1

1. A népköltészet szerepe a magyar irodalomban
I. A népköltészeti alkotások általános jellemzése: Szerzőjük ismeretlen. Évszázadokon keresztül szájhagyomány útján terjedtek. Céljuk a pihentetés, kikapcsolódás, szórakoztatás volt. Segítik egy közösség összetartását (közösségi művek). II. A népköltészeti alkotások műfaji csoportosítása: LÍRA (költészet) népdalok népköltések IRODALOM EPIKA (elbeszélő irodalom) népmesék népmondák DRÁMA (színjáték) népi játék

Népballada (összetett műfajú)
III. A népköltészeti alkotások műfaji összehangolása:

1. Lírai műfaj: népdal Jellemzői: Verses formájú Dallam is járul hozzá Egy dalnak több változata is kialakulhat (pl. eltérő szöveggel). Legfontosabb fajtái: a) b) c) d) e) f) Szerelmi dalok, pl.: Tavaszi szél vizet áraszt Virágénekek, pl.: Láttál-e már valaha csipkebokor rózsát Katonadalok, pl.: Kossuth Lajos azt üzente Bujdosóénekek, pl.: Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek Gyermekdalok, pl.: Cirmos cica, haj Csúfolódók, stb. történetet mondanak el): a népmese és a népmonda

2. Epikai műfajok (

a) Népmese: Csodás elemekkel átszőtt, kitalált elbeszélő történet. Jellemző kezdet (Egyszer volt, hol nem volt…) és befejezés (Itt a vége, fuss el véle!) Mesebeli szófordulatok, kifejezések (Szerencséd, hogy öregapádnak szólítottál!) Boldog befejezés (A jók győzelme) Meseszámok: 1, 2, 3, 7, 12, 21, 24, 99, 100, stb. Fajtái: csalimese, hazug mese, tréfás mese, állatmese, tündérmese stb. b) Népmonda: Csodás elemekkel átszőtt, elbeszélő történet, de a mesékkel szemben mindig van valóságtartalma is, (pl. egy létező hely vagy történelmi személy). A monda fajtái: eredetmonda: Egy nép eredetét meséli el. (pl. A csodaszarvas, Romulus és Rémus) hiedelemmonda: Általában egy valós helyhez kapcsolódik, annak vélt kialakulását mondja el, vagy nevét magyarázza meg. (pl. A balatoni kecskeköröm, A Fiú sziklája) történeti monda: Egy létező történelmi személy tetteiről szól. (Mátyás-mondák)

2

3. A népballada (pl. Kádár Kata, Kőmíves Kelemenné) jellemzői: Összetett műfajú: Lírai verses formájú Epikai történetet mond el, cselekménye van Drámai párbeszédek színpadra vihető, könnyen eladható Tragikus befejezés (pl.: Kömíves Kelemenné halála) Ismétlődő sorok, versszakok (pl.: „Összetanakodik tizenkét kőműves…”) Rövid, tömör előadásmód Ellentétek (jó-gonosz, gazdag-szegény) Balladai homály: előfordulnak nehezebben érthető részek, lehet hiányos a cselekmény is (pl.: Nem tudjuk, mitől dől össze Déva vára.)

2 . J a n u s Pa n n o n i u s ( 1 4 3 7 - 1 4 7 2 ) kö l t é s z e t e
I.Életrajzi adatok: Janus Pannonius felvett név (=Magyarországi János), eredeti neve Csezmiczei János. Nagybátyja Vitéz János püspök jóvoltából itáliai egyetemeken tanulhatott, s ekkor ismerkedett meg a humanizmus és reneszánsz eszméivel. Hazatérése után Hunyadi Mátyás udvari költője lett, majd belekeveredett egy Mátyás elleni összeesküvésbe, s a király haragja elől menekülve érte utol a halál. A humanizmus és a reneszánsz eszméi:

II.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában született meg a XIV. században. Lényegük: a) Humanizmus: Olyan világnézet, melynek középpontjában az ember áll (homo, human = ember). Az embert alapvető értékének tekinti, az ember dicsőségét, a földi boldogsághoz való jogát hirdeti. b) Reneszánsz (renaissance = újjászületés): Az ókori görög-római művészetek újjászületése. Mivel az antik művészetek szintén emberközpontúak voltak (emberi szobrok, az ember nagyságáról szóló drámák stb.), a humanizmus hirdetői felújjították ezeket. Pannónia dicsérete:

III.

a) Műfaja: epigramma. Az epigramma rövid, tömör a végén csattanóval végződő költemény (eredetileg sírfelirat volt.) b) Nyelve: latin (A latin egészen 1844-ig hivatalos nyelv volt Magyarországon.) c) Mondanivalója: A költő büszke rá, hogy Magyarország felveszi a versenyt Itáliával: nálunk is születnek már szép versek. Humanista hatás: Az országot egy emberi lény (a költő) teszi egyre híresebbé. d) Verselése: időmértékes verselés IV. Az időmértékes vers jellemzői:

a) A vers ritmusát a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása adja meg.

a halál is harc közben érte (halálos sebesülés Esztergom ostrománál). a hazám is büszke lehet rám. de nehéz életformát. Szellemem egyre dicsőbb. éhség. Nagy szerelme volt Losonczy Anna (Júlia). a vers formája: disztichon. gyakran katonáskodott. bátorság 6-8. 9. szomorúság. Irodalmunk a török időkben I.3 b) A szótagok hossza: Hosszú: Ha a szótag magánhangzója hosszú. versszak: a vitézek örök dicsőségre. Jele: U c) A szótagok verslábakba rendezhetők. Tartalma: a költő a végvári katonák életét örökíti meg. Például: „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek. versszak: a katonaélet árnyoldalai: fáradság. Szerkezete: 1. Jele: Rövid: ha a magánhangzó rövid. versszak: tetőpont: a vitézek példamutatása: emberség. Sokra becsülnek már. versszak: a végvári élet dicsérete (ez a legszebb a világon). Egy katonaének: Műfaja: dal. halálos veszélyek. versszak: a katonaélet szépségei: dicsőséges harcok szép fegyverek 5. Életrajzi adatok: elszegényedett nemesi családból származott. 2. dicsőség. ezek közül a leggyakoribbak: : spondeus U: trocheus UU: daktilus UU: pürrikhiusz U : jambus UU : anapesztus d) A soroknak is külön elnevezésük van: Ha egy sor hat verslábból áll: hexameter Ha egy sor öt verslábból áll: pentameter Ha hexameterek és pentameterek váltogatják egymást. Balassi Bálint (1554-1594) 1. vagy egy rövid magánhangzó után legalább két mássalhangzó áll. s általa híres e föld!” 3. 2-4. mivel vállalják ezt a szép. személyes élményei alapján is. Végül Isten áldását kéri rájuk. . S most Pannónia is ontja a szép dalokat. megismerte a végvári vitézek életét is. és legfeljebb egy mássalhangzó követi.

2. újságíró . Politikusként célja a török kiűzése volt Magyarországról egy önálló magyar hadsereg felállításával.) b) eposz: hősköltemény. Műfaja: barokk eposz a) Barokk: a reneszánsz utáni művészettörténeti korszak (XVI-XVIII. A láthatatlan ember. író: fontosabb művei: az én falum. körmondatok) 2. Irodalmi jellemzői: 1. Mély vallásosság (Zrínyi többször is imádkozik istenhez. b) Szigeti veszedelem Tartalma: dédapjának. Ezekhez lantkíséret is járult. Bár a harcot a magyarok elvesztik a törökkel szemben. 26 históriás éneket hagyott ránk. Históriás ének: több száz soros elbeszélő költemény. Foglalkozása: általános iskolai tanító. III. Az énekek fontos történelmi források a török háborúk korából. jellemző eposzi kellékekkel.: vitéz Zrínyi 4. Az Eger vár viadaljáról szerzett ének az Egri csillagok alapvető forrása lett. Bonyolultság (hosszú cím. In medias res kezdés: a dolgok közepébe vág. melynek témája mindig egy történelmi esemény. Epikai mű: több száz soros elbeszélő költemény. Gárdonyi Géza: Egri csillagok I. költő: legismertebb verse: Fel nagy örömre (ma katolikus karácsonyi ének). politikus és hadvezér. Állandó jelzők. Költőként ránk hagyott legnagyobb műve a Szigeti veszedelem.: eszéki híd felégetése). század). (~ Himnusz) Emberfeletti tulajdonságokkal rendelkező hősök: Zrínyi Miklós. fiát is hazaszeretetre nevelte. a szigetvári hős Zrínyi Miklósnak állít emléket az 1566-os szigetvári ostrom történetének megírásával. Tinódi Lantos Sebestyén (1505?-1556) Élete: Jobbágysorból felemelkedve Török Bálint íródeákja lett. mégis ők a mű igazi hősei. Eposzi kellékek: Bevezető könyörgés: Zrínyi Szűz Máriához fohászkodik.4 II. ismétlődő kifejezések: pl. Szerepük: 1. Zrínyi Miklós (1620-1664) a) Életrajzi adatok: költő. Hadvezérként több sikeres csatát vívott a török ellen (pl. az előzményeket később tudjuk meg Isteni beavatkozás: a magyarokra Isten bűneik miatt küldi rá a törököket. Isten rabjai. az egri remete Születési hely: Agárdpuszta (Gárdony) Család: édesapja Kossuth fegyvergyárosa volt 1848-ban. Seregszemle: a döntő csata előtt bemutatja a magyar és a török sereget is. Miután gazdája török fogságba esett. Gárdonyi Géza (1863-1922). Egri csillagok. mely általában egy nemzet történelmének nagy eseményeiről szól. vándor énekmondóként járta be az országot.

hanem Gergelyék is visszakapják elrabolt fiukat. a Héttoronyba záratott. Gábor pappal aknás robbanást kísé relnek meg a török szultán ellen. a félszemű török. A várostrom során Dobó feltétel nélküli hűséget követ el a védőktől. . Gergely és Mekcsey ugyan megpróbálják megszöktetni. erre esküt is tesznek. a fiatalok össze is házasodnak. s Gergely is fogságba esik. Keletkezése: Az írót öt éves kisfia ösztönözte legjobban (mindent tudni akart az Egri várról) Gárdonyi alapos kutatómunkát végzett: 1. Mivel nem hajlandó törökké válni és a szultán szolgálni. milyen csellel vette be a török Budát: amíg a magyar főurak a csecsemő királlyal a szultánnál vendégeskedtek. A kapitány szigorúan elbánik mind a török leveleit hozókkal. A harc során a török minden próbálkozását sikerül visszaverni. sőt a törökök többi rabjait is kiszabadítják Dobóval. de ismét sikerül megszöknie. fejezet: A rab oroszlán A címben említett rab Török Bálint. a janicsárok beszivárogtak a budai várba. 4-5. Gábor pappal együtt Török Bálint udvarába kerül. A fiú az egyik volt fogollyal. cselekménye b) c) 1. Éva közben a királynő udvarhölgye lett. 3. élete végéig fogolyként kell élnie. de az őröket nem sikerül megtéveszteniük. A fiú azonban az éj leple alatt megszökik. s tanítójával. A védők között ott van Dobó.a regény főszereplőit édesapjáról mintázta meg: Bornemissza Gergely. Jancsikát. akit a szultán a konstantinápolyi börtönbe. mivel szülei egy gazdag hadnagyhoz akarják kényszeríteni. beutazta a regény helyszíneit és jegyzeteket is készített a leendő regény számára. de kötelességtudó és hazáért meghalni kész várkapitány. s olasz énekeseknek öltözve be is jutnak Török Bálinthoz. Gábor pap egyedül hajtja végre. Mellette Gergelynek Évát is meg kell szöktetni. Tartalma. fejezet: Oda Buda! Gergő közben kamasz fiúvá serdült. Mivel az akció életveszélyes. levéltári iratokat nézett át. többek között Bornemissza Gergely találmányainak köszönhetően. majd az árulásra készülőkkel. ezért elrabolja Gergelyék kisfiát. s azt vérontás nélkül sikerült is elfoglalniuk. Mekcsey és Gergely is. Ez a szökés sikerül is. 2. a) Egri csillagok Műfaja: regény elbeszélő történet: cselekménye van nagy terjedelem (akár több száz oldal is lehet) fejezetekre tagolt (5 fejezet) sok szereplője van. A Töröknél Ali és Ahmed pasa mellett felbukkan Jumurdzsák.5 II. de a vagyon nem kápráztatja el: örök hűséget fogad a szegény Bornemissza Gergelynek. A regény végén nemcsak a törökök vonuln ak vissza. fejezet: Hol terem a magyar vitéz? Ebből a fejezetből meg a regény legfontosabb szereplőit.Holdfogyatkozás A török támadást indít Eger ellen. amit még Jumurdzsáktól vett el. 2. szereplői. a fiúknak búcsúzóul odaajándékoz egy zöldköves gyűrűt. aki a gyűrűjét szeretné visszaszerezni. A robbanás során a pap meghal. alapvető forrásként használta fel Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekeit. 3. Gergőt Vicuskával együtt elrabolja Jumurdzsák. A fejezet végén megtudjuk. mint fegyvertartó Dobó István: szigorú. . fejezet: Eger veszedelme.

ahol Döbrögi nem csak a ludakat veszi el tőle. Lúdas Matyi II. hogy bosszút állhasson a kegyetlen földesúron. s különböző álöltözetekbe bújva (ács. Szórakoztatni az olvasót. Csokonai hatására az írással is megpróbálkozik. Fazekas Mihály(1766-1828) élete jelentős részét katonáskodással töltötte. a Füvészkönyv egyik szerzője. orvos). Matyi bosszút esküszik.) 3. c) A mű vándormotívumra épül: Vándormotívum: olyan cselekmény. változatban is ismert. a korabeli gyógyítási módszerek. A spanyol változatban pl. . Döbrögi megjavul) e) Rövid tartalmi áttekintés: Matyi özvegy anyjával él együtt nagy szegénységben. Századi Magyarországot. Döbrögi a három verés után megjavul. Egy nap azonban mégis elmegy a piacra eladni édesanyja libáit. s további életében már jó lesz a szegényekhez. mivel a szerző eredetileg színpadra szánta. török stb. tehát epikai mű verses formába íródva. Kecskés Juannak hívják a főhőst és a kecskéit veszi el tőle a gonosz földesúr. olasz. hanem még meg is botoztatja. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi I. 2. aki a mű végére ennek hatására meg is javul. tudós emberré válik.Hajdan egy faluban…’’-Egyszer volt hol nem volt…) jó és rossz harca (Matyi Döbrögi) meseszám: háromszoros verés boldog befejezés (Matyi győz. téma. grúz.) d) A Lúdas Matyi egy népmese feldolgozása. illetve ravaszsággal (hasonmást állítva) háromszor is megveri Döbrögit. f) Jellemző a szereplők jellembeli fejlődése: 1. s megőrizte a mese jellegzetességeit. 2. Erkölcsi tanulság: az életben a jók nyerik el az igazi boldogságot. buta fiúból ravasz. (Lúdas Matyi esete spanyol. (A földesurak kegyetlenkedései. Bemutatni a XVIII. g) A mű célja: 1. francia. Mesei jellemzők a műben: népmesei kezdés (. de sokáig semmit nem hajlandó tenni sorsa megváltoztatásáért. stb. amely több nép irodalmában is előfordul. a) Műfaja: elbeszélő költemény.6 5.. Matyi a verés és a megaláztatás hatására lusta. b) Szerkezete: négy levonásra tagolt. s leghíresebb műve a Lúdas Matyi. híres biológus: az első magyar nyelvű növényhatározó.

nagyon fiatal. szerelme Vajda Júliával (Lillával) nem teljesedhet ki: a költő szegénysége miatt nem veheti el Lillát feleségül. belső világa Mivel ezek a képek az egész verset végigkísérik. amit elviselt volna. számára egyedül a halál jelentheti a megoldást. műveiben az előbb idézett gondolatok többször is visszatérnek. Lényegét hármas jelszava adja meg: 1. . békét hirdeti meg. Csokonai Vitéz Mihály (1773-1802) Az egyik legszerencsétlenebb sorsú magyar költő: gazdag családja fokozatosan elszegényedik (édesapja hirtelen halála. 2. b) Keletkezése: a vers Csokonai életének egyik legválságosabb pillanatában íródott. a tündér képe a remény.”) A vers két alapvető metaforára épül: 1. s a debreceni kollégiumból is emiatt csapták ki. Csokonai Vitéz Mihály költészete I. mindennek beteljesülését jelentette Lilla szerelme. Magyarországon Csokonai tekinthető a felvilágosodás legnagyobb költőjének. Keserűségét tükrözi vissza ez a költemény. kiszáradt kert képe: Csokonai boldogtalanságát. allegóriának nevezzük őket. Pl: ők is adózzanak (közös teherviselés). 3. 4. s a szegénységből sem tud kitörni. gazdag támogatót. Teherviselés: az emberek közötti összefogást. Mindezekhez társult Lilla elvesztése. Szabadság: minden ember szabadnak születik el kell törölni a rabszolgaságot és a jobbágyok terheit 2. versszak: végső búcsú a Remény tündérétől: a költő már nem látja értelmét az életnek. metafora). amelyik több versszakon vagy akár az egész költeményen keresztül végigvonul. versszak: egy hervadó. Egyenlőség: minden ember egyenlőnek születik el kell törölni a nemesség előjogait. versszak: a Remény istennőjének szemrehányó megszólítása: amit adott. A felvilágosodás hatása: Felvilágosodás: a XVIII. logikusan megszerkesztve: 1. s a költő számára ez volt a legnagyobb csapás.7 6. szép jövő áll előtte. 3. melyben a szerző fájdalommal emlékszik vissza a múlt eseményeire. ezek után már csak a halálra vágyik. a kert képe a költő élete. Az allegória olyan költői kép (megszemélyesítés. azt mind visszavette tőle. ha Lilla kitart mellette. hasonlat. tehetséges költő. életöröm. de verseire nem talál kiadót. tüdőbajban halt meg. vers elemzése(Csokonai legismertebb verse) a) Műfaja: elégia lírai műfaj: szomorú alaphangulatú vers. III: A Reményhez c. II. a műveit nem értékelik. c) Szerkezete: 4 versszakból áll. században kialakult világnézet. kiváló tanuló a debreceni kollégiumban. Úgy érezte. amikor kicsapják felvilágosult nézete miatt. A tündéri alak Lillára is utalhat. („Testem földbe vágy. versszak: egy virágzó kert képe: a költő boldog pillanatait jelképezi a kert metaforája. hogy barátai cserbenhagyták. házuk leégése). Lilla 2. szegénységét jelképezi.

hazaszeretet. ezért könyörög hozzá. az első számú nemzeti énekünk. ellentétek-pl. versszak: még lemondóbb. költő: legismertebb műve a Szózat. a forradalom után bujdosnia is kellett. 8. Vörösmarty Mihály: Szózat I. a második számú nemzeti énekünk.pl. versszak: a magyarok erényei. Szatmárcseke A reformkor előtt. csonthalom. Kölcsey Ferenc: Himnusz I. versszak: a magyarok bűnei. „bércre hág és völgybe száll. gazdálkodó (a Nádasdy család birtokain) a Kisfaludy Társaság alapító tagja. a fiatal Petőfi Sándor felkarolója (állást szerez neki a Pesti Divatlapnál). magasztos eszmét megéneklő.: bánat. szenvedés. érzelmesség – pl. 1848-ban Kossuth lelkes híve. ügyvéd. 1. tanulság: Isten a bűnei miatt sújtja a magyar népet. . Fél szemét himlő következtében veszítette el. ügyvéd. házitanító a Perczel családnál.: „Őseinket felhozád Kárpát szent bércére…” 3. század első felének uralkodó művészeti stílusa.. 2-3. Himnusz (a magyar nép zivataros századaiból) a) Keletkezése: 1823. „Kínzó rabság könnye hull…” 4. gazdálkodó (szatmárcsekei birtokok). vert hadunk.8 7. Istent dicsőítő. II.pl. mint az első: áldás helyett már csak szánalmat kér a magyarok számára.: dicső múlt →← szomorú jelen. 8. Szatmár megye országgyűlési képviselője. költő: alapvető műve a Himnusz. nyelvújító. Alapvető mondanivaló. múltidézés . lángtenger. c) Szerkezete és műfaja: 8 versszakból épül fel Keretes szerkezet: az első és utolsó versszak majdnem azonos... Tevékenysége: jogász. vesztes csaták (közelmúlt és jelen): pl. fantasztikus képek . Ebből következik.: „Kunság mezein ért kalászt lengettél…” A Himnuszt Erkel Ferenc zenésítette meg. d) Romantikus vonások a műben Romantika: a XIX.pl. Vörösmarty Mihály (1800-1855) Tevékenysége: jogász. hogy: b) Műfaja: himnusz = ünnepélyes hangulatú. Tájábrázolás . Jellemzői: 1. dicső csatái (régmúlt): pl. a költő egyedül Istenben látja a megoldást.” 2. Kölcsey Ferenc (1790-1838) Gyermekkora: korán árvaságra jut. január 22. Mátyás győzelme Bécsben 4-7. 5. az osztrák önkényuralom idején keletkezett → hangulata reménytelen.: vérözön. versszak : Istenhez könyörgő megszólítás: áldja meg a magyarságot. illetve hozzá könyörgő költemény.

dicső csatái: pl. c) Szerkezete és tartalma: 14 versszakból épül fel. lelkesítőbb óda A magyar néphez szól. Ez a jövő jövőképet nem rajzol ki. versszak: a magyarság újbóli buzdítása: a haza melletti további kitartás. 3-5. A reformkorban íródott. Szózat a) Keletkezése: 1836. versszak: a magyarok jelene: sok balszerencse után is él a magyarság 10-12. Szózat Vörösmarty Mihály 1836: A reformkorban bizakodóbb. Jövőnk lehet boldog. A Himnusz és a Szózat összehasonlítása (összefoglalás) Szempont Írója Keletkezése Hangulata Műfaja Kit szólít meg? Idősíkok Himnusz Kölcsey Ferenc 1823: Az önkényuralom idején reménytelen hangulatú himnusz Istenhez könyörög. küzdelemben kihal a magyarság. (a magyarság kihalásával). 13-14. már lát jövőképet is. Vegyünk példát az elődökről és harcoljunk a jogainkért a legutolsó pillanatig. ha Isten segít rajtunk. hanem a magyarságot szólítja meg. de lehet végzetes is akkor lesz. hogy nem Istenhez szól. d) A költemény célja: egy válságos pillanatban lelkesíteni kívánja a magyar népet : ne adjuk fel. b) Műfaja: óda: = ünnepélyes hangulatú. amikor a magyarság már jelentős eredményeket ért el a császári udvarral szemben. Romantikus mű Küzdelemre buzdít. „egy jobb kor”. Hangulata jóval bizakodóbb. Keretes szerkezet: az első kettő és az utolsó kettő versszak majdnem azonos. Keretes szerkezet. versszak: a magyarok jövője a költő két lehetőséget lát: „éltet vagy halált!” 1. versszak: a magyarság buzdítása: a haza. 1-2. Árpád és a honfoglalás 6-9. III. a hon melletti kitartásra a végsőkig. A múlt és a jelen idézése mellett A múltat és a jelent említi meg.9 II. Ezért a költő nem Istent. Romantikus mű Mondanivalója Szerkezete Stílusa: . 2. versszak: a magyarok múltja. mint a Himnuszé. A Szózat zenéjét Egressy Béni szerezte. ha nem adjuk fel. magasztos eszmét megéneklő költemény. eljön a magyarság szép jövője. Rajtunk már csak Isten segíthet. amit eddig elértünk. A himnusztól az különbözteti meg. Keretes szerkezet. az állandó harcokban. A jövőnk lehet szép is.

” – Írja a napról. Itt ismét kitüntették: Bem tábornok seregében őrnagyi rangot kapott. „Így élt a szabadságharc költője” I.budai forradalom egyik győzelemre vivője. Egy gondolat bánt engemet: megálmodta leendő halálát: „Ott essem el én. Szülei Petrovics István mészáros és Hrúz Mária cselédlány. hősökhöz méltóan életét áldozta a magyar szabadságért. 1843-44 telét nagy nyomorban Debrecenben töltötte.. Petőfi Zoltán. A fiú maga is Petrovics Sándor néven szerepel születési oklevelekben. c) „Szabadság.. b) Foglalkozásai: Hányatott élete során vándorszínészként bejárta egész Magyarországot. július 31 -ig . hogy a várost egyik versében „születésem helyének” nevezi. aki előre megérzi a jövőt – Petőfi több versében is jósolt forradalmat és a saját halálát is. Például: A puszta télen : „Mint kiűzött király. 1848 elején a márciusi ifjúság fő szervezője lett. de fél év múlva gyenge szervezete miatt leszerelték a seregből.10 9.” 1842-ben nyomtatásban is megjelent első verse. Ahogy ő írta:”.” A nép nevében: Dózsa Györgyöt emlegetve jósol népfelkelést az uraknak. Ameddig anyagi helyzete engedte. Költői pályafutása Aszódon kezdődött. Hamarosan meg is született fiúk. január 1-jén. A szabad sajtó első terméke a Nemzeti dal és a Tizenkét pont. Majd a Pesti Divatlapnál segédszerkesztőként dolgozott. A költő többek között Aszódon .itt kezdtem el verseket csinálni. Szeptember végén: megérzi. gyermekkor. Innét gyalog Pestre ment .. Pesten és Pápán is megfordult. Március 15-e joggal kapta a Petőfi napja elnevezést is. Petrovics István igyekezett fiát jó iskolába járatni. a Nemzeti dalt Beáll honvédnek és életét is áldozza a szabadságért. Forradalmi költészete 1. környékünkön Sárbogárdon és Cecén is fellépett. szeptemberben kapitányi rangot kapott és átlépett a honvédsereghez . a harc mezején. szerelem!” (Életének legboldogabb évei: házassága és forradalmi tevékenysége) 1846 őszén megismerkedett Szendrey Júliával. hogy Júlia a költő halála után újra férjhez fog menni. s egy év múlva feleségül is vette. 1823. Gyermekkorát Kiskunfélegyházán töltötte. A borozó. 2. Továbbra is járta az országot ... II..1848 tavaszán belépett a nemzetőrségbe. Majd Sopronban beállt katonának. Selmecbányán. Megírja a forradalom indulóját. A János vitéz meghozta számára az országos elismerést is. Petőfi Sándor életrajza a) Család. ahol Vörösmarty személyében támogatóra lelt. . A vátesz költő Vátesz: látnok . amikor a segesvári csatában. sőt még véres koronáját is megemlíti. Vele harcolt egészen 1849. Petőfi szerepe az 1848-as forradalomban Márciusi ifjúként a pest. jós. a városhoz való kötődését bizonyítja. Szülei igyekeztek számára biztosítani a tanulási lehetőséget. iskolák: Kiskőrösön született. csak később veszi fel a magyarosabb hangzású Petőfi nevet.

. Verselése: ütemhangsúlyos verselés: a) b) A vers ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja meg. Csatadal. hogy történetet mond el. Petőfi Sándor: János vitéz 1. A j u h á s z n a k ú g y is na g y m e l e g e v a g y o n. Petőfi egy éjszaka alatt megírta a Nemzeti dalt indulónak. Műfaja: Elbeszélő költemény.A harcmező helyett jobban szeretne a családjával lenni. maximum 4 szótagból állhat. országosan ismertté tette Petőfi nevét. Egysége az ütem.: . 3.Az egész háborút őrületnek tartja. c) Pl.Kételkedik a szabadságharc győzelmében. alábbhagy a lelkesedés. március 14. békére vágyik.Kiábrándul a harcokból. miután a bécsi forradalom hírére az ifjak elhatározták. amelyek közül egyértelmű. Keletkezése: 1844-ben a Kisfaludy Társaság pályázatára adta be a költő a János vitéz kéziratát.11 A Nemzeti dal: a) Keletkezése: 1848. Tulajdonképpen verses mese. (Ma ismert zenéjét Tolcsvay László szerezte. . s ezt egy meggyőző érveléssel el is éri : olyan választási lehetőségeket tár a tömeg elé. Egy hangsúlyos szótagot 1-3 hangúlytalan szótag követhetegy ütem minimum 2. Nemcsak az első díjat nyerte meg vele a költemény. 2. 10. Négy nap dörgött az ágyú Lelkesítő költemények: Csatában. felező nyolcas. c) Célja: lelkesíteni a forradalmi tömeget. döntő. ezért az epikai műfajhoz sorolhatjuk. Mi ne győznénk? Utolsó verseiben viszont érezhetően megváltozik a hangulata: a) Pacsirtaszót hallok megint: ..” . háromütemű tízes stb. Versei a szabadságharc idején: Csataleírások: A vén zászlótartó. b) Műfaja: dal (lírai műfaj). Az ütem hossza: Egy ütemben csak egy hangsúlyos szótag lehet. hogy Pesten kirobbantják a felkelést. F ö l ö s l e g e s d o l o g s ü t n i e o l y n a g y o n. ősi hatos. b) Szörnyű idő:(ez a költemény Petőfi utolsó verse) . Az ütemhangsúlyos verselés típusait a verssorok szótagszáma alapján nevezzük meg: pl. Bár verses formában íródott.) 3. hogy melyik a jó: szabadság (kard)  rabság (lánc) dicsőség (harcolni a hazáért)  szégyen (sehonnai bitangként meglapulni) szép magyar név (büszkeség)  gyalázat (szégyenteljes hírnév) d) Ma harmadik számú nemzeti énekünk.T ü z e s e n s ü t l e a n y á r i n a p s u g á r a Az ég tetejéről a juhászbojtárra.

aki hazaindul. János vándorlása során előbb zsiványokkal találkozik. 4. A sötétség országa boszorkányok óriások halász óriás medvék oroszlánok sárkánykígyó tündérek Iluska 8. de egy óriás a tündérek szigetéig igen. akiket leitat. s az útra magával visz egy rózsát Iluska sírjáról. Itália) 2. Tatárország. Egy erdőben jutva János egy fazekassal találkozik. A mű cselekményét legkönnyebben a helyszínekhez kötve jegyezhetjük meg. Óriásországban fazekas óriások 7. Újra otthon 6. Egy griffbe kapaszkodva mégis hazajut János értesül Iluska haláláról. jutalmul pedig hozzáadná a lányát. Még a kincsükre sem tart igényt. Jancsi elcsapása a nyáj elvesztése miatt. szereplői. a következő rövid táblázat is így foglalja össze. Hősünk nem ijed meg: előbb az óriások csőszét. A szerelmesek búcsúja. s az életét is alig tudja megmenteni. A király gazdaggá teszi Jánost. cselekménye. János eljut az Óperenciás-tengerhez. (pl. 3. Helyszínek 1. egészen a boldogsága eléréséig. Kalandos vándorlás országról országra. mert rablott holmi. Óperenciás-tenger 9. Majd beáll huszárnak a és számos országot bevándorol. A király János vitéznek francia király kereszteli el. majd királyukat győzi le. Tündérország . Az őröket legyőzve Já0nos beléphet a tündérek földjére. s ezzel szolgáivá teszi az óriásokat Az óriások segítségével János legyőzi a boszorkányokat. hajósok griffmadár János menyecske Haza felé hajózva János viharba kerül. Az élet vízét megtalálva sikerül Iluskát is feltámasztani. Bánatában újra nekivág a nagyvilágnak. majd Tündérország királyaként az őrök boldogságot is megleli.12 4. Szerecsenország. és rájuk gyújtja a házat. aki figyelmezteti az óriásokra. A mű szerkezete. Franciaország A huszárok legyőzik a törököket. Jancsi faluja Szereplők Jancsi Iluska a mostoha Jancsi gazdája zsiványok huszárok Cselekmény Jancsi szerelme Iluskával. János francia királylány elmeséli az élettörténetét árvaságáról és Iluskáról. s Jancsi még a királylányt is kiszabadította. tartalma A János vitéz 26 fejezetből áll. sikeres bosszút állva a gonosz mostohán is. majd vitája a gonosz mostohával. aki a törökök miatt a királylányt nem veheti el. Tartalma: a címszereplő kalandjait meséli el. Bár a halász nem viheti át a végtelen vízen. Úton hazafelé 5.

a király érzi hogy nem látják szívesen. szeretetteljes családi légkör. Hiába vendégelik meg a bőséges lakomával Montgomery várában . III.: Emlények. Ő ezt nem vállalta.) Balladai homály: előfordulnak nehezebben érthető részek . Megválasztották az MTA titkárának is. versszakok: ”Edward király. Mivel a bárdok csak a véres tetteit éneklik meg. hogyan tért vissza Edward Londonba. tömör előadásmód Ellentétek (jógonosz. Ferenc József Magyarországra látogatott. c) Tartalma : Edward angol király a leigázott Walesbe látogat. cselekménye van drámai párbeszédek színpadra vihető. s Aranyt kérték fel egy üdvözlő vers megírása. pl. pl. Szondi két apródja. lehet hiányos a cselekmény is. legnagyobb verseit a szabadságharc leverése után írja meg. A walesi bárdok. b) Műfaja: ballada Összetett műfajú: lírai verses formájú epikai történetet mond el.: Nem tudjuk . c) Iskolái: kitűnő eredménnyel végez Nagyszalontán és a debreceni kollégiumban is.. Verseiben legtöbbször visszatérő gondolatok: Petőfi siratása. László. Haragjában azt követeli.ének. Nagyszalontán egy ideig nótáriusként (jegyző) dolgozott. A korabeli költők vezéreként gyakran kifejezte ellenállását az önkényuralom ellen. Arany János (1817-1882) a) Születési hely: Nagyszalonta. Letészem a lantot. Edward megtébolyodása Ismétlődő sorok.A szalontai nótárius”: Arany János élete és költészete I.13 11. . .: Koldus. hogy énekesek zengjék el dalba foglalva cselekedeteit. helyette írta meg A walesi bárdokat.: a történelmi balladák : V. b) Család: elszegényedett nemesi család. Költészete a szabadságharc után Bár a Toldi már 1846-ban országosan ismertté tette Aranyt. d) Tevékenysége. s nem hajlandók dicsőíteni őt. pl. II. zsarnokelnyomott stb. foglalkozásai: Petőfihez hasonlóan ő is vándorszínész Többször vállalt tanítói állást. könnyen előadható Tragikus befejezés: a bárdok halála. A szabadságharc bukása után a nagykőrösi gimnázium tanára lett. majd beleőrül tettei miatti lelkiismeret furdalásába. A walesi bárdok a) Keletkezése: 1857-ben I. angol király léptet fakó lován…” Rövid. A szabadságharc felidézése. ötszáz dalnokot végeztet ki. Családi kör Az ellenállás megfogalmazása az önkényuralommal szemben pl.

század első felének uralkodó művészeti stílusa..) Előzménye: Ilosvai Selymes Péter Toldija a XVI. Két további része a Toldi szerelme és a Toldi estéje. A mű keletkezése: 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára adta be a költő a kéziratát.: „ Orcákon .” fantasztikus képek – pl. A Toldi-trilógia első része. Műfaja: Elbeszélő költemény: Bár verses formában íródott. mondanivaló: A vers szereplői párhuzamba állíthatók a korabeli magyar jelennel.” 12.: „Földet. hogy történetet mond el. legelni jót. hegy-völgyet benne lelsz. Nem verses mese! Toldi valóságos történelmi személy volt. Nemcsak az első díjat nyerte meg vele: a költemény országosan ismerté tette Arany nevét. 3.: a csaták emléke: ”Levágva népünk ezrei…” érzelmesség – pl. Ha meg tudjuk fejteni a jelképeket. ezért az epikai műfajhoz sorolhatjuk. egyértelművé válik a mű mondanivalója is. e) A walesi bárdok romantikus vonásai Romantika: a XIX. Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem Majd kilenc-tíz emberöltő régiségben. döntő. ugyanúgy nem hajlandó Arany sem (és a többi magyar költő) Ferenc József köszöntése.14 d) Tanulság.: . . Messziről lobogva tenger pusztaságon. 2. folyót. A Toldi verselése: ütemhangsúlyos verselés: négyütemű tizenkettes. Jellemzői: ellentétek – pl. mint Edward dicsőítését. mint félelem.M i n t h a p á s z t o r t ű z é g ő s z i é j s z a k á k o n . Arany János: Toldi 1.: zsarnok elnyomottak múltidézés – pl.: „A nap vértóba száll…” tájábrázolás – pl. (Trilógia = három részből álló irodalmi mű. Jelképek (szimbólumok ): A Walest leigázó Edward = A Magyarországot leigázó Ferenc József A leigázott walesi tartomány = Magyarország A walesi véres harcok = az elmúlt szabadságharc A bárdok = a magyar kötők Mondanivaló: ahogy a bárdok inkább a halált választják. a költemény a hozzá fűződő mondákat dolgozza fel. századból. sőt még Petőfi barátságát is megszerezte vele.” Pl. sápadt el a harag.

hogy megbosszulja a két fiát. Györgyöt viszont száműzi a király udvarból. Miklós Budára készül a királyhoz kegyelmet kérni a bűne miatt. de Lajos átlát a szitán: csak akkor adja oda. György felbíztatja a szolgáit Miklós bosszantására. ének: A nádasban 6. b) A 12 ének tartalma: Toldi Miklós. Miklós három napig a nádasban bujdosik György bosszúja elől.a Csepel-sziget .) HELYSZÍNEK 1-3. fegyverekre. Megígéri neki. Megmenti a tömeget egy dühöngő bikától. hogy egy cseh vitéz öldökli a magyarokat a Csepel-szigeten. cselekménye. Előtte még elbúcsúzik anyjától. amit az öreg Bence ad át neki. akiket szintén a cseh győzött le.a fogadó . A kapott pénzből bőségesen jut lovagi ruhára. A mű cselekményét legkönnyebben itt is a helyszínekhez kötve jegyezhetjük meg. aki az egyiket megöli egy malomkővel. ének: Nagyfalu 7-12. (A János vitézhez hasonlóan egy rövid táblázatban összefoglalva. Toldi Miklóst. 4-5. a címszereplő kalandjai.a király sátra . A nádasban bolyongva Miklós farkasokkal találkozik. ha György megöli a csehet. Bence újból megsegíti Miklóst: Toldiné egy cipóba sütve 100 aranyat küldött a fiúnak. ének: Nagyfalu (Toldi Miklós faluja) SZEREPLŐK Toldi Miklós Laczfi nádor hada Toldiné Toldi György György szolgái Miklós Bence Miklós. a) Az Előhang szerepe: bevezeti a művet. ezt csak Toldiné tudja megakadályozni. no meg egy kis iszogatásra is… Miklós párviadalban legyőzi a csehet Lajos megkegyelmez Miklósnak és beveszi a hadseregbe. sőt Györgyöt is megajándékozza két halott farkassal. bemutatja a főhőst. György Toldiné Miklós az özvegy Lajos király György Miklós a pesti nép Miklós Bence Miklós a cseh Minden főszereplő = TABLÓ CSELEKMÉNY Miklóst halálosan megsérti Laczfi.15 4. ének: Buda -a temető . Közben beállít György.a királyi palota . egészen a célja eléréséig.az utca . felkelti az olvasó érdeklődését. szereplői. tartalma A Toldi az Előhangból és 12 énekből áll. György megpróbálja a királytól megszerezni Miklós vagyonát. aki az utat kérdezve parasztnak szólítja. s nagy küzdelembe le is győzi őket. Miklós egy özvegytől megtudja. s a testvérek vitája az örökségről majdnem verekedésbe torkollik. A fiú dühében egy szálfával jelzi az irányt. A mű szerkezete. Az éhhaláltól anyja küldeménye menti meg.

amit férje parancsolt. A kőszívű ember fiai II. s később is hű maradt a forradalom eszméihez. amivel egész Ausztriát. 4. Bonyodalom: Baradlayné megfogadja. Irodalmi munkássága: író. a császári udvart fogják szolgálni. s a kitörő szabadságharcban is részt vesz. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai I.: a Királyerdő leírása b) Történelmi regény = történelmi témát dolgoz fel. Ödön – Aranka ) fantasztikus képek – pl. érzelmiség – pl. Az író célja: emléket állítani az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcnak. Végső akarataként közli a feleségével. tájábrázolás – pl. Kibontakozás: a fiúk hazatérése és szerepük a szabadságharcban: a) Ödönt Oroszországból kell hazahívni. . rész: A szabadságharc eseményei Tartalom ( a cselekmény szerkezete szerint ): 1. rész: Baradlay Kázmér halála – a Baradlay fiúk hazatérése – a bécsi forradalom II. A megyegyűléseken a haladó nemesség élére áll. 1. hogy mindannak.: a szabadságharcot húsz év távlatával idézi vissza.: zsarnokság szabadság múltidézés – pl. Szerkezet. Pozsony ( német nyelv ). Fekete gyémántok. 2. szereplők: A regény cselekményét az író két részre különíti el: I. tartalom. ill. Kecskemét ( jog ) Forradalmi tevékenység: . az ellenkezőjét fogja teljesíteni. Keletkezés: 1868-ban. 3.16 13. Jókai Mór (1825-1904 ) Születési hely: Komárom Iskolák: Komárom. újságíró. hogy három fiának olyan pályafutást ír elő. Richárddal együtt ott van pl. Ismertebb regényei: Az arany ember. ahol diplomataként teljesít szolgálatot. Nagy Bella személyében. 1848. a fiait nem Ausztria. Rab Ráby. A kőszívű ember fiai ( 1868 ) Műfaja: regény elbeszélő történet: cselekménye van: a Baradlay-család története nagy terjedelem ( több száz oldal ) fejezetekre tagolt sok szereplője van. Budavár bevételénél. hanem a magyar haza szeretetére fogja buzdítani.: nagy szerelmek ( Richard – Edit. a) Romantikus regény. Kárpáthy Zoltán. ellentétek – pl. Itthon feleségül vesz Arankát. 3. Család: két színésznőt is feleségül vett: Laborfalvy Róza. Bevezetés: Baradlay Kázmér halála óráján van. március 15-én a 12 pont felolvasója. Egy magyar nábob. 2. mert gyakran használja a romantika eszközeit.: a napfogyatkozás a világosi fegyverletétel előtt. a kiegyezés után jelent meg a cenzúra újbóli eltörlése után.márciusi ifjú. akit az apja nem akart hozzáadni. Pápa ( Petőfi barátsága ).

I.17 Richárd Bécsben van. az igazságnak megfelelően ábrázolja. II. Mikszáth által kedvelt novellafajták: szatíra: egy káros jelenség maró kigúnyolása karcolat: egy közérdekű téma humoros elemzése ( pl. Anyja azonban felkeresi és rádöbbenti a fiát. Foglalkozása: író. .) b) Humoros stílus: Mikszáth a valóságot humorral fűszerezve tárja elénk. (Egyszer elváltak. pl. A humor fajtái: irónia = finom csipkelődés. maró gúny. (Nem akarja sem szebbé tenni. Bécshez köti a gonosz kémnő. 5. mert az igaz eszmék fegyverrel nem győzhetők le. Alfonsine iránt érzett szerelme is. c) Jenőt. de a harcokban nem vesz részt. pl. Magára vállalja az Ödön elleni vádakat. Az anya szavának azonban Jenő is engedelmeskedik: hazatér. Mondanivaló: Bár a szabadságharc elbukott. 14. hogy neki is a forradalmárok között van a helye. mint egy regény kevesebb a szereplő is. a harmadik fiút a legnehezebb hazahozni. miniszteri fizetések stb. anyagi h elyzete rendeződött. parlamenti képviselő. A korlátfa c) Gyakran alkalmazott műfaja: a novella Híres novelláskötetei: A jó palócok és a Tót atyafiak (Ebben szerepel A néhai bárány története is) A novella jellemzői: epikai műfaj: elbeszélő történet terjedelme rövid ( legtöbbször pár oldal ). veresége nem szégyenletes. Pest Család: kétszer is feleségül vette Mauks Ilonát. Megoldás: Ödön és Richárd életben marad. hogy családos bátyját megmentse. Ő szintén Bécsben szolgál az udvarnál. amely a környezetet valósághűen. Richárd megszökik Bécsből (még menyasszonyát.) Főleg az újságírók alkalmazzák. mert a honvédek igaz célokért küzdöttek. nem olyan tagolt. s az egész Baradlay család kegyelettel ápolja Jenő emlékét. Tetőpont: a szabadságharc leverése után egy véletlen névcsere miatt Ödön helyett Jenő jelenik meg a bíróság előtt. Ezért állít emléket a szabadságharcnak ezzel a regényével. mint egy regényben. miután Mikszáth befutott író lett. adók. Realizmus és humor Mikszáth Kálmán műveiben. az erkölcsi diadal az ő oldalukon van. b) 4.Magyarország) Iskolák: Rimaszombat. A pénzügyminiszter reggelije szatíra = nyílt nevetségessé tétel. újságíró. Selmecbánya. és ezzel a halált is. egészségügy. de újra összeházasodtak. mert nagy nyomorban éltek. Mikszáth Kálmán (1847-1904) Születési hely: Szklabonya (Észak . többekkel együtt neki kellene levernie a bécsi forradalmat. hogy Magyarország szabadsága egy napon ismét helyre fog állni. Jókai azt is sejteti. Editet is elhagyja egy időre) és végigküzdi a dicsőséges tavaszi hadjáratot. rejtett gúny. s nem híve a forradalomnak. Írói munkássága: a) Realista ábrázolásmód: A realizmus olyan művészeti irányzat. sem elcsúfítani a valóságot. hanem nagyszerű.

18 III. Hall a glogovaiak szent esernyőjéről is. A cselekmény helyszínei: Glogova. hogy Gregorics Pál esernyőjének üreges volt a nyele. s gyanítja. fejezet: Veronika. amikor a lány rájön. Kiderül. Ady Endre (1877-1919) Szülőfalu: Érdmindszent (ma Románia) Család: elszegényedett nemesi családból származik. Szent Péter esernyője Mikszáth ezt tartotta legkedvesebb művének. Véletlenül megtudja.későbbi felesége. Wibra viszont rádöbben. 2. az elhunyt gyámfia elhatározza. fejezet: Wibra megkéri a lány kezét. fejezet: Besztercebányán meghal az öreg Gregorics Pál. kiengeszteli. s akkor az esernyő is az övé lesz. de az örökségének nyoma sincs. A történet az író gyermekkori emlékeire épül. akit a babonás falusiak Szent Péternek hittek.: Ady Endre és a szimbolizmus I. Nyugat) költő: legismertebb kötete az Új versek (1906) Szerelmei: Diósiné Brüll Adél (Léda). ahol megvacsorázik a falu vezetőivel. hogy az ernyő nyele nincs meg. meg kell fejteni a benne előforduló jelképeket. az árva leánygyermek a glogovai paphoz kerül. század fordulóján kialakult irodalmi irányzat. Új irányzatok a XX. Éjszaka álmot lát: el kell vennie Veronikát. fejezet: Wibra György a vagyon keresésére indul. Róla köztudott. és szégyenében az erdőbe menekül. de ima közbe n a pap elfeledkezik az udvaron hagyott gyermekről. Ahhoz. Meglepve tapasztalja. annak minden szépségével és babonás hiedelmeivel együtt. hogy felkutatja az öreg vagyonát. 5. hogy valaki közben egy ernyőt tett a lányka fölé. Szabadság. hozzá írta az Őrizem a szemed című szerelmes versét. az esernyőnek pedig egyenesen csodákat tulajdonítottak. hogy csak az esernyő miatt akarja elvenni. Bábaszék és Besztercebánya szintén Mikszáth szülőföldjén vannak. Lényege: a költő mondanivalóját jelképeken keresztül fejezi ki (szimbólum = jelkép). s már a lagzira készülnek. hogy gazdag ember. 15. II.az ő jóvoltából többször is eljutott Párizsba. szórakoztató olvasmány. 4. hogy egy művet megérthessünk. 3. A regényben saját szülőföldjét mutatja be. hiszen az író célja (saját visszaemlékezése szerint) az olvasók szórakoztatása volt. Boncza Berta (Csinszka). Megkeresi a lányt. A szimbolizmus hatása Ady költészetére Szimbolizmus: a XIX-XX. szülei Ady Lőrinc és Pásztor Mária. hogy abban lesz az öröksége is. ezért az örökség is odaveszett. s a regény egy boldog házasságkötéssel végződik. . hogy tényleg szereti Veronikát. Debrecen. Cselekménye. Iskolák: Érmindszent. sejti hogy az volt régen Gregoricsé. Könnyed. Nagykároly. 1. szerkezete: 5 fejezetből áll. Műfaja: regény: elbeszélő történet: cselekménye van: (Wibra Gyuri és Bélyi Veronka szerelmének története) nagy terjedelem ( több száz oldal ) fejezetekre tagolt sok szereplője van. fejezet: Wibra Glogovára megy. században I. Zilah Foglalkozás: újságíró (pl. Wibra György. Vihar tör ki.

Bella a Légy jó mindhaláligból. Gyermekkora: családja fokozatosan elszegényedett. Tiszacsécséről előbb Istvándiba. ez jó alapot jelent a műveihez is. aki később öngyilkos lett. Magyarország műveletlen marad. szülei Móricz Bálint és Pallagi Erzsébet. Petőfi: A nép nevében). azt elnyomja a környezete. Móricz Zsigmond (1879-1942) Szülőfalu: Tiszacsécse Család: szegény jobbágycsaládból származik. Ady sosem tudta végleg elhagyni az országot: visszahúzta a szíve. Házassága: Holics Eugéniát vette feleségül. akik nem értik meg Ady verseit. Három lányuk született.Dózsa György unokája A grófi szérűn A grófi szérű ~ Magyarország Az égő élet ~ 1. Bár többször is járt nyugaton (főleg Párizsban). században II. piszkos. Az elégett gabona 2. Iskolák: Debrecen. A mű a hazaszeretet egyik legszebb verse. mint Petőfi és Arany kapcsolata volt. Értelmezés: Magyarországon lehetetlen újat teremteni: aki megpróbálja. Érdekes módon a parasztok siratják meg a termést. Ugyanakkor Ady már egyáltalán nem olyan biztos a győzelemben. ide kötődik.19 a) Megváltó-versek: A Hortobágy poétája – A magyar Messiások – Az Értől az Óceánig Jelképek (A Hortobágy poétájából): A Hortobágy ~ Magyarország A csorda népek. Értelmezés: Dózsa György nevét több költő is felhasználta műveiben (pl. ez a hazája. sokat kellett nélkülözniük. Népdalgyűjtőként megismeri a szegények életét. Író: legismertebb művei novellák: (pl. Barbárok. ha kell. úgy tér vissza a költő mindig Magyarországra. költeményben viszont megváltoztatja ezt a véleményét: hiába akadályozzák („gátat túr fel ezer vakond”). Kisújszállás. versében is ezt az érzést hangoztatja: Magyarországért nem lehet mit tenni. Hét krajcár. Az Értől az Óceánig c. majd Prügyre költöztek át. hogy az övék e bús élet. Új irányzatok a XX. (pl. A Magyar Messiások c. Nem érdemes új stílusú verseket írni. nem fogja feladni: Érmindszentről indulva meghódítja verseivel az országot-világot („az Óceánt mégis elérem”).” Dózsa György unokája Dózsa György unokája ~a költő és az általa képviselt magyar nép. Ady is egy újabb népfelkeléssel fenyegeti meg a nagyurakat. Burkoltan céloz a forradalomra: mivel a parasztok úgy érzik. c) Forradalmi versek: A grófi szérűn . hogy az övék a búza (mivel ők dolgoztak vele). s ezek mindig az általa vezetett parasztháborúra utaltak. mert úgysem értik meg. Árvácska). előbb-utóbb elveszik azt a gróftól. a gróf nincs is jelen a versben. gatyás bamba társak ~ a műveletlen nép. s gyakran róluk mintázta regényei nőalakjait. s a kalász. b) A hazaszeretet verse: A föl-földobott kő A föl-földobott kő ~ Ady Endre Értelmezés: ahogy a földobott kő mindig lezuhan a földre.) Barátsága Ady Endrével éppolyan bensőséges. mint Petőfi. 16. A szívben nőtt virág ~ a versek. Sárospatak. Rózsa Sándor. A szegények semmit nem érő élete Történet: Nyár éjszakán a grófi szérűn leég a grófi búzavetés. amelyek igazi értéket jelentenek Eltemette a nótát ~ a környezet elnyomja az újítani kívánókat. . Pest Foglalkozás: újságíró (az Újság című lapnál. később saját lapja a Kelet népe). erőszakkal is: „Érzik titkon. Tragédia) és regények (Légy jó mindhalálig.: Móricz Zsigmond és a realizmus I.

sorban állás a boltban. s az anya sötétben már nem tud mosni. ahol „Attila helyett Pistának szólítottak. Bécs. sem elcsúfítani a valóságot. Tetőpont: a hetedik krajcárt egy öreg koldus adja oda. ez a nagy nyomor sajnos a parasztság nagyobb részére is vonatkozhat.) b) Gyakran alkalmazott műfaja: a novella. melynek jellemzői: epikai műfaj: elbeszélő történet. elmaradottságának ábrázolása. József Attila (1905 –1937) Híres műve a Curriculum vitae (magyarul: Önéletrajz). d) A Hét krajcár ábrázolásmódja: A család szegénységét a vidámság álarca mögé rejtve mutatja be. Kibontakozás: a hiányzó krajcárok megkeresése: az almárium. aki korán elhagyta a családot. 5. kevesebb a szereplő. ének a pénzhez. (A mű megjelenése előtt csak gyermekmeséit közölték le a lapok. beszélgetés a zsebekkel. Párizs (újabb egyetemek Makai Ödön jóvoltából) . A humoros jelenetek mögött (pl. terjedelme rövid (legtöbbször pár oldal) → nem olyan tagolt. Így válik a novella egyre tragikusabbá. Anyja Pőcze Borbála cselédlány. ” (pl. s ezzel az író szinte „berobbant” az irodalmi köztudatba. nincs hitel a boltban stb. 2. Makó (gimnázium). 3. mint egy regény. 17. tartalma: 1. (ahogy Magyarországot akkoriban nevezték). aki mosásból próbálta eltartani a gyermekeit. mert közben beesteledett. ahogy tudtam. A vidámság ellenére is éreztetni tudja az író a család nagy szegénységét: a koldustól kell alamizsnát kérniük. Mivel „a szomszédok éppolyan szegények”. (Nem akarja sem szebbé tenni. Bonyodalom: a hét krajcár története: a mosószappanra szükséges pénzből csak három krajcárt találnak meg a varrógép fiókjában. Megoldás: az egész kutatás semmit sem ért. Móricz novelláinak fő témája a magyar nép szegénységének. Gyermekkora: Mivel nagyon szegények voltak.) b) Műfaja: novella. Szeged (egyetem – kicsapják a Tiszta szívvel című verse miatt). József Attila életútja és költészete 1. Írói munkásságának jellemzői: a) Realista ábrázolásmód: realizmus: olyan művészeti irányzat.) Anyja halála után sógora.20 II. amit akkor írt. 4. Ebben részletesen vall életének addigi eseményeiről: Születési hely: Budapest (születésnapja. április 11. prédikáció a szekrényhez) ott rejtőzik a nagy nyomorúság (hét krajcárt nem tudnak összekaparni.” Az első világháború idején „úgy segítettem anyámnak. Bevezetés: az író visszaemlékezése gyerekkorára és édesanyjára. A Hét krajcár a) Keletkezése: 1908-ban jelent meg a Nyugatban. amikor a nagy gazdasági válság idején munkát próbált szerezni. az igazságnak megfelelően ábrázolja. III. Makai Ödön vette magához és nevelte fel. Iskolái: Budapest (általános iskola). tűzifalopás. Móricz a maga valóságában tárja elénk → ezért realista író. egyben a költészet napja is) Családja: apja József Áron szappanfőző munkás. mint egy regényben. A „hárommillió koldus országát”. amely a környezetet valósághűen. takarítás. c) Szerkezete. a fiókok és a zsebek kutatása közben összegyűlik még három krajcár. egy ideig Öcsödre került nevelőszülőkhöz.). papírforgó készítése stb.

szemfedőm (eltemetni sem fogja senki). anyám (meghalt). végül 1937-ben Balatonszárszón egy tehervonat kerekei alá vetette magát. amikor az váratlanul meghalt (méghozzá karácsonykor). Egyre magányosabbnak. s a gallya jut. szerelmekre sem tudott szert tenni. Anyám: 1. a Szép Szó c. s mellette igazi barátokra. 1-2. Kései sirató: 1. A vers valós élményeken alapul: a költő valóban anyjának szerzett élelmet kalandok közepette. Istenem (nem hisz benne). a pénzvilág rendszere). A gondoskodó anya bemutatása: agyondolgozta magát a családjáért (reszkető láb. hogy édesanyja súlyos betegen. ugyanakkor meghozta a költő számára az országos hírnevet is.bölcsőm (nincs gyermekkori emléke). 2. gallyazás).” – a szegények munkájáért csak egy töredéket fizetnek. eseményét mutatja be képekben ábrázolva. .21 Foglalkozásai: eredetileg magyar–filozófia–francia szakos tanárnak készült újságíró. A vers hatása: Horger Antal eltanácsolta a szegedi egyetemről. hogy miért hagyta el az anya nem önszántából halt meg! 4.) 3.. versszak: . a többit elviszi az adó. 2. forgács. folyóirat szerkesztője költő: szegedi kicsapása után dönti el. 3. A költő többször foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. görnyedt hát). Favágó Műfaja: életkép = egy személy (vagy egy közösség) életének egy pillanatát. fejfájás. Döntsd a tőkét!’’ – kétértelmű mondanivaló a tőke miatt: 1. hogy az írásból próbál megélni. s ez fokozatosan súlyosbodó idegbajhoz vezetett. élelme sincs). fiatalon meghalt. A mű végén beletörődik a megváltoztathatatlanba: a halál elkerülhetetlen. a tiszta kötény is csak álom. a költő belülről mégis beteg. 2. Halála: A költő soha sem bírta kiheverni anyja korai halálát. mert nem maradt más esélye az életben maradásra. amin a fát vágja ). s bűne még halála után is fennmarad. Emlékét több versében is visszaidézi. illetve a gazdagok. hogy ifjú asszony”). Megvádolja anyját. A jövőkép felvázolása: húsz esztendejét eladja az ördögnek = bűnözésre adja a fejét. pihenés helyett is csak munka jut. ebbe korán bele is öregedett („én nem tudtam. elhagyatottabbnak érezte magát. A költemény József Attila zaklatott belső állapotát tükrözi: „harminchat fokos lázban égek” (bár a testhőmérséklet normális. 2. Kulcsmondat: „Tövit töröm. Buzdítás a fennálló rendszer elleni lázadásra (a tőke = a kapitalizmus. harmadnapja nem eszek (éhezik. Egyszerű biztatás a favágónak( a tőke = favágó tőke. József Attila költészete a) Anya-versek: a költő sohasem tudta kiheverni. Tiszta szívvel fog betörni és ölni. baltavillogás. b) Lázadó versek Tiszta szívvel Negatív leltár: mije nincs? Apám (kivándorolt). csókom és szeretőm (magányos). versszak: képek egy favágó munkájáról (favágás. A szegénység megrázó ábrázolása: kis lábaskányi vacsora. hazám (nem gondoskodik róla).

szegénység. méz) Fannit dicsérik.csak azért. Ebből az emlékből vezeti le József Attila az ars poeticáját (költői hitvallását): ha már nem lehet tanár. századi magyar verse 1. . cukor. magasztos eszmét megéneklő költemény.) Maguk a tárgyak is (üvegpohár. s nem középiskolás fokon tanítani!” 18. Keletkezése: 1944-ben írta. szelíd tanya. akinek ez a szülőföldje. s textilkereskedő nagybátya nevelte fel. Amikor kitört a II. a költő látja mögötte az érző emberi lényeket is egy ellenséges pilóta szemével. II.a hazaszeretet egyik legszebb XX. Csehország (textilipari tanulmányok) Foglalkozásai: kereskedő (nagybátyja üzletében). erdő. emelkedett ódai hangulatban. tanár (zsidóként nem kaphat munkát). 1944-ben a németek a visszavonulás során a szerbiai fogolytáborból eröltetett menetben Magyarországra vezényelték az embereket. Iskolái: Budapest. amikor Magyarországot többször bombázták a szövetséges csapatok. gyár. mi az. s másrészt pedig fölösleges is kifejteni: ők szavak nélkül is megértik egymást. Ugyanakkor tétova is ez a dicséret. Tizenkét éves korában apját is elvesztette. s neki többször is munkatáborba kellett vonulni. A fő téma itt is a magányosság. s számba veszi. A költeményben Fanni iránti örök szerelmét írja le (még a síron túl is szeretni fogja. versein keresztül fog tanítani. költő Házassága: Gyarmati Fannival harmonikus boldog házasságban élnek. világháború alatt többször is behívták munkaszolgálatosnak. mellettük az egyetemről való kicsapatás emléke is feltűnik. (a magasztos eszme itt egyértelműen a hazaszeretet) 3. Szeged (magyar-francia szak az egyetemen).22 c) Létösszegző versek: Születésnapomra (de ide is besorolható a Tiszta szívvel) Létösszegző vers: amelyben a költő összefoglalja életének egy adott szakaszát. egyedül feleségét tekintette biztos pontnak az akkori felfordult világban.. pusztítandó vasút vagy gyárüzem. 2.a háború világa. Tartalma: Magyarország bemutatása két ember nézőpontjából: egy olyan ember szemével. méghozzá az egész magyar néphez szólóan: „Én egész népemet fogom. a) Költészete: Fanni versek Tétova óda: Keletkezés: Radnóti boldog házasságban él feleségével. Halála: zsidó volta miatt a II. temető. s ez maga a költő: bokrok. szántóföldek. Műfaja: óda = ünnepélyes hangulatú. Fannihoz írta ezt a verset is. A Győr melletti Abdánál Radnótit is kivégezték 22 társával együtt. amit elért. s az út során többször is szörnyű vérengzést vittek végbe köztük. kényszermunkára. virágok. b) Nem tudhatom…. mit is érez felesége iránt. . világháború.a béke földje. Radnóti Miklós költészete I. mert egyrészt nem tudja szavakkal visszaadni. csak lerombolandó katonai célpontokat lát. mert zsidó volt! -. Radnóti Miklós (1909-1944) Születési hely: Budapest Család: születésekor meghalt az édesanyja és az ikertestvére. aki bombázza az országot: térkép-e táj. gyümölcsös stb. ünnepélyes.

A Razglednica 4.23 4. illetve a menet kanyargós irányát is. Tamási Áron élete és munkássága (1897.1966) a) Rövid életútja Születési hely: Farkaslaka (Erdély. milyen halállal fogják kivégezni: „Tarkólövés. amely a környezetet valósághűen. s ekkor ismerkedett meg a modern nyugat-európai irodalom jellemzőivel . Egyedül az a remény tartja életben. Közös a műfaj is: mindkettő óda.) 2.) . a sövény mellett váró Fanni) állnak ellentétben ebben a versben is. ziháló menetet. Tamási Áron: Ábel a rengetegben I. Rendes feltámadás (novella) Írói ábrázolásmódjának jellemzői: 1. Az erdélyi táj gyakori leírása. Visszatér a bölcső-sír ellentét is: „belőle nőttem én” (bölcsőd az) süpped el”( majdan sírod is ) c) Erőltetett menet „testem is e földbe Képversi vonás: a törésszóköz a sorok közepén jelölheti a szaggatottan lépkedő. Humanista vonások: műveinek középpontjában az ember jellemzése áll. b) Írói munkássága Legismertebb művei: Ábel-trilógiája (regény). d) Razglednica 4. ( Nem akarja sem szebbé tenni. ma Románia) A trianoni béke után Romániában élt. eltört szilvafa) és a békés világ képei (lekvárfőzés.így a realizmussal is. sem elcsúfítani a valóságot. ( Műveinek helyszíne legtöbbször megegyezik az író szülőföldjével. 3. hogy biztos Fanni szerelmében. annak minden jóságával és gonoszságával együtt. nem akarta szeretett szülőföldjét. megéri-e a háború végét. világháború után Magyarországon telepedett le. A háborús pusztítás képei (megperzselt romok. Nem tudja. szépségeinek felsorolása az erdőktől a havasokig. Radnóti utolsó verse.” 19. A II. Váteszként (vátesz = költői jós) megérzi. nyári alkony. Halált virágzik most a türelem. A költő kétségek közt vívódik. Két évig külföldön (Franciaország és USA) tanulhatott. Realizmus: olyan művészeti irányzat. Erdélyt elhagyni. Ezeket Szerbiában kezdte írni (innét a címválasztás. s bízik benne. hanyattfeküdt házfal. Így végzed hát te is… Csak feküdj nyugodtan. s Magyarországon fejezte be. hogy még viszontlátja. Rokonsága a Szózattal: Vörösmarty Mihályt név szerint megemlíti Radnóti Miklós. az igazságnak megfelelően ábrázolja. Razglednica szerb nyelven: levelezőlapot jelent.

Megoldás: Ábel úgy dönt. s mellette másokhoz is képes alkalmazkodni. aki könyvekkel ajándékozza meg. A Pál utcai fiúk a) Műfaja: regény: elbeszélő történet: cselekménye van: a grundért vívott küzdelem . azokért küzdeni is tud. a fiatal . Tetőpont: hírtelen meghal Ábel édesanyja. de csavaros eszű parasztlegényt. a fiú elhatározza. köztük Márkus. Kibontakozás: Ábel erdőőri tevékenységéért mutatja be. Közömbös Ábellel: a főnöke (kifizeti. Szakállas Ábelt . 2. Molnár Ferenc (1878-1952) Író. 5. 3. Ábel ellenségei: Fuszulán és Surgyélán. Liliom. b) Helyszín: Csíkcsicsó (egy kis erdélyi falu. Elhagyja megszokott otthonát. II. akik becsapják és kifosztják. az író rajtuk keresztül ábrázolja az ember legfontosabb tulajdonságait a segítőkészségtől az önzőségig. az Olt folyó mellett ) c) Időpont : 1920. Bevezetés: megismerjük a főszereplőt. Ábel a rengetegben a) Műfaja: regény: Elbeszélő történet: cselekménye van: Ábel kalandjai a Hargitán Nagy terjedelem (több száz oldal) fejezetekre tagolt sok szereplője van. Cselekmény: 1. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk I. A szereplők csoportosítása: Ábel barátai: a csíksomlyói papok. 20. ha megvalósítható célokat tűz ki maga elé. Játék a kastélyban). Itt többféle emberrel kerül szembe.” Vagyis mindenki megtalálhatja a helyét a világban. hogy az országot fogja járni. 4. újságíró. s ott vált világhírű íróvá.: a trianoni béke éve. hogy elhagyja a Hargitát. szállóigévé lett mondanivalója: „Azért vagyunk a világon. A regény életképpel kezdődik: Ábel és szülei egy harmonikus . hogy teljesen magányosan éljen a Hargitán egy erdészházban. a trianoni béke után a zsidóüldözések miatt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. tapasztalatokat szerez. de nem értékeli a fiú munkáját). amikor már Erdély Romániáé lett. boldog estéjét mutatja be. Hazánk legismertebb műve kétségtelenül a Pál utcai fiúk. hogy jobban eltölthesse az estéket. Bonyodalom: Ábel életében váratlan fordulat áll be: édesapja munkát szerzett neki: erdőőri állást a Hargitán. Legnagyobb sikereit drámáival aratta (pl. Közismert.24 II. hogy valahol otthon legyünk benne. Bár pályafutását Magyarországon kezdte.

3. nem érdekli a grund sorsa sem stb. akik bármin képesek összeveszni Csetneki úr: az emberi önzés példája. Geréb árulása és visszatérése a Pál utcaiakhoz döntő harc a grundért mellette folyik a gittegylet története is: Nemecseket irigységből árultnak nyilvánitják Tetőpont: Nemecsek betegágyból felkelve a grundra siet. s elhatározzák. 4. a vörösingeseknél diktatúra van (Áts Feri kiadja az utasításokat. A Pál utcaiak elnököt választanak Boka János személyében. 2. a Pásztorok). mint Nemecsek halála Janó. Bevezetés: a természetrajzórán megismerjük a szereplők közül a Pál utcai fiúk (pl. a többiek csak végrehajtják) A sokféle szereplőn keresztül emberi tulajdonságot ábrázol:       Csele: gigerli (piperkőc. Megoldás: Sok hűhó semmiért? Nemecsek meghal. Csele. Barabás és Kolnai). de nem sok ésszel van megáldva Geréb: derék fiú. csak a féltékenység árulóvá teszi Barabás és Kolnay: azokat az embereket jelképezik. Bonyodalom: Áts Feri elrabolja a grundról az egyik játék erőd zászlóját. melynek főbb eseményei: Bokáék esti látogatása a Füvészkertbe hadüzenet. Kibontakozás: a. kísérletet tesz a zászló visszaszerzésére is. közömbös ember példája. Nemecsek. bájgúnár) Csónakos: jóindulatú izomember. A Biblia 1. a grundot pedig beépítik. jobban érdekli a kabátja. akik einstandot követtek el Nemecsekkel szemben: erőszakkal elvették a játék golyóit. 21. a tót: az egykedvű. hogy visszavágnak a vörösingeseknek. c) A gyerekeken keresztül az író a felnőt emberek világát mutatja be: A fiúk ellentéte a két alapvető társalmi rendszert is jelképezi: A Pál utcaiak a demokrácia képviselői (mindenkit irányíthat. csak Nemecsek a közlegény). s Áts Feri legyőzésével eldönti a csatát a Pál utcaiak javára. b) Cselekménye: 1. Boka.és az Újszövetség . s hamarosan hallunk a vörösingesekről is (Áts Ferenc. jelentése: könyvek. A Bibliáról általában: az elnevezés görög eredetű. 5. megindul a küzdelem a grundért.25 nagy terjedelem (több száz oldal) fejezetekre tagolt sok szereplője van. iratok → a Biblia gyűjteményes mű ma is a keresztény illetve a zsidó vallás szent könyve két nagy része az Ó. divatmajom. készülődés a csatára (tét: ki játszhat a grundon) Nemecsek hőstettei: kényszerű fürdőket vesz.

b) Történetek az Ószövetségből: A teremtés története (A Teremtés könyvének kezdete. János műve már több dologban eltér a többitől. hogy a múlt emlékei közül melyik irat számít szentnek. világi történetek (pl. de szintén közismert Szodoma és Gomorra elpusztítása. közötti műveket tartalmaz válogatott gyűjtemény. A pusztulás mítoszai A Bibliában Isten számos alkalommal sújtja bűneikért az embereket. a Tóra. Az ember számít a teremtés koronájának. Lukács és János) művei közül az első három nagyon hasonlít egymásra. sz. s egyben a Bibliának a kezdete) A Biblia két teremtéstörténetet is tartalmaz: Az első a közismert 6 napos teremtés története (világosság. növények. ahol annyira elterjedt a bűn. hogy a jó és rossz tudásának fája gyümölcséhez nem nyúlhatnak. akik eldöntötték. – Kr. a zsidók nem! Az Újszövetség felépítése: 4 fő része különíthető el: 1. Az Édenkertbe helyezi el őket. víz és szárazföld. kivéve a Noé bárkájában tartózkodókat. tudósok állították össze. II. Az emberek a kígyó tanácsára esznek a tiltott gyümölcsből. A második teremtéstörténet az első emberpár. a zsidók őstörténete). Kisebb mértékű pusztulásról szól. s az árvízben minden élőlény odaveszett. A négy evangélista (Máté. melyben Isten 40 napig tartó esőzéssel sújtotta a világot. a Megváltó megérkezésére célozva). Márk és János. b) . azzal a feltétellel. Isten által sugalltnak és melyiket lehet „selejtezni”. aki uralkodik az élővilág felett. A zsidók és a keresztények is szent könyvnek tartják. szerelmi dalok. Ezek közül a legismertebb a vízözön mondája. sz. majd az ember teremtése). I. minden bizonnyal ugyanabból a forrásból dolgozta fel Jézus életét Máté. tartalma: vallásos irodalom. század végén állíthatták össze csak a keresztények tartják szent könyvnek. e. a Kr. Az Újszövetség a) Az Újszövetségről általában az ókeresztény irodalom alapvető műveit tartalmazza az Ószövetséghez hasonlóan szintén válogatott. ezért kiűzetnek az Édenkertből. e. 3. Kr. Az Ószövetség a) Az Ószövetségről általában: az óhéber irodalom gyűjteménye. Márk. Itt Ádámot Isten a saját képmására porból formázza meg és lelket lehel belé. hogy tíz igaz ember nem akad a két város lakói között. s Isten kénköves tűzesővel eltörölte őket a föld színéről. állatok. u. Ádám és Éva történetét mondja el. A 4 evangélium Az evangéliumok Jézus Krisztus élettörténetét elmesélő művek (a szó eredetileg „örömhírt” jelentett. erkölcsi és filozófiai értekezések. Évát Ádám oldalbordájából teremti meg.26 2. közmondások. zsoltárok (Istent dicsérő énekek) Leghíresebb része Mózes 5 könyve. II.

János apostol jelenései (Apokalipszis) János apostol látomásait tartalmazza a világ végéről. halfogás. Krisztus második eljöveteléről és az utolsó ítéletről. Egyik levelének soraiból szállóige lett: „A szeretet mindent eltűr. aki bősz keresztényüldözőből lett az új vallás legfőbb terjesztője. Apostolok cselekedetei Jézus első tanítványait nevezzük apostoloknak. s nevét is ekkor változtatta Saulusról Paulusra. akiket Krisztus hittérítő feladattal is megbízott. . vizet borrá változtatás. miután Damaszkuszba utazva látomása volt Jézusról. c) Történetek az evangéliumokból Jézus születése (a betlehemi csillag története) Jézus passiója (= szenvedéstörténete): keresztre feszítés. halottak feltámasztása stb. mindent elvisel… a szeretet soha el nem múlik. Az ő tetteiket tartalmazza ez a könyv. (Az ő történetét őrzi pálfordulás szavunk is. majd feltámadás Jézus csodái pl.) 3. Legismertebb Pál (Paulus) apostol története. Apostolok levelei A levelek közül a legnagyobb számban Pál apostol levelei maradtak fenn. kenyérszaporítás.” 4.27 2.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful