Koleszár Krisztián – Nagy Dezsô

TANÁCSOK HAGYOMÁNYOS PORTÁK ÉRTÉKÕRZÕ MEGÚJÍTÁSÁHOZ GÖMÖR ÉS TORNA VIDÉKÉN

Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlôdésért Alapítvány

0

10 km

Dél-Gömör és Dél-Torna települései

TANÁCSOK HAGYOMÁNYOS PORTÁK ÉRTÉKÕRZÕ MEGÚJÍTÁSÁHOZ GÖMÖR ÉS TORNA VIDÉKÉN

Koleszár Krisztián – Nagy Dezsô

TANÁCSOK HAGYOMÁNYOS PORTÁK ÉRTÉKÕRZÕ MEGÚJÍTÁSÁHOZ GÖMÖR ÉS TORNA VIDÉKÉN

Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlôdésért Alapítvány Miskolc, 2007

program keretében www.2714 . 13. M.és kelet-európai bioszféra rezervátumokban) c. SZABLYÁR PÉTER Szöveggondozás. Nyomdai elõkészítés. Telefon és telefax: (46)505-768 www. 2007 .tourism4nature.hu Felelõs kiadó: dr. Nyomtatás: Német Nyomda Kft. TAKÁCS LAJOS ISBN 978-963-06-3080-1 Kiadja az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlôdésért Alapítvány 3525 Miskolc.Készült az ÖKOLÓGIAI INTÉZET A FENNTARTHATÓ FEJLÕDÉSÉRT ALAPÍTVÁNY és az AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG együttmûködésében megvalósított Turizmus a Természetért (A biológiai sokféleség megõrzése és fenntartó használata az ökoturizmus formáinak fejlesztése révén közép. fejezet). LAKI-LUKÁCS LÁSZLÓ. levilágítás: Miskolci Kommunikációs Kht. Felelõs vezetõ: Német Sándor Miskolc.org A kiadvány megjelenését a GEF (Globális Környezetvédelmi Alap) és a UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program) támogatta GFL / 2328 . GYULAI IVÁN igazgató Készült 3000 példányban. Kossuth u. A kiadvány anyaga a forrás megjelölésével szabadon másolható és terjeszthetõ. korrektúra: dr.4829 Írta és szerkesztette: KOLESZÁR KRISZTIÁN és NAGY DEZSÕ A hivatkozással nem jelölt ábrákat KOLESZÁR KRISZTIÁN készítette Szakmai lektorok: HUDÁK KATALIN (Kertek c.ecolinst.

tûzhelyek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Homlokzat. . . . . . . . . . . . . . . . kapuzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Tüzelõberendezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Kertek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Tetõszerkezet. . . . . . . . . . . 1 1 Falak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Mûemléki és helyi védelem. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .TARTALOM Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Födém . . . 41 Hogyan kezdjük-végezzük? . . . . . . . . . . . . . . tetõforma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . építési szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . padlók . . . 9 A lakóház. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ajtók) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . vakolatdíszek . . . . 23 Burkolatok. . . . . . . . . . . . . . . 19 Tornác . . . alaprajz és funkciók . . . . . . 33 Kerítések. . . . építmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Héjazat . . . . 44 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Általános településszerkezeti keretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Nyílások (ablakok. . . . . . . . . . . kéményfejek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Egyéb épületek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1955) .Népi lakóház homlokzata Perkupáról a vidék népi építészeti örökségét elôször értékelô Varga Lászlótól (Károlyi A.. et al.

A hagyományos utcakép és a régi épületek ma már nem az elmaradottság jelzõi. homlokzatokat csúfító reklámok mindenfelé. amelyek már lerombolták a múltjukat. század közepétõl egészen az 1960-as évekig épültek azok a lakó. Hangsúlyozzuk. tapasztalat eredményeképpen formálódtak. hivatalépületek. eredeti formájú jelenti. kifejezetten giccses építmények. hanem megfelelõ gondozással és korszerûsítéssel hasonló – vagy még jobb – életminõséget tud biztosítani. szakemberek bevonásával kell a hatásos megoldásokat megtalálni. melyre lehet alapozni. Ugyanakkor. jellegtelen utcákból állnak. hogy az eredeti arculatát megõrzött/visszanyert épület (telek) komfortossá tehetõ. bevált megoldásokat. Minden érintettnek. megkülönböztetik azoktól a településektõl. Tudatosítanunk kell a régi házak tulajdonosaiban. meg kell mutatni. hogy van olyan örökségünk. és „tizenkettõ egy tucat” kockaházakból. tervezõknek tudniuk kell: az európai történelmi gyökér állandó hangoztatása kevés. hogy a vidék szegénysége konzerválta a településszerkezetet és épületeket. hogy a részletkérdések megvilágításához érdemes a helyszínen tájékozódni. a kerülendõre feltétlenül rá kívánunk mutatni. Minden régi épületet egyedi adottságok és problémák jellemeznek. Ezeket felváltva az 1950-es évektõl egyre szaporodtak az új formájú típusházak. A 19. A régi épület nem a szegénység szimbóluma. hogy milyen hagyományos építészeti megoldások voltak jellemzõk falvainkban. Érzékelhetõ. negatív példák jócskán akadnak. Sajnos. amelyek az országban mindenütt egyformák. a vidékre jellemzõ faluképet. hogy a térségben egyre nagyobb mértékben reménykednek a turizmusból származó bevételekben. az ötlettelen építészeti formáknak és az egyre terjedõ. lakható és élhetõ. A régi épületeknek köszönhetõ egyediség a mai világban erõforrás is egyben.BEVEZETÉS A Gömör–Tornai térség településeinek egyik legfõbb vonzereje. Jelen kiadvány abban segít eligazodni. idegenül ható építõanyagoknak. értékké vált. a települések vezetõinek.és gazdasági épületek. mint egy „korszerû” építõanyagokból emelt új épület. Az értéket pedig a „régi”. hanem olyan tényezõk. sematikussá téve az egyedi. ellesni a régi. hogy a népi építészeti örökség még mindig viszonylag meghatározó az utcaképek alakításában. melyek évszázados építõhagyományok. Terjedelmi korlátaink miatt csak a fontosabb szempontokra tudtuk felhívni a figyelmet. A szerzõk Bódvaszilas–Szuhafõ. ami napjainkra erénnyé. 2006 karácsonyán 7 . megfigyelni. amely segítheti a település lakóinak boldogulását. Otrombán átformált lakóházak. jellegtelen. különösen. a rossz példákat alapul véve. amelyek egyediséget adnak a falunak. Itt az ideje hadat üzenni az ízléstelenségnek.

1982). 5.Úti falu szalagtelkekkel.Elõkertes beépítésû házsor. 11.Leágazó úti falu. 6.Halmazfalu szabálytalan telkekkel. 9.Völgyi falu.Orsós falu. Zubogy.Keresztcsûrös udvar. 8. 10.Halmazfalu. 7.. 1868 (Szuhay . 3.Fûrészfogas beépítésû házsor. 1868 (Szuhay P 8 .Utcavonalas beépítésû házsor. 2.1 csûr 2 istálló (ól) lakóház (ház) ólka 3 nyárikonyha 4 5 6 7 8 9 10 11 Általános településszerkezeti keretek 1.Úti falu. 1982). 4. P.. Varbóc.

ahol történetileg kialakult építészeti egység maradt ránk örökségül. ahol az épületek többé-kevésbé merõlegesek az útra. Az utcára merõleges szalagtelek a jellemzõ. „keresztben” áll az udvart lezáró csûr. Mint neve is mutatja. a leágazó úti falu (zsákfalu). vagy ennek az építési ízlésnek megfelelõen átalakított régi épületek negatív településképi hatásai néhány egyszerû építészeti beavatkozással (ablakcsere. északkeleti sajátosság. így a telkek mindkét irányba kitüremkednek. A hagyományos utcakép megõrzésének felelõssége elsõsorban a helyi önkormányzatra és az építésügyi hatóságra hárul: a lakosság bevonásával meg kell fogalmazni az erre irányuló szándékot be kell építeni a településrendezési tervbe és a helyi építési szabályzatba a hagyományos településkép megmaradását garantáló elõírásokat a helyi építéshatóságnak és önkormányzatnak gondoskodnia kell az elõírások betartásáról az önkormányzatnak kezdeményeznie és segítenie kell a településkép megõrzésére. a lakóházra merõlegesen. ezek a halmazfalvak. Sokszor egy településen belül több formát is fellelhetünk. ám ennek mindig domborzati-úthálózati okai vannak.ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI KERETEK A településeinken megfigyelhetõ telekformák két alapváltozatot mutatnak. felületképzés stb. Jellemzõ az úti falu és ennek változata. homlokzat strukturálás. Utóbbinál a fõutca tengelyében áll a falu temploma. Sok településünk képében a csûrsor („pajtasor”) meghatározó. elágazik. A csûr mögött a kert kezdõdik.) fontos támpontnak minõsülnek. azaz hogy a lakóházak az utcához viszonyítva miként helyezkednek el. vagy utcaképbe illesztését. tornác. templom. utak. 9 . hogy a telekszerkezetben általában középkori–kora újkori állapot rögzül. így a hosszú idõn át változatlanul maradó elemek (pl. holott egyre kevésbé becsülik ezeket a hajdan fontos gazdasági épületeket. illetve az orsós falu. Az utcahálózat vizsgálatakor figyelembe kell venni. azt kikerülendõ. mind pedig a telken való elhelyezését tekintve. így településrészenként lehet a fentiekrõl beszélni. A falukép kialakításában a legszembeötlõbb az utca beépítettsége. A telekméret változó. az út (a kerítés) és a ház közé kisebb elõkert szorul. A TENNIVALÓK Fontos. de megléte szinte mindig domborzati-úthálózati adottságra vezethetõ vissza. még egy településen belül is. az új létesítmények településképbe illesztése terén is. ami hazánkban északi. a szabálytalan telek is elõfordul. Egyes falvainkban a telkek különösebb szabályosság nélkül rendezõdnek. patak. Hagyományosan jellemzõ az elõkertes beépítés. a telekmérethez igazodó arányos beépítés. Meg kell oldani a rontott építészeti elemek hosszú távú eltávolítását. a szemléletváltást az önkormányzatnak példát kell mutatnia a régi épületek hagyományõrzõ felújítása.) mérsékelhetõk. Rövid utcarészeken a fûrészfogas beépítés is megtalálható. mind az épület formáját. híd stb. megmaradjon a településszerkezet. ezért az utca itt. hogy azon településrészeken. Új épület tervezésekor a helyi sajátosságok és az utca meglévõ hagyományõrzõ épületei az irányadók. Az elmúlt évtizedekben épült „kockaházak”. völgybe települt falvainknál pedig a völgyi falu. javítására irányuló lakossági törekvéseket. Az udvarelrendezés jellegzetesen keresztcsûrös.

1986).. 2. 1986).. alaprajz és funkciók I. 1 0 . (g) Serényfalva (Dám L. I. eH = elsõház. 1994).Házak alaprajzi változatai.. f) Ragály. P = pitar.. (c) Zubogy. 1994). 1.Háromhelyiséges ház. – Rácz M. h) Zádorfalva. 4. I.Kéthelyiséges gerendavázas ház. I = istálló. (e) Trizs.. 1994). – Rácz M. uH = utóház. 5. 3. H = ház.1a P H 1b K P H I 1c P H eH P 1d uH K 1e H P K I 1f M uH P eH H H 1g P K K H 1h P H H 2 szoba pitvar 3 0 5m szoba pitvar 0 5m 4 kamra pitvar szoba 0 5m kamra utóház konyha elôház 5 0 5m A lakóház. (d. Égerszög (Balassa M. (b. konyha. K = kamra. I. Gömörszõlõs (Dám L.Négyosztatú ház.Kéthelyiséges kõház. (a) Alsószuha. Égerszög (Balassa M. Égerszög (Balassa M.

hiszen sok függ az építtetõ szándékától és vagyoni helyzetétõl. Ezzel még egy lakószobát alakítanak ki. csak ritkán épül külön. század végére már a szoba–pitar–kamra alaprajz általános. Sokszor a családok osztódásával hosszúházak (hosszúudvarok) jöttek létre. fõként a módosabb családokra jellemzõ. hogy az épületek számos átalakításon mentek át. Ám nemcsak a lakóépületek ronthatják a településképet. vagy ha ugyanezt a telkek egyesítésével követik el. ha a régi telekosztásra aránytalanul széles és nagy új ház épül. a szobákba a pitarból lehet bejutni. Az egysoros elrendezésû alapforma két változatáról kell még szólni. vendégeket is. ma is álló épületek (19. a férfiak télen itt készítik el a szerszámnyelet a faragószéken. Hiba. ügyes kezû helyiek építették. majd szõni (vagy a hátsóházban). Napközben itt tartózkodott a család. esküvõ. kivitelezõi és beruházói felelõsséget. így az eredeti térrendszerük olykor nehezen rekonstruálható. végül – a halottsiratás. zavaró tetõformájú. az innen származó mesterek koronként többé-kevésbé egységes ízlést képviseltek. Itt szállásolták el a távoli rokonokat. Azt is tudni kell. vinkellyel toldják meg („L-betûs ház”). A LAKÓHÁZ. Különösen kirívó lehet egy-egy kétszintes. hanem a helyi középületek. amit a család az éven megtermelt. sõt utcabútorok is. A 20. hogy – kisebb kompromisszumokkal – a mai kor lakhatási igényeit is kielégítsék. hogy – egyfajta polgári ízlés megidézéseként – a házat az utcai oldalon derékszögben. Természetesen egy adott korban a korábbi formák is tovább élhetnek. Bódvaszilas. Az itt leírt épületek alaprajzukban egysoros elrendezésûek. ALAPRAJZ ÉS FUNKCIÓK Lakóházainkat mesteremberek. az építészeti egységet megbontó épület létesítése. csak jelentõs családi eseményekkor használták: gyermekszülés. A 20. a mértéktartó építõi ízlést nem lehet elégszer hangsúlyozni. melyet a kamra (komora) követ. század elejétõl. ez a sütés-fõzés helye (a tûzhelyeket lásd késõbb).AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK Nem engedhetõ meg a hagyományos utcaképbe építendõ új. A szabadkéményes házak (lásd a tûzhelyeket bemutató részt) letûntével valójában a pitar jelenti a ház legtöbbet használt helyiségét. A néprajzi szakirodalomban északi magyar háztípusként leírt lakóházaink alaprajzi fejlõdését régészeti-építészeti vizsgálatokból ismerjük. A legkorábbi. az udvarról csak a pitarnak és a kamrának (és persze az istállónak) nyílik az ajtaja. Az elsõházban tartották a család értékes holmijait. vad színekben „tündöklõ” épület. Több kõmûvesközpont is kialakult (az ismertebbek: Perkupa. elsõházat és utóházat (hátsóház). század elsõ fele) mindössze két helyiségesek: szobából és pitarból (pitvar) állnak. század elején épült házak többségében viszont a pitar két oldalán két lakószobát találunk. A kamra az éléstár: ide kerül az elettõl (búzától) a hordóskáposztáig minden. Putnok). ami a pitar–szoba helyiségek egy tengelyre fölfûzött sorozatát jelenti. Azonban a 19. Sokszor az épület helyiségeinek sorát istálló (ól) zárja le. TENNIVALÓK A régi építésû lakóházak megfelelõ átalakításokkal alkalmassá tehetõk arra. az asszonyok itt ülnek össze fonni. A tervezõi. Az átalakí- 1 1 .

2005 után). század vége. Bódvaszilas.Vinkelyes kisnemesi ház.Alaprajz átalakítás (a) elõtt és (b) után (Mednyánszky M. Zádorfalva (Dám L. 3. 4.Négyosztatú ház. – Rácz M...Hosszúudvar. 1 2 . 1986). 1. 2. Bódvaszilas.1 0 kocsiszín istálló komora hátsóház pitar elsôház elôtornác 5m 2 eH P uH K I I uH P eH 0 5m kamra szoba konyha tisztaszoba 3 0 5m tisztaszoba 4a kamra istálló pitvar szoba 0 5m fürdô folyosó étkezô és közlekedô gyerekszoba pitvar szoba 4b konyha 0 5m A lakóház. alaprajz és funkciók II. 19.

A nyílászárókat felülrõl kõbõl (pl. stb. egy-két embert kell kiszolgálnia. fürdõszoba kialakítására stb. A falazaton lévõ vakolat. vagy több generációs családnak nyújt majd otthont. mészhabarcs anyaga oltott meszes homok vagy helyben fejtett kõzetliszt. hogy mire is szeretnénk használni házunkat: pl. hogy a fal sorosan rakható legyen. pl. darázskõbõl) vagy téglából rakott teherhárító ívek vagy faátborítások zárják le. 13 . századi épületek. paticsfalat. ezért meglehetõsen ritkák. télen nehezebben hûl ki egy ilyen épület. A kõfal anyagát a falu határában fejtett üledékes kõzetek adják. gyakran bélyeges nagyméretû téglák (kb. A felújítás. A településeken a 19–20. szerkezetek. melyek a belsõ térrendszer megváltoztatását jelentik. Mindezek olyan igények. aminek köszönhetõen nyáron hûvöst tart. utcaképalakító fõhomlokzaton történjék. értékeit. A téglát. Számos jó tervváltozat készült a hagyományos lakóházak formálására. visszaadjuk az épület hagyományos képét. ezek kimunkálása egyedi tervezést feltételez.tások elõtt fel kell tárni és meg kell ismerni az épület adottságait és állapotát (fekvés. Régi. boltívsoroknál gyakran alkalmaztak falkötõ vasalatot a szerkezet szilárdítására. Az új funkciók meghatározásánál vegyük figyelembe az épület lehetõségeit. részben a helyben elérhetõ építõanyagokból eredõ kényszerhelyzet következménye. A kõalapra épített talpas-vázas szerkezetek szinte kizárólag 19. A fal végül meszelést kapott. vakolt deszkázatot alkalmaztak. alaprajz. A falakat kevés kivételtõl (olykor a vakoldal. A vakolat egyébként sima. a konyha átalakítására. csak a ház szomszéd felõli vakoldalán lehet fröcskölt. AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK Az alaprajz megváltoztatása semmiképpen ne az értékes. egy parasztházba nem való sem amerikai konyha. Az oromfal könynyítésére fõként vályogot. korszerûsítés során törekedjünk arra. században általában mûködött helyi téglaégetõ. A köveket igyekeztek laposra hasítani. darázskövet (édesvízi mészkõ). Soros elrendezésû épületnél a toldás a kert felé lehetséges. vagy a háziak készítették a helyben kitermelt alapanyagból. A vályogtéglákat a falu határában. formáját. FALAK A falszerkezetek sokfélesége a magyar építészetben részben történeti fejlõdés eredménye. A 20. pucolás.). téglafalak és kõfalak a jellemzõk. követ sárba rakták. a tapasztásé agyag. állandó lakás lesz. végfal) eltekintve mindig bevakolták vagy sártapasztást alkalmaztak. a favázas falra és a vert falra. építõanyagok. és jól át kell gondolni. hogy megõrizzük. 6 x 12 x 30 cm) is e helyi ipar termékei. vályogvetõ gödrökben cigányok vetették. A beépített óriási tömegû falazóanyag sajátos klímát biztosít az épületeknek: a falazat hõtároló képessége kompenzálja a nem túl jó hõszigetelést. Nagyobb épületeknél. század elején épült házakban a teherhordó falak átlagos vastagsága 60–80 cm. Falvainkban ma már nagyon kevés példát lehet találni õsi falszerkezetekre: a boronafalra. ma is lakott házainkra leginkább a vályogfalak. fõként mészkõ és sífer (agyagpala. pelyvával kevert agyagos föld. sem úszómedence. a jellegzetes. agyagpalából. vagy évente csak pár hetet fogunk ott tölteni. ha az építésügyi szabályozás egyébiránt azt megengedi. homokkõ). ne támasszunk túlzott igényeket.

2003 után).Bélyeges téglák. b) Bódvaszilas. 14 . 5. d) Bódvarákó.Vízelvezetés geotextília nélkül. 3. zúzottkô feltöltés 3 földvisszatöltés kavics és dréncsô földvisszatöltés földvisszatöltés 4 5 80–100 cm kavics és dréncsô kavics Falak 1. – Buzás M.Vízelvezetés kavicskitöltéssel. (h) Ragály. (a. 2. (c..Fal melletti vízelvezetés (Sabján T. 4. (e–g) Varbóc–Lászipuszta.Vízelvezetés drénlemezzel és dréncsõvel.1a 1b 1c 1d 1e 1f 0 20 cm 1g 1h lezáró mûanyagprofil drénlemez geotextil 2 geotextil szigetelô mûanyag lemez dréncsô 1-2%-os légréssel drénlemez kavics v.

ha a csapadékvíz nem folyik vissza az épület alá. néhány fontos tényezõt szem elõtt kell tartanunk: Elõször az épület külsõ vízterhelését kell csökkentenünk az elõzõekben leírtak szerint. ahol sártapasztás volt. hogy a falak állékonyságát leginkább a víz veszélyezteti. Fõként a tégla és a kõ lehet értékes. növeli a belsõ terek páratartalmát. Szükség esetén a fal és a padlózat szigetelése utólag is beépíthetõ. ezt viszont semmi ne akadályozza. legyen az kõ. vagy csak kevés cementet tartalmazó „kövér” vakolatot használjunk. ami azt jelenti. Magas talajvízszint esetén az épület vízterhelése drénezéssel. ami megfelelõ technika esetén hasonló minõségû felületet eredményez. a legrövidebb idõn belül távoznia kell. szivárgó építésével csökkenthetõ. az altalaj minõsége. Alapvetõ a tetõ épségének megõrzése. az alapozás hibái. vertfal. Legtöbb esetben ezek a hibák kisebb-nagyobb beavatkozással kiküszöbölhetõk. hogy hatásosan tudjuk kezelni ezeket a problémákat. Sok régi háznál okoz problémát a nedvesség. Nemcsak a földbõl (vályog. Egy 50–100 éve álló épületen nem minden repedés okoz gondot. 15 . mozgó repedések adnak okot. egyre táguló. Ahhoz. pótlására cement nélküli. kijavításukhoz vonjunk be szakembert. éppen ezért alapelv. A vályog és földfalazatok lélegeznek. ronthatja a lakhatási körülményeket. hiszen ez olykor szabadon látszik. Fontos a falak melletti terep. más anyaggal pedig idegenül hat a szükséges pótlás. elõfordulhat. Egy repedt cserép kicserélésének a halogatása miatt évekkel késõbb már a faszerkezetek és a falazat károsodását kell orvosolnunk. esetleg szigetelése. kert ne a ház felé vezesse a vizet. hogy a falszerkezetekbe nedvesség ne jusson be. erre számos eljárás létezik. ami károsítja a vakolatot és a falazatot. hogy felveszik és leadják a levegõ páratartalmát. aggodalomra csak a visszatérõ. Helyenként szükség lehet a vakolás elõtt felerõsített ún.) épült falakra jelent veszélyt a vizesedés. Egy régi épület szerkezeti problémáit leggyakrabban a falakon megjelenõ repedések jelzik. felismerésükhöz. rabichálóra. A széles eresz és a jól mûködõ ereszcsatorna jelentõsen csökkenti az épület vízterhelését. a vakolatot verjük le. ha a földfeltöltés felsõ 20–50 cm-es rétegét nagy szemû kavicsra cseréljük. Az elpárolgott víz sótartalma visszamarad és sókiválások formájában jelentkezik a falakon. Ha e nélkül történik a padlózat betonozása. Fontos. sárral is vakolhatunk. hogy a falazat vizesedése fokozódik. hanem a kiváltó okokat is szüntessük meg. a födém és tetõszerkezet nyomása stb. Ahol szükséges. téglából készült épületekben is okozhat komoly szerkezeti károkat. ezek viszont nagyon sokfélék lehetnek. Ez a pára a nyílászárókon. mert a nedvesség a falakba áramlik. pl. ha pedig már bejutott. tégla vagy vályog. hanem a kõbõl. Fontos tisztában lenni azzal. Legtöbb régi ház nem rendelkezik sem fal. A talajból felszivárgó nedvesség elpárolog. a pincétõl a padlásig jelentkezhetnek. az épületet vegye körül kifelé lejtõ járda. a födémen és a falakon keresztül távozik (ha tud). patics stb. amelynek hatásai az épületen kívül-belül. de csak akkor. Nem muszáj mindenütt mészhabarccsal vakolni. sem padlószigeteléssel.és vízrendezés: az udvar. mélyebb falszerkezetet érintõ.TENNIVALÓK Általában érdemes megmenteni a régi épületek bontási maradékát. hogy ne csak a jelenséget (repedés). A helyiségek padlózatán keresztül felszivárgó nedvességet úgy csökkenthetjük.

1. 2002 után). 16 (Csintalan I. .Homlokzatelemek tornác nélküli perkupai házon 2.Homlokzatelemek bódvaszilasi oldaltornácos házon.1 padlásablakok oromzat (oromfal) szoborfülke szemöldökpárkány vízvetôs övpárkány könyöklôpárkány vakolatfüzér lábazat tôcik (falal) vakolatpilaszter vastáblák 0 2m 2 keretbe foglalt évszám övpárkány sormotívum kváderezés ablakkeretezés lábazat fatornác 0 2m Homlokzat.. vakolatdíszek I.

penészedést. Így függõlegesen három mezõt találunk: az ablakok falszélre esõ oldalain és a két ablak között. pótlás adta mintázat (faktúra) adja meg a régi épület „patináját”. a mész átengedi a párát. Szellõztessünk gyakran. hogy az oszlopfõn kap helyet az építés évszáma. viszont általános a szemöldökpárkány. ha mégis.vagy virágcsokor. akkor az kerül a középhelyre. illetve ablakok. késõbb íves lezárásúak. század közepétõl sorra épültek az oromfalas (tûzfalas) házak. dohosodást eredményezhet. akkor ne használjunk felragasztott polisztirol anyagú szigeteléseket. levélcsokor. leveles ágak között foglal helyet. HOMLOKZAT. Sem a belsõ. címer. A betonozás nem véd meg a vizesedés ellen. Az orommezõben állhat még levél. A két háború között 17 . AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK Nem szabad tükörsima falfelületre törekedni. hogy a díszítõelemek geometrikussá válnak. az építtetõ monogramja. A padlásablakok eleinte téglalap alakúak voltak. Ez elsõsorban az ablakkeretelésben és a cseppszerû vakolatdíszekben mutatkozik meg. bennük eredetileg vásárokon beszerzett gipszmadonnák álltak. Az oszlopok helyén már a korai építésû lakóházakon is találunk kváderezést (téglautánzatú vakolatdíszt). Az oromháromszög alatti homlokzatmezõ. annak két oldalán pedig egy-egy padlásablak található. Az oromháromszögben megjelenõ motívumok mindig szimmetrikusan rendezõdnek. A szoborfülke a katolikus falvakban általánosan elterjedt. másrészt a tapasztás. azaz az eresz vagy vízvetõs övpárkány és a talajsík közötti homlokzaton a lakóházaknál mindig két ablak világítja meg a szobát (elsõházat). A funkcióval is bíró elemek közül a padlás szellõzését és a megvilágítást szolgáló ablak. higiénikusabb.A falakat meszeljük. VAKOLATDÍSZEK A 19. egyrészt ez az építéskor sem lehetett jellemzõ. a nyílások keretezése és a nyílásokat koronázó liliom. Az elsõ világháborút követõen általánosan jellemzõ. helyette alkalmazzunk nádpallót. vagy ezek alatt keskeny és díszes keretben. Általában az építési évszám a két padlásszellõzõ között. tapéta stb. másutt kereszt. bezárjuk a párát a lakásba. mint a diszperziós festékek és a penész sem kedveli. mely egyszerû esetben többsoros-többrétegû. hanem elõsegítheti a nedvesedést. Megfelelõ falvastagság esetén szükségtelen a külsõ hõszigetelés. egyéni ízlés szerint átformált oszlopfõkkel díszítettek. klasszicizáló is. az építõköveket utánzó vakolatmezõk eltérõ méretûek. melyeken az egész felületet kváderezés borítja. Ha szoborfülke is van. Az 1920–30-as években készült homlokzatok között vannak olyanok is. és sohase használjunk erõsen párazáró. továbbá a helyenként megjelenõ szoborfülke az oromháromszög függõleges osztótengelyére kerül. biztosítsuk a pára „szabad” eltávozását a helyiségekbõl. Van arra is példa. Az ablakok gyakorta kereteltek. a homlokzatok egyfajta polgári ízlést utánoznak. Gyakorta díszítik ezt vakolatpilaszterek (oszloputánzatok). Körültekintõen alkalmazzuk a „modern” anyagokat a felújításnál. A vakolatdíszek közül gyakori a nyílások alatti könyöklõpárkány. mert meggátoljuk a vízgõz áramlását. páragátló anyagokat (mûanyag és diszperziós festékek. ami fokozott nedvesedést.). könyöklõpárkányok csak az 1920–30-as években jelennek meg. koszorú. szemben a „steril” síkfelületekkel. sem a külsõ terekben ne használjunk erõsen cementes vakolatokat. olcsóbb. melyek a magas („úri”) építészetbõl ellesett. de lehet íves.

1978). (b) Perkupa. 3. 1978). 1907. (c) Égerszög. (b) Égerszög. 18 . (d) Bódvaszilas. 1997). 1978).Klasszicista homlokzatok: (a) Gömörszõlõs. század eleje. I.Eklektikus homlokzatok: (a) Bódvarákó.Barokkos homlokzatok: (a) Perkupa. 19. vakolatdíszek II. 2.. 19. (b) Szinpetri. 20... század vége (Vas T. század vége (Balassa M. 1903 (Vas T.1a 1b 2a 2b 3a 3b 3c 3d Homlokzat. 1910.. század vége (Vas T. 19. 1. 1879.

ez tette lehetõvé. azonban a 20. azonban ez falvanként csak néhány épületet jellemezhetett. egyet az udvar felõli oldalon. A formák felviteléhez sablonok nyújthatnak segítséget. A régi. kettõt a fõhomlokzaton.). akkor fekete festékporral (kindruszszal) kevert mésszel. Fontos támpontot jelentenek még a település régi házainak vakolatdíszei. NYÍLÁSOK (ABLAKOK. századtól egyre inkább borított pallótokkal. A felületre kizárólag meszelést alkalmazzunk. hogy az ismétlõdõ díszek. A vakolatdíszeket legtöbbször papírból készült sablon után. Az ablakok pallótokosak. Kezdetben a fakeretes ablakok egyrétegûek (szimplák). a 19. a 20. a hely hagyományainak megfelelõ mintákat válasszunk! A formák nem egyszerûsíthetõk és nem nagyíthatók! A vakolatdíszek ne legyenek túl szabályosak. Gyakori hiba az idegenül ható. ezzel a két ablaksort egy szerkezetbe foglalják. szakkönyvek.vagy kétszemes ablak. legfeljebb a kváderezést. században még a kicsiny méretek jellemzik (kb. késõbb jellemzõ a kétszárnyú egy. Az ablakok korábban hatszemesek. A minták helyreállításához mészhabarcs a megfelelõ (1 térfogatrész mészpép és 3 térfogatrész száraz. Az elsõházon általában három ablakot találunk. ezek festésére mûanyagfestékeket. de sok segítséget adhatnak a régi fényképek is (családi fotótár. sötétszürkére. A homlokzatot fehérre meszelték. kivitelezése egyetlen épületen is többféle lehet. mérete. plasztikusabbá formálva a vakolatelemeket. a „fagylaltszínek” használata. hanem a páraáteresztést is biztosítja. Homlokzaton ne használjuk cementes vakolatot. sokrétegû meszelést bizonyos esetekben szükséges lehet eltávolítani. AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK Ne használjuk távoli tájak népi építészeti elemeit. A hiányzó minták rekonstruálhatók a megmaradt vakolatelemekbõl. élesek. internet stb. felragasztható polisztirol mûelemeket. Közmûvezetékek ne jelenjenek meg a homlokzaton. a díszítést ritkán emelték ki. század végétõl kezdi felváltani a kétrétegû ablak. század fordulójára már általános a 90 x 120 cm-es vagy 90 x 150 cm-es nyílás. A vinkelyes házaknál a toldás az utcai homlokzaton általában négy ablakot eredményez. hogy a vakolatdísz elõtûnjék. fából formálta meg a mester („motla”). AJTÓK) A falakat áttörõ nyílások. 19 . Célszerû helyiségenként végigkövetni a nyílászárókat. 60 x 90 cm). 80–90 cm-es párkánymagassággal. azaz az ablakköze is deszkaborítást kap. felül egyszemes bukóablakkal. 2 mm-es szemnagyság alá szitált homok). mindig a helyben megszokott színnel (általában sárga vagy szürke). sem készen kapható. kirívó színezés. azonban egészében a homlokzat mindig szimmetrikus marad. A 19. Azonban egy helyiségben csak egyféle nyílászáró-forma jellemzõ. A lábazatot nem minden esetben színezték. A TENNIVALÓK Az egykori vakolatdíszeket helyre kell állítani.– városi hatásra – terjedtek a mûhelyekben készült gipszöntvénydíszek. ablakok és ajtók elhelyezése. igyekezzünk azokat minden esetben elrejteni. ha azonban igen. A többszöri (évi egy-kétszeri) meszelés hatására a sarkos-éles díszek is lekerekedtek. Az ablakkeret a századfordulótól egyre díszesebb: elsõsorban rátétdíszek jellemzik. motívumelemek viszonylag egyformák egy homlokzaton. ez nemcsak esztétikai kívánalom.

4.Háromnyílós rátétdíszes ablak. 1994). (e) gerébtok (Barabás J. 2.(a–i) Ablakformák a nyílásirányok jelölésével.-né – Zsanda Zs. (d) pallótok. 3. 1. ajtók) I..és ablaktokok: (a) ácstok. (b) borított ácstok.. 20 .1a 1b 1c 1d 1e 2b 2a 2c 2d 2e 2f 3 2g 2h 4 2i 0 50 cm 0 50 cm Nyílások (ablakok.Négynyílós ablak.Ajtó. Jósvafõ (Varga L. – Gilyén N. (c) borított ácstok béléssel. 1979).

Az ajtók a lakórészen felül ablakosak. A diópánt is viszonylag új találmány. Az istállón régebben egyszerû szellõzõnyílásokat. a századfordulótól elterjedtek a kereskedésekben kapható rászögezõs. még akkor is. újítjuk fel. ezek jellegtelenek és megbontják a hagyományos homlokzat egységét. A TENNIVALÓK Menteni kell a régi nyílászárók vasalásait. bedohosodhatnak a szobák. A vasporral fényesített táblák közepét kovácsoltvas vasrózsa díszíthette. melyek nem követik a régi formákat. A régi nyílászáróknál se törekedjünk a légmentes zárásra. fogantyúkat. A kamra ablakai aprók. ha hõszigetelt üvegezést kap. A nyílászárók festésének színe mélybarna vagy rõtbarna. majd késõbb a bejárati ajtóra szimmetrikusan egy-egy. sokkal könnyebben megindul a penészedés. utóbb elérik a 40 x 60 cm-es méretet. majd a sárgaréz címer és kilincs. gyakran kétszárnyú köpenyajtókon ablak nincs. de gyakran keskenyebb és csak fele széles. Ha új ablakok készülnek. Különösen mívesek lehettek a zárak (fõleg a kamra. zárakat. a betéteken profilgyaluval gondosan megmunkált szegéllyel. A festékek kiválasztásánál oda kell figyelni a pác vagy lazúr megfelelõ (fõként öregbarna. majd egészen keskeny. olykor vaskerettel. és védett az aprójószág bejárásától. A bejárat nyárra fél vagy egész ritkaajtót kaphatott. címereket. Gyakorta szükséges eltávolítani az elmúlt 50 évben berakott „tüzépes” nyílászárókat.A konyhán korábban egyetlen ablak volt. mint az elsõházon. vagy kidolgozásuk túlságosan sablonos. néha elegendõ. a diópántokat. mesterkélt. A régi formák gondos választással a mai kereskedelemben is megtalálhatók. A módosabb házakon spaletta is elõfordul. kétnyílósak. de aprólékos munkát követel a hõlégfúvós melegítés vagy festékeltávolító maró vegyszerek alkalmazása (kiváló hatást ér el az oltott mész és trisó 3 : 1 arányú keverékének felkenése. Minden ajtó jellemzõje. hogy fílungos. 21 . hosszú ablakokat találunk. bevésõs zárak. mindenképpen tartsuk meg a régi formát. sarokvasakat. amit firnajsszal (lenolajkencével) kevert szatinóberfestékkel értek el. ezek nem valók egy régies formájú épületre. Nem mindig szükséges a teljes ablak cseréje. Az utóházon hasonló méretû ablakot (vagy ablakokat) találunk. emellett a ház klímáját is tönkretehetik. olykor nem is nyithatók. AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK Ne építsünk be mûanyag nyílászárókat.és istállóajtókon még sokáig megmaradtak a kovácsoltvas munkák) címerei és a kilincsek. században még kétszárnyú vastáblákkal (vasspaletta) érték el. a kereskedelemben „paliszander”) színére. Az elsõház külsõ elsötétítését a 19. Méretében megegyezhet az elsõházon lévõvel. egysorosak. ha csak az ablakszárnyakat cseréljük. ami a szellõzést jobban biztosította. azaz betétesen kazettás. mert ha teljesen megszüntetjük a légcserét. Ne építsünk be olyan tömeg-asztalosmunkákat sem. A régi festést vagy az újabb keletû átmázolást a fáig javasoljuk eltávolítani: módszernek jó. a külsõ. Zsalugáter szinte csak a gömöri házakon volt. azoktól lényegesen egyszerûbb kivitelû lehet. négyszemesek. korábban hevederpánt helyettesítette. majd alapos lemosás). azonban díszeiben eltérhet.

és pinceajtók.Ajtócímer és kilincs. (h) bejárati köpenyajtó. 4. Tornabarakony. (e–g) kovácsolt támkúpok karmos beverõkkel (Istvánfi Gy.1a 1b 1c 1d 1e 1h 1f 2a 8 cm 1g 4e 2b 13 cm 3 4f ø 0. ajtók) II.Ajtóvasalások: (a–d) kovácsolt hevederpántok.6 cm 4a 4b 4d 4c 4g Nyílások (ablakok. 2. (e–g) istálló. 2006). 22 . 3.Diópántok (a) ablakról és (b) ajtóról..Ajtóformák: (a–d) bejárati és szobaajtók. 1.8 cm ø 1.

fõként az „amerikás” házakon. A tornác oszlopainak anyaga lehet kõ vagy fa. a valódi ácsmunka (csapolások. Elõbbi általános. az oszlopkitámasztó és a felsõ apácarács (ez utóbbi nem minden esetben) jelentette. A tornác megjelenését a 19. 23 .TORNÁC A lakóházak egyik leglátványosabb építészeti eleme a tornác (gang). az idegen színû festés. hogy ezeket festéssel. elõtetõk fedésére sohase használjunk mûanyag hullámpalát. az utcai és udvari homlokzaton). olykor faragott darázskõ az anyaga. ám sokszor önálló asztalosremek. míg utóbbi jellemzõen a századfordulótól körülbelül az 1920-as évekig épült. vagy ezek együttesen. a díszes oszlopból (lábazat. század közepére teszik a kutatók. A TENNIVALÓK A régi tornácokat helyre kell állítani! A rekonstrukciónál ügyelni kell az egykori szerkezeti illesztésre. vályog. azonban hiánya a család vagyoni helyzetét is jelölheti. Az oszlopokat (általában 12 x 12 cm) néhány ritka kivételtõl eltekintve nem faragták. fejezet) és párkányból áll. A díszes kiképzést a fûrészelt díszes deszkamellvéd. ha az oszlopokat tartó fényes fémkengyelek szem elõtt maradnak. hogy a tornác végére építették a kenyérsütõ kemencét. A századfordulótól egyre változatosabb és igényesebb kivitelben épültek a fatornácok. a pótlások cseréjére. a többit bízzuk a nap barnító ibolyántúli sugárzására. mindehhez rajzoljuk meg a pontos sablont. hogy azok az ajtóknál közel esnek egymáshoz. A vakolt-meszelt oszlopok keresztmetszete kör. jellemzõ a szegmentív. hogy ablakot ne takarhasson. „egyszerû” kivágatok mellett gyakoriak a virágdíszes elemek. Illúzióromboló az is. különösen a dél-gömöri részen gyakori a pitarbejárattal szembeni tornáckiugró építése. Festésre csak favédõ sötétbarna pácot (paliszander) használjunk. még akkor is. a motívumtól függõen 12–25 cm között lehetett. A tornácon a ház bejáratai elõtt a deszkamellvéd díszítésével egyezõ mintájú ajtók is vannak. esetleg lenolajos kenést. Egyes épületeken. Egyes falvakban jellemzõ volt. maradjunk meg a cserépfedésnél. legfeljebb az élüket szedték le. idomtégla vagy tört tégla. A tornácok. nyolcszög. illesztések) hiánya. A deszkákat egyszerû páccal. ügyeljünk arra. kencével kenték. Az oszlopokat alul kõmellvéd. felül gerendás áthidalás vagy ívek kapcsolhatják össze. Az oszloprend rövid posztamensbõl. ha annak hiányáról beszélünk: a ház udvari oldalán kiszélesített ereszrõl van szó. burkolással rejtsük el. díszítése a tornáchoz hasonló. Új tornác építésénél a térségre jellemzõ mintákat és szerkezeteket használjuk. Elhelyezkedését tekintve beszélünk oldaltornácról (a tornác csak a hosszoldalon épült) és homloktornácról (két oldalról. A kõtornác oszlopait ritkán rakják kõbõl. AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK Gyakori hiba a csúnyán összetákolt. színük szinte mindig öregbarna vagy vöröses.és asztalosmunkák látványos megjelenést kölcsönöztek az épületnek. úgy. A fenyõfából készült ács. ritkábban négyzetes. a 18–20 mm-es vastagságú deszkák szélessége. primitív illesztésekkel jellemezhetõ tornácszerkezet. Az oszlopokat úgy helyezik el. félkörív. A geometrikus. törzs. olykor a lóhereív. másutt a távolságot megközölik.

24 .Oldaltornác. (b) homloktornác..Tornác mellvéddeszkái: (a) Tornaszentjakab. 5. (d) oldaltornác kiugróval. 1. (b. 3.Tornáctípusok: (a) oldaltornác. Jósvafõ (Varga L. 1994). 4. 2.Általános tornácszerkezet. (c) tört tornác. (d) Bódvaszilas. (e) vinkelyt követõ tornác.-né – Zsanda Zs. c) Bódvalenke.1a 1d 1b 1c 1e kitámasztó 2 oszlop könyöklô 3a 3b díszléc tornácdeszka 0 1 m 3c 3d 4 0 1 m 0 50 cm 5 0 5 m Tornác I.Oszlopkitámasztó: Bódvaszilas.

általában a pitart. Szigeteletlen épületeknél. A hajópadlót általában páccal. világháborút megelõzõen a simított beton is jelen van a házaknál. A padlók lakkozása helyett alkalmazzunk keményolajokat és keményviaszt. de a tornácot egyre gyakrabban burkolják fektetett. olykor a tornácot burkolták vele. világháborút követõen is általánosan elterjedt: évente néhányszor beeresztették. A hajópadlót és a visszafogott mintázatú kerámiaburkolatokat a belsõ térben javasoljuk. felmázolták meleg vízzel hígított tehenganajjal. járófelületükön színes (zöld. ami ugyan kevésbé kopásálló. hogy a legkorábbi lakóházak helyiségei földesek. 25 . éppen ezért csak a lakószobában van helye. pl. a szegélyeknél pedig élére állított nagyméretû téglával. de a padló csiszolása nélkül megújítható és páraáteresztõ. nem célszerû parkettát rakni. PADLÓK A burkolatok vizsgálatára nem sok irodalmi adatot találunk. hogy a kopóréteget adó festékpor és cement keverékét a még nedves öntõformába töltött betonra szitálták. a nedvesedési lehetõségeket (Falak c. azonban a századfordulótótól már a 12–20 cm széles fenyõdeszka-borítás terjed el. sikálják. A hajópadló fektethetõ homok feltöltésre. fejezet). azonban bizonyos. Általános tapasztalat. de mindenképpen vegyük figyelembe a talajpára intenzitását. lépcsõ vagy járda. csak szódás vízzel felmossák. Persze már ekkor sem minden helyiség padlója volt döngölt és tapasztott. barna. a fal szélét léccel szegik.vagy kerámialapokból is. a színét úgy kapta. legtöbbször csak a pitaré és a kamráé. A 19. hogy a II. fekete) betonlapokból készül. légzõ felületet biztosít. Egyszerû és környezetbe illõ. hogy minél idõsebb a padló. szürke. készül belõle pitarpadló. A két háború között terjed el a kõpadló. Végül nem hallgatható el. Mert a tornác is gyakran kapott burkolatot. esetleg gömbölyített idomtéglával. kopásálló burkolat érhetõ el a téglát utánzó vörös beton. A földpadló még a II. Ismerünk 30–40 cm széles tölgyfadeszkákból kialakított padlót. olykor a jókora válogatott lapos kövek használata. vörös. hogy a padló fektetési iránya a ház hosszabbik oldalával párhuzamos. majd a falak mellett pemzlivel (ecsettel) elkenték a meszet a falszegély javítására. Igazi hidegpadló. A lábazat eredetileg kialakított terméskõ falazatát állítsuk helyre. vagy betonpadlóra csavarozott párnafákra. AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK Nedves helyiségekbe ne rakjunk fa padlózatot! Kültéren és beltéren egyaránt kerüljük a kereskedelemben kapható rikító színû és mintázatú kerámia és beton burkolólapok alkalmazását. A padlózat megválasztása elõtt tekintsük át az épület adottságait. kezdetben itt is csak a tapasztás a jellemzõ. kencével nem kezelik. és mûkõ burkolatot itt se alkalmazzunk. század második felétõl jellemzõvé vált a deszkapadló. ami valójában 25 x 25 cm-es. A deszkapadló sérülékeny. annál szélesebbek a padlódeszkák. Gyakorta helyben készítik.BURKOLATOK. továbbá. A TENNIVALÓK A burkolat megválasztásánál törekedni kell az egyszerûre és az oda illõre. A deszkákat az aljzaton keresztbe lefektetett párnafákra szögezik.

Oszlopkitámasztók: (a) Szuhafôrôl...Tornácdeszkák: (a) Kelemérrôl. 2004).. (d. Kovács J.Tornácoszlop-összekötô dísz Kelemérrôl (É. (b) Trizsbôl. 2004). 3. Kovács J. (c) Gömörszôlôsrôl. 2. 1. (b) Kelemérrôl. 2004). 26 . Kovács J. (c) Aggtelekrôl (É.1a 1b 1e 0 40 cm 1d 1c 2 0 1 m 3b 3a 0 1 m 3c Tornác II.. e) Trizsbôl (É.

hogy fénye legyen. Bizonyos azonban. az építtetõt stb. majd sártapasztással látták el. A födémgerendák ilyenkor a ház hossztengelyére merõlegesen fekszenek. de ha igen (például istállókban vagy a helyiségen belüli toldásnál). ne éljünk vele! 27 . Beázásoknál. de új épületnél is találkozni lambériadeszkázással. de végleges megoldást gyakran csak a gerenda cseréje jelenti. Az egymástól kb. a világos sárgástól a vörösbarnán át a mélybarnáig a barna sok árnyalata elõfordul.FÖDÉM A szakirodalomban úgy tartják. A TENNIVALÓK Meg kell tartani a deszkafödémeket. de itt is a fa cseréje a célravezetõ. Ritkán.és zománcfestékkel mázolni. A padlást a szigetelés javítására – hasonlóképpen a földes helyiségek padlóihoz – néhány évenként tehenganajjal beeresztették. A deszkafödémet a padlás felõl törekborítással. a korábbi. Ez eleinte kezelhetõ gombaölõ szerekkel. ezek sajátos hangulatot kölcsönöznek a háznak. de gyakrabban fenyõ. 100 cm távolságra található gerendák alulról látszó élét csaknem teljes hosszában lemetszik (faragják). hogy a födém a háznak a tetõrésznél. darázskõbõl). vagy az egyik keresztgerendába vésve örökítették meg az építés idejét. hogy minden második deszka néhány cm-re ráfekszik a szomszédjára. kéményeknél) a deszkát gombafertõzés támadhatja meg. A befalazott végekbõl néhány cm-nyit elmeszelnek. esetleg lenolajos ronggyal áttörölni. bárdolt pallókból. Egyszerû esetben a törés megabroncsozható. majd a deszkafödém a jellemzõ. más kezelést nem igényel. század elõtt épült) szabadkéményes házak pitarának födémje a szabadkémény elõtti bolthajtás elõtt nem föltétlenül deszkázott. akkor faoszlopot alkalmaztak. A régi (a 20. de elõfordulnak még a mestergerendás épületek is. ezért szükségszerûen egyikhez sem csatlakozik. téglából rakott mennyezet általában donga. gyalult 20–30 cm széles fenyõdeszkából borítást fektetnek. A hosszú mestergerendát nem föltétlenül támasztották alá. Az 1960–70-es években divat volt a látszógerendás födémek bedeszkázása és vakolása. ez töltötte be a szigetelés szerepét. s a hézagmentességet úgy oldják meg. A födémet páccal festik. Esetenként a farontó bogarak elleni alkalmas szerekkel is védekezhetünk. A deszkák szélét profilgyaluluval díszítik. Ez nem minden esetben igaz. ott a keresztgerendát a helyiségben (olykor az egész épületen) középütt futó mestergerendával támasztották alá. majd meszelték. Szinte kizárólagosan a síkfödém („pórfödém”) két fajtája. A deszkafödémet elegendõ mosni. de régebben az egész födémet lemeszelték. ezt majd a tetõk leírásánál jelezzük. Javításra szorulhatnak a terheléstõl elhasadt. jól látszó gombatelepek és korhadás formájában. Anyaguk lehet keményfa (általában tölgy). csak a befalazás elõtti kb. sikálni. A boltozatokat vakolták. A deszkázat cseréjénél. Az így kimagasló deszka alá pacókot (alkalmas méretû deszkadarabkát) helyeznek. deszkákból álló pallófödém. színe egy házon belül is változhat. AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK A deszkafödémet nem szabad olaj. idegenül hat. hogy lakóházainkban födém nélküli helyiséget nem találunk. eltörött födémgerendák. végüket a falba befalazták. sõt a falánál is újabb eleme. A gerendákra fûrészelt.vagy teknõboltozatos. A kõbõl (pl. nyirkosodásra okot adó részeken (pl. hanem lehet boltozott is. 20–30 cm-nyi rész marad épen. Ezeket a deszkázat eltávolításával állítsuk vissza. Sokszor ebbe.

kôfeltöltés 1b szigetelôanyag (nikecell+ párafólia párnaléc lefogatva 2d 2a 3a 3b 2b 2c 4 deszkák és tapasztás 5 6 cm 2 cm 18 cm mestergerenda födémgerenda alátámasztó 6 21 cm 0 ˜2 cm Burkolatok.Téglaburkolatok (a–d). padlók / Födém 1. 5. (b) deszkafödém (Barabás J. 28 . 6.Hajópadló rétegrendjei: (a) hagyományosan. – Gilyén N. 1979). 3.Gerendavégek faragása. (b) szigeteléssel.. 1979). 2.. Födémtípusok: (a) pallófödém.Gyalult födémdeszka-profilok. 4.1a gerenda vegyes feltöltés hajópadló betonterítés kavics. – Gilyén N.Deszkafödém mestergerendával és alátámasztóval (Barabás J.

hogy az utcát egyfajta tetõ jellemezte. amikor az oromfalat alulról egy cserépsor zárja le. Sajátossága. a reformátusok házain kelyhet találni. hogy e vidékekrõl terjedt át a délkelet-tornai peremvidékre. szimmetrikusan rendezve igyekezett kirajzolni. a Csereháton általánosnak mondhatók. tehát azokhoz kapcsolták a szarufákat. váltógerendákkal öszszekapcsolt kötõgerendák mindkét oldalon túlnyúlnak a fõfalon. TETÕFORMA Ha a födémgerendák egyben a tetõ részei. szegõléc. Ekkor sohase használjunk mûanyag fóliázást. A házakra a leggyakrabban puhafából (fenyõbõl) álló sötétgerendás tetõszerkezet a jellemzõ. A deszkaoromzat díszeit a mester leginkább a deszkák illeszkedõ szélein. eszerint szerkezetileg függetlenek a födémtõl. esetleg esztergált kiegészítõ elemekkel bõvül a deszkaoromzat. Az 1920-as évekig készült fotókon általában azt látjuk. az udvari eresz és a tornác irányában jobban. Az oromdeszkázatot sok helyütt fölhasználta a mester az építés idejének (évszám). lécráccsal. A fejlettebb. A motívumok között van még a gyertyatartó. a sugaras napkorong. ezt a késõbbiek során vesszük sorra. Használjunk 5–10 cm vastag nádpallót és sártapasztást. A fûrészelt deszkaoromzatok a délkelet-tornai falvakban találhatók meg. azaz az oromháromszög szimmetriatengelyén katolikus családoknál kereszt díszlik. Két régmúltra visszatekintõ változat meglétével kell számolni: ez a nyeregtetõ és a kontyos tetõ. A kötõgerendákhoz kapcsolt szarufákat felül kakasülõ fogja össze. A szakirodalom a nyeregtetõs házaknak azt a formáját egysoros vízvetõs nyeregtetõ néven külön kiemeli. héjalás anyagától is. A Rakaca-patak völgyének. födémét az átépítések során gyakorta megemelték. függhet a fedés. A deszkaormot csúcsdísz. az egyik legegyszerûbb tetõforma. Kevés példát találni a csonkakontyos nyeregtetõre. szinte minden esetben a régi szalmás háztetõ továbbélését kell mögötte látnunk. utalva arra az idõszakra. Az oromdeszkázat peremdíszítõ deszkáit utánozzák általában még az ereszdeszkák is. ezt füstlyukas nyeregtetõként emlegetik. A kontyos tetõ általános. világosgerendás tetõrõl beszélünk. A tetõszerkezet a sárfolyógerendán nyugszik. általában sormotívummal díszlõ takaróléc is kiegészíthette. A fõ helyen. mert a lecsapódó víz tönkreteszi a deszkát és a gerendákat. 29 . mert a régi házak falazatát. az oromfal elbontásával deszkaoromzatos-vízvetõs nyeregtetõt kapott a lakóház. melyek akár az udvari homlokzaton is körbefutva keretezhetik az ereszt. amikor a padlástérben nem épült kémény és a tetõ ormán távozott a füst. Számos helyi változata alakult ki. az egykori Borsod megye északi falvaiban és délebbre. Ugyanakkor néhány épületnél tetten érhetõ a késõbbi átépítés nyoma. ilyenkor lécrátéttel. TETÕSZERKEZET. ezért úgy sejthetjük. általánosan elterjedt tetõk külön kötõgerenda-rendszerrel épültek. a virág. sõt az építtetõ nevének (monogram) megörökítésére is. hiszen így lehetett a legkönnyebb kifûrészelni ezeket. Gyakorta a tetõ ormán fûrészelt deszkázatot találunk. Az erre helyezett. a csillag.Gyakran felmerül a födém szigetelésének igénye. hogy a padlástérben keretes szerkezet hordja nagyobb mértékben a tetõzet terhét. Csak néhány esetben váltja föl ezt a síkban álló díszítést térbeli kompozíció. Ez azért is elõnyös. A tetõforma ugyanakkor változatos.

(d) csonkakontyos nyeregtetõ. 30 . 4.1 kakasülô szarufa kötôgerenda sárfolyógerenda 2 torokgerenda szelemen székoszlop 3a 3b 3c 3d 4a 4b 3e 4c 4d 4f 4e 0 1 m Tetôszerkezet. (d–f) Szögliget. 3.Fûrészelt oromdeszkák: (a–c) Hidvégardó. 2. (e) füstlyukas nyeregtetõ. tetôforma 1. (c) kontyos nyeregtetõ.Egyszerû tetõ. (b) egysoros vízvetõs nyeregtetõ.Állószékes fedélszék.Jellemzõ tetõformák: (a) nyeregtetõ.

század elején két helyi hódfarkú cserépfajta volt meghatározó: a piros színû lászipusztai és a fakósárga imolai. a kereskedelemben ma is kapható natúr (tehát mázatlan) cserepekkel. Elõször a lakóházakról. A gerinceken kúpos kupákat használtak. Hasonlóképpen fokozatosan eltûnt a zsúpfedél is. Az újonnan kapható sajtolt. tudnunk kell. Sajnálatos. Utóbbival szerte az országban találkozni bontásból. hasonlít a korábbi formákhoz. bár az ún. de sok oromfalas épületet kontyoltak le az elmúlt évtizedekben. a mázatlan sárvári és a BOHN-cserép. A bádogfedés és a palafedés ritkán fordul elõ. békéscsabai). század elejétõl vált általánossá a nagykikindai fekete mázas. HÉJAZAT Héjazaton vagy héjaláson az épületek tetõfedését értjük. amelyik tömegében nem hat zavaróan. Mindig legyen a padláson néhány tartalék cserép. AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK A régi épületekhez nem illik sem a betoncserép. különösen a hódfarkú típust. A 20. utóbbi különbözõ változatokban (zsombolyai. budapesti. AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK A tetõformát ne változtassuk meg. hogy jól helyettesíthetõ hasonló méretû. 20. sok esetben emiatt nyert teret a cserépfedés. de a még viszonylag nagy tömegben elõforduló BOHN-t is. A palát a kereskedelembõl szerencsére napjainkban a környezetvédelmi szabályozás tiltotta ki. lecsúszott cserepeket. sem a mázas – olykor kirívó színû – kerámiacserép. A még a 20. Ezeket az egyfülû cserepeket kétsorosan rakták az átázás elkerülése érdekében. A meggyengült elemeket az eredetivel azonos anyagú és méretû fára kell kicserélni. A módosabb házak tetõzetéhez kapcsolódva már a századfordulón megjelent a bádog ereszcsatorna. A 19. század elejéig elterjedt a zsindelyfedés. amerikás házakon a századfordulótól itt-ott felbukkan.A TENNIVALÓK A tetõszerkezet rendszeres vizsgálatra szorul. aztán késõbb a melléképületekrõl is eltûnt a fenyõfazsindely. hogy késedelem nélkül kicserélhessük az elrepedt. alig akadt olyan porta. akik a gabonaszalma-matringokat (rozsszalma csomókat) megkötötték. 31 . A TENNIVALÓK Érdemes megmenteni a régi cserepeket (akár helyi „cserépbank”-lerakatok formájában). ahol a férfiak téli elfoglaltságában ne lett volna meghatározó a zsindelyhasítás. mely a tetõszéket és vele együtt az épületet hivatott óvni. a gömöri részeken a fakó náprágyi cserép. illetve szalagcserepek közül csak olyat szabad választani. de nem egy tetõ képéhez hozzátartoznak a bádogosmunka szellõzõk is. A térségben egészen a 20. század végén. Kerüljük a bitumenes zsindely (tegola) és a lemezfedés alkalmazását is. vele együtt pedig azok is. mint a jómód megfelelõje. Ha mindenképpen hódfarkú cserepet szeretnénk. század elsõ felében is szinte minden faluban pusztító tüzek nem kímélték a zsúppal fedett tetõket.

0 tetôléc 3b 13 3..5 21 . (b) imolai.5 cm 12 cm 15.5 3.5 30.Hódfarkú cserepek: (a) lászipusztai.Fedés sajtolt cseréppel (adatok cm-ben) (Fügedi L. 1986).8 8 27 35 cm 31 cm 2a 1a 38 2b 1b 4.Hódfarkú cserépfedés (adatok cm-ben): (a) egysoros. (b) páros fejesmatring. 2007).Ereszkiképzés (adatok cm-ben) (Fügedi L.32 cm 28. Teresztenye (Sabján T.. 32 30.5 cm 4. 2.Zsúpkötés módjai: (a) simazsúp kötése. 3. 1986).Fedés szalagcseréppel (adatok cm-ben) (Fügedi L.5 3a 4.8 15 4 32 8 6 15 6 élére állított léc 5 Héjazat 1. 5.. 4. 6. 1986). (b) kétsoros (Fügedi L.5 32 13 .8 x 3... 1986).

A jobb módot jelezte. Ugyanekkortól a kb. csak gallérjuk van. frigyesfalvi öntödékbõl kerültek ki. De a legszebbek a sokelemes. ez is mindig helyi sajátosság. egyre több pitarban elbontották a régi falasmasinát és szerepüket öntöttvas sparheltek. A mászókéményes pitarok a századfordulóra jellemzõk. hogy gazdasági épületekrõl bontják el a régi cserépfedést. egyedi összetételû vályogtéglát is. dernõi. ugyanis itt. 15 x 15 cm-es nyílású sípkémények már a kályhákhoz készültek. hogy a kéménybe a létra is betámasztható legyen. állandóan vasporozott fatüzelésû kályhák voltak. összerakható. az ún. Ilyenkor a kemencében. pártás lehet. ilyenkor a falban lévõ kb. melyek egészen a szénnel való fûtés elterjedéséig voltak használatban. világháborút követõ idõszakig volt ez jellemzõ. A kéményt nem minden esetben vakolják és meszelik. A kisebbek. A tüzelõberendezések mellett szólni kell a mászókéményrõl. alakját tekintve a hasábkemence építése. A tetõk fölött megjelenõ kéményfejek igazán változatosak. a kemecepadkán. alaposan nézzen utána a kemenceépítés fortélyainak! Szép és hatékony fûtõeszköz lehet még a cserépkályha is. ezért csak kevesen tartják meg azokat (a kemencék már az 1920–30-as években kezdtek kiszorulni az udvarba. végül zománcos asztalsparheltek vették át. pusztulásnak hagyva a régi épületet. Ezeket a lényegesen egyszerûbb diósgyõri.Van arra is példa. KÉMÉNYFEJEK A tüzelõberendezés. 33 . a kocikon fõzéskor keletkezõ füst a szabadkéménybe áramolva került ki a szabadba. Lakóházainknál a tûzhely a pitarban állt. A sípkémények a legegyszerûbbek. TÛZHELYEK. a tûzhely és tartozékai nem szokványos berendezési tárgyként értelmezhetõk. ilyet semmiképpen sem szabad megengedni! TÜZELÕBERENDEZÉSEK. salgótarjáni termékek váltották fel. Ez egyfajta rablógazdálkodás. a szabadkémények beboltozásával. azonban a nagyobb átmérõjû kémények lezárása a helyi ízlést követve jellegzetesen íves. szinte kizárólagos a belülfûtõs kemence. A kémények általában nagyméretû téglából vagy darázskõbõl készültek. században épült házakra még jellemzõ füstelvezetés a szabadkémény. de a falazati szakaszában gyakran alkalmaztak kisméretû. hanem az épület szerves elemeként. jancsikályhák igen elterjedtek. melyhez a sütõ is társulhatott. A 19. az épület megismerésekor tisztázni kell az egyes helyiségek fûtési módját. Magyarán. A kemencéhez gyakran hozzáépítették a falasmasinát is. csikótûzhelyek. A TENNIVALÓK A kemencék kétségkívül sok helyet foglalnak. Egyes helyeken a kemencéhez kürtõ is épült. amikor a szobába cserépkályhát rakattak. A takaréktûzhelyek megjelenésével. Aki rekonstrukcióba fog. a kéménybe épített rudakra akasztva füstölték a húst (korábban a szabadkéményben). 60 x 60 cm-es kémény leggyakrabban jókora faajtót kap. A szobákat általában öntöttvas kályhákkal fûtötték. A legkedveltebb formák a kaláni. illetve a kisebb átmérõjû sípkéményekrõl is. a századfordulótól egészen a II.

és oldalnézetben.Csikómasina metszete. Perkupa (Glózer L. 4.1 0 1 m 2 3 0 50 cm 0 50 cm 4a 4b Tüzelôberendezések. 3. tûzhelyek..Kemence és falasmasina elöl. 1982).Öntöttvas kályha metszete. 34 . (b) bolthajtásos. kéményfejek 1. 2.Kéményfejek: (a) nyeregtetejû.

széles fenyõdeszkákat szegeztek. Ismerünk vésett-faragott díszítésû kapufélfát is a területrõl. világháborút megelõzõen készülhetett betonból vagy nagyméretû lapos kövekbõl. A nagykapu deszkázott. A kerítések leglátványosabb eleme a nagy. KERÍTÉSEK. végig léc. Mivel anyaguk okán egyes kerítéstípusok korántsem maradandók. hogy az utcát nem egyszer teljes hosszában egynemû kerítésforma jellemezte (pl. A kõoszlopok lezárásául lépcsõzetesen rakott téglagúlát használtak. A keményfából készült léckerítéseknél érdemes odafigyelni a lecek fejének kialakítására: általában hátracsapták és hegyezték azokat. már a II. míg másutt mezõkkel díszítve vakolták (általában kanálfröccs-vakolással). A faanyagot általában karbollal tartósították. AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK A díszes régi kéményfej formáját. Kialakításuk módja. Szintén gyakori volt a deszkakerítés (palánk). volt ahol még vakolatot sem kapott. világháború elõtt terjedõben volt a drótfonatos kerítés és a kovácsoltvas kerítés. Azonban igényesebb volt a sárba rakott kõfal. annak tönkremenetele után. ez esetben a beásott oszlopokra vízszintesen colos vastagságú. borításos. de díszei lehetnek a lakásnak.vagy egyszárnyú. szembõl a szögezést takaródeszkával borították. a rígelre szögezték. míg a vaskerítést zöld olajfestékkel mázolták. A telkeket egymástól sokszor csak patics választotta el. a belterületet körülvevõ gyepûrõl. A gázfûtések terjedésével takarni kell a kéménybe vezetett béléscsövet lezáró tárcsát. egyszerû mezõdíszekkel.és a kiskapu. a kerítéseknek lábazatuk is lehetett. A kiskapuk között szép számmal találunk fedeles ácsolt keretûeket. itt drót. ami jellegtelen. Ehhez szükség lehet a helyben elterjedt. A kapuk vasalásait és zárait a kovácsok készítették. A kerítések elõtt járda húzódott. Olykor ez a két egyszerû kerítésfajta az utca felé is megjelenhetett. Valamivel igényesebb a pallókerítés.vagy téglaoszlopok közé tették. anyaguk jelentõsen függött a család módosságától. A telkeket egymástól és azt utcától elválasztó kerítések még egy településen belül is különfélék lehettek. Az öntöttvas kályhák és a lemezmasinák „ápolószere” a vaspor. így most a két háború közötti idõszak kerítéseit vesszük sorra. amit a kereskedésekben még szerencsére lehet kapni. bontásból beszerzett építõkövekre. A léckerítés mezõit gyakran meszelt kõ.vagy kõkerítés). ne változtassuk meg és ne vásároljunk üzletben kapható íves záróelemet. hiszen az utcák egyik legfontosabb látványeleme a homlokzatokkal együtt. ehhez a könnyen fonható fûzvesszõtõl a napraforgószárig sok mindent felhasználtak. A leceket a tartófára. ha már nem is mûködnek. Tudunk még a századelõn is megfigyelt tövises bozótból álló. Már a II.vagy vesszõfonat közé hasított-bárdolt deszkákat (pallókat) állítottak. sõt gyakorta a falvakat is kerítés vette körül. a kõkerítés.A régi kályhákat érdemes megmenteni: szebbnél szebb darabok. Mindig a helyben jellemzõ formák közül kell választani és figyelembe kell venni. melyet éjszakára a szekérutaknál gyepûkapukkal zártak le. lehet két. KAPUZATOK A telkeket. 35 . A TENNIVALÓK Helyre kell állítani az utcafrontra nézõ régi kerítéseket.

1 vesszô (ø 1–2 cm) fûz. 3. mogyoró. kapuzatok I. 36 .3 m széles) 0 1 m 0 1 m 5 keményfa oszlopok fenyôdeszka léc rígel 0 1 m 6 takaródeszka Kerítések.Kerítéslécformák. 5. 2. 2 keményfa karók vesszôfonás lécrátét 0 ˜1 m 3 vesszôfonás (fûz) 0 ˜1 m fûzvesszô.Palánkkerítés. veresgyûrû stb.Sövénykerítés.Karókerítés. 1. 4.Paticskerítés. veresgyûrû 4 keményfa karók hasított-faragott tölgydeszka (0.1–0.Deszkakerítés 6.

fehértégla stb. A pelyvás szinte mindig az egyik csûrfiók hosszanti végéhez épül. A csûrök tetõszerkezete mindkét végén kontyos vagy deszkaoromfalas nyeregtetõ. Formájuk meglehetõsen típusos: nyeregtetõvel fedett. Ezek azonban népi építészeti szempontból kevésbé érdekesek. cseréppel vagy bádoggal borították. A kávás kutak újabb keletûek. nem odaillõ anyagokból (pl. A kutak mellé helyezték a fa. leginkább hatkenyeresek. mint a drótfonat. gyakran a pitarajtóval szembe. még ha több karbantartást is igényel. Amerikás házaknál gyakorta találkozni öntöttvas nyomós (szivattyús) kutakkal is. ha a ház folytatásaként nem fért el. A deszkakerítések sohasem ritkán rakottak! Az illesztéseken nem lehet kifûrészelt motívum. EGYÉB ÉPÜLETEK. újabban beton kútgyûrûket helyeznek le. ezeket lehetõleg ne használjuk. márvány. Sokszor a csûr alatt boltozatos pince is épül. zömmel a két háború közötti idõszakban. olykor a tornác végébe épült az új kemence. ganajdombot.és tyúkól. mûkõ. A portákon találunk még fészert. Kiálló alacsony peremük van. a cséplés helye. kútházuk formája változatos. Fontos gazdasági építmények voltak a rovátékos ólak: a disznó. Az istálló ritkán épült külön. ilyen a jól rakható soros agyagpala. A kutak tetejét zsindellyel.) kerítést építeni. A pitarban álló kemence elbontásával. A festést nem helyettesítheti galvanizált bevonat. bürük vezettek át. fából készült hidak. ne használjunk kirívó színeket. A tetõfedõ anyag eredetileg rozsszalma. Lényegesen olcsóbb egy vesszõbõl font. korlátjuk nincs. 37 . majd deszkázott. AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK Nem szabad jellegtelen. tömegcikk kerítéslecek. vermet stb. hogy a térségben milyen fontos volt a csûrök szerepe. vagy rudakból összerótt kerítés. A portákon álló kutak a víznyerés legfontosabb létesítményei. pallók. Terjednek a profilgyalult. Középsõ része a szérû. kukoricaszárítót (górét).A telken belüli és az oldalhatáron húzódó kerítéseket készítsük helyi anyagokból. Anyaguk mindig helyi kõ. Egészen õsi ácsszerkezetek is elõfordulhatnak még: ilyen a boronafal. melyek zártszelvényre szerelten jellegtelen. az udvarra. a falu fõ közlekedési útjain rakott kõhidak épültek. melyek korai darabjain õsi ácsszerkezetek rögzültek. A kút mellett áll az ágas a kútgémmel és az ostorral. olykor silógödröt. Már az általános településszerkezeti leírásnál jeleztük. a sífer. egykor ez is rovátékolt szerkezetû. mindig a helyi mesterektõl függött. amikor a jellemzõ településképi elemeket vesszük számba. árnyékszéket. vakolt-meszelt építmények. de a falak általában deszkázottak. szinte csak abban az esetben. uniformizált megjelenésûek. A kutak oldalait kikövezik és agyaggal döngölik a fõ vízadó rétegig. ÉPÍTMÉNYEK A ház mellett a telek egyéb építményeirõl sem feledkezhetünk meg. nyári konyhát. A patakon vagy mély árkon keresztül megközelíthetõ porták elõtt kõbõl. Felépítménye a derékmagasságig kiemelkedõ kútház. majd késõbb már cserép. majd beton itatóvályúkat. A leggyakoribb csûrtípus a téglalap alaprajzú kétfiókos (kétfakkos) áthajtós csûr.

Vaskerítés (a) kapuja és (b) mezõje. 2. 3. b) Perkupa. 1994).Deszkakapuk: (a. kapuzatok II.Léckerítés kôoszlopokkal és deszkakapuval. 1. Bódvaszilas. (c) Jósvafõ (Varga L..-né – Zsanda Zs.1a 1b 0 1 m 0 1 m 2a 0 2 m 2b 2c 0 2 m 0 2 m 3 0 3 m Kerítések. Bódvaszilas. 38 .

fajösszetételüket nem ismertetjük. azonban a templomkertben.). A csûr mögötti hátsókertben vagy az udvaron álltak a gyümölcsfák. Calendula officinalis). ha rozzant állapotban vannak. Paeonia officinalis). szilvafa (Prunus domestica). a bazsaj (pünkösdirózsa. A fajokat. a tornácon cserépben. Alcea rosea). a csûröket kell megõrizni. míg a jellegzetes sírnövény a puszpang (Buxus sempervirens) volt. Matthiola bicornis). telepítsünk gyümölcsfa-sorokat. Fõként dió. a helyben kedvelt fajták. diófa. Ha elegendõ szélességû az utca. A TENNIVALÓK A kiskerteket és közterületeket ápolni kell. Húsvétkor tulipánok (Tulipa sp. raktár.) képviselte a fásszárúakat. hogy megfelelõ új hasznosítási funkciót találjunk ezeknek (pl. baromfi sem ortja.A TENNIVALÓK Különösen a régi gazdasági épületeket. mûhely). körtefa (Pyrus communis cv.(Juglans regia cv. AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK Nem szabad elbontani a régi csûröket.) nyíltak. látványos elemei lehetnek a portáknak. 39 . Májusra virított a gyöngyvirág (Convallaria majalis). jegenyét (Populus alba. Fontos. Az I. Az ablakban.). mikor mellé szõlõt (Vitis vinifera) ültettek. virágzott a mályva (muskátli. Ez ugyanis azt jelentette. Elõdeink keveset törõdtek a közterületek parkosításával. virágállványként értelmezve azokat. A hátsókert fákban mindig fajtagazdag volt. almafajták (Malus domestica cv. A vidéki arculatot egy-egy jellemzõ növény igencsak meghatározhatja. mint maguk az épületek. Pelargonium zonale). Alább felsoroljuk a legjellemzõbb. a török szegfû (Dianthus barbatus) és a jellegzetesen átható illatú estike (görög viola. M. jazmin (jezsámen. A telekhez tartozó kis elõkertekben orgona (Syringa vulgaris). futórózsa (Rosa multiflora cv. nagyobb dézsában pedig az oliander (leánder. garázs. fajtákat a helyben kedveltekbõl ajánlott összeállítani.). Az egykori kútházakat is rekonstruálni szükséges. A faluhoz vezetõ utak mentén hajdan hagyományosan gyümölcsfák sorakoztak. ágcentusok (Hyacinthus orientalis). Nerium oleander).). T.). az útszéli kereszt mellett szinte mindig hársfa (Tilia cordata. nárciszok (Narcissus sp. KERTEK A kertészeti elemek legalább annyira meghatározók egy település képében. a büdöske (Tagetes patulus). Ugyancsak kíméljük meg a kútházakat. hagyományosan ültetett növényeket. mint azt a „gyepesedjen be az udvarod!” egykori átok is mutatja. fazékban termett a rozmaring (Rosmarinus officinalis). méginkább kilukadt vederben. ibolyák (Viola sp. hogy a portát nem lakják. az udvaron is szinte mindig akadt eperfa. Felújításukkor ne „alkossunk” gicscset. Philadelphus coronarius). P . a nyezsdike (körömvirág. fatároló. számosjószág (ló. nyáron a béresrózsa (mályvarózsa. még akkor sem. helyenként fehér és fekete eperfák (Morus alba. A temetõkert sövénye pedig a gledícsia (Gleditsia triacanthos). platyphyllos) állt. szekereket. nigra ’Italica’) ültettek a hõsi halottak tiszteletére. A tornácot kordonként használták. Az udvaron nem tûrték a zöldet. hogy csak a fontosabb kerti virágokat említsük. A zöldségeskertek általában csak néhány ágyásra korlátozódtak. világháborút követõen több helyütt is a faluközpontba topolyafát. labdarózsa (Viburnum opulus ’Roseum’). nigra). tehén) se tapossa.

Bódvaszilas. Perkupa.Csûr alaprajza. 4.. 2. 1994). 3.Kútházak: rovott (a).Udvari kemence. kerekeskút (b).1 piros téglakémény BOHN -cserép súber fehérre meszelt vakolt felület piros téglasor sárga helyi agyagpala 0 1 m deszkázott kútház ácsolt keret pelyvás 2a 3 fiók csûr – szérû 2b fiók 0 4 m 4 0 1 m 5 0 5 m 0 2 m Egyéb épületek. 1989).-né – Zsanda Zs. építmények 1. Jósvafõ (Varga L.Gabonás hosszmetszete.Disznóól. Tornaszentandrás (Kecskés P .. 40 . 5.

illetve a telek oldalsó és hátsó telekhatárain a kerítés kialakításához. 29. építési engedély köteles-e. Helyettük válogassunk a határban honos fajokból. helyreállítása. ha az ingatlan tulajdonosa maga is óvja. és megkérdezni a mûemléki védelmet nyilvántartó intézményt. Közterületen hasonlóképpen kerülni kell az egynyári virágcsodákat. Tudnunk kell. ezt pedig a helyi önkormányzat jegyzõje és az illetékes építéshatóság felügyeli.AMIT SEMMI ESETRE SE TEGYÜNK A közterületekre. melyek leggyakrabban falvainkban idegenül ható kertészeti változatok. továbbá védett területen minden építmény bontása. Kétségkívül a mûemlékvédelemre szakosodott hatóságtól várható el az a szakértelem. stb. Az országos védettség mellett létezik a helyi védelem. bõvítéséhez. hamisciprusok. átépítés során csorbát ne szenvedjen. Azonban olykor ez is kevés. hogy éppen mûemlék épületet újítunk föl. illetõleg az építményben lévõ önálló rendeltetési egységek számának. mintsem az utcáinkra. (XII. amellyel biztosítható. méltó módon használja az épületet. MÛEMLÉKI ÉS HELYI VÉDELEM. ha az a falazatot (a szerkezetet) megváltoztatja! Csak bontási engedély alapján végezhetõ a lakás céljára szolgáló építmény. hogy a jogszabályok által meghatározott védelem önmagában kevés. hogy eszerint a homlokzat felújításához csak akkor van szükségünk engedélyre. húsfüstölõ építéséhez. fenyõk. azonban nem szükséges például a háztartási célú kemence. hogy a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. hogy az örökségi érték egy-egy felújítás. elkerülendõ a késõbbi gondot. 41 . hogy az a beavatkozás. A jelenleg hatályos 46/1997. évi LXIV . Fontos megjegyezni. rendeltetésének megváltoztatásával jár. melyet az épületen (és a telken) végezni kívánunk. Azonban jó tudni. amely a teherhordó szerkezetét érinti.) KTM rendelet szerint az építmény építéséhez. a homlokzat jellegét (megjelenését) – annak szerkezetével együtt – megváltoztatja. így például a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal miskolci regionális irodájának szakemberét. kertekbe ne ültessünk kertészeti örökzöldeket (tuják. elmozdításához szükséges építési engedély. Fontos tisztázni. folyamatosan jó karban tartja. Mindennek kizárólag akkor van értelme. Mégis. terülõ borókák. Építési engedélyhez kötött az építmény olyan felújítása. érdemes utánajárni. éppen ezért nem valószínû. átalakítása vagy korszerûsítése.) ezek inkább angolparkba valók. ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁS Népi mûemlékeink száma csekély. törvény alapján beszélünk mûemlékrõl (egyedi ingatlan védelmérõl) és mûemléki jelentõségû területrõl (területi védelemrõl).

boglyák elôkert virágokkal 2 1 csûr törekes szérû veteményes disznóólak kút wc tornác melletti kert zöldségeskert gyümölcsfákkal csûr mögötti kert 3a istálló trágya 3b disznóól méhes 3c veteményes 3d kôkerítés 3e kiskert Kertek 3f 3g 1. (f) labdarózsa (Viburnum opulus ’Roseum’).Egy közös porta elsõ felének kertjei (Vargha L. (e) dália. (b) büdöske (Tagetes patulus). (g) krizantém (Chrysanthemum indicum) (Csapody Vera rajzai). (c) cínia (Zinnia elegans).Kerti virágok: (a) petúnia (Petunia atkinsiana). (d) hajnalka (Ipomoea tricolor)..Virágoskertek portán. 3. 1953–54 után). 42 . georgina (Dahlia pinnata). 2.

Fontos tudni. amit magunk is elvégezhetünk. vizesedés. mérésekkel megörökíteni. csak ne váljék az épület kárára. 5. akkor az alábbiakhoz kell fognunk.). Javasoljuk. azaz mutassuk meg más épületen. Bár az épület állagfelmérését legjobb szakemberre bízni. milyen is volt az épület régen. a térbeosztása stb. szarufacsere stb. födémdeszkázat stb. ajtózár. hogy lehetõleg mindig hû másolat készüljön. hogy az épületrõl kiderül. amikor az épület külsõ megjelenése a legértékesebb. az épülethez jól illeszthetõ megoldást válasszunk. ha a kivitelezést végzõ mesterek (vagy mi magunk) nem követik az építészeti hagyományokat. de a munkafázisokat (bontás. azonban fontos. hogy az új funkciót hogyan egyeztessük össze a meglévõ adottsággal. rajzokkal. hiszen gondoljunk bele. Ilyenkor gondos tervezés után átformálható az épület. akik még ismerik a régi építési technikákat. Ez leginkább belsõépítészeti kérdés. Ne dõljünk be a kizárólag új anyagokkal és módszerekkel dolgozni tudóknak. menthetõ régi épületelemet meg kell õrizni: legyen ez öszszefüggõ vakolatfolt. felméréseket (ha vannak). biztos másképpen alakította volna a házat. hogy az épület akár több átalakításon is áteshetett az idõk folyamán. Ehhez fel kell mérni az épületet. 6.) igyekezzünk fotókkal. az a továbbiakban is biztosan fog. hogy helyi analógiát. aki tanácsot adhat a hibák megszüntetésére is. 2. hogy pontosan milyet szeretnénk.HOGYAN KEZDJÜK-VÉGEZZÜK? Ha az épület külsõ formájának hagyománytisztelõ megújítása mellett döntöttünk. hiszen általában a lakás helyiségeinek kiosztásáról van szó. azonban tudnunk kell: a legjobb kiviteli terv sem ér semmit. Ki kell tehát jelölni azt az idõszakot. meg kell határozni az esetleges épülethibákat (pl. Ezek együttesen teszik hitelessé a felújítást! 43 . A kitartó kutatás meghozza a gyümölcsét: rekonstruálhatók az épület egykori díszei. Szükség esetén meg is terveztethetjük az épületfelújítást. Ami az elmúlt évszázadokban már kipróbáltan mûködött. ennek hiányában kérdezõsködjünk. Jól meg kell terveznünk. Elõfordulhat. Ajánlott több lehetséges változatot is kidolgozni. Éppen ezért ajánlatos olyan mestereket keresni. egyben legszebb formáját mutatta. a múltban bizony szegényes díszei voltak. 4. ha a családnak módja lett volna. amit ugyanaz a mester építhetett. és ezért valami mást szeretnénk… Ez is összeegyeztethetõ elveinkkel. van-e esetleg korban megfelelõ épület. Persze nem vagyunk ellene az újnak se. 3. Minden meglévõ adottságot. Eddig az elõkészítésrõl. Minden képi és szöveges információt gyûjtsünk össze az épületrõl: fotókat. akkor nézzünk szét helyben a faluban. szerkezetfeltárás stb. Ha ez sem vezet kielégítõ eredményre. bár az egysoros elrendezés nem enged sok mozgásteret a tervezõnek. Végül: minden meglévõ. 1.

Mezõgazda Kiadó. Miskolc. Miskolc.. Csintalan Ildikó (2002): PERKUPA. ÉPÍTÉS. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Gerõ László (1984): MAGYAR MÛEMLÉKI ABC. Fejérdy Tamás (2003): MÛEMLÉKEM VAN – MIT TEGYEK. Károlyi Antal – Perényi Imre – Vargha László (1955): A MAGYAR FALU ÉPÍTÉSZETE. 306 p. 101 p.. Glózer László (1982): PERKUPA. Bp. 36 p. In: Fügedi Márta (szerk. p.. Bp. Borsod-AbaújZemplén megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht. Ybl Miklós Mûszaki Fõiskola. KORSZERÛSÍTÉS.. Bp. kiadás. Gömörszõlõs–Perkupa–Hidvégardó. 232 p.. Szikszó. bõv. 228 p. ÕSKOR. Bp.): Borsod-Abaúj-Zemplén megye népmûvészete. PETÕFI SÁNDOR UTCAI HÁZAK HOMLOKZATREKONSTRUKCIÓJA. Déry Attila (2005): RÉGI ÉPÍTÉSZETI KIFEJEZÉSEK GYÛJTEMÉNYE. Mûszaki Kiadó. Déry Attila (2000): TÖRTÉNETI ANYAGTAN. Bp. 185 p.. Sabján Tibor – Buzás Miklós (2003): HAGYOMÁNYOS FALAK. 148 p. 44 . Debrecen. Bp. PETÕFI UTCAI HÁZAK FÖLMÉRÉSE. 323 p. Barabás Jenõ – Gilyén Nándor (2004): MAGYAR NÉPI ÉPÍTÉSZET.. Bp. 125–170... TERC Kft. 1989): SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM SZENTENDRÉN. Istvánfi Gyula (2006): AZ ÉPÍTÉSZET TÖRTÉNETE. Bp. TERC Kiadó. kézirat.. Szász János – Szigetvári János (1976): NÉPI ÉPÍTÉSZETÜNK NYOMÁBAN. TERC Kft. Herman Ottó Múzeum. Budapesti Mûszaki Egyetem. 276 p. Abaújterv Bt. Bp. Iván (1997): NÉPI ÉPÍTÉSZET. Turul kiadás.. 310 p. Kovács Judit – Laki-Lukács László (2004): NÉPI DÍSZÍTÕMÛVÉSZET DÉL-GÖMÖRBEN ÉS DÉL-TORNÁBAN. Kecskés Péter (szerk.. KLTE Néprajzi Intézete.. Bp. Felmérõtábor 1993. NÉPI ÉPÍTÉSZET.. NÉPI ÉPÜLETEK DOKUMENTÁCIÓJA.. Budapest. Szabadtéri Néprajzi Múzeum. kézirat Vargha László (1953–54): PERKUPA. kézirat. Barabás Jenõ – Gilyén Nándor (1979): VEZÉRFONAL NÉPI ÉPÍTÉSZETÜNK KUTATÁSÁHOZ. Miskolc. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Varga Lajosné – Zsanda Zsolt (1994): JÓSVAFÕ. 140 p. Miskolc. 148 p. Koleszár Krisztián – É. 261 p. Bp.. Györffy István (1943): MAGYAR FALU – MAGYAR HÁZ. 2. Herman Ottó Múzeum. ÁTALAKÍTÁS.IRODALOM Balassa M. Bp. Mûszaki Könyvkiadó.. kézirat Dám László – Rácz Magdolna (1986): LAKÓHÁZAK DÉL-GÖMÖRBEN. Mûszaki Könyvkiadó. jav. Herman Ottó Múzeum. kiad. MIT TEHETEK? Bp. PETÕFI UTCAI HÁZAK FÖLMÉRÉSE. 191 p. 2. Bp. Szentendre. Mûszaki Könyvkiadó. 159 p. Szuhay Péter (1982): A SZENDRÕ KÖRNYÉKI FALVAK PARASZTI GAZDÁLKODÁSA A KAPITALIZMUS IDÕSZAKÁBAN. kézirat. Fügedi László (1986): TETÔFEDÉS. Corvina. 159 p. Mûszaki Könyvkiadó.. Vas Tibor (1978): NÉPI ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK A BÓDVA VÖLGYÉN. TERC Kiadó... Iván (1994): A PARASZTHÁZ TÖRTÉNETE A FELFÖLDÖN. Herman Ottó Múzeum. 202 p. 215 p. Mednyánszky Miklós (2005): VÁLYOGHÁZAK. Balassa M..

.

felújítása vagy újraépítése során. melyek a hagyományos mûvelôdéstörténeti és természeti értékek megôrzésérôl egyaránt gondoskodnak. épületrészek megóvása. hogy mindig érdemes a térségi hagyományokat jól ismerô szakemberek és mesterek tanácsát. megfigyelni. A Gömör–Tornai térség településeinek egyik legfôbb vonzereje az utcaképeket máig meghatározó népi építészeti örökség. . hangsúlyoznunk kell. Kiadványunk a különféle hagyományos építészeti formák.Az Ökológiai Intézet Alapítvány és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság együttmûködésében megvalósuló Turizmus a Természetért c. segítségét kérni. bevált megoldásokat. ellesni a régi. Mivel minden régi épület egyedi adottságokkal – és problémákkal – jellemezhetô. amelyek ismerete elengedhetetlen a hagyományos elemek. program célja a turizmus azon formáinak kialakítása és fejlesztése a Gömör–Tornai-karszt területén. Az általános ismeretterjesztés mellett különösen fontos feladatunk azon gyakorlati módszerek közreadása. szokások közötti eligazodásban segít az érdeklôdôknek és a háztulajdonosoknak. A legapróbbnak tûnô – ám esetleg mégis óriási jelentôségû – részletkérdések megvilágításához érdemes a helyszínen tájékozódni. Terjedelmi korlátok miatt most csak a legfontosabb szempontokra tudtuk felhívni a figyelmet. fogásokat.