkal Kozłrdra. A
szatocs azt gondolta, IĞlszłll−tja a kastelyba, ha majd hazaernek. De olyan kes═n jutottak oda
es a lovacska annyira Iłradt volt, bizony IĞl nem b−rta volna hşzni a szekeret a dombon. Igy
hłt Bischitzne megłgyazott neki a jobbik szobłban.
Ott tĞltĞtte az els═ ejjelt Lłszlo.
Młsnap młr magas lłza volt. Doktort kellett h−vni. KĞzben ‡zbej is megjĞtt es hallani se
akart arrol, hogy a kastelyba hozzłk, plłne ilyen łllapotban. Ha tćd═gyulladłsa lesz, amit az
orvos bizonyosra vett, ott kene maradnia hetekig. ‡zbej pedig azonnal reparłltatni akarja az
egesz hłzat; młr pallert is hozott magłval. Nem! Oda nem vihetik! −gy adodott hłt az a
megoldłs, hogy Lłszlot a szomszedos bereshłzba szłll−tottłk, ami a szerz═des szerint is meg
az Ğve. ˆreg szolgłja is odakĞltĞzĞtt persze. ┼ łpolta hosszş betegsege alatt. A kis Regina is
łt-łtszĞkĞtt hozzłjuk es seg−tett mindenben, igazłn nagy buzgalommal, −gy maradt eletben
Gyer═IIy. Sok honapig volt beteg es błr a nyłr vegere kigyogyult a tćd═gyulladłsbol, csşnya
kĞhĞges maradt vissza ebb═l.
A gyogykezeles kĞltseget eleinte ‡zbej vłllalta. Gondolta, jo lesz ez, ha valaha Abłdyek
Iirtatnłk az ═ viselkedeset Gyer═IIyvel szemben. Mid═n azonban a betegseg hosszan
elhşzodott, egy szep nap kijelentette, hogy ═ bizony tovłbb nem Iizet.
Ketseges, mi tĞrtent volna Lłszloval, ha płr nappal azutłn meg nem jelenik a szatocs bolt-
jłban egy szamosşjvłri ćgyved, dr. Simay. Id═s ember, Bischitz młr talłlkozott volt vele egy-
szer sok-sok evvel ezel═tt. ┼ volt az, aki tĞbb mint hşsz esztendeje megvłsłrolta Gyer═IIyne
Ladossa Jşlia arckepet, mely miutłn Gyer═IIy Mihłly kihaj−totta az ablakon Bischitzhez
kerćlt. Most is olyan vłratlanul jĞtt, mint akkor. NegyszemkĞzt beszelt a boltossal. Ett═l Iog-
va Bischitz gondoskodott a szćksegesekr═l, am−g a betegseg tartott es azutłn, ha sz▌kĞsen is,
Lłszlo megelheteser═l. Heti negyven koronłt kapott erre... Pontosan annyit. TĞbbet nem. KĞl-
csĞnt nem adhatott es meg volt tiltva, hogy błrmit hitelezzen, vagy el═re adjon. Azt is, hogy
elmondja, honnan j═ a penz.
Lłszlo kćlĞnben nem is kerdezte. Neha ugyan veszekedett a szatoccsal, ha az nem akart
tĞbb vagy jobb płlinkłt adni, mert csakis ez erdekelte. A koszt miatt sohase panaszkodott.
Amşgy is alig evett. A ven Balog IĞlłsta a hłz mĞgĞtti kertet. Innen kerćlt valami zĞldseg
meg krumpli az asztalra. Ebb═l elt I═leg Lłszlo es a penz jo reszet italban szłmolta el Bi-
schitz, persze nem Gyer═IIynek, hanem annak az Ğreg ćgyvednek, Simay uramnak.
Igy telt el tĞbb mint egy esztend═. Lłszlo annyira gyĞnge volt, hogy alig mozdult ki a
hłzbol, odabenn ćlt vagy el═tte es nem csinłlt semmit. Olykor tĞbbnapos şjsłg kerćlt vala-
hogy hozzł, amit vegigbĞngeszett, de azt is erdek nelkćl. Egyebet egyłltalłn nem olvasott.
Neha łtment a szatocsćzletbe, ott eldiskurłlt a bevet═d═ vłsłrlokkal, legtĞbbszĞr azonban Bi-
schitzcel vagy a nejevel. Ha ezeknek młshol volt dolguk, akkor şjabban a kicsi Reginłval is,
mert ilyenkor reł volt b−zva a bolt; błr meg tizenhłrom eves sincs, de okos, ćgyes gyermek,
minden portekłrol tudja, hol van es mi az łra.
Lassacskłn Iurcsa viszony alakult ki kĞzĞttćk. Lłszlonak młr regen is az volt a termeszete,
hogy amint elegge IelĞntĞtt a garatra, kivetk═zĞtt szoIukar mivoltłbol. Szokatlan dĞlyI ĞntĞt-
te el es sok aprolekossłggal beszelt nagyvilłgi eleter═l, tłrsadalmi sikereir═l, azokrol a regi
id═kr═l, amikor el═tłncos volt Pesten es legels═ gavaller. Ebbe a pajtłsai gyakran gonoszul
beugrattłk, mikor meg jłrt kĞzejćk. Most is −gy volt, ha bepłlinkłzott. Mivel pedig gyĞngese-
geben sokkal hamarłbb rşgott be, młr ket-hłrom kupica utłn meselni kezdett magłrol es ama
pompłrol, melyben akkoriban elt. Csak meg kellett ind−tani es młr ĞntĞtte a szot. A spanyol
kirłly estelyer═l, a błlokrol a kirłlyi vłrban vagy młs palotłkban, tćndĞkl═ lakomłkrol es ćn-
nepekr═l. A Bischitz hłzaspłr rossz publikum volt erre. Azt tartottłk, hazudik es untłk.
Nem şgy a kis Regina.
┼ nem kutatta, valo-e vagy sem. Az ═ szłmłra mindez tćndĞkl═ mesevilłg. Az aranyos ter-
mek, błrsony bştorok, virłggarmadłk es muzsika, gyĞnyĞr▌ n═k gyĞnyĞr▌ ruhłkban,
ragyogo zsinorş tisztek, d−szmagyaros leventek es głrdistłk, hercegek, kirłlyok, kirłlyki-
sasszonyok. GyermekIantłziłja ezt mind maga el═tt lłtta es łtelte. Szebb volt ez minden me-
senel, amit olvasott, vagy hallott. Es maga Lłszlo, ez a sovłny, aszott arcş ember, aki itt ćlt
el═tte, egykor kit▌n═ szabłsş, de Ioldozott es kopott ruhłban, kilyukadt cip═vel, gyakran bo-
rostłs łllal es borzasan, mondabeli kirłlyIi volt az ═ szłmłra, nyomorşsłgra elłtkozott
,princ", aki mindannak a Ienynek, pompłnak a kĞzpontja es uralkodoja.
‡tkĞnyĞkĞlve az łrus−toasztal-deszkłn, hallgatta minden szavłt.
TiziłnvĞrĞs haja kĞrćllobogta keskeny, młr majdnem lełnyos szepseg▌ arcłt. ┼znezes▌
barna szemei oriłsira ny−ltak hosszş, sĞtet pillłi visszagĞrbćl═ sĞvenyeben. Valosz−n▌tlenćl
piros ajka kisse szetny−lt; şgy itta magłba, amit hall, mintha magłba sz−vnł. Es ha Lłszlo
megłllt nem sokat szłmolta , şjabb pohłrkłt tĞltĞtt es Ieleje tolta, hogy igya le azonnal,
mert hamarosan rłjĞtt, hogy Gyer═IIy tovłbb Iog meselni, csak itatni kell Iolyton.
Es szćkseges olykor egy-egy kerdest bedobni, mintha nem ertett volna valamit, akkor meg
tĞbb reszletet mond el, arany-sujtłsş lakłjok, selyembeles▌ hintok, ezćsttłnyerok es Iazekak
kincseivel megrakott asztalrol, vagy gyemłnttiarłk es diademokrol, amit id═sebb hĞlgyek vi-
selnek, oriłs gyĞngyĞkr═l es rubinrol. Csak ilyeneket hallott, csak ilyeneket meselt Gyer═IIy;
es Regina szłmłra abban a vilłgban, amir═l most hallott el═szĞr, nem is volt egyeb, mint ez
az łlomba ill═ pompa.
Młr evekkel ezel═tt, meg kislłny korłban is Ğntudatlan k−vłncsisłg vonzotta ,a groI¨ Iele,
ahogy a Ialuban h−vtłk; Ğrćlt, ha lłtta, meglłthatta, hogyha Iigyelhette titokban a lakłsajtobol,
az utcłrol vagy a kastely ker−tesen łt. Utobb, mid═n segedkezett az łpolłsban, młr ez is nagy
ĞrĞmere volt. KĞzelebb jutott hozzł. De most! Most, hogy nehanap itt ćl el═tte, itt ćl es mesel
neki, egyedćl neki, az akkora boldogsłg Iorrłsa, olyan varłzslatos es rejtelyesen izgato, hogy
Iiatal lelket betĞltĞtte egeszen. Mindaz a ragyogłs, amir═l hallott, az ═ szemeben csak hłtter.
Egyetlen valosłg ez a Iiatalember maga. Mindaz, amit t═le hallott, csupłn testetlen tćndĞkles,
ami egyedćl Gyer═IIy Ieje kĞre −r gloriłt es err═l csak ═ tud, ═, a kis Regina, csak ═ lłtja, csa-
kis ═. Es mintha ez a mesekirłlyIi lesne az alkalmat, hogy ═t egyedćl talłlja a boltban. Mintha
Iigyelne, mikor tłvozik az apja, mintha azonnal łtjĞnne, mihelyt elment akłr Szamosşjvłrra,
akłr odaki a mez═re, hol vagy harminc hold IĞldjet m▌velteti egy s młs adosłval. Ez eleg rit-
kłn tĞrtenik, ket-hłrom hetben egyszer. De ilyenkor bizonyos, hogy azonnal itt van es rend-
szerint egyedćl maradnak, mert Bischitznenek a hłztartłssal van dolga es szłmos aprobb gye-
rekevel.
Regina şgy erezte, hogy miatta jĞn, csakis ═miatta. A sz−ve magosłn vert a torkłban, ha
ezt elgondolta.
Es nem is tevedett. Lłszlo valoban leste az ilyen alkalmat. Valoban arra tĞrekedett: şgy
menni łt, mikor csak a lełnyka van az ćzletben. De nem a gyermeklełny szepsege vonzotta.
Eszre sem vette azt. Hogy młr majdnem n═ve serdćlt, azt sem. Ket dolog tette k−vłnatossł,
hogy ilyenkor menjen łt. Az egyik az a kĞrćlmeny, hogy az itallal Regina nem Iukarkodott
şgy, ahogy a jo Bischitz. TĞltĞtt neki akłrmelyik płlinkłbol es keretlen. De a młsik ok a
I═bb. Az, hogy beszelhetett a mşltjłrol. Arrol a varłzsgazdag id═r═l, amit elnyelt a sors. Be-
szelhetett kaszinorol es Park-Clubrol, ebedekr═l es błlokrol magłnpalotłkban, ahol ═ vezette
a tłncot, beszelhetett Beredyne tĞkeletes szalonjłrol es Szent-GyĞrgyiek Ieher kastelyłrol.
Beszelhetett Simonvłsłrrol es le−rhatta a szobłkat, a kĞnyvtłrt, parkot, vadłszatot, elmond-
hatta mindazt, ami kĞrćlvette az ═ nagy szerelmet, Klłrłt, elmondhatta annak szobłjłt, ahol
egyetlenegyszer megcsokolta, el a ruhłit, el a słIrłnysłrga szegI▌csokrokat, amit annyiszor
adott neki, elmondhatott mindent, mindent, amit ĞrĞkre elvesztett sajłt hibłjłbol. De soha a
Klłra nevet. Soha semmit rola, csak azt, ami kĞrćlĞtte volt, kĞntĞst, Ienyt, virłgot es illatot,
csupłn ═t magłt nem, ═t soha, ahogy az ═snepek szłmłra tabu az istenseg titokzatos neve. Az
ital elbod−totta az Ğnvłdat, csupłn az emlekek gyĞnyĞret hagyta ebren, arrol beszelhetett
aprolekosnłl aprolekosabban es a płlinka młmorłval Ğsszesz▌r═dĞtt a visszaidezes młmora.
*
Młr a mşlt tel Iolyamłn el═Iordult egynehłnyszor, hogy a ven Młrton nyşlpecsenyevel k−-
nłlta a gazdłjłt. Nem szolt semmit, csak elibe tette. Lłszlo azonban nem vett tudomłst rola,
annyira egykedv▌ volt es Iłradt. Evett bel═le, de nem gondolt hozzł semmit. Most ezen a mł-
sodik ═szĞn, amit itt elt le a bereshłzban, mid═n az els═ ho megjelent, şjbol nyşl kerćlt az
asztalłra.
Nyşl? Hłt ez honnan van?
Błr nem erdekelte valami nagyon, megis megkerdezte az Ğreg szolgłtol.
Van.
Ennyi volt a vłlasz.
De hłt honnan? Talłn valaki kćldte?
Młrton hosszadalmasan csĞrĞmpĞlve szedte Ğssze a tłlat, tłnyert, kest, villłt, rakta a tłlcł-
ra es vitte kiIele.
Lłszlot mindig bosszantotta a ven Balog sz▌kszavşsłga. Rłszolt mergesen:
Felelj hłt! Honnan van ez a nyşl?
Młrton a kćszĞbr═l visszanezett. A szemeben rĞvid pillanatig mintha Ieny villanna meg.
Aztłn egyetlen szot bĞIIentett ki:
Csak!
Es kiment es becsapta az ajtot.
Mert ═ nagy vadorzo az ˙r el═tt. Ez volt egyetlen passzioja. ˆzvegyember regota. Nem is
barłtkozott senkivel. Hosszş evekig, Lłszlo kiskorşsłga alatt, egyedćl elt a kastelyban. Azu-
tłn is legtĞbbet −gy, hiszen a Iiatalşr vajmi keveset volt otthon. Kommencios cseled volt. Va-
lami kis penzt is kapott es elest a gazdatiszt reven. Ket ver═malacot is hizlalt magłnak. Tehłt
nem a szćkseg vitte reł, hanem titkos kalandvłgy es valami bels═, nema gşnyolodłs a Ialube-
liekkel, akik ═t ezt jol tudta bugyuta embernek tartottłk. ┼ ezt nem błnta, de ha Iogott egy
sćld═t, megnyşzta ćgyesen es mialatt sćtĞtte, nemcsak a jo pecsenye miatt mosolygott a baju-
szłba, hanem azert is, mert elgondolta, hogy megcsşIolt mindenkit, a Ialubelieket, kertpłsz-
tort, gazdatisztet.
Mert nagy okossłg kell ahhoz, hogy az ember ezt ▌zhesse. Tudni kell, milyen zsineg vagy
drot valo a t═rhĞz. Legjobb a heged▌hşr. Ebb═l kis csomagot talłlt egyik Iiokban, miel═tt le-
kĞltĞztek ide. A heged▌t Lłszlo młr regen eladta, −gy hłt ezeket hasznłlta Młrton. Tudni kell
mikent akasztani, hogy megIogodjek benne a vad. Arra is vigyłzni kell, nehogy valaki
koszłlo megtalłlhassa es ellopja. Az se kĞnny▌ dolog odalłtogatni pirkadłskor anelkćl, hogy
gondolnłk, mibe jłr es ha van zsłkmłny, hazahozni eszrevetlen. Tudomłny kell ehhez es po-
koli ravaszsłg!
Eveken łt csinłlta. Persze csak hebe-hoba Iogott valamit, hiszen Erdelyben amşgy is keves
az aprovad, plłne olyan gazdłtlan birtokon, mint Kozłrd.
Am−g IĞnn elt a kastely alagsorłban, a hurkokat a park kćls═ mezsgyejen rakta el. Kenyel-
mes dolog, vigyłznia alig kellett, a major odalenn az orszłgşt mellett; a kĞzeleben senki nem
lakott... Miota azonban lekĞltĞztek ide, nehezebb a dolog. ‡zbej kĞrćlker−tette a parkot es am-
şgy sem t▌rtek volna, hogy ═ ott matasson. Nincs hłt młs vadłszterćlet, mint az erd═! Oda
kell kimennie, be a patak vĞlgyen es ki a domboldalba. Nehezebb −gy, de sokkal izgatobb.
Roppant ravaszul eszelte ki.
Nehogy IĞlt▌njek, csak olyankor probłlta, mikor legtĞbb remenyseg van. Hohullłs el═tti
esteken. A nyşl megerzi az id═t es a s▌r▌be tĞrekszik. Ilyenkor Młrton nekiindult ,szłraz
gallyat gy▌jteni". Ezzel az ćrćggyel jłrt. Ezt mondta az erd══rnek, ha veletlenćl talłlkozott
vele, młsnak is ezt, de csak ha Iaggatni merte valaki, ami alig tĞrtent. Mogorva ember volt,
nem barłtkozott senkivel. Młsnap hajnalban vegiglłtogatta a t═rĞket. Es ha valamelyikben
zsłkmłny volt, şgy hozta haza a subłja alatt es nagy csomo łgat is a karjłban, hadd lłssłk,
miert jłrt az erd═n. GĞrben, tĞr═dĞtten lepett, nagyokat sohajtott a Ialusi hłzak el═tt, pedig
diadalmas ĞrĞm tombolt benne, hogy ═ tşljłr mindenki eszen, itt viszi a nyulat a nepek orra
el═tt es ezt nem tudja senki, meg csak nem is sejtik!
Pedig az egesz kĞzseg tudta. Persze nem mondtłk sem ‡zbejnek, akit utłltak mint
patvarkodo, szigorş embert es rładłsul jĞvevenyt, sem az Ğreg Młrtonnak. Ha neki szolnł-
nak, vege szakadna a mulatsłgnak. Mert az volt. Figyeltek, mikent lopakodik az erd═re es
vissza, hogy vigyłz, hogy bujkłl, hogy sz−neszkedik, mikent bandukol el młsnap a szomszed
kĞzsegbe, hogy ott adja el a nyşlb═rt titokban; mindezt meglestek es nagyokat kacagtak rajta
meg a gyerekek is. Nemelyik kerdezte: Mit visz, Młrton błcsi? Es az Ğreg rłmordult:
Fłt! Vagy hogy: Az łngyod tergyit! Hłt roppant vigyorogtak a hłta mĞgĞtt es ilyenkor
ket hetig is elmulattak rajta.
G
Lłszlo persze mit sem tudott err═l.
De aznap eppen sz−njozan volt es rosszkedv▌, mert elIogyvłn a heti jłrandosłg, megtagad-
tłk t═le a płlinkłt. A kis Regina az adna, de ma pentek delutłn van słbesz , ilyenkor ki
nem mozdul hazulrol Bischitz, nincs remeny hłt, hogy a lełnykłval egyedćl maradhasson.
Bosszankodott. Valahonnan penzt kene ker−teni. A szeme rłtevedt a Iiokos kasztenre, barna
nłderezese lekopva az eleken. Cseledbştor, mint a tĞbbi is itt; mindezt ‡zbej engedte łt neki
,nagylelk▌en".
A szekreny lapjłn azonban hosszş, sima b═rtok, vłszon sarokved═kkel, pici patentzłrral.
Angol kazetta ket puska szłmłra. De benne młr csak egy van. Ez se volt młr itt, Dezmerr═l
kerćlt vissza, mikor szak−tłsuk utłn Lłzłrne minden holmijłt visszakćldte ide.
A Ićgg═lłmpa gyeren vilłg−t reł. Megis Ienylik a sima, kemeny b═r, a złr, a Ićlmarkolat
csatja. Akłrha igezne.
Młig nem gondolt vele. El is Ielejtette. Most azonban IĞlkelt es odalepett. A b═rben bepre-
selt −rłssal, kisse hibłsan a neve: ,Count Ladislas GieroIIy". A ket nagynenje ajłndeka volt ez
reges-regi karłcsonykor. Vegigsim−tott a bet▌kĞn. Igen! Karłcsonykor Simonvłsłron. Tizen-
nyolc eves volt akkor. Karłcsony a kĞnyvtłrteremben. Oriłsi Ieny═Ia IĞl a mennyezetig.
Ezernyi gyertya! Pazar vilłgossłg. Es Klłra... Klłra Ieher ruhłban. Akkor meg nagyon so-
vłny volt... csak a szeme, a tengerszćrke szeme tłgra ny−lva az ĞrĞmt═l...
Megrłzkodott es majdnem gy▌lĞlettel nyomta meg a złrt. Falhoz haj−totta a IĞdelet. Ott Ie-
kćdt a puska, kćlĞn az agy, kćlĞn a cs═. A płrjłnak helye ćres; azt eladta młr reg. Minek ezt
is tartani? ┼ ugyan vadłszni sohse Iog młr! Hol is vadłszna? Meg italra sincs penze, nem-
hogy tĞltenyre.
Ezt Iogja eladni; hogy nem jutott hamarłbb eszebe?!
Kivette. ˆsszeillesztette. Olyan tĞkeletes kezimunka, akłrha oram▌ volna. Zajtalan ny−lik,
kĞnnyen, Iinom csengessel csattan vissza. E hangtol is megborzongott. Sok-sok szłzszor hal-
lotta reł se Iigyelve, sok-sok Iłcłnhajtłs alatt, Szent-GyĞrgyieknel, Kollonicheknłl... Iinom
csĞngetty▌hang borzaszto messzir═l. Sietve bontotta szet. Sietve rakta vissza. Ett═l szabadulni
kell!
FĞlkapta a kalapjłt, bekecset es ki, mintha menekćlne.
Csak rĞvid darabig ment az orszłgşton, aztłn beIordult egyik oldalutcłba. A Szamoshoz
visz ez. Ott lakik Fłbiłn şr, a ,milliomos" Fłbiłn. Olyan Ielparaszt, Ielkaputos Iajta. Cseh
vagy morva szłrmazłsş. A csalłd neve Szprnad, de minthogy ezt senki sem tudja kiejteni, hłt
egyszer▌seg okłbol csak a keresztnevet mondtłk. Tavaly ═sszel kerćlt ide, łll−tolag Borgorol,
ahol az apja şgy mondjłk kocsmłros. A vłnyolomalmot vette meg itt a Iolyonłl es a gyap-
jşIesćl═t; melleje olajprest łll−tott be. Mert ćzletez═, elelmes ember. Nagyon nagy ivo is es
mulatos. Nehanap egymaga megissza az Ğsszes sĞrt, ami a Ialuban van, şgyhogy lohalłlłban
kell hozatni, hogy młsnak is legyen.
Lłszloval a boltban ismerkedett Ğssze. Mindjłrt annyi dupla kupicłt rendelt, hogy Lłszlo
ott esett Ğssze a pudli melle. Haza kellett vinni. Fłbiłnnak azonban kutya baja se volt, nłla
meg se kottyant t−z-tizenĞt stamperli. Azota ilyen ivobarłtsłg kĞtĞtte ═ket Ğssze. Płrszor Fł-
biłn bevitte magłval Szamosşjvłrra. Ott olyan dłridot csapott, hogy csak młsnap delben ke-
rćltek haza; igazi orgiłt, cigłnnyal es helybeli ĞrĞmlłnyokkal. Hogy az utobbiak milyenek,
azt el lehet kepzelni, de a cigłny is inkłbb vłlyogvet═, mert abba a lebujba jobbIele banda
nem jĞn. Fłbiłn nem Iinnyłs es csak ott szeret mulatni, ahol akłr pucerra vetk═zhetik, ha a
kedve tartja. A muzsika pedig legyen lłrmłs es a n═ kĞver.
Kitaposott Ğsveny van az olvado hoban. Ezen haladt Lłszlo eleg sokłig.
Młr villanyIeny tćndĞklik ide a vłnyolo ablakłbol, młr hallatszik az olajpres ćtemes do-
hogłsa, akłrha Fłbiłn şr hatalmas sz−vverese volna. Csak otthon talłljam! gondolta Gye-
r═IIy. Mert Fłbiłn sokat jłr-kel; ket-hłrom nap a legtĞbb, ha itt van, aztłn şjra utazik ćzleti
dolgaiban.
Most is indult, eppen szembejĞn a szekeren. KĞzeptermet▌, szeles vłllş ember. Gepolloval
borostłsra ny−rt Iejet błrłnyb═r sapka Iedi. Szeles, kĞver arcłn rĞvidre vłgott kĞrszakłll,
amelyb═l azonban a szłja sarkaitol a Ićleig meg van hagyva annyi, hogy araszosra hosszabb−t-
sa ki a bajuszłt. Błr er═s ez is es Iekete, megis szabadon hagyja vaskos, duzzadt szłjłt. ˙gy
hat, mintha er═szakkal v−zszintesre keIeltek volna a sz═reit ketIele. Az ajka vĞrĞs, csupa ver
es eleter═. Megłll. Nagy hanggal ćdvĞzli Lłszlot:
Hłt mibe jłrsz, groI? Hłt hozzłm? Hłt ez nagyszer▌! kiłltja dĞrg═ hangjłn. Jol beszel
magyarul. Csupłn megnyşjtott magłnhangzoi jelzik, hogy nem az anyanyelve. Visszavisz-
lek a hłzadhoz, mert en nem maradhatok. Iklodra vagyok vacsorłra h−va. De van meg id═ b═-
vĞn. Lapłtszer▌ mancsa megragadja Gyer═IIyt es mintha pehelykĞnny▌ volna, IĞlpender−ti
az ćlesbe. Lepest mennek tovłbb. Lłgy a ho es az şt kłtyşs.
Lłszlo IĞlk−nłlja a puskłt. Angol puska. Nagyon ertekes.
Mi az łra? kerdi Fłbiłn.
Akłrmi! mondja Lłszlo.
Bolond vagy, groI mondja Fłbiłn kacagva es vłllłval treIłsan meglĞki a szomszedjłt,
aztłn hozzłteszi:
Ha penz kell, en adok neked...
Azt nem! Ha megveszed, jo, de csak şgy? Nem! Azt nem Iogadom el.
Hłt megnezem.
Megerkeztek a hłzhoz. Bementek.
Ketszłz koronłt adott a Iegyverert. Lłszlo a kazettłtol is szabadulni akart, de Fłbiłn nem
vette meg. Minek is, Gyer═IIy neve van rajta, alkalmatlan tłrgy, hosszş es nehez. Nem, az
nem kell! A puskłt betette a kocsijłba es azonnal kiIizette. Ketszłz korona. Persze potom łr
egy valodi Purdy-ketcsĞv▌ert, de Fłbiłnnak Iogalma se leven arrol, hogy micsoda kincs, azt
hitte, gavallerosan Iizet. Aztłn elhajtott.
Lłszlo ott maradt a sĞtet szobłban. A ket szep banko az asztalon. Most van penz, sok penz,
most inni kell, elbodulni, Ielejteni. Elzsong−tani azt az oktalan sz−vszşrłst, amit erzett, mid═n
Fłbiłn megmarkolta a puskłt az ═ nagy, durva kezeivel es kiment vele az ajton. Miert Iłj ez
neki? Gy▌lĞletes minden, ami ,onnan" szłrmazik! Jo, hogy nem lłtja tĞbbe...
Mez−tlłb volt, mert łtłzott csizmłit, kapcłit lehłnyta. Gondolta: łtkćldi Młrtont a szatocs-
hoz, hozzon kĞmenyes płlinkłt. Vette az egyik szłzast es kilepett a pitvarba. Eleg tłgas helyi-
seg, szeles t▌zhellyel. Ket berescsalłd szłmłra epćlt volt a hłz; az egyik ott lakott, ahol most
Lłszlo, a młsik, ahol most Młrton. Ez itt kĞzbćl volt a kĞzĞs konyha.
Benyitott a tşlso ajton. Ott kapta az Ğreg Młrtont a IĞldĞn guggolva Iaggyşgyertya mellett.
Eppen a nyşlb═rt Iesz−tgette ki keskeny deszkadarabra, nehogy Ğsszezsugorodjek. Bambłn
nezett a gazdłjłra.
Lłszlo elkacagta magłt:
Hłt te ven lurko! Most megcs−ptelek! Hamar ki vele, honnan van ez a nyşl?
Fogtam.
Hogyan? Mivel? Csak nem Iuttłban?
Hurokkal.
Bravo! Ezt szeretem, ez młr ćgyes dolog. Es hol?
Erre młr nem sz−vesen vłlaszolt Balog. Megis kibĞkte:
Az erd═n.
˙gy! Az erd═n. Helyes! Ha az az ‡zbej ellopta t═lem az erd═t, mi visszalopjuk a nyula-
kat. Na, de most menj łt Bischitzhez es hozz nekem Iel liter kĞmenyest, de a javłbol. Aztłn
majd beszelćnk err═l.
Ezzel nemileg şj sz−nt kap Gyer═IIy elete. Vadorzo lett. Młr nehłny nap alatt megtanulta
Młrtontol, hova, mikent kell a hurkokat kĞtni. Aztłn IĞlvłltva mentek ki a vłgottba. Lłszlo a
megbeszelt pontokon szćrkćlet el═tt kiakasztott nyolc-t−z t═rt. Młrton pedig hajnalban lejłrta
═ket. A kĞvetkez═ heten ket nyulat Iogtak −gy.
G
Ez volt evek ota az els═ dolog, ami Lłszlonak ĞrĞmet okozott. Zongorłhoz gyakorlott ujjai
tĞkeletesre tudtłk bogozni a zsinort. M▌veszi ćgyesseggel akasztotta ki łgmenten, tĞvisny−lł-
son, meg nem lłthatta sem łllat, sem ember.
Csak egy volt a baj. A nyşl csĞndes, szćrke id═ben vagy napsćtesnel nem jĞn az erd═be.
Kćnn marad a szłntłsban vagy a tarlon. Igy hłt csak ritkłn, csupłn havazłs el═tt vagy nagyon
nagy szelkor erdemes ezzel vesz═dni. Młskor hiłbavalo.
Lłszlot ez nem eleg−tette ki. Naponta szeretett volna Ioglalkozni ezzel, olyan kedvet kapott
hozzł.
*
Az a telek, amin lakik, csak az şt Iel═l van leccel ker−tve. Ketoldalt l−ciumsĞveny hşzodik
hłtra a patak łrkłig; ez vłlasztja el a szomszedos ćres hłzhelyt═l Bischitz Iel═l es csak ez volt
tşl is, ahol azonban, amiota megvette ‡zbej, staketłs kertelest rakatott a park legalso szelere.
Ez kisse kiugrik itt, a I═kapu beljebb van jobbrol.
Homokos leven ez a hely es a v−z is kĞzel, ‡zbej ebbe a kiszĞgell═ reszbe baromIiudvart
rendezett be. Orpington Iajtyşkot akart tenyeszteni, ami akkor jĞtt divatba, mert nagy, drap-
pos sz−n▌ tojłst tud tojni, ezt viszik Angliłba teatojłsnak. Hosszş ol nez szembe a patakkal; a
domb alatti vegen kicsi hłz a majorsłgos asszonynak, el═tte sima terseg. Igen szep, Iinom,
tiszta, tĞkeletes. A nagy termet▌ słrga tyşkok ott jłrkłlnak a porondos udvaron. Eber szemćk
ĞrĞkke leskel═dik. Mert korłntsem szeretik, hogy ide vannak złrva e homokos steril udvarba,
hol hiłba kapirgłlnak, se csiga, se csimasz nem akad es hol ketszer naponta van csak izgalom,
mikor kiszorjłk az elest. Unatkoznak. Neha egyik-młsik vegigtipeg a ker−tes menten. Oldalt
vetett poIłval kemleli, nincs-e ny−lłs, res vagy tĞres rajta, hol kiszĞkhetne.
Egyik nap kes═ delutłn Lłszlo lesetłlt a patak kĞzelebe, hol a ven Młrton egy kid═lt eger-
Iłt apr−tott. Az els═ ho młr elment. Szłraz, Iagyos id═ jłrt azota. Ma azonban beborult az eg.
Meg akarta kerdezni az Ğregt═l: vajon ho jĞn-e, vagy sem. Mert ha jĞn, akkor tłn jo volna ki-
tenni a t═rĞket. ┼ most elvegezne, miel═tt sĞtetedik.
Młrton megsz▌nt Iaricskłlni, rełtłmaszkodott a Iejszere es IĞldobta a Iejet. Az Ğklevel
megtĞrĞlte lelogo bajuszłt meg a nedves orrłt es beszippantott a leveg═be. Aztłn kimondta a
vegzest:
Nem lesz ho.
Lłszlo ott łllt meg egy ideig es elnezte a ven Balog munkłjłt. Bosszankodott. Młr nagyon
vłgyott volna orvvadłszkodni şjra. Lassan indult vissza a hłzhoz.
A telek kĞzepen Iuto rendes Ğsvenyt a d▌lt Ia łga-boga elzłrja. Ki kell kanyarodni a regi l−-
ciumsĞvenyig. JĞtteben nem gondolt semmire, csak az id═jłrłsra, de visszamenteben szembe-
kerćlt a staketłs ker−tessel. El═tte a majorsłgudvar. Azon tşl IĞl a domboldalon a park. Az
Ğve volt valamikor. A lombtalan Iłk kĞzĞtt Ieher kocka vilłg−t łt. A kastely homlokzata ott
IĞnn a tet═n. Az is az Ğve volt. A Iedelen şj rozsasz−n▌ cserep; ezt is kitatarozta ‡zbej.
Megłllt. Az arca elsĞtetćlt. Aztłn lassan gonosz mosoly vonta el a szłjłt. A lecek kĞzćl
negy-Ğt tyşk sand−t Ieleje. Egyik-młsik neha kikoppint a resen, mintha probłlnł: nem talłl-e
Ialnivalot a ker−tesen k−vćl. Csłb−tja ═ket ez a sok szemet es burjłnmag, ami az innens═ bozot-
ban k−nłlkozik.
Lłszlo kĞrćlnez. Nincs sehol senki. A ven Młrton is hłttal.
Gondolkozott. Egyetlen lepest kene tenni. A l−ciumbokor elIĞdne...
Besietett a hłzba. Kihozott egy hurkot es jo acel csavarIorgatot a puskakazettłbol. ˙jra
kĞrćlkemlelt, majd gyorsan a kerteleshez! Leguggolt. A csavarIorgato jol szolgłlt. Csak egy
nyisszenes es az egyik lec alul młr ki van ugrasztva. A ny−lłs ele lehajtott egy łgat, a csşcsłt
visszaer═ltette −vben. Az łgra rłIonta a zsinort.
Ket-hłrom perc es ═ młr a hłz el═tt megint.
Vłr. ˙gy tesz, mintha a tłjat nezne, de minden idegevel IĞl-ajzottan Iigyel. KĞzeledik a
szćrkćlet. Ilyenkor a baromIi visszamegy az olba. Alig van Ielora młr, tłn annyi sem. Addig
megtalłlja-e valamelyik a ny−lłst? Es ha meg, nem Iog-e lłrmłzni, ha rłszorul a hurok? Az
baj volna, ha meghallanłk! Akkor kisćlne, akkor szegyen volna. Szegyen, hogyha rajtakap-
nłk.
Majdnem ĞrĞkkevalosłgnak tetszett. Szłrnycsapkodłs hallatszik, młs semmi. Aztłn csend.
Megvan!
Alig tudta magłt annyira Iekezni, hogy ne szaladjon. Megis lassan, ovatosan ment odłig. A
IĞlcsapodott łgon kĞver madłr log... Leakasztotta, kabłtja alł dugta es Iutva be a hłzba! Sem-
mi lelkiIurdalłst sem erzett azert, hogy az ‡zbej tyşkjłt megIogta. Hogy ez valojłban lopłs,
eszebe se jutott. Bosszş volt ez; kicsi bosszş, de megis az. Elegtetel, amiert kiIosztotta ‡zbej.
Csak erre gondolt es diadalmas ĞrĞm tombolt benne. Ha egesz vagyonłt visszakapta volna,
nem Ğrćlt volna −gy.
Ett═l Iogva nyolc-t−z naponkent gyakorolta ezt. Egyedćl csinłlta, mert a ven Młrton ebben
nem akart reszt venni. Nem mondott ugyan semmit, de valami −ratlan tĞrveny szerint azt tar-
totta, hogy a vad Isten ajłndeka, aze, aki megIogja. A baromIi azonban tulajdona annak, aki
nevelte, ahhoz pedig nem nyşlt. MegsćtĞtte ugyan, vagy megI═zte, de kopasztani, azt młr
nemigen akarta. Erre Lłszlo legtĞbbszĞr a kis Reginłt volt kenytelen łth−vni. A lełnyka sz−-
vesen jĞtt. A boltban, płlinkłzłs kĞzben, csak egy Iejbiccentes kellett, egy rĞvid kezmozdulat
messzir═l, ha kinn volt, młris łtszĞkĞtt hozzł es akłrmit elvegzett. Regina szeme łllandoan a
Gyer═IIy hłza tłjłt Iigyelte şgyis es szłmłra minden indok jo volt, ami a kĞzelebe hozza.
Gyakran kiłltoztak utłna, az apja vagy az anyja es kerestek. De ═ nagyon ćgyesen lopod-
zott haza. Nem ott, ahol kijĞtt. Az ćres telek Iel═l, melyet evek ota berel Bischitz, kicsi ajto
volt vłgva a ker−tesbe. Ezen szĞkĞtt ki rendszerint. De nem itt ment vissza, tudvłn, hogy az
elłrulnł. Pillanatok mşlva młr a patak łrkłbol kerćlt el═, vagy az utcłrol, vagy a tşlso
szomszedtol es błr neha egy-egy poIont is kapott ilyenkor, akłrhogy vallattłk, sose mondta
el, hol jłrt.
Kutyah▌seggel imłdta Gyer═IIyt.
Az ═ tudatlan gyermeksz−ve teli rajongo szerelemmel. Vegigelte annak gyĞnyĞret es szen-
vedeset, akłrha Ieln═tt volna. Boldog volt, ha Lłszlo szolt hozzł es szenvedett, ha Gyer═IIy
młssal barłtkozott.
Gy▌lĞlte Fłbiłnt. Mikor neha beruccantak ˙jvłrra Fłbiłn es Lłszlo, es csak młsnap kerćl-
tek el═, a lełnyka ĞsztĞnĞsen tudta, hogy n═kkel mulatnak, aljas, alłvalo n═kkel, Ieltekenyseg
tombolt benne es maro Iłjdalom. ‡gyłban egesz ejszaka s−rt. Młsnap megprobłlt haragot tar-
tani, nem nezni a szomszed hłz Iele, nem menni łt, ha h−vnłk. Egyetlen szo, egyetlen pillan-
tłs eleg volt azonban, hogy mindent elIelejtsen es kutyah▌seggel szolgłlatba łlljon şjra. Ebbe
a keszsegbe meg młs indok is vegyćlt. K−vłncsisłga. A serdćl═k k−vłncsisłga a szerelmi tett
valosłga irłnt. Ilyenkor, ha Lłszlo kĞzelebe jutott, a konyhłn vagy a szobłjłban minden ide-
gevel Iigyelte, Iigyelte az arcłt, a kezeit, minden mozdulatłt, vekony, Iinom orrłval kĞrćlszi-
matolt es ha azt kepzelte, hogy meglłt vagy megerez valamit, amit onnan hozott magłval, ha-
rapłst a b═ren vagy idegen szagot, ez Iurcsłn IĞlzavarta es Ğsszeszorult a torka. Fłjo volt ez
es megis titokzatosan vonzo.
*
˙jev utłn egyik este şgy kilenc ora tłjban koberes Iiłker łllt meg Lłszlo lakłsa el═tt.
Fłbiłn jĞtt ide a nevnapjłt megćnnepelni hatalmas dłridoval. Ket vłrosi n═szemelyt hozott
magłval, nagy kosłr olcso pezsg═t es konyakot, egy h−zott hideg pulykłt is es
borcsşsztatonak tepert═s pogłcsłt es valami cukrłszsćtemenyt. A helybeli cigłny is ott ter-
mett rĞgtĞn. A konyhaajtobol muzsikłlt, a szobłba nem Ierven, hiszen ott vacsorłltak negyen,
kĞzben tłncoltak is. KćlĞnĞsen Fłbiłn, akinek sok hely kellett. Ket n═vel is ropta neha es szi-
lajsłgłban nagy taglejtessel gajdolt.
A Ialun vegigszaladt a h−r. A szomszedbol odagy▌ltek a nepek a hłz kĞre muzsikłt hallgat-
ni. F═leg asszonyok. Az id═sebbek kivallattłk a Iiłkerest, honnan hozta a n═ket es jo−z▌en
botrłnkoztak ezen a szĞrny▌ dolgon, m−g egy-egy Ialusi lłny tłncra perdćlt egyik-młsik leg-
ennyel a simłra Iagyott havon. De ez nem tartott sokł, igen nagy a hideg. Lassacskłn haza-
szłllingoztak.
Bischitzek vacsora utłn meg ott ćldĞgeltek a bolthelyiseg mĞgĞtti szobłban. Ebedl═ is,
tłrsalgo is. Itt tartotta a szatocs az ćzleti kĞnyveit s nehłny kenyesebb łrut kockacukrot, I▌-
szert, Ićget, amik a szomszedos kicsi raktłrban kĞnnyen szagot kapnak a sozott haltol meg a
kapadohłnytol. A kĞver Bischitzne sşlyos napi munkłjłtol Iłradtan a Ićgg═lłmpa łrnyekłban
bobiskolt. A Ierje lapot olvasott. Regina młr korłbban łgyba tette apro hşgait, Ğccseit es most
az abroszt, szalvetłt rakosgatta Ğssze. Ebbe a csalłdi bekebe robogott be cseledjćk, Juliska. ┼
şjsłgolta el, mi Iolyik Gyer═IIynel. A Bischitz hłzaspłrt ez nem nagyon erdekelte, s═t a
szatocs bosszankodvłn, hogy nem t═le hozattłk az italt, mergeben jol leszidta Juliskłt, mivel-
hogy az edenymosogatłst Ielbehagyva, łtszĞkĞtt csudłt lłtni. PoIont is −gert neki es vissza-
kergette a konyhłba. Aztłn azt mondta: Menjćnk aludni.
Regina a szekrenynel łllt szoborrł meredve. Rettent═ halvłny volt. Ketszer is rł kellett
szolni, hogy jĞjjĞn.
G
Elmşlt egy ora, elmşlt kett═. ‡lom nem jĞtt a szemere. Mozdulatlan Iekćdt hateves hşga
mellett. Hallgatodzott. Az ejszaka csendjeben a nagyb═g═ dohogott nagyon-nagyon halkan.
Majd ez is megsz▌nt. Młr regen nincs semmi, semmi hang, csak a szćlei egyIorma lelegzese.
Mi tĞrtenik ott? Mi tĞrtenhetik ott?
Nem b−rta tovłbb.
Roppant ovatosan kicsşszott a takaro alol, nehogy łgytłrsa IĞlebredjen. Tapogatodzva
megkereste a ruhłjłt. Hevenyeszve ĞltĞzĞtt Iel. Aztłn, błr vaksĞtet volt, meg tudta talłlni az
anyja nagykend═jet az ajto melletti szĞgĞn. Magłra vetette es kiosont.
SĞtet, holdtalan ej. Csak a ho vilłg−t kekes ćvegIennyel.
Nehogy a csattogłstol IĞlebredjen valaki, csak a tornłc utolso lepcs═jen hşzta IĞl lłbbeli-
jet. Magas sarkş, Ielretaposott, egykor divatos n═i cip═k; szłrkĞzepig ernenek, ha a legtĞbb
gomb młr nem hiłnyozna roluk; meg az anyja viselte ═ket, mikor leszakadtak.
Csşszkłlva ment a jegge Iagyott udvaron is, el a Iłssz−n sarkłig. A ker−tesajtotol łtpillan-
tott az ćres telken. Vilłgossłg dereng a Lłszlo ablakłbol. VĞrĞses, gonosz Ieny. Mintha a po-
kol pislogna Ieleje, mintha h−vogatnł.
Magłra szor−tva a nagy Iekete kend═t, nekiindult. Nehez jłrłs volt. Burgonyłt termelt itt
Bischitz. Mikor kiłstłk, şgy hagytłk a IĞldet rendetlen hullłmokban, IĞldşcolva nehol, młs-
hol kikotorva. A lełnyka megis ment, ment maga ele az ablak irłnyłban. Elcsşszott, elbotlott.
Płrszor terdre esett. Vekony, sĞtet alakja ide-oda imbolygott, akłrha szelveszben tłntorogna,
−gy haladt łt a Iekete ejszakłban.
Odaert. Semmi hang sincs. A hłz nemasłgban, csak a lłmpaIeny, ami a sok jegvirłgon łt-
sz▌r═dik, csakis ez bizony−tja, hogy odabenn ebren vannak.
Az ablakhoz lopodzott. Keskeny arca odaszorul az also ćvegtłblłhoz. De a płra reł van
Iagyva kusza cikornyłban. ┼ azonban lłtni akar, tudni, megtudni, mi tĞrtenik, azert jĞtt ezt
kell, kell! , akłr betĞrne az ablakot, de meg akarja tudni! Rełlehelt es vastag kend═jevel el-
kezdte dĞrzsĞlni. Er═sen, hosszasan, aztłn şjra rłlehelt es şjra dĞrzsĞlte. Lassacskłn letisztult
az ćvegtłbla kĞzepe, tenyernyi resen a jeg leolvadt. Vegre!
Vizsgłlo szeme kutatva keres. Egesz lenye megIeszćlve. Kezei gĞrcsĞsen kapaszkodnak a
płrkłnyon. Fejet el═renyşjtja a ketIel═l leomlo kend═ gyłszIćggĞnyĞzeseben.
Rettent═en halvłny, egyedćl az ajka verpiros. Sokł tartott, m−g a szeme eligazodott a szo-
błban. Sokł-sokł, am−g Ielismerte, amit lłt, am−g megertette. Sokł.
K═ve meredve łllt. Azutłn borzongłs rłzta meg es melyseges undor. Eldobta magłt az
ablaktol es szaladni kezdett. Szaladt hazaIele, szaladt esz nelkćl, elbukva, IĞlugorva, terdre
esve tĞbbszĞr, şjra elrugaszkodva, szaladt tłgra ny−lt szemekkel, szaladt, mintha el tudna Iut-
ni attol, amit meglłtott, szaladt, ahogy a megriasztott ═z a kopok el═tt...
Semmire sem gondolt, csak a menekćlesre. Csattogva dobbant a tornłcra is, neki a
szobaajtonak. De młr csak benyitni volt ereje. ‡jultan vegigbukott a kćszĞbĞn.
*
Szćlei szeretettel łpoltłk, błr sosem tudtłk meg, hol jłrt azon az ejszakłn. Nem Iaggatta
senki; azt hittek, Ğnmagłn ijedt meg. Mert abban az orłban, annak izgalmłert, vagy talłn ama
pillanatban csak, mid═n elterćlt a padlon, akkor lepett łt a gyermekkorbol a serdćl═korba.
Lłszlo alig vette eszre Regina tłvolmaradłsłt.
Fłradt tunyasłgban tĞltĞtte a nagy dłridora kĞvetkez═ napokat. Hłrom ćveg karcos kony-
akot nłla hagyott Fłbiłn, szłndekosan vagy Ieledekenysegb═l. Volt hłt ital eleg. Igy a tyşkIo-
głsra nem gondolt egyel═re es a lłnykłra nem volt szćksege. TĞbbet is kĞhĞgĞtt, mint eddig.
Regina IĞlepćlese utłn viszonyuk mit sem vłltozott. ˙jbol szolgłlatłba lepett a lłny. Csak
meg hallgatagabb lett. Halvłnyabb is talłn es nagy barna szemet kekes harmat zomłncozta
kĞrćl.
II.
Ama hosszş bekekorszak, melyben Europa 1878 ota elt, 1911 nyarłn ert veget. Az els═ Iel-
evben meg semmi sem mutatja az elkĞvetkezend═ vłltozłst. Nehłny alig eszlelhet═ apro tć-
net, melyek ertelme csak sokkal kes═bb derćlt ki, kapcsolatuk egymłssal csak evek mşlva vi-
lłgosodik meg es csak azok szłmłra, akik kutatnak utłnuk, csupłn pici szorvłnyos eseme-
nyek jelzik, hogy Europa nyugalma nem a regi. Olyanok ezek, mint mikor ragyogo esten a lłt-
hatłr peremen halvłny szćrkeseg Iogadja a lełldozo napot, vagy az a halk ismeretlen morgłs,
ami a IĞldrengest megel═zi.
A vilłgbeke hitet meg nem ingatjłk, nincs is ok reł, hogy megingassłk. Hogy Nikita Ieje-
delem Ğtvenevi uralkodłsłnak jubileumłn Montenegrot kirłlysłgnak kiłltatja ki es az ćnne-
pelyen reszt vesznek Itłlia, Bolgłrorszłg es Szerbia uralkodoi: ez csalłdi ćnnepelynek lłtszik,
hol elkĞvetkez═ szĞvetsegnek meg semmi nyoma. Nehłny honapra rł Albłniłban zavargłsok
mutatkoznak, azonban ĞsszeIćggesre e ket kĞrćlmeny kĞzĞtt aligha gondolhat błrki, hiszen
az albłnok mindenkor eleg rakoncłtlanok voltak. Europa młsik vegen IĞlt▌n═ ama h−r, hogy
Hollandia Vlissingen kikĞt═ kĞrćl er═dĞket akar ep−teni. E legbekesebb orszłg ilyen elhatłro-
złsa vihart kelt. A płrizsi es a londoni sajto nemet tervet lłt ebben, Vilmos csłszłret, aki itt
Ilottabłzist akar szerezni tłn, płr orłnyira az angol partok es a La Manche-csatornłtol. Bizo-
nyłra az Entente Cordiale ket hatalma IĞllepett emiatt, mert alig egy honap mşlva a holland
kormłny visszavonja a tervet. Ez a viharocska is elćlt hłt, ahogy most ket eve a boszniai
annexio sokkal nagyobb vihara. Termeszetes tehłt, hogy az egesz vilłg kĞzvelemenye azt hit-
te: minden kerdes elintez═dik nyugodtan, bekesen, zĞldasztal mellett vagy a kabinetek tĞbbe-
kevesbe barłtsłgos levelvłltłsa ştjłn. Meg a diplomatłk zĞme is −gy gondolkozott, annłl in-
kłbb a nagykĞzĞnseg minłlunk. Hogy a deległcioban bejelentik a hadsereg letszłma IĞleme-
lesenek szćkseget es a hadiIlotta ep−tesi tervet, ezt egykedv▌en olvassłk az emberek. Ferenc
Ferdinłnd tronĞrĞkĞs nagyzłsi hobortjłt lłttłk benne.
A magyar parlamentben is meg bekes a hangulat. Az osztrłk-magyar bankszabadalom
1917-ig szolo meghosszabb−tłsa eleg simłn megy vegbe. Apro csetepatek Iolynak kĞrćlĞtte
Justh es a Neppłrt, Lukłcs penzćgyminiszter es Kossuth Ferenc kĞzĞtt, de ezek a koal−cios
kormłnyzat dolgaira vonatkoznak, idłig titokban tartott tłrgyalłsi anyagra, ami młs senkit,
csupłn a Ioglalkozłsszer▌ politikusokat erdekli, annyira beletĞr═dĞtt młr mindenki abba,
hogy az egykori koal−cio młst hirdetett, mint amit valoban gondoltak a vezerei.
G
E nyugalmi korszakra jellemz═ az a nemzetkĞzi akcio, amit egyik Irancia herceg, Gaston
d'Orleans, Comte d'Eu ind−t meg. Płrbajellenes ligłt akar szervezni! Ezert utazza be egesz
Europłt. Minden I═vłrosban, s═t minden tłrsadalmi kĞzpontban egy-egy Iiokot akar letes−te-
ni. Akik belepnek, kĞtelezzek magukat, hogy becsćletćgyeiket vłlasztott b−rosłgra b−zzłk es
Iegyveres elintezest═l tartozkodni Iognak.
Szep es nemes gondolat.
Minthogy nagyon el═kel═ şr ═, Irancia kirłlyi herceg, Ielesege pedig Braz−lia csłszłrn═je
volna, ha az apjłt, II. Pedro csłszłrt, el nem csaptłk volna azok a komisz braz−liaiak hłt
mindenćtt nagy ćnneplessel Iogadtłk. Ahova lłtogatott, mindenćtt rĞgtĞn meg is alakult a
płrbajellenes ligaIiok elnĞkkel, I═titkłrral, kĞzgy▌lessel es gyĞnyĞr▌ alapszabłlyokkal. Hłt
hogyne! Vegre is Louis-Philippe kirłly unokłjłval talłlkozni, vele azonos velemenyt vallani,
reł hivatkozni mint munkatłrsra es I═nĞkre el═nyĞs es h−zelg═. Es a Comte d'Eu Płrizsban la-
kik. Az ═ płrtIogłsłval be lehet jutni a kćlĞnben annyira złrkozott legitimista kĞrĞkbe, a Fau-
bourg St.-Germainbe.
Pestre is eljĞtt. A Liga megalakult legszebb nev▌ tagokbol. Tłn Beredyne beIolyłsłra tĞr-
tent, hogy WuelIIenstein Fredi jutott be orszłgos I═titkłrnak. A kirłlyi herceg innen Bukarest-
be indult, de ştjłt megszak−totta Kolozsvłrott. Igy Erdelyben is kĞzpontot szervezhet a płrba-
jozłs megszćntetesere.
Itt is persze Ienyesen Iogadtłk. A kolozsvłri kaszino este bankettet adott az ═ tiszteletere.
Ahogy mondani szokłs: ,mindenki ott volt".
A nagyteremben hatalmas U alakş asztal. KĞzepen a kirłlyi herceg, mellette jobb Iel═l ket
kegyelmes şr, Kendy Słndor Kajsza a Szent Istvłn-rend kiskeresztjevel a Irakkjłn es Gye-
r═IIy Szaniszlo, aki rĞvid ideig a Szapłry-kabinet tagja volt. Minthogy minisztersege alatt kĞ-
tĞttek a bolgłr kereskedelmi szerz═dest, hłt megkapta a Szent Alexander-rend nagykeresztjet.
Azt viseli most a nagyobb d−sz okłbol: szeles zĞld-vĞrĞsIeher szalagot rezsşt a plasztronjłn
es ragyogo csillagot a sz−ve IĞle t▌zve. Az utłnuk kĞvetkez═k udvari rang vagy tłrsadalmi łl-
lłsuk szerint kĞvetkeznek, a mostani I═ispłn es az el═dje, alispłn, polgłrmester, az egyetem
rektora es egyhłzi meltosłgok. Valoban el═kel═ kep. Hłtuk mĞgĞtt teljes hosszłban gyĞnyĞr▌
gobelin IĞdi a Ialat.
Az ćnnepelttel szemben mint vendeglłto gazdłk a kaszino igazgatoi, ,Mozogos", vagyis a
młsik Kendy Słndor, akit megkćlĞnbĞztetesćl rĞviden csak −gy h−vnak, Alvinczy ‡dłm id═sb
es Bogłcsy łrvaszeki ćlnĞk es nyugalmazott ═rnagy.
Bogłcsy is polgłri ruhłban. Semmi sem jelzi egykori harcias mivoltłt, hacsak nem oriłsi
bajusza, ami akkora es olyan Iekete, azt hinned: vereshurkłt tart a szłjłban keresztbe. A Irakk
kihajtłsłn azonban a Młria Terezia-rend jelvenye vir−t. A boszniai hłborşban kapta, hol vala-
mi kćlĞnĞsen meresz dolgot vitt vege. Hogy mit, azt senki sem tudja, mert ═ err═l sosem be-
szel, hanem csak a płrbajairol es Ienyes viselkedeser═l mint Ioglalkozłsszer▌ szekundłns.
Borzaszto meregben van. Ugyanis mit sem mondtak neki, mi jłratban van a herceg, csak
annyit, hogy ki es mi es hogy a tiszteletere lakomłt ad a kaszino. Igy hłt igazgatokent ═ is ott
łllt a lepcs═ tetejen el═kel═ vendegćket Iogadni. Benn persze am−g tłlalnak, beszelgetnek a
pipłzoban. Itt a Comte d'Eu nagyon barłtsłgosan diskurłlt a hłrom igazgatoval. Eleg jo ne-
metseggel az ═ ligłjłrol beszelt: ,Es ist eine verachtenswćrdige Sache, dass man in unserem
auIgeklŽrtem Jahrhundert noch immer duelliert. Das Duell ist pure Barbarei nicht wahr?
Und ausserdem auch ein schrecklicher BlĞdsinn! Das ist wohl auch ihre Meinung?"
Ezt eppen Bogłcsyhoz Iordulva mondta. Es magyarłzta neki, milyen ostobasłg a płrbaj.
Aki jobban v−v vagy jobban l═, az jłr jol, nem pedig az, akinek igaza van. Ezert megvetend═,
aljas es ostoba szokłs, valosłgos szegyen!
Bogłcsy Iuldokolt a dćht═l. Ellentmondani nem mert ilyen borzaszto nagy şrnak, viszont
tudta, hogy a tĞbbi jelenlev═ mind csak ═t Iigyeli es igazi erdelyi kłrĞrĞmmel mulatnak rajta.
E gondolat olyan iszonyş volt, hogy minden tisztelet dacłra tłn kirobbant volna, ha nem ak-
kor jelentik a vacsorłt. Igy hłt nem kerćlt sor erre, az egesz harag benne złpult meg. Es sze-
geny Bogłcsy egyetlen Ialatot sem tudott enni a sok kit▌n═ etelb═l. Pedig huszonĞt korona
egy ter−tek, ami nagy szo.
G
Az asztal oldalszłrnyłn, eleg messzi az el═kel═segek Irontjłtol, Kendy Dłniel, a ven Dani
bł'.
Tekintve, hogy meg a csłszłrsłg vegen es a 70-es evek elejen attase volt Płrizsban es
olyan tĞkeletes Iranciasłggal b−rt, mint alig valaki, a rendez═seg şgy gondolta: jo, ha itt lesz.
Ebed utłn bemutatjłk Gaston d'Orleans-nak, hadd beszelgessen valakivel, aki valosłgos płri-
zsi. UnokaĞccse, Kajsza Iizette az ebedjet. Elesett Ğreg a ven Dani bł', ezert is kerćlt ilyen tł-
vol a honoratiorok helyeit═l. Azonban Iontos, hogy ne igyek semmit, nehogy berşgjon. Dani
bł' meg is Iogadta es a szereplesenek nagyon Ğrćlt młr el═re. Vegre ═ lesz ismet a tłrsasłg
kĞzpontja, ahogy egykor Eugenie csłszłrne udvarłnłl Biarritzban es kes═bb meg płr evig. El-
hatłrozta, hogy kitesz magłert.
Roppant Iigyelemmel borotvłlkozott, ĞltĞzĞtt. Valoban kit▌n═ megjelenes volt; vekony
horgas orra, koromsz−n szemĞldĞke młr Ielt▌n═ve teszi. EzćstIeher, kisse gyerćlt haja kette-
vłlasztva kĞzepen. Bajusza IĞlsćtve, ajka alatt kis ,mouche" es orcłi mellett vekony, de
hosszşcska poIaszakłll. Alacsony, lehajtott gallerjłval es szeles ingmellevel a Irakk nagyon
szejjelnyitott kihajtoi kĞzĞtt ═ valoban pontos łbrłzolłsa volt, ha megvenćlve is, annak a t−-
pusnak, amit a mşlt szłzad kĞzepen szeladonnak h−vtak. Annyira IĞlt▌n═ es tĞkeletes, hogy a
Comte d'Eu erdekl═dĞtt irłnta. Es mid═n Kendy Słndor elmondta a nevet es mşltjłt, d'Or-
leans kijelentette, hogy emlekszik rł, talłlkozott vele Płrizsban, mikor a kirłlyi hłz tagjai szł-
m▌zetesćkb═l hazłjukba tertek vissza. Igen! ,Le Comte Candis" hogyne! Igy h−vtłk a n═k
a płrizsi szalonokban es e cukoredes nevnek valami buja, andal−to csĞngese volt.
Dani bł' is megĞsmerte a herceget. Hol is lłtta? A Rochechouart-palotłban vagy a Prin-
cesse de la Moscovłnłl?
Akkor ═ meg nagy remeny▌ iIjş volt, kinek Ienyes płlyłt jĞvendĞlt mindenki. Ha vagyonłt
el nem issza, ha tĞnkre nem teszi magłt, kegyelmes şr volna, ma ═ viselne sokkal el═kel═bb
rendjeleket, ═ ćlhetne most a I═vendeg jobbjłn, nem pedig itt lłrmłs kĞlykĞk, Iiatal senkik
kĞzĞtt. Folyton oda-odapillantott az el═kel═segek sorłra, kik rendjelek, szalagok d−szevel ott
ekeskedtek a gobelinos hłtter el═tt es agg sz−ve megtelt błnattal.
Ahogy haladt a lakoma, mindjobban elbşsult.
De mit tehet az, aki bşsul? Iszik. Nem tehet młst.
Az Ğreg tehłt ivott. Ivott szakadatlan. Ebb═l pedig baj lett. Az a talłlkozłs, melynek annyi-
ra Ğrćlt el═re, bizony gyengen sikerćlt. Młr tĞkreszeg volt, mid═n ebed utłn odah−vtłk a her-
ceghez es bemutattłk. Ekkor mindaz, ami ═ lehetett volna es ami Ğnhibłjłbol nem lett, annyi-
ra er═t vett rajta, hogy csak Iolyton hajlongott, jobbra lepve, balra es minden lepesnel kette-
csuklott, melyen, alłzattal, Iłjdalommal es csak magyarul mondta es Iolyton dadogta nagy
karmozdulat mellett K... K... Kendy egyeb s... s... semmi! Kendy egyeb semmi!... Kendy
egyeb semmi!...
Młst bel═le kivenni nem tudtak. A Comte d'Eu elIordult; Dani bł't pedig karon cs−pte ket
şrIi es vittek kiIele, mert ismeretes, mi kĞvetkezik olyankor, ha sokat hajladozik.
*
A nagy asztal egyik kinyşlo szłrnyłnłl Abłdy ćlt Kadacsay Gazsival. Błlintot mint kepvi-
sel═t es cs. es kir. kamarłst a rendez═seg nem ide akarta elhelyezni, hanem a I═emberek cso-
portjłba, ═ azonban jobb szeretett itt maradni barłtjłval, Gazsi błroval, mint d−szelegve unat-
kozni odaIĞnn. KćlĞnben is mikor ma este talłlkoztak, Gazsi azt mondta: ,Szechetnek veled
kisse beszelgetni..."
Jo id═ ota nem lłttłk egymłst. Farsang elejen Gazsi a vłrosban volt vagy egy hetig; aztłn
elt▌nt es nem jĞtt tĞbbe, pedig am−g itt volt, bizonyosra vettek, hogy elmłtkłsodik Laczok
Iduskłval. Hłromszor vacsorłlt vele, Iolyton vele tłncolt, naponta haboskłvezott a Laczok-
hłznłl, hol a legIinomabb kugloIokkal tartottłk es ket szerenłdot is vitt a lłnynak az els═ na-
pokban. Mid═n azonban młr csak azt vłrta mindenki, hogy mikor deklarłljłk az eljegyzest,
hłt Gazsi kiment Ialura, elillant, mint a kłmIor.
A lakoma elejen meg łltalłnos tłrsalgłs Iolyik. Csupa Iiatalabb ember volt itt. A kirłlyi
Ienseg kĞrştjłrol beszeltek, a płrbajellenes ligłrol persze csşIolkodva, treIłsan, ahogy az er-
delyiek szoktak. Egyedćl Kamuthy Isti es WuelIIenstein, Błlintekkal szemben, csak ═k vettek
komolyan a dolgot. WuelIIenstein Fredi, mert ═ nemcsak I═titkłr, de szeret mindent jobban
tudni, mint młs, Istike pedig mert ═ ,engĞl", meg angolabb, mint valaha. Angliłban nincse-
nek płrbajok! mondta Isti ez szłmłra dĞnt═. Fredi azt helyeselte, błr bosszankodott, hogy
ez nem neki jutott eszebe es IĞltette magłban, hogy ezutłn ═ Iogja ezt az ervet hirdetni.
Az łltalłnos tłrsalgłs azonban nem tartott sokł; bejĞtt Pongrłcz Laji a bandłval es notłra
gyşjtott. A beszelgetes łt az asztalon megsz▌nt. Csupłn a szomszedok Iolytathattłk egymłs-
sal.
Kadacsay młs tłrgyra tert.
En neked IĞlvilłgos−tłssal tachtozom kezdte most Abłdyhoz Iordulva , azecht is jĞt-
tem be ma este, mivel tudtam, itt leszel...
Nekem? Valoban nem lłtom, miert?
Az Iduska dolga miatt. Tudom, hogy echh═l sokat beszeltek a vłchoson; cholam eleg
chosszul. A tĞbbi embecht nem błnom, azonban nem szechetnem, ha te is chosszat gondolnłl
cholam.
Błlint szabadkozott, de Gazsi Iolytatta. Elmondta, hogy Denestornyłrol hazaterve magł-
ban meghłnyta-vetette Abłdy tanłcsłt. Talłn valoban megoldłs volna, ha meghłzasodnek.
Elhatłrozta hłt, hogy rłszłnja magłt. Azt is megłllap−totta: igazłn csak az az Iduska az, aki
talłlna hozzł es aki mint n═ valamennyire tetszik is neki. Ezert jĞtt be janułr kĞzepen. Jol is
ment minden. Laczokek sz−vesen lłttłk volna mint v═t. ,Elegge csodłlom, hogy olyan mach-
hłt, mint en...!" Minden jol ment, am−g csak tłncoltak, mokłztak. A lłny igazłn csinos. De
hłt az meg nem eleg arra, hogy egyćtt is eljen az ember valakivel. Azt is kell tudni, mikent
gondolkozik, mi az, ami erdekli, mi a IĞlIogłsa.
Hłt, kechlek, az volt a baj. Az a lełny bochzaszto buta! Probłlt vele komolyabb
dolgokrol beszelgetni. Ahogy ilyenbe Iogott, Iduska csak bambłn nezett reł, vagy kacagott.
Azt hitte, hogy treIłlkozik. Azt mondta: ,Ezek csak olyan szamłrsłgok!" Vagy hirtelen jo I═-
zesr═l beszelt es majorsłgrol, vagy elkezdett rajongani lovakrol, mert azt hitte, hogy neki, Ga-
zsinak ez is kell. Ha kerdezte, mit olvas, azt Ielelte: ,Semmit. Mire valo az? Jo gazdasszony-
nak arra nincs is ideje." SzĞrny▌ volt! Megborzadt. Ezt vinne ═ haza? Ezzel a libłval elje le az
eletet?
Tovłbb tenyeszteni olyan pachasztokat, amilyen en vagyok?
Ez a n═ kiĞlne a gyerekb═l mindazt, amire ═ akarnł nevelni. Hłt ezt akarta elmondani Bł-
lintnak. Ne −telje meg ═t, ha h−rbe hozvłn Iduskłt, megis otthagyta.
Amşgy sem −telnelek el! vłlaszolt Abłdy. Ehhez senkinek sincs joga. Abszolşt senki-
nek. Nekem legkevesbe.
Az arca elborult, Lili jutott eszebe, a kedves Illesvłry Lili, akinek ═ is udvarolt, akit ═ sem
tudott megkerni. Es hirtelen Ğnmagłt lłtta ott a jablłnkai kĞnyvtłrban es a Lili neIelejcskek
−riszeit, ahogy vłrakozva neztek reł akkor...
Elhallgattak. Jo ideig szotlan maradtak. Elgondolkozva es elkćlĞnćlve.
Most Gazsi keze IĞllibbent, mintha eltłvoztatna valamit magłtol, lehĞrpintett egy pohłr
pezsg═t, megkĞszĞrćlte a torkłt es e nagy keszćl═des utłn ismet Błlinthoz Iordult ezzel az
egyszer▌ t═mondattal:
Kihłgattam Honeydew-t.
Ugyan! Hiszen a legjobb vadłszlovad?! csodłlkozott Błlint es ugyanakkor eszebe Ğt-
lĞtt az a losport irłnti kedvetlenseg, mellyel az utobbi id═ben młr tĞbbszĞr talłlkozott Gazsi-
nłl. Ez is annak egyik tćnete. Es bizonytalanul błr, de şgy erezte, hogy ez a bejelentes Ğssze-
Ićgg ama meghasonlłssal, ami Kadacsaybol neha kićtkĞzĞtt.
Igen, kihłgattam, mşlt heten. Kolozson łll ,GalliIard", ahhoz kćldtem. Nagyon kivłlo
men. Gunnersbury ,aus der" Gaillarde. Egeszen melto hozzł.
Es most majdnem suttogva Iolytatta, mintha melyseges titkot mondana, illetve kerćlgetne,
az indokait magyarłzta sok IĞlĞsleges szoval, tşlzott kĞrćlmenyesseggel. Hogy Honeydew
młr heteves, ideje, hogy csikot adjon. Igen kit▌n═ csikot. Hogy młst nem t▌r meg a hłtłn,
csak ═t, młs senkit. Hogy ez neki borzaszto rabsłg, mindig ott kell lennie, hogy megjłrtassa,
młsra nem b−zhatja, młskor csakis longe-on trappoltatjłk ket orłt. Hłt ez a lonak se elet. Igy
jobb. A kanca meg is Iog nyugodni, ha csiko lesz benne, bizonyłra megszel−dćl. Igy nincs Ho-
neydew egyedćl csakis rełutalva.
Mecht mi lenne bel═le, ha en nem volnek? ˙gy echtem, ha... ha valahogy elmennek...
elutaznłm valahovł? Mint hłtilo elpusztulna. El se Iogadnł senki. Igy pedig nagyon echtekes
akłchki szłmłcha...
Błlint gyanşsnak talłlta a szavakat. Kapcsolatot lłtott kĞztćk es ama tłrsalgłsuk kĞzĞtt
Denestornyłn, mikor Kadacsay a testamentumłrol beszelt es halłlvłrłsrol. Megis kĞnnyed
szoval akarta elćtni a dolgot, mintha nem Iognł IĞl, amit elutazłs alatt ert Gazsi.
Ha most hosszabb utat akarnłl tenni, amit en nagyon helyeselnek, nagyon ajłnlanłm Itł-
liłt. Ilyenkor ott młr tavasz van, plłne Nłpolyban vagy Szic−liłban, Honeydew pedig łtjĞhet
azalatt Denestornyłra, ott adnłnk neki kćlĞn paddockot, amiben egesz nap kedvere Iutkłroz-
hat. Ezt gyakran tettćk olyan kancłval, aki meg nincs Ğsszeismerkedve a tĞbbivel.
Igazłn? Igazłn? kiłltott IĞl ĞrĞmmel Gazsi. Igazłn elIogadnłd? Lłtod, eppen azt
gondoltam, echhe akachtalak kechni. Nem hogy most! Most meg nem. Hanem... kes═bb, ha
şgy adodnek. Es most, tłn mert eszrevette a barłtja szemeben az aggodłst, szakszer▌ be-
szedbe Iogott. Miel═tt lecsikozik talłn. Talłn csak akkorra kerne. ┼nłla nincs olyan szemely-
zet, m−g Denestornyłn van menesmester es sok tapasztalt ember. Az els═ elles mindig nehe-
zebb. Kenyes dolog, plłne olyan ideges kancłnłl. Aztłn dicserte Honeydew erkĞlcseit. Csu-
płn ha ćlnek rajta, csakis akkor bolond, młskent szel−d es barłtsłgos; ha nincs nyereg rajta,
sohase rşg se emberhez, se lohoz. Nem! Ezt sose teszi.
Hosszan beszelt −gy es jokedv▌ hangon. Aztłn a poharłhoz nyşlt, sz−nćltig tĞltĞtte es koc-
cintłsra Błlinthoz emelte:
Szechvusz! Hodolat es hłla Honeydew neveben!
G
Mialatt ez Iolyt az asztalszłrny innens═ oldalłn, Kamuthy es WuelIIenstein Fredi sokkal
nagyobb dolgokrol beszeltek.
Imłdłsuk tłrgyłrol, Angliłrol. Angol nep, angol szokłs, angol şr, angol gep, angol lo, an-
gol sport, angol ruha, angol csizma, angol n═, angol Ilastrom, angol puska, angol patron, an-
gol borotva, angol kert, angol tłnc. Ezeket tłrgyaltłk es dicsertek IĞlvłltva es egyetertve.
Hosszş ideig jol ment minden. Lassacskłn azonban romlani kezdett ez a harmonia es a Iekete-
kłvenłl Ğsszevesztek. ˆssze, mert a jo Fredi błr kit▌n═en beszelte a nyelvet es sok angolt is-
mert, de hosszş lłbai sosem leptek Albion IĞldjere es csak tłvolrol es hallomłsbol imłdta. Vi-
szont Kamuthy igen rosszul beszelt angolul, azonban tavaly Londonban jłrt es nemcsak hogy
ott jłrt, de a legel═kel═bb tłrsaskĞrnek, a St. James-Clubnak is vendegtagja lett.
˙gy tĞrtent ez, hogy a kis Kamuthy a koal−cios korszak vegen egyik potvłlasztłsnłl Szi-
lłgyban nagy buzgalommal agitłlt a kormłnyjelĞlt mellett. A vłlasztłs sikerćlt. Mikor vissza-
tert a I═vłrosba, a belćgyminiszter megdicserte. Erre Isti megragadta az alkalmat es kibĞkte:
,Nekem is volna keresem..." es Andrłssy biztatłsłra elmondta, hogy Londonba keszćl es
ajłnlłst ker az ottani nagykĞvetćnkhĞz. Kamuthy persze megkapta a levelet es Londonba erve
łtadta a nagykĞvetnek, MensdorI groInak. MensdorI elolvasvłn az −rłst, megkerdezte, mit te-
het erte.
Kamuthy csakis egyetlen dolgot kert, csak azt, hogy be−rjłk a St. Jamesbe!
Hłt ez abszurdum k−vłnsłg volt. Abszurdum, mert a St. James a legzłrkozottabb klub
egesz Angliłban. Meg az ottani ,upper tenthousand"-bol, a ,Iels═bb t−zezer"-b═l is csak keve-
sen meltok hozzł, olyan szigorşan vłlogatnak −ratlan, de annłl er═sebb szabłlyok szerint.
KćlIĞldi diplomatłkra is łll ez. KĞzćlĞk is alig-alig vłlasztanak be valakit es kćlĞnĞs kitćnte-
tesnek veszi, aki bejuthatott. MensdorI magyarłzgatta ezt Kamuthynak. Azt is, hogy angol il-
lem szerint az idegen meg kell hogy vłrja, m−g a belIĞldi bemutatkozik neki es −gy; meg ha
tag is valaki, evekig tart, m−g Ğsszebarłtkoznak vele. Igy hłt semmi ertelme, ha sikerćlne is.
Megk−nłlta viszont minden młs joval: gyĞnyĞr▌ megh−vłsokkal, v−kenddel valamelyik lord-
nłl, vadłszattal Skociłban, autokĞrşttal Anglia legszebb videkein, vendeglłtłssal a cowes-i
regattłra. De nem! Kamuthy Isti csak egyre vłgyott, csak egyet kert, csakis egyet akart: a St.
James-Club tagsłgłt kerte. Młst nem. Młs nem kell neki!
MensdorI az angol kirłly kĞzeli rokona, tłrsadalmilag mindenkinel beIolyłsosabb volt te-
hłt. Ambicionłlta is talłn, hogy ezt a legeslegkeptelenebb dolgot veghezvigye. Igy tĞrtent hłt
meg a csoda: Kamuthyt IĞlvettek.
Igy tĞrtent, hogy Isti ama ket het alatt, amit Angliłban tĞltĞtt, minden łldott nap delt═l es-
tig bećlt a St. James-Club IĞldszinti ablakłba es onnan nezett ki nagy dĞlyIĞsen a Piccadilly-
re. Senki szoba nem łllt vele; meg az inasok is tćntet═ megvetessel hoztłk a tełjłt. De ═ ott
ćlhetett a nagy tćkĞrablak mĞgĞtt azzal a magasztos tudattal, hogy az a sok ezer jłrokel═, aki
vegigmegy alatta, mind csak ═t irigyli es abbol a hetmillionehłnyszłzezer lakosłbol London-
nak egyik se jĞhet ide az ćveg mĞge, ahol ═ jogosan tełzik. FĞnseges erzes volt!
A ket het mşltłval hazajĞtt. Betanulta ugyan az egesz Baedeckert, de nem lłtott Angliłbol
młst, mint ennek a klubnak a szobłit. A mşzeumokon vegigIutott, nem mintha erdekeltek vol-
na, s═t inkłbb unta ═ket, hanem azert, hogy beszelhessen roluk. Beszelt is. Most is elbeszelte
Fredinek. Innen indult el, hogy ĞsszekćlĞnbĞztek. Ugyanis Isti elmondvłn, hogy ═ a St. James
tagja, WuelIIenstein megsłrgult az irigysegt═l. Ett═l Iogva ahłny angol szot kiejtett Kamuthy,
mindannyit helyreigaz−totta Fredi. Nem englis, hanem inglis, nem Waterloo, hanem Waterlu,
nem mşzeum, hanem mfu:iom. Hłt ez t▌rhetetlen volt! Isti nem is t▌rte. Azt mondta, hogy aki
nem volt Angliłban, az ═t ne tan−tsa; mire WuelIIenstein azt Ielelte, hogy aki nem tud ango-
lul, attol hćlyeseg, ha odautazik.
A szovłltłs −gy młr hangossł kezdett dagadni. Jo, hogy Pongrłcz Laji a kĞzelben muzsi-
kłlt es lłtva a veszekedest, az ═ okos Iejevel dćbĞrg═ Irissbe vłltott. Megis a szomszedbol ne-
hłnyan odaneztek. Kadacsay łtszolt hozzłjuk:
Vigyłzzatok kisse, młch mindenki titeket Iigyel.
Erre elhallgatott a ket ,angol". Morcosan ćltek egymłs mellett. De WuelIIenstein nem b−r-
ta sokłig. Hogy Ğve legyen az utolso szo, Istikehez Iordult es azt mondta:
En egyłltalłn nem hiszem, hogy a St. Jamesben voltłl!
PulykavĞrĞs lett a kis Kamuthy. Ketsegbe vonni az ═ dics═seget! FĞlugrott es selyp−tve ri-
kłcsolta: Ilyet mondani aljaI pimaIIłg, aljaI pimaIIłg!
Ezt kikerem magamnak! ord−totta WuelIIenstein es IĞlugorva ═ is az asztalra csapott
pataIorma Ğklevel. Az egyik kłvescsesze IĞld═lt es csĞrĞmpĞlve tĞrt szet a padlon. Szerencse,
hogy e pillanatban Gyer═IIy Szaniszlo nagy lelekjelenlettel asztalt bontott es a Ienseget a
pipłzo Iele Iord−totta. Igy a kirłlyi vendeg az łltalłnos IĞlłllłs kĞzepette mit sem vett eszre.
Nyugodalmasan setłlt łt a kandallos terembe es ott a kĞreje teleped═ id═sebb urak kĞzĞtt
szep es magasztos el═adłsba kezdhetett a płrbajozłs elavult szokłsłrol.
Bogłcsy is ott ćlt. Szembe ćlt Gaston d'Orleans-nal. De csak nehłny percig, mert młr mel-
leje lopozott Alvinczy Farkas, aki lekĞnyĞkĞlt a karosszek tłmlłjłra, płr szot sşgott a Ićlebe,
aztłn elt▌nt. A kit▌n═ ═rnagy szeme megvillant, de meg nem mozdult, mert a herceg eppen
Ieleje volt Iordulva. Csak kolbłszbajusza hosszabbodott meg hirtelen a vissza nem tarthato
ĞrĞm-mosolygłstol. Mikor azonban a Comte d'Eu młsIele nezett, hangtalan IĞlłllt es kisietett.
A szeke ćresen maradt.
A lepcs═hłzon tşl, az şgynevezett n═i ebedl═ben młr vłrtak reł a Kamuthy segedei:
Kendy Joska ĞrĞkĞs makrapipłval a szłjłban es a szel−d Garłzda Iiş, aki błr magyarorszłgi,
de młr harmadeve egyetemi hallgato itt. Komoly meltosłggal, de kezadłs nelkćl kĞszĞntĞttek
egymłst, aztłn elhelyezkedtek az asztal ket oldalłn, emitt a Fredi szekundłnsai, Bogłcsy es
Alvinczy, amott a Kamuthy Istie.
Es kĞvetkeztek a szertartłsos szavak:
ÜgyIelem, WuelIIenstein Nłndor groI elegtetelt kĞvetel...
A dolog gyorsan ment. Bocsłnatkeresr═l szo sincs. Becsćletb−rosłgrol sem, amit a płrbaj-
ellenes liga olyan bĞlcsen rłparancsol mindenik tagjłra. Fegyveres elegtetel? Jo. Kard? He-
lyes. KĞnny▌ lovassłgi? ˙gy van. Meddig? Harckeptelensegig. Mikor?
Itt volt a bĞkken═!
Fredi mint a liga orszłgos I═titkłra vłllalta volt, hogy az elnĞk-herceget a hatłrig k−seri.
Ezt be kell tartania. Orleans reggel Ğtkor indul.
Tehłt csak amikor Predełlrol visszaterhet? kerdezte a Garłzda Iiş.
O, dehogy! vłlaszolt ellentmondłst nem t▌r═ hangon Bogłcsy. A Code Duverger sze-
rint, ha a płrbajozo Ielek egyćtt vannak, semmi sem akaszthatja meg a verekedest. Nincs is
szćkseg rł, a płrbaj vegbemehet ma ejjel. Meg nincs tizenegy ora. EjIelre meglehetćnk.
Helyes, de hol? A tornav−voda złrva van, młs terem pedig nincs.
Van! harsogott diadalmasan Bogłcsy. Itt! Ez eleg nagy szoba az asztalt Ielretoljuk,
−gy van hely b═ven. A padlo sem s−kos. Egeszen jo lesz. En az igazgatosłg neveben młris me-
gadom a szćkseges engedelyt.
Most a reszletekre tertek. Ket orvost kell IĞlkelteni es ide h−vni. Kardok? Van a lakłsłn
Bogłcsynak kett═; Alvinczy Farkasnak is egy płr, azokat ide kell hozni. Aztłn majd sorsot
hşznak, az dĞnti el, melyiket hasznłljłk.
Csak az a baj, hogy −gy ejjel hol talłlunk kesest? Mert a kardjaim nincsenek kiIenve...
aggodalmaskodik Farkas.
Az ═rnagy dĞlyIĞsen mondja:
Az enyimek mindig borotvaelesek. Az inasom pedig kiIenheti azonnal a harmadik płrt.
Kit▌n═en ert hozzł, en tan−tottam ki.
Hłt ez −gy rendben volna. Meg a szerepeket kell kiosztani. A Garłzda Iiş verje IĞl a Ka-
muthy orvosłt, Farkas a młsiket es hozza el a Iegyvereit. Bogłcsy mint vendeglłto igazgato
nem tłvozhatvłn innen, am−g a jo Comte d'Eu a kaszinoban van, megkerte Kendy Joskłt,
menne el a lakłsłra, kĞltse IĞl az inasłt, aki majd idehoz mindent, a ket płr kardot es a Ien═-
szerszłmłt. Igy gyorsan, pontosan vegbemehet minden.
*
Bogłcsy ezek utłn visszatert a pipłzoba. A karosszeket nem Ioglalta el senki, tehłt şjra le-
ćlt szembe a herceggel. Gy═zelmes ĞrĞmmel hallgatta a szep el═adłst.
,...Mert honnan szłrmazik a płrbaj? Honnan ez a barbłr szokłs? Uraim! Ez a kĞzepkori is-
ten−teletek maradvłnya! Ama sĞtet korban meg hihettek, hogy az ˙risten beleavatkozik, hogy
a jłmbornak, az igazmondonak adja a gy═zelmet es elveszti a b▌nĞst; błr akkoriban is, ha va-
laki tehette, a leggyakorlottabb vereked═t łll−totta a porondra. De ma, uraim, ma?! Ki hisz ab-
ban, hogy a gondviseles ilyennel tĞr═dik? Tudjuk, hogy az gy═z, aki Iolyton v−v, Iolyton cel-
ba l═. Es a legalłvalobb ember legyilkolhatja a legtisztessegesebbet! SzĞrny▌ ez, kerem, szĞr-
ny▌, szĞrny▌!"
Helyesl═ moraj ćdvĞzĞlte a szavakat. Meg Kendy Słndor Kajsza is bĞIIentett egy rĞvid
szot. Hogy ez helyesles volt-e, bizonytalan maradt. De bizonyos, hogy Bogłcsy nagyokat
bolintott minden mondathoz.
Hogyne bolingatott volna? Hiszen bizonyos volt, hogy kĞrćlĞtte mindenki, de kćlĞnĞsen a
Iiatalok ott hłtrłbb, akik vacsora el═tt olyan gonoszul mulattak rajta, tudnak a płrbajrol es
most nem rajta mulatnak, hanem az emberbarłt hercegen. Tudta, hogy ═t nezik, elvezik ezek a
gşnyos kĞlykĞk, hitte, hogy csodłljłk ═t, Bogłcsyt, a tĞkeletes szekundłnst, aki kiismerhetet-
len poIłval hallgatja e hiłbavalo szavakat, meg se moccan az arca, mert az a magasztos sza-
błly, hogy płrbajćgyet titokban kell tartani, am−g le nem Iolyt. Es merev tartłsban ćlt, szetter-
pesztett lłbbal, dćbbed═ pocakkal, csupa tekintely es el═kel═ nyugalom ez az ember!
A Ienseg pedig beszelt tovłbb, beszelt hosszasan, vagy młsIel orłig beszelt, szepen gĞrdć-
l═ mondatokban eleg jo nemetseggel es nagyon Iolyekonyan, hiszen ezt el═adta sok szłzszor
Europa-szerte. ‡jtatos csĞnd vette kĞrćl. Nem zavarta semmi. Nem is zavarhatta.
Igaz, hogy els═ Ielora mşltłn a Garłzda Iiş odacserkeszte magłt Bogłcsy mĞge es a Ićle-
hez hajolva, jelentett valamit. Kes═bb ugyan−gy Alvinczy Farkas es meg kes═bb Joska. De ez
nem volt IĞlt▌n═, annyira simłn, ovatosan ment vegbe. Es hogy Bogłcsy mindenkor bolintott
egyet. Hłt ez a szep el═adłs miatt tĞrtent, mi młs oka lehetett volna?
A Comte d'Eu vegćl Ielłllt es persze mindenki kĞrćlĞtte. Eległns alakja kinyşlt, kĞrćljłr-
tatta kisse mela szćrke szemeit es ćnnepelyes hangon megkĞszĞnte a lelkes Iogadtatłst es ne-
hłny Iorro, lelkes bşcsşszot intezett meg a hallgatosłghoz milyen boldoggł teszi, hogy
ilyen sokan tłmogatjłk emberbarłti mozgalmłt. Ilyen sikert, ilyen egyhangş megertest alig
remelt, mikor ide indult. Sokat hallott a harcias magyarokrol es ketkedett, vajon e kardIorgato
nemzet melleje Iog-e łllani. Es −me! Mindenki egyetert vele, mindenki tłmogatja a płrbajelle-
nes mozgalmat! Ez er═t es bizalmat Ğnt bele, most młr bizonyos, hogy a płrbaj el Iog t▌nni,
s═t mondhatjuk, młris a mşlte.
Dank, meine Herren, Dank, Dank, Dank!
Jol nevelt, kisse letomp−tott eljenzes vłlaszolt neki. Eszre se vev═dĞtt, hogy ott hłtul, a
tşlso kłrtyaszoba Iel═l Iojtottan vihog valaki.
A hłrom igazgato kĞrćlvette, ket szolga eg═ kandelłberrel a kezeben el═tte, ahogy illik
ilyen magas rangş vendegnel, −gy k−sertek le a lepcs═n. Odalenn a csapoajtonłl IĞlhajtott gal-
lerş emberbe ćtkĞztek, aki valami kis kezitłskłt hozott. Az idegen azonban helyet adott rĞg-
tĞn, visszahşzodva a sĞtetes Ialhoz. Eszre sem vev═dĞtt, hogy nagy karbolos ćveg szorong a
karja alatt es a zsebe teli van kĞtĞz═polyłval.
Az egyik płrbajorvos volt ez a siet═ idegen.
*
WuelIIenstein, ha kisse kesve is, de meg idejeben jutott ki a płlyaudvarra. A Iejen Ieher
turbłn gezb═l es az orrłn, mely ketszeresre dagadt, szeles rozsasz−n▌ leukoplaszt.
Nagyon bosszankodott. Az a kis Kamuthy megvłgta, nemcsak megvłgta, de ami meg
rosszabb, orron ćtĞtte. Igazłn marhasłg! Az a rongy, kicsi tĞrpe!
˙gy tĞrtent, hogy mikor a ,rajtł"-ra WuelIIenstein a nagyon hosszş embereknel eleg gya-
kori ćgyetlenseggel kilend−tette karjłt, a kis Istike, akłrha hĞrcsĞg volna, olyan dćhĞsen es
olyan kĞzel ugrott be hozzł, hogy a kardmarkolattal orron ĞklĞzte, a homlokłt pedig csşnyłn
megsebezte. Nyolc Ğltes! De ami Iatłlisabb azonban: şgy megindult az orrverzese, hogy alig
tudtłk elłll−tani. Most is ket tampon Iullasztja es csak a szłjłn szuszog. Milyen lesz ═ holnap?
Az orra kek lesz es lilasz−n! Rettent═ gondolat!
Bosszşsłg volt az is, hogy a Comte d'Eu ahelyett, hogy a szalonkocsijłban leIekćdt volna,
olyan udvarias volt, hogy a vagon el═tt vłrta. Igy hłt azonnal magyarłzkodni kellett, valamit
hazudni, pedig Fredi nem is keszćlt erre. Bizony kisćlt volna, hogy a płrbajellenes liga or-
szłgos I═titkłra płrbajozott az ejjel. Fćstbe ment volna az el═kel═ ĞsszekĞttetes, Ićstbe min-
den gyĞnyĞr▌ remenyseg płrizsi megh−vłsrol, protekciorol, mindaz Ićstbe ment volna, amire
WuelIIenstein sznob lelke łh−tozott es sovłrgott, a legitimista szalonok Irancia hercegn═i es
milliomos pezsg═gyłrosai mind kłmIorrł lettek volna. Igy tĞrtent volna, ha Bogłcsy az ćgy-
Ielet ki nem k−seri a vasşthoz.
De Bogłcsy ott volt. Szokłsa volt az utolso percig kielvezni segedi mivoltłt. Plłne most,
plłne ma, mikor a płrbaj elleni mozgalmat −gy megcsşIolhatta. Boldog volt, hogy a
duelltagado proIetłt ott talłlta. Hłrom hćvelyk vastag bajusza szejjelmeredezett az ĞrĞmt═l.
Es błr rossz nemetseggel, de talpraesetten el tudta magyarłzni rĞgtĞn, hogy ,Młjn lieber
Frłjnd WuelIIenstein" elbotlott a lepcs═n, nekibukott a k═korlłt sarkłnak, belevłgta csşnyłn
a homlokłt, betĞrte az orrłt.
Isz grosze Mal═r, Hohłjt, isz grosze Mal═r! ismetelte sokszor es hajladozva melyen,
tłn hogy meg ne lłssłk szemeben a diadalt.
Csak mikor młr kirobogott a vonat, akkor egyenesedett ki. De akkor megsodorta bajuszłt
jobbrol is, balrol is es şgy ment be a peronrol, olyan hatalmasan csattano leptekkel, akłrha
Caesar lenne, aki leverte Galliłt.
III.
Adrienne hosszş utazłsbol erkezett vissza młrcius elejen. A hajnali gyorssal indult Buda-
pestr═l. Lausanne-bol jĞtt, hol lełnykłjłt lłtogatta meg, a kis Klemit. Ott helyezte volt el mşlt
oktoberben, abban az intezetben, hol ═ maga is nevelkedett. A regi tanłrn═kb═l meg ott van
nemelyik, kisse megĞregedve ugyan, de eppen olyan jok, okosak, megert═k, mint akkor. Mme
Laurent, aki mid═n ═ ott tanult, majdnem barłtneja volt, ma az internłtus igazgaton═je. Ennek
tudatłban vitte oda Klemit. B−zott a I═nĞkn═ bĞlcsessegeben es gyermekismereteben. Nem is
csalodott benne. Most, hogy az els═ Ielev utłn łtbeszeltek a kislłny Iurcsłn złrkozott es eleg
barłtsłgtalan termeszetet, Mme Laurent olyan nagy megertessel magyarłzta a lełnyka lelket,
hogy Adrienne vilłgosabban lłtta ezt, mint eddig.
Itt a hosszş şton hazaIele kĞzeledve ezen gondolkozott el. Vegigsorakoztak emlekeben
ama kĞrćlmenyek, amik odavittek, hogy magłtol tłvol neveltesse a lłnyłt, amik megindokol-
tłk ezt a szłmłra annyira Iłjdalmas elhatłrozłst. Valoban −gy volt a legjobb. Valoban nem te-
hetett młst.
Am−g Ierje meg nem bolondult, a kislłnyt a nagyanyja nevelte. Neki beleszolłsa nem volt.
Meg azt is alig tudta kiharcolni, hogy mid═n a gyermek kanyarot kapott ═ is łpolhassa. E
tĞbb honapra nyşlo betegseg alatt azt hihette, hogy lełnykłja ragaszkodik hozzł es hogy csu-
płn az Ğregasszony vaskemeny akarata złrja el t═le. Ebben csalodott. Mid═n Uzdy meg═rćlt
es az ═rćltekhłzłba kellett szłll−tani, az utolso napok szĞrny▌ izgalmai megtĞrtek az anyosłt.
Bşskomorsłgba esett. Nem erdekelte tĞbbe semmi. El═ szoborkent ćlt szobłjłban, nemłn te-
kintett maga ele naphosszat es nem szolt, nem rendelkezett semmir═l tĞbbe. Nemcsak Adrien-
ne-t tartotta tłvol magłtol, hanem az unokłjłt is. Ha bebocsłtottłk hozzł, azonnal intett, hogy
vigyek ki. Igy hłt a gyermek nem maradhatott Almłsk═n; a Irancia nevel═n═ es az angol
nĞrsz młr młsodik napon behoztłk Kolozsvłrra.
Az Ğreg Uzdyne sem maradt ott. A ven Maier komornyikkal es regi szobalłnyłval eluta-
zott merłni villłjłba. Azota ott van. Nincs h−r rola młs, mint amit a cseledei −rnak id═nkent,
mikor nyugtłzzłk azt az Ğsszeget, amit Adrienne kćld havonta oda.
Igy a kis Klemi most młr teljesen az anyjłe lett.
Egyetlen ĞrĞme volt. Hiszen akkoriban szak−tott Błlinttal. Azt hitte, ĞrĞkre. Azt hitte, Bł-
lint n═ćl veszi Illesvłry Lilit, ahogy ═ maga parancsolta. Azt hitte: nincs egyebe, mint ez a kis
lełnykłja. Neki szentelte minden Iigyelmet, minden szeretetet. Probłlta meghod−tani magłn-
ak.
Nem sikerćlt.
Attol a perct═l, hogy Klemi mell═l eltłvozott nagyanyja, az a parłnyi joindulat is elt▌nt,
amit olykor, kćlĞnĞsen a kanyaroja alatt es ha jelen volt az Ğreg Uzdyne, a mamłja irłnt tanş-
s−tott. Most młr vilłgossł vłlt, hogy nem szeretetb═l tette, hanem inkłbb gyermeki
gonoszsłgbol; csak a nagyanyjłt akarta ezzel bosszantani.
Idłig a kislłny Kolozsvłrt a I═epćletben lakott. Most, hogy Clemence groIne eltłvozott,
Adrienne łtkĞltĞztette a gyermeket magłhoz kĞzel, a IĞldszintes szłrnyepćletbe. Uzdy Płl la-
kłsłt rendezte be neki. Tłgas, vilłgos szobłk, melyek hamarosan megteltek sok błbuval, jł-
tekszerrel. De a gyermek sosem jłtszott velćk. A legszebb baba, a legdrłgłbb pojłca hiłba
kerćlt a karłcsonyIa alł. Klemi illemtudoan megkĞszĞnt minden jłtekot, łtvette, elvitte, IĞl-
helyezte a gyermekszoba polcłra. Pontos gledłba rakta ═ket mind. Ha takar−tłskor megbom-
lott a rend, roppant Iigyelemmel visszałll−totta şjra, de kćlĞnben hozzł sem nyşlt egyikhez
sem. Nem erdekeltek.
Olvasni szeretett. Ezert a Bibliotheque Rose, Alice in Wonderland es młs kit▌n═ gyermek-
kĞnyvek egesz garmadłjłt kapta. Ezeket is ugyanazzal a h▌vĞs, Iinom modorral Iogadta el es
kĞszĞnte meg, ahogy a jłtekokat. Soha ĞrĞm nem lłtszott rajta, hacsak nem ama doboz sz−nes
ceruzłnłl, ami puszta veletlenb═l kerćlt az ajłndekok kĞze. Ennel sem mutatkozott ugyan
młs, mint jol nevelt erdekl═des. De płr nap mşlva młr tapasztalta Adrienne, hogy szabad ide-
jeben sokat rajzolgat velćk. Furcsa rajzokat −r. Nem otromba embert, łllatot, ahogy gyermek-
ek szoktak. Nem! A kĞnyveiben a c−mlapok nagybet▌it rajzolta kĞrćl sz−nesen; kek, vĞrĞs
vagy zĞld hłtteret tĞltĞtt ki mĞgĞttćk; volt akit meghosszabb−tott el═bb hłromszorosłra, vagy
megh−zlalt sok vonalzłssal, itt-ott nemelyiknel rłbiggyesztett egy-egy oriłsi szemet vagy kin-
yşjtott szarvakat. Kes═bb az irkłiba is ilyen tarka łbrłkat rajzolt. Mindezt roppant pontosan,
pedłnsan, akłrha iskolai IĞladat volna. Viszont abba is hagyta, mihelyt szol−tottłk, mintha eh-
hez se ragaszkodnek. Ha pedig az anyja olykor treIłlkozni probłlt, vagy kerdezte, miert csi-
nłlja ezeket, mit gondol hozzł, amikor csinłlja, mindig egykedv▌en, Iagyos ildommal Ielelte:
,Csak şgy csinłlom... Nem Iontos... nem is tudom, miert, csak şgy... "
Soha semmit nem mondott magłrol, soha bizalmas nem volt, soha IĞl nem engedett a sz−-
ve. Mindig kimert, udvarias, jol nevelt es tłvoltarto maradt. Csinos, kisse tatłros arca mindig
mozdulatlan. Barna szemei Ielig lehunyva łllandoan, mintha ezekre is vigyłzna, nehogy elł-
ruljanak valamit. A haja koromIekete, de hullłmtalan, akłrha sĞrte volna, amilyen az apjłe.
Valoban az Uzdy Płl lełnya es nemcsak testileg. Nincs benne semmi az anyjłbol, a Milothok
pajkos eletkedveb═l.
Hłromnegyed evig kćzdĞtt Adrienne a lełnykłja lelkeert.
Szeretettel, josłggal, minden pillanatnak odaadłsłval. Hiłba. Tapodtat sem tudott kĞze-
lebb jutni hozzł. Ketsegbeejt═ kćzdelem volt. S═t tłn meg romlott is a viszony. Az ═ Iigyel-
me, łllando gondossłga mintha mind tĞbb idegenseget vłltana ki. Ezt inkłbb csak erezte Ad-
rienne, nem tudta volna indokolni.
De ahogy telt az id═, annłl bizonyosabban erezte.
Igy jutott arra a Iłjdalmas elhatłrozłsra, hogy megvłljon Klemit═l es kivigye Lausanne-ba.
Most onnan terve vissza, şgy lłtta, hogy helyes volt. Klemi mintha ezşttal nemi ĞrĞmet is mu-
tatott volna, valami kis ragaszkodłst irłnta. Nyilvłn jot tett neki, hogy sok idegen lłny kĞzĞtt
van, akik zajonganak kĞrćlĞtte, kisse IĞlrłzzłk.
Amit a I═nĞkn═ mondott, az is megnyugtato, ha nem is mindenben.
Kit▌n═en tanul, engedelmes es szorgalmas. Els═ id═ben kisse aggasztonak talłlta, hogy błr
mindig hidegen udvarias, de barłtsłgtalan volt a tĞbbi nĞvendekkel szemben. Ez azonban
megjavult, kćlĞnĞsen miota sportol. Evezes es teniszre es młs kĞnnyebb labdajłtekra Iogtłk.
Jo termeszet▌ tłrsakat osztottak melleje, olyanokat, akik nem lłrmłsak es joindulatşak. Min-
dig ugyanazt az Ğt vłlogatott lełnyt. Velćk evez es velćk teniszezik. Most ezekkel eleg jo lłb-
ra jutott es ha nem is mondhato ez barłtsłgnak, de pajtłssłgnak talłn megis. A kis Clemence
jol erzi magłt velćk, annłl inkłbb, mivel kĞzĞttćk ═ a legintelligensebb es tartozkodo modora
miatt is, ami a lełnykłk ragaszkodłst keres═ indulatłnłl Iogva arra ĞsztĞkeli a tĞbbit, hogy
hozzł Iorduljanak, vezerćknek tartsłk es maguknak meghod−tsłk.
En młskent nagyon ćgyelek arra, hogy ilyen kćlĞn koteriłk ne alakuljanak a nĞvendeke-
im kĞzĞtt mondotta a I═nĞkn═ , itt azonban magam tĞrekedtem reł. Nem volt młs utam.
Młskent a kis Clemence magłba złrkozott volna el mind jobban, jobban, ami vegćl igen kł-
ros lett volna. Igen! Nagyon kłros...
Mme Laurent kisse elgondolkozott. Aztłn hozzłtette:
Car naturellement c'est une enIant assez diIIicile... Termeszetes, hogy eleg nehez keze-
les▌ lłnyka.
Csupłn ez az egy mondat jelzett aggodalmat. Csupłn ez mutatott rł a gyermek
szłrmazłsłbol ered═ veszelyre. Aztłn nyugodt bizalommal Iolytatta:
˙gy hiszem, hogy łllando Iigyelemmel es nagyon nagy tćrelmesseggel łt Iogjuk vezetni
olyan lelkiłllapotba, ami egesz jĞv═ eletere łldłsossł vłlik. Szerencse, hogy olyan korłn ke-
rćlt hozzłnk...
Ez komoly błtor−tłs, annłl inkłbb az, mivel Adrienne meg miel═tt kivitte a lełnyłt, min-
dent meg−rt rola regi tanłrn═jenek, az Uzdy łllapotłt is, anyosłnak bşskomorsłgba łtvłltozott
zsarnoki hajlamłt is, mindent, amit Iontos volt el═re tudnia.
G
Adrienne nem utazott egyenesen haza. Innsbruckban kiszłllt es onnan lerłndult Merłnba.
Nehez sz−vvel tette, de kĞtelessegnek tartotta, hogy utłnanezzen az Ğreg Uzdyne łllapotłnak.
Błrmennyire gy▌lĞlte is ═t a venasszony hłzaseletenek els═ percet═l, błrhogy gy▌lĞlte ═ ma-
ga is, am−g łllando ellensegekkent egyćtt kellett elniĞk most, mid═n ═ az egyedćli cselekv═
tagja a szetzćllĞtt csalłdnak, szćkseges, hogy mindent Ielretegyen, szćkseges, hogy meggy═-
z═djek, vajon az Ğreg Clemence groIne kell═ łpolłsban reszesćl-e, nem szenved-e hiłnyt va-
lamiben. Szłndekłt meg hazulrol meg−rta az Ğreg komornyiknak, odaindulłskor sćrgĞnyzĞtt
is neki. Igy tehłt mikor delben kiszłllt, a h▌seges ven Maier młr ott vłrta a merłni łllomłs
peronjłn.
Maier mit sem vłltozott ama tragikus esemenyek ota, mid═n utoljłra talłlkoztak, mintha
sem az id═, sem az izgalmak nem Iognłnak rajta. Ugyanaz a hatalmas termet▌, tagbaszakadt
ember, egeszseges, nyugodt arcłval, okos nezesevel. Ilyennek ismerte mindig. Pedig hetven
even joval tşl lehet. Meg Uzdy Płl apja melle hozattłk mint vizsgłzott łpolot, a mellett volt
halłlłig; azutłn ott maradt Almłsk═n. MłsIel ev ota pedig Clemence groIne oldalłn teljes−t
szolgłlatot ugyanolyan szotlan h▌seggel, bĞlcsen, az Uzdy csalłd immłr harmadik betege-
nel...
Hogy van az anyosom? kerdezte Adrienne, mikĞzben kezet nyşjtott. Bemehetek hoz-
zł, lłthatom?
A ven Maier lassan, meggondoltan Ielelt:
Nincs semmi vłltozłs. Szellemileg ilyen eseteknel nem is vłrhato młs. Testi egeszsege
jo. Majd meg tetszik lłtni. Most kisse habozott, aztłn ovatosan Iolytatta: ˙gy gondoltam,
legjobb volna, ha most meltoztatna odajĞnni, ilyenkor... ilyenkor a legjobb.
Ragyogo id═ volt. A delszaki nap itt młr tavaszias es meleg. A behemot hegyek tćndĞkl═
hosapkłi olyan kĞzelinek lłtszanak, sokkal kĞzelebb, mint a dombsorok, akłrha levłlnłnak a
Ienyvesek, k═szirtek sĞtet alapzatłrol. A tłvolban az Ortler csoport oriłsai płrakĞnny▌seggel
şsznak a majdnem itłliai eg azşrkek tisztasłgłn. Itt kĞrćlĞttćk mindenćtt almakert es lugas-
kent nevelt sz═l═. Sok ĞrĞkzĞld Ia, baber, cedrus, jłzmin es kamelia es ahogy lassan IĞlsetłl-
tak a vłrkastely mĞgĞtti dombon, mind szelesebben tłrult szet ez a dşs, łldott Iekves▌ vĞlgy,
apro vłracskłkkal, templommal, kicsi klastrommal minden kiszĞgell═ csşcson, odalenn kĞver
retek błrsonyłval a Iolyonłl. Mintha mosoly ćlne az egesz tłjon, beke es boldogsłg.
A villa az şttol jobbra, homloka delkeletnek, a bejłrat eszakrol. Olaszos hłz, mely akłrha
tłlcłra tettek volna, nagy negyszĞg▌ k═teraszon łll. A vĞlgy Iele, le az also kertbe garłdicsok
vezetnek bizonyłra, mert innen a bejłrattol csupłn a Iłk koronłja lłtszik. Mid═n ide ertek a
I═ajto ele, csak itt erezte Adrienne, mennyire elIogodott. Idłig nem gondolt bele. Csakis arra,
hogy kĞtelesseget teljes−t. Amiota kiszłllt a vonatbol, a jłrłs es a videk szepsege
elszorakoztatta, hiszen el═szĞr jłrt Merłnban. Itt azonban, az łrnyekba ĞltĞzĞtt hłz kćszĞben
hirtelen elebe dobbant a talłlkozłs kĞzelsege. Szemt═l szembe lenni anyosłval. Szembełllni
azzal a lennyel, akit═l evek gy▌lĞlsege vłlasztotta el, beszelgetni, tłn magyarłzgatni is, miert
jĞtt, miert van itt, beszłmolni Uzdyrol vagy a lłnyłrol. Elviselni az Ğregasszony Iagyos tekin-
tetet, talłn sert═ szłndekş szavait. Igaz, hogy minden leveleben azt −rta Maier, hogy az Ğreg
hĞlgy neha napokig se szolal meg, hogy szenvtelen es majdnem mozdulatlanul ćl egesz nap,
hogy ĞsztĞkelni kell IĞlkelesre, mosdłsra, leIekvesre. Olyan, akłrha gepiesen tenne mindent
es csupłn tĞbbszĞri biztatłsra. Bizonyłra −gy van.
De −gy marad-e, mikor talłlkoznak? Igy lesz-e, ha elebe lep? Nem tłmad-e IĞl, nem vłlto-
zik-e meg, ha ═ łll majd el═tte?
Es nemcsak ett═l Ielt most Adrienne, de attol is, hogy ═ maga sem tud olyan barłtsłgos
lenni, kĞnnyeden beszelni es josłgos hangon, ahogy kell.
Felt, hogy kićtkĞzik bel═le is a sokeves harag. Mindez vegigvillant az agyłn ebben a pilla-
natban.
Kerem, Maier szolt a komornyikhoz , nezzen be es tłn kesz−tse el═. Nem, nem. Meg
nem megyek be, nem most azonnal... kisse itt maradok, egy negyedorłt csak... aztłn jĞjjĞn
utłnam... egy negyedora mşlva... Itt maradok addig... es rłmutatott arra a k═padra, ami a
hłz Ialłba volt ep−tve.
Az Ğregember megert═en nezett rł. Nem mondott ellent, nem is biztatta. Nemłn bolintott
es elt▌nt a hłzban. Az ajto zajtalan csukodott mĞgĞtte.
Adrienne egyedćl maradt. Lećlt. Vłrt, gondolataiba merćlve. Azonban csak płr percig ma-
radt itt. H▌vĞs volt az łrnyekban. Tłn emiatt borzongott meg kisse. Megindult a sima k═koc-
kłkon, łt a hłz tşlso oldalłra, łt az łrnyekbol, ki a napra.
Lassan ment, alig-alig lepve. Regi emlekek tĞrtek reł.
Tłvoliak is, menyasszony korłbol, mid═n bemutattłk jĞvend═ anyosłnak es a kĞzelmşlt
emlekei ott Almłsk═n, mid═n Uzdy rełtłmadt az anyjłra es ═ az iszonyş jelenet utłn
szłnalombol es h−vatlan bemereszkedett anyosłhoz. Mit is kiłltozott akkor reł? ,ˆn mergezte
meg a Iiamat!" Igen, ezt kiłltotta akkor, ezt a szĞrny▌ vłdat.
Kiert a sarkon tşl es tovłbbsetłlt a szeles teraszon vegig, a hłz egesz hosszłban.
A delkeletre nez═ homlokzatbol Ğt ajtoablak tekint le a vłrosra. Negy be van csukva. A
napsugłr rezsşt t▌z rełjuk, keklila vonalzłst rova a zsaluzłsok lemezei alł. Csak egy, a ne-
gyedik van nyitva.
Es mid═n odaert Adrienne, ott talłlta maga el═tt az Ğreg Uzdynet. Ott ćlt alig Ğt lepesre t═-
le! Ott kĞzbćl. A nyitott ablakpłrkłny alig er a terdeig. Hosszş, Iekete alakja gyłszszobor-
kent, mozdulatlan, maga ele nezve. Mşmiłvł aszott keze az Ğleben. Csak ez vilłgos rajta es
az a keskeny galler a nyakłnłl. Arca is sĞtet es sovłny. A visszaver═d═ napsugłr t▌zsłvokat
rajzol IĞlemelt łllłba es a jłromcsontok szikłrsłgłhoz, ahogy a bronz IĞlveszi a Ienyeket.
Majdnem egyiptomias −gy, Ielelmes nyugalmłban, Ienyeget═ es titokzatos. Grłnit istenkep,
melynek koromsz−nebe minden ragyogłs beleIullad.
Tatłros vłgłsş szeme nem villog, mer═en, kisse tłgultan is egyenesen rajta Adrienne-en,
aki k═ve vłltan łll el═tte.
Meddig łllt −gy, nem tudta. ˙gy erezte nagyon, nagyon sokł. Minden pillanatłban e
hosszş id═nek vłrta, hogy rełszol, hogy valami gonoszt, valami verig sert═t Iog hozzł kiłlta-
ni, hogy IĞl Iog ugrani, hogy łtkokat szor reł. Az Ğreg Uzdyne azonban nema maradt es olyan
mozdulatlan, mint a k═szirt.
Lassan rłjĞtt, hogy az Ğregasszony nem ═t nezi, talłn nem is lłtja. A tekintete mĞgeje ce-
loz, sokkal tłvolabb, sokkal messzibb, mint ═, el, valahovł a lłthatłrra, ahogy a błlvłnyok
neznek, el a semmibe. Megis igezve łllt ott, akłrha az a ket ćvegnezes▌ szem megb▌vĞlte vol-
na.
Valaki megtapintotta a vłllłt. Maier volt. Csak ekkor tert magłhoz Adrienne.
Szotlan visszakozott es hłtrłlva lepett el. Csupłn mikor a Ial młr elIĞdte az ablakban ćl═
alakot, tudott megIordulni, csak akkor tudta Maiert kĞvetni.
Młr a hłz sarkłhoz jutottak, mid═n kepes volt megszolalni:
Menjćnk valami szobłba, ahol łtbeszelhetjćk a tovłbbiakat... aztłn hozzłtette: En
ma ejjel tovłbbutazom.
Bementek Maier lakłsłba. OdajĞtt płr percre a regi szobalłny is. Itt Adrienne łtnezte a
nyugtłkat, szłmlłkat, inkłbb a rend kedveert, hiszen ismerte a ket ven cseled
megb−zhatosłgłt. Jo volt az młskent is. A szłmadłsok kĞzben elcsitult az izgalma. Immłr tłr-
gyilagosan beszelhette łt mindazt, ami a jĞvend═ honapokra vonatkozik, penzkćldest, kĞltse-
get, mindent, ami Clemence groIne ittletere vonatkozik. Vegćl az łpolłs jĞtt szoba, az orvos
es a diagnozis.
Milyen kilłtłs van? Meg Iog-e gyogyulni? Ezt a kerdest intezte Adrienne Maierhoz,
aki az asztal tşlso oldalłn szembećlt vele es az −rłscsomot rendezgette vissza. Szomorşan
hangzott a vłlasz. Lassş, meggondolt szavakkal vłzolta a helyzetet. A szakorvos velemenye
szerint az ilyen melankoliłs eset el═haladott korban młr aligha javul. A płciens nagyon sokł
elelhet, tekintve, hogy a test alig Iogyaszt valamit. Sokł elelhet kell═ łpolłs mellett. Nincs
ugyan kizłrva, hogy er═sebb roham lep IĞl, mid═n nagyon vigyłzni kell, a beteg ilyenkor haj-
lamos leven az Ğngyilkossłgra. ,Erre łllandoan vigyłzunk persze, błr mostanłig semmi olyan
tćnet nincs. Ilyen roham utłn ismet ugyanez az apłtia łllna be. ˙gy volna, ahogy most: Ielig-
meddig Ğntudatlan. Es błrmeddig eltarthat, błrmeddig... am−g csak el... am−g sok even łt las-
san lemorzsolodik a szervezet."
*
Egyedćl sĞtetes vagonIćlkejeben ezekre gondolt vissza Adrienne. A majdnem Iel honapos
şt tapasztalłsait sorakoztatta IĞl: Lausanne-ban tĞltĞtt idejet, Klemit es az igazgaton═vel Ioly-
tatott tłrsalgłst es komor emlekeit Merłnbol. Sokszor ismetelgette mindezt, miota bekĞszĞn-
tĞtt az est.
Ez ismetlessel azonban nem elenkćlt az emlek, s═t mindinkłbb halvłnyult es ahogy kĞzele-
dett celjłhoz, Kolozsvłrhoz, Ğntudatlan ĞrĞmvłrłs ebredt IĞl benne.
Mid═n most hosszat s−polt a gep es dĞrg═ zakatolłs vette kĞrćl płr percig, elmosolyodott
boldogan.
Ez a sztłnai alagşt, az utolso.
Hazaer. Otthon lesz. Młr egy ora mşlva.
Egy ora csak es kandallos szobłjłban le Iog heverni a Ieher csergepokrocra, piros płrnłk
kĞze, hatalmas t▌z el═tt.
Es vłrni Iog. A lłngokba nezni. Vłrni, m−g ejIeltłjban halkan megzĞrren a kerti ćvegajto,
m−g belep hozzł az ═ szerelmese. Akkor lesz egeszen otthon, annak karjaiban. Ott Ieledni tud
minden aggodłst, bşt, gondot, kegyetlen mşltat, mindez semmive vłlik Ğsszetartozłsuk diada-
lłban.
Nincsen młs valosłg, csak ez.
IV.
Ket nappal Adrienne megjĞtte utłn rendeztek az ideny legszebb błljłt. Abban kćlĞnbĞzĞtt
a tĞbbit═l, hogy a hĞlgyekre kĞtelez═ valami kosztćmszer▌ Iejd−sz. ,Tete"-błlnak h−vjłk az
ilyet.
Garłzda Elemer idełja volt. Tolna megyei iIjş ═, de młr harmadeve jogłszkodik itt. A
,Garłzda Iiş", −gy beszeltek rola Erdelyben, vagy rĞviden ,a Iiş"-nak mondtłk, mivel tejIeher
es rozsasz−n▌ arcłban halvłnysz═ke kicsi bajusza alig-alig lłtszott es mert Iurcsa is a magas,
tagbaszakadt embert ,Iiş"-nak mondani. O az idei el═tłncos. Tudva pedig, hogy nagyon nagy
megtiszteltetes, hogy magyarorszłgi letere ilyen Iontos szerephez juthatott, hłt ki akart tenni
magłert. ˙jat kell hozni, szepet, nagyszer▌t, hadd lłssłk az erdelyiek, hogy nem erdemtelenćl
viseli ezt a magas tisztseget.
A pesti Park-Clubban lłtott ilyen ,tete"-błlt. Annak mintłjłra javasolta ezt az şj−tłst. GyĞ-
nyĞr▌ błl lesz, jotekonysłgi błl valami szekelyIĞldi hłrom Ialu javłra, miket t▌zvesz puszt−-
tott el. Az is şj−tłs, hogy nem az odon Redutban lesz, hanem a kĞzponti szłlloda, a ,Central"
şjdonatşj termeben.
Mindenki megĞrćlt a Ienyes błl-gondolatnak.
Az urak, mert nekik nem kell maskarłba bşjniok, amit minden IerIi utłl. A n═k pedig, mert
nincs teljes kosztćm, ami haszontalan kĞltseg, hanem rendes błli ruha es megis tşltehetnek
egymłson, leI═zhetik egymłst, nagyon gyĞnyĞr▌, egeszen vłratlan, sohasem lłtott, el se kep-
zelt, sohasem łlmodott jaj-be-nagyszer▌ Iejd−sszel.
Młr hetek ota nagy tĞprenges, tervezes Iolyt. Folyt roppant ravaszul es titokzatosan.
Probłltłk megtudni egymłsrol, ki mit csinłltat. Borzaszto titokban tartani a sajłt gondolatu-
kat, nehogy valaki utłnozza, nehogy błrki ugyanazt viselje. Nem! Ez borzaszto volna!
Megis vagy tłn eppen a titkolodzłs miatt, sok hĞlgyet a błlon szĞrny▌ meglepetes ert.
Nyolcan voltak tĞrĞkĞs turbłnban, Ğt hollandi I═kĞt═vel, hłrom Carmen-Ies▌s es csipkeIłtyo-
los, hat kalotaszegi płrtłval, ket Cleopatra es negy ,RotkŽppchen"! Hłt ez iszonyatos! Az
egyetlen mentseg immłr, hogy mindenik azt hirdette: ═ gondolta ki els═nek es a tĞbbi mind
t═le lopta el azt a remek idełt es ezt kćlĞnĞsen łdłzul, ha a legjobb barłtn═je volt ilyen gya-
nşban, ,az a ketsz−n▌ k−gyo".
*
A ,lady patronesse"-ek podiuma a terem rĞvid oldalłn. Ott ćlnek IelkĞrben nehłny kĞl-
csĞnkert płlmaIa alatt. Ott a polgłrmesterne. Ott Gyer═IIy Szaniszlone, Kamuthyne. Ott van
Laczok Jen═ne is es a kis KĞrĞsine, aki sokkal Iiatalabb ugyan a tĞbbinel, de hłt a Ierje az
idei Rektor MagniIicus, hłt a neje is komoly szemely, ott kell ćlnie az id═s hĞlgyek kĞzĞtt. Es
persze ott van, megpedig kĞzepen, Sarmasłghyne, a ven Lizinka tanti. Mindjłrt, mihelyt meg-
jĞtt, odatessekeltek a I═-I═helyre, mert şgy a lełnyos mamłk, mint a vłrosi asszonyok Ieltek
az ═ kĞzismert rettent═ szłjłtol.
Mindenik Iejen valami csipked−sz, Iekete vagy Ieher, Iodorra kĞtve vagy csokorba. Csak
Laczokne visel młst, regi kis gyĞngy-I═kĞt═t, apro boglłrokkal t▌zdelve. Csalłdi ekszer ez,
majdnem unikum. ApaIIy Mihłlyne Iejedelemasszonye volt, t═le ĞrĞkĞltek a Laczokok Bor-
nemissza-jusson. Es valoban, jol talłl a kedves Ida nenihez, talłl Iinom vłgłsa kisse kĞveres
arcłhoz, olyan ═ −gy, mintha valami regi arckep rłmłjłbol lepett volna ki.
A błl vednĞkei is ott vannak velĞk. Polgłriak es młgnłsok vegyesen. A polgłrmester es
ket vezerigazgatoja egy-egy nagyobb banknak, az ćgyvedi kamara Ğreg elnĞke es młsok. Itt a
,Narancsos" Gyer═IIy Szaniszlo słrga parokłjłval. Eles sasorrłval Kendy Słndor Kajsza, Al-
vinczy ‡dłm id═sb es Bogłcsy ═rnagy persze. Vannak olyanok is, akik nem hivatalosak, mint
peldłul Ambrus bł', de ide jĞttek IĞl, mert legjobban innen lłthatni a belep═ hĞlgyeket, akik a
tşlnan ny−lo szabad lepcs═n erkeznek es vegigjĞnnek a termen a błlanyłknak kĞszĞnni.
Kendy Joska is idesomIordłlt. De ═ nem nezni jĞtt, hanem młsert. Merthogy a kis KĞrĞsi-
ne legszelt═l ćl. Hłt oda łllt melleje. Halkan pusmognak egymłssal. A csinos kis KĞrĞsine
błnatosabb, mint valaha. Hogyne volna! Ferjeurłnak a rektorsłggal meg tĞbb elIoglaltsłga
van, mint eddig, politizłl is es ellenzeki vezer a vłroson. Tanłcskozik es szonokol, el═ad es
adminisztrłl, ═vele pedig nem tĞr═dik! Egeszen el van hagyatva! Bizonyłra ezt panaszolja
halkan Joskłnak, aki neha kiszedi az ćres makrapipłt a zsebeb═l, a Ioga kĞze vłgja, aztłn is-
met visszasćllyeszti a Irakkba, tłn a meghatottsłg miłn.
Młr sokan gy▌ltek be es a hosszş Garłzda Iişnak ugyan sok dolga van, hogy szabadon
tartsa az utat a lepcs═ idetorkollłsa es a podium kĞzĞtt. De hłt ═ erre nagyon tart; az teszi ćn-
nepelyesse a błlt, hogy minden n═ vegt═l vegig setłl a termen, a tłncra vłrok kett═s sorIala
kĞzĞtt. Ide-oda szaladgłl ═ es seg−tsege, Laczok Dezs═, aki młsodeves jogłsz es nagyon-na-
gyon buzgo. FĞlvłltva szaladgłl egyik vagy młsik, rendet tartani es tartatni, kerlel es paran-
csol es mid═n şjabb erkez═ hĞlgy Ieje IĞlt▌nik a lepcs═ melysege IĞlĞtt, hosszş lłbain rohan
Elemer vagy odacsicsonkłzik Dezs═, meghajlik bokolva es az erkez═t nagy meltosłggal kala-
uzolja a patronesse-ek Iele. Igazłn jol csinłljłk. Nem kĞnny▌ dolog rendet tartani, de sikerćlt.
Csak egyszer Iordult IĞl a rend.
Nem valami gyĞnyĞr▌ hĞlgy, hanem Kamuthy Istike miatt.
A puIok kis Isti ugyanis, mikor e nyłron Angliłban jłrt, a legeslegnagyszer▌bb
sportszabonłl tulipiros Ialkakabłtot dĞIetett magłnak. Csodłlatos kabłt, olyan kemeny
posztobol, akłrha plehb═l volna. Hłt ezt akarta megcsodłltatni. Eredetileg şgy gondolta, hogy
Zsukon a hubertusi vadłszatkor Iog płvłskodni benne. De Hubertus reggelen eszebe jutott,
hogy ideig ═ hirdette azt a tantetelt, hogy ,engĞl tĞrveny szerint ∕harrier…-Ialka utłn nem Ia-
bad vĞrĞI kabłtban lovagolni. Nem Iabad!" Ezt mondta młr sokszor es mindenkinek, aki
hallani akarta. Młrmost hogy szeghetne meg ═ maga a tĞrvenyt?! Fłjdalmas volt ugyan, meg-
is a regi zĞld kabłtjłt vette IĞl es a gyĞnyĞr▌seges gşnya ami pedig nyolc es Iel angol Iont-
ba kerćlt es ez nagy szo! ott maradt hasznłlatlan a ruhaszekrenyban. Hallvłn a ,tete"-błlrol,
gondolt egyet es kiĞltĞzĞtt Ialkavadłsznak. Tudta ugyan, hogy a IerIiak rendes esti ruhłban
lesznek, de mit tesz az?! Azt Iogja hazudni, kosztćmbłlnak hitte. Lovaglocsizmłt hşzott es Ie-
her bricseszt es magłra ĞltĞtte a pipacsvĞrĞs remekm▌vet; −gy ═ gyĞnyĞr▌ lesz, tşltesz min-
denkin es a lłnyok mind ═t Iogjłk csodłlni. Talłn bele is bolondulnak, olyan szep Iiş lesz.
Mikor a kis Isti tulipiros es Ieher mezben IĞljutott a lepcs═n, elkepedt mindenki. Egy pilla-
natig elnemult a tłrsalgłs zaja. Aztłn rettent═ ĞrĞmrivalgłs tĞrt ki es a lłnyok mind hozzłIu-
tottak; kĞrćlvettek, hogy lłssłk, tapintsłk, csodłljłk es ami I═ bosszantsłk. Mindenki be-
szelt, mindenki kerdezte: mi ez? Mi jutott eszebe? Miert ĞltĞzĞtt −gy? Isti els═ percben azt hit-
te, oriłsi sikere van. De nem hitte sokłig. Alig płr szo mşlva undorodva visszakoztak a n═k
es az ═ kis szemtelen unokahşga, Malvinka meg is mondta, miert:
Te borzaszto loszagş vagy, Isti!
Hłt ═ erre nem gondolt! De most maga is erezte. A sokszor hasznłlt b═rIlekkes nadrłg, sok
loizzadsłggal itatott csizma olyan istłlloszagot terjesztett, hogy szĞrny▌! Nem is maradt senki
mellette. Es kes═bb egesz ejjel −gy volt. Senki se tłncolt vele, egyetlen n═ se hagyta, hogy kĞ-
zel lepjen hozzł. S═t a IerIiak is IĞlkaptłk azt a mondłst: Te rem−t═ bćdĞs vagy! Es młr
viccb═l is szĞrny▌ undorodłst jłtsztak meg. ‡rvłn, ćldĞzĞtten tenIergett magłban, minden-
honnan el▌zve, m−g vegćl hosszş kćzdes utłn lemondott mindenr═l es a kłrtyaszobłban om-
lott Ğssze, ahol akkor młr nagyban Iolyt a makao es a nagy szivarIćstben młr nem tĞr═dtek az
═ szagłval.
*
Az Isti okozta złndorodłs utłn helyrełllt a rend. ˙jra jĞttek csinos n═k odaliszkIłtyollal
vagy torrerokalappal. Ha Ierj, apa vagy IerIitestver jĞtt vele, a k−ser═ şr becsatlakozott a szel-
tćl łllo tĞmeg kĞze, a Iejd−szes hĞlgy pedig Ğrvend═ es sikervłro mosollyal, nemelyik sze-
gyenl═sen is, IĞlsetłlt a szabadon tartott parketten. Ahogy −gy vegiglejtett a vłrakozok sorIala
el═tt, az łltalłnos csacsogłs kĞzt neha egy-egy gşnyos megjegyzest is suttogtak, olykor nem
is nagyon halkan: Ez młr a harmadik tulipłn! vagy: Olyan eppen, mint egy Ieher pudli!
Ez az egyik rokoko parokłsnak szolt, m−g ha valaki nagyon tetszett, akkor halk moraj Iutott
vegig a tĞmegen, az elismeres moraja, −gy volt, mikor Dodo jĞtt meg indiłnI═nĞki tollkoronł-
val es a babaarcş, szep kis Fischerne a Iejen egesz ,Ringlispil¨-lel, melynek apro łllatkłi kĞr-
ćlszaladtak, ha megind−totta az ujjłval, −gy volt, amid═n a kicsi Margit erkezett. Olyan volt
most is, mintha lełnyka volna, pedig janułr ota młr mama. Egeszseges, kĞver Iişgyermeket
szćlt, az els═ Alvinczy unokłt. Alig teltebb, mint volt es apro virłgş Ieher ruhłjłban elhin-
ned, hogy els═ błljłra jĞtt. A hajłt bekĞtĞtte piros kend═vel, ahogy a parasztlłnyok. Az egesz
hşsz krajcłrba kerćlt. Olyan ćgyesen volt megbogozva, hłtul szejjelmered═ csćcskĞkkel,
olyan kit▌n═en talłlt barna arcłhoz, IĞlemelt łllłhoz, olyan nyugodt Ğnerzettel tipegett a ved-
nĞkn═kig tudva, hogy ilyen olcso dolog es megis nagyon hatłsos, olyan błjosan pukkerli-
zett is, hogy lelkesen megtapsoltłk es ═ elpirult ĞrĞmeben.
*
Młr majdnem mindenki begy▌lt es a Garłzda Iiş a błlanyłk mellett młr az orłjłt nezte: in-
d−tsa-e a błlkezd═ csłrdłst, mid═n megjĞtt Adrienne.
A lepcs═ korlłtjłnłl olyan tĞmeg szorongott, hogy az erkez═t meg nem lłttłk, csak mid═n
młr el═lepett az ćresen tartott terbe. Alig ny−lt szet a vłrakozo Irakkosok Iala es Adrienne ott
łllt el═ttćk.
Csak pillanatra łllt meg, aztłn hosszş lepesevel megindult IĞl a termen.
Nagyon hosszş, sima Iekete ruha volt rajta, mindenćtt elIĞdve acelIeny▌ ,paillette"-ek
csillogo penzecskeivel, amik halkan zĞrĞgtek, ahogy jłrt. Mintha valami varłzslatos
k−gyopłncelba ĞltĞzĞtt volna. Magasan hordott Iejen szeles aranykorona. A mandzsu csłszłr-
nek kepein lłtunk ilyet. Vekony aranyvirłgok sokIajta m−vessegben, amik arasznyira kihajla-
nak ketIel═l. IndagĞrbćlesćk vegeit kĞsĞnty▌k bojtozzłk; ercvirłgok ezek is, piros ekk═vel
megt▌zdelve, mintha vercsĞpp hullana ki a kelyhćkb═l.
SzemĞldĞkeit es pillłit megnyşjtotta karbonnal kisse rezsştosra, ahogy k−nai n═hĞz illik.
Fekete haja, eleIłntcsontsz−n teste es halvłny arca, melyben semmi p−r sincs, csak a vadul vĞ-
rĞs szłj, valoban tłvolkeleti lłtomłskent hatott. Titokzatos meseistenn═, aki valamely
pagodłbol indult ide. A ruha melyen kivłgva, diadalmasan.
Tłncos Ienyek csşsznak el a vłllain, a nyakłn, keble indulłsłn, siklanak vegig simłra csi-
szolt b═ren, akłrha młrvłnyon. Młr nem az a lełnyszer▌, kisse szikłr n═, aki regebben volt,
aki mindig burkolgatta Iłtyollal, kend═vel magłt, kulcscsontja kagyloit, kisse meg sovłnyos
nyakłt; aki majdnem sz▌zies benyomłst tett, błr regota anya es aki sertesnek erezte, ha a Ier-
Iiak szemeben megcsillant a vłgy. Idomai kiteltek, miota szerelmesevel şjbol talłlkozott es
asszonyeletet elt immłr Iel eve.
Olyan magasztosan gyĞnyĞr▌ volt most, hogy lłttłra hirtelen elnemult minden zsivaj. Igy
setłlt vegig a termen, szepsegenek majdnem tłmado tudatłban.
Błlint a lepcs═' kĞzeleben vłrakozott reł. ˆnkentelen Ieleje lepett. Adrienne azonban csak
rełmosolygott gazdagon −velt ajkłval, mintha azt mondanł: ,Lłtod, ez az a Iejd−sz, amit Becs-
b═l hoztam, amit kerdeztel ma ejjel is, amit titkoltam idłig, hogy szłmodra is meglepetes ma-
radjon, hogy −gy lłss meg, vłratlan, hirtelen..." es ment tovłbb a tarka tĞmeg kett═s sora kĞ-
zĞtt, melyb═l az łmulat halk IĞlkiłltłsai hangzottak. Ment kirłlyn═i lepesevel tova. A korona
hłtso szeler═l vekony aranyszalagok iramodtak terdhajlłson alul, egy-egy ercvirłgban veg-
z═dve mindenik. Mindenik megt▌zve versz−n▌ rubinkĞvekkel es ahogy ment, a ruha sodrłban
a nłsIłk ideoda gĞrĞgtek, k−sertek a jłrłs ritmusłt, mintha IerIiak piroslo vłgya kĞvetne
suhogo lepteit.
Az emelvenyhez jutott. Ott mely bokkal kĞszĞnt, akłr udvari błlon, rugalmas teste terdb═l
visszacsşszva es kiegyenesedve şjra a mozdulat vegen. A płrducok mozognak −gy, ilyen nyu-
godt, magłtol ertet═d═ biztonsłggal.
TĞbben megtapsoltłk, olyan kirłlyian csinłlta. Oriłsi sikere volt. Nagynenje, a josłgos
Laczokne elragadtatva szolt: Jaj, be gyĞnyĞr▌ vagy, kedves! es ez egyszer Lizinka tantit
se tudta visszatartani a gonoszsłga, ═ is dicserte: Igazłn mandhatam, ilyen szepet en tłn sa-
hase lłttam! Ambrus pedig egyetlen harsogo szolłsba Ioglalta az erzelmeit:
Azt az łldojłt ennek a Iehernepnek!
Płr perc alatt kĞrćlvettek Ğregurak, Iiatalok es błr megindult a zene, alig tłg−tottak Adrien-
ne mell═l. Tłncra is kertek persze, de ═ şgy tett, mintha nem hallanł, vagy csak a Iejet rłzta.
Abłdyt vłrta.
Mikor Błlint melleje jutott, a tĞbbiek lassacskłn elszeledtek. Ez şjabban mindig −gy volt.
Miota Uzdy az ═rćltekhłzłba kerćlt, ═k nem alakoskodtak, sz−nleltek tĞbbe. Hogy szeretik
egymłst, azt nem titkoltłk, azt mindenki tudta. Hogy viszonyuk van-e valoban, az bizonytalan
maradt. ˆsszetartozłsukat azonban IĞlemelt Iejjel viseltek es eppen emiatt a tłrsasłg ezt tudo-
młsul vette. A IerIiak młr nem udvaroltak Adrienne-nek, błr szebb volt, mint valaha; tudtłk:
hiłbavalo minden es ha Błlint vele van, şgyse Iigyel rłjuk.
A tłrsasłg pedig ismerven, hogy az asszony el nem vłlhat, tudomłsul vette es napirendre
tert e kapcsolat IĞlĞtt, annłl inkłbb, mert apro kćls═segeket mindig betartottak es błr ahova
az egyik ment, ott volt rendszerint a młsik, sohasem erkeztek es sohasem tłvoztak egyćtt.
Meg a ven Sarmasłghyne is, meg ═ is abbahagyta a mocskolodłst Adrienne-rol, kinek immłr
nem voltak IlĞrtjei, iIjş sovłrgok nem sohajtoztak utłna es meg Ambrus bł' is beszćntette azt
a remenytelen probłlkozłst, hogy sajłt magłval hozza h−rbe. A pletykłlkodłsnak alapja a ti-
tokzatossłg. Itt azonban semmi titok sincs.
Adrienne es Błlint szembeneztek błtran a vilłggal.
Igy hłt a ven Lizinka młs tema utłn nezett es hamarosan talłlt is Laczok Tamłs szemelye-
ben, aki mernĞk az łllamvasştnłl es szolgłlata idehozta Kolozsvłrra. Ismert leven Laczok
kćlĞnĞs −zlese nagyon Iiatal cigłnylłnyok irłnt, şjabban rola ,aggodalmaskodik" a jo Lizinka
neni. Roppant gusztussal magyarłzta most is a szomszedos hĞlgyeknek: ,Nagyan Ielek, lel-
kem, hogy szegeny Tamłs Ğcsemet be Iagjłk csukni, mert az a kis morelłny nłla, az nincs ti-
zenhłrom eves. Milyen barzaszto volna ez a rokonsłgnak! Pedig azt is tudam, hogy młr kere-
si a rend═rseg..."
Ezt sip−totta a podiumon Lizinka tanti, mikor Błlint es Adrienne elsetłltak a kĞzepr═l. Mit
sem hallottak bel═le; młs dolga ═ket nem erdekelte. ˙gy mentek, akłr łlomban. A hosszş Ial-
nłl lećltek. Akkor Addy mosollyal Iordult a tłrsłhoz.
Egyetlen szoval kerdezte:
Tetszik?
Borzaszton! Ielelt Abłdy.
Igazłn?
Meg sokkal borzasztobban! ismetelte Iorron a IerIi, aztłn nagyon halkan, alig
hallhatoan płr angol szot mondott, szerelmćk jelkepes igeinek nehłny titkos szavłt.
A n═ nagy topłzsłrga szemen a pillłk egyetlen pillanatra lesćllyedtek. Nem vłlaszolt.
Csak ennyi volt a vłlasz. Es hogy duzzado ajkai kisse szejjelny−ltak Ieher Iogsorłn...
Aztłn jokedvvel meselte, mikent okumlłlta ki ezt a koronłt sok-sok kosztćmkĞnyvekbol,
hogy most, mid═n kiutazott, rendelte meg a HoIoper m▌helyeben es visszater═ben vette łt es
itthon megnyşjtotta hłtul a szalagokat, mert azt talłlta, −gy szebb es azert is, mivel m−g rĞvi-
dek voltak, az ercvirłgok szĞrnyen csiklandoztłk a csupasz hłtłt.
*
Folyt a błl. A megnyito csłrdłs młr reg łtvłltott kering═be.
Eppen az akkor divatos Luxemburg-valcert jłtszotta hatalmas lendćlettel Pongrłcz Laji,
mikor szakłllas, kisse kĞpcĞs ember, Laczok Tamłs uram jelent meg a lepcs═nel. JĞvetele
olyanIele złndorodłst okozott, mint a kis Kamuthy Istie, ha nem is łltalłnost, hanem csak
id═sebb hĞlgyek es błlanyłk kĞzt. Nem is ok nelkćl es ═neki sem vłratlanul.
S═t.
Laczok a vasştnłl mernĞk. Nemely munkłkat vezet a kolozsvłr-apahidai szakaszon. Ezert
kĞltĞzĞtt ide most hłrom hete. Kćnn a BretI▌ben berelt kis paraszthłzat.
Ott lakik. Eddig nem jĞtt be a vłrosba, egyedćl el═ ember.
De most megtudta, hogy lesz ez a ,tete"-błl. Ez meg nem lett volna eleg megmozd−tłsłra,
ha nem olvasta volna, hogy a ven Sarmasłghyne lady patronesse es Ğccse, Laczok Jen═ egyik
błlvednĞk. Rładłsul ma delben WeissIeld Soma bankłrek erkeztek a vłsłrhelyi vonattal. ve-
lĞk talłlkozott veletlenćl az łllomłsnłl. ┼k is a błlra jĞttek be.
Ekkor hatłrozta el, hogy maga is odamegy.
Mert ezeket mind gy▌lĞli. Azt tartja, hogy Ğccse ═t a kĞzĞs havasbol kiIliktłzta, megpedig
ezzel a WeissIelddel es az Ğreg Lizinkłrol, hogy nagy resze van abban, hogy ═t kĞnnyelm▌ iI-
jşsłga idejen kiłtkoztłk a rokonai es elćldĞztek kćlIĞldre. Igaz, ember lett bel═le ott, mernĞki
vizsgłt tett Płrizsban es alkalmazłst talłlt egy nagyvłllalkozo cegnel, melynek bizalmłbol
el═bb Durazzoban ep−tett molot, kes═bb pedig vasutat az Atlasz-hegysegben. Sok evig volt
Alg−rban es nagy şr lehetne ott ma, de hazatert es młsodrangş kis łllłst vłllalt a M‡V-nłl,
hazatert, mert csak Erdelyben erezte jol magłt, de azert is, hogy ahol csak lehet, megbosszant-
sa az Ğccset es bosszşt łlljon az ellensegein.
Ide is azert jĞtt annłl inkłbb, mivel Ićlebe jutott, amit nagynenje terjeszt rola. Kisse meg-
kesett, mert m−g egyik lłda Ieneken megtalłlta odon Irakkjłt es a cigłnylłny kivasalta, m−g
kemeny plasztroninget es Ieher nyakkend═t vłsłrolt a belvłrosban es şjra kiment a BretI▌be,
az bizony sok id═be telt.
Na de most młr itt van. ‡tkemlel a tłncolo sokasłgon. Odatşl az emelvenyen ott ćl Lizin-
ka tanti es az ═ sogorneja; Ğccse is ott lesz valahol. WeissIeldne is ott legyezi magłt. Nekiin-
dul. A kering═z═ płrok kĞzt Iedve halad ovatosan, kisse kettegĞrnyedve, akłr vad oroszlłnra
cserkeszne. Igy vłratlan el═bukkanhat ket kĞrćlpĞrg═ tłncospłr kĞzćl.
A rajtaćtes Ienyesen sikerćlt.
A IerIi el═kel═segek młr jo ideje łtvłndoroltak a szłlloda pipłzovł łtalak−tott egyik parł-
des szobłjłba, abba, ahol a mşltkor a Comte d'Eu lakott, de az Ğregebb dłmłk itt maradtak.
Az Ğreg Kamuthyne, WeissIeldne es Laczok Jen═ne hallgatjłk a ven Sarmasłghynet, aki
nagy tĞrvenytudos volt mindig młr a Bach-korszakban is maga pĞrĞskĞdĞtt az şrberi vłltsł-
gert, most pedig megtanulta a bćntet═ eljłrłst csakis azert, hogy mindenkit elrem−tsen Laczok
Tamłstol. Eppen azt mondja:
Az vagyłn abba a paragraIusba, hogy hivatalbol muszłj becsukni es nem is bĞrtĞn, ha-
nem Ğtevi Iegyhłz jłr ki neki, lelkeim, es tudam, hogy młr be is kertek annak a kis szajhłnak
a keresztlevelit es łztat a vłlyogvet═ apjłt, aki eladta, tudam, młr be is hozta a zsandłr...
Eppen itt tartott, mikor Laczok Jen═ne, a josz−v▌ Ida
;
aki csak kenytelensegb═l hallgatta
mindezt, unottan elnezett. ┼ lłtta meg a sogorłt!
Ott łll, kĞzvetlen mellettćk. Szakasztott młsa Jen═nek, ha nem is annyira kĞver. Ugyanaz
a tatłrvłgłsş arc; nłla is egyetlen ćstĞk porcelłnsima koponyłja kĞzepen. Beh−zott szeme,
szejjel łllo szemĞldĞkkel, mintha mindig csudłlkozna, mindenben hasonlo azokhoz a zs−rk═-
b═l Iaragott Iigurłkhoz, miket keleti boltokban łrulnak. Meg tĞkeletesebben olyan, mint a
testvere, mert m−g Jen═ csupłn bajuszt visel, Tamłs teljes szakłllt, ritkłst, melynek hosszş
tincsei lantszer▌en csimbozodnak csşcsba. Igy łll egyenes derekkal az inkłbb rĞvid lłbain
zsebre vłgott kezzel es mosolyog.
Ida IĞlkiłlt: Ne, Tamłs...! Hłt itt vagy!?
Szervusz! Ielel a sogor.
Mindenki odanez. Lizinka tantiban megakad a szo. Csupłn annyit tud meg dadogni:
Te... te... te... hogy jĞssz te ide?
Mert meg szabadlłbon vagyok, ma chere tante. J'ai voulu vous tranquilliser ł ce sujet...
Meg akartam err═l nyugtatni es bokol es kĞrben kezet csokol es odahşz egy szeket es lećl es
barłtsłgoskodik.
Persze ebben nincs kĞszĞnet. S═t ćgyes mondatI▌zessel azt mondja WeissIeldnenek:
Nem mindenkit złrnak be, aki rłszolgłlt, ugye? Ezt az Ğn kedves Ierje is tudja! Es Idł-
nak: Jen═ Ğcsem hogy van? Azt hallom, lopohidegben szenved! Es roppant rokonias hang-
on bizalmaskodik Sarmasłghyneval:
Tudja-e, kedves nenem, milyen borzaszto bajban vagyok?! O, nem azert a cigłnylłny-do-
logert, hanem młsodpalleromat most csuktłk be rłgalmazłsert! Nagy baj ez nekem, igen jo
munkłs volt. Azt sem tudom, mit csinłlok nelkćle. De hłt az a bolond tĞbbek hallatłra be-
szelt valamiket a I═pallerrol. Az pedig IĞljelentette es b−rosłg ele ideztek azokat, akiknek
mondta. A b−ro pedig nem treIłlkozik, hanem megesket mindenkit. Egy tanş nem lett volna
bizony−tek ellene, de hłrom! Kepzeljek, az a szamłr hłrom el═tt beszelt! TĞbb is a kelletenel,
ha hłrom tanş van! es itt kurta karjłval kĞrćlmutatott Laczoknera, WeissIeldnere es Ka-
muthynera s bizony becsuktłk. Lłtja, kedves nenem, milyen roppant nagy baj ez!
Itt płr percnyi szćnetet tartott. Apro szemei gonoszul mustrłltłk az elkepedt hĞlgyeket; az-
tłn IĞlłllt.
Na de most kicsit kĞrćlnezek a błlban. Ma chere tante mondta Lizinkłnak , je me
prosterne devant votre bienveillante attention. Leborulok joakaro Iigyelme el═tt.
Meghajtotta magłt es elment.
Es mihelyt ellepett, a hłrom id═s hĞlgy is IĞlkelt. Hłrman hłromIele menekćltek. Lizinka
neni pedig egyedćl maradt a mergevel.
*
A cigłnybanda mĞgĞtti kisajtoban łll az egykori el═tłncos es tavalyig meg kepvisel═, Al-
vinczy Farkas. GĞrĞgĞs vłgłsş arca łttekint a muzsikusok IĞlĞtt. Inkognito van itt, rangrejt-
ve! Nincs Irakkban, hanem nappali ruhłban. Ez azt jelenti, hogy a tłrsadalmi ĞrĞmĞkr═l le-
mondott. Azt, hogy aki olyan ragyogo mşlttal b−r, mint ═, aki regen els═ şrIi volt itthon es sze-
dćletes asszonyok błlvłnya a I═vłrosban, Iontos tĞrvenyhozo es dĞnt═ politikus is az młso-
dik szerepet nem jłtszhatik tĞbbe, az inkłbb visszavonul mindent═l, mintsem młsodik sorba
łlljon, mintsem holmi videki n═ket Iigyelmere meltatna ═, aki vegigkostolt minden kejt, amit
az elet nyşjthat. Ezt persze sose mondta, sose mondja, de vilłgosan beszel rejtelyesen IĞle-
nyes es lemondo mosolya.
Mindez igazłban csak poz. Kepvisel═ ugyan volt, de szava eppen semmi. N═i kalandja se
volt tĞbb, sem kćlĞnĞsebb, mint błrki młs jo kćlsej▌ Iiatalembernek. Mivel azonban beleelte
magłt ebbe es maga is elhitte, ugyanşgy szenved, mintha mindez igaz is volna. Miota elbu-
kott a mşlt evi vłlasztłson, nem jłr sehovł, nem Ioglalkozik semmivel, łtkłrtyłzza az ejsza-
kłkat, nappal pedig alszik. Młr cigłnnyal se mulat, de azt mondjłk, otthon titokban iszik sş-
lyos płlinkłkat. Erre vall megduzzadt arca es vizeny═s szeme. Megis szep ember meg mindig,
błr kisse h−złsnak indult.
Laczok Iduska meglłtta. Ez is jo volna nekem! gondolta, mert miota a Kadacsay-dolog
elromlott, błrkihez sz−vesen menne. Ket n═vere młr asszony, csak ═ maradt płrtłban.
Ott a banda mellett łll−totta meg kering═ kĞzben tłncosłt, elkĞszĞnt t═le es besiklott Al-
vinczyhez. Farkas kisse kĞzelebb lepett. A nagyb═g═s hłta mĞgĞtt Iogtak kezet.
Mit csinłl? ˙gy ĞrćlĞk, hogy lłtom! szolt a lłny es biztato szemmel Iolytatta: Nem is
kepzeli, mennyire hiłnyzik maga nekćnk!
Alvinczy legyintett a kezevel, aztłn IĞlenyes hangon mondta: Csak meg akartam nezni,
hogy csinłlja ez a Garłzda Iiş. Egeszen jo. Egeszen ćgyes. Bele Iog tanulni...
O, ez nem az, mint mikor maga...! Ielelt Iduska rajongo hanglejtessel es Iolytatta sok
bokkal, dicser═ mondłssal.
Igy h−zelgett młr nehłny perce, mikor a kicsi Margit hozzłjuk jĞtt.
Nem lłttad ‡dłmot? kerdezte sogorłtol. Młr jo ideje elt▌nt. Nincs a kłrtyaszobłban?
Onnan jĞttel ki?
A hangja szigorş es szłmonker═.
Igenis onnan es ha tudni akarod, igenis kłrtyłztam! vłlaszolt epesen Farkas. De hogy
‡dłm ott van-e vagy nincs, azt en nem tudom es nem is błnom. Nem is spionłlok senkit! T═-
lem mindenki tehet, amit akar!
Ezt t═rdĞIesnek szłnta, hiszen az Alvinczy testverek roppant nehezteltek a kicsi asszonyra,
s═t ‡dłmra is, amiert ahogy ═k mondtłk ,elkapatta". Valojłban azonban Ieltek t═le mind-
annyian. Feltek a jozan eszet═l es er═s akaratłtol. Farkas is csak nyilvłnosan mert vele ilyen
hangon beszelni.
Margit gebicsIorma orrłt IĞlemelte horihorgas sogora arcłba, alig-alig elmosolyodott kisse
es nyugodtan Ielelt:
Hłt akkor megkeresem.
Szolt, Iordult es elt▌nt.
*
A szomszedos Iolyosora lepett. Płr percig habozott. Vajon melyik a kłrtyaszobłe? Mert
negy dupla szłrnyş ajto sorakozik itt. Szerencsere pincer jĞtt arra jegesvĞdĞrrel a karjłban es
kinyitotta a harmadikat. Margitka mĞgĞtte surrant be, mert onnan Ambrus bł' hangja bşgott:
Csak guberłld ki, Ğcsem, ez itt nem Iuszujkłba megy. Ezerhatszłz a bank! Nahłt! Ki akarja
elvinni?!
KĞrćlnezett Margit.
Ez a szłlloda egyik parłdes szobłja. A d−szbştort azonban eltoltłk a Ialhoz. A kĞzeps═
csillłr alatt jokora jłtekasztal, zĞld posztoval leter−tve, kĞrćlrakva nłdszekkel. Itt ćltek vagy
nyolcan, de ‡dłm nem volt kĞztćk, csak ‡kos, a kisebbik sogora. Ekkor nem gondolt rł, csak
kes═bb emlekezett vissza, milyen halotthalvłnynak lłtta.
Eppen tłvozni keszćlt, mikor megpillantotta a Ierjet az innens═ sarokban. Egyik aranyos
karosszekben hanyatt d═lve ćl, hosszan elnyşjtott lłbbal es alszik. Alszik melyen, boldogan.
Alszik kisse szejjelny−lt ajakkal, ahogy a csecsem═k. Alszik, mert miota hłzas, elszokott az ej-
jelezest═l. Mert ki van merćlve. Mert ma egesz ejszaka az şjszćlĞttet hordozta a karjłn, aki-
nek tłn a hasa Iłjt es orłkon łt bĞmbĞlt. Mert ═ imłdta a Iiłt es şgy łpolta, akłrha ═ volna a
szłrazdajkłja.
Margit odalopodzott a Ierjehez kĞnny▌ kezzel megsimogatta a homlokłt. ‡dłm Ielłlom-
ban a kez utłn nyşlt, megIogta es vegigvonva a szłja el═tt IĞlcsokolt a karjłn. Azt hitte, łgy-
ban vannak, ejjel. A szemet sem nyitotta ki.
Bizonyłra szokłsos kenyeztetesćk volt ez, mert Margit halkan elkacagta magłt. De aztłn
IelkĞltĞtte az urłt.
Harinaynenak, Laczok Annłnak nem volt vacsoratłrsa. Azt mondtam neki, hogy te kere-
ted łltalam. Jo volna azonban, ha most młr te is szolnłl neki, megis şgy illik; Ielora mşlva tł-
lalnak es Iurcsa volna, ha csak az utolso percben...
‡dłm talpra ugrott.
Igazad van. Azonnal odamegyek!
Indultak. A kicsi asszonyka IĞlnezett a toronymagas Ierjere: Nem vagy meghatva, hogy
ilyen nagyon csinos partnert szereztem? Nem mondhatod, hogy Ieltekeny vagyok!
Minek is lennel? vłlaszolt jolelk▌en ‡dłm es megIogva a n═ kacsojłt, egyIorma lepes-
sel, ahogy azok jłrnak, kik nagyon ertik egymłst, kisetłltak a kłrtyaszobłbol es vissza a błl-
terembe. De am−g a Iolyoson voltak es senki sem lłtta, kezen Iogva mentek, boldog Ğsszetar-
tozłsban.
*
Laczok Tamłs, miutłn Lizinkłval kiviccelte magłt, Ğccset kereste es WeissIeldet. Ha młr
Irakkot hşzott es a błlert leszurkolt t−z koronłt, hłt ezeket is meg akarta bosszantani; −gy jut a
penzehez! Benyitott tehłt a pipłzoba.
Valoban ott van mind a kett═. Laczok Jen═ odatşl ćl meredten, akłr k═błlvłny volna, talłn
a hłja tartja olyan oszlopegyenesen, szomszedja pedig a bankłr, aki idegen leven itt, łllando
ćzletIelenel keres tłrsadalmi tłmaszt, mert hłt Kolozsvłrt alig tudhatjłk, milyen Iontos ember
═ Vłsłrhely gazdasłgi eleteben.
Innet rajtuk szeles kĞrben vagy hşszan, a błl vednĞkei es azok, akik Ielesegeik miatt meg-
vłrjłk a vacsorłt. Persze politikai vita Iolyik, mert magyarok mit is tehetnenek młst, ha ilyen
szłmosan Ğsszegy▌lnek.
Dr. KĞrĞsi egyetemi rektor magyarłz eppen, amid═n Tamłs şr betĞr a kĞzepre es a jol
alapozott okIejtest elrontja szeles szervuszokkal.
Szervusz, Słndor! Szervusz, ‡dłm! Szervusz, Szaniszlo! Szervusz! Reg nem lłttalak!
Szervusz! es parolłzik kĞrćl es bemutatkozik egyiknek-młsiknak, nem is mindenkinek, akit
nem ismer, de ═ azzal nem sokat tĞr═dik, m−g vegre łtjut a młsik oldalra. Ott rettent═ v−gsłg-
gal a hasłra ćt az Ğccsenek es a hłtłra, megIogja ket kezzel a vłllłt, jol meg is rłzza, mikĞz-
ben harsogva kiabłlja: Ty−! Be Iako sz−ned van! Miert vagy te ilyen słrga? es błr Jen═ Ia-
gyosan szabadkozik, ═ csak Iolytatja: De igen! Igen! Rettent═ słrga, te csak nem veszed esz-
re, mert mindennap megnezed magad a tćkĞrben! es kĞrćl mindenkihez: Hłt nem igaz?
Nem talłljłtok? Na persze! Mert ti udvariaskodtok. De en nem, mert en a błtyja vagyok, hłt
kĞtelessegem az ═szinteseg! aztłn şjra a testverehez, mikĞzben melleje ćl szo nelkćl, elIog-
lalva WeissIeld szeket: Meg kene vizsgłltatnod magad, Jen═! Ez komoly dolog lehet! es
most şgy tesz, mintha sşgnł: Gondold meg, atyłnk rłkban halt el, młrpedig azt mondjłk, ez
ĞrĞkl═d═ hajlam, ha nem is IĞltetlenćl...
Eridj a Ienebe! IĞrmed reł Jen═ es kacag. Kisse savanyşan kacag. Tamłs pedig jol tud-
ja, hogy nem hiłba ijesztgette. Tudja meg Iiatalkorukbol, hogy Jen═nek rĞgeszmeje ez a
korsłg. Miutłn megmergezte gyanşval, most młr josłgoskodik:
Na jo, jo! Hłt lehet az egyeb is: gyomorsavtşltenges vagy epeporond! Mindenkepp azon-
ban menj doktorhoz! aztłn a kĞrnyez═khĞz Iordul: De bocsłnat! Talłn megzavartam erde-
kes tłrsalgłsukat e csalłdi jelenettel... bocsłnat es elhallgat es most młr nemłn ćlnek egy-
młs mellett a gy▌lĞlkĞd═ testverek. Szakasztott egyIormłk, akłrha ikrek volnłnak. Csak az a
kćlĞnbseg, hogy Tamłs szakłllas, m−g Jen═ borotvłlt. Egyebkent valodi płr: tar koponyłjuk
kĞzepen Iekete tincs, csodłlkozłsra szetłllo szemĞldĞk, rezsştos poIacsontok. Es egyIormłn
ćlnek sziklamereven, meg a kezćk is ugyanşgy helyezve jobbrol es balrol kĞver terdeikre.
Dr. KĞrĞsi ismet beszedbe Iog.
Arrol van itt szo, hogy a deległcioban bejelentettek az şjoncletszłm emeleset, valamint a
hadiIĞlszereles szćkseget. Ez meg janułrban tĞrtent. De azota młr reszletek is kerćltek napvi-
lłgra. ˙jonc Ğtvenezerrel tĞbb, mint eddig es hşszmillio kĞltseg evente. Tovłbbł hatvan most
azonnal. Igaz, hogy hłrom hete Lukłcs penzćgyminiszter megnyugtatolag beszelt; azt mond-
ta: nincsen şj adora szćkseg, de megtoldta azzal az şjsłggal, hogy şj hadihajokat is Iognak
ep−teni. Lukłcs szepen beszelt es okosan. Elmondta, mennyire elmaradt a Ilotta a tĞbbi łllame
mĞgĞtt, milyen elavult az łllapota. Hogy abban a Iegyverkezesi versenyben, ami Europa-szer-
te Iolyik, a Monarchia nem maradhat el; nagyhatalmi sşlya, s═t szĞvetsegesi erteke csak ak-
kor łllhat IĞnn, ha tengeri es szłrazIĞldi IĞlszerelese legalłbb annyi es olyan modern, mint a
hozzł hasonlo łllamoke. Utalt a bosnyłk annexio vłlsłgłra, utalt a nemet Ilotta peldłjłra,
utalt azokra a kereskedelmi Iontos erdekekre a magyar hajozłssal kapcsolatban is, amik mind-
ezt megkĞvetelik. Az orszłg kĞzĞnsege łltalłn egykedv▌en Iogadta a hadsereg nĞveleser═l
szolo tervet. Annyit hallottak err═l es annyi even łt, hogy megszoktłk es tudott dolog, hogy
Oroszorszłg łllando ellenseg. Młrpedig kĞzismert, hogy Irancia milliłrdokkal Iegyverkezik a
cłr. De a Ilotta, az şj dolog! A Ilotta az młs. Minek kene az es ki ellen?
Err═l preległl dr. KĞrĞsi egyetemi rektor es I═-I═ ellenzeki. ┼-zve beszel, hiszen Szegedr═l
valo.
Min═k az a tengĞreszĞt? KinĞk? Ki Ğllen?
Es magyarłzza, ami valoban kĞzvelemeny ez ćgyr═l: koloniłink nincsenek, sem Iontosabb
erdekeink tengerentşl; a nemet Ilotta młris er═sebb, mint a Irancia, m−g az angol Ilottłval
szemben şgysem szłm−t, akłrmit ep−tenenk. Tehłt marad Itłlia. Vele azonban szĞvetsegben
vagyunk, melyet vłltozatlannak hitt mindenki, annłl inkłbb, hiszen a hajoraj indokolłsłnłl
azzal erveltek hivatalosan, hogy a Monarchia hajoraja karĞltve az olasszal megvedi az Adriłt.
Hogy kćlpolitikłban nem lehet mindent ny−ltan kimondani, hogy az olasz szĞvetsegben I═leg
a vezerkar młr regota nem b−zik, hogy eljĞhet az id═, mid═n Olaszorszłg łtłll az ellenseghez,
hogy minden szĞvetseg amşgy is csak addig el, am−g mindket Iel erdeke azt IĞnntartani, es
hogy csupłn az er═snek vannak barłtai mindezt kćlćgyben gyermekien jłratlan kĞzĞnse-
gćnk nem is łlmodta. Okokat keresett, titkos, be nem vallhato okokat a Ilottaprogram magya-
rłzatłra. Es azt hitte, megtalłlta abban, amit most KĞrĞsi kimond:
Nyilvłnvalo, hogy a tronĞrĞkĞs akar passziozni mint admirłlis! A nemĞt csłszłrt akarja
utłnozni. Csakis ═zert kĞll ez a Ilotta! Azert kĞll sok milliot elkĞltĞni errĞ. A mi garasainkbol
akar osztrłk csatahajot csinyłltatni, hogy azon parłdezhasson!
Ez az! Ez az! kiłltottłk tĞbben.
Gyer═IIy Szaniszlo megsimogatta narancssłrga parokłjłt, mintha meg akarna bizonyosod-
ni, hogy jol łll a Iejen, aztłn kormłnyzati IĞlennyel: En ugyan nem tudom, igaz-e ez, de ha
−gy volna szolalt meg , en azt tartom, okos lenne kisse kedvebe jłrni a I═hercegnek. Vegre
is el═bb-utobb kirłlyunk lesz...
Kirłly lĞssz, ha mĞgkoronłzzuk!
Kirłly mindenkeppen...
De csak az orszłggy▌les koronłz a Pragmatica sanctio szerint...
Addig se penz, se poszto!
Se hadsereg, se Ilotta! es most ezen a nyomon parłzs alkotmłny-vita indult, melyben a
jĞvend═ hitlevel szĞvegere tettek javaslatot. Ezt kell kĞvetelni es azt! akłrha most rĞgtĞn
szĞvegezni kene, akłrha csak ═t═lćk Ićggne, mit tartalmazzon. Es vitatkoztak, hovł tartozzek
Bosznia es hogy Dalmłciłt vissza kell csatolni okvetlen, aminek ellentmondtak młsok, mert
az trializmusra vezetne, amit az el═bbiek tagadtak es minden jogi szempont IĞlkanyarodott ha-
dłllłsba, szep paragraIusok sorban, mint man═veren az łgyşk, amik kĞzvetlen kĞzelb═l egy-
młsra lĞvik a vaktĞltest szenvedelyes kĞzjogi vita csillogo szemmel es acsarkodłssal, hol
mindenr═l szo volt, csak az orszłg biztonsłgłrol semmi.
Szaniszlo şr rikłcsolo hangja es KĞrĞsi basszusa tşlharsogta a mind łltalłnosabb civodłst
es zsivajt. ┼k ketten młr nem voltak tłvol a sert═ szavaktol, mid═n vłratlan Iordulat łllt be.
Onnan szłrmazott, hogy valaki valahonnan bedobta:
Tłn bizony Nikitłtol Ielćnk...
Harinay Kłlmłn, a Laczok Anna Ierje Iolytatta:
...vagy azoktol a majom albłnoktol!
Itt Tamłs şr hirtelen IĞlugrott:
Ne −telj magadrol, Ğcsem! harsogta Harinay Iele. Az albłn nagyon kemeny nep, jol is-
merem ═ket!
Hłt ez vłratlan volt. Vłratlan, hogy valaki az albłnokrol egyłltalłn tud valamit, meg vłrat-
lanabb, hogy ez a szotlan kĞveres ember akit legtĞbben meg nevr═l is alig ismertek, ilyen
szenvedelyesen kĞzbekiłlt. Gyors odavłgłsa Harinayhoz is łldłsosan hatott, mert az erdelyi
ember az ilyet mindig elvezi. Nehłnyan nevettek, młsok csodłlkoztak.
Gyer═IIy Szaniszlo IĞlkapta a temłt, Ğrćlven, hogy −gy szabadulhat dr. KĞrĞsivel valo
vitłjłtol, amit miniszteri mşltja miatt meltosłgłn alolinak tartott.
Ismered Albłniłt? Ott most valami lłzadłs van a tĞrĞk kormłny ellen.
Bizony. Er═s harc lehet ott. A Petit Parisien szerint, amit jłratok, a malisszorok vissza-
nyomtłk Torkut SeIket basłt es tegnapi h−r szerint csatlakoztak a lłzadłshoz a miridiotłk.
Nagy gaudium lett erre.
Micsoda? kiłltoztak mindenIel═l. MiIele idiotłk? Igy h−vjłk ═ket? Es azok a
malesszorok! Ha! Ha! Ha! Oriłsi!
Ez a ket leghatalmasabb tĞrzs. Te pedig, Ğcsem, tu ne rigolerais pas comme une baleine
nem mulatnłl, mint egy błlna, ha ott jłrnłl kĞztćk! rivallt Harinay Iele, aki bosszşbol az
imenti mondłsert, tćntet═en rĞhĞgĞtt. Elszłnt hegyi rablok mind! Es most hłtraIordult,
mert rłgondolt: itt az alkalom, mikor WeissIelden ćthet egyet. Mosolyogva, mintha csak ma-
gyarłznł: Ezek azonban, bankłr şr, nem aIIele m▌velt erd═tolvajok, akik −roasztal mell═l
reszvenytłrsasłgot alap−tanak nagy biztonsłgban, hanem kemeny hadiemberek, naponta az
eletćkkel jłtszanak.
Płran Ğsszepusmogtak, kik ertettek Tamłs şr celzłsłt es jot mulattak rajta. A tĞbbi
gşnyolodo is lłtvłn, milyen eles a nyelve az id═sebbik Laczoknak, egyel═re abbahagytłk a
kĞzbeszolłst. ┼ pedig tovłbb beszelt.
A kĞrben ćl═ hallgatosłg kĞzepen, ide is Iordulva, oda is, magyarłzott, łllva. Nagyon Iur-
csa volt −gy. Meg a nyolcvanas evekb═l szłrmazo, rĞvid szłrnyş es kih−zott Irakkban, tar Ieje-
vel es tincsekkent nĞv═ csşcsos szakłllłval şgy hatott, mintha bohozati szerepre maszk−rozta
volna ki magłt. Csodłlkozłsra łllo szemĞldĞke es az a tincs a homloka kĞzepen młr majd-
nem valosz−n▌tlenćl komikus es az is, hogy tipegve Iorog maga kĞrćl, mikor kerdest inteznek
hozzł Szaniszlo błcsi vagy Kendy Słndor, s═t Bogłcsy ═rnagy is, kit rendszerint csak płrbaj-
ćgy erdekel, de Boszniłban szolgłlvłn egykor, balkłni harcokat tapasztalłsbol ismert.
A hłta mĞgĞtt pedig sugdostłk:
Szakasztott mint a Iajdkakas, ha dćrĞg! es I═leg ezt Iigyeltek legtĞbben.
Pedig nagyon erdekes volt, amit mondott. Nyilvłn jol megnezi, amit lłt; nem is Ieledi el es
ĞsszekĞti az itt-ott tapasztalt adatokat logikus egessze; nem hiłba dolgozott evekig maga esze-
re utalva az Atlaszban. A veleje annak, amit magyarłz, az, hogy a mostani albłn lłzadłs telje-
sen młs, mint minden azel═tti. Nemcsak hogy tĞbb olyan tĞrzs Iogott Ğssze, kik kĞzĞtt szłza-
dos verbosszş łll IĞnn es nemcsak kereszteny es mohamedłn nepek, ami peldłtlan, de ami
meg tĞbb! el vannak lłtva modern puskłval es nyilvłn tĞmerdek mun−cioval. Ezt bizonyłra
kaptłk valahonnan, megpedig ajłndekba. Młrmost kit═l kaphattłk es hogy? Csakis Nikitłtol
kaphattłk. Ezt valosz−n▌s−ti ama csodłlatos teny, hogy a mozgalom elejen az akkor szejjelvert
kisebb bandłk Montenegroba menekćltek es onnan vissza is jĞttek. Ez sem tĞrtent soha! Re-
gebben, ha albłn łttevedt Csernagorłba, azt azonnal megĞltek es −gy tettek az albłnok is a
csernagorcokkal. Ha pedig ilyen ═si gy▌lĞlet most hirtelen barłtsłggł vłltozik, ez azt teszi,
hogy a ravasz, ven Nikita tłmogatłsłval van ez mind. 0 adja a puskłt es a mun−ciot. Honnan?
Egyik płrizsi lap a Irancia ,gloire" kedveert elhencegte tavaly, hogy nem csupłn Szerbia,
hanem Montenegro is Schneider-Creuzot-tol kap Iegyvert. Nikitłnak azonban egy vasa sincs
es hitele meg kevesebb. Itt tehłt valaki młs Iizet, valosz−n▌leg a cłr. Fizeti a Nikita puskłit es
Iizeti az albłnoket is. Valami keszćl hłt a Balkłnon. Erre vall, hogy a mşlt evi jubileumon,
mikor kirłlynak kiłltottłk a Iejedelmet, ott voltak az orosz nagyhercegi v═k, ott Słndor szerb
kirłly is es a bolgłr Ferdinłnd. Ezek is Iurcsa, hogy egyćtt ćnnepelnek; ket eve csak annak,
amikor meg utłltłk egymłst!
Erre vall meg az is, hogy Torkut basa a montenegroi hatłrt akarja elzłrni. Igy eszakrol kell
łtkanyarodnia a miridiotłk IĞldjen.
Delr═l kĞnnyebb volna?
Igen. A malisszorok Elbłszłn IĞlĞtt laknak.
Az el═adłs alatt is probłltak itt-ott beleviccelni es legalłbb Laczok Tamłson mulatni, ha
młs nem akadt, most azonban kacagoorkłn tĞrt ki. A hallgatok legtĞbbje şgyis csak arra vłrt,
hogy valami şjabb nevb═l mokłt csinłlhasson, trłgłr ertelemre Iorgassa. Nemelyek majd le-
d═ltek a nagy kacagłstol. Ugyanazok az emberek, akik a legcsalaIintosabb kĞzjogi tetelt halł-
los komolyan vettek es miatta keszek lettek volna akłr birokra menni, a kćlpolitikłban valami
szorakoztatot lłttak, valamit, ami nem is valosłg, akłr Mars-lakokrol volna szo; csupłn alka-
lom jobb vagy rosszabb treIa, legIĞljebb szellemes mondłsra.
Laczok Tamłs haragosan nezett kĞrćl. Bizonyłra rełszolt volna valamelyik szomszedra,
ha e pillanatban nem ny−lik az ajto. Pincer kukkant be rajta:
A vacsora kezd═dik. A hĞlgyek młr leindultak az ebedl═be! kiłltott be a szobłba. FĞl-
bomlott a kĞr. Mindenki sietett kiIele. Ehesek is młr es a n═ket nem szabad vłratni. Egyedćl
Gyer═IIy Szaniszlo szolt meg Tamłs şrhoz, de nem volt kĞszĞnet benne, nagyon is IĞlćlr═l
mondta:
Igazłn erdekes, amit meseltel. Ülj hozzłnk a vacsorłnłl, meg kerdezni akarok egyet-
młst... es vłlaszt se vłrva elsetłlt, magasan hordva słrga parokłjłt.
Laczok Tamłs Waterloonłl hasznłlt tĞrtenelmi szot dobott utłna, aztłn nagy mergesen ci-
garettłt kezdett sodorni.
*
Ekkor vette eszre, hogy nincs egyedćl. Tompa nyĞszĞrges ćtĞtte meg a Ićlet. HłtraIordult
a hang irłnt.
Az Ğreg Alvinczy ott volt elnyşlva a karosszekeben. Lłtszott, hogy indulni akart a tĞbbiek-
kel, mikor villłmćtesszer▌en lećtĞtte a roham es visszaesett az ćles legszelere. Csak a vłlla
eri a tłmlłt. Az arca halottIeher, homlokłn verejtekharmat, szeme pedig az iszonyattol kitłgul
szĞrny▌ halłlIelelmeben. Laczok hozzługrott.
Itt... itt... oldalt... csĞppek... itt a mellenyben... hĞrĞgte a beteg.
Tamłs şr gyorsan cselekszik. A zsebb═l kikapja az ćvegcset, vizet vesz a mosdobol es meg
visszasietteben a pohłrba ejti a szert. De nem elegszik meg azzal, hogy megitatja, hanem IĞl-
jebb hşzza az ćlesbe az Ğreg ‡dłmot, a gallerjłt kibontja, az ingmellet is es megłztatvłn
egyik zsebkend═jet, a sz−vtłjekra rłszor−tja gyorsan. Aztłn melleje ćl es vłr.
Vłr szotlanul, tćrelmesen. Alvinczyt Iigyeli.
Az orvossłg gyorsan hatott. A sz−vgĞrcs nyilvłn alłbbhagy. Kisse młr megenyhćlt az arc,
becsukodtak a pillłk. Meg szaporłn szuszog, de nem olyan lihegve, mint az el═bb. Talłn
młr nem kell orvost h−vnom! gondolta Laczok Tamłs. MegIogta a beteg csuklojłt, pulzust
keresend═, majd lassan, gepiesen simogatni kezdte Alvinczy aggastyłni kezet.
Hosszan ćltek −gy szotlan egymłs mellett.
A Iolyoson ajtot csapdosnak, leptek es bizonytalan, tłvolodo beszed hallszik tłn a kłrtył-
sok most mennek el es velĞk mit sem sejtve, hogy apjuk a halłl kćszĞben jłrt talłn az
Ğregşr ket Iia, Farkas es ‡kos...
Aztłn sokłig csĞnd van.
Sokkal-sokkal kes═bb zene szolal meg a IĞldszinten. Nyilvłn a banda jĞtt be a vacsora ve-
gere. Tamłs młr azt hitte, hogy szomszedja elaludt; gondolta: most młr elmehetne, de nem
akarta egyedćl hagyni, mid═n Alvinczy megszolalt:
Igazłn nagyon kĞszĞnĞm... nagyon kĞszĞnĞm... mormolta elalelt hangon. Ha nem
vagy itt, tłn młr halott volnek...
Butasłg! mondta elutas−toan Laczok, błr ═ is ezt tartotta.
Talłn jobb lett volna... Iolytatta az Ğreg Alvinczy hosszacska szćnet utłn , talłn
jobb...
Ugyan, micsoda beszed! vłlaszolt Tamłs şr goromba hangon, de josłggal.
Arrol te nem tudhatsz... arrol te nem tudhatsz... ismetelte płrszor az Ğregember, aztłn
szakadozva, lassan elkezdett maga ele beszelni. Błnatłt mondta el, csalodłsłt Iiaiban.
Egesz eleteben gy▌jtĞtt, magłtol mindent megvont, mindent megtagadott, hogy negy Iił-
nak annyi vagyont hagyhasson, mib═l mindenik szerenyen, de şri modban megelhessen.
Szetszort birtokait rendezte, tagos−totta, meggyarap−totta, istłllot ep−tett, tanyłt es
malacoztatot. Es most az tĞrtenik, hogy Iiai szeme lłttłra teszik tĞnkre egesz eletm▌vet. ┼rćl-
ten kĞltenek, isznak es kłrtyłznak, młr evek ota rettegesben el, mikor kell egyikert, młsikert
Iizetni, Iizetni sok ezer koronłt, Iizetni neha młrol holnapra nagyon nagy Ğsszegeket... Młr
IĞlborult vagyoni egyensşlya. Młr kĞlcsĞnt kellett IĞlvenni, megterhelni birtokait es ha şjra
Iizetni kene valamelyikert, młr eladłsra kene gondolni...
Talłn az en hibłm... Talłn rosszul neveltem ═ket, hogy ilyenek lettek... Mind a negy,
mind a negy... egyik, mint a młsik...
Mi lesz bel═lćk, ha ez −gy megy tovłbb? Egyedćl a młsodikert, ‡dłmert nincs gondja, azt
rendbe Iogja tartani a Ielesege, az az egy most młr dolgozik; miota hłzas, meg van mentve.
De a tĞbbiek...?! Istenem! Csak ne erjem meg, hogy ezt lłssam... lłssam, mikent pusztulnak
el...
Igy beszelt az Ğregember hosszasan, ezt mondta el most az egyszer, panaszolta el Laczok
Tamłsnak, akit tłn hłromszor se lłtott eleteben, soha senki młsnak elmondta błnatłt,
amit mindig szotlan viselt es IĞlemelt Iejjel, nemłn. Az imenti szĞrny▌ roham tĞrte le ĞnIe-
gyelmet, szemermes hallgatłsłt, amit elvćl łll−tott IĞl, nehogy Iiainak łrtson. Meg most is,
mid═n idłig jutott, valami tiltakozhatott e bizalmaskodłs ellen, mert alighogy kiejtette az
utolso mondatot, hirtelen kiegyenesedett es majdnem szegyenkezve Iordult a kis szakłllas, ko-
pasz ember Iele:
Kerlek, Ieledd el, amit... amit −gy... ez tşlzłs... ez csak şgy kijĞtt bel═lem...
F═, hogy młr jobban vagy! vłgott kĞzbe Laczok. Most pedig haza Ioglak k−serni...
FĞlłllt es lłbra seg−tette a hosszş, sovłny venembert, karonIogta es kivezette az ajton.
Lassan lepkedtek vegig a Iolyoson, a szikłr, magas, eległns aggastyłn es a Iurcsa Irakkş,
zĞmĞk emberke.
Lementek a szłllodai lepcs═n. Odalenn Tamłs şr elkerte Alvinczy ruhatłri jegyet es m−g
łpoltja megvłrta az el═csarnok pamlagłn, kihozta a IelĞlt═iket.
Ne k−serj tovłbb, hazamegyek magam! szabadkozott Alvinczy, błr jolesett neki, hogy
Tamłs şr letłcsolta:
Ne is mondj ilyen marhasłgot.
Laczok Tamłs miutłn IelkĞltĞtte az Ğregşr inasłt es ott maradt, m−glen łgyban nem lłtta
a tĞr═dĞtt ven embert majd lemenven kiIizette a konIlist, amivel idehozta, most elindult
gyalog a BretI▌ Iele. A IćstĞs hotelszoba utłn, hol vagy ket orłt tĞltĞtt, jolesett a hideg młr-
ciusi ejjelben jłrni.
Nagyon jo kedve szottyant. Sikerćlt kirłndulłs igazłn! Vegiggondolta azt a sok imperti-
nenciłt, amit elkĞvetett. Azt tartotta, ennek Ğrćl, błr emberbarłti viselkedese, az is ĞrĞmIor-
rłs. TĞbbszĞr Ieltolult az a gondolat, mennyire csodłlkoztak volna az ellensegei, ha ═t ott lłt-
tłk volna szamaritłnus szerepben, ═t, aki I═leg az Ğccsevel szemben mindig megjłtszotta
a gonosz, sz−vtelen Irłtert. De Laczok Tamłs ennek csak a humoros oldalłt akarta lłtni.
Gyors leptekkel haladt a neptelen utcłkon ki a vasşt Iele, łt a H−delven, rĞvid bekecsben,
hłtratolt premsćveggel. Vaskos kalucsnija csattogott a Iagyos aszIalton.
Dudorłszott eleg hangosan. Regi treIłs notłt dalolt, ami egykor Płrizs utcłit jłrta:
Moi, f´ m´en fou
J´reste tranquillement da-ha-hans mon trou'
Pourquoi courir ailleurs
Pour ne pas trouver meilleur...
Moi, f´m´en fou...
Ment tova v−gan, lobogo szakłllal es ide-oda lobłlta rĞvid karjait, mintha sz−npadon adnł
el═.
,Tattatłm... Tararł... tattararł...", mert młr nem mindenćtt tudta a sikamlos szĞveget.
*
KĞzben a vacsora veget ert jokedv▌ hangulatban. Csak Kendy Pityu szłmłra vegz═dĞtt
szomorşan. Pityu a kicsi Margittal vacsorłlt, ahogy legtĞbbszĞr, miota łtvitte reł azt a
borzaszto nagy rajongłst, amit egykor Adrienne irłnt erzett.
Ugyanis ennek a regi udvarlłsnak egyik legI═bb tenyez═je volt, hogy Pityu az ═ barłtjłval,
Alvinczy ‡dłmmal letłrgyalhatta Adrienne tĞkeletessegeit es szĞrny▌ kegyetlenseget. ‡dłm
azonban ellepett Adrienne mell═l es n═ćl vette annak hşgłt, Margitkłt! Ez Pityu eleteben is
vłltozłst okozott. ‡dłm −zleset kĞvetve most ═ is Margitka Iele Iordult, most młr neki udva-
rolt. Persze eppen olyan remenytelenćl, mint azel═tt Adrienne-nek. De −gy tovłbb panaszol-
hatta ‡dłmnak majdnem azonos szavakban, amit erez es ‡dłm josłgosan hallgatta, s═t vi-
gasztalta minden Ieltekenyseg nelkćl. Igy hłt minden azonos maradt kĞzĞttćk, csak az imłdat
tłrgya vłltozott. Margitka azonban egeszen młskent błnt Pityuval, mint az el═dje. M−g Ad-
rienne şgy ‡dłmot, mint Pityut błbukkent kezelte, bosszantotta ═ket egyeb IlĞrtjeivel, kćlĞn-
ben pedig nem tĞr═dĞtt velćk, a kicsi Margit nevelesbe vette az udvarlojłt. F═leg az ivłsrol
akarta leszoktatni es a kłrtyłrol. A kłrtyłrol sikerćlt is, de az ivłsrol nem.
Amiatt tĞrtent baj ma este is. Pityu a vacsorłnłl berşgott. Margit młr a Iagylalt ota hłtat
Iord−tott neki es mid═n odaIĞnn megszolalt a szupecsłrdłs es a kĞrnyez═k IĞlkeltek, hirtelen
rełszolt:
Maga megint reszeg! Itt Iog maradni es igyek tovłbb, vagy menjen haza. Es meg ne lłs-
sam tĞbbe a błlteremben!
Ezzel ═ is IĞlkelt, kapta a szoknyłjłt es IĞlszaladt a lepcs═n. Płr pillanat es młr el is t▌nt a
tłncra indulok kĞzĞtt. Szegeny Pityu mit tehetett? Nem volt mit tennie, ott kellett maradjon
bşba borultan, es nagy szomorşan a ruhatłrba ment, IĞlvette a kabłtjłt es eltłvozott.
Borg═zĞs Iejeben semmi lłzadłs nincs. O, az a n═, az az angyal! Milyen kegyetlen, o,
milyen kegyetlen! Ezt ismetelgette sokszor, am−g a lakłsłhoz ert.
*
A tłrsasłg IĞltodult az emeletre. Alvinczy rosszulleter═l persze senki sem tudott.
Błlint a lepcs═n karonIogva vezette IĞl Adrienne-t. Mikor Ieljutottak a terem kćszĞbere es
elbocsłtottłk egymłst, a IerIi kerd═n nezett vacsoratłrsa arcłba.
Az asszony alig eszrevehet═en biccentett. Ajkai valamit mondtak, de csak a leveg═be es
minden hang nelkćl. Aztłn tovłbbment.
Abłdy ott maradt. Megvłrta, m−g az utolso płr is IeljĞtt az ebedl═b═l. Akkor lesietett. FĞl-
vette a bundłjłt es gyalog tłvozott.
v.
Del młr regen elmşlt.
Az ablaktłbla reseb═l a padlora vekony t▌zpłlcłt dobott a nap. Egyetlen ny−legyenes vo-
nal, łt sz═nyegen, parketten, legvege visszatĞrik az ajto mer═legesen. Słrgłs sugłrzłs tĞlti be
a szobłt.
Ett═l ebredt IĞl Błlint.
CsĞngetett. Fćrd═t rendelt. Aztłn ismet lehunyta a pillłit. Boldog Ielłlomba merćlt. Nem
is łlomba, visszaemlekezesbe.
...T▌z eg. Lobogo nagy kandallot▌z. Csakis ez vilłg−t vĞrĞsen, majdnem vak−toan, de csak
itt, ha belebłmul Iekteben a habIeher pokrocrol; młshol dereng═ rejtelmesseg minden. O rak-
ta ezt a tćzet, mialatt vłrt.
Es vłrt...
Tłn ajto sem ny−lt es Adrienne ott łllt mellette. Pikkelyes ruhłjłn izzoan vĞrĞs csillanłsok
szaladgłlnak, mellet łrnyekban hagyja a Ieny, de IĞlsiklik łlla alł, szemgĞdreinek kekes −ve-
be, IĞl aranykoronłja ercvirłgai kĞze. ˙gy van vilłg−tva, akłr rivaldłnłl łllna.
‡ll mozdulatlan el═bb, aztłn lassan szejjelindulnak halvłny karjai piros zomłncozłsban es
═ a Ieher puha sz═nyegen terdelve a ruha szegelyet csokolja, aztłn lassş szertartłssal IĞl a ru-
hłn, IĞl... IĞl, mind IĞnnebb, m−g ket puha tenyer megIogja a Iejet es onnan Ielćlr═l a n═ szłja
jĞn le hozzł, gazdag, piros szłja es csokjuk alatt hosszan ott csilingelnek arcłn, Ićlen, vłllłn
az aranykorona kĞsĞnty▌i, nłsIłi araszos lłncokon.
G
Level jĞtt Gazsi błrotol jelenti az inas, mikĞzben Błlint łtment a Ićrd═szobłba , lo-
vłsz hozta. Odatettem az −roasztalra.
Jo! mondta Abłdy, de a szavak ertelme nem jutott be a tudatłba. Jo, majd megnezem
... es młr nehłny perccel kes═bb, hanyatt Iekve a kłdban tovłbbszĞv═dik az emlek.
... Vekony bokłinłl pikkelyes ruhłja vaskos Iekete gy▌r▌kent. Oriłsk−gyo talłn Ğsszecsa-
varodva kĞrben. E b▌vĞs karikłbol IĞl a magosba alabłstrom szobor n═, sima młrvłnyszobor,
amin elcsşsznak rezvĞrĞs Ienyek, vegig−rjłk minden idomłt, elvesznek az łrnyekok płrakĞn-
ny▌ lilłjłban, beleolvadnak az ejjelbe. Hindu istenn═ket łbrłzolnak −gy. Płrvłtit, Mayłt vagy
Brahmanaspłtit, aranykoronłsan, sok-sok szalaggal, ekszerrel, verz═ rubintok hullłsłval csu-
pasz kebleire, nema, de diadalmas mosollyal az ajkłn. Es szobor marad mindig, titokzatos re-
mekm▌, mid═n imłdat kşszik IĞl hozzł, kĞnyĞrg═ kezekkel es Iohłszkodva, alłzatban el═tte
terdelve es akkor is, kes═bb, hosszłban a t▌z el═tt, Ieher pokrocsz═nyegen, ami bolyhos es
puha, akłrha eszaki-sarki medveb═r lenne, meg mindig koronłsłn, szejjelszorodo kĞsĞnty▌i-
nek piros csillagsorłval, ami szeles −vben gloriłt −r Iekv═ Ieje kĞre... Vadul lobog a t▌z. Fe-
ny═tobozok kapnak lłngra; sorban robbannak IĞl boldog Ğnk−vćletben, mintha nem b−rnłk el
azt a kejt, ami elragadja ═ket. Szikrabokreta ugrik szet mindenikb═l, pillanatig haboz, miel═tt
IĞliramodnek onnan, miel═tt młsik toboz robban IĞl mind tĞbb-tĞbb, mind gyorsabban, va-
dabbul, mintha szerelmes crescendo ćtemet k−sernek tombolva...
G
Mikor hoztłk ezt a levelet? kerdezte Błlint, mid═n IelĞltĞzve a nappaliba indult.
Tegnap este, instłllom, joval t−z utłn. Lohłton hozta a lovłsz.
Kadacsaytol level? Ilyen kes═n este? Es lovassal kćldi?! Ez roppant sćrg═s lehet, valami
nagy, komoly dolog!
De hłt miert nem hoztad utłnam azonnal?! Hiszen tudtad, hol vagyok!
A lovłsz csak annyit mondott: adjuk łt. Kerdeztem, siet═s-e? Nincs-e valami baj? Azt
Ielelte, hogy a błro ilyet nem mondott es jol van. Młskent sem tĞrtent semmi kćlĞnĞs nłluk...
Błlint łtsietett az −roasztalhoz.
Ott a level a kĞzepen.
KĞzĞnseges szćrke bor−tek, rajta Gazsi kusza, ćgyetlen −rłsa. Mikor Abłdy kezbe vette,
meglłtta, hogy a hłtłn is van nehłny szo, amit barłtja nyilvłn utolag −rt rł. Ennyi volt:
,Eleg szamłrul Denestornyłra kćldtem ezt, azt hiven, meg ott vagy. Gazsi"
A level pedig −gy szolt:
,Kedves Błlint!
Egy s młs dolgot meg akarnek Veled beszelni, miel═tt tłvozom. Ezert arra kerlek, holnap
delel═tt gyere ide BćkkĞsszentmłrtonba, mert elhatłroztam, hogy delben egy orakor okvetlen
elutazom innen es alig hiszem, hogy egyhamar el═kerćlnek şjra. Bocsłnat az alkalmatlansł-
gert! TĞbbszĞr nem Iogom tenni. Ebben bizonyos lehetsz.
Tehłt viszontlłtłsra.
Szervusz!"
Mi ez? Micsoda utazłs? Es milyen Iurcsa level! Hłny ora?
Fel kett═! Tehłt Ielorłja młr eltłvozott hazulrol Gazsi, ha betartotta a programjłt.
Vajon a deli gyorshoz jĞn be, ami Iel kett═kor indul Pest Iele? De err═l mit se −r es ha ez
lett volna a terve, bejĞtt volna korłbban es nem magłhoz h−vnł. Vagy tłn elakadt ştkĞzben?
Vagy megkesett es egyenest az łllomłsra hajtatott?
Mindez valosz−n▌tlen. Nem −gy −rna, ha egyszer▌ utazłsrol volna szo. Valami młs van, va-
lami komolyabb. Es most jutott el═szĞr Błlint eszebe utolso beszelgetesćk a bankettkor, elet-
unt hangja es az a ketertelm▌ beszed jĞvend═ terveir═l, amiben ott lappangott a halłl gondola-
ta. Eszebe jutott, de csak egy pillanatra. Hiszen maga Błlint tanłcsolta: utazzek el Gazsi,
menjen kćlIĞldre, lłsson vilłgot! Igen, ezt tanłcsolta neki. Bizonyłra ez lesz! Valami ştmuta-
tłst akar t═le kerni... Nem! Ez nem hasonl−t hozzł! Inkłbb valamivel megb−zni, hogy gondos-
kodjek lovairol, tłn a gazdasłgłrol is, am−g tłvol van... Igen! ez az, ezert h−vja! Es el is hitte,
mivel boldogsłgłban −gy akarta hinni, błr aggodalma csupłn elcsitult, de elve maradt megis.
Akłrhogy legyen is, azonnal indulni kell. Nehłny perc es autoja młr rohant IĞl a Feleken.
Ragyogo napsćtes van. Nincs tavaszodłs meg, de a ver═Ienyes oldalakrol młr elt▌nt a ho.
Mintha lemosdattłk volna a deli, delnyugati lankłkat, a mez═ket, retet. Semmi szemet sincs
rajtuk, semmi gaz, minden szennyet leşsztatott roluk az olvadłs, mintha ćnnepre keszćlne az
egesz mindenseg. Eszakos haj-lłsokon meg ho. Ez is tćndĞkl═en Ieher şjra, akłrha most hul-
lott volna, mert minden, ami tel Iolyamłn elkormozta, lesćllyedt alłja, le a tiszta jeg alł, hon-
nan titkon csĞrgedez═ ezer kis patakocska sodorja el...
A leveg═ben a megşjulłs sejtese.
A gep hatalmasan zşgott IĞl az utolso kaptaton. Mindjłrt a tet═n leszćnk gondolta
Abłdy , onnan młr alig negyedora a beter═ Szentmłrtonba. Hşsz perc, huszonĞt es ott lesz.
Vajon miert h−vta Gazsi? Mi az, amit mondani akar? Es −gy kĞzeledve, ismet aggodłs
Iogta el, indok nelkćli, ostoba aggodłs! −gy tartotta, −gy csit−totta magłt. De şjra es şjra vissz-
hangoztak a level szavai: ,...Okvetlen elutazom innen... alig hiszem, hogy el═kerćlnek şjra..."
Furcsa mondatok! ˆnmagukban banłlisak es semmitmondok volnłnak, de Kadacsayt ismer-
ve es az ═ keser▌en Ğngşnyolo modorłt, titkos ertelmćk van, baljoslo ertelmćk. Es visszaem-
lekezett arra a teoriłra, amit egykor magyarłzott Gazsi. ,Az ember eleteben ĞrĞm es gond
mindig egyensşlyban vannak −gy mondta , de akinel ez megbomlik es az ĞrĞm oldal elt▌-
nik, akkor Ğngyilkos lesz"... Młrpedig utobbi id═ben Gazsi gyanşsan kedvtelen volt!
Błlint szemlet akart tartani mindarrol, amit Kadacsay valaha mondott, megnyugtato erve-
ket keresett, de nem talłlt. Regebbi tłrsalgłsukat IĞlidezte mid═n oly vłratlanul vegrendele-
ti vegrehajtonak vłlasztotta , utobbit is, mikor megkerte, hogy teliver kancłja Denestornyłn
csikozhasson le minden ketertelm▌ szot is, amit itt-ott elejtett.
Behunyta a szemet, hogy er═sebben vegiggondolja mindezt. Mihelyt lehunyta, szemhejain
vĞrĞs izzłsban sz▌r═dĞtt łt a Ieny. Es azonnal elt▌nt minden, aminek magyarłzatłt kereste,
elt▌nt az aggodalom is, ami eltĞltĞtte es a piros sĞtetsegben Adrienne arca jelent meg, t▌zvilł-
g−tott arca, szejjelny−lt ajakkal, kitłgult pupillłkkal; revćlt, majdnem Iłjdalmas arca megIe-
szćlve varasłban ama percnek, mid═n eltĞrl═dik id═ es ter, Ğsszeomlik mşlt es jĞv═ es
ĞrĞkkevalosłggł magasztosul a pillanat. GyĞnyĞr▌ Medşza-arc vagy a tragikus mşzsłe,
amit vadul kĞrćlk−gyoznak kunkor Iekete IćrtĞk... Csak ezt lłtta ismet es vłgyo borzongłs
szaladt rajta vegig...
Nem! Nem! Most ne! Most csak a barłtjłra szabad gondolnia es visszaer═ltette magłt,
vissza a videk lłtłsłba, ho es vak−to napIeny kĞze a kanyargo ştra es abba a remenybe, hogy
semmi rossz nem tĞrtent Gazsival, hogy a levelet is csak hirtelen indulatban −rta, vagy mşlo
szeszelyb═l, hogy az şton talłlkozik tłn vele, hol elakadt talłn, vagy majd ott a hłza el═tt, tre-
Iłsan kacagva, Iurcsa, Ierde tartłsban az orra, ahogy szokta, mikor mokłzik es semmi komoly
sincs vele, semmi vegzetes.
A gep beIordult a keskeny kĞzsegi ştba. Kis kanyarodłs meg holepte domb alatt es młr lłt-
szik a Ialucska, oldalvłst pedig Ğreg szilIłk kĞzt Gazsi błro hłza.
Itt a ker−tes. Itt ny−lik a kapu. Mikor behajtottak rajta a dombnak rşgtatva, nehłny Ialusi
n═- es IerIicsoporttal talłlkoznak. Ezek is mind IĞlIele tartanak libasorban hłrman-negyen
egyćtt a mez═segiek lomha lepesevel es szotlan. A szaxoIon tćlkĞl. Az emberek kiternek.
Egyik-młsik a sćvegehez emeli a kezet. Miert jĞnnek ezek is? Mi keresnivalojuk van oda-
IĞnn? Miert ez a vłndorlłs IĞl a kşriłhoz? Es mintha błnatos volna a nezesćk!
De itt vagyunk! Itt ket gĞrĞgĞs Iaoszlopłval a beszĞgell═ tornłc. Hłrom teglalepcs═je sze-
len ketten łllnak: a helybeli reIormłtus pap es a gazdatiszt.
Hol van Gazsi błro? kiłltott hozzłjuk Abłdy.
Meghalt, most młsIel orłja! volt a vłlasz.
Błlintot nem b−rtłk a lłbai. A Ial melletti padhoz tłntorgott.
Ott mondtłk el neki, ami itt kĞvetkezik.
Gazsi błro egesz delel═tt −rt valamit, m−g vegćl lezłrta es lepecsetelte. Kes═bb vegigjłrta
az istłlloit. Cukrot adott minden lovłnak, ahogy młskor is tette, majd deli harangozłskor ma-
głhoz h−vatta a papot es a tiszttartot. Lećltette ═ket a nappali szobłban es rendelkezett nekik.
A papnak az orgona Iel═l, mely regota jav−tłsra vłr. Azt mondta: vłllalja a kĞltseget, Ğtszłz
Iorintot, Iogasson hozzł miel═bb. Sok apro reszletet megbeszelte, azt is, hogy aranyozot h−-
vasson, ha młr elkeszćlt, megpedig az Ğreg Kast Kolozsvłrrol, şgy mondjłk, ═ a legćgye-
sebb. Friss−tsek IĞl az orgonahłz cikornyłit, mert nagyon kopottak; a tiszteletes şr azonban al-
kudja ki el═re a munkłt, csak ami szćkseges es semmi predasłg ne legyen! A tiszttartoval
behozatta a szłmadłsłt, maga adta Ğssze, aztłn vonalat hşzott keresztbe es oda−rta: ,Idłig
mindent rendben talłltam" es dłtumot tett es a nevet alłja. Ezutłn egy-ket Iolyo ćgyben intez-
kedett: hogy a vłlasztott borjşkat ne most vigye vłsłrba, mert ilyenkor meg nincs łra, hanem
mihelyt kizĞldćlt a legel═; a bivalytehenet azonban adja el azonnal, miel═tt elapad a teje; a
Botos-d▌l═ben, ahol kiIagyott a bşza, oda muhart kell vetni, az ═szi łrpłt pedig gyomlłltassa
ki, ha tĞvises volna tavaszkor. −gy parancsolgatott a legnyugodtabb hangon. Neha beszed
kĞzben rłnezett a Ialiorłra. Csak ebb═l gondoltłk, hogy vłr valakit, vagy hogy elutazik, de
csak sokkal kes═bb, płr perccel egy el═tt mondta, hogy Błlintot vłrta idłig de şgy lłtja,
młr aligha jĞn. Ezt tette hozzł, mikĞzben elment az −roasztalig es azt az şjsłgpap−rba burkolt
iratcsomagocskłt, amit odakesz−tett volt, elhozta es odanyşjtotta a papnak. Arra kerte, adnł łt
Abłdynak, ha idejĞnne kes═bb, ha pedig estig nincs itt, akkor vinne be hozzł a hłzłhoz. Ezt
elvegezven, a hłloszobłjłba tłvozott. Odabenn csĞngetett az inasłnak.
A pap es a gazdatiszt, błr nem tudtłk, mire veljek mindezt, de semmi nyugtalan−tora nem
gondoltak. Płr perc mşlva Kadacsay ismet bejĞtt.
MĞgĞtte az inas es a darabont az łgybeli matraccal, amit uruk parancsłra leter−tettek a
padlora. Gazsi a szolgłkat kikćldte, aztłn şjra beszedbe Iogott es az elłmult hallgatoi csak
most tudtłk meg, miert tĞrtent mindez. Sztrichnint vett be! Ezzel neha gĞrcsĞk jłrnak. Ezert
tetette a matracot ide a IĞldre. Ez −gy jobb! Jobb, mint a deszkłkon verg═dni. Kenyelmesebb!
Es rĞgtĞn utłna a ver═malacokrol rendelkezett meg es a juhok takarmłnyozłsa irłnt.
Aztłn şjra rłnezett az orłra.
Fuchcsa! Meg nem hat, pedig annyit vettem be, hogy eleg lenne egy ĞkĞchnek!
Ezek voltak utolso szavai.
Alig płr pillanat mşlva hirtelen vegigd═lt a IĞldĞn es negy-Ğt młsodperc mşlva młr halott
volt!
*
Nagyon el van torzulva? kerdezte Błlint, mid═n a pap es a tiszttarto elmondłsukat be-
vegeztek.
Nincs. Tessek megnezni.
Benyitottak a nappaliba. Tłgas helyiseg, ami mindenre szolgłlt, etkez═ is volt, tłrsalgo is.
Pici, venhedt −roasztal odatşl a dupla ablaknłl. Meg egy nagyobbacska Ieny═Iłbol, ami ebed-
l═asztalkent szolgłlt. Utobbi eltolva a Ialhoz; eredeti helyen, kĞzepen matrac van most es raj-
ta Ieher leped═vel lebor−tva a halott.
Abłdy leterdelt melleje. Kitakarta a Iejet. Sokłig elnezte.
Valoban mit sem vłltozott el barłtjłnak arca. Ha nem volna olyan viaszhalovłny, azt hi-
hetne, hogy csak lehunyta a szemeit, s═t azt hihetne, hogy treIłlkozik vele. A szłja mintha gş-
nyos mosolyra hşzodna, harkłlyIorma orra kimeredve Ierden, szemĞldĞke kisse IĞlhşzva,
ahogy szokta, amikor mokłzott. Majdnem gondolhatnł, hogy a kĞvetkez═ percben IĞlugrik es
nagyot Iog kacagni, ahogy sokszor tette. Volt azonban most valami IĞnsegesen nyugodt rajta,
titokzatos meltosłg es megvetes. F═leg ez: megvetes.
Es ebben młr idegen szłmłra. Ez młr nem a regi, mindig szerenyked═ Gazsi. Valaki ez,
akit nem ismert, valaki, aki csak most nyilvłnul meg a halłlban.
Ismet rłbor−totta a szemIed═t es IĞlłllt.
KĞrćltekintett. E szoba, annak igenytelensege is a megvetest hirdeti. Nincs egyetlen jobb
tłrgy benne, błr regen bizonyłra volt, ahogy minden jobb modş erdelyi udvarhłzban. De Ga-
zsi błro erre nem tartott. Mid═n osztozott a n═verevel, łtengedett neki minden antik bştort,
porcelłnt, sz═nyeget es csupłn azt a venhedt ket karosszeket tartotta meg ott az ajto mellett es
a tĞr═dĞtt d−vłnyt. A Ialak menten alacsony polcok alig meggyalult, Ğsszerott deszkłbol. TĞ-
merdek kĞnyv dćledezik rajtuk. Błlint odament. BĞlcseszeti munkłk, Hegel, Wundt, Scho-
penhauer. Nehłny tĞrtenelmi m▌ Ranket═l, Szilłgyitol, egy Renan is, Ied═lap nelkćl. Nemet
lexikon kĞtetei szetszortan, sok młs kĞnyvek kĞze. Mind szakadozottak, gy▌rĞttek. Van, ami
kette van tepve, legtĞbbje pecsetes, tłn sztearingyertyłtol, vagy mert valahovł Ielredobtłk ha-
ragban.
Ezekben babrłlt Abłdy, mikor jelentettek, hogy megjĞtt a kĞrorvos mint halottkem a
I═szolgab−roval es a jegyz═vel; a lłtlelet IĞlvetelere jĞttek. Błlint kimenekćlt a szabadba.
*
GyĞnyĞr▌ id═ van idekćnn. Az eg vak−toan tiszta; sz−ne meg alig van, inkłbb Ieheresszćr-
ke, mint kek, de olyan vadul vilłgos, akłrha tşl akarna tenni a megmaradt havon.
Błlint megkerćlte a hłzat, hogy ne maradjon a sopłnkodo Ialusi asszonyok es błmesz gye-
rekekkel. ˆsveny vezet itt dombnak, kisse słros. A nyomrol młr leolvadt a ho. Ezen indult el
es vagy szłzlepesnyire padocskłhoz jutott, ami hłrom ny−rIa tĞvehez van lekarozva.
Ide ćlt es itt bontotta IĞl a pecsetes csomagot.
Ket bor−tekot talłlt benne es egy jokora, kanocos cigarettatłrcłt rovłtkolt ezćstb═l, rajta
domborş arany bet▌kkel: ,HĞlgyek d−ja, Debreczen, 1905".
Kinyitotta. Kicsi cedula van benne es sok dohłnypor. Ennyi a cedulłn: ,Ezt neked hagyom
emlekćl, ez leven egyetlen ertektłrgyam. Gazsi." Aztłn alul złrjelben: ,Lehet, hogy ronda,
de nem muszłj hasznłljad, hogyha nem szereted!"
Milyen csodłlatos volt! Majdnem hallotta a Gazsi hangjłt, mikor ezt olvasta!
A nagyobbik bor−tekban hosszş −v, rajta legIĞlćl nagy bet▌kkel: ,Potlłs a vegrendeletem-
hez", azutłn pontokba Ioglalva egesz sor rendelkezes, hagyomłnyok minden cseledje szłmł-
ra; a helybeli orgona kĞltsegere 1000 korona. Mindez Ğsszegszer▌leg a kĞzjegyz═nel elIekv═
vegakaratłban benne van şgy −rja , itt csak hovaIord−tłsukat reszletezi. A kĞvetkez═ pont-
ban temeteser═l gondoskodik. Ne vigyek sehovł, itt IĞldeljek el a kertben, minden jelzes nel-
kćl. Az utolso pont ket lovłrol intezkedik. Egyik az a kis Ğreg tarka paripa, amely młr idłig is
kegyelemkenyeren elt. Ezt l═jek agyon, nehogy vensegere cigłnykezre kerćljĞn. A młsik h−-
res teliver kancłja, Honeydew. Azt Abłdyra hagyja. Vitesse el azonnal. Legalul dłtum. A
mai dłtum es az alł−rłs, nagy, gĞrbe cikornyłkkal.
A kisebbik level Błlintnak szol, a teliver pedigreje van belebonyłlva. Ez is csak nehłny
sor. Beajłnlłsa a kancłnak... ,Minthogy mşltkor elIogadtad, hogy Denestornyłn csikozzek le,
tłn nem tolakodłs, ha arra kerlek, tartsd meg..." utłna płr gşnyos szo. ,A n═verem eleg
kapzsi, de nem hiszem, hogy vłgyna erre a h−res vadłllatra. Penzt şgyse kaphat erte!"
Utolso bekezdesćl egyetlen komolyabb mondat: ,Kerlek, ne Ieledd el, amit Ğcseim nevelese
irłnt −gertel; nem akarom, hogy oda jussanak, ahova en."
Szegeny Gazsi! Utolso orłjłban is erre gondolt, az ═ nagy, ki-elegćletlen kultşrszomjłra...
Es Błlint szemei megteltek kĞnnyel.
Hosszasan ćlt meg ott, tenyerbe tłmasztott łllal. Mer═en nezett a hoba.
Milyen csodłs ilyenkor, miel═tt elt▌nik! Apro jegcsipkekre bomlik, sok ezer tćndĞkl═ es
habszer▌ kicsi csşcsra, ami mind egyenesen a nap Iele van Iord−tva, neki a napsugłrnak.
Mely, sz▌k lyukak t▌zdelik, mintha del Iel═l megannyi dłrdłt ćtĞttek volna beleje, az olvadłs
bontja ilyen rojtosra, a napsćtes melege, ami elpuszt−tja lassan, Iolytonosan, megis ezt a sok
kis hotajtekot mintha orkłn Işjnł a nap Iele, titokzatos sovłrgłs lend−tene Ieny, vilłgossłg es
ragyogłs Iele, hiłbavalo es halłlos vłgyban. Majdnem kepletesnek lłtta ezt most Błlint es Ğn-
gyilkos barłtjłra gondolt.
*
Ugyanezen a napon meg egy halłleset tĞrtent, a ven Alvinczy ‡dłme. Reggel halva talłl-
tłk az łgyłban es ennek h−re es az łltala okozott tłrsadalmi izgalom elvonta a kĞzIigyelmet
Kadacsay Ğngyilkossłgłrol.
El═kel═ ember leven, parłdes, nagy temetese volt, ami hosszş menetben vonult IĞl az Al-
vinczyak csalłdi kriptłjłhoz.
KĞvetkez═ napon vegakaratłt bontotta IĞl a kĞzjegyz═ Iiai es menye, Margitka, valamint
Gyer═IIy Szaniszlo jelenleteben, akit a hagyakozo vegrehajtoul jelĞlt ki. Szigorş okirat a ma-
ga igazsłgossłgłban. Az Ğregşr pontosan IĞljegyezte mindazokat az Ğsszegeket, miket Iiaiert
Iizetett. Ennek alapjłn hłrmuk ĞrĞkreszet tłblłzatszer▌en łll−tja Ğssze; azert csak hłrmuket,
mert iIjabb ‡dłm reszet młr elteben kiadta, hłzassłga alkalmłval, most ket eve. Lesşjto
kep volt ez a hłrom testver szłmłra. Farkasnak Magyarokerek jut, 800 hold es hłrom kis er-
d═parcella; Zoltłnnak a Magyartohłt melletti puszta es a kolozsvłri hłz, mindez sşlyosan
megterhelve. ‡kos azonban młr nem ĞrĞkĞl semmit! Legutobb, alig ket honapja kiIizetett
adossłgai młris tşlhaladjłk igazsłgos ĞrĞkreszet. ,Legnagyobb sajnłlatomra rendelkezem
−gy −rja az ĞrĞkhagyo , de młsik ket Iiamat miatta nem kłros−thatom meg."
K−nos meglepetes volt ez a hłrom Alvinczy Iişnak. Legsşlyosabb ‡kos szłmłra, aki a kĞz-
jegyz═ tłvozta utłn Iako arccal es izgalomtol dadogva adta testverei tudtłra, hogy a błl ejje-
len tizenhatezer koronłt vesztett kłrtyłn es a nyer═k csak a gyłszeset miatt adtak neki ketheti
haladekot. Most meg tizenhłrom nap van hłtra. Tizenhłrom nap! Csak ennyi. Akkorra Iizet-
nie kell, vagy kivegzik!
Hosszş vita es tanłcstalan tanłcskozłs hosszan. Seg−tseg nincs. Nincs sehonnan! Farkas es
Zoltłn nyila amşgy is sşlyosan meg van terhelve, meg illetekkel is szłmolniok kell; ═k nem
vłllalhatnak semmit. Egyedćl ‡dłm Iizethet az Ğccse helyett.
┼ jolelk▌segeben hajlando is lett volna erre. A kicsi Margit azonban rĞgtĞn letiltotta. Ne-
kik gyerekćk van. Annak vagyonłt ilyen oktalan predłlni nem szabad! Es mi celja is lenne ek-
kora łldozatnak? Ez ostoba penzkidobłs csak! ‡koson nem seg−t, ═ itt −gy şgysem elhet a
semmib═l. Hogy a testverei nyakłn teng═djek mint ĞrĞkĞs vendeg, azt bizonyłra ═ maga sem
akarja. Sokkal okosabb, ha elmegy. El valahovł, messze, ahol şj eletet kezdhet. Ezt lehet tł-
mogatni, valami łldozatot hozni, ştjłt Iedezni es nemi kĞltseget, hogy revbe jusson. De csak
azert Iizetni, hogy a nyer═k megkapjłk a penzćket nem! Azt soha!
Farkas es Zoltłn rłtłmadtak Margitkłra. Azt mondtłk, sz−vtelen es anyagias. ┼k persze
lozsiban ćltek, maguk is el leven adosodva nyakig. Ingyen nagylelk▌skĞdhettek tehłt ‡dłm
szłmlłjłra, aki heveskedesćk miatt młr-młr kĞzel jłrt ahhoz, hogy a kicsi Margit ellen ez
egyszer IĞllłzadjon. Szerencsere Szaniszlo błcsi Margitka melle łllt, ami eldĞntĞtte a dolgot.
Ezutłn młr csak arrol tanłcskoztak, hova kćldjek ‡kost. Els═bben persze Amerika jĞtt
szłmba, aztłn Jłvłrol volt szo, majd Del-AIrikłrol. Mindeniknel azonban az a problema me-
rćl IĞl, hogy mib═l elhet ott meg. Cip═takar−to legyen vagy kapłs valamelyik plantłzson? Hi-
szen semmi keres═ Ioglalkozłshoz sem tud. Katona az lehetne Ğnkentessege alatt kit▌n═en
bevłlt , de hłt hol van erre szćkseg?
Igy jutottak el ama gondolathoz, hogy jelentkezzek Alg−rban az idegenlegiohoz.
Ezt ‡kos vłllalta, majdnem megĞrćlt neki. Igy hłt mindenki egyetertett şjra. De mikent
juthat oda, milyen eljłrłssal?
Laczok Tamłstol kene megtudni. Vele az Ğregşr halłla utłn Alvinczyek hosszasan beszel-
gettek, hiszen ═ az, aki azon az ejjel hazahozta; utolso ismer═s, aki meg elve lłtta. Joakaronak
lłtszott; tłrsalgłs kĞzben aIrikai mşltjłrol beszelt, hogy ═ ott gyakran łpolt beteget a sivatag-
ban es −gy tĞbbszĞr szoba jĞtt a legio.
De ki az, aki anelkćl, hogy elłrulnł, miert, megtudhatnł t═le a reszleteket?
Az Alvinczy testverek nem. ┼k ilyenr═l nem hajlandok senkivel beszelni. Az ujjukat sem
Iogjłk mozd−tani ezert. Intezze młs! Gyer═IIy Szaniszlo is hşzodozott: ,Alig ismerem en ezt
a Laczokot..." mondta el═kel═ hangjłn es nemi megvetessel. Igy szinte kłtyşba kerćlt a
terv. Kicsi Margit azonban vłllalkozott:
Majd en megtudom! mondta. Hogy hogyan es mi şton, azt nem mondta, de nem is ker-
deztek. Valosz−n▌ kćlĞnben, hogy akkor se mondta volna, ha kerdik; legIĞnnebb annyit Ielelt
volna: ,Majd valahogy..." Mert ═ keves szavş n═, akit Iaggatni amşgy se tud senki.
*
Abłdy Błlintra gondolt młr akkor. Jolłbon is van Laczokkal, okos ember es bizonyos,
hogy hallgatni Iog.
Valoban ═ ment ki a BretI▌be meg aznap delutłn. Egylovassal ment, aki tudja ott a jłrłst.
Csak a domb lłbłig jutott; IĞl az olvadłsos şton młr nem b−rta volna a lo.
Az a kicsi hłz, instłllom, ott IĞnn, a sz═l═ alatt! mutatta ostorveggel a kocsis.
Eleg er═s młszłs ilyen słros id═ben. Negyedorłba telt, mire kiert oda. Valami nyłri la-
kocska vagy preshłz lehetett Iiatal korłban ez a szereny kis epćlet, amit egyszoba-konyhłra
alak−tottak łt. Odabenn a szobłban młr lłmpa eg. Błlint kopogott.
Entrez! kiłltottłk belćlr═l.
Ket kis bakra łll−tott szeles rajztłbla mellett talłlta Laczok Tamłst. ┼ maga deszkalłdłn
ćlve ingujjban valami szłm−tłsokat vegzett.
Nagyon megĞrćlt Błlintnak.
Quelle charmante visite, cher ami...! Milyen kedves lłtogatłs! kiłltott IĞl es Ielre-
hłnyva onnan az odadobott kabłtot, nyakkend═t, gallert, egyetlen szekere kesztette Abłdyt es
gondolvłn, hogy nagy ok nelkćl bizonyłra nem jĞtt volna ki hozzł, azonnal kerdezte:
Mivel szolgłlhatok, kedves barłtom?
Błlint nem kĞntĞrIalazott. FĞltette a kerdest:
Mikent lehet a legioba jelentkezni?
Tamłs şr rłkacsintott a vendegere, szemĞldĞkei pedig meg jobban szetcsşsztak a homlo-
kłn. Nyilvłn tisztłban volt, hogy az egyik Alvinczy Iişrol lehet szo, de nem mutatta, hanem
tłrgyilagos hangon Ielelt, mintha a kerdes a vilłg legtermeszetesebb dolga lenne:
Az idegenlegioba? O, az roppant egyszer▌! Es azonnal elmondott minden Iontosat.
Az illet═ csak jelentkezik. Nem kell se okirat, se semmi, akłr a karthauzi barłtoknłl. S═t
akłrmilyen nevet mondhat be, azzal se tĞr═dnek; legtĞbbje amşgy is łlnev alatt szolgłl. Meg-
vizsgłljłk egeszsegi szempontbol es ha bevłlik, Ğt evre kĞtelezi magłt. Ha jol viselkedik, ha-
marosan altiszt, s═t tiszt is lehet a legion belćl. ˆt ev mşltłn şjra szerz═dhetik, vagy kilep.
TĞbbeket ismertem, akik kiszolgłlvłn ott, kis Iarmot szereztek es jomodban elnek. Vas-
Iegyelem van persze, hiszen eleg vad tłrsasłg. De mind kemeny, elszłnt ember es odakćnn,
harcban, megb−zhato Iegyvertłrs. A csapat trad−cioja, hogy soha cserben nem hagyjłk egy-
młst. A kl−ma błr nyłron Iorro, de łltalłban inkłbb egeszseges.
Igy beszelt Laczok, persze Iranciłul es meg sok okos megIigyelest is elmondott szłmos
tapasztalłsairol, mid═n legionistłk ═rsege mellett dolgozott az Atlaszban.
De meg se k−nłltalak semmivel! szolt hirtelen. Akarsz Ieketekłvet? En ilyenkor min-
dig azt iszom! es vłlaszt se vłrva, hanyatt hajtotta oszlopszer▌ derekłt es hłtrakiłltott, most
persze magyarul: Rłrł! Rłrł! Hol vagy, te kis bestia?! Mert tudnod kell, hogy Eszmeral-
dłnak kereszteltem, rĞvid−tve Rłrł magyarłzta rĞgtĞn es hozzłtette: Meglłtod, meger-
demli ezt a cukoredes nevet.
Halkan ny−lt mĞgĞtte az ajto. Vekony cigłnylłny lepett be. Valoban gyĞnyĞr▌ lłny, na-
gyon Iiatal. Tulipiros kartonruha van rajta, melyt═l haja meg Ieketebb, ha ez egyłltalłn lehet-
seges volna, b═re pedig zĞldesbarna majdnem. Hosszş vłgłsş szeme vegigsimogat Błlinton,
Ieloldalt hşzodik durcłs ajka es şgy kerdezi, akłrha Ğnmagłt k−nłlnł buja, meleg hangjłval:
Mi kell t═lem...?
Kłvet! Kłvet kett═nknek!
Młr I═. Mindjłrt behozom...
Hangtalan megy ki es płr perc mşlva ugyanolyan hangtalan jĞn be. A talpa nem csattog,
pedig mez−tlłb van. De lłbujjhegyen jłr, ahogy az ═zek. Minden mozdulata lassş es majdnem
jelkepes, mintha ═si, titokzatos tłncot lejtene valami zenere, amit csak ═ hall; jĞtteben, mente-
ben, akkor is, mid═n letette a tłlcłt, hosszş vłgłsş szeme egy-egy pillanatig łtsiklott a vende-
gen h−vo nezessel es halk mosollyal Ielrehşzott szłjłn.
Lłtta-e ezt vagy sem Tamłs şr, ez bizonytalan maradt.
Visszatert a legio dolgaira:
Azt hiszem, ez jo momentum, mostanłban Iokozottan Iognak katonłt keresni oda. Amit
ottani barłtaim neha −rnak es şjabban a płrizsi lapok persze elburkolt beszede, mindaz arra
mutat, hogy Franciaorszłgnak nagyobb tervei vannak Marokkoval. En azt młr ismerem, mi-
kor panaszkodni kezdenek, hogy −gy-şgy, az ═ kereskedelmi erdekćk meg a hatłrok biztonsł-
ga...! Ez azt teszi, hogy bemas−roznak, es ha egyszer benn vannak, onnan mindenki młst ki
Iognak szor−tani.
De hiszen şgy a konIerencia Algecirasban, mint most alig ket eve a nemet-Irancia egyez-
meny a nyitott ajto elvet szĞgezte le Marokkora nezve es a szultłn Ićggetlenseget. Csak politi-
kai ćgyekben van elismerve Franciaorszłg prioritłsa.
LłriIłri! Azzal a Iranciłk nem tĞr═dnek! Akłrmibe Iogadnek, hogy ott tĞrtenni Iog vala-
mi. Annłl inkłbb, mert Liautey indul oda, akit meg kapitłny korłbol ismerek. Az pedig ke-
meny ember.
Ezutłn b═ tudłssal es nagyon erdekesen vłzolta Eszak-AIrika kerdeseit. Mindenr═l tłje-
kozva volt, minden bonyolult kapcsolatrol es azt is olyan vilłgos lłtłssal adta el═, ahogy
mşltkor Albłniłrol beszelt.
Błlint nagy elvezettel hallgatta.
SĞtet este volt, mikor visszaindult. Laczok kijĞtt vele az ajto ele.
Vłrj! ˆsveny van itt oldalvłst, azon szłraz lłbbal jutsz le! es bekiłltott a konyhłba:
Lajko! Rajko! Gyere ki!
A konyhaajtobol vekony cigłnyIiş lepett el═, olyan tizenhattizenhet eves Iorma. Meg alig
serked a szakłlla. Venhedt şri ruha van rajta, odon szmoking es słvos Ioltozott nadrłg es
ocska teniszcip═ meztelen lłbain. Hogy inge volna, azt semmi se jelzi. Finom vonłsş, egyip-
tomias arca sunyi alłzatossłggal mosolyog.
Parancsol? kerdezi.
K−serd le ezt az urat a kisĞsvenyen!
A siheder płr lepest tett vĞlgynek, aztłn lłtva, hogy meg nem kĞvetik, vłrakozva megłllt.
Laczok tłn mert csodłlkozłst lłtott Błlint szemeiben cinikusan kacagott:
Elle aIIirme que c'est son IrĹre, mais je ne le crois pas! A lłny azt łll−tja, hogy a testve-
re, de en ugyan nem hiszem...
Jokorłt ćtĞtt Abłdy vłllłra, aztłn ştnak bocsłtotta. A cigłnyIiş elĞl, Abłdy mĞgĞtte, −gy
indultak le a dombon. PłrduckĞnnyen jłrt a siheder, vłndor ═seinek szapora mozdulatłval.
ˆt-hat lepes utłn hogy Błlint utolerje meg-megłllt es hłtranezett. Feher szemgolyoi Ieke-
te arcłbol visszavillantak rĞvid pillanatra, aztłn şjra iramodott tovłbb, mintha nem b−rna
nyugtalan verevel.
Błlint lassan ment. A vłros ezer villanyIenylese es kĞzvetlen alattuk az łllomłs −vlłmpłi
kisse vak−tottłk. GyĞnyĞr▌ is volt a młr koromsĞtet ejjelben a szłmtalan tćndĞkl═ lłngocska.
Megłllt. Elgondolkozott.
Milyen Iurcsa ember ez a Laczok! Mennyi mindent tud, micsoda kultşrłja van, mekkora
lłtokĞre, mennyi ismerete! Es mindezt nem hasznłlja, eldobja magłtol. Itt el ebben a hurubł-
ban ezzel a kis cigłnyszajhłval es nyilvłn boldog ember.
Szegeny Kadacsay jutott eszebe, aki megĞlte magłt ketsegbeesesb═l, mert nem tudta meg-
szerezni azt, amit Tamłs şr magłtol elhaj−t. Es kerdes villant meg benne: vajon młskent Ior-
dult volna-e a Gazsi sorsa, ha mindezt eleri? Es Laczok ilyen der▌s lenne-e, ha nem szeles
kultşrłja birtokłban mond le płlyłrol, hatalomrol, ervenyesćlesr═l? Vajon a kultşra b−rłsa ad-
ja-e meg azt az er═t, hogy mindezt sutba vesse, vagy −gy elne akkor is es ilyen elegedett vol-
na-e, ha vegzete nem kenyszer−ti kćlIĞldre, ha idehaza marad, semmittevesben elve es tunya
tudatlansłgban?
Az elet Iormłlja-e az embert, vagy bels═ adottsłgok? Es nyugalommal csupłn arrol mond-
hatunk-e le, ami młr a mienk, de arrol nem, amit nem tudtunk elerhetni?
III. RESZ
I.
A Nemzeti Casinoban vagyunk, 1912-ben.
Szłmosan gy▌ltek be. Nemcsak a rendes bridzs- vagy bezigue-jłtekosok es az şgynevezett
,szkupcsina" ĞrĞkke zsembel═ Ğregurai, hanem a politikai vilłg vezerei is majdnem teljes
szłmmal. Mert młma, młrcius 7-en, tert vissza Becsb═l Khuen-Hedervłry miniszterelnĞk
Iontos kĞzlesekkel. Bizalmasan akar beszelni velćk.
Erre akkoriban mindig a kaszinot hasznłltłk.
Ide IĞlt▌nes nelkćl jĞhet błrki, aki ott tag. S═t odalenn a IĞldszinti vendegl═ kćlĞnszobłjł-
ban talłlkozhatnak olyanokkal is, akik nem tagok, espedig anelkćl, hogy err═l tudomłst sze-
rezne a sajto. Anelkćl, hogy h−re menne, anelkćl, hogy kommentłlnłk nyilvłnossłg el═tt.
Nagyon Iontos ćgy lehet, mert Aehrenthal utoda a kćlćgyben: Berchtold Lipot is Pestre
jĞtt, ═ is IeljĞtt a kaszinoba.
Valoban az: Iontos, vłratlan komoly es meglep═. Riaszto es veszedelmes. A tegnapi au-
dienciłn Ferenc JozseI IĞlhatalmazta Khuent: kĞzĞlne a magyar politika vezet═ivel, hogy le-
mondłsra gondol!
┼ −gy mondta negyvenĞt evig h−ven es becsćletesen betartotta a 67-es kiegyezest, min-
dig kedvezett a magyaroknak, az orszłg joletet el═mozd−totta, egyes csalłdokat magasba
emelt es most eppen ezeknek utodai hagyjłk ═t cserben a kiegyezes IĞnntartłsłnak nehez
munkłja kĞrćl.
Ilyen viszonyok kĞzĞtt vegezte a kirłly ...IĞlhatalmazom Ğnt annak bizalmas kijelen-
tesere, hogy ha a 67-es kormłnypłrt is azok melle łll, akik meg akarjłk csorb−tani egyik leg-
Iontosabb uralkodoi jogomat: en kesz vagyok lemondani a tronrol, melyet azonnal łtadok
utodomnak. Es itt hozzłtette, talłn kisse gşnyosan: Majd akkor meglłtjłk, mi Iog utłnam
kĞvetkezni...
A kirłly szavai ama ,rezolşcio"-nak keresztelt javaslatra vonatkoztak, amit Kossuth Fe-
renc kezdemenyezett es ami ha ervenyre jut, megszćntette volna azt a I═hadşri jogot, mely
szerint mikor a Iolyo evi şjoncjutalek nincs megszavazva, vagyis ha az obstrukcio ezt mega-
kadłlyozta, beh−vhassa a szabadsłgolt łllomłnyban lev═ pottartalekosokat. E javaslatot hos-
szas huzavona utłn nemcsak Andrłssy, de Tisza is, tehłt az egesz 67-es tłbor, s═t a miniszter-
elnĞk, Khuen-Hedervłry is magłevł tette. A ket utobbi reszer═l valoban vłratlan elhatłrozłs.
Magyarłzata abban rejlik, hogy a veder═tĞrvenyek elleni obstrukcio młr mşlt ev jşliusa ota
szakadatlan Iolyt es Kossuth a rezolşcio łrłn vłllalta volna annak beszćnteteset.
Młrpedig Khuen-Hedervłry es Tisza, lłtva a mind komolyabbra Iordulo kćlćgyi helyzetet,
els═sorban azt neztek, hogy a hadsereget azonnal es legsćrg═sebben IĞlszerelni lehessen. Ti-
szłnłl tłn az is kĞzrejłtszhatott, hogy ═ młr akkor el volt szłnva az obstrukciot letĞrni es
ezert şgy tartotta, hogy a jĞv═ben csekelyebb szerepe volna ama I═hadşri jognak es −gy ki-
sebb Iontossłgot tulajdon−tott a rezolşcionak. Ami Iontos, ami sćrg═s, az a hadsereg szapor−-
tłsa es modern IĞlszerelese.
Mert mşlt ev jşliusa ota nagyon sĞtetedik a kćlpolitikai horizont.
*
Az albłn lłzadłs, mely młr korłbban indult, kiszelesćlt. Mind tĞbb-tĞbb tĞrzs csatlakozott
hozzł, a szultłn csapataibol szłmos tiszt es kĞzlegeny szĞkĞtt łt a IĞlkel═khĞz; mindenIele
puszt−tottłk, gyilkoltłk a tĞrĞkĞt. A Porta elrendeli a Montenegroval szomszedos hatłrsłv
megszłllłsłt, mire Nikita mozgos−tłssal vłlaszol es hogy a humor se hiłnyozzek, ugyanakkor
═ ajłnlkozik bekes kĞzvet−t═nek, ═, aki hadianyaggal es łllando menedekkel seg−ti a
lłzadokat. De a seg−tesben młr nincs egyedćl. Ketsegtelen, hogy titokban Itłlia keze is dolgo-
zik ott, hiszen Olaszorszłgbol ott el═ albłnok mentek łt az Adriłn, harcolnak a tĞrĞk uralom
ellen, jłtszanak vezerl═ szerepet. Ez bizonyłra nincs Roma tudta es beleegyezese nelkćl. Els═
tćnete annak, hogy Itłlia egyeb utakon jłr, mint a hłrmas szĞvetseg młsik ket tagja, Nemetor-
szłg es a Monarchia, kik balkłni politikłjukat a tĞrĞk status quora alapoztłk.
Mindez azonban csak csupa el═jłtek ahhoz, ami młshol indul.
Kicsi, kes═bb is alig tisztłzott błntodłs er nehłny nemet ćgynĞkĞt Marokko egyik kikĞt═-
jeben, Agadirban. Erre rĞgtĞn a ,Panther" nev▌ torpedorombolo indul oda elegtetelt kĞvetel-
ni. Maga a teny: el═z═ tłrgyalłs nelkćl azonnal Ienyegetessel kezdeni, młr ez is elegge
kih−vo, de tetezi a kih−vłst az a sćrgĞny, amit Vilmos csłszłr aki szerette az ilyen ,Iorsch"
beszedet a parancsnokhoz intez: ,Panther! Fass!" płrduc, Iogd meg! De a nemet ige-
nek olyan ertelme is van, hogy: vedd el, vagy szerezd meg.
Azok a hatalmak, kik az Algecirasban 1905-ben tartott konIerenciłn meghatłroztłk
Marokko sorsłt, bizonyłra megmozdultak, mert Nemetorszłg kijelenti, hogy senkivel sem
hajlando tłrgyalni, egyedćl a Iranciłkkal. A Irancia es az angol kabinetek łllłsIoglalłsa ekkor
nyilvłnossłgra kerćl. Płrizs tiltakozik, London pedig kijelenti, hogy egesz erejevel Franciaor-
szłg mĞgĞtt łll. Płr nap alatt młr a hłborş veszelye toronymagassłgra n═. Błr a Reuter kije-
lenti, hogy Nagy-Britannia a maga reszer═l nem k−vłn beavatkozni, megis az angol Atlanti- es
az şn. Horne-Ilotta młr keszenletben es a torpedok raja lepecsetelt paranccsal kiIut Portland-
b═l. Nyilvłn Angliłnak jo alkalom volna ez a nemet hajohadat, mely regota tĞvis a szemeben,
megsemmis−teni. Ez azonban młr akkor vilłghłborşt jelentett volna.
A jo Bethmann Hollweg nemet kancellłr bizonyłra okosan tette, hogy kiegyezett a Irancił-
kkal. Nehezen sikerćlt. Hosszadalmas szovłltłs sorłn kenytelen volt Ğnmagłt licitłlni leIele,
m−g vegćl Kongoban egy darabocska słrgalłzas gyarmatszelettel erte be.
Sovłny eredmeny ilyen nagyhangş kezdes utłn. Volt meg sşlyosabb oldala is. Agadirig
Marokkoban a nyitott ajto elve uralkodott mindenki szłmłra. Nemetorszłg azonban azzal vł-
słrolta meg a maga bekejet, hogy ezt az łltalłnos erdek▌ alapot elhagyva, kereskedelmi jogait
eladta ama gyarmati tłl lencseert. Bekebontokent szerepelt tehłt, aki azert kĞtekedik, hogy
valamit kizsaroljon magłnak, pedig amit a marokkoi kapcsolatban IĞlłldozott, sokkalta becs-
esebb volt. Igy mutatkozott be Bethmann Hollweg kancellłr a vilłgpolitika sz−npadłn. Itt
csorbult meg el═szĞr a nemet birodalom tekintelye.
A marokkoi kr−zis 1911. jşlius 5-t═l szeptember vegeig tartott. Pontosan ekkor mozgos−t
Montenegro is. Es pontosan ugyanekkor kezd═dik a katonai javaslatok elleni harc a magyar
kepvisel═hłzban. Jşlius 9-en Asquith tudomłsul adja Anglia helytłllłsłt Franciaorszłg mel-
lett es 11-en Kossuth kijelenti, hogy płrtja minden eszkĞzt IĞlhasznłl a veder═javaslat ellen,
młsnap pedig młr megindul a technikai obstrukcio, hogy megakadłlyozza a hadsereg Iokozł-
słt es IĞlszereleset.
Jşlius 26-łn mozgos−tjłk Plymouthban az angol hajohadat es 30-łn Justh Gyula nepgy▌lest
tart az łltalłnos vłlasztojog jelszavłval a veder═javaslat ellen. Az itt megvad−tott tĞmeg beĞ-
zĞnlik a Rłkoczi şton. Csak a kĞrşt sarkłnłl tudjłk visszanyomni. Azon a delutłn tĞrtenik ez,
mid═n a brit torpedonaszłdok ,ismeretlen cellal" eppen kiIutni keszćlnek Portland kikĞt═je-
b═l. Abban a pillanatban, mid═n a hłborş reme tłn a legIenyeget═bb volt.
Es −gy megy ez tovłbb. E szĞrny▌ płrhuzamossłg Iolytatodik. Akkor is, mid═n az agadiri
ćgy vegtere elcsitul es Albłniłban rĞvid id═re letrejĞtt a beke es ezek helyett młs bonyoda-
lom tłmad kĞzelebb, kĞzvetlenebb.
Olyan, ami a Balkłnra łtterjedhet, a magyar hatłrok melle.
A nemet-Irancia megegyezest szeptember 28-łn −rjłk alł es 25-en ket olasz hajoraj şszik ki
Syracusłbol, hogy a tĞrĞk birodalmat megtłmadja es Tripoliszt elhod−tsa t═le.
Meglep═ dolog es vłratlan. Meg a becsi es berlini kancellłriłknak is. Ismert volt, hogy
Franciaorszłg meg akkor regen, mid═n rłtette a kezet Tuniszra, Itłlia erdekkĞreben lev═nek
ismerte el Tripoliszt. Ezt azonban csak olyan IlastromIelenek tartottłk, amit az olasz kĞzvele-
meny sebere ragasztottak, tekintve, hogy sok taljłn el Tuniszban. Młr reg nem gondolt ezzel
senki. Most hirtelen erre hivatkozott Roma es hadat izent a Portłnak. Ketsegtelen, hogy mi-
d═n Nemetorszłg az Algecirasban IĞlep−tett łllamkĞzi szerz═dest Ielredobta es Agadirban
Ğnłlloan lepett IĞl, m−g vegćl lemondott a nemzetkĞzi ny−lt ajtorol Marokkoban, ezzel Itłliłt
is kłros−totta. Valamint Aehrenthal eljłrłsa a boszniai annexiokor erlelte meg Olaszorszłg el-
hatłrozłsłt, hogy Ićggetlenćl szĞvetsegtłrsaitol, maga erejen szerezzen gyarmatot, utolso per-
cig titokban tartva szłndekłt, ahogy Aehrenthal 1908-ban. Igy harapodzik tovłbb a szerz═de-
sek semmibevevese, amin Europa bekeje idłig nyugodott.
Halmozodnak a hłborşs tenyek. Az otrantoi szorosban olaszok elsćllyesztik a szultłn ket
g═zĞset es błr kijelentik, hogy a balkłni status quot IĞnn k−vłnjłk tartani, Albłnia legesza-
kibb pontjłn, alig hatvan kilometerre a dalmłt es hşszra a montenegroi hatłrtol, megbombłz-
nak egy tĞrĞk kikĞt═t. Igaz, hogy rĞvidesen Itłlia az Adriłbol visszavonja a Ilottłt, Bulgłria
azonban mozgos−t, mialatt Tripoliszban er═s harcok Iolynak młr, mert Enver beg oda tudott
jutni es szervezi az ellenłllłst.
Ezek tĞrtennek oktober Iolyamłn. A magyar kĞzeletben azonban semmi se vłltozik. Folyik
tovłbb a magukat leghazaIiasabbnak tarto płrtok reszer═l az obstrukcio. Młskent sem ebred
IĞl a kĞzvelemeny. Apponyi ugyan a Hłzban megkerdezi: nem Iog-e łtterjedni a Balkłnra az
olasz-tĞrĞk hłborş, de ugyanaznap Kłrolyit az erdekli: igaz-e, hogy olcso hşst importłlnak
Argent−nłbol?
Es Berzeviczy, a kepvisel═hłz elnĞke kĞzvet−teni probłl kormłny es ellenzek kĞzt. A Kł-
rolyi-palotłban kene Ğsszetalłlkozniuk, de csak Andrłssy, Kossuth es Polonyi jĞn el. Az
egesz honapot az obstrukcio es ez a kĞzvet−tes Ioglalja el. Utobbi nem sikerćl es Berzeviczy
novemberben lemond. RĞvid Iegyverszćnet kĞvetkezik, mert a kĞltsegvetest kell sćrg═sen le-
tłrgyalni, a honvedelem ćgye tehłt ismet hłtterbe szorul es rĞvid hłrom het mşlva, amikor
şjbol el═veszik, a technikłzo ellenłllłs Iolytonos nev szerinti szavazłsok ştjłn şjult er═vel
tĞr ki.
Pedig e hłrom het alatt sok mindent lehetett olvasni, ami megsz−vlelend═. Le leven złrva a
marokkoi ćgy, Iontos kĞzlesek lłtnak napvilłgot, amelyek addig titokban tartattak. Igy Del-
casse bejelenti a Irancia-angol katonai szĞvetseget es Anglia legkomolyabb Iolyoirata, az Ob-
server nyilvłn a Downing Street tudtłval kĞzzeteszi, hogy 150 000 angol katona indult volna
Franciaorszłgba ,hadi veszely eseten". Aki lłtni akar, lłthatja, mi Ienyegeti a kĞzponti hatal-
makat, ha şjabb ellentet tłmad.
Nyilvłnvalo młr, hogy a nagyantant egyseges Irontot alkot, amely Nemetorszłgot terdre
kenyszer−tette a marokkoi kerdesben es nyilvłnvalo, hogy Itłlia Tripoliszban angol es Irancia
płrtolłssal visel hłborşt olyannyira, hogy ennek łrłban Solum kikĞt═t Egyiptom szomszedsł-
głban łtengedi Angliłnak.
Mindez mit sem vłltoztat a magyar politikusok IĞlIogłsłn. S═t mind nyakasabbł lesz az el-
lenłllłs, ment═l komolyabbra Iordul a kćlćgyi helyzet.
*
Ferenc JozseI lemondłsi szłndeka şgy hatott, mint villłmcsapłs kek egb═l. Olyan regota
uralkodott, annyira eggye vłlt a kirłlysłg Iogalmłval, hogy szemelye młr azonos magłval az
intezmennyel. Voltak nehłnyan, kevesen, akik bizonyłra szłmoltak a tronvłltozłs lehet═sege-
vel, de aligha akadt, aki elkepzelni tudta. Voltak, mint peldłul Justhek, akik KristoIIyn ke-
resztćl titokban erintkeztek a tronĞrĞkĞs ,m▌helyevel", de az inkłbb taktika, a hatalomra ju-
tłs egyik gĞrbe ştja, hogy innen kanyarodva nyomłst gyakoroljanak Ferenc JozseIre a
vłlasztojog es ezen łt sajłt kormłnykepessegćk erdekeben, nem pedig el═keszćlet a jĞvend═
vłltozłsra. Volt egy-ket tĞrekv═, ki azt tartvłn, hogy az ═ kivłlo erteket nem becsćlik elegge,
a Belvedere Iele probłlkozott ahogy a hazłrd ember, mikor a bukłs szelen van, sorsjegyet
vesz, hłtha megćti a nagy lutrit! , de Budapesten a politizłlok ezernyi tĞmege soha nem szł-
molt valoban azzal, hogy ez bekĞvetkezhetik młrol holnapra. Es most hirtelen itt łll el═ttćk!
Itt łll a legvłratlanabb Iormłban: a kirłly lemondłsa reven!
Mialatt odabenn, az şgynevezett Dełk-szobłban a miniszterelnĞk tłrgyal płrtja vezereivel,
mialatt Berchtold bizalmasaitol k−serve a galeriłban IĞl es alł setłltatja legtĞkeletesebb ruhłk-
ba ĞltĞztetett el═kel═seget, a kaszino tĞbbi termeibe mind tĞbb-tĞbb ember gy▌l. ˆsszever═d-
nek csoportokba es riadtan tłrgyaljłk a veszh−rt. Odalenn a lepcs═hłz aljłn şjsłg−rok vłrakoz-
nak; lapjuk egy-egy bizalmasłt odakeretik, hogy inIormłciot adjon es Iolyton szol a teleIon-
cseng═, mintha t▌zharang volna.
Mindenki aggodalmas. Hogyne volna, hiszen a tronĞrĞkĞs a Nagy Ismeretlen! Csak egyet
tudni rola, hogy gy▌lĞli a magyarokat. Csupłn ennyi bizonyos, minden egyeb csupa kerd═jel.
A kormłnypłrtiak csak az aggodłssal vannak. Az ellenzeki oldalon azonban ebbe harag is
vegyćl. Senki se meri ny−ltan kimondani, de ott lappang a harag szavaik alatt. Az Ğreg kirłly-
ra haragusznak. Azt tartjłk, hogy nem şri dolog ilyennel Ienyeget═dzni. Valahogy şgy erzik,
mintha jol men═ sakkjłteknłl az ellenIel hirtelen IĞlłllna es otthagynł a partneret azt a csi-
nos kis alkotmłnyosdi jłtszmłt, amit olyan szepen Iolytattak idłig.
Ahogy sakknłl adva van, hogy Iuto csak rezsşt szaladhat, huszłr lougrłsban es a paraszt
oldalvłst ćt, de csupłn el═re tud lepni es mind a sok hşzłsnak egyedćli celja a kirłlyt meg-
mattolni, −gy hosszş evek ota hłzszabłlyok, Iormulłk, paktumok es elvi deklarłciok Iinom
Iortelyaival eljutottak oda, hogy a hadsereg IĞlszereleset młr egy evtizede elgłncsoltłk es a
kirłly valoban nehez helyzetbe kerćlt. ┼k legalłbb −gy lłttłk. Mert kinek kell hadsereg? Az
orszłgnak? O, dehogy! a kirłlynak; kinek kell haditengereszet? a kirłlynak. Tehłt, ha kell
neki, hłt engedjen! Es nyilvłn engedni Iog, engednie kell, hiszen a kćlpolitikai helyzet Ioly-
ton rosszabbodik. Ment═l inkłbb rosszabbodik pedig, annłl inkłbb szor−tani kell, annłl in-
kłbb akadłlyozni a hadćgyi javaslatokat, m−g vegćl is beadja a derekłt. Es most, most, mikor
elertek, hogy maga a kormłny hajlando nekik meg tĞbb hatalmat juttatni, mint amivel eddig
b−rtak most hirtelen, vłratlan a kirłly bejelenti, hogy otthagyja ═ket łm lłssłk, mi tĞrtenik
azutłn! es młst ćltet a helyebe, aki minden jłtekszabłly ellenere ĞkĞllel talłl szetćtni a
sakkIigurłk kĞzĞtt. Hłt ez valoban nem şri dolog t═le.
Ezert haragosak, de burkoltan beszelnek, vilłgosan nem Iejezi ki senki.
Meg tłn WuelIIenstein jłr legkĞzelebb ahhoz, hogy kimondja. A Szechenyi-szobłban
mindjłrt a bejłratnłl łll, Iiatalok csoportja kĞzepen, akik el═tt tekintelynek tartja magłt. Amit
magyarłz, az a baloldaliak remenysege:
Nem szabad ennek IĞlćlni! A kirłly csak blĞIIĞl minket! Igenis! Ijesztget, ami nem szep
t═le. Dehogy mond le! Esze łgłban sincs. BlĞII az egesz, csak blĞII! Azt kepzeli, megijedćnk
a tronĞrĞkĞst═l. Hłt nem! Mert mi volna, ha F. F. jĞnne? O sem tehet młst, mint megalkudni
velćnk. Annłl inkłbb muszłj neki, mert meg a koronłzłst se csinłljuk meg młskepp, mint
olyan hitlevellel, amilyet kikĞtćnk. Koronłzłs nelkćl pedig nincs kirłly! Azzal legyen tisztł-
ban a Belvedere, hogy ez a mi magyar verćnk legszentebb hagyomłnya...
Igy szonokolt WuelIIenstein Fredi roppant energiłval. Csekely szokinccsel b−rvłn, Iolyton
ismetelte ugyanazt es az Ğklevel şgy jłrt, mintha kalapłlna, ezzel akarvłn szavai erejet Iokoz-
ni. Kollonich Niki szolt kĞzbe. ┼ az utobbi vłlasztłsok ota neppłrti kepvisel═'. Szaglłszo,
Ićrkesz═ iIjş, szeret is gonoszkodni, amire młr gyermekkorłban is hajlamos volt. Szel−d hang-
on kerdi:
De hłt nem te mondtad tavaly ═sszel, hogy okos volna kapcsolatot keresni Ferenc Ferdi-
nłnd ═Iensegenel?
Borzaszto dćhbe gurult WuelIIenstein. Annłl nagyobb meregbe, mivel ez igaz volt es ═
valoban megprobłlkozott a Belvederenel. N═vere, a szep Beredyne ştjłn keresztćlvitte, hogy
mşlt telen vadłszatra h−vtłk Morvłba, egyćtt a I═herceggel. F. F. azonban meg se szol−totta,
şgy tett, mintha meg se lłtnł, pedig ═ a legszebb angol ruhłiban Iesz−tett. A hłrom vadłsznap
alatt meg azt se mondta neki, hogy kukk! Idehaza pedig elterjedt ottjłrtłnak h−re es ═ az And-
rłssy-tłborban, hova most is tartozik, gyanşssł tette magłt.
Ilyet en sosem mondtam! ord−totta. En csak azt mondtam, hogy igenis IĞl kene vilłg-
os−tani a tronĞrĞkĞst. Igenis! Meg kene mondani, hogy mi nem engedćnk. Mi semmit se enge-
dćnk! Nemzeti engedmenyek nelkćl semmi se lesz. Ezt mondtam! Hadsereg nem lesz es
semmi egyeb sem, eppen semmi, semmi!
Niki şgy tett, mintha megcsodłlnł:
Ezt mondtad neki, mikor vele vadłsztłl?
En azt mondtam mindig es neki is... illetve mondtam volna, ha alkalom lett volna, mert
nekem nem imponłl, nekem senki sem imponłl... es a I═hercegnek, m−g nem lesz kirłly, ad-
dig semmi szava, eppen semmi szava es azutłn is csak akkor uralkodhat, ha mi is akarjuk!
Talłn nem szonokolt volna Fredi ilyen hevesen es nem mondott volna ilyen bolondokat, ha
eszreveszi, ki łll a hłta mĞgĞtt.
Slawata kĞvetsegi tanłcsos łllt ott. A I═herceg bizalmasa.
Oriłsi okulłrja mĞgćl vaksi szemeivel maga ele błmult, szenvtelen arca mozdulatlan. Azt
hinne az ember, hogy veletlenćl tevedt ide es csak unalmłban łllingłl itt. Valoban nem ma-
radt itt sokł, hanem tovaindult, tłn hogy młshol młst halljon.
Akkor jĞtt IĞl Abłdy. Az ajtoban majdnem belećtkĞzĞtt Slawatłba, aki roppant megĞrćlt
neki. Komm! Ich muss mit dir reden! Vegre valaki, akivel beszelni tudok. Keressćnk egy
csĞndes helyet. Gyere! es karonIogta es vitte magłval.
Błlint rendszerint kerćlte Jan Slawata bizalmaskodłsait, mert Jan mindenkor olyanokat
mondott, ami Abłdy melyseges magyarsłgłt błntotta. Megis ritkłn terhetett ki ez el═l, ha ta-
lłlkoztak. Egyćtt is kezdven płlyłjukat a Ballplatzon, IĞnnmaradt kĞzĞttćk az a barłti kap-
csolat, ami a diplomłciabeli embereket ĞsszeI▌zi egesz eletćkre. KćlĞnben Slawata azt Ğntu-
datlan tette es nem rosszakaratbol. Ezşttal Abłdy nem is probłlt kiterni, ahhoz tşlsłgosan ag-
godalmas volt; remelte, megtud valamit a kr−zis mai łllłsłrol.
*
Kepzelheted mondta a tronĞrĞkĞs embere , milyen izgalmat keltett nłlunk az Ğregşr
kijelentese! Evek ota vłrunk arra, hogy mi jĞjjćnk, megis annyira hirtelen jĞtt ez. Semmi
sincs el═kesz−tve, embereink sincsenek, akiket bełll−tani tudnłnk es nincs Iix program! A Ho-
heit persze tudja nagyjłbol, mit akar, de reszletekben kimunkłlva nincs semmi. A m▌hely lł-
zasan dolgozik, de nagy a Iejetlenseg. Majdnem azt kene k−vłnni, hogy a kr−zis most meg
oldodjek meg młskent, annyira keszćletlenek vagyunk. Engem idekćldtek inIormłlodni em-
berekr═l, dolgokrol, hangulatrol. Hłt ez nem nagyon kellemes, borzaszto Ielel═sseg; ha vala-
mi nem klappoll, annak en leszek majd az oka es a Hoheit tudod nem ismer treIłt.
En nem hiszem, hogy tronvłltozłsra sor kerćl vłlaszolt Abłdy. Khuen-Hedervłry bi-
zonyłra lemond es a kĞvetkez═ kabinet visszavonja a rezolşciot. Ezt şgyis csak az obstrukcio
megszćntetese miatt Iogadtłk el a kormłnypłrton.
Ez −gy lenne, ha Tisza nem szignłlta volna. De Tiszłval a dolog sokkal komolyabb. O
magłevł tette a rezolşciot es csak most, hogy itt vagyok, lłtom, milyen hiba volt, hogy a mi
utas−tłsunkra AuIIenberg hadćgyminiszter tiltakozott a magyar kormłnynłl! Tisza ett═l meg-
vadult. Hiszen tudnivalo, milyen nagyon erzekeny mindenre, ami a magyar łllam Ğnłllłsa.
KćlĞnben is şgy sejtjćk, hogy neki młs celja van a rezolşcioval. Ellenćnk akarja hasznłlni
majd tronvłltozłs utłn. A gondolata talłn az, hogy az obstrukcioval alkudozni nem kell, ha-
nem le kell tĞrni; ellenben a rezolşcio maradjon meg, korłntsem az obstrułlo kisebbseg, ha-
nem a parlamenti tĞbbseg kezeben, aki ezzel a Iegyverrel elne a Hoheit ellen, ha tronra lepes
utłn szembekerćlne a mai alkotmłnnyal. Mert mi azt tartjuk, hogy Tisza mindenkinel sokkal
kemenyebb magyar es terveink legkomolyabb ellenIele, sokkal komolyabb, mint akłrmelyik a
hangoskodo ellenzekiek kĞzćl.
Igy beszelt Slawata es hosszan magyarłzta Tisza veszedelmes voltłt. Szavaibol kicsendćlt
az aggodalom: nehogy Tisza most a vłlsłggal kapcsolatban audienciłhoz jutvłn, meggy═z═
modorłval levegye a kirłlyt a lłbłrol. AuIIenberg beavatkozłsłt magyar parlamenti ćgyekbe
kĞnnyen a Hoheitnak tulajdon−thatja, annłl kĞnnyebben, mert igaz. Ha şgy łll−tja be a kerde-
ses rezolşciot, mint Ferenc JozseI szemelyes m▌venek, a 67-es kiegyezesnek jĞvend═ vedel-
met az utodjłval szemben, nincs kizłrva, hogy reł tudja beszelni annak elIogadłsłra.
Es akkor meg tĞbb nehezsegćnk volna, pedig −gy is van eleg...
Soha ilyen gondterhesnek Błlint nem lłtta Slawatłt. Eddig mindenben bizonyos volt,
minderit tudott es jobban, mint akłrki; mindenr═l hatłrozott es vegleges velemenyt mondott.
Most azonban nem volt semmi ebb═l; tetovłzo es habozo benyomłst tett es mintha tanłcsot
kerne. Hiłba! Młs dolog b−rłlgatni Ielel═sseg nelkćl es młs, ha vłllalni kell, amit mondunk.
Nagyot sohajtott a kĞvetsegi tanłcsos, levette vaskos szemćveget, megtĞrćlte es visszatette
az orrłra.
Abłdy ismerte ezt a szokłsłt. Igy tett, ha valami dĞnt═ szora keszćl. Valoban, most szem-
beIordult Błlinttal es kerdezte:
Hajlando volnłl-e, ha tronvłltozłsra kerćlne a sor, seg−tsegćnkre lenni, esetleg tłrcłt vłl-
lalni?
Vłratlan kerdes volt. Abłdy homlokłn vekony rłnc jelent meg. Az a nehłny adat, amit F.
F. terveir═l tudott eppen Slawatłtol lelkenek minden hagyomłnyłval ellenkezett; ami pe-
dig płr eve a I═herceg młsik bizalmasa, Czernin tollłbol jelent meg, egyenest IĞlhłbor−totta.
Trializmus; tartomłnyokra osztott birodalom, ,Gesammtmonarchie", kĞzponti Reichsrattal,
mint egykor az, melybe a nagyapjłt tudtłn k−vćl kineveztek es amit Abłdy Peter visszautas−-
tott; terjeszkedes a Balkłnon h▌beres kirłlysłgokkal. Erdelyt pedig mint hozomłnyt adni va-
lamelyik Habsburgnak, mikor Romłnia tronjłra ćltetik! Mindez vegigszłguldott az agyłn
es Iejebe kergette a vert.
Megis nyugodt tudott maradni es hogy tovłbbit halljon, kerdessel vłlaszolt:
El═szĞr azt kene tudnom, milyen programmal es kivel kene dolgoznom. A hangja na-
gyon Iagyos.
KristoIIy az egyetlen, akiben a Hoheit megb−zhatik.
KristoIIy?! Ez teljes abszurdum. Minden młstol el is tekintve, nincs senki az orszłg-
ban, aki vele menne!
No! Talłn megis! es Slawata tudoan mosolygott. Mi azt hisszćk es nem ok nelkćl,
hogy Lukłcs kombinłlhato vele, s═t Justh is.
Justh a legszels═bb Ićggetlensegi es a I═ ellensegćk KristoIIy, aki belćgyminiszter korł-
ban letĞrte a 48-asokat! Ezek mennenek egyćtt?!
Kez alatt regota kapcsolatban łllnak. Radikłlis szavazati jog alapjłn talłlkoztak Ğssze es
ez şgyis az uralkodoi program els═ pontja, csak azutłn jĞn a tĞbbi.
Es mi volna a tĞbbi?
A I═herceg bizalmasa alig egy pillanatig habozott, aztłn kiejtette a diplomata kolległk ti-
toktartłsi varłzsigejet: ,Unter uns, natćrlich!" es beszedbe Iogott. Az els═ lepes az
uralkodoi maniIesztum, melynek gerince a szavazati jog reIormja, a hadi szćksegessegek
hangsşlyozłsa; csak kĞnnyeden jelezne a 67-es tĞrvenyek rev−ziojłt, az eddigi sşrlodłsok ki-
kćszĞbĞlesere. A mostani parlament csakis az els═ megszavazłsłra szol−ttatnek IĞl es a hadi
javaslatokera csupłn egyevi ervennyel. A kormłny is csak erre vłllalkoznek es a ket tĞrveny
megalkotłsa utłn IĞloszlatnł a Hłzat. Minden egyeb, −gy a koronłzłs, hitlevel es ezzel a Mo-
narchia kĞzpontos−tłsłhoz szćkseges tĞrvenyek, ez mind az şj orszłggy▌lesre marad.
Tehłt az els═, ami ehhez szćkseges szolt kĞzbe Błlint , hogy KristoIIy vłlasztłsi ja-
vaslatłnak hiszen bizonyłra ezt venne el═ tĞbbsege legyen a mai Hłzban. Ezt en nagyon
bizonytalannak lłtom.
Lukłcs hoznł a kormłnypłrt radikłlis szłrnyłt, a Ićggetlensegiek egesz tłborłt Justh.
Ilyen viszonyok kĞzt a Neppłrt is kenytelen lesz velćnk jĞnni. Tehłt csak Tisza marad mint
ellenIel es az ═ głrdłja.
Tegyćk IĞl, hogy −gy van. Ebben a tĞbbsegben Justh volna az şr. El tudod kepzelni, hogy
a Ićggetlensegi Justh olyan naiv lesz, hogy az osztrłk centralizłcio szłmłra dolgozik es nem
a sajłt programja szerint: perszonłluniora? A vłlasztłsi tĞrvenyt es a kerćleti beosztłst ═ ab-
ban az irłnyban Iogja k−vłnni, ami az ═ tłborłnak hasznos. Es ha most tłrgyal is veletek es
ma el is Iogadja a '67 rev−ziojłt kĞzpontibb irłnyban es a hadi kĞvetelesek irłnt engedekeny-
nek lłtszik, bizonyos, hogy azzal a hłtso gondolattal teszi, hogy olyan vłlasztoi tĞrvenyt ho-
zat, ami a Ićggetlensegiek uralmłt jelenti. Ha tehłt Justh szerint csinłljłk meg a reIormot, a
jĞvend═ uralkodo sokkal sşlyosabb helyzetbe kerćl, mint amiben Ferenc JozseI valaha is volt.
Ha pedig nem −gy csinłljłk, młr az els═ lepesnel szejjel Iog robbanni a Lukłcs-Justh-
KristoIIy-egyćttes. Mi lesz akkor?
Akkor oktrojłlnek a radikłlis vłlasztoi jogot es azonnal vłlasztanłnk!
Es azt hiszed, hogy ez sikerćlhet? Hogy −gy tĞbbseget tudtok szerezni mindannak, amit...
es itt Błlint kereste a szot es akaratlan gşnyosra Iordult a mondat ...amit olyan szepen ki-
terveztetek?
Mein Gott! Ielelt Slawata. A m▌hely ezt bizonyosra veszi. ˙gy szłm−t, hogy Lukłcs
hoznł a kormłnypłrt Ielet vagy ketharmadłt, KristoIIy a radikłlisokat igaz, hogy az csupa
intellektuel es nem valami nagy tĞmeg es a nemzetisegi kerćleteket, de maga Justh is keny-
telen volna jĞnni es szĞvetsegesei, a szocialistłk. Igy lłtja ezt KristoIIy es −gy lłtja Hodzsa
Milłn is.
Hodzsa? ┼ is be van avatva?
Igen. Persze. Hoheit nagyon b−zik benne.
Płr percig hallgattak. Aztłn Abłdy szolalt meg, komolyan es szłrazan beszelt:
En ezt mind rettent═ kalandosnak tartom. Es nagyon veszelyesnek. A I═herceg
szempontjłbol is. A tronvłltozłs amşgy is kr−zist jelent. Ezt tetezni łltalłnos vłlasztłssal, hol
mindenIajta sovinizmus ćtkĞznek a szocialista es demagog jelszavakkal, majdnem ═rćltseg.
Ami ebb═l megszćletik, nem lehet młs, mint kłosz, olyan parlament, mellyel dolgozni egy-
łltalłn nem lehet, ami egyseges łllamerdekre młr Ğssze se Ioghato. Az şj uralkodo tehetetle-
nćl łllna vele szemben. A Bach-rendszert pedig megismetelni nem lehet. Azt csinłlhatta ak-
kor a csłszłr, mikor hłta mĞgĞtt łllt Oroszorszłg es mindenćtt beke volt. De ma ilyenre gon-
dolni se lehet. Siralmas vege volna hamar. Tehłt csak a kłosz marad es alkudozłs a płrtok
IĞlcsigłzott szenvedelyeivel. A kćlIĞld Iele pedig micsoda kep! Eppen most, mikor helyze-
tćnk korłntsem rozsłs es błrmely percben IĞllłngolhat a Balkłn, akkor provokłlni ilyen ka-
varodłst idebenn!?
Slawata elgondolkozva Ielelt:
Ez az egy, ami ellene szol.
Nemcsak ez. Sokkal łltalłnosabb es melyebb ervek vannak. A Monarchia alapja a
trad−cio. Ezen alapszik, ez tartja IĞnn. Az az ezernyi szłl, ami az orszłg intezmenyeivel es a
tłrsadalmi osztłlyok kćlĞnbĞz═ retegeivel ĞsszekĞti. Az az uralkodo, aki ezeket lerontja, aki
leIele nivellłl, elpuszt−tja azt az alapot, amin maga az ĞrĞkl═d═ kirłlysłg intezmenye nyug-
szik. Tehet ilyet Iorradalom łltal IĞlvetett diktłtor, akit csupłn nepszer▌sege tart IĞnn, vagy
gy═zelmes hadvezer, akit a hadserege. Ezeknel egyetlen szemely uralmłrol van szo, ami leg-
Ieljebb addig łll IĞnn, am−g ═ maga el. Az ilyen nivellłlhat, s═t okos, ha teszi, mert annłl ha-
talmasabb ═ maga, ment═l tagozatlanabb az a tłrsadalom, ami IĞlĞtt uralkodik. A I═hatalom
ĞrĞklese azonban csak ott lehetseges, ahol a nep tłrsadalmi osztłlyokra tagozodik, olyan osz-
tłlyokra, kiknek hagyomłnya az ĞrĞkĞs kirłlysłg. Mert az ĞrĞkl═d═ I═hatalom korłntsem lo-
gikai eredet▌, hanem erzesbeli. Az a koronłs I═, aki maga Iorradalmos−t, aki maga łll a
demagogia elere, Ğnmaga tłn boldogulhat, de ezzel a tettevel a kĞztłrsasłgot kesz−ti el═, vagy
orszłgainak IĞlbomlłsłt.
Slawata halk gşnnyal szolt kĞzbe:
Ez Montesquieu. Esprit des lois.
˙gy van. De amiert reg meg−rtłk, meg nem kevesbe igaz. KćlĞnben azt hiszem, csupłn
teoretikus, amit itt beszelćnk. ┼Ielsege nem Iog lemondani es az egesz vita legalłbb egyel═re
tłrgytalan. Khuen elmegy, şj kormłny jĞn es az megcsinłlhatja młr most a vłlasztojog re-
Iormjłt, amit en is szćksegesnek tartok. Justh ezzel szemben, şgy hallom, hajlando az
obstrukciot beszćntetni es a hadćgyi javaslatokat, ha egyevi ervennyel is, de łtbocsłtani. Igy
hłt ami a legI═bb, a honvedelem erdeke ki volna eleg−tve es młr most teljes harmoniłban
megvolna az a reIorm, melyet a tronĞrĞkĞs k−vłn.
Amit erre Slawata Ielelt, az vłratlan:
Csakhogy Ferenc JozseI alatt mi ezt korłntsem akarjuk, s═t valosłgos reIormot nem is
Iogunk engedni. LegIeljebb valami tessek-lłssek Ielmegoldłst. Azt is csak ha muszłj. Az iga-
zit a Hoheit akarja megcsinłlni majd tronra lepes utłn. ┼ maga addig minden modon akadł-
lyozni Iogja, s═t ha Lukłcs Lłszlo kĞvetkeznek, ami valosz−n▌, akkor egyenesen el is tiltja t═-
le.
Meg akkor is, ha ennek łrłn a hadćgyi tĞrvenyeket azonnal tet═ alł lehet hozni? cso-
dłlkozott Błlint.
Akkor is.
Nem ertem! Hłt a mai vłlsłgos helyzetben a Monarchia szłmłra nem a hadi IĞlkeszćlt-
seg a legIontosabb? Nem ez az, amit maga a I═herceg szorgalmaz?
Hogyne! De nem ezert az łrert! De hłt erts meg magyarłzta a tanłcsos : a Hoheit leg-
I═bb tromIja, mikor majd tronra lep, a vłlasztoi reIorm. Młs ne adja meg, csak ═, mikor majd
jĞn! Ha ezt most kivennek a kezeb═l, nincs semmi Iogantyşja egyeb terveihez! Ezert nem sza-
bad, igenis, nem szabad, hogy młma megcsinłljłk. Semmi sz−n alatt! Semmi sz−n alatt! In-
kłbb maradjon egyel═re minden −gy...
Błlint IĞlugrott, alig tudta haragjłt tćrt═ztetni.
Hłt ez megis hallatlan egoizmus! Itt van a mi elmaradottsłgunk hadćgyi teren, itt a Ioly-
ton sşlyosbodo nemzetkĞzi helyzet. Es akkor a I═herceg tisztłn szemelyi erdekb═l szłndeko-
san akadłlyozza a sajłt jĞvend═je legelemibb erdekeit!
Kerlek, ne heveskedj! Az Ğregşr nem elhet ĞrĞkke es talłn młr rĞvid płr honap mşlva...
...RĞvid płr honap mşlva hozzł lehet Iogni azokhoz a kalandos tervekhez, amiket el-
mondtłl. Vilłgos tehłt, hogy ez a Iontos nektek. Semmi młs, csak ez: szejjeltĞrni a meglev═t
ment═l er═szakosabban, hogy helyebe valami nagyon kĞdĞs es nagyon bizonytalan ,Ge-
sammtmonarchił"-t tegyetek. Hłt ezert nincs senkitek, ahogy magad is mondtad. Mert ilyen
IĞlIogłshoz csak az csatlakozik, akinek nincs vesztenivaloja, vagy olyan, akinek egeszen młs
celja van, vagyis a IĞlbomlłs maga.
Igazłn sajnłlom, hogy −gy Iogod IĞl szolt komor arccal most Slawata es ═ is IĞlłllt ,
sajnłlom, mert benned egyik munkatłrsunkat lłttam.
Akkor ne sajnłld! En semmi ilyen dologra sohase lettem volna kaphato. Valoban, nincs
mit sajnłlni. Szervusz!
Szervusz!
Błlint kezIogłs nelkćl sarkon Iordult es tłvozott.
II.
A kĞvetkez═ hetek alatt Abłdy sokszor gondolt vissza a Slawatłval Iolytatott beszelgetes-
re. Egyel═re ugyan minden a regiben maradt, tekintve, hogy a lemondott kormłny hłromheti
huzavona utłn şjbol megalakult. ┼ es płrtja Ielretette a kirłlynak serelmes hatłrozatot, a
rezolşciot. Khuen azonban csak ennek eltakar−tłsłra vłllalkozott es ket het mşlva veglege-
sen tłvozott, annłl inkłbb, mert az obstrukcio ezalatt is v−gan Iolyt tovłbb. ‡prilis kĞzepen
valoban Lukłcs Lłszlo lett miniszterelnĞk.
Nyilvłnos programja ugyanaz, mint az el═dee, de młr bemutatkozłsa el═tt is Justhtal kez-
dett tłrgyalni. Azutłn is valojłban csak vele, a tĞbbi ellenzeki nagysłggal inkłbb
Iormasłgbol.
Es h−rek jłrnak, sokIele es a be nem avatottak szłmłra keptelennek lłtszo h−rek, mintha
Lukłcs azon Iłradozna, hogy Justhekkal karonIogva vłlasztojogi blokkot hozzon Ğssze, Tisza
nelkćl, s═t ellene. Egy-egy tćnet is erre vall. A deległcioban, mid═n Kossuth Ferenc h−vei
meg akarjłk tłmadni AuIIenberg hadćgyminisztert amaz illetektelen łtirata miatt, amit a
rezolşcio alkalmłval tett es mellyel valoban beavatkozott magyar bels═ ćgybe, az a vłratlan
dolog tĞrtenik, hogy vedelmere siet a Justh kĞrehez tartozo Batthyłny Tivadar. Vłratlan płl-
Iordulłs ez. Es młs ilyen Iordulłs is tapasztalhato. Az OMGE elnĞke, Kłrolyi Mihłly, aki błr
mindig Ićggetlensegi volt, alig ket eve meg Tiszłval egyćtt vezerkedett a konzervat−v tłbor
vłlasztojogi gy▌lesen , şgy h−rlik, łtment az ellenkez═ oldalra es ═ is kĞzvet−t a kormłnyI═
es Justh kĞzĞtt radikłlis alapon.
Mindezek csak lappango h−rek. Senki bizonyosat nem tud, de a belpolitikai legkĞr mind vi-
harvłrobbł lesz, mikĞzben a technikai obstrukcio v−gan Iolyik tovłbb, megĞlve a kĞzĞnseg-
ben minden erdekl═dest az irłnt, ami a t. Hłzban tĞrtenik, hiszen azt olvasni, hogy reggelt═l
delutłnig aprosłgok IĞlĞtt nev szerint szavaztak a tĞrvenyhozok, vagy złrt ćlest tartottak,
valoban młr nem erdekel senkit.
*
Abłdy ezek alatt csak akkor jĞtt a I═vłrosba, ha szĞvetkezeti munkłja ezt megk−vłnta.
Eleg sokat utazott Erdely, Budapest es Abbłzia kĞzĞtt, ahol az anyja łprilis vegeig maradt.
Ilyenkor szokott hazaterni onnan.
Igy tervezte az iden is. De kĞzbejĞtt valami.
A Hungłriłban młr le volt Ioglalva a szobłja. Fia mindennap indulłsa h−ret vłrta. JĞtt is
sćrgĞny, de abban młs łllott. Csak ennyi: ,Most nem utazhatom. Level megy. Anyłd."
Młsodnapra rł megjĞtt a level. Szłllodłja bor−tekłn idegen −rłs, nem az ═ vekony szłlş,
nagyon d═lt bet▌i. Błlint nyugtalanul szak−totta IĞl a bor−tekot.
Ket level volt benne.
A nagyobbik −gy szolt:
,Kedves Fiam!
Diktłlom e sorokat, de azert ne ijedj meg, nem vagyok komolyan rosszul, csak kis baleset
ert, ugyanis ma reggel, mikor IĞlebredtem, valahogy nem tudtam şgy hasznłlni a jobb keze-
met, ahogy młskor. Er═tlen, olyan, mintha el volna zsibbadva. Minthogy delig nem javult, hłt
megis elh−vattam az orvost, błr tudod, mennyire utłlom a doktorokat. Azt mondja, verkerin-
gesi zavar es hamarosan helyre Iog jĞnni. Massz−rozłst rendelt es borszeszpakolłst.
Csekelyseg az egesz, de ilyen ćgyeIogyottan nem akartam elutazni. Ezert meg itt maradok
nehłny napig, igazłn csak azert, mert Iel kezzel kapaszkodni IĞl a vagonba es ĞltĞzni, vetkez-
ni a hłlokocsiban, inkłbb alkalmatlan, azt pedig, tudod, nem szeretem, ha seg−tenek nekem.
Szoval ne aggodj es teljesseggel IĞlĞsleges, hogy ide utazz miattam.
Ezerszer csokollak..." E levelet Abłdyne nyilvłn regi komornłjłnak, Terkłnak mondta
tollba, mert a mellekelt Iel −ven azonos −rłssal ═ tett jelentest:
,Csak azert −rok, kezit csokolom, hogy megmondjam, hogy igazłn −gy van, kezit csokolom
es a Meltosłgos GroIne igazłn nincs rosszabbul, mint ahogy −rja.
Igaz, megijedtem ma reggel, mikor lłttam, hogy nem b−rja a karjłt, de młs nem volt vele,
kezit csokolom, csak ennyi es a doktor nekem kćlĞn is azt mondta, hogy meg Iog javulni, ha
nem is olyan gyorsan, ahogy a GroInenak mondta. Bocsłnat, hogy en is −rok, de gondoltam
jo, ha ezt meg−rom. Kezit csokolom.
Terka."
Błlint azonnal Abbłziłba indult, błr şgy volt megbeszelve Adrienne-nel, hogy ═t, aki mł-
jus els═ napjaiban Iel honapra Lausanne-ba szłndekozott a lłnyłhoz, Pesten bevłrja es elk−se-
ri Becsig.
Ott ket-hłrom napot egyćtt tĞlthettek volna! Err═l persze le kell mondani. Expresszlevelet
kćldĞtt hłt Kolozsvłrra, magyarłzva, miert kenytelen rĞgtĞn tłvozni, es meg azon az esten
elutazott. Anyjłt valoban şgy talłlta, ahogy meg−rtłk. Kezet, ujjait mozgatni tudja, de Iogni
csak alig tud vele. Błlint titokban IĞlkereste az orvost. Artheriosklerosis mondta a doktor
, okvetlen meg Iog javulni, ha egeszen tłn nem is jĞn helyre. Csupłn tćnetkent kell komo-
lyabban szłmba venni. Mint apoplexiłra valo hajlamot. Ez adottsłg. Vedekezni ellene alig le-
het. Talłn jo volna, ha nyłron elmenne Gasteinba...
Roza asszony şgy tett, mintha haragudna, amiert Błlint odajĞtt, de nyilvłn nagyon Ğrćlt
neki. Meg tizenhat napot tĞltĞttek a Quarnero partjłn.
Az orvos prognozisa bevłlt. Valoban sokat javult az Ğreg hĞlgy keze, młr −rni is tudott va-
lahogy, de tĞkeletesen sohasem łllt helyre.
Az egyćtt tĞltĞtt napok alatt Błlint şgy erezte, mintha soha ilyen kĞzel nem lettek volna
egymłshoz, mint most. ˙gy erezte, mintha anyjłnłl valami IĞloldodott volna, talłn mert itt,
szłllodłban elve kevesbe uralkodik rajta ama kiskirłlyn═i tudat, ami ═t odahaza, I═leg Denes-
tornyłn, soha el nem hagyta. Hiszen ott sem volt ez nyilvłnvalo. KćlĞnĞsen nem a Iiłval
szemben. Megis valami enyhebb, puhłbb van most rajta; tłn az a Ienyeget═ elmeny a karjłval
ami okvetlen kivłlthatott halłlvłro gondolatokat is okozta. Błlintnłl ez młr nem is sejtes,
hanem bizonyossłg. Annłl melegebb tĞrekedett lenni, egy hajszłlnyival tćntet═bben szolgł-
latkesz, de csak alig-alig, mert jol tudta, mennyire gy▌lĞl az anyja mindent, ami erzelg═sseg-
hez vagy Irłzishoz hasonl−t.
Młjus kĞzepe tłjłn indultak hazaIele. Błlint şgy szłm−tott, hogy Adrienne valosz−n▌leg
ekkortłjt ter vissza es sćrgĞnyt kćldĞtt Lausanne-ba.
*
Erkezesćk napjłn błr Iia nem javasolta, tekintve, hogy ilyenkor rettent═en zsşIolt
ozsonnłra megis a Gerbeaud-ba mentek. Abłdy Roza akarta −gy. ┼ şjabban szeretett olyan
helyen lenni, ahol sok az ember. Młr Abbłziłban is IĞlt▌nt ez a Iiłnak. Vłratlan volt. Hiszen,
miota ismerte, anyja mindig kerćlte a tĞmeget, s═t tłrsasłgba is alig-alig jłrt, vendegl═be,
cukrłszdłba pedig soha.
Most azonban a sokasłgot valoban keresni lłtszik, mintha ĞrĞmĞt okozna neki a kĞrćlĞtte
zajlo elet, az az elet, melynek mşlłsłra ebredt talłn ott a tengerparti hotelszobłban.
Ahogy mostansłg rendszerint, karonIogva setłltak oda.
Valoban zsşIolva volt a Gerbeaud. Minden asztal, szek elIoglalva, a hosszş łrus−toasztal
el═tt is ember ember hłtłn. Csak kĞzvetlen az ajto mellett tudtak helyet kapni. Abłdyne a Ial-
nłl, Iia pedig t═le jobbra. Mellettćk a młrvłnyasztalkłt gyakran sşrolva a ki- es beĞzĞnl═k tĞ-
mege hĞmpĞlyĞg.
Roza asszony nem błnta. Mosolyogva kavarta a nagy sokłra elhozott habos kłvejłt. Kisse
kićl═, nagy, szćrke szemeivel a sokasłgot Iigyeli: kiIele tĞrekv═ket, betolongo divatos hĞl-
gyeket; nyilvłn mulattatja mindez, pedig nemelyik alig płr araszra van t═le!
Csodłlatos! Regebben hogy utłlta volna ezt a kĞzelseget! gondolta Błlint es belehajolt a
tełscseszejebe.
*
Rozsdabarna vłszonba ĞltĞzĞtt magas n═ jelent meg az ajtoban.
Adrienne.
Alig jutott be a kiIele ĞzĞnl═k łrjłval szemben. Igy is ki kellett ternie, hogy helyet adjon
nekik. Felrełllt. Eppen Abłdyne asztalłhoz hłttal.
Itt łllt młr, mikor Błlint meglłtta. Persze megismerte azonnal.
ˆrĞm szłguldott vegig rajta, de rĞgtĞn utłna ijedseg. Mi lesz most? Ha ilyen kĞzelb═l
Addy nem veszi eszre es nem kĞszĞn az anyjłnak, az Ğregasszony ezt szłndekossłgnak veszi.
Młsreszt keptelenseg, hogy puszta kĞszĞnessel maradjanak ilyen kĞzvetlen kĞzelsegben!
Szćkseges ilyenkor nehłny szot vłltani, akłrmilyen semmitmondot, kćlĞnben sert═bb, mint
meg nem lłtni egymłst. Addyn nem mşlik, de milyen lesz az anyja? Evek ota gy▌lĞli Adrien-
ne-t; evek ota nem lłtta es azel═tt is błlon, bazłron ha veletlen talłlkozott vele, Iagyosan bic-
centett es elIord−totta a Iejet. Mi lesz most?! Es szĞrny▌ volna szemtanşja lenni, mikent błntja
meg nem szoval, de magatartłsłval azt a n═t, akit ═ minden idegevel szeret!
Mindezt egyetlen młsodperc szłzadresze alatt gondolta vegig es sz−ve Ğsszeszorult.
Es ekkor csodłlatos dolog tĞrtent!
Abłdy Roza bal kezevel megerintette Adrienne karjłt. Barłtsłgos hangon mondta:
Adrienne! Hłt meg se lłtsz?
Meglep═dve Iordult meg a Iiatalasszony. Annyira vłratlan volt az ═ szłmłra is ez, hogy el-
s═ pillanatban nem talłlt szot. Azonnal magłhoz tert azonban, kĞszĞnt es ajkaihoz emelte
Abłdyne kezet. Ebben az Ğnkentelen mozdulatban tĞbb volt a szokłsos ćdvĞzlesnel. Meglett
asszonyok csak olyan id═s hĞlgyeknek csokoltak kezet, akik kĞzeli rokonuk. Ebben hłla volt,
majdnem alłzatos hłla. Aztłn Błlint Iele kĞszĞnt az asztalon keresztćl.
Abłdy Roza a Iia elhagyott szekere mutatott:
Nem ćlsz ide hozzłnk? Igaz, hogy sz▌ken vagyunk vagy tłn van tłrsasłgod?
KĞszĞnĞm. Egy percre csak, ha megengedi vłlaszolt Adrienne , en csak vłsłrolni jĞt-
tem.
A hangja elIogodott. Annłl nyugodtabb, s═t der▌s az Ğregasszony. Majdnem boldognak
lłtszik. Az a kegyoszto kirłlyn═i szerep tłmadt IĞl benne, amit mindenkor szeretett. Ajłnde-
kot adni, meglep═t adni, IĞlćlr═l, az ═ tronja magossłgłbol. Es josłg. Halk es elnez═ gşny is
Iia es Adrienne megillet═desen. De mindebb═l semmit sem mutatott. A legtermeszetesebb
modon beszelt, eleg b═segesen, hogy łtseg−tse ═ket a tłrsalgłs els═ percein. Mondta, hogy
Abbłziłbol jĞn, hogy ott tĞltĞtte a telet, aztłn kerdezte Miloth ‡kost es Margitkłt es Addy le-
łnykłjłt, a kis Klemit, kir═l hallotta, hogy Svłjcban van, okos dolog, hogy ott nevelik...
Eppen neki akarok bonbont kćldeni. Az igazgaton═- es az osztłlyI═nĞkn═nek is. Mindig
szoktam, ha visszajĞvĞk onnan. Lłssłk, hogy az ember elismeri ═ket!
Aztłn hozzłtette, igazłban ok nelkćl:
Csak ma delutłn erkeztem az Ğtorłs gyorssal...
Tłn igazolni akarta, hogy nem tudott Abłdyek ittleter═l, hogy Błlinttal nem beszelt Ğssze.
Meg nehłny mondatot vłltottak, aztłn a Iiatalasszony elkĞszĞnt. Bevegyćlt a vłsłrlok tĞmeg-
ebe, majd hłrom csomaggal tłvozott.
Az ajto el═tt mid═n łtment Abłdyne mellett kisse meghajtotta a Iejet. Słrga szemeiben
mintha meghatodłs csillogna.
Negyedora mşlva Błlint hazak−serte az anyjłt. Szotlan setłltak a szłllodłig. A csarnokban
vłltak el. Ott se beszeltek młst, csak a ma esti programot, mert innen h−rt hallani a kaszinoba
indult Błlint. ┼ bşcsşzłskor hajszłlnyival hosszabban csokolt kezet, Abłdyne pedig kis kĞ-
ver kacsojłval megcirogatta a Iia orcłjłt.
Csupłn ennyi jelezte szłmukra egyik reszr═l a hłlłt, młsik reszr═l a kiengesztel═dest.
TĞbbre nem volt szćkseg.
*
A kaszinoban ismet nagyon sok ember. Ismet vihar keszćl.
Lukłcs az utobbi hetek alatt megprobłlta a katonai javaslatokat mint provizoriumot błr
egyevi ervennyel łtvinni. Ennek elleneben ketIele modozatş vłlasztoi jogot is IĞlajłnlott
Justhnak. Nem jutott vele celhoz. Annłl kevesbe, mert Apponyi nyilvłnos beszedben kimond-
ta, hogy ═ es h−vei katonai tĞrvenyekr═l meg tłrgyalni sem akarnak, Justh pedig kevesellte a
jogkiterjesztes mervet.
A Fćggetlensegi Płrt ketteszakadłsa młr magłban is csorb−tja a beke eselyeit, mert Justh-
tal ha megegyezeshez kĞzeledik, a Kossuth-Apponyi-tĞredek azonnal rłlicitłl nemzeti kĞvete-
lesekkel. Minthogy pedig Justh sem vłllalja, hogy a młsiknłl kevesbe hazaIiasnak lłtszassłk,
annłl radikłlisabb reIormot kell k−vłnnia. Hogy Lukłcs keze a reIorm teren a tronĞrĞkĞs łltal
meg van kĞtve, arrol csak ═ maga tudott, młs senki. Igy tehłt Justhek mind makacsabbul kĞ-
veteltek a melyrehato reIormot es azt hittek: csak a miniszterelnĞkĞn mşlik a tĞbb vagy keve-
sebb. A technikłzo obstrułlłs a parlamentben teljesen az ═ kezćkben van, amit minden er═vel
hasznłlnak is. Nem is Iolyik egyeb a Hłzban, mint nev szerinti szavazłs, szavazłs, szavazłs,
aztłn złrt ćles, aztłn szavazłs veg nelkćl.
Igy kerćlt el═terbe most Tisza.
Meg semmi sem tĞrtent, de bizonyosra tudjłk, hogy Berzeviczy utoda, Nłvay hłzelnĞk le-
mond es Tisza Iog a helyebe ćlni!
Ez parlamenti er═szakot jelent. Olyan valamit, amit Tisza młr 1904-ben probłlt mint kor-
młnyI═.
Abłdy majdnem nemłn jłrkłlt a politizłlok kĞzĞtt. Egy-egy csoportnłl maradt
negyedorłig, aztłn ment a młsikhoz, hogy ott is csak ugyanazt hallja. Mindenćtt a gy▌lĞlet
beszelt, gy▌lĞlet Tisza ellen, mindenćtt, ahol błrmily łrnyalatş ellenzekiek talłlkoztak Ğssze,
akkor is, ha hith▌ 67-esek, Andrłssyek vagy neppłrtiak, akkor is, ha 48-asok. KćlĞnbseg nem
volt kĞztćk.
A kormłnypłrtiak kĞzĞtt nincs ilyen egyhangşsłg. Az a nehłny ember, aki Tisza kĞrnye-
zeteb═l itt van, Iagyosan hallgatag; a tĞbbi inkłbb Lukłcshoz tartozik, vagy abba az akaratlan
tĞmegbe, mely minden nagymeret▌ gyćlekezet legszłmosabb resze, abba a passz−v sokasłgba,
mely a siker utłn indul es kerćl mindent, ami kockłzat. Ezek aggodalmasak, nyugtalanok, Iej-
csovłlok. BĞlcsessegr═l adnak el═ es higgadt mersekletr═l. Nyilvłnvalo, hogy be vannak ijed-
ve. Az 1904. evi hłzszabłlysertes es az arra kĞvetkez═ bukłs emleke van a csontjaikban. Az-
zal biztatjłk egymłst, hogy Tisza tekintelye eleg er═s lesz arra, hogy bekesen megoldodjek a
helyzet, hogy nem lesz szćkseg er═szakra, eleg lesz az a Ienyegetes, amit Tisza puszta elnĞk-
sege jelent. Es ellenIeleik el═tt itt-ott elejtenek egy-egy szot, ami majd, ha az er═szak balul ćt-
ne ki, igazolłsukra szolgłlhat, bizony−tekul, hogy ═k egyenileg ilyet sohasem płrtoltak, s═t
valojłban ellene voltak.
Nagyon elszomorodott Błlint. Maga el═tt lłtta Tiszłt, aki kockłra teszi egesz jĞv═jet, halł-
los gy▌lĞlettel magłval szemben es łrulłsra kesz sokasłggal maga mĞgĞtt. Ment═l tovłbb
gondolkozott ezen, annłl jobban aggodott.
Abban nem ketelkedett, hogy maga az er═szakos szavaztatłs sikerrel ne jłrna. Tisza, ha
Ielreteve a hłzszabłlyt, elnĞki szekb═l enunciłlnł a javaslatok elIogadłsłt, a tĞbbseg eljenez-
ni Iog, az ellenzek tombolni es lłrmłzni; ennyi lesz, młs semmi. De azutłn, mi lesz azutłn?
Akkora gy▌lĞletet halmoz magłra Tisza, hogy egesz eletere kizłrodik az alkoto politikłbol.
Hatalmas egyenisege a magyar kĞzelet szłmłra elvesz es ez annłl inkłbb tĞrtenhetik, mert az
═ Iejet Iogjłk majd eladni a sajłt h−vei, talłn maga ez a kormłny vagy a kĞvetkez═, hogy hely-
rełll−tsa a parlament normłlis eletet. A gy▌lĞlet ellene azonban IĞnnmarad ĞrĞkre, annłl in-
kłbb, mivel nemcsak hogy az ellenzekiek łpolni Iogjłk a maguk tĞmegeiben, de a kormłny-
kepesek is ugyanazt Iogjłk tenni, hogy a legkomolyabb miniszterelnĞkjelĞltet kiszor−thassłk
a versenyb═l. Igy a jĞv═ben eppen az a IerIi lenne kizłrva minden akt−v szerepb═l, akir═l Sla-
wata azt mondta, hogy a Belvedere kalandos terveinek legkomolyabb akadłlya.
De hol van młs megoldłs? Hogy keptelenseg −gy kormłnyozni tovłbb, az bizonyos. Kep-
telenseg valoban, hogy a parlamentnek egy maroknyi csoportja megakadłlyozhasson mindent,
amire az orszłgnak szćksege van. Es nyilvłn nincs młs mod, mint letĞrni az ĞrĞkĞs obstruł-
lłst. Szćkseges-e azonban, hogy Tisza maga vłllalja ezt a szerepet? Nem talłlhat-e valaki
młs, kemeny, higgadt embert, aki ezt vegrehajtja? Aki nem olyan łllamIerIi, mint Tisza, aki-
nel tehłt nem akkora veszteseg, ha a jĞv═ben ki is szorul a cselekv═ politikłbol? Igen! Az
młs volna!... Mert az a kĞzvelemeny termeszete, hogy szłmłra nem az a dĞnt═: ki irłny−tott
valamely cselekvest, hanem az: ki vitte vegbe. A nev az, amire emlekszik, a vezerl═ akaratot
hamarost elIelejti. Igen! Ezt kene szoba hozni!
Sokł tĞprengett Błlint, beavatkozzek-e. Nem tolakodłs-e, ha teszi? De annyira aggodal-
masnak, olyan Iontosnak tartotta Tiszłnak legalłbb elmondani mindazt, amit elgondolt, hogy
młsnap reggel talłlkozłst kert t═le.
Tisza keszsegesen jĞtt hozzł kora delutłn.
El═bb Błlint beszelt eleg hosszan. Vallotta, hogy a szłndekłval egyetert. Elmondott min-
dent ama kĞzgy▌lĞletr═l, amit a vegrehajtłs okvetlen ki Iog vłltani. Ismerve azonban partne-
renek Ğnzetlen puritłnsłgłt, eml−test sem tett olyanrol, ami szemelyes jelleg▌. S═t hangsş-
lyozta, amit kćlĞnben ═szinten is vallott, hogy az orszłg erdekevel szemben az egyeni erdek
szłmba sem jĞhet. Itt azonban nem err═l volt szo. Majdnem goromba Iormłban mondta, ne-
hogy boknak hasson, hanem ami valoban volt, igazsłgnak: hogy nem az a kerdes, s═t egeszen
mindegy, hogy Tisza egyenileg ebbe belepusztul-e vagy sem, hanem arrol, hogy leven ═ az
egyetlen łllamIerIi, aki az orszłgot megvedeni kepes az alantas es a legmagasabb rangş
IĞlIorgatok ellen, ═t, az orszłg jĞvend═ oszlopłt nem szabad olyan IĞladatnłl elhasznłlni,
amit młs kisebb kaliber▌ ember is elvegezhet. Es javasolta, hogy a hłzelnĞki tisztet ne vłllal-
ja, hanem ćltessen oda młst h−vei kĞzĞtt bizonyłra talłl ilyet , aki irłny−tłsa mellett elveg-
zi a szćksegest.
Tisza Iigyelmesen hallgatta. Szemćvegjenek vastag lencsei oriłsira nagy−tottłk amşgy is
nagy, szćrke −riszeit, nem szolt kĞzbe talłn egyszer sem.
Mikor Błlint bevegezte, reszletesen vłlaszolt, kĞrćlmenyesen. Elismerte, hogy sok min-
denben igaza van Abłdynak, ketsegtelen, hogy aki letĞri az obstrukciot, kockłztatja tovłbbi
płlyaIutłsłt. De ═ annyira Iontosnak, annyira eletbevłgonak tartja helyrełll−tani az orszłg-
gy▌les rendjet, hogy ezt ma mindennel els═bbnek tartja. Nem szabadkozott az ellen, amit Bł-
lint az ═ hivatottsłgłrol mondott. Valoban, csak poz lett volna, ha letagadja, hiszen aki egy
Iejjel magasabb a legtĞbb embernel, okvetlen tudatłban is van ennek. Tiszłtol pedig minden
poz tłvol łllott. Hogy a jĞv═ben az orszłgnak sok młs vonatkozłsban szćksege lehet rł, azt
elismerte. Megis el van szłnva, hogy Ğnmaga cselekszik. Senki młst nem łll−that oda, mert
eppen az ═ tekintelye szćkseges hozzł. Nem Iogja megbłnni, meg akkor sem, ha azutłn keny-
telen elhagyni a tevekeny politikłt. Nemzetenek szćksege van erre es az ćgy megeri ezt az łl-
dozatot is. Nyugodtan vonulnek vissza, ha kell.
OkIejtese mint a jol kovłcsolt lłnc. Egyetlen hezag sincs rajta. FĞlĞsleges szo sincs. Mint-
ha bronzba volna Ğntve minden mondata.
FĞlłllt. MikĞzben a Iolyosora k−serte Błlint, jo szłndekłt megkĞszĞnte płr barłtsłgos
szoval. Aztłn magas, szeles vłllş alakja elhaladt a lepcs═ Iele. Egyenes tartłsban ment, nyu-
godtan. Es elt▌nt a Iordulonłl.
*
Młjus 22-en elnĞkke vłlasztjłk Tiszłt.
A szocialistłk kik e tenyben az ,łltalłnos titkos" bukłsłt lłttłk sztrłjkot hirdettek. A
munkłsok a hozzłjuk csatlakozo cs═cselekkel villamosokat es nehez szłll−tokocsikat dĞnte-
nek IĞl, hogy torlaszt ep−tsenek. A tĞmeg a parlamenthez akar jutni. Az Alkotmłny ter sarkłn
rend═rsegbe ćtkĞzik, akiket k═vel dobłl. Nehłny revolver is eldĞrdćl. A rend═rseg kĞzibe l═.
Hat halott, 182 sebesćlt.
Ez tĞrtenik kinn a teren, mialatt a tĞrvenyhozok odabenn tovłbb szavazgatnak apro semmi-
segek IĞlĞtt.
Az egesz orszłgot viharvłro hangulat lepi el.
Csupłn ezt erzi mindenki, csak ezt lłtja. Pedig suba alatt tłrgyalłsok Iolynak, megpedig
Tisza hłta mĞgĞtt. Titkos ćzenetvłltłs Lukłcs Lłszlo es a Ićggetlensegiek kĞzt. A miniszter-
elnĞk meg utolso percben tłn meg akarta probłlni a bekes megoldłst vłlasztojogi alapon. Ma
is bizonytalan, hogy valoban mi tĞrtent. Ketsegtelen azonban, hogy jogosan-e vagy nem, de
Kossuth es Justh azt hittek, hogy megvan az egyezseg. Csakis ez magyarłzza, hogy Kossuth
jşnius l-jen az Ğsszes Ićggetlensegiek neveben ker szot es mintegy 120 szłzaleknyi
vłlasztojogi kiterjesztes łrłert IĞlajłnlja az obstrukcio megsz▌ntet. Lukłcs kiter═ vłlaszt ad,
de młsodnapra rł vegleg elutas−tja. Lehetseges, hogy Tisza miatt visszakozott, valosz−n▌bb
azonban, hogy utolso percben a tronĞrĞkĞs hozzłjłrulłsłt nem tudta megkapni, hiszen a I═-
herceg minden melyrehato reIormot megtiltott neki.
E csalodłs szĞrnyen IĞlhłbor−tja a 48-as vezerl═ket. Ilyen dćhĞs hangulatban ny−lik meg a
kĞvetkez═ ćles.
Błlint aki mşlt heten hazak−serte az anyjłt ekkor jĞtt vissza. Jşnius 4-ere erkezett. Tud-
ta, hogy szłmłra Iłjdalmas lesz, błrmi tĞrtenik is a parlamentben. Az alkotmłny; szentsege-
nek hiteben n═tt Iel, a hagyomłnyok tiszteleteben. Es sokkal Iłjdalmasabb lłtni, mint
lapokbol olvasni. Megis vonzotta, hogy ott legyen, ugyanşgy, mint most nyolcadIel eve, mi-
kor a darabontkormłny katonasłgot kćldĞtt a kepvisel═hłzba. Most is ilyesmi tĞrtenhetik, de
most a szenvedelyek er═sebben IĞl vannak csigłzva, az utcłn młr lĞvĞldĞztek, lehet, hogy a
gy▌lesben is Iognak es Tisza nem az az ember, aki ne łllna els═ sorba. Błlint gyłvasłgnak
erezte, ha nem volna ott.
A gy▌les vihar jegyeben ny−lik meg. Mindjłrt az elejen az id═predłlłs egyik bevłlt eszkĞ-
zevel probłlnak elni: a hłzszabłlyokhoz valo IĞlszolalłs c−men jelentkezik valamelyik edzett
szoharcos. Ezzel hłromnegyed orłt jol el lehet tĞlteni. Tisza nem veszi Iigyelembe. Erre
irtozatos zsivaj tĞr ki a bal oldalon, verdesik a padokat es persze azonnal złrt ćlest kernek.
Tisza vłr. Błlint a szemkĞzti IelkĞr peremer═l kit▌n═en lłthatta.
Vłr, m−g valamennyire elcsitul a lłrma. Mozdulatlan ćl az elnĞki szekben; a napIeny elsik-
lik rĞvidre ny−rt, kisse młr ═szćl═ hajłn, oriłsi szemćvegei mĞgĞtt nem lłtszanak a szemei,
homloka alatt csak ket tćndĞkl═ taller villog. Vegre komolyan szolal meg:
Azzal a keressel Iordulok a Hłz Ğsszes tagjaihoz, łlljanak meg vegre a borzaszto lejt═n,
amelyre az obstrukcioval az orszłg Ğsszes kĞzćgyeit juttattłk...
Bizonyłra ═ maga is tudta, hogy minden ilyen keres milyen hiłbavalo. Fćtty, padverdeses,
lłbdobogłs es ord−tłs a vłlasz; Tisza rendreutas−tłsokat osztogat Iolyton, aztłn Iolytatja. A
hangja ćnnepelyes, csak mikor ellenIelei szavait idezi, csendćl benne valami gşny:
En mint a Hłz rendjenek ═re hivatalos kĞtelessegemnek tartozom azzal, hogy az
obstrukcioval, amelyr═l groI Andrłssy Gyula azt mondta, hogy az klot▌r hşsz ember kezeben,
azzal a technikai obstrukcioval, amelyr═l groI Apponyi Albert azt mondta, hogy az orszłg es
nemzet jogait bitang joszłggł teszi... a beIejez═ ige: ,leszłmoljak" , młr belevesz a pokoli
zajba. ˆklĞk emelkednek a bal szels═ padokbol, egyesek IĞlugrłlnak ćvĞltve, de Tisza hangja
łtdĞrĞg a zajon:
FĞlteszem a kerdest: elIogadja-e a Hłz a veder═r═l szolo tĞrvenyjavaslatot... igen vagy
nem? A tĞbbseg IĞlłll. Az elnĞk kijelenti a hatłrozatot. Tehetetlen dćheben az ellenzek va-
dul szitkozodik es durvasłgokat ord−t, ezt is csak hiłba, mert mit sem lehet hallani, olyan
nagy a lłrma, mikĞzben Tisza bezłrja az ćlest, IĞlkel es nyugodtan, lassan, mintha setłlna, le-
jĞn az emelvenyr═l.
Ez tĞrtent delel═tt.
Abłdy korłn ment a delutłni gy▌lesre. Meg alig mşlt Iel negy, mikor benezett a terembe.
Az ellenzekiek młr mind ott vannak, mert persze meghallottłk, hogy Tisza rend═rseget h−vott
a parlamenti palotłba es attol Ieltek, hogy kes═bb kordont vonnak a bejłroajtokhoz es nem
jutnłnak be. Telve voltak hłt a bal oldali padok keves kivetellel. Inkłbb jokedv▌ tłrsasłg.
Viccelnek egymłssal, nagy bizakodłsban. Egyik-młsik s−pot is hozott vagy csĞngetty▌t, eze-
ket mutogatjłk egymłsnak. Halkan probłlgatjłk is. Majd lesz itt tłnc! Oriłsi hecc lesz!
Negy orłra bevonul a kormłnypłrt es viharvłro csĞnd Ieszćl a teremben.
Mihelyt Tisza megnyitja az ćlest, kitĞr a botrłny. S−p, dob, kukorekolłs, rĞhĞges. Az elnĞk
egyetlen szavłt sem hallani, csak az lłthato, hogy a szłja mozog es ceruzłval jegyezget vala-
mit. Majd IĞlkel es kimegy. A kormłnypłrt is vele. A lłrmłzok azt hittek, hogy gy═ztek.
Nem sokłig hittek.
Mert most szejjelny−lik a bal szels═ plćssIćggĞny. A hłznagy jelenik meg az ajtoban, keze-
ben cedula; mĞgĞtte aranygalleros I═tiszt es sok rend═r. Komor arccal jĞnnek es łtkanyarod-
nak az ellenzeki padsorok ele.
Onnan, ahol Błlint łllt, nem jol lłtszott, mi tĞrtenik. A rend═rsisakok s▌r▌ Iala mĞgĞtt va-
lami vitatkozłs van, talłn lĞkdĞs═des is.
Ekkor Kłrolyi Mihłly, aki veletlenćl a Iolyoson volt, megjelenik a balkĞzep ajtoban. FĞl-
ugrik a szels═ padsor −ropultjłra es onnan Ieher cip═s lłbaival łtlepve a padban ćl═k vłllłn,
szejjeltłrt karokkal tornyosul ki egyedćl, magasan, vegig a pultok tetejen lesiet es Justh ele
ugrik. Ket Ğkle nekisşjt a legkĞzelebbi rend═rnek. Bizonytalan innen, leert-e az Ğkle, mert
młr abban a pillanatban gyakorlott karok IĞlkapjłk a leveg═be. Negy rend═r hanyatt Iekve vi-
szi ki az ajton. ┼ volt az egyetlen, aki nekitłmadt a rend═rsegnek, pedig a kivezetend═k lajst-
romłn az ═ neve nem is szerepelt.
A tĞbbi młr megelegszik a ,szimbolikus er═szakkal". Az az aranygalleros megerinti a vłl-
lłt, mire az illet═ IĞlkel es ket sisakos kĞzt bekesen kisetłl.
KćlĞnben Abłdy az els═ nehłny kivezetes utłn elment.
EljĞtt a gy▌lesre, mert azt hitte, kĞtelesseg. Ott maradt, m−g bevonult a rend═rseg, łmbłr
biztosan tudta, hogy e teny legbens═bb erzeseit IĞl Iogja hłbor−tani, dacłra annak, hogy −tele-
te belłtja, mennyire szćkseges. Ott maradt, akłrha meg volna igezve, −gy van, kinek szeme
lłttłra valami szĞrny▌seg tĞrtenik es błr borzad t═le, de nem tud elIordulni, nem tudja be-
hunyni a szemet, oda kell neznie, lłtnia, ami vegbemegy.
Fanyar szłjjal lepett ki a Iolyosora. A Iolyoso ćres. Nyilvłn Tisza kiadta a parolłt, hogy
płrtjłbol senki se lezengjen ott. Meg a terem═rĞk is elt▌ntek.
Gyorsan ment. A IĞldszinti el═csarnokban ket-ket rend═r kĞzĞtt hłrom-negy kivezetett
kepvisel═. Błlint kalapert, botert betert a ruhatłrba. Mikor ismet a csarnokba lepett, azok a
kepvisel═k es płros k−ser═ik meg mindig ott voltak. A kijłrokapuba torlodnak.
Abłdy nem ertette. Mit vłrnak ezek itt? Talłn igazoltatjłk ═ket, vagy csoportosan tovłbb
akarjłk vinni? Nem! FotograIłlnak.
SzemIćles şjsłg−rok łllnak k−vćl es az alłhajtooszlop kĞzeb═l Ienykepeznek. A kivezetett
,łldozat", miel═tt rend═rei szabadra bocsłtanak, megłll velćk a kćszĞbĞn. Ott lekapjłk, aztłn
a kĞvetkez═ trio lep a helyebe.
Kuthenvłry Marot jĞn most sorra. Tapasztalt şjsłg−ro ember. Jobban tudja, mikent kell.
Keri a ket rend═rjet, k−sernek kisse tovłbb, ki az oszlopok ele, a napra, mert itt łrnyekban
vannak, rosszul sikerćlne a kep. A rend═rĞk szabadkoznak.
Parancsuk csak idłig szol, az Orszłghłz ajtojłig, tovłbb nem. Kuthenvłry azonban nem tł-
g−t. Nagyon okosan ervel. Az alłhajto jogilag meg a palotłhoz tartozik. Nemde, Ğssze van
ep−tve a Iallal? Tehłt ott vegz═dven az epćlet a szels═ bolt−vnel, nem vetenek a parancs ellen,
ha kik−serik alłja! S═t −gy kell azt ertelmezni. E jo argumentumot megtłmasztja ket szivarral.
Igy aztłn sikerćlt.
Igazłn szep IĞlvetel lesz. Komor meltosłggal łll az łldozat pribekjei kĞzĞtt. Minthogy itt
er═szakrol van szo, kerte: Iogjłk meg ketIel═l a karjłt. Młr tłvolsłgot vesznek a Ienykep-
ez═k, mikor Marot şr kĞzbekiłltja: Halt! Gyorsan lekapja a kalapjłt, łtadja az egyik ren-
d═rjenek. Aztłn şjra IĞlveszi a pozt. −gy lesz jo! Most!
Valoban gyĞnyĞr▌ lesz. Pet═Iire stilizłlt Iejen dşs hajzatłt lobogtatja a szell═. Magas ter-
mete jol ervenyesćl alacsony ═rei kĞzĞtt.
Abłdy eppen akkor jutott ki a terre.
Szervusz, Błlintom! kiłltott hozzł Kuthenvłry messzir═l. Ezt Cs−kba kćldĞm a
vłlasztoimnak! Szłz peldłnyt csinłltatok. Kit▌n═ propaganda az ilyen...!
*
A kĞvetkez═ ćlest═l kezdve az Orszłghłz kĞre rend═rkordont vontak.
Megis harmadnapra az egyik kizłrt, eleg nevtelen kepvisel═, akit Kovłcs Gyulłnak h−vtak,
bejutott a h−rlap−roi karzatra, onnan beugrott az ćlesterembe es hłrom revolverlĞvest adott le
Tiszłra, a negyediket pedig Ğnmagłra.
Tisza nem serćlt meg. Mozdulatlan maradt a helyen. Lłtva, hogy a merenyl═ Ğsszeesik, azt
hitte, hogy meghalt. Mindennapi hangjłn olyan szabatosan, mint mindig mondta:
A most leIolyt eset egy szerencsetlen ═rćltnek a cselekedete volt, aki kivonta magłt az
igazsłgszolgłltatłs keze alol. Azt hiszem, eljłrłsa es sorsa IĞlĞtt azzal a reszvettel terhetćnk
napirendre, ami kijłr minden szerencsetlen ═rćltnek...
Az ellenzeki płrtok azutłn młr nem jłrtak be a Hłzba. Persze ,maniIesztumot" inteztek az
orszłghoz. A kĞzĞnseg Iłsult erdektelenseggel olvassa.
A kepvisel═hłz gyorsan letłrgyal şj hłzszabłlyt, Ğt-hat sćrg═sebb tĞrvenyt, persze min-
dent egyhangşlag, aztłn megkezdi nyłri szćnetet.
Błlint ezeket nem vłrta be mind. Hazautazott Erdelybe.
III.
A g═zI▌resz gatterei mind munkłban vannak. Ütemes suhogłsuk kihallatszik messzire, łt a
vastag Ieny═rĞnkĞk hosszş garmadłin, a I▌reszpor dombokon, a szepen osztłlyozott keszłru
deszkłk, gerendłk, lecek ket Ğl magas szabłlyszer▌ kockłin egesz kis vłroska ez kćlĞn ke-
r−tett helyen , łt a gephłz, kantin es ćzleti epćlet kłtrłnypap−r Iedte epćletein es vegighang-
zik a havasalji vĞlgyĞn, a Retyicel vĞlgyen.
Ragyogo napsćtes csap Ićgg═leges sugłrral, mert del lesz nemsokłra. ‡rnyek şgyszolvłn
sehol. A meg az erd═n meghłntott rĞnkĞk oszlopszer▌ testen vekony v−zszintes Ienylesek vil-
lannak, annyira simłk; a Irissen vłgott deszkłk Ielćlete halvłnysłrga błrsony; a I▌reszpor
halmok mintha słIrłnysz−n hobol volnłnak. Minden tiszta az ilyen g═zI▌resz kĞrćl.
Egy orłja, hogy ide jĞtt le Abłdy a Fraszinet gerincer═l, az şjra erd═s−tett vłgottbol, hol az
ottani ćltetest kellett szłmba venni. Winkler erd═mernĞk, Zutor Andrłs Mezes alerdesz es ket
kerćl═ jłrt vele. Itt płr szłz meterre a I▌reszt═l van a szkrindi erdeszlak, itt Iognak majd ebe-
delni, miel═tt ═ nekivłg a kucsulłti hłgonak. A słtor młr elindult arra, młs ket gornyikkal es
vłltott lovakkal, mert hosszş ştjuk van, estere IĞl kell jussanak az Urszoja oldalłba, a Beles-
patak Iorrłsłhoz, az Abłdy-erd═seg legdelibb pontjłhoz.
Błlint kes═bb indul. Az ═ sebes paripłjłn Ielşton utoleri ═ket. Itt a vłllalkozokkal van meg
el═bb dolga, a vłgato Frankel-ceg ćzemi I═nĞkevel.
De most nem az irodłbol jĞn, hanem a deszkarakodo labirintvłrosłbol. Egyik sz▌k utcłcs-
ka torkolłsłn lep ki.
Ugyanakkor, vagy szłz meterre onnan, a rakodo legtşlso sarkłn Kula, vagyis Lung Nyiku-
lłj lopodzik ki, az Ğreg Juon aluj MaItye unokłja, az a joakaro pejkojai legeny, aki Abłdy Bł-
lint bizalmasa regota.
Lesiet a patak melletti Ićzesbe. Ott łt a jobb partra es elt▌nik a kĞzsegi erd═ s▌r▌ bokrai
kĞzt. Mert korłntsem megy haza, hanem el Mereggyora, ahol szćkseges, hogy megIorduljon,
hiszen hazulrol azzal indult el, hogy hat sajtot ad łt Szkrinden a kantinosnak, onnan pedig łt-
megy Mereggyora a b−rohoz, akinek ket lova elado. Mert a havason roppant kell vigyłzni, be-
tartani pontosan, amit ćrćgykent mondunk. Mindennek h−re megy, mindent ellen═riz, mindent
megtud mindenki, akłr şjsłgban olvasnł. Młrpedig azt, hogy Kula talłlkozott a Młriłsza
groIIal, meg ne tudja senki!
Azert is beszeltek meg jo el═re es roppant kĞrćlmenyesen Zutor Bandi Mezes es Kula,
hogy csak itt, ha a deszkarakłsok kĞzĞtt talłlkoznak, csak akkor nem lłtjłk sehonnan, csakis
şgy maradhat titok. A Młriłsza bejĞn a I▌resz Iel═l, Kula pedig tşlrol. Megłllap−tottłk ponto-
san a napot es hogy deltłjt a Pejkojłrol jol lłtszik a Fraszinet-gerinc. Nem kell tehłt młs erte-
s−tes, csak azt kell Iigyelni es lejĞnni ide, ha lłtja, hogy leIele indulnak onnan. Igy volt ez jol
es Kula młr ott leskel═dĞtt, mikor Abłdy belovagolt a telepre.
Mert nagy dolog, amibe Iogott Lung Nyikulłj. Veszedelmes dolog. ┼ adatokat hoz Simo
Gaszton ellen, aki Gyurkucłn kĞrjegyz═. Az pedig hatalmas ember, valosłgos basa.
Rengeteg kłrt tett a havasiaknak, sokIele modon, kćlĞnĞsen a pejkojabelieknek. Egyik,
hogy uzsorłsokat płrtolt, Ğsszełllva a gyurkucai popłval. Igaz, hogy az els═ uzsorłs młr
rosszul jłrt. Azt agyonćtĞttek, rłgyşjtottłk a hłzłt es elegettek, amit a leveleslłdłban talłltak.
A Pejkoja gazdłi megis majdnem tĞnkrementek akkor; młr sokan csak berl═k azon a IĞldĞn,
ami azel═tt az Ğvek volt. Akkoriban Abłdy megprobłlta megvedeni ═ket es ćgyveddel k−nłl-
ta, de a gazdłk nem łlltak rł, tłn nem is nagyon b−ztak es Ieltek a popłjuktol. Probłlt Iegyel-
mit ind−ttatni Simo ellen es łthelyeztetni, de a vłrmegyen azt vłlaszoltłk, hogy erre nincs jog-
alap. Igy hłt minden seg−tesi szłndeka hiłbavalo volt.
Mindez hatodIel eve tĞrtent. Azota is probłlt a Młriłsza adatokat szerezni, amivel IĞllep-
het a basłskodo jegyz═ ellen, de a havasiak kĞzćl nem akadt idłig senki, aki adott volna ilyet.
Most azonban akadt. Nem uzsorłs dolog, hanem młs.
Gyakori ugyanis, hogy a jegyz═nel Iizettek ki adojukat a gazdłk. Simo şgy łll−totta, hogy
csak sz−vessegb═l veszi łt. Młr regebben is el═Iordult, hogy kis baj volt ezzel. Az
adohivataltol −rłs jĞtt, amiben şjra kĞveteltek. Simo ilyenkor azt mondta, hogy ez csak teve-
des es ═ majd elintezi. El is intezte talłn; bizonyos csak annyi, hogy vegrehajtłs nem jĞtt. De
most legşjabban komolyra Iordultak a dolgok; egyedćl a Pejkojłn hłrom ember is van, aki łr-
veres el═tt łll olyan tĞbbeves adoert, amit Simo uram annak idejen łtvett. Egyik eppen Kula
nagyapja.
A Iiatal Lung ezt a regi nyugtłt hozta le, az łrveresi vegzest es egy ćgyvedi meghatalma-
złst, amire az Ğreg Juan aluj MaItye rłtette a krucsłjłt. Ezeket adta łt Błlintnak ott a Iarakł-
sok kĞzĞtt.
*
Meg alig hangzott el a g═zI▌resz IĞlĞtt a deli dudaszo, mikor Abłdy elbşcsşzott emberei-
t═l es tovaindult. Joltartott almłsszćrkeje serenyen poroszkłlt. Felorłba se kerćlt es młr a
hłgo aljłhoz ert.
Egyedćl volt. Lovłval şgyse b−rna młs mokłnylo lepest tartani, vezet═ sem kell, ismeri ═
az utat jol. Młskor is legtĞbbszĞr −gy jłrt a havason, ha nem dolgot vegzett, hanem
passziozott, vagy vadłszni akart. Ilyenkor el═rekćldte a pakkot, aztłn utłnuk ment, ahogy
kedve tartotta, mert şgy szep az erd═, ha egyedćl vagyunk benne.
Most is vadłszat a bevallott cel. Az Urszoja retjen legeltet═ juhłszok jelentettek, hogy tĞbb
Iarkas jłr ott minden ejjel. Sok kłrt is tettek młr. Igaz, hogy ez a jelentes młr tĞbb mint t−zna-
pos, Błlint meg Kolozsvłrt kapta, megis, błr a Iarkas nagyon kobor vadłllat, lehetseges, hogy
meg ott talłlja ═ket. Meg kell probłlni, hłtha sikerćl.
Veletlen, hogy ordasok jłrtak az Urszojłn. Nem veletlen azonban, hogy Błlint oda akart
menni, ejjeli szłllłsra es egyedćl. Ha ez az ok nem k−nłlkozott volna, talłlt volna młst. Mert
−gy volt megbeszelve Adrienne-nel.
Reges-regota vłgytak arra, hogy egyszer ĞsszejĞjjenek a havason. Idłig ez csak olyan
łlom volt, amir═l sokszor beszelgettek mint tłvol jĞv═beli gyĞnyĞr▌ dologrol, de mostansłg
megvalos−tani teljes keptelenseg, hiszen szetszaladna rĞgtĞn a h−re. Most a nyłr elejen kĞze-
lebb jutottak hozzł egeszen vłratlanul.
Az tĞrtent ugyanis, hogy Miloth Margitka Mez═varjas kĞzelebe, Magyartohłtra kĞltĞzven,
belećtĞtte gebicsIorma Iinom orrocskłjłt az apja gazdłlkodłsłba. A jo Ğreg Zakata zsimbelt
es kiabłlt: ,A sajłt lełnyom rabol ki, szegeny ven embert!" , de Margit nem tĞr═dĞtt vele,
hanem Ierjevel szłmba vetette az Ğregşr vagyonłt azon a reven, hogy Alvinczy ‡dłmnak Iog-
lalkozłs kell. Igy jĞtt rł, hogy van az apjłnak egy erd═birtoka valahol nagyon IĞnn a Fels═-
Aranyoson, nem sok, megis valami kilencszłz hold vegyes bćkkĞs. Nem jĞvedelmez persze
semmit. Hłt ezt meg kell nezze ‡dłm es ‡dłm Ielrłndult oda. Nem is rossz erd═. Van ben-
ne sok szep bćkkIa, ami ott persze ertektelen. Szep Ieny═Iiatalos is azokon a reszeken, ahon-
nan a parasztszomszedok sok evtized ota kiloptłk a szłlIłt. Hłt ez nem maradhat ennyiben,
hatłrozott Margit. Az erd═t ═riztetni kell, b▌nĞs predasłg −gy hagyni, kćlĞnben a Iiatalost is
kilopjłk karłcsonyIłnak. Erd══ri hłzat łcsoltatott hłt Ğssze a delnek nez═ homlokon, vizsgł-
zott erd═szolgłt Iogadott es belekĞltĞztette.
Ez mşlt evben tĞrtent.
Az iden młjusban az Alvinczy Iişcska szamłrhurutot kapott. Młr kilłbolt bel═le, de az or-
vos nagyon ajłnlotta: utokşrłra vinnek alpesi leveg═re.
Minek mennenek messzi valahovł, drłga szłllodłba gondolta Margitka , mikor ott van
az az erdeszlak Albłkon? Jo magasan van az is, ezerketszłz meteren, gyĞnyĞr▌ kilłtłssal; a
hłz şj es tiszta, ott ellakhatnak ket-hłrom hetig es nem kerćl semmibe. Leveg═ pedig van ott
eleg, igazłn alpesi, annłl alpesibb młr nincs is!
Tehłt jşnius vegen ide kĞltĞzĞtt IĞl Margitka a Iiłval es szobalłnyłval, aki a gyereket is
dajkłlja es magłval vitte a szakłcsnejłt. Egeszen jol meglesznek itt ket-hłrom hetig. Az er-
d══r, mialatt ott vannak, az istłlloban lakik. Nyłri kemencet ćtnek Ğssze az udvaron es −gy a
hłz ket szoba-konyhłja b═segesen eleg hłrmuknak es a Iişcskłnak.
Margit kiszłllłsa a havasra tette lehet═ve a regi łlom megvalos−tłsłt. Adrienne płr napra
meglłtogatnł a hşgłt es azzal az indokkal, hogy onnan a Belesen es BłnIIyhunyadon keresz-
tćl Almłsk═re akar menni, kĞnnyen eljĞhet az Urszojłra, ami młr a Beles-patak Iorrłsvideke
es a Iels═-aranyositol alig hłrom ora jłrłs. Itt meghłlhat a Błlint słtrłban es młsnap łt a
valkoi erd═segen lejut a Szamosra, hol az łllami I▌resztelepnel vłrja az almłsk═i Iogat.
Igy terveztek meg a legaprobbig es Abłdy nagyon megĞrćlt, mikor Iarkasokat jeleztek az
Urszojłn, mert −gy az egesz havas el═tt meg tudja indokolni, miert megy oda es miert k−vłn
ott egeszen egyedćl maradni.
Ez pedig szćkseges, mivel Adrienne h−rnevet meg a havasiak el═tt is meg akarta ovni.
Persze, tĞbb napba telt, m−g ezt mind elrendeztek.
*
KĞzel jłrt młr az est, mikor łt a valkoi uradalmon Abłdy karavłnja kiert a Kalinyłsza Iel-
s═ szelere, mert bizony nagy şt ez a Szamos vĞlgyet═l. Itt meg rĞvid gerincen kell łtjutni,
hogy az Urszojłba jussanak. Megis meg łtmentek es sikerćlt a słtrat IĞlłll−tani, miel═tt bełllt
a sĞtetseg.
Zutor Andrłs Mezes es a ket gornyik a lovakkal azonnal visszatertek a Kalinyłszłba. On-
nan ne mozduljanak es ne is jłrkłljanak az erd═n, m−g Błlint h−rt nem ad vagy maga nem jĞn
le hozzłjuk. Van ott hłz es istłllo, oda kĞssek be a lovakat, hiszen a Iarkasjłrłs miatt vesze-
lyes volna ═ket ejjeli legel═n hagyni a szabadban. ˙tban idejĞvet valoban lłttak Iarkasnyo-
mot, błr bizonytalan: egeszen Iriss nyom-e, vagy młr nehłny napos?
Błlint egyedćl maradt. Tćzet nem gyşjtott. Kis villanylłmpa mellett vacsorłlt meg benn a
słtorban szalonnłn es kenyeren. Aztłn kićlt a ponyvany−lłs ele.
GyĞnyĞr▌ ejjel borult a havasra.
Csillagmiriłdok tćndĞkĞlnek a bakacsin egen. Ha a szem błrhovł nez, a nagyobb csillagok
melle aprobbak ćtkĞznek ki, sokasodnak mindenIele. A Tejşt olyan tisztłn rajzolodik sĞtet re-
seivel, kovłlygo szelevel mintha egy-egy szigettel szaggatva oriłsi sugłrIolyam volna, mely
łtĞmlik az egen. A nagy csillagkepek rejtelyes łbrłi t▌zbet▌ket −rnak a vegigpontozott egbolt-
ra, minden pillanatban mintha kĞzelebb jĞnnenek, mind kĞzelebb, kĞzelebb, mintha valami
═si nagy titkot akarnłnak ertesere adni a gyarlo emberIeregnek. Az elet vagy a halłl titkłt, tłn
az ĞrĞkkevalosłget...
A lłthatłr peremet csak sejteni lehet. Csak egy-egy vĞrĞses csillagocska reszket itt-ott az
erd═ Iedte hajlłsok Iekete Iogazata kĞzĞtt. Holdvilłg nincs, csupłn csillagIeny dereng halvł-
nyan a lesuhano ret gĞrbe zuhanłsain, le az ismeretlen sĞtetsegek mindent elnyel═ tłvolłba.
Es csĞnd van. Vegtelen csĞnd, amit nem szak−t meg, de tłn melyebbe tesz a rohano vizek
egyIorma zşgłsa. Nagyon ritkłn es nagyon-nagyon messze egy-egy juhłszkutya ugat odalent.
Aztłn semmi, semmi hang, csak a csĞnd. De nem a złrt szobłe, ami elszigetelt es halotti, ha-
nem el═ csĞnd, a nagy erd═segek majdnem lćktet═ csĞndje.
Błlint sokł maradt kćnn az eleg hideg ejszakłban. A veg nelkćli szepseg betĞltĞtte a lel-
ket. Es ebben a szepsegben szinte hallotta Adrienne kĞnny▌ lepteit, akłr csillagĞsvenyeken
kĞzelednek młr most; tłn a vłgyuk dobbant egymłshoz łt a hegyIokon, gerincen, ami meg
holnapig elvłlasztja ═ket...
*
Adrienne ket napja erkezett IĞl Margit tanyłjłra.
Nem ═ volt az egyetlen vendeg. Kendy Pityut ott talłlta mint nagyon hasznos udvarlot.
Hasznos, mert az erd══r nem csinłlhat mindent; le is kell jłrjon Albłkra tejert, csirkeert, pos-
tłert, a ket mokłny lovukat is kell gondozza, ═rizze; kaszłlni kell Ićvet es behozni. Igy hłt
most Pityu has−t Iłt es aprozza t▌zre, vizet hoz a csurgorol, pucolja a nyeregszerszłmot, de
ami I═bb: a gyerekkocsit ═ tologatja a hepehupłs hegyi Ğsvenyeken, ki a ver═Ienyre, vissza az
łrnyekba, ami nem asszonynak valo dolog, hiszen tĞbb itt a k═, mint a taposott şt. Pityu mind-
ezt ĞrĞmmel teszi. Miota remenytelen szerelmet Adrienne-r═l łtvitte ugyanolyan remenytele-
nćl Margitra, valosłgos szolgasorba jutott. Boldog szolgasłgba, mert Margit nem bosszantja,
bşs−tja młsIele valo kacerkodłssal, ahogy tette a nenje akkoriban, nem IlĞrtĞl senkivel, ha-
nem anyai joakarattal hallgatja az ═ szerelmi zsolozsmłit. Olykor alaposan leszidja, kćlĞnĞ-
sen az ivłs miatt, de emberszłmba veszi, nem pedig jłtekszernek, mint Adrienne. Ment═l kur-
tłbban Iogja pedig, ment═l jobban pirongatja, annłl jobb! Es nagyon szep az is, hogy hasznłl-
ni tudja valamire, akłrha csak Iavłgłsra is. Ezert boldog itt Pityu. Nem baj, hogy az istłllo
egyik vegiben alszik, melynek młsik vegin a vad═r es hogy csak a kştnłl mosakodhatik, mert
a hłzba bemenni nem szabad, m−g rendbe nem hoztłk a szobłkat.
Adrienne jĞttenek korłntsem Ğrćlt. ┼, błr Alvinczy ‡dłmot kĞvetve łtcsatlakozott Margit-
kłhoz, megsem tudta olyan nemłn, mint ‡dłm, tşltenni magłt azon a sok szep rajongo eskć-
dĞzesen, amit eveken łt łllandoan elszonokolt. Ha a ket Miloth n═ver egyćtt volt, Pityut ez
mindig Ieszelyezte. Felt, hogy Adrienne gşnyolodik vele. Felt beszelni el═tte, Ielt hallgatni,
Ielt Margitra szerelmesen nezni. Bizony, az ilyen nagyon alkalmatlan!
Nagyon megĞrćlt hłt, mid═n Adrienne ottletenek młsodik delutłnjłn kis havasi mokłny lo
erkezett IĞl a Szamosrol. Siheder Iişcska hozta, egyik gyurkucai gazda kis szolgłja. Azzal
jĞtt, hogy odalenn Iogadtłk IĞl a lovat valami ,doamna" szłmłra, aki holnap ezen lovagol le
innen a Belesbe, ahol a kocsija młr vłrja.
Hłt ez nagy megkĞnnyebbćles, hogy Adrienne tłvozik gondolta a jo Pityu.
Ejjel a sĞtet istłlloban azon tĞprengett: nem volna illend═ dolog, ha ═ nem k−serne el. Bizo-
nyłra ezt is vłrjłk t═le. Majdnem magłtol ertet═d═, hogy ajłnlkoznia kell test═rkent.
Ez nem valami Ğrvendetes! Nem, korłntsem! Igy ket napot vesz−t boldog ittleteb═l, ket
drłga szep napot, hiszen vissza nem juthat estere, młsnap is ki tudja mikorra.
Es nagyon nagy seta; leIele meg hagyjłn, de IĞl legalłbb hat ora, ha nem tĞbb. Es ═ bizony
nem nagy hegymłszo. Gyarapodo kis pocakjłval, kĞveres lłbaival ekkora utat tenni! Es el is
tevedhet igen, az is tĞrtenhetik! Vagy şgy elIłrad, hogy mint a hulla olyan lesz, mikor ideer
şjra. Es młs is van! Orłk hosszat negyszemkĞzt azzal az asszonnyal, kivel, m−g udvarolgatott
neki, nem beszelt młsrol, mint a szerelmer═l, hogyan viselkedjek? Mir═l beszeljen most!?
PłlIordulłsłt a hşgłhoz mikent magyarłzza? Azt megse mondhatja, hogy mindaz, amit regen
vallott, az mind csak holdvilłgbeszed volt es hiłbavalo szo.
Igy tĞprengett szegeny Pityu, annłl sşlyosabban, mert Ğnmagłnak se vallotta be, hogy nem
valodi sem a regi, sem az şj szerelme es igazłban csak poz es megszokłs, amiben nagy szere-
pe van, hogy barłtjłnak, Alvinczy ‡dłmnak jo−z▌en panaszkodhat az imłdott kegyetlensege-
r═l, młma Margitkłrol, ahogy azel═tt Adrienne-r═l, es ‡dłm szepen meghallgatja, vigasztalja
es korłntsem Ieltekeny a Ielesegere, ahogy nem volt Ieltekeny reł, mikor meg mind a ketten
Adrienne-ert rajongtak.
Sokł nem jĞtt łlom a szemere, de megoldłst a sok sşlyos kerdesre nem talłlt.
GondolatI▌zese amşgy se sikerćlt jol, tłn mert Gligor erd══r az istłllo tşlso vegen olyan
szĞrnyen horkol. A szalmałgy kenyelmes ugyan, de zavaro, hogy a rełter−tett pokrocnak
olyan łporodott izzadsłgszaga van. ‡ gyurkucai Iiş szłrado kapcłi sem voltak ćd−t═k. A gon-
dolkozłs pedig kćlĞnben is nehez dolog, hłt meg ilyen kĞrćlmenyek kĞzĞtt!
Talłn emiatt nyşlt nehłnyszor a deszkavłlyş alł. Ott tartott eldugva egy jokora kulacsot Ii-
nom szilvoriummal.
Titokban hozta IĞl, Margit tilalma ellenere. Ebb═l mer−tett tanłcsot egyszer, ketszer, tĞbb-
szĞr, m−g vegćl, ha megoldłst nem is talłlt benne, de el tudott aludni.
Hajnalban młr IĞnn volt. El═bb lecsutakolta a jĞveveny lovat jo moddal, ahogy meg huszł-
roknłl tanulta Ğnkentes korłban, aztłn mikor Adrienne csomagjłt a hłzbol kihoztłk, olyan
szakszer▌en csatolta IĞl a Ianyeregre, hogy łmulni valo dolog.
Vasas bakancsban, hłtizsłkkal a ket lapockłja kĞzĞtt, −gy vłrta a hĞlgyeket. Gligor is ott
łllt ştra keszen es a gyurkucai kamasz.
Nyolc ora Iele jłrt, mikor a n═verek kileptek a hłzbol. Lesetłltak a lohoz.
Pityu ajłnlkozott. Nagyon nagy buzgalommal, talłn tşlsłgos naggyal, mert vłrakozłs kĞz-
ben nehłnyszor visszament az istłlloba, ama titokzatos kulacshoz.
Adrienne egyetlen pillanatig mintha habozna. Igy tĞrtent, hogy Margitka hamarłbb vłgott
kĞzbe:
Arrol szo sem lehet, hogy maga innet elmenjen! mondta szigorşan, aztłn elnevette ma-
głt: Mi szegeny n═k nem maradhatunk itt IerIi nelkćl! Eleg, ha Gligor megy.
Nekem reł nincs szćksegem szolalt meg Adrienne , ez a Iiş jol tudja az utat, hiszen
onnan jĞtt...
Kendy Pityu azonban er═skĞdĞtt:
Az igazłn lehetetlen! Hogy ilyen ismeretlen kĞlyĞkkel egyedćl az erd═n...! Azt en nem
sz−velhetem, azt en igazłn nem hagyhatom, igazłn... es horgas orrłt magasra emelve hado-
nłszott a karjłval.
Be Iurcsłn beszel maga!? rivallt reł Margitka. Ha nem tudnłm, hogy itt IĞnn nincs
płlinka, azt hinnem, hogy ivott!
Erre a gyanşs−to szora rĞgtĞn vege lett a nagy buzgosłgnak. Pityu kedve azonnal lelohadt
es most młr csak arra vigyłzott, nehogy ismet gyanşt keltsen.
A n═k bşcsşztak. Adrienne elindult ki a hegyen gyalog. ElĞl az erd══r, mĞgĞtte ═, leghłtul
a Iiş es a lo.
Margit megvłrta, m−g az Ğsveny młsodik Iordulatłig jutnak. Akkor utłnuk kiłltott:
Addy! A tet═r═l kćldd inkłbb vissza Gligort, ha igazłn nincs szćkseged reł. Ma van a
postanap: le kene hogy menjen a Ialuba.
Jo. VisszakćldĞm! vłlaszolt Adrienne hangja a Iels═ kanyarodobol. A kis Alvinczyne
płr percig meg n═vere utłn nezett es ajka melle pici mosoly −rodott. Aztłn hirtelen megIor-
dult. RełIĞrmedt Pityura:
Micsoda? Miert łll itt ilyen bambłn? Mars! Tegye le a hłtizsłkot es apr−tson Iłt. Aki
nem dolgozik, az nem is kap ebedet.
Es mikĞzben a Iiatalember lekapkodta magłrol az ştiszerelvenyet, gyanakodva nezte es na-
gyon Iigyelmesen.
*
Błlint a Piłtra Talharilornłl vłrt, a ,Tolvajok kĞve"-nel, hol az Abłdy-havas, a valkoi kĞz-
birtokossłg es Albłk kĞzseg terćlete rşg Ğssze. Nagyon magasan bşjik ki itt negy sziklabłs-
tya a csapanyo retek meredek gşlłjłbol.
Regota van itt, kora reggel ota. Az utat Iigyeli, mely az Aranyos Iel═l ott messze kimłszik
a v−zvłlaszto kopasz elere, vegigkşszik rajta, hogy aztłn innen alig ket kilometernyire hirte-
len leinduljon a juhlegel═ mezsgyejen es bebşjjek a Beles-patak hajlłsłba. Jo triederevel
messze tud ellłtni.
Vegre şgy t−z ora utłn megpillantotta, amit vłrt. Ott tłvol Adrienne leptet a mokłnyon,
el═tte a gyurkucai kamasz.
Leindult a k═t═l. A gerinc nyergenel megvłrta az erkez═ket. RĞvid ćdvĞzles, płr szo, nem
tĞbb, aztłn Błlint levitte a Iişt es a lovat a ret also vegere es elhelyezte ═ket a juhłszok sztinł-
jłnłl. Maradjanak ott reggelig, majd akkor erte jĞnnek. Es ezt elvegezve visszajĞtt az elre az
asszonyhoz.
Megindultak IĞlIele a hegyi Ğsvenyen. Ide-oda kanyarog ez. Megkerćl egy-egy szeles
gyalogIeny═bozotot; nemelyik mint valami oriłsi lepeny omlik le sĞtetzĞlden az oldalos re-
ten. Mind er═sebben młszva, kĞvek, sziklłk, borokabokrok ştveszt═je kĞzĞtt tovahaladnak az
Urszoja tet═hĞz.
Lassacskłn mind szelesebbre ny−lik a kilłtłs. Mind gazdagabban erd═s. Az Albłk Iel═li
kopasz homlokok młr reg elt▌ntek a hegyhłt mĞgĞtt; Ienyves kanyarodik IĞl a ret sz▌kćl═ ha-
tłrłn, jobbrol pedig, ameddig a szem ellłt, csupa erd═ minden, a hegyvonulłsok elet═l be a
vĞlgyek melyebe az egesz videk akłrha sĞtetzĞld bundłba volna ĞltĞzve. Szłzados ═serd═k
millionyi Iłja iramodik egnek. Suhan egyik a młsik IĞle, kitolja ekIorma csşcsłt a szomszed-
ja mĞgćl IĞl-IĞl, mindig IĞnnebb. Az egesz oldal mintha mintłzva volna csupa kekeszĞld
ny−lheggyel es olyan egyIormłn, annyira szabłlyosan, hogy majdnem valotlannak lłtszik,
mertani łbrłnak vagy h−mzesmintłnak. Csak itt kĞzvetlen alattuk nincs s▌r▌; itt a legel═ pł-
zsitja omlik le hosszan, le nagyon messzire, a karłmokon tşlra, hol şjra Ğsszezłrul a szłlas.
HaragoszĞld ez a ret. A nap vadul sćt reł. Ahol kidşcosodik, ahol besćpped, ezćstĞs csillł-
mok tłncolnak a rĞvid, sima I▌szłlakon. Mert csak I▌ van rajta, młs semmi. Borokłt, Iacse-
metet, bokrot, mindent kiegetnek a juhłszok bel═le: ne apassza a drłga elest. Ezert olyan a
ret, akłr valami hibłtlan sz═nyeg.
Itt IĞnn, ahol a k═ kezd═dik, itt młr gyalogIeny═ Ietreng, cirbolya lengeti selyemt▌ bojtjait
es a sziklłk kĞzĞtt błbakalłcstćskek tłnyerosodnak szejjel.
Meleg volt. Lassan mentek ki az oldalon, Błlint elĞl, hogy az utat mutassa es hogy seg−teni
tudjon, hłtizsłkkal a vłllłn, amiben Adrienne holmijłt viszi. Mert itt eleg nehez a jłrłs. Az
alig lłbnyomnyi Ğsveny melyen betaposva, amit a zivatarok łrja sz▌k, kicsi łrokkł mosott.
Nehol bitolyognak is a kĞvek, ha rłlep az ember, młshol grłnitsziklłk gĞrbe lepcs═jen kell ki-
młszni. Hosszan tartott, m−g bejutottak az erd═be.
A vak−to ver═Ienyb═l beerve mintha ejszaka borult volna rłjuk. Valoban megvłltłs a h▌-
vĞs erd═ melye a k═partok Iorrosłga utłn.
Lećltek a mohłba. A verejtek kićtkĞzĞtt rajtuk. SzĞrny▌ melegem van! panaszolta Ad-
rienne es sohajtott. Be jo volna megIćrĞdni!
A słtorban ott a gumikłdam. De persze v−z az nincs sok, csak ket kłrtyşs...
Az is jo lesz, ha nagyon-nagyon hideg...
Płr percig hallgattak, aztłn a IerIi szolalt meg. Lassan es habozva mondta es mintha a sza-
vai mĞgĞtt meg młs ertelem, ki nem mondott, regota Iogant vłgy csendćlne:
Ha nem błnod a nagyon hideg vizet... volna młs megoldłs. Eleg dşs hegyi patak van itt
alattunk. Negyedorłnyira innen. Nem tĞbb, tłn hşsz perc... Nagyon vadul rohan. De tudok
egy helyet, ahol kisse IĞldugul, ott homok van...
A n═ słrga szemei kisse szejjelny−ltak:
Hogy, −gy az erd═ben... es nappal...
Itt nincs senki...
Nincs senki...
Senki... senki, csak az erd═...
Nehłny pillanaton łt egymłs szemebe neztek. Adrienne duzzado ajkai aprłnkent vissza-
gĞrbćlnek, łlla el═tolul a nyakłn es az ujjait lassş mozdulattal hajtja hłtra, mintha szłmolna
velĞk. Aztłn nagyon halkan csak egy szot mond, csak annyit: ,Jo..." meleg es mely csĞnge-
s▌ hangjłn, kisse hosszşra nyşjtva...
Inkłbb vadcsapłs, mint Ğsveny, amin most mennek, melyseges mohłk szivacspuhasłgłn
es głzolva łIonyalevelben. Enyhe lejt═n Iaoriłsok kĞzĞtt. Itt-ott bet▌z a napsugłr egyenes
lłndzsłval, egy-egy vekony łgat Ieher izzora gyşjt, hupizĞld vagy piros tćzeket dob lapura,
vadvirłgra, amit═l majdnem vaksĞtetnek hat a młshol łrnyekban marado erd═.
A leveg═ mind płrłsabb. KĞzelednek a patakhoz. Meg nem lłthatjłk. Csak a zşgłs er═sĞ-
dik.
Aztłn vłratlanul ott van el═ttćk.
Eleg tłgas, ĞbĞlszer▌ melyedes partjłn łllnak. Innen hirtelen suhan le a IĞld, mintha kiko-
tortłk volna szabłlyos kĞrben. Meg s▌r▌bb itt az łIonyasokadalom, majdnem tropusi gazdag-
słgban sarjad. Harangvirłg kekje csilingel kĞzĞtte, a słrkere słIrłnysz−n▌ bojtjai es płIrłny.
Lomha Iekete sziklłk Iekćsznek kĞzepen, simłra csiszolt testćkĞn visszacsobog a v−z, ćtkĞzik
tajtekszegellyel, hogy kijuthasson onnan.
Ahogy −gy IĞlszorul, kis medencet alkot. Ebbe a toszer▌ padmalyba młsIel Ğl magassłgbol
meg behemotabb kĞvek hłtłn ugrik le a patak. Rezsştosan ugrik. Szelt═l k═ oldalłba, młsik-
nak elebe csap, siklik, csurog is szanaszet szłz kicsi csermellye vłlva es ahol belevłgodik a
sziklłba, apro, majdnem lłthatatlan cseppek porozzłk be a leveg═t.
Egy-egy habIoszlłny a napsugłr tćzeben hoIeheren ragyog. Minden młs melyseges łr-
nyekban. Acelsz−n▌ az łr, Iekete a to, a sziklłk is, a tşlnani homlok nedves mohłja is, min-
den, minden Iekete es a behajlo juharok lombja, Ieny═it koronłi kekl═ słtorkent złrulnak
Ğssze.
Maradj itt! mondta Adrienne, miel═tt leindult.
Błlint led═lt a melyedes partjłn. Er═s rełlłtłsbol nez a patakra. Ahogy −gy łtadja magłt a
pillanatnak, łlomnak erzi, varłzslatos łlomnak. Talłn nem is erd═ ez itt kĞrćlĞtte. Nem szikla
az ott lenn es nem rohano v−z. Es nincs ter es nincs tłvolsłg. Minden egyetlen s−kon, sĞtet hłt-
teren vekony aranyporbol łtlłtszo napsugłrsłvok, apro keves csillanłsok itt-ott, młs semmi
sem vilłgos; lilłs IatĞrzsek d−szletszer▌ osztłsłban płraIłtyol lebeg, ami eltomp−t es valotlan-
nł tesz mindent.
Es most ott a kep legaljłn, a medence kormos ćvegtćkren azşrkarikłk szaladnak szejjel!
KĞreik kĞzepeb═l mintha a dereng═ płrłk s▌r▌sĞdtek volna Ğssze kĞdIeher n═alakkł! N═ve,
aki lep hłtravetett vłllal, vłltva visszanyşlo karral, ahogy lehalad! A haja sĞtetebb, mint a Ie-
kete sziklłk, mint a moha, mint a IatĞrzsek. Olyannyira sĞtet, hogy şszni lłtszik a n═ halvłny
teste IĞlĞtt. De kĞzeledik a zuhataghoz; tajtek tłmad, el═bb a lłbainłl, aztłn halad, Iokonkent
IĞlhalad rajta, hosszş combjain IĞl, IĞl, IĞl, mind magasabban es ahogy halad, mind vadabbul
habzik, mintha ═rj−tene, amihez er, amit łtĞlel, amit szejjelvłlaszt.
‡lomkep łll ott, antik mondłk lłtomłsa, erdei nimIa Ićrdik a vadonban, tłn az erd═k isten-
n═je, maga Artemisz... Fekete sisakja IĞle kinyşlnak a karjai. Most lassan łtIordul maga kĞr-
ćl. Lassan-lassan młr benne az łrban, habcsipke sşrolja az łllłt es łtborul a v−z keblenek
bimboin, asszonyisłga łrnyekhłromszĞgen, akłr ćvegburłban łllna.
A vłllłn szejjelIrĞccsen═ łr millio gyemłntban szĞkik a keskeny napsugłrba es e pillanat-
ban a hłtterben szivłrvłny jelenik meg, mintha ket keze kĞzĞtt tartanł magosra...
*
FĞl a słtorhoz csupa szłlerd═n mentek, eleg szeles, de regota elhagyott şton. Csak ritkłn
kellett hogy elbocsłssak egymłs kezet. Csak ahol apro Ieny═iIjşsłg szorong benne, vagy d═lt
Iłk torlaszoljłk el.
Szotlan mentek. ˙gy ereztek, szentsegtelenseg volna megtĞrni azt a csĞndet, ami IĞlk−serte
═ket a słtorig. Ott is csĞnd vette ═ket kĞrćl es beke.
Szabadban ebedeltek, kćnn a słtor el═tt, azon a płr Ğles pici retecsken az erd═ es a szikla
szele kĞzĞtt, honnan oriłsi kilłtłs ny−lik.
Majdnem tengerszer▌, annyira mely alattuk a lłthatłr es −gy delben az aszłly mindent elkĞ-
dĞs−t, ami messzibb van. Ott Iekćdtek sokłig egymłs karjłban es elneztek az eget.
Nagy, gomolygo Ielh═k şsztak rajta lomhłn; alig-alig haladtak łt IĞlĞttćk.
A leveg═ mozdulatlan.
*
A Iels═albłki hłznłl is akkor ebedeltek, Margitka es Pityu. Az Alvinczy csemete korłbban
kapta a ,papi"-jłt es a gyerekkocsiban szund−t mellettćk.
A tornłcon ćlnek egymłssal szemben.
Pityu nagyon aggodalmas. Reggel ota Margit roppant h▌vĞs vele!
Els═bben azt hitte, csak azert haragszik, amiert ═ ajłnlkozott, hogy elk−seri Adrienne-t es
nem gondolt reł, mennyire szćkseges ═ itt a hłznłl. Ezt jovł akarta tenni, kapta hłt a Iejszet,
kiment a ciherbe es nagy buzgosłggal hłrom Iiatal bćkkIłt vłgott ki es nemcsak levłgta, ha-
nem be is cipelte a nyłri konyhłhoz es IĞl is apr−totta. Biz ez nagy munka volt, amibe alap-
osan beleizzadt, a tenyeret is IeltĞrte, meltłn vłrhatott volna egy kis elismerest Margittol. De
a kicsi asszony nem mondott semmi ilyet, hanem Iagyos szemmel Iogadta es azon a c−men,
hogy tĞbb levelet kell −rnia, bezłrkozott a szobłjłba es csak most delben jĞtt ki onnan. Hłt ez
rossz jel! Ez valami bajt jelent!
Nem is csalodott. Baj volt.
Margit, mialatt ═ olyan buzgon vłgta a Iłt, łtkutatta az istłllot es megtalłlta a płlinkłs ku-
lacsot. Ezt mondta el szigorş szavakkal mindjłrt ebed utłn. Aztłn hozzłtette:
Maga megszegte a szavłt. −gerte, hogy itt nem iszik alkoholt. Ez volt az a IĞltetel, amit
kikĞtĞttem, amikor arra kert, hogy idejĞhessen. Ez aljas eljłrłs velem szemben. Nemcsak
megszegte a szavłt, hanem nagy ravaszul belopott ide płlinkłt. Ha lemegy a Ialuba es ott le-
issza magłt, azert is haragudtam volna, de talłn megbocsłtanłm, mert ny−ltan tette volna. Az
azonban, hogy −gy, ilyen Iondorlattal akart engem becsapni, azt nem. Ezert maga most Ğssze-
pakolja a holmijłt es elmegy!
Szegeny Pityu tĞbbszĞr akart kĞzbeszolni, de nem tudott. Most ervelni probłlt, mentege-
t═zni is, eskćdĞzni a jĞv═re. Mindez nem hasznłlt semmit. A kicsi Margit hajthatatlan maradt.
Nem is hagyta sokł beszelni, hanem lekiłltott a vad═rnek:
A nagysłgos şr lemegy Albłkra. Nyergeld IĞl az egyik lovat es tedd reł a pakkjłt! Az-
tłn megIordult es bement a hłzba.
Mit tehet Pityu? Tłvoznia kell. Meg hłlłsnak kell lennie, hogy Margit rełb−zta a leveleit es
nem szegyen−ti azzal, hogy Gligornak adja. Hogy elszłmlłlta: ezt az apjłnak kćldi, ezt a Ierje-
nek, ezt a varjasi gazdatisztnek. Hogy elhiszi, miszerint h▌seggel teszi postłra Tordłn, hon-
nan hamarłbb kapjłk meg.
Csak ennyi vigasztalłsa volt szegeny Pityunak!
Bşbłnatos sz−vvel lepked le az şton, ahol ma nyolc napja olyan boldogan jĞtt IĞl. Meredek
şt, nehol sziklłs. Sokszor elbotlik. A hegyi jłrłs amşgy sem kenyere, de ma meg rosszabbul
megy, mint młskor. A vasbotot se tudja jol hasznłlni: ahłnyszor megkapaszkodik benne, şgy
erzi, mintha zsarłtnokot Iogna. Mivelhogy IeltĞrte a kezet, mikor akkora buzgalommal vłgott
Iłt. Ez a szenvedes azonban semmi a lelkiIurdalłshoz kepest. Ez is szşr, ez is eget, de Iolyto-
nosan, minden lepesnel, ami tłvolabb viszi attol a szereny kis mennyorszłgtol, amib═l kiker-
gettek ezt a nyomorult Pityut.
*
Pirkad. A słtor ajtovłsznłba vilłgos cs−k −rodik. Erre ebredtek IĞl. El═bb Błlint, utłna
azonnal Adrienne.
Virrad... sşgta az egyik. Virrad... Ielelt a młsik. Es kĞzĞs indulattat IĞlkeltek az
łgyrol.
A Ieny vonzotta ═ket, az alig dereng═ hajnal. Kileptek. Hideg volt, a havasi hajnalok acel-
hidegsege. Nem Iłzos, inkłbb eltet═, mintha beh▌tĞtt pezsg═ volna a leveg═. Melyen sz−vtłk
be es vłrtak łtĞlelve egymłst.
A szemhatłr aljłn, lila rojtos hosszş Iellegsłvok aljłn keskeny słrga Ienyles. Az eg viola-
sz−n. Benne valosz−n▌tlen karcolłsban az şjhold sarloja. Lassacskłn vilłgosodik az egbolt.
Lilłbol łtvłlt szćrkebe, aztłn leheletkĞnny▌ zĞldbe, ami a magasban młr ki sem Iejezhet═
sz−n, annyira halovłny. A hegyek szigorşan rajzolodnak, akłrha pengevekonyak volnłnak,
−gy sorakoznak a vegtelensegig, I▌reszIogakkal a kĞzeliek ele, ha Ieny═erd═ bor−tja, tovłbb
młr csak vonal mindenik, mintha lemezb═l szabtłk volna ki, a gyalui Magura IĞllendćl═ −ve,
a Hłrmas-hegy gşlłi, a Dobrin belapult gĞrbeje, błrmilyen kćlĞnbĞz═k is, egyIormłk es egy-
seges, majdnem zenei ritmusban kĞvetkeznek, hegyel hegyel mĞgĞtt, mintha oriłsi kesek Ie-
kćdnenek łltal a IĞldĞn.
Itt nehłny łg imbolyog a hajnali szell═ben, tintaIeketen rajzolva. Mert nincs meg sz−n se-
hol, csak az egen, minden młs łrnyek, halvłnyabb vagy sĞtetebb. Megis łrnyek csupłn, mint-
ha tusIestmeny volna vagy rezkarc.
Nem egyIormłn, hanem Iokonkent gyarapszik a Ieny, szinte szłmlłlni lehetne az ćtemet.
Es ki tudja hłnyadiknłl, mintha olvasta volna, cs−z szolal meg a gyalogIeny═bozotban.
Tłvolbol Ielel neki a tłrsa. Es most rigo is Ićttyint, aztłn valahonnan cinke itt is, ott is es młr
łtrĞppen egyik łgrol młsikra, himbłlozva a legvegen. Igy vłrja a napkeltet.
Varłzsvilłgban łllt az emberpłr itt a szirt IĞlĞtt.
˙gy ereztek, csak ═k vannak az egesz mindensegben. El═ttćk magasztos sz−njłtszłs indul,
talłn legels═ hajnala a IĞldnek.
Veraranyba vłltott młr az eg alja. Hosszş sugłrkevek, akłrha reIlektorbol, łtl═nek a Iel-
legsłvok resein, szłguldanak vegig az egbolton, hol eddig lłthatatlan kis płraIoszlłnyok pi-
roslanak hirtelen. A Ielh═k v−zszintes szalagokkł szakadoznak. Ezćstrojt rłmłzza kĞrćl a kĞz-
elebb valokat, narancsvĞrĞsse gyşlnak a hłtrłbbiak, słIrłnysłrgłk es głliczĞldek izzanak, lo-
bognak legbelćl, mintha az egesz lłthatłr mĞgĞtt koho lłngolna es Iolyekony ercek ĞmĞlne-
nek szejjel.
Pillanatonkent Iokozodik a Ieny. Akłr varłzsćtesre, alig tudni, mikor, a hegycsşcsok, ge-
rincek hirtelen sz−nesse vłltoznak łt. KĞnny▌ kekbe a tłvoliak, a szomszedosak gazdag zĞl-
dekbe, rozsłs zomłnc szalad a szirtek oldalłba, de meg sehol sincs łrnyek, csak kćlĞnbĞz═
sz−nek maguk termeszete szerint es az egesz vilłg vłrakozva vłr, vłr sz−vdobogva ama perc-
re, mikor megşjul ismet a napkeltenek ĞrĞk miszteriuma.
Es most szejjelszakadnak a Ielh═k. Szetrobbannak. Megsemmisćlnek. Helyćkbe lep a nap
diadalmas łbrłzata, amit a szem młr nem b−r es el kell Iordulnia. Mindenćtt hosszş łrnyekok
borulnak le a IĞldre, Iłk, cserjek, sziklłk lłbłnłl, mindenćtt, tłn hodolat jelećl es hłlłbol.
Hłla es hodolat, ezt ereztek ═k is, Adrienne es Błlint. Egymłsba Ionodva łllnak a szikla-
melyseg szelen. Az els═ sugłr a Iłk csşcsłt erte IĞlĞttćk, azutłn rĞgtĞn a Iejćket, aztłn lecsş-
szik a testćkĞn terdćkhĞz, lłbukhoz es młr a I▌szłlak kalłszłn van, młr a vadvirłgon es ve-
gigsşrolja a gyalogIeny═ łgłt.
KĞrejćk egesz madłrsereg gy▌lt.
Bşbos cinkek hintłznak a gallyakon, pĞttyĞs rigok szĞkdecselnek az avarban, Iakopłncs
szalad Iejest a Ieny═it tĞrzsen, egy harkłly is kilĞvell a melysegb═l es eppen IĞlejćk csap be
az egyik cirbolyłba. Valahol mokus kezd csacsogni.
Sokłig mozdulatlan łlltak. Egyedćl voltak. Csak ═k, csak ═k ketten, mint az els═ emberpłr
az edenkertben. KĞrćlĞttćk a madłrkłk Ğrvend═, bizakodo hada.
A mindent elĞnt═ ragyogłsba neztek, abba a szepsegbe, ami betĞlti a vilłgot, ami młgnes-
vonzłssal vonzza ═ket elszłllni, belerepćlni... Es Adrienne el═relepett majdnem Ğnk−vćletben
es szejjeltłrta karjait a napba...
IV. RESZ
I.
Denestornyłn a szĞvetkezeti hłzban młma ćlest tartottak. El═bb a ,Hangył"-et vegeztek
el, majd a hitelszĞvetkezetet. Igy volt ez szokłsban, hiszen a ket szervezet vłlasztmłnya
joreszt ugyanazokbol łll. A helybeli reIormłtus pap, a gyogyszeresz es t−z-tizenket gazda
gy▌l ilyenkor Ğssze minden młsodik vasłrnapon templomozłs utłn. Pelikłn ‡rpłdnak is
kett═s szerepe van; ═ az ćzletvezet═ a Hangya boltjłban es penztłros a hitelszĞvetkezetnel.
Reszt vesz meg Głnyi Miklos is, Abłdy titkłra, ha itthon van es nincs kĞrşton valahol a gaz-
dłjłval. Ma azonban meg młs Iontos ember is jelen volt, az iIjş Kozma ‡ron, kit mindket in-
tezmeny kĞzpontja kćldĞtt ki, az ćzletvitelt ellen═rizend═.
A Iiatal Kozma Abłdynak regi bizalmasa; łllando tłrsa abban a munkłban, melyet annyi
eve Iolytat az erdelyi reszeken. Kozma ‡ron kit▌n═en egesz−ti ki Błlintot, akit seg−teni akarł-
sa es lelkessege kĞnnyen kalandokra csłb−thatna, ha nem szolgłlna Iekćl Kozma jozansłga es
praktikus ćgyismerese. Ezert Błlint a kĞzvetlen ellen═rzest teljesen a barłtjłra b−zta. Ha ugya-
nis ellen═r erkezik, a kĞzsegi szĞvetkezet gy▌lest tart, Iontosabb ćgyben is ilyenkor hatłroz,
ezekt═l pedig okosabb, ha Błlint tłvol marad, annyivel inkłbb, mert płrszor megćtĞtte a bo-
kłjłt.
Egyik ilyen kłrvallłs eppen itt Denestornyłn erte. A szomszedos hatłrban nyolcvanholdas
birtok volt elado. Az a gondolat merćlven IĞl, hogy a helybeli hitelszĞvetkezet vłsłrolja meg
es ossza IĞl a Ialubeliek kĞzĞtt, Błlint lelkesen IĞlkarolta a tervet. ˆnmagłban ez okos dolog
lett volna, ha a vev═k kĞze csak joIele gazdłkat vesznek be. A Ialubeli vezet═seg −gy is akar-
ta. De Abłdy josz−v▌segeben es oktalan bizalmłban płrtIogolta a nincstelen ajłnlkozokat es
arra persze elnemult minden ellentmondłs, −gy tehłt vagyontalan emberek is kaptak parcellłt,
akik bećltek ugyan a maguk nyilłba, de csak hebe-hoba vagy egyłltalłn nem Iizettek a rłtł-
kat. A szĞvetkezet jutott volna tehłt bajba, ha Abłdy nem vłllalja magłra a kłrt.
Ez itt tĞrtent, de tĞrtent hasonlo młshol is: csepl═gepvłsłrral Hłromszeken, szekhłzep−tes-
sel egyik Cs−k megyei kĞzsegben. Az ilyen persze drłga treIa, de a szĞvetkezeti gondolat
megrontłsłra is vezet, hiszen a kĞlcsĞnĞs segelynyşjtłs eszmeje amaz erkĞlcsi alap, amin az
egesz mozgalom nepnevel═ hatłsa IĞlepćl.
Most lett vege a gy▌lesnek. Kozma elparolłzott a bizottsłg tagjaitol, aztłn Głnyival
visszaindult a kastely Iele.
Az Ğreg Szakłcs Gergely k−seri ═ket, Abłdy Roza nyugalomba vonult lovłszmestere, mert
arraIele van a hłza, es Pelikłn is hodolatbol a kĞzponti kikćldĞtt irłnt. Gyalog mennek, mert
Abłdyne vasłrnap csak a legszorgosabb esetben Iogat be. KćlĞnben is szep id═ van es novem-
ber kĞzepe leven, valodi venasszonyok nyara. Igaz, eleg jo seta. A Ialu vegighşzodik şgyszol-
vłn egyetlen utcłban. Balrol a malomłrok Iel═l sorakoznak a hłzak, jobbrol a domboldal aljł-
ban; m−g a szĞvetkezeti hłztol a templomig jutnak, van az jo młsIel kilometer. Abłdy ott a
templom melletti kşriłban vłrja ═ket, ami egykor a nagyapjłe volt. Az uradalmi iroda van
regota benne, de miota annyira megszaporodott Błlint szĞvetkezeti munkłja, itt rendezett be
hłrom szobłt irattłrnak es titkłri lakłsnak.
Negyen setłlnak hłt vegig a Ialun.
Valosłgos korzo van a hosszş, szeles şton. Ünnepl═be ĞltĞzĞtt lełnyok vihłncolnak Ğssze-
Iogodzkodva, vłlnak szet, hogy helyet adjanak nekik, aztłn mĞgĞttćk şjra Ğsszebşjva halkan
pusmognak es nagyokat kacagnak, ahogy az młr az iIjş Iehernepek szokłsa.
A legenyek is egyćtt jłrnak, roppant rłtartian. Egy-egy moka rĞppen csak a lełnyokhoz, de
ilyenkor meg nem łllnak kĞzejćk, hanem majd delutłn a tłnckor. Ill═en sćvegelik Kozmłt es
tłrsait, ahogy az id═sebb gazdłk is a kĞzseghłza el═tt.
Jobbra-balra kĞszĞngetve haladnak ═k negyen. KĞzben beszelgetnek a mai gy▌lesr═l, hol
ama balul ćtĞtt parcellłzłsrol volt szo.
Kozma ‡ront nagyon bosszantotta ez az ćgy. Kisse epesen magyarłzza, milyen oktalansłg
volt, hogy Abłdy ebbe beleugrott. Hogy ez milyen kłros, milyen kĞnnyelm▌seg volt.
Az Ğreg lovłszmester kontrłzik neki:
En młr akkor mondtam, hogy ez oktalansłg. De hłt a Iiatalşr nem hallgat az okos szora,
hanem csak şgy ... h▌bele! a bajba. Nem eleg ovatos. Pedig az hiba, az nagyon nagy hiba!
Igy vłltottłk a szot ‡ron es a ven Szakłcs Gergely jo ideig Błlint hiszekeny voltłrol es
arrol, milyen kĞnnyen elragadja a buzgosłg. Głnyi Miklos nyugtalanul hallgatta. Vegtere
kĞzbeszolt. Nagy tisztelettel mondta, de eleg hatłrozottan:
Kerem tessek nekem megbocsłtani , megis en şgy lłtom: van itt olyan szempont is,
amit nem szabad Iigyelmen k−vćl hagyni. Ami egeszen młs, mint ahogy az urak −telik. Igen,
kerem. En azt elismerem, hogy ez a IĞldosztłsi dolog rosszul sikerćlt. Azt is, hogy Błlint groI
nem ismeri elegge az embereket. De talłn szerencse, hogy nem ismeri. Talłn szerencse, hogy
neha elragadja a lelkesedes... Igen, ez a szerencse.
Miert volna ez szerencse? kerdezte Kozma.
Igen, kerem Iolytatta Głnyi es vekony sovłny arca mintha łtszellemćlne , mert, ke-
rem, ha ═ nem volna ilyen lelkes, ha nem akarna mindenkin seg−teni, akkor hol volna ma ez az
egesz mozgalom? Csakis az a lelkesedes, ami ═t hajtja, csak az toboroz sok-sok embert melle-
je.
Most vekony barna łbrłzata ‡ron Iele Iordult. Vaskos szemćvege csillog a napsćtesben.
Itt vagyok peldłul en. Segedjegyz═ voltam Kis-Kćkćll═ben. Młr hatevi szolgłlatom volt.
Hamarosan Ğnłllo jegyz═seget kapok, ha megmaradok. De Błlint groI ott jłrt, beszelt velćnk,
magyarłzta azt a nagy celt, amiert dolgozik. Es en otthagytam azt a płlyłt, ami talłn nehez,
de nyugodalmas kenyert adott volna, hogy bełlljak hozzł. Es nem azert, amit mondott hi-
szen korłntsem szonok , hanem mivel erzi az ember azt a hitet, ami I▌ti. Es −gy vannak na-
gyon sokan...
Vannak! szolalt meg most Pelikłn ‡rpłd, alacsony termet▌, kisse kĞpcĞs ember, egye-
nes nezes▌. Vannak, ez bizonyos. En is şgy vagyok vele. Egeszen jol men═ kis szatocsćzle-
tem volt. Mikor vezet═t kerestek az itteni Hangyłhoz, eladtam a boltomat es bełlltam ide. Ha
nem tudtam volna, hogy van, aki helytłll a vłllalatert, bizonyłra nem tettem volna. Nem is
błntam meg.
Erdekes! mondta Kozma. En erre nem gondoltam, pedig sok igazsłg van benne. Az-
tłn elkacagta magłt: KćlĞnben minek is beszelćnk! En is −gy vagyok. Az ĞrdĞg bajlodna
annyit es ingyen ezekkel a dolgokkal, ha ═ rł nem biztat!... Płr pillanatnyi szćnet utłn pedig
mosolyogva tette hozzł: Most meg az Ğcsemet is beIogta! Hogy az Isten...!
Igy tłrsalogtak, m−g vegigmentek a Ialun.
Lłbuk nyomłn sz═ke kis porzłszlo kel, amit IelreIş a szell═.
*
Templomozłs utłn, mikor Kozma ‡ron es Głnyi elindultak a szĞvetkezeti ćlesre, Błlint a
cinteremb═l ny−lo kis ajton łtment a nagyapja kşriłjłba. Ahłnyszor kinyitotta ezt az ajtot
pedig sokszor tette, naponta legalłbb egyszer , mindenkor a nagyapjłra gondolt. Mindig şgy
erezte, mintha Abłdy Peter ott vłrna reł a rozsłinłl, vagy IĞnn a tornłcon, a gĞrĞgĞs oszlo-
pok kĞzĞtt. Mindig maga el═tt lłtta Iinom vłgłsş arcłt, pici hegyes bajuszłval, es ezćsthullł-
mş hajłt, bĞlcs szemeit, josłgos mosolyłt.
Az elzćllĞtt kertet ismet rendbe hozatta, miutłn ‡zbej kikĞltĞzĞtt onnan.
˙jra magas tĞrzs▌ rozsłk łllnak sorjłban az Ğsveny mellett, IĞlIuto szalad IĞl a hłzon min-
den ablakkĞzben şgy, ahogy egykor. Persze nem olyan szepek, nem olyan gazdagok, amilye-
nek voltak, mikor az Ğregşr łpolgatta ═ket. Az oszlopok is visszakaptłk termeszetes sz−nćket,
a Ialak is, minden visszatert regi łllapotłba. A szobłk persze młsok. Nagyapja bştorai el van-
nak raktłrozva odaIĞnn a kastelyban, hiszen a gazdasłg es a szĞvetkezetek kĞzponti irodłja
kĞltĞzĞtt be ide. Egyedćl a nagyapja −roszobłja kapta vissza regi berendezeset.
A Ialak menten kĞrĞs-kĞrćl kĞnyvespolcok cseresznyeIłbol. Nem nagyon magasak. Finom
pillereik ormłn egyiptomias asszonyIej, patinazĞld es arany, a talapzatnłl pedig a politşros
Iurn−r belesćpped aranytollazłsş, labdłt markolo, bronzsz−n▌ saskĞrĞmbe.
Csak a kepek nem jĞttek vissza Barabłs-akvarellek es a dedanyja arckepe Isabey-t═l ,
azok ottmaradtak az ═ toronyszobłjłban, hiszen ez itt młr nem lakłs tĞbbe, hanem igazgatłsi
kĞzpont. De a regi −roasztal itt łll a helyen, az ablak el═tt, ahogy akkor. Błlint ezen intezi az
alł−rłsait, nezi łt a jelenteseket.
De csak a Ielćletet tudja hasznłlni, a sima Iekete b═rlapjłt, amit alacsony, pici baluszter
vesz kĞrćl. A Iiokokban meg minden şgy lehet, ahogy az Ğregşr hagyta. Senki sem tudja kin-
yitni ═ket. Az oldalsok kulcsai nem kerćltek el═, tłn a kĞzeps═be vannak złrva. A kĞzbćls═e
megvan. Bizonyos, hogy az, hiszen pergamenc−mke log rajta az Ğregşr −rłsłval. Nem nyitja
azonban a złrt, hanem csak Iorog benne. Bizonyłra valami titkos Iortelya lehet, amit ki kene
Iundłlni. Błlint nemegyszer probłlta megtalłlni a nyitjłt. Vegćl lemondott rola. Nem is na-
gyon błnta, s═t talłn Ğrćlt is, hogy nem tudja kinyitni. Felt attol a sok emlekt═l, ami onnan ki-
rĞppenne, talłn titok is, regi, reg halottł vłlt titok, amit młig ═riz ez a rejtelyes asztal.
KćlĞnben şgyse volt szćksege a Iiokokra. Ott łll az ajto mellett az a gĞrg═vel złrodo irat-
szekreny szemelyesebb levelei szłmłra. Ez az egy modern tłrgy van a szobłban.
Błlint odaćlt az −roasztalhoz. Ott Iekćdt mai postłja, lapok es levelek. Kibontotta a mai la-
pokat. Mindig kćlIĞldi h−radłsokkal kezdte, ahogy młr młsIel honapja minden reggel.
Miota megindult a Balkłn-hłborş.
Ment═l tovłbb Iejl═dĞtt, ment═l vłratlanabb Iordulatok kĞvetkeztek, annłl er═sebb aggo-
dalommal olvasta a h−reket. Ismerve regota a Ballplatz gondolkodłsłt balkłni ćgyekben, hogy
a mai status quo alapjłn łll, Ferenc Ferdinłnd terveit is osztrłk hegemoniłrol es a delszlłvok
bekapcsolłsłrol a Monarchia hatalmi kĞrebe, mind ertelmetlenebbćl łllt a mai esemenyekkel
szemben. Hogy Oroszorszłg akarta a hłborşt, az bizonyos. Az ═ beIolyłsa −gy mindenhatovł
vłlhatik. Es ezt engedte a Ballplatz? Az volt az erzese, hogy itt valami vegzetes hiba tĞrtent.
A kćlćgyminiszter ahelyett, hogy hatalmi szoval megakadłlyozta volna a hłborşt, Iinom
diplomłciłval a tĞbbi nagyhatalomhoz Iordult. Velćk egyćtt es lłtszolagos egyetertesben azt
a Iigyelmeztetest adja łt a Balkłn-szĞvetseg negy I═vłrosłban, hogy a nagyhatalmak, błrmi-
kent is Iordulna a hłborş, TĞrĞkorszłg birtokłllomłnyłt semmi sz−n alatt sem engedik csorb−-
tani. Es ezt csak utolso percben, 1912. oktober 8-łn adjłk łt! Csakis akkor, mid═n
nyilvłnvalo, hogy hiłbavalo lepes.
Flastromkent vłllaljłk, hogy ═k, a nagyhatalmak Iognak majd ćgyelni, hogy a Porta kell═
reIormokat valos−tson meg Macedoniłban. De ez a jegyzek meg akkor sem jut el idejeben Ce-
tinjebe, csak delutłn, vagyis akkor, mid═n a jo Nikita młr delel═tt nemcsak hogy hłborşt
izent, hanem młr łt is lepte a tĞrĞk hatłrt.
Hogy volt ez lehetseges? Nem hihet═, hogy a becsi kćlćgyi hivatal ne tudta volna, mi ke-
szćl. Ha młskent nem, hłt a ,Times"-bol tudhatta, hiszen ez a nagy angol lap młr augusztus
vegen lekĞzĞlte a Balkłn-paktum szĞveget. Azt kepzelni pedig, hogy gy═zelem eseten vissza
lehet parancsolni regi hatłraik kĞze a gy═z═ket, akkora abszurdum, hogy meg a Iormalista
Ballplatzrol sem lehet IĞltetelezni, hogy ezt valoban hitte. Csakis egy magyarłzat van. Csakis
az, hogy a kĞzponti hatalmak bizonyosra vettek: a tĞrĞk Iog gy═zni es Becs ,gĞnnolt" egy jo
kis vereseget a balkłniaknak. Valoban, maga von der Goltz porosz tłbornok, aki a hłborş
el═tt a tĞrĞk sereg şjjłszervezeset vezette, −gy −telte meg az er═viszonyokat.
A Porta megkĞszĞni a nagyhatalmak kĞzvet−teset, de nem b−zik benne, a balkłniak pedig
nem tĞr═dnek vele. A hłborş megindul es az oszmłnokat pozdorjłvł verik.
Alig t−z nap alatt a bolgłrok młr Drinłpolynłl łllnak, a szerbek ÜszkćbĞn tşl es megel═z-
ve Nikitłt, behatolnak Albłniłba. Szkutarit ostromoljłk es Durazzonłl kĞzelednek az Adrił-
hoz. A gĞrĞgĞk is młr Szalonikiben! Valosłgos versenyIutłs Iolyik a Balkłnon es młr nem
az a kerdes: mit ved meg a tĞrĞk, hanem melyik vłrosba ki jut hamarłbb a szĞvetsegesek kĞ-
zćl.
Ekkor ocsşdik Iel a Monarchia. A macedon es rumeliai vłrosok młr nem erdeklik, de Al-
błnia az młs. Albłnia az kĞzvetlen eleterdek. Nem t▌rheti, hogy oda Szerbia ćljĞn be. Tilta-
kozik meghod−tłsa ellen. Vele tart, błr ovatosabb hangon Olaszorszłg is, mert szłmłra meg
csiklandosabb lenne, ha az Adria tşlso partja szerbek markłba kerćlne.
Err═l az izgalomrol szoltak a legutobbi h−rek. A kirłly Budapesten leven, Berchtold oda-
siet. A tronĞrĞkĞs is, Schemua is, a vezerkar I═nĞke. Młsnap utobbi Berlinbe utazik. Harmad-
nap Conrad Bukarestbe, Ferenc JozseI sajłt kez▌ levelevel Kłroly kirłlyhoz. Es Ielhivatalos
nyilatkozat jelenik meg, mely szerint Albłnia Ğnłllłsłt a Monarchia akłr Iegyverrel is kesz
megvedeni. De meg komolyabb h−r is van.
Az osztrłk-magyar csapatokat a gal−ciai hatłron hadiletszłmra emelik vłlaszkeppen arra,
hogy orosz oldalon probamozgos−tłs c−men a hely═rsegek egymillio emberre szaporodtak.
A mai lapok meg młst is jelentenek. ˙gy h−rlik, hogy Prizrenben es Mitrovicłn az osztrłk-
magyar konzulłtusrol leteptek a złszlot es helyisegeit kiraboltłk a szerbek.
Błlint maga ele nezett. Młr az utobbi napok h−rei is elegge aggasztok, de a maiak minden-
en tşltesznek. A konzulłtusok serelme, ha beigazolodik, az młr hłborşt jelent. Nagyhatalom
ilyet nem t▌rhet el, hacsak nem akar harakirit elkĞvetni.
Az ablakon nezett ki Ğsszesz▌kćl═ szemekkel.
Odakćnn ragyogo napsćtes. A lejt═s płzsit le a kert aljłig meg zĞld, de a cserjek, Iłk lomb-
ja młr barna vagy bronzvĞrĞs. Itt rezsşt az ablak el═tt nagyon-nagyon lassan egy-egy level
szłll, szłll billeg═ repćlessel, akłrha oriłs pillango volna, słIrłnysłrga level, szĞgletes Iormł-
jş.
Arrol a jłvorIłrol hull itt a hłz sarkłtol. Imbolyog a leveg═ben, mintha habozna, vak−to vi-
lłgosan a napsugłrtol, a szell═ben şszik habozo lejtessel, m−glen odaćl halk zizegessel sok
arany testverei kĞze. Es młs level indul, az is −gy. Az is ilyen szepen, kĞnnyen, kĞzĞs Ğnken-
tes halłlba, akłrha tudnł mindenik, milyen gyĞnyĞr▌.
Milyen bekes ez a kert. Mintha nem volna gy▌lĞlseg sehol, hłborş es ĞldĞkles, mintha
csak szepseg volna mindenćtt es beke.
Błlint sz−ve Ğsszeszorult, ahogy −gy kitekintett.
Aggodalmłba az orszłgert, nepeert młs aggodłs is vegyćlt. Mi lesz az anyjłval, ha kitĞr a
hłborş?
˙jabban szedćlesei voltak. Titkolta ═ket. Błlint şgy sejtette, hogy ma ejjel is valami ilyes
tĞrtenhetett, mert reggel leizent hozzł, hogy ═ ma nem jĞn a templomba, hanem delig łgyban
marad es csak ebedkor kel IĞl. Ennek komoly oka lehet, hiszen Abłdy Roza nagyon tartott ar-
ra, hogy itt Denestornyłn minden vasłrnapi istentiszteletkor a padjłban legyen. Komornłja
azonban nem tudott semmir═l es Błlint hiłba probłlt bejutni az anyjłhoz, kiizent, hogy most
ne zavarja, aludni akar delig.
A Iia most erre gondolt. Es arra: mi tĞrtenik, ha mozgos−tłs lesz? Ha be kell vonulnia!? Ha
honapokig tłvol kene lenni h−r nelkćl es aggodłsban az anyjłert?
Izgalmłban IĞlkelt es płrszor vegigjłrta a szobłt. Azutłn visszatert az şjsłgokhoz. Egyet-
len megnyugtatobb h−rt talłlt. Azt, hogy Sir Edward Grey kĞzvet−teni akar es csillap−tani. Ez
az egy remeny van: Anglia bek−t═ szłndeka.
‡ttert a belIĞldi h−radłsokra. Nem sok ĞrĞme volt benne.
Az ellenzeki koal−cio, miota szeptember kĞzepen şjbol megny−lt a parlament, taktikłt vłl-
toztatott. M−g a nyłri ćlesezes alatt şgyszolvłn teljesen tłvol maradt a Hłztol, most be-bejĞtt.
Kora ═sszel tartott nepgy▌leseiken bizonyłra rłjĞttek, hogy eddigi viselkedesćknek nincs
visszhangja az orszłgban. Hłt młst probłltak. Megjelentek a Hłzban. Egy-egy deklarłciot ol-
vastak IĞl, parłzs kis botrłnyt rendeztek s−ppal, trombitłval, aztłn şjra kivonultak. ‡llłspont-
juk leven, hogy minden tĞrvenytelen, ami jşnius 4-e ota tĞrtent, Iolytonos ĞsszećtkĞzesćk
volt a Hłz elnĞksegevel es az azota szervezett parlamenti palota═rseggel. Egyik ilyen ćlesen
bejĞttek a terem kĞzepere es ott nagy gomolyagban szorosan ĞsszeIogodztak, hogy a kizłrta-
kat ne tudja az ═rseg kivezetni. Igy łlltak delt═l estig a gyors−rok asztalai es a miniszteri sze-
kek kĞzĞtt. Este 8 orakor veget ert e h═si ellenłllłs es megiscsak elmentek.
Kes═bb młst probłltak. Tekintve, hogy a palota═rseg azokat a kepvisel═ket, kiket a men-
telmi bizottsłg bizonyos szłmş ćlesr═l kizłrt, nem bocsłtja be a parlament epćletebe, ezen
akartak kiIogni. Valamelyik rłjĞtt, hogy a kepvisel═hłzi vendegl═ konyhłjłba a konyhasze-
melyzet szabadon jłr be, hogy ott nincsen ═rseg. RĞgtĞn kesz volt a terv! Ide kell belopodzni
es a konyhaliIten, hol a paprikłs csirket es a borjşIrikandot szłll−tjłk az etterembe, a
tĞrvenyhozok hşzassłk IĞl magukat az emeletre! Milyen nagyszer▌ meglepetes lesz! Hirtelen
csak megjelennek es...? Es ott lesznek. Ketsegtelen ugyan, hogy aztłn ismet kivezetik ═ket, de
hłt milyen szegyen es bosszşsłg az Tiszłra, hogy ═k tşljłrtak az eszen! Meg is probłltłk.
Sajnos nem sikerćlt. Tłn valamelyik alkalmazott meglłtta ═ket lopakodłs kĞzben es idejeben
jelentette, tłn valamelyik ,Ğsszeeskćv═dben nem łllt a szo es elmondta a gyĞnyĞr▌ tervet.
Teny csak annyi, hogy megakadłlyoztłk vegrehajtłs kĞzben. Ez az erdekes vłllalkozłs eppen
most ment vegbe, ugyanakkor, mid═n a szerb hadak Durazzonłl łllnak, mid═n a vilłghłborş
reme ott tornyosult az Al-Dunłn es a Kłrpłtok menten.
De młs dolgok is Iolynak a magyar I═vłrosban es err═l adnak szłmot a mai şjsłgok.
A koal−cio vezerei: Kossuth, Justh, Andrłssy, lłtva a balkłni bonyodalmat, şgy ereztek,
szćkseges, hogy ═k is hozzłszoljanak. Szćkseges, hogy az ellenzek is hangot adjon. ‡llłst
Ioglaljon. Helyesen −teltek, hogy abbol a passzivitłsbol, miszerint nem jłrnak az orszłggy▌-
lesbe, semmi jo sem Iakad es hogy a nagykĞzĞnseg az ═ tłvolmaradłsuk magas erkĞlcsi erte-
ket nem becsćli elegge, serelmeiket pedig hajlando elIeledni. Ezert tertek vissza młr el═bb a
Hłzba, ezert probłlkoztak meg a zavarkeltes şjabb modszereivel, Desy Zoltłn ezert vłdolta
meg nyilvłnosan Lukłcsot, azt łll−tvłn rola, hogy a magyar miniszterelnĞk ,a vilłg legna-
gyobb panamistłja". Ez mindeddig szep volt es jo, s═t h═sies is talłn. De most a balkłni kr−zis
kĞzepette egyeb is kell.
‡llłsIoglalłs kell. Beszed kell. KćlĞnleges szempont, ami kiIejezze, mennyire młsok ═k,
mint a kĞzĞsćgyes kormłny, mennyivel nagyobb szabłsşak, mennyivel megert═bbek.
Visszaterni a kepvisel═hłzba, ott venni reszt kćlćgyi vitłban, azt nem tehetik, hiszen młr
az a kĞrćlmeny, hogy Tisza adnł meg nekik a szot, elismerese volna elnĞki mivoltłnak, elis-
merese annak a hłzszabłlynak, amit ═nelkćlćk hoztak. Ezt jogilag −gy ertelmezhetne valaki,
ami pedig rettenetes volna!
Ezert talłltak młs, nagyon szellemes megoldłst.
A Royal-szłlloda błltermebe hirdettek ,orszłggy▌lest", kimondvłn, hogy ez az igazi kep-
visel═hłz, nem pedig az, ami az Orszłghłzban ćlesezik. Itt a maga rendje-modja szerint korel-
nĞk es korjegyz═k Ioglaltłk el a podiumot, majd elnĞkĞt vłlasztottak es ket alelnĞkĞt, jegyz═-
ket, mire aztłn megny−lhatott a potparlament.
Apponyi Albert volt az els═ szonok. GyĞnyĞr▌ beszedben Ioglalkozott a kĞzelmşlt eseme-
nyeivel es şgy velven, hogy ═k, akik itt vele a błlterembe gy▌ltek, kepviselik az orszłgot, a
magyar nemzet neveben ćdvĞzĞlte a bolgłrokat, gĞrĞgĞket es a szerbeket. A nepek szabadsł-
głt meltatta, azok Ğnrendelkezesi jogłt es nemes mozdulattal barłti jobbot nyşjtott łt Belgrłd
Iele. Ez volt a tenorja ama hatłrozati javaslatnak is, melyet elIogadłsra ajłnlt.
Utłna młs szonokok kĞvetkeztek. Ezek kĞzĞtt Lovłszy es Hollo Lajos tovłbb mentek,
mint Apponyi. Ezek młr vilłgosan helyezkednek szembe a Monarchia kćlpolitikłjłval. Młr
majdnem szerbpłrtiaknak mondhatok. Azt mondjłk, hogy Ausztria-Magyarorszłg ragaszko-
dłsa nagyhatalmi helyzetehez csupłn kĞltseges hişsłg. A Balkłn rendez═djek, ahogy akar.
Hogy oktalan błrmikeppen beleavatkozni. S═t itt hangzik el el═szĞr, habłr meg burkoltan, az
az łll−tłs, hogy a nemet szĞvetseg kłros, szerintćk egyedćl csak Nemetorszłg erdeke. Egesz
okIejtesćkb═l valami zagyva testveresćlesi hang ćtkĞzik ki, az a meggy═z═des, hogy a ma-
gyart ,mindenki szereti", csakis az osztrłkot ,utłljłk" a Balkłnon. Apponyi javaslatłt persze
elIogadjłk, de nyilvłn h═sĞknek erzik magukat, mivel ═k sokkal kemenyebben ,odamondtak
Becsnek".
Bosszşsan tette le a lapot Błlint. Amit olvasott, melyen IĞlhłbor−totta. Micsoda ═rćlet ez
a potparlament es micsoda ═rćlet −gy beszelni, mikor minden pillanatban kitĞrhet a hłborş es
a nemzetnek helyt kell łllni eletre-halłlra.
MegIoghatatlan mondotta magłban , hogy megengedtek ezt a vezerl═k, Apponyi,
Kossuth, Andrłssy, kiknek megis Iogalmuk lehet arrol a hatłsrol, amit az ilyen łll−tłsuk sze-
rint , az egesz magyar nemzet neveben hozott nyilatkozłs a kćlIĞldĞn kivłlt. Micsoda bizta-
tłs ez Oroszorszłg szłmłra! Biztatłs arra, hogy megtłmadjanak! Biztatłs a balkłniaknak,
hogy lebecsćljek a Monarchia erejet es Iittyet hłnyjanak neki. Hogy odakćnn Płrizsban, Pe-
tervłrott şgy lłssłk, mintha a Monarchia bomladozoban volna es Magyarorszłgon Iorradalom
volna kćszĞbĞn! Mikent lehet az, hogy erre nem gondolnak a koal−cio vezerei?
˙jra az ablakhoz ment. Kinyitotta, aztłn hosszan łllt ott a h▌vĞs ległramlłsban, ami IĞlI-
riss−tette a homlokłt.
A hajnali der młr csak oldalvłst lłtszik, hova meg nem jutott el a napsugłr. Ott meg min-
dig hoharmatos a I▌, mintha tejćveg bor−tanł. Młshol młr visszazĞldćlt a płzsit, megtarkłllva
odahullott lombbal, rezvĞrĞs levelevel a platłnnak es a juhar citromsłrga pilleivel. Most is
Iolytonosan szłllnak, nagyon-nagyon lassan, kĞnny▌ aranyIćst lapocskłk şsznak łt el═tte...
De mindezt nem lłtta, csak maga ele błmult.
G
Arra ocsşdott IĞl, hogy kiny−lt az ajto: Kozma ‡ron jĞtt be es Głnyi.
A szĞvetkezeti ćlesr═l reIerłltak. Az ćgyvitel rendes. Penztłr es kĞnyveles mintaszer▌. Az-
tłn Kozma rełtert ama parcellłzłsi ćgy mai łllapotłra, melyben Ğrvendetes javulłst tapasz-
talt. A vezet═seg buzgalmłbol sikerćlt azoktol a rossz adosoktol płr hłtralekos tetelt behajtani
es −gy Abłdynak nehłny ezer koronłt a szĞvetkezet visszater−t. Aprolekosan magyarłzta ezt a
Iiatal Kozma, mert azt akarta, hogy barłtja okuljon rajta, lłssa be, mennyi bajt okozott
kĞnnyelm▌ joindulatłval.
Błlint bolingatott hozzł. Itt-ott helyeselt, elismerest is mutatott, belłtłst. Pedig az esze
nem ott jłrt, hanem magyarłzatłt kereste annak a potparlamenti vitłnak, ami annyira Ielb═sz−-
tette. Meg is talłlta. Onnan szłrmazik, hogy a magyar politikusok es ebben alig van kivetel
abban a hitben elnek, hogy a szavuk csak belIĞldĞn hallatszik. Egesz eszmevilłguk erre van
bełll−tva. Hogy amit mondanak, vagy tesznek, azt a kćlIĞld is Iigyeli, arra itt senki sem gon-
dol. Meg olyanok sem, mint Apponyi, kinek sogora londoni nagykĞvetćnk es onnan bizo-
nyłra tłjekoztatjłk olykor, vagy Andrłssy, aki apja, Ferenc JozseI legkivłlobb kćlćgyminisz-
tere kĞzeleben n═tt IĞl es rĞvid ideig maga is diplomata volt. Nem gondolnak rł, vagy elIelej-
tik es mindent a płrtszenvedely szemszĞgeb═l neznek, vagy kĞzjogi Iinomsłgokebol, amit
meg nem ert senki, aki nem magyar. A lłthatłr szłmukra Becsnel złrodik le, ezen a kĞrĞn tşl,
a magyar globusz szelen tşl nincs semmi! Az a hatłrozati javaslat pedig, amit meghoztak a
Royalban, az valoban nem is szol a balkłniakhoz, hanem csakis a magyar kormłnynak, leg-
IĞnnebb a kirłlynak, hogy lłssłk, halljłk, milyen elegedetlenek ═k.
Az orszłg kĞzĞnsege pedig, melynek szłzadokon łt nem volt kĞze a vilłgesemenyekhez,
nem vesz tudomłst a balkłni Iordulat komolysłgłrol, nem is erdekli, akłrha minden, ami nem
belIĞldi esemeny, nem is tĞrtenne itt Europłban, hanem valahol a holdban.
KĞzben Abłdy annłl jobban helyeselt Kozmłnak, ment═l kevesbe hallgatta, amit beszel.
Igy tĞrtent, hogy mid═n vegezetćl ‡ron arra kerte: most, mid═n kĞrştra mennek, sehol se vłl-
laljon magłra anyagi Ielel═sseget, s═t soha tĞbbe ilyet ne tegyen, mert az ilyen ellentmond a
szĞvetkezeti eszmenek, Błlint, aki a mondat veget hallotta csak, ezt Ielelte: Hogyne, meg-
−gerem ... hogyne ... ez nagyon helyes es Kozma diadalmasan nezett Głnyi titkłrra, mintha
azt mondanł: ,Lłm, milyen kĞnnyen meggy═ztem! Most młr megIogadta!"
FĞlłlltak. Ebedid═ kĞzeledven, młr indulni akartak IĞl a kastelyba, mid═n Błlint eszrevet-
te, hogy mai postłjłt nem bontotta IĞl. Megkerte hłt a barłtjłt, menne el═re es mulattatnł ad-
dig edesanyjłt, ═ itt płr perc alatt vegez es rĞgtĞn utłna Iog jĞnni.
Egyedćl maradt hłt a titkłrłval.
Az els═ płr level szĞvetkezeti ćgy; ezeket elolvasvłn, łtadta Głnyinak, płr szoban vłzol-
vłn az adando vłlaszt. Most szćrke bor−tekos level kĞvetkezett. Zutor Andrłs Mezes −rta.
A Simo kĞrjegyz═ dolgłrol szolt. Azt jelentette az alerdesz, hogy Kula IĞlkereste odakćnn
az erd═n. Azert jĞtt, mert baj van. Timbus popa, mialatt az iIjş Hunyadon volt vłsłrban, ki-
ment a Pejkojłra es megIenyegette Kula nagyapjłt, a ven Juon aluj MaItyet. Hogy miert adott
be IĞljelentest Simo ellen es hogy mert magyar ćgyvedet megb−zni Kolozsvłrt. Az Ğregember
nagyon be van ijedve. Azt Ielelte a papnak, hogy ═ semmir═l se tud, mindent az unokłja csi-
nłl, ═ alł−rta, amit elebe tett, hogy ═ młr nagyon Ğreg, −rłstudatlan is, ═tet ne vłdoljłk. ┼ nem
tehet semmir═l. Timbus valami pap−rt tett elebe es kĞvetelte: tegye rł a krucsłjłt, de a ven Ju-
an szabadkozott es nem −rta alł. Kula azt hiszi azonban, hogy aligha lesz kepes hosszasan
visszatartani az Ğreget, mert kĞzel erzi a halłlłt es Timbus a pokollal Ienyegette. Hogy mi
volt az −rłsban, azt a Iiş nem tudja. Valosz−n▌, hogy visszavonja benne az ćgyvedi megb−złst.
Lehet, hogy egyeb is, valami nyilatkozat Simo Gaszton javłra. A venember nem tudja.
,...Azert −rom ezeket instłllom −gy vegz═dik Mezes pontozłs nelkćli, de vilłgos levele ,
mert instłllom ebb═l nagy baj lehet mert Kula is meg van ijedve es bizonyos hogy Timbus is
es Simo is bizonyosra veszik hogy lekapjłk a lłbłrol a ven Juont mert en lłttam tegnap Simot
es azt mondta hogy majd ═ megmutatja hogy ═ nem olyan ember akivel packłzni lehet es ta-
lłn tĞbbet is mereszelt volna mondani de en rłneztem es gondolta meg talłlom ćtni de bizo-
nyos hogy nagyon jo kedv▌ pedig meg 3 azaz hłrom hete arrol beszelt hogy ═ megunta a jegy-
z═seget es elkĞltĞzik innen de most nem şgy beszel hanem egeszen młskeppen..."
Błlint arca elsĞtetćlt. Mikor augusztusban lejĞtt a havasrol, olyan ćgyvedet keresett, aki
tud romłnul es a ven Juon panaszłt nemcsak a penzćgyigazgatosłgnłl kepviseli jol, hanem
mikor kiszłll a vizsgłlat, tudjon a havasiakkal is beszelni. Ez nem volt kĞnny▌, I═leg mivel is-
meretes, hogy a I═szolgab−ro, aki puszipajtłsa Simonak es az ═ reven a vłrmegye is, mindent
el Iog kĞvetni a jegyz═ megmentesere. Ezert csak olyan ćgyved Ielel meg, akinek nincs vala-
mi rokoni vagy barłti kapcsolata a megyehłzłnłl.
Vegre talłlt ilyet. A IĞljelentes megtĞrtent. Mind ez ideig azonban, błr a vizsgłlat Iormai-
lag megindult, tłrgyalłsra nem kerćlt sor. Nyilvłn mindent elkĞvet azota Simo, hogy odłzza
a dolgot, hogy id═t nyerjen megdolgoztatni a panaszost. Ha sikerćl, akkor nyert ćgye van.
Es nem csak ennyi. Ha IĞlmentik, akkor majd Simo łll az erd═ Iel═l. Simo lephet IĞl mint
vłdlo es a ven Juon unokłjłt, azt a tisztesseges Kulłt kićldĞzi majd a vilłgbol.
Ez szĞrny▌ gondolat! Błlint arca elsĞtetćlt. SzĞrny▌ lenne, ha ezt a derek iIjş embert azert
erne baj, mert b−zott ═benne. FĞlnezett a levelr═l. Głnyi Miklos ott ćlt az asztal mellett. Feke-
te rłmłs szemćvegjen łt mintha reszvet es szolgłlatkeszseg łradna, akłrha tudnł, amit a gaz-
dłja gondol. Abłdynak eszebe jutott, hogy Głnyi hat evig segedjegyz═ volt. Jłrtas lehet az
ilyen Iegyelmi ćgyekben. Tłn tud tanłcsot adni, velemenyt is adni a kĞvetkezmenyek irłnt.
Feleje Iordult. Płr szoval vłzolta az ćgyet es azt is, hogy a panasztev═t visszakozłsra akar-
jłk rłb−rni.
Głnyi Iigyelmesen hallgatta. Kisse oldalt vetette hosszş, vekony arcłt, ami szokłsa volt
ilyenkor.
Valamit młr hallottam err═l a dologrol szolalt meg, miutłn Abłdy elmondta a te-
nyłllłst. Winkler erd═mernĞkt═l hallottam, amid═n a mşltkor itt jłrt. Simonak az łllłsłba
kerćl, ha vegigIolytatjłk a vizsgłlatot. Ezirłnt semmi ketseg, adosikkasztłsi ćgyben kegye-
lem nincs. Ha azonban reł tudjłk b−rni azt a venembert, hogy kijelentse, miszerint az unokłja
nem magyarłzta meg neki, mi az, amit alł−rat vele es azt is, hogy a kerdeses nyugta nem
adoIizetesr═l szol, hanem valami egyebr═l, abbol igen nagy baj lehet.
Itt szćnetet tartott Głnyi, aztłn Iolytatta:
Tekintve, hogy az Ğreg analIabeta, ellene nincs megtorlłsnak helye, csak az unokłjłt
Ioghatjłk pĞrbe okirathamis−tłs es rłgalmazłs c−men. El is −telnek. Es... es talłn nemcsak ═t.
Simo eleg elszłnt ember arra, hogy kiterjessze a vłdat Zutor Andrłsra mint IĞlbujtora es ... es
kisse habozott most Głnyi, majd megis kimondta: es talłn meltosłgodra is...
˙gy? ... Rełm? ... Igazłn?
Igen, hiszen a IĞljelentest meltosłgod kĞzvet−tette az ćgyvedhez. Ez persze kĞnnyen ki-
vedhet═, hiszen meltosłgod akłrmilyen is a tenyłllłs johiszem▌en es kĞzerdekb═l cseleke-
dett. Nem is valosz−n▌, hogy Simo idłig menne. De hogy tanşnak megidezteti, azt bizonyos-
nak tartom es bizonyos az is, hogy a legnagyobb dobot Iogja megćtni a sajtoban, Ğnmagłt
młrt−rkent odałll−tani, mert ment═l nagyobb lłrma lesz ebb═l, szłmłra annłl nagyobb elegte-
tel.
Igazłn Iurcsa volna, hogy Simo szerepeljen mint ćldĞzĞtt błrłny! De mit lehet tenni?
Beszelni az Ğreg Juonnal?
Głnyi kisse Ielrehşzta a szłjłt. Feher Iogai megvillantak az ajkai IĞlĞtt. Lassan, nyomatek-
kal mondta:
KĞzvetlenćl nem ajłnlanłm. Az Ğreg tanş lesz a pĞrben es kĞnnyen hamis tanşzłsra valo
IĞlbujtłskent łll−thatnł be az ellenIel. Ez csak sşlyos−tanł az ćgyet. Csakis egyet lehet. Az
unokłnak megmagyarłzni valamikeppen, hogy reł nezve vegzetes, ha a nagyapja visszako-
zik. Tartsa rajta a kezet es vigyłzzon reł. Ezt tłn IĞlt▌nes nelkćl megcsinłlhatja Zutor, ahogy
eddig is tette, kćnn az erd═n.
Błlint IĞlłllt. Płr percig elgondolkozott, aztłn kezet nyşjtott Głnyinak.
Nagyon kĞszĞnĞm, amit mondott. Meg młma −rok neki.
Ne tessek −rni, kerem. Jobb nem. Az ember sohase tudhatja, levellel mi tĞrtenhetik. Tes-
sek ideh−vni es csak szoval... az jobb, az sokkal jobb...
Kimentek. Abłdyt a lepcs═kig k−serte a titkłrja. Ott meg egyet mondott kisse szerenyked═
mosollyal, ami oldalvłst vonta koromsz−n pici bajuszłt:
Ha megtisztel meltosłgod ebben az ćgyben... Ha megengedne, hogy en magyarłzzam
meg Zutornak... Nekem van ilyenben gyakorlatom. Talłn −gy jobb, mintha meltosłgod...
Nagy ĞrĞmmel tennem...
*
Abłdyne Błlint kerdesere azt mondta, hogy csak łlmatlan ejjele volt, azert maradt łgyban
mostanig. Jokedv▌nek mutatta magłt es nagyon elenken tłrsalgott Kozma ‡ronnal. Az ćnnepi
selyemruha volt rajta, talłn mivel vasłrnap van, vagy mert itt van a Iiatal Kozma, Iia ama
Kozma Boldizsłrnak, aki gyerekkori jłtszotłrsa volt egykor es akit tĞbb mint negyven eve
nem lłtott. Nagyon elenk volt. Mindig kisse IĞlenyesen, ha azonban akarta, nagyon elragado
błjjal diskurłlt lorol, zsuki Ialkłrol, tenyesztesi szempontokrol. Błlintot ez megnyugtatta.
Ebed utłn indult el auton, miutłn Winklernek sćrgĞnyzĞtt a Belesbe, kćldene be Zutor
Andrłst Denestornyłra. Głnyit ezşttal nem vitte magłval; hogy Zutor csak a titkłrt talłlja
majd itt, azt nem kĞzĞlte.
De −gy volt ez jobb.
Indulłskor Abłdy Roza kijĞtt a balkonra. Onnan intett bşcsşt. Utolsot meg, mid═n a gep
młr a kćls═ kapu bolt−vebe suhant.
Kes═bb sokszor gondolt vissza erre Błlint.
Mindig lłtta maga el═tt −gy, sok-sok ev mşlva is, ahogy anyja egyenesen łll a k═korlłt ba-
luszterei mĞgĞtt es pici kĞver kezevel elbşcsşzik t═le...
II.
Az a t−znapos kĞrşt, amit Błlint Kozma ‡ronnal a delkeleti megyekben tett, Kis-Kćkćll═-
ben vegz═dĞtt. Utolso łllomłsaik egyike Dics═szentmłrton el═tt nehłny kilometernyire esett,
KisIćzes kĞzsegbe.
Młr a rovancsolłs es kĞnyvvizsgłlat kĞzben, meg inkłbb a vłlasztmłnyi ćles alatt eszlel-
tek, mintha a helybeliek mindennel sietni akarnłnak, csakhogy vege legyen ment═l hamarłbb;
gyakran pusmognak is egymłs kĞzt es sokszor pillantanak a Ialiorłra. Arra a kerdesre pe-
dig, ami młshol mindig olyan hosszş vitłra es sokIele javaslatra vezet: ,nincs-e valami k−-
vłnsłguk vagy panaszuk?" arra is azt Ieleltek: ,nincs semmi", ,minden jo −gy", ,semmi
ohajunk nincs..." ,Nem! Semmi!..." es csak az ajtot neztek!
Abłdyek nem tudtłk mire velni mindezt. Hogy nem az ćgyvitel hibłit titkoljłk, arrol młr
el═bb megbizonyosodtak. Igy hłt az volt az erzesćk, hogy a Ialusiak keszćlnek valamire es
attol Ielnek, hogy a szĞvetkezeti tłrgyalłs miatt lemaradnak rola.
Valoban, mid═n deltłjban bećltek a gepbe es tovahajtottak, akłrha k═ esett volna le a Ićze-
siek sz−ver═l. Nagy v−gan parolłztak, tessekeltek Abłdyt es Kozmłt gepkocsijukba, csaptłk
be az ajtot, łllottak Ielre az ştbol es ahogy integettek utłnuk, ez is olyan volt, mintha csak biz-
tatnłk: menjetek! Menjetek!
S▌r▌n łllnak a Ialvak a Kis-Kćkćll═ menten. Alig jut ki az ember az egyikb═l, młr benne
van a młsikban. A szomszed kĞzseg GyłlIalva, Kendy Pityu Ialuja. Płr perc es młr ott vol-
tak, błr az auto eleg lassan haladt, leven sok nep az şton, sok iIjş legeny, lełny es gyermek,
akik KisIćzesr═l mind arra sietnek v−gsłggal, akłr vłsłrba mennenek, vagy valami vłndorcir-
kusz el═adłsłra.
A Ialuban is sokasłg. Es ahogy Ielrełllnak, mindenki mosolyogva nez rełjuk, mint akik azt
hiszik, hogy az auto utasai arra az ćnnepre jĞnnek, amire ═k keszćlnek. Ilyen ĞrĞmvłro tĞmeg
kĞzt haladtak a Kendy-portłig. Itt a staketłs ker−tes gĞrbćleteben młr majdnem złrt tĞmeg
łll. TĞmeg, amely a tćlkĞlesre azonnal helyet ad, de nem az şttesten o, nem! , hanem a ka-
pu torkłhoz. Mid═n pedig a soI═r itt leIekez es magyarłzni akarnł, hogy ═k Dics═be szłnde-
koznak, hłt ott terem b═rbekecseben, premsapkłsan Kendy Pityu maga.
Hłt csak nem teszitek azt az inIłmiłt velem, hogy elmentek a hłzam el═tt! kiłltja młr
a kapubol es odaugrik a gephez, parolłzik es magyarłz.
Eleg zavaros, amit magyarłz. Hogy ma Iontos nap van. Hogy nagy vendegseg van nłla.
Hogy ═ mindenkit megh−vott erre. Abłdyt es Kozmłt is. Hłt nem kaptłk meg a levelet? Ja
persze, nem voltatok otthon! Pedig ═ −rt. Hogy miert? O, hiszen meg−rta! Meg−rta, hogy
halłlra −teli a płlinkłt. Igen! Ezert! Ez van ma, ma lesz a tĞrvenyszek, most! Most, alig
negyedora mşlva, csak meg ═ket vłrtłk! Hłt ez az! Hallotta, hogy reggel ota młr itt vannak a
szomszedban! Ezert is lesette ═ket a szakłllszłrasztĞbol.
TĞrvenyszek? Płlinka? Abłdyek nem sokat ertettek ebb═l. De hłt tovłbbmenni valoban le-
hetetlen. Annłl kevesbe, hiszen lejĞttek a kapuhoz nehłnyan a vendegek kĞzćl, kĞztćk a ket
Laczok Iiş es Alvinczy Zoltłn is. Azok is magyarłzzłk rĞhĞgve, hogy Pityu halłlra −teli a pł-
linkłt. Onnan belćlr═l pedig, a hosszş k═tornłc szeler═l Kendy Ambrus bł' bĞmbĞl le hozzł-
juk:
Ne marhłskodjatok annyit, hanem be ide azzal a kĞp═lłdłval!
Błlintnak semmi kedve se volt beterni. Eleg Iłraszto volt ez a propaganda-kĞrşt reggelt═l
estig tarto munkłval, tłrgyalłssal. Mikor pedig este leIekćdt, meg lapokat olvasott. Kćlćgyi
h−reket a balkłni vłlsłgrol, mely ha kisse meg is enyhćlt ugyan, de meg mindig eleg Ienyege-
t═ maradt nem, semmi kedve se volt mulatos lagzira es sietett volna haza. De hłt młr sert═
lenne, ha tovłbbhajtat es semmi oka se volt a jo Pityut megbłntani.
Kiszłllt tehłt a gepb═l es a szepen gĞrbćl═ şton gyalog IĞlsetłltak a hłzhoz mindnyłjan.
*
A kĞzbćls═ szeles ebedl═ben młr tĞmerdek vendeg. Hłrom Kendy: az Ğreg Dłniel, Amb-
rus bł' es Joska; Alvinczy Farkas is itt van es a kis Kamuthy es nehłny szomszed, Rłcz
Todorka es młs mulatopajtłsok.
Mindenki vłrakozo jokedvben, amit megbelelt az a sok stamperli rozsolis es szilvorium,
melynek młr kićr−tett poharai szanaszet łllnak az asztalon.
A jelenlev═k mind tudtak a programrol, mert a hłzişr ezert a treIłert tĞmerdek levelet −rt
es a megh−vłssal a ,płlinka b▌nlajstromłt" is amire nyilvłn nagyon bćszke volt megkćld-
te mindenkinek. Hłt err═l van szo. Err═l elcel═dnek es bosszantjłk Pityut, ahogy az młr szo-
kłs nłlunk Erdelyben.
De vegre elkĞvetkezik a nagy pillanat.
Kendy Pityu vezenyel:
Porkolłbok! Fegyverbe!
A Laczok Iişk, Dezs═ es Ern═ el═lepnek. Ket odon pandşrcsłko van a IejćkĞn, amiket itt
talłlt Pityu valami lłdłban. Oldalukon rozsdłs Iringia es tarsoly. ZĞmĞk iIjş emberek, tatłros
poIłval es olyan egyIormłk, akłrha ikrek volnłnak. Igen jol Iestenek az arany paszomłnyos
csłkokkal, nem baj, hogy eleg molyette a posztojuk. Kemeny vigyłzzba łllnak.
Hozzłtok ki a vłdlottat a hłz ele! a tovłbbi parancs. Mialatt a ket Laczok Iiş nagy
csĞrtetve elt▌nik oldalvłst, a vendegseg kiĞmlik a szabadba. Hosszş k═terasz hşzodik vegig
az egesz homlokzat el═tt. Ide helyezkednek el szejjelny−lo IelkĞrben es lećlnek azokra a sze-
kekre, amit inas, darabont es pesztonka sietve hurcolnak ki az ebedl═b═l. Igaz, hogy a k═koc-
kłk kisse bitolyognak, de ki błnja ezt ilyen nagy alkalomkor.
F═, hogy szep halvłny napsćtes van, kora teli enyhe id═ es most kezd═dik a moka az ═ mu-
lattatłsukra.
Es mikĞzben elhelyezkedik a vendegsereg es mindket vegen a terasznak egy-egy cigłny-
banda, az urake es a Ialusi, alłjuk a płzsitra begy▌l a nep, a kĞzsegek apraja-nagyja: haris-
nyłs gazdłk, legenyek ćnnepl═ben, lełnyok pruszlikosan es tĞmerdek gyerek is, kib═l hol
egyet, hol młst vissza kell rłncigłlni, hogy ne tolakodjek IĞl a lepcs═n, hanem tartson rendet,
ahogy illik.
Błlint a tĞmeg kĞzt mindjłrt meglłtta a szĞvetkezeti tagokat, akik Fćzesr═l lohalłlłba siet-
tek ide. Hłt ezert neztek annyiszor az orłt!
Nagy vłrakozłs es kedv uralkodik idelenn is, annłl inkłbb, mert tudjłk, ott a majorudva-
ron lacikonyha vłrja ═ket es lesz ott bor es lesz cigłny.
De a pribek-şrIiak młr hozzłk a I═-I═b▌nĞst. KetIel═l Iogjłk a ket Ićlinel. KĞver, Ğtliteres
kulacs, Ieher topolyaIłbol. KĞver, sima hasa kiteremtettezve tarka sok virłggal. LabdaIorma
gombja emberłbrłzatş. Lelogo sz═rbajusszal, rezsşt vłgott szemmel. Hozzłk katonłsan es
odałll−tjłk arra a kis locłra, amit serenyen alłja csşsztat a darabont.
Nagy ujjongłs Iogadja a vłdlottat. Es valoban volt rajta valami vegtelenćl gonosz, ahogy
ott dćbbedezkedik kivont kardş ═rei kĞzĞtt. Csupasz pocakjłval mintha dacolna ═reivel, b−rł-
jłval, mind az egesz neppel az ═ nagy IĞlIuvalkodottsłgłban, ahogy ott łll kurtika lłbacskłin.
Megkezd═dik a I═benjłro pĞr. Talłn nem nagyon szabłlyos, mert Pityu egy szemelyben
kĞzvłdlo, tanş es b−ro, s═t nyilvłn ═ lesz a hoher is, mert b═rtokos tiszti revolvere młr a dere-
kłra van csatolva.
FĞlłll. El═veszi a ,vłdiratot", a cigłnyok ketIel═l tusst hşznak.
Alłvalo gazember! −gy kezd═dik az −rłs, es a kevesse h−zelg═ megszol−tłs utłn IĞlsorol-
ja a płlinka b▌neit. ‡ltalłnosokon kezdi: hogy lećti a lłbłrol az embert, hogy młsnapra szĞr-
ny▌ IejIłjłst okoz, hogy vĞrĞs orrot kapunk t═le, hogy olyan hamar ittas−t, hogy meg ĞrĞmćnk
sincs benne.
Aztłn łtter szemelyes vłdjaira:
En vagyok a tanşja olvassa most Pityu , mennyi gonoszsłgot tettel envelem! Hłny-
szor zavartad Ğssze az eszemet, mikor Ierbliztem es vegigkostłltattam egyetlen hideg łszra.
Es şjra es şjra biztattłl ostoba błtorsłgra es elvesztettem a penzem. Hłnyszor but−tottłl el es
akaratlan megbłntottam nem egy barłtomat, kivel aztłn płrbajoznom kellett miattad! Es miat-
tad megvagdaltuk egymłst minden igaz ok nelkćl! Es şjra belem keredzkedtel, hogy şjabb
szamłrsłgokat csinłljak! Es nem sz▌ntel meg mostanig. Most a nyłron is vendeg voltam a ha-
vason. Onnan is kidobtak szegyenszemre, mert belopodztłl hozzłm es belem h−zelegted ma-
gad. Hłt ezzel betelt a pohłr, illetve a te kupicłd es halłlra vagy erdemes!
ˆnĞk is ezt tartjłk? kerdezte Pityu a kĞrnyez═kt═l.
Halłl reł! Halłl! kiłltottłk a vendegek, es a nep is nagy kacagva visszhangozta:
Halłl!
Lłtod, gazember, utolso orłd ćtĞtt! Hogy azonban ne mondhasd, hogy nem vedekezhet-
tel, IĞlszol−talak: mit tudsz mentsegedre? Ha van valami, hłt add el═!
Igy rivallt Pityu a kulacsra es płr pillanatig vłrt a legkomolyabb arccal. Olyan meggy═z═-
en csinłlta, hogy az egesz kĞzĞnseg elnemulva hallgatodzott. Hiłba hallgatodztak, a kulacs
nem Ielelt. Mire Pityu kimondta:
Ime! Nem szol semmit! Tehłt kihirdetem: a płlinka golyo łltali halłlra −teltetik sok vet-
kei miatt, amit jo Kendy Peterrel elkĞvetett, hogy ═ ezutłn ne ihassek tĞbbet bel═le, hanem
csakis bort!
Oriłsi ĞrĞm lett erre, hujrłztak, tapsoltak, kalapokat dobtak a leveg═be es a cigłnyok şjra
tusst hşztak. De a hłzişr beleord−tott a zsivajba:
El hłt a veszt═helyre!
ˆsszeigazodott a menet. Els═nek indult a helybeli malacbanda. Utłna az inas es a dara-
bont; kis szekerecsket toltak oda, mibe szalmacsutakokkal lelłncoltłk a delikvenst. Aztłn
megindultak vele. KetIel═l a ket Laczok Iiş csłkosan es kivont szablyłval. A szeker mĞgĞtt
Pityu lepdelt roppant peckesen, utłna a vendegsereg, a vłrosi cigłnyok es az id═sebb gazdłk,
m−g a Iiatalsłg ketIel═l Iut mellettćk, hogy megel═zze ═ket.
Gyłszindulo hangjainłl kerćltek meg a hłzat, aztłn a lankłs kerten IĞl, IĞl a Iels═ vegeig,
ahol egyik hatalmas tĞlgyIa łll a k═ker−tes mellett. Ez volt kiszemelve veszt═helynek.
A zene elhallgat.
Leemeltek a kulacsot es hozzłd▌tĞttek a vastag IatĞrzshĞz. A kĞzĞnseg szabłlyos IelkĞr-
ben, a Laczok testverek ketIel═l. Pityu pedig elibe łllt, vagy Ğt lepesre t═le.
Kivette a revolvert. FĞlcsattintotta a kakast.
Most pokolra kćldĞm łdłz lelkedet!
Ambrus bł', akinek ment═l inkłbb venćlt, annłl kevesbe tetszett, ha młsnak sikere van, el
akarta rontani a hatłst:
Hłt ez młr megis baromsłg! Hogy volna lelke a kulacsnak!
Pityu visszakacagott rł:
Pedig van! Megpedig meggylelke! es bumm!! BelesćtĞtte a pisztolyt.
A lĞvest═l kurta lłbain ketszer megimbolygott a kulacs, aztłn el═rebukott a hasłra. Alola
vĞrĞs Iolyadek terjengett szet, kis tocsłkat alkotva a gyĞkerek Ğblebe.
Es mialatt a kĞzĞnseg megeljenezte Pityut es kĞrćlvettek, gratulłltak, a I═banda pedig a
Hunyadi Lłszlobol ,...Meghalt a cselszĞv═" indulora gyşjtott, a ven Kendy Dani nem tĞr═dĞtt
semmivel, hanem odatipegett a kivegzett Iaedenyhez.
Lassacskłn, eleg nehezkesen guggolt le. Mikor elegge lejutott, hosszş aggastyłnujjłt bele-
młrtotta a szetĞml═ Iolyadekba. Leszopta. Nagy szakertelemmel szopta le.
Kirsch! Kirsch! Quel dommage! Milyen kłr! Ennyi jo Kirsch! mormogta magłban.
*
A bels═ vendegek a vłrosi cigłnynak most młr der▌s notłitol k−serve visszasetłltak a hłz-
hoz es beĞzĞnlĞttek az ebedl═be. A Ialusiakat az ispłn es a cs▌rb−ro tessekeltek a gazdasłgi
udvarba, hol pecsenyesćt═k es bogrłcsos konderok vłrtłk ═ket. Itt is IĞlhangzott a zene es a
Iiatalsłg tłncra perdćlt.
Italban sehol se volt hiłny. A cs▌rkapu ajtajłban jokora hordo volt csapra verve, ihatott
akłrki, akłrmennyit csak akart. Az ebedl═ben pedig nagy ćvegkantłkban łllt a bor es rajnai
palackokban; csupa sşlyos kćkćll═i jłrdovłnyok es młslłsok, olyan er═s italok, hogy a kiveg-
zett płlinka akłr megszegyellhette magłt. Es jĞttek az etelek, nem valami Iinomak, de jo
kiadosak, lucskos kłposzta IćstĞlt kĞrĞmmel, kolbłszok, hurkłk es dĞblecek, az els═
disznoĞles IćstĞlg═ diadalai. Sokat ettek, treIłltak es kacagtak. De I═leg sokat ittak.
Alig egy ora mşlva młr tĞbben elegge el voltak łzva. A jo hłzişrnak is młr ketIele łllt a
szeme. Az id═sebbek kĞzćl persze a ven Dani bł' łzott el legjobban. A Iiatalok kĞzĞtt Him-
le═s Vince, egyik szomszed birtokos.
Nagyon jol nevelt iIjş volt amşgy is. Rładłsul Ğzvegy edesanyja megmagyarłzta neki, mi-
lyen nagy megtiszteltetes szłmłra, hogy Kendy Peter megh−vta es a sz−vere kĞtĞtte, hogy na-
gyon udvarias legyen, ill═ modon mutatkozzek be mindenkinek, I═leg az Ğregebb uraknak.
Ez az anyai intelem ebredt IĞl az iIjşban es ment═l tĞbbet ivott, annłl jobban tĞprengett:
vajon eleget tett-e az anyai parancsnak?! Vegćl hosszş, nema Iontolgatłs utłn elhatłrozta,
hogy nem. Talłn nem. Talłn megsem.
FĞlłllt. Ezt helyre kell hozza! Roppant merev tartłsban megindult az asztalI═ Iele. Aztłn
şgy talłlomra megłllt el═bb Alvinczy mellett, majd Kamuthynłl is, Ğsszecsapta a bokłit es
azt mondta:
Himle═s vagyok!
Szervusz! vłlaszoltłk ezek kezet adva es şgy tett Ambrus bł' is, mind olyanok leven,
akik elnezessel vannak reszeg ember irłnt. Igy jutott most az Ğreg Danihoz. Itt is megłllt
Ğsszevłgva a ket sarkłt es elmondta a nevet.
A venember azonban nem Iordult Ieleje, tłn nem is hallotta. A Iiatal Vince ismet bemutat-
kozott, most młr hangosabban es lłtva, hogy erre sincs vłlasz, meglĞkte hłt az Ğregşr vłllłt
es a Ićlebe kiłltotta:
En Himle═s vagyok! es nyşjtotta a kezet.
A ven Dani most se Iordult hozzł, csak vegignezte tet═t═l talpig es bele a tenyerebe. Borvi-
rłgos orra alatt gonosz mosoly villant łt es azzal a dadogłssal, ami annłl er═sebb volt nłla,
ment═l tĞbbet ivott, lassan ĞklĞndĞzte ki:
Gyo... gyo... gyogyuljon meg! aztłn visszahajlott az asztalhoz es rĞhĞgĞtt.
A Iiatal Vince megtłntorodott a borzaszto sertest═l. Amşgy łrtatlan iIjş volt, de hogy ═si
nevevel valaki gşnyt ▌zzĞn, azt jozanon se t▌rte volna el soha. Hłt meg ilyen ittasan!
Hłtralepett egyet es a karja młr csapłsra indult. Szerencse, hogy Ambrus elebe szĞkĞtt es
młris łtĞlelte. Igy hłt a nyakleves megakadt ştkĞzben.
Ha Ambrus bł' le is szor−totta a jol nevelt iIjş Iels═ vegtagjait, a torkłt beIogni nem tudta.
SzĞrny▌ hang siv−tott:
Ezt kikerem magamnak...! Ezt en kikerem magamnak! Ezt en kikeerem...!
A cigłny elhallgatott.
Mindenki IĞlugrott. Sokan odasiettek. Pityu is, a Laczok Iişk is, kiknek jo pajtłsuk Him-
le═s. Elvonszoltłk a szoba młsik vegebe. Ott csit−tgattłk, magyarłztak neki, csillap−tgattłk.
Młsok a ven Danival Ioglalatoskodtak, aki IĞlłllt es imbolyogva, akłrha szelveszben, elkez-
dett hajlongani es legszebb Iranciasłggal ismetelgette:
A v... v...otre d...isposition... ł votre... disposi... de ═t is megIogtłk, ═t is elvittek, vittek
ki a szabadba, mert tudni valo, mi tĞrtenik vele, ha borkĞzi łllapotban hajladozik.
*
Ezt az łltalłnos złndorodłst hasznłltłk IĞl Abłdy es Kozma a gyors tłvozłsra. A soI═r
młr vłrta ═ket lenn a kapu el═tt.
Mindenki odaIĞnn van a Kendy-Iele udvarban, honnan lehallatszik a nagyb═g═ ritmusa.
KĞnnyen haladtak łt a neptelen Ialun. Mindenki ott mulat bornłl, cigłnynłl. Meg a gyerekek
is ott lłbatlankodnak mind.
Fanyar szłj−zzel jĞtt el innen Błlint. Az ilyen cigłnyos mulatłsoktol regen elszokott. Am−g
Iolyt az −telkezesi treIa, ═ is kacagott, ═ is elvezte a humorłt.
Most, a młr alkonyodo esteben azonban keser▌seggel gondolt rł. Mennyi tehetseget, Iłrad-
słgot, mennyi szorgalmat is Iord−tanak az emberek az ilyen mokłra! Mennyit Iognak meg er-
r═l regelni! Mennyit Iontoskodni! Minden, ami haszontalansłg, hogy elIoglalja ═ket! Es hirte-
len eszebe jutott a balkłni vłlsłg. Erre itt senki nem is gondol. Meg egyetlen szo sem esett
rola, sem a kĞrştjłn, ahol minden rend▌, modş emberrel ĞsszejĞtt, hivatalos emberekkel vłro-
son, vłrmegyeben, sem itt, ahol pedig eleg sokan voltak, akik politizłlnak a maguk modjłn...
Talłn Kozma ‡ron is ezt erezte, ═ is nemłn ćlt Abłdy mellett, −gy jutottak le Dics═szent-
młrtonba.
A szłllodłhoz hajtattak. Itt akartak meghłlni, hogy holnap meg hłrom kĞzsegbe lłtogassa-
nak el. De nem −gy Iordult. Kozma azt młr egyedćl vegezte, mert a szłllodłban sćrgĞny vłrta
Błlintot.
Denestornyłrol jĞtt delben mondotta a portłs.
Mi lehet ez?! A sz−vet megmarkolta valami, meg miel═tt IĞlbontotta. A tartalom nem haz-
udtolta meg a balsejteset. Az anyjłt szelćtes erte ma reggel. Ez volt a sćrgĞnyben.
Alig bşcsşzott ‡rontol, visszaćlt a gepbe.
Hajts! Hajts, amint b−rsz...! es az auto beleszłguldott a młr vaksĞtet vilłgba.
*
EgyIormłn teltek a napok. BekĞszĞntĞtt a tel es a karłcsonyi ćnnep. Negy ev ota az els═
karłcsony, amit nem Abbłziłban, hanem otthon, Erdelyben es şjra Denestornyłn tĞltĞttek
Błlint es az anyja.
Kćls═segekben şgy Iolyt le, mint regen.
Abłdy Roza ott ćlt a nagyterem kĞzepen, szemben a belep═ajtoval. A kihosszabb−tott ebed-
l═asztalon kĞzepes Iłcska, angyalhajjal, pap−rlłncokkal, aranycsillaggal a csşcsłn, sok-sok
apro kis viaszgyertyłval is. KĞrćlĞtte oldalt es hłtul magas oszlopokban tĞmerdek teli holmi,
amit Roza asszony es ket gazdasszonya egesz even łt kĞtĞttek a Ialubeli gyerekek szłmłra.
Ezek csak holnap, templomozłs utłn osztatnak ki. Itt csak azert Ioglalnak helyet, minthogy
Abłdyne şgy erezte, nem volna mindez karłcsonyi ajłndek, ha el═bb a jelkepes Ia alatt nem
Ioglalt volna helyet.
Az innens═ oldalon cedulłzott csomagok hłznepenek minden tagja es azok csalłdja szłmł-
ra. Kend═k, ruhaszĞvetek, ujjasok es bujkłk, premsapka es lajbi. Gyermekcsizma is annyi,
ahłnynak kell.
Es ugyanşgy, mint eddig, egyenkent lep be mindenik a soha meg nem −rt, de vłltozatlan
hłztartłsi rangsorban. Akinek csalłdja van, az a pereputtyłval. Belep. ‡tveszi az ajłndekot,
aztłn kezet csokolvłn Abłdynenak, tłvozik, hogy a lepcs═hłzbol, ahol vłrnak bejĞhessen a
kĞvetkez═.
Minden ugyanşgy megy vegbe ezen a vłltozatlan szertartłsos modon. Tothyne es Baczone
gazdasszonyok most is şgy łllnak kĞveren az şrn═jćk mellett ketIel═l, ahogy młskor is min-
dig, ═k adjłk el═ a kikesz−tett csomagokat, terelik a błmesz gyermekeket Abłdyne ele. Tolo-
gatjłk tovłbb, ha szejjel═gyelegnenek. Az Ğreg komornyik ugyanşgy a I═ajtonłl tart rendet.
Csak az Ğreg hĞlgy szerepe vłltozott meg kisse. Mostanig szemelyesen adott łt minden tłr-
gyat. Most a Iia teszi ezt helyette, mert Abłdyne Iel oldala bena.
Nem is szol, ahogy szokta volt, egy-egy josłgos szot az el═tte hajlongokhoz. Nem akarja,
hogy halljłk alig erthet═ beszedet. Csak a Iejevel bolint es csupłn a bal kezet nyşjtja csokra,
nem az olomnehez jobbjłt. Megis merev tartłsban ćl. Płrnłk tłmasztjłk alł abban a kerekes
karosszekben, amiben a szobłjłbol ide gur−tottłk. Nagyon kĞrćlmenyes lett volna łttenni ama
tronszer▌ aranyos IotĞjbe, amit idłig hasznłlt. Es kisse el═bb is vontłk. Hogy a Iłcska gyer-
tyłi mĞgćle vilłg−tsanak, hogy łrnyekban maradjon az arca, ne lłssłk, hogy Ielre van csşsz-
va. Ezert is van szelesebb szalagja a I═kĞt═jenek, szelesebb csokra is, hogy megtłmassza az
łllłt, hogy elIĞdje.
┼ maga rendelte −gy. GćgyĞgve magyarłzta regi komornłjłnak es a ket gazdasszonynak,
mikor ĞltĞztettek az ćnnepre. Haragtol villogtak a szemei, am−g nem ertettek, mit k−vłn. Mert
═ tartott arra, hogy meg ne botrłnkoztasson senkit. Senki ne is sajnłlkozzek rajta. Senki! Meg
a cseledei se. ˙ri dłma akart maradni, IĞlemelt I═vel elni; am−g el, ugyanaz lenni vegig, aki
mindig volt: kicsi kirłlyne, beburkolodzva g═gjebe, akłr b−borpalłstba es hermelinbe.
Igy hłt kćls═leg ugyanolyan karłcsonyest volt ez, mint a tĞbbiek, tĞbb mint negyven ev
ota. De a csillłrok gyertyłi es a Ialikaroke, a Iłcska sok apro lłngja, mindez a płr szłz tćn-
dĞkl═ Ienypont, amely meg megsokasodik a csiszolt Ićgg═k tĞmerdek kristłlyłn, hiłba vil-
log. A halłl łrnyeka vetćl vegig az oriłsi ebedl═n. Błrki lepett be a ragyogo terembe, şgy
erezte, hogy itt lappang valahol a halłl. Tłn az aranyos vitrinek, tłn az Ğles ablakmelyedesek
łrnyekłban, talłn ott szemben, a szomszed szalon sĞtetsegeben, annak ćvegajtaja mĞgĞtt.
Talłn ott łll młr. Talłn onnan Iog belepni, most, most mindjłrt. Błrmely pillanatban meg-
csĞrrenhet az ćvegje es itt lesz, itt lesz el═ttćk...!
Mindenki −gy erezte. Hajlongłs kĞzben, kezcsokolłs kĞzben sokan lopva pillantottak oda a
terem tşlso vegere, a Ieher ajtolecek kĞze, a szeles Iekete negyszĞg Ielelmes ismeretlenebe.
Es nem egynek megkĞnnyebbćles, mid═n şjra a lepcs═hłzba jutott.
III.
Februłr vege tłjłn Iordulat łllt be abban az ćgyben, amely a Pejkojłn lako Juon aluj MaI-
tye IĞljelenteseb═l szćletett. Ismeteljćk el az el═zmenyeit.
Mşlt ev tavaszłn meg 1912-ben a ven Juonnak a Ialusi strłzsa adointest adott łt 286
korona tartozłs es jłrulekai irłnt 1909-re vonatkozo be nem Iizetett adoja miatt. Az Ğreget ak-
kor meg nem nagyon błntotta. Hasonlo adointest ═ młr młsIel eve is kapott, de akkor Iolyta-
tłsa nem lett. Nem lett, mert Simo Gaszton kĞrjegyz═ ott jłrvłn a Pejkojłn, Juon hozzł Ior-
dult es elpanaszolta neki. Joggal panaszolhatta, hiszen ═ ezt az adojłt eppen Simonak adta
volt łt es nyugtłt is kapott az Ğsszegr═l. A kĞrjegyz═ nagyban hłborgott akkor, hogy ez mi-
lyen szĞrny▌ rendetlenseg az adohivataltol es vłllalta, hogy az adopenztłrnłl BłnIIyhu-
nyadon majd nagy patłliłt csap es vegleg elintezi. ˙gy lłtszott valoban, mintha elintezte vol-
na, mert młsIel evig az Ğreget nem zaklattłk ezzel.
Most azonban jĞtt ez az intes es utłna augusztus kĞzepen młr a vegrehajtłsi vegzes is.
Minthogy akkor młr a ven Juon minden dolgłt unokłja, Kula vegezte, hłt annak a kezebe
kerćltek az −rłsok, Kula pedig bizalmasa volt Zutor Andrłs Mezesnek, az Abłdy-uradalom
alerdeszenek. Hozzł Iordult tehłt Kula. Mezes jelentest tett err═l gazdłjłnak, akir═l tudta,
hogy evek ota mindent elprobłlt, hogy eltłvol−ttassa helyeb═l Simo Gaszton kĞrjegyz═t, kivel
az uradalomnak baja ugyan nem volt, de aki szłzIele modon zsarolta a havasi nepet. Megj═-
ven Abłdytol az utas−tłs, Kula aszerint jłrt el. Nagyapjłval krucsłt −ratott egy ćgyvedi meg-
hatalmazłsra es azt a Simo nyugtłjłval egyćtt nagy titokban łtadta Błlintnak.
Błlint Kolozsvłrt alkalmas ćgyvedet keresett es talłlt, annak a nevere tĞltĞttek ki a megha-
talmazłst es megtĞrtent a IĞljelentes Simo ellen a penzćgyigazgatosłgnłl. −gy indult meg ez
az ćgy.
A vizsgłlat azonban nagyon lassan haladt. A hatosłgok labdłztak az aktłval. Labdłztak
hosszş id═kĞzĞkben; Ğt het is elmşlt, am−g egy-egy −rłsra vłlaszoltak egymłsnak. A
penzćgyigazgato łt−rt a vłrmegyehez; a vłrmegye kiadta a I═szolgab−ronak; a b−ro vissza−rt,
hogy nem az ═ hatłskĞre, hanem a penzćgyi hatosłge; a megye ertes−tette err═l a penzćgyet.
Ez ismet vissza−rt most młs łllłspontra helyezkedve. Tekintettel mondotta , hogy a nyug-
tłn nincs kitćntetve, miszerint adoIizetesre vonatkoznek, azt łll−totta: nem reł tartozik, hanem
a megyehez mint I═hatosłghoz, vagy a b−rosłg ele mint b▌nćgy. A megye tehłt şjra a
I═szolgab−rohoz kćldte megłllap−tłs vegett. KĞzben Simo maga ellen Iegyelmi vizsgłlatot
kert. Igaz, hogy igen okosan rossz helyen nyşjtotta be, mert nem az alispłnnłl kerte, hanem a
megyei jegyz═k egyesćletenel, amelyiknek pedig ═ maga volt az elnĞke.
Az egylet visszautas−totta a kerest, mondvłn, hogy az egyesćlet csak bels═ vizsgłlatra jog-
osult, es nem rajta k−vćl łllo tenykedesre. Visszautas−totta, de ugyanakkor egyhangş bizalmat
szavazott neki. Igy hłt Simo elerte, hogy młris mozgos−totta maga mellett az egesz jegyz═i
kart.
Igy łlltak a dolgok młrcius kćszĞben.
Idłig błr semmi erdemleges nem tĞrtent, a Damoklesz kardja megis ott logott Simo Ieje IĞ-
lĞtt. Ekkor azonban egyszerre megvłltozott minden.
Simo Gaszton b▌nćgyi IĞljelentest tett hamis vłd c−men Juon aluj MaItye unokłja, az iIjş
Lung Kula ellen es Zutor Andrłs Mezes ellen is, akit b▌nreszesseggel es IĞlbujtłssal vłdol.
Bizony−tek gyanłnt mellekeli a venember nyilatkozatłt, melyben az Ğreg kijelenti, hogy ═t
unokłja megtevesztette. Azt mondja az Ğreg, hogy analIabeta leven, nem tudta, mi alł −rta a
keresztjet. Nem tudta, hogy ćgyvedi meghatalmazłs volt. Csak most tudta meg es ezennel jog-
ervenyesen visszavonja. Azt is kijelenti, hogy ama nyugta, amit a Iiş elvett t═le es becsatolt
az iratokhoz, az nem adoIizetesr═l szol, hanem valami regi tartozłsa kiegyenl−teser═l. Azt is
mondja, hogy ═ semmi rosszat sohasem mondott a ,Domnule Notar"-rol, akit nagyra becsćl es
a nep valosłgos apjłnak tart. Tovłbbł arra keri Simot, hogy bocsłsson meg neki, amiert az ═
nevevel visszaelt az unokłja, hiszen ═ Ğreg, magatehetetlen aggastyłn es nem is tud es nem is
tehet semmir═l.
Jo −rłs. Kit▌n═ −rłs. Vilłgos. Szabatos. Szabatos es csodłlatosan jogszer▌. Minden vłdat
elhłr−t es megdĞnt. Jobb młr nem is lehet. Pr−ma ket tanş is van rajta: Timbus parintye, a
gyurkucai popa es az ottani egyhłzIi. Utoiratban az is rajta łll, hogy a szĞveget a papnak
mondta tollba a ven Juon es ezt is ket tanş bizony−tja, ugyancsak az egyhłzIi es a helybeli ku-
rłtor. Rendben van. Nagyobb rend młr nem is lehetne.
E Iordulat h−re azonnal eljutott Denestornyłra.
Nyiressy Kłlmłn uram, az Abłdy-havas nyugalmazott erd═gondnoka −rta meg sok szosza-
por−tłssal. Meglłtszott a levelen, milyen gusztussal kĞzĞlte a rossz h−rt, błr szoI▌zesei csak
şgy csĞpĞgtek a sz−nlelt hodolattol.
Mert a ven Nyiressy soha meg nem bocsłtotta nyugd−jaztatłsłt. Dacłra, hogy BłnIIyhu-
nyadon szep kşriłt kapott vegkieleg−tesćl, olyan hatalmas kerttel, ami lenyşlt a KĞrĞsig es ad-
digi Iizetesenek Ielet is, megis sohasem bocsłtotta meg Abłdy Błlintnak, hogy ═t kitette a
havasbol, hol hłrom evtizeden łt dolgozni ugyan nem dolgozott soha, de korlłtlanul kiskirłly-
oskodott. Hunyadon is jol elt, ott is szłmos vendeget lłtott es nagy mulatozłsokat rendezett.
De hłt ez mind semmi ahhoz kepest, ahogy egykor a Belesen elt mint korlłtlan şr a tizenhat-
ezer holdas uradalmon, hol akkor es annyi ═zet es csłszłrmadarat lĞvetett, ahłnyat akart,
pisztrłngot is annyit Iogatott es zsebre vłghatta a legel═k berenek java reszet, hiszen senki
sem szłmoltatta soha.
Błlint elkomorodva olvasta Nyiressy levelet. Undorodva is. Szinte maga el═tt lłtta a go-
nosz aggastyłn habIeher szakłllas arcłt, majdnem lłtta, mikent ćl az asztalłnłl hosszş pipł-
val a szłjłban es milyen kłrĞrĞmmel mosolyog vaskos nagy bajusza mĞgćl, amit słrgłra Ies-
tett kĞzbćl a dohłnyle. Bizonyos, hogy e h−rt Nyiressy els═ kezb═l, magłtol Simo Gasztontol
kapta, hiszen puszipajtłsok voltak regota.
Lehet, hogy egyćtt Iogalmaztłk szeles rĞhĞgesek kĞzĞtt borvizes bor mellett es koccintgat-
tak Simo kĞrjegyz═ immłr ketsegtelen diadalłra.
De maga ele dobva a levelet, Błlint IĞlłllott. Elhessegette magłtol a lłtomłst, nehogy
megzavarja −teletet. Mert az ćgy komoly, nagyon komoly ćgy.
Hogy Simo elsikkasztotta a ven Juon penzet, az tovłbbra is ketsegtelen. De ketsegtelen az
is, hogy az iIjş Kulłt el−telik, hiszen a jłrłsb−rosłg nem tehet młst. Lehet, hogy Zutort is.
Szabad-e ezt t▌rni? Szabad-e tetlen maradni, Ğlbe tett kezzel? Maradhat-e Ielre ═, amikor
ezek benne b−zva, az ═ tanłcsłra, s═t utas−tłsłra jłrtak el es jutottak bajba? Nem, ezt nem
szabad!
De hłt mit tehet?
Csak egyet. Jelentkezik ment═ tanşnak. Elmond mindent es mindent maga vłllal. Elmond-
ja mindazt, amit Simo es Timbus popa b▌nszĞvetkezeter═l tud, azt az evek ota Iolyo Ğsszejłt-
szłst, amivel a sajłt nepćket szipolyoztłk es uzsorłztłk. Igaz, hogy bizony−tani nem tud, de
az mindegy! Elmondja azt is, hogy ezt a Simo elleni IĞljelentest ═ akarta, rendezte es vitte
vegbe. ‡m −teljek el ═t, de Kulłt es Zutort mentsek IĞl, hiszen csak azt tettek, amit ═ paran-
csolt.
Csşnya ćgy, veszelyes ćgy. Igaz, hogy kepvisel═ leven, Ielette azonnal nem −telkezhet a
b−rosłg, mert ezen a tłrgyalłson meg vedi tĞrvenyhozoi immunitłsa. Kes═bbre azonban nem.
Ketsegtelen, hogy a kepvisel═hłz kiadja, s═t neki magłnak kell ezt kernie. Płr het utłn młr
a tĞrvenyszek el═tt łll. Es addig is micsoda gaudiuma lesz a botrłnysajtonak, ha meghurcol-
hatja a nevet orszłg-vilłg el═tt, milyen alkalom dics═−teni Simo Gasztont, az orszłg dolgos
napszłmosłt, akit −me megrłgalmazott a ,semmittev═ młgnłs"! Hetek, tłn honapok lłrmłja
Iog kĞrćlĞtte zşgni, m−g I═tłrgyalłsra kerćl a dolog es meg ha tekintettel kĞzeleti munkłjłra
es Ğnzetlensegere az igazsłgćgyminiszter tłn kirłlyi pertĞrlessel elne ami eleg bizonytalan
es −gy elkerćlhetne a bĞrtĞnt, megis megbelyegezve Iog kikerćlni ebb═l.
Mindegy! Helyt kell łllania azokert, akiket ═ vitt ebbe.
E keser▌ perben Iłjo gondolat villant łt rajta. Szerencse az, ami annyira bşs−totta! Szeren-
cse az, hogy az edesanyja magatehetetlen!
Igy nem juthat el hozzł annak a tudłsa, hogy egyetlen Iiłra mi vłr, nem vehet tudomłst,
mennyi słrral dobłljłk meg a nevet.
De ha el−telnek? Ha ═ tĞmlĞcbe kerćlne? Mi lesz akkor? Es e pillanatban olyan k−vłnsłg
ebredt IĞl lelkeben, mit═l maga is megborzadt. Az a k−vłnsłg, błr edesanyja ne erne meg ezt
a szĞrny▌ napot...
G
Ket het mşlt el. Ket bajvłro het, mely alatt mindenki: titkłrja, Głnyi Miklos, s═t Szakłcs
Gergely nyugalmazott lovłszmester, Ğreg komornyikjuk, Peter, Tothyne es Baczone es a
tĞbbi cseledek is mind aggodalmas arccal jłrtak kĞrćlĞtte. Lłtszott: mindenki tudja a Simo-
ćgy komolyra Iordultłt, błr senki sem merte szoba hozni neki.
Abłdy pedig nem szolt. Egyedćl Adrienne-nel beszelt err═l, ha neha, sĞtet este, beautozott
hozzł Kolozsvłrra. EgybeĞlelkezve, hosszan eltłrgyaltak minden lehet═seget. Az asszony
mindenben igazat adott neki. ˙gy van! Nem tehet młst! Vłllalnia kell, meg ha bĞrtĞnbe is
jut. ˙jra es şjra letłrgyaltłk az ćgy minden reszletet, de menekvesre semmi utat nem talłltak
soha. Megis mindenkor bizakodva tert vissza onnan. Bizakodva, mert Addy mindennek dacł-
ra azt mondta: nem tudja elhinni, hogy ez −gy vegz═djek! Nem lehet! ErkĞlcsi keptelenseg!
Nem! Nem lehet! Es ez az ĞsztĞnĞs biztonsłg tartotta Błlintban a lelket.
*
BekĞszĞntĞtt a I═tłrgyalłs el═esteje.
A szerepl═k młr mind BłnIIyhunyadon vannak. Innen indulnak be Kolozsvłrra a hajnali
vonattal. Az iIjş Kula az alerdesz hłzłban, Zutor Andrłs Mezesnel tĞlti az ejjelt.
Nagyapja, a ven Juon aluj MaItye nem jĞtt be. Neki a kĞrjegyz═ orvosi bizony−tvłnyt szer-
zett, hadd maradjon otthon, jobb az −gy! hłtha meg elszolnł magłt, ha eskćre bocsłtjłk.
Az aggastyłn sz−vesen is maradt el, hiszen szĞrnyen błnkodott amaz −rłs miatt, amit kivett t═-
le a popa; młsreszt visszavonni hogy is mereszelne!? Hanem itt vannak a tĞbbiek, Simo
Gaszton es Timbus, es itt a dĞnt═ okirat ket tanşja es meg hłrom, kik Kula kapcsolatłt Zutor-
ral bizony−thatjłk. Ezek ott hłlnak a ven Nyiressy Ieszereben szalmłn, nehogy ejjel elkoszłl-
janak valahovł.
Timbus Gyula popa es Simo Gaszton v−gan vacsorłznak benn az udvarhłzban.
Nemcsak ═k vannak ott ezen az esten. Ott van Simo hatalmas płrtIogoja, a I═szolgab−ro,
ott az łllomłsI═nĞk es meg nehłny honoratior, a szolgab−ro es a telekkĞnyvvezet═, ket hely-
beli ćgyved, mind igazi şriemberek, Nyiressy uramnak es Simonak jo barłtai mind. Kicsi em-
ber kĞzĞttćk Timbus, megis ott van ═ is, leven I═szerepl═ a holnapi tłrgyalłson.
Es Iolyik a bor es szol a cigłnyzene.
Młr reg elIogyasztottłk a b═seges vacsorłt, melynek Ienypontjait Simo szolgłltatta: vagy
harminc pisztrłngot es egy ═zet, mikr═l azt mondta, hogy orvhalłsztol, vadłsztol kobozta el.
,Veletlenćl eppen terminusra Iogattam el ═ket!" es vłgott a szemevel a I═szolgab−ro Iele.
Az ertette is a dolgot. ,Nagy kope vagy te, Gaszton!" es kacagott hozzł. De csak csĞn-
des megertessel, mivelhogy ═ tekintelyt tartott mindig.
Nyiressynek Ermelleken van sz═l═je. Vacsora utłn is ennek borłt ittłk es a sşlyos italtol
megindultak a nyelvek.
Most młr nem alakoskodtak, ahogy korłbban, mid═n a b▌npĞrr═l meg sz−nlelt komolysłg-
gal probłltak beszelni. Most młr kićtkĞzĞtt a kłrĞrĞm bel═lćk es vastag treIłk vłltakoztak
sok IĞnnhejłzo szoval.
Mert nemcsak a hłzişr es Simo gy▌lĞltek Abłdyt, hanem kisebb-nagyobb mertekben majd-
nem mindenki, aki ott volt. Ha nem nagyobb dologert, hłt szolidaritłsbol a ven Nyiressy
irłnt, aki olyan kedelyes Ğregşr, jo ivopajtłs es Ierblista.
Nemelyik azert is, mert Błlint lezłrta az Abłdy-erd═ket, nem vadłszgat akłrki akłrhol,
mint regen. Młs ok, mivel Błlint ,bajt csinłl". Mert −gy mondjłk, ha valaki tunyasłgukbol IĞl
akarja rłzni az embereket. SzĞvetkezeti munkłja dolgot adott sokuknak. Sćrgetesek jĞttek ne-
ha a vłrmegyet═l vagy a I═ispłntol. Erd═kihłgłsok miatt Iłradsłgos kiszłllłsok. TelekkĞnyvi
helyreigaz−tłsok a jłrłsb−rosłgon, az is sćrgetve gyakran. Szoval ,bajt csinłl". Es most leg-
utobb ez a Simo-ćgy! Mennyit kellett irkłlni-Iirkłlni emiatt!
Ezert I═leg a I═b−ro haragudott. ┼ a jłrłsban korlłtlan şr akart lenni es az is volt mindig.
Most pedig ebbe avatkozik ez a groI, aki rładłsul nem is idevalo, hanem Torda-Aranyosbol
es belećti az orrłt abba, amihez semmi kĞze.
Mert kemenykez▌ volt a I═b−ro, kemeny, hatalmas ember, akit═l remeg az egesz jłrłs.
Pusztul onnan, akire megharagudott, el es virul, akit ═ płrtol. Es most idebotlik ez a młg-
nłs! FĞljelenti egyik jegyz═jet! FĞljelenti, de nem ═nłla, hanem ═t megkerćlve. Hłt ez t▌rhe-
tetlen!
A I═helyen ćl persze az Ğreg hłzişr. Hosszş szłrş tajtekpipłja jo messze betłmasztva az
abroszra. Roppant elvezi a sok Ğrvendetes h−rt. Most nem sokat beszel, csak mosolyog słrgł-
val tarkłzott Ieher bajusza alol es ha megszolal, vaskos IćstIelleg gomolyog ki szłjłbol,
ahogy az Etna vagy a Fudzsijama holepte es lłthatatlan krłtereb═l a g═z. A merges głzokat
nłla a mereg-Iullłnkş szo potolja.
Mellette jobbrol a I═b−ro. Szeles arcş, vłllas ember. RĞvid bajuszt visel es ═szes haja sĞrte-
re van ny−rva. Homlokłn egyetlen mer═leges rłnc Iut be a szemĞldĞkei kĞze. A szigorşsłg
rłnca. Ritkłn szol. De ha Ioga kĞzćl kiveszi a szetrłgott b═rszivart, mindenki elhallgat, akko-
ra a tekintelye! Hidegszćrke szeme mint a jeg. Ha pedig elmosolyodik es megvillan er═s Iog-
sora, akkor sem hinned, hogy jokedv▌, hanem mintha harapni akarna.
Mellette az łllomłsI═nĞk; szembe vele Simo jogtanłcsosa a pĞrben, dr. Farkas Todor, akit
hłta mĞgĞtt ,Dr. Ugyanis"-nak h−vtak Hunyadon, leven ez szavajłrłsa. A szomszedja Simo.
Aztłn a młsik helybeli ćgyved, Toth Balłzs; utłnuk ismet a telekkĞnyvvezet═ es a
szolgab−ro, tşl pedig Timbus Gyula kĞvetkezik.
Persze a pĞrt tłrgyaljłk. Azt a legşjabb h−rt, hogy Abłdy mşlt heten ment═ tanşkent jelent-
kezett a tĞrvenyszeknel. Dr. Ugyanis hozta ezt, aki ma delel═tt benn jłrt Kolozsvłrt.
Hłt ez izgato h−r! Kisse vłratlan is. A cigłny most hiłba jłtszik, nem hallgatja senki.
Ez is mond valamit, az is. Az łltalłnos velemenyt Nyiressy Ioglalta Ğssze: ,Vajon mi az is-
tennyilłt akarhat az a csłmpłs!"
Simo valahogy nem szereti a dolgot. Jobb lett volna ezt Abłdy nelkćl Iolytatni le. Abłdy
kepvisel═. Parlament. Interpellłcio. Mi a Iene egyeb! Azert is ellenezte, hogy a vłd reszer═l
idezzek meg. Az ilyen nem jo! De nem mutatja, hogy egy pillanatra halk aggodalom csapta
meg, hanem nagyot kacag, szelesen:
Hłt csak jĞjjĞn, majd megbizgatjuk egy kicsit!
Bizonyłra azt a rongyos alerdeszet, Zutor Andrłs Mezest akarja kimosdatni! mondja
Toth Balłzs.
Hłt az nem lesz kĞnny▌, mert ugyanis! a hamis vłdra vagy Mezes tan−totta ki Lung
Kulłt, vagy maga a groI. Młs nincs! Azt pedig senki el nem hiszi, hogy az a tudatlan havasi
legeny magłtol Iogad prokłtort Kolozsvłrt. Dr. Farkas magyarłzza ezt es most el═adja,
hogy ═ młr eleve Abłdyt is Ielbujtokent jelĞlte volna meg.
Mert ugyanis! ketsegtelen, hogy az igazi b▌nszerz═ a groI. En csak azert łlltam el ett═l,
mivel akkor ki kene kerni a kepvisel═hłztol, ami hosszadalmas dolog, az en Gaszton barłtom
pedig arra tart, hogy gyorsan jusson −telethez. De hłt −gy is jol, s═t nagyon kit▌n═en van.
Ugyanis! en holnap Ğssze Iogom kavarni keresztkerdesekkel. Ekkor vagy tagad es akkor
megvan az −telet Kulłek ellen, vagy kisćl, hogy ═ a Ielbujto es rł is kiterjesztjćk a vłdat!
KĞveren mondta ezt ,Dr. Ugyanis", gusztussal. Nyiressy bajuszłbol nagy Ićstoszlop Ğmlik
ki.
Ez młr szep. Be kell csukatni a meltsłs groIot! Erre igyunk. Vivłt! Kacagva IĞlemeli
a poharłt es koccint mindenkivel. A cigłny, błr mit sem ert mindebb═l, tusst hşz.
Mikor elcsitul a zaj, a I═b−ro Simohoz Iordul. Lassan ejti a szot, kisse vontatva:
Biztos vagy te abban, hogy nincs egyeb adat az Abłdy kezen? Baj volna, ha młs ştra te-
rel═dnek a dolog.
Dehogy van! Mi is lehetne nłla?! szabadkozik Simo, de a jogtanłcsosa młris kĞzbe-
vłg:
Az ki van złrva, hogy błrmivel jĞhessen. Az egeszen ki van złrva! Mert ugyanis! IĞlte-
ve, de meg nem engedve, hogy az ćgyhĞz nem tartozo młs adatokkal akarna a groI jĞnni, az
elnĞkl═ b−ro azt meg nem engedi. A perrend hatłrozottan tiltja. A tenyłllłs pedig vilłgos, ok-
iratunk van rola. Er═s, vilłgos, mindent szłmba vev═ okirat, hiszen en magam Iogalmaztam.
Ezzel szemben semmi szobeszednek helye nincs. Csak a Ielel═sseg merver═l lesz a holnapi
tłrgyalłson szo, semmi młsrol.
Hogyhogy? kerdi az łllomłsI═nĞk, hogy ═ is mondjon valamit.
A tenyłllłs az, hogy Juon Lung aluj MaItye joger═s nyilatkozatban kijelentette, hogy ═t
Ielrevezette az unokłja, es Gaszton barłtunk a legkorrektebben jłrt el vele szemben. Igy tehłt
a hamis vłd kĞzvetlen szerz═je az unokłja, Lung Kula. Młrmost bizony−tani k−vłnjuk, hogy
ez a Kula nem a maga Iejet═l kĞvette el a hamis vłd b▌ncselekmenyet, hanem Zutor Andrłs
alerdesz IĞlbujtłsłra. Lung Kula mint els═rend▌ vłdlott okvetlen el−teltetik. Zutor Andrłs
minden valosz−n▌seg szerint. Ugyanis! Lung Kula mindent Zutor seg−tsegevel kĞvetett el. A
bćntetesćk merve azonban aszerint enyhćl, vagy sşlyosbodik, amennyire a groIra tudjuk bizo-
ny−tani a b▌nszerzes eredetet. Ha ez tĞkeletesen sikerćl, akkor Zutor Ielel═ssege megapad, te-
kintve, hogy alkalmazottja a groInak, s═t a Kulłe is valamennyire, mert a b−rosłg meltłnyolja
azt az erkĞlcsi nyomłst, amit Abłdy groI gyakorolhatott reł. Ez az egyik megoldłs. Azon-
ban ez csak akkor kĞvetkezik be, ha a tłrgyalłson beismeresre tudjuk szor−tani a groIot. Nem
hiszem, hogy ez sikerćl. Ugyanis! Abłdy megse lehet olyan buta, hogy beleugorjon ebbe.
Ezert a młsik megoldłs şgyszolvłn bizonyos. Zutort mentegetni Iogja. Es itt jĞvĞk en! Ugya-
nis! tudomłsom van, hogy Abłdy szemelyesen beszelt azzal az ćgyveddel, aki a hamis IĞl-
jelentest tette es ═ adta łt neki a meghatalmazłst is. Ez bizonyos. En err═l azonban ezen a tłr-
gyalłson nem beszelek. Csak beleszor−tom, hogy magłra nezve minden reszvetelt megtagad-
jon. Ennyi nekćnk egyel═re eleg. Ugyanis! akkor Kulłt es Zutort okvetlen el−telik es −gy
Gaszton barłtunk azonnal elegtetelt kap, ami neki Iontos.
Na! es az a młgnłskĞlyĞk?! kiłltotta kĞzbe dćhĞsen a ven Nyiressy. Az csak şgy si-
młn elsetłlhat?!
,Dr. Ugyanis" hłtrad═l a szekben es Iontoskodva IĞlemeli a mutatoujjłt.
Mondtam, hogy itt jĞvĞk en! Młsnap młr IĞljelentjćk Abłdyt. Hamis tanşzłsert jelent-
jćk IĞl. −me, ez az, ami gyĞnyĞr▌ lesz!
A hłzişr eljenez, Simo cip═gombIenyles▌ szemei is villannak az ĞrĞmt═l. De a I═b−ro
kĞzbeszol.
En idłig most meg nem mennek. Nem mintha k−melni akarnłm ezt az Abłdyt, o, de-
hogy! hanem politikłbol. Ha azt a ket embert el−teltek, ez młr akkora szegyen a groIra şgy-
is, hogy tĞbbe senki a havason szoba nem łll vele. TĞbbe nem izgłgłskodhatik es nem ćtheti
bele mindenbe az orrłt. Megszabadulunk t═le. A hamis eskćvel vłrnek. Ezzel mi a kezćnkben
tartjuk. Akłr evekig. Ha csak kicsit is mozdul, megizenjćk neki, hogy kitĞrjćk a nyakłt.
Te ven kujon! kacagott Nyiressy es a szomszedja vłllłra ćtĞtt. Igy csinłlod, ugye, az
Ğsszes jegyz═iddel? El═bb megIogod valami hibłn es aztłn ijesztgeted ═ket?!
A I═b−ro ajkai kĞzt megjelentek a Iogak.
Igy. Ez az en modszerem!
Senki se k−vłnhatja, hogy en ezt elhagyjam! kiłltott IĞl ,Dr. Ugyanis". Hogy en ak-
kor, mid═n −gy a kezćnkbe Iut Abłdy hamis tanşzłssal, hogy akkor en ezt elmulasszam!
Nem! Azt senki sem k−vłnhatja t═lem!
Toth Balłzs helyesel:
Ebben igaza van a kolległmnak.
Na, ugye? En a megb−zom erdekeben lemondtam arrol, hogy eleve tanşnak idezzem a
groIot. Pedig lłttam, hogy itt szłmomra Ienyes alkalom ny−lik olyan b▌npĞr ind−tłsłra, ami
ćgyvedi h−rnevemet orszłg-vilłg el═tt megalapozza. Mert ugyanis! Mivel lett EĞtvĞs Kłroly
h−res? Az eszlłri esettel! Es Polonyi mivel? Es młs h−res ćgyvedek? Mindig valami
szenzłcios b▌nćggyel! En idłig lemondtam err═l, mert az ćgyvedi etika szerint els═ az ćgyIe-
lćnk erdeke! Ha en ezt betartom es azt a Kulłt el−teltetem, ami egeszen bizonyos, akkor ne-
kem is szabad magamra gondolnom! Młr a megkereses Abłdy kiadłsa irłnt hamis tanşzłsert,
młr az is milyen nagy reklłm nekem! Az egesz sajto visszhangzik majd ett═l! Aztłn a pĞr!
Minden Iłzisłrol tudos−tłs a lapoknak! Riporterek! Interjş! GyĞnyĞr▌ vłdbeszed, amit min-
den şjsłg kihoz es vegćl az −telet! BĞrtĞnre juttatni egy młgnłs kepvisel═t es ott łllani a vilłg
szemeben mint az igazsłg es a becsćlet ═re!... En err═l le nem mondok, ezt veghezviszem es
ez nagyszer▌ lesz!
Olyan lelkesen, olyan IennkĞlt hangon harsogta ezeket ,Dr. Ugyanis", hogy łltalłnos el-
jenzes tĞrt ki es a I═b−ro is łtkiłltott az asztalon:
Hłt csak csukasd be, en bizony azt se błnom! Csukasd be! Csukasd be!
IV.
Ugyanezen az esten Błlint młr kolozsvłri lakłsłn volt. Kes═ delutłn jĞtt be.
Mikor kiszłllt a gepb═l, a portłs jelentette, hogy ismeretlen kaputos ember młma młr ket-
szer kereste. Nevjegyet is hagyott.
Itt van.
Pici kartonlap. Kez−rłssal rajta a nev: ,Timbus Koriolłn".
Azt mondta, instłllom, hogy nagyon Iontos dologban jĞtt es hogy meg ma este visszanez
ide. Timbus? Talłn csak nem a gyurkucai popa? De hiszen azt Gyulłnak h−vjłk! Hłt ak-
kor ki lehet? A Iia volna?
Milyen ember? Fiatalos? Vekony?
Az, instłllom, cingłr es eleg szirimłn.
A popa Iia volna? Az, akir═l azt mondtłk, hogy vad dłkoromłn? Az a beteg iIjş, akit
Abłdy csak ketszer lłtott: el═szĞr a paplak el═tt Iekve es młsodszor ott BalłzsIalvłn, az łllo-
młson, mikor valami −rłst adott łt Timisłn Aureloknak? Roppant valosz−n▌tlen, hogy ═t ke-
resne, megis Błlint şgy erezte, hogy csakis ═ lehet.
Bocsłssłtok IĞl, ha jĞn! parancsolta Błlint.
Mindegy, ha el is Ioglalja nehłny percig. Ma este ═ şgyse megy ki hazulrol.
Az −roszobłjłban jłrt le s IĞl.
A holnapi tłrgyalłsra keszćlt. Arra: mit Iog mondani, mikent adja el═. Szćkseges, hogy
mindent IĞlsorakoztasson, ami arra ind−totta, hogy Simo kĞrjegyz═t IĞljelentsek, mindent, ami
kĞzerdekb═l indokolja az eljłrłsłt. Ahogy −gy szłmba vette a mondandoit, kenytelen volt
megłllap−tani, hogy mindez jogilag bizony sovłny. Az ilyet a b−rosłg aligha ertekeli. Zutor es
Kula −gy mentesćlnek talłn, de ═t okvetlen el Iogjłk −telni. Mindegy! Vłllalnia kell! Vłl-
lalni mindent, błrmi kĞvetkezzek is. Vłllalni, mert sajłt meghurcoltatłsłnłl es elmarasztalł-
słnłl kevesbe tudnł elviselni, ha azokat −telnek el, akik az ═ utas−tłsa szerint es benne b−zva
cselekedtek. Młs ştja valoban nincs!
Annyira elmerćlt a sĞtet gondolatokba, hogy els═ pillanatban, mikor jelentettek Timbust,
alig tudta, mir═l is van szo.
Es ny−lt az ajto. Nagyon sovłny, sz▌k mell▌ iIjş jĞtt be. Majdnem aszott łbrłzata kĞrćl
alig serked═ szakłll. Fekete, hosszşra n═tt haja lłzadozva meredezik egnek. Ket piros Iolt vi-
r−t a poIacsontjain.
Lassan kĞzeledik az −roasztalhoz, ahol Błlint ćdvĞzlesre IĞlłllt. Timbus, mikor odaert, me-
reven hajtotta meg magłt es mintha nem lłtnł meg a Ieleje nyşjtott kezet, mereven biccentett
csak es lećlt egyik oldalso karosszekbe.
Abłdy is lećlt. Aztłn kerdezte:
Mivel szolgłlhatok?
Timbus Koriolłn nem vłlaszolt azonnal. Azt a benyomłst tette, mintha kćzdene a mon-
dandokkal. Szeles szłja ketszer is szejjelny−lt, de szo meg nem jĞtt bel═le.
Mivel szolgłlhatok? ismetelte Błlint.
Az iIjş płrszor meggćrćzdĞlte a torkłt, majd hirtelen, akłrha kitĞrne valami głtlłsbol, re-
kedtes hangon lĞvellt ki a mondat:
Azert a holnapi... a holnapi dologert jĞttem... Azert a Kula dolgłert!
A holnapi tłrgyalłsert?
Igen. Sokł tĞprengtem. Mert ett═l Ićgg, mi Iog ott tĞrtenni. Erti? Csakis t═lem. Csak en-
t═lem.
Bevallom, hogy nem ertem.
Igen. Csakis t═lem!
Zsarłtnok szemei gy▌lĞlettel neznek Abłdy arcłba es nyilvłnvalo, hogy ismet kćzd magł-
val, miel═tt Iolytatnł. Es most szołradat indul, borzaszto gyorsan egymłson botorkłlo szavak.
Igen. Mert nłlam van az −rłs es a level is. Az a gazember Simo −rta. Az kćldte, az −rta. Az
apłmnak −rta. Az apłm eltepte es eldobta. Azutłn! Csak azutłn! Azutłn, hogy visszajĞtt a
Pejkojłrol, Juon aluj MaItyetol. Eldobta, de en megtalłltam! Elolvastam. Elolvastam mind a
kett═t. Błr ne tettem volna. Erti? Mert azota nem tudok aludni! Mert ez borzaszto dolog. Erti?
Ez borzaszto dolog!
Majdnem Ienyeget═en nezett Abłdyra. RĞvid szćnetet tartott, aztłn Iolytatta:
Mert borzaszto dolog! Erti? Az apłm egyik oldalon es a młsikon Kula, az a szegeny ro-
młn ember. Es az igazsłg! Hogy en elłruljam az apłmat vagy... vagy az igazsłgot! Es ott van
maga is az igazsłg mellett es hogy en magłt is megmentsem, magłt, magłt!
Az łlla tłmadolag meredt Abłdy Iele, aztłn majdnem csak magłnak tette hozzł:
Ma ejjel is tĞprengtem. Hajnalig tĞprengtem. De nem tehetek młst. Hłt eljĞttem!
Most benyşlt a bels═ zsebebe. Negyret Ğsszehajtott pap−rcsomot vett ki bel═le es az asztal-
ra dobta.
Hłt itt van!
Ezt młr majdnem lihegve mondta. Es akłrha kimerćlt volna, visszad═lt a szekbe.
Figyelmesen hallgatta Błlint, am−g az iIjş beszelt. Szłnalommal is. Annyira hatott reł az a
lelki kćzdelem, ami a Iiatalember minden szavłbol harsogott, hogy szłmba se vette nyilvłn
szłndekos modortalansłgłt.
Hłt olvassa! Hłt miert nem olvassa!? Hłt azert hoztam... kiłltott ismet el═red═lve Tim-
bus es aszott ujjahegyevel şgy lĞkdĞste Abłdy Iele az −rłsokat, mintha szennyes tłrgyak vol-
nłnak, amit erinteni is undor−to.
Błlint szejjelnyitotta ═ket.
Az egyik hosszş kett═s −v. A młsik kisebb magłnlevel.
Mindkett═n meglłtszik, hogy Ğssze voltak rćcskĞlve. Mindkett═ łtszak−tva, błr nem vegig.
Płr centimeternyi pap−r meg ep. A nagyobbik sarkłban nyomtatva Dr. Farkas Todor neve es
lakłsa. ,En Lung Juon aluj MaItye kijelentem..." −gy kezd═dik. Ez a ven pejkojai nyilatko-
zatłnak szĞvege. Szabatos jogi mondatok.
A kisebbik Simo Gaszton −rłsa.
,...Minthogy mşlt heten azt mondtad, hogy młr jol meg van puh−tva az a ven Juon, itt kćl-
dĞm neked azt a Iogalmazłst, amit most jol megcsinłltattam es amit alł kell −rass az Ğreggel.
Tedd a zsebedbe es menj IĞl hozzł a Pejkojłra. Vigyel tintłt es pap−rt es ket megb−zhato ta-
nşt. Ezeket hagyd kćnn es csak magad menj be a hłzba. Ott sajłt kez▌leg −rd le, mintha tollba
mondanł. A Iogalmazvłnyt aztłn dugd zsebre es h−vd be a tanşkat, hadd bizony−thassłk,
hogy valoban ott −rtad meg. Akkor aztłn a venember el═ttćk −rja alł. Nem kell sokat magya-
rłzni!" Ez a mondat ketszer van alłhşzva. ,Es sietni kell! Azt a haszontalan unokłjłt,
Kulłt beh−vattam potszemlere az ezredehez. Ket napig oda lesz. Ezert holnap hajnalban młr
menj ki es vegezd el pontosan. Nem Iogod megbłnni! Mikor hazaertel, ezt a levelet es a Io-
galmazłst semmis−tsd meg. Nem is −rtam volna, hanem magam vittem volna IĞl hozzłd, de a
csşzom megbolondult es łgyban Iekszem. De −gy is jo, csak vigyłzz es egesd el az −rłsokat,
ahogy hazajĞttel..."
Błlinton ĞrĞm szaladt vegig, mikor vegigolvasta. Menekćles ez! Menekćles abbol a
csłvłbol, amibe jutott! Kulłnak, Zutornak is biztos IĞlmentes. Szłmos hetek aggodalma,
akłrha młzsłs sşly, şgy hullott le rola. A Iiatal Timbushoz Iordult:
Igazłn nagyon kĞszĞnĞm! A hłlaerzeteben ismet kezet nyşjtott Ieleje.
Az iIjş azonban most is şgy tett, mintha nem lłtnł meg, hanem elnezett IĞlĞtte. Ellensege-
sen mondta:
Nem kell! Ne kĞszĞnjĞn! Magłtol nem kell!
Miert? vłlaszolt Błlint es kisse elmosolyodott. Amit Ğn ma tesz, nem bizony−tja-e,
hogy a tisztesseges szłndek mindig talłlkozik es hogy mindennel er═sebb? Er═sebb meg a
gy▌lĞletnel is, amit nyilvłn irłntam erez?
Hłt eppen ez az! Akłrhogy nem akarnłm is, el kell ismernem, hogy maga evek ota seg−-
teni akar az en nepemen. Regota Iigyelem. Miert teszi? Valami ravaszsłg ez? Elłltatni akar
minket a seg−tsegevel?
Vallja meg, hogy ezt Ğn sem hiszi.
Timbus arca elsĞtetćlt. Inkłbb maga ele mondta:
Igaz. Nem hiszem, pedig szeretnem hinni! Aztłn mergesen Iolytatta: Ellentmondłs
az es abszurdum, hogy egy magyar młgnłs, hogy az akarjon seg−teni! Ellentmond mindennek,
amit tanultam... amit hiszek... amit szćkseges, hogy higgyek... amit hirdetek... egyenes abszur-
dum!
Talłn megsem annyira... Nekem eppen az Ğn nagyapja, az Ğreg Juon beszelte, hogy az en
nagyapłm irłnt milyen bizalommal voltak egykori jobbłgyai. Bizonyłra Ğn is hallott err═l.
Kisgyerekkorombol magam is emlekszem, milyen gyakran jłrtak hozzł havasiak ćgyes-bajos
dolgaikban, tanłcsert jĞttek vagy hogy −teljen kĞzĞttćk. Olyan bekeb−roi szerepet jłtszott es a
dĞnteseben rendszerint megnyugodtak.
Igen. Ezt mondjłk az Ğregek. De azok butłk. Nem ertik es elIelejtik, hogy ═ket rabszol-
głvł tettek es volt robot es volt botbćntetes es hogy kiraboltłk ═ket az urak, a magyar urak!
Rabszolgasłgrol itt nincs szo, hanem jobbłgysłgrol. A jobbłgyok helyzete azonos, akłr
magyar lett legyen valaki, akłr romłn. Ez a rendiseggel Ićgg Ğssze, ami łltalłnos europai in-
tezmeny volt es aminek nincs es sohasem is volt nemzeti jellege. Hogy pedig a IĞldesşr kira-
bolta volna a sajłt jobbłgyait, az puszta mese, hiszen a jobbłgy jolete a IĞldesşr erdekeben
łllt. Z▌rzavaros id═kben a hadakozo Ielek az egymłs IĞldjet dşltłk, tehłt az ellenIel jobbł-
gyait is. De a sajłtjukat egyłltalłn soha.
Timbus ingerćlten Ielelt Błlintnak. Gyorsan, haragosan.
A dłciai Iolytonossłg minden ervet sorakoztatta IĞl. Idezte Sinkait, Anonymust, Hasdeut,
Xenopolt. Egymłsba ćtkĞztek szakadozott mondatok; alig vegz═dĞtt az egyik, młr indult a
młsik, młs ervek torlaszait ep−tve reł. SzĞrny▌ sietseggel beszelt, hogy mindazt elmondhassa,
amit olyan mohon olvasott es tanult, ami bizony−thatja, hogy Erdelyben IĞnnmaradt a latin
kultşra a magyarok jĞtteig. Mind szenvedelyesebb hangon beszelt, majdnem kiabłlva młr.
KĞhĞg═roham łll−totta meg. SzĞrny▌ kĞhĞges, ami szłjłra szor−tott zsebkend═vel kett═be
tĞrte a szeken. Szłraz es Iuldoklo gĞrcs, melyt═l mintha megszakadna a mellkasa. Mid═n veg-
tere kisse megnyugodott es ki tudott egyenesedni şjra es kimerćlten hłtrad═lt a szekben, Bł-
lint vłlaszolni akart. El akarta mondani, hogy a magyar hod−tłs el═tt sok barbłr nep taposott
łt az egykori Dłciłn. Gotok, vandłlok, gepidłk. Avarok es bolgłrok. Es hogy attol az id═t═l,
hogy Aurelianus csłszłr kivonta a legiokat innen, a magyarok megjelenteig teljes hatszłz ev
telik el. E hatszłz ev alatt ennek a IĞldnek csak annyi tĞrtenete van, mint az orszłgştjłnak,
amin vłndor nepek mennek, Iolyton mennek.
Semmi adat sincs e korbol, ami błrmi helyi kultşrłra vallana. Ezt akarta mondani, de abba-
hagyta. Abbahagyta, mert Timbus most Ğlbe ejtette a zsebkend═jet. Piros Ioltok vir−tottak raj-
ta. Ver! Vert kĞhĞg ez a szerencsetlen! Szłnalom Iogta el.
Bek−t═ hangon mondta:
Regi dolgok ezek. Ezereves dolgok. Mi celja ilyenr═l vitłzni? Valo azonban, hogy ma
csupłn ket nep el itt a Duna-medenceben, ami nem szlłv es nem germłn: a romłn es magyar.
Majd magyarłzni kezdte:
Nyilvłnvalo erdeke mindkett═nek, hogy egymłsra talłljon. Hogy sok hiba tĞrtent es tĞr-
tenik meg ma is, az bizonyos. Eppen ezert minden jo szłndekş embernek kĞtelessege volna a
kiengesztel═dest szolgłlni. Nem kĞnny▌ dolog, hiszen evtizedek hibłit kell jovłtenni. Sok
gy▌lĞlseg IĞlhalmozodott. Azt is le kell gy═zni. De kell!
Meggy═z═ erveket tudott talłlni es ahogy beszelt, zeng═ szavak jelentkeztek es idomultak
mondatokkł. Most el═szĞr alakult szerves Iormłba, amit ki nem Iejezve błr, de mindig erzett.
El tudom kepzelni, hogy elkĞvetkezik olyan kor, amid═n Ieledesbe megy mindaz a sere-
lem, ami ĞnĞket elvłlasztja mit═lćnk es testverisegben elhetćnk egymłssal...
Timbus idłig nemłn hallgatta. Most azonban IĞlugrott.
Nem! Azt soha! Soha! Soha! Reszketve łllt zsarłtnok szemekkel.
Miert? kerdezte Błlint. En ezt lehet═nek tartom, s═t historiai kenyszer▌segnek. Ez a
ket nemzet, amely se nem szlłv, se nem germłn es minden rokon nelkćl Europłnak ebben a
sarkłban, egymłsra kell hogy talłljon, ha nem akar zsellersorba jutni, a szomszedos imperi-
umok h▌bereseve. Ez be kell kĞvetkezzek, ha elni akarunk!
Talłn... Talłn... Talłn valamikor... mondotta Timbus Koriolłn habozva. Aztłn hirtelen
IĞlnyşltak sovłny karjai. KaromgĞrbe ujjaival kalimpłlt magosłn. Es ćvĞlt═ gy▌lĞlettel tĞrt
ki bel═le:
De el═bb..
;
el═bb... meg kell Iizessćnk... t−zszeresen... szłzszorosan!... Es akkor sem... so-
ha... soha...!
Aztłn, akłrha eld═lne, Iordult sarkon. Nekirohant az ajtonak. Izgalmłban alig talłlta meg a
kilincset. Majdnem IĞlszak−totta az ajtoszłrnyat es k−vćlr═l becsapta maga utłn.
*
Błlint nem ment a młsnapi tłrgyalłsra. Ott, miutłn Simo jogtanłcsosa, Farkas Todor,
gşnyneven ,dr. Ugyanis" hatalmas beszedben eldĞrĞgte a vłdat, utłna Abłdy ćgyvedje kert
szot. De szonoklat helyett minden kommentłr nelkćl bemutatta a ket −rłst: a Simo Gaszton le-
velet es a ven Juon nyilatkozatłnak Iogalmazłsłt. Ezzel persze csşIos vege lett a vłdnak. Ku-
lłt es Zutort egyhangşlag mentettek IĞl. Itelethirdeteskor az elnĞkl═ b−ro ,Dr. Ugyanis"-hoz
igen kellemetlen szavakat intezett. Ügyvedi tisztessegre oktatta, tekintve, hogy a nyilatkozatot
ketseget kizłroan ═ maga Iogalmazta es megis azt merte łll−tani a tĞrvenyszek el═tt, hogy tel-
jes egeszeben az Ğreg Juon aluj MaItyetol szłrmazik. Az aggastyłn megIeleml−tese is
nyilvłnvalo.
Ez a megrovłs dr. Farkason rajta maradt. Az ćgyvedi kamara Iegyelmijet alig kerćlte el es
egesz tovłbbi eleteben egyebhez nem jutott, mint gombaperekhez.
Simot azonnal elcsaptłk. BeIolyłsos rokonai, hogy megmentsek a bĞrtĞnt═l, nemcsak a
ven pejkojaitol sikkasztott penzt Iizettek meg, hanem meg sok młst, ami a vizsgłlat sorłn
meg kiderćlt rola. Aztłn elvittek napid−jas −rnoknak valahovł messzi Borsodba.
Ez lett Simo uram kiskirłlysłgłnak a vege. Gyurkucłra igen derek jegyz═ kerćlt, akit Bł-
lint ajłnlott. Ezt az elegtetelt adta neki a I═b−ro, hogy eltĞrĞlje a mşltat. Mert a I═b−ro okos
ember.
V.
Attol az id═t═l Iogva, hogy Abłdy Rozłt szelćtes erte, Błlint alig mozdult Denestornyłrol.
Ha Kolozsvłrra be is rłndult egy-egy estere, ejjelre, młr kora reggel visszautazott, nehogy hi-
łnyozzek anyja betegłgya mell═l. Az a młsIel nap, amit Simo Gaszton pĞre miatt tĞltĞtt vłro-
son, ez volt talłn a leghosszabb tłvollete.
Valojłban alig volt indokolva ez a mozdulatlansłg.
Abłdyne naprol napra tĞbbet aludt es ha ebren volt, akkor is csak egy-egy Ielorłcskłig tu-
dott arra Iigyelni, amit Iia mesel neki, h−reket lovakrol, dłmvadrol, a kisbłrłnyokrol Iebrułr
vegen, vagy az şjszćlĞtt malacokrol mindennap valami młst, kisse Iurcsłt, kisse treIłsat,
mindig csak jo h−rt, ĞrĞmĞt vagy sikert, amihez mosolyoghatott az Ğregasszony, vagy nagy
neha kisse nevetgelt, de hamar elIłradt a Iigyelme es lehunyta szemeit.
Naponta csupłn ket-hłromszor ment be hozzł. Delben ebed el═tt, delutłn, miel═tt a Iels═
ćveges verandłn uzsonnłltattłk es olykor kora este, miutłn kivettek a toloszekb═l es leIektet-
tek az łgyba. Fiatal orvos is volt a hłznłl, hogy ha valami komplikłcio adodnek, ne kelljen
megvłrni, m−g a kĞrorvost elhozzłk Gyeresr═l. Młr janułr ota ket tanult łpolon═ is volt mel-
lette az egyik ejjel, a młsik nappal tett szolgłlatot es meg a gazdasszonyai, Tothyne es
Baczone, mivel ═k jol ertettek gćgyĞg═ szavłt es ismertek szokłsait.
Błlintnak valoban nem nagy a szerepe. Anyja annyira egykedv▌en Iogadja, akłr jĞn, akłr
megy; soha nem h−vatja, sohasem beszel rola, bizonyłra eszre sem veszi, ha nehłny napig el-
maradt volna mell═le. Megis, alig mert elmozdulni hazulrol. ˙gy erezte, hogy valami vegze-
tes tĞrtenik, ha ═ nincs otthon, ahogy decemberi tłvollete alatt. Hiszen eppen akkor tĞrtent a
baj, mikor SzekelyIĞldĞn jłrt.
E hosszş honapok alatt şgyszolvłn el volt złrva a vilłgtol. SzĞvetkezeti munkłjłt is
joreszt levelezessel Iolytatta. A Simo-ćgy volt az egyetlen dolog, ami el═ es kĞzvetlen, ami
anyja łllapota mellett elIoglalta a gondolatait.
Minden młs szłmłra majdnem valotlan volt es annyira tłvoli, akłrha a holdban tĞrtenne.
A lapokat is −gy olvasta erdek nelkćl es Ielćletesen.
Ami ezekben łllt, młskor ugyancsak erdekelte volna.
A belpolitikłban mind elesebb a helyzet. A płrtgy▌lĞlseg młr szemelyes terre csap. Tisza
egesz sorozat kardpłrbajt kenytelen v−vni parlamenti ellenIeleivel. Mindeniket ═ vłgja meg es
kit▌n═ v−vo letere sertetlen marad.
Lukłcs Lłszlot meg sşlyosabban tłmadjłk. Desy Zoltłn egy bankettbeszedben azt łll−tja
rola, hogy ,a vilłg legnagyobb panamistłja". Erre Lukłcs miniszterelnĞk tĞrvenyszek ele łl-
l−tja Desyt. Itt Desy el═adja, hogy tudomłsa van arrol, hogy 1910-ben, mid═n Lukłcs mint
penzćgyminiszter egyik bankkal meghosszabb−totta a soszłll−tłs irłnti szerz═dest, az illet═
bank płrtcelokra tĞbb milliot Iizetett. Hogy az orszłgos vłlasztłsok kĞltseget ebb═l Iedeztek.
Lukłcs kijelenti, hogy a szerz═des semmi şjabb kedvezest nem nyşjtott a kerdeses banknak,
mely puszta joszłntłbol jłrult a płrtkasszłhoz es ami a vłd szempontjłbol legI═bb, ═ szemely
szerint egyetlen Iillert sem kapott, s═t el sem Iogadott volna.
Ketsegtelen, hogy Ğnmagłban eleg rossz ćgy jutott −gy nyilvłnossłgra, błr Lukłcs egyeni
tisztessege beigazolłst nyert. Desyt a tĞrvenyszek el is −telte.
De ezzel meg nem złrodott le a pĞr.
Meg aznap, mid═n kihirdettek az −teletet, Andrłssy, Apponyi es Zichy Aladłr magukevł
teszik Desy mondłsłt s ezzel młr a botrłny oriłsivł nĞvekszik. A kćlIĞldi sajto is IĞlkapja.
Hogy mennyire łrtottak −gy hazłjuk h−rnevenek, azzal senki sem gondolt. Egyetlen cel, meg-
belyegezni azt a kormłnyt, mely a katonai Iegyverkezest er═szakkal hajtotta łt. Hogy a nagy-
vilłgban milyen hatłst vłlt ki mindez, az a płrttusłk szenvedelyei kĞzĞtt szłmba sem jĞtt.
Ett═l Iogva a ,soćgy" uralkodik a magyar parlamenten. Hiłba hoz a kormłny szelesebb vł-
lasztłsi tĞrvenyt, a gy▌lĞlseg csak nĞvekszik. Młrciusban az ellenzek vłratlan megjelenik a
Hłzban. ,‡lljunk meg egy szora!" kiłltja Lovłszy es mĞgĞtte vagy 70-80 kepvisel═ ord−t-
ja: ,So! So! So!" Tisza persze azonnal IĞlIćggeszti az ćlest es beparancsolja a parlamenti
═rseget. Ekkor ellenzekiek az ═rseghez Iordulnak. Azt magyarłzzłk nekik, hogy katonai eskć-
jĞk ervenytelen es semmis. GyĞnyĞr▌ szonoklłssal lłzadłsra biztatjłk ═ket.
Ez volt az els═ eset, mid═n e ,leghazaIiasabb" urak a katonai kĞtelesseg lerontłsłval
probłlkoztak meg. Ekkor meg siker nelkćl.
Młs szĞvetseges utłn is neznek. ˆsszełllva a szocialistłk legszels═ szłrnyłval es a vallłs-
ellenes Galilei-kĞr radikłlis tłborłval, nagy nepgy▌lest rendeznek a Vigadoban, ahol Appo-
nyi es Zichy Aladłr egyćtt szerepelnek Jłszival es KunIival, ugyanazokkal, akik kes═bb az
oktoberi Iorradalmat es utłna a bolsevizmust csinłltłk. Minden vilłgnezeti kćlĞnbseg eltĞr-
pćlt a kormłny irłnti gy▌lĞlsegben.
MikĞzben ezek Iolynak belIĞldĞn, a kćlpolitikai helyzet mind aggasztobbra Iordul.
Młr reg hosszadalmas beketłrgyalłsok Iolynak Londonban a nagykĞvetek kĞzbejĞttevel.
Nem nagy sikerrel. A beke csak nem tud megszćletni, błr a tĞrĞk d−vłn a nagyhatalmak javas-
latait joreszt elIogadja. Hogy milyen Ğnzetlenćl kĞzvet−tenek a hatalmak, abbol is meglłtszik,
hogy az Egei-szigeteket maguknak kĞvetelik. Meg is kapjłk azonnal. Megis megszakad a be-
ketłrgyalłs. Drinłpoly ostroma tovłbb Iolyik, s═t Montenegro most młr Szkutarit złrja kĞrćl
es bombłzza, dacłra annak, hogy a londoni konIerencia ezt a vłrost młr oda−telte Albłnił-
nak.
Hłt ez megis szemtelenseg! mondjłk a nagyhatalmak. Hłt az ilyet megse lehet t▌rni!
SzĞrnyen IĞl vannak hłborodva.
Megis hat het telik el, am−g młrcius utojłn rł tudjłk magukat szłnni erelyesebb eljłrłsra.
KĞzĞs Iellepesre Nikitłnłl. De Nikita nem enged. KĞzĞs Ilottatćntetes hłt Antivari el═tt łpri-
lis elejen. Nikita nem enged. Most nemzetkĞzi blokłdot mondanak ki a kicsi Montenegrora.
Meg ennek is Iittyet hłny a jo Ğreg Nikita es olyannyira nem tĞr═dik vele, hogy vegćl be is
veszi Szkutarit.
Es akłrhogy Ienyegetik Londonbol, benne marad. Bizonyłra tudta, hogy błr Oroszorszłg
is csatlakozott a Ienyeget═ szobeszedhez, titokban mĞgĞtte łll.
A kett═s monarchia kenytelen immłr egyedćl IĞllepni. Londonban kijelenti, hogy
Montenegrot nem t▌ri meg Szkutariban, hanem immłr kenytelen lesz ,Ğnłllo akciora."
A hłborş, melynek veszelye młr ket honapja kĞzelgett, ekkor kćszĞbĞn łllt.
Ezeket olvasta Błlint a lapokbol. Ezşttal azonban mindez nem zavarta IĞl a lelket, ahogy
młskor tette volna. Ami aggodalom benne, az kĞzelIekv═ es szemelyes. A hamis vłd p═renek
kĞzeledte es az anyja łllapota. A b▌nper szerencses megoldłsa utłn sem szabadult IĞl, s═t
aggodłsa Iokozodott anyjłnak nĞvekv═ gyĞngesege miatt.
Csak ez volt szłmłra el═. Es Denestornya szepsege a lassacskłn kibomlo tavaszban.
Młrcius kĞzepen elapadt a ho. Kes═bb młr csak egy-egy Iolt maradt meg az eszak Iele ne-
z═ oldalakon. Aztłn csupłn a v−zmosłsok łrkłban Ieherlett egy-egy holepeny. Majd innet is
elt▌nt. Martok homlokłn, Ğsvenyek szelen buja, Iiatal I▌ sarjadzott ki es szłzezer ibolya virult
ki a retek meg alvo simasłgłn.
*
Egyik młjusi kora delutłnon Błlint a menest═l jĞtt vissza, mely tavasszal, m−g kisarjad a
I▌ a nyłri legel═jen, addig a parkban, a nagy kilłto retjen tartozkodik.
A I═bejłrathoz erve, ott Peter komornyik vłrta. Azert vłrta, mert Roza asszony młr tĞbb-
szĞr kerdezett utłna.
Hol van?... Csak nincs rosszul?!
Korłntsem vłlaszolt a ven Peter , s═t şgy lłtszik, mintha jobban volna. A verandłn
van. Hamarłbb is kerte az uzsonyłjłt...
Błlint IĞlszaladt a lepcs═n, łt a biliłrdszobłn es młr a Iels═ verandłra ert.
Ott ćlt az anyja kerekes toloszekeben.
A szek magos hłtłtol beleptekor nem lłthatta az arcłt. Csak mikor melleje jutott es lećlt a
kanapera, akkor lłtta meg.
Valami vłratlan, Ğrvend═ ragyogłs csillog az Ğreg n═ szemeb═l. Es mikor Błlint melleje
ćlt, rĞgtĞn Ieleje Iordult a nezese; apro, kis kĞver kezevel a ballal, mert csak ezt tudta hasz-
nłlni megragadta a Iiłet azonnal.
Hłt itt vagy, itt vagy! ezt mondta, amit persze nem ilyen vilłgosan ejtett, inkłbb: ,hł-
ivaa"-nak hangzott, de tłn valamivel jobban mondta ki ma, mint młskor. Boldog mosoly jłt-
szott kisse Ierdćlt szłjłn.
Hol voltłl, şgy vłrtalak... şgy vłrtalak vissza! Iolytatta az asszony es a mosolya mintha
azt jelentene, hogy nagyon, nagyon regota vłrja, id═tlen id═k ota.
Błlint alig ket orłja volt vele, mindjłrt ebed utłn. Ezert Ğnmagłban kisse csodłlkozott ez-
en, annłl inkłbb, mert az utobbi hetekben az anyja rendszerint annyira egykedv▌en Iogadta,
hogy neha azon tĞprengett: vajon megismeri-e? Nagy ĞrĞmĞt erzett hłt es meselni kezdte,
hogy a menesnel volt, hogy młr szep, gazdag I▌ van, tĞmerdek vadlohere is, csupa Ğrvendetes
dolgot meselt, ahogy ezt szokta.
Az Ğregasszony kĞzbeszolt tĞbbszĞr: Olyan boldog vagyok! es Iia minden mondatłnłl
meg-megszor−totta a kezet, mintha szavai ritmusłt skandłlnł.
KĞzben, ha Hedvig n═ver cs═rĞs cseszeb═l tejeskłvet nyşjtott Ieleje, Abłdy Roza odae-
melte a szłjłt, megitta a kłvet, hagyta, hogy megtĞrćljek kend═vel az ajkait. Mindezt hagyta,
hogy −gy tĞrtenjek, błr młskor nem szerette, ha etetik, hanem a bal kezet hasznłlta. Most
azonban nem akarta Błlint kezet elbocsłtani pillanatra sem. Mihelyt pedig tehette, azonnal
visszaIordult a Iiłhoz.
Nezte, nezte boldog mosollyal, nezte, mintha be nem tudna telni a nezesevel.
De młr kezdett Iłradni. Es akkor vilłgosult meg, miert Ğrćl annyira.
Mid═n lehunyta a szemet es Ieje visszad═lt a karosszek oldalpłrnłjłra miel═tt el-
szunnyadt , meg egyszer megszolalt:
Tamłs, olyan boldog vagyok... hogy visszajĞttel, Tamłs... Tamłs...
Vilłgosan mondta. Majdnem hibłtlanul.
Błlint IĞl se Iogta. Csak kisvłrtatva vilłgosodott meg szłmłra: az anyja azt hiszi, hogy
nem ═, hanem az ═ apja, Abłdy Tamłs ćl mellette, apja, aki negyedszłzad ota halott.
Annak kezet velte a kezeben tartani. Annak viszontlłtłsa tette boldoggł.
G
Nem aludt sokł. Alig Ielora mşlva IĞlebredt.
Młr els═ pillantłsa a Iiłra esett, aki mozdulatlanul ćlt egesz id═ alatt rabigłban tartott kez-
zel. Es şjra rełmosolygott.
Tłn tudat alatt az el═bbi elmondłsok hatottak reł, mert amint megszolalt, azt mondta:
A meneshez... menjćnk... a meneshez...
Błlint nem ertette rĞgtĞn. Ezert megrłzta hłromszor egymłs utłn a rabul tartott kezet es is-
metelte: A meneshez... veled... a meneshez... es mid═n Iia probłlta lebeszelni, valami
nyugtalansłg vett er═t rajta es şjra mondta: a meneshez... oda akarok... a meneshez... a
homlokłn pedig kisse megduzzadtak az erek.
Az łpolon═ elszaladt az orvosert. Mikor visszatertek, hłrmasban probłltłk lecsit−tani a be-
teget. Sok rłbeszelessel sikerćlt csak es tłn mert indulatossłga ki is Iłrasztotta. De meg kel-
lett −gerjek, hogy holnap leviszik a lovaihoz. Csupłn erre csillapodott le es şjra elszenderćlt.
Młsnap młr reggel łtjĞtt a kĞrorvos Aranyosgyeresr═l. A ket orvos konz−liumot tartott:
megengedhet═-e az a kirłndulłs? Abba egyeztek, hogy velelmezik, ha meg mindig ragasz-
kodik hozzł. Vegtere is, szep id═ van, ha nagyon ovatosan viszik le szekest═l a lepcs═kĞn es
csĞndesen toljłk vegig a sima utakon, ez nem hogy łrt, de hasznłlhat, mert er═s−ti azt az elet-
kedvet, aminek hiłnyłt tapasztaltłk eddig rajta es mely tegnap ota mintha csodłsan visszatert
volna.
Błlint valahogy aggodott, de nem mondhatott ellent. Annłl kevesbe, mert meg mşlt este,
mikor vacsora utłn meglłtogatta młr łgyban Iekv═ anyjłt es ma delel═tt is, mid═n bement
hozzł, olyan ĞrĞmĞt es vłrakozłst tapasztalt nłla, amit megcsalni kegyetlenseg lett volna.
Boldog mosollyal Iogadta, megint az apja neven szol−totta es csupa der▌ volt es ĞrĞmvłrłs.
El═tte is rendelkezett: melyik I═kĞt═t adjłk, melyik ruhłjłt. Ünnepl═be akart ĞltĞzni.
Persze, młr korłn elterjedt a h−r, hogy az Ğreg groIne lelłtogat a meneshez. A cseledseg
apraja-nagyja mind Ğsszegy▌lt a vłrdomb aljłba, ahovł leer a jegenyetĞlgyek Iasora.
A kerekes szeket Jłger Simonka es Błlint hoztłk le a lepcs═kĞn. Lenn a ven Szakłcs Ger-
gely magłnak kerte azt a tisztesseget, hogy regi şrn═jet ═ gur−thassa tovłbb az utakon.
Igy alakult hłt a menet.
Błlint a kerekes szek baljłn ment, kezevel ismet az anyja kezeben. Jobbrol Hedvig
łpolon═, m−g Szakłcs Gergely mĞgĞtt a ket orvos es a młsik łpolon═. Peter komornyik is
nagy doboz apro cukordarabkłkkal, es Terka, Abłdyne regi szobalłnya. Leghłtul a ket vastag
gazdasszony, Tothyne es Baczone tipegtek volna, ha a kĞversegćk es lşdtalpaik miatt młr Iel-
şton le nem maradnak.
Igy haladt el a kćls═ es bels═ cseledseg hosszş sorIala kĞzĞtt. Mindenki odagy▌lt. Meg a
vad═rĞkb═l is kett═ megtudvłn, hogy meglłthatja ma az şrasszonyt, hłt azok is bejĞttek. Min-
denki kalapleveve es nemłn kĞszĞntĞtte, amid═n elhaladt el═ttćk.
Alig tłmaszkodva a karosszek hłtłba, papucsaival a lłb−ton, mintha zsłmoly volna, −gy ha-
ladt el Abłdy Roza hłzanepe kĞzĞtt, akłrha lassan mozgo kirłlyi tronon ćlne. Mert kicsi ki-
rłlyne most is. Most is, ha Ğreg is es beteg es nagyon-nagyon gyĞnge. Az a csipke I═kĞt═ van
rajta, amit legutobbi karłcsonykor viselt. Szeles szalagja szorosra kĞtve es az łlla alatt vaskos
csokorba; ne lłthassa senki, hogy az arca el van Ierdćlve. Es kisse biccenti a Iejet, jobbra is,
balra is es mosolyog.
Boldogan mosolyog. Diadalmasan. Azt hiszi: nem csupłn ═miatta cs═dćlt ide annyi ember,
hanem hogy a Ierjet ćdvĞzĞljek, reges-reg eltłvozott urłt, aki −me, visszajĞtt. Aki vegtere
visszajĞtt es most itt, itt jłr mellette es a kezet Iogja, ahogy egykor, mikor Iiatalok voltak.
A malomłrok h−djłn tşl meg jo darabig mentek, aztłn megszakadt a menet.
Błlint magłhoz vette a cukrosdobozt es csak Szakłcs Gergely es Hedvig łpolon═vel betert
arra az ştra, ami kĞzepen szeli łt a kilłtłs retjet. A ket orvos es a tĞbbi k−seret ott maradt a I═-
şton. Simonka es a lovłszok pedig el═reszaladtak a nagyberki h−d Iele.
Hovł, hovł mennek?... kerdezte Abłdyne IĞlmosolyogva Błlintra.
A menest terelik hozzłnk.
Jo... jo... helyeselt az Ğregasszony es maga kĞrćl nezett. Elnezett jobbra a magos nyłr-
Iłk Iele, miknek most bomladozik ezćst levelzete, el a csalitba alattuk, hol a sok-sok młjusIa
tćndĞkĞl tet═t═l talpig młr habIeher virłgban, el tova bal Iele, a nagy hłrsak es vadgeszte-
nyek sokasłga kĞze, a nagy alle tĞrzsei kĞzćl tćndĞkl═ napIenybe, el vegig a kilłto veg nelkć-
li zĞldjen. Kisse kićl═ szemei tłgra ny−ltak, ahogy mindezt vegignezte es şjra IĞltekintett a
Iiłra, megszor−totta az ujjait es şjra szolt:
Lłtod... de szep... minden... milyen szep.
Błlint nem tudott vłlaszolni. Szemet elleptek a kĞnnyek. Csak a szor−tłst tudta viszonozni.
A tłvolban megjelenik a menes. Vłgtatva jĞn, mivelhogy a lovak nem ertettek, miert hajt-
jłk ═ket ostorral. Ehhez nem voltak szokva. Vłgtatva jĞnnek es płr pillanat mşlva młr elebćk
kanyarodnak. Itt megtorpannak mind, vagy Ğtven lepesnyire t═lćk. FĞlemelt I═vel łllnak,
hegyezett Ićlekkel, mintha kerdeznek: ki ez a tłrsasłg itt, az ═ retjćkĞn? Mi ez a sosem lłtott
kocsiIorma valami? −gy łlltak mozdulatlan, mer═ błmulatban es tłgult orrlyukakkal.
De csak alig egy percig. Mert kivłlik kĞzćlĞk egyik id═sebb kanca es megindul Abłdyne
Iele. Utłna rĞgtĞn meg egy es rĞgtĞn meg egy młsik. Most minden lo IĞlismerte es odasiet
hozzł. Młr egeszen kĞrćlłlltłk a karosszeket. Mind, mind kĞrćlłlltłk, puha orrukkal vłllłn,
arcłn kutatva a vłrt csemege utłn. Błlint es Szakłcs alig tudtłk ═ket kisse rendbe tartani.
Abłdyne boldogan kacagott:
Lłtod?... ez a Csujtłr... ez Menyet... ez itt Borostyłn... es egyetlen hasznłlhato kezevel
mind adta nekik a cukrot. Mind adta, adta, adta, adta...
Mind adta, am−g vegćl lehanyatlott a karja, lehunyta a szemeit es visszad═lve a płrnłk kĞ-
ze, meg annyit mondott:
O, be boldog vagyok...
Nagyon halkan mondta, akłr a lehelet. Mozdulatlan maradt. Feje oldalt d═lve a vłllłn.
Szłja kisse nyitva van, de meg mindig mosolyog.
ElIłradt sşgta az łpolon═ , kisse vłrjunk.
Abłdy Szakłcs Gergellyel hłtrłbb terelte a menest, aztłn visszatert az anyjłhoz.
Meg mindig şgy volt, egeszen mozdulatlan es mosollyal az ajkain. A Iia meg vłrt nehłny
percig. Aztłn megIogta a kezet. A kez jeghideg! Nincs pulzus! A ket orvos odasiet. Młr csak
a halłlt łllap−thattłk meg. Az iIjabbik valami injekciot akart probłlni, valami olyan szĞrny▌
szert, ami neha rĞvid płr orłra visszahozza a tşlso partrol az embert, hogy şjra szenvedjen, şj-
ra meghalhasson. De sem Błlint, sem az Ğregebb orvos nem engedte meg. Miert błntsłk hił-
ba? olyan szepen, olyan boldogan halt meg.
A hłttłmlłt płr Iokkal lejjebb bocsłtottłk; a lłb−tot IĞljebb, −gy majdnem v−zszintesen,
csĞndben Iekćdhetett. Az łllłt şgyis tartotta a I═kĞt═ szalagja.
Megindultak lassan vissza.
˙jra łthaladtak a vir−to Iłk es madłrdal kĞzĞtt, łt a ragyogo tavaszon, şgy, ahogy idejĞt-
tek. De a menet megsokasodott mĞgĞttćk.
Az egesz menes kĞvette ═ket. Nehłny lepesnyir═l k−serte; lo lo mellett, mind lehorgasztott
Iejjel, mintha błnatban k−sernek halott şrn═jćket, aki ═ket şgy szerette. Mintha tisztesseg
okłbol k−sernek utolso ştjłn.
A malomłrok h−djłnłl tudtłk csak megłll−tani ═ket. Egy-egy lo nyer−tett. Es sokł ott ma-
radtak meg.
V. RESZ
I.
A balkłni hłborş beIejezte utłn a deległcio november 19-re h−vatott Ğssze. A magyar or-
szłggy▌les mindket hłzłnak bizottsłga ez. Helyet Ioglal benne şgy a kormłny, mint az ellen-
zek reszer═l annyi tag, amennyi a płrtok arłnyszłmłnak Ielel meg.
A deległcio el═tt tartja meg Berchtold Lipot miniszter kćlćgyi expozejłt. Nem kĞnny▌ Iel-
adat ez 1913 ═szen; meg sşlyosabb, mint a mşlt esztend═ben.
Miota most młsIel eve a ballplatzi palotłba bećlt, diplomłciłjłt csupa vereseg eri. A bal-
kłni hłborş indulłsakor Berchtold az oszmłnok erejeben b−zik. Ebben a IĞltevesben hirdeti,
hogy błrmi tĞrtennek is a harcteren, ,a mai status quo" vłltozatlansłgłhoz IĞltetlenćl ragasz-
kodik. KĞnnyelm▌ kijelentes. A balkłniak pozdorjłvł verik a tĞrĞkĞt. Szed−t═ sikereik utłn
═ket visszaparancsolni regi hatłraik kĞze tĞkeletes abszurdum. Nem marad tehłt Berchtold
szłmłra młs şt, mint a Londonba Ğsszeh−vott nagykĞveti konIerencia ştjłn a sajłt erdekeit
vedeni es menteni, ami meg menthet═. Szkutaribol kiparancsolni Nikitłt, a szerbeket is
Albłniłbol es megakadłlyozni, nehogy Szerbia kikĞt═hĞz jusson az Adriłn. Csupa negat−-
vum.
Err═l szłmolt be tavaly Berchtold. Tekintve azonban, hogy akkor a Balkłn rendezese meg
nem złrodott le es a Monarchia viszonya orosz viszonylatban nagyon Ieszćlt volt meg, meg-
şsz-hatta az expozejłt komolyabb kritika nelkćl.
A helyzet most młs. Augusztus vegen alł−rtłk a bukaresti beket. Ezzel az eddig Ićgg═ ker-
desek nyugvopontra jutnak. Kenytelen hłt megcsinłlni a helyzet merleget. Ez pedig siralmas.
A Monarchia mindenćtt lemarad. A balkłniak şgy błnnak vele, mintha młr a vilłgon se
volna. Młjusban szerz═des jĞn letre, miszerint Bolgłrorszłg Szilisztrłt engedi łt Romłniłnak
eddig tanşs−tott semlegessege łrłban, bizonyłra młr sokkal korłbbi orosz kĞzvet−tes es titkos
egyezseg alapjłn es Petervłrott. Pedig Romłnia tagja a hłrmas szĞvetsegnek, Bolgłrorszłg
pedig alig hłrom eve, hogy Aerenthal es a Ballplatz reven kebelezi be Rumeliłt es szabadul
ki a tĞrĞk h▌bereb═l.
Alig tĞrtenik ez meg, a balkłni szĞvetsegesek kĞzt elesebbre Iordul a helyzet. ˆsszevesz-
nek a predłn. DĞnt═b−roul şjra a cłrhoz Iordulnak. Mid═n pedig Bulgłria nem veti magłt alł
az orosz dĞntesnek, amire nyilvłn a Ballplatz biztatja, jşnius vegen megindul a młsodik hłbo-
rş. Petervłr az engedetlen orszłgra rłbocsłtja nemcsak volt szĞvetsegeseit, hanem Romłniłt
is.
Villłmgyors hłborş.
Jşlius 1-jen a szerbek szetverik a bolgłr hadat, 3-łn a romłn sereg akcioba lep es 10-en
młr SzoIiłt Ienyegeti. A gĞrĞgĞk a tengertoi szor−tjłk el a bolgłrt es hogy teljesse vłljek Bol-
głrorszłg romlłsa, Enver pasa nekiszalad az annyi verrel szerzett Drinłpolynak es kardcsapłs
nelkćl Ioglalja vissza.
E rĞvid t−z nap alatt d═lt vegleg romba Ausztria-Magyarorszłg tekintelye a Balkłnon. Ha
ez utolso pillanatban kĞzbelep, talłn helyre tudta volna łll−tani. A Monarchia nem mozdult.
Talłn okosan tette, mivel valosz−n▌, hogy młr akkor hłborşba kerćl Oroszorszłggal. Nem tet-
te, hiszen a hadserege a sokeves obstrukcio Iolytłn meg keszćletlenebb, mint 1904-ben.
Tehłt aligha tehet młst. Ketsegtelen azonban, hogy Europa szemeben a balkłni hłborşt
nem is annyira TĞrĞkorszłg vesztette el, hanem az Osztrłk-Magyar Monarchia.
A Ballplatz utolso pillanatban megprobłlja ezt elkend═zni. Kijelenti, hogy IĞnntartja ma-
głnak es vele a nagyhatalmaknak is persze, a megkĞtend═ beke Ielćlvizsgłlati jogłt. Nyilvłn
azt hitte, hogy a londoni konIerencia ebben mĞgeje łll. Igy akarta megmenteni legalłbb a te-
kintelyet. A tĞbbi hatalmak azonban mind cserbenhagyjłk, meg Nemetorszłg is. Mindnyłjan
elismerik a beket vłltozatlan Iormłban.
Erre şjra dilemma el═tt łll. Vagy egyedćl tart ki łllłspontja mellett, ami hłborşba vinne
immłr egeszen egyedćl, vagyis Nemet- es Olaszorszłg nelkćl, vagy kenytelen lemondani a
rev−zios igenyer═l. Hłt lemond.
Ügyetlen k−serlet volt es rosszul el═kesz−tve. A nagyvilłg szłmłra a hłrmas szĞvetseg la-
zulłsłt mutatta be −gy. Rładłsul Romłniłt is megbłntotta, mikor a bekebe utolag akart bea-
vatkozni. Romłnia ugyanis a bukaresti szerz═desben tĞbbet kapott, mint amit młjusban a pe-
tervłri egyezseg juttatott volna neki. Igy azt a lłtszatot keltette Berchtold, hogy ezt a tĞbbletet
akarja ketsegesse tenni, ami pedig nem is volt szłndeka.
Mindez a kĞvetkez═ evben bosszulja meg magłt.
KĞzvetlen eredmeny, hogy azutłn minden a Monarchia nelkćl megy vegbe. Semmi szava
sincs. A bolgłr-tĞrĞk, a tĞrĞk-gĞrĞg beke. Meg se kerdezi senki, akłrha młr a vilłgon se vol-
na. Meg megkockłztat ugyan egy ultimłtumszer▌ lepest Belgrłdban Albłnia miatt, ebben si-
kere is van, de az Ğnłllo Albłnia ćgyeben maga mĞgĞtt tudja nemcsak Itłliłt, hanem Angliłt
is, kinek korłnt sincs −nyere, hogy a FĞldkĞzi-tenger partjłn nevleg szerb, valojłban pedig
muszka Ilottabłzis letesćljĞn.
Ezekr═l kell hogy beszłmoljon Berchtold a magyar deległcio el═tt.
Ügyesen csoportos−tja a szomorş tenyeket.
Kćlpolitikłnk bekes szłndekait dombor−tja ki. A nagyhatalmakkal valo ,teljes" harmoniłt.
Harmoniłt meg Oroszorszłggal is, kir═l elismeri, hogy tavaly itt meg voltak ,nemi nezetelte-
resek". De mindez most młr elsimult. Ez jo, ugye? Ez siker.
A tĞrĞk birodalomrol elismeressel szol. Hogy Drinłpolyt vissza tudta venni a tĞnkrevert
bolgłroktol, eleterejet bizony−tja. Hogy a szultłn ket nagy tartomłnyt elvesztett, az szłmłra
şgyszolvłn el═nyĞs. Megszabadult sok nyugtalan alattvalotol. Hłt ez majdnem szerencse!...
Igaz, hogy a hłborş megindultakor a status quo volt a Monarchia łllłspontja. De hłt nagy el═-
dje, Andrłssy Gyula młr 1878-ban megmondta: ,Addig nem tłmaszthatunk egy roskadozo
hłzat, am−g a Iejćnkre omlik!" −gy volt hłt a status quoval. O e nagy el═djenek nyomdokaiban
jłrt, mikor IĞladta a sajłt łllłspontjłt.
Mindezt olyan eległns Iels═bbseggel tudja mondani, mint tłn senki młs az egesz vilłgon.
GyĞnyĞr▌ termete, kopaszodo homloka emelik a hatłst. Olyan stilizłltan el═kel═, akłr valami
łbra, amit angol divatlapbol vłgtak ki. Kisse tłvolrol, nagyon nagy magassłgbol tłrgyalja le
az ćgyeket. Lłtszik egesz modorłn, hogy a becsi ,Olymp"-hoz tartozik, ahhoz a złrt, majd-
nem Iejedelmi kĞrhĞz, mely şgyszolvłn młr a sztratoszIerłban honol.
Valoban ćgyesen ervel.
Sikerkent kĞnyveli el a Ićggetlen Albłniłt. Młr kirłlyt is talłltak oda: egy kit▌n═ Wied
herceget, aki mostanig a porosz głrdłban szolgłlt, a słrga ulłnusoknłl.
Sikerkent, hogy Adakaleh szigetet megszerezte es Magyarorszłgnak juttatja. Az ,Arany-
ember" Senki-szigetet. Ez bizonyłra tetszik majd a magyaroknak.
Ezeket mondja el az expozeban. Mikor elmondta, bezłrjłk az ćlest es a vitłt młsnapra ha-
lasztjłk.
Berchtold baj nelkćl şszta meg.
Nem Adakaleh miatt. O, dehogy! Hanem azert, mert a deległcio ellenzeki tagjai magyar
belIĞldi skandalumot rendeztek Becsben. A kepvisel═hłzi ═rseg dolgłt vettek el═ es Tiszłt tł-
madtłk. Ez volt, ami el═terbe kerćlt. Csak şgy visszhangzott a bankgassei palota terme.
Azok csinłltłk ezt, akik mindig es igen helytłlloan azt hirdettek, hogy a deległcio ele csu-
płn a Monarchia kćlćgyi, hadćgyi es ebb═l Iolyo kĞzĞs penzćgyek tartoznak es semmi vonat-
kozłsban magyar belćgyr═l ott szo nem eshetik. Meg ilyenszer▌ celzłs is kĞzjogi serelem.
Most ═k maguk jĞttek ilyennel es csak mid═n a tłrgyalłsi id═ Ielet eltĞltĞttek −gy, akkor tertek
łt a kćlpolitikai expozera.
Egy-egy csiklandosabb kerdest inteztek Berchtoldhoz. Igaz-e, hogy Nemetorszłg cserben-
hagyott minket a bukaresti beke Ielćlvizsgłlłsa dolgłban? Miert nem szolt Berchtold mele-
gebb hangon Franciaorszłgrol?
Ezt Kłrolyi Mihłly Iirtatta, aki ekkor młr az egyesćlt 48-asok vezere. Poincaret dicseri.
Arrol, hogy a balkłni egesz kr−zis alatt a Ballplatz mennyire passz−v magatartłst vłllalt es mi-
lyen alłrendelt szerepet jłtszott, semmi kritika sem hangzik el. Igaz, hogy azok, akik a Royal
szłllobeli potparlamenten ćdvĞzĞltek Szerbiłt es barłti jobbjukat nyşjtogattłk Belgrłd Iele,
nehezen kiIogłsolhattłk Berchtold passzivitłsłt.
*
A deległcio miatt eleg szłmos magyar jĞtt Becsbe.
Błlint is ezert van itt. ┼sz ota tagja a deległcionak. Tisza Istvłn e tagsłggal honorłlta,
hogy mikor ═ kabinetet alak−tott, Błlint IĞladta eddigi kćlĞnłllłsłt es belepett a kormłnypłrt-
ba. Regota gondolkozott ezen młr Abłdy. Igen nagy kĞnnyebbseg szĞvetkezeti munkłjłban,
hogy nem kell sok kĞrćlmenyesseggel kihallgatłst kerni, hanem a płrtkĞrben błrmely nap
megtalłlhatja azt a minisztert, akivel dolga van. Elvi szempontok eddig se tartottłk tłvol.
Egyedćl ama hajlama, mely irtozott minden szellemi kenyszert═l. Most azonban tşltette ma-
głt ezen.
Nem hazulrol jĞtt Becsbe, nem is Pestr═l, hanem Svłjcbol. Adrienne-t k−serte oda es vele
tĞltĞtt nehłny napot a Leman-to partjłn, Nyon vłroska mellett. Innen Addy Lausanne-ba uta-
zott a lełnyłhoz. Błlint pedig hazaIele. A penzioban mint Ierj es Ieleseg iratkoztak be. Az ak-
kori vilłgban, mid═n az ştlevel meg ismeretlen Iogalom, ennek semmi akadłlya se volt. Nem
volt młs szempontbol sem. Mert immłr valoban şgy tekinthetik magukat.
Az a IĞl nem bonthatonak lłtszo lłnc lehullott, ami Adrienne-t gyogy−thatatlanul ═rćlt Ier-
jehez kĞtĞtte. Uzdy Płl november 2-łn vłratlanul meghalt.
┼sz elejeig kit▌n═ egeszsegben volt. Błr negyevi łpolłsa alatt elmeje Iokonkent mindjob-
ban elborult ugyan, de testi joletere az sem hatott ki, s═t lassacskłn valamicsket tłn meg is h−-
zott. Sok-sok evig elhetett volna −gy, s═t akłr tşl is elhette volna a nejet.
Szeptember kĞzepen azonban ćldĞzesi młniłja şj irłnyt vett. Młrol holnapra azt kepzelte,
hogy kezel═orvosa meg akarja mergezni. Err═l persze nem szolt senkinek, meg Adrienne-nek
sem, aki eleg gyakran lłtogatta. Neki se mondott egy szot sem, pedig meg irłnta volt tłn leg-
tĞbb bizalommal.
Az łpoloja vette eszre a vłltozłst rajta. Azzal kezd═dĞtt, hogy minden etelt hosszan sza-
golgatott es legtĞbbjet erintetlenćl hagyta. Naponta mind tĞbbet. Az orvosa probłlta rłbeszel-
ni az evesre. Uzdy sz−nleg meg−gerte ugyan, de ett═l Iogva a leveset a mosdoba ĞntĞtte, hşst
vagy I═zeleket a klozetbe dobott. Persze, ezt is megtudtłk. Ekkor villanyI═z═t łll−tottak be a
szobłjłba, hogy maga I═zhessen magłnak tojłst, amit az łpoloja vitt be neki, azt hazudvłn
Uzdynak, hogy ═ k−vćlr═l es titokban lopja be ide; kĞrtet, almłt is hozott, hozzł kis tompa
hegy▌ ezćstkest, hogy meghłmozhassa sajłt kez▌leg. RĞvid ideig sikerćlt ez a modszer, aztłn
ez is cs═dĞt mondott.
Mert ablakłbol meglłtta az łpolojłt az udvaron beszelgetni az orvossal! Ett═l Iogva nem
evett tĞbbe egyłltalłn semmit.
Okvetlen ehhalłllal hal meg, ha a sors młskent nem hatłroz.
SzĞrnyen leIogyott. Młr csak csont es b═r, annłl inkłbb, mert szakadatlan jłr-kel a szobł-
jłban, egyetlen pillanatig sincs nyugta. Tłntorogva jłr, megIogodzva minden bştorba, annyira
gyĞnge. De jłr-jłr szćntelen.
Oktober utolso napjłn elcsşszott es hłttal nekivłgodott az łgyIłnak. A serćles mellhłrtya-
gyulladłst vłltott ki, ami a tćd═re is łtment. Harmadnapra bełllott a halłl.
Vłralmłson temettek el az apja melle. Adrienne pedig kiutazott a lłnyłhoz.
Błlint el═bb ment el es Salzburgtol elk−serte Svłjcba. Ezt a kćlIĞldi utat hasznłltłk IĞl,
hogy jĞvend═jćket megbeszeljek, minthogy az els═ gyłszheten ildomtalan lett volna otthon ta-
lłlkozniuk. Abban łllapodtak meg, hogy hłzassłgukkal kivłrjłk a gyłszevet. F═leg Adrienne
ragaszkodott ehhez a lełnykłja miatt. Ne mondhassa kes═bb, hogy nem tartotta be a tłrsadal-
mi szabłlyt.
*
Olyan volt ez megis, mintha nłszştjuk volna. El═szĞr voltak egyćtt anelkćl, hogy aggodłs
vagy veszely ne lappangott volna kĞrćlĞttćk. El═szĞr eltek a jĞv═ biztos vłrłsłban.
Błlint csak egyet sajnłlt, hogy ezt a sorsIordulłst az anyja nem erte meg. Bizonyos, młr
nem ellenezne hłzassłgłt, s═t Ğrćlne neki. Mşlt evben a cukrłszdłban milyen kedves volt
Addyhoz! Ez minden ketseget kizłr.
Kicsi panzio a to mellett. Pici villa, alig hşsz szobłval. A XVIII. szłzad vegen ep−ttette va-
lami genIi patr−cius es az akkori kisse negedes divat szerint ,Monbijou"-nak h−vta. Ma is ez a
neve. KćlĞnben jol illik hozzł. Finom, Iranciłs ,petite-maison", a kert enyhen lankłs płzsittal
halad le a v−zig, oriłsi tĞlgyek kĞzĞtt. El═tte a to. Rajta tşl vadul szabdalt hegyek, csupa csşcs
es szikla es ha IĞlĞttćk megny−lik a Ielh═: a Mont Blanc Ieher hłromszĞge valahol olyan ma-
gasan şszik, alig hinned, hogy nem az egen lebeg, hanem ĞsszeIćgg a IĞlddel.
Ide szłlltak. Itt eltek egymłssal nyolc napig. Nem lłzban tĞbbe, nem viharban tĞbbe,
ahogy egykor Velenceben eltek le azt a rĞvid honapot. Akkor şgy ereztek, minden perc drłga.
Minden pillanatot ki kell hasznłlni, mert tłn az utolso! Minden hajnalodłs vegs═ bşcsşt je-
lenthet es jelenthet halłlt. Ez most młs. Most nyugalmas ĞrĞmben elnek. El═szĞr az egyćt-
teles błjos bizalmassłgłban. Veg nelkćli jĞvend═ boldog −gereteben.
Terveket sz═nek. Messzi evekbe elIonodo szłlakon. CsĞndes eskćv═ lesz. Ket tanş, młs
semmi. Denestornyłn nemi modernizłlłs. Villany. Ket şj Ićrd═szoba. Egyik Adrienne szłmł-
ra. Es a młsik? A młsik a jĞv═nek. Annak a Iişnak, akir═l młr regota nem beszeltek Uzdy
meg═rćlese ota , de aki most şjra megjĞhet, aki megjĞn bizonyosan immłr!
Szerelmćk megkoronłzłsa. Utod, aki tovaviszi kett═jćk eletakarłsłt.
II.
A deległcios ćles utłn Błlint a Filharmonikusokhoz ment, ahol Beethoven egyik
szimIoniłjłt adtłk.
Eleg kes═ volt, majdnem ejIel, mid═n veget ert. Jol kilepett tehłt, hogy meg idejeben jus-
son a Sacherbe, tizenkett═ el═tt. Ilyenkor ugyanis lezłrjłk a nyilvłnos ettermet.
Valoban młr be van sĞtet−tve es szedik le a ter−teket, abroszt. Ez bosszanto. Hovł men-
jen? Mindenćtt młshol zene van ilyenkor! VisszaIordult. Az el═csarnokban a ket Kollonich
testverrel talłlkozott, Peterrel es Nikivel, akik eppen akkor leptek be.
Vacsorłlni jĞttetek? Itt młr złrora van. En is młshova kell hogy menjek.
Maradj velćnk! vłlaszolt Peter. KćlĞnszobłt rendeltćnk itt, Zalamery KristoI es en.
Nagyon kĞszĞnĞm, de ha cigłnnyal es n═kkel, akkor en nem maradhatok.
Megnyugtattłk. Cigłny nincs es nem is lesz. N═ is csupłn egy, az is csak kes═bb: La Pan-
tera, az a h−res spanyol tłncosn═, aki ket het ota itt szerepel a Ronacherben es lłzba hozta az
egesz csłszłrvłrost.
Abłdy persze hallott młr rola. GyĞnyĞr▌ n═ es gyĞnyĞr▌en tłncol, de h−resseget a gye-
młntjai teszik, amiket a vilłg minden lapja meg−rt Isten tudja hłnyszor. Mert La Pantera vagy
az impresszłrioja reklłmul hasznłlja a gyemłntjait. Es, hogy meg ne sz▌njek az erdekl═des,
hłt Ğt-hat honaponkent ellopjłk ═ket. Persze csak azert, hogy 8-10 nap mşlva şjra megtalłl-
jłk. Ezt is meg lehet −ratni kĞrćlmenyesen es minden tłrgyat es az erteket, hadd dćlledjen a
szeme a jo nyłrspolgłroknak.
Benyitottak a kćlĞnszobłba. Meg csak WuelIIenstein Fredit talłltłk ott. ┼t Zalamery h−vta
meg. ┼ is deległtus. Eppen a IalitćkĞr el═tt szemlelte hosszş termetet. KitĞmĞtt vłllait, hal-
vłnysz═ke hajłt, szerecsen-albinoszer▌ arcłt. Talłn azt az łllamIerIişi pozt probłlta utłnozni,
amiert Berchtoldot şgy megirigyelte ma delutłn.
Most Szent-GyĞrgyi SteIi jĞtt be es megindult a tłrsalgłs. Fredi politizłlni akart, de sem
Błlint, sem a Kollonichok nem łlltak kĞtelnek. El═bb megłllap−tottłk, ki miert van Becsben.
SteIi Angliłba megy Ialka utłn lovagolni. A Kollonichok Fels═-Ausztriłbol jĞttek, ahol Ił-
cłnvadłszatra voltak h−va. Adatokat csereltek ki Iłcłnrol, lorol, puskłrol. Aztłn persze rłter-
tek a Panterłra es Zalamery KristoIra. KristoIrol ismeretes, hogy młr azon este belebolondult,
mikor a tłncosn═ el═szĞr lepett itt IĞl. Azota vłrosszerte beszelik, mekkora Ğsszegeket kĞlt rł
es hogy a gyemłntkincset megszapor−totta egy ,collier de chien" m−vesseg▌ gyemłnt
nyakravaloval. Mindent tudnak a jo becsiek, azt is, hogy a Mehlmarkton vette Klinkoschnłl
es hogy 60 000 koronłba kerćlt. Azt is, hogy szĞrny▌ Ieltekeny. Szereti ugyan mutogatni a
n═t, de şgy ═rzi, mint a słrkłny. Egy tapodtat sem mozdul mell═le.
Most is ott vłrja a kocsijłban a Ronacher kijłratłnłl, am−g łtĞltĞzik es ide hozhatja
mondta Peter , nehogy ştkĞzben Ğsszeakadhasson valakivel.
Niki kacagott.
Jo marha ez a KristoI! Egesz vagyont kĞlt erre a n═re es azt hiszi, hogy meg tudja ═rizni.
Pedig a Pantera minden ejjel megcsalja valakivel.
Hłt az hogy lehet? Hiszen KristoI vele lakik az Imperialban.
Igen, de ket kćlĞn szobłban laknak, amit elvłlaszt egy kĞzĞs szalon. A n═vel KristoI
csak reggel hłromig maradhat. Hłromkor elkćldi. Azt mondja, hogy neki aludni kell. Hłt
hogyne, hiszen annyit tłncolt. Akkor pedig bejĞn az a młsik!
Ugyan kerlek vłgott kĞzbe Peter, akit Ğccsenek gonosz nyelve mindig bosszantott , ez
nagyon komplikłlt. Hogyan lehessen ott keznel valaki? A gangon vłr vagy a hallban? Abszur-
dum! Ezek mind olyan becsi hazugsłgok.
Dehogyis! Van a Panterłnak egy n═i bizalmasa. Felig titkłr, Ielig ker−t═n═. Id═sebb
asszony. Mindenćtt vele van. Contessłnak szol−tjłk, talłn mert −gy eległnsabb. Azzal kell
megalkudni a dolgot. Nłla vłr az ember a Pantera hłloszobłja melletti szobłban, am−g szabad
a vłsłr.
Hłt ezt honnan tudod ilyen pontosan? mergel═dĞtt a błtyja.
Honnan? Honnan? Mindenki tudja ezt Becsben!
Mindenki az senki!
Na hłt ha eppen tudni akarod rĞhĞgĞtt Niki , en is megcsinłltam tegnap es nem is volt
drłga: Ğtszłz korona az egesz! Ennyit młr a vicc is meger, a jo KristoIot −gy megcsşIolni!
Abłdy undorodott kisse.
*
Indulni keszćlt, de megkesett. Młr ny−lt a szepare ajtaja. Zalamery es a tłncosn═ bejĞttek.
A IerIi kisse kopaszodo, de Herkules-termet▌ ember. Nehez es kĞveres młr. A legtĞkelete-
sebb szmoking van rajta, a legels═ angol szabotol, megis şgy hat, mintha a ruhakĞlcsĞnz═b═l
kapta volna. Igy van mindennel: nagy versenyistłllot tart, de sohasem nyert komoly d−jat; pa-
gonyt Młramarosban, de ═ soha jo bikłt nem l═tt, csupłn a vendegei. Mert josz−v▌ ember es
hiş. Szereti, ha megcsodłljłk. Szereti mutogatni, amije van. Most is azert hozta ide a szeret═-
jet a barłtai kĞze.
Valoban gyĞnyĞr▌ n═. Magas, karcsş, koromIekete hajsisakja alatt gĞrĞg vłgłsş keskeny
arc, melyb═l oriłsi szemek villognak s▌r▌ pillłk kĞzćl. Keze, lłba tĞkeletes. De a legIĞlt▌-
n═bb a jłrłsa. ˙gy mozog, mint a nagyIajta macskłk, puma vagy jagułr. Olyan rugalmas,
mintha minden percben ugrłsra keszćlne. Bizonyłra ezert kapta a nevet. La Pantera, a płrduc.
A nezese is olyan hideg, mint a Ienevadake.
Omlos ruhłt visel sĞtetkek selyemb═l, b═ ujjakkal es derekon łtkĞtve Ğvvel. Felig esti ru-
ha, Ielig pongyola. Ekszereib═l csak egyetlen tłrgy van rajta: az a nyakravalo, amit KristoItol
kapott. Ez megtiszteles az adakozonak. A tĞbbit csak akkor viseli, ha tłncol.
Bemutatkozłs. Csokra nyşjtott kez.
Egyetlen villanłs sem jelzi, hogy Nikit valaha is lłtta. Talłn nem is emlekszik rł. Nyilvłn
nem erdekli senki. Mindez csupłn ćzlet, a tłnca, a gyemłntjai, a szepsege es łllandovł Ia-
gyott mosolya. H▌vĞsen beszelget, semmitmondo dolgokat, nagyon nagyvilłgiasan es kit▌n═
modorral. Csak hideg halat ker. Csak egy pohłrka pezsg═t. Nem, tĞbb nem kell, Iłradt.
Ugye nem maradunk sokł? kerdezi KristoIot alłzatos hangon, amivel a tĞbbi IerIi el═tt
alłhşzza, hogy urłnak es parancsolojłnak tekinti. Mert młr delben probłja van. ˙j szłmot ta-
nul be. Az nagyon szep lesz. Orosz tłnc, nagyon nehez. De szćkseges jol tudni, mert hłrom
het mşlva Petervłron lep IĞl. Az ilyen jo a muszkłknak. Az ilyet szeretik.
Igy tłrsalog. Szemelytelen minden, amit mond. Bizonyłra −gy beszel mindenćtt, Europa
minden I═vłrosłban, szłz es szłz IerIival, kiknek nevet legtĞbbszĞr nem is tudja es kiket elIe-
lejt azonnal, mihelyt tovłbbutazik młs vłrosba, młs IerIiakhoz. Unalmas volna, ha nem volna
olyan szep es minden mozdulatłnak csodłsan hullłmzo ritmusa megengedne, hogy a beszed-
jere Iigyeljen az ember. ˙gy mozog a keze, az ujja, −gy a karjai, mindig teljes a harmonia Iej-
tartłsa es a vłlla kĞzĞtt, minden pillanatban tĞkeletes kep, akłrha nagyon nagy m▌vesz kom-
ponłlta volna meg a pozt.
Ezeket Iigyelte Błlint es azon gondolkozott: betanult-e mindez, vagy veleszćletett es Ğntu-
datlan, mid═n vele szemkĞzt id═sebb hĞlgy lep a szepareba es megłll az ajto el═tt.
KĞzeptermet▌ es inkłbb sovłny. Fekete sima selyem a ruhłja. A haja vilłgosbarna lehetett,
błr nehłny cs−k maradt csak −gy, a tĞbbi kekes ezćst. Rengeteg haj, ket varkocsba Ionva, me-
lyek koronakent Ğvezik a Iejet, ahogy Erzsebet kirłlyne kepein lłtjuk. Kicsi rĞvid tincs a kis-
se tatłros jłromcsontjain. Erdekes arc. Halvłny es el═kel═. Halvłnysłgłt meg Iokozza kĞzep-
en Ğsszen═tt koromsz−n szemĞldĞke. Kora dacłra is egyenes a tartłsa es annyira şrias, hogy
hozzł kepest a Pantera şgy hat, mintha szep szobalłny volna.
Nem kĞszĞn es nyilvłn nem is vłr kĞszĞnest.
Jelentkezik, ahogy a katona, mikor szolgłlatban van.
J'ai tout rassemble, Madame... mindent Ğsszeszedtem. Itt van minden! il ne manque
rien es a keze vegigsim−t azon a jokora szattyłnb═r tarisznyłn, ami a kĞnyĞken nyugszik.
Bizonyłra a gyemłntokrol van szo, azokat ═rzi benne.
Van valami parancsa szłmomra...?
Nincs. Hazamehet, Contessa... vagy nem, vłrjon! Ezt is vigye magłval! vłlaszol a Pan-
tera es KristoIhoz Iordul: Ugye nem błnod, ha leteszem? mert arrol a kutyaĞrvszer▌ nyak-
ekr═l van szo, amit t═le kapott.
Kerlek, bontsd ki... es Zalamery szćgyehez hajtja gyĞnyĞr▌seges nyakłt.
Ez valami gyorsan nem ment. Eltart płr percig, m−g a IerIi vaskos ujjai eltalłljłk a nyitjłt.
Mialatt ez vegbemegy, a Contessa mozdulatlan vłr. Csak a szemei jłrjłk kĞrćl az asztalt. Bł-
lintnak az volt az erzese, mintha rajta hosszabban łllnłnak meg. Es vonzotta is ez a nezes. Vi-
lłgosszćrke szemek, nagyon dşs pillłk kĞzĞtt. Mintha ismer═s volna ez a tekintet! Mintha lłt-
ta volna valahol młr ezt az arcot.
Mindez azonban csak łtsuhant rajta es inkłbb Ğntudatlan benyomłskent.
KristoI łtnyşjtotta a gyemłntokat, csattant a b═rtarisznya złrja. A Contessa szemei visszat-
ertek Abłdyhoz. Płr pillanatig rełmeredtek es csak azutłn mondta:
,Bonne nuit, Madame, bonne nuit, Messieurs" es kisse megbolintva hajkoronłs Iejet, el-
tłvozott. De most is mikor elkĞszĞnt a IerIiaktol, most is mintha csak Abłdy Iele mondta vol-
na?! Ki ez? Ki lehet ez? Lłtta-e valaha?
A tłrsalgłs şjra megindult, de Błlint csak erre gondolt.
Nehłny perc mşlva egyik pincer bejĞtt es nevjegyet adott łt Abłdynak. ,Contesse Julie
Ladossa" łllt rajta pici nyomtatott bet▌kkel es a tşlso oldalon Ğt magyar szo: ,Kerem, jĞjjĞn
ki egy percre!"
Ladossa Jşlia! Gyer═IIy Lłszlo anyja!
A sĞtet kis el═csarnokban ćlt az egyik Ial menti kanapen. Terdein a szattyłn tłska, rajta a
kezei. Hosszş, keskeny, gyĞnyĞr▌ szep kezek, ha młr rłncosak is, a Lłszlo m▌veszkezei!
Błlint lećlt melleje.
Kerem, ne haragudjek, hogy kih−vattam. Olyan reg nem beszeltem senki erdelyivel,
magłt rĞgtĞn megismertem, annyira hasonl−t az apjłhoz... aztłn biztonsłgbol megkerdeztem a
I═pincert...
Parancsoljon velem Ielelt Błlint, de annyira elIogodott volt, hogy nem tudta Iolytatni.
Ertelmetlen lett volna minden udvariaskodo szolam, ,ĞrćlĞk a szerencsenek" vagy ilyesmi,
mid═n Lłszlo anyjłt −gy, majdnem cseledsorban, s═t meg annłl is alsobb szerepben talłlja.
Mi minden szĞrny▌segen mehetett łt ez az asszony, am−g ide jutott?!
E lezćllesnek azonban alig van nyoma rajta. Csak a szłja sarkłn lappang valami keser▌ es
cinikus vonłs es a mosoly mintha megvetne mindent es mindenkit, talłn Ğnmagłt leginkłbb.
Dacos rłnc ćl Ğsszen═tt szemĞldĞkeben.
Erdelyr═l kerdez. Regi ismer═sĞk sorsłrol. Alvinczyekat, Laczokekat. Ovatosan kerdez es
mindenkinek a teljes nevet mondja, mintha azok nem is volnłnak rokonai, gyerekkori
jłtszotłrsai. Nyilvłn alł akarja hşzni, hogy nem tartozik tĞbbe hozzłjuk. Es nem is igenyelhe-
ti ezt es nem is erdemli.
Mindez nyugodt tłrsalgłsi hangon Iolyik, akłrha szłmukra idegen dolgokat tłrgyalnłnak
egymłssal. De most egy pillanatra elhallgat.
Aztłn sokkal melyebb hangon, Iojtott, szenvedelyes, de nagyon halk hangon szolalt meg:
Mi van... mi van a Iiammal?
Nehez volt vłlaszolni. Ha ezt is kĞnnyeden kerdezte volna, abban a tłvoltarto modorban,
ahogy a tĞbbieket, Błlint ny−ltan es kemenyen megmondta volna az igazat. Ny−ltan es keme-
nyen, hogy a Iia lezćllĞtt, tĞnkrement es iszłkos lett. Megmondanł bosszşbol, megmondanł
bćntetesb═l, hiszen Lłszlo tragediłja ott kezd═dik kicsi korłban, amikor az anyja elhagyta es
megszĞkĞtt mell═le. Az a hang azonban, amivel kerdezte, az a melyr═l jĞv═ szenvedelyes
hang, amiben minden volt, sok evek Ğnvłdja, alłzatos es szegyenkez═ b▌ntudat es ket evtize-
den keresztćl hordozott szegyen es megbłnłs, mindez hirtelen, ki nem mondottan, de el═ er═-
vel ragadta meg Abłdyt.
Ezert habozva Ielelt, kisse szep−tve, kisse burkolva. Megis beszłmolt Lłszlo helyzeter═l,
hogy eladta a kastelyt es a birtokot, hogy valami kis eletjłradekbol el, ott Kozłrdon egyik be-
reshłzban, hogy beteg volt, talłn most kisse jobban van es hogy ═, Błlint młr reg nem lłtta,
mert mindenkivel szak−tott Lłszlo.
Hłt ═ is! susogta az asszony es elnezett maga ele. Płr percig hallgattak, majd IĞlłllt a
n═.
Mi innen Petervłrra utazunk. Azutłn Moszkva kĞvetkezik, Odessza es Bukarest. Februłr
vegen Budapesten leszćnk. Ha akkor veletlenćl ott volna es... es hajlando volna ismet talłl-
kozni velem... es ha h−reket tudna... en nagyon hłlłs volnek...
Okvetlen IĞlkeresem...
Valosz−n▌, hogy a Hungłriłban lakunk. Nem tudom biztosan, mert az ilyet az ćgynĞk
csinłlja.
Błlint azt hitte, hogy Ladossa Jşlia most kezet nyşjt es tłvozik. Azonban nem indult, ha-
nem csak łllt nemłn. Gondolkozott valamin. A szeme tłvolban. Halvłny homlokłn melyebb-
re −rodott az a Ićggelyes rłnc. Aztłn villłmgyorsan Abłdyra nezett:
Mondja, mondja! Lłtja-e olykor Kendy Słndort, azt, akit Kajszłnak h−vnak?
Hogyne, ha nem is gyakran... Kolozsvłrt, ha neha benn van...
Most Iurcsa kegyetlen mosoly vonta Ielre az Ğreg n═ ajkłt. Annyira kiegyenesedett, mintha
hirtelen megn═tt volna. Valami lobbant a pillłi kĞzt, valami Ielelmes gy▌lĞlkĞd═ lłng.
Na hłt, ha şjra lłtja, mondja el neki, hogy talłlkozott velem es azt is, hogy mi a Ioglalko-
złsom.
Es kezet nyşjtott. Es meg ismetelte a kijłrobol:
Azt is mondja meg, azt is...
Es kacagott hozzł gonosz kacagłssal.
*
Błlint elłmulva maradt a helyen. Mi ez?
Miert akarja ezt?
Es miert kerdi Kajszłt csak most? Mid═n az iment ismer═sĞk irłnt kerdez═skĞdĞtt, akkor
nem, hanem most, tłvoztłban es ezzel a vłratlan megb−złssal? Es ez a demoni kacagłsa az
ajtoban?
Micsoda ĞsszeIćgges van itt?
Villłmgyorsan vegigszemlelte, amit valaha is hallott Lłszlo anyjłrol. Soha senki, sem
sogorn═je, Kollonichne, sem Lizinka tanti, Kendy Słndor nevevel sosem hozta kapcsolatba
Ladossa Jşliłt. Pedig ami rosszat rełmondhattak, bizonyłra rełmondtłk. Igaz, hogy senki sem
tudta bizonyosra, kivel szĞkĞtt meg, Lizinka sok mindenkit gyanşs−tott, I═leg ismeretlen
egyeneket. ‡tlovaglo huszłrt, inast, kĞteltłncost volt kenytelen kitalłlni, mert nyilvłn semmi
adatja sem volt. Kendy Słndort soha. Bizonyos tehłt, hogy Kajsza megłllap−thatolag min-
den gyanşn k−vćl łllt.
Ezt gondolta vegig Błlint. De a gondolatsor kĞzepen tĞbb emleke tłmadt eletre. Kiske-
resztşri emlekek, mikor a ven Kajszłnłl tĞltĞtt egy estet. Az a gyĞnyĞr▌ arckep ott a szalon-
ban! Amir═l azt hitte, hogy a Iiatal Kendynet łbrłzolja. Jogosan hihette, hiszen tĞkeletes ha-
sonmłsa. Azt hitte, hogy tłn kosztćmbłlon viselt olyan regmşlt ruhłt, a nyolcvanas evek di-
vatłnak sokIodros ruhłjłt, amiben leIestettek. Azt hitte. Meg is kerdezte. Vłlaszt nem ka-
pott.
Es most arra is visszaemlekszik, hogy a kepen valami serćles nyoma lłthato. Begyogy−tott
sebhely a vłsznon rezsşt, le a szoknya csokraihoz. Es hogy akkor is Ielt▌nt ez es kerdezni
akarta a mogorva venembert. Młrpedig arrol sokkal regebben hallott, hogy Gyer═IIy Mihłly,
mikor a neje megszĞkĞtt, Jşlia arckepet kidobta az ablakon. Ez lett volna hłt az a kep? De
hogy jutott Keresztşrra es miert?
Es azert vette n═ćl Kendy azt a szel−d sćket lłnyt, mert csalodłsig olyan, mint amilyen volt
harminc evvel el═bb az a młsik, aki most ment ki innen słtłni kacagłssal?
ˆssze nem toldhato adatai reg elmşlt regenynek. Valami szemerem Iogta el, mid═n −gy ve-
gigtaglalta ═ket. Ne kutassuk! mondta magłban. Nem szabad kutatni. Ez az egy van, ami
szent az eletben, ami mindenkinek egyedćli tulajdona, amihez nincs kĞze senki młsnak: az er-
zes.
Es a sajłt regenyere gondolt es Addyra. T−zeves szerelmi mşltjukra.
Hłla tĞltĞtte el es boldogsłg. ┼k soha nem ertettek Ielre egymłst, błrmilyen viharokon is
głzoltak łt. Es most vegre revbe jutnak.
Holtomiglan, holtodiglan.
III.
Ladossa Jşlia ćzenetet Błlint persze sosem adta łt az Ğreg Kendy Słndor Kajszłnak. Erre
egy pillanatig sem gondolt. E tłrsalgłs azonban młst vłltott ki benne.
Mialatt az egykori Gyer═IIy Mihłlyne a Iia łllapotłrol kerdez═skĞdĞtt, Błlint megsze-
gyellte magłt. Szegyellte, hogy Lłszlorol csupa łltalłnossłgot tud csak mondani. Szegyellte,
hogy olyan regota nem is gondolt gyermekkori barłtjłval. Igaz, hogy ebben Lłszlo a hibłs. ┼
utas−totta vissza minden probłlkozłsłt. Most legutobb is anyja halłlakor sćrgĞnyt kćldĞtt ne-
ki es hogy a temetesre jĞhessen, IĞlajłnlotta, hogy utłna kćldi a gepet. Lłszlo azonban egyet-
len szot se vłlaszolt. Meg reszvettłviratot se kćldĞtt semmit. Ez nagyon rosszulesett Błlint-
nak es akkor şgy erezte, hogy ezt soha meg nem bocsłtja.
Most azonban tşltette magłt ezen. Elhatłrozta, hogy kimegy hozzł es ismet IĞlveszi a kap-
csolatot gyerekkori barłtjłval.
Hazaerte utłn tehłt elhajtott Kozłrdra. Enyhe id═ jłr, ami gyakori Erdelyben december ele-
jen. Deltłjt erkezett az egykori bereshłz ele. A dćledez═ lecker−tes ajtaja nyitva. Tłn soha be
se teszik. Belepett a hłzba. Az els═ helyiseg a konyha. Ett═l jobbra valami szĞrny▌ rendetlen
szoba deszkałggyal, asztallal; a Ialon darocsz═r log; alatta venhedt parasztcsizma dćledezik.
Mindez aligha lehet a Lłszloe. Benyitott hłt a bal oldaliba.
Az se sokkal jobb. Feny═Ia bştor itt, de Iladerezve. Bizonyłra a kastelybol szłrmaznak va-
lami cseledszobłbol. A Iiokos szekrenyen d−szes puskakazetta Iinom angol b═rb═l, rajta a
Lłszlo neve, ha kisse hibłsan is: ,Count Ladislas GieroIIy". A szobłban rend. A padlo Irissen
sşrolva. Mindket ablak nyitva. Nyilvłn szell═ztetik a szobłt.
Megkerćlte a hłzat. Azt hitte, Lłszlot itt talłlja a napos oldalon. Ott sem volt. Nem volt itt
senki, csak odalenn a kert aljłban van valaki. Egy serdćl═ lełnyka, aki a pataknłl mos. Lese-
tłlt tehłt oda.
A patak szelen łll a lełny, abba młrtogatja a Iehernem▌t, szappanozza, sulykolja a kicsi
mosogatopadon.
GyĞnyĞr▌ szep lłny. Olyan szep, hogy Błlintnak majdnem elakadt a szava, mikor szembe
kerćlt. Oriłsi ═znezes▌ szemek koromsz−n pillłk kĞzĞtt. Hosszan elhşzott szemĞldĞk olyan
vekony vonalban, mintha pici ecsettel −rtłk volna. Az arca tĞkeletes ovłl, hamvas es halo-
vłny. Duzzadt es verpiros a szłja. Karcsş, mint a nłdszłl. Ruhłja ujjai kĞnyĞkig Ielt▌rve.
EleIłntcsontIenyles▌ karjai is olyan hamvasok, akłr az arca, a nyaka, csak a kezei vannak ki-
cserepezve a sok munkłtol. A Iejen kend═, parasztosan. Pedig nem parasztlłny. Vłrosi ruha
van rajta, ha szurtos is es csupa Iolt es meg silłnyabb kĞteny; csupasz lłbai valami oszeren
vett gombos cipell═ben, ami szłrkĞzepig erne, ha reg le nem szakadtak volna a gombjai.
Akłrmilyen szurtos is ez a lłny, annyira gyĞnyĞr▌, hogy aki lłtja, minden młst elIelejt.
Błlint kĞszĞnt, aztłn megkerdezte:
Gyer═IIy Lłszlot keresem. Nem tudja, kerem, hol van?
A lełnyka rełnezett haragosan.
Mi dolga van vele, miert keresi? mondta durcłsan.
Az unokatestvere vagyok, Abłdy Błlint.
A lełnyka kis pukedlit csinłlt, ahogy illik.
Bischitz Regina. Aztłn hozzłtette:
A boltos lełnya vagyok, innet a szomszedbol.
Hłt miutłn −gy megismerkedtćnk treIłlt Błlint , most tłn megmondja, hol talłlom
Lłszlot.
Regina vłllat vont:
Elment. Elvittek Szamosşjvłrra.
Elvittek?
Igen! Az a Fłbiłn, az vitte oda!... es IĞlkapott egy rongyos es nagyon szennyes IerIiin-
get, maga ele tartotta płr pillanatig, aztłn megmłrtotta a patakban, kicsavarta es elkezdte
szappanozni.
Fłbiłn? ki az a Fłbiłn?
O mondta a lełny , az a gazember! Az viszi mindig oda, es ott mulatnak es mindig
itatja... egeszen tĞnkreteszi... az a gazember!
Ha tudnłm, Szamosşjvłrt hol talłlom, hłt utłnamennek.
Oda nem mehet! Oda nem! Az olyan borzasztosłg! kiłltott IĞl Regina es a pillłira kićl-
tek a kĞnnyek. Rossz, gonosz n═khĞz viszi az a Fłbiłn, azzal teszi tĞnkre! Pedig a groI
olyan beteg, olyan borzaszto beteg, azt is ott szerezte es itatja... es itatja... es...!
Nem mondta ki az utolso szot de keskeny ujjait ĞkĞlbe szor−tva egyet csapott maga ele. Az-
tłn elevette az inget es elkezdte sulykolni olyan dćhĞsen, akłrha az a gy▌lĞletes Fłbiłn volna,
akłrha azt verne, azt ćthetne agyon. Ahogy el═red═lt, kĞnnyei kigurultak a szemeb═l: kĞver
kerek gyemłntok pottyantak elebe, bele a mosłsba.
Levłgott I▌zIatĞrzs szeleskedik a lełnykłval szemben. Błlint rłćlt erre es vłrt. Eleg
hosszan vłrt. Megvłrta, m−g vegćl kisse zihłlva az er═lkĞdest═l Regina megłllt a munkłval.
Akkor megkerdezte: Lłszlot mikorra vłrhatnł vissza?
Azt ugyan hiłba vłrnł! szolt a lłny. Ha meg is jĞn, akkor is olyan łllapotban lesz...
olyan łllapotban...! Es Ğsszerond−tja şjra a szobłt, amit most hajnalban sşroltam IĞl... es kezd-
hetem şjra... mindent! A mosogatłst, szell═ztetest, sşrolłst!
A błnat elĞmlĞtt most rajta. Lećlt a padocska szelire. Egyenes derekkal ćlt, maga ele nez-
ve.
De hłt nincs neki młs cseledje?
En nem vagyok cseled. En... en csak sz−vessegb═l... mert nem tudom nezni... hogy egy
ilyen şr... ilyen nagy şr, hogy az −gy.!
Volt mellette valami Ğreg Młrton. Hłt az młr nincs meg?
A lełnykez egyet legyintett:
Az egy haszontalan! Eppen hogy I═z neki es megzs−rozza a csizmłjłt. Egyeb semmi.
Most is elment. Hurkot rak az erd═n! Młssal nem is tĞr═dik. En csinłlok itt mindent, mert
nem tudom nezni, hogy olyan piszokban eljen. Ezt is lopva csinłlom. Titokban. Onnan szĞ-
kĞm łt a boltbol, ha nem lłtja az apłm. Młma dolgozhattam nappal, mert beutazott Kolozs-
vłrra. Młskor csak ejjel vagy hajnalban tudok łtszĞkni. Es ha rajtakap, hłt megver.
˙jra elhallgatott es maga ele błmult.
Fejkend═je visszacsşszva a nyakłba, tizianvĞrĞs haja szabadon lobog a szell═ben. Mozdu-
latlan ćl, szoborszer▌en. Ket Iormłs melle kićtkĞzik a gyolcson. GyĞnyĞr▌ lłny. Hebron
rozsłja, mely meg nem kiny−lt virłg, de młr nem becsukott bimbo. Nagy kĞnnyek haboztak
a pillłi szelen aztłn lassan vegiggurultak az arcłn.
Hłny eves maga, kedves? kerdezte Błlint, hogy młsra ter−tse a lełnyka gondolatait. De
Regina csak egy szot Ielelt:
TizenĞt es tovłbb błmult maga ele. Aztłn hirtelen kitĞrt bel═le a panasz. Tłn mivel
megerezte Abłdy rokonszenvet, vagy mert annyira teli volt błnattal.
Szakadozva beszelt. ˆsszeIćgges nelkćl.
Elmondta, hogy mikor Lłszlo tćd═gyulladłsban Iekćdt majdnem Ğt eve ennek , akkor
is, akkor is młr ═ virrasztotta, łpolta. Azota is mindent megtesz miatta. ┼ lop łt hozzł płlin-
kłt, ha hitele kimerćlt a Bischitz papa boltjłban. Szappant is neha, petroleumot is, ha kell.
┼ csinłl mindent. Mindennap tĞbbet es tĞbbet. Es mindezt hiłba, hiłba, egeszen hiłba.
Miert hiłba? csudłlkozott Abłdy.
Egeszen hiłba. Nincs hozzłm egy jo szava, csak ha płlinkłt hozok! Akkor megdicser.
Azt mondja: ,jo kislełny vagy, Reginłcska", vagy ,...ĞrćlĞk, hogy itt vagy, Reginłcska".
Ennyit. Ez minden! De ez se nekem szol, hanem a płlinkłnak!
Igazłn?
Igazłn... Mindent elIogad, amit teszek, de soha egy jo szava sincs. Termeszetesnek talłl-
ja, hogy en tisztogatok; hogy rendbe teszem, ha leitta magłt; hogy en kenem a karjłt, lłbłt az-
zal a csşnya Iekete ken═ccsel is a betegsege miatt, amit IĞlszedett... azoknłl ott Szamosşjvłrt.
Most lłzongva IĞlugrott a lełnyka:
Es nekem! Nekem soha meg az arcomat sem simogatta meg!
Błlint vigasztalni akarta.
Talłn csak azert, mert maga meg majdnem gyermek, Reginłcska. Bizonyosan nagyon
szereti magłt a maga modjłn!
Gondolja? kerdezte Regina. Aztłn lemondo mosollyal visszaćlt a padkłra es Iolytatta:
Szeret, igen, a maga modjłn, igen! Mint valami hasznos hłziłllatot. Es csak velem bizal-
mas! Csak nekem mond el, o! sok mindent az eleteb═l. Csak ez az, ha neha mesel nekem,
ami valami kłrpotlłs, mert gyĞnyĞr▌en mesel es gyĞnyĞr▌ dolgokrol... Kisse elgondolko-
zott, aztłn szomorşan tette hozzł:
De şjabban, amiota şgy leIogyott, młr nagyon ritkłn mesel.
Abłdy meglepve kerdezte:
Nagyon leIogyott? Most, şjabban?
Igen, most, płr het ota. Igaz, hogy alig eszik. Talłn az se marad benne...
Meg megkerdezte Błlint, jłr-e orvos hozzł es nehłny tćnetet is, kĞhĞg-e, piros Ioltok van-
nak-e az arcłn. Regina mindenre nagyon okosan Ielelt. Doktor hetenkint jłr. Lłszlo kĞhĞg
ugyan, de nem tĞbbet, mint eddig. Hogy piros Ioltok?... Ha sokat ivott, akkor igen... de hogy
młskor is? Młskor is talłn...
Abłdy płr percig nema, majd megszolal:
Be kene vinni valami szanatoriumba... ott en gondoskodnek rola es volna, aki łpolja.
Hogy innet elvinni... hogy elvinni?... riadt meg Regina. Hirtelen vegigvillant rajta a re-
mćlet. Lłszlot elvihetik t═le, elviszik es ═ nem lłthatja... Nem lłthatja tĞbbe soha. Nem! Ezt
nem! Ketteszakadna a sz−ve!
Megerezte, hogy tşlsłgosan sokat mondott el; hogy veszelybe hozta azt, ami eletenek tar-
talmat adott; hogy most azonnal el kell palłstolja az igazat, nehogy elvigyek Lłszlot, es vil-
lłmgyorsan visszaszep−tette, ami sşlyosat mondott: Hogy a doktor az ═ łpolłsłt kieleg−t═-
nek tartja. Nemcsak az iklodi orvos, aki hetenkent lłtogatja, de egy szamosşjvłri I═orvos is,
aki neha kijĞn hozzł. Van is, aki gondoskodik Lłszlorol: egy dr. Simay, ugyanaz, aki a heti
hşsz Iorintot kćldi a Bischitz papłnak Lłszlo kosztjłra es aki a gyogyszertłri szłmlłkat Iizeti.
Ki az a dr. Simay?
Ügyved Szamosşjvłrt. Annak is −rja meg az apłm, ha valami van, ha valami kell...
˙gy? Hłt ez łllandoan Iigyelemmel tartja?
Igen. Akkor is młr −gy volt, mikor tćd═gyulladłsban Iekćdt er═s−tgette Regina.
Idłig igazat mondott, ha kisse szep−tve is. Most azonban elszłntan hazudott. Azt mondta:
Az orvosok azt tartjłk, hogy jol gyogyul, hogy hamarosan IĞlepćl...
Abłdy meglep═dĞtt.
Az iment azt mondta, hogy Iolyton Iogy es hogy nem marad benne az etel. Azt is, hogy
el Iog pusztulni.
Regina elmosolyodott:
Igen, azt mondtam... de hłt ez nincs egeszen şgy...
Igazłn?
Igen... en... en şgy el voltam keseredve, hogy şjra odament... hłt azert... hłt azert egy ki-
csit tĞbbet... de hłt ez nem olyan aggaszto, igazłn...
Olyan jol csinłlta Reginłcska, hogy Błlint valoban el kellett higgye, hogy a lełny Ielte-
kenysegb═l tşlozta el a dolgokat.
Megis nem akart elmenni anelkćl, hogy ne biztos−tanł a kapcsolatłt gyermekkori barłtjł-
val.
Nezze, kedves! es tłrcłjłbol kivett penzt es egy nevjegyet. En most nem vłrom meg
Lłszlot. De ezt a ketszłz koronłt itthagyom magłnłl. Magłra b−zom, ha valami el═Iordulna,
ha valami hirtelen kene Lłszlonak, hłt megvehesse neki. Es itt a c−mem. Ha akłr rosszabbul
volna, akłr valamiben seg−tsegere lehetek, kerem, sćrgĞnyĞzzĞn nekem. Ugye, megteszi?
O, hogyne! vłlaszolt Regina. Hogyne, azonnal; azonnal sćrgĞnyĞzni Iogok! Es
ugyanakkor, mikor ezt kiejtette, azt gondolta: ,Soha! Soha! Hogy te elvidd t═lem! Azt soha!
Soha!"
Ott Iogtak kezet a patak mellett. Meg alig indult el Błlint hazaIele, a lełny młr sulykolta a
mosłst. De lopva utłnapillantott tĞbbszĞr. Aggodott, nehogy meggondolkozzek, nehogy meg-
is megvłrnł Lłszlot.
Mert akkor tłn megis el tudnł vinni t═le, kćlĞnĞsen, ha holtreszegen hoznłk haza. Es az
is kisćlne, hogy hazugsłg az, amit gyogyulłsłrol meselt.
Sokszor tekintett a I═şt Iele es csak akkor kĞnnyebbćlt meg, mid═n IĞlzşgott a gep es az
auto az ćres szomszed telek palłnkker−tesenel elsuhant Kolozsvłr Iele.
IV.
A karłcsonyt Błlint el═szĞr tĞltĞtte egyedćl. Akkor azt hitte, el═szĞr es utoljłra.
A jĞv═ben młr Adrienne itt lesz, azutłn pedig mind tĞbben-tĞbben, ha Isten is şgy akarja.
A denestornyai cseledseg szłmłra ugyanşgy ment vegbe, ugyanazzal a ceremoniłval, mint
Abłdyne eleteben. Minden ugyanşgy, a Ia az asztal kĞzepen, kĞrćlĞtte az ajłndekok Ieher ab-
roszon, Tothyne es Baczone rendezeseben. Az ajtoban is a komornyik. Csak Roza asszony
aranyos karosszeke nincs ott, de Błlint şgy łll kisse oldalvłst, mintha ott volna az anyja, şgy
adja łt egyenkent a csomagokat a sorban jelentkez═ n═knek, gyermekeknek. Igy akart min-
dent IĞnntartani, hogy a kĞvetkez═ ćnnepkor majd Addy Iolytassa, ahogy Abłdy Roza tette
egesz eleten łt.
Mikor mindenki elment es młr eloltottłk a csillłrok, Ialikarok sok szłz gyertyłjłt, ═ meg
ott maradt jo ideig. Vegigsetłlt az oriłsi termen. Meg-megłllt egy-egy vitrin el═tt, egy-egy
asztalnłl, az ablakkĞzĞkben. Sok ismer═s holmin jłrtatta a szemet. Kisse szorakozottan, kisse
elmelłzva. Emlek ez mind, regi, regi emlek. Az ćveges szekrenyekben nagyon kćlĞnbĞz═ tłr-
gyak. Remek Alt-Wienek es Vieux-Saxe-ok, ═si lakat, ami meg a vłrkapue volt valamikor,
csşnya kis tłrgy is nem egy, porcelłn lełnyka, aki billegni tud szejjelłllo szoknyłval, porce-
lłn mopsz dĞbben═ szemgolyokkal, ajłndekok, amiket anyja meg gyermekkorłban kapott es
ide kerćltek drłga cseszek es Iigćrinek kĞze, mert Abłdyne nagyon ragaszkodott hozzłjuk.
Błlint mindeniknek tudta a tĞrtenetet. Maradjanak is itt. Minden maradjon −gy.
Vegćl lement a IĞldszintre. FĞlvette a bekecset. Aztłn ki a sĞtet estebe. Le a cinterembe.
Az odon templom oldalłhoz van ep−tve az Abłdyak kriptłja. A XVIII. szłzad vegen ep−tet-
tek, mikor młr nem tertek a templom alł. Itt Iekćsznek nagyszćlei, apja is es tavasz ota az
anyja.
Złrva van. De Błlint nem is akart bemenni. Csak az ajtohoz akart menni. Itt megłllt. Mint-
ha jelenteni akarnł, hogy veget ert a karłcsonyi ćnnep, amit IĞnntartott es amit IĞnn is Iog tar-
tani. Csak płr percet maradt. Egy imłt mondott el, aztłn lassan visszasetłlt a vłrba.
*
Halad az id═ egyIormłn.
Adrienne visszajĞtt Lausanne-bol. Kisse kes═bb, mint tervezte volt, mert a kis Kleminek
apro lłzai vannak. Megvłrta, m−g megvizsgłljłk. Nem aggaszto dolog mondtłk az orvosok
, ilyesmi nagyon gyakori serdćl═ lełnykłknłl. Majd elmşlik magłtol. Nem! Nincs semmi ok
aggodalomra. Azt mondtłk.
Ezzel jĞtt vissza onnan megnyugodva.
Idehaza sok dolog. Sok tervezgetes. Ep−teszćk IĞlveszi Denestornyłn annak a szłrnynak a
reszletrajzłt, ahovł kĞltĞzni Iognak. Tłrgyalłsok vłllalkozokkal, v−zvezetek es villany irłnt.
Motorer═ hajtsa, vagy turbina a malombol? SokIele terv, amit aprora meg kell tanłcskozniuk,
majdnem naponta.
A nagyvilłgban szelcsĞnd, meg a Balkłnon is. Egyedćl az albłnok zavarognak. Csodłla-
toskeppen nincsenek elragadtatva attol a głrdatiszt kirłlytol, akit a nagyhatalmak szłmukra
oly nagy gonddal vłlasztottak ki. Igaz, hogy a kit▌n═ ,Prinz Wied" ahelyett, hogy rĞgtĞn hoz-
złIogott volna şj alattvaloival kapcsolatba jutni, młr ket honapja hłlłlkodo kĞrşton van.
Europa udvarait jłrja. Minden I═vłrosban megbłmultatja karcsş termetet es hatalmas, błr kis-
se loszer▌ Iogsorłt. Erre jo alkalom az ilyen kĞrşt. Hiszen mint ,kirłly", mindenćtt a terem
kĞzepen łll es −gy kĞrĞs-kĞrćl, minden oldalrol lłthatjłk, milyen dali legeny. Minthogy pedig
Iolyton ćnneplik, hłt mindig mosolyoghat kisse bamba, de josłgos mosollyal.
Azok a komisz albłnok! Ezt a kethonapos kirłlytalansłgot arra hasznłljłk, hogy lłzongja-
nak. S═t młr janułrban ellenkirłlyt proklamłlnak Izzet basa szemelyeben. Hłt az ilyet nem le-
het t▌rni, mondjłk a nagyhatalmak es Ilottłt kćldenek Valonłba. Ugyanakkor azonban
IĞlszol−tjłk Wiedet, hogy menjen oda es ćljĞn młr bele a tronjłba. Hogyne! Azonnal! Iel-
eli az şjdonsćlt kirłly. Hogyne, de meg nincs kesz az orszłgc−mer.
A vilłg legels═ heraldikusainłl rendelte. Młrpedig hogy menjen ═ oda, am−g nincs c−mere?
Kirłly c−mer nelkćl, az nem is igazi! es głrdłt is kell szerveznie, amibe młr megh−vta
Europa minden kalandvłgyo iIjat. De ezek sincsenek meg egyćtt. Głrda nelkćl pedig hogy in-
dulhatna oda?! Es şjra utazik, lłtogat es mosolyog Romłban, Berlinben es Londonban.
Amilyen gyĞngen megy Albłnia lecsillap−tłsa, olyan szepen oldodik meg az Egei-szigetek
ćgye. Imbrost es Tenedost visszaadjłk a Portłnak, a tĞbbit pedig GĞrĞgorszłgnak −telik, igaz,
hogy egyel═re az angolok maradnak ott, de hłt ez csak olyan ideiglenes dolog. Tehłt itt is
csĞnd van egyel═re.
Igaz, hogy itt-ott egy-egy tćnet arra mutat, hogy a IĞld alatt nyugtalan−toan mozog valami.
Es az nemcsak a Balkłnon van −gy. Kłrpłtaljłn łlruhłs muszka ćgynĞk jłr, valami Bobrinsz-
ky groI.
˙gy lłtszik, młr jo ideje jłr a RutenIĞldĞn. De csak most jĞttek rł, mid═n młr a regi kis Ia-
templomok helyett sok-sok orosz st−lusş k═templom epćl ismeretlen szłrmazłsş penzb═l.
Ahol ilyen epćl, ott a Ieher cłr kepe is megjelenik, aki minden oroszok Atyuskłja. Es nem-
csak templomot ep−teni jłrt ott Bobrinszky. Tłn a Kłrpłtok szorosait is megvizsgłlta es bizal-
mas besşgokat is szerzett. Emiatt Iogtak el vagy Ğtven embert es december vegen megindul
ellenćk a pĞr.
Vihar el═tti csĞnd az 1914 elejen.
A magyar tłrsadalom ebb═l mit sem erez. A magyar parlament sem. Ott botrłnyokkal mu-
latnak, ahogy młr megszoktłk. Egyedćl Tisza az, aki megk−serli IĞlhasznłlni az id═t. Csak ═
lłtja be, hogy most az utolso percben beket kene teremteni a nemzetisegi kerdesben. Beket,
miel═tt şjabb hłborşs kr−zis tenne probłra az orszłgot. Tłrgyalłsokat kezd Maniuval. Justh es
a sovinisztłk azonnal megtłmadjłk emiatt, Pest megye viharosan tiltakozik. Hat hetig Iolynak
a tłrgyalłsok. Mid═n pedig a romłn nemzeti komite elutas−tja a miniszterelnĞk javaslatait, Ti-
sza kijelenti, hogy az elutas−tłs dacłra is meg Iogja adni, amit be−gert, maga akaratłbol es el-
lenszolgłltatłs nelkćl.
Utolso es elkesett k−serlet volt. A bukaresti beke łltal młr IĞlIokozott igenyekkel szemben
talłn kisse szegenyes is, de Tisza meg ha akarta is, tĞbbet nem nyşjthatott. Meg ═ sem b−rt
volna az akkori kĞzvelemeny miatt tĞbbet IĞlk−nłlni, annyira kevesen voltak, akik a helyzet
komolysłgłt meg tudtłk lłtni.
*
Februłr vegen Błlint ismet Kalotaszegen jłrt, Magyarokereken. Erdekes dolog miatt ment
oda. Hosszş probłlkozłsok es biztatłsok utłn vegre itt is eletbe lepett egy Iatermel═ szĞvetke-
zet, amilyen egy-kett═ młr m▌kĞdĞtt SzekelyIĞldĞn. Abłdy a szĞvetkezesi gondolatnak ezt
az łgłt itt is be akarta vezetni. Nem ment kĞnnyen. A nagyobb kĞzsegekben Kalotaszentki-
rłlyt, Valkon, Gyer═monostoron nem talłlt visszhangra. Az elelmes magyarokerekiek azon-
ban vłllalkoztak reł. Meg is alakult młr egy honapja. T═kejćk persze nem sok, csupłn sok
joakarat, tisztesseg es munkakedv. Ezert olyan erd═t kellett talłlni, amit megkaphatnak anel-
kćl, hogy lłbłn Iizetnek meg a Iłt, ahogy az młskent szokłs. Erre persze nem volt hajlando
olyan erd═tulajdonos, aki csak a maga biztonsłgłt nezi. Ezert şgy hatłrozott Błlint, hogy ═
adja łt nekik egyik kćlĞnłllo erdejet a K═hegy deli oldalłn a szekelyjoi hatłrban. A vetelłrat
hitelezi, am−g a kitermelt anyagot ertekes−teni tudjłk. Ide kellett tehłt kimenjen Winkler erd═-
mernĞkkel es Głnyi Miklossal, kijelĞlni a vłgłst es megalapozni a szĞvetkezet ćgyvitelet.
Es═s id═ jłrt; słros, lucskos minden, de legalłbb a ho letisztult a hegyoldalakrol.
Delel═tt a vłgłs terćletet jłrtłk le es cĞvekeztek ki. Delutłn leszĞgeztek a kihasznłlłs
reszleteit a b−ro hłzłnłl. Jegyz═kĞnyvbe vettek, hogy mid═n a kitermelt Ia eladodik, kiIizeten-
d═ a t═łr es a munkaber, a megmarado Ğsszeg pedig a Iorgot═ket Iogja gyarap−tani. A legutob-
bi Abłdy k−vłnsłga volt, I═ Ieltetele az ═ el═zekenysegenek.
Mindezt elvegezven, młr csak az okiratok młsolłsa es płr apro reszlet maradt hłtra. Erre
meg kell egy ora, de Winkler es Głnyi elvegzik azt jol, −gy hłt Błlint ezt az orłt arra hasznłl-
ja, hogy meglłtogassa Alvinczy Farkast. Nagyon regota nem lłtta.
Farkas, miota az Alvinczy testverek apjuk halłlakor megosztoztak a megapadt vagyonban,
alig mozdult ki Magyarokerekr═l.
Abłdy utolszor vele Kis-Kćkćll═ben talłlkozott azon a nagy dłridon, amikor Kendy Pityu
halłlra −telte a płlinkłt. Az is kivetel, hogy Farkas eljĞtt oda. Azota meg egyłltalłn ki nem
mozdult innen.
Meredek kaptaton kellett kimłsznia, m−g a Ialu IĞlĞtti kisse lankłsabb helyen az Alvinczy-
kşriłhoz jutott. Młr bełllt az este. Talłn jo, hogy sĞtet van młr. Nem olyan nyilvłnvalo az a
romladozłs, ami a csinos regi udvarhłz sorsa; nem lłtszik, hogy nagy Ioltokban hull rola a va-
kolat, hogy egyik sarkłn megbomlott a Ial.
Cseleddel nem talłlkozott. De az egyik ablakbol lłmpaIeny vilłg−t. FĞlment hłt az oszlo-
pos tornłc lepcs═in es benyitott.
Valoban ott ćlt Alvinczy Farkas. El═tte az ebedl═asztalon lłmpa es hatalmas meret▌ ter-
kep. Erre van rełhajolva. Mellette kĞnyv. Abban olvas akkora Iigyelemmel, hogy csak akkor
veszi eszre Abłdyt, mikor młr el═tte łllt.
Ne, Błlint! kiłltott IĞl. Hłt te hogy kerćlsz ide?
ˆrćlt a vendegenek, de el═kel═n, merseklettel. Itallal persze megk−nłlta.
Nem valami kĞzĞnseges hłzi I═zessel, hanem Iinom, kit▌n═ lik═rĞkkel. Mit akarsz? Ben-
ediktinert, Cointreau-t, Chartreuse-t vagy Marasquino di Zarłt? Nłlam minden van, mindenIe-
le Iajta.
Valoban ott łlltak el═kel═ buteliłk hłtul a pohłrszeken.
Tudod, kerlek, en młr csak erre kĞltĞk. A vilłgrol, arrol a nagyvilłgrol, amiben eltem,
lemondtam. Arra młr nincs modom. Ez az egy, amit meg valahogy megengedhetek magam-
nak. Ha az ember, ugye? mint en, hozzłszokott a legjobbhoz...!
Koccintottak es visszaćltek az asztal melle. Błlint elmondta, miert jłrt itt. Aztłn płr isme-
r═s jĞtt szoba, gazdasłgi h−rek is es termeskilłtłsok. De hamarost elIogyott a tema. Farkast
mindez nemcsak hogy nem erdekelte, hanem mindent valami Iels═bbseges megvetessel tłr-
gyalt le, elutas−to kezlegyintessel es kisse gşnyos mosollyal. Kicsi dolgok ezek, kicsi embe-
rek kicsi dolgai!
E mind szakadozobb beszelgetes sorłn vegćl szoba kerćlt az a nagy terkep, ami rajzszĞ-
gekkel az asztalra van rĞgz−tve. Az Indiai-ocełnt łbrłzolja Adent═l a Malakkai-szorosig. Bł-
lint megkerdezven, mit tanulmłnyoz rajta, Farkas megelenkćlt.
Itt utazom most. Lłtod? Ma ide erkezett a hajom!
A hajod?
Igen, a hajom. Ez az! es rłmutatott egy aceltollra, ami a kek Iestes▌ tengerben a
rozsasz−n▌ Nyugat-India csşcsłhoz volt teve, hegyevel Ceylon Iele.
Ez a toll itt, ez az en hajom. Mindennap annyival tolom el═bbre, amennyit a kĞnyv sze-
rint haladtunk. Tegnapel═tt indultunk el Bombayb═l es holnap Colomboban leszćnk.
Aztłn elmondta, hogy ket eve młr −gy utazik. ˙tle−rłsokat hozat es hozzłvalo terkepet.
Mindennap csak annyit olvas, amennyi a le−rłs szerint arra a napra esik. TĞbbet nem, az csa-
lłs volna! Igy egeszen olyan, mintha ott jłrna valoban. Ha azt −rja a kĞnyv, hogy Ğt nap tenger
es egyebet nem mond, akkor Ğt napig vłr. Vłr az olvasłssal is.
De hłt nem unalmas az, Ğt napig vłrni?
Korłntsem. Eltelik az id═ hamar. Elkepzelem az ocełnt, az ştitłrsakat. Estenkent szmo-
kingot veszek, mert ugye, ilyen luxushajon az kĞtelez═?
O, młr nagyon sokat utazott. Tavaly Del-Amerikłt kerćlte meg a T▌zIĞldĞn łt. Es volt młr
a Nordkapig es vissza. Az is nagyon szep es tanulsłgos, de kisebb şt!
Hanem ez most gyĞnyĞr▌ es eleg jo tengerćnk volt idłig. Błlint meglep═dve Iigyelte Al-
vinczyt. Vajon nem ugratja csak es bolonddł akarja tartani? De nem! Egeszen bizonyos,
hogy mindezt komolyan mondja. GĞrĞgĞs vłgłsş, młr kisse duzzadt, de meg mindig nagyon
szep arcłn ═szinte nyugalom. KćlĞnben az Alvinczy Iişknak humoruk sose volt. Ketsegte-
len, hogy tĞkeletesen igaz, amit mond. Csak most, ahogy −gy Iigyelte, t▌nt IĞl Abłdynak,
milyen łpoltan hat Farkas. Frissen borotvłlva, simłra keIelt hajjal, eległns sĞtetkek ketsorost
visel aranygombokkal, ahogy tengeren illik, el═kel═ ocełnjłron.
Meddig megy a hajod? kerdezte Błlint, hogy tovłbb beszeltesse.
Tokio! Tokioig megy, onnan a Filippinłkra, aztłn visszaIele meg erinti Jłvłt es Szumłt-
rłt. Ehhez persze młs terkep kell, de az is młr ittvan. Akarod lłtni?
Eppen IĞlłllni keszćlt, mikor a bejłrobol Głnyi Miklos lepett be. Izgatottnak lłtszott.
Alig vłrva meg, hogy a hłzişrnak bemutassłk, młr Abłdyhoz Iordult.
Ezt a sćrg═s tłviratot hozta Hunyadrol egy lovas legeny. Azt hiszem, nagyon Iontos le-
het, Zutor ok nelkćl nem kćldte volna utłnunk.
Megbocsłtod? szol Błlint Alvinczyhoz es IĞltepi. Denestornyłn adtłk Iel aznap del-
ben: ,Ma Szamoskozłrdrol a kĞvetkez═ sćrgĞny jĞtt: GroI łllapota vłlsłgos. Kerem jĞjjĞn
rĞgtĞn. Regina."
Abłdy IĞlugrott. Lłszlo! Lłszlo halłlłn, tłn meg is halt azota. Azonnal indulni kell! FĞlol-
vassa Farkasnak, płr percig eltłrgyaljłk a h−rt, aztłn Błlint es Głnyi indulnak.
Csak az ajtoig k−seri Alvinczy. Płr reszvev═ szot mond meg: kłr erte... jo barłtom volt...
de lłtszik, hogy igazłban mindegy neki. Mihelyt pedig elmentek azok, sarkon Iordult es młr
vissza is tert a kĞnyvehez, mappłjłhoz.
*
Az esti gyorssal utazott be Kolozsvłrra. Lakłsłn şjabb sćrgĞny, ez is Kozłrdrol: ,Gye-
r═IIy Lłszlo groI ═meltosłga ma delutłn 4 orakor jobbletre szenderćlt. Mindenr═l gondoskod-
ni szent kĞtelessegemnek tartom. Legmelyebb reszvetemet meltosłgod lłbai ele helyezem.
Hodolo tisztelettel ‡zbej."
A tłvirat Iurcsasłgłn Błlint młskor elmosolyodott volna, vagy bosszankodott volna ketsz−-
n▌en alłzkodo hangjłn. Lłszlo halłla azonban annyira megrend−t═, hogy młsra nem tudott
gondolni.
Młsnap kora reggel indult el gepen. Indulta el═tt eszebe jutott, hogy a lapok szerint a Pan-
tera mşlt szombat ota Budapesten tłncol. Tehłt Ladossa Jşlia is ott van. SćrgĞnyt kćldĞtt hłt
neki. A Hungłriłba kćldte.
Meg alig mşlt 8 ora, mid═n Kozłrdra erkezett.
Az ajto kćszĞben ćl az Ğreg Balog Młrton. TĞr═dĞtt venember. Csak ćl es nez maga ele.
FĞl sem kel, s═t a sćveget se billenti meg, mikor Abłdy odalep, es kerdesere csak maga mĞge
mutat a hćvelykujjłval: ,Ott benn, ne! Az a zsido lłny van vele..." aztłn tovłbb błmul a
semmibe.
Regina az asztal mellett ćl, amit az ablakhoz tolt, hogy tĞbb hely legyen a szobłban, ha
majd elhozzłk a koporsot. ┼ volt egyedćl Lłszlo mellett, mikor meghalt. ┼ Iogta be a szemet,
kĞtĞtte IĞl az łllłt; ═ is mosdatta meg a hullłt meg tegnap es leborotvłlta az utolso napok alatt
kiserkedt szakłllłt. Most kiter−tve Iekszik Lłszlo az łgyon, leped═vel letakarva. Ket płrnłja a
Iiokos szekrenyen.
A lełnyka el═tt valami łgynem▌ Ğsszehajtva, hłrom tĞrćlkĞz═ es ket pokroc, nehłny ing,
zsebkend═ es lłbravalo is. Ezeket −rja Ğssze egy darabka pap−rra, hogy rend legyen es szłmba
tudja adni. Hogy kinek? Arra nem is gondolt. F═, hogy rend legyen. Szorgalmasan −r, kurtłcs-
ka es elrłgott ceruzaveggel es rakosgatja a holmit egymłsra.
Lobogoan vĞrĞs haja az ablak Ienyeben şgy tćndĞklik, mint a lłng.
Mindenre okosan es nyugodtan Ielel. ┼zbarna szemei meg oriłsiabbak a sok virrasztłstol,
munkłtol, de Iłradtsłg nem lłtszik rajta. Elmondja, hogy tĞrtent.
Csak şgy elapadt Lłszlo. Fel pohłr tejet ha ivott, utobb młr azt se. Nem, nem voltak Iłj-
dalmai. Nem is kĞhĞgĞtt, nem. Mind, mind tĞbbet aludt, csupłn percekre volt magłnłl az
utolso napokban.
De bekesen aludt. Vegćl beIordult a Ial Iele. ˙gy halt meg.
Hłt miert nem tudatott młr korłbban, ahogy meg−gerte? szolt indulatosan Abłdy.
Regina hşsos ajkai kisse dacosan tolodtak el═re, de nem vłlaszolt, hanem kerdezte:
Akarja megnezni?
Az łgyhoz leptek es a lłny visszahajtotta a leped═t.
A halłl bekejeben aludni lłtszott Lłszlo. Idegenkent hatott Błlintra megvekonyodott orra,
hosszşra n═tt bajusza miatt es azert a vegtelen nyugalomert is, amiben sosem volt resze, am−g
elt. Viaszsłrga arca młr csak csont es b═r, megis mintha gşnyos mosoly ćlne a szłja sarkłnłl.
ˆsszen═tt szemĞldĞke akłrha megvetesb═l csşszott volna kisse IĞl a homlokłra...
Rosszulesett Abłdynak ez az idegenseg es megkĞnnyebbćlt, mid═n Regina şjra letakarta.
Itt a kasztenben van egy gyĞnyĞr▌ rend ruha. Azt rendelte nekem, hogy reładjam, ha
meghal.
Błlint megdĞbbent:
Hłt tudatłban volt, hogy meghal?
Nem. Most talłn nem. Ezt młr regebben mondta. A lłny kinyitotta a szekreny ajtajłt.
Vasszćrke szalonkabłt logott ott, vajsłrga ketsoros melleny, Ieher słvos nadrłg. Alattuk
drapp betetes Iekete-lakk gomboscip═. Minden młs ruhłjłt młr reg eladta, de ezt soha,
akłrhogy kellett is neki a penz.
Regina kirakott mindent szep rendben az egyik szekre. Aztłn elgondolkozva szolt şjra:
Azt −gertek tegnap este Szamosşjvłrrol, hogy delben itt lesz a koporso. Most kene IelĞ-
ltĞztetni...
Błlint vłllalkozott, hogy seg−t.
Minden ruhadarabot hłtul IĞlvłgtak. Igy kĞnnyebb ĞltĞztetni. Mikor Regina a mellenyt
szabta kette, pici kek kartondarab hullott ki a Iels═ zsebb═l. Abłdy IĞlvette. Totalizat═r-tic-
ket valami regi loversenyr═l. Kilences szłm van rajta. Bizonyłra veszt═ szłm. Ha nyer═ szłm
lett volna, akkor bevłltottłk volna. Nem nagy Ğsszegr═l szol. Csak t−z koronłrol. Mi tĞrtenjek
vele?
El akarta dobni. De akkor eszebe jutott, hłtha ez valami emleke szegeny Lłszlonak.
Valoban az volt. Emlek. Błr bizonytalan, hogy Lłszlo tudatosan tartotta-e meg vagy csak Iel-
edekenysegb═l maradt a ruhłjłban. Annak a Kirłly-d−jnak az emleke, amikor ═ ott a verseny-
teri tribćnĞn megIogadta Kollonich Klłrłnak, hogy tĞbbe nem kłrtyłzik. ,MegIogadom!"
mondta akkor es kezet adott reł. Hogy pedig azokat Ielrevezessek, akik kĞrćlĞttćk esetleg
hallhattłk ezt a kisse ćnnepelyes szot, Klłra t−z koronłt adott łt neki, mintha versenyIogadłs-
ra vonatkozott volna. Gyer═IIy a kilences szłmra tette.
A Iogadłs elveszett. A lełny is. Lłszlo şjra kłrtyłzott es megszegte a szavłt. SorsIordulat
szimboluma ez a ticket.
Abłdy ezekr═l persze nem tudott. Csak ĞsztĞnere hallgatott, amikor visszatette a vajsłrga
mellenybe.
*
Odakćnn Bischitz a soI═rrel beszelget. Attol tudja meg, milyen nagy şr Abłdy es milyen
gazdag ember is. Azt is, hogy az elhunytnak kĞzeli rokona. Erdekes adat ez es hasznos.
Talłn ha szłmlłt mutat be neki arrol a tĞmerdek kćlĞnbĞz═ łrurol szappan, płlinka,
petroleum , amit Reginłcska az ═ boltjłbol evek ota łtlopkodott Lłszlohoz, Abłdy talłn
megIizeti neki. Simaynak nem szłmolhatta el ezeket. Dr. Simay szigorş ember. Annak nem
mondhatott el ilyet a sajłt lłnyłrol. Nem is Iogadnł el, hiszen pontosan nem tudja ═ maga se,
csak a hiłnyrol tud es azt is csak hozzłvet═leg. De az ilyen Iinom, el═kel═ şr, az nem olyan ri-
deg. Annak sz−ve van. Lłm, Reginłcskłval van odabenn es az ablakon łt lłtta, milyen
josłggal beszel vele.
Visszasietett hłt a szatocsćzletbe es hamar Ğssze−rta a kĞveteleset. Nem hizlalta nagyra, hi-
szen tartott arra, hogy ═ tisztesseges keresked═. Csak akkorłra tette a vegĞsszeget, ami kĞrćl-
belćl megIelel a valosz−n▌ kłrnak.
Mikor Abłdy deltłjt kijĞtt a hłzbol, młr regota vłrta Bischitz. Kalapleveve mutatkozott be
es hosszş kĞrćlbeszeles utłn el═adta az ćgyet. Azt persze nem mondta el, hłnyszor poIozta
meg Reginłt, ha neha rłjĞtt, hogy valamit elcsent. Azt nem! Hanem josłggal beszelt rola es
mintha tudtłval tĞrtent volna mindez, majdnem az ═ biztatłsłra.
Błlint eppen łt akarta venni a szłmlłt, ami płr ezer koronłra rşgott, mikor eszak Iel═l
cseng═s Iiłkeres hajtott oda es megłllt mellettćk. Alacsony, kisse młr pocakos es ═szćl═ em-
ber szłll ki bel═le. Hatvan kĞrćl lehet. RĞvid csłszłrszakłllt visel es bajuszt. Vaskos szemć-
vegen łt tekint Bischitzre, a rĞvidlłtok kisse hunyorgo nezesevel.
MiIele szłmla ez? kerdi rĞgtĞn.
A szatocs megdĞbben, magyarłzkodik. Ezek olyan kĞltsegek, amikr═l eddig nem tett eml−-
test. Diszkreciobol, kerem! Diszkreciobol!... Lłszlo tartozłsai, regi es şjabb. Nem akart
ezzel alkalmatlankodni...
Az ćgyved valoban szigorş ember. Kemenyen rłszol Bischitzre:
Magłnak megtiltottam, hogy hitelezzen es azt is, hogy Gyer═IIy groI dolgłban błrki
młshoz Iorduljon. Ez csakis hozzłm tartozik. Adja ide, majd łtvizsgłlom. Abłdyhoz lep es
bemutatkozik:
Dr. Simay Geza.
Kezet Iognak, aztłn Błlint elmondja, hogy azert jĞtt azonnal, mert Lłszlo temeteser═l ═
akar gondoskodni, hozott is nagyobb Ğsszeget magłval.
Erre nincs szćkseg, kerem vłlaszol Simay , en młr mindent elinteztem. A gyłszjelen-
teseket most kćldi szet az irodłm. A koporso itt lesz Ielora mşlva. Temetes holnap t−z orakor.
A nagyprepostunk vegzi, aki młr el is vłllalta, most beszeltem vele.
De a kĞltsegek...? Azokra semmi Iedezet sincs! Az az eletjłradek, amit ‡zbej eddig szol-
głltatott, Ğnmagłtol megsz▌nik. Azt pedig, hogy ez az ember, aki a szegeny Lłszlot kiIosztot-
ta, az most nagylelk▌skĞdjek es a temetest Iizesse en ezt nem t▌rĞm.
Simay elmosolyodott.
‡zbej, kerem, nem Iizet semmit, se eletjłradekot, se młst. Mindent en szolgłltattam ed-
dig is. A tovłbbi kĞltsegeket is en Iedezem, kerem.
˙gy? A jłradek nem ‡zbejt═l volt? En azt hittem eddig. De hłt akkor honnan?
Most vette eszre Simay, hogy a kelletenel tĞbbet mondott. Megis nem jĞtt zavarba es az
igazat mondta, ha nem is az egesz igazat, mikor vłlaszt adott:
En vittem, kerem, valamikor Gyer═IIy Mihłly ćgyeit. Igy hłt termeszetes, hogy a Iiłt Ii-
gyelemmel k−sertem.
ˆn tartotta el Lłszlot?
Azt nem. Csak a gondossłg az enyem. Kisse habozott, aztłn hozzłtette: Megb−złsom
volt rł, es −gy van a temetessel is.
Megb−złsa?
Igen. Ügyvedi megb−złsom. Ezt młr szłrazan mondta Simay es hogy elvłgjon minden
tovłbbi kerdez═skĞdest, Bischitzhez Iordult: A koporso azonnal itt lesz. H−vjon ide płr mar-
kos embert, aki bevigye a hłzba. Aztłn elkĞszĞnt: Megbocsłt, meltosłgod, nekem most
IĞl kell mennem a kriptłhoz.
Mondta es elsietett a kastely Iele.
Błlintot roppant meglepte, amit hallott. Ki tartotta el Lłszlot? A nagynenjei? Gyer═IIy ‡g-
nes, Kollonichne bizonyłra nem. Hłt akkor Szent-GyĞrgyi Antalne, a josłgos Elize neni?
Igen, csakis ═ lehet. De Jablłnkłrol, Nyitrłbol hogyan rendelkezett ilyen gyorsan? Vagy młr
el═zetesen intezkedett volna? Milyen rejtelyes mindez!
G
Itt nem leven tĞbb dolga, visszahajtott Kolozsvłrra. Ott sćrgĞnyt talłlt az asztalłn Ladossa
Jşliłtol. Az esti gyorssal erkezik, ez łll benne.
Tehłt jĞn!
Ezzel şjabb problema merćlt IĞl: mikent Iognak az egykori Gyer═IIynevel viselkedni azok,
akik eljĞnnek a holnapi temetesre? KĞszĞnnek-e neki, vagy leIumigłljłk?
Az t▌rhetetlen volna, akłrmilyen jogosult is.
Most erezte csak, milyen meggondolatlan volt, mikor tłviratozott neki. De viselni kell a
kĞvetkezmenyt. Elhatłrozta hłt, hogy şgy błnik Ladossa Jşliłval, mintha mit sem tudna rola:
minden tiszteletet megad, ami megilletne, ha az maradt volna, aminek szćletett. Igen! Csakis
ezt teheti! Kiment tehłt elebe az łllomłsra.
Pontosan jĞtt meg a vonat.
Egyenes tartłsban, emelt I═vel szłllt ki bel═le az asszony. Most is abban a Iekete ruhłban,
amit Becsben lłtott rajta. Talłn nincs is młs jo kĞntĞse, csak ez. Kezet nyşjt. Kes═n kapta a
tudos−tłst, mert nem a Hungłriłban laknak, hanem a Royalban. Młskent młr reggel itt lett
volna.
Nyugodtan beszel, egyenletes hangon. Nem sirłnkozik, błnatoskodik. Nincs semmi vłlto-
złs rajta. Az arca tłn meg Iagyottabb, mint mikor el═szĞr lłtta Błlint, a rłnc a homlokłban
tłn melyebb es a szłja Ğsszezłrva, mintha egymłsra szor−tanł a Iogait. Ez is talłn csak kepze-
l═des, annyira bizonytalan.
A ,KĞzponti"-ba vitte Abłdy es IĞlk−serte a szobłjłig. Młsnap Iel kilenckor erte jĞn a
geppel.
Młst is visz magłval? kerdi a n═.
Nem, csak magłt viszem, Jşlia nenem!
E szora az asszony kisse IelreIord−totta az arcłt. Aztłn hirtelen:
Jo ejszakłt! mondta, megIordult es młris elt▌nt az ajtaja mĞgĞtt.
*
Błlint gyalog indult haza. ˙tkĞzben rłrontottak gyermekkori emlekek iskolaeveib═l, mikor
a Theresianumban eltek egyćtt Gyer═IIy Lłszloval. Most tĞrt ki benne a błnat, megmarkolta
a sz−vet es kĞzel volt a s−rłshoz. Milyen kłr, hogy Adrienne nincs itt. ˆtĞdnapja utazott el is-
met Lausanne-ba. A kis Klemi vłratlanul rosszabbul lett. Ezert h−vtłk oda. Ha itt volna Addy,
most hozzł mehetne, elmondhatnł a błnatłt. Az megnyugvłst adna. Igy senki nincs, akinek
elbeszelhetne.
Hłzłig ment, de a kapu el═tt megłllt. Nem! Hiłba akarna aludni. Jobb lesz jłrni el═bb, jo
nagyot jłrni, az talłn lecsillap−tja, ha elIłrasztja magłt. Tovłbbindult hłt, błr szitłlt az es═. A
lłbai Ğnkentelen vittek ki az annyiszor jłrt şton, ki Monostor Iele az Uzdy-villłhoz. Ott łllt
egy ideig. Onnan betert a Setater h−djłn es płrszor vegigjłrta a Iasort. Młr jo młsIel orłja
jłrt, mikor visszajutott a piacra.
Ott megtorpant. Magas, Iekete n═ łll a plebłnia el═tti jłrdłn. Mozdulatlan łll a templom
Iele Iordulva. Tłn a I═kapujłt nezte, amit megvilłg−t az −vlłmpa.
RĞgtĞn megismerte: Ladossa Jşlia!
Magłra szor−tva b═seges IelĞlt═jet, şgy łll, akłrha szobor volna. Ki tudja, miota łll itt, ki
tudja, miota jłr az ejjelben ═ is. Talłn młr azota, hogy elvłltak.
Sietve visszaIordult Błlint.
Nehogy eszrevegye az asszony, nehogy azt higgye, hogy meglestek. Nagyot kerćlt az Ovł-
ron łt. Mikor vegćl a vłroshłzłhoz jutott, miel═tt belepett az łtjłroba, visszanezett.
Meg mindig ott łllt az a koromsz−n▌ alak. ˙gy łll meg mindig. Talłn egesz ejjel ott Iog łll-
ni a vekony es═ben.
*
Amilyen neptelen volt a kozłrdi bereshłz kĞrnyeke tegnap, olyan nepes ma. Az egesz Ialu
apraja-nagyja ott łcsorog kĞrćlĞtte.
Szerencse, hogy az es═ megłllt. Igaz, hogy słr van eleg, de −gy mindenki a szabadban vłr-
hat, anelkćl, hogy łzna.
Ott vannak Bischitzek ćnnepl═be ĞltĞzve, akłrha słbeszen; ott buzgolkodik Fłbiłn es
sztentori hangon parancsokat ord−t.
Ott ═gyeleg a hłz el═tt a ven Balog Młrton is. Csak Regina nincs sehol.
Ott van azonban ‡zbej egesz Iam−liłja. A kicsi barna asszony elh−zva, tokłsan, mellesen.
A gyerekei is mind Ieketek, gĞmbĞly▌ek es loszilvaszem▌ek. Szakasztott az apjuk. ‡zbej ma-
ga is ott van, s═t ═ a legIĞlt▌n═bb. Elemeben van. Hłziuraskodik. A dćledez═ kapuban łll,
hogy Iogadhassa az el═kel═ gyłszolokat.
Młr Iogadta a I═b−rot es az iklodi orvost. Elk−serte ═ket ahhoz az elegge rozoga cs▌rhĞz,
ami a telek sarkłn łllt.
Oda hoztłk ki ma reggel a koporsot es IĞlravataloztłk. Igy rendelte dr. Simay. A lakłsban
nem lett volna eleg hely a szertartłs szłmłra. A cs▌r belsejet młr tegnap kisse IĞld−sz−tettek.
Ezt is Simay rendelte, de minthogy az łgak abbol a Ieny═erd═b═l valok, amit meg Gyer═IIy
Mihłly ćltetett es ami ma az ‡zbeje, hłt ‡zbej ezt mindenkinek elmagyarłzza, hadd lłssłk,
milyen łldozatkesz ember.
Abłdy erkezett els═nek Ladossa Jşliłval. ‡zbej elebćk siet kurtika lłbain, nagyokat
hajbokol es błr Iogalma sincs, ki az a hĞlgy, akit Błlint hozott, szłmukra megjłtssza a błnat
sşjtotta bşsulłst. Ilyen csapłs... ilyen szĞrny▌ csapłs... suttogja kicsi szłjłval. Egyik keze-
ben a kalapja, młsikban oriłsi zsebkend═, amivel a szemet tĞrli, −gy hłtrłl Iolyton el═ttćk
hodolatban es hajlong. Sćndisznovł ny−rott, labdaszer▌ Iejet═l alig tudnak el═rejutni. Igy kala-
uzolja ═ket a IĞld−sz−tett cs▌rhĞz.
Itt ket kakastollas rend═r haptłkban. Nem csupłn a tisztesseg kedveert, hanem mivel a
koporso meg nyitva. A IĞdele a Ialhoz van tłmasztva. A I═b−ro es az orvos cigarettłznak a ke-
r−tesnel. A temetkezesi alkalmazottak is kćnn.
Csak dr. Simay van belćl. Ide hozatta ki a szekeket a Lłszlo szobłjłbol es sorba tetette ol-
dalvłst. Ott ćl az egyiken.
Mikor Ladossa Jşlia es Błlint beleptek, IĞlkelt es elebćk jĞtt. Aztłn hirtelen megtorpant.
Ket kezevel az okulłrjłhoz kap, mintha nem hinne a szemenek. Az Ğreg hĞlgy is megłllt. Płr
pillanatig neztek −gy szembe, aztłn Simay Iagyosan meghajtotta magłt. A n═ megbiccentette
a Iejet.
Most a ravatalhoz lepnek, Abłdy es az asszony. Simay tşlIel═l kerćl. A koporso Iejehez
megy, kemenyen rełnez Ladossa Jşliłra, hirtelen megragadja a szemIed═t es lerłntja a
halottrol.
Volt valami bosszşłllo ebben a gyors mozdulatban. Mintha azt mondanł: ,Lłtod, ez a te
m▌ved! Ide jutott a Iiad, akit h▌tlen elhagytłl!"
Ladossa Jşlia mozdulatlan maradt. Sokł nezte ezt a holt, koraven IerIit, akinek młr ═szes a
halłnteka, akinek elaszott arcłn pergamensłrga a b═r, akłr a mşmiłke. Ki ez?! Akire ═ sok-
sok Ğnvłdas ejszakłn sz−vszorongva gondolt, az alig-alig hłromeves gyermek, kes═bb serdćl═
Iişcska, ugyanazzal a gĞmbĞly▌ arccal, tłgra ny−lt szemekkel, mint kicsi korłban; meg ke-
s═bb iIjş ember, akinek alig sarjad az ajka. Erre azonban, hogy iIjşkent lłssa maga el═tt, młr
er═ltetnie kellett a kepzeletet es az eveket szłmlłlni. De itt ez a csontvłzszer▌ ember kes-
eles orrłval, hosszş bajuszłval, ez a szalonkabłtos, kemenygalleros, lakkcip═s ismeretlen!
Ezt semmi emlek se kapcsolja hozzł. Młrvłny nyugalmłban az ═ szłmłra młr majdnem
tłrgy, annyira idegen.
Magłra akart parancsolni, hogy megcsokolja. Nem volt kepes reł. Csak kis keresztet −rt uj-
jłval a hulla homlokłra, aztłn hłtralepett Błlinthoz, aki a koszorşjłt młr elhelyezte el═bb.
Odakćnn hatalmas auto zşg. Gyalakuthy Dodo jĞtt meg es utłna Lłzłr Bogdłnne Dezmer-
r═l. Mindenik koszorşt hozott. Mindenik odalepett a koporsohoz es elmormolt mellette egy-
egy rĞvid imłt. Szłmukra is idegen ez a halott, annyira el van vłltozva hosszş betegsege Ioly-
tłn, annyira młsvalaki, mint az, akit szerelmćkben ismertek. Es nemłn ćlnek le a Ialnłl,
Dodo es Lłzłrne, Ladossa Jşlia melle. Vłrnak.
Valaki şjbol vegigter−tette a szemIed═t. Selyemb═l van, szeles csipkevel.
Megerkezett a prepost, ket diakonusłval, ministrłnssal es hat enekessel. Fekete-ezćst plu-
viłleban a I═pap, a tĞbbiek hasonlo dalmatikłban. Megkezd═dik a szertartłs.
,Dies irae... dies illa..." hangzott IĞl az ═si halotti enek, aminel szebb nincsen a vilłgon.
Aztłn a prepost kĞrćljłrta ketszer,, szenteltv−zzel megłldotta, tĞmjennel megIćstĞlte a
koporsot. Ercb═l van, nagy aranyos d−szekkel a sarkain.
Szep magłtol, hogy ilyen melto temetest rendelt... suttogja Ladossa Jşlia Abłdyhoz.
Nem en, talłn a Szent-GyĞrgyi nagynenem. Igazłban nem is tudom. Mindent Simay Ge-
za intezett, valaki megb−złsłbol...
Miert egyenesedett ki erre az asszony miert villant łt az arcłn valami, ami majdnem
ĞrĞm...?
*
Elnyalłboltłk a koszorşkat. A koporsot rłtettek a Szent Mihłly lovłra. Nyolc szolga vłllł-
ra emelte, kivitte a szabadba. A papsłg młr igazodik el═tte, magosra tartott ezćstIeszćlettel.
Mikor Błlint a karjłt akarta nyşjtani az anyłnak, hogy egyćtt lepjenek a koporso mĞge, az
asszony elutas−tja:
Oda IĞl?... IĞl a kriptłhoz...? Nem! Oda nem megyek! Halkan mondja, alig
hallhatoan, de az arca elszłnt es a szemeiben mintha irtozat ćlne.
Akkor vłrjon meg ott a hłzban sşgja Błlint. Am−g visszajĞvĞk...
ˆsszezłrult a menet es elindult. A Ialusi nep hozzłĞmlĞtt es kĞrćlvette. Ladossa Jşlia
megvłrta, m−g egeszen kićrćl a telek. Akkor lassan a bereshłzhoz ment.
A pitvar bal oldali ajtoja Ielig nyitva van, oda lepett be hłt.
A kłlyha szĞgleteben Ğsszehşzodva, mint valami sebzett łllat, magłba gĞrnyedve a padlon
kicsi lełnyka zokog. Regina.
Ide esett vissza, mikor ma reggel kivittek a halottat. Addig błnatos volt, de nyugodt; tett-
vett, igazgatott; ═ łgyazta be Lłszlot a koporsoba, tolta Ieje alł a płrnłt, hogy jol Iekćdjek, ═
sim−totta le a ruhłjłt szepen, hşzta egyenesre a nyakkend═t. Addig meg az Ğvenek tudta. Az
Ğvenek, mialatt ket ejjel virrasztotta, mellette ćlve a IĞldĞn, gyĞnyĞrkĞdve benne, mert ═neki,
aki el═tt annyira eszrevetlen sorvadt el Gyer═IIy, neki meg mindig a mesekirłlyIi maradt,
ragyogo tćnderkirłlyIi, akinek mindig tartotta. Igy volt ez ma reggelig.
Mid═n azonban a szolgłk IĞlemeltek a koporsot es ki akartłk vinni, akkor jĞtt tudatłra,
hogy elveszik t═le! Elveszik t═le azt, akiert gyerekkora ota rajongott, akit imłdott kiserdćlt le-
łnysłga, azt, akit ═ łpolt, szolgłlt korai asszonysz−ve minden szerelmevel, szolgłlt minden
megalłzłs, minden hłtratetel, minden sanyarşsłg dacłra, aki az Ğve volt, egyedćl az Ğve,
utolso perceig. Olyan szĞrny▌ volt, hogy most, most elviszik, elviszik idegenek, elragadjłk t═-
le, aki szłmłra Lłszlo minden volt, minden boldog łlma es minden boldog Iłjdalma, hogy
hirtelen belekapaszkodott a koporsoba es kćzdĞtt, hogy ne vigyek el, ne raboljłk el, nem!
nem! az Ğve ═, egyedćl az Ğve!
Durvłn ellĞktek. A kemence sarkłba esett. Ott is maradt, şgy, ahogy odaesett. Mintha de-
rekban kettetĞrtek volna: a Ieje a terdei kĞzĞtt, ket karja łtkulcsolva a homlokłn. Nem lłtszik
bel═le młs, mint vekony teste, abban a rongyos gyolcsruhłban es lobogo, vĞrĞs haja, ami el-
bor−tja a vłllłt.
Vłratlan lłtvłny ezt a gyermeklłnyt itt talłlni, ebben a młr lakatlan szobłban.
Ladossa Jşlia hozzłlepett. Majdnem er═szakkal emelte IĞl es ćltette maga melle az łgyra.
Itt a lłny minden ellenłllłsa megsz▌nt. ˆsszecsuklott şjra es beleborult az asszony Ğlebe.
S−rt. Tovłbb s−rt. De młr nem azzal a gĞrcsĞs, lłzado zokogłssal, mint idłig, hanem IĞlol-
dozva, megbekćlt błnatban.
Az anyłnak is most megindultak a kĞnnyei.
Sokł ćltek −gy. Egyenes tartłsban az id═s n═, elomolva puhłn a lełnyka. Jşlia kezei a hajłt
simogattłk. Simogattłk egyIormłn, lassan, Iolytonosan. Sokł. Nagyon sokł.
Nagy sokłra kerdezte az asszony; csak egy Iojtott szot:
Szeretted?
Borzaszton! susogta a lełny. Borzaszton... borzaszton!... Aztłn hirtelen kiemelke-
dett es łtkarolta az id═s, ismeretlen hĞlgyet. Megcsokoltłk egymłst. Egymłsba Ğlelkezve ma-
radtak tovłbbra is, a nagyşri selyemruhłs dłma es a kis szurtos lełny.
Egyćtt sirattłk Lłszlot. Az anyja, aki elhagyta es az a majdnem gyermek, aki halłlłig ki-
tartott mellette.
G
Meg alig harangoztak delre, mikor Błlint eljĞtt Ladossa Jşliłert es elindultak Kolozsvłr Ie-
le.
Az asszony szemei tłgra ny−lva, mintha lłtomłsokat lłtna. A szłja kĞrćl meg melyebb a
rłnc, mint młskor.
Mikor mennek a vonatok? kerdezte, mid═n młr Hubertus tłjłn voltak.
Hłrom vonat van, egyik most Iel kett═kor, młsik hatkor es tizenegykor az ejjeli gyors.
Abban hłlokocsi is van.
A ketorłssal mennek, ha el tudjuk erni...
Idejeben jutottak el az łllomłsra.
KĞszĞnĞm... Mindent... Nagyon kĞszĞnĞm... mondotta, mikor IĞlszłllt a młsodosztłly-
ba. Sietve nyşjtotta a kezet es sietve t▌nt el, akłrha menekćlne.
*
Delutłn Ğt ora tłjt a szobłjłban jłrt le s IĞl Błlint Lłszlora gondolva vissza es mindarra,
ami emleket kivłltott benne a halłla, ami mind s−rba szłllt vele.
BejĞtt az inas.
A KĞzponti Szłllodłbol van itt valaki. Valamit hozott onnan. BejĞhet?
Bocsłssa be.
Selyempap−rba polyłlt hosszş csomaggal lepett be a szolga.
Ezt hoztłk, kerem, egyik virłgćzletb═l Ladossa groIn═ szłmłra. Minthogy nem hagyta
meg a c−met, hłt az igazgato şr ide kćldĞtt vele.
Jo! mondta Abłdy. Hagyja itt! Es borravaloval elkćldte az embert.
Virłg!? Virłg, amit valaki kćldĞtt Ladossa Jşliłnak!?
FĞlszak−totta a csomagot, nincs-e nevjegy benne, hogy visszajuttassa a megrendel═hĞz.
Semmi sincs benne, csak Ğt tearozsa. ˆt szep, regiIajta rozsa, halvłnysłrga Marechal Niel.
Nev nincs. Nincs mit csinłlni vele. Hiłba kćldene Pestre, elhervad, am−g odaerkezik. Amşgy
is młr ki vannak bomolva.
A sarokasztalhoz vitte ═ket, vłzłba akarta tenni. ˙tkĞzben az egyik rozsłnak levłlt młr
egy szirma es a parkettre hullott.
Alig erdemes v−zbe tenni ═ket.
VI. RESZ
I.
Gornergrat, 3300 meter a tenger IĞlĞtt.
A keskeny grłnitgerincen Ielig Ia, Ielig termesk═ kis szłlloda szeles es hosszş terasszal,
ami egesz homlokzatłn nyşlik el. El═tte szakadek. KĞrćlĞtte ĞrĞk ho. Alatta gleccser. Tovłbb
oriłsi vĞlgykatlan, olyan melyen, hogy valotlannak tetszik, ami abban talłn hłz, talłn csak
rizskłsaszem. A katlanon tşl irtoztato hegyek. Falkent szorulnak kĞrĞs-kĞrćl Ğssze.
Leghłtul a Matterhorn.
Egyedćl łllo szirt. KilĞvell hirtelen iramodłssal. Mer═leges sziklabłstya, ami ott IĞnt
olyan eles csşcsban vegz═dik, akłrha lłzongva karmolnł az egboltot.
Csak drotkĞtelpłlyłn jĞhet ide az ember. Azon erkezett Błlint ma delben. Adrienne h−vta
ide. ┼ jelĞlte ki ezt a szłllodłt. Ilyenkor, jşlius kĞzepen meg aligha lesz itt młs vendeg. Ilyen
magas helyeket a turistłk csak augusztusban lepik el. Azert vłlasztotta ezt a pontot. Azert is,
mert auton alig egy orłnyira van Montanłtol, ahol ═ a szanatoriumban el młr Iebrułr veget═l,
miota a kis Klemi olyan rosszul lett.
Vajon miert h−vta? Mit akar neki mondani?
Azt sćrgĞnyĞzte: ,DĞnt═ dolgokat kell kĞzĞlnĞm..."
Elszorult a sz−ve. Mi az a dĞnt═ dolog, amit meg−rni nem tud? Micsoda veszely az, ami is-
met Ienyegeti ═ket? Utolso leveleben −rta, hogy a lełnyłnak şjra tćd═verzese volt. Płr szavş
level, aztłn ket hetig semmi. Pedig idłig majdnem naponta −rt.
Aztłn most ĞtĞdnapja ez a tłvirat a talłlkozłs minden reszletevel, ez a hosszş tłvirat...!
Egyedćl van itt. Adrienne meg nem jĞtt meg. Egyedćl van aggodalmłval es balsejt═ tĞp-
rengesevel. Młr vagy Ğtvenszer vegigjłrta a teraszt. Meg kell bolondulni ett═l! ismetelte
majdnem hangosan, aztłn er═s akarattal młsra terelte a gondolatait.
Młs aggodalom is van eleg.
Mert Szarajevoban mşlt ho vegen meggyilkoltłk a tronĞrĞkĞst. Megrłzo tragedia, ahol
ugyanabban a percben a nejevel egyćtt halt meg Ferenc Ferdinłnd, az egyedćli lennyel, akit
valaha szeretett. Igaz, hogy ═t se szerette senki. A magyar kĞzvelemeny halłla h−rere şgyszol-
vłn IĞllelegzett. Arra a kĞzĞnsegben nem gondolt senki, hogy hłborşt okozhat ez a gyilkos-
słg. Annłl kevesbe gondolt, mid═n tapasztalta, mikent temettek el a becsi hivatalosak,
mennyire rangjłn alul inteztek es łltalłban milyen egykedv▌en kĞnyveltek el a tronĞrĞkĞs
megĞleteset. Csak nehłnyan, akik, mint Błlint is, szłmba vettek, hogy a Monarchia, ha nagy-
hatalmi tekintelyet meg akarja tartani, nem hunyhat szemet arra, hogy a gyilkossłg szerb
Ğsszeeskćves m▌ve, aminek a szłlai Belgrłdba vezetnek csak azok aggodtak a tovłbbi jĞv═-
ert.
SĞtet kilłtłsok. Minden harci megtorlłs kirobbantja a hłborşt, ami młr ketszer kćszĞbĞn
łllt, el═szĞr Bosznia annexioja-kor, 1908 ═szen, tavaly pedig a balkłni kerdes miatt.
Egyetlen meggondolłs jogos−that nemi bizakodłsra.
Fejedelmi szemelyt gyilkoltak meg. Az europai uralkodok nehezen vłllalhatjłk azt a szere-
pet, hogy płrtjłra łlljanak azoknak, akik egyik testvertron vłromłnyosłt megĞltek.
Ha a Ballplatz ezt kihasznłlja, ha eleg ćgyes, hogy ebb═l a szemszĞgb═l tudja bełll−tani az
ćgyet, ha elegtetelt k−vłn csupłn, nagyon komoly elegtetelt błr, de tłvoltartja ama gyanşt,
mintha csak ćrćgyet keresne hadćzenetre es Szerbia leigłzłsłra, akkor megşszhato a kr−zis
hłborş nelkćl.
Igen. Ez nem volna kizłrva, s═t lehetseges, Kerdes, hogy Berchtold −gy akarja-e es hogy
kepes-e reł. Eddigi m▌kĞdese a balkłni bonyodalom alatt nem nagyon biztato. De talłn... ta-
lłn megis... Hiszen hłborşt akkor se akart. El is kerćlte valahogy; igaz, hogy szegyen−t═ kĞr-
ćlmenyek kĞzĞtt. Hłt akkor: talłn most is.
Mi lesz azonban, ha nem tudja elkerćlni...? Mi lesz a hadra keszćletlen orszłggal, melyet
politikusok megtĞltĞttek gy▌lĞlettel minden irłnt, ami hadsereg es honvedelem?
Ezekben probłlt Błlint elmerćlni, ide kenyszer−teni a gondolatait. Sajłt aggodalmłt bele-
Iullasztani a vilłghelyzet gondjaiba. Kevesse sikerćlt. ˆntudata alatt ott lappangott tovłbb va-
lami sorscsapłsnak a sejtese es a sz−ve magosłn vert a torkłban.
*
Csak negy ora utłn erkezett meg Adrienne.
Bocsłss meg mondotta , nem tudtam elindulni hamarłbb. Klemi olyan nyugtalan volt
ma. Meg kellett vłrnom, am−g lecsĞndesćl...
Nagyon halvłny. Szemei alatt karikłk. Megviseltek łttĞprengett ejszakłi. Sovłnyabb is es
a vonłsai megIeszćlve. Kisse elesebb az łlla, tłn mert megIogyott, vagy attol az
elhatłrozłstol, amit most kĞzĞlni akar. Van valami ćnnepelyes rajta, valami tłvoltarto.
Lećlnek ott a szabadban egyik asztal melle, egymłssal szemkĞzt.
Mi az... mi az, amit kĞzĞlni akarsz? kerdezte Abłdy elIogodott hangon. Alig tudta kiej-
teni a szavakat.
A n═ szemei tłgra ny−lnak, słrga −riszei rełszegz═dnek Błlintra. Płr pillanatig nema, aztłn
lassş tagolłssal kimondja:
A hłzassłgunk nem tĞrtenhetik meg. Vissza kell adnom a szavadat.
Micsoda ═rćlet ez! kiłlt IĞl a IerIi es majdnem IĞlszĞkik a helyer═l.
Vłrj. Megmagyarłzom.
Ezt magyarłzni! Hogyan lehessen magyarłzni...!
Vłrj. Elmondom. De kerlek, ne vłgj kĞzbe, şgyis eleg nehez...
Klemit Iebrułri tćd═verzese utłn szłll−totta IĞl Montanłba. Nagy gonddal kellett łpolni,
minden pillanatban resen łllni, pontosan betartani a pihen═orłkat, etrendet, napon Iekvest.
Nem volt kĞnny▌. Klemi akaratos es lłzongo termeszet▌. Nem hallgat senkire, sem orvosra,
sem łpolon═re. Csak ═reł hallgat, az anyjłra. Csak ═benne b−zik. Eleinte meg irłnta is
gyanakvo volt, de ahogy javult az łllapota, a bizalma is n═tt.
A gyogyulłs ştjłn volt. Megh−zott. A lłzai is enyhćltek. Młr arrol volt szo, hogy nemsokł-
ra be lehet szćntetni a kşrłt, es lejĞhet egyel═re valami enyhe kl−młjş videkre. Ekkor jĞtt a
młsodik verzes. ˙jabb kaverna lepett IĞl most a młsik tćd═ben is. Az ilyen vegzetes. Ha
elhagynł a szanatoriumot, płr het alatt elpusztul. Csakis ha ott marad, ha pontosan betart min-
den el═−rłst, csak akkor marad eletben. Akkor elelhet nehłny evet, hogy mennyit, azt megha-
tłrozni nem tudja senki, ĞtĞt-hatot, t−zet vagy tizenkett═t, −gy łll−tja a tanłr. Igy tartja a
szakirodalom is. Persze csupłn ott, abban a magassłgban es a legnagyobb gondossłg mellett.
Ez tehłt a helyzet. Vłlasztanom kell. Termeszetes, hogy ezt vłlasztom. A gyermeknel
maradok.
De hłt ez nem ok! Azert n═ćl vehetlek! Miert volna ez akadłly? Ha szćkseges, hłt hoz-
złtok kĞltĞzĞm!
Adrienne kĞzbevłgott: Az keptelenseg! Hogy te mindent IĞladj, az egesz munkłdat, az
otthonodat, mindent, mindent cserbenhagyj, amit alkottłl es itt elj egyik szanatoriumbol a mł-
sikba kĞltĞzve, az lehetetlen! Azt en nem tudom elIogadni, nem! Azt nem Iogadom el!
Miert? Ha −gy akarom magam?
Nem! Azt nem!
Most megenyhćlt Adrienne hangja; łtnyşlt az asztalon es megIogta a Błlint kezet.
Nezd! Młs is van... vegig kell gondolni... ha −gy egyćtt elnenk, şgy elnenk, ahogy akko-
riban: mindig Ielve... mindig attol Ielve, amire minden sejtćnkkel vłgyunk!... Nem, azt młr
nem tudnłm!... Vagy itt szćljek neked gyermeket? Itt, tćd═veszesek kĞzĞtt?
Błlint lehorgasztotta Iejet. Płr percig szotlan maradt. Kitekintett, łt a vĞlgyĞn, majd şjra a
n═ Iele Iordult. Egeszen lassan kezdett beszelni.
Van-e ertelme ekkora łldozatnak? Azt mondod: płr eve van Ğt-hat, t−z vagy tizenkett═,
mindegy! Ha amşgy se gyogyulhat meg, ha el═bb-utobb ez tłn kegyetlenćl hangzik, de
megis ki kell mondanom! ha şgyse gyogyulhat meg, akkor miert tĞnkretenni magadat, en-
gem, ha şgyis hiłba... ha şgyis ez a sorsa... nem mindegy, ha most vagy kes═bb!?
Ezt is łtgondoltam. Csşnya gondolat, hiszen az anyja vagyok. Megis, akaratlan ez is je-
lentkezett... Ez is lehetetlen... Itt hagyni azzal a tudattal, hogy halłlra −telem?... Mert okvetlen
belepusztul, ha elhagyom. Es gondold el! gondold el... ha gyerekeink volnłnak, a mieink, ket-
t═nkei es akkor ott IĞlĞttćk lebegne ez az emlek. Ahłnyszor azokra neznek, ahłnyszor simo-
gatnłm ═ket, arra kene gondolnom, hogy elhagytam ezt, ezt az łrvłt, hogy itt hagytam meg-
halni, egyedćl. Nem, nem!... Ki b−rna ki ilyen szĞrny▌seget!?
Komoran hallgattak şjra. Vegćl ismet Błlint tĞrte meg a csĞndet.
Mindent eldobni magadtol valakiert, aki nem is szeret teged, sohasem is szeretett...
Igaz Ielelt halkan a n═, mintha szegyellne , igaz! De ez a kĞtelesseg. Jol tudom, hogy
ma is csak azert ragaszkodik hozzłm, mert azt hiszi, hogy csak en tudom megmenteni...
Most majdnem IĞlkiłltott Addy: De hłt młst hogy tehetnek!? Belem kapaszkodik majdnem
minden ejjel es azt mondja: ,Ugye nem hagyod, hogy meghaljak! Ugye nem, ugye nem?"
Hłt lehet itt młst? Hłt tehetek młst?!
Błlint IĞlłllt. Ellepett a terasz korlłtjłhoz es rełkĞnyĞkĞlt. Adrienne is odament. Odatł-
maszkodott melleje. Igy łlltak egymłs mellett sokł.
Estebe borult młr a tłj. Odalenn a melysegben młr sĞtet van. Csupłn a hegycsşcsokon de-
reng meg valami Ieny.
Neha egy-egy szot ejtettek. ˆsszeIćgges nelkćl. Ki nem Iejezett gondolataik I▌zik csak
Ğssze, amit mondanak.
Miert szak−tani? Miert hatłrozni most... elebb-utobb megiscsak megoldodik... megvłr-
juk...
Ezt Błlint. Nagy kes═re Ielelt csak Adrienne:
KĞrĞmszakadtig Iogok kćzdeni... minden modon... es mindent megtenni...
Elhallgatott. Aztłn joval kes═bb:
Nagyon sokł... elelhet akłr egy evtizedig, ha minden pillanatban orvos van a kĞzeleben...
Es şjra percek mşlva tette hozzł:
Vłrni?... Młr annyit vłrtunk egymłsra, annyi even łt... BeleIłradtam...
En vłrok akłrmeddig.
˙jra hallgattak. Młr bełllt a sĞtetseg. Egy-egy csillag kićtkĞzĞtt az egbolton.
Vissza kell mennem nemsokłra... Felek, hogy megvłr ebren. Pedig sokat kell aludnia. Ez
nagyon Iontos. Vissza kell mennem...
Megsem indult. Meg mondani akart valamit, valamit, ami a legIłjobb volt szłmłra.
Hosszan vłrt vele, aztłn kimondta, ha halkan is es maga ele, de nagyon hatłrozottan:
Młr nem vagyunk olyan Iiatalok, hogy terveket sz═jćnk, tłvoli terveket. Te harminchat
mşltłl. En nemsokłra harmincnegy vagyok. Az id═ telik. Sok ideig nem szabad vłrnod...
Ezt az utolsot nyomatekkal mondta, majd hosszş kĞzt tartott, miel═tt hozzłtette: Az is csak
Ğnvłd volna szłmomra, ha −gy elnel tovłbb... −gy... ilyen magłnyosan. Ezert akarom, hogy
egeszen szabad legyel es velem ne gondolj tĞbbet...
Błlint nem vłlaszolt. A kezeibe rejtette az arcłt. Meg sokł łlltak −gy egymłs mellett es
mozdulatlanul a hideg ejszakłban.
KĞrćlĞttćk hobor−totta hegyek. Enyhen tćndĞkĞlnek, mert IeljĞtt a hold sarloja. Alattuk,
ameddig a szem ellłt, a gleccser ćvegge dermedt szakadekai. Csak jeg es ho, mindenćtt csak
jeg es ho. K═ve Iagyott mindenseg, ahol megsz▌nt reg az elet. Jeg, jeg mindenćtt, akłr a Dan-
te Poklłnak legmelyen. Az eg is, akłrha az is jegb═l volna. Tiszta es IĞnseges es teli van
szorva kĞnyĞrtelen csillagokkal.
El═ttćk a katlan kĞzepeb═l a Matterhorn bakacsinIeketen n═ ki. Mintha a słtłn kĞrme vol-
na, ami kettehas−tja az egboltot. Behemot gşlłja młr nem is szirt, nem szikla, merIĞldk═ve
nyşlik gyilokeles csşcsa.
MerIĞldkĞve a vilłg vegenek...
*
A kĞvetkez═ esten Salzburgban Błlint kiszłllt az expresszb═l. Hogy mikent utazott idłig,
arra kes═bb se tudott visszaemlekezni. A jegye nem is ide szolt, hanem Pestig. Megis itt szłllt
ki, hirtelen hatłrozva.
Nem! Nem megy haza! Budapesten ismer═sĞkkel talłlkoznek. Es haza Erdelybe sem, De-
nestornyłra sem. Ott minden sarokban derekon tĞrt tervek, elpusztult łlmok es emlekek lap-
panganak. Es ott emberek is szolnłnak hozzł, akiknek vłlaszolni kell egykedv▌ poIłval, es
tovłbb jłtszani ezt a hiłbavalo eletet... Nem! Ne lłsson senkit, ne is halljon semmit. Elbşjni,
elbşjni valahol es ha lehet, hłt meghalni valami sarokban.
Kiszłllt. Egyik kis hotelbe vitette magłt, mindegy neki, melyikbe csak kĞzel legyen az
łllomłshoz es meg a vłrosbol se lłsson semmit.
Ott elt tĞkeletes magłnyban, naphosszat az ablakban ćlve. El═tte a płlyłn vonatok robog-
nak; lassş, pĞIekel═ mozdony tolat ide-oda celtalan; teher- vagy szemelyvonat łcsorog Ielorłt
vagy orłkat, neha balra tłvozva el, neha pedig jobbra; vadul dćbĞrg═ expressz rohan be okta-
lan sietseggel, IĞlsikoltanak a Iekjei, aztłn şjra elcsattog, zakatolva a vłltokon. SĞtetedes-
kor lłmpłk gyşlnak ki. Pici Ieher vagy vĞrĞs Ienypontok; nemelyik ide-oda mozog, elmegy,
visszajĞn, şjra itt van es şjra elt▌nik; s−pok siv−tanak ĞrĞkĞs ismetlessel es hosszan elnyşlt,
Iłjdalmas IćttyĞk, akłrha a gepek s−rnłnak rabszolgasorsuk miatt.
Az ejszakłit łtsetłlta a szabadban. Alom şgyse jĞnne reł es jobb kiszĞkni ejjel szobłjłnak
negy Iala kĞzćl es jłrni, jłrni, annyi Iłradtsłgot gy▌jteni Ğssze, hogy visszaterve aludni tud-
jon, akłrha letagloztłk volna.
*
Egyik delutłnon megint ott ćlt a nyitott ablakban es maga ele błmult. Odalenn az şttesten
rikkancsok szaladnak. Kiabłlłsukra Iigyelt IĞl.
Extraausgabe! ord−tottłk. Ultimatum zurćckgewiesen!... es meg egy szo: Mobili-
sierung! Jłrokel═k łlltak meg, vłsłroltak lapot es ha tĞbben voltak, hłt Ğsszedugtłk a Iejć-
ket.
Mi ez? Mi tĞrtent?
Lesiet. ┼ is vesz egyet. Gyorsan vegigIutja. Jşlius huszonkilencedike. Szerbia visszautas−-
totta a Monarchia ultimłtumłt. Giessl kĞvet młr el is hagyta Belgrłdot.
Hłborş! Ez hłborşt jelent!
Egyetlen pillanatig se maradhat. Sebtiben csomagol es beleveti magłt a legels═ vonatba.
Haza! Haza azonnal!
II.
Ket nap utazott, annyira torlodott a Iorgalom. Delutłn hłromkor erkezett Budapestre.
A I═vłros mintha valami ćnnepl═ lłzban lenne. Meg csak reszleges mozgos−tłs van, csu-
płn Szerbia ellen.
,Na, vegre!" mondjłk az emberek. ,Na, most megtan−tjuk a jo rłcokat!" −gy beszel
mindenki: a hotelportłs, a boltos, es −gy −rnak az şjsłgok. Mindenki, mintha valami
nyomaszto łlombol ebredt volna, jokedv▌ es der▌s. Igy beszelnek a kaszinoban is, ahol młr
egyenruhłban Iesz−t egy-egy iIjabb ember, aranyzsinoros huszłrdolmłnyban vagy kek-piros
ulłnusnak ĞltĞzve. ,Majd megtan−tjuk!" mondjłk.
A nemzet vitezsege ebredt IĞl. Politikłrol nem beszel młr senki. Azt a sok apro kerdest,
amiert idłig annyit gy▌lĞlkĞdtek, elIşjta a hłborş szele.
Błlint a kĞnyvtłrba vonult vissza. Ott łtolvasta az el═z═ napok belIĞldi es kćlIĞldi lapjait,
hogy megismerje, ami az ultimłtum łtadłsłtol annak megtagadłsłig tĞrtent. Aztłn elment a
płrtkĞrbe. A płrthelyiseg a Dohłny utca szĞglethłzłban van, mely szeles homlokłval vegig-
tekint a Kłroly kĞrşton.
H−reket akar ott hallani, ott bizonyłra tudjłk a legşjabbat. Tiszłval is talłlkozni akar. Meg
akarja kerdezni, hogyan jutottunk ide, mikent volt el═kesz−tve ez a lepes, mik a kilłtłsok.
Lokalizłlhato-e a hłborş valoban, vagy be Iog avatkozni Oroszorszłg es vilłghłborş el═tt łl-
lunk?
TĞmerdek ember a płrtkĞrben. Akkora sokasłg, amilyen tłn meg sohase gy▌lt ott Ğssze.
Ember ember hłtłn. Itt is der▌s mindenki, IĞlajzott, tevekenyked═ kedvben, akłrha pezsg═t
ittak volna.
ˆrĞmmel beszelik, hogy nagy tćntet═ tĞmeg Iog idejĞnni. Tiszłt akarjłk ćnnepelni es eltet-
ni a hłborşt. Mindjłrt itt lesznek. Milyen nagyszer▌! Vegre ═k is nepszer▌ek, nem ,mamelu-
kok", ,mungok", tĞbbe nem ,becsi pribekek", aminek csşIoltłk ═ket a koal−cios lapok evek
ota; vegre ═k is nepszer▌ek, teljes ertek▌ magyarok.
A balkonajtok nyitva. Sokan kemlelik onnan a Kłroly kĞrşt hosszłt: nem jĞn-e młr a nep,
aki ═ket ćnnepelni Iogja?
Kisvłrtatva jelentik: Ott jĞnnek! Most Iordul be az eleje a kĞrşt sarkłn. Hol van Tisza?
Mindjłrt itt lesznek! Tisza! Hol van Tisza?
Ott van. A terem rĞvid oldalłnłl. Alacsony b═rkarosszekben ćl es szivarozik. Szotlan es
złrkozottabb tłn, mint valaha. Bizalmasainak, akik kĞrćludvaroljłk, csak neha vłlaszol egy-
egy szot.
Młr jĞnnek! JĞnnek! Valoban oriłsi tĞmeg. VegigĞmlik az şttesten, a jłrdłkon, min-
denćtt. SorIalkent kĞzeledik, katonłs lepesben, egyetlen hosszş sor, hłzIaltol hłzIalig. Az
elen tĞmerdek lobogot visznek. A Szozatot enekli sok ezer torok.
Itt vannak! Megerkeztek!
Megragado lłtvłny innen IĞlćlr═l. Az egesz szeles kĞrşt IĞl a Dełk terig, a Vilmos csłszłr
şt torkłig Iekete sokasłg, csupa ember, hşsz-harmincezer talłn, talłn tĞbb, ki tudnł meg-
szłmlłlni?! Kalap kalap mellett, es a złszlok mintha şsznłnak a sĞtet tĞmeg łradata IĞlĞtt.
Valaki beszel odalent. A szavłt alig erteni, aztłn oriłsi kiłltłs hangzik IĞl: ,Eljen Tisza!
Eljen a hłborş!"
A kiłltłs vegigzşg a Dełk terig es onnan şjra vissza. Percek mşlnak, m−g a legtłvolabbrol
visszater a sok ezer torok hangja.
Most a balkonrol szonokol valaki. Itt-ott egy-egy eljen elhangzik valamelyik mondat utłn,
gyer eljenzes is, mikor elvegzi, de ═k Tiszłt akarjłk hallani, egyedćl ═t, a miniszterelnĞkĞt!
Tisza! Tisza! Eljen! Tiszłt akarjuk! ord−tjłk alulrol.
Płran besietnek. Teged akarnak hallani... Beszelj hozzłjuk... mondjłk Tiszłnak. O,
milyen boldog nap! Teged akarnak ćnnepelni! Vegre! Vegre!
De nem mozdul. Kikćld młs szonokot.
˙jra beszel valaki. Kes═bb młr nem is egy, hanem tĞbb. Az oldalso balkonokrol is, hogy
azok is kapjanak elismerest, harcias biztatłst, akik nem Iernek a homlokzat ele. Sokł tartjłk
═ket szoval. A nep meghallgatja ═ket, de nem azert jĞtt ide. Tiszłt akarja hallani, csakis ═t.
Młs senkit. Es şjra IĞlhangzik a ,Tiszłt! Tiszłt!" Most młr kĞvetel═n, majdnem haragosan.
Dłniel Głbor, Pekłr es młsok Tiszłhoz loholnak.
Es ervelnek hosszan. Ketsegbe vannak esve vezerćk konoksłgłn.
Tłvolabb t═le h−vei młr nem is titkoljłk bosszşsłgukat. Erthetetlen mondjłk ez a
csĞkĞnyĞsseg! ┼, aki evek ota a legnepszer▌tlenebb az orszłgban, most, mikor megvłltozik a
hangulat, most, mikor vegre a tĞmeg, ekkora nagy tĞmeg! ćnnepelni akarja, akkor nem! akkor
nem akar! Most, mikor olyan Iontos volna. Es suttogjłk: Ez młr majdnem szadizmus...
Csak annak Ğrćl, hogyha gy▌lĞlik!
Fel vannak hłborodva.
Nem tudhattłk, hogy Tisza ellene volt a hłborşnak. Ezt senki sem tudta, a vilłgon senki,
csupłn azok, akik a koronatanłcson reszt vettek. Azon a koronatanłcson, ahol az ultimłtumot
elhatłroztłk. Akkor le is mondott. Csak az Ğreg kirłly parancsłra maradt a helyen. Lemon-
dott, mert azt hitte, hogy ezzel mersekelni tudja a szĞveget. Mid═n pedig azt lłtta, hogy hiłba
kćzd, hogy nem tudja łllłspontjłt Berchtold es Conraddal szemben keresztćlvinni, csak azert
maradt a helyen, mert belłtta, hogy egyedćl ═ kepes, egyedćl ═ eleg er═s, hogy Ğsszetartsa az
orszłgot e legvłlsłgosabb orłban. Vłllalta a titoktartłst kirłlyłval szemben es talłn abbol a
belłtłsbol, hogy megoszlik a nemzet, ha megtudnł, hogy ═ ellene volt. Vłllalta a Ielel═sseget
azert a hłborşert, amit minden erejevel probłlt megakadłlyozni. Vłllalta az odiumłt a hłbo-
rşszerzesnek. KĞtelessegb═l es tudatosan. Vłllalta vegig, szotlan. Halłlłig vłllalta.
Kes═bb is, a hłborşt soha nem dics═−tette. Beszedeiben csak ĞnIelłldozłsra, kĞtelessegtel-
jes−tesre, minden er═ megIesz−tesere buzd−t. A hłborş mellett soha egyetlen szot sem mondott.
Tisza łllłsIoglalłsa csak tĞbb evvel halłla utłn vilłglott ki, mid═n a becsi titkos leveltłrak
megny−ltak. Erthet═ tehłt, hogy płrth−vei szĞrnyen haragudtak a vezerćkre.
Nem volt mit tenni. El kellett bşcsşztatni a tĞmeget. Azt hazudni neki, hogy a miniszterel-
nĞk nincs itt, kenytelen volt eltłvozni sćrg═s ćgyek miatt.
A sokasłg elvonult, mogorvłn es elegedetlenćl. A płrttagok kĞzćl is sokan elmentek. Młr
besĞtetćlt. A terem kisse kićrćlt.
Błlint, aki idłig ugyanşgy bosszankodott Tisza ellenłllłsłn, mint a tĞbbiek, most akart
hozzł menni, meggyerćlven azok szłma, akik eddig kĞrćlvettek. Feleje indult. Felşton azon-
ban, mikor meglłtta, megłllt.
Ott ćl a mely karosszekben. Ül nemłn, sĞtet łbrłzattal, Ğsszeszor−tott Iogakkal.
Milyen tragikus az arca! Abłdy megdĞbbent. Valami sejtes kapta meg, hogy oka van an-
nak, amiert ilyen hallgatag; amiert ellenłllt a h−veinek, a tĞmegnek is, mindenkinek, hogy
nem akart szonokolni, magłt ćnnepeltetni, nem, semmi łron.
Błlint lemondott a beszelgetesr═l. Elment ═ is.
De el nem tĞrćlhet═ kep maradt, ahogy akkor lłtta. Ahogy −gy ćl a karosszekben Tisza, ke-
resztbe rakott terdekkel. Oriłsi szemćvege eltşlozza a szemeit. Homlokłn melyseges rłnc.
Rłnc a bajusza sarkłnłl is ketIel═l, keser▌en. Igy nez maga ele, mintha az orszłg vegzetet lłt-
nł. Igy ćl mozdulatlanul. Es hallgat. Es rłgja a szivarjłt.
*
Meg płr napot maradt Błlint Pesten. Csukaszćrke egyenruhłt vłsłrolt es egyeb Ielszere-
lest, amire meg szćkseg lehet, płr dolgot is el kellett inteznie a szĞvetkezeti kĞzpontnłl, płr
Ićgg═ ćgyet, miel═tt bevonul.
Aztłn hazautazott.
*
Ott is mindenki bizakodo es der▌s, łmbłr akkor młr nyilvłnvalo, hogy Oroszorszłg a I═
ellenIel es a nemet birodalomnak hadat ćzent nemcsak Franciaorszłg, de Anglia is. Az is bi-
zonyos, hogy Itłlia kilepett a hłrmas szĞvetsegb═l, Romłnia pedig semleges.
Megis jokedv▌ mindenki, kćlĞnĞsen azok a tartalekos hadnagyok es złszlosok, akik most
indulnak a csapatjukhoz. Csak a n═k aggodnak, anyłk es testverek.
Szłmos ismer═st talłlt itt, akik młr nagy gusztussal cigłnyoznak es elvezik a bşcsşvetel
ĞrĞmeit. Mert hogyne volna ilyenkor szabadabb az elet es odaadobb a n═!
Ki bekemunderban jłr, ki młr csukaszćrkeben.
Itt vannak a Laczok Iişk es Miloth Zoltłnka, itt van Kendy Pityu es Joska. Kozma ‡ron is
hłrom unokatestverevel es
Kamuthy Isti. Alvinczy ‡dłm is es az Ğccse. S═t Alvinczy Farkas is elhagyta a terkeputa-
złst es megiIjodva itt parłdezik egsz−nkek atillłban. Igaz, hogy kisse kih−zott bel═le.
A Monostori şton szembejĞtt Błlinttal Kendy Ida, a kedves Laczok Jen═ne. Vłrsiklodrol
beutazott, hogy gondoskodjek a Iiairol, sok IĞlĞsleges holmit vłsłroljon nekik, nehogy meg-
h▌ljenek, nehogy megłzzanak a harcteren. Most is a boltokat jłrja. Gondterhes szegeny
asszony, de nem mutatja. Błlintra reł is mosolyog, olyan jol burkolja el az aggodalmłt.
Hanem a mosoly elt▌nik josłgos arcłrol:
Beteg voltłl talłn? Olyan halvłny vagy.
Błlint elhłr−tja a kerdest, aztłn tovłbbindulnak egyćtt. Akkor talłlkoznak a hłrom Al-
vinczyval.
Hłrom szep szłl legeny. Magas, sz═ke, szeles vłllş IerIiak. KaronIogva jĞnnek, egyIormłn
kilepve, hadd csattogjon a sarok, hadd pengjen a sarkantyş. Kezet csokolnak Ida neninek,
Abłdyval pedig nagyban parolłznak. Kisse hangosan beszelnek, oriłsi jokedvben.
Farkas jokorłkat paskol Błlint vłllłra, mert ugye? ha az ember katona?! Nyoma
sincs rajta annak a vilłgmegvet═ hangulatnak, amiben utolszor talłlta, ott Magyarokereken.
Jokedv▌ es vidłm. Bizakodo mind a hłrom, akłrha błlba indulnłnak. Karłcsonyra itthon le-
szćnk! harsogjłk. Megmondta a nemet csłszłr, az pedig tudja! Farsang ez. Hajrł! Ez
a huszłrvirtus.
Hłt, ha ti hłrmatokat lłtja az ember mosolyog a josłgos Ida neni , akkor igazłn elhi-
szi, lelkeim, hogy megverjćk a muszkłt.
Hłrmunkat?! vłlaszol Farkas a csalłd neveben. Dehogy leszćnk csak hłrman. Most
jĞtt a h−r Fişmebol, hogy ‡kos Ğcsem a hłborş h−rere megszĞkĞtt az idegenlegiobol. Holnap-
utłnra młr meg is jĞhet. Negyen leszćnk hłt, mi Alvinczyak!
Erdekes h−r. Hogy tĞrtent? Mit tudnak?
Reszletekr═l meg nem sokat. Egyik osztrłk Lloyd hajon erkezett ‡kos mint kazłnI▌t═.
˙gy lłtszik, Casablancłban tudott elszĞkni ejjel łtşszva a kikĞt═t, es megbşjt a g═zĞsĞn,
am−g elindult a hajo. Semmi pap−rja se leven, letartoztattłk megerkezesekor. A Iiumei
kormłnyzo sćrgĞnyzĞtt Farkasnak, akit kepvisel═ korłbol jol ismert.
Feszes haptłkban elkĞszĞnnek, katonłsan es tovłbbcsattognak a jłrdłn.
*
Laczok Jen═net═l egyik bolt el═tt bşcsşzik Abłdy. Eppen hazaIele Iordul, mikor Timisłn
Aurel szol−tja meg.
Na, groI şr, mit szol a legşjabb esemenyekhez? A hangjłban csşIolkodo csenges es Ie-
her, vaskos bajusza alatt mosoly rejt═zik talłn.
Błlintnak rosszulesett ez a gşnyos kerdes. Bizonytalanul Ielelt valami łltalłnossłgot, aztłn
═ kerdezte:
Mondja, kerem, miert utas−totta vissza a Romłn Komite Tisza Iebrułri javaslatait? ˙gy
hiszem, els═ lepesnek igen komoly kezdemenyezes volt ez a kormłny reszer═l.
Els═ lepesnek? Hol vagyunk młr attol! Mi rełlis emberek vagyunk, kerem. A Balkłn-
hłborş el═tt es kćlĞnĞsen a balkłni beke el═tt lehetett meg −gy beszelni. De most, utłna? Mi-
kor mindenIele recseg-ropog az Ğreg Monarchia? KĞnnyen legyintett ket ujjal, es Iolytatta:
Most pedig rładłsul meghalt a tronĞrĞkĞs, az egyedćli ember, aki talłn ki tudta volna repa-
rłlni.
Azt en alig hiszem. Trializmus, delszlłv imperializmus le Szalonikiig: ez volt Ferenc Fer-
dinłnd programja. Fantasztikus program.
Lehet. En nem tagadom, de megis ebben volt gondolat... Ielelt Timisłn es elgondolko-
dott kisse. Majd elmosolyodott ny−ltan: Az ember neha azt hihetne, hogy a sors valami go-
nosz humorral intezi az emberek dolgłt. Szegeny I═herceget szlłvok Ğlik meg, eppen azok a
szlłvok, akiket ═ płrtolt legjobban, akiket ═ akart naggył tenni! Nem Iurcsa ez? Es most a
magyarok hłborşba mennek, hogy megbosszuljłk annak a halłlłt, akit mindig utłltak! Rette-
netes Iurcsa!
Kellemetlen a ven Timisłn gşnyos mosolygłsa. Elvłltak. Błlint hazament.
III.
Delutłn młr Denestornyłn volt.
Ket lovłsz młr beh−va, nyolc beres, a darabont, a kovłcs es hłrom a kertpłsztorok kĞzćl.
Głnyi Miklos is, az ═ jobbkeze. Sok dolog van. Mindenkit potolni kell, ahogy lehet; gondos-
kodni mindenr═l, miel═tt ═ is bevonul holnaputłn az ezredehez, Vłradra.
Az asztalłn ajłnlott level. Becsb═l jĞtt. A kćlćgyminiszterium eległns aranykarikłja d−sz−ti
a bor−tekot. Slawata −rta, aki most osztłlyI═nĞk. Augusztus negyediker═l van keltezve. Azt tu-
datja, hogy Abłdyt egyik Armee-kommandohoz osztotta be mint kćlćgyi ĞsszekĞt═t.
FĞlszol−tja, hogy jĞjjĞn azonnal Becsbe, ott megbeszelik a tovłbbiakat.
Nyilvłn regi kapcsolatuk miatt gondolt reł Slawata. Meg akarta ovni a csapatszogłlattol.
Az is arra vall, hogy bizalmaskodik a tovłbbiakban. ˙gy lłtszik, nagyon meg van elegedve:
,Berchtold hat die Sache brilliant gemacht..." es magyarłzza, mi volt olyan Ienyes a kćl-
ćgyer eljłrłsłban. SzĞvetsegeseivel nem kĞzĞlte az ultimłtum szĞveget! Itłliłval nem, mi-
vel Roma bizonyosan azonnal tovłbbadta volna az antanthatalmaknak; Berlinnel sem, nehogy
Romłnak elmondja. Ha el═z═leg a kabinetek tudomłsłra jut, bizonyosan enyh−teni akarjłk,
łtszĞvegezni es tłrgyalni. Megakadłlyoztłk volna a leszłmolłst: ,Die endgćltige Abrech-
nung." −gy azonban IĞllephetett anelkćl, hogy błrki megIoghatnł a karjłt.
Olaszorszłg persze kiugrik a szĞvetsegb═l. De hiszen regota młr amşgy se szłm−tottunk
reł. A jo Bethmann-Hollweg azonban szo nelkćl lenyelte a dolgot: ,Wir haben den Kerl
ćberrumpelt!"
Błlint megborzadt attol a kĞnnyelm▌ hangtol, amit Slawata hasznłlt. Lehet, hogy
valojłban nem is gondolkodott −gy, de Ioglalkozłsszer▌ diplomata leven, csupłn a diplomłci-
ai ćgyeskedest lłtta, azt, hogy Berchtold tşljłrt a szĞvetsegesei eszen.
Tovłbb meg egy mondat ćtĞtte meg: ,Conrad war auch Iamos!" Conrad is nagyszer▌
volt: Ferenc JozseI ellenłllłsłt ═ tĞrte meg. Azt jelentette neki, hogy a szerbek młr łttĞrtek a
Szłvłn. Ez ugyan nem bizonyult valonak, de csak −gy tudta kicsikarni ,az Ğregşr" alł−rłsłt.
Odalenn az Abłdy Peter-Iele kşriłban, a nagyapja −roasztalłnłl ćlve olvasta ezeket.
Fłjo szomorşsłg Iogta el es harag. Tehłt maga Berchtold es Conrad er═szakoltłk ki a hł-
borşt. ┼k vłlasztottłk ki ezt a pillanatot! Hogyan tudtak vłllalni ilyen szĞrny▌ Ielel═sseget?
Igaz, hogy el═bb-utobb kitĞrt volna. Orosz oldalon is hłborşra keszćltek młr regota es ha
most elodłzodik a nagy leszłmolłs, kes═bb egy, ket vagy hłrom ev mşlva okvetlen kitĞr
a vilłghłborş. De vłllalni az elind−tłsłt eppen most, mikor a vilłghelyzet a Monarchia szłmł-
ra leghłtrłnyosabb? Nem vłrni meg, am−g megjav−tjłk, vagy megjavul magłtol, hiszen az
elet Iolytonos mozgłsban van; muszka es angol erdekek ćtkĞzhetnek ‡zsiłban, angol, Irancia
es olasz ellentetek tłmadhatnak AIrikłban; Irorszłgban pedig hłborog młr a nep. Sok minden
IĞloldhatja azt a gy▌r▌t, ami most kĞrćlszor−tja a Nemet Birodalmat es a Monarchiłt.
Es ezt a pillanatot vłlasztjłk, amikor mindenki ellenseg!
*
Błlint sokł ćlt ott, szemben az ablakkal. Aztłn megrłzza magłt es kiegyenesedik. Nem
azert jĞtt ide, hogy tĞprengjen. Azert jĞtt, hogy rendbe hozza minden dolgłt, miel═tt eltłvo-
zik. SćrgĞnyblankettłt vett el═.
Megc−mezte Slawatłnak es oda−rta:
,Dank. Kann unmĞglich kommen. Habe mich bei Regiment gemeidet."
Młr jelentkezett a Vilmos-huszłroknłl. Odamegy. Hogy ═ mentse a b═ret el═kel═
kommandonłl?! Ugyan, miert Ieltene az eletet? ˙gyse er młr semmit! Egy golyo, az volna
meg a legjobb...
G
Ebben a gondolatban Iogott munkłhoz.
Szłmos −rłst nezett łt Głnyival, mindent elintezett, hogy tłvozłsuk dacłra a szĞvetkezeti
ćgy ne szenvedjen kłrt. Bizalmasabb −rłsokat el Iog egetni. FĞlizent a kastelyba, hogy torony-
szobłjłban probłljanak tćzet gyşjtani. Ott kandallo van, ott talłn sikerćl.
Głnyi Miklos elment. Błlint is indulni keszćlt.
Ekkor şjra a hłborş eselyeire gondolt. Szemben mindenkivel bizonyos volt abban, hogy
nagyon-nagyon hosszan Iog tartani es hogy vegćl okvetlen elvesztjćk. Nem mondta senkinek,
nehogy megrontsa błrki harci kedvet, de els═ pillanattol ez volt a meggy═z═dese. Lehet,
hogy betĞrnek ide is az oroszok. Ide is eljĞn az ellenseg, ide, Denestornyłra es mindent el-
puszt−t, mialatt ═ odakćnn van a Ironton, vagy talłn młr ott sincs...
A szemei az −roasztalra esnek. A nagyapja asztalłra. Meg kene megis nezni, mi van benne,
kinyitni valamikeppen, nehogy esetleg baltłval tĞrjek IĞl szentsegtĞr═ kezek. SzĞrny▌ gondo-
lat ez, ha ĞsszetĞrnek ezt a bştort, melyhez gyermekkorłnak annyi emleke I▌zi.
El═vette a kulcsot. Belenyomta a złrba. Ekkor vłratlan dolog tĞrtent! A kulcs Iogott es a
złr csattant. Evekkel ezel═tt tĞbbszĞr probłlta, de sosem sikerćlt. Talłn, mert eltĞkeltebb
szłndekkal lłtott hozzł.
Kihşzta a Iiokot. Belenezett. Furcsa, odon szag csapta meg. Tubłkillat egy kicsi
Iadobozbol es az odon paliszander kisse gyantłs szaga.
Itt Iekćsznek az oldalIiokok kulcsai. Ezeket is kinyitotta sorban.
Sok-sok apro tłrgy van mindegyikben. Csibukszopoka aranysz−n▌ borostyłnbol; Iinom Ie-
n═k═, amit Abłdy Peter meg Angliłbol hozhatott; hat szep beretvłja zĞld szattyłntokban,
minden napra egy; pici perec hłrsIłbol, amire most visszaemlekezett Błlint, hogy nagyapja
mutatta azt płrszor neki. Dełk Ferenc Iaragta, ═ adta Abłdy Peternek. Reł is van −rva ez a tal-
płra.
Sok-sok apro tłrgy, sok kis haszontalan tłrgy.
A bal oldali kĞzepIiokban azonban megtalłlta azt a płr Ieher atlasz błlcip═t, amire olyan
elenken emlekezett. Sarkatlan es pap−rvekony a talpa. Vekony szalagocskłk indulnak el rola.
Piskotalłba lehetett annak, aki viselte. Most, mid═n Błlint hozzłnyşlt, szinte maga el═tt lłtja
a nagyapjłt, ahogy odamutatja a kisse koptatott talpacskłkat es azt mondja: ,Nezd, mennyit
tłncolt az a kis huncut!"
A ket kis n═i cip═ alatt eleg vaskos csomag. Nem nagy, Iel-araszos csupłn. Słrgult pap−rba
van burkolva, lekĞtve zsinorral es lepecsetelve minden oldalon Iekete pecsettel. Hłrom szo łll
rajta. ,Halłlom utłn elegetend═." FĞlĞttćk kereszt, alattuk evszłm: 1837. Nagyapjłnak
hajszłlvekony −rłsa.
Levelek bizonyłra. N═i levelek. A pap−ron łt kitapinthato az elćk. KĞzbćl azonban młs is:
valami ovłlis rłmłcska es ćveg. Talłn miniat▌r arckepe annak, aki a leveleket −rta.
Błlint hirtelen visszaemlekezett reł, amit az Ğreg vłndorsz−nesz, Głl Minya, nagyapja is-
kolatłrsa meselt volt neki. TĞbb mint t−z eve annak, hogy hallotta, de azonnal eszebe ĞtlĞtt.
Nagyon burkoltan błr, de Abłdy Peter iIjşkori szerelmer═l beszelt, valami tragikus szenve-
delyr═l, megrend−t═ szak−tłsrol, es hogy emiatt utazott akkor kćlIĞldre a nagyapja es hłrom
evig nem hallatott magłrol.
Regi-regi regeny, tłn halłlos veg▌ regeny, amit elzłrtak ebben a csomagban. Talłn azt je-
lenti az a kis kereszt rajta.
Milyen jo, hogy vegre sikerćlt kinyitni a Iiokot. Igy meg tudja menteni az Ğregşr titkłt
szentsegtelen k−vłncsiaktol. Teljes−teni, amit parancsolt.
A ket kis cip═t zsebebe tette es magłhoz vette a csomagot, azt a nehłny iromłnyt is, amit
maga reszer═l elegetesre szłnt. Es IĞlment a vłrkastelyba.
Csak kes═ este Ioghatott hozzł, mikor młr valoban jol eg a t▌z.
Az ablakok nyitva. Odakćnn ejjel. Lłmpłja jo tłvol, hogy ne lobogtassa a leghuzam. Itt,
ahol ćl, csak a t▌z vilłg−t.
Els═sorban a sajłt −rłsait dobta bele. Mikor młr gazdagon lłngoltak, rełjuk tette a cip═ket
es a nagyapja levelkĞteget. Utobbi azonban nem akart egni, csak perzsel═dĞtt a szelen. Tşlsł-
gosan Ğssze van szor−tva. El═vette hłt a vaskampot, ide-oda tologatta es nehol kisse megszak−-
totta a bor−tłst, hogy leveg═t kapjon. A lłng most belecsapott. El═szĞr a zsinegen Iutott vegig,
a burkolat pedig szetbomlott. Kicsi, sz−nes miniat▌r csşszott le a kĞzeper═l, be a parłzs kĞze,
ćvegje elpattant, erckarikłja szejjelgĞrbćlt es płr pillanat mşlva szenne vłlt az a Iinom n═i
arc, mely az iment mintha rełnezett volna błjos mosolyłval.
Sokł ćlt Błlint a kandallo el═tt. Megvłrta, am−g minden hamuvł lesz, am−g semmi Iancsi-
kłja sem marad annak, amiert egykor kĞzel egy szłzaddal ezel═tt ket iIjş sz−v dobogott,
ami ket reges-regen elhalt szerelmesnek el═ titka es el═ tragediłja volt. Annak a kett═nek,
akik kĞzćl az egyiknek a kepmłsa ott log a kis szalon Ialłn nagyon korai Barabłs, empire-
os rłmłban , młsike pedig most egett el itt es rełmosolygott, miel═tt elegett.
*
Młsnap korłn kelt. ┼si otthonłban utolso delel═ttje. Talłn a legeslegutolso.
Elbşcsşzott kedvenc łllataitol. Meglłtogatta a menest kćnn a dombhłti szenaIćvĞn, hłrom
nĞvendek cs═dĞret pedig es az anyakancłkat a park kćlĞnbĞz═ paddockjaiban. Itt mindenik-
nek cukrot adott, −gy bşcsşzott t═lćk. Kisse meghatodott regi vadłszlovainłl es mikor Ho-
neydew, egykor szegeny Kadacsay Gazsi teliverje hozzłdĞrzsĞlte błrsonynłl Iinomabb orrłt.
Bejłrta a kertet, elment a Iilagoriłhoz, benezett a vetemenyesbe es a gyćmĞlcsĞsbe.
Vegćl visszatert a hłzba. Ott vegigsetłlta a szobłkat. Anyja lakosztłlyłt, ahol halłla ota
vłltozatlan meg minden. Innen tovłbb ment, megłllva egy-egy m▌tłrgynłl, kepnel vagy bş-
tordarabnłl. A biliłrdszoba Ialairol csalłdi kepek neztek le reł, dedes ćkapłk hajporos
parokłval; dedanyłk, akik negedes ujjaikkal tulipłnt vagy kicsi tćkrĞt tartanak; kĞzeli vagy
tłvoli rokonok, Ğregek es Iiatalok, nehłny Iiş is, karonćl═, selyemszoknyłban meg, de ma-
gyaros premsćveggel a Iejen.
KĞrćljłrta a kĞnyvtłr tćkĞralmłriumait. Kett═nek visszazłrta a nyitva maradt ajtojłt. Hadd
legyen tĞretlen a kerek błstya tćkĞrkockłs kĞre.
Innen łtment a nagy ebedl═n. ˆt hatalmas ablakny−lłsbol vak−toan sćt be a deli nap.
Visszaver═dik a parkettr═l, megragyogtatja a vitrinek aranyozłsłt, a ket k−nai kabinet bronzlł-
bait, Iord−tott łrnyekot −r a mennyezet stukkoi melle. Itt is megłllt. Megsimogatta az egyik
rezszamovłrt, ami ott hasasodik a tłlaloasztalon es młshol azt a kis szobrot Ieher kerłmiłbol,
mely egyik ═snagybłtyjłt łbrłzolja d−szmagyarban; benezett az ćveges szekrenyek sokIajta
csecsebecsei kĞze, ćdvĞzĞlte a porcelłn mopszot es a bokolo lełnykłt; aztłn tovłbb ment, be
a kek szalonba, be a słrgłba. Mindenćtt kĞrćlnezett, mindenćtt bşcsşzott. Bşcsşzott ritka
m▌tłrgyaktol. Attol a negy ,Iamille verte" Kang-Hi tłltol, amiket aranyos rezbe Ioglaltak Iali-
karrł meg a tizenhetedik szłzadban; a korai kis Murano-csillłr sok kristłlysz═l═jet═l es kĞrte-
jet═l, delIti vłzłktol es ismet csalłdi kepekt═l, Abłdy Denes I═lovłszmestert═l, akit Meytens
pingłlt le talpig, zĞld es arany rokoko ruhłban; kĞzelebbi Ielmen═kt═l, apjłtol, anyjłtol, nagy-
szćleit═l, kiknek kćlĞnbĞz═ st−lusş arckepe mindenćnnen rełtekintett.
Bşcsşzott sok egyćgy▌ gyermekkori emlekt═l is.
Itt, ebbe az asztalsarkłba ćtĞtte a Iejet Ğteves korłban, mire az anyja gyorsan hideg ezćst-
tallert szor−tott a homlokłra. Abban a sz═nyegben botlott meg ćgyetlenćl es esteben IeldĞn-
tĞtte azt az łllolłmpłt. SzĞrny▌ ijedseg volt ez! Majdnemhogy t▌z tłmadt bel═le. Itt, ebben
a karosszekben ćlt nagyapja egyik szerdai napon, mid═n szabłly szerint nłluk ebedelt, ćlt ke-
resztbe rakott lłbbal, es ═, aki olomkatonłival jłtszott a parketten, onnan el═szĞr Iigyelte
meg, hogy az Ğregşr pantalloja alatt puha Ielcsizmłt visel. Ez ═t akkor nagyon meglepte. Ak-
kor meg nem tudta, hogy a mşlt szłzad kĞzepeig ez volt a divat.
Benyitott a kĞvetkez═ ajton. Ott indul az egyik melleklepcs═, rajta tşl pedig az a szłrny,
aminek modernizłlłsłhoz Iogott ezen a tavaszon.
A munkłlatok megkezd═dtek. SćrgĞnnyel łll−tott le mindent meg Salzburgbol.
Megłllt... Nem! ide nem!... Nem akarja lłtni! Nem! Sohase lłtni tĞbbe azokat a szobłkat,
hol Addyval eltek volna. Nem viszontlłtni semmit abbol, ahova a boldogsłgłt łlmodta meg,
kĞzĞs nagy hłloszobłt, gyermekszobłkat, soha meg nem szćlet═ utodok szobłit.
Komoran Iordult meg. Elszłntan.
Gyorsan ment vissza, şjra łt a szalonokon es az ebedl═n.
A nagy lepcs═n indult le. Itt is a płrkłnyzat kićl═ słvja IĞlĞtt cikornyłs stukkomennyezet.
TemperaIestes▌ halvłny gobelinek bor−tjłk a Ialat. Oriłs meret▌, majdnem kirłlyi lepcs═-
hłz.
Itt le młr lassan ment. Ment lassan, a,sz═nyeg pontos kĞzepen, ment le Iokrol Iokra, ćnne-
pelyesen. Igy ment le a sĞtetes el═csarnokba. Magasan tartott I═vel es młrvłnyarccal, mintha
elve menne sajłt s−rboltjłba.
*
Kora delutłn volt, mikor az autoja łtkanyarodott a patkoudvar szobor koszorşzta IelkĞren
es kizşgott a kapun.
Nagyon gyorsan hajtott. Alig t−z perc mşlva młr elertek az orszłgutat. Innen tovłbb azon-
ban młr lassşbb az iram. Rengeteg nep jĞn Torda Iel═l gyalog es sok megrakott szeker preselt
szenłval. Aranyosgyeresre, az łllomłsra igyekszik ez mind.
Gyakran meg is kell łllni. Ez a gyalog sokasłg mind beh−vott tartalekos.
ˆtven-hatvan vagy szłzszemelyes csoport. Katonłs rendben, negyes sorokban menetel
mindenik. Oldalvłst mellettćk s−ro lełnyok es asszonyok, akik a vonatig k−serik szeret═jćket,
iIjş Ierjćket vagy Iiaikat, egy-egy venember is, aki utolsoig lłtni akarja Iiłt talłn vagy az uno-
kłjłt. A legenyek kis lłdłt visznek, vagy kicsi egylovas hozza utłnuk.
A csapatok elen cigłnybanda mindig es złszlo. Płlinkłsćveg is van nemelyik regrutłnłl.
Hłrman-negyen tłnclepesben jłrnak a cigłny el═tt, cs▌rdĞngĞl═znek szaporłn es gajdolnak.
Italos azonban alig akadt kĞzĞttćk. ˆnerzetes, komoly es jozan IerIi a legtĞbb, aki nyugodtan
es jokedvvel teszi, ami a kĞtelessege.
Błlint młr csukaszćrkeben van, triederrel a nyakłban es IorsriItos vłllsz−jjal. Ahłnyszor
ilyen csoport vele talłlkozik, oriłsi eljenzesbe tĞr.
Eljen a hłborş! Eljen a hłborş!
Nehłnyan megismerik: Eljen Abłdy! Es şjra: Eljen a hłborş!
Der▌s, błtor, bizakodo mind. Csak a n═k szipognak halkan es a szemćket tĞrlik.
Mindenkor szalutłl Błlint. A sz−ve szorul el mindegyiknel. Az eljenzest nem tudja viszo-
nozni. Csak kĞszĞnni tud, megbecsćlni ═ket, sapkłja melle tartott kezzel, am−g hosszasan el-
haladnak mellette mind.
*
Tordłn alig tud łtjutni. A piacon nagy tĞmeg, mert havasi lovakat mustrłlnak. Szep, kicsi
mokłny lovak, nagyobb resze almłsszćrke, pici Iejjel, kemeny, apro patłkkal; arab kereszte-
zes▌, kit▌n═ łllatok. Geppuskłhoz vagy hegyi ćteghez asszentłljłk ═ket. Boszniłba viszik.
Milyen gyĞnyĞr▌ lołllomłny gondolta Abłdy es egy se Iog kĞzćlĞk visszajĞnni onnan,
mind-mind oda Iog pusztulni!
Mid═n vegre kiert a vłrosbol, a nap młr nagyon melyen jłrt.
A Dobogon IĞl zşgva rohan a gep. Majdnem a tet═nel azonban şjra meg kellett łllni.
Tordatşriak, szentmłrtoniak egyćtt jĞnnek zenevel, złszloval. Itt sokkal tĞbben k−serik, ag-
gok, n═k, s═t meg gyermekek is. Bizonyłra tudjłk, hogy a kĞzeli Tordłn pihen═ lesz, miel═tt
bevagonozzłk Iiaikat, Ierjćket, apjukat.
Błlint leszłll. Lećl Ielre az orszłgşt martjłra. Vegigtekint az Aranyos vĞlgyen.
TćndĞkl═ napsćtes Ğmlik vegig rajta. FĞlemelte a triedert. Igy vegiglłthat, le a Maros-
Iorduloig. Ott valami Ieny═csoport sĞtetlik, indigokek Ioltocska a halvłnykek tłvolban.
Kicsi kert az Marosszilvłsnłl. Malhuysen Dinorłe volt. Oda lovagolt łt egykor, gyakorta
ejjel is, mint egeszen iIjş ember. Milyen reg volt! Majdnem hşsz eve! Vajon mi lett szegeny
kis Dinorłbol, hova vetette a sors?
Az Aranyos Ienyl═ cs−kjłtol jobbra, a Keresztes-mez═ tşlso vegen benyşlva a s−ksłgba:
Denestornya. A vłrdombot Iłk Iedik es cserjek. Hosszan elnyşlo Ialait is helyenkent. Megis
idłig villan valami az idenez═ homlokzaton, a Iels═ veranda ćvegje talłn, vagy csak ═ kepzeli,
hogy lłtja. Sarokbłstyłin zĞld patinłs a rezkupolłjş Iedel. Akłrmilyen messzi van, hatal-
masul hat, ahogy ott betłmaszkodik magasas Ielszigetkent, be az oriłs Iłk hullłmtajtekłba.
Szepsegben nyşlnak el hosszş Ialai; Ieher vekony cs−k Iolytatja el jobbra az a patkoudvar
innens═ oldala, , a Ialu bizonytalansłgłban pedig a regi templom hoIeher kockłja es mellette
kicsiny, vilłgos pont, a nagyapai udvarhłz.
Ezekt═l bşcsşzik Błlint. Attol a szepsegt═l, ami gyermekkora ota kĞrćlvette ott. Minden
łlomtol, amit ott łlmodott. Mindattol, aminek immłr vege.
Elvonult młr a tartalekosok csapata. El a k−ser═ szekerek is. Visszaćlt a kocsiba es tovłb-
bhajtott.
Innet lehalad az şt. Młr łrnyekban a vĞlgyhajlłs. H−d kĞvetkezik most, aztłn eles
kanyarodo.
Itt is emlek tłmad IĞl. Ennel a Iordulonłl talłlkozott negyedIel eve Kadacsay Gazsival, mi-
kor ═ olyan boldogan tert vissza Kolozsvłrrol. A ,Pillangokisasszony" utłni napon volt. Most
is, mintha maga el═tt lłtnł Gazsi błrot, ahogy Ieleje kocog azon a kĞver, tarka ponin. Sze-
geny Gazsi błro! Odabenn, a mellekvĞlgyb═l a hłza ide nem lłthato, az a hłz, ahol Ğngyil-
kos lett kultşrszomjşsłgbol es elsemmizett elete miatt.
De tovłbb, tovłbb! Ne tĞprengjćnk a mşlton!
A Felek alł ert. Alig tudott IĞljutni, mert ĞkrĞket hajtanak, sok-sok szep Ieher ĞkrĞt es tul-
kot; a vłgoh−dra viszik ═ket, konzerv lesz bel═lćk a hadsereg szłmłra.
Olyan lassan hajtott, annyiszor kellett meg is łllni, hogy vagy szłz meternyire a csşcstol
IelI═tt a v−z a radiłtorban es Ieher g═zoszlopban Ğmlik ki bel═le. Meg kell łllni şjra. Friss viz-
et hozni. A soI═r elment, hogy kutat talłljon valahol alłbb, mert ideIĞnn persze nincs.
Błlint el═rement gyalog. A hłgo nyergeig. Ott vłrja be a gepet.
Hatalmas tłjkep tłrul itt szet. A vłrosra rełlłt az ember. Jobbra a Szamos kanyarog el; ke-
let Iele halad az apahidai Iorduloig, onnan tova eszakra. Balrol a gyalui vĞlgy, amit lezłrnak a
havasok.
A nap eppen hogy elt▌nt mĞgĞttćk. Megis vilłgos van meg.
Odatłmaszkodott a korlłthoz. Itt is bşcsşzott mindent═l, ami el═tte Iekćdt.
Ott alatta vajsłrga epćlet a Monostori şton. Az Uzdy-villa. Kicsi res az el═kertjeben, azon
łt ide lłtszik az a Iah−d, amin annyiszor jłrt Adrienne-hez boldogabb id═kben.
Az innens═ domboldalban I▌zĞld cserepIĞdel. Annak az intezetnek a IĞdele, amiben meg-
halt Uzdy Płl. Kisse jobbrol kitornyosul a sz−nhłz, onnan menekćlt el a ,Pillangokisasszony"
estejen. A Hłzsongłrd teteje is, a temet═e, ahovł egykor egyćtt setłltak ki Addyval. Tavasz
volt. T−zeves szerelmćk els═ tavasza.
Minden itt Iekszik el═tte, egesz mşltja, minden. Meg Kozłrd is, ahol Lłszlot temettek el.
T═le is bşcsşzni akart innen es lłtcsĞvevel megkereste a kozłrdi kis kastelyt ott messze, a
Szamos-vĞlgy legeszakibb pontjłn es IĞnnebb a Gyer═IIy-kriptłt. Ott van. Az a kis vilłgos
hłromszĞg a bal parti lankłban.
Veg nelkćli keser▌seg Iogta el. ˙gy erezte, itt łll, itt łll egyedćl es alatta az a vilłg, ami
most el Iog pusztulni.
Maga el═tt lłtta azt a nemzedeket, melynek iIjabb szłrnyłhoz ═ maga is tartozik, az a nem-
zedek ez, aki `67 ota n═tt Iel, e hosszş bekekorszak boldog nyugalmłban. ┼k vettek łt a re-
Iormkor embereinek ĞrĞket. Azoket Dełk, EĞtvĞs, Miko, Andrłssy , akik a szabadsłgharc
lłzłlmait łteltek es a reł kĞvetkez═ elnyomatłst; akik tanultak ezen es bĞlcs merseklettel tud-
tak nagy kerdeseket megoldani.
Az ═ nemzedeke mindjobban eltłvolodik ett═l az irłnytol. Lassacskłn csupa Iikcio lep a
valosłgok helyebe, Ğnłm−tłs es nagyzolłs.
Mindenki b▌nĞs ebben, a magyar tłrsadalom minden vezet═ retege.
Maga el═tt lłtta a birtokososztłlyt, aki uraskodłsban leromolva gazdasłgi płlyłra nem me-
gy, hanem csak hivatalnok akar lenni vagy ćgyved. A tĞrtenelmi oktatłs tanłri karłt is, aki
csupłn a kuruckodłst dics═−ti es lebecsćli azokat, akik a magyar mşltban munkłra es Ğnisme-
retre intik a nemzetet. Igy tĞlt═dik meg az iIjşsłg csaloka idełlokkal es soven jelszavakkal.
Ebb═l alakult ki az a jogłszias es tćrelmetlen kĞzvelemeny, ami a szłzadIordulotol młr
csak h−zelg═ Irłzist Iogad el es minden b−rłlatot hazaIiatlansłgnak tart.
Maga el═tt lłtta a I═rangşakat, akik vezeri szerepre tartvłn igenyt, hłt sutba dobjłk
europai lłtokĞrćket, vagyoni es erkĞlcsi sşlyukkal igazolva mindazt a maszlagot, melyben
legtĞbbje valoban nem is hisz, de ami az ═ zs−rojukkal mindjobban megmergezi a politikai
eletet.
Maga el═tt lłtja, mintha młr a s−ron tşlrol tekintene vissza.
Most elpusztul az orszłg es vele ez a nemzedek. Elpusztul ebben a hłborşban, hol azok a
szavak, amiket annyit hasznłltak: harcolni, csatłzni tĞbbe nem szonoki harcot es szocsatłt je-
lentenek; utolsoig kitartani nem azt, hogy az ćles vegeig beszelni, hanem emberĞl═ szĞrny▌
valosłgot.
Most elpusztul az orszłg es vele az a nemzedek, aki mindent Iontosnak tartott, ami Iormu-
la, paragraIus vagy Irłzis. Aki az łllamelet valosłgait el tudta Ielejteni es delibłbok utłn Iu-
tott, akłr a gyermek. Aki tudatlansłgłban elt mindannak, ami a nemzetek talpkĞve: er═, Ğnb−-
rłlat es Ğsszetartłs.
Egyetlen erenye maradt: a harci keszsege.
Ez is hiłbavalo lesz.
*
A vłros es a vĞlgy łrnyekba borult młr. SĞtetedett. Csak a nyugati egbolt lłngol.
Hosszş Ielh═Ioszlłnyok şsznak rajta. Hamusz−n słvok tćndĞkl═ bojtozłssal sĞprik a lłtha-
tłrt. Alattuk t▌z, t▌z, csupa t▌z. Az egesz vilłg gyşlt meg ott hłtul. Az eg alja vervĞrĞs.
Ragyogo izzłsban vegt═l vegig lłngkĞnnyek vak−tanak rajta, sok-sok, megszłmlłlhatatlanul
sok, mintha a vertengerbe zsarłtnokot s−rna az egesz mindenseg. A karmazsin egbolt aljłn
lomha, lila, sĞtet hegyek. Kemenyen −rodnak oda, Ğsszezłrkozva es vegigterćlnek hosszş
testeikkel: a Gyalui-havasok, a Magura is es elnyşlva, leghłtul a Vlegyłsza maga.
Hosszş oromgerincek lecsapott oldalakkal. Oriłsi koporsok, nepek koporsoi.
Mozdulatlan IĞnsegćkben ott sorakoznak vegig a vilłgeges aljłn.
G
MegjĞtt a gep.
Błlint leindult a hegyr═l.
Bonchida, 1940. młfus 20.
Polis KĞnyvkiado · Kalota KĞnyvkiado ·
Erdelyi ReIormłtus Egyhłzkerćlet, Kolozsvłr 2002
Felel═s kiado Dłvid Gyula, a Polis KĞnyvkiado vezet═je
M▌szaki szerkeszt═: Błlint Lajos
Nyomdai el═kesz−tes az Erdelyi ReIormłtus Egyhłzkerćlet MisztotIalusi Kis Miklos
SajtokĞzpontjłnak nyomdłjłban, Kolozsvłron
Felel═s vezet═: Tonk Istvłn
Kiadoi −vek szłma: 17,45
Nyomdai −vek szłma: 17,25
Nyomta es kĞtĞtte a Kaloprint Nyomda KIt., Kalocsa
Felel═s vezet═: Illes Jłnos igazgato
A nyomda rendelkezik ISO 9002 Min═segbiztos−tłsi Tanşs−tvłnnyal

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful