Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet?

Fókuszban az egyén

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány

Fókuszban az egyén
Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet?

Fókuszban az egyén
Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet?

Szerkesztette: Vargáné Mezõ Lilla

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közalapítvány Budapest, 2008

Józsa Katalin. Varga Júlia Szerkesztette: Vargáné Mezõ Lilla Lektorálta: Nagyné Tóth Ibolya A jó gyakorlatokat közreadták: Balla Magdolna. Varsányiné Salgó Julianna Szerkesztés © Vargáné Mezõ Lilla. Kókayné Lányi Marietta. Vlcskóné Csatlós Erzsébet. Kõpatakiné Mészáros Mária. Varga Júlia. Szabóné Vajna Kinga. Fülöp Csilla.Írták: Balla Magdolna. Bitai Margit. Varga Júlia. Kókayné Lányi Marietta. Bubánné Kónya Szilvia. Nyirati Katalin. Kõpatakiné Mészáros Mária. Farkas Éva. Jenei Andrea. Bertalan Edit. Köntösné Lõrincz Eszter. Sánder Ildikó. Vörösné Piros Ágnes Tapasztalataikat megosztották: Assman Erika. Demeter Gáborné. Jenei Andrea. Bacsó Ágnes. Kõpatakiné Mészáros Mária. Mányi Benedek. Herendi Hajnalka. Vargáné Mezõ Lilla Az interjúkat készítették: Balla Magdolna. Kovácsevicsné Tóth Mariann. Vargáné Mezõ Lilla. Tóth Anita. Virág Éva. Horváthné Mészáros Márta. Nagyné Tóth Ibolya. Venterné Balogh Angelika. Hetzmanné Begala Anna. 2008 A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta. 2008 © Balla Magdolna. Schwarcz-Tóth Katalin. Jenei Andrea. 2008 © Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány. Tompa Irén. . Fórizsné Henye Rita. Vargáné Mezõ Lilla. Rajnik Kata. Varga Júlia.

. . . . . . . . . . . . . 57 5. . . . . . 91 8. . . . . . . 103 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bitai Margit. . Cikk. Vörösné Piros Ágnes) . . . . . . . . . . . . .Tartalom Bevezetés . . . . . . . . . . . 171 MELLÉKLETEK . . . . . . . . 205 FÜGGELÉK . . . . . . . . Józsa Katalin. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakirodalmi ajánló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Schwarcz-Tóth Katalin. . . . . . . . . . . . . . . 67 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . FEJEZET Az egyéni fejlesztési terv mint intézményi dokumentum (Kõpatakiné Mészáros Mária) . . jogszabályokban . . Farkas Éva. . . FEJEZET A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai (Balla Magdolna. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . FEJEZET Egyéni fejlesztési tervek (Jenei Andrea. . . . . FEJEZET Egyénre irányuló figyelem – tágabb környezet (Vargáné Mezõ Lilla) . . . . . Tóth Anita. . . . . . . FEJEZET A szakértõi team-munka optimalizálása az egyéni fejlesztésben (Jenei Andrea) . . . . . . FEJEZET A gyakorlat mûhelyébõl (Bertalan Edit. .és tanulmányajánló . . . . . . . . . . . . Tóth Anita. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 7. . . . Varga Júlia) . . 225 226 229 234 241 . . . . . . Segédletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rajnik Kata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . FEJEZET Az egyénre szabott fejlesztés: definíciók a közös értelmezés kialakításához (Vargáné Mezõ Lilla) . . . . . . . . . . Rajnik Kata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vargáné Mezõ Lilla. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 4. . . . . . . . . Venterné Balogh Angelika) . . . . . . . 7 1. . . . . . . . . . . . . 9 2. . . . . . . . . . . . . . . . FEJEZET Az egyéni fejlesztési terv (Vargáné Mezõ Lilla) . . . . . . . . . . . Az egyéni fejlesztés a törvényekben. . . . 17 3. . FEJEZET A tanulók sokfélék (Vargáné Mezõ Lilla) . . . . . . . . . . . . . .

.

az egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodó jó gyakorlatokat. Bemutatunk a többségi és a gyógypedagógiai intézményekben kialakult. Ötletet adunk az egyéni fejlesztési terv elkészítésének egy lehetséges algoritmusára. vélekedésekrõl. fejlesztõk. felhasználva a gyakorló pedagógusok. differenciált. szülõk. gyógypedagógusok számára egyaránt használható mintákat közlünk egyéni fejlesztési tervre. gyakorlatokról. formájára vonatkozóan. többszintû tanmeneti és óratervezést. intézményvezetõk tapasztalatait. segítve az együttmûködés tervezését és megvalósítását. tartalmára. hogy átfogó képet adjunk az egyéni fejlesztési tervvel kapcsolatos tudásanyagról. Bevezetés 7 . tanulók. Tanítók.Bevezetés Kedves Pedagógus! Azért készítettük a kötetet. véleményét.

.

fejezet Egyénre irányuló figyelem – tágabb környezet .1.

.

június 7–10. Az „Elérhetõség és minõség” címmel a sajátos nevelési igényû tanulók nevelésével foglalkozó salamancai világkonferencia (1994. Hazai változások Magyarországnak az Európai Unióval való kapcsolata meghatározó az integrációs politika szempontjából. kötelezõ változások megvitatását tûzte napirendre. A közös integrációs politika kezdetének tekinthetjük az integrációról szóló 1990-es Oktatási Tanácsi – miniszteri – határozatot. az 1948-ban kiadott Általános Emberi Jogok Nyilatkozata – minden gyermek befogadására. az ENSZ fogyatékosok egyenlő esélyeire vonatkozó 1993-as Alapszabálya. A konferencia „Salamancai nyilatkozat” és „Cselekvési terv” néven ismertté vált dokumentumai olyan iskolák létrehozása mellett szállnak síkra. A tanulás segítése és a tanulók személyes szükségleteinek figyelembe vétele ettől kezdve határozott elvárásként fogalmazódott meg az iskolákkal szemben. Ugyanebben az évben a nyilvánosság számára is megfogalmazták a több mint 50 millió európai fogyatékos embert illető jogokat.) az „Oktatás mindenkinek” programot támogatva szükséges. Követelményként fogalmazódott meg az inkluzív oktatáshoz való közeledés elõsegítése is.1. amelyet 2003-ban a fogyatékos tanulók egyenlő esélyeiről szóló határozat követett. elõzmények Az utóbbi ötven év emberi jogi mozgalmainak hatására a figyelem a kirekesztettek felé fordult. Ez irányba ható események és határozatok – az 1990-es Oktatás Mindenkinek Világkonferencián a világközösség által kötött megállapodás. mindenkit befogadnak. alapvetõ. A határokon átívelő társadalmi szemléletváltás hatása az oktatásra Kitekintés. de különösen a sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteinek kielégítésére képes iskolák létrehozására szólítják fel a világ országait. A Madridban összegyűlt Európai Fogyatékosügyi Kongresszus a 2003-as évet az „Európai Fogyatékos Emberek Évének” Egyénre irányuló figyelem – tágabb környezet 11 . amelyek mindenki számára megfelelõek.

Az oktatási miniszter 2/2005. a jó gyakorlatok tagállamok közötti implementációjában. amelynek 2005-től Magyarország is teljes jogú tagja. Mottója. 1 2 3 A Madridi Nyilatkozat hivatalos oldala: http://www. regionális és helyi szinten egyaránt. A pedagógiai rendszerekben történt változások tanulságait nem lehetett figyelmen kívül hagyni: Magyarország sem halogathatta tovább az oktatást alapvetően érintő változások bevezetését. az egyéni szükségletek figyelembevételére fókuszáló szemléletváltás. 1. a fogyatékossági típusokhoz igazodó és tartalmi vonatkozású „irányelvek”.3 Támogató. (III.1 A Madridi Nyilatkozatban lefektetett jövőkép megszabta az Európai Év cselekvési programjának koncepcionális kereteit – európai uniós.) OM-rendelete a sajátos nevelési igényű gyermekek. Megjelenik a befogadó intézmények számára a Magyarországon az együttnevelést szabályozó rendelet. évi LXXIX. így részt vesz a tapasztalatcserében. tanulók óvodai nevelésének.madriddeclaration. iskolai oktatásának irányelveiről. Elodázhatatlanná vált az oktatásban az egyénre.org/.nyilvánította: ez a fogyatékosügyi program előmozdítását eredményezte. A közoktatásról szóló többször módosított 1993. üzenete elvárást fogalmazott meg: „A befogadó társadalom alapja a diszkriminációmentességgel párosuló pozitív cselekvés. nemzeti. törvény. tudásgyártó szervezetek Létrejött az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért (European Agency for Development in Special Needs Education) nevű szervezet.” A magyar oktatáspolitikára gyakorolt hatása a közoktatás jogszabályi környezetében is érzékelhető: 1993-ban létrejön a hazai oktatási rendszerben az együttnevelés lehetőségét megteremtő közoktatási törvény 2. fejezet . Nemzetközi felmérések az oktatás világméretű problémáira hívták fel a figyelmet. 12 1. Nőtt az iskolai oktatás hatékonyságának növelése iránti igény.

ha célja a tanulás segítése. vagy pedig időről időre jelzést kap arról. hogy eredményes munkát végezhessünk. A pedagógus értékelő munkája akkor tekinthető differenciáltnak és szakszerűnek. Az ilyen értékelési folyamat figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat. hanem annak kiderítése. korrigál. nem az osztályozás. Országos Közoktatási Intézet. hogy hol. és változatosan alkalmazza az értékelési módokat.4 Az értékelés elsődleges célja a tanulási-tanítási folyamatban nem a minősítés. A mérés megszokott formái Az értékelés funkciója szerint háromféle lehet: helyzetfeltáró (diagnosztizáló). minősítő. mit kell még fejleszteni ahhoz. (szummatív). Mindhárom értékelési módszernek helye van a pedagógus munkájában.2. A diagnosztikus vizsgálat feltárja a tanulási problémákat. A pedagógus rendszeresen méri. miben vannak még hiányosságai. Akkor érvényesülhet igazán az értékelés fejlesztő hatása. Minden tananyag előzetes ismeretekre épít. Budapest. ha a tanuló még a tanulási folyamatban megerősítést kap arról. 4 Kőpatakiné Mészáros Mária – Singer Péter: Módszertani kaleidoszkóp az együttnevelés gyakorlatához. A hazai és a nemzetközi mérések kultúrájában egészen az utóbbi évekig dominánsan a szummatív értékelés jelent meg. hogy nem végállapotot jelöl. értékeli a tanuló eredményes haladását. Az oktatás belső változásai A tanulói eredményesség mérése A tananyagban való előrehaladás feltétele. hogy tudása megfelelő. Fejleszt. tanulást fejlesztő (formatív) és lezáró. 2005. megerősít. hanem a tanulónak is és a tanárnak is jelzi. hogy mit tud a tanuló. így befolyásolja a pedagógiai munkát. Alkalmazása az együttnevelés során különösen hangsúlyossá válik. hogy a tanuló birtokában legyen a továbblépéshez szükséges alapvető tudásanyagnak. nem minősít. Egyénre irányuló figyelem – tágabb környezet 13 . A tanulói hatékonyságot növelő továbbhaladáshoz szükséges tudást időről időre kontrollálni kell. hol tart a tanuló. Lényege. így az új tudás is alapját képezi a következő tananyagoknak.

hanem a közvéleményt is sokkolták. Az elemzők.. hogy stagnál az oktatási rendszer. a negyedik évfolyamon félévkor szöveges értékelést kapnak a tanulók. hogy a magyar oktatási rendszer a megszerzett tudás alkalmazása helyett elsősorban a lexikális ismeretek elsajátítására helyezi a hangsúlyt (ezzel magyarázható. A 2006-os PISA-felmérés során diákjaink természettudományos. Az értékelésből kitűnik. új ismereteket befogadni és alkalmazni. fejezet . Ötvenhét érintett ország között 200 magyarországi iskola 15 éves diákjai is részt vettek. 14 1. évi vizsgálattal összevetve az eredményeket. helyezést értek el a magyar diákok. A felsoroltakon kívül a tanulók problémamegoldó képességét is mérik. A tanulói tudást mérõ vizsgálatok és hatásuk Megszoktuk. és az adatokból többek között az derült ki. a Programme for International Student Assessment (PISA) vizsgálatait háromévenként ismétlik meg. matematikából és olvasás–szövegértésből 25. 2000-ben 32 ország részvételével az olvasás–szövegértést. megállapították. hogy Magyarország 2000-hez képest még hátrébb került az országok rangsorában. hogy korábban sokkal jobb eredményeket értek el tanulóink a tananyag ismeretét ellenőrző vizsgálatokon). hogy a magyar tanulók kiváló helyen szerepelnek a nemzetközi mezőnyben. A PISA vizsgálatainak eredményei már nemcsak a pedagógusokat. 2006-ban pedig a természettudományok kaptak kiemelt figyelmet.Az általános iskola első három osztályában félévkor és év végén.. 1986 óta már jelezték vizsgálatok – például a Monitor-mérések –. 2003-ban természettudományokból 17. OECD) által kezdeményezett felméréssorozat célja a 15-16 éves korosztály feltérképezése abból a szempontból. A napi ellenőrzésben a tanári fejlesztő értékelés mellett jellemzően megjelenik az önellenőrzés. 2004 decemberében a 2003-as eredmények kerültek nyilvánosság elé. problémamegoldó képesség tekintetében 20. hogy mennyire képesek tudásukat hasznosítani. 2003-ban már 40 államban a matematikát állították a középpontba. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development. önértékelés is. hogy a magyar gyerekek szövegértésével komoly problémák vannak. A tanulói tudást mérő nemzetközi program. a 2000. matematikai és szövegértési képességeit vizsgálták. és 2003.

Eközben más országok. évi vizsgálatokról szóló Összefoglaló jelentése szerint a 10 éves magyar tanulók olvasási átlagteljesítménye kiemelkedően jó: 45 oktatási rendszer közül az ötödik helyen végeztek szövegértésben. Az oktatási folyamatban várhatóan töretlen fejlesztést biztosító átmenet feltételrendszerének kialakítása megjelent a jogszabályban. hogy az elindított fejlesztések eredményei látszódjanak a PISA-felmérésben is.5 Mégis eredményes a magyar kisdiák? Egy másik vizsgálat a PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study – Nemzetközi Szövegértés-vizsgálat) felméréssorozat célja a 9-10 éves tanulók olvasásképességének vizsgálata. és ennek már kimutatható eredményei vannak. addig természettudományos területen az eredmény egyenértékű volt az OECD-államok átlagával. de nem kizá- 5 Forrás: az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja. A vizsgálatok és az eredmények összehasonlítása tanulságos lehet: az említett két ország néhány év alatt gyökeresen átalakította az iskoláit. a rendszer működési feltételeinek? Hogyan lehet a már említett szelekciómentességet és az oktatás egyéb reformjait egyidejűleg végrehajtani? 3. Egyénre irányuló figyelem – tágabb környezet 15 . a programnak. Az OECD átlagával összevetve. Nem kerülhető meg a kérdés: miben rejlik a pedagógiai hatékonyság kulcsa? Mekkora a szerepe a pedagógusnak. míg a szövegértés és a matematika területén szignifikánsan gyengébb eredményt értek el a magyar tanulók. évfolyam Ahhoz. A közoktatás változásokkal reagál a társadalmiés pedagógiai igényekre Fókuszban az 5–6. A vizsgálat magyarországi lebonyolítója az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési és Értékelési Osztálya a PIRLS 2006. valamint az iskolai és otthoni tanítási–tanulási szokások feltérképezése. például Lengyelország és Németország eredményei lényegesen javultak. A felmérés nagyon fontos. 10-15 évre van szükség. hosszabb időre. Mi történik a két életkor közötti négy évben? Mi okoz törést a képességek fejlesztésében? A most jól szereplő korosztályt hat év múlva „éri el” a PISA-felmérés.

Reális tananyagmennyiséget dolgoz fel. pedagógus) folyamatos fejlődése. fejezet . 16 1. A programcsomag elemei a gyermek képességeihez. A kompetenciaalapú oktatás bevezetését. szervezeti formák. kiegészíti sérülésspecifikus ajánlásokkal. keretek átalakítása. az iskolai közösség (gyermek. A passzív befogadó magatartás helyett a tanuló aktivitására épülő tanulást helyezi élőtérbe. A változáshoz való alkalmazkodás elősegíti az egyén társadalomba való beilleszkedését.rólagos jelzés egész közoktatásunkról. A tudás átértékelődött. a másság elfogadása. Mindezek mellett olyan személyiségjegyek alakulnak ki a gyermekben. amely az ismeretnyújtás helyett a képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. frontális óraformák helyett differenciált módszert alkalmaz. Az egységes. tartalmakkal. tanulási programmal rendelkezik. Ilyen programokat ad a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) intézkedése keretében készült kompetenciaalapú oktatási programcsomag. évfolyamára kiterjesztése keretében a tanórák 25–40 százalékát kell az alapkészségek megerősítésére fordítani. Ehhez olyan iskolát kell szervezni. segítve az egyéni képességek kibontakoztatását. speciális nevelési igényeihez optimálisan alkalmazkodva változtathatók. elterjesztését a pedagógus-továbbképzésekkel is támogatják: az eddigiek mellett 2013-ig ötvenezer pedagógus továbbképzését tervezik. a szocializáció képességét. amelyek alkalmassá teszik a reális önértékelésre. egyéni boldogulását. amelynek eredményei egybeesnek a közoktatás szereplőinek tapasztalataival. a kohézió kialakulása a kis tanulói közösségekben erősíti a társadalmi beilleszkedést. a társadalmi együttélésre. A tanítási–tanulási folyamatban a tanulásra helyeződött a hangsúly. szülő. A kooperativitás. attitűdök. mindenki számára hozzáférhető tanítási. amely inkluzív szemléletű. A hatékonyságot növelő intézkedések több oldalról hatnak a rendszerre. Sor került a NAT módosítására. rugalmas. Szükség van az alapkészségek megerősítésére és az oktatási rendszeren belüli különbségek csökkentésére. a beilleszkedésre. mindenki számára teljesíthető. az együttműködés képessége. Az alapkészségek oktatásának az általános iskola 5–6. Alkalmazásképes tudás Indokolt az iskolai szervezetek befogadóvá alakítása.

2. fejezet A tanulók sokfélék .

.

A sajátos nevelési igényű tanuló osztály. Ennek a differenciálódásnak köszönhetően a jogszabályi környezet átalakulása mellett elérhetővé váltak az integrációra felkészítő pedagógus-továbbképzések. pozitívabb elismerése. a fogyatékos személyek egyenrangúnak tekintése és a különbségek mindenféle diszkriminációtól mentes. Társadalmi méretű érzékenyítés szükséges. tanulóban az egyéni értékeket. megismerve a sérült gyermekben. a pedagógus-továbbképzések. Az oktatás szempontjából az iskolarendszerre. miáltal egy spontán működő információs rendszert alkotva hatnak a társadalom kisebb-nagyobb sejtjeiben. befogadóvá válása gyorsult fel: az iskola egyfajta misszió betöltésére is vállalkozott a társadalmi átalakulás folyamatában. amelyek lehetőséget adnak az együttnevelés során szükséges eltérő egyéni tanulói szükségletek figyelembevételére. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében realizálódott a lehetőségek kihasználása 2004-től a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) fejlesztései révén. s ezt az értékrendet képviselik környezetükben. elfogadóvá válnak. Ennek a sürgető igénynek a jelentkezésével nem csak az iskolák belső fejlődése.1. fejlődésének van jelentősége. amelyek alkalmasak a sokféleség kezelésére. Ebben a folyamatban vezető szerep hárul az iskolákra.és iskolatársai és ezek szülei. a kompetencia- A tanulók sokfélék 19 . Integráló oktatás: a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése A fogyatékos embereket megillető jogok széles körű megértetése. A pedagógiai szemléletváltással együtt jár olyan programok befogadása. a többségi pedagógusokat segítõ eszközrendszer. Valódi esélyteremtésre van szükség az iskoláztatás és a majdani felnőttkori munkavállalást illetően is. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a többi európai országhoz hasonlóan az Európai Szociális Alap (ESZA) Magyarország számára is biztosított forrást a közös szándékon alapuló elhatározások megvalósítására. az integrációs szemlélet elsődlegességének elfogadtatása hosszú folyamat. ezzel egyidejűleg több irányból is megindultak a fejlesztések. attitűdváltás. családjai. A program keretében kidolgozták a pedagógusképzés. a pedagógiára ható tényezők differenciálódásának. amelyek segítették az átalakulást.

alapú programcsomag, középiskolai SNI tanulók sikeres tanulmányaihoz segítõ prevenciós programot, a pályázó konzorciumok iskoláiban pedig ezzel egyidejûleg adaptálták, bevezették a képzéseket és a programcsomagot. A jogszabályi háttér folyamatos korrekcióval támogatja a közoktatás érési, átalakulási folyamatait. A pedagógus szakmán belül határozott kapcsolati vonalak épültek ki az együttnevelést támogató, forrásközpontokká váló gyógypedagógiai intézmények, az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI-k) létrejöttével.

A fogyatékossággal kapcsolatos megközelítések
A gyógypedagógia célcsoportja a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, aki: „a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista; több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd”.1 A fogyatékosság vagy a fogyatékos személy sokak által megbélyegzőnek talált kifejezéseket a reformelképzelések talaján született „special needs” kifejezés (children with special educational needs, special needs education) váltotta fel, amelyet 2003 óta a hazai közoktatási törvény is alkalmaz „sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók” megfogalmazással. A fogyatékosság elsősorban orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai szempontú megközelítést jelent, egy állapotra, azon belül is ennek az állapotnak a deficites voltára fókuszálva a hiányelemek regisztrálására szolgál. Ezzel szemben az akadályozottsági dimenzió pedagógiai, szociológiai megközelítésű, és az embernek a környezetével való kapcsolatára utal. Iskolai relációban a fogyatékosság okán kialakult sajátos nevelési igényt, a pluszszolgáltatások, a különleges gondoskodás igénybevételére való jogosultságot hangsúlyozzuk. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kifejezés mára elterjedt, általánossá vált.
1

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (29).

20

2. fejezet

A sajátos nevelési igényű tanulók közül egyre többen járnak lakóhelyük közelében integráltan, azaz többségi óvodába vagy iskolába. Ezek az intézmények az együttnevelés gyakorlatát valósítják meg. A 2006/2007-es tanévben a közoktatásban integráltan részt vevő gyermekek, tanulók aránya meghaladta az összes fogyatékos gyermek, tanuló létszámának 50%-át. Az integrált gyermekek, tanulók arányának alakulása (óvoda – középiskola)
4 5 000 4 0 000 3 5 000 3 0 000 2 5 000 2 0 000 1 5 000 1 0 000 5 000 0 19 99/200 0 2 002/20 03 2003 /2 004 200 6/2007 13,6% 36,0% 28,0% 51,4%

Az együttnevelésben részt vevõ tanulók fogyatékossági típusok szerinti megoszlása*
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Nagyothalló Gyengénlátó Mozgáskorlátozott

2004-2005 2005-2006

Diszlexiás Enyhe fokban értelmi fogyatékos

* Csányi Yvonne 2008. febr. 8-án elhangzott egyetemi előadása nyomán.

A tanulók sokfélék

21

2. Az integrált oktatás

Sikerkritériumok
Minden gyermek, tanuló egyéni, csak őrá jellemző individuális fejlődési szükségletekkel rendelkezik. Mindenki akkor fejlődik jól, ha azok a fejlesztő hatások érik, amelyekre neki van szüksége, legyen az átlaghoz viszonyítva gyenge tehetségű vagy kiemelkedő képességű. Az integrált oktatás sikerkritériuma a sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtthaladása. Ehhez szükséges az együttnevelést megvalósító pedagógusok, szülői közösség felkészítése; a habilitációs, rehabilitációs szemlélet elfogadása és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása, az elmaradások, a sajátos nevelési igény típusának figyelembevétele mind a többségi pedagógus, mind a gyógypedagógus részéről; nyitott tanítási–tanulási folyamat: az egyes gyermek fogyatékosságától függő eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás–tanulást segítő speciális eszközök alkalmazása. A pedagógus magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezik: differenciál, individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez; együttműködik a különböző szakemberekkel, javaslataikat beépíti a pedagógiai folyamatokba. „Nálunk 1997 óta létezik integrált tanterv, amelyben eddig elsősorban az egyéni követelmény szerint haladó gyerekek követelményszintjét dolgoztuk össze egy normál tantervvel. Ez úgy jelent meg, hogy minden témakörnél külön, más betűtípussal szerepelt benne, hogy az egyéni követelmény szerint haladó gyerekeknek ugyanebben a témakörben mit kell tudniuk, hogyan kell tudniuk. Most zajlik, és december 31-ig kell leadni a tantervnek egy olyan változatát, amin dolgozunk, hogy benne legyenek

22

2. fejezet

azok a speciális követelmények, amik a látássérült, mozgássérült, hallássérült gyerekekre vonatkoznának, mert speciális megsegítésre nekik is szükségük van. A tanterv így készül. Az óravázlatomat füzetbe írom. Egyegy hasábba, oszlopba írom, hogy a különböző ütemben haladó gyerekek hogyan tanuljanak, tehát az óravázlatban ilyen módon jelennek meg az egyik hasábban, akik kicsit lemaradnak, vagy azok, akik nagyon tehetségesek, így a különböző három-négy-öt szinten differenciálás ilyen módon megjelenik a felkészülésben.” (Befogadó általános iskola pedagógusa)

A széles körû integráció feltételei
A tapasztalatok szerint az integráció eredményességét jelentősen befolyásolja, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kiválasztása és beiskolázása megfelelő módon, kellő körültekintéssel és szakértelemmel történik; sérülésspecifikus ellátásuk teljes körű a legkorábbi életkortól kezdve tanulmányaik teljes idején, vagyis a korai fejlesztés, a differenciált, egyéni képességeket kibontakoztató alapfokú iskolai oktatás és a szakmaképzés idején, illetve a felsőoktatásban is biztosított; pedagógusaik az alapképzésben, ezt követően továbbképzések alkalmával megismerik a gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényét, és megszerzik a nevelés–oktatásukhoz szükséges kompetenciákat; megváltoznak az iskola feltételei, az oktatás mennyiségi és minőségi mutatói, megjelenik a speciális szükségletekhez igazodó differenciált nevelési, oktatási kínálat. A közoktatás irányítóinak és fejlesztőinek munkája nyomán a különböző szintű szereplők a továbbképzéseken felkészülnek az együttnevelésre.

A sajátos nevelési igényû gyermeket nevelõ szülõk iskolaválasztása
A szülők azt szeretnék, ha gyermekük a lakóhely közelében lévő óvodába, iskolába járhatna. Ehhez kérhetik a lakóhelyük szerinti önkormányzat segítségét. A szakértői és rehabilitációs bizottságok nyilvántartják a sajátos nevelési igényű tanulót fogadó intézményeket. A szakértői bizottságok a nevelési tanácsadók, közoktatási intézmények

A tanulók sokfélék

23

javaslatára, a szülő kérésére megvizsgálják a gyermekeket. Majd komplex orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálat alapján szakvéleményt készítenek – melyben a személyi adatok, a kórelőzmény, a vizsgálat leírása, a sajátos nevelési igény megfogalmazása, fejlesztési, korrekciós javaslatok szerepelnek –, és kijelölik a lakóhelyen vagy annak közelében lévő fogadó intézményt.

Azok a sérült gyerekek kerülhetnek integráló intézménybe, akiket a szakértői bizottságok szakemberei arra javasolnak.

A középsúlyos fokban értelmileg sérült, az autista, a súlyos fokban beszédfogyatékos, valamint a vak és a hallássérült gyermekek speciális fejlesztésének biztosítása érdekében működnek gyógypedagógiai óvodák. Mivel ezek gyakran a lakóhelytől távol helyezkednek el, és igénybevételük a gyermek családtól való elszakadását jelentené, a szülők ezt nem szívesen veszik igénybe. Arra kényszerülnek, hogy maguk keressenek befogadó óvodát, később iskolát is gyermeküknek, gyakran eredménytelenül. A szakértői bizottságok az első vizsgálatot követően a törvényben előírtak szerint meghatározott időnként ellenőrzik az integráltan neveltek fejlődését, és szakértői véleményeikben meghatározzák a további fejlesztési területeket.

A befogadó intézménnyé válás kritériumai
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többségi óvodába, iskolába kerülése szabályozott. A szakmai aspektusok mellett sokszor financiális szempontok is befolyásolják a döntéseket. Egyre több helyen fordul elő, hogy a fenntartó a település vagy közigazgatási egység körzetén belül a teljes integráció megvalósítását rendeli el. Az integrációra fel kell készülniük az iskoláknak, pedagógusoknak. Ha túlságosan gyors az átalakulás, a felkészülés nem lehet zökkenőmentes, ami pedig a szereplők sérülését okozhatja.

A befogadó óvoda, iskola olyan, mindenki számára hatékony intézmény, amely minden gyermeket, tanulót fontosnak tart. Pedagógusai ennek megvalósításán fáradoznak. Ez leginkább az egyén, a személyiség középpontba állításával, a tananyag-központúság helyett a személyközpontúság előtérbe kerülésével érhető el.

24

2. fejezet

Amennyiben a pedagógusközösség az együttnevelésről dönt, a fenntartóval egyezteti a feltételek meglétét, megteremtésének lehetőségét. A nevelőtestület az intézmény alapító okiratába foglalja az új feladatot, és ennek megfelelően kiegészíti az intézmény pedagógiai programját. A pedagógusok felkészülnek: továbbképzéseken vesznek részt, megismerik a sajátos nevelési igény mibenlétét, pedagógiai következményeit. Megteremtik az intézményben a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogadásának tárgyi feltételeit. Ehhez a fogyatékossági típusnak megfelelő irányultságú, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) segítségét kérhetik. „Akadálymentesítés. Igen. Néhány lépcsőn kell felmenni a portáig, és bent van a kis lift is hozzá. Rámpa is, ami elég meredek, ezért került sor a lift felszerelésére. Az ötszintes épületben is van lift, és a legfölső szinten van egy 80 férőhelyes kollégium lányoknak. Amikor az iskola hirdeti magát és csalogatja a diákokat, akkor ezt a kollégiumot feltétlenül beleírjuk, nagyon sok vidéki gyerekünk van, és olyanok is, akik Pest környékéről járnak be. És a lift is szempont. Nem szoktuk így külön kiírni, hogy ez elsősorban kiknek jó, de nagyon jól veszik az üzenetet. Énszerintem így került hozzánk az első mozgáskorlátozott, kerekes székes fiatalember, akkor még igencsak kezdő tanár voltam. Természetes volt már akkor is, később tudatosult bennem, hogy ebben azért van valami folyamat, szájról szájra mehet ez a hír, hogy folyamatosan van utánpótlás. Jelenleg egy új gyengénlátó tanítványunk van.” (Befogadó középiskola tanára)

„A mi intézményünkben részleges az akadálymentesítés. Ez azt jelenti, hogy a kapunál van egy rámpa, meg az udvarról bemenő négy lépcsőt is áthidalja egy rámpa, de az épületen belül nincs akadálymentesítés. Az én osztályomban tanuló, most már kerekesszékes kisfiúnak ez gondot is jelentett, itt szülői összefogással építettünk rámpát a belső lépcsőre, ahol szükséges volt. És ő izomsorvadásos, tehát nem kiszámítható, hogy meddig fog nálunk tanulni. Próbálunk alkalmazkodni: az ő terme a földszinten van, és lesz később is. Mindig az adott gyerek igényeit próbáljuk kielégíteni: most ő a legnagyobb kihívásom jelenleg, de amikor végtaghiányos kisgyerek került hozzánk, akkor a szülők segítségével magasabb széket szereztünk, tehát alkalmazkodunk. A gyengénlátó kislánynak lámpát szereltünk fel, tehát mindig azt, amire annak a gyereknek szüksége van. A harminc integrált között nagyon-nagyon sokféle kisgyerek van.” (Befogadó általános iskola pedagógusa)

A tanulók sokfélék

25

„Nálunk elsősorban a vak kisfiú miatt kellett volna az akadálymentesítés. Megmondom őszintén, hogy az első félelmem nem is az, hogy én mit fogok kezdeni a gyerekkel, hanem ő mit fog kezdeni az eléggé labirintus rendszerű óvodánkban. Például minden helyiségbe két ajtón lehet bemenni. Azért eléggé jó a csoport szokás- és szabályrendje, tehát kialakult, hogy merre közlekedünk, és ő azt az útvonalat ez alatt a három és fél hónap alatt nagyon jól megtanulta, és biztonságosan közlekedik. A szívfájdalmam, hogy a törölközőtartót még mindig nem sikerült lerögzíttetnem. Tehát nálunk inkább olyan jellegű akadálymentesítésre volt szükség, ami az ő egészségét, testi épségét megóvja. Tehát így is gondolkoztunk. Mindent házilag jelöltünk meg, az ajtókat, a székét, szekrényét. Szerencsére nagyon jó értelmi képességű kisfiú, tehát ő rögtön megtanulta, hogy az a jel azért van ott, hogy neki segítsen. A többi gyerek szülei is segítettek, hoztak olyan tapogatós, érzékelős játékokat, ami neki jó, és esetleg az ő gyereküknek otthon már nem kell, illetve kapok ötleteket, és gyártunk. Inkább házi készítésű, amivel elindultunk.” (Befogadó óvoda óvónője)

A változtatáshoz célszerű megnyerni a szülői közösséget is. Az óvodai és az iskolai gyermek- és tanulóközösség és a sajátos nevelési igényű társak kölcsönösen jó hatással vannak egymásra. A befogadó iskolába járó osztálytársak szülei is akarják, hogy gyermekük egy osztályba járjon, és ezáltal megismerjen sajátos nevelési igényű gyerekeket. Ez időben történő tájékoztatással, beszélgetéssel érhető el. A leglényegesebb, hogy a pedagógusok, felismerve a változás igényét, keressék az új lehetőségeket. Fogadják el, hogy a tanár ne a mindentudó, irányító szerepben, hanem együttműködő társként, segítőként, szervezőként legyen jelen az órákon. A gyermekeket tegye érdekeltté, aktívvá a tanulásban, hiszen a természetes kíváncsiság eredendően bennük van, ezt „csupán” életben kell tartani. Az új szemlélethez új pedagógiai módszereket kell keresni.

Az integráló intézmény dokumentumai
A következő felsorolásban a kötelezőségre utaló „kell” szócska szerepel mindenütt, hiszen törvény írja elő, de a felsoroltak tulajdonképpen lehetőségek a tanuló, a pedagógusok és az intézmény számára is, amelyekkel érdemes élni, hiszen ezek mint

26

2. fejezet

garanciák biztosítják a sajátos nevelési igényű tanuló eredményes haladását. Vagyis azt, hogy az intézmény felkészült az integrációra, és ennek köszönhetően eredményes, zavartalan lesz az együttnevelés. A befogadó intézmények alapító okiratában és helyi pedagógiai programjában szerepelnie kell annak, hogy az intézmény milyen típusú fogyatékosság következtében sajátos nevelési igényű gyerekeket integrál, és milyen feltételeket biztosít számukra. A nevelési programban foglaltaknak összhangban kell lenniük a sajátos nevelési igénnyel, hiszen a megfogalmazott nevelési alapelveknek, feladatoknak biztosítaniuk kell a gyermekek, tanulók fejlődését és természetes együttélését. Meg kell határozni a sajátos igényű tanuló szükségleteinek kielégítésére vonatkozó pedagógiai tevékenységeket, a szülő, gyerek, pedagógus együttműködésének formáit, a program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét, segédleteket, amelyek elősegítik a sajátos nevelési igényű tanulók hatékony fejlesztését. A helyi tanterv szintén számos pontban fogalmaz meg eltéréseket, amelyek a sajátos nevelési igény figyelembevételét – a tartalmakban, követelményekben megjelenő eltéréseket, esetleges engedményeket – jelzik. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára a befogadó intézményeknek a törvényben előírtaknak megfelelően egyéni fejlesztési terv alapján habilitációs, rehabilitációs fejlesztést kell biztosítaniuk. A tanügyi dokumentumot (Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lap; Külív: Tü. 356 r.sz., Belív: Tü. 357 r.sz.) az előírásoknak megfelelően kell vezetni. „Az alapító okiratban szerepel, azon kívül a helyi óvodai nevelési programnak elkészült egy kiegészítő melléklete a sajátos nevelési igényű gyerekekről, amelyben minden sérülési típus külön fejezetet foglal el. Az egyes fejezetek tartalmazzák a főbb jellemzőket, képességbeli elmaradásokat, illetve, hogy hol szükséges nagyobb megsegítés a gyereknek, milyen eszközöket kéne beszerezni, mert annak az óvónőnek mindenképpen nagyon jó segítséget ad, aki nem találkozott még olyan típusú sérült gyerekkel, hogy egyáltalán képet kapjon, hogy milyen lesz az a gyerek, aki megjelenik. Ennek a programnak az adaptációja, azt hiszem, a vége felé közeledik. A csoportban éves terveket készítünk; ott is alapvető követelmény, hogy egy-egy területnél megjelöljük a sajátos nevelési igényű gyerekekre vonatkozó sajátosságból adódó feladatainkat. Ezenkívül a heti tervekben egy-egy tevékenységnél is feltüntetjük, hogy például egy

A tanulók sokfélék

27

ami tartalmazza az egyéni fejlesztési terveket. hogy neki ott sikerélménye legyen.” (Az együttnevelést segítő utazótanár) Az EGYMI dokumentumai az integrált tanuló és pedagógusai megsegítéséről szólnak: „Minden gyerekről vezetünk portfoliót. szerepeket kap. és a módszertani intézetben egy forgalmi napló van. fejezet . és a bemutatóórákról az óravázlatokat szintén. Hogyan alakítható ki a tanulásra motiváló környezet? A motiváló környezet akkor jöhet létre. „közléssorompók” alakulnak ki. 28 2. a szakértői véleményt. megérti őket. ami tartalmazza az integráltan nevelt gyerek adatait. figyel rájuk.” (EGYMI utazótanára) A tanulást motiváló környezet A tanulás folyamatát vizsgálva ki kell emelnünk a motivációt. őszinte. akkor őszintétlen kommunikációs korlátok. Thomas Gordon és a személyközpontú mozgalom későbbi követői mind magától értetődőnek vették. A tanulási folyamat valójában csak akkor lehet eredményes. egyéb gyógypedagógiai diagnosztikus méréseket.kooperatív szerkezetű. […] A feladatlapokat is gyűjtjük. De megjelenik a dokumentációban több helyen is. Ez ellenállást vált ki a tanulással szemben. ha a tanuló kellően motivált. elfogadja a tanítványait. diagnosztikus méréseket. Rogers. Arra kifejezetten figyelek. és ezt ki is fejezi. Emellett vezetjük az egyéni fejlődési lapot. amiben a tanárokkal történő megbeszéléseket jegyezzük fel. hogy olyan helyzetbe hozzam. Csak a belülről kezdeményezett tanulás befolyásolja jelentősen az emberek viselkedését. A kívülről kikényszerített tanulás ritkán vezet eredményre. de legalábbis nagyon szoros együttműködést igénylő tevékenységnél egy hiperaktív vagy egy autisztikus gyerek milyen feladatokat. ha a tanár „tanulócentrikus”. illetve tantárgyiakat is. távolságtartó. Konzultációs lapot is vezetünk minden egyes gyerekről. amit odaadunk a tanároknak. hogy amennyiben a viszony nem ilyen. hanem hierarchikus.

a diákokat meg kell tanítani a különböző tanulási technikákra. a többi gyermeken „csak” rajta tartja a szemét. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek is megtalálják helyüket a többségi iskolában. Így egy osztályon belül azonos időben differenciáltan dolgozunk fel egy-egy tananyagrészt. Két-három-négy-öt réteg is létrejöhet. A tanulók sokfélék 29 . aktív gyermekeket látva. tanárnak – míg a többiek egyedül dolgoznak az őket fejlesztő. az aktuális szintjükhöz igazított feladatokkal – jut ideje a sajátos nevelési igényű gyermekek megsegítésére. gyakorol. Nagy munka ez a pedagógusnak. Az óra negyvenöt percéből vagy másfél órájából minden csoport számára jut idő. Ez az első osztály első három hónapjának kiemelkedő feladata. lehetővé teszi. mikor a tanárral megbeszéli a munkáját. egyedül. az azonnali visszacsatolás. de elgondolkodásra is készteti. ismereteit mélyíti vagy éppen új anyagot tanul. és hagyni. A tanár mindig az egyik réteggel dolgozik. hogy az akkor éppen aktuális állapotától függően legyen jó. Az önálló munka fontos része az önellenőrzés. „A mi iskolánkban a differenciált oktatási rendszerrel gyakorlatilag minden órán egyéni megsegítést kap minden tanuló azon a területen. A tanítónak. és sosem kényszerül bele a tanulási helyzetbe. Amennyiben alternatív forrásokat kínál a pedagógus. így a tanulás hatékonysága magas lesz. hogy mindenki a neki megfelelő nehézségi fokú feladatot kapja – amellyel még elboldogul. Ez a módszer. a hibákból tanulás.A tanulásnak több forrását kell felkínálni a tanuló számára. a differenciálás. de megtérül az önálló. Hogy a tanulás gördülékeny legyen.” (Befogadó iskola pedagógusa) A Gyermekek Háza gyakorlatából: Az első lépés. akik azonos feladattal dolgoznak egy időben. külső kényszer nélkül válasszon ezek közül. a tanuló választ. amire neki szüksége van. Eleve úgy találjuk ki a feladatsorokat. hogy önállóan.

önállóak. a sok beszélgetés.” (A Gyermekek Háza ajánlásai) A felsorolt munkaformák gyakorlásához. A nagyobb fejlesztőasztal. párnákból kialakított kuckónk a terem másik sarkában a reggeli beszélgetőkörökhöz. az önálló munkához. mindenki jól fejlődik a maga szintjéhez képest. A másság teljesen természetes számukra. mely szerint – »hallom és elfelejtem«. a pihenéshez. Kialakítsuk bennük a felelősség érzését saját maguk és a többiek munkájával szemben. a cselekvéses tanulás fejlesztő hatása sem vitatható. ahonnan a kézikönyvek és egyéb tanulást segítő eszközök. játékok vehetők le. ügyesen használják a tanárok.3. Biztosan ismerős a kínai mondás. a módszerek és az eszközök adta lehetőségeket. módszereit pedagógus-továbbképző tanfolyamokon sajátíthatja el. hiszen kicsi koruktól kezdve együtt élnek vele. Termeinkben nyitott polcok találhatók. »végzem. külön tábla az osztályterem egyik sarkában biztosítani tudja a kiscsoportos rétegmunkát. kezembe veszem és tudom«.” (A Gyermekek Háza gyakorlatából) 30 2. hogy a gyermekek közötti jó s még jobb együttműködés érdekében megtanítsuk a kooperatív tanulási technikákat is. hogy a gyermekek remekül tudnak együtt tanulni. tehát a differenciált tanulásszervezéshez. Van egy szivacsokból. A közös programok. a kiscsoportos olvasáshoz. „Fontos volt. A Gyermekek Házában tanuló diákok jól ismerik a felsorolt munkaformákat. Az élményszerű. Hatékony módszerek A befogadó iskolák tapasztalata a kezdetektől az. a kooperatív feladatvégzéshez. a tevékenységközpontú tanulásról tájékozódhat a szakirodalomban. a játékokhoz. Az érdeklődő pedagógus a kooperatív technikákról. hogy a közös munka örömét is megtapasztalhassák a gyerekek. »látom és emlékszem rá«. forgószékek segítik a kooperatív csoportmunkát. az együtt dolgozás az elfogadást. Ehhez azonban a pedagógusnak bővítenie kell eszköztárát. fejlesszük a segítségnyújtás és elfogadás képességét. fejezet . a cselekvéses tanuláshoz az osztálytermeket is át kell rendezni: „Minden osztályban négyfős asztalok. a segítést erősíti bennük.

Ha rajtam állna – mondta –. Rogers: Valakivé válni. és a partnerek igényei határozzák meg a feladatokat. valamint az intézményközi együttműködés kimunkálásához is. 2003. Az iskola szolgáltató szerepe válik hangsúlyossá. Mi az oka az elégedetlenségüknek? Nem a tárgyi tudásukat tartják csekélynek: az a baj. hogy meg kellene tenniük. fejezet. A tanulók sokfélék 31 . Ez nemcsak a mindenféle képességű gyermek. amely felfedezésen alapul. belső igényt elégít ki. módszert. 2 Carl R. és helyette tanulóközpontú attitűddel – őszintén. hogy a tanárok felejtsenek el minden trükköt. és nem képesek összhangba hozni az elméletet a gyakorlattal”2. Ha csak egy kívánságom lehetne a pedagógiával kapcsolatban – mondta más helyen –. 4. az együttnevelésben a hatékony módszerek. SHL könyvek. A többségi pedagógusok részéről odafordulás. elfogadóan. technikák alkalmazása nyomán elért szakmai sikerek attitűdváltást és szakmai megújulást feltételeznek és eredményeznek. amelyet a tanárképzés és a tanári gyakorlatok során elsajátítottak. tanulási nehézségeik elfogadása. hogy „nem képesek tanulni a hibáikból. amiről tudják. a személyközpontú pszichológia atyja. hogy a lényeges tudás nem tanítható – csak az a tanulás befolyásolja az ember viselkedését. egy ötven évvel ezelőtti előadásában az iskola. Edge 2000 Kiadó. hanem a többségi és a gyógypedagógiai intézmények tanulószervezetté válásához. hogy megtegyék azt. nem képesek figyelni a diákjaikra. A pedagógus megváltozott szerepe A tanulók többsége elégedetlen az iskolával és a tanárokkal. és keresi az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő tanulásszervezési és módszertani megoldásokat. élményszerű. a vizsgákat. Csak azt várom el tőlük.A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése a pedagógusi szakma megújulása irányába hat: A többségi pedagógia is az egyéni képességekre figyel. A szülők is. 13. az osztályzatokat. akkor azt kívánnám. Carl Rogers. A személyiség születése. fogást. tanuló együttneveléséhez ad jó alapot. a sajátos nevelési igényű tanulók iránti empátia. megszüntetném a tanítást. megértően – forduljanak tanulóik felé. a tanár szerepét fejtegetve azt mondta.

kinek mi a feladata. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttneveléséhez biztosítani kell a rendszeres gyógypedagógiai megsegítést. hanem a mögöttes okok megértését is jelenti. A tanárok törekedjenek a jobbításra.hu/images/Mckinsey. Alapvetően meg kell változniuk az osztálytermi folyamatoknak. mely a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterét kutatta.magyarorszagholnap. Az ilyen változások akkor következnek be. 3 McKinsey & Company: Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? URL: {http://oktatas. hogy képesek érezhető mértékben változtatni tanítványaik oktatásán.pdf} 32 2. A legtöbb esetben ez nemcsak a cselekedetek. fejezet . Ezt általában csak a megfelelő gyakorlat eredeti környezetben történő bemutatásával lehet elérni. szülők – szülők.4 Az eredményes integráció többirányú együttműködést feltételez a nevelési-oktatási folyamat szereplői és érintettjei között: pedagógusok – tanulók. és mindenekelőtt rendelkeznek azzal a meggyőződéssel. többségi pedagógusok és fejlesztő pedagógusok – többségi pedagógusok és gyógypedagógusok közötti együttműködés. A tanárok értsék meg a helyes gyakorlatot. szülők – tanulók. a tanároknak a folyamatban betöltött szerepéről a következő összegző véleményt mondja: A tanárok ismerjék fel saját gyakorlatuk gyenge pontjait. Ehhez általában a motiváció mélyebb megváltoztatása szükséges. pedagógusok – szülők közötti. intézményen belüli szakmai kapcsolatok.A tanár tudását gyarapítva igyekszik növelni munkája hatékonyságát. ha a tanároknak magasak a követelményeik. amihez az anyagi ösztönzés módosítása önmagában nem elégséges. van közös céltudatuk. Az eredményes integrációhoz tisztázni kell. Azonban a szakmai tudás növelése egy szinten túl nem növeli a tanítás hatékonyságát. szakmaközi kapcsolatok iskolán belüli és iskolák közötti viszonylatban is: többségi pedagógusok – osztályfőnök és különböző szakosok. Egy 2007-ben publikált tanulmány.

mi a problémája. de ezzel általában nem teszi feleslegessé a külső gyógypedagógussal való együttműködést. S bár a gyógypedagógusok eddig is figyelembe vették a tanulók diagnózisát és egyéni állapotát. Már a végére jöttek a saját ötletek is. hiszen kicsi a valószínűsége. Kicsit sok volt. amely differenciál. rehabilitációs fejlesztéshez a gyógypedagógus ért. Az integráló oktatás terjedésével a gyógypedagógiai intézményekben az a tendencia figyelhető meg. mind a tíznek más volt a problémája. Ezért a befogadó iskolában szükség van a sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékossági típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus együttműködésére is.” Egy inkluzív iskolában a többszintű differenciálás sem okoz már gondot: „Nálunk nyolc évfolyamos az iskola. aki ma már többnyire együttműködési megállapodás keretében biztosítja a megfelelő ellátást. A tanítónak az a feladata. Néhány feladatötletet is megpróbáltam kiválogatni. most ezekben az intézményekben is hangsúlyosabb a tanórai differenciálás és az egyénre szabott feladatadás követelménye. hogy a tanulók között nő a súlyosabban sérültek és a halmozottan sérültek aránya. hogy olyan iskolai. hogy ki milyen szinten van. ezért utánanéztem. mindenütt egy-egy osztály működik évfolyamonként. Osztályonként két-három kisgyereket tu- A tanulók sokfélék 33 . Tehát először olvastam az információkban: tanulmányoztam a szakvéleményeket. óraadóval oldja meg. szorosabb vagy lazább kötődésekkel. Átnéztem a szakvéleményeket. a gyermekek anyagait. tehát nem volt meg nekem a szükséges elméleti háttér. EGYMI utazótanára segít. Akkor szakirodalmat is felhasználtam. A habilitációs. Tíz gyerekkel foglalkoztam. mivel egyébként a gyakorlat tanítási gyakorlat szokott lenni. hogy minden fogyatékossági típusnak megfelelő szakos végzettségű gyógypedagógust alkalmaznak. Egy gyógypedagógus hallgató tanítási gyakorlatán találkozik az egyéni fejlesztés követelményével: „Először hospitáltam. A megsegítés típusa szerint is változatos megoldások alakultak ki.A többségi inkluzív intézmények változatos módon oldják meg a gyógypedagógiai megsegítést: az iskola saját gyógypedagógust alkalmaz. és harminc fölött van az integrált gyerekek száma. tud figyelni a sérült tanuló speciális szükségleteire. tanórai környezetet teremtsen. Az osztályok 23-24-25 fővel működnek. nem fejlesztés.

Hosszú távon a konzultációs és az utazótanári modell működik jó hatásfokkal. Down-szindrómás. hallássérültek. Ez nagyon segíti a sajátos nevelési igényű gyerekeknek az ellátását is. fejezetben foglalkozunk. Mozgássérült. Négy gyógypedagógusunk van. tanulmányutak és szakértőkkel. minden tanóránkat differenciáltan tartjuk. Előfordul. Ezért mi 3-4-5-6 szintre készülve. akiknek papírja van. akik unatkoznak egy általános szinthez igazított tanórán. enyhe értelmi sérült. tizenöt európai országból származó esettanulmányok feldolgozása. fejezet .” (Befogadó iskola pedagógusa) Tapasztalatok szerint minél inkább bevonódik a gyógypedagógus az osztálytermi folyamatokba. illetve partnerintézményekkel folytatott megbeszélések nyomán az ügynökség gazdag tapasztalatot gyűjtött össze az együttnevelésre vonatkozóan. hanem például a nagyon tehetséges gyerekeknek is. látássérült. hogy beülnek egy-egy órára. az én osztályomba négy sajátos nevelési igényű tanuló jár. Ezek a tapasztalatok ugyan közvetlenül. Ezért a kéttanáros modellt célszerű „tanuló” időszaknak tekinteni. Szerintünk nemcsak azoknak a gyerekeknek jár az egyéni bánásmód. de hivatkozási alapot nyújtanak az együttnevelés gyakorlatának fejlesztését szolgáló lehetséges stratégiák meghatározásához.dunk integrálni. annál kevesebbet vállal a tanító a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásából. Nálunk az egytanáros modell működik. Ilyen módon lehet az egytanáros gyakorlatban a differenciálást megvalósítani. a helyi viszonyok figyelembevétele nélkül nem hasznosíthatóak. de amúgy egy tanárral működik az együttnevelés. amelyek hozzájárulnak az együttnevelés megvalósulásához: 34 2. a Gyengénlátók Általános Iskolájából érkezett látássérült tanulónk is van. és akkor egy kicsit a kéttanáros modellhez hasonlóan működünk. amely „helyzetbe hozza” a többségi pedagógust. Ezekkel részletesen a 7. Az együttnevelés megvalósulását segítõ tényezõk: az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényû Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért tapasztalatai A nemzetközi szakirodalom tanulmányozása. Az iskola oktatási gyakorlatára vonatkozó megállapítások alapján öt tényezőt azonosítottak.

pdf} A tanulók sokfélék 35 . hatékony oktatás: a fenti módszereket ötvöző rendszer. „amelyben az oktatás mérésre. Az egyéni fejlesztési tervnek illeszkednie kell az általános tantervhez”. értékelésre. Online: {ftp://ftp. melyből minden tanuló sokat profitál. alternatív tanulási utak. közvetlen utasításokra és visszajelzésre épül.kooperatív tanulás: a kortárs segítség a tanulók értelmi és érzelmi fejlesztésének hatásos eszköze.oki. együttműködésen alapuló problémamegoldás: eredményes eszköz a sajátos nevelési igényű tanulók esetében. magas követelményekre. heterogén csoportok kialakítása és a differenciálás gyakoribb alkalmazása: egyénre szabott célok. egyéni sajátosságokhoz illeszkedő feladatok.4 4 Az együttnevelés gyakorlata – összefoglaló jelentés. Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért.hu/download/agency/agency-publ-egyutt1. kooperatív tanítás: együttműködés kollégákkal és iskolán kívüli szakemberekkel. A személyre szabott tanterv megvalósításához az egyéni fejlesztési terv nyújthat segítséget.

.

fejezet Az egyénre szabott fejlesztés: definíciók a közös értelmezés kialakításához .3.

.

tudományág. nevelése. Ahhoz. különösen az egyéni fejlesztés fogalma. Az 1970-es Tanterv és utasítás nyitott utat a szemlélet térhódításának. A gyógypedagógiai fejlesztés fókuszában a képességfejlesztés állt. óratípus adta. hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékosok nevelési–oktatási folyamatában a specialitást legmarkánsabban az egyéni korrekció képviseli. oktatása. hatásfokozó. annak fejlõdését és a fejlõdés segítését az eredményes fejlõdés és a hatékony segítés szempontjából értelmezzük. Tankönyvkiadó. A kisegítõ iskola nevelési hatásrendszerét azóta gazdagítja az egyéni korrekció.1. Az egyéni korrekció. Az egyéni fejlesztés kialakulása Magyarországon A pedagógia feladata a személyiségfejlõdés segítése.és eszközrendszerét tekintve a hetvenes években kialakult a korai intervenció. sokféle részterület. a mûködést. a gyógypedagógiához kötötten jelent meg a pedagógiában. A fejlesztés. mûködésének és fejlõdésének a sajátságait. Szervezõdési szintjének hierarchiájához számos tudomány. tantervi elnevezése szerint korrekciós óra. 1989. Kézikönyv gyógypedagógusoknak. tágabb értelemben a korrekciós nevelés mint sajátosság folyamatosan alakult ki. viselkedésének. más szóval az ember spontán és szándékos szocializációja. Ez a humánetológia. öröklött és tanult reprezentációit (komponenseit. azok készleteit). A gyógypedagógusok felismerték. a viselkedést szervezõ. A gyógypedagógiai pszichológia fejlődésének köszönhetően sajátos módszer. a fejlõdést befolyásoló hierarchikus komponensrendszerét kell a fejleszthetõség (segíthetõség) szempontjából ismerni.1 A különböző fogyatékosságok következtében szükségessé váló fejlesztés életkorspecifikus és sérülésspecifikus szempontból is differenciálódott. és mûvelése sokáig a gyógypedagógus privilégiuma volt. erősítő foglalkozás. megérthessük a hatékony segítés természetét. a szociobiológia és a pszichológia megfelelõ – a személyiségfejlõdés segítése szempontjából relevánsnak minõsíthetõ – ismereteinek integrálását írja elõ. Az egyénre szabott fejlesztés: definíciók a közös értelmezés kialakításához 39 . A személyiséget. amely a leg1 Forrai Mihály (szerk. a személyiség mibenlétét. elmélet tartozik. A nevelés a személyiség fejlõdésének segítése. hogy jól megismerhessük. keretét a korrekciós.): Egyéni korrekció. képzése. speciális nevelési és iskolatípus keretében folyó. Budapest.

fejezet . 1984. hogy megelőzzük vagy csökkentsük a tanulási nehézségeket. segíti a fogyatékos csecsemő és kisgyermek fejlődését és családját. A klasszikus gyógypedagógiai pszichológia segítette ebben a gyógypedagógiát alapvető feladatainak meghatározásában: „elősegíteni a korrekciót. megakadályozza. Minél alaposabban kidolgozni és alkalmazni a speciális pszichológiai módszereket. s mindkét formában a következő főbb elméleti koncepciókra kell építeni munkánkat. Budapest. a munkába és a társadalomba való beilleszkedését. csökkentsük a viselkedési zavarokat. A gyógypedagógiában sérülésspecifikus fejlesztés és képességfejlesztés történt a későbbiekben és történik napjainkban is a közoktatás teljes időtartama alatt. eljárásokat és terápiát. 2 Illyés Gyuláné – Lányiné Engelmayer Ágnes: Gyógypedagógiai pszichológia. esetleg a hiányzó funkciók pótlása történik. Mindezekkel könnyebbé tenni a fogyatékosoknak a családba. az iskolába. mind a többségi közoktatási intézménybe járó valamennyi sajátos nevelési igényű gyermekre. A gyógypedagógia fokozatosan megteremtette az egyéni fejlesztés terápiás. tanulóra.korábbi életszakasztól kezdve komplex környezeti hatásokkal. korrektív. Az óvodáskorú sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai megsegítése lehetőség szerint preventív. a kompenzáló mechanizmusokra. a fogyatékosság okozta hátrányokkal való megküzdés személyiségtényezőire. az énkép és önértékelés alakulására. 40 3. amelyben a gyermekek a sérülés felismerésének pillanatától részesülhetnek. Ez a tevékenység a különleges gondoskodás keretében kiterjed mind a gyógypedagógiai. A korrekciós fejlesztő munka során a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése és a sérült funkciók korrekciója.”2 Az érdeklődés és kutatás mára a személyiség defektusai helyett a megmaradt pozitív tulajdonságokra. a környezettel kialakuló interakciókra és a fogyatékosságból eredő hátrányos következmények megelőzésére terelődött. Gondolat Kiadó. szakmai módszertani és eszközbázisát. és hogy megváltoztassuk a sorozatos tanulási kudarcok következtében kialakult negatív motivációkat. hogy a fejlődés kóros irányt vegyen. A fejlesztés történhet egyéni foglalkozások során. rehabilitációt. Fő cél.): Alkalmazott pszichológia. valamint osztálykeretben. élményekkel felgyorsítja a fejlődés dinamizmusát. In: Lénárd Ferenc (szerk. Intézményrendszerében ez a fajta megsegítés általánosnak mondható. megkedveltessük a tanulást. kompenzatív fejlesztés.

akik nagyon lassan vagy úgy sem boldogulnak. hogy ez az iskola „nem jó” a gyereküknek. az életkori sajátosságainak részleges vagy teljes módosulását. sérülésspecifikus fejlesztésre vonatkozó korrekciós javaslatokat is tartalmaz. Olykor a pedagógus minden erőfeszítése hiábavaló. A megoldáshoz vezető út a pedagógiai diagnosztikán alapuló. A tanítás–tanulás folyamatában rengeteg dolog kiderül. amelyek alkalmazkodnak a habilitációs és rehabilitációs igényekhez. A pedagógusok munkájuk során fontos információk birtokába kerülnek a gyermekek. Látják őt játék közben. mely szorosan kapcsolódik a pedagógus napi tevékenységéhez. Családlátogatás alkalmával képet kapnak a tanuló szociális helyzetéről. kiegészítik a diagnózist. tanulóra külön elkészített dokumentum tartalmazza. Olyan pedagógiai eljárásokat kell választani. személyiségközpontú fejlesztés. és vannak. akik kevesebb gyakorlással is remekül haladnak – ők többnyire unatkoznak –.A szakértői bizottságok által készített. eltérő ütemű fejlődését. Az egyéni fejlesztés alapja a pedagógiai diagnosztika Az SNI gyerekek tudatos és hatékony fejlesztését a minden gyermekre. egyéni igényekhez igazodó. A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek képességeinek részleges vagy teljes kiesését. akik átlagosan haladnak. A sikertelenség kedvetlenné tesz. eljárások és pedagógiai módszerek megváltoztatását teszi szükségessé. tanulók megfigyelése során. feladathelyzetben. Ezért a sajátos nevelési igény a szokásos tartalmak. a gyermek személyiségét feltáró szakvélemény a pedagógiai munkában hasznosítható. A korrekciós javaslatok pontosabbá teszik. A sikertelenség. elkerülhetetlen a lemaradás. vannak. és kihat a csoport napi tevékenységére is. Az egyénre szabott fejlesztés: definíciók a közös értelmezés kialakításához 41 . sokszor magyarázatot találnak magatartási és esetleges viselkedési zavaraira. a sorozatos kudarcok a gyereket és a pedagógust is gátolják a munkában. elégséges kiindulási alapot biztosítanak az egyéni fejlesztési terv összeállításához. A szülők azt tapasztalják. Vannak gyerekek. és minden gyermek számára lehetővé teszik az optimális fejlődést.

Lényegi elemei: 42 3. vagy ha nem kapcsolódnak hozzá a szakértői bizottsági vagy a nevelési tanácsadóból szerzett mérési eredmények. illetve kiépítése kerül középpontba. akkor valószínűleg sikerül biztosítani az eredményes fejlődést. munkánk nem kellően körültekintő. Szükség van olyan tervezhető egyéni programra a gyerekkel kapcsolatban. amely túllép megfigyeléseinken.Diagnosztikus mérésekkel alapozzuk meg a gyerekek egyéni haladását. hogy csak rájuk vonatkozna. fejlesztési javaslatok. pozitív beállítódást. átgondoltság. ötvözi azokat a szakértői javaslatokkal. 2. tanulás iránti motivációt. hiszen csak ezek ismeretében jelölhetők ki a legfontosabb. alkalmasak az azonosításra és a továbbgondolásra. egységesen alakítanak ki eljárásokat. adottságok kibontakoztatása. nem jellemezheti tudatosság. sőt a megtervezett egyéni fejlesztésig. Az optimális fejlődéstől való eltérés konkrét tennivalókra figyelmeztet. az egyéni fejlesztés gondolatáig. és nem számíthatunk eredményességre. Fogalmi kérdések Noha a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése kapcsán jutottunk el az egyéni különbségek figyelembevételéig. orientálja a fejlesztő munkát. fejlődését. Ha a tapasztaltak rendszerezése elmarad. hogy csak velük kapcsolatban jelentene tennivalót a pedagógusnak. Az egyéni fejlesztési tervek hatékony kialakításához elengedhetetlen az aktuális személyes adottságok pontos feltérképezése. úgy gondoljuk. fejezet . ez korántsem jelenti azt. elsődleges prioritást élvező fejlesztendő kulcsterületek. megközelítést a kapcsolódó fogalmakról. Összegyűjtöttünk néhány definíciót. Egyéni fejlesztés Az egyéni képességek. megfogalmazza a konkrét tennivalóinkat. Ha a tanító és gyógypedagógus együttműködve végzik munkájukat.

„Azon fáradozunk. hatékonyabb végcélhoz eljuttatja. a foglalkoztatásban való helytállásban. 3 http://www. illetve időhatárokat kitűzve – egy minőségileg jobb. az életkori sajátosságok figyelembevétele. együttműködésre nevel. Lényegi elemei: a tudásfelépítés képességének kialakítása. azonos tananyag elsajátítása más-más módszerrel. képességeinek figyelembevételével. más-más ütemezéssel történik.” (A Magyar Népfőiskolai Társaság küldetésnyilatkozata) „Az egyéni fejlesztés módszere többféle lehet […] Mind arra keresi a választ. ennek érdekében pedig kölcsönösen fektessenek be ebbe a folyamatba (időt.hu. hogy a fejlesztésből mindkét fél – az egyén és a szervezet is – egyaránt profitáljon. Az egyénre szabott fejlesztés: definíciók a közös értelmezés kialakításához 43 . eredményeképpen minden tanuló képességei legjavát nyújthatja. hogy az egyéneket és közösségeket a közös tanulás legkülönbözőbb eszközeivel és módszereivel segítsük a magukra találásban.minden gyermek sokoldalú fejlesztése az egyén személyiségének. hogy hogyan lehet megtalálni azt a »modus vivendi«-t. az önbizalom és cselekvőképesség megszerzésében. érvényesülésében.” (Psidium Online Tesztek3) Egyéni tanulási program Az élethosszig tartó tanulás a tanulásközpontú gondolkodást helyezi előtérbe. az egyéni különbségek figyelembevétele. a tanár a tanulói önállóságra támaszkodó facilitátor. energiát). Fontos. reális és teljesíthető célokat. pénzt. a tehetséggondozástól a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztéséig mindenkire irányul. az egyéni haladás figyelembevétele. mely az egyént – aktuális helyzetéből kiindulva.psidium. a személyiség és a közösség kiteljesítésében.

Általa biztosítható az egyéni haladási ütem. Individualizált oktatás. hogy tanítványaink eltérő feladatokban találkozzanak társaikkal. s mindezen keresztül növeli a tanulás hatékonyságát. intenzívebb részvételt követel. hanem minden diák minden tantárgyból a számára épp megfelelő tanulócsoportban tanul. amelyeket könnyebben tanul. a saját tanulásukért. a vizsgarendszer. tananyagelemekből felépített algoritmus szerint vezeti a kitűzött tanulási cél eléréséhez. Az iskola egymástól jelentősen eltérő tevékenységformákban szervezi meg a tanulás hétköznapi munkarendjét. és fejlődik a tanuló interaktivitása. Egy-egy feladathoz hozzárendeltük az iskolai keretek között leginkább alkalmazható képzési formát. hogy azokból a tantárgyakból. minél többféle tevékenységben élhessék át a közösségi lét élményét. növeli a tanulói aktivitást. Így mód van arra. Az egyéni tanulási programmal a szervezett oktatás alkalmazkodni tud a résztvevők egyéni tudásigényéhez. a kurzusrendszer és a haladási ütemhez igazított érettségi vizsga. Amikor megszerezte a 12 évfolyam zárójegyeit. A számára nehezebb tantárgyakra több időt szánhat. konfliktuskezelés. elősegíti a tanulási készségek és képességek elsajátítását. fejlődésükért való felelősség vállalására. a szerződéses rendszer. önreflexió. sokszor önálló választáson alapuló tanulás erősebb motivációt teremt. gyorsabban haladjon. A változatos. empátia. ezekből a tantárgyakból előrehozott érettségi vizsgát tehet. alapkompetenciák fejlesztése. vizsgázhat. az egyéni haladási ütem. tanulhat. együttműködés. „A személyre szabott tanulási program összetevői: a személyközpontú oktatás. problémamegoldás. lehetőséget kívántunk biztosítani. A különböző tantárgyakból különböző szinteken állhat. fejezet . lehetővé teszi az önellenőrzést. s csak akkor kell érettségiznie. igazodni igyekeztünk a tanulók életkorához. Nincsenek osztályok és évfolyamok. kritikus gondolkodás.” (Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium) 44 3. A kiterjesztett tanulási funkciónak. A fejlesztés kulcsfogalmai: önállóság. az élethosszig tartó tanulásban való további részvételre.hatékony módszerek alkalmazása. az összetett személyiségfejlesztést támogató feladatoknak csak nagyon eltérő tanulási formák feleltethetők meg. feloldja a monotóniát. megfelelő ismeretek és készségek elsajátítása. ha kellően felkészült. amely a tanulókat előre megtervezett lépések sorozatán. közösségi részvétel. felkészíti a felnőtteket az önálló tanulásra.

amely a gyermek egész személyiségének fejlődését célozza meg a gyógypedagógus. fejlesztési koncepcióban megjelenve. melynek tartalmaznia kell az egyén gyengeségeit és erősségeit. Az egyéni megsegítésnek ez a formája a sajátos nevelési igényű tanulók esetében alanyi. a felelősök megnevezését. illetve olyan fejlesztésre használja fel. A tervek többnyire rugalmasak. szociális munkás) közösen készítik. diagnosztikai információkon alapuló. amely folyamatosan. Az egyéni fejlesztés színterei elsődlegesen a tanítási órák. meghatározott időre szóló sérülésspecifikus fejlesztési terv. A képességfelmérés során szerzett információk alapján dolgozzák ki a fejlesztéshez szükséges javaslatokat. tanár. a képességfelmérést követően. A törvény adta rehabilitációs órakeret ily módon megmarad az iskola szabad rendelkezésében: arra.Egyéni tanulási terv Az egyéni tanulási terveket a tanulóval foglalkozó és a vizsgálatban részt vevő különféle szakemberek (pszichológus. magukban foglalják az alapvető készségek elsajátításának és a foglalkozások céljainak részletes meghatározását. a fejlesztés időtartamát Az egyénre szabott fejlesztés: definíciók a közös értelmezés kialakításához 45 . a differenciálás lehetőségeit.és hosszú távú eredményeit. Gyógypedagógus vagy a gyógypedagógus és az együttnevelő pedagógus vagy pedagógus team által megfogalmazott. hanem az egyes tantárgyaknál jelöli a pedagógiai rehabilitáció tartalmait. amelyet az egyes tanulók fejlesztési szükségletei megkívánnak. pontos egyéni fejlesztési és foglalkoztatási tervet kell készíteni. szülő együttműködésére építve. egyéni fejlesztési tervekben konkretizálva. Egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlesztési terv a gyermek meglévő képességein és lehetőségein alapuló. egész személyiségére ható tanulási és tanítási folyamat tervezésének dokumentációja. a tanórai fejlesztő folyamatban elégíthető ki. az időbeosztást. a fejlesztés várható rövid-. Meghatározott időre szólnak. tanító. A foglalkoztatás megkezdése előtt. közép. egyéni szükségleti – speciális nevelési szükségleti – igényként jelentkezik. gyógypedagógus. Ezért a tanterv nem külön rehabilitációs órákban.

önmagához. igényszintnek. fejezet . a tanuláshoz. előre tervezett tevékenységét. Tartalmaznia kell továbbá a fejlesztés irányát.disabilityknowledge.(legjobb. szükség esetén a szülőkkel is. fegyelmezettségnek.org/mod/glossary/view. módszereit. a fejlesztésben részt vevő segítő szakemberek összehangolt. hogy a hallássérültek iskolájában ugyan nem integ- 4 A Disability Studies online fogalomtár egyéni fejlesztési és foglalkoztatási terv szócikke (szerző: Boér Enikő Zsuzsánna). Értjük ezen például az érzelmi–akarati szféra megnyilvánulásait. És akkor láttam. illetve magatartási jellemvonásait: az agresszivitás vagy gátoltság milyenségét – keresve ennek hátterét is –. Budapest. 5 46 3.php?id=354}. Solti Gyuláné (szerk. differenciálásról: „Nagyon fontosnak tartom az egyéni fejlesztést. 1978. máig el nem évülő módszertani gyűjteménye a megfigyelés szempontjaira hívja fel a figyelmet: „A pedagógiai megfigyelés folyamatában a megismerő tevékenységgel együtt kell vizsgálni a személyiségfejlődés individuális sajátosságait. egyéni fejlesztéseket végeztem összefüggő gyakorlaton. a személyiség értékmérőinek (az érdeklődésnek. melyen belül szabad mozgást enged). egyéni fejlesztéssel kapcsolatos speciális tudások egyik. a tanuló viszonyulásait a közösséghez. a temperamentumbeli sajátosságokat. URL: {http://moodle. ha szükség van rá. a sikerhez vagy a sikertelenséghez. tapasztalat.) alakulását.4 3.és tudásátadásban kölcsönösségre törekszik. Fővárosi Pedagógiai Intézet. a munkaképességet. A gyógypedagógus kompetenciaés együttműködési köre A gyógypedagógus a fejlesztő pedagógiai ellátásra javasolt tanulók megsegítésének szakembere is. a szülőkkel. az általa elkövetett hibákhoz. viselkedési. lépéseit. a foglalkoztatás formáját és körülményeit.): Módszertani ajánlások a kisegítő iskolákban folyó korrekciós neveléshez. önállóságnak. ha a fejlesztési terv csak időkorlátot határozhat meg. értékorientációknak. A terveket jóváhagyatják az érintett személyekkel. Együttműködő az SNI tanulóval és a többi tanulóval is. Voltam most gyakorlaton ebben a félévben. motivációs bázisnak stb. a tanítóval és más kollégákkal – fejlesztőkkel és szakos tanárokkal –. Munkája nem csak a fogyatékos tanulókra terjedhet ki: bármely tanulónak segíthet.”5 A hallgatók már a pedagógusképző intézményekben szereznek tapasztalatot az egyéni fejlesztésről. A korrekciós neveléssel.

tudja. hogy kis létszámú a csoport. de a pedagógusok szóhasználatában a „tanítás” minden iskolai tevékenység gyűjtőneveként szolgált. Teljesen egyénre szabott volt az óra. Arról szó sincs. ezeket kiegészíti saját megfigyeléseivel és vizsgálataival. Felkészültségét az is jelzi. Azok a gyerekek. nem csak egy-egy képességre koncentrál. annak ellenére. amelyekkel ő maga alkalmassá válik fejlesztő. hogy minden egyes tanuló a maga tempójának megfelelően fejlődhessen tudásának aktualizálásával. Folyamatosan megfigyeli a tanulót. legalábbis átlagos fejlettségű lenne. Az egyéni fejlesztés és a többségi pedagógia: miért és hogyan érvényesülnek az oktatásban az egyéni szempontok? A többségi pedagógia céljától sem idegen a fejlesztés. ahogy ő igényelte. tájékozódik tanulási stílusát illetően. iskolába járó gyerekek mindegyike életkorának megfelelő. mert a tananyag átadásra helyezik a hangsúlyt. Az egyénre szabott fejlesztés: definíciók a közös értelmezés kialakításához 47 . és rendelkeznie kell azokkal a pedagógiai képességekkel. Jóllehet ők is jártasak a képességek fejlődésének rendszerében. hogy tudatosan tervez. meghatározott időre szóló fejlesztési tervét ismerteti a szülővel is. a beavatkozás és a fejlesztés általános elveit. 4. hogy a nem sajátos nevelési igényű. illetve terápiás jellegű segítségnyújtásra annak érdekében. feladathelyzetek. a tanuló pedagógusaival. sorolhatom a végtelenségig. ismerik a kognitív tanulási képességek és részképességek egymásra épülését. adekvát „tananyagot” választ.” (Hallássérült főiskolai hallgató) A gyógypedagógusnak jó diagnosztának kell lennie. tanárok közül csak kevesen foglalkoznak. tanuló számára. Figyelembe veszi a szakértői vélemény javaslatait. többségi óvodába. és fejlesztési tervet készít a gyermek. viszont ezen a fejlesztési órán ő volt a középpontban. Sajnos ezzel a tanítók. konzultál a szülővel és a gyermek. konfliktushelyzetek reflektív megoldani tudásával. mit akar fejleszteni. tehát úgy adagoltuk az információkat.rációról van szó. illetve problémahelyzetek. de nagyon sok halmozottan problémás gyerek van: tanulási zavar. Az integrált tanuló számára készített. tanítja a tanulási módszereket is. idegrendszeri problémák. és ehhez dominánsan fejlesztő. Összegzi a tapasztaltakat. és átadja a tanuló pedagógusainak is. nem tudnak negyvenöt percen keresztül figyelni.

Kitolódott a tankötelezettség is. A lassabban fejlődő vagy a különböző okból elhanyagolt részképesség-problémával küzdő tanulók megsegítésére az oktatásirányítás időről időre kidolgozott valamilyen megoldást. lemaradók minden bizonnyal az átlagosnál lassabb tempójú haladást. így fejlődési ütemük és fejleszthetőségük is más és más. érdeklődéssel. 48 3. az iskolába érkező gyerekek közt nincs két egyforma. akiket tanítóik szakértői bizottsági vizsgálatra javasoltak. később a különleges gondozásra jogosultság megállapításában. azért továbbra sem voltak problémamentesek: az ő problémájuk többnyire megoldatlan maradt. egyéni bánásmódot. értékelési rendszert. hogy mélyebben bonyolódnánk a példákba és a részletekbe. teherbíró képességgel érkeznek az iskolába. A gyengén teljesítők. amely lefedi a számukra megfelelő korszerű tartalmakat (kompetenciaelvűség). Azok a gyerekek. A rendszer tarthatatlansága nem volt kétséges. a probléma természetéből következően nem segített az évismétlés sem. hogy a tanulók egy része nem képes sikeresen végezni tanulmányait. a szakiskolai képzés mai tömeges problémája egyrészt ennek a gyakorlatnak a következménye. külön fejlesztést és esetenként egyéni terv szerinti haladás igényeltek volna. Ez a tanulási gondok halmozódásához vezetett. és ott nem állapítottak meg fogyatékosságot. Anélkül.A problémákkal szembesülve egyes esetekben speciális segítőkhöz. Az általános iskola felső tagozatán aztán minden évfolyamon voltak tanulók. A nem fogyatékos gyermekek. belátható. A nyolcadikosok 30%-a nem rendelkezik eszközként használható szintű olvasási készséggel. Olyan rugalmas működési szerkezetet és eszközrendszert kell kínálni nekik. áthelyező állomásokhoz fordultak. fejezet . Mind eltérő adottságokkal. tantárgyszerkezetet. De ettől függetlenül is. de a tanulási zavarral küzdő gyerekeken ez nem sokat segített. képességekkel. A tanulóknak ez a köre a szakmunkásképző intézmények felé orientálódott. valamint a nevelési tanácsadók szakemberei segítettek az áthelyezés. A segítés gyakran nem volt szakmailag megfelelő. hogy mielőbb szabaduljanak a sikertelenség okozta magatartási problémáktól. Egy időben iskola-előkészítő fejlesztést szerveztek. majd 1978-tól a megyei és az országos szakértői bizottságok. kellő mértékű. tanulók esetében az osztálytermi folyamatokhoz illeszkedő egyéni felzárkóztatás. korrepetálás történt. akiket „továbbengedtek”. Ezért aztán nem is lehet azonos módszerrel közelíteni feléjük. és nem mindig megfelelő időben érkezett. majd kis létszámú korrekciós osztályokat működtettek.

baráti. eljárások. amelyek kifejtésére képesek. ha osztálykeretben folyik a fejlesztő munka. ha a szorongó. csak az előbbi ad lehetőséget ahhoz. ezért ezek kerülendők. amely megtörte a gyógypedagógia egyéni fejlesztésben való hegemóniáját. A többségi pedagógus munkája elsősorban a tanórán realizálódik. gondolkodásának jellegzetességeit. hogy a „pszichológiai fejlesztésen nem a fejlődési ütem mechanikus felgyorsítását vagy az erőltetett rátanítást értjük. amely az éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához és begyakorlásához biztosít megfelelő szociális környezetet”6. technikák a pedagógusok eszköztárának gazdagítását eredményezték. tehát különtámogatásra nem jogosult – tanulók növekvő jelenléte eredményezte az áttörést. Budapest. nőtt a tanulók motivációja. melynek során az okok és tünetek meghatározása után a speciális fejlesztő program kidolgozása és alkalmazása történik. Ez a pedagógusi magatartás jelentős változásokat hozott a következőkben: gazdagodtak a tanulókkal való együttműködés formái. ha a pedagógus csökkenti az elterelő ingerek mennyiségét. a tanulói tevékenység középpontba állításának lehetőségét (fizikai kísérletek. Alex-typo Kiadó. Ez azt jelenti. amelyek megfelelnek képességeiknek és ismereteiknek. a versenyhelyzetek nagy megterhelést jelentenek nekik. A kívánt változás bekövetkezését elősegítheti.A tanulási nehézségekkel küzdő – nem fogyatékos. biztosítva a gyermek számára az odafigyelést. megértést. Mivel az átlagnál jobban szoronganak. Ugyancsak az egyéni differenciálás elve érvényesül abban is. A fejlesztésben felértékelődött a tanulói egyéni problémákra való reagálás képessége. és jól strukturált tevékenységet biztosít a számukra. állandó feszültségben élő tanulóval a pedagógus meleg. megkedveljék a tanulást. s olyan erőfeszítést követelnek meg tőlük. modellek) hordozzák. Az egyénre szabott fejlesztés: definíciók a közös értelmezés kialakításához 49 . Ez akkor is elengedhetetlen. 1992. és elvesztett önbizalmuk előbb-utóbb visszatérjen. Fontos alapelv. A gyakorlati fejlesztő munka körültekintést igénylő feladat. hogy szívesen dolgozzanak. amelynek során érvényesíteni kell az egyéni differenciálás elvét. az új módszerek. személyes kapcsolatot épít ki. akár osztálykeretben folyik a fejlesztés. 6 Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Olyan feladatokat kell adni a gyerekeknek. Akár egyénileg. hanem a fejlesztendő korosztály érési folyamatához igazított – az életkori sajátosságokhoz illeszkedő eljárásokkal történő – támasznyújtást. hogy a fejlesztő eljárásban nem szabad figyelmen kívül hagyni a fejlesztendő tanulók értelmi és egyéb képességeinek.

mondjuk.általánossá válik a gyakorlatban egyéni tanulási tervek készítése és alkalmazása. ezt szokta mesélni. tehát többet tud teljesíteni. ahol csak ketten dolgoznak a tanító nénivel. hogy vannak tanító nénik. ha párban vagy csoportban dolgoznak: segítenek neki. nyelvtanból egészen magas színvonalon teljesít. szóval bejáratos más gyerekekhez is…” (Befogadó iskolába járó sajátos nevelési igényű gyermek édesanyja) 50 3. mód nyílik egymástól lényegesen eltérő tanulási eljárások alkalmazására. mert annyira jól ment neki. hogy lassabban tud haladni. Hát a szülők. egyéb szakember. Aztán azt is szokta mesélni a Zsolti. egy kisegítő iskolában. Most. többet kap. javul a pedagógiai fejlesztésben részt vevő partnerek (tanuló. szülő. de ugyanazt tanulta. mint a többiek. az oktatásszervezés alkalmazkodik a tanulói sokféleséghez. amikor az osztályban az integrált tanuló a saját szintjének megfelelő feladatot kapja. és az éppen aktuális állapotától függően tud ebből választani. Tehát mindig többel van megkínálva. bár vannak olyan tárgyak. már a kisegítős követelményt kell csak elsajátítania. hanem a módszernek köszönhetően a társai is: „Párban is dolgoznak és csoportokban is. vagy akár még tán biológiából is. pedagógus. Tehát sokkal többet tanul ő itt. alaposabbá válik a tanulók megismerése (pedagógiai diagnosztika). akik külön foglalkoznak vele bizonyos órákon. hogy elfogadták a Zsoltikát. ahol még mindig többet tud kapni.” (Egy szülő) És nemcsak a gyógypedagógus segíti. irodalomból. én úgy érzem. az intézmények közötti és az intézményeken kívüli kapcsolatrendszerek tudatosabb stratégián alapulnak. így felső tagozatban. Mit tudom én. hogy lemaradjon. elfogadják. hogy kevesebbet kapott ugyan. mint. fenntartó) együttműködése. hogy nem kisegítős követelményt kapott. A differenciálás elve érvényesül akkor. fejezet . mert meghívják születésnapokra. És a többi gyerek akkor sem hagyja. „Az alsóban úgy láttam. és többet tud.

mondjuk. ővele akkor nem dolgozom. fejlesztőpedagógusok külön foglalkoznak ezekkel a gyerekekkel. ez csak ekkor működik. mert úgy gondolom. hogy asszisztens dolgozik mellettem. ugye. de még önállóan tudnak dolgozni gyerekek. Illetve van még nagyon súlyos diszfáziás tanuló. hogy ha mind a két oldalról meg van támogatva. a logopédussal is. elég kis óraszámban. és rendelkeznie kell azokkal a pedagógiai képességekkel. aki viszont teljesen más ütemben. ha segítséget kap. mert végül is én pedagógusként. Segíti a munkámat. hogy mit csináljanak. Tudásukat a professzionális segítőkkel együttműködve kamatoztathatják. feladat-. Tehát nekem mint szülőnek aktívan részt kell vennem ebben a fejlesztésben.A szülő elégedett. melynek legfontosabb jellemzője. elég sokat leültünk. hogy minden egyes tanuló a maga tempójának megfelelően fejlődhessen tudásának aktualizálásával. nagyon szoros a kapcsolat. hogy egyéni fejlesztési terveket dolgozzunk ki.” (Befogadó középiskola tanára) Az egyénre szabott fejlesztés: definíciók a közös értelmezés kialakításához 51 . de az általam kidolgozott ütemben halad. Tehát végül is én pontosan megadom. konfliktushelyzetek reflektív megoldani tudásával. ahol leírják azt. amelyeket fejleszteni kell. Tulajdonképpen az új gyógypedagógussal is. ők alacsonyabb szinten dolgoznak. illetve probléma-. amelyekkel ő maga alkalmassá válik fejlesztő. Azt kell mondanom. ő az asszisztenssel dolgozik. és ő is bevonható a fejlesztésbe és a kapcsolattartásba: „A konduktorral rendszeresen beszélgetek. „A középiskolánkban osztálykereten belül egy-két éve merült fel annak az igénye. és elég sokat beszélgettünk. hogy mit szeretnék abban az órában. hogy ez így nagyon jó. és természetesen vannak különórák. illetve terápiás jellegű segítségnyújtásra annak érdekében. Ehhez a diagnosztikus és pedagógiai terapeutikus felkészültséghez a pedagógusoknak különböző pedagógiai tudásféleségekkel kell rendelkezniük. ahhoz mérten valamilyen megsegítéssel. hogy minden tanulót egyénileg fejlesztendő személynek tekint. Igazából nem biztos. illetve 1 óra jut egy gyerekre. Ehhez jó diagnosztának kell lennie. mondjuk.” (Integráltan tanuló gyermek szülője) A képességek fejlesztése új pedagógusi magatartást feltételez. Úgyhogy a nagyon jól beszélő gyerekek kapnak egy bizonyos tételt. heti fél. hogy melyek azok a részképességhiányok. Bori akkor fejlődik igazán. most ő szeptemberben jött. Alapul vettük mi is egyrészt a szakvéleményben foglaltakat.

szociális és családvédelemmel foglalkozó szakember stb. 2. A fejlesztőpedagógus A fejlesztőpedagógus fogalma mint munkaköri megjelölés a 2003-ban módosított oktatási törvényben jelenik meg. tanító. Tevékenységét más szakemberekkel (óvodapedagógus. Napjainkban az integráció elterjedésével egyidejűleg kialakulóban és átalakulóban van a különleges gondoskodást biztosító háló. 1. iskolaváltoztatás. A fejlesztőpedagógus elsősorban teljesítményzavart mutató átlagos intelligenciaövezetbe tartozó gyerekkel foglalkozik. 52 3. tanár és gyógypedagógus is. Munkamegosztásuk ezen alapul. iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában. Különös figyelmet érdemlő kritikus helyzet az óvodából az iskolába való átmenet időszaka és minden későbbi magas követelményeket támasztó környezeti váltás. továbbtanulás. Jártasak a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai. A fejlesztőpedagógusok olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek. A fejlesztőpedagógus végzettségét tekintve egyenrangú társa az osztályban tanító pedagógusnak. A lépéshátrány következtében bizonyos területeken és életkorban a speciális megsegítés nem jut el minden rászoruló gyermekhez. tanulóhoz.A többségi iskolákban integráltan tanuló sajátos nevelési igényű tanulók számára a befogadó intézmények a jogszabályokban előírt szakszolgáltatást nem minden esetben tudják biztosítani. akik korszerű gyógypedagógiai–pszichológiai ismeretek birtokában ismerik a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. A fejlesztőpedagógus (alapdiplomája alapján) lehet óvodapedagógus. iskolaválasztás. Ennek gyakran az intézmény földrajzi elhelyezkedésével kapcsolatosan kialakult szakemberhiány az oka. 5. ha részt vett fejlesztőpedagógusi képzésen. 3. egészségügyi.) összehangoltan végzi. Diagnosztikus tevékenysége csak a képzései során elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki. fejezet . gyógypedagógus. A diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket speciális szakemberhez köteles irányítani. tanító. A jelenlegi gyakorlat szerint másoddiplomás képzés keretében szerezhető fejlesztőpedagógusi diploma. a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. 4. A fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért felelős.

A közoktatási törvényben meghatározott – a fogyatékos tanulók fejlesztése érdekében biztosított – habilitációs és rehabilitációs órákat nem vezetheti. egyéni fejlődési lapok. Amennyiben a fejlesztőpedagógus integrált gyermeket. 6. az intézmény éves munkaterve. aki szakértői bizottsági papírral érkezik. milyen területen jelentős azelmaradás. A fogyatékosságok felismerése vagy gyanúja esetén a gyermeket.” (Befogadó óvoda óvónője) Az integrált nevelés eredményes megvalósítása szempontjából elengedhetetlenül fontos a megfelelő gyógypedagógiai háttér biztosítása. az intézmény minőségirányítási programja. hiszen mi három osztályban is együtt dolgozunk. akkor az utazó gyógypedagógus beszél az óvónővel az ő tapasztalatairól. a fejlesztőpedagógiai munkaközösség éves munkaterve. azt csak a fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógussal szoros együttműködésben teheti. amelyeket minden iskolának saját magának kell kialakítania. meg tudjuk beszélni. megismerkedik vele. tanulót segít.A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a gyógypedagógia kompetenciája. melyik az a képesség. hogy a következő kéthárom hétben mit fogunk csinálni. „Tartunk konzultációkat. Az együttműködés szükségessége „Ha kiscsoportos a gyermek. tanulót a megfelelő szakemberhez irányítja. hogy tulajdonképpen mi is a fejlesztési cél. A fejlesztőpedagógusi munkakör megjelenésével olyan alternatív kezdeményezések születhetnek az általános gyakorlatban. egyéni fejlesztési tervek. hogy milyen területeken milyen játékok azok. egyedülálló arculatot kölcsönözve ezzel az intézménynek. de még a képességeken belül is. és utána megbeszéljük. aztán megfigyeli a gyereket. Képességek szerint. akkor tervezzük meg. nem csak egy osztályban. előfordulhat bármilyen probléma. szerepét és feladatát a következő dokumentumokban rögzítik: pedagógiai program. másrészt mi is mindennap találkozunk.” (EGYMI utazótanára) Az egyénre szabott fejlesztés: definíciók a közös értelmezés kialakításához 53 . amik szükségesek. Az intézmények a fejlesztőpedagógia helyét. amit hangsúlyosan fejleszteni kell.

Képtelenség. gyengénlátó. valamennyi gyerek számára elérhetővé téve ezeket az eszközöket. Nincs is erre szükség. speciális fejlesztés megvalósulását. sérüléshez igazodó. hiszen megszabja a fejlesztési területeket. garantált a fejlődés. A gyógypedagógusnak. hogy csak ő foglalkozik a sérült gyerekekkel. pozitív beállítódást. fejezet . A sérült tanulót fejlesztő gyógypedagógussal való együttműködés biztosítja a megfelelő. De ha mindenki tudja a dolgát. módszereket. Nem könnyű feladat ez.” (Istvánffy Miklós Általános Iskola) Az együttműködés szerencsés esetben már a sajátos nevelési igényű tanulók beiskolázásakor elkezdődik: gyógypedagógusok. meg kell tanulnia a többségi iskolai környezetben működni. Gyakorlatilag a tanító és a gyógypedagógus együtt felelős a sérült gyermek fejlődéséért. Down-szindrómás gyereket. motivációt a tanulás iránt. „Ha a fejlesztést végző tanító és gyógypedagógus együttműködve végzik munkájukat. aki eddig azt szokta meg. összehangolni a sérült és ép tanulók munkáját a speciális fejlesztés mellett. felkészülését. de a tanító kompetenciája. és a tanórák egy részére be kell engedniük a gyógypedagógust: a foglalkozások vezetésekor figyelniük kell az ő munkájára is. A kész terv megkönnyíti a pedagógus napi tevékenységét. Ez is új helyzet mind a pedagógusok. egységesen alakítanak ki eljárásokat. akkor bele lehet tanulni. mind a gyógypedagógusok számára. Az évek hosszú sora alatt taníthat hallássérült. más a feladata. pedagógiai kultúrája. A csoport valamennyi tanulójában belső motiváltságot fejleszt ki a tanulás iránt. mozgássérült.Egy integráló iskolában tanító pedagógus sokféle sérült gyermeket tanít. „Tudnia kell együttműködni a munkáját segítő gyógypedagógussal. hozzárendeli az eszközöket. az SNI gyerekek iránti empátiája és minden gyerekkel szembeni felelőssége sem hiányozhat. pszichológusok nyújtanak segítséget a pedagógusoknak. 54 3.” (A Gyermekek Háza tapasztalata) A tanítóknak ki kell nyitniuk az osztályterem ajtaját. hogy megtanulja a rájuk vonatkozó összes gyógypedagógiai ismeretet. Szükség van a gyógypedagógus iránymutatására.

természetesen cseppet sem mellékes. És úgy havonta megbeszéljük azt. Én azért minden alkalommal képben vagyok. A tanítás tartalma. annak segítése kerül a középpontba. egy magyarórára és egy matematikaórára megy be a gyógypedagógus. úgyhogy mindig tudom.A szülők is igénylik integrált gyermekük egyéni fejlesztését: „Na. hova akarnak eljutni. hogy éppen hol tartanak. 2007. A fejlődés segítése addig tart. normaorientált értékelést felváltja a diagnosztikus. amíg az adott pszichikus komponensrendszer fejlettsége el nem éri az optimális szintet. folyamatosan tartom a kapcsolatot mindegyik gyógypedagógussal. hogy a tananyag helyett ténylegesen a gyermek fejlődésének folyamata. Év elején megbeszéljük. kap logopédiai fejlesztést. Az egyes képességek a gyermekek nagy részénél optimális szintre fejleszthetők. hogy B. ugye órai megsegítést kap.” (Befogadó általános iskolában tanuló gyermek szülője) 7. hol tart. hát kezdem azzal. kritériumorientált pedagógiában a pszichikus komponensrendszerek kritériumorientált fejlesztése a cél. Mozaik Kiadó. kritériumorientált pedagógia A kompetencialapú. mit terveznek. Minden év elején felmérik B. minősítő. melynek révén a fejlődés segítése lehetővé válik. kiválasztása azonban a korábbiakhoz képest egészen más szempontok szerint történik: a kultúra továbbadásra érdemesnek tartott elemei közül azok kerülnek be az egyes évfolyamok tananyagába. Az egyénre szabott fejlesztés: definíciók a közös értelmezés kialakításához 55 . és segít a további teendők meghatározásában. fontosságában nem differenciált tananyag (minden egyformán nagyon fontos) meghatározott idő alatt történő átadása zajlik. szintjén a lehető legoptimálisabban segítik. hogy mi az ő koncepciójuk. A kompetenciaalapú. és otthon is vannak gyakorolni valóink. kritériumorientált értékelés. Szeged. aminek során az elsajátított tudás szintjét a gyermekek teljesítményének az adott követelményszinthez viszonyított értékelésével jellemzik. kritériumorientált pedagógia lényege. melyek a gyermekek fejlődését a fejlődés adott szakaszában.-t.7 7 Nagy József: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia. ott pedig ilyen speciális feladatokat végeznek. hogy mit csinálnak. mert hogy nekem otthon ezeket mindig át kell néznem. Változik az értékelés módja is: az összegző. és testnevelésórán megy át Tündéhez. A kompetencialapú. A hagyományos iskolarendszer a „letanítás” stratégiájával él: a sokszor nehezen átlátható szempontok szerint kiválasztott. és ezt ők dokumentálják a gyerek füzetében. amely lehetővé teszi a fejlődés alakulásának pontos jellemzését. hogy mik a további lépések.

.

4. fejezet Az egyéni fejlesztési terv .

.

mérhető és rövid idő alatt elérhető célokra bontja le a távlati fejlesztési célokat. Az egyéni fejlesztési terv 59 . indikátorait. Az együttműködő munkatársak előre meghatározott ütemezéssel újra és újra előveszik a dokumentumot. hanem a kompetenciaérzést élje át a személy. Az egyéni fejlesztési terv nem egyszerűen dokumentum. koordinálása és ellenőrzése. A fejleszteni szükséges területek meghatározása során figyelmet kell fordítani az erősségek. a célt. hasznos. Tartalmazza a célok elérésének lépéseit és tervezett eszközeit. amelyek eredményessége is mérhető. hanem egy tervezési folyamat is. A használhatóság szempontjából célszerű valamilyen rendszert kialakítani és követni. tartalma Az egyéni fejlesztési tervről sokan sokfélét írtak. mind a segítőt. a végrehajtó személy nevét. képességet. A tervben tehát reálisan megfogalmazott fejlesztési célokat kell rögzíteni. a megvalósítás tervét és az alkalmazott módszereket. kiemelkedő képességek fejlesztésével ne a számára semmit nem jelentő feladatok unalmas ismételgetését. életviteléhez. mely tartalmazza a kiindulási helyzetképet. az időt. a helyet. ahol a végrehajtásért felelős személy neve is minden esetben szerepel. Az egyéni fejlesztési terv készítésekor alkalmazkodni kell a gyermek. az eredményesség mérésének. az akadályozó tényezőket.1. tanuló életkorához. észlelésének paramétereit. sem formájára vonatkozóan nincs előírás. és új fejlesztési célokat tűznek ki. hasznos. Az egyéni fejlesztési terv definíciója. Funkciója a segítségnyújtás tervezése. hogy az örömszerző. A terv nem az időtöltés megszervezése. amelyek sikerélményhez és így motivációhoz juttatják mind a fejlesztett személyt. használnak. hanem célszerű. lehetőségek feltárására is. Sokan sokféle fejlesztési tervet készítenek. ellenőrzik. Konkrét. illetve értékelik a végrehajtás eredményességét. Sem részletes tartalmára. készséget fejlesztő tevékenységek irányított gyakorlását tűzi ki célul.

Az egyéni fejlesztési terveket rugalmasan beépítheti tanmenetébe. tervezett kereteket hoz létre a sajátos nevelési igényű gyermekkel. átfogja a nevelés egész időtartamát. „Természetesen mi szintén a szakértői véleményeket vesszük alapul az egyéni fejlesztési tervek készítésekor. Az egyéni fejlesztési tervek a szakmai irányelvek által meghatározott fejlesztési részterületekre irányulnak. mérhetővé válik. Ezenkívül megfigyeljük a gyerekeket. hanem az összegyűjtött fejlesztési feladatok közreadásával a többi pedagógus tudását és tanulási kompetenciáját is bővítheti.” (Utazó gyógypedagógus) Nemcsak a tanári felkészülést segíti. Lehetőséget teremt arra. tudásuk. A sajátos nevelési igényű tanuló életét támogató különböző szakemberek összehangolják tevékenységüket. fejezet . a gyerekek belső késztetésére. motivációjára irányul. Ezeket a kifejezetten képességterületekre érvényes vizsgálatokat év elején és év végén is elvégezzük. minden tevékenységet felölelő. minden alkalmat adminisztrálni kell. és ezt a tanmenetet igazítja a helyi tantervek és a NAT irányelveihez. Általa a pedagógus munkája tervezhetővé.” (Utazó gyógypedagógus) Az egyéni fejlesztési terv a tanuló személyére szabott. Az egyéni fejlesztési terv célja. feltárt hiányosságaira épített képességfejlesztési terve. tapasztalatuk a többiek számára is hozzáférhetővé és hasznosíthatóvá válik. illetve diagnosztikus méréseket végzünk. tanulóval való foglalkozás során. tudatossá. következetes. 60 4. Szervesen illeszkedik a nevelési programhoz. a szocializációra való képesség fejlesztése. Éppen most van folyamatban az EGYMI-ben egy egységes diagnosztikus méréssorozat összeállítása. életének perspektíváját. Minden gyerekre lebontva. fő célja a harmonikus személyiség kialakulása. „Ez rengeteg adminisztrációval jár. heti rendjét.2. folyamatos. jelentősége Célszerű. hogy a szolgáltatást igénybe velő személy aktívan alakíthassa napi.

hogy hány gyermeket integrál az adott iskola. és attól függően.” (Befogadó általános iskola pedagógusa) Az egyéni fejlesztési terv 61 . értékeléshez: ez alapján tudunk meghatározni újabb fejlesztési irányokat. mert évek óta egy iskolába járnak. akár tehetséges. Tulajdonképpen a két osztály keveredik matematikaórán. A készségtárgyak óráiról szokták kivinni őket a kollégák.és a módszerválasztás tervezése. „Féléves. koordinálása. Fontos támpontot adhat az elemzéshez. ugyanakkor egyszerűen nem fér bele a délutánba már az. hogy kooperatív technikákkal. úgyhogy például matematikaórán – ez most már nagyon jól bevált – az év eleji felmérés alapján javasolt csoportban dolgoznak a gyerekek. hetente vagy kéthetente biztos. projektmódszerekkel dolgozza fel az anyagot. de leginkább három hónapos. Ez a fajta tervezés partnerként kezeli a gyermeket. emellett a személyiségfejlődésre és az önnevelésre is hangsúlyt fektet. Ez nagyon jó. hanem a gyermek áll. akiket nagyjából két csoportba osztottunk. ami azért elég probléma. óvoda. hogy minden kisgyerek még délután is megkapja az egyéni fejlesztést. ezek nem átjárhatatlan csoportok. A fókuszban nem a tananyag. hogy tükör órarendben tudunk dolgozni. és szívesen vesznek részt a gyerekek. rajzórán részt vegyen a gyerek. hogy a technikaórán. Ugyanez magyarórán is megvalósul. mert a párhuzamos osztályokban keverjük a gyerekeket. Ugyanakkor idén sikerült már megvalósítani azt. „Nálunk egyéni fejlesztést is kapnak a gyerekek. hogy van egy-egy konzultáció a pedagógusokkal. Mivel ezek az osztályok nagyon jól ismerik egymást. mindenesetre az átlagostól eltérő ütemben fejlődő tanulónak. amelyek biztosítják a folyamatosságot. és saját tanítási–tanulási folyamatának irányítójává teszi azzal. akár fogyatékossággal élő.” (EGYMI gyógypedagógusa) Szakmai feladat a tananyag. mert ugyanúgy nagyon fontos.Egyéni fejlesztési tervre különösen szüksége van minden. hogy valaki esetleg a lassabban haladók csoportjában jól teljesít. ez nálunk nem volt probléma. így differenciálunk. tehát ha úgy vesszük észre. a tanuló képességeihez igazítja a tananyag mennyiségét és a feldolgozás nehézségi szintjét. illetve természetismereti órán. negyedéves egyéni fejlesztési terveket szoktunk írni. és hogy az óraszámok hogyan jönnek ki. akkor az minden probléma nélkül átkerülhet.

hanem a képesség fejlesztésére fókuszál. Alkotómunkára ösztönöz. Nagyfokú módszertani szabadságot ad. A sikerorientált tanulás hatására kifejleszthető és fenntartható a gyermekben a tanulás iránti motiváltság. miközben globálisan tekintenek rá. Az ismeretek összekapcsolódnak. Az egyéni fejlesztési terv előnyei. Növeli a tanuló egyéni felelősségét. együttgondolkodásra készteti a tanítót a gyermekkel. A pedagógusok a sérülésspecifikus területeket fejlesztik.3. Rávezet a szakirodalomban való folyamatos elmélyülésre. Kialakul a „biztonságérzete”. szocializációban. fejezet . Növeli az elfogadás képességét. A tanuló érdekeltté válik a terv megvalósulásában. Nem az ismeretközlésre koncentrál. a társpedagógusokkal. Együttműködésre. beilleszkedésben. Tehetséggondozásra is alkalmas. Növeli a fejlesztési folyamat szabályozásának képességét. a szülővel. Tudatossá teszi a napi tervezést. A tanuló számára elõny Az egyéni fejlesztési terv a gyermek egész személyiségére hat. Növeli a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyeit a felzárkóztatásban. Valamennyi gyerek képességeinek fejlesztését beépítheti a tanórába. használatának eredményei A pedagógus számára elõny Segíti a tanító napi felkészülését. A pedagógus motiváltabbá válik a tanításban. a gyógypedagógussal). Könnyebb a differenciált feladatok válogatása. 62 4. tehát segíti a tantárgyi koncentrációt. Rugalmas szemléletet alakít ki a tanítóban. mert látja és tapasztalja a törődést.

a szókincs. méghozzá a lehető legoptimálisabban. A fejlesztés irányát és időtartamát mindig az együttnevelő team határozza meg. Szempontok az egyéni fejlesztési terv készítéséhez A képességfejlesztés és ismeretnyújtás egységének megvalósítása igazi kihívás: gondolkodjunk egyszerre tantárgyakban és képességterületekben. a választási és döntési képesség fejlődése. eszközeinek kiválasztásában a gyógypedagógus segíthet. A fejlesztő tevékenység módjainak. Az SNI gyerekek legoptimálisabban a velük foglalkozó szakemberek – tanító pedagógusok. Közben megtalálják az egyéni tanulási útvonalakat. Az egyéni fejlesztési terv alapja lehet a tanórákon történő egyéni megsegítésnek és a differenciálás megszervezésének. korrigálni. majd. pszichológus. A társadalmi változások. a környezet védelme. esetleg családvédelmi felelős – összehangolt csoportmunkájával fejleszthetők. a megfigyelőképesség. logopédus. módokat. lehetőségeket. A különféle tantervek. illetve maguk a tanulók között. Az egyéni fejlesztési terv 63 . az én-tudat. A kimeneti elvárások között megjelenik az érdeklődés. az alapvető téri és időbeli relációk alkalmazása. egyéni sikerorientált tanulási stratégiákat. koordinálása. a szóbeli kifejezőképesség. tanácsaival. a rendszeretet. A gyógypedagógus rehabilitációs és habilitációs tevékenységéhez általában a tanító nyújthatja a legtöbb segítséget észrevételeivel. ha szükséges. a megfigyeléseket.Az egyéni fejlesztési terv használatának eredménye A pedagógustól kreativitást igényel. A tanítási–tanulási időben a pedagógusnak fontos szakmai feladata a tananyag. a kíváncsiság. az önbizalom és a pozitív énkép erősödése. gyermekorvos. Az egyéni fejlődési ütemhez igazodó differenciált tanulásszervezés rugalmas alkalmazkodást igényel a pedagógustól. 4. az öröm. az együttműködés készségei. óratervek és az egyéni fejlesztési tervek hatékony összehangolása elengedhetetlen. Meg kell keresni a kapcsolódási pontokat.és módszerválasztás tervezése. a tudás átértékelésére épülő kimeneti elvárások a fejlesztés várható eredményeit összegzik. feltételezi az összehangoltságot a szülő és a gyermek. hatékony megbeszélések során össze kell vetni a mérési eredményeket. a gyógypedagógus és a pedagógus. utazó gyógypedagógus. az egyszerű szabályok elsajátítása.

A gyermek. kedvelt tevékenységei. Az óvoda-iskola közötti átmenet időszakában a prevenciós. Óvodáskorban a home-training. az iskolán kívüli támogatók (például szülők) megnyerése. nemcsak a részképességeket kell fejleszteni. Az iskola kezdő szakaszában a sérülésspecifikus eszközök használata kap hangsúlyt az alapvető kultúrtechnikák elsajátításában. kisiskoláskorban a gyakorlás biztosítja a képességfejlesztéshez szükséges kellő számú ismétlést. tanuló megismerésének szintjei: ismeretek. fiziológiai tényezők. Ezzel tudja a szülő támogatni gyermekét a tanulmányok teljes ideje alatt. motiválhatósága. fejezet . együttműködő képessége). amelyre egyes terápiák kifejezetten építenek. Később a tanulási módszerek és az IKT elsajátítása kerül előtérbe. a család feladatának hangsúlyozása elengedhetetlen a fejlesztési terv készítésekor. A pedagógus szerepe. különös tekintettel az érzelmi–akarati funkciókra. A képességfejlesztési folyamat optimálisan a napi tanulási tevékenységbe ágyazva. a tematikával összehangoltan valósul meg. az egyéni fejlődési ütemhez igazított tanulási módszerek. hanem az egész személyiséget. a személyiség jellemzői.A szülő bevonása és tájékoztatása. tanulási képességvizsgálat eredménye stb. Változnak a hangsúlyok: nemcsak a képességstruktúrát kell figyelni. feladata az egyéni fejlesztési terv sikeres megvalósulásában: tájékozódás a gyermek helyzetéről (szociális körülmények. képességek. korrektív fejlesztés kompenzációs szempontokkal egészül ki. a foglalkozások részeként. értékelése.). az önállóság fokozása a cél. Célok és hangsúlyok a fejlesztő tevékenység különböző szakaszaiban: Az óvodás gyermek prevenciós és korrektív fejlesztése a cél. Középiskolában a pályaorientáció. környezeti tényezők. 64 4. folyamatos megfigyelések a gyermekről (szokásai. diagnosztikus mérések végzése. hozzárendelt eszközök megválasztása.

8. A fejlesztési terv elkészítésének lépései: 1. gyógypedagógus stb. 11. kialakulásának ideje. a pedagógusok és a szülők tapasztalatai.a tanmenetek. 3. 10. szülő. tanmenetekkel. A fő fejlesztési irányok meghatározása. A dokumentum elkészítése. méghozzá fordított arányban. valamint a sajátos nevelési igény típusa. illetve dokumentumelemzés alapján. majd ez az arány megfordul. 5. 7. a fejlesztési terv módosítása. hogy idõvel feleslegessé váljon. 12. 9. tanuló viselkedésének. Kezdetben a fejlesztõ feladatok túlsúlya jellemzõ. A visszacsatolás. A fejlesztés összehangolása a tantárgyakkal.). Az egyéni fejlesztési terv 65 . súlyossági foka. követelmények. a napi tevékenység tudatos tervezése. A fejlesztés kiemelt területei. prioritások megjelenítése. Eszközök. a kontrollvizsgálatok idejének meghatározása. folyamatos visszacsatolásra épített tervezés és szabályozás. 2. rugalmas használata. a gyermek. A megvalósítás színtereinek tervezése. A területek fejlesztésének feladatokra bontása. kiegészítő vizsgálatok elvégzése. elhelyezése. a fejlesztő értékelés „gyerekekhez igazított”. Ütemezés. A vizsgálatok elvégzése. 6. tanulási motivációjának megfigyelése. Komplex pszichológiai–pedagógiai diagnózis felállítása a szakértői vélemény alapján. A felzárkóztató fejlesztés lényege. 4. játékának. az életkor. tantervvel. Munkamegosztás tervezése (személyek bevonása. módszerek tervezése. folyamatos konzultáció az érintettekkel (gyermek. A fejlesztõ feladatok és a tananyag mennyisége idõvel változik a tanmenetben. együttműködés).

.

5. fejezet Az egyéni fejlesztési terv mint intézményi dokumentum .

.

hatása pedig megkérdőjeleződik. Orientációs szakasz A szakasz célja Az integrációs (befogadási stratégia) elveinek megfogalmazása. Ebben a fázisban alapvető elvárás: a pedagógiai elkötelezettség. szervezeti kereteihez. a partnerek (szülő. motiválása. Az egyéni fejlesztési terv mint intézményi dokumentum 69 . A felkészülés egyik legizgalmasabb része maga a terv. Orientációs szakasz Információs szakasz Aktivizációs szakasz Megvalósító–alkotó–fejlesztõ szakasz Az egyéni bánásmód gyakorlata A folyamat nyomon követése Az alábbiakban az egyes szakaszok célját és tartalmát tekintjük át. az erőforrások biztosítása. A felkészülésnek általában jól körülhatárolható szakaszai vannak. Ezért a terv elkészítése előtt – nemegyszer közben is – el kell végezni egy sor. hogy támogatás híján elszigetelődik az intézmény egészétől (például mert nem szervül az intézményi dokumentációs rendszerbe). Az egyéni fejlesztési terv megvalósulásának szakaszai Az egyéni fejlesztési tervnek illeszkednie kell az intézmény alapdokumentumaihoz. az elkötelezettség szintjének fejlesztése. pedagógus. erősítése. I. annak alakításával összefüggő feladatot. II. a befogadási stratégia elkészítése. IV. gyógypedagógus. tanulók. nevelőtestület stb. félő. de ha az előkészítés bizonyos szakaszai elmaradnak. intézményvezetés. elfogadása.1. Az egyéni fejlesztési terv megvalósulásának szakaszai a következők: I. VI. V. az intézményi kultúrával.) szerepeinek tisztázása. III.

a fejlesztést együttműködésben végző szakértői csoport felállítása. Ebben a szakaszban kerül sor az egyéni fejlesztési terv kialakítására. adekvát. A szakasz tartalma A tanuló megismerése érdekében előzetes információkra van szükség. megvalósítható eredmények meghatározása – magáról az egyéni fejlesztésről az intézményben. A tényfeltárás alapja a szakértői vélemény és az intézmény pedagógiai gyakorlata. a tanuló megfigyelése játék. Aktivizációs szakasz A szakasz célja Reális. A szakasz tartalma Az aktivizáció nem más. releváns. 70 5. melynek során össze kell gyűjteni és rendszerezni a tanulóval kapcsolatos előzetes tudásanyagot. saját kidolgozású vizsgálati anyagok stb. A feltárt információk birtokában a szakértői csoport értékeli a diagnosztikai célú eredményeket. szociometria.II. Információs szakasz: a tanuló megismerése A szakasz célja A kellő egyetértés megteremtése a támogató attitűd érdekében. és megfogalmazza az elsődleges fejlesztési célokat. iskolában alkalmazható tesztek. fejezet . Információforrás lehet a családlátogatás. munka. reális. III. mint a fejlesztő folyamat elindítása. konkrét célok megfogalmazása. pedagógiai diagnózis az óvodában. Ez a szakasz tehát tényfeltáró folyamat is. elemzi az adatokat. tanulás közben. beépítése a tervező és a fejlesztő munkába. Az intézményen belüli szakértői csoport megállapodik az egyéni megfigyelési szempontokról. a folyamat koncepciójának és menetének a megismerésére: az intézmény meglévő tudásanyagának aktivizálása. a tapasztalatok összegzése.

értékelése. a fejlesztést végző pedagógus). hogy a fejlesztési terv mint az intézményi stratégia része olyan szorosan kapcsolódjon az intézményi pedagógiai dokumentumokhoz. szervezeti és pedagógiai tudások. értékelésére alkalmas és az ehhez szükséges adatgyűjtési. IV. Elvárás. mutatók keresése minden területre (tanulói portfolió mint a tanulási folyamat egyéniesítésének lehetősége és eszköze). Elvárás: a cél elérése pontosan mérhető. a folyamat ellenőrzésére. technikák megkeresése. algoritmizálható legyen. Értékelés. mint a kirakós játék darabjai egymáshoz. elemzése. ütemezés. a fejlesztési terv létrehozása. gyakoriság. feladatainak (feladatának) a megfogalmazása. részletes nyomon követési terv készítése (intézményvezetés. kideríthető. időtartam. Nyomon követési terv készítése. A szakasz tartalma Ebben a fázisban zajlik maga a fejlesztés és annak értékelése. a fejlesztésben részt vevők. operatív munkát segítő. Elemei a következők: A fejlesztés konkrét. a fejlesztés lebonyolításához. technikák. Döntés a lehetséges korrekciókról.) aktivizálása. időterv. Az egyéni fejlesztési terv mint intézményi dokumentum 71 . Megvalósító–alkotó–fejlesztõ szakasz A szakasz célja A gyakorlatban jól használható. szempontok. tanulói pedagógiai mérési rendszerek stb. a tanulóra és a fejlesztésre vonatkozó céljainak (céljának). fejlesztési eljárások. munkaközösségek. a fejlesztési feladatok operacionalizálása (munkaközösségek). Megállapodások: a fejlesztés színterei. A fejlesztés megvalósítása után a fejlesztés ellenőrzése. tanári együttműködést is serkentő eszközök (módszerek. vizsgálati módszerek. elemzésére.a mérföldkövek kijelölése.

2.. speciális taneszközök... Állítson össze ……………………. eljárások) egységenként Segédeszközök. az egyes résztémák tartalmi kifejtése)* Módszerek.. Határozza meg az ……………….. speciális segédeszközök. 1. Az egyéni bánásmód gyakorlata Egy lehetséges példa az egyéni fejlesztési terv mint pedagógiai dokumentum szerkezetére.. elvárások megfogalmazására Ajánljon alternatívát …………………………………. fejezet . 72 5...2.. taneszközök. 1. … Tartalmi követelmények: Mutasson hajlandóságot ………… megismerésére... Beszélje meg …………………………………………...2.1.2.. önértékelése) 1. Kiegészítő információk az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez Példák a tanulóval szembeni követelmények...... Habilitációs.. 1. 1...V.. Ismerje meg a …………………… Keresse meg ……………………… Próbálja ki ………………………... egyéb tárgyi eszközök egységenként Az ellenõrzés A foglalkozások és módja.. az értékelés a munkaformák szempontjai idõterve egységenként (a folyamat.. a tanuló és a pedagógus értékelése.1... rehabilitációs feladatok: * Végiggondolásra ajánlott szempontok: mit akarunk fejleszteni. Az egyéni fejlesztési terv felépítése Tartalom (A fejlesztés tartalmi egységeinek megnevezése.. a feladat végrehajtására. Nevezze meg a …………………… elõnyeit. munkaformák (technikák.. az itt szerepeltetett tartalmi egység mit fejleszt dominánsan.

hogy a különböző feszültségek. Határozza meg ………………………………………. milyeneket? Keresi-e szisztematikusan a válaszokat? Együttműködő-e... A tanári önértékelés lehetséges szempontjai Hogyan segítette elő a tanuló folyamatos részvételét a munkában? Milyen lehetőségeket teremtett az aktív tanuláshoz? Segített-e abban. képes-e figyelemmel kísérni a kéréseket. hogy a tanulók egymástól tanuljanak. részese-e a tervezési döntéseknek? Az egyéni fejlesztési terv mint intézményi dokumentum 73 . visszajelzéseket stb.. ha igen. Rendezze el …………………………………………… Sorolja fel ……………………………………………. Válassza ki ……………………………………………. kudarcérzések felszínre kerüljenek? Lehetővé tette-e. Rakja ki ………………………………………………. tudására? Nyomon követte-e a tanuló tanulását.Elemezze……………………………………………. hogy a tanuló tevékenyen vegyen részt a cél megvalósításának folyamatában? Mennyire valósult meg. ami alkalmas arra. értelmezési problémáit? Ösztönző és bátorító volt-e? Szempontok a tanuló tevékenységének elemzéséhez. értékeléséhez Mennyire kíváncsi. tanulási. épített-e a tanuló előzetes tapasztalataira. Mutasson érdeklődést ………………………………… Mutasson rá …………………………………………… Nevezze meg és csoportosítsa ………………………… Nyilvánítson véleményt ………………………………. hogy hosszan tartó érdeklődést keltsen benne? Milyen mértékben mozgósította és ösztönözte a tervezés során és a munka alatt az önálló gondolatokat? Hogyan segítette elő. hogy a tanuló személyes kötődést találjon a tanult anyaghoz.. Illessze hozzá ………………………………………… Kapcsolja össze ………………………………………. jelzi-e a problémáit? Megfogalmaz-e kérdéseket. Találja meg ……………………………………………. hogyan tudakozódik? Milyen egyéni ötletekkel áll elő.? Meg tudja-e változtatni az álláspontját? Belehelyezkedik-e mások gondolatmenetébe? Lát-e alternatívákat a megoldásokra.. Tájékozódjon …………………………………………. hogy a tanuló pontosan lássa a tanulás célját? Mit tett annak érdekében. érdeklődő. észreveszi-e.

Fogalmazzon meg néhány – tantárgyhoz. Fogalmazza meg a kiválasztott fejlesztendő terület tartalmai elsajátíttatásának célját! 4. milyen tényezők gátolhatják a céljaink elérését. törekvések sikeres megvalósításához? 74 5. felhasználható (tan)eszközöknek. melyek azok a (tan)eszközök. mire van szükség az akadályok leküzdéséhez? Mit kell tenni. Az egyéni fejlesztés intézményi gyakorlattá válása Az egyéni fejlesztés team-munkában. az eltervezett feladatokat? Milyen akadályok vannak? Mit kell tenni. mit kell tudniuk. A továbblépés lényege a fejlesztés eredményeinek. részvételre!) Meg lehet valósítani a kitűzött célokat. 2. amelyek leginkább előmozdítják a célok elérését.) 5. tanulói. tanulságainak visszaforgatása a további folyamatokba. teljesítését? 6.Talál-e személyes kötődést a tananyaghoz? Megfogalmaz-e önálló gondolatokat? Kész és képes-e az aktív munkára? VI. fejlesztési területhez stb. A diagnosztikus és a formatív mérések eredménye az alapja a további teendők kijelölésének. speciális eszközt! (Ezenközben gondolja át azt is: mire alkalmasak. mi a funkciójuk a felhasznált. Fogalmazza meg a fejlesztés célját! (Ezenközben gondolja át azt is. A terv elkészítése előtt Kérdések a közös gondolkodás elindításához pedagógusoknak 1. kapcsolható – követelményt! 3. folyamatosan zajlik. birtokában kell lenniük a tanulóknak a vonatkozó téma elsajátítása után! Beszélje meg munkatársaival. amelyek leginkább ösztönöznek tanulásra. mit kell tenniük. a fejlesztéshez használható (tan)eszközt. attitűdök stb. mi a célja önmaga és a tanuló számára ennek a fejlesztésnek!) 2. Milyen tényezők segíthetik. reflektálva a fejlesztés gyakorlatára. valamint a kijelölt célokra. miféle ismeretek. Gyűjtsön össze néhány. készségek. a fejlesztés eredményességére. tartalomhoz. Fogalmazzon meg néhány – a témához kapcsolható – követelményt! (Ezenközben gondolja át. tanári segédeszközt. mire van szükség a célok. képességek. fejezet .

hátul. 11 éves tanuló részére Készítette: Fülöp Csilla. elöl. evő. 4. Jobb kéz használatának aktivizálása. Az eszközhasználat javítása. A nagymozgások. A megtanult testtartásjavító mozgásformák napi gyakorlása. Sánder Ildikó. a testtartás javítása. Helyszín: számítástechnika-terem. Fórizsné Henye Rita Diagnózis: Infantilis Cerebral Paresis diplegia spastica baloldali túlsúllyal Fejlesztési időszak: 1–8. gyakorlása. (A fogalmakat tájékozódás szintjén kisebb hibákkal. szakértői csoportmunkában tervezett és megvalósuló egyéni fejlesztési tervből Egyéni fejlesztési terv K. Javaslat: otthoni használatra speciális evőeszköz és olló beszerzése. egyszerűbb esetekben ismerje és használja. illetve a kóros mozgásformák kiiktatása. Az egyéni fejlesztés megvalósulása: Egyéb számítógépes szövegszerkesztő programok bevezetése lehetséges szülői segítséggel otthoni használatra (pl. Az egyéni fejlesztési terv mint intézményi dokumentum 75 . tornaterem. További fejlesztésre szorul a társas viselkedés. Cél: Szövegszerkesztő program: egyszerűbb szövegek szerkesztése.3. 3. osztályterem. Bal. finommozgások fejlesztése. Író-.és háztartási eszközök használatának gyakorlása.) 2. billentyűzeten. Tájékozódjon a monitoron. K. fenn. jobb. lenn fogalmak felismerése és használata. étkező. A szem-kéz koordináció fejlesztése. Részlet intézményi pedagógiai dokumentációhoz illeszthető. Téri tájékozódás síkban és térben. a kommunikáció. Word). hét (heti 6 óra) Fejlesztendő területek: 1.

elmé. gyakoszínezõlapok roltatása Szövegszerkesztõ program használatának elsajátítása Szem-kéz koordináció. lent.Fent.1–2. eszközök megisme. gyakorlása 1–2.gítséggel talógusok. tabulátorok beállítása 5–8. téri irányok (fent. Egyszerû szövegek írása elõre megadott szöveg alapján Szövegszerkesztõ: felsorolás. -méret. lent) fejlesztése Fel-le (kéz-láb) irányok fejlesztése. bekezdés. bordásfal Tanári értékelés. egyéni munka se. Sporthelyszínek. -szín kiválasztása 1–2. játékok zsámoly. Író. betûtípus. megadott szövegminták zsámoly. nagyító program.megbeszélés lasztási lehetõségek. képek próbáltatása. egérhasználat felmérése Számítógépprogram kiválasztása listából Szövegszerkesztõ: megnyitás. Gimnasztikai gyakorlatok játékos formában 1-2 ütemû gimnasztikai gyakorlatok zsámoly segítségével Tartásjavító gyakorlatok . ellenõrzés Közös megbeszélés Helyes ceruzafogás. 3–4. kaspeciális eszközök ki. vá.és evõeszközök használatának gyakoroltatása Téri tájékozódás fejlesztése síkban adott ábra megkeresésével. 7–8. fejezet 1–2.Közös megbeszélés kok.egyéni foglalkoTéri tájékozódás felmérése lyítése zás Helyes testtartás bemutatása. elöl. tanulói értékelés Szintfelmérés Szem-kéz koordináció fejlesztése A gépi írás megalapozása közös munka segítséggel ujjtorna Módszer Értékelés. 3–4. Közös billentyûzet). tornabot Közös megbeszélés Tanítási Óraszám hét Feladat 5. hét 3–4. hét 76 Cél Eszköz számítógép (egér. 3–4.ceruzafogók. színezésével 5–6. hibás mozgásformák javítása bemutatás közös munka segítséggel játék ujjtorna bemutatás közös munka segítséggel játék számítógép. Billentyûzet-. hátul csoportos és rése felelevenítése. játé.

olló stb. idõ. hét 9–12. WordPad: beszúrás funkció (dátum. elmélyítése sík lapon Közös megbeszélés 77 . gyümölcsök Szem-kéz koordináció fejlesztése Szövegírás elsajátítása diktálással.egyéni munka se. Jobb-bal fogalmak gyakoroltatása.könyvek. objektum) bemutatás számítógép. na. sajátítása gítséggel kanál. lapok. 3–4.megbeszélés gítséggel tékok ujjtorna 5–6. gyakoroltatása Szeletelés. hét Speciális háztartási eszközök bemutatása. szivacslabda Tanári értékelés Az egyéni fejlesztési terv mint intézményi dokumentum egyéni munka se. el. ellenõrzés 5–8. villa. já.Tanítási Órahét szám Cél Közös megbeszélés Módszer Eszköz Feladat Értékelés.gyító program. zsámolyok. gítséggel füzetek 9–12. vágás. kislabda.Közös egyéni munka se.gyományos kés. másolással Téri irányok fejlesztése síkban bemutatás egyéni munka segítséggel egyéni munka önállóan 9–12.. bemutatás speciális és hanyírás gyakorlása. Tájékozódás a tornateremben padok Jobb-bal fogalmának segítségével (keresztjáték) elmélyítése Finommozgások (kéz) fejlesztése labdával Íráskészség fejlesztése padok. zöldségek. labdák.

Tanulói értékelés domb Módszer Eszköz Értékelés. fejezet 13–16. Másolás. választási lehetõségek. Word).7–8.önálló munka játék ció fejlesztése Szövegszerkesztõ program önálló használata A gyakorolt irányok rögzítése csoportmunka számítógép (egér. gyakorlása. a kommunikáció. ellenõrzés Az olvasható kézírás egyéni munka se. játékok bordásfal. Közös megbeszélés billentyûzet). Gyakorlatok hason fekvésben (jobbbal. Jobb kéz használatának aktivizálása. Egyszerû szövegek írása önállóan (választott szöveg alapján) 13–16. fent-lent gyakorlása) Játék (Tûz-víz-repülõ) 13–16.megadott szöveg Tanári értékelés tökéletesítése gítséggel Kommunikációs készség fejlesztése Tanítási Órahét szám Feladat 5. diktálás megadott szöveg alapján Ujjgyakorlatok mondókával Az egyéni fejlesz tés megvalósulása: Egyéb számítógépes szövegszerkesztő programok bevezetése lehetséges szülői segítséggel otthoni használatra (pl. hét 78 Cél Szem-kéz koordiná. nagyító program. Javaslat: otthoni használatra speciális evőeszköz és olló beszerzése. További fejlesztésre szorul a társas viselkedés. . A megtanult testtartásjavító mozgásformák napi gyakorlása. szivacs.

6. fejezet A gyakorlat mûhelyébõl .

.

az egyénileg elkészített. sajátos és egyedi tanulási technikáit. A pedagógiai programmal összhangban álló alapelveik: „A gyermeket testi és lelki egészében fejlesztjük. mely elektronikusan és nyomtatott formában is lehetővé teszi a tanárnak a fejlesztő feladatokhoz való gyors hozzáférést. Úgy tekintünk a gyermekre. amely a gyermek egészében történik. igyekszünk a gyermek fejlesztéséhez mozgósítani a gyermek szükségleteiből fakadó energiákat. a képességdoboz. és melyek gátolják e tanulási program megvalósulását. A képességek szerinti besorolás a tanári felkészülést segíti. ha ezrengeteg időt is veszigénybe. Tanulásnak fogunk fel minden változást.1. valamint a fejlődés nyomon követése (1. Elfogadjuk és igyekszünk felismerni a gyermek ösztönös tanulási programját. hiszen így lehet a legeredményesebb a fejlesztő munka. Céljaik között szerepel tanulóik árnyalt. Ezért ismernünk kell a gyermek sajátos viszonyát a tanuláshoz. Egyéni fejlesztés a Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben A Hétszínvirág tantestülete régóta foglalkozik azzal. személyiségének és jellemének pozitív töltését. Álláspontjuk szerint ahhoz. összegyűjtött fejlesztő feladatok közreadása pedig egymás tudását és lehetőségét bővíti. ha mindenki egyénre szabott fejlesztésben részesülne. még akkor is. pontosan ismerni kell. Ennek támogatására jött létre lassan tíz évvel ezelőtt egy fejlesztő feladatokból álló gyűjtemény. melléklet). A gyakorlat mûhelyébõl 81 . hogyan lehetne az egyéni képességfejlesztést minél hatékonyabban megvalósítani a gyakorlatban. hogy a tanuló személyre szabott ösztönös tanulási programját segíteni tudják. tanulni vágyását. az elkészült diagnózis alapján a további fejlesztési irányok meghatározása és a folyamatos fejlesztés. Azt szeretnék. hogy melyek azok a dolgok. amelyek segítik. hogy mindig feltételezzük fejlődőkészségét. A Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben folyó pedagógiai munka a diagnózis és a terápia egységén alapul. Próbáljuk megismerni sajátos szükségleteit. több szempontú megismerése.

Ezeken a mérési pontokon az értékelés alapján a teameknek nyilatkozniuk kell: 82 6. a tanulókat évente vizsgálják. mert egyrészt a tanulók életkori szakaszaihoz igazodva három szinten mérnek: bemeneti (1. gyermek és pedagógus előtt. Az 1. felmérések célja. és folyamatosan vizsgáljuk fejlődését. alap. fejlesztés irányát nyilvánvalóvá tegyék a szülő. ezek tapasztalataiból mennyiségi és minőségi következtetéseket vonjunk le. osztály).A tervezésnél figyelembe vesszük a gyermek tanulási igényét. azonosítsák a fejlődést akadályozó elemeket. A tantervben példaként leírt tanulói cselekvések irányítják pedagógiai segítő munkánkat.(2-3-4. hogy megismerjük a gyermeket.” A diagnosztikus tudás megszerzése érdekében a gyermekek szakértői véleményét tanulmányozzák. osztály) és felső szinten (5-6-7-8. Így felelősségünk. megfigyelések. melyeket az egész tanulási folyamat ideje alatt nyomon követünk és rögzítünk. ami az iskolában történik. osztály). A vizsgálat menete: A vizsgálatot 2–8. évfolyamig a tanév első hetében az osztályban tanító pedagógusok veszik fel. Az alkalmazott vizsgálatok: Gondolkodásfejlődési Vizsgálat (GFV). évfolyamot az adaptációs fejlesztő időszak végén vizsgálják. Szeptember végére kiértékelik. hogy megismerjék a gyermekek egyéni fejlődését. a mi felelősségünk. A naplóban rögzített adatokat minden tanulónál jelölik a „naplószoftverben”. Minden. folyamatos megfigyeléseket végeznek. Azért fejlődési vizsgálatoknak nevezték el ezeket. fejezet . Szocializációfejlődési Vizsgálat (SZFV). Kommunikációs Fejlődési Vizsgálat (KFV). a szocializációfejlődési vizsgálat részeként kötelező családlátogatáson vesznek részt. a fejlődés. másrészt a rendszeres vizsgálatok alapján követhető a gyermek fejlődésében bekövetkezett változás. Az iskolában ki kell használnunk minden időt és helyet a fejlesztésre. A vizsgálatok. majd jelölik a naplóban a vizsgálati eredményeket. negyedik és nyolcadik osztályban tanév végén is felveszik a vizsgálatokat.

melléklet) minden gyermekre vonatkozóan elkészíti az egyéni fejlesztési tervet. így nemcsak az egyéni fejlesztési utakat láthatják. évfolyamon a kimeneti adatokról. A terveket az osztálydossziéban tartják. módosítják. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben Elméleti háttér „A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását. értékelik.1. mozgás. kognitív és kommunikációs képességek. Egyéni fejlesztési terv készítése A team a vizsgálatok eredményei alapján a képességtérkép-táblázatban (2. Kijelöli a fejlesztés irányait az észlelés. emóciók. A team tagjai a képességmester alkalmazásával feladattípusokat és konkrét feladatokat határoznak meg. eltérő ütemű fejleszthetőségét habilitációs és rehabilitációs ellátás keretében” (2/2005 (III. évfolyamon az önálló tanulás képességéről. 4. hanem a tanított osztályról is összesített információt kapnak. Az egyéni fejlesztési terv készítésének jó gyakorlata a Prizma Általános Iskola és Óvoda. Az összes tanuló fejlesztendő területei egy egyszerű táblázatba kerülnek. interakciók) A gyakorlat mûhelyébõl 83 . emlékezet. évfolyamon az iskolába lépés feltételeinek teljesüléséről. negyedévente felülvizsgálják. gondolkodás. kommunikáció. 2. fejletlenségét. a képességek részleges vagy teljes kiesését. A sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai segítésében. Erre épülnek a tanulásszervezési formák és az egyéni tanulási utak megsegítésében a korrekciós javaslatokkal összhangban a délutáni képességfejlesztő tevékenységek. 1) OM-rendelet). érdeklődés. figyelem. 8. mozgás részterületein és megnyilvánulási formái szerint. „egyéni fejlesztésében kiemelt szerepet kap a tanulás elemi pszichikus feltételeinek (észlelés. A naplószoftver segítségével elektronikus úton is elkészíthető az egyéni fejlesztési terv.

”1 „Ezeket a feladatokat a gyógypedagógusok csakis a gyermek tanítóival és a szülőkkel közösen tudják megoldani. a beszéd és kommunikáció fejlődése. Továbbá tartalmaznia kell a fejlesztés irányát. Óvoda és Logopédiai Szakszolgálat mint partneriskola támogatásával.m. o. előre tervezett tevékenységét. Elsőtől nyolcadikig minden évfolyamon vannak sajátos nevelési igényű gyermekek. A sajátos nevelési igényű gyermekek a tanulási idő teljes egészében együtt vannak ép társaikkal.”3 Ennek gyakorlati megvalósítása az egyéni fejlesztési és foglalkoztatási terv: „a képességfelmérés során szerzett információk alapján dolgozzák ki a fejlesztéshez szükséges javaslatokat. A két pedagógus (gyógypedagógus és tanító) a tanulás nagy részében és a tanórán kívüli tevékenységek során mindketten a gyerekek rendelkezésére állnak. ezért nélkülözhetetlen a jó együttműködési formák kidolgozása. a tanulási szokások. 243. lépéseit. Budapest. 1 Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése.és látásészlelés.”2 Nem beszélve arról. a nevelésben részt vevők kompetenciáinak pontos körülírása. o. egyéni fejlesztési és foglalkoztatási tervet kell készíteni. ha a fejlesztési terv csak időkorlátot határozhat meg. A Prizma Általános Iskola az enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket szegregáltan nevelő intézmény. közép. fejezet . Főiskolai tankönyv. a fejlesztés időtartalmát (legjobb. A terveket jóváhagyatják az érintet személyekkel. A foglalkoztatás megkezdése előtt. 2 3 84 6. A Pannónia Általános Iskolában teljes integráció folyik kéttanáros modellben. ELTE BGGYPF. a fejlesztésben részt vevő segítő szakemberek összehangolt. módszereit. a szociális kapcsolatok kialakulása területén speciális fejlesztő segítségre van szüksége. melynek tartalmaznia kell az egyén gyengeségeit és erősségeit. a differenciálás lehetőségeit. 1998. U. ill. hanem minden olyan esetben. szükség esetén a szülőkkel is”. 244. hogy „a gyógypedagógiai fejlesztő eljárásokat nemcsak a hagyományos értelemben vett fogyatékos gyermekek fejlesztésének megsegítésére lehet alkalmazni. a foglalkoztatás formáját és körülményeit. Az integráció elõzményei Az 1998/99-es tanévben kezdődött az integráció a Pannónia Általános Iskolában a Prizma Általános Iskola. a képességfelmérést követően pontos. a mozgás és értelmi fejlődés. I. melyen belül szabad mozgást enged). amikor a gyermeknek például a hallás. a fejlesztés várható rövid.fejlesztése.és hosszú távú eredményeit.o.

emlékezet. Ezek az egyéni fejlesztési tervek már részletesebben fejtették ki az egyes képességterületekhez tartozó fejlesztés tartalmi. A másik részben. amelyben a fejlesztés tartalmi egységei. egyéb. gondolkodási funkciók. Az elsõ változtatás A vázlatos formát később felváltotta a táblázatos forma. módszertani és időbeni megvalósulási lehetőségeit. mintegy tájékozódási pontként szolgált: hiányzott a részletes kifejtés. Meghatározták az egyes területekhez kapcsolódó eszközöket és az ellenőrzés módját. az ellenőrzés módja és a foglalkozások időterve is szerepelt. a tantárgyi fejlesztés vázlatát írtuk le egy-egy tantárgyhoz kapcsolódva. módszerei. hogy az adott gyermeknél milyen részképességet hogyan és mivel fejlesztünk. Ez a rész akkoriban még csak a lényeget tartalmazta. testséma.Az elsõ egyéni fejlesztési tervek A kéttanáros modell hatásai az először kidolgozott egyéni fejlesztési terveken is meglátszottak. A gyakorlat mûhelyébõl 85 . Az alábbi képességfejlesztési területeket alkalmaztuk: mozgás. formáit. egy-egy szószerkezetben utalva arra. munkaformái. téri orientáció. oszloponként kifejtve. A kezdeti időszakban az egyéni fejlesztési tervek két részre tagolódtak. szerialitás. idõészlelés. beszéd. mivel a kéttanáros modellben nagyrészt a tanórákon történik az egyéni fejlesztés. percepció. Az egyik részben a képességfejlesztés főbb területeit írtuk le vázlatpontokba foglalva. eszközei.

(III. rehabilitációs pedagógiai eljárásokban részesüljön [2/2005. hogy a fejlesztésnek milyen tartalmi és fejlesztési területei vannak. Az év elején történő megfigyelésekkel. fejezet . habilitációs. ahonnan új ötleteket hoztunk az egyéni fejlesztési tervek írásával kapcsolatban. nagyobb mértékű differenciálásban. és szükség esetén ezt egészítik ki megfigyeléssel. mi írtunk hozzá egy habilitációs. A megnövekedett feladatot az addiginál több utazó gyógypedagógus látta el.) OM-rendelet]. korrekciós. illetve kiegészítő fejlesztő. és a kéttanáros modell mellett beindult az utazó gyógypedagógiai modell. A kerületben több iskolában is megjelent az integráció.A további változtatások okai Amikor a Pannónia Általános Iskola elkészítette a tanulásban akadályozott tanulókra vonatkozó minimum követelményekkel kiegészített. harmonizált helyi tantervét. valamint egyéb dokumentumok elemzésével. A most használt egyéni fejlesztési tervek már mindannyiunk tudását tartalmazzák. Az egyéni fejlesztési tervekben ma már ezek a tartalmi és fejlesztési területek szerepelnek (3. hogy az általános alapfokú nevelés–oktatás keretében a sajátos nevelési igényű gyermek a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő. A szakértői vélemény tartalmazza a vizsgálat eredményeit és a fejlesztési javaslatokat is. A tervezés elõtt A sajátos nevelési igényű gyermekeket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján helyezik el integrált nevelés–oktatásban vagy „speciális” intézményben. rehabilitációs tantervet. Az összehangolt működéshez egységes diagnosztikus eljárás kidolgozásába kezdtünk. melléklet). hospitálásokkal 86 6. Ebben pontosan leírtuk. A gyógypedagógusok ebből a véleményből indulnak ki a fejlesztés során. 1. Az egyéni fejlesztési terv most Jelenleg a számunkra megfogalmazható alapelv az. diagnosztikus mérésekkel (képességek vagy ritkábban tudásszint felmérése is lehet). Ennek érdekében az utóbbi időben különleges figyelmet fordítottunk az egyéni fejlesztési tervek tökéletesítésére. és az egyéni fejlesztési tervek megírásához létrehoztunk egy mindenki által elfogadott és alkalmazható sémát. Az évek során több tanfolyamon vettünk részt.

téri tájékozódás stb. logopédus. hogy a befogadó közösség gyermekeivel az adott életkorban. másrészt adatokat. kidolgozása. A konzultáció interakciós folyamatként zajlik le a gyógypedagógus és az érintett személyek (pedagógus. követelmények. A gyermekek megfigyelése. A tervezés Kik vesznek részt benne? A tervezési fázisban az óvónő vagy a tanító. valamint a diagnosztikus felmérés kiértékelése után készítjük el az egyéni fejlesztési tervet. Az eltérő követelményeket úgy kell összhangba hozni. Ahhoz. pedagógiai módszereket hogyan hajtsa végre a hatékony fejlesztés érdekében. A felmérőlapokat óvodai korcsoportoknak és osztályfokoknak megfelelően dolgoztuk ki. melynek során a gyógypedagógus egyrészt segíti a pedagógust. fejlesztési eljárások. fejlesztőpedagógus. hogy a közösen megalkotott egyéni fejlesztési tervben szereplő eljárásokat. rendszeres konzultációra van szükség. A közös tudás legoptimálisabb kihasználása érdekében az együttnevelés nagyon komoly közös tervezést igényel. mindkét vagy az összes résztvevő aktív közreműködésével. eszközök meghatározása. A többségi pedagógus a szakembere annak. megbeszélheti kollégáival a kipróbált módszerek hatékonyságát. adott osztályfokon milyen nevelési és oktatási célokat. A gyógypedagógus feladata a sajátos nevelési igényből eredő szükségletek. A pedagógusokkal történő konzultáció lehetőséget ad a helyi pedagógiai program alapján a tanmenet egyeztetésére. szülő) között. a szakos tanár és a gyógypedagógus egyaránt fontos szerepet tölt be. Ezt követi a diagnosztikus felmérés. nevelő. hogy a szakemberek hatékonyan tudjanak együttműködni a gyermek fejlesztése érdekében. szocializációjáról és képességstruktúrájának különböző szintjeiről (testséma. valamint a differenciált fejlesztést szolgáló módszerek és egyéb. A konzultáció olyan szolgáltatási forma. logopédus. tanulási teljesítményéről. újakra cserél- A gyakorlat mûhelyébõl 87 . egyéb szakemberek. feladatokat kell megvalósítani. kiválasztása.fontos észrevételeket szerezhetünk a gyermekek tanulási viselkedéséről. módszerek. hogy találkozásaik rendszeresek és ciklikusan ismétlődőek. iskolába járó minden gyermek személyiségfejlődését és előrehaladását. fejlesztőpedagógus) és a szülőkkel folytatott konzultációk. elvárások. pszichológus. ami azt jelenti. a gyógypedagógiában alkalmazott módszertani eljárások megbeszélésére. a velük foglalkozó szakemberekkel (osztálytanítók. pszichológus.). hogy biztosítsa az óvodába. információkat gyűjthet a gyermekekről.

módszereit. az iskolában. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Tanárképzési és -továbbképzési Központ – Trefort Kiadó. hogy a gyermek nevelését. eszközeit. 88 6. az értékelés szempontjait. sem a gyógypedagógus.4 Mit tartalmaz az egyéni fejlesztési terv? Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a gyermek személyes adatait. melyekre támaszkodni lehet. hogy gyermekük hol tart a fejlődésben. A mi helyi gyakorlatunkban maximum negyedéves időtartamra tervezünk. Függ a gyógypedagógus rátermettségétől. hogy az egyéni fejlesztési tervek csak formálisan meglévő dokumentumok maradtak. Gutkin – M. Felmerülő problémáikra megoldást is javaslunk. oktatását a gyógypedagógus nem veszi ki a pedagógus kezéből. fejezet . Curtis: Az iskolai konzultáció elmélete és technikái. és hogyan tud a szülő hozzájárulni munkánkhoz. ha a gyermek fejlesztése ezt kívánja. A terminus végén az újabb megfigyelések. képzettségétől és interperszonális készségeinek fejlettségétől. funkciókat. tapasztalatok alapján elkészítjük a következő periódusra vonatkozó egyéni fejlesztési tervet. a fejlesztésben részt vevő szakemberek nevét. Lehet ennél kevesebb időszakra. A szülőkkel való konzultációk során megbeszéljük. Mindez úgy történik. melléklet). a fejlesztendő területeket.heti azokat. A mi gyakorlatunkban a folyamatos konzultációknak kiemelt szerepük van. a fejlesztés helyét és időtartamát. Természetesen szükséges. Budapest. A gyermek fejlődésének érdekében más szakemberekkel is konzultálunk. Aktív segítő munkájuk az egyéni fejlesztés részét képezi egy-egy fejlesztési területhez kapcsolódva. A megbeszéléseket minden gyermekre vonatkozóan külön konzultációs űrlapokon rögzítjük (4. A konzultáció alkalmával történik az egyes órák fejlesztési feladatainak és a negyedévente elkészítendő egyéni fejlesztési tervnek a megbeszélése is. de a hosszabb távú tervezés során azt tapasztaltuk. sem a pedagógus nem használta a napi munka megtervezésében. valamint az érintett személyek nyitottságától. 2005. B. 4 T. hogyan segítjük ezt mi az óvodában. Mennyi időre szól? Az időszak változó lehet. J. munkaformáit. hogy a pedagógus az egyéni fejlesztési terv alapján kisebb egységekben is tervezzen. A konzultációs szolgáltatás a látható pozitívumok mellett sok nehézséget is rejt magában. céljait és követelményeit.

a tanár tanulókra fordított ideje. A kompetenciaalapú oktatásban az egyes kompetenciaterületekhez kapcsolódóan jelenek meg a fejlesztési területek az egyéni fejlesztési tervekben. Hogy ezt megvalósítsuk. melléklet) a fejlesztési területeken belül tantárgyakhoz kötötten jelennek meg a célok. hogy egy adott témakörön belül a téma azonos legyen. a kooperatív munkaformák. 2. Az egyedi jellegzetességekből adódó különbözőségek Az egyéni fejlesztési tervben a kéttanáros modellben (5. Bármelyik munkaformát választjuk is. ki kell választanunk a legalkalmasabb munkaformákat. a differenciált rétegmunka. 3. A differenciálás lehetőségeit megbeszéljük a pedagógusokkal. a páros munka. Figyelembe kell venni az együtt-tanulás mértékét. egyéni fejlettségi szint szerinti differenciálást. A lehető legkevesebb időben végzünk osztálytermen kívüli egyéni fejlesztést. Ahhoz. csak szükség esetén térjen el a sajátos nevelési igényű tanuló által tanult tartalom. fontos a differenciálás megfelelő formáinak kialakítása. tempó. A leggyakrabban alkalmazott munkaformák a frontális munka egyéni megsegítéssel. akik a napi munka során tervezve alkalmazzák a tartalom. a tanítás stílusa és a csoportalkotás módja szerinti differenciálást. Egy-egy munkaformát az adott tananyaghoz. a gyerekek képességeihez. A fent leírt munkaformákat vegyesen alkalmazzuk a foglalkozásokon.Mit veszünk figyelembe? 1. érdeklődés. Figyelünk arra. szerkezet. illetve az információszerzés elsődleges forrása szerint az eredmény. Az utazó gyógypedagógiai modellben az adott óvoda. a csoportmunka. illetve iskola. hogy a fejlesztést differenciáltan és hatékonyan tudjuk megvalósítani. mindig javítjuk a gyerekek feladatait. A gyakorlat mûhelyébõl 89 . Az elkülönített oktatást csak a legszükségesebb mértékben szabad tervezni. érdeklődéséhez igazított gyakorisággal és mennyiségben használunk. sorrend. eszközök. valamint a sajátos nevelési igényű gyermek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva készítjük a terveket. Ebben nagy segítségünkre van a javítókulccsal történő önellenőrzés bevezetésének és alkalmazásának a szorgalmazása. munkaformák. követelmények.

90 6. Biztosítja a hatékony. oktatásban az egyéni fejlesztési tervek készítése azonos elvek és azonos struktúra szerint történik. differenciált.Konklúzió Az egyéni fejlesztési terv készítése és alkalmazása a gyógypedagógiai munka szerves részét képezi. interperszonális készségeinek fejlettségi szintjétől és a fejlesztésbe bevonható szakemberek munkájától függően. Mind az óvodai. a befogadó pedagógus módszertani felkészültségétől. fejezet . tudatos. egyénre szabott fejlesztés megtervezésének és megvalósításának lehetőségét. mind az iskolai nevelésben. Eltérések adódhatnak a sérülés típusától és mélységétől.

7. fejezet A szakértõi team-munka optimalizálása az egyéni fejlesztésben .

.

Értelmezhetjük olyan egyéni fejlesztésként. hanem a társadalmi tevékenységformák egyike is. fejlesztés. Ilyen szemlélet szerint. amire szüksége van a sikeres tanuláshoz. Egyéni fejlesztését végezheti tehetséggondozás során a tanítója vagy egy szakkör vezetõje. szakemberhez sem. A gyermekcsoportba integrált sajátos nevelési igényû gyermekek számára törvényi elõírás szerint habilitációs–rehabilitációs ellátást kell biztosítani. adott gyermekre. Egyéni fejlesztést kaphat ebben az értelemben nemcsak a sajátos nevelési igényû tanuló. rehabilitáció törvényi háttere Az integráció. nevelés. inklúzió megjelenésével az óvodákban és az általános iskolákban az addig is sokféle gyermekbõl álló csoportok még sokszínûbbé váltak. A kérdés tehát az. hanem a sokat hiányzó gyermek és a tehetséges tanuló is.Napjainkban az egyénre szabott tanulási útvonalak kiépítésének fontosságát egyre több kutató és gyakorlati pedagógus is érzi. sem irányítása kizárólagosan nem köthetõ egyetlen szakterülethez. hogy ki mikor alkalmazza azokat a speciális eljárásokat. tanulóra vonatkozóan tartalmazza mindazt. mely nem csak a sajátos nevelési igényû tanulók fejlesztésére vonatkozhat és nem csak habilitációs–rehabilitációs célú ellátási formákat tartalmazhat. oktatás. amely csak a különbözõ szakterületek és szakemberek együttmûködésének megvalósítása esetén nyer gyakorlati értelmet. melyekre az adott tanulónak az adott idõszakban szüksége van. éppen ezért sem megvalósítása. Nem tekinthetõ önálló szakmának. vonatkozó fejlesztés is. akkor annak több szereplõjét és több célcsoportját is megkülönböztethetjük. tapasztalja. Ennek az ellátásnak a céljait. sajátos nevelési igényû tanuló esetén a gyógypedagógus vagy a fejlesztõpedagógus stb. szociális gondoskodás stb. Ebben a fejezetben ezt a tágabb értelmezést követve mutatjuk be a team-munka jelentõségét és megvalósulási formáit. Ez lehet tantárgyra vagy képességekre. feladatait tartalmazza az a gyógypedagógiai értelemben használt egyéni fejlesztési terv. A rehabilitáció a gyógypedagógia egyik alapfogalma. Az egyéni tanulási útvonal kifejezés több fejlesztõ eljárás tervezését foglalhatja magában. hogy ki dönt a tanuló fejlesztését végzõ személyrõl és arról. A habilitáció. az egyéni fejlesztés során olyan fejlesztésrõl beszélhetünk. mely átfogja a gyógypedagógiai tevékenységek teljes körét: speciális gondozás. Így valósul meg az az A szakértõi team-munka optimalizálása az egyéni fejlesztésben 93 . kifejezetten a sajátos nevelési igényû gyermekek és tanulók egyéni fejlesztésére fókuszálva a különbözõ integrációs modellekben. tágan és rugalmasan értelmezve. Ha ilyen értelemben beszélünk az egyéni fejlesztésrõl. kompetenciákra stb. A rehabilitáció azonban nem pusztán gyógypedagógiai fogalom. Elsõsorban olyan komplex szemléletet jelent. 1. melyet a gyógypedagógus állít össze. kiemelve az adott modellben rejlõ lehetõségeket és veszélyeket. mely adott idõszakra.

3 Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények ellátják a gyógypedagógiai tanácsadást. 1 Hernádi Krisztina – Jenei Andrea: Kompetenciaalapú oktatás a tanulásban akadályozott gyermekek együttnevelésének szolgálatában. iskolai élet mindennapjainak része áthatják a gyermek összes tevékenységét. fejezet . szabályos keretek között. amelynek egyik célja és feladata az integrációban nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekek. logopédus. A gyógypedagógiai intézménybe járó tanulókhoz hasonlóan az integráltan nevelt gyermekek számára is lehetőséget biztosít a törvény a tanórákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs–rehabilitációs foglalkozásokra. Kisgyermekek. családvédelmi szakember stb. október. a kölcsönös tájékozódás.5. Célszerű rendszeres megbeszéléseket tartani. 2 3 94 7. Emellett azonban alapvető szükséglet a tervszerű. ha munkájukat a szakmai kompetenciahatárok tiszteletben tartása mellett végzik. amelyben minden tevékenység a rehabilitációs célra. évi LXXIX. A habilitációs. de team-munkában történő fejlesztés során a befogadó óvoda. tanulók sérülésspecifikus ellátásának megvalósítása.1 A sajátos nevelési igényű gyermekekre irányuló rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében különböző szakemberek működnek együtt. 2.összetett gyakorlat. szociális gondozás) és a társadalomra irányul (elõítéletek felszámolása. § (6). akadályozott ember megsegítésére (gyógypedagógiai segítség. A habilitációs–rehabilitációs tevékenységek szerencsés esetben mint az óvodai. így ugyanis elérhető. 2007. pszichológus. hogy a szakemberek ne egymás mellett. iskola arra felkészített pedagógusa. hanem egymást segítve. 1. egyénre szabott feladatokkal igyekezhet pótolni a hiányzó készségeket. a teammunka. szaktanácsadást. Időkerete a heti tanítási óra meghatározott százaléka. A Közoktatásról szóló 1993. törvény 52.). számú melléklet a 2/2005. egymás munkáját támogatva tevékenykedjenek a sajátos nevelési igényű gyermek fejlődése érdekében. amely csak akkor lehet zavartalan.) OM-rendelethez (1. A team tagjai a tanulót tanító pedagógusok. a fogyatékos személyek megismertetése a médián keresztül) a minél teljesebb beilleszkedés érdekében. közös program. valamint az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. nagy problémák. (III.2 A befogadó intézmény igénybe veheti az utazó gyógypedagógiai hálózatot működtető intézmények. tájékoztatás. vagyis a sérült. egyéni vagy 2-3 fős kiscsoportos foglalkozások keretében készségfejlesztő gyakorlatokkal. lehet. rehabilitációs tevékenység biztosítása a gyógypedagógus kompetenciája. az utazó gyógypedagógus. Raabe. gyermekorvos.

Mivel a tanítási órák nagy részében a gyógypedagógus foglalkozik a sajátos nevelési igényű tanulóval. aminek megvalósítása mindkét (illetve az összes együtt tanító) pedagógus közös feladata és felelőssége. Felső tagozatban a szaktantárgyak tanítása során jelentkeznek az első nehézségek. hanem a tananyag elsajátítására fókuszál. A szaktanárok a kéttanáros modellben egyértelműen a gyógypedagógus kompetenciájába utalják a sajátos nevelési igényű tanulóval való foglalkozást. a tanórai lehetőségeket kihasználva az egyéni fejlesztésbe. a tanítónak kevesebb ismerete. vagy valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek. Ide tartozhatnak az osztályból azok a gyerekek is. A két szakember kooperatív technikákat alkalmazva együtt tanít. A kéttanáros modell hátránya. hogy a közepesen és a jól haladó gyerekekre több ideje marad az osztálytanítónak.2. A gyengébb. hogy beletanuljon a sajátos nevelési igényű tanuló ellátásához szükséges gyakorlatba. A hatékony munka elsődleges feltétele. gyerekekkel a gyógypedagógus foglalkozik. mely szerint a tanórai differenciálás és az egyéni haladási ütem biztosítása a tanulóval foglalkozó pedagógusok feladata. lehetőség nyílik tanórai keretek között is a tehetséggondozásra. A szakértõi team-munka optimalizálása az egyéni fejlesztésben 95 . tanórai keretek között. A sajátos nevelési igényű tanulók felső tagozaton megvalósuló egyéni fejlesztéséhez még tudatosabb pedagógusi team-munkára van szükség. akiknek az átlagnál több egyéni segítségre van szükségük. A kéttanáros modell közvetlen célcsoportja a tanuló. 4 Kőpatakiné Mészáros Mária előadásai nyomán. hogy nem a fejlesztési lehetőségekre. hogy minden integrált gyermek számára egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus és a pedagógus. a kívánt cél elérését figyelembe véve heterogén vagy homogén összetételű gyermekcsoport dolgozik az osztályban. A többségi pedagógus így kevéssé érzi annak szükségességét. tudása van róla. Egyszerre több. Az együttnevelés modelljei és az egyéni fejlesztés szereplői4 A kéttanáros modell A kéttanáros modellben a tanítási órák jelentős részében két pedagógus áll az osztályban tanuló gyermekek rendelkezésére. több figyelmet kívánó csoporttal. A modell további előnye. Velük az osztálytanító korrepetálása mellett a gyógypedagógus egyéni fejlesztő foglalkozásokat is végezhet. kevéssé teszik magukévá azt a szemléletet.

hogy elegendő-e erre az a néhány. fáradtan eltöltött óra. hanem készségeket és kompetenciákat fejleszt. a pedagógusok közötti tudás terjesztésére kis hatásfokú. aki a sérülésspecifikus módszereket nem építi be az oktatási nevelési folyamatába. Az együttműködés több pedagógussal zajlik. A gyógypedagógus a habilitációs–rehabilitációs célú egyéni fejlesztési terv alapján egyéni vagy kiscsoportos formában fejleszti a sajátos nevelési igényű tanulókat a tanórákon túli időben. habilitációt–rehabilitációt biztosít. ha a fejlesztési tervek. akinek jóval nagyobb energiabefektetést jelent bizonyos tananyagok elsajátítása (sajnos a gyakorlatban még kevéssé beszélhetünk kompetenciafejlesztésről). Kissé rugalmatlan. hiszen a gyógypedagógus – szerencsés esetben – nem a tananyagot tanítja. Hosszú távú fenntarthatóságát segíti. hiszen mindig csak egy pedagógussal áll közvetlen kapcsolatban. közvetett célcsoport a többi tanuló. általában azonban ennek a team-munkának az eredményei nem sokszorozódnak meg.A team-munkában nagyrészt a gyógypedagógus és a tanító. Előnye mindaz.. Ezért fennáll az „elkülönülő” fejlesztések veszélye. Kérdés. egyéni tanulási tervek beépülnek az intézmény dokumentumai közé. akik nehézségeiket megosztják a gyógypedagógussal. fejezet . Hátránya. mert a többségi pedagógusok ragaszkodnak ahhoz a jól bevált gyakorlathoz. Egyéni és kiscsoportos fejlesztésekre épülõ együttnevelési modell Közvetlen célcsoportja a tanuló. A modellben dolgozó gyógypedagógus befolyása az intézményi stratégia alakulására. óraszámhoz stb. kivéve szociális és társas készségeit. illetve nagyon sokszor a tanórákról elkérve a gyermekeket. plusz időben kell elsajátítania a hiányzó ismereteket. 96 7. A tanóráról kivitt tanuló pedig nagyon sokszor lemarad a tananyaggal. esetleg több évfolyam nehézségekkel küzdő tanulói is. hogy a fáradékonyabb sajátos nevelési igényű tanulónak. nem válnak az intézmény tudásává. felső tagozatban a szaktanárok vesznek részt. ami egyszemélyes fejlesztés során megvalósulhat: a tanuló készségei igen jól fejleszthetőek. tanórán kívül. amit közös munkájuk elején kialakítottak.

Előnye. Sokszor ennek a modellnek a termékei nem épülnek be a napi gyakorlatba. Az együttműködés konkrét az azt igénylő pedagógussal. A sajátos nevelési igényű tanuló. További előnye. megmutathatja és megtaníthatja ennek formáit és lehetőségeit. ezért befolyása az intézményi stratégia alakulására. mert a tanítási idő nagy részében ő oldja meg azokat a feladatokat. hanem az adott sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagóguscsoport vállal részt az innovációban. hogy a habilitáció–rehabilitáció irányítása az ő kompetenciája marad abban az esetben is. Utazótanári modell Közvetlen célcsoportja a pedagógus. Természetesen ebben a modellben a gyógypedagógus is végezhet szükség szerint egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést. a tanulók számára kidolgozott feladatlapok. illetve a sajátos nevelési igényű tanuló egyéni sajátosságait figyelembe vevő fejlesztésével kapcsolatos új ismeretek megszerzésére. akik a többségi pedagóguson keresztül kapnak megsegítést. mivel nem az egész iskola. akinek támogatása azért szükséges. és ezáltal motiválttá válhat a sérüléssel. Bevonható a stratégiaalkotásba az intézményvezetés egy vagy több tagja is. a nevelőtestület és a szülők közvetett célcsoport. a munkaközösség-vezetőkkel és a munkaközösségekkel.Konzultációs modell Közvetlen célcsoportja a pedagógus. a többi tanuló. Kisebb hatásfokkal bír azonban a sajátos nevelési igényű gyermek közvetlen fejlesztésére. átadására nagy hatásfokú. közvetett célcsoportja a sajátos nevelési igényű tanuló. az értékelési rendszer). csak formálisan: papíron léteznek. de fennáll a kisebb „elkülönülő” fejlesztések veszélye. a többi tanuló és a nevelőtestület. szem előtt tartva. hogy általa sikeresen megvalósítható a nevelőtestületben a szervezeti tanulás feltételeinek megteremtése. Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja. vesz részt a konzultációkon. hogy a konzultációk során sok dokumentum keletkezik (például az együttműködési terv. hogy a sajátos nevelési igényű tanulóval kapcsolatos minden tanórai feladat elvégzésére alkalmassá tegye a többségi pedagógust. aki ezeknek az új gyógypedagógiai kompetenciáknak a felhasználásával alkalmassá válik az inkluzív nevelés megvalósítására. az egyéni fejlesztési és tanulási tervek. a pedagógusok nem alkalmazzák a kívánt fejlesztési formákat. ha a többségi pedagógus át is veszi ennek bizonyos ele- A szakértõi team-munka optimalizálása az egyéni fejlesztésben 97 . a pedagógusok közötti tudás terjesztésére. melyek az „átlagos” tanulók tanításán kívül a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével kapcsolatban nap mint nap felmerülnek. Az utazó gyógypedagógus célja az.

Integrációt segítő gyógypedagógiai munkánk azt támasztja alá. amelynek tagjai rendszeresen és folyamatosan szakmai kapcsolatban állnak egymással a befogadó intézményben. a befogadó pedagógusok és a sajátos nevelési igényű tanuló igényeihez. A team-munka optimalizálása A team az együttnevelés során különböző szakemberekből áll. egyéni fejlesztési tervek. mert a pedagógussal. A konzultációk. hogy az utazó gyógypedagógiai modell alkalmazásával lehet a leginkább átfogó segítséget biztosítani. A modell alkalmazása során bevonható a stratégiaalkotásba az intézményvezetés egy vagy több tagja is.meit. amelyet segít az intézmények közötti kooperáció. Az együttműködési kultúra kialakítása kölcsönös együttműködés eredménye. A tanórai tudatos egyéni fejlesztés megvalósulásához és az egyéni tanulási útvonalak kiépítéséhez szükséges tanórai differenciálás megvalósítását. szükségleteihez megfelelően intézményen belül változtatható. méghozzá a legkülönbözőbb formákban. Termékei: együttműködési terv. valamint ebben a modellben tud megvalósulni az a team-munka. Az utazó gyógypedagógiai modell legfőbb előnye a rugalmasság. Az intézmények. megismerése igen 98 7. illetve azokon a helyszíneken. megbeszélések az érintett tanuló fejlesztésére koncentrálnak. 3. melyek meglátogatása. A modell előnye. értékelési rendszer. fejezet . kidolgozott feladatlapok. egyéni tanulási tervek. tanulói portfolió stb. mely egy inkluzív intézmény innovációs törekvéseinek leginkább megfelel. az arra vonatkozó megállapodások magasabb szintű rögzítése. Az intézményi stratégia alakulására. a pedagógusok közötti tudás terjesztésére gyakorolt hatása a gyógypedagógus és a többségi pedagógus közvetlen kapcsolattartása és a konzultáción kidolgozott termékek miatt igen erős. megszervezését is segíti. melyben szerepel az együttműködő felek feladatmegosztása. Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja. Mivel változó pedagóguscsoportok vállalnak részt az innovációban. kisebb az „elkülönülő” fejlesztések veszélye. a munkaközösség-vezetőkkel és a munkaközösségekkel közösen zajlik. hogy az együttműködés konkrét.

Ha a team rendszeresen találkozó több személyből áll. aki a gyermek egyéni fejlesztését koordinálja az intézményben. hogy a találkozók célja a sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó minden lehetséges kérdés megválaszolása. tanuló fejlesztése érdekében. tanácsaival segíti a team működését. a differenciálás lehető- A szakértõi team-munka optimalizálása az egyéni fejlesztésben 99 . jegyzőkönyvek írása mind-mind a team-munka megfelelő minőségű tevékenységét biztosítják. megszervezése és a nyitott. Mindkét pedagógus egyenrangú félként jelenik meg azadott foglalkozáson. aki ezeket a megbeszéléseket irányítja. és a gyógypedagógus. bemutassa a különböző eszközök használatát. A hatékony közös munka érdekében ezek tiszteletben tartása elengedhetetlen. deklarálása. A szakértői csoport létszáma változó lehet. az aznapi napirend bemutatása. ne kapjanak ezekre az időpontokra más iskolai feladatokat. A team-tagoknak profitálniuk és ösztönzést kell meríteniük a közös munkából: ellenkező esetben ugyanis nem alakulnak ki a résztvevők azon készségei. ezért mindig érdemes konkrét időpontot kijelölni. Megbeszélések A team megszervezéséhez. a kezdési és a befejezési időpont betartása és az emlékeztetők. válaszra váró kérdések felszínre hozása. Az ő tanórai team-munkájuk gondos tervezést és odafigyelést igényel.) A megbeszélések céljainak és hatásköreinek kialakítása. de mindig tagja az a pedagógus. (Két-három személy esetén erre nincs szükség. A team-munkának több helyszíne is meghatározható az együttnevelés megvalósítása során. akár az arra az időszakra vonatkozó intézményi munkarendben. hogy a pedagógusok el tudjanak menni a megbeszélésekre.fontos a sajátos nevelési igényű gyermek. egymás között arányosan elosztott feladatokat lát el. melyek nélkül az együttnevelés elképzelhetetlen. Tanórai tevékenységének célja. Ezt az oktatási formát team-teaching technikának hívják. aki rehabilitációs–habilitációs szemléletével. a nyugodt munkalégkör kialakításához szükség van az intézmény vezetőjének támogatására. Alapszabály. Fontos. az időtartamok tiszteletben tartása. Az utazótanári modellben a gyógypedagógus csak ritkán tevékeny résztvevője a tanórai munkának. Tanórák A kéttanáros modellben a két pedagógus együtt tanít az órák nagy részében. célszerű vezetőt választani. hogy sérülésspecifikus eljárásokat vázoljon fel. A team tagjai különböző kompetenciákkal rendelkező szakemberek. a következő találkozóig a tevékenységek megtervezése.

Ezeket az ismereteket a következő konzultációkon hasznosítani tudják. kompetencia fejlődését szeretnénk elérni. Ha egy készség. a habilitációs–rehabilitációs tevékenység megvalósítása érdekében fontos. hanem fejlesztési lehetőségek bemutatása. ha a befogadó pedagógus és a gyógypedagógus közösen készíti el az adott időszakra vonatkozó egyéni fejlesztési tervet. Az egyéni fejlesztési tervek A sajátos nevelési igényű gyermekek. ha speciális probléma megbeszélésére kerül sor. fejezet . Ha a terveket csak a gyógypedagógus készíti – ekkor a terv megvalósításának kisebb a hatékonysága –. akkor olyan tevékenységeket kell végeztetni a tanulóval. ha a gyógypedagógus találkozik a szülőkkel. Azt jelenti. melyet a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus közösen készít a befogadó pedagógussal. Az ezeken a megbeszéléséken való részvételt természetesen szintén együtt tervezik a résztvevők. a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye. Tevékenysége során hasznos információkat szerezhet a sajátos nevelési igényű gyermekekről. illetve ha erre igényt tart valamelyik partner (akár szülő. képesség. az egyén fejlődési üteméhez igazodva differenciált foglalkoztatást és rugalmas alkalmazkodást alakít ki a pedagógus. a sérülésből. Beszélgetés a szülõkkel A szülőkkel való beszélgetések leginkább az osztályfőnök feladatai közé tartoznak. tanulókról és a befogadó osztályról is. A sajátos nevelési igényű tanulók speciális igényeinek kielégítése a fejlesztés középpontba állításával valósítható meg. valamint saját diagnosztikus mérései alapján. sajátos nevelési igényből adódó problémák kezelésekor. Hatékonyabb az egyéni fejlesztési tervben leírtak megvalósítása.ségeit stb. Az ő feladata tehát nem az óvónő. tapasztalataikat átadják egymásnak a következő szakmai team-megbeszélésen. hiszen ez az alapja a tanórákon történő egyéni megsegítéseknek és a differenciálás megtervezésének. Ez azonban nem azonos a pedagógiai korrekcióval. akár pedagógus). tanító vagy tanár mentesítése a tanórákon. melyek erre a képességre célzottan fejlesztő hatásúak lehet- 100 7. hogy a fejlesztési tervet a befogadó pedagógus is ismerje meg. hogy egyéni tanulói igényekhez. mely eljárásokat a befogadó pedagógus a következő tanórákon már önállóan is tud alkalmazni. tanulók fejlesztése minden esetben egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az utazó gyógypedagógus abban az esetben vesz részt ezeken. Vannak olyan speciális esetek. amikor hatékonyabb. 4. például anamnézis felvételekor vagy nehezen megoldható. A tanulók képességei és kompetenciái különböző fejlettségűek lehetnek.

A szakértõi team-munka optimalizálása az egyéni fejlesztésben 101 . integratív iskola. Országos Közoktatási Intézet.Gyula. tanulók egyéni megsegítése az egyéni fejlesztési terv. a gyermek önbizalmának folyamatos pozitív megerősítése mellett lehet eredményesen végezni. rehabilitációs fejlesztés tervezése. melyek a szélesebb társadalom felé nyitnak utat a sérült gyermekek számára. készségeket. képességekre építve. A tanórán kívüli habilitációs–rehabilitációs tevékenység végzése a gyógypedagógus kompetenciája. természetes módon valósul meg.nek. eszközeinek kiválasztásában. Kiemelt jelentőségű a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekben rejlő habilitációs–rehabilitációs fejlesztés lehetősége. inkluzív társadalom. feltűnés nélkül. A sokrétű szabadidős program fejlesztő hatással van a közösségi. 2005. illetve az egyéni tanulási terv alapján tanórán kívül és tanórai keretben. Innovatív környezet. A differenciált tanulásszervezés miatt a követelmények és az értékelés is szükségszerűen differenciáltan történik.): 3I Akadémia . Budapest. Közös munkával biztosítani tudják a sajátos nevelési igényű gyermekek számára az egyéni tanulási stratégiákat. majd a konzultáció is. 5 Kőpatakiné Mészáros Mária: Az egyéni tanulási útvonalak kiépítése. Ennek rendkívül nagy jelentősége van. A fejlesztő munkát a már meglévő készségekre. 2006.5 A sajátos nevelési igényű gyermekek. hiszen a valódi integráció lényege az elfogadott és viszonzott kapcsolatrendszerben rejlik. A gyógypedagógus kezdetben nagyon sokat segíthet a tevékenység módjainak. Gyógypedagógus közreműködésével történik a tanítási órákba beépülő habilitációs. módszertani eljárások alkalmazásával is megvalósulhat. A foglalkozásokat azonban vele megosztva vagy az ő iránymutatásával végezheti a többségi pedagógus vagy a szakirányú végzettséggel nem rendelkező fejlesztőpedagógus. a társas dimenzió fejlesztését célzó tevékenységek integráló szerepet tölthetnek be. és megalapozzák azokat a képességeket. társas kapcsolatok alakítására. differenciálással és különböző nevelési. In: Mayer József (szerk. Amennyiben differenciáltan tervezett a gyermek fejlődési folyamata. Ebben az esetben az egyéni megsegítés a tanóra szerves részeként.

.

fejezet Egyéni fejlesztési tervek .8.

.

osztály Idõszak: 2008. BNO kód: F 80. szövegértés. alapszókincs. szókincs. verbális memória. sok szót. annak ellenére. amelyet jól kezelhetõnek gondolnak és szívesen kipróbálnának. április–június Készítette: Rajnik Kata az osztályfõnökkel. P. általános tájékozottság. osztályfok: 11 év. számfogalom.2 szenzoros diszfázia Iskola: Gárdonyi Géza Általános Iskola Herman Ottó tagiskolája Életkor. Egyéni fejlesztési tervek 105 . 1. szövegalkotás. Egyéni fejlesztési terv (4. Funkciók. hogy nem anyanyelve a magyar és családon belül nem használja. önbizalom. 4. évfolyam) Név: A. amelyekre támaszkodni lehet: motiváció. T. szorgalom.Ebben a fejezetben többféle típusú egyéni fejlesztési tervet mutatunk be. kifejezést ismer és használ. hogy a pedagógusok találnak köztük olyat. Reméljük. vagy kedvet kapva maguk alakítanak ki egy számukra minden szempontból megfelelõt. logikus gondolkodás. összefüggések felismerése alapszinten megvan. Réthy Zsuzsannával való konzultációk után A fejlesztés területei a szakvélemény és az elõzõ fejlõdési idõszak tapasztalatai alapján: beszédértés. kifejező beszéd. szerialitás.

Feladatok utasításait olvassa el és fel.Fejlesztési terület: beszéd. képrõl szavakat. napköziben is. mondatokat. tevékenységet fogalmazzunk meg. Fogalmazza meg a saját szavaival. A fejlesztés helye. Munkaforma: frontális. játék. mit fog tenni. gyakorlás. páros. A fejlesztés célja: szókincsfejlesztés. képre kérdések feltevése. Eszköz: feladatlapok. Feladatok. gyakorlás. munkafüzetek. Módszer: magyarázat. folyamatosan. történetek. A beszéd fejlesztése folytatódjon tovább az elõzõ fejlõdési idõszaknak megfelelõen. rövid szöveget. beszélgetés. képek párosítása. ellenõrzés. minden tevékenység közben spontán fejlõdik. a fejlesztõ személye: órákon a tanító. újságcikkek. kerek mondatokat. kérést. Fejlesztendõ készség: beszédértés. Írjon rajzról. képek. szókártyák. Idõkitöltõnek is jó. kifejezõ beszéd fejlesztése. szabad aszszociációs játékok témakörhöz kapcsolódva és szabadon is stb. ellenõrzés. Feladatok. Szövegek olvasása. Munkaforma: Idõ: minden egyéni. Mondatokra kérdések kitalálása. az osztályban. Lehetõleg minél több dolgot. értékelés. értékelés. képek. Képrõl kérdezés. beszédészlelés. szövegek. egyéni fejlesztés keretében a gyógypedagógus. tud-e mondatokat megfogalmazni. beszédértés fejlesztése. Eszköz: feladatlapok. fejezet . megbeszélés. tevékenységek: Minden feladattal. A fejlesztés helye. a fejlesztõ személye: minden órán a tanító. Játékok: szókincs memory ellentétpár memory kakukktojás-játékok szókincs-aktivizálásos játékok. órán. Tõle is várjunk teljes. megérti-e a tanórai elvárásokat. 106 8. Fejlesztendõ készség: szókincs. megbeszélés. szókártyák. A táblázat a következõ oldalon folytatódik. újságok. utasításokat. Idõ: naponta legalább egy órába beépítve. képes-e végrehajtani azokat. mesék. beszélgetés. Módszer: magyarázat. játék. Készítsen rajzot szövegrõl. szóláncok. csoportmunka. egyéni. a gyógypedagógus heti 1 órában. csoportmunka. tevékenységek: Egyszerû kérdésekre válasz kikeresése adott mondatból. Az értékelés alapelvei: ki tudja-e fejezni magát praktikus dolgokban. Testséma fejlesztõ gyakorlatokkal összekötött utasítások. szövegértés.

hogy a beszédkedve nõjön. összefüggéseket önállóan megfogalmazni. Idõ: egyéni foglalkozások során mindig. igaz-e vagy hamis. szövegrõl. mit csináltunk. csoportos. beszélgetés. Mondatok átfogalmazása a saját szavaival. Tananyagtól független kérdések. Mondjon ugyanarról a képrõl igaz és hamis állításokat. A fejlesztés helye. Barkochba-játék. tevékenységek: Spontán fejlõdik a szókincsfejlesztés. önmagára vonatkozó kérdések feltevése.A feladatok. Módszer: kooperatív tanulás. iskolai élet) vonatkozóan ismerje az alapszókészletet. Két mondatot kap: találja ki. vásárlás. ezekre való válaszadásra késztetés. beszédértés és szövegértés fejlesztése által is. ugyanazt jelenti-e vagy mást. és helyesen alkalmazza mondatokban. Egyéni fejlesztési tervek 107 . egyéni fejlesztési alkalmak után is összefoglaljuk. döntse el. a fejlesztõ személye: minden órán. frontális. Munkaforma: egyéni. Fejlesztendõ készség: kifejezõ beszéd (ezzel egy idõben a gondolkodási mûveletek. Minden tevékenység közben figyeljünk oda rá külön is! A fejlesztés követelménye: tudjon egyszerûbb gondolatokat. kérdésekre egész mondattal válaszolni. drámajáték. Igaz-hamis: állítások képrõl. Feladatok. összefüggések meglátásai is fejlõdnek). bármirõl. Válaszadás a tananyaggal kapcsolatos kérdésekre. Praktikus helyzetekre (pl.

a fejlesztõ személye: minden órán a tanító. kifejezések maradjanak meg emlékezetében tartósan is. Fejlesztendõ képesség: verbális emlékezet. Óra végén felidézzük. Munkaforma: frontális. pl. versek. Verstanulás. és ezeket mondja el. Egyéni követelmények szerint 2-3 versszak elég. A fejlesztés helye.Fejlesztési terület: emlékezet. hogy mit tettünk. szabályok tanulása. Rövid vázlat készítése egy-egy szóval és képekkel. és értékelés (nagyon fontos az állandó pozitív megerõsítés. csoportmunka. a gyógypedagógus. 108 8. Az értékelés alapelvei: ne felejtsen el tanuláshoz szükséges tevékenységeket. Idõ: napról napra valamennyi megtanulandó. ha mondatbankból kell kiválasztania a tananyaghoz kapcsolódó mondatokat. piktogramok az emlékezeti tartalmak elõhívásának megkönnyítéséhez. Eszköz: szövegek. páros munka. ceruzát. egyéni. Óra elején beszélgetünk valamirõl. fejezet . tevékenységek: Memoriterek. A fejlesztés célja: tanult szavak. felszerelést hozni. a beszédkedv felkeltése miatt). Feladatok. Képes legyen a megtanulandó szövegek egy részét õ is emlékezetbõl elmondani. mirõl beszélgettünk. A végén megkérem. Segít. anyagrészek összefoglalása közvetlenül azok tanulása után vagy késõbb. tolltartó rendben tartása. hogy mondja el õ. foglalja össze. gyakorlás. lehessen ezekre új tudásokat építeni. felsorolással). Kisebb témák. felszerelés elhozása. Módszer: bemutatás. Ne felejtsen el szülõi értekezletrõl szólni. ellenõrzés. Szóláncjáték (meg kell jegyezni a szavakat egymás után. segítségadás. Óra elején elmondom. képek. megjegyzendõ szöveg legyen. mibõl fog állni az óra. A fejlesztés követelménye: meg tudjon tanulni két-három versszakot a tanulandó versekbõl.

II. másikat bal kézzel kapja el. 20 stb. a gyógypedagógus heti 1 órában. Eszköz: számegyenes. páratlant másikkal. 4. testsémás mondókával együtt. a fejlesztõ személye: matematikaórán a tanító. Nyitott mondatok megoldása. egyéni fejlesztések során. Az értékelés alapelvei: tud-e biztonsággal összeadni. segítségadás. amíg 50-et nem kap. helyi értékek használata alakuljon ki. 10. Feladatlapok: Szabó Otília: Számtól számig I. korrepetálások alatt. Idõ: matematikaórán. kivonni a százas számkörön belül. 0. fõleg az egyszerûbb számokkal.). Labdadobálással összekötött számolás kettesével. értékelés. Feladatok. 6… 0. 10. Szorzótábláról tudjon szorzatokat leolvasni. szorzótábla.Fejlesztési terület: számfogalom. ellenõrzés. eszközhasználat sikeres-e. 6… 0. hozzáadja addig.. hármasával. Munkaforma: differenciált egyéni munka. Egyéni fejlesztési tervek 109 . gyakorlás. páros munka. Szorzótábláról a szorzatok leolvasása. 20… 100 Testsémával összekötve: egyiket jobb. 2. egyesek. Szöveges feladatok megoldása (szövegértés!). húz még. több-kevesebb megállapítása a százas számkörben. Hármasával számolásnál párosakat egyikkel. Szorzótábla használatát tudja-e. Ugyanez dobókockákkal: addig kell dobnia. Montessori-gyöngykészlet. Páros. Schubitrix játékok Módszer: bemutatás. Számsorozatok gyakorlása: pl. Húz egy számot. A fejlesztés követelménye: tízes átlépések. Fejlesztendõ: számfogalom. A fejlesztés helye. A fejlesztés célja: a százas számkörben mûveletek végzése írásban és már fejben is. 0. amíg össze nem gyûjt 50-et. Kisebb-nagyobb. számkártyák. Gyûjtõs játék: 50-et kell öszszegyûjteni (100-at stb. Tízesek. Memóriafejlesztés is: szorzótábla tanulása. tevékenységek: Számkártyáknak megfelelõ mennyiség kirakása gyöngybõl. páratlan gyakorlása. 3.

A fejlesztés helye. matematikából: melyik a több. mennyivel? 20+32 vagy 10+50? Én kitalálom. páros munka. a fejlesztõ személye: órán és órán kívül a tanító. ker. tevékenységek: Gyakori és pontos pozitív megerõsítés. 2. „Ilyen jó tulajdonságaim vannak…” „Azt szeretik bennem az osztálytársaim. Fordított feladathelyzetek: pl. A fejlesztés célja: szorongás csökkentése. kooperatív tanulás. Módszer: drámajáték. gyurma. Akár a táblánál! Én adok neki feladatot.Fejlesztési terület: Szociális kompetenciák. hogy…” Mozgás. április-május-június Készítette: Venterné Balogh Angelika utazó-gyógypedagógus. festékek stb. Nemes Enikő fejlesztőpedagógus Fejlesztendő területek az előző fejlesztési időszak tapasztalatai és a szakvélemény alapján: 110 8. beszélgetés. Eszköz: bármilyen feladathoz a szükséges eszközök: színes ceruzák. nem általános. mûvészeti tevékenységek. Munkaforma: frontális. Feladatok. Meséskert Tagóvoda Korcsoport: nagycsoport Időszak: 2008. õ ellenõrzi. anyukám” stb. Az értékelés alapelvei: magabiztosabbá. csoportmunka. önállóbbá válik-e. pl. akasztófajáték fordítva is (auditív észlelést. hanem minden jó. szituációs játékok. hanem konkrétan a helyzetre vonatkozó. önbizalom növelése. Fejlesztendõ készség: önismeret. a gyógypedagógus. fejezet . Jenei Andrea logopédus. festés.0 Óvoda: XIII. korrepetálások alatt folyamatosan és rendszeresen. „Ilyennek lát a tanító néni. egyéni. játék. Idõ: órákon. Egyéni fejlesztési terv (óvodai nagycsoport) Név: B. szerialitást is fejleszti). BNO kód: F 70. aztán õ ad nekem. egyéni fejlesztések során. A fejlesztés követelménye: önállóbb. magabiztosabb munka (szem körüli tick csökkenése nagyon jó lenne). a szülõ.G. ahol nincs jórossz megoldás.

gyöngy. Egyforma – nem egyforma szójáték. Funkciók. óvodapedagógusok csoportszobai célzott egyéni fejlesztéssel. társas kapcsolatai jók. Eszköz: pálcika. fejlesztőpedagógus). ruhával stb. A fejlesztés színterei: csoportszoba (óvodapedagógusok. dicsérettel. Mi változott meg? – játék az arckifejezéssel. kiegyensúlyozott. gyakorlás. kiscsoportos. Mondatban egy megbeszélt szó meghallása. A fejlesztés célja: fejlõdjenek a különbözõ funkciói.15 percig. Munkaforma: egyéni. az olvasáshoz. memória. Az értékelés alapelvei: önmagához mérten.kognitív funkciók. szétvágott képek összerakása. beszélgetés. Két kép közötti különbség megtalálása. Ismeretlen puzzle 3. képek. Idõ: Hetente logikai készlet. 4. tevékenység: Hiányzó részlet megtalálása. Sorozat folytatása. A fejlesztés követelménye: Tudjon feladathelyzetben maradni kb. A fejlesztõ személye. vizuális és auditív figyelmének terjedelme és tartóssága fokozódjon. Bohóckártya. fejlesztőszoba (fejlesztőpedagógus). ellenõrzés. íráshoz. logopédus. Fejlesztendõ képesség: figyelem. Módszer: játék. A fejlesztés fő feladata az iskolára való felkészítés. egyszerû változtatásokat embereken. Memóriakártyák párosítása. 5 darabos. tárgyakon vegyen észre. számoláshoz szükséges képességek és készségek fejlesztése. kártya. színes rudak. 2 × 15 perc. Válogatás forma szerint. játéktevékenység közben. pozitív megerõsítéssel. Fejlesztési terület: kognitív funkciók. pötyi. a fejlesztés helye: gyógypedagógus. együttműködésre képes. melyekre támaszkodni lehet: feladatra való motivációja megnőtt. Feladat. terhelhetőség. logopédiai szoba (logopédus). ill. általános ismeretek. értékelés. tornaterem (óvodapedagógusok. Egyéni fejlesztési tervek 111 . gyógypedagógus). mozdulatokkal.

gyakorlás. Kinder-tojás játékok. Munkaforma: egyéni. tárgyak. értse a jelentését. Bohóc-kártya. A fejlesztõ személye.). 112 8. fejezet . 3 elemmel)? Szósorok ismétlése. apró 3 × 15 perc. képek. Hetente mackók. színes rúd. Soralkotás képekbõl. Feladat. Mondatok ismétlése Sindelar-szósorokkal. Fejlesztendõ képesség: emlékezet. egyéni fejlesztéssel logopédus. Eszköz: gyönHetente gyök. Módszer: játék. szómagyarázatokkal. analógiásan tudjon két hangot összekapcsolni. kiscsoportos.A fejlesztõ személye. óvodapedagógusok. anyanyelvi nevelés foglalkozások alkalmával logopédus. ellenõrzés.1 × 15 perc. épüljön be a mellett fogalom. Két hang összekapcsolása (mgh. értékelés. 2 elemre való visszaemlékezés. Év végi mûsorra verstanulás – képek segítségével. autók. a fejlesztés helye: gyógypedagógus. tevékenység: Mi változott meg a mackón? Melyik bohócnak volt sárga füle? Melyik játék nincs az asztalon? Mi volt a X mellett (2. hívóképek. a fejlesztés helye: gyógypedagógus és óvodapedagógusok a csoportszobában. Sorozat alkotás színes rudakból. Pötyi kirakó 3 elem szerint. + msh. Mackó kártya. Eszköz: képek. versek. Soralkotás logikai készletbõl. beszélgetés. Munkaforma: egyéni. tárgyak. Fejlesztendõ képesség: szerialitás. A fejlesztés követelménye: tanuljon meg egy rövid verset. matematikafoglalkozások során. mondókák. Módszer: játék. ellenõrzés. értékelés. vizuális utasítás szerint. Sindelar-lapok. tevékenység: Gyöngyfûzés auditív utasítás szerint. logi. pötyi. Feladat. kiscsoportos. beszélgetés. gyakorlás. kai készlet. A fejlesztés követelménye: segítséggel 3 elemet tudjon ritmikusan sorba rendezni.

papír. ellenõrzés. A fejlesztés célja: mozgása összerendezettebbek legyen. aszfaltkréta. A fejlesztés követelménye: ujjai végre tudják hajtani az apróbb mozgást. dupló. fûzõcske. értékelés. Hetente pad. cölöpépítõ. a fejlesztés helye: óvodapedagógusok vizuális tevékenységek alkalmával. Labdaelkapás társtól. olló. Munkaforma: egyéni. Fejlesztendõ képesség: finommotorika. 1 × 30 perc. gyakorlás. Feladat. újságok. Feladat. szívószál. tudja elkapni a labdát. tevékenység: homokrajzolás. A fejlesztõ személye. Eszköz: homok. Az értékelés alapelvei: önmagához mérten. tevékenység: Célzott feladatok az írás-elõkészítéshez. Fejlesztendõ képesség: grafomotorium. gyurma. Módszer: játék. tészta. A fejlesztés követelménye: gurításai pontosak legyenek. pozitív megerõsítéssel. Munkaforma: egyéni. ragasztás. kiscsoportos. legó. Munkaforma: egyéni. szívószálfûzés. Labdagurítás eltérõ távolságból. Labdaméret változtatása. Labdadobás társhoz. egyszerû origami. értékelés. kiscsoportos. dicsérettel. vágás. A fejlesztõ személye: fejlesztõpedagógus feladata a labdaterápia elmélete és gyakorlata alapján. a fejlesztés helye: gyógypedagógus. Eszköz: Hetente Szebben akarok 1 × 10 perc. gyakorlás. A fejlesztõ személye. Fejlesztendõ képesség: mozgás. Naponta 15-30 cipõfûzõ. ellenõrzés.Fejlesztési terület: pszicho-motoros funkciók. tépés. tevékenység: Labdagurítás társhoz. perc motiváltlegó. írni! c. színezés. Egyéni fejlesztési tervek 113 . értse meg az utasításokat. Feladat. gyakorlás. Eszköz: labda. aszfaltkréta. ceruza. értékelés. Ritmikus sorok. Módszer: játék. nagymozgás. Labdagurítás eltérõ irányba. Távolságváltások. papír. ellenõrzés. Módszer: bemutatás. ságtól függõen. könyv alapján. gyurmázás.

tevékenység: Hol van a baba karja. szájképek. Eszköz: tükör. A logopédiai foglalkozások alkalmával. nyaka. mögöttem. háta. értékelés. gyakorlás. Melyik testrészedet érinted meg? – megnevezés. melyik a jobb keze. Munkaforma: egyéni. értékelés. kiscsoportos. fejezet . hívóképek. Direkt ajakgyakorlatok. A fejlesztés követelménye: képes legyen megnevezni minden fõbb testrészét. pozitív megerõsítés. Munkaforma: egyéni. Logopédus. Hetente baba. értékelés. Fejlesztési terület: beszéd. Egyik oldal. azonnali javítás. Fejlesztendõ képesség: téri orientáció. A fejlesztõ személye: fejlesztõpedagógus. jobb lába. könyv. Módszer: bemutatás. volnék én c. nyakadhoz.? Tedd a babzsákot a válladhoz. lent. 114 8. Hetente pad. Artikulációs nyelvügyesítõ mozgások szájtéren kívül. ellenõrzés. hetente 2 órában. tudja. zsámoly. képek. Elõttem. A fejlesztés célja: beszédmozgása ügyesedjen. Eszköz: képek. gyógypedagógus. 5 percben. labda. kiscsoportos. Fejlesztendõ képesség: testséma. gyakorlás. Ez 1 × 10 perc. a fejlesztés helye: óvodapedagógusok a mindennapi testnevelés-foglalkozások alatt. hogy a testének két fele van. Módszer: játék. A fejlesztés követelménye: saját testéhez viszonyítottan a szóbeli utasításokat végre tudja hajtani.. kötél. 2 × 10 perc. térdedhez. kérésre tisztán ejtse a kialakított hangokat. játék.. Eszközök: tükör. másik oldal megnevezése. Jobb oldal rögzítése saját testen. karika. A fejlesztõ személye. babzsák. érzékelje.. Fejlesztendõ készség: artikulációs mozgás. Munkaforma: egyéni. Az értékelés alapelvei: tiszta ejtés és pontos munkavégzés. ellenõrzés.A fejlesztõ személye. frontális. Feladat. Módszer: játék. Feladat. Melyik testrész hiányzik a képrõl? Babaöltöztetõ. tevékenység: Mozgásutánzás (felnõtt mutatja). Fönt. mellettem relációszavak alkalmazása.. Artikulációs nyelvügyesítõ mozgások szájtéren belül. Feladat. minden foglalkozáson kb. gyakorlás. illetve koncentrált figyelem esetén szóbeli. tevékenység: Játékos hangutánzás. kiscsoportos. ellenõrzés. a fejlesztés helye: logopédus kiscsoportos beszédterápiás foglalkozásokon.

értékelés. hetente 2 órában. minden foglalkozáson kb. Módszer: bemutatás. ellenõrzés. Módszer: bemutatás. értékelés. hetente 2 órában. gyakorlás. cs-c hangok izolált differenciálása. képkártyák. hetente 2 órában. Tiltó mondatok alkotása. beszélgetés. zs-z. hetente 2 órában. minden foglalkozáson kb. Tárggyal és helyhatározóval bõvített egyszerû mondat. azonnali javítás. Módszer: bemutatás. kirakók. Motoros differenciálás: S-sz. Kívánságot kifejezõ mondat. értékelés. a fejlesztés helye: logopédus kiscsoportos beszédterápiás foglalkozásokon. 10 percben. játék. c hangok automatizálása különbözõ fonetikai helyzetekben. A táblázat a következõ oldalon folytatódik. Helyes-helytelen ejtés differenciálása. A logopédiai foglalkozások alkalmával. feladatlapok. Munkaforma: egyéni. azonnali javítás. könyv képei. Hangfejlesztés: R hang fejlesztése. Egyszerû bõvített mondatok. társasjátékok. zs. S-sz. 5 percben A fejlesztõ személye. A fejlesztõ személye. minden foglalkozáson kb. Munkaforma: egyéni.A fejlesztõ személye. Egyéni fejlesztési tervek 115 . eseményképek. Módszer: bemutatás. A logopédiai foglalkozások alkalmával. játék. Eszközök: Én is tudok beszélni c. Munkaforma: egyéni. Tõmondat két állítmánnyal. Feladat. a fejlesztés helye: logopédus kiscsoportos beszédterápiás foglalkozásokon. játék. a fejlesztés helye: logopédus kiscsoportos beszédterápiás foglalkozásokon. sz. gyakorlás. tevékenység: S-sz. A logopédiai foglalkozások alkalmával. mondatai. Eszközök: hívóképek. hívóképek segítségével. A logopédiai foglalkozások alkalmával. Eszközök: hívóképek. azonnali javítás. z. apró tárgyak. cs. Fejlesztendõ készség: grammatikai. gyakorlás. játék. cs-c hangok differenciálása szavakban. ellenõrzés. Tõmondatok jelen és múlt idõben. 10 percben. Eszközök: képek. minden foglalkozáson kb. zs-z. gyakorlás. Automatizálás: s. Fejlesztendõ képesség: hallási differenciálás. képkártyák. Mondatalkotás: Állító és tagadó mondatok alkotása. 5 percben A fejlesztõ személye. ellenõrzés. zs-z. cs-c hangok differenciálása szavakban. tárgyképek. a fejlesztés helye: logopédus kiscsoportos beszédterápiás foglalkozásokon.

évfolyam) Név: Cs. 3.0. fejezet . április-május-június Készítette: Tóth Anita utazó-gyógypedagógus. Olvasási tempója lassú. olykor betűzve. kiscsomegtanulása – passzív és aktív portos. nevének megjegyzése. melyekre támaszkodni lehet: vizuális észlelése megfelelő. Igék: mozgások megfigyelése. osztályfok: 3. Fejlesztésre szorul az olvasási technika és a szövegértés. Funkciók. megnevezése. Egyéni fejlesztési terv (3. B. de a jobb-bal irányokat téveszti. az osztályban tanító pedagógusokkal konzultálva Tanárok: Tompa Irén (környezetismeret). tárgyképek nevének tanulása. vizuális emlékezet. utánzása. Virág Éva (magyar nyelv és irodalom) A fejlesztés területei az előző fejlesztési időszak tapasztalatai alapján: figyelem. auditív emlékezet. sok hibával olvas. szövegértés. térben megfelelően tájékozódik. Olvasási technikája még nem elegendő az önálló szövegfeldolgozáshoz. A tavasz jellemzõi. rész–egész viszony. képeken mozgások felismerése. szókincs.Szókincs: Munkaforma: Fõnevek: tárgyak nevének egyéni.1 Iskola: Csata utcai Általános Iskola Életkor. testsémája kialakult. auditív észlelése megfelelő. 116 8. tavaszi ruhadarabok. osztály Időszak: 2008. szókincsbe építése. F 81. BNO kód: F 81. szótagolva.

várja ki. a fejlesztõ személye: magyarórákon a tanár. melyeknél a cél elérése csak közösen lehetséges. egyéni és csoportmunka. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. A fejlesztés célja: szabályok betartása. játékok. Munkaforma: Idõ: differenciált folyamatosan. Szabályok betartásához való következetes ragaszkodás. Többiekkel való együttmûködés bátorítása: feladatok. tevékenységek: Társas tevékenységbe való bevonás. a fejlesztõ személye: környezetismeret-órákon a tanár. A fejlesztés követelménye: A szabályokat tartsa be. A fejlesztés helye. Öntörvényûség csökkentése. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. Egyéni fejlesztési tervek 117 . Eszköz: differenciált feladatlapok. egyéni és csoportmunka. kooperatív tanulás megvalósításával lehetséges. Munkaforma: Idõ: differenciált folyamatosan. megbeszélés. A fejlesztés helye. tevékenységek: Szabályok betartásához való következetes ragaszkodás. megbeszélés. Fejlesztendõ kompetencia: szociális kompetencia. Módszer: magyarázat. Legyen együttmûködõbb. melyeknél a cél elérése csak közösen. kooperatív tanulás. Önkontroll növelése. Többiekkel való együttmûködés bátorítása: feladatok. Feladatok. játékok. Módszer: magyarázat. míg társai elmondják véleményüket. Eszköz: differenciált feladatlapok. Feladatok. Fejlesztendõ képesség: szociális kompetencia. önkontroll növelése. Az értékelés alapelvei: a gyermek egyéni képességeihez mérten történik.Fejlesztési terület: szociabilitás. kooperatív tanulás.

munkafüzet. idõszalag. Évszakok. a fejlesztõ személye: magyarórákon a tanár. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. napszakok változása. irányfüzet). Fejlõdjön térérzékelése és térérzete az irányok. A fejlesztés célja: térbeli és idõbeli tájékozódás. Térkép használata. megbeszélés. Módszer: magyarázat. Események idõrendben. Munkaforma: Idõ: témakörökdifferenciált höz kapcsoegyéni és csolódva. megbeszélés. múltjáról. jobbra. távolságok. Eszköz: differenciált feladatlapok. A fejlesztés követelménye: Tájékozódjon a mindennapok idõviszonyaiban. a távolság és a viszonyítási pont jelentõsége a helymeghatározásban (alatt. Események hozzárendelése idõpontokhoz. A fejlesztés helye. jelenérõl. Az idõszalag könnyen elérhetõ helyen legyen. 118 8. a fejlesztõ személye: környezetismeret-órákon a tanár. Figyelje meg az évszakok és az évszakoknak megfelelõen a napszakok változását. portmunka. tevékenységek: Irányok meghatározása (Csoszogó. Eszköz: térkép. kooperatív tanulás. kooperatív tanulás. Fejlesztendõ képesség: idõbeli tájékozódás. Kapjon támogatást képekkel és magyarázatokkal. kapcsolódva. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. évszakóra. Módszer: magyarázat. tevékenységek: Idõszalag tanulmányozása. szemléltetés. tankönyv. Mindig kapjon támogatást az idõ elvont fogalmának könynyebb megértése céljából. Fejlesztendõ képesség: téri orientáció. Feladatok. mellett. hosszúságok mérésével. értékelés. Az értékelés alapelvei: a gyermek egyéni képességeihez mérten történik. fejezet . Az évszakok jellemzõihez kapcsolódva a napszakok jellemzõinek meghatározása. képek. Munkaforma: Idõ: egyéni. Feladatok. ellenõrzés.Fejlesztési terület: orientáció. balra). A fejlesztés helye. napszakóra. Beszélgetés a haza fogalmáról. Az irány. frontális témakörökhöz és csoportos.

Szövegértés: hiányos mondatok kiegészítése. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. Feladatok. Eszköz: feladatlap. mondatalkotás. fõfogalom meghatározása: a tanteremben megfigyelhetõ anyagok megnevezése. egyéni. Módszer: beszélgetés. Szavak gyûjtése. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. Összefüggõ mondatok alkotása adott témáról. szövegértés. témakörökhöz csoportos. Egyéni fejlesztési tervek 119 . ismeretterjesztõ szöveg. frontális. csoportosítása. Módszer: magyarázat. a tapasztalatok szóbeli elmondásában és írásos rögzítésében. kérdések alapján. rokon értelmû. elbeszélés). értékelés. csoportosítása. A fejlesztés helye. tevékenységek: Fogalmak összekötése képekkel.Fejlesztési terület: beszéd. munkafüzet. frontális. szövegértés. Az értelmezõ olvasási képesség kialakításához megfelelõ alapok megszilárdultak. Tapasztalatok elmondása öszszefüggõ mondatokban. a fejlesztõ személye: környezetismeret-órákon a tanár. Munkaforma: Idõ: differenciált folyamatosan. Az értékelés alapelvei: diagnosztikus mérések alapján. Eszköz: differenciált feladatlapok. könyv. Feladatok. A fejlesztés helye. mondatalkotás. szövegértés. A fejlesztés követelménye: pontosabb és folyamatosabb olvasási technika. ellentétes jelentésû szavak használata. Lényegkiemelés szóban. A fejlesztés célja: szókincs bõvítése tantárgyakhoz kötötten. Összefüggõ mondatokat tud alkotni adott témáról. Készségszinten használja a tér. magyarázat. beszélgetés. ellenõrzés. a fejlesztõ személye: magyarórákon a tanár. mondatalkotás. Ismeretszerzés szöveg és ábra alapján: térkép. Azonos alakú. az elemzésben. értékelés. Szövegfeldolgozás (mese. kapcsolódva. Munkaforma: Idõ: egyéni. megbeszélés. csoportosítása. szókártyák.és idõfogalmakat a megfigyelésben. tevékenységek: Jelentésmagyarázat összekötéssel. Fejlesztendõ képesség: szókincs. fõfogalom meghatározása. Szavak gyûjtése. ellenõrzés. Fejlesztendõ képesség: szókincs.

Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. tevékenységek: Szavak. Az értékelés alapelvei: a gyermek egyéni képességeihez mérten. rövid memoriterek. Verstanulás. Idõ: folyamatosan. A fejlesztés célja: emlékezetben tartott elemek számának növelése. a hallott információk megõrzése és felidézése. frontális. történetek felidézése. Munkaforma: Idõ: egyéni. 10 perc az óra elején. Szólánc. értékelés. Fejlesztendõ képesség: vizuális emlékezet. ellenõrzés. magyarázat. ellenõrzés. szóbeli dicsérettel. 120 8. egyéni sajátosságainak megfelelõ hosszúságú. feladatlapok. a fejlesztõ személye: magyarórákon a tanár. betûkártyák. Feladatok. Eszköz: játék. Egyszerû visszaemlékezési tevékenységek. írásvetítõ. Feladatok. legyen képes megõrizni és felidézni a hallott információk lényeges elemeit. rövid mondatok vannak a fóliára írva. írott szavak. lényegének elmondása. képek. tevékenységek: Memóriajáték: szavak. A fejlesztés helye. szókártyák. folyamatosan. Módszer: beszélgetés.Fejlesztési terület: emlékezet. A fejlesztés helye. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. hogy mely szavak szerepeltek a fólián. memóriajáték. a vizuális információk pontos elõhívása. Módszer: beszélgetés. Munkaforma: egyéni és csoportmunka. és a gyerekek elmondják. Életkorának. szósorok. Pár perc megjegyzési idõ után letakarjuk a fóliát. Eszköz: fólia. Otthon. A fejlesztés követelménye: emlékezzen legalább 4 elemre. szabályok. Rövid mese vagy történet viszszamondása. a fejlesztõ személye: magyarórákon a tanár. felolvasott szöveg tartalmának. mondatok visszamondása. kifejezések felidézésének fejlesztése. értékelés. fejezet . Fejlesztendõ képesség: auditív emlékezet. magyarázat.

A fejlesztés helye. magyarázat. A fejlesztés követelménye: Osszon egészet részekre. Szétvágott betûk. Összetartozó mondatok párosítása.és mondatkártyák. összeillesztése. csopor. mondatcsíkok. A fejlesztés helye. magyarázat. Fejlesztendõ képesség: részegész viszony. szó. Szövegrészek mondatainak összeillesztése. Módszer: beszélgetés. a fejlesztõ személye: magyarórákon a tanár. témakörhöz kapcsolódva. értékelés. a fejlesztõ személye: környezetismeret-órákon a tanár. A szöveg részekre bontása. tevékenységek: Témakörhöz kapcsolódó képek összerakása. sorba rendezése.kapcsolódva. Feladatok. Fejlesztendõ képesség: részegész viszony. képek. Módszer: beszélgetés. ellenõrzés. Munkaforma: Idõ: témakörhöz egyéni. értékelés. Idõ: folyamatosan. ellenõrzés.Fejlesztési terület: gondolkodás. tos. hosszú szavak szétvágva. Ismerje fel a mondatok értelemszerû egymás utáni összeillesztésének fontosságát. Az értékelés alapelvei: differenciáltan. szavak. mondatok hiányzó részeinek pótlása. Munkaforma: differenciált egyéni és csoportmunka. Feladatok. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. A fejlesztés célja: az egész és a részek kapcsolatának felismerése. Heti 1órában gyógypedagógus segítségével. mondatainak összeillesztése. Egyéni fejlesztési tervek 121 . tevékenységek: Fõfogalom alá történõ rendelés. vázlatpontos sorba rendezése. ezzel az olvasás technikájának fejlesztése is. Történetek szövegrészeinek. egyéni képességeihez mérten történik. Eszköz: képek. Az ismeretterjesztõ szövegek hosszabb szavainak szótagokra bontott szótagkártyáinak összeillesztése. Történet képeinek szétvágása. Képrészletekbõl rakjon össze képet. Eszköz: feladatlapok.

páros játékokat játszani. BNO kód: F 80. auditív figyelem. Kuberka Zoltánné és Benson Eszter (óvodapedagógusok). április-június Készítette: Maitz Márta (óvodai logopédus). ez teszi lehetővé. Egyéni fejlesztési terv (óvodai középső csoport) Név: K. fejezet . általános ismeretek. impulzivitás. szociális kompetenciája. mozgáskoordináció. képzelet. felnőttekhez való ragaszkodása. 122 8. aktív. egyensúlyérzékelés.2 (A beszédmegértés zavara) Korcsoport: középső csoport Időszak: 2007. melyekre támaszkodni lehet: társas kapcsolatai kialakulóban vannak – ezen keresztül lehet fejlesztő játékokat. érzelmi intelligenciája intenzív fejlesztésre szorul. hogy társaival egyre többet és jobban beszél és játszik.4. gondolkodás. de beszéde. emlékezet. beszédmegértése sokat fejlődött. kognitív képességek: figyelem. M. jól motiválható. Funkciók. Jenei Andrea (utazó logopédus) A fejlesztés területei az előző fejlesztési időszak tapasztalatai és a szakvélemény alapján: beszédészlelés. beszédmegértés. Dr. fokozott mozgásos aktivitás. verbális emlékezet.

pár percben. A fejlesztés helye. tárgyképek nevének tanulása. grammatikai készség. Feladatok. logopédiai játékok. játéktárgyak. Feladatok. Eszköz: környezetünk tárgyai. tehén stb. a fejlesztõ személye: csoportszobában az óvónõk. könyv. tárggyal bõvített mondatok alkotása (Mit? Kit?). A fejlesztés helye. Idõ: napi rendszerességgel. hangját utánozzuk (cammog. játszani.Fejlesztési terület: beszéd. Szómagyarázat természetes helyzetekben (1-2 szó). felében. Állatmesék állatainak mozgását mindig mutassuk be. Idõ: hetente 2-3-szor a logopédiai foglalkozások kb. képek. pozitív megerõsítés a játékok közben és után. A táblázat a következõ oldalon folytatódik. beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztésével. Eszköz: képek. tevékenységek: Cselekvések nevének megtanulása – passzív és aktív szókincsbe építése.? Mozgások utánzásával és hangutánzással lehet a tornatermi tevékenységekbe ágyazottan is gyakorolni. magyarázat. Egyéni fejlesztési tervek 123 . oson stb. Módszer: bemutatás. állatok. repül. az óvodai tevékenységekhez kapcsolva. Módszer: bemutatás. tevékenységek: Szókincsfejlesztés a megkésett beszédfejlõdés terápiája alapján. Fejlesztendõ terület: szókincs. játék.). Már én is tudok beszélni c. gyakorlás. Munkaforma: egyéni. könyvek. szóbeli. játék. játékok. Tárgyeset kialakítása: „Mit vettem el?” „Mit eszik?” „Mit szeretsz. Játék: Hogy mozog a: medve. A fejlesztés célja: a beszéd alaki és tartalmi fejlesztése. Cselekvések megnevezése – igék. magyarázat. beszélgetés. apró tárgyak. Mit visz a kishajó? Fejlesztendõ terület: szókincs. varjú. az auditív figyelem kialakításával. a fejlesztõ személye: logopédiai terápia során a logopédus. beszélgetés. Munkaforma: egyéni. mit nem szeretsz?” „Mit tettem oda?” Egyszerû. Az értékelés alapelvei: önmagához mért fejlõdés. Tárgyak nevének fõfogalom alá rendelése – gyümölcsök.

kiscsoportos. a fejlesztõ személye: logopédiai terápia során a logopédus. többször kell elolvasni ugyanazt a szöveget). Többes szám és tárgyeset használata (Miket? Kiket?). játék. helyhatározóval bõvített mondatok alkotása (Hol? . tevékenységek: Beszélgetés egyszerû kérdésekre egyszerû válaszokkal. …-ben). Értésellenõrzés: elmondott mese vagy történet végighallgatása után válaszadás a feltett kérdésekre (2-3 mondatból álló történetek). folyóiratból (minden kérdésére válaszolni kell. Eszköz: analógiás képek. A fejlesztés követelménye: Nevezze meg környezetében helyesen a cselekvéseket. Egyszerû. fejezet . Már én is tudok beszélni c. Ok-okozati összefüggések megértésének ellenõrzése. a fejlesztõ személye: csoportszobában az óvónõk. természetes közlésigényére építve. Idõ: Hetente 2-3-szor a logopédiai foglalkozásokon kb. Használja a kialakított nyelvtani szerkezeteket analógiás mondatokban és a spontán beszédben.…-ban. Eszköz: képek. játék. könyvek. után. Fejlesztendõ terület: mondatalkotás. Mondatok alkotása eseményképekrõl. Fejlesztendõ terület: mondatalkotás kommunikációs helyzetekben. Tudjon tárgyakat fõfogalom alá csoportosítani. újságok. A fejlesztés helye. A fejlesztés helye. fõfogalmakat megnevezni. anyanyelvi foglalkozások alatt. Feladatok. Munkaforma: egyéni. Munkaforma: egyéni.Többes szám használata (Mik? Kik?). Módszer: bemutatás. Idõ: napi rendszerességgel. Mondatok megértésének ellenõrzése. Birtokjelek használata (Kié? Mié?). Feladatok. Felolvasás a gyermek számára érdekes könyvbõl. A fejlesztés követelménye: használja a kialakított nyelvtani szerkezeteket analógiás mondatokban és a spontán beszédben. az óvodai tevékenységekhez kapcsolva. gyakorlás. 124 8. tevékenységek: Spontán beszélgetés a gyermeket érdeklõ témáról. könyv. 5 percben. Módszer: beszélgetés. pár percben. játékok. Mondatok alkotása analógiás képekrõl.

ha lenne lehetõség diavetítésre. 5 percben. Idõ: napi rendszerességgel. az óvodai tevékenységekhez kapcsolva. Idõ: napi rendszerességgel. bábok. bábozás. a fejlesztõ személye: logopédiai terápia során a logopédus. a fejlesztõ személye: csoportszobában az óvónõk anyanyelvi foglalkozások alatt. Egyéni fejlesztési tervek 125 . Munkaforma: egyéni. Idõ: hetente 2-3szor a logopédiai foglalkozásokon kb. Jöttem karikán… Mondókák: Anyukám.A fejlesztés helye. mese. A legszebb vasárnap. Nagyon jó lenne. könyvek. után. Auditív figyelmének nehézsége miatt szükséges. Fejlesztendõ terület: beszédészlelés.). tevékenységek: Szóismétlés. játék. Feladatok. pár percben. Tudjon hosszú köznapi kifejezéseket megismételni.). gyakorlás. bábok. amit a báb mond!”. Játék: „Ismételd meg. után. Eszköz: képek. tevékenységek: Mesék: A három kiscica. Játék: „Ismételd meg. a fejlesztõ személye: csoportszobában az óvónõk. találd ki… Többször kell hallania ugyanazt a mesét. A fejlesztés helye. tevékenységek: Szóismétlés. felállással stb. állatnév-út játék. könyvek. játék. Munkaforma: egyéni. és tudja egy jellel jelezni. A fejlesztés követelménye: Saját nevét hallja meg rövid mesében. Már én is tudok beszélni c. Eszköz: analógiás képek. Dalok: Ültem ringó…. bábozás. név-út játék. Módszer: beszélgetés. Munkaforma: egyéni. név-út játék. Fejlesztendõ terület: beszédészlelés. késõbb egyegy állat nevének kihallása (jelzése tapssal. az óvodai tevékenységekhez kapcsolva. Feladatok. Mesébõl saját név. késõbb egyegy állat nevének kihallása (jelzése tapssal. anyanyelvi foglalkozások alatt. A fejlesztés helye. Én kicsike vagyok…. mert az segítené koncentrálni a figyelmét. Módszer: bemutatás. Minden részhez lásson egy-egy képet. jelentésének megértését vizuális inger is segítse. hogy a mese tartalmának. anyukám. újságok. Hosszú köznapi szavak ismétlése. hogy a meséket részekre bontva hallja. kiscsoportos. Eszköz: képek. Fejlesztendõ terület: verbális emlékezet. Mesébõl saját név. pár percben. Feladatok. játék. állatnév-út játék. mese. felállással stb. amit a báb mond!”. kiscsoportos. Hosszú köznapi szavak ismétlése. könyv. játékok. játékok. Módszer: beszélgetés.

Feladatok. a fejlesztõ személye: tornaszobában az óvónõk. Vonalon és padon járás. Fejlesztendõ képesség: nagymozgás. Eszköz: meseképek. kúszás. Képek segítségével egyszerû mondatokkal mondja el a meséket. 5 percben. két széles vonal között lassan átmenni úgy. Eszköz: padok. hangszerekkel. Az értékelés alapelvei: egyéni bánásmód. Módszer: bemutatás. végig tudjon menni a padon. mondatalkotás meseképekrõl. események összegyûjtése. képek sorba rendezése. Gurulás. hogy ne lépjen ki. A fejlesztés követelménye: koordinált csúszás. tapssal. mondatainak magyarázata mozdulatokkal. gyakorlás. fejezet . pozitív értékelés. vonalak. Idõ: hetente 2-3szor a logopédiai foglalkozásokon kb. után. szókapcsolatainak. játék. gyakorlás. Kúszás. Munkaforma: egyéni. A fejlesztés célja: ügyesedjen a mozgása. tevékenységek: Járásgyakorlatok. egyensúly. dalokat. Munkaforma: frontális. mondókát használva. egyensúlyérzékelés. válasz a mesével kapcsolatos kérdésekre. Módszer: bemutatás. a mindennapos testnevelés és testnevelés-foglalkozások alatt.A fejlesztés helye. egyenletes lüktetés érzékelése mozgással. mászás a pad szélesebb felén. mászás. Idõ: a tornatermi foglalkozások idejében. A fejlesztés követelménye: Tudjon néhány percig a mesére figyelni (2-3 perc). tevékenységek: Ugyanazokat a meséket. meseszereplõk összegyûjtése. játék. a fejlesztõ személye: logopédiai terápia során a logopédus. képekkel szemléltetve: mesék képtörténetei. 126 8. A fejlesztés helye. a mesék szavainak. Feladatok. Fejlesztési terület: mozgáskoordináció. A dalok és a mondóka megtanulása. Fejlesztendõ terület: verbális emlékezet. Futások. szükség szerint.

Feladatok. rajzokon. beszélgetés. A fejlesztés helye. játék. babaöltöztetõ. A fejlesztés helye. játékruhák. Munkaforma: egyéni. a fejlesztõ személye: csoportszobában az óvónõk. Eszköz: babák. a fejlesztõ személye: logopédiai szobában a logopédus. Feladatok. páros. rajzokon. „Ez a szemem. babák képei. igazi ruhák. Módszer: beszélgetés. játszva. tevékenységek: A tavasz jellemzõi. babák képei. babákon. beszélgetés. ruhák képei. Tudja szülei foglalkozását. gurulással. a fejlesztõ személye: csoportszobában az óvónõk környezeti nevelés során. babapuzzle. ceruza. pozitív értékelés. Feladatok. Idõ: szükség szerint. igazi ruhák. A fejlesztés követelménye: testrészeket nevezzen és mutasson meg saját magán. forgással. Egyéni fejlesztési tervek 127 . Munkaforma: frontális. 5 percben. Eszköz: babák. babákon. tevékenységek: Kinek mi a foglalkozása a családban? Idõ: a foglalkozásokon kb. rajzokon.Fejlesztési terület: általános ismeretek. ez meg itt az orrocskám…” kezdetû vers megtanulása. tevékenységek: A tavasz jellemzõi. az adott témakörhöz kapcsolódva. egyéni. játékidõben tevékenykedtetve. Mozgások: mozdulatutánzással. A fejlesztés célja: általános tájékozottságának kialakítása. elmutogatása. Tavaszi ruházat: melyik testrészünkre való? Fõbb testrészek megnevezése saját testen. Fejlesztendõ képesség: testséma. A fejlesztés helye. játékruhák. Fejlesztendõ képesség: testséma. Munkaforma: egyéni. Eszköz: papír. Az értékelés alapelvei: egyéni bánásmód. társain. játék. ez a szám. Idõ: a foglalkozások idejében. babaöltöztetõ. ruhák képei. babákon. egyéni fejlesztés során. Fejlesztendõ képesség: önmagára és családjára vonatkozó ismeretek. Módszer: bemutatás. Módszer: bemutatás. Tavaszi ruházat: melyik testrészünkre való? Fõbb testrészek megnevezése saját testen.

beszédészlelés és megértés). L. osztályfok: 9 éves. L. mozgás (beszéd). fejezet . Funkciók. osztály Időszak: 2008. évfolyam) Név: M. 2. Egyéni fejlesztési terv (2. Baróta Gitta (matematika. a kompetenciaalapú programcsomagok programtantervei alapján tanul. síkbeli tájékozódása jó. beszéd (szókincs. az osztályban tanító pedagógusokkal konzultálva Tanító: Gerhart Lászlóné (magyar nyelv és irodalom). A követelmények teljesítéséhez folyamatos egyéni és differenciált megsegítésre van szüksége. figyelem. O. M. 90 Iskola: Pannónia Általános Iskola Életkor. április-június Készítette: Antal Gabriella. O. térbeli. BNO kód: F. általános tájékozottság. melyekre támaszkodni lehet: vizuális észlelése. környezetismeret) A fejlesztés területei az előző fejlesztési időszak tapasztalatai alapján: szociabilitás. auditív észlelése jó. a 2. osztály NAT-követelményei szerint halad.5. differenciálása jó. 128 8.

szituációs játék. illetve heti 10 órában a gyógypedagógus segítségével. betartható és következetesen betartatott szabályrendszer felállítása. Munkaforma: egyéni. Munkaforma: egyéni. Gyermekkel közösen megalkotott. Bizalomjátékok. Eszköz: szerepjátékhoz szükséges jelmezek. A fejlesztés helye. szabályalkotás. Tanár–diák kapcsolat szabályai – szituációkon és szituációs játékokon keresztül. Módszer: beszélgetés. Idõ: mindennap az adott szituációban. formái. Fejlesztendõ kompetenciák: Kapcsolat felnõttekkel.Fejlesztési terület: szociabilitás. illetve heti 10 órában a gyógypedagógus segítségével. jelenlévõ. érthetõ. Következetes jutalmazás-büntetés. eseményképek történeteivel. eszközök. szokások. ill. késõbb fogalmazással). képsorozatok. tevékenységek: Drámajátékok. ill. Szabálykövetés. szituációs játékok (gyümölcssaláta-játék). a fejlesztõ személye: mindennap a tanítási órákon. feladatlapok. a fejlesztõ személye: mindennap a tanítási órákon. tanítóival és osztálytársaival megfelelõ kapcsolatot teremtsen. csoportos. A fejlesztés helye. 1 óra vagy az egész nap) egyezségek. illetve az osztálytermi szabályokhoz. Egyéni fejlesztési tervek 129 . Feladatok. Napi rutin kialakítása (a hiányos rajz segítségével. Fejlesztendõ kompetenciák: Szociális kompetencia. Módszer: szemléltetés. szabályok interiorizálása. Rövid idõre szóló (tartalomtól függõen 5 perc. játékokhoz kötötten és szövegértésszövegalkotási kompetencia fejlesztése során. megállapodások. magyarázat. Egy rossz szokás levetkõzése – adott idõ alatt. az osztályközösségbe illeszkedjen be. drámajáték. magyarázat. frontális. Másokra való odafigyelés. szünetben és játékidõben a tanítók. szituációs játék. egyszerû. Idõ: naponta az adott szituációban. folyamatosan. Problémamegoldás képességének fejlesztése szituációs játékokban. játékokhoz kötötten és a szövegértésszövegalkotási kompetencia fejlesztése során. tevékenységek: Magázódás – szabályai. szünetben és játékidõben a tanítók. Az értékelés alapelvei: önmagához képest. rendszeres beszámolással. Feladatok. A fejlesztés célja: alkalmazkodni tudjon az iskola. hiányos szövegek befejezésével. Beszélgetés a problémahelyzeteknek megfelelõ szituációkban. normáihoz való igazodás megtanulása. Közösség szokásaihoz. drámajáték.

Kakukktojás-keresés. tevékenységek: Azonos jelentésû szavak párosítása. ellenõrzés. magyarázat. és azokat adekvátan tudja alkalmazni. illetve heti 10 órában a gyógypedagógus segítségével. 130 8. csoportos. együttmûködés a kooperatív csoportban. értékelés.A fejlesztés helye. gyakorlás. Idõ: mindennap az adott szituációban. felelõsség kialakítása. Fejlesztési terület: beszéd. Fejlesztendõ kompetencia: szövegértés-szövegalkotás. bemutatás. tevékenységek: Csoportmunka formáinak megtanulása. Szóláncjáték. Eszköz: Játékház olvasókönyv. szóképek.körben folyamatos. Heti 6 órában gyógypedagógus segítségével. Munkamegosztás. Az osztályban elfoglalt helye tudatosodjon benne. beszélgetés. Az értékelés alapelvei: önmagához képest. Fejlesztési terület: szókincs. Módszer: szemléltetés. Feladatok. a fejlesztõ személye: mindennap. Ismeretlen szavak értelmezése. játék. tevékenységek: Rövid és hosszú köznapi szavak ismétlése. Idõ: minden témakörben folyamatosan az óra elsõ részében. Használt szavak értésének ellenõrzése. magyarázat. Feladatok. Munkaforma: differenciált egyéni. A táblázat a következõ oldalon folytatódik. Heti 6 órában gyógypedagógus segítségével. Fejlesztendõ kompetenciák: Kapcsolat osztálytársakkal. Tempóváltással szavak ismétlése. Fejlesztési terület: beszédészlelés. fejezet . Feladatok. Fejlesztendõ kompetencia: szövegértés-szövegalkotás. gyakorlás. játék. a fejlesztõ személye: magyarórákon a tanító. kooperatív tanulás. szünetben és játékidõben a tanítók. Kezdjen együttmûködni osztálytársaival a kooperatív csoportokban. a tanítási órákon. A fejlesztés követelménye: Udvarias magatartás nevelõivel szemben. folyamatosan. Munkaforma: egyéni. tosan. Módszer: szemléltetés. Viselkedési és munkaszabályok csoportmunkában. A fejlesztés célja: Ismerjen minél több tantárgyspecifikus szót. A fejlesztés helye. Munkaforma: Idõ: adott témaegyéni. kooperatív tanulás. Tudjon megfelelõ formában segítséget kérni tanáraitól és társaitól. képek. Szómagyarázat természetes helyzetekben (1-2 szó). Szavak megmagyarázása. magyarázat. Képrõl szógyûjtés. Módszer: szemléltetés. a fejlesztõ személye: irodalomórákon a tanító. Bizalom. Játékház feladatlapjai. A fejlesztés helye. csopor. Játék a szünetben. kiscsoportos.

bútorok. szókártyák. zöldségek stb. gyakorlás. Eszköz: Matematika csodái munkafüzet. a fejlesztõ személye: matematikaórákon a tanító. játék. 2+2-es szavak szótagolása. Magánhangzók idõtartamának érzékeltetése – vonalhúzással. Játékvár olvasókönyv és feladatlap. képkártyák. ugyanannyi fogalmak gyakorlása mondatok megértésével és a megfelelõ relációs jel kiválasztásával. beszélgetés. munkatankönyv. A szorzás mûveletének megértése. Eszköz: füzet. 2+2-es szavak szótagolása. Az összes elhangzott szó felsorolása és a szólánchoz saját szó hozzákapcsolása. az idõtartamok fokozatos csökkentésével. frontális. Hosszú mássalhangzót tartalmazó szavak szótagolása. Feladatok. Két szomszédos mássalhangzót tartalmazó szavak szótagolása. Matematikai fogalmak és jelentésük párosítása. matosan. apró tárgyak. A fejlesztés helye. Egyéni fejlesztési tervek 131 . csopor. Fejlesztési terület: beszédértés. tantárgyhoz.). Azonos fõfogalom alá tartozó szavak gyûjtése (virágok.). Heti 3 órában gyógypedagógus segítségével.makörben folyatos. Magánhangzók idõtartamának felismerése egy szótagú szavakban. differenciált feladatlapok. fürdéshez stb. A feladatok megértése (segítséggel) és pontos végrehajtása. Munkaforma: Idõ: minden téegyéni. Módszer: magyarázat. A szorzás és az osztás mûveletének bemutatása. kevesebb. Fejlesztendõ kompetenciák: szövegértés-szövegalkotás. tevékenységek: A feladatokhoz tartozó utasítások visszamondatása.Egymáshoz kapcsolódó szavak gyûjtése (evéshez. kooperatív tanulás. Több. összefüggésük megértetése.

tevékenységek: Rövid mese vagy történet viszszamondatása. tevékenységek: Állatok hangjainak utánzása. képtörténetek. Képes legyen bõvített egyszerû mondatok alkotására. Munkaforma: Idõ: adott témaegyéni. gyakorlás. kooperatív tanulás. A fejlesztés helye. Módszer: megbeszélés. Munkaforma: Idõ: az órák eleegyéni. folyamatosan. fejezet . Értse az adott szöveget. tosan. hogy melyik állat hangjára gondoltam!” (váltott kérdezõ és válaszoló szerepben). gyakorlás. A fejlesztés célja: a hangokat megfelelõen ejtse ki. Hiányos szöveg kiegészítése szócsíkokkal. 132 8. Heti 6 órában gyógypedagógus segítségével. Feladatok. a fejlesztõ személye: magyarórákon a tanító. Mit visz a kishajó? „Találd ki. Fejlesztési terület: beszédmozgás. jén. Történet képeinek sorba rendezése és a képek alá mondatcsíkok elhelyezése. Eszköz: állatok képei. a fejlesztõ személye: magyarórákon a tanító. Artikulációs gyakorlatok. beszélgetés. csopor.A fejlesztés helye. Eszköz: Játékvár olvasókönyv és feladatlap. Módszer: bemutatás. Fejlesztési terület: beszédmozgás.körben folyamatos. Elmondott mese vagy történet végighallgatása után válaszadás a feltett kérdésekre. szájképek. A fejlesztés követelménye: Minél több szót ismerjen és tudja azok jelentését. Felolvasott szöveg értésének ellenõrzése kérdésekkel. Fejlesztési terület: beszédértés. Feladatok. játék. ha felolvassuk neki. Az értékelés alapelvei: önmagához képest. Fejlesztendõ kompetencia: szövegértés-szövegalkotás. a szavakat érthetõen mondja. Heti 6 órában gyógypedagógus segítségével.

egy különbség és egy hasonlóság észrevétele és megfogalmazása. Hangdifferenciálások: fonetikai szempontból nagyon különbözõ hangok. két egyszerû forma közötti több nagy különbség észrevétele. Az értékelés alapelvei: önmagához képest. zacskó. Egyéni fejlesztési tervek 133 . a fejlesztõ személye: matematika-. kulcs. magyarázat.matosan. A fejlesztés célja: azonosságokat és különbségeket ismerje fel. Azonosság-különbség észlelése: két egyszerû forma közötti nagy különbség észrevétele. csengõ. folyamatosan. Feladatok. babzsák.Fejlesztési terület: figyelem (differenciálás). és 2. egymástól kismértékben eltérõ hangok megkülönböztetése. könyvek. tevékenységek: Adott forma keresése különbözõ formák között. zörgõs papírok. A fejlesztés helye. Munkaforma: Idõ: minden téegyéni. c. a hangokat meg tudja egymástól különböztetni. ébresztõóra. Eszköz: apró tárgyak. javítása. Eszköz: telefon. megfogalmazása. heti 10 órában gyógypedagógus segítségével. formák. gyufásskatulya. sok hasonló forma közül az ugyanolyanok kiválogatása. ellenõrzés. gyakorlás. két rajz közötti apró különbségek észrevétele. u-ú. heti 6 órában gyógypedagógus segítségével. zöngés zöngétlen párok. képek. a fejlesztõ személye: magyarórán a tanító. feladatlapok. Módszer: bemutatás. ü-û. makörben folyaMódszer: szem. hangok hívóképei. Fejlesztendõ készség: vizuális figyelem. xilofon hangszerek. b-d-p. kulcs. gyakorlás. megfogalmazása. magyarázat. Nebuló 1. megfogalmazása. Több forma keresése különbözõ formák között. léltetés. A fejlesztés helye. hosszú-rövid hangok. Feladatok. Idõ: Minden témakörben folyamatosan az óra elején A táblázat a következõ oldalon folytatódik. értékelés. magyarórán tanítók. Fejlesztendõ kompetenciák: auditív figyelem. Munkaforma: egyéni. hangszerek. javítása. o-ó. ö-õ. javítása. hangdifferenciálások szótagszinten. tevékenységek: Zörejek egymástól való megkülönböztetése: egymástól nagyon eltérõ hangok. csoportos.

interaktív tábla. tevékenykedtetés. érzékelhetõ élmények kapcsolása. Az értékelés alapelvei: önmagához képest. szagolható. fejezet . Fejlesztési terület: általános tájékozottság.hangdifferenciálások a szavak szintjén. A fejlesztés követelménye: Figyelme tartós legyen. ne lépjen ki a feladatból. folyamatosan. Érzékszerveink („Látom. kézzel fogható. légnemû). A fejlesztés célja: életkorának megfelelõ ismeretekkel rendelkezzen. fogalmi formában is. Idõ: minden témakörben folyamatosan az óra nagy részében. a fejlesztõ személye: környezetismeret-órán. Betûrõl betûre c. Tudjon 4-5 zörejt egymástól megkülönböztetni. Csere-bere. az osztályban. 134 8. könyvekbõl. eseményképek. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. megbeszélés. magyarázat. a tanító. feladatlapok a Gyakorlófüzet sziszegõ hangok tanításához. bemutatás. az iskola udvarán. Minél többet tudjon a körülötte lévõ világról. Munkaforma: csoportos. folyékony. és különböztesse meg a zöngés-zöngétlen mássalhangzókat. állatvilág témakörben. tapasztalatgyûjtés. hallom. A fejlesztés helye. ismerje fel a hosszú-rövid magánhangzókat. tevékenységek: Tapasztalatszerzés élményekkel a természetben. munkafüzet. Hogyan mondjam?. Minden lehetséges tanulási helyzethez konkrét. találja meg az összes különbséget. Módszer: szemléltetés. A fejlesztés követelménye: Legyen tájékozott a mindennapi életben. érzem”). Feladatok. frontális. illetve beszélgetõkör alkalmával. A tapasztaltakról tudjon beszélni. Adott témával kapcsolatos tudnivalók: halmazállapotok (szilárd. A vizuális figyelem feladatait oldja meg. Eszköz: környezetünk tárgyai. jelenjenek meg elvonatkoztatva.

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye. hajtogatás. Alma mátrix start programmal* készült egyéni fejlesztési terv Név: H.és mássalhangzók hosszúságának tudatos. Eseményképekről mondatok alkotása. Általános Iskolája. „eltúlzott” ejtési gyakorlatának kialakítása és az automatizmus kialakulásáig történő folyamatos megtartása. jelek helyes használatára. illetve bármilyen más gyermek részére. szórendezések. tépés. 2007. képzők. tárgykörben. Finommotorika fejlesztése: gyurmázás. Ágnes Születési idő: 2000.és szókereső típusú játékok. Intézmény neve: BKMÖ Óvodája. Nevelési Tanácsadója Differenciált fejlődés regisztrációjához A tervet készítette: Vörösné Piros Ágnes Dátum: Kiskőrös. jeleket). Szókincs Még a hétköznapi témákban is szűk terjedelmű. Szógyűjtés megadott fogalomkörben.6. Egyéni fejlesztési tervek 135 . képzőket. gyöngyfűző. különös figyelemmel a ragok. I. mássalhangzókat. terjedelemben. * Az alma mátrix START program segítségével egyéni számítógépes fejlesztési terv készíthető integrált nevelésben részt vevő. Előkészítő Szakiskolája.: igen hoszszú és igen rövid szavak.09. papírmunkák (gyűrés. méret vagy elhelyezés szempontjából) hibás. A magán. építő játékok).05. szólánc. Pl. Kérdések segítségével felismertetjük és megfogalmaztatjuk a bonyolultabb összefüggéseket. Beszéd – tartalmi Csak egyszerűbb összefüggéseket képes felismerni. hátrányos helyzetű. Beszéd – alaki Agrammatikus (pontatlanul vagy nem használ ragokat. 20. Nyelvi készségek Hallási figyelem Nem tud megkülönböztetni hosszú és rövid magán-. Mozgásos területek Finommotoros koordinációja Íráselemek reprodukciója (tartalom.

önmagával és az idővel történő versengés keretében – folyamatos pozitív visszajelzéssel –. memoriterek. szótagok. később megközelítőleg azonos. sütőóra játékos alkalmazásával –. Betűkapcsolás Nem tudja kapcsolni a betűket. a feladatokat nem tudja elvégezni a megadott időn belül. Összehasonlítás Egyszerűbb azonosságot és különbözőséget felismer. Feladatvégzés Figyelem Könnyen terelődik. fejlesztése (pl. Mindig a legegyszerűbb. mondókák tanulása. Gondolkodás Verbális emlékezet Csak egy-két szó visszamondására képes. 136 8. a fejlesztés párhuzamosan zajlik a beszédfejlesztéssel és szókincsbővítéssel. Kapcsolás megtanítása.szómagyarázatok. Tárgyak. Fogalmi gondolkodás Nem tud rendezni a főfogalom alá (nem ismeri fel a közös jellemző mentén összetartozókat). „magyar-magyar” szótár készítése). gyermeklexikon használata. tárgyképek válogatása. Mi nem illik a sorba? Miért? Minden tevékenységet beszéddel kísérünk. Az időtényező tudatosításával. Kakukktojásjátékok. majd különböző képességű társakkal történő versenyhelyzetek elé állítással befolyásolható. a kis eredményeket azonnal visszajelezve és jutalmazva. fejezet . A tárgyi környezet és a személyes tér. csoportosítása. Eleinte kétszemélyes kapcsolat kialakításával: a feladatok időtartamát fokozatosan növelve. valamint a feladatok időtartama. majd szavak olvasásának gyakorlása. Munkatempó Lassú. különbözőség felismerésétől fokozatosan juttatjuk el a gyermekeket mennyiségi és minőségi szempontból bonyolultabb változások felismeréséhez. visszhangjáték napi rendszerességgel történő alkalmazása. a figyelem időtartama rövid. gyermekekhez legközelebb álló fogalmakkal kezdjük a munkát. Mesék. alsó lépésben – homokóra. összetettsége a fejlődés függvényében bővíthető. Az egyszerűbb azonosság. A szómagyarázati és értelmezési gyakorlat kialakítása. mondatok alkotása új szavakkal.

mennyiségfogalom kialakítása Matematikai alapműveletek elsajátítása Diszlexiás gyermek: helyes olvasási technikák kialakítása Beszédhanghallás javítása Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése Szókincsbővítés Betűszimbólumok rögzítése Olvasási gyakorlatok Készítette: Vlcskóné Csatlós Erzsébet Intézmény: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Óvodája. Hrúz Mária út 2/1. körberajzolása. emlékezet. jól strukturált feladat önálló megoldatásával. gondolkodási funkciók Mozgáskoordináció fejlesztése: finom. Kognitív területek fejlesztése: figyelem. lemásolni nem tud. majd fokozatosan rövid. Téri összefüggések Ezeket nem ismer fel. társaknak történő publikálásával a megfelelő önbizalom kialakítása szükséges. formák kivitelezése pontok összekötésével. Egyéni fejlesztési terv (1. Minden esetben az egyszerűtől haladunk a bonyolultabb háttér és alak felé. évfolyam) Cél: Diszkalkuliás gyermek számolási képességeinek erősítése. Ponthálóba.és nagy motorika Térbeli tájékozódás erősítése Szám-. Általános Iskolája. rajzolással. ennek visszajelzésével. A támogatási igény kielégítése. Nevelési Tanácsadója 6200 Kiskőrös. Egyéni fejlesztési tervek 137 . Először néhány pontot köttetünk össze. rácsozatba szerkesztett alakzatok. majd fokozatosan nehezítjük a feladatokat. Egyéb területek Alak-háttér megkülönböztetése Nem megfelelő. kiszínezése. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye. Előkészítő Szakiskolája. Különféle hátterű képek (háttér-alak) megkeresése. 7.Önállóság A feladatok végzése közben időnként biztatást igényel. egy vagy kevés elemből álló.

verbális módon) Kognitív mérések feladatlap. spontán. utánzás. lényegmegértés. tartalmi. artikulációs. megtartó. Diszkalkulia Számolási készség vizsgálata: számlálás: mennyiség – egyeztetés. kéz-szem. következtetés. diszgráfia Iskolaérettségi vizsgálat Differenciálás (idő: 30 p/gy) Beszédvizsgálat: Meixner Ildikó: Szókincsvizsgálat GMP Megfigyelési szempontok: alaki. fogalomalkotás. képsorozatok. számfogalom mennyiségek felismerése (számolási feladatok: érzékelésen keresztül. koordináció. látási. soralkotás. hallás után – taps. dominancia (kéz. mérõeszközök Diszlexia. hallási. szókincs. szó. versek. láb szem) keretek – csipeszes. fejezet . A beszédhibás gyerekeknél állandó feladat a hangok automatizálása (hibás hangok javítása. –. tiszta artikuláció. cilinderek.és mondathasználat. beszéltetés. topogás stb. beszéd. 138 8. helyes beszédritmus) beszélgetések. egyeztetés. közvetlen. ritmus. emlékezetvizsgálat.Mérések. mozgás vizsgálata: nagy és finommozgások. viszonyfelismerés (absztrakció). rövid történet tartalmának elmondása. figyelemvizsgálat: koncentráció.

rózsaszín torony. képrõl másolva. állatok. 4. fiú). énekes játékok). relációk. 3. 1-4. kép. 3. növények. Egyéni fejlesztési tervek 139 . Diszkalkulia Figyelem. 1. 3. Mennyiségek. 2. Szaglós doboz: különbözõ illatanyagok azonosítása a gyümölcsökkel. relációk. forma. hoszszú-vékony stb.Szeptember – 2. 2. ragasztás. Figyelemkockák: a feladat többszínû kockából toronyépítés. 2. hét Diszlexia 1. Képanyag a szókincs bõvítéséhez. évszakok. Az idõ múlásának érzékeltetése. A papírlabirintus kisöprése ecsettel. Kártyasorozat. ugyanannyi. madár stb. testünk.). Állatvilág. Mozgásfejlesztés. Téri tájékozódás. számszimbólumok. azonosságok különbözõségek felismerése. 4. Csavaros formaazonosító játék. Jó gyakorlatok – mondókák segítségével. 3. lakóhely. Csendgyakorlat: szép. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1. Határozatlan halmazok. Játékos hangutánzás. Relációk: magas-alacsony. A mozgás összerendezettsége (cilinder. napszakok. az ország. növényvilág. közlekedés. kicsi-nagy. közösségi magatartás. Gyûjtõfogalmak (pl. mely egyenként mutatja a fogalomhoz tartozó képet. mozgásos. iskola. harmonikus mozgás. ahol élünk. kevesebb. Rézcsöngõ tisztogatása. foglalkozások. Többfunkciós memóriajáték: szín. hónapok. Családi viszonylatok. Tárgyak csoportosítása azonos tulajdonságok alapján: összehasonlítás. alapmûveletek elvégzése 10-es. ill. 1. 20-as számkörben. Tépés. indirekt fejlesztés (állat. 2. A szókincs gazdagításához szolgáló kártyáknál a fogalmak a gyermek környezetébõl származnak. több. jármû. 4.

házak. útközben. tálkák. egyeztekép).140 Diszkalkulia Azonosság. csendgyakorlat. babán. Mennyiségek közötti különbség észrevétele. tésük. melyeket a környezetben láthat: otthon (berendezési tárgyak. konyhai eszközök). élelmiszerek (italok. 1. hét 8. tapintás alapján): azonos tárgyak összetárgyak megnevezése. csipesz. gyümölcsök). beszédrögzítés). játékok elrejtése. Térbeli tájékozódás: ismert tárgyak. kanállal. különbözõ textíliák azonosítása becsukott szemmel. lényeges jegyek megállapítása (tapintás. M. különbség Fogalomalkotás (látás. 2. rizs): kézzel. féle).-tiegyeztetés (tárgytokzsák (mind a négytárgy). felismerése: hallás. Szeptember – 3. Figyelem. bal-jobb irány (kendõk hajtogatása saját testen. azonosítása. érzékfejlesztõ anyagok). Relációk jelölése jelkártyával: számtani rudak. hasonlítása pl. Gombolás. cipzárolás. teremben (Montessori-eszközök. látás. kanál. 4 db 20 cm átmérõjû kör PSKZ. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1. négyféle csipesz: 28 db azonos színû korongot azonos színû csipesszel. kukorica. cipõfûzés. fejezet Diszlexia 1. a számok nevének és szimbólumának öszszekapcsolása 2. háztípusok). Több halmaz összehasonlítása. síkbabán). csipesszel. . Szétválogatás eszközökkel (tálca. jelölés. 3. közlekedésnél (jármûvek. bab. egyeztetés (tárgykeresésük. testrészek. Dörzspapír számok (grízes tábla): számszimbólumok megismerése.

Tárgyak megnevezése. Hangjátékok M 21: a hangjátékok által a nyelvünkben használt hangokra tereljük a gyerek figyelmét (pl. cipész. Gombolás. mûvészek. Keressünk olyan tárgyakat melyek b betûvel kezdõdnek. hangos. tanár. Családi viszonylatok. majd kanállal. Feladat: szétválogatás. Hallási figyelem (halk. 2. tárgy-kép. bab. kanál. tapintás. négyféle csipesz. tanárok stb. Szétválogatás. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1. cipzárolás a keretekkel. cipõfûzés. ami b betûvel kezdõdik”. geometriai formák stb. Annak megtapasztalása. Figyelem. Cél: menynyiségek és a számszimbólumok összekapcsolása. A mennyiségfogalom megszilárdulása. A 0 jelentésének megismerése. feladat az azonos színû korongra csipeszelni. Fogalomalkotás látás. melyben három kg lencse: feladat a lencsében elrejtett tárgyak keresése. szaglás alapján. 2. Diszlexia 1. lassú) rímek.Szeptember – 4. IV. foglalkozások: szülõk. 3. énekek. tárgykép-kép).) 2. edénybe helyezés elõször kézzel. párosítása tapintás útján. Cél: I. csipesz. pék. sorozatalkotás. hallás. keresése. nagyszülõk stb. II. Textíliák párosítása. 4 db 20 cm méter átmérõjû kör – piros-kék. kukorica. hét Diszkalkulia Azonosság. rizs. festõk. Hogy a mennyiségek elemek számosságából jönnek létre. 1. egyeztetése (tárgytárgy. költõk. Pálcikák. különbözõség felismerése: azonos tárgyak összehasonlítása. eszközök: tálca. végül csipesszel. sárga-zöld –. az asztalon egy baba: „Látok valamit.. Lencséstál. tálkák. Titokzsák – gombok. 1. III. Tárgyak lényeges tulajdonságainak kiemelése. mondókák. Számtani rudak és számkártyák. egyeztetés. gyors. párosítása tapintás útján. Egyéni fejlesztési tervek 141 .

alatta). növény részei. felé. 3. feladat a magok átkanalazása az egyik tányérból a másikba. gyümölcsök. ennivalók. Tárgyak térbeli helyzetének megfigyelése. a 10-ig terjedõ számsor gyakorlása. közlekedési eszközök. tárgyak helyzete (jobbra. közé. virágok. kendõk. Balról jobbra történõ haladási irány (olvasási készség fejlesztése. Figyelem. edények. Eszközök: két darab tányér. 3. párban egyforma súlyuk van.142 Diszkalkulia 1. . 4 db edény összûrtartalmuk 1 liter – öntögetés. Cél: a betûk látása és tapintás által történõ felismerés. Eszközök: 1 tálca. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1. Gyûjtõfogalmak kialakításának gyakorlása: állatok. Térbeli tájékozódás: Személyek. feladat: minden csavarnak meg kell találni a helyét. keretek). Október – 1. ruhák. ûrmérték fogalmának erõsítése. evõeszközök. Cél: a mennyiségek és szimbólumok egymáshoz rendelése 1tõl 10-ig. párosítás: 2 piros = homok 2 kék = sóder 2 zöld = kõ 2 sárga = kavics) 3. az egyformák párosítása (pl. Csavarozás: egy fatest. Fonás háromszínû szalaggal. Azonosság. Magok kanalazása. 2. a páros és páratlan szám fogalmának elõkészítése. különbözõség felismerése. 2. Dörzspapír betûkkel való megismerkedés. Számtani rudak. írás. 4. balra. fejezet Diszlexia 1. 1 l-es kancsó. alá. Számjegyek és korongok. összekapcsolás a hangzással. 8 db üveg. Gyöngyöszsák. Csendjáték. az egyikben rizs. Falapok csiszolása. olvasás elõkészítése az iskolához. játékok. felsorolása emlékezetbõl. melyben famenetek vannak. mögé. 2. Mennyiség. mellette. hét 8. bútorok.

Egyéni fejlesztési tervek 5. majd jelölése a feladatlapon).Október – 2. 1 tálca. szilárd. tapintó és halló érzék aktív. Számtani rudak és számkártyák. Diszlexia Gyûjtõfogalmak további bontása. Papírhajtogatás: darumadár. vadállat. Szemkontaktus – figyelemirányítás – képolvasás. gáz. Az ismeretemlékezet aktivizálódik. Cipõtisztítás. Cél: a memória „edzése” (egy szám megjegyzése hosszabb idõre). gyertya. lekopogása (ritmusfejlesztés). háziállat. Titokzsák: azonosság. 3. 1 kancsó. tisztítópaszta. 143 . 4. Dörzspapír betûk. természeti jelenségek megfigyelése: 1. fémkanál. kõ. hét Diszkalkulia 1. 4. 2. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1. Magok szétválogatása csipesszel. Figyelem. gyufa). képek nevének letapsolása. Csendgyakorlat. fa. gríz: szám és betûszimbólum megismerése. 2. A betûket nézi. 1 tálca. 4. Hangjáték (ezek a játékok az egyes hangok szavakból történõ „kihallására” szolgálnak). Összetartozás (összetartozó tárgyak keresése. Memóriajátékok. „Játszd el!”). Dörzspapír számok. 2. 1. Foglalkozások: feliratok („Húzz egyet!”. 2. Tárgyak. Riporter kerestetik. 1. egyformák párosítása. rongy. 2 pohár. így a látó. különbözõség felismerése. folyékony. csoportosítása (állat. Úszás – kísérlet. A kérdéskultúra és a fogalmazókészség fejlesztése. 3. érzékeli a formát és hallja a hangot. számok nevének és szimbólumának összekapcsolása. Memóriajáték. 3. Eszköz: cipõ. 2. 3. edény.

hogy a mennyiségek elemek számosságából jönnek létre. Ki mit szeret enni? Október – 3. azonos tárgyakon apró változások megfigyelése. Tárgyak felismerése tapintás alapján: titokzsák. 3. 4. Pálcikák. 5. 4. fejezet Diszlexia 1. 3. Memóriafejlesztõ játék. egész részeire bontása. 2. 2. Gombolás. hanem a csuklóra is figyel. . Fonás gyakorlása. Figyelem. 5. 6. Az íróeszközt tartó ujjak felkészítése: hengerek és más érzékfejlesztõ eszközök. 4. Árnyjáték: a tárgyakat zseblámpával megvilágítva. 2. határozott kéztartás geometriai formák kitapintása (fix kerettel és határokkal). kézvezetése (a formákat le tudja rajzolni). a mozgás koordinációja. Cipzárolás. Vízzel teli üvegek. szintetizáló képesség fejlesztése: felszíni formák. annak megtapasztalása. tárgyak. felismerése. majd összeadása. A kéz hozzászokik. különféle súlyok – ezek megfigyelése. Anyagok három halmazállapota (kísérlet ismétlése). bennük tárgyak. képtörténetek idõrendbe rakása. hét 8. 7. 2. 3. Csiszolás. 5. emlékezetbõl egész összerakása. Tájékozódás behunyt szemmel. páros. Tapintás: hiányok pótlása. képek. 1.144 Diszkalkulia 1. hogy az érintett formákat „lássa” és újra felismerje. Cél: a menynyiségfogalom megszilárdítása. 3. Nagyítás: látszólag unalmas külsejû tárgyakon érdekességek felfedezése. filckorongok – tárgyak. páratlan gyakorlása. Analizáló. Az aranygyöngy-készlettel való ismerkedés. nemcsak az ujjmozgásra. 4. gríz. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1. A „0” jelenség megismerése. Különbözõ anyagú textíliák. Dörzspapír számok. Masnikötés. 2. nem illik a sorba. 4. Egyszerû találós kérdések megfejtése. formák megfigyelése. tárgyak helyének megváltoztatása. (absztrakciók felismerése színezése). 3. Csendgyakorlat. azok mögött árnyék keletkezik. cselekvéses feladatok. 1. Titokzsák. Vizuális emlékezet fejlesztése. Számjegyek és korongok: a mennyiségek és számszimbólumok egymáshoz rendelése 1-tõl 10-ig.

Tájékozódás a 10-es számrendszerben. 2. Mértani formák filcbõl. a hangok helyének meghatározása szóban (elején. lóhere). Egyéni fejlesztési tervek 145 . Csendjáték. ívelt oldalú háromszög. ellipszis. Hajtogatás. szivacs). Figyelem. Az író kéz mozdulatainak elemzése.Október – 4. egész. 2. beszéd. ének. Fém kiegészítõ formák: 5 egyenes oldalú figura (négyzet. közepén). 4. Színes gyöngykígyó: a számlálás gyakorlása. háromszög. hangok keresése szavakban. 2. trapéz. 5. elõkészítése. Diszlexia 1. Geometriai formák. vonalvezetés egy határon belül. A számsor elsajátítása. távoli zajok megfigyelése. víz. szószintézis. 2. 2. 4. Akusztikus emlékezet fejlesztése. 3. Számfogalom elsajátítása. 1. végén. 3. gólya – gólya). Tárgyak felismerése tapintás alapján. Négyféle színû korong. Cél: laza ceruzafogás gyakorlása. 3. 1. hét Diszkalkulia 1. Légnyomás. „Mondd helyettem helyesen”-játék (pl. Keresd meg a párját. Közeli. Dörzspapír számok. filclapok. Emberi hang megfigyelése. smirglipapír. kétjegyû számok (11-19) kifejezése arányos színes rudak kombinációjával. 3. Cipõtisztítás. a csukló lazítása. Hány hangból áll a szó? – szóépítés szótagokból. Állatok. csipeszelés (azonos színû korong – csipesz). Szóanalízis. Szagló dobozok párosítása. ötszög). 5 ívelt oldalú figura (kör. Fél. A valóság hangjainak felismerése. 3. háromnegyed fogalmának erõsítése. növények rendszerezése – ismétlés (felszíni formák használata. Feladatlap. Kép-árnyék. 4. Szívás gyakorlása: az asztalon levõedénybõl az összes víz átfolyik a földön lévõ edénybe. 4. negyed. ovális. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1.

4. 5. . 2. Zörejdobozok. hónapok). 3. 2. Gyurmázás.146 Diszkalkulia 1. Számszimbólumok megismerése 11-tõl 19−ig. 5. 3. Memóriajáték számkártyákkal. írás-elõkészítõ gyakorlatok ismétlése. Csendjáték. Dörzspapír betûk. forma. 4. Fém kiegészítõ formák. Barna hasáb – ismerkedés. Számsor megtanulása adott számokkal. Összerakó játékok (szétvagdosott képek. összekapcsolása a hangzással (i – o elõkészítés. Csavarás. -nyújtás. 1. Számszimbólum bevezetése (1-tõl 18-ig). 3. 5. 2. napirend. hét 8. Színes gyöngyrudak. Mennyiség és számszimbólumok összekötése 11-tõl 19-ig. a Földrõl és a bolygókról. 4. 5. évszakok. Hõpalackok. 4. megerõsítése tevékenységekkel. Dominósor számokkal és pöttyökkel. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1. 3. Segun-féle táblák ismétlése. 1. megfigyelése. zajok. Figyelem. Gomboszsák. Rózsaszín torony. November – 1. Idõfogalmak kialakítása (napszakok. Papírtûzés. 2. Hideg és a fagyás (kísérlet). hangok. tésztagyúrás. szavak felépítésének vizsgálata). 3. puzzle). A betûk látás és tapintás által történõ felismerése. fejezet Diszlexia 1. nagyság (5 játék a logikai készlettel) alapján. 2. Beszélgetés a Napról. Különbözõ anyagok. Látási észlelés szín. Halmazállapot-változások. Mit csinál Ági? Cselekvéssorozat (kártyajáték). 5.

Nemezelés. történet. Gerinctelenek. Növény részei (gyökér. Kézügyesség és figyelem fejlesztése (erdei állatok elvezetése a tóhoz). 3. 3. törzs. Tulajdonságok alapján megadott tárgyak kiválasztása. Egyéni fejlesztési tervek 147 . Dörzspapír betûk. 6. 5. 1. rajzolás. 7 szín 7-féle árnyalattal: a nap sugarainak elkészítése. Gerinctelenek. Piros-kék kartoncsíkok. Számok dörzspapírból. 2. 4. állatok. 3. különbözõ tárgyak hangjának megismerése. ízeltlábúak. felismerése. Barna hasáb. A csíkos tábla az összeadás elõkészítését és elsajátítását segíti. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1. Számtani rudak. 3. Memóriajáték. Évszakok. napszakok elmélyítése. 2. Szimmetrikus formák rajzolása.November – 2. hét Diszkalkulia 1. hónapok. 2. Fémkiegészítõ formák. Tapintó. 1. 2. 5. emberek. majd cselekménysor helyes viszszaállítása. Dörzspapír geometriai formák. Gyöngyfûzés. gally. 3. Hallási megkülönböztetõ-képesség fejlesztése: jármûvek. Vonalvezetés. dominójáték. Figyelem. festés. 4. soralkotás. Csendgyakorlat. A képsor öszszekeresése. puhatestûek. Diszlexia 1. ág lomb) képanyaggal. napok. 4. 2. 5. Képsor (tárgyakkal).

Nap és Föld. határok megrajzolása. Barna hasáb. A gyökér részei. majd folyadék. 8. forgása. a Föld mozgása. A nap melegítõ ereje. A levél részei. 3. Golyók irányítása egy adott pályán pálcikával. 7. 4. Számsoralkotás. Labirintusjáték. hangos) megkülönböztetése. 3. Öntögetés: magok. 3. 2. A lineáris számolás elmélyítése. Dörzspapír geometriai formák. Kártyajáték: „Rakd ki ugyanúgy. Tõmondatok (azonos állítmánnyal). A mennyiségek különbözõ ábrázolásának megértése. Zenei hangok (mély. cselekvést ábrázoló képek. Rövid gyöngyláncok. Térképkészítés az otthonról. 5. eszköz: nád és fonal. 6. 2. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1. Fém kiegészítõ formák. mondókákkal. 5. Jobb-bal irány gyakoroltatása saját testen. funkciója. magas. Dörzspapír számok.148 Diszkalkulia 1. ahogyan a képen látod!” 4. hét 8. 2. Pókháló szövése. 2. 1. Feladatlap. fejezet Diszlexia 1. 3. 2. Találós kérdések. 4. mondatszerkesztés gyakorlása. November – 3. Fejlesztés dörzspapírral. Figyelem. Csendgyakorlat 1. Mondatalkotás. Ritmus gyakorlása szavakkal. Piros-kék kartoncsík. 3. funkciója. 4. csoportszobáról. . majd mozgásosan. Kiemelten egy-egy hang felismerése. halk.

egyenlõvé tétel. fõváros. Egyéni fejlesztési tervek 149 . Rózsaszín torony. Lineáris számolás. 3. a négyzet mind a négy átlóját meghajtva. Olvasási játék tárgyakkal. 1. Ellentétes formák rögzítése. meseország. 6.). Lineáris számolás. 3. 7. Szókincsbõvítés: tárgyképek megnevezése (közeli környezet ritkább tárgyai. A virág részei. 2. 4. 5. Tõmondatok – azonos alany. különbözõ állítmány. A számok 100-ig. Térképkészítés: folyók. 3. 4. Piros-kék rudak: öszszeadás. zöngétlen hangok megkülönböztetése képanyag segítségével. Ceruzahegyezés. 5. 1. számlálás gyakorlása.November – 4. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1. négyfelé. 4. Zöngés. 4. Kendõk hajtogatása félbe. 3. Csendgyakorlat. „Mondd helyettem helyesen: katan – kattan!” stb. Dörzspapír geometriai formák.Föld és Nap (ismétlés). Öntögetés. „Mit veszel?” stb. ügyelve a balról jobbra. tárgyak használatának elõkészítése: „Mit látsz?”. zászló. Feladatlap. 2. A számok geometriai ábrázolása. 2. Számjegyek és korongok + kéz. Dörzspapír betûk. 2. Diszlexia 1. Eseménysor sorba állítása. 2. hét Diszkalkulia 1. kivonás. A mag. Figyelem. fentrõl le téri irányok betartására.

6. . Rózsaszín torony.önkontroll). A térkép készítésének folytatása. Dörzspapír számok + gríz. 2. 3. szokások. emberek. Szaglás. 4. képek segítségével gyakorlás. 5. 2. Kirakójáték. 1. ismerkedés. Négy alapmûvelet. Iránygyakorlatok: különbözõ tárgyak sorba rakása balról jobbra (pl. Kígyójáték az összeadáshoz. páralkotás. 10-es számrendszerben való tájékozódás elmélyítése. 3. érzékelés. Dörzspapír számok és betûk + gríz. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1. 2. Olvasókártyák a környezetben lévõ tárgyakhoz. Fém kiegészítõ formák. sárga. á-a: áram. Zörejdobozok. különbözõségek felismerésének gyakorlása. 3. bab. nagyobb.150 Diszkalkulia 1. falvak. Magánhangzópár hangoztatása után szavak ejtése (tükör . Feladatlapok. pl. Feladatlapok. 3. Gyöngyfûzés. kanál. 4. kártya. Tájak. 4. Olvasási játék tárgyakkal. Gyöngyöszsák. városok. folyók. 3. csipesz. Felszíni formák. December – 1. hét 8. A növény részei. rizs. 2. Dörzspapír betûk. rózsaszín torony fektetve). 2. 5. táska. Kártyajáték – építse fel a tornyot a kártyán szereplõ képpel. 5. Színes gyöngyrudak. állat stb. Azonosságok. kukorica. kisebb. részeinek funkciója (gyakorlás). Figyelem. 4. Szétválogatás: kéz. Összeadás számlálással. Csendgyakorlat. fejezet Diszlexia 1. Az emberi test. Pótlás és bontás elemzése. 1. 4.

3. vágás. domb.December – 2. 3. érzékelés. Gombjáték. 5. melyekben elöl. Felszíni formák készítése agyagból (hegy. Csíkos tábla az összeadáshoz. A felcserélhetõség törvényének értelmezése és használata. szóejtés. 2. 4. 3. völgy stb.). hét Diszkalkulia 1. 4. Diszlexia 1. Összeadási táblázatok. suttogni. Az emberi test. Ízlelés. 2. hetek). 5. memorizálása. 7. 2. tépés. Találós kérdések. „Hol hallom?”: kártyák. 4. Egyéni számokkal végzett összeadás begyakorlása. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1. A táplálék útja szervezetünkben. hátul szerepel a lapon lévõ betû. Memória. Legfontosabb belsõ szervek. középen. 6. Gyurma. 3. Csendjáték után „Hunyjátok be a szemeteket!”. 3. 2. 4. Csendgyakorlat. beszélni. Rokon értelmû szavak: szókincsbõvítés. 5. Dörzspapír betûk. A matematika gondolkodás fejlesztése. 4. Barna hasábsor. Feladat: a hangok megfelelõ helyen való hallása. Adott összeg tagokra bontása. Itt a gyerekeknek fel kell ismerniük az egyes szavak közötti jelentésbeli különbségeket. de a hasonlóságot is (pl. Naptárkészítés (hónapok. Labirintus. Egyéni fejlesztési tervek 151 . Ragasztás. Gyöngyfûzés (apró). Rózsaszín torony. 2. 6. lapok minden betûhöz képekkel. kiabálni). Mértani formák nagyság szerinti sorba rendezése. párosítás. Milyen zöldségek szükségesek adott ételek elkészítéséhez? Figyelem. 1. Feladatlap. 1. Magánhangzópár hangoztatása után szavakkal való játékok. szaglás.

2. „Mondd tovább!”: egyszerû mondat folyamatos bõvítéssel. 4. 4. 2.). 3. Barna hasáb. 1. hét 8. 1. Szétválogatás. 2. Az emberi test. jellemzõik. Színskála elkészítése. Kígyójáték a kivonáshoz. Figyelem. 2. Mit látsz. Magánhangzópár. 5. 3. Dörzspapír betûk. magok. lakhelyük. állatkerti állatok. 4. Mondóka vagy szó. összeadás és kivonás egész számok halmazában. 5. 6. táplálkozásuk.152 Diszkalkulia 1. Kati ír. A madarak. Várépítés képrõl. emlékezet fejlesztése Gondolkodási mûveletek fejlesztése Finommotoros fejlesztés 1. sablonrajz. vers stb. Ritmustapsolás vagy – dobolás. 2. belsõ szervek stb. „Hol hallom”? 4. tárgy hozzáadása (pl. Dörzspapír számok és betûk. Kati hoszszú levelet ír. Hazánkban szabadon élõ állatok háztáji állatok. Hajtogatás. Masnikötés. Memóriajáték. 4. . Kati levelet ír. Anyagok. fejezet Diszlexia 1. Fém kiegészítõ formák. December – 3. Rózsaszín torony. Fonal feltekerése gurigába. mit hallasz? 3. bevezetés a kivonás alapfeladataiba a pozitív számok körében. Az állatkerti állatok hazája. Kígyójáték a kivonáshoz. 3. 3. Csíkos tábla a kivonáshoz.

időbeli tájékozódás kialakítása Kognitív funkciók fejlesztése Beszédfejlesztés. Szegregáltan oktatható. évfolyam) Készítette: Józsa Katalin gyógypedagógus. A határozat száma: 3444-345/2001. Születési hely. 2007. barátságos. Fejlődése érdekében felajánlottuk a speciális iskoláztatás lehetőségét a 2001/2002-es tanévtől. 0. Pécs. 7 és fél éves volt. Jelenleg 5. február 5. A gyermek adatai Név: F. A szakvélemény kelte: 2001. tantárgyi megsegítés G.16. Egyéni fejlesztési terv (5. azóta folyamatosan integráltan tanul osztályában. G. 1993. J. amikor áthelyezték.8. osztályos tanuló. Kétújfalu. Közepes. Egyéni fejlesztési tervek 153 . tanulási akadályozottság tapasztalható. Anyja neve: F. matematikából kissé gyengébb. értelmi fejlődése elmarad életkori átlagáétól. Teljesítménye kiegyensúlyozott. A szakvéleményt kiadta: Baranya Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Fejlesztési javaslatok: Komplex értelmi fejlesztés Téri. heti bontásban. Fő u. szókincsbővítés Szenzomotoros koordináció fejlesztése Grafizmus fejlesztése Mennyiségi állandóság kialakítása Ismeretbővítés. június 9. Közvetlen. 06. B. idő: Sz. Gondviselő neve: F. A szakértői bizottság megállapításai Jelen vizsgálat szerint G. Lakása: E. társaival jó a kapcsolata. Kód: F: 70. A részletes egyéni fejlesztési terv 4 hónapra készült. együttműködő. 04.

4–6. renSzámfogalom fejlesztése. dezése megadott szempontok Számkártyák. A gyermek megfigyeli a tárgyak sorrendjét. Tárgyhalmaz elemeinek felsorolása Az asztalon levõ tárgyakat megfigyeltetjük. Eszközök. differenciálás Vizuomotoros koordináció Beszédészlelés. szerint. Fejlesztendõ terület Vizuális figyelem. fejezet . mit láttál!” „Keresd a párját!” Használati eszközök: képkártyák. A fejlesztést segítő körülmények: Az osztályban tanító tanárokkal naponta megbeszéli a tanulóval kapcsolatos teendőket. idõbeli tájékozódás Matematikai készségek A fejlesztést végző pedagógus: gyógypedagógus. írásbeli munkájáról portfoliót vezetnek az áttekinthetőség és a követhetőség érdekében. idõbeli tájékozódás Szókincs. „Sorold fel. verbális kifejezõkészség Szövegértés. minden tevékenységéről. számok. A fejlesztés ideje: a habilitációs. Számhalmazok képzése.A pedagógiai vizsgálat szerint: Kialakult képességek Vizuális észlelés. A feladat: el kell sorolnia a látott tárgyakat. megértés Alak-háttér differenciálása Lényegkiemelés Számfogalom Vizuális. majd letakarjuk a gyûjteményt. differenciálás Auditív észlelés. rehabilitációs foglalkozásokon heti 3 órában. Az asztalra meghatározott sorrendben tárgyakat helyezünk. emlékezet Auditív figyelem. A figyelni tudás idejének növelése. szókártyák. auditív szerialitás Rövid távú memória Elõkészítendõ terület Vizuális emlékezet Auditív emlékezet Hosszú távú memória Fejlesztendõ képességek Vizuális figyelem. nyelvi fejlesztés Analóg gondolkodás Matematikai készségek fejlesztése Intermodális integráció Intermodális. 154 8. segédletek Óra 1–3. Fejlesztendõ feladatok Tárgyak sorrendje: Kedvenc tárgyak. emlékezet Térbeli. G. majd letakarjuk. szeriális emlékezet Folyamatos fejlesztés Fõ fejlesztési terület Vizuális figyelem Szókincs Auditív figyelem Verbális kifejezõkészség Térbeli. betûk. Szókincsfejlesztés.

háttérzene mellett. koncentráció. sorrendjének felsoroltatása háttérbeszélgetés. kik beszélnek? A hallott hangok sorrendje A hallott zajok.Séta. Egyéni fejlesztési tervek 155 . 10–12. zörejek felsorolása Különbözõ zajAblakon beszûrõdõ zajok. fejhallgató. . zö. utcáról. Zajok. A hallott hangok felsorolása Mennyit tud felsorolni 5-10 hangeffektusból? Memoriterek. Fejlesztendõ feladatok Tárgyak. A hallott hangok elhangzási sorrendje. beszûrõdõ hangok felsorolása. zörejek. Zajok. segédletek Képkártyák: betûk. hangok meg. képkártyák számának. hangok sorrendjének visszamondása. figyelése zavaró elemek mellett Tanulmányi séta alkalmával zajok. Eszközök. Zenekar-játék: különbözõ eszközökkel zajokat. zörejek. hangokat állítanak elõ. rejek. Magnó.Óra 7–9. Fejlesztendõ terület Megosztottság. 16–18 Megosztottság. sorrendjének felsorolása zavaró elemek mellett. zörejeket. szókártyák. 13–15 Terjedelem. Tárgyak. magnó. zörejek. folyosóról stb. Akusztikus figyelem.keltõ eszközök. . képek számának. számok. hangok visszaadása.

funkció. Tárgyhalmazok elemeinek tu. anyag. gondolati öszszetartozás szerint Másolás. 156 8. eseménykép megfigyelése. A tárgyhalmaz elemeinek csoportosítása megadott szempontok: szín. szó-. datosítása. forma. történelemkönyv. tárgyképsor. „Húzd alá a szövegben!” „Másold le a kijelölt mondatot a szövegbõl!” Válogató másolás: „Írd le. Mi hiányzik? Javítsd ki! Szabálykövetési feladat: Különféle szabályok alapján elõállított sorozatok folytatása képkártyák sorba rakásával. képek.térkép. számkártyák összerakható négy évszak képek. számA tárgyhalmaz elemeinek meg. jel-. Válogató olvasás szó és mondat szintjén egyaránt. segédletek Feladatlapok. Irányított vizuális figyelem. Szó.Óra Fejlesztendõ terület Fejlesztendõ feladatok Azonosítási feladat: „Keresd ki minden sorban az ugyanolyat!” Megkülönböztetési feladat: Adott tárgyhalmazban egy elemet megváltoztatunk. nevezése.kártyák. 22–24. füzet.és számkártyák sorozatának folytatása. Terjedelem. magnó. Hiánypótlási feladat: Szavakban betûhiány. fejezet . Elterelõdik-e a figyelem? Gyakoroljunk így is az írást! Irodalomkönyv. felsorolása. A tárgyhalmaz elemeinek száma egyre növekszik. magnó. beszéd (élõ-.Tárgyak. koncentráció. olvasás. 25–27. Egy vagy több tulajdonságban megváltoztatott tárgykép. Megosztottság. 19–21. mit kérdezett!” Másolás alatt háttérzörejek. apró tárgyak kép-. szó-. Eszközök. rádió) hallatszik. Mi változott? Hely.és helyzetváltoztató szoborjátékok. nagyság.

Drámajátékok: „Nem én voltam. Térirányok felsorolása Azonos irányú cselekvések fent-lent. Hová?. Térhelyzetek felsorolása. a szóvég hangzójával kezdõdjön a másik szó). jobb-bal irányba egyaránt. Terjedelem. Hangingerek felfogásának növelése. Váltakozó irányban végbemenõ cselekvések.” Figyelés hangingerekre auditív inger mellett.. szótagok. Mibõl? kérdések segítségével exponált helyzetek megmutatása. Adott hanginger azonosítása. Felváltva megszólaltatott hangok. A fenti feladatokban a sorrendiség tudatosítása. „Add tovább!”.és számlánc játékok.. 31–33. Adott hanginger megkülönböztetése. Merre?. Szó.Óra Fejlesztendõ terület Fejlesztendõ feladatok Eszközök. Szóbeli instrukció alapján rajzoltatás. Szabálykövetés: szóláncok (adott hanggal kezdõdjenek a szavak. Konkrét feladatokat adunk! Drámajátékgyûjtemény. Magnó. Drámajátékgyûjtemény. a térirányok és helyzetek bemutatott sorrendjének felsorolása. különHangok. 34–36. Hangingerek sorrendje. Hangingerekre figyelés vizuális inger mellett. sok. Bármely hangforrás és irányának felismerése. Móka János: Drámapedagógia mint személyiségformáló eszköz a kisegítõ iskolában. Egyéni fejlesztési tervek 157 . Hívóképek. Irányított akusztikus koncentráció. Térészlelési figyelem: koncentráció. „névismétlõs”. segédletek 28–30. mondatok bözõ hangforráazonosítása. A Hol?. Megosztottság. Dramatikus játékok Kapcsolatteremtõ játékok: „névtanulós”. 37–39. A testrészek. Honnan?.

Földrajzi és történelmi térképen való tájékozódás. Fiatalabb-idõsebb reláció a közvetlen környezetében megfigyelhetõ személyek viszonylatában: iskola. Saját életében történt események megfogalmazása. Terjedelem. falu térképe képeslapon. Hibás sorrend helyreállítása. mozgás). Emlékeztetõ képek. rejtvények. tájékoztató táblái. illusztrációk (külsõ jegyek. 158 8. fényképe. Képkártyák rendezése. a történelem területérõl. nagyváros-. Természeti jelenségek: Idõjárási megfigyelések. Sorrendiség. fényképek. torpedó. Diákjátékok: amõba. iskola épületérõl. 46–48. család. fejezet . Alaprajzok: padról. falutérkép. Szókeresõ betûrejtvények. Kérdés-felelet játék emlékeztetõ képek segítségével. növények különbözõ életszakaszokban való elnevezése. 48–50. 43–45. tanteremrõl. szóbeli megfogalmazás. Képek a természetismeret. megjelenés. Fiatalabb-idõsebb reláció a közvetlen környezetében megfigyelhetõ természet viszonylatában: állatok. Idõészlelési figyelem: Koncentráció. Bonyolultabb labirintus játékok. elképzelései a jövõvel kapcsolatban. segédletek 40–42. város. Szókártyák helyes sorrendbe rendezése. Mondat kiegészítése az adott szavakkal. piramisjáték.Óra Fejlesztendõ terület Fejlesztendõ feladatok Eszközök. vágyai.otthonról. közintézmények eligazító. Megosztottság. jellegzetességei. tartás. Vonalvezetési gyakorlatok: Rejtvények. eseményszókártyák. Atlaszok.

A hibás vagy hiányzó rész megrajzolása. 58–60. fogalom megtalálása. Logikai készlet elemeinek kitalálása. Szöveg. feladatlapok. fogalomhoz tulajdonság. jelenségre vonatkozó igaz állítások halmazából a fogalom felismerése. így saját terve mindig az aktuális feladatokhoz igazodik. Egyéni fejlesztési tervek 159 . Szóhalmazban húzd alá! Adott halmazban karikázd be a páros számokat! 55–57. Eseménykép kiválasztása. matematika. Konkretizálással. segédletek Feladatlapok. Az órát minden alkalommal lazító beszélgetéssel kezdi. természetismeret. Adott tárgyra. Az adott habilitációs órák előtt a gyógypedagógus egyeztet a szaktanárral a konkrét témáról. Betûk. élõlényre.Óra Fejlesztendõ terület Fejlesztendõ feladatok Eszközök. fogalom megtalálása. hogy igaz legyen! Egészítsd ki a mondatot! Fogalomkártyák: történelem. Tér-foma kirakó geometriai formákkal. Egyeztetéssel. Okozati összefüggés. lehetőséget adva a gyermeknek problémái kifejtésére. számok válogatása adott szempont szerint. Barkohba. „Amerikából jöttem” játék. Rész-egész funkció öszszefüggése. Adott tárgyhoz tulajdonság. „Gondoltam egy számot…” A hibás vagy hiányzó rész megnevezése. 52–54. mondat kiegészítése: Fejezd be a mondatot. Adott képhez tulajdonság. Gondolkodás: fogalomal. Adott jelhez.Tárgyképek válogatása adott kotás összehasonlítással szempont szerint. számjegyek. szavak. fogalom megtalálása.

Konfliktusok rendezésének képessége. Matematikai alapműveletek gyakorlása. csoport.26. történelem.: Amblyopia. Helyesírási készség javítása. ismeretek felidézésének képessége konkrét példákon. LOSZB.: Örökletes tapetoretinális degeneratio 160 8. osztályfok: óvodai nagycsoport Időszak: 2007/2008. M.Pedagógiai vizsgálat eredménye a négy hónap elteltével: Kialakult képességek Vizuális figyelem Akusztikus figyelem Szerialitás Továbbra is fejlesztendõ képességek Vizuális emlékezet Akusztikus emlékezet Analóg gondolkodás G. április-június Készítette: Vargáné Mező Lilla gyógypedagógus Szakértői vélemény 1. 9. Íráskép javítása. Összefüggések felismerése. Heterodegeneratio retinae Látásteljesítménye: V: 0. természetismeret tantárgyakból jobb teljesítményt mutat. Testi és egészségi higiénia igényének fenntartása a serdülőkor jellegzetességeivel. BNO kód: H5420 A sajátos nevelési igény oka: gyengén látás Dg. fejezet . Szakértői vélemény 2.02. BNO kód: 5420 Dg. Szociális-kommunikációs feladatok: Szorongások oldása.3 ünj 0.2 ünj 4752/ 2007. Tantárgyi feladatok: A tanult nyelvtani fogalmak. matematika. Egyéni fejlesztési terv (óvodai nagycsoport) Név: T. Életkor. helyzetekben.

A kognitív funkciók különösen a figyelem tartóssága. fejletlen grafomotorium. gondolkodás.2/ 4752/ 2008. A tiflopedagógiai szempontú fejlesztés területei. az ábrázolási készség gyengesége. Iskolaéretlen személyiség. Nagymozgás. szem-kéz koordináció. 02. Személyiségfejlesztés: a feladat elfogadása. dicsérettel jól motiválható. feladattartása gyenge. A vizuális teljesítményektől függetlenül is az érdeklődés általános hiánya. Fontos a motiválás szem előtt tartása. bizonytalan térbeli és síkbeli tájékozódás.Látásteljesítménye: V: 02 0. A matematikai alapfogalmak gyengesége. amelyek miatt a fejlesztés szükséges: Gyengén látása miatt a vizualitást érintő funkciók általános fejlesztése indokolt. az önmagához mért fejlődés. Egyéni fejlesztési tervek 161 . a jó megnyilvánulás értékelése. Nehézkes. Beszédhiba: logopédus foglalkozik vele. LOSZB Színlátás: fekete-piros tévesztő Pedagógiai látásteljesítménye: távoli vízusa: 0. önbizalomszegény megnyilvánulások.3 közeli vízusa: 0. Manuális ügyetlenség. Fixáció és pásztázó szemmozgás. feladattudata. kitartás. végigvitele. észlelés. ha foglalkoznak vele. ábrázolókészség. Finommozgások. hálás a figyelemért. enerváltság. Feladatvégzésben fáradékony. lassú. terjedelme miatt gyengék.14.2 színlátás: piros-zöld tévesztő Megnyilvánulásai. emlékezet. író-rajzoló mozgás fejlesztése. Amire a fejlesztés során támaszkodni lehet: Szereti. céljai: Látásnevelés – valamennyi vizuális funkció célzott fejlesztése szükséges: vizuális figyelem. a pozitív megerősítés. kudarctűrés. motiválatlanság jellemzi.

valóság. összehasonlítás. igaz-hamis állítások.A vizuális észlelés fejlesztése Arcmimika felismerése. Vonalkövetés szemmel: fonallabirintus. Ritmikus sorok kirakása. a hiány felfedeztetése. Kép összerakása részekből. relációk és részletek megfigyeltetése támpontok megadásával. oszlopok. különbségek. Hiányos képek nézegetése. puzzle. Hallás (ritmusfejlesztés egyszerű hangszerekkel. irányító kérdésfeltevéssel. sorok. Képek időrendbe állítása. Mi történik? Összefüggések. mesekocka. tempó megfigyeltetése. Számfogalom fejlesztése sokféle eszközzel. válogatás különböző szempontok szerint: differenciálás. Rejtett formák. Olvasás előkészítése (balról jobbra irány. képolvasás. Vízszintes és függőleges képek. Fixációs gyakorlatok és mozgó tárgyak követése. 1-1 különbséges sorozat kirakása. Ok-okozat. egyéb gondolkodási műveletek és beszéd fejlesztése Igaz–hamis helyzetek felismertetése. Képeken történt változtatások észleltetése. fejezet . „Mit hallasz?” típusú játékok). Keresztcsatornák fejlesztése Többféle modalitást igénylő játékok (hangok felismerése. Párkereső játékok. Egyéb érzékszervek fejlesztése Tapintás (tárgyak felismerése tapintással). értelmezése). kép. utánzása. szintézis). játékos hanganalízis. 162 8. Történet visszamondása képek alapján. azonosságok. Vizuális gondolkodás. Képnézegetés. célzott. fotó. Látási emlékezet fejlesztése Memóriajátékok.

szőnyegezés. Fűzés. Eszközhasználat: Csipesszel magok válogatása. Mozgáskivitelezés utánzással. fenntartása és önbizalmának növelése. labdázás. Rajzolás homoktálcán. szedegetése. pontösszekötési gyakorlatok. majd szóbeli utasításra.és konstrukciós játékok. függőleges. érdeklődésének alakítása. pl. Elemi szintű ábrázolás. Képek színezése. Beszéddel követve. építés pálcikából. Építő. Nagyon fogékony a rá irányuló figyelemre és elismerésre! Egyéni fejlesztési tervek 163 .Nagymozgás Látás-mozgás koordináció fejlesztése: mocsárjárás. célzó-mozgások gyakoroltatása. mozaikkép készítése. Labirintus és egyéb vonalkövetési. korongokból. Finommozgás fejlesztése Szem-kéz koordináció fejlesztése: Illesztéses feladatok. Tempó fokozása. Ceruzafogás alakítása. Pötyi. betűelemek rajzolgatása. Gyurmázás. Ábrázolás és grafomotorika fejlesztése Utánzó nagymozgásokból indulva. Ollóval vágás. majd vízszintes síkban egyszerű ábrák. A fejlesztés célja: A részképességek fejlesztésén túl az önmagához mért fejlődés motiváló értékelésével a gyermek óvodai tevékenységekben való aktív részvétele iránti igényének. Mesekocka.

04. LOSZB. óvodai fejlesztő játékok. A fejlesztés javasolt eszközei: Játékok. Mozgásfejlesztés – a sztereotip mozgások (szemnyomkodás) megszüntetése. A szülő – betartva a feladathelyzet megismert szabályait – naponta foglalkozik vele 20 perces beszélgetés. fejezet . BNO kód: H5400 Dg. április 1. Tárgyfelismerés. – 2008. közös rajzolgatás. A meglevő érzékszerveket igénybe vevő játéktevékenységek.A fejlesztést végző személy és a foglalkozás gyakorisága: Naponta 20 perces foglalkozás javasolt az óvodában az óvónő vezetésével. Látásteljesítménye: V: fényérzés nincs 2007. Szociális kompetenciák fokozatos bővítése. Kihasználatlan mentális kapacitások értelmes kihasználása. osztályfok: Óvodai kiscsoport vegyes csoportban Időszak: 2008.19. ker. június Készítette: Vargáné Mező Lilla gyógypedagógus A fejlesztés területei a diagnosztikus mérés és/vagy az előző fejlesztési időszak tapasztalatai és/vagy a szakvélemény alapján: Haptikus-auditív jellegű térbeli és síkbeli tájékozódás. Egyéni fejlesztési terv (óvodai kiscsoport) Név: N. Heti egy alkalommal 2 órában a Gyengénlátók Iskolájában részesül iskolaelőkészítő fejlesztésben. Korrekciós feladatlap-gyűjtemény gyengén látó gyermekek számára I-II-III. A rendszerező képesség fejlesztése. A tapintás és a manipuláció fejlesztése. 164 8.-i EGYMI tiflopedagógusa foglalkozik vele megfigyelő-fejlesztő célzattal az óvodában.: ROP IV-V. E. játék keretében. 10. A sajátos nevelési igény oka: vakság Életkor. Havonta egy alkalommal a XIII. kifestők. Önállótlanság az önkiszolgálásban. lehetőségek bővítése.

Funkciók. A fejlesztés helye. melyekre támaszkodni lehet: Jó mentális képességek. A közösségben kialakult kapcsolatok. eszközzel. értelmezése. érintkezési formák. segítéssel. kíváncsiság. tevékenységek: Önkiszolgálás fokozása öltözködésben. fejlesztő. nagymozgás. Otthon: a szülő (vagy nagyobb testvér) a célzott fejlesztés lényegi elemeit szem előtt tartva a feladathelyzethez igazodó motiválással. térbeli tájékozódás A fejlesztés célja: önálló tájékozódás alakítása kis és nagy térben. naponta 20 perc időtartamban foglalkozzon játékosan. Fejlesztendő képesség: saját személye és az ismert környezet viszonylatainak. a másoktól való függés. vízhez szoktatás heti egy alkalommal. Érdeklődés. tisztálkodásban. konzulens feladatkörben. a fejlesztő személye: Az óvodában: Herendi Hajnalka gyógypedagógus óvónő naponta 15-20 perces egyéni foglalkozás keretében. változásainak felismerése. Feladatok. A taktilis érzékelés terén szerzett tapasztalatok. a kiszolgáltatottság csökkenése. történetbe ágyazva a kiválasztott tevékenységgel. A Vakok Általános Iskolájában mozgásfejlesztés. Az óvoda épületében és az udvaron szerzett támpontokhoz való biztos igazodás. tulajdonságok. a félelem leküzdése. 1. támpontok hasznosítása. Az értékelés alapelvei: a szerzett információk magabiztos hasznosítása a helyváltoztatásban. Egyéni fejlesztési tervek 165 . evésben. fejlesztési terület: önkiszolgálás. épületen belül és kívül. Koós Andrea gyógypedagógus óvónő heti két alkalommal (4 órában). Mozgástréner Vargáné Mező Lilla havonta 1-2 alkalommal megfigyelő.

Módszer: megmutatás. labda. az így szerzett ismeretek értelmezése. lencse stb. hangokra figyelés). 166 8. Azonos tárgyak keresése. Feladatok. válogatása. Tárgyak összehasonlítása. 2. Biztonságos közlekedés tanítása (védekező kéztartás. Eszköz: babzsák. mozgásfejlesztés: a testrészek. tevékenységek: Tárgyak felismerése tapintással – különböző közegben: víz. Saját jelének ismerete. karika. kitágítása a biztonságos önálló tájékozódás. Az értékelés alapelvei: türelem. homok). differenciálása. egyre biztosabb és megbízhatóbb tapintásos érzékelés. Egyensúlyérzék fejlesztése: babzsák. Fejlesztési terület: taktilis és haptikus észlelés fejlesztése A fejlesztés célja: a tárgyak körének bővülése. Munkaforma: egyéni foglalkozás. Tájékozódás épületen belül. mosdó. szekrénye). fejezet . alaposság. Labda gurítása. felhasználása a biztonságos helyváltoztatásban. változatos mozgáselemek megtanulása. berendezés. Járás közben lábbal érzékelhető különbség figyelése a padozaton. gyakorlás. pattogtatása.kisebb. közlekedés szempontjából. széke. járda.Tájékozódás karikával: az eszköz használata. gyakorlása. Közlekedés fal mellett.ajtó. udvaron (fű. kivitelezésének segítése beszéddel és a testrészek érintésével folyamatos korrigálással. Hangkövetéses célirányos helyváltoztatás. Fejlesztendő képesség: tapintás. majd nagyobb térben támpontok adásával (támpont lehet egy-egy fix helyen levő tárgy.). mozdulatok elsajátításának. szekrények stb. elkapásának próbálgatása. Mozgásérzékelés fejlesztése. a biztos felismeréshez szükséges idő és tapintás. A fejlesztés követelménye: a környezet fokozatos felfedeztetése. helyek keresése (saját asztala.

Gyöngyfűzés. Fokozatosan csökkenő méretű tapintható – kidomborodó – formák. fonás elemi szinten. Vastag fonal gombolyítása. gombolás. fűzés. a tárgyak biztos felismerése. jelzések azonosítása. A fejlesztés követelménye: a megismert tárgyak tulajdonságainak megtanulása. játék. Memóriajáték. részeinek. hőmérséklet stb. tárgyakkal. domborúság. Fejlesztési terület: finommozgások A fejlesztés célja: a kéz ujjai. a kézizmok erősítése.Hasonló tárgyak közötti különbségek megfigyeltetése. Munkaforma: egyéni foglalkozás. minta után 2-3 elemből építés). csavarozás. Az értékelés alapelvei: a tárgy helyzetének. tárgyakkal manipulálás. rendezése dobozokba. (manipuláció azonos vagy hasonló formájú tárgyakkal. ügyesítése. Egyéni fejlesztési tervek 167 . háztartásban használatos tárgy. mindenféle. élek. Fejlesztendő képesség: kézügyesség. megismerése. megvalósítása a gyakorlatban. változatos eszközhasználat gyakoroltatása: Gyurmázás. Különböző anyagok tulajdonságai. Építő. Párkereső játékok (dominó).és konstrukciós játékok. mintázat. Tárgyak tapintható tulajdonságainak – sarkok. – megfigyelése. Pötyi. differenciálása. egyenetlenség vagy simaság. Kétlyukú-négylyukú gombok válogatása. 3. Tárgyak kapcsolatba hozása egymással. Egyre kisebb méretű tárgyak válogatása. A fejlesztés követelménye: a megismert mozgásformák célszerű alkalmazása a játékokkal. papírhajtogatás. Ritmikus sorok kirakása. A két kezével átfogható méretű tárgyak egészleges észlelésének gyakoroltatása. más tárgyakkal való kapcsolatának megértése. Eszköz: lencsésdoboz. mennyiség. eszköz.

játékok. Fejlesztési terület: szociabilitás A fejlesztés célja: kezdeményezés és adekvát viselkedés kialakítása a társakkal. Feladatok. Fejlesztendő készség. szaglás. tevékenységek: Hallás Ritmusfejlesztés egyszerű hangszerekkel. Feladatok. Szagokról. zörejek felismerése. üzletek). összehasonlítása. Az értékelés alapelvei: a kölcsönösség és a jelzések értelmezése. 168 8. Eszköz: hangkeltő eszközök. képesség: társakkal való kapcsolatteremtés igénye. fejezet . a társaival való kapcsolat kétirányúvá tétele. differenciálása. A fejlesztés követelménye: sokoldalú kapcsolat kialakítása a környezettel. helyszínekre (vásárlás. „Mit hallasz?” típusú játékok. a beavatkozás és a jelzések értelmezésének viszonylatai. képessége. Szereplési lehetőség biztosítása (erősíti az elfogadást). Azonos hangok. eseményekre. Súlyérzékelés Tárgyak súlyának megtapasztalása. Szaglás Tárgyak felismerése szaglás alapján. Fejlesztési terület: egyéb érzékszervek fejlesztése Fejlesztendő képesség: hallás. 5. Visszhangjáték. azonosak. párosítás. eltérők keresése. illatokról következtetés élethelyzetekre. tevékenységek: Közös játék (erősíti az érzelmi kapcsolatokat).4. súlyérzékelés.

A segítés kérésének. dialógusok a meséből. szókincsbõvítés A fejlesztés célja: a kifejezőkészség. Módszer: mesehallgatás. Ok-okozat. igaz-hamis állítások. verbalizmus elkerülése. a verbális erősség. tevékenységek: Tárgyakkal 1-1 elemben eltérő sorozatok kirakása. Események időrendbe állítása. Dramatizálás. beszédfejlesztés. veszélyhelyzetek. Kölcsönös tanulás. A fejlesztés követelménye: A hétköznapi helyzetekben adekvát. Feladatok. Az értékelés alapelvei: egyéni lehetőségek figyelembevétele. Eszköz: az adott feladathoz megfelelő eszközök változatos alkalmazási módok. felsőbb fogalom alá rendezés. mesemondás. a feszültségmentes részvétel a közösség életében. Történet felidézése. a szituációkhoz illő kifejezésmódok összehangolása. emlékezet fejlődése. módja. Munkaforma: egyéni foglalkozás. a mondott szöveg. egész test bevonása. csoportosítás. Fejlesztési terület: keresztcsatornák fejlesztése A fejlesztés célja: különféle modalitás működtetése. visszamondása 1-1 jellemző tárgy segítségével. bátor szóbeli megnyilatkozások. 6. Egyéni fejlesztési tervek 169 . vers hangulatának visszaadása. mese. A fejlesztés követelménye: Kiegyensúlyozottabb kapcsolat kialakulása a tárasakkal. elfogadásának szükségessége. Az értékelés alapelvei: helyzet-adekvát megnyilatkozások. Fogalmak valós tapasztalati tartalommal töltése. felidézése. Fejlesztési terület: gondolkodás. 7. módszerek megismerése a konfliktusok oldására. Mikor vagyok útban? Ki jelezzen? Károkozás.

170 8. mennyiségének megnevezése. Hangforrás felismerése. kiválasztása. játékossággal az érdeklődés felkeltése. kinesztétikus és tapintásos észlelés kiegészítve valamilyen nyelvi vagy motoros tevékenységgel. A hátán finom érintéssel kopogás visszatapsolása. képesség: audtitív-kinesztéziás. A fejlesztés követelménye: a meglevő észlelési csatornák kombinációjának sikeres alkalmazása változatos helyzetekben. Verbalizált forma azonosítása. fejezet .Fejlesztendő készség. Feladatok. értelmezése: társak felismerése hangjukról. tevékenységek: Többféle modalitást igénylő játékok: auditív. Hangok felismerése. megkeresése. tartós motiváció a külvilág iránt. Tapintott játékfigura hangjának utánzása.

fejezet A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai .9.

.

ami a gyermek személyiségében történik. hogy a tanulásra fordított értékes percek hatékonyabban teljenek. amelyek lehetővé teszik. ■■ Mert olyan tanulásszervezési módokat alkalmaznak – differenciált eljárásokat. az inkluzív iskolamodellnek is.1. lelki mivoltában egyaránt fejlesztik. hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsák a különböző adottságú és képességű. ■■ Mert a választható tevékenységi területek komplex fejlesztést biztosítanak – mindenki megmutathatja erősségeit. A minimum szinthez tevékenységre épülő manipulatív feladatok – elsősorban rajzos feladatok – segítik a tanulási folyamatok interiorizációját. hanem a szöveges kritériumok adják meg a továbbhaladáshoz szükséges elégséges feltételeket. Egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodó differenciált képességfejlesztés a szigetvári Istvánffy Miklós Általános Iskolában Az intézményben a bevezető és kezdő szakaszban az alapozó munkát rugalmas működési rendszerben alakították. eltérő ütemben fejlődő tanulóknak. amelyek biztosítják a fejlődést minden tanuló számára. ahol nem a minősítés osztályozó funkciója a fontos. kooperatív technikákat –. értékeit. A gyereket testi. Mindehhez a gyermekek számára érthető. Miért alkalmas a kidolgozott pedagógiai szisztéma az integrált oktatásra? ■■ Mert rugalmas tanrendjével maximálisan alkalmazkodik az eltérő ütemben fejlődő tanulókhoz: minden gyerek annyi időt kap az alapok elsajátítására. Az iskola helyi programjának kidolgozója Pirisi Jánosné és Pesti Gézáné Hogyan igazodjunk a helyi és egyéni különbségekhez? című munkájának és a folyamatos innovatív tantestületi munkáknak köszönhetően olyan készségek és képességfejlesztési program áll rendelkezésre. motiváló szöveges értékelés is segíti a tanulás örömének napi megélését. amely megfelel a legújabb oktatáspolitikai és pedagógiai elvárásoknak. A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 173 . aktuális követelmény és aktuális optimum szintekre. didaktikai eljárások. ■■ Mert a tanmenet tartalmában a követelményeket lebontották aktuális minimum. és tanulásnak fognak fel minden változást. Ehhez kapcsolódnak a fejlesztési feladatok. ■■ Olyan kritériumorientált érzékelési rendszert vezettek be. amennyire szüksége van.

A hosszú. és marad idő a felfrissülésre. rajzolnak. rendszerépítést a lassabban haladó tanulók számára is. ehhez kapcsolódóan a technika. melynek szaktárgyi (speciális fejlesztési) feladata a gyakorlás.Rugalmas működési rend A rugalmas működési rend a merev órarend helyett rugalmas napi foglalkozási rendet jelent. fejezet . A művészetnek. ének-zene. egy felfrissülést biztosító. Ez a fajta szemlélet megkönnyíti a rendszerezést. Így: olvasnak. 174 9. A gyakorlatban mindez úgy valósul meg. rajz stb. és könnyebbé teszi az összefüggések feltárását. Lényeges új eleme a tanításnak a 8–12 óráig rendelkezésre álló 240 perc beosztása: 8-tól 10-ig egy „blokkban” dolgoznak. melyekben az anyag elsajátítása. hogy olyan folyamatszervezési tervet készítenek. melynek fiziológiai. Órák helyett tevékenységi területek: tantárgyi koncentráció Nélkülözhetetlen része a rugalmas működésnek az óratervi merevség oldása is. Megkeresik a különböző tudományok határterületeit. közbeiktatott tevékenységgel. „szaktárgyi” (főként ének. számolnak. Az iskolai integráció szempontjából is lényeges megemlíteni a program tantárgyi rendszerének tartalmát. játékra. testnevelés) szinten tartó (felejtést gátló) gyakorlás. közepes. pszichológiai szerepe kifejezetten a pihentetés. körülbelül 50 perces szünet biztosítja a tennivalók (kézmosás. 20 perces tevékenységet. melyet komplex szemlélet hat át. anyagának feldolgozását. amelyekben az olvasmányok témái közé rendszerezik a „környezetismeretet” (ember és társadalom. hogy a 11-12 óra közötti időszakban is intenzíven dolgozzanak a gyerekek. ember és természet). rögzítése folyik. ügyeskednek. pedagógiai.) kapkodás nélküli elvégzését. írnak. megnyitva ezeket egymás felé. 45-50 perces foglalkozásokat. A hagyományos tantárgyak helyett tevékenységekre osztva megszervezik a napi munkát. és 10 perces foglalkoztatást is. Ez a 120 perc tartalmaz hosszabb. Ez az aktív mozgás lehetővé teszi. tízórai stb. énekelnek. tornáznak. technikának nagyobb szerepe van a programban. képességfejlesztés.

a szabadidős programokban. micsoda értékeket alkothat a szobrászatban! A gyermekek saját osztálykeretükből kilépve. hanem az érdeklődés. Tevékenykedés közben láthatják a tanulók. erkölcsi. akinek nehézséget okoz a szövegértés. grafika. megoldatja a kötelező házi feladatot. ahol a tanító nem számon kéri. Ez azt igyekszik biztosítani.vagy fazekasműhelyben. osztálytól belép a választható tevékenységek sora. megerősítő bázisa legyen az iskolai munkának.mint eddig. mely fontos alapja a „másság”. A hagyományos házi feladat helyett a szabadidő értelmes eltöltését igyekeznek megszervezni. hanem mindenkinek lehetővé teszi a szintjének megfelelő foglalkozást. Tantervi rugalmasság Ez az iskola olyan többségi intézmény. a kíváncsiság felkeltésével. filmforgatáson stb. saját érdeklődési körüknek és képességbeli adottságaiknak (esetleg speciális tehetségüknek) megfelelő megközelítésben foglalkoznak az aktuálisan adott témával. házi feladatokban is megjelenik. Minden tanuló ugyanabban az oktatásban részesül. Ennek érdekében külső szakemberek. Biztosítja a speciális nevelési igényű gyermekek pótlólagos oktatási segítését. Sokszor az iskolán kívül is vannak foglalkozások (például szobrász. esztétikai. virágkötészet stb. média. hogy mintegy előkészítő. hogy aki például számtanból kissé lassabban halad. Iskolán kívüli tevékenységek Az egyéni sajátosságokhoz való alkalmazkodás az iskolán kívüli tevékenységekben. és kiegészítő támogatást nyújt az ezt igénylő gyermekeknek. A 3. megteremtve a feltételeket ahhoz. mely tantervi rugalmasságot biztosít. Választható területek: szobrászat. de nem az iskolai tevékenység mechanikus ismétlésével. művészek minél szélesebb köre „megy be” az iskolába. Lehetőség van a napközbeni kiscsoportos foglalkozásokra is. művészet. A rászoruló tanulóknak folyamatos A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 175 .). hogy az értelmi elsajátítást képviselő tudományos megismerés és a világ valódi „magunkévá tétele” az érzelmi. a tehetségek kibontakoztatása. hogy az eltérő képességű és érdeklődésű gyermekeknek is megfeleljen. társastánc. pozitív motivációs jelleggel. technikai elsajátítása együtt valósuljon meg.

amelyek segítik. Programjában is – az érvényes törvényi szabályozásnak megfelelően – tanévekre tagolódik az alapozó szakasz ugyanúgy. és a kudarcok okozta pszichés károkat elkerülve biztosítják a szükséges időt a lassabban fejlődő gyermekeknek. hogy ez a fajta szemlélet. fejezet . szinte óhatatlanul magával vonta az integráció elindulását. Ezek az elvek és a gyakorlat befogadja. A tanulás szakaszában az első 3-4 év funkciója kifejezetten az alapozás. amikor bizonyos. A lassúbb és gyorsabb fejlődési ütemet is „normálisnak” tekintik.segítséget biztosít. Ugyancsak az érvényes jogszabályozás keretei között oldják a tanévhatárok merevségét. ami az osztályban nyújtott segítségtől az iskolán belüli tanulást segítő. Fontos általános alapelv azonban. félévkor szöveges értékelést kapnak a tanulók. felvállalja a beilleszkedési vagy tanulási zavarokkal küzdő gyermekeket is. önértékelés jellemzi. Elengedhetetlen. Értékelés Ebben az iskolában az értékelés célja nem a minősítés. a később az önálló ismeretszerzéshez szükséges eszközrendszer: jártasságok. hogy mit tud a kisgyerek. hogy eredményes lehessen. 176 9. hogy ott már eredményes munkát tudnak végezni. mint a hagyományos működési rendszerben. hanem annak kiderítése. Ennek a lassan fejlődő tanulókra vonatkozó részét mutatjuk be. kiegészítő programig terjed. fejlesztő pedagógus) is bekapcsolódik a fejlesztésbe. Talán már e rövid ismertetőből is kitűnhet. mit kell még fejleszteni ahhoz. tanítókat jellemzi. ösztönzik fejlődésüket. amennyire az adott helyi körülmények között (minimum és optimum szintekkel begyakorolt rugalmassággal négy éven belül kiegyenlíthető keretek között) a tantervi követelmények megvalósításához szüksége van. Félévkor és év végén az első három osztályban és 4. A napi ellenőrzést az önellenőrzés. Ugyanakkor a gyorsabban haladó tehetségeseknek olyan feltételeket teremtenek. hogy a tanulók az egyik szakaszból (osztályból) a másikba csak akkor lépjenek át. Szükség esetén külső szakember (gyógypedagógus. amely a program készítőit és a programban dolgozó tanárokat. képességek és személyiségvonások begyakorlása. nem az osztályozás. hogy a pedagógus annyi időt használjon fel egyegy területre.

A magyar nyelv és irodalom javasolt tanmenete is taglalja e témákat. az ismeretek rendszerbe foglalása révén a tudásanyag fejlesztés közben egységes egésszé szerveződhet a gyerekekben. tanmenetek és egyéni fejlesztési dokumentumok harmonizálására. könnyebb megvalósítani. használatára van szükség. A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 177 . A gyakorlatban olyan folyamatszervezési terveket valósítanak meg. amelyek tanítása időponthoz kötött (ünnepek. hogy egy képességet „minden irányból” próbálnak megerősíteni. mint később. rajz stb. elősegítve a mielőbbi interiorizálást. Ehhez a tanterv. amikor a tanítást egy tanító végzi. A tantárgyak tanításának összehangolása az 1–4. Szemléletükben a „tananyag” a különböző rendszerek közötti összefüggések feltárást jelenti. ami elősegíti a komplexitást. ének-zene. Egyaránt szerves egységben kell látni a tantervben szereplő tantárgyak ismeretanyagát. de a témák több területen való „megerősítése”. évszakok). de időben szétdarabolva. és megteremti a tantárgyi összekapcsolódás lehetőségét. anyagának feldolgozását. a nap olyasfajta megszervezését. A tanulás folyamatában egyes tevékenységeket szervezetileg és időben rendszeresen beépítenek más „blokkokba”. amelyben az olvasmányok témái köré rendezik a környezetismeret és az ehhez kapcsolódó technika. keresztezési pontokat az első négy évben. Nem órákra. hanem „tevékenységekre” bontják a napirendet. Így a helyi tantervben megmaradhatnak a tantárgyi tagozódások. a követelményeket és a gyermekek egyéni adottságait. rugalmas összevetésére. Az alsó tagozatban például a társadalomismereti anyag meglehetősen sok olyan elemet tartalmaz. Ezen „anyagrészek” rendszerbe szedése máris komplex szemléletet tükröz.Tantárgyi koncentráció A programban igen fontos szerepe van a tantárgyak egységes egésszé való szerveződésének. osztályban A tantárgyi csatlakozásokat.

hogy a világ valódi megismerését. 1 fő súlyos magatartási problémái miatt pszichoterápián vesz részt a nevelési tanácsadó gondozásában. melynek lényege az időbeosztás ütemezése és a rendszerkapcsolatok feltárása. hatásaikat kölcsönösen erősítve érvényesülnek. mint eddig. 5-en fejlesztő foglalkozáson (tanulási nehézség miatt). sportnak. Közülük 2-3 kisgyerek gyorsan halad a tanulásban (100-as számkörben számol. 178 9. A többiek fejlődési üteme átlagos. rövid szöveget megadott szempontokkal önállóan dolgoz fel). erkölcsi. illetve később fognak tanulni. 15 fiú jár ide. Mindig figyelnek arra is. fejezet . hogy háttérbe szorul ez a tantárgy. Mindezek egymás mellett. technikának nagyobb szerepet szánnak. Azt vallják. első osztályosokkal dolgozom. Helyzetelemzés „Jelenleg 23 fős csoportban. technikai elsajátítását és a tudományos megismerést együtt lehet csak megvalósítani. Sőt a művészetnek. A tér-idő kapcsolódást megvalósító feldolgozást a tevékenységegyüttesek keretében folyamatszervezési tervek készítésének folyamatában lehet megvalósítani.Heti órarend a szigetvári Istvánffy Miklós Általános Iskola alsó tagozatán Ezért. 8 kislány. hogy „utaljanak” arra. ha a foglalkozási rendben valamilyen résztevékenység (például ének) valamivel rövidebb időben jelentkezik. esztétikai. amit a témával kapcsolatban már tanultak. nem azt jelenti. 1 tanuló integrált (enyhe fokban értelmi fogyatékos) 6-an logopédiai. érzelmi.

rajzon – és a felsorolás végtelen. testnevelés. hogy a napi tevékenységbe milyen képességek fejlesztését tervezem. Egyaránt szükség van a globális gondolkodásra és a részekre bontott analitikus gondolkodásmódra. „begyakorolni” az olvasás-. hiszen sokfelé figyelve. hogy milyen „tantárgyak” kapnak szerepet aznap. mert a tananyag is lefedi. (Például irányokat tudok fejleszteni számtan-. Ehhez a gyerekek személyiségének ismerete és személyiségük egészének fejlesztése is elengedhetetlen.) erősíteni. Emellett sokszor alkalmazok páros munkát. de a napi felkészülés gördülékeny. Mindig „gyerekben gondolkodva” tervezem a napi tevékenységeket. a változtatás lehetőségének a fenntartása. A napi visszacsatolás – kinek mi volt a nehéz. mert minden órán én vagyon velük. A tervezés leírása talán nehezen átlátható. rajz stb. differenciált rétegmunkát vagy éppen csoportmunkát. számtanon. éneklés énekórán). kitapsolás. melyik feladattípust kell még gyakorolni. de még rajzon is. sokfajta feladattípusban és fejlesztésben kell gondolkodni. Az is szempont. Ugyanakkor a folyamatot előre is megtervezem. szótagolás.) Nagyon szerencsés helyzet. Tudom az úgynevezett készségtárgyak tanításával (ének. melyik tevékenységet tudom beilleszteni leginkább a tantárgy jellegét szem előtt tartva. de fontos a rugalmasság. mely maximálisan a differenciált egyéni képességfejlesztést célozza. vagy ki az. írás-.Olyan tanmenetet és hozzá kapcsolódóan olyan napi óratervezést igényel a csoport. vagy éppen sorozatképzést számtanon. technikán. és minden tantárgyat én tanítok. hol. környezetórán. Mindig megkeresem a tantárgyak közti kapcsolódási pontokat. és az is. hogy a gyerekeket és a tantárgyak rendszerét is „egészében” láthatom. mit tudok megerősíteni a tantárgyi koncentráció kapcsán. bár eléggé időigényes. A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 179 . vagy geometriai ismereteket rajzon. Ha a tevékenység úgy kívánja meg (a csoport „tudásszintje” viszonylag homogén). számolásórákon tanultakat (például mondóka tanulása olvasásból. aki már továbbhaladhat – határozza meg a másnapi tervezést. frontális tevékenységet tervezek.

(A Módosítás oszlopban az eszközöket a felkészüléskor kézzel írja be a tanító az aktuális tennivalóknak megfelelően. hóember. A nagy A és Á betű. Itt most az olvasás.. Lényegkiemelő képesség. Módosítás. Tanulói tevékenységbe ágyazott képesség-. Mikrotantervrészlet és egy napi tervezés bemutatása a tantárgyi komplexitás. fagy. készségfejlesztés eszközök Szókincsfejlesztés. Szókártyák Képeket másolni! Olvasási készség. ének tantárgyak kapcsolódnak össze ilyen módon. Alak – háttér. hó. Önismereti. koncentráció tükrében 9. szókincsbővítés.) Idő Témakör 2007. környezetismeret. önértékelési képesség. finommozgás. Rendszerező képesség. Betegség megelőzése. fejezet Négyheti terv A bemutatott tanmenetrészletben figyelemreméltó a tantárgyi koncentráció lényege: azonos időben azonos téma feldolgozása bizonyos tantárgyakban. Olvasástechnika.180 Tananyag tartalma (ismeretek) A téllel kapcsolatos kifejezések (hideg. Képsor szótagolás-elválasztás. Íráskészség. betegápolás. A felkiáltó mondattal érzelmeinket fejezzük ki. február 3.). szánkó stb. szóképek olvasása. Kétjegyű mássalhangzók. Itt van a tél. Gár4. hete donyi Géza: Téli reggel OLVASÁS Gyurkovics Tibor: Bele a hóba! . Lényegkiemelő képesség. Helyes viselkedés képessége. Önálló szövegértés. kiegészítés.

sí. szintézis képessége. A széncinege haszna. Rész – egész.Idő Témakör Tananyag tartalma (ismeretek) Tanulói tevékenységbe ágyazott képesség-. hete madarakról Rendszerező képesség. A tanulmányi sétán nem zavarjuk a természet rendjét. hóból víz lesz). Téli sportok: szánkó. Helyes öltözködés: réteges. korcsolya. kiegészítés. hőmérséklet. Finommozgás fejlesztése. Rendszerező képesség. Jégkocka Találós kérdések Látom. Hangos olvasás képessége. Rendszerező képesség. február 3. Halmazállapot (jégből. Módosítás. Következtetés képessége. Megfigyelőképesség. Ha megfázunk. Összehasonlítás képessége. Hangos olvasás fejlesztése. Az időjárás elemei: csapadék. etetése. Sportolás fontossága. Analízis. készségfejlesztés eszközök 2007. Időjárás-jelentés készítése. Gondoskodj a 4. Összeolvasás képessége. Tudatos környezetvédelem képessége. orvoshoz fordulunk. Évszakok Tél A téli időjárás A tél örömei Öltöztetős baba Tea Testnevelésórán csúszkálni megyünk! A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai Segíts a madarakon! Madáretető Magok 181 . hallom Képeket másolni! Szókártyák KÖRNYEZET A madarak védelme. Rendszerezés képessége. Az etetőt faágakra helyezzük.. hogy megvédi a fákat a kártevőktől. Költöző és itthon maradt madarak. A madárkalács faggyút és magokat tartalmaz. Lényegkiemelés. Összehasonlítás képessége. Íráskészség.

Sorrend betartása. A nagy C. Puzzle Idő Témakör 9. emlékezet. Helyes hangoztatás. Alak és háttér differenciálása. Rendszerező képesség. Puzzle (hóvirág) Találós kérdés Képek Süss fel nap! Tanulói tevékenységbe ágyazott képesség-. Időjárás. 1. hangképzés. citromsárga. virág2. . hete KÖRNYEZET Ébred a természet. kisbárányok születése). Feladatlapok! Figyelem. Hangos olvasás képessége. A tavasz színei: világoszöld. március.. Szótagolás. március 1. belső ritmus fejlesztése. Az emlősök jellemzői. Tavasszal a házi állatoknak kicsinyeik lesznek (tyúk költése. növények. Rendszerező képesség. vetés. Rendszerező képesség. égszínkék. külleme. Víg tavasz. tudakolunk. szaporodása. kiegészítés. sárgászöld. Szókincs fejlesztése. Együttműködés. növények gondozása. Donászy Magda: Hóvirág OLVASÁS Gárdonyi Géza: Március Madaraink: A gólya 2007. Madarak. A gólya élőhelye. Kitartás képessége. öltözködés. Soralkotás képessége. A párbeszéd fogalma.182 Tananyag tartalma (ismeretek) A kérdő mondattal kérdezünk. állatok. fejezet 2007. Figyelem fejlesztése. Tanulmányi séta. kapcsolása. CS betű képe. hete hintő. emlősök és madarak. A talaj előkészítése. föld! Csoportalkotás képessége. táplálkozása. Módosítás. 2.. Figyelem. Finommozgás fejlesztése. Csoportosítás (analízis – szintézis). írása. Emlékezet (auditív). Alkalmazkodás képessége. Változás a természetben Munkák a mezőn és a kertekben Állatok a ház körül A baromfiudvar lakói. emlősök jellemzői. készségfejlesztés eszközök Bab csíráztatása – ültetés.

tyúk. Ásás. Az SNI gyerekek egyéni fejlesztési tervükhöz igazodva a differenciált tanulásszervezéskor külön feladatsort vagy eszközöket kapnak. bárány. ami jól ment. amit még több hibával végzett a tanuló. és másik párral ellenőrzik. Aki „tanyán” él. elmondja tapasztalatait.Napi tevékenységek tervezése A napi tevékenységeknél mindig figyelembe kell venni az előző napi visszacsatolás eredményeit. tevékenysége. A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 183 . időjárás tapasztalatainak. A tervezetben szereplő rövidítések: FOM – frontális osztálymunka PM – páros munka DOM – differenciált osztálymunka CSM – csoportmunka Tanítói tevékenységbe ágyazott ismeretközlés Beszélgetés Ki volt a hétvégén kirándulni? Mit tapasztaltatok az erdőben? Milyen volt a kora tavaszi erdő? Ki volt nagymamánál? Ott mit csináltatok a kertben? Születtek-e apróságok a „tanyán”? Környezetismeret Rendszerezés (FOM) Segítsetek rendet tenni! – szókártyák rendszerezése. vetés. mi az. teendők –. Párban megoldják a lapot. kisasztalnál közvetlenül foglalkozik velük a pedagógus. vagy még ezen a szinten kell gyakorolni. akkor irányított beszélgetés zajlik. A tábla képe: Erdőben él – ház körül él. Ez egyébként az öndifferenciálás alapja is: tovább léphet-e a tanuló. Mi a különbség a vadon élő és a házi állatok életmódja között? Feladatlap – rovarok. sertés. Reggel mindig beszélgetéssel indul a nap. élmények megbeszélése. fejlesztése Növények. liba. kacsa. madarak. Harkály. osztályfőnöki megbeszélnivalók. vaddisznó. A gyerekek lehetőséget kapnak napi élményeik elmondására. Az önellenőrzésre épülő értékelésből óra végén pontosan kiderül – a tanuló és a pedagógus munkáját illetően egyaránt –. Ha van aktuális téma – ünnepek. állatok. ültetés. emlősök (PM) Gyerekek várható válasza. és szüksége van a feladattípus gyakorlására. szarvas. hogy mi az. és amíg a többiek önállóan tevékenykednek.

Ezenkívül még van a falon egy zsebes faliszőnyeg („kincses”). a szinttel vagy külön 1-2 gyerekkel fejlesztést végzek a kisasztalnál).Tanítói tevékenységbe ágyazott ismeretközlés Számolás Fejszámolás 3 szintű (DOM) Differenciálás: a) minimum szint b) követelményszint c) optimum szint (velem közvetlenül dolgozik) 9 nagyobb páratlan szomszédja. elmondom a feladattípusokat.) Tavasz Egy. kettő. Gyerekek várható válasza. választhatók. Van még „Kemény dió” egy kavics alatt. Iránygyakorlatok („varázsvesszőn”) Tárgyképekhez – dominókép – számkép hozzárendelése Megszámlálás. fejezet . hallgassátok meg! (Sándor napján…) (Az énektanulást a megkövetelt didaktikai módszerekkel végzem. Értékelés: az órához kapcsolódó feladattípusokhoz szövegek tartoznak. melyik évszak ez! (találós kérdés) Mondjuk el Zelk Zoltán Tavasz dalának első versszakát! Tapsoljuk ki! Magánhangzókkal mondjuk! Álljunk körbe és kiskockával a kézben és adogatva mondjuk el! Tudok egy tavaszköszöntő dalt. Molekula-játék (FOM): Keveredj. „Ma a tanító néni segítségével számoltam. állj. c szint önállóan. amit választanak a teljesítményük szerint. három.) Feladatlapok (DOM) „Felkínálom” a mai feladatokat.. Daltanulás hallás után. Ellenőrzés – önellenőrzés.” „Már egyedül is ment a nehéz szöveges feladat. 184 9. A tábla képe: Időkitöltő szintezett plusz feladatok. tevékenysége. amelybe egyénre szóló időkitöltőket teszek.. leszámolás Pl. fejlesztése a) számkerék – csak eredményt ír! – mindenkié személyre szóló c) tábláról írja az eredményt a füzetbe 11 13 Egy mondja. 8-nál 5-tel több. stb. két gyerek hangosan is mondja a megoldást. négy. csoportosulj! (A legnagyobb egyjegyű szám stb. Gyerekek körbe csoportosulnak. ami versenyfeladatokat tartalmaz.” Ellenőrzés – értékelés Önellenőrzés külön csoportokra. egy válaszol. és választható. Ének (FOM) Találd ki. mindenki választ (b.

Élőhelye: fészkét kéményre. és „állandó” felelősök vannak (feladatmester. lecsapott. piros csőrű madár. „A siker érdekében…” stb. csendkirály. magas fára építi. Szaporodása: tojással szaporodik.Tanítói tevékenységbe ágyazott ismeretközlés Olvasás – írás (CSM) (A csoportok heterogén csoportok. tevékenysége. időmérő). Gyerekek várható válasza. Megadott vázlat és szókártyák az asztalon (hozzárendelés). Külleme: magas. „Holnap jobban kell figyelnünk”. ügyelve a pontos olvasásra! Közös megbeszélés után oldják meg a feladatlapot! Ellenőrzés – értékelés Csoportok értékelése: Folytassátok a mondatot! „Ma jól tudunk együtt dolgozni…”. Jellemzője: költöző madár. szóvivő. mocsár. Beszámolók és önellenőrzés! Differenciálás. írnok. fejlesztése Puzzle – gólya. gyíkot. Időkitöltőnek alak–háttér fejlesztéséhez állatképek kiemelése színezéssel. tevékenysége nyomon követhető a vastag keretbe írt szöveg és a nyilak segítségével. Motiváció: Rakjátok ki csoportban a képet! (Erről az állatról tanulunk. Szómagyarázat: telhetetlen. nádas. egeret és bogarat eszik. Táplálkozása: békát. A tanulók három csoportban dolgoznak. A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 185 . A csoport „kígyóolvasással” ismerkedjen meg a szöveggel.) Leírás – rendszerezés: Készítsünk róla leírást! Ragasszátok fel a megfelelő kártyákat! Mese feldolgozása Ma a telhetetlen gólyáról olvasunk. A pedagógus a három csoport között osztja meg figyelmét. hosszú lábú. tehetséggondozás A következő oldalon látható ábra segítségével egy differenciált tanóra szerkezetén követhetjük végéig a tanulók és a tanár munkáját. egyéni képességfejlesztés: korrepetálás.

186 9. fejezet .

Szerkezeti és idővázlatán a didaktikai feladatokat a római számokkal jelzett bekeretezett sávok tartalmazzák. Bevezető rész (10 perc) Közös munka Ráhangolódás: „Ki vagyok én?” – játék Közös munka Ismétlés: „Ki mondta kinek?” Tanári instrukció + egyéni munka (hallássérült. Kooperatív rész 25 perc (5 + 3 + 12 + 5 perc) Kooperatív csoportmunka Költői kifejezőeszközök fogalmainak ismétlése – dominó 1. a munkaszervezés módja. diszlexiás megkapja a szöveget) II. a tantárgy lehet más és más. hogy óravázlatommal további ötleteket hívok elő minden együttműködésre és együttnevelésre törekvő tanártársamból. valamint a tanár csoportok között megosztott közvetlen tevékenysége. csoport A tanár az értelmi sérült csoportjánál segíthet. Bízom benne.2. csoport 1 tanuló … Kooperatív csoportmunka – diákkvartett A tanár az ellenőrzés módszerét irányítja. a módszerek kavalkádjából pedig csak győzzük kiválogatni a mindig legmegfelelőbbet célunk eléréséhez. Ötödikes magyaróra a Gyermekek Házában A témakör. az alkalmazott módszer. a csoportalakítás szempontja. 2. illetve eszköz. A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 187 . I. Az óra egy tanítási blokk 90 percben. Ezekben nyomon követhető a sajátos nevelési igényű tanulók számára adott külön feladat.

a tanár segít) – így alakulnak ki a differenciált rétegmunka csoportjai. fejezet . megoldások elhelyezése). A tanulók önállóan választanak feladatokat (ha szükséges. III. Kooperatív csoport munka – diákkvartett A tanár az ellenőrzés módszerét irányítja.Kooperatív csoportmunka Költői képek felismerése – kerekasztal módszerrel A tanár itt-ott segít. * TANÁRI SEGÍTSÉG ** ÖNÁLLÓ MUNKA *** ÖNÁLLÓ MUNKA * ÖNÁLLÓ MUNKA ** TANÁRI SEGÍTSÉG *** ÖNÁLLÓ MUNKA * ÖNÁLLÓ MUNKA ** ÖNÁLLÓ MUNKA *** TANÁRI SEGÍTSÉG A TANÁR KÖRBEJÁR. SEGÍT. 188 9. Differenciált rétegmunka – önálló és kiscsoportos rétegmunka A) Irodalmi rész (25 perc) Az irodalmi rész előkészítése már az óra előtt megtörtént (feladatlapok.

* HELYESÍRÁSI PROBLÉMÁKKAL KÜSZKÖDŐK + TANÁR ** ÖNÁLLÓ MUNKA (IRODALOM VAGY NYELVTAN) *** ÖNÁLLÓ MUNKA (IRODALOM VAGY NYELVTAN) * ÖNÁLLÓ MUNKA (NYELVTAN MF. ESETLEG FELADATLAP) ** ÖNÁLLÓ MUNKA (NYELVTAN) *** GYORSAN. JÓL HALADÓK + TANÁR Ha van idő: * ÖNÁLLÓ MUNKA ** ÖNÁLLÓ MUNKA *** ÖNÁLLÓ MUNKA IV.B) Nyelvtani rész (20 perc) A nyelvtani rész előkészítése már az óra előtt megtörtént. Az új csoportok tanári irányítással szerveződnek. Befejező rész (10 perc) Közös munka Ellenőrzés: igaz – hamis Tanári instrukció + egyéni munka (hallássérült. diszlexiás megkapja a szöveget) A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 189 .

Ráhangolódás 1. 190 9. A szavak szókártyákról olvashatók az osztály számára (felhasználható: a tanóra 1. ötleteit leírja a füzetébe. Ki mondta – kinek? Az előző részek fontos párbeszédeit idézzük. 2. Ellenőrzés A feladat ellenőrzése közös. helyesírási gyakorlatok I. 5. Differenciált óra vázlata: Magyar nyelv és irodalom. a tanár olvassa a szöveget.3. évfolyam Témakör: Irodalom: Petőfi Sándor: János vitéz Nyelvtan: Helyesírási alapelvek Időtartam: 1 tanítási blokk (90 perc) Tananyag: Irodalom: János vitéz 19-20. A hallás után nehezebben értők (hallássérült vagy figyelemproblémákkal küzdő tanulók) lapon is megkapják a párbeszédeket. feladata). minden gyermek egyedül próbálja kitalálni a választ. fejezet . 3. bemondás alapján történik (felhasználható a tanóra 2. rész Magyar nyelvtan: Helyesírási alapelvek. Ki vagyok én? Az előző részek pár kulcsfogalmával játszunk közösen. feladata).

Irodalomelméleti fogalmak gyakorlása. tanulása 1. Dominó Kooperatív csoportmunka: minden asztal megkapja a szétvágott dominó lapjait.) 2. Diákkvartett A dominó ellenőrzésének módszere kooperatív csoportmunkában. **. természetesen hátoldalukkal felfelé. hangulata. Differenciált rétegmunka: a János vitéz 19-20. részek feldolgozása A) Irodalom Előkészítés A tananyag három nehézségi fokban feldolgozott feladatsorát (*. III. kellő távolságra egymástól (ez az azonnali visszacsatolás miatt fontos: aki végzett a feladatsorral.II. Diákkvartett A munka ellenőrzésének módszere egy-egy kritikus példa kiragadásával. mindenki választhat majd belőle képessége. máris ellenőrizheti munkáját). Idézetjáték „Milyen költői eszközöket ismersz fel az idézetekből?” A feladat megoldása kerekasztal módszerrel történik (felhasználható a tanóra 4. igénye szerint (felhasználható a tanóra 5-7. naponta találkoznak velük. (Felhasználható a tanóra 3. feladata. ott a tanár segít a szétosztásban. 3. A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 191 . 4. A használt jeleket a gyerekek jól ismerik. A táblára kerülnek a csillagokkal jelölt feladatok megoldásai. ***) a tábla alatti asztalra teszem. feladata). amelyeket egyenlő arányban elosztanak egymás között a gyerekek. feladata). Ahol az értelmi sérült integrált tanuló ül.

ők ez idő alatt már az olvasással és a feladatok jó részének a megoldásával is végeztek. így alakulnak ki az azonos feladattal dolgozó csoportok. beszélünk a részek hangulatáról. Ezzel előkészítjük a feladatsor önálló megoldását. a közös olvasás és megbeszélés után ő remekül tud dolgozni egyedül is. A második réteg a két csillaggal jelölt feladatot választókból áll. az eseményeket. mert a közös olvasás a tanár felolvasásával gyorsítható. olvasókönyv. ők ez idő alatt a szöveg elolvasásával szoktak végezni. Az első tanári segítséget az egy csillaggal jelölt feladatot választó tanuló kapja (általában ez az eltérő tantervi követelménynek felel meg). 192 9. Lesz. A táblán és az asztalon időkitöltő. a kulcsfogalmakat. A lassan olvasó gyermek szintén (bármilyen nehézségű feladatot választ!). megbeszéljük a helyszíneket. A harmadik réteg a három csillaggal jelölt feladatot választókból áll. hogy a gyorsabban haladó gyermekek tudjanak még maguknak további érdekes munkát találni. a valóságos és meseszerű elemeket csoportosítjuk. a felmerülő kérdésekről. aki már ellenőrizte is magát. a gyerekek számára élményszerűbbé tehető.) Tankönyvünk a Nemzeti Tankönyvkiadó által gondozott Alföldy Jenő-féle Irodalom 5. feladata.A feladatsor választása után névkártyájukat a megfelelő csillagozású javítólap mellé helyezik. és az időkitöltő feladatokkal halad. (Felhasználható a tanóra 8-12. fejezet . kiegészítő feladatok is találhatók. A közös munka helye az olvasósarok. Közösen újraolvassuk a kijelölt részeket. a benyomásokról. A közös munka helye szintén az olvasósarok. esetleg páran már a feladatsorba is belenéznek. az új szereplőket. A közös munka helye szintén az olvasósarok. A tanulók a helyükön ülve önállóan dolgoznak.

B) Nyelvtan Előkészítés Az aktuális tananyagra vonatkozó néhány gyakorló. illetve az. Ekkor külön segítséget kaphatnak az integrált tanulók. Az eltérő követelmény szerint haladó a Nemzeti Tankönyvkiadó Magyar nyelv 5. munkafüzeti feladat számát egy lapon jelzem. A tananyag a helyesírási alapelvek témaköre. nehézségeket boncolgatjuk. irodalomelméleti fogalmat értelmezzük. munkáját ellenőrzött tanulók választhatnak ezek közül a feladatok közül. ki-ki végzi tovább egyéni munkáját. A rétegmunka után mindenki a helyére megy. a János vitéz olvasott részeiből keresünk szavakat a helyesírási alapelvekre. Közösen újraolvassuk a két rész néhány kihagyhatatlan versszakát. aki igényli a segítséget. Kulcsfogalmakat tisztázunk. Fogalmazás tankönyvcsaládját használjuk. örömöket. a valóságos és meseszerű elemeket csoportosítjuk. a hangulatot. miután átismételtük a négy helyesírási alapelvet. A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 193 .Először megbeszéljük benyomásaikat az olvasottakról. ügyelve. Először a diszlexiás és helyesírási problémákkal küzdő tanulók – egy csoportot alkotva (ami természetesen más. mint az irodalmi feladatok csoportjai) – dolgoznak a tanárral az osztályteremben lévő fejlesztő asztalnál. hogy mindenkit hallhassunk. Az irodalmi feladattal már végzett. A rétegmunka után a tanár körbejárva egyéni segítséget adhat. ezen belül a kiejtés elve és az egyszerűsítés elve. Helyesírás. A gyerekek a nyelvtanfüzetbe írnak. című tankönyve és munkafüzete kijelölt feladataival tud dolgozni. feltüntetve a könnyebb és nehezebb feladatokat. költői képekre keresünk példákat. A Mozaik Kiadó Nyelvtan.

mi okozott esetleg nehézséget. Ha van idő. ki hogyan érezte magát. Az ellenőrzést közösen beszéljük meg (felhasználható a tanóra 13. A munkafüzet tanári példánya megoldókulcsként szolgál az önellenőrzéshez. a szótagolás és az íráskép ellenőrzése a tankönyv segítségével. fejezet . csoportosítások helyesírási alapelvek alapján. Szótollbamondás. A tanítási óra végén fontos. egyedül dolgozik a munkafüzetben. Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvében olvashatók. Így értékeljük az órai munkát. a diákkvartett. (A „Ki vagyok én?”. mi volt az.Fontos a hangoztatás.) 194 9. Velük a tananyag kiegészítéseképpen helyesírási versenyfeladatokból is választunk szavakat. Ez időre az irodalomból két csillaggal jelölt feladatot választók már biztosan végeztek. munkaformák részletes leírása Dr. Ellenőrzés. feladata). értékelés Igaz–hamis: a tananyaghoz – most elsősorban az irodalmihoz – pár igaz–hamis állítást hallanak a tanulók. ami nagyon jól ment. Elkezdjük a szóelemzés elvéhez tartozó mássalhangzó-változásokat megfigyelni. a kerekasztal. Aki a helyén marad. Mindenki az irodalomfüzetébe jegyzi le a betűjeleket. a fejlesztőasztalnál helyet foglaló csoport a nagyon jó képességű tanulók csoportja lesz. közülük is hátrajöhetnek néhányan helyesírási gyakorlatra. A második. hogy az egész órát áttekintve megbeszéljük. az igaz–hamis játékok.

Ki mondta – kinek? „Kedves szabadítóm! Nem kérdezem. Vidd el mindenestül ezt a teli zsákot. hogy hálám irántad nagy.” A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 195 .A tanóra feladatai 1. Hogyha kedved tartja. ki vagy? Csak annyit mondok. feleséged leszek. Háládatosságból én mindent megteszek. És boldogítsd vele magadat s mátkádat. Szókártyák gálya szülőföld égiháború griffmadár hűséges szív mostoha temető árnyékvilág rózsaszál 2.” „… Ez legyen tetted bére.

fejezet . De meghozom régi hűséges szívemet…” „Hanem hát beszéljen csak: Iluska hol van?” „Szegény Jancsi bácsi! … hát el van temetve. nem hozok kincseket. miért?” „Ki porából nőttél.” „Nem hozok aranyat. Dominó 196 9. Légy hűséges társam vándorlásaimnál…” 3. miért lettem e világra.„Piros az ég alja: alighanem szél lesz. árva kis virágszál.” „Miért nem estem el háború zajában? Miért a tengerben sírom nem találtam? Miért.

metafora A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai Terjedelmes. költői kérdés Összevont hasonlat. alliteráció Betűrím. az utolsó kocka 197 . szótagok összecsengése a versben.az első kocka rím Szavak. helyszínnel. több szereplővel. különböző dolgok azonosítása hasonlóságuk alapján elbeszélő költemény Kérdés. melyre a költő nem vár választ. középen sormetszettel. melynek minden sora 12 szótagból áll. mely magában hordozza a választ. Kérdés. főhőssel. cselekményes verses epikai mű epizódokkal. felező tizenkettes Versforma. a szókezdő hangok összecsengése. Két dolog – hasonló és hasonlított – összekapcsolása közös vonásuk alapján. legtöbbször a sorvégeken. hasonlat megszemélyesítés Élettelen dolgok vagy elvont fogalmak felruházása emberi tulajdonságokkal.

hasonlat. Mintha ki akarná tépni a bánatot. mint ágtól a levél. Költői eszközök felismerése Milyen költői eszközöket ismertek fel a szövegekben? Kerekasztal módszerrel dolgozzatok! Ha szükséges. lelkem szépséges angyala.” „Leáldozott a nap piros verőfénye. Halovány hold lépett a napnak helyébe.” „Miért nem estem el háború zajában?” „Kifáradt végre őt kínozni fájdalma.) „Olyan volt mellette az ékes királylány. metafora. Iluskám. költői jelző. segítsétek egymást! (Megszemélyesítés. A zugó fergeteg korbácsolására.” „Zokogott a tenger hánykódó hulláma.” „Hogy halt meg galambom?” „… jutott inséges koldusok botjára.” „… a szívéhez kapott.” „Elváltak egymástól. Mint felhő mellett a tündöklő szivárvány.” 198 9.4.” „Hej.” „S megeredt könnyének bőséges forrása. költői kérdés. fejezet .” „S édes lesz nekem e keserű jutalom.

. Ki ő? Nézz utána. milyen szerepe lehet a rajzon látható tárgynak az események további alakulásában? (SÍP) Szorgalmi fogalmazás: Óriásországról álmodtam A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 199 . sötét erdőn át vezet a mesék birodalmába. fejezet 1. versszakában? Pontosan idézz! Milyen költői eszközt használ Petőfi a szemléletes bemutatáshoz? b) Idézd az idő múlását bemutató sorokat! c) János vitéz útja sűrű. hogyan teszi Petőfi elképzelhetővé Óriásország méreteit! (patak. mintha le volna enyvezve” „Végigmetszette a csősz nyaka csigáját” „Napfogyatkozás jött szeme világára” g) Képzeld magad Óriásország szakácsa helyébe! Milyen étrendet állítanál össze az óriások királyának? h) Adj címet a 19. Amint a mesékben szokott lenni. fák. János vitéz (19-20. részt Petőfi humorral fűszerezi. és a 20. falevelek.5. fejezetnek! i) A 19. Keress és idézz néhány humoros sort! j) Mit gondolsz. szúnyogok. vár) e) A szemléletes bemutatás újraolvasása után rajzold le Óriásországot! f) Értelmezd az alábbi képeket! „Utóbb a könnyel is végképp számot vetett” „Nógatom lovamat már reggeltől kezdve” „De csak ugy van. illetve a 20. varjak. őt is útba igazítja valaki. mi ennek a foglalkozásnak a pontos jelentése! d) Idézetekkel mutasd be.) * * * a) „Kik” voltak Jancsi útitársai a 19. csősz.

6. versszakában. a varjakat. őt is útba igazítja valaki. Ki ő? Nézz utána. hogyan ábrázolja a költő Óriásország ■■ ■■ ■■ ■■ fáit. fejezet 20. mintha az élő ember volna. sötét erdőn át vezet a mesék birodalmába. hogy meghalt az óriások csősze! Milyen kifejezéseket ismersz még a meghalt szóra? f) Kösd össze az összetartozó kifejezéseket! viszontagság fazekas enyv posványos csősz elbődült mérföld jobbágy dézsa szolga cserépedényt készítő ember régi hosszmérték ragasztó őr mocsaras. Hogyan nevezzük ezt a költői eszközt? Egészítsd ki az idézetet! „János vitéznek volt útjában két társa: …” b) János vitéz útja sűrű. mi ennek a foglalkozásnak a pontos jelentése! c) Te hogyan képzeled el Óriásországot Petőfi leírása alapján? Rajzold le! d) Írd le saját szavaiddal vagy idézettel. a szúnyogokat. ingoványos nehézség elkiáltotta magát hajlított deszkákból összeállított edény 200 9. hogyan fejezik ki a költő.) * * a) Petőfi úgy ír János vitéz bánatáról. János vitéz (19-20. fejezet . e) Keresd meg a 19. a fák leveleit. Amint a mesékben szokott enni.

...... szegénylegény....... amely szívét rágta.. Ki igazítja útba? Húzd alá a megfelelő választ! öreganyó.. Sűrű erdőn át vezet az útja............ királyfi d) Óriásországban minden hatalmas.. Ezt a török vértől rozsda emésztette.................... fejezet: 2-3...................” A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 201 .............. volt..... bedugva hüvelybe. Olvasd újra a 19...” c) János vitéz most már a mesék világába érkezett.. milyen szerepe lehet a rajzon látható tárgynak az események további alakulásában? (SÍP) Szorgalmi fogalmazás: Óriásországról álmodtam 7....... fejezet 1............/ Hogy a tetejöket ...g) Mit gondolsz............ vadász............ fazekas..... Másik a ...... versszakát........ ..... János vitéz (19-20.... ingoványos nehézség elkiáltotta magát hajlított deszkákból összeállított edény b) Petőfi úgy ír János vitéz bánatáról............. mintha az élő ember volna: megszemélyesíti... Egészítsd ki az idézeteket (20..... és egészítsd ki az idézetet! „János vitéznek volt útjában két társa: Egyik a .... versszak)! „Volt ennek a tájnak sok akkor fája......) * a) Kösd össze az összetartozó kifejezéseket! viszontagság fazekas enyv posványos csősz elbődült mérföld jobbágy dézsa szolga cserépedényt készítő ember régi hosszmérték ragasztó őr mocsaras....

. így könnyebb lesz végiggondolnod. fejezet . kard....... ........ Varázssíp Ismersz-e olyan népmesét. amelyben varázssíp szerepel? Ott mire jó a síp? 11./ Hogy .........„A szunyogok itten akkorákra nőttek... só.......... Természeti kép és az idő múlása Válaszolj a szöveg alapján az alábbi kérdésekre: Melyik évszakban kezdődött a történet? Melyik évszakban tért haza János a falujába? Melyik évszakban ért az óriások földjére? 9... síp 8... óriások... Erős Milyen élethelyzetben kellett erősnek lenned – nem fizikai értelemben? 202 9.......................” e) Hogyan képzeled az óriás király nagy......... Közmondások keresése Keress közmondásokat János és az óriások harcának jellemzésére! 10.......................... ebéd. óriás ország.. fekete várát? Rajzold le! f) Válaszolj egész mondatokkal a kérdésekre............................ mi minden történt Jánossal óriás országban! ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ Hogyan jutott be óriás országba? Milyen volt a fogadtatás a királyi várban? Hogyan menekült meg a veszélytől? Miért őt választották meg királyukká az óriások? Mit kapott az óriásoktól? g) Írj rövid történetet az alábbi szavak felhasználásával! János.................................

6. 4. Az óriáskirályt „kőgaluskával” csapta homlokon János. János azért megy az óriások földjére. E/1. A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 203 . 2. Az óriások kőlevessel kínálták Jánost. János nem tudott segíteni a fazekasnak. János azért megy az óriások földjére. SMS Fogalmazz meg egy rövid emailt vagy SMS-t János óriásföldi kalandjairól! Lényegre törően. 9. 3. János a fazekassal hidat épített az óriásokhoz vezető folyón. Igaz – hamis 1. mert újabb kincseket akar szerezni az elveszett helyett. Email. 8. János azért megy az óriások földjére. Az óriások szolgálatuk jeléül varázssípot adtak Jánosnak. személyben írj! 13.12. a búbánattal és a kardjával vándorolt. mert meg akar halni. mert nem fél már semmitől. 5. 7. János két társával.

.

Mellékletek .

osztályban a szakértői véleményben meghatározott fejlesztési irányokat írjuk Szerződések megkötése Szerződések értékelése Szerződések megkötése a második félévre Szerződések értékelése Júniusban egy délután 206 1. Éves értékelő teammegbeszélés Előző évi korrekciós javaslat beírása a naplóba (új helyen) Fejlődési vizsgálatok kiértékelése után egyéni fejlesztési terv elkészítése Egyéni fejlesztési terv értékelése Feladat 1. nyilatkozni az iskolába lépés feltételeiről (bemenet) 2. . végén egy délután Első fejlesztési ciklus okt. Második fejlesztési ciklus jan. osztály Kiértékelés után egyéni fejlesztési terv elkészítése. melléklet: Fejlesztési ciklusok Mellékletek A táblázat alkalmazásával folyamattervezés valósítható meg.–jún. korrekciós javaslatok Korrekciós javaslatok megvalósulásának értékelése 1. korrekciós javaslatok Egyéni fejlesztési terv értékelése Team-megbeszélés 1. Március végén egy délután 1. hét a fejlődési vizsgálatok felvétele 2–8.Ütemezés Szeptember Félév előtt egy délután Szept. korrekciós javaslatok 3. 15. osztályban a fejlődési vizsgálatok felvétele (1 hét) Félévi értékelő team-megbeszélés Team-megbeszélés Harmadik fejlesztési ciklus ápr. 15.– márc.–jan.

15. végén egy délután Első fejlesztési ciklus okt.–jan. értékelésére Nyilatkozni az önálló tanulás képességéről (ennek alapján vesz majd részt a délutáni tanulásban) 6. számú matematika. osztályban Team-önértékelés elkészítése Feladatok 5. számú matematika. osztályosoknál 1 hét a fejlődési vizsgálatok felvételére. 15.– márc. anyanyelvi felmérőt Harmadik fejlesztési ciklus ápr. osztály megírja a II. Második fejlesztési ciklus jan. Március végén egy délután Félévi felmérők megírása 2–8. osztály) Év végi felmérők megírása 1–8. osztályban Team-önértékelés elkészítése Május: 4. és 6. Júniusban egy délután Mellékletek 207 . anyanyelvi felmérőt Nyilatkozni az önálló tanulás képességéről (4.Ütemezés Szeptember Félév előtt egy délután Szept.–jún. osztály megírja a II.

–jan.– márc. 15. Március végén egy délután Feladatok Május: 8. végén egy délután Első fejlesztési ciklus okt. számú felmérő Könyvecske. osztályosoknak 1 hét a fejlődési vizsgálatok felvételére. ellenőrző Napló Fejlődési vizsgálatok Egyéni fejlesztési terv osztálydos�sziéban Napló Napló II. ellenőrző Nyilatkozat az iskolába lépés feltételeiről: osztálydosszié + iskolatitkár Évfolyami felmérők Könyvecske. ellenőrző Harmadik fejlesztési ciklus ápr. Második fejlesztési ciklus jan.–jún. ellenőrző Nyilatkozat az önálló tanulás képességéről: osztálydosszié + iskolatitkár Nyilatkozat a kimeneti mérés eredményeiről: iskolatitkár Napló Napló Önértékelőlap osztálydossziéban + félévi értekezlet anyagában Fejlődési vizsgálatok Önértékelőlap osztálydossziéban + év végi értekezlet anyagában Napló II. számú felmérő Dokumentum Könyvecske. 15. Mellékletek Júniusban egy délután 208 .Ütemezés Szeptember Félév előtt egy délután Szept. értékelésére Nyilatkozni a kimeneti mérés eredményeiről Egyéni fejlesztési terv osztálydos�sziéban Napló Fejlődési vizsgálatok: bemenet Könyvecske.

Emlékezet RÖVID TÁVÚ Vizuális × Auditív Taktilis Mozgásos Térbeli Időbeli Vizuális Auditív HOSSZÚ TÁVÚ Taktilis Mozgásos Térbeli Időbeli . az észlelés. Taktilis ingerek sorrendjének f. melléklet: Képességtérkép-táblázat Az egyéni fejlesztendő területek és az osztályra jellemzők könnyen megállapíthatók. tanuló 3. a mozgás. Taktilis ingerek időtartamának f. Hallott beszéd f. Testséma f.Mellékletek NÉV 209 2. Mozgással érzékelhető ingerek sorrendjének f. tanuló 2. Helyzetek f. Irányok f. Hasonló szerkezetű a képességek rendszerében a figyelem. Időtartam f. tanuló 5. tanuló × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × × Koncentráció Terjedelem Megosztottság Koncentráció Terjedelem Megosztottság Koncentráció Terjedelem Megosztottság Koncentráció Terjedelem Megosztottság Koncentráció Terjedelem Megosztottság Koncentráció Terjedelem Megosztottság Tárgyak f. Mozgással érzékelhető ingerek f. Jelrendszerek f. 1. tapintás érzetének f. Hangforrások f. Érintés. tanuló 4. Sorrendek f. A fejlesztési irányok kijelölésénél komoly szerepet játszhat az összesítő lapról szerezhető információ. a kommunikáció és a gondolkodás területe is. Tárgy tárgykép f.

5 Emberismeret II.1 Artikulációs mozgások II. fejezet .2 Érzelmi intelligencia fejlesztése I.2.3.3 Kapcsolat osztálytársakkal I.1 Szociális kompetencia A közösség szokásaihoz.2.2.4 Társismeret I.1. melléklet: Az egyéni fejlesztési terv elkészítése során használt tervezősablon (Prizma EGYMI) Az űrlap a képességstruktúra feltérképezését segíti.1 Mozgás II. Területegységek Tartalmi területek Fejlesztési területek I.1 Testséma II. PSZICHOMOTOROS FUNKCIÓK II.3 Időben való tájékozódás II. tolerancia kialakítása I. AFFEKTÍV TERÜLET I.3 Grafomotorium II.2 Empátia I.2.2. normáihoz való igazodás megtanulása.1.1.2 Kapcsolat felnőttekkel I.3.4 Beszédmozgás II.1 Nagymozgás II.1.2.3 Önismeret I.2.3 Grammatikai viszonyok Főnevek toldalékai Igeragozás Többes szám Kettős toldalékolás Relációs szókincs Az igekötő jelentésmódosító szerepe 210 9.1. interiorizálása I.1.1.2 Szókincs II.1.4 Közösségben elfoglalt hely I.3.1 Szociabilitás I.2 Finommotorika II.3 Beszéd II.3.2.1 Frusztráció kezelése.2 Téri orientáció II.2 Orientáció II.

5 Összehasonlítás III. PSZICHOMOTOROS FUNKCIÓK II.6 Beszédmegértés Kommunikációs helyzetek Szókincs Visszamondatás Értésellenőrzés II.1.6.1.2 Auditív emlékezet III.6.3 Számok sorrendje III.6 Szerialitás A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai 211 .5.1 Vizuális figyelem III.5.3 Beszéd III.Területegységek Tartalmi területek Fejlesztési területek II.4 Rész-egész viszony III.4 Mondatalkotás II.2.1 Észlelés (diszkrimináció) III.5 Gondolkodás III.3.4 Képzelet III.1 Analógiák III.3 Emlékezet III. KOGNITÍV FUNKCIÓK III.2 Indukció III.1 Tárgyak sorrendje Képek sorrendje Formák sorrendje III.2 Hangok sorrendje III.3 Dedukció III.3.5.2 Figyelem (differenciálás) III.6.1 Vizuális észlelés III.2 Auditív észlelés III.3.1 Vizuális emlékezet III.2 Auditív figyelem III.5 Beszédészlelés Szóismétlés Hangsorismétlés Szógyűjtés Szólánc Hangtalálás Hangkeresés Hangidőtartamok Zöngés – zöngétlen Szótagolás Szóalkotás hangokból II.5.3.3.5.2.

3 Taktilis ingerhez auditív és vizuális III.7 Intermodalitás III.6 Szerialitás III. ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZOTTSÁG 212 Mellékletek .1 Akusztikus ingerhez vizuális inger III.7.7.6 Automatizmusok III.6.2 Vizuális ingerhez akusztikus inger III.4 Szavak sorrendje III.6.7. KOGNITÍV FUNKCIÓK III.Területegységek Tartalmi területek Fejlesztési területek III.7.6.5 Ritmusérzék III.4 Multiszenzoriális Lakcím Születési dátum Vásárlás Csekkbefizetés Idő – az óra Időjárás Étkezés Alvás Napszakok Színek IV.

4. eszközök: Probléma. Gyógypedagógus neve: Intézmény: Gyermek/tanuló neve. rövid leírása: Megállapodások: Ajánlott irodalmak. melléklet: Konzultációs űrlap A többségi pedagógussal folytatott konzultáció lényegének rögzítésére szolgáló űrlap. osztályfoka: Konzultációs partner(ek): A megbeszélés időpontja. kérés: Megjegyzések: Aláírások: Mellékletek 213 . korcsoportja.

5. Funkciók. január–március Készítette: a gyógypedagógus az osztályban tanító pedagógusokkal konzultálva Tanárok: [név és szak szerinti megnevezés] A fejlesztés területei az előző fejlesztési időszak tapasztalatai alapján: ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ figyelem. történelemóra. számfogalma 1000-es számkörben. olvasási technikája még nem elegendő az önálló szövegfeldolgozáshoz. természetismeret-óra. ■■ téri. ■■ auditív észlelése jó. magyar nyelv és irodalom óra. vizuális emlékezet. auditív emlékezet. 5. olykor betűzve. ■■ egyszerű összefüggéseket jól felismer. melléklet: Egyéni fejlesztési terv kéttanáros modellben – minta Név: XY BNO kód: F 70 Életkor. melyekre támaszkodni lehet: ■■ vizuális észlelése. egyszerű mondatokban viszonylag gazdag szókinccsel fogalmazza meg mondanivalóját. 214 Mellékletek . szótagolva. differenciálása jó. osztály Időszak: 2008. testnevelésóra. olvasási tempója lassú. A fejlesztés helyszínei: ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ matematikaóra. sok hibával olvas. osztályfok: 11 év. rész–egész. síkbeli tájékozódása megfelelő.

és ha eltalálják.Fejlesztési terület: orientáció. Feladatok. differenciált egyéni. Eszköz: négyzetrácsos füzet. Idő: folyamatosan. Pontok koordinátáinak leolvasása. megbeszélés. tevékenységek: Pont ábrázolása koordináta rendszerben. Eszköz: térkép. Ábrázoljon pontot koordinátarendszerben. Az értékelés alapelvei: a gyermek egyéni képességeihez mérten történik. Fejlesztendő képesség: téri orientáció. Mellékletek 215 . Feladatok. osztályteremben és síkban a térképen. Módszer: magyarázat. Idő: hozzárendelések. illetve bal partjának meghatározása.) Munkaforma: frontális és differenciált egyéni munka. Torpedójáték koordináta rendszerben: hol vannak a hajók? (Koordinátákat mondanak. koordinátarendszerbe rajzolt pontok. elsüllyed a hajó. hajók aktív táblán és kis lapokon. Heti 1 és fél órában gyógypedagógus segítségével. A fejlesztés követelménye: Határozza meg az égtájakat és azok irányát. A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: matematikaórákon a tanár. függvények témakörben az órák 50%-ában. Munkaforma: frontális. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. Fejlesztendő képesség: téri orientáció. Égtájak meghatározása térben. A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: természetismeret-órákon a tanár. tevékenységek: A folyó jobb. A fejlesztés célja: fejlődjön a síkbeli tájékozódása a térkép és a koordinátarendszer használatának segítségével.

Eszköz: négyzetrácsos füzet. Az értékelés alapelvei: diagnosztikus mérések alapján. képesség: szókincs. Fejlesztendő készség. negatív számok szétválogatása. szövegértése fejlődjön. 9. A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: természetismeret. Pozitív. képesség: szókincs. Módszer: magyarázat. Törtszám részeinek megnevezése (számláló. Idő: órákon folyamatosan. Idő: témakörökhöz kapcsolódva új fogalmak megjelenésekor Munkaforma: egyéni differenciált munkaforma. A fejlesztés célja: a szókincs bővítése tantárgyakhoz kötötten.és történelemórákon a tanár. tevékenységek: Fogalmak összekötése képekkel. nevező. Feladatok. Eszköz: differenciált feladatlap. téglatest. alkalmazása. koordinátarendszerbe rajzolt pontok. Geometriai fogalmak párosítása képekkel.216 Munkaforma: frontális. Fejlesztési terület: beszéd. hajók aktív táblán és kis lapokon. . differenciált egyéni. megbeszélése. megbeszélés. a toldalékok megfelelő használatára törekvés beszédben és írásban. tevékenységek: Új matematikai fogalmak magyarázata. törtvonal). Feladatok. főleg új anyagrészhez kötötten. pl. Fejlesztendő készség. Heti 2 órában gyógypedagógus segítségével. Heti 1 és fél órában gyógypedagógus segítségével. fejezet A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: matematikaórákon a tanár.

). Feladatok. Szavak pótlása hiányos mondatokba: ■■ kiválasztással. ■■ kiválasztással. Automatizmusok kiépítése (én. Eszköz: tankönyv. Fejlesztendő készség: anyanyelvi készség. 217 . tevékenységek: Főnevek toldalékai: Toldalékok pótlása hiányos mondatokba. Heti félórában gyógypedagógus segítségével. ő + ige stb. A differenciált osztálymunka jó gyakorlatai Toldalékok pótlása hiányos szavakba. szókártyák. csoportosítása. Munkaforma: frontális és differenciált egyéni. differenciált feladatlapok. pótlásával. ■■ beillesztéssel. Hasonló toldalékok közül a helyes toldalék kiválasztása. Szavak válogatása.A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: Magyar nyelvi órákon a tanár. Idő: toldalékok témakörben minden órán. kifejezésekbe: ■■ beillesztéssel. ■■ kiválasztással. legalább az óra felében. Az ige toldalékai: Az igeragozás gyakorlása – tudatosan szóban és írásban. Helyesírás gyakorlása-toldalékok. te. szavak kiválasztásával. Szavak pótlása hiányos mondatokba: Szavak csoportosítása. ■■ beírással. Jelentésbeli differenciálás. ■■ kitalálással.

Eszköz: eseménykártyák. A fejlesztés követelménye: az új fogalmakat társítsa képhez. megbeszélés. Idő: alkalmanként 1-2 feladat. Eszköz: feladatkártya. ■■ szereplők tulajdonságainak összegyűjtése. válaszoljon egyszerű. addig ismeretlen szavak közül kerül ki. hajtson végre egyszerű írásbeli utasításokat. Fejlesztendő kompetencia: szövegértés. tevékenységek: Egy-egy feladatot nyomtatottan. Fejlesztendő kompetencia: szövegértés. pótolja a megfelelő toldalékot vagy toldalékos szót egy-egy mondatban. az aktuálisan olvasott részből kiemelt szó. elolvassa és végrehajtja.218 Munkaforma: egyéni munka. kérdésekre válasz keresése a szövegben. Munkaforma: differenciált egyéni munka. A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: testnevelésórákon a tanár. Kéthetente 1 órában gyógypedagógus segítségével. harmadrészük a nyelvtanórán tanult új fogalom. Munkaforma: frontális és differenciált egyéni munka. a másik részük a János vitéz-ből. A szavak egy része az irodalomórákon tanult új. a János vitéz-zel kapcsolatos kérdésekre. . események párosítása versszakokkal. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. írásban kap. Módszer: magyarázat. Feladatok. Mellékletek A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: magyarórákon a tanár. Feladatok. A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: irodalomórákon a tanár. magyarázat. Feladatok. események megfogalmazása saját szóval 1-2 mondatban. Idő: fejezetenként órán 30-40 perc. Idő: ismeretlen szavak megbeszélését követően. Módszer: megbeszélés. Fejlesztendő készség: mondatalkotás. tevékenységek: Petőfi Sándor János vitéz című művének egy-egy fejezetéhez kapcsolódva: ■■ ■■ ■■ ■■ közös megbeszélés. tevékenységek: Megadott szavakkal mondatok alkotása.

képesség: figyelem. Munkaforma: frontális munka. A fejlesztés célja: a figyelem tartósságának növelése. tevékenységek: Zsetonos játék: hallott számra. képesség: auditív figyelem. Heti 1 és fél órában gyógypedagógus segítségével. Fejlesztendő készség. Az értékelés alapelvei: a gyermek egyéni képességeihez mérten történik. este. délben. Feladatok. Geometriai formákat tartalmazó alaplapra zsetonok rakása a hallott formára. Ellenőrzés: a következő heti természetismeret-órán. Pozitív és negatív számokat tartalmazó alaplapra zsetonok rárakása a hallott számra. Idő: 1 hétig reggel. Fejlesztendő készség. A fejlesztés követelménye: hallott információra tudjon figyelni és reagálni. Mellékletek 219 . Idő: az órák 10-20%-ában témakörönként. Feladatok. Módszer: megfigyelés. Eszköz: zsetonok. Törtszámokat tartalmazó alaplapra zsetonok rárakása a hallott számra. iskolában a tanár ellenőrzésével. alaplapok. Eszköz: táblázat segítségével. A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: matematikaórákon a tanár. A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: Otthon a gyermek. Munkaforma: egyéni munka. dologra zseton helyezése.Fejlesztési terület: figyelem (differenciálás). tevékenységek: Hőmérséklet megfigyelése és táblázatba írása egy héten keresztül. megfigyelt adatokat rögzítsen.

Fejlesztési terület: emlékezet. képesség: auditív emlékezet. Fejlesztendő készség. tevékenységek: Matematikai memóriajáték: táblán számok (pozitív. Fejlesztendő készség. Eszköz: füzet. A fejlesztés célja: emlékezetben tartott elemek számának növelése. Feladatok. negatív. képesség: vizuális emlékezet. táblafilc. fogalmakat mond a tanár. Munkaforma: frontális munka. Feladatok. aktív tábla. (Először négyet. A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: matematikaórákon a tanár. Fejlesztendő készség. szóbeli dicsérettel. A fejlesztés követelménye: emlékezzen legalább 4 elemre. Munkaforma: frontális munka. letakarjuk a táblát.) Ha befejezte. fogalmak vagy geometriai formák vannak. A megjegyzés tárgya témakörönként változik. amit hallasz!”: számokat. fogalmak vagy geometriai formák nevének leírására. . tevékenységek: Történelmi memóriajáték: görög istenek képei vannak az aktív táblán. Eszköz: aktív tábla. 1-2 percet kapnak a gyerekek a megjegyzésre. aztán óráról órára többet. amire emlékeznek. törtszámok). Idő: matematikaórák elején 4-7 perc az órák 20%-ában. a gyerekek jelre kinyitják a füzetüket. és leírják. Az értékelés alapelvei: a gyermek egyéni képességeihez mérten. Eszköz: tábla. tevékenységek: „Jegyezd meg. A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: történelemórákon a tanár. képesség: vizuális emlékezet. és 2-4 percet kapnak a látott számok. Feladatok. és 2-4 percet kapnak a megjegyzett istenek nevének leírására. Heti 1 és fél órában gyógypedagógus segítségével. A megjegyzés tárgya témakörönként változik. Idő: matematikaórák elején 4-7 perc az órák 20%-ában témakö­ rön­ ként. Idő: az ókori Hellász témakörében az órák első 3-6 percében. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. Ha letelt az idő.220 Munkaforma: frontális. Mellékletek A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: matematikaórákon a tanár. 2-3 percnyi időt kapnak a gyerekek a megjegyzésre. letakarjuk a táblát. Heti 1 és fél órában gyógypedagógus segítségével. maximum tizet. Ha letelt az idő.

Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. Heti 1 és fél órában gyógypedagógus segítségével. Idő: A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: történelemórákon a tanár. Adott törtrészekre osztás. pl. Munkaforma: csoportmunka. Fejlesztendő készség. pl. A fejlesztés célja: az egész és a részek kapcsolatának a felismerése. Az értékelés alapelvei: differenciáltan. „Oszd ketté a kört!”. Mellékletek 221 . olimpiai játékok képei. Feladatok. Osszon egészet részekre.Fejlesztési terület: gondolkodás. Munkaforma: differenciált egyéni és csoportmunka. Feladatok. képesség: rész-egész viszony. feladatlapok. Képrészletekből rakjon össze képet. Fejlesztendő készség. Eszköz: ábrák. képesség: rész-egész viszony. körök. összehasonlítása. tevékenységek: Puzzle: témakörhöz kapcsolódó képek összerakása. Rakj ki 3 hatodot!”. Egy egésznél nagyobb és kisebb törtek lerajzolása. Adott részre osztott forma bizonyos részének kirakása. „Ezek hatodok. egyéni képességeihez mérten történik. Törtek összehasonlítása rajzok segítségével. tevékenységek: Adott törtrész kiszínezése felosztott ábrán. Idő: a törtek témakörén belül az órák 90%ában. A fejlesztés követelménye: színezze ki az adott törtrészt. A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: matematikaórákon a tanár. Eszköz: képek szétvágva. pl.

Idő: a geometriai témakörön belül minden órán. Módszer: házi feladat. Idő: témakörhöz kapcsolódóan egy-két alkalommal. Eszköz: simafüzet. A fejlesztés követelménye: rajzoljon négyzetet és téglalapot megadott oldalakból vonalzó segítségével. Fejlesztési terület: intermodalitás. képesség: taktilis ingerhez auditív és vizuális. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével. egyéni képességeihez mérten történik.222 Munkaforma: frontális. A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: történelemórákon a tanár. Heti 1 és fél órában gyógypedagógus segítségével. Módszer: szemléltetés aktív táblán. Munkaforma: egyéni munka. Feladatok. babérkoszorú. differenciált feladatlap. . vonalzó. tevékenységek: Testek. Fejlesztendő készség. Fejlesztendő készség. képesség: taktilis ingerhez auditív és vizuális. Mellékletek A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: matematikaórákon a tanár. körző. ceruza. szem-kéz koordináció. Háromszög szerkesztése adott oldalakból. Körök szerkesztése. Másoljon át ábrákat zsírpapírral. A fejlesztés célja: fejlődjön eszközhasználata ceruzával és körzővel. síkidomok rajzolása. egyéni differenciált munka. szem-kéz koordináció. tankönyv. Törekedjen pontos háromszögszerkesztésre körzővel. kép. Eszköz: zsírpapír. Feladatok. Az értékelés alapelvei: differenciáltan. pl. tevékenységek: Zsírpapírral történelmi képek átrajzolása. Körző használatának megtanulása.

Fejlesztési terület: számfogalom. A fejlesztés célja: fejlődjön a számfogalma ezres számkörben, ismerje meg a pozitív-negatív számokat és a törteket. Írásbeli műveletek alkalmazása más tantárgyakban. Az értékelés alapelvei: diagnosztikus méréssel. Fejlesztendő készség, képesség: számfogalom fejlesztése 1000-es számkörben. Feladatok, tevékenységek: Háromjegyű számok írása. Írásbeli műveletek végzése háromjegyű számokkal. Pozitív-negatív számok fogalmának ismerete. Hőmérőről hőmérséklet leolvasása. Számegyenes segítségével nagyságviszony megállapítása, számok növekvő sorba rendezése. Törtszámok írása, olvasása. Fejlesztendő készség, képesség: számfogalom fejlesztése. Feladatok, tevékenységek: A görög-perzsa háború időszalagon való elhelyezése. Fejlesztendő készség, képesség: számfogalom fejlesztése. Feladatok, tevékenységek: Napi középhőmérséklet és hőingás kiszámítása. Munkaforma: csoportmunka. Módszer: kooperatív. Eszköz: időszalag, évszámkártyák. Munkaforma: egyéni és páros munka. Módszer: szemléltetés. Munkaforma: frontális, egyéni differenciált munka. Eszköz: tankönyv, differenciált feladatlap. Idő: egész számok és törtszámok témakörben folyamatosan.

A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: matematikaórákon a tanár. Heti 1 és fél órában gyógypedagógus segítségével.

A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: történelemórákon a tanár. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével.

Idő: az órák 10%-ában.

A fejlesztést végző személy és a fejlesztés helye: természetismeret-órákon a tanár. Heti 1 órában gyógypedagógus segítségével.

Idő: időjáráshoz kapcsolódó témakörökben.

Mellékletek

A fejlesztés követelménye: Tudja a háromjegyű számokat írni, olvasni. Legyen biztos számfogalma 1000-es számkörben. Magyarázza el a tört- és a negatív szám fogalmát. Ismerje a számok tulajdonságait. Tudja a szorzó és bennfoglaló táblákat mechanikusan. Végezze el az írásbeli műveleteket. Évszámokat helyezzen el időszalagon. Számoljon napi középhőmérsékletet és hőingást.

223

Függelék

Segédletek
Autista gyermekek egyéni fejlesztési tervének szempontsora (Összeállította: Gécziné–Radványiné, Miskolc) I. Nagymozgások fejlesztése II. Finommozgás fejlesztése III. Testi tudatosság IV. Nyelvi fejlődés V. Intellektuális fejlesztés VI. Akadémikus készségek VII. A szociális viselkedés fejlesztése VIII. Viselkedési problémák javítása Egyéni fejlesztési terv készítése: tanácsok az egyéni fejlesztési terv kidolgozásához, amelynek segítségével a gyerek oktatása az ő saját tanulási módszeréhez alkalmazkodik (Forrás: http://www.diszlexia.info) 1. Állapítsuk meg, mi okoz nehézséget a gyereknek. Például egy második nyelv, matematika, tudományos szakszavak stb. 2. Derítsük ki, miért vannak ilyen nehézségei. Például auditív rövid távú memória vagy fonológiai feldolgozás terén. 3. Próbáljuk megállapítani, hogyan tanul, például jobb-e a vizuális befogadásban. 4. Állapítsuk meg, milyen tanítási módszer segíti jobban a tanulásban. 5. Mindig kérdezzük meg magunktól, miért úgy közelítettük meg a dolgot, és van-e jobb út. 6. Állapítsuk meg, hogy a terv főbb részeit ki fogja elvégezni, milyen gyakran, hol. 7. Állítsunk a gyermekek elé ösztönző célokat. Minden foglalkozás a gyerek korától és képességeitől függjön. 8. Folyamatosan ismételjünk, és állapítsuk meg, miért nem sikerült elérni a kitűzött célt, vagy ha sikerült, akkor a gyermek képességeit megfelelően igénybe vette-e.

226

Függelék

9. Gondoljuk végig, hogy vannak-e megvalósítható alternatívák, más lehetőségek, úgymint a stressz vagy a viselkedés kezelése, amelyeket jelenleg nem alkalmazunk. 10. Ne felejtsük el, hogy a gyermek csak úgy tudja kihozni magából a legtöbbet, ha az egész iskola együttműködik. Gondoskodjunk róla, hogy minden tanárt tájékoztassunk a nehézségekről és arról, hogyan tudnak a helyzeten a legjobban segíteni. A fejlesztő foglalkozások „tízparancsolata” (Online: {http://fejlesztok.hu/szekciok/40-fejlesztopedagogus.html}) 1. A nem óvodai csoportban vagy osztálykeretben szervezett, hanem kiválogatott problémás gyerekek számára indított fejlesztő foglalkozásokat lehet egyénileg vagy csoportosan tartani, de hat főnél semmiképpen sem lehet nagyobb a csoport. Agresszív, impulzív gyerekek esetén a csoport négy főből állhat. Mindez azért fontos, hogy a foglalkozás vezetője a megengedő attitűd mellett is stabilan kézben tarthassa a folyamatot. 2. A foglalkozások hangulata legyen játékos, kreatív és legfeljebb néha gyakorló jellegű. Kerüljük az iskolai helyzeteket. Sokat segít, ha körben helyezkedünk el, ha a csoportvezető nem az asztalfőn foglal helyet, ha a gyerekekkel együtt élvezi a játékokat, sikereket, ötleteket. 3. Fontos a rendszeresség a foglalkozások időpontja és helye tekintetében. Jó, ha hetente többször is van foglalkozás, de a heti egyszeri alkalom a minimum. Lehetőleg ugyanazon a napon, ugyanabban az órában és ugyanott találkozzunk a gyerekekkel. 4. Egy-egy foglalkozást 30-45 percre tervezzünk, és ezt igyekezzünk betartani, de ha a gyerekek hamarabb elfáradnak, vagy éppen nagyon jól játszanak, nem szabad mereven ragaszkodni az időhöz. 5. Lehetőleg nyugodt, ingerszegény környezetben folyjon a fejlesztés, mivel ezeknek a gyerekeknek könnyen elterelődik a figyelmük. Ezért jó, ha mindig ugyanabban a helyiségben foglalkozunk velük, mert ott fokozatosan megszokják a berendezést, az ablakból nyíló kilátást stb. 6. A gyerekeknek legyen állandó helyük, amely általában spontán kialakul, s amelyet a foglalkozás elején elfogadnak. Ez rendet biztosít és segíti a csoportalakulást. 7. A foglalkozásoknak legyen bevezető és lezáró szakasza: ez strukturálja a helyzetet és egyfajta biztonságot nyújt.

Függelék

227

8. Minden egyes foglalkozásra készüljünk fel: mindig tudjuk, hogy mit fogunk csinálni, legyen előkészítve minden eszköz, minél kevesebb legyen az üresjárat, mert ilyenkor kerül sor fegyelmezési problémákra. 9. Előre megtervezhetjük több foglalkozás menetét, melyet azonban a gyerekek képességeihez, motiváltságuk, csoportszínvonaluk alakulásához alkalmazkodva gyakran módosítani kell. 10. Minden foglalkozás után írjuk le minden gyerekről gondolatainkat, érzéseinket, a fontosabb csoporttörténéseket, lehetőleg szabad stílusban, átgondolás nélkül. Ezeket később munkánkban hasznosíthatjuk. 11. Óvónő, napközis pedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, iskolapszichológus szervezhet játékcsoportot, a tanítók a korrepetálás egy részét felhasználhatják játszásra, érdekesebbé és hasznosabbá téve a foglalkozásokat. Amíg ugyanis egy gyereknek például alapvető téri problémái vannak, szinte lehetetlent kérünk tőle, mikor azt akarjuk, hogy tanuljon meg rendesen írni. Sántha Kálmán: Gondolatok a pedagógus pályáról (diákok véleménye alapján) A gyerekek fejleszthetőségébe vetett hit nem egyértelmű: a pedagógusok szerint a fejleszthetőség inkább eredeti adottság, mint pedagógiai munka eredménye. A tanárok jelentős része a képességet az iskolai teljesítménnyel azonosítja, amely egyben a differenciálás alapját is képezi. A differenciálást ismerő és alkalmazó pedagógusok csoportja azonban nem egyezik meg feltétlenül azokéval, akik hisznek a gyermek nevelhetőségében és fejleszthetőségében. A szerző szerint a pedagógusok nézeteiben fontos szerep jut az oktatási módszereknek. A tanárok nevelésről alkotott elképzelésére a normativitás a jellemző, preferáltak munkájukban az intellektuális értékek és az erkölcsi nevelés. A tanulók fejlesztésén sok esetben az intellektuális képességek fejlesztését értik. A tanítással kapcsolatosan jellemző a tananyag-központúság. A pedagógiai folyamatban a tanárok gondolkodása a befogadást emeli ki: kevés hangsúly esik a tanulói aktivitásra. A pedagógusok hajlamosak arra, hogy sikereikben saját szerepüket fogalmazzák meg, míg a kudarcokat a tanulókban és a családi, társadalmi környezetben rejlő okokkal magyarázzák.

228

Függelék

Cikk- és tanulmányajánló
Müller Teréz: Olvasási nehézséggel küszködő kisiskolás differenciált és egyéni fejlesztése (Fejlesztő Pedagógia 2006/6.) A tanulmány segít a tanulási nehézség és a tanulási zavar differenciálásában. A tanulási nehézségek jellemzője, hogy átmeneti, a legenyhébb probléma. A gyermek kezdettől fogva alacsony színvonalon teljesít, vagy akár egy jó teljesítményű gyerek hirtelen visszaesik. Órai differenciálással, korrepetálással, a tanító egyénre szabott segítségadással fejlesztheti. Tanulási zavar esetén a gyermek teljesítménye nem elegendő, a tanítónak szakember segítségét kell kérnie egyrészt a vizsgálathoz, másrészt a fejlesztéshez. A szerző bemutatja azokat a módszereket, amelyekkel eredményesen, az egyéni képességeket figyelembe véve fejleszthető az olvasási nehézséggel küzdő gyermek: tanórai differenciálás, kooperatív munkaforma, egyéni fejlesztés. Molnár Ferencné: Differenciálási lehetőségek az általános iskolákban (Fejlesztő Pedagógia 2006/6.) A tanulási nehézséggel küszködő gyerekek problémáit elemezve a cikk írója felhívja a figyelmet, hogy a differenciált óravezetés elengedhetetlen. Taglalja a különböző tanulásszervezési módok előnyeit. A különböző technikák megismerése során bővülhet az a „repertoár”, mellyel számos területet fejleszthet akár a többségi pedagógus is. Elfogadott, hogy a mindennapi tanítás során olyan részterületek fejlesztése is megvalósulhat a tanítási órán, melyekre ezen keretek közt sor kerülhet. Ilyen például a nagymozgás, finommotorika , a beszéd és a nyelvi funkciók fejlesztése is. Ezen területek bármely formában lehetőséget biztosítanak a tanítónak: • kooperatív tanulásszervezésből adódó fejlesztési lehetőségekre, • frontálisan végezhető feladatokra, • párban végezhető feladatokra, • egyénileg végzett feladatokra.

Függelék

229

Demeter Gáborné: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók egyénre szabott fejlesztése. Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet? (Fejlesztő Pedagógia 2007/5.) Tételmondat: a fejlesztő program alkalmazása akkor hatékony, ha a gyermek részletes, komplex megismerésére épül, abból indul ki. A cikk írója útmutatót állított össze az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez. Az egyéni fejlesztési terv lebontásának lépéseit nyolc pontban fogalmazza meg. Egy gyermekre egy fejlesztési terv készül, mely koordinálja a pedagógusok és más szakemberek munkamegosztását is. Ezután példákat olvashatunk a képességterületek lebontására: Ezek fejlesztésének részterületeit és ajánlott feladattípusait is bemutatja. A képességterületek fejlesztésén keresztül ismerhetjük meg, hogyan illeszthetők be a tervezett feladatok egy-egy tantárgy munkájába. A szerző útmutatót ad az egyéni fejlesztési tervek elkészítéséhez. Felsorolja a terv lépéseit (fejlesztési irányok, feladattípusok, elosztás, színterek). Példákat közöl a nagymozgások, finommozgások, auditív észlelés fejlesztésére. Javaslatot ad a szakemberek közötti munkamegosztásra. Ezeket a fejlesztési eljárásokat beépítette a gyerekek egyéni fejlesztési terveibe. László Ágnes: A tanulók eltérő képességeihez való alkalmazkodás problémái az iskolarendszerben. A fejlesztő pedagógus lehetőségei az intézmény differenciáló munkájában (Új Pedagógiai Szemle 2004/1.) A szerző gyakorlati tanácsokat ad a fejlesztőmunka tervezésére és dokumentálására. Érinti a tervezési időszakot, az egyéni fejlesztési terv formai kérdéseit, a szülő bevonását és az együttműködő szakemberek munkamegosztását. Bemutat egy számítógéppel készült haladásinaplótervezetet, amely a résztvevők feltüntetésén túl a fejlesztési területek, a tanulók teljesítményének dokumentálását is lehetővé teszi, s bármikor módosítható, kiegészíthető. Az érzelmi intelligencia, a kulcskompetenciák fejlesztésének módja, a számítógép fokozott használata viszont új

230

Függelék

Részletezi a tanulási képességeket. hogy az integrált SNI tanuló egyéni fejlesztését a többségi pedagógus vagy a gyógypedagógus készítse-e el. elfogadó közösségek. melyet táblázatba rendez. mely minden gyerekről elkészül. Majd a szociális képességeken belül az empátiás készség és a nonverbális kommunikáció kialakításának egy lehetséges módját mutatja be. amely állandóan bővül. és folyamatosan igazodik az igényekhez. Ez az adatbank az iskolai tanulmányok kezdetétől tartalmaz a gyermek fejlődésére vonatkozó minden adatot. Budapest. Országos Közoktatási Intézet. Végül összegzi a fejlesztőpedagógusi munkakör lehetőségeit.hu/oldal.oki. Függelék 231 . 2004. az elsajátítás folyamatának segítése.: Kőpatakiné Mészáros Mária. a rögzítés technikáinak kimunkálása és az állandó. Taglalja a fejlesztő tevékenységek további fejlesztésének szükségességét. Az alkalmazott módszer jellegzetessége az anyag kis lépésekre bontása. korrepetálásra. fejlesztés (Fejlesztő pedagógia 2006/6. Rózsáné Czigány Enikő: SNI tanulók Egyéni fejlesztési terv készítés. Nyomon követhető az egyéni fejlődése. A tervezés formájára bemutat egy sémát. Felsorolja. Szerk. motiválásra. Kinek mi a kompetenciája? Kitér az SNI tanulók tananyagának tervezési szempontjaira. Nyíri Sándor: A gyermek a kiindulópont (In: Befogadó iskolák. akaraterő fejlesztésére. gazdag eszköztár alakult ki. Tanulságos lapozni azt az adatbankot. hogy mely részképességekre irányulhat az osztályteremben folyó célzott megfigyelés és a tudatos tervezés. az önbizalom fejlesztésére. Az évek folyamán a folyamatos fejlesztés révén saját készítésű. Online: {http://www. A fejlesztési terv vonatkozik a tantárgyi fejlesztésre. a kitartó munkavégzés képességének alakítására. php?tipus=cikk&kod=befogado-08-Nyiri-Gyermek}) A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését mutatja be a holland Belső Gondozási Rendszer (BRG) modell alapján az iskola gyakorlatában. folyamatos visszacsatolás.) A cikk azt kívánja tisztázni.kihívásokat állít elénk.

mozgással egybekötve csökkenti a gyermekek szorongását és segíti személyiségük fejlődését.Igazgató: „Legszívesebben az egyéni követési rendszert javasolom másoknak megvalósításra: képesek lesznek mérni. 232 Függelék .) A szerző cikkében elemzi azokat az okokat. Segíti a kommunikációt. amely a mindennapi munkában jól hasznosítható. A terápia fogalmát a tanulással. A cikk szerzője olyan kontextusban beszél a komplex zeneterápiáról. azt gondolják. hogy a zeneterápia a fejlesztés-nevelés egyik eredményesen alkalmazható módszere. a játékeszközökről és a különböző játékvezetési technikákról is információt szerezhetünk. emocionális.) A cikk szerzője a zenei nevelésről ír. rajzolás) fejezik ki. amelynél a zene által mozgósított élményeket improvizált mozgással. mentális. A cikk számos technikát.” Urbánné Varga Katalin: Zene és terápia (Fejlesztő Pedagógia 2001/2. Ormándi János – Lovászi Gabriella: A játék jelentősége a 6–14 éves gyermekek személyiségfejlődésében (Fejlesztő Pedagógia 2001/1. ötletet mutat be. szociális és kognitív területeken. Az óvodában és az iskola kezdő szakaszában a magatartászavarok egyik okaként a kisgyerekkorban meg nem élt játékélmények hiánya húzódik. tartalmi és formai jegyeit. amelyek miatt a nevelők és a szülők nem ismerik a játék és a játszás fontosságát az óvoda–iskola átmenet és az iskolai szakasz időszakában. fejlesztéssel társítja. Érzelmek közlése zenével. A zenének a más megközelítési módjaira mutat rá a szerző. hogy maguktól is tudják. látni. Ismertetik a játékfajtáit. Külföldi példákkal támasztja alá. Az SNI gyerekek fejlesztése során ajánlja a primer prevenció alkalmazását. művészeti tevékenységgel (pl. A cikk szerzői ezt külföldi szakemberek kutatásaival is alátámasztják. kapcsolatokat. Az ének-zenei nevelés-fejlesztés összekapcsolódik a vizuális és a mozgásfejlesztéssel. hogy odafigyeljünk rájuk és tanítsuk meg őket játszani. festés. Nagyon fontos. hogy önmagához képest hogyan fejlődik a tanuló. Pedig nem így van. tanulást. A gyerekeket a szülők nem tanítják meg játszani. Terápiás hatást gyakorol a fizikai.

Függelék 233 . hogy segítse a gyermek önmegismerését.) A cikk feltárja a mese nevelő hatását és azokat a technikákat. A szerzők segítséget nyújtanak abban a kérdésben is. Szakmai útmutatót tartalmaz a mesék kiválasztásáról. és ezeket miként tudjuk mi. A tündérmesék személyiségfejlesztő hatásának jelentőségéről. Ennek a pedagógiai célnak az érdekében konkrét feladatokat dolgozott ki. ismerje meg a körülötte lévő világot. hogyan ismerhető fel a jó mese. amelyek a gyerekek önmegismerését segítik. a mesélő személyiségéről s arról. el tudja különíteni saját magát a tértől. Felhívja a figyelmet a mesének az olvasás elsajátításában. valamint a diszlexia prevencióhoz is útmutatókén szolgálnak. Ormándi János – Zombori Gyöngyi: Mesék szerepe a nevelésben (Fejlesztő Pedagógia 2002/6.Raskoványiné Babochay Edit: A testséma (Fejlesztő pedagógia 2007/3-4. hogy miért mások a mai gyermekek számára a mesehősök. A cikk konkrét feladatokat sorol fel a gyerekek testi kompetenciáinak egyéni és csoportos fejlesztésére: utánzásos játékok. a tv-mesék és a képregények kiválasztásáról is képet kapunk. a gyermekek mai meseértelmezéséről. tükrös) stb. Betekinthetünk a paraszti világ mesemondóinak különös technikájába. majd így önmagát tudatosan megélve. lepkés. nevelők kompenzálni.) A szerző publikációjában olyan módszertani eljárásokat sorol fel. páros és mikrocsoportos tevékenységek (tapintós. segítve a testi kompetenciák fejlesztését. szorongását. amelyet az olvasó is alkalmazni tud. a verbális kompetenciák fejlesztésében betöltött fontos szerepére. amely tovább gazdagíthatja a pedagógusok módszertani repertoárját. A mozgás célja. A publikáció sok új ötletet sorakoztat fel. amelyekkel csökkenthetjük a gyerekek szeparációs félelmét. amelyeket közkinccsé tett.

Budapest. 1992 Barlai Róbertné: Új pedagógiai szemlélet. Művelődési Minisztérium. Alex-typo. Budapest. START Rehabilitációs Vállalat és Intézményei Ács Pál (szerk. Nemzeti Tankönyvkiadó. Dinasztia Tankönyvkiadó. Csányi Yvonne (szerk. 1988 Csabay Katalin: Foglalkozások a beszédjavító óvodai csoportokban és előkészítő osztályokban. 1992/1-2. 1993 Csabay Katalin: Lexi iskolás lesz. In: Józsa Krisztián (szerk. Budapest. Budapest.): Pszichológiától pedagógiáig. 2005 Bíró Antalné (szerk. Budapest. 2006 Csiky Erzsébet: Kissúlyú újszülöttek fejlődésének nyomon követése. Budapest. Az integrált fejlesztés lehetőségei. problémáiról.): Együttnevelés – Speciális igényű tanulók az iskolában. 2003 Agymozgató 6-10 éves korig. Budapest. új pedagógiai módszerek. In. Fejlesztő Pedagógia. 1992 Csabay Katalin: A készségfejlesztés módszertani lépései a diszlexia-prevenciós foglalkozáson. Fejlesztő Pedagógia. Tankönyvkiadó. ALTERN füzetek 5. Adorján Katalin: Szebben akarok írni! 1. 1994 234 Függelék . 1998 Benczúr Miklósné (szerk. Kandidátusi értekezés. 1996/2-3. 1996/1. Budapest. START Rehabilitációs Vállalat és Intézményei Agymozgató 10-14 éves korig. Csabay Katalin: Lexi.-II. Magánkiadás. Iskolafejlesztési Alapítvány és OKI Iskolafejlesztési Központ.: Szakiskolai Fejlesztési Program. Meixner Alapítvány. Budapest. 1998 Balogh Erzsébet – Dombó László: A házi olvasásgyakorlás titkai. Longitudinális vizsgálatok 1-5 éves korig. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában. Szalay Könyvkiadó. 1991 Batáné Murányi Erika – Kis Gyuláné – Koncz Antónia: Ugróiskola I. Fejlesztő Pedagógia.): Mozgásnevelés kézikönyv. Kisújszállás. 1997 Csapó Benő: Komplex problémamegoldás a PISA 2003-ban. Új Pedagógiai Szemle. 1974 Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában.): A matematika tanítása. Tankönyvkiadó. 1994 Bödör Jenő: Korrekciós nevelés. 1993 Csépe Valéria: A diszlexia természete.Szakirodalmi ajánló Adamikné dr. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2005/3. Budapest. Országos Közoktatási Intézet. eredményeiről. PSZM Projekt.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Csatári Árpádné: Gondolatok az újfajta fejlesztésről.

Szeged. CANDY Bt. Vári Péter (szerk. Országos Pedagógiai Intézet. 1991 Gaál Éva – dr.): Korrekciós nevelés. Budapest. 2006 Czachesz Erzsébet: Olvasás és pedagógia. Budapest. 1995 Galgóczi Lászlóné: Kisiskolások anyanyelvi gyakorlókönyve 2. 2003 Paul E. elvonás. 2003 Arthur Engelbrecht – Hans Weigert: Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? Avagy lehet-e akadály a tanulási akadály? ELTE BGGYFK. 1989 Földvári Erika – Lassúné Ruskó Renáta: Mentsük meg Szederkét! MOZAIK Oktatási Stúdió.): A pedagógusok pedagógiája. 1996 Forrai Mihály (szerk. Denison – Gail E.Csíkos Csaba: Nemzetközi rendszerszintű felmérések tanulságai az olvasástanítás számára. Budapest. Egyéni korrekció a kisegítő iskolában. rendezés. Mozaik Oktatási Stúdió. Denison: Észkapcsoló agytorna.): Egyéni korrekció. Kézikönyv gyógypedagógusoknak. 1993 Dovala Márta: Nyitogató. Veszprém. Budapest. 1993 Dékány Judit: Mit gondolsz? Összefüggés.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Agykontroll Gmk. NIKOL Gmk. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. Denison – Gail E. Logopédia Gmk. Budapest.): Didaktika.): PISA-vizsgálat 2000. Budapest. 2000 Fejér István: Tudni illik. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Budapest. Tankönyvkiadó. Budapest. 1986 Előd Nóra (szerk. Tankönyvkiadó. Agykontroll Gmk. Szeged. Papp Gabriella: Előadási vázlatok az enyhén értelmi fogyatékosok iskolájának tantárgy-pedagógiái tanításához. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Budapest. Dinasztia Tankönyvkiadó. Minerva Kiadó. Budapest. 1994 Golnhofer Erzsébet – Nahalka István (szerk. Budapest.): Add tovább! Drámajáték-gyűjtemény. 2001 Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak. 1983 Forrai Mihály (szerk. Budapest. Budapest. 1992 Dékány Judit: Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához. Mozaik Oktatási stúdió. Logopédia Gmk. Budapest. In: Józsa Krisztián (szerk.. Szeged. Nemzeti Tankönyvkiadó. hogy mi illik. 1993 Dékány Judit: Mit gondolsz? Összehasonlítás. Denison: Észkerékkapcsoló. 1994 Függelék 235 . 1991 Paul E. Műszaki Könyvkiadó. 1998. 1996 Falus Iván (szerk. Budapest. 1995 Dékány Judit: Mit gondolsz? Analógia Logopédia Gmk. osztály.

Budapest. Online: {http://www.-III. Budapest. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Tankönyvkiadó. 1984 Illyés Sándor: A különleges gondozáshoz. 1976 Gyenei Melinda – Szauter Jánosné: A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban. 1990/18. Kossuth Kiadó. Tankönyvkiadó.): A gyógypedagógia alapproblémái. Klein Sándor – Farkas Katalin: Hogyan lehetnének iskoláink gyermekközpontúak. Budapest. Budapest.): Ákombákom. A szép magyar beszéd. Tankönyvkiadó. rehabilitációs foglalkozáshoz való jog a közoktatásban. Helyesírási játékok. 2001 Kalamár Hajnalka: Tíz alkalom. 1986 Hanák László: Illemkocka.php?tipus=cikk&kod=jelentes2 006-19_egyenlotlenseg} Keszler Mária: Magyar népi gyermekjátékok. Budapest. Budapest. Módszertani füzetek 26. 1993 Hornyákné Tarnai Klára: Betűsuli. Szolnok. Tankönyvkiadó. Budapest. Móra Ferenc Könyvkiadó. Gondolat. 1984 Hernádi Sándor: Szórakoztató szóra késztető. 1975 236 Függelék . CSMTPI. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. nyár Janza Károlyné: A gondolkodás fejlesztése. Fejlesztő Pedagógia. 2001. Logopédia Kiadó. Művelődési Minisztérium.): Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában II. Önkonet Kft. In: Iskolapszichológia. Budapest. 1997 Huba Judit (szerk.Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamata. Educatio. Budapest. Szeged. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. 1978 Göllesz Viktor (szerk.oki. Budapest. Budapest. 1997/1. 1998 Gosztonyi Jánosné: Iskolaéretlen tanulók az első osztályban. Kalamár Hajnalka: Tanulási zavarok korrekciója és személyiségfejlesztés. Budapest. 1995 Hamrák Anna (szerk. In: Iskolapszichológia. 1987/5. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. 1992 Illyés Gyuláné – Lányiné Engelmayer Ágnes: Gyógypedagógiai pszichológia.): Alkalmazott pszichológia. 1987 Hernádi Sándor: Észtekergető. Budapest. In: Lénárd Ferenc (szerk. 1990 Keller Judit – Mártonfi György: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények. Budapest. Medicina Kiadó. 1996 Gósy Mária: A beszédészlelési és beszédmegértési folyamat zavarai és terápiája.hu/printerFriendly. 1988 Dr. Juhász Ágnes: Korai fejlesztés a logopédiában.

1993 Függelék 237 . Budapest. Budapest. Budapest. Fejlesztő Pedagógia. Országos Közoktatási Intézet. Marót Miklósné – Szabó Pál – Rózsáné Czigány Enikő: Pszichopedagógia. BGGYTF. 1997 Lénárd Ferenc: Képességek fejlesztése a tanítási órán. 1994 Kókayné Lányi Marietta: Könyv az integrációról. Budapest. Budapest. írd le. Budapest. Hátrányos helyzetű tanulók iskolai kudarcai és a kompenzáció lehetőségei. 1994 Kőpatakiné Mészáros Mária – Singer Péter: Módszertani kaleidoszkóp az együttnevelés gyakorlatához. 1994 Kuhn Gabriella: A beszédészlelés fejlesztése óvodásoknál és kisiskolásoknál. 1992 Mérei Ferenc – V. ELTE Eötvös Kiadó. 1987 Kocsis Lászlóné – Rosta Katalin: Ez volnék én? Logopédia Gmk. Tankönyvkiadó. Olvasólapok dyslexiás gyermekek számára. Budapest. 1998 Martonné Tamás Márta: Fejlesztő pedagógia. 2005 Krausz Éva – dr. Budapest. Marosits Istvánné: Betűző. Gondolat Kiadó. 2002 Mayer József: Az első. Korrekciós nevelés I. Tankönyvkiadó. gyerekek! Tankönyvkiadó. törd a fejed! Tankönyvkiadó. 1992 Kovács Györgyné – Torda Ágnes: Folytassuk! Mondd ki. Nemzeti Tankönyvkiadó. 1987 Ligeti Csákné: Fejlesztő foglalkozások kisiskolások számára. Új Pedagógiai Szemle. Tankönyvkiadó. In: Iskolapszichológia 1991/20. 1978 Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni. írd le. Budapest. 1976 Kissné Haffner Éva: Játékra nevelés a gyógypedagógiai óvodában. Budapest. Tankönyvkiadó. Kürti Jarmilla: Kreativitásfejlesztés kisiskoláskorban. Budapest. 2006/12. Budapest. törd a fejed! Nemzeti Tankönyvkiadó. Binet Ágnes: Gyermeklélektan. 2007 Kovács Györgyné – Szebenyiné Nagy Éva – Torda Ágnes: Mondd ki. 1998 Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni. Budapest. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Logopédia Gmk. 1982 Lányiné Engelmayer Ágnes: Gyermeklélektan. Tankönyvkiadó. Budapest. Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése a Gyermekek Házában. Budapest. a második és az n-edik iskolai esély. Budapest.Kis Jenő – Kis Jenőné: De jó játék ez. 1996/4. SuliNova. Budapest.

Budapest. Budapest. 1995/4. Mozaik Kiadó. 1992 238 Függelék . Mozaik Kiadó. Osiris Kiadó. Szolnok. Budapest. Budapest. é. Budapest. Budapest. 2005/2. VII. Nagy József: 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége.Montágh Imre: Figyelem vagy fegyelem?! Holnap Kiadó. Veszprém. In: Fordulópont. Budapest. Pintye Mária: Mozdul a szó. 2004 Nagy József: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia. Akadémiai Kiadó. 1996 Nagyné Dr. Színező és figyelemfejlesztő játékok. Páli Judit: BOA 2. 1992 Nagyné dr. In: Kőpatakiné Mészáros Mária (szerk. a felzárkóztatás lehetőségei és gyakorlata. Patakvölgyi Jánosné – Raskóné Déri Erzsébet: Óvodáskorú gyermekek fejlettségi szintjének szűrővizsgálata. Népművelési Propaganda Iroda. Budapest. é.. 1980 Nagy József: 21. 2004 Pál Judit (2005): A Nagy vagy a Könyv. Logopédia Gmk. szám. Budapest. n. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Szeged. 1995 Németh István: Rejtvénykészítés munkafüzet az általános iskola 3. 1985 Mihályné Schulteisz Andrea: Fejlesztőmunka az általános iskola alsó tagozatán. n.. OKI. 2007 Nagyné Kovács Ildikó: Kisgyermekek mozgásfejlesztése. Szeged. 2000 Nagy József – Józsa Krisztián – Vidákovich Tibor – Fazekasné Fenyvesi Margit: DIFER Programcsomag. Fejlesztő program és mellékletei.): Befogadó iskolák. évf. Réz Ilona: Téri tájékozódás. Kabala Kft. 1995/1. Fejlesztő Pedagógia. Páli Judit: BOA Színező és figyelemfejlesztő játékok. OTTV. Budapest. 28. Nádor Györgyné: A korai gondozás területei és gondja. 1978 Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam? Móra Ferenc Könyvkiadó. Exorg Kft. osztálya számára. elfogadó közösségek. 1996 Montágh Imre: Tiszta beszéd.): Egyéni fejlesztési tervek gyűjteménye. 2001 Nyíri Sándor: A gyermek a kiindulópont. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet. Fejlesztő Pedagógia. század és nevelés. Budapest. Az elemi alapkészségek fejlődése 4–8 éves életkorban. 1997 Németh Erzsébet – S. Budapest. Kabala Kft. Réz Ilona (szerk. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.

Budapest. Balogh Katalin: Készségfejlesztő eljárások tanulási zavarral küzdő kisiskolásoknak. Képes rejtvények és fejtörők.): Iskolás lesz a gyermekünk. Budapest. Budapest. már én is tudom!”. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok. 2006. 1995 Függelék 239 . Porkolábné dr. Fejlesztő Pedagógia. Fejlesztő Pedagógia.. fejlesztés. Pinczésné dr. Pedellus Tankönyvkiadó. Oktatási Minisztérium. Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.. Logopédia Gmk. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Budapest. tanítás. július-augusztus Franz Sedlak – Brigitte Sindelar: „De jó. 1987/4.): Taníts meg engem! Fejlesztő program logopédiai óvodák számára. Alex–typo. Fejlesztő Pedagógia.Pauliczky Nóra: Fejlesztő játékok autista gyermekek számára. Új Pedagógiai Szemle. Akadémiai Kiadó Rt. Budapest. 1992/1-2. Budapest. 1992/1-2. tanulás. 1987 Rosta Katalin – Rudas Zsuzsanna – Kisházi Gergely: Hüvelykujjam. 1996 Rózsa Ferencné: Feladatlapok. 1994/6. fejlesztő gyakorlatok. 1993 Subosits István: Az olvasás és írás zavarainak tapasztalatai. Tankönyvkiadó. Debrecen. Rosta Katalin (szerk. Budapest. 1992 Racsmány Mihály (szerk.): A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Gondolat Kiadó. osztálya számára. Egyéni fejlesztési terv készítés. 1996 Szabó Pál (szerk. Logopédiai Kiadó. Budapest. 1995 Rosta Katalin: A diszlexia-prevenciós terápia felhasználása az olvasás tanításában. 2006/6. Budapest. 1985 Tölgyszéky Papp Gyuláné: Képességfejlesztő technikák és eljárások az anyanyelv tanításában. Sallai Éva: Szakmai divatok és az iskola belső világa. 1976 Rózsáné Czigány Enikő: Sajátos nevelési igényű tanulók. Szabó Borbála: Mozdulj rá! Egyenlő Esélyt Alapítvány. 1990 Réthy Endréné: Motiváció. 2007 Struan Reid: Fejleszd a memóriád! Novotrade Kiadó. In: Fejlesztő Pedagógia. Budapest. 2003 Romankovics András – Romankovicsné Tóth Júlia: Olvasás-írás munkalapok az összevont osztályú tanulócsoportok 1. 2003 Porkolábné dr. In: Iskolapszichológia. Budapest.

1998 Vári Péter (szerk. Budapest. 1981 240 Függelék . Műszaki Könyvkiadó. Budapest. te. Móra Ferenc Könyvkiadó. 1979 Varga Katalin: Én.): Szemelvények a dyslexia köréből. Tankönyvkiadó.): PISA-vizsgálat 2000. Budapest. Budapest.Vassné Kovács Emőke (szerk. Budapest. 2003 Zsolnai József: Beszédművelés kisiskolás korban. 1995 Ványi Ágnes – Schwalmné Navratil Katalin: Írd füllel! Műszaki Könyvkiadó. Budapest. Tankönyvkiadó. Logopédia Kiadó. 1987 Vannay Aladárné: Szórejtő – szófejtő. ő.

) MKM-rendelet a képzési kötelezettségről és pedagógiai szakszolgálatokról ■■ Az oktatási törvény kimondja a sajátos nevelési szükségleteket kielégítő pedagógiai többletszolgáltatásokra való jogosultságukat. Függelék 241 . (VI. törvény ■■ 2007. törvény módosításáról ■■ A Kormány 202/2007. t. 2/2005. évi LXXXVII. (III. Az új szabályozás (OM. évi LXXIX. köztük a nevelési tanácsadó és szakértői bizottságok munkáját is. (VI. jogszabályokban Törvényi szabályozók ■■ 1998.) OM-rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról ■■ SNI gyermekek kötelező felülvizsgálata Témakörök Nevelési tanácsadó és szakértői bizottságok A Kt. pontja szabályozza a pedagógiai szolgáltatások. ■■ A többször módosított 14/119. 1. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról ■■ A többször módosított közoktatásról szóló 1993.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról. ahol a sajátos nevelés szükséglete fennáll és meghatározza a pedagógiai többletszolgáltatások pénzügyi igényét és lehetőségeit. 31. törvény a közoktatásról szóló 1993. biztosítja az állami támogatást. ■■ 2/2005. (III.) rendelete) már meghatározza azokat az akadályozott tanulócsoportokat. bevezetéséről és alkalmazásáról ■■ A többször módosított 11/1994. évi LXXIX. 1. 35. 1993. évi LXXIX. 24. (VII. 4. 8.Az egyéni fejlesztés a törvényekben. §.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről ■■ A nevelési-oktatási intézményekben kötelező (minimális) eszközökről és felszerelésről intézkedik. évi XXVI.

§-ának (7) bekezdése alapján egyéni továbbhaladást engedélyeztek. számában közzétett pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására. a pedagógus – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. § (3) Egyéni továbbhaladás esetén. 1993. amennyiben a tanuló a negyedik évfolyam végéig nem teljesíti a helyi tantervben meghatározott tanulmányi követelményeket. 8. ennek alapján szakvélemény készítése. T. Képességkibontakoztató felkészítés 11/1994. A 4. a pedagógus és a szülő bevonásával. 8. tudásának értékelése az oktatási miniszter által – a közoktatási törvény 95.) MKM-rendelet 27. valamint vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét (Kt. hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie. fejlődését. évi LXXXIX. Az ér- 242 Függelék . évfolyam ismétlése 11/1994. a gyerekek rehabilitációs célú foglalkoztatása. formájára és az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálati tevékenységre. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján – 27480/2003.A nevelési tanácsadó feladata a beilleszkedési.) MKM-rendelet 39/D § (4) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása. (7) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló – egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását. 35. (VI. továbbá. illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. (VI. évi 20. p. a negyedik évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. 8.) Egyéni fejlesztési terv 11/1994. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell a fogyatékosság szűrése. az ellátás módjára. § (6) Ha a tanulónak a közoktatási törvény 70.) MKM-rendelet 23. tanulási magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása. § 3. (VI. számú közleménnyel kiadott és az Oktatási Közlöny 2003. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni.

a pozitív diszkriminációt szolgáló jogosultságok megállapításáról az iskola igazgatója hoz döntést a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak alapján. a tanulót. (VI. technikai segédeszközök alkalmazása) biztosításáról rendelkezik.) MKM sz. hogy a tanulási. tanulási nehézséggel. Ha a tanulót egyes tantárgyakból. Fogyatékosság miatti mentesítések A közoktatásról szóló törvény 30 §-ának (9) bekezdése az egyes tantárgyakból. Az alapműveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. érzékszervi. az alapműveltségi vizsgán. illetve az érettségi vizsgán. Függelék 243 . a javítóvizsgán. az osztályozó vizsgán. az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép. a gyámhatóság. a különbözeti vizsgán. a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt. tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól.) alkalmazását. illetve a beilleszkedési zavarral. indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat. § (9) A testi. számítógép stb. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. valamint (10) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. §-ának (7) bekezdésében. a gyermek. rendelet határozza meg az illetékességi szabályokat. az iskola – az e törvény 52. értelmi. magatartási rendellenességgel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti – a gyakorlati képzés kivételével – egyes tantárgyakból. tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alóli mentesítés lehetőségeiről. beszéd és más fogyatékos tanulót. A mentesítésről. a köztes vizsgán. készít szakvéleményt. magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetében a nevelési tanácsadó a fogyatékos tanulók esetében pedig a szakértői és rehabilitációs bizottság végez vizsgálatot. A tanuló részére a felvételi vizsgán. azaz kimondja. szükséges esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. valamint a tanuló részre adható egyéb – a pozitív diszkriminációt szolgáló – jogosultságokról (például írásbeli számonkérés helyett szóbeli számonkérés.  Kt.tékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét. A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló többször módosított 14/1994. 24. 30.és ifjúságvédelmi felelőst. tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. megnövelt felkészülési idő.

24. Ha a kedvezmény a szóbeli vizsgáról szólt. hogy a hatodik évfolyamot követően is lehetőséget ad a mentesítés céljából indított vizsgálat kezdeményezésére. hogy az adott tantárgyból egyáltalán ne tegyen vizsgát a tanuló.) MKM rendelet legutóbbi módosítását tartalmazó 4/2001. iskolai oktatásának irányelvei Az Oktatási Miniszter 2/2005. Ha ez egy adott vagy több tantárgyból az írásbeliség alóli mentesítésről szól. akkor az érettségi vizsgán is ezt a kedvezményt kell a tanuló számára biztosítani. A SNI gyerekek. azaz a hatodik évfolyamot követően kezdte meg. tanulók óvodai nevelésének.Ugyancsak a 14/1994. sem az utóbbi esetben nincs mód tehát arra. Az érettségi vizsgán biztosított kedvezmények szempontjából azt kell figyelembe venni. (III.) OM rendelet a korábbi megkötést oldotta azzal. akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. iskolai oktatásának irányelveiről: 244 Függelék . évi LXXIX. Az iskola igazgatója e döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. A 14/1994. ez esetben azonban be kell csatolni az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. törvény: Az. s helyette egy másik kötelező tantárgyat válasszon. A tanuló kötelezettségeiről is rendelkezik az 1993. 26. ha a tanuló az adott tantárgy tanulását később. tantárgyrészek esetén az értékelés és a minősítés alóli mentesítés kérdéseit. Sem az előbbi. tanulók óvodai nevelésének. ezt követően csak akkor volt mód az értékelés. az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.) MKM-rendelet szabályozza részletesen az egyes tantárgyak. Ha mentesítés valamely tantárgyból az értékelés és minősítés alóli teljes mentesítésre vonatkozik. 24. minősítés alóli mentesítés céljából a vizsgálat kérésére. (VI. akkor a tanulónak csak írásbeli vizsgán kell számot adni tudásáról. Középiskolába járó tanulók kérhetnek részleges vagy teljes érettségi vizsga alól mentességet. Korábban erre a jogszabály csak abban az esetben adott lehetőséget.) OM-rendelete a sajátos nevelési igényű gyerekek. akkor választhat a tanuló az érettségi vizsgán a közoktatásról szóló törvényben és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az adott tantárgy helyett más tantárgyat. 1. hogy a tanuló tanulmányainak folytatása alatt milyen mentesítésben részesült. ha a tanuló az iskolai oktatás elő-hatodik évfolyamán teljesítette tanulmányi kötelezettségét. (I. (VI.

technikákat alkalmaz. Az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztés során a domináns fogyatékossághoz igazodva. magas szintű pedagógiai. tolerancia. individuális módszereket. feladatai és követelményei meghatározásának. technikákat alkalmaz. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. Az együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél az e rendelet 2.1993. a differenciált nevelés. t. A SNI gyerekek óvodai nevelésének irányelvei: ■■ A habilitációs. hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus – szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár.: A sajátos nevelési igényű tanulót a többi tanulóval együtt nevelő. ■■ A gyermekek integrált nevelésében részt vevő. 94. empátia. rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. §. Függelék 245 . évi LXXIX. szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. pszichológiai képességekkel (elfogadás. számú mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe veszi. de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani. Az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus. Az egyéni fejlődést nyomon kísérő pedagógiai diagnosztizálás az alapja a fejlesztés rövid távú céljai. terapeuta közreműködése szükséges. oktatás céljából individuális módszereket. 2.

.

.HiTop Kft.ISBN: 978-963-87-8991-4 Kiadja a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon Nyomdai elõkészítés: Aula.info Nyomdai munkák: Budai.