A JÁTÉK PSZICHOLÓGIÁJA, PEDAGÓGIÁJA ÉS MÓDSZERTANA

Előadások vázlata

“A játék pszichológiája, pedagógiája és módszertana II” kurzus tavaszi félévének fogalomjegyzékéhez a 7. (A gyakorlójáték) témától találnak anyagokat.

“A játék pszichológiája, pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék

2013 B. Lakatos Margit

TARTALOM
I. A JÁTÉKRÓL ÁLTALÁBAN
1. A játék fogalma és értelmezései 2. A játék jellemzői 3. Az állatok játéka

II. A JÁTÉK ÉS A GYERMEK
4. Milyen alapvető lelki igényeket elégít ki a játék? 5. Piaget játékelmélete 6. A játék eredete Winnicott értelmezésében

III. A JÁTÉK FEJLŐDÉSE ÉS A JÁTÉKFORMÁK VÁLTOZÁSAI
7. A gyakorló játék 8. A konstruáló játék 9. A szerepjáték 10. A szabályjáték

IV. TÁRSAS KAPCSOLATOK ÉS A JÁTÉK
11. A felnőtt és gyermek játékai a korai években 12. Játék egykorú társakkal

V. A JÁTÉK HATÁSA A GYERMEK FEJLŐDÉSÉRE
13. Játék és tanulás

VI. A GYERMEKEK JÁTÉKÁNAK TÁMOGATÁSA AZ ÓVODÁBAN
14. A játékot befolyásoló tényezők 15. A pedagógus és az óvodai játék 16. A gyermek megismerése a játékban 17. Játék a reformpedagógiában

Segédlet

2

“A játék pszichológiája, pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék

2013 B. Lakatos Margit

1. A JÁTÉK FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSE
A játék olyan viselkedés, amelynek nincs közvetlen adaptív haszna, amely magáért a cselekvésért folyik (Grastyán). Az emberi tevékenység lehet: • létfenntartást szolgáló (alapszükségletet elégít ki) • nem létfenntartást szolgáló (vallás, tudomány, művészet, sport, játék...) „Fajunk azért annyira sikeres, mert olyan gyermeki mintákat őrzött meg, mint a kíváncsiság és a játékosság. A felnőtt embernél ez az irodalom, a zene, a színház, a tudományos kutatás, a sport, a szórákozás, azaz minden olyan dolog iránti érdeklődésben nyilvánul meg, ami nem a táplálkozással és a szaporodással kapcsolatos. Ezek persze rendkívül bonyolult játékok, mégis játékos magatartásról van szó…” (Desmond Morris)/www.bomon.hu/desmondmorris.htm Játék és kultúra összefüggései A lelki kultúra mérhető azon, hogy miként játszik egy kor népe. A játék közös vonást mutat más tevékenységekkel. Ezek közé tartozik a • munka (nem pusztán az alapszükségletek kielégítésére szorítkozik, lehetnek játékos elemei is); • vallás (tartalmazhat játékos elemeket, de alapvetően létigazságokkal foglalkozik); • művészet (a játékhoz hasonlóan a hétköznapitól elkülönülő, fiktív világot teremt, de más eszközökkel). Nincs merev határ a játék és a munka, a játék és a vallás, vagy a játék és a művészet között, de nem is egybemoshatóak: nem minden játék! A felnőtt játéka: újrateremtés, rekreáció, kikapcsolódás, kilépés a korlátokból Erikson: „oldalirányú lépés egy másik világ felé” A gyermek játéka: a tapasztalatszerzés formája, amelyet a helyzet modellezése és a valósággal való kísérletezés jellemez, miközben a gyermek egyfajta szabadságot és feljebbvalóságot él át. A gyermek a tagolatlan benyomásait tagolja a játékban (Wallon).

A játék elméleti megközelítései
1) Biológiai magyarázatok (klasszikus játékelméletek) A játék adaptív funkcióit emelik ki: GROOS: a játék felkészíti az egyedet az életre: a tapasztalatszerzés egy módja – "gyakorláselmélet" SPENCER: a játék "szelep", a felhalmozott energia levezetője – "energiafölösleg-elmélet" LAZARUS: a játék regenerál, felfrissülést nyújt a játékosoknak – "üdülés-elmélet" HALL: a játék fejlődési szakaszai az emberiség történetét modellálják – "megismétlési elmélet"

A klasszikus elméletek legnagyobb érdeme, hogy kihangsúlyozzák, a játék nem felesleges időtöltés (van értelme és célja), azonban csak részigazságokat mondanak el a játékról. Újabb, biológiai gyökerű magyarázatok: A játék mint szabályozó – kapcsolatos az önkontroll-funkciókkal HEBB: a játék hátterében az optimális aktivációs szint beállítása (unalom → izgalomkeresés) GRASTYÁN: a játék motivációs mechanizmusa: az averzív feszültség és örömérzet; játék során élettani változások is bekövetkeznek.

Segédlet

3

“A játék pszichológiája. s a végén már képes elkülöníteni magát tőle. • az ember lényege (homo ludens – nem homo faber. 4) Pszichológiai magyarázatok – avagy Miért játszanak a gyerekek? A pszichológusok a gyermek felől közelítenek. ahogyan azt a primitív népek a mítoszaikban és rítusaikban teszik/tették. gyengeségéből származó kisebbrendűségi érzéseket. vallás. • értelme és tartalma önmagában van. az élmények feldolgozásának. • önmagunk bemutatása. Freud és követői rámutattak. a zsákmányállatokat utánozzák). amelyeket nem képesek szavakban kifejezni. • a játék szociális tanulás. a természet mozgásformája. miközben a gyermekek katarzist élhetnek át. az emberi kultúra eredője vagy mozgatórugója (művészet.). A játék jó eszköze a feszültségek levezetésének. a hiten alapul. • cél: feloldódás a játékban. a "másik beépítése" utánzás útján. • a szerepeket vagy szereprendszereket beépíti viselkedési repertoárjába (megjelennek az énfejlődést is jelző fokozatok: szerepjáték → szabályjáték). hogy a játszás során a gyermekek azokat az érzelmeiket jelenítik meg. A gyermek a játékában • hasonmásokat teremt. Adler a kompenzációs mechanizmust emelte ki. önmagunk játékba hozása. • az ember a nyelven és a játékon keresztül tanulja meg "szociuszként" kezelni magát. intézményesített azonosulás a kollektív szabályokkal. az én alakulásában másoknak és a kapcsolatoknak van kitüntetett szerepe. 3) Antropológiai magyarázat MEAD Alapvetése: • az én és az öntudat fejlődési termék. • szakrális: misztikus cselekmény. Játékformák: • szerepjáték (play): konkrét mintakövetés.. maga a szabadság. Lakatos Margit 2) Filozófiai magyarázat – kultúrtörténeti szempontokkal HUIZINGA: Könyve: Homo Ludens (1938) A játék • univerzális. Segédlet 4 . tudomány. • azonosítja magát a másikkal. igazodás az egyéni szabályokhoz • szabályozó játék (game): normatív. GADAMER: A játék • természeti folyamat.. miszerint a játékban a gyermek az ellenkezőjébe fordíthatja át a kicsinységéből. és a játéknak különböző aspektusait fogalmazzák meg: • Érzelmek A pszichoanalitikus megközelítésben a játékot elsősorban az érzelmi kifejezés eszközének tekintik. akik hatással vannak rá: szülők. • átveszi azok szerepét. társas eredetű. felnőttek (a törzsi népek a felettük álló hatalmakat – állathősöket – idézik. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. nem homo ökonomikus). akiktől függ. • önálló entitás.

Wallon a kétszemélyes. az érzelmi beállítottságot. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. A gyermeki dinamika jellemzői közé sorolta az érzékszervi és értelmi összefüggések kialakulatlanságát. felnőtt-gyermek tárgyadogató. • Szocializáció Wallon és Vigotszkij elsősorban a játék társas jellegét hangsúlyozták. a mozgékonyságot.“A játék pszichológiája. és írásaikban kifejtették. szerepcserés játékok elemzésében rámutatott a másik személy szerepére. Lakatos Margit • Fejlődés Buytendijk a játékot az életösztön megnyilvánulásának tekintette. kapcsolatainak megismerésében. a környezettel való egybeolvadás (egyesülési ösztön) és feszültségoldás (ismétlési ösztön). és játékrendszerében végigkíséri. amelynek összetevői a szabadságra való törekvés (szabadulási ösztön). megértésében. és a félénkséget. és a fejlődés mentális támogatójaként írta le („legközelebbi fejlődési zóna”). és az „énfejlődés gyakorlatainak” tekintette azokat. Piaget az értelmi fejlődést állította a középpontba. Segédlet 5 . hogy a gyermek miként kódolja tapasztalatait a játék során.Vigotszkij szintén a játék szocializációs szerepét és a társadalmi természetét helyezte a középpontba. hogy a játék miként segíti a gyermekeket a felnőttek életének.

maga hajtja végre. A szabályok körülhatárolják a játék világát. A különféle játékra felhívó jelzésekkel (szóbeli közléssel. hogy a módosítás csak ezen a kereten belül érvényes. Vannak különleges játékok. ami azt jelenti. azonos színek a kockán. A játékszabályok meghatározzák a játék rendjét. A valóság és játék világa között a kettős tudat révén van átjárás. Játékviselkedés A játékban egy sajátos játékviselkedés jelenik meg. potenciális tér. és már a játék megkezdése előtt kölcsönös jelzéseket adnak egymásnak. Ezt a szakirodalom átkódolásnak nevezi. szertartásszerű mozdulatok.) üzenik egymásnak. és meggyőződése. mert a játszó maga hozza létre: megkonstruál valamit.“A játék pszichológiája. ahol minden megtörténhet. létrehozza a játék realitását. a pálcák mozdulatlansága a Marokkó-játékban. A játék során a cselekvések másfajta értelmezést nyernek: • • • • • a cselekvés eltér a megszokottól (átalakítások. vagy átveszik az intézményesített szabályokat. csupán annak mintájára épül fel" (Goffman. idő. gyakori az ismétlődés és nagyfokú a variabilitás. megtartásuk a játék lényege. 2000). A játék rendje sokféle. aminek látszik. A játszó önállóan találja ki a feladatokat. eltérő intonációval stb. Ugyanakkor ez a világ nagyon emberi. A játék tere a valós világtól elkülönülő. a játékba való belépés önkéntes. valamint a fizikai és társas valóság meghatározottságán.: lépkedés a járda szélén. mosollyal. ahol a helyzet és a cselekvések másként értelmeződnek. eszköz stb. kijelölik a játék fizikai és a képzeletbeli határait (tér. sorrendi változások. "a tevékenység nem az. és idői korlátokon. A játék illúzió.: ritmus az énekes játékokban. pl. a "minden minden lehet" világa. abszurditások). melyekben a cselekvések archaikus gyökerei ismerhetőek fel. ha játszik (Schiller). A játék rendje – kulturális és individuális kötöttség Már a kisgyermek spontán játékai is tele vannak apró szabályokkal: a faltól falig futkározásban a mozgásszabályok. A játék szabadsága A játék választott tevékenység. A játszó vagy játszók ismerik és értelmezik ezt a módosított jelentést. kacsintással.). egy viselkedéssorozatban egy bizonyos elem kap hangsúlyt. Segédlet 6 . Kötöttségek nélküli világ ez. A játékosok vagy maguk alkotják a szabályokat. Ilyenek bizonyos rítusok. az emberi kultúra terepe (Winnicott. Az ember csak akkor tökéletes ember. hogy innentől fogva átlépnek egy másik világba. A játszás során a játszó felülkerekedik a téri. a szerepjátékban a másik utánzásának egyedi szabályszerűségei figyelhetőek meg. Lakatos Margit 2. pl. A játék alapeleme a szabály. 3. A rendteremtő játékok sajátos menete: a rendezettség állapotából → a rend felbomlásán keresztül → az újabb rendezettség eléréséig. mint a hétköznapi életben. 1981). megkettőzi a világot. Már a játék terének létrehozása is szabályokon alapul. életmodell a táblás játékokban. 2. A jelzésekkel megadják a játék keretét. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. a játék menetét. alkot és újraalkot. túlzások. átlépés a kőkockán stb. A JÁTÉK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. a szerepek cserélődnek. senkit nem lehet játékra kényszeríteni. a cselekvéshez nem a megszokott funkció társul. hogy a szabályok megtartása mágikus eredménnyel jár – uralja a helyzetet (Bettelheim).

Amikor játszanak – a belső motiváció révén – minden pillanatát élvezik annak. a koncentrálás. a testi és/vagy szellemi aktivitás az. A játék öröme többféle forrásból származhat: • • • • • • • • a funkcióöröm a létrehozás öröme a ritmus kellemessége az ismétlés biztonsága a veszély legyőzése a beavatottság érzése az elaboráció öröme az együttesség öröme (Mérei. hogy ennek az örömnek vannak szembetűnő jelei is. amit éppen tesznek. A játék legfőbb örömforrásai (önjutalmazás és opiáttermelődés) A gyermekek jó érzékkel találják meg a számukra érdekes és örömöt nyújtó foglalatosságokat. ami a játszó bevonódását mutatja. Előfordul ugyan. pl. a nevetés. 1993) Segédlet 7 . pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B.“A játék pszichológiája. de leginkább az elmélyedés. Lakatos Margit 4.

növényevők: kergetőznek.. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. 2) felnőtt korban is játékosak (kutya. pl.) pl. Az állatok viselkedési repertoárja: • a genetikusan rögzített. merev. Mely állatok játszanak? Madarak: varjúfélék. és újból összerakva. az állat átvált ingerkereső. Neurológiai háttér: játék az ősemlősagy kialakulásához köthető. • életkor szerinti eltérések: a fiatal egyedek általában többet játszanak • nemek szerinti eltérések: a nőstények többet játszanak • különféle játékra felhívó jelzések: speciális kommunikációs szignálok. Az etológia a játékról A játék olyan viselkedésforma.. de eltér akár a felnőtt. 3. variábilis viselkedésformában. majom. egyedi viselkedésformák (tanult) A genetikusan rögzített programok széttöredeznek. amelyek a játék kezdetét és a végét közlik. oroszlán. hintázások. felnőtt macskákkal Kísérleti helyzet: ha a kívánatos cél elérése. Lakatos Margit 3. menekülnek. hang. elefánt (kevesebbet játszanak a ragadozóknál). elmúlik a játék feszültségteremtő ereje. • • • • • Az állatok játékának általános jellemzői speciális motiváció spontaneitás ismétlődés mozaikszerűség egyedi variabilitás 4. akár a gyermek játékától. Segédlet 8 . mozgás. ló. (Buytendijk. új módon egymás mellé kerülnek. mozdulat. papagájok (hangutánzás. a táplálék megszerzése gátolt (automatikus munkamód). mongúz. Különbségek az állatok játékában • a szülők játéka kicsinyeikkel – egyéni eltérések • a ragadozók és a növényevők eltérő játékmódja: ragadozók: vadászó. idézi Hankiss) 1. Az állatok játéka mutat ugyan hasonlóságot az ember játékával. üldöző mozdulatokat tesznek (lopakodás. játék tárgyakkal) Emlősök: 1) csak gyermekkorban játszók. fajspecifikus program (öröklött) • rugalmas. a menekülő.) A kevésbé intelligens állatok felnőtt korban nem játszanak. delfin. Vizsgálat (Grastyán): Játékmotiváció kutatása kísérleti helyzetben. rávetődés stb. AZ ÁLLATOK JÁTÉKAI A madarak sokkal többet énekelnek. játékos viselkedésmódba (exploratív munkamód) következtetés: a játék feltétele egy kis feszültség Feltétele: transzformációs készség 2. amely kombinációs és egyedi motivációs jelleggel bír. szag stb. A vadászó. testtartás.“A játék pszichológiája. pl. mint amit Darwin engedélyez nekik. mimika. a táplálkozási viselkedéselemek a játékban együttesen fordulhatnak elő egy egyedi. repüléses játék. a párzó.

1975). falevéllel.: ágaskodás. megszagolták. ezek variálása 2. Kipróbálhat olyan viselkedéskombinációt. amelyet valódi cél nyomása alatt soha nem tenne (Bruner). mint később). nyomkodták (Goodall. pl. 1985). vagy felhasználja). ütögették a mellkasukhoz (Fossey. vágta. 1975). egy megfigyelés szerint (Köhler). Akrobatikus játékok – felfokozott mozgáselemekkel. mint egyéb helyzetekben. ringatja és simogatja. ugrándozás. mint egy babával. mászás. görgették. vadkutyák repülő papírdarab után futottak. impulzusait inkább képes kontrollálni. Pl. Segédlet 9 . Szociális játék – a társ.: őzeknél megfigyelt játék: "Enyém a vár. megismerő játékok (tárgyakkal csak az intelligens állat játszik) Miközben az állat figyelme a környezet felfedezésére irányul (a tárgyat megvizsgálja. kergetőzés. megnyalták. 1995). ággal. a kutyáknál a "gátolt harapás technikája" (Csányi. Gorillák gyümölccsel labdáztak. hempergőzés.“A játék pszichológiája. 3. tiéd a lekvár!”." és úgy bánik vele. futás. a szociális stimulus. Pl. Az állatoknál megfigyelhető játékok típusai: 1. szökdelés. hintázás. mint ami. A közös játék közben formálódó szociális rutinok: kapcsolatteremtés együttműködés csoportbeli rangsor megtanulása udvarlás módja konfliktusok megoldása A fiatal egyed a játék folyamán viszonylag büntetlenül próbálhatja ki. Lakatos Margit 5. a csimpánz "egyik lábát a kezébe veszi. hol vannak a határok (a korai életszakaszban a szabálysértés következményei kevésbé szigorúak. bukfenc. Csimpánzok játszottak kővel. forgás. Kutató. birkózás. Játékszimbolika: A legfejlettebb állatoknál megjelenhet a helyettesítés: másnak használja a tárgyat. harapdálás. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. az interakció lehetősége A csoportban élő állatok gyakori játékai: verekedés. egyes tárgyak játékeszközzé válhatnak. csiklandozás (Goodall.

A játék akkor alakul ki. Segédlet 10 . Az élet első hónapjaiban nem beszélhetünk játékról. Ebből születnek a halandzsázások. a fizikai és társas környezetükről.csukogatni. Nemigen volt elégedett az autó mozgásával. 2011) Az érzékszervi és mozgástapasztalatok. fékezésnél „kifarolt”. tapogatják. Az odafordulás. sőt még tolatott is. kapcsolatban vannak egymással. de nem adta fel a próbálkozást.“A játék pszichológiája. ezért néhány perc elteltével lecserélte egy háromkerekű motorra. A gyermekek a játék során nem csupán nem csupán a tárgyi. Többször is megismételte ezt a mozdulatot. amikor a ráülésnél a jármű megingott. hogy csak nagy erőfeszítéssel sikerült becsuknia. ő is átült egy kétkerekűre. Most zörög – most nem zörög A 20 hónapos Andris a játszószőnyegen ülve talált egy orvosi táskát. A stabil négy-és háromkerekű után. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. jól megrázta. vagy a bonyolult (esetleg fura) eszközök keltik fel. Kinyitotta a táskát. Szemlátomást élvezettel töltötte el új „tudománya”. aztán behajlított térddel gurult tovább. Amikor meglátta. tárgyak érintése. Ezután a maciját próbálta belegyömöszölni. A gyermekek érdeklődését különösképpen az addig nem látott tárgyak. ami közelükbe kerül. a mentális erőfeszítést igénylő újnak és az ismertnek az összeillesztése (Rogers. ahogyan a kisfiú a feladatokat saját képességeihez igazította: lépésenkénti próbálkozásokkal jutott el az egyre bonyolultabb mozgásformák kimunkálásáig. Azzal. magáért a tevékenykedésért. a dolgok megismerésére. Becsukta. és már nem ösztönzi felfedezésre. amikor végre rá tudta csukni a táskát. de újból visszatért a táskához. Meglengette. Lakatos Margit 4. Újra próbálkozott. és belepakolta a közelében lévő néhány építőkockát. Végül már nagy köröket írt le. a vizsgálódás még nem játék. csörgőrázás stb. majd a többi motoros példáján nekibuzdulva. Most egy kisebb mackót vett elő. figyelem. hol páros lábbal lökte magát előre. hol váltott. 2012) Mi a különbség a felfedezés és a játék között? Nagyon közeli jelenségek. de a beszorult kockák nem zörögtek. Eleinte ezt is váltott lábbal hajtotta. amelynek hátterében az ismert és az ismeretlen együttessége közötti feszültség. elkezdte nyitogatni. és mindenféle külső jutalom nélkül. és élvezettel rukkolt elő újabb variációval: ellökés után már kinyújtott térddel gurult és az egyenes utakat körzések váltották fel.és kézmozgások. amellyel – a társait követve – már lényegesen gyorsabban tudott haladni. de a szimbólumokra és a szabályokra is igaz. a környezet felderítésére irányuló aktivitás. Az alábbi esetben nyomon követhető. Aztán kissé meglepődött. azt tette bele és felvidult. Ez lenyűgözi és játékra ösztönzi a gyermeket. hanem a jóval bonyolultabb emberi világról is tapasztalatokat szereznek. esetleg megízlelik. Ezután a gyermek a maga örömére ismételgeti a cselekvést. valamelyest csökken az újdonság varázsa. a hozzájuk kapcsolódó kihívások nagy vonzerővel bírnak. csak a tényleges működés ismeretében dönthető el. várakozóan figyelt. de újból semmi. mit tudnak azzal kezdeni. Így már nem tetszett neki. kezdetben nem volt egyszerű az ingatag kétkerekű megtartása. megszagolják.) önmagában nem. amikor a gyermek a jelenséget megérti. Egy rövidke ideig gyümölcsöket pakolgatott egy kosárba. közelebb jutnak a közvetlenül tapasztalható. hanem akkomodációs erőfeszítés. a gyerekek először minden oldalról megvizsgálják a tárgyakat: megfigyelik. (Oláh Barbara és Püspöki Réka. Milán (2. ujjaival a zárat tekergette. és váltott lábbal hajtotta magát előre. A csecsemő cselekvéseiről (gőgicsélés. ám semmiféle hang nem jött ki a táskából. Például a gyerekek először megtanulják a szavak kiejtését. miközben a kockák zörögtek benne. tekergette a kormányt. Különösen izgalmas számukra. vagy megkísérel új dolgokat létrehozni a tárgyakkal. Beleült. nem létező szerepeket teremtenek.6) a bölcsőde udvarán kiválasztott magának egy négykerekű piros autót. majd kinyitotta a táskát. MILYEN ALAPVETŐ LELKI IGÉNYEKET ELÉGÍT KI A JÁTÉK? a) Új tapasztalatok szerzése: a külvilág és önmaga felfedezése A gyerekek kíváncsiak. Most is megrázta. mert mindig kilógott valami a mackóból. nyelvi játékok. ám hiába nyomkodta. A felfedezés nem csak a tárgyakra. miközben a többi gyereket figyelte. páros lábbal kettőt-hármat lökött magán. a felfedezés öröméért képes elfoglalni magát (belső motiváció). a táskát nem tudta bezárni. valós világ megértéséhez. végül úgy megtömte. szeretnek felfedezni új dolgokat és élvezik a meglepetéseket. kétkerekű motort használ. Egyre biztonságosabban mozgott. és pár lökés után eldőlt vele. Még több kockát tett bele. Játszás során tapasztalatokat szereznek önmagukról. 1995). macistól együtt elhajította és más foglalatosság után nézett. aztán felemelte. hogy a játékukban nem létező világot álmodnak. jelentését. ellentmondás húzódik. Pl. Nagyon elégedetlen lett. (Kálmánné Juhász Klára. az nem akart beleférni. hogy ismerkedés vagy játék. kidobta belőle a macit és ismét a kockákat kezdte belepakolni. hogy Levi egy még gyorsabb. kiborította az egészet. fej. majd különböző módon próbálgatják. szemináriumi dolgozat.

Lakatos Margit Az óvodában három kislány. hogy befolyásolni tudják a környezetüket: a játék segítségével tanulják meg. a felnőttől való függőség csökkentése A játék során az irányítás a gyermekek kezében van: saját elképzelésük szerint szabadon tevékenykedhetnek. mert mi a mennyben vagyunk! Emese: Mi szárny nélkül is tudunk repülni. miközben azokat az alkalmazkodás szempontjából pozitív megnyilvánulásokká alakítják át. aki eddig távolabbról figyelte őket. Miközben folyamatosan egyeztetnek. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. hogy a mennyben laknak és be kell rendezkedniük. a cipőtartó. A gyermekek a játék. amelyben megjelenik a töltés-ürítés. olykor vitatkoznak is egymással. A legegyszerűbb mozgásos játékoktól kezdve. érzelmi. és az esetleges hibázásokért járó büntetés is csekély. a mozgásfunkció öröménél. pakolásznak. a gyerekeknek lehetőségük van a képzelt világ és a valós világ működésének jobb megértésére. a rajzolás és mesélés során képesek arra. A játék dinamikáját az ingadozás adja: Cili inkább a realitás felé tereli a történéseket. Miközben megtapasztalják. c) A belső állapot spontán kifejezése A gyermekek – miközben élvezettel játszanak – egyaránt megjelenítenek pozitív és negatív érzéseket. tudnánk … (nem lehet érteni. élvezettel markolásszák a különféle anyagokat. A feszültségcsökkentő átalakításnak. Cili: Itt lesz a cipőtartó! Elrendezik a cipőiket a paradicsomleves mellett. A játékbeli tapasztalatok az önállóság és szabadság élményét biztosítják a gyermekeknek. miközben élénken beszélgetnek. A kisgyermekek szeretnek megtöltetni. ez pedig erősíti a belső késztetéseiket. Fiúk jönnek a babaszobába és a játék félbeszakad. és elkezdik felvállalni a felelősséget a viselkedésükért. majd kiüríteni üreges edényeket. olyan szép ez a világ! Cili: Főzzünk paradicsomlevest! Emese: Ez varázstej! Ha beleöntjük. A játéknak minimális a kockázata. Játékpedagógia dolgozat. a tárgyakkal való foglalatosságon keresztül az összetett szerepjátékokig. Végül megállapodnak. Anett: Réka. b) Az önállóság. és saját lehetőségeiknek és korlátaiknak felismerésére és elfogadására. 2006). kísérletezhetnek. (Sziva Jenőné. beillesztés. Ez lehetőséget ad a hatékonyság (kompetencia) átélésére. mit mond) Anett: És mondjuk. jól megfér a varázstej és varázserő mellett. A saját testen való tájékozódás és a nyitás-zárás kontrollfunkciójának játékbeli megjelenítését illusztrálják az alábbi óvodai példák: Segédlet 11 . olyan éntevékenységeknek nevezte. mondjuk. Cili. mindig hazatalálnánk! Egymás szavába vágva varázserőket találnak ki. tárgyakat rakosgatnak. hogyan idézzenek elő változásokat a környezetükben. a nyitás-zárás. amelyben a gyermek érdeklődése a test nyílásairól és azok funkcióiról helyeződött át a játékba. hogy amit tesznek. valamennyi játékformában megnyilvánul a gyermek gondolati világa. visszajelzést kapnak a saját tevékenységükről. és vannak. különböző szoknyákba és fátylakba bújik. te nem jöhetsz ide. Réka. tárgyakkal) amelyekre befolyásuk van. hogy vannak történések (emberekkel. annak oka és következménye van.“A játék pszichológiája. 2011) A valóságos elemek és a fantáziaelemek ellentmondás nélküli egymásmellettisége figyelhető meg ebben a játékepizódban: a paradicsomleves. Ezekben a játékokban olykor több is van az anyagok puszta érintésének élvezeténél. átdolgozásnak ezt a formáját elaborációnak nevezzük (Mérei-Binet. hangulati állapota. amelyekre nincsen. mindeközben Emese csodákkal tűzdeli tele. Emese és Anett. Anna Freud (1993) azokat a játékokat. Felfigyelnek arra. maszatolás.: Cili: De hercegek már nem léteznek! Emese: Deee! Cili: De nem! Emese: De. inkább keressünk egyet! Anett: Inkább éljük itt örökre. csatlakozni szeretne hozzájuk. EOK. A játék a gyermekek módszere. ELTE-TÓK. hogy feszültségeiktől megszabaduljanak.

– felbukkanása esetén nem kell feltétlenül traumás élményre következtetni. hol a csúszda. „Ott a Mumus!” – felkiáltással megfordultak. A gyermek számára kellemetlen. Képzelt veszély lévén. 2001). a leeresztett napernyő vásznába burkolva álldogált a homokozó közepén. mit hiányol). hogy lemenjen körülnézni a házuk pincéjébe. legalább ötször megismételtük a játékot. Balázs az óvoda udvarán „Mumus-játékot” szervezett. feszült arccal. hogy hol van Kolos. kitől vagy mitől fél. kiköpte!„ (Almáskert Óvoda. mi fog történni. Tekintetével várta arcom jelzését. Segédlet 12 . Változatlan formában. a biztonságba jutás elégedettsége – teljesen valóságosak voltak. B. amikor odaértek. milyen erőfeszítéseket tesz igényei kielégítésére (Bettelheim). szorongás. vagy akár a testi-lelki fájdalmat előidéző események játékbeli átfordítása teljesen normális. Az óvodás gyermekek számára. A Mumus lakhelye naponta változott: hol a bokor. egészséges érzelmi funkciókhoz kapcsolódik. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. és két tenyere nyitogatásával. A játék folytatódott. Lakatos Margit A 4 éves Csaba a szőnyeg közepén a frissen gyűjtött gesztenyékkel játszik. így kért a játék folytatására: „Mondjad azt. Lakatos. amikor a gyermek a játék keretét találja meg. amint az alábbi esetben olvasható: A három éves Kolos. • milyen megoldási stratégiái vannak. most kinyitom. az önmagának szóló kísérő szöveggel együtt. a DVD-n látott filmek „szolgáltatják”. Egyszer csak a két marokra fogott gesztenyéket magasra tartotta. 2011) A fenti. hol meg a szemetes mögötti árnyékosabb. Szorosan egymás mellé húzódva. hogy „Hol van Kolos?”. vajon mikor jönnek érte – efféle érzések kavarodnak benne. 2001). és sivalkodva menekültek az udvar távoli részébe. Az első napokban nem lehet tudni. Ezután teljesen beburkolta magát a napernyő vásznával. a szerepjáték különösen alkalmas arra. egymás után többször is megismételte (Orbánné. akkor észreveszi azokat a jeleket. „sokismeretlenes” környezet váltja fel. egy új. anya-gyermek kettősét idéző párbeszédes játékkal a gyermek megbizonyosodhatott afelől. hogy az óvodában is biztonságban érezheti magát: figyelnek rá. A következő elbújásakor nem mondtam. hogy hol van Kolos!” (Bavalics Laura. most még a feje sem látszott ki. A hároméves Viktor teletöltötte a kisvödrét apró műanyagjátékokkal. Ezek az élmények többnyire a gyermek mindennapi életéből származnak és az adott életkorhoz köthető általánosabb tapasztalatokhoz kapcsolódnak. hogy megjelenítsék azokat az élményeket. a bizonytalanság hátterében az áll. A gyermekek számára jóleső izgalmat jelentett az a kihívás. a megkönnyebbülés. Kérdésemre. 2010). hogy a nyersanyagot a televízióban. játékmentor. ő „Itt vagyok!” felkiáltással kibújt. de elmondani még nem tudja." A gesztenyék elpotyogtatásának mozdulatát. majd a tartalmát kiborítva diadalmasan mondogatta: „Kiköpte. a kapcsolatait a felnőttek és a gyermekek világában. ám a játék indukálta érzelmek – a félelem. egyesével lepotyogtatta őket egy nagy tálba. harag stb. kakilok. és újból és újból „megtalálják”. rábízhatja-e magát az óvó nénire. Egy kis ideig csendben várakozott. A gyermek a játékában fogalmazza meg • milyennek látja. A szomorúság. és milyennek szeretné látni a világot. Később kiderült. lassan a bokor felé lopakodtak. és ez benne van minden megnyilvánulásukban. hogy minden rendben van azzal. hogy felülkerekedjenek félelmeiken és megközelítsék a veszélyesnek tulajdonított helyet. amit éppen csinál. Ha a felnőtt elégé nyitott. hogy a megszokott és biztonságos otthont. és kínálja fel a feszültségeinek csökkentésére.“A játék pszichológiája. amelyek éppen foglalkoztatják őket. Az óvodakezdés kritikus időszakában a gyermekek teli vannak várakozással vegyes félelemmel. Kolos újból elbújt és én újból kerestem: „Hol van Kolos?”. A játék során megjelenített negatív érzések – félelem. és amikor felfedte magát. amelyekről nem tudnak. amelyet napokon keresztül játszott a társaival. miközben már mondtam is neki: Kukucs!”. • milyen problémái vannak (pl. hogy a szülők a Mumussal próbálták visszatartani a kisfiút attól. sötétebb zugban „bújt meg” (Személyes közlés: egy óvónő beszámolója. vagy nem akarnak beszélni. Ezt a játékot naponta többször elismételték. szemlátomást élvezettel markolássza a hűvös és sima gesztenyéket. de előfordulnak. mit szabad és mit nem szabad. miközben azt mondogatta: "Most nem nyitom ki. és már ő mondta:„Kukucs!”. Itt aztán örömmel nyugtázták. igazi fenyegetettség ugyan nem volt. Erre kidugta a fejét. hogy a Mumus senkit sem tudott elkapni. Rámosolyogtam. • hogyan értelmezi az eseményeket.

a mesével és a rajzolással együtt. B. megkönnyebbülten nevetnek fel. nevetésre ingerlőnek. amikor ellökik magukat a hintában. a megszokottól eltérő tapintásos élmények. hangzások. ha nagy porfelhő közepette lerombolják azt. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. azt állapította meg. egyszerű lépegetések. A mozgás önmagában is élvezetes. Segédlet 13 . Kacagnak. Lakatos. hogy a gyermekek megértsék önmagukat és másokat. ha sikerül felépíteniük a homokvárat. addig az 5-6 évesek körében feltűnően erősödik a nyelvi és a szociális motívumok szerepe (ide tartoznak a szabályszegések és a tabu témák kiváltotta nevetések). Nevetést kiváltó helyzetek között találjuk a félelem. vagy éppen visítva menekülnek a macska-fogó elől. A játék. mondogatása közbeni nevetgéléseket. és a fölényérzettel árnyalt nevetés is náluk jelenik meg markánsabban. Az érzékszervi stimulációk. (Orbánné. ha úgy tetszik. 2001). a veszélytől való megmenekülés felszabadító kacaját. amely azt vizsgálta. Nevetésük az öröm természetes megnyilvánulása. mint a pörgések. ám akkor is. hintázások. Lakatos. érzéseiken. az eredmények szerint a szójátékokban inkább a fiúk jeleskednek. kuncognak az asztal alatt összebújva. különösen az egyensúlyozással járó mozgásvariációk ingerelték nevetésre a gyerekeket. A mozgásos játékokban a gyermekek a korai évek mozgásos-észlelési tapasztalatait örömmel ismételgetik. a “rombolási vágyuk” elégült ki. hogy képesek befolyásolni a környezetüket. Lakatos Margit Játék és nevetés A gyermekek nagyon sokat nevetnek az óvodában a játék során. illetve mit találnak mulatságosnak. uralkodni saját testükön. hogy az óvodáskorú gyermekeket milyen történések ingerelik leginkább a nevetésre. a szójátékok és rigmusok költése. B. A vizsgálat azt mutatta. hogy a nevetést előidéző szituációk meglehetősen sokfélék már ebben az életkorban is. Egy tanulmány (Orbánné. hogy a gyermekek mentális fejlődésével növekszik a derűs helyzetekre való fogékonyságuk is. újabb és újabb helyzetekben és formákban variálják. 2001) Az érzelmek megjelenítése hozzájárul ahhoz. Mindkét esetben ők győztek: előbb a gravitációval kellett megküzdeniük. amikor először sikerül leugrani a mászókáról. vagy látvány nyűgözik le leginkább a gyerekeket. gazdagítják azokat. futkározások stb. a saját teljesítmény kiváltotta boldog-elégedett nevetést. olyan eszköz. Noha a nyelvi fejlődés terén a lányok általában megelőzik a fiúkat. utóbb az indulatuktól szabadultak meg.“A játék pszichológiája. A tanulmány rámutat. ugrándozások. Amíg a nevetés elindítója a 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és az érzékszervi benyomások. és a szabályszegéssel kapcsolatos kuncogásokat. Úgyszólván mindenen tudnak derülni a gyerekek. amely a belső állapot megjelenítését és az elaboráció (lelki átdolgozás) lehetőségét kínálja a gyermekeknek. Ugrándozva nevetgélnek. hogy indítékként előkelő helyen szerepelnek az olyan ciklikusságot mutató mozdulatok. a szorongás legyőzése feletti örömöt. és megérezzék. Ugyancsak a fiúk mutattak előnyt a tabutémák keltette nevetések számában.

amely során a külső minta fokozottan érvényesül. a felnőtt gondolkodástól eltérő minőségi különbözőségeit. jegyzőkönyvben rögzítette tapasztalatait. rendszeralkotó Feltárta a gyermeki gondolkodás jellegzetes szerveződését. • a klinikai módszer: beszélgetés során a felnőtt követi a gyermek képzetáramlását és tereli a kritikus kérdés (de nem a megoldás) felé. az akkomodációról és az asszimilációról. Akkomodáció (= igazodás): olyan működés. Módszerei: • a megfigyelés: természetes feltételek között kísérte figyelemmel három lánya fejlődését. és ezeket összhangba hozni saját korábbi tapasztalataival (belső séma). A játék: a gyermek alkalmazkodási formája A gyermek azzal az alapvető késztetéssel születik. megismerni a körülötte lévő világot. Lakatos Margit 5. ezért az elhalványodik vagy módosul. belső sémáját illeszti hozzá az új benyomáshoz. Könyvei közül: Szimbólumképzés gyermekkorban 2.“A játék pszichológiája. hogy melyikből visz be többet a cselekvésbe. amellyel a szervezet a külső körülményhez igazítja önmagát. 7/8 éves kortól A gyermek gondolkodása Érzékszervi-mozgásos szakasz Képzeti. hogy megpróbálja felfedezni. a fantázia és a gondolkodás segíti. Elméleteket (sémákat: belső reprezentációt) alkot arról. attól függően. vagy a belső séma kap hangsúlyt. A gyermek a benyomásait saját sémáinak megfelelően rendezi el. A régi belső séma ugyanis nem megfelelő az új tapasztalatok beépítésére. hogyan működik a fizikai és a társas világ. PIAGET JÁTÉKELMÉLETE 1. Akkomodációs tevékenység az utánzás. 3. 2–7. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. átalakítás): amelyben a belső séma az uralkodó és az új tapasztalati anyag beépül a korábban kialakult belső sémákba. Alkalmazkodás során vagy a külső valóság. Piaget (1896–1980). mágikus szakasz Konkrét gondolkodás szakasza Játéktípus Explorációs játék Szimbolikus játék Szabályjáték Segédlet 14 . Elméletében a játékot a gyermek alkalmazkodási formájának tekintette és egy olyan rendszert dolgozott ki. Megpróbálja megérteni az új tárgyakat és eseményeket. Asszimiláció (= beépítés. Az átdolgozást az emlékezés. svájci-francia gyermekpszichológus. A játékok rendszerezése Életkor 0–2. A gyermek játékában az asszimilációs folyamatok vannak túlsúlyban – az asszimiláció tiszta formája a szimbolikus játék. Ennek megfelelően beszélhetünk az alkalmazkodás kétféle formájáról. amelyben az életkoronként változó játékformák az értelmi fejlődés rendezett és szakaszos folyamatához kapcsolhatóak.

Piaget az explorációs játék három szintjét különböztette meg (a szenzomotoros és a mentális tartományban egyaránt). Egymásra rakja azokat. amikor egy tárgyat egyszerűen egy másik tárgyként azonosítanak. formálódnak a mozgásos. hogy most ő egy tornyot fog építeni. rázza a csengettyűt. 2) Szimbolikus játék Piaget által kidolgozott második típus a szimbolikus játék. 2009) Szándékos kombináció: a harmadik és legösszetettebb típusa tartalmazza a szándékos kombinációkat. Előfordulhat. vagy utánzott személynek mondja magát) Segédlet 15 . a tárgyakat rakosgatja. különböző apró formákat fűzött fel. Az első 18 hónapban a játszás jellemző típusa. majd összecsukja a kezét. szájába veszi azokat. 1 (20) a fali tapétát kaparja ott. ez husika. változatos módon gyakorolja minden új szerzeményét.. és úgy tesz. Az egyszerű gyakorlás magába foglalja a mindennapi élet szokásos mozdulatait. megfogja és elejti. Ugyanez a játék a tapéta egy virágával. A gyermek úgy alkalmazkodik az új dolgokhoz. és minden típus külön-külön is tartalmazza a fejlődés és integráció változatos szintjeit: • egyszerű gyakorlás. Nesze (kinyitja tenyerét.: A hároméves Enikő egy zárt végű pálcára véletlenszerű sorrendben. mint . Ebben a játékformában a cselekvések. Ezekben az egyszerű játékokban a funkció öröme az elsődleges. • a szándékos kombináció. „Miért?” Ennek a célja nem a válasz megtalálása. Mindeközben jártasságot szerez. Pl. tárgyakat jelenítenek meg. mintha benne lenne a madár. rombol és épít. Feltétele a képzeleti működés. nézegeti. hanem a kérdések feltevésének a gyakorlása. Egyszercsak megjegyzi: „Ez hagyma… ez husika… ez hagyma. Piaget ezt a szakaszt érzékszervi-mozgásos fázisnak nevezte el. viselkedési formáit. rácsapnak. értelmi. ütögetik és püfölik stb. .szenzomotoros tevékenység: a gyermekek kinyúlnak a tárgyakért. ahol egy madár rajza van. A gyermekek másra használják a dolgokat. hanem vonatként használnak. amelyben a gyermekek személyeket. például egy kockát. a konstruáló játékok csoportjához tartozik) Pl. de később. tevékenységeket. és közli. Véletlenszerű kombináció: a gyermekek a régi sémákat újszerű módon alkalmazzák. A szimbolikus játék előzményei: a szimbolikus gondolkodás megjelenése – részlet Piaget egyik kislányáról készített feljegyzéséből (1978): J (1. és elindul vele anyja felé. nyúl a környezetének tárgyai felé. megragadják. tapogatja. Lakatos Margit 1) Explorációs játék A csecsemő. majd egy napsugárral: (Egy kicsi világos) Az osztályozás szempontjai: • Projekció: saját cselekvési sémáit vetíti ki más személyekre vagy tárgyakra • Introjekció: más személyeket vagy tárgyakat utánoz (egyszerűen utánoz. az anyagok felhasználása tervezett és szándékos kombinációk eredményei. mint amik azok valójában. (Más felosztásban ez a játéktípus egy külön kategóriába. Piaget behelyettesítésnek nevezte azt. Megismétli.” (részlet egy hallgató megfigyeléséből. a kérdezgetés „Miért?”. sőt felnőtteknél is megfigyelhető. mihelyt képes megfogni és elengedni a dolgokat.mentális gyakorlás: pl. majd kiöntögeti. a szavak.: A hároméves Andris kis műanyagépítőkkel játszik. ütögeti a kanállal az asztalt.“A játék pszichológiája. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. nagyobb gyerekeknél. ELTE TÓK. megtölti a vödröt apró tárgyakkal. mert minden tapasztalás a cselekvéshez és az érzékeléshez köthető. hogy előbb nagy igyekezettel próbál megismerkedni velük. és erre a felfedezésre az egyszerű gyakorlás során véletlenül bukkannak rá. • a véletlenszerű kombináció. Pl. mintha adna valamit) – Mit hozol nekem? – Madaj. vagy társas készségei. nem építőelemként.

viselkedését úgy utánozza. az úttesten egy kiterített macskát látott. és a kisautóját többször hozzáütötte. A játék funkciója: a valóság megismétlése és meghosszabbítása. Az egyik az. mintha vetkőztetné testvérét). elővette a plüss kutyusát. elviselhetővé. • a valóság pontos utánzása.: nem veheti karba kistestvérét – képzeletében ringatja. hanem a társnak tulajdonított rekonstrukció. Nem pontos anticipáció. A gyermek a kínos vagy kellemetlen helyzetet úgy fogadja el. és ott teremti meg a kívánt világot. amely a szabályszegés esetén bekövetkezne.: családi játékok. Pl. szakasz (2–4 éves korban) A szimbolikus sémák kivetítése új tárgyakra Két formáját írja le Piaget. Akkor jelenik meg. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. • kollektív szimbólumok: a közös szerepjátékok. miközben ő is sétál). Az előzőek folytatása. az egyre élethűbb játékeszközök felhasználása.: Peti hazafelé menet az óvodából. a gyermek összefüggőbb történeteket játszik el. A feszültségcsökkenést az idézi elő.“A játék pszichológiája. hogy maga alá rendelje azt. aki így válaszol: „Mert elütötte az autó”. szakasz 4–7. amikor a kisgyermek saját cselekvését. fűszál hőmérő. Amikor hazaértek. hogy alávesse magát az utánzott mintának. a mackóját sétáltatja. A gyermek úgy számolja fel a feszültségét. likvidáló. Kiegyenlítő-kompenzáló. hanem azért. Többször megismétli a gyógyszerbevétel „nem veszem be – de be kell venni” ceremóniáját. A szocializáció az objektív valóság utánzásának irányába tereli a játékot. hogy most már nem kell aggódnia az irreális és nehezen követhető jövője miatt. az elégtétel és hite a világ igazságosságában. III. Hátterében a gyermek jóvátételi igénye. a kezdeti egocentrikus gondolkodást felváltja a kölcsönösség. Meggyógyult! – mondogatta. „Vigyázz. színházasdi Segédlet 16 . ha? A valóság egyszerű megismétlésével eltúlozza a cselekvés következményét. mert a baj a történet szerint mással esett meg. Lakatos Margit A szimbolikus játék szakaszai I. Alkalmazott képzet: mi történne. amelyet anyja mondott neki. szakasz Pl. hogy az egyszerű mozdulatot megelőzi az asszimiláció. dobozkád. Később. Pl. ugyanazokat a vigasztaló szavakat mondja. Végül rátette az autóra (amely ezúttal mentő volt) és „Néno-néno!” felkiáltásokkal elvitte az állatot a kórházba. hogy előrejelzi az engedetlenség vagy meggondolatlanság következményeit. hogy változatlanul eljátssza. amikor egy parancsot vagy egy tanácsot kell követni. hogy mással végezteti (pl. amikor a másoknál megfigyelt cselekvést utánozza (pl. A szimbolikus játék hanyatlása Jellemzői: • rendezett szimbolikus kombinációk: a játék koherensebb. Tárgy egyszerű asszimilációja másik tárgyhoz Az előzőek összetettebb formája. Bonyolultabb formák a) Egyszerű kombinációk. nagy rábeszélésre vette csak be. elfogadhatóbbá válik számára. azzal a változással. de nem azért. A másik pedig az. nem játszhat a fürdővízzel. Pontos utánzással követi az eseményeket. a bárányplüssjátékával pontosan megismétli a jelenetet. Az ismételt játékbeli felidézéssel a helyzetről leválik a kellemetlen és így a gyermek már képes felülkerekedni az eseményeken. képzelt víz és úgy tesz. c) Ismétlő. „Miért nem fut el a cica?”– kérdezte anyjától. a kő csúszik! M-el megesett…” b) II. d) Anticipáló.: Jankának nem ízlett a gyógyszer. megismétli a történést. Pl. A gyermek a vágyott vagy a tiltott dolgot beépíti a játékába. de annak aprólékosan kidolgozott formája – teljes jelenetet kimunkál (fürdőt készít. mint a bejárónő). a padlót dörzsöli. játékból ő készít fürdővizet.

• ügyességét. stratégiáját érvényesíteni. • szervezni és irányítani. Lakatos Margit 3) Szabályjáték Hátterében a szimbólumképzés hanyatlása és az akkomodációs folyamatok. Segédlet 17 . pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. 6-8 éves kortól a gyermek képes • a szabályrendszernek alárendelődni. • együttműködésre és megegyezésre.“A játék pszichológiája.

olykor nevet is ad a kizárólag számára fontos macinak. mégpedig olyan módon. különösen az elalvás előtti időszakban. Az „elég jó anya”. gyűrött rongynak stb. Winnicott. hogy a feszültség oldásaként megszülessen egy köztes élmény-tér: "Az anya. hanem abból a bizonytalanságból fakad. Lakatos Margit 6. sodorgatja. A 4 éves Gergő legkedvesebb játéka. és az átmeneti tárgyak. mint a hallucináció. pl. Különösen akkor teszi ezt. A „minden minden lehet” illúzióján alapulnak és a játék előzményeinek tekinthetőek az olyan jelenségek. Könyvei közül: Játszás és valóság Kisgyermek. A játék izgalma nem az indulatok levezetése.“A játék pszichológiája. (1896-1971). a lepedő. ahova az illúziója átvándorolhat és megmaradhat. vagy távol az otthon biztonságától. ha fáradt. 2005). egy-másfél éves korából eredeztethető. végtelen játékteret hagy hátra kettejük kapcsolatának emlékéül. meleg tapintású puha tárgy. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B.” Potenciális tér (pszichikai tér. azonnal kielégíti gyermeke szükségleteit. amelyet a kisfiú meghatározott módon alakít át: miközben a hüvelykujját szopogatja. • elősegíti. takaró. 3. angol gyermekorvos. miközben a gyermek tőle elkülönül. anyja régi pamutruhájának zsebkendőnyi darabja. Ezek a felnőtt által is tiszteletben tartott. A JÁTÉK EREDETE WINNICOTT ÉRTELMEZÉSÉBEN 1. külvilág A kapcsolatban bontakozó gyermeki lélek 2. pszichoanalitikus A játékot az anya-gyermek kapcsolat fejlődése mentén vizsgálja. sötétben. az autoerotizmusok. a „csucsuzás”. A hüvelykujj szájba vétele együtt járhat a többi ujj cirógató mozdulataival. W. Az anya – gyermek kapcsolat és a játék Az "elég jó anya" – érzelmileg elkötelezett • kezdetben teljesen alkalmazkodó. A gyermek választja ki. Segédlet 18 . A csucsu egy rongydarab. a gyermek fejlődése érdekében egyszerre segíti az illúziók felépítését és a fokozatos lebontást is. játéktér): átmeneti tartomány a külső világ és a belső között. egy intim kapcsolatban gyökerezik (Péley. tekeri az arcánál. D. A játék előzményei Winnicott szerint: • • • • • • illúzió – a csecsemőkori mindenhatóság érzése hallucináció – képes megjeleníteni a kívánt anyát (a fantázia kezdete) ujjszopás (autoerotizmus) átmeneti tárgy játék kreativitás Az ujjszopás: a gyermek a vigasztalásra. esetleg szopogatásával és hangadással. A gyermek maga képes létrehozni ezt a köztes teret. a többi ujjával a csucsut markolja. vagy álmos (Egy mama beszámolójából. megnyugtatásra saját testét használja. mígnem – a nyálával összekeveredve – egy kemény golyó válik belőle. Az átmeneti tárgy jelentősége a gyermek és az anya kapcsolatában értelmezhető. köztes tér. amelynek kizárólagos birtokosa kisgyermek. a lehetséges és a lehetetlen ingatag határvonalán való létezésből eredeztethető. hurcolja magával. később a gyermek önállósodása érdekében megkezdi a fokozatos leválasztást – ez a gyermek számára frusztráló és illúzióvesztéssel jár. vagy egyéb puha tárgy megragadásával. 2003). személyes tárgyak az anyát helyettesítik. hogy segíti a gyermeket az anyától való fokozatos leválásban. Átmeneti tárgy: általában valamilyen apró. Fétisként szorongatja. család. vigaszt és biztonságot adnak a kisgyermeknek. amely a szubjektív és objektív világ.

babák stb. esetleg az új környezet (bölcsőde. Ha az anya nem maradhat az óvodában. Az eset Hermann Imre gondolatát idézi a megkapaszkodás ösztönéről: a szerző Az ember ősi ösztönei (1984) című könyvében a megkapaszkodás szerveinek nevezte a kézzel együtt a hajat is. A gyermek ezekkel a tárgyakkal nem játszik. magához szorítva. kórház…). de leggyakrabban valami személyes jellegű. objektivitása (puha. Átmeneti tárgyak az óvodában Előfordul. óvoda. de már függőség nélkül • begyűjtés és kivetítés • az élményszerzés legfőbb forrása 5. válás stb. Kreativitás és a játék A játék alapvetően kreatív tevékenység: • újraalkotás.. Ilyenkor felerősödik a biztonságkeresés. megvarrni). Meglepetésemre egy hosszú hajszál volt. olykor még a pedagógusnak sem mutatja meg. a ruhája alá teszi stb. érzelmi vonzerejét (félreteszik. legalább egy része. • van saját léte.). A nap folyamán el is feledkeztem a hajszálról. kivéve. átdolgozás (illúziók teremtése) • divergens. párna. a szülőkhöz kapcsolható tárgyak. lepedő. meleg tapintású. a játéknak Az átmeneti tárgy támasz a krízishelyzetben. a családban bekövetkezett változás: kistestvér születése. 1995) Jellemzői: • koncentrálás és erőfeszítés • a tapasztalatok begyűjtése és értelmezése • az élmények kivetítése • kulturális tapasztalás • tere: a közbülső világ • izgalma az objektíven és szubjektíven érzékelhető világ átmenetéből fakad • hátterében az anya-gyermek bizalom. zsebkendő. ám a pihenő kezdetén újból előkerült a féltve őrzött kincs. ha a gyermek óhajtja • a tárgy sorsa: elveszti szimbolikus jelentőségét.). • a tárgyat nem szabad megváltoztatni (kimosni. Egy óvónő feljegyzésében az alábbi olvasható: Matyi egy reggel valamit tekergetett az ujján. a hajszála marad ott kapaszkodónak. az ujjára volt tekerve.” Virág. vagy a szülő ideiglenes vagy tartós távolléte (elutazás. szaga van. elrejti a szekrényébe. takaró stb.. Ezek lehetnek szőrmejátékok is. hogy a gyermekek az óvodába is magukkal visznek vigasztárgyakat. holisztikus gondolkodáshoz kapcsolható • megkettőzés (kettős tudat) kíséri • a szubjektív világ megőrzése • intuitív megismerés – jobbféltekés működés Segédlet 19 . pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B.“A játék pszichológiája. pl. 4. Lakatos Margit Az átmeneti tárgy jellemzői • egyszerre valóságos és szimbólum is (fétis). átadja helyét az átmeneti jelenségek egyre szélesedő körének. amikor már nincsen rá szükség). általában senkinek sem adja oda. pl. A gyermek életében krízishelyzetek lehetnek a gyors elválasztás (lazul az intenzív testi kontaktus anya és gyermek között). „Anyáé” – mondta. a valamibe való megkapaszkodás igénye. Átmeneti tevékenység: a játék A játszás során az egyén és környezet tágul: kifelé irányul („… a világ nem csak a mamából és a papából áll. ám a közös játékba soha nem vont mackók. tömege van. pelenkadarab. az otthonhoz. apró holmik vagy játékszerként definiált. pl.

egészen addig. érzelmi és szociális funkciókkal is. mozdulatokkal való játszás (a kisbabák saját kéz. vagy érdekes hangok. szerep-és szabályjáték. ugrálás. mozgásos tapasztalatokhoz is jut. • a szimbolikus játékban: beépül az egyre bonyolultabb cselekvésekbe. amellyel a felnőttel már előzőleg volt alkalma játszani.és lábujjukkal játszanak). kúszás mozdulatai. A gyermekek mihelyt az új készségeik birtokába jutnak. kocogtatja. A hangzással szintúgy tesz: rázza. elkezdik gyakorolni azokat. ahol új képességek kimunkálására van szükség. paskolják a homokot. de összefüggésben van az értelmi. érzékleti minőségük szerint vizsgálja azokat. gyakran veszi szájba a dolgokat. kimerülésig hajtják a hintát stb. járás. amíg az újdonságlehetőségek végére nem ért. újból előtérbe kerül olyan helyzetben. beépül a munkafolyamatokba (gyöngyfűzés – cipőfűzés). Ezek a képességek az életkor előrehaladtával egyre összetettebbek lesznek és integrálódnak. A továbbiakban mi a pedagógia felosztás alábbi formáit követjük: gyakorló. d) ismert. variálnak. hangokkal. felmásznak mindenre. Erikson ezt a játékot autokozmikus játéknak nevezte el. A GYAKORLÓ JÁTÉK A szakirodalomban többféle játékfelosztás és munkafogalom található. gurulás. felderítés. Elnevezései: funkciós játék. nyomják a csengőt. Pl. a szaglás és ízlelés. galoppozás beépülnek a kergetőző. amit meglátnak. csökkenő tendenciát mutat. A gyakorló játék a kisgyermekek első játéktapasztalata. Segédlet 20 . ütögeti a tárgyakat és élvezi a különféle hangokat. • a nagymozgásokban. kísérletező játék (Piaget elnevezésében: explorációs játék) Mi történik a gyakorló játékkal 2 éves kor után? A gyakorlójáték kétéves korig domináns játékforma. pl. élvezettel hajigálják az apró tárgyakat. így a bonyolultabb és összetettebb mozgásformák részévé lesznek. Később. de a beszéd kialakulásával. ám gyakran megfigyelhető az idősebb korosztály játékában is. Megismerése eleinte „szájterű”. anyagokkal történő manipuláció. a tapintás. • mászás. A gyakorló játék meghatározása A gyakorlójáték során a gyermekek – eszközökkel vagy anélkül. • a nyelvi játékokban: az ismétlődő kérdés-feleletek (Miért?). a tapasztalatok szerzésére. a célzó játékokba. A gyakorló játék feltételezi a szenzomotoros ügyességet. szavak mondogatása. érzékszervi-mozgásos játék. b) ismert. futkározás stb. a futás. A gyakorló játék folytatása: • a konstruáló játékokban: a gyermekek produktumot hoznak létre. • tárgyakkal. információt gyűjt a körülötte lévő tárgyakról. hangokat ismételgetnek. A gyakorló játékok közé tartozik a • saját testtel. A gyakorló játék mozzanatai (Millar nyomán) a) Exploráció = felfedezés. Lakatos Margit 7. a megértésre irányuló cselekvés A kisgyermek fáradhatatlan kísérletező. 2. • a mindennapi tevékenység része. – egyszerű mozgásokat. Pl. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. A tárgyak mozgatásával gazdag érzékleti benyomásokat szerez. 1. Itt együtt vannak a megismerés legősibb csatornái. konstrukciós. a tárgyakat újabb és újabb helyzetbe hozza. tekerik a háromkerekű biciklit. a versengő. és történetek megalkotása. Kísérlet Tárgyválasztás: a gyermeknek az alábbi típusú tárgyakat kínálták: a) ismeretlen egyszerű. a szimbolikus játék megjelenésével. c) bonyolult.“A játék pszichológiája.

és lábával ellöki magát a földtől. Ezt élvezettel ismételgeti. nyomogatás. akik az első életév tárgyakkal folyó manipulációját nem nevezik játéknak. és az elrugaszkodással gazdagította. víz stb. akik jól bicikliznek. vesztibuláris (= egyensúlyi) stimulációk A kétéves Gergő még nem tudja a hintát hajtani. • • • az új képességek tudatosodásának öröme. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. nehezíti. c) Ismétlődés. vagy amelyben az érintés. valamint kéz. A gyermek szinte kényszeresen törekszik arra. a hang. a számára már megszokott és unalmassá vált haladást új elemmel. töltés-öntés. és nem is a túl egyszerűek. Egyik alkalommal felrántja a kormányt és ugratva közlekedik. Minden tárgyon végigpróbálja ugyanazokat a mozdulatokat. simítás. "romboló játék" olyan anyagokkal. A hinta meglendül.“A játék pszichológiája. a kisfiú ringatózik. variálják. Pl. egyensúlyoz a keskeny padlón. az egyre bonyolultabb mozgásformák létrehozásával) Segédlet 21 . maga az új helyzetekhez való alkalmazkodás tanulása. bökdösés. löki magát előre. amit működtetni tudok" A gyakorlójáték többféle örömöt jelent a gyermekeknek. gyűrés. húzás. 3. valamint a felnőttnél látott tárgy volt a legvonzóbb. létrehozza a lehetséges változásokat. • észlelési élmények: minden olyan játék szórakoztatja a kisgyermeket. újabb feladatokat állít maga elé. Pl. csapkodás. 1983). A gyakorló játék élménye és öröme Funkcióöröm: "Az vagyok. mint a homok. Lakatos Margit Eredmény: a gyermekeknek a félig ismert. Vannak. amelyek a gyermek számára nem túl bonyolultak. a szem és kézmozgás összehangolása a hatékonyság átélése: felfedezi az összefüggést saját tevékenysége és a megjelenő változás között elaboráció: átdolgozás (mozgásfeszültség elvezetése vagy éppen az egyhangúság megszűntetése. hogy a gyermeket örömmel tölti el a próbálkozás. A tárgyakkal különféle ismétléses és láncolatszerű mozgásokat végez. lökés. • mozgásos élmények. Az optimális kihívást azok az eszközök jelentik. Elaboráció (átdolgozás): a gyermek a már begyakorolt készségét bonyolultabb formában is kipróbálja. a nagyobbak. Peti (2. 1) a lábbal hajtható motoron nagy sebességgel tolja. b) Manipuláció = kézzel végzett cselekvés Feltétele: a fogóreflex oldódása. hanem elemi gyakorlásnak (Elkonyin. A kisfiú. amelyben az újonnan megszerzett képességeit hasznosítja. kísérletezik. o. és minden mozdulatot elvégez egy tárgyon. pl. hogy mindenhez hozzányúljon. és sokféle mozdulatot próbáljon ki.és szemmozgás koordinálása. amit már tud. (Elkonyin. elengedett kormánnyal kísérleteznek stb. a nehézségek legyőzése.: alighogy megtanult járni a kisgyermek. pl. A sima gurulást egy szökkenő mozdulattal cifrázza. hátrafelé jár. A feladat nehezítésének hátterében az áll. de ráfekszik az ülőkére. énekel. 282. szétszedés-összerakás. különféle módon próbálja ki új „tudományát”: felemel egy nehéz vödröt és megpróbálja cipelni. cikk-cakkban jár. a jármű megemelésével.) Magyarázat: a gyermekek a képességeikhez és aktuális ismereteikhez igazodva választják meg a játékot és a játékszereket. mindent kézbe vegyen. variációk A gyerekek a már tudott mozdulatokat újból és újból megismétlik. és a látvány váltakozik egymással (Frőbel).

“A játék pszichológiája, pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék

2013 B. Lakatos Margit

4. Megfontolások és teendők: a gyakorló játék támogatása A felnőtt teendői • • megteremti a játékfeltételeket (játékszerek, játszóhely), ahol biztonságban játszhatnak a gyermekek, ugyanakkor lehetőséget ad az önálló próbálkozásra is. a játékfolyamat támogatásával megerősíti a gyermek belső motivációit, hogy büszke legyen arra, amit éppen tesz. Megfogalmazhatja az észrevételeit, pl.: „Figyeljük csak, Brigi zenél, amikor padlóhoz ütögeti a botot! Micsoda jó ritmus!”, vagy felajánlhatja, hogy kiegészíti a játékot: „Szeretnél néhány csészét a homokozódhoz? Szükséged van egy kis vízre?” „Szeretnél egy lapátot a homok átrakásához?” a tárgyakkal folytatott közös tevékenységgel, interaktív játékokkal (megfigyelések, gyűjtögetések stb.) lehetőséget és mintát kínál a környezettel való kapcsolat gazdagítására.

a) A játékszerek kiválasztásának általános szempontja • A gyermekek fejlődéséhez illeszkedő eszközök A kisebbek szeretnek felmászni egy halom puha párnára, de az 5 éveseknek már inkább a fára mászás kínálja az erőpróbát. A totyogósok a tologató és húzogató játékokkal, a lábbal hajtható kismotorral, kiskocsival szeretnek közlekedni, aztán idővel váltanak, előbb a háromkerekű, majd kétkerekű biciklire, esetleg a rollerra. Az alagutak, csúszdák, mászókák és hinták, valamint ezek különféle fokozatai, valamennyi korosztály kedvencei. A labdák (rongylabdák, papírlabdák…), karikák szintén érdeklődésre tarthatnak számot ebben a műfajban. Felfedezésre és manipulálásra alkalmas formaazonosítók és rakosgatók, a kirakók szintén ide tartoznak. • Érzékszervi stimulációt és a visszacsatolást szolgáló játékszerek A gyermekek élvezik a különböző hangadó játékokat, zenei eszközöket, amelyeket rázhatnak, vagy üthetnek. Szintúgy élvezik az olyan anyagokat, amelyekkel közvetlenül érintkezhetnek, és megtapasztalhatják annak minőségét. Ilyenek az agyag, a homok, a víz, és hozzá tartozó eszközök, homokozó játékok, csövek, tölcsérek, poharak, szivacsok, mérőedények stb. • Elegendő játékszer Jó, ha a gyermekek számának megfelelően, elegendő eszköz áll a rendelkezésre. Elsősorban azért, mert a kisgyermekeknél a barátkozás, az egymáshoz közeledés egyik formája, hogy ugyanazt szeretnék csinálni, mint a másik, hasonló eszközzel szeretnének foglalatoskodni, mint a másik. Ugyanakkor 3-4 éves korig nemigen várható el, hogy a gyermekek megosztozzanak a játékokon. Az óvodákban már kialakult az a jó hagyomány, hogy a kisebbek csoportjában a népszerű játékokat megduplázza a pedagógus.

b) A játékterek kialakításának szempontjai • A biztonságos környezet A játszóhelyeket a gyermekek életkorának és igényének figyelembevételével kell kialakítani, mégpedig úgy, hogy folytonos korlátozással ne kelljen akadályozni a gyermekeket. A gyermekeknek sok spontán és természetes mozgásra van szükségük, ezért a környezetét úgy kell kialakítani, hogy veszélyes dolgok, tárgyak ne maradjanak a számukra megközelíthető helyeken. • Játék a szabadban Az a legjobb, ha a gyermekek sok időt tudnak tölteni a szabadban. Nemcsak azért, mert a friss levegő, a napfény, a mozgáslehetőség fiziológiai szempontból jótékony hatású a fejlődő szervezetre, hanem azért is, mert a gyermekeknek egészen másféle játéklehetőségeket nyújt az udvar, a játszótér, a liget, az erdő.

Segédlet

22

“A játék pszichológiája, pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék

2013 B. Lakatos Margit

c) Interaktív játékok: gyűjtögetések, megfigyelések Megfigyelések, pl.: • a mozgás megfigyeltetése: levelekkel teli fák nézegetése, a száradó ruhák libbenése, vasúti átjáró, kacsaúsztató, állatkert, virágok a kertben; • esőcsöppek az ablakon: mindenki válasszon egy esőcsöppet, és figyelje, hogyan gördül lefelé az ablakon; • fúj a szél: ráfújós játék, megállás a szélben, hulló falevelek nézegetése; • hangok megfigyeltetése: fülelő játékok, hangoskodás, kiabálás a híd alatt. Keresések és gyűjtögetések, pl.: • a kertben, a játszótéren, az udvaron, konyhában; gesztenye, dió, parafa dugó, doboz, kavics, száraz ág, levél, almamag, tobozok (ezek rendezése, osztályozása, csoportosítása…); • csigales, bogárles, lepkeles, hangyales, lábnyomok a homokban: madár és gyerek lábnyomok, lábnyomok a hóban; • színek keresése a környezetben, pl. piros pulóver, piros zokni, málnalé, piros alma, piros virágok szedése, piros párna, piros kisautó, piros Lego darabok, piros homokozólapát, paprikás étel.

Segédlet

23

“A játék pszichológiája, pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék

2013 B. Lakatos Margit

8. KONSTRUÁLÓ JÁTÉK
„Fabrikáló” játékok 1. A konstruáló játék meghatározása Amikor a gyermek a játék eszközeit – a gyurmát, kockát, papírt stb. – arra használja, hogy valamit alkosson belőlük, konstruáló játékot játszik. Ennek feltétele, hogy a gyermek már ne a tárgyak fizikai tulajdonságainak felfedezésével legyen elfoglalva, hanem kipróbáljon újabb lehetőségeket is. Képes előre kitalálni, mit készíthet, és ez a gondolat irányítja a játékát. Egy kitervelt dolog létrehozása feltételezi a cél emlékezetben tartását ugyanúgy, mint a kivitelezéséhez szükséges kézügyességet stb. Ez a játéktípus 3 éves kortól az egyik leggyakrabban megjelenő tevékenység. Az elméletalkotók különböző nézőpontot képviselnek a fenti játékkal kapcsolatosan. Amíg Wallon (1958), a fantáziajátékhoz hasonlóan alaptípusnak tekintette a konstruálást, és „Fabrikáló” játékok néven illette, addig Piaget nem sorolta külön kategóriába, hanem az explorációs játék legfejlettebb szintjének, szándékos kombinációnak tartotta. Konstruáló játékok közé tartoznak • az építő játékok (fakockával, műanyag építővel, Legoval, Duplóval stb.), • az összerakó játékok (kirakó), • a homoképítmények, homokfigurák készítése, • művészeti tevékenységek (rajzolás, festés, agyagozás stb.), • kézimunka (papírmunka, fonalmunka, textilmunka, vágás, hajtogatás, kollázs, szövés stb.), • barkácsolás (dobozokkal, puhafával, kalapáccsal, szögekkel). A konstruáló játék öröme: az alkotás, a létrehozás öröme, a kompetencia átélése.

2. A tárgyakkal és anyagokkal történő játék fejlődése a) A rakosgatástól a benépesített világig Amikor egy kisgyerek először vesz a kezébe kockákat, megnyalja, ütögeti, dobálja, csúsztatja azokat, és örömmel fedezi fel, hogy egymásra is tudja pakolni (manipulálás, felfedezés). Majd azt élvezi, hogy a próbálkozások eredményeképpen egyre több elemet sikerül felrakni egymásra. Eddig még a gyakorlás szintje, és csak akkor válik konstruáló játékká, amikor a gyermek – a tapasztalatok gyarapodásával és a kézügyesség fejlődésével – már előre eltervezetten lát hozzá pl. egy torony, egy ház, egy garázs felépítéséhez. A konstruálást gyakran élénk fantáziatevékenység kíséri. Pl. elképzelik, ki lakik az általuk épített várban, házban, milyen pályákon közlekedhetnek a kisautók, és a kiegészítő figurákkal, kellékekkel megjelenítik az eseményeket. Ezzel már a fantáziajáték, a dramatikus játék tartományába kerülnek. A gyermek tárgyakkal mozgásokat hoz létre érzékleti benyomásokat szerez: vizsgálja, nézegeti tárgyakból valamit készít tárgyakkal helyettesít más tárgyakat b) Változások az anyagok és eszközök felhasználásában. Példák: Homokozójáték: 2 évesek: még nem építenek, de boldogok attól az érzéstől, amit a homok és víz érintése okoz; szórják, gyúrják, lapogatják, simogatják, tapicskolják, markolásszák, morzsolják, esetleg kis üreget ásnak, túrnak a homokba, próbálgatják az eszközök (lapát) használatát (gyakorló játék szintje); 3-4 éves kortól határozott céljaik vannak arról, mit szeretnének készíteni, képesek a kezükkel formákat létrehozni és megnevezni, homoksüteményt formázni, homokvárat építeni stb.; egymással is kapcsolatba lépnek, képesek kooperálni (konstruáló játék szintje).
Segédlet 24

Elmozdulás a tárgyak irányította felfedezéstől a gyermek irányította alkotások felé. → manipulál → explorál → konstruál → szimbólumokat alkot.

hogy elvárják tőle azt. hogy hajlandóságot mutat rá – hogyan is kezdte el. amíg össze nem értetek!” Előfordul. hogy többféle megoldás is kínálkozik. a pedagógusnak a gyermekekkel együtt szintén a folyamatra kell figyelni. hogy „Ez mi?” típusú kérdezősködés félreértéshez vezet. a dolgokat nem csak egyetlen módon lehet használni. Ugyanakkor igazi elismeréssel ér fel. Ezek egészen apró észrevételek is lehetnek. Segédlet 25 .: „Jókora munka lehetett ennyi homokot fellapátolni a teherautódra!”. 3.: „Te csak szitáltál és szitáltál. mert a gyermek hajlamos azt hallani ki belőle. erről beszélni. a gyermek tevékenykedésére. 3 évesek egyszerű struktúrákat – hidakat. mint a teljesítmény A konstruáló játék során a hangsúly a játék folyamatán. vagy miért nem. hogy a gyermekek azokat lemásolják. erőfeszítésére. ha a végeredmény helyett. amit éppen csinálnak. Ezért az óvodában. Addig kísérleteznek. amelyek vagy a gyermekhez. A legnagyobb hozama mindennek. vagy a saját munkára vonatkozó érdeklődés. Ez utóbbi közé tartozik. hogy a felnőtt mindenkinek ugyanazt mondja. próbálkozás – többféle megoldás A konstruáló játék során felmerülő problémákat a gyermekek megpróbálják önállóan is megoldani. hogy „valamit” létrehozzon. Csak a kisiskoláskor elejére helyeződik előtérbe a produktum. A pedagógus akkor segíti elő a gyermek fejlődését. ha valami először nem sikerül.“A játék pszichológiája. a folyamatra összpontosít. mint az. próbálkozásaira fókuszál. pl. amikor a játék befejeztével beszéljük meg vele. ha a gyerekkel meséltetjük el – feltéve. mint pl. A „Nagyon szép!” típusú értékelések semmitmondókká válnak. de az is előfordul. hogyan készítették el az alkotásukat. miért sikerült elkészíteni. ha a gyermekek azt tapasztalják. A gyermekeket 7-8 éves korig. hogy a felnőtt – a sematikus dicséret helyett – olyan észrevételeket fogalmazzon meg. lebontanak. nincsen baj akkor sem. házakat. vagy „Hű. Ennek érdekében • • kerülendő a felnőttek által készített minták alkalmazása olyan céllal. sokkal jobban érdekli az. szívesen használnak fel apróbb és bonyolultabb formákat. egyszer csak ilyen selymes homokod lett!”. Hatékonyabbak az olyan megjegyzések. Lakatos Margit Építőjáték 2–3 évesek magas tornyokat építenek és szeretik lerombolni azokat (mindent széjjelszednek. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. Ilyenkor a felnőtt kedvéért mond valamit. konstruálás során a gyerekek a kedvük szerint használják az anyagokat. amely az erőfeszítést emelik ki. különösen akkor. A gyermekek általában örülnek az ilyen típusú megjegyzéseknek. és a többfunkciós jelleg. dramatikus elemekkel gazdagítják. ill. a tevékenykedésen van. hogy próbálkozásuk nem vezet eredményre. • b) Kísérletezés. 5 évesek egyre összetettebb építményeket hoznak létre. a nagyobb méretű elemeket kedvelik. vagy a konkrét tevékenységhez kapcsolódnak. hogy miként lesz abból valami. utakat – építenek. ti egészen addig ástatok és fúrtatok az alagútban. hogy a gyermekek tapasztalatot szerezhetnek arról. Fontos. ezt értékelni. 4 évesek építményében megjelenik a szimmetria. Megfontolások és teendők: a konstruáló játék támogatása a) A létrehozás folyamata fontosabb. amit eltervezett. ledöntenek). kiegészítőkkel látják el. mert az odafigyelést és az elismerést érzik belőle. amíg megtalálják a helyes megoldást. Érdemes a gyerekekkel arról beszélgetni. miképpen jutott el a kész alkotásig. nem pedig a teljesítményen.

alagutat akarnak fúrni a homokvárban. és helyezik vissza azokat. jól megtámaszkodva használják az ollót. Fontos még az is. a kalapács. amelyek erősítik a kéz-és ujjmozgató izmokat. mi történik. fonal. A pedagógus az egyéni tapasztalatokhoz és jártasságokhoz igazodva megteremti azokat a feltételeket. Ezt követheti a különféle minőségű papírcsíkok (karton. a ragasztás. hogy – saját és társaik biztonsága érdekében – kizárólag ülve. az ecsetek helyes kezelését. De annak is szokásukká kell válni. d) A játékhoz hozzátartozik a környezet rendbe rakása Sokszor előfordul. Jó. hogy a munkájuk természetes velejárója. könyökük az asztalon legyen. gyöngyfűzés. ha a gyerekek ismerik a munkaeszközök helyét. és felkínálni nekik egy kész megoldást. ahol más-más erővel kell nyomni az ollót. éles. Az intelem. Pl. De előfordul. és biztonságos feltételek között hagyja. „Rojtok” és „farkincák” rövid csippentése és nyisszantása után jöhet a hosszú egyenesek és a formák vágása. Bizonyos esetekben az is elegendő. Segédlet 26 . a mutatóujj pedig az ollón kívül marad és megtámaszt. az olló. festésnél. járhatnak. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. az anyagok és eszközök felhasználásában is érvényes a próbálkozás szabadsága (kivétel a veszély. és a konstruáló játékban az anyagokkal és eszközökkel jórészt kedvük szerint játszhatnak. hogy a gyerekek használják azokat. a középső ujj a másik ollónyílásba kerül. a fehér és a piros gyurma elkülönítésére. festékes. Első lépésként a gyermekek szívesen vagdosnak szívószálat. Pl. még akkor is. hogy ez kevés. amelyekben a gyermekek olyan módon tanulhatják az eszközök célszerű használatát. a munkafogásokat. próbálkozással kísért folyamat. gyurmázás. a tépés. hogy megoldják a saját problémájukat. A helyes ollófogásnál. ha ráéreznek a nyitás-csukás ritmusára. • c) A játéknak része az eszközök használatának megtanulása Amíg a képzelet területén a gyermekek teljes szabadságot élvezhetnek. selyempapír) felszabdalása. hogy közben élvezik is. hagyni kell a gyermekeket. ha jól kezelik az eszközt. ha megfelelő méretű stb. villa. a jobb-bal koordinációt. legfeljebb utána a rózsaszínű gyurmát használják. hogy a gyermekek hozzászokjanak ahhoz. A famunkáknál és homokmunkáknál legyen kéznél seprű és szemétlapát. mintsem beavatkozni. A gyermekek – miközben figyelik. homokos. hiszen ezek olyan foglalatosságok. forgács. ahelyett. ha az ollóval egy időben csak néhány gyermek dolgozik. ha az ollójuk jó minőségű. feltéve. a lábuk a földön. „Vajon lehetne másképpen is…”. bátorítsuk őket többféle megoldásra. tapasztalják meg. olló. a mutatóujj felfelé néz.“A játék pszichológiája. szövés munkafogásait stb. kézimunka során felborul a környezet megszokott rendje. ragasztásnál vizes szivacs. Ez persze időigényes. hogy „Kés. Célszerű. apró tárgyak felcsippentése. maszatolással stb. kemény papírcsíkot (üdvözlőlapok). hogy vizes. és a két kéz együttműködését. ragasztós a kezük. amelyek szemeteléssel. sok gyakorlással. hogy figyelmeztetnénk a gyermekeket. elkenődött a festék stb. a tű. Lakatos Margit Ennek érdekében • • a felnőtt inspiráló kérdései ösztönzőleg hatnak a próbálkozásra: „Mi van akkor. hogyan csinálják a felnőttek – rendszerint spontán utánzással sajátítják el a mozdulatokat. ha nem ragad össze a ragasztótól. a komplex mozgássor kivitelezését igénylő ollóhasználat. ha…”. ha a gyermekek megszokják. ha a felnőtt már látja a kimenetet. engedjük. „Hogyan tudnánk…”. hogy a pedagógus kiteszi az eszközöket. Ilyen pl. rongy stb. Ilyenek az agyagozás. Célszerű. Vágás közben az alkar vízszintes. kiváltképp akkor. újság. Azok lesznek a jobb ötletek. még akkor is. hadd kísérletezzenek. csak részben igaz. ugyanis már egy nyisszantással megvan az eredmény. vagy leszóródott a papír. hogy a munka végén rendet kell rakniuk. kalapács használata stb. gyerek kezébe nem való”. Mert a gyerekek szeretnek vagdosni ollóval. hogy a konstruáló játékok. fonás. a hüvelykujj az egyik. addig bizonyos szerszámok használatát és anyagmegmunkálási technikákat a felnőttől tanulják meg. pl. rongálás. ahonnan maguk hozzák elő. amit ők találnak ki. a hajtogatás. Az olló használatát olyan játékok készíthetik elő. amikor a két szín összekeveredik. hogy miképpen vezethetik át azt a homokvár mélyében. amit tesznek. pazarlás).

agyagos stb. pl. Lakatos Margit e) Minden gyermek másképpen játszik A játékfeltételek megteremtésében fontos szempont a gyermek egyéni igénye. van. aki ülve. ha a keze homokos. aki nem szereti. súlyosabb elemekkel szeret építkezni. nem mer egyedül hozzáfogni.“A játék pszichológiája. aki az erőfeszítést kívánó. Segédlet 27 . mások térdelve. aki bizonytalan. majd később közeledik hozzájuk. festékes. van. rajzolni stb. van. van.. van. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B.: van. elkülönített helyen szeret játszani. aki először távolabbról szereti szemlélni a többieket. vagy éppen a földön fekve szeretnek építkezni. aki egyedül.

a valóságban nem jelenlevő emberek és történések felidézésének képessége stb. mintha mások lennének.1) a textillel borított habszivacs építőjátékokkal játszik. szemináriumi dolgozat. rokon. az átváltozás. mint amik valójában). híd formájú építőelemet. mintha másvalaki vagy valami volna. és repülőként röptette: kerülgette az útjába eső tárgyakat. ismeretek a szociális világról. kommunikációs készségek. érzéseket. A szerepjáték kialakulásának feltétele: • intellektuális fejlettség: az átalakítás képessége (a gyermek a tárgyakat úgy használja. és az egyéni szimbólumok mellett megjelennek az együttes játékok feltételei.“A játék pszichológiája. szemináriumi dolgozat. Segédlet 28 . a másnak lenni érzése. feszültség a lehetőségek és vágyak között. • Vigotszkij a szerepjáték társadalmi eredetét. amíg valamilyen módon közelebb nem viszi őt a felnőttek világához (Aries. amit a résztvevők közösen elfogadnak (Vigotszkij. tárgyakat. 1977). a kollektív szimbólumok. aminek el tudom képzelni magam." Az illúzió.) Bence (3 éves) a földön talált falevelet magasra emelte. az alkotás. Elkonyin. miközben a repülő hangját imitálva „brümmögő” hangot hallatott. a titok feszültsége. A szerepjáték meghatározása A szerepjáték során a gyermek úgy tesz. mintha lovagolna rajta. és ráül. hidd-el játék. Felemel egy óriási. megjelenít személyeket. szakasz) helyezi. és igyekszik haladni vele. minthajáték. a "kettős tudat" működése. miközben utánozza a ló hangját. Dénes (2. Jellemző életkor: óvodáskor Elméleti megközelítések • Piaget a szerepjátékot a szimbolikus játék hanyatlásának időszakára (II. vagy másvalamivé válni – izgalmas és élvezetes tapasztalás a gyermekek számára. ELTE-TÓK. amikor erősödik az élethű utánzás igénye. Egy másik személyazonosság kipróbálása – másvalakivé. alkotójáték. A szerepjáték legfőbb öröme: "Az vagyok. mert • a szimbólumok egyre inkább a valóságnak rendelődnek alá (akkomodációs folyamat) • a gyermek kiterjeszti társas körét. hogy olyan cselekvést hajtson végre. A szerepjáték átalakulása Egy játék csak addig érdekes a gyermek számára.) • érzelmi. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. 2010. A SZEREPJÁTÉK 1. ELTE-TÓK. amely fejlődési szempontból fejlettebb. fantáziajáték. Elnevezései: színlelő játék. szociális tényezők: utánzási késztetettség. fikciós játék. megeleveníti a gondolatokat. és más területek lesznek fontosabbak számára. identitásjáték. id. A gyermek a saját énjét helyezi „mintha kontextusba”. a szociális viselkedés fejlődésének lehetőségét hangsúlyozza. (Somodi Mónika. Lakatos Margit 9. mint amit egyedül képes volna elvégezni. megfordítja. A szerepjáték 7 éves kor körül csökken. ahol a „mintha” jelleg és a többiekkel való együttműködés teszi lehetővé a gyermeknek. a játszás képzeletbeli helyzete a „legközelebbi fejlődés” zónája. szociodramatikus játék. 1983). ambivalens érzelmek.és ellenszenvek stb. A szerepjáték alapja a feltételesség. az utánzás.(Babinszki Vivien. Szorosan átöleli „lova” nyakát. 2009.

vásárlás. és bőszen tekeri a nagy autókormányt. ismerősökkel átélt élményekből táplálkoznak az olyan játékok. vendégeskedés. hanem a vezetés és étkezés váltogatása volt az izgalmas élmény.6) a szőnyegen ül. vagy a természeti katasztrófákat. Hirtelen abbahagyja a kormány forgatását. csak ha megjött a családi pótlék. kormány – ezt ismétli néhányszor. 2009.számítógépező szülő mintája. Bálint (3. családi problémák. barátokkal. testvér. mit kér?” Móni felsorolt néhány gyümölcsöt. aktuális mesefilmek eljátszásában. Részben a család. „óvó nénis játék”. A gyermek kiemeli a valóság számára érdekes. érzelmileg fontos mozzanatát. mint az ünnepek. Mellette a kellékek: egy üres fémdoboz. ill. (Szakdolgozat. A gyermekek megváltoztathatják az eseményeket. A családi élet eseményei közül kiemelkednek a sütés-főzés. id. Az orvosos játékban pedig a „betegek állatok” szokásos vizsgálata helyett a számítógéppel való foglalatosság vált fő motívummá. akcióhősöket megidéző játékokban. aztán Laci maga elé húzta a mérleget. és folytatja a kormányzást. vagy bevehetnek új elemeket is. az óvónők úgy vélekedtek. 2008). szellemeket.. rakosgatták. Régi játéktémák – új tartalommal Az alábbi két játékban egy szokásos játéktémát új. Az egyik kislány javaslatára. Segédlet 29 . Először csak méregették a gyümölcsöket. Visszateszi a dobozt is. akkor felírom. szörnyeket. a vacsorát reggel is fel lehet tálalni. A babakonyha asztalára tették a gyümölcsöskosarat és a mérleget. a szabályokat. hogy nyomogatták a doboz tetejére rajzolt formákat. de leggyakrabban a családi és a mindennapi tapasztalatok jelennek meg a gyermekek játéktémáiban. kórház. A sofőrt utánzó gyerek számára nem pusztán a kormány tekerése. Mérei) • Játéktéma: a valóságnak az a területe. 2009). pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. élményeit tükrözik. felbukkannak olyan témák és tartalmi variációk. Kanál. A már „klasszikusnak” mondható játéktémák mellett. megjelenítése. az „egeret” egy kicsi dobozzal helyettesítették (Edőcs. a házimunkák. TVsorozatok. Noha anyagát a valóságból meríti. Edőcs. öltözködés. részben a gyermek környezetének történéseiből. Laci és Móni testvérek. betörős.) Egy fővárosi óvodákban végzett felmérés szerint (Szalontai és mtsai. gyermektársakkal. valamint elől a kormány mellett egy műanyagtálka. Lakatos Margit 2. börtönös. testével is követi a mozdulatot. A valóság utánzása a szerepjátékokban (Elkonyin. és megkérdezte a kislányt:„Tessék. hanem a valóság egy mása. Az egyre bővülő tapasztalatok megjelennek a szerepjátékban. „…Az állatorvosi rendelővé alakult helyszínen a plüss állatkák töltötték be a beteg állatok szerepét… A gyermekek az orvos munkáját a „számítógéppel és klaviatúrával” kapcsolták össze.“A játék pszichológiája. és majd kifizeti. lövöldözős. bolygók. és egy papírdobozt használtak billentyűzetnek: a játék többnyire abból állt. szájához emeli. rakosgatta az edényekbe a gyümölcsöket. háborúzós. mai tartalommal játszottak a gyerekek. DVD. ha megjött!”. Laci pedig tovább méregette.” Mire a kisfiú válasza: „Jó. egy pillanatra a szájához emeli. mindeközben a másik kezét a kormányon tartja. ELTE-TÓK. és állhat kizárólag fagyiból is. benne kanál. majd gyorsan visszateszi: újból a kormányon mindkét keze. telefonáló. A nem közvetlenül átélt. amelyek jellegzetesen a mai kor életmódját. vendéglős-éttermes. nem annak utánzata. babázás. hogy a média hatása erőteljes ugyan. Lendületesen tekeri. • Játéktartalom: a játékban konkrétan megjelenő cselekvés. Pl. amely a játékban tükröződik. dínókat. végül hozzátette: „De nem tudok fizetni. doboz. születésnap. egyik kezével kinyúl a kanálért. felkapja. gyógyszertár stb. Móni elment rajzolni. űrhajók. Aztán a fémdobozért nyúl. iskolás játék. „bulizás”. fejét hátramozdítja és „hörpintést” imitál. videó által közvetített virtuális világ hatásait ismerhetjük fel a robotos. hanem a TV.

mérlegre teszi a gyümölcsöket. Sára három társával előbb babázott és beszélgetett. csupán egyetlen gesztussal jelzi. tartós kapcsolatban áll. testvérhez. kettéhajtotta. pedagógushoz stb. a szőnyegen. 2009). és egyik felére egy nagy négyzetet. majd még megismétli néhányszor a mozdulatot. amikor az óvónő odamegy hozzájuk. éppen az a dolguk. hogy a történés a gyermeket már nem foglalkoztatja. a játékban előforduló leggyakoribb foglalkozások listája: orvos. Lakatos Margit Néhány példa mai témák és tartalmak megjelenésére Amint az alábbi óvónői megfigyelések is mutatják. Az óvónő észrevette a sütőbe zárt babát. a Sára indítványozta különös néma-játék magyarázatára a családlátogatáson derült fény: a mama nemrégiben kezdett jógázni (Edőcs. rendőr. Zita a babaszobában játszik. A játék rétegei • Szerepek. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. Ez utóbbi játék. Másnap újból eljátssza ugyanezt. folytatták. fodrász. akik érzelmileg közel állnak hozzá. Babáját a tűzhely sütőjébe fekteti és rácsukja az ajtót. A valóság jelen van. Az eladót játszó gyerek részletesen eljátssza az eladó szerepét: szóról szóra utánozza a pultja mögött az eladó hanghordozását. és becsukták a szemüket. fiúk: tűzoltó. • 3. Ezután gondosan maga elé fektette. Kisvártatva felpattantak és Sárát követve leültek a szőnyegen törökülésbe. majd odalépett hozzá és megkérdezte: „Mi történt a babával. a másikat pedig az asztalra simította. ám ez csak akkor derül ki. a papír nagynégyzetes felét felállította. és az ujjaival a „gépelés” mozdulatát imitálta a vízszintes felületen. a dolgok fizikai valóságát. A gyermek a játék egyes szakaszait egyszerű gesztusokkal. ahol abbahagyták. de nem játssza végig a szállítást-rakodást. rendőr stb. Azokat utánozza. ezért gondolati erőfeszítést tesz. Pl. mit csinálnak. bankos (!). A gyermek kifejezett igénye. Kb. egy ideig figyelte a kislány játékát. médiasztár. Megérkezett az új áru! – mondja. szerelő. és ezzel helyettesíti az egész éjszakát. és ők is elkezdtek laptopokat készíteni. és suttogóra vették a hangot. Anélkül. beszédét. hogy üljenek az asztalnál. Passzvitásuk azonban látszólagos. mintha azt játszanák. Nem csinálnak semmit. A babakonyhában néhány gyermek az asztal körül ül. Egyszerre csak berregő hangot ad. hasonló tevékenységet folytasson. képmás): képzeleti séma. hogy nem csinálnak semmit. hogy igazodjon hozzá (Stern. Hasonlítani akar a szülőhöz. mozdulatlanság. ill. cselekvésvázlattal köti össze. Segédlet 30 . visszaszaladtak a babaszobába. majd összehajoltak. Wallon). Játékráció: a játéknak tükröznie kell a valódi történések idői egymásutánját. így – az elaborációs folyamat eredményeképpen – mindössze egy jelzéssel. „Lap-top” – jegyezte meg. postás. Ezután felálltak. az élménymaradvány absztrakciós szintjén utal az eseményre. Ennek az áthidaló. Zita?”Mire a kislány így válaszolt: „Szolizik!” A játék a csoportszoba egyik sarkában indult. pontosabban.“A játék pszichológiája. tűzoltó. összekötő elemnek az a magyarázata. 5-6 perc múlva újra megismételték az előbbi rítust: szőnyegre futás – törökülés – szembehunyás.) valamilyen hatalom birtokosai. mint a környezetében élők. hogy bekapcsolódjék a felnőttek életébe. hogy megszólaltak volna – a kislányt utánozva – a mutatóujjukat felfelé tartották. Kisvártatva kiveszi a babát. és kormányzó mozdulatot végez. egy pillanatra leteszi a fejét a párnára. Játékráció és a szimulakrum. A következő pillanatban már újból csomagol. a másikra sok apró négyzetet rajzolt. Néhány társa azonnal követte példáját. a felnőttek életének bármelyik eleme érdekes és utánzásra késztető lehet gyerekek számára. Egyikőjük válasza adja meg a magyarázatot: „Várjuk a pizzást!” Matyi elővett egy A 4-es papírt. Így ültek mozdulatlanul néhány másodpercig. 2008) szerint. a család. vagy akikkel ismétlődő. A fentebb idézett budapesti kutatás (Szalontai és mtsai. Szimulakrum (lat. hogy megkérdezze. tekintéllyel rendelkeznek (lányok: tanítónő.

Amikor a gyermek cselekvő partnernek tekinti a babát. és azzá teszi. idézi Cole. a helyettesítő tárgy mintegy összeolvad a valóságos tárggyal. anélkül. Szerepbeli egyszerű együttműködés a másikkal. szeretem. A szakemberek még azt is megkülönböztetik. 1995) A gyermekek közötti kapcsolat az elképzelt. nyomán) A gyermek által megjelenített szerepek kialakulása összetett folyamat eredménye. – játssza el a látottakat. A kettős folyamat: projekció: saját cselekvési mintáit vetíti ki. mert a gyereknek két szerepet kell alakítani: önmagát és a mackót. • Segédlet 31 . tűz van az utcában! Én mentem az embereket. A gyermek tárgyakat. akár másra illeszti a cselekvéseket. beszélnének. ő maga a szirénázó mentőautó. és berreg. „aktív másikként” szerepelteti. pl.. mindkét esetben a már meglévő sémákat jeleníti meg.” • • Játékcselekvés – a játékban meghatározott szabályoknak van alávetve. mintha helyzethez igazodik (Smith.). hanem a másoknál megfigyelt viselkedést idézi fel: telefonál.: Kinga leülteti a mackóját a karosszékbe és megkínálja egy kanál „mézzel”: „Ugye szereted a mézet?” Válaszol is helyette: „Igen. A 3 éves Csaba a tűzoltóautóját tologatja körbe. introjekció: más személyeket vagy tárgyakat utánoz és beépít saját sémáiba. miközben egyre gyakoribbak a közvetlen tapasztaláson alapuló utánzások. Pl. mintha enne. Eleinte a babák. mintha azok is élnének. akkor a saját személyét másvalakivel vagy másvalamivel azonosítja. Pl. itt már nem a saját cselekvéseit ismétli meg. A gyakorlás. vagy b) már cselekedni képes. Az első utánzások a mindennapi életből vett cselekvések. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. Lakatos Margit A szerepek fejlődése a gyermek játékában (Korintus. Úgy tesz. Kezdetben sokat segít. mackók és más figurák a gyerek tevékenységének passzív eszközei. hogy a gyermek a helyetteseket a) befogadó. rátekint egy tárgyra. vagy piszkos lenne a keze. vagy akként viselkedik.12 hónapos kortól). vagy felnőtt) és az ismerős eseményekből és hatásokból származó elképzeléseket sikerül egyeztetni. hogy éhes lenne. 14 hónapos kortól). és az a képesség. Akár saját maga végzi el. borotválkozik. Az előzőektől eltérően. személyt. Saját elképzelésüket egyeztetni kell a társaik kívánságaival. és a saját cselekvését a helyzettől. 237. Andris leül mellé a földre egy mentőautóval és mondja: „Gyorsan. ha a társ érettebb és tapasztaltabb (idősebb gyerek. A gyermeknek mágikus pillantása van. a titkárnő stb. Előfordul. babával stb. Sokkal nehezebb. hogy a másik szempontjait megértsék. A gyermek egy másik személy cselekvését utánozza (kb. Piaget szerint a második életévben kétirányú fejlődés megy végbe a gyermek játékában: saját cselekvéseinek ismételgetése csökken. itt a tartály. kávét kínál stb. kezet mosna. amikor másokkal együttműködve játszanak szerepjátékot a gyerekek. A kisgyermek a fejlődés és tapasztalás eredményeképpen lesz képes különválasztani önmagát. Piaget szerint a késleltetett utánzás tekinthető a szimbolikus játék kezdetének. állatokat és személyeket is megjeleníthet a játékában. Amikor a gyermek felveszi mások szerepét és utánozza a kiválasztott tárgyat. amivé akarja. A szerepjáték mutatja azt az átmenetet.” (Rogers–Sawyers. mintha azok saját maguk mozognának. a babáit fekteti le. Ennek a szintnek is két változata van: az egyik az. hogy ő maga imitál. A szerepek fejlődésének fázisai: A gyermek megismétli a saját cselekvését (kb. o. vagy mással – egy felnőttel. A gyermek élő személyként kezeli a babákat és mackókat. A gyermek mások szerepébe helyezkedik. mackóval játssza el. mackót stb. érző. 4 éves bátyja. 1987. akkor úgy tesz. a tapasztalat. de a gyermek azokat nem a szokásos helyzetben végzi. söpröget. hogy a megszokott eseményeket babával.“A játék pszichológiája.” Ez a megjelenítés igen magas szintje. ám később már úgy bánik velük. amely az „inger-dominanciájú viselkedéstől elvezet a szervezett-dominanciájú viselkedés felé. Van vized?” Mire Csaba így folytatja: „Igen. Eszközök. elősegítik a sikeres együttműködést. A játékban.

• felnőtt-gyermek páros bábjátéka: a bábuk spontán beszélgetése. a felnőtt és gyermek együttes tevékenységével.“A játék pszichológiája. félősebb. mozgatja. A bábu és a baba között az a különbség. Lakatos Margit 4. akár a létrejöttének motívumaiban. • a történést a manipuláció tartja össze. • a gyermek a logika szintjén is igyekszik összhangba hozni a szerepcselekvéseket a valósággal. a gyermek akcióihoz igazodó tartalmakkal oldó hatású lehet félős. mi foglalkoztatja a gyereket. mint a konvencionálisabb baba.). történetek feldolgozása bábbal. új elemekkel bővül ki. 2002. elesettebb. szerepe szerint mindig butább.: sofőr. azonosul a megelevenített bábuval. Ez egyfajta tudatosságot feltételez. A beleélő azonosulás feltétele. játéka a gyermek életéből vett ismerős témákkal. • a gyermekek spontán és rögtönzött bábozása: együttjátszást erősítő. a játszás körülményeivel. • projektív bábozás: kiderül.. 5. a külső mintával. "ezt így szokták csinálni". vigasztalására. nézőpontjának átvételéig (egyre magasabb tudatosság irányába halad). • a gyermek igyekszik szerepével a valósághoz közelíteni (sorrend megtartása stb. a gyermek életét közelről érintő történet eljátszása. 1995) A szerepjáték tartalmi gazdagodása összefügg a gyermek élményeivel. mint a gyerekek. • mesék. vagy a gyerekek által készített bábu. A fejlődésének iránya: a másik ember egyszerű utánzásától a másik attitűdjének. • a szerepet az ismétlődő műveletekből álló cselekvés szabja meg (etetés stb. fantáziát mozgósító. és kitekintést tesz lehetővé a saját szűk életteréből. beleéli magát a bábfigura szerepébe és eljátszik egy cselekményt. akár a gyermekre tett hatásaiban. A bábjátszás változatai az óvodában • a felnőtt bábozása – mintát ad a gyermeknek a bábjátékra. • a szerepet a tárgy hitelesíti és a szerepelnevezés eleinte hiányozhat. a külvilágot önmagától. A bábjátszás (Gerő. Amikor a gyermek bábozik. hangját utánozza.). szorongó esetleg negativisztikus gyermekkel. utas stb. • a szerepek világosan körvonalazódnak és megnevezik egymás szerepeit. A szerepjáték fejlődésének szintjei (Mérei. 5–7 év: A játék témája maga a szerep – előtérbe kerülnek a szociális funkciók: • a gyermek igazodik a szerepviselkedést meghatározó szabályokhoz. • a cselekvés egyre gazdagabbá válik. azaz az életre-keltésre: a gyurmafiguráktól kezdve a termésekből készített figurákig. • saját báb a csoportban: különösen a kisebbeknél jótékony hatású egy állandó bábfigura. Segédlet 32 . társadalmi jellegű tárgyi cselekvés hordozza: • a játék tartalmát a meghatározott tárgyakkal folytatott cselekvések képezik. feszültséget oldó…(ne tereljük a klisék felé). hogy a bábuval való játék nagyobb teret enged a gyermek képzeletének. javasolt: egy cselekményszálú. bármilyen eszköz alkalmas a tárgyjátékra. • bábkészítés: a készen vásárolt bábnál vonzóbb lehet az óvónő. 3–5 év: A témát a környezetből átvett. ám nem lehet egyenlőséget tenni közöttük akkor sem. 2003) A bábjátszás és a szerepjáték több ponton hasonlóságot mutat. pl. • a beszéd-megnyilvánulások szerepszerűekké válnak. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. hogy – akárcsak a szerepjátékokban – a gyermek el tudja különíteni a bábut a saját lényétől. ha nem a kimondottan előadásra szánt bábozásra gondolunk. amelyet kizárólag az óvónő mozgat. ezért rászorul a gyermekek segítségére.

c) A gyermekeknek ehhez a játékhoz is időre és nyugalomra van szükségük. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. hogy sem közlekedő utak. csatlakozhat egy vonatozáshoz. Pl. A felnőtt feladata mindössze annyi. nincsen szükség arra. miről beszélgetnek és megkeresi a módját annak. A legtöbb. mi történjék a játék során. majd később. ám a gyermekektől kell tanácsot kérni az utazást illetően. hiszen a játék a gyermek aktuális élményeiből merít. a gyerekek nem játszanak vele. elakadnak. ők határozzák meg. kormánykerék stb. edények. és a megfelelő megállónál kiszállni. a pedagógus felajánlhatja a horgászjáték kellékeit. amikor orvosos játékot szeretnének játszani. védett helyein úgy kell kialakítani. sem zajkeltő eszközök ne legyenek a közelben. hogy ebbe a folyamatba a felnőtt „tanítási szándékkal” beavatkozzék.: ne sétáljanak át a babakonyhán. szükség szerint újabb eszközökkel bővíthetik a készletet. mint pléd. amennyi elegendő ahhoz. fürdőlepedő. amit a felnőtt tehet az. a vendégség. Segédlet 33 . a „kevesebb több” elvét alkalmazza: éppen annyit tegyen. akiknek gyengébbek a társas készségeik. mi foglalkoztatja a gyermekeket. A dobozt a gyermekek bármikor levehetik a polcról. lázmérőt stb.. alapvető feltétel. akkor érdemes egy időre eltenni. hogy maga is belehelyezkedjék a felkínált szerepbe és a játék (ne pedig a felnőtt) nyelvén kommunikáljon. hogy figyelemmel kíséri. vagy ne osztozzon a konyha és az autózás egy közös szőnyegen. Később. észrevétel az. Olykor egy apró eszköz. A gyermek élményeihez kapcsolódó ajánlás természetesebb. Természetesen. hallgatócsövet. elindítják a gyermekek fantáziáját. ötletszerűen előveszi a horgászjátékkészletet a szekrényből. Ha a gyermekek invitálására bekapcsolódik a játékba. valami hiányzik a játékukhoz. ha egy gyermek a hétvégén horgászni volt az apjával. jó szolgálatot tehet egy kizárólag nekik felkínált vonzó eszközzel. karakteres fejfedők.“A játék pszichológiája. Az önkéntesség megsértése nélkül. mint amikor csak úgy. hogy továbblendüljön a játék. injekciós tűt. segít összekötni a különálló "fantáziaszigeteket". receptet. kis dobozokban (esetleg kosárban. a mindennapi családi események stb. A szerepjátékokat a terem nyugalmas. Pl. köpenyek. A játék a gyermekek terepe. hogy a tapasztalások „játékba” forduljanak. hogy felkínálja a szociális játékok eszközeit. kofferek. bőröndben). különféle ruhák. Pl. mackók. b) A szerepjátékot a gyermekek irányítják. Pl. Megfontolások és teendők: a szerepjáték támogatása a) A gyermekek részvétele önkéntes. babák. ami mozgásba hozza a gyerek fantáziáját. hogy a gyermekek maguk is boldoguljanak. előzmények nélkül. Lakatos Margit 6. Ám ha úgy látja. hogy mégis be kell avatkoznia. a felnőtt elősegítheti az új gyermekeknek vagy azoknak a gyermekeknek a bekapcsolódását a szerepjátékba. Akár a felnőttel közösen is összeállíthatják azok tartalmát: Pl. vagy egy kérdés. ilyenkor egy kis technikai segítség elegendő ahhoz. Elindítói lehetnek a játszásnak a kirándulások. ételek másolatai. Pl. Megoldás lehet. amikor a mesesarokba akarnak menni. d) Az olyan valósághű kellékek. vagy korlátba ütköznek. igény szerint elővenni.: a „doktor-dobozba” előkészítik a fehér köpenyt. könnyen hozzáférhető polcon megtalálhatóak. pénztárgép. spatulát. ha a játéktémák speciális kellékei külön-külön. ha egy-egy téma „kimerült”.

• frusztrációtűrés. amelyek a felnőtt. spontán szabályokat. ők voltak azok. • a decentrálás képessége – igazodás az általánosított szabályokhoz. szabályjátékról beszélünk. és a játékukban ugyancsak kiemelkedik a szabályokhoz való igazodás. hogy most fog eldőlni. Ha a gyermek számára túl nehéz a játékfeladat. Gergő átlátta a helyzetet: hármójuknak 2 babzsákon kell osztozniuk. Az óvónő jelezte. akiknek mindig sikerült leülniük. a kaland öröme társul ezekhez a játékokhoz. és valamennyi játékos számára kötelező érvényűek. Segédlet 34 . amint az alábbi eset mutatja: Az óvodások. • a szabályok a szerep által előírt cselekvésben jelennek meg. Gyermekjátékokban. Jellemző öröme: a győzelem. De a résztvevők. de itt a szabályok másodlagosak. a matematika és az írás szabályai teljesen érthetőek számukra. Szabályok a szerepjátékokban: • minden szerepjáték rejtetten tartalmaz szabályokat. addig a kisiskolást már érdeklik a világ szabályai. A legügyesebb mókus szeretett volna lenni. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. a kiszámolók formájában. a játszás során maguk is alkothatnak közös megegyezésen alapuló. képes azokat megérteni és betartani is. majd az óvónő jelzésére ráültek a szabad babzsákok egyikére. A szabályjáték kialakulásának feltétele: • a szabály megértése (intellektuális fejlettség). – felkapta az egyik babzsákot. és elindította az utolsó menetet. Futkároztak. A SZABÁLYJÁTÉK 1. megnő a kudarctól való félelem és a játéköröm helyébe kényszeres igazodás léphet. mozgásos vagy/ és szellemi játék. vagy nagyobb gyermekek közvetítésével jutnak el a kisebbekhez. fogyatkozó számú babzsákokkal játszották a Házatlan mókus játékot. hogy ebben az életkorban a szabályokon alapuló és nem a fantázia által irányított tevékenységek kerülnek a középpontba. Így a jelzésre csak elővette. Lakatos Margit 10. és ráült. Lehet egyéni játék. Végül már csak három kisgyermek maradt benn a játékban. Ennélfogva. ki a legügyesebb kismókus. 1958). és elrejtette a tornanadrágjába. Következményeként a gyermek kilép a játékhelyzetből. A tanulásban is a szabályok irányítják a kisiskolás gyermekeket. mint közös kódrendszer A szabályok mint előírt cselekvésmódok. A szabályjáték meghatározása Amikor a játékos vagy játékosok előzetesen elfogadott szabályok szerint versenyeznek. Jellemző életkor: kisiskoláskortól jellemző játékforma. A jutalom valóságos vagy jelképes. abbahagyja a játékot. elhagyja a játék terét. amelyek a játék lényegét határozzák meg (nem külsődlegesek). ill. így hát – biztos. a szereplők kiválasztásának külön rituáléja lehet. a szabály nem ösztönzi cselekvésre. Míg az óvodás gyermek világának a közepén önmaga áll (egocentrizmus). Szabályok a játékokban – a játékszabály. korlátok. pl. A siker függ a képességektől (a funkció öröme: testi vagy/és szellemi) és a véletlentől. • a szereptartalmak differenciálódásával a szabályok bonyolódnak.“A játék pszichológiája. 2. Lehetnek nemzedékről nemzedékre hagyományozódó tradicionális szabályok. Ez a magyarázata annak. • a szabályok a társadalmi viselkedésre vonatkozó előírásokat tartalmaznak. a földön lévő. ami biztos. még a várakozás. kisebb vagy nagyobb csoportban játszható. vagy csalással kivonja magát a játékszabályok alól: tagadja a játék értelmét (Wallon.

A Segédlet 35 . és az óvodában is kedvelt Tűz-víz játék igen alkalmas arra. Az óvodában is megtalálhatóak a szabályjátékok korosztálynak megfelelő változatai. és csak ezután indultak vissza. Szabályjátékok óvodáskorban és iskoláskorban a) Az óvodáskorú gyermekek szabályjátékának néhány jellemzője Kezdetben maga a cselekvés a lényeg. hogy érdeklődve figyeli a kosárpályán szaladgáló fiúkat. Amikor átértek a túloldalra. és – kisebb-nagyobb fáziskéséssel – mozdulnak együtt a többiekkel. énekes játékok stb. a mászás stb. 2007) Körbecsukója között. Általában a nagyobbak járnak elöl. (Ágota Gärtner: Gyermekmegfigyelés dolgozat. hogy ki nyert. Elsősorban a mozdulatsorok egymásutániságát. Ebben a játékban a mindig változó instrukció megértése. 1976). pl. mert 1) megértik az instrukciót 2) gyorsan képesek igazítani hozzá a mozgásukat és testhelyzetüket. 2012) Nehéz nem észrevenni a hasonlóságot a fenti játék és Alice Csodaországban (Carroll. amelyek során a gyerekek maguk próbálnak szervezni szabályjátékot. majd mindannyian futottak tovább a célpontig. A ritmus nagyon sokat segít a szabályok megtartásában. Szemlátomást nem az volt a lényeg. hogy itt ő fog győzni. akkor ők is felállnak. Lakatos Margit A szerepjáték és a szabályjáték összehasonlítása (MEAD nyomán) SZEREPJÁTÉK a gyermek azok szerepét veszi át. hanem az. ám ajánlatomat elfogadta: Fussunk mi is versenyt a túlsó oldalig. ha a földre fekszenek. és jól tud futni. Többféle felosztása létezik. mégpedig úgy. 3) ösztönzőleg hat rájuk az elsőség elérésének lehetősége. Amikor Lola elesett. hogy megfigyelhessük a különbséget az óvodás gyerekek szabályértésében és szabálykövetésében. Néhány menet után már nélkülem folytatódott az öt gyerek játéka. valamint a mozgás (legfőképpen a futás megállításának) kontrollja kíván nagyobb erőfeszítést a gyermekektől. Mindeközben hangosan nevettek. intézményes szabályok (intézményes azonosulás) 3. azután Bálint és Eszter. Többször megismételték. hogy a szabályok követésében az utánzás dominál. hogy átért mindenki. gyere Lola!. hogy igen élvezik ezt az egyszerű játékot. meg vissza. inkább a látványra hagyatkoznak. a szabályok betartása elsősorban az egyéni örömszerzést szolgálja (mozgásos szabályjátékoknál a futkározás. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. Előbb ketten versenyeztünk. ám észrevettem. hogy együtt futottak a falig.“A játék pszichológiája. Azonnal megjegyezte. a felfokozott hangulatban.” Az ismert. Nem becsülhetjük le azokat erőfeszítéseket. ha értik a feladatot – a játék hevében. Ha mások felállnak a padra.). ők is elhasalnak stb. mert szüleivel „mackókergetőset” szokott játszani. akik hatással vannak rá a konkrét másikat jeleníti meg egyik szerepről a másikra vált át egyes szerepek interiorizálódnak konkrét mintakövetés (személyes azonosulás) SZABÁLYJÁTÉK a gyermek készen áll átvállalni a többiek szerepét az általános másikat jeleníti meg (az egész játszó közösség attitűdjével rendelkezik) 2-3-4 egyén attitűdje egyszerre van jelen benne egységes szereprendszerek interiorizálódnak normatív. A szabályjátékok kezdeti formájának szép példája olvasható egy óvónő esetleírásában: Anna az udvaron nemigen akart elmozdulni mellőlem. nyugtázták. az ismétlést élvezik és ügyelnek a sorrend betartására. a mozgásos és értelemfejlesztő játékok (Karlócainé. ők is. ahol így fogalmazódik meg a versengésük lényege: „Mindenki nyert és mindenki kap valami díjat. ki ért át elsőnek a túloldalra. A kisebbek számára az együttes mozgás változatossága önmagában is elegendő az örömteli játékhoz. ELTE-TÓK. látszott rajtuk. ha a fához futnak. mindig körülnéztek. Csatlakozni ugyan nem volt kedve hozzájuk. majd Máté és Lola is követte a példánkat. ezért az énekes játékok előkelő helyet foglalnak el az óvodások életében. Máté és Eszter felsegítették és vigasztalták: Semmi baj. ám sosem nevezték meg a győztest. és a gyermekek csak később képesek igazodni az egyszerűbb szabályokhoz. Vannak akik – még akkor is.

az óvodás gyermekek számára fokozza az együttesség élményét. csoportosan játszható mozgásos. mert lehetőséget adnak nekik. vagy kihagyásokkal módosítják). A pedagógus egy rövid. c) Asztali játék az óvodában? A szabályjátékok eszköztára nem szorítkozik kizárólag a kereskedelemben kapható. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. a viszonylag kötött szabályokban sem hagyatkoznak mindig a véletlenre. gumizások. ezért ebben az életkorban sem a mozgást. a pedagógiai szempontokat érvényesítve. a menekülő védelmet keres és talál). Jóllehet. Elemezte ezeknek a tradicionális játékoknak a szimbolikus tartalmát és rámutatott a közös alapmotívumokra: • a másik (fogó. bonyolult tapsolások. elősegíti a szabályok megértését és megtartását is. Az együttjátszás és a kerettörténet hozzájárul ahhoz. ám ha egyedüli cél a győzelem megszerzése. hunyó) által való veszélyeztetés. hogy a győzelemért ne kapjanak a gyerekek jutalmat. 2009). asztalnál játszható táblás játékokra. sem a játékszabályt nem kell tudatosítani.“A játék pszichológiája. ha a felnőtt a játék közös örömét emeli ki. A gyermekek sokkal jobban képesek mozgósítani a képességeiket. A ritmikus játékok közül kedveltek a hosszú mondókákkal kísért ugrókötelezések. és együtt éljék át azt a bizonyos „csodát”. aki megtanítja ezeket a játékokat. és motivációjuk nem korlátozódik a győzelem megszerzésére. felnőtt segítsége nélkül is képesek megszervezni és irányítani szabályjátékokat. 2-3 mondatos kerettörténettel képet ad. sőt. hogy a meglévő képességeiket variálják és gyakorolják. a leegyszerűsített szabályok válnak a játékok lényegévé. képesek viselkedésüket alárendelni a megegyezésen alapuló szabályrendszernek. labdadobálások. Megfontolások és teendők: a szabályjátékok támogatása a) Felnőttel együtt – egy közös „játéktérben” Az óvodában. pl. A felnőtt az. az élet későbbi szakaszaiban is fennmarad. amikor a játszás egészét élvezhetik. vagy bizonyos összefüggések megértésére adnak lehetőséget (pl. amelyeket önállóan is tudnak játszani. és részvétele. és a győztesek ne élvezzenek más előnyöket sem. de kerülendő. A gyermek játékkedvét szegi. b) A szabályjátékok alakulása 7–8 éves kortól A kisiskolások már önállóan. „Mókás dolog ez a játék!”. vagy „Jól megkergetett bennünket ez a róka!” stb. üldöző.(Payne. madzagjátékok stb. „mintha” helyzetbe hozza a gyermekeket. a táblás játékoknak helye lehet az óvodai játékpolcokon (Böddi. ha folyamatos alapélménye a kudarc. érvényesítik ügyességüket. a játék nem örömteli többé. a játék igénye. stratégiájukat (a kiszámolókban az eredményt kiegészítésekkel. A racionalizálás csökkenti a játék élvezetét. • • 4. – megfigyelések szerint – a felnőtt irányítása nélkül könnyebben és szabadabban kezelik a játék versengéses oldalát (Cherfas. Lakatos Margit kedvelt futó-. mert a gyermekeknek nehéz azokat betartani. röviden megjegyezheti. az egyre komplexebbé váló szabályjátékok formájában. 1986). a fiúk különösen a személytelenebb. hogy a gyermekek a játék minden pillanatát élvezzék. Fontos. Nagy a nevelőértéke. • oltalomkeresés (az elbújó. versengő jellegű csapatjátékokat helyezik előtérbe. 1999). b) Versengés helyett együttműködés Jóllehet a versengéseket már az óvodáskorban is nagyon szeretik a gyerekek. színek felismerésére épülő vagy egyszerűbb stratégiai játékok). További jellemzők: • • • • a gyermek viselkedését az együttműködés és megegyezés jellemzi. fogó-és bújócska játékok élményhátterével Justné foglalkozott. formaazonosítók. Segédlet 36 . énekes játékokat érdemes előnyben részesíteni. Azokban az asztali játékokban lelik örömüket a gyerekek. a szabályjátékok közül inkább a pedagógus szervezte. hogy az óvónő a játékidőben kizárólag a táblás játékok szabályainak megtartásával foglalkozzék.

Noha itt is felfedezhető a tárgyak eltűnése-eltüntetése. Ez nem is olyan egyszerű a kisgyermek számára. A játék nagyon egyszerű. érdekes élmény lehet a gyermek számára. mihelyt oldódik a fogóreflex. A felnőtt – az inspiráló környezet kialakításán túl – többféle módon is támogathatja a tárgyakkal való foglalatosságot. A FELNŐTT ÉS GYERMEK JÁTÉKA A KORAI ÉVEKBEN „Kukucs. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. akkor a felnőtt egy természetes gesztussal (tekintettel stb. majd várja. hogy amikor a gyermek tétovázik. orr. Leggyakoribb formája „a gyerek eldobja-mama felveszi” típusú váltakozós játék. amelyet a gyermek az ismert személlyel. váltakozós játékok Mitől kacag a kisbaba.) megmutatását kérik tőle. hinta-palinta” 1. Valamiféle párbeszédnek tekinthető ez a játék.) tereli a keresést és együtt örülnek a”megtalálásnak”! Közös játék tárgyakkal A hatodik hónap tájékán. Nem mellékes ennek a kétszemélyes játéknak a később is felidézhető együttes élménye. Felnőttek játékai kisgyermekekkel: testvázlatjátékok. és előálljon a „most nincs mama” állapot. ha a gyermek maga húzza el és vissza a takaró leplet. amelynek eredményeként különálló. az az öröm. ezzel mintegy felhívja rá a baba figyelmét (rázza a csörgőt). Mutasd meg a…! A korai kétszemélyes játékok egyik változata a Mutasd meg a … vagy a Hol van a … kezdető ismert mutogatós játékok sora. a kicsi ujjongva fogadja a viszontlátást. amint anyja előhalássza. egységes egészként éli meg önmagát. hogy gyermek számára a mama szem elől tűnjék. kezében a történések irányítása. mégpedig abban az értelemben. Szép bizonyítéka ennek az. amikor a pelenkát hol a saját. potty. hogy a felnőtt nem feladatadó. inkább játszótárs egy olyan helyzetben. Lakatos Margit 11. amelyben a felnőtt a gyermek bizonyos testrészeire kérdez rá. ez a fajta aktivitás pedig a kompetenciaélményét erősíti. A tárgyadogatók már összehangolt együttes játékok. Ebben a játékban az önmagáról szerzett mozgásos-érzékszervi tapasztalatokhoz – a szavak jelentésének felismerésével – nyelvi kódot kell társítania. mert a gyermek és a szülő egyaránt a játékszerre. hiszen mégis „megvan a mama”. amikor – a fejen lévő testtájékok (szem. és hogy újból kezdhesse? Miért élvezi a kisgyerek azt. ha párhuzamosan a felnőtt is manipulál a tárgyakkal. felnőtt szemmel nézve már-már primitívnek mondható: a mama egy pelenkát tesz a gyermek és a saját arca közé. Támogató lehet. amely hozzásegíti ahhoz a testélményhez. hiszen ebben az időszakban tanulja alapvető testi érzeteinek felismerését. Ráadásul. és nem a másik tevékenységére koncentrál. a gyerekek egyre hosszabb időt töltenek el a tárgyak birodalmában. majd egy újabb mozdulattal teljessé válik a világ. fül stb. Ezt passzív társas elfoglaltságnak nevezik. és – vizuálisan nem.“A játék pszichológiája. amikor a felnőtt egy mondóka kíséretében sorban megfogja az ujjait? Kukucs játék avagy „Itt a mama hol a mama” A kisbaba-szülő tipikus kukucs játékai a bújócskajáték korai előzményei közé sorolhatóak. másrészt a bizalom átélését teszik lehetővé. különösen akkor. Elegendő az arc eltakarása. egy biztonságos helyzetben átélhet. Többféle élmény sűrűsödik ezekben a kis epizódokban: a várakozás feszült pillanatai és a mama újbóli előbukkanása egyrészt a folyamatosságot. majd amikor elveszi onnét. – csak érintéssel tudja ellenőrizni azokat. hol mamája arcára húzza? Miért szereti kidobálni a csörgőjét. ám ennek Segédlet 37 . ahol együtt fedezhetik fel a gyermek „testi világát”. Izgalmas.

1981. ki tudom engedni. hogy a felnőtt a gyerek helyett játszik. ezáltal tanulja magát kiemelni az egymást követő helyzetekből: az énje függetlenedik a cselekvéstől. vagy folytatására készteti. melyet a gyermek majd akkor is használ. Az alábbi eset jó példája annak. olykor pedig nem az elhajított játékszert. Választásuk hátterében többféle indítékot is felfedezhetünk. Henri (1879–1962). hiszen a mama olykor visszaadja. a kisgyermekek tevékenysége gazdagabb. Kivel szeretnek játszani a kisgyerekek? Még az óvodáskor elején is a felnőtt vezeti a kívánt játszótársak listáját. miközben a játék elkezdésére. hogy dominálhassanak. Rogers – Sawyers. erőfölényt mutathassanak. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. 2012) A gyermek játszópartner választásában még az a motívum állhat. ha szeretné. hogy a felnőttek néha engedik a gyerekeknek. hol aktív. a gyermekek leggyakrabban a szüleiket nevezték meg (Strom. Lakatos Margit alapmotívuma inkább az adok-kapok mozzanat.4) odajött a székem mellé. a háttértől. Wallon. hol másik pólusán helyezkedik el. mire én megint segítettem rajta. és kezdődött elölről a történetét: nem tud kimenni. és új távlatokat nyit meg a gyermek játéktevékenységében. érzéseket. Segédlet 38 . hogy a felnőtt – a gyerekhez igazodva csak annyira lép be a játékba – hogy továbblendítse a történést. Az ellentétes vagy kiegészítő szerepekben átéli a két helyzetnek megfelelő indulatokat. mert van itt egy kapu. Ez megismétlődött még néhányszor. A tárgy oda-vissza vándorlása lehetőséget kínál a tárgyi világnál bonyolultabb társas szabályok gyakorlására is. hogy egykorú társaikkal vagy a felnőttekkel szeretnének-e inkább játszani. hol passzív félként vesz részt benne. amit nagyon élvezett. hogy végre „kiszabadult”. Megkérdeztem tőle: Miért nem?. Nem arról van szó. a bújócska és a tárgyadogató típusú váltakozós játékokat. Az első játszótárs: a felnőtt Jóllehet a csecsemők korán felfigyelnek a közelükben tartózkodó másik gyermekre. Ezekben a kétszemélyes játékokban a gyermek váltogatja a helyeket és szerepeket: ugyanannak a helyzetnek hol az egyik. Ennek nagyon megörült. ami miatt be vagyok ide zárva! Felajánlottam neki. s miután „kinyitottam” elkezdett futkosni a szobában. A kulcs Sára (2. és olyan készségek kipróbálására ösztönzi. és passzív megfigyelői szerepbe kényszerítené őt. Fejlett szociális készséget feltételez a gyermektől a felnőtt játszási hajlandóságának felismerése. Amikor egy vizsgálatban. 4 éves gyermekeket megkérdeztek. egyméteres rés. változatosabb lesz. Néhány másodpercig némán állt. A szék és a fal között volt kb. id. hogy a felnőtt nagyobb tapasztalata inspiráló hatással van a játékra. amin ültem. . Kisvártatva újból visszatért. mire a válasza: Azért. szemináriumi dolgozat. Mikolecz Virág. (Marsalkó Éva. 1995). legalábbis nagy küzdelem. és kevesebb ismétlődő elemet tartalmaz. Valószínű. az első játszótársai mégis az őt gondozó felnőttek. Az első életévben az anya az. hogy nálam van egy kulcs. rangsorbeli elismerés esetén képes a fiatalabb gyermek kivívni. Wallon az „énformálás gyakorlatainak" nevezte a kukucs. Éppen ellenkezőleg: az együttjátszás során a felnőtt új eszközöket ad a gyermek kezébe. odafordulása stimuláló helyzetet biztosít. francia gyermekpszichológus Könyvei közül: A gyermek lelki fejlődése (1941) A cselekvéstől a gondolkodásig (1942) 2. majd megszólalt: Nem tudok innen kimenni. Ezt a pozíciót pedig az egykorú társakkal nehezebb elérni.“A játék pszichológiája. ha egyedül játszik. közelsége a gyermek számára biztonságot nyújt. Amikor a felnőtt is bekapcsolódik a játékba. aki megteremti a kommunikációs keretet.

Formáló – az anya figyelembe veszi az összefüggést a gyermek mozdulatai és a játéka között. arcmutogatók. fülhúzók. olykor vad és szabályszegő játékokat kedvelik. vagy dajkarímek határozott kezdettel és befejezéssel bíró megkomponált játékepizódok. és ebben fogékony partnert találnak a gyermekben (B. ezután a telítődés egyértelmű jelei mutatkoznak. ám a velük töltött idő nagyobb részét teszi ki a közös játszás.“A játék pszichológiája. Noha az apák többnyire domináns szerepet töltenek be a játékban. csipkedők • játékok szájjal: ajakjátékok. o. 1994. amikor a kizárólagos biztonságot és védettséget a felnőtt közelsége és a közvetlen testi érintések jelentik a gyermek számára." Hol van a . Mindössze néhány percig tartanak és megfelelnek a gyermeki játékmód „mikroritmikus” lefutásának. Játékok kicsi gyermekekkel: ölbeli játékok. hogy az apák ugyan kevesebb időt töltenek a gyermekeikkel. még „varázslatokra. Az ölbeli játékok. miközben marad az egyszerű feladatnál (Rogers. Az ölbeli játékok néhány típusa (Falvay nyomán): • játékok kézzel: tapsoltatók. mint az anyák esetében. csikizők.. az érzékenység és válaszkészség szempontjából 3 viselkedési stílust különböztettek meg: • • • Nem kapcsolódó – az anya váltogatja a játékot és a tevékenységet: válaszai nem a gyermek viselkedéséből indulnak ki. Sawyers. A szertartásos ismételgetés során az élmény a csúcspontig fokozódik. izgalmat kínálnak a gyermeknek. egyéb arcimitációk • játékok lábbal: patkolók. berregés • játékok fejjel: arcsimogatók. hogy a másfél évesek a játékra inkább az apjukat hívják. annak a rövid tevékenységi periódusnak. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. tenyérjátékok. hintáztatók. a gyermekekhez igazodó. mint az anyák. mégis annyi érdekességet. Inkább ő kényszeríti a saját megoldását és játékszert a gyerekre. orrdörzsölők.. akik felülemelkedve a mindennapi élet szabályain. az aktivitást.). E játékoknak a kitüntetett korosztálya a csecsemőkor és a kisgyermekkor eleje. csettintés. táncoltatók. lovagoltatók. ujjszámolók. ami a bevonódást. 2004). id. és a játékpreferenciákat illeti. amely elegendő magyarázatot ad arra a megfigyelésre. 369.. amelyeket a felnőtt (szülő. Lakatos Margit Milyen különbségek vannak a felnőttek viselkedésében a válaszkészség szempontjából? Egy kísérletben. A pedagógiai szakirodalom testvázlatjátékok vagy testérzékelő játékok elnevezése a fenti játékok szűkebb – a testtel és a mozgással kapcsolatos – körét foglalja magába. gondozó) játszik a kisgyermekkel. Ehhez kapcsolódik. A kutatások azt mutatják. 2002). és olyan mintát adnak. hogy az apák. ahol a szülők gyermekükhöz való odafordulását vizsgálták. Atkinson és tsai. sétáltatók • játékok egész testtel: ringatók. Utánzó – az anya egyszerűen megismétli a gyerek mozdulatait a játékszerrel. amelyben a gyermek kedvét leli egy adott foglalatosságban (Mönks-Knoers. Újabb variációt mutat. feszült helyzetekben azonban anyjukat részesítik előnyben (Clarke-Stewart. 3. 1995). az apák inkább a szokatlan. és a játékos kedv alábbhagy. Lakatos. Milyen különbségek vannak az apa és anya játékstílusában? Természetesen nagy különbségek lehetnek az apa és anya játékstílusában.. • egyéb játékok: mutogatók "Mutasd meg a. dajkarímek Az ölbeli játékok vagy dajkarímek azok a rövid dallal vagy dal nélküli mondókával kísért játékok. csodatételekre” is képesek a játék során." Segédlet 39 . Az anyák hagyományos. a dolgok helyes használatát tanító játékmódjával szemben.

a farkas említésekor. Az arccal és a kézzel való játékok ún. a ritmikus tapsolásig. ahol az élménymegosztás válik fontossá. páros tapsos játékainak sokfélesége. A sétáltatók és táncoltatók során a felnőtt és a gyermek mozgása összehangolódik. fejet hajtók. A móka összetevői a ritmusváltás és menekülés. a legalapvetőbb birodalmat járja vele be. majd – az elsősorban a kisiskolás lányok körében kedvelt. a tapsolás és tapsoltatás. ökölütögetők és az ujjkiolvasók. A mozgást segítő játékok kincsestárából akár a modern babatorna is meríthetne: ültetgetők. intim kapcsolat a felnőtt (szülő. a gyermek fejét. és utánzással nem csak a gesztust ismétli meg. A tapsolás „együgyűnek” látszó mozdulata hátterében a kisgyermek nagy fejlődési teljesítménye. a lábát. Jól illusztrálja ezt a bejárást az alábbi mondóka. Lakatos Margit Az ölbeli játékok élménye a) „Jó együtt öröme” Az ölbeli játékok alapélménye a jóízű együttlét. A későbbiekben ennek folytatása lesz az óvodai körjátékok tapsos motívuma. homlokkoccantók. állítgatók. A taps akkortól figyelhető meg. A felnőtt kézen fogva sétál a gyermekkel. öltöztetés. és a tevékenység átfordul egy másik dimenzióba. egyszerre szemlélője és aktív résztvevője is a történéseknek. az ajtót bétesszük. A tapsoltatók alkotják az ölbeli játékok egyik leggazdagabb anyagát. – a szabályozott mozdulat összehangolt zenei játékká formálódik. fejjel való játékok csoportja talán még ennél is kiterjedtebb: ezek az arcmutogatók-és simogatók. A felnőtt – igazodik a gyermekhez – előadásmódjával. hogy a felnőtt igazodik a kicsi lépteihez. A megnyugtatás. séta. Amikor az anya tenyerébe fogja a gyermek két kezét és összeütögeti. az andalító sétából menekülő futásra váltanak. a mulattatás. Odanyújtja. a saját testét. amelyet gyakran hangos nevetés kísér. tenyeresdik. éppúgy belefér. Mesei akcióval felérő izgalmas játékot kínálnak a már járni tudó. gondozó) és a gyermek között. a port letörüljük. a „tenyerek ölelésből” – abban a bizonyos winnicott-i térben. egy közös ritmust alakítanak ki olyan módon. de futást még csak próbálgató gyermeknek a „Séta. de a játék idejére néhány pillanatig mintha az felfüggesztődne. miközben sorra eljátssza rajta az előírt „munkálatokat”(Varga): A házat kiseperjük. a házat idéző szöveg nyomán. Előfordulhat. a fejét. és a versike közepénél. arcát részesíti kitüntetett figyelemben. Mindeközben a gyermek figyeli a felnőtt arcát. Amikor a felnőtt „megénekli” a kezét. vagy éppen elhúzza a kezét. sétáltatók. a kulcson egyet csavarítunk. hónap tájékára tehető és hosszú utat tesz meg a kezek érintésétől a hangot adó csapdosáson keresztül a megformált mozdulatig. amelyben a felnőtt. elfutunk!” (Forrai. Segédlet 40 . pl. Az arccal. a zsalukátereket behúzzuk.1986) típusú játékok. a két kéz összeérintésének képessége áll. Ám Morris (2003) szerint ennél többről van szó: a taps eredetét kutatva leírja. az pedig átveszi a felnőtt mozgásmintáit.“A játék pszichológiája. hanem átveszi az érzelmeket is. mint a meghökkentés vagy apró ijesztgetés. lovagoltatók. az ujjait. Ennek kialakulása a 6. testvázlat-játékok kitüntetett csoportjai. b) Középpontban a gyermek A kisgyerek a kétszemélyes ölbeli játékokban. pacsit adók. sétálunk. – egyre bonyolultabb. egészen ráhangolódik. az orcáját. hogy a közös játék valami „hasznos” tevékenységhez társul (pl. mozdulatait. A kézzel való játékok közé tartoznak a tapsoltatók. fülhúzogatók és orrdörzsölők. hanghordozásával felerősíthet egy-egy mozzanatot. a bensőséges. odasimul vagy ellene feszül egy mozdulattal. amikor a kicsi már képes megfogódzkodni az anyján és az ölelés átkaroló mozdulatának íve „kerekedik tapssá”. A gyermek örömének legfőbb forrása a két különböző élmény egyidejű átélése: a biztonságé és a várakozó feszültségé. fürdetés). hogy az elemi ölelés és a taps egy tőről fakadó jelenségek. táncoltatók. farkast látunk. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B.

„ha valami a bőrnek dörzsölődik. – az agresszivitást mímelő mozdulatok mögé Segédlet 41 . hónalj. 1999). hanem ritmus és a zene. a Meissner-testek sűrűsége nagyobb. Minél kisebb a gyermek. paskolás. vagy körbesimítja arcát. Tíz éven aluli gyereknél e receptorból négyszer annyi található. Gyermekkorban bizonyos tapintási receptorok. segít a gyermeknek a tudatosításban: hol kezdődik a teste. és sorra megnevezi a gyermek ujjait. 1982). pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. Ilyenek a cirógatás. A csiklandozó a váratlan támadót. az agresszort testesíti meg. mint a nyelvi és vizuális üzenetek.“A játék pszichológiája. a nyak. amelyek akkor keletkeznek. Ezek a tenyér és az ujjak bőrfelszíne alatt található. dobi hátát) játékokhoz hasonlóan. De ennél több van ezekben a testvázlat-játékokban. mint az ötvenévesek bőrében. amint azt a dajkarím elnevezés is mutatja. A megértést és átélést a szöveggel egyenértékű mozgások és érintések biztosítják. a csiklandozás. egyetlen porcikájáról sem feledkeznek meg. A gyermek élvezi a helyzetet. az odabújást és átölelést. A felnőttek sajátos játéka a kisbaba vagy a nagyobbacska gyermek csiklandozása. dögönyözése. annál inkább igényli a közvetlen testi kontaktust. amikor édesanyjuk csiklandozta őket.. a felnőtt olyan nyelvet beszél. lábujjak. mint amikor idegenek (Koestler. vágom. Ez a szorongó állapot oldódik fel aztán az érintések közötti kacagásokban. esetleg sikongatás kíséretében egész testével vonagló. meglehetősen erőteljesek és támadóak. mintha a gyengédség – a hátba ütögető (Lementem a pincébe. hol vannak a határai. ütögetés. bökdösése. Itt nem a nyelvi jelentés a fontos. bökdösés. pacsit adok megcsókolom. Csiklantók (Faragó-Fábián. de vannak olyan játékok. hogy a gyermekek tizenötször gyakrabban nevettek. nevetésével újabb és újabb játékra hívja anyját. itt valamitől félned kell!” és a másik ezzel egyidejűleg megjelenő ellentétes üzenet: „Tőlem ered. 1986) Az idézett. A felnőtt általában a kisgyermek legérzékenyebb testtájékait. gyorsan adaptálódó idegvégződések az olyan átmeneti ingerekre válaszolnak. és amit érzékel az a sajátja (Payne. miközben a gyermek nevetés. talp környékét érinti. Humánetológiai értelmezésében a különös viselkedés. 2000).. kézre irányuló játék még egy szempontból figyelemre méltó. vagy amikor az ujjunkat egy tárgy felszínén végighúzzuk”(Sekuler – Blake. A szakirodalomban az alábbi csoportban találjuk ezeket: Nevettető (Kiss. 2000). valójában egy ál-támadás által előidézett reakció védekező mechanizmusa. hogy azután újból kezdeményezhesse a játékot. Ez magyarázza a gyermekek nagyfokú tapintásos érzékenységét és az ujj és tenyérjátékok kedvelését. simogatás. ha a mondóka recitáló jellegű. (Forrai. ugyanakkor megpróbál kiszabadulni a felnőtt kezei közül. 2002). fejét. c) A kapcsolat intimitása – az első aktív társas lét A korai játékok olyan interakciók. csipkedés. Ebben a párbeszédben. ez okozza a bizonytalanságot és enyhe szorongást a baba arcán még az anyai csiklandozásnál is. szúrom. Morris (1989) "Veszély van. így göcögésével. A felnőtt (szülő. Az érintésmódok. A csecsemőkön végzett kísérletek azt mutatták. gondozó) odafordulása fontos üzenetet hordoz a gyermek számára: minden rendben van vele. minden ízében szeretik (Bettelheim. A szeretett személytől eredő érintések az érzetek széles skáláján mozognak. Az alábbi tenyeres játékban különféle érintések és azok megnevezése sorakozik: Hasítom. amely nem terjed túl a kisgyermek tapasztalati körén. Lakatos Margit Amikor a felnőtt megérinti. a kezével pedig hárító mozdulatokat tesz. A simogató típusú játékok gyakran végződnek a gyermek megcsiklandozásával. az utolsó kivételével. könyöklöm. amelyeknek kifejezetten a gyermek megnevettetése a célja. amely a gyermek számára az első aktív társas helyzetet kínálják fel. mint felnőttkorban. de nincs veszély" helyzetként jellemezte. A kapcsolatteremtés legősibb formái közé tartozó taktilitás kevésbé összetett. és ezt a modalitást tökéletesen érti a gyermek. hogy a veszély nem valódi. amikor az anya vagy a gondozó az ilyen típusú játékokban kettős jelzést küld: az egyik a figyelmeztető „Vigyázz. Dobi. így nem kell komolyan venned!„ A gyermek biztonsággal felismeri. A rigmusokon keresztül kínálja a felnőtt a kultúra eszközét és a játék terét a gyermeknek önmaga megismeréséhez és irányításához.1998). még akkor is.

“A játék pszichológiája. De jótékony hatásúak lehetnek feszült helyzetekben. forgók. Ebben az óvónő egy mulatságos. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. a bensőséges kapcsolat kialakításában. de variációi megtalálhatóak az óvodás gyermekek játékában is. ütögetés) jelzi: a gyermek már kibontakozóban van a szoros ölelésből. ám ennek minősége (paskolás. hordozó-csipkedő játékkal (Sót vegyenek!) próbálja kizökkenteni a gyermeket a félelmei fogságából. rácsapás. A kétszemélyes mondókás játékoknak helye van az óvodában is. hosszabb hiányzás utáni visszatérés) idején – az óvodapedagógus szülő-helyettesítő funkcióját erősítve – ezek a játékok segítséget jelenthetnek az érzelmi biztonság megteremtésében. Lakatos Margit bújna. Segédlet 42 . és a rigmusok más érzelmi töltést kapnak a gyermekpárok játékában (hintáztatók. amint ezt Janikovszky Éva (1996) Zsákos Gábor bácsi című tanulságos történetében olvasható. ám új mozgásformákkal és új szereplőkkel: a felnőtt-gyermek kettősét mindinkább a gyerek-gyerek kettőse váltja fel. húzogatók). Az ölbeli játékok szerepe a harmadik életévtől háttérbe szorul ugyan. a szorongások oldásában is. Az átmenetek (óvodakezdés. Ezeket a játékokat „távolító” játékoknak is tekinthetjük: marad ugyan az érintés formája.

tárgyakat adnak egymásnak 4) Egymást kiegészítő szociális játék. az érzelmek megosztásával. hó: 12–24. Az óvodás gyermek spontán csoportosulásának jellemzői: • Segédlet az együttjátszók viszonylag kicsi száma (nagycsoportra sem emelkedik 5-6 főnél nagyobbra). • gyakorolja a szimmetrikus. hó: 2–3. segítség elfogadása stb.) Az 1–4 évesek társas viselkedése alapján 6 fejlődési fázis: 1) Párhuzamos játék: ugyanazt teszik. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. év: igényli az egykorú társakat. id. • gyakorolja a kölcsönösséget. képes egyszerűbb játékokat játszani saját korcsoportjának tagjaival. Szociális készségek fejlődése az egykorú társakkal való játékban Szociális készségek és a szociális kogníció A szociális készségek teszik lehetővé. • összehasonlíthatja magát másokkal. „beméri” saját magát. anélkül hogy figyelnék egymást (1 éveseknél jellemző) 2) Párhuzamos játék szemkontaktussal 3) Egyszerű szociális játék: egymás mellett játszanak. év: szereti a gyerekek társaságát. amely révén a gyermek ismereteket szerez a társas világról. az együttjátszás rövid idejű. • átéli az együttesség örömét. A társakkal való játék során a gyermek • gyakorolja a saját érdekei érvényesítését és mások szempontjainak megértését. mosoly stb. 43 .) • tárgyi juttatás (játék vagy ennivaló spontán átadása stb. A szociális „ügyességgel” összefüggésben áll a szociális kogníció. utánoz másokat. JÁTÉK EGYKORÚ TÁRSAKKAL Miért veszi el a kisgyermek társa játékát? A tárgy birtoklásáért? Kíváncsiságból? Ugyanazt szeretné tenni.: egyszerű szerepek felvétele. nevetgél felfigyel a játszótársra. a társ néha fontosabbá válik. gyermek-gyermek kapcsolat kialakítását. kergetőzés. utánozza őket.“A játék pszichológiája. képes haragudni rájuk 3–4. A szociális készségek gyakorlásának jó terepe a társas szabályokon és a szociális tapasztaláson alapuló játék.) 3. figyeli őket. Lakatos Margit 12. hogy a gyerekek a társaikat – együttműködéssel. Pl. az emberekről és a kapcsolatokról. • tanulja érzelmei szabályozását (agressziója kontrollálását). Kósáné–Járó–Kalmár. befolyásolja. kezd veszekedni a többiekkel. Pozitív társas megerősítések A leggyakoribb pozitív társas megerősítések a játék folyamán (Hartup. mint a játékszer egymás mellett játszanak. elbújás. A gyermekkori társkapcsolatok kezdetei 6–12. kukucska 5) Együttműködést igénylő fantáziajáték 6) Komplex szerepjáték: teljes együttműködés (ez 4 éves korig ritka. a játékokon még nem tud osztozni. az esetek 15%-a) 2.) • szeretetnyilvánítás (fizikai vagy szóbeli formában) • alárendelődés (utasítás teljesítése. mint a másik? 1. amit a társ csinál keresi a gyerekek közelségét. hó: 9–13. legfeljebb hármas csoportokban (MILLAR) Kapcsolatteremtés a játék során – társas szempontú felosztás (Kollár – Szabó: 2004. az együttműködést. a másik szempontjainak megértésével és a problémák megoldásával – befolyásolni tudják. 1975) • a társ felé irányuló figyelem és helyeslés kifejezése (odafordulás. segítéssel. beszélgetnek.

és felkiáltott: „Menjünk a Horváth mamához!” A közelben álló gyerekek széket hoztak. A tűzoltók egy kicsit villamosban is ülnek. • ismétléskor a gyerekek rekonstruálnak (kiegészítenek. vonatoztak. Négy gyerek játszik együtt egy széképítmény körül az óvodában. életév tájékán. a különféle. sőt lehet. 4. • a résztvevők különféle jelentést tulajdonítanak ugyanannak a tevékenységnek. egyéb rivalizálás) az 5-6. Néha odapillantanak a várat építő fiúkra és az épülő várra. Úgy érzik. egymástól függetlennek látszó cselekvéseket együttes játékként élik meg. Háromféle dolgot játszanak. • rítusszerű cselekvés. Más jelentést tulajdonítanak a játékuknak: ketten tűzoltókocsinak. Három nagyobb fiú (5-6 évesek) várat épít alagutakkal. még jegyeket is készítettek. elsősorban a fiúk körében. A „villamosban” ülő nem csodálkozik a „tűzoltókon”. hogy mindjárt ő is elkezd bújócskázni. és egymás mögé sorakoztatták azokat és az egész játékot újból és újból eljátszották.“A játék pszichológiája. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. „A Horváth mamához megyek!” – mondogatta. amely újraéleszti az eredeti élményt. pszichológus Könyvei közül: Gyermeklélektan (1970) A közösségek rejtett hálózata (1971) A csoportosulás szintjei az óvodás gyermekek játékában A csoportosulás szintjei együttlét együttmozgás tárgy körüli összeverődés összedolgozás tagolódás Csoportformáló tényezők hely – térbeli igazodás mozgás – utánzás tárgy tevékenység szerep Jellemző párhuzamos játék ⇓ passzív forma együttműködés ⇓ aktív forma Segédlet 44 . Másnap valaki megfogott egy széket. • az indító jel csak annak jelent valamit. Egyazon csoportosulásban játszanak. két kisebb a közelben egyik edényből a másikba töltögeti a homokot. • természetes jel. Többen is csatlakoztak hozzá. improvizálnak) és nem utánoznak. Csoportosulási formák az óvodás gyermekek játékában – Mérei Ferenc Mérei Ferenc (1909–1986). A 3 éves Ildikó – akit rendszeresen vonattal visznek a nagymamájához – egymás mögé tette a székeket és ráült. annak érzelmi-hangulati hőfokával. együtt játszanak. Lakatos Margit • • • a csoportok közötti fluktuáció (az óvodáskor végére kialakulnak a tartósabb együttjátszások). meg bújócskáznak is. Utalás: az együttes élmény anyanyelve (Mérei). gyakori tevékenységváltás. gyakran a lényegtelen. a versengések felerősödése (tárgyak megszerzése. véletlenszerű epizódokkal idézi fel a teljes játékot. aki résztvevője volt az eredeti történésnek. részlet. amely tapasztalatokban – érzékszervi-mozgásos és affektív elemeket hordozó sémában – tovább él a résztvevőkben. Különböző életkorú gyerekek játszanak a homokozóban. A többszólamú játék (együtt és egyedül) • az együttjátszó gyermekek különböző csoportosulási szinten vannak. • a játékélmény. a hagyományképződés módja. a harmadik gyerek villamosnak tekinti az építményt. a negyedik szerint bújócskáztak.

főzőcske. VIII. Szervezett csoporttevékenység vezetővel és szerepekkel. 2-3 éves kortól a játékválasztásban eltérések vannak: • fiúk kedvelt játéka: kocka. Összeverődés egy tárgy körül (egyazon tárggyal tevékenykednek. csákó. hogy más-más helyeken. tárgy megszerzése és megtartása. Magányos játék. ahol az együttműködés. de közös elfoglaltságuk nincs). bámulnak. irányítás. • a “Lépésről lépésre” program a terek felszabdalásával a kiscsoportos együttjátszást támogatja.“A játék pszichológiája. Nemi különbségek a gyermekek játékában . 7. 5. Magányos játék esetleg szemlélődés csoportban (együtt vannak. 1997).Másként játszanak a kisfiúk. támadás. Őt szemlélik. nem játszik). Kulturális és pedagógiai különbségek A kulturális háttér és a szocializáció • Japánban nagy létszámú csoportokban vannak az óvodás gyermekek. • Az amerikai óvodákban az individualisztikus értékek mentén szerveződik a gyermekek együttléte: a függetlenség és az önállóság kialakítását támogatják az óvónők (Cole. II. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. együttműködés nélkül). festés. III. de egyféle cselekvést végeznek. A pedagógiai programok koncepciói: • a Montessori-módszer inkább az egyedüli elfoglaltságra ösztönzi a gyermeket. az engedelmesség.) Magányos semmittevés (a gyerek egyedül van. IX. közeledés. XII. rajzolás 3–7 éves korban a játékválasztásban és a játszás módjában: • a személy és tárgyorientációban (babázás és autózás). VII. • dominancia és agresszivitás terén ("behatolás és befogadás") • verbalitásban Segédlet 45 . Szereposztásos tevékenység (két formája: a kialakult és a kiosztott szerepek). nézelődnek). Csoportos szemlélés (közösen szemlélnek valakit vagy valamit). A csoport együttesen játszik. Lakatos Margit MÉREI kategória-rendszerének teljes (14 fokú) skálája (A legalacsonyabb és a legmagasabb fokok közötti átmenetek a fejlődési szinteket mutatják. Mások szemlélése. I. a függőség. utánoznak). Magányos semmittevés csoportban (a gyermek egy csoport társas terében van). X. Együttmozgás (előfordul. IV. pl. A tevékenység társas színvonalának mérése: aktometria (Mérei) Szociális penetrancia = társas hatóképesség Mutatója: a modellnyújtás és a modellkövetés aránya (M/K) Interakciók a gyermekcsoportban: parancsolás. kezdeményezés. XIV. a megfigyelt gyerek külön. Kollaboráció (összedolgozás szerepek nélkül. mint a kislányok? Különbségek a gyermekek játékválasztásban és a játszás módjában 1 éves korig nem találtak különbséget. 6. VI. XIII. V. • lányoké: baba. Csoportos semmittevés (együtt vannak. és a csoporttagokhoz való igazodás a legfőbb érték. építkezésnél). puska. XI.

“A játék pszichológiája. eltávolodnak passzívabbak Segédlet 46 . vagy azért. bátor férfinak képzeli választás magát) amely valami felé viszi őket ami közeledik hozzájuk játékpuska ugrókötelezés romboló-építkező a külső. valaki a gurítás kedvéért szereti. magához vonzzák a dolgokat Játékmód látványos dolgokat építenek: üreges. Lakatos Margit Befolyásolja-e a nemre jellemző viselkedés megjelenését a környezet? Kísérlet: A gyermekek a környezettől függetlenül a nemüknek megfelelő játékot választják. A fiúk és lányok játékának összehasonlítása Dolto (2001) nyomán FIÚK LÁNYOK inkább a mozgásos játékot preferálják inkább statikus játékot kedvelik az autós játékot nem unják meg a babás játékot nem unják meg (pl. látható térben építkeznek megtöltik a teret eltolják a dolgokat összegyűjtik. kimélyített formákat hoznak szép külső formák. a baba az ő gondoskodására szorul Játék mert autóversenyzőnek. de nem mindig lakhatóak létre (saját testének metaforái) kényelmes belső tér: lakható aktivitás: bejárják a teret. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B.

ugrált. A spontán utánzás során reprodukálják a másoktól látott mozdulatokat. végül beépítik. kísérletezik • kompetenciára való törekvés – a beavatkozás. A kétéves Lili nagy érdeklődéssel figyelte a gondozónő erőfeszítését. próbál. a cselekvő átalakítás igénye • utánzási késztetettség A gyermekek azzal a képességgel születnek. Vigotszkij (1896-1934). majd egy pillanatra megállt. szabályokat. te majd megtanítasz nekem mindent. explorációs motívum) a gyermek keres. csapkodott. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. feladat-jellegű tevékenységekbe. azt én is mind meg tudom csinálni. mert utánozlak. vagy újjászervezik más. De kis idő elteltével újból megismételte az előbbi mozdulatokat: visszafutott a lámpa alá. – utánzás alapú. Könyvei közül: Gondolkodás és beszéd A magasabb pszichikus funkciók működése (1934) 3. fokról fokra. akárcsak a gondozónője. A felnőtt mindig modell.) 4. ha nem áll szándékában. végigpróbálják a funkció minden lehetőségét.” (Almon. amint egy ruhadarab segítségével próbálta kikergetni a csoportszobába betévedt méhecskét. te mindent tudsz. Amikor megjelenik egy új funkció. de te vagy a tanítóm. Kisvártatva abbahagyta. Ezzel a funkció integrálódik egy magasabb rendű cselekvési formába. 1. szerepeket. ELTE-TÓK. felidézze a tapasztaltakat. ahol utoljára felbukkant a méhecske. 7– kisiskoláskorban: elkezdődik a közvetlenül elsajátított tapasztalatok nyelvi kódolása. a lámpát figyelte. A játék és tanulás a) A játék és a gyermek fejlődésének összefüggései (Wallon. (Részlet egy hallgató szemináriumi dolgozatából. Óvodás gyermek: „Amit te meg tudsz csinálni.“A játék pszichológiája. a gyermeknek belső késztetése van. ugrálni és csapkodni kezdett a lámpa alatt. hogy a náluk tapasztaltabbaktól tanuljanak. sok-sok ismétléssel munkálják ki a képességeket. maga a tevékenység jutalmazó jellegű • nyitottság (megismerési vágy. és elfutott a helyszínről. 2009. óvodáskorban tanulását közvetlen szemlélet irányítja. A viselkedési minta átvétele nem tudatos. Segédlet 47 . két éves koráig tanulását elsősorban érzéki és mozgásos tapasztalatai irányítják. mintha várná a méhecske újbóli megjelenését. · a fejlesztésnek a „legközelebbi fejlődési zónára” kell irányulnia. Hogyan tanul az óvodás gyermek? Életkor és tanulás A tanulás módja függ az értelmi fejlettségtől (Piaget) 0–2. orosz pszichológus Megközelítése: · pedagógiai optimizmus: a nevelésnek nincsenek merev korlátai. A korábban látottakat megismételve.” Kisiskolás: „Olyan sok mindent nem tudok még. Lakatos Margit 13. elkezdődik a kényszertől mentes szabad gyakorlása a játékban. Alapfogalmak Tanulás: pszichikus funkció Játék: tevékenység JÁTÉK ÉS TANULÁS 2. akkor is. hogy megismételje a korábban látottakat. Néhány perc múlva felállt az asztaltól és ő is megfogott egy törölközőt. 2–7. 2000) Az óvodás gyermek tanulásának hátterében: • belső (intrinzik) motiváció: nincs külső jutalom. 1958) A játék tükrözi a testi és lelki funkcióik érési ütemét. A gyermekek kis lépésekben.

a kréta-homok sorrenddel. A homok. színültig pakolja. és szép sorjában. szemináriumi dolgozat. mindössze annyit állapítunk meg. miként működnek.) Édesanyja éppen mással van elfoglalva. Végül a lapozás csak eszközül szolgál a mese követéséhez. Azt játszották. • a cselekvő megismerésre (komplex. 34. hogy a mindenkire érvényes játékszabályokat önmagára vonatkoztatja (társas facilitáció). Egyik kezében színes kréta. (Nem lehet tudni. ennek következményeiről. a már beért funkciók működtetésében. mire kell megtanítanunk őket. Cole) Mentális támogató lehet: a felnőtt finoman hangolt közreműködése és a játék. 2010). A játékban a gyermek úgy mozdul. mert meg akarja vele osztani a tapasztalatait. végül kiönti. akkor a statikus funkción túl. 1986. • viselkedésének változtatására. hogy azért keresi édesanyja tekintetét. miközben kezdik felfogni a történet egymásutániságát. majd felnéz a közelben ülő édesanyjára. olyan teljesítményre voltak képesek. hogy „bele ne essenek a vízbe”. hogy az adott napon éppen hol tart. mintha a játék során egy fejjel magasabb lenne saját magánál. c) Legközelebbi fejlődési zóna: rés aközött a viselkedés között. Most elkezdi elölről a mozdulatsort. így a kisfiú visszaguggol a vödör fölé. utána ráteszi a homokot. Lakatos Margit A kisbabák megtanulják lapozni a könyvet. többször megismétli. amely túlmutatott a pillanatnyi képességeiken. Vigyorogva szemléli az „eredményt”: immáron a várakozásának megfelelően történtek a dolgok: a kréta a kupac tetején csücsül! Ezt a műveletet. vagy azért. A fenti játék során a kisfiú fontos tapasztaláshoz jutott a cselekvések sorrendjéről. mintha valami nem az elvárásai szerint történt volna. az érésben lévő funkciókról is megtudhatjuk. hogy mit tudnak egyedül (Trevarten. A játék lehetőséget ad a gyermeknek • a nem szándékos tanulásra (intuíciók működtetésére).“A játék pszichológiája. a vödör meg a kréta A kétéves Gergő a homokozóban ül. Nem nyúl hozzá. Amikor egy gyermeket a hagyományos módon vizsgálunk. azzal. a mindennapi viselkedésének. hogy mit tudnak mások segítségével megtenni. „Ha igazán odafigyelünk arra. a „hajójukon” üldögéltek. Arrébb viszi a megtöltött vödröt és kiborítja. hogy milyen területeken van szükségük az irányításunkra. ahol éppen ő tart (fizikai és mentális területen egyaránt) és addig vesz részt benne. "A játék során a gyerek mindig felette áll az életkorának. előbb a krétát rakja be a vödör aljára. meg a krétát is. a képzelt veszéllyel dacolva. élvezettel forgatják.” (Sanders. hogy magyarázatot kérjen. erősen kapaszkodtak. nézi a kiborított homokkupac tetejére került krétát (amely az előbb még a vödör alján gurult). A krétát beleteszi a vödörbe. a másikban homokozó vödör.). Segédlet 48 . ha a gyermeket a játék során figyeljük meg. id. mint az. Szemlátomást erőfeszítésbe került nekik a kucorgás odafenn. maguktól a gyerekektől tudhatjuk meg. ezáltal pontosabb képet kapunk a gyermek fejlődésének dinamikájáról. Sokkal többet árul el a gyerekek fizikai és mentális fejlődéséről az. átcipeli az egészet egy másik helyre. b) A játék a gyermek tanulási terepe A játék kapcsolódik a gyermek mindenkori egyéni tapasztalataihoz és fejlettségi állapotához. a „fönt és lenn” lehetséges megcserélődéséről (Révész Virág. milyen szinten teljesít a mozgásban. és megnézzük. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. hogy egy nagy tengeren vannak. A gyerekek a mászóka tetején. csak nézi. s érdeklődve figyeli. amelyet a gyermek önállóan véghez tud vinni. mozgásos." (Vigotszkij. ameddig érdekli. a nevelésnek éppen erre. Milyen üzenete van ennek a pedagógus számára? Vigotszkij (1978) szerint. amint gurul az alján. 2010). ahogyan neki a legjobb. a gondolkodási feladatokban. a „legközelebbi fejlődési zónára” kell irányulnia. és újból megvizsgálja a kupacot is. meddig jutott el. Ezzel ellentétben. miközben újabb és újabb helyeket keres a kiöntéshez (Révész Virág. érzékszervi tapasztalatszerzésre). Meglepődés van arcán. Aztán homokot mer a vödörbe (miközben a kréta benne marad). és amelyre valamilyen támogatással képes. a beszédben. ám a játék közepette. Hosszasan időztek mozdulatlanul. megpaskolja. ameddig dolga van vele. onnan indul. 1999). és mellettük úszik a nagy cápa.

ismerkedik a tárgyak fizikai tulajdonságaival (kicsi. alkot és újraalkot. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. olló stb. tanulja a gyermekek között elfoglalt helyét. kapcsolatot alakít ki saját testével. fejlődnek a szociális. jártasságot szerez az eszközök használatában (ceruza.). sorakoztat stb. módosít. megtapasztalja saját testének határait. Lakatos Margit 5.). térbeli elrendeződésekről. érdes. tanulja összehangolni a mozdulatait (a szem. nehéz építőelemekkel való foglalatosság erősíti a belső érzékelését. a jobb-bal koordinációt. visszajelzést az izmokból. mászást. szabálytudata erősödik. tanulja a dolgok elemekre bontását és összerakását. koppan. d) Mit tanul a gyermek a szabályjáték során? • fejlődnek a szociális. járást: önállóbbá válik. Segédlet 49 . csörren. erősödik a fantázia működése. az ülést. csattan. mérlegeli a lehetőségeket. vizsgálja az egész és a részek viszonyát. gazdagodnak a nyelvi és a kommunikációs képességei. újraértelmezi a szociális környezetének bonyolult rendszerét.“A játék pszichológiája. hideg. tapasztalatot szerez a téri viszonyokról. Mit tanul a gyermek a szerepjáték során? gyakorolja a társas igazodást. a szociális szerepeket. befelé figyel. felfedezi az oksági összefüggéseket (saját tevékenysége és a létrehozott változás között). (kinesztetikus érzetek. sima. az elemek tulajdonságait. kemény. mire képes és mire nem: az önbecsülés kezdetei. • önkontrollja. nagy.és kézmozgások összehangolása). próbálja a tervezést. meleg. mozgásos és értelmi képességei. Mit tanulnak a gyermekek a játék során? a) • • • • • • b) • • • • • • • • • c) • • • • • • • Mit tanul a gyermek a gyakorló játék során? Gyakorolja a nagymozgásokat. Mit tanul a gyermek a konstruáló játékok során? tovább gyakorolja a finommozgásokat. szervezést. könnyű. vokalizáció…) „autokozmikus játék” (Erikson). tapasztalatot szerez arról. súlyos…).és mozgáskészségei. rendez (csoportosít. ecset. puha. kúszást. az apró elemekkel való játszás során fejlődik a kézügyessége. gyakorolja élményei átfordítását.

• festék. állati szőr. párták. • építőkockák: amikor több gyermek épít. karika. hang stb. a minőség változott). amikor apró játékszerekkel (kicsi autókkal) játszottak.“A játék pszichológiája. fonaljátékok. csont stb. olló. Segédlet 50 . szoknyák. félkész anyagok – szerepjátékra inspirálnak. takarók. Így a szülők és a pedagógusok – egyszerűen a kellékek kiválasztásával és a játékterek kialakításával – befolyásolni tudják a gyermekek szabad játékát. kavics stb. edények. ruhák. azoknak az elhelyezése meghatározza. hogy miként játszanak a gyerekek. pl. Ilyenek az • elemi formák (gömb – labda: az alapforma maradt. és innen terjedtek szét. A JÁTÉKOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 1. • elemi mozgások (csigák. sár. rajzkréta. 2003) Vannak olyan játékeszközök. töklámpás stb. homok. kicsi járművek. gólyaláb. A fizikai környezet – biztosítja a játék kellékeit A játéktárgyak és anyagok minősége és mennyisége. „A jó játéktárgyak maguk is játszanak a játszóval.). b) A játékeszközök sokfélesége A gyermekek játékszerül használhatják • a saját testüket (kéz. hogy játékszer híján a 6 hónapos gyermekek egymás felé fordulnak. mint a velük lévő óvónőé) • szabályok • szokásrendszer • változatos tevékenységek A napirend kialakításának szempontjai • a játéktevékenység prioritása • természetes életritmus 2. pl. egyedüli építkezésnél inkább konstruálás szintjén marad. • a kiegészítő kellékeket (sapkák. pörgettyűk. hajókkal). keljfeljancsik. ingek stb. rögzített játékokkal (autókkal. • 1-2 éveseknél több a negatív interakció. Lakatos Margit 14. Hagyományos játékszerek: Egyes munkaeszközök. koronák. kötéljátékok. Fakató (monogenezis). és mára játékszerré váltak. Játékeszközök számossága és mérete • Megfigyelték. • a természetben található anyagokat (homok. A szociális környezet – megteremti a játék légkörét Nyugodt légkör meghatározói • A pedagógus személyisége (holland kutatás: a gyerekek adó-vevőként működnek.). agyag. mint amikor nagyméretű. • a játékszereket: a játék céljára előállított eszközöket. kötéllétra. akkor nagy valószínűséggel szerepjáték lesz belőle. víz.).). parittya. pulzusuk úgy emelkedik-csökken. tárgyakat (virágok. fonalak stb. kereplők) forgók. forgók…). gombok. víz – inkább az egyéni elfoglaltságot erősítik.). • a nem játék céljára készült tárgyakat (bútorok. és egymást figyelik. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. termések. ijesztgetők (csörgők. Más játékok egy meghatározott helyen keletkeztek. tárgyak túlélték az eredeti funkciót." (Buytendijk) 1) Milyen játékszereket kedvelnek a gyerekek? a) A játékszerek eredete (Tészabó. amelyek valamilyen formában a világ minden tájékán megtalálhatóak (poligenezis). c) A játékszerek hatása a gyermekek közötti kapcsolatokra és a tevékenységre A játékszer és a tevékenység jellege • ruhák.

Lego stb. e) A játékszerek helye A játékszereknek hozzáférhető. c) Választék Jó. Hatékony lehet az óvodai csere-bere. A rendelkezésre álló játékok változatos tevékenységi lehetőséget. pl.“A játék pszichológiája. Előírja azokat a követelményeket. amikor csoportok úgy frissítik fel a játékkészletüket. jól működőnek. variációja ugyanúgy. Ők nem a jól ismertet. és hogy vigyázzanak a mások játékára. egy rég nem látott vagy elveszettnek hitt játék előkerülésekor az érdeklődés újraéled. Ha a játékoknak megvan a helyük. a teremben sokféle játékeszköz van. nyitott polcokon van a helyük. a rotáció: időnként el kell tenni egy-egy játékot. Az otthonról hozott játékszereknek is sokszor az újszerűségük miatt nagy a vonzerejük. Ez bizonyos rugalmasságot és együttműködést igényel a pedagógusoktól. ha a gyermekek időnként lehetőséget kapnak a játékszerek rendbetételére. pl. vagy kölcsönadnak egymásnak játékot. akkor kevésbé rongálódnak vagy tűnnek el. A játékok biztonságáról jogszabály is rendelkezik. a közepesen bonyolultak konstruálásra és szimbolikus játékra. és nem jelent számukra sem örömöt. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. Ugyanakkor. ha megfigyeli. ezzel megmozgatják a fantáziát. Segédlet 51 . Növelheti a tárgyak vonzerejét. Kivételt képeznek az olyan variábilis játékok. A pedagógus könnyen meggyőződhet erről. A gyermekek a játék során előnyben részesítik az optimális erőfeszítésre alkalmas – nem túl egyszerű. csak éppen annyi játékszert. épnek. letisztogatására. Ha mindig ugyanazok a játékok vannak elöl. – használat során fellépő kockázati tényezők stb. amennyi a választáshoz elegendő. de nagyobb hozama is lehet: a gyermekekben tudatosul. hanem azt. majd aztán újból elővenni a szekrény mélyéből. a babaruhák és kellékek kimosására. 1983). kötötte. foglalatosságot kínáljanak a nap folyamán. beemelik a véletlent. Ez leginkább a szerepjátékok területén kívánatos. labda. amelyikkel korábban ugyan találkoztak. és vele együtt a hajlandóságot a tárgyak megóvására. és a gyermekeknek lehetőségük van kedvük. építőkocka. d) Személyesség Jó. sem kihívást a velük való foglalatosság. horgolta ruhákba öltöztetik – akkor ez nagy valószínűséggel növeli az otthonosság érzetét. mint az eszköz kínálta tevékenységi lehetőségek köre. ha a pedagógus erősíti bizonyos játéktárgyak. A gyermekeket az ismeretlen tulajdonsággal rendelkező játékok próbálkozásra. mint a homok. Legegyszerűbb módja. ahol különféle ismert és ismeretlen tárgyakat kínáltak a gyermekeknek. a gyerekek megunhatják azokat. de nem is a teljesen ismeretlent választották ki. Ezt igazolja az a kísérlet. Pl. amelyekben a mozdulatot hangjelzés kíséri.).). De ez a sokféleség nem jelenthet zsúfoltságot. amelyek egyedül is jól játszhatók stb. amelyeket egy idő után megszoknak a gyerekek. Amikor a babákat név szerint számon tartják. felfedezésre késztetik. eszközök személyes jellegét. Nyugalmasabb tevékenykedést biztosító játékok mellett helye van a mozgásos eszközöknek is. olyanokkal. Lakatos Margit 2) Általános szempontok a játékszerek kiválasztásához és elhelyezéséhez a) A játékszerek újszerűsége Vannak játékszerek. Többféle megoldás kínálkozik. hangulatuk szerint választani belőlük. nyálban oldódó festék. b) A játékszerek komplexitása A komplexitás mértékének mutatója nem független az eszköz jellegétől: lehet az eszköz alkotóelemeinek száma. a kicsik szívesen játszanak több érzékszervre ható eszközökkel. de nem ismerték meg teljesen (Elkonyin. f) Egészségügyi és jogi szempontok A játékszereknek biztonságosnak. hogy időnként egymással cserélnek. a társsal játszhatóak mellett olyan játékoknak. mely játékok hevernek hónapszám érintetlenül a polcokon. amelyek a játékok biztonságosságát befolyásolják (a játékok mérete. amely a cselekvéseiket megerősíti (csörgőlabda stb. esetleg a szülők vagy az óvónő varrta. továbbá könnyen tisztíthatónak kell lenniük. A nagyon bonyolult eszközök felfedező játékra inspirálnak. de nem is túl összetett – tárgyi-környezeti feltételeket. a gyermekek számára elérhető magasságú. ha a polcokon. anyaga – pl. hogy adnak és kapnak.

amíg elkészül a „mű”. • együttes erőfeszítés: egy célért dolgoznak valamennyien. heveredni. hogy mások játékát megzavarnák. óvónő.) A nagyobbak. ott a személyesség és az intimitás szenved csorbát. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. így ez egészen más jellegű lett. udvar. Voltak számunkra titkos zugok. és a megszokottól eltérő módon kezdték szervezni a játékukat: olyan fogó-és futójátékokat találtak ki. A nagylétszámú csoportokban több szabály és korlát bevezetésével lehet csak biztosítani a rend fenntartását. pl. Ám nem kevésbé megterhelő az sem. A gyepszőnyegre le lehetett ülni. (Sámsonné Vezendi Erika. sőt azokat a különböző testhelyzeteket is. ahol a felnőtt elérhető távolságban van. vagy olyan bejárható terület. de magas a csoportlétszám. ELTE-TÓK. pedagógiai szempontból kialakított. Gyeptéglákat ültettek az óvoda udvarának egyik részébe. hogy senki sem lát. előnyben részesítik a függetlenséget.“A játék pszichológiája. játszótér. az óvónő mellett éreztem magam biztonságban. A játékot – a terek nagyságán. egy kicsit úgy játszani. amit ez a kis „rét” kínált. A gyermekek birtokba vették az új területet. 4) Hogyan befolyásolja a tér a gyermekek játékát? (Rogers. Lakatos Margit 3) A játék tere: játéktér. 2010) Ideális esetben a gyermekeknek a csoportszobában is lehetőségük van a szabad mozgásra anélkül. 2000). „… az udvaron szerettem lenni. és kihat a felnőtt és a gyermek közérzetére is. vagy alakítanak ki. vagy az emeleti terasz alatti rész. megépített hely. elzárt. Hol szeretnek játszani a gyerekek? A kisebbek a felnőttek közelében érzik magukat biztonságban. ahol együtt lehetnek. játékbirodalom A játéktérnek többféle értelmezése is lehet. olyan – rendszerint mások számára nehezen megközelíthető. mozgósítja a gyermekek testi és mentális képességeit. óvodai csoportszoba. 7-8 éves kortól. és egy pedagógusra 20-30 kisgyermek jut. gyerekszoba. ötleteit. egy faházikó. fizikai erejét. amikor a fizikai tér rendelkezésre áll ugyan. Sawyers. Megkülönböztetünk térbeli zsúfoltságot és szociális zsúfoltságot. vagy titkos – helyeket keresnek. • A játszótér. hogy a gyermekeket a környezet megújítása miképpen inspirálja újfajta. játéksarok. cipekedése. már inkább egymás társaságát keresik. mindenki beleadja önmagát. A gyermekek számára a birodalom építése • testi erőpróba (a holmik összehordása.” (Schwajda. ott gyakoribb a fizikai ütközés a gyermekek között. nem fűvel borított része. mint az udvar többi. Részlet egy esti tagozatos hallgató visszaemlékezéseiből. tagoltságán és a felszereltségén kívül – többféle tényező is befolyásolja. A zsúfoltság csökkenti a mozgáslehetőséget. összehangolják a munkát. ahol a szabályokba belefoglalták a fűvel borított terület természetes határait. Mégis. • A játéktér a gyermek által kiválasztott vagy megalkotott konkrét vagy képzeletbeli világ (Pócsy. rendezése. A játékbirodalom létrehozása egy bonyolult folyamat eredménye. kinti és benti terek állnak a gyermekek rendelkezésére. • fantáziát megmozgató – néha maga a kuckó építése a játék. 1995) A játszáshoz. Segédlet 52 . Ennélfogva. Jó volt időnként elbújni. Ahol kicsi az egy főre jutó terület. eddig nem játszott játékok kitalálására és eljátszására. ezért a legmegfelelőbb nekik egy kuckó. Ahol ennyi gyermek kénytelen egyetlen pedagóguson osztozni. Az alábbi megfigyelés jó példa arra. a tér kialakítása). a felnőttek által. és addig tart. 2010.

udvar (rögzített játékokkal és kéziszerekkel) hangadó játékokkal.. Lakatos Margit A tér hatásai a gyermekek tevékenységére: • a tér körültekintő elrendezése csökkentheti a gyerekek közötti konfliktusokat. kevésbé rombolnak a gyerekek.) tornaterem. rugalmasan átalakítható: a rendezés a játék része. 5) A játéktér kialakításának szempontjai A jó játéktér tagolt. fantáziajátékokhoz • zajos helyek. emelkednek a szociális interakciók. átjárható. • az egy főre jutó tér csökkenésével csökken a mozgalmas játék és futkározás. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. a gyerekekkel való megbeszélés eredménye. a játék új és fejlettebb formáit lehet elősegíteni a játékszerek. az agresszió nő. olvasóhely építőjátékok tere rajzolás. könyvekkel fakockákkal. kellékek és bútorok helyének megváltoztatásával. változtatható. szőnyeggel. Tematikus játszóhelyek az óvodában • • • • • • • családi játékok tere mesekuckó. a kockázáshoz ↔ csendes zugok a pihenéshez. festés gyurmázás. ha maguk alakíthatják ki a játék színhelyét (Millar). pl. elvonuláshoz. • a 10 és 25 fős csoportok rangsorában. kirakó és összerakó játékokkal kézmosóval. a fizikai érintkezés gyakoribbá válik. bábokkal Segédlet 53 . barkácsolás helye kísérletező hely mozgásos játékok helye az énekes játékok tere szobai és konyhai kellékekkel és imitációs kiegészítőkkel nyugalmas hely puha párnákkal. mosogatóval megfelelő eszköztárral – szerszámokkal természetes anyagokkal és felszereléssel (mágnes.. a barátkozás és a képzeleti játékok sokkal gyakoribbak a kislétszámú csoportokban. mint a nagyobbakban. a tevékenység jellegétől függően elkülönült helyekből áll • közös terek a körjátékhoz ↔ egyéni játékra alkalmas terek • nagy tér a mozgáshoz ↔ intim kuckók a családi játékokhoz. kellékekkel.“A játék pszichológiája. nagyító.

– hatékonyak lehetnek az efféle játékos keretek: „Eltévedtek a játékok. Az egyik megközelítés szerint a felnőtt irányítása a szabad játék alatt is kívánatos. – önmagában is hatással van a gyermekek tevékenykedéseire. teát készít. amelyben a gyermek a saját cselekvéseinek irányítójává válhat. az ő feladata az ötletadás. Előfordul. az optimális szociális és fizikai környezet kialakítása. a pedagógus feladata. elismerés Mindezek nem zárják ki. a vonzó játékszerek. hiszen ez az ő világuk. • Állandó jelenlét. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. Ám ez nem tévesztendő össze a ráhagyással. hogy egy-egy gyermek nem játszani szeretne. biztonsággal mozognak ezen a területen. amikor párosan vagy csoportban együtt játszanak. verbális jelzésekkel „tükrözi”. de ráhangolódik a gyerekek játékára. A játékra inspiráló környezeti feltételek megteremtésével. hogy a tárgyaknak helyük van. Ettől eltérő az az álláspont. megerősítse a játszás során megnyilvánuló kívánatos szociális viselkedést. nyitottság Mivel a játékban a gyermekek teljesen kompetensnek érezhetik magukat. amit tehet. • Odafigyelés. Ez a legtöbb. hipphopp készen is vagytok! • Segítés a játékok rendbetételénél Nem valamiféle katonás rend elérése a fő cél. hogy a történések irányítása most az ő kezükben van. figyelemmel kíséri a játék alakulását és ha szükséges. tevékenykednek. A jó szokások kialakításában a rendszerességnek és a példamutatásnak van a legnagyobb szerepe. akár együtt is játszhat velük. ahogyan összedolgoztok!. Tegyünk rendet!” – rendrakás szekrényekben „Emelődaru a kezem!” – rendrakás a fakockás dobozban. mivel foglalatoskodik éppen. „Jöjjön a garázsmester!” – autók elrendezése „Jöjjön a labdamester!” – labdák összegyűjtése az udvaron Mikor avatkozzék be a pedagógus a gyerekek játékába és mikor kerülje a beavatkozást? Viszonylag egyértelmű a feladata a két szélső póluson: • amikor a gyermekek elmélyülten játszanak. Segédlet 54 . hogy a játékok rendberakásának nagyobb teret adunk. beszélgetni vele. Az egyszerű kérés mellett – különösen a kisebbeknél. A pedagógus feladatai a játék folyamán A feltételek megteremtése A pedagógus feladata a játék feltételeinek megteremtése. finom gesztusokkal. Nyitottsága bátorítja a gyermekek közeledését. a játék jó irányba terelése stb. hogy a felnőtt támogató jelenlétére van szükség. vagyis a folyamatban lévő játék irányításában már eltérőek a vélemények. hanem egy kicsit az óvodapedagógus közelében lenni. Előfordul. nagyon összekevert mindent. A felnőtt állandó jelenléte – akár eszközöket készít elő. Lakatos Margit 15. a játék kitüntetett szerepében valamennyi szakember egységes álláspontot képvisel. A PEDAGÓGUS ÉS AZ ÓVODAI JÁTÉK 1. megjegyezheti: Tetszik. hogy az óvodapedagógus alkalmasint értékelje a gyerekek erőfeszítéseit. de nem telepszik rá a játékra. kosárban stb. játékok „kezdeményezése”. akkor ajánlatos kerülni a beavatkozást. hanem inkább valamiféle egyensúlyteremtést feltételez a gyermekek önálló tevékenysége és a támogató kíséret között. segítsünk nekik hazatalálni!” – eszközök helyének megkeresése „Itt járt Szanaszét. ami ott történik. Pl. hogy a játszás befejezésével a játékszerek a helyükre kerüljenek. játékot javít. amelyik azt hangsúlyozza. hanem annak tudatosítása. Mi a felnőtt teendője a gyermekek szabad játéka alatt? Amíg az alapkoncepciókban. és közösen teszünk rendet a polcokon és szekrényekben. a megfelelő idő és tér biztosításával mintegy „helyzetbe hozza” a gyermekeket. hogy tiszteletben tartsa ezt. Olyan helyzetbe. és annak a jó szokásnak a kialakítása. vagy figyelni. De kijár az elismerés az elrakodásnál is: Milyen jó. addig a „finomhangolásban”.“A játék pszichológiája. polcot rendez. hogy ketten raktátok el. hanem erősíti bennük azt az érzést. aki nem avatkozik bele.

Konfliktusok játék közben A konfliktusok hozzátartoznak a csoport életéhez. – a gyermekek akkor fordultak leginkább az óvónőjükhöz. vagy észrevételével előmozdítani a játék tartalmának gazdagodását. változás a játéktartalomban. A felnőtt részvétele a gyermekek játékában Egy szabad játék során végzett vizsgálat adatai szerint. De természetesen elfogadhat játékmeghívást is. a gyermekek önbizalmának erősítése. • a felnőtt érdeklődése különbözik a gyermek érdeklődésétől. a csoportban elfoglalt helyükről. Interakciók a játék során – megfigyelések és vizsgálatok tükrében Gyermek – pedagógus interakció A gyermek közeledése a pedagógushoz a szabad játék során Egy tanulmány (Guszter. belép-e az éppen folyamatban levő játékba. Sawyers. amit a gyermekek önállóan képesek irányítani. és milyen segítségre van éppen szüksége: a kezdő óvodásnak a játékok felfedezéséhez. Más vizsgálatok pedig arra hívják fel a figyelmet. 2006) szerint. Értelmezés: • kézimunka jellegű tevékenységek inkább igénylik a felnőtt közreműködését. játékelakadás stb. váratlan veszélyhelyzetnél. A közbülső helyzetekben pedig a pedagógus gyermekismeretén és a játékkultúráján múlik. • nem tudták a konfliktust megoldani. Lakatos Margit • amikor a gyermekek segítségre szorulnak. akár kérik. akár a felnőtt látja úgy. a társaikról. vagy éppen egy felpörgött gyereknek egy kis elvonulós megnyugváshoz stb. • fejlődési tendencia. ugyanis a kicsik inkább vele keresik a kapcsolatot. • megerősítést vártak (produktum értékelését). szabályok megtartása. amit éppen játszanak. a kapcsolatok támogatása. – amely a gyermekeknek az óvónőjükhöz közeledését vizsgálta a szabad játék során. működéséhez. hogy szükség van rá. hogy egy érdeklődő kérdésével sikerül feloldania az elakadást. • jóváhagyást. az Segédlet 55 . a megértés: miért játsszák azt. szemléltetéssel vagy anélkül. hogy a gyermekeknek a felnőttekkel való szociális aktivitása az életkor növekedésével fokozatosan csökken. és a gyermekek közeledéseinek hátterében húzódó motívumokat elemezte. ha • a közelségét keresték (intimitás. 2. vagy bizonyos konfliktusok esetén stb. • különösképpen a szerepjáték az.“A játék pszichológiája. a gyermek játékkedve. és lehetőséget adnak a gyermekeknek. 3. Hátterében leggyakrabban a gyermekek természetes fejlődési jellemzője. A konfliktusok az óvodában leggyakrabban a játéktárgyak megszerzéséért és birtoklásáért alakulnak ki. miközben a gyermekek tevékenységében a következő arányok voltak megfigyelhetőek: 37% fantáziajáték. kinek. A pedagógus feladata: • • • a megfigyelés: a csoport játéktendenciája. kapcsolatai. technikai segítség. Ha tapintatosan figyelemmel kíséri a gyermekek játékát. hogy szociális tapasztalatokat szerezzenek önmagukról. elakadások megszüntetése. 21% kézimunka aránya (Rogers. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. Előfordulhat. milyen változások kívánatosak stb. engedélyt kértek (szabályok megerősítését). mit szeretnének.– mindenképpen be kell avatkoznia. mire van szükségük. információ adása stb.1995). mikor. pontosan felismeri. szabályok megerősítése. – pl. 17 % fantáziajáték. technikai elakadásnál. biztonságigény). hogy a felnőtt aktivitása háttérbe szoríthatja a kisgyermekek egymással kapcsolatos kommunikációját. a pedagógus részvétele a különféle jellegű tevékenységekben az alábbi megoszlást mutatta: 37 % kézimunka. a beavatkozás: a játék gazdagítása eszközökkel vagy javaslattal.

Segédlet 56 . hogy a gyermekek elmondhassák. Lakatos Margit énközpontúság húzódik. megnyugtató jelenlétével. Továbbá javallott még annak áttekintése. és a gyermekek kilépnek a játék keretéből.“A játék pszichológiája. Ha egy gyermekcsoportban túl sok az összeütközés. Miközben a gyerekek beszélnek. majd a közvetítő szerepét vállalva egymás felé fordítja őket. szándékaival. anélkül. egyértelműek-e. A gyermekek nagyon leleményesek tudnak lenni az ötletelésben. Miközben a gyerekek megfogalmazzák a „saját verziójukat”. Azonban váratlan esemény zavarta meg: egyik társa. amit érdemes figyelme venni. Amikor megegyezés híján abbamarad a játék. majd – kezében a „zsákmányolt áruval” – villámgyorsan elszaladt. A gyermekek aktivizálása a megoldás keresésében Legtöbbször valamilyen tárgy birtoklása áll a konfliktus hátterében. életének a legfőbb szabályait. izgatott hangon hívta telefonján a biztonsági őröket. 1995). és asszimilációnak tekinthető. A felnőtt. hogy képesek megtalálni a mindenki számára elfogadható megoldást. és az áruért a vevőnek fizetnie kell. akkor érdemes átgondolni a csoport szervezésének. a boltos szerepében maradva. A konfliktusok sokszor a felnőtt közbeavatkozása nélkül megoldódnak. Ez lehetőséget ad arra. miszerint a pénztárt csak az eladó kezelheti. a felnőtt higgadtan és együttérzően hallgatja őket végig. akkor ez a játék része. mi a probléma. a játék szabályait megszegve. akkor ez már akkomodációs folyamat (Rogers. Az első variációban Ferkó kilépett a játékból és óvodás gyermekként kért segítséget az óvónőtől (akkomodáció). A probléma megoldása azonban igen eltérő volt a két esetben. A probléma nyelvi átkódolása gyakran elősegíti az erős indulatok csillapodását. továbbá azt. azon belül talált rá egy megoldásra (asszimiláció). ha a pedagógus lehetőséget teremt. hogy biztosítottak-e a játék alapvető szociális és környezeti feltételei. békítő viselkedésével mintát ad a gyermekeknek. A pedagógus feladata a konfliktus megelőzése. és érdemes bízni abban. míg másodjára a játék kereteit megtartva. Ferkó a pedagógus segítségét kérte a renitenskedő távoltartására. a felnőtt segít nekik verbalizálni a szándékaikat.: Egymás szempontjainak megértése beszélgetéssel Jó. 2012) A két eseményben közös volt a probléma jellege. értő figyelemmel (Gordon módszer) hallgat. Ha még nem tudják szavakba önteni. hogy túljussanak az egocentrikus szemléletükön. Ahány konfliktus annyiféle jó megoldás létezik. hogy a felnőtt mellettük van. ám vannak bizonyos alapelvek. hogy az egymással konfliktusba keveredett gyerekek egymásra figyeljenek. 2) mit szeretnének. hogy megbeszéljék a konfliktust. hogy rájuk kényszerítené azt. tanulják a másik szempontjainak figyelembe vételét. eladóként udvariasan beszélgetett a vásárlókkal. (Egy hallgató Pedagógia naplójából. és hozzásegíti a gyermekeket ahhoz. 1) mi történt. érzéseiket: Ha jól értem. ismerik-e azokat a gyermekek. ám a gyermekeknek érezniük kell. Ez már önmagában is feszültségcsökkentő hatású. és a másik szempontjából is szemügyre vegyék a történéseket. Ezúttal Ferkó. belenyúlt a bolt kasszájába. A konfliktusok megoldása a szociális képességek gyakorlásának és megszilárdításának a terepe. amikor segítségre van szükségük. te azt szeretnéd… te Vica pedig… stb. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. fejlettségi szintjüknek megfelelnek-e stb. Kisvártatva egy hasonló esemény zavarta meg a bolt rendjét: most egy másik társa előbb a polcon levő flakonokat borogatta fel. Rendbontás a boltban Ferkó boltos játékot játszott. kiszolgálta „visszajáró” vendégeit. elsősorban a zavaró tényezők minimalizálása. A gyermekek a konfliktushelyzetekben szembesülnek a másik gyermek érzéseivel. Amikor a gyermekek a játék közben egyezkednek. a rejtett szabályok megszegése. Sawyers. Ilyenkor célszerű a közös megegyezés irányába terelni a őket: Milyen megoldást tudnátok kitalálni? Van valami ötletetek? Mi lenne az. Pl. ami mindkettőtöknek jó lenne? stb. Akár megoldást is ajánlhat. nem hagyja magukra őket. Emma.

akár meg is érintheti (átfoghatja. Lakatos Margit Az alapszabályok érvényesítése Ha szükséges. miben állapodtunk meg? Hogy is van itt a szabály? Az efféle kérdések segítenek a gyermekeknek a szabályok szándékos felidézésében ezáltal az önkontroll erősítésében is. átkarolja) és amikor a gyermek ráfigyel. miért tette…) helyett. együtt idézhetik fel és tisztázhatják a szabályokat: Emlékeztek. rövid. a támadót pedig röviden figyelmezteti a szabályokra. de nem indulatos hangon figyelmezteti a szabályokra: „Nem ütheted meg a társadat!” „Nem ronthatod el másnak a játékát!” Egy nyugodt hely a csoportszobában A megelőzés és körültekintő problémamegoldás mellett is előfordulhat. csendes zug. vagy ingerlékenyebben reagál társaira. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. nyomozás (ki kezdte. Segédlet 57 .“A játék pszichológiája. igazságosztás. ha a csoportszobában van olyan hely. elsőként megvigasztalja a sértettet. Jó. határozott viselkedése: a büntetés. ahova elvonulhat. Leguggolhat hozzá. hogy egy-egy kisgyermek nehezebben megnyugtatható. Testi agresszió. játékrontás esetén a beavatkozás alapja a felnőtt nyugodt.

Általános szempontok Milyen játékszert választ? • Hogyan választ magának játékot? Véletlenszerűen. szerelőjátékok) – milyen a viszonya különböző anyagokhoz: víz. vagy ki-kitekinget a szituációból? • Könnyen vált-e játékot. mert az egyszeri megfigyelés valóságértéke esetleges. vagy kevés játékkal szeret játszani? Hogyan játszik? • Játszás közben teljesen elmélyült. előre eltervezve. mászik. Lakatos Margit 16. amit mond. vagy egy-két perc után játékot vált? Segédlet 58 . agyag – mit mond. mászóka. bővít-e új elemekkel? • Sok. A GYERMEKEK MEGISMERÉSE A JÁTÉKBAN 1. vagy otthagyja? Mennyi ideig játszik egy-egy játékkal? • Tartósan. akivel együtt játszik. kezdeményezései a hiányzó kellékek pótlására? • Játszás után helyére teszi-e azt. bizonytalanul. A gyermek tevékenységéről érdemes rövid feljegyzést (jegyzőkönyvet) készíteni: amit tesz. amit éppen tesz? • Hogyan nyúl a játékszerekhez? (Óvatosan. kézügyességéről beszédfejlődéséről szociális érettségéről értelmi fejlődéséről 2. nyelvhelyesség) – milyen a beszédértése (hallása) – milyen módon képes társaival együttműködni – képes-e kontrollálni viselkedését – részt vesz-e a csoportos játékokban (aktometria: Mérei) – felhasználja-e a játéktárgyakat helyettesítésre (= játszik-e szerepjátékot). megszerezni magának stb. vagy szüksége van egy kis „bemelegítésre”? • Vannak-e kedvelt játékai? Milyen típusúak ezek az eszközök? • Ismétlődően ugyanazt a játékot választja. milyen kifejezéseket használ (szókincs. fut. gonddal. ugrál (nagymozgások koordinációja) – miképpen tájékozódik a térben – biztonsággal mozog-e különböző tárgyakon (hinta. esetleg rombolva és törve?) • Előfordul-e. esetleg a másoknál megpillantott eszközt szeretné megkapni. amit éppen tesz. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. érdeklődéssel.“A játék pszichológiája. akár 10 percig is folyamatosan játszik. variálja. 2010) A gyermeket több alkalommal érdemes megfigyelni. ha igen. 2001): nagymozgásáról – hogyan jár. hogy egyedi módon használja fel a játékszereket? • Vannak-e ötletei. amivel játszott. arra koncentrál. vagy kapkodva. Szempontok egy gyermek megfigyeléséhez és elemzéséhez (Glauber Anna javaslatainak felhasználásával. bicikli) – milyen módon bánik a játéktárgyakkal – melyik kezét (lábát) részesíti előnyben – milyen játékokat konstruál (építőjáték. érzelmi megnyilvánulásai stb. A játék a fejlődés mutatója A játék információt nyújt a pedagógusnak a gyermek testi és lelki fejlődéséről (Bakonyi. homok. vagy nehezen lehet kimozdítani abból.? • A reggeli megérkezésnél könnyen játékba lendül.

• Együttjátszás során milyen helyzetet foglalt el? Hogy áll a konfliktusokkal? • Gyakran keveredik-e konfliktusba? Ez helyzetfüggő vagy inkább társfüggő? • Mi a jellemző reakciója: aláveti magát. lehangoltság. az udvaron? • Egy meghatározott helyen játszik. vagy bejárja a teret. ha rákerül a sor • aki 4 és fél éves korára nem játszik elképzelt játékokkal. megjegyzéseket fűz a játékhoz. félrevonul. időnként. hogyan fejezi ki elismerését. • akinek problémái vannak szerepjáték közben a többiekkel vagy mindig azonos gyerekkel • aki magányosan játszik • aki 5 éves korára még nem játszik szerepjátékot • aki 4 és fél éves korára nem beszél játék közben • aki nem vállalja a szerepet.) • Mi az. otthonosan mozog valamennyi szegletében? • Vannak kedvelt játszóhelyei? • Keresi-e a felnőtt fizikai közelségét játszás során? (Állandóan. kilép a játékból. „Mintha-játék” – tárgyakkal 2. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. dühkitörés stb. vagy elkeseredik és tovább áll stb. 1992. esetleg dühöt vált ki belőle a játék során? Szempontok a gyermek (szociodramatikus) szerepjátékának megfigyeléséhez (Glauber Anna Heidemann. szinte megtervezi Segédlet 59 .) • Elfogadja-e mások közeledését? • Képes-e együttjátszani két-három gyerekkel is? Figyel-e másokra. Szerepjáték 3. amiket hasonló helyzetben szoktak mondani. vagy a játék végén? • Arckifejezéseiből. nyomán) A játékfejlődés szempontjából különösen fontos megfigyelnie azt a gyereket. Hewitt. szomorúság. amit éppen játszik. tovább próbálkozik és újabb javaslattal áll elő. ami felzaklatja. vagy ha segítségre szorul.“A játék pszichológiája. vagy megpróbálja érvényesíteni akaratát? • Erőszakkal oldja meg a konfliktust? Fizikai vagy verbális agresszió jelenik meg a viselkedésében? • Hajlandó-e megegyezésre? • Követi-e magától azokat a mintákat. ha társai elutasítják játékbeli elképzeléseit (elfogadja. gesztusaiból lehet-e következtetni arra. ami a legnagyobb örömet váltja ki a játék során? • Mi az. Szociodramatikus játék 10 fajtája – megközelítő kialakulási sorrendben 1. tud-e örülni mások javaslatainak? Ez hogy nyilvánul meg? Mit tesz. utánozza a látottakat.) Vannak-e játszótársai? • Egyedül szeret játszani vagy társakkal? • Kik a játszótársai? Mindig velük játszik? • Csatlakozik-e másokhoz? • Milyen módon csatlakozik a kialakult játszócsoporthoz? (Szó nélkül. elkeseríti. Beszél a jelenetről. (Mosoly. izgatottság. ami megnyugtatja? • Mi az. felajánlja-e a segítségét.). nevetés. hogy mennyire élvezi azt. felhívja magára a figyelmet stb. erőszakkal lép be mások játékába. Lakatos Margit Hogyan mozog a csoportszobában. hangulat figyelhető meg a játszás során. tenni? • Kér-e a felnőttől segítséget? • Fel tudja-e idézni a játékszabályokat? • Milyen módon nyugszik meg? Milyen érzés. előbb figyelemmel kíséri őket. sírás.

fontos a ruha. rombol. a szerepnek megfelelően beszél a másikhoz 3. vagy elmaradást jelez. Játék közben beszélget Játékhelyzetben tartósan jelen van Interakciók játék közben Csatlakozik. mint a gyermek szociális és értelmi képességeinek tükörképére. amit valami más dologgal pótol Elmagyarázza. úgy tekint a játékra. 7. belép egy játszócsoportba Konfliktus kezelése a játékhelyzeten belül Szerepvállalás a játékhelyzetben (felvállal egy ráosztott szerepet. 9. Segédlet 60 . b) Előfordulnak-e érzelmi konfliktusra utaló elemek a játékban? Érzelmi kiegyensúlyozatlanságra utaló jelzés. 5. • nem tud elmélyülten játszani. a szörny most elrabolt minket” Játék közbeni beszéd Nem beszél játék közben Csak saját magában beszél Csak felnőtthöz beszél Kilépve a játékból. amit elképzel pl. A fejlődés megrekedésének mutatója egy-egy cselekvési forma rögződése. Lakatos Margit 4. ha a gyermek tartósan és rendszeresen fiatalabb gyermekekre jellemző módon játszik. ami tartósan megfigyelhető a gyermek játéka folyamán. 8. játéktémái szegényesek. kapkod és felületes.“A játék pszichológiája.: „mondjuk. ha a gyermek • agresszíven bánik a tárgyakkal. Ilyen esetekben a pedagógusnak érdemes szakemberhez fordulni. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. „én orvos vagyok” A szerephez tartozó cselekvéseket végez. hogy a képzeletbeli eszközzel milyen képzeletbeli cselekvést végez Elmagyarázza a helyzetet. és nem minden gyerek megy át a fejlődés minden fázisán! a) • • • • b) • • • • • c) • • • • d) • • • • • „Mintha” játék tárgyakkal Nem játszik „mintha” játékot tárgyakkal Valódi tárgyakat használ Tárgyakat más tárgyakkal helyettesít Képzeletbeli tárgyakat használ Szerepjáték Nincs szerepjáték Csak egy történést játszik el Történéseket összeköt Megnevezi. Az értékelés szempontjai a) Megfelel-e a gyermek játéka az életkorának? Piaget. hogy ő ki a játékban pl. a kellék Játék közbeni kifejezések Nem használja a „mintha” kifejezést Megnevezi azt a tárgyat. társaival szemben támadó viselkedést mutat. mond valamit a másik gyereknek A játékon belül. hajlandó szerepet váltani) Másokat támogat a játékhelyzetben A játék színvonalát ellenőrző lista Az alábbi csoportokban megjelölhető az a legmagasabb szint. • kényszeresen tapad egy-egy játékhoz. 10. Figyelem! Nem minden gyereknél egyforma sorrendben jelennek meg. 6.

Lakatos Margit 17. A reformpedagógia néhány jellemzője (társadalmi. ideológiai és lélektani háttér) 2. az egyéni tevékenység. • • • Képviselői Maria Montessori (1870–1952) olasz orvosnő Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák antropozófus Celestin Freinet (1896–1967) francia néptanító 3. gondoskodó (nem feltétlenül játszópartneri) szerepet tölt be (dajka nincsen. mindenki a saját feladatával foglalkozik • a felépített feladatsorok. az óvodát iskolának • a speciális eszközök felkínálásával a manipulációt helyezte előtérbe • nincs utánzás. tanulás egységben van. takarít) • a mese. a koncentrálást segítette elő • a teljesítmény örömét a saját cselekvéssel és nem a pedagógus elismerésével köti össze • önálló problémamegoldással erősíti a gyermek önbizalmát.“A játék pszichológiája. Reformpedagógusok a játékról: eltérő koncepciók – eltérő pedagógiai gyakorlat Montessori • a játékot munkának nevezte. az ének hangsúlyos • a mozgás természetes része a mindennapoknak Freinet • játék. nem válik külön • a szabad önkifejezést támogatja • valódi eszközökkel valódi munkát végeznek Segédlet 61 . az óvónő főzi meg a reggelit. mosogat. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. a mesét nem építi be a mindennapokba Waldorf • az ember és a természet harmóniáját keresi a természetes alapanyagú eszközökben • a játék és az egész óvodai élet az ünnepek köré csoportosulnak • a tanulás folyamatában a szabad játék az elsődleges • az óvónő a gyermek játéka alatt anyai. JÁTÉK A REFORMPEDAGÓGIÁBAN 1. az önellátásra helyezi a hangsúlyt • a fantáziajátékot. lehetővé teszik az egészséges önértékelést és pozitív kapcsolat kialakítását önmagával és a világgal • gyakorlati tennivalókra. az öntevékenységre. munka.

Bp.(1999): Gyermekeink játékai. Bp. – Vallomások az óvodáról. Winnicott. In: Gereben Ferencné – Kereszty Zsuzsa (szerk. kör. Lakatos Margit (2008): „Kör. nagy problémák. B.. (1986): Nem csak munkával él az ember.): Játékpszichológia. Karlócainé Kelemen Mariann (1976): Kisgyermekek játékos könyve.biztoskezdet. Mire tanítanak a népi játékok? In: Óvónők kincsestára. Trefort Kiadó. (VIII. Bp. Lakatos Margit Az előadások anyaga elsősorban az alábbi szakirodalomra épül: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. Urbis Könyvkiadó. Gondolat. 22.: A gyermeki játék pszichológiája. F. Bp. (1997): Fejlődéslélektan. pedagógiája és módszertana” kurzus előadásainak vázlata ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék 2013 B. Rendelethez http://net. Bp. Tárogató Kiadó. (2004): Fejlődéslélektan. Binét Ágnes (1983): Gyermeklélektan. (1999): A tanulás kezdetei.. Hankiss Elemér (1987): Az emberi kaland. külvilág. Payne. D. kiegészítő kötet. W. Benedek László (1992): Játék és pszichoterápia. Gondolat. (1996): Az önimádat társadalma. (1995): Play in the lives of the children. Bp. alternativitás az óvodai nevelés területén. Az esetleírások részben a hallgatók esetbemutatatásai. 2009. Bp.. Olvasókönyv óvodapedagógus hallgatóknak. ELTE Tanító. Franz J. S. Szalontai Judit és munkatársai (2008): „Változó világ – változó játék”. részben gyakorló pedagógusok személyes közlése alapján készültek. Módszertani kézikönyv. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. Böddi Zsófia – B. 1983.hu/uploads/attachments/gyermekkotet. C. Budapest. 1966. Bp. (2000): Kisgyermek. Gondolat. OKKER. Bp. Bp. Méhes Vera (1993): Az óvónő és az óvodai játék. Osiris Kiadó. Magyar Pszichiátriai Társaság.hu/jr/gen/hjegy_doc. Lakatos Margit (2010): Vackor nyomában. – Cole. Millar. 2. Bp. Cherfas. R. Bp. sz. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 2. kötet: Gyerekek – Módszertani ajánlások a gyerekekkel. Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény. április.) Korm. Kudarc nélkül az iskolában.B. S. (2002): A gyermek és az öröm. 2003): Új távlatok a klinikai pszichológiában. Kisgyermekek. Animula Kiadó. – Sawyers. évf. család. Mérei Ferenc – V. Aquila Könyvkiadó. J. Lasch. Nemzeti Család. (évszám nélkül) 2. Rogers. Cole. E.és Óvóképző Főiskolai Kar. In: Kállai János–Kézdi Balázs (szerk. Budapest.pdf Mönks. Lakatos Margit (szerk. Budapest. B. K. BTF. Magyari Beck Anna (1994): Hüvelykujjam almafa. Bp. Bp. Bp. 52–71. az óvodai közösségről. 2004): Komplex prevenciós óvodai program. Bp. Medicina. Einon. – Knoers. Melléklet a 137/1996. Bp. 2010. o. 2001. Alphons M. Kutatás az együttműködő fővárosi óvodapedagógusok kérdőíves válaszai alapján. Forrai Katalin (1986): Ének a bölcsődében. Segédlet 62 .. Zeneműkiadó.“A játék pszichológiája. www. o. B. J. Tárogató Kiadó. K.. Kiadja: Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Gyerekesély projekt.R. D. Elkonyin. Bp. Bp. Porkolábné – Balázsné – Szaitzné (szerk. Korintus Milyné – Nyitrai Ágnes – Rózsa Judit (2003): Játék a bölcsödében. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. Európa Könyvkiadó. K. a szülőkkel és a közösségekkel végzett munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára.jogtar.): Különböznek.KOR Bakonyi Anna (1995): Irányzatok.. 25–42.cgi?docid=99600137. Lewin. fejezet: A játék és a fejlesztés szerepe a koragyermekkori fejlődésben. 28. ki játszik”. Bp.: A gyermek alapvető lelki szükségletei és figyelembevételük az iskolában. Bp. Kósáné Ormai Vera (2001): A mi óvodánk. M. Új Mandátum Könyvkiadó. Bp.és Szociálpolitikai Intézet. Dolto. Játék az óvodában. vagy A gyermek alapvető lelki szükségletei és azok figyelembevétele a nevelés során. Bp. (1973): Játékpszichológia. Calibra. S. D. Pont Kiadó. Bp. In: Kisgyermeknevelés. 85–89. Módszertani kézikönyvek 1. Péley Bernadette: A játék szerepe a külső és belső valóság szerveződésében. Helikon Kiadó. AKG Kiadó és a Metódus-Tan BT. Bp. Washington Skiera.