v2.133.

fr (K) 1 H­éléments I
Pierre Gaal Pierre Gaal © 2011 Pierre J. Gaal
-
Le hongrois n’est pas si difficile que ça, n’est­ce pas? ©
Courriel: <mailto:agglutive@freemail.hu?subject=H­éléments>
v2.133.fr (K) 2 H­éléments II
-

Table des matières
Introduction___________________3
Catégories de briques__________3
Abréviations___________________4
Les briques____________________6
a  á_________________________7
b__________________________IX
c__________________________10
cs_________________________10
d___________________________X
e  é________________________11
f___________________________12
g__________________________13
gy_________________________13
h__________________________13
i  í_________________________14
j___________________________15
k__________________________XV
l___________________________17
ly_______________________XVIII
m_______________________XVIII
n__________________________19
ny_________________________21
o  ó________________________21
ö__________________________22
p________________________XXII
r_________________________XXII
s__________________________23
sz_________________________24
t________________________XXIV
ty__________________________26
u  ú_____________________XXVI
v__________________________27
y__________________________28
z__________________________28
–0–____________________XXVIII
La vue hongroise des choses___31
Les éléments combinés de la 
conjugaison__________________33
Table de classification 
grammaticale_________________36
Appendice
La phonétique hongroise______37
Accentuation des mots.......37
Prononciation des sons de 
l’alphabet...........................37
Intonation des sections......38
Prosodie....................XXXVIII
Termes grammaticaux hongrois
______________________________40
Licence_______________________42
Liste des références__________XLII
Index_________________________44
Made by free software
This is why
Introduction
Un  des  traits  les  plus  caracté­
ristiques de la langue hongroise 
est   presqu’une   singularité,   du 
moins en Europe, puisqu’il n’est 
partagé   ici   que   par   quelques 
langues comme le basque ou le 
finnois p.ex. [WIK09].
Elle a en effet une structure ag­
glutinante  (du  latin  adglutinare 
= apposer, encoller), ce qui veut 
dire   que   tous   les   aspects   sé­
mantiques et grammaticaux sont 
exprimés  « en  collant   des   dési­
nences  et   des  affixes  aux  radi­
caux des mots »  [SIL99],  et  cela 
d’une manière répétée.
Ce   n’est   donc   pas   une   coïnci­
dence, si le mot  rag  qui désigne 
la   désinence   forme   en   même 
temps   le   radical   du   verbe  ra­
gasztani, qui signifie coller.
On voit déjà sur ce seul exemple 
(rag­aszt­ani) que les morphèmes 
individuels   se   combinent   entre 
eux  et   avec  les  radicaux  prati­
quement   comme   des   briques 
LEGO®  [LEG09].   C’est   ainsi 
qu’on forme des mots nouveaux 
ou le nombre épatant de 18 cas 
grammaticaux   de   la   langue 
[WIK09b].
La  plupart   de  ces  cas  ne  com­
posent pourtant que des complé­
ments circonstanciels de lieu, de 
temps,   de   possession,   etc.   qui 
seraient   articulés   en   français 
par   des   prépositions  [WIK09a]. 
La  différence,   c’est   que  le  hon­
grois est d’une précision insolite 
dans de telles descriptions.
Cette précision est du coup réali­
sée par des informations compri­
mées par agglutination dans les 
mots.  Il va  de soi  que pour  ap­
prendre le hongrois, l’on devrait 
connaître  tous  ou  du  moins  la 
plupart   de   ces   éléments  intra­
lexicaux  de  la  langue,   qu’on  ne 
trouve   pas   cependant   dans   un 
dictionnaire traditionnel.
Catégories de briques
La   classification   des   éléments 
morphologiques   se   fait   à  l’aide 
des catégories suivantes :
–0–  des   morphèmes   nuls   sans 
signification  qui   ne  sont  en  fait 
que des sons d’attachement;
lexème des morphèmes lexicaux, 
p.ex.   des   auxiliaires   de   mode, 
qui   complètent   le   jeu   de 
construction LEGO®;
affixe  des morphèmes fonction­
nels qui sont colorés de la façon 
suivante :
képző képző  des morphèmes dérivatifs 
qui  sont  des  suffixes qui  trans­
forment   d’ordinaire  la  catégorie 
grammaticale d’un mot;
—   Des  morphèmes   flexionnels 
qui sont :
rag rag  ou  bien  des   désinences   fi­
nales  d’action  ou  de  comparai­
son;
— ou des  affixes de déclinaison 
qui à leur tour peuvent être clas­
sifiés en :
igekötő igekötő  adjonctifs   verbaux   qui 
sont considérés comme des pré­
fixes  par  les  dictionnaires  clas­
siques,   bien   qu’ils   aient   une 
fonction  comparable  à  celle  des 
adverbes  « en »   et   « y »   en  fran­
çais,   tout   en  étant   utilisés   en 
appositon variable;
határozórag határozórag  désinences de com­
plément   qui   correspondent   le 
plus souvent à des prépositions 
françaises.
La   classification   ci­dessus 
permet   également   de   préciser 
dans   quel   ordre   les   briques 
peuvent être combinées [VAG08]. 
En règle générale, les noms, les 
verbes  et   les   adjectifs  (ou  bien 
les adverbes et les postpositions) 
ont les compositions suivantes :
el el­1  ­1 képzel0  0 és és1  1 e e2a 2a i i2b 2b d d2c  2c et et3 3 
elképzeléseidet  tes  conceptions 
(à l’accusatif);
be be­1 ­1 jelen0 0  t t1 1  het het2a 2a  n n2b 2b  él él3 3 be­
jelenthetnél  tu   pourrais   m’an­
noncer;
leg leg­1 ­1  erő0 0  s s1 1  ebb ebb2 2  től től3 3  legerő­
sebbtől (venant) du plus fort.
La  séquence  ordinaire  est   donc 
jaune, gris, rouge,  varié,  et fina­
lement bleu ou vert. À part des 
cas du nº 2 on ne mentionnera 
la   position  des   briques   que   si 
elle   ne   correspond   pas   à   cet 
ordre normal.
C’est   aussi   cette   position   qui 
décide   de   la   modification   du 
sens d’un mot (voir le tableau nº 
I).   Ainsi,   ce  sont   seulement   les 
affixes  de  classe  1  (les  rouges) 
ou  ­1  (les  jaunes)   qui   donnent 
des   mots   nouveaux,   c­à­d.   des 
entrées   dans   un   dictionnaire 
[MÁR06].
C’est   pour   cette  raison  que  les 
briques   rouges   sont   utilisées 
plutôt passivement [HAL76], tan­
dis   que   tous   les   autres   s’em­
ploient très activement.
Pour mieux comprendre la fonc­
tion  étymologique  de  toutes  ces 
pièces   de   LEGO®,   les   notions 
élémentaires   exprimées   par 
leurs  constituants  primordiaux, 
les   consonnes,   sont   toujours 
présentées   avec   une   notation 
_x_.
Tableau I : L’impact sur le sens 
des mots
Position Mot Phrase
1 - ×
2 - -
3 × -
v2.133.fr (K) 3 H­éléments III
-
nom adv ver
a
d
j
 
d
é
r
i
v
a
t
i
f
d
é
r
i
v
a
t
i
f
l
e
x
i
c
a
l
n
u
l
v
e
r
 
déclinaison
flexion
fonctionnel
Abréviations
Une  bordure  comme  autour  de 
ce paragraphe marque les parti­
cularités   hongroises   du  gram­
maire.
+ synonyme; « voir »
; antonyme, contraire
¬ La flèche est le symbole de la 
dérivation. Sans une telle flèche, 
l’élément   en   question   n’est 
qu’une   simple   terminaison   qui 
marque   la   catégorie   grammati­
cale du mot
C  Une   flèche   « décrochée »   re­
présente   un   mouvement   qui 
s’éloigne de l’observateur
O  Une  flèche   qu’on  voit   « arri­
ver » avec la pointe fait allusion à 
un  mouvement   se   rapprochant 
de l’observateur
& et
+ + en plus des suffixes préalables
¦ ou
~ le mot précédent entier
a réduction de la voyelle du radi­
cal, p.ex. é¬e (võc¬vŏc)
ab  suppression de la voyelle du 
radical,  reg  devant   m :    halom 
monticule ¬ halmaz  ensemble 
(en mathématique)
abál  rallongement   d’une  voyelle 
terminale  (vŏc¬võc)   reg  a¦e  ¬
á,   é;   p.ex.   dans  az   anyád  ta 
mère
abla  (ablatum  détaché)  ablatif :
4Ocomplément de lieu marquant 
le   détachement   de   l’origine,
+undc; ;ades, ;alla
acc accusatif : le cas du complé­
ment d’objet direct
ades (adesse être présent) ades­
sif :  4Ccomplément   de   lieu  si­
gnifiant la proximité à côté de q. 
ou de qch., +quos, ;abla, ;alla
adfi (adfinitas parenté) affinitif : 
affectation   d’un   concept   à   un 
autre
adgl  agglutinant :  élément   de 
liaison sans signification propre
adj adjectif
adv adverbe
alla  (allatum  apporté)  allatif :
4Ccomplément de lieu décrivant 
un  mouvement  vers  q.   ou  qch.,
+quor; ;ades, ;abla 
aux auxiliaire (ver)
aver adjonctif verbal 

caus  causal­final :  complément 
de cause ou de finalité
coll  nombre collectif :  l’expres­
sion de l’affinité des choses¦per­
sonnes énumérées
comi  (comes  compagnon   de 
voyage,  instrumentum  outillage) 
accompagnant­instrumental : 
complément de compagnie ou de 
moyen
† Un aver polysyllabique se comporte 
souvent comme un adv ordinaire
comp comparatif : 1º degré d’un 
complément   de   comparaison,
+sup, +xsup 
cond conditionnel
conf confidentiel : sub = 1. sing 
& obj = 2. sing¦plur ou vice­ver­
sa
conj conjonction
cons consonne, ;voc 
ctra  contra :  (vis­à­vis   de   qch.)
men bas de qch.
dat datif : le cas du complément 
d’objet indirect
dela  (delatus  porté  vers  le  bas) 
délatif :  ^Ocomplément de lieu 
marquant   un   mouvement 
descendant   du  dessus  de  qch., 
+undc; ;supe, ;subl 
demi diminutif
dist  distributif :  l’expression de 
la  distribution  des  choses¦per­
sonnes énumérées
div  division :  ce   qui   fait   d’un 
nombre un quotient; nom¬nom 
domi  domicile :  complément de 
lieu  signifiant   la  proximité  par 
rapport au centre de considéra­
tion :  +trid  a)  du lieu du domi­
cile; b) des adv ici & là
efct  effectif :  l’expression  de  la 
possibilité ou  de la  liberté d’ef­
fectuer une action; ver¬ver
elat  (elatum  porté   au   dehors) 
élatif :  BOcomplément   de   lieu 
indiquant  un  mouvement  dirigé 
vers   le   dehors,  +undc;  ;ines,
;illa 
essf  (esse  être)  essif   formel : 
complément circonstanciel d’état 
réel
essm  (esse  être)  essif   modal : 
complément circonstanciel d’état 
fictif
fact factitif; ver¬ver 
fem féminin, ;vir
fut futur
ikes  ikes   ige :  a)  Du  point   de 
vue syntaxique un ver dont la 3.  
sing  porte une marque ­ik (plus 
1. sing subj = objt reg avec ­m). b) 
Du point de vue sémantique une 
auto­référence subj : fénylik res­
plendir  (par   réflexion),  +pass,
+refl 
illa  (illatum  porté   au   dedans) 
illatif :  BCcomplément   de   lieu 
mentionnant  un mouvement  di­
rigé   vers   le   dedans,  +quor;
;ines, ;elat 
imp  impératif  (qu’on   ne   peut  
rendre parfois que par le subjonc­
tif)
ind indicatif
ines  (inesse  être   dedans)  ines­
sif :  BCcomplément  de  lieu  dé­
crivant   une  position  au  dedans 
de qch., +quos; ;illa, ;elat 
inf infinitif
int interrogatif
lat latin : xénisme
v2.133.fr (K) 4 H­éléments IV
-
loc  locatif :  une   variante   du
+quos qui suit l’usage lat et par 
là ne désigne que des  nom  géo­
graphiques
logi  (loginquitas  distance)  login­
quitif :  complément   de   lieu  si­
tuant   qch.   à  distance,  Jlà­bas,  
;vici
mod mode, +aux de ~
mult multiplicatif : … fois
nom  nom (utilisé  pour  des  sub­
stantifs seulement) ¦ nominatif : 
le cas élémentaire, non marqué, 
de tous les noms
obj objet : +acc, +dat 
objt objectif : la façon de consi­
dérer les choses en mettant l’ob­
jet direct en relief (p.ex. par la 2

conjugaison)
optt optatif
ord ordinal (nombre)
part participe : ver¬adj, adv 
pass passive : voix a)   ~ : fact & 
ikes;  b)  plutôt   moyenne :  ver¬
ver, +Reg11
perf perfectif :  l’achèvement 
d’une action (3
e
  conjugaison uti­
lisant un +aver); part perf : par­
ticipe passé
phrase   mnémotechnique   pour
l’harmonie vocalique :  sur  Ború­
san áll alul a hajón,  son és fe­
nyít minket, mint egy  sön  tű­
kön ülő  ® Là­dessous, sur le 
bateau,  ·  se tient debout, mé­
lancolique,   et   nous  châtie   très 
impatiemment.
plur pluriel : ;sing; 3. plur peut 
avoir   un  +sub  indéterminé  (on 
…)
poss possessif
post  postposition :  un adv  qui 
vient  après  le  nom  auquel il se 
réfère
pres présent
priv privatif
pron  pronom  ¦ suffixe pronomi­
nal
prӕt prétérit (passé simple)
quor (quorsum dans quelle direc­
tion)  quorsif :  un   complément 
de  lieu  décrivant   une  direction 
qui   répond  à  la  question Cvers 
où? +alla, +illa, +subl, ;undc 
quos  (quo  quelque   part,  esse 
être)  quossif :  complément   de 
lieu définissant une position qui 
répond   à   la   question  Coù?
+ades,  +ines,  +supe,  ;quor,
;undc 
rect rection
refl réfléchi : a) ikes; ver¬ver en 
utilisant   le   groupe   de   suffixes
+k 7) en ce qui concerne la syn­
taxe;  b)  Du   point   de   vue   sé­
mantique   une   auto­référence 
objt :  mosakodik  =  mosakszik 
(mossa magát) se laver
Reg0  règle auxiliaire :  ¯  après, 
s’il y a¦avait devant …
Reg1  règle  1 :  le  radical   dérivé 
doit avoir au moins trois syllabes 
avec le suffixe dérivatif [NÁD09] : 
nézeget contempler
Reg2 règle 2 : monosyllabique & 
¯võc  ¬ vŏc  +  v;  leve  (lé)  son 
jus.  reg  ó¬av;  a  tavat  (tó)  lac 
acc
Reg3 règle 3 : monosyllabique ¦ 
(¯cons & t); ;Reg5
Reg4  règle 4 :  la version courte 
est  plutôt   un  ordre,   tandis  que 
la  variante   longue   est   une   de­
mande plus polie
Reg5  règle  5 :  polysyllabique  ¦ 
(¯voc & t); ;Reg3
Reg6 règle 6 : nni inf ¬ –d– imp 
2.   sing   objt;  redoublement   du 
suffixe, tedd (tenni) fais­le!
Reg7 règle 7 : nni inf ¬ –gy– ind 
¦imp; adgl palatalisé sur le radi­
cal, megy (menni) · va
Reg8 règle 8 : nni inf ¬ –j– imp; 
duplication   de   l’infixe,  jöjjünk 
(jönni) que nous venions
Reg9  règle  9 :  nni  inf  ¬  –sz– 
ind;  changement du radical (ao­
riste   en  sz  au  pres),  eszem 
(enni) je mange
Reg10  règle  10 :  voix   passive 
avec un ver objt; ;Reg11
Reg11  règle  11 :  voix   passive 
avec un ver subj; ;Reg10
Reg12  règle 12 :  Reg21¦Reg23¦ 
Reg24¦Reg26 :  accommodation 
phonétique à l’imp 
Reg13  règle  13 :  ¯  cons≠h  &  v 
¬  2×  cons;  redoublement  de  la 
consonne   finale,  vízzé  en  eau, 
ezzel   a   szabállyal  avec   cette 
règle
Reg14 règle 14 : ¯2× cons¦¯ít
Reg15 règle 15 : ¯cons & i ¬ 3.  
sing + i
Reg16 règle 16 : ¯j¦ly & ikes ¬
sik
Reg17  règle  17 :  ¯m¦n¦ny¦i¦j 
¦r, mais pas ¯vár
Reg18  règle  18 :  ¯ó  &  j  ¬  aj : 
ajtaja (ajtó) sa porte
Reg19 règle 19 : ¯o¦ö & ¯nt ¬
om, öm
Reg20  règle 20 :  ¯ő & j  ¬ ej; 
neje (nő) sa femme
Reg21  règle 21 :  ¯Reg22  & j  ¬
redoublement   de   la   consonne 
précédente :   ddz¦ss¦ssz¦zz;  űzz 
(űz) poursuis!
Reg22 règle 22 : ¯dz¦s¦sz¦z, c­
à­d. après une sifflante
Reg23 règle 23 : ¯szt & j ¬ ssz; 
ossz (oszt) distribue!
Reg24  règle  24 :  ¯võc¦cons  ¯t 
& j  ¬  ts;  tisztíts  nettoie!,  tölts 
verse!
Reg25 règle 25 : ¯voc ¦ ¯d¦g¦k 
¦n¦ny¦p¦r¦t  (pas   très   stricte) 
[NÁD09]
Reg26 règle 26 : ¯vŏc ¯t & j ¬
ss; szeress (szeret) aime­moi!
v2.133.fr (K) 5 H­éléments V
-
Reg27  règle  27 :  ¯z  & cons  ¬
2×  cons;  redoublement   de   la 
consonne suivante,  ebbe (ez)  ici 
dedans
reg régulièrement
rel relatif
sing singulier, ;plur 
son (sonora)  +voc  claire  non in­
fléchie :   e¦é¦i¦í,  +phrase   mné­
motechnique;  +sön  (quand  cela 
est nécessaire), ;sur 
sön  +voc  claire  infléchie : ö¦ő¦ 
ü¦ű,  +phrase   mnémotechnique; 
+son, ;sur 
sub (subjectum) sujet
subj  subjectif :  la   façon   de 
considérer les choses en mettant 
le sujet en relief  (p.ex. par la 1

conjugaison)
subl  (sublatus  élevé)  sublatif :
^Ccomplément   de   lieu   indi­
quant une direction vers le des­
sus   de   qch.,  +quor;  ;supe,
;dela
sup  superlatif :  2º   degré   d’un 
complément   de   comparaison,
+comp, +xsup 
supe (superesse  être   au­des­
sus   de   qch.)  superessif :
^Ccomplément   de  lieu  définis­
sant   une   position   sur   qch.,
+quos; ;subl, ;dela 
sur (surda)  +voc  sombre :  a¦o¦ 
ó¦u¦ú,  +phrase   mnémotech­
nique; ;son, ;sön 
temp temporel
term  terminatif :  complément 
circonstanciel d’achèvement
traf  translatif­factif :  complé­
ment   de   translation  ou  de   fait 
accompli
trid (trias directionis)  tridirecti­
vité : le triplet de directions ca­
ractérisant  les  compléments  de 
lieu & de temps,  +quor,  +quos,  
+undc
undc  (unde  d’où   &  decessum 
parti)  undécessif :  un   complé­
ment  de  lieu  marquant  une  di­
rection qui répond à la question
Od’où?  +abla,  +dela,  +elat,
;quor 
ver verbe
vici  (vicinitas  voisinage)  vicini­
tif :  complément de lieu situant 
qch. à proximité, 1par ici,  ;logi
vir (virilis) masculin, ;fem
voc (vocalis)  voyelle,  ;cons;  vŏc 
quand elle est courte, võc quand 
elle est longue
xsup superlatif extrême : 3
e
 de­
gré d’un complément de compa­
raison, +comp, +sup 
 indéclinable
· 3. sing : il (lui), elle; vous (poli)
Les briques
Le principe agglutinant du hon­
grois   est   quelque   peu  intermé­
diaire   entre   le   système   casuel, 
encore strict, des langues slaves 
et germaniques (à part l’anglais), 
et   la   structure   prépositionnelle 
du français. En fait, tous les cas 
du hongrois sont définis comme 
des   cas   grammaticaux   usuels, 
mais  sont  employés  comme  des 
« cas »   prépositionnels,   c­à­d. 
comme   les   compléments   cir­
constanciels  ou  autres  en  fran­
çais.
Il ne faut pas se laisser découra­
ger   par   le   nombre   élevé   des 
éléments   énumérés   dans   cet 
opuscule.   Puisque  presque  tous 
ces éléments sont univoques en 
ce qui concerne leur fonction, le 
hongrois   est   en   vérité   comme 
toutes les langues agglutinantes 
bien plus regardant sur les suf­
fixes   grammaticaux   qu’une 
langue   flexionnelle   puisse   ja­
mais l’être [WIK09c].
Tout   d’abord,   ces   suffixes   sont 
par  principe  plus  précis  qu’une 
préposition.   Prenons   p.ex.   l’un 
des tout premiers mots d’un dic­
tionnaire   français   quelconque : 
la préposition « à ». Elle va avoir 
en  général   plus  d’une  douzaine 
de   significations   parce   qu’elle 
peut   représenter   plusieurs   no­
tions grammaticales.
C’est la même chose avec les dé­
sinences de conjugaison. Voyons 
pour  cela  un  exemple  classique 
qui,   lui   aussi,   commence   avec 
un  a :  le  ver  lat  amare  aimer. 
Étant donné que son radical est 
flexible, nous devons considérer 
dans   une   forme   comme  ama­
bitis  (vous   aimiez)   le   suffixe 
­abitis  comme   une   unité   qui 
alors   encode   à   elle   seul   l’in­
formation   sur   la   conjugaison 
(4×),   la  personne  (6×),   le  temps 
(3×), le mode (3×), l’aspect (2×) et 
la   voix   (2×).   Ce   qui   ferait   en 
théorie 864 suffixes à la limite. 
Pour   son   équivalent   hongrois 
szerettetek  (szeret­t­*­tek),  la 
langue   ne   tient   que 
2+6+2+3+1+0=14   suffixes   à 
disposition (bien qu’il faille envi­
sager   l’harmonie   vocalique   en 
plus).
C’est   encore   sans   parler   de   la 
possibilité   particulièrement   in­
téressante  d’exprimer  beaucoup 
plus   d’aspects     relatifs   à   un 
verbe ou même à un nom donné 
par des suffixes affectés exclusi­
vement   à   de   tels   aspects   qui 
sont   pour   la  plupart   inconnus 
en  lat  et   dans   les   langues   ro­
manes ©.
Il   faut   cependant   mentionner 
qu’une classification linguistique 
intégrale  de  ces  360  affixes  (et 
lexèmes)   hongrois   est   des   plus 
difficiles  [MÁR06].   De   ce   fait 
l’intention   de   ce   dictionnaire 
n’est que de proposer des exem­
ples   qui   montrent   l’utilisation 
pratique de tous ces éléments.
C’est   donc   un   dictionnaire   de 
suffixes   qu’on   nommerait  rag­
magyarázó  szótár  en  hongrois. 
Le mot magyar­áz­ó qui complète 
rag  que  nous  connaissons  déjà 
est   dérivé   de   la   manière 
v2.133.fr (K) 6 H­éléments VI
-
suivante : magyar adj¦nom hon­
grois, áz áz ¬ver objt magyaráz ex­
pliquer  (dire   qch.   comme   en 
hongrois!), ó ó ¬adj ragmagyará­
zó expliquant les suffixes ©.
Il faut savoir que la formation de 
groupes   de   suffixes   se   fait   en 
règle   générale   d’en  arrière.   On 
devra  donc  chercher  un  suffixe 
aussi  par  sa  dernière  lettre  (qui 
serait  +[á]z  dans le ver  magya­
ráz  ci­dessus), si par hasard on 
ne l’avait pas trouvé par son ini­
tiale.
Mais  il   se  peut   toujours  que  le 
suffixe  en  question  ait   été  tout 
simplement oublié par l’auteur…
a  á a  á
a a   ­1 ­1 1) rel pron : ahogy ainsi que, 
amikor  lorsque.  Amilyen   az 
apa, olyan a fia Tel père, tel fils. 
1  1 2)  ver¬nom :  inga  le pendule, 
A monda azt mondja …  La lé­
gende dit que … 3) ¬nom¦adj a) 
(édes)anya  mère,  (édes)apa 
père;  puha  mou.  +e +e     b)  kefe 
brosse;  lenge  aérien.  A   ruha 
puha   és   lenge  La   robe   est 
souple et flottante.  da da   , ,  de, de,  oda, oda, 
öde öde  ¬nom  4)  un   lieu   où   l’on 
garde   qch.   ¦  il   se   passe   qch. : 
zárda  cloître  (enclore),  bölcsőde 
crèche  (berceau),  óvoda  école 
maternelle  (protéger contre qch.), 
iroda  bureau  (écrire),  öntöde 
fonderie.  A  sörfőzde  étkezdéje 
mellett van egy sütöde  À  côté 
de la cantine de la brasserie, il y 
a   une   boulangerie.  +la +la   , ,  +le +le  5) 
tégla brique, szemle inspection. 
A számlán túl sok a nulla Il y a 
un peu trop de zéros sur l’addi­
tion.  +ma +ma   , ,  +me, +me,  +oma +oma  6)  hagy­
ma  oignon, eszme  idée, lakoma 
banquet.  A   pókerjátszmához 
játékérme  kéne  Pour  jouer  au 
poker, il faudrait des jetons.  ka ka   , , 
ke ke  7)  nom¦adj¬nom :  a)  sóska 
oseille,  karika  (kerek)  cerceau, 
fülke cabine. +óka +óka   , , +őke +őke b) álló­
ka  support   pour   enfants  (pour 
les aider à se tenir debout),  ülő­
ke  siège.  A  boróka  fa  fajta  Le 
genévrier  est   une  sorte  d’arbre. 
+ia +ia     8)  lat  a)  ¬nom :  kúra  cure, 
duda  klaxon.  Próba  szerencse! 
Qui ne tente rien n’a rien. b) un 
concept   abstrait :  allergia  aller­
gie,  biológia  biologie.  Ez  a  bü­
rokrácia   bolondéria  Cette   bu­
reaucratie  est  à  en  devenir  fou. 
c)  un  nom  géographique :  Ázsia 
Asie.  Dánia biztos nem Auszt­
ráliában van Le Danemark n’est 
sûrement   pas  en  Australie.  ika ika   
d)  une   activité   ou  une   science,
+[iku]s :  politika  politique, fizi­
ka  physique.  Az   atléta   atleti­
kus,   s   ezért   atlétikát   űz  Un 
athlète est athlétique, c’est pour 
ça  qu’il   fait  de  l’athlétisme.  ista ista   
e) une personne qui poursuit une 
activité  donnée :  alpinista  alpi­
niste,  oboista  hautboïste.  A  bi­
ciklista nincs a bérlistán Le cy­
cliste  n’est  pas  sur  la  feuille  de 
paye.  f)  un  courant   de  pensée : 
avantgardista  avant­gardiste.  A 
buddhista   egyetemista   biztos 
nem   terrorista  Un   étudiant 
bouddhiste   n’est   sûrement   pas 
un terroriste.
a a   , ,  e e  9)  Cdomi  a)  Jlogi  oda  là­
bas,  1vici  ide  par ici.  Hova me­
gyünk?  Où   allons­nous?  b)
+haza.  ba ba   , ,  be be  10)  BCilla  +be, 
;ban,  ;[b]ól  2) :  a)  a  szobába 
dans la chambre, a Duna vizébe 
dans l’eau du Danube. Szállj be 
az  autóba!  Monte  dans  la  voi­
ture!  b)  +ban  e) :  Kivándorolt 
Amerikába  ·  est émigré(e) vers 
l’Amérique. Elutazott Bécsbe ·
est  parti(e)   en  voyage  à  Vienne. 
c) Reg17 +ban ee) : Pozsonyba à 
(vers)  Bratislava,  Debrecenbe  à 
(vers)  Debrecen.  d)  bálba  à  un 
bal,  ebbe az irányba  dans cette 
direction.  Neki   is  fülébe  jutott 
már a hír Le bruit est déjà arri­
vé à ses oreilles.  A fejébe szállt 
a dicsőség La gloire lui a monté 
à la tête. e) az iskolába megy ·
va à l’école (juste en ce moment), 
iskolába jár ·  va à l’école (tous 
les jours). f) Belehalt betegségé­
be  ·  est mort de sa maladie.  A 
hiúságába majdnem belebeteg­
szik  ·  a une telle gloriole qu’·
en  devient   presque   malade.  g) 
Ez  mennyibe  kerül?  Ça  coûte 
combien?  Hány  órába  telik  az 
út oda? Le voyage là­bas, il dure 
combien de temps (d’heures)?  ra ra   , , 
re re 11) ^Csubl +rá, ;n 7), ;[r]ól 
3) :  a)  ágyra  sur le¦un lit.  Ráül 
a   székre  ·  s’assoit   sur   une 
chaise.  b)  Pécsre  à  (vers)  Pécs, 
Magyarországra  en  (vers   la)  
Hongrie.  A   szobám   ablaka   a 
Dunára   néz  La   fenêtre   de   ma 
chambre  donne  sur  le  Danube. 
c) Cdomi +haza 3) : 1vici Ez itt­
honra kell J’ai besoin de ça (ici) 
à la maison. Jlogi  Otthonra ve­
szi  ·  l’achète pour son foyer.  d) 
Budapest 60 km­re van innen 
Budapest   est   à  60  km  d’ici.  e) 
100   euróra   becsülték  On   l’a 
estimé à 100 €. 4:2­re győztünk 
Nous  avons  gagné  4  à  2.  Ez  a 
szótár 8 fejezetre oszlik Ce dic­
tionnaire  se  partage  en  8  cha­
pitres.  f)  +kor :  Mikorra   lesz 
kész?  Quand  est­ce  qu’·  sera 
prêt(e)?  A  tűzifa  télre  kell  Le 
bois   de   chauffage   est   pour
l’hiver.  Ha   ráérsz,   vasárnapra 
meghívlak  ebédre  Si   tu  as   le 
temps, je t’invite à déjeuner pour 
dimanche.  g)  Az   orvosra   vá­
runk  Nous  attendons  le  méde­
cin.  Ez nem olvasásra való  Ce 
n’est pas pour lire.
a a   , , e, e, ja, ja, je je 3. sing 12) objt ind, +j 
3),  ;i  1) :  olvassa  ·  le  lit,  ta­
nulja  ·  est   en   train   de   l’ap­
prendre.  Kifordítja  a  köpenye­
v2.133.fr (K) 7 H­éléments VII
-
gét · n’a pas de conscience. 13) 
a)  imp,  +j  2)  mondja  qu’·  le 
dise,  meglepje  qu’·  le¦la 
prenne   au   dépourvu.  Nehogy 
már felkapja a vizet!  Qu’·  ne 
se  mette  surtout  pas  en  colère! 
b)  ¯t prӕt :  itta  ·  l’a bu,  meg­
szerette  ·  s’est   épris(e)   de   q. 
Megadta magát a tényeknek ·
s’est rendu(e) à l’évidence.  2 2  14) 
pron ;e 2) a) reg a fia son fils, a 
napja sa journée, az apósa son 
beau­père,  a  neje  sa  femme,  a 
nője  son  amie;  vele  avec  ·.  A 
neje a menye anyósa Sa femme 
est la belle­mère de sa belle­fille. 
b)  Reg20 :  az  ereje  sa  force,  a 
veleje  la  moelle  (substance)  de 
qch. Öt fő nem tudja, hol a feje 
Des cinq personnes il n’y a au­
cune qui sache où est sa tête (fő 
= fej). c) ord : május elseje le 1º 
mai,  június hatodika  le 6 juin. 
December   harmincegyedike 
szilveszter  Le   réveillon   de   la 
Saint­Sylvestre,   c’est   le   31 
décembre.  d)  des  périodes  pas­
sées :  két napja  depuis 2 jours, 
négy  hete  depuis   4  semaines. 
Fél   éve   tanulunk   magyarul 
C’est  depuis  six  mois  que  nous 
prenons des leçons de hongrois. 
2 & 3 2 & 3  15)  cond  na na   , ,  ne, ne,  ana, ana,  ene ene 
a)  subj :  elmosna  ·  ferait   la 
vaisselle,  kinevetne  ·  se   mo­
querait de q., mondana · dirait 
qch.,  kimerítene  ·  épuiserait 
q.. ná ná   , ,  né, né,  aná, aná,  ené ené b) objt : lát­
ná  ·  le  verrait,  követné  ·  le 
suivrait,  elhajtaná  ·  le chasse­
rait,  vetítené  ·  le  projetterait. 
Ha adna magára, megmosná a 
haját Si · tenait à son image, ·
se laverait les cheveux. ta ta   , , te te objt 
prӕt 16) ver¬nom¦adj a) beállta 
survenance,  dércsípte  couvert 
par du frimas. A madárvártáról 
hoztam  madárláttát  J’ai   rap­
porté   mon   casse­croûte   de   la 
station   ornithologique.  b)  adv
+ban g).  17)  ¯n  dist temp :  ha­
vonta  mensuellement,  évente 
annuellement.  Eleinte   hetente 
utaztam  Au  début,   je  faisais  le 
voyage   chaque   semaine.  18)  ¯
szor¦szer¦ször mult comp : száz­
szorta  100×,  hétszerte  7×.  A 
százszorszép  százszorta  szebb 
La  pâquerette est cent  fois plus 
belle.  fajta fajta     19)  a)  nom  race :  A 
francia spániel a kutya fajnak 
egy fajtája  L’épagneul  (français) 
est une race de l’espèce « chien ». 
b)  adfi,  +féle :  betűfajta  police 
de   caractères,  magadfajta  de 
ton envergure. Ő is egyfajta em­
berfajta · aussi est membre de 
la race des hommes.
a a   2 2  demi  20)  a)  Pista  (István) 
Étienne,  Gida  (Gedeon)  ~  vir, 
Zsuzsa  (Zsuzsanna)  Suzanne, 
Kata  (Katalin)  Catherine.  ó ó   2 2  b) 
Kató  (Katalin),  Margó  (Margit) 
Margaux,  Csató  (csat)  ~  vir.  c) 
anyó  (anya)  petite   mère,  apó 
(apa)  petit   père.  A   gyerekek 
várják a télapót Les enfants at­
tendent   le  Père  Noël  (petit   père 
hiver).  ő ő   2 2  c)  Gergő  (Gergely) 
Grégoire. +kó, +kó,  +ckó +ckó2  2  d) szánkó 
luge (szán  traîneau),  fickó (fiú) 
gars. Ez a Pejkó patkója C’est le 
fer à cheval d’un cheval bai (nom 
de cheval). A mackó a kuckójá­
ban alussza a téli álmát  L’our­
son hiberne dans son gîte.  +ikó +ikó   , , 
+ +   ikő ikő   2 2  e)  csikó  poulain,  házikó 
maisonnette.  ee)  fem :  Ildikó 
(Hilda)  ~  fem,  Anikó  (Anna) 
Anne,  Enikő  ~ fem.  ca ca   , ,  ce ce2 2  21) 
a)  utca  (út)  rue,  kemence  (ké­
mény)  four.  Egy kupica sligovi­
ca  nem  ártana!  Un  petit   verre 
de slivovitz ne ferait pas de mal! 
+ica +ica   , ,  +inca, +inca,  +ice +ice2 2  b)  cica  cha­
ton, gerlice tourterelle. A katin­
cának   nincsen   farkincája!  La 
coccinelle   n’a   aucune   petite 
queue.  c)  fem :  Ica  (Ilona)  Hé­
lène, Vica (Évi) Ève. A katicabo­
gár piros és pettyes  Une cocci­
nelle est rouge à pois noirs.  ka ka   , , 
ke ke2 2  22)  a)  asztalka  petite table, 
kicsike  (très)  petit;  Marika (Má­
ria)  (la   petite)  Marie,  Pistike 
(Pista)  (le   petit)  Étienne.  Hófe­
hérke meglátta az asztalkát és 
a   hét   picike   széket  Blanche­
Neige  aperçut   la  petite  table  et 
les   sept   chaises   minuscules. 
+ika +ika   , ,  +ike +ike2 2  b)  tátika  muflier. 
Bambi, az őzike  Bambi le petit 
faon. +óka +óka   , , +őke +őke2 2 c) folyóka pe­
tit   canal  (p.ex.   pour   l’eau   de 
pluie),  pintyőke  (pinty)  pinson. 
A róka megeszi a galambfiókát 
Le renard mange le petit du pi­
geon.  cc)  fem :  Zsóka  (Zsófia) 
Sophie,  Emőke  ~  fem.  +cska, +cska, 
+cske +cske2 2  d)  ócska  vétuste  (usé), 
részecske  particule.  Jó   kis 
nőcske  Une   petite   femme   très 
sexy.  lámpácska  petite   lampe, 
kecskécske  (petit)  chevreau.  A 
bonsai   egy   fácska  Le   bonsai 
c’est   un   arbrisseau.  e)  noms 
d’animaux :  macska  chat,  fecs­
ke hirondelle,  kecske  chèvre.  A 
szöcske csücske nem a tücsök 
tűcskéje  La pointe de la saute­
relle   n’est   pas   la   même   chose 
que  la  petite  aiguille  du  grillon 
(un   fait   indéniable  ©).  +acska +acska   , , 
+ocska, +ocska,  +ecske, +ecske,  +öcske +öcske2 2  f)  há­
zacska  petite  maisonnette,  ma­
gocska petite graine, vermecske 
petite   fosse,  vödröcske  petit 
seau. A méhecske gyűjti a nek­
tárt  La  petite  abeille  collecte  le 
nectar des fleurs.  csa csa   , ,  cse cse2 2  23) 
aussi  ¬nom :  pogácsa  un   gâ­
teau  salé,  szemcse  granule.  A 
kacsa   a   tavon  (Reg2)  úszik, 
nem a tócsában Le canard nage 
dans le lac et pas dans la mare.
abba abba     BCilla  Jlogi  +[b]a  10);  là 
dedans  1)  abbahagy  abandon­
ner.  A  dolog  abbamaradt  L’af­
faire a été abandonnée.  2)  adv : 
Abba nem avatkozom Je ne m’y 
mêle pas. 3)  pron  dans celui­là : 
v2.133.fr (K) 8 H­éléments VIII
-
Abba  a  fiókba  tette  ·  l’a  mis 
dans ce tiroir­là.
agyon agyon     à   mort :  agyoncsap   = 
agyonsújt  =  agyonüt  =  agyon­
ver assommer, agyonetet gorger 
q., agyonhajszol  tuer de travail. 
Agyonnevetheti  az  ember  ma­
gát rajta  On pourrait se boyau­
ter là­dessus.
akar  (optt)  vouloir :  Akar   is, 
nem is · le veut et le veut pas. 
Látni sem akarom!  Je ne veux 
pas le¦la voir du tout! Éppen el 
akart   menni  ·  voulait   juste 
s’en aller.
alá alá     mCctra   subl  1)  +alul;   là­
dessous :   aláír  signer (écrire en 
dessous), aláereszkedik s’abais­
ser.  alágyújtós  margotin (brûler 
d’en   dessous).  Ilyet   csak   egy 
alávaló   gazember   csinálhat 
Seul   un   coquin   ignoble   peut 
faire qch. de pareille. 2) adv des­
sous :  fel   és  alá  en  haut  et  en 
bas.  3)  post  sous :  Az  ágy  alá 
tettem Je l’ai mis sous le lit.
alatt  post  1)  pendant :  Hány 
óra   alatt   repülünk   Budapest­
re?  Le  vol   à  Budapest,   il   dure 
combien  de  temps?  Másfél   óra 
alatt  Une   heure   et   demie.  2)
mCctra supe  sous  dat : A kutya 
fekszik az asztal alatt Le chien 
est allongé sous la table.
alul alul    mCctra supe +alá, ;felül 1) 
en dessous :  alulmarad  avoir le 
dessous,  alulnézet  vue  du  des­
sous.  Merre   van   a   gyalogos 
aluljáró?  Où  se  trouve  le  pas­
sage   souterrain   à   piétons?  2) 
adv en bas : Hol vannak a faze­
kak?   Alul   a   szekrényben  Où 
sont   les   marmites?   Dans   l’ar­
moire,   en  bas.  3)  post  au­des­
sous : 20 kilón alul  au­dessous 
de  20  kilos.  A folyó  a városon 
alul folyik La rivière s’écoule en 
bas de la ville.
át át     ^Csubl  +túl,  ;vissza; à tra­
vers  1)  átad  remettre,  átalakít 
transformer.  átszúr  transpercer. 
Átmegy az utcán  ·  traverse la 
rue.  Hozzám is el fogsz jönni? 
Tu  viendras  aussi   chez  moi?  2) 
adv : át a folyón à travers la ri­
vière.  Balra   át!  Par   le   flanc 
gauche!  3)  post  a)  a hídon át  à 
travers le pont.  A vonat Berlin­
be Bécsen át megy  Le train de 
Berlin va via Vienne. b) az abla­
kon  át  à  travers  la  fenêtre,  az 
utcán   át  à   travers   la   rue.  c) 
temp :  éveken  át  pendant   des 
années.  Az idén egész télen át 
havazott  Tout le long de cet hi­
ver il neigeait.
az  1)  pron Jlogi  +e 6),  ;ez;  ce­
lui­là  a)  az a kép  ce tableau­là, 
azt   az   embert  cet   homme­là 
(acc). Az a kocsi vagy ez? Cette 
voiture­là ou celle­ci? Ő volt az, 
aki a legjobban tetszett nekem 
C’était  ·  qui m’a plu(e) le plus. 
Az volt az  C’était celui¦celle­là. 
b)  Reg27 :  avval  avec   celui­là, 
abban az esetben  dans  ce  cas. 
Abból   a   célból   készült,   hogy 
használják  On   l’a   fait   pour 
qu’on   l’utilise.  2)  article   défini  
(devant   une  voc) :  az  elme  l’es­
prit.  Az  ablakon keresztül  lát­
szik, hogy kék az ég  On voit à 
travers la fenêtre que le ciel est 
bleu.
b b
_b_  notion d’être uni,  d’être  pris 
en bloc
b b   2 2  1)  comp  a)  adj¬adv :  kevés­
bé moins; b) adj¬ver : helyesbít 
corriger,  súlyosbodik  s’aggraver. 
Ne   öregítsd   magad,   ez   nem 
öregbíti a tekintélyedet!  Ne  te 
fais pas plus vieux, ça ne va pas 
accroître  ton  autorité!  bb bb   , ,  abb, abb, 
ebb ebb2 2  2)  comp,  +leg :  drágább 
plus   cher,  fáradtabb  plus   fati­
gué, melegebb plus chaud. Jobb 
az olcsóbb! Plus il est bon marc­
hé, plus c’est mieux! Az a fa fer­
débb Cet arbre est plus penché.
ban ban   , ,  ben ben  BCines  ;[b]a  10),
;[b]ól  2) :  dans, en a)  az akta­
táskában  dans   l’attaché­case, 
egy erdőben dans une forêt. Be­
tegen fekszik az ágyban  ·  est 
couché(e)   dans   son   lit   parce 
qu’·  est   malade.  b)  gondolat­
ban  en  pensée,  jó  erőben  frais 
et dispos.  Bár jobban van, sze­
rencse, hogy még életben van 
Bien   qu’·  aille   mieux,   c’est 
seulement   par  chance  qu’·  est 
encore   en   vie.  c)  Csalódott 
ugyan  az  orvosokban,   de  örö­
mében  mégis sírni  tudna  ·  a 
été déçu(e) par les médecins,  ·
pourrait quand même pleurer de 
joie.  d) kilóban  en kilos, méter­
ben  en mètres, 2 lépésben en 2 
coups,  legnagyobb  részben  en 
majeure   partie.  A   legnagyobb 
mértékben  rendben  van  Dans 
une  large  mesure,   ça  va.  e)  loc
;n  7),  des   villes   &  des   pays 
étrangers : Franciaországban en 
France,  Párizsban  à   Paris. 
Ausztriában   voltam,   Bécsben 
J’étais   en   Autriche,   à   Vienne 
exactement.  ee)  noms   de 
localités hongroises Reg17 :  Esz­
tergomban  à  Esztergom,  Győr­
ben  à  Győr.  f)  temp :  júliusban 
en  juillet,  délben  à  midi.  Min­
den  évben  a   Balatonra   megy 
nyaralni  Tous  les  ans  ·  passe 
ses  vacances au  lac Balaton.  g) 
¯ta¦te durant :  aludtában  pen­
dant   qu’·  dormait,  ijedtében 
par effroi, egyfolytában sans ar­
rêt  (tout   d’une  traite),  sebtében 
en toute hâte. Ennek következ­
tében   kutyafuttában   kellett 
ennie À cause de ça, il lui fallait 
manger sur le pouce.
be be    BCilla 1) +[b]a 10), ;ki; vers 
le dedans a) beágazik déboucher 
dans   qch.,  beállítás  ajustage, 
v2.133.fr (K) 9 H­éléments IX
-
bearanyoz  dorer,  beárnyékol 
assombrir.  Bemegy   a   szobába 
· entre dans la chambre. Bejött 
az utcáról · est entré(e) de par 
la rue.  b)  adv :  ki és be  dehors 
et dedans.  c)  perf  +meg :  beba­
rangol  parcourir,  bebizonyoso­
dik  s’avérer.  Ezt   az   évet   még 
befejezi  ·  achèvera aussi cette 
année.  bele bele     2)  là­dedans  a)  be­
lekever  mélanger.  Már   megint 
belebonyolódtam  valamibe  Je 
me suis embarqué(e) encore une 
fois dans qch. b) adv : bele a kö­
zepébe au centre (de qch.), meg­
halhat bele · pourrait en mou­
rir. Csak úgy zengett bele Ça a 
tellement   résonné.  0 0  c)  pron : 
belé  dans   celui­là.  Hátulról 
belénk   jött   a   másik   autó 
L’autre   voiture   nous   a   percuté 
par l’arrière.  benn benn     BCines  3)  +
ban;  dedans  a)  bennég  brûler 
là­dedans,  bennfoglaltatik  être 
implicitement   contenu(e)   dans 
qch..  Péntek   Robinson   benn­
fentes   bennszülöttje  Vendredi 
est l’indigène intime de Robinson 
Crusoé.  b)  adv :  Benn  vagy  az 
autóklubban? Tu es membre du 
club   automobile?  0 0  c)  pron : 
benned en toi. Van benne némi 
igazság  Il   y  a  de  la  vérité  de­
dans.
beli beli   , ,  =béli =béli  adfi  venant   de  qch. : 
képzeletbeli  imaginaire,  észbeli 
mental,  tiszteletbeli   doktor 
docteur  honoris  causa;  szívbéli 
du  coeur.  A  szóbeli   általában 
könnyebb,   mint   az   írásbeli 
L’examen   oral   est   en   général 
plus facile que l’écrit.
c c
_c_ notions A) de petitesse; B) de 
multiplicité   &   de   petitesse   en 
même temps
cs cs
_cs_ notions A) de succès répété;  
B) de petitesse
cs cs     ¬nom   subj  1)  a)  görcs 
crampe,  tekercs  bobine.  Az 
egészség   kulcsa   a   sok   gyü­
mölcs fogyasztása  La  clé  de  la 
santé, c’est de manger beaucoup 
de fruits. +acs +acs   , , +ocs, +ocs, +ecs +ecs b) szi­
vacs  éponge,  kapocs  agrafe, 
szegecs  rivet.  Egy   csecsemő­
nek minden csecs csecse  Pour 
un   nourrisson,   tous   les   seins 
sont beaux. +ancs +ancs   , , +encs, +encs, +áncs +áncs 
c)  parancs  ordre,  lebbencs  une 
sorte  de  nouilles,  cselgáncs  ju­
do. A citrancs kesernyés, a na­
rancs   édeskés  Un   pample­
mousse est un peu amer, tandis 
qu’une   orange   est   douceâtre. 
+’cs +’cs   , ,  +ács +ács  2)  un   métier :  ács 
charpentier, szakács cuisinier. A 
szűcs szőrmével foglalkozik Le 
pelletier   s’occupe   de   fourrures. 
+őcs +őcs     3)  +1) :  csúcs  sommet, 
forgács  copeau,  kenőcs  pom­
made. A rács mögött a korbács 
uralkodik  Derrière   les   grilles, 
c’est le fouet qui est maître.
cs cs   , ,  ics, ics,  incs incs2 2 demi 4) kavics (kő) 
Reg2  caillou,  kincs  (kedvenc) 
trésor;  tárnics  gentiane,  dur­
bincs  grémille.  Bocs,   kis  med­
vebocs  Pardonne­moi   petit  our­
son.
d d
_d_  notions  A)  ;l,  ;sz;  d’action 
momentanée  mais  répétée  (ver);  
B)  ;k;  de   multiplicité   à   parts 
égales (nom); C) de petitesse
d d   , ,  ad, ad,  ed ed  1)  ¬nom  a)  rend  (le 
bon)  ordre,  ebéd  déjeuner,  évad 
saison, egyed individu. A műhe­
lyedben  van  egy   esztergapad 
Dans ton atelier il y a un tour. b) 
demi : apród (apró)  le page (tout 
petit),  Árpád  (árpa)  vir  ~  (or­
gelet). 2) +ön[d] 3). 3) ¬ver subj  
Reg11,  ;[asz]t  1) :  árad  être  en 
crue,  gyullad  s’enflammer,  éled 
reprendre   vie,  meggörnyed 
ployer.  Megijedni  és   megbor­
zadni nem ugyanaz S’effrayer et 
d’être saisi(e) d’horreur n’est pas 
la   même   chose.  dad dad   , ,  ded ded  4)
¬adj  comme  qch. :  lassúdad 
très­très   lent  ©,  gyermekded 
enfantin.  A rögbilabda tojásdad 
Un ballon de rugby est oviforme. 
+od +od   , ,  +öd +öd  5)  div :  harmad  un 
tiers, hatod un sixième, ötöd un 
cinquième,  század  un centième. 
Egy   ketted  az   egész   fele  Un 
demi,   c’est   la   moitié   de   l’en­
semble.  6)  ¯m  ikes :  megfuta­
modik prendre la fuite, veteme­
dik  se livrer à qch.  Más eszkö­
zökhöz   kell   folyamodnunk 
Nous devons recourir à d’autres 
moyens.  +sod +sod   , ,  +söd +söd  7)  ikes  dé­
but   d’un   processus :  elálmoso­
dik  être pris(e) de sommeil,  fel­
dühödik  être   pris(e)   de   colère, 
átforrósodik  devenir   brûlant, 
sűrűsödik  prendre   consistance 
(p.ex.   une  sauce).  Amikor  elfel­
hősödik, a vándor elbátortala­
nodik Quand le ciel se couvre, le 
voyageur   perd   son   assurance. 
hod hod   , , hed, hed, hőd hőd 8) ikes : vénhedik 
vieillir, bűnhődik expier. Az élő­
világ  mindig  megújhodik  Tout 
ce   qui   est   vivant   se   renouvelle 
constamment.  ód ód   , ,  őd, őd,  kód, kód,  kőd kőd 
9)  pass  (ikes)  a)  íródik  être  en 
train  d’être  écrit,  ütődik  se  co­
gner   à  qch.,  rázkódik  être   se­
coué(e),  veszkődik  =   vesződik 
se  peiner.  Mi   piszkolódunk,   ti 
piszkálkodtok  Nous  disons  des 
invectives,   et   vous   autres   vous 
nous taquinez.  b)  ¯l   une activi­
té inaccomplie :  bajlódik  se faire 
du  tracas,  morgolódik  grogner, 
mérgelődik  se faire du mauvais 
sang,  pörkölődik  être   brasillé. 
Nála csak elkallódik  ·  ne fera 
que  de  le  perdre.  bb)  ¯kol¦kel 
refl :  csipkelődik  agacer   q. 
Hánykolódik,   de   nem  süllyed 
el  Fluctuat   nec  mergitur  (devise 
v2.133.fr (K) 10 H­éléments X
-
de  la  ville  de  Paris).  kod kod   , ,  ked, ked, 
köd köd 10) ver¬ver subj ;[do]s 14), 
une   activité   répétée :  csapkod 
battre  (des  mains  ¦  des  ailes), 
repked voltiger,  köpköd  cracho­
ter.  A lepke repked  Le papillon 
voltige.  11)  ikes  reg refl,  +sz 8), 
+k 7);  a)  akaratoskodik  s’entê­
ter   dans   qch.  nevelkedik  être 
élevé(e),  fésülködöm  je   me 
peigne.  Öltözködés  közben  ne 
ökörködjetek!  Ne faites pas l’a­
bruti   pendant   l’habillement!  b) 
¯l    une   activité   inaccomplie :  
munkálkodik  être   à   l’oeuvre, 
büszkélkedik  se  pavaner,  eről­
ködik  s’efforcer   de   …  Azon 
munkálkodjunk,   hogy   tisztál­
kodjunk!  Employons­nous   à 
nous débarbouiller! bb) hivalko­
dik tirer vanité de qch., hízelke­
dik = hízeleg  cajoler,  szűkölkö­
dik  manquer   de  qch.  Egy  böl­
csész   bölcselkedik  Un(e)   étu­
diant(e) ès lettres philosophie. c) 
¯s  faire   comme :  butáskodik 
faire  des  sottises,  nyegléskedik 
faire l’arrogant;  viaskodik lutter 
avec   q.,  pereskedik  plaider 
contre   q.,  ügynökösködik  tra­
vailler   comme  représentant.  Ne 
hülyéskedj!  Sois   pas   imbécile! 
Az ügyvéd feladata pereskedni 
Le devoir d’un avocat est de por­
ter plainte. akod akod   , , eked eked d) mosa­
kodik  =  mosakszik  ·  fait   sa 
toilette (· se lave). verekedsz tu 
te  bats.  A  macska  nyalakodik 
Le chat lèche le pot.
d d   2 2  12)  imp refl :  mosakodj meg 
(megmosakodni)  lave­toi,  fe­
küdj   le  (lefeküdni)  couche­toi. 
Ne haragudjon! Ne soyez pas fâ­
ché(e)!  +ad +ad   , ,  +ed +ed  2. sing objt  13) 
imp   Reg4,  +j  2)  hozd¦hozzad 
apporte­le,  vidd¦vigyed  em­
porte­le. De nézd meg, hova vi­
szed  Mais  fais  attention  où  tu 
l’emportes.  od od   , ,  ed, ed,  öd öd  14)  ind,
;sz, ;l : mondod tu le dis, sze­
reted  tu  l’aimes,  ellököd  tu  le 
repousses.  Nem   hiszed,   amit 
mondok? Tu ne crois pas ce que 
je   dis?  +´d +´d   2 2  15)  pron  2.   sing : 
apád  ton  père,  családod  ta  fa­
mille,  fiad  ton   fils,  nejed  ta 
femme,  barátnőd  ton  amie.  Ne­
ked   ezek   szerint   nincsen  lá­
nyod? D’après ça tu n’as pas de 
filles? ád ád   , , éd éd 16) ¯n cond : kap­
nád tu le recevrais, lemérnéd tu 
le   mesurerais.  Nem  tennéd   a 
helyére?  Tu  ne  pourrais  pas  le 
remettre à sa place?
e  é e  é
e e     1)  int  a)  si  (dans une proposi­
tion coordonnée) :  Azt kérdezte, 
hogy kérsz­e egy teát? · a de­
mandé  si   tu  voulais  un  thé?  b) 
(dans   une   proposition   princi­
pale) :  Tudod­e,   hogy   milyen 
nap van ma?  Sais­tu quel  jour 
on  a  aujourd’hui?  +é +é   2 2  2)  poss
;a 14) :  tied = tiéd  le tien,  tie­
tek = tiétek  le vôtre,  az övé le 
sien, a lábé du pied ¦ des pieds, 
a futóé  du  coureur,  a kocsimé 
de  ma  voiture,  ezé  de  celui­ci. 
Kié ez a szótár? Katicáé  À qui 
est ce dictionnaire? À Catherine. 
Ez azé, akié Ça appartient à ce­
lui¦  celle  qui   l’a  (trouvé).  né né     3) 
vir¬fem  la   femme   de   q. :  Ko­
vácsné  M
me
  Kovács,  Molnár 
Györgyné  (forme   traditionnelle) 
M
me
  Molnár,  la  femme  de  Gré­
goire,  Nagyné   Kiss   Anna  M
me 
Anne Nagy, née Kiss. Nagyné le­
ánykori   neve   Kiss   Anna  Le 
nom  de   fille   de   M
me
  Nagy   est 
Anne  Kiss.  Molnárnét   lehetne 
Molnár Zsuzsának is hívni  On 
pourrait   appeler   M
me
  Molnár 
aussi   Suzanne   Molnár.  +á +á     4) 
post  Cquor :  a)  +alá,  +mellé, 
etc.  b)  elé  devant,  mögé  der­
rière,  köré  autour.  A  kert  felé 
sétálva a kerítés fölé néz En se 
promenant vers le jardin,  ·  re­
garde au­dessus la clôture.
e  pron   = +ez  celui­ci¦celle­ci 
5)  e célból  dans ce but. Biztos, 
hogy nem e világi · n’est sûre­
ment pas de ce monde.  +a +a­1 ­1  6) 
domi  accentuation   du   lieu   par 
rapport   à  la  direction  a)  1vici : 
emitt  ici   et   pas   là;  emígy 
comme ça (et pas autrement). Ez 
meg  emilyen  Celui­ci   est   ainsi 
et pas autrement.  b)  Jlogi  +az : 
amarra  par   là  (et   pas  ailleurs), 
amoda  là­bas et pas par ici  (di­
rection).  Ez  csak  amolyan  pót­
lék,   amilyent   te   is   kapsz  Ce 
n’est   qu’une   sorte   de   gratifica­
tion que toi aussi tu en obtiens.
egybe egybe     Cquor  1)  +össze,  ;félbe, 
;külön;  en  un  bloc :  egybefog­
lal  mettre ensemble,  egybevágó 
concordant,  egybehangzó   kije­
lentés une déclaration unanime. 
A pár egybekel Le couple se ma­
rie.  együtt együtt     Cquos  2)  ensemble : 
a)  együttvéve  pris(e)   ensemble, 
együttlét  vie   en   commun, 
együttható  coefficient.  A   cé­
günk  együttműködik a tiétek­
kel  Notre compagnie est en col­
laboration avec la vôtre.  b)  adv : 
együtt   jár  aller   avec   qch., 
együtt   járnak  ils   sortent   en­
semble.  Tehát   ezentúl  együtt 
dolgozunk  Alors,   dorénavant 
nous   travaillons   ensemble.  c) 
post :  A  feleségével  együtt  jön 
Il vient ensemble avec sa femme.
ék ék    ikes imp 3. sing subj : a) reg : 
elmélkedjék  (elmélkedik)  qu’·
médite,  utazzék  (utazik)  qu’·
voyage.  Váljék  egészségedre!  À 
ta   santé  (que   ça   te   fasse   du 
bien) !  b)  igyék  (iszik)  qu’·
boive.  Aki nem dolgozik, az ne 
is egyék!  Si q. ne veut pas tra­
vailler,   qu’il   ne  mange  pas  non 
plus.  c)  Jöjjék,  aminek  jönnie 
kell! Advienne que pourra!
v2.133.fr (K) 11 H­éléments XI
-
el el     4Oabla  1)  être  parti(e)  a)  el­
csen voler qch. de q., eltérít dé­
tourner,  elcsatol  disjoindre,  el­
dől  se renverser.  Eljött az ideje 
annak,   hogy   elmenjek  Il   est 
temps (le temps est venu)  que je 
m’en  aille.  b)  adv :  el   vele!  à 
bas! c) perf +meg : elárul trahir, 
elcsigáz surmener. A gyerek el­
olvassa  a  mesét  L’enfant   lit   le 
conte de fées (jusqu’à la fin).  elő elő   
2) en avant : előkeres aller cher­
cher,  előadó  orateur,  előállít 
produire,  előlépés  avancement. 
Előveszi   az   eltett   dolgait  ·
sort   ses   affaires   rangées.  elöl elöl   
Cquos 3) elöljáró supérieur (qui  
va  en  avant).  4)  adv  à  l’avant : 
elölről  à nouveau (du début).  A 
kocsiknál elöl van a motorház 
Dans  une  voiture,   le  comparti­
ment   pour  le  moteur  est   à  l’a­
vant.  előre előre     Cquor  5)  ;hátra; en 
avant  a)  előrehajlít  courber  en 
avant,  előrebocsát  laisser   pas­
ser   en   avant,  előrelátó  pré­
voyant,  előrevisz  mener   en 
avant. Aki bátrabb, az előreme­
részkedik  Celui   qui   est   plus 
vaillant   ose   aller   en   avant.  b) 
adv : előre megad alléguer qch., 
előre   sejt  pressentir.  Előre   is 
köszönöm  Merci  en  avance.  el el­ ­
len len     6)  contre  a)  ellenérték 
équivalent  (contre­valeur),  ellen­
őriz  contrôler,  ellenkező  con­
traire.  Az ellenfél ellenáll  L’ad­
versaire oppose de la résistance. 
b)  post :  ár ellen  contre  le cou­
rant, mi ellen? contre quoi? Ve­
gyél be ellene valamit!  Prends 
qch. là­contre!
ért ért     caus  a)  lopásért  pour   vol. 
Miért ment oda?  Pourquoi  ·  y 
est allé(e)?  b)  a hazáért  pour la 
patrie.  Ha   már   pénzért   ját­
szunk,   akkor   egy   tízesért  Si 
nous   jouons   déjà   pour   de 
l’argent,   alors  pour  un  billet  de 
dix. 0 0 c) pron: értünk pour nous. 
Mindent   megtesz   pedig   érte 
Pourtant · fait tout pour ·.
ez  pron 1vici  +e  6),  ;az;  celui­
ci¦celle­ci  a)  ez   a   szék  cette 
chaise­ci, ez évi  de cette année, 
ez   idő   szerint  actuellement. 
Még   ez   éjjel   indulunk  Nous 
partons encore cette nuit.  Ezek 
azok Ce sont ceux­là. b) Reg27 :  
ehhez  chez  celui­ci¦celle­ci,  eb­
ben az esetben dans ce cas. En­
nek   ellenére   nem   sértődött 
meg  Malgré  ça,  ·  ne  s’est  pas 
offensé(e).
f f
_f_  notion  de provenance,  de ra­
cines
fel fel   , ,  =föl =föl  ^Csubl  1)  ;le;   vers  le 
haut  a)  felkacag  éclater de rire, 
felkészül se préparer à qch., fel­
tart  tenir à bout de bras,  feltét 
garniture de la tartine. Felmegy 
az emelvényre  ·  monte sur la 
tribune.  Végleg   feljött   Pestre 
vidékről · est monté(e) pour de 
bon à Budapest (comme un fran­
çais le ferait vers Paris).  b)  adv : 
hegynek   fel  vers   le   sommet 
(d’une   montagne).  Kezeket   fel! 
Les mains en l’air! félre félre    Cquor 2) 
;be[le]  2);   à   côté  a)  félreállít 
destituer  (mettre à côté),  félreis­
mer  méconnaître,  félrepillant 
détourner   son   regard.  Akkor 
most  ő  félrevonul  Alors,  ·  se 
retire maintenant.  b)  adv :  félre 
ezzel!  dehors!  Félre  az   útból! 
Faites   place!  félbe félbe     3)  +ketté,
;egybe;  couper  en  deux :  félbe­
hagy ver objt interrompre, félbe­
szakad  ver   subj  être   inter­
rompu(e).  Beethoven  10. szim­
fóniája félbemaradt La 10
e
 sym­
phonie  de  Beethoven  est   restée 
inaccomplie. felül felül   , , =fölül =fölül ^Csupe 
4)  +el,  ;alul  a)  sur :  felülbírál 
réviser,  felüljáró  passage  élevé. 
Felülkerekedik rajtam ez a fe­
lülmúlhatatlan  érzés  Ce  senti­
ment   inégalable   l’emporte   sur 
moi. b) adv en haut : Az emelet 
és   a   földszint   közül   melyik 
van felül?  Lequel des deux, l’é­
tage ou la parterre est en haut? 
c)  post  surpassant :  várakozá­
son felül  mieux que prévu.  Iga­
zad van, vitán felül  Tu  as  rai­
son,   sans   aucune   discussion. 
fenn fenn   , ,  =fönn =fönn  5)  en haut  a)  fenn­
tart  sustenter,  fennmarad  sur­
nager,  fennsík  haute   plaine, 
fennkölt sublime. Van neki egy 
fenntartott   parkolója  ·  a  un 
parking réservé. b)  adv : Mindig 
sokáig  van  fenn  ·  veille   tou­
jours tard.
féle féle    adfi sorte de, +[fajt]a 19) : a)
¬adj: sokféle très varié, másfé­
le différent. Az Einstein­féle re­
lativitáselmélet   kétféle  Il   y   a 
deux variétés de la théorie de la 
relativité   d’Einstein.  b)  ¬nom: 
fűféle  une sorte de graminée.  A 
tigris  egy  macskaféle  Le  tigre 
est une espèce de chat.
fog A) ver 1) prendre a) fegyvert 
fog  prendre   les   armes,  kézen 
fogja · prend q. par la main, tü­
zet  fog  prendre  feu.  Aki   sokat 
markol,   keveset   fog  Qui   trop 
embrasse mal étreint.  b)  ráfogja 
a  puskát  braquer  son  fusil   sur 
q.  c)  rádiót fog  capter la radio. 
Tudod fogni ezt az adót? Peux­
tu capter cette station? d) jól fog 
az  esze  ·  a  une  vive  compré­
hension. A pincérnek jól fogott 
a  tolla!  Le   garçon  a  bien  salé 
l’addition.  e)  gyanút fog  conce­
voir  des  soupçons,  hazugságon 
fog  convaincre  q.   de  mensonge. 
Most szavadon fogtalak! À pré­
sent je t’ai pris au mot! f) gyanú­
ba   fog  mettre   en   suspicion, 
munkára  fog  mettre  q.   au  tra­
vail.  Az apja előtt mindig hal­
kabbra fogja a hangját  En pré­
sence de son père, · baisse tou­
v2.133.fr (K) 12 H­éléments XII
-
jours sa voix.  g)  valamihez¦va­
lamibe   fog  se   mettre   à   qch.. 
Munkához fogott ·  s’est mis(e) 
à   travailler.  Vajon   mihez   fog­
jak?  J’aimerais  bien  savoir  que 
faire?  h)  ez  fog  ceci   déteint.  A 
vörösbor megfogta a terítőt  Le 
vin rouge a déteint sur la nappe. 
i) nem fogja a fegyver · est in­
vulnérable aux armes.  Nem fog 
aranyon a rozsda  La rouille n’a 
pas  de  prise  sur  l’or.  j)  Semmi 
nem  fog  rajta  Il   n’y  a  rien  qui 
prenne avec ·. Nem fog rajta a 
szép szó Ça ne sert à rien de lui 
parler.  2)  brusquement:  Fogja 
magát és feláll  Tout  d’un  coup 
·  se met debout.  Fogta magát 
és elköszönt Soudainement · a 
dit   au  revoir.  B)  aux  fut  3)  be 
fogja fejezni · le terminera, ne­
vetni fogsz tu vas rire. Azt fog­
juk   mondani:   kifogtuk!  Nous 
dirons   que   nous   sommes   bien 
tombés.
g g
_g_  +k;  notions A)  ;d;  de multi­
plicité  (ver);  B)  d’auto­référence;  
C) de petitesse
g g   2 2  1)  refl  pron:  maga  soi­même 
¦vous­même  (poli),  engem  acc 
moi,  téged  acc  toi.  Látja magát 
a  tükörben  ·  se   voit   dans   le 
miroir.  +ag +ag   , ,  +eg +eg  2)¬nom¦adj  a) 
rag désinence, +[r]a 11), vég fin, 
hallgatag  taciturne,  löveg  pièce 
d’artillerie,  üreg  excavation.  A 
bányalég robbanásveszélyes  Le 
grisou est explosif. atag atag   , ,  eteg eteg b) 
álmatag  rêveur(~euse),  gyerme­
teg infantile. A sivatagban min­
den  növény  hervatag  Dans  le 
désert,   toutes   les   plantes   sont 
comme   si   elles   séchaient   sur 
pied. +og +og   , , +eg, +eg, +ög +ög 3) ¬ver subj  
Reg11  ;[ga]t  3),  reg  mouvement 
oscillatoire  a)  mozog  bouger, 
émelyeg  avoir des nausées,  füs­
tölög  dégager   de   la   fumée.  A 
baba mosolyog, amikor az inga 
inog  Le   bébé   sourit   quand   le 
pendule   se   balance.  ng ng   , ,  ong, ong, 
eng, eng, öng öng b) ;ít, ;[asz]t 1) : leng 
(+le)   brandiller,  borzong  fris­
sonner,  ömleng  (ömlik)  épan­
cher son coeur  (s’épancher),  dü­
höng se démener. Szállong a ja­
jongás  La   lamentation  se   pro­
page dans l’air.
gy gy
_gy_ notion de création
gy gy   3 3 domi¬adv:  így comme ceci, 
úgy  comme   cela.  Hogy   vagy? 
Comment   ça   va?  (Comment   tu 
es?)
h h
_h_ ;j; notion de possibilité
h h     nom:  potroh  abdomen  (d’un 
insecte),  pléh  tôle.  Miért dühös 
rám  ez  a  rühes  juh?  Pourquoi 
ce   mouton   galeux   est   monté 
contre moi ® ?
hat hat   , ,  het het2 2  efct:  adhatok  je pour­
rais  donner,  megvehette  ·  l’a 
pu  acheter.  A  ható  igékben  a 
­hat­on  látszik  a   hatás  Les 
verbes effectifs montrent leur ef­
fet par un ­hat.
hátra hátra     Cquor  ;el[őre]  5);   en  ar­
rière  1)  hátrafelé  en  reculant, 
hátrahagy  laisser   en   arrière, 
hátranéz  regarder derrière,  hát­
ratámaszkodik s’appuyer en ar­
rière  contre  qch.  Hátramegyek 
a kertbe Je vais au fond du jar­
din.  2)  adv  arrière:  Hátra  arc! 
Demi­tour!
haza haza     Cdomi  à la maison  1)  ha­
zaér arriver chez soi, hazaenged 
laisser   regagner   son   domicile. 
Estére   hazajövök  Je   rentre 
pour   ce  soir.  Hazajár   ebédelni 
· rentre toujours pour déjeuner. 
2)  adv:  hazáig  jusqu’à  la  mai­
son.  3)  nom  = hon Cdomi  pays 
d’origine:  hazaárulás  haute tra­
hison, hazafi patriote; honfogla­
lás  la   conquête   du  pays  (hon­
grois). Kinek drágább rongy éle­
te, / Mint a haza becsülete Qui 
préfèrent   leur   pleutre   vie   /   À
l’honneur   de   leur   patrie  (Petőfi  
Sándor: Nemzeti dal).
helyre helyre     à  sa  place:  helyreáll  se 
rétablir,  helyreállít  rétablir, 
helyrehoz  réparer.  Nem szokta 
tévedéseit   helyreigazítani  ·
n’est   pas   habitué(e)   à   rectifier 
ses bévues.
hív ver appeler 1) felhívni appe­
ler q. (au téléphone), táncba hív­
ták on l’a invité(e) à danser, ma­
gához hívott · m’a appelé chez 
·.  Egy beteghez hívták az or­
vost  On   a   appelé   le   médecin 
chez un malade. Engem a neve­
men  hívnak  Moi   on  m’appelle 
par mon nom. 2) a) Hogy hívják 
ezt franciául?  Comment on ap­
pelle ça en français? És még ezt 
hívják  sportnak?  Et   ça   se 
nomme sport, ça? b) subj  Téged 
hogy hívnak? Comment tu t’ap­
pelles?  objt  Őt Zsoltnak hívják 
Il s’appelle Zsolt (vir).
hoz hoz   , ,  hez, hez,  höz höz  4Calla  +hozzá,
;nál,  ;[t]ól  4) :  a) házhoz szál­
lítás  livraison   à   domicile,  a 
székhez  à la chaise,  egy kőhöz 
à une pierre.  Baranya megye a 
Dunántúlhoz tartozik Le comté 
(département   hongrois)  Baranya 
appartient à la Transdanubie. b) 
alváshoz  pour   dormir,  férjhez 
megy  elle se marie  (elle va chez 
le mari),  hőshöz méltó  d’un hé­
ros.  Olvasáshoz szemüveg kell 
neki  Pour lire ·  a besoin d’une 
paire   de   lunettes.  Az   élethez 
sincs kedvem Je n’ai même pas 
envie  de  vivre.  Cipőhöz  paszta 
kell  Les  chaussures  ont   besoin 
de  cirage.  c)  Júliához  megy  ·
va chez Julie, Ilikéhez beszél ·
v2.133.fr (K) 13 H­éléments XIII
-
parle   à   Élaine.  d)  temp  début: 
mához két hónapra  dans deux 
mois à partir d’aujourd’hui. Hét­
főhöz  egy  hétre  megint  hétfő 
lesz Une semaine après lundi ça 
sera  de nouveau  lundi.  e)  négy 
az   öthöz   =   öthöz   a   négyet 
quatre à cinq (parts)
hozzá hozzá     4Calla  +hoz,  +mellé,
;rá;  a)  hozzáad  ajouter,  hozzá­
fog  s’y mettre,  hozzáértés  com­
pétence.  A   szülei   hozzájárul­
tak,   hogy   hozzámenjen  Ses 
parents  ont  donné  leur  consen­
tement   pour   qu’elle   le   marie 
(qu’elle  aille  chez  lui).  0   0  b)  pron: 
hozzájuk  chez  eux.  Mikor   jöt­
tök hozzánk? Quand est­ce que 
vous venez chez nous?
i  í i  í
_i_  notions  A)  +y;  d’apparte­
nance; B) de petitesse
i i  1)  3. objt  ¯son,  ;j  3) :  elveszi 
·  le  confisque,  köszönik  ils  te 
remercient   de  qch.;  ;ik  2).  El­
meséli   a   mesét  ·  raconte   le 
conte de fées.  2 2  2)  ¯n inf:  futni 
courir,  +ni.  i i2 2  3)  poss   plur  a) 
Reg15 :  A   székeimnek   lábaik 
vannak  Mes   chaises   ont   des 
pieds. A videóink az útjainkról 
szólnak  Nos   vidéos   traitent   de 
nos voyages. +´ +´   i i2 2 b) a kollégáim 
mes   collègues,  a   mieink  les 
nôtres.  A barátnői nem tudnak 
egymásról  Ses   amies   ne   con­
naissent pas l’une et l’autre.
i i ¬adj 4) a) adv¬adj: fejenkénti 
költség la dépense par tête, tíz­
szeri  (ce qui fait)  dix fois.  Némi 
nemiség   nem   semmiség  Un 
peu de sexualité n’y est pas pour 
rien.  b)  nom¬adj:  világi  mon­
dain,  május  elsejei  du  1º  mai, 
esti  du soir.  c)  ¯localité  de:  bu­
dapesti de Budapest, franciaor­
szági  de (la) France, párizsi  pa­
risien(e).  +si +si     d)  appartenance  à 
un   habitat:  falusi  campagnard 
(villageois),  Budára   valósi  q. 
vivant  à  Buda.  A  tanyasi   világ 
már   elmúlt  Le  monde  des  ha­
meaux est du passé.  e)  nom no­
biliaires  +y.  +zsi +zsi     f)  ver¬adj: 
tömzsi trapu. A kapzsiság nem 
jó tulajdonság  La cupidité n’est 
pas   une   bonne   qualité.  5)  lat: 
stelázsi  stellage,  gázsi  gage. 
Nagy  háznak  magas   a  rezsije 
Les frais généraux d’une grande 
maison   sont   hauts.  di di      6)  ¯s
¬nom¦adj  calque:  egyenlősdi 
manie  de  niveler,  egyesületesdi 
=   egyletesdi  manie   de   s’asso­
cier,  ósdi  (ős)  vieux  (ancêtre), 
élősdi parasite. A bújósdi szelí­
debb  játék,   mint   a  katonásdi 
Jouer   au  cache­cache   est   bien 
plus   amène   que   de   jouer   aux 
soldats.  nyi nyi     7)  indication de me­
sure:  kődobásnyi  à   un   jet   de 
pierre,  anyányi  adulte  (fem:  
comme   une   mère).  Mennyi   só 
kell még bele?  Combien de sel 
encore? Csak egy csipetnyi En­
core une pincée.
i­1 ­1  1vici  ;o  8)  domi:  +ide
Cquor  par ici,  itt  Cquos ici,  in­
nen Oundc à partir d’ici.  Gyere 
ide!  Viens   ici!  9)  adj:  ilyen 
tel(le).  Ő már csak ilyen  ·  est 
vraiment  de  ce  genre.  Az  ilyen 
házaknak   ilyen   a   teteje  De 
telles   maisons   ont   des   toits 
pareils. 10) adv: így comme ceci. 
Pedig így akarom Pourtant je le 
veux comme ça.
i i, ,  csi csi2 2 demi 11) a) Józsi (József) 
Joseph, Piri (Piroska) ~ fem; ki­
csi  (kis)  petit,  néni  tante  (mé­
mère)  +[n]é,  nagyi  (nagymama) 
grand­mère,  mozi  (mozgókép­
színház)  cinéma  (« théâtre  ciné­
matographique »).  A   nagyi   na­
gyon   szereti   Ferikét  Grand­
mère aime bien le petit François. 
Panni néni a nagynéném Tante 
Anne est ma tante à moi. b) vir¬
fem: Györgyi (György) Georgina. 
+ci +ci   , , +uci +uci2 2 c) nőci gonzesse, apu­
ci  (apu)  papa,  anyuci  (anyu) 
maman.  Kinguci  (Kinga)  ~ fem, 
Ott ugrik egy békuci! Là, il y a 
une  petite  grenouille  qui   saute! 
+si +si   2 2  d)  aksi  (akkumulátor)  ac­
cumulateur,  vaksi  q.   qui  a  une 
très mauvaise vue (mais qui n’est 
pas tout à fait aveugle), A babák 
popsiját   pelenkázni   kell  Les 
petites fesses d’un bébé ont be­
soin d’une couche.
ide ide    1vici 1) Cdomi ;oda; par ici 
a) idead donner en cadeau, ide­
haza  chez   nous,  idevaló  d’ici, 
idenéz  regarder   par   ici.  Jössz 
ide!  Viens  ici!  b)  adv:  ide  meg 
oda ici et là. Ide vele! Passe(z)­le 
moi! +itt +itt    2) Cdomi ici: itthon (ici)  
à la maison.  Köszöntöm az itt­
levőket  Je  salue  les  personnes 
ici présentes.
ig ig     term  jusque  a)  az ajtóig  jus­
qu’à  la  porte.  Metróval   csak  a 
Deák  térig  megyünk  Nous   ne 
prenons le métro que jusqu’à la 
place Deák. b) hattól hétig de 6 
à  7.  Nyolctól négyig dolgozom 
Je travaille de 8 à 16 heures.  c) 
temp  durée:  egy  hétig  pendant 
une semaine.  Meddig tart a re­
pülőút? Jusque quand dure­t­il, 
le vol? Két óráig Deux heures.
ik ik     1)  div¬ord:  tizedik  10
e
,  har­
madik 3
e
, második 2º.
ik ik     2)  ikes  3.   sing  subj,  +ék:  a) 
eszik  ·  mange,  nyúlik  ·  s’é­
tend.  Gyorsan múlik az idő  Le 
temps  passe  vite.  b)  refl:  mosa­
kodik  =  mosakszik  ·  se  lave, 
magától csinálódik ça se fait de 
soi­même.  A   kislány   játszik, 
mégpedig azt, hogy a hajasba­
ba   fésülködik  Une   petite   fille 
joue   aux   poupées   qui   se 
peignent. c) ¯tat¦tet pass (obso­
v2.133.fr (K) 14 H­éléments XIV
-
lète) :  nyittatik  être   ouvert(e), 
köttetik  être   attaché(e),  meg­
adatik  être consenti,  megmére­
tik  être  mesuré(e).  Csinál,   csi­
náltat, csináltatik Faire, laisser 
faire, être fait. Ez már régóta el­
felejtetett  Cela a été oublié il y 
a longtemps. cc) (encore couram­
ment utilisé) születik être né(e) ¦ 
naître.  Mikor születik  a kisba­
ba? Quand va naître le bébé? 3) 
3. plur  a)  objt  ¯son,  ;k 4) :  kö­
szönik  ils   vous   remercient   de 
qch.  Veszik,   mint   a  cukorkát 
Ça   se   vend   comme   des   petits 
pains  (des sucreries).  b)  pron 3.  
plur: nekik à eux ¦ à elles. Csak 
éppen  nekik  adok  valamit  Je 
leur donne juste qch. 2 2 4) comp: 
a   szebbik  celui¦celle   qui   est 
le¦la plus beau¦belle. Inkább az 
érettebbiket   kérném!  J’aime­
rais plutôt celui¦celle qui est le¦ 
la plus mûr(e). sik sik    5) ikes Reg16: 
esik  (ejt)  tomber,  vásik  (váj) 
s’user.  A kéj jó, ha késik  C’est 
bien si la délice vient après.
int int     1)  ¬ver  une action impromp­
tue: bólint faire signe de la tête, 
megkaparint  accaparer.  Int   a 
kutyának és az csahint  ·  fait 
signe  au  chien  qui   jappe.  3 3  2)
¬adv:  szerint  selon,  alkalma­
sint  à  l’occasion.  Mint mindig, 
megint nem volt kedve hozzá 
Comme   toujours,  ·  n’en  avait 
pas envie.
ít ít   , ,  sít sít  ¬ver objt  ;[u]l  13) :  1)  ki­
takarít  déblayer,  árusít  vendre, 
A  vetítővel   képeket   vetítenek 
Un projecteur sert à projeter des 
images.  dít dít  2)  début   d’une   ac­
tion:  mozdít  faire bouger,  lefor­
dít  traduire.  Arra   buzdítja, 
hogy   indítsa   el   a   motort  ·
l’encourage   à   démarrer   le   mo­
teur.
j j
_j_ ;h; notion de l’inconditionnel
j j 1) nom: faj espèce, fej tête, szíj 
courroie.  A  cukorbaj   nagy  baj 
Le diabète est un grand mal.
j j2 2  2)  imp  a)  2.   sing  subj   Reg4 :  
adj¦adjál  donne,  menj¦menjél 
va; objt: írd¦írjad écris­le, kérd¦ 
kérjed  demande­le lui;  b)  autre­
ment:  kapjak¦­jam  que je (l’)ob­
tienne (¦qch.), kezdjen¦­je qu’·
(le) commence (¦qch.), dobjunk¦ 
­juk  jetons(qch.¦­le),  gyúrjatok¦ 
­játok  pétrissez(qch.¦­le),  meg­
lepjenek¦­jék  qu’ils   (le)   sur­
prennent   (¦q.).  Akkor   repüljön 
a repülő! Que l’avion vole! 3) ind 
objt  a)  3.  sing,  ;i  1) :  rakja  ·
l’empile;  b)  plur:  üdvözöljük 
nous   le¦vous  (poli)   saluons, 
mondjátok  vous  le  dites,  varr­
ják  ils   le   cousent.  Mondjátok, 
nézitek a tévét?  Dites­moi, re­
gardez­vous   la   télé?  c)  3.   plur 
pass: Megvizsgálják a gyereket 
On examine l’enfant.
k k
_k_  +g;  notions A)  ;d;  de multi­
plicité (nom);  B)  d’auto­référence;  
C) de petitesse
k k   , ,  ek ek   , ,  ök ök2 2  1)  plur  a)  ajtók  des 
portes,  szobák  des   chambres, 
szekrények  des   armoires,  füg­
gönyök  des  rideaux.  A  fotelek 
kényelmesek  Les fauteuils sont 
confortables.  ok ok   2 2  ¯sur  b)  reg 
nom: polcok des étagères, ;sza­
marak  des ânes.  ak ak   2 2  c)  reg adj: 
soványak  maigres,  ;fiatalok 
jeunes. A lányok lágyak, a har­
cosok  harcosak  Les  filles  sont 
douces,   les  guerriers  sont  mar­
tiaux [NÁD09].  ék ék   2 2  2)  coll  a)  ­s: 
Sarkozyék (Sárközyék)  les Sar­
kozy(s), Molnárék la famille Mol­
nár;  b)  ceux qui sont avec (selon 
le contexte) : Gyuriék Grégoire & 
ses  amis,  a  barátnőmék  la  fa­
mille de mon amie,  katonáék  le 
militaire  (tous   les   soldats).  A 
szomszédék  a  szomszédokhoz 
mennek   grillezni  La   famille 
d’un   voisin   va   aller   faire   des 
grillades chez d’autres voisins.
k k   , ,  ok, ok,  ek ek   , ,  ök ök 3) 1. sing subj, ;m 
a)  ind:  tanulok  j’apprends,  be­
szélek je parle,  köszönök  je sa­
lue.  Írok  neked egy levelet  Je 
t’écris une lettre. ék ék    b) ¯n cond: 
Szeretnék  valamit  Je  voudrais 
qch.  c)  3. sing ikes ind  +ik,  imp 
+ék.  +ák +ák     4)  3. plur  objt  a)  imp,
;nak  4) :  közöljék  qu’ils   l’an­
noncent,  fékezzék   le  qu’ils   le 
freinent  (pour   de   bon),  kapják 
qu’ils  le  reçoivent.  Nehogy  már 
elkapassák   a   gyereket!  Qu’ils 
n’élèvent surtout pas si mal cet 
enfant!  b)  ind  ¯sur,  ;ik 3) :  vá­
sárolják  ils l’achètent,  olvassák 
ils le lisent. Hangosan fújják az 
orrukat  Ils   se   mouchent   bru­
yamment.  + +   ak ak   , ,  + +   ek ek     5)  a)  ¯t 
prӕt   3.   plur:  tanultak¦­ták  ils 
(l’)ont appris (¦qch.),  közöltek¦­
ték  mit   ils   (l’)ont   annoncé 
(¦qch.).  Voltak,   akik  még  tud­
ták Il y en avait encore qui le sa­
vaient.  b)  plur:  +nak,  +nk,
+tok,  +uk.  lak lak   , ,  lek, lek,  alak, alak,  elek elek 
6)  conf,  ;l:  várlak  je  t’attends, 
nézlek  je   te   regarde.  Amikor 
megláttalak,   meg  is   szerette­
lek  Quand  je   t’ai   aperçu(e),   je 
suis   tombé(e)   tout   de   suite 
amoureux¦~se de toi.
k k   2 2  7)  ikes¬refl  a)  +d  11)  tola­
kodni  se  bousculer;  b)  +l  9)  j) 
bandukol marcher d’un pas fati­
gué; c) +sz 8), lefekszik se cou­
cher; d) +z 8), barátkozni se lier 
d’amitié avec q.  Légy szíves, ne 
vitatkozz velem! S’il te plaît, ne 
discute pas avec moi!  1 1  8)  nom: 
nyak  coud,  pék  boulanger.  A 
patakban  vannak  rákok  Dans 
le ruisseau, il y a des écrevisses. 
A   tök   a   zsákban   van  La   ci­
trouille  est   dans  le  sac.  +ek +ek     9) 
reg   ver¬nom¦adj  a)  rejtek  ca­
v2.133.fr (K) 15 H­éléments XV
-
chette.  A   meredek   meredek 
L’escarpement est abrupt.  +dek +dek   , , 
+dok +dok  b)  temérdek  =  tömérdek 
vraiment beaucoup,  a zarándok 
nyomdokában  sur   les   pas   du 
pèlerin,  undok  abominable.  Az 
önérdek   nem   közérdek  L’é­
goïsme   n’est   pas   dans   l’intérêt 
général.  ék ék     10)  ¬nom  a)  hasa­
dék  fissure,  lágyék  aine.  A ha­
sadékba  esett  a játék  Le  jouet 
est   tombé   dans   la   crevasse. 
+dék +dék   , ,  +adék, +adék,  edék edék  b)  alvadék 
caillot,  ajándék  cadeau,  álladék 
stock,  dohányjövedék  régie des 
tabacs.  Egy borvidék általában 
dombvidék  Une   région   de   vi­
gnobles  est   en  général   un  pays 
de collines. +lék +lék   , ,  +alék, +alék,  +elék +elék c) 
aszalék  ce   qui   est   desséché, 
csirkeaprólék abattis de volaille, 
százalék  pour   cent,  ezrelék 
pour mille. A főzelék nem koty­
valék La poêlée de légumes n’est 
pas un ragoût infect. +ték +ték   , , +aték +aték 
d) előjáték prélude, mérték me­
sure,  hagyaték  héritage.  A fes­
ték   értéke   nagyobb   mint   a 
festményé  La valeur de la pein­
ture est plus grande que celle du 
tableau. nok nok   , ,  nök nök 11) ¬nom pro­
fession:  hivatalnok  fonction­
naire,  mérnök  ingénieur,  főnök 
chef.  Az   elnök  mindenben  az 
első Le président est toujours le 
premier.
kell  nécessité,  +szükség  a)  ver: 
Ehhez nem kell magyarázat Ça 
n’a   pas   besoin   d’explication. 
Ebbe  só  kéne!  Il   y  faudrait   du 
sel!  Kellene   ez   neked?  As­tu 
besoin de ceci? b)  mod falloir: 
Itt vigyázni kell! Ici il faut faire 
attention!  Kell, hogy fussak?  Il 
faut  (vraiment)  que  je coure?  El 
kellett menned  Il te fallait par­
tir.
ként ként    1) essf en tant que: ember­
ként  en   sa   qualité   d’homme. 
Példaként szolgáljon, hogy ő is 
orvosként   dolgozik  Que  ça  te 
serve d’exemple qu’· travaille en 
tant   que   médecin.  2)  ¯n  dist 
par: autónként pour chaque au­
tomobile,  fánként  par arbre,  lo­
vanként  pour   chaque   cheval, 
asztalonként  par   table,  fejen­
ként  par   personne  (par   tête), 
vödrönként  pour  chaque  seau. 
Fejenként   egy   szelet   kenyér 
Pour chaque personne, il y a une 
tranche de pain.
képp képp   , ,  képpen képpen3 3  nom¬adv  à  la 
manière   de:  főképp  principale­
ment,  emberképpen  comme  un 
homme,  mindenképpen  de 
toute   façon.  Tulajdonképpen 
bármiképp  csinálhatod  À  pro­
prement  parler,  tu  peux  le  faire 
comme tu veux.
keresztül keresztül     +át;  à  travers  1)  ke­
resztülhúz  traverser   les   des­
seins  de  q.,  keresztülnéz  vala­
kin  regarder   à   travers   q.,  ke­
resztülvihető  réalisable.  Ke­
resztülvág   a   patakon  ·  tra­
verse   le   ruisseau.  2)  adv:  ke­
resztül   a  mezőn  à  travers   les 
champs.  3)  post  a)  Budapesten 
keresztül  via Budapest,  a falun 
keresztül  à   travers   le   village. 
Ausztrián  keresztül   utaztunk 
Nous   avons   voyagé   par   l’Au­
triche.  b)  temp:  Három  és   fél 
órán  keresztül   mentünk  Nous 
avons  marché  durant   3  heures 
et demie.
ketté ketté     +félbe,  +szét,  ;egybe;  en 
deux:  kettétörik  se   casser   en 
deux,  kettéoszlik  se  dédoubler, 
kettévág couper en deux. Az út 
ott  kettéágazik  Là,   le   chemin 
bifurque.
ki ki     BOelat +[b]ól 2), ;be; dehors 
1)  kiadó  éditeur,  kiábrándul  se 
désenchanter,  kigyógyít  guérir. 
Kinézett az ablakon · a regar­
dé de la fenêtre. Nehogy már ki­
gyere a sodrodból! Ne sors sur­
tout pas de tes gonds! 2) adv: ki 
van être éreinté(e). Ki vele! Dis­
le¦dites­le  franchement!  3)  perf 
+el:  Kiolvastad már a könyve­
met?  As­tu  déjà   lu  mon  bou­
quin?  4)  exception:  kiabál  crier 
(ici  ki  n’est pas un aver,  donc ce 
mot n’est jamais disloqué!).  Ami­
kor   nem   kiabál,   akkor   nem 
akad  ki  Quand  ·  ne  crie  pas, 
alors  ·  ne s’emballe pas.  ki  5) 
pron int qui? :  kit qui (acc sing), 
kiket qui (acc plur). Te ki vagy? 
Qui es­tu?
kis kis   ­1 ­1  demi  petit  a)  kisagy  cerve­
let,  kiskereskedelem  commerce 
de détail. Miért írtad csupa kis­
betűvel?  Pourquoi   tu  l’as  écrit 
tout   en   minuscules?  b)  kisfiú 
garçonnet, kislány fillette. A kis­
kutya   játszik  a   kiscicával  Le 
chiot joue avec le chaton.
kor kor     temp  ;[r]a  11),  ;[t]ól  4) : 
este hétkor  Ce soir à 7 heures, 
induláskor  au   départ,  kará­
csonykor à Noël. Nyolckor kezd 
dolgozni  ·  commence   à   tra­
vailler à 8 heures.
kölcsön kölcsön     emprunt:  kölcsönad 
prêter,  kölcsönvesz  emprunter, 
kölcsönhatás  action réciproque. 
Már megint kért tőled kölcsön 
valamit?  ·  t’a demandé encore 
une fois de lui prêter qch.?
körbe körbe    Cquor 1) faisant un cercle: 
körbead  faire  passer  qch.,  kör­
beáll  entourer,  körbemegy  faire 
le tour, körbetesz mettre autour 
de soi. A kutya körbejárja a há­
zat  Le  chien  fait   le  tour   de  la 
maison.  körül körül     Cquos  2)  autour: 
körülír  périphraser,  körülnéz 
promener  son  regard  autour  de 
soi,  körülrepül  voler  autour  de 
qch.,  körülvezet  contourner.  A 
házat fák veszik körül  La mai­
son   est   entourée   d’arbres.  3) 
post  A   villa   körül   sövények 
vannak  Il  y  a  des  haies  autour 
de la villa.
v2.133.fr (K) 16 H­éléments XVI
-
közé közé    Cquor 1) +be[le] 2); au mi­
lieu de: a) közédug ficher parmi 
…, közérak mettre parmi … Úgy 
közérakta, hogy a többi között 
nem  is  látszik  ·  l’a  mis  telle­
ment bien parmi eux qu’on ne le 
voit   plus.  b)  post  Azok   közé 
tedd!  Met­le au milieu de ceux­
là!  közbe közbe     2)  a)  közbeesik  bien 
tomber  (temp),  közbelép  inter­
céder.  Megint  közbejött   neki 
valami · a eu encore un impré­
vu.  +közben +közben  b)  közbenjár  inter­
venir.  Köszönöm a közbenjárá­
sodat  Merci   pour  ton  interven­
tion.  3)  adv  a)  Közben nem is 
várt  Cependant,  ·  ne   m’a 
même   pas   attendu(e).  b)  temp:  
Közben   ott   állt  Pendant   ce 
temps, · se tenait debout là. 4) 
post  pendant:  Séta  közben  be­
szélgettünk  Pendant   la  prome­
nade,   nous   nous   entretenions. 
közre közre     5)  közreműködik  co­
opérer. Közreműködtek Acteurs 
(dans un générique).  Ebben sok 
minden  közrejátszott  Il   fallait 
beaucoup de choses pour ça.
külön külön     ;egybe;  à part:  1)  külön­
béke  paix   séparée,  különállás 
particularisme, különválaszt sé­
parer,  különféle  (+féle)  particu­
lier.  Sikerült neki különválasz­
tania őket  ·  a réussi à les sé­
parer. 2) adv: külön kérésre sur 
demande   particulière.  Ez   egy 
külön dolog C’est qch. de parti­
culier.
l l
_l_  ;d;  notion de continuité subj  
(objt ;sz)
l l  1)  Cquos: hol?  où? Hol vagy? 
Où es­tu? ul, ul,  ül, ül, 2) essm comme 
qch. : várul comme (un) château 
fort,  növényül  comme   (une) 
plante.  Kutyául   érzi   magát  ·
se  sent  comme  un  chien.  Csin­
gacsguk (Nagy Kígyó)  testvéré­
ül   fogadja   Vadölőt  Chingach­
gook  (ou  Grand  Serpent)  adopte 
La  Longue  Carabine  pour  frère. 
3)  adv¦post  Cquos:  +alul  2),
+elöl  4),  +körbe  3).  4)  post
Oundc:  közül  d’entre,  ezek kö­
zül  d’entre   ceux­ci¦celles­ci.  A 
ház   mögül   került   elő  ·  est 
apparu(e)   par   derrière   la   mai­
son. tul tul    , , tül tül 5) ¯s comi +[t]ól 5) y 
compris:  családostul  avec la fa­
mille,  cipőstül  en   chaussures, 
mindenestül  avec  tout  ce  qu’·
avait.  Kutyástul,   macskástul 
avec   armes   et   bagages  (avec 
chien et chat).
l l, ,  al al  6)  ¬ver  a)  ajánl  suggérer, 
aszal  assécher.  Ezt   meg   ki 
agyalta  ki?  Qui   a  inventé  ça? 
+ol +ol   , ,  +el, +el,  +öl +öl  b)  lehajol  se  pen­
cher,  fejel  expédier   de   la  tête, 
örököl  hériter. Ha kedvelsz, át­
karolsz, ha szeretsz, megölelsz 
Si tu as de l’amitié pour moi, tu 
m’embrasses,   si   tu  m’aimes,   tu 
m’étreignes.  +tal +tal   , ,  +tel, +tel,  +atal, +atal, 
+etel +etel  7)  ¬nom:  hivatal  office, 
asztal table, hitel crédit, jövetel 
venue. A menet menetel Le cor­
tège s’avance au pas.  +ál +ál   , ,  +él +él  8) 
ver¬nom:  vonal  ligne,  halál 
mort,  fedél  toiture.  Ha minden 
kötél   szakad  En  désespoir   de 
cause.  +´l +´l     9)  action  inaccomplie 
a)  ver¬ver:  kicserél  échanger, 
dobál  ballotter,  elvetél  avorter. 
Beszélsz már magyarul? Est­ce 
que  tu  parles  déjà  hongrois?  b) 
ikes +[ko]d  11).  c)  lat:  akceptál 
accepter,  akklimatizál  acclima­
ter   qch.  +csál +csál   , ,  +icsál, +icsál,  +icsél +icsél  d)
¯g  demi:  farigcsál  (farag)  fa­
çonner  qch.  (sans  aucune  idée), 
rágicsál  grignoter,  gőgicsél  ba­
biller.  A  dongó  körüldöngicsél 
Le   bourdon   bourdonne   autour 
de moi.  +ml +ml   , ,  +aml, +aml,  +eml +eml  ikes  e) 
hanyatlik  péricliter,  csuszamlik 
s’ébouler,  türemlik  être 
enduré(e). ee)  Reg19 :  bomlik  se 
décomposer,  Ömlik   az   eső  Il 
pleut   à  verse.  lal lal   , ,  lel, lel,  lál, lál,  lél lél  f) 
(aussi  nom¬ver) :  lefoglal  réser­
ver,  kikémlel  espionner,  gyom­
lál  désherber,  szemlél  contem­
pler.  Nagyon fájlalja a lábát  ·
se   plaint   d’avoir   très   mal   au 
pied. dal dal   , ,  del, del,  dál dál action répétée: 
g)  szabdal  taillader,  tördel 
concasser, harapdál mordiller. A 
szabó szab, az inas szabdal  Le 
tailleur   coupe,   l’apprenti   tail­
lade.  dácsol dácsol   , ,  décsel décsel  gg)  demi:  
bukdácsol  marcher   en   trébu­
chant, nyögdécsel geindre (légè­
rement).  A  szöcske  szökdécsel 
La   sauterelle   sautille.  gál gál    , ,  gél, gél, 
igál igál h) mouvement agité: birizgál 
tripatouiller,  keresgél  chercher 
(sans   but),  hajigál  jeter  (des 
choses).  Ne   húzgáld   a   hajam! 
Arrête  de  tirailler  mes  cheveux! 
dogál dogál    , ,  degél, degél,  dögél dögél  hh)  une ac­
tion qui perdure: csordogál  ruis­
seler, mendegél cheminer, üldö­
gél  glander.  Egy részeg a pult­
nál   álldogál   és   iddogál  Un 
ivrogne glandouille au zinc et pi­
cole.  szol szol     i)  une action soutenue: 
hajszol traquer, vonszol traîner. 
Majszolják a krumplis csipszet 
Ils   mâchonnent   des   chips.  kol kol   , , 
kál, kál,  köl, köl,  akol, akol,  ikol, ikol,  ikál ikál  j)  auto­
référence¦demi:  szurkol  avoir  le 
trac, botorkál marcher à tâtons, 
pörköl  brasiller,  megtudakol 
s’informer de qch.,  tapsikol  (en­
fantin) applaudir, kisántikál boi­
tiller au dehors.  A bagoly kiku­
kucskál   az   odújából  La 
chouette  risque  un  oeil   de  son 
gîte.  jj)  lat:  diszkvalifikál  dis­
qualifier,  elektrifikál  électrifier. 
A   muzsikus   muzsikál  Le¦la 
musicien¦~ne   fait   de   la   mu­
sique.  +kel +kel     jjj)  refl  +[ó]d 9).  do do­ ­
kol kol   , ,  dekel, dekel,  dököl dököl  jjjj)  comme  g) : 
bujdokol  errer sans feu ni lieu, 
érdekel intéresser, öldököl mas­
sacrer.  Érdekli   a   magyar  Le 
hongrois   l’intéresse.  izál izál     k)  lat: 
motorizál  motoriser,  stabilizál 
stabiliser;  urizál  (úr)  faire  l’im­
v2.133.fr (K) 17 H­éléments XVII
-
périeux. Analizáljuk egy szinte­
tizáló   nyelv   toldalékait  Nous 
analysons   les   suffixes   d’une 
langue qui synthétise.
l l, ,  ol, ol,  el, el,  öl öl  2.   sing  subj,  ;d  10) 
ind  Reg22,  +sz  14) :  olvasol  tu 
lis,  eszel  tu manges, üldözöl  tu 
poursuis.  Mindig  csak  tévézel 
Tu  ne   fais   que   de   regarder   la 
télé. ál ál   , , él él 11) a) ¯t prӕt: mond­
tál  tu  disais,  viselkedtél  tu  te 
conduisais.  Hogy   képzelhettél 
ilyet rólam!  Comment tu as pu 
penser  ça  de  moi!  b)  ¯n  cond: 
várnál  tu  attendrais,  lépnél  tu 
ferais un pas.  Mit szólnál hoz­
zá, ha  …?  Qu’est­ce  que tu  di­
rais si  …?  c)  conf,  ;k:  Mikorra 
vártál?  Tu m’as attendu(e) pour 
quand? Erre kérnél? Tu me de­
manderais ça?
l l, ,  ul ul3 3  12)  adj¬adv:  a)  bien  & 
mal:  Jól   vagy­e  vagy  rosszul? 
Ça   va   ou   ça   va   pas?  +ül +ül   3 3  b) 
langues:  magyarul  en hongrois, 
franciául  en  français;  c)  ¯priv: 
kimondhatatlanul  indicible­
ment,  véletlenül  par   hasard. 
Sótlanul   szereti   az   ételt  ·
aime   ses   repas   sans   sel.  +sul +sul   , , 
+sül +sül  13)  ¬ver subj  Reg11,  ;ít a) 
dugul  se boucher,  gyérül  se ra­
réfier,  elhomályosul   =  elhomá­
lyosodik se ternir, nemesül s’af­
finer.  Nem okult belőle, és tár­
sult  vele  ·  n’en  a  pas  tiré  les 
leçons et ·  s’est associé(e) à ·. 
dul dul   , ,  dül dül b) début d’un processus:  
átfordul  se   retourner,  csördül 
cliqueter.  Egészen belefájdult a 
fejem J’en ai eu vraiment mal à 
la tête.
le le     mCctra  subl  ;fel;   en  bas  1) 
lebecsül  déprécier,  lefegyverez 
désarmer, lefolyó rejet, lehallat­
szik  être  audible  jusqu’en  bas. 
Lemegyek  kicsit  a  focipályára 
Je  descends  un  peu  au  terrain 
de   foot.  Gyere  már   le  arról   a 
létráról! Descends enfin de cette 
échelle! 2) adv: fel és le en haut 
et   en   bas,  völgynek   le  en 
descendant   vers  la  vallée.  Le  a 
kalappal!  Chapeau  bas!  3)  perf 
+meg:  A  napon  szépen  le  fog 
barnulni  – vagy   pedig   le   fog 
égni  Au   soleil,  ·  va   devenir 
bronzé(e), ou bien · va avoir un 
coup de soleil.
leg leg    1) ¬nom: felleg (+fel) nuage, 
mérleg  balance.  Előleget adott 
az árufeleslegre · a donné une 
avance  à  valoir  sur   le  surplus. 
eleg eleg   , ,  ölög, ölög,  alog alog  2)  ¬ver   subj: 
díszeleg  défiler,  bűzölög  puer, 
társalog s’entretenir. A nők sze­
retnek   szépelegni,   viszont   a 
férfiak nem szeretnek érzeleg­
ni  Les   femmes   aiment   faire   la 
coquette,   en   revanche,   les 
hommes   n’aiment   pas   montrer 
leur  sentiments.  + +   lag lag   3 3  3)  nom¦ 
adj¬adv:  látszólag  en   appa­
rence,  névleg  nominalement. 
Eredetileg tőlem kapta  À l’ori­
gine, · l’a reçu de moi.
leg leg   ­1 ­1  4)  sup,  +bb,   le¦la¦les 
plus:  a   legrövidebb  le   plus 
court;  leges leges­ ­2 2  5)  xsup:  a leges­
legnagyobb  tout  ce  qu’il  y a de 
plus gros. Ez a nyelv csak nem 
a legeslegnehezebb?  Cette lan­
gue est on ne peut plus difficile, 
n’est­ce pas?
lehet 1)  +van efct  être possible: 
hacsak lehet si ça se trouve, az 
nem lehet ce n’est pas possible. 
Hogy lehet az? Comment est­ce 
possible?  Boldog   lehetsz   vele 
Tu  peux  être  heureux¦~se  avec 
·.  Vajon   hol   lehettünk?  Où 
est­ce  que  nous  pouvions  être? 
2)    mod  pouvoir:  lehet   látni 
on peut le¦la voir, meg lehet ér­
teni  on peut le comprendre.  Le 
sem  lehet  tagadni  On  ne  peut 
même   pas   le   nier.  Nem  lehet 
tudni  On ne peut pas le savoir. 
Nem  lehet  tévét  néznie  ·  ne 
peut pas regarder la télé.
ll ll   , ,  all, all,  oll, oll,  ell ell 1) adj¬ver éprouver 
comme: drágáll trouver qch. trop 
cher,  sokall  regarder  qch.   com­
me  beaucoup,  nagyoll  ressentir 
qch.   comme   trop  grand,  nehe­
zell  trouver qch. trop difficile.  A 
magyart  a  magyarok  nem  ne­
hezellik  Les   hongrois   ne 
trouvent pas le hongrois trop dif­
ficile.  2)  reg  ver¬ver  tout   d’un 
coup:  a)  sugall  inspirer,  szökell 
bondir.  A vér az arcába szökel­
lett Le sang lui monta au visage. 
b)  ikes:  nyilallik  élancer,  betor­
kollik  déboucher dans qch.,  ki­
szögellik saillir. A Tisza a Duná­
ba  torkollik  La  Tisza  débouche 
dans le Danube.
ly ly
_ly_ notion de puissance
ly ly   , , ály, ály, ély ély ¬nom: súly poids, da­
gály  marée   haute,  szenvedély 
passion.  Az   árapály   magában 
még   nem   veszély  La   marée 
seule  ne  constitue  pas  un  dan­
ger.
m m
_m_ notion de l’inconcevable
m m   , ,  am, am,  em em  1)  ver  subj¬nom  a) 
előfutam  course   éliminatoire, 
ütem  cadence.  Az Amazon egy 
folyam, s mint olyan, áramlik 
L’Amazone   est   un   fleuve,   et 
comme tel, il afflue. b) ikes +[o]d 
6). +etem +etem    c) egyetem université. 
A világegyetem végtelen  L’uni­
vers  est infini.  +alom +alom   , ,  +elem +elem  d) 
bizalom  confiance,  türelem  pa­
tience. A hatalom kényelemmel 
jár  La   puissance   apporte   du 
confort.  +adalom +adalom   , ,  odalom, odalom, 
+edelem +edelem  2)  nom¦ver¬nom  qch.  
de global: társadalom société, bi­
rodalom empire, fejedelem sou­
verain.  A  lakodalom  nem  ve­
v2.133.fr (K) 18 H­éléments XVIII
-
szedelem  La noce n’a rien d’un 
péril.
m m   , ,  om, om,  em, em,  öm öm  1.sing  3)  ind  a) 
objt, ;k 3) : látom je le vois, né­
zem  je  le  regarde,  költöm  je  le 
fabrique.  Ráköltöm  az   összes 
pénzem  Je   dépense   tout   mon 
argent   pour   ça.  b)  ikes   subj: 
Eszem,   iszom  és   játszom  Je 
mange, je bois et je joue.  4)  inf: 
fognom je mod tenir, vennem je 
mod  acheter,  főznöm  je  mod 
faire la cuisine. El kell mennem 
Je   dois   m’en  aller.  +am +am     5)  ¯t 
prӕt:  mondtam  je  l’ai   dit,  les­
tem je l’ai guetté(e). Jöttem, lát­
tam, győztem  Veni, vidi, vici.  6) 
¯j  imp  subj:  megfogjam  que  je 
l’attrape,  elengedjem  que  je  le 
libère.  Hozzam   ide?  Je   l’ap­
porte?  +´m +´m   2 2  7)  pron:  az   órám 
ma montre,  enyém  le¦la mien¦ 
~ne,  a   lakóm mon locataire,  a 
kabátom  mon  manteau,  a  ne­
vem mon nom, a főnököm mon 
chef.  Fáj   a  fejem  J’ai   mal   à  la 
tête.  ám ám   , ,  ém ém  8)  ¯n  cond  objt: 
kóstolnám  je le goûterais,  mér­
ném  j’en  prendrais   la  mesure. 
Elképzelném,   ha   tudnám  Je 
m’en  ferais  des  idées  si   je  pou­
vais.
meg meg   ­1 ­1  1)  perf  +be,  +el,  +ki,
+le,  ;l  9) :  megég  brûler,  meg­
ágyaz  faire le lit,  megálló  arrêt, 
meggyógyít  amener la guérison 
de  q.  Megjöttem,   ha  megérke­
zek  Je serai à la maison quand 
je serai arrivé. 2) pass: +van 4). 
0   0  3)  conj  et  (plus) :  Kettő  meg 
kettő  az  négy  Deux  plus  deux 
font quatre.
mellé mellé    4Calla +hoz, +hozzá, ;rá 
à côté: 1) melléfog gaffer, mellé­
beszél  biaiser,  mellérendel  co­
ordonner.  Semmi   mellébeszé­
lés, csináld!  Fais­le sans mouf­
ter! 2) post: egymás mellé côte à 
côte. E mellé állítom Je le pose 
à côté de celui­ci¦celle­ci.
mentes mentes    priv exempt 1) nom¬adj:  
adómentes  exonéré,  alkohol­
mentes ital boisson sans alcool, 
légmentes   csomagolás  embal­
lage   étanche.  Ami   illetékmen­
tes,   az   nem  mindig   költség­
mentes  Ce   qui   est   exempt   de 
taxes n’est pas toujours gratuit. 
0 0  2)  ¯abla   post:  irigységtől 
mentes sans envie. Egy vádlott 
sosem  minden  gyanútól  men­
tes  Un accusé n’est jamais pré­
servé de soupçons.
múlva  post  au bout  de:  egy év 
múlva  dans   un   an,  négy   óra 
múlva  après quatre heures. Két 
hét múlva utazom Budapestre 
Je   vais   dans   deux  semaines   à 
Budapest.
n n
_n_ notion de soudaineté
n n   3 3 1) part adv¬adv, +va: látván 
en le voyant, lévén étant donné. 
Mondván, hogy nem jó  ·  vou­
lait dire par là que ce n’est pas 
bien.  an an   , ,  en en  2)  ¬ver subj  Reg11 
instantanément  a)  megfogan 
prendre (p.ex. une plante), billen 
basculer.  Meg  se  nyekkent  ·
n’a pas pipé. b) ;t 1). 3 3 3) adj¬
adv:  alaposan  profondément, 
betegen  en   étant   malade.  Ki­
csin ne múljék!  Ne soyons pas 
sourcilleux!  4)    nom¬adv   coll: 
ketten à deux. Az apostolok ti­
zenhárman  voltak  Les  apôtres 
étaient à 13.  lyan lyan   , ,  lyen lyen  5)  ¬adj 
+i  8),  +o:  amolyan  un  de  ces, 
ilyen  tel(le).  Milyen   az   idő? 
Quel temps il fait?  Olyan, ami­
lyen  Il   fait   comme  il   fait.  van van   , , 
ven ven 6) coll les dizaines à part 20 
&  30:  hatvan  soixante,  hetven 
soixante­dix
n n   , ,  on, on,  en, en,  ön ön  ^Csupe  7)  ;[r]a 
11),  ;[r]ól  3) :  a)  a   kandallón 
sur la cheminée,  a fején  sur sa 
tête,  az asztalon  sur la table,  a 
széken  sur  la  chaise,  a  földön 
par  terre.  Fekszik az  ágyon  ·
est couché(e) sur le lit.  b)  a Du­
nán  sur le Danube,  a falon  sur 
le mur, az oldalán à ses côtés. c) 
Cdomi ;haza 3) : 1vici Itthon a 
legjobb  Le mieux c’est chez soi. 
(si   on  le  dit   à  la  maison).  Jlogi 
Este otthon leszel?  Tu  es  à  la 
maison  ce  soir?  (demandé  quel­
que part ailleurs). d) rect post de: 
egy ágyon kívül  à part d’un lit, 
a lépcsőn fel en montant l’esca­
lier,  tízen   alul  au­dessous   de 
dix.  A  Dunántúl   a  Dunán  túl 
van  La   Transdanubie   est   de 
l’autre  côté  du  Danube  (vue  de 
l’est).  e)  az  orvoson  múlik  ça 
dépend   du   médecin,  Azon   a 
pénzen   veszi   meg  ·  l’achète 
pour cet argent­là.  f)  rect:  részt 
vesz  prendre part à qch.  Részt 
vettem  egy   tanfolyamon  J’ai 
participé  dans  un  cours.  g)  reg 
loc,  ;ban:  falun  au village,  Ma­
gyarországon en Hongrie, Buda­
pesten  à   Budapest;  Székesfe­
hérváron  à  Székesfehérvár. 
1948. április elsején a honvéd­
ség  Gyöngyösön  találkozott   a 
Mátrában  Le  1/4/1848  l’armée 
hongroise   s’était   retrouvée   à 
Gyöngyös,   dans   les   contreforts 
du Mátra.  h)  temp  +a 17) :  hét­
főn  le lundi,  ünnepnapokon  les 
jours fériés, nyáron l’été. Szom­
baton  dolgozom,   de  vasárnap 
ráérek  Le   samedi,   je   travaille, 
mais   le   dimanche,   j’aurai   le 
temps.  2 2  8)  dist  +a  17),  +ként 
2).  an an   , ,  en en  9)  Odomi:  onnan  de 
là,  innen  d’ici.  Honnan  jössz? 
D’où tu viens?
n n   2 2  10)  cond  a)  pres:  venne  subj 
· achèterait, nézné objt · le re­
garderait;  ugranátok  vous  sau­
teriez.  Enné,   ha   tudná  ·  le 
mangerait si  ·  pouvait.  b)  prӕt 
+van (volna).  on on   , ,  en, en,  ön ön 11) imp 
v2.133.fr (K) 19 H­éléments XIX
-
3. sing subj: fusson qu’· coure, 
egyen  qu’·  mange,  nőjön  qu·
croisse.  Úgy   rúgd   a   labdát, 
hogy messzire repüljön Tu dois 
tirer de sorte que le ballon vole 
bien loin.
nak nak   , ,  nek nek  dat  1)  a)  a kapunak  à 
la porte (portail), a széknek  à la 
chaise,  a kutyának  au chien,  a 
kecskének à la chèvre. A macs­
kának   kutya   baja  Le   chat   se 
porte   comme   le   Pont­Neuf  (n’a 
pas mal comme un chien). b) An­
nának  pour   Anne,    Élise­nek 
Pour Élise. c) poss: az ágynak a 
lába  un pied du lit;  d)  rect:  van 
avoir.  Ennek a háznak garázsa 
is van  Cette maison a aussi un 
garage. e) Jónak lát · le trouve 
bien. Orvosnak tanul · est étu­
diant(e) en médecine (apprend à 
être médecin). Erre ágynak esett 
Et  sur  ce,  ·  devint  malade  (·
est tombé[e] au lit). f) Itt esett az 
ágynak  C’est   ici   qu’·  s’est   co­
gné(e) au lit.  A fájdalomtól fal­
nak tudna menni À cause de la 
douleur, · aimerait se casser la 
tête  contre  la  muraille.  g)  rect: 
hív  appeler.  Az apámat József­
nek  hívják  Mon  père   s’appelle 
Joseph.  2)  rect  mod:   sub,  Nem 
kell az embernek  On (l’homme)  
n’en a pas besoin.  Ennek a ku­
tyának   nem  szabadna   harap­
nia  Ce   chien   ne   devrait   pas 
mordre.  nek nek   0 0  3)  pron dat  a)  ne­
kik  à eux ¦ à elles;  b)  rect:  van 
avoir. Nekem van egy macskám 
J’ai un chat (le chat est à moi).
nak nak   , ,  nek nek  3.   plur  4)  a)  subj   ind: 
leborulnak  ils   se   prosternent 
devant   q.,  vonulnak  ils   se   di­
rigent,  csendesítenek  ils   paci­
fient.  Nyugalomba vonulnak  Ils 
partent en retraite (ils partent au 
repos). anak anak   , , enek enek b) imp: fussa­
nak  qu’ils   courent,  lépjenek 
qu’ils fassent un pas.  Csak tér­
jenek  be  a   kedves   vendégek! 
Entrez   donc,   chers   convives! 
ának ának   , ,  ének ének  ¯n  cond  c)  subj: 
laknának  ils  habiteraient,  ráér­
nének ils auraient le temps. Vol­
nának  azért  még  elképzelése­
im Il y aurait encore des idées à 
moi.  nák nák   , ,  nék nék  d)  objt:  bepótol­
nák  ils le rattraperaient,  elven­
nék ils le prendraient. Reggeliz­
nék, ha engednék  Je prendrais 
un   petit   déjeuner,   si   vous   le 
permettez.
nál nál   , ,  nél nél 4Cades ;hoz, ;[t]ól 4) : 
a)  a táblánál  auprès du tableau 
noir,  egy  hegynél  auprès  de  la 
montagne,  egy hegy lábánál  au 
pied   de   la   montagne.  Bécsúj­
helynél   elromlott   a   kocsim 
C’est   près   de   Wiener­Neustadt 
que ma voiture a eu une panne. 
b)  Orvosnál   van  ·  est  chez  le 
médecin.  Nincs   az   eszénél  ·
n’a   pas   toute   sa   tête.  c)  rect 
comp  plus   que:  annál   jobban 
tant mieux,  kettőnél több  plus 
de   deux.  A   barátnője,   akinél 
most lakik, jóval fiatalabb a fe­
leségénél  Son  amie  chez  qui   il 
habite est bien plus jeune que sa 
femme.  0 0 d)  pron: nála  sur¦chez 
·. Nálad van a kulcs? Tu as la 
clé sur toi?
nc nc   , ,  inc inc  1)  nombres:  kilenc  9, 
harminc  30.  onc onc   , ,  enc, enc,  önc önc  2) 
demi   subj:  újonc  novice,  lelenc 
enfant trouvé, küldönc coursier. 
A  konc  a  kutya  kedvence  La 
part du chien est le chouchou de 
celui­ci.
neki neki    dat 1) contre: nekidől s’ap­
puyer contre qch.,  nekilát  com­
mencer qch, nekifutás élan. Ne­
kihevült,   majd   nekivetkőzött 
·  s’est échauffé(e) et ·  a du se 
déshabiller.  2)  adv  y aller:  Csak 
bátran neki!  Allez­y sans crain­
te!  Neki az ellenségnek!  À l’en­
nemi!  0  0 3)  pron 3. sing  +nak 3); 
à lui ¦ à elle: Neki van valamije 
· possède qch. (qch. est à lui ¦ à 
elle).
nem  adv priv  (1º degré)  non, ne 
… pas;  comp  +s  6) :  1)  a)  nem 
csak  non   seulement,  nem   is 
igaz  ce n’est pas vrai.  Mész ma 
moziba?  Nem  megyek  Tu  vas 
aujourd’hui  au cinéma? Non,  je 
n’y  vais  pas.  b)  nem  más  per­
sonne d’autre, nem ő pas ·. Ez 
nem kérés, hanem parancs  Ce 
n’est   pas   une   prière,   c’est   un 
ordre.  ­1   ­1  2)  aver:  nemleges  né­
gatif,  nemsokára  bientôt,  nem­
törődöm nonchalant. Cím nem­
létében  senki   nem  létezik  La 
non­existence  d’une  adresse  si­
gnifie   que   la   personne   n’existe 
pas.  0   0  3)  a)  nom:  nem  sexe, 
nemzet  nation.  Páratlan   a 
maga nemében  ·  est incompa­
rable dans son genre. b) adfi +ú 
2)
ni ni   , ,  nni, nni,  ani, ani,  eni eni2 2  inf:  a)  ennie 
kell  ·  doit manger,  lakni  habi­
ter, menni aller. Szabad kérdez­
nem,   mehetnénk­e   egyet   sö­
rözni?  Puis­je   vous   demander, 
si nous pouvions aller boire de la 
bière? b)  Reg14 :  vakítani  aveu­
gler, fürdeni baigner
nincs,  nincsen nincsen  pres   mod  priv,
;van,  3.   plur  nincsenek  1) 
Nincs  itthon  ·  n’est   pas  à  la 
maison.  2)  Nincsenek   boszor­
kányok Il n’y a pas de sorcières. 
3) Nincs semmi értelme Ça n’a 
aucun sens. 4) nincstelen sans­
moyen  (qui   n’a  rien  de  tout).  5) 
comp +s 2)
nk nk   , ,  ánk ánk  1)  nom:  farönk  bois de 
grume,  fánk  beignet,  a  darázs 
fullánkja  l’aiguillon de la guêpe. 
A   fatönk   egy   fa   csonkja  La 
souche   est   le   moignon   d’un 
arbre. +énk +énk    2) ver¬adj un chan­
gement   d’état   rapide:  nyúlánk 
élancé,  élénk  vive.  Nemcsak 
nyalánk,   hanem  falánk   is  ·
v2.133.fr (K) 20 H­éléments XX
-
n’est   pas   seulement   gour­
mand()e, mais aussi glouton(ne).
nk nk   , ,  unk, unk,  ünk ünk  1.   plur  3)  a)  subj,
;uk:    módosítunk  nous  modi­
fions,  ültettünk  nous   avons 
planté;  b)  imp   subj:  rakjunk 
mettons,  fürödjünk   meg  bai­
gnons­nous.  Akkor   most   lóg­
junk el az óráról! Alors laissons 
tomber la leçon!  2  2 c)  pron:  min­
ket  nous  acc,  mienk  =  miénk 
le¦la   nôtre;  ánk ánk   , ,  énk énk  d)  ¯n 
cond:  állítanánk  nous   affirme­
rions,  mérnénk  nous   mesure­
rions.  Ha   nem   félnénk,   lép­
nénk előre Si nous n’avions pas 
peur,   nous   ferions   un   pas   en 
avant.
ny ny
_ny_  notion   de   longueur,   de 
longue durée
ny ny   , ,  any, any,  ony, ony,  eny, eny,  öny öny  ¬nom  1) 
a)  arany  or,  alkony  crépuscule, 
köpeny  blouse   blanche,  füg­
göny  rideau.  Rossz,   ha  a  vil­
lany csak villan  C’est un mau­
vais signe quand le courant jette 
un  éclair.  ány ány   , ,  ény ény  b)  foszlány 
lambeau, idény saison. A lány a 
párkányra   akassza   a  dohányt 
La fille accroche le tabac à l’ap­
pui (pour le sécher). mány mány   , , mény, mény, 
omány, omány,  emény emény  2)  ver objt¬nom: 
alkotmány  constitution,  árked­
vezmény  réduction   de   prix, 
adomány  aumône,  küldemény 
envoi. A tudomány, bár az elmé­
ben  születik,   nem  elmeszüle­
mény  La   science,   bien   qu’elle 
naisse  de  l’esprit,   n’est   pas  un 
fantasme.  vány vány   , ,  vény, vény,  ovány, ovány, 
evény evény  3)  ver subj¬nom:  ásvány 
minéral,  törvény  loi,  jövevény 
nouveau(~elle)   venu(e).  A   har­
matfű   olyan   növény,   amely 
szereti az ingoványt Le droséra 
est une plante qui aime les ma­
récages.  ékeny ékeny   , ,  ékony ékony  4)  ver¬
adj être susceptible de faire qch. : 
hiszékeny  crédule,  gyúlékony 
inflammable.  Inkább légy érzé­
keny, mint féltékeny! Sois sen­
sible plutôt que jaloux! 
o  ó o  ó
o­1 ­1  Jlogi  ;i  1)  domi:  +oda
Cquor  là­bas,  ott  Cquos là,  on­
nan Oundc à partir de là.  Menj 
onnan!  Va­t­en   de   là!  2)  adj: 
olyan  tel(le).  Ez   a   bor   olyan, 
mint   a  víz  Ce   vin  est   comme 
l’eau.  Olyan  fáradt  vagyok!  Je 
suis   tellement   fatigué(e)!  ú ú  3) 
adv:  úgy  comme cela.  Ezt csak 
úgy mondja · dit ça seulement 
comme ça.  Úgy látszik, elfelej­
tette Il semble qu’· l’ait oublié.
ó ó   , ,  ő ő  1)  part   pres  a)  adj:  daloló 
celui¦celle   qui   chante,  fütyülő 
celui¦celle qui siffle.  A bevásár­
ló asszonyok bevásárló kosara 
tele van Les paniers des femmes 
qui   font   des   emplettes   sont 
pleines.  b)  nom:  olvasó  le   lec­
teur,  néző  le spectateur.  A jövő 
leendő  Le  futur est  ce qu’il  ad­
viendra.  andó andó   , ,  endő endő  2)  part  fut 
a)  adj:  a felállítandó emlékmű 
le mémorial à ériger, a fizetendő 
összeg  la   somme   à   payer.  Ez 
maradandó élmény volt  C’était 
un   souvenir   impérissable.  b) 
nom:  teendő  les   affaires  (les 
choses à faire), jövendő = jövő le 
futur.  A   jövendőbelije  váran­
dós  Sa   future   mariée   est   en­
ceinte.  só só   , ,  ső ső  3)  nom¦adv¬adj: 
oldalsó  latéral,  innenső  de   ce 
côté­ci. A középső az első és az 
utolsó között van  Celui du mi­
lieu  est   entre   le   premier   et   le 
dernier. +csó +csó   , , +cső +cső 4) nom¦ver¬
nom:  korsó  cruche,  kancsó  pot, 
lépcső  escalier.  A lecsóba nem 
kell borsó  Dans  un  plat  de  to­
mates et de paprika, il n’y a pas 
de petit pois.  Az első állomás a 
bölcső, az utolsó a koporsó  La 
première station c’est le berceau, 
la dernière, c’est le cercueil.
óc óc   , ,  őc őc2 2  demi:  gombóc  (gömb) 
boulette.  Az   a   gyerkőc   olyan, 
mint  egy  vadóc  Ce  gars­là  est 
un sauvageon.
oda oda    Jlogi 1) Cdomi ;ide; là­bas 
a)  odaadás  dévouement,  oda­
ajándékoz  faire   don   de   qch., 
odacsap  bâcler   qch.,  odakap 
porter   la  main  à  qch.  A  nagy­
nénjéhez gyakran odajár  ·  va 
souvent   chez   sa  tante.  b)  adv: 
oda­vissza  aller­retour.  Oda   a 
pénzem,   de  oda  se  neki!  Mon 
argent   est   fichu,   mais   ne   t’en 
fais  pas!  +ott +ott     2)  Cdomi  là:  ott­
hagy  abandonner,  ottlétem 
alatt  pendant   ma  résidence  là­
bas. Ottfelejtettem az esernyő­
met   nálatok  J’ai   oublié   mon 
parapluie chez vous.
ól ól   , ,  ől ől  1)  post  Oundc:  mellől  (4O
abla)  du côté de,  a tenger mel­
lől du littoral; alól (mOctra dela) 
de  dessous  qch.,  az asztal alól 
de sous la table. Kicsúszik a ta­
laj   a   lába   alól  ·  perd   son 
gagne­pain.  ból ból   , ,  ből ből  2)  BOelat
;[b]a 10), ;ban a) a buszból de 
l’autocar,  a   zsebéből  de   sa 
poche.  Vedd  ki   a  zöldséget   a 
kosárból!  Sors   les   légumes   du 
panier!  b)  +ban  e) :  Franciaor­
szágból  de   la   France,  Bécsből 
de Vienne. Az ősmagyarok Ázsi­
ából   jöhettek  Les  ancêtres  des 
hongrois  sont  probablement  ve­
nus   de   l’Asie.  c)  Reg17  +ban 
ee) :  Komáromból  de Komárom, 
Erdélyből  de la Transylvanie.  d) 
fából de bois, könyvből tanul ·
bûche  avec  des  livres.  Ugyanis 
fizikából   fog   vizsgázni  C’est 
qu’·  va   avoir   un   examen   de 
physique. e) Prágából való · de 
Prague.  Az  ősmagyar  nyelv  az 
i. e. I. évezredből való L’ancêtre 
de  la  langue  hongroise  date  du 
premier millénaire avant J.­C.  f) 
v2.133.fr (K) 21 H­éléments XXI
-
bosszúból  par vengeance, kény­
szerből  sous  contrainte.  Tréfá­
ból se jó kifogyni a pénzből Ça 
ne   fait   pas   du  tout   plaisir   de 
venir à manquer de l’argent.  ról ról   , , 
ről ről  3)  ^Odela  ;n 7),  ;[r]a 11) : 
a) az asztalról de sur la table, a 
földről  de  par   terre.  Felkelt   a 
székről  ·  s’est   levé(e)   de   la 
chaise. b) Odomi ;haza 3) : Hív­
jál   majd  fel   hazulról!  Appelle­
moi de chez toi! Jlogi Otthonról 
beszélsz? Tu parles de chez toi? 
1vici  Igen,   itthonról  Oui,   de 
chez moi.  c)  Dunaújvárosról  de 
Dunaújváros, Ceglédről  de Ceg­
léd, Magyarországról de la Hon­
grie.  Feljött   vidékről  ·  est 
monté(e)   de  la  province.  d)  Ma­
gyarországról csak jót  Ne dites 
que de bien de la Hongrie!  e)  a 
dohányzásról  leszokni¦beszél­
ni  se   désaccoutumer   le   taba­
gisme   ¦   parler   du  ~,  színéről 
felismer  reconnaître   qch.   à  sa 
couleur.  Madarat   tolláról,   em­
bert   barátjáról  L’oiseau  se   ré­
vèle  par  son  plumage,   l’homme 
par ses potes. f) Nem jut egyről 
kettőre  ·  n’arrive   à   rien. 
Mennyiről   van  szó?  De   com­
bien  on  parle,   là?  100  euróról 
De 100 €.  0 0  c)  pron:  rólatok  de 
vous. Csurog róla a víz · sue à 
grosses   gouttes.  tól tól   , ,  től től  4) 
4Oabla ;hoz, ;nál a) az ablak­
tól  de la fenêtre,  Bécstől  à par­
tir de Vienne. Felkelt az asztal­
tól  ·  s’est levé(e) de la table. b) 
Az anyjától kapta · l’a reçu de 
sa  mère.  Az  örömtől   nem  tud 
szóhoz  jutni  Avec  tant   de  joie, 
· n’arrive pas à dire un mot. c)
;[r]a  11) :  mától  à  partir  d’au­
jourd’hui,  hétfőtől  à   partir   de 
lundi.  Május   elsejétől   máshol 
dolgozik  À  partir  du  1º  mai  ·
travaille  quelque  part  d’ailleurs. 
5)  ¯s  comi  +[tu]l  5)  y compris: 
hordóstól  ensemble avec le ton­
neau,  bőröndöstől  avec   la   va­
lise.  Mindig is családostól szo­
kott nyaralni  ·  passe toujours 
ses   vacances   ensemble   avec   la 
famille.  től től   0 0  6)  pron:  Ez  tőlünk 
van Celui­ci est de nous. Tőlem 
azt  csinálsz,   amit  akarsz  D’a­
près moi, tu fais ce que tu veux.
ö ö
ön  pron   3.   sing  1)  politesse: 
vous.  Önt   hogy  hívják?  Com­
ment   vous   appelez­vous?  ­1 ­1  2) 
auto­ : önálló autonome, önarc­
kép  autoportrait.  Az   önbecsü­
léshez   kell   némi   önbizalom 
Pour   se   respecter   soi­même,   il 
faut avoir de la confiance en soi. 
önd önd     3)  nom¬nom  est   soi­même 
(de)   qch. :  bőrönd  (bőr  cuir)  va­
lise,  körönd  une place ronde.  A 
Kodály   köröndön   hagytam  a 
bőröndömet  J’ai   oublié  ma  va­
lise à la place Kodály.
össze össze     ;szét;   ensemble:  össze­
koccan  se   chamailler,  összeté­
tel  composition,  összeráz  mé­
langer  (en  secouant),  összegyűl 
s’amasser.  Összehasonlítva  ez­
zel, minden más nyelv könnyű 
Comparée à celle­ci, toute autre 
langue est facile.
p p
_p_  notion du tout à coup, d’une 
seule fois
r r
_r_ notion du tournant
r r  1)  nom  a)  bor  vin,  sör  bière, 
bokor  buisson,  tükör  miroir. 
Csöbörből   vödörbe  Tomber   de 
mal   en   pis  (d’un   seau   dans 
l’autre).  +ar +ar     b)  ¬nom:  kar  bras, 
agyar  défense  (croc),  szivar  ci­
gare. Az udvaron űzi az ipart ·
exerce  son  métier  dans  la  cour. 
2)   a)  ¬ver   objt   reg  un  mouve­
ment   rotatoire:  habar  brasser, 
kapar  racler.  Zavar,   ha   hadar 
Ça me gène si  ·  bredouille.  +´r +´r    
b)  ver:  fúr  percer,  zár  fermer; 
mér  mesurer,  kér  demander. 
Ezért   dicséret   jár  Ça   mérite 
une   louange.  +ár +ár   , ,  +ér +ér  3)
¬nom  a)  tár  magasin,  tér 
espace,  sugár  rayon,  gyökér  ra­
cine. A kosár a szekéren van Le 
panier   est   sur   le   chariot.  A 
pénztárcájából   az  egész  bérét 
a bárban hagyja  ·  prend toute 
sa paie de son portefeuille et la 
laisse   au  bar.  b)  métier:  tanár 
enseignant,  vezér  meneur.  Nem 
minden bankár betyár Les ban­
quiers ne sont pas tous des bri­
gands. Régen a bognár csinálta 
a   szekereket  Jadis,   c’était   le 
charron  qui   faisait  les  chariots. 
+or +or   , ,  +er +er 4) lat: avatar ~, szektor 
secteur,  szobor  statue,  adapter 
adaptateur. A mester a tumorra 
akasztófahumorral   reagált  Le 
maître a pris la tumeur avec un 
humour noir.
rá rá     ^Csubl  1)  +[r]a 11),  ;mellé; 
sur  a)  rámutat  désigner   du 
doigt,  ráakad  découvrir,  rábíz 
confier  à  la  garde  de  q.,  ráígér 
surenchérir sur qch.  Erre pedig 
rájár a nyelve Pourtant · dit ça 
facilement.  b)  adv:  Odateszem 
rá  Je   le   pose   là­dessus.  0   0  c) 
pron:  rá  sur  ·,  ránk  sur nous. 
Ne  nézz   már   rám  olyan  csú­
nyán!  Ne   me   regarde   pas   si 
moche! rajta rajta    ^Csupe 2) a) rajta­
kap  surprendre,  rajtaütés  raid. 
Ezen csak rajtaveszthetsz Avec 
ça,   tu  n’en  serais  que  pour  tes 
frais.  b)  adv:  Egy folt van rajta 
Il   y  a  une  tâche  là­dessus.  Híd 
vezet át rajta  Il y a un pont là­
dessus.  0   0  c)  pron:  rajtuk  sur 
eux¦elles.  Nem   rajtam   múlik 
Ça ne dépends pas de moi.
v2.133.fr (K) 22 H­éléments XXII
-
s s
_s_ notion de similitude
s s     1) a)  conj:  és  et,  is  ou.  Te is, 
fiam, Brutus Toi aussi, mon fils 
(Brutus).  0   0  b)  conj  =  és.   Merül, 
örökre   tán,   a   mélybe   le   /   s 
aranyhalacskák játszanak vele 
Il   s’enfonce   pour   de   bon  dans 
l’eau   profonde,   /   Un   jouet   de 
poissons d’or, comme une fronde 
(Wass Albert: Záróvers).
s s   ­1 ­1  priv   comp  (2º   degré)  2)
+nincs:  sehol   sincs  ·  n’est 
nulle part, semmije sincs · n’a 
rien.  Eszem ágában sincs  Il est 
hors de question pour moi (de le 
faire).  se  3)  conj  a)  Se pénz, se 
posztó Ni argent ni bien. b) Oda 
se megy többet  ·  n’y ira  plus 
jamais.  c)  Se   nem  eszik,   se 
nem  iszik  ·  ne  mange  pas  ni 
ne boit pas.  4)  post:  egy se  au­
cun(e),  még  azt   se  même   pas 
cela, azért se! alors pas du tout! 
A  világ   minden   kincséért   se 
Pour rien au monde.  ­1 ­1  5)  aver: 
sebaj  tant   pis,  semerről  de 
nulle   part,  semennyi  absolu­
ment   rien.  Soha   sehol   ne 
mondj el semmit senkinek! Ne 
raconte nulle part jamais rien à 
personne!  sem  +nem;  6)  conj: 
én sem tudom je ne le sais pas 
non   plus.  Igaz­e   vagy   sem? 
Est­ce   vrai   ou   non?  7)  post: 
cseppet sem pas du tout. Halla­
ni   sem  akart   róla  ·  n’en   a 
même pas voulu entendre parler. 
­1 ­1  8)  aver:  semmitmondó  insi­
gnifiant,  semleges  neutre,  sem­
hogy  (plutôt)  que  de.  Sehonnai 
bitang   ember,   /  Ki   most,   ha 
kell,   halni   nem  mer  De  nulle 
part   vient   une  fripouille  /  Qui 
jamais de sa vie ne se dépouille 
(Petőfi Sándor: Nemzeti dal).
s s   , ,  as, as,  os, os,  es, es,  ös ös  9)  a)  nom¦adj¬
adj: rágós coriace, nős marié vir, 
barnás  brunâtre,  pirosas  rou­
geâtre, fontos important. éksze­
res  à  bijoux,  vörös  rouge  (cou­
leur   de  sang).  A  füstös,   vörös­
téglás   vendéglőben   olaszos 
pizzát   kér   a   vendég  Dans   le 
restaurant   enfumé   à   briques 
rouges, un client commande une 
pizza   à   l’italienne.  b)  ¯lag¦leg 
adv¬adj:  hallgatólagos  tacite, 
végleges définitif; 10) nom¦adj¬
nom:  újságárus  marchand   de 
journaux,  hármas  le   numéro 
trois,  asztalos  menuisier,  az 
ötödikesek  les   élèves   de   cin­
quième. Van­e egy tízesed? As­
tu   un   billet   de   dix?  11)  comi
+[tu]l  5),  +[t]ól  5).  12)  ikes
+[ko]d 11). +tes +tes   , , +atos, +atos, +etes +etes 13) 
¬adj:  kupagyőztes  vainqueur 
de  la  coupe,  alkalmatos  à  pro­
pos,  félelmetes  redoutable.  A 
szavatosnak  (szó  Reg2)  nem 
sajnálatos  a szavatosság  lejár­
ta  Pour   le  garant,   la  fin  d’une 
garantie n’est jamais regrettable. 
dos dos   , ,  des, des,  dös dös  14)  ver¬ver   objt
;[ko]d  10),  une   action  répétée: 
dugdos  dissimuler,  csipdes  pin­
çoter, lökdös bousculer. Amikor 
kapkod,   csak  úgy  kapdossa  a 
dolgokat  Quand  ·  s’affole,  ·
ne fait que de chercher à rattra­
per  les  choses.  ás ás   , ,  és és  15)  ver¬
nom  a)  állás  emploi,  baklövés 
gaffe  (« un  tir   sur   un  bouc »).  A 
bércsökkenés   nem  jó,   ha   ár­
emelkedés   van  La   diminution 
du  salaire   ne   tombe   pas   bien 
quand   il   y   a   une   hausse   des 
prix.  A tojást a tojó tojja  C’est 
la   poule   qui   pond   les   oeufs. 
+omás +omás    b) állomás gare. Az áldo­
más, ha úgy vesszük, áldás On 
peut considérer un festin comme 
une  bénédiction.  us us     lat  +sz  9); 
16)  ¬adj  a)  porózus  poreux. 
Egy notórius mániákus mindig 
morózus  Un  maniaque   notoire 
est   toujours   morose.  +ikus +ikus     b) 
krónikus  chronique.  Logikus, 
hogy   kritikus  Il   est   logique 
qu’·  soit   critiquant(e).  17)
¬nom  une  personne  ayant   une 
profession   à  +[ik]a:  muzsikus 
musicien(ne),  fizikus  physicien. 
Az   apatikus   patikus   patikája 
aszeptikus  La   pharmacie   du 
pharmacien apathique est asep­
tique.  izmus izmus     18)  un  courant   de 
pensée:  provincializmus  pro­
vincialisme.  Az   abszolutizmus 
puszta  cinizmus  L’absolutisme 
est du cynisme pur.
s s   2 2  19)   a)  objt¦imp  Reg21 :  elol­
vassa  ¦  olvassa  el  ·  le   lit   ¦ 
qu’· le lise, vésse · qu’· le ci­
sèle;  b)  imp  Reg26 :  ne  nevess 
ne  ris  pas,  fusson  qu’·  coure; 
c)  imp  Reg24 :  visíts  hurle,  ne 
rontsd  el  ne  le  gâche  pas.  Ke­
ress  (a)  meg és szeress  (b), de 
ne veszíts (c) el! Viens me cher­
cher   et   aime­moi,   mais   ne   me 
perds pas!
ság ság   , ,  ség ség  1)  coll:  magyarság 
(tous)  les  Hongrois,  zöldség  lé­
gumes,  mennyiség  quantité.  2) 
¬nom  a)  bíróság  tribunal, 
egészség santé. A világminden­
ség   végtelensége   a   legjellem­
zőbb  tulajdonsága  L’infinité  de 
l’univers est sa propriété la plus 
caractéristique.  +aság +aság   , ,  +eség +eség  b) 
sokaság  multitude,  vereség  dé­
faite.
st st   , ,  est, est,  enest enest3 3  ¬adv¦post  a) 
most  maintenant,  hozzád   ké­
pest  comparé(e) à toi,  egyenest 
directement.  Valamelyst jobban 
van  ·  va  quelque   peu  mieux. 
vást vást   , ,  vést, vést,  vest vest3 3  b)  oldalvást  la­
téralement,  függvést  en  dépen­
dant, rögvest tout de suite. S ez 
naptól   fogvást   Attilának  min­
dig az Isten kardja volt a fejé­
ben Alors, à partir de ce jour, At­
tila  avait toujours l’épée de dieu 
en   tête  (Benedek   Elek:   Isten 
kardja).
v2.133.fr (K) 23 H­éléments XXIII
-
sz sz
_sz_  +z,  ;d; notion  de continui­
té objt (subj ;l)
sz sz     1)  2.   sing  subj,  +l,  ;d:  ta­
nulsz  tu  apprends,  beszélsz  tu 
parles,  köszönsz  tu   salues. 
Látsz engem?  Tu me vois? 2 2  2) 
a)  objt¦imp  Reg21 :  játssz  joue, 
másszák  (qu’)ils   grimpent   sur 
qch.  Vegyük   úgy,   hogy   meg­
vesszük  Admettons   que   nous 
l’achetions.  b)  imp  Reg23 :  Ne­
hogy kifossza, mert megfoszt­
ja a posztjától  Qu’·  ne le ran­
çonne pas, parce que celui­là le 
dépossédera de son poste.
szabad    mod  liberté  de  faire 
qch., ;tilos a) szabad¦~na? Est­
ce  qu’il   est   permis  de  …?  neki 
szabad  ·  peut  le  faire.  Szabad 
kérem?  Vous  permettez?  b)  Le 
szabad ülni? Est­ce que je peux 
m’asseoir?    Szabad   érdeklőd­
nöm, hogy szabad­e ezt tenni? 
Suis­je indiscret en vous deman­
dant si c’est permis?
sz sz   2 2 3) Reg9 : teszünk nous met­
tons. Aki megveszi, az el is vi­
szi  Celui¦celle qui l’achète l’em­
porte.  ´sz ´sz   , ,  ász, ász,  ész ész  4)  ¬ver  faire 
qch.   activement:  szaglász  reni­
fler,  böngész  fouiller  dans  qch. 
A csempész csempét csempész 
Le  contrebandier  fait   la  contre­
bande de carrelage (pourquoi pas 
©).  5)  ¬nom  métier:  borász  vi­
gneron,  kertész  jardinier.  A nő­
gyógyász gyógyítja a nőket, de 
a   babáik  a   szülésznél   szület­
nek  Le   gynécologue   traite   les 
femmes,   mais   les   bébés   de 
celles­ci naissent chez l’obstétri­
cien. 6) ikes chasser qch. : boga­
rászik  collectionner les  insectes 
(les coléoptères). egerészik chas­
ser des souris.  A solymász ma­
darászik  Le   fauconnier   fait   la 
chasse  aux  oiseaux.  asz asz   , ,  esz esz  7) 
¬nom:  szakasz  segment,  du­
gasz  bouchon,  csipesz  pin­
cettes.  A hernyó egy arasznyit 
araszolt  La  chenille  a  fait   une 
longueur d’empan.  + +   aksz aksz   , ,  +eksz +eksz2 2 
8)  ikes  +d:  látszik = látszódik 
apparaître, mosakszom = mosa­
kodom  je me lave,  melegszünk 
=  melegedünk  nous   nous   ré­
chauffons. A testvérek nem ve­
rekszenek,   hanem   játszanak 
Les   frères   ne   se   battent   pas, 
mais   au  contraire,   jouent   l’un 
avec  l’autre.  usz usz     9)  lat  +s  16) : 
bambusz  bambou,  figyusz  (fi­
gyelj)  écoute!  Busszal megyünk 
a cirkuszba  Nous allons en au­
tocar au cirque.
szembe szembe     en  face  a)  szembenéz 
affronter   qch.,  szembeötlik  se 
remarquer,  szembeállítás  con­
frontation. Ha ellenséggel kerül 
szembe,  szembeszáll   velük  Si 
·  se trouve nez à nez avec l’en­
nemi,  ·  lui   fera  front.  b)  adv 
vis­à­vis: szemtől szembe face à 
face.  Szembe jött velem  ·  m’a 
croisé(e) en sens inverse.
szeretne optt (cond pres) : szeret 
aimer;  szeretném tudni  j’aime­
rais   le   savoir.  Gondolni   sem 
szeretnék rá Je déteste d’y pen­
ser.  Szeretnél   már   látni?  Au­
rais­tu envie de me voir enfin?
szét szét   , ,  =széjjel =széjjel  1)  ;össze;  sépara­
tion:  széthúz  écarter,  széthord 
distribuer,  szétszed  démonter, 
széjjelfoszlik  partir   en   lam­
beaux. A fényszóró fénye a kö­
dön szétszóródik La lumière du 
phare   se   disperse   dans   le 
brouillard.  szerte szerte     2)  dispersé  a) 
szerteszéjjel  dans   tous   les 
coins,  szerteágazik  se  ramifier. 
Minden   álma   szertefoszlott 
Tous ses rêves se sont évaporés. 
b)  adv:  Európa­szerte  dans 
toute   l’Europe.  Magyarok  van­
nak szerte a világban Il y a des 
Hongrois partout dans le monde.
szokik  ikes  1)  s’accoutumer   à 
qch. : Ehhez nem vagyok szok­
va  Je n’y suis pas habitué(e). 2) 
prӕt  +  inf   =  reg:  Az  ősz  esős 
szokott   lenni  L’automne   est
d’habitude   pluvieux.  Este   ott­
hon   szoktam   lenni  Normale­
ment, le soir je suis à la maison. 
Azt szokták mondani, hogy … 
D’ordinaire, on dit que …
szor szor   , ,  szer, szer,  ször ször  mult  a)  három­
szor  3×,  négyszer  4×,  ötször 
5×. Hatszor hét az negyvenket­
tő  Six  fois   sept   font   quarante­
deux. b) comp +a 18)
szükség  besoin,  +kell  1)  nom: 
végső   szükség  le   besoin   ext­
rême,  szükség esetén  si besoin 
est.  A   betegnek   nyugalomra 
van szüksége  Un  malade  a  be­
soin  de  repos.  szükséges szükséges  2)  C
adj   mod  nécessaire:  nem szük­
séges c’est inutile. Nem szüksé­
ges megemlítenem Inutile de le 
mentionner.
t t
_t_ notion de conséquence
t t 1) ¬ver reg objt a) kopaszt dé­
plumer, bont désagréger, teremt 
créer.  Köszöntöm  a  résztvevő­
ket J’aimerais saluer les partici­
pants. b) ¯n une action instanta­
née:  megpillant  apercevoir, 
csökkent  diminuer,  kattint 
(kattan)  cliquer.  Annyira  bosz­
szantja, hogy a legszívesebben 
felrobbantaná  Ça   l’agace   telle­
ment  qu’·  le  ferait  sauter  avec 
plaisir. +aszt +aszt   , ,  +eszt +eszt c) ;d 3), reg 
changement   d’état:  beolvaszt 
fondre,  elhalaszt  ajourner.  Alá­
támasztom   választásodat  Je 
soutiens  ton  choix.  jt jt   , ,  ajt, ajt,  ejt ejt  d) 
fact:  ejt  laisser   tomber,  taszajt 
pousser,  veszejt  faire   périr.  A 
mókus  elfelejtette,   hogy  hova 
rejtette a mogyorót L’écureuil a 
oublié  où  il   avait   caché  la  noi­
v2.133.fr (K) 24 H­éléments XXIV
-
sette.  ´t ´t   , ,  at, at,  et et  2)  reg  l’objet  en­
gendré par une action a)  ver objt
¬nom:  tét  mise;  vállalat  entre­
prise,  képzelet  imagination.  El­
menetben  integetett   a  menet 
En  partant,   tout  le  cortège  agi­
tait la main. b) ¯ász¦ész métier: 
bányászat  industrie   minière, 
kertészet  exploitation horticole. 
A bacilustenyészet nem művé­
szet  La   culture   de   bactéries 
n’est pas un art. +lat +lat   , , +let +let c)  ver 
subj¦nom¬nom  formation  d’une 
multitude:  másodlat  duplicata, 
kereslet  demande.  Az   állatok­
ból   először   lesz  a  szaporulat, 
majd a sereglet  Le nombre des 
animaux  va  s’accroître  jusqu’au 
pullulement.  +zat +zat   , ,  +zet, +zet,  +ozat, +ozat, 
+ezet +ezet  d)  une  structure  abstraite: 
alapzat  soubassement,  kőzet 
roche,  cikksorozat  une   série 
d’articles,  gépezet  machinerie. 
A   csillagzat   egy   égi   alakzat 
Une constellation est une forma­
tion céleste. gat gat   , ,  get, get,  ogat, ogat, eget, eget, 
öget öget  3)  ver¬ver  Reg1  ;[o]g  3), 
une   action   répétée:  olvasgat 
bouquiner,  beszélget  converser, 
mosogat  faire la vaisselle,  inte­
get agiter la main, ne öntögess! 
n’arrose  pas!  A  részeget támo­
gatni   kell  Un  ivrogne  il   faut  le 
soutenir.  +tat +tat   , ,  +tet +tet2 2  4)  fact  a) 
meghökkentem  je   le   déconte­
nance,  mosdatott  ·  m’a  lavé, 
elvereti  ·  le fait battre,  csinál­
tatni  laisser   faire,  lefektettük 
nous   l’avons   couché(e).  Olvas­
tatja a gyereket · fait lire l’en­
fant. b) pass: +ik 2)
t t, ,  ot ot   , ,  at, at,  et, et,  öt öt  5)  acc:  a)  Szeret­
nék egy … J’aimerais avoir un(e)  
… kiflit croissant, teát thé, saj­
tot fromage, házat maison, üve­
get  bouteille,  tököt  citrouille.  A 
tárgyeset a mondat tárgyát je­
löli L’accusatif désigne l’objet di­
rect   d’une   phrase.  b)  durée: 
Majd  egy  órát   vártam  rád  Je 
t’ai attendu presqu’une heure. ét ét   
6)  Odomi:  onnét  de   là­bas. 
Mész innét te dög!  Va­t­en, ca­
bot!  tt tt   , ,  ott, ott,  ett, ett,  ött ött  Cdomi  7)  a) 
adv:  itt  ici,  ott  là.  A   kulcs 
amott van  La  clé  est  plutôt  là. 
b)  loc  (obsolète) :  Kaposvárt  à 
Kaposvár,  Vásárhelyt  à  Vásár­
hely,  Mórott  à  Mór,  Pécsett  à 
Pécs, Győrött à Győr. tt tt   , ,  att, att,  ett, ett, 
ött ött c) Cquos post: alatt sous, fe­
lett au­dessus, mögött derrière. 
A ház mellett van egy garázs, 
ami előtt egy autó áll À côté de 
la  maison  il   y  a  un  garage,   de­
vant lequel il y a une auto. +t +t    8) 
¬post:  miatt  à   cause,  végett 
pour  qch.  Az eladó szerint ott 
van a polcok közt Selon le ven­
deur, c’est là­bas parmi les éta­
gères.
t t, ,  tt, tt,  ott, ott,  ett, ett,  ött ött2 2  9)  a)  præt:  subj 
ült  ·  était   assis(e),  nőtt  ·
grandissait,  olvasott  ·  lisait, 
nézett  ·  regardait,  nőzött  il   a 
levé une femme; objt   tanulta ·
l’apprenait, lőtte · l’a tiré, fu­
totta  ·  l’a couru,  nézegette  ·
le contemplait,  főzte  · le cui­
sinait;  perf  megírt¦~a  ·  (l’)a 
écrit.  Leült ide és írt egy leve­
let  ·  s’est   assis(e)   ici   et  ·  a 
écrit une lettre. t t, , tt, tt, ott, ott, ett, ett, ött ött b) 
part perf  Reg10 :  fagyott föld  la 
terre   gelée,  töltött   káposzta 
roulade de choux garnie. Egy ta­
nult   ember   az   olvasott  Un 
homme cultivé est érudit.  c)  +a 
16)
tele tele   , ,  =teli =teli  plein  a)  telefüstöl 
mettre  plein  de  fumée,  teletan­
kol faire le plein, telihold pleine 
lune,  teleírja a lapot  ·  remplit 
la   feuille   de   son   écrit.  Már 
megint telebeszélte a fejem  ·
m’a encore rempli la tête de ses 
bavettes.  b)  adv:  teli torokkal  à 
tue­tête. Ne beszélj tele szájjal! 
Ne parle pas la bouche pleine!
tetszik  ikes  1)  plaire:  tetszik 
nekem  ·  me   plaît,  nem  tet­
szett nektek  ça  ne  vous  a  pas 
plu.  Akár   tetszik,   akár   nem 
Bon gré, mal gré.  Ahogy önnek 
tetszik À votre goût. 2) 3. sing¦ 
plur  vouvoyer  poliment:  azt  tet­
szett   mondani  vous   aviez   dit 
(sing).  Hogy   tetszik   lenni? 
Comment   allez­vous  (sing) ?  Le 
tetszenek   ülni?  Voulez­vous 
vous   asseoir   s.v.p.  (plur) ?  3) 
imp: Tessék leülni! Assieds­toi ¦ 
asseyez­vous!
tilos  interdiction   de   faire   qch.,
;szabad  a)  adj:  tilos   út  voie 
interdite.  Tilos   a   dohányzás! 
Défense de fumer! b)  mod: Be­
lépni tilos!  Entrée interdite!  Pi­
rosban   tilos   átmennie  Il   est 
interdit   de   traverser   au   feu 
rouge.
tlan tlan   , ,  tlen, tlen,  atlan, atlan,  etlen, etlen,  talan, talan,  te te­ ­
len len priv a) nom¬adj: fátlan sans 
un   arbre,  nőtlen  célibataire 
(sans femme),  gondatlan  impru­
dent,  szemérmetlen  impudique, 
gondtalan  insoucieux,  szemte­
len  impertinent.  Egy   tevétlen 
tuareg nem tevegel  Un touareg 
qui n’a pas de chameau ne peut 
pas  en  faire.  b)  ver¬adj:  étlen 
sans   manger,  hallatlan  inouï, 
véletlen  fortuit  (« à   ne   pas 
croire »),  lehetetlen  impossible. 
Robinson  szigete  lakatlan  L’île 
de Robinson (Crusoé) est inhabi­
tée. c) adj¬adj: hűtlen infidèle
tok tok   , ,  tek, tek,  tök, tök,  otok, otok,  etek, etek,  ötök ötök  2.  
plur a) subj: futtok vous courez, 
vesztek  vous   achetez,  lőtök 
vous  tirez.  Jöttetek,   mentetek 
Vous   êtes   venus   et   vous   êtes 
passés.  ´tok ´tok   , ,  ´t ´t   ek ek   , ,  itek itek  b)  objt
¯sur:  mondjátok  vous  le  dites!
¯son imp: kérjétek el réclamez­
le  à  ·,  ind:  veszitek  vous  l’a­
chetez;  átok átok   , ,  étek étek  c)  ¯n  cond: 
adnátok vous donneriez, venné­
v2.133.fr (K) 25 H­éléments XXV
-
tek  vous   l’achèteriez.  Elvárná­
tok, hogy lássátok?  Vous vous 
y  attendriez  que  vous  le  voyez? 
+atok +atok   2 2  d)  pron:  gátatok  votre 
digue,  nektek  à vous.  Az autó­
tokból a pénzeteket a sörötök­
re költitek  Vous dépensez votre 
argent pour la bière en étant as­
sis  dans  la  voiture  (au  drive­in 
© ?).
tova tova     plus  loin  1)  tovatűnik  se 
perdre au lointain, tovaterjed se 
propager.  A felhők tovaszálltak 
Les  nuages  se  sont  envolés.  to to­ ­
vább vább    2) továbbáll s’esquiver, to­
vábbi intézkedésig jusqu’à nou­
vel   ordre,  továbbképzés  forma­
tion  continue.  Ez   nem  mehet 
így  tovább  Ça   ne   peut   pas 
continuer  comme  ça.  3)  adv  a) 
egyre  tovább  encore  plus  loin, 
és így tovább  et j’en passe.  Ed­
dig és ne tovább! Nous ne pou­
vons aller plus loin! b) temp: egy 
óránál tovább plus d’une heure. 
Nem bírom tovább Je n’en peux 
plus.
tönkre tönkre    jusqu’à la souche: tönkre­
zúz  démanteler,  tönkremegy 
faire faillite. Tönkre teszi magát 
a munkában  ·  s’abîme dans le 
boulot.
tud  ver  (optt)  a)  savoir:  nem tu­
dok  franciául  je   ne   parle   pas 
français.  Nem  tudom,   mit   te­
gyek  Je  ne  sais  pas  quoi   faire. 
Tudod   mit?  Tu  sais   quoi?  b) 
pouvoir de faire qch. : Nem tudsz 
úszni?  Tu  ne   sais   pas   nager? 
Jancsika   már   tud   olvasni  Le 
petit Jeannot sais déjà lire. Elfu­
tottak,   amilyen  gyorsan  csak 
tudtak  Ils   se   sont   enfuis   en 
toute vitesse.
túl túl     ^Csupe  +át,  ;vissza;   au­
delà  1)  túlesik  passer par qch., 
túlvilági  d’outre­tombe  (de 
l’autre  monde),  túlfűt  surchauf­
fer,  túlteng  surabonder.  Ez túl­
haladott   álláspont  C’est   un 
point   de   vue   dépassé.  2)  adv 
trop: túl kicsi trop petit. Megint 
túl sokáig maradt · est resté(e) 
encore  une  fois  trop  longtemps. 
3)  post:  a)  túl a Tiszán  au­delà 
de la Tisza. b) a kelletén túl au­
delà  de  ce  qui   est   décent.  Még 
nincs  túl   a  veszélyen  ·  n’est 
pas encore hors danger. c) temp: 
a   határidőn   túl  au­delà   du 
terme.  Nyolc órán túl nem vá­
runk  Nous  n’attendons  pas  au­
delà de 8 heures.
ty ty
_ty_ notion de contrainte
tyú tyú   , ,  tyű tyű  nom  1)  avoir   affaire  à 
l’eau:  kopoltyú  branchies,  ká­
tyú bourbier, fattyú bâtard (d’o­
rigine   diluée),  tengeri   herken­
tyű  fruits  de  mer.  Félni  egyre, 
élni   vontatottan,   /   Életünk, 
akár   a  hattyú  útja,   /  Melyet 
még   le   sem  írt   a   habokban. 
Craindre  une  longue  vie  qui   ne 
s’envole, / Comme le chemin du 
cygne   sur   l’eau   /   Qu’il   n’y   a 
guère  tracé  encore.  (Rainer   Ma­
ria  Rilke:   Le  cygne,   traduit   par 
Dezső Kosztolányi).  +antyú +antyú   , ,  +en +en­ ­
tyű, tyű,  +attyú, +attyú,  +ettyű +ettyű  2)  ¬nom un 
appareil   technique:  kallantyú 
verrou, billentyű touche, fogan­
tyú  poignée,  szerkentyű  ap­
pareil,   dugattyú  piston,  csen­
gettyű clochette. Minden lovag­
nak szüksége volt sarkantyúra 
és vaskesztyűre  Chaque cheva­
lier avait besoin d’éperons et de 
gants de mailles.
u  ú u  ú
ú ú   , ,  ű, ű,  jú, jú,  jű jű 1) nom¬post a) teljes 
számú au grand complet, jó szí­
vű  généreux  (ayant   un   bon 
coeur). vitorlás hajójú celui¦cel­
le   qui   a   un   bateau   à   voiles, 
arany órájú ayant la montre do­
rée,  hegyes  tűjű  ayant   une  ai­
guille pointue.  Egy fekete hajú, 
kék  szemű  lány  Une   fille   aux 
cheveux noirs et aux yeux bleus. 
+ajú +ajú    b) Reg18 : kettős ajtajú¦aj­
tójú  ayant   une   contre­porte; 
+ejű +ejű    c)  Reg20 :  nagy erejű  plein 
de   vigueur.  nemű nemű     2)  adfi  a)
¬nom¦adj  +nem  3) :  ágynemű 
literie, gáznemű gazeux. Egyne­
mű   fehérnemű  De   la   lingerie 
unisexuée.  szerű szerű     b)  ¬adj   (szer 
moyen) :  időszerű  actuel.  Cél­
szerű,   ha   egyszerű  C’est   pra­
tique quand qch. est simple.
u u   2 2  demi:  anyu  (anya)  maman, 
apu  (apa)  papa.  +us +us   2 2  anyus, 
apus; atyus (atya)  petit père.  A 
bátyusnak  van  egy   új   cicusa 
Mon grand frère a une nouvelle 
petite amie.
újra újra     de   nouveau  a)  újrakezdés 
recommencement,  újraéleszt 
ranimer.  Az   amerikai   elnököt 
csak  egyszer  lehet  újraválasz­
tani  Le  président   américain  ne 
peut être réélu qu’une seule fois. 
b) adv: újra beteg · est de nou­
veau  malade.  Újra  itt   vagyok! 
Je suis à nouveau là! +újjá +újjá    c) új­
jáépítés  reconstruction,  újjáala­
kul être façonné(e) de neuf, újjá­
szervez  réorganiser.  Úgy érzem 
magam,   mintha  újjászülettem 
volna  Je me sens comme si j’é­
tais ressuscité(e).
uk uk   , ,  ük ük  1)  ¯t  1.   plur   objt  prӕt,
;nk:  hoztuk  nous   l’avons   ap­
porté,  küldtük  nous l’avons en­
voyé. Azt hittük, toljuk a melót 
On  croyait   qu’on  bossait.  2 2  2) 
pron  3.   plur  ¯cons:  lábuk  leurs 
pieds, fülük leurs oreilles, velük 
avec   eux¦elles;  hármuk  à   eux 
trois,  négyük  à  eux  quatre.  Az 
autójuk a házuk előtt áll  Leur 
voiture   se   trouve   devant   leur 
maison.  juk juk   , ,  jük jük  3)  1.   plur   objt 
pres,  +j,  ;nk:  látjuk  nous   le 
voyons,  fogjuk  meg  attrapons­
v2.133.fr (K) 26 H­éléments XXVI
-
le,  köszönjük  nous vous en re­
mercions,  vegyük   meg  ache­
tons­le.  Mindezt   meg   fogjuk 
tudni  Nous   apprendrons   tout 
ça. 2 2 4) pron 3. plur Reg25 : olló­
juk  leurs  ciseaux,  fésűjük  leur 
peigne,  barátjuk  leur   ami(e), 
nagynénjük  leur   tante;  kettő­
jük  à eux deux.  A villájuk sok 
pénzükbe   került  Leur   villa   a 
coûté beaucoup d’argent.
um um     lat 1)  dátum  date,  fénykép­
album  album de photos.  Az ar­
chívum   a   centrumban   van 
L’archive est au centre­ville.  ium ium   
2)  qch. de scientifique:  laborató­
rium laboratoire, morfium mor­
phine.  A  szilvórium  ©  megöl 
minden  baktériumot  L’eau  de 
vie de prunes tue toutes les bac­
téries.
utána utána     Cquos  après  1)  utánanéz 
vérifier,  utánajár  courir   après, 
utánatölt  remplir   de   nouveau. 
Az utánfutóját valaki utánacsi­
nálta Q. a copié sa remorque. 2) 
adv: utána levő suivant.
utol utol     en  dernier:  utolja  le  reste, 
utolsó  le  dernier  ¦  la  dernière, 
utolér  rattraper.  Utoljára  is  ez 
mindegy  Finalement,   c’est   la 
même chose.
v v
_v_ notion de terminaison
v v     ¬nom:  könyv  livre,  nyelv 
langue, szarv corne (dont la sub­
stance   est  szaru).  A   szarvas­
marha nem szarvas  Les bovins 
ne sont pas des cerfs.
va va   , ,  ve ve  part adv 1) a)  nyitva ou­
vert,  zárva  fermé.  Énekelve  az 
esőben  « En   chantant   sous   la 
pluie ».  Ülve   egyél,   ne   állva! 
Mange   assis   et   pas   debout!  b) 
pass +van 4). 2) adv +n 1), +st 
b)
vá vá   , , vé vé traf a) hamuvá en cendre, 
hívővé  en   un   croyant.  Már 
megint   lóvá   tettük  Nous   l’a­
vons   encore   leurré.  b)  Reg13 : 
malaccá  en  un  cochonnet,  em­
berré  en un homme;  méhvé  en 
une  abeille.  Ezt  a  csikót  azzá 
nevelem,   ami   apja  volt:   híres 
versenylóvá  Je ferai de ce pou­
lain ce qu’était son père: un che­
val de course célèbre [TOM72].
val val   , ,  vel vel comi 1) a) Jóskával avec 
Joseph, biciklivel avec le vélo, a 
segédmotor   segítségével  à 
l’aide   du   vélomoteur.  Petivel 
megyek,   autóval  J’y  vais   avec 
Pierrot en auto. b) Reg13 : virág­
gal  avec   des   fleurs,  Józseffel 
avec Joseph; dühvel avec fureur. 
A  medve   mézzel   tömi   magát 
L’ours se gaffe de miel. c) compa­
raison:  egy  órával   később  une 
heure plus tard.  Ez a léc húsz 
centivel rövidebb Cette latte est 
plus courte de 20 cm.  d)  temp:  
tavasszal  au  printemps  Ősszel 
lehullanak   a   levelek  En   au­
tomne les feuilles tombent.  vel vel   0 0 
2)  pron:  veled  avec  toi.  Jó volt 
veletek C’était super avec vous.
való való     +van  part   pres  étant  a)
inf¬nom¦adj  étant   fait(e)   pour: 
ennivaló comestible (bon à man­
ger), látnivaló curiosité (p.ex. un 
site touristique).  csapnivaló  exé­
crable.  Nincs semmi mondani­
valója · n’a rien à dire. b) adv¬
nom¦adj:  borravaló  pourboire, 
nyilvánvaló  évident,  fülbevaló 
boucles   d’oreille.  Nem  minden 
erőfeszítés   volt   hiábavaló  Ce 
n’est   pas   toute   la   dépense
d’énergie qui était inutile.
van ;nincs: être, inf lenni, prӕt 
volt,  fut  lesz,  imp  legyen,  cond 
volna¦lenne.  A)  ver  1)  Hol 
vagytok?  Où vous êtes?  Itt va­
gyunk  Nous   sommes   ici.  Volt 
egyszer, hol nem volt … Il était 
une fois  …  Jó volna¦lenne, ha 
eljönnétek  Ce   serait   vraiment 
agréable si vous nous visitiez. 2) 
Hogy  vagy?  Comment   tu  vas? 
Aránylag jól vagyok  Je vais re­
lativement   bien.  B)  aux  3)  Van 
ennivaló? Il y a qch. à manger? 
Nincs, csak sör van  Non, il n’y 
a  que  de  la  bière.  Ma szép idő 
lesz  Aujourd’hui il fera beau (le 
temps   le   sera).  4)  rect   pass:
+meg & part adv, c’est fait; meg 
van csinálva c’est fait, meg van 
írva  c’est   écrit  (comme   ça).  5) 
rect: dat & pron, avoir; Neki van 
egy kutyája  ·  a un chien.  Ele­
gem  van!  Ça  suffit  (j’en  ai   as­
sez) !  6)    cond  prӕt:  Ha  elol­
vastad  volna,   tudtad  volna  Si 
tu l’avais lu, tu l’aurais su.
végig végig     jusqu’au bout  a)  végigla­
poz  feuilleter  qch.   au  bout,  vé­
gigcsinál  éprouver   qch.,  végig­
mér  dévisager.  Végigjárta  már 
egész  Európát  ·  a  déjà  fait  le 
tour   de  toute  l’Europe.  b)  adv: 
elejétől  végig  d’un   bout   à 
l’autre.  Az úton végig aludt  ·
dormait  tout  le  long  du  voyage. 
c)  post:  ezen   az   utcán  végig 
jusqu’au bout de cette rue, a vá­
gányokon végig tout le long des 
rails.  +végre +végre     d)  végrehajtó  bi­
zottság  comité   exécutif.  A  pa­
rancsot  végrehajtották  On   a 
mis l’ordre à exécution. e) adv fi­
nalement: végre valahára enfin. 
Végre  látlak!  Je   te   vois   enfin! 
+végbe +végbe     f)  végbemegy  s’accom­
plir.  A   gyűlés  végbemegy  Le 
rassemblement   a  lieu.  +véghez +véghez    
g)  véghezvisz  =  végbevisz  ac­
complir.  Mindig   véghezviszi   a 
terveit  ·  réalise   toujours   ses 
plans.
vele vele     comi  +val:  avec  1)  velejár 
ça va avec.  Ez foglalkozásának 
velejárója C’est la séquelle de sa 
profession. 2) adv: Nem számolt 
vele  ·  n’y s’attendait pas.  0   0  3) 
v2.133.fr (K) 27 H­éléments XXVII
-
pron  3.   sing  +val  2) :  avec  ·. 
Gondolatban   vele   vagyunk 
Nous pensons à ·.
vissza vissza     ;át; en retour:  visszaret­
ten  reculer devant qch.,  vissza­
szerez  regagner,  visszaélés 
abus de confiance, visszajön re­
venir.  Ebből   a  pénzből   nekem 
még  visszajár  Une  part   de  cet 
argent m’est due encore.
y y
_y_ +i; notion d’appartenance
y y     +i  4)  nom (nobiliaire)  de:  Sár­
közy;   Almássy   gróf  Comte 
d’Almássy.  Bajcsy­Zsilinszky út 
Avenue de ~.
z z
_z_ +sz; notion de constance
z z     1)  nom:  gőz  vapeur,  víz  eau. 
Az őz nem győz a farkason  Le 
chevreuil ne l’emporte pas sur le 
loup.  2)  ¬ver  objt  a)  sóz  saler, 
húz  tirer,  fűz  enfiler;  megvétóz 
opposer son veto. A gyümölcsöt 
szétaprózza,   mielőtt  befőzi  ·
découpe   les   fruit   avant   de   les 
conserver. +áz +áz    b) álcáz masquer, 
csempéz  daller,  vigyáz  faire at­
tention.  Egy idézést nem lehet 
elodázni  On  ne  peut   pas  ater­
moyer   une  convocation.  +óz +óz     ¬
nom¦adj  3)  ház  maison,  póz 
pose.  Az  aranyláz  ádázzá  tesz 
La  ruée  vers  l’or  nous  rend  fa­
rouches.  A kalóz nem virtuóz, 
csak matróz Un pirate n’est pas 
un virtuose, il n’est qu’un mate­
lot.  +éz +éz     4)   a)  méz  miel,  kéz 
main,  vitéz  vaillant   soldat;  b)
¬ver   objt:  betetéz  mettre   le 
comble  à  qch.  A  pataknál   állt 
az   óriásföld   csősze;   /   Mikor 
János vitéz a szemébe néze … 
Au  bord du ruisseau le gardien 
géant fait ce qu’il veut, / Quand 
le   brave  Jean  lui   regarde   droit 
aux  yeux  …  (Petőfi   Sándor:   Já­
nos  vitéz).  oz oz   , ,  ez ez  5)  ¬ver   objt: 
beolajoz  enduire   d’huile,  ele­
mez  analyser  (disséquer),  vizez 
couper  avec  de  l’eau.  Megaján­
dékozza, vagyis ajándékkal el­
halmozza  ·  lui   offre   ou  bien 
le¦la comble de cadeaux.  íroz íroz     6) 
lat: finanszíroz financer, passzí­
roz  passer à la moulinette.  Míg 
a bohóc maszkírozza magát, a 
zsonglőr   balanszíroz  Pendant 
que   le   bouffon  se   maquille,   le 
jongleur   cherche   son  équilibre. 
+az +az   , ,  +öz +öz  7)   a)  ¬nom¦adj:  gaz 
mauvaise  herbe,  igaz  (ige)  vrai, 
köz interstice, időköz intervalle. 
A  halmaz   az   a   matek  száraz 
eszköze Les ensembles sont des 
instruments   ennuyeux   des 
maths. b) ¬ver objt: vajaz beur­
rer, öntöz  arroser.  Lenyűgöz ez 
a tükrözés Ce reflet me fascine. 
8) ikes a) virágzik être en fleurs, 
keringőzik  danser  la  valse,  el­
ágazik  se bifurquer.  Aki a siva­
tagban  utazik,   az  megszomja­
zik  Celui qui voyage dans le dé­
sert va avoir soif.  +amz +amz     b)  meg­
fogamzik  être  fécondée.  Megfo­
gamzott benne a fogamzásgát­
ló gondolata · a eu l’idée de la 
contraception. dz dz   , ,  ódz, ódz,  ődz ődz c) fi­
addzon  (Reg21)  qu’·  fasse  des 
petits, fogódzik · s’accroche à 
qch.,  kérődznek  ils   ruminent. 
Maga   csak   ne   hallgatóddzék! 
Vous   ne   devriez   vraiment   pas 
écouter aux portes! doz doz   , , döz döz une 
action répétée  d)  ájuldozik  avoir 
des   faiblesses,  rémüldözik  s’é­
pouvanter.  Mint   mindig,   égre­
földre   esküdözik  Comme   tou­
jours,  ·  jure   ses   dieux.  adoz adoz   , , 
odoz, odoz,  edez edez  dd)  álmodozom  je 
rêvasse, lengedeztek vous bran­
dillez.  Ingadozik   a   vérnyomá­
som  Ma tension artérielle varie. 
koz koz   , ,  kez, kez,  köz köz  reg  refl  +k  7) :  e) 
borotválkozik  se   raser,  beje­
lentkezik  s’inscrire,  törülközik 
s’essuyer.  Nem   csodálkozom, 
hogy  áhítozik  róla  Je  ne  suis 
pas  étonné(e)   qu’·  le  convoite. 
akoz akoz   , ,  ekez ekez  ee)  csatlakozik  se 
joindre,  gyülekezik  se   rassem­
bler. Az adakozó gyülekezet ér­
tekezik  L’assemblée   charitable 
délibère.  kóz kóz   , ,  kőz kőz  f)  bezárkózik 
s’enfermer,  hozzáférkőzik  s’ap­
procher de q. A mérkőzés folya­
mán   a   gyengébb   csapat   fel­
gyürkőzött  Au cours de la ren­
contre,   l’équipe  plus  faible  s’est 
rapprochée.
z z2 2  9)  objt¦imp   Reg21 :  főzzük 
nous le cuisinons ¦ cuisinons­le, 
húzza  ·  le  tire  ¦  qu’·  le  tire. 
Nézzétek, nézzetek inkább té­
vét!  Écoutez,   regardez  plutôt  la 
télé!
–0– –0–
–a­ adgl ¯sur a) +a 15), 22) hol­
dacska petite lune, szétbontana 
·  désagrégerait;  b)  +bb,  maga­
sabb  plus haut;  c) +cs, pamacs 
blaireau;  d)  +d,  +j,  mondjad 
dis­le; e) +g 3) farag sculpter; f) 
+k,  falak  murs,  fogtak  ils   te­
naient;  g)  +ként  2)  tavanként 
par lac;  h)  +l,  áthidal  shunter, 
behozatal  importation,  szusza­
kol  haleter,  megszólamlik  re­
tentir; i) +lak, megvárattalak je 
t’ai fait attendre; j) +leg 2) anda­
log se promener en rêvassant; k) 
+ll,  rosszall  reprouver;  l)  +m, 
dallam  mélodie,  futottam  je 
courais;  m)  +n  3)  hamarosan 
sous peu; n) +ni Reg14 : takarí­
tani faire le ménage; o) +ny, zu­
hany  douche;  p)  +s  9)  nyulas 
ketrec cabane à lapins; q) +ság, 
uraság seigneurie; r) +tlan, írat­
lan  non écrit.  Ez sótlan, vagyis 
a  leves  sótalan  C’est   sans  sel, 
ça  veut   dire  la  soupe  n’est   pas 
(encore)  salée.  s)  +t  4)  Reg3 : 
mosat · fait laver, osztat · fait 
v2.133.fr (K) 28 H­éléments XXVIII
-
diviser;  5)  falat  mur  acc;  t)  +
tok,  házatokat  votre   maison 
acc;  u)  +z,  díjaz  rétribuer,  bon­
takozik se profiler
–á­  adgl  ¯sur  a)  +cs,  kovács 
forgeron; b) +d, látnád tu le ver­
rais,  c)  +j  2)  várjál  attends!;  d) 
+k,  összezúzzák  ils   le   fra­
cassent, látták il l’ont vu; e) +l, 
abonál  abonner,  kikaptál  tu as 
été battu(e); f) +m, kapnám je le 
recevrais; g) +n 10) állnál tu se­
rais debout;  h)  +nak  4)    fázná­
nak  ils   auraient   froid;  i)  +nk, 
szilánk éclat; j) +ny, arány pro­
portion;  k)  +s,  írás  écriture;  l)
+sz,  fodrász  coiffeur;  m)  +tok, 
tudnátok vous sauriez
–ad– adgl a) +k 10) hulladék dé­
chet(s); b) +m, forradalom révo­
lution
–al– adgl ¯sur a) +d 11) felfuval­
kodott  gonflé   d’orgueil;  b)  +k 
10)  adalék  additif;  c)  +m,  fo­
galom notion
–an–  adgl  ¯sur:  +tyú,  csappan­
tyú clapet
–asz–  adgl  ¯sur:  +t  1)  forraszt 
souder
–at–  adgl  ¯sur  a)  +g,  bágyatag 
languissant;  b)  +k 10)  fogyaték 
handicap;  c)  +s  szorgalmatos 
appliqué(e)
–aty–  adgl  ¯sur:  +tyú,  szi­
vattyú pompe
–b­  adgl   Reg27 :  +[b]a  10),
+ban,  +beli,  +[b]ól  2)  abba 
dans celui­là
–c­ adgl a) +a 22) jérce poulette; 
b) +i 11) foci (futball) foot
–cs­ adgl a) +a 22) rugócska un 
petit   ressort;  b)  +i  11)  Karcsi 
Charlot;  c)  +l  9)  rágcsál  ronger; 
d)  +ó,  kötélhágcsó  échelle   de 
cordes
–d­  adgl  I  a)  +a  4),  9)  tőzsde 
Bourse, emide par ici; b) +ít, el­
fordít  tourner;  c)  +k  9),  10) 
szurdok  ravin,  akadék  obstacle; 
d)  +l  13)  fordul  se  tourner;  e)
+s 14) fogdos tripoter; II Reg6 f) 
+ni,  +d  13)  idd  =  igyad  (inni) 
bois­le,  edd   =   egyed  (enni) 
mange­le
–dd–  adgl  Reg27 :  +ig,  eddig 
jusqu’ici
–dz­  adgl  Reg21 :  +z  8)  ne  ké­
rőddz! ne rumine pas!
–e­ adgl ¯son a) +a 22) kövecs­
ke une petite pierre; b) +bb, ki­
sebb  plus  petit;  c)  +cs,  öntecs 
lingot;  d)  +d,  +j,  vegyed   el 
prends­le,  teszed  tu   le   fais, 
mérjed  mesure­le;  e)  +e 15)  vé­
tene · faillit à qch.; f) +g 3) re­
meg  trembler;  g)  +k,  népek  des 
peuples,  nézek  je regarde,  nyel­
tek ils avalent; h) +ként 2) nyel­
venként  par   langue;  i)  +l,  te­
szel  tu fais, előmenetel  avance­
ment,  beszüremlik  s’infiltrer;  j) 
+lak, megvédtelek je t’ai défen­
du(e); k) +leg, enyeleg lutiner; l) 
+ll, kevesell trouver insuffisant; 
m)  +m,  érem  médaille,  kineve­
tem je me moque de ·; n) +nc, 
ínyenc  gourmet;  o)  +ni  Reg14 : 
önteni  fondre;  p)  +nincs,  Nin­
csen időm  Je n’ai pas le temps. 
q)  +ny  verseny  compétition;  r) 
+s  9)  füles  oreillard;  s)  +ság, 
nyereség  bénéfice;  t)  +st,  örö­
mest  avec  (un  grand)  plaisir;  u) 
+tlan, lelketlen sans âme, nép­
telen  dépeuplé;  v)  +t  4)  Reg3 : 
fenet  laisser   affûter,  fejlesztet 
laisser développer, a vállát vere­
geti  taper q. sur l’épaule;  w)  +t 
5)  emeletet  étage  acc;  x)  +tok, 
nevetek  votre   nom;  y)  +z,  je­
gyez  noter,  költekezik  gaspiller 
son argent
–é­  adgl  ¯son  a)  +d,  kérnéd  tu 
me   le   demanderais,  b)  +j,  ne 
féljél  n’ais  pas  peur;  c)  +k,  le­
dőlnék  je   m’étendrais,  vegyék 
meg  achetez­le,  leülték  ils  l’ont 
purgé; d) +l, levél feuille, vezet­
nél­e conduirais­tu? e) +m, süt­
ném  je ferais de la pâtisserie;  f) 
+n 10)  ülnének  ils seraient as­
sis(es);  g)  +nak  4)  élnének  ils 
vivraient; h) +nk, félénk timide; 
i)  +ny,  legény  gars;  j)  +s,  fize­
tés  paye;  k)  +sz,  bűvész  magi­
cien;  l)  +tok,  bérelnétek  vous 
loueriez
–ed–  adgl  ¯son a)  +k 10)  düle­
dék  taudis;  b)  +m,  jövedelem 
revenu
–el–  adgl  ¯son  a)  +d  11)  lesel­
kedik se tenir à l’affût; b) +k 10) 
függelék  appendice;  c)  +m,  ér­
telem intelligence
–en– adgl ¯son a) +st, homlok­
egyenest de front; b) +tyú, her­
kentyű bidule
–esz–  adgl  ¯son  +t  1)  terjeszt 
répandre
–et–  adgl  ¯son  a)  +g,  réveteg 
rêveur;  b)  +s,  kellemetes  gra­
cieux;  c)  +t  9)  megnevettetett 
· m’a fait rire
–ety–  adgl  ¯son:  +tyú,  pör­
gettyű toupie
–ez– adgl ¯son: +t 2) ékezet ac­
cent
–f­  adgl  Reg27 :  +[fajt]a  19),
+féle,  effajta  =  efféle  de   cette 
sorte
–g­  adgl  ¯k:  +t  4)  aggat 
(=akaszt)  accrocher,  lyuggat 
(=lyukaszt) trouer
–gy– adgl Reg7 : +ni I a) ind: va­
gyok (lenni) je suis, +van; megy 
(menni)  ·  va;  b)  imp:  igyál 
(inni)  bois,  vigyétek (vinni)  em­
portez­le,  gyerünk  (jönni)  ve­
nons;  c)  higgy  (hinni)  crois. 
Hidd  el,   megtettem  mindent, 
hogy   elhiggye  Crois­moi,   j’ai 
v2.133.fr (K) 29 H­éléments XXIX
-
tout fait pour qu’·  me le croie.
–´gy– II d) 2. sing subj: légy = le­
gyél  sois,  mégy  = mész  tu vas, 
végy = vegyél achète
–h­  adgl  a)  +d,  vénhedt  très 
vieux;  b)  +hoz  Reg27 :  ehhez  à 
celui­ci
–i­  adgl  a)  +a  22)  pajzsika  es­
pèce  de  fougères  (Dryopteris);  b) 
+cs,  kikerics  colchique   d’au­
tomne;  c)  +l,  kiráncigál  traîner 
q. au­dehors,  csicsikál  faire do­
do; d) +nc, harminc 30; e) +tok 
b)  2.   sing  objt:  értitek  vous  le 
comprenez;  f)  +um  akvárium 
aquarium
–j­  adgl  ¯voc  a)  +a  14)  Reg25 : 
az autója  son auto,  a férje  son 
mari; b) +j 2) Reg8 : jöjjön qu’·
vienne;  c)  +t  1)  lejt  aller   en 
pente;  d)  +ú,  szép  fülbevalójú 
celle   avec   les   boucles   d’oreille 
belles
–k­  adgl  a)  +a,  bika  taureau, 
deszka  planche;  b)  Reg27 :
+ként,  +képp,  +kor,  akkor 
alors
–l­ adgl a) +a 5) cékla betterave 
rouge;  b)  +k  10)  hátralék 
arriéré; c) +t 2) elmélet théorie
–ly­  adgl  +n  5)  milyen?  com­
ment · est?
–m­  adgl  a)  +a 6)  szőrme  four­
rure;  b)  +e  6)  amott  là­bas;  c)
+l  9)  Reg19 :  kiomlik (kiont)  se 
défaire;  d)  +ny,  vívmány  con­
quête;  e)  +z  8)  fogamzás  con­
ception
–n­  adgl  I  ¯voc  a)  +cs,  háncs 
raphia,  bilincs  menottes;  b)
+g 3) cseng sonner; c) +n, len­
ne  ·  serait;  d)  +ni,  enni  man­
ger;  e)  +s 3)  senki  personne;  II 
Reg27 f) +nak, +nál, annál chez 
celui­là
–nn– adgl a) +n 9) amonnan de 
là­bas; b) +t 6) innét d’ici
–ny–  adgl  I  a)  +i  cseppnyi  un 
soupçon   de   qch.;  II  Reg27  b) 
annyi autant de
–ó­  adgl  ¯sur  a)  +a  22)  fióka 
petit  (d’un oiseau);  b)  +l  3)  alól 
de dessous qch.; c) +sz 8) & +d 
9)  látszódott   =   látszott  ·  a 
apparu
–o­ adgl ¯sur a) +a 22) napocs­
ka  petit soleil;  b)  +d,  kapod  tu 
le  reçois,  hatod  un  sixième;  c)
+g  3)  inog  vaciller;  d)
+k,  napok  des   jours,  futok  je 
cours;  e)  +ként  2)  boronként 
par vin; f) +l, mosol tu laves; g) 
+ll,  nagyoll    ressentir   qch. 
comme  trop  grand;  h)  +m,  ki­
adom  je  le  dépense;  i)  +n,  Ne­
hogy fogjon! Que ça ne déteinte 
pas!  j)  +nc,   magonc  plantule; 
k)  +ny,  asszony  madame;  l)  +t 
4),  5)  lopogat  barboter,  lapot 
feuille  acc;  m)  +tok,  barátotok 
votre ami; n) +z, acéloz aciérer
–od–  adgl  ¯sur:  +m,  bonyoda­
lom complication
–om–  adgl  a)  +a  6)  adoma  bon 
mot; b) +s,  látomás vision
–ot– adgl ¯sur: +t 9) adott don­

–oz–  adgl  ¯sur:  +t  2)  boltozat 
voûte
–ő­ adgl  ¯son a) +a 22) pintyő­
ke pinson, b) +cs, kenőcs pom­
made;  c)  +l  3)  felől  du côté de; 
d) +sz 8) & +d 9) ütődik se co­
gner à qch.
–ö­  adgl  I  ¯sön  a)  +a  22)  tö­
köcske  une   petite   citrouille;  b)
+d, ötöd un cinquième, leköpöd 
tu craches sur ·; c) +g 3) höm­
pölyög  ondoyer;  d)  +k,  tökök 
des citrouilles,  köpök  je crache; 
e)  +ként  2)  köcsögönként  par 
pot;  f)  +l,  fűzöl  tu  enfiles;  g)
+leg 2)  gőzölög  être en train de 
s’évaporer;  h)  +m,  ledöntöm  je 
le   renverse;  i)  +n,  köszönjön 
qu’·  salue;  j)  +nc,  gönc  chiffe; 
k)  +ny,  közlöny  bulletin;  l)  +t 
4) söpröget balayer; 5) ötöt cinq 
acc;  m)  +tok,  főnökötök  votre 
chef;  n)  +z,  kötöz  lier;  II  Reg14 
o) fürödni baigner
–öl–  adgl  ¯sön:  +d  13)  gyűlöl­
ködő haineux
 –öt– adgl ¯sön: +t 9) kiöntötte 
· l’a déversé
–r­  adgl Reg27 :  +[r]a 11),  +[r]ól 
3) erről de celui­ci¦celle­ci
–s­  adgl  I  a)  +ó,  mellső  anté­
rieur; II ¯voc b) +i 4), 11) falusi 
campagnard,  kuksi  coucou!  c)
+ik 2) Reg16: fosik (folyik) avoir 
la  diarrhée;  d)  +ít,  ásít  bâiller; 
e) +l 13) állandósul s’éterniser
–t­  adgl  I  a)  +k 10)  csúcsérték 
valeur de crête; b) +l 5) lábastul 
avec les pieds;  II  ¯voc  c)  +t  9) 
felrótt · le lui a imputé
–ta–  adgl  ¯sur  +t  4)  Reg5 :  ta­
níttat faire étudier
–te–  adgl  ¯son +t  4)  Reg5 :  ne­
vettet faire rire
–u­  adgl  ¯sur  a)  +nk,  úszunk 
nous nageons;  b)  d  ikes:  +sz  8) 
aludni (alszik) dormir
–ü­  adgl  ¯son  a)  +l  3)  fölül
(;felül)  d’au­dessus   de,  a   kép 
fölül  d’au­dessus du tableau;  b) 
népünk  notre peuple;  c)  d  ikes:  
+sz  8)  feküdni  (fekszik)  être 
couché(e)
–v­ adgl I a) +a 9) hova? où? b) 
+ny,  törvény  loi;  II  Reg2  c)  +a 
14) a füve son gazon; d) +d, kö­
ved  ta pierre;  e)  +g,  lovag  che­
valier;  f)  +k  1)  tavak  (tó)  des 
lacs; g) +l 7) bejövetel entrée; h) 
+ll, javall approuver; i) +nk, lö­
vünk  nous  tirons;  j)  +tlan,  ta­
vatlan sans un seul lac; k) +s 9) 
lovas cavalier, leves soupe; l) +t 
v2.133.fr (K) 30 H­éléments XXX
-
2)  havat  (hó)  neige  acc;  III  m) 
evés (enni) consommation du re­
pas,  ivás  (inni)  consommation 
de  boisson,  jövet­menet  (jönni 
&  menni)  en  venant  et  en  s’en 
allant
–vá–  adgl  ¯sur  +st,  folyvást 
continuellement
–ve– adgl +st, rögvest aussitôt
–vé– adgl ¯son +st, függvést re­
lativement
–z­  adgl  a)  +hozzá  hozzáírni 
avoir qch. au compte (l’y ajouter);  
b) +t 2) célzat tendance
–zs– adgl +i 4) kapzsi cupide
La vue hongroise des choses
La   meilleure   illustration   de   la 
manière très différenciée de voir 
le monde qui résulte de l’aggluti­
nation   est   justement   l’énorme 
variété   de   notions   qu’on   peut 
former   à   partir   de   juste   deux 
verbes élémentaires qui sont af­
fectés á la vue elle­même.
La  liste  suivante  pourrait   aussi 
bien   servir   d’exercice   en   es­
sayant de deviner la signification 
française de tous ces mots © :
1. néz ver objt regarder
2. alánéz
3. alánézek
4. alulnézet
5. alulnézetről
6. belenéz
7. belenézeget
8. benéz
9. benézdegél
10. benézeget
11. elnéz
12. elnézdegél
13. elnézeget
14. elnézelődik
15. elnézés
16. elnéznék
17. elnéző
18. elölnézet
19. elölnézetnél
20. előrenéz
21. felnéz
22. felnézeget
23. félrenéz
24. félrenézeget
25. felülnézet
26. fölnéz
27. fölülnézet
28. fölülnézetből
29. hátranéz
30. hátranézeget
31. hátranézés
32. hátulnézet
33. hátulnézetet
34. hazanéz
35. idenéz
36. idenézeget
37. keresztülnéz
38. kinéz
39. kinézeget
40. kinézés
41. kinézésű
42. kinézet
43. körbenéz
44. körbenézeget
45. körbenézelődik
46. körbenézzenek
47. körülnéz
48. körülnézeget
49. körülnézünk
50. közelnézet
51. lenéz
52. lenézeget
53. lenézés
54. lenézéshez
55. lenézett
56. lenéző
57. lenézőbb
58. lenézzük
59. megnéz
60. megnézeget
61. megnézik
62. megnéznél
63. megnézzük
64. mellénéz
65. nézdegél
66. nézeget
67. nézegetés
68. nézel
69. nézelődik
70. nézelődő
71. nézés
72. nézet
73. nézetbeli
74. nézetében
75. nézetéért
76. nézetlen
77. nézettség
78. nézetük
79. nézgelődik
80. nézhetetlen
81. nézicskél
82. néznivaló
83. néző
84. nézőben
85. nézőcske
86. nézőében
87. nézőid
88. nézőke
89. nézve
90. nézvést
91. nézze
92. odanéz
93. összenéz
94. ránéz
95. ránézés
96. ránézéstől
97. ránéztében
98. széjjelnéz
99. szembenéz
100. szertenéz
101. szétnéz
102. szétnéznek
103. utánanéz
104. végignéz
105. végignézeget
106. visszanéz
107. visszanézeget
v2.133.fr (K) 31 H­éléments XXXI
-
108. lát  ver subj  voir
109. agyonlátogat
110. alálát
111. belát
112. belátás
113. beláthatatlan
114. beláthatnád
115. belátható
116. belátó
117. belátogat
118. belátszik
119. belátta
120. beláttat
121. belelát
122. ellát
123. ellátás
124. ellátásért
125. ellátatlan
126. ellátmány
127. ellátnám
128. ellátogat
129. ellátogattatok
130. ellátott
131. ellátszik
132. ellátszódik
133. ellátta
134. elláttat
135. előrelát
136. előrelátás
137. előrelátható
138. előreláthatólag
139. előrelátó
140. fellát
141. fellátogat
142. félrelát
143. föllát
144. föllátogat
145. hátralát
146. hazalát
147. hazalátogat
148. hozzálát
149. hozzáláttat
150. idelát
151. idelátnak
152. idelátnátok
153. idelátogat
154. idelátszik
155. keresztüllát
156. keresztüllátszik
157. kilát
158. kilátás
159. kilátástalan
160. kilátástalanság
161. kilátástalanságostul
162. kilátó
163. kilátóban
164. kilátóféle
165. kilátogat
166. kilátók
167. kilátótól
168. kilátszik
169. kilátszódik
170. kiláttok
171. körbelát
172. körbelátogat
173. körüllát
174. lássa
175. látás
176. látásán
177. látási
178. látásotok
179. látással
180. látástól
181. látatlan
182. látatlanra
183. láthatatlan
184. látható
185. láthatólag
186. látja
187. látnivaló
188. látnok
189. látnoki
190. látnokig
191. látó
192. látod
193. látogat
194. látogatás
195. látogatási
196. látogató
197. látogatóba
198. látogatónként
199. látogatott
200. látogatottság
201. látogatóul
202. látom
203. látomás
204. látomásnak
205. látomássá
206. látott
207. látszat
208. látszatként
209. látszik
210. látszó
211. látszódik
212. látszólag
213. látszólagos
214. látta
215. láttamoz
216. láttamozás
217. láttamoztat
218. láttán
219. látvány
220. látványocska
221. látványos
222. látványosság
223. lelát
224. lelátnánk
225. lelátogat
226. lelátogattál
227. meglásd
228. meglát
229. meglátás
230. meglátnom
231. meglátogat
232. meglátogatlak
233. meglátsz
234. meglátszik
235. meglátszódik
236. meglátta
237. nekilát
238. odalát
239. odalátogat
240. odalátszik
241. önellátás
242. önellátó
243. rálát
244. rálátás
245. továbblát
v2.133.fr (K) 32 H­éléments XXXII
-
Les éléments combinés de la conjugaison
Les suffixes pronominaux hongrois font office de désinences person­
nelles  autant  pour  les  verbes  que  pour  les  noms  (+table  VIII).   En 
plus,   pour   les   verbes   il   faut   prendre   en  considération  la  dualité 
subj/objt qui relève de trois niveaux différents : le mode de référence, 
la voix verbale et la conjugaison.
Cette dualité permet de structurer logiquement toutes les expressions 
possibles (et en hongrois elles sont bien nombreuses) d’une action de 
la façon suivante :
Les grands rectangles en vert clair ont la même structure que les petits 
qui sont détaillés par la même couleur.
Cependant, la plupart des verbes ne permettent pas ou plus l’utilisa­
tion de toutes les formes lexicales possibles ©, bien qu’on soit en me­
sure  de  les  reconstruire.   Prenons  par  exemple  les  verbes  formés  à 
partir de okos adj pour en devenir « sage » © :
i) okosul ver subj devenir de plus en plus sage (sans qu’on fasse soi­
même quoi que ce soit ©). Aki semmiből nem okul, azt hiába okítod 
Celui qui ne tire la leçon de rien ne vaut pas la peine d’être instruit. 
ii) okosít ver objt rendre quelqu’un plus sage; megokosít perf rendre 
quelqu’un plus sage (pour de bon). Ez a könyv engem is megokosí­
tott subj, ezért őt is okosítani fogja objt Ce bouquin m’a rendu plus 
sage, alors ça va le rendre plus sage lui aussi.  okosíthat¦meg~  efct 
essayer de rendre quelqu’un plus sage;  okosíttat¦meg~  fact  laisser 
devenir quelqu’un plus sage. Igazán megokosíttathattad volna! fact 
efct perf objt  Tu aurais bien fait de le laisser devenir plus sage!  iii) 
okosodik¦meg~  ikes   subj  devenir   plus   sage  (s’instruire);  okosít­
tatik¦ki~  pass  ©  être rendu plus sage.  Magától nem okosodik és 
nem is okosíttatik  ·  ne s’instruit pas de soi­même et il n’y a per­
sonne  qui  ·  rende  plus  sage.  iv)  okoskodik  refl  raisonner  (faire 
comme si on était sage). Kiokoskodhatnál már valami újat! efct perf  
objt Tu pourrais bien inventer enfin quelque chose de nouveau!
En y prêtant attention, on trouvera que la conjugaison économise pas 
mal de moyens : 9 affixes différents (+meg, +ki, +hat, +[ta]t,  +[o]d, 
+[ko]d, +[u]l,  +ít, +ik)  qu’on peut combiner avec les deux conjugai­
sons  subj  & objt  ne donnent ainsi pas moins de 56 catégories pos­
sibles pour une seule action quelconque ©.
Les  conjugaisons  duales  fondamentales  sont   résumées  par   les  ta­
bleaux suivants.
v2.133.fr (K) 33 H­éléments XXXIII
-
Modes de référence
objt : ver subj : ikes
subj
subj
objt
perf
efct
fact=pass
objt = refl
objt
subj
objt
perf
efct
fact
subj : intransitif = pass
II Mode et temps ind pres
Personne subj 
1)
objt
1. sing
o o   k, k,    e e   k, k,    ö ö   k k    o o   m, m,    e e   m, m,    ö ö   m m    
2)
2. sing
sz sz ¦ o o   l, l,    e e   l, l,    ö ö   l l o o   d, d,    e e   d, d,    ö ö   d d   
3. sing ~ ¦ ik ik ja, ja, 
3)
 i i
1. plur
u u   nk, nk,    ü ü   nk nk    j uk, j uk, j ük j ük 
3)
2. plur
tok, tok, tek, tek, tök tök j já á   tok, tok,    
3)  
i itek tek   
3. plur
nak, nak, nek nek j já á   k, k,    ik ik 
3)
1) Changement du radical, +Reg9
2) Pour ikes aussi subj
3) Redoublement de la consonne précédente, +Reg21
III Mode et temps ind prӕt
Personne subj objt
1. sing t ta a   m, m,    t te e   m m    t ta a   m, m,    t te e   m m   
2. sing t tá á   l, l,    t té é   l l t ta a   d, d,    t te e   d d   
3. sing t, t, ot ot   t, t,    et et   t, t,    öt öt   t t t a, t a, t e t e
1. plur t tu u   nk, nk,    t tü ü   nk nk    t uk, t uk, t ük t ük
2. plur t ta a   tok, tok,    t te e   tek tek    t tá á   tok, tok,    t té é   tek tek   
3. plur t ta a   k, k,    t te e   k k    t tá á   k, k,    t té é   k k   
IV Mode et temps ind fut
Personne subj objt
1. sing fogo ok k inf fogo om m inf
2. sing fogsz sz inf fogo od d inf
3. sing fog inf fogja ja inf
1. plur fogu unk nk inf fogj uk j uk inf
2. plur fogtok tok inf fogj já á   tok tok    inf
3. plur fognak nak inf fogj já á   k k    inf
V Mode et temps imp 
4)
Personne subj objt
1. sing
j ja a   k, k,    j je e   k k    
5)
j ja a   m, m,    j je e   m m    
5)
2. sing
j j¦j já á   l, l,    j j¦j jé é   l l 
5)6)
j ja a   d d   ¦d, d, j je e   d d   ¦d d 
5)6)7)
3. sing
j jo o   n, n,    j je e   n, n,    j jö ö   n n    ¦ j ék j ék 
5)
j a, j a, j e j e 
5)
1. plur
j ju u   nk, nk,    j jü ü   nk nk    
5)
j uk, j uk, j ük j ük 
5)
2. plur
j ja a   tok, tok,    j je e   tek tek    
5)
j já á   tok, tok,    j jé é   tek tek    
5)
3. plur
j ja a   nak, nak,    j je e   nek nek    
5)
j já á   k, k,    j jé é   k k    
5)
4) Duplication de l’infixe, +Reg8.
5) Accommodation phonétique, +Reg12
6) Ordre ¦ demande, +Reg4
7) Redoublement du suffixe, +Reg6
v2.133.fr (K) 34 H­éléments XXXIV
-
VI Mode et temps cond pres
Personne subj objt
1. sing
n n   é é   k k    n n   á á   m, m,    n n   é é   m m   
2. sing
n n   á á   l, l,    n n   é é   l l n n   á á   d, d,    n n   é é   d d   
3. sing
n a, n a, n e n e n á, n á, n é n é
1. plur
n n   á á   nk, nk,    n n   é é   nk nk    n n   á á   nk, nk,    n n   é é   nk nk   
2. plur
n n   á á   tok, tok,    n n   é é   tek tek    n n   á á   tok, tok,    n n   é é   tek tek   
3. plur
n n   á á   nak, nak,    n n   é é   nek nek    n n   á á   k, k,    n n   é é   k k   
VII Mode et temps cond prӕt
Personne subj objt
1. sing
t ta a   m, m,    t te e   m m    volna t ta a   m, m,    t te e   m m    volna
2. sing t tá á   l, l,    t té é   l l volna t ta a   d, d,    t te e   d d    volna
3. sing
t, t, ot ot   t, t,    et et   t, t,    öt öt   t t volna t a, t a, t e t e volna
1. plur t tu u   nk, nk,    t tü ü   nk nk    volna t uk, t uk, t ük t ük volna
2. plur
t ta a   tok, tok,    t te e   tek tek    volna t tá á   tok, tok,    t té é   tek tek    volna
3. plur t ta a   k, k,    t te e   k k    volna t tá á   k, k,    t té é   k k    volna
VIII Mode et temps nom
Personne pron inf
1. sing
m, m, o o   m, m,    a a   m, m,    e e   m, m,    ö ö   m m    n n   o o   m, m,    n n   e e   m, m,    n n   ö ö   m m   
2. sing
d, d, o o   d, d,    a a   d, d,    e e   d, d,    ö ö   d d    n n   o o   d, d,    n n   e e   d, d,    n n   ö ö   d d   
3. sing
a, a, e, e, j ja, a,    j je e    ni a, ni a, ni e ni e
1. plur
nk, nk, u u   nk, nk,    ü ü   nk nk    n n   u u   nk, nk,    n n   ü ü   nk nk   
2. plur
tok, tok,  tek, tek,  tök, tök,  o o   tok, tok,    
a a   tok, tok,    e e   tek, tek,    ö ö   tök tök   
n n   o o   tok, tok,    n n   e e   tek, tek,    n n   ö ö   tök tök   
3. plur uk, uk, ük, ük, j juk, uk,    j jük ük    ni uk, ni uk, ni ük ni ük
v2.133.fr (K) 35 H­éléments XXXV
-
Table de classification grammaticale
Le  tableau  suivant   (nº  IX)   propose  une  classification  complète  des 
termes grammaticaux utilisés dans ce dictionnaire. À l’aide de l’index 
qui se trouve à la fin du dictionnaire, on peut aisément associer ces 
termes aux éléments présentés dans les entrées plus en avant.
Bien qu’il y ait un bon nombre de termes différents, on peut cepen­
dant les grouper tous à trois logiquement. Ce classement est prati­
quement la généralisation de l’idée de la trid. Selon la devise: 
Jamais deux sans trois © Három a magyar igazság.
Fonction I II III
Attribut ´ cas qualité action
principe de base névelő ...név & 
to told ldal alék ék
névutó
suffixes képző jel rag
nombre sing plur coll
déclinaison nom

dat

acc

propriété dat & van poss pron
rôle comi 

essm

essf 

changement caus

term

traf 

proximité considérée vici 1 hon © logi J
rapport de lieu quor C quos C undc O
localement en dessus ^ subl

supe

dela

rapport de temps term temp múlva va
localement chez 4 alla

ades

abla

localement au dedans B illa

ines

elat

localement en dessous m ctra subl ctra supe ctra dela
† Ce sont des cas véritables
Fonction I II III
Attribut ´ cas qualité action
durée term alatt att acc
méthode (adv) aver loc post
numéral ord mult dist
date div ord pron
comparaison comp sup xsup
dérivation [1] nom¬adj adj¬adj adj¬adv
action inf part adv adv
participe part perf part pres part fut
temps prӕt pres fut
flexion nom pron ver
dualité subj/objt

mode de réf. verbe conjugaison
conjugaison subj objt perf
mode cond ind imp
possibilité int efct mod
verbe auxiliaire aux mod optt
existentiel (aux) van volna na fog
permission (mod) lehet het szabad kell
désir (optt) szeretne ne tud akar
familiarité hívni ni tetszik ik conf
négation priv nincs tilos
dérivation [2] nom¬ver ver¬ver ikes
exécution refl fact pass
‡ C’est pareil à la distinction sub/obj des noms (c­à­d. entre nom et acc) commune 
dans les langues accusatives. Avec les verbes cependant, ceci permet de distinguer 
entre des actions absolutives et ergatives.
v2.133.fr (K) 36 H­éléments XXXVI
-
Appendice
La phonétique hongroise
La description suivante se réfère 
à l’Alphabet  Phonétique Interna­
tional (API) qui est présenté par 
[WIK09d], entre autres.
Accentuation des mots
La  prononciation  hongroise  fait 
la différence entre la longueur [ː]
(qui veut dire gémination dans le 
cas   d’une   consonne;   comparez 
pour  cela  les  cellules  grises  du 
tableau) et l’accent sonore [ˈ]. À 
part   des   mots   dits   grammati­
caux  (p.ex.   les   articles)   qui   ne 
sont   pas  accentués  du  tout,   ce 
dernier souligne toujours la pre­
mière syllabe d’un mot: szó [ˈsoː]
« mot ».
Prononciation des sons de 
l’alphabet
La  langue  écrite  est  essentielle­
ment phonétique. Cependant, la 
conjugaison  ou  la  combinaison 
de mots peut provoquer des mo­
difications  phonétiques  par   des 
consonnes   avoisinantes   qui   ne 
sont alors pas rendues par l’or­
thographie,   comme   on  peut   le 
voir sur certains exemples du ta­
bleau.
Toutefois,   ces   cas   offrent   une 
indication  précieuse  sur  la  pro­
nonciation  de  ces  sons  accom­
modés.
 une lettre écrite différemment
 une spécialité hongroise
H
A
P
I
F Exemple
a ɒ an (sans 
nasali­
sation)
alma [ˈɒlmɒ]
pomme
á aː art ág [aːɡ]
branche
b b balle baba [ˈbɒbɒ]
bébé
c t͡s tsar cica [ˈt͡sit͡sɒ]
chaton;
játszik[ˈjaːt͡sːik]
jouer
c
s
t͡ ʃ Tchad csacsi [ˈt͡ʃɒt͡ʃɪ]
ânon;
visíts [ˈviʃiːt͡ ʃː]
glapis!
d d donner adom [ˈɒdom]
je le donne
futball 
[ˈfudbɒlː]
football
d
z
d͡z zero  (en 
italien)
edz [ɛd͡z]
s’entraîner
d
z
s
d͡ʒ bridge dzsungel
[ˈd͡ʒuŋɡɛl]
jungle
e ɛ
ĕ
mère
est
eszik [ˈɛsik]
manger;
vette [ˈvɛtːĕ]
· l’a acheté
H
A
P
I
F Exemple
é eː été ég [eːɡ]
brûler
f f faire fájó [ˈfaːjoː]
douloureux
g ɡ gaz rég [reːɡ]
il y a 
longtemps
g
y
g
y
ɟ͡ʝ dieu fogy [foɟ͡ʝ]
diminuer;
mondja
[ˈmoɲɟ͡ʝːɒ]
· le dit
h
h
ɦ
ç
x
(p.ex. en 
alle­
mand)
Haus
Hoch­
haus
ich 
Bach 
hogy [hoɟ͡ʝ]
que conj;
tehát [ˈtɛɦaːt]
ainsi;
ahhoz [ˈɒçːoz]
à celui­là;
doh [dox]
relent
i i
ɪ
j
cil
pivoter
ciel 
iszik [ˈisik]
boire;
vinnie [ˈvinːɪɛ]
porter inf 3.  
sing;
Mária [ˈmaːrjɒ]
Marie
gy Ce digraphe se prononçait jadis de la 
même façon que le g devant des 
voyelles molles en italien (ou en latin 
médiéval) : comme « dj » p.ex. dans 
giorno (le jour). Dans des mots plus 
récents, un tel son est désormais 
rendu par dzs.
H
A
P
I
F Exemple
í iː vie  ír [iːr]
écrire
j j
ç
il y a
mich 
(en alle­
mand) 
jól [joːl]
bien;
csukj [t͡ ʃukç]
ferme!
k k kilo kor [koɾ]
age
l l le ló [loː]
cheval
l
y
l
y
j il y a olykor [ˈojkor]
quelque fois;
múljon
[ˈmuːjːon]
que ça passe
m m mer majd [mɒjd]
un jour
n n
ŋ
non
building
nagy [nɒɟ͡ʝ]
grand;
kong [koŋɡ]
résonner
n
y
ɲ agneau nyár [ɲaːr]
été;
ponty [poɲc͡ ç]
carpe;
anyja [ˈɒɲːɒ]
j mère
o o dos ok [ok]
raison
ly Ce digraphe garde le souvenir du son 
palatalisé [l ʲ ] qui était par le passé 
bien différent du [j] à cause du fait 
que le premier avait la fonction de 
désigner un aspect continuel.
v2.133.fr (K) 37 H­éléments XXXVII
-
H
A
P
I
F Exemple
ó oː pôle tó [toː]
lac
ö ø oeufs ötven [ˈøtvĕn]
cinquante
ő øː chan­
teuse
kő [køː]
pierre
p p poste papír [ˈpɒpiːr]
papier;
zsebkendő
[ˈʒɛpkĕndøː]
mouchoir
r r roue 
(mais 
jamais 
roulé)
róka [roːkɒ]
renard
s ʃ charme sóz [ʃoːz]
saler
s
z
s
z
s son szív [siːv]
coeur;
biztos [ˈbistoʃ]
sûr
t t tour tavi [ˈtɒvɪ]
lacustre
t
y
c͡ç tiens tyúk [c͡çuːk]
poulet;
ihatja [ˈiçɒc͡çːɒ]
· peut le boire
u u outil ujj [ujː]
doigt
ú uː ouvre! új [uːj]
neuf adj
sz Ce digraphe est le descendant de la 
ligature allemande ß, nommée aussi 
« sz » et prononcée fortement, à peu 
près comme les s dans masse.
H
A
P
I
F Exemple
ü y utile repül [ˈrɛpyl]
voler (en l’air)
ű yː dur tűz [tyːz]
feu
v v vélo vaj [vɒj]
beurre
z z zèle láz [laːz]
fièvre
z
s
ʒ jeu zsebe [ˈʒɛbɛ]
j poche
Lettres étrangères
c
h
ç sich 
(en   alle­
mand)
technika
[ˈtɛçnikɒ]
p
h
f photo Aphrodité
[ˈɒf.roditeː]
q
u
kv adéquat Aquincum
[ˈɒkviŋkum]
w v wadi watt [vɒtː]
x ks xénisme  taxi [ˈtɒksi]
y → +i Kölcsey
[ˈkølt͡ ʃɛɪ]
Intonation des sections
Un groupe de mots faisant partie 
d’un énoncé qu’on prononce en­
semble  est   nommé  une  section. 
Au   sein   d’un   tel   groupe,   on 
distingue entre l’accent principal 
[ˈ] et l’accent secondaire [ˌ] : egy 
egyszerű   kis   szakasz [ɛɟ͡ʝ.
ˈɛɟ͡ʝsĕryː.ˌkiʃ.ˌsɒkɒs]  une petite sec­
tion simple.
L’intonation d’une section se fait 
sur trois niveaux d’intensité dif­
férents : bas, moyen et haut. Un 
ton descendant jusqu’au  niveau 
le plus bas est marqué par  [↘]
dans   les   transcriptions.   La 
marque opposée [↗] signifie que 
le ton monte jusqu’au niveau le 
plus haut. Si la flèche est carré­
ment verticale, le ton ne descend 
[↓]  ou  monte  [↑]  que   jusqu’au 
niveau moyen.
Dans le hongrois parlé il y a cinq 
façons   d’articuler   une   section 
[ERD01] :
(1) Ott várnak.
[otː.ˈvaːr↘nɒk]
Ils attendent là.
(2) Miért? [↗ˈmi↘eːrt] 
Pourquoi?
(3) Ott várnak?
[↘ˈotː.↗ˌvaːr↓nɒk]
Attendent­ils là?
(4) Ott várnak, majd …
[otː.↘ˈvaːr↑nak| ]
Ils attendent là, et puis …
(5) Ott várnak, majd …
[otː.↗ˈvaːr↓nak| ]
Ils attendent là, et puis …
La mélodie typique de la langue 
hongroise est descendante, c’est 
pourquoi  l’intonation  no.   (1)  est 
la  forme  caractéristique.   Le  ton 
descend ici toujours continuelle­
ment jusqu’à la fin de la section, 
même s’il y a plusieurs syllabes 
après l’accent.
Le  no.   (2)   est   typique  pour  des 
propositions interrogatives intro­
duites par des pron int. La partie 
descendante   peut   se   prolonger 
ici aussi sur plusieurs syllabes.
Les énoncés interrogatifs qui de­
mandent   une   décision   expri­
mable par  oui  ou non  sont pro­
posés   d’après   (3).   Les   change­
ments d’intensité se font pour ce 
type  toujours   sur   les   trois   der­
nières syllabes.
Les deux nos. (4) et (5) marquent 
une section qui est à poursuivre 
d’une   manière   ou  d’une   autre, 
sachant   que  le  second  change­
ment   d’intensité   est   toujours 
prolongé jusqu’à la fin de ladite 
section.
Prosodie
Le bon choix de l’intonation est 
importante   quand   on   veut 
discerner entre l’énoncé déclara­
tif   simple.   l’énoncé   interrogatif 
de  décision  et   un  énoncé  quel­
conque  suivant   l’état   d’âme  du 
locuteur.
Pour   mettre   en   valeur   ces 
nuances, nous avons encore be­
soin   d’un   accent   d’énoncé  [ˈˈ]. 
Pour   ce   qui   est   de   la   longue 
pause [|], nous l’avons déjà ren­
contrée   dans   les   exemples   ci­
dessus.   Pour   simplifier   les 
choses,   nous  allons  représenter 
les   types   d’intonation   directe­
v2.133.fr (K) 38 H­éléments XXXVIII
-
ment   par   leur   numéro   (une 
barre   oblique   signifie   que   les 
deux   types   sont   admissibles   à 
parts égales).
Ez a függelék egy szótár részét 
képezi
*
1. [ɛz.ɒ.⅘ˈˈfyɡːĕleːk| ɛɟ͡ʝ.⅘ˈsoːtaːr.
ˌreːseːt| ¹ˈkeːpɛzɪ]
Cet appendice fait partie 
d’un dictionnaire.
2. [ɛz.ɒ.⅘ˈfyɡːĕleːk| ɛɟ͡ʝ.¹ˈˈsoːtaːr.
ˌreːseːt.ˌkeːpɛzɪ]
Cet appendice fait partie 
d’un dictionnaire.
3. [ɛz.ɒ.³ˈˈfyɡːĕleːk.ɛɟ͡ʝ.ˌsoːtaːr.
ˌreːseːt.ˌkeːpɛzɪ]
Cet appendice fait partie 
d’un dictionnaire?
L’intonation   appropriée   et   bien 
choisie   est   aussi   importante 
dans les cas suivants:
× Des   énoncés   impératifs 
simples:  Hozzon   egy   pohár 
bort! [¹ˈˈhozːon.ɛɟ͡ʝ.ˌpoɦaːr.ˌbort]
Apportez[­moi]   un  verre  de  vin! 
Most   nyisd   ki   az   ablakot! 
[moʃt.¹ˈˈɲɪʃd.ˌki.ɒz.ˌɒblɒkot]  Main­
tenant ouvre la fenêtre!
* Cet ordre sub, obj & ver est typique 
de la langue hongroise qui est une 
langue dite SOP [WIK09e]. Pourtant 
dans une phrase quelconque, l’ordre 
des mots reflète leur importance 
décroissante avec l’énonciation 
primordiale se trouvant toujours 
devant le verbe,
× Des  énoncés  impératifs  plus 
appuyés  (impatients) :  Hozzon 
már   egy  pohár  bort! [²ˈˈhozːon.
maːr.ɛɟ͡ʝ.ˌpoɦaːr.ˌbort] Apportez[­
moi]   enfin  un  verre  de  vin!  Ne­
hogy   kinyisd! [²ˈˈnɛɦoɟ͡ʝ.ˌkiɲɪʃd]
Surtout ne l’ouvre pas!
× Des  voeux:  Bár  igaz  lenne! 
[²ˈˈbaːr.ˌiɡɒz.ˌlɛnːĕ]  Pourvu  que  ce 
soit   vrai!  Csak  ne  lenne  rossz 
idő! [t͡ʃɒk.²ˈˈnɛ.ˌlɛnːĕ.rosː.ˌidøː]  Si 
seulement il ne faisait pas mau­
vais!
× Des questions relatives à des 
faits   connus:  Mi   is   a   neve?
[³ˈˈmi.iʃa.ˌnɛvɛ]  Comment  ·
s’appelle déjà? Honnan is érke­
zett? [³ˈˈhonːɒn.iʃ.ˌeːrkĕzɛtː]  D’où 
· vient d’arriver déjà?
× Des  questions  qui   servent  à 
offrir quelque chose: Egy kávét? 
[ɛɟ͡ʝ.⁴ˈˈkaːveːt]  Un   café?  Eszel?
[⁴ˈˈɛsɛl] Est­ce que tu manges?
× Des   énoncés   répétant   une 
question préalable: (Mikor indul 
a  vonat?  6­kor.)  Mikor? [⁴ˈˈmi-
kor]  Quand  est­ce   que   le   train 
part? À 6 heures. Quand?
× Un  choix:  Fehéret vagy vö­
röset? [⁴ˈˈfɛɦeːrɛt| vɒɟ͡ʝ.¼ˈvørøʃɛt]
Du   blanc   ou   du   rouge?  Gyü­
mölcsteát  vagy  feketét? [⁴ˈˈɟ͡ʝy-
mølt͡ʃtɛaːt| vɒɟ͡ʝ.¼ˈfɛkɛteːt]  Une  in­
fusion aux fruits ou un thé noir?
× Doute   ou   incertitude:  Hát, 
én  nem  vagyok  biztos   benne
[⁴ˈhaːt| eːn.¹ˈˈnɛm.vɒɟ͡ʝok.ˌbiztoʃ.
ˌbɛnːĕ] Alors je n’en suis pas sûr. 
Nos,   ez  nem  szép  tőled [⁴ˈnoʃ|
¹ˈˈɛz.ˌnɛm.seːp.ˌtøːlɛd]  Eh  bien,   ce 
n’est pas gentil de ta part.
× Des énoncés interrogatifs co­
ordonnés: Hallottad, mi történt 
vele? [⅘ˈˈhɒlːotːɒd| ³ˈmi.ˌtørteːnt.
ˌvɛlɛ]  As­tu entendu ce qui s’est 
passé   à  ·?  Te  voltál   az,   aki 
tegnap   este   telefonáltál?
[⅘ˈˈtɛ.voltaːl.ɒz| ɒki.⅘ˈtɛɡnɒp.ˌɛʃtĕ|
³ˈtɛlɛfonaːltaːl] C’était   toi   qui   a 
téléphoné hier soir?
× Des   questions   abrégées:  És 
akkor?  (= És akkor mi  …) [eːʃ.
⅘ˈˈɒkːor] Et alors?
× Encourageant   quelqu’un   à 
parler  (p.ex. au téléphone) :  Tes­
sék! [⅘ˈˈtɛʃːeːk]  Je  vous  écoute! 
Halló! [⅘ˈˈhɒlːoː] Allô!
× Des  énoncés  optimistes:  El­
olvastad a levelet, ugye a) [⁵ˈˈɛl-
olvɒstɒd.a.ˌlɛvɛlɛt| ³ˈuɟ͡ʝɛ] Tu a lu la 
lettre,   n’est­ce   pas?   b)  [⁵ˈˈɛlol-
vɒstɒd.a.ˌlɛvɛlɛt| ¹ˈuɟ͡ʝɛ]  La   lettre, 
tu l’as lue?
× Des questions polies: Kit ke­
res, kérem? [⁵ˈˈkit.ˌkɛrɛʃ| ¹ˈkeːrɛm]
Qui   est­ce   que   vous   cherchez 
s.v.p?  Hova   megy,   kérem?
[⁵ˈˈhovɒ. mɛɟ͡ʝ| ¹ˈkeːrɛm]  Où est­ce 
que vous allez s.v.p?
× Des   doutes   justifiés;  Lehe­
tetlen, hogy estére kész legyen 
[⁵ˈˈlɛɦɛtɛtlĕn| hoɟ͡ʝ.ˌɛʃteːrɛ¹ˈkeːs.ˌlɛ-
ɟ͡ʝɛn] Ce n’est pas possible que ça 
soit prêt pour ce soir.  Nem biz­
tos,   hogy   ma   megjön
[⁵ˈˈnɛm.bistoʃ| hoɟ͡ʝ.¹ˈmɒ.ˌmɛɡjøn]
Ce n’est pas sûr qu’· va arriver 
aujourd’hui.
v2.133.fr (K) 39 H­éléments XXXIX
-
Termes grammaticaux 
hongrois
alany sub sujet
alany központú (szubjektív) 
subj; alany sujet, központú 
centré sur …
alanyeset nom; alany sujet, 
eset cas
alanyi ragozás subj; alanyi re­
lative au sujet, ragozás conju­
gaison
alanyi részes eset dat erg; ala­
nyi relatif au sujet, részes parti­
cipant, eset cas
állítmány præd; prédicat
állítmánykiegészítő attr; állít­
mány prédicat, kiegészítő ap­
portant des compléments
befejezett ragozás perf; befeje­
zett parfaite, ragozás conjugai­
son
belé irányuló határozói eset 
illa; belé (vers le) dedans, irá­
nyuló dirigé, határozói adver­
bial, eset cas
belőle távolodó határozói eset 
elat; belőle (à partir du) dedans, 
távolodó s’éloignant, határozói 
adverbial, eset cas
benne levő határozói eset ines; 
benne dedans, levő étant, hatá­
rozói adverbial, eset cas
birtokos eset poss subj; birto­
kos possessif, eset cas
birtokos részes eset dat poss; 
birtokos possessif, részes parti­
cipant, eset cas
birtokos személyrag poss objt; 
birtokos possessif, személy per­
sonne, rag désinence
bizalmas alak conf; bizalmas 
confidentiel, alak forme
célhatározó term; cél fin, hatá­
rozó complément adverbial
cselekvő ige ver objt; cselekvő 
agissant, ige verbe
egyes szám sing; egyes particu­
lier (singulier), szám nombre
eredményhatározó eset traf; 
eredmény résultat, határozó 
complément adverbial, eset cas
felső fok sup; felső supérieur, 
fok degré
felszólító mód imp; felszólító 
adressant une sommation (à), 
mód mode
feltételes állapothatározó eset 
essm; feltételes conjectural, ál­
lapot état, határozó complé­
ment adverbial, eset cas
feltételes mód cond; feltételes 
conditionnel, mód mode
férfi­ vir masculin (pas le genre!)
fosztóképző priv; fosztó dé­
pouillant, képző suffixe dérivatif
főnév subs; fő principal, név 
nom
főnévképző ¬nom; főnév sub­
stantif, képző suffixe dérivatif
gyűjtőképző coll; gyűjtő collec­
teur, képző suffixe dérivatif
hányados képző div; hányados 
quotient, képző suffixe dérivatif
határozóképző ¬adv;  határo­
zó complément adverbial, képző 
suffixe dérivatif
határozószó adv; határozó ad­
verbial, szó mot
ható ige efct; ható efficient, ige 
verbe
hozzá irányuló határozói eset 
alla; hozzá à ·, irányuló diri­
gé, határozói adverbial, eset 
cas
időhatározó temp; idő temps, 
határozó complément adverbial
ige ver verbe
igei előtét pver; igei verbal, elő­
tét préposition
igei főnév inf; igei verbal, főnév 
substantif
igei határozószó part adv; igei 
verbal, határozószó adverbe
igei melléknév part; igei verbal, 
melléknév adjectif
igeképző ¬ver; ige verbe, kép­
ző suffixe dérivatif
igekötő aver; ige verbe, kötő at­
tachant
igeutó verp; ige verbe, ­utó  ce 
qui est derrière
ikes ige ikes verbe à ik, +ön­
hivatkozó ige
irányhármasság trid; irány di­
rection, hármasság Trinité
jel affixe de classe 2; marque
jelen idő pres; jelen présent, 
idő temps
jelző apad; marqueur (apposé)
jövő idő fut; jövő à venir (futur), 
idő temps
képző affixe de classe1; képez 
former
kérdő névmás pron int; névmás 
pronom, kérdő interrogatif
kérdőszó int; kérdő interrogatif, 
szó mot
kerek magánhangzó sön; kerek 
ronde, magánhangzó voyelle
kicsinyítő képző demi; kicsi­
nyítő diminuant, képző suffixe 
dérivatif
kijelentő mód ind; kijelentő 
énonçant, mód mode
v2.133.fr (K) 40 H­éléments XL
-
kívánságmód optt; kívánság 
souhait, mód mode
kötőhangzó adgl; kötő atta­
chant, hangzó sonnant
kötőszó conj; kötő attachant, 
szó mot
közeledő helyhatározói (latívu­
szi) eset quor; közeledő appro­
chant, helyhatározói de com­
plément de lieu, latívuszi du 
lativus, eset cas
közeli helyhatározó vici; közeli 
proche, helyhatározó complé­
ment de lieu
középfok comp; közép­ moyen, 
fok degré
latin eredetű szó lat; latin ~, 
eredetű d’origine, szó mot
legfelső fok xsup; legfelső le 
supérieur, fok degré
magánhangzó voc; magán seul, 
hangzó sonnant
magas magánhangzó son; ma­
gas aiguë, magánhangzó 
voyelle
mássalhangzó cons; mással 
avec quelque chose d’autre, 
hangzó sonnant
melléknév adj; mellék collaté­
ral, név nom
melléknévképző ¬adj; mellék­
név adjectif, képző suffixe dé­
rivatif
mély magánhangzó sur; mély 
grave, magánhangzó voyelle
módosító ige mod; módosító 
modifiant, ige verbe
múlt idő prӕt; múlt passé, idő 
temps
műveltető ige fact; műveltető 
factitif, ige verbe
nála levő határozói eset ades; 
nála chez ·, levő étant, hatá­
rozói adverbiale, eset cas
névelő article a) défini: a (de­
vant cons), az (devant voc); b) in­
défini: egy; név nom, ­elő ce qui 
est devant
névmás pron; név nom, más dif­
férent
névszó nomn; név nom, szó mot
névutó post; név nom, ­utó ce 
qui est derrière
női fem féminin (pas le genre!)
nyugvó helyhatározói (lokatí­
vuszi) eset quos; nyugvó repo­
sant, helyhatározói de complé­
ment de lieu, lokatívuszi du 
locativus, eset cas
ok­ és célhatározó eset caus; 
ok raison, és et, cél but, hatá­
rozó complément adverbial, eset 
cas
ő, ön ·; il (lui), elle; vous sing 
(poli)
önhivatkozó ige verbe autoflexif 
+ikes, subj¦objt (pas seulement 
refl); ön­ soi­même, hivatkozó 
référençant, ige verbe
rag affixe de classe 3; désinence
rajta levő határozói eset supe; 
rajta là­dessus, levő étant, ha­
tározói adverbial, eset cas
rá irányuló határozói eset subl; 
rá sur, irányuló dirigé, határo­
zói adverbial, eset cas
rendszerint reg suivant la règle
részes eset dat; részes partici­
pant, eset cas
róla távolodó határozói eset 
dela; róla (à partir de) là­dessus, 
távolodó s’éloignant, határozói 
adverbial, eset cas
segédige aux; segéd aide, ige 
verbe
sorszámnév ord; sorszám nu­
méro, név nom
szabály Reg; règle
számnév num; szám nombre, 
név nom
személyrag pros; személy per­
sonne, rag désinence
szenvedő alak pass; szenvedő 
souffrante, alak forme
szorzóképző mult; szorzó multi­
plicateur, képző suffixe dérivatif
tárgy obj complément d’objet (di­
rect)
tárgy központú (objektív) objt; 
tárgy objet, központú centré 
sur …
tárgyas ragozás objt; tárgyas 
ayant un objet, ragozás conju­
gaison
tárgyeset acc; tárgy objet (di­
rect), eset cas
társ­ és eszközhatározó eset 
comi; társ compagnon, és et, 
eszköz un moyen, határozó 
complément adverbial, eset cas
távoli helyhatározó logi; távoli 
lointain, helyhatározó complé­
ment de lieu
távolodó helyhatározói (ablatí­
vuszi) eset unde; távolodó 
s’éloignant, helyhatározói de 
complément de lieu, ablatívuszi 
de l’ablativus, eset cas
tényleges állapothatározó eset 
essf; tényleges réel, állapot 
état, határozó complément ad­
verbial, eset cas
toldalék affixe (suffixe) : +képző, 
+jel, +rag, ;végződés
v2.133.fr (K) 41 H­éléments XLI
-
többes szám plur; többes mul­
tiple, szám nombre
történést kifejező ige ver subj; 
történés ce qui avait été fait, ki­
fejező exprimant, ige verbe
tőle távolodó határozói eset 
abla; tőle (à partir de) chez ·, 
távolodó s’éloignant, határozói 
adverbiale, eset cas
véghatározó eset term; vég fin, 
határozó adverbial, eset cas
végződés un suffixe qui n’est 
pas « ajouté »; terminaison (du 
radical), ;toldalék
visszaható alak refl; visszaha­
tó réfléchie, alak forme
viszonyító képző adfi; viszo­
nyító mettant en relation, képző 
suffixe dérivatif
vonatkozó rel relatif
vonzat rect ce qui est attrait
Licence
Cette oeuvre est mise à disposi­
tion  selon  les  termes  de  la  Li­
cence  Creative  Commons  pater­
nité – Pas d’utilisation commer­
ciale – Partage  à  l’identique  2.0 
France.   Pour  consulter  cette  li­
cence   visitez   s.v.p.   le   site 
http://creativecommons.org/li­
censes/by­nc­sa/2.0/fr/ ou bien 
envoyez   une   lettre   à   Creative 
Commons,   444  Castro   Street, 
Suite 900, Mountain View, Cali­
fornia, 94041, USA.
Vous   pouvez   solliciter   des   li­
cences   supplémentaires   par 
courriel à: mailto:agglutive@free­
mail.hu?subject=licence­pour­H­
éléments
(CC) by­nc­sa 2009, 2011
Pierre J. Gaal
Liste des références
BEC09 Bechtold, Adrian : lego­
mp3­players. JPEG, 
http://neuerdings.com/wp­
content/uploads/2008/02/ 
<20090506>
DTM06 DT2 : Debreceni  
Tezaurusz II. szójegyzéke. 
Thésaurus en ligne, 
http://www.freeweb.hu/romanid/
DT2/ <20090600>
ERD01 Erdős József, et al : 
Küszöbszint. A nyelvi formák 
rendszere. Description formelle 
et pratique, http://bme­
tk.bme.hu/other/kuszob/
intonaci.htm <20090730>
GIE09 Giesen, Markus : lego­
bausteine­xhtml­template­mit­
dublin­core­meta­tags. JPEG, 
http://blog.markusgiesen.de/ 
<20090506>
HAL76 Halász Előd : Magyar­
német kéziszótár. 10
e
 édition, 
Rátz Ottó et al., ISBN void, Aka­
démiai Kiadó, Budapest (1976)
KLM09 : kultiger­lego­mp3­
player. JPEG, 
http://www.glaubdes.net/2008/02/
26/kultiger­lego­mp3­player 
<20090506>
LEG09 LEGO A/S : About Us – 
Corporate Information: Fair Play. 
Page d’accueil, 
http://www.lego.com/eng/info/
default.asp?page=fairplay 
<20090510>
LUM08 LuMaxArt : Creative 
Commons Symbol 01. JPEG, 
http://www.scribd.com/doc/
3333344/LuMaxArt­Gold­Guys­W­
Creative­Commons­Symbol­01 
<20090622>
MÁR06 Mártonfi Attila : A ma­
gyar toldalékmorfémák rend­
szere. Thèse de doctorat, 
Université Eötvös Loránd, 
http://martonfi.hu/phd/
martonfi_attila_­_a_magyar_
toldalekmorfemak_rendszere.pdf 
<20090607>
NÁD09 Nádasdy Ádám : 
Modern Talking. Sur la culture 
linguistique, ELTE, EngLing­
Dept, http://seas3.elte.hu/delg/
publications/modern_talking.html 
<20090606>
SIL99 Silló Ágnes : Szituációk.  
Ein Ungarischlehrwerk für An­
fänger. 1
e
 édition, ~, ISBN 3­19­
005161­5, Max Hueber, 
Ismaning (1999)
TOM72 Tompa, József : Kleine 
Ungarische Grammatik. 1
e
 édi­
tion, ~, ISBN 577 729 4, VEB 
Verlag Enzyklopädie Leipzig, 
Leipzig (1972)
VAG08 Vetési Albert Gim­
názium : A szóelemek szerepe és 
sorrendje a szóalak felépí­
tésében. Texte de grammaire, 
http://www.vetesi.sulinet.hu/
content/irodalom/nyelvtan08/
11.doc <20090624>
v2.133.fr (K) 42 H­éléments XLII
-
WIK09 Wikipedia : Aggluti­
nierender Sprachbau. Wiki, 
http://de.wikipedia.org/wiki/
Agglutinierender_Sprachbau 
<20090506>
WIK09a Wikipedia : Ungarische 
Sprache. Wiki, 
http://de.wikipedia.org/wiki/
Ungarische_Sprache <20090610>
WIK09b Wikipedia : Esetek a 
magyar nyelvben. Wiki, 
hu.wikipedia.org/wiki/
Esetek_a_magyar_nyelvben 
<20090611>
WIK09c Wikipedia : Fusionaler 
Sprachbau. Wiki, 
http://de.wikipedia.org/wiki/
Fusionaler_Sprachbau 
<20090630>
WIK09dWikipedia : Nemzetközi  
fonetikai ábécé. Wiki, 
http://hu.wikipedia.org/wiki/
Nemzetközi_fonetikai_ábécé 
<20090726>
WIK09e Wikipedia : Satz­
stellung. Wiki, 
http://de.wikipedia.org/wiki/
Satzstellung <20090803>
v2.133.fr (K) 43 H­éléments XLIII
-
Index
  +el,   ól;  acc  +t;  
ades  +nál;  adfi
+[fajt]a,  +beli,  +féle,  +ú  [nemű]; 
adj  +a,  +[t]a,  +[da]d,  +féle,  +[a]g, 
+i,  +[zs]i,  +[d]i,  +i,  +[e]k,
+mentes, +[lya]n, +[é]nk, +[éke]ny, 
+o,  +ó,  +[and]ó,  +[s]ó,  +s,
+[[lag]o]s,  +[te]s,  +[u]s,  +szükség 
[~es],  +tilos,  +tlan,  +ú [nemű],  +ú 
[szerű],  +való,  +[ó]z,  +[a]z;  adv
+abba,  +alá,  +alul,  +át,  +b,  +be, 
+egybe   [együtt],  +el,  +fel,  +gy,
+hátra,  +haza,  +i,  +ide,  +int,
+képp,  +keresztül,  +ki,  +közé,
+külön,  +l,  +[u]l,  +le,  +leg  [lag],
+n,  +neki,  +nem,  +o   [ú],  +oda,
+rá,  +st,  +szembe,  +szét   [szerte], 
+t   [tt],  +tele,  +tova,  +túl,  +újra,
+utána,  +va,  +végig,  +vele;  alla
+hoz,  +hozzá,  +mellé;  aux  +fog,
+van; aver +nem; +s [~e], [~em]
abla
  +ért;
coll  +[é]k, 
+[a]n,  +[va]n,  +ság;  comi  +[tu]l,
+val,  +vele;  comp  +[[szor]t]a,  +b, 
+ik,  +s;  cond  +[n]a,  +[[n]á]d,
+[[n]é]k,  +[[ná]]l,  +[[n]á]m,  +n,
+[[n]á]nak,+[[n]á]nk,  +szeretne,
+[[n]á]tok;  conf  +[la]k,  +[á]l;  conj 
+meg,  +s,  +s   [~e],   [~em];  ctra
+alá, +alatt, +alul, +le, +ól [alól]
caus
  +nak,  +neki,  +van;  
dela  ;ól   [alól],  +[r]ól; 
demi  +a,  +cs,  +i,  +kis,  +[[g]csá]l, 
+[dácso]l,  +[ko]l,  +[o]nc,  +óc,  +u; 
dist +[[n]t]a, +[[n]]ként; div +[o]d; 
domi  +a,  +[r]a,  +e,  +haza,  +i,
dat
+ide,  +n,  +[a]n,  +o,  +oda,  +[r]ól,
+[é]t, +[t]t
  +hat,  +lehet;  elat  +ki,  
+[b]ól;  essf  +ként; 
essm +[u]l
efct
  +[j]t,  +[ta]t;  fem  +a  
[ikó], +[ic]a, +[ók]a, +i; 
fut +fog, +[and]ó
fact
  +[[m]o]d,  +[[s]o]d,
+[[h]o]d,  +[ó]d,  +[ko]d, 
+ék,  +ik,  +[m]l,  +ll,  +m,  +[á]sz,
+[ak]sz,  +szokik,  +tetszik,  +[a]z; 
illa  +[b]a,  +abba,  +be;  imp  +a 
[ja], +d, +j, +[[j]á]k, +[[j]a]m, +[o]n,
+[a]nak,  +[[j]u]nk,  +s,  +sz,
+tetszik,+tok [[jé]tek],  +z;  ind  +a,
+[o]d, +j, +k, +l, +m, +nak, +tok; 
inf  +[[n]]i,  +m,  +ni,  +szokik;  int
+e, +ki
ikes
  +[i]a,  +[zs]i,  +[á]l,
+[ko]l   [kál],  +[izá]l,
+[o]r,  +[u]s,  +[u]sz,  +um,  +[íro]z; 
loc +ban, +n, +[t]t; logi +a, +[r]a, 
+abba,  +az,  +e [a],  +n,  +o,  +oda, 
+[r]ól
lat
  +kell,  +lehet,
+nak,  +nincs,
+szabad,  +szükség   [~es],  +tilos; 
mult +[[szor]t]a, +szor
mod
+a,  +[d]a,  
+[k]a,  +[i]a, 
+[t]a,  +a  [fajta],  +[cs]a,  +cs,  +d,
+féle,  +[a]g,  +h,  +[d]i,  +j,  +k,
+[e]k,  +[é]k,  +[no]k,  +[ta]l,  +[á]l,
+leg,  +ly,  +m,  +[adalo]m,  +nem,
+nk,  +ny,  +[má]ny,  +[vá]ny,  +ó,
+[and]ó, +[cs]ó, +ön [~d], +r, +[a]r,
+[á]r,  +s,  +[á]s,  +[iku]s,  +ság,
+[á]sz,  +[a]sz,  +szükség,  +[a]t,
nom
+[la]t,  +tyú,  +[an]tyú,  +ú  [nemű], 
+v, +való, +z, +[ó]z, +[a]
  +a,  +a [ná],  +[t]a,  +[a]d,  
+i,  +ik, +ít,  +j, +[á]k, 
+m,  +[[n]á]m,  +nak   [nák],  +[a]r,
+[do]s,  +s,  +sz,  +t,  +tok   [´tok],
+[[t]]uk,  +[j]uk,  +z,  +[é]z,  +[o]z,
+[a]z,  +z;  optt  +akar,  +szeretne; 
ord +a, +ik
objt
  +ó,  +[and]ó,  +t,  +va,
+való,  +van;  pass
+[ó]d,  +ikes  [[tat]],  +j,  +van;  perf 
+be, +el, +ki, +le, +meg, +t; plur 
+i,  +ik,  +j,  +k,  +[á]k,  +[a]k,
+nak,  +nk,  +tok,  +uk,  +[j]uk; 
poss  +e [é],  +i;  post  +alá,  +alatt, 
+alul,  +át,  +e [á],  +egybe [együtt], 
+el   [~len],  +fel   [~ül],  +keresztül,
+körbe   [körül],  +közé,  +közé 
[közben],  +[u]l,  +mellé,  +mentes,
+múlva,  +n,  +ól,  +s   [~e],   [~em],
+st,  +[t]t,  +túl,  +ú,  +végig;  pres
+nincs,  +ó,  +szeretne,  +[j]uk,
+való;  priv  +mentes,  +nem,
+nincs,  +s,  +tlan;  pron  +a,  +a,
+abba,  +az,  +be  [~le],  +be  [~nn],
+d,  +e,  +ért,  +ez,  +g,  +hozzá,
+ik,  +ki,  +m,  +nak  [nek],  +nál,
+neki, +nk, +[r]ól, +[t]ól [től], +ön, 
+rá,  +rá   [rajta],  +[a]tok,  +uk,
+[j]uk,  +val   [vel],  +van,  +vele; 
prӕt  +[[t]]a,  +[t]a,  +[a]k,  +[[t]á]l,
+[[t]a]m, +szokik, +[[t]]uk, +van
part
  +e   [á],  +egybe,  +el 
[őre],  +fel   [félre],
+hátra,  +i,  +körbe,  +közé,  +o; 
quos +egybe [együtt],  +el [~öl],  +i, 
+körbe [körül],  +l,  +[u]l,  +o,  +[t]t,
+utána
quor
  +n,  +nak,  +nak  
[nek],  +van;  refl
+[[kol]ó]d, +[ko]d, +d, +g, +ik, +k, 
+[ke]l, +[ko]z; rel +a
rect
  +a,  +[a]d,  +d [´d],  +ik,  
+j,  +k,  +l,  +m,  +[o]n, 
+neki,  +ön,  +sz,  +tetszik,  +vele; 
subj +[[n]]a, +cs, +d, +[ko]d, +[o]g, 
+ik,  +j,  +k,  +l,  +[su]l,  +[e]leg,
+m,  +[[j]a]m,  +[a]n,  +[o]n,  +nak, 
+[[n]á]nak,  +[o]nc,  +nk,  +sz;  subl 
+[r]a,  ;alá,  +át,  +fel,  ;le,  +rá; 
sup +leg;  supe  ;alatt,  ;alul,  +fel 
[~ül], +n, +rá [rajta], +túl
sing
  +[[n]t]a,  +át,  +ban,
+hoz,  +ig,  +keresztül, 
+kor,  +közé   [közben],  +n,  +tova 
[´bb],  +túl,  +val;  term  +ig;  traf
+vá
temp
 +i, +[u]l, +o, +ól
undc
 +b, +d, +[ko]d, +fog, 
+[o]g,  +hív,  +int,  +ít, 
+kell,  +l,  +l   [´l],  +[la]l,  +[su]l,
+[e]leg,  +ll,  +[a]n,  +[a]r,  +r   [´r],
+[do]s,  +[á]sz,  +t,  +[ga]t,  +tud,
+van,  +z,  +[é]z,  +[o]z,  +[a]z;  vici
+a,  +[r]a,  +e,  +ez,  +i,  +ide,  +n,
+[r]ól; vir +e [né]
ver
 +leg [~es]
xsup
v2.133.fr (K) 44 H­éléments XLIV
-

Master your semester with Scribd & The New York Times

Special offer for students: Only $4.99/month.

Master your semester with Scribd & The New York Times

Cancel anytime.