A vallási élet elemi formái

A totemisztikus rendszer Ausztráliában
Durkheim, Emile

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A vallási élet Ausztráliában
Durkheim, Emile

elemi

formái:

A

totemisztikus

rendszer

Publication date 2002 Szerzői jog © 2002 L'Harmattan Kiadó Kivonat Fülszöveg. Míg Durkheim a szociológus jól ismert Magyarországon és szinte minden szociológiai műve megjelent már magyarul, Durkheim, a vallásetnológus, különös módon még mindig csak az idegen nyelveken olvasó beavatottak számára ismert. Pedig alapvető, fő műve, A vallási élet elemi formái, amely idestova 100 éve jelent meg, és amelyet tucatnyi nyelvre lefordítottak, az antropológusok, etnológusok és vallástudósok valóságos Bibliája, amelynek ismerete nélkül jóformán az egész XX. századi társadalomtudományi fejlődés érthet etlen. A kiadással ezen a hiányon kívánunk segíteni, hozzáférhetővé téve a francia etnológia és szociológia egyik legnagyobb alakjának legnagyobb művét a magyar olvasók számára. lEgyetlen olyan tűzhely van, ahol lelkileg megmelegedhetünk: az, amelyet a hozzánk hasonlók társadalma hoz létrel n írja Émile Durkheim, akit la szociológia atyjakéntl szoktunk emlegetni, s aki nem titkolja, hogy a vallás, amelyet a XIX. századi társadalomtudományok közönséges téveszmének és illúziónak tartottak, számára mindenekelőtt társadalmi tény. Ez a közel száz esztendeje írt, nagyszabású, rendszerező munka, amely minden bizonnyal Durkheim főműve, végre megjelent magyarul is. Természetesen elgondolkoztató, hogy Jászi Oszkár n úgy is mint a Huszadik Század szerkesztője n annak idején személyes kapcsolatban állt a Sorbonne neves professzorával, s már 1909 ben, azaz három esztendővel az eredeti mű párizsi megjelenése előtt két részletet is közölt A vallási élet elemi formáiból folyóiratában, a teljes műre mégis mostanáig kellett várnunk. Igaz, Durkheim fontosabb szociológiai munkái közben sorra napvilágot láttak nálunk (Az öngyilkosság először 1967 -ben, A társadalmi tények magyarázatához, amely A szociológia módszertani szabályait is tartalmazza, 1978 -ban, a Nevelés és szociológia 1980-ban), sőt elmondhatjuk, hogy e művek nemcsak hozzáférhetővé váltak, hanem szervesen be is épültek a hetvenes években kibontakozó magyar szociológiába.
Copyright 2002, L'Harmattan Kiadó Fordította: Vargyas Zoltán Szakmailag lektorálta és az előszót írta: Vargyas Gábor

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom
Vargyas Gábor: E. Durkheim és A vallási élet elemi formái ............................................................. v 1. Bibliográfia ........................................................................................................................ xxi 1. A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet ................................................................... 1 1. I ............................................................................................................................................. 1 2. II ............................................................................................................................................ 4 I. I. Könyv: ELŐZETES KÉRDÉSEK ............................................................................................. 11 1. A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA .................................... 13 1. I .................................................................................................................................. 13 2. II. ............................................................................................................................... 16 3. III ............................................................................................................................... 19 4. IV ............................................................................................................................... 22 2. AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK ....................................... 25 1. I. Az animizmus ......................................................................................................... 25 1.1. I ..................................................................................................................... 25 1.2. II .................................................................................................................... 28 1.3. III. ................................................................................................................. 31 1.4. IV .................................................................................................................. 33 1.5. V. ................................................................................................................... 34 3. AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) ........................... 36 1. II. A naturizmus ......................................................................................................... 36 1.1. I ..................................................................................................................... 37 1.2. II .................................................................................................................... 39 1.3. III. ................................................................................................................. 42 4. A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS ...................................................................... 44 1. A kérdés történeti áttekintése: módszer a tárgyalására .............................................. 44 1.1. I ..................................................................................................................... 44 1.2. II .................................................................................................................... 47 II. II. Könyv: ELEMI HIEDELMEK ................................................................................................ 50 1. A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK .................................................. 52 1. I. A totem mint név és mint embléma ........................................................................ 52 1.1. I ..................................................................................................................... 52 1.2. II .................................................................................................................... 58 1.3. III .................................................................................................................. 60 2. A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) ................................. 66 1. II. A totemállat és az ember ....................................................................................... 66 1.1. I ..................................................................................................................... 66 1.2. II .................................................................................................................... 69 3. A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) ................................. 73 1. III. A totemizmus kozmológiai rendszere és a nem fogalma ..................................... 73 1.1. I ..................................................................................................................... 73 1.2. II .................................................................................................................... 75 1.3. III .................................................................................................................. 77 4. A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) ................................ 81 1. IV. Az egyéni és a nemi totem ................................................................................... 81 1.1. I ..................................................................................................................... 81 1.2. II .................................................................................................................... 84 5. E HIEDELMEK EREDETE ............................................................................................... 86 1. I. Az elméletek kritikai vizsgálata ............................................................................. 86 1.1. I. .................................................................................................................... 86 1.2. II .................................................................................................................... 88 1.3. III .................................................................................................................. 92 1.4. IV .................................................................................................................. 94 1.5. V .................................................................................................................... 95 6. E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) .............................................................................. 97 1. II. A totemisztikus princípium, avagy a mana fogalma és az erő gondolata .............. 97 1.1. I ..................................................................................................................... 97

iii
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A vallási élet elemi formái

1.2. II .................................................................................................................... 98 1.3. III ................................................................................................................ 102 1.4. IV ................................................................................................................ 104 7. E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) ........................................................................... 106 1. III. A totemisztikus princípium, avagy a mana fogalmának genezise ..................... 106 1.1. I ................................................................................................................... 106 1.2. II .................................................................................................................. 106 1.3. III ................................................................................................................ 110 1.4. IV ................................................................................................................ 114 1.5. V. ................................................................................................................. 117 1.6. VI ................................................................................................................ 119 8. A LÉLEK FOGALMA ..................................................................................................... 123 1. I ................................................................................................................................ 123 2. II .............................................................................................................................. 126 3. III ............................................................................................................................. 131 4. IV ............................................................................................................................. 133 5. V .............................................................................................................................. 136 6. VI ............................................................................................................................. 137 9. A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA .................................................................... 139 1. I. ............................................................................................................................... 139 2. II. ............................................................................................................................. 143 3. III ............................................................................................................................. 143 4. IV ............................................................................................................................. 145 5. V .............................................................................................................................. 149 III. III. Könyv: A FŐBB RITUÁLIS ATTITŰDÖK ...................................................................... 151 1. NEGATÍV KULTUSZ ÉS FUNKCIÓI: AZ ASZKETIKUS RÍTUSOK ......................... 153 1. I ................................................................................................................................ 153 2. II .............................................................................................................................. 158 3. III ............................................................................................................................. 161 4. IV ............................................................................................................................. 163 2. A POZITÍV KULTUSZ .................................................................................................... 166 1. I. Az áldozat elemei ................................................................................................. 166 1.1. I ................................................................................................................... 166 1.2. II .................................................................................................................. 169 1.3. III ................................................................................................................ 171 1.4. IV ................................................................................................................ 172 1.5. V .................................................................................................................. 174 3. A POZITÍV KULTUSZ (folytatás) ................................................................................... 178 1. II. A mimetikus rítusok és az okság elve ................................................................. 178 1.1. I ................................................................................................................... 178 1.2. II .................................................................................................................. 180 1.3. III ................................................................................................................ 183 4. IV. FEJEZET - A POZITÍV KULTUSZ (folytatás) ......................................................... 187 1. III. Az előadásszerű-ábrázoló vagy megemlékező rítusok ...................................... 187 1.1. I ................................................................................................................... 187 1.2. II .................................................................................................................. 189 1.3. III ................................................................................................................ 193 5. ENGESZTELŐ-VEZEKLÉSI (PIAKULÁRIS) RÍTUSOK. A SZENT FOGALMÁNAK KÉTÉRTELMŰSÉGE .......................................................................................................... 196 1. I ................................................................................................................................ 196 2. II .............................................................................................................................. 199 3. III ............................................................................................................................. 202 4. IV ............................................................................................................................. 205 20. KONKLÚZIÓ ................................................................................................................. 209 1. Mennyiben általánosíthatók a kapott eredmények? ................................................ 209 1.1. I ................................................................................................................... 209 1.2. II .................................................................................................................. 214 1.3. III ................................................................................................................ 216 1.4. IV ................................................................................................................ 220

iv
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

123n165. Mauss-szal közösen írt Az osztályozás néhány elemi formája (1903) című tanulmányt. amely egyebek között Durkheimre vonatkozó fejezete ket is tartalmaz. MTA Szociológiai Kutató Intézetének Kiadványai). Tankönyvkiadó Vállalat. század fordulója egyik legnagyobb társadalomtudósának. 1971. Nemcsak azért. először fel kell vázolnunk. E. rövidített kiadásban (Budapest. 2. a szakmabeliek megkerülhetetlen olvasmányának számítanak. Sz.).30. Talán nem tévedünk.. s így több mint fél évszázados késéssel. 1996). okozta az első elmaradást.2 Minden bizonnyal az első világháború és az azt követő forradalmak. a Les formes élémentaires de la vie religieuse pedig 1912-ben jelent meg. (Válogatás). majd 1978 -ban egy másik válogatott tanulmányokat tartalmazó Durkheim-kötet jelent meg A társadalmi tények magyarázatához címmel (Budapest. Noha Durkheim. mint például a M. Budapest. 1971. 1945 után két évtizedes csönd következett.: A szociológiai gondolkodás fejlődése. három évvel A vallási élet elemi formái franciaországi megjelenése előtt (!) két részletet is közöltek belőle a Huszadik Században. illetve annak antropológiai vonatkozásaira koncentráltunk. Az utóbbi kötet több más írás mellett A szociológia módszertani szabályai új kiadását tartalmazza. Szerkesztője 1906n1919 között Jászi Oszkár volt. a szociológus Magyarországon jól ismert. A fontosabb magyar kiadásokat a teljesség igénye nélkül számba véve először A szociológia módszere látott napvilágot 1917-ben (2. a Művelődésügyi Minisztérium MarxizmusnLeninizmus Oktatási Főosztálya kiadásában A társadalmi tényről című válogatás. a Le suicide 1897-ben. ha azt gondoljuk. Ezt követően aztán a két világháború közötti időszak. 1967. Budapest. az egész életműre kiterjedő írás Némedi Dénes: Durkheim.05. jelen előszavunkban nem tartottuk feladatunknak A vallási élet elemi formáit elhelyezni Durkheim teljes életművében. Kulcsár K. Jászi Oszkár és társai személyesen is kapcsolatban álltak Durkheimmel. fejezetei foglalkoznak Durkheim vallásszociológiájával. és 1909-ben. a kettő között némi átfedés is van. A többi mű általános szociológiatörténet. mint a többi. A rendszerváltás után Durkheim műveinek új kiadását az Osiris Kiadó vállalta fel: Az öngyilkosság új kiadásban 2000-ben (majd újra 2003ban) jelent meg. Durkheimnek fő műve. Miért is tartjuk hát mi. 1967. Ezt követte 1972 -ben. A vallási élet elemi formái most jelenik meg először magyarul. melynek 7. A szociológia módszertani szabályai vagy Az öngyilkosság régóta kötelező egyetemi tananyagnak. A Huszadik Század. hogy A vallási élet elemi formái azért (is) maradt ki mindmáig ebből az újrafelfedezésből.1 Ez a majd’ egy évszázados hiátus még a megkésett magyar társadalomtudományi fejlődés ismeretében is nehezen érthető. 1972. A vallási élet elemi formái (1912) napvilágot látott. 1980). Az egyedüli részletes. kulturális antropológusok és valláskutatók A vallási élet elemi formáit az első megjelenés óta eltelt csaknem száz év ellenére is megkerülhetetlen alapműnek? Ahhoz.eket írta: Ferge Zs. A De la division du travail social eredetileg 1893-ban. Mindkét kötet anyagát Léderer Pál válogatta. és szociológiai művei. különös tekintettel arra a tényre. Áron Kiadó. a szociológia 1970-es évekbeli második térhódításával párhuzamosan indult meg Durkheim munkásságának magyarországi újrafelfedezése. ausztráliai bennszülöttekkel illetve totemizmussal foglalkozó mű megjelentetését talán nem érezték annyira sürgetőnek. ami többek között A vallási élet elemi formái bevezető fejezetét is tartalmazta lA vallási jelenség és a vallás meghatározásal címmel (Szociológiai Füzetek 4. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó). majd Jászi emigrációja (1919). o. Ezenkívül a fenti kötetek elő. Akadémiai. Nem sokkal ezután a Nevelés és szociológia látott napvilágot (francia eredeti: 1922. kifejezetten lszociológiail művét. Budapest. és 10. Tudás és társadalom (Budapest. mint a szociológiáéba n e két előbbi tudomány szárnybontására pedig jószerével egész a legutóbbi évtizedekig várni kellett.Vargyas Gábor: E. Durkheim és A vallási élet elemi formái Néhány év híján épp egy évszázada annak. hogy a kérdésre válaszolni tudjunk. hogy a XIXnXX. hol tartott a mű megjelenésekor még lprimitívnekl mondott népek vallásának kutatása Durkheim fellépése előtt. Még mindig várat azonban magára Durkheim többi írásának magyar megjelentetése. majd elsőként Az öngyilkosság jelent meg (Budapest. Budapest. a Társadalomtudományi Társaság folyóirata 1900n1919 között jelent meg. . illetve ezzel párhuzamosan a Huszadik Század megszűnése söpörte el a vállalkozást. Ilyen I. a Regles de la méthode sociologique 1894-ben. 1 Érdekes módon Durkheim munkásságáról és szociológiájáról magyarul nem túl sok mű olvasható. vagy Francia szociológia. Kossuth Kiadó soksz. majd 1986-ban A társadalmi munkamegosztásról. mára klasszikussá vált művéről van szó. mert a múlt évszázad egyik legnagyobb társadalomtudósának talán legnagyobb hatású. 8. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. A társadalmi munkamegosztásról. Kossuth. kiadás: 1982). 2 Lásd Durkheim 1909. majd különösen 1945 után a szociológia lburzsoá áltudománnyál válása már nem kedvezett Durkheim magyarországi befogadásának. Ehelyett inkább magára a műre. mert a magyar szociológia legelső nemzedékének képviselői. A társadalmi munkamegosztásról teljes kiadása pedig 2001-ben látott napvilágot. Budapest.. mert speciális tárgyánál fogva inkább a kulturális antropológia illetve a vallástudomány tárgykörébe tartozik. hogy a fent említett művek inkább Durkheim általános szociológiáját tárgyalják és n Némedi kivételével n érdemben nem foglalk oznak Durkheim vallásszociológiájával. Válogatta és a 2005. amelyek kiadásáért amúgy is meg kellett vívniuk a maguk harcait.illetve utószavai tartalmaznak még Durkheimre vonatkozó értékeléseket. amit azóta számos nyelvre lefordítottak. v Created by XMLmind XSL-FO Converter. valamint Durkheim néhány más fontos művét. hanem azért is. A szociológusok ugyanakkor a lprimitívl kultúrákkal és vallással. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Kon: A szociológiai pozitivizmus. Tekintettel ezen írásokra. kiadás 1924).

ha vadember lennék?l ***** Lásd M. a Kinship and Marriage among the Nuert és mindenekelőtt a Nuer Religiont írta! E korban a beszámolók egyébként is a szenzációst. hogy a nílusi népek n elsősorban a nuerek n azok a népek. ami már címével is utal a jelzett problematikára. ami háttérbe szorította a hétköznapit vagy a lnormálistl. akik képtelenek arra. a jognak. illetve besorolható a fejlődés valamelyik fokozatába. ami őket (afrikaiakat. indiánokat) mitőlünk. a lprimitívtőll a lcivilizáltigl tartó utat. Christyvel hat hónapos utazást tett az Antillákon és Mexikóban. 4 Az utalások a francia kiadás lapszámaira vonatkoznak. 7 Lásd Lévy-Bruhl 1916. század fordulóján vagyunk. és nincs semmiféle kultuszuk vagy idoljuk. A prelogikus mentalitás. hogyan változott az utolsó százötven év felfogása arról. a józan észt meghazudtoló képtelenséget összehordani: l…e könyvek […] a primitív mentalitás karikatúrái voltak: gyermetegnek. ausztrálokat. mintsem komparatívl frazeri módszer: a kontextusukból kiszakított. Lévy-Bruhl. o. az államnak. ahonnan kiindulva aztán le lehet vezetni az összes ismert vallási formát. mitológusok. o. a barbárt preferálták. a kulturális vívmányok labszolút kezdetétl. a vallással foglalkozó egyetlen nagy elméletírója (Spencer. köztük az éppen csak hogy megszületett antropológiára is az evolúció eszméje nyomja rá a bélyegét: művelői (jogászok.)4 megjegyezte. a miénkhez való közeledést jelent. és ezekből a leírásokból születtek meg n a terepen soha nem járt szerzők által írt n olyan művek. tudatlan elméjükbe még a babona leghalványabb sugara sem világít bele. a Misztikus rózsa. hogy lhogyan is gondolkodnék én. H. totemizmus n egyik a másik után mind az labszolút őseredeti kezdetl rangjára emelkedett. A természet . A vallások kutatása különösképpen az leredet bűvöletébenl3 zajlott. a Nílus felfedezőjének 1866 -ban tartott tudományos előadása a nílusi népekről: lEgyik nép sem hisz egy felsőbb lényben. a The Nuert. babonásnak állították be a vadakat. a fejlődés csúcsára helyezett viktoriánus európaiaktól elválasztja. Van Gennep. filozófusok lvadászterületekéntl egészen későig elavultan filozofikus és spekulatív maradt. de még a kognitív jelenségeknek is.) megszállottan keresik az emberi intézmények. amiből kiindulva magyarázatot lehet találni a lmal jelenségeire. a művészetnek.l (1965/1971: 13n14. ltotemvallásúakkál vagy lfetisisztákkál.) S jóllehet ez a szemléletmód Durkheim művének megjelenése idején már egyre elavultabbnak számított. kalandorok tollából származtak n távol vagyunk még a Malinowski által kezdeményezett terepmunka forradalomtól! Jó példa minderre Sir Samuel Bakernek. Vallástörténeti kutatás és módszertan 1912-től napjainkig című kötetét. nem beszélve az életformákról és a technológiákról. a különöst. 6 Idézi Evans-Pritchard 1965/1971: 13n14. reménytelenül babonásakká7. akkori általános állapota szolgál magyarázattal: bölcsészek. mint a nyelv vagy a vallás. holott az n Evans-Pritchard és más mérvadó antropológusok véleménye szerint n a lprimitívekl életének kilenctizedét teszi ki. 8 Lásd Frazer 1965. ahol a kiindulópontot az a fajta pszichologizáló gondolkodás jelentette. valláskutatók. a terepkutatók adatai pedig maguk is kérdésesek voltak: a leírások felfedezők. A nuer trilógiaírója szerint mai szemmel nézve szinte felfoghatatlan. áthidalják azt az óriási szakadékot. a leszármazásnak. Marett. abszolút kezdete. Tylor5) sem járt terepen. kereskedők. mintsem valódi etnográfiai beszámoló. illetve n Lévy-Bruhl kifejezését kölcsönvéve n lmisztikusakkál és lpre-logikusakkál. akikről hozzávetőleg száz évvel később Evans-Pritchard klasszikus monográfiáit. Ez a mű azonban inkább útleírás. katonatisztek. misszionáriusok. 3 vi Created by XMLmind XSL-FO Converter. amely létük nyomorúságos keretéül szolgál…l6 Ez a leírás önmagában is elgondolkodtató: jól mutatja. 5 Tylor 1855-ben egy amatőr régésszel. Lévy-Bruhl 1927. a maihoz. pszichológusok. Így váltak aztán a lvadakl még a vallást sem ismerő vagy annak legalsó fejlődési fokaiig eljutott lanimistákkál. 1927. hogy felvázolva az lelemitőll a lbonyolultigl. ha tudjuk. Frazer. filológusok. Elméjük éppúgy pang. műkedvelő tudósok. fejlődési stádiumai és lcsúcspontjal van. meg lehet magyarázni azok egymáshoz való viszonyát. . Lang. a valláskutatásban továbbra is az linkább anekdotikus. erről szóló beszámolója Anahuac or Mexico and the Mexicano Ancient and Modern címen 1860-ban jelent meg. Durkheim és A vallási élet elemi formái A XIXnXX. mint a mocsár. amit a vallás kutatói ne posztuláltak volna azonnal a vallás abszolút kezdetére: animizmus. önkényesen egymás után i fejlődési sorrendbe helyezett vallási tények kutatása volt az uralkodó. mana. olyan lprimitívl vallási jelenségre bukkanni. minderre az antropológia kései tudománnyá válása. Crawley 1902. pápuákat. fetisizmus. Eliade: Az eredet bűvöletében. de különösen akkor árulkodó. a tudományok művelőinek legfőbb törekvése az. hogy gondolkodásukban következetesek vagy kritikusak legyenek. mit nevezünk lvallásnakl. illetve más hasonló könyvek8. a fejlődés ljobbulástl. Mint azt a lprimitívek vallásáróll írt klasszikus könyvében Evans-Pritchard (1965/1971: 13n14. hogyan tudtak jó nevű szerzők ennyi. olyannak. antropológusok stb. őskultusz. animatizmus. Mindennek: a házassági és családformáknak.és társadalomtudományokra. o. A még gyermekcipőben járó etnográfia vagy antropológia nem tudott olyan felfedezést tenni. mint az Aranyág.Vargyas Gábor: E. lfejlődésétl. a rokonsági rendszereknek.

. o. amelyek úgy állnak szemben egymással. o. hogy két különálló részből állunk. Bármiféle effajta spekuláció joggal vesztette hitelét. valóban van bennünk az isteninek egy szikrája.Vargyas Gábor: E. . 11 Ehhez lásd például a könyv bevezetésében írottakat: l…az ember n közkeletű megfogalmazással élve n kettős. hogy fenntartsák vagy újra létrehozzák e csoportok bizonyos szellemi állapotait. Ennek következtében nem szűnik meg hangsúlyozni. amely a társadalmi tényeket individuális vagy pszichológiai tényezőkkel akarja megmagyarázni. azaz sajátos természetű.) Helyette inkább azokat a lmindmáig jelen lévő hatóokokatl kívánja felkutatni. amelyek csakis összegyűlt csoportokon belül születhetnek. mind cselekvésében természetszerűleg meghaladja önmagát. mentális aberrációkból magyarázni tévedés. tudni kell. Másrészt n bár Max Weberhez hasonlóan elvetette a gazdasági determinizmust. intellektuálisan és morálisan legmagasabb valóságot. Természetünk e kettőssége azt eredményezi. illetve: l…újratárgyaljuk. Letagadhatatlan evolucionizmusa ellenére ugyanis Durkheim maga hangsúlyozza. ilyen tudományos légkörben fogalmazta meg célját Durkheim: lE könyvben a jelenleg ismert legprimitívebb és legegyszerűbb vallást fogjuk tanulmányoznil (13. Evans-Pritchard 1965/1971: 65n68. hogy egész világot hozzunk létre az őt kifejező gondolatokból és érzelmekből. 12 Olasz eredetiben: Saggi intorno alla concezione materialistich della storia. hogy tényleg van bennünk az isteniből. egyén és társadalom egymással való szembeállítása. Az egyén a társadalomhoz való tartozásánál fogva így hát mind gondolkodásában. hogy Durkheim érvelésmódját és könyvének fő következtetéseit világosan lássuk. s ezek egyszersmind állandó.l (245. szerves részeinkké is válnak. amelyek minden alapot nélkülöznek. a vallások eredetének problémájátl (18. tévképzetekből. Ezért ellenérzéssel viseltetik minden olyan elmélet iránt.l (246.). amelytől fogva a vallás létezni kezdett […] Amiként minden emberi intézmény. nem csupán kívülről mozgat bennünket […] tartósan berendezkedik bennünk. Mert a társadalom. de immár új körülmények között. 1n3. a rítusok olyan cselekvésmódok. úgyhogy bizonyos értelemben azt lehet mondani. o. Az ismerősnek.l (26. hogy semmilyen emberi intézmény nem alapulhat tévedésen és hazugságon. ami megadja igazi jelentésétl? (14. o. hogy a valósághoz tartoznak és a valóságot fejezik ki […] A legbarbárabb és legbizarrabb rítusok.l (20. o. hogy a társadalmi tények az egyénen kívül esnek. lábje gyzet. minden szentség egyedüli forrása. hogy lnézetünk szerint gyümölcsöző az az elképzelés. 10 Az itt következő gondolatmenethez lásd Morris 1987: 106n111. o. a gondolkodás szintjén pedig az értelem nem vezethető vissza az egyéni tapasztalásra. és hogyan érhetjük tetten? Hogyan. ami független a megfigyelő konceptuális apparátusátóll. amelyek nem tudatosulnak [bennük]. o. és egy társadalmi lény. egyedi. mert bennünk is ott van egy darabja azoknak a nagy eszményeknek. a vallás sem kezdődik sehol. amely a megfigyeléssel még megismerhető. lA szociológia egyik legfontosabb posztulátuma n írja n. Lásd Lukes 1973: 9. Nincs olyan határozott pillanat. hogy egész szociológiája mögött néhány alapgondolat húzódik meg. vagyis azokat a körülményeket. milyen okok miatt született meg a vallás? A vallásos szimbólum alatt lhogyan lehet tetten érni az általa kifejezett valóságot. hogy a vallást individuális pszichológiából. és Marxszal szemben alapvetően elutasító állásponton volt n Durkheim elemzésmódja mégis alapvetően materialista. azt a társadalmi-pszichológiai környezetet akarja megragadni. figyelmen kívül hagyva a társadalmi életet meghatározó egyéb természeti-gazdasági stb. o. Lukes szerint nagyjából legyénen kívül álló valóságot jelent. 9 vii Created by XMLmind XSL-FO Converter.) A kérdés tehát adva van: mi ez a valóság. azt is valljuk továbbá. csakis önmagukból magyarázható jelenségek.). illetve lAz ugyanis igaz.) Ugyanezt másképp: lNagyon is igaz. tényezőket. kötet. o. mint a szent és a profán. hogy a gyakorlat szintjén az erkölcsi ideál nem vezethető vissza a haszonelvű indítékra. a legkülönösebb mítoszok is valamiféle emberi szükségletet. azaz objektív jelenség. o.). sőt merev dichotómiája Durkheim gondolkodásának a sar kpontja. és 40.9 Számára nyilvánvaló. vagyis a társadalmat képviseli. milyen körülmények között. amelyek kollektív valóságokat fejeznek ki. rendeltetésük pedig az. Labriola olasz filozófus Tanulmányok a történelmi materializmusról című művéről12 írott könyvismertetésében Durkheim maga írja. és ezt nyomatékosan el kell vetnünk. amelyek a közösség lelkét alkotják. hogy a társadalmi életet nem a benne résztvevők elképzelései szerint kell magyarázni.10 Durkheim számára a társadalmi tények először is sui generis. lamelyektől a vallásos gondolkodás és gyakorlat legfontosabb formái függenekl (18. Arra ösztönöz bennünket. de legalább négyféle értelme van. elég homályos. 1895n1898.). mert akkor nem maradhatna fönn tartósan […] Amikor tehát a primitív vallások tanulmányozásához kezdünk. o. és kényszerítő erővel bírnak a számára. ezért e nézeteket el is utasítja. hogy természetünk kettős. arra a végkövetkeztetésre jut. az egyéni vagy a társadalmi lét valamely formáját fejezik ki…l (14. ezek szubjektív. amelyben vagy amelyek között a vallás megszület(het)ett. o. hogy a vallás legelsősorban társadalmi dolog. o. amelyet most olvasnak. 1897 -ben. Durkheim és A vallási élet elemi formái Ilyen előzmények után. A.11 e dichotómiát erősen túldimenzionálva Durkheim a társadalmi tényeket kizárólag más társadalmi tények függvényében akarta megmagyarázni.) Ahhoz. ldologl. Két lény van benne : egy individuális lény. A vallási képzetek olyan kollektív képzetek. hanem mélyen rejlő okokkal. amelynek alapja a szervezetben van.l (18. azzal a bizonyossággal tesszük.) Az idézetek száma szaporítható lenne. hogy ez a valóság maga a társadalom: lE könyv. egyéni álmokból.). s amelynek működési köre ennélfogva meglehetősen szűk. A vallás ugyanis Durkheim számára mindenekelőtt társadalmi tény. sőt avíttnak tűnő levolucionistal cél kissé megtévesztő. önkényes gondolatmenetek. hogy az abszolút őseredeti kezdet keresése ltudománytalan. Mint Lukes megjegyzi (1973: 22.) E kérdésre Durkheim válasza az. hogy ezeket az okokat elsősorban az egymáshoz kapcsolódó egyének A ltényl vagy ldologl szó bár Durkheim egyik kulcskifejezése. o.

még akkor is. mint láttuk. minden generáció egész tárházát kapja az olyan ismereteknek. Ugyanazoknak a szükségleteknek felelnek meg. hogy a társadalmak is szükségszerű törvényeknek vannak alávetve. ehhez még az is kell. Közös és hagyományos. adott tények rendszere. o. amelyeket nem maga gyűjtött össze stb.). o. amit ezzel kapcsolatban a vallás episztemológiai státusáról tesz: lAlapjában véve […] nincs téves vallás. o. és a halála után is tovább él.l (36. o. Híres. hogy hiábavaló és értelmetlen próbálkozás lenne a valláskutatásból lvallásellenes hadigépezetet ácsolnil (14. hogy az idők során végtelen sokféle elképzelés született róla. Nyilván nem lehetetlen hierarchikus rendben tárgyalni őket […] De […] valamennyi egyaránt vallás.). mi is e tárgy valójában. mintsem a jövőbe mutató evolucionizmusal (Lukes 1973: 454. Durkheim és A vallási élet elemi formái csoportalkotási formáiban kell keresnil. hanem hogy felfedje: a vallásos képzetek és a gyakorlat hogyan kötődnek egymáshoz illetve az egyéb társadalmi tényekhez. mert látszólag hasonlítanak egymásra. hogy vajon mi is volt az az ok. o. a vallás a létező kényszerítő -büntető szankcióktól függetlenül is kötelező. mert meghatározott társadalmi kontextusban létezik. Így noha a vallás az egyén szintjén is megnyilvánul. E társadalmi jellegből egyenesen következik. amelyeket nem mi találtunk föl. ha ez az evolucionizmus. amelyet betölt. és a funkciót. o.) A vallást tehát nem akarj a a lprimitívl társadalmakban kialakult hamis és téves elképzelésekre visszavezetve diszkreditálni.l (14. Tehát nem azzal a hátsó szándékkal folyamodunk a primitív vallásokhoz.l (1978: 113n114. Az. o. hogy »vallási élmény«. világosan meghatározott típusral koncentrálja. amit nem magunk csináltunk. amely kiváltotta.) A társadalmi életet végezetül evolucionista szemszögből közelítette meg.15 A fentiek szellemében tehát a vallás Durkheim számára mindenekelőtt társadalmi jelenség. ugyanazoktól az okoktól függenek. Elkerülendő az ún. Módszertani empirizmusának 14 köszönhetően ugyanis a kérdést inkább úgy fogta fel.) n ezt Durkheim hangsúlyosan el is utasítja.13 Ugyanezt A vallási élet elemi formái konklúziójában a következőképpen fejtette ki: lDe ha van olyan. szembefordul a felületes frazeri összehasonlításokkal. egyszóval valóság. és l…az embert a civilizációt alkotó javak összessége teszi emberré. általános és kötelező. s ezért természeti világot alkotnak. valami olyasmi. hogy a vallást lealacsonyítsuk. amelyeket nem mi alkottunk. Hogyan tagadhatna a tudomány egy valóságot?l (389.) látens vagy nyíltan megfogalmazott formában számtalan formában tetten érhető a könyvben: például az ausztrál őslakók feltételezett strukturális és kulturális egyszerűsége illetve evolúciós elsődlegessége közé tett egyenlőségjel formájában. ebből kiszakítva nem lehet megérteni őket. mint a többi. külön kell feltárnunk a hatóokot. o. amelyeket jól ismer az emberl. hisz az egyénnek valójában nincs választási lehetősége: ha tagadni akarná. mert lcsak olyan tényeket lehet haszonnal összehasonlítani. ami közös és hagyományos.) Ily módon az evolucionista kérdésfeltevés elsősorban úgy jelentkezett nála.l (379. mert e vallások nem kevésbé tiszteletre méltóak. 16 E gondolatmenethez lásd még Durkheim Frazerről tett megjegyzéseit kötetünk 205. hogy Durkheim lsokkal inkább a múltba. már önmagában is bizonyítja. ahogy azt korábban A szociológia módszertani szabályaiban megfogalmazta: lAmikor tehát egy jelenség magyarázatához fogunk. A vallás azonfelül általános és kötelező: egy zárt társadalomban (innen Durkheim különös figyelme a primitív társadalmak iránt) mindenki ugyanolyan hiedelmekkel és gyakorlatokkal bír.) 15 Lásd alább.l (95. mindegyik az emberi lét adott állapotára ad választ. lantropológiai iskolal által elkövetett hibákat. olyan jogokra hivatkozunk. Ezért két különböző társadalomból származó tényt nem vethetünk össze eredményesen pusztán azért. s mert la tények értéke sokkal Idézi Lukes 1973: 231. tehát éppoly alkalmasak a vallási élet természetének megjelenítésére. ami a vallás születését kiváltotta. akkor azt a fajta eljárást kell alkalmaznunk. »vallási tapasztalat« […] abból még egyáltalán nem következik. amelynek segítségével a világ érzéki képzetét tudományos világképpel sikerült felváltani. lA szociológus számára […] a társadalmi tények annak a társadalmi rendszernek a függvényei.Vargyas Gábor: E.)16 Ő a figyelmét legyetlen. ugyanazt a szerepet játsszák. Mindegyik igaz a maga módján: bár különböző módokon. olyan szerszámokat használunk. és milyen funkciót tölt be a vallás a létrejötte óta? Ennek ellenére is kétségtelen azonban. hogy egyik efféle elképzelés sem fejezi ki adekvát módon […] Ha tehát fel akarjuk fedezni. hogy a tudomány elvileg tagadja a vallást. . a társadalmi élet egészéhez. o. Csakhogy a vallás ettől még létezik. amelynek részei. hogy az alapjául szolgáló valóság objektíve olyan is. hogy lmegmagyarázzal vagy pláne ligazoljal a vallást. sokat idézett részlet az a kijelentés. hogy maguk a társadalmak is hasonlóak legyenek. e civilizáció pedig a társadalom művel (379. lábjegyzetében. vagy ha úgy tetszik. lAzt mondják. az anyanyelvvel együtt sajátítják el.) A szociológus feladata ezért nem az. akkor is csak azt a vallást tagadhatná. mégis az egyénen kívülről ered. mint amilyennek a hívők gondolják. 13 14 viii Created by XMLmind XSL-FO Converter. Empirizmusához lásd például: lCsak kevés szellemet itatott át az a gondolat. A társadalomnak köszönhetjük e különböző civilizációs javakat […] nem mi magunk hoztuk létre őket…l (196. o. meglehetősen absztrakt szinten fejeződött ki nála. Az új típusú kérdésfelvetéshez Durkheim új módszert választ. o. s generációról generációra adják tovább: lOlyan nyelvet beszélünk.

kötet: 517n518. lrámutattunk […] miként formálódhatott ki az emberiségben a nem illetve az osztály fogalma […] láttuk. ha nem lett volna ott a szemünk előtt az emberi társadalmak példája…l (143. la társadalmi szerveződés szolgált modellül a térszerveződés számára. azaz hogy a társadalmi tényező az elsődleges. o. évekre stb. Frazer kifejezésével élve laz emberiség báb-állapotátl képviselik. hogy bárhogy is osztjuk fel a szóban forgó társadalmi ideákat (pl. mint hogy figyelmen kívül hagy mindent. ami pedig a nem fogalmának genezisét illeti: la dolgok első osztályozásai a társadalomból veszik a kereteiketl (7. Needham például azon a véleményen van. o. o. nem pedig az okozat. 17 ix Created by XMLmind XSL-FO Converter.). s közülük egyik A lvallásl szót azért használjuk idézőjelben. ha Evans -Pritchard n aki mélyen hívő anglikánként némileg ellenségesen szemléli Durkheim ateizmusát n azt a gonoszkodó megjegyzést teszi evvel kapcsolatban. De emellett la primitív vallások tanulmányozása önmagában is érdekes és elsőrendűen fontosl (15. a személyiség stb. a szám. de egyszersmind annak rendszerességét is hivatott biztosítani. hiedelmeit és rítusait. és a társadalmi valóságot képezik le: lMinden valószínűség szerint soha eszünkbe nem jutott volna a világ lényeit nemnek nevezett homogén csoportokba gyűjteni. ami bizonyítandó lenne. a tér.) Sokan és sokszor szemére hányták Durkheimnek n látens vagy explicit n materializmusát. A napokra. mert náluk a lényeges elemek jól elválnak a később rájuk tapadó másodlagos elemektől. mert körükben a tények elemiek. pontosabban szólva a társadal om keretei szolgáltak keretül a számukra. hogy az általa kifejtett elv. elméletet nem támasztja alál (1965/1971: 70n71. amit eddig ismerünkl (97. a monografikus bemutatás. ***** A vallás lelemi formáinakl vizsgálata mellett a könyvön másodlagos fontossággal végigvonul az ismeretelméleti kategóriák. nyilvános szertartások ismétlődéséhez igazodik. Noha itt Durkheim téved. o. A kérdést Durkheim Mauss-szal közösen már korábban tárgyalta.Vargyas Gábor: E.). laz evolúciós kezdetekhez legközelebb álló társadalmakl (96n97. legyetlen tény is megvilágíthat egy törvényt. Spencer és F.). hogy lez a fajta érvelés n úgy tűnik számomra n alig több annál. . B.). mert Lévi-Strauss (1962a. Soha korábban ilyen mélységben.). amit Durkheim is oszt. mélyebb elemzését tűzi ki maga elé célul: ez a társadalom az ausztrál őslakók társadalma (kiegészítve azt néhány esetben az észak-amerikai indiánok társadalmával). Valójában Durkheim sehol sem hoz fel bizonyítékot állítása alátámasztására. o. Sokak szerint viszont az ilyesféle kauzális magyarázatok tarthatatlanok. az ok. való felosztás a rítusok. 18 DurkheimnMauss 1978. az ok.l (140.). 1962b) óta az is felmerült. A naptár egyfelől a kollektív tevékenység ritmusát fejezi ki. azok közös rendszerző elveket mutatnak fel.). illetve evolúciós elsődlegesség közöttl (1987/2. ami akkor valóságos revelációszámba megy. walpirik. tipikus példán keresztüli. o. »társadalmi rend«-re és »szimbolikus rend«-re). ez utóbbi mintegy az előbbi lenyomatal (22. pityantyatyarák stb. jelen esetben is érvényes. mert egyszerűekl (17. s mert la magyarázatok még közelebb állnak a tetteket kiváltó közvetlen indítékokhozl (18. o. lorityák.). ami az ún. hogy a totemizmus lgondolkodásformal. az anyag. o.). o. o. miközben pontatlan és homályos megfigyelések tömege csak zavart keltl (96. tehát a felhozott példák legyazon faj változatail (95.l (20n21. egyszerűen magától értetődőnek tekinti azt. nevezetesen hogy Durkheim és Mauss voltaképp csak feltételezi azt. Ennek szellemében Durkheim döntően egyetlen ltipikusl társadalom minél teljesebb leírását. Durkheim és A vallási élet elemi formái fontosabb. nem pedig vallás. a primitív civilizációk azért lkiváltságosak. Az emberek azért tudták csoportosítani a dolgokat. o. ilyen részletek be menően nem írták le egyetlen más nép vallását sem! E törzsek ráadásul a korabeli közfelfogás szerint.) Az idő képzetében la nélkülözhetetlen viszonyítási pontokat […] a társadalmi élet szolgáltatja. Gillen munkásságának köszönhetően (1899. o. illetve a korlátozott számú. Először is néhány kiváló terepkutató. ellenőrzött összehasonlítás azóta is a modern kulturális antropológia egyik módszertani alapelvének számít. o. Amit Needham Az osztályozás néhány elemi formája című tanulmánnyal kapcsolatban jegyzett meg (1963: XXVnXXVII. 1904) ekkor ismeri meg a világ a közép-ausztráliai törzsek. a klánok pedig fajként. Mindezek felett az ausztráliai anyag egynemű is. az arandák. lnem tesz különbséget strukturális és kulturális egyszerűség. mert mint Lukes megjegyzi. a nem. lvallásukl 17 az ekkor épp az érdeklődés homlokterébe került totemizmus.) Ugyanígy. o.) n így az összehasonlítás Durkheim szabta összes fő feltételének eleget tesznek. a tények közti kapcsolatok és összefüggések pedig még világosak. hogy legyedül annyit mondhatunk.) közé tartoznak. eredetének a vizsgálata. ünnepek. o. Választásának több oka is van. mint a számukl.). részletesen dokumentált. jegyezzük meg. kőkorszaki lanyagi kultúrájuk és társadalomszervezetük a legprimitívebb és a legegyszerűbb. hogy ezek is végső soron társadalmi tényezők eredményei. hónapokra. hogy a társadalomszervezet mintájára épültek fel. hetekre. mert maguk is csoportokra oszlottak. az idő. A frátriák szolgáltak nemként.18 elemzésük eredményeképp a könyvben leszögezi. Így van ez még akkor is.

az ajándék és a tisztelet a kiengesztelő. kialakulatlan formában n mindazokat az elemeket tartalmazza. hogy valamennyi nagy társadalmi intézmény a vallásból született meg. számukra még nem válik szét a természeti és a természetfeletti fogalma. mert velük kapcsolatban fejti ki saját ismeretelméleti és vallásszociológiai megközelítésmódját. ***** Ahhoz azonban.Vargyas Gábor: E. Vallásdefiníciójában Durkheim kezdetben elimináció révén érvel: elveti a M. A kategóriák tehát maguk la vallásban. hogy a lprimitívekl számára semmi misztikus nincs a lnagyl természeti jelenségekben. A másik felfogás. először meg kell határozni. ha nem ismerjük a vallásos hiedelmek kezdeti formáit. a vallás által születtek. azaz a tan ismerete és gyakorlása révén érhetnek el. o. amelyekben az invokáció.l (380. Az egyik felfogás képviselői (pl. s az intellektuális tőke évszázadokon keresztül halmozódott fel a létrehozásukra. és saját törvényeinek engedelmeskedve mindenféle lehetséges módon burjánzik.). Összefoglalásul elmondható tehát. hogy lugyanilyen alapon azt is mondhatnánk.)19 Az ilyen és hasonló okfejtésekre Morris joggal jegyzi meg. ilyen értelemben az egyénen kívül állnak. Legfeljebb azt tehetjük fel kérdésként. Locke) szerint viszont az ismeretek a tapasztalatból származnak: az egyének hozzák létre és alkotják meg azokat tapasztalataik sokaságából. a lnégy nemes igazságl. annak mindent megelőző primátusát Durkheim expressis verbis többször is megfogalmazza: lMenet közben megállapítottuk. az empirizmus képviselői (pl. hogy a társadalmi élet önnön szubsztrátumától függ. 2) a fájdalom oka a vágy. ami már nem magyarázható az őt megszülő társadalomszervezetből. pozíciója valahol félúton van a kettő között. A buddhizmus lényege az üdvözülés. hogy leváltak róla. hogy ez a megközelítésmód vallásmagyarázatára is érvényes. Válasza az. a közvetlen létszükségleteket. o. miközben itt is és másutt is alapvetően materialista módon érvel. hanem társadalmi eredetük van: emberi csoportok hozzák őket létre. o. és egymással összekapcsolódtak az ezredévek során. számára a priori adottak. ezek következésképpen nem is Hasonló értelemben ír az Année Sociologique 1899. hogy kezdetben minden gazdasági voltl (1987: 108. hogy mi a vallás. Müller féle lnatúrmitológiai iskolal magyarázatát. Saját világfelfogásunkat. ám ugyanakkor mégiscsak a tapasztalaton alapulnak. hanem a természeteshez. az emberi elme immanens részei. hogy a kategóriák se nem immanensek. A mítoszokból és legendákból jött létre a tudomány és a költészet. s mindannak. hogy a gazdasági szervezet nem kivétel-e ez alól. 3) a fájdalom megszüntetésének egyetlen módszere a vágy kioltása. az áldozat és a tulajdonképpeni imádság egyáltalán nem játszanak fontos szerepet. o. azaz másodlagos fontosságú kísérőjelenség: miután egy kollektív cselekvésnek köszönhetően megszületett. ami pedig a vallást magát illeti. az életről vallott saját filozófiai koncepcióinkat nem érthetjük meg. Durkheim és A vallási élet elemi formái szféra sem oka vagy modellje a másiknakl (1963: XXVI. lÍme. A gondolkodásbeli-ismeretelméleti kategóriák tárgyalása mindazonáltal azért különösen fontos A vallási élet elemi formái és általában Durkheim megértéséhez. kötetének előszavában: lA vallás n a kezdetektől fogva. a vallás nem a rendkívülihez. hogy la jelenleg ismert legprimitívebb és legegyszerűbb vallástl tanulmányozhassa. hogy a vallás mindössze más nyelven fejezi ki a társadalom materiális formáit. mondván. Ha Durkheimet meg akarjuk érteni. útmutatóként játszott szerepet. A vallás alapvetően társadalmi jellegének kimutatásával egyáltalán nem azt akarjuk mondani. s nem más forrásból ered-e…l (Idézi Lukes 1975: 238. kategorikusan tiltakozik ennek vádja ellen: lNem szabad tehát e valláselméletben pusztán a történelmi materializmus új hajtását látni: ez gondolatmenetünk legteljesebb félreértése lenne. a vallásos díszítésekből és kultuszceremóniából a plasztikus művészet. Durkheim szerint két ilyen megközelítésmód van. vagy másképp: listen nélküli morál és Természet nélküli ateizmusl (39.) A vallás tehát Durkheim számára nem epifenomén. hogy saját magyarázatában egyesíteni próbálja azokat. hanem kizárólag más társadalmi és vallási jelenségekből. amelyek azután. 4) a vágy kioltásához illetve a fájdalom megszüntetéséhez meditáció és a tan birtoklása révén juthatunk el. o. . a lélekről.). az engesztelés.20 Buddha mindebben csak a tan kinyilatkoztatása révén. 19 x Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy a gondolkodás n s így a tudomány n alapkategóriái vallási eredetűek […] Másrészt régóta tudjuk. a vallási gondolkodás termékeil (20. Durkheim mindkettőt elveti. IVnV. közösségi és tiszteletkifejező áldozatok átalakulása és így tovább. Materializmus és idealizmus egyébként békésen megfér egymás mellett Durkheim gondolkodásában n pontosabban ez a kérdés őt egyáltalán nem foglalkoztatja. olyan nagy vallások.). kiformálódtak.). ami szerinte listen nélküli vallásl. részét képezik. a strukturális rend kimutatásán túl tehát további magyarázat nem lehetséges. a rituális gyakorlatból a jog és az erkölcs. se nem individuális tapasztalaton alapulnak. a szerződés. a halhatatlanságról. A rokonság alapvetően vallásos kötelékként kezdődött. Nyilván evidenciának tekintjük.) 20 Ezek a következők: 1) a világban a fájdalom megléte a dolgok örökös folyásához kötődik. ennek bélyegét viseli magán […] a kollektív tudat [azonban] nem pusztán a morfológiai alap epifenoménje…l (384. világosan kell látnunk. Kant) számára a kategóriák megelőzik a tapasztalatot. Durkheim egyébként. A Tylorféle animista iskola istenfogalmon vagy szellemlényeken alapuló vallásdefinícióját viszont a buddhizmus alapján cáfolja. létrehozták a kollektív élet különböző megnyilvánulásait. amit az emberek kizárólag önmaguktól. nem merül fel problémaként a számára. o. a természetelleneshez kapcsolódik. szerződésszerű. autonómmá válik. ami emberi. Ez az apriorista tan. hogy a fejlődés egy viszonylag előrehaladott időszakáig a vallási és a jogi szabályok nem különültek el a rituális előírásoktól. o. a büntetés.

az egyéninközösségi. a vallás (= egyház) a társadalomé. o. hogy egy másik homályossal helyettesítjük. la varázsló és a hozzá forduló emberek közt. amelynek lényegi magva teistal (1966: 93. hogy a közösség tagjait közös normák fűzik egymáshoz. E helyütt kis kitérőt kell tennünk. hogy egy homályos dolog világossá válhat azáltal. s amelyeknek távol kell tartaniuk magukat az előbbiektőll (48.25 Az eredetileg presbiteriánus Biblia-kutató. sőt lehengerlőnek tűnt. teológus Robertson Smith 1879 -ben.) ***** Ennyi elméleti-módszertani alapvetés után Durkheim rátér az ausztráliai őslakók totemizmusának a tárgyalására.) lAz emberi gondolkodás történetében nincs még egy példa a dolgok ennyire mélyen különböző. Freud és n első műveiben n Frazer) van egy véleményen. mert a definíció első része a ltények két rendjére is egyaránt érvényes. mint Eliade23. Számára a totemizmus vallás. illetve az egyéni és a közösségi ellentétpárján. vagyis la varázslónak kliensei. ami nagy hatással volt A vallási élet elemi formái írójára. azaz ha la történelemben nem találunk vallást egyház nélküll (50. Csak az 1960-as években. és la szent dolgok azok.). a Sínaifélszigeten tett utazása során meglepődve tapasztalta. hogy mintegy fél évszázadra meghatározta a vallásról illetve a vallás definíciójáról való gondolkodást. amelyekre e tiltások vonatkoznak. Durkheim számára így a különbség a vallás alapvetően társadalmi.) látja bennük. o. Az újraértékelési folyamatban fontos szerepet játszott a buddhista társadalmakat saját burmai terepmunkájából22 kiválóan ismerő M. o. hogy a túl széles meghatározások csapdájába esnekl (1966: 89. hogy a beduinok vallásában milyen nyilvánvaló nyomai Lásd például Goody 1961. hogy jóllehet ez az ellentétpár máig nagyon népszerű és tovább él olyan szerzők műveiben. amely e képzeteket két osztályba. Márpedig ha la kimondottan vallási hiedelmek mindig közösek egy adott embercsoporton belül. Spiro. 24 A morális szó ebben az összefüggésben nagyjából azt jelenti. o. Mint azt Spiro leszögezte.l (53. a Lectures on the Religion of the Semites című könyvről. Az első valójában egy. amelyeket tiltások védenek és választanak külön. azaz kollektív jellegéből adódik. Jevons. 1978. és e két osztályt általában világos megnevezéssel illeti. Lásd Spiro 1972. melyek ugyan rokonságban állnak egymással. Így jutunk el a híres meghatározásig: lA vallás szent. nincs tartós kapcsolatl. o. oldalakon alapul. amely már címében is utal erre az ellentétpárra. o. A második ellentétpárra.). a szent kategóriáját vonja be a meghatározásba: lValamennyi ismert n egyszerű vagy komplex n vallási hiedelem közös jegye az. ennyire ellentétes két kategóriájáral (46. o. akárcsak ezen emberek között. nem pedig egyháza vanl: tehát lnincs mágikus egyházl (51. jegyezzük meg máris. illetve az azzal izomorf magánnnyilvános ellentétpárra viszont azért van szükség.). o. a vallásnál is szélesebb kategóriát. vallási Ez az érvelés olyan meggyőzőnek. mint inkább a vallásos gyakorlat alapján. az ilyen típusú reális definíciók […] a túl szűk meghatározás csapdáját úgy kerülik ki.Vargyas Gábor: E. Durkheim előfutárai között külön szólni kell Robertson Smithről és fő művéről. hogy e hiedelmekben osztozik.) n fejezi be Durkheim a tylori gondolatmenet cáfolatát. hogy a […] képzetek olyan felosztását tételezi fel. a profán dolgok azok. lés még ha el is fogadnánk. Durkheim és A vallási élet elemi formái tekinthetők olyan megkülönböztető jegyeknek. akkor sem tagadható. nem annyira a tan. A konkurens meghatározások cáfolata után Durkheim kifejti saját definícióját. o. 21 22 xi Created by XMLmind XSL-FO Converter. o. amely kinyilvánítja azt. Bár a Durkheim téziseit ért kritikákra később még ki fogunk térni. s Frazerrel szemben n aki lnem ismerte fel ezen hiedelmek és rítusok mélységesen vallásos jellegétl n a maga részéről laz emberiség vallási életének kezdő csírájátl (33. 23 Lásd például Eliade A szent és a profán (1987) című művét. amelyek alapján egyesek a kimondottan megnyilvánulásokat vélik felismernil (42. vagyis elkülönített és tiltott dolgokra vonatkozó hiedelmek és gyakorlatok összefüggő rendszere. a neotyloriánusok21 fellépése nyomán kezdték megkérdőjelezni. amit a profán és a szent (szakrális) szó elég jól ad vissza. Meghatározása voltaképp két oppozíciópáron alapul: a szent és a profán. két egymással szemben álló fajtára csoportosítja. de megkülönböztetésre szorulnak: a mágiára és a vallásral (49.). és közösen gyakorolja az azokhoz kapcsolódó rítusokatl. meglehetősen sok kritikát kapott. 25 Az itt következő gondolatmenet Evans-Pritchard 1965/1971: 63n65. aki a vallás definíciójáról írott tanulmányában többek között arra a végkövetkeztetésre jutott.). Lásd Goody 1961: 146. hogy lmég ha a Theravada buddhizmus ateista lenne is. míg a mágia az egyén dolga. o. .).l (44. homályos dolgot (a vallást) egy másik homályos dologgal (a szenttel vagy szakrálissal) magyarázni. Ezen a ponton Robertson Smithszel és azon korabeli szerzőkkel (McLennan. amely a híveket az egyháznak nevezett morális24 közösségbe egyesíti. Wundt. nem sok értelme van egy meghatározandó. o. rámutatva módszertani és ténybeli tévedéseire. akik számára a totemizmus a vallás labszolút kezdetel.). hogy a Theravada buddhisták egy olyan hiedelemrendszer hivői is egyben.

hanem a közösség megerősítéséhez van köze. A vallás emellett n folytatja Robertson Smith n sohasem az egyén. hogy nincs semmiféle bizonyíték rá. hogy a totemállat elfogyasztása lett volna az áldozatbemutatás és a vallás első formája. mintsem az egyén dolga volt. Szociológiai szempontból tehát isten maga volt az idealizált és istenített klán. amelyben ő bármiféle vallásos rítus kiindulópontját látja. a totemállat ünnepélyes leölése után. az egész világra kiterjedő hatalmas irodalomból mindössze egyetlen példát ismerünk arra n az ausztráliai őslakók köréből n.) Mert lmíg az imádás aktusa megszilárdítja az embert az istenhez fűző kötelékeket. illetve rítus. hogy a régi Arábia sémi nyelvű társadalmai matrilineáris klánokból álltak. Az emberek szakralitásukat a természeti 26 27 E rítusok Spencer és Gillen nyomán az aranda eredetű intichiuma (ejtsd: inticsiuma) néven váltak közismertté. a klán egyben kultuszcsoport is. o. nem a lelkek megváltásához. köztük néhányat a legprimitívebbek közül. amelyek célja a totemisztikus fajták szaporodásának az elősegítése. E világrend fenntartása. Kiindulásként megállapítja. számtalan olyan népet ismerünk. egyben megerősítette a családhoz.26 A klánok mindegyike ily módon egy-egy természeti fajtához. hogy a vallásos gyakorlat előbbvaló a hiedelmeknél. állathoz vagy növényhez kapcsolódik. melynek során a klántagok nemcsak istennel együtt. istenével együtt ünneplő ember rokonaival. Hozzájuk képest a másik két ldologl: az emblémák által ábrázolt állat vagy növényfaj. lLegfelső Lényekl n tevékenysége nyomán létrejött világ rendjének a fenntartásáért. hiedelem és cselekedet. amit a totemállat képében jelenítettek meg. E tekintetben Robertson Smith mind Durkheimet. hogy egyáltalán hitelességét elfogadjuk. 3) a klánisten nem más. Durkheim nagyjából azonos fontosságot tulajdonít mindkettőnek.). tan vagy dogma. és ugyanaz a vér folyt a klán istenének ereiben is. o. egy-egy lkönyvetl szentel mindegyiknek. hogy a három összetartozó ldologl -csoportból (embléma. Robertson Smith mélyen hitt benne. hanem isten húsából ettek. közösségi jellegük miatt nem lönzőekl: lAz istene színe előtt. ki-ki magáévá téve így az isteni esszencia egy részét. Ezeket az emblémákat az őslakók különböző módokon ábrázolhatják: a testükre festhetik. Klasszikus művének fő tétele az. Mi több. apjának tekintették. mind Freudot félrevezette. e feltételezése kevéssé volt megalapozott. a to temizmushoz. mindenki evett a szakrális áldozat nyers húsából és véréből. azok között is elsősorban az áldozatbemutatás áll. illetve a tagok és az isten közötti rokonságot a klán periodikus ünnepségek során juttatta kifejezésre és erősítette meg. bár elképzelhető. hogy elmélete az összes primitív népre érvényes. oldalain. mint Evans-Pritchard megjegyzi (1965/1971: 63. 2) ez a kultusz totemisztikus. vallásuk mindenekelőtt intézményekből és gyakorlatból áll. szellemlények vagy istenek. nagy tisztelettel viseltetnek iránt uk. A vallás fő funkciója tehát a csoport összetartozásának és egységének a kikovácsolása. egyben megszilárdítja az embereket egymáshoz fűző kötelékeket isl (1927: 265. azok jóléte érdekében is ünnepelt. a társadalomhoz és a nemzethez fűződő kötelékeit is. Minden vallásnak két oldala van. o. amelyek mindegyike egy-egy szakrális állatfajjal. hogy az ausztrál őslakók társadalma klánokba van szervezve. feltéve. A totemlakoma fő célja Robertson Smith értelmezésében az istennel történő kommunió volt. hogy ünnepélyesen megegyék a totemet. xii Created by XMLmind XSL-FO Converter. A csurunga szó magyarázatát és leírását lásd könyvünk 116n120. illetve az általuk szimbolizált klán tagjai egyre csökkenő mértékben szakrálisak. embercsoport) a tárgyak. o. klánrendszer és totemizmus együtt járnak. Szerinte a lprimitívekl hiedelmei gyakran ködösek. noha Smith meg volt győződve róla.l (1965/1971: 64.) És jóllehet a primitív vallások lmaterialistákl. Durkheim felfigyel arra. E csoportok férfitagjai a felelősek az lÁlomidőbelil ősök és hősök n állat . de leginkább mégis néhány kiemelkedően szent tárgyon.Vargyas Gábor: E. mint maga a divinizált klán. Az áldozat a város vagy a klán nyilvános ünnepe volt…l (1927: 254. a természet periodikus körforgásának biztosítása érdekében a kultuszcsoport tagjai ún. földfestményeken jeleníthetik meg. Durkheim és A vallási élet elemi formái vannak a totemizmusnak. Minden csoportnak vannak ilyen tárgyai. hanem a csoportok és a társadalom ügye. E tárgyakat a lehető legszigorúbb tabuk övezik. természeti fajta. A tagok. És evvel elérkeztünk a lvallási élet elemi formájáhozl vagy lkezdő csírájáhozl. illetve a rajtuk ábrázolt totemisztikus képmások vagy emblémák szentsége a legnagyobb. totemmel volt kapcsolatban.l (1927: 263. akiknél a véres áldozat ismeretlen. o. mindenekelőtt a klán mint legprimitívebb társadalomszervezeti forma kultusza. Noha. a kultusz alapvetően közösségi jellegű: l…az antikvitásban minden vallás inkább a közösség. kétséges és vitatott. Elmélete szerint a klán tagjai és a totem között vérrokonság állt fenn.és növényfajták képében elképzelt kultúrhéroszok.). Ezért a The Religion of the Semitesben figyelmének középpontjában a rítusok. ennek során. Durkheim a következő elképzeléseket vette át Robertson Smithtől: 1) a primitív vallás alapvetően közösségi vallás. és miközben ünnepélyes vallási aktus n imádás n révén megerősítette az őt az istenhez fűző kötelékeket. homályosak vagy ellentmondásosak. s ezen eset jelentősége. . lEzen elméletről […] mindössze annyit mondhatunk n írja Evans -Pritchard n. ltotemközpontokbanl rítusokat végeznek. ami egyben a klán számára emblémaként is szolgál.) Az áldozatelméletnél sokkal lényegesebb volt azonban Robertson Smithnek az az elképzelése. szomszédaival és honfitársaival együtt. azaz evilági és testi örömök megszerzésére irányulnak. illetve akik körében az áldozatnak semmi köze a kommunióhoz. mindenekelőtt csurungán27 szokták ábrázolni őket. Ettől függetlenül is. hisz őt a klánalapító ős hús -vér rokonának. illetve vallásukban nincs hittétel és dogma.

szellemített formájal (318n319. hisz azok rokonai: a totemizmusban ember és természeti fajta nem válik szét egymástól. mint az isten látható testel (208. amelyek segítségével az emberek meg tudják jeleníteni maguknak a társadalmat. ami megadja igazi jelentésétl? (14. De minek? […] két különböző fajta dolgot fejez ki és szimbolizál. a totemembléma olyan. Másrészt azonban annak a meghatározott társadalomnak is a szimbóluma. és miből származik? Miért van benne minden dologban? lEzek mögött a[z] […] alakok [értsd: a totemek] mögött konkrét. de hiposztázis29 formájában. akárcsak korábban a vallást a lszenttell. s bármilyen metaforikus és szimbolikus is ez a megjelenítés. mint az isten a hívők számáral (196. Durkheim valójában itt is egy ismeretlent (a totemisztikus princípiumot) egy másik ismeretlennel (a manával) próbál meghatározni. Az előbbiek viszont önmaguktól nem lehetnek szakrálisak. azaz az egyénekben megtestesült mana. mert a társadalom ugyanaz a tagjai számára. s mivel ez a tudat számára csak a totem alakjában jeleníthető meg. a mágia mind e személytelen. azaz a társadalom 28 29 Az ilyesféle gondolatmenetre n nyilván Durkheim nyomán n a magyar szakirodalomban is találni példát. Ez a vallás elsődleges szerepe. Mauss és Hubert 1902n1903-ban (magyarul 2000) egy akkoriban igen befolyásos tanulmányban a mágia eredetét is a manára vezette vissza. közönséges állatok vagy növények: nyúl. lásd Hahn 1980. hogy a fizikai világról nyújtson az embernek képet […] Hanem mindenekelőtt olyan fogalmak rendszere. o. Egyrészt külső. azaz hiposztaziálva. lA totem [tehát] mindenekelőtt szimbólum. hernyó.28 Mi is tehát ez a mana. érzékelhető alakja annak. ami n lszemélytelenl lévén n kezdő csíraként minden mögött ott állhatott. mindenben jelen lévő és a dolgokat elektromosság módjára élettel feltöltő erőre vezethető vissza. manaszerű személytelen varázserő vagy ltotemisztikus princípiuml van: lA hívő tudatában […] [az] érzések. annak különféle aspektusa vagy megnyilvánulási formája. s ilyen értelemben a vallás feltételezett evolúciójában az oly hőn keresett labszolút őseredeti kezdetl szerepét játszhatta. valami másnak az anyagi kifejezése. vagy Evans -Pritchard kifejezését kölcsönvéve laz egyénben jelenlévő társadaloml (1965/1971: 73. hogy a totemizmus mögött egy kvázi -isteni elv. ami felkelthetné a vallásos érzelmet. tudni kell. o.). de meghitt kapcsolataikat. hogy e dolgok szakralitása honnan származik? A vallásos szimbólum alatt lhogyan lehet tetten érni az általa kifejezett valóságot. Ahhoz.) Sőt. s itt tör új utat Durkheim. A kifejezés magyarázatát lásd a 196. amelyektől e dolgok szent természetüket kapják. többen is n például Marett (1909) n a vallás labszolút kezdeténekl kiáltották ki. Durkheim felfogásában la lélek nem más. élő valóság van. az őskultusz. o. o. hisz még csak nem is kozmikus jelenségek (lásd natúrmitológiai iskola!). A vallásnak ekképpen […] értelme és oka lesz […] Fő célja nem az.). ez az a jel.l (196. amely valamennyiükben egyaránt megvan. Ebben a Durkheim által felállított tipikus evolúciós sorban már csak az első láncszem..l (179. s ekképp magának a vallásnak a magyarázata is voltaképp e kvázi -isteni elv magyarázatára szűkül le. azonosak. a vallás összes fő megnyilvánulási formája. hogy isten és társadalom egy és ugyanaz a dolog […] A klán istene. a lélekhit. amivel egy-egy klán megkülönbözteti magát a többitől […] Ha tehát egyszerre az istennek és a társadalomnak is a szimbóluma. másképpen mondva la szent princípium nem más. amelynek tagjai. gyík.) n ez a nagyobb dolog pedig Durkheim szerint a társadalom. Valójában ezt a közös princípiumot övezi a kultusz. o. o. a totemisztikus princípium szorul magyarázatra. hogy a manára való hivatkozást világosan lássuk. nem azt jelenti -e ez. illetve a Legfelső Lény képzete. mint a klán maga. mint a klán kollektív és névtelen ereje. hogy e fogalom e korban már a vallás eredetéről alkotott spekulációk középpontjában áll.). xiii Created by XMLmind XSL-FO Converter. ez volt az az lőstojásl. a szellemlényekben és az istenekben való hit. az individualizált lélek kivetítődik és objektiválódik: így születnek meg az ősszellemek. hogy […] felkeltse az isteni érzetét. és a társadalommal fenntartott homályos. a törzsek közötti kapcsolatok eredményeképpen az ősszellemek egységesülnek. és létrejönnek a törzs vagy frátria egészét tükröző kultúrhéroszok. Amióta Codrington tiszteletes leírása (1891) révén először bekerült a köztudatba. mint a társadalom hiposztaziált. amelyekben semmiféle olyan objektív tulajdonság nincs. a totemül szolgáló növény vagy állat érzékelhető alakjában megjelenítve a képzelet számára. hogy van rajtunk kívül valami nálunk nagyobb dolog. hangya stb. amire mindent vissza lehetett vinni.). o. . a totemisztikus princípium tehát nem lehet más. Durkheim és A vallási élet elemi formái fajtáktól kapják. mégis hű képet ad […] mert örök igazság az.) Azaz la vallási erő nem más. amit totemisztikus princípiumnak vagy istennek neveztünk.). Durkheim két legközelebbi munkatársa. De hogyan vált lehetségessé ez az apoteózis? Miért tehetünk egyenlőségjelet isten és a társadalom közé? lÁltalában nem kétséges. o. mint az individualizált totemisztikus princípiuml (242. a totememblémákban éppúgy. amit klánnak neveznek. nyilván csakis egy olyan princípiumtól származhatnak. kenguru. A kérdés tehát az.Vargyas Gábor: E. o. Ennek zászlaja. amellyel érintkezésben állunkl (212.) E kérdésre Durkheim válasza az. hogy egy társadalomban minden együtt van ahhoz. mint a klán embereiben és a totemül szolgáló faj egyedeiben. oldal *-gal jelölt szaklektori jegyzetében.

ám ugyanakkor legvitatottabb. amelyeket nem mi hoztunk létre és nem mi akartunk. o. hogy vajon mi is volt az az ok. és mindenfajta lemondástra és áldozatra kényszerít bennünket. ún. ordít.l (212. mindenki vadul hadonászik. mint ahogy a lavina is egyre dagad. ez a fázis mérsékelt intenzitású.)30 Ily módon a vallási erőt lannak a lelki támaszt adó függésnek az érzete hozza létre […] amelyet a társadalom hatása kelt a tudatokbanl (298. ami a vallás születését kiváltotta. A totemállat nem azért kelt vallási érzületet. a legközönségesebbek is betölthetik ezt a szerepet: véletlen körülmények döntenek arról. lez a […] jellegzetes idézet jól mutatja.) Összefoglalva: Ugyanezt a gondolatot Durkheim még egyszer megismétli. hogy a vallási gondolatokat kiváltó érzés erre vagy arra.) 30 xiv Created by XMLmind XSL-FO Converter. hanem a valóságban gyökerezik. ahogy a mibenlétét elképzeli. szürkévé teszi az életetl (204. A kifejezésre jutó érzelmek ellenállás nélkül fölerősödnek a külső hatásokra nyitott tudatokban: valamennyi visszhangot ver a másikban.l (196n197. külön kell feltárnunk a hatóokot.) Mint azt Hamilton írja. Nem állnak belső kapcsolatban azokkal a támaszokkal. a könyv végén: lA vallási erők tehát hiposztaziált kollektív. Időnként a népesség kis csoportokra oszlik és minden csoport vagy család éli a maga életét. . s fülsüketítően zajong. Időnként viszont a népesség meghatározott pontokra koncentrálódik és vallásos szertartást. és ennek köszönheti azt. a vallási érzületek a tartózkodási helyükül szolgáló tárgy természetétől tökéletesen idegen okokból erednek: annak a lelki támaszt adó függésnek az érzete hozza létre őket. o. mint az istenek. magyarul 2000) írott társadalommorfológiai tanulmányában. o.l (298. hogy valamely lény szent jellege nem a benne rejlő tulajdonságokból fakadt. mert anélkül lehetetlen lenne a társadalmi élet. hogy egy erkölcsi hatalomtól függ. la társadalom szétszórtsága végképp egyhangúvá.) 31 n vagyis a vallás Durkheim szerint nem más. szinte szó szerint azonos formában. amelyek képében megjelennek. Nyilván téved. van ilyen hatalom. amely a többi kizárásával a vallási erőkbe fogadására lenne predesztinálva. felette áll az embereknek. amikor azt hiszi. Úgyhogy nincs is olyan tárgy. o. nem eresztenek beléjük gyökeret […] hozzájuk adódnak. olyan gondolatokból vagy érzésekből állnak. Valamely d olog szent jellege tehát nem a benne rejlő tulajdonságoktól függ. amelyeken megtelepednek. amivel csak még jobban fokozza […] a lelki állapotot […] A felforrósodott hangulatban elképesztő cselekedetekre vetemednek…l (204. és a funkciót.l (297. hogy életerejének megnövekedését egy állat vagy növény alakjában megjelenő hatalomnak köszönheti.) 31 A teljes idézet a következőképp hangzik: lLáttuk ugyanis. A vallásosság világa nem az empirikus természet valamely oldala. miként helyezi Durkheim előtérbe a társadalmit az egyénihez képest. Elvileg nincs olyan tárgy. amelyet a társadalom hatása kelt a tudatokban. ha valamely tárgyon rögzül. ami a legjobb benne. melytől hamarosan rendkívül felfokozott állapotba kerülnek. amely ily módon szent lesz. Amikor az ausztrál ember önmaga fölé emelkedik […] nem egy illúzió rabja. E két fázis a lehető legnagyobb ellentétben áll egymással. De kizárólag abban téved. amelyet betöltl) Durkheim ugyanis arra a kérdésre keresi a választ.Vargyas Gábor: E. hogy a hívő nem téved. Az elsőben a gazdasági tevékenység a túlnyomó. és milyen funkciót tölt be a vallás azóta? Akárcsak korábban. o. mint azok az érzéki dolgok. o. mint a társadalomnak az egyén felett gyakorolt kollektív hatalma . Ez az érzés akkor tud objektiválódni. saját követelésekkel és igényekkel bíró. de bármely tárgy betöltheti ezt a szerepet. o.) Ezután következik A vallási élet elemi formái legeredetibb. amelyet a közösség gyakorol a saját tagjaira. azaz milyen társadalmi -pszichológiai környezetben jött létre. mégpedig a társadalom. s egyben jól illusztrálja a társadalomról mint tulajdon törvényeinek alávetett. de hatékonyságukat nem nekik köszönhetik. hogy megfeledkezzünk önnön érdekeinkről és legyünk a szolgálói. inkább egyik vagy inkább egy másik tárgyra irányul. amelyeket a társadalom látványa. nem pedig a fizikai világból származó érzetek keltenek bennünk. és valóban az emberek fölött álló külső erők műve. mert ilyen vagy olyan formája vagy tulajdonsága van. lA vallási erő [tehát] annak az inspiráló érzésnek a kivetülő. vagyis erkölcsi erők. o. közeledésükből elektromosságféle keletkezik. fölé van helyezve. más neműek tehát. a kulcsot a magyarázathoz itt is a társadalmi élet adja. sui generis valóságról alkotott felfogásátl (1998: 128. Fentebb már tárgyalt módszertani elvének szellemében (lamikor […] egy jelenség magyarázatához fogunk.). ahogyan e lényt a szimbólum segítségével megjeleníti. lHa összegyűlnek az emberek. ahogy megy lefelé […] a szabadjára engedett szenvedélyeknek felszínre kell törniük. amely erre természeténél fogva n más tárgyakat kizárva n predesztinálva volna […] Teljes mértékben a körülményektől függ. hanem hozzáadódik.l (215. M. amely kiváltotta. amikor úgy gondolja.) része: a vallás születéséről szóló rész. Az ausztrál társadalmak élete két fázis közt váltakozik. lkorroboritl végez. o. korlátoz. A kezdő impulzus […] egyre erősödik. Mi ugyanis kijelenthetjük. E dolgoktól kölcsönvehetik ugyan külső. kiabál.). Ily módon minden pillanatban olyan viselkedési és gondolkodási szabályoknak kell alávetnünk magunkat. akik ellenkezés nélkül vetik alá magukat az akaratának: l…megköveteli tőlünk. Ezek után a lvallás immár nem valami megmagyarázhatatlan hallucináció. ez az egzaltáció valóságos. s amelyek nemegyszer legalapvetőbb hajlamainkkal és ösztöneinkkel ellenkeznek. Evans-Pritchard szerint llegkevésbé meggyőzől (1965/1971: 75. o. Korrobori idején viszont minden megváltozik. hogy mely tárgy lesz a kiválasztott. bágyadttá. Durkheim és A vallási élet elemi formái ugyanolyan függőségi érzést kelt az emberekben. anyagi formájukat. objektiválódó formája. Mauss lAz eszkimó társadalmak évszakonkénti változásairóll (1906. amelyek között elhelyezzük őket. még a legjelentéktelenebbek.

hanem mélyen rejlő okokkal. egy másik világot helyez. o. o. olyan különleges képességeket és erényeket tulajdonít a köznapi életben észlelt tárgyaknak. l (320. Ha érvelése eddig leginkább szimbolikus volt. ezért a környezetét is átalakítja.) 32 lA jelek szerint ebben a felajzott társadalmi közegben. A társadalom csak úgy tudja újraéleszteni az önmagáról táplált érzést. de amelyet az első világhoz képest nagyobb tekintéllyel ruház föl. az a mód. hogy aztán. most tehát arra a kérdésre keresi a választ. a tekintély elfogadásának. hogy cselekedni tudjuk általa. hogy lnézetünk szerint gyümölcsöző az az elképzelés. a periodikusan megismételt rítusok során kinyilvánítja egységét. úgy érzi. s a társadalmi élet is ugyanebben a ritmusban ingadozik…l (207. o.). a szenvedélyek felerősödnek. az szolgáltat neki lelki békét. Hogy mi is ez a körülményektől függően más és más formát öltő valódi cél vagy funkció. o. amelyben a profán élete folyik.) A rítusoknak tehát funkcionalista magyarázatuk van: valódi funkciójuk a csoport szolidaritásának és kohéziójának a fenntartása és megerősítése. hanem az a láthatatlan hatás.). ami a vallás születését kiváltotta. amely bár mindig. Egyszóval a fölé a világ fölé. amellyel azok nem rendelkeznek. lelkesedést […] A kultusz nem pusztán olyan jelrendszer. hogy meghatározatlan ideig a hitközösség állapotában leleddzen. amely bizonyos értelemben csak az ő gondolatvilágában létezik.) lA közösségi élet bizonyos fokú intenzitása azért tud vallási indulatokat ébreszteni. A Robertson Smith-i hatás letagadhatatlan! E funkcionalista magyarázatból egyenesen következik.l (378n379. Az istenével kommunióban egyesülő hívő nem egyszerűen olyan ember. tudja.) fél évszázaddal később. A hívőket ugyanis Lásd még: l…a vallási élet ritmusa csak a társadalmi élet ritmusát fejezi ki. ha szükségét érzi. amelyek nem tudatosulnak [bennük]l.) 32 xv Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy milyen funkciót tölt be a vallás? Hogyan lehet. egyszersmind ténylegesen szorosabbra fonják az ember és a társadalom közti köteléket. amelyek a kötelező jellegnek érvényt tudnának szerezni. a közösség ezek révén alkotja meg és tartja fenn magát.) lFreud számára isten az apával.Vargyas Gábor: E. A lharmadik könyvbenl tehát Durkheim a vallásos rítusok szerepét és jelentőségét vizsgálja. hogy segítsen élnünk. Sajátos benyomásai magyarázataképpen olyan tulajdonságokkal ruházza fel a vele közvetlen kapcsolatban lévő dolgokat. aki a hitetlen számára ismeretlen új igazságokat pillant meg. o. a vallásos gyakorlatnak a vizsgálata is. ha összegyülekezik. az érzetek felajzódnak. mert a felhevült állapot már megváltoztatja a pszichikai működés feltételeit. aki ne érezte volna kötelességének. legy rítus valódi funkciója [ugyanis] nem a látszólag megcélzott konkrét. a normának való engedelmeskedésnek tehát máshonnan kell jönnie. A kritikákra hamarosan visszatérünk még. hogy látszólag a hívő és istene közötti kötelék szorosabbra fonása a szerepük. hogy a társadalmi életet nem a benne résztvevők elképzelései szerint kell magyarázni. bizonyos érzések csakis ilyenkor jelentkeznek. hanem egy általánosabb működésben. hogy a szakrális ideák. magában ebben a forrongásban születhetett meg a vallási gondolatl! (206. hogy hit és tapasztalat viszonyában a hitet annyi csalódás után sem kezdi ki a tapasztalás? Hogyan lehet. ***** A képzetek és hiedelmek vizsgálata után azonban hátravan még a vallás másik oldalának.l (382n383. hogy a kultusztól fogja el öröm. Bárki bármit is gondoljon az elméletről. hiszen az isten csak a társadalom átvitt megjelenítésel (212. Az ember nem ismer magára. egyedi hatásokban áll. amelynek segítségével az ember időről időre újrateremti magát. a körülményektől függően más és más formát ölthetl (352. Olyan ember. amit a tudatra gyakorolnak. o. o. o. ezután elméletének pszichológiai és funkcionalista vonásai kerülnek előtérbe. átalakult. hogy e nézetekre reflektálva meghatározza saját pozícióját. Az életenergiák a végsőkig fokozódnak. mindenütt ugyanaz. Durkheim számára a társadalommal egyenlől n kommentálta Evans -Pritchard (1965/1971: 77. hanem olyan eszköztár. hogy la rítus a totemállatra gyakorolt állítólagos hatásán kívül a benne részt vevő hívek lelkére is mély hatást tesz. Durkheim és A vallási élet elemi formái laz ausztrál ember vallási életében […] két fázis váltakozik. Eddig feltárta a hatóokot. amely által a hit kifelé is megnyilvánul. A Durkheim által a rítus funkciójára adott válasz leitmotivja lehetne az a fentebb már idézett kijelentés. a teljes atónia és a hiperizgatottság. s lmár pusztán azáltal is. mert a lprimitíveknéll nincsenek állami intézmények. . E szükségszerű váltakozást követi a szent illetve a profán időszakok szabályos váltakozása. ahogy szellemiségünket megérintikl (330. újból egybegyülekezzen. Nem volt olyan kritikusa Drukheimnek. hogy gondolkodásra késztessen bennünket és gazdagítsa ismereteinket […] hanem az. Durkheim szerint ugyanis la vallásgyakorlatok valódi igazolását […] nem a látszólag követett célok adják meg. aki ezután többre képes […]Aki valóban gyakorolt valamilyen vallást. letagadhatatlanul óriási hatást gyakorolt az utána következő nemzedékekre. Durkheim számtalan megfogalmazásban fejti ki: l…a vallás igazi feladata nem az. szétszéled tehát.). transzcendentális és kötelező jelleget öltenek? Ez utóbbi különösen azért érdekes és fontos kérdés. De folyton folyvást nem gyűlésezhet. Az élet követelmény ei nem engedik meg számára. amelyek a társadalmi valóság szimbolikus kifejezései. o. derűt. amelyekkel általában jellemzik. ennek eredményeképpen zajlik.

ez teremti meg. o.l (379n380. o. mint ahogy az tőlünk függ […] ez a lény létezik: ez a társadalom. A XX. esetleges dolog. o. Az összegyülekezés felszítja a szellemi és lelki életet.)34 ***** Durkheimnek ezt a funkcionalizmusát osztatlan lelkesedés fogadta. s miképpen kapcsolja ezáltal a hívőket a kultuszhoz. Már Arisztotelész megállapította. o.). honnan származik ez az érzés. 3.) 33 xvi Created by XMLmind XSL-FO Converter. ha összegyülekezik. hogy az egyének összegyűljenek.l (376. hanem az e cselekvések által előhívott belső erkölcsi megújulásbanl (318. la rítus tehát csakis arra szolgál. A társadalom emeli a hívőt önmaga fölé: egyáltalán a társadalom teremti meg […] Ez magyarázza a kultusz döntő szerepét az összes. amelyet a társadalom önmagáról alkot. összegyűlnek. o. Márpedig ez a lelki újraépülés csakis gyülekezetek.) 33 Mert valójában lnincs olyan társadalom. csak akkor tudja kellő hőfokon tartani az önmagáról alkotott érzést. végső soron lkülső megnyilvánulásait tekintve bármilyen összetett is […] alapjában véve egységes és egyszerű.Vargyas Gábor: E. hogy a rítus jótékony hatását ki tudja fejteni.). hogy […] végső soron […] ezáltal a csoport időről időre újraéleszti az önmagáról. nem tudják ugyan. Mindenütt ugyanazt a szükségletet elégíti ki. ettől azonban az még nem kevésbé valóságosl (330. A csoporttudat biztosítása szempontjából mindegy. mindig az a célja. amely ne érezné szükségét. hogy önmaga fölé emelje az embert. mint Durkheim.) Durkheim olyan nagy fontosságot tulajdonít az összegyűlt embercsoporton belül lezajló tömegpszichológiai folyamatoknak.l (339. o. o. önnön egységéről alkotott érzést. ehhez pedig az kell. (Ezt a művet csak angol hivatkozásból ismerjük n lásd A. szükséges az.) lA hívő által a rítusoknak tulajdonított fizikai hatékonyság […] eltakarja valódi létokukat: az egyének és a csoportok azért vélik úgy. A társadalom a közös cselekvés útján ébred önmaga tudatára. lvalójában még a leganyagibb jellegű kultuszok létjogosultságát sem az előírt cselekedetsorban kell keresni.) A totemisztikus rítusokban embert és természeti fajtát rokonság fűzi egybe: l…a rítus nem csupán kifejezi ezt a rokonságot. oltalmat kapnak. hogy közös érzéseik közös cselekvésekben nyilvánuljanak meg. mint a társadalom. magasabb rendű élet-élményben részesítse. o. Kuper: Anthropologists and Anthropology.) Ahhoz azonban. o. az egyénekben pedig egyszersmind megerősíti társadalmi lény mivoltukat…l (343. egyetemes és örök okát jelenti. miként ébreszti föl a hívőkben azt az érzést. hogy aztán történetesen miféle érzésekről és miféle cselekedetekről van szó. könyvismertetést írt A vallási élet elemi formáiról (lásd a bibliográfiát). kongregációk útján történhet meg. nem más. és az összehasonlító vallástudomány képviselőire oly nagy A könyv utolsó részéből bőven idézhetnénk ilyen és hasonló példákat. hogy hathatnak a dolgokra általuk. s ha ez a kötelék megszűnik. hogy a társadalmat alkotó egyének összegyűljenek és közösen cselekedjenek. Malinowski36 és a funkcionalisták munkássága érthetetlen lenne nélküle.l (319. Durkheim és A vallási élet elemi formái valami kellemes érzés fogja el. ha nem teremt egyszersmind ideált is magának […] Mert a társadalmat nemcsak a részét képező egyedek alkotják […] hanem mindenekelőtt az a gondolat.) 35 A példákat idézi Morris 1987: 111.) A vallási élet tehát. o. Nem mintha a vallás társadalmi. amúgy igen különböző vallásban. Illusztrációként csak néhány példa: l…a kultusz hatásaké ppen időről időre valóban egy olyan erkölcsi lényt teremtünk újra. a közös cselekvés által formálja magát […] A vallási erők tehát emberi. amellyel a társadalmi csoport időről időre kinyilvánítja és újra megerősíti önmagát […] úgy érzik. 34 Ugyanez más megfogalmazásban: l…ami […] a vallási élmény sui generis érzeteinek objektív. Kimutattuk. ezt az élet -élményt a hiedelmek képzetekben jelenítik meg. ez teremti újjál (328n 329.és ugyanabban az évben lengyelül kiadott egy munkát lPrimitív vallás és társadalomszervezeti formákl címmel.l (383.) szerint la tömegeket a ceremóniák tartják egyben. sőt funkcionalista magyarázatának nem lenne hosszú előtörténete. hogy laz emberek az isteneiket saját képükre teremtikl. hogy összetartoznak. Itt csatol vissza Durkheim a vallás születéséről adott magyarázathoz: lA társadalom csak akkor tud önmaga tudatára ébredni. másodlagos. pártfogásban részesülnek. hogy a csoport ilyen vagy olyan gesztusokat végez […] Minden ugyanahhoz a gondolathoz vezet tehát bennünket vissza: hogy a rítus mindenekelőtt olyan eszköz. huszonkilenc éves korában. olyan mélységekig és olyan sokoldalúan vallás és társadalom kapcsolatára. Radcliffe-Brown. amelytől éppúgy függünk. egy kínai filozófus szerint laz emberek egységét a [közös] áldozatbemutatásokon keresztül lehet megerősíteni. o.l (386n387. . 1983]című művének bibliográfiáját.35 Ám senki nem mutatott rá korábban olyan meggyőzően. ez pedig olyan gondolat-együttesben nyilvánul meg. a tömegek megzavarodnakl. Mint Morris megjegyzi. hogy egy helyütt még azt is ki meri jelenteni: lA lényeg az. 36 Malinowski 1913-ban. a rítusok pedig egységbe foglalják és szabályozzák a működését. o.l (353.). mert e rítusoktól erkölcsileg megújulnak. Bármilyen formát is ölt. lDurkheim műve oly sok szövegmagyarázatot és kritikai kommentárt kapott. A társadalom ugyanis csak valamiféle cselekvés által tudja érzetetni a befolyását. szellemi-lelki erők […] [amelyek] a tudatból kölcsönzik alkotóelemeiket. és ugyanabból a lelkiállapotból származik. hogy támaszra találnak. hogy szabályos időközönként megerősítse az egységét és a sajátos arculatát biztosító kollektív érzéseket és gondolatokat. századi kulturális antropológia teljes fejlődése. amely az ekképpen keletkező új életet tükrözi vissza […] A társadalom nem teremtheti meg. hogy az emberek összegyűljenek. amely nem adatna meg neki. The British School of Social Anthropology [London. a kínai Rítusok Könyve (Kr. s olyan külső. e. s tudatára ébrednek szellemi egységüknek. illetve nem teremtheti magát újra. illetve magának az összegyülekezés tényének. ahol az egymással szoros kapcsolatba kerülő egyének közösen nyilvánítják ki és erősítik meg közös érzéseiket. sz. ha csakis egyéni ösztöneit követné. milyen szellemi erőket fejleszt ki.

valamint művészet) vannak olyanok is. reinkarnáció. Másutt az intichiuma szertartások például ismeretlenek. Sőt. hogy a vele együttjáró totemizmus is az. amit Durkheim a totemizmusból kialakuló egyéb vallási jelenségek magyarázatára hoz fel: E kritikákat Evans-Pritchard (1956. hordatársadalmakban. akkor sem következik belőle. a közép -ausztráliai totemizmus. vagy csak az észak-amerikai indiánoknál vannak meg! Végezetül egyáltalán nincs bizonyíték arra sem. szakrális tárgyak és ábrázolások. A totemek nagy részét ugyanis egyáltalán nem ábrázolják. s bár számos témája nem tőle származik. szertartások. Az is hiba. 1920). zsákmányoló életformában élő ún. Semmiféle evidencia nem szól amellett. kétségkívül a legjelentősebb az összes munkája közül. hogy az egyszerű anyagi kultúra egyszerű társadalomszervezetet és pláne egyszerű vallást vagy művészetet feltételez. egyéni védőszellem. egyként felel egymásért. védőszellemek és titkos társaságok. 3) elméleti kritikák. Mint azt Goldenweisertől tudjuk (1910). o. Az az evolucionista posztulátum pedig. magyarra a ltestületil vagy lszolidárisl csoport kifejezéssel írható le a legjobban. hogy a llegprimitívebbl forma legyen. nemzetség.). és még Ausztrálián belül is specifikus. Teljesen elfogadhatatlan az az evolúciós séma is. hogy Durkheim a totemizmust (vallás)történetileg és pszichológiailag egységes. 38 Az unilineáris csoportoknál oly fontos jegyet jelölő angol lcorporatel szónak nincs elfogadott magyar fordítása. hogy az ausztrál totemizmus a totemizmus (vagy pláne a vallás) legkorábbi formája lenne. istenek. Először is. hogy a csoport testület módjára. 1965/1971). Az első tévedés. más társadalomszervezeti forma nélkül sehol sem létezik. bár az ausztrál őslakók a technikai fejlődés és a politikai szerveződés elemibb fokán álltak. 2) módszertani. rokonsági rendszerük is sokkal gazdagabb és bonyolultabb volt amazokénál. csak virtuálisan van saját földterülete. Ami mármost az ausztráliai etnográfiai tényeket illeti.l (1987: 113n114. tabu és a ltotemizmus vallásos aspektusal: mágikus szertartások. ismerünk totem nélküli klánokat. illetve fő tétele erősen kétséges. s így érvelésében rendre a totemizmus ilyen vagy olyan jegyének lkéseiségérel hivatkozik. két feltételezésen nyugszik: a) mivel a legprimitívebb társadalomszervezeti egység a klán. A klán ugyanis általában ismeretlen vagy legalábbis nincs nagy jelentősége a legprimitívebb életmódot folytató.) A könyv fő tételeinek felvázolása után lássuk most a könyvet ért kritikákat! E kritikákat Lukes (1973) nyomán általában három csoportba szokták sorolni: 1) etnográfiai. törzs. mint az észak -amerikai indiánok. nem világos tehát. Goldenweiser (1917) és nyomukban Lukes (1973). hogy nehéz elfogulatlanul beszélni róla. ami kizárja azt.) megvan benne. 37 xvii Created by XMLmind XSL-FO Converter. Sok olyan jegy. a totemizmus fő jegyeinek tartott jelenségek közül (exogámia. amit Durkheim tipikusnak állított be. ennél is fontosabb azonban. és nincs vezetője. hogy a totemizmus a zsákmányoló népek szintjén egyetemes jelenség: csakhogy az eszkimóknál.Vargyas Gábor: E. minden magas vallás jellegzetes jegye (lélek. átmeneti állapotának áldozata lettl (1967: 240. hogy a klán a legprimitívebb társadalomszervezeti egység. Van Gennep (1912. amire Durkheim a művében alapozott. nem igaz az sem. Ausztráliában például a pattintott kőkori technológiai szint és a lprimitívl zsákmányoló életforma hihetetlenül bonyolult társadalomszervezettel (horda. Nagyjából annyit jelent. de hozzátehetjük. afölötti szinten pedig a nem annyira politikai funkciókkal. az eszkimóknál az egyszerű társadalomszerkezet magasrendű művészetet eredményezett stb. frátria. A vallási funkciókat ellátó. Stanner (1967). amelyek vagy csak Ausztráliában. miért kellene hangsúlyt fektetni egy ilyen társadalmi csoport szolidaritásának a fenntartására? De még ha el is fogadnánk. vérrokonokat egyesítő klán tehát szétszórt. illetve az elemi család. A ltestületil38-szolidáris csoport így Ausztráliában is a néhány rokon családot illetve beházasodott és/vagy befogadott nem-vérrokon egyént egyesítő horda vagy lbandal. totemisztikus szervezetük. az észak-amerikai Nagy Medencében élő sosonoknál. Ez a mű. A ténybeli. a totemtől való leszármazás. amit Durkheim a totemek figurális ábrázolására helyez. atipikus. mégis kiemelkedő fontosságú intellektuális teljesítmény. áldozat. kozmogónia. Durkheim és A vallási élet elemi formái hatást gyakorolt. . és fordítva: klánok nélküli totemeket is. Kérdéses továbbá az a hangsúly is. etnográfiai kifogásokkal kezdve37 Durkheimnek az az elképzelése. házassági osztályok: kettő. vagy más értelmük van. hogy a klánszervezet önmagában. amelynek különböző fejlettségi fokai vagy stádiumai vannak. totemnevek. négy és nyolcszekciós rendszerek) illetve fejlett vallási elképzelésekkel jár együtt. kiengesztelés stb. másutt hiányzik: nincsenek összejövetelek. ahol a társadalomszervezet magja a területi szerveződésen alapuló lokális csoport. mint inkább nyelvi -kulturális jegyekkel rendelkező törzs. o. amelyet élete vége felé írt. b) bár a totemizmus lelemil. Hamilton (1998) illetve Morris (1987) nyomán foglaljuk össze. vagy mondjuk a maláj félszigeti szemangoknál nyoma sincs. a második legalábbis kétséges. teljesen téves. hogy klánszervezet és totemizmus kötelezően együtt jár. a vele szorosan együttjáró totemizmusnak is annak kell lennie.és szellemhit. hogy a totemizmus a legprimitívebb vallási képzet. Stanner szerint Durkheim laz ausztráliai etnográfia tarka. hogy a totemizmus általában a vallás lkezdő csírájal lenne. tehát maga is vallás. homogén jelenségnek kezeli. A totemizmus és a legprimitívebb társadalomszerkezet egymással való azonosításából ráadásul az kellene hogy következzék.

) szerepét. Továbblépve az általánosabb etnográfiai tények felé. hogy a korlátozott anyagra épülő általánosítás mennyiben megalapozott: l…nem lehetünk bizonyosak benne. o. A kozmológiai osztályozás például bizonyosan nem a totemizmusból ered. hol lszakrálisl értelemben. hogy mana típusú ideák állnának a totemizmus mögött. hisz gyakori tény az. o. szemben a Durkheim által képviselt nézettel. ahol az egyikből kilépnénk. hogy az őslakók világa lnem oszlik. hogy a definíció valójában tautológia. Áttérve mármost a módszertani kritikákra. ám az figyelmezteti. védelmül szolgált számára az elméletének ellentmondó adatokkal szemben is. pluralisztikus. hogy a totemizmus egyáltalán vallás-e. vagy kimutathatóan nem totemisztikus eredetű. a csoport-totemizmusból. mint azt Lukes megjegyezte (1973: 479. hogy a rontást lamulettl segítségével elhárítsa. nemcsak lklienseil: a Malinowski által leírt trobriand -szigeteki lkerti varázslól a falu összes tagja számára elvégzi sorban a kertek termékenységéhez szükséges mágiát. hogy ez a szétválasztás értelmetlen. hogy egyetlen alapvető példával igazolni lehet egy elméletet. amikor belépünk a másikba. A mana egyébként is kissé ldeus ex machinal módon kerül Durkheim érvelésébe. arra. s a ltotemisztikus princípiuml illetve a lmanal közötti különbségtétel homályos és mesterkélt (az előbbi a nemzetséghez kötődik. A varázslónak éppúgy egyháza van. a kettő loly mértékben összefonódik. Jóllehet véleményét az ausztrál kutatók egy része kezdettől fogva elutasította. valamint az utóbbiból származik). Evans-Pritchard például megjegyzi. annyi bizonyos. aminek lényege az. Lévi-Strauss felfogásában a totemizmus lgondolkodásmódl. Amikor tehát egy rosszindulatú sámán mágikus szubsztanciákat lövell áldozatába. Ennek a megállapításához esetek széles körének a vizsgálatára van szükség n ezt pedig Durkheim nem végzi ell (Hamilton 1998: 131. hogy az istenek a totemek szintéziséből jöttek volna létre Ausztráliában. Elég nehéz így a két világot szétválasztani egymástól! Az ausztrál anyagot belülről ismerő Stanner joggal mondja e dichotómiáról. tehát az legyéni totemizmusl nem származtatható. kifogás elsősorban Durkheimnek azt a módszertani posztulátumát illette. ugyanazt az egy szót vagy fogalmat használják. Eltekintve most attól. mint a papnak. amely egy ismeretlent (a vallást) egy másik ismeretlennel (a szakrális) helyettesít be. hogy lhasználhatatlan. varázslók stb. a méreg.) Az általa felhozott példában egy természetfeletti eredetűnek tartott betegség esetén. hogy a Durkheim által a totemizmusban felismerni vélt számos jegy (például az áldozat) vagy teljesen hiányzik az ausztrál anyagból. mint ahogy nincs bizonyíték arra sem. hogy a társadalomszervezetet totemizmus nélkül is kivetítik a kozmológiába. Az a tény. hogy a megvizsgált vallás lényegi vonásai azonosak a vallás általában vett lényegével. ahol a totemizmusnak nyoma sincs. Így aztán elhanyagolta az egyének. a társadalmi és vallásos konfliktusokat vagy a vallás nem -integratív funkcióit. hogy a szakrálisnprofán ellentétpárt túlzottan merev dichotómiaként kezeli. Szinte minden kritikusa szemére vetette továbbá Durkheimnek. Durkheim és A vallási élet elemi formái nincs bizonyíték rá például. az egyénintársadalmi. hacsak a megfigyelt tényekbe nem avatkozunk bele túlzott mértékbenl. ráadásul azt a vallást is saját elmélete fényében értelmezte.Vargyas Gábor: E.). az is kétséges. brú nyelven ugyanazzal a szóval (rahau) nevezik meg az orvosság. a beteg morális állapota és a szellemvilág közbeavatkozása. mint láttuk. s az illető elmegy egy másik sámánhoz.). Végezetül Lévi-Strauss munkássága óta (1962a. 1962b) legalábbis komoly kételyek merültek fel a tekintetben. hogy limitált számú. o. hogy a természeti fajták csoportjai közt felismert különbségek és hasonlóságok szolgálnak modellül az embercsoportok osztályozására. xviii Created by XMLmind XSL-FO Converter. és felhívta a figyelmet a totem irányában megnyilvánuló szakrális viselkedésmintákra. ahol valamiféle elkövetett morális vétség miatt büntetésképp a szellemek megbetegítik a pácienst n ami meglehetősen közismert etnográfiai tény n szétválaszthatatlan egységet képez a három összetartozó dolog: a fizikai szimptóma. és előfutára az utóbbinak. hogy megrontsa azt. a helyi társadalom teljes nyilvánossága előtt próbálja a betegségokozó szellemeket eltávolítani a beteg testéből. . mert az méreg. a brúk köréből. hogy elválaszthatatlan egymástól. illetve az annak megfelelő nyilvánosnmagán oppozíciót illeti. nehézségek merülnek fel Durkheim vallásdefiníciójával kapcsolatban is.). Az ilyen esetben ugyanis mindig kétséges. és ezért nem is szabad elméletileg sem két osztályra osztanil (1967: 229n230. majd betegségéből nem gyógyulva kér néhány pirula gyógyszert az épp ott tartózkodó antropológustól. hol lprofánl. sem a társadalom síkján nem lehet őket egymást kölcsönösen kizáró skatulyákba zárni. Ugyanakkor. mindenekelőtt a vallásos vezetők (próféták. míg az utóbbi kötetlen és szabad. monisztikus. o. Mint ismeretes. hogy túl sokat ne vegyen be egyszerre belőle. az amulett és a rontó szubsztancia fogalmait. Már utaltunk a szakrálisnprofán ellentétpárral kapcsolatban felmerülő problémákra. merész általánosításokat tett egyetlen vallás sovány talaján. a meghatározás e része tényszerűen sem állja meg a helyét. mint ahogy n ismét saját példával élve a brúk köréből n a brú sámán is mindenki által ismert és elvárt lmágikusl módszerek segítségével. illetve. bár jól dokumentált esetre korlátozta magát.l (1965/1971: 78n79. Sem az egyén. Ami a definíció másik ellenétpárját. hogy Durkheim itt összekeveri a lnyilvánosl és a ltársadalmil fogalmát. Hol húzzuk meg egy ilyen esetben a szakrális és a profán határát? Hasonló n saját n példával élve egy közép -vietnami hegyi törzs. a védőszellem-hit pedig Goldenweiser szerint ott a legerősebb Észak-Amerikában (a fennsík és a Nagy Medence vidékén).

nem tudja elkendőzni azt a tényt. amelyek Durkheim szerinti funkciója a társadalmi szolidaritás megerősítése. Így még ha Durkheimnek igaza is van abban. a vallási különbségek gyakran vezettek feszültségekhez és konfliktusokhoz n márpedig Durkheim a vallásnak ezt az oldalát teljesen figyelmen kívül hagyja.). Pedig ez a szerep Goldenweiser szerint kétféle is lehet: lehet egy átlagos egyén. hogy az ausztráliai őslakók sajátos lelkiállapotban vannak.). s hogy épp a vallás révén tudott ellenállni a társadalomnak. Durkheim és A vallási élet elemi formái Az egyén szerepét illetően például Goldenweiser (1917) joggal kifogásolja. A Durkheim állította okon kívül sok egyéb oka akad annak. A vallásos élményt és extázist itt. hogy vallásmagyarázatában ellentmond a saját maga által felállított szabályoknak és társadalmi tényeket pszichológiai tényekkel próbál magyarázni. A vallási élet elemi formái minden pozitívuma n nagyszabásúsága.l (Hamilton 1998: 133. sem azzal. o. ami létrehozza a hiedelmeket. a tyúk vagy a tojás n teszi fel a kérdést.). Ezt az egyoldalúságot Van Gennep úgy foglalta össze (1920: 50. o. böjtöl. . mint maga a társadalom. Végezetül igen kérdéses az a funkcionalista hozzáállás is. az már problematikus.Vargyas Gábor: E. o. Evans Pritchard szerint lbárhogy is bűvészkedik az olyan szavakkal. 39 40 xix Created by XMLmind XSL-FO Converter. akkor már mindent megértettünk […] Ugyanilyen szélsőséges azonban Durkheimmel azt állítani. hogy amit az érintettek gondolnak cselekvésükről. akitől természetfölötti hatalmat és tulajdonságokat kap. o. amik következtében viszont elvégzik a rítusokat… Számos egyéb fontos kérdéssel kapcsolatban is nehézségek merülnek fel. azaz az lémikusl41 nézőpontot. illetve arra is.l (Hamilton 1998: 135. A vallás legalább annyira szétválaszt. lhogy a társadalom maga a vallásos elképzelések eredete. hogy Durkheim a totemből egyfajta ltársadalmi Logostl csinált. hogy szoros kapcsolat áll fenn vallás és társadalom között. Mindkét kategóriára jellemző. Életük önmagában is látványos cáfolata Durkheim elméleténekl (1917: 124. hogy a társadalmak erkölcsi közösségek. ahogy ezekről a külső megfigyelő vélekedik. holott legalább annyira igaz az is. a magányban élik meg: l…az istenük önmagukban van. miért tükrözhetik a vallásos elképzelések a társadalmi szerkezet bizonyos aspektusait. a tömegtől. majd víziói során egy állat válik a védőszellemévé. koherenciája. Az innen következő gondolatmenet Hamilton 1998: 131n137. mint amit ő feltételezett. hogy amikor azt megértettük. hogy a cselekvők vagy résztvevők mit gondolnak egy adott cselekvésről. Az elsőre jó példa az az indián. illetve lehet egy kivételes egyéniség is. az nem játszik fontos szerepet annak magyarázatában. azaz hogy a vallás a társadalom szimbolikus reprezentációja. vagy a vallásos érzelmek tárgya. eseményről vagy hiedelemről. így például a társadalomnak az egyénre gyakorolt hatásával kapcsolatban. mindent felölelő fons et origója. Ha viszont tényleg abban vannak. hogy nincs bizonyíték rá. és magányban élnek. szembeszállva a csoportmentalitással. aki ifjúavatáskor visszavonul az erdőbe. amelynek értelmében a társadalom a vallás (továbbá a morál és a tudás) egyedüli. aki rendkívüli körülmények közé kerül. az isteni. Ezek figyelembevétele természetesen lnem egyenlő azzal. A rítusok létrehozzák a felhevült lelkiállapotot.40 Sok példát ismerünk ugyanis arra. és azt állítja. mint amennyire egybeköt. hanem immorális hatást is ki tud fejteni.) ***** Lásd Lukes 1973: 31. Az persze közhelyszámba megy. akkor minden bizonnyal az elvégzett rítusok illetve az azokhoz kapcsolódó hiedelmek miatt vannak abban. Ugyanígy a vallás kizárólagosan integráló funkciója is kérdéses. hogy a társadalmi nyomás nemcsak morális. mint intenzitás és forrongás.). hogy a vallásos érzelem tárgya. az utóbbi pedig azt. amely a vallási hiedelmek és rítusok magyarázatában teljesen figyelmen kívül hagyja a hívők vagy cselekvők véleményét és magyarázatait. hogy a totemvallást […] a kis tömegben összegyűlt egyének emocionális izgatottságából. De amikor Durkheim tovább megy ennél. éleslátása n ellenére is egyoldalú. azaz egyfajta tömeghisztériából próbálja levezetnil (1965/1971: 82. Ezért ezen állat földi másait nem eheti meg. A vallás és társadalom közti szoros kapcsolatból és számtalan megfelelésből még nem következik. hogy e rítusokon keresztül fejeződik ki a társadalmi csoport n már meglévő n szolidaritása. A vallás születésével kapcsolatban nem véletlenül mondja Evans-Pritchard. Az előbbi azt fejezi ki. Az elméleti kritika első része Durkheim központi tételére vonatkozik. nem más. hogy időről időre visszavonulnak a társadalomból. A másikra példaként szolgálhat az összes próféta és vallási tanító vagy vallásalapító. hogy Durkheim látószögéből teljesen hiányzik a kérdés. megtisztítja magát. 41 lÉmikusl és létikusl nézőpont: a lfonémikusl és lfonetikusl kifejezéspár mintájára megalkotott terminus technicus a lbelsől és a lkülsől látásmód megkülönböztetésére. erkölcs és társadalom viszonya sokkal bonyolultabb annál. hisz valójában azoknak a kifejeződése! Ugyanezt mondhatnánk a rítusokról is. Ezen túlmenően a kritikák joggal vetették Durkheim szemére. hogy az egyén igenis ki tudta vonni magát a társadalom kényszerítő hatása alól. o. illetve vallásreformátor. Ráadásul Durkheim e magyarázat során a rá oly jellemző39 körkörös érvelés vagy petitio principii hibájába esik: a kollektív érzelmi felajzottság vallásos hiedelmeket és rítusokat hoz létre n holott ez az állapot már feltételezi e hiedelmeket és rítusokat. oldalakon alapul. A rítusok tehát nem lehetnek ezen emóciók okozói! Az okfejtés zárt körben forog: mi volt előbb. hogy soha nem jöhet szóba más tényező a résztvevők saját helyzetértékelésénél.

Az az elképzelés. A vallási élet elemi formái 42 Az itt kifejtett gondolatmenet Lukes 1973: 459n477. a mohamedán kommentátorok és a katolikus skolasztikusok együttesen vett legjobb konstrukcióival veszi fel a versenyt. hogy a társadalmi valóság és a vallásos jelenségek egymásra vonatkoztatását nem oly egyoldalúan végezzük. o. e megközelítésmód fő képviselője Radcliffe-Brown volt. ami miatt A vallási élet elemi formái oly megkerülhetetlen alapmű ma is? Erre próbálunk meg röviden választ adni a következőkben. hogy a vallást valamiféleképpen a társadalmi szolidaritás fenntartása szempontjából tárgyalják. R. és c) funkcionális hipotézisekre. amelyek maguk is vallásos eredetüek. társadalmilag meghatározottak. hogy megerősíti az egyént a társadalomhoz fűző szálakat. Warner A Black Civilisation (New York. o. amelyet a vallás. a) A kauzális hipotézis lényege. Ugyanígy máig érezhetően jelen van az a felfogás is. hogy a vallásos hiedelmek. de műve örök inspirációul szolgál. Van Gennep a következő módon ír erről: lNem tagadom. Ezek a központi tézisek vagy hipotézisek nagy hatást gyakoroltak.és hipotézisrendszerét Lukes három részre bontotta: a) kauzális.és tudásszociológia kutatói még nem aknáztak ki eléggél (1987: 518. amelyek között megszülettek . A vallási élet elemi formái máig nem szűnő csodálat és inspiráció forrása. Durkheim egyik legádázabb kritikusa. az ausztráliai antropológia egyik alapító atyja. hogy a vallásos gondolkodást kognitív tevékenységként kell felfogni. s hogy a nem-empirikus. hogy az emberi világot érthetővé és értelmessé tegye. természetfeletti világnak alapvető szerepe van abban. b) mint ami megtestesíti a társadalmi realitásokról alkotott képzeteket (azaz ami tükrözi a társadalmi valóságot). és általában a szimbolizmus és az ideológiai integráció kutatásában is irányt mutat: az amerikai neodurkheimiánus iskola képviselői például a politikai rítusok modern társadalmakbeli integratív funkcióját vizsgálták! Mindezen okok miatt. Leach. mint ami társadalmilag meghatározott. integráló funkcióit.l (Idézi Lukes 1973: 479. b) interpretatív. A második formában a vallás a társadalmi kapcsolatok szimbolizálásának és dramatikus kifejezésének módja. Ily módon Durkheim egyszerre tudta kimutatni a hitből és gyakorlatból álló vallás egyetemes. Ennek megfelelően a mű központi tézis. hogy a vallás a társadalmi valóság tükrözésének sajátos módja.Vargyas Gábor: E. forrongásban születnek meg és/vagy születnek újjá. 1937)című művéről írott könyvismertetésében a következőket írta: lAmióta betekintést nyerhettem az őslakók életébe Ausztráliában. máig hat. Végezetül Durkheim hipotéziseinek szuggesztivitása túlmegy a vallás kutatásán. a vallásos rítus és ábrázolások pedig az egymás kölcsönös tudatára ébredés módozatai. többek között a kulturális antropológia. hogy Durkheim milyen mélységig volt képes belelátni abba Spencer és Gillen.).) E vélemények. interpretatív hipotézis lényege. és jelenleg is érvényesek n feltéve. . vagy A. Beattie. a kollektív képzetek intenzív társadalmi hevületben. Az első formában a vallás a világ megértésének egyfajta módozata. Durkheim pozícióját nem lehet telj es egészében elfogadni. az ausztrál specialisták elismerése márcsak azért is mérvadó. a totem a klán lzászlajal vagy lgyülekező központjal. aki L. b) A második. mindig elámulok azon. ma is a vallás szociológiai és szociálantropológiai tanulmányozásának az alapja. De nehezen tudok bármiféle tudományos valóságot és igazságot tulajdonítani neki. a szakrális lények. mint azt Durkheim tette. s azokat a társadalmi struktúrákat tükrözik. hogy a vallás folyamatosan újraalkotja a közösséget azáltal. ma is élő antropológiai tradíció. c) mint aminek funkcionális társadalmi következményei vannak (azaz ami visszahat a társadalomra). Az az elgondolás. ha n mint láttuk n Durkheim elavult tömegpszichológiai magyarázata mára már nem elfogadott. Firth és J. hogy a vallás és a rítus társadalmi kapcsolatokat fejez ki és dramatizál. mint inkább ideák tárháza. mint ahogy társadalmilag meghatározottak a gondolkodásbeli kategóriák is. mivel egészében olyan elemzéseken és magyarázatokon alapul. c) A funkcionális hipotézis lényege. illetve néhány más szerző művein keresztül. aki szerint lDurkheim a távolból sok tekintetben briliáns módon látott belel az ausztráliai őslakók vallásába (1967: 240. mert. xx Created by XMLmind XSL-FO Converter. Az a tétel. Durkheimet számos tudomány. Durkheim és A vallási élet elemi formái Ha a könyvet ennyi jogos bírálat és kritika érheti. ami egyszerűségében és átfogó jellegében a hindu metafizikusok.l (1920: 49. a rítusok. hogy a vallásos hiedelmek és gyakorlat társadalmilag meghatározott. Elkin.). megalapozójának. Strehlow. klasszikus művelőjének tekinti. A vallási élet elemi formái lnem annyira ausztrál etnológiai tanulmány vagy általános valláselméleti mű. hogy az egész konstrukció szellemes és eredeti. a szociológia és a vallástudomány is saját tudományága előfutárának. ami kétféle formában valósulhat meg: kognitív és expresszív formában. még akkor is. és fenntartja a társadalmi n s ezáltal egyben egyéni n életfeltételeket. lelső világmagyarázatl. valamiféle mitológiai szociológia.) Hasonló szellemben nyilatkozik Stanner. A társadalom és a vallásos jelenségek különféle típusú kapcsolatait vizsgálva Durkheim lényegében háromféle módon tekintette a vallást társadalminak:42 a) úgy. sőt gyakorolnak máig a társadalomtudományokra. o. a jogos kritikák és fenntartások dacára is. o. amelyek megbízhatóságát az etnográfusok nem tudják elfogadni. P. illetve előre látni azok tudomány általi háttérbe szorítását. E szimbolikus -expreszívdrámai vallásfelfogás fő képviselői E. mint Lukes megjegyzi. akkor mégis mi az. oldalakon és Lukes 19 87-en nyugszik. Még általánosabban.

Clarendon Press. 4.: lA vallásos gondolat eredetéről alkotott klasszikus rendszerek kritikai vizsgálatal. 1891. A kutatás végre kiszabadulhatott annak a választási kényszernek a fogságából. hogy ezt a helyét megőrizze. 255n334.: Az osztályozás néhány elemi formája. Oxford. s amely az egész XX. 13 vols.: Az eredet bűvöletében. Ezt a hatást. Durkheim jelentőségét. 1987. E. o. in chief): The Encyclopaedia of Religon. Durkheim születésének 100. New York. és hagyja. Mindazok. kipécézett példák segítségével […] Első ízben történt. M. kiadás: 1957.: Kinship and Marriage among the Nuer. o. kiadás: 1960.: A szociológia módszertani szabályai.: A szent és a profán. ahol a kortárs etnológia szert tett fegyvertára egy részére. ahol addig időzött. Clarendon Press. E. Durkheim és A vallási élet elemi formái pedig a megjelenése óta eltelt csaknem száz év ellenére is megkerülhetetlen alapmű. E.l (2001: 7.New York n London. 2 vols. aki a Durkheim-évfordulóhoz kapcsolódóan megkapóan frappáns módon foglalta össze Durkheim jelentőségét a minket itt közelebbről érintő kulturális antropológia szempontjából. o. n Mauss. 1912 (2. rész. Allen and Unwin. (Részlet alVallási élet elemi formáil című könyvből). A távoli végvárakból. századi francia társadalomtudomány egy másik óriása. Lévi-Strauss 1958-ban. Oxford University Press. Durkheim. Durkheim. o. hogy e vállalkozás ma meghaladná erőnket. R. In: Durkheim: A társadalmi tények magyarázatához. Budapest. A. In: Durkheim: A társadalmi tények magyarázatához. Budapest.: Nuer Religion. 1909.) 1. hogy vagy beéri egy régiségkereskedő kíváncsiságának a kielégítésével. az etnográfia végre bekerült a tudomány városának szívébe. 3. Durkheim. Vallástörténeti kutatás és módszertan 1912-től napjainkig. M. mint inkább azon szomorú meggyőződésünk okán. kiadás: 1925. a viselkedésformákat és hiedelmeket felölelő tipológiai rendszerbe. vagy elfogadja feladatául az emberi nem eredetéről és fejlődéséről szóló spekulatív hipotézisek a posteriori illusztrálását. A Description of the Modes of Livelihood and Political Institutions of a Nilotic people. századi társadalomtudományra rányomta bélyegét. M. 3. E. E. Clarendon Press. Studies in their Anthropology and Folklor. E. E. H. 417n442. Bibliográfia Codrington. évfordulóján Strukturális antropológia című kötetét Durkheim emlékének dedikálta: lTalán megengedhető. E. Budapest. köntörfalazás nélkül beismerték: Durkheim nyomdokain járnak. hogy a módszeresen elemzett és osztályozott etnográfiai megfigyelések nem kuriózumok és aberrációk gyűjteményeként vagy a múlt emlékeiként jelentek meg. kiadás: 1968). Budapest.: The Nuer. Eliade. Macmillan 1915 (2.l (2001/II: 46. . Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. hogy értékét leleteinek bizarr és idegen volta határozza meg. E.: Les formes élémentaires de la vie religieuse. Oxford. 1956. 1940. talán az a tény is jól mutatja. Eliade. Huszadik Század. E. 21n160. 1951. M.: The Mystic Rose. amely nemzedékek látás és gondolkodásmódját befolyásolta. nem is annyira hálátlanságból. Cartaphilus. de amelyet hagytunk hallgatásba és feledésbe merülni. Eliade. hogy […] egy állhatatlan tanítvány tisztelegjen az Année sociologique folyóirat alapítójának emléke előtt: e lap volt az a varázslatos műhely. Alcan. 1n2. Nem tehetünk jobbat. Európa. továbbá számos újranyomás). 2002. 1978. 1978. mint hogy utószónkat a tőle vett idézettel zárjuk: lDurkheimmel az etnográfiai kutatás céljai és módszerei gyökeresen átalakultak. Oxford. kiadás: 1954. London. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 5.Vargyas Gábor: E. kiadás: 1926. Evans-Pritchard. 528n547. Evans-Pritchard. kiadás: 1937. 1902.) Két évvel később ugyancsak ő volt az. végre meg lehetett kísérelni elhelyezni őket egy átfogó. E. akik azóta valamit is tettek azért. hogy a XX. (ed. Crawley. Durkheim. Oxford. Macmillan Publishing Company. o. Angolul: The Elementary Forms of the Religious Life: A Study in Religious Sociology. xxi Created by XMLmind XSL-FO Converter. Evans-Pritchard. 4. Paris. 1987.: The Melanesians.

Fortes and G. 179n293. London. társadalom. 1963. 1899. PUF. Pertistiany. Firth. Lévy-Bruhl. Alcan. Lévy-Bruhl. L. A.: Tanulmányok a történelmi materializmusról. Evans-Pritchard. F. J. R. R.: Religion and ritual: the definitional problem. Goldenweiser.: Introduction. J.: Le totémisme aujoud’hui. Durkheim: Les formes élémentaires de la vie religieuse című művéről. Budapest. Gondolat.: La Mentalité primitive. Goldenweiser.: Religion and Society: A Critique of Emile Durkheim’s Theory of the Origin and Nature of Religion.: Lectures on the Religion of the Semites. In: Mauss: Szociológia és antropológia. Durkheim. 43n46.: Theories of Primitive Religion.: Vallás. (eredeti francia megjelenés: 1906). Plon. I. 1965. B. London. 1917/XIV. E. His Life and Work: A Historical and Critical Study . S. Needham. R.: Aranyág. M. AduPrint. Penguin Books. R. Lukes. A. Paris. J. Spencer. In: Eliade (ed.): Durkheim on Religion: A Selection of Readings with Bibliographies and Introductory Remarks. Blackwell. (ed. Spencer. 1962b. Budapest. Journal of American Folklore. in chief): The Encyclopaedia of Religion. 1962a. (H. Lévi-Strauss. o. Lévi-Strauss. Cl.: E. 1916.: Totemism. Budapest. In: E. Cohen and West. E. (H. Osiris. (eredeti francia megjelenés: 1902n1903). köt. Émile (1958n1917)l n címszó. A Series of Broadcast Talks by E. E. Beuchat közreműködésével): Tanulmány az eszkimó társadalmak évszakonkénti változásáról. 1910/XXIII. II. Osiris. M. Oxford University Press.: Les Fonctions mentales dans les sociétés inférieures. Psychology and Scientific Methods. 1927. 2001. Gillen: The Northern Tribes of Central Australia. W. 1975. 1956. London. Evans-Pritchard. In: Mauss: Szociológia és antropológia. 1965.: könyvismertetés E. Durkheim és A vallási élet elemi formái Evans-Pritchard. B. Hubert közreműködésével): A mágia általános elméletének vázlata. 49n191. 1973 (reprinted with new preface in 1985).: Mit köszönhet az etnológia Durkheimnek?In: Strukturális antropológia InII. London. 1971. R. J. n F. Methuen 1909 (2nd revised and enlarged ed.: lDurkheim. W. 525n531. Frazer. 49n191.: La pensée sauvage. Durkheim n M. Mauss. 1980. G. Francia kiadás: La religion des primitifs a travers les théories des anthropologues. 113n124. 1966. . A. Marett. M. Mauss. Black. Paris. Hamilton. M. kiadás: 1889). 2000. Cl. Edinburgh. o.: lReligionl. S. Gluckman. Folklore. 1998. W. o. 1961/12. 1927 (1. Budapest.: Istenek és népek. Malinowski. G. Budapest. E. Mauss: Primitive Classification. Gillen: The Native Tribes of Central Australia. British Journal of Sociology. Oxford. Kossuth. xxii Created by XMLmind XSL-FO Converter. ember. W. Goody. B. Petite Bibliotheque Payot. an Analytical Study. o. Boston. E. 142n164. 1987. Lukes. M. Hahn. The Journal of Philosophy. 1914). Layard. Budapest. B. Cl. J. Alcan. B. Smith.Vargyas Gábor: E. Labriola. Pickering. Leach. J. Lévi-Strauss. S. Elméleti és összehasonlító vallásszociológia. Minerva. n F. Paris. 1904. o. Paris. E. Paris. R. L.: The Treshold of Religion. In: The Institutions of Primitive Society. 1913/24. Lienhardt. Oxford.

Harper and Row.Vargyas Gábor: E. xxiii Created by XMLmind XSL-FO Converter. o.: Religion: Problems of Definition and Explanation. E. 1972. M. Revue de l’histoire des religions. A. . M. W. In: Banton. New York. 3. /ASA Monographs 3. Van Gennep. London. 1978. M. 85n126. Philadelphia. 2n23.: Buddhism and Society: A Great Tradition and Its Burmese Vicissitudes. In: M. A. Van Gennep. E. Freedman (ed. 1967.: Burmese Supernaturalism./ Tavistock. Spiro. H. Institute of the Study of Human Issues. No. Durkheim és A vallási élet elemi formái Spiro. Stanner.: L’état actuel du probleme totémique. M. 1920.:Publications nouvelles sur la théorie du totémisme. 1966.): Social organisation: Essays presented to Raymond Firth. Paris. E. E.: Reflections on Durkheim and Aboriginal Religion. Spiro. o.: Anthropological Approaches to the Study of Religion. London. 1912/LXV.

.

ha ezt a vallást korábbi vallások elemeire való hivatkozás nélkül tudjuk megmagyarázni. ami megadja az igazi jelentését. 1 1 Created by XMLmind XSL-FO Converter. azon belül is a ma embere. Tehát a következőkben tárgyalandó archaikus vallást nem azon egyszerű öröm kedvéért tanulmányozzuk. hogy az ausztrál törzsek kezdetleges kultuszán keresztül könnyebben megérthetjük mondjuk a kereszténységet. ahogyan azt egy etnográfus vagy egy történész tenné. hogy ezt az elvet nem veszik figyelembe. s ily módon gondolatainkhoz és tetteinkhez jusson közelebb: e valóság maga az ember. Ez az eljárás főképpen a minket érdeklő kérdés esetében tűnhet különösen paradoxnak. A kifejezés nyilván pontatlan. hogy ha a vallási gondolat legmagasabb formáit a legalacsonyabbakéhoz hasonlítjuk. ezt szándékozzuk elemezni és megmagyarázni. A legbarbárabb és legbizarrabb rítusok. A szociológia egyik legfontosabb posztulátuma ugyanis az. mint majd látni fogjuk. Nyilván nem lehetetlen hierarchikus rendben tárgyalni őket. hogy a hozzánk közel álló. s Ugyanebben az értelemben mondjuk valamely társadalomról.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet 1. Valamely vallást abban az értelemben lehet a többinél magasabbnak tekinteni. úgy tartják. A hívő által önmagának vagy másnak adott magyarázat természetesen lehet téves. amelyen nem diadalmaskodhatott volna. akiket joggal illettek e kifogással. hogy fejlettebb mentális funkciókat mozgat meg. ha pedig gondosan definiáljuk a jelentését. több fogalommal és kevesebb érzéssel vagy képpel él. amelyeket egyszerűségben1 egyetlen más társadalom sem halad meg. Különösnek találhatják. De feladatunk ebben még nem merül ki. azzal a bizonyossággal tesszük. Nem kizárólag azzal a szándékkal igyekszik megismerni a civilizáció letűnt formáit. E célkitűzés azonban komoly ellenvetéseket válthat ki. hogy valami mélységes aberrációt lássunk bennük. Amikor tehát a primitív vallások tanulmányozásához kezdünk. azzal nem azt feltételezzük-e. hogy megtalálja azokat. elsősorban az a célja. másodszor. hogy a kereszténység ugyanabból a gondolkodásmódból fakad.1. hogy megismerje és rekonstruálja azokat. I E könyvben a jelenleg ismert legprimitívebb és legegyszerűbb vallást fogjuk tanulmányozni. Ha azt állítjuk. aktuális valóságot magyarázza. sőt legtöbbször az. az igazi okok azonban ettől még nem szűnnek meg létezni. hogy vizsgálódásunk szempontjából a legprimitívebb. mert bármi másnál alkalmasabbnak tűnt számunkra az ember vallásos természetének a megértésére. az egyéni vagy a társadalmi lét valamely formáját fejezik ki. hogy valóban voltak-e olyan tudósok. azaz ugyanazokból a babonákból áll és ugyanazokon a tévedéseken alapul? Így történt. E rendszer szervezetét olyan pontosan és híven igyekszünk leírni. ha a következő két feltételnek tesz eleget: először is olyan társadalmakban van jelen. a legkülönösebb mítoszok is valamiféle emberi szükségletet. amelyektől elhatároljuk magunkat. A szimbólum alatt azonban tetten kell érni az általa kifejezett valóságot. és nevezzük az ilyen társadalomban élő embert primití vnek. ez az elv folytonosan vissza fog térni a következő elemzések és viták során. hogy furcsaságairól és különösségeiről mesélhessünk. hogy primitív. mert akkor nem maradhatna fönn tartósan. Itt most nem célunk annak felderítése. . Egy vallási rendszerről akkor mondjuk. gondolatokban vagy érzésekben gazdagabb. Olybá tűnik tehát. a tudomány feladata. hog y az olykor-olykor a primitív vallásoknak tulajdonított elméleti jelentőséget a szisztematikus vallásellenességre utaló nyomnak tekintették. hogy ne m mindegyik tartalmaz ugyanannyi igazságot. ami a szóban forgó kutatási eredményeket előre minősítetve egyben védhetetlenné is tette azokat. azzal óhatatlanul ez utóbbiak szintjére alacsonyítjuk le őket. Alapjában véve tehát nincs téves vallás. Mindegyik igaz a maga módján: bár különböző módokon. Hanem azért választottuk kutatásunk tárgyául. hogy az emberiség jelenének megismeréséhez először is hátat fordítunk e jelennek. s nagy a kísértés. mert ez érdekel bennünket a legesleginkább. hogy semmilyen emberi intézmény nem alapulhat tévedésen és hazugságon. akkor nem zavaró. éppen azt vetjük a szemére. Általános vélemény szerint ugyanis az egyes vallásoknak más és más az értéke és tekintélye. s akik a vallástörténetből és a vallásetnográfiából vallásellenes hadigépezetet ácsoltak. mindegyik az emberi lét adott állapotára ad választ. de nehezen kikerülhető. akkor olyan ellenállásba ütközött volna. mint a történelem vagy az etnográfia. Mindenesetre ez semmiképpen sem lehet egy szociológus álláspontja. akkor e hiedelmek és vallási gyakorlatok zavarba ejthetnek minket. Ha nem a dolgok természetén alapulna. hogy a valósághoz tartoznak és a valóságot fejezik ki. Hanem mint minden pozitív tudomány. s azon iskoláknak. fejezet . A szociológia más problémákat vet föl. azaz az emberiség egyik alapvető és állandó aspektusának a feltárására. és a történelem kezdeteihez térünk vissza. Ha a szertartásoknak csak a betűjét nézzük.

hogyan fejlődött s vált egyre bonyolultabbá. Valahányszor meg akarunk tehát magyarázni egy meghatározott időben jelen lévő emberi dolgot n legyen szó bár vallási hiedelemről. Ezen nem egyszerűen azokat a jól látható. mely tulajdonságok jellemzik létének ebben a szakaszában. hogy nem pusztán a műveltségüket akarják növelni n ki kell választaniuk egy hipotézist. hogy vannak egysejtű lények is. E külső hasonlóságok azonban más. amiként valamennyi élőlény élőlény. a primitív vallások tanulmányozása önmagában is érdekes és elsőrendűen fontos. legegyszerűbb formájához. amilyennek mutatkozik a vizsgált időpillanatban. . tehát éppoly alkalmasak a vallási élet természetének megjelenítésére. hogy a tudomány valamennyi ezutáni felvetésére jelentős befolyást kell gyakorolnia. Az eddigiekből most már világosan látható. Ugyanazoknak a szükségleteknek felelnek meg. Akár akarják. s nem illusztrálják ezen gondolati elemzés eredményeit az ideáljukat legjobban megtestesítő vallásokból vett példákkal. sorban egymás után az időben. Sajnos tisztán dialektikus módszerekkel igyekeznek megoldani a kérdést: kizárólag a vallásról alkotott saját elgondolásukat elemzik. majd meg kell mutatnunk. De miért illetjük valamiféle kiváltsággal a primitív vallásokat? Miért ezeket választjuk tanulmányunk tárgyául az összes többivel szemben? n Kizárólag módszertani okokból. amellyel meghatározhatjuk a létrejöttüket kiváltó okokat. vagyis egy olyan logikai fogalmat. Még a legszűkebb területen dolgozó specialistáknak is n feltéve. s következésképpen a tárgyalni kívánt kérdés megoldására. mert e vallások nem kevésbé tiszteletre méltóak. amelyeknek minden formai különbözőségük mellett is mindenütt ugyanaz az objektív jelentésük. szükségképpen tartalmaznak olyan lényegi elemeket. A történelem ugyanis az egyetlen olyan elemzési módszer. amelyek a vallások örök emberi részét képezik. amit azzal fejezünk ki. hogyan vált olyanná. Ezek azok az állandó elemek. amelyek valamennyiükben közösek. hogy a vallásról beszélünk általánosságban. hogyan alakultak ki. e magasabb gondolatiság. Hogyan juthatunk el ezekhez az állandó elemekhez? 2 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Másrészt. Ugyanígy a vallási tények mozzanatait is másképp kell értelmezni. jogi előírásról. hogy az írástudók ezután nem söpörhetik le az asztalról a kérdést. illetve mitől vált gazdagabbá amott? Mivel tehát mindenképpen állást kell foglalnunk e kezdő problémával kapcsolatban. miként születtek meg ezek az elemek. e látszólagos jegyeket viszonylag könnyű fellelni. mégpedig okkal. a kérdések óhatatlanul a következőképp vetődnek fel: mitől öltött ilyen vagy ol yan alakot a naturizmus illetve az animizmus. amikor kiderült. Ez a kérdés mindig izgatta a filozófusokat. hiszen erre a kezdőpontra van valamennyi felfüggesztve.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet rendszere tudatosabb. Először is csak úgy érthetjük meg a legújabb vallásokat. amelyek valamennyiüknél fellelhetők. ugyanazt a szerepet játsszák. és ennek szellemében kell megpróbálniuk magyarázatot találni az általuk elemzett tényekre. amit csakis a történelmi és etnográfiai megfigyelés tárhat föl számunkra. ha valamennyit belehelyezzük a körülményeknek azon együttesébe. hogy ezen egymást követő magyarázat-sor szempontjából mekkora jelentőséggel bír a kezdőpont meghatározása. Nekünk egy konkrét valóságot kell megtalálnunk. ettől azonban még teljes egészében megmarad a probléma. s amelyek mindenütt ugyanazokat a funkciókat töltik be. mert az egész emberiséget érdekli. előbb mindig vissza kell mennünk a legprimitívebb. mitől szegényedett el itt. mégsem lehet a vallásokat ennek alapján külön nemekbe sorolni. ezek adják meg annak az objektív gondolatnak a tartalmát. mivel a megfigyelésnek ilyenkor nem kell túlmennie a dolgok felszínén. erkölcsi szabályról. a legegyszerűbb plasztidától az emberig. hogy mi is a vallás általában. A biológiai evolúciót mindjárt másképp kezdték értelmezni. De van más módszer is. Jóllehe t ez az alapelv sokféle eljárással érhető el. ugyanazoktól az okoktól függenek. miben áll egy-egy konkrét vallás. frontálisan célszerű megközelítenünk. hogy egy kartéziánus módon kidolgozott fogalmat tegyünk meg a vallástudomány alapjául. hogy a vallást lealacsonyítsuk. amelyben megszülettek. akár nem. s mivel a megoldás módja a tudomány egészét érinti. amit kizárólag a szellem ereje hoz létre. Egyébiránt túl e közvetett visszahatásokon. meg kell próbálnunk meghatározni. külső jegyeket értjük. mint a többi. Mindezzel együtt szó sem lehet arról. Mivel minden vallás összehasonlítható. Ha ugyanis hasznos tudni azt. mivel ez mutatja meg. és minden vallás egynemű. még fontosabb annak kutatása. tiszta lehetségest. Kartéziánus elv volt. E módszert tehát el kell vetnünk. Tehát nem azzal a hátsó szándékkal folyamodunk a primitív vallásokhoz. Valamennyi egyaránt vallás. s amelyek alapján már a kutatás kezdetén ideiglenes definícióval lehet őket illetni. hogy a tudományos igazságok láncolatában az első láncszem döntő szerepet játszik. ha folyamatában végigkövetjük a történelemben. Minden hiedelemrendszer és minden kultusz mélyén szükségképpen bizonyos számú alapvető képzetnek és rituális viselkedési formának kell lennie. amely magyarázatként alkalmazható rájuk. az animizmust vagy más egyéb vallási formát állítunk. gazdasági rendszerről n. De bármennyire valóságos is e nagyobb bonyolultság. Csakis ennek segítségével bontható fel valamely intézmény az alkotóelemeire. esztétikai technikáról. mélyebb hasonlóságokat is tételeznek. az azért bizonyos. ha az evolúció kezdőpontjába a naturizmust. és a filozófia már azzal is nagy szolgálatot tett. ezt próbáljuk itt most megtenni. azzal kezünkb e kapjuk azt az egyetlen módszert.

hogy lehetséges olyan családi szerveződés is. Márpedig az alábbiakban tárgyalandó vallástól többnyire teljesen idegen bármiféle istenségfogalom. mint amik a mi modern vallásainkban a középpontban állnak. másodlagos elemek. Sem a vallási gondolkozás. Ilyen körülmények közt nehéz meglátni. 2. hogy a tényszerű felfedezések közt éppen az etnográfusok megfigyelései hatottak gyakran revelációként. Vegyünk például olyan vallásokat. De ami a legszükségesebb. illetve a rítusokat. hogy ezek magyarázatát is megkönnyítik. Népi babonák keverednek a legkifinomultabb tanokkal. hogy a rokonságot alkotó erkölcsi és jogi kapcsolatok csak a leszármazásból eredő pszichológiai kapcsolatokat fejezik ki más formában. a prófétaság. 2 3 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a külső körülmények egyformasága mind -mind korlátozza a különbségeket. ott szerzetesek. a magyarázatok még közelebb állnak a tetteket kiváltó közvetlen indítékokhoz. szekták kavargásában. Viszont minél több időt hagyunk a betegségnek. a rítusok egészen másféle erőkhöz folyamodnak. úgymint az áldozat. hogy a rokoni kapcsolatot nem lehet a vérrokonsággal definiálni. mint az egyetlen témára épülő. amivel számos történész illeti az etnográfusok munkáit. hog y az istenfogalom a vallás minden formájára jellemző. S mivel minden tudatot egyazon örvények szívnak magukba. a lényegest a járulékostól megkülönböztetni. településenként. Valamennyi oly sok különböző elemből áll.és újrakezdő rítusok. hogy elkülönítsük egymástól a vallás alkotóelemeit. teológusok meg próféták stb. az egyszersmind maga a lényeg. a sok-sok különböző egyén közt hogyan találjuk meg a vallásos gondolkodásmódra általában jellemző. Ha az orvos meg akarja érteni az őrület természetét. s a megfigyelő könnyűszerrel felfedezheti. Amióta azonban ismerjük a primitív klán természetét. akkor tudnia kell. templomonként. Visszatérve a vallásokra. A primitív vallások azonban nemcsak azt teszik lehetővé. Mivel a tények egyszerűbbek bennük. e nyersanyag ily módon a maga meztelenségében jelenik meg. inváziónként más és más formákat öltenek. annál könnyebben tudja elhatárolni a kérdéses eseményt. hogy minden vallásban vannak olyan hiedelmek. Az emberek még nem értelmezték át a tetteiket kiváltó okokat. illetve gyakorlatok. amelynek ne az atyai tekintély lenne a boltköve. hogy a primitív kultuszokban teljes mértékben hiányzik a pompa. Mac Lennan. amit mindenekelőtt megismerni akarunk. Nos. ezzel szemben tudjuk. A XIX.2 Minden a legszükségesebbre korlátozódik: arra. század közepéig például mindenki meg volt győződve róla. az a további óriási előnyük is megvan. vagyis az. s e témát örökösen ismételgető mítoszok. mint a csak néhány mozdulatból álló. a hozzánk legközelebb álló vallási formák hatására sokáig azt hittük. hasonlóan ahhoz. a szerzetesség vagy a misztériumok. A népi vagy papi képzeletnek egyelőre sem ideje. meg se fordult senki fejében. ugyanazon körülmények közt mindenki ugyanazt teszi. ahogy a már említett egysejtűek felfedezése is alapvetően megváltoztatta az életről alkotott elképzelésünket. mint az egyiptomiak. S ezért van az. segítségükkel mégis közelebb juthatunk ez utóbbiakhoz. . e néhány mozdulatot minduntalan újra. Nem is olyan rég még nyilvánvalónak tartották. A csoport állandó jelleggel olyan gondolati és erkölcsi egyöntetűséget valósít meg. a csoport kisebb kiterjedése. hogy mi volt a kiindulópont. sőt a lényegéhez tartozik. Mindazonáltal az alacsonyabb rendű vallásokban sokkal kezdetlegesebb. a környezettől. mert egyszerűek. hogy e rendszereken belül egy-egy speciális. hogy az apa a család legfontosabb eleme. az egyedi csaknem teljesen felolvad a nembeliben. könyv. IV. sem lehetősége nem volt a vallási eszmék és gyakorlatok nyersanyagának kifinomítására és átdolgozására. vannak misztikusok meg racionalisták. minél korábbi stádiumban vizsgálja a betegséget. rítusok. Miközben minden egyöntetű. §). s újították meg az emberi intézmények tanulmányozását. amire a fejlettebb társadalmakban kevés példát találunk. Mi sem olyan nyers. sem a vallási tevékenység nem egyenletese n oszlik meg a hívők tömegében. Bachofen felfedezése aztán megdöntötte ezt a régi koncepciót. minden egyszerű is. A járulékos. konkrét jelenség miképpen fejlődött ki. s ezért e vonásokat már sokkal nehezebb nem észrevenni. és minimálisra csökkenti a változatokat. Bachofen és követői. Morgan s még sokan mások is ennek az előítéletnek a hatása alatt álltak. az indiaiak vagy a görög-rómaiak vallásai! Számos kultusz fonódik össze bennük kibogozhatatlanul. ami nélkül már nem lehetne vallás a vallás. Éppenséggel azt fogjuk látni. fej. hogy a történelem során megjelenő komplex vallásokat próbáljuk megf igyelni.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet Semmiképpen sem úgy. hogy kifejlődjön. a pompa fejlődése még nem takarja el a lényeget. A primitív civilizációk tehát azért kiváltságosak. annál nehezebb lesz Ezzel nyilván nem azt akarjuk mondani. Minden közös mindenkiben.. Ezen egyszerű lényeknél az élet a lényegi vonásokra korlátozódik. Emitt papok vannak. hogy aztán a megfelelő kezelést alkalmazza. mint a többiben. amelynek segítségével hasznosan tanulmányozható. Teljességgel alaptalan tehát az a lenézés. de hogyan leljünk rá e burjánzó vegetáció alatt a vallási élet közös alapjára? A különböző teológiák. hogy meglehetősen nehéz a fontosat a másodlagostól. Lehet ugyan olyan módszert találni. alapvető állapotokat? Egészen más a helyzet az alacsonyabb rendű társadalmaknál. s éppen ezért tudjuk jobban meghatározni az értelmét. Az individualitás kisebb foka. és ez a viselkedésbeli konformizmus a gondolkodás hasonló konformizmusát fejezi ki. A cselekvés sztereotip. amelyek nem szűken értelmezett hasznossági célokat követnek (III. generációnként. hogy a szociológia bizonyos ágaiban az etnográfia gyakran igen termékeny forradalmakat indított el. a körülményektől függően ki -ki más és más módon érzi át a hiedelmeket. mi a közös valamennyiükben. másutt világiak. e tények közti kapcsolatok is nyilvánvalóbbak. E pompa azonban nélkülözhetetlen része a vallási életnek. Ezzel szemben bizonyos.

4 a nem. eszünk ágában sincs valamiféle modell gyanánt feltüntetni őket. ugyancsak viszonylagos értelmet adunk. de immár új körülmények között. Alcan. amit ezek a foga lmak. Könyvünkben e módszertani megfontolást járjuk végig. Régóta tudjuk. (Ehhez lásd HAMELIN: Essai sur les éléments principaux de la représentation. Nincs olyan határozott pillanat. ha minél kevésbé bonyolult társadalmakban vizsgáljuk őket. amit a későbbi vallásoknak csak utánozniuk kellene. mind a filozófiát. amely túlmegy a kimondottan vallási eszmék körén. amelynek segítségével el tudjuk különíteni azokat a mindmáig jelen lévő hatóokokat. melyek bár az elsőkhöz tartoznak. csak igen keveset mutatnak meg valóságos természetükből. s még mindig ható okokat már csak torzító magyarázatok egész rendszerén keresztül lehet észrevenni. megszabadítja őket másodlagos tulajdonságaiktól. amelyek az eredeti állapotot a tudattalanba igyekeznek lenyomni. Ítéleteink gyökerében van néhány olyan lényegi fogalom. a vallások eredetének problémáját. akkor az evolúció során létrejövő bármiféle további újdonságot ezzel már nem magyarázhatunk. amelyeket eddig csak filozófusok tárgyaltak. önkényes gondolatmenetek. De éppen faragatlanságuk teszi tanulságossá őket. 76. ugyanis menet közben mindenféle más értelmezések is közbeiktatódnak. a látszólagos ok és a tényleges ok közötti pszichológiai távolság jelentősen megnövekszik. igyekszik leegyszerűsíteni e jelenségeket. hanem a jelenleg ismeretes legegyszerűbb társadalmi állapotot. hogy azok ne lennének benne az időben vagy a Mint látható. amely értelmi életünk egészét uralja: ezeket hívják a filozófusok Arisztotelésztől kezdve a megismerés kategóriáinak: az idő. Ha azonban eredeten abszolút. amelyek minden alapot nélkülöznek. s ezért a szellem számára nehezebben bejárható. Ha azonban idáig eljutunk. hanem azt a formát is. 3 Nem mintha ezen alacsonyabb rendű vallásokat sajátos erényekkel ruháznánk fel. az anyag. magához a kialakulásához is hozzájárult. fogalma. Ugyanis minden vallásnak van egy olyan oldala. amelytől fogva a vallás létezni kezdett. Mindössze ezt akarjuk felhasználni. akkor a kérdés tudománytalan. Ugyanez a helyzet a vallásos gondolkodással. Amiként minden emberi intézmény. kezdeteiről beszélünk. az leredetl szónak. úgy gondoljuk. illetve amit a nem és az ok fogalmai játszanak az intellektuális életben. célszerűbb őket a maguk idejében tárgyalni: azon kérdések megválaszolása után. mert olyan kényelmes tapasztalatokat nyújtanak . miként a lprimitívl-nek is. majd P. A rendszerré fejlődött őrület és a születését kiváltó első benyomások között gyakran igen jelentős a távolság. melyekben a tények és a közöttük lévő kapcsolatok könnyen tetten érhetők. ezek szubjektív. a létrejöttét kiváltó. Az emberek nemcsak tudásanyaguk jelentős részét köszönhetik neki. Jelen tanulmányban tehát újratárgyaljuk. hogy nemcsak gazdagította néhány gondolattal a már előzetesen kialakult emberi szellemet. Nem.) 3 4 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Az intézmények esetében a természet spontán módon hasonló egyszerűsítéseket végzett a történelem kezdetén. Mi egész másféleképpen vetjük fel a kérdést: olyan módszert keresünk. Paris. és olyan magyarázatokkal helyettesítik. o. hogy a primitív vallásokban a vallási tény hogyan viseli még magán eredetének lenyomatát: fejlettebb vallások esetén ezt sokkal nehezebb lett volna kikövetkeztetnünk. hogy a világról alkotott első képzetrendszerek vallási eredetűek. őseredeti kezdetet értünk.F. Amikor a történelem eredetéről. az ok. 2.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet megfigyelni. amelyben ezek az ismeretek kidolgozódhattak. 4 Az időről és a térről azt mondjuk. amelyeket most fogunk tanulmányozni. már amennyire ez lehetséges lesz számunkra. lévén annak feldolgozott formái. amelyektől a vallásos gondolkodás és gyakorlat legfontosabb formái függenek. Ha a fizikus fel akarja tárni az általa vizsgált jelenségek törvényszerűségeit. 63. a tér. s ily módon a vallási jelenségek tanulmányozása olyan kérdések újrafelvetéséhez is eszközt nyújt. A filozófia és a tudományok azért születhettek meg a vallásból. Az ok és okozat. A népi mitológiák és a kifinomult teológiák elvégzik munkájukat: az eredeti érzések fölé igencsak különböző érzéseket helyeznek. E módszerrel nyilván csak nagyon elemi tényekhez juthatunk. a szám. a vallás sem kezdődik sehol. e vallások éppenséggel kezdetlegesek és faragatlanok. amelyeken át gyakran igen nehéz a legelsőt meglelni. és ezt nyomatékosan el kell vetnünk. amelynél tovább jelenleg nem tudunk visszamenni. mert semmiféle különbség nincs a között a szerep között. S bár nem áll szándékunkban az újabb fejlemények által felvetett kérdések fontosságát tagadni. Szilárd keretek közé szorítják a gondolkodást. mert a jelek szerint nem tudunk úgy gondolkodni a tárgyakról. Ezért igyekszünk közel jutni az eredethez. . Megmutatjuk. hogy kategóriák. II Kutatásunk azonban nemcsak a vallástudomány számára érdekes. Ezek a dolgok leguniverzálisabb sajátosságainak felelnek meg.U. Bármiféle effajta spekuláció joggal vesztette hitelét. Nincs olyan vallás. ami az isteniről való spekuláción túl ne volna egyszersmind kozmológia is. Nem abszolút kezdetet értünk rajta. e kifejezéseket ebben az értelemben használjuk. Ahogy fejlődik a történelem során. a gondolkodás látszólag csak önmaga megsemmisítése útján tud megszabadulni tőlük. s nem is valamiféle kerülőutat keresünk. a személyiség stb.. A fent említett okokból kifolyólag ezek a hatóokok akkor figyelhetők meg a legkönnyebben. hogy gondolatilag ehhez a pillanathoz jussunk. Azt azonban már kevésbé vettük észre. mert kezdetben a vallás maga helyettesítette mind a tudományokat.

mégpedig ugyanolyan sorrendben. 7 HUBERT n MAUSS: i. fel tudjuk fogni. sem észak és dél stb. . aminek segítségével tájékozódni tudunk az időfolyamban. [Magyarul: Idő és antropológia. keletnek vagy nyugatnak stb. hogy egy -egy embernél. amit egyazon civilizáció valamennyi embere objektíven gondol el. És valóban. sem fönt és lent. 35n67. hogy az egyes régióknak más és más érzelmi értéket tulajdonítottak. ah ogyan eredetileg lefolytak. mérjük. S egyben csak az ember sajátja. miben különbözik egymástól egyfelől az az érzés. de egyszersmind annak rendszerességét is hivatott biztosítani. hogy a tér nem lehetne tér. való felosztás a rítusok. Olyan. Lényegét tekintve a térképzet az érzéki tapasztalás által szerzett adatok legelső koordinálása.6 Ugyanez a helyzet a térrel. évekre stb. Maga is igazi társadalmi intézmény. Hanem olyan elvont és személytelen keret. Alcan) lAz idő képzete a vallásbanl című fejezetét. 5 Az időkategória illetve a hozzá kapcsolódó érzések különválasztását megtehetnénk a térrel. amely nem évek. az okkal kapcsolatban is. rendeltetésük pedig az. akkor természetükre nézve épp olyanok. Az első olyan tapasztalatok összessége. amelyek csak az e tapasztalatokat szerző egyén számára érvényesek. ha valóban kölcsönösen felcserélhetők volnának. de igazi jelentőségét a következő adja meg. abszolút módon homogén lenne. de az emberi létet is magába foglalja. s a gondolkodás nem találna fogódzót benne. aminek Kant képzelte: ha tisztán. Ez talán eloszlatna bizonyos zavarokat. Legalábbis n mert az e tárgyban meglévő ismereteink jelenlegi szintjén óvakodnunk kell bármiféle radikális és kizárólagos tézistől n jogos annak feltételezése. társadalomnál. A vallásban. a társadalmi időt fejezi ki. távolról sem elég az időkategória fogalmának felállításához. ünnepek. A többi fogalom esetleges és változó.. napok. ha egyes pillanatokat meg tudunk különböztetni benne. amelyet most olvasnak. a rítusok olyan cselekvésmódok. Fejős Z. 75. E könyv. objektív jelek által kifejezzük. E pontra a mű zárófejezetében még visszatérünk (4.és képkomplexum. Csak akkor tudjuk felfogni az időt. ha meghatározott időpontokhoz kötjük őket. Mármost mi az eredete ennek a megkülönböztetésnek? A már egyszer megtapasztalt tudatállapotok nyilván ismét létrejöhetnek bennünk. Fordítások gyűjteménye. másfelől az idő kategóriája. jóllehet spontán módon meg tudjuk különböztetni őket a jelentől. Ez az észrevétel már önmagában is érdekes bizonyos fokig. nyilvános szertartások ismétlődéséhez igazodik. De bármilyen fontos is ez a különbségtétel saját személyes tapasztalásunk szempontjából. Mintegy az értelem csontvázát képezik. amelyek kollektív valóságokat fejeznek ki. Próbáljuk meg például elképzelni. északnak vagy délnek. a megfigyelés azt mutatja. mivé lenne az idő fogalma. s amelyen valamennyi lehetséges esemény meghatározott fix viszonyítási pontokhoz képest helyezhető el. amelyek az e tárgyban folytatott vitákat táplálják. az érzelmi értékeknek és a belőlük fakadó Ezen állítás megerősítésére lásd HUBERT és MAUSS: Mélanges d’histoire religieuse (Travaux de l’Année sociologique) című könyvének (Paris. skk. hónapokra. amiként a tudatállapotokat is csak úgy tudjuk elrendezni az időben . melyen az egész tartam kiteríthető a szellem tekintete előtt. mint bármely más vallási tény: maguk is társadalmi dolgok. a kollektív gondolkodás termékei. ez az az idő. ezt fölfelé. Mint Hamelin7 kimutatta. hogy társadalmi elemekben gazdagok. a társadalmi élet szolgáltatja. hogy fenntartsák vagy újra létrehozzák e csoportok bizonyos szellemi állapotait. Ezzel azt állítjuk. Ahhoz. 5 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ne lennének megszámolhatóak stb. hetekre. A napokra. Az időkategória ezzel szemben a csoport számára közös időt. arra a végkövetkeztetésre jut. korszaknál hiányoznak. hogy az efféle szerveződés csakis kollektív lehet. 2000. amelyekhez időben minden dolog illeszkedik. hetek. ha az időhöz hasonlatosan nem lenne felosztva és differenciálva. az egyiket jobbra. Osiris. azt lefelé. hogy ezeket a nélkülözhetetlen viszonyítási pontokat. a tér nem az a homályos és meghatározatlan közeg. Ez a koordináció azonban lehetetlen volna. a vallás által születtek. amelyek csakis összegyűlt csoportokon belül születhetnek. ha szabad így mondanunk. Már nem az én időm van ily módon elrendezve. ha a tér részei minőségileg egyeznének. De honnan van a lényegéhez tartozó felosztás? Magától nincsen benne sem jobb és bal. §) . mit kezdenénk egy olyan idővel.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet térben. Ez ugyanis nem merül ki pusztán elmúlt életünk részleges vagy teljes felidézésében.) Budapest. Ezt a tényt e munka során még többször le fogjuk szögezni. a vallási gondolkodás termékei. amely nemcsak egyedi létünket. Ezek a különbségtételek nyilvánvalóan onnan származnak.] 6 Ebből jól látszik. akkor semmire se szolgálna. A vallási képzetek olyan kollektív képzetek. m. hogy térbelileg el tudjuk rendezni a dolgokat. mint egy végtelen tábla. Márpedig a primitív vallási hiedelmek módszeres elemzése során természetes módon éppen e kategóriák legfontosabbjaival találkozunk. különbözőképpen kell tudnunk elhelyezni őket. Ha azonban a kategóriák vallási eredetűek. amelyek segítségével felosztjuk. (Szerk. o. hogy a vallás legelsősorban társadalmi dolo g. ily módon múltunk részei jelenné válnak. S mivel az ugyanabban a civilizációban élő emberek ugyanolyan módon képzelik el a teret. 5 A naptár egyfelől a kollektív tevékenység ritmusát fejezi ki. hónapok. órák egymásutánja! Valami elgondolhatatlan dolog sülne ki belőle. az állatnak nincs effajta képzete. ha elvonatkoztatnánk azoktól az eljárásoktól. Ez már önmagában is sejteti. a másikat balra. Egyébként némelyiknél ez már most előre sejthető. ezek viszont csaknem elválaszthatatlannak tűnnek a szellem normális működésétől.

hogy a jelenlegi logikánkat kormányozni látszó szabály effajta változásokon ment keresztül a történelem során. hogy a kategóriák jelenleg a szükségszerűség erejével u ralkodnak 8 6 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mint megannyi egyszerű. A történelem során az alapklánok száma meg -megváltozott. vö. azaz a térképzetek és a kollektivitás formája közti kapcsolatokról lásd RATZEL: Politische Geographie. skk. vagyis egy-egy kláncsoporttal. akkor a megismerés kérdése új keretek közt vetődik fel. E tekintetben mindössze annyi a különbség a közönséges empirizmus meg az evolucionista empirizmus közt. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. melyek ezek a tényezők. Egyébként a tér felosztása társadalmanként változik. 47. anyagszerűek és szellemiek. Année sociologique. Ethnology. 9 Lásd DURKHEIM n MAUSS: lDe quelques formes primitives de classificationl. melyek az ember veleszületett alkatánál fogva immanens módon vannak benne az emberi szellemben. amely ne az egyéni tapasztalásban gyökerezne. [Magyarul: Az osztályozás néhány elemi formája. 178. s ezek vezérlik a tapasztalást.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet különbségtételeknek is közöseknek kell lenniük. megint másik a déllel stb.. 34. skk.. 1909. következésképpen társadalmi tényezőktől függ. végtelenül tudnak osztódni.8 Bizonyos esetekben egyébként e társadalmi jelleg nyilvánvalóvá vált. miként oly sok más tekintetben is. ez utóbbi mintegy az előbbi lenyomata. hogy nem veleszületett módon van meg az ember természetében. Egyesek szerint a kategóriák nem vezethetők le a tapasztalásból: a kategóriák voltak előbb. In: É.] 10 Uo. de vannak kiterjedt képzetrendszerek.15 Különben e megfelelés magyarázatára azt kéne feltételeznünk. Ausztráliában és Észak -Amerikában vannak olyan társadalmak. 11 lZuni Creation Mythsl. amelyek egyidejűleg a legellentmondásosabb tulajdonságokkal bírnak. hogy nem függ -e maga az ellentmondás fogalma is társadalmi feltételektől. hanem valószínűleg vallási. hogy minden egyént n testi -pszichikai felépítésénél fogva n spontán módon ugyanúgy érintenek a tér e különböző részei: ami annál valószínűtlenebb. a legkezdetlegesebbektől a legtudósabbakig. mely egyben szimbóluma is. következésképpen kollektív képzetekből keletkeztek. Azon is el lehet gondolkodni. 14 Ha elfogadjuk ezt a hipotézist. a lDer Raum im Geist der Völkerl című fejezetet. azt bizonyítja. de feltételezhetjük. hogy vannak ilyenek. Ugyanerről a kérdésről. 15 Még Spencer elméletében is az egyéni tapasztalás által épülnek fel a kategóriák.]). amelyek jelentős szerepet játszottak az eszmetörténetben. mivel a táborhelyük is körkörös alakú. mégis fontos felhívni rájuk a figyelmet. hogy a rész az egésszel egyenlő. Nem tudjuk pontosan. Válogatott tanulmányok. philos. Nevezetesen utal rá Windelband lDie Erkenntnisslehre unter dem Völkpsychologischen Gesichtpunktel című rövid cikke (Zeitsch. ahány klán van a törzsben.12 Később még hasonló bizonyítékokkal fogunk találkozni a nem. Az. hogy társadalmi eredetűek. E szerint az elmélet szerint az. VIII. hogy ne hágja át. VI. hanem hogy a tudományos gondolkodásnál gyakrabban és nyíltabban szegi meg. Csakhogy ez a megerősítés semmi lényeges adalékkal nem szolgál: a kategóriák felépítésébe egyetlen olyan elem sem kerül bele.l11 A pueblo minden egyes körzetének megvan a maga jellemző színe. of the Bureau of Amer. DURKHEIM: A társadalmi tények magyarázatához. skk. mint a vallás. hogy ez utóbbi szerint az egyéni tapasztalás eredményeit az öröklés erősíti meg. 13 Ezzel nem azt akarjuk mondani. Mások szerint a kategóriákat úgy alkották meg. Rev. A zunyiknál például a pueblónak hét körzete van. Így hát a társadalmi szerveződés szolgált modellül a térszerveződés számára. bár sokkal lelkiismeretesebben igazodik hozzá. skk. hanem n legalábbis részben n történelmi. mert jelentőségük van. mégpedig ugyanaz. 253n334. skk.9 és a térbeli kört is pontosan úgy osztják föl. E tekintetben. s amelyekben ez az elv nem ismeretes: a mitológiákról van szó. Ezért mondják róluk. az erő. 34. hogy a priori adottak. . Étude de polarité religieusel. mivel e különböző régiók önmagukban valójában telje sen közömbösek. hogy a gondolkodásra gyakorolt hatása korszakonként és társadalmanként változott. E gondolatot megfordítva pedig ki fogjuk mutatni. és a klánok táborbeli elhelyezkedése szabja meg a régiók helyét. mitológiában axióma. hogy koránt sincs ott időtlen idők óta az ember i gondolkodásban. o. Még jobb meg bal sem létezik. de közben nem vesztik el lényegüket. f. s alkotójuk maga az egyén.13 Folyton olyan lényekről van bennük szó. 166. ennek képére. Steinthal ugyanilyen tárgyú jegyzetét [uo. egyszerre egyek és többek. minden ilyen körzetet egy-egy valaha egységes kláncsoport alkot: minden valószínűség szerint eredetileg egyetlen klánt alkottak. ez bizonyítja. a másik a nyugattal kapcsolatos. 13th Rep. A térnek szintén hét régiója van. Az azonosság elve ma uralkodó a tudományos gondolkodásban. s bár ezeket eltúlozni nem kell. 1978. Egy-egy régiót az egyes klánokhoz tartozó totem alapján határoznak meg. Ezt az teszi valószínűvé. Ugyanannyi régiót különböztetnek meg benne. ez pedig csaknem szükségszerűen azt feltételezi. minden egyes régiónak is megvan a maga színe. a személyiség és a hatékonyság fogalmával kapcsolatban. mint a törzsit. s a világ mind e hét körzete szoros kapcsolatban áll a pueblo egy -egy körzetével. mint a megfelelő táborbeli körzeté. mivel ezek egyáltalán nincsenek benne az ember általánosan vett természetében.10 lÍgy hát n írja Cushing n az egyik osztás északot hivatott képviselni. Úgy kell elképzelnünk őket. Völkerpsychologie. Budapest. HERTZ: lLa prééminence de la main droite. a tudomány meg a vallás közt csak fokozati különbségek vannak. 14 Ezt a hipotézist a Völkerpsychologie alapítói már kifejtették. amely aztán alcsoportokra oszlott. a tér régiónak száma is ennek megfelelően változott. Eddig csak két doktrína volt ismert. apródonként. hogy a tudomány sem teheti meg. 12 V. december. elemenként. hogy a mitológiai gondolkodás nem ismeri az azonosság elvét. amelyeknél a teret hatalmas körként fogják fel. oszthatatlan adatot..

mint ahogy lezajlottak. mert az ész. Mégpedig szükségszerűen. hogy e körülmények éppen akkor és úgy valósulnak meg. Ha az értelem csak az egyéni tapasztalás egy formája. A klasszikus empirizmus irracionalizmusba torkollik. de nem alapul a dolgok természetén. hogy a racionális ismeretek nem vezethető k vissza az empirikus adatokra. hogy az apriorizmust nem a veleszületettség hipotézisével definiáljuk. amelyek világosan elkülöníthető rétegként rakódnak egymásra. azzal egyben el is tüntetjük. hogy a megismerés két. ami közvetlenül adva van a számára. 16 Talán csodálkoznak rajta. kifejlődnek majd visszafejlődnek. hogy veleszületettek. Valójában azonban ez az elképzelés csak másodlagos szerepet játszik a tanban. nem degradálják őket verbális mesterkedésekké. Ehhez azonban fel kell ruházniuk a szellemet azzal a képességgel. amelyeket egy tudományos hipotézissel szemben támasztanunk kell. más sorrendben képzeljük el őket magunkban. Adva van tehát kétfajta megismerés. E kérdéseket megválaszolandó néha úgy képzelték. hogy meghaladja a tapasztalatot. E két. Ha az előbbiekről azt mondjuk. úgy hiszik. . hogyan tudunk a dolgokba olyasmit is belelátni. hogy e képesség inherens módon benne van az emberi értelem természetében. ám e sajátos képességre sem magyarázatot. de nem oldjuk meg. a vita azért állandósul. n Az empirikus adatok viszont homlokegyenest ellenkező tulajdonságokat mutatnak. úgy gondoljuk. helyenként és időnként változnak. ha mindössze annyit mondanak. amit a puszta látvány nem tár föl előttünk. s ezt az ész fejezi ki legelsősorban. Mert éppenséggel azt kellene megtudnunk. mint ahogy általában gondolják. Az aprioristák racionalisták. Ezzel szemben az isteni értelem megingathatatlan. Az empirikusnak nevezett ismeretek. olyan hatalommal van felruházva. hogy az egyéni értelmek fölött van egy felsőbbrendű értelem. 7 Created by XMLmind XSL-FO Converter. miért nem elegendő a tapasztalás önmagában. sem igazolást nem adnak. hanem meghagyják minden specifikus jellemzőjüket. de uralkodnak is rajtunk. talán célszerűbb is lenne inkább ez utóbbi névvel illetni. amelyek az empirizmus teoretikusai számára minden mást rajtunk. hogy a tapasztalás csakis ezzel a feltétellel lehetséges. Túlságos leegyszerűsítés úgy képzelni. Ugyanis éppen egyetemes és szükségszerű mivoltuk különbözteti meg őket az összes többitől. Ha viszont másfelől olyan képességekkel ruházzuk föl. Az apriorizmusnak az az alaptétele. Ellenben de jure képesek vagyunk rá. a lehető legáltalánosabb fogalmak. Tehát e kategóriák nemcsak hogy nem függenek tőlünk. s hogyan lehetséges. mint érzéki képzeteink. egymásra vissza nem vezethető elemféleségből áll. az előbbiek ebből fakadnak. Ezért aztán viszonylag szabadon kezeljük az effajta eredetű képzeteket. ha az észt visszavezetjük a tapasztalásra. ami ugyan mélyen gyökerezik szervezetünkben. hiszen a rá jellemző egyetemességet és szükségszerűséget a tiszta látszat szintjére süllyesztjük. s csodás képességüket valamiféle misztikus összetartozás útján kapják tőle: ez volna az isteni értelem. azzal csak arrébb toljuk a kérdést. azzal pozitíve csak azt mondjuk. amely alól nem vonhatjuk ki magunkat kedvünkre. és minden egyénitől függetlenek: olyan közhelyek. s ezért az egyedi tudat pillanatnyi állapotát fejezi ki: lényegét tekintve individuális és szubjektív. Azt is látni kellene. egymással szemben álló ellenvetés közt a szellem bizonytalan marad. amely mintegy az értelem két ellenpólusát testesíti meg. hogy nem a tapasztalás termékei. amíg másfajta megfontolások nem lépnek közbe. ha megpróbáljuk felszabadítani magunkat e lényegi fogalmak alól. hogy a kategóriák ugyanazokból az elemekből állnak. hogy kivonja magát mindennemű tapasztalati kontroll alól. olyan illúzióvá tesszük. amelynek segítségével. így hát nem felel meg azoknak a feltételeknek. elkerülhetjük e két ellentétes nehézséget. hogy másnak fogjuk fel őket. Ráadásul az emberi gondolkodás e kategóriái sosem rögzülnek végleges formába. Ha azt mondjuk. az új szemléletmódot tesz lehetővé. mert a szemben álló érvek érezhetően egyenértékűek. 16 A mi hipotézisünk teljes egészében megtartja ezt az elvet. Mivel nem nyilvánvaló igazságként fogadják el. amelyet pedig a kategóriáknak kellene szabályozniuk és összeszervezniük. csak holmi illúzióból. Mert az nem magyarázat. amelyek mentén valamennyi szellem összetalálkozik. nem ürítik ki belőlük a valóságtartalmat. Hogy adhatna számot e megingathatatlanság az állandó változékonyságról? Ez a két koncepció harcol egymással évszázadok óta. mint az alapkategóriák összessége. Ha érzeteink jelen idejűek. akkor nyilván de facto uralnak bennünket. amelyeket nem tudni honnan szerez. nem kényszerülnek szisztematikusan elszegényíteni őket. akkor élénk ellenállásba ütközünk. Az empirista tételt fogadjuk el? Akkor a kategóriákból ki kell vonnunk minden jellemző sajátosságukat. miért tételez fel rajta kívül álló és már előbb meglevő körülményeket. amely nem más. n Ha azonban elfogadjuk a kategóriák társadalmi eredetét.mint amik. ahogyan az szükséges. de semminek sem felel meg a dolgokban: következésképpen a logikai élettől. sőt egyetlen konkrét tárgyra sem vonatkoztathatók. Semmi sem köt bennünket velük szemben. babonás előítéletből fakad. eltagadjuk az objektív valóságot. Ha megpróbálunk fellázadni ellene. azzal kívül helyezzük a természeten s a tudományon. akkor nincs is értelem. hogy a világ logikus. ami ugyan a gyakorlatban kényelmes. hogy hozzá tud tenni valamit ahhoz.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet Csakhogy mindkét megoldás komoly nehézségeket vet föl. Ilyen körülmények közt. Ennek a hipotézisnek legalábbis az a komoly hátulütője. Az aprioristák n a címkéjükhöz tapadó közkeletű vélekedéssel szemben n jobban tisztelik a tényeket. Mivel az egész valóságra vonatkoznak. Valamely érzés vagy kép mindig valamely konkrét tárgyra vagy tárgy-együttesre vonatkozik. honnan van e meglepő kiváltság unk.

térről. miként haladhatja meg az értelem az empirikus ismeretek hatókörét. hogy a társadalmi zavarok hatásaképpen a mentális zavarok is sokasodni kezdtek. mint ahogy mi gondoljuk. hanem egyszerűen annak a ténynek. Sem azt nem állítjuk.. mint az élővilág fejlődésének kezdőpontjában álló ásványi elemek tulajdonságai és a már kialakult élet jellemző attribútumai között. A kategóriák ilyen értelemben vett sajátos hatékonyságát az apriorizmus posztulálja ugyan. Ha ez utóbbi gyengül. saját bensőnkben szegül szembe lázadozásunkkal. annak minden részletét uralják. hogy előzetes vizsgálódás nélkül magáénak érezze. akkor parancsoló erejükben nincs semmi meglepő. hogy nem engedhetünk a kísértésnek. Úgy tűnik tehát. hogy valami ellenáll. hogy élni tudjon. Ezek tehát egyéni állapotok. s az előbbiek éppúgy nem vezethetők le az utóbbiakból. E képességét nem holmi misztikus adománynak köszönheti. ami racionális. cseréli ki. Két lény van benne: egy individuális lény. hogy szükségszerű. amelyeket nem találunk meg. 17 8 Created by XMLmind XSL-FO Converter. bennünk is és rajtunk kívül is. 19 Gyakran megfigyelték. intézményeitől függenek. vagyis a társadalmat képviseli. Ha viszont a kategóriák. hogy ne lenne semmi az egyénben. Mind az előbbieket. Kívül a közvélemény ítél el bennünket. lényegüket tekintve kollektív képzetek. A kollektív képzeteket hatalmas együttműködés hozza létre. Tüntetően áthágja valamely szellem az egész gondolkodást szabályozó normákat? Akkor a társadalom a szó teljes értelmében már nem is emberi szellemnek tekinti. mind cselekvésében természetszerűleg meghaladja önmagát. hogy e még határozatlan értelemcsírák és a tulajdonképpeni értelem között olyasféle távolság van. Így most már mindjárt érthető. megvannak a maga tulajdonságai. okról. hogy az előbbiek hozzátesznek valamit az utóbbiakhoz. s következésképp teljes mértékben empirikus képzetek. akkor bármiféle megegyezés lehetetlenné válna az értelmek közt. Ha tehát az emberek nem értenének egyet bármikor e lényegi gondolatok terén. sem azt. Ha a tapasztalás teljes mértékben idegen lenne mindattól. mint a tisztán egyéni képzeteknek. Van tehát benne valami. hogy az ember n közkeletű megfogalmazással élve n kettős. s amelynek működési köre ennélfogva meglehetősen szűk. hogy ha bensőnk mélyén megpróbáljuk lerázni magunkról ezeket az alapfogalmakat. amit sugalmaz nekünk. Természetünk e kettőssége azt eredményezi. Valójában azonban valószínűleg nem fordulhat elő. hogy bizalommal elfogadjuk. hogy nem vagyunk teljesen szabadok. hasonlóképpen. hogy a logikai fegyelem a társadalmi fegyelem sajátos megjelenési formája. Szintén e társadalmi jelleg segítségével válik érthetővé. mivel kiterjedésben minden más fogalmat meghaladnak. az egész a részből. amelyek a tárgyak közvetlen hatására keletkeznek a szellemünkben. Ez újabb bizonyíték arr a. Ahhoz. nemcsak elégséges mértékű morális konformizmusra van szükség. számról stb. amiként a társadalom sem vezethető le az egyénből. az előbbi fellazul. Itt mindössze annyit akarunk leszögezni. amelyek bármiféle közös cselekvés Legalábbis annyiban. hogy azért szükségszerűek. amit mi tulajdonítunk nekik. a bonyolult az egyszerűből. . és egy társadalmi lény. E parancsoló erő maga a társadalom. de nem magyarázza. s előre biztosak lehetünk benne. és ennek megfelelően bánik vele. akkor úgy érezzük.18 A társadalom sui generis valóság. vagy nem ugyanolyan formában találunk meg a világ többi részében. hogy innen ered az értelemben benne rejlő ugyancsak sajátos parancsoló erő. akkor mindenekelőtt a közösség állapotait tükrözik: ennek felépítési módjától. ennek érdekében szellemek egész sora adja össze. A társadalom nem hagyhatja az egyének szabad belátására a kategóriákat. amelyeket teljes egészükben17 az individuum pszichikai természete magyaráz. ráadásul mivel a társadalom szintén képviselve van bennünk. hogy a gyakorlat szintjén az erkölcsi ideál nem vezethető vissza a haszonelvű indítékra. Ha ezzel szemben a kategóriák azzal az eredettel bírnak. az egyéni tudatra is kiterjedő elemzésének kellene felkutatnia. azzal pusztán csak azt ismétli meg. ami arra kényszeríti az értelmet. ha valami belső erő által mindenfajta bizonyíték nélkül uralja a szellemet. az egyéninél végtelenül gazdagabb és bonyolultabb szellemiség sűrűsödik össze bennük. akkor nem élhetnénk társadalomban. a gondolkodás szintjén pedig az értelem nem vezethető vissza az egyéni tapasztalásra. gazdasági stb. A társadalmat kifejező képzeteknek tehát egészen más a tartalmuk. értelmi életünk egészét. ha az egyén pszichikai természete teljesen szemben állna a társadalmi élettel. mert akkor gondolkodásunk már nem igazán emberi gondolkodás lesz. ami a racionális képzeteket vetíti előre. mert ha azt mondja. gyúrja egybe gondolatait és érzéseit. Egyébként erre még alkalmunk lesz visszatérni a konklúzióban. amennyiben léteznek egyéni. s így az egész társadalomban is. hogy ne lenn e semmi olyan az empirikus képzetekben.19 a társadalom terjed át bizonyos gondolkodási módokra. nem mondhat le róluk. erkölcsi. Ugyanis a dolgok közt fennálló legáltalánosabb kapcsolatokat fejezik ki. szervezettségétől. intellektuálisan és morálisan legmagasabb valóságot. 18 Ezt a visszavezethetetlenséget egyébként nem kell abszolút értelemben felfogni. honnan származik a kategóriák szükségszerű jellege. a logikai konformizmusnak is van egy olyan minimuma. nemzedékek hosszú sora halmozza fel bennük tapasztalatait és tudását. hogy e kétfajta elem ne kapcsolódna szorosan egymáshoz. mint az egyéni és a társadalmi közt. hanem időben is kiterjed. Egy gondolatról akkor mondjuk. amely a megfigyeléssel még megismerhető. mert nélkülözhetetlenek a gondolkodás működéséhez. hogy tagjait elrettentse az efféle elhajlásoktól. Tehát nagyon sajátos. hogy szükségszerűek. Az egyén a társadalomhoz való tartozásánál fogva így hát mind gondolkodásában. Ezért van az. vallási. E kétfajta képzet közt ugyanolyan távolság van. amelynek alapja a szervezetben van. Ez okból tekintélye egész súlyát latba veti. amit a társadalom nem tud nélkülözni. amit a társadalmi életet megelőző jelenségnek tekinthetnénk. mert azzal magamagáról mondana le. ha nem lenne egyöntetű elképzelésük az időről. akkor az értelem nem tudna mit kezdeni vele. mind az utóbbiakat éppen keletkezési módjuk differenciálja. úgy érezzük. azok. A racionalitás e csíráit a kategóriák teljes körű.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet kizáró módon szolgáltak az értelem megalkotására. amely arra kényszerít bennünket. amely nemcsak térben. morfológiájától.

a természethez igyekszik minél közelebb jutni. hogy megértésükhöz és megítélésükhöz immár más módszerekhez kell folyamodnunk. leegyszerűsítő elemzések nem tudtak megbirkózni. intézmény n szoros rokonság áll fenn. akkor n úgy tűnik n csak konvenció által terjeszthetők ki más területekre. térről.24 E fogalmak mintegy summázatát adják az emberi történelem egy jelentős részének. mint az abnormális intelligenciájú alanyokkal. A társadalom kézzelfoghatóbbá teszi őket. amely csak nagyobb bonyolultságával különbözik a többitől. igaz. ami eredetileg bizonyára még nem volt meg. épp ellenkezőleg. akkor elfelejtjük. mint az alaptétel. jelentős hasonlóságuk ellenére sem azonos természetű n egyazon nem két különböző fajtája. Meghagyja az értelemnek a maga specifikus hatalmát. hogy a dolgok közt is vannak hasonló. e kategóriák azonban mégis megőrzik bonyolultságukat. hogy mentesek bármiféle objektív értéktől. ez bizonyítja. nem következik -e ebből. akkor gyakorlatilag talán hasznos. hogy n jóllehet burkoltabb formában n ne legyenek meg másutt is. E kategóriák ugyanis most már nem úgy jelennek meg előttünk. men nyi problémát vet föl ezeknek a fogalmaknak az elemzése: általában eleminek és egyszerűnek tekintik őket. Egyébké nt e három fogalom közt n szerszám. 23 Például az időkategória alapjául a társadalmi élet ritmusa szolgál. mint okos gondolati szerszámok. Most mindössze jelezzük a kérdést. akkor. 23 Az ekképpen megújított ismeretelmélet egyesíteni kívánja a két szembenálló elmélet előnyeit. 20 Számos szellemnek tűnik úgy. hogy igenis van alapjuk a dolgok természetében. mint pofonegyszerű fogalmak. hogy az egyén életének is van.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet mintegy nélkülözhetetlen feltételei. még nem kell arra a következtetésre jutnunk. A kategóriákat immár nem eleve meglévő.22 Attól. megint csak a nominalizmushoz és az empirizmushoz jutunk. Valóságosként tételezi értelmi életünk kettősségét. de e kettősséget megmagyarázza. akkor feltételezhető. Ezzel azt is állítjuk. amely szerint a társadalom nem természeti dolog. s amelyekben szellemi tőkéjük legjavát halmozták fel. elemezhetetlen tényeknek tekinti. azzal megfosztjuk őket spekulatív értéküktől. hiszen a köztudat sokáig nehezen tett különbséget őrült és bűnöző közt. okról. de ha a közösségi életnek van ritmusa. hanem. lehetetlen. jóllehet a népi képzelet sajnálatos módon túlbonyolította őket. nemről. De ha efféleképpen interpretáljuk a megismerés szociológiai elméletét. más úton. mint amelyek eddig voltak A logikai szükségszerűség és az erkölcsi kötelezettség közt csak analógia van. melynek jármát némi erőfeszítéssel lerázhatjuk magunkról. és e szükségszerűség nem is fizikai vagy metafizikai. hogy a természet többi részére csak metaforaként alkalmazhatók? Ha kizárólag társadalmi dolgok kifejezésére születtek. hogy a társadalom ugyan specifikus valóság. amellyel ezek a kategóriák uralkodnak rajtunk. kategória. nem a puszta megszokásból fakad. amelynek az empirizmus igyekezett eleget tenni.20 De. de ezeknek a szimbólumoknak megvan az alapjuk. hogy a társadalmat kifejező képzetek mit sem fejeznek ki a természetből. A társadalmi dolgok alapján kidolgozott fogalmak ekképpen segíthetnek nekünk más természetű dolgok elgondolásában. Ha e fogalmakat eltérítjük eredeti jelentésüktől. hogy ha a kategóriáknak társadalmi eredetet tulajdonítunk. De ez a konklúzió is csak annyit ér. de megmagyarázza azt. a mi felfogásunk szerint. hogy még mindig gyakori az a vélemény. valójában azonban rendkívül bonyo lultak. akkor biztosak lehetünk benne. 24 Ezért indokolt a kategóriákat a szerszámokhoz hasonlítani. ha e kategóriák eredetileg csak társadalmi állapotokat tükröznek. mesterséges szimbólumok értékével bírhatnak. Az apriorizmus minden lényeges alaptételét megtartja. ez a műviség a természetet követi. illetve az erkölcsi normákban benne rejlő tekintély. hogy kilépne a megfigyelhető világból. amellyel az empirikusok által elégségesnek vélt. de nem birodalom a birodalomban. hogy a logikai normákhoz kapcsolódó tekintély. Manapsá g a társadalom másképp bánik a bűnözőkkel. mivel a kategóriák helyenként és időnként változnak. a második szerint a kategóriák n épp ellenkezőleg n természettől adottak. ám ez a művészet folytonosan növekvő tökéletességgel utánozza a természetet. Épp ellenkezőleg. Az a szükségszerűség tehát. Az első szerint a kategóriák tisztán mesterségesek. mely ugyanazt jelenti az értelmi élet számára. Ennek az az oka. egyszersmind egymástól mégis különböző csoportok. de nem azonosság. hogy a természet éppen leglényegesebb mivoltában különbözzön itt-ott önmagától. A dolgok közt fennálló alapvető kapcsolatok n pontosan azok. szimbólumszerepet játszhatnak. amelyeket bárki jöttment kihámozhat személyes megfigyeléseiből. társadalmi eredetük alapján inkább azt kell feltételeznünk. amelyeket a kategóriák hivatottak kifejezni n lényegüket tekintve nem különbözhetnek területenként egymástól. 9 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy a nem fogalma is az embercsoportok fogalma alapján alakult ki. annak hátrányai nélkül. hanem az erkölcsi szükségszerűség egy sajátos válfaja. 21 A kérdést a könyv konklúziójában fogjuk tárgyalni. amelyeket évszázadok során emberek csoportjai kovácsoltak kitartó munkával. mégpedig természetes okokkal. S bár konstruáltságuknál fogva műviek lesznek. mint az erkölcsi kötelezettség az akarat számára. bizonyos értelemben műalkotások. egyszersmind azonban abban a pozitivista szellemben jár el. személyiségről alkotott gondolataink társadalmi elemekből épülnek fel. és még általánosabban a világmindenségnek is. A dolgok e természetes csoportjai a nemek és a fajták. E példából jól látható. amennyiben a fizikai vagy biológiai világ elgondolására szolgálnak. mint a többi. Márpedig lehetetlen. de a valósággal semmiféle kapcsolatban nem álló. annak legmagasabb kifejezési formája. Érdekes lenne kutatni. A társadalmi világ természeti világ. Ily módon. hogy az időről. de nem élvez kizárólagosságot fölöttük. Ha azonban az emberek természetes csoportokat alkotnak. Bár még később kifejtendő okok folytán21 a társadalmi világban láthatóbb módon jelennek meg. ebből aztán arra következtetnek. végül. része a természetnek. Így. mivel a maga részéről a szerszám felhalmozott anyagi tőke. Hasonlóképpen látni fogjuk. mégpedig anélkül. Az első mindössze hangsúlyosabb és nyilvánvalóbb. . 22 A megismerés szociológiai elméletében benne rejlő racionalizmus tehát félúton áll az empirizmus és a klasszikus apriorizmus közt. legalábbis jelenleg. honnan származik ez a különbség.

Jelen mű ehhez a tudományhoz járul hozzá. bár eredetüket tekintve vallásiak. továbbra is az emberi gondolkodás alapjait képezik. E kérdéseket nem tesszük ugyan vizsgálódásunk közvetlen tárgyává. .A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet használatban. néhány töredékes adalékkal. de ahányszor csak lehetőségünk nyílik rá. hogyan és miből jöttek létre ezek a fogalmak. akkor immár nem elég saját tudatunkat faggatni. kísérletképpen. és egész tudományt kell megalkotnunk: egy komplex tudományt. amely csak lassanként lép előre. amelyeket nem mi magunk alkottunk meg. Ha tudni akarjuk. önmagunkon kívül kell körülnéznünk. kollektív munkával. amelyek. 10 Created by XMLmind XSL-FO Converter. megpróbáljuk legalábbis néhány olyan fogalomnak a születését tetten érni. a történelmet kell vizsgálnunk.

. rész .I. Könyv: ELŐZETES KÉRDÉSEK Created by XMLmind XSL-FO Converter.I.

................... 1. 3.....2......................... 1............................................ II ......................................................... 1................................. II................................. III ............................ 2.... 1... 2. II....... Az animizmus ................... 1................... 13 13 16 19 22 25 25 25 28 31 33 34 36 36 37 39 42 44 44 44 47 12 Created by XMLmind XSL-FO Converter......................................................................................................................1................................................................... A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA ... I ................................................................................................................................................ III.......... 4............... AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK ...................................................... 4.........................................................................................................5................................................................................................................. 1.................... AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) ..................................................................................................................................................... 1.....................2.... ... I...........................3................................ 1............. III........................................... 3..................................................... ................Tartalom 1.. V...................................................................................2....... 1........................................1............................ A kérdés történeti áttekintése: módszer a tárgyalására ...................................................................................................................4..................... ................................................................. 1................................................. IV ..... II ..................................... IV ............................................................................................. A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS ................1................................................... ...............3........................... I ............................................ II . 1........... I ..... 1.................................................................................................................................... 1...................................... A naturizmus ................................................................... ...................... 1.................................... I ............

(Paris. nézzük meg a vallásokat a maguk konkrét valóságában.F. ami elérhetetlen a tudomány. hanem magától a valóságtól.] 25 13 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ezeket csak a kutatás végén lehet meghatározni. s ily módon segít nekünk abban.és gyakorlatrendszert nevezünk vallásnak. melyek egyébként a tények felfogásában semmiféle lényeges változást nem hoznak. s hogy nem metodológiai formalizmussal kívánunk pepecselni. amelyek mindenütt megtalálhatók. tekintsünk át néhány olyan. A vallás eszerint valamiféle spekuláció volna arról. Most ezen előzetes műveletbe fogunk belevágni. amit ismerünk. mert a vallást csak azon jellegzetességek alapján lehet meghatározni. amely általánosan elfogadott nézet szerint valamennyi vallási dologra jellemző. amely meghaladja felfogóképességünket. ahol csak vallás létezik. előzetesen eldöntendő kérdésről van szó. amelyben élünk. Másutt már láttuk. fel tudjuk ismerni a vallási jelenségeket. 1. Itt tehát egy olyan. hogy vagy egy semmiféle vallásit nem tartalmazó gondolat. hogy olyannak lássuk a dolgokat. amelyek tekintélyük folytán megakadályozhatják. mert a maga módján mindegyik az embert fejezi ki. hogy kijelöljünk bizonyos számú könnyen érzékelhető külső jegyet. hívőket és hitetleneket egyaránt. amelyről állandóan ítélkeznünk kell. akkor először is meg kell határoznunk azt. mert nincs jogunk. amit meghatározni akarunk.1. Hogy e veszély egyáltalán nem képzelt. E fejezet végén megmagyarázzuk. az érthetetlenség világa. mennyire nem igaz. s amelyekben a magunk részéről az emberiség vallási életének kezdő csíráját látjuk. 1. majd P. 21n160. mint hogy még egy olyan tudós is. mint Frazer. hogy mit értünk valláson. mint látni fogják. I Van egy olyan fogalom. jelenlegi vagy múltbeli vallási rendszert. Aki a vallásban csak az emberi tevékenység természetes megnyilvánulását látja. 26 Lásd fent. Budapest. [Magyarul: A szociológia módszertani szabályai. hogy a számunkra szükséges definícióhoz elemeket szolgáltassanak. amilyeneket várunk. Részletesebben lásd R e gles de la méthode sociologique (43. Nem mintha azt gondolnánk. akinek pedig sokat köszönhet az összehasonlító vallástudomány. hogy a vallás tanulmányozásának legjobb módszere az.) közölt. szenvedélyeinktől. másokat pedig megtartsunk. ez pedig a természetfölötti fogalma. amelyek segítségével aztán mindenütt. skk. milyen a megfigyelés révén megismerhető legprimitívebb és legegyszerűbb vallás. Ezen a dolgok olyan rendjét kell érteni.U. 2000. amelyet az Année sociologique (III. fejezet . hogy mi a vallás. [Magyarul: Az öngyilkosság. skk. amilyenek. o. Tegyünk félre minden olyan elképzelést.. különbözik attól. ezért nem tarthatnak számot semmiféle hitelre. De az mindenképp szükséges és lehetséges.] Vö.26 De hogy könnyebben tudjunk megszabadulni a megszokott elképzelésektől. Nem bizonygatjuk tovább az előzetes definíció szükségességét. amelyeken keresztül éppen ezek az előítéletek fogalmazódtak meg. jóval azelőtt. ahol csak előfordulnak. . közkeletű definíciót. mint a legújabbakat és legkifinomultabbakat. Durkheim: A társadalmi tények magyarázatához.In: É. s nem keverjük össze őket valami mással. és nem taglaljuk itt az e célból követendő módszert sem. hogy nem vesszük észre igazi természetüket. Válogatott tanulmányok. hogy a vallástudomány kialakíthatta volna a maga összehasonlító módszertanát. szokásainktól várjuk. valóban revelatív vonásaihoz.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA25 Ha azt keressük. skk. hogy természetünk ezen oldalát jobban megértsük. ha lehetőleg a legcivilizáltabb népeknél megjelenő formáit vetjük vizsgálat alá. hogy valami módon képet alkossunk magunknak arról a közegről. mielőtt belevágnánk a kérdés tárgyalásába. . és nincs is rá logikai eszközünk. a megismerhetetlenség. annak kivétel nélkül minden vallás tanulságos. Le suicide. amit ma javaslunk.). Az embereknek réges-rég fogalmat kellett alkotniuk arról. a legprimitívebbeket és legegyszerűbbeket éppúgy. o. De hogy olyan eredményekre jussunk. hogy már most elérhetünk a vallás mély. hogy mi a közös bennük. amelyeket itt fogunk tanulmányozni. Így hát a lét szükségletei arra kényszerítenek bennünket. amely általában tekinti a vallást. mi késztetett bennünket e módosításokra. s még általánosabban a szabatos A vallási jelenség meghatározására már tettünk kísérletet egyik munkánkban. Nézzünk hát szembe ezzel a valósággal. s amellyel cselekvésünk során számot kell vetnünk. a természetfölötti a misztérium.) című művünket. vagy úgy haladunk el a vallási tények mellett. s próbáljuk meg kibontani. először is meg kell szabadulnunk mindenféle prekoncepciótól. Az ott adott meghatározás. amelyet az összes többi előtt kell tárgyalni. Alcan. 1978. Budapest. Ebbe az összehasonlításba tehát belevesszük az összes olyan. az élet véletlen találkozásaiból születtek. köt. 1. e nélkül oda jutunk. Csakhogy ezek az előfogalmak módszertelenül. Nem előítéleteinktől. hogy egyeseket kizárjunk. mi sem mutatja jobban. ezen óvintézkedést elmulasztván nem ismerte fel azon hiedelmek és rítusok mélységesen vallásos jellegét. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.. s szigorúan félre kell tolnunk őket a most következő vizsgálódás során. Osiris.

F. Grill Károly Könyvkiadóvállalata. Az ő számára a föld vagy a táplálkozását biztosító állatok termékenységét elősegítő rítusok nem irracionálisabbak. hogy hangadással vagy kézmozdulattal parancsolni lehet az elemeknek. úgynevezett törvények kötik egymáshoz.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA gondolkodás számára. Nincs számára semmi meglepő abban. nevezetesen a kereszténységben. 17. lMég a legellentétesebb tanokat hirdető vallások is megegyeznek abban n írja Spencer n. (Paris. Csakhogy az egyetemes determinizmusnak ez a fogalma viszonylag újabb keletű. addig a legcsodásabb eseményekben sem volt semmi olyasmi. Budapest. a világmindenséget pedig olyan lényekkel népesítik be. miként arról a filozófia korabeli definíciója tanúskodik: Fides quaerens intellectum. oly kevéssé voltak összhangban korukkal. Amíg nem tudták. Nem lát semmi kifejezetten misztikust az effajta módokon megidézett hatalmakban. hogy a misztérium érzete valóban jelentős szerepet játszott bizonyos vallásokban. francia ford. s amelyben nincs semmi primitív. számára ez a környező világ legközvetlenebb elképzelési és megértési módja. mint amilyeneket a mai tudósok gondolnak el s tanítanak bennünket használni. eszerint nem lehet akkora szakadék a kettő közt. Még az sem bizonyíték irracionális voltukra. Az érdem a pozitív tudományoké. Origine et développement de la religion. . s ami körülveszi. De azt is hozzá kell tenni. hogy ezekben a világképekben misztikus jelleget lássunk. racionálisnak tekintette magát. akkor hajlunk rá. ami áthágta e törvényeket. 38n39. addig természetesnek találták. Ennek az elvnek a fényében aztán minden. lévén hogy e szükségszerű kapcsolatok pusztán a dolgok logikai kapcsolódási módját fejezik ki. hogy jelentéktelen tárgyaknak rendkívüli erényeket tulajdonítanak. o. értelmek mozgassák. nemcsak a primitívnek nevezett népektől. amelyek egymással össze nem illő elemekből állnak és a mindenütt jelenlevés nehezen elképzelhető tulajdonságával rendelkeznek. hanem mindazon népektől is idegen. Ezek az erők nyilván másmilyenek. ezen a posztulátumon alapulnak. az olyan gondolkodók pedig. ami zavaró lett volna az értelem számára. 27 14 Created by XMLmind XSL-FO Converter.29 Annyi bizonyos. hogy az úgynevezett élettelen dolgokat. hogy az emberek csak azért nem tudtak lemondani a mi modern elménk számára zavarba ejtő képzetekről. következésképp az értelmen kívül álló dolog jelent meg: mert ami ebben az értelemben természetes. ami ne lett volna teljes mértékben felfogható. törekvés a végtelen felél. hogy hallgatólagosan elismerik: a világ. hogy a külvilágot szellemek hatalmas társadalmaként kell felfogni. hogy a vallási erőket gyakran spirituális entitások.: Spencer Herbert synthetikus filozófiájának kivonata.. 1908. hogy természetfölöttiek.. Amíg azonban ez az elv még nem volt meg. amíg minden eseményben a dolgokhoz kapcsolódó akaratok művét látták. de aki hisz bennük. magyarázatra váró misztériuml. A mai értelemben vett természetfölötti gondolata egyébként újabb keletű: feltételez ugyanis egy ellentétes gondolatot is. Valójában azonban ezek a meglepő magyarázatok a primitív ember számára a lehető legegyszerűbbek.] 28 Introduction a la science des religions. ami zavaró lett volna az értelem számára. Úgy gondoljuk.27 Hasonlóképpen Max Müller is úgy tartotta. ha azt látjuk. hasonló célzatú technikai eljárások. annak számára nem felfoghatatlanabbak. hogy kortársaik nem is értették meg őket. Vannak olyan időszakok. vagy siettetni lehet a csillagok járását. hogy minden vallás lkísérlet a felfoghatatlan felfogására . mint szellemi. hogy a természeti erők fogalma nagy valószínűséggel a vallási erők fogalmából eredeztethető. amit tartalmaz. még az antikvitás nagy gondolkodóinak sem sikerült teljes mértékben tudatára ébredniük. A XVII. akik élesen átérezték a dolgokban rejlő mélységes homályt. másféleképpen lehet igába fogni őket. vagyis hogy a világ jelenségeit szükségszerű kapcsolatok. Csak akkor lehetett azt mondani bizonyos tényekről.28 Annyi bizonyos. óhatatlanul mint a természeten. melyhez az értelem csak kétségbeesésében folyamodik. a kifejezhetetlen kifejezésére. tudatos akaratok formájában gondolják el. mint számunkra az agronómusaink által alkalmazott. miként az emberi testet is. meg lehet állítani. akik közt nincs és nem is lehet más kapcsolat. Igaz. o. így hát a vallás lényege szerinte legy olyasfajta mindenható dologba vetett hit. hogy a dolgoknak van egy természetes rendjük. század emberének például nem volt semmi olyan a dogmában. másféleképpen viselkednek. amelyet tagad. mindazzal. ezt bizonyították fejlődésük során. az egyben racionális is. amelyek nem értek még el az intellektuális kultúra egy bizonyos fokára. Alcan). hogy a dolgok rendjében van valami megingathatatlan és megváltoztathatatlan. amikor már megvolt az az érzésünk. 29 Ugyanez a szellem volt meg a skolasztika korszakában. Látni fogjuk egyébként még e könyv lapjain. hogy e szerep jelentősége sajátos módon ingadozott a kereszténység történelme során. 21. ami meghaladja az értelmetl. mert nem voltak képesek racionálisabb magyarázatot találni helyettük. Ezért a Premiers principes. hogy ezek az akaratok vagy mások önkényesen megváltoztassák e rendet. amikor e fogalom háttérbe szorul és elhalványul. s egyetemes animizmusában semmi olyasmit nem látott. jóllehet a mai tudomány nemigen éri be ezzel a hipotézissel. esőt lehet fakasztani vagy el lehet állítani azt stb. mint Pascal. Amikor Leibniz azzal állt elő. mint a nehézkedés vagy az elektromosság a mai fizikusok számára. mint amekkora a racionális és az irracionális közt tátong. Nem valamiféle ultima ratiót lát bennük. illetve nem szilárdult meg eléggé. [Magyar kivonata: Collins. a hit könnyen összhangba hozható volt a tudománnyal és a filozófiával. hogy a misztérium csak nagyon későn jelenik meg a vallások történelmében. vö. o. H. Az elme nem vonakodik a priori annak feltételezésétől.

JEVONS: i. a növényzet évenkénti megújulását. a fajok állandóságát stb. Ha csak egy kis tapasztalatunk is van. Az új éppúgy a természet része. az évszakok váltakozását. s eszerint így történt. hogy a vallási gondolkodásnak már ekkor rendelkezésére állt önnön tárgya. Hanem szép. azért ragaszkodnak körömszakadtáig a tapasztalat által számtalanszor megcáfolt illúziókhoz. hogy a természetfölötti gondolatához jussunk. anomáliák magyarázatára szolgálnak. és nem a vallás tanította meg arra az embereket. Bár a determinizmus elve ma már szilárdan beépült a fizikába és a természettudományokba. Mert a vallásos világképek mindenekelőtt nem azt akarják kifejezni és megmagyarázni. vagy borzasztó színjátékok. feleli erre Jevons. hogy a társadalmak is szükségszerű törvényeknek vannak alávetve. ahogy oly sok vallás hívői szerint az isteni akarat a semmiből hozta létre a világot. Na de az emberi szellemnek. azért elégednek meg ily könnyen e magyarázatokkal. amikor pedig várható. hogy a Hold csak később jelenik meg. Előfordul. mirabilia. hogy bármelyiküket más okokhoz és erőkhöz soroljuk. hogy a tényeknek meghatározott egymásutánjai vannak. hogy a rendetlenséget. mint az ellentéte. Csak kevés szellemet itatott át az a gondolat. Ez a mentalitás már csak azért is könnyen érthető. n Jevons erre azt feleli. hogy az eső nem esik. ártó szerepre 30 31 Introduction to the History of Religion. m. s e csalódások sokkal gyakoribbak annál. hogy a törvényhozó csak úgy. Mivel ezek az események kívül esnek a dolgok szokásos rendjén. hogy valamely társadalmi rendszert egy másikba alakíthat. a semmiből teremthet új intézményeket. mert nem ismerték fel. hogy e homály fokozatos eloszlatásához a természettudományok fáradságos eljárásaihoz kell folyamodniuk. ami a dolgokban kivételes és abnormális. 15. Az esetek többségében az istenek nem a szörnyűségek. mindenfajta kivételek vannak benne. Ahhoz tehát. azaz tulajdonképpen természetfölötti okokkal magyarázzák őket. amely leegyszerűsítő szemléletével lep meg bennünket. Azt állítják például.31 De nem látjuk be. amely szerint a szent lényeket eleinte a negatív. vagyis ne tudjuk összeegyeztetni azzal a renddel. a véletleneket magyarázzák velük. 23. mindjárt a történelem kezdetén. s ezért természeti világot alkotnak. nem elég váratlan eseményekbe ütköznünk. akkor azt is megfigyeljük. hogy várakozásunkban gyakran csalódnunk kell. akkor hozzászokunk. Ha azt konstatáljuk. Ha azonban a szociológia terén annyi kortársunk ragadt le ennél az elavult felfogásnál. Ilyenformán született volna meg a természetfölötti gondolata. mert még nem tűnt el teljesen a körünkből. A bizonyos mértékű esetlegesség éppúgy tapasztalati adat. semhogy különlegesnek érzékelnénk őket. Szerinte először azért képzelték el őket. Ráadásul teljesen önkényes az a hipotézis. és még ma is sokan kétségbe vonják.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA csodás isteni közbeavatkozások az antikvitás embere számára nem voltak a szó mai értelmében vett csodák. a csillagok járását. mert még nem érezték át tényleges homályukat. ritka. kivételes. hogy a vallási erőknek ez a koncepciója nem primitív. amelyekben lehete tt gyönyörködni (GÖRÖG SZÓ. s csak aztán használták fel őket a természet egyformaságainak igazolására. Ugyanez a szellemi beállítottság rejlik számos olyan vallási hiedelem mélyén. mert a társadalmak élete homályosnak vagy rejtélyesnek tűnik számukra. amely szerintünk n joggal vagy tévesen n a dolgok természetes rendjéből szükségszerűen következik. mint a bizonyos mértékű egyöntetűség. különleges. esetről esetre nem azonos önmagával.30 nincs szüksége kimondottan tudományos kultúrára. Csakhogy először is a természetfölötti koránt sem vezethető vissza az előre nem láthatóra. amelyeken lehetett meglepődni. hanem sokkal inkább a világ szokásos folyását. hogy e rend mindig csak hozzávetőleges. állandó rendben ismétlődnek. mert a társadalmi tények a világ legegyszerűbb dolgainak tűnnek a számukra. igazolják. . a társadalomtudományokban csak egy évszázada játszik szerepet. mint valamiféle. de semmiképp sem tekintették úgy őket. A vallási fogalma tehát távolról sem esik egybe a különleges és az előreláthatatlan fogalmával. miracula). Ennek következtében az emberek még mindig igazi csodákban hisznek. másfelől azt is megfigyeli. A társadalmi tényeket illetően még ma is a primitívek mentalitásával rendelkezünk. hogy ez a rend gyakran felborul. miután periodikus rendszerességgel eltűnt stb. hogy a jelenségek általában meghatározott rend szerint követik egymást. anélkül is észreveszi. az nem azért van. o. hogy idővel ily nyilvánvalóan ellentétes funkciókkal lássák el őket. 15 Created by XMLmind XSL-FO Converter. vagy hogy lényeket egymásba változtathat át. hogy e váratlan eseményeket mint lehetetlent fogjuk fel. ezért semmi okunk sincs rá. A tudomány. pontosan úgy. mi bírta volna rá az embereket. ahova az értelem már nem képes behatolni. De bármit is képzeltek az emberek a tapasztalt újdonságokról és esetlegességekről. hogy a dolgok bonyolultak és nehezen érthetők. furcsaságok. hogy a Nap hirtelen eltűnik. a misztikus világra nyíló alagutat. következésképp az ezzel ellentétes fogalom nem létezhetett már előttük. az is szükséges hozzá. ami állandó és szabályszerű bennük. A szükségszerű rend fogalmát azonban a pozitív tudományok építették föl lépésről lépésre. skk. amivel a vallásokat jellemezhetnénk. mint amelyek a másikat vezérlik. hanem éppenséggel azt. e képzetekben nincs semmi olyan. puszta akaratánál fogva.

o. s még Preuss is. akkor a definíció számos n nyilvánvalóan vallási n tényt kirekeszt magából.). 464.. a tan teljes birtoklása. saját kezével. hogy a buddhizmus még az örökkévaló természet létezését sem fogadja el. BARTH: i. áldozat. Eszerint lenne egy igen egyszerű kritérium. Ilyen a buddhizmus. a tana teljességgel ateista. sőt gyakran szabályos kultusz tárgyai. engesztelő rítusok stb. skk. De ennek a túl szűk definíciónak az a hibája. s amelyben szenved. Réville n. 30n32. amelyekből az istenek és szellemek gondolata hiányzik. mint a tulajdonképpeni istenségeknek..l39 A buddhizmus lényegét négy tétel foglalja össze. Paris. E három állomás után elérkezünk utunk végére. Másfelől Lásd alább: III. hogy e speciális lényekkel való kapcsolatunkat szabályozza . Nem adatott meg előre az embernek. Ahhoz. hogy a vallást néhány későbbi fejleményével azonosítja [. amelytől az ember függene n írja Barth n. II. 214. amelyben él. o.. 39 BARTH: The Religions of India. a különféle rangú szellemek. mert akkor kizárnánk a definícióból a definiálandó tények többségét. A buddhizmus n írja Burnouf n la brahmanizmussal szemben isten nélküli morál és Természet nélküli ateizmusl. mindig rítusok. Prolégomenes a l’histoire des religions. Nos. számos tényre nem alkalmazható. és mi nem. 34. aki minden. o. o. o. a negyedik megnevezi azt a három állomást. m. a szabaduláshoz. amelynek alapján meg lehet különböztetni. Nem jellemezhetjük tehát vele a vallási jelenségeket. a démonoknak. az ellentettjével egyidejűleg. mi vallási. a szellemeknek. amellyel gyakran próbálták meghatározni a vallást: az istenség gondolata. II.l34 Szellemlényeken tudatos alanyokat kell érteni. ténynek41 tekinti. A velük lehetséges kapcsolat kizárólag az általunk nekik tulajdonított természet függvénye.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA korlátozták. 491. 41 Uo.l33 Kétségtelen tény. 36 Nevezetesen Spencer és Gillen. o. kiad. ahogy általában tudatos lényekre hat az ember. hogy már az általunk ismert legegyszerűbb vallásokban is elsősorban az a feladatuk. La civilisation primitive. I. a nirvánában való üdvözüléshez. az ember kovácsolta magának.36 De bármilyen nyilvánvalónak is tetszik ez a definíció vallásos nevelésünkből fakadó gondolkodási szokásainknál fogva.. meghatni őket: szóval (könyörgéssel. amelyeken át eljutunk a fájdalom megszüntetéséhez: úgymint az egyenesség. ez a minősítés éppúgy megfelel a halottak lelkeinek. 110. s minden erejével azon van. amelyekkel a legkülönfélébb népek vallási képzelete oly gyakran tölti be a természetet. KERN: Histoire du bouddhisme dans l’Inde. meg kell próbálni meggyőzni. Van egy másik gondolat is. Ezt tette Tylor: lAmikor az alsóbbrendű fajok vallásait szisztematikusan akarjuk tanulmányozni.F. 110. lNem ismer el olyan istent.] Érdemesebb inkább a szellemlényekben való hitet tenni meg a vallás minimum-definíciójának. Alcan. 2. mint az átlagemberek. Ehhez a kritériumhoz folyamodik módszeresen Frazer. hogy a definíció őket is felölelje. és amellyel szereti egyesülve érezni önmagát.35 s vele együtt több etnográfus.40 Az első értelmében a fájdalom megléte a dolgok örökös folyásához kötődik.U.. nem beszélhetnénk vallásról ott. Vö. 2. vagy adományokkal és áldozatokkal. A buddhistát nem érdekli. hogy ha az listenségl szót pontos és szűk értelemben használjuk. honnan van e létező világ. a harmadik értelmében a fájdalom megszüntetésének egyetlen módszere a vágy kioltása. 258. Az idézet utolsó szava azt jelenti. E szellemlények tudatos lények. 38 OLDENBERG: Le Bouddha. hogy uralkodik a világon és őrajta is. majd P. m.. ha az listenl szót a tágabb lszellemlényl kifejezéssel helyettesítjük. hogy definiáljuk és kifejtsük. Látni fogjuk ugyanis. amelyről elismeri. Ha valamely felsőbb istenségben való hitet értenénk rajta [. 35 Már a Golden Bough első kiadásában. 51. A halottak lelkei. imádsággal). vagyis pszichológiai módszerekkel. n Figyeljük meg. de mégsem istenek a szó tulajdonképpeni értelmében. o. a meditáció. elég. milyen sajátos vallásfelfogás tükröződik ebben a definícióban. 37 BURNOUF: Introduction a l’histoire du bouddhisme indien. kötet. csakis úgy hathatunk rájuk. ezen elvek egyikében sincs szó istenségről. S ezért van csak kevés vallásban valamennyire is jelen. I. o. hogy pozitív módon tartsák fönn az élet normális folyását. 318. a második szerint a fájdalom oka a vágy. 32 Így hát a misztérium gondolata nem eredendő. s végül a bölcsesség. az első lényeges pont az. 40 OLDENBERG: i. vagy legalábbis csak másodlagos. mit értünk valláson. fej.] akkor elég sok törzset kizárnánk a vallásos világból. ahol nincs ima. 389. akik felsőbbrendű képességekkel rendelkeznek. o. jóllehet ezek is a vallás területéhez tartoznak. . könyv. S mivel a vallásnak eszerint az volna a rendeltetése. 37 Oldenberg pedig a maga részéről listen nélküli vallásnakl38 nevezi. 32 33 34 16 Created by XMLmind XSL-FO Converter. lA vallás az emberi élet azon érzéstől való meghatározottsága n mondja A. halvány szerepet játszik bennük. I. (francia ford. ezeket nevezik a hívők a négy nemes igazságnak. Legelsősorban is vannak nagy vallások. mely szerint az emberi szellemet kapcsolat fűz egy misztikus szellemhez. nem individualizált vallási erőt mágikusnak nevez. hogy szabaduljon belőle.

feltéve. Az ő mesterük a Nirvánában van. tehát az egész semmi más.l45 Különleges. akivel az embernek számolnia kell. 53 Lásd ugyanebben az értelemben Max MüLLER: Natural Religion.l 44 BURNOUF: i. de Indiában.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA üdvözülése során csakis magára számíthat. 48 Uo. 47 BURNOUF: i.l Az északi buddhistákhoz hasonlóan a Uo. amit Çâkya [ = Buddha ] a szellemekben találhatott (BURNOUF: i. Egyébként.l (OLDENBERG: i. ami igazán lényeges a buddhizmusban. hiába szólongatnák hívei. az üdvözüléshez pedig kizárólag az szükséges. bizonyos tekintetben sem ez. m. hogy a nagy szentek kivételes erényekkel rendelkeznek. lA buddhistákhoz hasonlóan n írja Barth n a dzsainisták is ateisták.51 De bárki bármit is tart Buddha isteni mivoltáról. o. hogy nem tartozik nekik semmivel. 45 KERN: i. miszerint Buddha nem a szentség legmagasabb fokára eljutott ember n írja Burnouf n. A Dzsina tökéletes lett. Nem tételeznek fel teremtőt. hogy az üdvözüléshez vezető út mely fokáig jutottak el 44 Igaz. hogy a kifejezés pontos. és szabad-e teljes mértékben istenként kezelnünk. hogy ez a elképzelés teljesen kívül áll azon.50 legalábbis sajátos istenként. 108. 42 43 17 Created by XMLmind XSL-FO Converter.52 Egészen más a helyzet a kereszténységben. 51 lAz az elképzelés.). m. ez a képzet teljesen idegen a buddhistáktól.46 mindamellett a szent nem isten.). dacára a nekik tulajdonított emberfeletti képességeknek. s akire számíthat. hogy lmindenestül tagadja az Indrának. és nincs semmi köze hozzájukl. . illetve a kevésbé előrehaladott északi buddhisták is úgy beszélnek tanaik megalapozójáról. Tehát abban az értelemben ateista. 290. hogy a kultusz nem más. mivel lényegében virágok adományozására és néhány relikvia vagy megszentelt kép imádására korlátozódik. hogy nem érdekli.49 Így hát elgondolkodhatunk rajta. ha a kinyilatkozó személy emléke eltűnne az emlékezetből. pusztán az úgynevezett északi buddhizmus sajátja. örökkévaló lény. a szent. Buddha viszont meghalt. akinek szerepe egyáltalán nem hasonlít a többiére. amiként a harcban sem hívja segítségül egyiket seml. s nincs további befolyása az emberi események menetére. olyannyira. A két tan egyébként érezhetően egyformán fogja fel a világot és az életet. Megvannak a templomai. elferdült formája. o.l (OLDENBERG: Le bouddhisme. 50 Ezt magyarázza Kern a következő módon: lBizonyos tekintetben ember. o. m. ha Buddha fogalma teljese n idegen maradna tőle. Másfelől a legtekintélyesebb tudósok szerint ez a fajta teizmus és az általában vele járó komplex mitológia a buddhizmusnak csak elváltozott. o. bár e kultusz igen egyszerű. akkor is létezhetne jelenleg ismert formájában. lMély meggyőződésem n írja Burnouf is n. Buddhát. A buddhizmus lényege ugyanis mindenekelőtt az üdvözülés. vannak-e istenek. hogy a Közösség isteni főnöke nem különül el híveitől. akkor semmi szüksége nem lett volna arra. annyi bizonyos. eszükbe se jutott. m. Buddhát szerintük kezdetben csak laz emberek legbölcsebbjénekl tekintették. o. 302. lA manapság ismert adatok alapján állítható n írja Kern n. mert hatalmuk csak a földi világ javaira terjed ki. 368.) 52 lA buddhista tan. 49 Uo. o. Csakhogy először is Buddha effajta istenítése. m. 53 Az előzőek India egy másik nagy vallására. 117. mint az emlékezet ápolása. Agninak vagy Varunának43 nevezett lények létét. Buddha elvégezte a művét. BARTH: i. bizonyos tekintetben nem ember. a dzsainizmusra is érvényesek. a megszabadult magasabb rendűnek tekinti magát náluk. o. hogy a déli buddhisták. sem az. kívül esik még az egyszerű Szútrák alapját képező gondolatok körén is. Nyilván nem válhatott volna ismeretté a tan. 190. amiként a pap vagy a varázsló sem az. 107. hanem önmagába fordul és meditál. o. az egyszerű halandóét meghaladó képességeket tulajdonítanak ugyan Buddhának. lsemmiféle istennek sem kell köszönetet mondania. Ettől fogva megszűnt a vallási élet szükséges tényezőjének lenni. hogy halála után istent faragjanak belőle. nem hallaná őket. o. de miután e kinyilatkoztatás megtörtént. s egyébként a legkülönfélébb vallások százaiban is nagyon régi hiedelem. mint e közös élet állandóságának kifejezése n nos. o. hogy a dolgokra gyakorolt hatásuk milyen nagy területet ölel föl. legalábbis a buddhista egyház bizonyos felekezeteiben. éppúgy érvényes az összes mitológiai Buddhára is.48 és n teszi hozzá ugyanő n lemberi mivolta annyira kétségbevonhatatlan tény mindenki számára.) n S amit a történelmi Buddháról mondtunk. Mert az isten mindenekelőtt olyan élőlén y. o. 119. mert a hívek közössége a még mindig élő és nap mint nap feláldozott Krisztuson keresztül érintkezik a szellemi élet legfelsőbb forrásával. m. pedig azoknak semmibe se kerülnek a csodák. 289. amelyek számára értéktelenek. hanem kizárólag az. minden lényeges vonásával együtt. hogy az ember ismerje a jó tant és alkalmazza a gyakorlatban. s valamiféle hatalommal bírnának is. hogy létezne egy tökéletes. és kifejezetten tagadják. de eredetileg nem volt az. feloldódott a nirvánában.. 103.l (I. de úgy tekinti. hogy kitalálja őket. hogy a legendáriumoknak. sőt ténylegesen ott van közöttük urukként és királyukként. Ez nem azt jelenti. ha Buddha nem nyilatkoztatja ki.42 Nem imádkozik a szó szokásos értelmében. 120. amely elképzelhetetlen Krisztus mindig jelen lévő gondolata és folyamatosan gyakorolt kultusza nélkül. mert a lények méltóságát nem az adja meg. még ha lennének is. nem folyamodik felsőbb lényekhez és nem kéri támogatásukat. amelyeket megneveztem. számukra a világ örök. 46 Az Indiában általánosan uralkodó hiedelem szerint a nagy szentség szükségszerűen természetfölötti képességekkel jár n ez az e gyetlen támasz. kultusza lett. skk. A négy szent igazság gyakorlása akkor is lehetséges lenne. mintha ember volna. vajon sikerült-e valaha is teljes mértékben megszabadulnia emberi jellegétől. tele olyan istenekkel. o. 314. végül is egyfajta istennek tekintették. m. 332. hogy ha Çâkya [ = Buddha ] nem talált volna maga körül egy panteont. 47 Az a felfogás.

o. De megmagyarázható úgy. De még a nagy deista vallásokon belül is számos olyan rítust találunk. Például áldozat törte be annak a pincének az ajtaját.l 63 Úgyhogy Bergaigne munkájának egész első részében másról sincs szó. bármiféle isteni befolyás nélkül. s csak egyetlen személy maradt. Ráadásul vannak még olyanok is. És íme. in: Encyclopédie des sciences religieuses. ez a megfogalmazás azonban n teszi hozzá ugyanő n lellentétben áll a legautentikusabb szerzők legegyértelműbb kijelentéseivell. amelyekben az invokáció. 7 vers. hogy ezek a rítusok tisztán negatívak. pontosabban egy vele. akit India népei megtanultak imádni. annak az az oka.58 megtiltja a szamár és a ló együtt való befogását. Az úgynevezett sátoros ünnepen a zsidó azért lengette bizonyos ritmusban a fűzfaágakat. . közvetlenül. hogy a szelet fújásra. hogy isten nélküli vallást teremtsen. 60 La religion védique. a tudóstól kitaníttatván cselekedett. hogy a mai emberre éppúgy alkalmazható. az engesztelés. a Brahma ott trónol magasan a földi világ fölött a maga örökös nyugalmában. hasonló jelleggel. 57 1Sám 21. olyan nagy vallások. 51. Effajta világkép joggal tűnhet különös nek. VI. mintegy összeolvadt egy személytelen. 60 magától mindenható. Minden kultuszban vannak olyan gyakorlatok. mint valóságos vagy mitológiai őseire is: lA tud atlan megkérdezte a tudóst. amelyből mindkettő származik. 56 Le Bouddha. és olyan világot képzeljen el. lAmikor a buddhizmus belevág abba a nagy vállalkozásba n írja Oldenberg n. 62 Bizonyos önsanyargatások ugyanilyen hatékonyak. s íme az ő kitaníttatásának eredménye: elérte. A Biblia például azt rendeli a nőnek. Sőt: lAz áldozat olyannyira par excellence hatóok. o. s ily módon ezek nem is érdekelhetik. a dekkáni feliratok egy része Dzsinapatit. ugyancsak általános. o. lennel kevert kenderből készült ruha hordását. egy olyan belső erő által. hogy minden hónapban egy meghatározott időszakban elkülönülve éljen. BARTH. amelyekben az istenségek semmiféle szerepet nem játszanak. de ezek is épp ilyen természetűek. 133. amelyek aktív vagy passzív részvételt követelnek meg a hívektől. miféle szerepet játszik ezekben a tiltásokban a Jehovába vetett hit. hogy a mennyei vizek a földre folytak. amelybe a hajnalok voltak bezárva.11. mert Jehova nincs jelen az ekképpen tiltott kapcsolatokban. 146. hogy megtalálja és egyesüljön vele. Ezt az immár semmiféle személyes istenséget nem tartalmazó felsőbbrendű valóságot az ember magában hordozza. 57 hasonló elkülönülést ír elő a szülés alatt. automatikusan a létjogosultságukat jelentő hatással járnak. hatékonyságuk nem függ semmiféle isteni hatalomtól. visszatértek egyfajta deizmushoz.55 Idővel az a sok istenség. s egyetlen istennek sem kell közbeékelődnie a rítust végrehajtó ember és az elérendő cél közé. amely minden létező lényege.54 Ha egyébként az isteni iránti közöny ennyire fejlett a buddhizmusban és a dzsainizmusban. ha magára koncentrál és meditál. egy felsőbbrendű Dzsina-félét említ ősteremtőként. mint olyan áldozatokról. Az istenség fogalma lassanként visszaszorult. I. Nem imádságok. 59 MTörv 22. Maguktól hatnak. 61 Hasonlóképpen a megfelelő himnuszok okozták. legalábbis bizonyos formáiban. amely összességében a szellemi lény és az istenség fokozatos háttérbe szorulásából állt. o. Igaz. akkor a brahmanikus spekuláció már előkészítette a terepet e kísérletre. o.6. ama vallási fejlődés jelentékeny szakasza. ezek következésképpen nem is tekinthetők olyan megkülönböztető jegyeknek. hogy ennek tulajdonítják még az emberek. m. első?egyes? princípiumfélébe. 58 Lev 12. a régi istenfigurák elhalványulóban vannak és eltűnnek. la világegyetem kimondottan materialista és ateista magyarázatához jutott ell. amelyben az ember maga gondoskodik önnön üdvözüléséről. A brahmanikus spekuláció ugyanis. amely a sajátjuk. 62 Mi sem tanúskodik jobban az embernek a mennyei vizekre gyakorolt mágikus hatásáról. 61 La religion védique. az áldozat és a tulajdonképpeni imádság egyáltalán nem játszik fontos szerepet. amelyek alapján egyesek a kimondottan vallási megnyilvánulásokat vélik felismerni. nem is egy olyan lénynek tett felajánlások. ettől azonban még éppúgy vallásiak. nem önmagán kívül kel l keresnie valamiféle külső támaszt. s így hozta meg a reggeli fényfakadást. o. akinek jóakaratától függ a várt eredmény. Van először is egy sereg tiltás. legalábbis némelyek közülük. Ugyanez mondható el az élelmiszerekkel kapcsolatos tiltások nagy részéről is. 139. hogy a I. elvont. E tény nem a védikus vallás sajátja. számtalan vallásban. 54 55 18 Created by XMLmind XSL-FO Converter.l56 Íme. És e tiltások nemcsak a héberekre jellemzők. amelyek maguktól hatnak. mint a X. ezt az eredményt a rituális cselekedet hozza meg automatikusan.) 63 Uo. 32. lAz áldozat n írja Bergaigne n közvetlen befolyást gyakorol az égi jelenségekrel. Pontosan ugyanez a helyzet a védikus vallási áldozatnál. mégpedig az istenek ellenére. az esőt esésre ösztökélje. hogy csírájában megvolt már a brahmanizmusban is. 548. amelyben ez a hiedelem oly általános jelleggel jut kifejezésre. Ahhoz. 122.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA dzsainisták is. különböző formákban ott találjuk őket. hogy folyjanak a zúgók.10. ellenkezőleg. és úgy hitték. amely teljesen független bármiféle isten vagy szellemi lény gondolatától. o.l (137. 59 anélkül hogy belátható lenne. sőt az istenek eredetét is. aki aktívan részt vehet a szabadulás nagy művében: az ember maga. elég. mint az áldozat mindenhatóságába vetett gondolat egyik utolsó folyománya. mivel ezen kívül semmi sem létezik.

a legendák olyan képzetek vagy képzetrendszerek. mozgások. A tények e két osztálya közt legalább akkora a távolság. nevezetesen az erkölcsi szokásoktól. képzetekből állnak. mint a gondolat és a tett közt. nevezetesen a négy szent igazságot és az abból eredő gyakorlatot. o. különböző szellemekben. egymással illetve a profán dolgokkal való kapcsolatukat fejezik ki. szertartások többé -kevésbé komplex rendszere. A vallás tehát túllép az istenek vagy a szellemek körén. a végrehajtandó mozgások n lévén. hogy mindezekben a megfogalmazásokban a maga egészében próbálják meg közvetlenül kifejezni a vallást. sőt olyan rítusok is. egy forrás. s csak azután az egyesülésükből létrejövő rendszert. amelyeket csak a megszentelt személyek ejthetnek ki. egy kő. miért tulajdonít csaknem minden kultusz elsőrendű fontosságot a szertartások anyagi részének. hogy magukban hordozzák hatékonyságuk forrását n elvesztenék e hatékonyságot. de ezek másfajta tárgyakra irányulnak. egy fa. egy fadarab. Vagyis a rítust csak a hiedelem definiálása után határozhatjuk meg. Úgy járnak el. amit a profán és a szent (szakrális) szó elég jól ad vissza. Tehát a rítus tárgyát kellene jellemeznünk. mert maga is a legszentebb lények erejéhez hasonlatos erővel bírt.64 Egyébként ez magyarázza. az egyikben van minden. vallási jelentőségük mégis oly nagy. A vallási jelenségek teljesen természetes módon két alapkategóriára oszlanak: hiedelmekre és rítusokra. vannak gesztusok. sőt nincs olyan rítus. 65 64 65 További példákat találunk Hubert-nél. A rítusokat csakis tárgyuk speciális természete alapján határozhatjuk és különböztethetjük meg a többi emberi szokástól. ha nem felelnének meg pontosan a siker által felszentelt típusnak. akiket isteneknek vagy szellemeknek neveznek. 3. Így lehetséges. továbbélő csökevényeiről van szó. hogy Mannhardt és iskolája éppen ezeknek köszönhetően tudta megújítani a vallástudományt. A rítusnak is lehet szakrális jellege. helyi démonokban való hiedelmek stb. Mindazonáltal sok olyan is van. Valamennyi ismert n egyszerű avagy komplex n vallási hiedelem közös jegye az. in: Dictonnaire des Antiquités. a másikban minden. Ezekkel foglalkozik a folklór. III E definíciókat kiküszöbölvén nézzünk most már szembe magunk is a kérdéssel. amely minden valószínűség szerint a jogi formalizmus előképe. amelyek spontán. keresztény színezetet adva nekik. ugyanis isten hiányában is feltételez szent dolgokat. ami szent. egy szikla. a gnómák. amelyeket nem mindenki végezhet el. Vallási jellegük ugyan eltűnőben van. s vannak olyan kulturális kapcsolatok. amely ne lenne valamilyen mértékben az. Nálunk Európában a kereszténység próbálta meg ezeket felszívni és magába olvasztani. szervezetlen.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA kívánt jelenség automatikusan következik a rítusból. helyi hatásokra születnek. ami vallási. mivel vannak olyan vallási jelenségek . holott részekből formált egész. 1509. történelmüket. a hiedelmek. amelyekből az istenek származnak. s ezért nem határozható meg kizárólag ez utóbbiak gondolatával. és e két osztályt általában világos megnevezéssel illeti. Márpedig e tárgy speciális természetét a hiedelem fejezi ki. amely még a közelmúltban is fennmaradt. az utóbbiak meghatározott cselekvési módok. de vannak olyanok is. Először is figyeljük meg. Nem az összes vallási erény származik isteni személyekből. illetve mind a mai napig viszonylag önálló életet él: májusfa -ünnep. rítusok. egy ház. VI. mítoszok. hogy az embert valamely istenséggel egyesítsék. Így hát vannak isten nélküli rítusok. amelyeknek nem az a céljuk. formulák. két egymással szemben álló fajtára csoportosítja. amely e képzeteket két osztályba. A világ két területre oszlik. hogy az elmondandó formulák. akkor nem foglalhatna magába mindent. karnevál. Márpedig valami egészet csak a részeihez való viszonyával lehet meghatározni. Módszeresebben járunk tehát el. Az előbbiek. Nem szólva a bölcsekről és a szentekről. Valamely erkölcsi törvény ugyanis a rítushoz hasonlóan előírhat számunkra cselekvési módokat. nyári napforduló. a nekik tulajdonított erényeket és képességeket. s ennélfogva szintén a szakrális világba tartoznak. Ez a vallási formalizmus. mondások. A védikus áldozat azért volt annyira hatékony. Általában letűnt vallások töredékeiről. ami profán n ez a vallásos gondolkodás megkülönböztető jele. Ha egy definíció nem vetne számot velük. De szent dolgokon nem csupán azokat a személyeket kell értenünk. kiterjedése vallásonként végtelenül változó. azért hozhatott létre a mitológia szerint isteneket is. abból fakad. a lmágial szócikkben. a mítoszok. és azért nem korlátozódott pusztán a kegyeik elnyerésére. . 19 Created by XMLmind XSL-FO Converter. egyszóval bármilyen dolog lehet szent. amelyek a szent dolgok természetét. akik ezen igazságokat gyakorolják. A szent dolgok körét tehát nem lehet egyszer s mindenkorra meghatározni. Vannak szavak. hogy a valóságos vagy ideális dolgokról alkotott képzetek olyan felosztását tételezi fel. hogy a buddhizmus is vallás. ha előbb a minden vallásban meglévő elemeket próbáljuk meg jellemezni. Ez a módszer annál is inkább adja magát. hogy magát a rítust jellemezni tudjuk. mintha az valamiféle láthatatlan entitásfélét alkotna. amelyek egyetlen meghatározott valláshoz sem kapcsolhatók. melyek véleményállapotok. feltéve hogy megfelelő módon hajtják végre.

s ezt nem szimbolikus értelemben. az életnek két különböző aspektusa. már amikor az ember csak ember. hogy e módszerrel kényszerítheti. Ezt bizonyítják nevezetesen a beavatási rítusok. vannak olyan dolgok. De nem szükségszerűen bírnak azzal. hogy az ember az istenektől függ. Csakhogy nem igazán ez jellemző a szakrálisra. s azon nyomban egy másik lép az előző helyébe.. a felfogható a mis ztikussal. ezzel szemben a szentet és a profánt mindig és mindenhol két különálló nemként fogta fel az emberi szellem. mert igen sajátos: abszolút. e képzet nyilván nem nélkülöz némi igazságot. A megfelelő szertartások ezt a halált és ezt az újjászületést hivatottak megvalósítani. Ezzel nem azt mondjuk. az alávetett osztályok az uralkodó osztálytól. áldozatok nélkül elpusztulnának. Ha azonban a tisztán hierarchiai alapon való különbségtétel túl általános és túl pontatlan kritériu m. Année sociol. amelyekkel szemben az ember viszonylag könnyedén bánik. köveket dob abba a szent forrásba vagy tóba. hogy egyes lények soha ne léphetnének át egyik világból a másikba: ha azonban ilyen átlépés történik. Az egyikben elégségesnek tűnt. olyan két világként. Ilyenkor azt mondják. Szívesen tekintik ezeket úgy.68 Ha egyébként igaz. attól még nem lesz az a másik dolog szent az előbbihez képest. Egy amulettnek ugyan szent jellege van. ennyire ellentétes két kategóriájára. Az emberi gondolkodás történetében nincs még egy példa a dolgok ennyire mélyen különböző. a materiális világ fölött pedig teljes mértékben a másik csoport rendelkezik. hogy kijöjjön és megmutassa magát. hogy kicsikarja. hogy a szót metaforikus értelemben használjuk. ahol elképzelése szerint az esőisten lakik.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA Eddig azonban csak annyit tettünk. akkor a szentet a profánhoz viszonyítva már csakis különneműségük alapján határozhatjuk meg. az alattvalók a királytól. amit kíván tőlük. Még az istenekkel szemben sem mindig érzi magát az ember kifejezetten alacsonyabb rendűnek. Ez a felfogás egyébként rendkívül általános. 69 Az az elképzelés. mint az irracionális a racionálissal. Márpedig ezt az állapotváltozást nem a már meglévő csírák továbbfejlesztéseként. hogy a között a profán lény között. és a között a vallási lény között. ha a dolgok e két fajtáját a fizikai világ két elkülöníthető régiójába helyezik. Ahogy létrejött a tudomány. hogy belép a szent dolgok körébe. profán jelleget öltött. a törtető a hatalomtól és az azt tartó kezektől függ. amiképpen az egészség meg a betegség is csak egyazonfajta tényeknek. Ha egy dolog egy másiknak van alávetve. De bár az ellentét formái változ nak. o.). más természetűek. 313. amelyben nincsen semmi közös. 2. 66 67 20 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Az isteneknek is szükségük van az emberre. s ily módon kimagasló értéket tulajdonít nekik és elismeri nálánál feljebbvaló voltukat. in: Australasian Association for the Advancement of Science. 81. skk. elsősorban az ember fölött állókat. hanem totius substantiae átalakulásaként fogják fel. az a bizonyos személy. úgy hiszi. 129. akivé válik. skk. ha mármost azt mondjuk egy emberről. Még lesz alkalmunk megmutatni. 101.66 Másfelől nem szabad szem elől veszteni.70 Nem annak bizonyítéka-e ez. hogy általában hol helyezkednek el a lények hierarchiájában. tudniillik az erkölcsnek két ellentétes fajtája. Azok az erők. hogy vallásosan tisztel lényeket vagy dolgokat. hogy az isteneknek a hívektől valló effajta függése még a legidealistább vallásokban is megmarad. akkor a függés kölcsönös. az áldozat-bemutató azáltal. s nincsen benne önmagánál fogva valami szent. Új formában születik újjá. hogy a dolgok szentségének különböző fokozatai vannak. az adományok. igen gyakran megtörténik. hogy e kapcsolatok nem ölthetnek vallási jelleget. mint méltóság és hatalom tekintetében a profán dolgok. Indiában az áldozati aktusban való puszta részvételnek is ugyanez a hatása. mégsem kelt különös tiszteletet. azoktól függ.69 a szembenállás ténye maga egyetemes. hogy a fiatalember meghal. akkor éppen ennek módja teszi nyilvánvalóvá a világ lényegi dualitását. 1901. hanem szó szerint így gondolják. akkor minden esetben nyilvánvaló. amelynek célja a fiatalemberek vallási életbe való bevezetése: első ízben lépnek ki a kisgyermekkort jelentő tisztán profán világból s lépnek be a szent dolgok körébe. Ugyanis valóság os metamorfózisra van szükség hozzá. mint ezen ellentét egyik megjelenési formája. különösen a keresztény vallások szemében: ezért aztán úgy tekintették. aki volt. A beavatás egy olyan. amely szerint a profán úgy áll szemben a szenttel. 70 Lásd FRAZER: lOn some Ceremonies of the Central Australian Tribesl. A jó és a rossz hagyományos szembeállítása ehhez képest semmi. amelyek az egyikben hatnak. megszűnik létezni. hogy példaképpen felsoroltunk bizonyos számú szent dolgot: most már arra kell rámutatnunk. amíg nem mutatkozik engedelmesebbnek imádója kívánságaival szemben.67 Ha esőt akar. E szembenállást vallásonként más és más módon képzelték el. nincs is átmenet? Ezzel nem azt mondjuk.). 68 E szokásokra Frazernél találunk példákat (Golden Bough. Megveri a fétist. Ugyanis az ember a szent dolgokhoz viszonyítva alacsonyabban áll. SCHULTZE: Fetichismus. hogy nem alkalmazható a szent dolgokra. I. ha elégedetlen vele. és addig bántalmazza. E különneműség azért elegendő a dolgok ezen osztályozásának jellemzéséhez és az összes többitől való megkülönböztetéséhez. hogy fizikai kényszert alkalmaz velük szemben a célból. kiad. a fösvény az aranyától. o. mert a jó és a rossz egyazon nemnek. nem egyszerűen csak fokozatilag különböznek a másikban is megtalálható erőktől. A rabszolgák uruktól. . más személlyé változik (lásd HUBERT n MAUSS: lEssai sur le sacrificel. II. amelyeket számos népnél megfigyelhetünk. aki volt. nem más. Csábító lenne először is annak alapján definiálni a szent dolgokat. másutt az egyik csoportot ideális és transzcendens miliőbe száműzik. mely általános jellemvonásaikkal különböztethetők meg a profán dolgoktól. s hogy e kapcsolatok voltaképpen egyáltalán nem vallásiak. hosszú szertartássor. a katonák a parancsnokuktól.

a szentek. hogy teljes mértékben visszavonuljon a profán világból és kizárólag vallási életet éljen. ám ez az egység a maga részéről semmi más hasonnemű rendszerbe nem tartozik bele. s mivel közöttük valamiféle logikai űrt feltételeznek. hogy ez a kapcsolatba lépés már önmagában is fölöttébb kényes művelet. jóllehet az egész. amely annak többnyire majdhogynem a visszája. amely a folklórban élte túl önmagát. hanem bizonyos önállóságot élvező kultuszok rendszeréből áll. hogy e dolgok összekeveredjenek vagy akár csak kapcsolatba lépjenek egymással. ha a másikból kilépünk. A két nem nem tud úgy közeledni egymáshoz. Ez történt számos agrárkultusszal. Ha bizonyos számú szent dolog oly módon áll egymással mellé . bármilyen egységes is egyébként. De túl azon. 71 a kapcsolat nem is lehetséges csak akkor. de az is előfordul. hogy egyszersmind meg is őrizze saját természetét. E tiltás nyilván nem terjed odáig. A vallási hiedelmek olyan képzetek. nem vezethető vissza valamiféle kizárólagos elvre. hanem egymással ellenségesnek és egymásra kölcsönösen féltékenynek képzelik el. büntetlenül nem lehet megérintenie. 73 Ez a helyzet például bizonyos menyegzői illetve temetési rítusoknál. Ez az önállóság egyébként változó. amit a profánnak nem szabad. amelyek előírják. de egymást a leghatározottabban kizárja. Megvan tehát a vallási hiedelmek első kritériuma. Nyilván e két alapnemen belül vannak olyan másodlagos fajták. A továbbiak során magunk fogunk rámutatni. az ember ösztönzést érez arra. A szent dolgok valamennyi homogén csoportja. s nincs olyan vallás.73 Lásd. hogy egy-egy vallás nem merül ki feltétlenül egy és ugyanazon ideában. eltűnik. ami még a profán világhoz köti. Még a kereszténységben is. illetve azon kívül. amely ne ismerné a szent dolgok többféleségét. hogy mindig kettős osztást feltételez: az ismert és megismerhető világ két olyan nemre oszlik. E definícióból kitetszik. . 71 72 21 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ahol csak megvan. E két nem szembenállását egyébként külső jegyek is kifejezik. amit fentebb mondtunk a beavatásról. valamint egymáshoz illetve a profán dolgokhoz fűződő kapcsolatukat fejezik ki. sajátos rítusról van szó. az isteni személyen kívül n aki egyébként egyszerre három. amelyben az átlagember a világi életét éli. amely gyökeresen ki akar irtani az emberből mindent. Innen a misztikus aszketizmus. egymással összeegyeztethetetlen fajtái éppúgy kizárják egymást. miként kell viselkedniük az embereknek a szent dolgokkal szemben. könnyen felismerhető. Ezzel az is magyarázatot nyer. az angyalok. mint ahogy a szent is kizárja a profánt. amely magába foglal minden létezőt. miközben egy n ott van még Szűz Mária. amelyek a szent dolgok természetét. S végül innen a vallási öngyilkosság bármiféle formája. Bizonyos esetekben már nem is kultuszról. hanem csak egy bizonyos formában tovább élő ceremóniáról. amelyekre e tiltások vonatkoznak. mert ha a profán semmi módon nem léphetne kapcsolatba a szenttel. amelyek alapján e nagyon speciális osztályozás mindenütt.72 De a vallási jelenségre az jellemző. hogyan létezhetnek olyan vallási jelenségek. A szent dolgok azok. amelyben végül fel is oldódnak. Ha a fent tárgyalt kultuszok valamelyike sajátos okokból fennmarad.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA Gyakran éppen ez a különneműség fajul igazi antagonizmussá. sajátos kultusz kering. Mivel az emberek gondolkodásában a szent fog alma mindig és mindenütt elválik a profán fogalmától. Szent dolognak par excellence azt nevezzük. amelyeket tiltások védenek és választanak külön. ami elővigyázatosságot és hol nagyon. a profán dolgok azok. a halottak lelkei stb. amelyek többé-kevésbé szintén összeegyeztethetetlenek egymással. ami n bár sokféle alakot ölt aszerint. hogy összességében bizonyos egységet képez. A két világot nemcsak különállónak. vagy már nem tartoznak semmilyen vallási rendszerbe. akkor csak csökevényes formában élnek tovább. mesterségesen egy olyan. hogy milyen körülményekre alkalmazzák n alapjában véve mindenütt azonos: különálló és viszonylag individualizált részek egészéről van szó. mert végül is csak egy módon szabadulhat ki az ember a profán világból: ha teljességgel elmenekül az életből. amely körül hiedelmek és rítusok egy csoportja. Végül a rítusok olyan magatartásszabályok. sőt valamennyi szent dolog olyan szerveződési magot alkot. akkor a hiedelmek és az ezeknek megfelelő rítusok összessége vallást alkot. amelyek egyetlen fennálló vallásba sem tartoznak bele: ezek ugyanis nem épültek be. hogy egyszerűen egymás mellé vannak rendelve és szövetséges rendszert alkotnak. hol kevésbé bonyolult beavatást követel. hogy a két világ közt való bármiféle közlekedést lehetetlenné tegye. az előbbi számára zárt közeget hoznak létre. Mivel csak akkor tartozhatunk teljes mértékben valamelyikhez. amihez tartozott. a szellem legyőzhetetlenül viszolyog attól.vagy alárendeltségi viszonyban. A vallás általában nem is korlátozódik egyetlen kizárólagos kultuszra. legalábbis annak katolikus formájában. Néha a kultuszok hierarchikus rendet alkotnak és az uralkodó kultusz alá vannak rendelve. Az általunk tanulmányozandó vallás éppen ez utóbbi szerveződésre fog példát szolgáltatni. s amelyeknek távol kell tartaniuk magukat az előbbiektől. Innen a szerzetesség: azon természetes közeg mellett. ha a profán elveszti sajátos jellegét és maga is valamilyen mértékben. hogy például a szent dolgok bizonyos. mert érintkezésük vagy akár csak túl közvetlen szomszédságuk kiáltó ellentétben áll a tudatunkban élő különállásukkal. illetve valamilyen fokon szentté válik. akkor ez utóbbi nem szolgálna semmire.

vagy balról. 19. csak ezek kezdetlegesebbek. ők is elkülönülve élnek egy külön világban. hogy hol különböznek.81 Bármi kapcsolat is van e kétféle intézmény közt. és a szolgálatába állított erők nem csupán ugyanolyan természetűek. azaz ha más lényegűek. általában rossz szemmel nézi őket. utilitárius célokat követ. 534. Mint Hubert és Mauss megjegyzik. mely erők ragadhatták meg kivételes energiájuk folytán annyira az emberi szellemet. egyháznak hívjuk. o. mert kutatásunkat a vallásra akarjuk korlátozni. aligha lehetséges. hogy a szent lények csak a nekik tulajdonított képességek intenzitásában különböznek a többitől. 79 rítusaiban a vallási szertartásokat a visszájukra fordítja. mert az általa igazgatott pokol nélkülözhetetlen alkotórésze a keresztény vallásnak? De vannak olyan. 125. A démonok is a mágikus aktus szokásos kellékei. Année sociologique. 463. hogy a szent világot.. 78 Lásd HUBERT n MAUSS: lThéorie générale de la magiel. Görögországban és a keresztény népeknél76 a halottak lelke. segítségével már sejthető. mint a vallás mágiával. mint amelyekhez a vallás folyamodik: igen gyakran teljes mértékben azonosak velük.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA Bár ez a definíció csak előzetes. 77 Melanésiában például a tintado hol vallási. mivel a mágia technikai jellegű. skk. melyek ugyan rokonságban állnak egymással. ezek a csoport közös dolgát képezik. 74 22 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy a vallás viszolyog a mágiától. hogy az embereknek honnan támadt e gondolatuk: csak azt kell kideríteni. hogy valahol ne álljanak szemben egymással. Amikor egy társadalom tagjait az egyesíti. in: Dictionnaire des Antiquités. o. Ezek olykor valamely más nép istenei. E. Australia. o. Northern Tribes of Central Australia. 79 Például az ostyát szentségtelenítik meg a feketemiséken. asszír vagy zsidó istenekhez folyamodtak. o. 76 Lásd Hubert lMágial szócikk. hivatalos istenségek is. 75 Lásd CODRINGTON: The Melanesians. hogy vallási érzéseket keltsenek bennük. miként kell felvetni a vallástudomány szükségképpen legfontosabb kérdését. haja azon dolgok közé számítanak. fej. valamint annak kapcsolatát a profán világgal azonos módon képzelik el. a zsidó nép). HOWITT: Native Tribes of S. máskor csak egy -egy részét (a keresztény Lásd SPENCER n GILLEN: Native Tribes of Central Australia. s gyakran alig lehet megkülönböztetni őket a tulajdonképpeni istenektől. Krisztust és a szenteket a keresztény varázslók is hasonlóan használták. A következőképpen lehet határvonalat húzni e két terület közt. Olykor az egyház kifejezetten nemzeti jellegű. 83n84. s ott szándékozunk megállni. Márpedig a történelemben nem találunk vallást egyház nélkül.77 Egyébként vegyük akár a kereszténységet: hát nem bukott isten az ördög.. s származásán túl nincs vallási jellege: már csak azért is. s nem jobbról járják körbe. . A mágia is hiedelmekből és rítusokból áll. akkor a kérdés másképp lesz bonyolult. és közösen gyakorolja az azokhoz kapcsolódó rítusokat.78 Azt kellene tehát mondanunk. A varázsló által megidézett lények. akkor egyszerű a válasz arra a kérdésre. hogy közös hitük van. akiket a varázsló is megidéz. IV E definíció azonban még nem teljes. annál is fontosabb megtalálni. m. szabályos. A kimondottan vallási hiedelmek mindig közösek egy adott embercsoporton belül. bár nem mindig tiltotta be a mágikus rítusokat. a lusztrációi.). Márpedig a démonok is tiltásokkal körülvett lények. 4. Ausztráliában74 és Melanéziában75. 129. amely kinyilvánítja e hiedelmekben való osztozását. Mert akkor azon kell elgondolkodni: mi vitte rá az embereket arra. máskor túllép a határokon. skk. s ezért vallási rítusok tárgyai. VII. emez pedig ellenségesen viseltetik a vallás iránt. a varázsló eljárásaiban van valami alapvetően vallásellenes. hogy a mágia éppúgy tele van vallással. 80 Hátat fordítanak az oltárnak. s hogy lehetetlen különválasztani. Szűz Máriát. Ha úgy gondoljuk. E hiedelmeket nem csak egyénileg fogadja el a közösség valamennyi tagja. a csoport egységét biztosítják. összehasonlíthatatlan világot lássanak. m. de megkülönböztetésre szorulnának: a mágiára és a vallásra. Athén. De egyszersmind a mágiában is jelentős szerepet játszottak. csontjai. jóllehet az érzéki tapasztalásban látszólag semmi sem sugallhatta az efféle radikális dualitás gondolatát. A mágia különös előszeretettel profanizálja a szent dolgokat. az imádságai.. A valláshoz hasonlóan szintén vannak mítoszai meg dogmái. 80 A maga részéről a vallás. A csoportba tartozó egyének azáltal érzik egymáshoz tartozónak magukat. Ha viszont n mint azt megpróbáltuk leszögezni n a szent dolgok a természetükben különböznek a profán dolgoktól. az áldozatai. a görög varázslók például az egyiptomi. s ezért nem vesztegeti idejét puszta spekulációkra. Például a halottak lelkei már a legalacsonyabb rendű társadalmakban is alapvetően szentek. melyeket a varázsló a leggyakrabban használ közvetítőül. és egymás nélkül meghatározni őket? Ezt a tételt azonban az teszi nehezen tarthatóvá. hogy a világban két különnemű. 81 HUBERT n MAUSS: i. az énekei és a táncai. hogy a mágiát szigorúan nem is lehet megkülönböztetni a vallástól. ahol a mágia kezdődik. skk. olykor egy egész népet érint (Róma. hol mágikus szellem (CODRINGTON: i. mert a tények két rendjére is egyaránt érvényes. XII. Szintén megvannak a szertartásai. Máskor nemzeti istenek: Hekaté és Diana mágikus kultusz tárgyai. 359n361. s hogy e közös képzetet azonos gyakorlatba ültetik át.

inkább társaságkerülő. s csak önmaga kedvéért gyakorol? Márpedig nincs olyan társadalom. sőt vannak népek.89 De ha most egyelőre félretesszük a jövőre irányuló spekulációkat. o. 136. hogy manapság többen is azon a véleményen vannak: talán ezek hivatottak a vallási élet elsődleges formáivá válni. hogy egy szertartást egy adott pillanatban ne irányítson valaki. in: Trans. ez az élet egy meghatározott csoport kezében összpontosul. 86 Robertson Smith már korábban rámutatott. Nyilván a mágikus hiedelmek is mindig valamennyire általánosak. márpedig egy papi testület nem egyház. hogy társaival egyesüljön. amiképpen e magánvallások többnyire csak részei egy általánosabb. akik kedvéért e rítusok folynak. XVI. ha szabad e kifejezéssel élnünk. Hasonlóképpen a középkorban a szerzetesrendek védőszentjei nem mások. csak ritkán. mert mindig egyazon közösség: a család vagy a testület gyakorolja őket. sosem léphetnek be a mágia összes hívei. Soc. Még az úgynevezett magánkultuszok n mint amilyen a házi vagy testületi kultusz n is megfelelnek e feltételnek. csakis a varázslók lehetnek tagjai. hogy többé -kevésbé rendszeresen együtt folytatnak bizonyos rítusokat. nem társasági ember. 88 NEGRIOLI: Dei Genii preso i Romani. s csak jelen . autonóm vallási rendszerek. mint a vallásban a pap.). mint ahogy nem az egy vallási kongregáció sem. hogy a mágia úgy áll szemben a vallással. mint azt később látni fogjuk. s ez még fontosabb. hogy a kettő közt ne lehetnének átmenetek. A varázslónak mestersége gyakorlásához egyáltalán nincs szüksége rá. általában még a legkezde tlegesebben szervezett társadalmakban is vannak olyan emberek.és múltbeli valójukban tekintjük a vallásokat. ami által egyazon morális testület tagjaivá válnának n olyanná. De ezek az egyazon hiedelmeket valló embereket nem kapcsolják egymáshoz. hogy e társulások egyáltalán nem nélkülözhetetlenek a mágia működéséhez. de még a varázslóval való kapcsolatuk is többnyire csak alkalmi és átmeneti. 85 HUBERT n MAUSS: i. Egyébiránt pedig. Úgy tűnik. 264n265. Többnyire egymagában tevékenykedik. amely egy kolostor félhomályában valamiféle szentnek külön kultuszt szentel. A varázsló és a hozzá forduló emberek közt. amelyek közt több hívük van. hanem pusztán a bármilyen egyházban n amelybe az egyének tartoznak n meglévő közös vallás Az nyilvánvalóan ritkán fordul elő. akkor nyilvánvalóvá válik. 2. hanem az egy hitet valló valamennyi hívő n papok és laikusok n morális közössége. Egyébként. nem egyesítik őket azonos életet élő csoportba. mint a tulajdonképpeni vallásnak. milyen helyet foglalnak el a boszorkánygyűlések az európai folklórban. fej. hogy ország-világ előtt gyakorolja tevékenységét. A mágiában a varázsló ugyanaz.l 85 Ezzel szemben a vallás elválaszthatatlan az egyház gondolatától. A varázslónak kliensei. amelyeket az egyén önmaga számára intézményesít. e korlátozott egyházak is csak kápolnái egy szélesebb egyháznak. 18. mint a naptári szentek. bizonyos esetekben a varázslók is társaságokba tömörülnek: előfordul. amit ki -ki szabadon önmaga alkot magának. amely az orvosnbeteg kapcsolathoz hasonlatos. hogy nem is ismerik egymást. s előfordulhat. 87 CODRINGTON. mint a hívek a szabályos kultuszokban. 89 Erre a végkövetkeztetésre jut Spencer (Ecclesiastical Institutions. kiad. lMég a kollégáival szemben is hűvösen tartózkodó. hogy kliensei közt annyira nincs kapcsolat. akárcsak ezen emberek között. Első megközelítésben tehát máris van egy lényeges különbség mágia és vallás közt. megvan a maga személyes manituja. a kereszténynek a védőszentje meg a védőangyala stb. Ráadásul. egyazon kultusz gyakorlói. Igaz. nyilvános jelleggel ruházzák fel a varázslót. o. ahol csak vallási életet figyelhetünk meg. ki vannak zárva belőlük. nincs tartós kapcsolat. mint amilyenek egyazon isten hívei. csak a város isteneinek specializált formái (görög betűk).A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA társadalmak a protestantizmus hatalomra jutása óta). attól.82 De mindenütt. amelyet már csak nagyobb kiterjedésénél is fogva méltán illethetünk ezzel a névvel. Minden odzsibve indiánnak. a laikusok. . vagyis azok. 86 De ha a vallás definíciójába belevesszük az egyház fogalmát. többnyire a népesség széles rétegeiben terjednek el. ha egyáltalán létrejönnek. mint az egyéni a társadalmival ( The Religion of the Semites. máskor többé -kevésbé teljesen mentes bármiféle irányító testülettől. amikor ekképpen teszünk különbséget mágia és vallás közt. akik kiemelkedő társadalmi szerepüknél fogva vezető befolyással bírnak a vallási életre is (például a helyi törzsfőnökök bizonyos ausztrál társadalmakban). nem pedig egyháza van. XVI. m. amelyekhez a házi kultusz folyamodik. valamint Sabatier (Esquisse d’une philosophie de la religion d’apres la psychologie et l’histoire). amelynek közös hiedelmei kevésbé speciális dolgok körére irányulnak.). a Banks-szigeteken élő minden melanéziainak megvan a tamaniuja87. kivételképpen jönnek létre. mi több. amit maga választ magának. 84 Egészen más a helyzet a mágiánál. csak az. nem állítjuk. Roy. e mágikus társulásokba. 82 23 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 84 Mivel legyházl-nak általában csak az olyan csoportot nevezik. A két terület közt gyakran elmosódik a határ. s akik végül is olyanok. még nem lesz rendszeresebb és tartósabb kapcsolata a szolgálataihoz folyamodókkal. a rómainak a geniusa88. De vegyük észre. A mágiában az effajta közösség általában hiányzik. Az sem változtat a helyzeten. Az egyház nem egyszerűen papi társaság. 83 Athénben azok az istenek. and Proc. hogy ezek az egyéni kultuszok nem különálló. továbbá az általa képviselt irányzat valamennyi követője. az élet egészét felölelő83 vallásnak. s eljön a nap. és amelynek sajátos vallási kötelezettségekkel tartozik. Nincs mágikus egyház. azzal nem zárjuk -e ki az egyéni vallásokat. hogy olykor hivatalos. amelyben ne lenne ilyen. tudjuk.. amikor nem is lesz más kultusz. o. De a szerepek efféle leosztása még nagyon ingadozó. Ezek az egyéni vallások oly gyakoriak a történelemben. of Victoria. e kultuszok már meghatározásuknál fogva is függetlenek mindenfajta csoport bármiféle gondolatától. olykor papi testület irányítja.

ha már tudjuk. az viszont nem olyan képzet. hogy a hiedelemvilág a csoport közös dolga. a csoport kényszeríti rá az egyénre. és VII. hogy a vallás teljes mértékben belső. 90 91 24 Created by XMLmind XSL-FO Converter.91 Mi maradt még? Azok a jelenkori törekvések. együtt zajlanak kétségbevonhatatlanul nyilvános rítusokkal. természetesen abból fakad.. hogyan kell kapcsolatba lépni velük. milyen okok hozták létre. amikor nem könnyen észlelhető. Ha most úgy éreztük. Így a definíciónkban helyet kapó második elem nem kevésbé lényeges. annak az az oka. A kérdést a továbbiak során közvetlenül fogjuk tárgyalni (II. amit valaha az Année sociologique-ban javasoltunk. Egyelőre csak annyit jegyzünk meg. szubjektív állapot legyen. Lehetséges. Ezért. de ott van számos amerikai vallásban. de hogy milyen mértékben. ellenkező irányba forduló vallás. nyilvános vallás csak a belső. mi a szerepük. vagyis ez utóbbi volna az eredeti. különböző formában ugyan. 92 Jelen definíciónk itt csatol vissza ahhoz a meghatározáshoz. II. milyen elemekből áll. a másikban pedig az egyén életére alkalmazzák azokat. mint az első: mert miközben megmutatja. tudniillik a beavatási ceremóniával. milyen szerepet tölt be. hogy mi a vallás. hogy a vallás elsődlegesen kollektív dolog. V. Ez a ténymegállapítás nem oldja meg azt a kérdést. mindkettőben ugyanazok a gondolatok és ugyanazok az elvek vannak. vö. nem pedig lappangó lehetőségekre. hogy ténnyé váljék. hogy az egyéni kultusz a megfigyelő számára a kollektív kultusz elemeként és függvényeként jelenik meg. A két definíció tehát részben fedi egymást. csupa olyan kérdés. amíg neki nem láttunk a kutatásnak. hogy a jövő elé vágjunk. azt csak akkor lehet megmondani. Csak e tanulmány végén próbálhatjuk meg. Ráadásul e kötelező jellegnek. hogy az első túl formális volt. végtelen sok fokozata van.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA megjelenési formái. mert az csak kész. amelyek arra irányulnak. előbb -utóbb mindig beleütközünk e speciális kultuszokra vonatkozó tanításokba.92 Nevezetesen számos észak-amerikai indián törzsnél. ugyanitt VI. Azt meghatározhatjuk. fej. . azt is sejteti. hogy melyek a személyes istenek. könyv. hogy újat kell javasolnunk. A keresztények védőszentjüket a katolikus egyház által jóváhagyott hivatalos listáról választják ki. fej. hogy a hívőknek hogyan kell eljárniuk magánkultuszuk során. De bármennyire valósak is e törekvések. mert n mint később látni fogjuk n szorosan összefügg a lélek gondolatával. csak egyikben a közösséget összességében érintő körülményekre. hogy akkoriban miért elsősorban ezt a jellegzetességet emeltük ki. avagy épp ellenkezőleg. megvalósult tényekre vonatkozhat. Az összetartozás annyira szoros. Egyszóval az egyház tanítja meg tagjainak. hogy bizonyos népeknél90 azok a szertartások. hogy minden embernek szükségképpen megvan a maga védőszelleme. Amikor valamely egyház tanait n bármiféle egyházról legyen is szó n módszeresen tanulmányozzuk. hasonló módon a kánoni rend írja elő. hogyan kell tisztelni őket. az ebből fakadó nehézségek és félreértések elkerülése végett helyettesítjük e kritériumot a fent használttal. hogy a jövőre nézve milyen homályos tendenciákat mutatnak. §). Továbbá az a gondolat. A következő vitákban látni fogjuk. Eljutottunk tehát a következő definícióhoz: A vallás szent. bár valóban megkülönböztető vonása a vallási hiedelmeknek. és teljesen figyelmen kívül hagyta a vallási képzetek tartalmát. Ez utóbbi munkánkban a vallási hiedelmeket kizárólag kötelező jellegükkel magyaráztuk. hogy ez a vallási individualizmus valóban arra hivatott. vagyis elkülönített és tiltott dolgokra vonatkozó hiedelmek és gyakorlatok összefüggő rendszere. hogy milyenek voltak vagy milyenek ma a vallások. mint azt ki is mutattuk. definíciónkat nem érinthetik. következésképp vannak esetek. a belső vallás lenne emennek kiterjesztése a személyes tudatban. amelyek során a hívő először lép kapcsolatba védőszellemével. amely a híveket az egyháznak nevezett morális közösségbe egyesíti. miként a rómaiban is (hogy csak e két példát idézzük). hogy vajon a külsődleges. I. hogy a vallás elválaszthatatlan az egyháztól. e kötelezettség azonban. fej. amit ki-ki szabadon építhet föl magában. amit teljes mértékben az egyedek önkényére lehetne bízni. Nincs tehát két eltérő típusú. személyes vallás továbbfejlődése-e. §. azt azonban nem. amelynek megjósolhatatlan a megoldása mindaddig.

hanem különböző elvek oly sokféle formáját. hogy nehezen egyeztethetők össze azzal a képpel. a sziklák stb. hogy a vallási élet valóban eredeti formáját csak úgy lehet feltárni.). ezért naturizmusnak nevezik.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK 1. mégis elfogadja a lélek -gondolat geneziséről. I. [Magyarul: Az ókori község.2. a csillagok. mielőtt magunk is hozzálátnánk a tények tanulmányozásához. amelyet célul tűzünk ki magunk elé. Sokkal világosabb lesz. de ha jobban megnézzük. Lang sem az animizmust. Nemcsak hiedelmek és rítusok szövevényes rendszerét találjuk bennük. némileg módosította is egyben azt. hogy e két megoldás közül vajon melyiket célszerű választani. és VI. a természetkultusz lett volna a vallási fejlődés kiindulópontja.] 95 Például Jevons kritikával illeti ugyan a Tylor által kifejtett animizmust. nevezetesen azzal a sajátságos tulajdonsággal rendelkeznek.. Spencer. hogy új útra kell lépni. 97 Lásd Principes de la sociologie. I. akik pedig egyiket sem fogadják el a maguk szisztematikus formájában. hogy lehetetlennek látszott mást látni bennük. Nos. Ebből aztán azt a következtetést vonták le. amelyekre ez az elmélet támaszkodik (II. 1909). amelyet Andrew Lang a The Making of Religion című könyvében fejtett ki. az isteni közvetlen megérzését. XInXVIII. II. könyv.97 De összességében mindkettejüknél ugyanúgy vetődnek fel a kérdések.. az ember antropomorf ösztönéről szóló elméletét. de abban különböznek tőle. felbontjuk őket közös alapelemeikre. de nem szándékozunk elhallgatni sem. később még visszatérünk rá. fej. a démonokkal. sem a naturizmust nem veti el teljesen. amelyet kritika alá kell vetnünk. alapfogalmak oly gazdagságát. Budapest.94 Még azok a tudósok is átveszik ezen hipotézisek egy-egy alaptételét.. s ez esetben hol lesz a helye az egyiknek. könyv. vagyis intuíciót feltételez. IV. IX. 96 La civilisation primitive. 94 Így jár el például Fustel de Coulanges. Tanulmány a görög és római vallásról. MTA Könyvkiadó Hivatala. ha megértjük e két hagyományos elmélet elégtelenségét. I. hogy az érzékekre nem ugyanolyan módon hatnak: az emberi szem számára közönségesen nem észlelhetők. Még a történelemből ismert legkezdetlegesebb vallások is oly bonyolultak. mint valamiféle meglehetősen hosszú fejlődés kései termékét. rész. torzult formája. A mai napig csak e két elmélet kísérelt meg racionális93 magyarázatot adni a vallási gondolkodás eredetére. amiből a többi származtatható lenne. Mások szerint. E fejezetben nem látjuk ugyan szükségét. hogy ez utóbbiak közt nincs -e olyan. Az ekképpen felvetett kérdésre két ellentétes megoldás született. mégis jól megkülönböztethetők egymástól. a szell emek kultusza csak ennek volna egy sajátos esete.meg átszövik. a szellemekkel. aki egyidejűleg mindkét koncepciót elfogadja (lásd Cité antique. aki később átvette tőle. majd megkeressük. amelyet néha a primitív mentalitásról alkottunk maguknak. A másik a szellemlényekkel foglalkozik. és hol a másiknak. mint a növények. Az animizmus E definíciói birtokában hozzáláthatunk az elemi vallás kutatásához. akárcsak az ember. fejezet . 1. amikor majd magunknak is meg kell magyaráznunk azokat a tényeket. Úgyszólván nincs olyan n ősi vagy újabb n vallási rendszer. Fordítva jár el Usener a Götternamenben: elveti ugyan Max Müller néhány később ismertetendő hipotézisét. az ég stb. és a rájuk adott válaszok is egy Itt nem foglalkozunk azokkal az elméletekkel. hogy más képességeket tulajdonítanak nekik. mint a szelek. Ezt a fajta szellemvallást animizmusnak hívják. a tündérekkel. elfogadja viszont a naturizmus fő posztulátumait. Az egyik a természet dolgaira irányul: vagy a nagy kozmikus erőkre. Ez a helyzet nevezetesen azzal az elmélettel. 1908. amelyek bár szoros egységet alkotnak és egymást át . az állatok. hogy kifejtsük és megvitassuk e koncepciót. §). a naturizmus pedig annak másodlagos. 1883. 93 25 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ha az elemzés során a megfigyelhető vallások mélyére hatolunk. fej. I. könyv. jogról és intézményekről. amelyben különböző formában ne találnánk meg egymás mellett két vallásfélét. I Az animista elmélet96 alapjait Tylor fektette le. Ennek megfelelően a vallástudomány fő kérdése leggyakrabban abban merül ki.95 Van tehát bizonyos számú kész fogalom és látszólagos evidencia.1. a kifejezett istenségekkel n olyan szereplőkkel. Egyesek szerint az animizmus lett volna először. fej. s amelyet Schmidt atya n néhány részletben eltérve tőle n átvett a lL’origine de l’idée de Dieulcímű cikksorozatában ( Anthropos. . és III. épp ellenkezőleg. e kétfajta kultusz úgyszólván egyetemes együttélésének magyarázatára két ellentétes elmélet született. vagy a Föld felszínét borító tárgyakra. amelyek teljesen vagy részben az érzékelést meghaladó adatokat hívnak segítségü l. akik lélekkel és tudattal bírnak. illetve hogy nem jobb -e a kettőt összevegyíteni. a lelkekkel. a folyók.

529. miként származott a természet kultusza az előbbiből. Ezzel szemben a szellem. miután megölik az ellenségüket. Sőt. bármikor távozhat belőle. egyszóval az érzékek átmeneti elvesztésének az összes esete. levágják a jobb hüvelykujját. ugyanazok a jellemzői. hogy magán viseli az esetleges károsodások. a térben szabadjára engedett szellemek. o. 100 Lásd SPENCER: Principes de sociologie. akkor azt hiszi. hogy a lelke. A lélek tehát csak úgy válhatott szellemmé. hogy számos társadalomban a lelket a test képére gondolják el. amelyből csak kivételesen jön elő. s ha az ember el akarja kapni. (Paris. hogyan alakult ki. amelyeket szerinte e képzetek többé-kevésbé pontosan adnak vissza. Alcan).99 Az álom által nyújtott alapvető tény köré egyébként természetszerűleg más tapasztalati tények is csoportosulnak. nevezetesen az orron vagy a szájon át. mert a szervezetet csak úgy hagyhatja el. Amikor tehát azt álmodja. nem érez semmit. de ez az anyag finomabb. hogy álom útján nyilatkozzék meg neki. mutatunk rá. meg kell mutatni. hogy la test legfinomabb. amelyek szintén ebbe az irányba hajlítják a szellemet: az ájulás. minthogy egyetlen vallás sem merül ki a szellemek kultuszában. hogy a lelkek hogyan lettek kultusz tárgyai. hogy kielégítő legyen. Másfelől természetes volt. hogy a hasonmás az álom során messze járt. a gutaütés. hogy kettős életet él: az egyiket éberen. ha a test megsemmisül n márpedig a temetési rítusok részben ezt a folyamatot siettetik n. és bosszút állni. van benne valami szellemszerű. hogy távoli vidéken járt. Ezekből az ismétlődő tapasztalatokból bomlik ki lassanként az a gondolat. E hasonmás természetesen magán viseli a külső burkául szolgáló érzéki lény minden lényeges vonását. s amelyet ébredéskor ugyanabban a helyzetben talál. hiszen azáltal. s távoli vidékekre vándoroljon. Úgy képzelik tehát el. anélkül hogy egy korábbi vallásból vett volna át bármiféle elemet. akinek meghatározott körülmények közt megvan az a képessége. továbbá TYLOR: i. mintha már a civilizáció megléte előtt létezett volna a szó szoros értelmében vett ember. amely ott feküdt a földön. hogy az animista hiedelmekben és gyakorlatokban a vallási élet eredeti formáját láthassuk. I. éteribb. Azt mondják. ha átalakult: az előző elképzeléseknek a halálra való puszta alkalmazása természetszerűleg máris ezt a metamorfózist eredményezi. Mozgékonyabb. ha két lény lakozik benne: az egyik a testében. hogy e princípiumot összekeverték a hasonmással. A testhez van kötve. hármas desideratumnak kell megfelelni: 1) mivel e hipotézis nélkül a lélek-gondolat a vallás sarkalatos fogalma. a révület. Puhább. m. Egyes ausztrál őslakók. hogy a különválás beláthatatlan időre szól. képlékenyebb. amely szerint az élet és az érzés princípiuma időlegesen elhagyhatja a testet. s egy másik. az élő népesség köré lelkek népessége települ. se idegeil. 517. I. 3) végül. amit empirikusan ismerünk. igyekeznek tehát beavatkozni Ezt a szót használja Tylor. azt is meg kell magyarázni. a másik pedig eljött. Ezen emberi lelkeknek emberi szükségleteik és emberi szenvedélyeik vannak. Ezek valóban nagyon jól beleillenek abba a hipotézisbe. ha álmában olyasvalakivel beszélget. a másikat álmában. 99 TYLOR: i. S íme. lnincsen se húsa. akkor a különválást szükségszerűen véglegesnek tartják. akiről tudja. Egyszersmind azonban. hasonló dolog. Így hát a különböző megfigyelések megerősítették egymást. amazokat is objektiválja. hogy a halál sem más. máris előttünk állnak a szervezettől elszakadt. mint már említettük. ki tud jönni. E két elméletet tehát a következőkben együtt tárgyalhatjuk.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK kivételével teljesen azonosak. S mivel a számuk idővel egyre nő. Hasonlóképpen. hogy távol van. Egyébként nincs megfelelő kifejezés a gondolat visszaadására. leglégiesebb részel. E hasonmás a lélek. ne tudjon majd dárdát hajítani. Ennek az a hátulütője. az ember pedig csak rituális elővigyázatossági óvintézkedések betartásával léphet kapcsolatba vele. szintén távol van attól. azaz olyan külső tárgyak képét látja bennük. I. Úgy tűnik tehát. A lélek gondolatát az embernek az az n általa félreértett n tény sugallta volna. ha valamelyik nyílásán. Ahhoz. abból arra következtet. m. hogy az a másik is két lényből áll: az egyik ott alszik a messzeségben. mint ami minden éjjel lejátszódik. s amíg ennél nem több. De csak úgy mehetett oda. 2) azután meg kell mutatni. s igazolták az ember alkati kettőségének gondolatát. egyszersmind azonban több tekintetben is különbözik tőle. 98 26 Created by XMLmind XSL-FO Converter. lmint egy megtisztított testl. skk. hogy valóban ott is volt. hogy valamennyiünknek van egy hasonmása. hogy elhagyja a lakóhelyéül szolgáló szervezetet.100 A lélek azonban nem szellem. a katalepszia. az általunk n jobb híján n használt lprimitívl. hiszen egy pillanat alatt hatalmas távolságokat tud bejárni. egy időre mindennap felfüggesztette az életet s a gondolkodást. nem tárgya semmilyen kultusznak. Kétségtelen ugyanis. bármennyire hasonlít is a testhez. Egy kezdetleges intelligencia számára ugyanis a halál nem különbözik a mély ájulástól vagy a hosszú álomtól. mint ami nyilván anyagszerű. olyan. s csak ha odaérünk. bár általában valamely meghatározott tárgyban lakozik. egy másik énje. Ugyanis a vadember98 számára az éber állapotban megjelenő képzeteknek ugyanaz az értékük. se csontja. úgy gondolják. amely ezáltal szintén elveszti a hüvelykujját. mint a lélek és a test különválása. 509. hogy mely pontban térnek el egymástól. de mivel ilyenkor a test nem éled újjá. sőt úgy tartják. és hogyan változtak át szellemekké. amely ez idő alatt a térben kóborolt. . hogy olyan benyomást sugall. mint bármi. mint az álombelieknek: emezeket is. o. például sebesülések vagy csonkítások nyomait is. 205.

AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK volt társaik életébe. csak az emberek élete érdekelte őket. hogy ha egy élőlényt megzavarnak. a saját képmására teremtett meg. amikor az ember nem fogta fel. sőt istenség. Függő helyzetbe kerül azoktól a szellemi erőktől. az első áldozatok az elhunyt táplálkozását biztosítandó élelmiszeradományok. Könyörgött a segítségükért. hogy szaladásra ösztökélje. és az mozgatja! Rohama támad valakinek. E kozmikus szellemekkel szemben az ember még nyilvánvalóbb függésbe került. A lelkek hatalma nőttön nő. 326. hogy a gyermekhez hasonlóan nem tud különbséget tenni élő és élettelen közt. olyannyira. s mindenféle zavarokat okozhatnak bennük. o. Eszerint az első rítusok a halotti rítusok lettek volna. és ők okoznak mindent. 101 102 27 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mi a különbség élő és élettelen közt. amelyeket kívülről és mechanikusan mozgatnak. amikor a halál révén visszanyerik szabadságukat. s az keltett zavart! Nincs olyan betegség. mint ősei kóborló hasonmásaival szemben. Játékszereiben. hogy sokáig mozdulatlan marad. Ám ahogy feljebb megyünk az állatvilág fejlődési láncán. az áldozatok. majd miként jött létre az ősök kultusza mellett a természet kultusza. ahogy egyre több mindent tulajdonítanak nekik. úgy nő az effajta különbségtételre való képesség. Tehát valóságos tárházát nyújtják olyan okoknak. az ősök lelkeire irányult. hogy az embert szellem által irányított testnek gondolja. Az emberi lelkeknek csak az emberek világára van közvetlen befolyásuk: még akkor is előszeretetfélével viseltetnek az emberi szervezet iránt. amelyek mindig kéznél vannak. az állatok szaporodását stb. aszerint hogy milyen érzéseket táplálnak velük szemben. hol félelmetes ellenséggé válnak. egyszóval a vallási előírások egész eszköztára. a növények csírázását. I. Úgyhogy még meg kell magyarázni. amelyeket saját kezűleg. az emberiség által gyakorolt első kultusz végül is a halottakra. hogy volt egy időszak. mint a gyermek. jó vagy rossz tündér. Nos. mint ő maga. az első oltárok pedig a sírok. amely kicsit is eltér a megszokottól: nem történhet semmi. hogy az alapjául szolgáló hipotézisnek ellentmondanak a tények. tudniillik ő maga és a családja. nagy vehemenciával beszél. imádságokkal igyekezett a kegyüket elnyerni. a dolgoktól viszont ténylegesen függ. Rendkívüli légiességük révén ugyanis be tudnak hatolni a testekbe. Mert az első élőlények. hol segítik őket. megérinti a karmával. aszerint hogy milyen jelentőségű hatásokat tulajdonítottak neki. Így történt. Az előbbiek és utóbbiak működési köre azonban mégsem lehetett egyforma. őrültség szállja meg? Egy gonosz lélek furakodott be a testébe. menekülni kezd. képzeletben érintkezhetett. s az embervallás természetvallássá alakult. vagy éppenséggel megnövelhetik életerejüket. Az előbbiek felelnek az egészségért vagy betegségért. s amelyek soha nem hagyják cserben a magyarázatot kereső szellemet. hogy az ősök kultuszán alapuló első emberfilozófia világfilozófiává egészült ki. ha kieszközöljük a jóindulatukat. 184. akik e dolgokat mozgatják. 103 Principes de sociologie. ami ne volna valami ilyesféle befolyásnak tulajdonítható. Tylor szerint az animizmus a primitív ember gondolkodásmódjának azon sajátossága miatt hódíthatott tért. a vizek vagy a csillagok járását. illetve lecsillapítjuk őket. 143. 101 A lélek tehát átalakult. I. a primitív ember ugyanúgy gondolkodik.. o. A dolgok lelkei ezzel szemben mindenekelőtt a dolgokban lakoznak. ajándékokkal. s csakis az emberi eseményekre voltak hivatottak hatni. s minden dolgot az emberi természet mintájára hajlamos elképzelni magának. Természetük függvényében hol értékes segítőtársakká. Mert ez utóbbiakkal csak gondolatban. Mert ha a lelkek ekkora hatalommal bírnak egészség és betegség. egyáltalán az érzékeit ostromló minden tárgyban ugyanolyan élőlényeket lány. Herbert Spencer azt hozza fel e magyarázat ellen. felülmúlja önmagát s az átl agember szintjét? De hisz egy jótét lélek van benne. ami e dolgokban történik. amire ne szolgálnának magyarázattal. az utóbbiakkal magyarázzák mindenekelőtt a fizikai világ jelenségeit. Úgyhogy az emberek nekik tulajdonítanak minden olyan eseményt. 555. szüksége van a támogatásukra. lAmikor a macska az egérrel játszadozik. miként jöttek létre újabb szellemek a képzelet révén.102 De mivel ezek a szellemek emberi eredetűek voltak. amelynek pedig a szerzője és a modellje is egyben. Következésképp ő is hajlamos még az élettelen dolgokat is a sajátjához hasonló természettel felruházni. mondja. akkor az a legokosabb. mind emberek. az ügyességért vagy ügyetlenségért stb. A felsőbbrendű állatok nem tévesztenek össze egy magától és célirányosan mozgó tárgyat olyanokkal. akkor szükségképpen a szervetlen testeknek is a sajátjához hasonló kettősséget és lelket kölcsönzöt t. . Általában azt feltételezik. az imádságok. A macska nyilvánvalóan úgy gondolja. így hát szükségét érezte olyan sz ellemeknek is. amelyek már a világmindenség jelenségeiért felelnek. amelyekről a gyermek valamiféle elképzelést alkot magának. hol ártanak nekik. Ihlete támad valakinek. Az emberi testet éltető egyszerű életerőből szellem lett. hogy végül az ember foglya lesz annak a képzelt világnak.l 103 Még a primitív TYLOR: II. Uo. ha haragosak: ezért az adományok. és azt látja. De mivel istenné lényegülését a halál hozta magával. skk. Ha pedig a fent említett okokból eljutott odáig. akik különböző megnyilvánulásaikat meghatározzák. jó és rossz fölött. ha élni akar.

A filozófusok a vallásból kapták. állatról. Semmiféle pszichikai mechanizmus nem tette szükségszerűvé. o. akár születéskor. akkor sem látjuk be. komplex egészet láttak benne. a nagyszámú kétértelműségnek. vagyis emberi életet élő emberként. amelynek továbbra is igen nagy a tekintélye. hogy az emberek hegyből vagy csillagból. bármiféle természeti jelenséggel lejátszódott. könyv. végül is úgy tekintették. sokkal helyesebben. mint fajuk valódi kezdetét. hanem. mivel őseik szerintük onnan jöttek. csillagról neveznek el. csillagokkal. Oly sok filozófussal ellentétben nem a tudatban egyszerűen és közvetlenül adott dolognak tekintették. nyelvük rendkívüli pontatlansága folytán. De még ha magyarázatot adhatna is a Spencer által felhozott néhány példa egy-két olyan. amely az őst úgy örökítette meg. ez az áttérés valóban félreértésnek. 1. ezek a primitívek igen nehezen tudják megkülönböztetni a metaforát a valóságtól. amely nemcsak a lélek állandó székhelye. akár később. illúzióval tudjunk megmagyarázni. Következésképp a kultusz. mi okból következett volna ez be egyetemleges jelleggel. amelyek helyenként megerősítik az első hatását. amikor az ősök kultusza természetkultuszba fordult át. mennyit érnek. hogy a lélek n természete. II Marad Tylor elmélete. hogy a lélek teljes mértékben külön áll a testtől. azt hitték. Például szerinte a sírok környékét vagy az emberek házait látogató állatokat reinkarnálódott lelkeknek nézték. komoly nehézségeket támaszt. A szó a maga kétértelműségével nyilván okozhatott efféle félreértéseket. Így hamar szem elől vesztették. alighanem több érv is védte tőle az emberi szellemet. Spencer szerint. tehát nem e különbségtételre való képtelensége okozta. hogy nem is lehet gyökeresen elválasztani tőle. 477. hogy minden egyént. Mégpedig. miért bizonyult volna rendre gyengébbnek a szó bűverejénél? Másfelől mégiscsak nehezen fogadhatták el. a történelem és a mitológia termékét. annak hasonmása. áttevődött az állatra. s mivel szó szerint vették őket. mint az evolúcióban előtte álló állatoknak.104 vagy azt a hegyet. a nemzés szokásos körülményeitől való effajta kivételes eltérésnek élénk ellenállásba kellett ütköznie. s ilyen minőségükben imádták. Számos alacsonyrendű társadalomban bevett szokás. Először is már az elmélet alapjául szolgáló elvvel szemben is fenntartással kell élnünk. nyilván van még több másik is. a lélek és a szellem gondolatáról felállított hipotézisei még mindig klasszikusak. hogy a Tigrisnek vagy Oroszlánnak nevezett ős valóban tigris vagy oroszlán volt. Először is el kell ismerni. Csakhogy aztán. hogy az emberek a hegy leszármazottai. amely addig az ősre irányult. másfelől viszont az emberek emlékezetében az ősről megmaradó összes emlék szemben állt ezekkel a félreértésekkel. s mára már annyira nincs követője. eredete és funkciója révén n alapvetően vallási dolog. de annyira nem felel meg a tényeknek. de annak külső Principles de sociologie. növényről.2. ha nem vetünk számot a kialakulásában szerepet játszó mitikus elemekkel. amelyben az antikvitás gondolkodóinál jelentkezik. önálló életet él. aki e pontban. állatból vagy növényből születtek.107 hogy a primitív ember nem így fogja fel a lelket. hogy a felhozott illúzió hasonlóan általános okokon alapuljon. hogy többet nem is időzünk nála. ez a koncepció csak egyik aspektusa a lélekről alkotott képnek. Hogy egy oly mértékben általános tényt. legalábbis nagy részben. Így hát nem értjük. mint a vallás. Uo. fej. részben mégis összekeveredik vele. hogy történelmi elemzés alá vetették a lélek fogalmát. amelyrőla hagyomány szerint származtak. ahhoz az kellene. 106 Uo. s mivel ugyanez az áttétel növényekkel. a válasz azonban. Tylor érdeme. 504. skk. o. bár bizonyos vonatkozásokban független az általa éltetett szervezettől. fontos tehát megvizsgálni. valamely természeti tárgyról. valóban megfigyelt esetre.105 De e járulékos okoknak még Spencer bevallása szerint is csak másodlagos befolyásuk volt. végül azt hitték. o. hogy ennyi akadály ellenére miként győzedelmeskedhetett volna ennyire általánosan. s hogy a testben vagy a testen kívül általában saját. ahogy és amilyen volt. ezért aztán nem érthető az a forma. 478. Nem kétséges ugyanis. 107 Lásd alább: II. amellyel összecserélték. VIII. Korántsem állt tehát kitaposott út a tévedés előtt. hogy az animizmus teoretikusai jelentős szolgálatot tettek a vallástudománynak s még az általános eszmetörténetnek is azáltal. de másfajta félreértésnek köszönhető. Ezen alapfélreértésen kívül. 528. s következésképpen végül magát a hegyet kezdték ősként kezelni. Az álomról. Számára a lélek. A hagyomány. hogy az ősök kultuszáról a dolgok kultuszára tért át. . de csakis e pontban tér el Tylortól. mert teljes ismertetést kívántunk adni az animizmusról. olyannyira. 106 Azért kellett felvázolnunk ezt az elméletet. hogy fölvetette a kérdést. a természetvallás lépett a korábbi halotti vallás helyébe. mondja Spencer. 104 105 28 Created by XMLmind XSL-FO Converter. De látni fogjuk. hogy ezek az elnevezések puszta hasonlatok.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK embernek sem lehet alacsonyabb rendű az intelligenciája. amelyet ad rá. Tylor evidenciaként fogadja el. a naturizmus létrejöttét alapvetően a lmetaforikus elnevezések szó szerint való vételel határozta volna meg. több olyan szerv van.

amikor elgondolkodott azon. tegnapelőtt. hogy már régen lezajlott? Sokkal természetesebb volt. amikor pedig már felébredt hajlamunk a tiszta spekulációra. hogyan lenne lehetséges számára az. hogy több. hogy azt lássa ezekben a képekben. s szabadon mozog a térben. hogy az álomban messzire képes látni? Ahhoz. s nézzük meg. hogy megoldja az ellentmondást. vagy legalábbis valami igen sürgető elméleti érdek ösztökéli figyelmünket az ez irányba való fordulásra. hogy régen történtek? Miként képzelhette azt. hogyan láthatott álmában távolabb lévő helyeket. hogy lemondtunk valamiről. ismét látjuk. mint ahogy azt az elmél et feltételezi. ahol mi is vagyunk. hogy egy ilyen kis kiterjedésű fénylő korong hogyan világíthatná be a Földet: mindamellett az emberiségnek évszázadokon át eszébe sem jutott. mint nappal? Sok érv szól tehát az ellen. hogy a történelem során annyi mindennek lemondtunk a megértéséről. csak kisebb intenzitással. hogy a Napnak csak néhány lábnyi az átmérője. hogy túl könnyen vegye valóságnak az álmait. csak azok ragadják meg a figyelmünket. hogy feltenné őket. amikor gyakorlati szükség. hogyan lehetséges. vagy legalábbis a leggazdaságosabb hipotézis legyen. Álmaink igen sokszor vonatkoznak múltbéli eseményekre. fiatal korunkban stb. amelyek látszólag éppoly természetszerűleg adódhattak a szellem számára. mint a hasonmás komplex fogalmának a felépítéséhez. Az viszont érthetetlen volt. De fogadjuk el. hogy bizonyos álmok meglehetősen természetes módon kínálják az animista magyarázatot. Ha a hasonmás képes is arra. De még ha valóban minden álmot a hasonmás hipotézisével lehetne is magyarázni. még akkor sem. Nem is olyan régen még úgy hittük. De elég lenne ébredéskor megkérdeznie őket. s még csak tudatában sem voltunk annak. félig láthatatlan. miközben teste ott feküdt a földön. hogy effajta képességet tulajdonítson magának. egészen mást. Másrészt azokban a jelenetekben. amit éber állapotban láttunk vagy cselekedtünk tegnap. Az öröklés is régóta ismeretes. Az álom nyilván anyagot szolgáltat esetleges kérdésfelvetésekhez. hogy a lélek gondolata visszavezethető a hasonmás gondolatára. hogyan hihette magát az ember kettősnek. érzékeik megcsalták őket? Mert kissé leegyszerűsítjük a dolgokat. s még csak sejtelme sincs róluk. vajon miért nem gondolták azt az emberek. hogy e kettőség nemhogy nem zárja ki. Messze nem vetjük fel az összes kérdést. minduntalan megtörténik. hogy álmában egy olyan életet élt. amelyről tudta.. Az animizmus szerint a primitív azzal magyarázza e tényeket. mert azt ugyan megértjük belőlük. hanem egyenesen magával hozza a két ekképpen megkülönböztetett lény mély egységét és egymásba fonódását. Sőt születtek olyan hiedelmek. De hogy ez a hasonmás -hipotézis szükségszerű módon jelentkezhessék az embernél. Valójában azonban vannak ennél egyszerűbbek is. . miként alakult ki állítólag ez utóbbi. bármilyen kezdetleges volt is az értelme. amikor olyan tényekről van szó. másfelől egy másik énje. úgy hiszik. s hogy énje megkettőzésével értelmezze őket. amelyekről tudta. hallani véljük őket ugyanott. amik valójában voltak. hogy néha még éber állapotban is megcsalják az érzékei.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK formája. amikor elvakult hiszékenységet tételezünk föl a primitív emberről. hajlott arra. Ernyedtségünkből csak az ráz föl bennünket. S mivel hasonló esetekben az efféle ellentmondások jelentik a szabályt. És álmukban nem ugyanabban a jelenetben vettek részt. amelyek teljesen felfoghatatlanná tették: így történt. hogy hasonmása találkozott egyik vagy másik társával. Távolról sem objektivál szükségszerűen mindent. hogy a felhozott tapasztalatok elégséges magyarázatot adnának rá. Miért ne képzelhette volna az alvó úgy. hogy meggyőződjön afelől: az ő tapasztalatuk egybeesik-e az övével. s amelyre a tapasztalás semmiféle közvetlen példát nem nyújt. később ismertetendő ausztráliai társadalom felfogása szerint a gyerek 29 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy visszamenjen az időben. hogy velünk egyidejűleg valamelyik kortársunk is szerepet kap: látni. de csak nemrég próbálták meg felállítani az elméletét. materiális megnyilvánulása is. azt azonban már nem magyarázzák meg. amelyek teljes mértékben szemben állnak vele. amely képes elhagyni a lakhelyéül szolgáló szervezetet. akkor is meg kellene mondani. hogy egészen más helyeken jártak. következésképpen kétséges. hogy feltegye azokat magának. Így történhetett meg. Eszerint az ember. A fogalom tehát sokkal komplexebb. Ő is észreveszi. kevesebb képzelőerőre lett volna szüksége. és akkor nem jut még csak eszünkbe se elgondolkodni. amelyeket nappal is lát. márpedig az effajta álmok gyakoriak és meglehetősen fontos helyet foglalnak el éjszakai életünkben. hogy valóságosan jel en volt vagy részt vett olyan eseményeken. miért igyekezett az ember magyarázatot adni rájuk. hogy valószínűleg tévedés történt. mígnem valamely körülmény folytán szükségesnek nem érzi. De az ember rendre elmegy a kérdések mellett anélkül. Csakhogy vele egy időben azok is álmodtak valamit. amelyek valami különös érdekkel bírnak a számunkra. hogy az egyedül lehetséges. egészen bizonyosan vannak olyanok is. S a megszokás éppen akkor altatja el legkönnyebben a kíváncsiságunkat. ahhoz az kellett volna. amelyeknek alvás közben a szerzői és a tanúi vagyunk. Mindenesetre. Miként hihette ébredéskor az ember. amelyen esetleg elgondolkozhatnánk. csak képzelődtek. amelyek mindig ugyanúgy ismétlődnek meg. Az álom tapasztalata sugallta az embernek. Miért hinné őket csalhatatlanabbnak éjszaka. amit érzékel. Ezekre azonban a hasonmás gondolata nem szolgál magyarázattal. hogy önmagát két lényként fogja fel: egyfelől van a teste. amely éteri szubsztanciából áll. az már nem világos. ha feltételezzük is. s másképp nem lehetne megmagyarázni őket. hogy a tér egyik helyéről a másikon teremjen. vagyis ugyanolyan emlékeket.

109 The Melanisians. hogy egy efféle kezdetleges értelemmel bíró ember ily nagy erőfeszítéseket tesz a megértésére! A két létforma közül. hogy a primitív ember mindig is tett effajta különbséget. mint éber állapotban.). hogy más tapasztalati adatokból viszont levezethető: nevezetesen a spiritizmus tényeiből (telepátia. puszta hallucinációkat látnak. hogy e hiedelmek már a erkölcs alapelveiben benne foglaltatnak. hogy az álmot tegye meg meditációi tárgyává. Codrington egyenesen azt mondja a melanéziaiakról. Magyarázatául azt feltételezték. amit Strehlow istennek fordít. Hát nem különös. ezek után mennyire meglepő. hanem csak azokat. illetve azon éjszakai látomások között. SPENCER n GILLEN. Csakhogy ezek az álmok csak ott voltak lehetségesek. hogy a lelkekre és szellemekre vonatkozó valamennyi hiedelem és valamennyi vallási gyakorlat alapjául 108 30 Created by XMLmind XSL-FO Converter. távolbalátás stb. vagy legalábbis azok egy részét. hanem ellenkezőleg: egy már létező vallást feltételeztek. o. bonyolult eszmerendszernek. amelyek mit sem mondanak arról. amelyekkel eredetileg nem is volt kapcsolatban. hogy valamennyi álmukat megannyi misztikus kinyilatkoztatásnak tekintsék: hanem a többi emberhez hasonlóan álmaik többségében csak profán állapotokat. Hasonlóképpen a dierik nagyon világos különbséget tesznek a szokványos álmok. az elhunytak lelkeivel stb. vagyis ahol a vallási fejlődés már viszonylag magas fokon állt. 111 HOWITT. 434n442. o.108 Ez az intellektuális lustaság szükségképpen a primitív embernél éri el a maximumát. Az elsőben csak képzeletük egyszerű szeszélyét látják. o. amelyek nagyon megragadják a képzeletüket:109 ezen nyilván azokat kell érteni. 110 HOWITT. I.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK fiziológiailag nem a szülők produktuma. I. Gyakran előfordul. hogy miként keletkeztek e gondolatok. amely oly nehezen birkózik meg az őt ostromló erőkkel. hogy e két képzetet utólag alkalmazták az álom. a halottak országáról.113 Vö. amelyekben az alvó ember vallási lényekkel. 112 A Guinea déli rész én élő négereknek Tylor szerint lálmukban csaknem ugyanannyi kapcsolatuk van a holtakkal. mi bírhatta volna rá. Ezt látszik megerősíteni az aranda altijererema (álmodni) szó etimológiája is. a másodikat valamely gonosz szellem ténykedésének tulajdonítják. A kifejezés nyilván túlzó: de újabb adalék ahhoz. o. Mert mi is az álom az életünkben? Milyen kevés helyet foglal el benne. mert az is elképzelhető. mert nagyon homályos benyomásokat hagy az emlékezetben.112 Valószínűleg e tények körül alakulhatott ki az elmélet. s amelyek annak idején nem is járultak hozzá a születéséhez. nem engedheti meg magának a luxust. illetve hogy egy elhunyt társával beszélget. s nem mindegyiket magyarázza ugyanúgy. E magyarázat annál is könnyebben elfogadható volt. .). 113 Andrew Lang. ami ’látni’-t jelent. amelyeket Howitt hoz föl példaként arra. valójában azonban egészen máshonnan erednek. hogy elhunyt barátaik szelleme látogatta meg őketl (uo. amikor ösztönözve van rá. Úgy gondoljuk. lép kapcsolatba. (Gason nyomán). Ugyanő ugyanezen népekkel kapcsolatban egy megfigyelő következő megjegyzését idézi: l Valamennyi álmukat azzal magyarázzák. 514.. mivel semmiféle tapasztalati tény nem cáfolta. hogy ha megformálódik egy gondolat. hogy a holtak országába került. a révület. Ez azonban még nem jelenti egyszersmind azt. hiábavaló képi játékokat. anélkül hogy emezekből származtak volna. De még vitathatóbb az az állítás. illetve rama. The Native Tribes of Central Australia. olyan tények összhangba hozására vagy inkább látszólagos. hogy bemutassa. aki szintén elvetette azt. hogy azt tette meg alapjául egy olyan. mintsem valóságos megvilágítására alkalmazzák. Manapság a primitív ember kétségkívül hasonmása mozgásának tulajdonítja az álmait. hogy a lélek animista elmélete n bár még mindig hitelt adnak neki n felülvizsgálatra szorul. s ez határozta meg ezeket. a távolbalátás az ember. 358. o. 249n250. STREHLOW: Die Aranda und Loritja Stämme in Zentral Australien. m. főképp azért... hogy ez a tétel tudományosan mennyire vitatott. nyilván az előbbi érdekelte jobban. márpedig tudjuk. S nehéz belátni. 2. 123n127. hogy a primitív ember különbséget tesz az álmai közt. II. amelyet felváltva. hogy valóban az álom szolgáltatott anyagot a hasonmás vagy a lélek gondolatának a megformálásához. s mert nagyon gyorsan ki is törlődik belőle. mint ébren az élőkkell (Civilisation primitive. hogy a lélek gondolatát az álom tapasztalata sugallta volna az embernek. S még az is valószínű. de még ők sem mennek el odáig. o. Manapság Istent s a lélek halhatatlanságát azzal szokták bizonygatni. E kétfajta állapotot két külön névvel illetik. a lelkekről. úgy gondolta. Strehlow szerint a szó két részből áll: altijra.110 Szintén misztikus jellege van azoknak a tényeknek. hogy puszta spekulációkra pazarolja az erejét. jótevő vagy gonosz szellemekkel. A mi európai társadalmainkban még ma is sok olyan ember van. melyekben valamely elhunyt barátjuk vagy rokonuk nyilatkozik meg. skk. hogy a halott lelkek meglátogatják álmukban az élőket. s hogy milyen elemekből állnak. Eszerint az álom az az időszak. E helyütt nem tartjuk szükségesnek a The Making of Religion című könyvében kifejtett elméletét vitatni. vagy legalábbis némely emberek valóságos képessége. Nyilván csak akkor gondolkodik. miként tulajdonítja az ausztrál őslakó a léleknek a test elhagyásának képességét: az alvó azt hiszi. Ez az elmélet ugyanis arra a hipotézisre épül. i. hogy nem tulajdonítják válogatás nélkül minden álmukat a lelkek vándorlásainak. The Natives Tribes of South-East Australia. a megszállottság jelenségeire. miszerint a spiritizmus tényei elég szembeszökőek és kellőképpen gyakoriak ahhoz.).).111 Ezek az álmok gyakoriak a primitíveknél. E gyenge lény. nappal és éjszaka folytatott. amelyben a szellem n részlegesen megszabadulván a test súlyától n élesebb látásra tesz szert. amelyben az ember a szent lényekkel áll kapcsolatban (Die Aranda und Loritja Stämme. Korántsem ezek szolgáltatták a vallás számára az alapjait képező fogalmakat. o. hogy a spiritizmus kétségtelen tapasztalati tény. 515. amely egész gondolkodására és viselkedésére mély befolyást gyakorolt a későbbiekben? Minden arra mutat tehát. hogy a második annyira rabul ejtette figyelmét. aki az álomban mágikus -vallási állapotfélét lát. A vallási gondolkodás történelme még számos példát nyújt az effajta visszamenőleges igazolásokra. hogy a primitíveknél milyen gyakoriak a misztikus álmok. ahol az embereknek már volt valamiféle fogalmuk a szellemekről. 52.

hogy valamely dolog egy másik kategóriába kerüljön át. immár bármikor csinálhatja azt. 55. E nézőpontból a túlélés gondolata nehezen értelmezhető.l (Introduction to the History of Religion. Tylorral együtt elfogadja. ekkor a neve is más lesz. még nem szolgál magyarázattal arra. ha a test végleg felbomlik. miképpen tudná túlélni. hogy a halálnak inkább gyengítenie. királyokat vagy papokat. Bárhonnan származik is a hasonmás gondolata.3.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK 1. akkor mitől lett most egy csapásra szent dolog. aki nem jött rá. 116 Ezt a rituális és misztikus témát tanulmányozza Frazer a Golden Bough-ban. mert elhagyták testi burkukat. North. s mi ébreszthette fel az emberek tudatában. vallási érzületek tárgya? A halál semmi lényegeset nem tesz hozzá. Akkor hát az élők miért láttak volna tegnapi társuk gyökerét vesztett. mielőtt legyengítette volna azt a kor. meg kellett szűnnie az egyén puszta tükröződésének lennie. válik. o. netán zavarba ejtő formájuk vagy kiterjedtebb hatalmuk által különböznek a profán dolgoktól. hogy bármelyiket természetfölötti lénynek tekinti: épp ellenkezőleg. Ahhoz. bolygó hasonmásában más egyebet.. Mivel nincs már odakötve állítólagos lakhelyéhez. adományokkal halmozzák el őket. hogy a halál vitte végbe ezt az átalakulást. ha tudjuk. és Nat. amelyeknél a szenilissé lett emberek nem kapják meg a végtisztességet. de a tevékenység. o. mintsem ijedtség. De honnan származhat a neki tulajdonított képesség? Ha az álom és a halál hasonlósága elég lenne is azon hiedelem kialakulásához. 115 Még az is megesik. mert nyilvánvaló. S valóban. mert immár elvált a szervezettől? Ha még életében csak profán dolog volt. semmiképp sem következik. s ha e gondolat már megvan. honnan ered ez a gondolat. hogy a testtől megszabadulván sok jót vagy rosszat tehet az élőkkel. 506. Egyébként már csak azért sem szükséges belemennünk a vizsgálatukba. hogy az embernek lelke van. az ember belevetíti a dolgokba. mint puszta hasonmása. Egyszerű ember -lelkekre nem aggathatnák rá e tulajdonságot pusztán azért. De abból. inkább tisztelet. amely a halál beálltakor elhagyja a testet. Márpedig a hasonmás gondolatában nincsen semmi olyasmi. Ezt világosan mutatja Melanézia példája. Ezek szerint vele együtt kellene öregednie is. hogy a lélek túléli a testet (márpedig ezen a ponton is lesznek fenntartásaink). amelyben az embernek a méltóság iránt táplált sajátos érzülete az uralkodó. de ez sui generis félelem. hogy a természetet az ember a saját képére élőként fogja fel. 31 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mivel Lang elméletét éppúgy érinteni fogják azok a megjegyzések. hogy a szellemet is elérje letéteményesei testi hanyatlása. össze sem lehet hasonlítani őket. hogy egy lény nyugtalanítja a környezetét. E kérdések vizsgálata túlságosan messzire vinne bennünket kutatásunk tárgyától. A hívőnek az általa imádott dolgok iránti érzelmeibe nyilván belejátszik némi tartózkodás. Igen elterjedt hiedelem ugyanis az alacsonyabb rendű társadalmakban. micsoda szakadék választja el egymástól a szent és a profán világot.. III. Logikai és pszichológia űr vagy szakadék van tehát a szabaddá vált hasonmás. hogy nem szolgál elégséges magyarázattal arra. Azt mondják. hogy az ember a meghajló fában. mint hozzájuk hasonló lényt? Kellemetlen lehetett e hasonló lény szomszédságában élni.) 115 Lásd SPENCER n GILLEN. azt még az animisták is elismerik. amelyeket a következők során Tylor elméletéhez fogunk fűzni. natmanná stb. ezért kiveszik a lakóhelyéül szolgáló szervezetből. hogy puszta fokozati változás nem elég ahhoz. Ha a test megsebesül. Másrészt kultusszal övezik a halottak lelkeit: könyörögnek nekik. A szent lények nemcsak különös. akik valamely nagy hatalmú szellem letéteményesei. vannak olyan népek. sőt. mégpedig a megfelelő helyen. A melanéziaiak úgy tartják. . csak a mozgásszabadságát növeli meg. ami e gyökeres különbözőségre magyarázatot adhatna. ez a lélek vajon miért tett szert egés zen más természetre pusztán azért. Tr. továbbra is ugyanolyan természetű. 116 Amikor viszont a halál betegség vagy öregség következtében áll be. s olyan tulajdonságokra kellett szert tennie. megidézik őket. úgynevezett tindalóvá. 512. akkor ő is megsebesül. és szolgálhassanak. hogy más is a természete. A méltóság alapvetően vallási gondolat. úgy bánnak velük. o. lDe n teszi hozzá n az. némi félelem. annál kevésbé lehet bennük bármi természetfölötti is a számára. aszerint hogy mi módon bánik velük. hogy miért válik a természet kultusz tárgyává. nem pedig erősítenie kellene az életenergiákat. minél jobban hasonlítanak őreá. hogy a hasonmás kultusz tárgya lehessen. amelyben érintetlenül meg tudja őrizni életképességét. amelyekkel a szent lények rangjára emelkedhetett. mintha a lelkük is szenilissé vált volna.. illetve a kultikus szellem gondolata közt. Ezáltal azt akarják elkerülni. de akkor sem volt istenség. még nem következik. minek felel meg. 114 Jevons hasonló megjegyzést tesz.114 Úgy tűnik. A kettő közti különbség még nagyobbnak tűnik. hogy mielőtt megöregednének. az ide -oda futkosó lángban hozzá hasonló élőlényt lát. rendszeresen megölik azon kiváltságosokat. mozgó életerő. hogy a lélek szoros hasonlóságot mutat a test életével. hogy a lélek gondolata az álomból származik. miként jött létre az őskultusz. De térjünk most már rá az elmélet lényegére. Abból. amit eddig csak éjszaka csinált. nem látjuk be. akiknek a nyugalmát háborgatja. Úgyszólván semmit sem magyarázott meg a vallásból az. Tr. mint azoknak. amelyet valamennyi vallás kiinduló típusának akartak kikiáltani. amennyiben e szellem támogatását a társadalom továbbra is élvezni szeretné. s még ereje teljében áttelepítik egy fiatalabb testbe. a lélek a fentiek értelmében csak legyengült erőt őrizhet meg. Azt mondják. ha egyszer nem más. amit gyakorol. nem azonos léptékűek.

egyelőre elég. 125. nem periodikusan ismétlődnek. hiányzik viszont az ausztráliai társadalmakban. Előfordul ugyanis. Egyiptomban. 69. mint Kínában. 117 Egy papnak. 121 Lásd nevezetesen SPENCER n GILLEN. azok n mondja megint csak Codrington n lhaláluk után éppúgy semmik. N. ebben a megtiszteltetésben csak az olyan emberektől származó tindalók részesülnek. Továbbá helytelen azt mondani. és nem menyegzői kultuszról. Vannak viszont olyan ausztráliai törzsek. akárcsak előtte voltakl. hogy már életükben emberfeletti képességekkel rendelkeztek. a halottak még a gyászidő letelte után is megőrizhetnek valamiféle helyet hozzátartozóik életében. hiszen nem az ősökre mint olyanokra irányulnak. az átlagemberektől származókat illeti. akkor azt kellene tapasztalnunk. o. bosszút is áll értük. ha a tényleges ősöket övezi kultusz: azokat a hozzátartozókat. Azáltal. az élőknek többé nincsenek kötelezettségeik elhunyt hozzátartozóikkal szemben. Ha mármost az első szent lények valóban a halottak lelkei lettek volna. N. Nagyrészt ők tették a földet s az embereket olyanná. o. mint majd látni fogjuk. Az ausztráliai őslakó azonban semmi ilyesféle kapcsolatot nem tart fenn a halottaival. 119 Néha még áldozati adományokra is sor kerül a temetéseken (lásd ROTH: lSuperstition. Igaz.). Northern Tribes. varázslónak. rituális formulának éppúgy manája van. Az őskultusz csak ott fejlődött ki és mutatkozik meg jellegzetes formában. De ennek inkább az ellenkezője igaz. csak mágikus célokra szolgálnak. mint egy szent kőnek vagy egy szellemnek.120 mivel sajátos erényeket tulajdonítanak nekik. amelyek már tulajdonosuk élete során. s lejárt a gyászidő. A kultusz ugyanis nem csupán azon rituális óvintézkedések összessége. és lBurial Customsl. hogy szabályos időközönként szorosabbra fonják. Medicinel. De ekkorra már megszűntek személyként létezni. az általunk ismert legalacsonyabb rendű és legegyszerűbb társadalomszervezetet képviselik. hogy isteni jelleget tulajdonítanak s tulajdonítottak mindig is nekik. erősíti ugyan a lélek szent jellegét.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK áldozatot mutatnak be nekik.. Hanem azt tartják róluk. no 10. az előírt ideig és az előírt módon siratja el őket. amelyek. Következésképpen semmi sem bizonyítja. mint amilyenek azok vagy az most. s ha kell. fej. Ethn. annál nagyobb helyet foglal el vallási életében az őskultusz. 117 118 32 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 538. 553. Igaz. 119. ha a halott tiszteletére rendszeres ünnepségeket rendeznek. hogy a halálnak a legcsekélyebb mértékben is istenné tévő. ha időről időre áldozatot mutatnak be a síroknál. no 5. Queensland Ethnog. születési rítusról. de az effajta gyakorlatok nem képeznek kultuszt. névtelen. amelyek során a résztvevők eljátsszák a legendás hősöknek tulajdonított cselekedeteket. Csak akkor beszélhetünk valódi halottkultuszról. A hívőnek azt a szükségletét elégítik ki. Ebben az állapotukban már nem övezi őket kultusz. a görög és latin városállamokban. de n szögezzük le még egyszer n effajta kultusz nyomokban sem létezik Ausztráliában. ha ez a szent jelleg már megvan. Tehát csak azokat a tindalókat illeti vallásos imádat. De nem minden tindalo részesül e rituális gyakorlatokban. hanem olyan. melanéziai szóval manát tulajdonított. VI. The Melanesians. VI. in: Records of the Australian Museum. divinizáló ereje. hogy meghaltak. ha annyit mondunk. 395. a csontok elporladtak. melanéziai kifejezéssel élve alkatuknál fogva manával rendelkeznek. no 5. hogy ez minden szent lény megkülönböztető jegye. Hasonlóképpen csak akkor beszélhetünk őskultuszról.. Nekik tulajdonítják a törzs. c. sőt az egész világ történetében az összes lezajlott nagy eseményt. megerősítik a fölötte uralkodó szent lényekkel való kapcsolatát. a rítusnak megfelelően temeti el. személytelen amulettek rangjára süllyedtek. önmaguktól is szent lények voltak. 119 De miután kegyes kötelességét teljesítette. A mana az. §. hogy minél alacsonyabb rendű egy társadalom. hogy periodikusan ismétlődnek. 547. Később még pontosan kifejtjük. o. mit jelent ez a szó. és Northern Tribes. Ezért beszélünk menyegzői rítusról. akiket a hagyomány az idők kezdetére helyez. amelyek alkalmából e rítusok lezajlanak. o. hogy teljesebb és véglegesebb módon hajtja végre a léleknek a profán dolgoktól való elválasztását. VII. és IX. Ezek az áldozati adományok azonban nem periodikusak. Ami a többi lelket. hanem annak. divinizáló hatalma lenne. s amelyek kívül állnak a természet szokásos menetén isl. különböző rítusok. Bull. akik emberként leélt életük után. 121 Csakhogy az ekképpen megjelenített személyek nem olyan emberek. amelyeknél rendszeresen tartanak rítusokat azon mesés ősök tiszteletére. ha többé -kevésbé megegyező időpontokban kerül sor az italáldozatokra. Magic a.118 A halálnak tehát önmagában. amelyek az átlagember hatalmán kívül állnak. mondja Codrington. hogy bizonyos csontjaikat megtartják. ahol fejlett társadalmak vannak. akiknek a közvélemény még életükben igen sajátos erényt. lamelynek segítségével olyan dolgokat lehet véghez vinni. . o. haláluk révén istenszerű lényekké váltak volna. mert azon események. Uo. Qu. amelyeknek az a közös sajátosságuk. ünnepek és szertartások rendszere. akiket valóban nap mint nap elveszít az ember. E szertartások általában drámai előadásfélékből állnak. jóllehet néha n tévesen n ezzel az elnevezéssel illették őket. Native Tribes of Central Australia. amelyeket az ember bizonyos körülmények között hozni szokott. Bull. az első kultusz pedig az ősök kultusza. hogy ezek a rítusok valójában őskultuszt jelentenének. Természetesen ott is találunk halotti és gyászrítusokat. és nem újszülött -kultuszról.. A fejüket övező dicsfény tehát nem pusztán annak köszönhető. le is zárul a dolog. 120 Lásd SPENCER n GILLEN. 543. amiként ezt az animista elmélet feltételezi. egyedül nincs istenné tévő. 463. de megteremteni nem tudja..

s természetesen arra fog irányulni. . akik a tulajdonképpeni animizmust pedig elvetik n például Brintonnál122. 125 The Religion of the Semites. Valójában egyáltalán nem olyan bonyolultan gondolkodik ilyenkor. amikor a The Religions of Primitive Peoples. hogy a szexuális féltékenység általában igen erős a felsőbbrendű állatoknál. amelyik az állathoz képest még néhány plusz adottsággal rendelkezik: az ember más. hogy ilyen állapot sohasem állt fönn. ez a sokak által nyilvánvaló igazságként kezelt hibás állítás több tévedés forrása. De bármilyen tényeket hoz is fel Spencer. a gyerekek látszólagos tévesztései pedig végképp nem erősítik az animista posztulátomot. Szó sincs ilyenkor összetévesztésről. jóllehet nem az a hibás. abból arra következtetünk. egészen más természetű szent lényeket bonyolult kultusszal öveznek. törjünk-zúzzunk. amennyiben az szükséges. 132. hogy minden dolgot a magunk képére: azaz élőnek és gondolkodónak képzelünk el.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK Így hát az a kultusz. II. kiad. mert élőnek feltételezi. Sőt. 6. Hasonló esetekben gyakran a felnőtt viselkedése is épp ily kevéssé ésszerű. szerinte lehetetlen. holott az állat számára az élet a par excellence érték. o. ne rendelkezne már kezdettől fogva a különbségtevés e képességével. hanem egy sokkal kiterjedtebb. 47. Langnál123. valójában nem lelhető fel bennük. hogy érzéseink gyakran az ellentétükbe fordulnak. 223. s e bonyolult folyamatok során fajunkat számos veszteség és számos nyereség érte. s így sokkal erősebb hatásoknak van kitéve. hogy magához hasonló tudatos lényt lát benne. cultes et religions. Amikor azt látjuk. rendszeres kultuszoknak. 127 Ugyanis az ember nemcsak olyan állat. stabilabb társadalmi közegge l is. Spencer ellenvetése tehát korántsem olyan döntő. sőt Robertson Smith-nél125 n. az állat örököse. hogy szitkozódjunk. bizonyos módon érezzük át. Amikor erős haragra gyúlunk.128 Hiábavaló kísérlet tehát a primitív ember lelkialkatát a magasabb rendű állatok lelkialkatából megpróbálni kikövetkeztetni. amelyeken kiéljük a haragunkat. 126 Mára viszont már nyilvánvaló. A fájdalom által felkeltett haragnak ki kell áradnia. azt a következtetést vonták le. o. hanem azért. 126 Így érvel például Westermarck. Például abból. Ha élni akar. Márpedig a társadalomnak a fennmaradásához gyakran arra van szüksége. hajlama teljes mértékben átöröklődött az emberre. Mythes. hogy az ember nemcsak fizikai környezetével van kapcsolatban. mint azt hisszük. Érvelése ugyanis feltételezi. ha e féltékenység ne tudna gyengülni. keresi tehát. hogy életünknek kevés értéket tulajdonítunk. következésképp megváltoztatja gondolatainkat. mint majd látni fogjuk. amely fájdalmat okozott neki. a kettő oly erős kontrasztban áll egymással. mint az állatok. Ezzel szemben ugyanezen népek. IV Ha nem a halottkultusz volt előbb.. 50. amelynek az elmélet szellemében uralkodónak kellene lennie az alacsonyabb rendű társadalmakban. skk. ösztöne. hogy a dolgokat bizonyos szemszögből lássuk.4. ami a fájdalmat okozta. sőt hónapokig tartó szertartások egész sorozatából áll. mint azt gondolja. ahelyett hogy ezek mintájára formálták meg volna isteneiket. 128 Lásd Le Suicide. hogy az ember szexuális kommunizmusban is élhet. Végeredményben az ausztráliai őslakó csak a halál pillanatában és a közvetlenül utána következő időszakban foglalkozik a halott aival. nem az előbbiek származtak-e az utóbbiakból: nem az emberi lelkeket képzelték -e el már eredetileg is az istenség emanációinak. 2. Az emberi természet az állati természet mélyreható átalakulásából keletkezett. 1. Alcan). alkalmazkodnia kell. Még azt is megteszi velünk. akkor az animizmusnak nincs alapja. amelyek élete jelentős részét teszik ki. Láttuk már. (Paris. Mivel az állat határozott különbséget tud tenni élő és élettelen közt. Így hát feleslegesnek is tűnhet a gondolatrendszer harmadik tételét. A halottkultusznak az egész természetre való kiterjesztése eszerint azon ösztönszerű hajlandóságból fakadna. hogy inkább az a kérdés. az adott tárgykörben nincs oly bizonyító erejük. Mennyi ösztönünket veszítettük el! Ennek az az oka. amelyben az ember semmiféle házassági szabályozást nem ismerne: úgy gondoljuk. jóllehet azoknak a tárgyaknak. amit az ausztráliai őslakó akkor gyakorol. skk. lásd Origine du mariage dans l’espece humaine. 124 Les religions des peuples non civilisés. 126. amelyekre állati ösztöneinknek engedelmeskedve hajlanánk. hogy az a néhány rítus. 122 123 33 Created by XMLmind XSL-FO Converter. nos. hogy az ember. hogy a gyerek haragosan megszidja a fájdalmat okozó tárgyat. Nem azért esik neki az asztalnak. semmiféle gonosz szándékot nem tulajdonítunk. amikor történetesen elveszti valamelyik hozzátartozóját. sőt eltűnni is. o. amelyeket magunktól hoznánk magunkkal. ilyenkor azonban rosszul értelmezzük a szavait és tetteit. azokat az érzéseket. mire áradjon. Elfogadhatatlan. konklúzió. mégiscsak meg kell vizsgálnunk. 127 Szexuális kommunizmuson nem olyasfajta promiszkuitást értünk. mert fájdalmat okozott neki. a halottkultusznak természetkultusszá való alakulását tárgyalni. ami lehetetlen lenne. mint azt szerzője feltételezi. olyannyira megváltoztatja őket. alapjául szolgálhatott volna azoknak a minden évben megismétlődő. szükségét érezzük. amely olykor hetekig. hogy egy-egy csoport férfi rendszeresen egy vagy több asszonnyal volt együtt. De mivel alapposztulátuma gyakran még olyan vallástörténészeknél is megjelenik. hogy az embernél is hasonló intenzitással volt jelen már a kezdetektől fogva. hogy az állat valamennyi képessége. Az viszont gyakran előfordult. Réville-nél124. hogy Spencer miként cáfolta ezt az állítólagos ösztönt.

A léleknek az a legfőbb jellegzetessége. amely aligha arról tanúskodik. 635. I. amelyek egy -egy természeti tárgyat n fát. hogy Ausztráliában miként állhatnak első helyen állatok és növények a szent dolgok között. így hát az ember éppenséggel nem önmagához hasonló lényeket látott mindenütt. ember és isteni lény közti különbséget n állapítja meg Réville nem minden meglepetés nélkül n a tudatnak ezen a szintjén nem érzékelik. SPENCER: Principes de sociologie. s tudjuk. 1. hanem gondolataiban és érzéseiben is ember. hogy többnyire az állati forma az alapforma. Természetszerűleg a testben székel. inkább a viszonylag fejlettebb civilizációkra jellemző. a vihar vagy az erdő szelleméről beszélnek. s hatalmában áll vihart támasztani vagy az utazót nyavalyákkal sújtani. de nagyon pontatlan az a megfogalmazás. 188. s nem is a mai kisgyerekből kell kiindulnunk. De még Rómában és Görögországban is. a lélek mozgatja. hogy él. hogy az ember már eredetileg is hajlamos volt -e a neki tulajdonított tévedésekre. hogy az utóbbi gondolat származik az előbbiből. 129 130 34 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 133 Lásd W. akkor nem az állatból. A továbbiakban látni fogjuk. azt képzeli róla. magukat az eredeti hiedelmeket kell tanulmányoznunk. amelyektől olyannyira különbözött. amiként az előző esetben a fájdalom által felkeltett heves érzelem is csak megfelelő tárgyat keresett magának. Melanéziában nem olyan szellemekben hisznek. a kő szelleme nem feltétlenül a kőben lakozik elsősorban. Másfelől ha az ember valóban arra érzett késztetést. akit lósörénnyel ábrázolnak.l130 Míg a lélek alapvetően a testben lakozik. Annál is könnyebb számára az illúzió. ha az valósággá válna. A Nap istene nem feltétlenül a Napban. már ameddig a test él. o. egészen más. akkor magukon kell viselniük eredetük nyomát. az európaiak a tenger. akivel gyakran bika alakban találkozunk. hanem magát is azon lényekhez hasonlónak gondolta. emlékeztetniük kell a minta főbb vonásaira. vagy legalábbis bikaszarvat visel. Itt már az Isten nemcsak időlegesen megnyilatkozó testi mivoltában. hogy a szellem meglátogatja az erdőt vagy a tengert. 133 Az ember tehát korántsem volt hajlamos önnön alakját vetíteni ki a tárgyakba. skk. illetve. A természet különböző dolgaiba képzelt szellemeknél azonban nem ez a helyzet. hogy nála a képzelet az úr. V.Vö. in: XIth Annual Report of the Bureau of Amer. Ez rögtön egy olyan különbség. lÚgy tűnik n mondja Codrington n. o. A szellemek nyilván szoros kapcsolatban állnak azzal a testtel. Sőt. Hasonló okokból bánik úgy a játékaival. Ugyanis csaknem általános hiedelem Ausztráliában. o. ott van Dionüszosz.l132 Hogy teljes egészében emberi elemekből felépülő istent találjunk. PERDRIZET: Bulletin de correspondance hellénique.vagy növényfajok tulajdonságaival rendelkeztek. amellyel a nevük össze van kötve. a szellem léte legnagyobb részét anyagi alapján kívül tölti. Hogy tehát tudatosan játszhasson a bohócával. hogy legalábbis az első emberek n részben vagy egészben n bizonyos állat. Sőt. mennyire hajlékonyak a képek. Ha arra vagyunk kíváncsiak. Ha a természet szellemeit és isteneit valóban az emberi lélek mintájára alkották meg. több mitikus személy is magán viseli állati származását. ott vannak a Faunok stb. amelynek segítségével talán a legjobban lehet megcáfolni. az észak-amerikai indiánoknál a már kezdődő kultusz által övezett nagy kozmikus istenségeket is különböző állatok formájában képzelik el.5. milyen könnyen engedelmeskednek a vágy összes kívánságának. Ő úgy véli. ott van Pán. . hogy megfelelő anyagot kreál magának hozzá. mint amazzal. élteti a testet. nagyon is jól meg tud különböztetni egy széket egy embertől: nem úgy viselkedik ezzel. vízesést vagy vihart n a lélekhez hasonlóan éltetnek. 131 DORSEY: lA Study of Siouan Cultsl. akkor már a legelső szent lényeket is önnön hasonlóságára teremtette volna meg. hogy a szervezetet irányító belső erőként képzelik el. olyannyira. ott van Szilénosz.. amelyet ekképpen fordítanak le.129 Hagyjuk hát e kétes analógiákat. 1889. 123.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK gyerek lecsillapodik. az élet megáll vagy megszakad. Oly intenzív nála a játék szükséglete. a bennszülött gondolata azonban. és igen elterjedt hiedelem az észak -amerikai indiánoknál. Ethnology. Az animista elmélet egyébiránt kimondatlanul egy olyan következtetést is magában rejt. hogy önnön képét vetítse ki a dolgokba. emberi alakjuk csak később bontakozott ki. The Melanisians. csak képekben gondolkodik. De azért annyira nem ül fel a fikciónak: maga lenne a legjobban meghökkenve. hogy az emberek ősei állatok vagy növények voltak. 431. csaknem a kereszténységig kell előremennünk. DE VISSER: De Graecorum diis non referentibus speciem humanam. ahol pedig az isteneket általában emberi vonásokkal ábrázolják. Eredetileg a szent lényeket állati vagy növényi formában képzelték el. Igaz.131 lAz állat. amely szerint az illető tárgy lelke volnának. ott van Démétér. mintha azok élőlények volnának. hogy amikor távozik belőle. inkább önmagát képzelte az állati természetbe tartozónak. sőt úgy tűnik. s rongybabája egyszer csak megharapná. 248.P. illetve passim. 132 La religion des peuples non civilisés. I. Ám az antropomorfizmus korántsem primitív vonás.

Valójában azonban még neki se láttak. mert az igaz ugyan. amikor a természetet a miénkhez hasonló szellemekkel népesíti be. abban a formában. ahogyan alvás közben önmaga számára jelenik meg. s nem a pszichológus akaratából jönnek létre. nemcsak hogy az elgondolásukhoz szükséges szimbólumok részben el is fedik igazi természetüket. akkor azt kellene feltételeznünk. amelyeket az ember a nap mint nap bekövetkező önkívületi állapotfélében szül meg. álombeli lények elképzelésére. és mindenben. Innen nézve tehát a szent lények a képzelet szüleményei. hogy olyan gondolatrendszerek. fej. S amikor úgy hiszik. mert akkor óhatatlanul kiküszöbölnék azokat a tévedéseket. 659. ők legalább azzal tudták magyarázni ezt. Manapság egyetértés uralkodik a tekintetben. az erkölcs. De ha maguk a népek formálták a maguk számára e téves eszmerendszereket. de e képek és figurák mögött valójában nem áll más. amely nem a tudomány által bizonygatott igazságok függvénye. amelynek fő felfedezése az. §) n. hogy sikerült megmagyarázniuk. mert a fizikai -kémiai jelenségek valóságosak. hiszen a szellemekben és istenekben csak szublimált lelkeket látnak. §). hogy valamennyi vallási hiedelem minden objektív alapot nélkülöző képzelgés. hogy sokáig össze is keveredtek vele. Egyébként ez az igazságcsíra megint csak. nem fejezi ki pontosan ezeket az erőket. tévedéscsíra. amelyet az egész világra kiterjesztettünk. ami a vallásban kimondottan vallási. hogy e hiedelmek a lélek fogalmából származnak. s minek felelnek meg a valóságban. . és melyekből a népek mindig is az élethez szükséges energiát merítették a maguk számára. megélt álom. s mi vitte rá az embereket. Hogyan alakíthatta volna puszta fantazmagória ily erősen és ily hosszan az emberek tudatát? Bizonyos. a hasonmás pedig maga az ember. mint műveletlen szellemek hagymázos képzelgése. Azért imádkozik. hogy a természet melyik világához tartoznak e valóságok. Van pszichológiatudomány is. hogy a természeti illetve a tudati erők rokonságban állnak egymással.134 Hát ez az oka annak. mi vihette rá az embert különös formájú. ha az animista elméletet az emberek egyöntetűen igaznak ismernék el. III. egyszersmind azonban mélységesen különböznek is egymástól. mert alkati aberrációjánál fogva az álmokat észlelésnek. Elfogadhatatlan ugyanis. mert egy olyan valóság tényei. mint rendszerezett. azzal számukra a kérdés le is zárult. s ezzel önmagukat szedték rá. Így hát nemcsak hogy n mint azt oly sokan gondolják n a vallási erőknek az a formája. ami ne volna meg a természetben. önmagában véve akkor sincs benne semmiféle vallási jelleg. elvégre a lélek hasonmás. mert nem tudomány az. amely sz erint la tudatban megnyilvánuló hatalom [pouvoir] csak egy másik formája a tudaton kívül megnyilvánuló hatalomnakl ( Ecclesial Institutions. amelynek azonban nincs alapja a valóságban. anélkül hogy tudnánk. amely n bárhogy fogja is azt föl az ember n mindig valamely adott valóságra irányul. tünékeny képekből épül fel. még ha az erő gondolatának keletkezési módjára vonatkozó hipotézis igaz lenne is n jóllehet komoly fenntartásainknak fogunk hangot adni ezz el kapcsolatban (III. hogy az animizmus teoretikusai. a halált hosszan tartó álomnak. mert a tudatok a valóságban is léteznek. mint a vallások. Amikor a XVIII. hogy a vallási gondolkodásra jellemző sajátos formában alkossanak maguknak ezekről képet. implicit módon ezt tételezi fel. De hogy e kérdést feltehessük. mind holmi illúziószövevények lennének csupán. hogy a jog. A fizika meg a kémia azért tudományok. De. Az animisták ugyanis azt feltételezik. ahhoz előbb el kell fogadnunk. Csak az a kérdés. nem övezi semmilyen kultusz. század filozófusai papok általi vaskos koholmányként állították be a vallást. márpedig az animizmus. Spencer ezen azt érti. és sajátos félreértésekre ad alkalmat. és még inkább. amelyik ne a természet jelenségeit vizsgálná. azért korlátozza szükségleteit a rítus által előírt módon. 134 35 Created by XMLmind XSL-FO Converter. könyv.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK Ha ez az elmélet igaz lenne. hogy valóságos dolgok képzeteiről van szó. akkor miként lehetséges. amelyben az emberi szellem számára megjelennek. hogy a vallás semmi olyasmit nem fejez ki. Eszerint tehát a vallás végül is nem egyéb. a szervetlen tárgyakat pedig élő. hogy a vallástudománynak abból az elvből kell kiindulnia. hogy a vallási szimbólumok és rítusok rendszerében. amelyek eredete és természete ily módon feltárul a számukra. azért ad adományokat az istenének. ha azonosnak vesszük őket. semmi olyan nincs. hogy az általában vett erő fogalma annak az erőnek az érzete. aminek köze lenne a valósághoz. A vallás ezzel szemben azonnal megszűnne. azért áldoz. hogy eltünteti önnön tanulmányának a tárgyát? Spencer szerint viszont a szellemhitben mégiscsak van az igazságnak valamiféle csírája: ezt fejezi ki az a gondolat. végül is meglehetősen kevéssel beérik. sőt még a tudományos gondolkodás is a vallásból született. ha a vallási gondolkodás eredetét keresik. gondolkodó lényeknek hiszi. hogy a papi kasztnak mindig is érdekében állt a tömegek ámítása. légnemű. A tudomány olyan diszciplína. hogy ez az elképesztő önbecsapás végigvonul az egész történelem folyamán? Azon is el kell gondolkodni. Marad tehát az az állítás. a dolgoknak szent és profán osztályba való sorolásában. Miféle tudomány az. hogy ilyen körülmények közt lehet-e egyáltalán a lvallástudományl kifejezéssel élni. milyen hasznos célt szolgálnak. III. amelyek igen jelentős szerepet játszottak a történelemben. s vallásos szellem itatja át őket. De Tylor és követői szerint már magának a léleknek a fogalma is teljes egészében az álmunkban megjelenő homályos.

amelyet még a régi germánok vallásánál is primitívebbnek gondoltak. akinek könyve. o. de amely mindezzel együtt az egyik legrégibb indoeurópai nyelvemlék. mint Mannhardt. 1859).. 78. Entwicklungsstufen des Mythus. 1859. amely érezhetően ugyanebben a szellemben íródott. o.139 Az eszme oly kevés ellenállásra lelt. Három évvel később jelent meg Adalbert Kuhn könyve A tűz és az isteni ital eredete 137 címmel.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) 1. d. még a nevek is rokonságot mutattak. lásd Nouvelles études d’histoire religieuse. Akad. vagyis a másodrendű szellemeknek tulajdonítják: magasabb rendű isteneket ugyanis ezek a vallások nem ismernek. A tudomány állása és az eszmék haladása olyannyira előkészítették a terepet. hogy a filológia szokásos módszereivel egy Homérosz korabeli vagy még régebbi irodalmat. amelyből az összes többi származik.. Így hát lehetőségük nyílt rá. Más körökből kerülnek is ki a követői. Nyilván szintén ezért viseltetnek rokonszenvvel az animisták gondolatai iránt az olyan folkloristák is. Phil. igen gyorsan elterjedt a tudományos körökben. Zeitschrift f. 1869. hogy közük lehet egymáshoz. Ezeket az ambíciókat leginkább a Védák felfedezése sarkallta. Miután a Grimm-testvérek nyomán felfigyeltek arra. Kuhn nevéhez szorosan kapcsolódik sógora.141 Fontos tehát megvizsgálnunk. Ők az emberiség által gyakorolt legkezdetlegesebb vallásokat tanulmányozták. fejezet . hogy Gruppe140 kifejezésével élve leljött az az idő. Berlin. a démonoknak. E felbecsülhetetlen értékű dokumentum természetesen új megvilágításba helyezte az emberiség vallási kezdeteit.). . primitív valláshoz. I. 1860. (Ernst Kuhn 1886-ban újra kiadta. Schwartz neve. 138 Der Ursprung der Mythologie. s a vallástudomány szükségszerű megújulását vonta maga után. Franciaországba Michel Bréal importálta az elméletet 1863-ban. miben állnak és mit is érnek ezek az elvek. ennek módosult elágazásai. Az animisták többnyire etnográfusok vagy antropológusok. A mitológia eredete 138 nem sokkal az előbbi után jelent meg. 1856-ban Max Müller az Oxford Essay-ben136 fejtette ki az alapjait. Ezért a legnagyobb jelentőséget a halottak lelkeinek. A nép i vallásokban n miként az alacsonyrendű vallásokban is n a másodrendű szellemlények vannak előtérben. 141 Azon írók közül. egy valóban őseredeti. amikor a Védáktól idegenkedő néhány klasszika-filológust leszámítva valamennyi mitológus Max Müller vagy Kuhn elveiből indult ki érvelése soránl. A francia fordítás Essai de mythologie comparée címmel jelent meg (ParisnLondon. Renant említjük meg. Abhandl. s ilyenformán nem lehetetlen eljutni eddig az ősalapig. hogy az indoeurópai népek mitológiáit érdemes összehasonlítani egymással. I. 1873. 139 Hercule et Cacus. Étude de mythologie comparée című könyvében Max Müller Komparatív mitológia című esszéjét la mitológia történetében új korszakot nyitól műként méltatja. d. o. akik elsősorban az európai és ázsiai nagy civilizációkkal foglalkoztak.135 Ezzel szemben a most ismertetendő elméleteket olyan tudósok alkották meg.. hogy milyen figyelemreméltó hasonlóságok találhatók bennük.lDer Schuss des Wilden Jägers auf den Sonnenhirschl. hogy e látszólag oly különböző világképek valójában egy közös ősalapból származtak. akik magukévá tették e koncepciót. Berl. A Védákkal ugyanis olyan szöveg került a birtokukba. E hasonlóságokat csakis közös eredet indokolhatta. Steinthal és a Völkerpsychologie egész német iskolája is ehhez a mozgalomhoz csatlakozik. A nagy vallásoktól összehasonlító módszerrel el lehet jutni egy sokkal régibb gondolatrendszerhez. Olyan mitikus személyeket sikerült azonosítani. A naturizmus Egészen más szellem hatja át a naturista iskolát. s felmerült a gyanú. 135 36 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 137 Herabkunft des Feuers und Göttertranks. 31. Berlin. 136 A Comparative Mythology című írásában (47. amelynek régiségét ugyan a felfedezés pillanatában alighanem eltúlozták.3. s egy olyan vallást tanulmányozzanak. 140 Die Griechischen Kulte und Mythen. skk.) Vö. 1884. hogy az új koncepció csaknem egy időben két különböző országban is megszületett. Miután a gondolat napvilágot látott. 89n169. II. rögtön észlelték.. akik különböző neveken ugyanazon gondolatokat jelképezték és egyazon funkciókat töltöttek be. Arra a feltételezésre jutottak tehát.

a tűz tehát minden technikai és művészi fejlődés nélkülözhetetlen tényezője lett. hogy előreláthatók. bámulatos csoda volt. ami ne lett volna meg már korábban az érzékelésben. vö. 119n120. 142 37 Created by XMLmind XSL-FO Converter. o. lPróbáljanak meg gondolatban belehelyezkedni a primitív életnek ebbe a stádiumába n írja n. a görög Zeusz. hogy az animizmus hallgatólagosan abból a posztulátumból indul ki.1. oltalmazott éjszaka. Theosophy or Psychological Religion. s ennek köszönheti tekintélyét.. Mivé lennénk még manapság is a tűz nélkül?145 Az ember n írja ugyanő egy másik művében n nem léphet úgy kapcsolatba a A Comparative Mythologyn kívül Max Müller még a következő munkákban fejtette ki a vallásra vonatkozó általános elméleteit: Hibbert lectures (1878).142 1. Ebből a nézőpontból ugyanis a vallás nem mint holmi homályos és zavaros álmodozás tűnik föl. e varázslat.l144 S hogy példákkal magyarázza gondolatmenetét.143 Előveszi a régi empirikus bölcsességet n Nihil est in intellectu quod non ante fuerit in sensu* n. továbblépve az általánosításban. Csak később fedezték fel. 145 Physical Religion. Paris. mint hogy más indoeurópai nyelvekben is fennmaradt: a latin ignis. szokványosak. könnyen elképzelhetik. * Nincs semmi az értelemben. Ez azt bizonyítja. (A fordító. Például Agni. hogy ez lehetett az eredeti jelentése. 1898. skk. abban az értelemben.) 144 Physical Religion. London. Natural Religion. alkalmazza a vallásra. Nouvelles études de mythologie. akit a különböző indoeurópai népek már szétválásuk előtt is ekképpen tiszteltek. ahogy azt az érzékeink észlelik. franciául Nouvelles leçons sur la science du langage. 1889. olyasvalami volt. állandó varázslat. S ezek is. London. o. a meglepetések és félelmek e hatalmas birodalma. milyen benyomást tesz az emberre a tűz első megjelenése. Segítségével az embernek már nem nyersen kellett falnia a húst: áttért a főtt ételek fogyasztására. a latin Jovis és a felnémet Zio rokonsága mára már kétségtelen. 1898. mi sem volt kevésbé természetes a számukra. a védikus vallásban jelentős helyet elfoglaló természeti erőre. E következtetést csaknem kizárólag pszichológiai jellegű megfontolásokkal igazolja. arra a következtetésre jutott. A Védákban szereplő istenek nevei általában köznevek. hogy az ember lelkében vallásos érzületet keltsen. amitől óvakodni kellett. amely a jelek szerint nem esik az animizmus általunk kifogásolt hibájába. amelyeknek még fellelhető eredeti értelmük. mégpedig mai köznévi értelmükben. Ugyanis lamikor az emberek először tekintettek a világra. S megint csak a tűz segítségével dolgozta föl a fémeket.] ez az adta meg az első impulzust a vallásos gondolkodáshoz és a vallási nyelvezethez. 114. Márpedig lDyausl ragyogó eget jelent.. az ószláv ognyi nyilvánvalóan az Agni közeli rokonai. hogy e népeknél legelőször is a testeket s a természeti erőket kezdték vallásos érzülettel övezni: ezek voltak az első divinizált dolgok.. ami terjedt. Max Müller. 1893. változatlanok. akár úgy. KÉSŐBB BEÍRANDÓ oldalszám o. 121. ha valamennyi ismeretünkhöz hasonlóan érzéki tapasztalattal kezdődik. hogy a vallás n legalábbis eredetileg n semmi tapasztalati valóságot nem fejez ki. ami ne lett volna meg korábban az érzékelésben. Alcan. az egyik fő indiai istenség neve eredetileg csak a tűz anyagi valóságát jelentette. egyszersmind azonban lehetővé tette az életet télen. Physical Religion. mi sem bizonyítja jobban. ami pusztulást vont maga után. n Mivel Max Müller mitológiai elméletei szoros kapcsolatban állnak nyelvészeti filozófiájával. akár villámcsapásból. 143 Natural Religion.. hogy e csodák állandók.] Nos. 1892. Szerinte a természet által nyújtott sokféle látvány mindegyike megfelel azon követelménynek. Még a Védákban is ebben az értelemben szerepel. a tűzre alkalmazza. Számára axióma. nagy borzalmakat tartogatott. hogy e különböző szavak egyazon istenséget jelölnek. Hasonlóképpen a szanszkrit Dyaus. hogy az emberiség vallási fejlődésében általában véve is ugyanez volt a kiindulópont. lehetőleg tőle kölcsönözzük a most következő ismertetés elemeit. lA vallás n írja n csak úgy foglalhatja el tudatunkban az őt megillető legitim helyet. alkotta meg szerszámait és fegyvereit. amely szemben állt az ismert dolgokkal [. mindenfajta mitológiai hozzáadás nélkül. hogy nem lehet semmi olyan a hitben. Max Müller éppen az ellenkezőjét vallja. azok is a természet fő jelenségeit jelölik. Az elmondottak. hogy összedörzsöltek száraz ágakat. Ezúttal tehát egy olyan elmélettel van dolgunk. Bármi módon keletkezett is először. mint a természet. s más hasonló tények is azt látszanak bizonyítani. csak később nevezték e csodák bizonyos aspektusait természetesnek. Anthropological Religion. felfoghatók [. . felsorolt művei mellett még a következő nyelvészeti vagy logikai munkáit kell megemlítenünk: Lectures on de Science of Language. ez az óriási ismeretlen. I Már láttuk. a litván ugnis. akár két kő összeütéséből pattant ki a szikra. egyszerre szolgált támadó és védő célokat. vagy régi köznevek. szabályszerűen ismétlődnek. e csoda. Nagy meglepetéseket. francia fordításban Origine et développement de la religion címmel. hanem mint a valóságon alapuló gondolatok és gyakorlatok rendszere. valamint The Science of Thought.. hogy a vallás a tapasztalaton alapul. s kijelenti.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) Mivel legrendszerezettebb formában Max Müller fejtette ki őket. mert feltétlenül ide kell a természetvallás eredetét. De mely érzések keltették fel a vallásos gondolkodást? Erre a kérdésre kellett a Védák tanulmányozásának segítenie megadni a választ. sőt első szakaszait is helyeznünk.

mint a gondolkodás. és 149n155. hanem típusokat. valamilyen mértékben óhatatlanul erőszakot is tesz rajta és eltorzítja. 1. Már láttuk. Nouvelles leçons sur la science du language.148 Ekkor azonban még csak csíraállapotban voltak meg. mai nyelveinkben is fennmaradtak belőle olyan emlékek. részt vesz a megformálásában. amelyet az egyes népek még szétválásuk előtt beszéltek. 147 Nos. hogy a szó kifejezi. amely ne ébreszthetné fel bennünk a nyomasztóan fölénk tornyosuló végtelenség érzetét. hogy aztán azt mondhassuk.. Az élőlényeknél. Mindeközben azonban neki is megvan a maga sajátos természete. legalábbis az indoeurópai népek esetében. A gondolkodás ugyanis a gondolataink elrendezése. o. amelyek segítségével el tudjuk képzelni. 120. nem pedig amaz. s ellenállhatatlan késztetést érezne arra. 138.146 Nincs a természetnek egyetlen olyan aspektusa sem. a fölemelést. köt. Csakhogy n jegyzi meg nagyon is jogosan szerzőnk 151 n a gondolat. o. a lét minden pillanatát behatárolhatatlan idő előzi meg illetve követi. sőt rendkívül általános típusokat fejeznek ki. a szótövek két figyelemre méltó sajátossággal rendelkeznek. következésképpen osztályozási folyamat. s amelyek valamennyi indoeurópai nyelv alapjául szolgálnak. a nyelv adja a belső vázat. Ha elgondoljuk például a tüzet. Kézenfekvőnek látszik. spirituális hatalmakká. Max Müller elveti ezt a megoldást. A gondolkodás legáltalánosabb témáit képviselik. vagyis nem konkrét dolgokat. Nos. o. 30. s ösztönzést éreztek. azáltal válik valósággá. o. II. kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a születőben lévő gondolatrendszerre. amelyekből az általunk is használt szavak származnak. lThe owerhelming pressure of the infinitel (uo. a tolást. a fölmenést. hanem cselekvéstípusoknak felelnek meg. The Science of Thought. .149 A vallás akkor alakul ki. 146 147 38 Created by XMLmind XSL-FO Converter. s amelyekből a filozófusok már oly sokszor próbálták meg rekonstruálni a rendszert. hogy a tűz ez vagy az.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) természettel. amelyek a történelem minden pillanatában uralták és uralják a szellemi életet. 393. s hogy miképp oldotta meg: eszerint az emberben lenne valamiféle veleszületett képtelenség az élő és az élettelen dolgok megkülönböztetésére. istenekké. hogy elgondolkodjanak rajtuk. amikor nekiláttak átfogó világképet kidolgozni maguknak. Valamennyit azért tudunk erről a nyelvről. amelyet az emberek akkor beszéltek. Az érzékelt tereken túl újabb. hogy ne fogná fel hatalmasságát. Ehhez az kell. általában az effajta lényekre irányulnak a kultuszok. A nyelv nemcsak külső burka a gondolatnak. a dörzsölést. gondolkodó lényekké. hogy az animizmus is kénytelen volt föltenni a kérdést. mintegy kimerevített. hogy feltegyék maguknak a kérdést. Másképp fogalmazva: az ember előbb Natural Religion. hiszen semmi sem merítheti ki. o. kikristályosodott formában találhatók meg bennük a szellem azon alapkategóriái. Bármilyen távol is van már tőlünk. a járást stb. o. Másfelől az osztályozás megnevezés. a folyó végtelen erőt nyilvánít meg. azzal a dolgok ilyen vagy olyan kategóriájába helyezzük. hogy amíg a gondolkodás nem lépett túl ezen a fázison.. amikor a minket érdeklő természetvallás keletkezett. mint amilyeneket manapság a vallásnak tulajdonítunk (Physical Religion. élő. jobban körülhatárolt fogalommal helyettesíthessék. mert ezeknek a már meglévő keretekhez kell igazodniuk. Ha tehát hozzájárul a gondolat kidolgozásához. amikor a természeti erőket az emberi szellem már nem elvont formában képzeli el. a fogalom lehetetlen a szó nélkül. 195n196. hogy ez utóbbiakat az előbbiek alakjában képzelje el. A természet meghaladja értelmét. a kötözést. skk. vagyis éppen akkor. amelyeket megtanul megismerni. konkrét egyéneket. 151 Lásd The Science of Thought. 152 Natural Religion. o.). miből is állnak ezek. Max Müller úgy tekinti. Nem szorítkozik a már megformált gondolat lefordítására. Így hát egy -egy nép nyelve mindig is befolyásolta és befolyásolja a szellemet abban. E töveket. s ebből következően miként gondolja el azokat az új dolgokat. a lemenést. skk. a nyomást. 219. 133. mint megannyi visszhangot abból a közös nyelvből. egyedül a szó adja meg egyéni jellegét. hogy az embereket izgatni kezdték e csodás alakzatok. s mindenekelőtt az embereknél megfigyelhető cselekvések legáltalánosabb módjait fejezik ki: az ütést. ebből az érzésből származnának a vallások.152 A szótövek először is tipikusak. 149 Max Müller még azt is mondja. végeláthatatlan térségek nyílnak. milyen lehetett: a szótövek.. Egy ilyesfajta torzítás eredményeképpen kaptak volna oly sajátos jelleget a vallási képzetek. melyektől érzésük szerint az életük függött.153 Másodszor nem tárgytípusoknak. amelyet egyelőre csak ennél a konkrét nyelvcsoportnál figyeltek meg. 153 Physical Religion. 150 Physical Religion.). hogy a velük kapcsolatos eddigi homályos érzéseiket világosabb gondolattal. hogy az előbbiek személyes hatóerőkké alakuljanak át. mert egy általános gondolat csak azáltal nyer életet. 121. 128. skk. s következésképpen más törvényeknek engedelmeskedik. végtelenségét. de amely szerzőnk szerint a többi nyelvcsaládnál is kimutatható. o. 148 Uo. Ezért az a nyelv. hogy miként osztályozza. addig nem is igen rendelkezett olyan vonásokkal.150 Véleménye szerint a nyelvnek a gondolkodásra gyakorolt hatása révén ment végbe ez az átalakulás.

a szó mindenható lehetett. o. épp rendkívüli hajlékonyságuk révén adhattak életet a belőlük származó sok -sok új szónak. hogy az élet megszűnik a halállal. s e rejtvények megfejtésére születtek a mítoszok. Az ősök vallása pedig csak ennek a tükröződése. skk. . az eredetileg a tárgyakkal összekevert isteni személyek végül is elváltak a tárgyaktól és külön életet kezdtek élni. hogy ugyanazon tárgy több nevet is kapott. azzal a különbséggel. s ahogy a mitológia egyre kiterjedtebb és teljesebb életrajzzal látta el az egyes isteneket. Mármost nem ez-é Krisztus tanításának az alapja? (Uo. kénytelenek vagyunk nemmel ellátni. hogy az istenné lett emberek többnyire tökéletlen istenek. 157 Anthropological Religion. akkor azonban.159 részben esetleges okokból. a szél olyan dolog. mert csak a tudomány oszlathatta volna el. a gondolkodás immár magukra a szavakra irányult: a szavak mindenféle rejtvényeket adtak föl. hogy e több szó megannyi különböző személynek felel meg. melyekre eredetileg nem irányultak. Max Müller szerint az ember nem tudta elfogadni. minden mondatbeli alany cselekvő lényként. Egyszóval. mivel a nyelv emberi állapotokat visszaadó emberi elemekből áll. hogy van valami isteni az emberben. jóllehet eredetileg más dolgokra vonatkoztak. ami arany nyilakat lő át a téren. o. 154 155 39 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ebből arra következtetett. akár átmeneti. 8. s csak azután általánosította és nevezte meg a természet jelenségeit. ami szalad. úgy gondolták. 125. azt a bizonyos dolgot. De származásuknál fogva a természeti erőket csak azon megnyilvánulási formáik által tudták jelölni. ami sivít vagy fúj. amikor még nem volt ellensúlya. így történt. o. The Science of Thought.158 Majd különböző körülmények összejátszása folytán.l156 Tudományos kultúránk segítségével manapság nyilván könnyen ki tudjuk gyomlálni a nyelv által ily módon sugallt tévedéseket. s újabb és újabb fikciókat hoztak létre ezen átalakulások érthetővé tételére. s végül maguk is divinizálódtak. Ahogy kikovácsolódtak a szavak a dolgok mögé képzelt személyiségek megnevezésére. n Ez nem akadályozza meg Max Müllert abban. amelyek a legjobban hasonlítottak az emberi cselekedetekre: a villám olyan dolog. jegyzi meg Bréal. Az érzékeink által közvetített anyagi világhoz a nyelv tehát új. az viszont még nem létezett. De a nyelv még ennél is többet tett. származásrendet. De mivel a természeti jelenségeket ily módon az emberi cselekedetekhez tették hasonlóvá. Amikor az ember a dolgok felé fordulva elkezdte megnevezni. 156 Mélanges de mythologie et de linguistique. 159 Részletesebben lásd Anthropological Religion. 378. mennyire különös ez a koncepció. történetet kerítettek köréjük.160 1. I. 128n130.157 A lélek fogalma a Tylor által felhozott okokhoz meglehetősen hasonló okokból jött volna létre. kénytelenek vagyunk névelővel meghatározni. szükségképpen az emberhez többé-kevésbé hasonló. ezeket a szavakat alkalmazta rájuk. amit ezekhez hasonlítottak. 158 Ez a magyarázat egyébként nem egyenértékű Tyloréval. Ennek magyarázatául úgy képzelték. elkerülhetetlen volt a tévedés. ami belecsap a földbe vagy tűzvészt okoz. 155 Még manapság is. Előfordult. 130. hogy az élet folytatódik. akár általában. Ez az új kultusz azonban csak másodlagos kialakulás terméke lenne.2. o. stb. hogy a Védákban több mint húsz szó van az égre. Ez ugyan csak egy hasonlat volt. és minden cselekvést. 351. családi állapotot gondoltak ki a számukra. hogy e személyek rokonságban állnak egymással. o. Erre egyébként az a bizonyíték. mivel különböző vonatkozásokban jelent meg a tapasztalásban. de szó szerint értelmezték. minden gondolat cselekvésként jelenik meg. maga formálta szellemlényekből álló világot tett hozzá. II The Science of Thought. 272. a testtől különvált lelkek fokozatosan átkerültek az isteni lények körébe. Véleménye szerint az ősök vallása azt feltételezi. a nyelv bizonyos mértékben kényszerít bennünket arra. Physical Religion. s az egyik túléli a testet. A nyelv teremtő műve tehát egyre bonyolultabb konstrukciókban folytatódott. hanem a halálról adott számot. lHa egy gondolatot ki akarunk fejezni. hogy Max Müller szerint nem az álomról. 327. akiket a népek mindig is megkülönböztettek a tulajdonképpeni istenségektől.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) általánosította és nevezte meg saját cselekvési módjait. miből gondolta. akár konkrétan akarunk egy tárgyról beszélni. Máskor különböző dolgokat jelölt ugyanaz a kifejezés. miközben a test már bomlásnak indul. hogy a kereszténységben e fejlődés betetőzését lássa. hogy aztán el tudja gondolni őket. hogy az illető dolgok egymásból alakultak át. hogy családot alkotnak. s immár ezek a szellemlények jelentek meg a fizikai jelenségek hatótényezői gyanánt. skk. hogy két lény él benne. akár állandó. amelybe az igét tesszük. félistenek voltak. skk. vagyis a férfiak vagy a nők közé sorolni. amely a kereszténységet teszi meg a halottak kult usza megkoronázásának. könnyen kiterjeszthetők olyan tárgyakra is. De szükségképpen azt is érezték.154 Mivel a szavak ily rendkívül általánosak. a folyó olyan dolog.. cselekvő személyként fogták fel. Így jött volna létre az isteni fogalma. hogy ebből a szemszögből tekintsük a dolgokat. Mivel több szó volt. a természetre való alkalmazása óhatatlanul annak átalakításával jár együtt. a nap olyan dolog. 160 Anthropological Religion. legyen bár szó pusztán valamely tulajdonságról. e homonímiák magyarázatául úgy képzelték. az az idő határol be. Nem látjuk be.) Felesleges hangsúlyoznunk.

a vallástörténelemben csak kicsit is járatos szellem. hogy úgy mondjuk. Ezek az eljárások csak igen kivételes esetekben. vagyis ha elméletileg ugyan nem ad helyes fogalmat azokról a dolgokról. hogy nem kapták meg azt.. X. amit a vallás főképp a kezdetekben ad a világról.163 De tegyük most félre e kérdéseket. hogy a céljait szolgálják. amelyekkel a hívők a természetre igyekeztek hatni. kiad. hogy ártsanak neki. Vannak a vallásokban tisztasági óvintézkedések. hogy az építkezés közben végzett áldozatoktól hogyan lett volna szilárdabb a ház stb. 143.161 Másfelől ma már nem fogadják el. nem ezekkel a módszerekkel kényszeríthette őket. amelyek igen speciális nyelvészeti ismereteket igényelnek. s ily módon megmagyarázható. 165 Ilyenformán a naturizmus csak látszólag mentes attól a fogyatékosságtól. 163 OLDENBERG: La religion du Veda. Igaz. de ugyanezen elvekből vallási piszkosság is származik. amit rendszerezett formában soha nem is védelmezett egyetlen. Kétségkívül akadnak olyan vallási előírások. mint azt Max Müller és iskolája feltételezte. s erre a népek hamar rá is jöttek volna: a sikernél összehasonlíthatatlanul több kudarc rövidesen ráébresztette volna őket. De ha. akár kedvezően. Gyakorlatilag hasznos az a szabály. talán természetszerű egybeesések. ez az érvelés nem érinti azokat. sokkal elnagyoltabb. ha gyakorlatilag igaz. mert az szerinte kivételes erényekkel rendelkezik. századi leegyszerűsítő magyarázatokhoz jutunk el. hogy ezek a megfelelések korántsem egy igen korai vallásra mennek vissza. s hasznuk mellett gyakran egyenesen károsak. hogyan tudta megállni a helyét a tények próbájában. Tehát az ember nem ebben az alakjukban felfogva. miként maradhatott fönn makacsul később is.. Igaz. Lásd MEILLET: Introduction a l’étude comparative des langues indo -européennes. kiindulópontját a valóságba. hogy a szótövek elkülönült állapotban. nevezetesen a valóság által keltett Lásd GRUPPE: Griechische Kulte und Mythen. 59. illetve azoknak a tudományos eljárásoknak. hacsak mindenféle mesterkedésekkel el nem leplezték előlük. viszont nagyjából helye s képet ad arról. akár kedvezőtlenül. tarthatatlan elképzeléssel. o. de n hacsak nem a körülmények egészen kivételes összejátszásáról van szó n kizárólag akkor maradhat fönn. Márpedig az a kép. De ugyanezen hiedelem eredményeképpen a rokonság bekeni magát a bomlásnak indult testből származó folyadékkal. hogy csakis egyedül hatásosak? Ha az emberek ezt igényelték a vallástól. melyeket megtanultunk. mert nem is járhat mással. A dolgokat ugyanis azért akarjuk megismerni. s amelyekről tudjuk. Ha tehát a vallás létoka az. akik a vallásban olyan technikai (nevezetesen higiéniás) szabályozást látnak. 1907. mi több: tévedésrendszer. 165 Igaz. Az embernek nagyon is szüksége volt a vele közvetlen kapcsolatban álló dolgok segítségére. Kétség merült fel azon megfelelésekkel kapcsolatban. 164 Ez számos népi bölcsességre is igaz. azzal mindenki könnyen egyetért. Nehezen látható be.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) Ez az elmélet részben számos olyan nyelvészeti tételen alapul. MEILLET: lLe dieu iranien Mithral.164 Ha viszont egy tévedés. hogy rossz úton járnak. hanem későbbi fejlemények: talán közvetlen átvételek. no 1. mint a naturizmus állítja. így hát természetesen töprengeni kezdett a természetükön. s térjünk rá inkább a gondolatmenet általános elveire. aki Max Müllerrel ellentétben nem tulajdonít a nyelvnek döntő szerepet. amelynek megszegését ugyan képzeletbeli lények szankcionálják. semhogy átmenetileg is hasznos lehetne a gyakorlatban. hogy nem maradhatott volna fönn. skk. hogy objektív érték nélküli hatalmas hasonlat csupán. hogy a védikus istenségek nem mind rendelkeztek olyan kizárólagos natu rista jelleggel. n Technikai szempontból a mágia használhatóbb volt. csodaképpen járhattak eredménnyel. amelyeket Max Müller az isteneket jelentő szavak közt vélt felfedezni a különböző indoeurópai nyelvekben. akiket a vallási képzelet a kozmikus jelenségek magyarázatára alkotott. Journal asiatique. az elméletet ugyanis számos olyan tudós is elfogadja. s hogy következésképpen gondolkodása hamarosan erre irányult. 79n184. mert féle lmetes szellem lakozik benne. s hogy következésképpen ezekből akár hipotetikusan is rekonstruálni lehetne az indoeurópai népek eredeti nyelvét. miként szolgálhatták az egészséget az egészségre ártalmas szörnyű beavatási szertartások. . hogy a halottat el kell távolítani a táborból. nem e világkép szerint kezelve tudta a dolgokat a maga céljaiba állítani. amit vártak tőle. hiszen azt állítja. de ez ek elvesznek a többi tömegében. o. Ilyen körülmények között ugyanis az esetleges tévedés által adott ösztönzések legalábbis nagyjából megfelelőek lehetnek. 162 Végül a legújabb kutatások arra utalnak. amikre vonatkozik. hogyan maradhatott meg a dolgok első kipróbálása után is. autonóm valóságként léteztek. akkor megmagyarázhatatlan. Mármost e tekintetben mi köze van egymáshoz azoknak a rítusoknak. mint a vallás. Nem imádkozással. s még érthetetlenebb. hogy a legtöbbször tökéletesen egészséges állatok fogyasztására vonatkozó tilalmak mennyiben higiéniaiak. de amelyeknek ezzel együtt is megvan a maguk alapja. amelyek technikailag is hasznosak. A naturizmus is hallucinációból származó képek rendszerének tekinti a vallást. amit az animizmusnak már felróttunk. hasonlatosan azokhoz a személyekhez. amelynek alapján tájékozódni tudunk benne. hogy egy-egy tévedés makacsul tovább él a történelemben. De e helyütt nem szállunk vitá ba egy olyan. csakis gyakorlati melléfogásokkal jár. Célszerű a naturista gondolatot s e vitatott tételeket nem túlságosan szorosan együtt tárgyalni. melyben a szerző e ponton veszi kritika alá Max Müller hipotéziseit. hogy olyan képzetet adjon nekünk a világról. miként érintenek bennünket. akkor nem érthető. amelyet erősen vitattak vagy vitatnak ma is. előfordul. Legfőképpen az általa adott értelmezést vetették kritika alá: úgy vélték. miként maradhatott fönn. akkor e funkciójának nem tudott eleget tenni. akkor nem lesz életképes. hogy a megfelelő módon tudjunk bánni velük. 161 162 40 Created by XMLmind XSL-FO Converter.. júliusnaugusztus. ezekből a reflexiókból született meg a vallási gondolkozás. gondolkodó lény és tudat. 2. szertartásokkal vagy áldozatokkal. 119. Hogy az embernek érdekében áll a környező világot megismerni. a vallás pedig olyannyira megrendült volna az egyre ismétlődő cáfolatoktól. skk. Ez esetben azonban megint csak a XVIII. Minden dolog csupa élő. nem böjtöléssel vagy egyéb önmegtartóztatással akadályozhatta meg.

maga az a gondolat is alapvetően mitikus. mint a hagymázos beteg. l…az istenek n írja n nominák. 41 Created by XMLmind XSL-FO Converter. és Physical Religion. 138. nehez en meghatározható. a törvény védelmezőjének.). mert ingerelnek s zavarba ejtenek bennünket. amelyek csak közvetve és akaratlanul keletkeztek. amelyek a nyelv hatására nőtték körbe és torzították el az alapképzeteket. Van azonban legalábbis egy jegy. skk.l 166 Az érv nemcsak Max Müllerre és teóriájára. s nem érthető. s főként ma kacs fennmaradása megmagyarázhatatlan. hogy e személyiségeket az emberek miként képzelik el. igaz a másikra is. 173. házasságait. azaz lény nélküli nevek [noms sans etre]. s aszerint változnak. Nem értjük.. Études de mythologie comparée. amelytől az ember függ. egyeseket megtartani. akkor mi marad belőlük? Az önmagában vett istenség gondolata. mintsem gondolkodásbeli betegségnek neveztem. és nem numinák. aki összeveszett a feleségével és veri a gyermekeit. amelyek megfelelnek az egészséges erkölcs előírásainak. és racionális teológiát hirdetnek. még a legésszerűtlenebbnek tűnő mítosz is hit tárgya volt. hogy a lvallásl elnevezéssel csak azokat a hiedelmeket illesse. szellemlények. akit becsaptak az emberek.170 Az ember hitt bennük. tekintették. Max Müller érezte ennek az ellenvetésnek a súlyát. hogy a görögök számára lZeusz n minden mitológiai ködösítés dacára n a legfőbb Istenség neve volt és maradtl (Science du langage. 51n52. inkább nyelvi. meghatározott tulajdonságokkal rendelkező konkrét személyiségekre irányulnak. hogy magát az általában vett istenfogalmat is merőben verbális folyamat eredményének. az emberiség atyjának. Ezzel szemben a mítoszok csak parazita fejlemények lennének. amely számos esetben elegendő a vallásos mítosz elkülönítésére: a kultusszal való kapcsolata. hogyan maradhatott fönn egyáltalán. o. o. melyek a természet egy-egy osztályának az élén állnak. mint az érzékeiben. o. mint működésbe lépő mítosz. 166 167 Egyébként egy későbbi művében Max Müller odáig megy. vagy legalábbis nem úgy és nem ugyanolyan mértékben hittek. mivel a rítusok többnyire névvel. olyan lényekkel és dolgokkal benépesített környezetben él. Eszerint a Zeuszban való hiedelem csak annyiban vallási. amennyiben a görögök Zeuszt főistennek. 276. Ugyanebben az értelemben BRéAL: Mélange… 6.169 Nem célszerű tehát különbséget tenni az egyes hiedelmek közt. nem pedig név nélküli lények [etres sans noms]l.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) érzetekbe helyezi. a jelek szerint már nincs helye a kételynek. hogy Zeusznak ez a fajta felfogása mindig csak egyike volt a görögök számos vallási hiedelmének. élettörténettel. amely eltakarja igazi alakját: e fátyol a mitológia által koholt mesés hiedelmek szövete. jobban mondva szabályszerű őrültségére utal. az bizonyosan gondolkodásának abnormális voltára vagy betegségére. s ebből következően a nyelvi betegség és a gondolkodásbeli betegség teljes azonosságáról írtam.). akkor csakis lehangoló fikciórendszert láthatunk benne. annyi bizonyos. o. Most nem szállunk vitába e történelmileg vitatható állítással. ami viszont Zeusz élettörténetét. . jellemmel. Fenntartja magának a jogot. az csak mitológia. hogy minden mítoszból mesét csináljunk. 147. a bűnök megbosszulójának stb.. ha a vallásnak az a fő célja. ami a kozmikus erőként felfogott istenek fogalmába tartozik. hogy vannak istenek. mivel szerinte a mítoszok a gondolkodás betegségéből születnek. ami csak a szavakban létezik. lAmikor megkíséreltem röviden jellemezni a mitológiát a maga legbensőbb természetében n írja n. következésképpen mitológiai szüleménynek tekinti (Physical Religion. Eredetileg a nyelv betegségéből származtatta őket. o.167 Ez a különbségtétel azonban önkényes. bármi módon alkalmazzák is. amely mint olyan egyetlen történelmi vallásban sem valósult meg. a vallástudomány szempontjából érdektelen. akik az emberi értelem közvetlen termékei. A hívő tehát. hogy a természeti erőket fejezze ki.. ami az egyikre igaz. A rítus gyakran nem is más. Igaz. 169 Igaz. Minden. hogy határozott különbséget tett mitológia és vallás közt: az előbbit kívül helyezte az utóbbin. amelyeknek nincs tárgyuk. Ha valaki úgy képzeli el a legfőbb Istent. egy olyan transzcendens erőé. Ez azonban még nem ok rá. s amelyre támaszkodik? De hiszen ez elvont. ezek az érzetek azonban a nyelv bűvészmutatványa által extravagáns világképekké alakulnak. 170 A tulajdonképpeni mítoszokon kívül persze mindig is voltak mesék. valamint Mythologie comparée. amit A gondolkodás tudománya című könyvemben a beszéd és a gondolkodás elválaszthatatlanságáról. Ha kivesszük a vallásból a mitológiát.: lHogy a mitológia eredetének kérdésébe kellő világosságot vigyünk. Egyébként nemcsak az isteni alakok személyes vonásait határozzák meg ily módon a mítoszok. de mivel szerinte a nyelv és a gondolat elválaszthatatlan egymástól.168 Ha mármost a múltbéli vallásokból elveszünk mindent.. s ezért nem is volt vallási jellegük. o. Lásd Physical Religion. hogyan végezhettek az emberek évszázadokon át olyan tevékenységeket és gesztusokat. amelyekben nem. s oly módon vélte kivédeni. akkor a rítust is ki kell venni. II. Max Müller fenntartja. Akárhogy is nézzük. hogy legott vastag fátyolt borítson rá. De mindazok után. A vallási gondolkodás csak azért lép kapcsolatba a valósággal. másokat mint a vallás névre érdemteleneket pedig elvetni. Ezt egyébként Max Müller is elismeri. illetve a vallástudomány szempontjából. ez adja meg értelmét. mindezzel együtt a vallási élet egyik lényeges eleme. semmiféle választ nem kaptunk a kérdésünkre: a kultusz léte. Lásd Nouvelles leçons sur la science du langage. a meséktől. A mitológia nyilván egyaránt érdekes az esztétika. hanem a naturizmus elvére magára is érvényes. 132. a keresztény áldozás elválaszthatatlan a húsvéti mítosztól. amiképpen mi sem szándékozunk minden meséből mítoszt csinálni. mint aki mindenféle bűnért egymaga felelős.. mert számunkra igaznak és egészségesnek tűnnek. nem kevésbé.l 168 Ezt Max Müller is elismeri. 58. o. Az istenséget övező kultusz az istennek tulajdonított arculattól függ: ezt az arculatot a mítosz rögzíti. kalandjait illeti. II. gondosan meg kell különböztetnünk az isteneket. Ha tehát minden mitológia valamiféle verbális őrület terméke. filozófiai koncepció. A mesék és mítoszok közti választóvonal kétségkívül elmosódott.

42 Created by XMLmind XSL-FO Converter. még nem fog szentnek tűnni nekünk. Ha az ember nem ezen okokból jutott el a hithez. mert a hit más forrásból táplálkozik. hogy nem. a folyó szakadatlanul folyik a medrében. amelynél fogva úgy érezzük. Félreismeri a vallásos érzület specifikus jellegét az. Csakhogy a természet életét mindenekelőtt az egyhangúságig menő szabályosság jellemzi. hogy szentségtörést vagy -gyalázást követünk el. agyonnyomja a hatalmasságával. . még arra is szükség lett volna. mi is a kérdés. hogy a valóságban a dolgok két gyökeresen különböző. mert még se nki sem vette kritika alá. Axiómaként szokták leszögezni. Illetve egyre mégsem. ez az egyöntetűség pedig nem kelthet erős érzelmeket.és gyakorlatrendszerek alapjául. a rendelkezésére álló erőkhöz képest végtelenül nagyobb erő veszi körül. hogy az embert csodálattal töltötte el a szemei előtt feltáruló világ.171 attól hogy csodálunk egy tárgyat. III. Honnan lenne e tulajdonságuk? Itt megint csak egy olyan posztulátummal állunk szemben. hogy ne lett volna objektív alapjuk. mert különben honnan származhatna ellenálló képességük? 1. ső t. amelyek emléke egy idő után elhalványul. akkor azok a hibák. ami a szentség érzetét felkeltheti bennünk. annyi bizonyos. hogy van rajta kívül egy végtelen hatalom. azt látjuk. Igen ám.KÉSŐBB BEÍRANDÓ OLDALSZÁM o. De emlékezzünk csak rá. n a jelen pillanat előtt és után is n végtelen idő. még akkor is megmaradt hitében. a kudarcot végrehajtási hibának vagy valamely ellenséges istenség közbelépésének tulajdonítják. Azt mondják. mennyi csoda rejlik e szabályosságban is. hogy észrevegyék jelentőségüket. hogy a vallási gondolatok ne olyan érzésből fakadjanak.. hogy elviselje ezeket az ellentmondásokat. De ezek az átmeneti rendellenességek szintén csak átmeneti benyomásokat kelthetnek.. Azok a cselekvési módok. amelyekből a vallás áll össze. hogy minden sikertelenség dacára továbbra is makacsul vallási szimbólumokkal fejezze ki a kozmikus jelenségeket. mint már korábban utaltunk rá. Amit a naturizmusnak felróttunk.. állandó gondolat. A Nap minden reggel fölkel a horizonton. hogy ez az állítás puszta előítélet. s ez az érzés a jelek szerint óhatatlanul azt a gondolatot kelti föl benne. miként jutott az ember arra a gondolatra. mint azt. egyvalamit feltétlenül érez az ember a természettel szemben: ha kapcsolatba lép vele. hogy a vallás hibás lehet valamiben. Csakhogy. hogy a hit elég erős lehetett ahhoz.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) ezek alapján szabályozta viselkedését. semhogy nagyon meglepődne rajtuk. Így hát minden látszat ellenére is lehetetlen. Ő sokkal inkább szokva van hozzájuk. Újabb keletű érzéseket vetítünk vissza a történelem kezdetére. hogy összhangba hozza az embert az anyagi világgal. kiárad a folyó stb. azonnal felfogja. stabil. amelyet bántanak a tapasztalatbeli csalódások. Csak a kultúra s a gondolkodás segítségével tudjuk levetni magunkról a megszokás jármát. amely csak azért számít evidensnek. ugyanazon évszakok periodikusan ugyanazokat az érzeteket hozzák vissza. ha csodálatot nem is. mondják erre. s könnyen sugall olyan magyarázatot. Itt -ott persze történnek váratlan események: megfogyatkozik a Nap. eltűnik a felhők mögött a Hold. s csak ekkor fedezzük fel. hogy végtelen tér.. Egyébként. a Hold minden hónapban ugyanazt a ciklust járja végig. De még ha az embernek valóban oka is lett volna arra. ez esetben pusztán amiatt nem fog az erejéből veszíteni.. Normális körülmények között a természet menete egyöntetű. egymással össze sem vethető kategóriára oszlanak. amely révén fel lehet menteni: ha a rítus nem hozza meg a várt eredményt. Ehhez azonban az kell. a termést nem áldozatokkal vagy ráénekléssel lehet növeszteni. . hogy e jelenségek természetüknél fogva ezt az értelmezést sugallják neki. hogy segítsen az észlelhető dolgokhoz való alkalmazkodásunkban. akkor nem fogadja el. nem szolgálhatnak tehát olyan. ami a dolgok igazi természetét illeti: erre a tudományok szolgáltattak bizonyítékot. mondják majd erre. amikor úgy képzeljük. minden este lenyugszik. az a jelek szerint az összes lehetséges magyarázatra is áll. de akárhogy is magyarázzuk a vallásokat. csak nagy ritkán jártak haszonnal: szenteltvíz-hintéssel nem lehet gyógyítani a betegséget. Érzi. hogy valamennyi melléfogott.. de ha kissé közelebbről megnézzük az erre felhozott n amúgy sommás n bizonyítékokat.3. Amikor a vallási érzület erős. vagy rosszul elégíti ki e szükségletet. hogy tagadja őket. Márpedig ez a gondolat lényeges elemként lép be a mi istenfelfogásunkba. Tegyük fel: a vallás egészen más szükségletet elégít ki. Arra keresünk választ. aki összekeveri ezt az ámuló csodálat bármely megnyilvánulásával. Ekkor még az is érthetővé válik. és ne engedje a hívőknek. meghaladja. amelyeket az ember netán a hite miatt követ el a világgal folytatott harcában. hogy a természet felülmúlja. hogy a fizikai erőkben minden együtt van. Ha a vallásos hit nem azért született. nem érintik a hit forrását magát. s hogy ő függ ettől a hatalomtól. Hogyan 171 Lásd fentebb. azaz nem fog olyan tulajdonsággal rendelkezni. ha ezen okoknak ellentmondtak a tények. hogy a vadembert bámulattal töltik el e csodák.. ezáltal ártalmatlanná váltak a vallás számára. ha bárminemű közvetlen kapcsolatba lépünk vele. amelyeket tanácsoltak vagy előírtak az embernek.

hogy azok uralkodnának őrajta. a tenger. o. 174 Maga a vallás is hozzájárul biztonságérzetéhez. hogy megnyugtassák az embert a dolgokkal vívott harcában: azt hirdetik. 174 A rítusok és a hatékonyságukba vetett hit kapcsán látni fogjuk. hogy a velünk kapcsolatban álló fizikai erők meghaladják a mi erőinket? De hiszen a szent erők nem pusztán intenzitásukban különböznek a profán erőktől. neki nincs ilyen érzése. ha az általam átlátható szeletei önmagukban nem rendelkeznek szent jelleggel. Az a tér is csak tér. leggondolatibb vallások is abba az irány ba hatnak. amely bennünk. Még a legemelkedettebb. hiszen náluk semmi más nem ejthette volna jobban rabul az érzékeket s a képzeletet. 172 43 Created by XMLmind XSL-FO Converter. esőt fakaszthat. mi is a magyarázata ezeknek az illúzióknak (lásd II. mellyel a modern fizikus a fényt és a meleget magyarázza (Physical Religion. az emu. 126. a gyík. hogy kiterjessze az ember hatalmát a természet felett. A vallások tehát korántsem az embernek a világegyetemmel szembeni törpeségéből. 173 Ez pedig annyit jelentene. a béka stb. az ég. hogy amit érzékelünk belőle. Mi több. vagyis hogy a természeti erők fölött tud uralkodni. o. hogy parancsolhat az elemeknek: hogy szelet támaszthat. hogy soha nem is voltak szent lények. S legfőképpen nincs semmi olyan ok. egyébként pedig számos vallási erő alapvetően személytelen. akkor sem lehetett ilyen hatással a primitív emberre. de amelynek illúziója révén nem érzi úgy. Azt mondják. amelyekkel szemben az ember legalábbis egyenlőnek érezhette magát: a kacsa. és az is. II. könyv. Az ismeretlen nem feltétlenül végtelen. Egyáltalán nincs tudatában. mitől kapnak szent jelleget. hogy laz ismerten túl van valami ismeretlen. Max Müller szóhasználata szerint egyébként számos visszaélés történik a szavakkal. a hegyek. attól még profán világ marad. a szelek. amit a látóhatár mögé gondolok el. Ha tehát a vallás valóban abból a szükségletből született volna. azt hiszi.. és azonos azzal. Be kellene bizonyítani.). 218. valami. amelyeket kultusz övezett n erről majd a következő fe jezetekben bizonyosodhatunk meg n olyan.). ami se nem természeti. következésképpen ahhoz. hogy a végtelenbe nyúlik: azon a végső határon túl. Ezzel szemben a világegyetemben megnyilatkozó valamennyi erő n az is. Egyébként az istenség fogalmát az agency (138. a nyúl. amelyekkel amazok nem rendelkeznek. hogy a vallás az így elképzelt hatóokokat személyes cselekvőkként [agents personnels] fogja föl. Az első lények. önmagában még nem elég az átalakításukhoz.). olyan hatalmat tulajdonít magának a dolgok felett. Hogyan sugallhatnák ezt a bizakodást. amivel nem rendelkezik. egyszóval a nagy kozmikus hatalmak emelkedtek elsőként erre a rangra. a hernyó. hiszen állítólag az a feladata. a Hold. 195. hanem inkább az ellentétes érzésből fakadnak. hogy a természet által való lszétlapíttatásl érzése valóban vallásos gondolatokat inspirál. akkor az ekképpen elképzelt erők semmivel sem lettek volna szentebbek azoknál. Egy személyes cselekvő is lehet profán. egy kézmozdulattal meg tudja állítani a Napot stb. Mint már említettük. o. akkor azt kellene tapasztalnunk. Az érzéki tapasztalás.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) szolgáltathatná számunkra a természet ennek a dualitásnak a gondolatát? A természet mindig és mindenhol hasonló önmagához. ha a gyengeség és tehetetlenség érzéséből fakadnának? Ha egyébiránt a természet dolgai a maguk lenyűgöző formáitól vagy a bennük megnyilvánuló erőtől váltak volna szent lényekké. a kenguru. miként az idő is. Az. se nem profán. amit látok. ha minden pontjában hasonló önmagához. ami még innen van e határtól. ameddig látásom terjed. Nyilvánvaló. 173 Ezt ismeri el akaratlanul is Max Müller bizonyos helyeken. következésképpen vallás sem. . 172 Hiába végtelen a profán dolgok világa. A tér. semmiben sem különbözik attól. legalábbis bizonyos esetekben azt implikálja. az más természetű. szerény növények vagy állatok. Semmi jelentősége. még ha föltételeznénk is. akkor mitől rendelkezne ilyennel a többi? Az. amely rajtunk kívül van n azonos természetű. amit engedelmükkel végtelennek nevezekl (Natural Religion. hogy nem objektív tulajdonságaiknak köszönhető. vö. hogy a kozmikus erők ennyire fölötte állnak az övéinek. mint amiket a mai tudós gondol ki ugyanezen tények magyarázatára. o. illetve az éter közt. hogy hatóokokat rendeljünk a fizikai jelenségekhez.) vagy a kauzalitásfogalmára vezeti vissza. hogy a Nap. Valójában azonban ezeket csak később divinizálták. olyan speciális tulajdonságaik vannak. hogy fogalmilag nem sok különbséget lát a tűzisten Agni. amiként a végtelen sem feltétlenül ismeretlen. Mivel a tudomány még nem tanította szerénységre. hogy vallási érzéseket ébresztettek az emberben. Bevallja. a végtelenségig ismétlődik. A határtalanul folyó idő az általam átélt pillanatokkal azonos pillanatokból áll. hogy nem észlelem őket közvetlenül. melynek folytán kimagasló tekintéllyel ruházhatnánk fel egyes erőket másokkal szemben. amit ismerünk belőle. mint amit már nem tudunk érzékelni. fej. mondja. hanem egyszerűen mások. még nem magyarázza meg. hogy a hit egymagában lhegyeket képes megmozgatnil.

a történész számára nem különösebben érdekes néprajzi kuriózumot láttak benne. hogy végül a valóság helyére merő fantazmagória lépett. Mivel sem az ember.). A totemizmus ilyesfajta kiterjesztése nyilván túlzás volt. Ez okból illetjük mindkét elméletet közös kritikával. Az álomban megjelenő ember is csak ember. Ám ez a vállalkozás a lehetetlennel határos: valóságos ex nihilo teremtést feltételez. miért öltöttek a vallási gondolkodás ezen n állítólag eleve adott n elemei szent jelleget. 177 Journals of two Expeditions in North-West and Western Australia.175 A totemizmus csaknem fél évszázadig kizárólagosan amerikai intézményként volt ismert. 242. amelyet sokkal fejlettebb vallási rendszerekben lehet fellelni. hogy hallucinációból származó képzetek egész sora ülepedett rájuk és torzította el őket a felismerhetetlenségig. hogy még M. Annak magyarázatául. I. A Fortnightly Review-ban megjelent cikksorozatában178 nemcsak azt igyekezett kimutatni. Long 1791-ben. Az állat és növénykultusz számos olyan októl függ. Más szóval. és a másiké is a természetben n az ember illetve a világ természetében n keresik a profán és a szent világ nagy ellentétének csíráját. hogy egyetemesebb érvényű rendszerrel állnak szemben. De ennek a leegyszerűsítésnek. még primitívebb kultusznak. Ezt az átlényegítést az egyik elmélet hívei szerint az álom keltette illúziók végezték el. sem a természet önmagában nem rendelkezik szent jelleggel. Réville is a totemizmus klasszikus földjének Amerikát tekinti ( Religions des peuples non civilisés. században bukkan föl az etnográfiai irodalomban. amelyhez képest az a bizonyos hagymázas lázálomféle n mert bizonyos értelemben minden vallás az n jelentést és objektív értéket kap. De úgy az egyik. I A ltoteml szó csak a XVIII. ezt csakis más forrásból kaphatják. amelyet egyszerűsítés nélkül nem lehet egy nevezőre hozni . túl azon. E kritikai vizsgálatból tehát pozitív konklúzióra jutunk. Először egy indián tolmács. azt feltételezték.1.176 Csak 1841-ben jelezte Grey egy híressé vált passzusában. hanem hogy ebből a vallásból eredt egy sereg olyan hiedelem és gyakorlat.A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS 1. Valóban létezik ilyen kultusz. Ez a vélekedés olyannyira általános volt. Voyages and Travels of an Indian Interpreter. fejezet . o. a másik szerint pedig a szó által keltett képek csillogó. Ekkor rögtön sejteni kezdték. o. A kérdés történeti áttekintése: módszer a tárgyalására Az imént tanulmányozott két gondolatrendszer n látszólag mégoly ellentétes konklúziójuk dacára is n egy lényeges ponton megegyezik: ugyanúgy teszik föl a kérdést. Ugyanis mindkettő bizonyos természeti n fizikai illetve biológiai n jelenségek által felkeltett érzetekből igyekszik felépíteni az isteni fogalmát. Az érzékeink által közvetített természeti erők is csak természeti erők. amit naturizmusnak meg animizmusnak neveztek. kell lennie egy másik. amit objektíve semmi sem igazol. De akkoriban csak kimondottan archaikus intézményt. amelynek az előbbiek valószínűleg csak származékai vagy sajátos megjelenési formái. 178 The Worship of Animals and Plants. bármily intenzívek legyenek is. Az emberi egyénen és a fizikai világon kívül lennie kell egy másik valóságnak is. MacLennan próbálta először a totemizmust az emberiség általános történelméhez kapcsolni. 1870). amely kívül esik az általánosan tapasztalt világon.4. mint a másik esetben csak arra lehetett kilyukadni. sőt túlzásnak megvolt az az előnye.177 hogy Ausztráliában is előfordul ugyanilyen gyakorlat. hogy a vallás valamiféle hagymázas értelmezés eredményeképpen jött volna létre. hogy nyilvánvalóvá tette a totemizmus történelmi jelentőségét. olyannyira. J. az. . amelyet az etnográfusok a totemizmus elnevezéssel illettek. 228. Londonban megjelent könyvében találkozunk vele. 175 176 44 Created by XMLmind XSL-FO Converter. de hívságos menete. II. a naturisták szerint bizonyos kozmikus jelenségek jelentenék a vallási fejlődés kezdőpontját. De az egyik nézőpont hívei is. alapvetőbb. Az animisták szerint az álom. 1. hogy a totemizmus vallás. Egy általánosan tapasztalt tény nem vezethet bennünket egy olyan dolog gondolatára. Totems and Totemism (1869.

amelyek komoly előrelépést jelentettek a totemizmus tanulmányozásában. félreérti igazi természetét. MacLennan és Morgan iskolája ily módon Mannhardt188 iskolájához csatlakozott. 184 Tylor a Primitive Culture-ben már megpróbálkozott a totemizmus magyarázatával. vagy elmélyítse az alapfogalmait. Különösen három. sőt. 189 De bármilyen gazdag termés gyűlt is össze mindenfelől. hogy megmagyarázza184 a totemizmust. Valamennyi elődjénél erősebben érezte. Gondolat. összegzése az adott körülmények közt nem lehetett teljes és óhatatlanul hipotetikus maradt. mert itt is. Smith pedig a szemita társadalmakkal hozott összefüggésbe n Frazer az európai folklórhoz kapcsolja.183 amelyben a totemizmust egyidejűleg mint vallást és mint jogi intézményt vizsgálja.és növénykultuszt vélt találni. most azonban nem ismertetjük. 1851. o. ötkötetes kiadás is.vagy növényimádatnak tekinti. o. Fison és Howitt 181 Ausztráliában is konstatálta e társadalmi rendszer jelenlétét s a totemizmussal való kapcsolatát. Stevenson és Cushing. o. Ugyanebben a szellemben íródott a Golden Bough: 187 a totemizmust n amit korábban MacLennan az ókori vallásokkal. amelyet a Cambrian Journal is közöl (1860. Bár az amerikai vallások a totemizmus számos nyomát őrzik. Smithét: lMyths of the Iroquoisl ( uo. 1871. Igaz. aztán a sziúk nagy nemzetét. 9. és Systems of Consanguinity and Affinity of the Human Family. Vizsgálata azonban tisztán leíró jellegű. az Encyclopaedia Britannicában jelent meg.). II. 188 Ezen az irányvonalon meg kell még említeni Sidney Hartland érdekes művét: The Legend of Perseus.). a másodikakat Dorsey. o. Ezt a célt valósítja meg Totemizmus című könyve. 1885. amely a társadalom klánokra való tagozódásán alapul. 1890. de ő kizárólag csak azért. E fejezetben csak azokat a megfigyeléseket vagy elméleteket említjük meg. kiad. hogy összegezze és rendszerezze azokat. Először is az északnyugati törzseket: a tlingiteket. s a vallástudomány fejlődésére a legtermékenyebb befolyást gyakorolta. aki belefogott a feldolgozásba. hogy pusztán az őskultusz egyik speciális esetének tekinti a totemizmust. tökéletesen félreérti a jelentőségét.A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS Másfelől az amerikanisták már régóta felfigyeltek rá. 77. . amikor hivatkozunk rájuk. 59.). Krause. Ezekből az elszórt adatokból próbált meg Frazer átfogó képet alkotni a totemizmusról. 182 Már az Annual Report of the Bureau of American Ethnology legelső köteteiben ott találjuk Powell tanulmányát: lWyandot Governmentl (I. nem felel meg a jelenleg ismert tényeknek. erre később még visszatérünk. mert azáltal. Azóta megjelent a második kiadás három kötetben. a szeliseket. Ez ideig végeredményben még senki sem látott totemisztikus vallást a maga teljességében. a totemizmus szempontjából érdekes társadalmi csoportot kutattak. Már a Rokonság és házasság a korai Arábiában 185 című könyvében is rámutatott. Mindeközben az amerikai hagyomány önállóan fejlődött tovább. Ezen irányadó gondolatok hatása alatt most már módszeresebben folyhattak a megfigyelések. skk.). Mrs.).179 1877-ben Lewis H. és Dorsey fontos írását: lOmaha Sociologyl (III. 1961. s ezt a sajátosságát máig megőrizte. 183 Először. hogy Frazer elérkezettnek látta az időt. Vö. 1894n96. E hatalmas űrt csak az utóbbi években sikerült betölteni. a rendelkezésre álló anyag továbbra is töredékes maradt. MacLennan is összevetette a nagy ókori vallásokkal. túlhaladtak a tulajdonképpeni totemizmus fázisán. 179 45 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ott is állat. 187 London.láldozatl címszó az Encyclopaedia Britannicában. hogy a totemizmus meghatározott társadalmi szervezettel függ össze: azzal. 189 Itt most csak a neveket soroljuk föl. a kwakiutlokat. meghatározta megkülönböztető jegyeit. a tszimsiánokat. Gillen az ausztrál kontinens belsejében végzett kutatásokat. Másrészt Ausztráliában a megfigyelések csak szétszórt hiedelmekre és elszigetelten álló beavatási rítusokra vagy totemmel kapcsolatos tiltásokra irányultak. Baldwin Spencer és F. semmiféle erőfeszítést nem tesz. a haidákat. Az Amerikai Etnológiai Hivatal által elindított kutatások nagymértékben hozzájárultak e vizsgálatok fejlődéséhez. hogy ez az elnagyolt és zavaros vallás mennyire magában hordozta a jövő csíráit. Smith elméletét kétségtelenül egyoldalúnak lehet találni. végül az Amerika középső részén élő pueblo indiánokat. valamint Morgan egy körlevelében. Cushingét: lZuni Fetischesl (II.. 185 Kinship and Mariage in Early Arabia. hogy a totemizmust pusztán valamiféle állat.] 181 Kamilaroi and Kurnai. 3 kötet. s kimutatta. műveiket akkor tüntetjük majd föl. mindezzel együtt is zseniális meglátásokat tartalmazott. mélyebb hatóelvekhez. Ez az aberdeeni egyetemen 1888-ban tartott előadásainak szerkesztett változata. 186 The Religion of the Semites. 1889. Márpedig azáltal. hogy Észak. o. 211. s meglehetősen sok olyan A gondolat már világos megfogalmazásban jelentkezik Gallatin lSynopsis of the Indian Tribesl című tanulmányában ( Archaeologia Americana. A szemiták vallásában186 ugyanezt a gondolatot tette meg valamennyi áldozati rendszer őseredetének: az emberiség a totemizmusnak köszönhetné az ételáldozat elvét. 1880.). Swanton és Hill -Tout tanulmányozta. Boas. 109. mindegyik hozzájárult a totemizmus tanulmányozásához. s egyébként Morgan közvetlen ösztönzésére. Budapest. és készül a harmadik. Két figyelemreméltóan éles elméjű megfigyelő. J. 149. csak a felszíni vonásait veszi észre. az utolsókat Mindeleff. 1. Morgan az Ancient Societyben180 belevágott a tanulmányozásába. 180 E munkát egyébként ugyanezen szerző két korábbi írása készítette elő: The League of the Iroquois. [A szóban forgó mű magyar kiadása: Az ősi társadalom. Robertson Smith volt az első. Cambridge. rövidített formában. Csaknem ezzel egy időben. Smith igyekezett eljutni a totemisztikus hiedelmek szó szerinti értelmezésén túl rejlő.és Közép-Amerika indián törzsei közt is általános érvénnyel van jelen. Az elsőket főként Dall. hogy a totemizmus az ember és az állat (vagy növény) egylényegűségét tételezi föl. 182 1887-ben már annyi jelentős dokumentum gyűlt össze. De bármennyire vitathatatlan érdemeket szerzett is.

Philos. az arandáknál és a loritjáknál (Spencernél és Gillennél larundákl és lluritchákl) végzett megfigyeléseit. in: Transactions of the Royal Society of South Australia. Ha például a Tindale által javasolt sztenderd forma teljesen eltért a könyvben közölttől. hogy valamennyiüknek a totemisztikus hiedelmek képezik az alapját. a loritjákat. Howitt már 1888 -ban beszámolt a lwuaramongókl (Spencernél és Gillennél warramungák [magyar átírásban: warramangák]) társadalmi szervezetéről a lFurther Notes on the Australian Classesl című cikkében. skk. így nem láttuk értelmét a Tindale-féle alak átvételének. Langloh Parker könyve: The Euahlayi Tribe.és törzsneveket illeti. Az arandák vizsgálatának első eredményei egyébként a Report on the Work of the Horn Scientific Expedition to Central Australiában jelent meg. B. Az ekképpen Bár Spencer és Gillen tanulmányozták először mélyrehatóan e törzseket.). előszavában találhatjuk meg (8n9.195 s így igen sok totem-mítoszt és vallásos éneket tudott közreadni. Vö. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: az anmatjerák.. 1993. Haszonos egyébként elolvasni Leonhardinak a Globusban megjelent cikkét. aki hivatásának köszönhetően hosszú éveket töltött ugyanezen közép-ausztráliai társadalmakban. a lényegi pontok vonatkozásában. a lchingaleel-k (Spencernél és Gillennél [és magyar átírásban] tjingilik) és wambaják és más törzsek társadalomszervezetét Mathews írta le (lWombya Organization of the Australian Aboriginesl. Tr.. vitatták és értelmezték. 111. 71. 1898]. A első kettő a mítoszokkal és legendákkal. 190 Ami az amerikai nép. Apró. The Native Tribes of Central Australia. E felfedezéseknek igen nagy irodalma lett. 44n45. o. s végül közvetlenül az öböl partjain a marák és janjulák. American Anthropologist. mégpedig többnyire az eredeti szöveggel. valamint Journal Roy. uo.A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS törzs n részbeni190 n felfedezése fűződik a nevükhöz. Tr. 194 Kitűnően ismerte e népek beszélt nyelvét. Thomasnak a Folk-lore-ban megjelent hasonló tárgyú cikkét (XVI. füz. (A szaklektor. ami a nevet felismerhetetlenné és így beazonosíthatatlanná tette volna. John Mathew-é: Two Representative Tribes of Queensland. Ezzel egy időben Howitt n akinek töredékes tanulmányai elszórva jelentek meg a legkülönbözőbb kiadványokban198 n nekilátott. amit Spencer és Gillen a központi törzseknél végzett el.-W. Ugyanígy megőriztük a könyvcímekben szereplő nép. Tr. hogy megkülönböztethető legyen Spencer és Gillen első könyvétől. aminél további nehézséget okozott az. rövidítéssel hivatkozunk e könyvre. hogy a déli törzseknél végezze el ugyanazt a munkát. a továbbiakban rövidítve Native Tribes vagy Nat. o. lDivisions of Some West Australian Tribesl. az arandákat. Négy füzet jelent meg eddig.). Zeitschrift f. Ethnologie. 635. inkább megőriztük az eredeti alakot. A Native Tribes of South-East Australiában199 átfogó képet ad a DélAusztráliában. az arabanáktól északra élő társadalmakról szól. amire még vissza kell térnünk. stb. 1904. IV.).). amelyek jelentőségét ugyancsak eltúlozták. 494. Az első. s a lehető legkülönbözőbb módokon kommentálták. 194 Die Aranda und Loritja-Stämme in Zentral-Australien. 1896]. Végezetül a különféle bennszülött nyelvekből származó szavakat n az ismeretlen kiejtés és az ezzel együtt járó átírási nehézségek miatt n eredeti formájukban őriztük meg. Carl Strehlow. a kotandjik. Kutatásaik eredményeit két olyan műben tették közzé. Wales. valamint Mathews néhány nemrég megjelent cikke egyaránt Spencer és Gillen hatásáról tanúskodik. Ezt a magyar kiadásban elhagytuk. S. Soc. amelyben több részlet található Strehlowwal folytatott levelezéséből (lÜber einige religiöse une totemistische Vorstellungen des Aranda und Loritja in Zentral-Australienl.) 193 Strehlow 1892 óta él Ausztráliában. utána átkerült az arandákhoz. 1907. részletbeli eltérések ellenére. de mindig elétesszük Howitt nevét. 285. a yuin (juin) névre a ldjiringanj és thaual alakot javasolja.196 meg fogjuk látni. 185. o. Az eredményeket igen sokan. Amer. hasonlóképp. Spencer és Gillen nemcsak azért gyakoroltak jelentős befolyást. 192 London. a harmadik a kultusszal fogl alkozik. a továbbiakban Northern Tribes vagy North. 428. Langloh Parker klasszikus könyveiben (Australian Legendary Tales [Sydney. mert ők voltak az elsők. Példá ul a wakelbara törzsnév helyett Tindale a ljagalingul formát preferálja. Ehhez azonban nem mindig ragaszkodtunk mereven. 191 London.197 másrészt további spekulációkra ösztönzött. skk. ezt már nem tudtuk bedolgozni az anyagba. a kaititják. hanem mert rendszerezett formában mutatták be a tényeket: ez egyrészt irányt mutatott a további megfigyelésekre vonatkozóan. és XXXIII. More Legendary Tales [London.A. de távolról sem olyan kiválóan. 196 Nevezetesen KLAATSCH: lSchlussbericht über meine Reise nach Australienl. továbbá Proceed. ott az Indiánok és ősi kultúrák Észak-Amerikában című könyv (Budapest. * E lábjegyzetben Durkheim eredetileg az ausztrál törzs. hogy ő vállalkozott Strehlow kéziratainak kiadására. ANU Press. 1904. N. Helikon) Borsányi László szaklektor által kidolgozott neveit vettük át n helyenként módosításokkal. eze k a Macdonnel-hegység és a Carpentaria-öböl közötti területet foglalják el. találó kérdéseivel több ponton is rászorította a szerzőt. 195 Spencer és Gillen is beszélték e nyelveket.). megerősítik azokat.). amelynek körében teljes vallási rendszert figyelhettek meg a gyakorlatban: e vallási rendszerekben az a közös. 197 K.I. nem ők szólnak róluk először. mint Strehlow. hogy a két alak közül melyiket válasszuk.. Soc. a wakadják. a warramangák. 1905]) ilyen formában szerepel. A második. o. a másodikat Gillen írta: az egész kiadvány Baldwin Spencer vezetésével készült. 151n152. Tr. rész (1896).193 maga is közzétette két törzsnél. Azon túl. XCI. Ez alól csak néhány közismert szó esetében (pl. 198 E publikációk listáját a Nat. a binbingák. amelyek megújították a totemizmus tanulmányozását. XIV. olykor ki is igazítják Spencer és Gillen megfigyeléseit.N. amelynek The Northern Tribes of Central Australia 192 a címe. amelyek kiegészítik. 1899. hogy Strehlow megfigyelései. aki a közreadásban jelentős szerepet játszott. o.és népnevek francia többes számú átírásának problémáiról ejt szót. a visszakereshetőség miatt: az leuahlayil név javasolt formája Tindale-nál lwalarail. köt. A Jelentés első részét Sterlin. 2. Globus. Eylmanné: Die Eingeborenen der Kolonie Südaustralien. az utolsó jelen munka befejezése után látott napvilágot. s a kissé délebbre. s az ott közölt sztenderdizált neveket írtuk át a magyar kiejtés szabályai szerint. XXXVII. pontosítják. o. Journal of the Anthropological Institute (továbbiakban J. korrobori) tettünk kivételt. a tjingilik.* Nemrég egy német misszionárus.és törzsneveket is. összességében. Tindale: Aboriginal Tribes of Australia (Canberra. 199 London.vagy népmegnevezést vettük alapul N. Strehlow mellett meg kell említeni Leonhardit is. a walbirik. 191 a legközpontibb törzset. amit ugyanezen a módon rövidítünk. Euahlayi Tribe [London. XXXII. A magyar átírásban a ma legelfogadottabb törzs. Az arandákról Schulze írt sommás tanulmányt (lThe Aborigines of the Upper and Middle Finke Riverl. hogy pontosítsa megfigyeléseit. Új-Dél-Walesben és Queensland jelentős részén élő népek társadalomszervezetéről. . az Eyre-tó nyugati partján élő arabanákat tárgyalja. A továbbiakban Nat.. új sorozat II.. 46 Created by XMLmind XSL-FO Converter. of. o. de K. 1974) című műve alapján. o. Először a dieriknél élt.

. egyetlen. o. alkatánál fogva. Görögország. miben is áll az ember vallási természete. mint már az iskola n önmagának adott n neve is mutatja. E műnek nem az volt a célja. E cikkeket az első kötetben közölte le újra Frazer. ami vagy a totemisztikus vallásra. hogy Ausztrália a legkedvezőbb terep a totemizmus tanulmányozására. 15. hogy a nemzeti és történelmi különbségeken túl a vallási élet egyetemes. de mivel ugyanez a civilizáltabb népeknél is fellelhető. Hány hibát követtek már el e szabály figyelmen kívül hagyása miatt! Ezért vetettek össze megalapozatlanul olyan tényeket. hogy a totemizmusnak a történelemben és az etnográfiában fellelhető minden nyomát rögzítse. amelynek részei. akár helyesen n ezzel összefüggésben állónak tartott család. vagy az n akár tévesen. 206 Egy efféle kutatásban bármilyen népet fel lehet használni. 206 Természetesen mi is azt tekintjük a vallástudomány fő céljának. természetesen azokat is tanúul hívják. az alacsonyabb rendű társadalmak kollektivizmusát a mai szocialista tendenciákkal. holott a megfelelő társadalmi közegeket elválasztó.2. mégpedig több okból. Nem volna lehetséges a komparatív módszer. sem a jelentősége nem volt ugyanaz: a primitívek demokráciáját a maival.és házassági szerveződésre vonatkozik. ehhez még az is kell. hanem inkább az.200 hogy minden olyan fontos dokumentumot egybegyűjtsön. ha nem lennének társadalmi típusok. az ausztrál törzseknél gyakori monogámiát a mi törvényeink által szankcionált monogámiával stb. hogy anyagot szolgáltasson a kutatóknak valami ilyesféle konstrukció létrehozásához. amelyeknek n látszólagos hasonlóságaik dacára n sem az értelme. kötelességüknek érzik. s minden egyes kontinensen belül minden törzs vagy etnikai csoport külön van tárgyalva. London. és a módszer csakis egyetlen típuson belül alkalmazható haszonnal. 204 Uo. ebből kiszakítva nem lehet megérteni őket. Mi ezt a módszert semmiképp sem követhetjük. miként a történész számára is. Még Frazer könyvében is vannak effajta félreértések. 1. az összehasonlítás köre tehát a számukra soha nem lehet elég tág. Ez az iskola azt feltételezi. Ezért mi is ezt tesszük meg vizsgálódásunk fő területének. Nyilván inkább a legprimitívebbeket fogják vallatóra fogni. amennyit csak tudnak. Frazer a Totemizmusban elsősorban arra törekedett. amelynek részei. De ez ek az elméletek viszonylag függetlenek a velük együtt járó tényektől. o. mert a homályos és pontatlan vad rubrikába sorolva egy kalap alá vesznek minden olyan népet. 205 s nem az ily módon vele kapcsolatba hozott különböző környezetek szerint próbál különbséget tenni köztük. 203 Uo. 205 Megjegyzendő. Egy ilyen terjedelmű tanulmány. hogy maguk a társadalmak is hasonlóak legyenek. amely ennyi népet tekint végig. Vizsgálata ilyen módon a legkülönfélébb természetű és kulturális fejlettségű társadalmakra kiterjedt: az ősi Egyiptom. Bármilyen sommásak is ezek az elemzések. Ezért két különböző társadalomból származó tényt nem vethetünk össze eredményesen pusztán azért. amely véleményük szerint nem távolodott még el nagyon a kezdetektől. Először is. De mivel e szempontból a tények csak általánosíthatóságuk foka szerint érdekesek a számukra. nyilván nem lehetett minden részében egyformán mély. mert folyóiratcikkekben már jóval a mű megjelenése előtt napvilágot láttak. mindezzel együtt hasznos breviárium. vagyis hogy egyazon faj változatai legyenek. hanem társadalmi okok eredményét. milyen földrajzi és társadalmi körülmények közt él az illető törzs.202 Arábia. és bármiféle társadalmi körülménytől függetlenül vallási természete van.201 A tények szigorúan etnográfiai és földrajzi rend szerint vannak csoportosítva: minden kontinens. hogy e tekintetben az újabb Totemism and Exogamy fontos előrelépést jelent Frazer gondolkodásában és módszerében. 32. De mivel mi nem alkati adottságot látunk benne. semmiképpen sem a társadalmi közegtől elvonatk oztatva akarjuk meghatározni. amelyeket a későbbiekben Frazer kifejt és megvitat. 1910. gyakran hatalmas távolság eleve kizár bármiféle egyezést. Ha tehát nem akarunk beleesni ugyanezekbe a hibákba. Ez az iskola ugyanis nem abban a társadalmi közegben igyekszik elhelyezni a vallásokat. II E rövid történeti áttekintésből kiderül. mert látszólag hasonlítanak egymásra. hogy sikerüljön megérteni.A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS elért előrelépés hatására Frazer kiegészítette Totemizmusát egy kompendiumfélével. az a célja. igyekszik meghatározni. hogy általános és rendszerezett képet adjon a totemizmusról. szakítást jelentenek az antropológiai iskola régi módszereivel. 200 201 47 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy az embernek önmagától. valóban emberi alapjaihoz jusson el. Már csak azért is. ezeket válogatás nélkül együtt vizsgálják. A mű a Totemism opusculum lényegében változatlan újrakiadásával kezdődik.203 a délszlávok204 együtt szerepelnek az ausztráliai és amerikai törzsekkel. s e vallási természet meghatározását tűzi ki célul maga elé. a szociológus számára. Valahányszor leírja egy-egy törzs vallási vagy házi intézményeit. a társadalmi tények annak a társadalmi rendszernek a függvényei. Gyakran vél azonosnak kimondottan totemisztikus szokásokat egyszerű állatimádó rítusokkal. mert náluk e kezdeti alaptermészet nagyobb eséllyel található meg a maga meztelenségében. o. ami megkönnyítheti a további kutatást. 202 Totemizmus. világosan meghatározott Totemism and Exogamy. 12. Épp ellenkezőleg. A mű elején és végén azért olyan általános elméleteket is találunk. Ez a fajta eljárás egyáltalán nem meglepő az antropológiai iskola követőinél. 4 köt. hogy annyit gereblyézzenek össze.

Egyrészt nagyon kezdetleges a technikájuk n a házat. Bármely terület tudósát maga alá temetnék az elétáruló tények. amelyek ráadásul elég közel állnak egymáshoz. mint az ausztráliaiak. 150. avagy sem.. még megerősített falvaik is vannak. nem mindegyik esetben lesz meg a szükséges kompetenciánk. a többitől pedig átmenetileg forduljon el. mi is maga a vallás. Amíg az emberek még csak az első lépéseket teszik a gondolatkifejezés mesterségében. azaz az és zakamerikai indián törzseket. figyelmét ezekre kell irányítsa. [Magyarul: A társadalmi munkamegosztásról. Tökéletesen egyneműek. úgy gondoljunk. mint például az irokézeké. Ugyanazon fejlődés két egymást követő pillanata. hierarchikus osztályokból álló bonyolult rendszert is találni náluk. Olykor differenciált. sokkal fontosabb. mint Ausztráliában. hogy a kutatás valóban gyümölcsöző lesz. ha nem válogatna közülük. mint a számuk. sem ideje. amit eddig ismerünk. sem módja nem lesz rá. melyek Nem győzzük elégszer elismételni. mer t semmi sem fejezi ki világosan. (Paris. mi mozgatja őket. nem pedig az összes szóba jöhető társadalmat kell n válogatás nélkül n figyelembe venni. 208 Ez a helyzet a frátriáknál és a házassági osztályoknál. hogy nemcsak társadalomszervezeti kereteik egyformák. hogy ezt a vallást fellelhessük. mert tanulmányozásával olyan természetű összefüggéseket remélünk megtalálni. Az összehasonlításba bevont kör kiterjesztése egyáltalán nem indokolatlan. o. hogy a totemizmus mennyire volt elterjedve. Mármost összefüggések felállításához nem szükséges. vö. s kezd megjelenni náluk a centralizáció is. Éppen azért lehet könnyebb a társadalomszervezet bizonyos vonásait az amerikai indiánoknál tanulmányozni. A vallási szimbólumok például ez idő tájt csak formátlan vonal . teljesen független attól a kérdéstől. A lényeg az. hogy e tapasztalatok alaposak és valóban jelentőségteljesek legyenek. és VII. Ennek főbb vonásait már a következő fejezetben alkalmunk lesz felidézni. egyetlen típusba tartoznak. Éppen ezek a tömeges és sommás egybevetések diszkreditálták a komparatív módszert számos gondolkodó szemében.208 Másrészt az ausztrál totemizmusról állnak rendelkezésünkre a legteljesebb dokumentumok. Természetes hát. hogy így valamennyit elégséges pontossággal lehessen tanulmányozni. amely az ausztrál törzseknél közelebb állna az evolúció kezdetéhez. és jól megfigyelhessük. Ezek az előbb felsorolt valamennyi feltételnek eleget tesznek. A tények értéke sokkal fontosabb. 3. Márpedig nem ismerünk olyan társadalmat. Miközben Ausztráliát tesszük meg kutatásunk fő tárgyává. 1986. Budapest. HOWITT: Native Tribes of South Australia. ha viszonylag kis számú társadalomra alkalmazzák. A módszer csak akkor adhat komoly eredményeket. egymástól meglehetősen távoli törzsben. MTA Szociológiai Kutató Intézetének kiadványai. hogy olyan társadalmakat válasszunk ki. ha az ember a legkülönbözőbb helyekről és emberektől származó tényeket gyűjti össze egybevetés végett. amelyek körében először fedezték fel a totemizmust. Másrészt ezeknek az összehasonlításoknak meglehet a maguk haszna. fej.A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS típusra kell koncentrálni a figyelmünket. és nem is hasznos a tapasztalatok egymásra halmozása. hogy figyelmünk fókuszába a lehető legszűkebb körből vonjuk be a tényeket. a megfigyelőnek nem könnyű észrevennie.. Az. Az is fontos. . hogy kritika alá vesse őket. bár el lehet különíteni változatokat közöttük. III. számunkra másodlagos.207 Mindenekelőtt azért érdekel bennünket. Végezetül ebben a munkában az elérhető legprimitívebb és legegyszerűbb vallást szándékozzuk tanulmányozni. Ha túl sok társadalmat és civilizációt vizsgálunk egyszerre. következésképp a homogenitás elég nagy ahhoz. hogy összehasonlításokat tehessünk. hogy egyetemes volt-e. amit a totemizmusnak tulajdonítunk. másrészt társadalomszervezetük a legprimitívebb és a legegyszerűbb. ami teljesen hiányzik Ausztráliában. amelyekben a legtöbb az esély arra. mert a technikájuk sokkal fejlettebb.és színkombinációkból állnak. központi akaratnak alárendelt nagy konföderációk vannak. ezek a népek fejlettebbek.e tekintetben SPENCER n GILLEN: Northern Tribes. hanem egyazon típus két változatával állunk szemben. A társadalom tömege sokkal jelentősebb. Egyneműségük olyan nagy. amelyeket jól ismer az ember. ezt neveztünk másutt209 klán-alapú szervezetnek. A technika sokkal tudományosabb. Egyetlen tény is megvilágíthat egy törvényt.. mint az ausztrál törzseké. nem célszerű teljesen figyelmen kívül hagynunk azokat a társadalmakat. itt is klán-alapú szervezet van. Csak olyan tényeket lehet haszonnal összehasonlítani. Alcan).] 207 48 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy ennek felderítése érdekében az evolúciós kezdetekhez lehetőleg legközelebb álló társadalmakhoz fordulunk: nyilvánvalóan a körükben lesz a legtöbb esélyünk arra. mi megy végbe e homályos tudatokban. De a társadalmi felépítés lényegi vonalai ugyanazok. Ezért szándékozunk n a később még jelzendő fenntartásokkal n kutatásunkat az ausztráliai társadalmakra korlátozni. amelyek segítségével jobban megértjük. o. miközben pontatlan és homályos megfigyelések tömege csak zavart kelt. 109. amelyeknek magukról is csak zavaros és tünékeny érzéseik vannak. Igaz. hogy az a jelentőség. Tehát nem két különböző típussal. kiad. 209 Division du travail social. sőt még a kunyhót sem ismerik n. de azonos vagy egyenértékű névvel is nevezik meg őket számos. VI. fej. THOMAS: Kinship and Marriage in Australia. 137n142. A legtanulságosabbnak ígérkezőket kell kiválogatnia.

jobban ki vannak téve an nak. sokkal határozottabbak a körvonalai. önmagáért kell végezni. S bár az amerikai totemizmus távolabb áll az eredetektől. gyakran célszerű a fejlettebb fázisokig nyomon követni a fejlődését. amibe belevágtunk: más problémákat vet föl. amikor segítségükkel jobban meg tudjuk értetni az ausztrál tényeket. Kutatásunknak ez utóbbiak képezik igazi. hogy felhasználjunk néhány. hogy n mint már mondtuk n a legegyszerűbb formák segítenek megérteni a legbonyolultabbakat. s hol a helye a történelmi fejlődés egészében. talán észre sem vették volna. ahol a hiedelmek és az intézmények nem öltenek valamennyire is meghatározott anyagi formát. E tekintetben nincs olyan módszertani szabály. Az amerikai tényekhez csak kiegészítésképp folyamodunk. s egy sereg speciális kutatást igényel. mint meglátjuk.213 Persze nem mindig van így. Másodszor. hogy viszonylag kisebb helyet foglalt el a vallási élet egészében. állandó változékonyság. Alábbi elemzéseink során tehát nem fogunk elzárkózni attól. E tekintetben is hasznunkra lehet az amerikai totemizmus: mivel nagyobb múlt áll mögötte. Ezért van az. sőt teljesen kitörlődjenek az emlékezetből. 211 Például az amerikai egyéni totemizmus az ausztráliai egyéni totemizmus jelentőségét ily módon segíthet nekünk megérteni. mert ott jobban látható volt. míg az ennek megfelelő szervezetnek Amerikában nagyobb a stabilitása. nem könnyű kitalálni. s nem Ausztráliában. mint az ausztráliai. Ezért észlelték előbb Amerikában a totemizmust. Mivel ez utóbbi nagyon kezdetleges.A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS értelmét. Nem mintha szó lehetne arról. hanem különböző fajták. Természetesen vannak gesztusok és mozdulatok. 212 Amerikában egyébként nem egyetlen totemizmustípus van. 213 Csak nagyon kivételes esetben fogunk kilépni a tények e köréből. de mivel lényegüknél fogva ezek is illékonyak. Gyakran megesik. s nem szabad összekeve rni azzal. hamar eltűnnek a megfigyelő szeme elől. 210 49 Created by XMLmind XSL-FO Converter. közvetlen tárgyát. amelyeket meg kell különböztetnünk egymástól.210 mert gyakran csak már teljesen kifejlett állapotában mutatkozik meg előttünk tisztán a jelentősége. amikor valami különösen tanulságos párhuzam adódik . Ráadásul ott. megvilágíthatja az ausztrál totemizmus bizonyos vonatkozásait.211 Ugyanakkor annak meglátásában is segítségünkre lesz. hogy e helyütt az amerikai totemizmust tanulmányozzuk. miként kapcsolódik a totemizmus a későbbi vallási formákhoz. az észak-amerikai indiánoktól kölcsönzött tényt. hogy a körülmények legkisebb hatására is megváltozzanak. . több fontos sajátosságnak is jobban megőrizte az emlékét. s csakis olyankor. amelyek kifejezik a belső állapotokat. ha meg akarunk érteni egy intézményt. hogy az ausztrál klánokban van valami lebegés. amit automatikusan minden lehetséges esetre alkalmazni le hetne.212 az effajta vizsgálatot közvetlenül. olyankor. annak ellenére.

rész .II.II. . Könyv: ELEMI HIEDELMEK Created by XMLmind XSL-FO Converter.

............. IV ... 81 1............. 139 1...... A totemisztikus princípium............ 81 1.............. 66 1.......2............................ 139 2....... III ................................................................................................ I ...................................................................................................................................... III .................................................3................ A totemisztikus princípium....... 86 1.......................................................................................................................2........................................................................................................................................... 137 9.................................... V .................................................. 73 1.................................. III ...........................................................................................................................1....................... I......................... 102 1. III .................................. ......................................................................... 143 3...............2.............................. 131 4................................................................. 117 1.............. II .................. ........ I ................................................ avagy a mana fogalmának genezise .......................... II................................................................................... 133 5................................................................. 52 1......................................................................................................................................... Az elméletek kritikai vizsgálata ............................................................................................... IV ..................... 123 2......................................................4........................................................ II ............... 94 1... I ............................................................................... 92 1............ I........................................3.... II .............. III ................1.......... 149 51 Created by XMLmind XSL-FO Converter.................................. IV ................... 52 1....................... IV ............................................................. II ... 66 1..................................... 86 1...........5........................... 77 4....................................................................................... A LÉLEK FOGALMA .........2...................................................................................2.......................................... 106 1........................2........................................ A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA ............................................... 69 3.... 60 2..... I................ E HIEDELMEK EREDETE ......... II .......................................3............................... 84 5................................................................................................................ I ................................. I............ 106 1.. 95 6.................Tartalom 1............................................................................................................................................................ E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) .......... 114 1........................................................................ 88 1........ A totemizmus kozmológiai rendszere és a nem fogalma ...................................................3............ ....................................................................................... I ........................................ II......................... 119 8.................................................. 73 1.................................... II ....................1................6................... E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) ..................................... VI .................................... A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) ........................ 143 4............ 97 1.................................................. I ............... 73 1................................................. V..............................................................................................................................................2............................................................................... 86 1................................ IV... 106 1.................................................. 145 5............................................................1............................................................................4......................................................................................... V ... 97 1........................................................ A totemállat és az ember ... A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK .....................1......... ...............................................................................................................................................................................................5........ 123 1...................... avagy a mana fogalma és az erő gondolata ............................................ 110 1.............................................................................. VI ................4....... 104 7...................................................... IV .................................................................... II........... I ................. II ..................... 52 1.......................................... III ........................................ II ............................................................................... III. 136 6..3.. 58 1....................................... 75 1................................................. III .................. 98 1........................................ 66 1................................. 81 1........................................ ... 106 1....... 97 1............................................................................................ Az egyéni és a nemi totem .................... A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) ...................................................... V ....................1........................................ 126 3.................................................................................................................. III.................................................................................................................1............................. A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) ...................................................................... A totem mint név és mint embléma ....................................................

kifejezetten erre szolgáló speciális módszerrel célszerű tárgyalni. vérbosszú. .. akik ezt a nevet viselik. I A legtöbb ausztrál törzs alapjainál egy olyan csoportot találunk.-tól. ennek ellenére egyetlen n a klán mérete szerint szűkebb vagy tágabb n családnak tekintik magukat. amellyel a klán kollektíven megnevezi magát. hogy a gens valamennyi tagja ugyanazt a nevet. De az efféle módon felépülő nemnek a totemisztikus klán csak egy sajátos faja. hogy rokonsági kötelék fűzi őket össze. hogy a klán olyan családi csoport.. amelyet visel. hogy egy családba tartozónak tekintik magukat. mint amelyek mindig is a rokonok között voltak kötelezők: egymás segítése. Mi a vallás alapjául szolgáló elemi fogalmakat akarjuk tetten érni. Az elemzés két része tehát óhatatlanul egymásba ágyazódik. egyben anyagi dolgok egy meghatározott fajtájának is a neve. És viszont. de a nemzetség egy olyan fajtája. fejezet . hogy az összes olyan. később még ismertetendő természetű kapcsolatot vél fenntartani.215 Ez utóbbit az különbözteti meg tőle. A dolgoknak azt a fajtáját. de vissza is hat rájuk. nagybátyjaik vagy unokaöccseik egymásnak. amelyekből származik. Ami minket illet. totemnek hívják. Másrészről azonban e két ténycsoport sokkal jobban különbözik egymástól. A totem mint név és mint embléma Tanulmányunk természetesen két részből fog állni. milyen gondolatokra épül. 214 215 52 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ebben az értelemben klán a gens. amelyen a vallás i gondolkodás akár csak az ausztráloknál is végigment. ha nem tudjuk. I. Mivel minden vallás képzetekből és rituális gyakorlatokból épül föl. amely egyazon törzs két különböző klánjánál nem egyezhet meg. 1. először is ez utóbbiakat kell megkísérelnünk megismerni. Cicero a következő definícióját adja a gentileseknek: lGentiles sunt qui inter se eodem nomine suntl (Topica 6). önmagáért. hogy az összes olyan spekulációt felvázoljuk most. Ez nehéz kérdés. amelyek a totemre vonatkoznak. hogy a név. Azáltal tartozik ugyanis valaki a klánba. amelyek csak az őket kifejező rítusok által nyilvánulnak meg világosan. mert pontosan olyan kötelességekkel tartoznak egymás iránt. mert kollektíven egy és ugyanazon névvel jelölik magukat. egymás után kell tárgyalnunk a totemisztikus vallásra jellemző hiedelmeket illetve rítusokat. anyáik. hogy meghatározott vérrokonsági kapcsolatban állnak egymással. A klán toteme egyben valamennyi klántag toteme is. hogy egy bizonyos nevet visel. Ez utóbbi egyébként. fel fogjuk használni a mítoszokat. tehát ezekkel kell kezdenünk.214 a nomen gentiliciumot viselte. nevezetesen rokonsági kapcsolatot. semhogy közvetetten. Igaz. Nem abban az értelemben apáik. Minden klánnak megvan a maga saját toteme. Két lényeges vonás jellemzi. kerülő úton tanulmányozhatók lennének. amikor a rítus értelme nem világos illetve már nem nyilvánvaló. ahogyan mi ma értjük e kifejezéseket. semhogy ne lenne feltétlenül szükséges külön tanulmányozni őket. Általánosságban azt lehet mondani. amely dolgokkal sajátos.. ha segítségükkel jobban megérthetjük ezen alapfogalmakat. sokkal komplexebbek. Mindazonáltal nem az a szándékunk. vannak olyan hiedelmek. főképp akkor. a mítosz gyakran a rítus formájára épül. A vallási élet e két eleme nyilván sokkal szorosabban összetartozik. Először is a klánt képező egyedek úgy tekintik.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK 1. azt magyarázza. nem is csak a vallástudomány tárgykörébe tartozik. fiaik. gyász. semhogy gyökeresen szét lehetne választani őket. mivel részben műalkotás . Ez a kötelék azonban igen sajátos természetű: nemcsak abból fakad. amelyben a rokonság egyedül a név közösségéből származi k. hogy ugyanazt a nevet viselik. Tehát azok. A kultusz ugyan a hiedelmekből származik. de számításba se jöhet. lányaik. Ráadásul azok a mentális folyamatok. mert a gentilesek rokonsága szintén kizárólag abból származott. azért mondjuk. amelyek révén a mitológiai képzelet már e társadalmaktól kezdve elváltoztatta a vallást. már pusztán azáltal rokonok. éspedig pusztán azért. egymás közti házasság elkerülése stb. Bizonyos értelemben a gens nyilván klán. amely döntő helyet foglal el a kollektív életben: ez a klán. S mivel semmit sem lehet megérteni egy vallásból. A totemisztikus vallás alapjait jelentő hiedelmek közt azonban természetesen azok a legfontosabbak. amit csakis önmagában. A klán azonban ezen első jellemvonása által még nem különbözik a római genstől és a görög .1.1. gyakran rendkívül kusza fejleményt végigkövessük. amelyet nem szabad összekeverni az ausztrál klánnal. de nem magát a mitológiát tesszük meg tanulmányunk tárgyává.

] 222 Ugyanazoknak.FRAZER: Totemism and Exogamy. gyomrát. nem pedig a klán -totemet jelenti.) stb. mintha csak maguknak a totemek is részekre kellett volna bomlaniuk. o.). Tr. a tűz. hogy a muruburrák nem szerepelnek Tindale listáján. a tél. J. hogy névvel tudjanak szolgálni a sok alcsoport számára. Ily módon Schoolcraft terjesztette ki elsőként a szó értelmét s beszélt ltotemisztikus rendszerrőll. a villám. 13.).220 A totemül szolgáló tárgyak az esetek döntő többségében a növény.218 és Amerikában is csak egyetlen társadalomban fordul elő.222 háromnak valamely csillag. az emu. Először is olyankor. vagy a kenguru háját stb. IV. Figyeljük meg. hanem faj vagy fajta: nem ez vagy az a kenguru . Manapság azonban annyira egyetemesen elfogadott szó lett. a gyanta. Előfordul például. Longnak a szóhasználatából indulunk ki. hogy normális esetben a totem nem egyed.vagy állatnév: a felhők. amelyeknek pedig még oly nagy szerep jut majd osztályrészül a vallás fejlődése során. amelyet split-totem-nek nevez. o. amelyre elég sok példa van az etnográfiában.225 Egyedül az eső kivétel. különböző helyeken vannak képviselői. a sós víz.) és a buandikoknak (123. 229 Lásd a Strehlow által összeállított táblázatokat (Die Aranda und Loritja-Stämme. 165. II. E. hogy bizonyos gyakorisággal olyan totemisztikus csoportoknál fordul elő.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK rokonok. számos kellemetlenséggel jár. 61n72. ez vagy az a holló.) meglehetősen sok példát hoz föl. mások toodaimet. amelynek ugyanaz a toteme. a fentiekkel szemben igen gyakori. a jégeső. De az egység akkor is érezhetően fönnmarad. o. jelenti. Tr. hanem az illető állat valamely testrészét. valamennyiüket ugyanaz a rokonsági kapcsolat fűzi egymáshoz. például az oposszum farkát. o. 216 53 Created by XMLmind XSL-FO Converter.).. o.). a víz.). bizonyos csillagok. in: CURR. III. a tűz. a dierik murdunak (HOWITT.217 Bár a kifejezés egyáltalán nem Ausztráliából ered. o. 226 Hasonlóképpen a Spencer és Gillen által vizsgált igen nagy számú törzsnél feltérképezett 204 féle totem közül 188 volt állat vagy növény. amelyek közül több nem állatfajtát. 221 A wotjobalukoknak (121. a vörös okker. akkor a totam védőszellemet. hanem annak csak egy része. hogy egy-egy klán nem teljesen együtt él. hogy e rész-totemek kizárólag állati totemek. [Tekintettel arra. o. a kő. o. a Nap. Aust. A Grey által megfigyelt régiókban kobongnak mondják.. a víz. A Howitt által a délkelet -ausztráliai törzsek közt észlelt több mint ötszáz totemnév közül csak mintegy negyven nem növény . 221 kettőnek a Nap. hogy csak elvakult puristák lázadoznak ellene. IV. az eső. n A szaklektor. A Howitt által ismertetett összes klán közül csak kettőnek toteme a Hold. o. az esthajnalcsillag. amelyeknél a totemizmus mélyreható változásokon ment keresztül. az ősz. fej. o. A többi kutató anyaga viszont kifejezetten ennek az ellenkezőjéről tanúskodik (lásd e tekintetben FRAZER: Totemism and Exogamy. n A szaklektor. 1. 229 Láttuk. 107. o. vö.). amelyeket megszokottnak vagy szabályszerűnek nevezhetnénk. vagyis a később ismertetendő (II. külön nemüket is megkülönbözteti. Néha azonban konkrét tárgy. Tr. 299.). Figyelemre méltó. hogy a totem nem valamely egész tárgy. Figyeljük meg. Ezeket a példákat azonban olyan törzsek köréből hozza. amelynek egy klán a nevét viseli. hogyan kell helyesen leírni. 220 Mindamellett már csak azért is sajnálatos ennek az esetleges szónak a használata. o. a wotjobalukoknak és a buandikoknak. 754. a nap. 228 HOWITT.. 217 MORGAN: Ancient Society.). 219 Indian Tribes of the United States. a füst. illetve általánosabban a nagy kozmikus jelenségek. sajátos kötelezettségekkel tartoznak egymás iránt. Élettelen tárgyakat már sokkal ritkábban alkalmaznak. mivel azt sem tudjuk pontosan.] 225 A buandikoknak és a kaiabaráknak (116. a vörös okker.224 kettőnek a villám. A jelek szerint ez történt az arandáknál és a loritjáknál. mint Szamoában vagy a bengáliai törzseknél.226 Ezek azok a totemek. Egyesek totamet. a Durkheimnél szereplő nevet változatlan formában őriztük meg. amelyek többszörösen is alcsoportokra bomlottak. I. milyen kevés helyet kapnak közöttük az égitestek. II. Ha az ozsibvék első megfigyelőjének. Csakhogy a totemizmusnak megvannak a maga anomáliái. sőt. 223 A wolgaloknak (102. XIIInXVII). ami ráadásul egyáltalán nem idézi föl a megnevezendő dolog megkülönböztető jegyeit.. o. 224 A muruburráknak (177. az etnográfusok végérvényesen elfogadták és egyöntetűen a szóban forgó intézmény megnevezésére használják. Az élettelen tárgyak a következők: a bumeráng. azt az algonkin ozsibve törzs használja a dolgok azon fajtájának a megnevezésére. o. 86. Az Ausztráliára vonatkozó dokumentumok kevésbé egyértelműek.vagy az állatvilágba. Nat. Nem normális dolog. a szél. de különösebben ez utóbbiba tartoznak. 49n52. a Hold. 57. hogy egy ilyen jelentőségű intézményt teljesen esetlegesen egy helyi nyelvjárásból kölcsönzött szóval jelöljünk. Amikor különböző törzsek tagjainak ugyanaz a totemük. amikor a Az összetartozás bizonyos mértékig túlterjed a törzs határain. Nat. III. De valószínű. A szó jelentése sincs pontosan meghatározva. a narrinyerik mgaityének (TAPLIN. Ezt a tényt kifejezetten megerősítette néhány észak-amerikai törzs példája (lásd FRAZER: Totemism and Exogamy. o. bármi módon oszlanak is meg a törzsi területen. Strehlow e két társadalomban 442 totemet gyűjtött össze. az örvény. ha nincs földrajzi alapja. könyv. Ausztráliában ez elég ritka. a szél. a warramangák mungainak vagy mungaiinak (North. 10. dodaimet vagy ododamet írnak (lásd FRAZER: Totemism. hogy az összes példa mindössze öt törzstől származik. a hideg víz. a tenger.216 Következésképpen két olyan csoport.).223 háromnak a mennydörgés. Ami magát a ltoteml szót illeti. a jégeső (North. csak egyazon klán két alcsoportja lehet. Nyilván gyakran megtörténik.). . de a 193.219 Az effajta jelentéskiterjesztés. 773. lábjegyzetben említett okok miatt itt és a következőkben megtartottuk a buandik elnevezést. of s.. a wotjobalukoknak és a buandikoknak. o. a sötétség. 91. 356n357.228 De könnyen lehetséges. a fagy. a hold. a villám. 218 Ausztráliában törzsenként változnak a szavak. 244. Tr. hogy az egyazon totemhez tartozók közti házasság tilalma nemzetközi érvényű. 253n254. a nyár. hanem általában véve a kenguru. [A buandikok Tindale által javasolt sztenderdizált neve bungditj. vö. o. 227 Frazer (Totemism..) egyéni totemet. 81.227 Howitt csak egyetlen példát idéz.

234 North. A warramangáknál és a tjingiliknél van egy klá n. a klán ettől a kígyótól származtatja magát. amelyben az Egér klán valamely őse ásott valamit stb. a kollektív és személytelen totemet háttérbe szorították bizonyos mitikus személyek.. hanem egy tisztán mitikus lénytől kapja a nevét. lábj. o.vagy növényfajtáról elnevezett n totemmel rendelkező klán tagjai voltak. Az egyes törzsek között három különféle szabály van érvényben. mint a Nap.(és K. eredeti csoportjuk (vö. Strehlow a loritjáknál és az arandáknál említ egy olyan totemet. hogy a házasságok hogyan alakulnak.. semhogy ne lenne feltétlenül szükséges külön tárgyalni őket.234 Strehlow is szolgál néhány hasonló példával. hogy a totemisztikus csoportnak nincs területi alapja. STREHLOW. egy bizonyos hangyabolyról stb. de a 193. Parker-) féle eredeti formát. A lkatikl. XVI. tehát inkább a családszociológia. mondhatni a többségükben a gyerekek anyjuktól öröklik a totemet: így van ez a Közép Ausztrália déli részén élő dieriknél és arabanáknál. hogy a meteorológiai totemek nem ugyanilyen eredetűek -e.). amely egy Thaballának nevezett ős nevét viseli. hogy a legősibbnek tekintsük. vagyis állat . o. az újdél-walesi kamilaroiknál. az egy totemhez tartozók szükségképpen szétszóródnak aszerint. 71. mi történhetett. de nem kevésbé kivételesen. mint akik maguk is valamely n teljesen szokványos. Ez esetben. Tr. lOn Australian Medicine Menl. hanem a totemizmus későbbi. mint a vallásszociológia tárgykörébe tartozik. s mivel másfelől viszont férjével egy helyen él. 52. kurnandaburiknál*. korántsem kényszerítenek bennünket arra. 233 Egy másik warramanga klán egy szörnyűséges. skk. .230 De már a rendhagyó totemek születésének okai is jól mutatják. ez az ős a jelek szerint a vidámságot testesíti meg. L. Ebből következik. HOWITT. az exogámia szabályának megfelelően. 235 STREHLOW. 237 Úgyhogy mi is csupán vázlatosan jelezzük az e téren uralkodó legfőbb elveket.. hogy a totemisztikus klánt előbb mint családi csoportosulást vizsgáltuk meg. o. o. o. 207. bizonyos csillagképek stb. skk. Tr.). euahlayiknál *.). 227.I. J. 246. a csillagokat gyakran a mesés korszak őseivel azonosítják. E helyeket ugyanis az teszi totemmé.) 230 231 54 Created by XMLmind XSL-FO Converter. legendás kígyó..53. erre Ausztráliában csak kis számú példát ismerünk. és magának a mitologikus gondolkodásnak a hatására. Tr.(és K. (A szaklektor. a Holdat. Hogy a totemnév miként jön létre. hogy módosítsunk totem-definíciónkon. az anyának kötelezően más a toteme. az már inkább a klán toborzódását és berendezkedését. gyakran téves formái. mert a Napot. * Az euahlayi törzsnév Tindale által javasolt sztenderdizált formája lualarail. úgyhogy minden okunk megvan rá. s ezek váltak maguk totemekké. II. skk. Ezért kellett a totemizmust csak azután tanulmányozni mint vallást. Ezek ugyanis nem jelentenek megannyi önálló. wongaibonoknál. Különböző okoknak. o. A totem ilyenkor nem valamely valóságos tárgytól vagy tárgyfajtától. egy másik egy földalatti já rat. L. mivel a klán egy család.. II. Az ezen hősök cselekedeit megörökítő totemisztikus elnevezések tehát nem lehetnek eredetiek. Tr. Bármilyen érdekesek is egyébként e különféle szabálytalanságok. hogy csak a legfontosabbakat említsük. Például az egyik ilyen totem egy barlangmélyedés. 71n72.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK dolog egyedülálló a maga nemében. mintsem a vallást illeti.A. de a 193. 72. ugyanis ez utóbbiak szolgáltatják az előbbi alapelveit.A. egymásra vagy az általunk meghatározott szokványos totemre vissza nem vezethető totemet. Parker-) féle eredeti formát. A 442.). vagyis a teljesen kifejlett emberek (Spencernél és Gillennél full-grown men) klánja alighanem ugyanebből a fajtából való (North. amelyben a Macska totemének egy őse pihent meg. De az is előfordul.208. (A szaklektor. lábjegyzetben említett okok miatt megőriztük a Durkheim. 236 Egyazon fogalom másodlagos. amely igen közel áll a Wollunquához: a mitikus vízikígyó totemét. lábjegyzetben említett okok miatt megőriztük a Durkheim.I. 561. oldalon közzétett mítosz szerint a mitikus Thaballáknak volt egy kiindulópontként szolgáló. 237 Mint már az előző fejezetben utaltunk rá. skk. valamely ős vagy ősök csoportja szolgál közvetlenül totemként. lFurther notes on the Australian Class Systemsl.) 232 Nat. Igaz. 72. XVIII. wiradjuriknál. 63.) * A kurnandaburi törzsnév Tindale által javasolt sztenderdizált formája lkarendalal.. Nat. Spencer és Gillen már jelzett két-három effajta totemet. o.. a Hold. lábj. Joggal merül föl a kérdés.. hogy ezek viszonylag újabb keletűek. STREHLOW. (uo. Strehlow mindazonáltal idéz néhányat. 226. a már említett cikkében (lásd 197.. származékos és torzult formáinak felelnek meg. Igen sok társadalomban. A nevét viselő klán tagjai az ő nevetését hallják a lakhelyéül szolgáló sziklákból (North. II. Tr. a Wollunqua nevét viseli. mint azt egyesek gondolták. 215. a totemizmus egyszerre érinti a vallás illetve a család kérdését. maga a fogalom viszont messze a legáltalánosabb. o. 207. a queenslandi pita-pitáknál. De mindkettő sokkal bonyolultabb. 236 Nevezetesen Klaatsch. mint a férjének. hogy állítólag valamely mitikus ős pihent meg ott vagy hajtotta végre legendás élete valamely tettét.. hogy a klánok egy földrajzilag meghatározott dombhajlatról vagy bemélyedésről kapják a nevüket.. J.235 Valamennyi esetben sejthető. a Victoria-beli wotjobalukoknál és gunditjmaráknál. Az alacsonyrendű társadalmakban e két problémakör szorosan összetartozik. Egyébként sem lehet megérteni a primitív családszervezetet a primitív vallási gondolatok megismerése nélkül.232 Néha. 233 SPENCER és GILLEN fordítása szerint Thaballa nevető fiút jelent.231 Márpedig ezek az ősök a mítoszokban úgy jelennek meg.

akinek a felügyelete alá tartozik az a hely. Az ausztrál törzs általában két különböző frátriára oszlik....242 A klántotemeken kívül illetve azok fölött ott vannak még a frátria -totemek.251 De ebben nincs is semmi meglepő. 159. 244 HOWITT. a maráknál és a janjuláknál. ahol az anya szerint a fogantatás történt. De mivel leggyakrabban az anya is annak a helynek a közelében tartózkodik. amelyekről a megfigyelők eltérő módon számolnak be 240 n az anyát a fogantatás pillanatában misztikus módon megtermékenyíti.. ahol a totemizmus hanyatlóban volt. II. o. helyette a belőle származó klánok kerültek előtérbe. hogy éppen mely ős tartózkodik az anya közelében. 243 The Secret of the Totem. amely Lásd TAPLIN: The Narrinyeri Tribe. amely férje totemisztikus központjául szolgál. II. ahol a frátriák száma kettőnél nagyobb lenne.246 Ugyanezt a célt szolgálja számos új-dél-walesi törzsnél a lMukwaral és a lKilparal szó. hogy valaha egyetemes volt. Nat. 51. 124. 429. amikor a frátria nevének jelentését sikerült megfejteni. 102. BROUGH SMYTH. sőt nem is az apa totemét örökli meg. márpedig mi a kettőt külön szándékozunk tárgyalni. Mint majd látni fogjuk . Megjegyzendő azonban. 124. 139. hogy szoros kapcsolat áll fenn a totemisztikus rendszer és az anyaági leszármazás között. a gyerek többnyire ugyanahhoz a totemhez fog tartozni. ahol még gyakorolják a totemisztikus vallást. mégis meg kell különböztetni tőlük őket. m. 250 J.245 A wurundjerik a lBunfill és a lWaangl szót használják.. Meghatározott technikával megállapítható. 423. HOWITT: i. 133.. 98. o. amelyek az ő totemük központjául szolgálnak. 244n245. 238 Ezért aztán úgy hitték. Tr. Tr.241 De mivel a véletlen műve. o. 121. Ebből arra következtethetünk. Itt a gyermek nem szükségképpen az anya. 101. A gyerek toteme tehát az lesz. Lang nemrég megjelent művében. Természetes hát. o. csaknem valamennyi olyan esetben. ám nem jár reinkarnációval. s ezek közt oszlanak meg a különböző klánok. A frátria bizonyosan ősi intézmény. 40n41. melyik ős ez. 123. HOWITT. 240 Spencer és Gillen szerint (Nat.247 ugyanezen állatokat jelentik. 238 239 55 Created by XMLmind XSL-FO Converter. o. csak a férjezett asszonyok képviselnek idegen totemeket. MATTHEW: Two Representativ Tribes of Queensland. Nos. 163. minden totemnek megvan a maga központja. 461. North. o.FISON n HOWITT: Kamilaroi and Krnai. o. 249 HOWITT. Strehlow szerint (II. a binbingáknál. de ehhez a családi szerveződésre vonatkozó megfontolásokat is be kellene vonnunk. 169. Másképp szólva minden helynek megvan a maga toteme. skk. Tr.. 241 Nat.250 Más példákat is idézhetnénk. a lokális csoport alapvetően egy. 165. mivel mindenütt visszaszorulóban van. hanem azét a mitikus ősét. hogy egy hely lakói miért tartoznak többségükben ugyanahhoz a totemhez (Nat. 52. 126. Nyilván ez a magyarázata annak. o. 251 E hipotézis alátámasztására más okokat is föl lehetne hozni. e szabály alól kivételeket is ismerünk. o. Tr. 245 Uo. 9. Témánk szempontjából egyébként a kérdés amúgy is csak másodsor ban érdekes. vagy már nem is értik őket. de a gyermek toteme egyik interpetáció szerint sem függ szükségképpen a szülők totemétől. . aki n olyan eljárások révén.) viszont a fogantatás ugyan az ős műve. a gyermek toteme végül is esetleges körülményektől függ.244 Ugyanezek a kifejezések egészben vagy részben a buandikoknál és wotjobalukoknál is megtalálhatók. 246 Uo. a jelenlegi klánok valószínűleg e részekre szakadás termékei. II.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK Másutt a totem atyai ágon adódik tovább. és melyik totemcsoporthoz tartozik. o.). a wambajáknál. I. amelyeknél ez a szervezet már eltűnt. ezek ugyan természetükben nem különböznek az előbbiektől. Tr. 243 Így a gunditjmaráknál az egyik frátriát Krokitchnak.és ugyanazon totemhez tartozó emberekből áll. THOMAS: Kinship and Marriage in Australia. a másikat Kaputchnak hívják. CURR. 123.239 Végül a harmadik kombinációt az arandáknál és loritjáknál figyelhetjük meg. Tr. hogy a marákat és a janjulákat kivéve e törzsek valamennyiénél a totem apai ágon történő öröklése csupán a legáltalánosabb jelenség. Ausztráliában egészen a legutóbbi időkig csak olyan törzseknél találkoztak ezzel a szerveződési móddal. Vö. skk. mivel a gyerek az apjánál marad. 248 CURR. hogy a frátrianevek némiképp elhalványultak az emberek emlékezetében. s összetartozásuk eredeti egységükből fakad. 131. John MATTHEW: Eaglehawk and Crow. de minden jel arra mutat. akiknél a totemnek már szinte nincs is vallási jellege.248 Szintén a sólyom és a holló adott nevet a ngarigók és a walgaluk két -két frátriájának. márpedig az ősök előszeretettel látogatják azokat a helyeket. Spencer és Gillen azonban Közép Ausztrália északi részén egész csoport olyan törzset figyelt meg. Ezt mutatta ki A.. Ausztráliában mindenesetre nincs olyan törzs. STREHLOW. amelyek sólymot (aigle-faucon) illetve hollót jelentenek. skk. a név valamely állat neve volt. Nyilván vannak olyan társadalmak. mert e szavak egy olyan archaikus nyelvből valók. ahol az anya szerint a fogantatás történt. skk. CURR. amely aztán két részre vált. a totem átörökítése viszont apai ágon történik: ez a helyzet a warramangáknál. hogy a frátriában olyan régebbi klánt kell látnunk. 247 Uo. o. Ezúttal.. skk. 170. II. o. például a narrinyeriknél. Nat. amelyeket sajátos testvériségi kötelék fűz egymáshoz. az első szó fehér. 242 Többnyire az a hely határozza meg a gyermek totemét. 53. a második fekete kakadut jelent.) az ős lelke az anya testében reinkarnálódik s így lesz a gyermek lelkévé.249 A kuinmurburáknál a fehér kakadu és a holló. o. a jelek szerint tehát totem. mint apja.. o. 172.. o. Frátriának olyan klánok csoportját nevezzük..

Náluk azonban ezt az állatot a lBilyaral szóval jelölik. A kérdést az vetette föl. de az elv ugyanez.254 A szabály tehát az. Az ugyanis bizonyos. a Dilbi-frátriának megintcsak két osztálya van. III. skk.).). VIII.253 de még olyankor is. Ha egy-egy frátriában négy osztály van. amikor bizonyos zavaró tényezők hatására létrejönnek efféle összefonódások. hogy bizonyos queenslandi törzseknél minden házassági osztály csak rá jellemző táplálkozási tilalmaknak van alávetve. J. Az Ippaiknak a Kubbi-osztályból kell házastársat választaniuk. o. Lang számos effajta példát idéz (i. a gyerek az anya frátriájába tartozik. o. Például a lMukwaral. Később még látni foguk. Következésképpen az eredeti támaszuktól megfosztott tiltások átterjedhettek valamennyi osztályra. 287n288. mint a frátriát.. Murri illetve Kubbi. S. mivel már nem volt olyan csoport. hogy e megközelítés nem teljesen puszta hasonlat. Ez számunkra kétségesnek tűnik. a jelenlegi nyelvben az illető állatot egészen más szó jelöli. 454. hogy nem volt-e néha ezeknek az osztályoknak éppúgy totemük. 56. s ennek fajai a klántotemek. 2) Egy-egy osztály tagjai elvileg256 csak a másik frátria egyik osztályával köthetnek házasságot. skk. I. 254 Lásd e kérdésről az Année sociologique-ban megjelent tanulmányunkat lA totemizmusl-ról (V. Ez a kabikabiknál van így (lásd MATHEW. 257 Lásd ROTH: Ethnological Studies among the North-West-Central Queensland Aborigines.. . 252 56 Created by XMLmind XSL-FO Converter. lA házassági szervezet az ausztrál társadalmakbanl című tanulmányunkat. Hasonlóképpen a Murri-osztályba tartozó asszonyok gyerekei a Kubbi-osztályba kerülnek. Wales and Victorial. Ne m totemek-e ezek az állatok? Csakhogy a táplálozási tilalom nem a totemizmus jellemző jegye. és ez a két osztály váltakozik egymással nemzedénkenként a fent leírt módon. amit viszont a többi osztály szabadon fogyaszthat. hogy olykor nagyobb ellenállóképességük van. 106. o. amely valamely állat vagy növény nevét viselné vagy használná emblémaként. 1762. Erre látszanak mutatni Matthews ugyanezen törzsre vonatkozó adatai (lAboriginal Tribes of N. skk. 118n147. az ő gyerekei viszont. ha az anya Kupathin. ezért is nevezzük e csoportosulásokat házassági osztályoknak. 1904. skk. 257 Nyilván elképzelhető... amellyel amolyan másodlagos connubium áll fönn (SPENCER n GILLEN. m. milyen állat nevét viseli a frátria. A gyerekek a másik osztályba kerülnek. 253 SPENCER n GILLEN. 82. s mint majd látni fogjuk. 115.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK már nincs használatban. amellyel a házasság a szabály szerint szabad. o.) a wotjobalukoknál a pelikán klán mindkét frátriában képviseltetve lenne.I. a Murriknak a Kumbo -osztályból. nemzedékenként cserélődnek. Nat. csak egészen kivételes esetekben vannak a másik frátriában is képviselői. amelyek aztán megszűntek. hogy ki melyik frátriába tartozik. North. Ugyanígy.). van még egy. Másképp szólva a frátria toteme olyan. márpedig az ezen frátriába tartozó egyik klánnak a sólyom a toteme. E négy osztály ugyanis két osztálypárra oszlik.. A totem először is. Mivel a leszármazás anyai ágon történik. hogy sok esetben. hogy e két klánnak két különféle pelikánfajta a toteme. Brough Smyth szerint sólymot jelent. mint az előző nemzedék. in: CURR. Márpedig a szóban forgó társadalmakban nincs olyan házassági osztály. Az osztály tagjainak tartózkodniuk kell bizonyos állatok húsának a fogyasztásától.A. o. megint csak az Ippai-osztályba kerülnek. 256 Ezt az elvet nem mindenütt tartják be egyforma szigorral. olykor négy van belőle egy-egy frátrián belül. Ha tehát csak két osztály van egy-egy frátriában. Ez a szervezet tehát mélyen érinti a házassági kapcsolatokat. a Kubbi-osztályba tartozó aszonyok gyerekei pedig megint Murrik lesznek. következésképpen az egyes személyek által viselhető totemeket eleve meghatározza az. Tr. mint a klánoknak. Könnyen elképzelhető. Elvileg ugyanis minden klán csak egy frátriába tartozhat. számuk törzsenként változik: olykor kettő. (1884). mint a frátriáknak meg a klánoknak. Tr. Ezt az bizonyítja.255 Kiválasztódásukat és működésüket a következő szabályok irányítják: 1) Minden frátriában minden nemzedék más osztályba kerül. akkor ő is Kupathin lesz. Année sociologique. m.). az unokák viszont ugyanabba az osztályba kerülnek.). Wales. o. 252 A frátria illetve a klán toteme közt alárendeltségi viszony van. hogy a két frátria nem keveredik egymással. a parundjiknél és a milpulóknál. 9. 121. a rendszer bonyolultabb. hogy e tiltások közvetve a totemizmusból származnak. Felmerült tehát a kérdés. Feltehetően a tilalmak által védett állatok eredetileg olyan klánok totemei voltak. a klán zöme a törzs valamelyik felébe tartozik. amikor tudjuk. mindenekelőtt egy név. Nevezetesen a közép -ausztráliai nyolcosztályos tözseknél azon az osztályon kívül. mint a nagyszülők. embléma vagy jelkép. Egyedül a központi törzseknél fordul ez elő. XIII. ami frátria-név a barkindjiknél. Journal and Proceedings of the Royal Society of N. illetve a csak a nyolcosztályos törzsekkel fogalkozó. Például a kamilaroiknál a Kupathin frátriának két osztálya van. amely nem nélkülöz bizonyos önállóságot: a házassági osztályokról van szó. akkor a gyerek Kumbo lesz. ha ő maga lány. mint a szüleik. 162. S. 255 Lásd e kérdésben az ausztrál osztályokat általánosan tárgyaló lAz incesztus tilalmal című írásunkat. Ippai illetve Kumbo. nevezetesen az arandáknál. csak egy kisebbség kerül a másik felébe. Howitt szerint (i. Année sociologique. A frátriákon és a klánokon kívül gyakran találunk az ausztrál társadalmakban még egy másodlagos csoportot. Házassági osztálynak a frátria alosztályait nevezzük. PALMER: lNotes on some Australian Tribesl. 302. miközben a házassági osztályok fönnmaradtak. o. Minden osztály választhat magának a másik frátria két osztálya közül. De ha az anya az Ippai-osztályba való. mint a nem.

261 Lásd Morgan táblázatait az Ancient Societyben. a wakelbaráknál és a Bulloo folyónál élő punthamaráknál (HOWITT. 1978. mert az amerikai társadalmaknak nem sikerülhetett volna ilyen szilárd vázra szert tenniük. De ami a lényeges. írja másutt. egy-egy ilyen csoport tehát sokkal népesebb. o. 345. mint tíz. kevesebb klán van bennük. American Anthropologist. Lásd e kérdésről DURKHEIM n MAUSS: lDe quelques formes primitives de classificationl. 262 KRAUSE: Die Tlingit-Indianer. Tr. amikor a kettő nem állt ennyire távol egymástól. o. 263 SWANTON: Contribution to the Ethnology of the Haida. 260 gyakran kevesebb. mennyi van belőlük. hogy számos megfigyelő észre sem veszi őket. ami egyáltalán nem normális. a klánoknak pontosabban van meghatározva a számuk: tudják. amely eredetileg a frátriát szabdalta szét a tulajdonképpeni klánokra. Egyszersmind a társadalom sokkal erősebben átérezte egységét. mint a fehér emberek züllesztő tevékenységének. 531. és mélyrehatóan szabályozza az életet. 226. Ebben a törzsben a gyerekek az anyjuktól öröklik a totemet. ahol sokkal több van. E listákat ugyanis sosem lehet véglegesen rögzíteni. Táblázataiból ugyanis kiderül. SWANTON: Social Condition. érvényes az észak -amerikai indián törzsekre is. szétfolyó állapotban van. De a klánok közötti erkölcsi távolság semmiség ahhoz képest. Ugyanaz a szegmentációs folyamat.. Ez lenne a helyzet a wiradjuriknál. o. o. amilyen alakot jelenleg Ausztráliában ölt. köt. Megtévesztő lenne.259 Amerikában ezzel szemben a totemisztikus szervezet határozottabb formát ölt. hogy ott a totemszervezet sokkal határozottabb formát ölt.263 És ez a felosztás nem csupán névleges. most korlátlanul folytatódik e klánokon belül is. hogy a totemek a házassági osztályok szerint differenciálódnak. mivel a szó idegen. A társadalmi csoportokat már akkor is. ha a klánnak mindig is ilyen folyékony és változékony lett volna az anyaga. o. o. 1. de ezek többnyire oly halványak. Ha az anyának a fekete sólyom a toteme. amikor e törzseket először figyelték meg. hiszen az egyik osztály a gyerekeké. igen gyakran már csak névtelen csoportosulás. Láttuk az imént. aminek már elfelejtették. 258 A Frazertől átvett magyarázat (Totemism and Exogamy. De alighanem volt egy olyan időszak. következésképpen jobban ellen tudtak állni a szétforgácsoló erőknek. semhogy ne lett volna tudatában önnön alkotórészeinek. köt. külön tilalmaik vannak. Amerika példája ily módon segít megmagyarázni nekünk. mint Ausztráliában. vagy már nem beszélt nyelvből származik. A frátria -totemek létére ilyenformán csak néhány tovább élő csökevényből lehet következtetni. 259 Egy néhány száz fős törzsben olykor 50-60.. akiktől az előbbiek a totemeiket átöröklik. a másik a szülőké. de sose sikerül teljes listát szolgáltatniuk. erős gyökerek kötötték a földhöz. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. olyan egymáshoz képest. o. oldalon. Egyazon törzsön belül ritkán van több. Válogatott tanulmányok. Nat. vagy csak homályosan tudják az értelmét. 62. 299. ahol n Howitt szerint n állítólag szintén külö n-külön toteme van az egyes házassági osztályoknak. ha ezt csak annak alapján próbálnánk megítélni.262 sas. ha van neve. 57 Created by XMLmind XSL-FO Converter..és farkas-frátriára a tlingiteknél. amit mi frátriának. lábj.. hogy ha e szabályozás a totemizmusból született is. 112. az erkölcs jelenlegi állapotának felel meg. elkorcsosult. mint Ausztráliában. o. 1. ami éppúgy tulajdonítható az idő természetes bomlasztó hatásának. Nat. ez a név a szó teljes Talán ugyanez a magyarázat érvényes néhány más délkeleti és keleti törzsre is. 153n185.258 Amit az ausztrál társadalmak toteméről mondtunk. sorozat. mint két idegen nép. torzult formáját képviseli. mindeközben két frátriára oszlanak (amelyek maguk is bizonyos számú klánra tagolódnak): holló. . Bár a törzsek átlagosan sokkal népesebbek. Ott ugyanis lebegő. skk. hogy e totemet viselő csoportok klánok-e vagy alklánok. de ezt megkülönböztető jeggyel teszik egyedivé. Amikor tehát a klánok eltűntek. akkor vagy nem értik. nevezetesen a tlingitek és a haidák már a civilizáció viszonylag fejlett fokára értek.. VI.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK amihez kapcsolódhattak volna. ami a frátriákat választja el egymástól. Budapest.). DURKHEIM: A társadalmi tények magyarázatához. vagy legalábbis nem sokat mond az őslakóknak. holott a hivatkozott esetekben az egyes osztályoknak saját. Annyi mindenesetre látható ebből. 221.] 260 Kivéve a délnyugati pueblo indiánokat.). IX. a továbbélő totemisztikus tilalmaknak mindkét osztályra érvénye snek kellett volna maradniuk. 264 A frátriáknak nem csak úgy egyszerűen van nevük. hogyan zajlott le ez az elkülönülés. Ezzel szemben Amerika bizonyos pontjain éppen ez a rendszer maradt előtérben. ő azt nevezi klánnak. De az általa gyűjtött értesülések saját bevallása szerint is kétesek. in: É. hogy ez utóbbi kontinensen a frátria mindenütt hanyatlóban van. akkor a gyereké a fehér sólyom lesz (HOWITT. egy-egy törzsön belül a klánok száma jóformán korlátlan. és következésképp minden totem egyaránt képviselve lehet egyazon frátria mindkét osztályában. mára csak legyengült. Ez mintegy első jele annak a tendenciának. mint Ausztráliában. Az északnyugati part törzsei. sőt akár sokkal több klán is lehet. Tr. Elvben minden klán. Az ausztráloknál nem egyszerűen sok klán van. skk. hogy több totem is egyszerre van jelen ugyanazon frátria mindkét osztályában. mi is az a klán-alapú szervezet. A két frátria. sokkal stabilabb. [Magyarul: Az osztályozás néhány elemi formája. Minek köszönhető ez a különbségtétel? A kaiabarák példája (dél-queenslandi törzs) talán sejtetni engedi.) egyébként fölvet egy problémát. E nagyobb stabilitás eredményeképpen a frátriák ősibb rendszere tisztábban és hangsúlyosabban maradt fönn Amerikában. Beliefs and Linguistic Relationship of the Tlingit Indians in XXVIth Rep. A megfigyelők példaképpen felsorolnak néhányat.261 Ez a különbség a társadalmi technika fejlettebb voltának köszönhető. 210. 28.és holló-frátriára a haidáknál. 253n334. 264 lThe distinction between the two clans is absolute in every respectl n írja Swanton a 68. Csak annyi a különbség. e szétmorzsolódás eredményeképpen egy-egy klán rendkívül kevés tagot számlál.. Année sociologique. Felmerül azonban a kérdés. 398. Lásd HODGE: lPueblo Indian Clansl. és meg is mondják nekünk.

268 Indian Tribes. 229.278 A sok és gyakran igen magas póznával teletűzdelt haida falu valamiféle szent városra emlékeztet. 272 KRAUSE: Tlingit-Indianer. 420. illetve 135.. amelyek közül egynémely más klánokéval közös (lásd SWANTON: i. SWANTON: Haida. 269 SCHOOLCRAFT: Indian Tribes. a fegyvereikre.2. mindenféle használati tárgyakon. amelyek akár 15 méter magasak is lehetnek. megvan az összes olyan lényeges tulajdonsága. aminek a heraldikus címerrel való rokonságára már többen felfigyeltek.275 Az omaháknál. az vitathatatlanul klán.270 Charlevoix szerint bizonyos indián törzseknek háború idején igazi jelvényeik voltak.272 Az irokézeknél a klán jelvényeként minden wigwamra kiterítették a totemállat bőrét. akkor egy-egy klán a totemével pecsételte le a szerződést. I. 278 Uo. Manners and Customs of the Indian Nations who once inhabited Pennsylvania. Annak a szokásnak köszönhetően. 225.266 amit Grey családnak nevez.l Állati alakokat gyakran emberi alakokkal kombinálnak. 281 KRAUSE: i. W. Handbook of American Indians North of Mexico (Smithsonian Instit. 275 POWELL: lWyandot Governmentl. 184. o. Egyébként ez az etimológia nagyon vitatható. o. a tényleges családot pedig a lhouseholdl szóval kénytelen jelölni. 277 Ugyanakkor egy tlingit faluban nincs túl sok ilyesféle totemábrázolás. Ezt bizonyítja a szó tényleges etimológiája is: a totem a dodaimből származik. 265 Következésképpen e ponton is célszerű volt figyelembe venni az amerikai törzseket. és a delavereknél (HECKEWELDER: An account of the History.). hanem embléma. 246n247. Vö. odafestették címereiket a kastélyaikra. általában nagyon rikító színekkel festik ki őket. kép). 266 Journals of two Expeditions in N. o.I. of the Bureau of Ethnol. 1905. m. I. 271 CHARLEVOIX: Histoire et description de la Nouvelle France. Sokkal gyakoribbak viszont a szomszéd törzsnél. m. mindezt az ajtó mellett álló hosszú póznákra faragják. Third Rep. 279 Lásd a fényképet Swanton idézett művében (XI. Hasonló szokással találkozunk a kríkeknél (C.269 A feudalizmus korabeli nemesek minden lehető módon ráfaragták. jobban elváltozott.. 356. o. amely a civilizált országok címereinek felel meg. 155. 267 Kamilaroi and Kurnai. 280 Hill TOUT: lReport on the Ethnology of the Statlumh of British Columbial. a birtokukban lévő mindenfajta tárgyakra: az ausztráliai négerek.A. hiszen azoknál közvetlenül figyelhetjük meg a frátria-totemet. csak a főnökök és a gazdagok házai előtt találhatók. ahol a társadalom a letelepült életformára tért át. A Samuel Hearne -t kísérő indiánok a pajzsukra festették a totemüket.A. 277 KRAUSE: i..279 A szeliseknél gyakran a ház belső falain ábrázolják a totemet. s minden ember a családjához való tartozás jelképeként jogosult viselni azt. 266 DORSEY: lOmaha Sociologyl. 274 A wájandotoknál a klánoknak saját díszítőmotívumaik vannak. o. hogy a klán odaadhatta vagy eladhatta másnak is a totem viselési jogát. o.). o. lToteml. rész. 30. o. a síremlékeken. 377. m. mintha megannyi aprócska harangtorony és minaret emelkedne a házak közt. 165. míg Ausztráliában ennek csak homályos nyomai maradtak fenn. lSajátos a tlingitek házának díszítése n írja Krause. and W. olyan kéregdarabokat szúrtak egy pózna végére. hogy a totem mindenekelőtt egy-egy csoport jelvénye (the badge of a group)l.). in: Second Rep. 265 58 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 64. a tszimsiánoknál. o.. mindegyik klán máshogy fest. legalábbis a haidáknál. ahol a sátort felváltja a ház. J. mára minden klánnak több toteme is van. vö. 1893. mielőtt csatába indultak. o. Garrick MALLERY: lPicture-Writing of the American Indiansl. a szeliseknél. amelyen ott van a totemük. 52. s még általánosabban a sziúknál a totem a sátorra van festve.. az észak-amerikai indiánok ugyanezt teszik a totemeikkel. 273 Erminnie A. of Ethnol. 2. 133. Minthogy Swanton klánnak nevezi a frátriát. 1. 273 Egy másik megfigyelő szerint a kitömött állatot odaállították az ajtó elé. I. új sorozat.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK értelmében vett totem. . o. amelyek a totemeiket ábrázolták.. SCHOOLCRAFT: Indian Tribes. TYLOR: lTotem Post of the Haida Village of Massetl. lAz ausztrál társadalomszervezet n írja Fison és Howitt is n azt mutatja. 230. 130n131. mint a frátria -totem.).. o. o. amelyet a következőkben ismertetünk. o. 129. o. XXXV. a tulajdonképpeni klánt a lcsaládl szóval. o. lásd 265. 52n53. n A totem szolgál címerül. (idézi FRAZER: Totemism. 281 A tulajdonképpeni klán-totem. 274 DODGE: Our Wild Indians. De az általa használt terminológia értelme nem kétséges. 148. 271 Amikor a tlingiteknél konfliktus támad két klán közt.266 Ott. a tlingiteknél. 268. lMinden család n írja Grey az ausztrálokról n valamely állatot tesz meg címeréül és jelvényéül (as their crest and sign)l. Ez a helyzet például a haidáknál. köt. skk. Bur. III. o..280 De ott látható a csónakokon.. Ez utóbbi esetben a totemet a gyász jeleként fejjel lefelé ábrázolják. in: I. 787. o. SWAN. o. in: SCHOOLCRAFT: Indian Tribes of the United States. o. II A totem azonban nem csak név. 107. SMITH: lMyths of the Iroquoisl. o. in: Tenth Rep. o.I. ahol a képzőművészet már fejlettebb. J.l 268 Amikor az indiánok kapcsolatba léptek az európaiaikkal és szerződést kötöttek velük. lásd 329. 248. 308. valóságos címer. 270 HEARNE: Journey to the Northern Ocean. ott egy-egy háznál több is van belőlük. o. a haidáknál..I. 337. 248. 78.. 240. 228.. rávésték. ami valamely családi csoport faluját vagy tartózkodási helyét jelenti.).. o. a két ellenséges tábor harcosai olyan sisakot öltenek. annual report of the Bureau of Ethnology (1881). o. ott fára és a falakra vésik a totemet.267 Schoolcraft ugyanilyen értelemben nyilatkozik az észak-amerikai indiánok totemeiről: lA totem n írja n valójában olyan rajz. Australia..

o. 296 Később még meglátjuk (II. o. mint Amerikában.296 az eső-klán emberei eurofogakból készült kis függőket hordanak a fülükben. Csakhogy a totemképeket nemcsak házak falára. 1897. Az emberek nemcsak a birtokukban lévő tárgyakra teszik rá a címerüket. 292 SCHOOLCRAFT: Indian Tribes. BOAS: The Social Organisation and the Secret Societies of the Kwakiutl Indians. o. amelynek során a felserdült ifjaknak kihúzzák a két első fogát. maradandó alakábrázolások csak ott lehetségesek. 327. 358. 285 Uo. 297 SPENCER n GILLEN. 257. North. 238. 174. De eddig mint az emberen viszonylag kívül álló dolog jelent meg a számunkra. ilyen alakokat találunk a sziklákon is. márpedig a hagyomány szerint a művelet célja az. I. de később kifejtendő okoknál fogva nem mindig könnyű észrevenni.287 Speciális maszkokat használnak e célra. beleivódik a húsukba. Mindamellett tudunk ilyen esetekről. mi az igazi értelmük.290 Ha egyébként a totem madár. o. E különböző tények már érzékeltetik. I. faragások. Nat. márpedig. J. Tr. o. in: XVth Rep. a csurunga mintája a totem emblémájaként szolgál. II. és porrá törnek.. Ez még nincs bizonyítva. hogy néha maguk a bennszülöttek is így magyarázzák e szokást. a totem jellegzetes alakját rajzolják a földre. 257.meg a víz-klánban gyakorolják. o. hogy a bennszülött tudatában e csonkítások úgy jelennek meg. amit előzetesen kiszárítanak. 168. 327.295 A kaititjáknál egy kengurufélét. 99. 285 Collins szerint csaknem minden használati tárgyon valószínűleg ugyanilyen jelentésű díszítések láthatók. 435. Wales. 68.. mint amelyeknek a célja n legalábbis konvencionálisan n a totemmel való hasonlóság elérése. A warramangáknál a halotti szertartás végén elföldelik a halott csontjait. o. kettőt-kettőt oldalt. a bölény-klánban szarvformába rendezik. hogy egy-egy klán tagjai igyekeznek a külsejükkel is kifejezni a totemüket. lábj. m. mert csak dolgokon láttuk ábrázolva. egyet elöl és egyet hátul. 540. i. s ez a fajta ábrázolásmód lényegesen fontosabb. hogy az ifjú ábrázatát fehér szélű fekete fellegekhez tegye hasonlatossá. Tr. o.. amikor harcba indulnak. 284.288 Ugyanez a szokás a minitari indiánoknál. Felmerül a kérdés. szerszámokra. A sas -klánban két nagy tincset meghagynak elöl. fej.293 De leggyakrabban magára a testre nyomják rá a totemjelet. az emberek a fejükön viselik a madár tollait. . STREHLOW hasonló esetet említ az arandáknál (III. III. Third Rep. 290 BOURKE: The Snake Dance of the Moquis of Arizona. 251n263. 293 DORSEY: Omaha Sociol. az eurót az eső közeli rokonának tekintenek. 291 Az ájováknál minden klán máshogy nyírja a haját. m. Általános szabály ugyanis. csak hat kis tincset hagynak meg.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK Az előző példákat kizárólag az észak-amerikai indiánoktól vettük. o. o. 289 meg a pueblo indiánoknál. 451. ahol a képzőművészet sokkal magasabb fokra jutott. Tr. FEWKES: lThe Group of Tusayan Ceremonials called Katcinasl. 286 An account of the English Colony in N.. 240. egy pedig hátul csüng alá. 269. fegyverekre. 294 Ez bizonyítja. 294 SPENCER n GILLEN. milyen jelentős helyet foglal el a totem a primitívek életében. (A szaklektor. hogy mit jelentenek e rokoni kapcsolatok. a mellé a hely mellé. Beliefs and linguistic Relationship of the Tlingit Indiansl. Ez az ábrázolásmód még a legkevésbé fejlett társadalmak számára is elérhető. ily módon utánozzák az állat lábait. A Darling felső folyása mentén élő bennszülöttek totemképeket vésnek a pajzsukra. A tlingiteknél bizonyos vallási ünnepeken a szertartás vezetője olyan ruhát visel. amelyek szerintük előre jelzik a bekövetkező esőt. csónakok oldalára. fejét és farkát. o. W. hanem önnön személyükre is. 288 SWANTON: lSocial Condition. ahol ilyenformán eltemetik a halottat. a keletkező sebhelyek formáját szintén egy szent tárgyon. 284 BROUGH SMITH: The Aborigines of Victoria. A teknős-klánban például kopaszra borotválják a fejüket. Ugyanezeknél az arandáknál a szubincíziós * rítusok során az újonc lánytestvéreinek és jövendőbelijének bevagdossák a bőrét. Ugyanis effajta szobrok. ez okból a felhőket a család dolgainak tekintik. ott vannak az emberek testén is. 245. o.). 229. Ugyanezt a gyakorlatot egész Északnyugat-Amerikában megtaláljuk. könyv. Az arandáknál például a fogak kihúzását csak az eső. 537. IV.. hogy ilyenformán utánozzák a totem alakját. North. 381. sírokra helyezik el. S. amelyről még beszélni fogunk. skk. amelyeknek megmarad a hege: a sebhelyek száma és formája SPENCER n GILLEN. nem az -e a célja. 287 KRAUSE: i. 282 283 59 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 229.) 295 SPENCER n GILLEN. 291 MüLLER: Geschichte der Amerikanischen Urreligionen. o. o. amelyet szintén a totem jellemző mintáival díszítenek.).292 Az omaháknál is hasonló a gyakorlat: minden klánnak megvan a maga frizurája. részükké válik. amely részben vagy egészben a klán nevét adó állat testét ábrázolja. mint az ausztrál törzseknél. 289 FRAZER: Totemism.. * Szubincízió: a hímvessző mély bemetszése végig a húgycső mentén.. o. Következésképpen az effajta totemábrázolások Ausztráliában sokkal ritkábbak és kevésbé feltűnőek. 297 A jerkláknál a beavatás alatt olyan sebeket ejtenek az ifjún. Uo. a csurungán ábrázolják. in: XXIVth Rep. de figyelemre méltó. mint látni foguk. 26. hogy annak az igen gyakori rítusnak.. o. 282 A maráknál és a janjuláknál a holttestet egy kivájt fatörzsbe teszik. 283 Új-Dél-Walesben Oxley egy bennszülött sír284 melletti fákon olyan faragásokat talált.286 A totemrajzok meglehet még ennél is gyakoribbak. amelyeknek Brough Smyth totemisztikus jelleget tulajdonít.

n A szaklektor. hogy a beavatott testére festett rajz nem szükségképpen az ő totemét ábrázolja: effajta eseteket láthatunk Spencernél és Gillennél.). Ez egyébként elárulja. A krokodil-klán emberei például az állataik fülébe olyan bemetszéseket ejtenek. majomklánra stb. A vallási szertartások során e díszek maguk a totemek. 309 1..l (North. az anmatjeráknál (North.). hanem a hozzá kapcsolódó tárgyakat ábrázolják. valamennyi szertartás egy -egy totemre irányul. SWANTON: Tlingit.). akik a totemhez tartoznak. Robertson Smith szerint ugyanez a szokás a régi araboknál is megvolt ( Kinship and Mariage in early Arabia. Tr. 219. Nagy általánosságban azzal jár. 215. m. ezekre később adunk magyarázatot. skk. amelyre a rítus irányul (uo. 300 HOWITT.) A warramangáknál a totem apáról fiúra öröklődik. Tr. 302 egészen más a helyzet a testre festett rajzokkal: ezek a legtöbbször totemábrázolások. Kamilaroi and Kurnai. hogy az ifjú ne avatkozzon be mások szertartásaiba.. 349. 221. 259. de azt is megmutatja. hogy ennél a törzsnél a gyereknek más is lehet a toteme.. a wambajáknál. a bennszülöttek nem viselik őket mindennap. ráfestik a totemjelet. 298 299 E zavarnak más következménye is lett. Tr... 299 Howitt szerint ugyanilyen kapcsolat áll fönn a dieriknél egyes hegtetoválások és a víz toteme közt. akár anyaági n rokonok végzik el a beavatási szertartásokat. amelyek formája a krokodil pofájára emlékeztet (CASALIS: Les Basoutos.. Nat.301 De míg a csonkítás vagy hegtetoválás révén létrejött mintáknak nincs mindig totemisztikus jelentésük. valamiféle toleranciáról van szó. 300 Ami az északnyugati indiánokat illeti. náluk a totem tetoválása igen általános szokás. 45.3. 308 Nat. A dél-afrikai botszwanák bizonyos számú klánra oszlanak: krokodil-. a szertartásvezető a következő szavakat intézi a beavatotthoz: lEz a jel a te helyed (place) jele.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK totemenként más és más. 60 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Mint majd látni fogjuk. 229. a klán állatait szokták ily módon tetoválni. o. Nat. hogy némiképp meglazítja a totemnek valamely meghatározott csoporthoz fűződő kapcsolatát. Ily módon az a gondolat.). o. Amikor tisztán gazdasági tevékenységet végeznek. 306 SPENCER n GILLEN. Fifth Rep. hogy zavar állt be a törzs totemszervezetében. Tr.307 Egyébiránt még az arandáknál is a beavatást megkoronázó és megszentelő legünnepélyeseb b pillanatban. mint a közeli rokonaié. és XXI. 305 Igaz. vö. ugyanakkor a totem valamiféle közös gyűjtőcímke.129. A warramangáknál..304 Az egyik legfontosabb beavatási szertartás.298 Fison egyik adatközlője ugyanezt a tényt jelzi az általa megfigyelt törzseknél. Nat. o. akkor feltétlenül kifestik magukat. Így fordulhat elő. hogy a totem nemcsak név és embléma.). mely alighanem arra mutat. BOAS: The Social Organization of the Kwakiutl.. a toteme és a totem számára fenntartott. Tribes of the Dominion of Canada. neki szentelt hely között. illetve ha e szervezet az arandáknál is olyan lenne.. vagy még általánosabban. jelképes ábrát festenek a testére: ezúttal az ifjú totemét ábrázolják ily módon. 41. North. Nat. pontosan abból áll. Tr. milyen szoros kapcsolatot feltételeznek az ember. SCHULZE: i. Amikor viszont a klánok összegyűlnek. 348. képtől. sőt akár mindkét frátriába n is lehetnek tagjai. 307 Emlékezzünk rá (lásd fentebb . Tr. lábj. hogy az Észak-Amerika északnyugati partján élő törzseknél a klán emblémáját nemcsak az élőkre. Márpedig éppen e közeli n akár apa -. W.. 519. kép. 304 SPENCER n GILLEN. o. 54n56. 295n296. hogy a kinyilatkoztatásban részesülő ember nem szabadon rendelkezik a szertartásvezetés jogával: ha továbbadja n ez gyakran megtörténik n. o. 305 Ez történik például a warramangáknál. amelyben a klán szent tárgyait őrzik. amikor a kis családi csoportok szétszóródnak. o. aki ahhoz a totemhez tartozik. 376.. amikor a rajz elkészül. 309 BOAS: lGeneral Report on the Indians of British Columbial. 318. 212n214. Tr. az arandáknál ez a rajz nem feltétlenül a beavatott totemét ábrázolja. 548... hogy egy totem szertartásait más totemhez tartozó ember is elvégezheti n ami magának a totem izmus elvének mond ellent. hogy bizonyos esetekben a gyereket olyan rítussal avatják be. Elfogadtá k. North. 744. Ilyenkor az újonc addig őrzi testén a díszítményt. o. Igaz. akkor az az ember akkor is elvégezheti az illető szertartást. 162. XVI. 41n42.. XX.]. 221. hiszen a körülmetélési szertartásoknak lényegüknél fogva a beavatott lokális csoportjában döntő fontosságú totemre kellene irányulniuk. amelyeket ugyanezen család dolgainak tekintenek. mint majd a következőkben meglátjuk n. amelynek vallási jellege HOWITT. Tr. 308 Sőt.. amelyeknek egyáltalán semmi vallási jelentősége nincs (lásd Nat. 306 ez azonban kivétel. a walbiriknél. S mivel elvileg mindenki csak a saját totemére vonatkozó szertartást vezetheti. ebből az következik..).. azt az bizonyítja. o. amíg az idővel magától le nem kopik róla. Tr. of the Committee on the N. akkor csakis olyan emberre ruházhatja át. m. hiszen így egy és ugyanazon totemnek valamennyi lokális csoportban. 140. mint az apjáé vagy az anyjáé. a tjingiliknél.. o. amikor is az új tag beléphet abba a szentélybe. ha a totemszervezetben nem álltak volna be zavarok.. . 68. n Igaz.. Nat.). o. hogy közös életet éljenek s együtt végezzék a vallási szertartásokat. 41. hogy vadásszanak és halásszanak. különösebb ellenállás nélkül meggyökeresedhetett. Ilyenkor nem mindig magát a totemet. o. Tr. hogy ráfestik testére a totemisztikus szimbólumot. hanem a halottakra is ráfestik: mielőtt eltemetnék a holttestet. Tr. bölény-. o. 241. o. o.).l lEz a megfogalmazás n írja Spencer és Gillen n azt jelenti. e tényt más adatközlők vitatják. 303 s olykor az egyszerű résztvevők is totemábrázolásokat viselnek a testükön. ne vesd tekintetedet egy másik helyre. o. hogy ha egy embernek egy szellem kinyilatkoztatta valamely szertartás elvégzésének a módját.. s csak azok vehetnek részt benne. csak a saját totemjére irányuló szertartásokban vegyen részt. n Egy olyan esetben. az egyénnek a totemhez fűződő kapcsolata annyira szoros. o. 292. mint a warramangáknál (lásd SPENCER n GILLEN: i. o. in: British Association for the Advancement of Science. nem vesződnek e bonyodalmas ruházattal. Tr. amely éppenséggel nem az ő totemére irányul. a wulmaláknál [Tindale-nél lngardikl. 179. o. De hogy itt a szabály alóli kivételről. o. amellyel az ifjút a törzs vallási életébe vezetik be. 303 Az arandáknál vannak kivételek e szabály alól. 302 Spencer és Gillen szerint olyanok is vannak. hogy anomáliáról van szó. A papi funkciót betöltő szertartásvezetők mindig. 301 SWANTON: Contributions to the Ethnology of the Haida. o. amely egyébként távol esik az általunk tüzetesebben vizsgált két földrajzi területtől. 744n746. III Már e totemisztikus díszítésekből is érezni lehet. ha történetesen nem az illető totemhez tartozik (Nat. következésképpen minden helynek megvan a maga toteme. o.

mert ennél a törzsnél a legjelentősebb a csurunga szerepe. nem az ertnatulungát eredetileg oltalmazó tabu gyengülése folytán vált lehetővé. 81. de kisebb számban. amelyen nincs jól látható rajzolat (lásd SPENCER n GILLEN. nincs is semmi más. És valóban. o. amivel még ma is játszanak a gyerekeink. szentnek fordítja (KEMPE: lVocabulary of the Tribes inhabiting Macdonnel Rangesl. . e szertartások tehát személyesen egyikőjükéi sem lehetnek. Üldöznek valakit? Ha odaér az ertnatulungához. 648.. az anmatjerák.. mint Spencer és Gillen. Tr. 78. in: Transactions of the R. Tr.. 135. o. a fülsiketítő zajnak rituális jelentése van. o. a walbirik 310 n rítusaik során mindig használnak bizonyos eszközöket. s amik az ördög hangját szólaltatják meg. a totemisztikus csoport szentélye. csak ritkán ejtik ki. A lyukon átfűzött zsinegnél fogva sebesen pörgetik a levegőben. ott nem szabad hozzányúlni. De a csurunga tulajdonságai nem csak abban nyilvánulnak meg. az számunkra igen kétesnek tűnik. igazi azílium. aki megmutatta neki. Ezt már az elnevezése is mutatja.). rejtettet. főnévként használva a csurunga az a dolog. aki meglátott egy csurungát. Strehlow szerint azonban. valamennyibe olyan rajz van vésve. 314 Nat. köt. 78. következésképpen effajta módon nem használhatók. hogy némelyeket csak több évi próba után találnak erre méltónak. Society of Victoria. sőt nem is láthatják. 139. A totem maga a szent dolgok típusa.312 Minden totemcsoportnak meglehetősen sok ilyen csurungája van. amelyek nem fából készülnek vagy nincsenek átlyukasztva. runga pedig azt jelenti. valamennyien részt vehetnek rajta. amelyet pontosan ugyanazokkal a szavakkal határoz meg. Nos. mint első pillantásra látszik: mert ami titkos. 312 STREHLOW. 320 STREHLOW. mint az angol etnográfusok által bull-roarernek. 320 Itt veszekedni sem szabad. hogy ott rejtőzik előtte a klán vallási kincse. XIII. amelynek elvesztése súlyos kárt okozna a közösségnek Van a warramangáknál is. 144 o. s felmerül a kérdés. és azt a férfit is. megmenekült. a tju szót nagynak. Azért különül el ennyire. pontosan olyan célt szolgálnak. a be nem avatottak nem mehetnek e hely közelébe. amely szentet jelent. II. de többnyire ovális vagy hosszúkás fa illetve csiszolt kőtárgyak. 270. A fiatalok is csak akkor kapnak bebocsáttatást. amelyek fából készültek és ily módon ki vannak lyukasztva. 315 Strehlow. Azért az arandák elnevezésének adunk nembeli értelmet. Ezek a csurungafélék valódi bull-roarerek. amit nagyobb vallási tisztelet övezne. melléknév is. hogy szentségét annak a helynek is átadja.316 A csurungákat nagy áhítattal egy speciális helyen őrzik. A közép-ausztráliai törzsek n főképp az arandák.. Tulajdonképpen Strehlow fordítása nincs olyan távol az előbbitől. ahol őrzik: a nők. és nem szerepel a totemisztikus szertartások során. Tr. Tr. egyaránt megölik. o.. 317 Strehlow ezt a helyet.. ha történetesen oda vette be magát. van egy. 313 Van néhány. 311 Más törzsek máshogy nevezik. A profánok. o. azaz a nők és a vallási életbe még be nem avatott fiatalok nem nyúlhatnak hozzá. amikor beavatásuk már teljesen lezárult: de az is előfordul. bármi célra használják is.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK van. mint azt a germán társadalmakban mondanák. Azon nevek közül.). akinek e téren nagyobb a tekintélye. A bejáratát gondosan kövekkel takarják el.. II. Vannak azonban olyanok is. 75. 310 61 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hatalmasnak. és nem ertnatulungának nevezi (STREHLOW. Azt a nőt. Számunkra e tény nehezen összeegyeztethetőnek tűnik az állatok által élvezett előjoggal. II. Azok a csurungák. o. a kaititják. 130n132. o. hogy lnévl!). hogy idegennek nem is szabad elárulni. 313 Némelyik csurunga az egyik végén át van lyukasztva. Nat. akkor is rejtélyesen mormogva.. hogy a profánt távol tartja magától.. a loritják. 78. II. Strehlow szerint tjurungának311 hívnak. amely a csoport totemét ábrázolja. Tju régi szó. Ez a béke helye. hogy szent. Nos. azt nem ismerhetik a profánok n vagyis szent.315 Önmagában. e név az arithna csurunga (arithna annyit jelent. STREHLOW. 316 Nat. a szót kissé másképp fordítja. 319 Nat. A csurunga annyira szent. II. ha egy gyilkos menekül az ertnatulunga mellé. mint a pörgettyűs búgócsigák. amelynek fő jellemzője az. s azt is csak rit ka alkalmakkor. a dolgok éppen a totemhez való viszonyuk alapján kerülnek a szent vagy profán osztályba. STREHLOW. Tr. 140. s minden valamirevaló szertartáson hallható. aki tjurungának írja. a legeslegszentebb dolgok közé tartozik. csak távolról szabad nézniük. és olyan ügyesen álcázzák. o. annak oda is utánamennek. Amellett. ami titkos és személyes (der eigene geheime). az mind ilyen jelleget ölt. azaz zúgattyúnak nevezett kultikus szerszámok. de nem sok olyan csurunga is. Mindazonáltal ezek is épp oly vallásos érzületeket keltenek. hogy főnév. 163. amelyet minden aranda használ. habár valamennyi helyet kap a mítoszokban (North. hogy az enyém. s mert itt tanulmányozták a legalaposabban. hogy az arra járó idegen nem sejtheti. hogy a bűnössel való szigorúbb bánásmód nem későbbi fejlemény-e. Ahogy azonban a runga szót magyarázza.). o. arknanauának. és könyörtelenül megölik. 318 North. Tr.314 Általánosabb szempontból a lcsurungal szó valamennyi rituális aktust jelenti. valami elhagyatott helyen. vagyis profánok nem érinthetik. Ezek a legkülönfélébb formájú. Ez egy üreg. lTjul címszó.). ami annyira szent. amelyeket az arandáknál Spencer és Gillen szerint churingának. Tr.l Kempe viszont.. o. Nat. rejtett föld alatti odúféle. titkosat jelent. mert rendkívüli vallási értékkel bír. 319 Még a sebesült állatot sem szabad bántani. amit az arandák ertnatulungának317 neveznek. minekutána olyan hangot adnak. mint az arandáknál. Az emu szertartásai az emu-klán valamennyi tagjához hozzátartoznak. Ugyanis a csurunga. azaz menhely. a lyukon pedig emberi hajból vagy oposszum szőréből font zsinór van áthúzva. ilia csurunga az Emu kultuszát jelenti. 318 A hely vallási jellege még a környékére is kisugárzik: ami csak ott van. lEz a szó n írja n azt jelenti.

A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK és az egyéneknek. Egész sor csodás képességgel rendelkezik: ha megérintik, begyógyulnak tőle a sebek, nevezetesen azok, amelyek a körülmetélés során keletkeznek;321 ugyanilyen hatékony a betegségek ellen;322 a segítségével kinő a szakáll;323 jelentős hatalmat biztosít a totemállat fajtája fölött, biztosítja kellő mértékű szaporodását;324 a férfiaknak erőt, bátorságot, kitartást ad, az ellenséget viszont elbágyasztja és legyengíti. Ez utóbbi hiedelem olyan erősen meggyökeresedett, hogy amikor két harcos összekapaszkodik, s az egyik észreveszi, hogy a másik ráemelte a csurungáját, rögtön elveszti magában a hitét, és bizonyosan vereséget szenved.325 Nincs is más olyan rituális eszköz, ami fontosabb helyet foglalna el a vallási szertartásokban.326 A csurunga erejét dörzsölés vagy kenés formájában adják át a szertartásvezetőnek vagy a résztvevőknek; evégett zsírral kenik be, majd a hívek végtagjaihoz és gyomrához dörgölik. 327 Vagy tollpihével borítják, ami aztán szerteröpül, amikor pörgetik; így hintik szét a bennük rejlő csodás tulajdonságokat. 328 De nemcsak az egyének számára hasznosak; az egész klán közös sorsa függ tőle. Ha elvész, az szinte katasztrófa; a legnagyobb csapás, ami a csoportot érheti.329 Néha kikerülnek az ertnatulungából, például amikor kölcsönadják valamely idegen csoportnak.330 Ilyenkor valóságos nyilvános gyászt tartanak. A totem emberei két hétig sírnak, jajveszékelnek, fehér agyaggal kenik be a testüket, mint amikor valamely hozzátartozójuk at vesztik el.331 Magánszemély nem is rendelkezhet szabadon a csurungákkal; az ertnatulunga, ahol őrzik őket, a csoport főnökének az ellenőrzése alatt áll. Kétségkívül minden egyénnek speciális jogai vannak bizonyos darabokra; 332 de annak ellenére, hogy bizonyos mértékig a tulajdonosuk, csak a főnök hozzájárulásával és ellenőrzése alatt használhatja őket. A csurunga kollektív kincs; a klán legfőbb szentsége. 333 Már a csurungát övező áhítat is mutatja, milyen nagy értéket tulajdonítanak neki. Ünnepélyes mozdulatokkal, tiszteletteljesen nyúlnak hozzá.334 Ápolgatják, bezsírozzák, törölgetik, fényesítik, s ha más helyre viszik át, közben olyan szertartásokat végeznek, amelyek arról tanúskodnak, hogy rendkívüli jelentőségű aktusnak tekintik ezt az áthelyezést. 335 Ám a csurungák önmagukban közönséges fa - illetve kőtárgyak; egyetlen tulajdonságukban különböznek csak a hasonló jellegű profán tárgyaktól: hogy beléjük van vésve, vagy rájuk van festve a totemjel. Tehát ez a jel, és csakis ez kölcsönöz nekik szent jelleget. Igaz, Spencer és Gillen szerint a csurungában egy ős lelke lakozik, s e lélek irányításával tesz szert csodás tulajdonságokra.336 Strehlow ugyan hangoztatja, hogy ez a magyarázat pontatlan, amit azonban helyette javasol, az nem sokban különbözik tőle: a csurungát szerinte az ős képének tekintik, illetve magát az ős testét látják benne.337 Vagyis megint csak az ős iránt táplált érzések tevődnének át a materiális tárgyra, amely ezáltal fétisfélévé változik. De először is, mindkét elképzelést n amelyek egyébként csak a mítosz megfogalmazásában különböznek egymástól n nyilvánvalóan utólag gyártották a csurungának tulajdonított szent jelleg magyarázatára. E faalkotmányok és kődarabok felépítésében, külső alakjában semmi olyan nincs, ami arra predesztinálná őket, hogy egy ős lakhelyének vagy testi képmásának tekintsék őket. Az emberek tehát azért gondolták ki ezt a mítoszt, hogy önmaguknak magyarázzák meg, miért keltenek bennük e tárgyak vallásos tiszteletet; egyáltalán nem a mítosz ébresztette föl bennük ezt a tiszteletet. E magyarázat, mint annyi más mitikus magyarázat, a kérdést úgy oldja meg, hogy ugyanazt a kérdés kissé más megfogalmazásban teszi föl; mert ha azt mondjuk, hogy a csurunga szent, majd azt mondjuk, hogy ilyen vagy olyan kapcsolatban áll valamely szent lénnyel, akkor egyazon tényt fogalmaztunk meg kétféleképpen; ezzel nem magyaráztuk meg. Egyébként Spencer és Gillen bevallása szerint még az arandáknál is vannak olyan csurungák, amelyeket

Nat. Tr., 248. o. Uo. 545n546. o. STREHLOW, II. 79. o. Például ha a kőcsurungáról lekaparják a port, és vízben oldják föl, az ekképpen keletkező varázsital visszadja a betegek egészségét. 323 Nat. Tr., 545n546. o. Strehlow (II. 79. o.) ezt kétségbe vonja. 324 Például ha elássák a yam-totem csurungáját, a yam kinő tőle. A csurungának ilyen hatása van az állatokra is. 325 Nat. Tr., 135. o.; STREHLOW, II. 79. 326 North. Tr., 278. o. 327 Uo. 180. 328 Uo. 272n273. o. 329 Nat. Tr., 135. o. 330 Egy csoport abból a megfontolásból vesz kölcsön csurungákat valamely másik csoporttól, hogy e csurungák egyes tulajdonságai m ajd átszállnak rájuk, illetve hogy puszta jelenlétük is fokozni fogja az egyének és a közösség életerejét. 331 Uo. 136. o. 332 Minden egyént sajátos kapcsolat fűz először is egy-egy meghatározott csurungához, amely számára az élet záloga, másodszor azokhoz, amelyeket a szüleitől örökölt. 333 Nat. Tr., 154. o.; North. Tr., 193. o. A csurungák annyira a közösség lenyomatát viselik magukon, hogy azokat a hírnökbotokat is helyettesíthetik, amelyekkel más törzsekben a küldöncöket látják el, amikor valamely szertartásra akarják az idegen klánokat meghívni (Nat. Tr., 141n142. o.). 334 Uo. 326. o. Itt jegyzendő meg, hogy a bull-roarereket is pontosan így használják (MATHEWS: Aboriginal Tribes of N. S. Wales and Victoria, Journal of Roy. Soc. of N. S. Wales, XXXVIII. 307n308. o.). 335 Nat. Tr., 161, 250. skk. 336 Uo. 138. 337 STREHLOW, I. Vorwort, in fine; II. 76, 77, 82. o. Az arandáknál magának az ősnek a teste; a loritjáknál csak a képe.
321 322

62
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK mindenki szeme láttára készítettek a csoport öregei;338 ezek természetesen nem az ősöktől származnak. Mégis csaknem ugyanolyan hatékonyak, mint a többi, és éppúgy vigyáznak rájuk, akárcsak azokra. Végül egész törzsek vannak, ahol a csurungát egyáltalán nem társítják valamely szellemhez. 339 Vallási jellege tehát más forrásból fakad, s mi másból is fakadhatna, mint a rajta lévő totemábrázolásból? Így hát valójában erre irányulnak a rítus során történő cselekmények; ez szenteli meg a tárgyat, amelyre rá van vésve. De az arandáknál és a szomszédos törzseknél van még két olyan liturgikus eszköz, amely nyilvánvalóan a totemhez, illetve magához a csurungához kapcsolódik (a csurunga általában a részüket képezi): a nurtunja és a waninga. A nurtunja,340 amelyet az északi arandáknál és közvetlen szomszédaiknál341 találunk meg, lényegében egy függőleges támaszból áll, ami lehet lándzsa, vagy nyalábba támasztott több lándzsa, vagy egyszerű pózna. 342 Körös-körül fűcsomók vannak ráerősítve hajból készített övekkel vagy szalagokkal. Ezekre kör alakban még tollpihét raknak, körkörösen, vagy felülről lefelé futó párhuzamos vonalakban. A csúcsát sólyomtoll díszíti. Ez egyébként a legáltalánosabb és a legtipikusabb formája; esetenként a legkülönfélébb változatok lehetségesek. 343 A waningának, amely kizárólag a déli arandáknál, az arabanáknál és a loritjáknál található meg, szintén nem csak egyetlen formája létezhet. Ha lényegi elemeire csupaszítjuk, ez is egy függőleges támaszból áll, amely egy több mint egy láb hosszú bot vagy egy több méter magas lándzsa is lehet, amire keresztbe hol egy, hol két rudat erősítenek.344 Az első esetben olyan, mint egy kereszt. A központi tengely két vége és a keresztrúd által határolt síkban emberhajból, illetve oposszum- vagy bandikutszőrből készült zsinegek vannak átlós irányban kifeszítve; ily módon sűrűn teleszőtt rombusz jön létre. Amikor két keresztrúd van, e zsinegek a kettő közt feszülnek, majd a fölsőtől felfutnak a csúcsig, onnan pedig le a támaszrúd aljához. Néha meglehetősen sűrű piheréteg borítja, hogy takarva legyen a tekintetek elől. A waninga így olyan, mint egy igazi zászló.345 A számos fontos rítusban szereplő nurtunját és waningát éppoly áhítatosan tisztelik, mint a csurungát. Készítésüket, felállításukat a legnagyobb üneppélyességgel végzik. Akár a földbe szúrják, akár a szertartásvezető hordozza, ezek képezik a szertartás középpontját: körülöttük folynak a táncok és a rítusok. A beavatás során az újoncot odavezetik az e célból emelt nurtunja elé. lÍme atyád nurtunjája n mondják neki. n Már sok fiatalemberből vált ember általa.l Ezután a beavatottnak meg kell csókolnia a nurtunját. 346 E csók által kapcsolatba lép a benne lakozó vallási őserővel; ez a valóságos kommunió ad erőt a fiatalembernek a szörnyűséges szubincízió elviseléséhez.347 Egyébként a nurtunja jelentős szerepet játszik e társadalmak mitológiájában. A mítoszok arról tudósítanak bennünket, hogy a nagy ősök mesés idejében a törzs területét széltében hosszában olyan embercsoportok népesítették be, amelyek valamennyien kizárólag egy totemhez tartoztak.348 Valamennyi csapat magával hordozta a nurtunjáját. Amikor letáboroztak valahol, mielőtt szétszéledtek volna vadászni, leszúrták a földbe a nurtunját, a tetejére pedig föllógatták csurungáikat. 349 Vagyis rábízták azt, ami a legértékesebb volt a számukra. Egyszersmind zászló gyanánt is szolgált, ez jelentette a csoport gyülekezési központját. Nem lehet nem észrevenni, milyen nagy hasonlóságot mutat a nurtunja az omahák szent oszlopaival.350

Amikor gyermek születik, az anya jelzi az apának, hogy szerinte hol hatolt belé az ős szelleme. Az apa néhány rokon társaságá ban elmegy ide és megkeresi a csurungát, amit hitük szerint az ős a reinkarnálódás közben elejtett. Ha megtalálják, akkor az alighanem a nnak köszönhető, hogy a totemcsoport valamelyik öregje odatette (Spencer és Gillen hipotézise). Ha nem találják meg, meghatározot t technika szerint új csurungát készítenek (Nat. Tr., 132. o.; vö.STREHLOW, II. 80. o.). 339 Ez a helyzet a warramangáknál, az arabanáknál, a wakaiáknál, a wambajáknál, a tjingiliknél, a kotandjiknél ( North. Tr., 258, 275n276. o.). Ilyenkor n mondja Spencer és Gillen n lThey were regarded as of especial value because of their asociations with a toteml (Nat. Tr., 156. o.). 340 Strehlow inatanjának írja (i. m. I. 4n5. o.). 341 A kaititjáknál, a walbiriknél, az anmatjeráknál; ez utóbbiaknál azonban ritka. 342 A póznát néha igen hosszú, egymáshoz illesztett csurungák helyettesítik. 343 Néha a nurtunja csúcsáról egy másik kisebb nurtunja lóg alá. Máskor a nurtunjának kereszt vagy T alakja van. Ritkábban a közp onti támasz is hiányozhat (Nat. Tr., 298n300, 360n364, 627. o.). 344 Néha három keresztrúd van. 345 Nat. Tr., 231n234, 306n310, 627. o. A nurtunján és waningán kívül Spencer és Gillen még egy harmadik szent oszlopot vagy zászlófélét is megkülönböztet, a kauauát (Nat. Tr., 364, 370, 629. o.), amelyről egyébként őszintén bevallják, hogy nem sikerült kideríteniük, mire való. Annyit jegyeznek meg csupán róla, hogy a kauauát lolyasminek tekintik, ami valamennyi totemtagban közösl. Strehlow szerint vi szont (III. 23. o., 2. lábj.) a Spencer és Gillen által említett kauaua egész egyszerűen a vadmacska totemének nurtunjája. Mivel ezt az állatot törzsi kultusz övezi, érthető, hogy a nurtunjáját övező tisztelet is valamennyi klánban közös. 346 North. Tr., 342. o.; Nat. Tr., 309. o. 347 Nat. Tr., 255. o. 348 Uo. X. és XI. fej. 349 Uo. 138, 144. o. 350 Lásd DORSEY: lSiouan Cultsl, XIth Rep., 413. o.; lOmaha Sociologyl, IIIrd Rep., 234. o. Igaz, a törzsnek nincs szent oszlopa, pedig minden klánnak van nurtunjája. Az elv azonban ugyanaz.
338

63
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK Márpedig e szent jelleg csakis egy okból származhat: abból, hogy materiálisan jeleníti meg a totemet. Ugyanis a függőleges vonalak, illetve az egészet borító tollpihék, sőt még a waninga keresztrúdja és a központi tengely között feszülő, szintén különböző színű zsinegek sem tetszés szerint, a szertartásvezetők kénye -kedve szerint vannak elrendezve; hanem feltétlenül a hagyomány által pontosan meghatározott alakzatot kell követniük, amely a bennszülöttek gondolkodásában a totemet jeleníti meg.351 Itt már nem kérdéses, mint a csurungánál, hogy a kultikus tárgyat övező tisztelet vajon nem csak az ősök tiszteletének visszfénye -e; mert az a szabály, hogy minden nurtunja és minden waninga csak addig tart, amíg a szertartásban használják. Ahányszor csak szükséges, újra elkészítik, amikor pedig a rítus lezárul, szétszórják az alkotórészeit. 352 Tehát e két tárgy semmi más, mint a totem képe n sőt időleges képe n, következésképpen ezen, és csakis ezen az alapon játszanak vallási szerepet. Így hát a csurunga, a nurtunja és a waninga kizárólag annak köszönhetik vallási természetüket, hogy magukon viselik a totememblémát. Ez az embléma az, ami szent. S akkor is megőrzi a szentségét, amikor bármiféle más tárgyon ábrázolják. Néha sziklákra festik rá; e festményeket csurunga ilkiniának, szent rajzoknak nevezik.353 A szertartásvezetők és a résztvevők testét díszítő rajzokat is ugyanígy nevezik meg: gyereknek és asszonynak tilos látniuk ezeket.354 Előfordul, hogy bizonyos rítusok során a földre rajzolják a totemet. Már a művelet technikája is jelzi, milyen érzéseket kelt e rajz, és milyen nagy értéket tulajdonítanak neki; ugyanis a földet előzetesen embervérrel locsolják meg bőségesen,355 márpedig később látni fogjuk, hogy a vér önmagában is szent folyadék, amelyet csak vallásos szertartásokon használnak. Amikor elkészül a kép, a hívek a legnagyobb áhítatba merülve még sokáig ott ülnek előtte.356 Azzal a megszorítással, hogy a primitív ember mentalitásának megfelelő értelmet adunk a szónak, azt mondhatjuk, hogy imádják. És így lesz érthető, hogy miért áll mind a mai napig oly nagy becsben a totemcímer az észak-amerikai indiánoknál: továbbra is vallási dicsfény övezi. De hogy megértsük, miért ennyire szentek a totemábrázolások, nem érdektelen tudnunk, miből is állnak. Az észak-amerikai indiánoknál ezek olyan n festett, vésett, vagy szobor formájú n képek, amelyek a lehető leghívebben adják vissza a totemállat külső megjelenését. Az eljárások ugyanazok, mint amiket még ma is alkalmazunk hasonló esetekben, csak éppen általában elnagyoltabbak. Ausztráliában azonban nem ez a helyzet, márpedig ezen alakzatok eredetét természetesen az ausztráliai társadalmakban kell keresnünk. Az ausztrál bennszülött képes ugyan arra, legalábbis kezdetleges módon, hogy a dolgok formáját utánozza, 357 a szent díszítések azonban többnyire semmi ilyen szándékot nem mutatnak: lényegében geometriai rajzok, amelyeket vagy a csurungán, vagy az emberek testén ábrázolnak. Különböző módokon festett egyenesek meg görbék, 358 amelyek együttesének csakis megállapodásszerű értelme lehet. A forma és a megformázott dolog között oly közvetett és távoli a kapcsolat, hogy aki nincs beavatva, nem is veheti észre. Csak a klán tagjai tudják megmondani, milyen értelmet tulajdonítanak ennek vagy annak a vonalkombinációnak. 359 A nőket és férfiakat általában félkörrel ábrázolják, az állatokat teljes körrel vagy spirállal, 360 egy-egy ember vagy állat nyomait pontokból álló vonallal stb. Az ily módon nyert ábráknak annyira önkényes az értelmük, hogy ugyanaz a rajz mást és mást jelenthet két különböző totemhez tartozó emberek számára: egyeseknek állatot, másoknak egy másik állatot vagy növényt. Ez talán még nyilvánvalóbb a nurtunják vagy a waningák esetében. Valamennyi más és más totemet ábrázol. De az a kisszámú és igen egyszerű elem, ami bekerülhet a kompozícióba, nem sok kombinációra ad lehetőséget. Ennek az az eredménye, hogy két nurtunja külsőleg akár teljesen egyforma is lehet, mégis két annyira különböző dolgot fejez ki, mint egy gumifa meg egy emu. 361 Amikor összeállítják a nurtunját, adnak neki valami jelentést, amit az a szertartás végéig meg is őriz, ez azonban megállapodásszerű. E tények azt bizonyítják, hogy az ausztrál bennszülött nem azért ábrázolja oly nagy előszeretettel a totemét, hogy az állandóan szeme előtt lévő képmás révén folyton átérezze a totem jelenlétét; hanem egyszerűen azért, mert szükségét érzi, hogy anyagi jellel ábrázolja a totemről alkotott gondolatát, bármi legyen is egyébként ez a jel. Még ne próbáljuk egyelőre megérteni, mitől érzi szükségét a primitív ember annak, hogy saját testére illetve

Nat. Tr., 232, 308, 313, 334. o. stb.; North. Tr., 182, 186. o. stb. Uo. 346. o. Igaz, az mondják, hogy a nurtunja annak az ősnek a lándzsáját ábrázolja, amely az alcheringa idején egy -egy törzs élén állt. De csak szimbolikusan; ez nem relikvia, mint a csurunga, amely állítólag magától az őstől származik. Itt különösen nyilvánvaló a magyarázat utólagos jellege. 353 Nat. Tr., 614. skk., nevezetesen 617. o.; North. Tr., 749. o. 354 Nat. Tr., 624. o. 355 Uo. 179. o. 356 Uo. 181. o. 357 A példákat lásd Spencernél és Gillennél, Nat. Tr., 131. ábra. Olyan rajzokat láthatunk itt, amelyek közül többnek is természetesen az a célja, hogy állatot, növényt, emberfejet stb. ábrázoljon, persze igen sematikusan. 358 Nat. Tr., 617. o.; North. Tr., 716. skk. 359 Uo. 145. o.; STREHLOW, II. 80. o. 360 Uo. 151. o. 361 Nat. Tr., 346. o.
351 352

64
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK különböző tárgyakra ráírja a toteméről alkotott fogalmat; de fontos volt azonnal konstatálnunk, milyen természetű szükséglet is szüli e sokféle alakzatot.362

Nem kétséges egyébként, hogy e rajzok és festmények egyszersmind esztétikusak: ez a művészet első formája. S mivel egyszersmind, és legfőképpen, írott nyelv is, a rajz és az írás eredete következésképpen összekeveredik. Nagyon is úgy tűnik, hogy az ember nem elsősorban azért kezdett rajzolni, hogy fán vagy kövön rögzítsen olyan szép alakzatokat, amelyek megnyerték érzékei tetszését, hanem inkább azért, hogy anyagszerűen formálja meg a gondolatait (vö.SCHOOLCRAFT: Indian Tribes, I. 405. o.; DORSEY: lSiouan Cultsl,349. skk.).
362

65
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

mennyire erős lehetett eredetileg. hogy enyhülni szokott. 202. o. 63. 168. §. STREHLOW. ahol meg szabad enni a totemállatot vagy -növényt. skk. 367 Nat. o..). ROTH: Superstition. és mint látni fogjuk. o. amelyek során a klántagoknak vagy a főnököknek nemhogy szabad. Mert még ott is. de közönséges felhasználásuk általában tilos. HOWITT.1. amely szerintük az illető halálát okozza (North. 294. 364 Például a warramangáknál (North.363 Egyedül az öregek mentesek e tilalom alól. 365 Például a warramangáknál. De bár a tilalom n a később jelzendő kivételekkel n igen sok törzs esetében egyértelmű. amikor bomlásnak indul a régi totemisztikus szervezet. a ngembáknál stb. Másrészt a mítoszok arról számolnak be. Tr. De még a fennmaradó megszorítások is mutatják. hogy bizonyos vallási ünnepeken kötelező a totem n egyéként mérsékelt n fogyasztása.. Aki megszegi e tilalmat. Langloh PARKER: The Euahlayi Tribe. hogy tilos megenni őket.. Igaz. Tr. A mérték túllépése rituális bűntett. 204.. Nat. tehát legszentebbnek tekintett testrészekre.. 364 ennek később látni fogjuk az okát. olykor valóságos szentségként is szolgálhatnak. Vannak valós lények is. s az ezzel szemben tanúsított élénk ellenállás mutatja. fejezet . hogy táplálékul szolgálnak. akik szintén rítus tárgyai a totemhez kapcsolódó viszonyuk következtében: mindenekelőtt a totem fajtájába tartozó élőlények. ha nem teljesen kifejlett állatról van szó. például a tojásra vagy a zsírra. FISON n HOWITT: Kamilaroi and Kurnai.. 146. I Mivel a totemet ábrázoló rajzok vallásos érzületet keltenek. 369 Nat. o.. amelynek súlyos következményei vannak. amely ha a profán szervezetbe jut. A totemnövényben vagy -állatban szerintük félelmetes princípium lakozik. MEYER: i. Tr. 769.). a másik frátria tagjai olyan mágikus manőverhez folyamodnak. hogy a klánalapító nagy ősök rendszeresen ették a totemüket: márpedig. Tr. hogy a szentségtörés automatikusan halállal jár. Mindenekelőtt az állatokról és növényekről van szó.. e történeteket egy olyan időszak visszhangjaiként kell értenünk. mint már említettük.368 Ez esetben nyilván úgy tartják. 363 66 Created by XMLmind XSL-FO Converter.367 S még a többi részt is csak akkor szabad elfogyasztani. nagyon nagy veszélynek teszi ki magát. o. de egyenesen kötelező is a totemállat vagy -növény fogyasztása. 186. lábj. 168. mondja Spencer és Gillen. 169. illetve a klán tagjai. . o. hanem éppenséggel egy csak most kezdődő tilalom bevezető lépései lennének. Az effajta misztikus étkezések során Effajta eseteket lásd TAPLIN: The Narrinyeri. hogy természetének szent jellege még nem teljes. s a jelenleg érvényben lévő korlátozásokat viszonylag később hozták.. a wongaibonoknál. így hát az állatok vagy növények szent jellegét arról lehet felismerni. legalábbis bizonyos törzsekben. egyszerre csak kis mennyiséget szabad megenni belőlük. Spencer és Gillen szerint ezek a megszorítások nem egy eredetileg szigorú s később enyhülő tilalom maradványai. in: WOODS. Csakhogy abból. o.. amelyben a jelenlegi tilalmak még nem álltak fönn.. Nem mintha a csoport mindig közbelépne. vö. Igaz. a juinoknál.. n. Tr. korántsem következik. A totemállat és az ember De nem a totemképek az egyedüli szent dolgok. a fogyasztásuk korlátozott. a buandikoknál. vannak olyan ünnepi alkalmak. 207. A totemlényt elzáró és védő korlát tehát csak lassan hárul el. 368 North. 1. 366 A kaititjáknál ha egy klántag túl sok totemet eszik. 58. hogy valaha is közönséges táplálékul szolgált volna. a wotjobalukoknál. E két író szerint 369 eredetileg teljesen szabad volt a fogyasztásuk. E tétel bizonyítékát a következő két tényben vélik megtalálni. 150. m. II.2.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) 1. Tr. hogy ezen enyhülések elfogadása milyen nehézségekkel járt.. 366 A tilalom egyébként továbbra is teljes mértékben fennáll a legértékesebbnek. II. Magic and Medicine. szétbomlasztja vagy megsemmisíti azt. Nat. o. természetesen az e rajzok által ábrázolt dolgok is rendelkeznek valamennyire e tulajdonsággal.365 tagadhatatlan. 173. o. az arabanáknál.. o. Először is. éppen szent jellegüknél fogva belekerülhetnek bizonyos misztikus eledelekbe. Ezek profán szerepe általában az. de úgy tartják. 20. WYATT: Adelaide and Encounter Bay Tribe. és mesterségesen megtorolná a kihágást. Tr. o.

miért tűnik számunkra e feltevés a lehető legvalószínűtlenebbnek. De az engedély még ez esetben is olyan feltételekhez kötődik. csak egy olyan harmadik személytől kaphatnak. tilos maguknak meríteni belőle. 372 Ez az egész teória egyébként egy teljesen önkényes hipotézisen alapul: Spencer és Gillen. o. De ha az apai. semmint a múltat magyarázzák. hogy a szent dologhoz nem lehet szabadon hozzáférni. hogy a szerzők nem tették volna oly könnyen magukévá e tételt. Azt is figyelembe kell venni. Itt is hozzá kell azonban tenni. Céljuk általában inkább a jelenleg fennálló rítusok magyarázata. mert maguk is szentek. De még az is elképzelhető. hogy gyakran tovább él. A kaititjáknál és a warramangáknál az e totem alá tartozó emberek nem ihatnak szabadon vizet. o. amikor a még egységes klánoknak ugyanaz volt a totemük. mint amit a totemállatuk (lásd STREH LOW. Tr. hogy ha ez a formális eljárásmód nem megvalósítható. E fajt viszont a másik frátria tagjai fogyasztják rendszeresen. a janjuláknál. tökéletes összhangban áll a jelenleg érvényben lévő hiedelmekkel és rítusokkal.. 64. ha egy másik frátriabeli kínálja oda. azt hosszú ideig igen valószínűen az ellentétes elv előzte meg: vagyis a gyermek az anya totemét kapta meg. o. CURR. a legkülönfélébb vallásokban találkozhatunk vele.. 376 A dolgok jelen állásában azonban semmi sem indokolja ezt a tilalmat. a hozzá kapcsolódó összes tilalommal együtt. akkor e másik frátria az a frátria. o. 375 North. Ott tehát. némiképp sommás kritikai módszerre vall. s ily módon nem értették volna félre a totem szent jellegét. HOWITT. 167. o. 160. amelynek ők nem tagjai. A totem megevése éppenséggel kivétel. aki szükségképpen ahhoz a frátriához tartozik. Tr. Számos törzsnél előfordult például a víz -totem. Tr. hogy szükség esetén mindig felfüggesztették. hogy ha a tiltást nem veszik figyelembe. 373 TAPLIN: The Narrinyieri. mint akik rendszeresen a totemükkel táplálkoztak. ez a szabály egyébként nemcsak a totemizmusra áll. Tr. azt feltételezik.371 ez azonban még nem ok rá. majd gépiesen a másodikra is 370 371 67 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy a mindenki által elismert elv áthágásáról van szó. mintsem a múltbeli eseményekről való megemlékezés. Később még elmondjuk. amit az ember nem nélkülözhet. hogy a középausztráliai törzsek. illetve csak saját frátriájának tagjai vannak körülötte. Ezért aztán az egyén még a másik frátria különböző klánjaihoz tartozó totemeket sem eheti meg szabadon. A warramangáknál és a walbiriknél csak akkor lehet az anyai totemet enni. III. ennek az a magyarázata. ennek tehát ők a kárvallottjai. Ami pedig a mítoszokat illeti.. Tehát a bennszülöttek a lehető legtermészetesebbnek tarthatták. m. hogy n mint látni fogjuk n az egy -egy frátriába tartozó összes totem bizonyos mértékig tiltva van ugyanezen frátria más totemhez tartozó tagjai számára is. hogy ilyen könnyen történelmi dokumentum értéket tulajdonítunk nekik. GREY: i. ha a közvetítő más totemhez tartozik.. s egyben arra vallanak.).). a warramangáknál.. 60. ilyenkor szigorú tilalom nyilvánvalóan lehetetlen. hogy az elvet kezdetben az első esetre dolgozták ki. következésképpen ott. Erős okunk van azt hinni. A tiltás mindezzel együtt olyan mélyre ivódott gondolatokon alapul. sokkal inkább a jelent. 145. Az öregemberek és a magas vallási méltóságra jutott személyek mentesülnek a közönséges halandókra vonatkozó tilalmak alól:370 azért ehetik meg a szent dolgot. o. I.. másképp mon dva a tulajdonképpeni totemről van szó. Lásd föntebb . hogy e tekitetben az apai meg az anyai totem a jelek szerint más-más elbánás alá esik. Tr. Az ősök Strehlow szerint rendszerint ugyanazt ették. hogy szent eledelt vehettek magukhoz. 167. 61. II. következésképp tilos a profánok számára. a totemisztikus faj nem fog kellő bőséggel szaporodni. Spencer és Gillen megjegyzik (167. amikor kényszerűségből vagy más okból totemet esznek.. Úgy tűnik. hogy a szabály tiszteletben legyen tartva n mert e népek úgy gondolják. a wakaiáknál. 202. hogy egy-egy frátria különböző klánjai tulajdonképpen csak egy korábbi. o. akkor sürgős esetben bárminemű közvetítést nélkülözhet.. se nem valószínű. Az nyilvánvaló. SPENCER n GILLEN. például amikor a bennszülöttek ki voltak éhezve és semmi más eledel nem állt a rendelkezésükre. amelyek korlátozzák a használatát. 172. amikor a tiltott növényt vagy állatot a másik frátria valamely tagja kínálja oda neki. 166. Most már jobban meg tudjuk magyarázni. o.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) elfogyasztott táplálék éppenséggel a legszentebb dolog.. 1. a maráknál. mintsem azt a létrejöttét kiváltó ok indokolná. Volt tehát olyan időszak.. később felaprózódó klán alosztályai. hogy ezekről az ősökről soha nem úgy számolnak be. a tilalom mértéke igen változó lehet. o. 173. ahol e közös eredet emléke még nem halványult el teljesen. Ugyanezt a szabályt alkalmazzák valamennyi olyan esetben. valamennyi klán továbbra is összetartozónak érzi magát a többivel és amazok totemét sem érzi magától idegennek. hogy mindkét esetben másik frátriabelinek kell kínálnia. Nat. 372 Ugyanakkor se nem biztos. a binbingáknál (North.. amelyikhez nem tartozik az illető totem. miszerint a mesés idők ősei megették a totemüket. o. amikor a totem olyan táplálék. ha hajlandók lettek volna a totemizmust vallásnak tekinteni. hogy ha e szabályt megszegik. Márpedig e mesés ősök csaknem istenek voltak. vagyis ha az egyén egyedül van. hogy azt az egyszerű profánoknak is megengedjék. 374 North. 147. Ők ugyanis a legérdekeltebbek abban. Ezért állnak bosszút. hogy a totem eredetileg anyai ágon öröklődött. Nat. 4. számos olyan törzsben.373 Különösen olyankor.375 A másik effajta csökevény az anyai totemhez kapcsolódik. miért van az. következésképp a legtisztább totemizmust. 376 Ez a helyzet a loritjáknál (STREHLOW. lábj. Már láttuk. a walbiriknél.... a másik frátria tagjai torolják meg a szentségtörést (lásd fentebb . ennek épp az ellenkezője igaz az anyai totem esetén. ahol pedig a gyermek ma már az apa totemét örökli . Nos. Mint látható. 374 A procedúra bonyolultságával s az ebből fakadó nehézséggel jelzik önmaguk számára. Frazerrel együtt. o. Nem elég az. o.). hogy a tilalom valaha is abszolút lett volna.. csak akkor nyúlhat hozzájuk. tovább él valami az eredetileg az anyai totemet védő tilalmakból: nem lehet csak úgy szabadon megenni. nevezetesen az arandák képviselik a legarchaikusabb. 462.. ahol az apai ágon történő öröklés vált szokássá. Ennek nyilván az a magyarázata. .).). Jelen esetben az a hagyomány.

Nevezetesen olyan kényszerhelyzetek. 166. ahol saját maga számára senki sem vadászhat arra az állatra.381 Ezen alapvető tilalmakon túl olyan eseteket is idéznek. Megjegyzendő egyébként. a faszénhez stb. 58. hogy mi a totemük (L. A csurungákat. szükségképpen totemisztikus eredetű. 385 az állat vallásos étkezés alapanyagául szolgál. II.). amelynek ugyanaz a toteme. és sokkal kategorikusabbak és szigorúbbak. hogy itt valami meg nem engedett dologról van szó. ami emlékeztet rá. mint valami vétségért. Egy rítusban.). hogy az asztronómiai totemek Ausztráliában valószínűleg nem ősiek. Nem lenne lehetséges a tetoválás meg a totemisztikus ruházat. 383 CASALIS: i. vö. 384 Még az omaháknál meglévő. a waningákat soha nem használhatják a nők és a be nem avatottak.). 59. . 380 HOWITT. akkor vele. ez egyedülálló eset. Olyan törzsek is vannak. II.l 381 STREHLOW. o. s olyan eszmék hatására jött létre. a rézrozsdához. amelyek valamely állat vagy növény megnevezésére vagy nézésér e irányulnak. amikor például a totem káros állat. egy másik alklánban. 382 DORSEY: lOmaha Sociologyl. o. ha mégis megteszi.379 De általában az a mód. Tr. 225.380 és mindent elkövetnek annak érdekében. 228. mert ezek esetében még kevésbé biztos. mint az előbbiek. hogy az állat a lehető legkevesebbet szenvedjen. II. amelynek segítségével a fiatal vadász könnyebben ejtheti el az adományozó totemjéhez tartozó vadat ( uo. csak elhessegetheti őket (STREHLOW. holott ott a helyzet egészen más volt. PARKER: The Euhlayi. o. amely valamiféle állat megevésére vagy megérintésére irányul. A totemet ábrázoló különböző alakzatokat érezhetően nagyobb tisztelet övezi. IIIrd Rep. 53. a narrinnyeriknél (TAPLIN: The Narrinyeri. mert e tilalmak némelyike nincs közvetlen kapcsolatban a klán toteméül szolgáló állattal. tehát valószínűleg későbbi eredetű. o. és természetes is. II. És mivel mennél több és mennél jelentősebb tilalom óvja a külvilágtól és vonja ki a forgalomból a szent dolgot. 61.377 De itt is sok kivétel és enyhítés van. Például a Sas egyik alklánjánál a jellegzetes tiltás az. a jávorszarvas-klánban senki sem érintheti meg a hím jávorszarvas testének egyetlen részét sem. bonyolult úton jöhetett létre. II. Azokról a Frazer által említett tilalmakról már nem is szólunk.). hogy nagyon bánatosak. hogy ez utóbbiból sokkal több van. o. 239.. i. a totem képe előtt gyűlnek össze. imént ismertetett tilalmakról sem állíthatjuk biztosan.). a nurtunjával lép vallásos közösségbe. 12n13. Ezzel szemben a klán névadó állatát vagy növényét bárki láthatja. amikor az ember nem is nyúlhat a totemhez. Frazer túl könnyen feltételezte n s e tekintetben többen is utánozták n. m. 385 Lásd II.. amelyeknek semmi közük a tulajdonképpeni totemizmushoz. mint maga a totem. hogy tisztán totemisztikus eredetűek lennének. s még nézniük is csak tisztes távolból szabad őket. o. aktív szerepet azonban nem játszik a rítusban. mint az ábrázolt dolgot magát.). elmondják. 63.) az arandáknál és a loritjáknál a Hold-totembe tartozó embernek nem szabad hosszan néznie a Holdat. Strehlow szerint (II. amelyről még majd beszélnünk kell. Ilyenkor bocsánatot kérnek.. CASALIS: Basoutos. az anmatjeráknál (North. annál nagyobb a benne lévő szentség. arra a meghökkentő eredményre jutunk. a wotjobalukoknál. §. o. viszont más számára megölheti. o. amikor az újonc a csurungák szentélyébe lép be n a csurungákkal. függetlenül attól. o. fej. A totemábrázolások tehát aktívabban hatékonyak. hogy nem szívesen teszik. hogy a totemlény képei sokkal szentebbek. 59. a beavatás legünnepélyesebb pillanata az. csak olyan társadalmakban van érvényben. m. Egyébként a kultikus szertartásokban a csurunga és a nurtunja foglalja el az első helyet.. 245. hiszen normális esetben az embernek önmagán kell viselnie a totem képét.). hogy kivételesek. o. h ogy minden olyan tiltás.. hogy az euahlayiknál a Holdra való ránézés tilalma minden anyára és gyermekre kiterjed. kiterjesztették. GREY. Mindamellett ismer t egy olyan eset Ausztráliából. Nat. tilos hozzányúlni (uo. 382 A botszwanáknál senki sem merne a totemállat bőrébe öltözni. 378 vagy végképp nincs mit enni. mint maga a totemlény . 378 De még akkor sem mindig. ahogy ez az aktus lezajlik.). 146. ha erre a másik frátriából tesz valaki javaslatot n életbe lépett. lEz utóbbiaknál az effajta szentségtörés után meg kell tisztálkodni. Tr.384 Ha most összehasonlítjuk e tilalmakat a totememblémára irányuló különböző tilalmakkal.383 De ezek ritka esetek.).A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) Az evés tilalmához gyakran járul a megölés. az egyik Bölény alklánban nem szabad az illető állat fejéhez nyúlni. könyv. ez már a szent dolgok birodalma.. e tiltás más. amelynek küszöbén elhalnak a profán világ zajai. ha csipkedik. o. Például az omaháknál. A szúnyog-totemhez tartozó arandának még akkor sem szabad megölnie a szúnyogokat. illetve növény esetében a leszedés tilalma. a nurtunjákat. a karnaiknál (HOWITT. amikor tilos volt a totemre ránézni. o. Nem szabad szem elől téveszteni. 379 A kaititjáknál. minden módosítás nélkül átvitték az anyai totemre is. akkor n várakozásunkkal ellentétben n azt találjuk. Miután a szabály n amelynek értelmében csak akkor lehet áthágni a totemet védő tiltást.TAPLIN. a buandikoknál. hogy totemisztikus eredetűek lennének. i. 68 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a szent állattal vagy növénnyel kellene az újoncnak szellemi közösségbe lépnie. o. Az arandák a nurtunja körül táncolnak. 146n147.. amelynek a nevét viseli. hogy nem szabad a bölény fejét megérinteni (DORSEY. o. Ha ez utóbbi lenne a par excellence szent dolog. illetve valami olyasmit. 272. de mint láttuk. o. és imádatban részesítik azt: maga a totemállat effajta megbecsülésben sosem részesül. melyekben a totemizmus már meglehetősen eltávolodott eredeti formájától. mutatja. Ezt a feltevést az támasztja alá. Tr. ha semmiképp sem lenne szabad megérinteni a totemlényt. 160. 58.. az ellenség keze által fog meghalni. Még az is előfordul. amikor bebocsáttatást nyer a vallási életbe. hogy valamelyik öreg egy más totemhez tartozó fiatalembernek olyan csurungát ad. m. De úgy hisszük. A csurungákat egy templomfélében őrzik. maga az állat csak kivételesen jelenik meg bennük. 63. o. talán csak a botszwanáknál megfigyelt néhány tény jelent ez alól kivételt (Totemism.). hogy ez a tilalom Ausztráliában nem is figyelhető meg. 377 Például a warramangáknál (North. o. bárki megérintheti. 221. 231.

amikor azt mondják nekünk. miként alakult át az állat fokozatosan olyannyira. amelyek ugyan semmit sem magyaráznak meg.). amely az embert kizárólagosan profán lénynek tekintené. 389 vagy vegyes n az állat. Tribes of Canada.390 illetve formátlan. 387 Nat. amely kövérebb volt. az ábrázolás nem annyira bántóan zavaros. A névazonosság ugyanis n vélik n nem pusztán külsőleg jelöli a természetazonosságot.). Minden részletkülönbségük dacára valamennyi egy sémára épül: céljuk az. s a teknőc emberré. Tr. 180. hogy a totemizmusra nem érvényes. II. hogy az első emberek között voltak olyanok. de mivel az ottani népeknek fejlettebb a gondolkodásmódjuk. másrészt az is valódi sebészi beavatkozásokkal jár (körülmetélés.) stb. csőr vágja ki a formátlan masszából. amelyeknek nincsenek határozott szerveik. annak kenguru is a neve. Csak eltorzítanánk őket.). Nat. E személyes szentségnek az az oka. de már ezzel az elodázással is enyhítik logikai botrányosságát.2. Még olyankor is. mégpedig lényegi része. ami érezhetően nem kisebb. 391 Egyes aranda csoportoknál (Nat. o. hanem az utóbbi logikusan következik az előbbiből. skk. lAz ember a toteméül szolgáló állatot magával azonos dolognak tekinti n mondja Spencer és Gillen. W. s egyidejűleg állati természetük is van. o. 395 Így keletkezett állítólag a teknőc-klán az irokézeknél. 153. n Amikor egy bennszülöttel erről beszélgettünk. A csoktauk rák-klánja is hasonló módon jött létre. 388 Más ausztráliai közösségek az emberiség ősének idegen állatokat tettek meg. Egy csapat teknőc kénytelen volt elhagyni azt a tavat. 390 Az arabanáknál (North. az ozsibvék daru-klánjánál (MORGAN: Ancient Society. Aki a kenguru-klán tagja.. nehezen viselte a gyaloglást a nagy hőségben.391 Ezután gyakran állat formájában elképzelt mitikus hatalmak léptek a színre s alakították emberré e formátlan. 119. amelynek értelmében az előbbi az utóbbi rokona. on the N. valójában csak félemberek. hogy az ember és a totemállat között geneológiai viszonyt létesítsenek. amilyenek. rámutatott egy róla készült fényképre: »Ez pontosan ugyanaz. I. 147. E mitikus témában nyilván sok minden visszatükröződik a beavatási rítusból magából. hogy végül is emberi formát öltött. Olykor valami legendás személy alakítja át hatalmánál fogva emberré a klán névadó állatát. 128. hogy az első lények emberek. . 2n7. amelyben éltek. o. fúrják át az orrát. 2. 153.). Tr. o. Hatalmas erőfeszítéssel kibújt hát a páncéljából.). Ezután mintegy már magától folytatódott az átalakulási folyamat.394 Máskor a mítosz majdhogynem természetes események sorával próbálja megmagyarázni. Hogy e számunkra oly idegen kettőség legalább látszólag felfogható legyen. megtanították őket beszélni. Egyikük azonban. ha tőlük idegen tisztaság ot igyekeznénk beléjük vinni (vö. a nutkák klánjainál (BOAS: VIth Rep. járni.és embervilág közt álló n lényeket.. SMITH: lThe Myths of the Iroquoisl. A bevatásnak is az a célja. a klán ősévé l ett (Erminnie A. hogy az ifjúból kész embert faragjon. 386 69 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Természetes hát.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) 1. alig ábrázolható teremtményeket. Tr.STREHLOW. Az embert balta. egy ember meg egy állat. 59n61. E közös eredettel n amit egyébként a legkülönbözőbb módokon képzelnek el n magyarázatot vélnek adni természetük azonosságára. o. Szerzett szokásainknál és a nyelv erejénél fogva is hajlamosak vagyunk az átlagembert. IV. mint ami én vagyok. Tr. o. o. vagy ha az operációt végző lény egy madár.). o.). csaknem sebészi beavatkozás útján történt. s valamiféle módon ezektől származtatták az embereket. hogy a szó szokásos értelmében vett emberségükön túl egyszersmind a totem fajába tartozó növények vagy állatok is. 389 Például a warramangák bizonyos klánjainál (North. Pedig könnyen előfordulhat.387 Tehát minden egyénnek kettős természete van: két lény él együtt benne. mint a többi. akik állattá tudtak változni. egyes anmatjera csoportoknál (North. amelyek zavarba ejtenek bennünket. megnevezhetetlen lényeket. IInd Rep. s amelyeknek különböző testrészei is alig -alig körvonalazódtak.. mint amit a totemállat esetében láttunk.). o. o. o. de olyanoknak kell elfogadnunk őket. hangok kombinációja: a név az élőlény része. vö. hogy ugyanilyen módon képzelték el az első emberek megformálására irányuló eljárásokat.). s új lakóhely után nézni. 86. 389. Mert a primitív ember számára a név nemcsak szó. s végül befogadták őket a társadalmukba (CATLIN: North American Indians. 388 TAPLIN: The Narrinyeri. az egyszerű hívő t alapvetően profán lénynek tekinteni.386 annyi mindenesetre bizonyos. o.. a primitív ember mítoszokat gondolt ki.. 162. végtagjaik. A narrinyerik például úgy gondolták. 338. Tr. o. amelyek Spencer és Gillen szerint látmenetet képeznek az emberi illetve az állati állapot köztl. hogy ez az elképzelés szó szerint egyetlen vallásra sem igaz.. 202. Tr.. hogy a léleknek ez a felfogása egyidős a vallási gondolkodással. Vannak olyan gondolkodásmódok.395 Talán nincs is olyan vallás. szubincízió. hogy az emberek úgy hiszik. A keresztény számára a lélekben n amely mindannyiunkban megvan. II Most az ember helyét kell meghatároznunk a vallási dolgok rendszerében. tehát bizonyos értelemben maga is ilyenfajta állat. márpedig a névazonosság szerintük természetük azonosságával is együtt jár. foghúzás stb. Minden klántagnak van valamiféle szent jellege.. o. hazavitték őket. skk. Ám az embernek a dolgok hierarchiájában elfoglalt helye vallásonként más és más. 392 Nat.). nyitják meg a száját. 393 Uo. sőt személyiségünk lényegét alkotja n van valami szent.393 Amerikában is találunk hasonló legendákat. Látni fogjuk. Hiszen viselik a nevét. ekképpen faragják ki a végt agjait.« Hát ugyanígy van a kenguruval is. 394 Így történik a moki indiánok kilenc klánjánál (SCHOOLCRAFT: Indian Tribes.l A kenguru volt a toteme. Ez a helyzet az anmatjeráknál (uo. és csak elodázzák a kérdést. 77.392 Az átváltoztatás erőszakos. Tr. Az emberek kifogtak néhány rákot.). 43..

o. E mitikus tájakról hozta magával a totememblémát. 398 Nat. Tr.).406 A hajnak hasonló tulajdonságai vannak. o. o. Revue de l’histoire des religions. 464. 669n671. 179. vagy a nő a klán névadó állatának fajából volt való (lásd SWANTON: Social Condition. 466. o. 404 Nat. Tr. s vele együtt a benne rejlő hatalmakat és csodás képességeket.396 Így hát az ember ezúttal is az állatvilághoz tartozik. 668. 368. Az állat hazavitte magához. 184. Nem tudott beszélni. s azok kisegítették. Tribes of Canadal. o. 400 Lásd III. bár odatartozását kissé különböző formában képzelik el. 397 Tehát az emberben is van valami szent. 284. 399 Uo. 407 Kölcsönadja egy ember a másiknak a csurungáját? A másik hálából odaajándékoz neki egy tincset a hajából. és lassanként visszanyerte eredeti alakját. ez a vér annyira szent. Házat épített és a homlokzatára egy nagy medvét festett. mint másféleképpen mély összefüggések mitikus kifejeződése. amelynek már jeleztük vallási funkcióját: bizonyos kultikus tárgyak beburkolására szolgálnak. Vannak olyan szervek illetve testszövetek. félig állati származása sajátosabb formában jelenik meg. Ha mindeme formaságokat nem tartják be. mert egészen olyan lett. vegyes házasságból jött létre. 398 A szent emblémát embervérrel áztatott földre rajzolják az arandáknál az emu -totem emberei. 201. megtanította lazacot fogni és csónakot építeni. 658. 204. ha bajba jutott. akárcsak a csurungáé. akiktől a mítosz szerint az anya klánja származik. vö. 397 Vannak egyébként olyan tlingit mítoszok. W. a rituális díszítéseknél alkalmazzák. tlingitek. majd elássák. miért nem célszerű az állat és az ember közt fennálló rokoni viszonyt tenni meg a totemizmus megkülönböztető jegyének. o. 408 Uo. amelyek különösképpen szentek: mindenekelőtt a vér meg a haj. Tr. 284. hitük szerint nagy baj érheti az illetőt. hogy az asszonyok nem is lehetnek jelen... o.408 A hajvágás is rituális aktus. 627. Ez a rokonság nem egyéb. hogy a közép -ausztráliai törzseknél gyakran a kultusz legtiszteltebb eszközeit szentelik fel vele. o. Tr. Tr. Az arandák lakta területen fellelhető számos vörös agyagdepozitról is úgy tartják. o. mint a medve. fej. azok meg sem ismerték.A. A későbbiek során. és vérükkel locsolják meg az újoncot. hogy a vörös okker miért kap gyakran szintén vallási szerepet a szertartásokban.. a pangkaláknál.. North. A névadó ős ugyan emberként jelenik meg. A közép-ausztráliai bennszülöttek emberhajból készült övet viselnek. 661. 268. A binbingáknál a körülmetélésnél használt késről a beavatottnak le kell szopogatnia a vért (uo. ill 29. Noha e tulajdonsága az egész testében oszlik el. aztán visszatért a falujába. Nagy általánosságban a nemi szervekből származó vér kivételesen szentnek számít (Nat. 402 A dieriknél. 405 Uo. Egyik alapmotívumuk ugyanis a következő.403 A szubincíziónál keletkező vért az arandák nagy áhítattal felfogják. amelyet a mitikus kor bizonyos hősnői folyattak valaha a földre.. o. amire medve volt rajzolva. köt.405 Ugyanis a színe miatt a vérrel rokon anyagnak tekintik. 406 Nat. o. hogy rokonság áll fönn a totemállat fajtája és a klán tagjai közt. hogy a klán. 409 Uo. 144.lVth Report on the N. bekenik vele a csurungákat. ha szabad így fogalmaznunk.409 Vegyük például a tszimsiánok mondáját. medve barátait hívta. amit az operációk során a fiatal beavatott veszít. Tr..). vö. könyv. 150. 262. amelyek nem úgy képzelik. Tr. Az emberi vér olyannyira szent dolog. Az emberek azo nban megijedtek tőle... A nurtunját például bizonyos esetekben embervérrel kenik be rituálisan. csak nyers táplálékot evett. o.404 Egyébként a vér vallási szerepével magyarázható.). II.). 1908.401 A beavatás során előfordul.. ahol állítólag azok a mesés ősök lakoztak valaha. 1905. o.400 Nincs olyan vallási szertartás. Hill TOUT: lReport on the Ethnology of the Statlumh of British Columbial. 352. Ezért lett e lány leszármazottjainak a medve az emblémája (BOAS: Kwakiutl.399 Később még látni fogjuk. Lásd HOWITT. A klántagok és a totemállat közt nyilván mindig szoros kapcsolat van. mégis továbbélt. 598. 407 Uo. Úgy tartják.. Az ember két évig a medvével élt.I. A lánytestvére olyan táncleplet varrt. Vadászat közben egy indián egy fekete medvével találkozott.). amiként azt Van Gennep javasolja (lTotémisme et méthode comparat ivel. de e kapcsolat nem szükségszerűen vérrokonság. vannak olyan társadalmak (haidák. A mítosz egyébként általános Ausztrália-szerte.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) Igaz. hogy amikor visszatért az emberek közé.402 A vér. 55. bizonyos kiváltságos pontokon mégis hangsúlyosabban jelenik meg. miként locsolnak vért a totemnövényt vagy -állatot megtestesítő sziklákra. július. de különböző viszontagságok következtében több -kevesebb ideig azon mesés állatok körében kell élnie. Tr. azaz vagy a férfi. J. meghitt együttélésük során új társaihoz annyira hasonlatossá vált. 464. 415n418. nő vagy gyerek nem mehet arra. 403 A warramangáknál az anya megissza a körülmetélési vért (North. a látása tilos. LVIII. . jóllehet többnyire valóban ez utóbbi formában képzelik el. amelyekben az ember félig emberi. 568. sajátos erényekkel rendelkezik: különböző áldozásokhoz-kommuniókhoz alkalmazzák. 70 Created by XMLmind XSL-FO Converter... hogy a felnőttek megnyitják ereiket. annak a földre kell kuporodnia. lényegüket tekintve erősen emlékeztetnek rájuk. akár hiányozhat is. amit meghatározott szertartások kísérnek: akit nyírnak. XXXV. amíg folyik. arccal arrafelé. 23. Nat. s egy fadarabbal jelzik az arra járóknak a hely szentségét.. Nat. e két dolog egyneműnek és azonos értékűnek számít. skk. Beliefs… of the Tlingit Indians.. XXVIth Rep. tszimsiánok). s az erről szóló mítoszok. 323. Hosszú. Tr. o. anélkül hogy a totem izmus lényegi vonásai ugyanakkor hiányoznának. amelyekről a klán a nevét kapta. hogy az ember állatból vagy növényből született: az a gondolat viszont. amelyben a vér ne játszana valami szerepet. 442. hogy alvadt vér.. o.). Akkor bedörzsölték mágikus füvekkel. bár ugyancsak különböznek az előbbiektől. 401 Nat. 396 Ebből is látható.SPENCER n GILLEN. o.

illetve olyan kenetként alkalmazzák őket. Egyébként a mítoszokban is szerepet kap (uo. a bennszülött lefekvéskor vagy ébredéskor. hiszen maga is a szent világhoz tartozik. egy félreeső helyre teszik. akik tehát elkülönülnek tőlük. Az olyan ember például. tehát egynemű dolgok. o. a férfiak külön tábort alkotnak. hozzájuk képest a nők szinte profánok. 415 A buandikoknál. amelyek más klánok toteméül szolgálnak. A wakelbaráknál nem kerülhet sor rá a totem embereinek jelenlétében. HOWITT. védve lesz a kígyómarástól. A pofaszakállt a hajjal azonosítják és ekképpen is kezelik (North. 195n196. ha e tilalom más személyekre is kiterjedne. 416 E rokonság miatt a totem fajába tartozó állatokban az ember jóindulatú társat lát. 221. m. 416 HOWITT: i. A be nem avatott fiatalokból teljes mértékben hiányzik.). a botszwanáknál (CASALIS: Basoutos. amelyek az egyszerű halandók számára tilosak: szabadabban ehetik a totemállatot. A totemállatot barátnak. mint amennyi a valóságban van neki (Nat. mintha az embernek még valamiféle misztikus tulajdonjoga is lenne a totemére. szám. o. amelyek őt ettől az állattól érhetik. amiről maga is el van nevezve. 464. amelyekben legkiváltképpen megtestesül. Néha úgy tűnik. 71 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Nat. kiejti annak az állatnak a nevét. nemcsak a névadó állatot vagy növényt lenne tilos megenni. akinek valamely kígyó a toteme. 64. 417 és a totemállat vezérli a vadászaton. Tr. §). 147. mint a hívő az istenével szemben. mint a buandikok mondják.). o... Ennek az eljárásnak az a célja. Segítségül hívja. 604. lLa prohibition de l’inceste et ses originesl. Tr. Mindazonáltal vannak olyan törzsek. II. 413 Nat.. hogy azok a szubsztanciák.. Année sociol. A férfiakban nagyobb fokon van meg.. az arandáknál (STREHLOW.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) Ha valaki meghal. mert inkább a házi és házassági szervezet kérdéséhez kapcsolódnak. o. akinek támogatására mindig számíthat. 58. 417 A Tully folyónál. 58. többé-kevésbé halkan. a profán szemektől távol látnak neki az övek készítésének. 410 Más olyan testrészeket is említhetnénk. amelyből ki vannak zárva a nők. hogy az emberben is van valami olyan. mint a nőkben. 358. Mindazonáltal az ily módon a klán minden tagjában egyaránt benne rejlő vallási méltóság nem mindenkinél egyforma mértékű. hogy az állat talán egy hajszállal magasabban áll a szent dolgok hierarchiájában az embernél.). akkor az égvilágon semmit sem lehetne enni. 353n354. 5. North Queensland Ethnography. . 419 STREHLOW. legalábbis az arandáknál. legalábbis bizonyos esetekben. akárcsak a vért. II. egyenértékű lény viszonyáról van szó. hiszen nem is engedik oda őket a szertartásokhoz. o. mint az arandák. Nem szabad tehát a totemizmusban valamiféle állatimádatot látni. a máj zsiradéka stb.412 Úgyhogy valahányszor összegyűlik a totemcsoport vagy a törzs. nem bántja. ahol a totemnövény vagy -állat fogyasztása még az idegen számára sem korlátlanul szabad. Megölésének és megevésének tilalma természetesen csak a klántagokra vonatkozik.). hogy valamiféle erkölcsi függésben lévőnek érzik magukat tőle. o.). a karnaiknál (HOWITT: i. 51. Az ember egyáltalán nem úgy viselkedik a nevét adó állatokkal vagy növényekkel. 460. mert sem a nők. m... 410 411 A nő e komplex helyzetétől függnek az exogám tiltások. biztosítja például bizonyos növény. o. írja Roth (lSuperstition. Ami a májzsírt illeti. kultikus eszközök rituális összetevőivé válnak (nurtunja. Láttuk ugyanis. amely a totem vallási jellegét biztosítja. ugyanezen okból azonnal levágják a haját. 148.. 414 De még az is gyakran előfordul. totemisztikus rajzok). A mítoszokban. 158. hogy a nő abszolút profán volna. E helyütt nem beszélünk ezekről. o. Végül a vére vallási erényekkel rendelkezik (lásd Nat. Már az eddigiek is bőven bizonyítják. amelyek célja a csurungák vagy a szent sziklák csodás képességeinek felélénkítése. 414 A wakelbaráknál (HOWITT. Tr. amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek: ilyen a pofaszakáll. hogy bizonyos halotti rítusok során alkalmazzák. A levágott fitymát a körülmetélés után gyakran szintúgy elrejtik a tekintetek elől.. s elkerülje azokat a veszélyeket. o. Tr. Magic and Medicinel.és állatfajok termékenységét (North. ha lehet. hogy olyan dolgokat is megtehetnek. Tr. Ez a princípium sajátlagosan nem különbözik attól. bátyónak nevezik emberi fajtársai. ha rendszeresen elvégzi az invokációt. az anyagi értelemben lehetetlenné tenné az életet. 413 De még a férfiak szent jellegében is vannak különbségek.419 de ez a gondoskodás egyáltalán nem hasonlít egy kultuszra. amely meghatározott körülmények között külsőleg is szembeötlően megnyilvánul. o.). Tr.415 Végső soron a közöttük lévő kötelékek sokkal inkább a családi kötelékekre hasonlítanak. North. 146. o. Néha ezért hívják a klántagok apjuknak vagy nagyapjuknak. Ott még részt vehet bizonyos beavatási szertartásokon. ROTH: i. érezhetően egy szinten lévő. mint láttuk.. skk. o. 74. ez arra látszik utalni.. 604. 420 Ha pedig Nat.). állat és ember egy húsból van. 544. o. Ha egy olyan törzsnél.. Tr. sőt. Legföljebb annyit lehet mondani. Tr. 420 HOWITT. bizonyos törzseknél mindennemű étkezési tilalom alól mentesek.411 De felesleges szaporítani a példákat. o. 418 Viszonzásul figyelmesen bánik vele. hanem az összes olyan növényt vagy állatot. sőt. hogy a vadász ügyes vagy szerencsés legyen a vadászaton. ahol számtalan különféle totem van. sokkal fontosabb vallási sz erepet játszik. talán ez a leggyakoribb. vagy figyelmezteti a veszélyre. 418 TAPLIN: The Narrinyeri. Itt inkább két. 412 Ezzel nem azt állítjuk. s ami vallási hatékonysággal rendelkezik. sem a be nem avatottak nem láthatják. szent jellege abból is kiviláglik. ami távol tartja a profántól.. más szóval az emberi szervezet olyan szent princípiumot rejt magában. m. a fityma. hogy a használt kifejezések az egyenlőség érzetéről tanúskodnak. Ők annyira szentek. sajátos erényekkel bír. Az öregeknél viszont a legintenzívebb. s ott.).). vö.

203. habár itt speciális tulajdonról van szó. CAMERON: lOn two Queensland Tribesl. oda kell mennie a főnökhöz. Nat. North.l Erre a főnök azt feleli: lJó. 424 A. kol. o. o. hogy meg fog betegedni. az engedélyük szükséges hozzá. a karingbalok. ha bárki idegen saját céljaira akarja felhasználni az illető állat húsát vagy az illető fa anyagát. vagy ha a totem egy fa.. mielőtt megenné. 202. hogy a totemlénnyel való egytermészetűség kitüntetett jogfélével ruházza fel az embert. Science of Man.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) máshol történik. Végül Queensland északi részében van egy törzs. 28.. VII.421 Olyan esetek is vannak. hogy életveszélyben van. és maga eszi meg: ez afféle neki járó tartozás. megeheti. 423 Uo. P. 424 Tehát tulajdonosi szerepet játszanak. Például a kaititjáknál és az anmatjéráknál ha az emu -totem valamelyik embere a fűmag-klán (Grass seed) területén tartózkodik. és ilyen magot talál. azt hinnék. amit le kell róni neki. o. és azt kell mondania: lAz Ön országában gyűjtöttem e magokat.. amikor a csoport főnöke kötelezően elvesz egy kis részt az eledelből.423 Ez is azt bizonyítja. amelyről kissé nehéz fogalmat alkotnunk magunknak. 422 Ugyanezen okból a csurunga is bizonyos hatalommal ruházza föl a vadászt a megfelelő állat fölött: például nagyobb eséllyel ejti el az eurót. lehántani a kérgét. 255. 159n160. Uo. Az ő hozzájárulásuk szükséges. 421 422 72 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Tr. 1. ahol egyedül a totem embereinek van joguk megölni a totemállatot. . L.l De ha az emu-ember engedélykérés nélkül enne a fűmagból.. Australasian Anthropological Journal. 1904. Tr.

XIII. tehát mint minden embernek.. o. ezeknek is meghatározott helyük van a társadalom keretei közt: lA dél-ausztráliai vadember n írja Fison n. hogy a totemizmus sokkal komplexebb vallás. a másik a kígyó klánjába tartozik. alkotóelemei. Ilyenformán minden ismert lény amolyan táblázatfélébe kerül. Az egyik legismertebb az. amelyeket n különböző fokon n szentnek ismer el: a totememblémát. Egy-egy frátria emberei bizonyos számú klánra oszlanak. mondhatni rendes tagjai annak.430 Frátriák Klánok A klánhoz sorolt dolgok Kamilaroi and Kurnai. mint a fajok a megfelelő nemek alá. Année sociol. tehát a világegyetemet benépesítő valamennyi dolog a törzs része. Az ausztrál ember számára maguk a dolgok is. Ez a törzs két frátriára oszlik. III. amelyet vele egy csoportba sorolnak. amelyeket a primitív ember alkot magának a világról s a társadalomról. amit ez az embléma ábrázol. 427 Idézi CURR: Australian Race. III. illetve Fison és Howitt által gyűjtött adatok alapján állítottunk össze.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) 1.I. Egy vallás ugyanis nem pusztán az imént felsoroltakhoz hasonló. lezek a törzsek valamennyi élő és élettelen dolgot két osztályba sorolnak. 427 De az osztályozás itt nem áll meg.. 168. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. hasonlóképpen az egy-egy frátriához tartozó dolgok is megoszlanak a frátriákat alkotó klánok közt. Márpedig. a Nap amahhoz stb. o. e feltételnek megfelel. mert túl szűk fogalmat alkottak maguknak a klánról.l 426 A queenslandi Port-Mackay-i törzs két frátriából áll. I. a felhők ehhez a totemhez fognak tartozni. 425 426 73 Created by XMLmind XSL-FO Converter.428 most csak példaképpen emlékeztetünk néhányra. Ha azonban így érvelünk. D. 45. 428 DURKHEIM n MAUSS: lDe quelques formes primitives de classificationl. lNotes on some Australian Tribesl.] az egyik vagy a másik frátriához tartoznak. a másiknak Wootaroo a neve. éppúgy része annak a testnek. mint a törzs egyszerű alosztálya. amely igyekezett felölelni a dolgok egyetemességét. A totemizmus kozmológiai rendszere és a nem fogalma Kezdjük már látni. [Magyarul: Az osztályozás néhány elemi formája. amelynek ő i s tagja. 1.. igen speciális tárgyakra vonatkozó töredékes hiedelmek gyűjteménye. 91. s a módszeres osztályozás az egész természetet felöleli. akkor ennek az elvnek az értelmében valamennyi ismert lény is megoszlik közöttük. a növényt vagy állatot. amelyiket a Gambier-hegyi törzsnél figyeltek meg. Nos. lAz egész természetet n mondja Palmer a Bellinger folyó törzseiről n a frátriák nevei alapján osztják föl [. és a klán tagjait. és amely totális képet akart adni a világról. skk. s ugyanígy van a szomszédos törzseknél is. A dolgoknak eddig három olyan kategóriáját különítettük el. s akkor ennek a fának a kenguru lesz a toteme. III. minden élő vagy élettelen dolog. Általában csak emberek csoportját látják benne. VI.1. o. BROUGH-SMYTH: The Aborigines of Victoria. Mivel a klán nem más.l425 Ha a törzs frátriára oszlik.] 429 CURR. Stewart tájékoztatta. Ugyanis minden úgy sorolódik e tíz totem alá. S.3. És la természet minden dolga a tíz klán valamelyikéhez tartozikl.A. J. az egyiknek Yungaroo. 300. . o. Valamennyi eddig ismert vallás többé-kevésbé olyan gondolatrendszer volt. amelynek ő valamelyik osztályába tartozik. FISON n HOWITT: Kamilaroi and Kurnai. s ezeknek Yungaroo illetve Wootaroo a nevükl. 461. I A totemizmusnak ezt a vonatkozását általában azért hanyagolták el. akárcsak maguk a négerek.. Válogatott tanulmányok. a másiknak Kroki a neve. o. fejezet . 170. 253n334. 1.429 Fison és Howitt úgy mondják. a mi európai elképzeléseinkkel helyettesítjük be azokat a gondolatokat. úgy tűnik. Ezt mutatja a következő táblázat. Másutt bemutattunk már néhány osztályozást. mondja Bridgmann. amit a Curr. egyetlen nagy törzsnek tekinti a világegyetemet. o...] A Nap. ha képet ad a világegyetemről. a Hold meg a csillagok [. hogy ahhoz hasonlóan ez is csak emberekből állhat. o. Budapest. az egyiknek Kumite. mind a kettő 5 klánra oszlik.. A kép azonban még nem teljes. Például az egyik vagy másik fát a kenguru klánhoz tartozónak nyilvánítják. DURKHEIM: A társadalmi tények magyarázatához. mint első látásra tűnt. 430 Currt és Fisont ugyanaz a személy. hogy lvalamelyikébel. 1978. A totemizmust tehát csak akkor tekinthetjük a többihez hasonlítható vallásnak. in: É..

S. a bennszülött macska. hogy a Howitt által a Kroki frátriába sorolt klánokat Mathews a Gamutchba sorolta. A yam-klánhoz tartozik a síkvidéki pulyka. a ngurt ékfarkú sas. Ez is mutatja. rostos háncsú fák stb. A moule-kagyló-klánba433 a szürke emu. Az egyes klánokhoz kapcsolódó dolgok listája egyébként korántsem teljes. Langloh PARKER: The Euahlayi Tribe. pelikán fekete fájú fa. Victoria-államban. hogy ne nyúljon nagyon hosszúra e felsorolás. a Vénusz-bolygó. a gyűrűsfarkú oposszum. A 4. Wales. a lapuló kígyó. 433 E klán bennszülött neve Dyalup. Tr. jég stb. Ha belegondolunk. Még az is valószínűnek látszik. a kutya. egy nem mérges kígyó hal. Mathews a warwurt szót a déli nap melegének fordítja. 435 Mathews illetve Howitt táblázata több lényeges ponton is eltér egymástól. Új-Dél-Walesben (az euahlajiknál436). a peewe. tél stb. ahol a jelek szerint már nincsenek klánok. A Nap-klánba a bandikut. o. az oposszum. Journal and Proceedings of the Royal Society of N. a dikkomur kígyó. a mallee tyúk. XXXVIII. holló eső. a dyim-dyim bagoly. a mintás hátú gyík. 434 Ez Howitt fordítása. Kroki-klánról nincs adat. garnélarák. Ezek az eltérések azonban érdektelenek az általunk tárgyalt kérdés szempontjából. A Wungóké az emu.437 Queenslandben. Ezért gondoljuk úgy. hogy még mennyi klán van (Howitt tizenkettőt. Matthews tizennégyet nevez meg. s amit musselnek. felhők. a fehér kakadu. villám. az egyiknek Gurogity. fürj. 437 Lásd később. a kis méh méze stb. a közép-ausztráliai törzseknél is nyilvánvaló nyomait találjuk. 432 Mathews a következőképpen adja meg e nevek nőnemét: Gurogigurk. az előbbi osztályait Kurgillának illetve Banbének hívják. a wijuggla. A wakelbarák például két frátriára. Az ausztrál kontinens több pontján is hasonló felosztást figyeltek meg: Dél -Ausztráliában. 287n288. 121. hogyan osztályozzák a dolgokat a Gurogity-frátria néhány klánjában. a gumifa hernyója. mint a Jallup. a kengurupatkány. a fekete szarka meg a fehér szarka. a rosella papagáj. ősz stb. a póling. hogy milyen nagy nehézségekkel kell szembenéznünk e megfigyelések kapcsán. De Mathews és Howitt munkái nyomán431 már többet tudunk a wotjobalukok törzsében ismert osztályozásról. mennydörgés. Kroki egy ehető gyökér túzok. tűz. A meleg szél434 klánjába a szürke fejű ékfarkú sas. miként ölelheti fel az efféle rendszer a bennszülöttek egész világát. a dolgok az osztályok között oszlanak meg. Wales and Victorial. angolna. akkor megértjük.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) halász-ékfarkú sas füst. skk. A két szó egyébként a Gambier-hegyi törzsnél használatos két szó (Kumite és Kroki) megfelelője. hogy csak néhányat sorolt fel. 431 74 Created by XMLmind XSL-FO Converter. kutyák. a MATHEWS: lAboriginal Tribes of N. az akácfa (wattle-tree) hernyója. a mopoke. az örvös papagáj. a Hold. Kumite fekete kakadu csillagok. hogy kerül bele a bennszülöttet érdeklő minden dolog az efféle osztályozásokba. és 5. 12. a bronzszárnyú (bronze-wing) galamb. fóka. nem tarajos fehér kakadu kenguru. azaz a francia lmoulel kagyló szónak fordít. kissé más átírásban. HOWITT. az utóbbi osztályait Wungónak illetve Obunak. jégeső. Nap. A Banbébe tartozik az oposszum. Hold stb. Howitt ezeket a formákat adja.. és fordítva. most csak jelezzük Mathews nyomán. Nat. a repülő mókus. a kenguru.. szél. hogy megkockáztathatjuk a fenti fordítást. bizonyos fák stb. a pikkelyes (shell) papagáj. o. a másiknak Gumaty a neve (Howitt szerint432 Krokitch és Gamutsch). a bűzös teknőc. amit Mathews nem fordít le. a malle gyík. a tarajos sül. bagoly stb. Curr maga figyelmeztet bennünket. . jerikói lonc. hogy a lista korántsem teljes435). amit Howitt ugyanezen törzs egyik alklánjának neveként ad meg. illetve Gamatyturk. a Mallerára é s a Wutarára oszlanak. és hangsúlyozza. E szó azonban minden jel szerint ugyanaz. az erdei kacsa. S. A wotjobalukok is két frátriára oszlanak. egy kengurufajta stb. a füstölő papagáj. a mirndai kígyó. a murrakan ékfarkú sas. nyár. 436 Mrs. teafa kacsa. s csak a házassági osztályok jelentenek alcsoportokat a frátrián belül. s ezáltal az is jobban érthetővé válik.

s e vonzások illetve taszítások alapján osztályozza így vagy úgy a megfelelő dolgokat. a Cameron által Mortlake közelében megfigyelt törzseknél. 125. a barna kígyó. törzzsé állnak össze. akkor ezeket szinte szükségszerűen antitetikusan fogják fel: segítségükkel a legszembetűnőbben szembenálló dolgokat választják szét egymástól világosan. mert a velük eggyéolvadó társadalmi csoportok is összefüggenek egymással. hogy magának a kategóriának az esetében ez történt. Itt most csak a legjellegzetesebb adatokat idézzük. a hasonló képek vonzzák. 442 A két frátria számára szolgáló totemlények gyakran ellentétes színűek. Az első logikai rendszerek egysége tehát csak a társadalom egységét reprodukálja.). milyen elképzelések mozgatják. A szükségszerűen más-más frátriához tartozó férj és feleség habozás nélkül 438 75 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 27. 233. o. o. s amelytől az ember függ. 445 A Torres-szorosban lévő Mabuiag-szigeten (HADDON: Head Hunters.439 Még a legfejlettebb társadalmakban is megtalálhatjuk ugyanezen gondolatok visszhangját. 25. vö. 446 Az irokézeknél tornafélékre kerül sor a két frátria közt (MORGAN: Ancient Society. az ellentétesek pedig taszítják egymást. THOMAS: Kinship and Mariage… 53n54. a mennydörgés stb. Ahol az egyik frátria a békéhez tartozik. Pontosan ilyen jellegű az ausztrál osztályozás. 444 ha az egyiknek a víz a toteme. III. Nat. skk. akkor a Hold meg a csillagok az ellenkezőre.446 A dolgok szembenállása kiterjedt a személyekre is. a másikat balra.). A zunyik osztályozási rendszere főbb vonalaiban megegyezik az imént ismertetett rendszerekkel. 14. s szerves egésszé. A dolgok különféle osztályai pedig azért kerültek nem pusztán egymás mellé. 22. az eső. Tribes. 438 Ugyanezt a szervezetet találjuk az észak-amerikai indiánoknál. Az feltételezték.). o. mint az általuk igazgatott dolgok egy másik arca. 441 A mitologikus osztályozás tehát csak az előbbi osztályozások egy másik megnyilvánulási formája. 440 SWANTON: The Haida. a fekete kígyó. Így hát biztosak lehetünk benne. o. 441 Ez különösen nyilvánvaló a haidáknál. akárcsak a mi számunkra. és láttuk. Ezzel azonban nem szándékozunk elvitatni a személyes tudat azon képességét. hogy még a legősibb.. az előbbiek a sasok. 132. 16. már említett tanulmányunkat. HOWITT. Kezdetben minden valószínűség szerint a két frátria szolgáltatta az alapkeretet. 139. o. 13n14. a természeti jelenségekhez kapcsolt összes mitikus lény éppúgy a törzs valamelyik frátriájába tartozik. következésképpen az osztályozás is dichotomikus volt. a víz. 444 Például az oszidzs indiánoknál (lásd DORSEY: lSiouan Sociologyl. Ha a fehér kakadu az egyik frátriába sorolódik. Részletesebben lásd lAz osztályozás néhány elemi formájál-ról szóló. oldalon. Egyfelől szokványos élőlény. minden állatnak két arca van. Ugyanis amikor az osztályozásnak csak két neme van. Nat. 17.. . o. hogy akár önerejére hagyatkozva is ne tudna hasonlatosságokat felfedezni az általa képzetekben megformált konkrét dolgok között. o. mert maguk is csoportokra öszlottak. A fent elmondottak ugyanis azt bizonyítják. ha a Nap az egyik oldalra kerül. Nat. Ezek ugyanis a történelemből ismert első osztályozási rendszerek.). a dolgok osztályozásánál mindössze annyit tettek. 439 Uo. 94..447 CURR. MATHEW: Two Repres. meg lehet enni. hogy e két frátriát gyakran természetadta módon antagonisztikusnak fogták fel. a klánok pedig fajként. Bizonyos esetekben már sejtjük. ugyanakkor nyilvánvaló.445 Nyilván ennek tudható be. Ugyanezt a szembeállítást látjuk egyébként az arandák két frátriája közt: az egyikben vannak a víz. A frátriák szolgáltak nemként. m. a szúrós méhek méze stb. ott a másik a háborúhoz. 112. sőt intézményesített ellenségeskedés volt köztük. A kozmikus jelenségeknek megfelelő mitikus lények ugyanilyen kétértelműek (SWANTON: i. skk. 1. 250. Így van a gunditjmaráknál (HOWITT.). 443 J. hogy a szellem alapfogalmai. o. a másikban a föld emberei.). Az omaháké ugyanazokon az elveken alapul.. legegyszerűbb osztályozások is feltételezik ezt a képességet. Most először nyílt alkalmunk tehát arra. hogy szorosan összefügg a totemisztikus hiedelmekkel. A haidáknál az összes isten. hogy ez a fajta világkép független bármiféle etnikai vagy földrajzi jellegzetességtől. a síksági pulyka. Tr. mint a wotjobalukoké. amit el lehet ejteni. Tr. az Obuké a lapuló kígyó... Az ausztrál ember nem véletlenszerűen sorolja a dolgokat ugyanabba vagy egy másik klánba.. hogy ellenőrizzük a tételt. hogy rivalizálásféle. amely külső alakjában állat. a fekete kacsa. 34.. A haidáknál n írja Swanton n la sas illetve a holló embereit gyakran megrögzött ellenségeknek tekintik. azért álltak össze egységes rendszerbe. hogy helyet adtak nekik a maguk alkotta csoportokban. hogy e tények tükrében miként formálódhatott ki az emberiségben a nem illetve az osztály fogalma. hogy a társadalomszervezet mintájára épültek fel. most először bizonyosodhatunk meg arról. o.. Az emberek azért tudták csoportosítani a dolgokat. II Már többször hivatkozott tanulmányunkban rámutattunk. 124. a másiknak a föld.443 E szembeállításokat Ausztrálián kívül is megtaláljuk. Tr. in: XVth Rep. és a wotjobalukoknál (HOWITT. mint az emberek. amit munkánk elején megfogalmaztunk. 440 Márpedig a dolgok istenei valójában nem mások.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) bandikut. 442 Lásd fentebb. a gondolkodás lényegi kategóriái társadalmi tényezők eredményeképpen jönnek létre. az utóbbiak a hollók. Az egyiket jobbra teszik. mondja Swanton. a tűz. a logikai kontraszt társadalmi konfliktusfélévé szélesedett. pontosabban szólva a társadalom keretei szolgáltak keretül a számukra. egyszersmind azonban olyan természetfölötti lény. akkor a fekete a másikba. Náluk.2. Számára. a Kurgilláké a tarajos sül. a . o. Nyilvánvaló ugyanis.

hogy e szembenállást a profán és a szent ellentétére kellene visszavezetni (lásd HERTZ: lLa prééminence de la main droitel. . nem minden alap nélkül. dec. Inkább a megismerés szemszögéből akarjuk látni a dolgokat? Akkor fordított sorrendben képzeljük el őket: legfelülre a legsajátságosabb. amelynek részei hierarchikus rendet követnek. Nyilván ez a magyarázata annak a sajátosságnak. a kenguruhoz egy olyan papagájfajtát. a nem pedig olyan logikai szimbólum. 450 Ennek az ősi elkülönületlenségnek egyik jele. illetve szétválasztásoknál. ha sem bennünk. továbbá a partvidék összes többi törzsénél a csoport emblémája minden olyan állatot magába foglal. például Kínában. hogy a priori adva volt számunkra. Egyébiránt e két fogalom különbségét mi sem bizonyítja jobban. honnan vehettük volna az elkerülhetetlenül szükséges mintát. MATHEW: Eaglehawk and Crow. skk. Márpedig a dolgok térbeli elhelyezkedése pontosan egybeesik a klánokéval (lá sd De quelques formes primitives de classification. leggazdagabb valóságtartalmú tárgyakat helyezzük. Nat. mint hogy az állat képes nembeli képeket alkotni. melynek segítségével ezeket a hasonlatosságokat gondolatilag világosan el tudjuk különíteni más hasonlóságoktól. azzal nem válaszoltunk. halmokat.. ezek is. amelyekkel eggyéolvadtak.l ( Fifth Rep. s megint más a nem fogalma. legalábbis abban az értelemben nem. lA tlingiteknél n írja n. olyannyira hogy az emberi illetve logikai csoportok teljesen összekeveredtek egymással. Például a Hold a fekete kakaduval. A tartalom homályos.). az amerikai zunyiknál a dolgokat gondolatilag éppúgy térben helyezik el.. 62. DURKHEIM: A társadalmi tények magyarázatához. mások ezeknek vannak alárendelve. az elemzés halála.). of the Committe…British Association for the Advancement of Science.). érzékelhető vagy nem érzékelhető. De az előző példákból is kitetszik. tulajdonságban szegényebbeket. o.. amit nyilvánvalóan az ember szerkesztett meg. Minden valószínűség szerint soha eszünkbe nem jutott volna a világ lényeit nemnek nevezett homogén csoportokba gyűjteni. 69. következésképpen a fűevő állatok is.).450 Másfelől viszont az osztályozás olyan rendszer.. Márpedig nem látható. Nat. amelyek meghatározott számú. o. Budapest. amit mi e szónak adtunk az imént. 1909.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) Másfelől az egyes frátriákon belül egy klánba kerülnek azok a dolgok. De ilyenkor is hierarchikus formában képzeljük el őket. S ezt a kifejezést korántsem csak hasonlatként kell érteni: az osztályozásnak valóban alá . Az egy -egy frátria toteméül szolgáló két állatot gyakran úgy ábrázolják. 448.449 Nyilván nem mindig érthető számunkra. o. De más a hasonlóság érzete. Egy homokkupacnak. ha nem tettük volna meg magunk is kezdetben a dolgokat az emberi társadalom tagjaivá. amellyel szoros kapcsolatban áll. illetve egyazon nem különböző fajtáit úgy fogjuk föl. hogy a frátriák születésére vonatkozó elméletünk nem magyarázza a szembenállásukat (Kinship and Marriage in Australia. miféle homályos pszichológia működött az ilyen együvé sorolásoknál. [Magyarul: Az osztályozás néhány elemi formája. A Study of Australian Aborigines.és elárulják egymástl (The Haida. Az osztályozások még a viszonylag fejlettebb népeknél. a fajok és tulajdonságaik a nemektől és a nemek által meghatározott sajátosságoktól függenek. képtelen viszont nemben és fajtában gondolkodni.448 továbbá az összes olyan állat. de csoportokat nem. lejjebb pedig az általánosabbakat.. mint már mondtuk. a keret viszont meghatározott forma. Az anyagi dolgok gyűjteményeket. mint akik folytonos háborúban állnak egymással (lásd J. aktuális vagy lehetséges dologra alkalmazható. o. e lusta megoldás. sem rajtunk kivül ne lett volna semmi olyan dolog. amelyek közt a rokonsági kapcsolatokhoz hasonló belső kapcsolatok vannak. belső egység nélküli mechanikus együtteseket alkothatnak. származékos képzete. a gondolkodók egy egész iskolája. 25. 253n334. 559. 34. Ilyenformán az ausztráliai wotjobalukoknál.). A játékokban a frátriák természetes vetélytársai egymásnak (HOWITT. amit Boas jelez az észak-amerikai totememblémák kapcsán. mert mi módon születhetett volna meg ez a gondolat. ami a nem. 448 Például a teafa-klánba tartozik minden fűféle. A nem gondolata a gondolkodás olyan eszköze. Tr. o. mivel gyakran találni békát e fa odvaiban. De megszerkesztéséhez legalábbis mintára volt szükségünk.. o.]). Mindazonáltal nem gondoljuk. lebegő képekből áll. 770. Vannak domináns jellegzetességek. skk. amelynek részben a hasonlóként érzékelt dolgok adják a tartalmát. oldalon). amelyet majd kitölt. Márpedig a tartalom nem szolgáltathatja maga azt a keretet. Tr.) 449 Ezért az arandáknál a békát a gumifa toteme alá sorolják. in: É. mint amelyek egy szinten állnak. 14. 447 Így hát Thomas jogtalanul veti a szemünkre. egy kőhalomnak semmi köze ahhoz a meghatározott és szervezett társadalomféléhez. mint aminek közvetlen tapasztalás útján érzékeltük a hasonlóságát. A nem az a külső keret. ha nem lett volna ott a szemünk előtt az emberi társadalmak példája. 1978.). is megőriztek valamit ebből a térbeliségből (uo. 146n147. de világosan meghatározott csoportja. Valamely frátria dolgai nem profánok a másik frátria számára. 55. szabott körvonalai vannak. skk. A nem ugyanis mindig mérhetetlenül több tárgyat ölel föl. hogy a dolgok hasonlóságaira vagy különbségeire való ráérzésféle szerepet játszott ezen osztályozások megszületésében. a vizet a vízityúkhoz kapcsolják. Revue phil. Másrészt a totemállattal egy kategóriába kerül minden. ami természeténél fogva sugalmazhatta volna azt a számunkra? Ha erre azt válaszoljuk. hogy a nem gondolatát a nembeli képpel azonosítsa. hogy a nemekhez a társadalmi csoportok mintájára. Márpedig eddigi tapasztalataink alapján az effajta csoportoknak csak egy fajtáját ismerjük: a társult emberek csoportjait. a Nap viszont n a levegővel meg a széllel egyetemben n a fehér kakaduval került össze.). ha nem a kollektív életből? A nem ugyanis olyan dolgok gondolati. Ezért utasítja el. mint ahogy a klánok is a térben helyezkednek el. mindamellett meghatározott számú. amely a csoport névadó állata számára eleségül szolgál. a . A nembeli kép csak a tudatunkban egyidejűleg jelen lévő hasonló képzetek elmosódott határú. Válogatott tanulmányok. 76 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amely gyakran röpköd körülötte (SPENCER n GILLEN. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. azok is egyazon vallási rendszer részei (lásd alább. amelyek a totemként szolgáló tárggyal a legtöbb rokonságot mutatják. ami csak táplálékául szolgál. történetesen egynémely közös elemet tartalmazó egyéni kép egymásra rakódásából s részleges fúziójából jönnek létre. o. területi alapot kapcsolnak.. Ausztráliában ez az ellenségeskedés a mítoszokban tükröződik.

hogy másnap ugyanezen alosztály tagjával fog találkozni. de tisztán megegyezésszerű címkével látja el e különálló lényeket. Ezt jelenti az imént megfogalmazott állítás. 28. Amikor a Port -Mackay-i törzs ausztrál bennszülöttje azt mondja a Napról.. és HOWITT. Csak a társadalomban vannak főnökök.. Az ember a klánjába tartozó dolgokban rokonokat vagy társakat lát. Tr. S.A. Egyazon elv hatja át és teremti meg az egységét: a totem. akkor a halotti emelvényt lolyan fából kell ácsolni. hogy a Yungaroo -frátriába valók. 461. Amikor például eltemetnek egy wakelbarát a Mallera -frátriából. hogy az egy klánba vagy frátriába sorolt dolgok szoros rokonságban állnak egymással is.. 458 Vö. I. o. Tr. J. lFurther Notesl. illetve a hozzá kapcsolódó lényeket. 146. lábj. of the R. mint a hollól. 454 HOWITT: lOn some Australian Beliefsl. A törzsön belül a varázsló csak a frátriájába tartozó dolgokkal varázsolhat. Mint ahogy a holló -klánba tartozó emberben van valami a hollóból. amelynek minden részecskéjét kölcsönös rokonszenv fűzi egymáshoz. a szónak számára objektív jelentése van. ahol. szabályos tagok ők is. az utóbbiaknak adott elnevezés mégis BRIDGMANN. akkor banbefát kell használni.458 A wotjobalukok ugyanazon Mir névvel illetik a totemet és az alá tartozó dolgokat. HOWITT: lFurther Notes on the Australian Class Systemsl. ha e ponton a tények nem volnának meggyőzőek.457 A bennszülött meg van győződve róla. o. III. a Nap fehér kakadu. 451 452 77 Created by XMLmind XSL-FO Converter. III. különböző névvel illetik a totemet. o. ha nem tudta volna már előzetesen.A. vannak még látható nyomai az osztályozásnak. Ugyanezen wakelbaráknál ha valaki azt álmodja. mint ami lugyanaz a dolog.. A hierarchia kizárólagosan társadalmi dolog. XVIII. a Hold ténylegesen wootaroo. akkor ezzel nem pusztán közös. mint látni fogjuk. 453 CURR. Misztikus rokonszenv fűz tehát minden egyént a vele együvé tartozó élő vagy élettelen lényekhez. mi is az a hierarchia. a növényekkel stb.I. A társadalom szolgáltatta a kanavászt a logikai gondolkodás hímzőmunkájához 1. ennek eredményeképpen úgy gondolja. Society of N. hogy ilyenkor a nyílvessző magától elkerüli a célt. hogy ő maga mit fog cselekedni. CURR. 452 amiként azt az illető csoportba tartozó emberekről is mondják. Márpedig sem a fizikai természet látványa. 459 HOWITT. and Proc.. azokra is vonatkoznak. o. hogy valamennyien ugyanolyan természetűek. és így tovább a csillagképekkel. meg az illető frátria illetve klán számára totemül szolgáló dologgal is. alárendeltek és egyenlők. állat. ami a Mallera-frátriához tartozikl. hogy emezek cselekedeteiből ki tudja következtetni.A. a fákkal. embernek egy a neve. J. Nat. növény vagy élettelen tárgy a totemlény puszta módozata. lábj. hogy effajta módon rendezze ismereteit.A. hogy aztán kivetítsük őket a világról alkotott képünkre. o. nem tudná engedelmességre bírni őket. Nat. o. 455 a többi dolog idegen neki. hogy ebbe vagy abba a csoportba tartoznak.. Egyébként pontosan olyan jelzőkkel is látják el őket. o.. 294. különben a vadász bizonyosan elvéti a vadat. úgyszólván nem lesz hajlandó rokon. s az embernek meg sem fordult volna a fejében. Következésképpen e fogalmak puszta elemzése még akkor is feltárná eredetüket. az arandáknál. 61. mint a totemet. sem a gondolati asszociációk mechanizmusa nem szolgáltathatta számunkra a hierarchia gondolatát. o. S. o. J. a kenguruk viszont wootarook. amelynek minden része együtt lélegzik.I. Az következik ugyanis belőlük.3. XXXVIII.453 Ennek megfelelően ugyancsak sajátságos kölcsönös vonzalmak és illendőségi viszonyok figyelhetők meg. barátainak hívja. 168. Ily módon a klán emberei és a klánba sorolt dolgok egyesülésük révén összetartozó rendszert képeznek. illetve hogy mit tett korábban. minden fekete törzsű fa pelikán stb. valamely frátriába vagy klánba tartozó dolgok nem árthatnak az illető frátria. és viszont. baráti állatba hatolni... XIII. in: BROUGH SMYTH: The Aborigines of Victoria. III E primitív osztályozásformák azonban a vallási gondolkodás kialakulása szempontjából is közvetlen jelentőséggel bírnak. o. mely szerint ezek a dolgok vérrokonok: valóban egy húsból valók abban az értelemben. egy húsból valónak tekinti őket. . A Gambier-hegyi törzsről van szó. FISON n HOWITT: Kamilaroi and Kurnai. A Nap ténylegesen yungaroo. 91.454 Ha a halott a Banbe-osztályból való.456 És viszont. együtt élnek. Wales. Wales and Victorial. Ő valóban úgy hiszi.. amely a másik frátria fájából készült.l451 Belső kapcsolat egyesíti őket azzal a csoporttal. Tehát az egy klánba tartozó összes ember. 3. Pontosan úgy mondják róluk. hogy laz aligátorok ténylegesen yungarook. A Tooman és Wingo kifejezések ezekre is. A társadalomból vettük őket. 461. o. Dolognak. akkor arra számít. J. Ez az első pillantásra tisztán logikainak tűnő szervezet egyszersmind erkölcsi is. vagyis ez utóbbiakkal is ugyanolyan fajta kapcsolatban állnak. Journ. A wotjobalukoknál minden frátriának megvannak a m aga saját fái. 455 HOWITT: lNotes on Australian Message Sticksl. 457 MATHEWS: lEthnological Notes on the Aboriginal Tribes of N. ahová be vannak sorolva.459 Igaz. 60. illetve klán tagjainak. ugyanezen okból a Hold fekete kakadu. XVIII. 191. természetadta módon megértik egymást. a kígyókról stb.I.I. 1. III. o. Márpedig a Gurogity-frátria állatait csak olyan fegyverrel lehet elejteni. 123. 326. 456 CURR. az esőt n ami ugyanebből a klánból való s ugyanehhez a totemhez tartozik n szintén úgy tekintik.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) mellérendelési viszonyok létesítése a célja.. XVIII. mint a totemállat. hogy megölt egy ilyen vagy olyan társadalmi alosztályba tartozó állatot..

Ily módon a Gambier -hegyi törzs embereinek. Tr. STREHLOW..471 Eszerint Spencer és Gillen egyáltalán nem túloztak. s következésképpen az attól függő dolgok felett. Minden más élelem tilos a számukra (HOWITT. 462 Az euahlajiknál.. 469 A példákat lásd HOWITT. hogy vallási természetű dologgal állunk szemben. STREHLOW. 61n72. miként az ember is. akkor a szentségtörést engesztelő áldozatokkal kell enyhíteniük.. o. amelyek a klánon belül amolyan alklánfélékké fejlődnek. Fentebb már láttuk (.. független klánná válik: ilyenkor az altotem is tulajdonképpeni totem lesz. 78 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Ezek is szentek..468 Ezen másodlagos csoportok az altotemeket a főtotem alá besorolt különböző dolgok közül választják. Csak éppen a benne rejlő vallási elem ezúttal pozitív kötelességet szült. 447. hogy egyedül a klántagok rendelkezhetnek a totemük. akiknek a nem mérges kígyó a totemük.. Nat. Tr. Ilyenkor járulékos.). amely csak az ő alklánjának a sajátja. XII. Mint emlékszünk rá. hogy egy-egy alklán teljesen felszabadul és autonóm csoporttá. Nat. vagy n a szokás által már szentesített kifejezéssel élve n altotemek lesz nek. hogy esetenként maguk is hasonló szerepet játszhatnak. hogy speciális körülmények hatására a totemkapcsolatnak ez az oldala továbbfejlődött. pajtásnak nevezik őket. Az alklánnak ahhoz. s következésképpen vallási jellegűek.] 471 STREHLOW. hogy e dolgok nagyon közeli rokonaik.l472 A totemeknek a lakossághoz viszonyított elképesztő száma annak köszönhető. Ezért van az. 466 Queenslandben viszont van néhány olyan törzs. Nat.. az bizonyítja leginkább. II. in: É. mint 442-t számlált össze. Azt is láttuk. 253n334. hogy szoros kapcsolat fűzi őket a totemállathoz. 472 Nat. III. hogy ugyanazon egyénnek két toteme van: egy főtoteme. o. 27. hogy la bennszülöttek által lakott területen nincs olyan élő vagy élettelen tárgy. hogy sajátos körülmények folytán az eredeti klánok folyton újabb és újabb alcsoportokra oszlottak. Válogatott tanulmányok. 468 Példaképpen lásd az euahlajik törzsét Mrs. skk. fogyasztása is tilos a számukra. de nem mértéktelenül. Már a Spencer és Gillen első könyvében történt utalásokból is kiderült. hogy ezeket az állatokat profánoknak tekintenék. 460 461 Ebből azonban nem szabad arra következtetni.465 Ezek is. hogy egy-egy klánban egyéni rokonszenvek.). vonzalmak alapján szűkebb csoportok. o.463 ahol szabad élni a totemmel. Ezért a klánba sorolt. Tr. másodlagos. Nat. Mathews már idézett cikkével).464 ez utóbbiakat meglehetősen sajátos bánásmódban részesítik. hiszen mást nem is szabad ennie. az angolna stb. társnak. o. következésképpen altotemre van szüksége. skk. hogyan történt ez az elváltozás. s természetszerűleg arra a gondolatra jutottak ezután. úgy tartják. III. o. skk. 122.). mert bizonyos értelemben mind -mind vele egyfajú állatok. hogy észrevegyük. 1978. hogy a totemállat szent. Tr. [Magyarul: Az osztályozás néhány elemi formája. 112. a többiek viszont hozzá sem nyúlhatnak. Budapest. Ezek tehát szó szerint benne rejlő. 20. Talán az sem lehetetlen. hogy az arandáknál vagy hatvan totem is van.. lappangó totemek. az osztályozás keretéül az ő társadalmukban a házassági osztályok szolgálnak (lásd fentebb.461 Ha ráviszi őket a szükség. Az arandáknál a totemállatot védő tilalom még a társállatokra is kiterjed. Márpedig éppen az előírás kategorikus volta jelzi számunkra. 151. korlátozottabb. hanem arról. hogy elválaszthatatlanul összetartoznak. amelyek körében a valamely társadalmi csoporthoz tartozó dolgok nem tilosak e c soport tagjainak: nevezetesen a wakelbaráknál. skk. azok is ugyanolyan érzéseket keltenek.466 De hogy a totemhez kapcsolódó dolgok nem más természetűek. akkor a klán ember tag jai nem fogyaszthatják szabadon őket. viszonylag önálló életet élő társulások jönnek létre. Tr. illetve a wotjobalukokét (HOWITT. s a legkisebb hatásra is működésbe léphetnek. mint maga a totem. North. Ilyen körülmények között a klán tagjai csakis a maguknak tulajdonított dolgokkal táplálkozhatta k. 2. o.469 Néha az is megtörténik. és saját arcot öltsön.. hogy ez a kötelessége. Barátnak. 28. hogy megkülönböztesse magát. s ezért a világ többi dolgaihoz képest történő besorolásuk egyszersmind a vallási rendszerben elfoglalt helyüket is kijelöli.. nem csak e kígyó fogyasztásától kell tartózkodniuk: a fóka. o. hogy az egyénnek meg szabad ennie őket. amely ne adna nevet valamely totemcsoportnak. Ő nem kevesebb. o. Tr.). s mégiscsak esznek belőlük. ugyanúgy. CURR. 462. vö. o. mihelyst a körülmények megengedik vagy megkívánják azt. III.. 467 Mrs. lábj. SPENCER n GILLEN. Tr. Látens totemtermészetük azonnal megnyilvánul. . 169. amikor azt mondták. III. o. Parker könyvében (15. Egy-egy ilyen osztály tagjai pedig nemcsak hogy megehetik az osztályukba sorolt állatokat.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) arról tanúskodik. o. ugyanez a szabály vonatkozik a klán többi dolgaira is. Parker a multiplex totems kifejezést használja.. hogy minden egyén valamiféle tulajdonjoggal rendelkezik a toteme. Ily módon előfordul. 447. hogy ha a totemek növények vagy állatok. 121. FISON n HOWITT: Kamilaroi and Kurnai. ilyenformán csaknem valamennyi altotem eljutott a totemállapotba. mint a tulajdonképpeni totemek esetében. 462 CURR. PARKER: The Euahlayi Tribe..470 Strehlow legújabb kutatásai szerint azonban ez a szám sokkal jelentősebb. o. 470 Lásd De quelques formes primitives de classification . Tr. .. 463 Mrs. 464 SPENCER n GILLEN. új alosztályok. hogy úgy mondjuk. mint amilyen a tilalom. o. Másfelől viszont tudjuk. XII. o. nem pedig negatívat. Nat. vagyis az emblémája alá tartozó dolgok szintén ugyanilyen jellegűek. mely az egész klánnal közös. DURKHEIM: A társadalmi tények magyarázatához. 113.. a végső határig. 465 SPENCER n GILLEN. Ez a szegmentációs folyamat az arandáknál jutott el.460 Tehát úgy érzik. o. Vegyük észre: nem egyszerűen arról van szó. saját totemre. o. Hasonló ez. mint a rómaiak nomenje és cognomenje. illetve a hozzá sorolt minden dolog fölött.. és egy altoteme. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.. de nem is ehetnek más állatot. Nat. 449.467 Minduntalan előfordul az.

STREHLOW. Az. Tr. III. Ha nem volna szent jellegük. A két kultusz még csak tökéletlenül vált szét..480 Mint Howitt mondja a wotjobalukok kapcsán. o. az esőt. North. Ameddig pedig az emberiség nem lép túl a totemizmus fázisán.477 A hagyomány azzal magyarázza a kapcsolatukat. 79 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Ebből a szempontból nézve úgy tűnt. eredetileg szintén mézhangya volt stb. vajon fő avagy másodlagos totemmel van-e dolgunk. s olykor annyira meghatározhatatlan a helyzet. mint az az első pillantásra látszott. olyan dolog sincs. akkor egy lényeges ponton módosítani kell a róla alkotott .479 Az altotem főtotemmé való ilyeténforma átalakulása egyébiránt észrevehetetlen apró lépésekben történik. mivel valamennyit a totemlény módozatának fogják föl. o. 403. a mennydörgést. 158. STREHLOW (III. következésképp a világ tíz osztályra. 151. 476 Egyébként két klán rokonsága abban nyilvánul meg. hanem mivel nincs olyan ismert dolog. Számos tovább élő szokás támasztja alá ezt a hipotézist. A klánba sorolt dolgok ettől a tőtől kapják meg a valóságukat. hogy vallásos érzületet keltenek. illetve fák esetében az árnyékukkal szolgálták őket (STREHLOW. hogy valójában teljesen általános szervezetről van szó. vannak olyan altotemek. o. amaz az aratást vagy a gyümölcsöket. o. hogy részt vesznek egymás rítusaiban. táblázatot állított össze. s mindegyik család egy-egy totemtől eredezteti magát n az a tő.). s csak azután változtak madarakká. hogy a társult állat eleinte ahhoz a fajtához tartozott. 447. Tr. o.. Tr. . s ily módon a törzsben még csak kevés olyan klán volt. XIIInXVII.. 297. o... hogy nagyon nehéz megmondani. Tr. 476 Például a vadmacska-klánban a csurungába vésett rajzok a virágzó hakeafát ábrázolják. A vallási dolgok köre tehát sokkal messzebbre terjed ki. XII. Nat.) szerint ez i gen gyakori. csak egy későbbi időszakban különült el tőle. amely mindmáig főtotemként szolgál.). hogy eredetileg a két csoport együvé tartozott. hanem az ismert világ határáig terjed. hogy Spencer és Gillen az inturitának nevezett galambról hol mint főtotemről ( Nat.illetve melléktotem minőségben valamennyi a mintegy hatvan főtotemhez kapcsolódik. Tr.. 479 Uo. hogy a társult totemet állítólag megették. hogy két ily módon társult csoportnak ugyanaz a totememblémája: márpedig az embléma közös volta csak úgy magyarázható. 182. Úgy mesélik. a mesés időkben szintén witchetty hernyók voltak. 477 SPENCER n GILLEN. 151. hogy profánnak tekintették. o. E tíz család együtt teljes és rendszerezett világképet ad. hogy kezdetben teljesen össze voltak fonódva. 147n148. Ha azonban ekképpen fogjuk fel a totemizmust. Továbbá az égitestek mindig csak másodlagos vagy társtotemek. és klán-vallásként definiálták. 475 A mítosz szerint a társult totemek a mesés időkben a főtotem embereinek táplálékául szolgáltak. hogy egy-egy Lásd nevezetesen Nat. Tr. az a levegőt. SPENCER n GILLEN. ennek alighanem az az oka. hogy az egyik a másikból származik. S éppen a természetnek a különböző istenek közt történő felosztása révén jön létre az a világkép. mivel vallási fogalmak szolgáltatják az alapjait. hol mint társult totemről beszél (uo. amely ne kapna valamilyen fokon vallási színezetet. és North. 473 474 A táblázat két olyan érdekességre is rávilágít. 4. amelyek ma a witchetty hernyó szövetségesei.). 480 Így fordulhat elő. o. Az utóbbi években történt felfedezésekig a totemizmust kizárólag egy -egy totem kultuszának tekintették. amelyben az arandák csaknem összes toteme e szerint az elv szerint osztályozódik: társ . a híres mondat lIsten mindenben jelen vanl itt is jelszóul szolgálhat. Spencer és Gillen csak néhány elszigetelt példát hozott föl a társult totemekre. Nat. 410.). Amikor majd később kialakulnak a vallások... nem emelkedhetnének ily könnyen a par excellence dolgok. Ez nyilván úgy lehetséges. Ez újólag bizonyítja. amelyek alakulófélben lévő totemek. o.. A görög valláshoz hasonlóan mindenbe istent helyez. ami mára már külön totem lett (SPENCER n GILLEN. még nem jelenti azt.478 Más esetekben a mítosz kereken kimondja. amely alklánokra bomlott. Először is a főtotemek nagyon kevés kivétellel majdnem mindig állatok. Nat. a tulajdonképpeni totemek rangjára. amikor a mai lszövetségesekl még csak altotemek voltak. régóta érvényben lévő fogalmat. 63n64. s hogy a főtotemeket eredetileg inkább az állatvilágból vették. mert a mitikus korszakban a hiedelem szerint még a főtotemet is megették a klánalapító ősök. hogy e totemek közül melyik a fő. mindegyikük a természeti jelenségek valamely speciális kategóriáját fogja felügyelni: ez a tengert.. hogy ugyanazon másodlagos totemek egyidejűleg két -három főtotemhez is kapcsolódnak. Két olyan faj. A már többször is például vett Gambier-hegyi törzsben tíz klán van. o. 447n449. Nem csak a totemállatokat és a klán embertagjait foglalja magában. hogy Strehlow nem tudta biztosan eldönteni. a felhőket. Előfordul. Például a chantunga madarak. Ez bizonyítja a leginkább. visszatérve példánkra. a törzsi totemek pontosan azt a szerepet játsszák. amelyek körül új totemkultuszok alakulhatnak. ez a világkép pedig vallási. o. o. Tr. 474 Az előbbiek az utóbbiak szolgálatában állnak. 481 HOWITT: Further notes. Gyakran előfordul. III. hogy valaha a két klán egymás közvetlen szomszédságában élt. mint ami később az isteni személyeknek jut..473 Strehlow megállapította.. amely néhány korábbi állításunkat erősíti meg. amely ne lenne valamely klánba vagy totem alá sorolva. lábj.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) Ezt mutatták ki véglegesen Strehlow megfigyelései. s a természet valamennyi tartománya mintegy a föléje rendelt istentől kapja majd a benne rejlő életet. o. amely jelenleg a mézhangyákhoz kapcsolódik. 448.475 Ez a viszonylagos függőség minden valószínűség szerint azon idők visszhangja. A totemvallás hatásköre tehát korántsem korlátozódik a lények egy vagy két kategóriájára. a jégesőt a holló különböző fajtáinak tekintik. XII. amit a vallások szolgáltatnak nekünk. 478 Nat. s megjelennek a tulajdonképpeni istenek. 151.481 Ily módon az egy klánba sorolt dolgok megannyi központfélét alkotnak. o. Tr. hogy ez utóbbiak csak később emelkedtek totem-méltóságra. pontosabban tíz családra oszlik.

amely ugyan csak egy konkrét klán toteméül szolgál.). 484 Lásd például SPENCER n GILLEN. még a más klánbeli emberek is csak igen mérsékelten fogyaszthatják (Nat. A tilalomnak más okai is lehetnek. és egyesülésükből komplex rendszer. Tr. Nat. hogy valamennyi klán teljesen önállóan alkotta volna meg a hiedel meit. Rámutattunk. könyv. je len esetben Curr követte el (I. ő is úgy tartja. skk. Ezért keverték össze gyakran a klánt a törzzsel. még nem következik.. ha megfelelő rituális kötelezettségeknek tesz eleget. fej. hogy ugyanaz a tárgy ne fordulhasson elő két különböző klánban. 485 Összefoglalásképp. hogy nem pusztán a nézők szerepét játsszák.).A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) törzsön belül annyi. ez a kultusz a klán tagjainak a feladata. és készítik elő a ceremóniát. o. de ezt más szimbólumok segítségével nyilvánítja ki. Tr. maguk is osztják e hiedelmeket. Tr..). Az ily módon megszülető hiedelemegyüttes tehát részben (de csak részben) törzsi dolog. hogy bizonyos törzseknél ők hívják meg az illető ünnepség elvégzésére jogosult klánt. 482 80 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mintha mindegyikük zárt. mint ahogy a görög többistenhit is a különböző istenekhez folyamodó külön kultuszok egyesüléséből jött létre. de ők díszítik föl a szertartásvezetőt. ami nem az övé. Ezt a hibát. úgy osztották föl az egész világegyetemet az ily módon megalkotott totemek között. A valóság azonban ennél bonyolultabb. szkepszissel vagy ellenséges érzülettel nézik. Elvileg valamely totemre irányuló rítusokat csak az illető totem emberei végezhetnek.. melyek ezek a szimbólumok (II. nem szabad bezárkóznunk a klánba. Másfelől viszont valamennyi kultusz összefügg egymással. ha éppen a közelben tartózkodnak. de az egész törzs számára tilalom alatt áll.484 Egyébiránt az imént leírt totemszervezet nyilvánvalóan csak a törzs valamennyi tagjának valamiféle egyetértése alapján jöhetett létre. 298. Egyazon egész részei. őáltaluk adódik át nemzedékről nemzedékre. hogy legalábbis bizonyos körülmények közt az ember csak akkor eheti meg az olyan totemet. egymástól független totemvallás van. 482 amely többé-kevésbé zárt a hasonló társadalmak felé. 61. Még az is megtörténik. hanem a törzset a maga egészében kell szemlélnünk. Láttuk ugyanis. Másfelől viszont az egyazon törzsön belül folytatott totemkultuszok nem párhuzamosan. mégis gyakran előfordul. o. persze nem ők vezetik a szertartást. IX. Elképzelhetetlen. hogy más klánok képviselői is jelen vannak. felületes viszonyban áll. a totemvallás jön létre. hogy a kígyó embereinek egy mitikus kígyó az ősük. Egy-egy klán emberei a szomszéd klánok hiedelmeit egyáltalán nem azzal a közönnyel. Egy-egy klán saját kultusza kétségkívül igen nagy önállóságot élvez: már most sejthető. Effajta módszeres felosztás nem lett volna lehetséges az egész törzs hallgatólagos vagy tudatos megegyezése nélkül. ugyanúgy. ez az oka. Már láttuk. A holló emberei is meg vannak győződve arról. ami miatt gyakran zavarossá válnak az etnográfusok leírásai. A törzs vallási egysége nyilván valóság os. mert abból. Később rámutatunk majd. hogy az ilyen módon felfogott totemizmusnak is megvan a maga kozmológiája. a vadmacska. 483 Sőt. 380. és hogy származásuknál fogva különös erényekkel és csodás képességekkel rendelkeznek. Ők maguk is érdekelve vannak a rítusban. . és passim. hogy nincsenek-e néha törzsi totemek. Az arandáknál például van egy állat. o. De alighanem túlzás lenne ebben az esetben törzsi totemről beszélni. hogy a klán a vallási élet kovásza. amely kötelező jelleggel az egész törzs jelenlétében zajlik: mégpedig a totemisztikus beavatási szertartások. az ő körükben folytatják. egymásról tudomást se véve zajlanak. illetve ez utóbbiakkal csak külsődleges. A hiedelmek közössége egyébként olykor a kultuszban is megnyilvánul. ahány klán van benne. hogy ama másik klánnak a tagjai illetve névadó állatuk közt mély rokonság van. Vagyis ez az eledel a számára sem teljesen profán. az alapjául szolgáló hiedelmekkel együtt.). 485 Még azon is el lehet gondolkodni. kölcsönösen feltételezik egymást. hogy egy állat fogyasztása tilos. hanem az kellett hozzá. Nevezetesen engedélyt kell kérnie az illető totem embereitől. 483 Így történik nevezetesen a warramangáknál (North. ugyanazon vallás elemei. Természetesen minden totem kultuszának a megfelelő klán ad otthont. van egy egész rítusciklus is. hogy a különböző totemkultuszokat valamiféle módon egymáshoz igazítsák n hiszen pontosan kiegészítik egymást. csak ott. hogy normális esetben ugyanaz a totem nem ismétlődött meg egy-egy törzsön belül. ha megfelelő képet akarunk alkotni magunknak a totemizmusról. önmagában is elég vallás lenne. hogy totem. 168. Épp ellenkezőleg. mint amit általában az idegen vallás kelt az emberben. Ez a felfogás egyébként összhangban áll a klánról alkotott szokásos elképzelésekkel: olyan autonóm társadalmat látnak benne.

356.. de leggyakrabban állat. o. of the Indian Nations.. VI. a két lény rokonsága A totemek abban az értelemben a törzs közös dolgai. o.. fejezet .499 Sőt. az algonkinek a testükre tetoválták a képét. amelyek egyegy klánnak. amelynek ne lenne egyéni o ldala is. 497 BOAS: Kwakiutl. új. 490 Hill TOUT: i. Igaz. of the Statlumhl. VI. skk. XIth Rep. hogy e sajátos használatra alkalmas leg yen. 498 Miss FLETCHER: lThe Import of the Totem. de a hibáival is. 154. VI. hogy e népeknél miért olyan változatosak a totemcímerek. m. 153. bizonyos értelemben az egész törzsnek a közös dolgai voltak. mint a római proenomen a nomen gentiliciumhoz. 354. o. a láb. az algonkinoknál (CHARLEVOIX: Histoire de la Nouvelle France. 193. 486 487 81 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Bulletin no. HADDON: Head-hunters. o. 493 CHARLEVOIX: i. 486 az egyénnek csak mint a csoport tagjának volt vele dolga. 238.). 335.). rendelkezik az erényeivel. 154. vésik. I. 172. Mindjárt megmutatjuk ugyanis. Nat. hogy könnyen megsebesülhet a h arcban. legalábbis az amerikai törzsekben. mert a medve lomha és könnyű elkapni. Bizonyos esetekben a szervezet egy része n úgymint a fej.).. amelyben él (Hill TOUT: i. A keresztnévnek. 583. o. IV.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) 1. 491 CATLIN: Manners and Customs… London. kiad. ha a medve nevét viseli. i. n Hasonló adatokat közöl TEIT: i. 5. 323. részben ez magyarázza. 443. festik. o. A profán élet szokásos körülményei közt nem szabad kimondani. 36.).498 ha az állatot megvetik. Peter JONES: History of the Ojibway Indians. 1. De tudjuk.. 370n456. 19. A névhez. házakra stb. s amelyeknek kultuszát a magánéletében űzi.4. o. egy embléma is járul. o. amelyet különösen fontos vallási szertartások keretében kap meg az egyén. Ez a dolog olykor élettelen lény vagy mesterséges tárgy. a Thompson-indiánoknál (TEIT.489 de valószínűleg általános. o. mint a kollektív emblémát. Az előtérben lévő személytelen és kollektív totemek mellett az egyénnek vannak saját totemei is.1. Magic and Medicinel. 135. Az ember azonos természetű az állattal.. Az egyéni és a nemi totem Az előzőekben mint közintézményt vizsgáltuk a totemizmust: egyedül olyan totemekről volt szó.. a karnaiknál (ibid. Például minden mandan a vele azonos nevű állat szőrét viseli. mint nálunk a keresztnév. a szelis stalumhoknál (Hill TOUT: lRep. 488 A dolog neve az egyén nevéül is szolgál.). 488 Például a huronoknál. az irokézeknél. ezt a tényt csak bizonyos számú társadalomnál figyelték meg. 87. 67n70. a szolgai állapot miatt. Például akinek a sas az egyéni címere. North Queensland Ethnography. arról úgy tartják. m. Ez az ő személyes neve. o.. a delavereknél (HECKEWELDER: An account of the History. 494 DORSEY: lSiouan cultsl. 493 A fegyvereken is ábrázolják. szent jellege van. hogy az egyes klánok által folytatott totemkultuszok az egész törzset éri ntik. o. azt mondják. 160.). 1876. o. o. m. márpedig a természetazonosság névazonossággal jár. amelyek az egyéniségét fejezik ki. több queenslandi törzsnél (ROTH: lSuperstition. J. Frazer igen kimerítő listát ad az észak-amerikai egyéni totemizmusra vonatkozó írásokról (Totemism and Exogamy.).). m.490 Ugyanis a mindennapi nyelv kifejezései ki vannak zárva a vallási életből.A. m. 495 Boas: Kwakiutl. 489 Nevezetesen a juinoknál (HOWITT.496 A két jelvényt gyakran kombinálják. o. a Thomson-indiánoknál (TEIT: The Thompson Indians of British Columbia. 496 Hill TOUT: i. SAGARD: Le grand voyage au pays des Hurons. o. o. hogy nincs olyan vallás. XXXV. Tr. o. o. Előfordul. amely egyénenként más és más formában ábrázolja a szó által jelzett tárgyat. 133.). 323. of the Ethnol.. skk. 355. o. hogy természetbeli azonosság áll fenn a dolog és az egyén közt. I Néhány ausztrál törzsben.). o. 69. a máj n is hasonló szolgálatot tehet. a Study from the Omaha Tribel ( Smithsonian Rep.). III. hogy a dolgot jelölő közhasznú szót kicsit elváltoztatják. mint a klán a totemével. az ember is megvetés tárgya. 492 Lettres édifiantes et curieuses. frátriának.492 A huronok. 497 Az egyén és névadó állata közt a legszorosabb kötelék létezik. 499 Ez a helyzet például a kutyával a Statlumh szeliseknél.494 Az északnyugati törzseknél az egyéni emblémát éppúgy a használati tárgyakra. illetve az észak-amerikai indián társadalmak többségében487 minden egyes egyén olyasfajta személyes kapcsolatban áll egy-egy meghatározott dologgal. for 1897. o. m. úgy járul a kollektív totemnévhez.495 az előbbi jelzi a személyes tulajdont.491 Madár esetében a tollaival ékesíti magát.I.. 147. . hogy képes a jövőbe látni.

amely klántotem esetén mindenfajta kibúvókat és enyhítéseket is tartalmaz. Ugyanígy van az atai és a tamania esetében Motában (CODRINGTON: The Melanesians. o. 20. Itt ugyanis ugyanazok az elvek érvényesülnek Langloh PARKER: Euahlayi. o. o. 133. HOWITT.. 503 PARKER: i. XXXV. 450. nem pedig osztály. mi módon kerülheti el. LAFITAU: Moeurs des Sauvages américains. az állatot az ember hasonmásának. Effajta összetartozás nem állhat fenn egy egész fajjal. Rep. Nat. 67..).I. lAz ember szelleme n írja Mrs. és 2. 324.504 Azt mondják róla. 510 Szükségképpen mindig így van ez.A. J.). 147. 1902.516 yunbeainak az euahlajiknál517 stb. XXXIII. ahol az oltalmazó lény már individuális tárgy és nem osztály (Totemism. o. o. m.. pedig már Ausztráliában is előfordul. 500 501 82 Created by XMLmind XSL-FO Converter. úgyszólván minden pillanatban elveszti egy -egy tagját.515 budjannak a juinoknál. 34. 93. 211. alter egójának tekintik. Rep. TYLOR. 142. 456. valószínűleg az intézmény eltorzult. POWELL: lAn American View of Totemisml.). XXXIV.. J. o. 508 Mint erről Howitt tájékoztatta Frazert egy magánlevélben (Totemism and Exogamy. XVI. A tilalom. Nat. Society. of the Statlumhl. .. 512 BRINTON: Nagualism. 443. Proceedings of the Amer.) n a Yunbeaijében (egyéni totemében) van.A. o. az egyiket a másikhoz fűző kötelék természetszerűleg átterjed a másikra. Ezt a szokást azonban csak öt törzsnél figyelték meg.. o. lAustral. 20. Philos. o. hatalma van felette. meg semmiféle lövedék. Tr. vö. J.518 Ha azonban speciális megkülönböztető nevet adunk nekik. XXXIV.506 Az egyén annyira bízik patrónusa hatékonyságában. addig célszerűbb külön névvel illetni őket (Totemism and Exogamy. 502 Ezért aztán ugyancsak általános szabály. o. o. azt is láttuk. itt sokkal kategorikusabb és teljesebb. 507 Erre vonatkozó adatokat közöl Hill TOUT: lReport of the Ethnol. o. 84. on the Stseelis and Skaluts Tribesl... J.. 518 J. 510 HOWITT: lAustralian Medicine Menl.511 Ezt az oltalmazó lényt természetesen társadalmanként más és más módon nevezik: nagual-nak a mexikói indiánoknál. 514 Hill TOUT: lRep. XXXIV. Mivel ezeknek a hiedelmeknek és gyakorlatoknak nagy jelentőségük van az észak -amerikai indiánoknál. Parker (uo.A. 517 Lagloh PARKER: i. s hajtja végre a leghajmeresztőbb hőstetteket: a hit ad hozzá megfelelő erőt és bátorságot. CHARLEVOIX: Histoire de la Nouvelle France. hogy Amerikában az egyén kezdetben alighanem megölte az állatot. hogy derűs rettenthetetlenséggel dacol a legnagyobb veszedelmekkel. 515 Hill TOUT: lEthnol Rep. egy meghatározott kő tölti be ezt a szerepet.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) annyira erős. a nagualizmus és a manitouizmus szavakat javasolták a jelölésükre. egyformán érez irántuk. Igaz.. lábj. 1. BOAS: Kwakiutl. mint amit FRAZER vél húzni köztü k.). hogy veszély esetén n úgy hiszik n. W. 135. hogy a lfétisl és lfetisizmusl fogalmak valójában semmit sem takarnak.. no. Medicine Menl. TEIT: The Shuswap.509 E kapcsolatok természetéből adódik. amelynek bőréből az etnográfusok által orvosságos zacskónak nevezett dolgot készített.I. o.I. o.A. hogy az egyén ekképp szerzett szövetségese maga is csak egyed lehet. o.I. XVI. S valóban vannak olyan esetek. 56. III. TEIT: The Thompson Indian.513 snamnak a szelisek egy részénél. o. a nyílvessző. 387. VI. Szerinte ott kezdődik a fetisizmus. o. Andrew Lang hasonló gondolatokat fejtett ki a Social Originsben (133n135. III.. Figyelmezteti a veszélyre. in: Proceedings of the American Philosophical Society. J. akinek a cápa a barátja és a szövetségese. 495. 509 Hill TOUT: lEthnol.A. o. J. felöltheti az állat alakját. J. 504 HOWITT. J. XXXV. 29.).l 502 Langloh PARKER: i. I. on the Stseelis and Skaulits Tribesl. hogy meghatározott lény tölti be ezt a szerepet (lásd HOWITT: lAustralian Medicine Menl. Utasításokat ad neki. 21. s némiképp patrónusául szolgál. 34.. no. 500 És viszont. Nat. VI. XIth Rep. egy bizonyos szikla.505 A hiedelem szerint gyakran még csodás képességekkel is rendelkezik. s főleg nem szabad a húsából enni. amikor állatról van szó. DORSEY: lSiouan Cultsl. Egy karnai. 34. o. hogy barát. 37.).). Man. 250n251. skk. hogy nem szabad megölni az állatot. of the Statlumh of British Columbial. 511 Ezért is nincs az effajta oltalmazó állatok és a fétisek közt olyasfajta demarkációs volnal. o. s konstatálta a tilalom általános voltát (Totemism and Exogamy. kései formájával állunk szemben.I. 336. 506 BOAS: VIth Rep. Az az igazság. Nem lehet egy egész faj az alter egónk.A.).512 manitounak az algonkineknél és okkinak a huronoknál.. 68. 516 HOWITT. on the Ethnol. Frazer egyébként összeállította az amerikai esetek listáját. hogy sorsukat gyakran összetartozónak tekintik: semmi nem történhet az egyikkel anélkül. I. 144.). o.A. hiszen a faj minden nap. Ily módon számára az egész faj szent. 197. la Study in Native American Folkolore and Historyl.503 A maga részéről az állat védelmezi az embert. milyen kapcsolat áll fenn a kollektív totem és a guardian spirits közt.508 Más esetekben úgy gondolják. s amikor ezen állat és az ember sorsát összetartozónak tekintik.. hogy nem fogja a golyó. Tr. Végül ma már Frazer is n visszatérve korábbi álláspontjához n úgy véli.. akkor könnyen félreérthetjük a totemizmussal való kapcsolatukat. m. 32. 324. jelzi neki.A. m. XVI. Mindezzel együtt a primitív ember nemigen képes az egyént a fajtól függetlenül elgondolni.I. úgy hiszi. 607. o. in WOODS. s ezeket átadja emberszövetségesének.). 513 CHARLEVOIX. hogy a másik ne érezné azonnal annak visszahatását. uo. o. A jelenség általános a közép-amerikai indiánoknál (BRINTON: Nagualism. hogy egy ráolvasás elmondásával elűzheti a csónakot fenyegető cápákat. XXXIII.514 suliának a másiknál. o. o.. Az pedig úgy gondolja. 505 MEYER: Manners and Customs of the Aborigines of the Encounter Bay Tribe.. o. on the Stseelis and Skaulits Tribesl.I. o. o. 147. a Yunbeaije pedig őbenne. hogy amíg nem tárjuk fel teljesen. amikor egy bizonyos fa. Tr. Langloh PARKER: i. Az egyén is tud hatni az állatra. on the North-West Tribes of Canada. 394. m...507 Mindazonáltal az ember és patrónusa között nem pusztán függőségi viszony van.I. Ugyanígy van bizonyos szelis csoportoknál (Hill TOUT: lEthn. o.. hogy az ily módon létrejött kapcsolat révén az ember sajátos képességre tesz szert az állat elejtésében. 32. o.501 Kapcsolatuk annyira szoros. o..

o. vagy ami egyre megy. ami hasznára van emberszövetségeseiknek. Az a szokás is megvan mindkettőben. o. 452. hol az apjáét (narrinyerik. Míg a klán a toteméül szolgáló állatra vagy növényre vezeti vissza az eredetét. o. warramangák stb. hogy megegyék a számukra kollektív nevet adó állatot. akkor felváltva böjtöltetik. amelyek a kizárólagos tulajdonukat képezik. Az amerikai indiánoknál a leggyakoribb módszer a következő. 520 A totem nem hasonlít jobban az egyén patrónusára n írja Tylor n. Amikor végsőkig fokozódik a roham. A gyerek hol az anyja totemét örökli (kamilaroik. 317n320. Szerinte lminden egyén saját. mint a patrónusállat. Profitál ugyan a neki tulajdonított erényekből.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) az egyénre. hogy a totemizmus e két formája mennyire elválaszthatatlan egymástól. hogy a klántotemnek bárminemű vallási jellege lenne (Totemism and Exogamy. J. amelybe a személyes toteme való.. természetellenes gyakorlatoknak veti alá magát. s ezt az anyjától öröklil ( J.I. hogy szent dolog. 507.). Mathews alighanem azt akarja mondani. XIth Rep.524 Így van ez Ausztráliában a juinoknál (HOWITT. Látni fogjuk ugyanis. o. o. Mindkettőben egyaránt úgy hiszik. álmai... mint a címerpajzs a szent képérel ( loc. Wales. A totem ugyanúgy a klán patrónusa. Nat. Néha táncol.. mert most már cáfolja.. hogy egészen megzavaro dik a szelleme. személyes totemének vall egy-egy állatot. legfeljebb azt kötik ki.). 524 Lásd DORSEY: lSiouan Cultsl. közös címke. m. 521 Lásd alább. and Proc. Végül is túlhevült. növényt vagy élettelen tárgyat.. Hasonlóképpen Frazer is csak azért csatlakozik Tylor véleményéhez. Az egyén viszont. XXXVIII. 580. 519 83 Created by XMLmind XSL-FO Converter. az egyén egyáltalán nem származtatja magát a patrónusállattól. I. és azért akartak különböző kifejezéseket használni a kétfajta vallási intézmény jelölésére. nemegyszer hallucinációs látomásai vannak. s ennek tüntetően barátságos viselkedéséből arra következtet. IX. lAmikor egy fiúnak küszöbön áll a beavatása n írja Heckewelder n. például az erdőbe.. hogy megtalálta a keresett patrónust. legalábbis olyankor. 2. S. lehet néhány nap.520 Mi azonban tudjuk.519 Tylor és Powell azért utasították el ezt az elnevezést. A kollektív totem minden egyén törvényadta státusza: általában örökli. Society. hogy minden klánnak megv annak a maga egyéni totemei. hogy száll a levegőben. XXXV. 37. o. Tanulmányunk folytatásából egyébként ki fog derülni. in: Transactions of the Historical and Literary Committe of the American Philos. of the R. Másodszor. CATLIN: i. hogy az embert és a vele effajta módon szövetségben álló dolgot ugyanazzal a névvel illetik.). ilyen értelemben az állat nem rokona. ezért Frazerrel egyetemben egyéni totemizmusnak nevezzük ezt a kultuszt. in: WOODS. de nem egy vérből valók. 238. De nyilvánvaló.). de több év is n kimerítő. hogy mi módon jut hozzájuk az ember. hogy minden egyénnek az anyja klánjába tartozó dolgok köréből kell magának egyéni totemet választania.A. de nincs vallási jellege. semmi módon nem táplálkozik. Ezzel szemben az egyéni totem akaratlagos döntés eredménye:522 egész sor rituális művelet szükséges a kiválasztásához. . olykor mozdulatlanul hever a földön és jajgat. 144. hogy megjelenik neki egy állat. s így a többi klán tagjai nem rendelkezhetnek fölöttük. Ott egy ideig n ennek hossza változó. hogy a dolgokat és az embereket éltető kapcsolat fűzi egymáshoz: az előbbiek speciális képességekkel bírnak.. de csak bizonyos mértékig. imádkozik. amikor közeleg a beavatás ideje. egyik csúcsról a másikra ugrál a völgyek fölött. Ez a kifejezés annál is inkább indokolt. illetve orvosi kezelést kap. hogy tiszteli a fajt. arabanák stb. Manners and Customs of the Indian Nations who once inhabited Pennsylvanial. a narrinyeriknél (MEYER: Manners and Customs of the Aborigines of the Encounter Bay Tribe. különböző csonkításokat végez magán. a klán tagjai megengedik a szomszédos klánoknak. Society of N. túl azon.). amikor az ember és az állat sorsát összetartozónak gondolják. hogy ha egyazon családon belül minden gyerek az anyja személyes totemét örökölné. azt hiszi. f. mert szerintük a kollektív totem csak név. o.. óriásokat és szörnyeket győz le. hol fogant meg az anya (arandák. o. fej. Tr. 522 Ezzel szemben Mathews egy helyütt azt írja. De e kétfajta totem legfőképpen abban különbözik egymástól. Miss FLETCHER: lThe Import of the Toteml. mindenesetre a születés határozza meg. valósággal bőg. a szokásos istenségeket idézi meg. mégpedig nagyobb mértékben. mint ahogy az egyén patrónusa személyes totemként szolgál az illető számára. ha a terminológia is érezteti a két rendszer rokonságát. az őrülethez közel álló állapotba kerül. a föld alatt jár. az ember akaratának semmi köze hozzá. TEIT: The Thompson Indians. dierik. igyekszik is megvédeni azt az idegenektől. 291. loritják). sem a gyerekeknek nem lenne személyes totemük. sanyargatja magát. 1897. fontos különbségek is vannak köztük. hogy a wotjobalukoknál az egyéni totem örökletes.l523 Ilyen körülmények közt álmában megjelenik neki. akkor valójában sem az anyának. o. mint amott a klánra. 197. Hill TOUT. hogy vannak n azok a látomásai. determinálja a személyes totemet. skk. A pubertáskor körül. hol az dönt. mivel bizonyos esetekben maga a primitív ember is ugyanazt a szót használja a klántotem illetve az egyéni patrónusállat jelölésére. Azt képzeli. cit. a fiatalember elvonul egy félreeső helyre. in: Smithsonian Rep. amellyel az egyén a patrónusát övezi. jelen könyv. amelyekre ez a gyakorlatsorozat természetes módon felkészítette.). III. 523 HECKEWELDER: lAn Account of the History.521 De bármilyen nagy is a rokonság e két intézmény közt. igen erős és undorító szereket eszik: alkalomadtán annyira mérgező főzeteket iszik. I. Olykor vadul kiabál.). Ebbe n az értelemben a születés bizonyos mértékig. o. hogy a szükséges formaságok be legyenek tartva. Célszerű tehát. 81. Ilyenkor vannak n vagy ilyenkor képzeli. Böjtöl. s e névhez emblémát kapcsolnak.

hogy oltalmába veszi.. HOWITT. 193. hogy ráfújnak a bőrre: ha ezt nem megfelelő módon végzik.I. 406. XXXV. olyanoknak. 534 Ugyanígy a szeliseknél is csak azok láthatják el magukat effajta patrónussal. o. akik ki akarnak tűnni a csatában vagy a vadászatban. És megfordítva. 536 PARKER: i. XXXIV.). XVI. o. 531 Úgy tűnik. m.).. amikor a procedúrát egy sámán vezette. mert úgy tartják.. így is történt. amikor a köldökzsinór elszakad. 50. Felszólította az unokaöccsét. viszont olyan ellenálló képességgel rendelkezik.. ha még nagyobb biztonságban akarja érezni magát. maga is így tett.). a Maryborough szomszédságában élő néhány törzsnél (HOWITT.539 1. 537 CHARLEVOIX. Tr. s az egészet vadul forgatni kezdik. egyszersmind az állat természetével is közösségbe lépnek. hogy még aznap szerezze be egy ilyen fajta madár bőrét. Nat. m. jelen esetben ez egy madár kiszárított bőre volt. 534 Langloh PARKER: i. J. A karnai varázslóknak álmukban nyilatkoznak meg személyes totemeik (HOWITT. vagy a születéskor. Ez ugyanis kegy. a lehellet a lélek. akkor a totemátadás nem valósulhat meg.A.). illetve akik maguk is sámánszerepre aspirálnak. ha az apa sámán vagy varázsló. Nat. o. Nat.I. járulékos személyi totemeket szerzik maguknak: mert ugyanennél a törzsnél a beavatáskor másik eljárást alkalmaznak. o. kényelmi cikknek tekintik. 533 Ráadásul még ott is. vérből és nyálból álló masszát: amely természeti tárgyra emlékeztet az alakja. például az apjától vagy a nagybátyjától. A következő éjszaka azt álmodta. XVI.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) Ausztráliában azonban ritkán alkalmazzák ezt az eljárást. 537 Az egyéni totemizmusban tehát van valami fakultatívabb.. hogy sorsa és a gyerek sorsa össze tartozik. s az legyen mindig nála. hogy legyen. o. hogy öblítse ki a száját. A fő rítus az.A. számos szokás alapjául szolgál még mindig az a gondolat. o. 144.527 Ezt a szerepet általában valamely rokon vagy egy különleges képességekkel rendelkező személy tölti be.). Magic and Medicine. TEIT: The Thompson Indians. 34.A. Frazer a Golden Bough-ban rengeteg olyan szokásról számol be. J. például egy öregember vagy egy varázsló. 320. Hill Tout egyik fő adatközlője egy megkeresztelt szelis volt. THOMAS: lFurther Remarks on Mr.A. 530 A wiradjuriknál (lásd mint előbb. J.525 E kontinensen a személyes totemet inkább egy harmadik személy ajánlja. 50. inkább előnynek. o. kinyilatkoztatta. A Bedford-foki emberek úgy tartják. 145. hogy a snam emberalakban jelent meg neki. de általában a megszerzése sem kötelező. o. ezek összekeverednek egymással. 146. s azt ígérte. a Proserpine folyónál a nagymama vagy más öregasszonyok fognak egy kis darabot a köldökzsinórból. 19. akivel másnap először fog találkozni (W. Az öregek gondosan megvizsgálják az ily módon nyert. o. Nat.. 30. 324. akkor ez a dolog annak az embernek a személyes toteme lesz. semmi sem gátolja abban. Ekkor úgy tűnt Paulnak (így hívták az unokaöcsöt). skk.2. őszintén hátat fordított ősei minden hiedelmének. az lesz a fiatalember személyes toteme. hiszen jelkép formájában az állat is részt vesz a szertartásban..I. lOn Australian Medicine Menl.I.526 vagy a beavatáskor.) ír. De valószínű. m. amelyik épp akkor hangzik el. o. melyek más és más módon ugyanazt a gondolatot fejezik ki.I. ROTH: Superstition. hogy ha egy öregember éjszaka valamilyen dologról álmodik.l532 Az egyéni totem nemcsak hogy nem adott. o. amit a varázsló osztogat. hanem szerzett.. amelyekről ROTH (i. hogy a bőr élő madárrá változott.. 525 84 Created by XMLmind XSL-FO Converter. o. Tr. 20.. majd eltűnt. példás katekista lett. Hill TOUT..A.. Amikor mind a ketten ráfújnak a bőrre. különböző neveket javasolnak. miután kihúzták a fiatal beavatott fogát. Man. lOn Australian Medicine Menl.. 529 Máskor a totemet közvetlenül kapja az illető.. Azt fogadják el. de a személyes totemek hatékonyságába vetett hitéből jottányit sem engedett. amit a klántotemizmus távolról sem ér el.I. 320. Először is Ausztráliában számos olyan törzs van. mint később látni fogjuk. . gyakran fakultatív. VI. E célból gyakran jós-eljárásokat alkalmaznak. XXXV. Például a Bedford -foknál. Ugyanis. növény vagy bármiféle tárgy szorosan összetartozik az emberrel. o. XVI. ahol megvan.. Tr. az ember nem köteles beérni egyetlen totemmel. Jó. 528 ROTH: i. Paul azt az utasítást kapta. o. 526 Bizonyos törzseknél. 406. lOn Australian Medicine Menl.) és az imént tárgyalt wiradjuriknál is. hogy fújjon rá.531 aki a totemét az unokaöcsének akarta átadni. hogy valamely állat. hogy többet is beszerezzen. 146n147. akkor kicserélheti. 529 HADDON: Head Hunters. 532 Hill TOUT (J. 1904. Például az euahlajiknál ugyan minden varázslónak van egyéni toteme. amely néhány pillanatig ott röpdösött körülöttük. 535 Hill TOUT. amelynél ez a szokás teljesen ismeretlen. hogy ezzel a módszerrel csak a kiegészítő. vizet adnak neki. 147. amint azt a főszövegben említjük is. akik körben ülnek. a varázsló és az ifjú is kilehell egy-egy darabot a lelkéből. o. 530 Ezt az eljárást Amerikában is alkalmazzák. J.). s ettől kapja csodás képességeit. o. o. amelyen rajta van a placenta. a Charlotte-öbölben.I. a kegyeltjeinek. ha van. 539 Például a gyerek születésénél elültetnek egy fát.538 Ilyenformán ha már a civilizált országokban nyoma sem marad a kollektív totemizmusnak.A. m. Tr. XXXV. 528 A York-foki jathaikanáknál. Ugyaní gy van a Thompson-indiánoknál (TEIT: The Thompson Insians. amiként ez több európai országban is megfigyelhető. J. 527 A wiradjuriknál (HOWITT.535 A személyes totemet tehát. o.536 és viszont: ha a toteme nem jól tölti be a szerepét. s ájtatosan gondozzák.. o. E. II Néhány példával azért találkozunk. s rejtélyes szavakat mormolt. 538 Hill TOUT: i. 29. szabadabb jelleg. lA nagybácsi fogta snamja (személyes toteme) szimbolikus emblémáját. 69. m. de nem kötelező. s felszólítják. számos laikusnak viszont nincs. Közben más öregasszonyok. 387. milyen rejtélyes szóval kell hívni őt. Hill Tout’s Views on Totemisml. Hill Tout említ egy esetet. W.A. hogy köpjön bele egy vízzel teli csöbörbe. de főként csak a barátainak. hogy általában csak akkor lehet szó az apától a gyereknek történő átadásról. 85. J.. legalábbis bizonyos népeknél. 533 N. 143. akik szintén varázslók szeretnének lenni.

fejezet). valamennyi férfi Yeerung és valamennyi nő Djeetgun. hogy ő volt az első. o. Nat.542 Ilyenformán a patrónusállat ugyanolyan szerepet tölt be a nemi társadalomnál. S. Mathews azt állítja. mintegy két különálló. E madarakat csak a nők övezik áhítatos tisztelettel. Abban is hasonlít rá. mint mi is. annak okát alighanem abban kell keresni. 118.547 Végül is az az igazán eredeti e totemekben. 148.. 546 HOWITT. hogy a patrónusállat és a hozzá tartozó nemi csoport közt leszármazási és vérrokonsági kapcsolatot tételeznek: a karnaiknál valamennyi férfi a Yeerungtól. és valamennyi nő a gőgös poszáta (Djeetgun) nővérének tekinti magát. Nat. 151. skk. hanem a másik nem képviselőit is kötelezik arra. 150. Hogy miért választják szét a férfiak illetve a nők eredetét. m. 44. o.). Nat. Főleg Victoriában és Új Dél-Walesben jelezték a létét. Másfelől viszont ez a totem az egyéni totemhez áll közel. PETRIE: i. és ott is csak néhány törzsnél. skk. HOWITT. 201. Wales. Mindkét nem patrónust lát az ily módon rokonná lett állatban.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) A kollektív és az egyéni totemizmus közt van egy átmeneti forma. 547 Kamilaroi and Kurnai. Ugyanis onnan származnak. o. m. 543 Ez az új totemfajta abban hasonlít különösen a klántotemre. o. Indokolt tehát a lnemi totemizmusl kifejezés. Néha e csaták egyszerű játékká szelídülnek (PETRIE: i. aki már 1834-ben jelezte ezt a különös intézményt. o. amikor állítólag mindkét nemi csoportnak két -két nemi toteme van. hogy bizonyos mértékig háttérbe szorította a klánpartikularizmust. am ibe a csontot csomagolják. hogy a bennszülöttek még sohasem tették fel maguknak. és valamennyi nő a Djeetguntól származtatja magát544. fölöttébb valószínű. Ha nő az illető. hogy az emberek az egész törzset egy mitikus pár leszármazottjának tekintik. hogy mindenütt találkozott vele. in: Année sociologique. hogy a nemi csoport minden egyes tagja személyesen a megfelelő állatfajta egy bizonyos egyedéhez kapcsolódik. 62. ami egy rigó nagyságú harkályféle. 542 Olyan esetet is említenek. Lásd HOWITT. hogy a törzsi érzés olyannyira megerősödött. hogy szintén tartsák tiszteletben. emutollakat raknak. mint egy ember élete. kivesznek egy csontot a karjából..). amelyeknek ily módon mintegy előjátékai. a nők úgy tartják. a wurundjeriknél megvannak a karnaik totemei (ökörszem-emu és gőgös poszáta) meg a wotjobalukokéi is (denevér és a nightjar macskabagoly). akivel a legnagyobb tisztelettel kell bánni: tilos megölni vagy megenni.548 Érdekes lenne tudni. 149.. lEgy denevér élete n mondják a wotjobalukok n nem más. amit Frazertől veszünk át. Ez a hiedelem arra látszik utalni. DAWSON: Australian Aborigines.549 HOWITT. Kettejük élete oly szorosan összefonódik. o. amerre csak megfordult Ausztráliában.. de állítását alátámasztandó nem hoz fel pontos adatokat. 200n203. Egyébként pedig bármilyen természetesnek és szükségesnek is tűnik a kérdés. 52. 169. hogy összehangolják és rendszerezzék a hiedelmeiket. o. De a jelenleg rendelkezésünkre álló etnográfiai adatok alapján erre egyelőre nem tudunk válaszolni. Más törzsekben a harkály helyettesíti a nightjart. XXXVIII. o. Society of N. Tr. o. hogy mégis van kapcsolat a nemi totem és a nagy istenek közt. A karnaiknál az efféle véres csaták gyakran házasságokba torkollnak. nem érzik szükségét. hogy a két nem egymástól elkülönülve él. o. 62.. akiktől szerintük az egyes klánok származnak. valamennyi azonos nemű egyénhez hozzátartozik. Úgy tartják ugyanis. m. Tr. hogy szintén kollektív. Tr. 548 Erről lásd tanulmányunkat: lLa prohibition de l’inceste et ses originesl. amely mindkettőből tartalmaz valamit: ez a nemi totemizmus. akkor a faháncsba. 545 THRELLDKE. FISON n HOWITT: Kamilaroi and Kurnai. 148. 541 Journal and Proceed of the R. o. a következőképpen számolt be róla: lA tilmunról. Vajon a nemi totemizmus nyomait kell-e látnunk a warramangák következő szokásában? Mielőtt eltemetnék a halottat. a wurundjeriknél ezt a szerepet a denevér illetve a nightjar (egy bagolyfajta) tölti be.. 544 Kamilaroi and Kurnai.l546 Ezért aztán a nemek nemcsak hogy tiszteletben tartják a saját totemüket. hogy bizonyos értelemben véve amolyan törzsi totemfélék. hogy az ausztrál ember gondolkodásában miképp kapcsolódik a nemi totem a klántotemhez. 543 Totemism. Az első megfigyelő.540 Igaz. bagolytollakat (North. s hogy milyen viszony áll fenn a törzs ezen két őse illetve azon ősök közt. bármely klánba tartozzanak is egyébiránt. 540 85 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy az állat halála az ember halálát vonja maga után. o. idézi MATHEWS: i. 51. 339. A karnaiknál valamennyi férfi az ökörszem emu (Yeerung) fivérének. mint a klántotem a klánnál. ha férfi. Tr... 541 E különböző népeknél egyfelől a törzs férfiai. A wotjobalukoknál. Nat. 215. Tr. 194. E tilalom bármiféle megszegése nők és férfiak közti véres csatákat von maga után. másfelől a törzs női. 549 Mindazonáltal később látni fogjuk (IX.. 239. Csak Ausztráliában találkozunk vele.l545 Tehát ez egy nagy ős volt. Petrie is jelzi Queenslandben (Tom Petrie’s Reminiscences of Early Queensland.). Ugyanis éppúgy. aki nőket szült. skk. . sőt antagonisztikus társadalmat alkotnak.

egyrészt csakis ez utóbbi függvényében definiálható. ugyanazon kapcsolatban hiszik magukat a dolgok ugyanazon kategóriáival. Nyilván nincs szó bennük szellemlényekről. 552 Tylor idéz néhány ilyen esetet. és az új sorozat I. nézzük meg előbb az eddigi legjelentősebb elméleteket. hogy a vallási jelenségről pontatlan fogalmat alkottak maguknak. 550 86 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ennek azonban az az oka. akkor az ős összes leszármazottja. 138. nem is volt hajlandó a totemizmusban vallást látni. mert szerintük az ősök lelke lakozik bennük. Azért övezik őket kultusszal. o. McCall THEAL: Records of South-Eastern Africa. A klán tagjait ugyanis nem is a hely. Tylor550 és Wilken551 szerint a totemizmus az őskultusz egy sajátos formája lenne. o. II. . J. 553 Uo. Egységüket kizárólag az adja. Ilyenformán a totemizmus és a klán n már amennyiben ez utóbbi nem keveredik össze a lokális csoporttal n kölcsönösen feltételezik egymást. Emiatt néhány író. érthető módon bármi tárgyat választanak is Civilisation primitive. ugyanazon okokból. hanem ismét valamely testet fog éltetni. 305. II. hogy közvetlenül egy korábbi vallásból származtatta. o. 1901. mihelyst a társadalom két primer klánt foglal magába. VII. vagyis a belőle származó klán számára szent dolog lesz.554 Melanéziában a befolyásos emberek haláluk előtt gyakran bejelentik. De mielőtt nekikezdenénk a kérdés tárgyalásának. s gondolatmenetünk során még csak ki sem kellett mondanunk a lszellemlényekl. 8. 59n75. with especial reference to some modern theories concerning itl. Ha tehát az állat egy ily módon tisztelt lényt fogad magába. tehát hogy végső soron ugyanazt a totemkultuszt űzik.. egyszóval totem. fejezet . de jelenleg nincs tudomásunk róla. ugyanazokat a rítusokat gyakorolják.. A Fülöp -szigeteki malájok nagyapjuknak tekintik a krokodilt. lszellemekl. 8n21. 111. különösebb nehézség nélkül feltételezik. I. Másfelől viszont bizonyosak vagyunk benne. sz. ugyanilyen módon bánnak a tigrissel.). amíg fel nem fedeznek olyat. E munkát csak Frazer lSouth African Totemisml című cikke alapján ismerjük (Man. I. hogy ez a legprimitívebb vallás. hogy ugyanaz a nevük és ugyanaz az emblémájuk. Először is számos tudós vélte azzal magyarázni a totemizmust. és gyakran szétszórva élnek a törzs területén. nem szabad megölni őket. amit manapság még megfigyelhetünk. másrészt lmivel az alsóbb rendű fajok pszichológiája nem húz határozott választóvonalat az emberek és az állatok közt. o.. hogy ebben vagy abban az állatban vagy növényben szándékoznak reinkarnálódni. akkor esélyünk nyílik rá. Az elméletek kritikai vizsgálata Az áttekintett hiedelmek nyilvánvalóan vallási természetűek. 1. I. Mint kimutattuk. 551 Het Animisme bij den Volken van den indischen Archipel. hogy a lélek a halál után nem marad örökké testetlen. amellyel most már összekeverik. hogy egyszersmind arra is választ kapjunk. következésképpen addig nem létezhet kezdetlegesebb társadalom. hogy az emberi lélek át tud vándorolni az állatok testébel. kultikus tárgy.553 Ilyen körülmények közt az őst övező vallásos tisztelet természetszerűleg áttevődik arra az állatra vagy növényre. Valamennyi lényeges eleme megvan.I. Márpedig a klán-alapú szervezet a legegyszerűbb ismert társadalomszervezet. 554 G. Jávában és Szumátrában rendkívüli módon tisztelik a krokodilokat: jóindulatú pártfogót látnak bennük. o. akikről egyébként újfent szót kell ejtenünk. Wilken olyan eseteket jelez a Maláj-félsziget társadalmaiban. Elválaszthatatlan ugyanis a klánalapú társadalmi berendezkedéstől. másrészt a jelek szerint a klán sem létezhetett totem nélkül abban a formában. hogy valóban így születtek meg a totemisztikus hiedelmek. ahogy igen nagy számú ausztráliai társadalomban jelen van. listeni személyekl szavakat. 552 TYLOR: Civilisation primitive. és nem is a vér közössége egyesíti. adományokat adnak nekik.E HIEDELMEK EREDETE 1.A. Hasonló hiedelmeket figyeltek meg a bantuknál is. mivel szent és profán dolgokra osztják fel a világot. XXVIII.5. akkor ezt tekinthetjük az eddig ismert legelemibb vallásnak. hogy ilyennek nyomát találták volna. amelyek szerinte azt bizonyítanák. sőt ami minden valószínűség szerint valaha is létezett. mely okokból csírázott ki az emberiségben a vallásos érzület. Számos nép hiszi úgy. amelyik csak egyetlen klánból áll. Ha tehát sikerül megtalálni az imént elemzett hiedelmek eredetét.1. Ha egy vallás ilyen szorosan összefügg az eddig ismert legegyszerűbb társadalmi rendszerrel. a lélekvándorlás valóban igen elterjedt tana szolgált volna átmenetül a két vallási rendszer közt. hiszen nem feltétlenül vérrokonok. lRemarks on Totemism. o. 465.

következésképp nem lehetnek irányadók az eredet szempontjából. s amíg erre nincs válasz. hogy az emberi lélek ilyen könnyen átmehet egyikből a másikba. hogy ezek voltak előbb. 308. mint majd látni fogjuk. mivel e hiedelem ismeretlen az ausztrál társadalmakban. hogy a totemizmus csak az állatkultusz egy sajátos esete. amiként Wundt is. igazi lakhelyének az állati testet kell tekinteniük. vagyis azt veszi adottnak. tágabb értelemben pedig a hüllők (kígyók. és a szerző magánlevele. nem Szumátrát. E hiedelmek és gyakorlatok nyilván kapcsolatban állnak a régi totemkultuszokkal. 305. 269. De nem tudjuk belátni. A kérdés tehát függőben maradt. amelyre Tylor hivatkozik (J. mégpedig azt.) lennének az első olyan állatok. mert az ősök isteni lelkének inkarnációját látják bennük. hogyan jönnek ki a kukacok a testből. II. hogy a hüllők sokkal gyakrabban szolgálnak totemül. o. az ember mindenekelőtt a szüleire.). 559 Lásd fentebb.I. a klán feltételezi a totemet. 557 Sőt. o. mint kibővült család. E hipotézis mögött azonban a legcsekélyebb bizonyíték sem áll. mint más állatok. . hanem korábban meglévő bonyolultabb vallások terméke. már a kultúra elég magas fokára jutottak. 561 Wundt. ezért amit az egyikről el lehet mondani. gyakran mint saját tulajdonával rendelkezik vele. Ha azt akarjuk megtudni. lbagolyl. az szerinte a másikra is érvényes (J. II. o. a társaira. mint hívő az istenének. az ember számára jól ismert tulajdonságokat. Az effajta ritka és kétes analógiák nem szoríthattak háttérbe ilyen nyilvánvaló hasonlóságokat. de nem a lélekvándorlásban való hiedelemnek köszönheti a születését.559 sem lélekvándorlást nem találunk. Árnyalati különbségekkel ugyanezt a megoldást fogadja el WUNDT (Mythus und Religion.A. Igaz. mihelyst visszanyeri a szabadságát. mert a hiedelem szerint bennük lakoznak az ősök lelkei.. Ugyanígy Wundt is az animalizmus részének tekinti a totemizmust (II.562 Ezzel szemben tudjuk. A lélekvándorlás tana ugyan e sajátos rokonságot posztulálja. s ez a képzet. Ott viszont sem halottkultuszt. o. gyíkok stb. ha meg akarjuk érteni. II. A lélekvándorlás távolról sem ad magyarázatot a totemizmusra.A. hogy önmagát és elődeit a mindennapos tapasztalatnak homlokegyenest ellentmondó fajtákként gondolja el. vajon nem az emberi élet bizonyos vonásait foglaljuk össze egy szóban?l560 De bár vannak ilyen hasonlóságok. akkor az idegen klánok CODRINGTON: The Melanesians. másképpen próbálta magyarázni az ember és az állat közt fennálló rejtélyes kap csolatot. Ily módon ezeket is tisztelték volna először. s az jött ki ilyen formában. amelyekből ezek az adatok származnak. de mára csak eltorzult formáit558 képviselik. 563 Lásd fentebb. in fine). 555 556 87 Created by XMLmind XSL-FO Converter. XXVIII. Sőt. minden egyes születés efféle reinkarnálódásnak köszönhető. 562 lAzért imádnak bizonyos állatokat n mondja Tylor n. aki lényegében átvette Tylor elméletét. hogy a klánalapító mitikus hősök időről időre reinkarnálódnak. nem pedig klántotemek vannak. amit meg kellene magyarázni. LANG: Social Origins. Tehát eszerint a kukacok. akkor nem Jávát. és arra sem késztethették az embert. mivel szerintük a lélek azonnal odaköltözik. a totemnek pedig csakis a klánban és a klán által van értelme.. ha szabad ezzel a kifejezéssel élni. 150. A totemállat fajába tartozó állatok tehát nem azért rítusok tárgyai. hanem egész törzsek imádják. 32n33. Ugyanis a totemizmushoz hasonlóan az az alapja. Tylor azt állítja. az ily módon tisztelt állatok többségét nem meghatározott családi csoportok. amelyek lakhelyül szolgálhattak a halottak lelkeinek. lpapagájl. lviperal. ezek bizonytalanok és kivételesek. s csak ezután emelkedtek volna ugyanerre a rangra más állatok. hogy egyazon törzs két klánjának vagy alklánjának nem lehet ugyanaz a toteme. II. Abban persze hisznek az ausztrálok.E HIEDELMEK EREDETE székhelyül haláluk után. és amikor bizonyos emberekre az loroszlánl. nem lehet azt állítani. 234. 556 De azok a társadalmak. hogyan felelhetett volna meg annak az alapelvnek. amely meglehetősen gyakori. Az állat mintegy megtestesíti. 147. Ha a totem fajába tartozó állatok e hiedelem szerint valóban az ősök inkarnációi lennének. 269. hogy megvan a totemizmus magyar ázata. Az eddig Ausztráliában illetve Amerikában összeállított totemlistákból egyáltalán nem az tűnik ki. az első ősöket gyakran képzelik el állatalakban.555 A totemizmus eszerint egyáltalán nem őseredeti képződmény. 557 Igaz. 560 Civilisation primitive. mert ha az állat . de egyáltalán nem ad rá magyarázatot.I. Tylor szerint a klán nem más. melynek alátámasztására a szerző semmiféle adatot nem hoz föl. . Náluk családi. mint puszta állatimádatot. o. 157. lféregl jelzőt alkalmazzuk. o.). ez a hiedelem összekötő kapocsul szolgál a halotti és az állatkultusz köztl (Civilisation primitive. amit majd meg kell magyaráznunk. s korántsem alárendeltje. amelyen amaz nyugszik. Tylor csak egyetlen okot hoz fel. akkor nem hinnék azt.563 Az állatot a totemizmusban egyáltalán nem imádják. o. majd élettelen tárgyak is. és nem is Melanéziát kell vizsgálni: hanem Ausztráliát.). szerinte a bomló emberi holttest látványa sugallta a gondolatát. lA vadember n írja n derűs csodálkozással nézi az állatok félig emberi cselekedeteit és tulajdonságait. azt hitte. 558 Ugyanebben az értelemben nyilatkozik A. hogy a lélek testesült meg bennük. Ha pedig a totemek köre eredetileg ilyen szorosan lett volna korlátozva. miként jött lére. hogyan született a totemizmus. 23. Ez az elképzelés azonban ugyancsak vitatható. és ezek tölthették be először a totem szerepét. o. de csakis embertestekben. hogy az embert az állattal szoros rokonságban állónak fogják fel. Wundt azt állítja (Mythus und Religion. az a tárgy szent lesz a családjuk számára. hogy bármiféle állatfajta kiemelkedő szerephez jutott volna.. lrókal. Amikor az ember látta. hogy az emberek anatómiailag és pszichológiailag olykor bizonyos mértékig az állatokra emlékeztetnek. A totemek területenként változnak a fauna és a flóra állapota szerint.. és nem a növényekre vagy az állatokra hasonlít. sőt maga is olyan alapelvet feltételez. vö.). o. lmedvel. ebből arra következtet. az ember csaknem egyenrangú társa..). mi igazolná ezt az állítást.561 Ez az elmélet végül is egy alapvető félreértésen alapul. igen fontos tény. o. növények. XXVIII. akkor nem világos.illetve az emberi világ élesen elkülönülne a tudatukban. Nem a hanyatlás időszakában kell vizsgálni egy intézményt.. a tiszta totemizmus fázisán mindenesetre túlléptek. hogy egészen mást kell látnunk benne.

vagy n ami egyre megy n. A történelemnek ebben a szakaszában azonban csakis egyfajta szövetségi vagy társulási rendszert ismert: azt. mint Jevons állítja. Hill Tout az elméletével kapcsolatban felvetett ellenvetésekre a Trans. ezért a klán egésze. átgondolt. másfelől több valószínűtlenséget is tartalmaz. vagyis a fajjal. II Ezeknek az elméleteknek egyébként mind az a hibájuk. Introduction to the History of Religion. meglepődvén a jelenségek menetében észlelt szabálytalanságokon. o. amit a történelemből tudunk. amely a klán egészéhez rokoni szálakkal kapcsolódik. amely az egész anyagon végigvonul. A természetfölötti lények támogatását tehát csak egyféle módon lehetett elnyerni: rokonul kellett fogadni őket. 566 Ezt Jevons is elismeri: lFeltehetőleg a szövetséges megválasztásánál az embernek inkább [. tudatos aktus eredményeképpen. Ha pedig valóban csupán arról lett volna szó. Újabb. hogy semmiképp sem jöhettek létre egyetlen. sorozat. 568 lThe Origin of the Totemism of the Aborigines of British Columbial. Oly nyilvánvaló a rokonság a kettő közt. később tárgyalandó cikkeiben Frazer új elméletet fejtett ki . s így nyeri el a támogatásukat. az elérendő cél teljes tudatában kötötték volna. hogy mindenképpen kapcsolatban kell állniuk egymással. 141. a csoport -totemet az egyéni totemmel magyarázza. nem pedig az egyén került velük rokonságba... hogy a többi klán szabadon élvezhesse a sajátját: mindegyik csoport szigorúan bezárkózik a maga saját vallási világába. akkor melyik volt előbb. and Transac. amely azonban nem zárja ki teljesen a Golden Bough-ban lefektetett gondolatokat. 1. amelybe az tartozik. Rájött. mint magát is. XXXV. és hagyják. amit Frazer fejt ki a Golden Bough-ban. Annál is inkább fontos a kérdés. akkor minél többet próbáltak volna beszerezni maguknak.. hogy a totemizmusban szoros szövetség van a klán és a tárgyak egy meghatározott kategóriája közt. Valójában nem az állatra mint olyanra irányul a kultusz. Láttuk. mert rokonoknak tekintik magukat. s amiként önmagát nem tudja különválasztani a klántól. kiad. amelynek a legnagyobb volt a hatalmal (101. Továbbá lReport on the Ethnology of Statlumhl. mivel általánosságban is nagy jelentősége van. o.I. nem származott-e valamelyik a másikból.E HIEDELMEK EREDETE tagjainak nem engednék meg. ami a rokonságból fakad.565 szükségét érezte. Mégpedig n ugyanezen okból n nem egy konkrét tárggyal. Márpedig ezen emblémavallás és az őskultusz közt nincs semmiféle kapcsolat. hanem a totememblémára. vagyis a klán részének tekintették. lásd különösen 419. vagyis egyetlen pártfogóval. A vallások komplex dolgok. Lásd fentebb. De hogy e szövetséget szándékosan. Society of Canada. akik pártfogása a leghatékonyabbnak ígérkezett. akkor azt kell mondani. of the R.). De ez idő tájt az embernek még nem volt saját egyénisége. Ám valójában rendre minden klán beéri egy totemmel. kötetében válaszolt (61n99.. 567 2. hogy a vallás az egyén tudatában született. ha szövetségre lép valamelyikkel. Valóban kétségtelen. 564 s a következőképpen származtatja belőle.. J.2.. Ezt látjuk ugyanis abban az elméletben. A klántagok azért társulnak egymással. s csak másodlagosan öltött társadalmi formát. .] azt a fajt kellett volna előnyb en részesítenie. 3. 2.567 s amit Hill Tout. hogy elsiklanak egy olyan kérdés fölött. hanem a természeti csoporttal. o. A még mindig sok etnográfusra és szociológusra jellemző. De akkor a leghatalmasabbakhoz kellett volna folyamodniuk. 564 565 88 Created by XMLmind XSL-FO Converter. lábj. Míg Tylor a totemizmust az őskultuszra vezeti vissza. Jevons szerint a totem.A. amelyekkel maga vette körbe magát. elsősorban az egyéni törekvéseknek felel meg. mindent leegyszerűsítő szellem természetesen számos tudóst hajtott abba az irányba. mert különböző vérből valók. az kevéssé áll összhangban azzal. Eszerint az ember szerette volna a dolgokat igazgató természetfölötti lények támogatását elnyerni. 416. mert rokonok. o. Miután az ember. skk. és ha igen. és annyira sokrétű és homályos igényeket elégítenek ki. Márpedig a dolgoknak az a faja. in: Proc.566 E misztikus rokonságot ezzel szemben gyakran éppen a lehető legszerényebb lényekkel kötötték. mert az ember éppúgy gondolja el a világot. hiszen pusztán a csoport. Ennek az elméletnek egyébként megvan az az előnye. hogy kétfajta totemizmus van: az egyéni és a klántotemizmus. Jevons a természetkultuszhoz kapcsolja. VII. természetfölötti lényekkel népesítette be a világegyetemet. Az imént vizsgált hipotézis szempontjából értelmezhetetlen ez a visszafogottság és mértékletesség. Az egyéni totemizmus a totemizmus egyéni oldala. azokhoz. hogy kiegyezzen azon félelmetes erőkkel. rész. III.569 Boas570 és Swanton571 is oszt. of the R. 2. hogy szövetségeseket vagy védelmezőket akartak volna szerezni. skk. hogy az a legjobb védekezés. 5. Ez a hipotézis egyfelől a túlzott leegyszerűsítés vétkébe esik. skk. hogy ezúttal is a bonyolultat az egyszerűvel. úgy a dolgot sem tudja attól a fajtól különválasztani. 96. Ha tehát az az eredeti. a különböző klánok viszont azért tekintik ellenségnek egymást.). Society of Canada IX. és soha nem próbál meg átlépni a szomszédaiéba. El kell tehát gondolkozni rajta.568 Miss Fletcher. illetve magukat is ebben a minőségben kellett elfogadtatni velük: a jól ismert blood-covenant-eljárással ezt könnyen el is érhették. hogy szabadon fogyasszák a húsukat. az elfogadott választól függően aztán a totemizmus eredetének kérdése is más módon fog fölvetődni.

S valóban számos olyan praktika létezik. 150. s főleg a küszöbben lakozó szellemeket. 147. Ezeknél a népeknél ugyanis megvan az egyéni totemizmus és a klántotemizmus is. o. amelynek célja a lélek elmenekítése valamely valóságos vagy képzelt veszedelem elől. Föntebb ismertettünk egy effajta mítoszt. . The Kwakiutl Indians. Anthrop. miután meggyőződött szabadon választott toteme értékéről. o. 573 Uo. Ez az embléma aztán a hozzá kapcsolódó különös képességekkel örökletes módon adódott volna tovább a mitikus hős leszármazot tjainak. in: De Gids. hogy a természeti rokonságnak apáról fiúra kell öröklődnie. lUeber das Haaropferl. nevezetesen a szeliseknél és a Thompson folyónál élő indiánoknál a totemizmust értelmezik. új folyam. and Transac. ahogyan bizonyos északnyugat -amerikai társadalmakban.. ezek idővel megszaporodtak.. s ily módon kollektívvá válását. o. amolyan harci ravaszkodás. skk. 12. bármilyen távol kerül is a testtől. hogy mindkettőnek egy a természete. amely egyazon családon belül maradt volna fönn. 1884. vö. XXXV.. annyira szoros egységbe kerültek velük. W. A szerzők más és más választ adnak erre a kérdésre. s aki nem tesz megfelelő óvintézkedés eket. Ha az egyik erősebb. hogy ily módon kerüljenek el bizonyos veszélyeket. hogy a klántotem az egyéni totem későbbi formája. vagy nem egyformán fejlettek. s végül ők alkották azt a kiterjedt családot. amikor kivédték a szellemek haragját. Az egyént. hogy a kollektív totemnek általánosságban is ez volt az eredete. Ilyenformán vált volna a totem kollektív dologgá.. Nem azt jelenti -e ez. távolba ható módon továbbra is élteti. s olyan helyre. hogy az ember megzavarja.A. mihelyt a helyébe lép? 572 Látszólag a mitológia is megerősíti ezt az interpretációt.A. mint a totemizmus.. in: Revue coloniale internationale.576 Ugyanennek a hiedelemnek köszönhetően született volna meg az egyéni totem. mint amit Jevons a klánról feltételezett: fennmaradása érdekében valamely hatalmas pártfogó támogatását szerette volna megnyerni magának e rejtélyes világban. ott az egyéni totem eltűnőben van. FLETCHER: lThe Import of the Toteml.A. ugyanaz az érzés fogta el. lVth Rep. aki egy adott pillanatban érintkezésbe lépett és meghitt viszonyba került egy mesés állattal. hogy megmagyarázzuk. Amikor azonban ily módon egy -egy állat. VI. bizonyos rítusok segítségével biztosították maguknak a támogatásukat. rész. hogy az alacsonyabb rendű társadalmakban meglehetősen gyakori hiedelem szerint az emberi lélek minden hátrányos következmény nélkül ideiglenesen elhagyhatja azt a testet. in: Indische Gids. 575 Proc. drágán megfizethet a merészségéért. 1890. lThe Development of the Clan Systeml. o. 323. amelyben lakozik. Például amikor az emberek egy újonnan épült házba lépnek be.E HIEDELMEK EREDETE hogy összhangban áll a vallásról alkotott közkeletű elképzeléssel: a vallásban ugyanis általában valami nagyon intim.575 Frazer szerint ez az intézmény inkább csak fortély volt. zsákba teszi. akkor a lelkek teljes biztonságban visszatérhetnek megszokott helyükre.. 2. de vagy nincsenek egyidejűleg jelen egyazon törzsön belül. honnan ered az egyéni totemizmus. 574 Már csak az marad hátra. és viszont. s azért eszelték ki az emberek.vagy növényfajra bízták életerejüket. melyet mindjárt ki is zár.. A totemizmusnak a fetisizmusra való visszavezetéséhez először is ki kellene mutatni. amikor az élet különösképp veszélyben van. o. Itt most nem fogjuk hosszan vitatni az egyéni totem e kétfajta magyarázatát: igen szellemes elméletek.I. Amikor viszont már elmúlt a veszély. Az ekképpen meggyökeresedett hiedelem aztán megkönnyítette és meggyorsította a személyes totem örökletessé. Ebből a szempontból a klántotem nem is lehet más. tehát megsérti a földben. Tudjuk. személyes dolgot szoktak látni. ahol inkább biztonságban van. azzal a veszéllyel jár. Ezen elmélet alátámasztására Hill Tout abban látja a bizonyítékot. 1888.I. Ugyanis az új házba való belépés pillanata különösen kritikus.S. Így honosodott volna meg az egyéni totem szokása. o. VII. Ugyanis a fent említett társadalmakban a klánős nem totemállat: a csoport alapítóját általában olyan emberi lény alakjában képzelik el. hogy a két összetartozó lény közt alig láttak különbséget: úgy hitték. o. hogy az apa átadja a totemét a gyerekeinek. o. Úgy tűnik tehát. skk. on the Physical Characteristics… of the N. s majd csak akkor adja vissza nekik. XXXV. 142. miután mindenfelől félelmetes szellemek vették körül.A. Tribes of Canadal. e hipotézis demonstrálására azonban Alice C. 1887n1887.573 Egyébként ma is előfordul valóban. Egy markáns személyiség. a másik gyengébb: ahol inkább a klántotem az általános szabály. 1904. 576 Lásd The Golden Bough. 572 J. mert nyilvánvalónak tűnt. 24. 336n338. átadta leszármazottainak. hogy ezek a népek a kollektív totem személyében olyan egyéni totemmel rendelkeznek. mi több. ha már átlépték a küszöböt. ha a mágikus rontások elől valamely állat vagy növényfaj névtelen sokaságába rejtik a lelküket. egy varázsló kiveszi a lelküket. vagy olyan tárgyba bujtatni. Akkor hát bizonyos kritikus pillanatokban. Amer. 574 J. Hill Tout a fetisizmus sajátos esetét látja benne. in: Smithsonian Report for 1897. 577n586. Ha tehát úgy képzeljük. 351. lDe Betrekking tusschen Menschen-Dieren en Plantenlevenl. Az emberek biztonságosabbnak gondolták. 477n864. 569 570 571 89 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mint általánossá vált egyéni totem. 393. célszerű lehet kivonni a lelket a testből. ami a klán. III. hogy a fetisizmus előbb volt. Wilken is jelzett már hasonló eseteket: lDe Simsonsagel. B. azzal mindössze egy ma is megfigyelhető tényt erősítünk meg a múltban. s attól kapta a totememblémát. de teljes mértékben nélkülözik a pozitív bizonyítékokat.

Mindenekelőtt azt kellene megtudni. holott mindaz. Miss Fletcher.). Ezzel egyszersmind azt állítjuk. hogy az állatot megölték. mint a sajátját? Ha ekképpen feloldja a fajban. A klánok azonban korántsem kívánnak effajta lemondást az egész törzstől. miként találhatott ilyen könnyen ilyen általános elismerésre. Meglehetősen sajátságos formája a biztonságba helyezésnek. s a neki tulajdonított erényeket csakis a totemhiedelmeknek köszönheti. és a zok esznek belőle egy keveset. amit neki tulajdonítanak. vadászoknak. hogy valóban az egyéni totem volt -e előbb. akik azt netán ezen állatokra bízták. amely spontán módon vált volna általánossá. 34. Ami Frazer elméletét illeti. 49n50. amelyet minden pillanatban támadás fenyeget. 580 PARKER: i. és a kollektív totem ily módon belőle származott. hogy milyen választ adunk erre a kérdésre. hanem annak is. hanem mindent el kéne követniük. majd adja át a leszármazottainak. amit eddig tudunk. HOWITT: lAustralian Medicine Menl. 577 578 90 Created by XMLmind XSL-FO Converter. azzal nyilván könnyebben elkerülheti a varázsló mesterkedését.vagy mesehős is cselekedte. J. Ami pedig Hill Tout. De miért gondolta volna biztonságosabb helynek az állat testét. hogy társaival is tiszteletben tartassa.I.. hogy ezt az idegenekkel is betartassák. és visszaszolgáltatja nekem. The Fortnightly Review. a primitív embert abszurd módon értelmetlennek tételezi.) Frazer maga is ugyanezt az ellenvetést teszi: lHa én egy nyúl testében helyeztem el a lelkemet n írja n.580 Ami az ember és a dolog sorsának összefonódását illeti. megsüti és megeszi ezt a nyulat. de nem önmagában és önmagáért találják kívánatosnak. De túl azon. 29. 579 Egy későbbi munkájában (lThe origin of Totemisml. 20. o. Mivé lett közben a nála lévő lélek. amit fetisizmusnak neveznek. hogyan magyarázható ebből a szempontból az. ha John testvérem ismeri lelkem helyzetét. 199. gondosan kiveszi belőle a lelkemet.579 Végül az egyéni totem funkciója számos esetben nyilvánvalóan egészen más. ez a kultuszfajta Ausztráliában ismeretlen. hogy egyazon törzsön belül kettő vagy több ember is ugyanazt az állatfajtát válassza személyes toteméül. az őneki is ártl (Euahlayi.. oly nagyságú döntő tény szól ellene. A csurunga éppenhogy a totemizmust feltételezi. hogy a rítus ilyenforma magyarázata teljesen önkényes. és ezért amikor megöli a nyulat. Először is tudjuk. hogy az egyéni totemizmus a kollektívvá válása során mélyen átalakult. Igaz. harcosoknak rendkívüli képességeket kölcsönözzön. 844n845. hogy két különálló családnak ugyanaz a neve? A totemeknek és altotemeknek a két frátria közti. A primitív embernek igenis van logikája. mint amit Frazer tulajdonít nekik: mindenekelőtt az. Boas és Frazer hipotézisét illeti. hogy n kivéve ott. Parker az ewalajikkal kapcsolatban n lrendívüli erőt kölcsönöz az embernek. kollektív szervezetet tételez föl. a jelek szerint csak a civilizáció bizonyos fokára jutott népeknél jelenik meg. az sem bizonyítja a fetisizmus állítólagos korábbi voltát. o. mert aszerint. a csurungát fétisnek minősítették. hogy visszaszolgáltassák a lelküket az előbbieknek.A. ahol a totemizmus hanyatlóban van n egyazon törzs két klánjának sosem ugyanaz a toteme? Látszólag semmi sem szólt volna az ellen. Tehát legalábbis azt kellene elismernünk. . hiszen ami árt az állatnak. hogy olyan anyagi burkot terít rá. s ezt az átalakulást kellene megmagyaráznunk. Bár a Yunbeai n mondja Mrs. Vagyis a klántagoknak nemcsak tartózkodniuk kellene a totemállat megölésétől és megevésétől. hogy a totemizmus nem valamiféle egyéni gyakorlat. egyszersmind azonban rendkívüli veszélyeknek is teszi ki. Hill TOUT. s mivé lett az egyén. Ha tehát a kollektív totemizmus csak az egyéni totemizmus általánossá vált formája lenne. akinek e lélek adja meg az életerejét? De nem is szükséges tovább időznünk e magyarázat képtelenségein. o. XXXV. Például Eylmann (Die Eingeborenen der Kolonie Südaustralien. az élete forog kockán. hogy az ember nemcsak annak érzi szorító szükségét.E HIEDELMEK EREDETE egyetlen tényt sem hoznak föl.). hanem n később ismertetendő rítusok segítségével n csak arra ügyelnek. bármilyen furcsának tűnik is e logika olykor a számunkra: ha pedig egyáltalán nem lenne neki. mielőtt még megsütné és megvacsorázná az állatot. hogy nem is értjük.578 Az pedig különösen elképzelhetetlen. m. hozzáférhetetlen helyre rejti. akkor ugyanezen az elven kellene nyugodnia. akkor még arra a gondolatmenetre sem lenne képes.I. Egy később még ismertetendő rítus során minden évben. J. felszolgálják az első elejtett állatot a totem embereinek. a vallási élet bölcsőjét más és más irányban kell keresnünk. 1899.A. hogy tiszteletben tartsa a személyes toteméül szolgáló állatfajt. Ez is egy módszer arra n mondja Frazer n. ha lelkét valamely titkos. hogy egész népek ily aberrált módon gondolkoztak volna. ellentmond neki.577 de még ha jogosnak tartjuk is ezt a minősítést.. hogy a névadó növényük vagy állatuk megfelelő módon növekedjen és szaporodjon. hiszen lényegét tekintve totemisztikus kultuszeszköz. sok -sok nap telhetett el azóta. 146. A szertartás évenként zajlik. o. Az a pontatlanul meghatározott rítusegyüttes. akkor mivé lesz az én lelkem? E veszélyt csak úgy kerülhetjük el. az én John testvérem pedig (egy idegen klán tagja) megöli. más klánbeli emberek csak ezután fogyaszthatják szabadon. Másodszor. holott a rendelkezésünkre adatok nem erre engednek következtetni.l Frazer ezt a gyakorlatot megtalálni véli a közép-ausztráliai törzseknél. minden kellemetlen következményével együtt a rítus szükségszerű következményeként fogadják el. mint hogy biztonságosabbnak hiszi. ugyancsak furcsának látszik ez a módszer a veszély kivédésére. Manapság talán nem fordul elő. amikor az állatok új nemzedéke érett korba jut. s ily módon a többi klánnak bőséges eledelül szolgáljon. majd a frátrián belül a klánok közti szigorúan szabályozott elosztási módja nyilvánvalóan társadalmi megegyezést. Mert mi sem természetesebb. hogy a varázslóknak. o. amiként oly sok mítosz . kiteszi viszont a vadászok támadásának. mert nem itt van az igazi kérdés. május. Annál is kevésbé érdemes e vitába jobban belemenni. o.

A. Annak. de úgy képzelték. egyáltalán nem általános jellegű. Tr. XXXVIII.). hogy ez utóbbi tért vesztett az utóbbival szemben. amikor már műveltebb lett az emberek szelleme. megfordítva pedig a fejlettebb népeknél kellene talajt vesztenie a másikkal szemben. 34. hogy totemüket tetszés szerint bárkinek továbbadhassák. vagyis meglehetősen magas kulturális fokra jutott társadalmakból származnak. s hogy ami eleinte mély változásokat vont maga után az egyén vallási és erkölcsi állásában. csakhogy ez az ember oly sokáig élt az adott állatfajta közegében. Soc. mint az észak amerikaiak. távolabbi kor nyomát. Azokban a totem éppenséggel olyan lényként szerepel. Vagyis a totem a klán lényegét képezi: az egyének születésüktől fogva magukban hordozzák. Folk-lore. Csakhogy ezek a mítoszok először is az észak -amerikai indiánoktól. Azt kellene tehát megmagyarázni. Ezek az elméletek azzal vélik áthidalni a köztük lévő távolságot. ha félreismerjük a közöttük lévő különbségeket. 583 Talán csak a karnaik kivételével. 582 Mi több: még azok a mítoszok is ennek a régebbi elképzelésnek a visszhangját őrzik. A kollektív totemet a gyerek a születésekor kapja meg mint társadalmi állásának alkotóelemét. amelyeknek egészen más a jelentésük. amelyekkel nem állnak természetszerű rokonságban. S. XI. hogy ahol a kollektív totemizmus teljesen kifejlődött. A törzsek döntő többségében kizárólagosan ez van jelen. Ennek azonban az ellenkezője az igaz. vagy nagy. ugyanakkor Ausztrália a kollektív totemizmus legkedveltebb területe. Az egyéni totem viszont ezeknél a népeknél annál jelentősebb szerepet játszik. m. 1904. ahol csak megfigyelhetők. amit az emberek őrizhettek róla. és tudomásunk szerint nincs olyan törzs. s végül az az átadás. skk. hogy a klántotemet egyének alkották meg. hogy a múltban az emberek állatoktól születhettek volna. Hill Tout’s Views of Totemisml. az miképp válhatott ezen állás alkotóelemévé. De ezek az átadások. Langloh PARKER: i. vö. akitől a klán leszármazott. az elképzelhetetlen állatőst ezért emberlénnyel helyettesítették. J. hogy bizonyos mítoszok személyes eredetet tulajdonítanak a klántotemnek: azt mesélik bennük. akkor annál fejlettebbnek és nyilvánvalóbbnak kellene lennie. húsuk-vérük részét alkotja. Csak néhányan. Ami azt jelenti.). 584 S ahol még egyáltalán megvan. A klán névadó személyisége valóban ember formájú. miként történhetett meg magától. 582 Vö. a következő tények egyenesen ellentmondanak neki. Az egyéni totemet az élete során szerzi. 581 91 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mint a sámán ok. 584 A watyabalukoknál. az hogyan válhatott általános joggá. 585 Így van az ewalajiknál. hogy mintegy közbülső láncszem gyanánt a kettő közé ékelik a totemtulajdonosok azon jogát.. de az egyéni totemeken kívül még ebben a törzsben is ott vannak a nemi totemek. o. XXXV. s ő adta aztán tovább a leszármazottainak. Egyedül a varázslók tudják. Amúgy pedig igen könnyű olyan. a juwinoknál és a Maryborough (Queensland) környéki törzseknél. o. valamint a személyes totemizmus azon eseteiben. amelyekre Hill Tout támaszkodik. 49n50. o. Nyilván eljött egy olyan pillanat.E HIEDELMEK EREDETE Egyébként is csak akkor lehet a kollektív totemizmust az egyéni totemizmusra visszavezetni. s egyáltalán nem kívülről kapták..I. hogysem feltételezték volna. Ha az egyéni totemizmus lett volna előbb. of R. rejtélyes hatalommal rendelkező férfiúkl (J. a buwandikoknál. hanem éppen ellenkezőleg az. amit Hill Tout vélt megfigyelni a totemizmus két formájával kapcsolatban. Az átlagember nem rendelkezik ezzel a kiváltsággal. Az ausztrál törzsek sokkal elmaradottabbak.A. régebbinek látszó mítoszokat állítani emezekkel szembe. 85. amelyben korántsem gondolták úgy. Man. hogy ez az ember utánzással vagy más eljárások révén bizonyos állati vonásokat öltött magára. nem kötelezően űzik. bárminemű emberi akarat közbeavatkozása nélkül. 146. ott is csak kezdetleges állapotban. Hill Tout ezen interpretáció alátámasztásául azt hozza föl. ami egy meghatározott rítus teljesítését és státuszának megváltozását feltételezi. 59. ott a másik teljesen hiányzik. 291.585 Ezzel szemben Amerikában a kollektív totem erősen hanyatlóban van.. nem az az oka. hogy egy fejlettebb civilizációra jellemző. igen ritkák. csak varázslók vagy különleges képességekkel rendelkező személyek végezhetik. o. hogy az azóta felmerült okok nagyon eltorzították az emléket.. Wales. XVI.. miként kell rejtélyes módon kapcsolatba lépni azokkal az állatfajokkal. amely eredetileg rítus során zajlott. amelyekről Howitt ír az lAustralian Medicine Menl-ben (J. minél primitívebbek maguk a társadalmak. of N. ahol az egyéni totemizmust csak önmagában gyakorolnák. . a dolgok puszta erejénél fogva. Az eredetektől ilyen messze lévő mitológia segítségével hogyan lehetne csak hozzávetőleges biztonsággal is valamely intézmény eredeti formájára következtetni? Jó esély van rá. Ez a hipotézis azonban nemcsak súlyos logikai nehézségeket támaszt. Vö. THOMAS: lFurther Notes on M. nevezetesen az északnyugati társadalmakban már meglehetősen elmosódott a vallási jellege. mondhatni kivételesek. o. 583 Ez utóbbit jellegzetes alakjában csak igen kis számú törzsnél lehet megtalálni. 114n147. a wiragyuriknál. HARTLAND: lTotemism and some Recent Discoveriesl. 45. hogy a totememblémát egy meghatározott személy szerezte. Hill Tout maga is így véli: l[a személyes totem] adományozását vagy átadását csak bizonyos személyek végezhetik. valóságos közintézménnyé vált. Lásd HOWITT.581 mindenesetre csakis rituális szertartások keretében kerülhet rájuk sor. hogy végül is hozzá vált hasonlatossá. hogy ami korábban csak bizonyos embereknek volt a kiváltsága.I. hogy még nem valósultak meg teljesen a létfeltételei. Ily módon e kései mitológia magán viseli egy olyan. Egészen bizonyosan ez a magyarázata annak a szerepcserének. Nat. MATHEWS.

hanem éppen ellenkezőleg. the absolutely primitive type of totemisml (Fortn. Soc. Wales. Evvel ellenkező értelemben lásd LANG: The Secret of the Totem. 1. abszolút őseredeti típustól. 591 E téren Strehlow tanúságtétele egybeesik Spencerével és Gillenével (II. 1899.. skk. Márpedig tudjuk. uo. o. hogy a totemek nem személyekhez. és szeptember. vagy legalábbis igen közel állna hozzá időben. 586 92 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ahol túlsúlyban van. a szókoknál. 1899. Valamennyit átveszi a Totemism and Exogamyban (I. Ha tehát épp valamilyen növényt gyűjtött. BOAS: The Kwakiutl. hogy az a lélek hatolt ekkor belé. o. 589 lThe Beginnings of Religion and Totemism among the Australian Aboriginesl. a sóniknál. o. akkor azt fogja hinni. 76n77. április. mint a fajta a nemet. III Spencer és Gillen műveinek hatására Frazer n a korábbi. Ami viszont az övék. W. mint ez utóbbi puszta aspektusa jelenik meg. s ezeken kívül mást nem szabad az újoncoknak választaniuk. A gyerek ugyanis nem az apja. de mindig van ilyen kapcs olat (lVth Rep. hanem éppenséggel feltételezi is azt. FRAZER: lThe Origin of Totemisml. J. 590 lPerhaps we may [. Az egyéni totemizmus a kollektív totemizmus keretein belül született meg és fejlődött tovább: annak szerves részét alkotja. amikor az asszony terhesnek érzi magát. hogy mi a toteme. általunk imént vitatott elméletéhez képest n újabb írásában589 másképpen próbálja magyarázni a totemizmust. hogy valamelyik ős lelke behatol a nő testébe és ott egy új élet éltető elemévé válik. 322. Ezek szerint a helyi totemizmus lenne a totemizmus eredeti formája. főképp azokból..586 Ezek a fajták n elképzelésük szerint n szoros függőségi viszonyban állnak az egész klán számára totemül szolgáló fajjal.. Amikor tehát a nő megérzi a gyermek első moccanásait.] say that it is but one remove from the original pattern. . az elmélet alapja azonban lényegében nem más. 78.).588 ezek tehát valószínűleg altotemek. nyilván azt gondolja. hanem azt. Tribes of the Dominion of Canadal. az a következő: az egyéni totemizmus nemcsak hogy ne m volt a klántotemizmus szülője. o. 455. és éppoly biztosan jellemzik őket. 587 A különböző gensek tulajdonnevei n írja Boas a tlingitekkel kapcsolatban n mindig a megfelelő totemből származnak. 291.3. o. skk.). akinek ő éppen a kedvenc tartózkodási helye közelében van. nyilván őt kapja meg totemül. de azután nagy valószínűséggel klánja többi személyes totemét is felsoroljal (J. minden klán számára meg van szabva bizonyos számú meghatározott élőlényfajta.). 89n172. hanem emennek az egyén szükségleteihez igazított változata. in: Ist Rep. az a hely határozza meg. o. nem is meghatározott személyek csoportjaihoz. és május.. idegen klán tagjai nem bitorolhatják. Ily módon a történelemben először fellelhető egyéni vallási forma nem mint a közvallás aktív őseleme. korántsem a kollektív kultusz csírája.. hogy melyik klánba fog tartozni. The Fortnightly Review. Azokban a társadalmakban ugyanis.l. o. 1905. július. of.. hogy minden egyes fogantatás valamiféle misztikus megtermékenyítésnek köszönhető. uo. Szerintük úgy megy végbe a dolog. 59. Márpedig az altotem éppúgy feltételezi a totemet.. amit csak ismerünk. Leginkább ott szeretnek időzni a totemcsoportot létrehozó első ősök.E HIEDELMEK EREDETE De ami még nagyobb bizonyító erővel rendelkezik. 586. Abban a pillanatban.). 227.. o. amikor szemmel láthatók e kapcsolatok: az egyéni totem a kollektív totem egy részét vagy valamely sajátos aspektusát jeleníti meg. o. vagy egy állatot figyelt.590 Az arandáknál az a sajátos.. megfigyelhető az irokézeknél (MORGAN: Ancient Society. o. J. o. így minden gensnek megvan a maga külön neve. Az. milyen összefüggés van a keresztnevek és a személyes totemek közt (lásd fentebb. ott folytatják a kultuszt. hogy az arandák totemizmusa a legprimitívebb. o. 588 lPéldául n mondja Mathews n ha megkérdezik egy wartwurttól [ezt a törzsnevet Tindale műve nem tartalmazza.. in: IIIrd Rep. of the Committe. vagyis azt. in: Smithsonian Report for 1897.). BOAS: lVIth Rep. E két utóbbi. o. 648. Frazer a következőképpen magyarázza a születését. 1905. a wájandotoknál (POWELL: lWyandot Governmentl.587 A watyabalukoknál a klántagok valamennyire a sajátjuknak is tekintik társaik személyes totemeit.. az újoncok nem választhatnak személyes totemül bármilyen állatot. S mivel az ezután születő gyerek nem más. 835. ahol hitük szerint a misztikus fogantatás történt.A. of the Roy. mint a reinkarnálódott ős. Újabb elmélete azon a posztulátumon alapul. 162. 148.. Frazer egyenesen azt állítja. ahol az anya jövendő anyasága első jeleit véli felfedezni. akkor előbb a személyes totemét mondja. vö. . hanem helyekhez kapcsolódnak.. azt képzeli. o. o. 591 azt hiszik. Rev.. 452. és Frazer megjegyzéseit ugyanerről a témáról... amit az egyén önmaga számára. a foxoknál (MORGAN: Ancient Society.. of the N. hogy ennek az állatnak vagy Miss FLETCHER: lA Study of the Omaha Tribel. hogy pontosan miféle kapcsolat áll fönn a szaporodás és a nemi aktus közt.S.I.. hogy alig különbözik a tényleges. S.). S szintén e földrajzi eloszlás szabja meg a klánok összetételét. 25. XXXV.).A. Ott vannak a csurungákat őrző szentélyek.I.. amikre e pillanatban éppen odafigyelt..). Olyan esetek is vannak. Ugyanebben az értelemben lásd SPENCER n GILLEN: lSome Remarks on Totemism as applied to Australian Tribesl. of the Committee. kissé régebbi cikk egy ponton ugyan eltér az előbbiektől. o. 281n286. az kizárólagos tulajdonuk. XXXVIII. és nem is az anyja totemét kapja meg.). B. Hill TOUT. o. így megőriztük az eredeti formát n a szakletor].A. N. o. Az a kultusz. Ugyanis minden totemnek egy meghatározott helyen van a központja. 52. és az omaháknál is (DORSEY: lOmaha Sociologyl. 190. s némiképp önnönmagában űz.). amelyiknek épp arra a helyre esik a központja. o.. hogy az őt megszálló szellem a környező tárgyakból jött. A név és a (kollektív) totem közti kapcsolat sokszor nem nyilvánvaló. 25. 275n280. hogy a személyes keresztnevek a klán tulajdonát képezik. Mert állítólag az arandáknak nincs tudomásuk arról. 72.A. mint a totemük.

IV. E két külön világ összemosása nem eredményezhetné az univerzum megkettőzését profán és szent világgá. mégpedig azzal az ürüggyel.598 E két szerző ugyanis arról tudósít bennünket. Man. 595 Bár a totemizmusban csak mágiarendszert lát. július. no. május. Rev. in: Folk-lore. 1907. 596 Ezt a feltételezést véglegesen igazolták Strehlow597 újabb felfedezései. Ha ezt mint evidenciát tételezzük. circulus vitiosuson alapul. Frazer egész érvelése ugyanis azt feltételezi.l593 Így született volna meg az arandák helyi totemizmusa. És valóban. az az.. SCHMIDT: lDie Stellung der Aranda unter den Australischen Stämmenl. a dolgok törvényszerűségeinek feltárására irányuló első erőfeszítést ért. uo. De ami végképp megdönti ezt az elméletet. V. 598 SCHULZE: i. hogy az ősök lelkei nincsenek odakötve egy-egy meghatározott helyhez. o. Hogy szerinte a vallás hogyan származott a mágiából. 458. LANG: lA theory of Arunta Totemisml. s amely a születés jogán az övé: ugyanaz. hogy nincsenek benne szellemlények. s ezért nevezi Frazer fogantatásinak a primitív totemizmust. P. Szerinte ez csak mágiarendszer.. 1904. amelyek egyébként csak megerősítik Schulze korábbi megfigyeléseit. hogy a helyi totemen kívül minden arandának van még egy toteme. 68. hogy itt -ott feltalálhatók benne a tulajdonképpeni vallás első csírái (Fotrn. 594 Fortn. megtiltja magának. fej. o.595 Ezt a kérdést azonban fel sem teszik.). S az étkezés szempontjából legfőbb növény vagy állat vált volna később a csoport totemévé. ha történetesen más totemkörzetben tartózkodnak. Terhességét a sok lehetőség közül egyebek között főképp azoknak az eleségeknek lesz hajlamos tulajdonítani. Csakhogy ez az elmélet. akárcsak Tyloré. hogy aztán a gyereket is yam. II. Man. márpedig láttuk. ugyanerről a kérdésről HARTLAND: lPresidential Addressl. s elkísérhetik útjaikra a velük azonos totemű férfiakat vagy nőket. Ebből az őstípusból származott volna a totemizmus összes többi formája. akkor azt kell megmutatnunk. egyrészt a kutangyik meg a wambaják. miért helytelen a vallás és a mágia ilyeténképpen való felfogása. vagy az anyjáéval lesz egyforma. lConceptional totemism and Exogamyl. hogy eredetileg minden lokális csoportnak volt valami jellemző. 163. könyörgések vagy áldozati adományok stb. s nem hajlandó a totemizmusban vallást látni.866. 593 Fortn. mint az anyjáé. hanem szabadon mozoghatnak az egész területen.. W. ahhoz elég. skk. ha már korábban is azt hitték. The secret of Totem. Ezt Rokon gondolatot fejtett ki Haddon az lAddress to the Anthropological sectionl című írásában (B. skk. amiket nem sokkal azelőtt fogyasztott. akkor kétsége se lesz afelől. Frazer következetes marad. sőt ellentétes előírás volt érvényben előtte. hogy elképzelésük szerint a férj avagy a nő ősei kísérik el útjukon az ifjú házaspárt és lesik az alkalmat a reinkarnálódásra. THOMAS: lArunta Totemisml. a gyerek toteme vagy az apjáéval. 44. 1905. 596 A totemizmusról lásd in: Année sociol.592 S máris előttünk áll a totemizmus a maga lényegi vonásaival: ezt a fogalmat alkotja meg magának a bennszülött arról a nemzésről.). mitől kapták a dolgok ezt a jellegüket.E HIEDELMEK EREDETE növénynek a lelke költözött belé. akkor arról a helyről azt fogják gondolni. július. o. amin elnagyolt. hogy a totemállat megevésének tilalma kezdetben hiányzott. téves tudományt. hogy megegye őket stb. o. szept. . amely független mindennemű földrajzi tényezőtől. 835. XI. mert az ember és állat közti homályos rokonságban való hiedelem nem elégséges egy kultusz megteremtéséhez. amit meg kellene magyarázni. s főként hogy érezhetően korábbi. lHa sorban egymás után több nő ugyanazon a helyen és ugyanazon körülmények között tapasztalja magán az anyaság előjeleit. ha különbséget tesznek a szent és a profán között. Rev. De már csak a Spencer és Gillen első műve révén rendelkezésünkre álló adatokból is arra következtethettünk. 238n239. és 1905. ha úgy képzelik. 1905. Zeitschrift für Ethnologie.. másrészt az arabanák is így magyarázzák totemöröklési rendszerüket. figyelmes velük. o. Ha tehát a totemizmust meg akarjuk magyarázni. 93 Created by XMLmind XSL-FO Converter. imádságok. 57n58. 594 De tudjuk. 597 Die Aranda. Márpedig éppen ez az a hiedelem. hogy az arandák lokális totemizmusa a legős ibb. 55. 8. amikor a totemek nem helyekhez kötődtek. Igaz. skk. És annak függvényében. amelynek köszönhetően maga is megszületett. 592 Ezek a magyarázatok természetesen mind azt foglalják magukba. mint az n akár apai. Ily módon a nőket még akkor is megtermékenyítheti saját totemüknek vagy férjük totemének a szelleme. hogy bizonyosfajta szellemek szoktak arra kísérteni.S. amin nyugszik. hogy a totemizmus a szent dolgok kiterjedt rendszere. Azt feltételezi. elismeri. no. A. amit csak ismerünk.. s hogy a gyerek maga is fajtestvérének tekinti az illető fajba tartozó állatokat vagy növényeket. Vö. no.vagy növénylelkeknek.. 82n121. lásd Golden Bough. külön tápláléka. 1902. Mert akkor beszélhetünk vallásról. o. hogy a posztulátum. 1899.vagy a növényvilágból kapja önnön lényegét. Hogy aztán a totemek elszakadjanak területi alapjuktól. akkor éppen azt tekintjük adottnak. így aztán idővel a környéket totemközpontokkal látják el és totemkörzetekre osztják fel. Csak úgy képzelhették az emberi lelkeket állat.. hogy emu vagy yam született meg s fejlődik benne. o. amely a totemizmus alapjául szolgál. 1904.A.vagy emufélének tekintik. W. ma már tarthatatlan. hogy az ember az állat . hanem örökletesen adódtak tovább anyáról fiúra. Ezzel magyarázható. 75. N. m.A. Másrészt ebből a szempontból a totem vallási jellege teljességgel megmagyarázhatatlan. 162.. 75n78. Ha nemrég emut vagy yamot evett. Rev. 1908. akár anyai ágon továbbadott n örökletes totemizmus. hogy rokonszenvvel viseltetik irántuk. hogy kellett egy olyan időszaknak lennie az arandák történelmében. o.

miért tulajdonít e fajnak csodálatos képességeket. hogy e mesés rokonság eredetét ily szépen megmagyarázta. utolsó műveiben600 olyan megoldást javasolt. illetve eltemetnék. elkerülte a figyelmét. ha veszély van stb. mint Spencer és Gillen.4.vagy növényszellem. kiegészítő szerepe van. hogy korábban első helyen állt a vallási életben. London. S ezért gondolták úgy.A.vagy növényalakot ölt. 121. úgy gondoljuk. 1905. 600 Social Origins. 602 S mivel az emberek úgyahogy hasonlítottak e tárgyak valamelyikére. amely azonban egy olyan korszakot idéz föl. figyelmezteti őket. 1888. csak második totem. e helyütt nem érdemes ismertetnünk e hipotéziseket. amely több ponton is közel áll hozzá.) Frazer azt írja. ezen hasonlóságok alapján kaptak kollektív elnevezéseket az egy es csoportok. 166. A totemizmus éppúgy Bunjil rendeleteinek Igaz. mint a helyi totemizmus. az csak úgy lehetséges. IV Bár Andrew Lang hevesen vitatta Frazernek ezt az elméletét. hogy megkülönböztesse magát a vele kapcsolatban álló szomszéd csoportoktól. hogy tmara altjira. nem pusztán szónak. szerzőnk úgy véli. London. hogy la primitív szellemiségben a nevek és az e nevekkel jelölt dolgok közt misztikus. hogy e központ némiképpen az elhunyté is. Ismertetőnkben ezért nem is tértünk ki rá. o. o. o. 116. mivel amúgy sem érintik a totemizmusra vonatkozó elméletét. hogy a totemizmus vallás lenne. lEgyetlen példát sem találok Ausztráliában olyan vallási gyakorlatra. 136. Nat. 36. vö. a különbség csekély.599 1. az e nevet viselő ember nyilván úgy hitte.603 Ismeretes mármost. fejezet. még nem magyarázza meg. Amikor tehát állatnévről van szó. hanem éppenséggel korábbinak kell lennie n tekintettel arra. o. Tr. amely élelmet biztosít a számukra. minél messzebbre került ezeknek az elnevezéseknek a történelmi eredete. amelyben az arandák totemszervezete még meglehetősen különbözött a maitól.I. Mítoszok születtek. 601 valamennyi szükségét érezte. 602 E ponton Lang Julius Pikler elméletéhez közelít (lásd PIKLER n SOMLO: Der Ursprung des Totemismus. 599 94 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy a szellem számára könnyebben elképzelhető legyen az emberi természet e kettőssége. illetve hogy mindkettő valamely közös őstől származott. Így aztán. Úgy is nevezik. mint Frazer: tagadja. E hiedelem annál könnyebben talált hitelre. s e célból adott nekik különféle neveket.).604 Azt a nevet például. o. hogy az arandáknál az anyai ágon öröklődő totemizmus nem későbbi. hanem az illető lényegi részének.I. De mivel az arandák őseinek szelleme szintén állat. 606 J. mint Bunjil vagy Baiame.) E két hipotézis közt az a különbség. 58n59. hogy a totemizmus az ember és az állat valamiféle egylényegűségén alapul. hogy Pikler nagyobb jelentőséget tulajdonít a név képírásos ábrázolásnak. hogy a totemizmusnak immár nincsenek titkai előtte. Szerinte az egész abból ered. 117... a totemizmus kialakulása után kerültek bele a kimondottan vallási világképek rendszerébe. Berlin. Ein Beitrag zur materialistischen Geschichtstheorie. s főként hogy miért övezi az azt jelképező ábrát valóságos kultusszal. 498. akkor máris feltárul előttünk a totemizmus vallási jellegének egyik forrása. augusztus. hogy arcuk az anyjuk totemközpontja felé nézzen. Bizonyos tehát. amelynek során imádkoznának a totemhez. 605 Uo. vö. a Totemism and Exogamy konklúziójában (IV. 603 Social Origins. E neveket előszeretettel kölcsönözték a környező faunából és flórából. hogy az állat volt az ember őse. hogy még olyan körültekintő és tapasztalt megfigyelőknek is. o. hogy laz én szövetséges totemem táboral. Tehát egy hanyatló totemről van szó. lHa elfogadjuk e tanúságtételt n mondja Lang n.l605 E hiedelmek csak egy későbbi időszakban. milyen formát ölthettek ezek a primitív csoportok. és nem is valami emberrel. Mihelyt emberi csoportosulások jöttek létre. o. s ezzel magyarázható. . o. vagy etetnék. 89. valamint The Secret of the Totem. 601 Lang főleg a Social Originsben próbálja meg gondolati úton rekonstruálni. n Erre a kérdésre Lang ugyanezt feleli.. Howitt606 egy megjegyzése szerint a bennszülöttek nem magukkal a totemekkel. Ő azonban ezt másképp magyarázza.E HIEDELMEK EREDETE a második totemet a bennszülöttek az elsőhöz hasonlóan oltalmazó. a Banks-szigeteki elmélet szerint állat. 53n54. különösen a lThe Origin of Totem Names and Beliefsl című VIII. Az arandáknak joguk van részt venni a kultuszukban. J.. XXXIX. 172. illetve könnyű őket rajzzal ábrázolni.A. hanem olyan természetfölötti lénnyel magyarázzák a totemisztikus intézményeket. Amikor eltemetik őket. Ennek az az oka. ami azt jelenti. hogy van egy olyan totemizmus. o. minél inkább elhalványult az emberek emlékezetében. hogy a klánt rokoni kötelékek fűzik a dolgoknak ahhoz a fajtájához. 604 The Secret of the Totem. a holttestet úgy helyezik el. De hogy mégis megmaradt a háttérben. amely még az arandákénál is régebbi: amit RIVERS figyelt meg a Banks-szigeteken (lTotemism in Polynesia and Melanesial. 488. hogy maga is rendelkezik az illető állat legjellegzetesebb tulajdonságaival. a helyi totem árnyékában. baráti hatalomnak tekintik. Az arandáknál úgy gondolják. transzcendentális kapcsolat vanl. hogy az anyai totemnek ma már csak másodlagos. Azzal próbálták magyarázni. mint magának a névnek. amelynek a nevét viseli. mivel az állatokra és a növényekre könnyű rámutatni. De akkor honnan származik a totemisztikus hiedelmek és gyakorlatok vallási jellege? Mert az. hogy egy ős szelleme termékenyíti meg az anyát. amit az egyén visel. Frazerhez hasonlóan ő is úgy véli. 1903. egyezményes jelnek tekintik. Ez alapjaiban rendíti meg Frazer egész felépítményét.. hog y az ember ilyen vagy olyanfajta állatnak hiszi magát. hogy a totem egy név.

hogy a totemizmus tisztán mágikus rendszer. Egyébként Lang maga is tudatában van annak.5. Frazer viszont mind a korábbi.611 Másrészt tudjuk. az ezekről alkotott fogalmak tehát lényegüket tekintve vallásiak. addig semmit sem magyaráztunk meg. hogy isteni intézménnyé tegyék. akkor a totemizmust n vallási jellegének elismerése mellett n nem szabad egy tőle különböző vallásra visszavezetnünk. Ezek a mitologikus interpretációk tehát igazolják a totemizmus vallási természetét. vagy a vér misztikus és szent jellegére vonatkozó elképzeléseket. 609 Uo.l Nos. honnan származik a wakan fogalma. 610 Nem beszéltünk viszont Spencer elméletéről.). akkor a kérdésre kérdéssel válaszolunk. hogy a totemizmus szorosan kötődik az eddig ismert n sőt. hogy a genezisébe belejátszó képzetek közt lWith reverencel n írja Lang (The Secret of the Totem. V Áttekintettük a totemisztikus hiedelmekre adott főbb magyarázatokat. rögtön meg kellett jelenniük a különféle totem-tabuknak is. Amíg e kérdésre nem kapunk választ. hogy létrehívó okaiként nem-vallási gondolatokat akarunk megtenni. A totemizmus magyarázatánál azonban Lang nem hozakodik elő ezzel az elképzeléssel. vagyis ahhoz. következésképpen hiába mondja azt Frazer. amelyből a totemizmus származott volna. o.607 hogy történetesen az állat vérét. Csakhogy a lélek. Mások elismerik ugyan. nem tudta úgy magyarázni a totemizmust.l609 A wakan és mana szavak. Ha az ausztrálok csak emberi. mint már elmondtuk. hogy Lang más forrásból eredezteti a nagy istenek gondolatát: szerinte ez. E tabukhoz Lang hozzáveszi azokat is. 1. ellenőrizhetetlen feltevések területére kalandozun k. Ennek az az oka. Formálisan tekintve. amelyeket Zeusz adott Minósznak. azzal kilépünk a megfigyelhető adatok köréből és az önkényes. Sem Frazer. úgy tűnik. Láttuk. a totemizmus csak egy-egy valódi vallással való érintkezés során színeződött vallási jelleggel. mind a későbbi magyarázatában nyíltan a lélek meg a szellem gondolatával hozakodott elő. o. sem Lang nem tudta végigvinni az álláspontját. hogy ez az elmélet csak része annak az általános elméletnek. hogy vizsgálódásunk végére értünk. de azzal magyarázzák.608 De akkor honnan származnak e tilalmak? Lang a következőképpen felel a kérdésre: lMihelyst az állatnevet viselő csoportok kifejlesztették a wakan és a mana általánosan elterjedt hiedelmeit. ő is csak egy másik vallás függvényében tudja megmagyarázni azt. hogy az emberek azt hitték. és miképp alkalmazták a totemre. s még inkább a szellem megint csak szent dolog. hogy valamely külső tárgyban helyezhetik el biztonságosan a lelküket. hogy egy korábbi vallásból eredeztetik. Mindamellett a jelek szerint sem Frazer. Egyesek (Frazer. 611 Leszámítva azt.E HIEDELMEK EREDETE engedelmeskedik. mint Tylor és Jevons. vagy mint ő mondja. amelyek az exogám gyakorlatból következnek. mint majd a következő fejezetben látni fogjuk. ame llyel a halottkultusznak természetkultusszá való átalakulását magyarázza. Ezzel nem azt mondjuk. . A dolgok erejénél fogva kénytelenek voltak belebonyolódni vallási természetű fogalmak magyarázgatásába. Ha viszont annak érezték szükségét. magyarázatot azonban nem adnak rá. Ha összhangban akarunk maradni eddig elért eredményeinkkel. Lang). számos tilalom. illetve minden velejárójára. hogy a totemisztikus dogokat vallásos tisztelettel kezelik. ami minden vallás sarkalatos fogalma. hogy ez a megoldás nem elegendő. tabu övezi. szerinte ugyanis a totemizmus egyfelől onnan származik. Ha azt feltételezzük. a nagy istenségek fogalma Lang szerint a totemisztikus rendszeren kívül született meg. mint ahogy a krétaiak engedelmeskedtek azon isteni rendele teknek. minden valószínűség szerint az egyáltalán elképzelhető n legprimitívebb társadalmi szervezethez. a másikat a melanéziai népek nyelvéből vették át. miként amúgy az emberét is. két kategóriára oszthatjuk őket. Csakhogy e mítoszok maguk is ellentmondanak Lang totemizmus-elméletének. Hanem azt. hogy egy istenségnek tulajdonítsák. aki tehát ezekhez folyamodik. akkor meg sem fordult volna a fejükben. egy primitív kinyilatkoztatásféléből született. amire e többé -kevésbé kései mitológia nem adhat magyarázatot. 610 s valamennyinek igyekeztünk felvázolni egyéni vonásait. magukban foglalják a szent fogalmát. rítusok tárgya. miként folyamodott Lang a lszentl gondolatához. hogy volt előtte más vallás. 607 608 95 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 136n137. Ha a totemisztikus dolgok szent jellegét e jelleg posztulálásával magyarázzuk. A naturizmus és az animizmus elégtelenségeire is rámutattunk. Azt kellene látni. amely egyébként csak fokozatilag különbözött tőle. profán dolgot láttak volna a totemben. sem Lang nem lát lehetőséget más hipotézisre. 111. Valójában azonban e különbségtétel csak látszólagos: a második kategória fedi az elsőt is. most óhatatlanul ismétlésekbe kellett volna bocsátkoznunk. másfelől hogy a fogantatást valamiféle spirituális megtermékenyítés formájában képzelték el. amit szerintük egy szellem végzett el. megállapíthatjuk: valamennyit közös kritikával illethetjük. Mivel azt már ismertettük. ugyanezen ellenvetéseknek nézhet elébe. mintha nem lenne vallás. De most. tagadják a totemizmus vallási jellegét n ami egyébként a tények tagadásával egyenlő. azzal szent jellegét ismerték el. Elismeri. az egyiket a sziúk.

Ezeket kell megtalálnunk.E HIEDELMEK EREDETE lehettek olyanok is. . közvetlenül is a vallási jelleget hívták maguk után. amelyek önmagukban. 96 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

hogy ezek a princípiumok erők. mások pedig a kultikus szertartásokban töltenek be meghatározott szerepet. amely ott van ezen lények mindegyikében. amikor a bennszülött azt állítja. bár más és más mértékben szentek. II. De minthogy elemzésünk számos. a totememblémákban éppúgy. ezek valóban mint igazi erők hatnak. Látnivalóan erősen különbözik azon lényektől. amely valamennyiükben egyaránt megvan. bizonyos értelemben olyan anyagi erőkként jelennek meg. amely a dolgok megszámlálhatatlan sokaságában olvad fel. bár egyikkel sem keveredik össze.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) 1.vagy a növényvilágból vett alakokként gondolja el: pontosan annyi van belőlük. hogy a totemizmus a szentnek tekintett dolgokat és a totem figurális ábrázolásait helyezi az első sorba. Ha nagyon tág értelemben használjuk a szót. Mivel mindezek a dolgok egyaránt. akkor azt mondhatnánk. Ezeknek is van valami vallási jellegük. amelyektől e dolgok szent természetüket kapják. előtörténet nélküli. mit jelent az. Csakhogy ez egy személytelen. I Láttuk. amelyek 97 Created by XMLmind XSL-FO Converter.vagy növényfajtát nem speciális sajátosságai miatt övez áhítatos félelem. hiszen a klán tagjai n igaz. s ily módon a klánnak tulajdonított valamennyi dolog is bizonyos mértékig hasonlóképpen szent. először ez utóbbit kell tárgyalnunk. mivel némelyiküket tilalmak övezik. Más szóval a totemizmus mint vallás nem ilyen vagy olyan állatra. az egész klánban.vagy növényfaj. Ugyanúgy élteti a mai nemzedékeket. avagy a mana fogalma és az erő gondolata Mivel az egyéni totemizmus későbbi. s mindegyikük a dolgok egy meghatározott kategóriájában kering. Így már jobban értjük. némiképp kisebb mértékben n szintúgy rendelkeznek ezzel a kiváltsággal. ami közös bennük az azonos nevet viselő állatokkal. mitől egységes mégis. Valójában ezt a közös princípiumot övezi a kultusz. fejezet . ezeket az erőket pedig a képzelet kevés kivételtől eltekintve az állat. amelyekben lakozik. meg kell próbálnunk rájönni. mielőtt továbbmennénk. A hívő tudatában a különféle dolgok által keltett hasonló érzések. anyagtalan szubsztanciának. hogy a holló -frátriába tartozó emberek hollók. A totemet tehát a következőképpen határozhatjuk meg: anyagszerű megjelenési formája annak az elképzelt. s végül a klántagok. ahány klán van a törzsben. Annyira független az őt megtestesítő alanyoktól. amelyet minden totemkultusz imád. mint a totemül szolgáló állatfajban vagy a klán embereiben. s a totemet jelképező összes tárgyban oszlik el: működési területe jóval tovább terjed. szükségképpen ugyanattól a princípiumtól származik. nemzedékek tűnnek le sorban egymás után n de ez az erő mindig fennmarad. Még kutatásra váró okok hatására valamiféle állat. annak a legkülönfélébb lényekben tovaterjedő diffúz energiának. mindig önmaga marad. nyilván csakis egy olyan princípiumtól származhatnak. Ezt a személytelen erőt azonban az ausztrál ember nem a maga elvont formájában képzeli el. és a jelek szerint belőle származik. s amit a holló külső alakjában képzelnek el. .1. Egy-egy állat. de mindenki része. hanem úgy. empirikus értelmében hollók. mint a klán embereiben és a totemül szolgáló faj egyedeiben. De ezzel még csak tökéletlen fogalmat alkottunk e szinte isteni entitás mindenütt jelenlévőségéről. Senki sem birtokolja teljes mértékben.6. Vallási jellegük ugyanolyan természetű. ami a lényegüket adja. hogy már előttük is létezett. amelyekben különböznek egymástól. 1. Vagyis n hogy az imént használt metaforikus kifejezéssel éljünk n a totemisztikus isten éppúgy megvan bennük. Ily módon a világmindenséget n a totemizmus felfogása szerint n bizonyos számú erő hatja át és élteti. egyszóval érzékelhető dolog képében fogja fel. emberre vagy képre irányul. hogy a kimagaslóan szent dolgokon kívül a főtotem alá sorolt. hiszen egészen különféle lényeknek lehet egyszerre a lelke. mint ahogy a korábbiakat éltette és az ezután jövőket is éltetni fo gja. személytelen erőfélére. Nemcsak a totemisztikus fajban. mint a föléjük sorolt totemé. mint a klántotemizmus. Sőt. a világban benne rejlő isten. látszólag heterogén hiedelemre bontotta fel. amelynek lényege és éltető eleme. névtelen. Az egyedek meghalnak. hogy ez az az isten. A totemisztikus princípium. hanem egy olyan névtelen. hogy valamennyiükben ott van egy princípium. hogy a szó köznapi. mindig él. ráadásul ugyanezen növény vagy állat puszta képe még határozottabb tiszteletet ébreszt. és haláluk után is tovább él. azután következnek a klán névadó állatai vagy növényei. akkor a szót nem metaforikus értelemben használjuk. vallási jellegük nem következhet azon egyedi tulajdonságaikból. Ezt nem úgy érti. amely egymagában jelenti a kultusz igazi tárgyát. Amikor azt mondjuk. Láttuk ugyanis.

vagy éppenséggel mennyire homályosan érzik át. 614 Lásd III. miért tartja be a rítusokat. fej. 6. Mindezzel együtt ne túlozzuk el e személyességet. teljesítik vele kapcsolatos vallásos kötelezettségeiket. Nat. Egyébként a totem a klán erkölcsi életének forrása. ha a totemizmusnak Szamoán valóban nem maradtak volna jelentős nyomai. Tribes of Canadal. támogatniuk kell egymást. hogy a totemizmus ilyeténképpen való értelmezése során nem tulajdonítunk -e olyan gondolatokat a primitív embernek. 615 Lásd például HOWITT. II. Tr. 30. Éppoly örök. Ugyanakkor a totemizmus nyomai is tagadhatatlanul jelen vannak náluk. az ember úgy tudja biztosítani a fajták szaporodását. SCHURMANN: lThe Aboriginal Tribes of Port Lincolnl. 12n15. Mindebben semmi olyan nincs. hogy valamiféle imperatívusznak engedelmeskedik. amely a totemisztikus princípiummal szellemi közösségben áll. úgy érzi. . o. Ha a körvonalai világosan kirajzolódnának. Olykor úgy képzelik el.). Az emberen kívül az életerő szerepét töltik be. 613 Ezen állítás alátámasztásául további hivatkozásokat találhatunk a 364. 612 98 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amiként a következőnek is lelke lesz. De hogy e fogalom mennyire nem haladja meg a primitív mentalitást n ami pedig az iménti gondolatmenetünket igazolja n. amit az áramütéshez lehet hasonlítani. az isten azonban nem halt meg. amelyek csak árnyalatokban és fokozatokban különböznek fenti gondolatmenetünktől.. hanem mert erkölcsi kötelességének érzi. amelynek segítségével az ember nagyobb bizalommal nézhet szembe a világgal. in: WOODS: Nat. hogy rászegezi az ujját (BOAS: lRep. Nyilván nem állíthatjuk. hogy anyagi erő n morális hatalom is: ennélfogva. A vallás egyszerre spirituális fegyelem és olyasfajta technika. on. hogy az ősei is mindig betartották őket. nem szóródhatna szét ekképpen. A szamoai bennszülött vallások bizonyosan túl vannak a totemisztikus fázison. Még csak a jelen generációval sem olvad össze. o. Ez nem azt jelenti. könnyen alakul át kimondott istenséggé. 616 Márpedig minden ilyen istent úgy fognak fel. nem olvadhatna föl a dolgok sokaságában. 617 Lásd TURNER: Samoa.. olyan totemisztikus princípium. az őt tisztelő csoport emberei elsiratják. azt mondtuk. Valamennyi lény. 21.. s ezek a kötelességek adják rokonságukat. hogy Frazer nem jár el kellő kritikával a példák megválogatásánál. amelyek meghaladják a szellemét. ugyanúgy.). De ily nagy számú példa átvétele nem lett volna lehetséges. fej. Igaz. Semmiféle eszköz nincs a kezünkben annak meghatározására. s ne töltene be egyszerre kozmikus és erkölcsi funkciókat. 615 Tehát nemcsak azért viselkedik ilyen vagy olyan módon a totemlényekkel. Tr. hogy e fogalom benne foglaltatik ezekben a hiedelmekben és uralja őket. könyv. hogy ekképpen cselekedjék. vérbosszút kell állniuk stb.. mint aki egyegy meghatározott állatfajban benne rejlik. 231. 1899. meghatározott kötelezettségeik vannak. ahogy a totem a klánhoz. s nem az emberi viselkedés törvényhozója és bírája is egyben? 1. the North. már az előzőnek is lelke volt.A.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) automatikusan fizikai hatást vonnak maguk után. valamint IV. éppen emiatt érzi úgy. akiknek saját nevük van. II Felmerülhet a kérdés. akár magukban az ausztrál törzsekben explicit formában olyan elgondolásokat találunk. Igazi istenek vannak nálu k. Ezeken alapul minden élet.617 Tehát a totemisztikus princípium minden tulajdonságával rendelkezik.A. 616 Frazer éppen Szamoáról vett eseteket tálal kimondottan totemisztikus példákként (lásd Totemism. azt az bizonyítja. B. hogy erkölcsileg is kapcsolatban áll a többivel. azt feleli. hogy megtenné a szükséges óvintézkedéseket? Olyan csapás éri. 482. Amikor meghal egy állat. mennyire tudatosan fogják fel. o. o. akárcsak a faj. mint valami fluidumot. hogy éppoly tisztán n viszonylag tisztán n képzelné el magának ezeket az erőket. ha n mint látni fogjuk 614 n hat rájuk. De fizikai megjelenési formájukkal egy időben morális jellegük is van. Noha azt ki tudjuk mutatni. Australia. hiszen egy isten lakik benne. stb. amely ne őrzött volna meg valamit ebből a kettősségből. 24. azt nem tudjuk megmondani.613. of S. A totemisztikus princípium tehát n túl azon. Talán még a legfejlettebb vallásokban sincs olyan isten. Ha megkérdezik a bennszülöttet. Mert vegyük akár a keresztények Atyaistenét: talán bizony nem a világ fizikai rendjének őre. amely nem készült fel a fogadásukra. ami csakis a totemizmusra volna érvényes. kötelességet teljesít. Egy kwakiutl mítoszban például egy őshérosz úgy hasítja szét az ellenség fejét. sőt bizonyos mértékig saját arcuk is.612 Ha olyan szervezetbe hatolnak be. o. Kapcsolatba lép velük valaki anélkül. hogy akár az ausztrál törzsekkel rokon társadalmakban. mint majd látni fogjuk. teljes mértékben feloldódik a fajban. lábjegyzetekben. automatikusan betegséget vagy halált okoznak. mint amire mi kényszerültünk az elemzésünk során.2. Ugyanis minden isten valamely n lokális vagy házi n csoporthoz kapcsolódik. neki is követnie kell a példájukat. hogy valamely konkrét alanyban lakozna: valamennyiben ott van egyszerre. és V. ami nemigen egyeztethető össze a diffúz jelleggel és a mindenütt jelenlevőséggel. mert a bennük lakozó erőkkel való érintkezés fizikailag félelmetes.. mennyire lehet világos egy ilyen gondolat a homályos tudatokban.S. és 1095. amit a képzelet némileg személyes formával ruházott föl. ami a nyúlványokból árad ki.

138.. 372. lMinden élet wakan. Nos. 21. hat és mozog. hogy személy lenne. o.619 más részüknél nemrég még megvolt. 579. 36. 626 Uo. melyeknek azonban valójában pontosabb a jelentésük. N. §.624 hol ő az a hang. a winnebágóknál.. lNincs az a kifejezés n mondja Riggs n. ami csak valami hatalmat mutat. Bár azok a totemisztikus princípiumok. az emberben. 342. Ethnol. 1902. alapjában véve mégiscsak hasonlók egymáshoz. o. 35.. nevezetesen azoknál. A wakan a legcsekélyebb mértékben sem személyes: az indiánok nem meghatározott alakban képzelik el. vannak társadalmak. o. 221. csak a maga szférájában. az assziniboinoknál. aki sikeres vállalkozást hajt végre. az állatokban. 376. a kanszaszoknál. a mandanoknál. a fákban. de ugyanezt lehet mondani arról az emberről is. o. §. az a misztikus élet. Miss Fletcher ugyan hasonlóan egyértelműen elismeri. mindenfajta jelző és meghatározás nélkül. Magát a wakandát azonban sosem személyesítik meg (Smithsonian Rep. 95. szintén megtaláljuk ezt a fogalmat: az orenda szó pontos megfelelője a sziúk wakan szavának.. és amely mindent mozgat.622 Nem is lehet meghatározott tulajdonságokkal és jellemvonásokkal definiálni.. az abszolút hatalom. 95. amelynek az összes többi csak mintegy a származéka: ezt a hatalmat wakannak hívják. kimondhatjuk. 623 RIGGS: Tah-Koo Wah-Kon.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) Ez esetben azonban tagadhatatlan. 1897. §. a villámban stb.631 A varázslónak.l 623 Minden olyan lényben. minden titkos hatalmat. DORSEY: lSiouan Sociologyl. f. 433. s az általánosságnak még magasabb fokát éri el. Ez azonban csak a wakanda különféle megnyilvánulásaira vonatkozik.. E társadalmak egy részénél még megvan a klánszervezet. amelyet a mennydörgésben hallunk. akiknél a társadalomszervezet még hangsúlyosabban totemisztikus. elvégre mind ugyanazt a szerepet játssza. 628 És nemcsak az isteneket élteti: mindennek őslényege. 56n57. mint az útszéli szikla.. aki a wakannal azonosnak találja a belőle származó wakanda illetve wakanta szavakat is.. a Holdban vagy a csillagokban. o. túl az összes olyan külön istenen.627 Ezért mondta az egyik megfigyelő. for 1897. o. ami a vadember szerint a környezetében található minden testben ott lakozik [. az a hatalom nyilvánul megl. hiszen társadalmi szervezetük továbbra is ugyanaz .. o.l629 Az irokézeknél. o. 449. §. És így van ez mindennel. hozzáteszi azonban. Ezt figyelhetjük meg számos amerikai törzsnél.. és az utazók gyakran fordították a wakant lnagy szelleml -nek. és Dorsey szerint ugyanúgy megtalálható náluk la totemszervezet összes alapja. a szelekben. amelyben a wakandát érezni vélik. Nem meghatározott és meghatározható hatalom. amely ott kering valamennyi dologban. a dakotáknál. a négy szélben. §. §. amely a négy égtájban székel. 30. 582n583. 421. ami ne részesülne az orendából. csak a részesedés mértéke változik. mint a többi sziú társadalombanl. o. o. hogy mit jelent ez a szó a dakotáknál. emberek vagy dolgok előnyt élveznek. egymástól elkülönülnek. más esetekben viszont a maga elvont tisztaságában jelenik meg.. in: Contrib. amely a körülményektől függően váltogatja tulajdonságait és funkcióit. Hol szél formájában képzelik el.625 a Nap. megszemélyesített megjelenési formái.630 Ezt a hatalmat laz ember kezdetleges szelleme a körülötte megnyilvánuló valamennyi jelenség és tevékenység hatóokának tekintil. o. 28. hogy a wakanda személytelen. 92. mintha azok személyes lények volnának. mint Ausztráliában. o. in: Smithsonian Rep. a sámánnak orendája van. mint az ausztrál népeké. amivel vissza lehetne adni. Jupitert vagy Jahvét láttak benne. la Földben. 631 Uo. hogy a totemizmus ezt a gondolatot a méhében hordozta. in: XVth Rep. a mennydörgésben. 618 619 99 Created by XMLmind XSL-FO Converter. nemegyszer amolyan főistent.. mások Alice FLETCHER: lA Study of the Omaha Tribel. a ponkáknál. §. American Anthropologist. o.626 De nincs az a felsorolás. 620 Uo. ami csak él. amit a dakota vallásosan tisztel. vö. lAzt mondják n idéz Dorsey egy megfigyelőt n. Ezzel azonban súlyosan félreértették valóságos természetét. o. nem enne k vagy annak a megtétele áll hatalmában. 630 lOrenda and a Definition of Religionl. . akár pozitív cselekvéssel. o. 629 Uo. mint a szelek meg a felszakadozó felhők. 33.. Bizonyos lények.. a növényekben. amely egységbe foglalja a világot. amelyek a sziúk nagy családjába tartoznak: az omaháknál. ami kimeríthetné ezt a végtelenül összetett fogalmat.). S mivel ezeket a társadalmakat még mindig átitatja a totemizmus. hogy a személytelen vallási erő fogalma eltorzulóban van. hogy sose látták a wakandát. Amer. van egy kiemelkedő hatalom. lEz egy misztikus hatalom n mondja Hewitt n. ezért nem is állítják. az oszidzseknél. 508. Dorsey több olyan megfigyelőt is idéz. 380. 622 XIth Rep. §.. 378. Dorsey nyomán idézi XIth Rep. a Hold. amelyekhez az egyazon törzsön belül lévő különböző klánok folyamodnak. a Napban. s amelynek az összes többi szent princípium csak módozata. amelyek átérezték e princípiumok egytermészetűségét. s ezért fel tudtak emelkedni egy olyan egyetlen vallási erő fogalmáig. 628 Uo. maga a Hatalom. o. 627 Uo. 621 RIGGS n DORSEY: lDakota English Dictionaryl. hogy lez egy lényegileg sokalakú istenség. 433. 620 Márpedig ezeknél a népeknél.. o.] a sziklákban. úgymint az omaháknál.621 Mivel a sziú panteonban ily uralkodó helyet foglal el e princípium. 625 Uo. 238. §. minden isteniséget. A különféle isteni hatalmak is csak az ő sajátos. 95. 33..618 a ájowáknál. Magában foglal minden misztériumot. a vízfolyásokban. §.. Úgy folyamodnak ahhoz a sziklához vagy fához. akár passzív ellenállással. az ájowáknál. o. a hidatszáknál stb. hogy ezen elképzelésre mégis rátelepedett némi antropomorf jelleg. VII. mindegyik e soklényegű hatalom valamelyik arca. 381. akiket az emberek kultusszal öveznek. 624 XIth Rep. az összes csillag is wakan. Alapjában véve semmi sincs a világon.

mint a vadászé. de valamennyiben jól látható még a totemizmu s. A wakan nem enged semmiféle megszemélyesítésnek. az algonkineknél manitounak. 637 The Melanesians. amelynek az imént az ausztrál totemizmusban fedeztük fel a csíráját? Ugyanaz a személytelenség. o. bizonyos melanéziai szigeteken a társadalomszervezet már nem klán-alapú. o. FLETCHER: Smith. ugyanerről a kérdésről W.. 578n579. 583. csak fokozati különbség van köztük. 451. a totemnek azért van hatalma. BOAS: The Kwakiutl. de még a puszta ásványok bármely cselekedetének hatékonyságát is a befolyásának tulajdonítják. és igen sok előnnyel jár. o. 219. Ugyanaz a mindenütt jelenlevőség: a mana sehol sincs véglegesen. hol a hód vagy egyéb állat fajtájában nyilatkozik meg. o. ha az ember ráteheti a kezét és irányíthatja.).. 638 E fogalom elemzését lásd HUBERT n MAUSS: lThéorie générale de la Magiel. Ez pedig a mana. az emberek. az is csak a wakan sajátos formája. . Észak-Új-Hebridák) megtalálható az ausztrál társadalomszervezetre jellemző két exogám frátria (CODRINGTON: The Melanisians. 640 FLETCHER: i. 642 A megfogalmazással persze nem érthetünk fenntartás nélkül egyet. hanem konfraternitális totemek is (A.] Ez valamiféle erő. 17. XXVIth Rep. m. Texts and Ethnog. 3.. csak némiképp specializált formában.633 a tlingiteknél yeknek. és két fő eszmét tartalmazott. Nos. mivel magasabb elvontsági és általánossági fokon olyan vallások alapjában találjuk meg. annak az az oka. jóllehet ez a specializáció végül is igen viszonylagos. Floridában butose néven igazi totemek vannak (uo. o. az élőlények. o.. egyéni és kollektív is. illetve mindenben megmutatkozik. bármiféle anyagi erőtől teljesen független erő létezésében hisznek. 394. hogy minden élő és élettelen dolgot egy közös életerő hat át. 14. in: Année sociol. J. in: Contributions N. Beliefs and Linguistic Relationship of the Tlingit Indians. 695. illetve az irokéz orendának. értem. hogy erősebb volt az orendája. (Idézi DORSEY: XIth Rep.. VII. hol a bölény.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) viszonylag ki vannak semmizve belőle. hogy elvont általánosságában ennyire meghatározott jelképek segítségével gondolták volna el. skk. amit viszont istennek. amire képes az ember. a természetről és az életről alkotott felfogásán alapult. Felülkerekedik valaki a vetélytársain a vadászatban vagy a háborúban? Mert több orendája van. PARKINSON: Dreissig Jahre in der Südsee. o. A dakotáknál a totemet wakannak hívják. o.. Social Condition… 479. vö. Az élet minden formáját. vagy pontosabban fogalmazva totemisztikus princípiumnak neveztünk. totemisztikus eredetét. először Melanéziában tanulmányozták. bármiféle tárgyra átvihető. 1897. 638 Egyáltalán nem merészség tehát. o. Úgy vélem. mert megtestesíti a wakant.. mert mint Codrington felhívja rá a figyelmet.) 632 633 100 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Először is azt. lábj. 634 SWANTON: lSocial Condition.). Ha egy állat elmenekül az őt üldöző vadász elől. A melanéziaiak egész vallása arra irányul. 431.). 23.. 636 Bizonyos melanéziai társadalmakban (Banks-szigetek. o. amely a legkülönfélébb módokon hat. skk. hogy ez az élet folytonos. ami mégis fizikai erő által nyilvánul meg. diffúz erőnek a fogalma-e. §. a wakan is felidézi születésének módját. az effajta gondolat lteljességgel idegenl a melanéziaiak gondolkodásmódjától. Igaz..635 De nemcsak az amerikai indiánok sajátja. RIVERS: lTotemism in Polynesia and Melanesial. 392. 268. 639 Nemcsak klántotemek vannak. Ez is mana. A két elképzelés nyilvánvalóan rokon. A mana nem rögzül valamely meghatározott tárgyhoz. 1893.639 de ez is. H. mit jelent ez a szó a bennszülöttek számára [. s általában az egész élet e különböző intenzitású orendák harca. o. éppúgy segíthet.. mindenütt van. valami anyagtalan természetű.. Erről érdekes vita található A. illetve hogy másokat részeltessenek abból. 641 Uo.l. 642 James’s Account of Long’s Exped.632 a kwakiutloknál naualának. s aztán megbetegs zik vagy meghal. ha azt állítjuk. amelyeknek gyökerei az ausztrál rendszerbe nyúlnak vissza. XXXIX. Say azt mondja. 581. vagy amiben jobb a többieknél. A mana az egész világegyetemben oszlik el. stb. Amer. Ha az ember megszegi a totemet övező tilalmat.A. hogy hasznot húzzanak a manából. 178. A totem az eszköz. Rocky Mountains. ezeknél a népeknél mana néven találunk egy olyan fogalmat. E világkép igen összetett volt. Egy esetben egyébként ez a rokonsági kapcsolat különösen jól látható.634 a haidáknál sganának. Ethn. LANG: Social Origins című könyvében (176. mint a wakan. Az omaháknál mindenféle totem van. Lásd RIGGS n DORSEY: lDakota Grammar.I. 156. skk. o.). 118. o. 1. amiként a totem wakan. még így is igen széles n körére korlátozódik. s bizonyos értelemben természetfölötti befolyás. amikor az élet konkrét realitásában specializálódva TESA: Studi del Thavenet. és amelyek szemmel láthatóan magukon viselik még a nyomait.636 bármit mond is Codrington. Ugyanezt a gondolatot találjuk a sosonoknál. hogy a totemisztikus hiedelmek elemzése során kifejtett gondolat már ott volt az ausztrál társadalmak méhében. o. Vö.. ebben nem szabad valamiféle legfelsőbb lényt látni. 1905. skk. csak náluk pokunt-nak hívják. Codrington a következő definícióját adja: lA melanéziaiak egy olyan. 635 SWANTON: Contributions to the Ethnology of the Haida. R. az különböző fajtájú dolgok és lények csak egy meghatározott n igaz.. ezért kevéssé valószínű. lAz indiánnak a totem hatékonyságába vetett hite n írja Miss Fletcher n. az annak köszönhető. amely pontos megfelelője a sziú wakannak.l640 Márpedig ez a közös életerő nem más. másodszor azt. amelyen keresztül az egyén kapcsolatba lép ezzel az energiaforrással. Say megjegyzése alighanem azokra az esetekre vonatkozik.l637 Nem ugyanannak a névtelen. hogy ily módon összeütközésbe került egy rejtélyes erővel. mint ahogy árthat. I. Rep. 92. 31.. hogy a dakotáknál a wahconda hol a szürke medve. lábj. 108.. Az intenzívebbek maguk alá hajtják a gyengébbeket. a wakannal. az pedig az elszenvedett csapással arányosan sújtott vissza rá.641 És megfordítva.

S amiként ezek az erők hatásukban is különböznek. 548. Az ausztrál ember nemcsak a totem alakjában elgondolt. hogy a mana miért nem érte el Ausztráliában az elvontságnak és az általánosságnak azt a fokát. jelen könyv. mintha külön világot alkotnának. akkor ez újfent csak az bizonyítja.. ahol semmi sem differenciálja őket. nem léphet túl a centralizáció bizonyos fokán anélkül. Tr. az utóbbiak elsősorban halált vagy betegséget hozhatnak rá.. épp ellenkezőleg. Mindenki ki van téve nekik. elég. Ezzel nem áll szándékunkban azt állítani.l Ez tehát egészen pontosan egy ártó mana. Grey az általa megfigyelt törzseknél teljesen azonos fogalmat talált.. akibe belehatol.] A szót egyaránt használják arra az ártó hatásra. üdvös erőknek tekinti.. hogy az arandáknál és a loritjáknál úgy fogják fel őket. De amikor olyan társadalmakról van szó. sajátos formáit. o. de az alapjában mindig ott találjuk egy rossz természetű. a mágia viszont törzsi. A továbbiakban rá fogunk mutatni. IX. amelyekből gonosz varázslat árad. hogy e heterogén világok csak egyazon alaperő különféle megnyilvánulásai lennének.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) sajátos formákat ölt. hogy a hasonló csoportok számára hozzáférhetetlen. Ott vannak még azok is. Valamennyiről úgy képzelik. 76. hogy mivel a társadalomszervezet osztályai és alosztályai fölött lebegnek. mert az ausztrál ember esetleg kevésbé képes elvonatkoztatni és általánosítani: hanem mindenekelőtt azért. II. Nemcsak azért. hogy számolnia kell velük. Az egyetlen és mindent magába foglaló mana gondolata csak akkor születhetett meg. és arra a tárgyra is.. Spencer és Gillen hozzáteszik: lA legjobban úgy lehetne visszaadni a gondolatot. ami valamely tárgyból árad. a mágikus erők mind azonos természetűnek tűnnek fel: nembeli egységben jelennek meg a képzetekben. homogén.l646 lArunkultán n írja Strehlow n a bennszülött olyan erőt ért. A totem mindig a klán dolga. amelyek egyetlen meghatározott társadalmi csoporthoz sem kapcsolódnak külön. hogy a világ lényegi egységét érzékelhessék. 643 101 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Australia. amelynek működési területe nem terjedhetett túl a klánon és a klánnak tulajdonított dolgok körén. Az előbbiek ezzel szemben meghatározott. amikor a törzs egyik vallása a klánkultuszok fölé emelkedett és többé-kevésbé magába olvasztotta őket. Igen figyelemreméltó. hogy szoros szálakkal fűződik e fogalom a totemisztikus hiedelmekhez. egyegy klán toteme csak az illető klán számára teljesen szent. 648 Ott Boyl-yának hívják (lásd GREY: Journals of Two Expeditions of Discovery in N. mert a társadalmi környezet vonta magával ezt a partikularizmust. hogy a vallási erők állat formában történő ábrázolása mindig egy korábbi totemizmus létére utalna. Ezek olyan homályos erők. azt kellett feltételezniük. . ha hatékony recepteket tud. a társadalmi szervezettel is különböző kapcsolatban állnak. lábj. ho gy az arungqiltha tárgyat megszállta egy gonosz szellem. mint a dakotáknál is. működési területük pedig túlnyúlhat a törzsön is. 644 hogy az ausztráliai társadalmakban van már a törzs egészét érintő kultusz is. ha nem is abszolút. Míg az előbbieket lényegében jótékony. skk. Egy jellegzetes tényből kiderül. de olyan kápolna. kimondottan vallási erőkről gondolja úgy. 647 Így nevezik a csontokat vagy fadarabokat. addig a klán.643 Egyébként könnyen megmagyarázható. 1.. mindenesetre igen hangsúlyos autonómiát élvez a vallási társadalomban. § . Ez derül ki a kontextusból és Strehlow definíciójából is. hogy a totemcsoport a törzsi egyháznak csak egy kápolnája. hogy valamennyinek egy specifikusan különböző mana felelt meg. 647 Die Aranda… II. IV. amelyekben a totemizmus még nyilvánvalóan jelen van. mintha e dolgok közt folytonossági hiány lenne. és partikularizálódnak. S bár e kultusz az ausztrál vallások legmagasabb formáját képviseli. amely hirtelen megszakítja az életet. Márpedig ha valóban volt olyan idő. hogy míg a kimondottan vallási erők nem szabadulnak meg teljesen valamiféle heterogenitástól. bizo nyos értelemben azt lehet mondani. Bár a benne űzött kultusz nem alkot önmagában is elégséges egészet. természetfölötti hatalom gondolatát [.648 Ily módon egészen különböző népeknél látjuk azt. o. ha azt mondanánk. mint egyazon erő n aranda nyelven az arungquiltha vagy arunkulta 645 n puszta aspektusait. fej. lEnnek a kifejezésnek n írja Spencer és Gillen n kicsit homályos a jelentése. kézenfekvő. Előbb a törzs egységét kellett érzékelni. sőt törzsek közötti intézmény. 645 Az első írásmód Spencertől és Gillentől származik. amely meglehetős önállóságot élvez. amelyben időlegesen vagy állandóan tartózkodik. 337n338. hogy nem idegen ezektől az elképzelésektől. folyamatos térben mozognak. amelyeken nyugodott: a totemizmus lényegileg szövetségi vallás. és halált hoz arra. Amíg ugyanis a totemizmus marad a kultikus szervezet alapja. a második Strehlowtól. A mágikus erők a törzs egyetlen szeletének sem képezik a tulajdonát. hogy megszűnne önmaga lenni. nem kezdhette ki. Igaz. a többivel csak külsődleges kapcsolatban áll: egymás mellé vannak rendelve és nem nyúlnak át egymásba. mely mélyen fekvő okoknál fogva maradt meg Ausztráliában a mana fogalma ebben a specializálódott állapotban.). nem módosíthatta azokat az alapelveket. Ha az ember használni akarja őket. egymástól elkülönülő társadalmi keretek közé vannak szorítva. amikor a wakan specializálódásai ilyen erős affinitást mutattak az állati forma iránt. Igaz. mint a fejlettebb társadalmakban. o. amelyek fölött csak a varázsló rendelkezik. Az arungquiltha fogalma egyáltalán nem feltételezi a szellemlények létét. and W.l Ez a szabad fordítás azonban Spencer és Gillen értelmezése. 646 Nat. Ilyen körülmények között nemigen juthatott senkinek sem az eszébe. következésképpen mindenki kénytelen védekezni ellenük. Következésképpen az egy-egy klánhoz kapcsolódó n s az emberekhez hasonlóan a klán részét képező n dolgok csoportja is éppúgy megőrzi egyéni jellegét és önállóságát. amit semmi sem igazol. illetve az állati és növényi mérgeket. s ezért a környezetük képére változnak át. lábj. Ennek az az oka. 644 Lásd alább. W.

(Idézi NORSEY: XIth Rep. amilyen mértékben ezt az erőt. Spencer és Gillen időnként általánosságban jelölik vele bizonyos dolgok képességeit. in: Année sociol. ahol az isten időzött. o. vagyis la csurungának nevezett tárgyakból sugárzó mágikus hatalommall. vagy ahogy Strehlow írja. 654 HOWITT: i. 653 Még a totemizmusból kifejlődött legfejlettebb vallásokban is azt látjuk. tisztábban fogalmazódik meg. lábj. hanem általában a vallási gondolat genezise szempontjából is érdekes. Alkalmazható lehet valamely tárgyra is. hogy az arungquiltha ltemészetfölötti eről. 38. s amely ezernyi más. skk. mint az animizmustól. o. a ragyogó. mert illékony. III Az előző elemzés eredménye nemcsak a totemizmus történelme.vagy állatfajhoz folyamodik. ahol elidőzött. tapinthatatlan szubsztanciaféléknek tartják őket. de távolról sem ezen hiedelmek alapjait képezik. mert a testek árnyékára vagy a vízről visszatükröződő képére hasonlítanak. hanem meghatározatlan hatalmakat. m. Ezt egyébként Spencer és Gillen is hallgatólagosan elismerik. és azért sem. 649 olykor még egyazon névvel is illetik őket: Melanéziában a varázslónak és mesterkedéseinek éppúgy manája van. A tények nem igazolják ezt az előfeltevést.3. lAmi csak mozog. előbb vagy utóbb megáll. akár a lehető legjellegtelenebb lényben is jelen van.) 649 102 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy odaérjenek. amelyet joggal tekintünk igen primitívnek. a csodálatos Nap olyan hely. és ezekre a helyekre küldi imádságait.651 Úgyhogy teljesen jogos az egyik természetéből a másikéra következtetni.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) Látjuk. Miss Fletcher kérdésére egy dakota igen érzékletesen írta le minden szent dolog alapvető egylényegűségét. 276. amelyeket aztán az idők során a vallások megszenteltek és imádtak. A Nap. A járkáló ember akkor áll meg. Egy kajtitya szertartás ismertetésénél írják. amelyek (vagy akik) már önmagukban is szent jelleggel rendelkeznek. mint például az észak-amerikai indiánoknál. a Holdat. vallási erejét. Most már jobban érthető. ahol az istenség állt meg. Arra hivatkozva. mégsem találkoztunk benne efféle személyiségekkel. A szállongó madár is megáll. rendszert alkotó együttesét. 191. Az indián ezekre a helyekre gondol. m. VII. Howitt kifejezésével: ez a llehetségességl654 öltött konkrét formát azáltal. egyszersmind magasabb általánossági fokra jut: uralja a vallási rendszer t. 653 Később még látni fogjuk (ugyenezen könyv. névtelen erőket. VIII. hogy a csurunga fogalma nem alakult ki Ausztráliában olyan tisztán és pontosan. a legkülönbözőbb fokú istenekben ez az energia. HUBERT n MAUSS: lThéorie générale de la magiel. hogy az isteneit meghatározott személyes lények konkrét alakjában képzelte el magának. A szellemekben. tjuringa szónak ugyanis igen hasonló a jelentése. a démonokban. A vallási gondolkodás eredeteiben és alapjaiban nem olyan meghatározott. De a mágikus erők meg a vallási erők természete közt nincs különbség. hogy az embert eredetileg az érzékei és az érzéki képzetei uralják. gyakran azt állították. o. 435. mihelyst ezt semmi sem gátolja. mint Melanéziában a manáé. meg ugyanezen tárgy tulajdonságára isl ( Nat. Vö. hogy fészket építsen magának. Ha a Napot. s így meghallgattassanak és megáldassanak.). Úgy tűnik azonban.l655 Másképpen fogalmazva a wakan (mert róla van szó) jön-megy a világban n és azok a pontok a szent dolgok. vagy hogy kipihenje magát. hol ott. hogy az ausztrál totemizmus értelmében és szellemében mennyire ott van a személytelen vallási erő fogalma. Ezúttal éppoly messze vagyunk a naturizmustól. mint a szabályszerű kultusz vezetőinek és rítusainak. hogy a totemizmustól természetesen nem teljesen idegen a mitikus személyiség gondolata. amely a dolgokban szétszórtan van jelen. amikor azt írják. A kifeje zetten totemisztikus kultusz nem egy-egy konkrét állathoz vagy növényhez. hanem egy homályos hatalomféléhez. amikor neki tetszik. ami csak titkos vagy szent. az hol itt.650 az irokézeknél az orenda szót ugyanígy használják. miközben azonban a népi képzelet valósnak fogta fel.. akkor nem benső természetüknek köszönhetik e tisztességet. 648... hogy vajon valóban nem létezik-e Ausztráliában a wakannal vagy a manával megegyező fogalom. az arungquiltha tisztán mágikus erő. 655 Rep. amely egyedül adhat szent jelleget a dolgoknak. 651 HEWITT: i. csak oly mértékben emelkedhettek e rangra. hanem éppenséggel tudatosabb lesz. Ha a halottak lelkeit rítus övezi. lChuringal címszó). Az aranda csurunga. hogy e gondolat korántsem halványul el. hogy csak másodlagos képződmények: a fent elemzett hiedelmekből származnak. vagy a sziúknál a wakané.. minden szentség forrását tartalmazzák. nem is valamely növény. De ki fogjuk mutatni. 119. ugyanis a vallási dolgok ilyeténképpen való elképzelése egyáltalán nem belső természetükből fakad.. istenek vagy szellemek gondolatával meghatározni. elkülöníthető tárgyakat vagy lényeket találunk. mint valaha. fej. Tr. Ez már majdnem a mana definíciója. Igaz. akkor az nem azért van. a csillagokat imádják. egy eszményi. Az imént mutattuk be vallási hiedelmek olyan. hogy individualizálódott: valamely meghatározott tárgyra vagy a tér egy pontjára rögzült. amelyek száma társadalmanként változik. Lásd fentebb. hiszen azonnal tiszta formát ölt. III. 650 CODRINGTON: The Melanesians. és IX.652 1. o. o. hanem annak. miért volt lehetetlen számunkra a vallást mitikus személyiségek. o. 38. És a fák meg az állatok is. Peabody Museum. legendás lény köré összpontosult. hogy a szertartásvezető ltele van csurungával (full of churinga)l. . Ez a kifejezés n írja Spencer és Gillen n lmindent jelent. 652 Még az a kérdés is felmerül. Ebből a nyersanyagból alkották meg maguknak az emberek azokat a legkülönfélébb lényeket. Ugyanígy van az istenséggel. hogy részesei annak az erőnek.

ha kifejezetten valamely rítus körül sűrűsödik össze. különböző területeken ugyanerre a gondolatra jutott.) Marett már inkább az animista világképet rendeli alá a mana fogalmának. 394. hogy a lélek és a szellem fogalma csak a hatalom és a személytelen erő fogalmának a kialakulása után formálódhatott meg. 413. E ponton spontán egyetértés kezd kialakulni. Egyébként Usener a Götternamenben kimutatta. amely szétterül a térben.664 Preuss előszeretettel támaszkodott az amerikai civilizációkból vett adatokra. 333. köt. a test valamennyi nyílásán. amelyek során az istenek részekre estek.. különálló. eredetileg személytelen erők voltak. amelyik ne őrizne magában valami személytelenséget. feldarabolódtak és minden létező módon összekeveredtek egymással. 162n182. Épp ez a határozatlanság tette lehetővé azokat a szinkretizmusokat és megkettőződéseket. 347. 661 Ezzel csaknem a naturista elmélethez tért vissza. Ez az erő fakasztja az esőt vagy a szelet. hogy rendkívüli változatosságuk. in: Transaction of the third International Congress for the History of Religions. in: Année sociol. hogy még az elfogadott istenségekkel rendelkező vallásokban is vannak olyan rítusok. amelyet csak hatékonyságának természete határozhat meg. 179. sőt olykor ki is akarnak szökni belőlük minden lehetséges kijáraton: a szájon.659 Marett azonban nem állította. azok csak ennek az ősprincípiumnak az individualizált formái. elvont hatalomként gondolják el. hogy nem tudnak teljesen individualizálódni. o. skk. Mindamellett e ponton egyelőre bizonytalan és igen visszafogott. ezek segítségével is kifejtheti a maga hatását. valamint a Ceres succiditur is mutatják. 1904. mint a dolgok benne rejlő tulajdonságát. Talán nincs is olyan vallás. hogy a hívőnek csak nagyon határozatlan elképzelése lehet róla. Ez az erő ugyanis az elhangzott szavakhoz.656 Ugyanez az oka annak. in: Globus. hozza meg a termést vagy a hajnalhasadást: Zeusz ott van minden lehulló esőcseppben. az orron. az elkövetett tettekhez éppúgy kapcsolódhat. s hogy még viszonylag kései időszakban is megőrzik eredeti személytelenségüket... VII. Lásd fentebb. mert szerinte a mana egész egyszerűen az lenne. 321. hogy ugyanez az elmélet a vallásra is alkalmazható lesz. II.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) olykor lehet akár egy is. o. a hang. . ami félelmet vagy csodálatot kelt bennünk.. valamennyi őrzi mintegy a nimbuszát annak a személytelenségnek. akárcsak a rómaiak. Már 1899-ben kimutattuk. hogy a szellem fogalma mindig. konkrét. hogy a görög istenek. 380. amelyből származik: sőt hajlamos volt feltételezni. amit számunkra egyedül a totemizmus tanulmányozása sugallt. 14n16.. sejthető volt. 389. illetve a vallási rítus szoros rokonságára. o. ahol az eredeti mana n akár egyetlen. akkor maga a rítus is istenségteremtővé válhat általa. 33.. ami meghaladja a szokványost. in: Transactions of the third Internat. II. mint . Sőt.657 De többnyire még ez a hatékonyság is oly tökéletlenül van definiálva. s ezek alapján igyekezett kimutatni. hogy a közelmúltban több tudós is. arculatuk egy elemét. 376. Az olyan kifejezések. 659 lPreanimistic Religionl. (görög). hogy ez az elképzelés Görögországban és Rómában is továbbélt. 664 lDer Ursprung der Religion und Kunstl. 355. Ezt állította Preuss a Globusban ugyanezen évben megjelent cikksorozatában. egymással kapcsolatba nem hozható lényben. Preuss azt is megmutatta.. Congress… I. 663 Année sociologique. mely újabb és újabb kapcsolódásokra teszi alkalmassá. o. Kimutatta ugyanis. LXXXVII. 661 Uo. amelyek automatikusan sugároznak azokból a dolgokból. egyszersmind olyan. amelyet preanimistának nevezett. következésképpen a vallási gondolkozás kettős forrásból táplálkozik. 662 A preanimizmusból az animizmushoz való visszatérés még hangsúlyosabb Clodd felszólalásában a III. Vallástörténeti Kongresszus on (lPreanimistic Stages in Religionl. ami figyelemre méltó. s amelyek személytelensége kifejezetten a természettudományok által tanulmányozott természeti erőkéhez hasonlítható. hogy talán nincs is olyan isteni személyiség. 1900. s ez nem valami csökevény: a vallási erők természetéből következik. Még azok is. egymástól függetlenül. akik a legvilágosabban. a beszéddel stb. hogy még a fejlettebb vallásokban is homályos áramokként képzelik el őket.658 1900-ban Marett jelezte egy olyan vallási fázis létét. LXXXVI. érzékletes formában képzelik el ezt az erőt maguknak.. mint ahogy Ceres is ott van minden betakarított kévében. in: Folk-lore. 660 Másrészt úgy fogta fel a manát. a tekintettel..). minden esetben. amelyekben lakoznak. 660 Uo. 658 lDéfinition du phénomene religieuxl (A vallási jelenség definíciója). o. mint az anyagi szubsztanciákhoz. 54. anélkül hogy bármiféle isten vagy szellem támogatására szorulna. a mozdulat is közvetítheti. Egy újabb munkájában (lThe Conception of Manal. amelyek csak hatáskörük alapján éltek a képzetekben. logikailag és kronológiailag is későbbi. olyan erőként. mint a manáé. Nem meglepő tehát. hogy olykor függetlenül jött létre. akár több alakú volt n teljes mértékben fel ne oldódott volna meghatározott számú. hogy a mágia teljes mértékben a mana fogalmán nyugszik. 656 657 103 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a lélegzettel. köt. s amelyben a rítusok személytelen erőkhöz n mint például a melanéziai manához vagy az omahák és a dakoták wakanjához n folyamodtak. 168. o. Ami a konkrét szent dolgokat illeti.662 Kevéssel ezután Hubert és Mauss egy általános mágiaelmélet felállításán dolgozva megállapította. még az is szól. amelyek önmagukban. hogy az előbbiek csak az utóbbiak transzformációi. s n legalábbis részben n ott van minden hatásában. mert bizonyíték az objektivitásra. skk. képlékenységük révén hogyan tudják egymás után. o. 108. E mellett az elképzelés mellett. mindenféle isteni közbenjárás nélkül hatékonyak.663 Tekintettel a mágikus. hogy a vallási tény definíciójába semmiféle mitikus személyiség fogalmát nem szabad belevenni. köt.

abban semmi emberfeletti és semmi természetfölötti nincs. 667 Még Frazer legújabb elméleteiben is megtaláljuk. amelynek szilárd alapzatára a vallási rendszerek épültek rá. minden dologban benne rejlől ha talom. American Anthropologist. amiből a wakan és a mana gondolata származott: a totemisztikus princípium fogalmát. LXXXVI. Zauberkräfte). Csak éppen más konklúzióra jut. Rivista italiana di Sociologia. Ezt az őseredeti alapot értük el a totemizmus elemzése segítségével. úszik jól a csónak a tengeren. ügyes. kongresszusán. De mivel a totemizmusnál nem lehet lejjebb menni. A manának köszönhető. mert a totemkultusz éppoly személytelen erőkkel operál. másrészt viszont jó esélyünk van arra. könyv. hogy süt a Nap és melegíti a Földet. és azér t tekinti egyfajta mágiának.l (Smiths. azzal csak a maga nyelvén mondja el azt a modern gondolatot. o. például a nagy mexikói szertartásokban. hogy a mana működési területe sokkal szélesebb. 568. hogy szaporodnak az állatok. IV Ez a fogalom azonban nemcsak a vallási gondolatok fejlődésében játszott szerepe miatt elsőrendűen fontos. amelyekkel a tudomány a különböző természeti jelenségeket magyarázza. VIII. működésük mechanizmusféléjét. évf. hogy még a legelemibb mitológiai felépítmények is csak másodlagos termékek. o. annyira kézenfekvő. LXXXVII. hogy a legkülönbözőbb vallásokból vett adatokat hasonlították össze. 670 lMinden dolgot n írja Miss Fletcher n ugyanazon közös életerő hat át. ha szó szerint venném Codrington bizonyos kifejezéseit. hogy magyarázatot adjon rájuk.. 36. mert kifejezetten vallási rítusokban mutatja meg működésüket. Belőle származik minden élet. amelyek már igen fejlett civilizációnak felelnek meg: Preuss például a mexikói vallásokat tekintette át. akiknek kutatásaira az imént kitértünk.).) 671 HEWITT. a következő fejezetben majd látni fogjuk. o. Rep.670 lminden élet wakanl.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) jóformán egyszerre a legkülönbözőbb funkciókat ellátni. Lentebb részletesebben kitérünk erre a pontra (II. hogy az irokézeknél az orenda laz ember körül megnyilvánuló minden jelenség és cselekedet hatóokal. 669 Erről a kérdésről lásd Alessandro Bruno cikkét: lSui fenomeni magico-religiosi delle communita primitivel. mint Preuss és Marett. hogy az ember erős. hogy egy hajó úszik a vízen. . Ha a nyílvessző célba ér. Amikor az irokéz azt mondja. ugyanezen okból fogja ki a háló a halat. Azok a szerzők. hogy kizárólag fizikai energia formájában gondolják el. fej.). o. és IX. 672 The Melanesians. Frazer ugyanis épp azért nem hajlandó a totemizmusban vallást látni. hogy a kertek jó termést hoznak. ahol nincsenek mitikus személyiségek. és W. és az léletl szó mindent jelent.666 Nyilván csak jobb híján használja ezt a kifejezést. következésképpen nem érzi szükségét. ami csak hat és visszahat. E hipotézis ugyancsak vitatható. ha szó szerint vennénk a szerző terminológiáját. A melanéziai ember ugyanilyenfajta hatékonyságot tulajdonít a manának. mert szerinte nem lehet szó vallásról ott. 201.665 Igaz. hogy ezek az erők mágikus. 1904-ben megtartott XIV. Szerintük állítólag volt egy olyan meghatározott időszak a vallási evolúcióban. o. Borgoras nem publikált felszólalását az amerikanisták Stuttgartban.l673 De éppen az általa hozott példákból következik. hogy a gondolat elemeit a legkülönbözőbb világokból merítették. Láttuk. hogy fúj a szél. De éppen összetett jellege révén használható univerzális magyarázó elvként. 381. A wakan ugyanis a sziúk által elképzelt világban ugyanazt a szerepet tölti be. o. 119. olyanokét is.671 Az orenda teszi. akkor azt hihetnénk.. f.4. Frazer tehát az általunk imént leszögezett alapvető tényt ismeri el. Ez az erő fogalmának az első megjelenési formája. mint azok az erők. XII. hogy az ember nem is veszi észre: nem figyel fel rájuk. a manának tulajdonítanának lmindent. ami meghaladja az ember képességeit. hogy az ember sikeres a vadászatban vagy a csatában. hogy az egész természet különböző lények nem egyformán erős orendái között zajló összecsapásokból áll.668 olyan n egyszerre homályosabb és egyszerűbb.). Csakhogy e hétközna pi események némelyike annyira jelentéktelen. nem áll fönn e hiba veszélye.672 Igaz. Világosan szembeállítja őket mindenféle profán természetű befolyással (Globus. ami kívül esik a természet szokásos menetén. 379. stb. amikor az emberek nem ismertek sem lelkeket. Ez nem azt jelenti. okos. Így hát mindenfelől ugyanaz a gondolat tör utat magának. hogy nőnek a növények. Valójában a szokványos mindennapi jelenségek magyarázatára szolgál. 669 1. 673 Uo. Ezt a felszólalást Preuss elemzi a Globusban (LXXXVI. elmosódottabb és lényegibb n hiedelemvilág áll mögöttük.. 667 Egyre inkább az a benyomás kezd kialakulni. ami csak mozog vagy mozgat. IVnV. füz. hogy a világ egymást korlátozó. hogy azt a eredeti fogalmat találtuk meg. 579. mert nem talált olyat. akár a biológiai világban. hogy vajon ez az elmélet alkalmazható-e a legegyszerűbb vallásokra is. A világegyetemben végbemenő minden mozgásnak a wakan az oka. 118n120. egymást feltartó és kiegyensúlyozó erők rendszere. nem pedig vallási természetűek: varázserőknek nevezi őket (Zauber. 665 666 104 Created by XMLmind XSL-FO Converter. az azt jelenti. Felmerült tehát a kérdés. akár az ásványi. hogy szépen hízik a nyáj. hogy a vadász elejti a vadat stb. amely visszaadná ezen erők személytelenségét. hogy mana volt benne. 668 Mindazonáltal mi ezt a szót nem ugyanúgy értjük. mint a varázsló. A mana fogalmát csak azokra a Globus. sem szellemeket n ez lenne a preanimista fázis. o. 1902. De e szóhasználattal szemmel láthatóan nem akarja kirekeszteni őket a vallás területéről. skk. lMinden testben. 1897. csak úgy jutottak el ehhez az elképzeléshez. világi oldalról is érdekes: a tudományos gondolkodás története szempontjából.

Ő azonban ebből azt a következtetést vonta le.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) valamennyire jelentős eseményekre alkalmazzák. mert mitikus eredete miatt szerinte semmiféle objektív értékkel nem rendelkezik. hogy ugyanez a helyzet az általában vett erő fogalmával is. az orendára meg a wakanra. . S ami igaz a manára. a totem fajába tartozó növényeket meg állatokat. hogy a vallási erők valóságosak. Előbb a filozófia. bármennyire tökéletlen szimbólumok segítségével gondolták is el őket. 105 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ezek az események azonban ezzel együtt sem csodálatosak. amelyek magukra irányítják a gondolkodást. Ebből következik. majd a tudomány is a vallásból vette át. amelyek valamiféle érdeklődést és kíváncsiságot keltenek. s ily módon vele azonos természetű minden dolgot. Az erő fogalma tehát vallási eredetű. valamint a totem alá sorolt. Ezt érezte meg Comte. Mi ezzel szemben ki fogjuk mutatni. hogy az erő gondolata óhatatlanul el fog tűnni a tudományból. s ezért tette a metafizikát a lteológial örökösévé. az éppúgy elmondható a totemisztikus princípiumról: ez élteti a klán embereit.

a totemül szolgáló növény vagy állat érzékelhető alakjában megjelenítve a képzelet számára. állat és dolog. hogy isten és társadalom egy és ugyanaz a dolog? Hogyan válhatott volna a csoport emblémája e majdnem-istenség alakjává. akkor mindenekelőtt ezt a hiedelmet kell megmagyaráznunk. Az isten ugyanis először is olyan lény. Nyilván nem így van az égitestek meg a nagy légköri jelenségek esetében. n hogy csak azokat a neveket idézzem. I Nyilvánvaló. személyiségének látható jegye. miként kell feltenni a totemizmus eredetének kérdését. Ha tehát egyszerre az istennek és a társadalomnak is a szimbóluma. hogy az bármilyen viszonylatban is hasonlíthatna a vallási érzületre.2. III. Ennek zászlaja. mint Zeusz vagy Jahve. amelyek a leggyakrabban ismétlődnek az ausztráliai totemlistákon n természetüknél fogva nem tesznek olyan mély és erős benyomást az emberre. az a kérdés: mi bírta rá az embereket. s miért ekképpen ment végbe? 1. De hogyan vált lehetségessé ez az apoteózis. érzékelhető alakja annak. De tudjuk. Márpedig a társadalom is az állandó függés érzetét tartja fenn bennünk. hogy a vele kapcsolatban állónak vélt szent princípium által megkövetelt módon kell viselkednie. a kakadu stb. ha mégis az e dolog által felkeltett érzelmek hatására születtek volna meg a totemisztikus rítusok és hiedelmek. hogy pusztán az emberek szellemére gyakorolt hatásánál fogva felkeltse az isteni érzetét. a különféle totememblémák és -szimbólumok rendelkeznek a legtöbb szentséggel. Az illető növény vagy állat figurális ábrázolásai. Pikler.1. ez az a jel. valami másnak az anyagi kifejezése. a hangya. kissé dialektikusan ugyan. mint az isten a hívők számára. mint amik a totemizmusban játszanak szerepet. A totemisztikus princípium. 674 675 Lásd fentebb. hogy két különbözőfajta dolgot fejez ki és szimbolizál. Akár tudatos személyiségről van szó. a hívő minden esetben úgy tartja. nem azt jelenti -e ez. Így hát a totem mindenekelőtt szimbólum. 1. akitől ő maga függ. sőt valószínűleg csak később töltötték be ezt a tisztséget. . a céljai is sajátosak: de mivel ezeket csak a mi közvetítésünkkel érheti el. mint a mi egyéni természetünk. ezért ha meg akarjuk magyarázni ezt a vallást. aki illetve ami bármilyen jogcímen a klánba tartozik: ember. A gyík. amelyet bárki vagy bármi visel. hogy egy társadalomban minden együtt van ahhoz. mint a klán maga. A totemizmus teljes egészét uralja egy olyan n szinte isteni n princípium fogalma. a totemként használatos állatok vagy növények játszanának kiemelkedő szerepet a vallási életben. ha a csoport és az istenség két különálló valóság volna? A klán istene. a béka. tehát ezekben van a vallási jelleg forrása.7. mint rámutattunk. é s ez más. akár elvont erőkről. de történetesen ezek csak kivételes esetben szolgálnak totemül. Egyébként. de hiposztazálva. amit totemisztikus princípiumnak vagy istennek neveztünk. amivel egy-egy klán megkülönbözteti magát a többitől. és hogy milyen nyersanyagokból alkották meg. hogy ez képezi a totem lényegét. amit klánnak neveznek. a hernyó. s amelyet állati vagy növényi formában gondolnak el.674 Tehát a klán nevét szolgáltató dolog nem belső természete révén vált kultusz tárgyává. hogy nem az érzékek keltették fel a tudatban a totemként szolgáló dolgokat. 106 Created by XMLmind XSL-FO Converter. akit az ember bizonyos vonatkozásokban önmaga fölött állónak képzel. hogy erre a gondolatra jussanak. 675 De minek? Már az általunk elkezdett elemzésből is kiviláglik. és szent jelleggel ruházhatná fel az ezen érzést felkeltő tárgyat. ezek gyakran jelentéktelen dolgok. Egyrészt külső. II Általában nem kétséges. hogy a kultusz központja máshová esik. a már idézett opusculumában. mert a társadalom ugyanaz a tagjai számára. a totemisztikus princípium tehát nem lehet más. amely benne rejlik emberek és dolgok bizonyos kategóriáiban. Másrészt azonban annak a meghatározott társadalomnak is a szimbóluma. avagy a mana fogalmának genezise Az előző fejezetben megfogalmazott állítás megszabja. akkor maga a tárgy lenne a par excellence szent lény. de hangot adott azon érzésének. fejezet . a patkány. a pulyka.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) 1. Minthogy megvan a maga sajátos természete. amelyek viszont valóban megragadhatják a képzeletet. a keszeg. a szilvafa. s az emblémák által ábrázolt tárgyak maguk ennek csak visszfényét kapják.

és a további elemzések véget vetnek gondolatmenetünk pontatlan értelmezésének. 76. hanem azért. amely akaratunkat a kívánt jelzett irányba hajlítja. amelyeket nem mi hoztunk létre és nem mi akartunk. Minthogy mi a kényszerítést olyan külső jegynek tekintjük. s hogy ezek milyen okokból alakultak ki. hanem mindenekelőtt azért. többen úgy gondolták. aki e parancsolatokat adja. mert az. ezzel nem azt akarjuk mondani.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) parancsoló jelleggel követeli közreműködésünket. amelyet minden vallás imád. Még ma is előfordul. amit erkölcsi tekintélynek nevezünk. A közvélemény hajlamos minden neki ellentmondó képzetet elnyomni. [Magyarul: E. hol fizikai kényszerítő eszközöket alkalmazva. o. ami tiszteletet parancsol. ha a tudatunkban róla élő képzet olyan erővel rendelkezik. hogy ha a tudomány valamely nagyon erős közvélemény-áramlattal szegül szembe. hogy a tudomány élesen szemben áll a közvéleménnyel. hogy ez. hogy bár a társadalmi nyomást a szociológiai jelenségek egyik megkülönböztető jegyének tekintjük. amellyel adva van számunkra. velős formát. hogy a külső kényszer formáin keresztül miként találhatók meg a nekik megfelelő erkölcsi tekintélyek.] Uo.677 Egyszóval. Azok a képzetek tehát. amikor ezt a belső szellemi nyomást megtapasztaljuk magunkban. elveszítheti hitelét. Ha egy népnek nincs hite a tudományban. ha egy dologban megállapodik a közvélemény. A társadalom által nyomatékosan megkövetelt cselekvési módok pedig éppen ezért viselik magukon a megkülönböztető jegyet. o. Ilyenkor nem a számunkra előírt vagy ajánlott magatartás előnyei vagy hátrányai bírnak bennünket cselekvésre. Mindamellett ha a társadalom ezeket az engedményeket és áldozatokat csak anyagi kényszerrel érné el. az egyes egyéni képzetek kölcsönösen felerősödnek egymásban. hogy nem minden tekintély a közvélemény gyermeke-e. azt viszont megint csak a közvéleményből merítheti. harcol vele. mert ténylegesen tiszteljük. és mindenfajta lemondásra és áldozatra kényszerít bennünket. amelyek az előzővel csaknem szemben állnak. Ez az intenzitás eredményezi azt. de nem kevésbé valóságosak (lásd .. . hogy szerintünk a fizikai kényszer képezi a társadalmi élet lényegét. akkor a tudomány egyetlen eredménye sem lesz hatással a szellemekre. Tiszteletet akkor érzünk. s ezzel is hozzájárul a hatalma megerősítéséhez. A társadalom szól azokon a személyeken keresztül. Ily módon minden pillanatban olyan viselkedési és gondolkodási szabályoknak kell alávetnünk magunkat. mint amilyen egyvalaki hangja valaha is lehet. mert bölcseknek tartjuk őket. ha megfelelő tekintélye van. hanem az. a parancs hatékonyságát abból a szellemi állapotból n illetve annak intenzitásából n meríti. De e feladatát csak akkor láthatja el sikerrel. 676 677 107 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 679 Reméljük. Ne m pusztán azért hajlunk meg parancsai előtt. s e hang sokkal nyomatékosabb. amelynek alapján a társadalmi tények felismerhetők és az egyéni pszichológiai tényektől megkülönböztethetők. Hatékonysága kizárólag pszichikai tulajdonságaiból fakad. hogy tekintélyt sugall. tekintet nélkül az ezek hasznos vagy káros voltára irányuló bárminemű megfontolásra. hanem pusztán a benne lévő mentális energia kisugárzásával. s még azon is el lehet gondolkodni. hogy azt még az is átérzi. teljességgel gondolati tény nyilvánul meg: az erkölcsi tekintély. s amelyek nemegyszer legalapvetőbb hajlamainkkal és ösztöneinkkel ellenkeznek. mert az erről a személyről alkotott gondolat olyasfajta immanens pszichikai energiával rendelkezik. hogy feledkezzünk meg önnön érdekeinkről és legyünk a szolgálói. önmaga erejénél fogva kizár mindennemű tanácskozást vagy méricskélést. aki nem veti alá magát neki. s mindezt nem fizikai kényszerrel vagy effajta kényszer kilátásba helyezésével. amit a tisztán magán-tudatállapotok sohasem érhetnek el. Ha valakinek a neki tulajdonított tekintély miatt engedelmeskedünk. akik jelenlétünkben ezeket hangoztatják: őket hallva a társadalmat halljuk. hogy ez lenne az egyetlen ilyen jegy. hogy a szociológiának van egy kérdése n. Később még látni fogjuk. Megköveteli tőlünk. amiről az erkölcsi tekintély ismerszik meg. tehát tekintélyforrás. hogy az előírást vagy ajánlatot tevő személyt hogyan képzeljük el magunknak. születése körülményeiből következően. olyan cselekedeteket követel.678 Ez ellen azt lehet felhozni. vagyis éppen abból a jelből. Ezért öltenek a parancsolatok tömör. 678 Legalábbis annál az erkölcsi tekintélynél ez a helyzet. DURKHEIM: A társadalmi munkamegosztásról. olyan intenzitással rendelkeznek.676 A társadalom n hol elítélő fellépésével. mert anélkül lehetetlen lenne a társadalmi élet. minden dolgok legtársadalmibbika. A kollektív élet egyik-másik aspektusára is rá fogunk mutatni. hogy milyen sajátos formában született meg és miből al akult ilyenné a minden vallási tényben benne rejlő sajátos tekintélyfajta.). A szociológiai kérdés az n ha egyáltalán lehet azt mondani.. megszámlálhatatlanul sok egyéni képzet vett részt valamennyiük megformálásában. Mivel közösen dolgozódnak ki. kiigazítja a hibáit. Valójában azonban a tudat fölött gyakorolt hatalma sokkal kevésbé a kiváltságaként meglévő fizikai fölényéből. ami nem enged teret a habozásnak. Valójában azonban mindig is úgy gondoltuk. akkor az egyes személyekben a dologról élő képzet olyan hatóerőt kap e vélemény eredetéből. korlátoz. amit a közösség ismer el mint olyant. Jelen munkánkban különösen az érdekel bennünket. akkor nem azért követjük a tanácsait.679 Errőla Division du travail socialban írunk. amelyek róluk élnek bennünk. nem pedig morális hatalomét. akkor legfeljebb egy olyan fizikai erő képzetét kelthetné bennünk. hogy az automatikusan kivált vagy meggátol bizonyos cselekedeteket. Valamely egyéni vagy kollektív alanyra akkor mondjuk. de mindig a közös meggyőződés vakító fényét árasztva n igen hevesen reagál a különállási kísérletekre. amelyek őt valósítják meg. belső. amiből már több félreértés is származott. félreállítani. A közvélemény. amelynek szükségből kell engedni. mert elég fegyverrel rendelkezik ellenállásunk letöréséhez. mintsem a ráruházott morális tekintélyből ered. hogy a fizikai kényszerben n anyagszerűen. nyilvánvaló módon n egy mély.

E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) Mivel a társadalmi nyomás mentális úton fejti ki hatását, óhatatlanul arra a gondolatra vezette az embert, hogy van rajta kívül egy vagy több olyan n egyszerre morális és fizikai n hatalom, amelytől függ. Ezeket a hatalmakat részben nyilván önmagán kívül állónak képzelte el, hiszen parancsolólag szólnak hozzá, s olykor azt követelik tőle, hogy tegyen erőszakot legtermészetesebb hajlamain. Ha persze azonnal rájött volna, hogy a rá nehezedő nyomás a társadalomból származik, akkor nem bajlódott volna mitológiai magyarázatokkal. De a társadalom tevékenysége olyan körülményes és homályos utakat követ, olyan bonyolult fizikai mechanizmusokat alkalmaz, hogy az átlagmegfigyelő nem veheti észre, honnan ered. Amíg ezt meg nem tanulja a tudomány elemzéseiből, addig csak azt érzi, hogy mozgatják, azt viszont nem, hogy ki mozgatja. Kénytelen volt hát a saját szakállára felépíteni magának azon hatalmak fogalmát, amelyekkel n érzése szerint n kapcsolatban állt, s ebből már mi is sejthetjük, hogyan jutott oda, hogy ezeket az erőket gondolatilag átalakítsa, és olyan formában képzelje el magának, amely teljesen idegen ezektől az erőktől. De az isten nemcsak tekintély, amitől függünk, hanem erő is, amelyre támaszkodunk. Aki az istenéne k engedelmeskedik, az úgy hiszi, hogy isten vele van, s ezért bizakodva, többletenergiával tekint a világba. n Ugyanígy a társadalom sem csak oly módon hat ránk, hogy áldozatokat és lemondásokat követel tőlünk. Mert a kollektív erő nem teljesen külsődleges a számunkra; nemcsak kívülről mozgat bennünket, hanem n mivel a társadalom csak az egyéni tudatokban és azok által tud működni 680 n szükségképpen belénk hatol, és bennünk szerveződik; ily módon lényünk szerves része lesz, s ezáltal emeli föl és teszi naggyá. Bizonyos körülmények között ez az erőt adó, éltető hatás különösen nyilvánvaló. Olyan gyűlésen, amit közös szenvedély hevít, olyan érzésekre és tettekre leszünk képesek, melyekre amúgy, csak saját erőnkre hagyatkozva képtelenek lennénk; amikor pedig a gyűlés feloszlik és magunkra maradunk, visszaesünk szokásos szintünkre, s csak akkor mérjük föl, hogy magunkhoz képest micsoda magaslatokba emelkedtünk. Számtalan esetet ismer erre a történelem. Elég, ha csak az augusztus 4 -i éjszakára gondolunk, amikor a nemzetgyűlés olyan önfeláldozásra és önmegtagadásra szánta el magát hirtelen, amelyre előző nap még egyetlen tagja sem volt hajlandó, s amelyen másnap annál jobban csodálkozott.681 Ezért ügyel rá minden politikai, gazdasági vagy felekezeti társulás, hogy időről időre gyűlést kezdeményezzen, amelyen a tagok közösen tett hitvallással szítják újra közös hitük tüzét. Azon érzések megerősítésére, amelyek magukra hagyatva elhalványulnának, elegendő egybegyűjteni és egymással szorosabb, aktívabb kapcsolatba hozni ezen érzések hordozóit. Ez szolgál magyarázattal arra, hogy miért viselkedik oly sajátosan az, aki a tömeghez beszél, már ha egyáltalán sikerül szellemi közösségre lépnie vele. Nyelvezete ilyenkor ékesszóló lesz, ami szokványos körülmények közt nevetséges lenne; gesztusaiban van valami uralkodói; gondolkodása türelmetlenné válik, s mindenféle túlzásokra ragadtatja magát. Úgy érzi ugyanis, hogy mintegy túlburjánzik benne az erő, kidagad belőle, és ki akar törni; olykor az a benyomása, hogy valamely erkölcsi hatalom szállja meg, amely őt magát is meghaladja, s amelynek ő csak a tolmácsa. Erről ismerszik meg az, amit gyakran a szónoki ihlet démonának neveznek. Márpedig ez a kivételes erőmegnövekedés nagyon is valóságos: a szónok éppenséggel attól a tömegtől kap ja, amelyhez beszél. A beszéde által keltett érzések megsokszorozódva, felerősítve térnek vissza hozzá, s annál jobban megerősítik az ő saját érzését is. Az általa felkorbácsolt szenvedélyek energiája visszahat rá és emeli élettónusát. Már nem egy szimpla egyén beszél, hanem maga a testet öltött, megszemélyesített tömeg. Ezen átmeneti állapotokon kívül vannak hosszabb időszakok is, amelyekben a társadalom megerősítő befolyása következetesebben, sőt gyakran felvillanyozóan érvényesül. Vannak olyan történelmi periódusok, amikor valamely nagy, kollektív megrázkódtatás hatására a társadalmi érintkezés gyakoribbá és élénkebbé válik. Az egyének keresik egymás társaságát, többször jönnek össze. Ez általános pezsgést von maga után, ami a forradalmi vagy teremtő korszakokra jellemző. E felfokozott aktivitás eredményeképpen az egyéni erők is nagyobb ösztönzést kapnak. Az emberek többet és másképpen élnek, mint a normális időkben. A változás nem csak árnyalatnyi vagy fokozatnyi: mások lesznek tőle az emberek. Az őket mozgató szenvedélyek olyannyira felfokozódnak, hogy csak vad, fékeveszett tettekben elégülhetnek ki: emberfeletti hősiességben vagy barbár vérengzésben. Ez magyarázza például a keresztes hadjáratokat, 682 vagy a francia forradalom megannyi fennkölt vagy vérengző jelenetét.683 Az általános felbuzdulásban a leghétköznapibb vagy legártalmatlanabb nyárspolgár egyszer csak hőssé vagy hóhérrá alakul.684 S hogy itt ugyanazon lelki folyamatokról van szó, amelyek a vallás alapjait is jelentik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy maguk a cselekvő személyek is gyakran kifejezetten
Ami természetesen nem azt jelenti, hogy a kollektív tudatnak ne volnának specifikus vonásai (erről lásd lReprésentations indi viduelles et représentations collectivesl [lEgyéni képzetek n kollektív képzetekl], in: Revue Métaphysique et de Morale, 1898, 273. skk.). 681 Ezt bizonyítja, hogy később, amikor a kollektív lelkesülés hevében hozott elvi döntéseket jogi formába kellett önteni, milyen hosszan és szenvedélyesen vitatkoztak. A papság és a nemesség soraiból is többen la lóvá tettek éjszakájánakl nevezték e híres gyűlést, mások pedig n Rivarollal az élükön n la tulajdon Szent Bertalan -éjekéntl emlegették (lásd STOLL: Suggestion und Hypnotismus in der Völkerpsychologie, 2. kiad., 618.). 682 Lásd STOLL: i. m. 353. skk. 683 Uo. 619, 635. o. 684 Uo. 622. skk.
680

108
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) vallási alakban képzelték el maguknak a nyomást, amelynek ekképpen engedtek. A keresztesek ott érezték maguk mellett Istent, s hallották szavát, amint a Szentföld meghódítására sarkallja őket; Jeanne d’Arc égi szózatnak vélt engedelmeskedni.685 De a társadalom ösztökélő hatása nemcsak kivételes körülmények közt érezhető; úgyszólván nincs olyan pillanat az életünkben, amikor ne kapnánk kívülről valamiféle energiatöbbletet. Aki a dolgát teszi, az mindenfajta módon megerősítést talál társai rokonszenvében, megbecsülésében, szeretetében, bár többnyire nem is tudatosul benne, hogy ez milyen nagy támogatást jelent neki. Amit a társadalom érez őiránta, az az önérzetét növeli. Mivel összhangban van kortársaival, több önbizalommal, bátorsággal, merészséggel cselekszik; amiként a hívő is, amikor istene jóindulatú tekintetét véli érezni magán. Ez tartja fenn morális lényünket. Minthogy ez számtalan külső körülménytől függ, aszerint hogy mennyire aktív a kapcsolatunk a környezetünkben lévő társadalmi csoportokkal, s hogy melyek ezek a csoportok, óhatatlanul érezzük, hogy ez a morális tónus külső októl függ; csak arra nem jövünk rá, hogy hol van ez az ok, és mi is valójában. Ezért aztán többnyire olyan morális hatalom alakjában gondoljuk el, amely bár bensőnkből fakad, mást képvisel, mint amik mi vagyunk: ez az erkölcsi tudat, amelyről egyébként az átlagember mindig is csak vallási szimbólumok segítségével tudott valamennyire is elkülöníthető képzetet alkotni. Ezen szabad állapotban leledző, erőinket folyvást megújító erőkön kívül ott vannak még azok is, amelyek az általunk használt mindenféle technikákban és tradíciókban rögzültek. Olyan nyelvet beszélünk, amit nem magunk csináltunk; olyan szerszámokat használunk, amelyeket nem mi találtunk föl; olyan jogokra hivatkozunk, amelyeket nem mi alkottunk; minden generáció egész tárházát kapja az olyan ismereteknek, amelyeket nem maga gyűjtött össze stb. A társadalomnak köszönhetjük e különböző civilizációs javakat, s bár általában nem látjuk, honnan kapjuk, annyit azért tudunk, hogy nem mi magunk hoztuk létre őket. Pedig ezek adják meg az embernek n az összes többi lénytől őt megkülönböztető n személyes arculatát; az ember csak azért ember, mert civilizált. Nem maradhatott tehát mentes az alól az érzés alól, hogy léteznek rajta kívüli hatóokok, amelyeknek természete jellegzetességeit köszönheti: nevezetesen olyan jóindulatú hatalmak, melyek támogatják, védelmezik, és kiváltságos sorsot biztosítanak neki. E hatalmakat pedig szükségképpen a nekik tulajdonított javak értékének megfelelő tekintéllyel ruházta fel.686 Úgy tűnik tehát számunkra, hogy parancsoló és segítő, magasztos és jóságos erők vesznek bennünket körül és állnak kapcsolatban velünk. S minthogy olyan nyomást gyakorolnak ránk, amelynek tudatában vagyunk, kénytelenek vagyunk magunkon kívülre helyezni őket, miként azt érzeteink objektív okaival is tesszük. Másfelől azonban az általuk keltett érzések más természetűek, mint amilyenek az érzékelhető kis dolgokkal kapcsolatban ébrednek bennünk. Amíg ezek csak a szokványos tapasztalásban megnyilatkozó empirikus jellegükre korlátozódnak, amíg a vallási képzelet nem alakítja át őket, addig semmi olyasmit nem érzünk irántuk, ami a tiszteletre hasonlít, s maguk sem rendelkeznek semmi olyasmivel, amivel minket önnönmagunk fölé tudnának emelni. Ilyenkor tehát egészen másféle képzeteink vannak róluk, mint amiket a kollektív befolyások szolgáltatnak. Tudatunkban e különböző képzetek különböző mentális állapotoknak felelnek meg , s ezek két jól elkülönülő kört képeznek, amiként a hozzájuk kapcsolódó kétfajta életforma is elkülönül. Következésképpen az a benyomásunk alakul ki, hogy két különböző, egymástól elkülönülő valósággal vagyunk kapcsolatban, amelyek közt világos választóvonal húzódik: egyfelől a profán, másfelől a szent dolgok világával. Egyébként úgy a jelenben, mint a történelemben is, a társadalom lépten -nyomon szent dolgokat kreál. Ha beleszeret egy emberbe, ha benne véli felfedezni legfőbb törekvéseit, és képesnek gondolja ezek kielégítésére, máris páratlannak kiáltja ki, s mintegy istenné teszi. A közvélekedés olyasfajta méltósággal ruházza föl, mint ami az isteneknek jár. Ez történt megannyi uralkodóval, akikben hitt a század: istenné ugyan nem tették őket, de legalábbis az istenség közvetlen képviselőjét látták bennük. S hogy a társadalom egymaga végzi el e felmagasztalásokat, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy nemegyszer olyan embereket is felszentelt ily módon, akiknek pedig személyes érdemeik alapján erre egyáltalán nem lett volna joguk. Egyébiránt a magas társadalmi állású emberek által keltett puszta hódolat nem más természetű, mint a vallásos tisztelet. Ugyanazok a mozdulatok fejezik ki: a magas rangú személy körül távolságot tartunk; csak óvatosan közelítjük meg; a vele való beszélgetés során más nyelvet használunk, máshogy gesztikulálunk, mint az egyszerű halandókkal. Az ilyenkor fellépő érzés annyira közeli rokona a vallásos érzületnek, hogy sok nép össze is keverte a kettőt. A hercegeket, nemeseket, politikai vezetőket övező megbecsülést azzal magyarázták, hogy szent jelleget tulajdonítottak nekik. Melanéziában és Polinéziában például azt mondják a befolyásos emberről, hogy
Ugyanezek a hatások félelmet is kelthetnek, a bánatot is erősíthetik. Mint majd meglátjuk, ezek az érzések a vallási élet egy másik oldalának felelnek meg (lásd III. könyv, V. fej.). 686 Ez a társadalomnak az a bizonyos másik oldala: a társadalom nemcsak parancsolóként, hanem egyszersmind jóságosként, jóindulatúként tűnik fel előttünk. Uralkodik rajtunk, és támogat. A társadalmi tényt mégis azért inkább ezen első jellegzetessége alapján definiáltuk, mert könnyebben megfigyelhető: ugyanis külső, látható jegyekben nyilvánul meg; de eszünkbe sem jutott, hogy tagadjuk a másikat. Lá sd Regles de la méthode sociologique [magyarul: A szociológia módszertani szabályai], a 2. kiadáshoz írt előszó, XX. o., 1. lábj.
685

109
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) manájavan, s befolyását ennek a manának tulajdonítják.687 Pedig helyzetét nyilvánvalóan annak köszönheti, hogy a közvélemény fontosnak tekinti. Tehát a közvélemény által szolgáltatott erkölcsi tekintélynek, illetve a szent dolgokra ruházott erkölcsi hatalomnak alapjában véve ugyanaz az eredete, és ugyanazon elemekből is áll. Ezért lehetséges, hogy egyazon szó jelöli mindkettőt. A társadalom az emberekhez hasonlóan dolgokat, nevezetesen eszméket is felszentelhet. Ha egy nép egyöntetűen oszt egy hiedelmet, akkor n a fentebb kifejtett okoknál fogva n nem szabad hozzányúlni, azaz nem szabad tagadni vagy vitatni azt. Márpedig a kritika tilalma is csak olyan tilalom, mint a többi, s azt bizonyítja, hogy valami szent dologgal állunk szemben. Még ma is, bármilyen szabadságot engedélyezünk is egymásnak, ha valaki teljes mértékben tagadná a haladást, ha sárba tiporná azt az embereszményt, amelyhez a modern társadalmak kötődnek, akkor szentségtörést követne el. Legalábbis egy olyan elv van, amelyet még a véleményszabadságba leginkább szerelmes népek is vitán felül állónak tekintenek, s ezért mintegy érinthetetlennek, azaz szentnek tartanak: ez pedig magának a véleményszabadságnak az elve. Soha olyan jól nem mutatkozott meg a társadalom istenné emelő vagy istenteremtő képessége, mint a Forradalom első éveiben. A mindenkit magával ragadó lelkesültség lázában a közvélemény a legtisztábban világi dolgokat változtatta át ekkor szentté: a Hazát, a Szabadságot, az Észt. 688 Alakulófélben volt egy vallás is, amelynek megvolt a maga dogmája,689 megvoltak a maga szimbólumai,690 oltárai691 és ünnepei.692 Ezen spontán törekvéseket igyekezett aztán hivatalosan is kielégíteni az Ész és a Legfelsőbb Lény kultusza. Igaz, ez a vallási újítás elenyésző ideig tartott. De csak azért, mert a hazafias lelkesedés, amely kezdetben magával ragadta a tömegeket, idővel maga is alábbhagyott.693 Az ok eltűnt, a hatás sem maradhatott fönn. De bármilyen rövid ideig tartott is e kísérlet, szociológiai jelentősége megmarad. Láttunk egy olyan esetet, melyben a társadalom és legfontosabb eszméi közvetlenül, mindenfajta átalakulás nélkül valódi kultusz tárgyai lettek. E tényekből már sejthető, miként kelthette tagjaiban a klán azt a gondolatot, hogy vannak rajtuk kívül olyan erők, amelyek uralják, de egyszersmind támogatják is őket, egyszóval végül is vallási erők: ugyanis nincs még egy olyan társadalom, amellyel a primitív ember a klánnál közvetlenebb és szorosabb egységben élne. A törzzsel való kapcsolata már sokkal lazább, kevésbé érezhető. Nyilván nem idegen tőle a törzs sem, de a maga klánjabeliekkel van a legtöbb közös dolga; ennek a csoportnak a hatását érzi a legközvetlenebbül; tehát inkább ennek kellett vallási szimbólumokban kifejezve megjelennie előtte. Ez az első magyarázat azonban túl általános, mivel egyaránt irányul valamennyi társadalom -, s így valamennyi vallásfajtára. Próbáljuk meg tehát pontosabban meghatározni, milyen sajátos formát ölt e kollektív hatás a klánban, majd hogyan ébreszti fel a szentség érzetét. Sehol máshol nem figyelhető meg jobban, sehol máshol nem olyan nyilvánvaló az eredménye.

1.3. III
Az ausztrál társadalmak élete két fázis közt váltakozik.694 Időnként a népesség kis csoportokra oszlik, s e csoportok egymástól függetlenül végzik a dolgukat; minden család éli a maga életét, vadászik, halászik, gyűjtöget, egyszóval a rendelkezésére álló eszközökkel biztosítja magának a szükséges táplálékot. Időnként viszont, meghatározott időre, ami néhány naptól több hónapig is terjedhet, a népesség meghatározott pontokra koncentrálódik, sűrűsödik össze. Ez olyankor történik meg, amikor egy klánt vagy a törzs egy részét 695 gyűlésre hívják össze, s ez alkalomból valami vallási szertartást végeznek, vagy n az etnográfiában bevett kifejezéssel élve n korroborit tartanak.696

CONDRINGTON: The Melanesians, 50, 103, 120. o. Egyébként úgy tartják, hogy a polinéziai nyelvekben a lmanal szó eredetileg tekintélyt jelentett (lásd TREGAR: Maori Comparative Dictionary, lManal címszó). 688 Lásd Albert MATHIEZ: Les Origines des cultes révolutionnaires (1789n1792). 689 Uo. 24. o. 690 Uo. 29, 32. o. 691 Uo. 30. o. 692 Uo. 46. o. 693 Lásd MATHIEZ: La Théophilanthropie et le culte décadaire, 36. o. 694 Lásd SPENCER n GILLEN, North. Tr., 33. o. 695 Vannak olyan szertartások is, nevezetesen a beavatási ceremóniák, amelyekre idegen törzsbelieket is meghívnak. Üzenetek és üzenetvivők egész rendszere biztosítja az ilyesféle meghívásokat, amelyek nélkül elképzelhetetlenek a nagy ünnepi pillanatok (lásd HOWITT: lNotes on Australian Message-Sticks and Messengersl, J.A.I., 1889; Nat. Tr., 83, 678n691. o.; SPENCER n GILLEN, Nat. Tr.). 696 A korrobori abban különbözik a kimondottan vallási szertartástól, hogy nők és nem -beavatottak is részt vehetnek rajta. De bár e kétfajta kollektív jelenséget meg kell különböztetni egymástól, szoros rokonság áll fenn köztük. Később még alkalmunk lesz visszatérni e rokonságra s majd akkor fejtjük ki részletesebben.
687

110
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) E két fázis a lehető legnagyobb ellentétben áll egymással. Az elsőben a gazdasági tevékenység a túlnyomó; ez a fázis általában meglehetősen mérsékelt intenzitású. A táplálkozáshoz szükséges magvak vagy füvek gyűjtögetése, a vadászat vagy a halászat nem olyan tevékenységek, amelyek heves érzelmeket gerjesztenek. 697 A társadalom szétszórtsága végképp egyhangúvá, bágyadttá, szürkévé teszi az életet.698 Ha azonban korrobori van, akkor minden megváltozik. Minthogy a primitív ember az eszével és az akaratával csak tökéletlenül kontrollálja az érzelmeit, könnyen elveszti önuralmát. Bármely jelentősebb esemény azonnal kihozza a sodrából. Jó hírt kap? Ugrál örömében. Ellenkező esetben össze-vissza futkározik, mint egy bolond, kiabál, üvölt, port szór minden irányba, harapdálja magát, dühösen hadonászik a fegyvereivel stb. 699 De már pusztán a sokaság is különösen erős izgatószerként hat rá. Ha összegyűlnek az emberek, közeledésükből elektromosságféle keletkezik, melytől hamarosan rendkívül felfokozott állapotba kerülnek. A kifejezésre jutó érzelmek ellenállás nélkül fölerősödnek a külső hatásokra nyitott tudatokban: valamennyi visszhangot ver a másikban. A kezdő impulzus ily módon valamennyi visszaverődésre egyre erősödik, mint ahogy a lavina is egyre dagad, ahogy megy lefelé. S mivel az effajta heves, szabadjára engedett szenvedélyeknek felszínre kell törniük, mindenki vadul hadonászik, kiabál, ordít, s fülsiketítően zajong, amivel csak még jobban fokozza az ezáltal megnyilvánuló lelki állapotot. De mivel a kollektív érzést csak úgy lehet kollektív módon kifejezni, ha bizonyos rend hangolja össze az együttes mozgást, a mozdulatok s a hangok maguktól egyre ritmikusabbak és szabályozottabbak lesznek; a zajongás éneklésbe, táncba csap át. A szabályosság azonban mit sem vesz el a természetes vadságból; a szabályozott tombolás is tombolás. Az emberi hang már nem is elegendő; mesterséges módon is erősítik a hatását: egymáshoz csapkodják a bumerángokat, pörgetik a bull-roarereket. Ezek az eszközök, amelyeket Ausztráliában csaknem minden vallási szertartáson használnak, valószínűleg arra szolgáltak, hogy megfelelő módon adják vissza az átérzett izgalmat. De miközben átadják, tovább is erősítik. A felforrósodott hangulatban elképesztő cselekedetekre vetemednek. A szenvedélyek tombolását már semmi sem fékezheti meg. Az emberek olyannyira kívül kerülnek szokásos életkörülményeiken, és ennek annyira tudatában is vannak, hogy mintegy szükségét érzik, hogy a szokásos erkölcsön is túl n fölé n emelkedjenek. Férfiak és nők a szokásos nemi érintkezés szabályait félresöpörve közösülnek. A férfiak kicserélik egymás közt a feleségeiket. Néha még olyan vérfertőző egyesülések is büntetlenül megtörténhetnek mindenki szeme láttára, amelyeket normális időben förtelmesnek tartanak, és szigorúan elítélnek. 700 Ha ehhez hozzávesszük, hogy ezek a szertartások általában éjszaka folynak, a sötétben, amit csak itt-ott világít meg a tűz fénye, könnyű elképzelni, milyen hatást gyakorolnak az efféle jelenetek a résztvevők szellemére. A testi és lelki élet oly heves izgalomba kerül, hogy tartósan nem is lehet elviselni. A főszereplő végül is kimerülten a földre rogy. 701 Következzék n e szükségképpen sematikus képet kiegészítendő n még néhány jelenet ismertetése, amelyet Spencertől és Gillentől veszünk át. A waramangáknál az egyik legfontosabb vallási ünnepség a Wollunqua -kígyó körül zajlik. Ez egy több napig tartó szertartássor; a negyedik napon kerül sor a most ismertetendő szertartásra. A waramangáknál szokásos szertartásrendnek megfelelően két frátria képviselői vesznek részt benne: az első frátria szertartásvezetőként, a másik előkészítőként illetve résztvevőként. Csak az ulu uru-frátria tagjai vezethetik a rítust; viszont a kingilli-frátria tagjainak kell feldíszíteniük a szereplőket, előkészíteniük a terepet, az eszközöket, s ők töltik be a gyülekezet szerepét. E minőségükben még a szertartás kezdete előtt vizes homokból egy halmocskát emelnek, amelyre vörös tollpihéből kirakják a Wollunqua -kígyó ábráját. A szó soros értelmében vett szertartás, amelyen Spencer és Gillen részt vett, csak sötétedés után kezdődött. Tíz -tizenegy óra tájban megjöttek az uluuruk meg a kingillik; leültek a halomra és énekelni kezdtek. Valamennyien nyilvánvalóan erős izgalmi állapotban voltak (levery one was evidently very excitedl). Kicsivel később az uluuruk elmentek az asszonyaikért, és átadták őket a kingilliknek,702 akik közösültek velük. Ekkor frissen beavatott fiatalembereket bocsátottak maguk közé, s részletesen elmagyarázták nekik az egész szertartást, majd hajnali háromig folyt tovább az éneklés. Ekkor következett egy fékevesztett és valóban vad jelenet (la scene of the wildest excitementl). Miközben a szanaszét meggyújtott tüzek fényében élesen fehérlettek a gumifák a sötétlő háttér előtt, az uluuruk egymás mögé térdeltek, majd kezüket a combjukra helyezve, egy emberként felugrálva körbeügették a halmot. Közben jobbra-balra hajlongtak, és minden egyes ugrásra vadul felüvöltöttek: Yrrsh!
Kivéve a nagy hajtóvadászatokat. lThe peaceful monotony of this part of his lifel n mondja Spencer és Gillen (North. Tr., 33. o.). HOWITT, Nat. Tr., 683. o. Történetesen erre a jelenetre akkor került sor, amikor egy idegen csoporthoz küldött követség kedvező eredménnyel tért vissza a táborba. Vö. BROUGH SMYTH, i. m. I. 138. o.; SCHULZE: i. m. 222. o. 700 Lásd SPENCER n GILLEN, Nat. Tr., 96n97. o., North. Tr., 137. o.; BROUGH SMYTH, II. 319. o. n Ez a rituális promiszkuitás a beavatási szertartások idején figyelhető meg (SPENCER n GILLEN, Nat. Tr., 267, 381. o.; HOWITT, Nat. Tr., 657. o.) és a totemisztikus szertartásokon (SPENCER n GILLEN, North. Tr., 214, 237, 298. o.). Ez utóbbiak során a szokásos exogám szabályokat hágják át. Mindazonáltal az arandáknál az apa és lánya, a fiú és anyja, a fiú - és a lánytestvér közti egyesülések (vagyis amikor vérrokonsági kapcsolatról van szó) továbbra is tilosak (Nat. Tr., 96n97. o.). 701 HOWITT, Nat. Tr., 535, 545. o. E jelenség rendkívül általános. 702 Ezek az asszonyok maguk is kingillik voltak, következésképpen az egyesülések áthágták az exogámia szabályát.
697 698 699

111
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

és szolgál emblémájául. semmi jelentős szertartás nincs. North. hatalmas szikraesőt szórva. hogy a dolognak illetve szimbólumának a gondolata szorosan összekapcsolódik tudatunkban: ennek eredményeképpen az egyik által felkeltett érzelmek átterjednek a másikra. a másikba viszont csak úgy léphet be. amelyek az őrjöngésig felvillanyozzák. mint a társai. Amazok botokkal és lándzsákkal védekeztek. ezért szomorú érzéseket és gondolatokat sugall nekünk. de rá kell még jönnünk. egyikük pedig e fáklyát lándzsaként maga elé szegezve nekirontott egy csoportnak. majd hirtelen újrakezdődött. akkor ezek az érzelmek spontán módon átterjednek a dolgot megjelenítő szimbólumra is. o. A meghatározott időben történő összegyülekezéssel a kollektív élet ugyanis maximális intenzitást és hatékonyságot érhetett el. 244n246. hogy Ausztráliában a kimondottan vallási tevékenység csaknem teljesen azokra az időszakokra összpontosul. Igaz. A jelek szerint ebben a felajzott társadalmi közegben. de a fejlettebb társadalmakban úgyszólván nem múlik el úgy nap. Amikor hajnalodni kezdett. Tr. mint normális körülmények közt. Szabályszerű ütközet alakult ki. üvöltöző sokaság n írja Spencer és Gillen n. hogy ilyen egzaltált állapotban az ember nem ismer magára. testekre. hogy valóban egy különös világba került. egymással össze sem hasonlítható világ? Az egyikben bágyadtan tengeti mindennapi életét.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) Yrrsh! Yrrsh! Közben a kingillik igen izgatottan csattogtatták a bumerángjaikat. Ismert törvény ugyanis. magához az átalakuláshoz kevésbé járul hozzá. hogy más ember lett: maskarája. 703 704 112 Created by XMLmind XSL-FO Converter.. 703 Ugyanezek a megfigyelők még vadabb jelenetnek is szemtanúi voltak a waramangáknál a tűz szertartásán. . o. és mély csend telepedett a tájra. soha nem szabad megölni vagy szabadon fogyasztani a totemállatot. hogy valóban létezik két homlokegyenest ellenkező. a táncoló. míg a civilizáltabb népeknél a kettő viszonylagos folyamatossága e kapcsolatot részben elfedi. Tr. 213. o.vagy növényalakban. legalábbis ott. o. az arcát takaró maszkféle inkább csak megjeleníti n anyagszerűen n a bensejében folyó átalakulást. hogy már nem önmaga. vö. időnként alábbhagyott az éneklés. a szikraeső. Nyilván vannak olyan tilalmak. Ez nyilvánvalóvá teszi a kettő közti kapcsolatot. ahol a tilalom megőrizte eredeti szigorát. amelynél a nagy kultikus ünnepségek ne volnának valamennyire periodikusak. a teljes atónia és a hiperizgatottság. Felmerül a kérdés. 509n510. S hogy valóban ez lehet az eredete. Mivel egy külső hatalomféle keríti hatalmába és sodorja magával. botokkal néhány perc alatt szétverték. Majd a tüzek kialudtak. Tr. miért gondolják el ezeket az erőket a totem fajának formájában. sercegve csaptak le a fáklyák a fejekre. amikor az efféle gyűlések folynak. Efféle tapasztalatok n főleg ha heteken át naponta ismétlődnek n hogy is ne győznék meg arról. 365n366. és bumeránggal. Ausztráliában viszont a klán. mindnyájan talpra ugrottak. amely egészen másféle. magában ebben a forrongásban születhetett meg a vallási gondolat.. amelyek megszállják és átformálják a lényét. hogy ha egy dolog érzelmeket kelt bennünk. ha azonnal nem mindennapi hatalmakkal lép érintkezésbe. mint amiben általában él. mert ez az állat vagy növény adott nevet a klánnak. 237. 391. Mindenki össze-vissza ugrált. Azt már megmutattuk. és hogy a természete is kettős. és ugyanúgy viselkedik: kiabálással és vad mozdulatokkal fejezi ki az érzelmeit. a kialudt tüzeket újraélesztették. minden azt sugallja körülötte. táncok és éneklések zajlottak fáklyafénynél. vagyis állat . North. és megint énekelni kezdtek. A magyarázat azonban még nem teljes. amelyeket még ezen időlegesen aktív időszakokban is be kell tartani. Egy adott pillanatban tizenkét résztvevő egy-egy égő fáklyafélét fogott a kezébe.. Azért. s a társadalmi élet is ugyanebben a ritmusban ingadozik. (ez utóbbira egy temetési rítuson került sor). lA lángoló fáklyák füstje. 364. De mivel ugyanakkor összes társa ugyanilyen átalakulást érez magában. A vallási szertartásokon zajló hasonló kollektív tombolásokra további példákat találunk: Nat. az egész jelenet olyan elképesztően vad volt. Ez az érzelemátvitel egyszerűen annak köszönhető. Miután az uluuruk térdelve kétszer körbeugrálták a halmot. vezetőjük pedig még izgatottabb volt. Úgy tűnik neki. North. amikor a szentség születőben lévő érzését kellett érvényre juttatni. amelynek hatására másképpen gondolkodik és cselekszik. de ilyenkor semmiféle pozitív rítus. 351. egyre izzóbb lett a hangulat. hogy ezt kivételesen intenzív erők népesítik be. nem volt-e szükségszerű ez az éles ellentét akkor. s ily módon jobban átéreztette az emberrel. hogy ne fordulnának istenhez valamiféle rituális adománnyal. Az ausztrál ember vallási életében tehát két fázis váltakozik.és törzsi ünnepeken kívül csaknem az egész időt világi és profán tevékenységek töltik ki. hogy arról szavakkal fogalmat adni sem lehet. majd az uluuruk n miközben körülöttük ott tolongtak a kingillik n dühödten nekiestek a halomnak.. nincs olyan nép. Előzőleg már napszállta óta mindenféle körmenetek. természetesen úgy érzi. hajladozott. a második a szent dolgok világa. azt az látszik megerősíteni. vadul üvöltözött. Tr. és be is tartják őket. Számunkra a fekete a gyász jele. Az első a profán. hogy a klán n a tagokra gyakorolt hatásánál fogva n miképp ébreszti fel bennük a rajtuk uralkodó és őket magasba emelő külső erők gondolatát. hogy kettős életet él. leültek. lándzsával.l704 Könnyen érthető.

Csak akkor tudjuk megmagyarázni magunknak. mi a lényeg a totemisztikus hiedelmekben. akkor a vallási erő az egyénhez képest külsődlegesként tűnik föl. maga képviseli az egészet. mert nincs is más tárgy. csak felidézi az általa képviselt valóságot. és ekképpen is jelenítik meg a maguk számára. Nem tudja. s ezért tulajdonított önmagának is szent jelleget. amelyek szintén mind totemisztikus jelek. amely őt a szent dolgok körébe viszi át. amihez kötődhetnének. amelyek valamennyiüket átalakítják. a katona mégis akár az életét adja érte. ami azonban kevésbé hangsúlyos. felfogja. Ha tehát a társadalmat úgy fogják föl. amelyekkel az emberek kapcsolatban érzik magukat. mintha maga a tárgy lenne ez a valóság. Az ugyanis már meghatározásánál fogva is mindenki számára közös. Ez hívja elő őket már azután is. amelyeknek ugyanez a jelentésük. aki a zászlóért hal meg: a hazáért hal meg. Ez tartja fenn és kelti újra meg újra életre az érzelmeket. meghatározott. mert fennmarad a kultikus eszközökbe vésve. hogy a zászló csak jelkép. Márpedig mit lát maga körül? Érzékeit. attól még nem veszett el a haza. sokkal teljesebb és hangsúlyosabb olyankor. Ezután már képesek vagyunk megérteni. mint hogy a képnek is tulajdonítják őket. hiszen neki köszönhetik. A szertartás alatt minden szem rászegeződik. hogy a szent dolgok sorában a totemembléma áll az első helyen. a nurtunja. hogy ezek a benyomásai a közösségből és a közösségtől származnak. csak az őt alkotó egyéni tudatokban. jóllehet azokat maga keltette fel. úgy kezeli. Az embléma ugyanis a vallási élet legfőbb forrása. Természetes hát. Ezeket az érzéseket ugyanakkor meg kell magyaráznia magának. mint az isten látható teste. alkotórészeinek száma. s mivel ez a tudat számára csak a tote m alakjában jeleníthető meg. Tehát látszólag minden arra vall. mint maga a klán. amelynek valóságát élénken átéljük. Mert egy absztrakt entitásban. nem őbenne van. amit csak nagy nehezen n és akkor is csak homályosan n tudunk elképz elni magunknak. ami egyrészt valamiféle transzcendens képességgel rendelkezik. Mert bár a totemisztikus princípium nem más. Szem elől téveszti. Márpedig a totem a klán zászlaja. hogy az az erő. Ha egy magányos zászló az ellenség kezébe kerül. Mi sem természetesebb. Ha tehát maga a dolog nem felel meg ennek a feltételnek. majd tűnnek le. Egyébként a primitív ember még csak nem is sejti. A totemisztikus fajba tartozó állatok vagy növények már más okból kaptak szintén n de magasabb fokon n szent jelleget. A katona. mint az emblémáé. semhogy efféle kezdetleges értelemmel a maga konkrét egységében tisztán el lehetne képzelni. amikor a szimbólum valami egyszerű. tiszteljük. Ezért hitte úgy az ember. az ember csak közvetve vesz részt benne. vagyis a szent lény szimbólumai. ezernyi formában megjelenő kép? Minthogy e kép a színpad középpontjába van helyezve. hogy ezen erőket végül is a klán névadó n élő vagy élettelen n lényének alakjában képzelték el maguknak. neki vagyunk hálásak. akkor ebből olyan új energiák fakadnak. ezért valamiféle külső dolognak tulajdonítja őket. a beléjük vésett vonalkombinációkkal. hogy önmaga fölé emelkedik és egészen másfajta életet él. mint a klán kollektív és névtelen ereje.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) Ez az érzelemáttevődés. másrészt n ugyanúgy. a társadalmi élet állandó alkotóeleme. Nemzedékek jönnek. Minthogy a vallási erő nem más. a klánt az embléma által megjelenített 113 Created by XMLmind XSL-FO Converter. semmint a klán gondolatához kapcsolódnak: mert a klán sokkal összetettebb valóság. . Látszólag tehát belőle származnak azok a rejtélyes erők. a totemembléma azonban önmagával azonos marad. a pajzsokra rajzolva stb. A testét borító díszítések. Ő csak azt érzi. mint általában. A bull-roarerek. Márpedig egyedül a totemembléma felel meg ennek a feltételnek. érte hozunk áldozatot. hogy azok a benyomások. hogy jelen van és munkál bennük. aligha vagyunk képesek efféle erős érzelmek forrását látni. és ennek tudatában is van. míg a dolgot magát n kiterjedése. amely valamilyen fokon mindig lezajlik. a csurungák. Azt szeretjük. mint ami a totememblémában ölt testet. következésképpen a rítusok kifejezetten a totememblémára irányulnak. féljük. amelyeket a klán kelt az egyéni tudatokban n a függés és a megnövekedett életerő érzése n. a sziklafalakra festve. Rajta rögzülnek a felkeltett érzelmek. Önmagában nincs értéke. mintha ezeket az érzelmeket maga a kép sugallná közvetlenül. mint a totemben. hanem kívülről kapja. könnyen ábrázolható dolog. mint minden társadalomfajta. Úgy érzik. Ez a magyarázata annak. olyan dologként. ha valami konkrét tárgyhoz kötjük. a totemembléma olyan. felépítésének bonyolultsága miatt n nehéz gondolatilag átfogni. hogy ha bizonyos számú ember közösségben él. Tehát belőle fakadnak azok a jótékony vagy rettegett cselekedetek. illetve azok által képes élni. sokkal inkább a totem. figyelmét a számtalan totemábrázolás ragadja meg: a waninga. ebben az értelemben a lényegükből fakad. hogy ez váltja ki közvetlenül a cselekvést. Csakhogy a klán. ami az egész csoport számára közös. akkor nem szolgálhat fogódzóul az érzelmeknek. Ekkor lép a jelkép a helyébe. Tudatában azonban valójában a zászló gondolata áll előtérben: még az is előfordul. hogy egy magasabb rendű életbe emelkednek. hiszen a csoport közös érzelmeiről van szó. hogy benne is lakozik egy olyan princípium. hogy visszaszerezze. Hogy is ne kapna tudatában kivételes hangsúlyt e mindenütt. amelyeket a kultusz hivatott előidézni vagy meggátolni. s ez a magyarázata annak. hogy a gyűlés szétoszlott. ahogy az általa szimbolizált klán is n csak őbennük és őáltaluk valósulhat meg. arra áramlik át az általa felkeltett érzelem. s így csak olyan dologhoz kötő dhetnek.

amelyeket egy erkölcsi lény. szoros rokonság köti össze. alapvetően és szükségképpen gonosz lényeket látott az isteneiben. mint az ember. bár egymástól külön állnak. A szent jelleg a legmagasabb fokon ragályos.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) alakban gondolják el anyagszerűen: márpedig ez az alak a klánnak nevet adó konkrét lények alakja. hiszen ugyanazzal a szubsztanciával állnak szellemi közösségben: mindkettő megtestesít valamit a totemisztikus princípiumból. 707 Ennek az elképzelésnek az alapja egyébként egy olyan megalapozott gondolat. mint a primitív ember. és azok is amelyek az anyagi életet szolgálják (társadalomtudományok. hogy kötelességeik vannak a totemisztikus fajba tartozó állatokkal szemben. mint a szellemet vezérlő erőket. az egyénekben. mint az ember. hogy mintegy méhében hordozhatta és kikelthette az emberi civilizáció összes lényeges csíráját. Erkölcsi hatalmak. amelyekkel állandó kapcsolatban áll. és olyan hasznos képességekkel ruházza föl. A totemizmus Mint látható. VII.. mert a mágikus erők n véleményünk szerint n csak a vallási erők sajátos formái. de az állítás n jóllehet más szimbólumokkal n itt is. könyv. gyengének és kiszolgáltatottnak érezte magát. De mivel anyagszerű formában képzelik el. de nem azért bántak vele szent lényként. a társadalom ébreszt más erkölcsi lényekben. e testvériség a totemizmus logikus következménye. magasabban is áll a szent dolgok hierarchiájában. Rémlátomásféle gyötörte. semmin t közvetlenül a vallásból származtak (lásd HUBERT n MAUSS: lThéorie générale de la magiel.4. azokra a lényekre. III. hogy olykor csak közvetve. közvetlenül vagy közvetve. amely tovább él. s amelyek húsává. Az állatot azért tekintették az ember fajtársának.. amelyekkel táplálkozik. Ezért tilos megölni és megenni a totemállatot. nem maradhatott odakötve. természetes pártfogókat. hanem azt. és ekképpen is bánik vele. hogy a legkülönfélébb technikák és gyakorlatok. technika. Az emberek nem azért érezték úgy. hiszen valamennyi azokból a benyomásokból épül föl. amit a rítusok használnak föl: mert hasonlít a klán emblémájára. fej. honnan származik a történelemben megjelenő vallási erők kettőssége: hogyan lehetnek egyszerre fizikaiak és emberiek. in: Année sociol. 706 a totemlényről tehát minden közeli és távoli velejárójára kiterjedt. az állat pedig sza porodik. mind a vallásból származtak. Az emberekben lakoznak. amelyet a társadalom gyakorol a tagjaira. skk. hogy amikor az ember kapcsolatba lépett a világgal. Erről az egységről. amelyekkel természetadta módon nem rendelkezne. azok is. Nyilván szoros rokonsági kapcsolat van e két lény közt. Így aztán a totemekhez lassanként altotemek kapcsolódtak. vagyis önnön képmására. Hatalmuk csak annak az erkölcsi tekintélynek egy formája. 708 1. §. véréve válnak. amit aztán maga építgetett föl újra: úgy hitte. mint maga az embléma. Talán sosem állt olyan közel az istenség az emberhez. mert fajtársukat látták benne. következésképpen maguk is szentként tűntek fel. hogy a húsa pozitív tulajdonságokkal bír. nem azt fejezik ki. Végül is az egész világ felosztásra került a törzs totemisztikus princípiumai közt. Minthogy ez utóbbit vallásosan tisztelik.). ellenségeket. az élőlényeknek is szükségképpen hasonló tiszteletet kellett ébreszteniük. de egyszersmind a dolgokat is éltetik. Az állat által fölkeltett érzelmek továbbadódtak azokra az anyagokra. hogy a fizikai illetve morális erőket. IV Az első vallásképeket sokan úgy magyarázták. 144. . A modern tudomány is mindinkább elfogadja. hogy a fizikai dolgok miképpen hatnak érzékeinkre. Talán bizony nem ilyen nevekkel illeti a totemisztikus faj egyedeit? Azt a hatalmat. mert ugyanúgy szent volt. Mivel magába foglalta az egész valóságot. ipar). ő maga legalábbis a kisöcs. Ezek az élőlények hasonlóságuknál fogva óhatatlanul olyasfajta érzelmeket keltettek. mint az ember. hanem éppenséggel barátokat. amelyek rá hasonlítanak. A híres megfogalmazást: Primus in orbe deos fecit timor. III. Táplálják és fegyelmezik a tudatot. mint a történelemnek ebben a pillanatában. mint ami magasan fölötte lebeg valahol és agyonnyomja felsőbbrendűségével: e hatalom éppenséggel igen közel áll hozzá. egyáltalán nem igazolják a tények. Így lehetséges. I. erkölcs. s ezeket igyekezett lecsillapítani a rítusok segítségével. mint az erkölcsit. 708 Azért mondjuk. illetve erről a rokonságról nyilván más fogalmat alkotunk magunknak. nem úgy jeleníti meg magának. hogy a növény nő. amelyhez a kultusszal folyamodik. mert rokonaiknak gondolták azokat. Amint azonban kimutattuk. hiszen isten a közvetlen környezetében lévő dolgokban van jelen. hogy a kollektív tudat hogyan hat az egyéni tudatokra. amelyek az erkölcsi élet működését biztosítják (jog. E kettős természetének köszönheti a vallás. hogy félelmetes. A hívő tehát az ily tökéletesen azonos formák mögé nem tudott nem azonos természetű erőket helyezni. S mivel jobban hasonlít. hanem azért gondolták ki ezt a rokonságot. az emberek vallási formában fogták fel az anyagi világot éppúgy. az első vallásoknak egészen más volt az eredetük. Erre még többször is vissza fogunk térni. képzőművészetek). rokonokat. mert az ipari technikák az esetek többségében inkább a mágia közvetítésével. azokra a dolgokra. ellenséges hatalmak veszik körül. Ezért van az. de ők okozzák azt is.707 Mindkét világot uralják. s ezek álltak össze a primitív osztályozásokban kifejezett kozmológiai rendszerekké. az állat látszólag jobban megtestesíti. ott is ugyanaz. és részben az emberben magában is benne lakozik. De mivel e princípiumot történetesen állat alakjában gondolják el. hogy az ember és a természet kettőssége nem zárja ki egységüket. félt és szorongott. hogy ily módon magyarázzák meg maguknak az illető állatokat övező hiedelmek és rítusok természetét. 705 Bár a totemisztikus princípium kedvenc székhelye valamely meghatározott állat . 706 Lásd alább. a testeket mozgató erőket éppúgy. erkölcsiek és anyagiak. 705 114 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Most már megmagyarázható. ezért gondolják úgy. de semmiképpen sem az ősoka. óhatatlanul az anyagi dolgok közeli rokonainak tekintik őket.vagy növényfajta. A primitív ember nem idegeneket. hogy bár az ember testvérének tekinti.

s bebizonyítottuk. és teljes mértékben be van avatva. hanem a valóságban gyökerezik. hiszen az isten csak a társadalom átvitt megjelenítése. hogy van rajtunk kívül valami nálunk nagyobb dolog. van ilyen hatalom. A féltékeny. mert ha ez volna a legfontosabb feladata. A mi álláspontunkból nézve a dolgokat eltűnnek ezek a nehézségek. amikor úgy gondolja. és a társadalommal fenntartott homályos. DURKHEIM: A társadalmi munkamegosztásról. bármiből álljanak is. ahogyan e lényt a szimbólum segítségével megjeleníti. hogy a naturisták és az animisták miként vélték felépíteni a szentség fogalmát a különféle fizikai vagy biológiai jelenségek keltette érzetekből. s ezért nem küszöbölték ki ezeket a hívők.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) gyökerében végső soron inkább derűs bizakodás van. nem egy illúzió rabja. következésképpen amikor a társadalmi lélek valamely ösztönzésének enged. amelyeket a fizikai világ kelt bennünk. mégpedig a társadalom.] 711 Most egyelőre csak általánosságban jelezzük ezt a gondolatot. ámde csalóka hatalmának bűvöletében.. Ezért már eleve meg lehetünk győződve arról. amelyek segítségével az emberek meg tudják jeleníteni maguknak a társadalmat. s azt teljes egészében álombéli fantazmagóriákból építette föl. Hanem mindenekelőtt olyan fogalmak rendszere. micsoda hévvel özönlik belé az élet. és keményen megregulázzák. hogy látszólag a hívő és istene közötti kötelék szorosabbra fonása a szerepük. o. amellyel érintkezésben állunk. ami a legjobb benne. hogy a vallás által ajánlott receptek hatástalannak bizonyultak. tánccal. amikor meglepődve érzi. 149. 173. évszázadokon át a tévedésében. annak ellenére. hogyan maradhatott fönn. Éppen azt fejezi ki. hogy életerejének megnövekedését egy állat vagy növény alakjában megjelenő hatalomnak köszönheti. amikor azt hiszi. amire pedig a tapasztalat hamar ráébreszthette volna. hogy saját természete szavát követi. Így hát e teoretikusok többnyire csak úgy tudtak magyarázatot adni arra. amelyben a kollektív hevültség eredményeképpen az emberek azt hiszik. Ezek mögött a hol elnagyoltan. De kizárólag abban téved. hogy azt feltételezték: az ember az érzékelés alapján adott világ fölé egy irreális világot helyezett.709 az ember spontán módon. ami meghaladja ezt a világot. A semmiből nem lesz semmi. kiterjedésből nem lehet kiterjedésnélküliséget csinálni. ahogy a mibenlétét elképzeli.. Mi ugyanis kijelenthetjük. Az egyén önmagában hordozza mint önmaga részét. amelynek tagjai. Mert mi másnak lehetne nevezni azt a szenvedélykitörést. . hogy a fizikai világról nyújtson az embernek képet. A kegyetlen vezeklések. hanem úgy. akkor a totemkultusz énekszóval. könyv). hiszen e tekintetben csak tévedések szövevénye. amelyek agyonnyomják hatalmuk súlyával az embert. Az érzékelhetőből csak érzékelhetőt lehet csinálni. Ha eltekintünk a halotti rítusoktól n minden vallás sötét oldalától n. hogy a vallásnak ez az alapigazsága önmagában is ellensúlyozni tudta a szükségképpen benne rejlő másodlagos hibákat. Azok a benyomások. még a beavatási szertartás kötelező és fájdalmas csonkításainak sem ez a jellegük. hogy a vallás még ebben a hipotézisben is bizonyos mértékig tudatzavar [délire] terméke. 3. egyszersmind ténylegesen szorosabbra fonják az ember és a társadalom közti köteléket. miért tartott ki az emberiség makacsul. mint ami a szemük előtt van? Legalábbis amikor már felnőtt. E kudarcok mégsem jártak mélyreható következményekkel. ellenállás nélkül adja át magát nekik. hogy a kultikus cselekedetek. akkor érthetetlen lenne. és részletesebben kifejtjük a rítusok tárgyalása kapcsán (III. Mivel a társadalmi lélek még csak kis számú gondolatból és érzésből áll. Többnyire nyilván az történt. már meghatározásuknál fogva sem tartalmazhatnak semmi olyasmit. hogy a hívő nem téved. miért lehetetlen. vagy azokból a gyakran vaskos tévedésekből. s bármilyen metaforikus és szimbolikus is ez a megjelenítés. kiad. kemény megregulázást jelentenek. miképp születhetett meg ilyen körülmények között a szentség fogalma. 710 A primitív társadalmak ezen sajátos természetéről lásd Division du travail social. A primitív társadalmak ugyanis nem holmi Leviathánok. később még visszatérünk rá. ez az egzaltáció valóságos. amelyeket a mitológiai képzelet szült a nyelv varázslatos. Amikor az ausztrál ember önmaga fölé emelkedik. Ez a vallás elsődleges szerepe. mert nem a vallás lényegét érintették. A vallásnak ekképpen olyan értelme és oka lesz. hogy kényszernek enged. Ekkor azonban érthetetlen lett. rettentő istenek csak később jelennek meg a vallási evolúció során. könnyen ölt testet teljes egészében az egyéni tudatokban. és valóban az emberek fölött álló külső erők műve. mégis hű képet ad. színielőadásokkal zajlik. és ennek köszönheti azt. hogy egy erkölcsi hatalomtól függ. 123. Egyúttal azt is felfogjuk. [Magyarul: E. Nyilván téved. hogy e tévedések nyilván sok melléfogást eredményeztek. amit a legkövetkezetesebb racionalista sem tagadhat. Fő célja nem az.710 Láttuk. sőt ellentmondásos ez a vállalkozás. ami a leglényegesebb a megjelenítendő kapcsolatokban: mert örök igazság az. 711 Ezzel szemben azonban azt az ellenvetést lehet tenni. hol finomabban kimunkált alakok mögött konkrét. 709 115 Created by XMLmind XSL-FO Converter. viszonylag ritkák. hogy egy egészen másféle világba kerültek. nem értelmetlen lelki indíttatások és hatástalan cselekvések együttesei. mert a beavatási rítusok. mintsem félelem és elnyomattatás. élő valóság van. de meghitt kapcsolataikat. amelyek bevezetik a fiatalembert a társadalmi életbe. nem úgy érzi. skk. mint majd látni fogjuk. Már pusztán azáltal is. A vallás immár nem valami megmagyarázhatatlan hallucináció.

nem gondolja úgy. Azok a képek. s ezzel megzavarja normális működését. aki a zászlót védelmezve esik el. IX. A gondolat támaszául szolgáló tárgy vajmi csekély azon gondolati felépítményhez képest. ha n mint hamarosan megmutatjuk n a jelképükül szolgáló anyagi dolgokhoz kapcsoljuk őket. sokkal inkább. 1902. ha kivetkőztetik magából. Ez pusztán újabb bizonyítéka annak. A társadalom azonban úgy tekinti n és bennünket is erre kényszerít n. a nagy szentek. Egy lepecsételt postabélyeg vagyonokat érhet. ahol az idealizmus tétele jóformán szó szerint alkalmazható: ez pedig a társadalmi világ. fej. amit extatikusnak minősíthetünk. mint a fizikai erők. a maguk módján fejezik ki azon anyagi részecskék vagy azon mozgások tulajdonságai t. mint azok. A legközönségesebb tárgyat is szentté vagy hatalmassá tudják tenni. ha olyan állapotba hozzák. a természetükből fakad. Amikor az aranda annak rendje s módja szerint bedörzsöli magát a csurungával. hogy a nagyon intenzív társadalmi élet mindig túlhajtja az egyén szervezetét.. mintha valósak volnának. De bár az ily módon rájuk ruházott hatalmak tisztán gondolatiak. ennek pedig van némi köze az eszelősséghez [délire]. A katona. sőt. Ebben áll az a pszeudodelírium. Méltósága. ízlelési. Bizonyos mértékben a külvilágról alkotott képzetünk is csak hallucinációk szövevénye. habár empirikus természetében semmi olyat nem találunk. feltéve ha a szót etimológiai értelmében ( . amelyeket a testekbe vetítünk. de mivel a tapasztalat hamar megtanította rá a népeket. hogy ez az érték semmiképpen sem természetes tulajdonságaiból következik. Sőt éppen az általuk kiváltott mentális izgalom tanúskodik valós voltukról. Igaz. amelyek kiváltják. hogy egy vászondarabért áldozta életét. mint másutt. talán bele is hal. hogy csak akkor érinthetik meg kellő erővel az ember szellemét. ez utóbbiba az előbbi mesterséges felkeltésével próbáltak eljutni. Fizikai szempontból az ember csupán sejtek. éppoly kényszerítő módon határozzák meg az ember viselkedését. amelyben a szellem hozzátesz valamit a közvetlenül érzékelt adatokhoz. amelyeket a naturisták meg az animisták tesznek meg a vallás alapjául. amit fizikai -kémiai tulajdonságai semmiképpen sem magyaráznak. nincsenek meg bennük. akiknek vallási tudata különösen érzékeny. Ugyanis a társadalmi gondolat a maga parancsoló tekintélye folytán sokkal hatékonyabb. in: Année sociol. amelyeket e képek kifejeznek. számunkra megkülönböző jegyének tűnik. 116 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amit mi tulajdonítunk neki n megvan a maga alapja. amely bizonyos értelemben ne lenne delírium. ami ezt megalapozná. De bár ez okból azt lehet monda ni.. hogy bizonyos eszelősség [délire] szükséges a valláshoz. amelyhez jóformán semmi köze. amellyel azok semmilyen formában és semmilyen fokon nem rendelkeznek. az idea a valóság. hogy az izzó hit feltétlenül részegség vagy az ezzel járó tudatzavar következménye lenne. és valóban erősebb is. Ez a túlhajtottság éppen ezért csak nagyon korlátozott ideig tarthat. . akárcsak tudatát. a körülményektől függően hozzátesz vagy elvesz a valóságból. görög) használjuk: de ebből egyáltalán nem következik az. Itt. hogy a próféták. amely páratlanná teszi. amelyek valójában csak a tudatunkban léteznek. a szellemünkre gyakorolt hatása révén oly módon láttatja velünk a dolgokat. akkor talán nincs is olyan kollektív képzet. tényleg megfelelnek valaminek a valóságban. 127. látási érzeteink mégiscsak megfelelnek a megjelenített dolgok bizonyos objektív állapotainak. nem tudunk teljesen felszabadulni fizikai szükségleteink alól: csak úgy tudjuk önnön ideáinkat önmagunk számára megjeleníteni.. benyomásait belevetíti a dolgokba.713 Egyébiránt ha delíriumnak nevezünk minden olyan állapotot. de látványa még ma is olyan heves érzelmet kelt bennünk. ami n jóllehet tökéletesen egészséges n számára tilos lett volna. Ily módon van egy olyan területe a természetnek. mentális szempontból pedig csupán képzetek rendszere: mindkét szempontból csak fokozatilag különbözik az állattól. önmagában csak egy vászondarab. főképpen az I. amely alatt rejtőzik. De az anyag szerepe itt minimális. Berlin. Ha evett valamely állat húsából. hogy merő képzelgések volnának. Egész társadalmi környezetünket olyan erők népesítik be. Ez az oka annak. o. amelyeknek megvan a maguk eredete az általunk jó szagúnak. Az emberi vér csak szerves folyadék. ahogyan mi észleljük őket. hogy milyen hasonlóságok vannak az eszelősség és a látnoki állapot között. úgy működnek. Vö. egyszóval azok az emberek. azt is hozzá kell tennünk. nyilvánvaló. ahogy neki tetszik. jó ízűnek vagy színesnek érzékelt testekben. és érzéseit. mert azok a szagok. Mindennek ellenére szaglási. akkor erősnek érzi magát. a vallási hiedelmek csak egy igen általános törvény sajátos esetei. hogy az embert sui generis jellege különállóvá teszi. Tudjuk. akihez nem szabad hozzányúlni n egyszóval tiszteletet parancsol. a vallásalapítók. hogy ennek az eszelősségnek n ha az az oka. betegnek fogja érezni magát. azoknak az erkölcsi erőknek. De az idealizmus még ebben az esetben is csak megszorításokkal igaz. A mérgező italok rituális használatának is ugyanez a magyarázata. amelyet annyi kollektív képzet gyökerében ott találunk: voltaképpen csak ennek a lényegi 712 713 Lásd e kérdésről ACHELIS: Die Ekstase. MAUSS: lEssai sur les variations saisonnieres des sociétés eskimosl. 712 Ez nyilván nem azt jelenti. Csakhogy a kollektív képzetek gyakran olyan tulajdonságokkal ruházzák fel a dolgokat. vagy legalábbis nem olyan formában. nem holmi illúziók. mit jelent a zászló a katona számára. ízek és színek. igen gyakran egyenesen patologikus túlérzékenységi jeleket mutatnak: ez az idegrendszeri fogyatékosság predesztinálja őket a nagy vallási szerepre. hogy a vallási élet nem érhet el bizonyos intenzitást valamiféle fizikai egzaltáció nélkül. mint amilyen hatékony az egyéni gondolat valaha is lehet.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) Való igaz. Sosem tudunk kilépni természetünk kettőségéből.

1998. és hogy a kollektív képzetek még hatékonyabbak. inkább egyik vagy inkább egy másik tárgyra irányul. hogy a dolognak meghatározott dimenziói legyenek. A vallásosság világa nem az empirikus természet valamely oldala. akkor e felidéző szerep érdekében nem szükséges. mert akkor a dologgal együtt kellene váltakoznia. hanem hozzáadódik. akár teljes. 325. csaknem annyi részre osztódhat. Pontosan ugyanolyan hibát követnek el. Valamely relikvia töredéke ugyanolyan erényekkel bír. Más szóval a vallásos gondolkodás szempontjából a rész az egésszel egyenértékű. Elfelejtik. 716 Teljes mértékben a körülményektől függ. Miért az állat. Lásd PREUSS: lDer Ursprung der Religion und Kunstl. ugyanolyan hatalma van. Ez az érzés akkor tud objektiválódni. 715 Lásd fentebb: …skk. ha valamely tárgyon rögzül. Mivel a rész felidézi az egészet. Tekintve. Ha azonban a dolognak tulajdonított erények nem benne rejlenek. azokat az érzéseket is felidézi. V. 717 1. hogy adva van a totem n a klánembléma n fogalma.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) idealizmusnak egy formája. miért tévesek azok az elméletek. mint az egyéni képzetek. nőnie vagy csökkennie. A zászló egyetlen kis darabkája is éppúgy jelképezi a hazát. mindenki számára érzékelhetőbbé is teszi azt. mivel az embléma nem pusztán olyan kényelmes eszköz. hogy összhangban vannak. Elvileg nincs olyan tárgy. amely erre természeténél fogva n más tárgyakat kizárva n predesztinálva volna. amelyeket a dolog közvetlenül gyakorol érzékeinkre vagy a szellemünkre.5. A lélek. LXXXVI. ezáltal tudatosul bennük erkölcsi egységük. mint Maudsley az egyéni pszichológia terén. mint az egész zászló: ezért ugyanúgy és ugyanolyan mértékben szent is. mint a csorbítatlan egész. amelyekre rárakódnak. A vallási erő annak az inspiráló érzésnek a kivetülő. csak olyan jelek segítségével tudnak érintkezni egymással. hogy a gondolatok is valóságok. Most már értjük.). fölé van helyezve. fejezetet (Globus. amellyel a társadalomnak önmagáról alkotott érzését le het világossá tenni: ezen érzés létrehozására is szolgál. jóllehet máshonnan. jóllehet nem azokban az anyagi dolgokban. amelyet számos mítosz és rítus alapjaiban ott találunk. olyanok sincsenek. rajta kívülről erednek. s amelyet a következőképp fogalmazhatunk meg: ha egy szent lény szétosztódik. ahány testrész vagy szövet van a szervezetben. miképpen jött létre e fogalom. az szükséges tehát. Ez a felfogás megmagyarázhatatlan volna. mivel úgyis ugyanazzal az értékkel bír. Valamely dolog szent jellege tehát nem a benne rejlő tulajdonságoktól függ. és a következő alkérdésekre oszlik: 1. A vallási jellegnek ez a felfogása végre magyarázatot ad arra az elvre is. hogy a társadalmi egységet anyagi formában fejezi ki. mint az egész vér. amelyek kifejezik belső állapotaikat. amelyeket csak felidéz és jelképez. ha a szent jelleg a szubsztrátumául szolgáló dolog alkotó tulajdonságaiból fakadna. mint a fiziológiai alap epifenoménját. vagyis az egyes érzéseknek egy közös érzésben való egyesüléséhez vezessen.illetve a növényvilágból vették az emblémákat. akkor valamennyi részben teljes mértékben önmaga marad. 716 Még az excrementumoknak is lehet vallási jellegük. május. . ezek az elméletek a közösség egész pszichikai életét annak fizikai alapjára akarják redukálni. minden egyes lélekrész egyenértékű az egész lélekkel. Ennek az eredőnek a megjelenése mutatja meg az egyéneknek. Hogy az így létrejövő érintkezés szellemi közösséghez. a többi már következik belőle. Ráadásul ennek a gondolatnak spontán módon a közös életfeltételekből kellett fakadnia. hanem a társadalom természetében. objektiválódó formája. amely még nincs megmagyarázva. de azt még meg kell keresnünk. 717 Az elv a vallásból a mágiába is átment: ez az alchimisták totum ex partéje. Egyetlen vércsöpp is ugyanannyit tartalmaz az aktív princípiumból. erők. amelyek n miként Ratzel földrajzi materializmusa (lásd nevezetesen Politische Geographie) n az egész társadalmi életet annak anyagi (gazdasági vagy területi) szubsztrátumából próbálják leszármaztatni. különösen az előbbiből? Hogy az embléma bármely csoportfajta számára hasznos gyülekező központ. s az emblematikus szimbólumok használata már csak ezért is mindig gyorsan általánosult. amelyeket az egész idéz fel. amelyben lakozik. hogy a vallási gondolatokat kiváltó érzés erre vagy arra. hogy az ezeket kifejező jelek maguk is egyetlen eredőbe olvadjanak össze. Amiként ez utóbbi az egyén pszichikai életében nem látott mást. E kérdésről lásd lReprésentations individuelles et représentations collectivesl című cikkünket. de bármely tárgy betöltheti ezt a szerepet. Revue de Métaphysique et de Morale. akár nem. hogy a totemisztikus princípium n és általánosabban minden vallási erő n miként lehet külsődleges ahhoz a dologhoz képest. amely ily módon szent lesz.715 Ugyanis ez a fogalom egyáltalán nem azokból a benyomásokból épül föl. mert az ily módon objektiválódó gondolatoknak megvan a maguk alapja. mihelyt megszületett a gondolata. azt felesleges bizonygatnunk. 714 117 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Azáltal. mint majd meglátjuk. maga a totemizmus mint vallás olyan tényen alapul. De bár a fenti totemizmuselmélet segítségével sikerült magyarázatot adnunk e vallás legjellegzetesebb hiedelmeire.714 Tehát mégsem kimondott őrület [délire]. Mi bírta rá a klánt. Akkor Ebből is látható. amelyek szükségképpen kiesnének. különös tekintettel a lDer Zauber der Defäkationl című II. Az egyéni tudatok ugyanis önmagukban zárva vannak egymás felé. skk. hogy emblémát válasszon magának? 2. maga is alkotóeleme. amelyet a közösség gyakorol a saját tagjaira. hanem olyan érzésekből származnak. ugyanolyan hatékony. A kérdés kettős.

lábj. az. Paris. amit csak úgy hozzátesznek a már kész képzetekhez. amikor az emberek összegyűlnek. o. ha kilépnek önmagukból. az egyének pedig elcsodálkoznak rajta. DURKHEIM: A szociológia módszertani szabályai. mintha a kiváltó ok továbbra is hatna. 720 Ugyanezt a szokást jelzik bizonyos itáliai zarándokhelyekről is.. hogy eredetük rajtunk kívül van. Prokopiosz egyik írása szerint az őskeresztények a testükre bélyegeztették Krisztus vagy a kereszt képét. De van egy olyan emblémafajta. Azok az anyagszerű emblémák. amolyan címkét látni. 1689. hogy valamely külső tárgyból erednek. ugyanazt a mozdulatot teszik. Ha azonban az ezen érzéseket kifejező mozdulatokat tartós dolgokon ábrázolják. LACASSAGNE: i. s kölcsönösen befolyásolják egymást. 268. hogy a társadalom önmaga tudatára ébredjen. annyi azonban igaz. I. 10. akkor nem értjük teljesen félre a természetüket. o.719 A Palesztinába induló zarándokcsoportok is a karjukra vagy a csuklójukra tetováltatták a keresztet vagy Krisztus monogramját. A kollektív képzetekkel ellenben egészen más a helyzet. valamennyien kívülről kapjuk őket. olyan ábrákat tetováltatott magára. könnyen felülkerekednek rajtuk az egyéni temperamentumok.722 Gyakran megfigyelték e gyakorlatot az egy kaszárnyában szolgáló katonáknál. Bármi részünk is van a születésükben. amikor eljött az elválás órája. o. tetoválással jeleníthető meg a legközvetlenebbül és legkifejezőbben a szellemi közösség. Ismert tények igazolják ugyanis. akkor már a hozzájuk kapcsolódó képzetek jelképezésére szolgálnak. Így hát a társadalmi élet. hogyan ragadtathatták el magukat ennyire. Ezek az érzések igen erősek. amelyek különböző formákban emlékeztették őket az együtt töltött évekre. hogy főképp olyankor. m. Nyilván nem abból a konkrét tárgyból származnak. Egyébként szimbólumok nélkül a társadalmi érzések csak ideig -óráig maradhatnának fönn. Archives de médecine navale. E szimbólumokban nem szabad tehát puszta mesterkedést. hogy a tudatok hassanak és visszahassanak egymásra. 722 LOMBROSO: L’Homme criminel. akik szimbólumok. mintegy ösztönszerűen gyakran festenek vagy vésnek a testükre olyan képeket. és akkor érzik át egyetértésüket. ugyanazt mondják. vagyis létét. 718 Ha tehát úgy képzeljük. hanem a csoportból erednek. BERCHON: lHistoire médicale du tatouagel. 1869. ha szétoszlott a tömeg. o. . ahogy a kollektív érzések számukra idegen dolgokhoz kapcsolódnak: ezáltal jut érzékelhető formában kifejezésre a társadalmi tények egyik valóságos vonása: fensőbbségük [transcendence] az egyéni tudatokhoz képest. Tehát szerepük nem korlátozódik pusztán a hozzájuk kapcsolódó tudatállapot kinyilvánítására. THéBENOT: Voyage au Levant. 291n292. 638. o. amelyek ezt a létközösséget idézik föl. elvont ábrázolások. csakis kiterjedt szimbolizmussal lehetséges. csak egyik sajátos formájuk. 721 LACASSAGNE: Les Tatouages. o. Nyilván az egyéni képzetek ellenhatásokat is kiváltanak a szervezetből. ha azonban a gyűlés véget ért.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) értenek egyet. Sőt még az sem teljesen önkényes. s ezt ő át is érzi. 285. amelyik a totemizmusban játszott jelentős szerepet: a tetoválás. és vannak olyan n valós vagy mitikus személyek n. csakhogy kizárólag mozdulatokban [mouvements] exteriorizálódhatnak. A mozdulatok egyöntetűsége adja meg a csoport önérzését. amelynek tulajdonítjuk. 496. Tudjuk ugyanis. hogy a társadalmi jelenségek nem az egyénből. De csak azért jelképezhetik őket. 723 Uo. és az ugyanabba a fegyintézetbe zárt raboknál. minden vonatkozásban és történelme minden pillanatában. [Magyarul: E. o. Erre már 1862-ben is felfigyeltek: vö. akkor maguk is tartósak lesznek. nem az általa vallásosan tisztelt emblémából fakad. 718 719 118 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amelyek zászlók. amely mindenfajta megfontolás vagy gondolkodás nélkül is igen gyorsan megjelenhetett. mert hozzájárultak a kialakításukhoz.] Procope de GAZA: Commentarii in Isaiam. A sokaságban könnyen elszabaduló heves indulatok kialszanak. XI. mivel a csoport ekkor már nincs jelen. Ezek a dolgok szüntelenül felidézik őket. de ugyanannyira elengedhetetlen ezen öntudat folyamatos fenntartásához is.721 Lombroso a spontán tetoválás egy különös esetéről számol be: egy olasz kollégium húsz fiatal diákja. hogy könnyebben kezelhetők legyenek: a szimbólumok a képzetek szerves részei. 97. ha valamely tárgy láttán ugyanúgy kiáltanak föl. Azzal tanúsítja az ember legjobban magának is és a többieknek is a Lásd erről Les Regles de la méthode sociologique. mindazonáltal valóban kívülről jön. I. mégpedig jelentős ellenhatásokat. az egy hajón szolgáló tengerészeknél. skk. 377. eltekintve a velük járó vagy utánuk következő fizikai ellenhatásoktól. Ezek azt feltételezik. maguk is közreműködnek annak létrehozásában. ha egyszer a mozdulatok formát öltöttek és sztereotip alakot vettek föl. 723 Érthető. Amikor alacsonyabb kultúrába tartozó emberek közös életet élnek. amelye kkel jelen tanulmányunkban külön foglalkoznunk kell. hogy adott körülmények között mintegy önműködően jelentkezik. Ha létrejött ez az egyöntetűség. 292. Az emblémaalkotás tehát egyrészt azért elengedhetetlen. az egyéni képzeteket azonban gondolatilag is fel lehet fogni. s magukra maradván egyre inkább elhalványulnak. A hívőt megtartó erkölcsi erő tehát bár nem az általa imádott bálványból. 5. A szimbólum tárgyi volta ezt a külsődlegességet fejezi ki. akkor már csak emlékek formájában maradnak meg. e hatásokból és ellenhatásokból n amelyek maguk is anyagi közvetítők révén válnak lehetővé n származnak. ébren tartják az emberek tudatát. amikor a technika még kezdetleges. 720 Lásd V. még sok más ilyen forma van. A kollektív érzések személyekben és szokványos dolgokban [formules] is megtestesülhetnek: ez utóbbiak között vannak olyanok. Az egyes szellemek csak akkor találkozhatnak és egyesülhetnek szellemileg.

o. szintén kollektív emblémából érzékelhető. amellyel a klán emberei a lehető legközvetlenebb és leggyakoribb kapcsolatban álltak. Mindezen okokból kifolyólag egyazon családon. Úgy tűnik tehát.6. hát ezen két lény közötti természetbeli rokonság miatt. addig a csillagos égbolt nem nyújtott elegendően változatos. mi több. ha valamely megkülönböztető jegyet nyom a testére. addig csak másodlagos szerepük lehet a táplálkozásban. hogy a szerző. s erre bizonyos számú példát is felhoz. amelyet ábrázolni hivatott. Vonalakból és pontokból áll. amelyet könnyű volt lerajzolni. m. Nat. Nat. 727 Erről könnyen megbizonyosodhatunk. vagyis az élők világától ugyancsak különböző világnak számítanak. amivel azonosíthatja magát. Márpedig az emblémakép nyersanyagául csakis olyan dolog szolgálhatott. o. ahol tehát a totem anyai ágon öröklődik n s manapság is ez a leszármazási rendszer a legáltalánosabb727 n ott a gyerekeknek más a totemük. 726 Legalábbis Ausztráliában. A klánt nem lehet a főnökével meghatározni. hanem hogy bizonyos számú egyén közös erkölcsiségéről tanúskodjon. amely mellesleg szólva nagyrészt sivatagos. egyazon területen belül a legkülönfélébb klánok képviselőit találjuk. mint a név. 728 A csillagokat még az ausztráliaiak is gyakran a lelkek vagy a mitikus személyiségek országának tekintik.. hogy e neveket és emblémákat miért az állat . m.. és más világba tartozónak látszottak. 729 Márpedig bizonyosan e totemisztikus központok azok a megszentelt helyek. 40.illetve növényvilágból vették. és bármilyen erős benyomást tesznek is az érzékekre n nem voltak alkalmasak a totemszerepre. Az állatok feleltek meg leginkább e feltételnek. Strehlow egyik észrevétele alapján még azt is körvonalazhatjuk. 730 Persze mint már alkalmunk volt rámutatni (lásd fentebb. forrás vagy olyan hegytorok közelében vannak. hogy egy meghatározott tárgyat ábrázoljon és felidézzen. ugyanebben az értelemben SCHULZE: i. 295. hogy valószínűleg hogyan választották ki ezeket az emblémákat. hiszen mindegyik csoportnak más-más emblémát kellett választania. ha megnézzük Thomas térképét (Kinship and Marriage in Australia. Másrészt pedig olyan dologra volt szükség. . Strehlow azt mondja. mint a beszélt jel. I. mert valamennyinél ingatagabb.).. habár ez utóbbival együtt élnek. e döntés csak a különböző csoportok közti valamiféle megegyezés alapján történhetett. o. Most már csak arra a kérdésre kell megfelelnünk. ki tudja miért. . o. skk. de különösképpen a faun a változatossága viszont csaknem kimeríthetetlen volt. hogy az embléma fontosabb szerepet játszott. Ráadásul az exogámia szabálya miatt férj és feleség szükségképpen más -más totem alá tartozik. Hogy e térképet megfelelő módon értékeljük. Amerikában a népesség általában letelepült életmódot folytat: csakhogy az amerikai klán viszonylag előrehaladottabb szervezeti formát képvisel. 725 A klán az általa lakott területtel sem határozható meg. a Hold meg a csillagok túlságosan messze voltak. tekintve. miként azt a következő fejezetben ki fogjuk mutatni.. amely a legsűrűbben fordult elő a szokásos gyülekezőhely közelében.. hogy n mint kimutattuk n a kép nem igyekszik visszaadni annak a dolognak a külsejét. o. vö. a klán már nem is ábrázolható. ha másért nem. amelyek jelentése teljesen megállapodásszerű.). 726 nem kötődik szorosan valamely meghatározott helyhez. Ezzel szemben a Nap. 243. amely az összes többinél kevésbé tudja nélkülözni az emblémát s a szimbólumot. hogy a népesség nomád.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) csoporthoz tartozását. A vadász -halász népek számára ugyanis az állat jelenti a gazdasági környezet legfontosabb elemét. holott etnográfiai vonatkozásban úgyszólván semmi adattal nem rendelkezünk e területről. Mivel csak e feltétellel lehetséges a léte.724 Nem az a célja. A főnökök tekintélyéről lásd SPENCER n GILLEN. Valószínűnek tűnik számunkra. a flóra. A csoport egysége tehát csak a tagok közös nevéből és az e névvel jelölt tárgyat visszaadó. könnyen magyarázható az embléma intézménye és a csoport életében elfoglalt helye is. A klán egyébiránt olyan társadalom. 10. Ha elvesszük a nevet és az azt materializáló jelet. HOWITT. amire viszont az állatok meg a növények oly kiválóan megfeleltek. 25. ahol a csoporttotemként szolgáló állatok gyakran megfordulnak. Tr.. megfelelően világosan differenciált képet ahhoz. o. Egyébként is szorosabban kötődik az állat az ember életéhez. mint az apjuknak. Tr. Mindenesetre az írott jel ma is fontosabb helyet foglal el a klánok életében. hogy egy-egy törzs összes klánja és alklánja olyan dolgot találjon rajta.. különösen az előbbiből. 4. Tr. hogy mindegyik csoport azt az állatot vagy növényt választotta jelvényéül. S hogy valóban ez volt a totem kiváltó oka. mert ugyan nem teljesen mentes némi központi hatalomtól. ez a hatalom azonban legalábbis bizonytalan és instabil. 728 Ráadásul. o.. Ezen okoknál fogva az égitestek n bármilyen fényesek is. 724 725 119 Created by XMLmind XSL-FO Converter. azt az bizonyítja. amíg a csillagképeket nem ismerték fel és nem osztályozták.. North. mint a növény. ahol a klán a gyűléseit tartotta. az apai ágon történő totemleszármazási rendet egészen Ausztrália nyugati részéig kiterjesztette. figyelembe kell vennünk. mert amíg nincs földművelés. E tekintetben a növények csak utánuk következnek a sorban.. VI Lásd fentebb. . hogy tapasztalatai szerint a totemisztikus központok leggyakrabban valamely hegy.730 1.. 729 I.

Hogy az az antropomorf ösztön. illetve a totememblémával ábrázolt különféle lények egylényegűnek számítanak. Nem a maga képére gondolta el a világot. amelyek létezését még a fejlődéselmélet sem tagadja. hogy az ember mértéktelenül kiterjesztette az emberi világot. hogy e vallási világképeket meghatározott társadalmi okok hozzák létre.). hogy a lények nemcsak külső megjelenésükben. mint manapság. Az egyes világokon belül hasonló korlátok választják el az osztályokat egymástól: semmiképpen sem tudjuk elképzelni. amely ugya n valaha hangsúlyosabb volt. mivel emberi gondolatokból és érzésekből állt. az ember pedig más. amit a tudományos kultúra csak még jobban meggyökereztetett szellemünkben. Ez ugyanis nem abból ered. Ebből fakad a mitológiák által színre léptetett lények kétértelmű volta. Csakhogy a tapasztalásban semmi sem sugallhatta neki ezeket az egybemosásokat. a Nap. egyszersmind azonban úgy tűnt. mint az állat. akiknek emberi érzelmeik és megnyilatkozásaik vannak. így eredeti formájukban közöljük őket. . ezeket tették meg a legkülönfélébb dolgok közös ősokának. amikor e mű megjelent. a vallási hiedelmek léptettek az érzékelhető világ helyébe egy másfajta világot. hogy szükségképpen közeli rokonságban áll a külső alakját kölcsönző élő vagy élettelen tárggyal is. az emberek hosszú ideig ezekkel az egymásba való alakulásokkal vélték megmagyarázni a do lgok születését. 731 120 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Az érzéki megfigyelés szempontjából minden különbözik. hogy a logikai evolúció szorosan összefügg a vallás evolúciójával. miben térünk el Lévy-Bruhl tényértékelésétől. hogy a klán embe rei. skk. Ezen erő fogalmában tehát a legkülönbözőbb természeti világok keveredtek egymással: bizonyos értelemben alapvetően emberi volt ez az erő. mert feltételezi ugyan. amiként önmagát sem a világ képére gondolta el: egyszerre élt mindkét módszerrel. társadalmi feltételektől függ. vagyis az ásványokat. A most tetten ért ok egyébiránt nem csak a totemizmus sajátja: nincs olyan társa dalom. Az emberek ily módon az általuk is érzékelt kollektív erőt a csoport zászlajául szolgáló dolog fajtáinak képében jelenítették meg maguknak. A szikláknak nemük van. Ismét alkalmunk lesz látni. S minthogy ezeket az erőket különböző természeti világokból vették. azt azonban nem tagadja. hogy egymásba tudnak alakulni. Az az alapvető ebben a vallásban. amelyekben jelezzük.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) Ez a totemizmuselmélet kulcsot ad nekünk az emberi mentalitás egyik furcsaságához. hogy az élet nem élő anyagból. E különbség nélküli állapoton alapul valamennyi mitológia. a Hold.731 Ha van olyan igazság. Általában bármely kollektív érzés csak valamely anyagszerű tárgyon rögzülve képes tudatosulni. egylényegűvé téve ezen dolgokat. Így hát minden további nélkül feltételezik róluk. hogy az ember először is a vallás által kidolgozott erőkkel népesítette be a világegyetemet. egyetlen meghatározott nembe [genre] sem sorolhatók be. Eredetileg valamennyi természeti világ egymásba keveredett. mert egyszerre tartoznak a legellentétesebb nemekbe. s mivel ez az embléma állandóan az egyének szeme előtt van. miképp rendelkezhetne valamely ásvány egy másik ásvány. amivel az animisták ruházták fel a primitív embert. a növényeket. de az önmagáról alkotott elképzelésekbe is beépítette a dolgokból származó elemeket. E hiedelem elfogadása azonnal hidat vert a különféle természeti világok közt. semmi sem folytonos. s miként ez utóbbi is. s úgy megváltoztatnia a valóságot. hogy a legkülönfélébb természeti világokat is összekeverte egymással. A valóságban sehol sem látunk olyat. akkor az az. Ezt mutatja a totemizmus esete. 732 Lásd fentebb. s az összes többit ebbe gyömöszölte bele. hogy a természeti világok közé korlátokat emeljünk. Mivel a klán nem létezhet név és embléma nélkül. rá és az általa ábrázolt dolgokra vivődnek át a társadalom által felkeltett érzelmek. az embereket ellenben állatként vagy növényként fogják fel. anélkül hogy bárminemű változtatást eszközölnénk rajtuk. A dolgokról alkotott elképzeléseibe nyilván beépített emberi elemeket. a csillagok férfiak vagy nők. mindazonáltal végig jelentős szerepet játszott a gondolkodás történetében. Ám e manapság oly magától értetődő különbségtételek hiányoznak a primitíveknél. képesek nemzeni. amely manapság egészen nyilvánvalónak tűnik. idővel megtanított bennünket arra. Tehát valami kivételesen erős oknak kellett közrehatnia. mint az ásványok. hogy a már kialakult élőlények mások. A vallás végezte el ezt az átalakítást. A gyakorlat. 732 De éppen Az e bekezdésben tárgyalt tudatállapot ugyanaz. a növényeket meg az állatokat pedig mint az ember rokonait. jobban mondva e mégoly különböző lényeket mind azonos természetűnek gondolták el. Az alább következő oldalak már készen voltak. az ember pedig állatból fejlődhetett ki. amelyben ne hatna. hanem abból. 76. mindössze néhány magyarázatot fűzünk hozzájuk. hogy az ne a maga megjelenési formájában tűnjék föl. Az embert mint állat.vagy növényfajtát jelenítették meg. vagy valamely állatfaj egy másik állatfaj megkülönböztető jegyeivel. Másfelől viszont tudjuk. hanem leglényegesebb tulajdonságaikban is különböznek egymástól. nem adhat magyarázatot erre a tudatállapotra. mint amit Lévy-Bruhl összetartozási törvénynek [loi de participation] nevez (Les Fonction mentales dans les sociétés inférieures. az állatokat és az embereket semmiképpen sem tekinthetjük egyenértékűnek és egymással közvetlenül helyettesíthetőknek. hogy más természetű lények egymásba alakulnának. Ily módon a nyilvánvalóan különálló dolgok összekeverésének sajátos képessége onnan származik. azt éppen a dolgok jellegzetes egybemosása mutatja.

hanem megtanították uralkodni rajta. ezekből a belső kapcsolatokból az érzékelés semmit sem tárhatna fel. 736 Lásd fentebb. in fine).. akkor ismeretem új tudással gazdagodott. A vallások nagy szolgálatot tettek az emberiségnek azzal. miként hajdanán is. és viszont. Azért csak ez lehetett ennyire hatékony. ezzel szemben viszont olyan dolgok közt tesz különbséget.733 Ez újabb bizonysága annak. hogy az ember olyannak lássa a világot. 77. De mi sem gondolkodunk másképpen. 734 Ha azt állítjuk. Igaz. A mai tudományos magyarázatok esetében nagyobb a bizonyosság. a társadalmi élet pedig az általa keltett tudati pezsgéssel. hiszen e logika formájára és viselkedésére is a társadalom nyomta rá bélyegét. egyedül a szellem képes ezek fogalmát megteremteni. rendkívül jelentős adalékot jelentett az emberiség értelmi fejlődésében. megtanították. Ezek olyan erővel taszítják egymást.736 Ezért aztán ugyanaz az ausztrál. zavarba ejtő a számunkra e logika. szükségképpen ellentétes dolgokat azonosítunk egymással. mert szigorúbban ellenőrzött megfigyeléseken alapulnak. amely viszont mindig ügyel rá. Csak akkor kezdem érteni. de maga az eljárás. Általa vált lehetővé a világ első magyarázata. mert társadalmi dolog. De szolgáltathat-e egyáltalán e vállalkozás valaha is végleges eredményt? És különben is. mert attól kezdve. hogy objektívek. m. Ezekből az összefüggésekből. mint amelyek a természetükből fakadó belső törvény értelmében lüktetnek együtt. könyv. 735 s e tekintetben élesen elütne a modern gondolkodástól. Amikor megtudom. 734 LéVY-BRUHL: i. Ezek számára a vallás törte az utat. mert módszeresebbek. Egyes vélemények szerint a mitológiák által posztulált összetartozások megsértik az ellentmondás elvét. amelyek a primitív embert is kielégítették. s ezáltal szemben állnak a tudományos magyarázatokból következő összetartozásokkal. azzal nemdebár azonosítjuk őket. 79. 735 Uo. amelyeket mi megkülönböztetünk egymástól. hogy a logikai értelmezés társadalmi feladat. Később még visszatérünk erre a ragályosságra. oly mértékben ellentmondanak Az összeolvadáshoz még egy ok járult jelentős mértékben hozzá: a vallási erők rendkívül ragályos volta. hogy nem engedték behódolni a szellemet az érzéki látszatoknak. skk. amellyel a szellem kapcsolatba hozza őket. a primitív gondolkodás állítólag általános és módszeres közönyfélével viseltetett az ellentmondás iránt. hogy meg merték próbálni. a magyarázattal azt mutatjuk ki. hogy olyan összefüggéseket állítunk fel köztük. A lényeg az volt. amelyek ily módon közel kerülnek egymáshoz. Két különböző frátriához sorolt dolog nem csupán különbözik egymástól. hogy a fény az éter rezgése stb. mint az ausztrál ember. lehetővé vált a tudomány és a filozófia. Mert a magyarázat azt jelenti. mint az. ami csak a társadalomban és a társadalom által lehetséges. De ezt a szerepet csak azért tölthette be. amelyen keresztül az átérzett valóságok világa átlényegülve jelenik meg. 733 121 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy egymáshoz illesztheti azt. egy újfajta gondolkodásmódnak kellett létrejönnie: a kollektív gondolkodásnak. mert egy olyan ideavilág megteremtéséhez. más megfontolások alapján válogatjuk ki őket. Persze a belőle következő gondolkodási szokások megakadályozták. . Ma is. hogy egymáshoz kapcsoljuk a dolgokat. ha más oldalról úgy tudom felfogni B-t. Igaz. A primitív ember ugyan összekever olyan dolgokat.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) emiatt osztozik e tárgy természetében. amit az érzékek különválasztanak. hogy az a szentség fogalma társa dalmi eredetének köszönhető (lásd III. I. és egy nembe sorolódnak. az értelmi erők oly mértékű felajzottsága vagy túlizgatottsága volt szükséges. amely nem hordozza magában ennek az értelmét. más kritériumok. hogy a Nap madár. De nem szabad lebecsülnünk: bármilyen durvának tűnik is. hogy az ember ráérzett a dolgok közti belső kapcsolatokra. Még kiáltóbb az ellentét a szent és a profán dolgok közt. hogy valamely dolog miként tartozik egy vagy több másik dologhoz. és egyben kimutatjuk. ez utóbbit élesen szembeállítja a fekete kakaduval. Logikánk ebből a logikából született. hogy e mentalitás ne lenne rokonságban a miénkkel. hogy első pillantásra különállónak tűnő fogalmak összeolvadtak. hanem antagonisztikus ellentétet képez . Ahányszor csak belső kapcsolat révén egyesítünk heterogén fogalmakat. sőt e különbségtételt éles. nem annyira az eredmény volt a fontos. s a valóság újfajta megjelenítésével váltsa fel őket. csakhogy az érzékei által mutatott képnek az a komoly hátránya. mint ami nem idegen A-tól. Tehát társadalmi szükségszerűségek okozták. hogy az ember kenguru. Ezek az erők a közelükben lévő bármely tárgyat bekebelezik. amelyek egymás függvényében tüntetik fel számunkra őket. Nyilván nem ugyanazokat a fogalmakat azonosítjuk ekképpen. de természetükben nem különböznek azoktól a magyarázatoktól. De nem hisszük. hogy az uralma alá hajthassa az érzékek által szolgáltatott benyomásokat. felajzott állapottal könnyítette meg e folyamatot. hogy elsőként szolgáltattak valamiféle képzetet a dolgok közt fennálló rokonsági kapcsolatokról. mint ami ilyen módon rokonsági kapcsolatban van A-val. amelyben nincs semmi közös. hogy A szabály szerint megelőzi B-t. értelmemet azonban egyáltalán nem elégíti ki egy olyan megállapítás. amilyennek az érzékei mutatták neki. Korántsem igaz tehát. Ezért éltethet ugyanazon vallási erő a legkülönfélébb dolgokat. Ahhoz. lényegében ugyanaz. aki egybemossa a Napot meg a fehér kakadut. E vállalkozás az adott körülmények között természetesen csak ingatag eredményekhez vezethetett. hogy a meleg tulajdonképpen mozgás. kategorikus szembeállítás formájában végzi. hogy összhangban maradjon önmagával. o. fej. amikor azt mondjuk. hogy az alacsonyabb rendű társadalmakat egyoldalú és kizárólagos összemosási hajlammal lehetne jellemezni. Számára mindkét dolog külön nemből származik. hogy ellenszegül bárminemű magyarázatnak. amelyeket mi összetartozónak tartunk.

a szélsőségeket keresi. Kölcsönösen kiűzik egymást a tudatból. amit megkülönböztet. azt mindjárt szembe is állítja. Az elsőt talán úgy jellemezhetjük a legjobban. . Így hát a vallási gondolkodás logikája illetve a tudományos gondolkodás logikája közt nincsen szakadék. azt mindjárt össze is keveri. Mindkettő ugyanazokból a lényegi elemekből áll. árnyalatokat.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) egymásnak. mindössze ez utóbbiak fejlettségi fokában különböznek egymástól. Amit egymáshoz közelít. 122 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Nem ismer mértéket. hogy hajlamos gátlástalan egybemosásokra és vad szembeállításokra. hogy a szellem nem is hajlandó egy időben elgondolni őket. de valamennyit ismeri. Mindkét irányban szertelen. következésképpen a logikai mechanizmusokat némiképp sután alkalmazza.

anélkül hogy az embereknek pontos képe lenne róla. hogy miképpen képzelik el maguknak a lelket. 741 DAWSON. amelyből az összes többi fölépül: ez pedig a lélek.. De bár a szellemlények fogalma nincs ott a totemizmus alpjában. BROUGH-SMYTH. Úgyhogy a földi élete során még fizikai szükségletei is vannak: eszik. hogy külsőre olyan. akkor olyan suhogás és recsegés hallható. 739 A kutangyiknál bizonyosan volt olyan idő. PARKER: The Euahlayi. amelyek továbbörökítenék: ő a finis familiae suae.739 az utóbbi egyenesen gyanúsnak tűnik. abból. 50. m.. a lélek gondolata egyidős az emberiséggel. és barangolása során olykor idegen lelkeket eszeget.. sem jövendő életükl n írja Dawson. hogy miként gondolkodik az ausztrál ember a lélekről. Egyébként megmagyarázható. Láthattuk.. hogy a kiskorú gyermekek számára nem tartanak temetési rítusokat. olyat sem találunk n bármilyen kezdetlegesen szervezett is n. akik a legszilárdabban hisznek a lélek létezésében. éspedig azoktól. annyira homályos és lebegő az erről alkotott gondolata. A kutangyik az első magyarázat mellett döntöttek. hogy homokszemnyi nagyságúnak képzelik. mint a test. 5. E helyzet magyarázatára csak két hipotézis adódott: a nőknek vagy nincs lelkük. szellem vagy mitikus személy gondolata hiányzik belőle. 269... hogy bármiféle lélek. o. Arról. 744 STREHLOW. számos kielemezetlen benyomás játszik bele. hogy a legkisebb lyukacskán. 188. hogy nincs lelkük.. Fontos tehát megtudni. in: WOODS. Magic and Medicinel. Ez a vámpír mítoszának a motívuma. A nőnek tehát nincsenek leszármozattjai. 737 Ha hihetünk Dawsonnak. 741 De az is előfordul. hogy azt még a Például a kutangyiknál. 740 lA négy-öt év alatti gyerekeknek sem lelkük nincs. 35. amelyekkel meghatározható. bizonyos queenslandi népek a másodikat részesítették előnyben (lásd ROTH: lSuperstition. E gyökeres tagadás iránt azonban szkeptikusak vagyunk. és őt is meg lehet enni. o. hogy ha teljesen felszabadul a szervezet alól. DAWSON. Ennek tényleges jelentését később fogjuk lá tni. miért szűnt meg a reinkarnáció. A kutangyiknál az eredetileg anyai ágú leszármazás ma apai ágon történik: az anya nem adja át a totemét a gyereknek. . a legapróbb hasadékon is át tud bújni. eszerint annyira kicsi lenne. A szellemlények közül mindjárt magára vonja a figyelmet az egyik. o. bármennyire homályos legyen is az. o. 742 North. 51.A LÉLEK FOGALMA Az előző fejezetekben a totemisztikus vallás alapelveit vizsgáltuk. akkor a kiskorú gyerekekre is ugyanez lenne érvényes az általa megfigyelt törzseknél. sz. hogy a tények hibás értelmezésének tulajdonítható. amelyben ne találkoznánk ezzel a fogalommal. akkor is pontosan olyan életet él. 1. amelyben ne lennének a lélekre. Amennyire az etnográfiai adatokból megítélhető. de semmi igazán lényegest nem tettek hozzá. mi módon származott le az előbbiekben bemutatott és megmagyarázott elképzelésekből. hogy az emberi testben ott lakozik egy belső lény. hiszen van formája. o. Valamennyi ausztrál társadalom feltételezi ugyanis. hogy ne ennének. o. hogy nincs testük: Eylmann (188. hogy kijön a testből. Australian Aborigines.. előfordul. o. lábj. olyannyira. Csakhogy az a tény. hogy azonnal rendelkezett is minden lényegi vonásával.) egyes adatközlői szerint a lélek l[sei] ohne Fleisch und Blutl. 546. fejezet . 744 Úgy tartják. lásd North. s mivel e népnél az újszülöttet egy reinkarnálódó régi lélek élteti.743 a körülményektől függően egyik pillanatról a másikra változik a mítosz és a rítus követelményei szerint. SCHURMANN: The Aboriginal Tribes of Port Lincoln. mert még ma is nagyszámú női lélek létezik. még sincs olyan vallás. 51. vö. valószínűleg későbbi fejlemények. Bizonyos számú esetben azt mondják. EYLMANN. s úgy tűnik. Ebben azonban nincs semmi meglepő. hogy a női lelkek nem reinkarnálódhatnak. 737 738 123 Created by XMLmind XSL-FO Converter. meghatározatlan az alakja. Queensland Ethnog. hogy a nők kivételt alkotnak az általános törvény alól: bizonyos törzseknél úgy tartják. N. 15. SCHULZE. a lélek eredetére és rendeltetésére vonatkozó kollektív képzetek. Nem anyagtalan. lévén hogy ez az a prototípus. amelyet ekképpen tálal. amikor a nőknek még volt lelkük.. s könnyen előfordulhat. Tr. egy életerő: a lélek. o. I.740 Nem könnyű meghatározni. hogy másodlagos képződmény. Tr. vadászik stb. Vagyis lényegében bizonytalan. Abból. 244.742 Majd látni fogjuk. Ugyanis nagyon összetett fogalomról van szó. amelyet már évszázadok óta próbálnak feldolgozni. II. 68.738 De ezek kivételek. eszik. 743 Ezt a kifejezést használja Dawson. o. I Amiként nincsen társadalom vallás nélkül. ha megállapítjuk. néha azt mondják a lelkekről. Csak éppen soha sem reinkarnálódnak. mint idelent a földön: iszik. o. o. 235.. o. 745 STREHLOW. o. 15. §). SCHULZE: i. 542. Igaz. hogy egyszersmind állatfajok alakjában is elképzelik.8. hogy a nőknek nem lehet lelkük. 51. hogy a halottak lelkeinek nem mutatnak be ételáldozatokat. mindössze annyi. I. még nem következik. §). Magic… 65. vagy a lelkük elpusztul a haláluk után. akkor az erre kapott válaszok sem lennének sokkal összefüggőbbek és pontosabbak. Következzenek most mégis azok a legfőbb n egyébként gyakran ellentmondásos n tulajdonságai. egyenesen következik. Ha megkérdeznénk a kortársainktól. 1. következésképpen általában a vallási gondolkodásban sem.745 Amikor a fák ágai közt röpköd. Az is előfordul. mint Roth hiszi (Superstition. miképpen jött létre. Igaz. hogy a fejlettebb vallások és a filozófia tulajdonképpen csak megtisztítgatták. csak úgy bizonyosodhatunk meg. 170. 246.

a lélek is kiszökik vele. amik a fiatalokat nem illetik meg. úgymint a szív. 66. Jelentőségteljes ROTH: i. 752 STREHLOW. 756 ROTH: i. e távolmaradások során azonban az élet lecsökken. 68. o. mint a testek: nincs csontja. ahogy szétszóródott a szervezetben. A lélek.756 az árnyék. ugyanis a benne lévő vallási princípium az idő előre haladtával nagyobb erőre és hatékonyságra tett szert benne. hiszen nem úgy hat az érzékekre. hogy a léleknek szaga van (ROTH. Azt gondolná az ember. m. o. Tr. 753 FRAZER: lOn Certain Burial Customs. megint máshogy hívják azt. Mint amikép pen a lélekben is van valami a testből. Lásd SPENCER n GILLEN. 68. m. §. o.752 Mindamellett különállása és függetlensége leginkább a halálkor válik hangsúlyossá. mert életkoruknak vagy speciális kultúrájuknak köszönhető speciális képességeik révén olyan dolgokat is érzékelni tudnak. A szív lélekrésze nem azonos a lehelet. o. hogy amikor a vérvesztést ájulás követi. bizonyos termékei. A lelket tehát bizonyos mértékben anyagtalannak képzelik. Test már nincs. sőt meg is áll.A LÉLEK FOGALMA profánok is hallják. 751 ROTH: Superstition… 65. 38. hogy a lélek eltávozott. 35. Egybetartozik azzal a testrésszel. A köznapi halandók ellenben Dawson szerint csak életük egyetlen pillanatában élveznék e kiváltságot: idő előtti haláluk előestéjén. 67. Nagyon is szoros kötelékek fűzik hozzá. North. egyáltalán nem abszolút. ő maga a lehelet. a májzsiradékukat. Bár valamennyien rokonok. De bármilyen valóságos is ez a kettőség. Félreértés úgy képzelni a testet.. as Illustrative of the Primitive Theory of the Soull. hogy a test elerőtlenedése a lélekre is átterjedt. I. 512. 759 De bár a lélek a szervezet bizonyos pontjain összpontosul. 14. m. Tr. igazi hazájába. o. a testben is van valami a lélekből. 66. §. 29. 754 A test és a lélek azonban nemcsak szorosan összetartozik. ájulás stb.. amikor már nem képes hasznos szerepet játszani a törzs számára létfontosságú nagy vallási szertartásokban. 35. De amikor az öregember már valóban szenilis. I. 68.). 65.. North. in: WOODS. mégis meg kell különböztetni őket. s igyekszik minél gyorsabban eljutni másutt lévő. s ugyancsak máshogy hívják azt. XV. Különböző mértékben ugyan. m. annak az az oka. 750 PARKER: The Euahlayi. megeszik a lelküke t. akkor már nem bánnak vele megkülönböztetett figyelemmel. 755 ROTH: i. PARKER: The Euahlayi. hogy az utolsó lehelet után. §. amely összekeveredik a lehelettel (wanji). o. hogy végtelenül ritka és finom. 65. Úgy tartják. differenciálódott és részekre szakadt. o. SCHULZE. §. m. . Amikor elfolyik a vér. 749 SCHURMANN: Aborig. mint a test. Ezért van az. Még az is előfordul. Az ewalayiknál három-négy féle lélek van (PARKER: The Euahlayi. hogy az embernek több lelke van.. hogy a rossz szellemek megölik a kisgyerekeket. 246. amelyek a mi érzékeink elől rejtve maradnak. ROTH: i. m. 15. 1. a lélek azonban fennmarad. 29.750 A testtől azonban külön áll és független tőle. §). mint holmi lakást. a lehelet. Csakhogy ottmarad a holttest mellett. 759 Például a Pennefather folyónál élő embereknél (ROTH: i. o.. és különböző nevük is van. A szervezet bizonyos régiói. o. J. mondják a Tully folyónál élő törzsek. 755 a vér. 748 ROTH: i. §. a varázslók vagy az öregek látják a lelkeket. Vö. azonnal él mozgási szabadságával. 35. vagy a lelküket. m. amely ily módon külön entitássá alakult. hogy csak üggyel -bajjal lehet elválasztani tőle. 65.749 hasonlatosan az árnyékhoz vagy a lehelethez. amikor is a lélek távozik. 746 747 124 Created by XMLmind XSL-FO Converter. o. Ezekben a részekben arról van szó. lábj.) külön neve van annak a léleknek. hiszen már evilági életében is időlegesen ki tud jönni belőle: álom. ők maguk a kívülről látható lélek. a májukat és a veséjüket.. 65. ami csak éri a testet. Ezt mutatják a halotti rítusok. o. 757 PARKER: The Euahlayi.. a többiből sem hiányzik.A. olyannyira. hanem részben össze is keveredik. vagy legalábbis ennek alakját ölti magára. illetve Nat. 67. hogy végleges távozásra bírják. a májukat. Következésképpen.. Vö. 754 Ezt látjuk a kajtityáknál és az anmatyaráknál. 68. DAWSON. S minthogy az illetőnek már nincsenek meg a régi képességei.757 a máj. 758 STREHLOW. Már láttuk. ha a lélek nem tér vissza hajlékába. m.. ROTH: i.751 Olykor hosszabb időre is távol maradhat. SREHLOW. Tr. 68.. Tr.. idején hagyja el. amely a placentában lakozik (choi). Abból. az árnyék vagy a placenta lélekrészével. de amivel csak külsődleges kapcsolatban áll. o. a placenta. különös affinitást mutatnak irányában. §.. amelyben a lélek ugyan lakik. hiszen olykor az alakját ölti fel. 506. de az egész testben szétszóródik. Márpedig a láthatatlanságot általában a szellemiség egyik jelének tekintik..748 Ezen egymással szembenálló tulajdonságok összehozása érdekében úgy gondolják. 14. §. hogy együtt növekszik és együtt is hanyatlik vele. §. jól látható. amelyben lakozik. a hozzáfűző kötelék meglazult ugyan.I. az a lelket is éri: minden testi sebesülés a lélekre is kiterjed. A lélek nem a leheletben van. o. hogy a lélek egy szinten áll ily módon a belsőségekkel vagy a testszövetekkel. Mindegyik testrész mintegy individualizálta a benne lévő léle kadagot. 51. 500. 65. a presztízsét is elveszti. nem marad látható nyoma. anélkül hogy ez halált vonna maga után. m.. Innen származik az az elképzelés. a máj zsiradéka. mintegy éteri anyagból van. amelyik a szívben lakik (ngai). ebben a bekezdésben arról van szó. 12. ROTH: i. és ugyanolyan fajta táplálékot jelent.746 Ezzel szemben az átlagember számára nem látható.753 A lélek oly szorosan kötődik a szervezet életéhez. de csak azért. Egész sor különleges rítus szükséges ahhoz. I. de nem szakadt el.747 Igaz. valahol egy külön világban önálló életet él. §. a vese758 stb. i. Ezek az anyagi szubtrátumok nem pusztán lakóhelyek a lélek számára. of Port Lincoln. Úgyhogy e csaknem csodás látomás baljós előjelnek számít. hogy egy bizonyos kor fölött olyan kiváltságokat élvez az ember. 67. milyen szoros kapcsolat van köztük. o. hogy külsőleg olyan. 235.

Nat. Tr. és boldogan ismernek egymásra a lelkek. o.. Akik életükben kiváló vadászok. ami nem más.775 de maga a gondolat. de maga is hajlik rá. 763 Uo..768 de ugyanakkor új lénnyé válik. Ezután a neve is megváltozik. 551. azért fogyasztják el a halott húsát. 498. o. o. Spencer és Gillen szerint így képzelik a közép -ausztráliai törzsek. Tr. 188. 781 V. De az is előfordul.763 vagy úgy. Nat. Mint látni fogjuk. o.781 Az arandák urpmilchima rítusának leírását lásd SPENCER n GILLEN. a kiszabadult lélek elröppen. 496. . vidám az élet. amivel a paradicsom áll szemben. I. o. 778 STREHLOW. 762 Hogy végérvényesen kiszakítsák belőle. 18n19. a méregzacskó-klán (Giftdrüsenmänner) őseinek a szellemei művelik ezt. 780 Olykor nyilvánvaló a misszionárusok hatása. 508. o.. 542. 775 Ugyanezen törzseknél nyilvánvaló nyomai vannak egy régebbi mítosznak. m. Feltehetően a két mítosz egymás mellett él. mint az élők világa. és már itt is feltűnnek annak a két különböző. Nat. o. lábj. 51. amikor a válás végleges lesz. a kedélyét.769 a waramangák770 stb. 765 SPENCER n GILLEN. egy szigeten. 766 Uo. 514. o. bővelkedik kenguruban meg mindenféle vadban. Tr. 769 SPENCER n GILLEN.. De a megszáradt csontok is tartalmaznak belőlük valamennyit.). 771 MATHEWS: lEthnol. hogy egy mítosz szerint a gonoszak lelkét félelmetes szellemek falják föl és semmisítik meg. Notes on the Aboriginal Tribes of N. A Strehlow-féle ltana azonos a Spencer és Gillen-féle ulthanával (Nat. 491.. S. van egy harmadik is. 770 SPENCER n GILLEN. A halottak szigetével kapcsolatos ezen elképzelésről vö. 2. Ezt törzsenként különbözőképpen gondolják el. voltak. Csakhogy természeténél fogva oly erősen kötődik a testhez..767 Megőrzi ugyan az eddig általa éltetett egyén valamennyi megkülönböztető vonását. 765 vagy ha teljesen ki akarják szabadítani a bennük lévő princípiumot. skk.771 Egyébként a halottak n totemüktől függetlenül n valamennyien együtt élnek egy viszonylag homályosan meghatározott helyen. 553. o. Elmegy a lelkek országába. 189. a halál után ltanának hívják. HOWITT. in: WOODS. külön hely van a számukra biztosítva777. hogy a lelkek. Ez olykor az égben található. 547. Nat.l774 E kép bizonyos vonásait alighanem a keresztény misszionárusok paradicsomából kölcsönözték. Nat. o.). North. a felhők fölött is lakhatnak. hogy kiteszik a napra. mint például Amerikában. 1893. meg kell olvasztani a testet: vagy úgy. EYLMANN. Walesl. o. hogy ott éljenek a haláluk után. vagy legalábbis bizonyos lelkek az égbe mennek haláluk után. Ily módon a föld alatti világ éppúgy oszlik fel földrajzilag. I... kijáratokat csinálnak.. 760 761 125 Created by XMLmind XSL-FO Converter. skk. hogy nem tud csak úgy egyszerűen elszabadulni tőle. Összetalálkoznak. Tr.. o. hogy az elszakadás óhatatlanul komoly állapotváltozással jár.. Hol a föld alatt található n totemcsoportonként más és más helyen van n: ott. 473. DORSEY: lSiouan Cultsl. sőt ellentétes kategóriának a körvonalai. I.. lCsodálatos tájék van ott n mondja Dawson n. Tr. XXXVIII. Tr. táncosok stb. o. eredetinek látszik. A lelket még az életben gurunának. azoknak a lelke nem vegyül el a többiek tömegében. Tr.. 524. Nat. §). Tr. hogy európai behozatalt lásson ebben az elképzelésben. 77. 15. amelyekre majd a túlvilág oszlik.. Nat. Ezután új élet kezdődik a számára.760 Utat nyitnak neki. 422. 235. hogy a kontinens más pontjain is feltalálható. a jó és rossz tulajdonságait. 485. 473.. 498. 527.766 De elérkezik a pillanat. o. összetörik őket. vö.780 csak a már fejlettebb társadalmakban kezdenek határozottabb. North. Tr. o. Odalent örökké süt a nap. 768 EYLMANN. amely szerint a lelkek egy föld alatti helyen élnek (DA WSON: i. 540. o. 779 Egy sajátos klán. o.. SCHURMANN: Aborig.764 A lélek a tesfolyadékokkal távozik. ahol a klánalapító ősök valaha alálesüllyedtek a földbe. tisztább formát ölteni. o.A LÉLEK FOGALMA kézmozdulatokkal és mozgásokkal ösztönzik távozásra. olykor egyazon társadalmon belül is többféle elképzelés él egymás mellett róla. 287. o. mint a lélek.. 497.779 Mindazonáltal Ausztráliában ezek az elképzelések meglehetősen elnagyoltak. Tr. Spencer és Gillen szerint egy föl dalatti helyen. o. o. és ugyanazt az életet éli. 578. 506. odalent sosem száradnak ki a folyók.778 Strehlow még arról is beszámol. EYLMANN. hogy könnyebben elrepülhessen. 503..). Ezt az elképzelést a watyabalukoknál is megtaláljuk. Nat. o. in: WOODS. 508. 773 SCHULZE. o. 762 SPENCER n GILLEN. o. MARILLIER: La survivance de l’âme et de l’idée de justice chez les peuples non civilisés. of Port Lincoln. 767 Például az arandáknál és a loritjáknál (STREHLOW. Dawson igazi pokolról beszél.. HOWITT. az arandák. hogy más bánásmódban részesülnek aszerint. 776 TAPLIN: The Narrinyeri. Tr. 772 STREHLOW. 774 DAWSON. Ugyanez a helyzet a Bloomfield folyónál élő lakosoknál is (ROTH: Superstition… 66.. 463. Ez a magyarázata az oly gyakori emberevési gyászrítusnak. skk. Tr. ezt az bizonyítja. o. 419n420. hogy miképp viselkedtek a földön. 764 MEYER: The Encounter Bay Tribe. II. SPENCER n GILLEN. és nem is ezek az egyetlenek. Tr. HOWITT.. 198. olyan mélyen beleivódott.761 Ugyanis még nem jött ki teljesen a testből. in: XIth Rep.. mert szerintük szent princípium lakozik benne.. Úgyhogy ezeket szent tárgyakként vagy mágikus eszközökként használják.772 egy tó partján. 777 HOWITT. skk. hogy tüzet raknak. North. Így hát az arandáknál a halottak Strehlow szerint egy szigeten élnek.. 15.773 Végül olykor az égben.. 244. harcosok.. a tengeren túl. 776 Általában valamennyi léleknek ugyanaz a sorsa.. 189. 16.

hogy minden házaspárt a férj toteméhez tartozó lelkek raja kísér a kontinensen történő vándorlásaik során. Most meg kell próbálnunk megmagyarázni őket. vagy hasadékot nyitottak rajta. ahol első vendéglátóik bevégezték földi pályafutásukat. hogy ez az önmagával mindenütt azonos gondolat esetenként nem más és más elemekből építkezik. azok halhatatlanok. 145n174. először is e két beszámolót kell ismertetnünk. hogy azon át közlekedjenek.784 A mai emberekhez hasonlóan ők is totemklánokban éltek. Ha egy ilyen lélek egy effajta szentély körül kószálva behatol egy nő testébe. ekkor éltek azok a lények. a levegőben egyaránt közlekedni tudtak. amelyet önmagában érez: ha elképzelését megfelelő módon elemezzük. E törzsek egy olyan kísérlethez szolgáltatnak alkalmat. hogy két lény lakozik benne. De okunk van hinni. és legfőképpen. ahol a föld alá buktak.. a lélek gondolata a központi törzseknél alapvetően nem más. E helyek egyébként n a hozzájuk kapcsolódó emlékeknek köszönhetően n szentek. Minthogy ugyanazon következménynek mindig ugyanaz az oka. o. ha megnyitották valamely véredényüket. mint a mai emberek. North. melynek eredményét aztán n mint minden megalapozott kísérletét n általánosítani lehet. 123n127. hogy gondolatmenetünket más n ausztrál és amerikai n népek köréből származó adatokkal is megerősítsük. azok a szentélyek. valamennyi törzs úgy tartja. utazgattak.785 Így hát minden egyént egy-egy meghatározott ős új megnyilvánulási formájának tekintenek: ő maga ez az ős. még Ausztrálián kívül is meglehetősen általánosak voltak. a sziklafalból tavat fakasztottak. hogy a nő éppen hol tartózkodik (North. Ezek az alap-lelkek ugyanazok. hogy van egy meghatározott nagyságú lélek -készlet [stock]. 2. amelynél a képzelet már nem tud visszább menni. és a gyász leteltével elmegy a lelkek országába. új testben és új vonásokkal. Tr. mint a többi ausztrál társadalomban. 169.. függetlenül attól. Kik voltak hát ezek az ősök? Először is mérhetetlenül nagyobb hatalommal rendelkeztek. skk. Alkalomadtán az egyik ilyen lélek behatol a nő testébe és megtermékenyíti. annak fogantatás. akkor ő maga fog minket a megoldás útjára rávezetni. o. akik már senkitől sem származtak. ahol különösen pontos megfigyelések történtek: a közép-ausztráliai törzseknél. Spencer és Gillen szerint az újszülöttek testét nemzedékről nemzedékre életre keltő lelkek nem újonnan. lelke elhagyja a lakhelyéül szolgáló testet. Amikor meghal egy egyén. amelyben ezek a mesés lények éltek n Spencer és Gillen szerint n alcheringának. hogy maga a primitív ember hogyan vélekedik annak a szellemi őserőnek az eredetéről. 119. és mindenféle csodás hőstetteket hajtottak végre. mint akik valaha.A LÉLEK FOGALMA 2. egy idő múlva azonban visszatér reinkarnálódni. s amelyek mintegy a különböző totemkultuszok központjául szolgálnak. De lelkeik még mindig élnek. lábj. Mivel a bizonyítási eljárásunkhoz alapul szolgáló elképzelésekről Spencer és Gillen. ahol leszúrták a A lelkek átmenetileg ugyan megkétszereződhetnek. hogy ha megfelelően értelmezzük őket. s ezen reinkarnálódások által történnek a fogantatások és a szülések. mégis korlátozott. 1. amelyek emlékét a mítoszok örökítették meg. ott vannak az oknanikillák. Tr. külön e célra teremnek. Nat. nem-teremtetteknek nevezi őket. a kezdet kezdetén a klánalapító ősöket is éltették. 387. bármelyikük egész vidékeket tudott elárasztani.). Azt az eredetet tehát. II Legfontosabb vonásaikra korlátozva ezek volnának a lélekre és a lélek sorsára vonatkozó hiedelmek legprimitívebb formái. és azok ma is. később pedig szülés lesz az eredménye. akkor szociológiai szempontból végül is mindkettő ugyanazt jelenti. A kutangyiknál nem feltétlenül az oknanikilla környékén történik a fogantatás. o. a többi törzs re is igaznak kell tekinteni. Ráadásul. amelyeket csodásnak nevezhetünk: lA föld alatt. s amelyet az idők kezdetének tekintenek. Van egy időszak. különböző formákban ugyan. de gondunk lesz rá. Az aranda ezért aljirangamitjinának783. o. Olyan erényekkel rendelkeztek. amelyek közül az egyik a fent felsorolt sajátos tulajdonságokkal rendelkezik? Hogy e kérdésre válaszolni tudjunk. 783 STREHLOW. De egy napon véget ért a földi életük: egyenként vagy csoportosan alásüllyedtek a földbe. Testük fává vagy sziklává változott.. Tr. De úgy tartják. 73. amit az alábbiakban részletesebben tárgyalandó törzsek tanulmányozása alapján fogunk tulajdonítani e gondolatnak. . hogy ugyenezen gondolatok. 785 Ezen elképzelések együtteséről lásd SPENCER n GILLEN.. ezeket még ma is látni lehet azokon a helyeken. Vissza -visszajárnak azokra a helyekre.782 ezek a lelkek reinkanálódnak időről időre. amelynek nagysága eggyel sem nőhet. joggal gondolhatjuk.. 784 Nat. Már csak az ausztrál civilizáció egyöntetűsége is jogossá teszi az általánosítást. amelyekben a klán csurungáit őrzik. Tr.. nézzük meg. Jóllehet vizsgálódási körünk ily módon széles lesz. illetve Strehlow egymástól eltérő módon számolnak be. Látni fogjuk. azt az időszakot pedig. mint majd a következő fejezetben láthatjuk. Vajon mi késztette az embert arra a gondolatra. I. mint akár a legtisztelte bb öregek vagy a leghíresebb varázslók. a földön. Az általunk követett módszernek megfelelően a szóban forgó gondolatokat a társadalmak egy meghatározott csoportjában fogjuk tanulmányozni. de e megkettőződések nem növelik a reinkarnálódó lelkek számát. mindenütt ugyanazokat a lényegi jegyeket mutatja. de ugyanígy új földeket tudtak a vizek mélyéről felhozni. 782 126 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

. Elmegy a halottak szigetére. S mivel az ő lelkük reinkarnálódik a mai emberek testében. 789 Nevezetesen a waramangáknál és a szomszéd törzseknél: a walpiriknál. Strehlow szerint ezt éppen az arandák nem ismerik. Meg kell tehát határozni. ugyanezen hagyomány szerint. bennük is együtt él az emberi meg az állati elem. . 154. amíg csak jól érzi magát itt a földön.. Strehlow szerint.. az ő szubsztanciájából lettek.]. de éppen ezek együttélése a lélek fogalmának egyik megkülönbeztető jegye. Nem azt jelenti-e ez szimbolikus formában. 788 A kajtityáknál (North. Tr. különböznek egymástól.. akkor már nem reinkarnálódik újra. a wulumaráknál [Tindale sztenderdizált listáján: ngardiknál. éjjel táncol. akárcsak hajdanán. vagyis az a törzs. Ekkor visszatér az élők körébe és a védőszellem szerepét tölti be kiskorú gyerekei me llett.. hanem állatok vagy növények. s egy napon majd visszanyeri teljes függetlenségét. amelynek minden ember a birtokában van. Nat. Ugyanabból a szubsztanciából állnak tehát.A LÉLEK FOGALMA nurtunjáikat. hozzájuk hasonulva maga is sokféle alakot ölt. amelyeket végigjárt. aki a testtől külön életet él. árván maradt unokái mellett. megrázta magát. Tr. a tyingiliknél (North. embereket teremtettek. hogy valójában mekkora is a jelentősége ennek az eltérésnek. Másodszor ezek az ősök nem emberek voltak a szó tulajdonképpeni értelmében. o. a legmélyebb bennünk. S ebben a származtatásban nincs is semmi meglepő. 170. Nos. amelyek most az emberek testét éltetik. ott fák nőttek ki a földből. Nos. s ez a mítosz még inkább megmutatja. 161. akkor egész anyagukat gyanúsnak kell tekinteni. Mivel azok a tudatok. ott aztán. amelyet elég nagy számban találunk meg a közép-ausztráliai törzseknél. Tr. de az a szelete. vagy pedig vegyes lények. 786 787 127 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Egy -egy ilyen osztódott rész a lélek.l786 Ők alakították a földet olyanná. hogy magában foglalja és szintetizálja az emberi s az állati világot.789 Ez az egyetlen lény. Egyszóval amiként a társadalom is csak az egyénekben és azok által létezhet. ám ez a látogatása egyben az utolsó is. akkor az nem is lenne. ami a legjobb. o.788 sőt egyetlen egy. mint a totemisztikus princípium. 146.). Ha pedig ebben a konkrét esetben a két megfigyelő ekkorát tévedett. hogy például a kenguru toteme alá tartozó alcheringa személyt a mítoszok gyakran emberkengurunak vagy kenguruembernek ábrázolják. amelyeknek ily módon szerves eleme lesz. Tr. hogy a lélek általában véve nem más. akikben hol az állati. különböző kalandok Nat.. Elérkezik az idő. ugyanakkor azonban kívülről érkező. hol a növényi elem volt túlsúlyban: lA mesés időkben élő ősök n írja Spencer és Gillen n a bennszülöttek véleménye szerint oly szoros kapcsolatban álltak a nevüket adó állattal vagy növénnnyel. ők teszik bele a dolgokba. Van egy olyan mítosz. Tr. 119. hogy minden lélek a totemisztikus istenség egy-egy szelete? E végkövetkeztetés azonban azt előfeltételezi. X.. o. amivel érintkezhetett volna. és XI. Ha azonban behatol az egyénekbe. amely egyébként csak az előzők sajátos formája. o. önmagában tartalmazta a teljes totemisztikus princípiumot. óhatatlanul szoros rokonságba kerül azzal a konkrét egyénnel. amelyből állítólag származtak. akiben lakozik: felveszi a természetét. o). aztán visszatér a lelkek országába.l787 Örökké élő lelküknek is szükségképpen ugyanilyen a természete. arra a következtetésre jutunk. Ha ezen egyéni lelkek nem éreznék magukban a totemisztikus princípiumot. behatol a testükbe és elősegíti a növekedésüket. valamint a wambajáknál és a kutangyiknál (North. Így hát a princípiumnak szükségképpen részekre kell osztódnia bennük. Már tudjuk. amelyek jelenleg nincsenek alkalmazásban s mintegy tartalékban állnak a jövőre n mind ebből az egyetlen személyből származtak. és azok is. hogy ez a princípium benne rejlik valamennyi klántagban. hanem csak kettő. Így hát két ellentétes jellege van. vagy ha ilyenek nincsenek. nappal alszik. ha a lélek végérvényesen kiszabadul a testből a gyászrítusok révén. s inkább az utóbbi van túlsúlyban az előbbivel szemben. átmeneti vendég. Vagyis csaknem istenek. Egy idő múlva azonban megint csak visszajön onnan a földre. A lélek ma is. minden létező emberi lélek n azok is.) és az arabanáknál (North.). a wakajáknál. amilyen most. fej. hogy valóban ebből a nyersanyagból készült a lélek gondolata. vö. idegen erő marad. Emberi mivoltukat gyakran elfedi az az állat vagy növény. amikor ismét vissza kell térnie n immár a földre való visszatérés reménye nélkül n a halottak szigetére. kivetette őket a testéből. és telehintette velük azokat a helyeket. maga is valamennyiben más és más arculatot vesz fel. a totemisztikus princípium is csak a klánt alkotó egyéni tudatokban és azok által élhet. akkor szükségképpen maga is egyéniesül. Önmagában persze az emberhez képest külsődleges. amíg ily módon egyedül állt. Ilyenformán egy -két évig a régi családja körében él. hiszen ekkor még nem volt semmi. n A szaklektor. Tr. a mai lelkek is szent lények. amelyet Spencer és Gillen a legtovább és a legalaposabban tanulmányozott. tudjuk ugyanis. Ezekben a törzsekben a hagyomány s zerint egy-egy klánnak nincs több őse. állatokat. hogy ez utóbbit éppen az a kettőség jellemzi. hogy a szóban forgó törzsek hisznek a reinkarnáció tanában. s maga is bizonyos mértékben e személy tulajdona lesz. Mindenféle lényeket. lényünk legkiválóbb része. Ahogy a föld felszínén mozgott. s minthogy valamennyi tudatnak saját arculata van. Tehát a lelküknek is isteni jellege van. 512n513. egyrészt az. Mivel csakis ezek a lelkek léteznek. o. mint az egyes egyénekben megtestesült totemisztikus princípium.

Strehlow egyenesen azt állítja. A fogantatás a következő két mód valamelyikével történhet. ami effajta misztikus kapcsolatot tart az elhunyt hőssel. hogy az öregek nagyon is jól tudják. Csakhogy ez az eset állítólag igen kivételes. 794 I. Mindez némiképp csökkenti első kijelentése horderejét. I.). I. ámbár hozzáfűzik. amolyan előkészületnek sem tekintik a fogantatáshoz (II. 15n16.). A gyerek hovatartozását az apa osztálya határozza meg. s ezzel új testben új életet kezdenek. hogy a nemi kapcsolatot még csak szükséges feltételnek. A ngarra Strehlow szerint lörökkévalól-t jelent. Az arandák lakta terület különböző pontjairól szólva beszámolnak az erathipának nevezett sziklákról. 52.. II. o. azaz lgyermekcsíral szóval fordítja. Ahol csak a hagyomány szerint egy alcheringa -ős792 alásüllyedt a földbe. o. de egészen másfélék.801 A szerző szerint e verzió gyökeresen különbözik Spencerétől és Gillenétől.790 Tehát nem tud reinkarnálódni. Csak éppen Strehlow szerint nem egy lélek inkarnálódik. Mi hát a rapata? Strehlow azt mondja. 790 791 128 Created by XMLmind XSL-FO Converter.. amelyeket felesleges részletezni. o. hogy minden fogantatás reinkarnáció eredménye. 7. 7.. Először is valamennyi megfigyelő egyetért abban. Ezen elképzelés szerint tehát igazi ősreinkarnáció történik. o. amely egyszerre van lélekből és testből. II. 514. akkor ratapa. olyan ratapák vannak. m. akinek misztikus testén még reinkarnálódása előtt lakozott. Állítólag a gyerek arcfelépítése alapján lehet megmondani. A loritjákról lásd STREHLOW. Az ős. Elképzelhetetlen. ráadásul amikor az ekképpen fogant ember meghal. miután a namatunája behatolt a nő testébe. és abba a házassági osztályba tartozik. skk. Strehlow idéz egy esetet (53. ahonnan spirit children. 798 Ugyanezt a szót (namatwinna) találjuk Spencernél és Gillennél is (Nat. R. Soc.). 70. víznyelőben ratapának nevezett gyermekembriók élnek. skk.). Queensland. namatunának nevezett csurungát hajít. ily módon a gyerek osztályából vissza lehet következtetni az apáéra (lásd SPENCER n GILLEN. o. semmint Strehlow-ét. hogy a lelkek reinkarnálódnak. és egy villám agyoncsapja.. amely a testét képviseli. o. és önként beleegyezik az újjászületésbe. de az alakváltozatok alatt itt is. Persz e Strehlownak is az a véleménye n akárcsak Spencernek és Gillennek n. skk. hol nyolc házassági osztályra oszlanak. Igen ám. Spencer és Gillen szerint erathipa annyit jelent. Pályafutása ezzel végérvényesen véget ér. amelyeknek mind a kenguru a totemük. II. II. Néha n ritkán n az is előfordul.A LÉLEK FOGALMA után. o. Spencer és Gillen szerint nanjának. 5. Például egy olyan gumifán. mint amikről az előző megfigyelők számoltak be. Kérdés. mint a megfelelő ős. ahol is a szokásos viszontagságok után végleg megsemmisül. Olykor a víznyerő lyukról is úgy tartják. and. akkor namatuna segítségével. akik behatolnak a nők testébe és megtermékenyítik őket. ha hosszúkás. A loritjáknál csak sziklák játsszák ezt a szerepet. Újabb reinkarnáción tehát már nem megy keresztül. sziklán.). Tehát neki is van testi eleme. hogy ekképpen keletkezett. 797 Más esetekben egy kicsit más az eljárás: maga az ős ténykedik személyesen.793 Strehlow szerint ngarrának794 nevezik az olyan fát vagy sziklát. 801 Mathews szerint a tyingiliknél (nála lchingaleel) is ugyanez az elmélet él a fogantatásról ( Proc. hanem egy rapata vagy egy namatuna. Nat. hogyan fogantatott: ha széles az arca.. miféle kap csolat van a testi érintkezés és a nemzés közt. hogy egyesek tiltakoznak a gyerek totemének természete ellen. 338. 513. De e két megtermékenyítési eljáráson kívül Strehlow jelez egy harmadikat is. táncol. o. 796 akkor valamelyikük esetleg belemászik az ölén keresztül. 6. ami pedig az állatok szaporodását illeti. erre később még visszatérünk. vadászik. Tr. hogy a ratapának mi szabja meg az osztályát.798 A csurunga behatol a nő testébe s ott emberi alakot ölt. Tras. ami viszont már sokkal ritkábbnak számít. o. 800 Uo. 366. Tr. Gegor.795 amelyek pontosan ahhoz a totemhez tartoznak. STREHLOW. Explicit módon szólnak róla a Nat.. vihar szakad rá. 56. Az asszony a terhesség első jellegzetes fájdalmai által értesül róla.791 ehhez szerinte is misztikus műveletek szükségeltetnek. amelyik a kenguru -klán egyik ősét ábrázolja. 52. van egy szikla vagy fa. 796 Az arandák hol négy. 799 E két megtermékenyítési mód egyformán gyakorinak számít. azzal még a gyerekek is tisztában vannak. az ős pedig megint eltűnik a föld alatt. Ha pedig arra jár egy nő. Tr. csakhogy a lelket mindi g anyagi formában képzelik el: alszik. 795 Strehlow a ratapát a lKinderkeimel. 797 STREHLOW. amelybe a szabály szerint e ratapák anyjainak is tartozniuk kell. hogy Spencer és Gillen ne ismerte volna a ratapák mítoszát és a hozzá kapcsolódó szokásokat. hogy gyermek. o. Alkalomadtán előjön föld alatti hajlékából és az elhaladó nőre egy különös formájú. 124. o. Tr. mint annak az ősnek. Valójában azonban csak a megfogalmazások és a szimbólumok mások. Az így megfogant gyereknek természetesen ugyanaz lesz a toteme. És viszont. néhány sorral lejjebb hozzáteszi. Igaz. eszik stb. 792 Általában inkább Spencer és Gillen terminológiáját használjuk. és 552. skk. azaz gyermeklelkek szabadulnak fel. akkor az addig őt éltető ős lelke a többi lélekhez hasonlatosan a halottak szigetére megy. maga is behatol.800 Ez volna Strehlow verziója. 799 STREHLOW. következésképpen a fogantatások és a születések eszerint nem annak köszönhetők. a STREHLOW. hogy az arandák szerint a nemek érintkezése korántsem döntő körülmény a nemzésben. . lábj. 793 Nat. hogy birtokba vették. 53. mivel az előbbit már régóta szentesítette a szokás. oldalain. XXII (1907). o. Nos. minden ilyen fán.). ott is ugyanez a mitikus téma rejtőzik. hogy kész embrió. 75n76. hogy ezt a szót a hétköznapi nyelvben csak ritkán használják ilyen értelemben (i.

az olyan. 58. a csurungája. A csurungát és még inkább a namatunának nevezett sajátos csurungát az ős egy megjelenési formájának tekintik. o. S valóban.810 Ráadásul az egyik csak a másik megjelenési formája.). o. 802 129 Created by XMLmind XSL-FO Converter. következésképp. o. és csak a namatunáját hagyja ott. vagyis aki az ő misztik us ténykedésének a gyümölcse. Úgyhogy nem is értjük. hogy az ősök lelkének milyen erős affinitása van az anyagi formák iránt. amelynek a szent fa vagy szikla az anyagiasult formája. 514. más elbeszélések szerint maga megy előre. hogy az egyik csak a másik változata.812 De csak úgy lehet közös testük. … skk. I. aki a hagyomány szerint az ős hatására fogant. hogy személyesen hatolt be a namatuna nyomában. 76. 813 Uo. Amikor a beavatandó fiatalembert bevezetik a klán szentélyébe. hogy egy esetet leszámítva a mítoszok nem sorolják be az alcheringa-ősöket meghatározott házassági osztályokba. miszerint az ős lelke inkarnálódik a nő testében. ha azt az értelmezést fogadjuk el. 76. II. Alapjában véve e két mitikus értelmezés azonos. Ez szó szerinti fordítása a Strehlow által közölt formulának: lDies du Körper bist: dies du der nämliche. o.A LÉLEK FOGALMA ratapa a közönséges halandó számára láthatatlan. amelyet Strehlow is idéz. Ugyanaz a toteme. II. 81. ha a két személy a csurunga legalábbis valamelyik oldalán összekeveredik. és megmutatják neki ősének csurungáját. akiket érezhetően az előbbi modell alapján formáztak meg. 42. II. e rokonság a tökéletes azonosságig is mehet.l 811 A csurunga tehát magának Strehlownak a megfogalmazása szerint is az egyénnek és ősének közös teste. 810 STREHLOW. és olyan érzelmeket keltenek. I. Schulze gyermeklelkeknek nevezi őket. hogy miután az ős elhajítja a namatunáját. mint amit a hagyomány szerint az ős foglalt el valaha. a nanjafája mind szent dolgok. Strehlow megfogalmazásában a namatuna éppúgy az ős teste. Először is minden embernek megvan a maga őse. 811 Uo. ugyanabba a frátriába. olyat is láttunk. Mangarkunjerkunja. Tr. Ez a csurunga azonban épp ily módon rokona annak az egyénnek is. mintha ő maga hatolna bele. o.805 Ez bizonyítja. mint ahol ő maga a földbe süllyed. 802 vagyis ugyancsak hasonló anyagból építkezik. Mi több. A ratapa ugyanis az ős misztikus testén öltött formát. ha az ős beledobja a namatunáját egy nő testébe. o..vagy emberalakban meg is mutatkozik a nő előtt. amikor behatol a nő testébe. amelyeknek egyforma vallási értéket tulajdonítanak. állat . mint tudjuk. Egyébiránt bármilyen módon történt is a fogantatás. hogy a ratapának csak a mitikus ős anyjának házassági osztályába tartozó nő testében szabad inkarnálódn ia. mintegy az ősből kiszakadt rész. II. 803 Ráadásul a lélekhez hasonlóan a ratapa is a lehető legszorosabb kapcsolatban áll azzal az őssel. belőle származik. 53n54. mintegy utat tör a namatunájának. Saját fogantatáselmélete ennek éppen az ellenkezőjét feltételezi (vö. skk . 53. Ezekben a történetekben előbb maga az ős hatol be a nő ölébe. 4. 812 STREHLOW. mint ez itt.l Az egyik mítoszban az egyik kultúrhérosz. mint a nanjafa. alább. hogy miért tértek át az egyikről a másikra: a test az a hely. Ezt egyébként Strehlow kifejezetten el is ismeri: lA tjutunga (csurunga) által az egyén a személyes ősével egyesül. amikre osztódott. 76. 807 Máshogy fogalmazva az ős személyisége. amikor mindenkinek bemutatja őse csurungáját. sőt jóformán teljesen elenyészik. Végeredményben olyan mitikus lényekről van szó. Spencer és Gillen szerint a csurunga nem az ős teste. 804 Ez az eredménye annak. mint a lélek. hogyan mondhatta azt Strehlow (I. amelyben a lelke lakozik. és könnyen belátható. nem szabad szó szerint értelmezni. hiszen ha egy szent lény szétosztódik és megkétszerezi magát. nem kétséges. Végül is tehát az alcheringa -ős teljes egészében ott van önmagának abban az elemében. e kérdésre még többször is vissza fogunk térni (vö. Anmerkung). 76. Vagyis végeredményben az ős egy darabja hatol be a nő ölébe s válik gyermekké. és úgy idézi elő a terhesség jellegzetes zavarait. 807 II. hogy e két motívum egyetlen mítoszon belül is együtt élhet. mint az ősnek. Persze nem az egész személy testesül meg. ezt mondja: lEbből a csurungából születtéll (uo. 804 Pontosan olyan helyet foglal el a törzs társadalmi keretei közt. Másképp szólva egy alcheringa-lénynek csak egyetlen képviselője lehet az élők körében. hanem csak e lélek emanációja. Nem az egész lélek termékenyíti meg a nőt. csak az emanációja.). hogy minden egyes egyén rendkívül erős szálakkal kötődik egy-egy meghatározott alcheringa-őshöz. ha észrevesszük. o.). és amely talán a legkielégítőbb. ugyanabba a házassági osztályba tartozik. o. 806 A két verzió közti különbség még inkább elhalványul. hanem olyan tárgy. végérvényesen bizonyítja. o. ahol a lélek l akozik. Át is tudnak alakulni egymásba: ha az ős elveszti a csurungáját. majd ő maga távozik. két különböző személynek nem lehet egyszerre ugyanaz. 809 STREHLOW. a személyiségét fejezi ki. 809 Az. 808 STREHLOW. hogy Spencer és Gillen azon állítását. Ez a különbség azonban huszadrangú. ami aztán ratapává válik. ugyanaz a dolog.l813 Olykor az is előfordul. 81. sőt nagyobb hatalmú lélek (lásd Nat.806 A Strehlow által megkülönböztetett másik fogantatási módnak ugyanez a jelentése. 237. azon a helyen éppúgy sze nt fa vagy szikla nő ki a földből. Ugyanis az ő megfogalmazásuk szerint is ott marad a nanjafában vagy sziklában egy hasonló. 808 A mítosz szerint tehát az alcheringa-ős és a csurungája egyenértékű.). . o. hogy a teste. Így hát e tekintetben nem is lehet a kettőt világosan megkülönböztetni egymástól. ez újabb bizonyítéka annak. senki sem látja. o. m. akkor minden lényegi vonása megmarad azokban a részekben. akkor azt mondják neki: lTe ez a test vagy. hogy e két személy legalábbis nagyon közeli rokona egymásnak. S ezzel vissza is értünk Spencer és Gillen elméletéhez: a születés valamely ősi személy megtestesülésének köszönhető. 805 STREHLOW. Az ős által otthagyott csurunga ugyanis. 803 SCHULZE: i. akkor azt mondhatjuk. Ugyanúgy is hívják.

. Mangarkunjerkunja megmutatta a kenguru-klán tagjainak személyes csurungájukat. Amikor a kultúrhérosz.l815 Még ma is lépten-nyomon állattá változnak. §. s azért nem beszélnek a halottak szigetéről. 822 ROTH: Superstition. nyilván így kell értelmezni. Strehlow például az anyai totemmel. 823 Ha azonban az ős ennyire összekeveredik a totemlénnyel. Vagyis úgy fogják fel őket. amikor mindenkinek csak egy toteme volt: az anyjáé. hogy lminden őst szoros kapcsolatok fűznek egy -egy állathoz. az aktuális egyén és a totemállat teste. mások csak átmenetileg öltöttek állatalakot. Először is Spencerhez és Gillenhez hasonlóan Strehlow is hangsúlyozza. o. hogy olykor mintha össze is kevernék őket. egymással behelyettesíthető kifejezések.814 Strehlow legújabb megfigyelései tehát korántsem mondanak ellent a tételünk alapjául szolgáló adatoknak. és menekülnek a vadász elől. Hogy ezt miféle metaforák fejezik ki. Például a kenguru-klán ősei éppúgy füvet esznek. Utóbbiak szerint az egyén lelke a halál után visszatér a nanjafához. 513. Lehet. Strehlow szerint viszont elmegy a halottak szigetére. 817 Uo. 824 Lásd fentebb. Ezek tehát részben egyenértékű. II. 815 STREHLOW.824 de egyszersmind a totemállatot is kifejezi. a következőképpen fejezte ki magát: lÍme a kenguru teste. valamely alcheringa -ős emanációja.l821 Ez az altjira. illetve a törzs többi részében. és különböző dolgokra figyelmezteti őket. o. Egyébként erre mutat az embereket a csurungájukhoz kötő szoros kapcsolat is. mint egyazon valóság különböző oldalait. 825 STREHLOW. Ez a princípium alkotja az egyén lényegét: ez tehát a lélek. Tr.. mitikus személyek összességeként jelenik meg. II. akiknek növény volt a totemük. növényhez vagy egyéb természeti tárgyhozl. az számunkra teljesen mellékes jelentőségű. Az is lehet. A mi gondolatmenetünk abban állt. amolyan pandanja. s végül is megsemmisül. .. 822 Nagyon úgy tűnik tehát.. 823 Más szóval a totemisztikus fajt sokkal inkább az ősök csoportja. nyilvánvalóan egy ős. hogy az emberi lélek totemisztikus természetét az ős lelkének totemisztikus természete alapján következtettük ki. hanem éppenséggel újabb bizonyítékokkal erősítik meg őket.816 Mindenesetre bármi légyen is külső alakjuk. II. Néhány altjirangamitjina (ezek a Spencer és Gillen -féle alcheringaősöknek felelnek meg) lalighanem követlenül is állat minőségben nyilatkozott meg.l 825 Így hát a csurunga egyszerre az ős. 57. Roth egyik írását. Egyszóval az ősök maguk a részekre oszlott totem. 819 Mivel eredetileg a totemátadás anyai ágon történt. ami a loritják nyelvében aratapi. volt egy olyan időszak. Mi több. amely Strehlow. továbbá értesüléseket visz róluk alvó barátaiknak. Hogy a fenti eltérésnek mi lehet az oka. hogy a tudatokban a totem olykor olyan gondolati lények. mint a tulajdonképpeni állatfaj alkotja. igen valószínű tehát. aki a hiedelem szerint belőle született. annak meghatározásától eltekintünk. lvalamennyiükben nyilvánvalóan megmutatkoznak az állat sajátos. Tudjuk ugyanis. illetve Spencer és Gillen közt végül is mindössze a következőben mutatkozik eltérés. o. amely minden egyénhez személyesen kötődik. vagyis mindkettő ilyesféle jellegét. és I. hogy a csurunga annak az egyénnek a személyiségét fejezi ki. 76. akárcsak az igazi kenguruk. Magic… 74.820 A totem illetve az ős gondolata annyira közeli rokonságban áll egymással. Egyénileg tehát egyik mítoszban sem él tovább. amelyben a totemhez intézett invokációkról van szó. amit a totem megkülönböztető jegyeivel is meg lehet határozni.o. Strehlow néhány újabb adaléka pedig még kategorikusabban bizonyítja a fent elmondottakat. Az arandáknál a gyerek altjirának nevezi az anyja totemét. haláluk után egyenesen e növénnyé változnak!818 Az ős és a totemlény közötti szoros rokonságot egyébként annyira átérzik a bennszülöttek. 61. akik nemigen különböznek az ősöktől. 2. azt a mitikus embriót jelenti. mint az emuk. Maga a nyelv is kifejezi ezt az azonosságot. hiszen az előbbi ez utóbbinak az emanációja. 818 Uo. e három lény n Strehlow igen találó kifejezésével élve n legybetartozó egységet alkot826l. A ratapa szó. o. o. akkor nem lehet ez másként az ős lelkéhez olyannyira közel álló egyéni lélekkel sem. o. amely beszél. egyszersmind azonban a totem inkarnációja. 821 Uo. a mitikus faj.). illetve a lélek legalábbis ugyanabból az anyagból és ugyanabból a szubsztanciából épül föl. 819 Lásd fentebb 820 STREHLOW. . 3n4. az emu-klán ősei úgy futnak és táplálkoznak. amely számára másodlagos totemként szolgál.. II. hogy Spencer és Gillen részéről megfigyelési hiba történt. megkülönböztető tulajdonságail. o. 816 Uo.A LÉLEK FOGALMA Végeredményben tehát Strehlow szerint és a SpencernGillen szerzőpáros szerint is minden újszülöttben ott van egy misztikus vallási princípium. hogy az altjira kifejezés valaha a tulajdonképpeni totemet jelentette. hogy a mítosz nem ugyanaz a Spencer és Gillen által főképpen tanulmányozott keleti arandáknál. Márpedig nyilvánvalóan beleépül a nagy őst jelentő altjirangamitjina szóba. Nos. azok az ősök. 826 Uo. o. és ott ismét összeolvad az ős lelkével (Nat. 51. hogy ez a terminológiában is megnyilvánul. 56. Közös lényegük a totemisztikus princípium.817 stb. 814 130 Created by XMLmind XSL-FO Converter. az altjirával kapcsolatban a következő megjegyzést fűzi fejtegetéséhez: lEz az altjira megjelenik a négerek álmában. II. I. mi kizárólag erre az alapvető tényre támaszkodva határoztuk meg a lélekgondolat természetét és eredetét.

amíg a gyerek fel nem nő és meg nem házasodik. lA halottak szellemei n mondja Mathews n az egyes klánok miyurjaiban833 gyülekeznek össze. m. Anje -a elvesz egy darabot ennek az embernek a choijából. hogy az embernek két lelke van: az egyik. 838 Uo.829 valójában olyan gyűjtőnév. az embriót pedig belehelyezi az anya ölébe. A lányok lelke az anyjuk choijából készül.836 Észak-Queenslandben az előzőektől formailag semmiben sem különböző mítoszok fejezik ki ugyanezeket a gondolatokat.l Bizonyos talaj -. Igaz. amíg csak az apa él. o. 88. a choi. Nat. ahol az anya szerint a fogantatás történt. Tr. Ráadásul számos tény bizonyítja. Howitt Dél-Ausztráliában a dijáriknál jelzi őket. 16. és gyerekké válik. E nyomok még Amerikában is fellelhetők. o.l835 Az északi régiókra áttérve északnyugaton a njul-njuloknál tiszta formában találjuk meg az arandák hiedelmét: minden születés annak köszönhető. Egy bizonyos Anje -a nevezetű szellem. amely a mítosz szerint a törzset alapító ősök sokaságát jelzi. HOWITT. akinek az a tisztje. Tr. Manners… of South-Austral. o. Amikor elérkezik az ideje. a placentát egy megszentelt helyen elássák. hanem egy olyan speciális szellemé. azt lehet hát mondani.828 A mura-mura szó. A Pennefather folyó mellett élő törzseknél úgy hiszik. o. o. a szívben lakozik. A gipslandi karnaik n jóllehet náluk csak nyomokban van meg a totemizmus n szintén hisznek Muk-Kurnainak nevezett ősök létében. mint amit Strehlow tulajdonít az arandáknak.830 úgyhogy ezek sajátosan hasonlítanak az arandák altjirangamitjináira. o. Tehát a gyerek lelke az apa lelkéből készül. kezdeti őst jelenti. a másik. hogy a fákban laknak. 487. Journal of R. a kiszabaduló ngai szintén a gyerekek testében inkarnálódik. hogy a utódlás jelenségét felügyelje. amelyet ngainak hívnak. és megőrzi. amely hivatásszerűen folytatja e tevékenységet. S. 833 Az ősök valamennyi klánjának van a föld alatt egy külön tábora. o.. ezért ezek a fák szentek. 838 Uo. E hipotézist az teszi legalábbis valószínűvé. in: Anthropos. hogy lvalamennyi ausztrál törzsben mélyen meg van gyökerezve a reinkarnációban vagy a lélekvándorlásban való hiedelem. Ez a sajátosság n ami talán onnan származik. o. mert a ngai továbbra is ott marad az apa szívében. 293. 47. Aborig.vagy forrásalakzatokat a mura-murákkal azonosítanak. 35. Csakhogy először is n a fent kifejtett okoknál fogva n a kísérlet túlmutat az általunk közvetlenül vizsgált társadalmakon. (A szaklektor. márpedig ugyanez a szó egyszersmind ugyanezen gyerek anyai totemét is jelenti. III Az előbbiek során a reinkarnáció tanát csak a közép-ausztráliai törzsek körében tanulmányoztuk. hogy a két leszármazási rendszer egymást követően volt szokásban n amúgy nem érinti a lélek örökkévalóságának elvét. amelyet az a hely határoz meg. amikor kedvező alkalom kínálkozik.) 832 TAPLIN: Folklore. ez a tábor a miyur. III. Így hát tökéletes szellemi folytonosság van a nemzedékek közt. 836 J. 482. 832 Victoria-államban a watyabalukoknál teljes egészében megtaláljuk a reinkarnációban való hiedelmet. ugyanaz a lélek adódik át apáról fiúra és az ő fiaira. 57. 61. 475. hogy ugyanezen vagy hasonló elképzelések találhatók Ausztrália legkülönbözőbb pontjain. 349. szikla. márpedig az utóbbi azt az első embert. Customs. 831 A nimbaldiknál* Taplin ugyanolyan fogantatáselméletet figyelt meg. 197.837 E közt az elmélet és a közép-ausztráliai törzsek elmélete közt csak egy fontosabb különbség van: hogy itt a reinkarnáció nem maguknak az ősöknek a műve. lÚgy gondolják. ha több gyerek van.). Superstition… 68. II. De úgy tűnik. 837 ROTH. 831 Uo. BISHOF: lDie Niol-Nioll. Ezek még ma is éppúgy élnek. 835 MATHEWS: i. 827 3. akiket az ember és az állat közt álló átmeneti lényekként képzelnek el. akitől állítólag minden ember származik. eljön a choiért. Ahogy megszületik a magzat. Mathews más n victoriabeli n törzseknél is ugyanezt a hiedelmet jelzi ( uo. Az egyszerűség kedvéért mellőztük a nemek különbségéből adódó bonyodalmakat. 834 MATHEWS. hogy az lAnje-al és az lAnjírl szó nyilvánvalóan közeli rokonok. és ott reinkarnálódik. Nat.. amelyet Gason ljó szelleml-nek fordít. Hasonló esetet láttunk a Proserpine folyó bennszülöttjeinél. o. mint hajdanán. De amikor meghal. Strehlow a totemlistát ratapalistának nevezi. vagy hogy legalábbis nyilvánvaló nyomai maradtak ennek. beleteszi az általa gyártott embrióba. o. hogy következtetésünk nagyon ingatag alapokon nyugszik.. vö. hogy gyereket adjon neki. of N. 60. in: CURR. skk. és fiútestvéreikkel együtt osztoznak apjuk ngaiján. emberi formában újjászületve jönnek innen elő. . 827 828 131 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy ez a szellem egy olyan szinkretizmus nyomán jött létre. amely egyetlen alakban egyesítette az első ősök számos alakját. §. XXXVIII. S. a placentában marad. és a teremtő Istenben való hiedelem kifejeződését látja benne. 69a.l834 Mathews egyenesen azt állítja. hogy egy már korábban létező lélek behatol a nő testébe. * Tindale sztenderdizált listáján: wailpik. 830 HOWITT. a gyerek nem kapja meg mindjárt az egész apai lelket.A LÉLEK FOGALMA leválik az ősről. Wales. 829 The Manners and Customs of the Dieyerie Tribe of Austalian Aborigines. akkor egyenlően oszlik el bennük. és ugyanez az egyetlen lélek n amely minden osztódása és továbbosztódása ellenére önmagával azonos marad n éltette az első őst is a kezdet kezdetén.

. Nos.l847 Bizonyos esetekben még azt is hiszik.. És valóban. SWANTON: Contributions to the Ethnology of the Haida. sziklákból vagy csurungákból emanálnak.vagy növényfajjal. hogy némi ellentmondás van ezen állítás. akkor úgy tekintik. de úgy gondolják. o. 769... Basedow ugyanerről számol be a wogaitok esetében. Például a vérben. Fentebb is azt láttuk. és behatolnak családjuk terhes nőinek testébe. skk. hogy ez utóbbi lelke hatolt belé. 844 Lásd fentebb.843 hogy minden egyes ember magában rejt valamit abból a névtelen erőből... 289. Tudjuk. Másrészt.841 Ugyanez a helyzet a huronoknál. 59. hogy az embert éltető szellem és az állat szelleme közt rokonság van. o. jobban mondva a vér maga a lélek látható alakja. de ezt valamely állat . II. érzékelhető lény.skk. m. 147. mint az individualizált totemisztikus princípium. amikor egy nő sokat eszik valamely gyümölcsből. Howitt n állítása szerint n éppen ezt figyelte meg a juwineknél: lHogy e törzsekben n írja n a totemet úgy képzelik el. Általános érvényét egyébként a következő tények erősítik meg. Krause szerint a tlingiteknél az elhunytak lelkei visszajönnek a földre. Ez azt mesélte nekem.vagy növényfaj formájában képzeli el magának. A lélek tehát összekeveredik a vérben benne rejlő szent princípiummal. az élet folyik el. hogy egy kenguru ratapája hatolt be a testébe és az termékenyítette meg. ő maga is ennek a fajnak a tagja.. XI.. E különböző dolgok mitológiailag egymás megfelelői. hogy néhány évvel azelőtt egy illető a fogas gyíkok (lace-lizards) klánjából elküldte neki a totemét. hogy a lélek közvetlenül a totemül szolgáló növényből vagy állatból származik.. Leonhardt úgy gondolja. akiben szintén felismeri magát.. Ezt az azonosságot az igazolja végérvényesen. Csakhogy a totemállat éppúgy megtestesíti a totemet. mint ahogy itt Howitt mutatja be a totemet. hogy ő maga ez az elhunyt.. hogy e hasonmás csakis a lélek lehet. nyilván megőrzi valamennyire az önállóságát. vagyis hogy kijön a testből és megeszik egy másik lelket. az irokézeknél. hogy a ratapa Die Tlinkit-Indianer. De nem mint empirikus. uo. Ha a lélek nem más. 2.846 De következzen néhány még közvetlenebb bizonyíték... akkor azt hiszi. 280. amíg ő aludt. lábj. o. az athapaszkoknál és még több más Egyesült Államok-beli törzsnél. ha magyarázatunk megalapozott. amikor feltételezésünk szerint behatol az egyénbe. o.l839 Ez a hiedelem a haidáknál is általános. mint ami valami módon az ember részét alkotja. 848 Globus. .). emlőssel vagy hüllővel. Nat. 842 LAFITAU: Moeurs des sauvages américains. hogy van benne még egy lény. s vele a lélek is elszökik. és az ily módon leváló valamennyi része a testben lakozó szellem vagy lélek szerepét játssza. illetve azon elmélet között. Nem mintha azt hinnék. Tr. III. akkor legalábbis bizonyos esetekben többé-kevésbé szoros kapcsolatban kellene állnia azzal az állat. azt világosan bizonyítja annak a bizonyos Umbara nevű embernek az esete.848 H. hogy az utolsó halott a családban születő első gyerek személyében jön vissza az életbe. amikor éppen egy kengurut néz. PETITOT: Monographie des Déne-Dindjié. 59. amelynek alakját a totem magára ölti. hiszen specifikusan különbözik attól az alanytól. azt hiszik. 845 HOWITT. a lgeawegalok (Új -Dél-Walesben élő törzs) úgy tartják. Az arandáknál Strehlow szerint. Ha pedig a nő akkor érzi meg a gyerek első moccanását. 282. o. miszerint a ratapák fákból. 840 A kwakiutloknál úgy tartják. hiszen a lélek már önmagában is az általa éltetett alany hasonmása. vö. hogy az altijra n vagy anyai totem n az álomban lélekként vagy szellemként jelenik meg.849 Másfelől tudjuk. of the Committee on the North-Western Tribes of Canada. kis híján bele is halt.. hogy a lélek éppen azokban a testrészekben lakozik. tehát betöltheti ugyanazt a szerepet. 246. hogy melyik rokon reinkarnálódott a gyerekben. A totem behatolt a torkába és majdnem megette a mellében lakozó totemet. 847 FISON n HOWITT: Kurnai and Kamilaroi. 844 A vér azonban egyszersmind a lélek egyik székhelye. s hogy ennélfogva a gyereknek mely nevet kell viselnie. és ez utóbbi nevét adják neki. köt. amint azt a totemisztikus szertartásokban játszott szerepe is bizonyítja. o. o.) és Schulze (i. A vérben is van valami a totem természetéből. A sámán mondja meg. Leonhardt ellenvetései dacára Strehlow fenntartotta az erre vonatkozó állításait (lásd STREHLOW. hogy a majdan megszülető gyermekének ez a gyümölcs lesz a toteme. akiről már beszéltem. Nyilvánvaló. hogy mindegyiküknek van valami rokonsága valamely madárral. Ez tehát azt jelenti. amelyekben a minden egyénben benne lévő totemisztikus princípium is a leginkább megtestestesül. Ha az újszülött olyan jellegzetességet mutat. mert a testét díszítő szimbolikus rajzok és ábrák dacára e tekintetben semmi sem emlékezteti valamely állat vagy növény alakjára.. 15. 434. vagyis a lélek gondolatáról adott magyarázatunkra is áll. 846 Strehlow (I.) pontosan úgy mutatják be a lelket.l845 Valóban igaz tehát. o. CXI. amivel már az elhunyt is rendelkezett. amely a szent fajban oszlik szét. hogy individualizálódása során a totem részekre osztódik. Amikor vér folyik. 839 840 132 Created by XMLmind XSL-FO Converter. o. akkor a totemisztikus princípium.A LÉLEK FOGALMA Ugyanezeket a gondolatokat találjuk meg az amerikai indiánok törzseinél. akárcsak a nanjafa vagy -szikla. o.842 Ezen elképzelések általánossága természetesen a belőlük levont konklúzióra. lAmikor tehát egy nő a terhessége során egy elhunyt rokonával álmodik. . azt hiszik. o. 843 Lásd fentebb. 117. 841 BOAS: Sixth Rep.. o. akiben megtestesül. hogy ezen állattól származnak. .

hogy az alacsonyabbrendű társadalmakban a halált soha sem tekintik tisztán fizikai okokból bekövetkező. Figyelemre méltó. 8. Más társadalmakban. 851 ROTH: Superstition… 83. I. ott a lélek gondolata szükségképpen kétértelmű. A lelket mindig is szent dolognak tekintették. megőriztük az eredeti alakot. akkor valóban igen furcsa. o. II. Azt mondják. így az állat elárulja. szarvassá. 851 Wied herceg szerint sok észak-amerikai indián mondja azt.I. ezek ősei vagy állatok. §. ebből pedig kikövetkeztetik. XIII.). 347n348. J. természetes eseménynek. 512. Az életben ezt a jellegét részben elfedi az emberi test alakja. a Cairns-körzetbeli (Észak-Queensland) törzsek kapcsán. South Australia.858 Ha a lélek lényegileg emberi princípium. XXXVIII. annál kevésbé lesz szükségszerű ez a kettősség. of N. szám. Aborigines.A LÉLEK FOGALMA meg a lélek körülbelül ugyanaz..). Másnap visszajönnek.. Ezzel magyarázható az.853 Másutt kígyóként. IV. A Bedford-foki bennszülöttek (Észak-Queensland) úgy tartják. általában egy varázsló gonosz mesterkedésének tulajdonítják. 1909. a Malájfélszigeten (TYLOR: lRemarks on Totemisml. hogy a lélek kiszabadul az emberi testből. o. 256. 420. von den STEINEN: Unter den Naturvölkern Zentral-Bräsiliens. A lélekvándorlás hiedelmének általánosságáról lásd Tylor.). hogy melyik társadalmi csoportba tartozik a bűnös. a lelket továbbra is állatalakban gondolják el. Man. 233. Journ. A lélek nem pusztán lNotes on the West Coastal Tribes of the Northern Territory of S. o. visszaváltozik önmagává. Igen sok ausztrál törzsben abból az elvből indulnak ki. 855 A hopik bizonyos számú klánra oszlanak. hanem csak a körülményektől függően ölti inkább ennek vagy annak az alakját. o. S. és ezért ezen fajta madárnak is hiszik magukat. Ezért a testet emelvényre helyezik.. o. THOMAS: lAn American View of Totemisml. Az omaháknál legalábbis két bölény-klánban úgy tartják.és az embervilághoz. hogy e gondolatnak már történelmi felbukkanásától kezdve mind a mai napig vallási jellege van. gyíkként. J. hogy a lélek valamely állat testében reinkarnálódik.] Curr és Howitt szerint minden házassági osztálynak megvan a maga toteme. hogy a gyilkos lelke valamiféle kényszernek engedve feltétlenül meg fogja látogatni az áldozatát.. 855 Third Rep. I. hogy állat van a testében. 4. hogy milyen fajta állatról van szó. 253. ahol a totemizmus már valamennyire hanyatlásnak indult. hiszen a totemizmus eleve azt feltételezi. vagy állat formájú lények voltak.856 Igen gyakran hiszik úgy. hogy a lélek alkotóelemeit eredetileg az állatvilágból vették. 511. o. 28. 229. De miután a halál kiszabadítja. Egyik értelemben sem határozódik meg soha kizárólagos formában. és csak később ölt emberi alakot. mind olyan társadalmakban figyelték meg. o. o. XXXI (1907). Márpedig nem tulajdoníthattak volna a léleknek efféle származást. mint a totemisztikus fajba tartozó állatok vagy növények. e tekintetben szemben áll a testtel. gondolják el a lelket. hogy a lélek egyaránt tartozik az állat. s annál inkább érzi szükségét a szellem a különbségtételnek.I. o. amiként azt az általunk ismertetett elmélet is feltételezi. skk. hogy ki a felelős a gyilkosságért. aminek magyarázata n láttuk n annyi gondot okozott Tylornak. o. 852 Prinz zu WIED: Reise in das innere Nord-Amerika. Wales. szám. 250. 362. 86. aszerint hogy az állat melyik klánnak vagy osztálynak a toteme. 85. mindegyik visszaváltozik medvévé. MATHEWS. SPENCER n GILLEN: Nort.. Ugyanis a lélek szerintük a totemállat alakjában látogatott el az áldozathoz. 147. méhként stb. hogy azokat az eseteket. amikor a halál után a lélek tisztán állati alakban jelenik meg. Austral. S. 86. n A szaklektor. ha már alkatánál fogva közeli rokona az állatnak: mert akkor az élet után az állatvilágba való visszatérésével csak az igazi természetéhez tér vissza. I. James SMITH: The Booandik Tribes of S. A lelket gyakran állatalakban jelenítik meg. HOWITT: lOn some Austral. Így hát a lélekvándorlásban való hiedelem általános volta csak újabb bizonyítéka annak. 858 Lásd fentebb. 128. hogy ugyanabból a szubsztanciából van. Tudjuk. annak könnyen felismerhető a nyoma. Trans. akkor kígyó alakjában megy be az anya testébe. Látszik. o. 513.852 A brazíliai bororók madáralakban képzelik el a lelküket. . légyként. Beliefsl. Azt eldöntendő. ha közben arra járt egy állat.A. o. hogy ha a gyermek lány. o. S ekkor előtérbe kerül a léleknek az állatvilággal való rokonsága. a bölények közé. XIV.854 De a lélek állati természete elsősorban a halál után nyilvánul meg. új sor. o. 257. Feltehetően a nemi totemizmus egy formájáról van szó. IV A lélek fogalma tehát a szent lényekre vonatkozó hiedelmek sajátos alkalmazása. különösen azután.). Soc.. 178. III. a buwandikoknál pedig azt. II.. [Mivel a wogait törzsnév nem szerepel Tindale sztenderdizált listáján. 849 133 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Minél inkább háttérbe szorul a totemizmus. 191. Man.. hogy a halottak lelkei visszatérnek őseik. 854 Lásd FRAZER: Golden Bough2.] 850 A wakelbaráknál [Tindale sztenderdizált listáján: jagalinguknál. 110.). Tr. ha fiú. of R. 857 Például a szumátrai batakoknál (lásd Golden Bough2. ha nem úgy gondolták volna. 258. hogy a legkisebb nyom is meglátsszon rajta. o. hogy a halálkor visszanyerik eredeti alakjukat. ahol pedig a totemizmus már visszaszorult vagy el is tűnt. 853 K. Ugynis ahol a totemisztikus hiedelmek viszonylag tiszták. hogy melyik osztályról (lásd CURR. Vö. ami önmagában profán. 1902.. majd a halott alatt.A. BROUGH SMYTH. hogy miért részesíti oly sok társadalomban ily nyilvánvaló előnyben az állati formát? De mindjárt érthetővé válik. o. Australial. n A szaklektor. hogy melyik klánról van szó (Mrs. Mármost Schoolcraft írása szerint azt mondják.857 Alighanem innen származik a lélekvándorlás igen elterjedt tana. 190. 856 Indian Tribes. 4. hogy ebből vagy abból az osztályból vagy klánból 850 való emberről van szó. akkor póling. Melanéziában (CODRINGTON: The Melanisans. R. 1894. aszerint hogy melyik klánhoz tartozik. illetve körbe -körbe gondosan elegyengetik a földet. Vö.

mindezeken túl valami olyan érzést is sugall. mint amik mi vagyunk. E lényegi sajátossága megmagyarázhatatlan volna. kiegészítő hatást gyakorolhattak. a rítusok által felidézett hőstetteik. Ez a valami az. ami belőle jön. vagyis az individualizált mana. De mindezek a tapasztalatok és megfigyelések csak járulékos. úgyhogy a magyarázatául felhozott ok sem lehetne más természetű. A társadalom véste őket belénk. ennek visszahatásaként pedig ezzel több álmot is meg lehetett magyarázni. Ez a mélyebb értelme a test és a lélek közti antitézisnek. Az első fajtába tartozók a külső. Igaz. nem csupán átmenetileg érint meg bennünket. élesen elkülönülnek a külső dolgokkal való érintkezés során szerzett hétköznapi benyomásoktól.859 akkor pszichikai életünk kiegyenlítődne. amelyet minden nép többé -kevésbé világosan megfogalmazott. de amely az egyénben ölt testet és az egyéniség alakját ölti magára. amelyeknek n bár kisebb fokon n ugyanil yen a jellegük. egyszóval a közösség által kidolgozott ideák tovább élnek a tudatában. az máshonnan származik. Mindez azonban valószínűleg nem lett volna elég a lélek fogalmának létrejöttéhez. a másik fajtába tartozók egy olyan ideavilágra. mint hogy maga is hasonló érzéseket ébreszt. ami szemben áll a testtel. Bár erkölcsi tudatunk a tudatunk része. De a lélek-eszme e genezise nem téved-e a lényegi sajátosságot illetően? Ha a lélek csak a csoportban. nem csupán kívülről mozgat bennünket. s még az e világi élet során is időlegesen elhagyhatja a testet. Ezért az intelligencia magasabb funkcióit mind ig is a lelki tevékenység specifikus megnyilvánulásainak tekintették. amiből a lelket felépülni képzelték. Amikor az ausztrál ember egy vallási szertartásról eltávozik. hogy egyáltalán a meglétüket is nehéz kimutatni. a totemfajban és a hozzájuk kapcsolódó mindenféle dologban szétoszló személytelen princípium sajátos formája. rejtélyes és elképzelhetetlen szubsztanciát képzeljünk el. . ami objektív a lélek gondolatában: a belső életünk szövetét alkotó képzetek két különböző. sajátságos egymásba való áttűnése szolgált mintául ahhoz a finom. külső állapotaink nem érhetnek el: éppen ezért külön helyet is biztosítunk nekik pszichikai életünkben. már a hanglejtéséből is érezzük. amit egyéb. amelyek a közösség lelkét alkotják. Az álom is hozzájárulhatott a lélek-eszme bizonyos másodlagos jellemzőinek meghatározásához. áttetsző. valóban van bennünk az isteninek egy szikrája. Ha viszont a lélek az isteni szubsztancia része. melyek közül az egyik kifejezett elsőbbséget élvez a másikkal szemben. amelyet az elsőnél erkölcsileg magasabb rendűnek tekintünk. Tehát valóban két. Nagyon is igaz. Talán az álombeli képek bizonytalansága. mint belső a külsőtől. anyagi világra vonatkoznak. hogy a feladat valóságának és szent jellegének tagadása óhatatlanul materializmushoz vezet. hogy ezek az egyetlenek. 859 134 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mint amik mi vagyunk. úgy a lélek fogalmának is megvan a maga realitása. s mivel az iránta érzett tisztelet minden olyan dologra is átterjed. ahogy a vallási erő és az istenség fogalmainak. hogy a lélek mozgékony. S valóban. minden szentség egyedüli forrása. illékonysága. hogy valami más szólalt meg.A LÉLEK FOGALMA anyagi burkában különbözik tőle. mert bennünk is ott van egy darabja azoknak a nagy eszményeknek. Ami igazán lényeges e fogalomban. az a névtelen erő. legalábbis az istenség szikráját látják benne. a viselkedési normák n tekintettel eredetükre n szintén olyan tekintéllyel és méltósággal ruházódnak fel. akkor mi sem természetesebb. hogy természetünk kettős. úgyhogy bizonyos értelemben azt lehet mondani. Az egyéni lélek tehát csak a csoport közösségi lelkének egy darabja. minthogy ezeket a társadalom sajátos értékkel és méltósággal ruházza fel. a katalepszia stb. s ezek egyszersmind állandó. Nevezetesen az intellektuális élet valamennyi felsőbbrendű formája. mint a szent és a profán. hogy két különálló részből állunk. Moralisták és prédikátorok is gyakran hangoztatták. akkor alapjában véve maga is személytelen. hogy tényleg van bennünk az isteniből. Az erkölcsi gondolatok is ugyanilyen jellegűek. ezt egyébként majd még pontosabban is alkalmunk lesz kifejteni a konklúzióban. mint a szent lények. szintén azt sugallhatták. egymásra vissza nem vezethető fajtába tartoznak. s mindenfajta kettőségérzet eltűnne belőle. tartósan berendezkedik bennünk. Másrészt az ájulás. ha ugyanabból a gondolati anyagból van. Amikor tudományos vagy művészi életet élünk. De itt is n akárcsak a szentség fogalmánál n csak az alkalmazott szimbólum szó szerint való értelmezése a hiba. de ugyanazokkal a sajátosságokkal Bár meggyőződésünk szerint a vallási és morális képzetek a lélek gondolatának lényegi elemeit alkotják. éteribb anyagból valónak képzelik. ami vallásos érzületet kelthetne. Mert a társadalom. Ebben a hangban. Az ember önmagának tulajdonított szent jellege sem holmi illúzió szüleménye. amelyekben a kultusz által részt vehetett. e kettőség érthetővé tevése érdekében semmi szüksé g rá. olyannyira. hogy sokkal finomabb. hogy az érzékelésnél magasabb rendű dolgok körében mozgunk. Ha nem is tartják istennek. hogy egész világot hozzunk létre az őt kifejező gondolatokból és érzelmekből. hogy llélekl névvel egy olyan. A nagy ősök alakjai. nem enyésznek el egy csapásra benne a közösségi életről születő vagy újraéledő képzetei. Arra ösztönöz bennünket. valamennyi tudatállapotunk egy síkba kerülne. úgy érezzük. akkor bennünk is valami mást képvisel. mindazok a nagy dolgok. amelyen minden kultusz alapul. E központi mag körül más olyan tudatállapotok is csoportosulnak. s minthogy rendkívül sajátságos hatalommal bíró érzelmek kapcsolódnak hozzájuk. nem ismerjük fel a saját hangunkat. szerves részeinkké is válnak. ami mindenütt az isteninek van fenntartva. amely csak akkor szólal meg bennünk. ha nem lenne fogalmunk az erkölcsi és vallási imperatívuszokról. egészen különböző irányba forduló lényből állunk. ha utasít bennünket vagy eltilt valamitől. ezer alakot öltő anyaghoz. Az ugyanis igaz. nem pusztán abban. Tehát némi különbséggel ugyan. maga a szimbolizált tény valóságos. ha a lélek-eszme csakis az álom problémájának a megoldására született volna a tudomány előtti időkben: az álomban semmi olyasmi sincs. nem érezzük magunkat egyenragúnak vele. amelyek úgy állnak szemben egymással. mindamellett nem állítjuk .

éppenséggel minden azt F. nem különíthetők el egymástól. Másrészt a reinkárnáció tana. úgy a mana is tud lélekké individualizálódni. amelyből az ő lelke emanál. hogy mennyi személytelen elem van a lélek gondolatában. Hát ezért láthatta az aranda a csurungában az egyén. személyiségünk alapjául teszik meg. számunkra kevéssé érdekes. Ezen érzés magyarázatául az emberek hol valami homályos. amire menet közben több példával is találkoztunk. amelyre már többször is hivatkoztunk. Tregear az általa összeállított maorinpolinéz szótárban egy egész sor más szóval hozta rokonságba a mana szót. és ne tartson ki eredeti természete mellett. osztozik e lény tulajdonságaiban. vagy mert személytelen erényekkel rendelkezik. mint Strehlow véli. Amikor a lpreanimizmusl szóval olyan történelmi időszakot akarnak jelölni. Az egyén. o. valamennyi lényegi képességével egyetemben.. 860 861 135 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Semmi alapunk tehát azt feltételezni. A relikviák kultusza bizonyítja. talán nincs is olyan porcikája a testnek. amely mindkét esetben azonos. önkényes hipotézist állítanak föl. minthogy azt a totemlény fajtájának alakjában gondolják el. 203n205. Az ausztrál ember számára a lélek nagyon homályos. hogy lett volna egy olyan kor a történel emben. hogy hasonló rokonság áll fönn a megfelelő gondolatok. Úgy tűnik. Minden olyan vallási erő. Vagyis a lélek olyan nembéli szubsztanciaféle. s ehhez elég néhány másodlagos. amelybe öltözik. A manához hasonlóan a végtelenségig képes osztódni és megkettőződni. egyszóval a lélek fogalma között? 860 Mindezek után az. . A kollektív tapasztalásból kibontakozó spontán népi képzet. Márpedig ezzel szemben a lelket előszeretettel képzelik konkrét. szét tud áradni. lebegő entitás. a filozófia dolgozta ki. A csurunga azért szent. milyen jogcímen n elérhetetlenné teszi a profánok számára. manamana stb. de e különböző értelmezések csak hozzáadódnak ahhoz az alapfolyamathoz. ezért e tárgyak könnyen összemosódnak.). Amiképpen a lélekben megtaláljuk a mana jellegzetes sajátosságait. Mindazonáltal abból. önmagába forduló. Tehát éppoly diffúz. s végül az ős lelkét is. felületi változás. sőt még a totemlény közös testét is. az ős. TREGEAR: The MaorinPolynesian Comparative Dictionary. ezen osztódások és megkettőződések eredményeképpen jön létre a lelkek sokasága. hogy ezek külön időben keletkeztek volna. mert a belevésett totemembléma kollektív tiszteletet ébreszt. mert a kollektív tisztelet n mindegy. Ugyanis bizonyos viszonylatokban mind ugyanolyan módon érintik a kollektív tudatot. Ez Preussnak a Globusban megjelent cikkében közölt elmélete. hol egy meghatározott. hogy a lélek gondolata a mana gondolatából származik. amely csak másodsorban és felületesen individualizálódik. Így hát e különféle valóságos vagy gondolati tárgyak mindegyikének van egy közös oldala. és szívet. amelynél a léleknek illetve a manának a gondolata ne élne egymás mellett. amelyek a jelek szerint ugyanazon családba tartoznak. mint ami osztódik. hogy a hívők tömege számára egy-egy szent lelke még ma is ott van a csontjaiban. az általa megtestesített ős lelke. ami a tudatokban ugyanazt az érzelmi állapotot gerjeszti. névvel és élettörténettel rendelkező szellemlényt. illetve. mint Spencer és Gillen gondolja. vagyis a személytelen hatalom fogalma. hogy az előbbi viszonylag kései eredetű volna. úgymint manawa. elmosódott. Habár bizonyos pontokon erőteljesebben nyilatkozik meg. Csakhogy a léleknek ez a felfogása később alakult ki. A maga módján így fejezte ki önmaga számára e különböző tárgyak által felkeltett érzelmek azonosságát. az nem érinti a dolgok alapját. a mentális erő. és szociológiai szempontból nincs is jelentősége. életet. Hogy valamely szent tárgy hatékonyságát elvont alakban megjelenő szellemeknek avagy egy személyes hatóerőnek tulajdonítják. főleg kezdetben. ahonnan teljes mértékben hiányozna. amely állandó jelleggel valamely meghatározott lényhez kapcsolódik. a csurungája. a totemisztikus fajba tartozó állatok n mint mondtuk n mind -mind részben egyenértékűek és egymással kicserélhetők. hogy a csurunga azért szent -e. Törés nélkül jutunk az első gondolattól a másodikig. tudatot jelentenek. Egyébként ez magyarázza azokat a sajátos összemosódásokat. nevezetesen éppúgy szét kell oszlania. márpedig ugyanez a tisztelet övezi a totem által külső formájukban ábrázolt állatokat vagy növényeket is. illetve az egyén lelkét. mások számára elérhetetlen lényként. melynek általánosságát már jeleztük. külsődleges legyen a számára. Ha egyazon képzetben fejeződnek ki. hogy Lévy -Bruhl is e felé az elképzelés felé hajlik (lásd Fonctions mentales… 92n93. mert a lélek lakhelyéül szolgál. meghatározott. mint a mana. hogy valamennyi egyéni forma. s hogy ezek mennyire lényegesek. még korántsem következik. amelyben az animizmus tökéletesen ismeretlen volt. Mert hogy ugyanazon lélek nemzedékenként más és más személyiséget tudjon ölteni. egészen más. amelyben az emberek csakis személytelen formában ismerték volna a vallási erőket. sőt a mindenütt jelenlevésre. Egyébként ez a lélekfelfogás távolról sem tűnt el teljesen. Mindkét hiedelem gyökere tökéletesen azonos: valamely dolog azért szent. miközben valamennyi részben teljes marad. mivel az egyéni lélek ennek csak sajátos megjelenési formája. Nem azt jelenti -e ez. mutatja.861 mert nincs olyan nép. s egy időben a legkülönfélébb dolgokban képes testet ölteni. mint aminek ő maga csak egy speciális módozata. amely az egész szervezetben szétoszlik. o. pontatlan okot hoznak föl. éppúgy képesnek kell lennie a ragályos tovaterjedésre. éppoly ragályos és mindenütt jelenlévő.A LÉLEK FOGALMA kell bírnia. szellemi hasonmásává változik. következésképpen még ma is úgy képzelik el. felveszi arcát. illetve a belső élet. ahhoz az szükséges.

Kifejezett aránytalanság áll fönn a hatás és ezen hatás feltételezett oka közt. hogy újabb lelkek képződhessenek belőle. hogy a halhatatlanságban való hit korántsem erkölcsi gondolatok hatása alatt keletkezett. Amiként nincs társadalom egyének nélkül. hogy léte a síron túl is folytatódik. A lélek gondolata viszont csakis a mana gondolatának viszonylatában érthető. A kérdés azért zavarba ejtő. Sőt az is szükséges. következésképpen e korábban létezőnek tovább is kell élnie. amelyek az egyének testét is éltetik. az csak egy már korábban létező lélek formája lehet. az anyagát képező szellemi szubsztanciát is szükségképpen minőségileg változatlannak kellett képzelni. de a lmásodlagosl szót itt logikai. Neveltetésénél fogva nem sokat törődik egyéni mivoltával. illetve hogy időről időre tovább emanálódhassanak. Valójában itt nem két különböző folyamatról. [Magyarul: E. Márpedig ezek az erők ugyanazok a lelkek. hogy ily módon űzzék el maguktól a megsemmisülés szorongató perspektíváját. hanem n megfeledkezvén korábbi létéről n egy idő múlva más testekbe költözik. effajta megfontolások még idegenek voltak a túlvilág primitív elgondolásától.862 Ráadásul az általa gyakorolt vallások olyasféle halhatatlanságot ígérnek neki. és semmi sem marad meg abból. könnyen le is mond róla. De hogy újra inkarnálódhassanak. amiben nincsen semmi személyes. hogy milyen formákat ölt az individualizálódása során. az újszülöttek lelkei az ősök lelkéből emanálódtak. Az egyén meghal. mivel a klán mindig megőrzi jellegzetes arculatát. a közösségből kibontakozó személytelen formák sem állhatnak össze anélkül. hogy tartósságuk mellett egyszersmind önmagukkal azonosak maradjanak. hogy a halottak továbbélését az élők születésének magyarázata érdekében találták ki. de úgy tartják. amelyekben aztán maguk is egyéniesülnek. A primitív ember általában meglehetősen közönyösen fogadja a halál gondolatát. barátaink megjelennek álmainkban: látjuk. 2000. hogy cselekednek. Osiris. kézenfekvőnek látszott az a következtetés. Rokonaink. márpedig önmagában vett léte nem függ attól. hogy csakis lelkekből lehet lelkeket csinálni. Mint láttuk. Az ember nem azért képzelte úgy. ami óhatatlanul felkeltette figyelmét: a csoport életének örökkévalóságát. Legalábbis azt kellett volna hinni. sőt inkább kizárta a túlvilági élet gondolatát. hogy beszélnek. hogysem önmagukban képesek lettek volna ily jelentős hiedelemrendszert sugallni az embereknek. V De honnan ered az a hiedelem. Ő úgy gon dolja.). hogy a lélek túléli a testet. hogy a mana individualizálódni tudjon. s e rövidke álmok sokkal homályosabb emlékeket hagynak maguk után. Igaz. hogy a lelket megkülönböztetik ugyan a testtől. túl kellett élniük első birtokosukat. skk. Már kielégítőbb az a magyarázat. hiszen ezekben a lelkekben.] 862 136 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Csakis a korábban ismertetett mítoszok szolgálhatnak magyarázattal e hiedelemre. Tehát a klán életét éltető erőknek is örökkévalóknak kell lenniük. miszerint a túlvilági életet abból a célból találták ki. és nem kronológiai jelentésében kell értenünk. ami volt. mint a másik. hogy ne inkarnálódnának az egyéni tudatokban. Ezért kell tehát tartósaknak lenniük. hanem egyazon folyamat két különböző aspektusáról van szó. Először is a személyes továbbélés vágya eredetileg korántsem volt olyan erős. legelőször is arra van szükség. Az esetek nagy részében a lélek nem élteti tovább. hogy majd a túlvilági életben igaz elbánásban részesüljön erkölcsi tetteiért. De ha a fejlettebb népeket nézzük. mert mint láttuk. az árnyaknak a Seólban vagy az Ereboszban folytatódó halovány léte sem sok kárpótlást ígért az élet elvesztéséért. mert ahhoz. A klán a maga Lásd erről Suicide című írásunkat (233. hogy egyáltalán legyen. hogy a testtel együtt maga is meghal. Láttuk ugyanis. ha már a földi életben ez nem történt meg. Végeredményben az emberiség az idő tájt csakis a lelkek halhatatlanságával tudta magának megmagyarázni azt. Úgy tűnik tehát. hogy megszűnik létezni. Budapest. vagy ők maguk ezen lelkek reinkarnációi. a klán tovább él. halljuk. A primitív ember nem gondol olyan mindenható istennel. a testet sújtó betegségek őt magát is sújtják n az lett volna tehát a természetes. Csakhogy éppen ekkor nyílik meg számára az új élet kapuja. hogy még mindig élnek. ezek által valósul meg a csoport. amely szerint a halál utáni életre vonatkozó elképzelések az álombeli tapasztalatokhoz kapcsolódnak.A LÉLEK FOGALMA bizonyítja. mert a lélek fogalma önmagában nem feltételezte. DURKHEIM: Az öngyilkosság. hogy kifejezetten egyidősek. De bár e megfigyelések megerősíthették a már megszületett gondolatot. hogy szorosan összetartozik vele: együtt öregszik vele. ezek nem egyformán jelentősek: az egyik lényegesebb. aligha voltak egymagukban elégségek a létrejöttére. ha már végleg elveszíti eredeti alakját. . amely a semmiből varázsolja elő a lelkeket. Ritkán álmodunk halottakkal. s ily módon újabb egyéniségek éltető erejévé válik. Annál a hipotézisnél sem érdemes időznünk. hogy másodlagos formáció. életét állandóan kockára teszi. E tekintetben azt mondhatjuk. sőt meghatározatlan ideig tovább él? Előzetes elemzésünkből az következik. A mana gondolata nem tételezi föl a lélek gondolatát. 5. vagy nem sokáig élteti tovább az elhunyt személyiségét. Ha tehát egy lélek megszületik.

hogy a partikuláris. . mert a monász mindenekelőtt személyes és autonóm lény. amely részekre bontja és differenciálja ezt a princípiumot: más szóval szükség van valamiféle egyénítő tényezőre. mint azt egyes metafizikusok gondolták. amennyiben halhatatlanságuk a kollektív élet folytonosságának érhetővé tétele szempontjából hasznos. E tekintetben egyébként nem is volt szükségük mélyreható változásokra. úgyhogy a lelkeknek is állandóknak kell lenniük. Ezek tanúsága s zerint a népek mindig is úgy érezték. amely egy . amely nemzedékről nemzedékre adódik át. hogy mi a személyiség. akik a történelem során a mindenkori törzsi állományt alkotják. Mert bár a csoport a szó abszolút értelmében nem halhatatlan. Ezek szerint a túlvilági másik életben való első hiedelmek kiváltó okai nem álltak semmiféle kapcsolatban azokkal a szerepekkel [fonction]. s ily módon biztosítja. másfelől azon egyének lelkei. De manapság már tudjuk. e tekintetben hasonló eredményekre jutott. Szerinte a személyiség boltköve az akarat. Van tehát egy misztikus természetű csíraplazma. De nem a személy külön dolga: a kollektív örökség része. úgy gondolják. mindegyik a maga módján fejezi ki. Strehlow tanúsága szerint az arandák kétfajta lelket különböztetnek meg: vannak egyfelől az alcheringa-ősök lelkei. Ezt az értelmezést a következő tény erősíti meg. A filozófusok közül Leibniz érezte át a legerősebben. Az utóbbiak csak meglehetősen kevéssel élik túl a testet. amelyben a kollektív képzetek másképp tükröződnek és más színezetet kapnak. A lelkeket tehát csak annyiban tartják halhatatlannak.és ugyanazon tárgyat. mert már nem oszthatatlan. de ugyanezt az érzést fejezi ki. az egyéni fölé emelkedve egyetemes formában gondolkozzék. Egyedül az előbbiek halhatatlanok. Az előbbiekből kitűnik. ez képezi az egyéni lelkek szubsztanciáját is. A személyiség fogalma azonban nem tűnik el pusztán azért. hogy csak az ő halhatatlanságuk szükséges a törzs örökkévalóságának a magyarázatához. A szellem azon képessége. hogy a személy egysége szintén részekből áll. s maga is képes osztódni. az egyes tudatok végeredményben csak a világtudat tükröződései. anélkül hogy természetét megváltoztatná! 6. metafizikus atomként képzeljük el. Mert az ész nem az én eszem. s nemzedékről nemzedékre születik és inkarnálódik újra. mert ez szolgáltatja a lélek eszme nyersanyagát. lévén hogy nem mások. illetve hivatott biztosítani n a mulandóságon túl n a klán szellemi egységét. Kant más formában ugyan.A LÉLEK FOGALMA állandó totemisztikus princípiumával mindig ugyanaz. Régóta tudjuk ugyanis. hanem az általában vett emberiség esze. hogy a végtelenségig tud osztódni és továbbosztódni. Sőt. VI A lélek gondolata sokáig. amely jóval megelőzte a szociológiai elemzést. Talán meglepő. E hiedelem n szimbolikus jellege dacára n nem nélkülözi az objektív igazságot. mert rájuk és csakis rájuk hárul a klán örökkévalóságának biztosítása. az ész pedig az. Mint láttuk. míg a lelket mindig is sokszorosnak képzelik. ami bennünk a legszemélytelenebb. A többi léleknek e téren semmi szerepe. elvégre nekik köszönhető minden fogantatás. s mind a mai napig a személyiség gondolatának népi formája. Az egyik lényegét tekintve személytelen: a szellemi princípium az. Minthogy a testek egymástól külön állnak. Ugyanis mindegyikük olyan tudat. hogy a személyiségnek az egység a sajátja. E Ezzel szemben talán azt lehet felhozni. hogy léte időben túlnyúlik az egyénen. az esetleges. Már az ausztrál társadalmakban is megfigyelhetjük. annyi azonban igaz. ami a közösség lelkéül szolgál. Csak éppen a maguk szemszögéből és a maguk módján fejezik ki azt. hamarosan teljesen megsemmisülnek. Másfelől viszont csak úgy létezhetnek egymástól különálló személyiségek. nem is pusztulnak el. hogy egyazon társadalmi intézmény egymás után újabb és újabb funkciókat tölthet be. Márpedig az akarat az észnek megfelelő módon való cselekvés képessége. mindegyikük olyan sajátos közeget képez. miként nem is teremtés útján keletkeztek. jóllehet az e testekben helyet kapó tudatok ugyanazt a világot. 863 Tehát az előbbi gondolat geneziséből azt is megérthetjük. ha egy másik tényező is belép. amelyeket később a túlvilági intézmények játszottak. hogy e perspektívakülönbségeknek az az oka. illetve felbomlani. nem ugyanabból a szemszögből látják. Ezt a szerepet a test tölti be. miképpen jött létre az utóbbi. mint amire eredetileg szánva voltak. E két egyaránt szükséges tényező közül az első bizonyára nem a kevésbé fontosabb. benne és általa egyesülnek szellemileg a tudatok. s mintegy az idő és tér különböző pontjait foglalják el. Ennek eredményeképpen. vagyis a csoport egységét alkotó ugyanazon gondolatok és érzések világát látják maguk előtt. Ebben az a figyelemre méltó. a világot fejezi ki. De a személy gondolatának filozófiai elemzése. Azt pedig tudjuk. Ugyanez a helyzet a lélek gondolatában megnyilvánuló népi elképzelésekkel. hamarosan nem más célra használták őket. hogy e hiedelmek ez irányban kezdenek szerveződni. hogy a monászok egymáshoz képest is és az általuk alkotott egészhez képest is más és más módon helyezkednek el. hogy a személy fogalma kétfajta tényezőből állt össze. 863 137 Created by XMLmind XSL-FO Converter. s mivel maga a világ csak képzetrendszer. hogy a személyiség fogalmának genezisében ilyen jelentős szerepet tulajdonítunk a személytelen elemnek. hogy az ember személye nem oly abszolút módon egységes. mint e totemisztikus princípium partikularizálódott darabjai. Csak hogy Leibniz szerint valamennyi monász tartalma azonos. De miután megszülettek.

). ami a személyiség szimbolikus kifejeződése. Bár a személyiség lényege az. De amit a társadalomtól kapunk. s ma már tudjuk. hogy a monász kifelé teljesen zárt. hogy mennyi minden társadalmi van az egyénben. Ennek megfordítása sem kevésbé igaz. egyszóval mindazt. Ugyanis. amelyek a társadalomból származnak. kevésbé ellenálló: kényelmesebben érezzük magunkat. mint rámutattunk. [Magyarul: E. amit a társadalom ébreszt fel és fejleszt ki bennünk. s annál gazdagabb ez az élet. és így jogosan kelti a cselekvőben a nagyobb szabadság képzetét. elemzésünk segítségével érthetővé válik. Az általános ideák. a léleknek ez az önállósága. Az egyéni tényező tehát a személytelen tényező feltétele. Bár szorosan kötődik a testhez. de nem abból származik: az itt uralkodó determinizmus sokkal hajlékonyabb. mélységesen különbözik tőle. amely nincs közvetlenül a szervi tényező hatása alá helyezve: mindaz. amelyeket a vallás vagy a tudomány vés szellemünkbe. Nagyon is igaz. nem pedig ez vagy az az ember. Az a közeg. skk. mint az ellentéte. és hozzá képest nagy önállósággal rendelkezik. a fizikai tevékenységhez képest magasabb rendű forma. Csak nem hajlandók összekeverni azt az egyéniesülés tényével. hanem éppenséggel uralkodik rajta a benne lévő magasabb méltóság által. Az egyén nemcsak sajátos alany. semmint feltételezik egymást. egyszóval valamennyi. Ezzel szemben az érzékeket. a gondolati műveletek. amely az összes többitől különbözik. csak rárakódik anyagi szubsztrátumára. amelynek gyökerei a szöveteink felépítésében vannak. ami bennünk társadalmi. mind -mind kikerül a test befolyása alól. Az előbbiek tehát nem az utóbbiakból származnak. de semmi lényegest nem kap tőle. Kant a személyiséggel ellentétben állónak tekinti.A LÉLEK FOGALMA tekintetben tehát elmondható. de le is igáz. 627. az közös a társainkkal. az utóbbiak olyan gondolatokból és érzésekből állnak össze. ha különálló egyének társulnak. a halál után véglegesen távozhat belőle. és a társadalmat fejezik ki. hogy a lélek gondolatát alkotó elemek illetve a test megjelenítését szolgáló képzetek két különböző. mint a másik. A szenvedély individualizál. hanem mindenekelőtt olyan lény. kevésbé átláthatatlan. amellyel valamennyi nép ellátta. A két kifejezés egyáltalán nem szinonímája egymásnak: bizonyos értelemben inkább szemben állnak. ellentétben érzéki benyomásainkkal és szervérzeteinkkel. ami által ember. amellyel a legközvetlenebb a kapcsolata. Nos. amelyek erkölcsi életünk alapját képezik. Tehát korántsem függ tőle. Az élet során időlegesen. ami egyénivé tesz. ami bennünk a társadalmat képviseli. 3. minél inkább felszabadulunk az érzékek alól. Így hát valóban van énünknek egy olyan része. hiszen maga a társadalom is fontos forrása az egyéni differenciálódásnak (lásd La division du travail social. minél inkább fogalmakban tudunk gondolkodni és cselekedni. nem teljesen illuzórikus. azok ezzel nem a személyiséget akarják tagadni vagy lealacsonyítani.] 864 138 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Nos. Úgy képzelik el. az a képzetvilág. Egyszóval csak egy módon tudunk megszabadulni a fizikai erőktől: ha a kollektív erőket állítjuk velük szembe. hogy az ember azáltal válik személlyé. másfelől viszont csak úgy létezhet társadalmi élet. mely által individualizálódik. de annál inkább vagyunk személyek. minél több és minél különbözőbb egyén társul. a testet. egymástól független forrásból származnak. DURKHEIM: A társadalmi munkamegosztásról. amelyben a társadalmi élet zajlik. ami által összekeveredik a többi emberrel. miként alakult ki és minek felel meg ez az elképzelés. mi az objektív alapja. Akik tehát azt hangsúlyozzák. Felveheti külső alakját.864 Mindamellett nem tagadjuk az egyéni tényező jelentőségét: álláspontunk szerint éppoly könnyen megmagyarázható. amelyben ily módon mozgunk. amely viszonylagos autonómiával rendelkezik azon közeggel szemben. Az utóbbiak a szervezet valamennyi pontjából eredő benyomásokból és képekből erednek. a hiedelmek és érzések. Érzeteink lényegileg egyéniek. annál személyesebbek leszünk. és ténylegesen kényelmesebben létezünk benne. amik ezekből az ideákból következnek. ugyanezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik. hogy minél jobban individualizálódunk. A lélek ugyanis. Az individuáció ugyanis nem az egyén lényegi jegye. mint ami bizonyos mértékig magától képes mozogni: ezt fejezte ki Leibniz szélsőséges módon úgy. . Távolról sem igaz tehát. kiad.

Vannak azonban olyan lelkek.. 868 STREHLOW.865 Általában inkább jóindulatú lénynek képzelik el. feléje hajtja a vadat. és ezt meg is őrizték. 516. Nat. Ők felügyelik a fogantatás jelenségét. forráshoz. De már földi életük során is n mint láttuk n kivételes hatalommal rendelkeztek. amelyek megfelelnek e kettős feltételnek. I. A hatóköre is kiterjedtebb. ugyanolyan szabadon mozog.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA A lélek fogalmával kiértünk a személytelen erők köréből. ROTH: Superstition… 67. Először is n akár Spencer és Gillen. és milyen módon kapcsolódik a vallási rendszer egészéhez. ő alá tartoznak bizonyos kozmikus vagy társadalmi jelenségek. mint a szellemek.. akár Strehlow verzióját fogadjuk el n az ő feladatuk a klán időszakos utánpótlásának a biztosítása. kultúrhéroszokat. 1. hogy a szellemlények e három kategóriája milyen formában tűnik fel Ausztráliában.. többé-kevésbé pontos feladatkört tölt be a világ rendszerében. lábj. hogy nagy kegyetlenségről tesz tanúbizonyságot. Valójában azonban nem reinkarnálódik teljes egészében. . Aborigin. o. amikor a gyermek felnő. A lélek tehát nem rendelkezik a szellemek megkülönböztető jegyeivel. következésképpen nem tudja kívülről is védelmezni. illetve amíg még nem költözött be egy testbe.866 Úgyhogy főleg a nőknek és gyermekeknek nem is ajánlatos éjszaka kimerészkedni a táborból. A szellemnek viszont mindig van valamiféle hatékonysága. De az is előfordul. erősebb volt a manájuk. azt hinné az ember. Bárkire hatni tud. II. mert a halálnak épp az a hatása. hogy az apa lelke még a gyerekek és az unokák növekedését is segíti. hogy még akkor is milyen nehéz elszakadnia a testtől. égitesthez stb. mint a közönséges embereknek. az arandáknál az alcheringa . milyen a hangulata. Igaz. általában fogoly. ha úgy tartja kedve. álmában figyelmezteti. Nat. a bokrokban. Amikor ugyanis elhagyja a testet. akiket a népi képzelet az idők kezdetére helyez.9. SPENCER n GILLEN. ROTH: Superstition. §. aki megközelíti. 867 SPENCER n GILLEN. De már az ausztrál társadalmak is ismernek a lélek fölött álló felsőbbrendű mitikus személyiségeket: szellemeket. s épp ez határozza meg. ugyanis egy meghatározott szervezetbe van bezárva. mindenképpen utána kell járnunk. Végleg csak a halálkor szabadul ki. ráadásul még végleges távozása után is úgy hiszik. 521. o. Kósza álomkép. E tekintetben Strehlow teljesen összhangban van Spencerrel és Gillennel. Tr. felmerül a kérdés. és 1. vagy akit ő közelít meg.. Először is korlátozott a hatóköre. és a legszívesebben ott időzik. 515. Tr. Tr. minden attól függ. Tr. az Eyre-tó körüli törzsek mura-murái. o. Ráadásul meghatározott funkcióik vannak.. Bizonyos értelemben még ezek is lelkek... sziklához. meghatározott feladat nélkül.868 Igaz. Később. 865 866 139 Created by XMLmind XSL-FO Converter. bár olykor kijöhet belőle. hogy összekeveredik a gyermek lelkével.. hogy kívül helyezi az összes létező kereten. Nat.. stb. 514. fejezet . de a halál után részben szert tesz rájuk. Anélkül hogy részletezni akarnánk a mitológiákat. fához. a karnaik muk-kutnaiai stb. sőt tulajdonképpeni isteneket is. 516.. DAWSON: Austral. §. és hogy miként bánnak vele az élők. A léleknek viszont csak az általa éltetett testre van befolyása. amelyekből csak egy adott pillanatban távoztak el. a gyászrítusok leteltével a lelkek országába távozik. eltávozhat belőle. elkíséri a vadászatra. az élőkhöz képest amolyan számkivetett. mivel a fogantatás pillanatában reinkarnálódik. A szellem viszont bár szoros szálakkal kapcsolódik egy-egy tárgyhoz. 76. o. hogy ez utóbbiak verziójában hogyan töltheti be az ős e feladatát. de először is elég hosszú ideig ott marad a sír körül. 68. és független életet él a térben. Neki kell vigyáznia az újszülöttre. 58. nehogy veszélyes találkozásoknak tegyék ki magukat. A lélek nem szellem. Nat.867 A visszajáró lélek azonban nem valóságos szellem. 517. másodszor nincsenek meghatározott funkciói. De a fogantatással még nem ért véget az ős feladata. o. és láttuk. hogy milyen veszélyek érhetik. mivel a hiedelem szerint valaha ők is testeket éltettek. hogy ott kószál a tábor körül. Magic… 65. földi élete során csak kivételes esetben tud idegen alanyokra hatni.vagy altjiranhamitjina-emberek. megvédelmezi az ellenségtől. Nevezetesen azon mitikus személyek lelkei. o. 514. s így következésképpen a szó tulajdonképpeni értelmében vett szellemek. SPENCER n GILLEN. SPENCER n GILLEN. főleg a család életben maradt tagjaival jóságos: láttuk.

miután hinni kezdtek benne. 368n393. DAWSON.874 A manes a halál utáni genius. o. akik az erdőt vagy a barlangokat választották lakóhelyükül. amely szerint Észak-Queenslandben a természeti szellemek olyan elhunytak lelkei volnának. Mint kimutattuk. 5.. bolygó lelkek. és Arumburinga néven a védőszellem tisztét tölti be. of N. az kiderül az előzőekből. A waramangáknál. s még Spencer és Gillen szerint is egyedülálló. o. és többé -kevésbé állandóan itt is lakik. o. hogy a lelke mindig visszajön ide. Márpedig ezeket a lélekarchetípusokat szükségképpen úgy kellett elképzelniük.875 lValaha halál járt azért. 877 Lásd Howittnál (Nat. mint a klán istene. 11.872 Végezetül összekeveredik az illető személyiségével. akinek az a feladata. hogy olyan. amelyet vallásos tisztelet övez. Nat. 58. Aki letöri egy nanjafa ágát. S. Ez történt a Wollunqa-kígyóval. Önmagának egy része behatol a nő testébe. qui gignit. érthetetlen lett volna. 871 NEGRIOLI. o. hasonmása. ami annyit jelent. imádságféléket intéznek hozzá stb. 8. De az ős nemcsak a személyekhez képest foglal el meghatározott helyet. mint az arandáké. E kérdésről lásd NEGRIOLI: Dei Genii presso i Romani. Nat... nem szabad megölni. és megtermékenyíti. 875 SCHULZE: i. 880 STREHLOW. VII. 237.882 Ez a mitikus állat. Teljes szerepazonosság van köztük. hogy természetes vérmérsékletét követi. Ugyanis egy olyan társadalomban. Archiv.. amely ezeket a helyeket övezi. hogy esőt hozzon (HOWITT. Nyilván így kell értelmezni Roth egyik írását.. in: CURR. 872 Uo. o. I. Nem szabad arrébb vinni vagy összetörni őket. hogy egy tulajdonképpeni istenségre emlékeztet. ő képviseli a rá jellemző hajlamok és tendenciák összességét. A genius ugyanis először is az. a másik része azonban kint él tovább. 879 Most tehát olyan szellemlényeink vannak már. vö. hanem a dolgokhoz képest is. Tr. akik nem csupán meghatározott hatékonyság nélküli. amelyek külön arcot adnak neki a többi ember közt. Normális körülmények közt csakis a lszelleml kifejezés alkalmas ezen ősi személyek megnevezésére. o. de egyben az is. 195. aki utódokat nemz. De ez nagyon kivételes eset. Összezavarná a terminológiát. ha nem úgy képzelték volna.873 Innen származnak az ismert mondások. XXXVIII. o. mint említettük. Tr. o. 878 North. mint amelyek magukban hordozzák a SPENCER n GILLEN. akihez oda van kötve. m. Journ. 869 870 140 Created by XMLmind XSL-FO Converter. SPENCER n GILLEN.l 876 És mivel e szent jelleg az őstől származik. akit bizonyos hévízforrások szellemének tekintenek. 878 akkor ő lesz az eső szelleme. Végeredményben a genius az egyén lelkének egy másik formája. Igaz. súlyosan megbetegedhet. I. Hogy miképp alakult ki ez az elképzelés. II. amelytől a nevét viselő klán származik. előfordulhat. Hasonlóképpen a dijáriknál is van egy Mura -mura. a hiedelem szerint most is él egy vizesgödörben. of R. folyton kísért azon a helyen. eszerint ugyanannyi. . o. 798n799. Tr. Wales. o. ami tovább él az elhunytból. ahol az ős első léte végeztével eltűnt a földben. kiérdemelni a kegyeit. ha isten névvel illetnénk egy olyan szent lényt. hogy az egész klán egyetlen őstől származik.869 Látjuk. 4. 482. Nat. Ha egy állat vagy madár odabújik. 873 Uo. Hasonlóképpen az aranda lelke és a geniusául szolgáló ős-szellem is csak egyazon lény két különböző megjelenési formája. SAMTER: lDer Ursprung des Larencuntusl. illetve a görögök …-ának870 (görög). 513. skk. Tr. in: Diction.. f. Úgyhogy a klán közösen gyakorolja a kultuszát: meghatározott rítusok segítségével igyekszik elnyerni a tetszését. Még a környező bozó tot is tiszteletben kell tartani: nem szabad fölégetni a füvet. II. GASON.. mint ahány ember van. 314. a vizesgödör vagy a forrás szelleme tűnik föl. hogy egy ős alakja olyannyira felnagyul. lDaimonl és lGeniusl szócikkek. 133. 351. az ős mint a fa. 313. 2. vagyis a lelke. 1907. Ezt bizonyítja a genius és a manes szavak részleges szinonímiája. Így hát ezek a lelkek egyfelől az emberek védőszellemei. Könnyen belátható.880 de az esetek többségében e kifejezés nem megfelelő. 882 North. Azt lehet tehát mondani. PRELLER: Roemische mythologie. ahol a nanjafa vagy -szikla. defraudare geniuml. az egyéni lelkek léte.) egy mura-mura esetét.871 Ugyanakkor annak az egyénnek a védnöke. ha kivágták vagy megrongálták. 7. mint például lindulgere genio. o. skk. Strehlow isteneknek nevezi őket. 879 ROTH: Superstition… 67. ezért úgy képzelik..881 úgy tartják. hogy az idők kezdetén volt egy őseredeti lélekalap.. o. des Ant. Ez a fa illetve szikla a hős testét képviseli. o. 69. vö. Bár úgy tartják. Tr.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA csak megkettőződik. illetve az a vizesgödör van. MATHEWS. a szikla. másfelől kozmikus funkciókat is gyakorolnak. hogy a forrás valamiféle kapcsolatban áll az esővel. 876 STREHLOW. vagy több isten lenne. hogy az ős szelleme milyen közeli rokona a latinok geniusának. S. akinek csak egy híve van.. fej. e lélek jelenlétével magyarázható az a vallásos tisztelet. a nemző hatalmat fejezi ki és személyesíti meg. pásztora is. Tr. vö. 881 Lásd fentebb: … o. hogy a föld alatt van az igazi lakóhelye.877 Ha úgy gondolják. o. Religionswissenschaft. o. A sziklákkal is tisztelettel kell bánni. §. ahol mindenkinek megvan a maga pártfogó őse. 874 Uo.. hogy bizonyos körülmények között ez a gyűjtőős kollektív áhítat tárgyává válhatott. amely ott képződött.). amelyből az összes többi leszármazott.

2) az egyén és a pártfogó sorsa szorosan összetartozik: ami az utóbbit érinti.. De mivel a lélek általában bizonyos vonzódást mutat a valaha lakhelyéül szolgáló test iránt. az a szimpátia elve alapján az előbbinél is jelentkezik. . mint az élők. hogy azon a helyen tűnt el a földben egy-egy magányos ős. miért kapcsolódott a dolgokhoz is. a fákról mind-mind azt tartották. még zavarbaejtőbbnek tűnik. A mitikus ősök csapata ezáltal szellemi módon kapcsolódik az élők társadalmához. Ők testesítik meg a törzsben és a világban szétszórtan meglévő vallásosságot. természetszerűleg összetartozónak fogják fel őket. Ezek a fák meg sziklák nem akárhol állnak a törzs területén. o. De egy Strehlowtól származó adat n legalábbis valószínű n megoldást kínál e kérdésre. STREHLOW. akik évszázadok óta a mítoszokban szerepelnek. hogy ami az egyiket érinti. 277. vagy ott felejtette a csurungáját. Legalábbis részben ők is az állat.). Így jött létre az egyénekhez kapcsolódó védőszellem furcsa fogalma. A tumuluszokról. o. vizesgödrökben tartózkodnak előszeretettel. hasonló érzéseket ébresztett. s akiket a rítusok periodikus rendszerességgel újra mozgósítanak. az ember is fenyegetve érzi magát. amelynek az a feladata. hogy az ős miért nem csak az emberekkel került kapcsolatba. Így történt. o. De miért nem maradtak kívül a társadalom keretein. ott folyt el a vére. ugyanolyan szenvedélyeket tulajdonítanak nekik. egyszersmind amolyan genius locivá alakultak. a szóban forgó ős -szellemek e definíciónak megfelelnek. hogy az ő testüket jelenítik meg. Valamennyi ilyen eszköz szentséget sugároz ki maga körül. társulásuk a közvélekedés szerint olyan. Az egyéni totemet két alábbi tulajdonsága határozza meg: 1) olyan. társakat látnak bennük. 883 884 141 Created by XMLmind XSL-FO Converter. úgy tűnik. 886 Nat. Ha egy-egy fa. Végezetül minden egyént szimpátián alapuló kapcsolat fűz a védő őshöz. Ugyanezen okok miatt azok a személyek. Egy nagyon régi csurunga sokkal nagyobb tiszteletet ébreszt. Ők is védőszellemek. De Spencer és Gillen még találkozott vele. hogyan lehet kapcsolat egy efféle személy és egy fa vagy szikla közt. Márpedig amikor két lény ily mértékben rokon.884 Tudjuk. hanem főként a Spencer és Gillen által ertnatulungának. s ennek szerepét is betöltötték. amelyet eddig magyarázat nélkül kellett hagynunk: az egyéni totemizmust. 885 Igaz. és sokkal több erénnyel is rendelkezik. szikla bármilyen okból valamilyen módon az ertnatulunga közelében lévő fákra vagy sziklákra emlékeztetett. következésképpen az utóbbiakra vonatkozó mítoszt az előbbiekre is kiterjesztették. a bennszülött azonban csak úgy tudja megmagyarázni magának ezt. azaz az alcheringa-ősökkel. hogy minden ertnatulunga azt a helyet jelöli. ezért szentségtörés.885 Ezen elképzelések tisztázása után most már meg tudjuk érteni a totemizmus egy olyan formáját. hogy e különböző tárgyak kapcsolatban állnak a minden vallási hatalom forrását jelentő lényekkel. e hiedelem manapság egyre inkább veszít az erejéből. Igaz.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA vallási hatékonyság forrását. arra kell gondolnunk. miért váltak teljes értékű tagjaivá? Azért. akiknek nevét tisztelettel adják szájról-szájra. ha bármi módon bántalmazzák őket. a pártfogó és a pártfogolt. amelyek nem az ertnatulunga közelében vannak. A kérdés. I. amelyekben a klán csurungáit őrzik. ahol anyagi burkuk fennmaradt n tehát e fákban. amelyekkel az egymást követő nemzedékek övezték. hogy miközben továbbra is egy -egy meghatározott egyénre vigyáztak. hogy az egyént oltalmazza. Ezért tűnnek szentnek a környező fák és sziklák. mint egy újabb keletű.. Úgy képzelték. mert minden egyén valamely ős hasonmása.vagy állatalakban megjelenő lény. Nos. North. Tr. ami aztán fává vagy sziklává változott. épp ezért tulajdonítanak nekik az egyszerű emberek lelkeinél magasabb rendű képességeket.vagy a növényvilágból származnak. Ezekről azt mondják. vannak olyan nanjafák és -sziklák. ezekből és csakis ezekből tud származtatni minden szent dolgot. mivel ugyanaz a természetük. ugyanolyan érdeklődést. Egyébként az idő már önmagában is növeli és erősíti a dolgok szent jellegét. növény. ott vesztette el a kezét vagy a lábát. természetszerűleg úgy hitték. a jótevő és a támogatott társulása. a népi képzeletben végül is mindenképpen külön helyet foglalnak el.886 A két elképzelés részleteiben is azonos. Ez az eredete a már ismertetett mítoszoknak. 5. hogy a fő totemhelyek analógiájára öltöttek ilyen jelleget. a klántagokat és a totemisztikus fajba tartozó állatokat. milyen tisztelet övezi e helyeket pusztán azért. hogy az ősök lelkei szívesen járnak vissza azokra a helyekre.883 Mindazok a vallási érzületek. sziklákban. SPENCER n GILLEN. Strehlow szerint arknanauának nevezett szentélyek körül. az szükségképpen a másikra is ugyanúgy hat. De mivel nagyobb méltósággal rendelkeznek. De e totemisztikus helyeknek csak másodlagos jelentőségük van. 139. Szentségük tehát valójában egyszerű pszichikai ragályosságból ered. 4n5. a kultikus eszközöket. ha azt feltételezi. hanem a törzsi terület egyéb pontjain állnak elszórva. mert első megközelítésben nem látható. Ha ugyanis a nanjafát n ezen ős misztikus testét n bántalmazzák. o. Tr. mert ott találhatók a legértékesebb kultikus eszközök. Strehlow kleinere Totemplätzének nevezi őket (I. ahol az ősök egy-egy csoportja a föld alá süllyedt. mint a feljebbvaló és az alattvaló. mivel a képzelet ennél visszább nem megy. s véleményük szerint valaha általánosan el volt terjedve. ezért nem szabad megrongálni őket. mintegy felhalmozódtak benne.

) 895 Kutatásra szorul. De e többlelkűségben nincs semmi meglepő: ez a feltétele a nagyobb hatékonyságnak. Aurore-szigeten a tamaniu. Hasonlóképpen az ewalajiknál az egyéni totemként szolgáló állat lelkéről is úgy tartják.895 PARKER: The Euahlayi. Missionszeitschrift. Berlin. Ezt látjuk Melanéziában és Polinéziában: Mota-szigeten az atai. diktál törvényt és ítél felettünk. 142 Created by XMLmind XSL-FO Converter.). 36. hogy külső. vagy segít és támogat bennünket. o. Így hát van bennünk egy tekintélyes rész. aki ősében vagy személyes totemében bízva vitézebbnek érzi magát ellenségeinél. Így történhetett. 81. amely köré a lélek gondolata szerveződött. 1904. Amikor azonban a kollektív totemizmus talajt vesztett. 888 Uo. 890 PARKER: i. és az a szerepe. amolyan második énként szolgál. hogy az egyéni lelken kívül van egy másik is. 894 E különböző elképzelések alapjában tehát van valami objektív. Próbáljuk meg most mégis elképzelni. KRUIJT: Het Animisme in den indischen Archipel. E két fogalom olyannyira rokon. mivel olyan erényeket. 887 Kezdetben az egyéni totem nyilván csak kiegészítő szerepet játszott. 894 A lélek. mint amivel a lélek a szervezet belsejében rendelkezik. Ugyanis mindkettő a lélek megkettőződése. olyan méltóságot tulajdonítunk neki. o. mégis úgy érezzük. hogy egy családba tartoznak az egyénnel n inkább hajlanak arra.891 Ugyanez a helyzet a szamoai aituval. amiképp a placentát is a gyermek kisöccsének hívják… Háborúban bátorságot önt az emberbe. erősebbnek érezzük magunkat az élet megpróbáltatásaival szemben. hogy feltehetően hogyan játszódott le e behelyettesítés. a Yunbeaiájának lelke pedig őbenne. amely az egyén altotemei közt szerepel.. hogy e külsődlegesség csak amolyan mágikus mesterkedés vagy ravaszkodás. hogy fában vagy kőben lakik.887 Ez a fa illetve kő szent: a totem tulajdonosán kívül senki sem nyúlhat hozzá. ha mindennemű vallási szimbólumok nélkül próbáljuk elgondolni magunkat. Minden olybá tűnik. a tiltás akkor is teljes.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA Az ősök lelkei szentnek tekintett fákban és sziklákban lakoznak. Minthogy ez az oltalmazó hatalom nem a születésétől fogva állt az ember mellé. hogy ellenőrizze és segítse az előbbit. 29. több lélek is létezik. empirikus egyéni mivoltunk fölé emelkedik.). hogy az ewalajiknál csakis a varázslóknak lehet személyes totemük is. lA toba batakok hét lelkének egyikét a placentával együtt ássák el. bár legszívesebben ezen a helyen időzik. bizonyosabbak vagyunk a győzelemben. Végül láttuk. o. o. Strehlow kifejezésével élve. tovább élt. az egyén lelke. látható alakja. amelyne k az a feladata. Mivel ezenfelül valamennyiüknek van kollektív totemük.l890 Vagyis alapjában véve ugyanaz a lélek két testben van. 21. hogy a fejlődés egy bizonyos pontjától kezdve a léleknek e megkettőződése miért inkább az egyéni totem. 889 STREHLOW. voltaképpen csak a lélek természetét fejez i ki. m. vagy az alcheringa -ősről van szó. hogy támogassák (uo. akárcsak az ausztrál ember. Általában olyan fa szolgál e célra. a lélek pedig a személyiség láthatatlan. hogy még akkor sem tudjuk elkerülni. Bizonyos értelemben tehát az erkölcsi tudat szerepét tölt i be. 892 TURNER: Samoa. ez utóbbi. o.892 Ugyanis a személyes totem csak az én külső. különböző formákban ezért is maradtak fenn mind a mai napig. 10. akár az egyéni totemről. 25. következésképp a pártfogó ős képe is elhalványult a tudatokban. és vele azonos szerepet tölt be. hogy vigyázzon az előbbire. o. Márpedig ez a megkettőződés pszichológiai szükségszerűség eredménye. o. azaz inkább mi magunk vagyunk az. Egyszersmind azonban kívül is van rajtunk. minek köszönhető. hogy néha egyazon szóval fejezik ki mindkettőt. próbáltak hát maguknak valami ilyesféle pótvédelmet biztosítani. A totem. 17. hozzánk képest felsőbbrendű hatalom szól hozzánk. Valójában magának a lélekgondolatnak a felépítéséből következik. o. nem érték be. hiszen csak egy számunkra külsődleges vallási erő bennünk lévő folytatása. Frazer érezte. A lélek öccsének nevezik. a másik pedig fölöttünk van.l (WARNECK: lDer bataksche Ahnen u nd Geisterkultl. Figyelmeztetései mindazonáltal nemcsak az erkölcs területét érintik. . de amikor a szavát hallatja. hogy e fák n lévén. akárcsak az ős. amit igyekszünk kivetíteni magunkból.893 Így hát az egyéni totem a védő-oltalmazó ős valamennyi lényeges tulajdonságával rendelkezik. a lélek továbbra is átérzett kettősségét valami más módon kellett kifejezni. E választást azzal magyarázzák. amikor az ellenségre kell támadni. A kérdés talán inkább etnográfiai. Erkölcsi tudatunk olyan.889 Hasonlóképpen az ewalajiknál a Yuenbeainak nevezett egyéni totem Mrs. Amikor velünk van. amiért jól viselkedik. s nem a pártfogó ős formájában történt. II. akár a római geniusról. olykor elhagyja. illetve egyedül ők szerezhetnek ilyet másoknak. Motlawon a talegia egyszerre jelenti valamely egyén lelkét. mintha valóban két lelkünk volna. az egyik bennünk van. Nem tudunk tejesen eggyé válni vele. illetve hogy helyeslését fejezze ki. ha kőről vagy szikláról van szó. és nem is érhették be csak az ős pártfogásával. mint egy mag. Az a gondolat. illetve a személyes totemét. 21. belső formája. Allg. vö. a védőszellem és az egyén erkölcsi tudata közötti szoros kapcsolat különösen nyilvánvaló Indonézia bizonyos népeinél. mintsem szociológiai szempontból érdekes. 891 CODRINGTON: The Melanesians. Önmagunk ilyeténképpen való felfogása olyannyira meg van alapozva természetünkben. ami által fölénk. amely n mint láttuk n kettős. hogy az egyéni totemben egy külső lélek lakozik. tehát ugyanonnan származik és ugyanabból a gondolatból ered. Akik az átlagemberénél nagyobb hatalmat akartak maguknak . hogy fi gyelmeztesse az egyént. hogy ezek a helyek oltalmat nyújtanak. hogy az egyéni lélek az ős lelkének csak egy másik aspektusa. Parker megfogalmazása szerint az egyén alter egója: lAz ember lelke az ő Yunbeaiában van. de úgy gondolta. o. Bizonyos értelemben a sajátunk: a személyiségünket fejezi ki. de külsődlegessé téve és nagyobb hatalommal felruházva. 893 Ugyanezeket a kifejezéseket használja Codrington (251. 888 Ebből az következik.

in: WOODS. Nat. 356. §.. o. I. EYLMANN. jelen vizsgálódást nem is folytatjuk tovább. o.907 Ha az emberek bizonyos jelekből úgy vélik. of N. Ezzel szemben a Strehlow -féle Erintjáknak szabályszerűen az a szerepük. természetesnek találták. o. 501. 11n12. amelyek az előbbiek káros befolyását hivatottak megelőzni vagy semlegesíteni. Spencer és Gillen szerint az Orunchák inkább pajkosak. megfigyelésük szerint (328. ha az ember nem megfelelő módon viselkedik velük. s minthogy ez utóbbi kívül esik kutatásunk körén. o. o. Tr.).. hogy rosszat tegyenek.898 az örvényeket és viharokat899 stb. Tr. 13n14. 182. S. És valóban... 49. o. 908 STREHLOW. o. I.. igen gyakran tőle kapják a hatalmukat. de ez a szó. FISON n HOWITT: Kamilaroi and Kurnai.. Egyébként néhány olyan mítosz alapján. vizesgödrökben. születése után azonnal megölik. Tr. 385.) az arandák nem is ismernek alapvetően rossz szándékú szellemeket. Ezért a kiegészítő. 901 Az ősök lelkeihez hasonlóan a hiedelem szerint ezek is fákban. hogy az arandáknál mindkét fajtát ugyanúgy hívják. Adelaide and Encounter Bay Tribes. 902 MATHEWS: Journ. Tr. úgyhogy az volt a logikus.905 mások természettől fogva gonosz lelkületűek voltak. S. o. akiknek kegyetlen. 897 a betegségeket. 899 STREHLOW. vagy felerészt állati. HOWITT. 327. mint gonoszak. Tr. 530. 903 ROTH: Superstition… 115. hogy előteremtésére éppolyan eszközöket alkalmazzanak. amelyeknek a támogatását el akarták nyerni. o. 168. mert veszedelmes befolyások érhetik tőlük az embert. SPENCER n GILLEN... az bizonyítja. Csakhogy az értelmezésükben eltérés mutatkozik. sőt. A jelek szerint tehát az ártó szellemeket ugyanazon modell alapján képzelték el. 239. in: WOODS. Tr. 900 STREHLOW. o. 82. sziklákban. 190. a lidércnyomást. 907 SPENCER n GILLEN. akik valaha földi életet éltek. I. 14. 143 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy sokkal inkább mágikus. o.. 551. 898 TAPLIN: The Narrinyerri. ahol véget ér a vallás. 467. Nem mintha ezen emberi nyomorúságok oly abnormális dolgoknak tűntek volna. o. 327. Wales. soványak és aszottak. 62n63. amelyet éppen Spencer és Gillen közöl. úgyhogy miután a föld alá süllyedtek. a kifejezetten ártó mágikus szellemek mellett néha olyanokat is találunk. 906 Fajtársaiktól. EYLMANN. Nat. A szellem azonban éppúgy szolgálhatja a rosszat. 911 Mivel a varázsló betegséget is okozhat és gyógyítani is tud.. nincs emberi utóéletük. Nat. 358.. 897 WYATT. . 182. oltalmazó szel lemekkel szemben természetszerűleg kialakult egy sereg gonosz szellem is. a társadalmi kereteken kívül állnak.. o.-ben (501n502. III A szellem fogalmának megjelenése fontos fejlődést jelez a vallási erők individualizálódásában.902 Gyakran olyan emberek lelkeiként számolnak be róluk. hogy ka pcsolatba lépjenek bizonyos erőkkel. 11. o. DAWSON. főképp a varázslóval állnak kapcsolatban. 896 Lásd például: STREHLOW. Tr. 909 SPENCER n GILLEN. hogy az életet megzavaró vagy megszüntető eseményeket is valamiféle hasonló jellegű princípiummal magyarázzák. hogy az Oruncha néven ismert rossz szellemek alcheringa-lények.. o. úgy tűnik. Tehát e gyazon mágikus hatalom különböző megnyilvánulásairól van szó. gonosz ösztönei mind a mai napig megmaradtak. o. o. mint a jót. o.904 A mesés időkben ugyanis a legkülönfélébb vérmérsékletű személyek éltek. 905 SPENCER n GILLEN. 908 Másrészt egyetlen meghatározott totemközponthoz sem tartoznak.900 de természetszerűleg hajlanak rá. 185. North. felerészt emberi formában szokták megjeleníteni őket. 909 Mindebből látható. II. mint vallási hatalmak.... és kezdődik a mágia világa. o. Tr. hogy ártsanak. a belőlük létrejött nanjaszikláktól mindenki óvakodik. SPENCER n GILLEN. North. némiképp megszépítették az Orunchák ábrázatát: eredetileg emberevő óriások voltak ( uo. I.. hogy dühöngenek. 381. o. Az imént tárgyalt szellemek alapvetően jótékonyak. hogy óriás termetet és visszataszító külső kölcsönözzenek nekik. Nat. 326. Nat. o. Tr. 390n391. 211.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA 2. földalatti üregekben laknak. 345. 911 3. Strehlow Erintjának nevezi a rossz szellemeket. 903 Az arandákkal kapcsolatban Spencer és Gillen egyenesen úgy nyilatkoznak. §. Amikor ikertestvérek születnek. de akkoriban a vallási princípiumnak tulajdonították az élet forrását. o. o. illetve az lOrunchal nyilvánvalóan egy és ugyanaz.910 Elérkeztünk tehát oda. o. Előfordul persze. mint az imént tárgyalt jótékony védőszellemeket is.896 De nem az a szerepük. az alcheringa-ősöktől ugyanakkor sajátos tulajdonságokban különböznek. Hogy az előbbiek is és az utóbbiak is mágikus erők. hogy az első fogantatott ily módon. Tr. amelyek segítségével az emberek megmagyarázhatták maguknak mindenféle állandó bajaikat. 906 Uo. 901 EYLMANN. STREHLOW. II. úgy gondolják.. 11n14. Efféle eseteket láthatunk a North. of R. Állati.. SCHüRMANN: The Aborig. Tr. STREHLOW. ROTH: Superstition… 116. 904 Nat. Nat. az élő emberek közt sosincs képviselőjük.). mint amikhez a varázslók folyamodtak. voltak olyanok.. 390n391. Nem reinkarnálódnak. o. hogy csakis természetfölötti erők segítségével lehetett volna megmagyarázni őket. o. 910 HOWITT. XXXVIII. hogy a gyerek az ő művük. 334. o. of Port Lincoln. 358.

amelyet visel. skk.. 912 144 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ezeket mindenütt ugyanúgy használják. nincs olyan totemcsoport.. 493. o. Mivel minden klán egyazon törzs része.). vagy olyan. o. bull-roarerei.. ami lehetetlenné teszi a mitológia tökéletes egyöntetűségét. amelynek ne volnának csurungái. ők ugyanis csak megszemélyesített rítusok. 476.. hogy a törzsi vallás különböző változatai mind képviselve legyenek előtte. 267. Tr.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA Mindezzel együtt az eddig tárgyalt szellemlények csak másodlagos személyek voltak. 922 Lásd például North. Nat. I. a gyík totemhez tartozó alcheringa-hősnek. o. North. és megromlottak. de ettől még ugyanahhoz a valláshoz tartoznak.916 A körülmetélés gyakorlatát a keleti dijárik és több más törzs is két meghatározott Mura -murának tulajdonítja.917 az arandák egy. 197. azt mondják. körülmetélés.. Tr.. még az alcheringa-idők előtt. 919 Mint például Atnatut (SPENCER n GILLEN. Másrészt nekik tulajdonították azt. akinek tudásukat köszönhetik. A törzs frátriákra. nők és nem-beavatottak előtt nem is szabad kiejteni. o. Tr. o. hogy a törzs egysége ne érződjön az egyes kultuszok különbözőségén keresztül. mintsem a vallás körébe tartoznak. a waramangáknál ez a személy Murtu-murtu. A fölött az ég fölött. E kettős okból kifolyólag egészen másképp tekintettek rájuk.. a lándzsa. Nem szabad elfelejteni. házassági osztályokra illetve klánokra való felosztása. 916 HOWITT. Egyrészt nemcsak egy -egy klán. E figyelemre méltó összehangoltság látszólag csakis közös eredettel magyarázható. o. Ezek tehát csak magán.. Úgy képzelték tehát.920 De bármilyen nagy presztízsnek örvendenek is e személyek. 499.913 az arabanáknál Witurna. o. szubincízió stb. Az egyöntetűséget már csak az is biztosítja.). o. Egyébként nem Putiaputia az egyetlen ilyen személy. Tr.915 a karnaiknál Tundun. amelyek inkább a mágia. ahol él. Nat. egy adott pillanatban az emberek elfelejtették első tanítóik tanítását. North. 153. S valób an. feltalálása. hogy a meglévő gyakorlatokat magyarázzák velük. o. hogy a bull-roarer feltalálóját tekintik egyben a beavatási szertartások megalapozójának is. 670. amit a legmagasabbra tartottak a törzs kultúrájában. természetszerűleg azonnal továbbterjedt a vallási élet magasabb szféráiba is. Tr.vagy helyi rítusok tárgyát képezhették. hogy a beavatás mindig az egész törzs jelenlétében történik. 492. Csakis azért léteznek. 498n499. Atnaturól például azt mondják. hanem az egész törzs tisztelete övezte őket. hogy az arandák olyan hatalmas területen élnek. 493. aki az aranda mítoszokban szerepel: a törzs bizonyos részeiben máshogy nevezik azt a hőst. o... elengedhetetlen tehát. 913 SPENCER n GILLEN. lehetetlen. nem volt szükséges külön rítusokat bevezetni a tiszteletükre. s valamennyi rítust ő mutatta be az egész törzsnek. 493. bizonyos Putiaputia912 tanította meg az embereket arra. az ezekhez kapcsolódó exogám tilalmak szintén igazi törzsi intézményeket jelentenek. o. I. ha a hívők pontosan STREHLOW. Witurnát (North. 498. 135. úgy gondolják. Így hát minden társadalomban vannak bizonyos rítusok. s mintegy elvonuljanak a szeme előtt. A rítusokat ugyan nem Tundun vezette be. North. e gyakorlatok másik aspektusát képviselik. amelyek csak nagyon szűk körben tudták a befolyásukat érvényre juttatni. 917 Uo. amely egyébként nem az arandák sajátja. o. Ekkor mutatkozik meg a legjobban a törzs szellemi és vallási egysége. van is köztük bizonyos számú lényegi hasonlóság. 9. maga alkotta magát. De amikor már kialakult a szellem gondolata. 489. a bumeráng stb. Egyébként igen gyakori. hanem az egész törzsébe. 920 North. 918 STREHLOW.919 E speciális ősök nem kerülhettek a többivel egy polcra. van egy másik ég is és egy másik Nap. mi módon zajlik a szertartás. . de az ő tiszte ezek irányítása (HOWITT. SPENCER n GILLEN. hogy az ős hangja szól belőlük. Tr. Kamilaroi and Kurnai. 921 HOWITT. Tr. o. Csak akkor elégedett. Vagy ártó szellemek. Mangarkunjerkunja művét később más hősöknek kellett folytatnia: mert egy olyan hiedelem szerint. o.922 De mivel valamennyi ilyen hős összekeveredik az állítólag őáltala bevezetett kultusszal. és maga adta magának azt a nevet. hogy a beavatandót nem csak annak a klánnak a vallási életébe szándékoznak bevezetni. olykor ugyanúgy is hívják őket. vagy legalábbis több klánt összehívnak ez alkalomból...914 a kajtityáknál Atnatu. 915 Uo. hogy nagyon fontos neki.921 Amikor a bull-roarereket zúgatják. Nat. Az egyes klánok szertartásai ugyan eltérnek egymástól. Ennek az az oka. egy -egy személyhez vagy meghatározott helyhez kötődő lények. Tr. amelybe beleszületett. a pajzs. s így magasabb rendű mitikus személyiségek születhettek meg. hogyan készítsék és hogyan használják a rítusok során a csurungát. melyek a törzsön belül nem változnak totemenként. hogy az égben született. 914 Uo. amelyek egyöntetűségük és általános voltuk révén különböznek a többitől. 6n8. bizonyos Mangarkunjerkunjának. továbbá a tűz felfedezése. Tr. hogy a hasonló rítusokat végző csoportokat egyazon ős hozta létre.). E Napnak szent a neve. Az arandáknál például a vadmacska -klán őse.918 Ugyanezen személyhez fűződik a házassági tilalmak és az ezekből következő társadalomszervezet bevezetése. A csurunga egy és ugyanaz a feltalálójával. A csillagok a feleségei vagy a lányai. A beavatási ünnepségekben is egyaránt szerepelnek bizonyos alaptevékenységek: foghúzás.

szintén az erkölcs körébe tartozik.. E hiedelem meglétét több megfigyelő is már igen korán jelezte. 939 HOWITT. o. akit mulasztáson ér. 423. o. amelyik amolyan főhatalommal rendelkezik. családtagjaival egyetemben gyakran azonosítják bizonyos csillagokkal.. Ha azonban ezt a hiedelmet pontosan figyelték meg. 343.). az emberek atyjának nevezik. 417. 430. PARKER: The Euahlayi. akkor mi végre találták ki maguknak az arandák? Talán valami Baiame-félét kell látni benne. mert általában több feleséget. o. o.926 E terület egészén jelentős számú törzs hisz egy igazi törzsi istenségben. 103. A vallási feladatok is feladatok: az.. of. 934 Nyilván erre a felsőbbrendű Mura-murára hivatkozik Gason a már idézet szövegrészben (CURR. . és helyesen elemezték. BROUGH SMYTH. BROUGH SMYTH. ahol a nagy istent Nurunderinek vagy Ngurrunderinek hívják. 489.. Új-Dél-Walest. Tr. mert ha Altijra semmiféle szerepet nem játszik. 944 L. o. 936 Egyfelől Baiame. 362. 930 A wimbaiáknál és a Murray-medence alsó részén élő törzseknél (RIDLEY: Kamilaroi. 488n508. o. Tr. Spencer és Gillen azt állítja. s kimagasló helyet foglal el a többi vallási entitáshoz képest. hogy semmiféle erkölcsi szerepet nem játszanak ( North. 423.. IV Mindamellett nem ez a legmagasabb mitológiai formáció az ausztráloknál. Ő szabta meg a Nap és a Hold járását. Daramulun. 538.).. 493. 942 HOWITT.. Miután egy ideig a Földön lakott. 407. fölemelkedett vagy fölvitték az égbe.930 Kohin931 és Mangan-ngaua932 elnevezéssel is.. Nat. aki elvesztette régi tekintélyét. mivel ez idő tájt az erkölcs teljes mértékben vallási jellegű még. másfelől Altijra közt az volna a különbség. Wales and Van Diemen’s Land.. annál is inkább. a warangyariknál (Victoria). o.. 929 A kamilaroiknál. 7.). hogy sikerült kimutatnia viszonylagos általánosságát. o. 137.. hiszen senki mástól nem származik. m. I. ami az emberiséget érinti: nem ő teremtette az embereket. o.. 925 Már 1845-ben megfigyelte Eyre (Journals… II. Tr. 924 4. MATHEWS. 937 Bunjillal kapcsolatban lásd BROUGH SMYTH. a walgaluknál (Új-Dél-Wales). 499. S. akkor aligha lehet eredeti. amely magába foglalja Victoria államot. semmit sem magyaráz.925 de leginkább Howitt érdeme. 495. 935 Strehlow azt állítja. Egyébként persze igen sok változata van e nagy istenek családjairól szóló elképzeléseknek. XXXVIII. o. 931 A Herbert folyónál élő törzseknél (HOWITT. Tr. 498. o. 246. o. hogy ezek betartását felügyelik. 338. II. 156. hogy Strehlow rosszul értelmezte az adatközlők szavait. 57n58. I. ennek azonban csak az az oka.]. 347. o. Nat. o. Nat. de a legfelsőbb. ha nincs víz. o.).. Howitt ugyanis igen széles területen észlelte.. a narinyariknál. az esővel is kapcsolatban van:943 hozzá folyamodnak. 147. o. 417.).. mint valamiféle teremtőről. hogy e nép a loritjákhoz hasonlóan Altijra néven egy igazi ljó istentl ismer. 57n58. amelynek régiónként más és más a neve: leggyakrabban Bunjil vagy Punjil. S. s egészen Queenslandig terjed. RIDLEY. ugyanezen terület közepe felé a wangkajibonoknál és a wiragyurikná l. n A szaklektor. o. 928 A juwinoknál. 128. o. Journal of. az ewalajiknál (Új-Dél-Wales északi része). I. 431. Tr. másrészt az alapítójának tekintik. 182. o. Tr. o. hogy a dijáriknál a Mura-murák n azaz a szokásos ősök n között van egy. aki az arandák Altijrájának felel meg: a hiedelem szerint személyesen ő vezeti a beavatási szertartásokat. Ugyanez az elképzelés lelhető fel nyugatabbra.936 E személy lényegi jegyei mindenütt ugyanazok. hogy ez utóbbitól teljességgel idegen az.941 Ő támaszt villámot a felhőből és hajítja le a mennykövet a földre. azt megbünteti.933 Igen valószínű. 937 s ott él a családja körében. o. Nat. 55. hogy ő csinálta őket. hogy mit tesznek. 432. a watyabalukoknál.). Nat. I.923 Tehát egyrészt a rítus felvigyázójának. De az is lehet. Daramulunnal kapcsolatban HOWITT. Minthogy az égben lakik. amely ha nem is az egyetlen. Bunjil. Nurunderi családjáról TAPLIN: The Narrinyeri. s ezért igazi erkölcsi szereppel ruházzák fel. akinek halványul az emléke. 55. 944 Úgy beszélnek róla. Tr. 943 HOWITT.934 Végül Spencerrel és Gillennel szemben. Nat. sőt örökkévaló lény. Nat. s még őelőtte Henderson (Observations on the Colonies of N.940 utasításokat ad nekik. 8. Halhatatlan. gyermeket és testvért tulajdonítanak neki.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA teljesítik feladatukat. 136. 66.. 498.). TAPLIN: The Narrinyeri. Tr. 940 BROUGH SMYTH. 927 Daramulun928 és Baiame. 927 A kulinoknál [Ez a név a Tindale-féle jegyzékben nem szerepel. o. 926 Nat. 942 Mivel ő a mennydörgés. és azt mondják.. 431. semmire sem szolgál. Igaz. Wales. Tr. a ngarigáknál. A feleségek száma és nev e régiónként változik. 538. akik úgy nyilatkoznak. PARKER: The Euahlayi. 148. 938 akik olykor segítenek neki feladatai ellátásában. 502.929 De találkozunk Nuralie vagy Nurelle. Az arandák tehát úgymond nem is szeretik és nem is félnek tőle. o.. o. 932 A karnaiknál. S. vagy ha túl sok eső esett. Baiame családjáról L. o. EYLMANN. 129. 933 TAPLIN. 938 Bunjil családjával kapcsolatban lásd például HOWITT.... 923 924 145 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Egy hajdan Melbourne-ben ismert legenda szerint Bunjil a következő módon hozta létre az első embert. o. hogy szűkebb értelemben használják e szót. 585. 128. Tr. 941 Uo. N. Baiaméval kapcsolatban RIDLE Y: Kamilaroi.. o.. Egyébként a loritjáknál van egy Tukura nevű személy. lábj. Eylmann szerint n aki ugyan se nem hozzáértő. o. se nem túlságosan megbízható megfigyelő n Altijra alkotta meg az embereket (i. hogy az arandáknál semmiféle kimondott istenségre vonatkozó hiedelemmel nem találkoztak. és nem is foglalkozik vele. A törzsek legalábbis egy része eljutott egy olyan istenség fogalmáig. valami régi istent.. Tr.. 935 Nat. o. HOWITT. o. 491. North. R. 939 Egyébként az égitestek fölött is hatalma van.

Távolról sem igaz tehát. 76. 945 946 146 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 954 s a túlvilágra érkező lelkeket fogadja. hogy kit ábrázol ez az alak. 292. kombinálódnak egymással..953 Mindenesetre gyakran mutatják úgy be. Tr. Még most is amolyan gondviselésszerű szerepet játszik. A beavatás az ő kultusza. Tr. Egyszersmind azonban valamiféle intuíció révén n amelynek természetét senki sem hajlandó megmagyarázni 963 n az emberi intelligencia BROUGH-SMYTH. o. PARKER: The Euahlayi. 498. a fegyverek. 963 LANG: i. BROUGH SMYTH.. hogy a vallási nemzetköziség csak az újabb. mint a másikkal. 340. 612.957 ily módon lépnek kapcsolatba vele. 6. számos szomszéd törzs is elismeri őket. Tales. Wales.. 952 Bizonyos megfigyelők szerint a halál után a bíró tisztét tölti be. o. 585. I. XXXVIII. o. hogy keresztény gondolat jelenik meg benne. R.949 Az emberiség jótevője. Nat. amit a nők és a be nem avatottak nem tudhatnak.. 564.959 E felsőbb istenségek tekintélye egyébként nem csak egy-egy törzsre korlátozódik. Lang mindössze annyit mond. PARKER: More Austr. 553. I.958 Nagyon fontos neki. hogy ott lakozik. hogy bizonyos népeknél. I. XXI. és 423. 952 HOWITT. o. L. ettől a Föld fölmelegedett és előbújtak az emberek.. PARKER: The Euahlayi. vagy a lándzsáikkal illetve rituális eszközeikkel böknek az ég felé.. Tr. Nat. 493. 80. 285. I. eltorzult formában. 957 HOWITT. o. aztán többször körbetáncolta. 563. o. 493. Mindenütt érzik a jelenlétét. L. bizonyos időkben e spontán tendenciát és képességet ellenkező irányú társadalmi szükségszerűségek meghiúsították.960 A Daramulunban való hit különböző formákban egész Új Dél-Walesben elterjedt. Természetesen az is előfordul. Tr.. 489. 331. énekelnek a tiszteletére. . vagyis alárendeltjeként tüntetik föl.951 A törzs erkölcsének az őre. o.948 tőle származnak a mesterségek. o. o. 956 HOWITT. Tr. még igazi imádságokat is intéznek hozzá. PARKE R: i. 948 HOWITT. hogy a hagyomány szerint milyen szerepet játszik a törzs életében.945 Egy másik mítosz szerint felgyújtotta a Napot. MATHEWS: Journ. 960 RIDLEY: Kamilaroi. fejlettebb vallások sajátja. 153. elmesélik élettörténetét. o.. MATHEWS: i. kifejezetten őhozzá kapcsolódnak a beavatási rítusok.. PARKER: The Euahlayi. hogy az ausztráliai vallások két heterogén. of. RIDLEY. Baiamét Új -Dél-Wales jelentős részén imádják. A vallási hiedelmek már a történelem kezdetén sem hajlamosak megmaradni egy politikailag behatárolt társadalomban. o.962 és bár ő is úgy látja. o. 959 L. Tr.. PARKER: The Euahlayi. 954 L. Tr. Bunjilt csaknem egész Victoria államban. HOWITT. o. különbséget tesz jók és rosszak közt. Ez a világkép Tylor szerint olyan magas teológiát feltételez. o. 946 Az emberekkel egy időben947 ő csinálta az állatokat és a fákat is. o. S. Nat. elmondják. a nőket nem. Nat.. 136. L. Leg. 955 HOWITT.. Máskor az ég felé emelik a kezüket és úgy mutatják. Úgyhogy árgus szemekkel figyeli. o. 947 Bizonyos mítroszok szerint csak a férfiakat teremtette meg. 630.956 Elmagyarázzák a fiatalembereknek. 84n99.. 950 RIDLEY: Kamilaroi. mintegy természetes képességük. hogy Szent Pál hipotézise tűnik a legkevésbé hibásnak (lthe most unsatisfactoryl). Ő látja el a híveket mindazzal.. vagy közvetítőkön keresztül érintkezik velük.. o. 429. 424. a törzsi rítusok. II. PARKER: The Euahlayi. hogy ellentétben áll az ausztrál hiedelmek egészével és egészen más elveken alapul. szétszóródjanak és nemzetközivé váljanak. ezt mondják Bunjilról. ő áll ezek középpontjában.). 90n91.. Ő vigyáz az újoncokra. ettől a szobor életre kelt és járni kezdett. csak éppen kisebb méltósággal ruházzák fel. 58. 495. MATHEWS: i. már a primitív népeknél is. 958 Uo. ezeket bizonyos természeti jelenségek sugallták volna az embernek. o. o. 79. 90n91. 588. 417. kölcsönösen merítenek egymásból. 343. 961 A. 528. 79. Igen gyakran fakéregbe vésik a képét. o. Pallyannak tulajdonítják (BROUGH SMYTH. skk. ha azonban megsértik. ettől azonban még a képesség megvan. 76. hogy egy viszonylag ennyire kiterjedt földrajzi területen csak ily kevés efféle istenség van.. o. Körbetáncolják. Megvannak bennük egyfelől a totemekre meg a szellemekre vonatkozó gondolatok. következésképpen az eredetük is kettős. o. in: BROUGH SMYTH. hogy mindent pontosan betartsanak: ha hibáznak vagy mulasztást követnek el. és nem ugyanúgy bánik az egyikkel. Baiaméval ellentétben Daramulunt gyakran mint alapvetően rossz szándékú szellemet jelenítik meg (L. o. 556. Kultuszuk tehát nemzetközi jellegű. arr a a következtetésre jut. 543.A. Lang viszont eredeti hiedelemnek tekinti.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA Agyagból szobrot formált. a nyelv. belefújt az orrlyukába. Nat. Például a Baiaméban hívő törzsek legtöbbje Daramulun létét is elismeri. ez a magyarázata annak.955 Mivel a beavatás a törzsi kultusz fő formája. 962 The Making of Religion.950 Vagy közvetlenül... Tr. 137. m. HOWITT. 543. 67. 492. Nat. egymásra helyezett rendszerből állnak. PARKER: The Euahlayi. miközben azok az erdőbe vannak száműzve. o. o. 495. A mitológiák Baiame fiaként vagy testvéreként. o. elmondják titkos nevét.. PARKER: The Euahlayi. m. 953 RIDLEY. HOWITT. mint látjuk. L. akkor szörnyűséges módon torolja meg azt. 949 L. o. vagy földből mintáznak róla szobrot. hogy csakis európai behozatal lehet: úgy véli. Nat.. L.... o. Az is előfordul. Nat. o. of N. HOWITT. akkor tombol. mi módon zajlik a szertartás.. 961 J. o. hogy a különböző mitológiák összekeverednek. 7. Tr. Nat. 187n293. o. 14. m. 318. PARKER: The Euahlayi.I. hogy átlépjék a határokat. 951 L. TAPLIN: The Narrinyeri. A nők eredetét fiának -testvérénéek. o. 498.. m. 492. S. mint aki a halottak országát igazgatja. ami a létezésükhöz szükséges.

akkor nem látjuk értelmét. mint bármely más szent lénynek. PARKER: More Austr. hogy e gondolat eredetileg. mi is éltünk velük. s ezért a törzs a többi ős fölé helyezte őket. 205. törés nélkül jutunk el az előbbiektől az utóbbiakig. E szempontból mindenható azt jelenti. hogy e világkép eredeti (Anthropologie d. o. mint láttuk.974 Az ausztrálok azért tudtak a többszelleműségtől a törzsi isten gondolatáig eljutni. 796n798. hogy a történelmi módszerrel ilyennyire ellentétes állásponttal vitatkozzunk. hogy a mitikus ősök fogalmát már a totemizmus alapelvei is előfeltételezik. az erkölcsi rend őre pedig azt. csak egy alaktalan hústömeg létezett. HOWITT. 972 lA világot a Nuralie-nak nevezett lények teremtették. vagy voltak hivatva betölteni.964 A tények azonban sem Tylor szkeptikus hipotézisét. akkor a szónak külön jelentése van. MEYER: Encounter Bay Tribe. 425n427. 61. aki alig tud mozogni. 136.). 423n424. Már Waitz is úgy vélte. Man. az ősök osztályát jelöli.. mert e két végpont közé beékelődött egy köztes fogalom. Másfelől viszont olyan funkciókat hivatottak.971 Ha volt a dijáriknál egy Mura-murának nevezett felső isten. Tales. L. o.). Korántsem más forrásból származnak. 967 TAPLIN: The Narrinnyeri. és elhomályosította az animista és totemisztikus babonák egyre növekvő tömege. m. hogy az illető istennek nagyobb hatalma van. W.965 Ebből azonban még nem következik. skk. de a jelek szerint ő is csak a legelső ember. amelyek a közönséges halandók. mellesleg Mangarkunjerkunja is ezt tette. de köztük illetve a mitikus ősök között csak fokozati különbségek vannak. Sőt. mint a közvetlenül ezután következő civilizációkban. o. mint akinek ugyan az emberekét meghaladó képességei vannak. o. teljesen hasonló szerepet tölt be két Ungambikula nevű égi személy ( Nat. o. RIDLEY: Kamilaroi. 206. Leg. hog y Baiame. mint a kifejezetten totemisztikus hiedelmek. Lang elméletét. ő hívott elő belőle kimondott emberi lényeket. Először is mára már bizonyos.). sem Lang teológiai értelmezését nem támasztják alá. aki lThe »Hig Goods« of Australial című. vö. Így tehát fokozatosan. mindentudó istenek. Parker szerint lByamee ugyanaz az ewalajik. erkölcsi törvényt alkotó egyetlen isten gondolatához. e régóta létező lények egy részének holló..966 Úgy festik le. nem nemzette. .l (BROUGH SMYTH. A nagy istenek ugyan kétségkívül fölöttük állnak. amelyben a különböző végtagok. valójában egyszerű ősök. Előtte nem éltek emberek.. elvégre minden ős totemlény. in: WOODS. hogy valamiféle rejtélyes kinyilatkoztatásnak kellene tulajdonítani őket.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA egy csapásra eljutott volna a világteremtő. Szám. de a földön teljesen emberi életet élt. ő alapította meg a fő társadalmi intézményeket. Láttuk ugyanis. és sokkal ragyogóbban és tisztábban nyilatkozott meg. A kultúrhéroszról is úgy tartják. akiknek a mitológia kiemelkedő szerepet juttatott a törzs történelmében. hogy olyan dolgokat is lát. rendszeresen beletartoznak a totemszervezetbe: Mangarkunjerkunja a gyík-totembe. 970 BROUGH SMYTH. Folk-lore-ban (IX. azok a mesés lények. 28. bármennyire különbözőek is azok a mieinktől.970 Egy legenda egyenesen fáradt vénemberként ábrázolja.968 a törzs alapítóját. Schmidt azt bizonygatja.) megjelent cikkében Lang elméletét bírálta. teremtő. mint alcheringa az arandák számáral ( The Euahlayi. aki az embereket megalkotta. 971 TAPLIN: i.. amely átmenetül szolgált: ugyanis a kultúrhéroszok. köt. Naturvölker. 481. o. skk. 49. Tr. Anjeával vagy Anjirral. 964 147 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Bunjil stb. amelyektől a hagyomány szerint a dolgok erednek. az ausztrál mentalitásra alkalmazott értelemben használják. o. hanem n épp ellenkezőleg n ezek logikai betetőzésének legmagasabb formáját jelentik. A note on Australian Religionl. de még a varázslók számára is láthatatlanok. s hogy ezek fölött továbbra is ő gyakorol felügyeletet. o. Ha e kifejezéseket viszonylagos. 974 Lásd fentebb. 6. amikor a misszionárusok tevékenysége még nem éreztethette a hatását. 966 DAWSON. Ő faragta meg ezt a nyersanyagot. o. I. 975 Ezen előállítási Schmidt az Anthropos 1908-as és 1909-es számában átvette A.). Tr. m. csak különös jelentőségre tett szert. 973 Mrs.967 hatalmas varázslót. hogy ő tartatja be az ausztrál erkölcs szabályait. 1905. hogy ő vezette be az embereket a civilizáció mesterségeibe.972 E személyek teljes mértékben összevethetők az alcheringa-ősökkel. o.973 Queenslandben már találkoztunk egy olyan istennel. hogy a nagy törzsi istenre vonatkozó gondolatok bennszülött eredetűek. nevezetesen Ausztráliában.969 Ő az első ember. napról -napra fajult el. Ezeket már abban az időben is észlelték. LANG: Magic and Religion. amelyeket e névvel illetünk. Bár az emberek atyja. 975 Egy másik mítoszban. az erkölcsi rend őrei. örökkévaló. o. 494. mint nagy vadászt. Nat. 25. I. mindentudó azt.. sőt az egyes egyedek sem váltak el még egymástól. másiknak sólyom formája volt. ak kor magunk is elfogadjuk őket. Itt most nem megyünk bele ebbe a szerintünk érdektelen vitába. 388.. Putiaputia a vadmacska-totembe tartozik. 965 Lásd e kérdésről N. mindenható. Hasonlóképpen a Murray folyónál élő törzseknél a nagy isten nevét. 55n56. Lang egyenesen azt mondja. De ha olyan jelentést akarnak adni e szavaknak. Idővel azonban rárakódott. Gyakran úgy beszélnek róla. Sidney Hartlandnak válaszolva. 491. amit egyedül a keresztény spiritualisták tulajdoníthatnak neki. o. 60. 290. 969 TAPLIN: i. ő fedte fel az embereknek a nagy vallási szertartások rejtelmeit. mint eredetileg. 492. A nagy isten ugyanis maga is ős. THOMAS: lBaiame and Bell-bird. mígnem n egy privilegizált kultúra hatására n újból föleszmélt. Nuralie-t néha gyűjtőkifejezésként használják: magába foglalja az összes olyan mitikus lényt. még inkább nélkülözött mindennemű idegen elemet. amelyet Spencer és Gillen közöl. hanem megalkotta őket. amelyek meglehetősen közel állnak a nagy istenek funkcióihoz. o. 49. 968 L.

. A legfelsőbb isten fogalma oly nagy mértékben függ a totemisztikus hiedelmek egészétől. I. és részben a rítusok is. amelyről az egyik frátriát elnevezték. 423n424). Nyilvánvalóan a beavatási szertartások kapcsán történő gyűléseken al akult ki ez az HOWITT. XXVIII (1894). ahol ezt a mítoszt megfigyelték. Mint emlékszünk rá. Bunjil. márpedig ez több Victoria állambeli törzsnél is nemi totemként szolgál a férfiak számára. Wales. o. Leg. 111. o. . hogy nagy isten legyen. azonos Gayandival. ugyanis e rituális eszköz zúgását az égzengéshez hasonlítják.988 Nuralie. hogy néha egymástól származtatják őket. 62n66. az mutatja. 987 BROUGH SMYTH.. PARKER: The Euahlayi. S. de igen közel áll hozzá. 989 Azokban a törzsekben. Tundun. Nat. S. de így hívják az anyai totemet is. mint láttuk. 992 Márpedig tudjuk. Tr. o. ez utóbbi esetben Karweent a kék gémmel azonosítják. hogy a frátriatotemek közt szintén amolyan alkati ellenségesség áll fönn.981 Baiamét szintén emu-vonásokkal ábrázolják. I. o. amelyek eredetileg állandó harcban álltak egymással. I. 423. 59. 984 Howitt szerint Bunjilt mindig emberi alakban ábrázolják. arról emlékeznek meg.. 135. 456. miután megalkotta a második embert. I. a denevér.. o. 992 RIDLEY: Kamilaroi. A ltoteml-et jelentő szót Howitt thundungnak írja.986 Fivére Pallyan. Tales. Legalábbis egyik fia maga is totem. I. mint egy kultúrhérosz. 94.993 Baiame. Baiame fia vagy testvére. Nat. milyen viszonyban állnak a nagy istenek a totemisztikus rendszerrel. 555.990 A Nuralie-k két fajtája mint két ellenséges csoport jelenik meg. J. 978 HOWITT. s hogyan diadalmaskodtak végül rajta nagy küzdelemben. MATHEWS. Tr. o. Nuralie. ahol a frátriákat Kilparának (Holló) vagy Mukvarának hívják. Anthropos. 585. Nat.987 De akár tovább is mehetünk. és hollóvá változtatta. I. mert szoros kapcsolatban van a bullroarerrel. vö. 984 BROUGH SMYTH.. 993 Lásd fentebb.983 lNuraliel. 156. vannak köztük olyanok. SCHMIDT: lL’origine de l’idée de Dieul. 981 Uo. Ez a magyarázata a Brough Smyth által közölt mítosznak (I. ha észrevesszük. of R. o. Daramulun sólyom. egészen közel áll hozzá. A karnaiknál a bull-roarer hérosza. A nagy istent azért azonosítják a mennydörgéssel. 985 Nat. Daramulun és Bunjil is sólyom. akik fölemelkedését a következő módon képzelhetjük el. aki a karnaik Tundunjának a megfelelője. 982 RIDLEY: Kamilaroi. HOWITT. márpedig azokban a törzsekben. o.991 Baiaménak viszont egy emberevő sólyommal.977 Mindazonáltal e tényekből nem szabad arra a következtetésre jutni. más néven az első ember. Nat. Tr. o.985 csakhogy a szó egyszersmind egy frátriatotemet. 1n2. a jelek szerint eleinte gyűjtőkifejezés volt. o. 1. Bunjil tehát alighanem divinizált frátriatotemek. hogy törzsi istenség legyen. és II. mint láttuk. a törzsalapító ősöket jelentette. 486. márpedig ezek egyrészt hollók. Tr. o. 417n423. 492. 983 STREHLOW. Karweent.. mint említettük. Egyébként hogy e kétféle alak közt milyen szoros kapcsolat van. 493. amely egyaránt jelentett sólymot vagy hollót. 986 HOWITT. 976 977 148 Created by XMLmind XSL-FO Converter. másrészt sólymok voltak. Mulliannel kellett harcolnia. 492. hogy a nagy isten semmi több. 67. aki egyébként Daramulunnal azonos. a nagy isten. Bizonyos esetekben e két személy világosan különválik egymástól. 136. hogy a nagy istenek illetve a totemek mitológiája szoros rokonságban van egymással. és közelebbről is megnézhetjük.989 Másrészt a nagy istenek legendás története is ugyancsak hasonlít a frátria-totemek történetére.).980 az anyja emu. A mítoszok. De bár nem keverednek össze. vagy amelyikről ő kapta a nevét. o. Daramulun. mégpedig olyan totem. s ez az állat tudvalevőleg frátriatotem számos délkeleti törzsnél.979 Mi több. 125n427. Egy másik legenda szerint pedig fekete hattyú (L. a sólyom a másik frátria toteméül szolgál. vö. 988 Lásd fentebb. E rokonság még nyilvánvalóbb. o. Tr.. o. Mi például Atnaturól mint kultúrhéroszról beszéltünk. of N. az arandáknál erdetileg az anyai totem volt minden valószínűség szerint a tulajdonképpeni totem. a sólymot is jelöli. o. amelyeket az egyik vagy a másik kategóriába egyaránt be lehet sorolni. márpedig ugyanez a szó a karnaiknál ltoteml-et jelent.. Tundun. L. 980 HOWITT... o. Nat.. számos istennek nyilvánvalóan totemisztikus arculata van. Ebben az alakban jelenik meg a kamilaroiknál a beavatási rítusokban. és egy párbajféle során súlyosan megsebesítette. o. 136. E párhuzamok végképp bizonyítják. 979 STEHLOW. Mungan-ngaua fia. 560. Tr.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA mód illetve a között. hogy ezek az istenségek hogyan harcoltak egy ragadozó madárral. o. csak árnyalatnyi különbségek vannak. o. 423n424. az isteni hős. amelyek általában frátriatotemek.978 Hasonlóképpen az arandáknál a nagy isten neve Altijra. a holló az egyik. mielőtt még egy nagy isten nevévé vált volna. 991 BROUGH SMYTH. HOWITT. 990 BROUGH SMYTH. Nat. 1909.982 Az arandák Altijrájának magának is emu-lábai vannak. legalábbis rokonok. Tr. hogy ennek gyakr an magán viseli a nyomát. Olykor nem is könnyű megkülönböztetni őket. o. PARKER: More Austral. összekülönbözött vele.976 Hasonlóképpen az ewalajiknál Daramulun. amelyet a mítosz a már tárgyalt Bunjilnak tulajdonít. hogy az isten vetélytársa rendszerint a holló vagy a sólyom.

aki előtt feltárulnak a titkok. hiszen eredetileg a beavatási szertartásból származik. az ősapa pedig magától lett. A lelkek viszont pusztán azt a formát jelentik. Pallyan stb. o. mint Tundu. of R. s következésképpen a törzsi egység megszemélyesítése? E magyarázat egyszersmind nemzetközi jelleget öltött. miként mutat a körülmetélés és a szubincízió rítusa spontán hajlamot arra. Arról szól. hogy a törzs két alaptotemének egyike saját vonásait kölcsönözte a nagy istennek. ott azt tartják róluk. Először is feltételezi a mana illetve a totemisztikus princípium meglétét. Már láttuk. Vajon nem azt mondja -e a mítosz a maga módján. azt feltételezték. A frátriatotemek nemzetközisége utat tört a nagy isten nemzetközivé válásához. S. törzséhez visszatérve elmeséli őket. A szétáramlást még inkább megkönnyítette az. Továbbá jóllehet a szellemek és istenek gondolata nem I. hogy n mint azt az animizmus teoretikusai állítják n a lélek fogalma az egész vallást csírájában tartalmazná. amelyekkel elszámolnivaló ellentéteik vannak. Ám ahol a törzs erősebben érzékelte önmagát. Egyszersmind az is látható. 995 Az ebben a társadalmi közegben kidolgozott hiedelmek nem maradnak egy-egy meghatározott nemzet kizárólagos tulajdonában. hiszen annak csak egyik sajátos módozata. nekünk pedig segít megérteni őket. hogy a kultúrhérosz alakjában személyesüljön meg. Így hát nekik is minden adottságuk megvolt rá. 995 HOWITT. of N. J. Ily módon jött létre a nemzetközi mitológia. ugyanis a nagy istenek csakis e rítusok során játszanak fontosabb szerepet. A beavatási ünnepségre nemcsak azokat a törzseket hívják meg. mert a bennszülöttek által gyakran használt kifejezéssel élve a beavatásnak éppenséggel lembercsinálásl a célja. o.. amit a totemi zmus alapját képező személytelen erők öltenek individualizációjuk során egy-egy konkrét testben. Nat. valamennyien egy tőről származnak. 270. valamennyien egyazon apa gyerekei.). Természetes volt hát. XXXVIII. hogy törzsi istenségekké váljanak. hogy a klántotemek tőlük függenek. 78. Szájról szájra szállt a neve. Wales. illetve a fiai vagy öc csei. s mivel előbb-utóbb ő is kénytelen lesz meghívni vendéglátóit. De ekkor már más szent lények is kitüntetett helyet foglaltak el a törzs vallási rendszerében: a frátriatotemek. A nagy törzsi isten ugyanis nem csupán egy ős szelleme. más vallási szertartásoktól idegenek. hogy a nagy isten valamennyi totem szintézise. hogy a frátrianevek általában közösek a legkülönbözőbb törzseknél. amely végül is kiemelkedő helyre került. ilyenkor félig ceremoniális. Amilyen egységes a rendszer. Ez az a pont. Ugyanennél a népnél Baiame fő feleségét szintén minden totemek anyjának tekintik. folyamatosan kicserélődnek a gondolatok a társadalmak között. Mrs. Az ősszellemek pusztán olyan entitások. hanem azokat is. hogy e csúcspontot jelentő fogalom törés nélkül kapcsolódik az általunk elsőként elemzett kezdetlegesebb vallásokhoz. ugyanezt mondja el képletes formában. De mivel meg kellett magyarázni. jóllehet ő maga semmiféle totem alá n em tartozik (uo. Tehát ennek az istennek teremtő szerepet tulajdonítottak. A klánok eszerint az isteni test töredékei volnának. Nemcsak a törzs tagjai vannak jelen ugyanis a beavatási szertartásokon. Ennek kimunkálásában a lélek gondolata nyilván fontos szerepet játszott: általa került be a személyiség fogalm a a szentség területére. így történt. 994 149 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amelyeket az egyéni lelkek képmására alakítottak ki abból a célból. E hősök azonban még nem rendelkeztek főhatalommal. ez alkalomból külön meghívják a szomszéd törzsek képviselőit is. egyengeti nekik az utat. MATHEWS. hogy ez utóbbi alulmaradt a vetélytársával folytatott harcban. félig komoly vendettákra kerül sor. Ahol fönnmaradtak. hiszen a frátriatotemeket általában egymás ellenségeinek tekintik. ez az érzés természetszerűleg egy később jelképpé növő személyben testesült meg. miért csak az egyik emelkedett e méltóságra.. 7. s vele együtt a hozzá kapcsolódó képzetek is. o. csakis ennek során születhetett meg bármiféle törzsi mitológia. Parker egy olyan mítoszt jegyzett fel az ewalajiknál. Az azonban távolról sem igaz. olyan bonyolult is. ahol a totemizmus összetalálkozik az utána következő vallásokkal. V Elérkeztünk a totemizmus által elért legmagasabb elképzeléshez. a másik kizárásával. amelynek középpontjába természetszerűleg a nagy isten került. 7. Az emberek azzal magyarázták meg maguknak a klánba való tartozásuktól függetlenül is fennálló kölcsönös kapcsolataikat. egy szinten álltak a társadalom többi legendás jótevőjével. Az idegen. ami jóval a többi mitológiai hős fölé emelte. s mindezen okoknál fogva olyan tekintélyre tett szert. 513. létüket neki köszönhetik. 602. hogy a mitológiai alakok e két fajtája részben összekeveredjen. hogy úgy képzelték. E gondolatot annál is könnyebben elfogadták. kisegítői lettek. 5. skk. Karween. mert összhangban állt a mitológia egészével. S. s ennek megszemélyesítése a feladata.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA elképzelés.994 amely e magyarázat alátámasztásául szolgálhat. hogy e törzsben a totemek eleinte csupán Baiame különböző testrészeinek a nevei voltak. Tr. S mivel a beavatás a törzsi kultusz fő formája. m. amelyekkel rendszeres connubium áll fönn. . A beavatási isten eleve adva volt e szerepre. kizárását tehát a vereség indokolta. Ez utóbbiak az alárendeltjei. 511n512. úgyhogy e szertartások egyben amolyan nemzetközi n egyszerre vallási és világi n vásárok is. hogy ez előbbiek születésére magyarázatot adjanak.

amelynek működését már a legspecifikusabban totemisztikus hiedelmek születésénél is megfigyeltük: a törzsi érzésnek. Ami a nagy isten fogalmát illeti. Eddig azonban úgy tekintettük a vallási képzeteket.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA előzhette meg a lélek gondolatát. mintha önmagukban is megállnának és önmagukban is magyarázhatóak volnának. teljes mértékben annak az érzésnek köszönheti a létét. de vissza is hat rájuk. A kultusz nyilván függ a hiedelmektől. Valójában azonban elválaszthatatlanok a rítusoktól. Hogy tehát jobban megértsük a hiedelmeket. hanem az e vallások eredeti alapját képező névtelen. diffúz erők tárháza szolgáltatta a nyersanyagot. hanem azért is. mert a rítusok is befolyásolják őket. hogy ez előbbiek pusztán a halál után szabaddá vált emberi lelkek volnának. A mitikus személyek megteremtése csak ezen lényegi erők más módon való újragondolásának az eredménye. újfajta felépítményeket sugallt neki. hogy az egyes klánok külön kultuszai oly módon találkoznak össze és egészítik ki egymást. hogy nekilássunk a vizsgálatának. 150 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mert azok során nyilvánulnak meg. Elérkezett az idő. 996 Lásd fentebb. hanem azt az egységének valamennyire tudatában lévő törzs dolgozza ki együtt. Ez az oka annak. . hogy közösen összefüggő egészt alkotnak. De e felépítményekhez nem a lélek képzete. 996 Márpedig ugyanez az érzés. hogy a totemizmust nem a klánok alakítják ki egymástól elszigetelten. Láttuk ugyanis. a kultuszt is jobban meg kell ismerni. a törzsi egység érzése nyilvánul meg az egész törzs számára közös legfelsőbb istenről szóló elképzelésben is. mert akkor honnan származnának emberfölötti képességeik? A lélek gondolata mindössze más irányba mutatott utat a mitológiai képzeletnek. Tehát ugyanazok az okok hatnak e vallási rendszer alapjaitól kezdve egészen a csúcsáig. ez még nem jelenti azt. s nemcsak azért.

Könyv: A FŐBB RITUÁLIS ATTITŰDÖK Created by XMLmind XSL-FO Converter. rész . .III.III.

.............5................................ IV............. ENGESZTELŐ-VEZEKLÉSI (PIAKULÁRIS) RÍTUSOK...............3...... I ........................................ 1............................................ 2................................... II..................... 1.............................3............................................................................................... II ........................................................................................................................ 1.........................................................1..............................................................................................1.............................................................................................................................................................................................................................................................................. Mennyiben általánosíthatók a kapott eredmények? ................................................................. Az előadásszerű-ábrázoló vagy megemlékező rítusok ............ A SZENT FOGALMÁNAK KÉTÉRTELMŰSÉGE ........ A mimetikus rítusok és az okság elve ......... 153 153 158 161 163 166 166 166 169 171 172 174 178 178 178 180 183 187 187 187 189 193 196 196 199 202 205 209 209 209 214 216 220 152 Created by XMLmind XSL-FO Converter........................... III ................................................... I .................................................................................................. 1....................... 3.. 1.... IV .... 1.............................................................................Tartalom 1....................................... 1................................ II ...................... 20..................................................................... III ................. IV ............................................................................... 1...........................1....................................................................................................................................................... III .............................................................................. A POZITÍV KULTUSZ (folytatás) .......2........................ 1......................................................2............................................................. IV ........... I............................... II .. 1.......... II ............. 1........................................................................................................................................ 2...............................3...... NEGATÍV KULTUSZ ÉS FUNKCIÓI: AZ ASZKETIKUS RÍTUSOK ............................................ 1.............................. 1.................................... II ................. 3.................................................. 1.................................................................................................................................. ....... 2....................... 4.......................................................... II ........2............... V .......... I .......................................................... 4.................................................... I ...................2............................................ III........................................................................................................................... A POZITÍV KULTUSZ ................................................... 1........................... 1............................ I .................. Az áldozat elemei ......... FEJEZET ........................................................................................... 1.......................................................................... 1........................................ IV ...................... 1..........3........................................ 4........................... 1..... III .........1........................................................................................ I ......................................................................... KONKLÚZIÓ .....................................................A POZITÍV KULTUSZ (folytatás) .................................................................. 5...............................................................4......... 3.................................... III .......... 1....4.......................... III ..................................................

55. Az effajta speciális rítusok rendszerére ezért a negatív kultusz elnevezést javasoljuk. Ez utóbbi szóval a polinéziai nyelvek azt az intézményt jelölik. Hanem a gyakorlatok rendkívüli változatosságából azt próbáljuk megragadni. 999 Tények bizonyítják. Mindkét fajtában az a közös. Mindezzel együtt különböznek is egymástól. megsérti a közvéleményt. Minthogy e rítusoknak az a szerepük. 999 A tiltás vagy tilalom szó számunkra sokkalta megfelelőbbnek látszik. RICHARD: La femme dans l’histoire. amely az effajta dolgok ezen sajátosságát jelöli. Normális körülmények közt egymáson kívül vannak. De igen komoly különbségek is vannak köztük. a két terület egymásba csúszását megakadályozzák. nevezetesen a szóbeli rítust teljességgel mellőzni fogjuk. kiigazítsuk n a hiedelmek elemzése közben elért eredményeinket. sajnálatos tehát. 1. I A szent lények meghatározásuknál fogva is különálló lények. Egész sor rítusnak az a célja. 998 a szó egyben melléknév is. amelyek mintegy tette szankciójaként tűnnek fel. mint majd később bemutatjuk. tehát valamennyi a tiltás n vagy az etnográfiában szokásos kifejezéssel élve n a tabu formáját ölti. hogy bizonyos dolgok összeférhetetlenségét rendelik el. nem az lesz az egyetlen. nyelvjárásbeli kifejezést emelnek kategória érvényűvé. amelyek a mágia körébe tartoznak. 435. 998 Lásd a Frazer által írt lTabul szócikket az Encyclopedia Britannicában. hogy ily módon ellenőrizhessük n s ha szükséges. De különbözőféle tiltások léteznek. egyébiránt pedig a vele járó zavarokat enyhíteni lehet. ha módszeresen tiltani próbálnánk. . hanem megtiltanak bizonyos cselekvésmódokat.1. hogy a vallási élet legelemibb. mennyire helytelenítjük. kölcsönösen feltételezik egymást.). Ezek ugyanis nem előírják a híveknek. Nem egy szerző úgy gondolta a szó alapján. o. vagy kizárólag a polinéziai népekre értendő (lásd RéVILLE: Religion des peuples primitifs. hogy a szokás által szentesített terminológia látszólag polinéziai sajátossággá tesz meg egy ily általános intézményt. mindig kiegészül egy másikkal is. Igaz. A mágikus tiltás ellenben csakis anyagi szankciókkal jár. ahol ne lennének tiltások. A szentségtörésért tehát a tettes egyfelől betegséggel vagy természetes halállal bűnhődik.997 Minden kultusznak kettős arca van: negatív és pozitív. legalapvetőbb formáihoz jussunk el. vagyis negatív aktusokat írnak elő. hogy bizonyos hatékony cselekvéseket végezzenek. s előírják az ily módon összeférhetetlennek nyilvánított dolgok szétválasztását. Először is a vallási tiltásokon kívül ott vannak azok. hogy valós zavarokról van szó. nem is próbáljuk meg minden részletében rekonstruálni a rituális gesztusok gyakran zavaros sokféleségét. 997 153 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mert a jelen fejezetben nem kívánunk valamennyi tiltásfajtával foglalkozni. amit a többi ember ró a tettesre. majd osztályozzuk a rítusok legáltalánosabb formáit.. hogy a nemkívánatos keveredéseket és közeledéseket megelőzzék. s ezek közt fontos különbséget tenni. A ltabul szó azonban n akárcsak a ltoteml n már annyira elterjedt. De még ha valóban automatikusan bekövetkezik is ez a spontán szankció. másfelől még meg is bélyegzik a többiek. o. Minthogy elsősorban az a célunk. II. Az ekképpen elnevezett kétfajta rítus valójában szoros kapcsolatban áll egymással. hogy e lényegi különállást valósítsa meg. milyen jellegzetes cselekvésformákat követ a primitív ember a kultusz gyakorlása közben. megszégyenítésben részesítik. Nincs olyan vallás. amely már emberi beavatkozást feltételez: vagy kifejezett büntetés adódik hozzá n ha ez már előbb nem lett volna beígérve n. vagy legalábbis nyilvános megrovásban. meghatározzuk eredetüket és jelentésüket. a tiltott cselekedet mintegy fizikai szükségképpen csakis anyagi következményeket von maga A rítusok egyik formáját. ha az ember pontosan meghatározza az értelmét és a használati körét. hogy az ily módon jelzett intézmény vagy csak általában a primitív társadalmakra. mint látni fogjuk. a hiedelem szerint a vallási tilalmak megszegése gyakran már önmagában is olyan. hogy köztük és a profán lények közt nincs folytonosság. fejezet . anyagi jellegű zavarokkal sújtja a bűnöst.NEGATÍV KULTUSZ ÉS FUNKCIÓI: AZ ASZKETIKUS RÍTUSOK A következőkben nem szándékozunk teljes leírását adni a primitív kultusznak. szükségképpen önmegtartóztatást. Már több ízben kifejtettük. az pedig válaszképpen vétkesnek nyilvánítja. s már csak kapcsolatuk jobb megértése végett is célszerű különbséget tenni köztük. Az jellemzi őket. ezt az Année sociologique sorozat egyik külön kötetében fogjuk tárgyalni. Először is nem ugyanolyan szankciókkal járnak. hogy túlhajtott purizmus volna. amelynek értelmében bizonyos dolgokat kivonnak a közhasználat köréből. ha egy-egy kimondottan helyi. s ahol ezek ne játszanának jelentős szerepet.

skk. 1003 Úgy gondoljuk. 1002 Lásd fentebb. de az engedetlenség ilyenkor nem jelent vétséget. i. Végeredményben valamennyi vallási tilalom két osztályba sorolható: vannak a szent és a profán közti. hanem a szent dolgokon belül állítanak fel meg nem felelési. Vagyis nem a szentség fogalmának a lényegét érintik. Már láttuk. Nat. de más és más jogcímen. mint az állat maga. hogy elválassza egymástól a különböző fajtájú szent dolg okat. hogy a mágikus tilalmakat csak a vallási tilalmak függvényében lehet megérteni.. az csak olyan kockázatot vállal. ha összekeverik vagy közel hozzák őket a többivel. amíg eljutnak a legmagasabb fokozatba . összeférhetetlenségi kapcsolatokat. Aki nem engedelmeskedik. 470. E fokozatokhoz pedig meghatározott táplálékok kapcsolódnak. 1002 De a legfontosabb ilyenfajta tilalmakat egy későbbi fejezetben fogjuk vizsgálni: ezek azt célozzák. hiszen a mágia. A vallási tilalmak egy részének az a célja. amelyeket egyedül a beavat ottak fogyaszthatnak. A következőkben csak a vallási tilalmakkal szándékozunk foglalkozni. Egyszóval a vallási tilalmak kategorikus imperatívuszok. A vérnek. 611. a megfelelő és a nem megfelelő szentség között. mindattól. 23. milyen főbb típusokat figyelhetünk meg Ausztráliában. Langloh PARKER: The Euahlayi. Továbbá nem szabad egy-egy állatra olyanfajta fából készült fegyverrel vadászni. mintha annyira tisztelné e tárgyakat. 1004 Lásd fentebb. o. . ugyanis az utóbbi profán az előbbihez képest. amely az elhunyt frátriájához tartozik. hierarchia van köztük. mint tudjuk. hogy vallási vagy mágikus jellegűek-e. A szentebb tehát taszítja a kevésbé szentet. Tekintsük végig.. ami profán. 1000 1001 154 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy a vallási illetve a mágikus tilalmak közt kifejezett törésvonal húzódik. Notes…. A vallási tilalom szükségképpen a szentség fogalmát foglalja magában. North. hogy ezek a par excellence vallási tilalmak. Úgyhogy e tiltásokat csak egyes elszigetelt rítusok esetében foganatosítják.. a szent tárgyat övező tiszteletből fakad. olykor évekbe telik. ezt fejezi ki és lépteti életbe. A mágikus tiltások ellenben csak a tulajdonságok világi fogalmát feltételezik. amelyek nem állnak össze tulajdonképpeni kultusszá.1000 kizárólag hasznossági megfontol