Sigmund Freud

:

Mózes, Michelangelo Mózese

Két tanulmány

Európa Könyvkiadó Budapest 1987

Mózes, az ember és az egyistenhit

Az egyiptomi Mózes

Nem könnyű vállalkozás elvitatni egy néptől azt a férfit, akit legnagyobb fiának tisztel, különösen, ha az ember maga is ehhez a néphez tartozik. De nem lehet olyan érv, mely rábírhatna, hogy állítólagos nemzeti érdekeket elébe helyezzek az igazságnak; és különben is, a tények felderítése, megvilágítása csak haszonnal járhat. Mózes, az ember, a zsidó nép szabadítója, törvényhozója és vallásalapítója, olyan régmúlt idők alakja, hogy vele kapcsolatban okvetlenül felmerül a kérdés: vajon történelmi alak volt-e, vagy csupán a monda szülötte? Ha valóban élt, ez az időszámításunk előtti XIII., talán XIV. században lehetett; nincs más adatunk róla, mint a szent könyvek és a zsidók írásba foglalt hagyománya. Ha tehát nem is tudjuk teljes biztonsággal eldönteni a kérdést, a történetírók nagy többsége mégis amellett foglalt állást, hogy Mózes valóban élt, és a személyéhez fűződő kivonulás Egyiptomból valóban megtörtént. Joggal állítják, hogy Izrael népének későbbi története érthetetlen volna, hogyha ezt a feltevést nem fogadnók el. A mai tudomány általában sokkal óvatosabb lett és sokkal kíméletesebben bánik a

hagyománnyal, mint a történelmi kritika kezdeti időszakában. Mózessel kapcsolatban mindenekelőtt a név az, mi felkelti a figyelmünket; ez héberül Mosé. Kérdés: honnan származik ez a név? Mit jelent? Annyit tudunk, hogy már az Exodus 2. fejezete feleletet ad erre a kérdésre. 1 Eszerint az egyiptomi királykisasszony adta volna ezt a nevet, amikor a Nílus vizére, fonott kosárba kitett kisfiút megtalálta, mégpedig olyan etimológiai megokolással, hogy: „ mivel a vízből húzta ki őt ”. Csakhogy nyilvánvalóan ez a magyarázat nem kielégítő. A Zsidó Lexikon* így vélekedik erről: „ A bibliai okolás - a vízből kihúzott névmagyarázatról olyan népi etimológia, amellyel nem egyezik a szó aktív héber alakja. ” ( „ Mose ” ugyanis legfeljebb azt jelentheti: „ a vízből kihúzó ”. ) Ezt az elutasító magyarázatot még további két érv is alátámasztja: először is értelmetlenség feltenni, hogy egy egyiptomi királyleány héber eredetű nevet adjon valakinek; másodsorban pedig a víz, melyből a gyermeket kihúzták, valószínűleg nem is a Nílus volt. Ezzel szemben már régóta és különböző oldalakról hangoztatott feltevés az, hogy a Mózes név az egyiptomi névkincsből származik. Ahelyett, hogy valamennyi, az ebben az értelemben nyilatkozó szerzőt idézném, közlök egy idevágó részt J. H. Breasted egyik újabb könyvéből, akinek a History of Egypt ( 1906 ) című munkáját egyébként is irányadónak tartják. „ Figyelemre méltó, hogy ennek a vezérnek, Mózesnek a neve egyiptomi volt. Egyszerűen az egyiptomi - Mosé - szó, amely gyermeket jelent, és amely rövidebb formája az olyanfajta teljesebb névalakoknak, mint - Amonmose -, azaz - Amon-gyermek -, vagy - Ptah-mose -, azaz - Ptah-gyermek -; ezek a nevek maguk is hosszabb mondatok rövidítései: Amon- ( által adott ) gyermek, vagy Ptah- ( által adott ) gyermek. A hosszú és nehézkes formát rövidesen az egyszerűbb - gyermek - névvel adták vissza, ami egyiptomi emlékeken elég gyakran - Mose - névalakban fordul elő. Mózes atyja bizonyára olyan nevet adott fiának, amelyben a gyermek szó Ptahval vagy Amonnal volt összekapcsolva, a mindennapi életben azután az isten neve lassanként elmaradt, s ezt követően a gyermeket egyszerűen Mosénak hívták. ( A Mózes név végén szereplő - s - betű az Ótestamentum görög fordításából származik. A héber név sem végződik - s -sel, hanem Mosénak hangzik. ) ”. Szó szerint idéztem ezt a szakaszt, és nem vállalok felelősséget egyes részleteiért. Sőt egy kissé csodálkozom is, hogy Breasted felsorolásából éppen azokat a hasonló theophor ( istennel összetett ) neveket hagyta ki, amelyek az egyiptomi királyok névsorában fordulnak elő, mint amilyen „ Ah-mose ”, „ Tut-mose ” ( Thotmesz ) és

„ Ra-mose ” ( Ramszesz ). Azt várná az ember, hogy a sok szerző között, akik a Mózes név egyiptomi eredetét felismerték, akad legalább egy, aki ebből azt a következtetést vonja le, vagy legalábbis mérlegelné, hogy akinek egyiptomi neve volt, az maga is egyiptomi lehetett. A mai modern időkben minden fenntartás nélkül magunkévá teszünk ilyen következtetést, bár manapság egy-egy személynek nem egy, hanem - családi és utónév formájában - két neve van, és megesik, hogy a nevet megváltoztatják, vagy az újabb körülményekhez igazítják. így aztán természetesnek vesszük, ha bizonyságot nyer, hogy - amint arra nevek is utalnak Chamisso, a költő, francia származású, Bonaparte Napóleon pedig olasz, s hogy Benjámin Disraeli csakugyan olasz zsidó volt. Sőt azt kellene hinnünk, hogy a névből következtetve valakinek egy néphez tartozására, e következtetés a hajdani, ősi korok vonatkozásában még helytállóbb, sőt egyenesen bizonyító erejű. Mégis, tudtommal Mózest illetően egyetlen történetíró sem vont le ilyen következtetést; még azok sem, akik, mint Breasted, készek elfogadni, hogy Mózes „ az egyiptomiak minden bölcsességében járatos egyén volt ”. * Noha a legrégibb időktől kezdve napjainkig gyakran hangzott el a feltevés, hogy Mózes egyiptomi volt, de ezt az állítást soha nem kapcsolták össze Mózes nevével. Nem tudhatjuk biztosan, hogy mi állta útját ennek a következtetésnek. Talán a bibliai hagyomány iránti tiszteletet nem tudták leküzdeni, talán túlságosan szentségtörőnek tűnt az a gondolat, hogy Mózes más lehetett volna, mint héber. Mindenesetre bizonyos, hogy a név egyiptomi eredetének felismerése nem volt döntő Mózes származásának megítélésében, és semmilyen további következtetést nem vontak le belőle. Ha fontosnak tartjuk a kérdést, hogy ez a nagy ember vajon milyen nemzetiségű volt, akkor új bizonyítékokat kell felhoznunk a kérdés eldöntésére. Ezt kísérli meg ez a kis értekezésem. Az Ömago című folyóiratban való közlését az indokolja, hogy anyaga a pszichoanalízis gyakorlatára épül. Az ily módon nyert bizonyíték az olvasóknak elsősorban arra a kisebbségére lesz hatással, akik otthonosak az analitikus gondolkozásmódban, és eredményeit értékelni tudják. De legalább ezek remélhetőleg jelentősnek fogják találni. 1909-ben, akkor még az én hatásomra és kezdeményezésemre, megjelent O. Ranknak A hős születésének mítosza című munkája.* ( Távol áll tőlem, hogy Rank önálló adalékainak értékét itt kisebbíteni akarjam. ) Ez a dolgozat azzal a ténnyel foglalkozik, hogy „ [...] korai időszakában majdnem minden jelentős kultúrnép hőseit, legendás királyait, uralkodóit, vallásalapítóit, az

Felserdülve változatos úton-módon megint megtalálja előkelő szüleit. Galton-féle technikával egy „ átlagmondát ” konstruálunk. tulajdon fiaként nevelt fej engem. Akki. a Vesta-szűz. és leeresztett a folyóba. egyszóval a nemzet hőseit költeményekben és mondákban ” dicsőítette. Például Oidipusz. „ Szargon vagyok. Ezeken kívül Rank a monda vagy a költészet világába tartozó seregnyi más hősalakot sorakoztat fel. rendszerint egy kis ladikban a vízre helyezik. kertészének tett meg engem. szíve jóságában kiemelt engem. itt lett terhes velem anyám. ” A legrégibb történelmi alak. Király lettem. akinek személyéhez ez a születési monda kapcsolódott. . a vízmerítő. meglátott. jóslat ) óvja a születéstől. részben vagy teljesen. és sok kutató felhívta már rá a figyelmet. akik ifjúkoruk története alapján. ” Az agadéi Szargonnal kezdődő sorozat legismertebb alakjai Mózes. Azután állatok vagy egyszerűbb emberek ( pásztorok ) megmentik. Egy nádból font kosárba fektetett. amely nem fojtott meg engem. és megszeretett. Titokban szült meg engem. és végül hatalom és dicsőség az osztályrésze. így a szülők önmegtartóztató életmódja vagy hosszú terméketlenség. vagy egy szegény asszony neveli fel. a vízmerítő. illetve a nagyobb városok alapítóit. Ennek következtében az újszülött gyermeket. Őstar meglátott engem. vagy a születéssel kapcsolatos veszélyekre figyelmezteti. és egy nőstény állat. többnyire királyfi. az Eufrátesz folyó partján. A folyó Akkihoz vezetett. egyrészt bosszút áll az apán. többnyire az apa vagy az őt helyettesítő személy parancsára. apám bátyja a hegyekben lakott.uralkodócsalád vagy a birodalom. hasonló sorsot mondhatnak magukénak. amely e történetek valamennyi lényeges elemét tartalmazza. és negyvenöt éven át gyakoroltam a királyi hatalmat. a vízmerítő. a hatalmas király. agadéi Szargon* Babilon alapítója ( i. Akki. „ Különösen e személyek születésének és ifjúkorának történetét ékesítették sok fantasztikus vonással. A terhesség alatt vagy azt megelőzően. Kürosz és Romulus. 2800 körül ). akkor a következő képet kapjuk: „ A hős nagyon előkelő szülők gyermeke. a vízmerítőhöz. Azupirani az én városom. a kertészt. apámat nem ismertem. sőt részben szó szerinti megegyezése az egymástól sokszor teljesen független és nagy távolságokban élő népeknél régóta ismert jelenség. illetve a szülők titkos érintkezése. amelyeknek meglepő hasonlósága. külső parancsok vagy akadályok folytán. Születését nehézségek előzik meg. az apát kinyilatkoztatás ( álom. ” Hogyha Rank eljárását követve. Számunkra sem érdektelen a neki tulajdonított elbeszélést itt hosszabban idézni. egy kies vidéken magára hagyják vagy halálra ítélik. szurokkal lezárta a fedelét. e. Akki. másrészt a közösség elismeri előkelő voltát. Agadé királya. Anyám Vesta-papnő volt.

előkelő. Amphión. Gilgames. Csak az Oidipusz-mondában mosódik el ez a különbség. alacsony sorból való vagy megalázott. Hős az. sőt egy lényeges ponton ellentétes is a többi mondával. és végül diadalmaskodik fölötte. Valószínűleg nem véletlen. később azonban a rivalizálás és a reális csalódások hatására megkezdődik a szülőkről való leválás és az apával szembehelyezkedő kritikus állásfoglalás. A ládikában történő kitevés a vízre félreérthetetlen szimbolikus ábrázolása a születésnek. Ebben a megvilágításban bizonyára érthetővé válik a hős születéséről szóló mondák széles körű elterjedése. az egymásra következő életkorokban megjelenik. Tudjuk. Ránk vizsgálódásai ismertették meg velünk e mítosz forrását és utóéletét. Az egyik királyi családból kitett gyermeket egy másik királyi pár fogadja be. és főként az apjához főződő érzelmi kapcsolatainak megváltozására reagál. Számtalan álom a szülő-gyermek viszonyt vízből történő kiemelésként vagy kimentésként ábrázolja. Perszeusz. Ezt a küzdelmet a mítosz egészen az egyén őskoráig visszamenőleg követi nyomon. Az első gyermekévek uralkodó vonása az apa nagyfokú túlértékelése. és ezek hasonlósága is. A monda tipikus formájában az első család. A mítoszban szereplő mindkét család . vagyis kinyilvánítja. amelynek. Induljunk ki a két családból. hogy éppen ennél a példánál tükröződik át még a monda formájában is a két család eredeti azonossága. hogy az illető teljesítette a hősi élet sémáját. Ha a népi képzelet egy kiváló személyiséghez e mítoszt kapcsolja. akkor ezzel hőssé avatja őt. amelyikbe a gyermek beleszületik. hogy az analitikus értelmezésben a kettő egybeesik. mint tudjuk. Ott csak rövid utalásokkal akarok ezekre hivatkozni. Zéthosz.Karna. a víz a magzatvíz. a ládika az anyaméh. Annál nagyobb figyelmet érdemel azonban az a körülmény. rendszerint királyi környezet. amint ez különben meg is felel azoknak a viszonyoknak. ahogyan érzéseiben. amelyikben a gyermek felnő.tehát az előkelő és a szegény egyaránt a gyermek saját családjának tükröződése úgy. melyek körében a monda szerint a gyermek élete lejátszódott. hogy a Mózes születéséről és kitevéséről szóló monda mégis különleges helyet foglal el ezek között. Telephosz. a nagy ember hősi természetét kell . a második. Héraklész. Az egész költemény forrása azonban a gyermek úgynevezett „családregénye". Parisz. és csak időben különülnek el egymástól. ennek megfelelően a mesében és az álomban szereplő király és királyné mindig csak a szülőket jelentik. amelyekből az értelmezés kiindult. aki bátran szembeszáll apjával. és gonosz szándéka ellenére menekül meg. A két család közti szociális ellentét a mítosz számára egy másik funkciót is lehetővé tesz. melyben a fiú a szülőkhöz. hiszen a gyermek apja akarata ellenére születik.

csak jöttment kalandor. a médek számára idegen hódítót. amelyben a fáraó szerepét Heródes vette át. Őt az első család. nagyon szegény. vagyis a ma ismert formájában a vezér alakjához kapcsolódnia. Így Küroszt. Meyer* és utána mások úgy vélték. Hasonlóképpen Romulus is . a királyleány neveli fel. őt szociálisan felemelje. Tehát a mondának a zsidó nép körében kellett keletkeznie. Ugyanis a monda arra is felhasználható. a kitevési monda később a méd király unokájává teszi. amely idegen nemzetiségűvé teszi nagy emberét ? Abban a formájában. Az első eset lehetetlen. hogy a monda anyagának egy késői.egy második funkciót. amely különösen történelmi személyek szempontjából jelentős. hiszen nem volt az ő hősük. úgy nem tesz semmit a felemelésére. De a következő meggondolás meggyőz bennünket arról. ahogy ma ismeretes előttünk. felkapaszkodott ember lehetett. amely a többi monda sémáját pontosan követte volna. a monda viszont az Alba Longa királyi ház sarjává és örökösévé teszi. amely máskor előkelő szokott lenni. „ nemzeti motívumok ”* indokolták a monda átdolgozását az ismert formába. a Mózes-monda a saját titkos szándékaihoz képest különösen tökéletlen. és sajátjukként nevelik fel. amelyben a főhős felnő . Mózes zsidó léviták gyermeke.ha élt egyáltalán egy neki megfelelő valóságos személy . hogy a gyermek a hatalmas külső erőszak ellenére is megmaradt. De erre semmiképp nem lett volna alkalmas. Valóban. A másodikat azonban . vagy zsidó eredetű. mert mit ér a népnek egy olyan monda.hangsúlyoznia . mondja. hogy leányának egyik fia reá és birodalmára nagy veszedelmet fog hozni. Ha Mózes nem királyi ivadék. hogy nem volt olyan eredeti Mózes-monda. saját gyermekeként. Egészen más a helyzet Mózes esetében.ez esetben az egyiptomi királyi család képviseli. ügyetlen feldolgozója igyekezett a hőst kitüntető klasszikus kitevési motívumot Mózesre is alkalmazni. ez azonban az eset különös körülményei folytán abba nem . Ezt az eltérést sok kutató nagyon furcsának találta. hogy a hősnek nemesi címet szerezzen. Mert a monda vagy egyiptomi. jogunk van tehát föltételezni. hogy a monda eredetileg másképp hangzott: a fáraót látnoki álom figyelmeztette Josephus Flavius is említi. Ed. Ezért a gyermeket születésekor kitéteti a Nílus vizére. ha pedig zsidó gyermek marad. Az egész mítoszból csak egy kis darabka marad hatásos: az az állítás. akkor a monda nem is avathatja őt hőssé. az egyiptomiaknak nem főződött érdekük Mózes fölmagasztalásához.a rendszerint alacsony rangú családot. De a gyermeket zsidó emberek megtalálják. és ezt a vonást ismételte meg később Jézus világra jöttének története is. Mint Kzink.

íme. Mózes hősi élete éppen azzal kezdődött. amelyből az illető személyiség valóban megszületett és amelyben felnőtt. a cserbenhagyó átalakul a megmentés eszközévé. hogy Mózes valószínűleg előkelő egyiptomi volt. hogy a kitevési monda elemzése révén nyert újabb bizonyíték sem lesz sikeresebb . A Mózes-mondának más mondától való eltérése e történet egy különös sajátságára vezethető vissza. Azonban van még egy másik és talán több eredménnyel kecsegtető utunk a kitevési monda értékelésére.. az események folyamatát erőszakosan meg kellett fordítani. hogy Mózes egyiptomi volt. hogy itt miféle kapcsolatokra is gondoljunk. Mózes esetében azonban mintha valami másképpen alakult volna. hogy az analitikus értelmezés síkján a kettő azonos. amelyik befogadja és felneveli őt. míg a második a valóságos. Ha van bátorságunk ezt a tételt általános érvényűnek elismerni. hogy minden eddigi értékelhető történetben az első család. akkor a realitás síkját sem hagyhatjuk figyelmen kívül. amelyet a mítosz teremtett.. Rendszerint a valóságos család a közrendű. hogy az első. Az egyik család. illetve mint közrendű család. akkor kénytelenek vagyunk levonni azt a következtetést. Ha azonban történeti alak az. csak azt. s ennélfogva vizsgálódásunk sem vinne közelebb Mózes egyiptomi voltának tisztázásához. hogy szándékai révén megvalósíthassa. Ed.] egészen bizonyosan egyiptomi eredetű. de hogy mindez az új tendenciának megfelelhessen.illett bele. hogy kapcsolataik voltak Egyiptommal. tehát erre az eredményre kellene jutnunk! A vízbe való kitevés a monda szerkezetének megfelelően történt. a másik család fiktív. valóságos. hogy leszállott e magas régiókból. akinek személyéhez a mítosz kapcsolódik. Meyer például azt mondja: „ A Mózes név valószínűleg. a névből következő bizonyíték sokakra nem volt meggyőző hatással. El lehetünk rá készülve. míg a költött család előkelő. Ez persze nem bizonyítja azt. És itt talán magyarázattal szolgálhat az az új szempont. Hallottuk. volt költött. leereszkedett Izrael gyermekeihez. és a Mózes-mondára is alkalmazni. éspedig mint előkelő. Ezzel a nem kielégítő és módfelett bizonytalan eredménnyel kellene tehát beérnünk. Térjünk vissza a mítoszban szereplő két családhoz. akit a mondának zsidóvá kellett változtatnia. hogy ennek során újabb bizonyítékot szerezhetünk ahhoz a föltevésünkhöz. vagyis amelyikből a gyermeket kiteszik. míg a mítosz síkján különböznek egymástól. Míg a hős élete folyamán általában felemelkedik a kezdet alacsony fokáról. ”* Persze kérdés. a szilói papi nemzetségben előforduló Pinkász név [. hogy ezek egyiptomi származásúak voltak. Azzal a várakozással kezdtünk hozzá vizsgálódásunkhoz. Tudjuk.

. hogy a mondák keletkezésének és átalakulásának körülményei sokkal átláthatatlanabbak. hogy mindez csak a fantázia szüleménye. Egyetlen objektív adat arra nézve. de az én önigazolásom sem lehet több homályos utalásoknál. hogy nem lehetett több bizonyosságot szereznem? Sajnálom.az előbbinél. ellentmondásosak. melyek Mózest rendkívüli lépésének megtételére ösztönözhették. hogy a felderengő lehetőségek nagy gazdagságát illetően kivédhessük azt a kritikát. hogy Mózes egyiptomi lehetett. s ezzel együtt az Egyiptomból való kivonulás időpontja. . elegendő lett volna feltevésünk megerősítésére. Csakhogy ilyen nagy fontosságú megállapításokat nem lehet csupán pszichológiai valószínűségekre alapítani.sőt ezek általában az egyistenhitű vallások keletkezésére nézve is érdekes következtetésekkel szolgálhatnak. és hogy a Mózes hősi alakjáról szóló hagyományok túlontúl szövődményesek. és távol áll a valóságtól. Hogy most miért terjesztem mégis vizsgálódásomat a nyilvánosság elé annak ellenére. akkor legalább még egy szilárd pontra volna szükségünk. akkor igen érdekes távlat nyílik meg előttünk. és így további következtetéseinket. Ilyen adat azonban nem áll rendelkezésünkre.. és az évszázadokon át tartó célzatos átdolgozások oly mértékben rajta hagyták a nyomaikat. Ha ugyanis magunkévá tesszük az itt felhozott bizonyítékokat. Én magam nem osztom ezt az elutasító magatartást. de visszautasítani sem tudom. melyek abból a feltevésből származnak. hogy mely időszakra tehető Mózes élete. Valószínűleg azt vetik ellene. semhogy egy olyan következtetés. ezen az alapon bizonyítható legyen. hogy minden fáradozásunk a velük kapcsolatos történeti valóság magvának kihámozására eleve kudarcra van ítélve. és komolyan vesszük azt a feltevést. és ezzel szoros összefüggésben átláthatjuk a zsidó népnek adott törvények és a vallás sok jellemző sajátsága mögötti valószínű indítóokokat is . Ha Mózes egyiptomi eredetét egyik történelmi kiindulópontunknak akarjuk felhasználni. inkább nem közöljük a nyilvánossággal. mint a mienk. Bizonyos nyilvánvaló feltevések valószínűleg értelmezni tudják azokat a motívumokat. hogy Mózes előkelő egyiptomi lehetett. Ha Mózes egyiptomi volt.

az nem okvetlenül igaz is. még ha úgy látszik is. papot vagy magas állású tisztviselőt -. hanem egyiptomi eredetű volt. De mi indíthatott volna arra egy előkelő egyiptomit . hogy ne tegyük ki biztos megalapozás nélkül támadó kritikáknak. De ez megint csak nem az egész. És végül számomra az sem nagyon csábító gondolat. hogy a skolasztikusok és talmudisták közé számítsanak. . hogy ami valószínű. akit a nép lelki szükséglete változtatott zsidóvá. Ha tehát Mózes egyiptomi volt. hogy a nyilvánosság előtt síkraszálljak ezekért a következtetésekért. mint korábbi cikkem közreadásakor. bár ezt a tényt nem méltatták kellő figyelemre. hányan lehettek a zsidók az egyiptomi kivonuláskor . Még a legcsábítóbb valószínűség sem óv meg a tévedéstől. Ha egy nép vagy törzs . Dolgozatom végén azt mondottam. Arra azonban nem vállalkozom.Ugyanezen folyóiratban megjelent korábbi cikkemben* megkíséreltem egy új érvvel megerősíteni azt a feltevést. és nem támaszkodnak objektív bizonyítékokra. akkor ebből a feltevésből elsősorban egy újabb. Minél jelentékenyebb egy új meggyőződésünk. és az igazság sem mindig valószínű. és velük az országot elhagyja? Ez már nagyon fogas kérdés. az ellentétes motívumok küzdelméből az az elhatározás alakult ki bennem. Régen észrevették már. hogy a Mózeshez kapcsolódó kitevési mítosz értelmezése során szükségképpen arra a következtetésre kell jutnunk. hogy neve az egyiptomi nyelvből származik. hogy Mózes egyiptomi volt. Különösen valószínűtlenné teszi az ilyesmit az a közismert megvetés. a zsidó nép szabadítója és törvényhozója nem zsidó. hogy állításaiknak menynyi közük van a valósághoz. akkor is arra kell gondolnunk. de közömbösek az iránt. hogy egy bevándorolt. hogy akár a kirakójáték kockái. akiket kielégít elmeélük csillogtatása. annál erősebben érezzük a figyelmeztetést.talán királyfit. hogy mégis közölni fogom korábbi cikkem folytatását. hogy Mózes egyiptomi volt. mintha agyaglábakra állítanánk egy ércszobrot. nehezen megválaszolható rejtély következik. vagy választás útján jelölik ki erre a szerepre. máskülönben olyan lenne ez. hogy fontos és messze ható következtetéseket vonhatunk le abból a feltevésből. én magam azt főztem még e témához. mert csupán pszichológiai valószínűségen alapulnak. és nem is legfontosabb része az egésznek. alacsonyabb kultúrájú idegen embercsoport élére álljon. hogy Mózes.valami nagy vállalkozásra készül. a probléma egyes részletei összeillenek. Nem törődve ezekkel az aggályokkal. noha ma éppoly súlyosan esnek latba. akkor ebből a népből szükségképpen valaki magára vállalja a vezérséget.nincs elképzelésünk arról.

hogy Mózes egyiptomi volt. látását nem viseli el az ember. Ezt a lehetőséget azonban cáfolja valami: az a tagadhatatlan igazság. hogy Mózes az Egyiptomban letelepedett zsidóságnak nemcsak politikai vezére volt. akkor nem vethetjük el eleve azt a feltevést sem. Szertartások és mágikus cselekvések. aki mindenható. így az „ Új Birodalom ” virágkorában Théba város főistenét Amon-Rének hívják. állatformájúak. hogy az egyik a másiknak csaknem jelzőjévé válik.mellyel az egyiptomi ember az idegen néphez tartozók iránt viseltetett. még azok a történetírók sem. nem az lenne a legvalószínűbb. amely összetételben az első rész a kosfejű városistent jelenti. Az egyiptomi vallásban a különböző eredetű és hatalmú istenségek egész seregével találkozunk. hogy saját vallására akarja őt áttéríteni ? Az Egyiptomban élő zsidó népnek bizonyára volt valamiféle vallása. megközelíthetetlen . mintha még nem mentek volna keresztül az ősi totemállatból történő átalakuláson. De vajon mi vezet egy embert arra. Sőt hajlok arra. mint az egyiptomiak mindennapi életében is. s akik szerint Mózes az egyiptomiak minden bölcsességébe be volt avatva. varázsigék és amulettek uralkodtak ezeknek az isteneknek tiszteletében éppúgy. hogy éppen ezért nem akarták elfogadni azt a kézenfekvő lehetőséget. csak egy istent ismer el. nincsenek élesen megkülönböztetve egymástól. mint a törpe Bész. abból az időből még. és rákényszerítette őket egy új vallás szolgálatára. néhány hatalmas természeti erő megszemélyesítőjével. karvalyfejű napisten neve. nevelője is. még a nevét sem szabad kimondani. E különbözőségek közül némelyik könnyen . Istennevek kombinációiban olykor együtt tűnnek fel úgy. aki új vallást adott neki. egyiptomi volt. igazságosság) vagy egy-egy torz alak. és ha Mózes. mint amilyen Máát (igazság. de legtöbbjük helyi istenség. mint amilyen a Mózesre visszavezetett zsidó és az egyiptomi vallás között mutatkozik. Nem szabad elfelejtenünk. a nap és a hold. akad néha egy-egy elvontabb is. mint amilyen az ég és a föld. míg Ré az Ónból való. melyet róla neveznek még ma is Mózes-vallásnak. és aggályok nélkül olyan mértékben azonosítják őket egymással. hogy a név egyiptomi eredetű. nem szabad róla képet készíteni. hogy új vallást teremtsen ? Mert ha valaki másnak a vallását akarja befolyásolni. A tiszteletükre írt himnuszok majdnem mindegyikükről ugyanazt mondják. Az első merev monoteizmus. amikor az ország számos tartományra tagolódott. hogy ez a másik új vallás az egyiptomi lehetett. akik egyébként felismerték. hogy gyakorta reménytelenül összezavarodunk. hogy aligha lehet nagyobb ellentétet elképzelni. Ehhez az első nehézséghez egy második is járul. alig néhányuknak tulajdonítanak különösebb funkciót. hanem törvényhozója.

mert hiszen a későbbi tapasztalatok megmutatták. kőben és ércben megtestesítsék . ha néha az a benyomásunk. Vagy az. Mások bizonyára a szellemi színvonal közti különbségből származnak. hogy az a vallás. amelyet nem érintett magyarázatunk. hogy a mózesi és az egyiptomi vallás közti különbség szándékos és tudatosan kiélezett. melyet Mózes a zsidóknak adott. Ez pedig azért is figyelemre méltó. amelyet csak későn ismertek fel és méltattak. aminek megfelelően Ozirisz. hogy semmiféle élő vagy elképzelt alakot nem szabad képen ábrázolni. A dicsőséges tizennyolcadik dinasztia uralkodása idején. mint az egyiptomi. sehol és sohasem említi. hogy az egyén élete a halál után folytatódhat. De a két vallás között van még egy ellentét. a másik már a magasrendű absztrakció csúcsára lendül fel. hogy Mózes egyiptomi voltának feltevése több szempontból' is termékenynek és tanulságosnak fog bizonyulni. Az egyiptomi vallás történetének van egy említést érdemlő mozzanata. s ez újabb perspektívát nyit el őttünk. hogy isteneiket agyagban. 1375 táján egy fiatal fáraó került a trónra. Azt reméltük. egyik sem gondoskodott olyan alaposan arról. e másik világ uralkodója a legnépszerűbb és legkevésbé vitatott hatalom lett valamennyi egyiptomi isten között.levezethető abból az elvi ellentétből. i. amely ellenkezett évezredes hagyományaikkal és megszokott életformájukkal is. e. hogy a túlvilági élet lehetőségét valószínűvé tegye. ami pedig a másikban olyan dúsan burjánzik. ha nem is az egyiptomi. Ez a király megkísérelte. amely egy szigorú monoteizmus és egy korlátlan politeizmus között van. melyet Mózes a zsidó népnek adott. Az ősi zsidó vallás ezzel szemben teljesen lemondott a halhatatlanságról. Amenhotepnek hívtak. sőt a közöttük tapasztalt ellentét felismerésén. vagyis az egyiptomi lehetett. amely alatt Egyiptom világbirodalom lett. Lehetséges ugyanis. később azonban megváltoztatta a nevét . hogy a vallás. Ez a vallás szigorú monoteizmus volt.és nem csupán a nevét.aminek ma olyan sokat köszönhetnek múzeumaink -. de igenis egy az egyiptomi vallások közül. Erre a két körülményre vezethető vissza. hogy az egyik a legszigorúbban száműz minden mágiát és varázslatot. Az ókor egyik népe sem tett annyit azért. hogy olyan új vallást kényszerítsen az egyiptomiakra. hajótörést szenvedett a két vallás közti különbség. hogy a halált letagadja. szembeállítják a nyers tilalmat. sajátja. a halottak istene. hogy a túlvilági életben való hit nagyon jól összeegyeztethető az egyistenhit eszméjével. annak lehetőségét. akit előbb atyja nyomán. tudomásunk szerint az . hogy az egyiptomiak csillapíthatatlan vágyával. például az. De az első következtetés. hiszen az egyik ' vallás nagyon közel áll a primitív korszakokhoz. mégis az ő saját vallása volt. melyet abból a feltevésből vontunk le.

és még ezt követően sokáig . amit ma róla tudunk. megérdemli figyelmünket: ő volt ugyanis „az első egyéniség az emberiség történetében".első ilyen irányú kísérlet a világtörténelemben . Minden újnak kell hogy legyenek előkészítői és előfeltételei . északon Palesztinát. De Amenhotep uralkodása csak tizenhét évig tartott. hogy Szíriából közvetlenül is beszivárgott olyan hatás. s lényének erkölcsi oldalát is hangsúlyozták. Már Amenhotep életében. ilyenné kellett tehát válnia az egyiptomiak új istenének is. amelyet nem neki kellett életre szólítania. hanem amelyhez csatlakozhatott. Az általa építtetett és istenségének szentelt új székhelye maradványai s a hozzá tartozó sziklasírok feliratai árulták el azt a keveset. aki a hitújító apja és elődje volt. egy darabon meglehetős biztonsággal nyomon követhetjük. az igazság. az igazságosság istennője a napisten ( Ré ) egyik leánya volt. Ezenkívül az államhatárok tágulásával magától értetődően Egyiptom hozzáférhetőbbé vált külföldi befolyások számára is: a király feleségei között nem egy ázsiai királyleány akadt (talán az volt Amenhotep kedvenc felesége. újabb lendületet vett a napisten tisztelete. az Aton vagy Atum nevet. . az istenségnek is meg kellett szabadulnia nemzeti jellegétől. délen Núbiát. Thutmoszisz győzelmei Egyiptomot világhatalommá tették. Felelevenítették a napisten egyik ősrégi nevét. és lehetséges. Az egyiptomi egyistenhit eredetét. valószínűleg a túlságosan hatalmassá lett thébai Ámon ellensúlyozására. Nofretete is). Minthogy a fáraó gondoskodása már Egyiptomon kívül Núbiára és Szíriára is kiterjedt. visszafelé haladva a történelemben. Máát. i. A nagy hódító. és amiként a fáraó egyetlen és korlátlan ura volt az egyiptomiak által ismert világnak.és ezeket előzményeiben kell keresnünk. e. a rend.és az egyetlen istenben való hittel elkerülhetetlenül megszületett az a vallási türelmetlenség is. amelyet az ókor azelőtt . sőt egyedülálló személyiségről felderíthető. és ebben az Aton-vallásban a fiatal király olyan mozgalomra lelt. ami a monoteizmust ösztönözte. Mindaz. és az eretnek király emlékét megvetéssel sújtották. 1358-ban bekövetkezett halála után csakhamar eltörölték az új vallást. ahogyan azt Breasted megállapítja róla.* Az Ón ( Héliopolisz ) városában lévő naptemplom papi iskolájában már régóta érvényesültek olyan tendenciák. Ebben az időben kezdték Egyiptom politikai viszonyai maradandóan befolyásolni a vallást.nem ismert. amelyek egy egyetemes isten eszméjét igyekeztek kifejleszteni. Szíriát és Mezopotámia egy részét csatolták a birodalomhoz. ami erről a figyelemre méltó. Ez a birodalmi eszme most a vallásban mint egyetemesség és egyistenhit tükröződött.

hogy ilyen csodálatos módon megelőzte a tudományt a napsugarak hatásának felismerésében. amelyek a lehető legelvontabban azt kívánják kifejezni. hogy nem magát az égitestet tisztelik.. amit elvet. hogy a fáraó azt az erőt tisztelte istenként.. s az egyetemes istenről szóló tanítást ez tette voltaképpeni monoteizmussá. te egyetlen isten. Kétségtelen. melyeket a sziklasírok feliratai őriztek meg számunkra.Nuter . ha őt csupán a már meglévő Aton-vallás közvetítőjének és továbbfejlesztőjének tekintenénk. hogy a király megváltoztatta nevét is. ez a vallás mégsem volt egyszerű napkultusz. mint egy isteni lény szimbólumát. hogy az új vallás egy csapásra készen és teljes fegyverzetben pattant ki. másrészt határozottan különbséget tettek az isten és a nap mint égitest között. Valami újat is hozott. Amenhotep uralkodásának hatodik évében az ellenségeskedés annyira kiéleződött. ”*** De nem lennénk igazságosak a királyhoz. „ Bármily nyilvánvaló is az új államvallás heliopoliszi eredete.] olyan szavak ezek [. akinek energiája sugaraiban nyilatkozik meg. következetesebb. De nem érte be azzal. Egyik himnuszában egyenesen kimondja ezt: „ Ó. olyan bensőségesen dicsőíti a napot.Amenhotep sohasem tagadta meg Ón napisten kultuszához való csatlakozását. s amelyeket valószínűleg ő maga írt. mint Zeusz fejéből Athéné. Ez a fejlődés valószínűleg annak a heves ellenkezésnek hatása alatt folyt le. aki mellett nincsen más isten! ” És ne feledjük. hogy az új tanítás méltatásához nem elég csupán pozitív tartalmának ismerete. de úgy is. Az Atonhoz írt két himnuszban. a zsidó Jahve tiszteletére írt zsoltárokban találkozunk. ”* Majd a Dawn of Conscience-ben: „ Nyilvánvaló.szó a régi. Téves volna az a feltevés is. egyrészt az Aton . ”** Hasonlóképpen vélekedik A. ( A király új neve körülbelül .].. Amenhotep helyett Ekhnatonnak nevezte magát. hanem a benne megnyilvánuló lényeget. minden élőlény teremtőjét és fenntartóját Egyiptom határain kívül és belül. hogy mi az. amilyen bensőséges érzéssel csak sok évszázaddal később. egy lépéssel tovább is ment azáltal. hogy Amenhotep uralkodása alatt lassanként erősödött meg és lett mind világosabb. isten jelentésű . melynek révén a nap hatása érezhető a földön. annak ismerete.. Sőt inkább minden amellett szól. Erman: „ [. amelyet Ámon papjai tanúsítottak a király újításával szemben. hogy a napot már nemcsak mint anyagi valóságot tisztelte. És ez az új dolog a kizárólagosság elve volt. szigorúbb és türelmetlenebb. amelynek az immár megvetett istennév egyik része volt. majdnem ugyanolyan fontos a negatív oldala is.helyét foglalta el. Tevékenysége sokkal mélyrehatóbb volt.

ha többes számban fordult elő. Már vejét. és nevében az Aton istennevet Amonnal cserélje fel. Röviddel a névváltoztatás után elhagyta az Amon uralma alatt álló Théba városát. akik családjából származtak.történetismeretünk számára oly fontos levelezését ázsiai barátaikkal és vazallusaikkal. ”* Azután ott van a napisten ábrázolása: nem úgy történt. Gotthold. elkobozták a templomi javakat. melynek borzalmai ellen számtalan varázsigével kell védekeznie az embernek. Bizonyos határozott célt követünk. a német Gottfried. „ Eknhaton tűzre vetett minden varázslatot. míg végül Horemheb hadvezérnek i. mint az előbbi: az elégedett isten. amely a király halála után szabadon nyilvánulhatott meg. korong formájában. Weigall azt mondja. ) De nemcsak nevéből törölte ki a gyűlölt isten nevét. hanem valamennyi olyan feliratból is. hogy Ekhnaton intézkedései az elnyomott papság és az elégedetlen nép körében fanatikus bosszúvágyat váltottak ki. szellemek. Ekhnaton székhelyét feldúlták és kifosztották. amelyből sugarak indulnak ki.ugyanazt jelenti. A dicsőséges tizennyolcadik dinasztia kihalt. kitörültette. s az „ isten ” szót. mágikus és varázslatos elem. mint régen egy kis piramis és egy kis sólyom alakjában. Tutanhamont kényszerítették. Elsősorban azt. és maga Ozirisz is. teljes udvartartásával egyetemben. e. Az Amarna-korszak nagyszerű művészetében nyomát sem találjuk a napisten másfajta ábrázolásának. máglyára került. A királyi üldözés Ámont sújtotta legkeményebben. ahol atyjának. betiltották az istentiszteleteket. ha most az Aton-vallás néhány negatív jellemvonását emeljük ki. félistenek. Amenhotepnek nevében előfordult. és ezek a sugarak emberi kezekben végződnek. hogy hiányzik belőle minden mitikus. nem maradt róla semmiféle . valószínűleg a király személyére és egy kis körre szorítkozott csupán. és a lángokban hamuvá lett. Az Aton-vallás nem lett népszerű. szörnyek. Sőt a király buzgalma odáig ment. amelyet Akhetatonnak ( Aton szemhatárának ) nevezett. s a folyó mentén. Az egész birodalomban bezárták a szentélyeit. Romjainak helyén ma Tell-el-Amarna áll. Azután az anarchia korszaka következett. lennebb új székhelyet építtetett. kísértetek. Dzsinnek. Az Aton-vallást megdöntötték. Nem csoda. Ekhnaton életének végét homály borítja. emlékét. hogy visszatérjen Thébába. 1350-ben sikerült a rendet helyreállítania. Ott találták meg 1887-ben az egyiptomi királyok . vö. Tudunk néhány árnyékszerű. és egyidejűleg elvesztek núbiai és ázsiai hódításai is. Ebben a zavaros időszakban megint visszaállították Egyiptom régi vallását. mint valami gonosztevőét. hogy megvizsgáltatta a régi emlékeket. hogy Ekhnaton tudni sem akart a pokolról. de nem csupán őt. megbélyegezték. hanem szinte szemléletesnek nevezhető módon. rövid életű utódjáról.

nagyon is keveset tudunk. hogy ezt a kérdést eldöntsem. nem vagyok illetékes arra. de valószínűleg nem is lenne szabad ezt a kérdést olyan könnyen elintézni. és ha saját vallását adta át a zsidóknak. egyetlenegy. az Atonvallás. ezeket igen nagyra kell értékelnünk. anélkül azonban. amivel Oziriszt. Adonáj Elohénu. A két vallás közti hasonlóságok és különbségek könnyen felismerhetők. Hasonlítsuk most össze a zsidó vallást az Aton-vallással. azt mondják majd. nincs testi alakja. s megállapítottuk a kettő közötti ellentéteket. Különösen az istennév problémájára kell majd még visszatérnünk. Aton. és élete végéig megmaradt ennél a meggyőződésénél. A zsidó hitvallás.személyes kép. s bátran kijelenthetjük. akkor ezt a héber mondatot így fordíthatnók: „ Halljad Izrael. Sajnos. hogy ilyenre nem is fogunk akadni. „ Oziriszról és birodalmáról nem volt szabad többé beszélni. és az irodalomban is csak keveset találtam. Meg merném most kockáztatni a következtetést: ha Mózes egyiptomi volt. aki Rét mint a lenyugvó napot nevezte meg. A Mózes-vallást csak abban a végső alakjában ismerjük. hogy ezt nem követhetjük. Volna egy rövidebb út is ama tételünk bebizonyítására. Ha ennek ellenére találunk olyan nyomokat. ”. az Ámonpapok bosszúvágyának következtében. melyek feltevésünket alátámasztják. ”** Végül meg kell említenünk azt a teljes hallgatást. Az Aton-vallásról. De félek. akkor ez csak Ekhnaton vallása lehetett. ”. Az imént összehasonlítottuk a zsidó vallást az egyiptomi népvallással. Az igaz istennek. abban a reményben. hogy ez a feladat nem könnyű. amelyben körülbelül nyolcszáz évvel később. a mi istenünk. ami erre vonatkozhat ( Weigall szerint: „ Atum isten. a halottak istenét és a halottak birodalmát vették körül. a száműzetés utáni időben a zsidó papság rögzítette. hogy a Mózes-vallás nem más. Ha az egyiptomi Aton ( vagy Átum ) név nemcsak véletlenül hasonlít hangzásában a héber Adonáj és a szíriai Adonisz istennevekhez. hanem ősidőktől való nyelvi és értelmi közösség folytán. mondta a király. és egy idegen királynő. mint Thébához ” ). s ez az út egy hitvalláson. Tudjuk. Sem a himnuszok. hogy sikerül bebizonyítanunk a kettő eredeti azonosságát. „ Ekhnaton nem engedett faragott képet készíteni Atonnak. hogy . kinyilatkoztatáson át vezetne. sem a sírfeliratok nem tudnak semmit arról. ami az egyiptomi ember szívéhez a legközelebb állott. mint Aton vallása. valamint a kísérete talán éppen ezért vonzódott jobban Héliopoliszhoz. mint ismeretes. így hangzik: „ Sömd Jiszroél. Adonáj Echod. talán azonos eredetű az Észak-Szíriában általánosan tisztelt Atonnal."*** Ennél világosabban nem is lehetne szemléltetni a népi vallással való ellentétet.

hogy a zsidó vallás teljesen szakít a nap tiszteletével. hogy a túlvilág tagadását onnan vette át. hiszen az a tanítás összeegyeztethető lett volna a legszigorúbb monoteizmussal is. mint Isten és Ábrahám szövetségének jelét. hogy végrehajtotta rajta a szükséges műveletet. valamint a falakon és a sírokban talált ábrázolások is megerősítik. ami bennük megegyezik. Istennek Mózessel szembeni haragjáról szól. A leglényegesebb különbség . a holtak istenének nagyobb szerepe volt talán. Az egyiptomi népvallással való összehasonlításnál az volt a benyomásunk. egyrészt azzal. hogy a körülmetélés szokását is ő honosította meg náluk. másrészt pedig azáltal.lényeges felvilágosítást nyújtanának. hogy egy különösen homályos elbeszélésben. Ekhnaton számára ugyanis ez akkor vált igazán szükségessé. Bizonyos azonban.hasonlításban a zsidó vallást az Aton-vallással hely.az istennévtől eltekintve . Ekhnaton a nép. mint az egyiptomi. Mózes a zsidóknak nemcsak új vallást adott. hogy arra a kérdésre. Hérodotosz. például abban. hogy a körülmetélés szokása Egyiptomban már régóta honos volt. Ez a benyomás teljesen jogosultnak látszik. akit. s akit csak felesége. hogy eddig alig méltatták.abban mutatkozik. amelyet.lyettesítjük. Joggal csodálkoztunk azon. hogy az elvi ellentéten kívül a két vallás közti különbséget valami szándékolt ellentmondás is okozza. „ a történetírás atyja ” közli velünk. A zsidó egyistenhit bizonyos pontokon még merevebb is. és adatait a múmiák. Ezek azonban ferdítések. Ez a csodálkozásunk azonban eltűnik. honnan került a körülmetélés szokása a zsidókhoz. amelyben Ozirisznak. hogy azt. halállal akarta büntetni. Es látni fogjuk. mint tudjuk. mint a felső világ bármely más istenének. mert e szent kötelességet elmulasztotta. amelyre az egyiptomi vallás még támaszkodott. és az ember eleve hajlik rá. Mindkettő szigorúan monoteista vallás. később még bővebb betekintést nyerhetünk e motívumokba. a bibliai elbeszélés ezt több szempontból is cáfolja. A zsidó és az Atonvallásnak ezen a fontos ponton való megegyezése tételünk első bizonyító érve. Problémánk szempontjából ennek is döntő fontossága van. éppoly határozottsággal állíthatjuk. egy midianita asszony gyors beavatkozása mentett meg Isten haragjától azzal. melyek nem szabad megtévesszenek minket. annak ellenére. Igaz. és feltesszük.vallással tudatosan szembehelyezkedve alakított ki. hogy a képi ábrázolást teljesen eltiltja. Tudomásunk szerint a . mihelyt visszatérünk a zsidó vallástól az Aton-valláshoz. hogy nem ez az egyetlen. hogy a körülmetélés hagyományát az ősatyák korából eredezteti. csak egy felelet lehetséges: Egyiptomból. hogy a zsidó vallás nem akart tudni a túlvilágról és a halál utáni életről. erre az alapvető jellemvonásra vezesse vissza. amikor a népvallást kellett leküzdenie. ha az össze.

most tudjuk. a sémitákról. mégpedig a népvallással való ellentéte alapján bizonyára az Aton-kultusz. és őket az országon kívül egy önálló és öntudatos nemzeti léthez akarta segíteni . akkor nem zsidó. és evvel a fáraóval hozzuk kapcsolatba. az a tény. hogy eljárásunk módszertanilag támadható. és fogadjuk el egy pillanatra azt a gyakori feltevést. eleddig a többi szerző is hasonlóképpen járt el. amikor ezeknek a titkos motívumoknak nyomára akadunk. hanem egyiptomi kellett legyen. Azt a lehetőséget. Ha azonban Mózest Ekhnaton idejébe helyezzük. Már-. hogy Mózes nem zsidó. sumerokról biztosan feltételezhetjük. így a mózesi vallás csakis az egyiptomi vallások közül az egyik lehetett . hogy nem voltak körülmetélve. Az a magatartás. mint teljesen alaptalant elutasíthatjuk. ha fejtegetéseinkkel egybevág és habozás nélkül elvetjük. egy egyiptomi részéről érthetetlennek tűnik.amint ez valóban meg is történt -. hogy felbátorít annak a végső következtetésnek a megfogalmazására. De nem kezelhetünk másképpen egy olyan anyagot. nagyon is jól tudjuk. hogy az Egyiptomban élő zsidók a körülmetélés szokását esetleg máshonnan s nem Mózes vallásalapításával kapcsolatban vették át. nos. aki társait ki akarta szabadítani az egyiptomi szolgaságból. amelyről kétségkívül tudjuk. holott egyébként minden igyekezete épp ennek ellenkezőjére irányulhatott. szükségképpen mindig ébren tartva bennük az Egyiptomra való emlékezést. akkor . ha ellentétbe kerülünk vele. miszerint: ha Mózes a zsidóknak nemcsak új vallást hozott. hogy ezzel együtt rájuk erőszakoljon egy kényelmetlen szokást. akkor mi értelme lehetett annak. hogy Mózes zsidó volt. de a körülmetélés parancsát is ő adta. hogy megbízhatóságát torzító tendenciák nagyon is aláásták. hanem egyiptomi volt. amelyből kiindultunk és az a feltevés. amellyel a későbbi zsidó vallás néhány fontos pontban meg is egyezik. hogy népe elidegenedjék a szolgaság országától. s ami azt illeti. Hiszen bizonyosságot egyáltalán nem szerezhetünk. az a feltevésünk. hogy a körülmetélés Egyiptomban általános népszokás volt. Miközben a bibliai hagyományt némi önkénnyel és erőszakkal bizonyítékként használjuk fel. amely a zsidóknál könnyen érthető.Földközi-tenger keleti partján egy népnél sem dívott ez a szokás. Enélkül egészen másképp alakult volna Jákob leányának kalandja Szichem hercegével. amely bizonyos értelemben őket magukat is egyiptomiakká teszi. újabb kérdéshez vezet. és leküzdje az „ egyiptomi húsosfazekak ” utáni vágyakozást? Nem. amelyet hozzákapcsoltunk. Amint látjuk. Remélhetőleg némi elégtételt kapunk majd akkor. babiloniakról. és ez fejtegetéseink bizonyító erejét is nagyban csökkenti. Kánaán őslakóiról a Biblia maga mondja ezt. arra. annyira nem egyeztethető össze egymással.

A királyi család egyik hercege könnyen lehetett mind a kettő. elidegenedett népétől. hogy a sorssal szembeszálljon. e. új népet keressen. 1358 és 1350 közötti időszakban történhetett. Ekhnaton. Vagy talán valamivel később. hogy két irányban keressen kárpótlást a veszteségekért. mint a legtöbb történetíró feltételezi. A fáraók közvetlen környezetében élve meggyőződéses híve lehetett az új vallásnak. büszke és tetterős jellem lehetett.aki átveszi a kitevési mondát. Be kell látnunk. hősi kísérlet volt. hogy egyszer majd a nép vezére. úgy látszik. és egy olyan motiváció lehetősége bontakozik ki. kormányzó és pap is. nemcsak a bibliait . Bizonyára tudatában volt kiváló képességeinek. talán . hogy birodalma szétmorzsolódjék. s akkoriban nem volt olyan központi hatalom. mert a hivatalos történetírás. ha nem akarta megtagadni oly drága meggyőződését. Mózes energikus természetének jobban megfelelt az a terv. azt kell hinnünk. akik szerint ez a tizenkilencedik dinasztiából való Merneptah idejében történt. amelyben bizonyos sémita törzsek telepedtek le. talán ő maga is arról álmodott. Valóban világtörténelmi elhatározás! Egyezségre lépett velük. kézenfekvő. Mózes tekintélye lehetővé tette ezt.azaz egy évszázaddal korábban. Mindkét esetben eddigi hivatását folytatta volna. Ebben a kényszerhelyzetben rendkívüli megoldást talált. könnyen érthető a vezető szerep. a birodalom uralkodója lesz. amelyeket Ehnaton katasztrófája okozott. A mi felfogásunk szerint tehát az Egyiptomból való kivonulás az i. elveszítette hazáját. Talán abban az időben még a hükszoszok idején . hogy ez a kivonulás békésen és üldözés nélkül ment végbe.elbeszélésében Mózes mint egyiptomi hadvezér győzedelmes hadjáratot visel Etiópiában. hogy az ő új népévé legyenek. melyet a zsidóknál vállalt. más hagyományt is ismert. hogy új birodalmat alapítson. és még azelőtt. az . nem volt keresnivalója Egyiptomban. hogy Mózes előkelő és magas állású férfi volt.valóban a királyi család tagja. Ha Mózes magas állású hivatalnok volt. Josephus Flavius . az álmodozó. Induljunk ki abból a feltevésből. ha pap volt.megoldódik ez a rejtély is. de úgy látszik. A király halála után és a reakció megszilárdulásával reményei és kilátásai megsemmisültek. hogy mint vallásalapító lépett fel. amely megakadályozhatta volna tervének megvalósításában. és tűrte. a nép élére állt. amelyet aztán megajándékozhat az Egyiptomban meggyalázott vallással. azaz Ekhnaton halála után.amint a monda állítja róla . „ erős kézzel ” megszervezte kivonulásukat. Ezeket választotta ki. amelynek alapgondolatait magáévá tette. amely valamennyi kérdésünkre feleletet ad. hogy Horemheb visszaállította volna az államhatalmat .éppen annak a határ menti kerületnek ( Gósen )10 a kormányzója volt. Ellentétben a bibliai hagyományokkal.

Palesztinától délre. Úgy érzik. mint az egyiptomiaktól.interregnumot is beszámítja Horemheb uralkodásának idejébe. ugyanez volt a felfogása. A vándorlás célja csak Kánaán országa lehetett. akiket az Amarna-levelek még nem említettek. hogy Mózesnek. Elképzelhető. melyeket 1887-ben Amarna romváros levéltárában találtak. amely őket az egyiptomiakkal legalábbis egyenlőkké tehette. 450-ben Egyiptomban járt. akiket otthagyott. s egy kissé borzadnak tőle. Továbbá a disznóktól való irtózásukkal. És bizonyára kapóra jött neki az is. akiktől már csak némely szokásuk folytán is elkülönülnek. e. „ Általában minden tekintetben jámborabbak. Hérodotosz. A zsidóktól. ma már nehezen magyarázható szokással szemben. mi módon. Azok. mellyel az egész kivonulást magyarázni próbáltuk. különb kárpótlást remélt. és megvetéssel tekintenek a többiekre. Kánaánban laktak azok a törzsek is. végül pedig és legnagyobb mértékben a tehenek iránti tiszteletükkel. hogy Sét egy fekete disznó alakjában sebezte meg Hóruszt.héberek -. mint a többi emberek. s a név . aki mint egyiptomi maga is körül lehetett metélve. hogy ott egy életrevaló nép új földet szerezhet magának. nem tudjuk. a körülmetélés bevezetésére vonatkozólag is helytállónak bizonyul. így például a körülmetélés révén is. Tudjuk. amelyet ők vezettek be elsőnek. éspedig tisztasági okokból. A török még ma is „ körülmetéletlen kutyának ” szidja a keresztényt. hogy keveredjenek azokkal az idegen népekkel. amelyek a legközelebbi rokonságban állottak az Egyiptomból kivonuló zsidókkal. mert ezzel megsértenék a tehénszarvú . hogyan viseltetnek az emberek. hogy ez a jel elszigetelt és megóvja őket attól. s így példát mutattak a tekintetben. akiknél nem szokásos. úti beszámolójában az egyiptomi népről olyan jellemzést közöl. Ezeket a harcosokat azokból a levelekből ismerjük. aki i. ami bizonyára avval függ össze. amelyekhez vándorlásuk során eljutottak. Oda ugyanis az egyiptomi uralom összeomlása után harcias arameus törzsek törtek be. s a megszentelés jeléül bevezette náluk is azt a szertartást. amint a bibliai szövegben nyomatékosan hangoztatja. elriasztónak találják. amelyeket soha nem ennének meg vagy nem áldoznának föl. hódítva és rabolva. büszkék reá. Az a motiválás. akik átvették a körülmetélést. mintha magasabb rendűvé. ahogyan maguk az egyiptomiak is elzárkóztak minden idegen elől. de a később érkező zsidókra is átszármazott. mintegy nemessé tenné őket. azok ellenben. akiket tisztátalanoknak tartanak. De semmi esetre sem maradhattak el amazok mögött! „ Megszentelt néppé ” akarta tenni őket. népek és egyének ezzel az ősrégi. akikkel együtt elhagyta hazáját. amely meglepő hasonlóságot mutat a későbbi zsidóság ismert jellemvonásaival. Ezeket a törzseket habiruknak nevezték.

túlélte a katasztrófát. ” A zsidó hagyomány azonban később úgy viselkedett. hogy a kivonulást megkönnyítette . hogy a vallás. Ha bevalljuk. amelyet Mózes honosított meg. mely akkor Egyiptomban éppen összeomlott. mint ők. mint elismerni azt. Nem értenők meg például Mózes tettének motívumait. minthogy egyik sem tudja megmondani. ha csak követője vagy éppen tagja volt az óni iskolának. ha nem Ekhnaton idejében élt. ahonnan az kiindult. így tehát a körülmetéléssel kapcsolatban ellentmondásba kellett jutniuk a valósággal. . Aton vallásával azonosítottam. Ha mi Mózes személyével hozzuk is kapcsolatba. az ország akkori politikai viszonyaiból vezettem le.Íziszt. ezenkívül azonban semmilyen más szempont nem szól mellette. Nem tehetjük fel. és bizonyára Ehnaton halála után is több nemzedéket tartott eszméi bűvöletében. akkor ez már majdnem annyit jelent. századhoz). ha azt görög késsel vágták le. s így megengedhetem magamnak. Nem akarom itt ezeket a véleményeket idézni. Konstrukcióm magvát az a tétel alkotja. hogy a hivatalos Aton-vallás bukása Egyiptomban a monoteisztikus áramlatot teljesen elfojtotta volna. amit a rendelkezésemre álló tényanyag nem tesz indokolttá. s nem állnak olyan közel az istenekhez. Az ónbeli papi iskola. s elesne az a feltevésünk is. A vallást pedig. mintha nyomasztó volna számára az imént kifejtett következtetés. Ez a lehetőség eltolná a kivonulás időpontját és közelebb hozná az általában elfogadott évszámhoz (az i. nyársát vagy üstjét. Fejtegetéseimet magam is néhány kritikai megjegyzéssel folytatom. hogy a zsidó nép élére áll. nemcsak azt. tehát hogy a feltevéseknek e nagy épületét olyan határozottsággal állítottam volna fel. . és nem állt annak személyes befolyása alatt. Nem használná kését. Minden okuk megvolt rá. amely szerint Mózes az egyiptomi Ehnaton korában élt volna. szintén egyiptomi lehetett. hogy a körülmetélés egyiptomi szokás volt. XIII.mehetett végbe ez a befolyás. hogy túlságos biztonsággal adtam elő konstrukciómat. Gőgös korlátoltsággal néznek le a többi népekre. E helyütt szinte hallom újra a szemrehányásokat. amit kiválasztottunk. hogy a zsidó monoteizmus összefügg az egyiptomi történelem monoteisztikus epizódjával. e. hogy ezt tagadják. vagy nem ennék egy különben tiszta ökörnek a húsából. így elképzelhető Mózes cselekedete akkor is. melyet Mózes közvetített. Ezt a kapcsolatot már több szerző sejtette és jelezte is. ez a szemrehányás nem jogosult. mi módon. Azt hiszem. amelyek tisztátalanok. s elhatározását. amelyet a népnek adott vagy amit arra ráerőszakolt. . még más lehetőségeket is mérlegelnünk kell. A bevezetőben ugyanis hangsúlyoztam kételyeimet is. hogy ne ismételjem el azokat minden egyes tételnél. Ezért az egyiptomi férfi vagy nő sohasem csókolna meg egy görögöt.

sőt magának a fáraónak a féltékenységétől kellett tartania. A kivonulásnak kedvező összes külső és belső feltételek csak az eretnek király halálát közvetlenül követő időszakban" lehettek együtt. sőt végül maga Isten is türelmetlensége miatt bünteti meg. valószínű. hanem Mózes. melyet a zsidók istenük korai képébe felvettek . ( Ugyanezt az anekdotát csekély változtatással Josephus is elmondja. szigorú és kérlelhetetlen -. mert hiszen a valóságban nem egy láthatatlan isten. ) 13 Más alkalommal győzedelmes harci tettekről van szó. Mózes állítólag „ késedelmes a szólásra ”. Ebben az anyagban bizonyára olyan megbízható hagyományok. aki fölháborodásában megöli a kegyetlen felügyelőt. hogy indulatos. alapjában véve a Mózesre való emlékezésből ered.így az. melyeket Isten hegyéről hozott. amelyben megtaláljuk azokat a mondákat és mítoszokat. hogy némely tulajdonság. úgyhogy a fáraóval való tárgyalásainál Áron segítségére szorult. Indulatos. amelyeket Mózes mint egyiptomi hadvezér Etiópiában hajtott végre. Egy ilyen monda szemléletesen festi le. amelyeknek talán mégis hitelt adhatunk. A tizenkilencedik dinasztia következő királyai erős kézzel kormányozták az országot. fontosabb jelentése is. Maga a bibliai ábrázolás is néhány olyan vonással ruházta fel Mózest. Midőn egyszer a fáraó karjába vette. tehát valami beszédhibája vagy gátlása lehetett. aki sémita eredetű új-egyiptomi népével nem tudott tolmács nélkül . Az elbeszélés csekély ferdítéssel arra utalhat. azt nem mondja meg a Szentírás. és azonnal kikérte bölcsei véleményét. amelyek az évszázadok folyamán az első vezér és vallásalapító nagyszerű alakja körül keletkeztek. majd később a nép eltévelyedése fölötti haragjában összezúzza a törvénytáblákat. Ez megint történelmi igazság lehet. s amelyek személyét felmagasztalták és bizonyos ködbe is burkolták. hogy miről volt valójában szó.az országban uralkodó anarchia. és játék közben magasra emelte. s új jellemvonással gazdagítja a nagy ember arcképét. az ember vezette ki őket Egyiptomból. amelyek Mózes öt könyvében nem találtak helyet. A zsidóknak gazdag Biblián kívüli irodalmuk van. és a saját fejére tette. akit a hagyomány testvérének nevez. Minthogy ez a jellemvonás korántsem hízelgő. Lehet azonban más. A király megijedt ettől a rossz előjeltől. a hároméves fiúcska lekapta a koronát a fáraó fejéről. hogy megfelel a történelmi igazságnak. hogy Mózes idegen nyelvű volt. Egy másik neki tulajdonított jellemvonás különösen érdekes. foszlányai is el vannak szórva. könnyen haragra lobbanó férfiúnak írja le a Biblia. és ezzel kapcsolatos Egyiptomból történt elmenekülése. hogyan nyilatkozott meg Mózes öntudatos büszkesége már kisgyermek korában. Nem utasíthatjuk el azt a feltevést sem. minthogy a királyi udvar egyik pártjának.

Most azonban. Ezeknek a hegyeknek valamelyike lehetett a Sínai-Horeb. Ők is úgy vélekednek. ellenben találunk vulkánokat Arábia nyugati partja mentén. nem is a Sínai-hegy lábánál. hogy Jahve lejött a Sínaihegyről. hogy Mózes egyiptomi volt. Jahve bizonyára vulkánisten volt. egyelőre nem tudunk további következtetést levonni. melyekből később Izrael népe kialakult. amelyet Jahve székhelyének tartottak. Valószínűleg más szomszédos törzsek is ezt az istent követték. a Vörös-tengeren való átkelés. ( A bibliai szöveg egyes részei még őrzik azt. és Meribat-Kadesbe ment. melyek a legutóbbi időkben is működtek. de minthogy a történelmi eseményeket nem ismerjük. Ez az esemény azonban szerintük nem Egyiptomban játszódott le.érintkezni. Meyer szerint mégis rekonstruálhatjuk az isten eredeti karakterét: félelmetes. hogy mik voltak a ferdítő tendenciák. vérszomjas démon lehetett. s a Sínai-félsziget hegyei sem voltak soha vulkánikusak. A bibliai elbeszélést Mózesről és a kivonulásról egyetlen történetíró sem tarthatja egyébnek jámbor költeménynél. Ezek az újabb történetírók. sőt olyanokat is. hanem egy helységben. hogy miként hangozhatott eredetileg ez a hagyomány. nem téveszthet meg bennünket. a Sínai-félsziget keleti vége és Arábia nyugati partja között. akár nem -. nem tudjuk.ellentétbe kerültünk a legújabb történetkutatás némely komoly eredményével. Az az ellentmondás. egy bizonyos időpontban új vallást vettek fel. azt sem tudjuk. Abból a feltevésünkből. és a napvilágot kerülte. Hogy milyen volt az eredeti hagyomány. aki ennél a vallásalapításnál isten és a nép között . munkánknak átmenetileg vége szakad. csak sötétben tapogatózhatunk. aki éjszaka járkált a világban. amely egy távoli hagyományt saját tendenciái érdekében dolgozott át. egy kutakban és forrásokban gazdag oázisban. azt szeretnénk kinyomozni. egy döntő ponton csatlakoznak a bibliai hagyományhoz. amelyet Meribat-Kadesnek neveztek. hogy Mózes egyiptomi volt akár bebizonyosodott. hogy . a Sínaihegyi kinyilatkoztatás. Egyiptomban tudvalevőleg nincsenek vulkánok. amely a Palesztinától délre húzódó földsávon fekszik. De nem maradhatunk közömbösek az iránt. Egy Jahve nevű isten tiszteletét vették itt át. úgy látszik. ) Noha a bibliai elbeszélés különféle átdolgozásokon ment át. Annak.mint tűnik . Tehát ez újabb megerősítése annak a tételnek. Azt. mint amilyen a tíz csapás. hogy azok a zsidó törzsek. valószínűleg a közelben lakó MIDIANITÁK egyik arab törzsétől. akiknek képviselőjeként Eduárd Meyert* szeretnők elfogadni. hogy rekonstrukciónkban nem adtunk helyet a Biblia olyan ékességeinek. legalábbis kapcsolatai kezdetén.

a másik az a Hérodotosztól való idézet. ami az ő történelmi műve lett volna." Ellenben ugyanez a szerző nem győzi eléggé hangsúlyozni Mózesnek Kadessel és Midiannal való kapcsolatait. sohasem volt kétséges előtte. hogy Józsua felszólítja a népet a körülmetélésre. konkrét egyéniségnek ábrázolni. akinek Jahve megnyilatkozik. hogy a Mózes ifjúkori történetében szereplő motívumokat a hagyomány később mind elejti. Meyer azt mondja. Jetrónak. hogy a körülmetélést az egyiptomiaktól vették át. hanem egyszerű pásztor. Nem is tudta senki azok közül. a midianita papnak a veje. . valamint egész ifjúkori története föltétlenül másodlagos jellegű. tehát a családtörténeti mondának a kultusszal kapcsolatban lévő alakja. A hősi jellem. házassága révén a midianita pappal való rokonsága ennek kiegészítő része. ]. . nem pedig történelmi személyiség. A kivonulásnál és az egyiptomiak pusztulásánál Mózesnek egyáltalán nincs szerepe. és az a parancs. de nyilván nem tudja. akit ismerünk. „Az a Mózes. ” „ Mózes alakja elválaszthatatlanul össze van kapcsolva Kadessel. a későbbi Mózesből teljesen hiányzik. és épp apósa nyáját őrizte. a csodatevő. tartalommal megtölteni. hogy az egyiptomi tartózkodásról és az egyiptomiak katasztrófájáról szóló történetnek van valamiféle történelmi magja. pedig nagyon hatásosan lehetett volna őket felhasználni. nem is szólva azokról. ” Nem tagadhatjuk azt a benyomásunkat. De az egyiptomi Mózesről nincs mondanivalója. Kadesben Jetro meg is látogatta. már csak az Isten embere. Ezek egyike az. és utasításokkal látta el. a kadesi papok őse. „ A midianbeli Mózes már nem az egyiptomi fáraó unokája. Korábbi érvelésünket két fontos utalással gazdagítja. hogy a föníciaiak ( bizonyára a zsidók ) és a szíriaiak maguk is elismerik. vagy bármi olyasmit felmutatni. mikor az isteni elhivatásról értesült.közvetít. akik történelmi alaknak fogták fel. Mózes a neve. még csak nem is említi a Biblia. A tíz csapásról szóló történetekben már nincs is szó korábbi kapcsolatokról. ” A szerző rámutat arra is. hogy a kades. melyet a gyermekkoráról szóló monda feltételez. „ Mózes alakja szorosan összenőtt Midiannal és a pusztában lévő kultuszhelyekkel. hogy az izraelita fiúkat meg kell ölni. akit Jahve természetfölötti erővel ruházott fel [ . teljesen feledésbe merült. De a kivonulással való összekapcsolás. és nyilván úgy keletkezett. hogy Mózes alakját beillesztették egy összefüggő mondakörbe. hogy felismerését hogyan helyezze el az időben és hogyan magyarázza. „hogy elkerüljék az egyiptomiak gúnyolódását". Csak a körülmetélés szokását hajlandó egyiptomi befolyásra visszavezetni.és midianbeli Mózes aki a hagyomány szerint egy érckígyót állított fel a gyógyítás istene gyanánt - . akik a hagyományt teljes egészében történelmi valóságnak fogadták el.

És ha csak szemernyi hitelt is adunk az újabb történetírók kutatásainak. A mi egyiptomi Mózesünk a midianista Mózestől talán nem kevésbé különbözik. amelyet abból a feltevésből akartunk fonni.egészen más. Jahvétől. szakítottak. immár másodszor is elszakadt. Azután 1922-ben Sellin olyan felfedezést tett. hogy következtetéseinkben . akkor nagyon is érthető. hogy az a szál. De ha igaza van. hogy a Jordán keleti vidékén fekvő Sittimet jelölik meg a Mózes elleni merénylet színteréül. s hogy a vallással. akkor be kell vallanunk. De mindjárt meglátjuk. Ez a hagyomány azonban nemcsak Ézsaiásnál bukkan fel. Sellin úgy véli. Átvesszük Sellinnek azon hipotézisét. s talán nemcsak egyedül azt. A hagyományt nem kell minden részletében elfogadnunk. Meyer után sem jutott nyugvópontra. mert efféle dolgokat nemigen szokás kitalálni. Egészen váratlanul itt is felbukkan egy kivezető út. A babiloni száműzetés végén a zsidó népben az a reménység bontakozott ki. aki túlnő a kadesi pap alakján. Gondolatmenetüket tovább szőhetjük anélkül. hogy a történelmi kutatás hitelt érdemlő eredményeivel ellentmondásba keverednénk. hogy Mózes egyiptomi volt. melyet bevezetett. mint az egyetemes isten. aki olyan vallást nyitott meg a nép számára. hogy eldöntsem. sőt Sellin szerint ez az alapja minden későbbi Messiás-várásnak. hogy ez a hely a mi meggondolásaink szempontjából elfogadhatatlan. Az ilyesminek nem volna megfogható indítóoka. hogy újra összekössük. Lesz azonban annyi bátorságunk. és bűnbánó népét. Az a törekvés. és megfelel a hagyományokban élő nagy embernek. ha azonban valóban megtörténtek az események. század második felében ) félreismerhetetlen nyomaira bukkant egy olyan hagyománynak. akkor az általa felismert hagyománynak történelmi valóságot tulajdoníthatunk.* Ézsaiás prófétánál ( a VIII. Aton. hogy Mózesből olyan alakot lehessen teremteni. visszatér a legtöbb későbbi prófétánál is. az örök üdvösség hónába vezeti. ez azonban nem tartozik ránk. melyben minden mágia és varázslat a legszigorúbban tiltva van. vajon Sellin helyesen értelmezte-e a kérdéses prófétai helyeket. Természetesen ezúttal sem vagyok abban a helyzetben. már nem is lehet reményünk rá. melynek tartalma szerint a vallásalapító Mózest makacs és erőszakos népe egy felkelés alkalmával megölte. mint a mi nagyszerű és hatalmas egyiptomink. úgy látszik. hogy igyekeznek azokat elfeledni. mely döntően befolyásolja problémánkat. Feltehető volna a kapcsolat egy későbbi vallásalapító sorsával.. hogy a szégyenletesen meggyilkolt vezér visszatér a halálból. az istenhegyen lakó démontól. Ezúttal. hogy az egyiptomi Mózest a zsidók megölték. Egyúttal elvetették az általa alapított vallást is.

az egyesülés előtt kellett megtörténnie. Ezután a nép elég erősnek érezte magát ahhoz. Kadesben ment végbe. Legkifejezőbb példáját ennek a folyamatnak köztudottan a reformáció adta. A történelemben nem ritkák az ilyen helyzetek. mert szilárd hagyományt hoztak magukkal. és valóban. rövid politikai egység után ennek megfelelően az ország két részre hullott széjjel. Erre a lényeges pontra való tekintettel azt mondhatjuk. A bevándorlók valószínűleg elég sokáig éltek már az országban. amelyek ott már hosszabb idő óta megtelepedtek. de kulturálisan erősebbnek bizonyultak. A hajdani egyiptomiak valószínűleg kevesebben voltak. ezekből az időkből való ismereteink sokkal bizonytalanabbak. ami utána következett. hogy átélték-e vagy sem az egyiptomi számkivetést s mindazt. Ez az esemény . Kiindulópontunk az egyiptomi kivonulás marad. hogy a későbbi zsidó népnek csak egy töredéke élte át az egyiptomi eseményeket. Izrael és Júda birodalmára.Meyer szerint .egyébként függetlenek maradjunk az egyes szerzőktől. de a későbbi szétesés bizonyára itt is összefügg a korábbi egybeolvadással. a déli részben az Egyiptomból visszatértek tömörültek volna. Az eseményeknek ezzel a lefolyásával nem egyeztethető össze az a feltevés. nagyobb hatást tettek a nép további fejlődésére. amikor a több mint egy ezredévnyi időköz után ismét helyreállította azt a határvonalat. hogy a zsidó nemzet két alkotóelem egyesüléséből származott. semhogy azt mérnők állítani. Jahve vallását. hogy a zsidó népben nagyon különböző elemek keveredtek. ami kézzelfoghatóbb. mint a többiek. amely a többieknél hiányzott. és korábbi elkülönülések lépnek ismét előtérbe. hogy az északi birodalomban a régi telepesek. valamennyi törzzsel közös vallást vettek fel. Bizonyos. de ezek között a törzsek között a legnagyobb különbség mégis abból támadhatott. hisz egy kis csapat bizonyára nem elégítette volna ki a nagyra törő. A zsidó népre vonatkozólag nem mutathatjuk ki a régi állapotnak ilyen pontos reprodukálását. Es talán még valami mást is. Valószínű. mint a hagyomány.ennek sokkal korábban.midianita befolyás alatt. hogy Mózessel együtt nagy tömeg hagyta el az országot. ha a szerzők nagy részével együtt mi is feltételezzük. hogy betörjön Kánaán országába. büszke férfit. hogy Mózesnek és vallásának katasztrófája a keleti Jordán-vidéken következett volna be . De talán nem tévedünk. Ennek az egyesülésnek kifejezésére egy új. Más szóval: az Egyiptomból visszatért törzs később az Egyiptom és Kánaán közötti földsávon más rokon törzsekkel egyesült. mely a hajdani római birodalomhoz tartozó és a függetlennek maradt germán terület között egykoron fennállott. amelyek során későbbi egybeolvadások érvényüket vesztik. s így tekintélyes számú néppé növekedhettek. A zsidó őskor legnagyobb .

amely úgyszólván mint vezérfonal. ( Ez a feltevés jól megfér Yahudának azokkal az adataival. Ezt a megoldást támasztja alá az a korábbi dolgozatomban említett tény is. hogy Mózes lévita volt. Izrael tizenkét törzsének egyikétől. Az utóbbi látszik valószínűbbnek. és ennek ellenében készek voltak elfogadni az új istenséget és mindazt. Bizonyára magával hozta kíséretét. hogy Mózes kíséretének nagy része megmenekült attól a katasztrófától. egy lévitának ugyanis nem kell okvetlenül papnak lennie. Ez a szokás a Jahve-vallásban is paranccsá lett. amely között éltek. megőrizték emlékét. hogy később csak a léviták közt lelhetők még fel egyiptomi nevek. Ezek voltak eredetileg a léviták.ahogy őket megkülönböztetésképpen nevezném . Ez nem egy kasztnak a neve.a megszentelésnek erről a jeléről nem akartak lemondani. írnokait. akik . tehát az Egyiptomból visszatérők . kultúrájukkal a többiek fölött álló kisebbséget alkottak. kompromisszum volt. hogy eredetileg hol élt ez a törzs. sőt talán egy évszázad is eltelhetett. bár végeredmény szempontjából ez nem lényeges.vagy közöttük a léviták . vagy előbb. mikor ezek a Jahve-vallást már felvették. vagy hogy a meghódított Kánaán melyik részét jelölték ki számára. hogy még . Lévi törzsétől származtatják őket. szolgáit. Ami Kadesben történt. A hagyománynak az az állítása. A Mózes személyével kapcsolatos feltevésünk lehetővé tesz egy magyarázatot. hogy Mózes halála és a kadesi vallásalapítás között két nemzedék. hogy a léviták Mózes emberei voltak. és minthogy elválaszthatatlanul össze van kapcsolva Egyiptommal. de semmiféle hagyomány nem tudta pontosan megmondani. Egyelőre elfogadom a feltevést. nyilván átlátszó elferdítése annak a való igazságnak. de hívek maradtak urukhoz. beolvadtak a népbe. hogy olyan nagy úr. melyben a Mózes-törzsek félreismerhetetlenül nagy szerepet játszottak. )* Elképzelhető. mint az egyiptomi Mózes. Ennyit meg akartak menteni régi vallásukból. Ott megint a körülmetélés tanúságára hivatkozhatunk. Lehetséges. melyek Egyiptomnak a korai zsidó irodalomra tett hatására vonatkoznak. A Jahvehívőkkel való egyesüléskor befolyásos. A legfontosabb papi állásokat töltötték be. Nem hihető. de mégis megkülönböztetik őket a papoktól. vajon az új-egyiptomiak. elfogadását csak a Mózes emberei iránt tett engedménynek tarthatjuk. Nem látok semmi módot annak eldöntésére.rejtélyei közé tartozik a léviták származása. Utódaik elszaporodtak. és ápolták tanainak hagyományát. legközelebbi követőit. itt ismételten nagy szolgálatot tesz. kíséret nélkül ment volna a számára idegen nép közé. ami őt magát és vallását sújtotta.akkor egyesültek-e törzsrokonaikkal. amit a midianita papok tanítottak róla.

és őt állították a midianita pap helyére. Ily módon mintegy kiegyenlítődés történt.más engedményeket is kierőszakoltak. Jahvénak a nagyságát és hatalmát bebizonyítsák. Jehu. hanem az Isten hegyének lábánál. s így ezt az eseményt olyan elemekkel díszítették. azt nem értjük. Jahve helyett Adonájt kellett mondani. hogy a kritikai bibliakutatás a Hexateuchusnak ( Mózes öt könyve és Józsué könyve együtt ) két forrásművét tételezi fel. Minthogy Mózes emberei olyan nagy fontosságot tulajdonítottak az Egyiptomból való kivonulásuk élményének. amelyek a vulkánisten félelmetes nagyságát bizonyították. nem pedig a vulkánisten. Ez az ábrázolás azonban nagyon méltánytalan Mózes emlékéhez. ezt a felszabadító tettet is Jahvénak kellett köszönni. hogy a zsidó szertartás bizonyos megszorításokat szab meg az istennév használatával kapcsolatban. úgy. a törvényhozás sem Kadesben történt. de ez csak afféle sejtés. a Mi dián egyik hegyén lakó Jahvét átvitték Egyiptomba. szintén sürgető törekvésnek is eleget tettek. amelyek tehát e tekintetben közös forrásra ( írásra vagy szájhagyományra ) mutatnak. Az istennév kiejtésére vonatkozó tilalom közismerten ősrégi tabu. a vihar. Kézenfekvő volna ezt a szabályt is beleilleszteni gondolatmenetünkbe. Ennek a tartalmát megismerhetjük a rejtélyes J és E megegyező adataiból. hogy az új istennek. Ezentúl a kivonulás és a vallásalapítás időpontját közelebb hozták egymáshoz. Nem kell azonban azt hinnünk. hogy a vallásalapítás alkalmával kompromisszumos megegyezés történt. Hogy miért éppen a zsidó törvények újították fel. amely éjjel tűzoszloppá változott. ezzel szemben Mózes kultuszát kiterjesztették . De mégis volt valami rendkívüli: ismeretes. ilyen a füstoszlop. hogy Mózest átvitték Kadesbe. s ezt azzal adták meg.megjegyzésére: „ A különböző nevek biztos jelei annak. Ezeket J és E betűkkel jelölik. Említettük már. de gondoljunk egyik szerzőnk Gressmann . a másik az Elohim istennevet használja. aki a népet Egyiptomból kiszabadította. arra később fogunk rámutatni. Józsué. vagyis a SínaiHoreb hegyhez. elképzelhető. A fő törekvés az volt. egy vulkáni kitörés külső jeleitől kísérve. Igaz ugyan. Hogy ezzel a megoldással egy másik. hogy ez valami újabb motívum hatása alatt történt. így tehát kárpótlással tartoztak neki. hiszen ő volt az. mert az egyik a Jahve. minden további támpont nélkül. vagyis összetételekhez használhatták a Jahve istennevet Yochanan. hogy a tilalmat következetesen betartották: theophor személynevek képzésére. a közbeeső hosszú időszakot letagadták. hogy az üldözőket a visszazúduló víztömeg elpusztította. ” A körülmetélés fenntartását bizonyítékul használtuk fel arra nézve. hogy eredetileg különböző istenek voltak. mely egy időre kiszárította a tengert. hogy Elohimot és nem Adonájt.

aki tőle kapta a Mózes nevet. J-t.• vonásai lehettek.Kadesre. Astruc különböztette meg 1753-ban. hogy túlságosan nagy és indokolatlan biztonsággal rekonstruáltuk Izrael népének történetét. s hogy a midianista Mózes sohasem lépett Egyiptom földjére s mit sem tudott Atonról. és feltehetjük. sőt erőszakosnak. De erről a második Mózesről semmi személyeset nem tudunk . Ez a lelet mutatja a további utat. Ismét el vagyunk készülve olyan szemrehányásokra. és sohasem hallotta Jahve nevét. mint hallottuk.minket ugyanis itt csak ezek érdekelnek ) keletkezéséről. hogy a legtürelmesebb és legszelídebb ember volt. hogy az egyiptomi Mózes sohasem volt Kadesben. Ez a tudósítás gyakran mondja uralomvágyónak. aki az északi birodalomban élt. hogy konstrukciónknak vannak gyönge pontjai. sőt felbecsülhetetlen történelmi adatokat tartalmaz. egészen a keleti Jordán-vidékig. vagy a mondaképzésnek az volt a feladata. erre nézve több magyarázat is elterjedt. Más ilyen tendenciákat is fel kell tárnunk. Eddigi fáradozásaink közben az egyik ilyen felderítő tendenciát már megfejtettük. hirtelen haragúnak. Így tehát Mózes alakja egybeolvadt a későbbi vallásalapítóval. Hacsak nem akarjuk megfejteni azokat az ellentmondásokat. e. nem sok hasznát vehette. A rendelkezésünkre álló bibliai elbeszélés értékes. akiben újabban Abjatar papot. hogy segítségével felismerhessük a ferdítéseket. Azt hiszem. melyeket a bibliai tudósítás ábrázolásában Mózes jelleme tükröz. i. az egyiptomi Mózes. hogy mit mond a kritikai bibliakutatás* a Hexateuchus ( tehát Mózes és Józsué könyvei . másrészt mégis azt halljuk. Dávid király egyik kortársát vélik felismerni. a Jahvisat tartják a régibb forrásnak. akinek népével oly nehéz és nagy tervei voltak. A hagyománynak. Magunk is tudjuk.** Az északi birodalom bukása után. ) Valamivel későbbre teszik az úgynevezett Elohista működését. melyeket létrehoztak. és saját adalékaival .alakját teljesen elhomályosítja a másik. minthogy az saját ítéletünkben is visszhangra talál. hogy a két személy összeolvasztása céljából az egyiptomi Mózest Midianba helyezze át. a midianita Mózes jellem. ( A Jahvistát és az Elohistát először J. jogosan választhatjuk el egymástól a két alakot. Ezt a kritikát nem tekintjük túl súlyosnak. talán a másik. melyeket azonban erőteljes tendenciák befolyása elferdített és a költői fantázia alkotásaival díszített fel. hogy érdemes lesz munkánkat a megkezdett irányban folytatni. Jetro pap vejével. Ha akad valami támpont. Halljuk először is. Egészében véve úgy véljük. akkor ezek mögött a valódi tényállás újabb részleteire tudunk majd fényt deríteni. 772-ben egy zsidó pap egyesítette J és E egyes írásait. Világos. hogy ezeknek az utóbbi tulajdonságoknak az egyiptomi Mózes. de nem kevésbé erős oldalai is. és.

egészítette ki őket. Az ő munkáját J-E-vel jelölik. A VII. században csatlakozik ehhez az ötödik könyv, a Deuteronomium, amelyet állítólag a maga egészében találtak meg újra a Templomban. Egy, a Templom pusztulása utáni időpontra ( i. e. 586 ), a száműzetés és a visszatérés idejére tehető a másik átdolgozás, melyet Papi-kódexnek neveznek; az V. században nyeri el a munka végleges alakját, és, azóta lényeges változtatás nem történt rajta. ( Történelmileg bebizonyosodott, hogy a zsidó forma végleges rögzítése Ezdrás és Nehemiás reformjának eredménye volt az i. e. V. században, tehát a száműzetés utáni időkben, a zsidók iránt jóakaratú perzsák uralma alatt. Számításunk szerint eddig már mintegy kilencszáz év telt el Mózes fellépése óta. Ez a reform komolyan vette azokat a rendelkezéseket, melyek az egész nép megszentelésére törekedtek; a vegyes házasságok megtiltásával megvalósította a környező népektől való elkülönülést: a Pentateuch, a tulajdonképpeni törvénykönyv végleges formát nyert, és lezárták azt az átdolgozást is, amely Papi-kódex néven ismeretes. Azonban biztosnak látszik, hogy ez a reform nem vezetett be újabb tendenciákat, hanem csupán korábbi kezdeményezéseket folytatott és erősített meg. ) Dávid királynak és korának története valószínűleg egyik kortárs műve volt. Ez már valódi történetírás, ötszáz évvel Hérodotosz, „ a történetírás atyjának ” világra jötte előtt. Közelebb jutunk a teljesítmény megértéséhez, ha a mi feltevésünk értelmében egyiptomi befolyásra gondolunk. Még az a feltevés is fölmerült, hogy talán azoknak a bizonyos őskori izraelitáknak, tehát Mózes írnokainak is részük lehetett az első ábécé feltalálásában. ( Ha a képábrázolás tilalma alatt állottak, akkor éppen ebben a tilalomban láthatjuk az okát, hogy miért szakítottak a hieroglifikus képírással akkor, mikor egy új nyelv kifejezéseinek írásjeleit összeállították. )* Hogy a régi időkről való beszámolók alapját mennyiben képezték korai feljegyzések és mennyiben a szájhagyomány, arról természetesen nincs tudomásunk. Valamint arról sem, hogy az egyes esetekben milyen időköz telt el az esemény és írásbeli rögzítése között. De a szöveg, abban a formájában, ahogy ma előttünk fekszik, eleget mond nekünk saját sorsáról is. Két egymással ellentétes feldolgozás nyomai fedezhetők fel benne. Egyrészt olyan feldolgozásokon ment keresztül, melyek titkos szándékaik értelmében meghamisították, megcsonkították és kibővítették, sőt helyenként egészen az ellenkezőjére fordították; másrészt viszont a kíméletes kegyelet őrködött fölötte, amely mindent úgy akart megőrizni, ahogyan rátalált, tekintet nélkül arra, hogy az egyes részek összeillettek-e, vagy,

épp ellenkezőleg, ellentmondtak- e egymásnak. így majdnem minden részben feltűnő hézagok keletkeztek, zavaró ismétlések, kézzelfogható ellentmondások, olyan jelek, amelyek elárulnak bizonyos dolgokat, melyeket a szerzők egyáltalán nem óhajtottak közölni. Egy szöveg kiforgatásánál hasonló a helyzet, mint egy gyilkosságnál. Nem a tett végrehajtása nehéz, hanem a nyomok eltüntetése. Így a szöveg elváltoztatásánál sok esetben számíthatunk rá, hogy az elfojtott és letagadott dolgokat elrejtve valahol mégis megtaláljuk, ha megmásítva és az összefüggésből kiszakítva is. Csak nem lesz mindig könnyű felismerni őket. A torzító tendenciák, melyeket fel akarunk deríteni, bizonyára mindenféle írásbeli rögzítés előtt már a szájhagyományra is hatottak. Egyiküket, talán a legnagyobbat, már felfedeztük. Azt mondottuk, hogy az új istennek, Jahvénak a fellépésével Kadesben felmerült annak a szüksége, hogy dics őítésére tegyenek valamit. Helyesebben szólva, mintegy be kellett rendezni székhelyét, helyet biztosítani a számára, és a korábbi vallások nyomait eltüntetni. Úgy látszik, a megtelepedett törzsek vallását illetőleg mindez teljes mértékben sikerült is; legalábbis erről nem hallunk többé semmit. Az Egyiptomból visszatérőknél azonban ez nem ment olyan könnyen, ők nem voltak hajlandók lemondani az egyiptomi kivonulásról, Mózesről és a körülmetélésről. Ők már voltak Egyiptomban, amit aztán megint elhagytak. S ettől fogva az egyiptomi befolyásnak minden nyomát el kellett tüntetni. Mózes személyét úgy intézték el, hogy áthelyezték Midianba és Kadesbe, s egybeolvasztották a vallásalapító Jahve-pap személyével. A körülmetélést, az egyiptomi befolyás legsúlyosabb bizonyítékát meg kellett tartani, de kísérletet tettek arra, hogy ezt a szokást, minden bizonyíték ellenére, elválasszák Egyiptomtól. Az Exodus könyvének azt a rejtélyes, érthetetlenné stilizált fejezetét, mely szerint a körülmetélés elmulasztásáért Jahve megharagudott volt Mózesre, és azt, hogy midianita felesége a gyors operációval megmentette az életét, csakis úgy foghatjuk fel, mint az árulkodó valósággal szembeni szándékos ellentmondást! Nemsokára hallani fogunk egy másik fikcióról is, melynek szintén az a célja, hogy ezt a kényelmetlen bizonyítékot hatástalanná tegye. Aligha mondhatjuk ezt egy újabb tendencia megjelenésének; sokkal inkább az előbbi továbbvezetéséről, olyan törekvésről van szó, mely le akarja tagadni, hogy Jahve a zsidók számára új, idegen istenség lehetett. Ezzel a szándékkal hivatkozik a Biblia az ősatyákra - Ábrahámra, Izsákra és Jákobra. Jahve azt állítja, hogy már ezeknek az ősatyáknak is ő volt az istene, ámbár kénytelen beismerni, hogy nem ezen a néven tisztelték. ( A

korlátozások, melyek ennek az új névnek használatát tiltották, nem lesznek ezáltal érthetőbbek, csak annál gyanúsabbak. ) Jahve azonban azt nem teszi hozzá, hogy milyen más néven. És a körülmetélés szokásának egyiptomi eredete ellen döntő támadásra itt nyílik alkalom. Jahve már Ábrahámnál megkövetelte ennek a rítusnak végrehajtását, és a közte és Ábrahám ivadékai közt fennálló szövetség jeleként vezette be azt. Ez azonban nagyon ügyetlen hamisítás volt. Mert az embert a többiektől elkülönítő és kitüntető megkülönböztető jelnek olyasmit kell választani, ami másoknál nem szokás; nem pedig olyasmit, amit millió és millió más ember is felmutathat. Hiszen eszerint az Egyiptomba került zsidóknak minden egyiptomit szövetséges társul, Jahvéban való testvérükül kellett volna elismerniük. Hisz az a tény, hogy a körülmetélés Egyiptomban szokás volt, a Biblia szövegét megteremtő zsidók előtt nem lehetett ismeretlen. A Meyer által említett rész Józsué könyvéből maga is beismeri ezt, pedig éppen hogy tagadnia kellett volna. Vallásos mítoszoktól nem várhatjuk el, hogy túlságosan nagy fontosságot tulajdonítsanak a logikus összefüggéseknek. Különben joggal megütközhetne a nép igazságérzete egy olyan istenség viselkedésén, aki az ősatyákkal kölcsönös kötelezettségekkel járó szövetséget köt, azután évszázadokig nem törődik emberi szövetségeseivel, míg egyszer csak újra eszébe jut kinyilatkoztatnia magát az utódok előtt. Még különösebben hat az a gondolat, hogy egy isten egyszerre csak „ kiválaszt ” magának egy népet, s kijelenti, hogy ez az ő népe, és ő ennek a népnek istene. Azt hiszem, ez az egyetlen ilyen eset az emberi vallások történetében. Egyébként isten és nép elválaszthatatlanul összetartoznak, kezdettől fogva egyek; megesik ugyan, hogy egy nép más istent fogad el, de az sohasem, hogy egy isten keres magának más népet. Talán közelebb jutunk ennek az egyedülálló jelenségnek megértéséhez, ha Mózes és a zsidó nép közötti kapcsolatra gondolunk. Mózes volt az, aki a zsidó néphez leereszkedett, aki a zsidókat a maga népévé tette. Mózes kiválasztott népe voltak ők. Jahve kétségtelenül vulkánisten volt. Egyiptom lakosainak semmi okuk sem lehetett, hogy ilyen istent tiszteljenek. Bizonyára nem én vagyok az első, akinek feltűnt a Jahve név gyökerének rokonsága egy másik istenével, Jupiterével. A héber Jahve rövidítésével képezett Johanán név, mint például Gotthold ( pun megfelelője: Hannibál ), az európai népeknek egyik legkedveltebb neve lett ezekben a formákban: Johann, John, Jean, Jüan. Midőn az olaszok ezt a nevet Giovannira változtatták, és aztán a hét egyik napját Giovedinek ( csütörtök ) nevezik el, akkor megint olyan hasonlóság villan fel előttünk, mely talán semmit sem jelent, de lehet az is, hogy nagyon sokat. Ott nagy messzeségbe nyíló, de

Ha rájuk hivatkoztak. Izsák és Jákob . Ennek a motívuma nem egészen világos. hogy az istennő nem tudta megvédeni otthonát egy nagyobb hatalom támadásai ellen. mint valószínűleg az egész Egei-tenger vidékén is. s elsősorban a vulkánistennek lehetett jogcíme arra. Bármennyire meghamisították is ezzel a múlt képét. emlékük az ország bizonyos helyeihez kötődött. ami a midianita befolyásra emlékeztet. hogy azokban a sötét időkben következett be az anyaistenségnek férfiistenekkel való helyettesítése ( akik talán eredetileg a fiai lehettek ). Különösen érdekes Paliasz Athéné sorsa. hogy a Földközitenger keleti medencéje mentén lévő országok azokban a sötét századokban. saját anyjától megfosztotta. hogy ezzel bizonyítsák szent és kötelező voltukat.bekapcsolásának még más célja is volt. melyek bizonyára nagyon mély benyomást tettek a vidék lakóira.az . hogy ne legyen semmi. Úgy látszik. bizonyára hozzájárult ahhoz. hogy eredetileg Kánaánbeli hősök vagy helyi istenek voltak. és így védekeztek ama gyűlölet ellen is. Az a felismerés. hogy a knósszoszi Minósz-palota végleges pusztulása is földrengés következménye volt. Kréta szigetén akkoriban. mert ez a változtatás akkor már rég megtörtént. akiket azután a bevándorolt izraeliták beillesztettek őstörténetükbe. Azt tükrözi. ami egyszer már az ősök tulajdonát képezte. egy nagy anyaistenséget tiszteltek. hogy a jelenkor törvényeit és intézményeit a régi időkbe helyezzék vissza. hogy át kellett adnia helyét egy férfiistenségnek. Ügyes fordulat volt. egy másik szándék szolgálatában állnak. A vallásalapítás színhelye végérvényesen a Sínai-Horeb lett.egyúttal nagyon bizonytalan távlatok tárulnak elénk. és a reá kiszabott szüzesség folytán őt magát is kizárta az anyaságból. Ekkor már nem kellett az események elbeszélésén változtatni. aki valószínűleg az anyaistenség helyi alakja volt: a vallási átalakulás Zeusz lányává degradálta. hogy ebből az országból való őslakók. nemcsak annak letagadása. hogy Kades említését elkerüljék. hogy hosszú idők folyamán . mely az idegen hódítókat fogadta. De az ősatyák Ábrahám. ezzel mintegy bebizonyították. Zeusz még mindig a földet rengető isten. gyakori és heves vulkáni kitörések színhelyei voltak. Lehetséges. rendszerint a mózesi törvényekből eredeztetve őket. A bibliai szöveg későbbi fejezeteiben egyre inkább érvényesült az a törekvés. hogy az istenanya helyébe kerüljön. ennek az eljárásnak mégis van valami pszichológiai jogosultsága. hogy Jahve a zsidók számára új istenség. Evans feltételezi. talán azt kívánták. különösen az úgynevezett Papi-kódex korából valók. Ezek az ősatyák Kánaánban éltek. De az összes későbbi elváltoztatás. Alig lehet kétséges. melyekről oly keveset tud a történelemkutatás. Hanem arra törekedtek. hogy Jahve isten csak visszaadta nekik azt.

Egyiptomból való kivonulástól, annak az Ezdrás és Nehemiás korában történt lerögzítésig mintegy nyolcszáz év telt el - a Jahve-vallás visszahasonult Mózes eredeti vallásához, sőt talán teljesen azonossá is vált azzal. És következtetéseink e lényeges pontja a zsidó vallástörténet sorsdöntő tartalma is. Az ősidőknek mindazon eseményei közül, melyeket a későbbi költők, papok és történetírók feldolgoztak, kiemelkedik egy, melynek elfojtása egészen nyilvánvaló és mélyen emberi motívumokból fakadt. Ez pedig a nagy vezérnek és szabadítónak, Mózesnek a meggyilkolása, amit Sellin a próféták műveiben talált utalásokból sejtett meg. Nem mondhatjuk, hogy Sellin állítása túl fantasztikus volna, inkább nagyon is valószínűnek tűnik. Mózes, aki Ehnaton iskolájából származott, ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a király: ráparancsolt a népre, és ráerőszakolta arra saját vallását - abban az időben nem is igen volt más módja a tömegek befolyásolásának. Mózes tanítása talán még merevebb volt, mint a mesteré; neki nem volt szüksége arra, hogy a napistennel való kapcsolatot fenntartsa. Az óni iskola mit sem jelentett az ő idegen népének. Mózes, hasonlóképpen, mint Ekhnaton, arra a sorsra jutott, ami minden felvilágosodott zsarnokra vár. Mózes zsidó népe éppúgy nem tudott egy ilyen magasrendűen átszellemített vallást elviselni, éppúgy nem tudta benne igényei kielégítését megtalálni, mint a tizennyolcadik dinasztia egyiptomi népe. Mindkét esetben ugyanaz történt: a megrövidített és gyámság alatt álló nép fellázadt, és lerázta magáról a ráerőszakolt vallás terheit. De míg a jámbor egyiptomiak megvárták, hogy a sors végezzen a fáraó szent személyével, addig a vad sémiták maguk vették kezükbe sorsuk irányítását, és eltették láb alól a zsarnokot. Azt sem állíthatjuk, hogy a fennmaradt bibliai szöveg nem készít elő bennünket Mózes sorsára. A „ pusztai vándorlás ” elbeszélése - aminek ideje megegyezhetett Mózes uralkodásával - egész sorát írja le a vezér tekintélye elleni lázadásoknak, melyeket a Jahve parancsára véres bosszúval fojtott aztán el. Könnyen elképzelhető, hogy egy ilyen felkelés egyszer másképp végződött, mint ahogy a bibliai szöveg szeretné. Azt is elbeszéli a Biblia, hogy a nép letért az új vallás útjáról, természetesen csak átmenetileg. Az aranyborjú története ez, melyben a törvénytáblák szimbolikusan értendő eltörése ( törvényszegés ) ügyes fordulattal Mózesre irányul, és motivációját haragos felháborodása adja. Eljött az az idő, amikor Mózes meggyilkolását megbánták, és igyekeztek elfelejteni. Bizonyára pontosan így volt ez a kadesi találkozás idején. De azzal, hogy a kivonulás idejét közelebb hozták az oázisban történt vallásalapításhoz, és a másik pap szerepébe Mózest helyettesítették be, nemcsak

Mózes embereinek követelését elégítették ki, hanem sikerült erőszakos halálának kínos tényét is elleplezni. A valóságban alig hihető, hogy Mózes részt vehetett volna a kadesi eseményekben, még akkor sem, ha életének nem erőszakosan vetnek véget. Megkíséreljük itt, hogy némi fényt derítsünk ezeknek az eseményeknek időbeli adataira. Az Egyiptomból való kivonulás idejét a tizennyolcadik dinasztia kihalásának korába helyeztük ( i. e. 1350 ). Akkor, vagy csak valamivel később történhetett, mert az egyiptomi krónikások a reá következő anarchia éveit beszámították Horemheb uralkodásába, aki véget vetve az anarchiának, egészen i. e. 1315-ig uralkodott. Az időbeli sorrendre nézve egyetlen támpontunk a Merneptahsztélé17 ( i. e. 1225-1215 ), mely az Isiraal ( Izrael ) i fölötti győzelemmel és országainak elpusztításával dicsekszik. Sajnos, ez a felirat kétes értékű, annak a bizonyítására szokták használni, hogy már; akkor voltak Kánaánban odatelepedett izraelita törzsek. Meyer ebből a sztéléből joggal következteti, hogy Merneptah nem lehetett a kivonulás fáraója, ahogyan azelőtt feltételezték. A kivonulás korábbi időben történhetett. Az a kérdés, hogy melyik fáraó alatt, általában fölöslegesnek látszik. A kivonuláskor nem volt fáraó, hiszen az interregnum idejére esett. De a kadesi egyesülés és vallásalapítás lehetséges időpontjára a Merneptahsztélé fölfedezése sem derít világosságot. Bizton csak annyit mondhatunk, hogy valamikor i. e. 1350 és 1215 között játszódhatott le. Ezen a századon belül, úgy hisszük, a kivonulás közel esik az első dátumhoz, s a kadesi események nem esnek túlságosan messze az utolsó dátumtól. Az időszak nagyobb részét, nézetünk szerint, a két esemény között eltelt idő tölthette ki. Ugyanis hosszabb időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Mózes meggyilkolása után a visszatérők indulatai lecsillapodjanak, és hogy Mózes embereinek, a lévitáknak a befolyása annyira megerősödjék, amennyire azt a kadesi kompromisszum feltételezi. Két generáció, körülbelül hatvan év, elég volna ehhez, de csak nehezen kerül ki ez az idő. A Merneptah-sztéléből következtethető időpont kissé korainak tetszik, és minthogy belátjuk, hogy a konstrukciónkhoz szükséges feltevésünket csupán egy másik feltevésre alapoztuk, el kell ismernünk, hogy ez az érvelés konstrukciónk egyik gyönge pontját fedte fel. Sajnos mindaz, amit a zsidó népnek Kánaánban való letelepedésével kapcsolatban tudunk, éppen ilyen zavaros és tisztázatlan. Lehetséges volna még az a magyarázat, hogy az Izrael-sztélén lévő név nem azokra a törzsekre vonatkozik, melyeknek sorsát figyelemmel kísérjük s amelyek a későbbi Izrael népévé olvadtak egybe. Hiszen a Habiru ( héber ) név is az Amarna-korszakból szállt át erre a népre. Bármikor egyesültek is a törzsek a

közös vallás felvétele révén néppé, ez az esemény a világtörténelem számára közömbös maradhatott volna. Az új vallást elsodorhatta volna az események áradata, és Jahve helye most ott volna a letűnt isteneknek abban a hosszú seregében, amelyet Flaubert költői elképzelésében látott,18 és népéből „ elveszett ” volna mind a tizenkét törzs, nemcsak az a tíz, amelyet az angolszászok olyan sokáig kerestek. Jahve isten, akinek birodalmát a midianita Mózes abban az időben új néppel gyarapította, semmiképpen sem lehetett valami kiváló lény. Durva, székelő helyi isten volt, erőszakos és vérszomjas, megígérte követőinek, hogy nekik adja a „ tejjel-mézzel ” folyó országot, és felszólította őket, hogy lakóit irtsák ki „ fegyvernek élivel ”. Méltán csodálkozunk, hogy eredeti jellemvonásaiból a sok átdolgozás ellenére is a bibliai elbeszélésben ennyi megmaradt. Nem is biztos, hogy vallása valóságos monoteizmus volt, vagyis hogy más népek istenségeinek isteni voltát nem ismerte el. Hívei valószínűleg beérték annyival, hogy saját istenüket hatalmasabbnak hitték minden más istenségnél. Ha aztán később mégis minden másképp alakult - mint amit ilyen kezdet után várni lehetett -, ennek okát csak egyetlen tényben találhatjuk meg. A nép egyik részének az egyiptomi Mózes egy más, magasabb rendű és szellemibb isteneszmét adott, az egyetlen és az egész világot átfogó Istenség eszméjét, aki éppolyan jóságos, mint amilyen mindenható, aki a mágiát és szertartásokat megveti, az ember legfőbb céljául pedig az igaz és igazságos életet tőzi ki. Mert bármilyen töredékes is az Aton-vallás erkölcsi oldaláról való tudásunk,nem lényegtelen,hogy Ekhnaton állandóan úgy írt magáról, mint aki „ Máátban él ”( igazságban, igazságosságban ). Himnuszai nemcsak az isten egyetlen és egyetemes voltát hangsúlyozzák, hanem azt is, hogy szeretettel gondját viseli minden teremtményének, s buzdítanak, hogy örüljünk a természetnek, és élvezzük szépségeit. A továbbiakra nem volt hatása annak, hogy a nép, valószínűleg rövid idő múltán, lerázta magáról Mózes tanítását, és őt magát megtagadta. Megmaradt a hagyomány, s ennek hatása alatt bekövetkezett az természetesen csak lassanként, az évszázadok folyamán -, ami Mózesnek nem adatott meg. Jahve isten meg nem érdemelt tiszteletben részesült, midőn Kades óta neki tulajdonították Mózes szabadító tettét, de ezért a bitorlásért súlyos árat kellett fizetnie. Annak az istennek árnya, akinek a helyét elfoglalta, erősebb lett nála; a fejlődés végén Jahve képe mögül előragyogott az elfelejtett mózesi isten alakja. Nem kétséges, hogy csak ennek a másik istennek az eszménye tette képessé Izrael népét arra, hogy a nehéz sorscsapásokat kiállja, s egészen napjainkig életben maradjon. Hogy a lévitáknak mennyi részük volt a mózesi isten végleges

akiket nem származásuk kapcsolt már össze Mózessel. A további századokban egybeolvadtak a néppel meg a papsággal. hogy „ Mózes . hogy képes volt ezt a hagyományt fenntartani. kezdettől fogva a népen belül egy kis kör tulajdonának kell tekintenünk. amelyet egykor fellobbantott. hogy az isten megveti a szertartást és áldozatokat. Elég dicsősége a zsidó népnek. tehát az egyetlen erkölcsi istenben való hitet. De vajon minden áldozat és minden szertartás alapjában véve nemcsak mágia és varázslat-e. ” Még világosabban beszél Volz. Kezdettől fogva ebből a szemszögből kell néznünk a régi zsidó vallás történetét. melyekkel a régi hitet visszaállították. akik fáradhatatlanul hirdették a régi mózesi tanítást. A próféták fáradozásainak tartós eredménye volt. a próféták voltak azok. Nem érezném biztosnak ezt az ábrázolásomat. és a papságnak az lett a legfontosabb feladata. amelyet hirdet. míg egyszer. és szélesebb néprétegeket is magukkal ragadtak. hogy hol itt. amit Mózes régi tanítása feltétlenül elvetett? S akkor a nép köréből emberek szakadatlan hosszú sora támadt. Úgy véli.győzelmében Jahve felett. hogy a hivatalos istentiszteletben. akik megszólaltatták a hagyományt. hanem itt és amott csendben. de hitet követel és igazságban és igazságosságban való életet ( „ Máát ” ). különös élmények hatása alatt. mely a történelem ősi bizonyítékai szerint az első öt század alatt Kánaánban élő nép körében általános volt. vagy az ő szellemétől kiváltképp megihletett egyéniségek befolyására megint nagyobb erővel törtek elő. Sellin ezt mondja: „ Mózes eredeti vallását. egy idegen származású nagy ember részéről. akik hasonló megvilágításban látják a zsidó vallás történetében Mózes jelentőségét. Aki abból a vallásból akarná rekonstruálni a mózesi vallást. hogy a szent iratokat megőrizze. hanem akiket megkapott a nagyszerű és hatalmas erejű hagyomány. Kezdettől fogva csak arra számíthatunk. hol ott csillan fel újra meg újra egy-egy szikra abból a szellemi tűzből. Nem várhatjuk. férfiaké. tanításaik. és olyan férfiakat támasztani. akinek kísérői és honfitársai voltak. még ha a kezdeményezés kívülről történt is. de állandóan hatottak a hitre és erkölcsre. minthogy élénken élt még emlékezetükben uruk alakja. és saját szándékainak megfelelően feldolgozza. azt ma már nem tudjuk megállapítani. előbb vagy utóbb. Ezek a kadesi kompromisszum keletkezésének idején síkraszálltak Mózesért. ha nem ismerik is el annak egyiptomi származását. a papok vallásában és a nép hitében találjunk rá. mely lassanként kibontakozott a homályból. a zsidó vallás maradandó tartalmává lettek. valamint. az súlyos metodikai hibát követne el. És ezek a férfiak. hogy eszméi nem haltak ki. ha nem hivatkozhatnék más szakértő kutatók véleményére is. hogy a szertartásokat kialakítsa és felügyeljen rájuk.

két nép. akiket közös néven Mózesnek ismerünk.azt az erőt. amelyekre e nemzet később szétesik. hogy lesz még erőm ezt a feladatot véghezvinni. melyeket huszonöt éve a Totem és tabu-bán közzétettem. és min alapszik különös hatalma? Milyen mértékben hiábavaló letagadni egyes nagy emberek személyes befolyását a világtörténelem irányítására ? Milyen bűnt követnénk el az emberi élet nagyszerű sokrétűségével szemben. E tisztán történelmi tanulmányunk iránt való érdeklődésnek csak ezekkel együtt lehet jogosultsága. de egész népeket is hatalmukban tartanak ? Csábító feladat volna mindezt a zsidó történelem különleges esetén tanulmányozni. ha csak materiális szükségletekből eredő motívumokat ismernénk el? Milyen forrásból merítik bizonyos eszmék . de akiknek személyét el kell választanunk egymástól. E kettősségek szükségszerű következményei annak a ténynek. amely egybeolvadva nemzetet alkot.20 De nem bízom abban. Ezenkívül még sok mindent lehetne megvilágítani. két istennév a bibliai írásmunkákban . megmagyarázni és állítani. két birodalom. Mi tulajdonképpen a hagyomány lényege. az ő népe és az egyistenhit ELSŐ RÉSZ . Mózes. amellyel nemcsak egyes embereket. akik a nagy magányos művét folytatták ”.két újabb kettősséget illesztettünk. hogy a nép egyik részét traumatikusnak tekintendő élmény érte. és végül a nagy prófétákban rokon szellemekre talált.emelkedett művét eleinte csak egészen homályosan és töredékesen értették és valósították meg. melynek az volt az egyetlen célja.* Ezzel el is érkeztem munkám végéhez. mígnem a századok folyamán mindjobban áthatotta a népet. Két vallásalapítás történt.különösen a vallások . melyen a másik rész nem ment keresztül. hogy az egyiptomi Mózes alakját beleillessze a zsidó történelem összefüggéseibe. Munkámnak ilyetén való folytatása csatlakozna azokhoz a fejtegetésekhez. melyek közül az elsőt elnyomta a második. A lehető legrövidebben összefoglalva következtetéseinket: a zsidó történelem kettősségeihez . és két vallásalapító volt.

hanem elővigyázatosság. hogy a szexuális szabadság bizonyos szükséges mértékét megadják nekik. mintha nyomasztó gondtól szabadulnánk. De ameddig így van. Csodálkozva látjuk. Mindenesetre úgy alakult a helyzet. befejező részt hozzácsatoljam. hogy elvegyék tőlük a vallás „ kábítószerét ” és eléggé bölcsek. az új ellenség. természetesen kétszer is meggondoljuk. amelynek szolgálatába állni semmiképpen sem akarunk. hogy a szinte történelem előtti barbárságba való züllés anélkül is bekövetkezhet. és nem tudjuk.Előszó ( 1938 márciusa előtt ) Az olyan ember bátorságával. és hogy különös módon éppen a katolikus egyház intézményei szállnak szembe erélyesen az említett veszély elterjedésével. Viszont valósággal a megkönnyebbülés érzése fog el. most ismét hozzáfogok. aki semmit vagy csak keveset veszíthet. Nem gyávaság ez. hogy mintegy százmilliónyi elnyomott embert jobb életkörülmények közé emeljenek. Szovjet-Oroszország vezetői megkísérelték. hogy az valami haladó eszmére támaszkodna.* Az olasz népet erőszakkal nevelik rendre és kötelességtudásra. ennek az egyháznak védelme alatt. veszedelmesebb. mely eddig a gondolatszabadságnak és az igazság kibontakozásának legkérlelhetetlenebb ellensége volt! Katolikus országban élünk. Nagyon különös korszakban élünk. meddig lesz ez még így. Természetesen arra céloztam. mint a régi. hogy a haladás szövetséget kötött a barbársággal. hogy tudom. és az Ömagó-ban* közölt két Mózes-tanulmányomhoz a hiányzó. hogy a magas életkor mennyire csökkenti az alkotóerőket. Eléggé elszántak voltak. hogy jól megokolt elhatározásomat másodszor is megszegjem. Előbbi tanulmányomat azzal a ki. ami felkeltené ennek az egyháznak az ellenszenvét. amellyel összeférni már . hogy olyat cselekedjünk. ugyanakkor kegyetlen kényszernek vetették alá őket és elrabolták tőlük a gondolatszabadság minden lehetőségét. nem lesz elég erőm ehhez a munkához. amikor a német nép esetében azt látjuk. Éppen az egyház.Jelentéssel fejeztem be. hogy ma a konzervatív demokráciák váltak a kulturális haladás őrizőivé. de ugyanakkor más akadályra is gondoltam.

és olyan példán világítjuk meg. vagy míg majd egyszer elmondhatom valakinek. és nem maradhat hatástalan. ha más is él vele.leírtam. A pszichoanalitikus kutatást. így maradjon azután elrejtve. De az közben feledésbe merült. egy sötétebb korszakban valaki. a külső veszély fog visszatartani attól. mint te. s most csak át kell dolgoznom. Ha kutatásunkban arra az eredményre jutunk. hogy megírjam. a katolicizmus amúgy is bizalmatlan szemmel figyeli. hogy az a másik akadály.még mindig nincs más hazája. hogy Mózesről szóló tanulmányom utolsó részét a nyilvánosság elé bocsássam. hanem tudom is. mint pácienseink neurotikus kényszerei. Hiszen az elnyomásnak ez az erőszakos módszere egyáltalán nem idegen az egyháztól. és hogy mértékadó köröknek valószínűleg közömbös lesz. Különösen. hogy a vallás nem egyéb. ahol született és ahol nagyra nőtt. ha akkori állításunkat ma megismételjük. hogy a félelem mélyén saját személyem fontosságának túlbecsülése rejlik. hogy mit akarok én Mózesről és a monoteisztikus vallásról elmondani. akkor bizonyosak lehetünk afelől. minthogy már egyszer . Még egy kísérletet tettem e nehézség elhárítására. Nemcsak hiszem. De a pszichoanalízisnek . hogy ez a bizalmatlanság indokolatlan lenne. hogy eltiltanának a pszichoanalitikus munkától.. és a már a kiadónak megküldött két előbbi tanulmányhoz hozzácsatolnom. És nem állítjuk. amely mértékadó minden vallásalapítás számára. Inkább azt tartom lehetségesnek. amikor veszély nélkül kimerészkedhet a napvilágra. mely számára értékesebb volna. Nem mintha olyasmit mondanánk. Ezt a munkát tehát nem fogom nyilvánosságra hozni. Ez valószínűleg oda vezetne. hogy az uralkodó hatalmak haragját vonjuk magunkra. aki ugyanezekre a következtetésekre és nézetekre fog eljutni: volt már egyszer. hogy rosszakarat és szenzációéhség fogja pótolni azt. . amit nem mondtunk volna ki már vagy negyed évszázada. aki ugyanazt gondolta.két évvel ezelőtt .amely hosszú életem folyamán a világ minden tájára eljutott . De ebben nem vagyok egészen biztos. mint az a város. ami kortársaimnak irántam való elismeréséből hiányzik. de ez a körülmény nem fog visszatartani attól. amelyet gyakorlunk. mint az emberiség neurózisa. és hogy roppant hatalma hasonlóan értelmezhető. míg majd egyszer eljön az az idő.. inkább jogkörébe történő beavatkozásnak érzi.megtanultunk. azzal biztatva magam.

Akkoriban a katolikus egyház védelme alatt éltem. mint külső akadályok -. amelyektől visszariadnék. a katolicizmus. de „ fajom ” miatt is üldözni fognak. hogy a nyomás elmúlt felőlem.Második előszó ( 1938júniusiban ) Azok a különös nehézségek. akik azon való örömüknek akartak kifejezést adni. és a pszichoanalízis tanítványainak és követőinek működését Ausztriában is be fogják tiltani. akik örülnek ittlétemnek. Ekkor bekövetkezett a német invázió. sőt közömbös emberektől is. Most már nem félek munkám utolsó részét is a nyilvánosság elé bocsátani. és újra írhatok és beszélhetek . hogy itt szabadon és biztonságban élhetek. vagy ahogy gondolkodnom kell. számos barátommal együtt elhagytam a várost. amelyek egymásnak ellentmondanák. A kettő megírása között eltelt rövid idő alatt a szerző külső körülményei gyökeresen megváltoztak. Ott-tartózkodásom rövid néhány hete alatt rengeteg üdvözlőlevelet kaptam barátaimtól. s az a veszély fenyegetett. szabad és nagylelkű Angliában a lehető legszívesebben fogadtak. És ezekhez a jelekhez . és ismeretlen. sőt amelyek meg is semmisítik egymást. hogy e harmadik. befejező tanulmánynak miért van két előszava. magyarázattal szolgálnak arra. A szép. „ gyönge nádszálnak ” bizonyult. hogy most már nemcsak gondolkodásom. Abban a biztos tudatban. hogy tanulmányom megjelenése folytán ezt a védelmet elveszítem.majdnem azt mondtam: gondolkodhatom úgy. mely kora gyermekéveimtől fogva hetvennyolc esztendőn át az otthonom volt. Ott élek most szívesen látott vendégként.belső aggodalmak éppúgy. melyek a Mózes személyéhez kapcsolódó tanulmányom írása alatt rám nehezedtek . ahogy akarok. hogy a Biblia szavaival éljek. Nincsenek többé külső akadályok vagy legalábbis olyanok. fellélegezve.

Ha nem támaszkodhatnék egyrészt a Nílus vizére történt kitevés mondájának analitikus értelmezésére. Ott nem vetem alá újabb kritikának e következtetéseket. hiányzik belőlem az egységnek és kohéziónak az az érzékelése. Azzal kezdem. amelyek Krisztus útjára akartak téríteni. amelynek szerző és műve közt feltétlenül meg kell lennie. 1912-ben kialakult bennem. Azok a jó emberek. Tehát a bennük rejlő történelmi igazság folytán hatnak az emberekre. itt is nagyon sokat fogok veszíteni abból a rokonszenvből. A. de el vagyok rá készülve. Most azonban neki kell látnom e munka folytatásának. fontos események visszatéréseként. Történelmi előfeltételek . az idegen számára meglepő sokaságban. hogy a vallásos jelenségeket csak az egyéneknél jól ismert neurotikus tünetek példáján keresztül érthetjük meg. Ez a meggyőződés már egy negyedszázaddal ezelőtt. és Izrael jövőjéről felvilágosítani. melyek belőlük indulnak ki. Nem kételkedtem többé abban. és melyek újra hozzájuk térnek vissza. Nem mintha nem volnék meggyőződve eredményeim helyességéről. és azóta csak erősödött. nem sokat tudhattak rólam. akik ekként írtak. Csak olykor bizonytalanodom el. tisztán történelmi tanulmány eredményeit összefoglalom. amelyek lelki üdvösségemről akartak gondoskodni. s ha nem kapcsolhatnám ehhez a Mózes halálára vonatkozó feltevést ( Sellin ). régen elfelejtett. hogy a Mózesről szóló második. Továbbra is vegyes érzelmekkel tekintek munkámra. mert azoknak a pszichológiai fejtegetéseknek képezik az alapját. s hogy kényszerjellegük éppen ebből ered. mint lábujja hegyén egyensúlyozó táncosnőt. hogy ha ez a Mózesről szóló munkám fordításban új honfitársaim között ismertté válik. az emberi család őstörténetében lejátszódott. akkor nem írhattam volna meg dolgozatomat. mellyel most fogadtak. másféle írások is.járultak. A belső nehézségeken a politikai változások és otthonom elhagyása mit sem változtathattak. amikor azt kérdezem magamtól: vajon sikerült-e a zsidó egyistenhitnek itt választott példáján ezeket a tételeket bizonyítanom ? Kritikus szemmel olyannak látom ezt a Mózes személyéből kiinduló tanulmányt. amikor Totem és tabu című könyvemet írtam.

Az ifjú ŐV. akinek hatalma többé már nem korlátozódik egyetlen országra és népre. az Aton-vallást eltüntették. de a tépelődő királlyal ellentétben energikus és szenvedélyes természetű. vallásának eltörlése után reményeinek megsemmisülését látta. és a napban az ő istene hatalmának szimbólumát tiszteli. Ám gondoskodtak arról. amit ő alkotott. ha mélyebben bepillanthatnánk keletkezésének történelmi és lélektani feltételeibe. általa lesz az egyetemes istenből egyetlen isten. hogy minden földi élet forrása a napsugarak energiájában van. hogy második részének mosé-nak kellett lennie. melyet talán Ázsiából származó befolyások is erősítenek. csalás és hazugság. Úgy látszott. Azok között a személyek között. Az emberiség történetében ez az első és talán legtisztább formája a monoteisztikus vallásnak. lehetett egy férfi. talán Thotmesznek hívták. Ez a férfi Ekhnaton pusztulásakor. Konok kérlelhetetlenséggel áll ellen a mágikus gondolkodás kísértéseinek. 1315-ig uralkodott. a bűnösnek bélyegezett fáraó székhelyét feldúlták és kifosztották. Aton eszméje. e. míg végre Horemheb hadvezér. ami történelmileg megállapított tény. a következő: a tizennyolcadik dinasztia hódításai folytán Egyiptom világbirodalommá lett. Az általa elnyomott papság bosszúja pusztítva fordult a király emléke ellen. Megénekli a teremtés örömét és a Máátban ( igazságban és igazságosságban ) folyó életét. hogy ne kapjunk túlságosan sok hírt az Aton-vallásról. felbecsülhetetlen értéke volna. aki i. meggyőződéses híve az Aton-vallásnak. mégpedig Ón ( Héliopolisz ) napistene papjainak hatására. Már Ekhnaton gyengekezű utódai alatt összeomlott mindaz. mint ennek az isteneszmének a kifejlesztését. Csak . Amenhotep személyében olyan fáraó kerül uralomra. akik Ekhnatonhoz közel állottak. a név nem fontos. elveti még a túlvilági életnek az egyiptomiak számára különösen kedves illúzióját is. megint helyreállította a rendet. Az Aton-vallást államvallássá emeli. aki nem ismer magasabb érdeket. de az uralkodó és a szellemileg mozgékony felső réteg szemléletében mindenképpen -.Azoknak az eseményeknek a történelmi háttere. Későbbi tudományos felfedezések csodálatos megérzésével ismeri fel. 1350 táján kihalt a tizennyolcadik dinasztia. és ehhez kapcsolódik folytatásképpen a mi feltevésünk. mindaz. Ennyi az. amit más istenekről beszélnek.ha nem is az egész népében. mint akkoriban sokakat ( ez volt a neve például annak a szobrásznak is. Ez az új birodalmi szemlélet tükröződik a vallásos képzetek fejlődésében . hogy Ekhnaton reformja feledésre ítélt epizód volt csupán. e. Magas állású férfi lehetett. melyek érdeklődésünket megragadták. csak annyi. Ő. Feltűnik az egyetlen egyetemes isten. egy ideig anarchia uralkodott. akinek műhelyét Tell-el-Amarnában megtalálták ).

amelyhez amaz még ragaszkodott. hanem hosszabb időn át tartó folyamat. akkor a kivonulástól kezdve az egész folyamatra körülbelül egy évszázad maradna ( i. A sötétségből. a Sínai-félsziget és Arábia között van. ahogy korábban azt az egyiptomiak is tették. 1215-ig ). hogy Kánaán országát meghódítsák. 1350-től kb. Miután kíséretétől követve e néppel együtt elhagyta Egyiptomot. és hogy itt egy vízben gazdag helységben. Meglehet. melyet az egyiptomiak éppen akkor vetettek el. Sellin által felfedezett tény az. és a rájuk erőszakolt vallást lerázták. e. Ekhnatonnak a tanai. napjaink történelemkutatása két tényt emelt ki. A csalódás és magányosság fájdalmas kényszere alatt ezen idegenek felé fordult. bennük akarta megvalósítani ideáljait. mely hullámokban következett be. mégpedig azon a földdarabon. Kadesben az arab midianiták befolyása alatt új vallást vettek fel.mint megbélyegzett vagy hitehagyott élhetett volna tovább Egyiptomban. Ennek a két eseménynek időbeli viszonya egymáshoz és az egyiptomi kivonuláshoz egészen bizonytalan. e. mint urának és mesterének. akiket maga a Biblia is makacs és akaratos népnek ír le. Az Egyiptomból való kivonulás időpontját az i. A másik. amely néhány generációval előbb vándorolt be oda. és hogy a valóságban hosszabb idő telt el. talán egészen föladta az óni napistennel való kapcsolatot is. még merevebbek voltak. amely a király szíriai és palesztinai hadjáratairól szóló tudósításában „ Izrael ”-t is megemlíti a legyőzöttek között. akként. megölték őt. azok a parancsolatok. törvényeket adott neki. A következő időszakok. e. megszentelte népét a körülmetélés jegyével. s mint ilyen érintkezésbe lépett egy sémita néptörzzsel. De lehetséges. A legközelebbi történelmi támpontot az i. melyeknek sorsát figyelemmel kísérjük. egészen Kánaán országának teljes meghódításáig. 1350 körüli interregnum korára kell tennünk. melyeket Mózes adott az ő zsidó népének. Ha ennek a sztélének dátumát terminus ad quem-nek tekintjük. Jahve vulkánisten tiszteletét. egy napon fellázadtak törvényhozójuk és vezérük ellen. hogy az Izrael név még nem azokra a törzsekre vonatkozik. hogy ezek az Egyiptomból visszatérő zsidók később más rokon törzsekkel egyesültek. Az első. és bevezette az Aton-vallásba. 1215-ig uralkodó Merneptah fáraó egyik sztéléje szolgáltatja. amit elveszített. vagy inkább szándékosan támaszt. hogy a zsidók. Talán az egyik határ menti provincia kormányzója volt. Meyer által bizonyított tény. Nemsokára ezután elég erősnek érezték magukat. melyet a bibliai elbeszélés hagy. amely Palesztina. Ha eltekintünk a Merneptah-sztélé által . áttekinthetetlenek. náluk keresett kárpótlást azért. A későbbi zsidó nép letelepedése Kánaán földjén bizonyára nem valami gyors lefolyású hódítás volt. Népének választotta őket.

hogy harcolt velük. hogy annak az élménynek hatása a népre csak később bontakozott ki. 1000 körül íródott. melyeknek a zsidók lázadása csak látszólag vetett véget. hogy nem így történt.megszabott határoktól. hogy a kivonulás és a vallásalapítás közti időt megrövidítse. Az a csodálatos. hogy abban az időben egy Jahve-hívőnek éppúgy nem jutott volna eszébe kétségbe vonni Kánaán. Amalek. a vezérnek.a mózesi vallás természetének és a nagy ember erőszakos halálának . Moáb. Azok a költőien kiszínezett ábrázolások. melyben még mind a két alkotórész jól felismerhető. A Kadesbe és a Kánaánba való elindulás közti időszak rövidebb is lehetett. a léviták képviselték. igaz. és bizonyítsa a nép odaadásához való jogát. isteneinek . hogy az egyesülés és a kadesi vallásalapítás kompromisszummal járt. megtudtuk. akkor Mózes korának már inkább egy emberöltőnyi időt tekinthetünk. mintha síremlékek volnának. hogy történelmi tudásunk hézagait kitöltsük. stb. s akiket még eleven emlékezés főzött személyéhez. hogy Jahve isten új és idegen voltát letagadja. De ez még mind csak történelem. alapos oka volt. ami megfelelne a bibliai elbeszélés negyvenéves pusztai vándorlásának. akkor korántsem találunk benne rejtélyeset. legalábbis megtartani a Mózes-vallás külső jelét. de ez a kompromisszum könnyen jelenthette volna a Mózes-epizód végét a zsidó nép történetében. és sikerült is mind az eseményt. melyeket a Jahvistának és későbbi vetélytársának. Az egyik félnek csak az volt fontos. az Elohistának tulajdonítunk. Mózesnek nagyszerű alakjához főződtek. de bizonyára korábbi feljegyzésekre támaszkodott.igaz története a későbbi nemzedékek elől elrejtve örök álmát alussza. és részben az Őmago-ban megjelent második értekezés következtetését felelevenítsük. a mi fejtegetésünknek épp az ellenkező az érdeke. kísérlet. de feltehetjük. a zsidó hagyománynak. és évszázadok folyamán lassanként benyomult a valóságos életbe. hogy Jahve sokban különbözött volna a környező népek és törzsek isteneitől. s azután legalább két generációt. mind pedig Mózes személyét elhelyezni az őstörténet új elbeszélésében. de talán többet is számíthatunk a kadesi egyesülés időpontjáig. A Jahvista elbeszéléséből. amely i. Érdeklődésünk Mózesnek és tanításainak sorsát követi. melyek alatt a korai eseményeknek . e. a másik fél nem akart lemondani drága emlékeiről. akiket még csak néhány emberöltő választott el Mózes kortársaitól. Nem valószínű. Mondottuk. hogy ezeket a kívánságokat Mózes kíséretének utódai. melyek az Egyiptomból való kiszabaduláshoz. mint az előbbi tanulmányban láttuk. És ha helyesen értettük meg ezt a folyamatot. a körülmetélést. mint ahogy a népek is harcoltak egymással. és megvalósítani bizonyos korlátozásokat az új istennév használatában.

melynek templomában a főisten. Aton pacifista volt. de minthogy tisztelete az egyiptomiakról szállott át a zsidókra.és szívesen hivatkoztam más szerzők egyetértő véleményére -. felfoghatatlan volt a primitív néptömeg számára. eredeti mintaképe. Aton uralma Egyiptomban boldog és nyugalmas korszakban kezdődött. hogy Isten mindig .azzal a meglepő adattal szolgáltak. hogy a zsidó vallás fejlődésének központi vonása. és tovább dicsőíthették és élvezhették az isten teremtő munkásságát. azt a magyarázatot főzték hozzá. Egyes leletek Elephantineszigetéről . s istenük is kemény és szigorú lett. megint elsötétedett. és még hosszú ideig rejtve kellett maradnia. és végül talán „ isten kifürkészhetetlen akaratára ” hivatkozott. és még akkor is. hogy elfojtsa istenében való kételkedését. hogy a mindenható Istentől való kiválasztottság hitét összeegyeztesse szerencsétlen sorsának tapasztalataival. az egyiket Anat Jahu néven. A zsidó népre sorsa seregnyi megpróbáltatást rótt. mindaz.létezését. ami Mózes istenében tiszteletet érdemel. Ha esetleg csodálkozott is azon. Maradtak ugyan különbségek. Az egyistenhit eszméje. inkább bűntudatát növelte. megállapíthatjuk. ahogy a hívők még ma is teszik. amelyet kiváltságos kötelességei végül kiváltságos jutalomban részesítik. tagjai fájdalmas tapasztalatot szereztek. mely éppen arra készült. hogyan hullik szét az őseitől szerzett hatalmas világbirodalom. hívei elfordulhattak az őket zavaró valóságtól.* Visszatérve a régi időkhöz. Egy olyan népnek. Ezek a zsidók azonban el voltak vágva az anyaországtól. Ekhnaton fáraó. aki tétlenül nézte. hogy ott egy évszázados zsidó katonai kolónia állott fenn. akárcsak földi képviselője. amely Ekhnatonnal felvillant. De a nép nem hagyta magát eltéríteni. Mózes régi istenéhez. század ) közvetítette hozzájuk a jeruzsálemi új törvényeket. Megtartotta ugyan az egyetemes Isten karakterét. amelyek hittek ezekben az istenekben. aki minden ország és nép fölött uralkodik. mint maguknak a népeknek a létezését sem. Bizonyára nem lehetett könnyű a népnek. hogy Jahve isten az idők folyamán saját jellemét mindinkább elveszítette. és csak a perzsa birodalmi kormány ( V.közvetlenül a Nílus első zuhataga előtt . hogy erőszakkal szerezzen magának új hazát. Jahve határozottan jobban megfelelt. és egyre hasonlóbbá vált Atonhoz. nem vettek részt vallási fejlődésében. szinte elkomorodott. de ezeket könnyű megmagyarázni. Jahu mellett két női istenséget is tiszteltek. melyek első pillantásra talán nagyon fontosnak látszanak. hogy a zsidóság az ő kiválasztott népe. mikor a birodalom már inogni kezdett. hogy Jahve biztosan nem hasonlított Mózes istenéhez. Már mondottam . És egyáltalán.

az egyistenhit az imperializmusból nőtt ki. És honnan vette e maroknyi. tehetetlen nemzet a merészséget. és csak azt követeli. a babiloniak. vajon nem tételezhetnénk-e fel. hogy ezek a gonosz ellenségek maguk is legyőzettek. Egyiptomban. hogy szellemi életének legfőbb tartalma lett. mely Mózes istenre vonatkozó két másik tanítását akarta feleleveníteni. két megjegyzést főzhetünk. A zsidóknál a politikai viszonyok egyáltalán nem kedveztek annak.mint az asszírok. ha már semmi más megoldást nem találunk. Ám a géniusz tudvalevőleg felelőtlen és felfoghatatlan is. hanem a politeisztikus vallás bomlásával a filozófiai gondolkodás kezdeteihez. Ekhnaton egyistenhitét az egész nép komolyan vette. hogy ez nem magyarázna meg semmit. hogy az ember higgyen benne. az egész világon uralkodó isten eszméjévé fejlődjék. Ugyanazok a körülmények a kétségkívül nagyon tehetséges görög népet nem a monoteizmushoz vezették el. hogy valóban egyetlen istennek ismerték el.e a zsidó isteneszme végső kialakulásának magyarázatát Mózes befolyásában keresnünk. A próféták szava fáradhatatlanul hirdette. s ez a nép olyan görcsösen kapaszkodott ebbe az eszmébe. hogy Isten megveti a szertartásokat és áldozatokat. hogy éppen ez a nép különlegesen vallásos géniuszának a kifejeződése. valamint igazságosságban éljen. isten nem volt más. Ott . és igazságban. csak akkor. mely minden további találgatásunknak véget vetne. viszont mégiscsak az ő hatalmát ismerték fel abban. a perzsák -. hogy a népi isten eszméje az egyetemes. Ideje. mint annak egyik mellékhajtása. és ezért ne hozzuk fel magyarázatképpen. akik legyőzték és kegyetlenül el is bántak vele . és országaik nyomtalanul eltűntek a föld színéről. amennyire követni tudjuk. bizonyára a mózesi ideálok hatása alatt állottak. de míg a papok tevékenysége abban merült ki. A nép és uralmat gyakorló papsága ebben a pontban megegyezett. hogy az évszázadok során spontán fejlődés vezetett el a magasabb szellemiséghez? Ehhez a magyarázathoz. mint a hatalmas világbirodalom fölött korlátlanul uralkodó fáraó tükörképe.újabb erőszakos hódítókat engedett e népre rátámadni. annyira. vajon szükséges. Először is. hogy felvessük azt a kérdést. Végül is három fontos ponton lett hasonlóvá a későbbi zsidó isten a régi istenhez. vagy be kellene érnünk azzal a szokásos válasszal. És amikor a pusztában való élet egyszerűségét és szentségét dicsőítették. hogy egyéb dolgok iránt egyáltalán nem is érdeklődött. hogy kiépítsék az istentisztelet szertartásait. hogy a hatalmas úr kiválasztott gyermekének vallja magát? A zsidó monoteizmus keletkezésének kérdésére így nem kapnánk feleletet. aki mellett nem lehet elképzelni más istent . hatalmas népi igénnyel kerültek szembe. Az első és legfontosabb az.

Annál könnyebben járulunk hozzá ehhez a felfogáshoz. Ha számításba vesszük a Papi-kódexnek ezt az indítékát. melyek mellette szóbak. mely az új istent. hogy valóban maga Mózes adta zsidó népének az egy isten eszméjét. azzal a nyilvánvaló szándékkal. nevezetesen. de nem ok arra. hogy az egyetlen isten eszméjét Mózes adta a népnek. ha a zsidó monoteizmust az egyiptomiból eredeztetjük. mózesi parancsolatoknak minősítenek. éppen azt akarja letagadni. hogy a rendelkezésünkre álló szövegekben a papi átdolgozás nyilván túlságosan sokat vezet vissza Mózesre. Jahvét. ha a folyamat valóságos menetét megismerjük. hanem a kutatásé. bár történeti igazsága kétségtelen. Mert világosan látjuk ennek a túlzásnak mélyebb indítóokát is. amit a zsidó vallás történetének legfeltűnőbb mozzanataként emeltünk ki. motívumát. hogy tekintélyt szerezzenek nekik. Ha van valami kételyünk ennek az állításnak a hitelét illetően. hogy honnan vette Mózes ezt az eszmét. hogy önmagának ellentmondana . ez csak az lehet. hogy elvessük a szövegeket.kivételesen anélkül. mert a bibliai szövegen kívül is sok olyan adat maradt fenn. melyet egy ideig a Jahve-kultusz töltött ki. hogy a zsidó krónika és történetírás maga mutat nekünk utat. A papi elbeszélés minden módon tagadja ezt a folyamatot. valamint rituális előírásokat. Lappangási idő Kijelentjük tehát: meggyőződésünk szerint az egyetlen isten eszméje. A papi feldolgozás itt olyasmivel próbálkozik. nehéz lesz nem hinnünk annak az állításnak. amit viszont a zsidó papok biztosan nem tudtak. mint az a ferdítő tendencia. hogy mire jó nekünk. Ez mindenesetre ok a gyanúra. miközben az egy isten eszméjének eredetéről semmit sem tudunk meg! Erre azt feleljük. A problémát e kérdéssel csak elodázzuk. Intézményeket. B. amikor . mert hiszen meg tudjuk mondani. És talán tanulunk valamit abból is. Felvethetné valaki. lassanként tűnt el teljesen. valamint a mágikus hatású szertartások elvetése és az erkölcsi követelések isten nevében . és amely csak később.a leghatározottabban azt állítja. hogy a mózesi törvényhozás és a későbbi zsidó vallás között szakadék tátong.van továbbá az a tény. az ősatyák istenének tette meg. hogy az ilyesmi nem haszon kérdése. A papi ábrázolás folytonosságot akar teremteni a maga kora és a mózesi őskor között. noha félreismerhetetlenül későbbi időkből valók.

Nem lesz nehéz ennek a folyamatnak teljesen megfelelő analógiát találni például az egyes ember lelki életében sem. melyet eleinte nem fogadtak él. Nem is csodálkozhatunk. hogy a Westminsterben kap sírhelyet. és sérti egyik vagy másik fontosnak tartott meggyőződését. a vélemények harca eltart bizonyos ideig. ha nem szívesen fogadom is el. a darwini evolúciós tannak a sorsát. Ilyenkor habozik. Eleinte elkeseredetten visszautasították. mint egy generáció. mikor valaki valami új dolgot tud meg. amelyekkel küzdeni lehet a nem szívesen látott tan bizonyítékai ellen. de mely hosszú idő elteltével új erőre kapott. Az új igazság érzelmi ellenállásokat váltott ki. Az az eset ez. melyet erős érzelmi megszállottság támogat. hogy a legkülönbözőbb területeken elég gyakran láthatunk hasonló jelenségeket. De hogyan magyarázhatjuk meg ezt a késői hatást. amit bizonyos érvek alapján igazságnak kell elfogadnia. Darwint pedig az a megtiszteltetés éri. hogy miről van szó. hogy idő kell ahhoz. Vegyük példaképpen egy új tudományos elméletnek. Ennél az embernél most „traumatikus neurózis" . az előbbiek számban és súlyban egyre gyarapodnak. melyekkel az újat megdöntheti. A következő hetek folyamán azonban számos súlyos lelki motorikus tünet jelentkezik nála.történő hangsúlyozása valóban Mózes tana volt. látszólag még kevesebb rokonságot mutat problémánkkal. a küzdelem egész ideje alatt nem felejtették el. hogy el kell hinnem. A hasonlóság e példa és ama másik eset között. míg végül ők kerekednek felül. amik akkor érték. ez azonban ellenkezik vágyaival. például egy vasúti összeütközést. és valószínűleg nem vagyunk eléggé tudatában annak. évtizedeken át heves viták folytak körülötte. nem nagyon nagy. amelyhez folyamodunk. ha kínos is nekem. bizonyítékokat keres. kezdettől fogva vannak az új tannak hívei és ellenzői. és végül tartósan érvényesíteni tudta hatását. ahol valami borzasztó szerencsétlenséget élt át. Ebből az a tanulság. melynek megértésén fáradozunk. hogy egy ember látszólag sértetlenül hagyja el azt a helyet. melyeket csak annak a sokknak. míg végül beismeri: mégis igaz kell legyen. Megesik. és egy darabig még önmagával is küzd. mégis többé-kevésbé megmagyarázható módon keletkezhettek. hogy ennek a folyamatnak hosszabb időre van szüksége. míg az értelem munkája legyőzi az én ellenállását. lelki megrázkódtatásnak vagy más hasonlóknak lehet tulajdonítani. és hol találkozhatunk hasonló jelenségekkel? A legelső ötletünk azt sugallja. de nem kellett több idő. A másik példa. ezek helyébe érvek léptek. és bár valószínűleg sokféleképpen. hogy a tömegpszichológia egy jelenségével állunk szemben. Ilyen esetben kevés találgatnivaló marad. és máris mint az igazság megismerése felé tett újabb nagy lépés ment át a köztudatba.

hogy problémánk megoldását egy különös lelkiállapotban kell keresnünk. hogy követelték. a szertartások megvetésének és az etikai elem hangsúlyozásának. melyet valószínűleg csakhamar írásba foglaltak. mikor a későbbi zsidó nép két alkotóeleme egy új vallás felvételére egyesült. hogy elfojtsák annak az emlékét. melyet a zsidó történelem lappangási időszakának ( látencia ) nevezhetnénk. míg a történetírás felismerte.lépett fel. azt a hagyomány épségben megőrizhette. Mindkét félnek egyformán érdekében állt annak letagadása. Talán unokái voltak azoknak. akik Egyiptomból jöttek. hogy nem volt . és idegen voltát letagadják. olyan erősen és elevenen élt még Mózes alakjának és a kivonulásnak az emléke. amely a szerencsétlenség és a tünetek első fellépése közt eltelt.vallástól való elszakadás után van egy hosszú időszak. Utólag a két eset alapvető különbözősége ellenére is észre kell vennünk. Egyelőre nem tartotta még senki bűnnek. Ismételten el mondottuk. mindezt vegyék fel az ősidőkről szóló elbeszélésekbe. akik Mózest még személyesen ismerték. azok. egyértelmű utalásként a fertőző betegségek patológiájára. egy bizonyos ponton. de még sokáig tartott. hogy az új istent felmagasztalják. A többieknek az volt a fontos. akik Egyiptomban voltak. egyesek közülük még egyiptominak érezték magukat. így jött létre az az első kompromisszum. amelyben nyoma sincs az egyistenhit eszméjének. hogy volt egy korábbi vallásuk. hogy a traumatikus neurózis és a zsidó monoteizmus problémája között. E körülmények következtében bizonyos ellentét alakulhatott ki az írásbeli följegyzés és ugyanannak az anyagnak szájhagyomány formájában való megjelenése között. A hagyomány kiegészítője és egyben ellentéte volt a történetírásnak. hogy mi történt Kadesben akkor. van valami megegyezés. hogy kötelessége kérlelhetetlenül ragaszkodni az igazsághoz. „ inkubációs idő ”-nek hívják. De alapos okuk volt rá. Viszont megbízhatóságát mégis csökkentette az. így el lehetünk készülve arra a lehetőségre. Ez egy egészen érthetetlen. hiszen érvekkel bizonyított feltevésünk szerint a zsidó vallás történetében a Mózes. magukkal hozták az írás tudományát és a történetíráshoz való kedvet is. talán bizonyos pontokon teljesen kivonta magát alóluk. Azokban. Amit a feljegyzésnél kihagytak vagy megváltoztattak. tehát új jelenség. mintha a hamisítás fogalma még meg se született volna. A torzító tendenciák hatásának kevésbé volt alávetve. Azt az időt. hogy a tudósításokat a vágyak és szándékok alakítsák. mint az írott beszámolók. Közelebbről épp abban a karakterisztikumban. és ezért közelebb állhatott az igazsághoz. hogy milyen sors érte vezérüket és törvényhozójukat. és egyiptomi nevet viseltek. és hogy mi volt ennek a korábbi vallásnak a tartalma.

Hiába fáradoztak később azon. aki nem sokban különbözött a szomszédos népek bálványaitól. talán valami homályos és elferdített hagyomány. és Mózes évszázadokkal korábban behozott és azután elhagyott vallása új életre kelt. érdemes újra megvizsgálnunk. míg végül teljesen feledésbe merül. tagadott. ami mintegy a háttérből tovább hatott.. hogy végül magát a hagyományt is írásba foglalják. ki volt téve sokféle átalakításnak és változtatásnak. mialatt szóbeli közlések alakjában egyik nemzedékről a másikra szállt. az számunkra nem éppen ismerős jelenség. mint az írott szöveg. és áttért egy másik isten tiszteletére. Keressünk tehát analógiákat. amit Mózes kortársainak nagy része nem tudott elfogadni. azt egyelőre még nem tudjuk megmondani. mely egyenesen ellentmondott a hivatalos elbeszéléseknek. Hogy egy elmosódott hagyomány ilyen hatalmas erővel befolyásolta egy nép lelki életét. hogy azok a tények és tartalmak. De másféle sors is lehetséges. A róluk való tudás tovább élt a nép körében fennmaradt hagyományokban.annyira állandó és határozott. fennmaradt róla valami emlékezésféle. De a Mózes-vallás nem merült el nyomtalanul. és végül elérte. Úgy véljük. a Mózes-vallás sokféle tartalmával. az évszázadok folyamán egyre hatalmasabb lett. ha más területről valók is. nem sikerült eltüntetni. Hogy milyen feltételeknek köszönhető ez az eredmény. ami Mózessel látszólag elpusztult. hogy úgy érezzük. melyeket a mondhatni hivatalos történetírás szándékosan le. ahol nem érezzük magunkat otthonosan. A zsidó vallás történetében a lappangás bennünket most foglalkoztató jelenségét úgy magyarázhatjuk. hogy ezt a megszégyenítő valóságot leplezzék. hogy ez a hagyomány. a továbbiakban még más lehetőségekről is lesz szó. és végül elég erős lett ahhoz. lassanként benyomult a hivatalos krónikák későbbi átdolgozásaiba is. ahelyett hogy idővel gyöngült volna. Ott a tömeglélektan területére jutottunk. hogy mellette nem maradhat fenn. Elsősorban azt várhatnék. lassanként egyre jobban elhatalmasodott a lelkeken. melyek legalábbis hasonló természetűek. Ez a jelenség annyira érdekes. mindazzal. Hiszen Sellin állítása szerint még Mózes haláláról is volt egy néphagyomány. Feltehetjük. egyre árnyékszerűbbé válik. hogy ilyeneket nem . hogy ugyanez történt sok minden egyébbel is. hogy a feljegyzés megöli a hagyományt. És a nagy múltnak ez az emléke volt az. Ez foglalja magába problémánkat. Ott azonban azzal a különös jelenséggel kerülünk szembe. és sokkal közelebb állott a valósághoz. hogy a nép gondolkozására és cselekedeteire döntő befolyást gyakoroljon. A zsidó nép elhagyta a Mózestől kapott Aton-vallást. Például az. Az ilyen hagyománynak sokféle sorsa lehetett. a valóságban sohasem vesztek el. hogy Jahve isten átváltozott a mózesi istenné.

finnek eposzait is. németek. Egy-egy megjegyzést. jelentősnek és nagyszerűnek és talán mindig hősinek is tűnhetett. sokszor titokzatos vonzerőt gyakorolnak az emberek képzeletére. hogy az eposz feltételei többé nem voltak már jelen. Megismertük más nemzetek. hinduk. A régmúlt idők nagyon erős. és IX. melyet Homérosz és a nagy attikai drámaírók remekműveikben feldolgoztak? A felelet csak ez lehetett' volna: ez a nép az őstörténete idején valószínűleg egy virágzó kultúrájú és külsőleg is fényes korszakot élt át. Korunk archeológiai kutatásai megerősítették ezt a feltevést. Azt hiszem. amely később nagyon gazdagnak. Feltárták a nagyszerű minószi-mükénéi kultúra emlékeit. hogy nem fog egy új Homéroszt találni. s amelyből csak némi homályos tradíció maradt fenn ezekben a mondákban. Napjaink legnagyobb hőstettei sem ihlettek költőt eposz írására. hogy a későbbi nemzedékeknek csak töredékes és homályos hagyomány ad hírt róla. amelyet valami történeti katasztrófa eltemetett. mint a költők által feldolgozott hagyomány. ezenkívül nem maradt róla más emlék. Azokban az időkben. mikor a zsidóknál a Mózes. 1250 előtt véget ért. s ez a kor a nem egészen elfogulatlan emlékezés tükrében még most is a zavartalan boldogság . hogy ott valóra válva találják meg az aranykor soha el nem múló álmát. Ennek magyarázatát talán abban találhatjuk meg. amikor a krétaiak voltak a tenger urai. Mai pszichológiai tudásunk mellett már jóval Schliemann és Evans előtt felvethettük volna azt a kérdést: honnan vették a görögök mindazt a mondai anyagot. és azt remélik. Minósz királynak és palotájának. Ezek az emberek valószínűleg még a gyermekkor varázsa alatt állnak. hogy volt idő. melyek ebből a mondakörből vették anyagukat. ez a vizsgálat már pozitív eredményre vezetne. században keletkeztek a homéroszi eposzok. Valahányszor elégedetlenek a jelennel . visszafordulnak a múltba. a Labürinthosznak említését. a görög népnek rendkívül gazdag nemzetségi és hősi mondakincse volt. melyet akkor bizonyára túlságosan merésznek tartottak volna.vallás visszatérése érlelődött. de már Nagy Sándornak is volt oka panaszkodni. annyira távoli korszakhoz tartozik. mint a görögöknél. A régi anyag fel volt dolgozva. hogy ezeknek a keletkezésénél is ugyanolyan feltételek játszhattak-e szerepet. amely a görög szárazföldön valószínűleg már i. Az előfeltétel tehát a következő: az őstörténet. hogy az eposz mint műfaj a későbbi korokban kihalt. A későbbi görög történetíróknál alig találunk utalást erre a kultúrára. Ez minden. és minden későbbi eseménynél a történetírás lépett a hagyomány helyébe. Az irodalomtörténészek feladata megvizsgálni.és erre elég gyakran van okuk -. A kutatók szerint a VIII.nehéz találni. e. Csodálkoztak. olyan régmúlt időbe nyúlik vissza.

amilyenre az eposzok természetesen nem vállalkozhattak. ez a művész számára különösen vonzó. Ha a múltból már csak azok a töredékes és elmosódott emlékek vannak meg. traumának nevezzük. tehát olyan területen. melyeket hagyománynak nevezünk. ami a Jahve-kultuszt a régi Mózes-vallásnak megfelelően átalakította. hogy minél bizonytalanabb a hagyomány. hogy a költészetnek milyen fontos a hagyomány. melyet fel akar idézni. mint kezdetben hinné az ember. és annak a kornak képét. a lelket keríti hatalmába. de a hasonlóság annyira teljes. mert akkor az emlékezés hézagait szabadon. Ez az analógia a pszichológia területén található. mely például az eposz keletkezésénél nem jöhetett számításba. amely az egyéni pszichológiához tartozik. itt egy vallás. amelyeknek olyan nagy jelentőséget tulajdonítunk a neurózisok kóroktanában. Az analógia A zsidó vallás történetében felismert eme figyelemre méltó folyamat megfelelő analógiáját egy látszólag nagyon messze eső területen találjuk. Megvan benne a lappangás jelensége. miszerint a zsidóknál a mózesi hagyomány volt az. míg a vallásos jelenségek természetesen a tömegpszichológiához számítandók. Majdnem azt mondhatnók. az emberi neurózisok keletkezésénél. és erről az utóbbiról feltettük. vajon a neurózisok kóroktana általában traumatikusnak tekinthető-e. s később feledésbe merült élményeket. Az eredmény ott egy költői alkotás. És ugyancsak megvan benne az a kényszerítő erő. érthetetlen. sőt inkább posztulátumnak tekinthető. Nem csodálkozhatunk tehát azon. annál használhatóbb a költő számára. . magyarázatra szoruló jelenségek időnkénti felbukkanása és a feledésbe merült. korai élmény előfeltétele is. Problémánkat tehát nem sikerült megoldanunk. C. ezért találóbb analógiák után kell néznünk. De a két eset egyébként továbbra is nagyon sokban különbözik egymástól. Látni fogjuk. és az eposz feltételeihez való hasonlóság alapján könnyebben el fogjuk fogadni azt a kissé meghökkentő feltevést. tetszése szerint töltheti ki képzeletének alakjaival. hogy csaknem azonosságról beszélhetünk. Azokat a korai. olyan vonás ez. tetszése szerint alakíthatja. hogy a hagyomány hatása alatt olyan hőséggel reprodukálták. Nyitva hagyjuk azt a kérdést. hogy ez az analógia nem is olyan meglepő. mely a logikus gondolkozást legyőzve.korszakának tűnik.

mert nincs jelentősége az általunk keresett analógia szempontjából. hanem csak kifejleszti magában. Az ismétlés veszélye ellenére is célszerű lesz talán itt összeállítani azokat a tényeket. mely élményeket éppen ezért kóroktani traumának tekintünk. normálisnak nevezhető módon szoktak észlelni és feldolgozni. hogy a neurotikus egyén őstörténetében nem minden esetben mutatható ki nyilvánvaló trauma. hogy vannak esetek. amit a neurózis tüneteinek ( szimptómáinak ) nevezünk. és amelyeket mások általában más.vagy sem. általában a kettőnek együttes hatása érvényesül. Ha feltesszük. hogy az. hogy az élmény traumatikus jellegét a mennyiségi tényező határozza meg. csak az a kérdés.az egyén érzékenysége és az élmény súlyossága . hogy a neurózis keletkezése mindig és mindenütt nagyon korai gyermekkori benyomásokra nyúlik vissza. a neurózis sem jött volna létre. bizonyos élményeknek és benyomásoknak a következménye. Elképzelhetünk egy folytatólagos. mert a hatások félreismerhetetlenül visszautalnak ennek az őskornak egy vagy több korai benyomására. hogy mit nevezünk traumatikusnak. ott érthető módon hajlandók vagyunk azt mondani. az a másiknál nem váltott volna ki traumát. mint rendkívüli. amelyek minden egyént érnek. Kézenfekvő ellenvetés. Mind a két etiológiai4 feltételt ugyanis nagyon könnyen egyetlen közös felfogásba lehet egyesíteni. A mi szándékunknak az is megfelelne. Ezek a következők: nyilvánvalóvá vált. hogy ami az egyik alkatnál trauma gyanánt hat. a két csoport közötti szakadék nem áthidalhatatlan. tehát minden esetben a követelmény nagysága az oka annak. és csak a sor két végén ( matematikai hasonlattal: ahol az egyik tényező nulla ) lehet szó egyszerű motiválásról. amelynél a betegség kóroktanában két tényez ő . ha ezek az élmények nem lettek volna. melyeket „ traumatikus ”-nak minősíthetünk. igaz. ha a keresett analógiát kizárólag ezekre a traumatikus esetekre korlátoznánk. De úgy látszik. amelyek kivonták magukat a normális feldolgozás folyamata alól: úgyhogy azt állíthatnók. mint öröklött és alkati hajlamokat. De ebben az összefüggésben két pontot kell kiemelnünk. azt a másik oldalon valami többlet egyenlíti ki. Ilyen mérlegelés alapján bátran mellőzhető a traumatikus és nem traumatikus kóroktan közötti különbségtevés. hogy a neurózist az ember nem szerzi. amelyek a számunkra jelentős analógiát tartalmazzák. akkor könnyen arra a véleményre juthatunk. Másodszor. úgynevezett kiegészítő sort is. Ahol más magyarázatot nem találunk. abnormis reakciót olyan élményekre és követelményekre. ami az egyik oldalon kevesebb. Gyakran be kell érnünk annyival. hogy az élmény rendkívüli. patologikus reakciót vált-e ki. hogy azt mondjuk: nem találunk mást. .működik közre. Az első az.

pontosan megállapítani nem tudjuk. Lélektani . hogy ilyen kisgyermekek nem tesznek olyan éles különbséget szexuális és merőben agresszív cselekedetek között. A traumák vagy a saját testen átélt élmények. Ez az elmélet úgy szól. Ehhez még hozzá kell tennünk. másodszor pedig a neurotikus tüneteknek közös jellemvonásait kell megkeresnünk. amelyet többnyire csak egyes emlékfoszlányok. illetve érzékszervek útján nyert észleletek.szorosan összetartozik. egy elmélet kapcsolja össze. miközben nem kerülhetünk el bizonyos általánosításokat. de kevésbé pontosan fogalmazva. ami ennek később megfelel . az emlékezés nem fér hozzájuk. hogy az ember egy olyan állatfajtától származik. úgynevezett fedőemlékek törnek át. hogy a születés után mikor kezdődik ez a fogékony időszak. amely ötéves korában már nemileg érett volt. melynél ez a lappangási idő és a késői nemi érés előfordul.korai előfordulás az első öt éven belül. A szexuális elem túlsúlya nagyon feltűnő. az ember az egyetlen állatfajta. az ember nemi élete . Úgy látszik. és elméleti méltatást érdemel. bizonyára az én korai sérüléseire is ( nárcisztikus sérelmek ). hogy ezeket az élményeket újra emlékezetünkbe idézze. agresszív tartalom . tehát élmények vagy benyomások. c) Ezek az emlékek szexuális és agresszív természetű benyomásokra vonatkoznak. miközben a szexualitás nem fejlődik tovább. melyek tudtommal még sohasem történtek meg. de ez körülbelül ötéves korban befejeződik. hogy az általános felfogással ellenkezően. amely egyedül képes arra.vagy az. A beszéd kezdetének korából való benyomások különösen érdekesek. vagy egyszerűbben. b) A szóban forgó élmények rendszerint teljesen feledésbe merülnek. a gyermekkori amnézia korszakába esnek. I. legföljebb az ötödik életévéig.Most tehát két feladat áll előttünk: először ezeknek az élményeknek. többnyire látott vagy hallott dolgok. hogy az elfelejtett élményekről tudást közvetítsen nekünk. ellenkezőleg. az analitikus munka egyik eredményeképpen. hogy a szexuális élet késleltetése és két szakaszban való lefolyása a legszorosabban összefügg az emberré válás történetével. felejtés.már egy korai szakaszban fel virágzik. szexuális. Ez a három elem . ez ahhoz a feltevéshez vezet. mint később ( a szexuális aktus szadisztikus félremagyarázása ). és azt a sejtést kelti az emberben. Ezt a három elemet. Ad. Elméletünk ellenőrzésére szükség volna főemlősökön végzett vizsgálatokra.egészen a pubertásig -. a már elért fokról is visszafejlődik. Ezt az elméletet megerősítik a belső nemi szervek növekedésére vonatkozó anatómiai vizsgálatok. a két-négy év közötti korszak látszik a legfontosabbnak.: a) Mindezek a traumák a korai gyermekkorban érik az embert. s erre következik az úgynevezett lappangási időszak ( látencia ) .

A reakciók ellentétessége folytán konfliktusok keletkeznek. A neurózis szorosabb értelemben vett tünetei kompromisszumos képződmények. esetleg egy más személlyel kialakítandó hasonló kapcsolatban újra feleleveníteni. Ezeket a törekvéseket közös néven a traumához való rögzülésnek (fixációnak) és ismétlési kényszernek nevezzük. éppúgy. Felveheti őket magába az úgynevezett normális én is. felruházhatja bizonyos változatlan jellegzetességekkel. vagy inkább éppen azért. annak ellenére. vagy helyesebben: reálissá tenni. Ezeket „ védekezési reakció ” néven foglalhatjuk össze. ami gátlásokká vagy fóbiákká fokozódhat. az. úgyhogy hol az egyik. hogy az elfelejtett traumákból semmire se emlékezzünk vissza. egész életében olyan asszonyt fog szeretni. Fő jelentkezési formája az úgynevezett elhárítás. és semmi se ismétlődjék meg. Az elsők olyan törekvések. hol a másik iránynak a törekvése kerekedik felül. mint testünknek bizonyos anatómiai részei. b) Mindezek a jelenségek. történelmi eredetük feledésbe merült. Talán ez a körülmény hozza magával a neurózis alapfeltételét. mely bizonyos értelemben az ember kiváltsága. A negatív reakcióknak ellenkező céljuk van. melyek rendszerint nem tudnak nyugvópontra jutni. így például lehetséges. alapjában véve éppúgy a traumához tartozó kötöttségek. hogy egy férfi. és ebből a nézőpontból az ősidők bizonyos maradványának ( survival ) tűnik. valamint az én korlátozásai és az állandó karakter-elváltozások kényszerjellegűek. .: A neurotikus jelenségek közös tulajdonságai. melyekben része van a traumából kiinduló mindkét irányú áramlatnak. csakhogy ellenkező tendenciával. újra átélni. aki kisgyermek korában szexuális csábításon ment keresztül. II. hogy a gyermeki amnézia időszaka egybeesik a szexualitásnak ezzel a korai időszakával. Egy leány. a tünetek. akárcsak egy korábbi érzelmi kapcsolatot. melyek igyekeznek a traumát ismét érvényre juttatni. Könnyen beláthatjuk. egész későbbi nemi életét arra rendezheti be. hogy ilyen felismerések révén a neurózis problémáján túl eljutunk általában a karakter kialakulásának megértéséhez. vagy sajátosságai közül kettőt kell kiemelnünk: a) A trauma hatásai kétfélék: pozitívak és negatívak. aki őt eltartja és támogatja. Ad. akitől függhet. aki gyermekkorát anyjához való túlságos kötöttségben töltötte . Ezek a negatív reakciók is fontos elemekkel járulnak hozzá a karakter kialakításához. hogy újra meg újra ilyen támadásokat provokáljon.amire ma már nem emlékszik -. mert valóságos okuk.szempontból nem lehet közömbös. mint ellentéteik. tehát az elfelejtett élményt emlékezetbe idézni.

Csak később áll be az a változás. Sokkal gyakoribb eset. A lappangó neurózis a traumát követő első reakció és a betegség későbbi kitörése közt tipikusnak mondható. sebhelyekhez hasonlóan. egy hozzáférhetetlen és együttműködésre alkalmatlan párt. a másik esetben. Ez eltarthat hosszabb ideig is. Ha ez bekövetkezik. s nyitva áll az út a pszichózis felé. Úgyhogy súlyos konfliktusok támadnak a reális külső világ és az én között. nem szokás törődni vele. belső szervezettségét. mint az egyén gyógyulási kísérletét. mert a testi érés következtében megerősödött ösztönök most újra fel tudják venni a harcot a korábban győztes elhárítással. melyek a reális külvilág követelményeihez alkalmazkodnak. hogy észre sem vesszük. olyan folyamat. melyet az élettani lappangási korszak közbejötte segít elő vagy tesz lehetővé.amely az analógiára való tekintettel különösen érdekel bennünket ?! A gyermekkori traumát közvetlenül követheti a neurózis kitörése. e körülmények gyakorlati jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. sem pedig lelki helyettesítőjével. úgyhogy könnyen kerülhetnek nyílt összeütközésbe mindkettővel. de észrevétlenül ( látensen ) is lefolyhat. hogy felváltja egy látszólag zavartalan fejlődési időszak. Olyanok. hogy a gyermekkori neurózis megszakítás nélkül folytatódjék a felnőtt neurózisában. És most tegyük fel a kérdést. amelynek következtében végérvényesen nyilvánvalóvá válik a neurózis. mindenesetre az énben visszamaradnak belőle. mely mindenképpen meg akarja őrizni az elhárítási harcban fáradságosan kialakított. bizonyos elváltozások. Még ha a dolog nem is fejlődik mindig idáig. okozhat feltűnő zavarokat. A neurotikusok gátlásai és tehetetlenségei nagyon fontos tényezők az emberi társadalomban. úgy. mint a trauma kései következménye. Az első esetben azért. melynek azonban sikerülhet legyőznie és saját szolgálatába kényszerítenie az úgynevezett normális ént. mert az énben az elhárítás során kialakított reakciók és elváltozások most akadályozzák az élet új feladatainak megoldását. egy elhárítási törekvésekkel telített gyermekkori neurózisé. vagy valamivel később következik be. törekvését . megvalósul a belső lelki realitás uralma a külvilág realitása fölött. mint egy állam az államban. Ezt a megbetegedést úgy is tekinthetjük. Rendszerint az elhárítás kerekedik felül.azaz pszichikai intenzitásuk igen nagy. és nagymértékben függetlenek a többi lelki folyamat szervezettségétől. Ez vagy a serdülőkor kezdetekor. Ezeket viszont a külső realitás egyáltalán nem vagy kevéssé befolyásolja. hogy mi van a lappangási időszakkal . s bennük a múlt egyik korai darabjához való rögzült kötődés kifejezését ismerhetjük fel. Csak ritkán esik meg. és a logikus gondolkodás törvényeinek engedelmeskednek. melyet bizonyos tünetek is kísérnek.

hacsak az analitikus munka nem jön segítségül. amihez analógiát keresünk. régen levált rész. másrészt kísérlet arra. Azért mindenesetre megpróbálok elmondani egy esetet. amely lehetővé tette az egykori benyomások megszerzését. és a külvilággal szemben egésszé kovácsolja össze. csak akkor kell elfogadnia. és elég gyakran végződik úgy. hogy nemi szervéhez nyúljon. akinek szerepébe beleélte magát. hogy a következtetéseket. mely közvetlenül az első spontán magömlés után tört ki rajta. előlegezzen bizonyos hitelt fentebb rövid összefoglalásban közölt fejtegetéseimnek. De a téma nehézségeitől és hosszadalmasságától eltekintve. hogy egy egyedi eset mindenre példát szolgáltasson. hogy . Ahelyett. Ez az alvási zavar igazi kompromisszumos tünet: egyrészt kifejezi védekezését azokkal a bizonyos éjszakai tapasztalatokkal szemben. A kisfiúnak. melyben a neurózisok említett sajátságai közül néhányat elég jól megfigyelhetünk. ha helyeseknek bizonyulnak a tanok. nem tudott újra elaludni. De ez a kísérlet csak ritkán sikerül. Föladta szexuális foglalatosságát. hogy az énnek a trauma hatása alatt levált részeit újra megbékítse a többivel. még a beszéd teljes elsajátítása előtti korban ismételten. Tanulmányunk a neurózisokról szóló értekezéssé alakulna. vagy hogy hatalmába keríti a trauma alatt álló. és még akkor is valószínűleg csak azokra a kevesekre volna hatással. akik életfeladatul tőzték ki a pszichoanalízis gyakorlását és tanulmányozását. az első és legkellemetlenebb tünet az alvási zavar volt. Rendkívül érzékennyé vált az éjjeli neszekre. azonosítva magát az apával. hogy újra helyreállítsa az ébrenlétet. az anyja ellen különféle szexuális támadásokat kísérelt meg. Természetesen nem várhatjuk azt. számos neurotikus egyén élettörténetét kellene közölnöm. hogy megmondja az apának. melyekre épülnek.mint ez kispolgári családoknál gyakori . ha tartalmilag távol áll attól. és még annyi engedményt is teszek. Ez addig tartott. Későbbi neurózisában. ez ráadásul teljesen megváltoztatná a munka jellegét. Ez a kasztrációs fenyegetés rendkívül erős traumatikus hatást tett a fiúra. aki . és ne érezzük magunkat csalódottnak. szinte rendszeresen volt alkalma megfigyelni a szülők nemi életét. de akkor sem mindig. Ilyen megfigyelések folytán korán felébredt agresszív férfiassága. Hogy az olvasót meggyőzzem. és ha egyszer felébredt.élete első éveiben közös hálószobában aludt szüleivel. aki majd büntetésből le fogja vágni bűnös testrészét. Minthogy itt nagyobb nyilvánossághoz fordulok. míg végül anyja meg nem tiltotta. sok mindent látni és még többet hallani. melyekhez el akarom vezetni. és megváltoztatta karakterét. és azzal fenyegette. hogy az én teljesen sivárrá válik és szétforgácsolódik. nem tehetek mást: arra kérem az olvasót.arra. és a gyermek elkezdte kis péniszét kezével izgatni.

Barátai sem voltak. Eddig követtük a trauma közvetlen hatását és igazoltuk a lappangás tényét. mintegy lényének igazi magja gyanánt olyan jellemvonások ütköztek ki belőle. Anyjába egyre aggodalmasabban kapaszkodott. megbántsa. és megnyilvánult második fő tünete. magatartása passzív lett vele szemben. ahogy apja képe az emlékezetében kialakult. nem próbálta többé megérinteni. Szexuális tevékenysége lelki onániára korlátozódott.azonosította volna magát az apával. aminek szexuális jelentést adott. a szexuális impotencia. Ebben a részben felismerhetjük az elfojtott tartalom visszatérését. sohasem volt jó viszonyban feletteseivel. nem mert nemi szándékkal nőhöz közeledni. Az erősödő férfiasságnak az a hulláma. amelyekben könnyen felismerhető volt a szülők coitusa. szadisztikus. melyek a hozzá közelállók számára nagyon nehéz feladattá tették a vele való érintkezést. jó előmenetelt mutatott az iskolában. amely feltűnő zavarok nélkül telt el. Bántó. amit a trauma közvetlen hatása és a lappangás jelensége mellett a neurózis lényeges jellemvonásaként írtunk le. Az Ödipusz-komplexus ilyen változatában élte át a lappangási időszakot. újjáéledése volt ez az apával való azonosulásnak. hogy a többieket elnyomja. amely megvédelmezi az apa részéről fenyegető kasztráció ellen. egészen az önrombolásig könyörtelen viszony okozta későbbi sikertelenségét az életben és a külvilággal való súrlódásait. A serdülőkor beálltával nyilvánvalóvá lett a neurózis. Az apa hő mása lett úgy. mazochisztikus fantaziálásokra. durva és erőszakos személyiség bontakozott ki benne. hogy közben a bántalmazott anyával azonosíthatta magát. mert az apa kényszerítette rá ezt a hivatást. nála dühös apagyűlöletté és ellenszegüléssé változott. Mintagyerek lett. A fiú nemi szervének ingerlékenysége elveszett. akinek lelki szükséglet volt. Ez a szélsőséges. Mikor ezekkel a tünetekkel és hibákkal terhelten az apa halála után végre mégis feleségre talált. Hivatalában nem vihette semmire. félni kezdett tőle. úgy. mintha egy pillanatig sem lehetne meg szeretete nélkül. zsarnokoskodó. gyermekkori megfigyeléseinek utórezgése. és esetenkénti rosszaságával kiprovokálta a testi fenyítést. Az alkalmazás . D. melyet a serdülőkor hoz magával. amely annak idején a kisfiúban szexuális motívumok alapján végbement.

Korai trauma . Kivételes helyzete . És ha megtudjuk. tehát minden ősünk keresztülment. úgy. de amelyeket többnyire elhárítottak. Az erős hím volt az egész horda ura és atyja. A történetet nagyon összesűrítve mondjuk el. akkor ezt a megegyezést úgy fogadjuk. Tehát hogy itt is voltak szexuális. Az időpontot nem lehet meghatározni.a neurotikus megbetegedés kitörése . ha felkeltették az apa féltékenységét.elhárítás . de talán még azok is. Konstrukciónk lényeges része az a feltevés. tegye meg velünk együtt a következő lépést ahhoz a feltevéshez. hogy az emberi faj életében valami hasonló történhetett. hogy az emberiségnek volt őstörténete. az emberi család életére vonatkoznak. az ilyen következtetésnek csaknem olyan súlya van. és szerkezetükben. mint amott. vagyis feledésbe merült. melyeknek tartós hatásuk volt. Most felszólítjuk az olvasót. Minden nőnemű lény az ő tulajdona volt. és az általunk ismert geológiai korszakokkal sem lehet kapcsolatba hozni. és be fogjuk mutatni. itt már csak ismétlésekre szorítkozom. hogy tünetszerű következményeik épp a vallásos jelenségek. valamint tendenciájukban a neurotikus tünetekhez hasonló jelenségeket támasztottak. elfelejtettek. ami a valóságban évezredekig tartott. Minthogy az evolúció gondolatának felmerülése óta nem kétséges többé. megölte vagy kasztrálta esetleg elkergette őket. A fiúknak keserves sors jutott. hogy az ősidőkben az ősember kis hordákban élt. mintha egyazon időszakban történt volna meg az. mint nagyon kívánatos. és ez alatt a hosszú idő alatt számtalanszor megismétlődött. nemcsak saját hordájának asszonyai és leányai. Ez azt mondja. Ezeket a tételeket már egy negyedszázaddal ezelőtt megfogalmaztam Totem és tabu című könyvemben. mint egy posztulátumnak. akiket más hordákból raboltak. Úgy véljük. és minthogy ez ismeretlen. hogy ezen a sorson. és rablással szerezzenek maguknak asszonyokat. minden egyes ősember.az elfojtott tartalom részleges visszatérése: így hangzott a séma. Rákényszerítette őket hogy kis közösségekben éljenek. hosszú lappangási időszak után. valószínű. hogy a hatást kiváltó és elfelejtett traumák itt éppúgy. mint az egyén életében.lappangás . melyet erőszakosan ki is használt. eközben egyiknekmásiknak talán sikerült apjáéhoz hasonló pozíciót elérnie.agresszív tartalmú folyamatok. melyet a neurózis kifejlődésére fölállítottunk. megfejthető. melyet leírni készülünk. korlátlan hatalommal. ezek később. egy-egy erős hím uralma alatt. hogy miben álltak ezek a folyamatok. hogy ez az emberi lény még nem jutott messzire a beszéd kialakulásában. előre nem látott és az eddigi fejtegetések alapján nem követelhető ráadást. megint hatni kezdtek. A konstrukció Charles Darwin tanából indul ki és gondolatmenetébe bekapcsolja Atkinson egyik feltevését is.

Tehát. hanem őt példaként tisztelték is. mint aminőt korunk primitívjeinél. amelyet mindegyik egyedül magának akart megszerezni. és az apa halála után a helyére léphetett. végül megegyezéshez vezetett közöttük. Elképzelhető. bizonyos sérthetetlennek ( szentnek ) nyilvánított intézményekkel -. előzött fivérek egyesülése lehetett. A totemállattal való kapcsolatban . a közösen végrehajtott felszabadító tett emléke és az egymáshoz való érzelmi kapcsolat. A következő lépés ennek a kezdeti „ szociális ” szervezetfélének a megváltoztatására talán a közösségben élő. még sokkal későbbi időkben is előfordul az ilyesmi. de az a szakadék. talán a kezdetben egyúttal rájuk nézve veszedelmes és félelmetes állattal helyettesítették az apát. mint arra való kísérletet. Lényeges azonban az. kölcsönös kötelezettségek elismerésével. arról. Valamely erős. azaz gyermekeinknél az analitikus kutatás segítségével megállapíthatunk. és nem létezik gyermekeinknél sem. amikor az idősebbik fiúk előzéséről és a legkisebb kivételes helyzetéről hallunk. Ebből egyenesen következett az incestus tilalma és az exogámia ( a törzsön kívüli házasság parancsa ). a primitíveknél még nem létezett. és valójában mindegyikük a helyére szeretett volna kerülni. Ez a választás talán idegenszerűen hat ránk. hogy mi ezeknek az ősembereknek ugyanolyan érzelmi beállítottságot tulajdonítunk. és lemondott az anya és a nővérek birtoklásáról. A veszélynek és a küzdelem kilátástalanságának felismerése. hogy az apa megölése után hosszabb időszak következett. melyet az ember később önmaga és az állatvilág között támasztott. így keletkezett a társadalmi szervezet első formája ösztönlemondással. hogy az apa iránt nemcsak gyűlöletet és félelmet éreztek. az apát közös erővel megölték. mely a száműzetés alatt alakult ki köztük. aki az anya szeretetétől védve. akiknek állatfóbiái mögött fölismerhető az apától való félelem. Az apa eltávolításával gazdátlanná lett hatalom jó része a nőkre szállott át. az apa öregedéséből bizonyos előnyökre tett szert. elkövetkezett a matriarchátus ( anyajog ) kora. vagyis megjelenik az erkölcs és a jog. valamiféle társadalmi szerződéshez. amikor a fivérek versengtek egymással az apai örökségért. hogy az apa helyét magának szerezze meg. Minden egyén lemondott az eszményéről. A kannibalisztikus műveletet ilyenformán úgy értelmezhetjük.Az apa emléke tovább élt ennek a testvéri szövetségnek a korában is. és azoknak az időknek szokása szerint nyersen megették. hogy egy darabjának bekebelezésével a vele való azonosulást megerősítsék.. Ezen a kannibalizmuson nem kell megütköznünk. Mintha a mesékben és a mondákban ennek utórezgéseire ismernénk rá.természetes okoknál fogva csak a legkisebb fiúnak lehetett.

legalábbis állatfejjel. elválaszthatatlan társa. Valószínű. illetve a monda szerint az isten éppen ezt az állatot öli meg. A vallás további fejlődési fokait itt legfeljebb csak röviden tekinthetjük át. Kétségtelen. Vagy állatformában ábrázolják az istent. Eközben nagy társadalmi átalakulás ment végbe. Az anyajogot az újból helyreállított patriarchális rend váltotta fel. A politeizmus férfiistenei a patriarchális korszak állapotait tükrözik. pontosan meg nem határozható szakaszában nagy anyaistenségek lépnek föl. és megerősíthetjük ennek kezdettől fogva fennálló szoros kapcsolatát a társadalmi viszonyokkal és az erkölcsi kötelezettségekkel. meg kellett férniük egymással. akik a totemtől származnak. mint hajdan az ősapát: a törzstársak közösen megölték.teljességében fennmaradt az apához való érzelmi kapcsolatok kettőssége ( ambivalenciája ). A következő lépés azonban már a bennünket foglalkoztató témához vezet: az egyetlenegy. a tilalmakkal. sokan voltak. korlátlanul . Az állatok helyére emberformájú istenek lépnek. ismétlem. másrészt viszont egy megjelölt ünnepnapon ezt a totemállatot ugyanabban a sorsban részesítették. és alkalmasint egy-egy hatalmasabb főistennek vetik alá magukat. De hol marad a vallás? Azt hiszem. ) Ez a nagy ünnep a valóságban az apa megölésére szövetkezett fiúk győzelmi ünnepe volt. és eredetüket még nem leplezik. és megették. és nagyobb csapatokban éltek együtt. A férfiistenségek eleinte a nagy istenanyák mellett tűnnek fel. amely pedig az ő előző megjelenési formája volt. joggal mondhatjuk. szemben a hajdani hordával. Sokan vannak. Ennek a fejlődésnek egyik. kölcsönösen korlátozzák egymás hatalmát. valószínűleg még a férfiistenek előtt. A totemizmus után a következő lépés a tisztelt lény emberré tevése. hogy a totemizmus az apahelyettes tiszteletével. és ezután sokáig fennmaradnak még a férfiistenek megjelenése után is. akit tisztelni és kímélni kellett. Az új apák természetesen már nem érték el az ősapa mindenhatóságát. vagy a totemállat az isten kedvenc kísérője lesz. kijelenthetjük: az emberiség történetében a totemizmus maga a vallás első megjelenési formája. mint ezeknek fiai. létüket társadalmi törvények korlátozták. mintegy kárpótlásképpen az anyák háttérbe szorításáért. melyeknek megszegése halálbüntetést von maga után. hogy az anyaistenségek a matriarchátus visszaszorításának idején keletkeztek. csak később vesznek fel határozottan apai vonásokat. ( Robertson Smith ezt nevezi „ totemlakomának ”. A totem egyrészt a klán valóságos fizikai ősét és védőszellemét jelentette. a totemlakomában megnyilvánuló ambivalenciájával. hogy a vallás párhuzamosan fejlődik az emberiség kulturális felemelkedésével és az emberi közösségek szerkezeti változásaival. az emlékünnepek bevezetésével.

Más részletek. Érdemes külön kiemelnünk azt a jelenséget. Ha általában hihetőnek fogadjuk el az őstörténetre vonatkozó konstrukciónkat. A credo quia absurdum módjára. mire újra előtűnik. Több szerzőnek is feltűnt például. melyeket itt egésszé főztünk össze. hogy az apa megeszi a gyermeket. amit kitaláltunk /volna. valaha ebből a valóságmagból indult ki. és ebből áradt szét a reá rakódott tévedésekre. hogy a keresztény áldozási szertartás. hogy a feledésből újból visszatérő minden részlet különös erővel igyekszik érvényesülni. Be kell vallanunk. mint például a totemizmus és a férfiszövetségek. A vallástörténet egyetlen más fejezetének . Ez utóbbit. ami ne támaszkodnék szilárd alapokra. a kasztrációs félelem rendkívüli intenzitására. torzításokon és félremagyarázásokon megy keresztül. vagy arra a különös félelemre. elég. melyekkel az ősidőkről való tudásunk hézagait kitölthetjük. sok minden történelmileg bizonyított tény. másrészt a múlt visszaállítását. amelyek ugyan magukon viselik a pszichotikus tünetek jellegét. egy hatásos példán akarjuk itt bizonyítani. Azt már régen tudjuk. és hogy az a kényszerű meggyőződés. hogy igazságnak ismerjék el. mely a téves eszmével kapcsolatban keletkezik. nagyon lebecsüli a felhasznált anyag gazdagságát és bizonyító erejét. de mint tömegjelenségek. Az elfelejtett őskor számtalan maradványa fellelhető a népek meséiben és mondáiban. az elfelejtett élmények visszatérését. jól felismerhetően. Ilyen történeti igazságnak nevezhető tartalmat kell tulajdonítanunk a vallásos tételeknek is. vagyis semmi máshoz sem hasonlítható befolyást gyakorol az embertömegekre. hogy ez a történeti áttekintés hézagos és némely ponton nem is eléggé bizonyított. és ezért nem is érthettek meg. ha az állatfóbiákra hivatkozom. akkor a vallásos tanokban és szertartásokban kétféle elemet ismerhetünk fel: egyrészt a régi családi történethez való rögzítettségét és annak csökevényeit. Konstrukciónkban nincsen semmi. amit eddig nem vettek figyelembe.uralkodó apaisten visszatéréséhez. nincsenek kitéve az elszigetelődés veszélyének. A múltnak azokból a részleteiből. milyen híven ismétli meg a régi totemlakoma értelmét és tartalmát. tovább élnek. melyben a hívő szimbolikusan istenének húsát és vérét veszi magához. és olyan ellenállhatatlan erővel követeli. s a gyermekek lelki életének analitikus tanulmányozása is páratlan gazdagságban szolgáltatott olyan adatokat. amivel szemben minden logikus ellenvetés hatástalan marad. Ez a sajátságos jellemvonás csak a pszichotikusok téves eszméinek példáján válik érthetővé. amely. De aki az őstörténetnek ezt a rekonstrukcióját merő fantasztikumnak minősíti. hogy a téves eszmében még rejtőzik a valóságnak egy elfelejtett darabja. Hogy közelebb jussunk az oly nagy jelentőségő apaviszony megértéséhez.

újra teljes érvényt szerez magának. hanem helyette levezeklését fantáziálták. egy vallásospolitikai agitátor. Az eredendő bűnnel lépett be a halál a világba. de ez nem lehetett a fejlődés végső állomása. és oly nyomatékot adjon az erkölcsiségnek. hogy a fáraók világuralma lehetett az egyisten-eszme kiindulópontja. Nem könnyű kitalálni. reális csalódásai miként erősíthették fel ezeket a tendenciákat. A történelem előtti tragédia más részletei is érvényesülni törekedtek. melyről a zsidó nép már régen lemondott.emberformájú istenig vezető hasonlóképpen teljesen érthető fejlődést. egy Tarsusból származó római zsidó volt az. hosszú lappangási időszak után. és ezt mint a megváltás üzenetét ( evangélium ) üdvözölték. hogy az ősapát újra történelmi jogaihoz juttatták. az Isten ellen elkövetett bőn volt ez. hogy mi indíthatta meg ezt a folyamatot. Egy későbbi fejezetben még részletesen foglalkozni fogunk azzal. mint a zsidóság egyistenhitének megjelenése és ennek folytatódása a kereszténységben. még a négy evangélistának is megvan a maga kedvenc állata. Most azonban a fejlődést egyelőre más irányban akarjuk követni. amelyhez a jutalom. De nem magának a gyilkosságnak az emléke tért vissza. ahonnan a zsidóságról egy új vallás. Úgy látszik. Paulus. hogy az Egyiptomból átvett monoteisztikus vallás különös sajátságai hogyan hatottak a zsidó népre. aki megragadta ezt a bűntudatot. megajándékozva a kiválasztottság büszke tudatával. rálelt arra a pontra. Isten .kialakulása sem oly egyértelmű. legalábbis ha figyelmen kívül hagyjuk az állati totemtól az . hogy e nép szomorú sorsa. hogy az intellektualitást oly igen megbecsülje. és helyes érzékkel visszavezette őstörténeti forrásához. Hogy az igazság birtoklásának szent örömétől eltelve. Míg végre valaki . „ Eredendő bűn ”-nek nevezte. melyet csak a halál tehet jóvá. ( Ne feledjük. ) Ha egyelőre elfogadjuk. a kitüntetés és végül a világuralom reménye kapcsolódik. a „ Cion bölcsei ”-nek összeesküvésével kapcsolatban. legdrágább kincsévé válik e népnek és lelket önt belé. A valóságban ez a halálos bőn a később istenített ősapa meggyilkolása volt. akkor azt látjuk. Nagy előrelépés volt. Ez utóbbi vágyképzet. és végül. még ma is tovább él e nép ellenségeiben. mintha az elfojtott tartalom visszatérésének előfutáraként egyre növekvő bűntudat kerítette volna hatalmába a zsidó népet és talán az egész akkori kultúrvilágot is. Az ősapa vallása ez. a kiválasztottság tudatának elragadtatásában a zsidóság miképpen jutott el oda.tagjaként a zsidó népnek -. hogyan alakíthatták annak karakterét a mágia és misztikum szigorú elutasítása.a totemállattól állandóan kísért . a szellemiség megbecsülése és a szublimálás kényszere révén. a kereszténység leválhatott. hogy ez az eszme termőtalajából kiszakítva és egy másik nép körében.

De mindegy. hogy a testvércsapat minden egyes tagja bizony egyedül szerette volna a tettet végrehajtani. mint a főbűnös. hogy Mithrász. amiről a közösségben le kellett mondania.egyik fia ártatlan léte ellenére feláldozta magát. mert hogyan vehetné magára a gyilkosok bűnét olyasvalaki. a szó legigazibb értelmében. aki a bikát megöli. mindenképpen ebből indulhatott ki a hős létrehozása. ( Ernest Jones hívta fel a figyelmünket arra. hogy a görög drámában a hős és a kórus ugyanezt a lázadó hőst és a testvércsapatot ábrázolja. a tisztelet kifejezéseképpen. amelyben a hívő a Megváltó hósát és vérét veszi magához. Vallásos ember volt.kultusz a fiatal kereszténységgel. hogy a szent áldozás keresztény szertartása. és valamilyen formában megöli azt. hogy a végső győzelemért milyen sokáig küzdött a Mithrász. De az apaviszonyban uralkodó ambivalencia világosan megmutatkozott a vallásújítás végső eredményében. de azzal végződött. A „ Megváltó” nem lehetett más. hogy a Megváltó ártatlanul áldozta föl magát. nem pedig agresszív értelmében. Ismeretes. hogy megöleti magát ? A történelmi valóságban ez az ellentmondás nem állt fenn. hogy valóban volt-e ilyen fő lázadó és vezér. annak a testvércsapatnak a vezére. hogy a középkori színjátszás a passiójáték előadásával kezdődik. aki a gyilkosságban ártatlan. Aligha kétséges. hogy áttörjenek a tudatosabb rétegekbe. ami nehezítette a logikus megértést. csupán azáltal. a régi totemlakoma tartalmát ismétli meg. Eredetileg az volt a célja. hogy így kiváltságos helyzetet biztosítson magának. valószínűleg az a vezér. mint tudjuk. Ha a valóságban nem volt ilyen vezér. akkor a követője és reinkarnációja volt e vezérnek. akkor Krisztus egy be nem teljesedett vágyfantázia örökébe lépett . ha volt ilyen. és háttérbe szorította. de az is elképzelhető. A zsidóság apavallás volt. és nem jelentőség nélkül való. Isten fia kellett ő legyen. hogy megfosztotta a trónjától. melyet különben nehéz kimutatni. aki. amivel maga Paulus egészítette ki. ) Ez lehet valódi megokolása a drámában előforduló „ tragikus vétség ”-nek is. A megváltási képzet kialakulására valószínűleg keleti és görög misztériumokból származó hagyományok is hatással voltak. készen arra. mely az apát legyőzte. természetesen csak szelídített változatban. hogy kibékítse az apaistent. nyilván tendenciózus ferdítés volt. lelkében ott lapultak a múlt sötét árnyai. hogy itt fantáziáról vagy egy elfelejtett realitás visszatéréséről van-e szó. és kárpótlást szerezzen az apával való azonosításért. Leglényegesebb része azonban az lehetett. mindig fellázad az apa ellen. A régi istenapa . Az. a kereszténység fiúvallás lett. Nagyon is lehetséges. hiszen a bőn az apa ellen elkövetett gyilkosság volt. aki eldicsekszik tettével. és ezzel az összesség bűnét magára vette. Mondottuk már. Nem fontos eldöntenünk.

a zsidó vallás pedig ettől kezdve mintegy megkövesedett. ezzel állította helyre az Aton-vallás régi jellegét. hogy Paulust ebben a lépésében személyes bosszú is vezette. a kereszténység mégis haladást jelentett. amelyhez a zsidó nép felemelkedett. egy kiváló apaegyéniségen megismételje. A kereszténység diadala másfél évezred múltán és egy nagyobb színpadon. amikor abba a helyzetbe sodorta. és így már nem tudtak eljutni ahhoz a ponthoz. amikor ez a vallás átszállt új követőjére.a babonáktól. éppen úgy. Nem lehet mellékes vagy . hogy a megváltás eszméjével felébresztette az emberiség bűntudatát. hogyan történt az. melyet akkor vezettek be.szemben az Aton. és ennek látható jelét. amint ez rendszerint történni szokott. feloldott egy megszorítást. vagyis az elfojtott élmény visszatérése szempontjából. aki a zsidó vallást továbbfejlesztette. hogy feladta a kiválasztottság gondolatát. ahogy az ősidőben minden fiú szerette volna. helyébe Krisztus. erre a kérdésre meg tudunk felelni. az apagyilkosságot. s így az új tan minden embert átfogó. mágikus és misztikus elemektől. új embertömegek törnek fel vagy kerülnek előtérbe. bár kissé leplezve és háttérbe szorítva őket. Az új vallás sok tekintetben kulturális regressziót jelentett a régebbi zsidó valláshoz képest. egyben meg is semmisítette azt. egyetemes vallássá nőhetett. mégis. de ők úgy reagáltak rá. amiért újítását zsidó körökben teljesen elutasították. A keresztény vallás nem tudta megtartani az átszellemítésnek azt a magas fokát. számos szimbolikus szertartást vett át a környező népektől. ahonnan kiindulva később Paulus tovább szőtte az őstörténet folytatását. Paulus. Sikerét bizonyára elsősorban annak köszönhette. ismét az Ámon-papok győzelmét hozta Ekhnaton istene fölött. hogy letagadták cselekedetüket. Lehet. a körülmetélést. Mózes tana alkalmat kínált a zsidóknak az emlékezésre. és módot talált arra is. a fiú lépett. a zsidó népre.a háttérbe vonult Krisztus elől. ha alacsonyabb nívón. Ez emlékezés helyett „ cselekvés ” volt. hogy az egyisteneszme éppen a zsidó népre gyakorolhatott olyan mély hatást. Vallástörténeti szempontból. s éppen ez a nép ragaszkodott hozzá ilyen kitartóan. Érdemes volna megérteni. megállottak a nagy istenapa elismerésénél. Főként azonban nem határolta el magát . hogy ezt a tettet Mózes személyén. Azt hiszem. de ezenkívül annak a körülménynek is. újra visszaállította a nagy anyaistenséget. hogy helyet biztosítson a politeizmus sok istenalakjának. amelyek aztán a következő két évezred szellemi fejlődésében súlyos problémákat okoztak. Nem volt többé szigorúan monoteisztikus.és az utána következő Mózes-vallással . A sors közelebb hozta a zsidó néphez az őskor hatalmas és szörnyű cselekedetét. ami gyakran előfordul neurotikusoknál az analitikus munka közben.

hogy személye olyan nagy jelentőségre tett szert? Paulus. bizonyosan több oka van. A vallás történetérc vonatkoztatva ennek értelme a következő: nem akarjátok beismerni. A szegény zsidó népnek. aki újra el fog jönni. fiúként az apa helyébe lépett. ezeket nem is szükséges értelmezni. valóban az a nagy mester volt-e. Azok között a vádak között. hogy Paulus új vallásalkotásának szintén egy másik nagy ember erőszakos meggyilkolása volt a kiindulópontja. utóda lett. fontos összekötő láncszem az őskor elfelejtett eseménye és ennek a monoteisztikus vallások formájában való újra megjelenése között. az ősapát és az ő reinkarnációit ). hogy megöltétek Istent ( Isten ősi eredetijét. E következtetés kiegészítése pedig így szól: mi persze ugyanezt tettük. amely szokott csökönyösségével továbbra is tagadta az apán elkövetett gyilkosságot. vagy hogy nemcsak halálának ténye és körülményei okozták-e.amit Sellin a hagyományban talált nyomokból kikövetkeztetett. Ha Mózes volt az első Messiás. akinek az evangéliumok mondják. így konstrukciónknak nélkülözhetetlen részévé lett. mint a népek zsidógyűlölete. és meghozza népének a megváltást és a megígért világuralmat. némelyiket a realitásból lehet levezetni. Az első okok között az idegen . akire később a Mózesről költött gyermekkori történet egy részét is átvitték. aki megdicsőülve. Azé az emberé. Természetesen egy olyan jelenségnek. Egész sereg okot meg is fejthetünk.véletlen. És ha helyesen értelmezzük. hogy Mózest a zsidó nép meggyilkolta . hiszen a szemetek láttára ölték meg őt. és azóta fel vagyunk oldozva a bőn alól. újra meg újra a szemére vetették: ti öltétek meg Istenünket. hogy a Mózes halála miatt érzett megbánás adta az ösztönzést a Messiásról szóló vágy fantáziákhoz. de mi beismertük. melyekkel az antiszemitizmus a zsidó nép leszármazottait üldözi. mert ő volt a primitív horda visszatért ősapja.** Nagyon valószínű. nem mindegyik hivatkozhat ilyen jogos alapra. akkor Krisztus az ő helyébe lépett. akiről azonban alig tudunk többet. akit híveinek egy kis csapata Júdeában Isten fiának és a megígért Messiásnak tartott. titkos forrásokból erednek.* anélkül hogy bizonyítéka lett volna rá -. s ezek a különösen jellegzetes motívumok közé sorolhatók. nem tudjuk. e szemrehányás jogos. és így Paulus is bizonyos történelmi jogosultsággal kiálthatta oda a világnak: látjátok. Az. mint Mózesről. Akkor Krisztus feltámadásában is van egy darabka történeti igazság. az idők folyamán emiatt keservesen meg kellett bűnhődnie. más okok mélyebben fekvőek. aki apostola lett. csakugyan eljött a Messiás. sohasem találkozott vele. mely annyira állandó és olyan intenzitású. és amit érdekes módon a fiatal Goethe is feltételezett.

hogy „ rosszul vannak megkeresztelve ”. hogy a zsidók többnyire mint kisebbség élnek más népek között. És végül ebben a sorban a legkésőbbi motívum: ne feledjük. és sokszor csak véres kényszer hatására.' hogy bizonyos tekintetben mások. A zsidógyűlölet mélyebb motívumai régmúlt időkben gyökereznek. a népek lelkének tudattalan rétegéből hatolnak elő. hanem többnyire különböző mediterrán népek maradékaiból származnak. Az egyik az. értékes teljesítményekkel járulnak hozzá mindenféle kulturális teljesítményhez. mert sok országban. Azt lehetne mondani.egy kívülálló kisebbség iránti gyűlöletre. úgy látszik. akik egy barbár politeizmusnak hódoltak. erősebben nyilatkozik meg kis eltérésekkel szemben. A zsidógyűlölet más megokolásai valamivel helytállóbbak. és ahol engedik. gyakran meg sem határozható módon mások. De mégis mások. melyek ma a zsidógyűlöletben élen járnak. megvan az a képességük. akik sosem hittek a kiváltságban. Továbbá. de ezt a haragot átirányították arra a forrásra. aminek valószínűleg az a magyarázata. Egészen megbocsáthatatlan azonban a zsidók két másik tulajdonsága. hogy a gazdasági életben érvényesülni tudnak. ahol ma antiszemitizmus uralkodik. vagy esetleg még előbb telepedtek le. mint „ gazdanépeik ”.ráadásul még azokban is. hogy a kereszténység vékony máza alatt megmaradtak annak. Még nagyobb hatású a másik jellemvonásuk. . még mielőtt a germánok ott letelepedtek volna. hogy a legkegyetlenebb üldözés sem tudta kiirtani őket. mert hiszen nem idegenfajú ázsiaiak. mégis meg merem kockáztatni a kijelentést: ma is él még a féltékenység az iránt a nép iránt. kiváltságos gyermekének vallotta magát . így például az a körülmény. mely az istenapa elsőszülött. hogy minden elnyomással dacolnak. és ezeknek a kívülállóknak számbeli kisebbsége váltja ki az elnyomást. ahova a zsidók a rómaiakkal érkeztek. Még nem győzték le haragjukat a rájuk kényszerített új vallás ellen. mint alapvető különbségeknél. hogy első hallásra nem fogják hihetőnek tartani.származás vádja talán a leggyöngébb. sőt. mint ahogy ellenségeik állítják. a zsidók a lakosság legrégibb rétegeihez tartoznak. és a tömegek türelmetlensége.saját maga kiegészítéséül . mint az ország mai lakosai. meglepő módon. és a Földközi-tenger kultúrájának örökösei. és el vagyok készülve rá. amik őseik voltak. hogy a rettegett kasztrációra emlékeztet. a tömegek közösségi érzésének olykor szüksége van . Nem alapvetően „ mások ”. így például Köln városában. melyből a kereszténység hozzájuk került. az. mint például az északi népek. csak a késői történeti időkben lettek keresztényekké. hogy mindazok a népek. a zsidókat megkülönböztető szokások közül a körülmetélés félelmetes benyomást tett az emberekre. és ezzel az őskorba nyúló múltnak egy szívesen elfelejtett részét érinti.

tehát megrekednek a múlt rekonstrukciójának korai fokán. ezek felé kell most fordulnunk. hogy a ma élő primitív népek között található olyan vallás. Az egyetlen hatalmas ősapa visszaszerzése rendkívüli módon növelte az arabok öntudatát. Bonyodalmak Talán sikerült itt végigvezetnünk a neurotikus folyamatok és a vallási történések közötti analógiát. akkor ezt csak a vallásfejlődés elkorcsosodásának és a gyakori rudimentális ( nem teljesen kifejlődött ) neurózisok analógiájának tekinthetjük. hogy ezt a vizsgálatot kiegészítse. Mintha Mohamed prófétának eredetileg az lett volna a szándéka. hogy az evangéliumokban elbeszélt történet zsidók között játszódik le és tulajdonképpen csak zsidókról szól. Hogy miért reked meg a fejlődés. hogy szaktudása nem elég ahhoz. hogy a német nemzetiszocialista forradalomban a két monoteisztikus vallás szoros kapcsolata kifejezésre jut abban az ellenséges bánásmódban is. és talán azért. hogy a vallás gazdag fenomenológiájából itt csak egyetlen esetet tárgyaltunk. amelynek utánzásaként jelentkezett. Zsidógyűlöletük alapjában véve kereszténygyűlölet. . Az első nehézség. hogy nem áll módjában az olvasót több kísérletbe beavatni. mert itt nem mélyült el mindaz. hogy benyomása szerint a mohamedán vallás fejlődése mintha rövidített ismétlése volna a zsidóénak. és nem kell csodálkoznunk azon. ezt egyik esetben sem látjuk világosan. Az új vallás belső fejlődése azonban csakhamar megakadt. noha más-más súlyúak és természetűek. Korlátozott ismeretei révén esetleg még hozzáteheti a fentiekhez azt. amit a zsidó népnél a vallásalapító ellen elkövetett gyilkosság magával hozott. E. a többit nem világíthattuk meg. hogy a zsidó vallást vegye át a maga és népe számára. és ezzel rámutatnunk utóbbiak nem sejtett eredetére. melyben mindkettőt részesítik. Ha igaz az. ami nagy világi sikerekhez vezetett. De az egyéni pszichológiából a tömegpszichológiába való átlépésnél két nehézség merül fel. megkönnyítette ezt az átirányítást. hogy ezeknek a népeknek egyéni adottságai. de ebben ki is merült.Az. mint annak idején Jahve a magáé iránt. Allah sokkal hálásabbnak mutatkozott kiválasztott népe iránt. A Kelet látszólag racionalisztikus vallásai lényegükben ősök kultuszai. melynek egyetlen tartalma egy legfelsőbb lény tisztelete. Arra kell gondolnunk. A szerző sajnálattal vallja be.

De hihetjük-e a későbbi századokról is. és ne próbáljuk megmagyarázni azt. Olyan kérdés ez. Feltevésünk szerint ez a hagyomány szóbeli közlések tudatos emlékére támaszkodhatott. melyet az akkor élők elődeiktől vettek át. az ismert tulajdonságokkal bíró ősapa és az is. Sellin szerint a Mózes haláláról szóló hagyomány papi körökben mindig megvolt s végül írásban is rögzítették ennek alapján vált azután lehetségessé. hogy elmélyedjenek egy bonyolult pszichológiai gondolatmenetben. hogy Sellin felismerje. hogy az egyén és a tömeg esetében ezen a ponton majdnem teljes a megegyezés. Milyen értelemben lehet itt tehát hagyományról beszélni? És milyen formában őrződhetett meg ez a hagyomány? Hogy az olyan olvasók számára. közkinccsé nem vált. mint az előző esetben. A kadesi kompromisszumot arra alapítottuk. És elég ez ahhoz. nem lehet megállapítani. Ez az eset nem rejt magába semminő problémát. hogy milyen sors érte. De csak kevesen tudhattak róla. ősről az unokára szállt? Hogy kik voltak azok. tevékenységük iránya és általános szociális állapota lehet az oka ennek a jelenségnek. akik az efféle tudást megőrizték és szóhagyomány útján továbbadták. mert a hagyománynak itt a tudattalanban meglévő múltbéli emléknyomok felelnek meg. hogy a tömegeket magával ragadja és tudomást szerezve róla olyan tartósan befolyásolja őket? Inkább úgy tűnik. Még nehezebb ítéletet mondanunk. akik egy-két nemzedékkel előbb éltek. mert új problémát vet fel. Egyébként az analitikus munka jól bevált szabálya szerint elégedjünk meg annak megmagyarázásával. ami van. Arra a kérdésre kell válaszolnunk. ami nem jött létre. amely az egyénnél nem merülhet fel. előre fogom bocsátani most következő vizsgálataink eredményét. ha visszatérünk az ősidőkből származó analóg esetünkhöz. tudattalan . akik nem hajlandók vagy nem elég felkészültek ahhoz. s résztvevői vagy szemtanúi voltak az eseményeknek. hogy az Egyiptomból visszatérők között egy hatalmas erejű hagyomány élt tovább. hogy lehetett valaha egy. hogy e kevesek birtokában lévő tudásnak olyan hatalmas ereje lett volna. A másik nehézség sokkal jelentékenyebb. megkönnyítsem a dolgot. hogy milyen formában van meg és miképpen hat a hagyomány a népek életében. azt olyan könnyen. ami megerősítette a felszínre került hagyományt. hogy megmagyarázzuk hatását? Hihetjük-e. Az évezredek folyamán egészen bizonyosan feledésbe merült. ami apáról fiúra.körülményei. hogy róla mint Mózesről szájhagyomány maradt volna fenn. hogy a tudatlan tömegben is volt valami rokon a kevesek tudásával. Térjünk vissza történelmi példánkhoz. hogy ennek a hagyománynak mindig ilyen közvetlen módon továbbadott tudás volt az alapja. Úgy gondolom. sőt azt sem mondhatjuk. amely ráadásul elvi természetű.

2. hogy egy lelki folyamat tudatos-e vagy tudattalan. de „ ellentöltések ” folytán elszigetelődnek. mint idegen test. Azt lehetne mondani. és hozzáférhetőek maradnak az emlékezés számára. s hogy bizonyos idő után hogyan kerülhet ez megint a felszínre. de nem okvetlenül kell így történnie. a tudat számára hozzáférhetetlenek.emléknyomok formáiban a tömegben is megmarad a múlt benyomása. a többitől függetlenül. Most tehát kellemes egyszerűsítés lenne. hogy lelki életünkben ilyen elkülönült és tudattalan dolgok vannak. ha a friss átélések között egyszerre olyan benyomások. olyan betegségi folyamatok által. hanem mindig bizonyos változtatásokon megy keresztül. élmények támadnak. 3. csak „ elfojtva ”. melyek a másik részt. hogy az egyén mindig is tudott róla. ha az elfojtotthoz tapadó ösztönrészek különös erősítést kapnak. vagy ha ebben az énben a feltöltési energiák másképpen oszlanak meg. hogy a tudatba előnyomuljon. Ilyenkor a friss élmény az elfojtott lappangó energiájával felerősödik. hogy így történik. Tájékozódásunk kiindulópontjául és ismertetőjeléül az a megkülönböztetés szolgál. Az analízis révén könnyen igazolható elképzelések alakulnak ki bennünk arról. azt a törekvést. Ezt a célját három feltétellel érheti el: 1. vagy a friss élmény módosító hatását. Lehetséges. csak épp különleges pszichológiai állapotban. Amit elfelejtettünk. hogy az elfojtott élmény bizonyos részei kivonják magukat e folyamatból. és a friss élmény mögött az elfojtott is érvényre juthat. hogy fel tudják ébreszteni azt. Egyik esetben sem válik az eddig elfojtott élmény simán és változatlanul tudatossá. emléknyomai teljes frissességükben megvannak. esetleg egyszerre mind a kettőt. hogyan felejt el az ember valamit. Nem kapcsolódhatnak be a többi intellektuális folyamat láncolatába. hogy ezt a tételt meg is lehetne fordítani. aminek legjobb példáját a pubertás alatti folyamatok mutatják. az úgynevezett ént meg? támadják. úgy hiszem. Az a tény. amint ez rendszerint az alvás állapotában történik. amelyek az ellenkező töltésből származó és nem egészen legyőzött ellenállás befolyását mutatják. A . aminthogy arról is tud az ember. és a továbbiakban ezzel az esettel akarunk foglalkozni. de elkülönülve. ha tehát a tudatos és tudattalan minőség közti különbség egybeesne az „ énhez tartozó ” és az „ elfojtott ” megkülönböztetéssel. amit elfojtott magában. melyek annyira hasonlítanak az elfojtotthoz. magában véve is elég új és fontos felismerés volna. az nincs még kitörölve. tisztán látjuk ezt. ha az ellentöltés ereje gyöngül. alkalomadtán felmerülnek a tudatban. tudattalanok maradnak. Ez az elfojtott tartalom megtartja hajtóerejét. Az egyénnél. A korai élmény emléknyomai megmaradnak. az elfojtás teljes is lehet. Az is megtörténhet. Az elfojtott mindig tudattalan.

Az énnek. hogy ami a két lelki terület egymással való érintkezését illeti. Ez tehát az. csak kialakulás tekintetében különbözik tőle. . amely már nem minőségi. A differenciálódás már nagyon korán. Feltesszük tehát. ha a „ tudatos ” kifejezést „ tudatosítható ”-val helyettesítjük. hogy minden elfojtott tudattalan. és az énbe tevődik át. és visszakerülhet az „ ösztön-én ”-be. Az „ ösztön-én ” a régebbi. Valamilyen más megkülönböztetést kell tehát bevezetnünk. ebben a régióban mennek végbe tudattalanul az összes folyamatok. Lelki életünkben. Az „ ösztön-én ”-ben végbement folyamatokra és kölcsönhatásokra egészen más törvényszerűségek érvényesek. ebből az én a külvilág hatása alatt kéregszerűen fejlődött ki. egyrészt az „ ösztön-én ”-ben végbemenő tudattalan folyamat a tudatelőtti nívójára emelhető. amelyet úgy foghatunk fel. nem elégségesek a lelki élet rejtélyeiben való tájékozódáshoz. megkülönböztethetünk egy régiót. elvonja tőlük tudatelőtti jellegüket. tudatos. de az én egyes részei tudattalanok. Tulajdonképpen ezeknek a különbségeknek felismerése az. melyet a tulajdonképpeni énnek nevezünk. ami „ elfojtott ” az „ ösztönén ”. az egyén őskorában megtörténik. hogy az én lényegében tudatelőtti jellegű ( virtuálisan tudatos ).valóság azonban bonyolultabb. hanem tipikus és . míg egy másik rész elkerüli ezt az áthelyezést és mint a tulajdonképpeni tudattalan visszamarad az „ösztön-én ”-ben. ami az énhez tartozik. az alatt. melyet ősvalaminek nevezhetünk. Észre kell vennünk. melyek rendes körülmények között tudattalanok maradnak. egy másiktól. megfelel a tudatelőtti birodalma. Akkor az én ennek tartalmából egyes részeket átvesz és a tudatelőtti állapotba átemeli őket. úgy. kerületből. ami új felfogásunkhoz vezetett és igazolja is azt. hogy a tudatosság átmeneti tulajdonság. másrészt pedig a tudatelőtti tartalom az énben fordított utat is megtehet. Ez utóbbi megállapítás arra tanít bennünket.egyben genetikus is. amelyekkel eddig dolgoztunk. és ennek mechanizmusai uralkodnak rajta. így tehát helyesebb azt mondani. Ezért tehát céljainknak megfelelőbb lesz. Az „ ösztön-én ”-ben vetik meg lábukat eredeti ösztöneink. Ami elfojtott.ami különös értéket ad neki . hogy minden. Az önfejlődés folyamán azonban bizonyos pszichikus benyomásokat és folyamatokat az elhárítási folyamat kizár az énből. mint egy többféle instanciából. Igaz. mint amilyenek az énben uralkodnak. hogy azok a minőségek. de az már nem igaz. míg az én kifejlődik az „ ösztönén ”-ből. mint már említettük. hogy ismét az „ ösztön-én ” alkotórészeivé süllyednek vissza. tartományból összetett szervezetet. és ezt a tulajdonságot „ tudatelőtti ”-nek nevezzük. amely csak bizonyos ideig tartozik valamely lelki folyamathoz. s vannak részei.ben. az az „ösztön-én ”-hez tartozik.

hanem már a születéskor magával hozott tartalmak is hatást fejthetnek ki. akkor már nem okozhat különösebb nehézséget. melyek a hozzá kapcsolódó bizonyítékok? Az első és legbiztosabb felelet erre. A gondolati folyamatok és az. és bizonyos izgalmakra. A korai traumák benyomásai. magukban véve tudattalanok. tehát filogenetikus eredetű emlékdarabok vagy az archaikus örökség. További sorsukat. amit az egyénben alkati elemnek ismerünk el. hogy az itt leírt pszichikus térbeliségnek semmi köze sincs az agy anatómiájához. A tudatosság jelenségéről még azt is elmondhatjuk. de ha megbarátkoztunk a lelki apparátus szokatlan térbeli felfogásával. Azt jegyezném még meg. és azt tulajdonképpen csak egyetlen ponton érinti. melyekből kiindultunk. melyek fájdalom. Úgy véljük. esetleg más megoszlása. és a tudatba hatolásuk látási és hallási érzékletek emléknyomainak összekapcsolásával . könnyen követhetjük.és ezt a hiányosságot magam is éppen annyira érzem. és hatásuk az ősvalamiből indul ki. így fel kell tennünk a kérdést: mi ez az örökség? Mit tartalmaz. Mindez bizony korántsem mondható egyszerűnek. hogy minden élőlény bizonyos fejlődési irányt követ. benyomásokra és ingerekre egy bizonyos. ami ezeknek az ősvalamiben megfelel. Azok az érzések a legtudatosabbak. valószínűleg egyszerűbbek ezek a viszonyok. hallási vagy látási ingerek érzékelése folytán keletkeznek. mint bárki más -. hogy az emberi faj egyedeinél ebben a tekintetben különbségek vannak. az archaikus örökség ezeket a különbségeket is magában foglalja. Az állatnál. Beszélünk „ gátló töltésekről ” és azok „ áttevődéséről ”. tapintási. ha felfigyelünk arra a valószínűségre. hogy magunk elé képzeljük. mint a lelki energia valamiféle megváltozása.a beszéd útján történik. de ezen kívül nem tudunk semmit és még kiindulópontunk sincs. ezek teszik ki azt. meghatározott módon reagál. így csak megjegyezzük. hogy az. vagy az elfojtás következtében rövidesen visszakerülnek az ősvalami állapotába. hogy eredetileg az érzéklettel függ össze. úgy hisszük. ami a tudatosat a tudatelőttitől. nem lehet más. s ezt a tudattalantól megkülönbözteti. Nem kielégítő ebben az elképzelésben . hogy később az énben elhatárolódik egy külön kerület. De újabb nehézségbe ütközünk. Ilyenkor emléknyomaik tudattalanok. Minthogy a tapasztalat azt mutatja.Jelenlegi érdeklődési körünkön kívül esik. . hogy ez az archaikus örökség bizonyos diszpozíciókban mutatkozik meg: abban a képességben és hajlamban. ameddig az egyén saját élményéről van szó. a „ felettes én ”. hogy általa mit sem tudtunk meg a lelki folyamatok dinamikus természetéről. ahol hiányzik a beszéd. hogy az egyén életében nemcsak saját élmények. hogy használható munkahipotézist alkossunk. vagy nem ültetődnek át a tudatelőttibe.

de más magyarázattal is megpróbálkozhatunk. Ebben az esetben tehát egy gondolkodási diszpozíció átörökléséről volna szó. hogy nem ragadnak meg csupán az egyén saját élményeinél. és akkor sem szívesen ad hitelt a magyarázatnak. Azt mondhatnánk. Ha él is azoknak a gyakori beszédformáknak valamelyikével. el kell ismernie. Bizonyosnak látszik tehát. gyakran csodálkozva látjuk. Nem tudjuk kimutatni. hogy bizonyos képzetek körüli gondolatkapcsolatokról van szó. hogy ezt az anyagot. Nagyon megérné a fáradságot. és egész általánosságában csak ennek az eseménynek a hatásával magyarázható. olyasmit. Bizonyító erejét . amelyre hivatkozom. minden népnél azonos.Minthogy kora gyermekkorában minden ember körülbelül ugyanazokon az élményeken megy keresztül. amelyeken elgondolkozhatunk. de nem érti őket. ami jelentőségében messze túlnő az eddigieken. A felnőtt is használja ugyan álmaiban ezeket a szimbólumokat. hanem bizonyos módon eltávolodnak azoktól. ebből fakadhatott az az elgondolás. amit a felnőtt később elfelejt. amelyekben ez a szimbolika rögződik. és vizsgálatuk valószínűleg kimutatná. összegyűjtve a nyilvánosság elé bocsássuk. oly módon.új adathoz tehát ezáltal sem jutunk. és sok esetben be kell látnunk. A neurotikus gyermek szüleivel szembeni viselkedése az Ödipusz. hogy vajon nem kell-e mindezeket a reakciókat az egyéni különbségekkel egyetemben az archaikus örökséghez számítani ? Ezt azonban el kell utasítanunk. hogy tulajdonképpeni értelméről fogalma sincs.és kasztrációs komplexumban nagyon sok ilyen reakciót mutat. Valami ősi tudás ez. ami leginkább egy filogenetikus esemény mintaképének felel meg. nem pedig valamely ösztöndiszpozícióéról . amelyek egyénileg nem látszanak indokoltnak és csak filogenetikusán. Ha a korai traumák reakcióit tanulmányozzuk. Ez a szimbolika független a nyelvek különbözőségétől is. és ugyanez vonatkozik a cselekvésre is. hacsak az analitikus nem értelmezi a számára. hogy mindenütt egyforma. amelyek a beszéd történelmi kialakulása folyamán keletkeztek. és amelyeket az embernek a beszéd megtanulásakor meg kell ismételnie. korábbi nemzedékek élményeivel való kapcsolatban válnak érthetővé. hol és mikor tanulják el ezt. az archaikus örökségről való tudásunkat ez a megegyezés nem gyarapítja. hogy nem is tanulásról lehet itt szó. Az analitikus munka azonban mást is napfényre hozott. Ellenben az analitikus kutatás néhány olyan eredményre vezetett. Ott van elsősorban a beszéd általános szimbolikája. Minden gyermek könnyűszerrel és szinte magától értetődően helyettesíti az egyik tárgyat ( szimbolikusan ) a másikkal. hogy a beszéd fejlődésének idejéből való archaikus örökséggel állunk szemben. reakciói is hasonlóak lesznek.

hogy az archaikus örökségben fennmaradt emléknyomok bizonyítására egyelőre nincs döntőbb bizonyítékunk. tehát megőrizték magukban annak az emlékét. régi hagyományról. hogy mégsem nélkülözhetjük ezt a tényezőt a biológiai fejlődés magyarázatánál. amely közlés útján maradt fenn. hogy meg merjem kockáztatni a következő lépést és kijelentsem: az ember archaikus öröksége nemcsak diszpozíciókat.ott a szerzett. hogy az archaikus örökségben megmaradnak ilyen emléknyomok. mintha nem volna kétséges. hogy új helyzetekben kezdettől fogva úgy viselkedjenek. Az emberi állatnál sem lehet alapjában véve másképpen. Amikor egy nép körében fennálló. akkor csakis úgy. amely a szerzett tulajdonságok átörökléséről mit sem akar tudni. Ha feltesszük.egyáltalán magyarázhatók valamilyen módon. mi ezt is elég erősnek tartjuk ahhoz. Vagy legalábbis nem teszünk különbséget a kettő között. nehezen megfogható tulajdonságokról. És ha el is ismerjük. szinte már valami kézzelfoghatóról -. akkor ezzel áthidaljuk az egyéni és a tömegpszichológia közti szakadékot. mintha régi. Kénytelenek vagyunk erre a merészségre. hogy az ősök élményei emléknyomokban öröklődnek. melyeket csak filogenetikus forrásból tudunk levezetni. ismerős körülmények között volnának . hogy az emléknyomok jelenlétét feltételezzük. Ugyanakkor szándékunkban áll csökkenteni a szakadékot. Igaz ugyan. hogy milyen merészséget követtünk el ezzel a hanyagságunkkal. de úgy látszik. hogy a két esetben nem ugyanarról van szó . De szerényen meg kell jegyeznünk. a népi karakter kialakulásáról beszélünk. Ha az állatok úgynevezett ösztönei . Ellenkező esetben sem az analízisben. sem a tömegpszichológiában nem jutnánk egy lépéssel sem tovább a megkezdett úton. melyet régebbi korok emberi gőgje annyira elmélyített az ember és az állat között.amelyek képessé teszik őket arra. Helyzetünket mindenesetre megnehezíti az élettan tudományának mai állásfoglalása. hogy már régóta úgy viseltetünk problémánkkal szemben. hogy új egyéni életükbe magukkal hozzák fajuk tapasztalatait. amit egykor őseik átéltek. és a népeket is neurotikus egyének gyanánt kezelhetjük. Az állatok . hogy alapjában véve mégsem képzelhetjük el az egyiket a másik nélkül. függetlenül a személyes közléstől és a nevelői példa befolyásától. hanem tartalmakat is magába foglal.elég nagynak érzem ahhoz. többnyire ilyen átöröklött hagyományra gondolunk és nem arra. mint az analitikus munka során felbukkant jelenségek. és nem tisztázzuk magunkban. Alaposabban megfontolva. Ezzel az archaikus örökség kiterjedése és jelentősége nagymértékben növekednék. emléknyomokat korábbi nemzedékek élményeiből. itt a külső benyomásokra való emlékezés nyomairól. el kell ismernünk.

mindig is tudták. Úgy tűnik. hogy milyen körülmények között válhat újra aktívvá. Hadd emlékeztessünk Schiller szavaira: „ Ami örök életű lesz a dalban. másodszor pedig. ”* Végül lenne még egy megjegyzésünk. akit meggyilkoltak. illetve. ha az elfelejtett emléknyomot az események friss megismétlődése újra felébreszti. hogy volt valaha egy ősapa. MÁSODIK RÉSZ Ismétlés és összefoglalás . Két további kérdésre kell itt megfelelnünk. Először is milyen körülmények közt hatol be egy ilyen emlék az archaikus Örökségbe. de legalább ahhoz nagyon hasonlóan. de némely neurózis analógiájára egy spontán folyamat létrejötte is elképzelhető. egy pszichológiai érv. ha ez a két körülmény együtt jelentkezett. mielőtt visszatérésével tömegekre lesz hatással. ha más terjedelmű és tartalmú is. esetleg elutasítanák. amely csak közlésen alapul.az ősvalami tudattalan állapotából a tudatba? Az első kérdésre könnyű a felelet: az archaikus örökségbe akkor került be egy esemény. hogy a dolgok csakugyan úgy történtek. meg kell előbb halnia. vagyis hogyan kerülhet . Az olyan hagyomány. nem ölthetne olyan kényszerjelleget. mint az övék. Az apagyilkosság esete mindkét feltételnek megfelel. Ilyen ismétlődés volt Mózes meggyilkolása. később a Krisztus ellen elkövetett vélt justizmord.ha megváltozva és eltorzítva is . Az emberek meghallgatnák.sajátos módon . véleményt mondanának róla. mintha az egyistenhit genezise nem nélkülözhette volna ezeket az eseményeket. És ez a meggondolás nagy súllyal esik latba annak valószínűsítésénél. mint a vallásos jelenségek. és kimondom. Biztosan döntő jelentőségő az. Előbb az elfojtás sorsát. A második kérdéshez. hogy az emberek . E meggondolások után nem habozom tovább. ha elég fontos volt vagy elég gyakran ismétlődött. mert sohasem szabadíthatná ki magát a logikus gondolkozás kényszere alól. meg kell jegyeznünk: az újraaktivizálásnál seregnyi körülmény számításba jöhet. mint ahogy azt eddig csodálkozva és mindeddig értetlenül a vallásos jelenségeknél tapasztaltuk. a tudattalanban való időzés állapotát kell átélnie. mint minden más kívülről jövő hírt. s így ezek az események az okok előterébe nyomultak. ahogy leírni igyekeztünk őket.ösztönének megfelel az ember saját archaikus öröksége.

ahol nem bíztam abban. hogy a dolgok. s hozzáláttam a tanulmány harmadik részének átdolgozásához. de művészietlen is.függetlenül attól. úgy hittem. ha a közönség kénytelen róluk kétszer egymás után ugyanazt elolvasni. az Ömago-ban közzéteszem. ahol eddig még megtűrték. amivel persze együtt járt a hosszas ismétlés hátránya. és így azt a megoldást találtam. és rákényszerített. hogy az első feldolgozásnak egy egész darabját változatlanul hozzákapcsoljam a másodikhoz. Ezzel természetesen együtt járt az anyagnak bizonyos mértékű átcsoportosítása. mindenképpen olyan újak és olyan jelentősek . Magam is teljes mértékben elítélem.Tanulmányom most következő részét nem bocsáthatom részletes magyarázat és mentegetőzés nélkül a nyilvánosság elé. Ekkor jött 1938 márciusában a német invázió. De az olvasó szabad elhatározására kell bíznunk. Csakhogy nem sikerült az egész anyagot beleillesztenem ebbe a második feldolgozásba. Valójában kétszer írtam meg e tanulmányt. Vannak dolgok. Nem szabad ezt az . Először néhány évvel ezelőtt Bécsben. Tudom. Illetve annak. örökre. de nem könnyű bevallani. sokszor szó szerinti és némely kritikai vizsgálat elhagyása révén kissé rövidített megismétlése. Vigasztalhatnám most magamat azzal. és végül azt a megoldást választottam. ami a tulajdonképpeni megütközést kelt ő és veszélyes részt tartalmazta .alkalmazásukat az egyistenhit keletkezésére. amelyeket taglalok. Ugyanis nem egyéb az. a fiókomba zártam. hogy az ábrázolásnak ez a módjaj nemcsak célszerűtlen. mint egy kísértő szellem. Nem tudtam eltüntetni e munka nem mindennapi keletkezésének és kialakulásának nyomait. mint az első rész hő. hogy az én ábrázolásom mennyire helyes -. a zsidó nép sajátos karaktere kialakulására vonatkozó bővített változata. másrészt azonban nem is tudtam rászánni magam. de úgy gyötört. hogy elhagyjam hazámat. hogy tovább időzik-e a tárgynál. hogy nyilvánosságra hozhatom. hogy eddig eltitkolt felfedezésemet közöljem a világgal. Alighogy Angliába értem. Akkor miért folyamodon mégis e kifejezésformához ? Erre a kérdésre könnyű megtalálni a feleletet. melyeket nem elég egyszer elmondani s nem is lehet elég sokszor elmondani. Elhatároztam. hogy félreteszem. hogy nem lehet baj. hogy az előbbiekről teljesen lemondjak. A többit. ellenállhatatlan kísértés fogott el. hogy újra visszatér-e hozzá. hogy tanulmányom közlésével felidézhetem a pszichoanalízis betiltását ott. hogy két részletét önállóan feldolgozom. illetve. valamint a vallás analitikus felfogását kifejtő részt -. és az egészhez írt pszichoanalitikus előhangot folyóiratunkban. de meg is szabadított attól a gondtól.

hogy ugyanabban a könyvben kétszer tárjuk eléje ugyanazt. és elvetjük. Ha enyhítjük a történetpszichológiai tanulmányunkkal szemben támasztott követelmények szigorát. de a legújabb események következtében újra aktuálisabbá váltak. mi ennek a népnek titkos kincse. sőt idegenül áll szemben alkotójával. hogy az ilyen technika nem vezet teljes biztonsággal az igazsághoz. a zsidóság a többi nép fölött állónak tartja magát. Tagjai valóban Isten kiválasztott népének tartják magukat. hogy nagyon sokra értékelik saját magukat. hiszik. amilyennek sikerül. sok szokás el is különíti őt tőlük. amit a jámbor ember talán az Istenbe vetett bizalomnak nevezne. .elhatározást olyan csellel megvalósítanunk. melynek során a hagyomány anyagából átvesszük azt. Nem kétséges. hogy különösen közel állnak Istenhez. bizonyos optimizmus. Tudjuk. akkor joggal fel lehet tenni a kérdést: egyáltalán mire való egy ilyen munkába belekezdeni? A felelet a munka eredményére hivatkozhat. hogy mindazon népek közül. melyek az ókorban a Földközi-tenger partjai mentén laktak. Sajnos. ami nem felel meg nekünk. amit használhatónak tartunk.nos. sajátos jellemvonásokat fejlesztett ki. és hogyan függ össze karakterük a sorsukkal. mint a miénk.mintha valamiféle kincs birtokában volnának -. és ez teszi őket büszkévé és bizakodóvá. Honnan ered a zsidóknak ez az életképessége. a) Izrael népe Ha az ember tisztában van vele. előkelőbbnek. a mű olyan lesz. és sokszor merőben függetlenül. hogy az olyan eljárás. Példátlan ellenállóképességgel tűrte ez a nép a szerencsétlenségeket és bántalmazásokat. ha tudja az ember. magasabbra törőnek. az író alkotóereje nem mindig engedelmeskedik akaratának. amely egyben a többi néphez való viszonyukat is megszabja. és közben magára vonta a többi nép szívből jövő gyűlöletét. melyek mindig is nagyon figyelemreméltóak voltak. és az egyes elemeket a pszichológiai valószínűség szerint rakjuk össze újra . és tudjuk. akkor talán megvilágíthatunk bizonyos problémákat. erről szeretnénk többet megtudni. amiért vállalnunk kell rosszallását. Kiindulhatunk a zsidók egyik jellemvonásából. a zsidóság úgyszólván az egyetlen. Emellett az életben egészen különös bizalom tölt el minden zsidót . Ismerjük ennek a viselkedésnek az alapját. Ez mindenképpen ügyetlenség. mely nevében és nyilván összetételében is máig fennmaradt.

és tette kötelességévé. İ emelte meg önérzetét azzal a biztatással. Azáltal. ki merjük jelenteni: maga Mózes. A többi népnek ekkor lett volna alkalma. úgy reagáltak. mint ma. ez az egyetlen ember teremtette meg a zsidóságot. b) A nagy ember Hogyan lehetséges. és még ma is része van. Nem mintha a többi népnek nem lett volna önbizalma. hogy Megváltót küldjön az emberiségnek. hogy úgy vélekedjen : lám. részesévé lettek fennköltségének. hogy egyetlen ember ilyen nagy hatású tevékenységet fejtsen ki. mintha maguk is hinnének abban a kiváltságban. maguknak a zsidóknak pedig semmi hasznuk sem volt ebből a második kiváltságból. a zsidók sajátosságaira ugyanúgy reagáltak. azt igen szépen mutatja a Józsefről és testvéreiről szóló zsidó monda. ezt a Messiást megint csak a zsidó népből választotta ki.állítólag Isten parancsára . csakugyan igazuk volt. Éppúgy. Korábbi eredményeink alapján merjük állítani. mert amikor később Istennek úgy tetszett. amiben része volt. hogy Mózes volt az. aki a zsidó népre ezt a minden időkre szóló jellemvonást rányomta. Es mivel tudjuk. aki . vallásos hitük alkotórészévé vált. aki a zsidókat kiválasztotta és Egyiptomból kiszabadította. Azt mondhatnók. hogy közömbös egyénekből és családokból népet alkosson. hogy az Isten mögött. hogy a többiektől elkülönüljön. kialakítsa ennek a népnek végleges karakterét. hogy istenükkel ilyen bensőséges kapcsolatba kerültek. mint ma. Neki köszönheti ez a nép szívós életképességét. ő szentelte meg.Biztos források szerint már a hellenisztikus időkben is úgy viselkedtek. Mózes személye áll. A világtörténelem menete igazolni látszott a zsidók merész állítását. ők az Isten kiválasztott népe. akkor is minden nemzet különbnek tartotta magát a többinél. akik mellett és akiknek uralma alatt éltek. és a görögök. De Mózes révén a zsidók önérzete beépült a vallásukba. de nagyrészt azt az ellenségeskedést is. minthogy ők a Megváltót nem ismerték el. nem lehet csodálkozni a testvérek féltékenységén. és hogy hova vezethet ez a féltékenység. hogy Jézus Krisztus megváltó cselekedete csak megerősítette a zsidógyűlöletet. hogy Isten a maga népének választotta ki. és sorsát évezredekre meghatározza? E feltevés vajon . De ehelyett az történt. mint a mai gazdanépek. a zsidó jellem tehát már akkor kész volt. amelyre Izrael népe számot tart. Ha valaki a félelmetes atya kinyilvánított kegyeltje.éppen ezt cselekedte.

hogy ezzel a feltevéssel mintegy megtagadnánk az általános. A történések átláthatatlan bonyolultságától visszariadva. hogy az emberiség történetének folyamatait rejtettebb. nagy emberek. személytelen tényezők jelentőségét hangsúlyozni.a világ bonyolultságából kiindulva . az anyagok és szerszámok használatában történt fejlődésre. sokkal valószínűbb. A rajtunk kívül álló valóságban azonban alighanem más a helyzet. így tehát fenntartjuk a „ nagy ember ” helyét az okok és okozatok láncolatában. mint hogy ő képviseli és fejezi ki azokat a tömegtörekvéseket. hogy az . hogy több. Ezek fölöttébb jogosult nézetek.e. Nemi gondolkodásunk vizsgálata megőrizte egyetlen személyiség elöntő befolyását. azokban a korai időkben.minden megállapításban az igazság megnyilatkozását sejtené. hogy figyelmeztessünk egy jelentős különbségre. De talán nem lesz céltalan felvetni a kérdést. ha merő félreértésből álláspontomat úgy magyaráznák. amelyek a valóságban nem léteznek. hogy minden esemény többszörösen determinált. amikor még a történetírás az egyes. ha egyetlen bizonyítható okot ki tudunk mutatni minden egyes folyamatnál. Igazolja. hogy milyen feltételekkel adjuk valakinek ezt a . általában valamelyik összefüggés mellett foglalunk állást a másik rovására.* * Azonban tiltakozom. vándorlásokra. A mi parancsoló vágyunk. amelyeket a népesség szaporodása vagy az éghajlat megváltozása okozott. hogy kapcsolatot keressünk a dolgok között. nem szükséges olyan szemrehányást tennünk magunknak. mint arra. már azzal is beéri. vagy inkább hálózatában. amely elménk és a világ szerkezete között fennáll. Az egyistenhit kialakulásánál mindenesetre nem mutathatunk rá semmilyen más külső momentumra. de alkalmat adnak nekünk arra is. melyeknek szükségszerűen kifejezést kellett találniuk és inkább csak véletlenül nyilatkoztak meg éppen az adott személyekben. általánosabb és személytelen motívumokra vezesse vissza. a táplálkozásmód megváltoztatására. egy irányba ható ok következményeképpen keletkezik. az uralkodók vagy a hódítók tetteinek és sorsának elbeszélésében merült ki? Az újkor inkább hajlik arra. Elvileg mind a kettő megfér egymás mellett. a gazdasági viszonyok kényszerítő befolyására.nem annak a gondolkodásmódnak tett engedmény. Az egyes embernek mindezekben nem jut más szerep. ellentéteket állítunk fel. s csak az egyetemesebb kapcsolatok szétszakítása juttatja őket szóhoz. melyet már említettünk: hogy ez a fejlődés kapcsolatban volt a különböző népek közti szorosabb érintkezéssel és egy nagy birodalom létrehozásával. amely a teremtési mítoszokat és az egykori hősök tiszteletét megalapozta.

Ilyenkor szívesen mondjuk. úttörő az emberi tevékenység egyik vagy másik területén. matematikus vagy fizikus. hogy akkor. amelyekért síkraszáll. lelki és intellektuális kiválóság jelének. egyéniségével és eszméivel. de tartózkodunk annak elismerésétől. hogy mivel hat az embertársaira.megtisztelő címet. akiktől azért mégsem vitatható el. hogy hatással voltak kortársaikra és az utókorra. a személyükből kiinduló hatás horderejét. mégsem tarthatnak számot a „ nagyság ” megjelölésére. ha számba vesszük. Az első felelet. hogy nem érdemes a „ nagy emberi ” fogalmának egyértelmű tartalma után kutatnunk. Az eszme talán a tömegek egyik . ahelyett hogy sikere lett volna. hogy a „ nagy ember ” elnevezést főképpen a tett embereinek tartjuk fenn. nyilván semmilyen tekintetben nem kielégítő. ha egy emberben különösen nagy mértékben vannak meg azok a tulajdonságok. szellemi tulajdonságnak kell lenniük. Legyen csak nagyvonalú és talán önkényes elismerése bizonyos emberi tulajdonságok szokatlanul nagy mérvű fejlettségének meglehetősen közelítve a „ nagy ” szó eredeti értelméhez. hadvezéreknek. mint inkább az a kérdés. uralkodóknak. hogy nem is olyan könnyű válaszolni erre a kérdésre. Bizonyára nem tartunk nagy embernek egy mesteri sakkjátékost vagy virtuóz zeneművészt. A sikert sem választhatjuk a nagyság ismertetőjeléül. hogy a nagy ember kétféleképpen befolyásolja kortársait. és ezzel elismerjük teljesítményük nagyságát. hogy ha valaki bizonyos területen szakértő is. hogy „ nagy ember ” lenne. akkor erre valami más okunk is van. mégsem neveznénk nagy embernek. hogy milyen sok nagy ember ment nyomorultan tönkre. Például szépség és izomerő. nemcsak nagyszerű alkotásaik csodálata. ha meggondoljuk. hogy nem annyira a nagy ember lényege érdekel bennünket. hogy mennyire elítélünk sok olyan semmirekellő embert. Vizsgálatunkat azonban lehetőleg rövidre fogjuk. minthogy gondolkodásunk a tudomány határain kívül és belül egyaránt gyakorta él vele. valószínűleg az a gondolatunk támadna. hogy az illető nagy költő. Meglepetéssel látjuk. Azon is elgondolkozhatunk. amelyeknek a valóságban semmi sem felel meg. Megfontolandó persze. Ha például Goethét. S e képességnek nyilvánvalóan igen nagy becse lehet. De ez sem kielégítő felelet. bármennyire irigyelt tulajdonságok. festő. De még egy kiváló művészt vagy kutatót sem mindig. Tehát ezeknek valószínűleg függések és következtetések felfedésének a szabadságát. melyeket sokra becsülünk. tehát hódítóknak. Leonardo da Vincit vagy Beethovent meggondolás nélkül „ nagy embernek ” mondjuk. Ha nem volnának előttünk az előbbi példák. mert különben messzire vezetne célunktól. Fogadjuk el tehát egyelőre. így tehát egyelőre hajlunk a nézetre.

mert valószínű. Csodálni kell őt. amely uralkodik rajta. fejtegetéseink szerint nem volt az övé. Némelykor . mindenható isten elképzelése. leereszkedett hozzájuk. csak megismételték azt a tettet. és amely.* Ha így egyrészt a nagy ember alakja egészen az istenségig nőtt is. aki Mózes személyében a szegény zsidó rabszolgákhoz leereszkedett. Az a nagy. amelyet az ősidők törvénye szerint az isteni királyon kellett végrehajtani. honnan ered a tömegeknek ez a vágya. melyet csodálni lehet. aki. És Ekhnaton. és esetleg el is bánik vele. talán olyan sugallatot követett. akit gyermekkorunkban „ nagy ember ”-nek tartottunk.régi vágyát szólaltatja meg. az egy pillanatig sem kétséges előttünk. isteni nemtörődömsége. akinek legyőzésével dicsekszik a mondák hőse. de főleg apai vonás a nagy ember önállósága és függetlensége. hogy velük szövetséget kössön. Az egyes ember pszichológiájából tudjuk. más részről azonban ideje ráeszmélnünk. És most feldereng bennünk a felismerés. örökkévaló. és az igazságot sejtették meg ebben. aki megígérte. hogy valamennyien az ő kedves gyermekei. a cselekedetek magával sodró ereje szintén az apa képéhez tartozik. mint az apa! Kétségtelenül egy hatalmas apaképmás volt az. A szó eredeti jelentésére kellett volna hallgatnunk: ki más lehetett volna az. bízni lehet benne.és bizonyára ez az elsődleges . melyet eddig hiába kerestünk. És mikor ezt a „ nagy embert ” megölték. melyekkel a nagy embert felruházzuk. mely anyja révén vagy más utakon a közeli vagy távolabbi Ázsiából jutott el hozzá. Nem követhetjük . hogy a tömegben milyen erős vágy él a tekintély után. hogy ebben a megegyezésben rejlik a nagy ember lényeges jellemvonása. hogy az apa is gyermek volt valamikor. még ősibb példára nyúlik vissza. melyet Mózes képvisel. apai vonások. és biztosította őket. Királyától.. vallásos eszme. hogy gondoskodik róluk. hogy mindazok a vonások. ugyanaz után az apa után. vagy valami más módon vonja bűvkörébe azokat. Hogy miért juthat egyáltalán ilyen jelentős szerephez a nagy ember. Tudjuk. az akarat szilárdsága. de mindamellett félni is kell tőle. ha hívek maradnak az ő tiszteletéhez. akinek vallásalapító nagysága kétségtelenül bebizonyosodott. hogy Mózes saját személyes jellemvonásait vitte át istenének karakterébe. mely előtt meghajolhat. Ekhnatontól vette át. talán új célt tőz vágyaik elé. amely egészen a kíméletlenségig fokozódhat. mint tudjuk. amely ott szunnyad minden egyes emberben gyermekkora óta. mint például a kérlelhetetlenségét és a hirtelen haragot.csak a személyiség hatása érvényesülés az eszme nagyon csekély szerepet játszik. Valószínűleg nem volt könnyű számukra Mózes képét különválasztani istenétől. És nem kevésbé magával ragadó lehetett számukra az egyetlen. Az apa utáni vágyakozás ez. A gondolatok határozottsága.

vagyis nevében Mózes. Évszázadok folytonos fáradozásai során. hogy az isteni kegynek erre a megnyilatkozására hivatkozzék. a zsidó próféták alkottak. de ha ezek az első szemek igaznak bizonyulnának. hogy higgyen benne. a kivonulás az elmosódott. sokan működtek közre. akinek tiszteletét Mózes a zsidókra rákényszerítette. Valamiképpen bizonyítani is kell ezt. és nem nyugodtak addig.az egyik a babiloni száműzetés előtt. hogy egy népnél tartós lelki hatást érjünk el. a másik utána történt bekövetkezhetett a népi istennek. Biztos. más. c) A szellemiség kiteljesítése Ahhoz. Isten. hogy ő isten kiválasztott népe. ahonnan kiindult. hasonló értékű jutalmak reményében. és végül két nagy reform következtében . különös lelki alkalmatosságot kellett mutatnia. miután a nép a terhes és nehéz követelményekkel járó vallást lerázta. amit követői és tanításának folytatói. akik a halványodó hagyományt fölelevenítették. ha köréből oly sokan voltak hajlandók magukra venni 'a Mózesvallás terheit a kiválasztottság és talán még. hogy megállapítsuk az egyes ember érdemét az új eszme eredete körül. hogy annak a tömegnek. és elhanyagolni mindazt. pontosabban. Mégis. Ez következett volna be Izraelben is. ez csupán emlékezés volt. És ez bizonyítja. akkor az egy isten eszméje bumerángként szállt vissza abba az országba. Javénak átalakulása azzá az istenné. Ennek az eseménynek emlékére rendelték el Pészach ünnepét. De a zsidó népből újra és újra kiemelkedtek egyes férfiak. régi múlthoz tartozott. Mózes intelmeit és követelményeit felújították. így hát terméketlen feladatnak látszik. míg hatályát újra vissza nem állították. Az egyistenhit vetése Egyiptomban nem csírázott ki.tovább ezt az eseményláncolatot. nem fáradt bele. és hitének következményeit levonja. melyet később zsidó népnek neveznek. A Mózes-vallásban az Egyiptomból való kivonulás szolgáltatta ezt a bizonyítékot. hogy kifejlődéséhez sokan hozzájárultak. Az akkori jelenben isten kegyének jelei nagyon gyéren . ez az emlékezés egy régóta meglévő ünnepet töltött meg új tartalommal. Másrészt éppolyan igazságtalan volna az oksági sort Mózessel lezárni. bizonyára nem elég biztosítani arról.

talán a mágikus szertartásokba való visszaesés elleni rendszabály volt ez. önmagát is nagyobb jelentőségőnek érezhette. Mert azt jelentette. Úgy véljük. hogy kormányzata azonnal hadihajót küld. könnyen találunk más tényezőket is. melyet forradalmak tettek ingataggá: valamelyik kis kontinentális állam polgára előtt ez teljesen ismeretlen érzés. És valóban. A hatalmas isten esetében is valami hasonló történhetett. a közös gyökérből való eredet. A brit birodalom nagyságára való büszkeségnek egyik gyökere tehát a nagyobb biztonságban van. ha arra gondolunk. mint a kiválasztottság tudata által önérzetének fokozását. A nem hívő számára ez nem is olyan magától értetődő. hogy Istenről nem szabad képet készíteni. Aki ebben az istenben hitt. tehát arról a kényszerről. amely nagyobb jelentőségő. Igaz. aki nem látható. melyben minden egyes angol részesül. ha uralkodásának fényét vesztett háborúk és velük járó területi és pénzveszteségek homályosítják. ebben mutatkozik ősi azonosságuk. mint első pillantásra látszik. ha neki csak egy haja szála is meggörbül. akkor ennek nagyon mély hatást kellett gyakorolnia. egyelőre válasz nélkül kell hagynunk. talán csak következetes akart maradni.mutatkoztak. hogy a világ kormányzásában bárki is segíteni akarna istennek. vajon a Mózes-vallás nem adott-e a népnek más egyebet is. hogy olyan istent kell tisztelni. a védelemben. hogy egy elvontnak mondható képzettel szemben az érzéki észleletet háttérbe kell szorítani. de talán könnyebben elképzelhető. ennek . hogy miért ragaszkodott annál alázatosabban istenéhez Izrael népe. s így istenének nem lehetett neve. ez arra ösztönöz. a nép sorsának fordulatai inkább isten haragjára utaltak. Primitív népek rendszerint száműzték vagy maguk fenyítették meg isteneiket. szigorúan véve: az ösztönlemondást tehát. jelentette továbbá a szellemiség diadalát az érzékiség fölött. A Mózes-vallás előírásai között van egy. ha nem teljesítették kötelességüket. sem arca. minél rosszabb bánásmódot tapasztalt részéről. De ha elfogadták a tilalmat. Még mai népek is elűzik királyukat. vagy pontosabban mondva. az bizonyos mértékben maga is részese lett nagyságának. milyen biztos öntudat tölt el egy angol embert idegen országban. egy sokkal hatalmasabb isten képzetét. és minthogy nem valószínű. hogy megvizsgáljuk. mint az istenekkel. A vallás a zsidó népnek egy sokkal hatalmasabb istenképzetet adott. az isten hatalma fölött érzett büszkeség egybeesik a kiválasztottság büszkeségével. De azt a kérdést. és hogy ezt a felkelők is nagyon jól tudják a kis államnak viszont egyáltalán nincs hadihajója. és nem biztosították győzelmüket. ezen a ponton Mózes túltett szigorúságban az Aton-valláson. szerencséjüket és jólétüket. Az angol ugyanis arra számít. Arról a tilalomról van szó. A királyokkal is úgy bántak mindenkor.

ellentétben az alacsonyabb rendű lelki működéssel. Ezek közül a legrégibb és talán a legjelentékenyebb az ősidők homályába vész. hogy megvédjük. súlyos következményekkel járó lépés volt. ugyanis a . valamint a primitív népeknél találkozunk azzal a lelki jelenséggel. hogy hatalom kapcsolódik egy név ismeretéhez vagy kiejtéséhez. tehát további haladás a kultúrában. Csodálatos kihatásai azonban arra kényszerítenek. mely mindössze egy előfeltételen és egy következtetésen alapszik.itt intellektuális . vagyis olyan erőket. melyeket az érzékszervekkel. amelyben már képzetek. melyeket itt nem szükséges követnünk s amelyek részben nem is eléggé ismeretesek. Az az állásfoglalás. A mi felfogásunk szerint ez túlértékelése annak a befolyásnak. Ide tartozik a szavak varázsereje is és az a meggyőződés. amelyet a „ gondolatok mindenhatóságá ”-nak nevezünk. ami a szellemiség első mintájául szolgált.folyamataink a külvilágra gyakorolhatnak. Ha rábízhatjuk magunkat a nyelv tanúságtételére. emlékek és következtetések lettek mértékadók. ami olyan rendkívüli mértékben kibontakoztatta a szellemi tevékenységet. mégis kétségtelen. akkor a mozgó levegő volt az. az apaság csak feltevés. Hogy hihetőnek tartsuk azt. Sokkal konkrétabban áll előttünk egy későbbi korban lejátszódott folyamat. mert míg az anyaság az érzékszervek tanúságával bizonyítható. Valamikor. De az elfordulás az anyától az apa felé egyben a szellemiség győzelmét is jelzi az érzéki felett. ami első pillantásra talán nem látszik eléggé meggyőzőnek. mely a gondolati folyamatot az érzéki észlelet fölé emelte. a matriarchális társadalmi rendet a patriarchális rendszer váltotta fel.pszichológiailag szükségszerű következményeivel együtt. amelyet lelki . főképp a látással nem lehet ugyan felfogni. Mintha ennek a forradalomnak az utózöngéi csendülnének ki Aiszkhülosz Oreszteia-jából. hasonló természetű folyamataira. amivel természetesen együtt járt az addigi jogi állapotok átalakulása is. történt egy harmadik is. a mai technika előzménye. milyen büszke a beszéd kialakulására. sőt igen. az előbb említett két esemény között. Az ember előtt megnyílt a szellemiség új birodalma. melynek tartalmát az érzékszervek közvetlen észlelései képezik. amely a leginkább rokonítható mindazzal. emlékeztetnünk kell az emberi kultúra fejlődésének más. amit a vallás történetében tettünk vizsgálatunk tárgyává. Az ember indíttatva érezte magát. ezen a föltevésen alapul. Alapjában véve minden varázslat. hogy a „ gondolatok mindenhatóságá ”val az emberiség azt fejezte ki. És ez bizonyára az emberré válás egyik legfontosabb állomása lehetett. Gyermekeinknél s felnőttek közt a neurotikusoknál. erős hatást gyakorolhatnak. Feltesszük. hogy „ szellemi ” hatalmakat ismerjen el. Külső okok hatása alatt.

sőt ezzel a feladatával még a mai napig sem készült el teljesen. Ezzel adva volt a léleknek. hogy a zsidó jellem sajátos fejlődését Mózesnek az a törvénye indította el. hogy az egyén önérzete emelkedik. úgy érzi. De most már megnyílt az ember előtt a szellem birodalma. ahol az izomerő fejlesztése a nép ideálja. mint az egyedben lakozó szellemi princípiumnak a fölfedezése is. Tudjuk. Az egész világot lélekkel töltötték be. szellőtől vették ( latinul: animus. amelyekről még majd szólanunk kell. A zsidóknál megmaradt a szellemi érdeklődés. A megfigyelés ráismert a mozgó levegőre az ember lélegzetében. büszkeség tölti el. természetesen nem maradt hatástalan. és a tudománynak. amit a görög nép elért. értékes elemmel gyarapodott. Csak azt akartam hozzátenni. mely csak sokkal később jelent meg. Ettől kezdve a Szentírás és a vele való foglalkozás tartotta össze a szétszórt népet. a nemzet politikai balsorsa megtanította őket arra. ami rendszerint eluralkodik ott.„ szellem ” nevét is a széltől. elég dolga akadt. d) ösztönlemondás . hogy fölötte áll azoknak. kész volt rá. akik az érzékiség rabjai maradtak. hogy Jabne-ban megnyithassa az első tóraiskolát. Mindez általánosan ismert és elfogadott. A zsidóknak nem adatott meg a testi és lelki tevékenységnek az az egyensúlya. hogy a magában felfedezett lélekkel a természetben minden egyebet is felruházzon. hogy egyetlen megmaradt tulajdonukat. isten anyagtalanná válása révén ennek a népnek titkos kincse még egy új. hogy a haldokló „ kileheli lelkét ”. mely a halállal megszűnik. Jochanan Ben Zakkai rabbi engedélyt kért. De egyelőre ennek a tilalomnak egy másik következményével foglalkozunk. Mózes tilalma folytán Isten a szellemiség magasabb fokára emelkedett. De a kettő közül legalább a magasabb érték mellé állottak. Minden ilyen fejlődés a szellemiség terén azzal a következménnyel jár. hogy Titus elpusztította a jeruzsálemi Templomot. spiritus. Az a tény. szent irataikat megfelelően értékeljék. hogy Mózes a zsidóknak a kiválasztottság magasztos érzését adta. héberül: ruach ). amely megtiltotta. hogy a zsidó nép mintegy kétezer éven át a szellemre helyezte a hangsúlyt. és megnyílt az út az istenkép további változásai felé. még ma is azt mondjuk. míg a világ egy részét megint sikerült megfosztania a lélektől. hanem segített gátat vetni a durvaságnak és erőszakosságra való hajlamnak. hogy Istent látható alakban tiszteljék. Közvetlenül azután.

Az ösztön kielégítéséről való lemondás. Ez az ösztönkielégülés az énnek örömet okoz. és olyan személyt vagy fórumot. hogy a szellemiség kiteljesedése. Az ösztönlemondást azonban másfajta. a „ felettes én ” iránti engedelmességből. mint valami értékes teljesítményre. hanem a „ felettes én ” kifogásait is. Hogy ezt a kérdést megvilágíthassuk. a valamilyen külső gátlás következtében történő ösztönlemondás. Azt hisszük. hogy az én. Míg azonban a külső okok parancsára történő ösztönlemondás csakis kínos érzéssel jár. Állandó függőségben tartja az ént. beépíti magába. Mindez az értékek bizonyos mércéjét feltételezi. Ha az emberben az ősvalami részéről valamilyen erotikus vagy agresszív természetű ösztönkívánság lép fel. Az én. aminthogy a vágy ki nem elégítése kínos érzést okozott volna. és ennyivel több oka lehet. hogy az a bizonyos cselekvés az énre nézve veszélyt vonna maga után. melynek az egész gondolkodási és izomapparátus a rendelkezésére áll. egészen más hatást vált ki. az énben kialakul egy instancia. mely ezt a mértéket alkalmazza. Ettől kezdve az énnek.Nem magától értetődő és nem is lehet könnyen belátni. Az elkerülhetetlen kínos érzés mellett az egyénnek némi örömérzést is szerez. Az én magasabb rendűnek érzi magát. ezt a vágyat valamilyen cselekvés által kielégíti. csaknem változtatás nélkül. amikor belátja. akkor az a legtermészetesebb és legegyszerűbb. Ezt az új fórumot „ felettes én ”-nek nevezzük. ahogy joggal mondjuk: belső okok is előidézhetik. az egyéni pszichológia egy analóg esetéhez fordulunk. állandó nyomást gyakorol rá. addig az. Mármost megeshet. mielőtt az „ ösztön-én ” követelte ösztönkielégülések megszerzésére törekednék. egészen . ha nem sikerülne magának az ösztönnek az erejét energiaeltolásokkal csökkenteni. olyankor. lemond erről az ösztönkielégülésről. akik az egyén cselekedeteit életének első korszakában irányították. ezeknek a funkcióit folytatja. nemcsak a külvilág veszélyeit kell figyelembe vennie. hogy az én. Az egyéni fejlődés folyamán az én a külvilág gátló erőinek egy részét bekebelezi. A „ felettes én ” a szülők ( és nevelők ) utóda és képviselője. amely belső okokból történik. külső akadályokra való tekintettel. mintegy pótkielégülést. büszke lesz az ösztönlemondásra. Az ösztönlemondás következménye ebben az esetben állandó kínos feszültség volna. valamint az érzékiség háttérbe szorulása miért is emelné egy személynek vagy népnek az önérzetét. mely önmagát figyelve. azoké a személyeké. kritizálva és tiltón áll szemben a többivel. hogy lemondjon az ösztönkielégülésekről. értjük ennek az örömszerzésnek a mechanizmusát. vagy amint mi nevezzük: az engedelmeskedés a realitásprincípiumnak semmiképp sem okoz örömet. amelyet már jól ismerünk.

hogy a szellemiség kiteljesedése együtt jár az öntudat emelkedésével? Látszólag semmilyet. hogy mit kell magasabb rendűnek tartani. Az apa ebben az esetben nem lehet mértékadó tekintély. Mert kijelenthetjük. Nos. A szellemiség kiteljesedése abban áll. hogy az emberiség fejlődésében a szellemiség lassanként legyőzi . hogy a nagy ember az a tekintély. A második ponthoz azonban nem sikerült megfelelő analógiát találnunk. akinek a kedvéért a teljesítményt véghezvisszük. és minthogy a nagy ember hatása éppen azon alapszik. akkor jutalmul azt várja. amely mértéket ad arra nézve. mint a szél vagy miként a lélek. és nincs más személy vagy fórum. hogy az ösztönlemondás kielégüléssel jár. szemrehányásai lelkifurdalást. Akkor is megvolt az elégedettség és a biztonságérzés. fél. hogy a „ felettes én ” jobban fogja érte szeretni. hogy a mi Istenünk a legnagyobb és a leghatalmasabb. büszkeséggel tölti el. mint a gyerekkorban. megfontolások. melyeket tanulmányozni akarunk. Ott ugyanis nincs szó ösztönlemondásról. hogy lemond az ösztönkielégülésről. következtetések mellett. tehát az emlékek. akinek a kedvéért ilyen áldozatot hoznak. hogy megérdemli ezt a szeretetet. és az öröklés is az apa után történik. Ámde ennél a második állításnál csakhamar elbizonytalanodunk. hogy az apaság fontosabb az anyaságnál. mert hiszen éppen a fejlődés emeli tekintéllyé. azoknak a folyamatoknak a megértéséhez. Ez volna tehát Mózes szerepe is a zsidó nép életében. mikor már a külső tekintély az én egyik részévé vált. midőn a nevelői tekintély mint „ felettes én ” még nem volt bekebelezve. ha az ember a szülők iránti szeretetből le tudott mondani egy ösztönkielégülésről. És amellett a szellemiség kiteljesedése esetében sokszor nem mutatható ki a tekintély. A büszkeség sajátos. hogy hasonlít az apához. hogy az ember a közvetlen érzéki tapasztalatokkal szemben az úgynevezett magasabb rendű intellektuális folyamatok mellett foglal állást. Tehát azzal a jelenséggel állunk szemben. hogy a tömegpszichológiában a „ felettes én ” szerepét veszi magára.úgy. vajon milyen támpontot nyújthat az a magyarázat. s amelyeknek lényege. noha az érzékek tanúsága az utóbbi mellett áll. azon sem csodálkozhatunk. Ezért kell a gyermeknek az apa nevét viselnie. Ilyen alapon jelenthető ki. hasonló viszony lehetett az ösztönkívánság és a szeretet elvesztésétől való félelem között. Egy szexuális vagy agresszív ösztönkívánság elutasítása azonban már merőben más. Ez alapozza meg azt a kijelölést is. nárcisztikus színezetét azonban csak akkor kapta meg ez a kellemes érzés. elismerése felszabadulást és kielégülést okoz. bár láthatatlan. hogy elveszíti ennek a felső fórumnak a szeretetét. Ha az én a „ felettes én ” kedvéért meghozza azt az áldozatot. Az a tudat. így például az apajog győzelménél. Abban az időben.

mintha az ösztönlemondás és az erre épített etika nem tartozna a vallás lényegéhez. A próféták fáradhatatlanul hirdetik. hogy Istenről bármiféle képet készítsenek. ami nehezebb. A két első tilalom a megölt apa szellemében . Ezeknek az etikai követelményeknek a komolysága mellett mintha még az a követelmény is háttérbe szorulna. az egyenlő jogok elismerése a testvérszövetségen belül az egymás közti erőszakos versengésre való törekvés korlátozását jelenti. hogy Őszen nem kíván az ő népétől semmi mást. rendszerének elmaradhatatlan alkotórészeiként seregnyi parancsot és tilalmat hoz magával. hogy úgy látszik. a hit győzi le. és azt lehetne mondani. mégis kimutatható. hogy magát a szellemiséget egy egészen rejtélyes érzelmi jelenség. az évszázadok folyamán egyre inkább az ösztönlemondások vallásává fejlődött. Az a vallás. egyáltalán nincs közük ahhoz a problémánkhoz. az ösztönlemondásnak igen fontos szerepe van a vallásban. és ezt is nagyon nagy teljesítménynek tartja az. Nem kerülheti el figyelmünket. Ezekben a rendelkezésekben fel kell ismernünk az erkölcs és a társadalmi rend első csíráit. Nem követel ugyan szexuális önmegtartóztatást. De azt. Ezek bizony nem nagyon termékeny fejtegetések. mely kezdetben megtiltotta. így tehát úgy látszik. hogy mi határozta meg a zsidó nép karakterét. hogy ez miért van így. Talán az ember egyszerűen azt tartja magasabb rendűnek. melyeket mai erkölcsünk is bűnösnek bélyegez. hogy itt két különböző motiváció érvényesül. hogy bántsák vagy megöljék. eredetét tekintve mégis a legszorosabban összefügg vele. az exogámia a szenvedélyesen áhított anyákról és nővérekről való lemondást jelenti. beéri a szexuális szabadság jelentékeny megszorításával. de némi összefüggés problémáinkkal. mint ösztönkorlátozás. nem tudjuk megmondani. De Istent teljesen eltávolítja a szexualitástól. Csakhogy az etika nem más. Talán valami más közös vonás van mindezekben a lelki szituációkban. legalábbis egy adott pontban. és az etikai tökéletesség eszményképévé magasztosítja. a vallás legelső ismert formája. Később bekövetkezik azután az is. mint igazságot és erkölcsös életet. mint a nehézség legyőzésének tudatában megerősödött nárcizmus. akinek sikerült elérnie. Ez a híres credo quia absurdum. ha ez kezdetben nem is szembeötlő.az érzékiséget. A totem tisztelete magába foglalja azt a tilalmat. tehát tartózkodást mindazoktól az ösztönkielégülésektől. és büszkesége nem más. hogy higgyenek Istenben. és hogy az embereket ennek a fejlődésnek minden újabb fokozata büszkeséggel és emelkedett öntudattal tölti el. amelyek természetesen ösztönlemondást jelentenek. Annak ellenére. Itt azonban egy félreértés elkerülése végett közbe kell vetnünk valamit. A totemizmus. Ez csak használna nekünk.

amelyeknek igen kevés közük van a valláshoz. inkább annak szükségességére hivatkozik. a . Az egyes ember fejlődésében megismétlődik ennek a folyamatnak a lényege. Ami „ szent ”. a harmadik parancsolat. mely az apa letaszítása után keletkezett. sőt alapjában a korlátlan hatalmú. jelentőseknek tartunk ? Egyrészt világos. megszentelt szokás. nincs tekintettel az apa akaratára. melyeket nagyra becsülünk és fontosnak. ugyancsak jónak vagy rossznak. hogy a „ szent ” fogalma szorosan összefügg a vallással. büntetéssel fenyegető apa az. Egy „ szent ” tilalom érzelmileg nagyon erős hangsúllyal rendelkezik. Magától értetődőnek tartották. továbbra is fenntarthassák. aki megszabja neki. Induljunk ki a tilalomból. amelyek . cselekedeteknek foglalják le. Ott is a szülők tekintélye. A magyarázat elégtelenségét könnyű bizonyítani. amikor a szülők helyét a társadalom és a „ felettes én ” foglalja el. mintegy az ő akaratát érvényesíti továbbra is. úgyszólván ez adja a „ szentség ” lényegét. mely a szövetkezett testvérek egyenlő jogairól szól. és a fáraók kései utódai. ha közelebbről megvizsgáljuk a szentség sajátos fogalmát. majdnem azt mondhatnók. őt folytató tekintély nyomása alatt. intézményeknek. Még több érvet szerzünk e nézetek alátámasztására. megkülönböztetve más dolgoktól. e bőn nagysága abból fakad. hogy a „ szentség ”-et annyi minden másnak . azt később. miért nagyobb bőn ez. ami érinthetetlen. erkölcsösnek vagy bűnösnek fogják nevezni. Mert például miért oly nagy bőn a nővérrel vagy a tulajdon leánnyal történő incestus. Ezek a törekvések nyilvánvaló célok szolgálatában állnak. a valláshoz tartozva . mint más szexuális érintkezés ? Ha ennek a tilalomnak az okára kérdezünk. Különben elkerülhetetlenül bekövetkezett volna az előbbi állapotba való visszaesés. amely olyan szorosan hozzátartozik a „ szent ” fogalmához.talán közvetlenül a vallásból származnak. hogy a fáraó első és legelőkelőbb felesége a saját nővére volt.mondhatjuk . Itt különválnak a társadalmi törvények a többitől. hogy minden érzésünk tiltakozik ellene. Ahogyan a gyermeknek azt mondják. de a lényeg változatlan: ösztönlemondás az apát helyettesítő. biztosan azt fogjuk hallani. hogy jól viseli vagy rosszul viseli magát. Másrészt zavarja megfontolásainkat. hogy mit szabad és mit tilos tenni. de racionálisan még sincs megindokolva. Mit tekintünk voltaképpen „ szent ”-nek.keletkezett. mint hogy a tilalmat magától értetődőnek tartjuk.személyeknek. és ez feltűnő hangsúlyt is kap. Ami állítólag a mi legszentebb érzéseinket sérti. az általános szokás volt a régi Egyiptom uralkodócsaládainál és más régi népeknél. az nyilván olyasvalami. a „ szent ”. De ez nem jelent többet. és valójában nem tudjuk megokolni. hogy az új rendet. aki a gyermektől ösztönlemondásokat követel.

amit „ átkozott ”-nak vagy „ irtózatos ”-nak kell mondanunk. hogy „ szent ”. Inkább az a nézet erősödik meg bennünk. és aki ezt a szimbólumot elfogadta. istenek és hősök kiváltsága volt.kiváltság lehetett. hogy az incestus királyok. mint az incestustól való félelem. De egyrészt nem bizonyított. hogy . az apa akarata volt. annyi nemzedéken keresztül folytatott beltenyészet következtében ma már egész Európában csak két család tagjai uralkodnak. az eredetileg nem más. ami nem illette meg a közönséges halandókat. és az említett parancs ezt az akaratot fenntartotta az apa meggyilkolása után is. hanem olyasmi is. amit tisztelni kellett. hogy a rangbéli házasság fölött való őrködés a főnemesség köreiben még ennek a régi kiváltságnak a maradványa. Az. melyet egykor az ősapa hatalmának teljességében a fiúkra kiszabott. hogy a primitív népek e veszélyt felismerték volna és felléptek volna ellene. amely az apához való viszonyban általában uralkodik. Bizonyosra vehetjük. de élhettek vele az isteneket megszemélyesítő királyok. Elképzelhető. amely biológiai alapon akarja megmagyarázni az incestustól való félelmet. amihez nem lehetett hozzányúlni. hogy az ilyen házasság következtében valóban valamilyen károsodás veszélye fenyeget. A körülmetélés szimbolikus helyettesítése a kasztrációnak.ez esetben fivér és nővér között . amint a görög vagy germán mondák világa sem ütközik meg ilyen incestuózus viszonyokon. mert fájdalmas ösztönlemondást követelt. segít elhárítanunk egy másik próbálkozást. hogy valami természetes érzés lenne az incestustól való félelem alapja. „ Sacer ” nemcsak azt jelenti. mint az ősapa akaratának folytatása. ezzel kinyilvánította. Az emberiség őstörténetérc vonatkozó fejtegetések más magyarázattal szolgálnak. A megengedett és tiltott rokonsági fokozatok meghatározása körüli bizonytalanság éppen ilyen kevéssé bizonyítja. a legfelsőbb társadalmi rétegben. amitől megborzadt az ember. hogy az incestus . Az exogámia parancsa. Ugyanaz az ambivalencia ez. hogy minden más szent tilalom vizsgálata ugyanahhoz az eredményhez vezetne. Ezzel egyben fény derülne a szentség fogalmát kifejező szavak eddig érthetetlen ambivalenciájára is. Azt hallottuk. melynek negatív kifejezése az incestustól való félelem. tehát szentsége is. most pedig megértjük ennek a kijelentésnek a mélyebb értelmét is. hanem azt is. másrészt pedig kétséges. De az apa akarata nemcsak olyasvalami volt. Innen ered erős érzelmi hangsúlyozottsága és a racionális megokolás lehetetlensége. hogy ami szent. hogy Mózes „ megszentelte ” az ő népét a körülmetélés szokásának bevezetésével. visszavezetve ezt valami bennünk élő homályos tudásra a közeli rokonok közti házasság ártalmasságáról.görög Ptolemaiszok sem haboztak követni ezt a példát. „ megszentelt ”.

Így közvetlenül érzik. befejezésül ezt mondhatjuk: előírásainak egy részét racionális szükségesség indokolja. és súlyos szenvedés számukra. Érzelmi életük az eszménytől való mindenkori távolságuktól függ. Arra kerestünk magyarázatot. Mindez milyen egyszerű és rendíthetetlen. Amit azonban az erkölcsben nagynak és titokzatosnak. hogy bizonyos élettapasztalatok és a világ megfigyelése lehetetlenné teszi számunkra. Visszatérve az etika problémájához. a közönséges. akik meg vannak győződve egy legfelsőbb lény létezéséről! E hatalmas szellem számára a világ nem rejt magában problémát. mely annyira emelte önérzetét.kész magát alávetni az apa akaratának. mi a magasabb rendű és a nemesebb. hogy lényükben az eszményhez hasonlítani igyekezzenek. az. aki maga az erkölcsi tökéletesség. onnan. hogy a többi néptől távol . mert valószínűleg ez tette lehetővé. amellyel legyőzhet értelmet és tudományt. ha ez a legfájdalmasabb áldozatot követeli tőle. hogy a legfelsőbb lény létezését elfogadjuk. Térjünk vissza ahhoz a szerényebb problémához. hogy az apa akaratából származik. Milyen átfogóak. mintegy napközelben élnek. az a vallással való kapcsolatából ered. melyek kitelnek tőlünk. és honnan e hitnek félelmetes ereje. most még az a feladat ránk vár. ha mintegy naptávolságban. az egyén jogait a közösségétől és az egyes egyének jogait az egymással szembeni jogoktól. misztikus módon magától értetődőnek érzünk. tőle távol kell élniük. hogy elkülönítsék a közösség jogait az egyedétől. és egyszersmind azt a törekvést is. ha összehasonlítjuk őket azokkal a fáradságos. Csak sajnálhatjuk. Mintha nem volna elég rejtély a világon. Az isteni szellem. s mi az alacsonyabb rendű. Láttuk. hogy minden más népnél különbnek tarthatta magát. hogy megleljük okát: hogyan jutottak a többiek az isteni lény hitéhez. hogy Mózes alakította ki ezt a karaktert. egy olyan vallást adva neki. szegényes és töredékes próbálkozásokkal. így aztán a zsidó népet az tartotta fenn. ha közelebb jutnak hozzá. Magasrendű kielégülést okoz nekik. mert hiszen ő teremtette azt mindenestül. még akkor is. hogy a nép a mai napig fennmaradjon. amely eddig is foglalkoztatott bennünket. az ültette el az emberekben ennek az eseménynek az ismeretét. hogy honnan ered a zsidó nép sajátos karaktere. kimerítőek és örök érvényűek a hívők tanításai. e) A vallás valóságtartalma Milyen irigylésre méltóak a hitetlen szemében azok a kutatók.

amíg teljes hatása kibontakozott . hogy hatása késett. de megmaradt róla valami emlékezésféle.mert hiszen ez magától értetődik. ez a tény mintha más nagyságrendű volna. A vérkeveredés nem sokat számított. Lehetséges volna. Mondottuk. hogy az eddigi vizsgálatok nem fedték volna fel a teljes motivációt. legalább önmagunk előtt mégsem titkolhatjuk.tartotta magát. ami magában véve is elég jelentős körülmény. majd elhagyott vallása újra életre kelt. és Mózes hosszú évszázadokkal azelőtt megalapított. Erre az eredményre jutottunk tehát. míg végül Jahve isten átalakult Mózes istenévé. ami mintegy a háttérből tovább hatott. mert 1.miszerint a Kánaán meghódításakor és az ott lakó népek ellen folytatott küzdelmek hosszú időszakában a Jahve-vallás lényegében nem különbözött a többi Baál-istenség tiszteletétől . A Mózesvallás azonban nem merült el nyomtalanul. A közvetett hatás a zsidó vallás történetéből következik. mint mindaz. s lassanként egyre jobban elhatalmasodott a lelkeken. Nem arról van szó. Hogy úgy mondjuk. ahhoz a tényhez. E . Mózes vallása nem közvetlenül fejtette ki hatását. talán a papság egyes tagjai révén. de hogy egészében megtagadta volna vagy hogy egyes rendszabályokat mégis megtartott belőle. esetleg régi feljegyzések által megerősítve.történelmi alapon áll minden olyan későbbi erőfeszítés ellenére. mert egy eszme tartotta össze őket. hanem sajátságosan közvetett módon. hogy a zsidó nép bizonyos idő elteltével lerázta magáról a Mózes-vallást. és különös kegyelmében fogja részesíteni. hogy hosszú időre. melyet meg akarunk magyarázni vele. A Mózes-vallásnak azért volt ilyen hatása. és bár semmit sem vonhatunk vissza belőle. de ezenkívül megnyitotta az utat az intellektuális munka megbecsülése és további ösztönlemondások felé. abból. vagy ha úgy tetszik. hogy ez a hatalmas isten kiválasztotta e népet. Es a nagy múltnak ez a hagyománya volt az. és 3. Ehhez a mélyebb motivációhoz előző fejtegetéseink egyik pontján kínálkozik út. évszázadokra volt szükség. Feltételezésünk . 2. azt nem tudhatjuk. bizonyos intellektuális és érzelmi javak közös birtoklása. hogy ilyesmire el lehetünk készülve. a népet egy új istenképzet részesévé tette. elhomályosulva és eltorzítva. mely ezt a kedvezőtlen valóságot elhomályosítani igyekszik. amivel magyarázni próbáljuk. csupán annak felszíni rétegét. hogy valamiképpen mégsem elégít ki bennünket. amikor egy nép jellemének kialakulásáról beszélünk. az ok nem elégséges a következményhez. ahogyan mi azt interpretáltuk. mert a népet a szellemiség kiteljesedésére kényszerítette. és ez alatt még egy nagyon fontos tényező vár felfedezésre? Az élet és a történelem okozati kapcsolatai oly bonyolultak. mert azt állította.

ahol a két személy között nagyobb az ellentét. hogyan maradnak fenn ezek a korai élmények az érettebb . mint minden leánygyermek. emlékeznünk kell arra. Hozzátehetjük még: korábban. mi a feltétele annak. Életének delén azonban karaktere egyszerre megváltozik. elképzelhető. még túl is kompenzálja. míg végre a vele való azonosulás. mert a kettő között nincs éles határ. Ebből a gazdag anyagból először olyan eseteket akarok kiemelni. ez esetben tüneteknek nevezzük őket. hogy semmirekellő apa mellett kelljen felnőnie. és maga is asszony és anya lesz. hogy mindinkább hasonlítani kezd majd anyjához. és mindent kerül. vagy pedig idegenül állnak vele szemben. f) Az „ elfojtott ” visszatérése A lelki élet analitikus vizsgálata közben megismert folyamatok között egész sereg egymáshoz igen hasonlót találunk. Egy fiatal lány ellentétbe kerül anyjával. Ha azonban a lány férjhez megy. mintha az apát választotta volna példaképül. melyek az apa karakterképéhez tartoztak. ami csak anyjára emlékezteti. hogy a szóban forgó változások magában az énben mennek-e végbe. hogy az első öt év benyomásai az egyén életére olyan döntő befolyásúak. Ezeknek egy részét patologikusnak mondjuk. ismét teljes mértékben megvalósul. Egy fiatalember. Ezt később az egyén elveti. Még feltűnőbb lehet ez az eredmény ott.aki zseni korszakában bizonyára nem sokra becsülte merev és pedáns apját . melyet előbb magában legyőzött. De ez nem nevezhető fontosnak. amelyek anyjából hiányoznak. akinek úgy hozta a sors. rendes.öregkorában olyan jellemvonásokat mutatott. ő is anyjával azonosította magát. más részüket a normalitás sokrétűségébe soroljuk. hogy később semmi sem állhat nekik ellent. Ugyanez történik a fiúknál is. Arról. de most erélyesen tiltakozik ez ellen. becsületes emberré fejlődik. és sokkal fontosabb annak eldöntése. amelyek a karakter kialakulására vonatkoznak. a mechanizmusok nagymértékben ugyanazok. akivel ellenségként állt szemben.tanulmánynak korábbi fejezeteiben már kifejtettük. de érvénye végül mégis visszatér. és még a nagy Goethe is . az apával dacolva megbízható. Régóta köztudomású. hogy a hagyománynak ezt a hatását megérthessük. ápolja magában mindazokat a jellemvonásokat. Hogy témánkkal el ne veszítsük az összefüggést. és ettől kezdve úgy viselkedett. hogy az ilyen folyamat kezdetén mindig ott van az apával való korai gyermekkori azonosulás.

és nem értenek meg. ez azonban nem tartozik ide. ha egy fényképfelvételhez hasonlítjuk. amely kielégülést követel. egy későbbi korszakban. mert a kívánság nagysága megbénítja. kényszerimpulzusok révén ezek mégis betörnek életükbe. hogy valami veszélyes helyzetet elkerüljön. vagy újra visszanyeri. melyet többnyire nem tudnak racionálisan megokolni. Először az időbeli távolság kérdésében. amely az eseménnyel szemben fellép. vagy azért. Az első megokolás az ősibb: mindkettőnek az a célja. mert valami veszélyt lát benne. Az ösztönmegmozdulás valahogyan gátját állja ennek. Ott is a korai gyermekkorban történtek a döntő események. Nyilvánvaló. Maga a tény nem kétséges. ám ez esetben nem az idő a lényeges. hogy megértését leginkább úgy könnyíthetjük meg. amikor lelki apparátusát még nem tartjuk egészen fel vevőképesnek. de valamikor. az ösztön vagy megtartotta erejét. Vázlatos ábrázolásban ez így hangzik: az élmény következtében föllép valami ösztönkívánság.életkorok hatásával szemben. az indítóokot a hozzátartozó észleletekkel és képzetekkel együtt elfelejti. legföljebb álmaikban. Persze a tudattalan fogalmát bevezetni a tömegpszichológiába sohasem könnyű. de annyira meglepő. irányítják cselekvéseiket. rendszeres adatokat szolgáltatnak az általunk keresett jelenségekhez. ami itt a tulajdonképpeni lényeges momentumot jelenti. rájuk kényszerítenek szimpátiákat és antipátiákat. T. Akkor ismét megújítja eredeti . hogy a legerősebb kényszerjellegű hatás azokból az élményekből indul ki. melyet tetszés szerinti idő elteltével előhívhatunk. sok érdekeset lehetne mondani. De ezzel a folyamat nincs lezárva. Igazából azonban csak a pszichoanalitikus kezelés során szereznek róla tudomást. melyek a neurózisok kialakulásához vezetnek. A. hogy ez lehet mindannak az analógiája. hogy egy élénk képzelőtehetségű költő a művészek szokásos merészségével már megtette ezt a kényelmetlen felfedezést. Azok a mechanizmusok. amelyet ezeknél a gyermekkori „ tudattalannak ” minősítünk. például az emlékezet sajátos állapota révén. Az én az elfojtási folyamat útján menekül meg a veszélytől. Az én megtagadja ezt a kielégülést. vagy egy újabb alkalom megint fölébresztheti. vagy azért. hogy műveinek szereplői egy karon ülő csecsemő korában több héten át tartó utazás alkalmával tűntek elé. Arra számítunk. E. reakció erre az eseményre. melyek olyan korban érik a gyermeket. Hofmann szokta volt mondani. hanem az a folyamat. Amit a gyermekek kétéves korukban átélnek. és nagyon gyakran ezek határozzák meg szerelmi választásukat. melyik két ponton érintik ezek a tények problémánkat. amit a nép lelki életében a hagyománynak tulajdonítunk. Mindenesetre szívesen hivatkozunk arra. Kevésbé ismert talán az a jelenség. arra talán sohasem emlékeznek vissza.

amint már kifejtettük. a törzs legfőbb urára. De ha sikerülne is a bizonyítás. Lehet. hogy miért lehet csak egyetlenegy isten. mert e fejtegetések révén közelebb juthattunk az ösztönlemondás problémáihoz. keresett analógiát. az én beleegyezése vagy megértése nélkül is.kívánságát. olyasminek. hogy érthetőbbé és elfogadhatóbbá tudjuk tenni azt a megállapítást. Ennek az istennek ott a helye a meghalt atyák mögött. nem tud meglenni ama támasz nélkül. hogy a hívő mintegy részesedik istenének nagyságában. ami a maga nemében páratlan és éppen olyan nagyszabású. hogy most valaki azt gondolja. mint a vallás maga. amihez kevés analógiát és semmi hasonlót nem találhatunk . Bizonyos. Megértjük. Mindabban.így a zsidó valláséval is . A későbbi korok embere. mint az. Próbáljunk meg az ellenkező oldalról közeledni a tárgyhoz. és ez most már mint tünet jelenik meg. de már nem ilyen könnyű megérteni. melyet istene nyújt neki. hogy a zsidó népben a Mózes-vallás igazi hatása csak hagyományos formájában érvényesült. De ha így is lenne. úgy érzi. és minthogy a normális kielégüléshez vezető út el van zárva azáltal. hogy a primitív embernek szüksége van istenre mint a világ megteremtőjére. ami egy vallás keletkezésével . és minél hatalmasabb az . amit eddigi magyarázataink nem érintenek. Így is gyermeki és védelemre szoruló marad még felnőttkorában is. ami belőle kifejlődött. Ez nem kétséges. van valami nagyszerű. ez utóbbi következtetéseinkben már egyáltalán nem lehet felfedezni a hagyományt magyarázó. mennyiségileg azonban nem. akikről a hagyomány még tud egyet-mást. hogy miért lesz olyan döntő jelentősége éppen az egyistenhit kialakulásának. A tünetképződés minden megnyilvánulását joggal mondhatjuk az „ elfojtott tartalom visszatérésének ”. személyes gondviselőjére. valamely gyönge ponton az úgynevezett pótkielégülés felé új utat tör magának. g) A történelmi igazság Azért tettük ezt a pszichológiai kitérőt. hogy a feladatnak csak minőségileg sikerült megfelelnünk. a mai ember is hasonlóan viselkedik. Különös jellemvonása a nagyfokú torzítás.összefügg. Bizonyos mértékben csak valószínűsítenünk sikerült feltevéseinket. Bizonyára része van ebben valami más mozzanatnak is. megérte. amin a visszatérő tartalom az eredetihez képest keresztülment. valahol. akkor is megmaradna az az érzésünk. amit az elfojtás! sebhelynek nevezhetnénk.

De egy isten hatalmának nem szükségszerű feltétele az. hanem csak felelevenítése az emberi család ősidőktől ható régi élményének. hogy az egyetlen isten hite magában véve a szellemiség kiteljesedését jelenti. hogy az isten legkedveltebb népének mondhatták magukat.isten. majd később hagyomány formájában tört megint elő. hogy az ősidőkben volt egyetlen személy. ha más istenek is vannak rajta kívül. minél több alája rendelt istenségen uralkodhatott. Mi is szeretnénk elfogadni ezt a megoldást. és e téren csak az nyújtott kárpótlást. Amikor Mózes az egy isten eszméjét elhozta a népnek. azt is kiemelhetjük. mind pedig a célnak. amely végre előtűnt és szükségképpen mindenkit magával ragadott. és részben elfelejtették. Mi is azt hisszük. annál biztosabb a védelem. Azt mondják. hanem. hogy az emberi értelemnek különösen finom érzéke volna az igazság kiszimatolásához. ez az eszme már' nem volt új. olyan mélyen . azért volt az egyetlen isten eszméje az emberekre olyan lenyűgöző hatással. mert ez része a hosszú ideig elleplezett örök igazságnak. ami. ha isten egyetemessé lett. vágyainknak megfelel. De olyan fontos volt. A motiválásnak ezt a kétségtelen hézagát a hívők egy számukra tökéletesen kielégítő válasszal tudják kitölteni. E jámbor érv alapját egy optimisztikus-idealista feltevés képezi. hogy ez a folyamat annak idején már másodszor ismétlődött meg. hogy ez olyan momentum. Igaz. amely végre megfelel mind a tárgynak. s aki aztán istenné fölnagyítva tért vissza az emberek emlékezetében. de szerintünk nem a ténybeli. és hogy az ember lelki élete különös hajlamot mutatna az igazság felismerésére. Sok nép annál dicsőségesebbnek látta főistenét. Ezért tehát ha elfogadjuk a hívők vélekedését. mi nem abban hiszünk. Mintegy meg kellett osztaniuk saját istenüket az idegen népekkel. hogy ma van egy egyetlen hatalmas isten. Csakhogy van egy aggályunk. Most feltehetjük. és a föld minden népe és országa az ő gondja lett. hanem a történelmi igazságot. és nem érezte. hogy nagyságát csorbítaná. inkább azt tapasztalhattuk. amely akkor már eltűnt az emberek tudatos emlékezetéből. melyet nyújthat. El kell ismernünk. Feltételeztük. És bátorkodunk kiigazítani azt a torzulást. És bizonyos áldozatot is jelentett az istennel való meghitt viszony rovására az. aki akkor mérhetetlen nagynak tűnhetett. hogy a Mózes-vallást először elvetették. tekintet nélkül az igazságra. Ellenkezőleg. Vagyis. és hogy leginkább azt hisszük el. Mert hiszen egyéb tekintetben aligha állítható. melyen ez az igazság keresztülment. hogy értelmünk nagyon is könnyen téved. hogy a hívők Válasza tartalmazza az igazságot. hogy csak egyetlen isten legyen. azt csak bizonyos megszorítással tesszük. de ennek a momentumnak semmiképp sem tulajdoníthatunk olyan nagy jelentőséget.

még saját fiait is. mint kissé módosított ismétlése az első részben foglalt fejtegetéseknek. a győztes fivérek lemondtak a nőkről . Felhasználtam Darwin. Az egész további fejlődés folyamán a fiúk ambivalens érzelmekkel viseltettek az apával szemben. hogy az emberek kezdetben kis hordákban éltek. mindegyik horda egy idősebb hím erőszakos uralma alatt. téveszmének kell neveznünk. Azt hiszem.szántó változásokat okozott vagy indított meg az emberek életében. 1912-ben a Totem és tabu-ban megpróbáltam rekonstruálni az ősi állapotot. hogy e patriarchális rendszernek a fiúk lázadása vetett véget. hogy a hagyományhoz hasonlóan valamiféle tartós nyomokat hagyott az emberek életében. A pszichiátriai téveszmében is van egy szemernyi igazság. de különösen Robertson Smith bizonyos elméleti elgondolásait. és alávetették magukat az exogámia parancsának.akik miatt az apát megölték -. az nem egyéb. Robertson Smith totemelméletéhez csatlakozva feltételeztem. Az apai hatalom megtört. és ekkor a . megölték. Az apa helyére totem formájában valamely állat lépett. hogy abból az időből származó legkorábbi benyomásaik. és közösen elfogyasztották. és ezeket a pszichoanalízisből merített tapasztalatokkal és utalásokkal kombináltam. amelyet ugyan eltorzított. egyszer valamikor kényszerjellegű hatásokban újra megnyilvánulnak. megfenyítette vagy megölte. akik szövetkeztek az apa ellen. de évente egyszer ünnepi lakomára gyűlt össze a férfiközösség. Atkinson. amikor a gyermek még alig tud beszélik ni. majd közösen megették. Hogy egymással békében élhessenek. hogy nem zárkózhatunk el annak feltételezésétől. joggal feltételezhetjük ezt az egész emberiség legkorábbi élményeiről is. Az egyik ilyen hatás az egyetlen hatalmas isten eszméjében bukkan fel. de feltétlenül valóságos emléknek kell elismernünk. igazságnak kell mondanunk. Ha torzítást szenvedett. hinni kell benne. Ami most következik. Bizonyos emberek analízisénél azt tapasztaltuk. Darwintól vettem át azt a feltevést. ha pedig a múlt visszatérését hozza. ezt tartották a törzs ősének és védőszellemének. Ennek a leírásnak folytatásaképpen vettem át Atkinstől. Az ilyen eszmének kényszerjellege van. nem volt szabad megölni vagy megsebezni.különben tiszteletben tartott . E lakoma alól senki sem vonhatta ki magát. a családok az anyajog alapján rendezkedtek be. az erkölcsi parancsoknak és a vallásnak kezdetét .totemállatot darabokra tépték. ami a társadalmi rendnek. az apagyilkosság ünnepélyes megismétlése volt ez. hogy maguk tudatosan emlékeznének rájuk. és a beteg meggyőződése ebből az igazságból kiindulva terjed majd át az azt burkoló tévedésekre. és a fiatal férfiakat. hogy ezután az apai horda helyébe a testvérklán lépett. anélkül azonban. aki valamennyi nőstényt kisajátította magának.

de mégsem egészen ugyanazok. A Robertson Smith-féle totemlakoma megegyezése a keresztény úrvacsorával már előttem is sok kutatónak feltűnt. h) A történelmi fejlődés Itt nem ismételhetem el részletesen a Totem és tabu tartalmát. az újítás nem feltétlenül előrelépés. az anyajog. hogy valami hasznunk volna abból. Ellenfelei sohasem tudtak meggyőzni. megkezdődött az a fejlődés. a népek életében valami régmúltat. Azok a folyamatok. melyeket itt a népek életében tanulmányozunk. Egyelőre tehát analógiák felhasználásával segítünk magunkon. amit az elfojtott az egyén lelki életében jelent. hogy a könyv későbbi kiadásaiban nem változtattam meg véleményemet. melyet „ az elfojtott lassú visszatérésének ” nevezhetünk. de gondoskodnom kell annak a hosszú időköznek a kitöltéséről. az exogámia és a totemizmus rendszere kialakult. Azt felelhetem erre. mely a feltételezett őskorszak és az egyistenhitnek a történelmi időkben bekövetkezett általánossá válása között eltelt. amit analitikus munkámhoz felhasználhattam. Az ellentmondás még nem cáfolat. Jogom volt kiragadni az etnológiai irodalomból azt. Nem könnyű feladat az egyéni pszichológia fogalmait átvinni a tömegpszichológiára. Mindenekelőtt pedig én nem etnológus vagyok. Az „ elfojtott ” kifejezést itt nem az eredeti jelentésében használjuk. hogy az ősidők lelki . Végül azt a feltevést kell elfogadnunk.jelentette. melyeket a pszichopatológiából már jól ismerünk. de sem ezek helyességéről. Miután a testvérklán. Ezt a konstrukciót még ma is fenntartom. és nem hiszem. ha bevezetnők a „ kollektív ” tudattalan fogalmát. amit bátorkodtunk egy sorba állítani azzal. A zseniális Robertson Smith munkái értékes támpontokat nyújtottak nekem az analízisből származó pszichológiai anyag felhasználásához. nagyon hasonlítanak azokhoz. azt egyelőre nem tudjuk. és részben más. sem Robertson Smith tévedéseiről nem vagyok meggyőződve. Hiszen a tudattalan tartalma különben is kollektív. holott újabb etnológusok Robertson Smith állításait egyértelműen elvetették. Ismételten heves szemrehányásokkal halmoztak el amiatt. egészen eltérő elméleteket állítottak fel. valami elsüllyedt. Többet. Hogy milyen pszichológiai formában létezett ez a múltbéli tartalom az elfojtottság időszaka alatt. túlhaladott korszakot jelöl. általános tulajdona minden embernek. hanem pszichoanalitikus. hogy jól ismerem ezeket az új elméleteket.

abban megerősítenek a pszichoanalitikus kutatás egyéb eredményei. Nem adhatom itt ezeknek a függőségeknek a pontos áttekintését. és csak hézagosan sorolhatom fel azokat a szakaszokat is. majd ez lesz a szent állata és kedvelt kísérője. később gyakran átváltozik magává az állattá. és amely a nyelvek különbözősége ellenére is minden népnél azonos. hogy gyermekeink számos fontos helyzetben nem úgy reagálnak. és ezáltal kelhettek újfent életre a neki szóló érzések is. Ezekből tudjuk.lecsapódásai olyan örökséggé váltak. megrázó erejű volt és olyan. vagy pedig éppen ezt az állatot öli meg. de korántsem olyan korlátlan hatalommal. Csodálat. Amiben még talán bizonytalanok volnánk. Ott arra a bizonyosan „ velünk született ” szimbolikára gondolok. Egyikük gyakran valamennyi többi isten és az emberiség legfőbb urává emelkedik. Úgy látszik. amit az ember olyan régóta nélkülözött és áhított. előbb csak árnyszerűen. mely a beszéd kialakulásának korából származik. amit csak filogenetikus alapon szerzett reakcióknak foghatunk fel. hanem ösztönszerűen. gyakran az istenné válás első lépcsőfokaként. anélkül hogy beavatkoznék az emberek mindennapi dolgaiba. hierarchiákba szerveződnek. melyet nem kell minden nemzedéknek újonnan megszereznie. Vonakodva teszi meg azután az ember a következő lépést. ahogy a hagyomány a Sínai-hegyi kinyilatkoztatást leírja. Ahogy a törzsek és népek nagyobb közösségekbe tömörülnek. ha . csak épp fel kell ébreszteni. A totemállat eleinte tisztán felismerhető átmenetek során átadja helyét az istennek. hogy csak egy istent tiszteljen. az alárendeltség érzése a hordavezér tehetetlen. sőt csak akkor értjük meg teljesen ezeket az érzéseket. anélkül hogy tanították volna rá. hanem mindazoknak a változásoknak hatása alatt. bizonyára nem spontán módon. korán feltűnik már egy főisten eszméje is. Az első találkozás azzal. hódító félelem és hála azért. az állatokhoz hasonlóan. Ismét az apa lesz a család feje.az atyaisten iránt a Mózesvallás nem ismer mást. melyekben ez a visszatérés megmutatkozott. de végül már csak egyetlen istennek tulajdonítanak minden hatalmat és nem tőrnek meg mellette mást. megfélemlített fiaiban sem lehetett erősebb. az istenek is családokba. Az ember formájú isten kezdetben még az állat fejét viseli. s melyet minden gyermek jól ismer. mint az őshordabeli apa idejében. Az elfojtott visszatérése lassan következik be. így és csak ennyiben állt helyre az őshorda apjának hatalma. A totemállat és az isten között felmerül a hérosz alakja. és erről kapja melléknevét. Az ellenállhatatlanságába vetett hit. melyek az emberek életfeltételeiben a kultúra története folyamán bekövetkeztek. hogy kegyelmében részesültek . ahogy az a mi elképzeléseinknek megfelelne. mint ezeket a pozitív érzéseket.

hogy kitűnjön. és szakadatlanul vétkezik ellene. Megvan benne a kényszerneurózis reaktív képződményeinek le nem zárt és lezárhatatlan jellege. ezeket csak a vallásos eksztázis ismételheti meg. az isten kegyelmébe vetett remények nem akartak beteljesedni. hogy a csodált és rettegett atyát megöljék. mint isten büntetését.visszahelyezzük őket a primitív. hogy titkos célja a büntetés. Ez a bűntudat. a rossz lelkiismeret. Fejtegetéseinknek az a célja. az egyetlen isten eszméjével. A népnek rosszul ment a sora. Az apaviszony lényegéhez hozzátartozik az ambivalencia. Az ősapa tragédiájának többi visszatérő eleme már sehogy sem volt összeegyeztethető a Mózes-vallással. hogy kielégítsék ezt a telhetetlen bűntudatot. melyek a többi régi nép számára hozzáférhetetlenek maradtak. akkor kapóra jött a saját bűnösségük miatt érzett bűntudat . felületes motivációra támaszkodott. s amely rövidesen a vallás egész rendszerének sarkalatos pontjává lett. hogy ők Isten kiválasztott gyermekei. A Mózes-vallás keretében ennek a gyilkos apagyűlöletnek nem nyílt tér közvetlen megnyilatkozásra. könnyen beláthatjuk azt is. mert nem tartották be parancsait. a parancsokat egyre szigorúbbá. melyet a próféták folytonosan ébren tartottak.istenük mentségére. Az erkölcsi aszkézis újabb mámorában mindig újabb ösztönlemondásokra kötelezték magukat. és ígylegalábbis a tanításokban és előírásokban . még egy másik. amely egykor a fiúkat arra ösztönözte. melynek forrása az isten iránti elnyomott ellenséges érzés volt. hogy abból a bűntudatból származik. a Földközi-tenger összes népeit hatalmába kerítette. Ha erről a boldog hitről nem akartak lemondani. mely oly mély forrásból eredt. Ezzel minden időkre meg volt szabva ennek az apavallásnak az iránya. Annak a kornak a bűntudata már rég nem korlátozódott a zsidó népre. nem volt könnyű fenntartani azt a mindennél kedvesebb illúziót. hogy az ember vétkezett az isten ellen. mely ügyesen eltakarta valódi eredetét. mint valami tompa rossz . így az isten iránti alázat mámora az első reakció a nagy ősapa visszatérésére. A továbbiakban a fejlődés már túlnő a zsidóságon. Sok zsidó ebben a fejlődésben látja vallásának második fő jellemvonását és második nagy teljesítményét. hogyan függ össze ez utóbbi az elsővel. A gyermek érzelmi rezdülései egészen más mértékben intenzívek és kimeríthetetlen mélységűek. kínosabbá és kicsinyesebbé kellett tenniük. Nem érdemeltek mást. az idők során óhatatlanul fel kellett törnie annak az ellenséges érzésnek.olyan erkölcsi magasságokat értek el. és abból a szükségletből. de fejlődése még nem volt lezárva. csak egy hatalmas reakció jelentkezhetett vele szemben: az ellenséges érzés miatti bűntudat. De ez az etika nem tagadhatja le. mint a felnőtteké. gyermeki környezetbe.

hogy bűneinktől megváltson minket. nem tudjuk eldönteni. Nem tekintve mindazt az erőfeszítést és előkészületet. Apavallásból kiindulva a kereszténység fiúvallássá lett. lemondott a tiszta monoteizmus némely vonásáról. római nevén Paulus. Úgy látszott. Ennélfogva nagyobb elváltoztatásokon is kellett keresztülmennie. mintha Egyiptom újra bosszút állna Ekhnaton örökösein. akinek lelkében először tört utat a felismerés: azért vagyunk ilyen szerencsétlenek. Sorsát nem kerülhette el: az Atyát el kellett távolítania. Ebben a megfogalmazásban természetesen nem esett szó Őszen meggyilkolásáról. a boldogító kiválasztottság helyébe immár a felszabadító megváltás lépett. melyet halálos áldozattal kellett jóvátenni. mióta közülünk valaki az életét áldozta. mint a jó hír téveszméjének ruhájába öltöztetve: fel vagyunk oldozva minden bőn alól. a tarsusi Saulus. mint annak a másiknak. Napjaink történetírása az antik kultúra elöregedéséről beszél. amely a történeti igazság forrásából áradt. azt hiszem. Hogy az apa ellen lázadó testvércsapatnak valóban volt-e ilyen vezére és felbujtója a gyilkosságra. ami e térségben történt. vagy csak a saját személyük felmagasztalására a költők képzelete teremtette és illesztette bele később a hagyományba ezt az alakot.darabját nem foghatta fel másképpen. de az érzelmi kapcsolat másik oldala is megmutatkozott abban. aminek okát senki sem tudta meghatározni. mégis egy zsidó férfi volt az.érzés. hogy az áldozat Őszen fia volt. maga is istenné lett az Atya mellett. mint valami szerencsétlenség előérzete. A nyomott hangulat feloldása a zsidóságból indult ki. Es a téveszmének a történelmi igazsággal való összeegyeztetése hozta létre annak megerősítését. A zsidó népnek csak . Figyelemre méltó. A kimondhatatlan bűnt egy árnyékszerű gondolat. mely az egyistenhit tartalma volt. Miután a keresztény vallás szétfeszítette a zsidóság kereteit. és sok részletében hozzáidomult a Földközi-tenger többi népének szertartásaihoz. aki magára vállalta a bűnhődést. de az a bőn. De az apagyilkosság tényének akkor. mint gyilkosság. Es nagyon is érthető. Azzal a hatalmas erővel. Legfontosabb tartalma ugyan az Atyaistennel való kibékülés és az ellene elkövetett bőn levezeklése volt. sokkal nagyobb ellenállást kellett legyőznie. nem lehetett más. Az eredendő bőn és a megváltás a keresztre feszítés árán: ez a kettő lett a Paulus által alapított új vallás alappillére. hogy az új vallás miként viselkedett az apaviszony régi ambivalenciájával kapcsolatban. ez a történetírás a népek mély lehangoltságának csak alkalmi okait ismerte fel. ez az új hit ledöntött minden akadályt. sőt voltaképpen az Atya helyett. amikor az emberek emlékezetébe újra visszatért. sok más forrásból is vett fel alkotóelemeket. az eredendő bőn helyettesítette. hogy az igazságnak ezt a . mert istenatyánkat megöltük. hogy a Fiú.

Azokat. hogy ők nem akarják beismerni. Kevéssé világíthattuk meg azt a problémát. melyet az istengyilkosság bevallása minden elváltoztatás mellett is magában foglalt. amit nyújthatok. Racionális vagy talán analitikus hajlamom berzenkedik ellene. Michelangelo Mózese Előrebocsátom. hogy mi hat rám. hogy mennyi igazság rejtőzik e szemrehányás mögött. A művészet számos eszköze és egynémely hatása iránt tulajdonképpen hiányzik belőlem az igazi megértés. azt a vádat kellett hallaniuk. így hát felfigyeltem arra a látszólag paradox tényre. akik vonakodtak ezt megtenni. Az új vallási közösségtől. súlyosan meg is kellett érte bűnhődniük. mi azonban beismerjük. ma is zsidóknak hívják. melyet a bevezetésben említett korlátozások szerint kell megítélni . hogy miben áll hatásuk. hogyan jutott a zsidó nép azokhoz a tulajdonságokhoz. ami elragad. hogy nem vagyok műértő. próbálván a magam módján megragadni őket. hogy valaminek a hatása alá kerüljek. Hogy miért volt lehetetlen a zsidók számára ezt a lépést megtenni. rómaiakat és végül germánokat is fölvett magába. amelyek jellemzik. hogy biztosítsam a magam számára e kísérletem elnéző megítélését. Egy újabb adalék. Mindezt meg kell mondanom. szíriaiakat. görögöket. hogy egy műalkotás tartalma jobban vonz formai és technikai sajátosságainál. Vizsgálódásunk talán némi fényt vetett arra a kérdésre. hogy megölték Istent. Ezzel bizonyos értelemben tragikus bűnt vállaltak magukra. hanem laikus. ahol ezt nem tehetem. Az ilyen művek arra indítottak.ez minden. a festmények némileg ritkábban. Ez a szétválasztás még jobban elkülönítette őket a többi népektől. Ott. hogyan őrizhette meg ez a nép mind a mai napig önálló egyéniségét. Könnyen beláthatjuk. Gyakran észrevettem. kiváltképp költemények és szobrok mindig is erős hatást gyakorolnak rám. és közben ne tudjam. De kimerítő feleletet ilyen rejtélyekre nem kérhet és nem is várhat egykönnyen senki. mi az. hogy éppen a legnagyszerűbb és a leglenyűgözőbb művészi alkotások . és ezért megtisztultunk ettől a bűntől.egy része vette át az új vallást. és részt venni a fejlődésben. Ámde művészi alkotások. csaknem képtelen vagyok élvezni a művet. amelyeknek pedig a művész elsőrendű fontosságot tulajdonít. azaz érteni akartam. hogy megfelelő alkalmakkor hosszan elidőzzem előttük. külön tanulmány tárgya lehetne. például a zene esetében. mely a zsidókon kívül egyiptomiakat.

hogy miért kerültem ilyen rendkívüli hatás igézete alá. hogy higgyek ebben a feltételben. de egyikük sem azt. Bővében vannak ők a szavaknak . ha analízisünk sikerrel jár. De miért ne volna közölhető és szavakba foglalható a művész szándéka éppúgy. annak révén. ha az. hogy felfogó értelmünk ilyenféle tanácstalansága egyenesen a szükségszerű feltétele annak a legmagasabb hatásnak. ) A pszichoanalitikus irodalom nyomán magam is csatlakozom ahhoz az állításhoz. és csupán ha ezt megtettem. ami az egyszeri csodáló számára megoldja a rejtélyt. vagy hogy nem akadt-e esztéta. akkor tudom majd meg. mint a lelki élet bármely egyéb ténye? Csak talán a nagy műremekeknél ez aligha sikerülhet az analízis alkalmazása nélkül. vagy rokonszenvünket egy idealista számára kívánta volna . hogy egy ilyen műalkotás értelmezésre szorul. hogy sosem beszélhetünk pusztán értelemszerű megértésről. amely a művész számára az alkotáshoz szükséges hajtóerőt szolgáltatta. tehát tudnom kell értelmezni a művet. és velünk is megértetnie. ám senki sem tudja megmondani. a műnek azt az indulatállapotot. Nem minthogyha a műértők vagy a rajongók nem találnának szavakat egy ilyen műremek magasztalására. Jól tudom. hogy mit állítanak elénk. micsoda választéka kínálkozott itt a nézeteknek a hős karakteréről meg a költő szándékairól! Egy beteg iránti részvétünkre épített volna Shakespeare. hogy a drámai anyagot az Ödipusz-témára visszavezette. ( Talán 1602-ben játszották először. Nem vagyok eléggé olvasott ahhoz. hogy tudjam. egymással összeegyeztethetetlen értelmezési kísérleteknek. hogy e hatás akkor sem veszít majd az erejéből. Megcsodáljuk őket. ami hatással van ránk. szóvá tette-e már valaki ezt. Shakespeare-nek erre a több mint háromszáz esztendős remekére. a művész szándékainak és indulatainak a kifejeződése. Ennek előtte azonban micsoda túláradó bőségében voltunk a legkülönfélébb. az az én felfogásom szerint csakis a művész szándéka lehet. így hát lehetséges. S hogy ezt a szándékot megfejtsem. azt a pszichikai konstellációt is újra fel kell idéznie bennünk. együttérzésünkre egy alacsonyabb rendű fogyatékos iránt. behódolunk nekik. Gondoljunk csak a Hamlet-ra. Jómagam igencsak nehezen adnám rá a fejem.kellene gondolnom. ahhoz mindenekelőtt mégiscsak a műben ábrázoltak értelmével és tartalmával kell tisztába jönnöm. amennyiben sikerült neki e szándékot a műben kifejeznie. amelyet a remekműnek fel kell idéznie. hogy e tragédia hatásának a rejtelmét a pszichoanalízis oldotta csak meg. Hanem a művész egy ilyen mesterműve előtt azután rendesen mindenki valami mást mond. aki azt találta.némelyike értelmünk számára homályos marad. Hiszen ami így a hatalmába kerít minket. Él bennem a remény. Hiszen ezt az analízist magának a műnek kell lehetővé tennie.

a hatalmas szakállal. jobb keze és a szakállának egy része a törvénytáblákon. és aztán néha óvatosan kisurrantam a félhomályos belső térből. Ha pontosabb leírást . de ezen kívül semmi más. aki csupán túlságosan jó ahhoz. balja az ölében nyugszik. Mert nem akadt még szobor. Egy mindössze öt esztendeje készült összeállítás ismeretében* most bemutatom. nem épp e fáradozások tanúsítják-e. aki a szent parancsolatok tábláit tartja kezében. feje. sem bizalommal lenni nem akar.. hogy a csúnya Corso Cavourról feljussak a magányos térre. amelyre a tekintete szegeződik. amely semmilyen szilárd meggyőződést nem képes megőrizni. mintha magam is a csőcselék néphez tartoznék. Gyula pápa részére kellett volna emelnie. Michelangelo ülő alakként ábrázolta Mózesét. amelyet Michelangelo állított fel ( Henry Thode szerint 1512 és 1516 között ) a római San Pietro in Vincolitemplomban. a zsidók törvényhozóját ábrázolja. rejtve lappang mindezen magyarázatok mögött. ami e műalkotás megértéséhez elvezet. ”. hogy a lényege és a legjava annak. hogy Mózest. Ennyi bizonyos. és nem lesz nehéz bebizonyítanom. a csőcselék néphez. Hányszor másztam meg a meredek lépcsőket. mert a költemény hatásának megértéséhez legtöbbjük semmivel sem tud hozzásegíteni. úgyhogy csupán. amely ennél nagyobb hatást gyakorolt volna rám. hogy a reális világban éljen? És az efféle magyarázatok közül milyen kevés képes meggyőzni az embert. és ujjong. ha erről a szoborról ilyen megnyilatkozásokat olvashatok: „ a modern szobrászat koronája ” ( Hermán Grimm ). amely sem várakozni. amit a művésznek a nagy hatalmú II. és amely tudvalévően része csupán annak az óriási síremléknek. törzse előredől. amelyet oly ellentmondóan ítélnének meg. Megpróbáltam állni a hős haragvó-megvető pillantását. valamint a tekintete balra fordul.. Mindig örülök. Csak épp nemrégiben ( 1912-ben ) jelenthette ki egy író ( Max Sauerlandt ): „ Nincs még egy műalkotás a világon. jobb lába a talajon nyugszik. ahol az elhagyatott templom emelkedik. a bal felemelkedik. Már a figura egyszerű interpretálása is szélsőséges ellentmondások közt mozog. lábujjai érintik a földet. lenyűgöző remekmű az a márványból készült Mózes-szobor.megnyerni. hogy miféle kételyek főződnek a Mózes-figura felfogásához. hogy a költészet igézetét kizárólag a gondolatok hatásának és a nyelvezet ragyogásának tulajdonítsuk! És mégis. mint ezt a Pán-fejű Mózest. ha visszakapja a bálványkép illúzióját. De miért mondom rejtélyesnek ezt a szobrot? A legcsekélyebb kétség sem férhet hozzá. úgyhogy inkább arra indítanak bennünket. hogy szükségét érezzük a hatás további forrásai felderítésének? Egy másik ilyen rejtélyes.

hogy a jobb kéz. Springer: „ Egyik kezét ( a balt ) a testéhez szorítja Mózes. hogy a Mózes arckifejezését aligha jellemezhetnénk jobban. a hit energiáját. mintegy önkéntelenül. a megvetést az előretolt alsó ajakból és a lebiggyesztett szájsarkokból ”. ”. amely alig takarja el az óriási szellemet. akkor azokon a különbségeken sem fogunk nagyon csodálkozni. A szerzők leírásai olykor sajátságos módon nem helytállók. Justi úgy találja. így Dupaty a következőképpen ítélte meg: „ Ez a fenséges homlok mintha csupán áttetsző fátyol lenne. ” C. törvényei változhatatlanságát ”. a fájdalmat a szemek pillantásából. „ a haragot a fenyegetően összehúzott szemöldökből. ”. úgy elébe kellene vágnom a később elmondandóknak. az iszonyú haragra való képességen. mielőtt oldalt fordította volna a fejét. aki „ a harag. a misztériumra. Lübke: „ Megrendülten markol jobbjával a pompásan leomló szakállba. a misztériumra szegeződik.. a másikkal. hanem a királyi pap. azt pontatlanul is észlelik. ”. belemarkol a dúsan hullámzó szakállba. Úgyszintén Müntz szerint is „ messzire ível Mózes tekintete az emberfaj fölött. „ A kéz megmarad ugyanabban a tartásában. mint Thode. amelyet egyedül ő őrzött meg. Ám más csodálói a szobornak mindezt bizonyára másképp látták. Thode „ a jobb kéz nyugalmasan szilárd tartásáról ” beszél „ a feltámasztott táblákon ”. homlokán az örökkévalóság ragyogásával vesz végső búcsút . Igen. aki semmiféle felindulást nem lát rajta. ahogyan a titán belemarkolt a szakállába. H. A szakállal való játékot Müntz is kiemeli. Grimm azt mondja. Lübke viszont így vélekedik: „ A fejen hiába keresnénk a magasabb intelligencia kifejezését. Még messzebbre megy az arckifejezés értelmezésében Guillaume. „ csak büszke egyszerűséget. nem a bőn Jehova-haragú. a fájdalom és a megvetés elegyét ” olvassa ki belőle. akit nem érinthet az életkor. mint hogy ezt a szakállt odaszorítsa a testhez. Jómagam ugyan azt gondolom. s aki áldóan és a jövendőt látva. hogy a jobb kéz ujjai a szakállal játszadoznak. ”. előre látja fajának tartós fennmaradását. és rosszul adják vissza. Mózes pillantása a jövőbe szárnyal. Sőt magán a kézfejen sem ismeri fel az indulat játékát. ” Jacob Burckhardt azt vallja. „ hogy a híres bal kéznek alapjában véve semmi más dolga. Amit nem értettek meg. amelyek a szobor egyes jellegzetességeinek a felfogásában mutatkoznak. Hasonlóképpen W.akarnék adni róla. a mindent keresztülvivő energián kívül ez a tömör homlok semmi mást nem fejez ki. ez a Mózes Steinmann számára „ sem a merev törvényhozó többé. ”. „ mint a civilizált ember felindulásában az óraláncával ”. belemarkol a szakállba ”. lelkesült méltóságot. félelmes ellensége.. amiként ezt Justi és hasonlóképpen Boito is szeretnék. Ha már a leírások sem vágnak egybe. „ melynek hóna alatt a törvénytáblák nyugosznak.

nem tekint el egy olyan megfontolás felvetésétől. és éppen fel akar ugrani. és lendíti majd menten felindult cselekvésre a hatalmas alakot.. A részleteket illetően még e felfogás képviselői sem egyeznek meg. hogy a táblákat a földhöz vágja. Megrendülten markol jobbjával a pompásan leomló szakállba. akiknek Michelangelo Mózese semmit sem jelentett és eléggé őszinték is voltak ahhoz. Önkéntelenül is valamilyen drámai jelenetre gondol itt az ember. és értőn le is írják azt a jelenetet Mózes életéből. vagy pedig életének egy meghatározott. amelyet a továbbiakban még figyelembe kell majd vennünk: „ A benne izzó erőtől és buzgalomtól felhevültén. hogy a zsidók eközben egy aranyborjút csináltak maguknak.népétől. arról a pillanatról. És az ember ámultan hallja. amelynek. Erre a képre szegeződik tekintete. amikor észreveszi. Springer. ám akkor rendkívül nagy jelentőségő pillanatában akarta-e ábrázolni a hőst? Az ítélkezők többsége ez utóbbi mellett dönt. amikor az aranyborjú imádását . Akadtak azután mások is. „ Időtlen jellemés hangulatképet ” akart-e alkotni Michelangelo ezzel a Mózessel. a következő pillanatban Mózes fel fog ugrani . A habozás utolsó pillanatát. hogy azután annál nagyobb. hogy Mózest abban a pillanatában ábrázolja a szobor. Burckhardt: „ A szobor abban a pillanatban ábrázolja Mózest. hogy ennyi különféle olvasata lehetséges? De felmerül egy másik kérdés is. a belé öntött fizikai erő miatt. csakis reszketve nézhetünk elébe. A Sínai-hegyről való lejövetelről van itt szó. olyan mozdulaté. következésképp a szobor nem is alkothat önmagában zárt egészet. 1858-ban: „ A mű eszméje híján van a mélyebb jelentésnek. és haragját a hitszegők fejére zúdítsa. sőt háborogtak ellene. ”. ”. a hegyről. akik semmi csodálnivalót nem találtak a Mózesen. Lübke: „ A villámló szemek mintha éppen az aranyborjú imádásának gálád vétkét látnák.. ”.bal lába már fölemelkedik a talajról -. hogy ezt megmondják. ”. a vihar előtti csendet választotta ábrázolása tárgyául Michelangelo. midőn megpillantja az aranyborjú imádását. . ez a látvány idézi elő az arcán kifejeződő érzelmeket. az egész alakon úgy vonaglik át valamilyen benső indulat. és arra következtet. Így a Quarterly Review egyik recenzense. csatlakozva e nézethez. amelynek az említett bizonytalanságok könnyen alárendelhetők. felpanaszolván az alak brutalitását és a fej állatiasságát. Alakjában hatalmas mozdulatra való nekikészülődés lendülete él. amelyet a művész az öröklétbe bűvölt. ahol Mózes az imént vette át Istentől a törvénytáblákat. a hős csak nehezen küzdi le belső izgalmát. . mintha egy pillanatig még úrrá akarna lenni indulatán. hogy még többen is vannak. mindent szétzúzó erővel engedje szabadjára. Valóban oly érthetetlen vagy kétértelmű írást vésett a kőbe a Mester. amelyet most ujjongva körültáncolnak.

fejét büszkén felszegi. ”. azon van. melynek ajkán remegni látszanak a szavak. Sokkal inkább hajlunk arra a feltevésre. [Megjegyzendő. ami hirtelen felriasztja. mintha ennek az embernek a villám és a mennydörgés állna a szolgálatában. hogy az ülő alak lábai körül gondosan elrendezett köntös Justi magyarázatának ezt az első részét tarthatatlanná teszi. ám nem fogható fel a lényege. Hermann Grimm: „ Fenség tölti el [az alakot]. az önuralom utolsó pillanata ez. amelyek éppen kezdenek a kőülésről lecsúszni: „ Lehetséges tehát. aki nem kifejezetten az aranyborjú-jelenet mellett döntött. mielőtt kitörne. Tekintete. a következményei szerint. valami nagy végzet. Egyetlen pillanatig úgy látja. azaz a felugrás előtt. de habozik még. a mélysége. melyben felháborodás és megvetés keveredik. várván. bőn vagy akár boldogság is észlelhető ugyan egyetlen pillanat alatt. hogy a megsemmisítendő ellenség vajon merészel.] Negyven napot és negyven éjszakát töltött odafönt a hegyen. Heath Wilson azt mondja. mint ami fényesen igazolja a Mózes-alak életteliségét és személyiségének lényegét. hogy Mózest a szobor úgy ábrázolja. kimerült hát. hiszen a Mózesnek. Az iszonyattól és a fájdalomtól remegve ült le. ”. a kitörés. Néhány olyan szerző. A legmélyrehatóbban C. népére tekintve elfogja a kétségbeesés. önkéntelen mozdulatok árulkodnak a belső felindultságról. hogy műve összeomlott.megpillantja. hogy ez a Mózes éppen felugrani és cselekvésbe átlendülni készül.e szembeszegülni vele. hogy [Mózes] vagy balsejtelmeket kifejező arccal pillant a zsivaj irányába. amely súlyos zuhatagokban omlik a mellkasra. akár valami bénító csapás. keze. öntudat. mégis erőt vesz magán. hogy Mózest valami felingerli. A gátló ok itt magának a személyiségnek az akaratában rejlik. Tekintetünket a két törvénytábla csakugyan feltűnő helyzetére irányítja. mely a törvénytáblákon nyugszik. belemarkol a szakállba. Ott ül. olyan érzet. és felfogását a szobornak egyébként figyelmen kívül hagyott részleteivel hozza összefüggésbe. mindazonáltal megengedhető. A jobbjában tartott két táblát Mózes . főként dekoratív hatást kellett elérnie. vagy pedig maga a borzalom látványa éri őt. E feltevés ugyan nem egykönnyen vág egybe a művész valódi szándékaival. amint nyugodt és várakozás nélküli ülő helyzetében a tudomására jut valami. hogy felugorjék. A szörnyűség. mégiscsak összetalálkozik ezzel a magyarázattal azon a lényeges ponton. részvéttelivé is átváltozhat még. mintha épp fel akarna ugrani. Ilyen pillanatokban kicsiny. miként a szoborkompozíció további öt ülő alakjának is. és haragjában felugrani készül. ott ül kitágult orrlyukakkal és olyan szájjal. Justi alapozta meg az aranyborjú megpillantására épített értelmezést. Wölfflin „ meggátolt mozdulatról ” beszél.

és összetörnek majd. harag. hogy lemossa az elpártolás gyalázatát. a pszichikai erő érzelemből átcsap akaratba. A törvénytáblák csúszni kezdenek. mintha az ujjak a szakállal játszadoznának. és nem helyezhetők el csak úgy. igen jó magyarázatra talál abban. holmi tetszés szerinti díszítésként a térben. a táblák leesnek a földre. hogy haragjának mennydörgő szavát a hitehagyón néptömegre zúdítsa. hogy ez a Mózes-szobor a férfiú életének egy meghatározott. amelyek utóvégre szentségek. Rémület. és azután leesnek majd a földre. hogy hordozójuk izgalma folytán lecsúsznak. nyugalmasan ülő Giuliano bal lába hasonlóképpen felemelkedik ). csaknem bénítóan. A művész a legmagasabb feszültség pillanatát választotta ki. olyan ez. nagy jelentőségő pillanatát . Nem vonjuk kétségbe. kiáltozás riasztja fel álmodozásából. megbontva így a széles férfiúi ékesség szimmetriáját . melyekre máskülönben. azok lecsúsznak a kőülésre. s a nyak jobbra fordulásakor balra kell húznia azt. földi zajok zavarják meg. és vér ömlik majd.. . ami hirtelen magára vonja a pihenő figyelmét. ott megállnak a sarkukon. a jobbat pedig előrehelyezi: még egy pillanat. aki az imént még egyedül volt istenével. Lármát hall. Az egyébként előreirányított figura fejének és szemének határozott oldalra fordulása nagyon jól megfelel annak a feltételezésnek. melyeket legutóbb idéztünk. elmulasztunk odafigyelni. és vitatja a túlságos felindulás okozta kezdeti gátlást. következetesebben vezeti tovább: „ Itt. ”. és a táblák egészen különleges tartása. hogy nem maradnak meg a szoboralak keltette összbenyomásnál. ”. a földre esnek. ”. amire utalás történt. az alsókar a mellkas oldalához szorítja őket. körtánc. mint a felugráshoz való készülődést ( jóllehet a Medici-kápolnában levő. hogy az olyan értelmezési kísérletekben.elengedi.. csakhogy ő a bevezető szituációt kivonja a fentebb idézett megfontolások alól és a táblák mozdulását is. A földről felemelt láb alig tőr más értelmezést. mint a Justié és a Knappé. hanem egyes jellemvonásait méltatják. mozdulni fog a jobb kar. De bal lábát hátrahúzza már. Balja a hasnál a köntösbe mélyed ( az Ótestamentum szerint az indulat a zsigerekben fészkel ). a fej a zsivaj irányába fordul. S köszönhetik ezt annak. és felugrik. Most még a lélek fájdalma uralkodik. hogy ott valami látnivaló akad.. énekszó. A kéz azonban a mellen jár és a szakállba kap. amint Mózes felpattan. Egészen hasonlóan nyilatkozik Fritz Knapp. Ebből tudhatnánk tehát. lenyűgözötten. mint a civilizált ember felindulásában az óraláncával. a vad szenvedélyek fúriadühe tombol e pillanatban az óriási alakban. „ Ez még nem a cselekvés feszült pillanata. A szem. van valami rendkívülien megnyerő. s egyszersmind meg is bénítva az összhatástól. . Knapp tehát a cselekvésre való készülődést hangsúlyozza..

Thode arra figyelmeztet. amit aligha szabadna a nagy művészről feltételeznünk. Mindkét tény ellene szól annak.ábrázolja. „ A jobb kéz nyugalmasan szilárd tartását ” konstatálja „ a feltámasztott táblákon ”. úgy vélem. s fenntartás nélkül igazat kell adnunk Thodénak. tehát hogy kivonja magát a feladat alól. és a maga külön ügyében riadót kezd fújni. mármint a Sínai-hegyről a táborba történő leszállásnak. akárcsak a többi figura és a pápa tervezett ( de azután nem . de nem ez történt. és így azt a veszélyt is elkerülnénk. hogy e pillanatot netalán félreismerhetjük. hogy Michelangelo meghatározott történelmi pillanatot akart volna rögzíteni. hanem „szilárdan állni a helyükön". Ha legalább a többi figurát úgy ábrázolta volna. ha közülük valamelyik azt sugalmazná nekünk. hogy otthagyja helyét és szobortársait. hogy „ ez a szobor a hat szobor egyikeként volt elgondolva. A szomszédos ellendarab egy Paulus lett volna. és hogy ülő alak. és semmiképp sem férne össze azzal a hangulattal. ám Justi és a többiek értelmezése ilyenformán nem alkalmazható rájuk. Az. a továbbiakban még inkább megerősíthetjük őket. illőbb hozzá. vagy pedig rájuk támaszkodik. hogy azok is valami heves akcióra készülődnek. hogy ő nem lecsúszni látja a táblákat. Mert. amit a síremlék egészének a művészi koncepciója határozott meg. Ez a megfigyelő azt mondja. hogy most mindjárt ültéből felugrik. amit már felismerni véltünk. s nem fenyegeti őket a lecsúszás veszélye. A Mózesnek öt ( egy későbbi terv szerint három ) más szoborral együtt kellett volna díszítenie a síremlék talapzatát. a vita activa és vita contemplativa mint Lea és Rachel készült el a ma fennálló. s így a legrosszabb hatást keltené. amit az egész síremléknek fel kell idéznie. Tekintsük csak meg magunk is. hogy fenséges nyugalommal tartson ki helyén. Ezzel ugyan korántsem tisztáztuk helyzetüket. Fogadjuk el Thodénak ezeket a kételyeit. kizárta az egyedi történelmi esetek szerinti elképzelést. úgy az a feladat. ami az elsőt illeti. siralmasan befejezetlen emlékművön. Mózes tehát nem ábrázolható így. lehetetlenné teszi a feltevést. Két másik alak. Egy második észrevétel még az előzőnél is döntőbb. Mindössze Thode két észrevétele ragadja el tőlünk ismét. ”. hogy a Mózes egy csoportozat együttesébe tartozik. amit az emlékmű szerkezetében betölt. hogy egymás mellett ülő figurákban ábrázolja az emberi természet típusait ( Vita activa! Vita contemplativa! ). mindenesetre álló helyzetben. Ez olyan durva inkoherenciát eredményezne. Egy ilyen módon elrohanó figura tűrhetetlen volna. A jobb kéz megtámasztja őket. A másodikat illetően pedig az ülő megjelenítés. A táblák szilárdan állnak. elviharzik innen. ellentmond ama történés karakterének. hogy a figura azt a várakozást ébressze a szemlélőben.

s ez a látszólagos nyugalmat átható mozgalmasság megjelenítése révén vált lehetségessé. úgy. Ez esetben Thode tűnik a leginkább mentesnek az önkényességtől. hogy a hős lelkiállapota s tartása. a „ látszólagos nyugalom ” és a „ belső mozgalmasság ” kifejezte ellentét valamilyen . aminek tudnia kell változatlanul megmaradni. mint az ő saját belső élményeit. Nem történelmi képet alkotott Michelangelo. a bal láb helyzetében megnyilatkozik. igen jól emlékezem a csalódottságomra. amelyek e Mózesben jellemképet keresnek. amely formába önti a Biblia adta jellemvonásokat éppúgy. Akkor azonban ez a Mózes nem lehet a haragja gerjedelmében ábrázolt azon férfi. A cselekvés emberének jellemzésére nem volt más eszköze. Ezt az általános jellemzést tovább mélyíti a konfliktus kihangsúlyozása. aki a Sínai-hegyről lejövet a hitétől elpártolni látja népét. és éreznem kellett. de valamit mégis hiányolok belőle. ahogyan ez a fej elfordulásában. most pattan fel. Mindezek híján egy ilyen emberfölötti ember lénye nem volna megvilágítható. mint az akarat energiájának szemléltetése. azt hiszem. s örökké így fog haragudni. és ereszti szabadjára dühét. mint mindig Michelangelo számára. Ha azonban le kell tennünk arról. és vártam: no. Es valóban. hanem a legyőzhetetlen.Michelangelo által megformált ) képe. Semmi efféle nem történt. hogy itt valami olyat ábrázoltak. Az emberiség egy szenvedélyes vezérének képmását alkotta meg. az emberiséget formáló géniusz egyetemessé válik: a harag. aki a törvényhozó isteni feladatának tudatával az emberek oktalan ellenállásába ütközik. mely konfliktusban egy ilyen. egy jellemtípus megformálásáról volt szó. Nem találok magamban semmit sem. csaknem nyomasztó csend áradt belőle. Talán. most csapja a földhöz a táblákat. ” Az efféle fejtegetésekhez közelállónak tekinthetjük Knackfuss észrevételét is: a Mózes hatásának legfőbb titka a belső tőz és a tartás külső nyugalmának művészi ellentétében rejlik. akkor alig marad számunkra más. amikor korábbi látogatásaim során a San Pietro in Vincoliban odaültem a szobor elé. hogy a szobrot a bálványkép megpillantásakor kitörő harag pillanatában értelmezzük. a fájdalom affektusai tipikus kifejezéshez jutnak. Gyula pápa személyiségének a reá gyakorolt hatását és. az ellene szegülő világot megfékező energia karaktertípusát teremtette meg. mint hogy elfogadjuk ama felfogások egyikét. az izmok megfeszülésében. és aki ezért a szent táblákat összezúzza. mivel ez alapul leginkább az alak mozgáselemeinek analízisére: „ Itt. a savonarolai harcos konokságot is. ami tiltakozna Thode magyarázata ellen. mint a Medici-kápolnában levő vir activus Giulianójánál. a megvetés. ez a Mózes örökké így fog itt ülni. Ugyanazok a jelenségek ezek. ehelyett mind merevebbé vált a kő.

amelyekre eddig még nem figyeltek fel. A három másik ujj. miként lehet a másolatokat az eredetiktől teljes bizonyossággal megkülönböztetni. a fülcimpák. Azt hiszem. Jóval azelőtt. Oly mélyen nyomódik a puha szőrtömkelegbe. Elmondható.akinek első tanulmányait 1874 és 1876 között adták ki német nyelven nagy felfordulást okozott Európa képtáraiban. hogy kijelentette: figyelmen kívül kell hagyni a festmény összhatását. Elmondták már róla. Érdemes gondosabban is szemügyre vennünk. Hanem ez így nyilvánvalóan nem találó.bensőségesebb összefüggés igényét ébreszti. a mutatóujja és csakis a mutatóujja kerül hathatós érintkezésbe a szakállal. kényszeredett. voltaképpen még csak le sem írták őket helyesen. hogy eljárása közeli rokonságban áll az orvosi pszichoanalízis technikájával. figyelembe nem vett dolgok. hogy egy orosz műértő. az alárendelt részletek karakterisztikus fontosságát hangsúlyozta. és pontosan leírni a hatalmas szakállt. de amelyeket minden művész az őt jellemző módon kivitelez. az olyan csekélységekét. akinek addig tulajdonították. hogy az orosz álnév mögött egy Moreiéi nevű olasz orvos rejtőzködött.a „ refuse ”-ból . hogy az ujjak a szakállba túrnak. Eredményeit úgy érte el. Hisz e technikát is az jellemzi. nagyszabású jellemvonásait. legszélső fürtje csak súrolja őket. jellegzetességekből. Nos. hogy a szakáll fonataival játszadoznak. miközben átbukik rajtuk. A jobb kéz tartásáról és a két tábla helyzetéről van szó. mint az ujjak körmének a formája. mikor később kitudódott. amellyel kapcsolatba kerülnek. hogy a jobb kéz játszana a . amelyeket a másoló elmulaszt utánozni. hogy nem az a festő festette őket. az ujjperceknél behajlítva a mellkasnak feszül. a szakáll jobb oldali. hogy mit is csinálnak ennek a jobb kéznek az ujjai. magyarázatot követelő módon közvetít a táblák és a haragvó hős szakálla között. a megfigyelés hulladékából . és sok képről kimutatta. hogy bármit is hallottam volna a pszichoanalízisről. hogy kevésre becsült vagy figyelmen kívül hagyott vonásokból. Nagyon érdekesnek találtam aztán. hogy ez a kéz sajátságos. a glória és egyéb. és a korábbi előítéletektől megszabadított művekből új műtárgyi karaktereket konstruálni. a Mózes-figura két helyén olyan részletek találhatók. Ezek az ujjak úgyszólván távol tartják magukat a szakálltól. az ujj szintje fölé domborodik. miközben maga a kéz a kisujj szélével a táblákra támaszkodik. Nem lehet tehát azt mondani.fejtsen meg rejtett titkokat. tudomásomra jutott. Kioktatta a muzeológusokat. Az olasz királyság szenátoraként halt meg 1891-ben. hogy alatta és fölötte ( a benyomódó ujjaktól a fej és a has irányában ) a szakáll kibuggyan. így már az ember világosan látja: e kéz hüvelykujja el van rejtve. mert számos tévedést revideált. Ivan Lermolieff.

amelyek még leomlásuk közepette is jól megkülönböztethetők egymástól. az egészből csak annyi igaz. De e kételyt félretéve. a szőrzet kissé összekuszálódik. jóllehet a fej balra fordul. mintegy girlandként. és mi olyan dolgokon törjük a fejünket. hogy ez a fürt a mutatóujj és az eltakart hüvelyk között siklik tovább lefelé. Ugyanis a jobb mutatóujj nyomása fogva tartja. Az e fürtnek megfelelő. akkor erre kissé alkalmatlan eszköznek tűnik egyetlen ujj! És ki az. A szakáll így zömében jobb felé hajlónak látszik. hogy a balra tekintő Mózes jobb felé húzza szakállának lefelé kavargó tömegét. Feltételezhetjük. hogy egy lágyan felfelé göngyölődő ívet képezzen. hogy a fej és a tekintet balra fordulásában részt vegyen. bár a középvonaltól balra kiszökik alóla. Az arcról elinduló egyik jobb szélső szakállfürt az arra ránehezedő mutatóujj felső széléhez fut. a felső ajaktól és az állról fut lefelé. nyitott bal kéz. hogy annak a szakállban lévő csomónak a megoldását a művész valóban oly könnyűvé tette-e számunkra. Azon a helyen. Egy ujjat a szakállra nyomni . hogy a jobb kéz mutatóujjának nyomása zömmel bal oldali szakállfonatokat ér. A legfeltűnőbb annak a vaskos szőrtömegnek az esése. sok fonatban. arra kényszerül. bal oldali szakállfonat csaknem merőlegesen zúdul le a mellen. amely keresztezi a jobb oldali. a mutatóujj nyomása miatt. ahol a jobb mutatóujj beléje nyomódik. Ettől lejjebb szabadulnak csak ki az irányuktól elterelt szőrtömegek. E helyen olyan megoldás . hogy ezeknek a részleteknek is megvan a maguk jelentősége. hogy mit jelentsen ez az elrendezés. és hogy a szakállt ez az eltúlzott ráhatás tartja vissza attól. A Mózes-szobor sokszor megcsodált szakálla az orcákról.ez bizony különös és nehezen érthető gesztus. akinek. itt a bal oldali fürtök rajta fekszenek a jobb oldali fonatokon. Nem tudja követni a fej balra fordulását. tény marad. és nem merészelek ítéletet formálni arról. Nem áltatom magam leírásom alaposságát illetően. belülső szőrtömeget. feltehetjük a kérdést. a mutatóujj ott azután feltartóztatja. hogy szakállának egyik részét egyetlen ujja nyomásával rögzítse a másik rész fölött? Vagy talán mit sem jelentenének ezek az alapjában véve csekély jellegzetességek. az jutna eszébe. és hogy milyen motívumoknak köszönheti a létezését. amelyek a művész számára közömbösek voltak ? Maradjunk továbbra is annál a feltevésnél.szakállal vagy hogy turkálna benne. míg végüket fel nem fogja az ölben nyugvó. ha valamely okból a másik oldalra győri át szakállát. és tulajdonképpen a szakáll bal felének fő tömegét alkotja. Ha csupán a vonalvezetés és a térkitöltés szempontjai indították a művészt arra. hogy az egy szál mutatóujj rajta fekszik a szakáll egy részén s mély barázdát váj belé. Nos. hogy most már függőlegesen lefelé ömöljenek. amely ez utóbbi fürttől beljebb esik s tőle a középvonalig terjed.

elhatolt annak egészen a bal széléig. miként és miért. és belemarkol az előzőleg a fej fordulatát követő szakállba. fel akar ugrani. Ez a feltevés arra kényszerít. Ekkor azonban. visszahúzódó mozdulatát fedeztük volna fel. és hogy végezetül ismét visszahúzódott. a leghosszabb s a legfölső ujj nyomása alatt. mintha szabadon rendelkezhetnénk fölötte. hogy a jobb kéz előzőleg nem volt a szakállban. Türelmetlen. a szakállba belemerült kéz sietve visszahúzódik. az ujjak leoldódnak róla. Akkor megüti fülét a lárma. mely nagyon emlékeztet Michelangelo más alakjaira. és a kéznek valószínőleg semmi dolga sem volt a szakállal. hogy csak aztán. egy gesztussal a saját teste ellen fordul. mely tárgyától még távol tudja magát. megbüntetni. amely megszünteti a nehézségeket. összezáródó ujjai vasszorításával a hüvelykje és a tenyere közé fogja. Elfogadtuk. de már olyan mélyen beleásták magukat. Most harag és felháborodás keríti hatalmába. Ha a Mózes-figura szakállának bal oldali fürtjei a jobb mutatóujj nyomása alá kerülnek. tanúbizonyságot téve az itt végbement mozdulatról. fejét és tekintetét a zavaró hangok felé fordítja. változás következik be. az előrenyújtott. és egy új jelentést enged megsejtenünk. követte a szakáll egy része is. akkor ez talán egy olyan viszony maradékaként értelmezhető a jobb kéz és a szakáll bal fele közt. minek során a szakáll egy részét is magával vonta.kínálkozik. megpillantja és megérti a jelenetet. így tehát a jobb kéznek egy hátráló. Fantáziánk kiegészíti azt a történést. miszerint a pihenő Mózest felriasztja a nép zsivaja és az aranyborjú látványa. kénytelen ráomlani a jobb oldali szakállfonatokra. és könnyedén visszavezet ahhoz a felfogáshoz. hogy a szakállt megmarkolja. hogy másokat is elkerülhetetlenül elfogadjunk. az indulat egy magasfeszültségű pillanatában nyúlt át balra. fontos feladata nem . ahol is az. Ideje elgondolkodnunk. hogy visszahúzódásukkor a bal oldali szakáll egy hatalmas fürtjét jobb oldalra húzzák át. Talán sokkal energikusabban ragadta meg a jobb kéz a szakállt. mely viszony az ábrázolt pillanatnál korábbi időszakban sokkal bensőségesebb volt. Úgy bántunk ezzel a jobb kézzel. tettre kész keze előrenyúlik. amelynek egyik eleme a szakáll tanúsította mozdulat.e? Mert: szabad-e ez a kéz? Nem a szent táblákat kell-e tartania vagy vinnie. fejét a lefelé hullámzó szakállal előreszegve. még nem tudjuk. az erő és a hirtelen indulat taglejtése ez. markolásából a szakáll kiszabadul. A szakállgirland e kéz által megtett út nyoma volna. és amikor azután visszahúzódott abba a tartásába. amelyet most a szobron látunk. Addig nyugodtan ült. De rendelkezhetünk. megsemmisíteni a vétkeseket. És ez az újonnan előállott s csupán az előzményekből kikövetkeztethető helyzet kerül most majd megörökítésre. Eközben haragja.

és jó támasztékot talált az előretüremkedő kidudorodásban. Majd elkövetkezett a pillanat. Ez a felső szél egyenes vonallal van lehatárolva. A kézzel és a táblákkal történtek folyamata az alábbiak szerint rendeződik egységbe: kezdetben. Miféle formai körülmény alakíthatta ki ezt a szerkezetet? Vagy ez a részlet is közömbös lett volna a művész számára? Mármost olyan felfogásra is lehetőség nyílik. Az ilyen négyszögletes tábláknak csak a felső széle szokott lekerekített vagy hullámos szegélyű lenni. s arról. Azt sem vitathatjuk. hogy felugorjék. kitört kezdeti helyzetéből ? Nos. mely részletet egyébiránt a Bécsi Képzőművészeti Akadémia gyűjteményének egy nagy gipszöntvénye teljesen hamisan ad vissza? Aligha kétséges. A jobb kéz a táblák alsó széleit fogta. meglehet. ( Lásd lentebb „ Részlet ”-ábrát. Mindenesetre a jobb kéz a táblákhoz tartozik. hogy a táblák egy előzőleg végrehajtott mozdulat során kerültek ebbe a helyzetbe. Ez a táblák vivésénél adódó könnyebbség minden további nélkül megmagyarázza. Mi volna azonban akkor. egy hiánytalanul áttekinthető folyamatot eredményezne? S talán éppen ez világosítana fel minket a kéz mozdulatairól. ha egyszer már. keze elengedte a . Mi lehet e részlet jelentése. Mózes arra fordította a fejét. hogy a táblák alsó széle másképpen van kiképezve. ) Azt mondták: a kéz a táblákra támaszkodik. hogy ennek a szarvnak a táblákon levő írás felső szélét kell jelölnie. ami. és amikor meglátta a jelenetet. a jobb hóna alatt egyenesen tartotta a táblákat. hogy miért tartja őket fordítva. hogy egy motívum itt még hiányzik. mint a felső szélük. és alig támasztja őket más. és hogy ez a változás kényszerítette azután a kezet a későbbi visszakozó mozdulatra. annak az elhatározásnak az indítéka. mi oka lehet a visszakozásra. négyszögletes. Igencsak különös bánásmód ez ilyen szent tárgyakkal! A fejük tetején állnak. amely ferdén előredől.akadályozza-e az efféle mimetikus kalandozásokat ? És továbbá. ami a táblákkal történik ? E táblákról el kell mondanunk egyet-mást. vagy: a kéz megtámasztja a táblákat. A táblák tehát itt a fejük tetejére fordítva állnak. amelyben a zsivaj megzavarta a nyugalmat. a táblák alsó szélének elülső részén azonban szarvhoz hasonló kidudorodás látszik. egymás mellé helyezett táblát. amit ez ideig nem találtak megfigyelésre méltónak. midőn az alak mozdulatlan nyugalomban ült. egy erőteljes indítékot követve. ezek valóban újabb nehézségek. amely a jobb kezet rábírhatta a visszakozásra. mint egyik alsó hegyük. Jobban megnézve azt találjuk. Minden további nélkül láthatjuk is az élükön álló két. hogy ez a mozdulat a jobb kéz kikövetkeztetett helyzetváltoztatásától függött. ha a két nehézséget kölcsönösen fel lehetne oldani. és épp e kidudorodással érintik a táblák a kőülést. készenlétbe helyezte a lábát.

a felugrásra való készenlétet. de csaknem megegyezik azzal a felfogással. Michelangelo egy kortársa. ahogyan mi látjuk. amelynek egy részét szándéktalanul magával húzza. Ez helytelen ugyan. a kéznek egy szenvedélyes mozdulatából és annak jól megalapozott következményeiből. és a tábláknak át kellett volna bukniuk újonnan talált támasztási pontjukon. Még egy pillanat. Ez ugyan Michelangelo szobrán nem látható. korábban vízszintesen tartott felső szélük előre és lefelé billent. Thodénak kellett helyreigazítania őket. Justi és Knapp. Mármost említésre méltó. és megtartja őket. más megfigyelőkhöz hasonlóan. a másik kettő pedig az én értelmezésem feltételezte előző stádiumokat. a kéz és a hegyére állított tábla furcsa. ”. ha az ember arra vonatkoztatja. hogy összetörnek. ezt írta: „ Megrendülten markol jobbjával a pompásan leomló szakállba . és a táblák immár vízszintesen álló széle alá helyeznünk. a támaszától megfosztott alsó szél az elülső hegyével a kőüléshez közelített. a zsidók hercege és kapitánya egy tűnődő bölcs tartásával ül. . a jobb kéz visszakozik. Szinte azt hihetnénk. Ez a rögzítés azonban nem volt elégséges. úgy látták. a kéz levevését a táblákról és azok csúszásának megindulását.táblákat s balra fölfelé. hogy az elülső alsó sarok ( a kidudorodással ) a kőülésről felemelkedjék. Condivi ezt mondta: „ Mózes. és visszatolni őket a képsíkba. hogy a táblák lecsúszófélben vannak és abban a veszélyben forognak. az első a nyugalom állapotát. . Ha e viharzó mozdulat előzményeit vissza akarjuk pergetni.amit a szobor ábrázol. amelynek a mellkashoz kellett szorítania őket. jobb hóna alatt a törvény táblákat tartja. mint aki fáradt és gondterhelt. hogy az előbb még felülső szélükkel először a földre érjenek. így vezethető le a szakáll. a szakállába kapott. most a legfelsővé lett sarkuk közelében megfogja. W. eléri még a táblák szélét és a hátulsó. hogy az én rajzolóm által kiegészített két vázlat miként szerez megbecsülést a korábbi szerzők nem helytálló leírásainak. a kezet pedig le kell eresztenünk. Lübke. A táblákat most már egyedül a karra bízta. a második a legnagyobb feszültségét. Leírásom szemléltetéseképpen egy mővésszel három rajzot készíttettem. Hogy ezt megakadályozza. ám nagyon találó a második rajzunkra. hogy ezek a szerzők . amely az első rajz alapjául szolgál. a táblák elkezdtek előre és lefelé csúszni. ezért engedi el a szakállt. miszerint a jobb kéz szilárdan rögzíti a táblákat. de igazuk lenne. és állát a bal kezére támasztja [!]. úgy fel kell emelnünk a táblák elülső felső sarkát. kényszeredettnek látszó együttese. ”. ha nem a szobrot. mintegy a kéz féktelenségét a saját testén csillapítandó. A harmadik a szobrot úgy mutatja. hanem a mi középső stádiumunkat írnák le. majd pedig szétzúzódjanak. úgy. mint már említettük.

fel akart ugrani. és tudattalanul hozzákezdtek annak a mozdulatmotívumnak az analíziséhez. annak. a láb még a szándékolt akció helyzetét mutatja. és mintegy becézően fogja át a lehulló szakáll végét. még mielőtt leeshettek volna. mert folytatásaképpen azt a várakozást kelti. Ez intelem volt számára. bosszút állni. hogy a szobor igézete alatt állók közt milyen sokan ragaszkodtak ahhoz az értelmezéshez. aki csakugyan haragra lobbant. hogy három vagy öt másik ülő figura mellett. hiszen éppen miattuk gyűrte le haragját. azért lett úrrá a szenvedélyén. mely szerint az Mózest ama látvány reá gyakorolt hatása közepette ábrázolja. abba a veszélybe kerültek. most már megengedhető. és így ábrázolta őt Michelangelo. Függőleges irányban a figurán hármas rétegződés jut kifejezésre. és megmentette a csúszni kezdő táblákat. Amit mi látunk rajta. Az arc vonásain az uralkodóvá vált érzelmek tükröződnek. Amikor átengedte magát szenvedélyes felháborodásának. hogy megmentse őket. De most meg azt fogják ellenünk vetni: ez hát akkor mégsem a Biblia Mózese. Ez azonban ellentmondott a szobor rendeltetésének. és lemondott érte indulatainak kielégítéséről. mert a mi Mózesünk nem fog felugrani. feledvén a táblákat. mint a síremlék őrizőjét. és odavágta a táblákat. mi támasztottunk. Küldetésére gondolt. minthogyha az önuralom felülről lefelé haladva tette volna meg útját. Vajon egy egészen más Mózes lenne. hogy a következő pillanatban Mózes felugrik. Amikor elöntötte a düh. amelyben egy pillanattal korábban a másik kéz részesítette a szakállt. hogy szétzúzódjanak a köveken. mint amit. megvetéssel elegyülő fájdalmával. amely ugyanahhoz a követelményhez vezette el őket. Gyula síremlékének része. elengedte őket. A táblákat sem fogja odavágni. úgyhogy azok szétzúzódtak. az nem a bevezetője valamely erőszakos cselekménynek. szintén megköveteli a maga részét az értelmezésünkben. melyről még nem esett szó. hogy népe elpártolt hitétől. akit a . és nem fogja elhajítani a táblákat. Ha nem tévedek. A bal kéz. Ezt az értelmezést azonban fel kellett adni. a kéz. hogy összetörnek. szétzúzza a táblákat és beteljesíti a bosszú művét. tudatosabban és nyomatékosabban. hogy learassuk fáradozásunk gyümölcseit. Most hát ismét felvehetjük ennek a már odahagyott értelmezésnek a fonalát. Keze visszakozott. a figura közepén az elfojtott mozdulat jelei láthatók. szükségképpen nem törődött a táblákkal. féken tartott haragjával. hanem egy megtett mozdulat maradványa. Ekkor csúszni kezdtek. egyik darabja legyen. és egy bálvány körül táncol. mintha fel akarná oldani azt az erőszakot. II. és most így fog itt ülni. Azt a benyomást kelti.függetlenítették magukat a szobor arcképétől. Ebben a helyzetben maradt meg Mózes. de legyőzte a kísértést. Puha taglejtéssel hever ez a kéz az ölben. amely tartotta. Hallottuk.

és azt mondják: Ezek a te isteneid. 34. És másnap monda Mózes a népnek: Nagy bűnt követtetek el. mind más felől beírva. 8. 15. amit cselekedtek a borjúval. melyet akart vala bocsátani az ő népére. amely talán nem áll messze a szentségtöréstől ? A Szentírásnak az a része. És monda az Úr Mózesnek: A ki vétkezett ellenem. ) 14. mígnem porrá lett. Azután foga a borjút. 11. a te haragod néped ellen. . És megverte az Úr a népet ezért is. Uram. mert megromlott a te néped. aki azt is megengedte magának. Izrael. hogy fel ne . 33. Angyalom megy előtted. a melyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál vala ki Egyiptom földéről? ( . monda Mózesnek: Harckiáltás van a táborban. II. az ő Istenének színe előtt. mondván: Miért gerjedne. ha pedig nem: törölj ki engem a te könyvedből. 35. . ) ( . Es abba hagyá az Úr azt a veszedelmet. itatá azt az Izrael fiaival. a művészé. Monda ismét az Úr Mózesnek: Látom ezt a népet. borjúképet öntöttek magoknak. 16. és az én látogatásom napján ezt az ő bűnöket is meglátogatom. . 31. 17. . és apróra töré. Megtére azért Mózes az Úrhoz. ) ( . És mikor közeledett volna a táborhoz. ) 30. kimetszve a táblákra. Józsué pedig hallván a nép rivalgását. Most azért eredj: vezesd a népet a hová mondottam néked: ímé. Megfordula azért. 32. tűzben megégeté. . A táblák pedig Isten kezének csinálmányai valának. hadd gerjedjen fel haragom ellenök. mind egy felől. a melyet kihoztál Egyiptom földéből. Az pedig felele: Nem diadalmasoknak. 19." A modern Biblia-kritika hatása nyomán lehetetlen ezt a részletet úgy olvasnunk. Hamar letértek az útról. De Mózes esedezék az Úrnak. az írás is Isten írása vala. és a vízbe hintvén. azt tisztelik és annak áldoznak. és felgerjede Mózesnek haragja. Azért hagyj békét nékem. 20. most azért felmegyek az Úrhoz. menj alá. melyet Áron készített vala. éneklés hangját hallom én. sem meggyőzeiteknek kiáltása ez. 32. a következőképpen hangzik: ( Móz. . talán kegyelmet nyerhetek a ti bűneiteknek. 18. és elvété kezéből a táblákat. ( . és megindula Mózes a hegyről. és törüljem el őket: Téged azonban nagy néppé teszlek. kezében a bizonyság két táblája. a kik téged kihoztak Egyiptom földéből. hogy a szent szöveget kijavítsa. a melyet írtál. és az isteni férfiú karakterét meghamisítsa? Szabad-e feltételeznünk Michelangelóról ezt a szabadságot. Szóla pedig az Úr Mózesnek: Eredj. . 9. amelyet csináltak vala. amely Mózesnek az aranyborjújelenetnél tanúsított viselkedéséről tudósít bennünket. mindkét oldalukon beírt táblák. bizony keménynyakú nép. De most bocsásd meg bűnöket. a melyet parancsoltam nékik.művész érzelmei hoztak létre. 10. ) „ 7. . és összetöré azokat a hegy alatt. azt törlöm ki az én könyvemből. látá a borjút és a táncolást. és monda : Kérlek! Ez a nép nagy bűnt követett el: mert aranyból csinált magának isteneket.

amelyek a kivonulást tárgyalják. és azután mégiscsak hirtelen dührohamot kapott. versig a szöveg azt a büntetést taglalja. amit Michelangelo a mi értelmezésünk szerint Mózes jellemében végrehajtott. versben az Úr maga tudatja Mózessel. tudatja az Úrral a nép elpártolását. azért. verst ől a 30. A bibliai Mózesnek már tudomására hozták a nép bálványimádását. és bálványképei készített. hogy ugyanezt a bocsánatot kikönyörögje. még feltűnőbb következetlenségekkel és ellentmondásokkal vannak teli. hogy a könyvnek azok a történelmi részletei. Ismeretes. A reneszánsz emberei számára az efféle kritikai szemléletű állásfoglalás a Biblia-szöveggel szemben természetesen nem létezett. Már egy ülő Mózes ábrázolására sem található semmilyen támpont a Bibliaszövegben. és elnyeri tőle a biztosítékot a büntetés elhalasztására. Parmigianinónak a szülővárosában látható egyik híres festménye úgy mutatja Mózest. belső indítékai folytán függetlenítette volna magát a bibliai szövegtől. holott a Bibliavers világosan kimondja: Mózes a hegy lábánál zúzta szét a táblákat. ha a művész. hogy nem jó hivatkozásul szolgál a képzőművészet számára. amikor az aranyborjúval és a táncoló tömeggel szembesült. A szent szöveghez való hűtlenségnél jóval fontosabb az a változtatás.fedezzük benne a többféle adatforrásból összefércelt ügyetlen tákolmány ismérveit. már a bűnbocsánat szelíd álláspontjára helyezkedett. akik úgy tartják. hogy egy hegy tetején ülve vágja földhöz a táblákat. 19. aki a hősnek e fájdalmas meglepetésre való reagálását akarta ábrázolni. Egy ehhez . aki egy izraelitát bántalmazott. De az ilyen eltérés a Szentírás szó szerinti értelmezésétől korántsem volt szokatlan vagy tilalmas a művész számára. és azután alkalmasint megállapították. A 35. A 14. és a további versekben mégis újra felmegy a hegyre. a 31. nekik összefüggő tudósítást kellett látniuk benne. hogy Michelangelo szobra nem a hős életének egy meghatározott mozzanatát akarja megörökíteni. A 8. hogy a nép elpártolt. amikor a bálványimádás jelenetét megpillantja. versben azonban olyan magatartást tanúsít Józsuával szemben. és ezért kellett elmenekülnie a sivatagba. vers ). akár csekélyebb motívumokból sem. versben már kivívta bűnös népe számára Isten bocsánatát. A 18. mintha semmit sem tudna. Mózes könyörög a bűnösökért. miközben a 20. és hirtelen haragra gerjed ( 1. vers a népnek Isten által történő megbüntettetéséről szól. és ez inkább azokat a kritikusokat látszik igazolni. Mózes a tradíció tanúbizonysága szerint indulatos és a szenvedélyes kitöréseinek kiszolgáltatott férfi volt. A szent haragnak egy ilyen rohamában ütötte agyon azt az egyiptomit. Semmi csodálkozni való sem volna tehát abban. mely büntetésről a szöveg semmit sem közöl. amit maga Mózes hajtott végre.

nem minden szemrehányás nélkül az elhunyt iránt. Számos oldalról elhangzott utalások egyöntetűen amellett szólnak. de sok szenvedést okozott neki indulatosságával és kíméletlenségével. hogy milyen motívumok működtek a művészben. és intelmül önmagának is. Felvethető még a kérdés. és mint a dolgok mélyére látó. melyet egy nagy ügy szolgálatában végzünk. aki különb a történelem vagy a hagyomány Mózesénél. 1863-ban egy angol. amelynek az életét szentelte. A cselekvés embere volt. törekvéseiben hasonlóan heves indulatosságának. és egy valaha élt nagy személybég hatását kell megőriznie. így helyezte el Mózesét a pápa emlékművén. valami emberfelettit öntött a Mózes-alakba. a saját természete fölé emelkedve e kritikával.hasonlatos indulatkitörésében zúzta szét a két táblát. úgy ez bízvást mentes a tendenciáktól. nem engedte. türelmetlenül és erőszakos eszközökkel. célja ismeretes. Gyula Michelangelóhoz hasonlóan hatalmasat akart létrehozni.* Amikor sikerült elolvasnom ezt a negyvenhat oldalas kis írást. Ám a pápa síremlékére Michelangelo egy másik Mózest ültetett. II. Ismét alkalmam nyílt a saját személyemen tapasztalni. magányosan. A művész tudatában volt saját. a neki adatott élet és hatalom arasznyi ideje alatt. Ha a tradíció ilyen jellemvonásokról tudósít. Fájlaltam. hogy a táblák összetörnek. Itália egyesítésére törekedett. vegyes érzelmekkel vettem tudomásul tartalmát. hogy egy rendeltetés szolgálatában és megbízatásában. melyeket maga Isten írt tele. mégpedig egy ennyire átformált Mózes terve mellett döntött. képes úrrá lenni saját szenvedélyén. hanem midőn e harag azzal fenyegetett. a pápaság uralma alatt. azt ő egyedül akarta elérni. Ami csak több évszázaddal később. hogy Mózes haragja összetörje őket. Az összetört táblák motívumát Michelangelo átdolgozta. annak. Ezzel valami újat. W. akit önmagához hasonlatosnak érzett. s a hatalmas testtömeg és a figura erőtől duzzadó izomzata csupán testi kifejezőeszközévé lett az ember számára lehetséges legmagasabb pszichikai teljesítménynek. hogy Lloyd . Jól tudta. amelyre mindketten kárhoztatva voltak. más hatalmak együttműködése révén sikerült. Watkiss Lloyd könyvet szentelt Michelangelo Mózesének. amikor II. Gyula pápa síremlékére egy Mózes. megsejthette a sikertelenséget. hogy milyen méltatlan. miként értékelje Michelangelói. hogy ezek a motívumok a pápa karakterében és a művésznek a pápához való viszonyában keresendők. infantilis motívumok szoktak hozzájárulni munkánkhoz. Itt véget érhet Michelangelo szobrának értelmezése. a művész lecsillapította vagy legalábbis megakasztotta a cselekvés útján.

hogy csupán a mutatóujja nyugszik még a szakállon. hogy „egy pillanattal a hirtelen zavar előtt. Ez esetben egészen más volna az ujjak tartása. előrenyújtotta volna a kezét. ő nem a kezet viszi a szakállba. ( „ Ez a létrás merőben hibás. ezenkívül pedig e mozdulat folyományaképpen le kellene esniük a tábláknak. és csak másodfokon tudtam örülni a nem várt igazolásnak. E szükségszerűen kikövetkeztetett közelség visszaállítására azonban Lloyd más utat választott. a fej hirtelen fordulata a másik oldalra pedig azzal a következménnyel jár.oly sok mindenben megelőzött. nem dől előre súlypontját áthelyezendő. ha egy korábbi. amely. hogy a szakállfonatok egy részét a mozdulatlan kéz egy pillanatra visszatartja és azt a szakállgirlandot alkotja.. Hogy a jobb kéz nem markol a szakállba. mennyire közel járt a mi értelmezésünkhöz. Magyarázata szerint azt kell elképzelnünk. aminek elképzelése az alakot tulajdonképpen lealacsonyítaná. a jobb kéz csupán megakasztja a szakáll fürtjeit. s nem is készül felállni. A tenyérre gyakorolt nyomás révén (amit a táblák fejtenek ki) az ujjak a leörvénylő fürtök alatt természetesen kinyílnak. a figurának egy rendkívül idétlen mozdulatot kellene tulajdonítanunk. ” ) Arra is rájött. hogy miben áll a szerző . ha feltételezzük. a kéz fölött. nem ábrázolt pillanatra vezetjük vissza. Lloyd vette észre elsőként. hanem a szakállt vezeti oda a kézhez. Szerinte ugyanis nem lehetséges. hogy Mózes nem felállni készül ( „ Ám nem emelkedik ültéből. hogy a próféta.egyetlen pillanatra. hogy oldalra húzza a szakállát. akkor is a törvénytáblákat tartotta. de nem tartja vagy markolja őket. hogy a jobb kéz és a szakáll bal fele korábban bensőségesebb s természetesen közvetlenebb kapcsolatban állt egymással. ami még ennél is többet mond.. akárcsak most. a fej teljesen jobbra fordult". Útjaink egy döntő ponton mindenesetre eltérnek egymástól. Sőt csupán átmenetileg akasztja meg esésüket . amelyet a megtett út nyomaként ( „ wake ” ) kell értelmeznünk. akár a leghevesebb indulatában is. hogy a következő pillanatban már szabadon hulljanak alá. Lloyd egy olyan okból nem választ más megoldást annak megmagyarázására. melyeket csak a jobb kéz tart meg. efféle mozgásra készülvén. hogy a figura leírásai nem helyesek. hogy még akkor is meg akarná őrizni a táblákat. hogy az alak ábrázolt tartása csakis úgy tisztázható. felsőteste ugyanis függőleges. ” ). amelyből az tetszik ki. Könnyű belátnunk. és a bal oldali szakállfonatok jobbra való áthúzásának azt kell jelentenie. hogy a jobb kéz és a szakáll bal fele miként került egy korábbi id őszakban egymás közelébe. ami a saját fáradozásom eredményeként volt számomra becses. s így.

mulasztása. A szakáll feltűnő sajátságait helyesen egy előzőleg végbement mozdulat jeleiként értelmezte, de azután elmulasztotta, hogy ugyanezt a következtetést alkalmazza a táblák nem kevésbé kényszer helyzetének a részleteire is. Csak a szakáll jellegzetességeit használta fel, a táblákét nem, melyeket az eredeti helyzetükben levőknek tekintett. így eltorlaszolja maga elől a miénkhez hasonló felfogáshoz vezető utat, amely bizonyos jelentéktelen részletek értékeléséből az egész figura és az azt létrehozó szándék meglepő magyarázatához jut el: És ha mindketten tévúton járunk? Ha olyan részleteknek tulajdonítunk súlyt és jelentőséget, amelyek a művész számára közömbösek voltak, amiket merő önkényből vagy alaki okokból formált épp olyanná, amilyenek lettek, anélkül hogy valami titkot rejtett volna beléjük ? Nem jutunk mi is a megannyi interpretátor sorsára, aki világosan látni véli azt, amit a művész megalkotni sem tudatosan, sem tudatlanul nem akart? Erről én nem tudok dönteni. Nem tudom megmondani, hogy egy olyan művészről, mint Michelangelo, akinek műveiben annyi gondolattartalom fejeződik ki; illendő-e ilyen naiv határozatlanságot feltételeznünk, s hogy vajon elfogadható-e ez éppen a Mózes-szobor szembeötlő és különös jellegzetességeinél. Végezetül, teljes szerénységgel, hozzáfőzhetjük még, hogy e bizonytalanság bűnében az interpretálókkal együtt a művésznek is osztoznia kell. Alkotásaiban Michelangelo elég gyakran ment el a legszélső határáig annak, amit a művészet még ki tud fejezni; talán a Mózesben sem sikerült neki teljesen, amennyiben az volt a szándéka, hogy a hirtelen indulat viharát megértesse azokból a jegyekből, amelyek e vihar elülte után a nyugalomban megmaradtak.

Jegyzetek

MÓZES, AZ EMBER ÉS AZ EGYISTENHIT

AZ EGYIPTOMI MÓZES

1. „ Ez fiává fogadá s elnevezé Mózesnek, mondván: Mert a vízből vettem ki. ” ( Mózes 2,10. ) 2. A binominális eloszlás szemléltetésére szolgáló eljárás, melynek során a vizsgált esetek egyenlő valószínűséggel fordulnak elő. Az eljárás kidolgozója Sir Francis Galton ( 1822-1911 ) angol antropológus. 3. A hagyomány szerint Lévinek, Jákob fiának utódai ( Mózes 30 ). A Lévi-törzs tagjait az i. e. 8. századtól kezdik mint papokat említeni. Az i. e. 6. századtól a papok és a léviták kultikus feladatai szétválnak: a papok hatáskörébe az áldozatok bemutatása tartozik, míg a többi templomi szolgálat a léviták dolga. 4. Josephus Flavius valójában azt írja, hogy a király nem egy álom, hanem az egyiptomi írástudók tendenciózus jóslata alapján határozta el a zsidó fiúcsecsemők meggyilkoltatását, ami aztán Mózes sorsára is kihatott. Lásd: A zsidók története, Európa, Bp., 1980, 43-44. old. ( II. 9. ). 5. Nagy Heródesről, Antipatrósz fiáról van szó; i. e. 37 és i. e. 4 között uralkodik Júdea, Iduménea, Szamária és Galilea fölött.

HA MÓZES EGYIPTOMI VOLT...

1. Az ősi Egyiptom történetét hagyományosan három korszakra szokás osztani. A harminc Menetho-dinasztia közül az első hat a birodalom ókorához, a héttizenhetedik dinasztia a középkorához tartozik, míg az újkor - vagyis a szóban forgó „ Új Birodalom ” - a tizennyolcadik dinasztiával veszi kezdetét. 2. Egyes vélemények szerint IV. Amenhotep i. e. 1439-1403 között uralkodik. 3. Ón, Héliopolisz héber neve. Az ókori Alsó- Egyiptom politikai és vallási központja. Az Aton- és Ré-kultusz innen indul el. 4. IV. Amenhotep veje; i. e. 1350 körül élt. İ is az Aton-kultusz híve volt, amit eredeti neve is jelez: Tut-ankh-Aton. A közkeletűbb Tutankhamon név felvételére később, a lázadó Ámon-papság követelésére került sor. 5. IV. Amenhotep egykori székvárosa, Kuth- Aten ( ill. El-Amama ) után elnevezett kulturális korszak. E város feltárásakor került elő az i. e. 15. századi leletegyüttes, mely az egyiptomi uralkodó vazallusainak urukhoz írt ékírásos leveleit is tartalmazza. 6. „ Halljad Izrael, az örökkévaló, a mi Istenünk, az örökkévaló egyetlenegy. ” ( Mózes 6,4. ) 7. A Vörös-tenger északnyugati részén élt, ősi sémi néptörzs, melynek körében Mózes menedékre lelt. Tagjait a monda Káintól eredezteti. Nevüket Midiántól - Ábrahám és Ketura fiától - származtatják ( Mózes 25,1-4 ). 8. A Kánaán földjén álló Sálem város királyának fia, Szichem,

Jákob leányát, Dinát „ meglátta, megszereté, elrablá, s hála vele, s erőszakot követe el a szűzön. ” ( Mózes, 34,2 ). A király egyezségre akar jutni Jákob nemzetségével, s ezért - annak rendje és módja szerint - feleségül kéri fiának Dinát. Jákob fiai azonban ezt elutasítják, mondván: „ Nem tehetjük meg, amit kértek, mert nem adhatjuk nővérünket körülmetéletlen embernek: tilos és kárhozatos dolog minálunk. ” ( Mózes 34,14. ) A „ szichemiek ” azonban - a zsidókkal való békés együttélés reményében - egy emberként körülmetélkeznek; ám amikor ez megtörténik, Jákob fiai - bosszút állva a nővérüket ért erőszakért - berontanak Sálembe és minden férfit legyilkolnak. 9. Sémi eredetű néptörzs, mely i. e. 1720 körül betört Közép-Egyiptomba, melyet - a tizenötödik és tizenhatodik dinasztia idején - száznegyven éven keresztül uralom alatt tartott. „ Hükszosz ” annyi mint „ pásztorkirály ”. 10. Egyiptomi tartomány. Délen Ón ( Héliopolisz ) városáig, nyugaton a Nílus deltájáig terjed. A Biblia szerint a zsidók itt telepedtek le s éltek az Egyiptomból való kivonulásig. 11. Josephus Flavius: l. m. 49. old. ( II. 10. ). 12. Lásd: 5. jegyzetet. 13. Josephus Flavius: l. m. 48. old. ( II. 9. ). 14. Valóban ne pereljen senki se. Ne feledjen senki se. Mert akkor néped olyan lesz. Mint azok, akik a pappal perelnek. Pedig te ma elbukol. És veled együtt bukik a próféta i s . . . ”. Ózeás 4, 4-5. 15. Ezdrás pap és írástudó volt, aki a babiloni fogságból zsidók nagy csoportját vezeti vissza Jeruzsálembe. Artaxerxész perzsa király parancsára - s a király Nehemiás nevű pohárnokának támogatásával - szabályozza a zsidók együttélését. 16. Vagyis az i. e. 5. századból. 17. Mer-ne-Ptah, tizenkilencedik dinasztiabeli uralkodó; gyakran nevezik az „ Exodus, az elnyomás fáraójának ”. 18. Freud Gustave Flaubert: Szent Antal megkísértése című művére utal; Flaubert Művei Ő. köt., Európa, Budapest 1966. 19. Az Ótestamentumban említett törzsek száma változó. Vannak részek, amelyek tíz törzset említenek ( Mózes 33,6 skk, Sám 19,43 ); mások tizenegyet ( Kir 11,31 ), ill. tizenhármat ( Mózes 46,8 skk; lMózes 48,5 skk ). Ezek a csoportosítások földrajzi, származásbeli stb. szempontokat követnek. Az irodalom hagyományosan tizenkét törzset említ: lMózes 35,12-26; 5Mózes 27,12-13; Kir 2,1-2; Ezekiel48, 20. Freud egyik legjelentősebb műve; 1913-ban lát először napvilágot. Megírásának egyik fő inspirációját James George Frazer: Totetnism and Exogamy ( I-IV. ) című monumentális műve jelentette. Ugyanakkor ez a mű mélyítette el a freudi és a jungi pszichoanalízis ellentétét. MÓZES. AZ Ő NÉPE ÉS AZ EGYISTENHIT 1. Itt: végső időpont. A kifejezés jogi forrása: dies ad quem ( in diem ). 2. Heinrich Schliemann ( 1822-1880 ), archeológus. 1870 és 1882 között ő tárta föl Trója

Valójában csak három evangélista esetében beszélhetünk állatszimbólumról. Freud baráti körének a tagja. 11. Közel háromszáz éven keresztül ( i. 5. Palotájában. Máté szimbóluma az ember 4. 323-30 ) gyakorolták Egyiptom fölött a hatalmat. Egyiptom tizenhat macedón-görög uralkodójának közös neve. e.6 ). Sir Arthur Evans ( 1851-1941 ) angol régész. ŐŐ. 3. 7. Mithrász a védikus kultúrában a világosság istene.a kor filozófiájának gnosztikus elvei alapján . Budapest 1973.pamfletes dokumentumhamisítvány azzal vádolta meg a világ zsidóságát. Ariadné és Phaedra atyja. 2. Lukácsot a bika. kiadás: 1983 ). mert képtelen. Márkot az oroszlán. 9.a századforduló környékén megjelent .a „ szemlélődő életformát ” helyezték előtérbe. Itt: „ cselekvő ember ”. Az uralkodócsalád utolsó tagja Kleopátra volt. . Európa. 6. bibliakutató. Annyi mint: „ Hiszem. 4. a középkori szerzetesrendi előírások . MICHELANGELO MÓZESE 1. az első király nyomán Lagidáknak is nevezik őket. Kultusza idővel Perzsiában és egész Elő-Ázsiában elterjed. hogy a „dokumentumokat" az orosz titkosrendőrség gyártatta a pogromok ideológiai alátámasztására. Krétai ásatásai jelentős mértékben kiegészítették az európai kultúra előtörténetére vonatkozó ismereteinket. Cion bölcseinek jegyzőkönyve címmel egy . Jánost pedig a sas jelképezi. 1913-ban megalapítja a Brit Pszichoanalitikai Társaságot. Vagyis: kóroktani feltétel. Azóta bizonyított tény. Ernest Jones ( 1879-1958 ) angol pszichoanalitikus.romjait. William Robertson Smith ( 1846-1894 ) angol filológus. i. a Labürinthoszban ( Labirintus ) élt a Minótaurosz. „ szemlélődő élet ”. 8. Annyi mint: „ cselekvő élet ”. archeológus. Kréta királya. ” Quintus Septimius Florens Tertullianustól ( élt 160-200 körül ) származó filozófiai hittétel. A tiszteletére fölállított templomok a római birodalom egész területén megtalálhatók. e. hogy az a kereszténység elleni összeesküvést szervez. Freudról írt népszerűsítő munkája magyarul is olvasható ( Sigmund Freud élete és munkássága. 70-től kezdődően Európában is. 10. Lagosz. Minósz a monda szerint Zeusz és Europé fia. Jórészt az ő tevékenységének köszönhetően terjedt el a pszichoanalízis Amerikában és Angliában.

Lappangási idő 105 C. 25 III MÓZES. AZ Ő NÉPE ÉS AZ EGYISTENHIT 85 Első rész Első előszó 87 Második előszó 90 A.Tartalom MÓZES. Bonyodalmak 145 Második rész Ismétlés és összefoglalás 160 a) Izrael népe 162 b) A nagy ember 165 c) A szellemiség kiteljesítése 172 d) Ösztönlemondás 178 e) A vallás valóságtartalma 189 f) Az „ elfojtott ” visszatérése 192 g) A történelmi igazság 196 h) A történelmi fejlődés 202 . . Az analógia 114 D. Ozorai Gizella ) I AZ EGYIPTOMI MÓZES 7 II HA MÓZES EGYIPTOMI VOLT. Történelmi előfeltételek 94 B. AZ EMBER ÉS AZ EGYISTENHIT ( F . Az alkalmazás 127 E. .

hogy Londonba meneküljön.MICHELANGELO MÓZESE ( Kertész Imre ) 211 JEGYZETEK ( Ara-Kovács Attila ) 253 Sigmund Freud 1856-ban született a morvaországi Freibergben. hogy a pszichoanalízis módszerét az orvoslás köréből kiemelve a kultúra szélesebb problémáinak. 1873 és 1881 között orvosi és zoológiai tanulmányokat folytat a bécsi egyetemen. 1884-től már közismert és jól képzett neurológusnak számít. elsősorban irodalmi és más művészi alkotásoknak interpretálására is felhasználhatóvá tegye. hogy „ apám családja hosszú ideig a Rajna mellett élt. E kutatások tudományos és mintegy metafizikai összegzését jelenti az Álomfejtés című kötetének közzététele.már tartalmazta a későbbi freudi eszmekör minden lényeges elemét. E törekvés vezette el a korai pszichopatológia intenzív tanulmányozásához. értelmező módszerévé igyekezett fejleszteni. Freudnak itt közreadott két tanulmánya a szerzőnek azt a törekvését mutatja. A klinikai neurológiát azonban . tekintettel nemzetközi hírnevére. Ernest Jones megállapítja . másokkal egyetemben. Ott hunyt el 1939-ben. s ezzel megindul a harc a pszichoanalízis szélesebb körű társadalmi elfogadtatásáért is.ahogy életrajzírója. Az elkövetkező évtizedekben . viszont arra vágyódott. Jelen esetben a vallás keletkezésének. a tizennegyedik vagy tizenötödik században egy zsidóüldözés alkalmával kelet felé menekült. 1902 őszén. majd 1881-től hosszú időn át a bécsi klinika alkalmazottja.„ sohasem tekintette tudományos munkának. Freud megalapítja az első pszichoanalitikus társaságot. egyik önéletrajzában maga jegyzi föl. még engedélyezték számára. amely Freud egyik fő művének számít. Ausztria náci megszállását követően.in nuce . hogy ismét tudományos tevékenységet folytathasson ”.mikor Freud eszméinek propagálását átengedte tanítványainak . melynek eredményeként pár éven belül már nemzetközi pszichoanalitikus kongresszusokat tartanak.a tudós a pszichoanalízist a kultúra általános metafizikai elemző. illetve egy világhírű műalkotásnak a példáján . évtizedekkel később. és a tizenkilencedik században Litvániából Galícián át vándorolt vissza a német Ausztriába ”. amely .

A Michelangelo Mózese című tanulmány 1914-ben keletkezett. 1937-ben. amely az apró. azaz mostani formájában először Angliában látott napvilágot 1939-ben. milyen termékeny lehet ez a módszer. végső formába azonban Freud már csak londoni emigrációjában. FünfVorlesungen ( Pszichoanalízis.mutatva be. látszólag jelentéktelen és ezért más tudományok és elemzési módszerek által figyelmen kívül hagyott momentumok pszichoanalitikus mérlegelésével képes addig rejtve maradt tartalmak feltárására és ily módon ismertnek hitt jelenségek új megvilágítására is. Főbb művei: Die Tráumdeutung ( Álomfejtés ) Vorlesung zur Einfiihrung in die Psychoanalyse ( Bevezetés a pszichoanalízisbe ) Das Unbehagen in der Kultur ( A civilizáció kellemetlenségei ) Massenpsychologie und Őch-Analyse ( Csoportlélektan és én-analízis ) Das Őch und das Es ( Az én és az ösztön-én ) Hemmung. öt előadás ) Studien über Hysterie ( Tanulmányok a hisztériáról ) Totem und Tabu ( Totem és tabu ) Jenseits des Lustprinzips ( Túl az örömelven ) . tünet és szorongás ) Drei Abhandlungen zur Sexualiheorie ( Három tanulmány a szexualitás köréből ) Zum Psychopathologie des Alltagslebens ( A mindennapi élet pszichopatológiája ) Der Mann Moses und die monotheistische Religion ( Mózes és a monoteizmus ) Selbstdarstellung ( Önéletrajz ) Über Psychoanalyse. 1938-ban öntötte a művet. A Mózes. még a nácizmustól fenyegetett Bécsben kezdte el. az ember és az egyistenhit címen összefoglalt tanulmánysorozatot Freud utolsó otthoni évében. amely ekképp teljes egészében. ahol egyes részletei folyóiratcikként meg is jelentek. Symptom und Angst ( Gátlás.

Budapest 1937 Egy illúzió jövője. 1987-hen A sorozatot Bort István szerkeszti Felelős szerkesztő: Ara-Kovács Attila A szöveget az eredetivel Kovács Vera vetette egybe Szakmai szempontból ellenőrizte: Dr. Budapest 1918 A halálösztön és az életösztönök. Budapest 1915 Totem és tabu.66-14-2 Készült Debrecenben. Budapest 1982 Bevezetés a pszichoanalízisbe. Bukarest 1977 Esszék. öt előadás. Budapest 1986 Kiadta az Európa Könyvkiadó A kiadásért az Európa Könyvkiadó igazgatója felet Szedte és nyomta az Alföldi Nyomda A nyomdai rendelés törzsszáma: 3227. Bécs-Budapest 1932 Álomfejtés. Buda Béla. 1958 Bevezetés a pszichoanalízisbe. Budapest 1923 A mindennapi élet pszichopatológiája.Der W'itz und seine Beziehung zum Unbewussten ( A vicc és viszonya a tudattalanhoz ) Magyarul megjelent művei: Három tanulmány a szexualitás köréből. Budapest 1946 Pszichoanalízis. Budapest 1935. Budapest 1936 Az ősvalami és az én. Budapest 1923. Budapest 1945 Mózes és az egyistenhit. . Budapest 1915 Pszichoanalízis.1985 önéletrajz.

Meyer: Ő. Breasted: The Dawn of Conscience. H. H. old. Breasted következő műveire támaszkodom: History of Egypt. oldal: * Ed. H. Berlin 1930. oldal/2. oldal: * Az alábbiakban főképp J. 1923. Weigall: The Life and Times of Ekhnaton. 3. 5. Berlin 1905. oldal/2. Breasted: History of Egypt.: * A. oldal/1. 6. oldal/2. XX. oldal: * J.: ** Ő. 5. Breasted: The Dawn of Conscience. Meyer: Die Mosessagen und die Leviten. Heft 5. 7. m. Berliner Sitzber 1905. 360.: * J. old. oldal: *Jüdisches Lexikon ( Heriitz-Kirschner ). The Dawn of Conscience és a The Cambridge Ancient History ŐŐ. 11. old. Deuticke. 11. 10.: Moses ein Agypter. oldal: * Őn: Ömago. Wien.Wien 1937. 334. old. Bd. 103.. 279. H. 10.: ** J. Rank: Ő.: * Ed. old.: * O. m. 2. oldal/3.88 ( A/5 ) ív terjedelemben ISBN 963 07 4318 3 Lábjegyzetek: 1. old. m.. 10. oldal/1.: *** A. Jüdischer VI. Heft 1. Erman: Die Agyptische Religion. 10.A sorozatterv Hörömpő Gabriella munkája Műszaki szerkesztő: Liener Katalin Műszaki vezető: Miklósi Imre Készült 29 850 példányban. Bd. IV. 121. old. kötetének megfelelő fejezeteire. oldal/1. oldal: * Schriften zur Mythe der Geburt des Helden. 9. Fr. London 1934. . 80. 651.

ford. oldal/1. oldal: * Die Israeliten und ihre Nachbarsland. oldal: * A.. II. Tübingen 1907. 2. Watkiss Lloyd: The Moses of Michelangelo. London 1863. 19. 16. 11. old. Schiller: Görögország istenei . oldal/1. 1908. XXIII. Bd. old. m. 49. oldal/2. 170. der Weimarer Ausgabe. 64. Volz: Mose. . Ő. m..: * Encyclopedia Britannica. Gondolat 1965. oldal: * Vö. 88. Yahuda: Die Sprache des Pentateuch in ihren Beziehungen zum Agyptischen. oldal: * James G.: * Ömago. 22. Auerbach: Ő. ) 33. 77. 49. oldal: * W. ( A szerk. 27. Thode: Michelangelo. VII. die israelitisch-jiddische Religionsgeschichte. Berlin 1929.: ** James G. Budapest. oldal/1. 18.140. Auerbach: Wüste und gelobtes Land. oldal: * Ed. oldal/2. 142. Frazer: Uo. oldal: * P. és 60. L. 21. Frazer: Az aranyág. S. Kritische Untersuchungen über seine Werke. 55. Sellin: Mose und seine Bedeutung. Rónay György. Erman: Ő. Auerbach: Wüste und gelobtes Lattá. 21. old. oldal/1. Berlin 1906. oldal: * L. oldal: * Fr. köt.: * Israel in der Wüste. 1932. Heft 1-3 28. kiadás ( 1910) . Berlin 1922. oldal/3. „ Biblo ” címszó. uo. 1936.: * Utalás a Sztálin halálával lezárult korszak törvénysértéseire. old.11. Bd. 28. oldal: * H. köt. oldal/2.: *** A.: ** L. 59.