You are on page 1of 12

AZ IGAZSÁG ÉS A SZERETET SZENVEDÉLYE SØREN KIERKEGAARD FILOZÓFIÁJÁBAN1

SZABADOS ÁDÁM

1. Élete és szerzői tevékenysége Heller Ágnes a Vagy-vagy 1978-as magyar kiadásához utószóként írt kissé osztályharcos ízű tanulmányát (A szerencsétlen tudat fenomenológiája) azzal a mondattal zárta, hogy „Immár majd százötven esztendeje itt helyezkedik el a választás: Kierkegaard vagy Marx; vagy-vagy.” A könyv 1994-es kiadásában apró kiegészítéssel elárulja saját választását: „Én már vagy húsz esztendeje lemondtam, némi rezignációval, a nagy elbeszélésről – és ezzel (Marx után) Kierkegaard-t választottam.” De vajon Heller Ágnes döntése a valódi kierkegaard-i vagy-vagyot érintette-e, az igazság és a szeretet szenvedélyének megnyilvánulása volt-e, vagy éppenséggel a világ megváltoztatásának marxista útjáról való lemondásról, a posztmodern kiábrándulásról szólt? Vajon megértette-e Kierkegaard valódi szenvedélyét? Søren Kierkegaard-t (1813-1855), az újkori filozófiatörténet egyik legmeghatározóbb alakját az egzisztencializmus atyjaként emlegetik. Hatással volt Sartre, Camus, Heidegger és Buber filozófiájára, Barth Bultmann és Bonhoeffer teológiájára, valamint a dán szabadegyházak lelkiségére. Mivel elsőként szakított a felvilágosodás racionalista episztemológiájával (ismeretelméletével), posztmodern gondolkodók is Kierkegaard-ban látják egyik előfutárukat. Kierkegaard önmagát azonban mindenekelőtt misszionáriusnak tartotta. Egész életművével egyetlen célt akart elérni, de azt hihetetlen szenvedéllyel: dán honfitársait – legalábbis néhányukat, talán csak egyetlenegyet („amaz egyest, akit örömmel és hálával nevezek a nekem termett olvasónak”) – Jézus Krisztusban való valódi hitre vezetni. Minden, amit írt, saját bevallása szerint végső soron ezt a célt szolgálta. 1. KIERKEGAARD ÉLETE. Kierkegaard rövid és nem túl eseménydús életében négy személy játszott kulcsszerepet, akik nélkül nehezen érthető írói tevékenysége. Mindenekelőtt apját kell megemlítenünk. Kierkegaard soha nem beszélt édesanyjáról, édesapja viszont nagy hatást gyakorolt rá. A gyermek Sørent Michael Pedersen Kierkegaard rendszeresen vitte Mynster püspök istentiszteletei mellett a szabadegyházi herrnhuti testvérközösség alkalmaira is. Kierkegaard számára később a valódi kereszténységet mindig édesapja pietista lelkisége képviselte, bár keményen kritizálta is azt. M. P. Kierkegaard búskomor ember volt, egész életében erős bűntudat gyötörte, mely elsősorban abból fakadt, hogy fiatalkorában egy alkalommal megátkozta Istent. Attól félt, hogy bűne miatt mind a hét gyermeke harmincnégyéves kora előtt meg fog halni. Mivel öten közülük tényleg így is jártak, Søren állandó sürgetést érzett a munkájában: harminc évesen,
1

Az alábbi írások cikksorozatként az El Mondo újságban jelentek meg.

Filozófiai és teológiai végzettsége mellett tíz nyelven beszélt. G. de Krisztusért vállalt szenvedésként fogta fel. A lány igent mondott. nevetségessé tette önmagát. Élete utolsó néhány évében keményen és közvetlenül a Martensen által szimbolizált kényelmes vallásosság ellen írt. hogy az igazságot ragadta meg. mint az átlagembereké. A másik fontos személy Regine Olsen. Végül Martensen püspök személyéről kell szót ejtenünk. akinek püspökké választása azt testesítette meg Kierkegaard számára. de később – főleg berlini tanulmányai alatt – olyannyira kiábrándult belőle.” Kierkegaard – ahogy látni fogjuk – arra a következtetésre jutott. amellyel Jézus valódi követését és a tanítványság árának megfizetését állította szembe. döntését a hit metaforájaként magyarázta. Ez megsebezte őt. aki nélkül Kierkegaard műve értelmezhetetlen. amit a dán népegyház vallásgyakorlásában leginkább elutasított. botrányosan viselkedett. és Regine közeledési kísérletei ellenére ragaszkodott a szakításhoz. Hegel.F. akinek Kierkegaard 1840-ben megkérte a kezét. Írásai többszörösen reflektáltak és rengeteg csavar van bennük. Amikor például Kierkegaard szakítani akart jegyesével. hogy filozófiai jellegű írásaiban elsősorban Hegel rendszerét igyekezett lebontani. melyben kifigurázták külső megjelenését és nonkonform viselkedését. noha Dánián kívül csak Németországban járt. hogy Regine átlátott a szitán. Rendkívüli tudatossággal élt. mint A csábító naplója főhősének tettetett magatartása. hogy a kereszténység nem lehet objektív rendszer. hogy őt azóta is állandóan és alapvetően félreértik. majd később nyíltan is leírja furcsa viselkedése célját: a tudatos megtévesztés eszközéhez nyúlt. Mivel azonban komolyan azt gondolta. hogy általa kortársait – akiknek a szívéhez direkt úton nem jutott el – döntés elé állítsa. Kierkegaard eleinte érdeklődéssel fordult Hegel filozófiája felé.W. Annyit biztosan állíthatunk. a kor meghatározó filozófusa a harmadik személy. hogy Kierkegaard zseni volt. Kierkegaard-t kortársai különc embernek tartották. egy évvel később azonban Kierkegaard indoklás nélkül felbontotta a jegyességet. ha rendszerét gondolatkísérletnek tekinti. és így ne hozza szégyenbe a lányt. Regine szakítson vele. mások számára azonban Kierkegaard érthetetlen maradt. hogy elérje. „Hegel a valaha élt legnagyobb gondolkodó lehetett volna.1843-ban kiadta a Vagy-vagyot és a Két épületes beszédet. . bár tudatossága a külső szemlélőnek néha ugyanolyan érthetetlen viselkedésnek hatott. Naplójában. ezért a döntésben Kierkegaard később az etikai és a vallási szféra közötti különbség szimbólumát látta. majd a következő három évben (elképesztően rövid idő alatt) megírta „szerzői tevékenysége” fő műveit. Különcsége mögött is részben szándékosság húzódott meg. A Corsair nevű magazinban rosszakarói gúnyos cikksorozatot jelentettek meg róla. annak minden előnyével és hátrányával. Máshogy pörgött az agya. A jegyesség felbontása abban a korban teljesen elfogadhatatlan viselkedésnek számított. Kierkegaard furcsasága azonban nagy mértékben hozzájárult ahhoz. Igaz. hiszen az igazság szubjektivitás.

jelentőségüket legföljebb olvasóként ismerem. szíveskedjék szüntelen észben tartani. de közös bennük az.2. tehát nem Kierkegaard saját nézőpontját fogalmazzák meg. ahogy egy vallási iratot szokás olvasni. valódi énem . hogy nem filozófusként vagy költőként írt vallásos könyveket (is). de még nem hívő (Johannes de Silentio) és van hívő keresztény nézőpont is (Anti-Climacus és maga Kierkegaard). olyané. hanem a tömegek hite volt. Ez annyit jelent. Az álneves szerzők a maguk véleményét mondják el. úgyhogy végül ő maga is megreked az esztétikaiban.” Kierkegaard különböző nézőpontokat hozott létre. önmaguk világából beszélnek. Pedig Kierkegaard két könyvében is megírta írói életművének okait és helyes értelmezését (ezek egybekötve jelentek meg Szerzői tevékenységemről címmel). melyek álneves szerzői mind a maguk szemszögéből mutatják be a világot. ismerkedjék meg ezzel a kis írással.” „Ha… bárki. Dániában a tizennyolcadik század közepén mindenki kereszténynek tartotta magát. mert a „kereszténységhez” tartozott. és sikeresen elfoglalta a polgári élet minden szegmensét.” A korabeli dán viszonyok ismerete közelebb visz bennünket Kierkegaard megértéséhez. Kierkegaard megtévesztése egy sor esztétikai és filozófiai könyv megírásából állt. hanem Krisztus-hívőként írt filozófiai és esztétikai műveket (is). annál kedvezőbb a helyzet. akinek az a feladata. hanem eltűnődve. de ne kíváncsian. KIERKEGAARD SZERZŐI TEVÉKENYSÉGE. Kierkegaard a „kereszténységhez” tartozó embereket próbálta megszólítani. „Az álneves művekben egyetlen szó sem tőlem való. A „kereszténység” a történelem által igazoltnak érezte magát. „A vallási szerzőnek tehát legelőször is igyekeznie kell beszélő viszonyba kerülni az emberekkel. még távoli személyes viszony sem fűz hozzájuk.).” E késői önfeltáró írása leglényegesebb állítása az. hanem azok kerítik hatalmukba. aki szeretne hinni. helyesebben (mert ez a legbiztosabb és egyedül biztos) félelemben és reszketésben Istenhez kell tartania magát. még véleményt is legfeljebb kívülállóként alkottam róluk. etikai nézőpont (B. „Kérve kérem a jószándékú Olvasót. azt arra kérem. aki nem jártas az emelkedő idealitással való művelt érintkezésben.). nehogy az ellenkezője történjen: hogy nem ő ragad karon másokat. Ez a foglaló. mégpedig minél komolyabban viseli a szívén. Minél ragyogóbb a teljesítménye. esztétikai nézőpont (A. Önmagát misszionáriusnak tekintette. Emellett persze biztosnak kell lennie önmagában. egyszer és mindenkorra. hiszen az ilyesmi egy kétszeresen reflektált közlés esetében eleve lehetetlen. Ezek a nézőpontok egy szimfónia különböző hangjaihoz hasonlíthatók: Kierkegaard a karmester és egyben az egyik hang is. hogy esztétikai alkotással kell kezdenie. mert már nem csak egy kisebbség. hogy a „kereszténység” megtévesztéséből másfajta megtévesztéssel embereket a valódi krisztushitre vezessen. „Aki a krisztushit ügyét valóban szívén viseli. Van köztük filozófiai nézőpont (Johannes Climacus). hogy Kierkegaard saját szándékaitól eltérően magyarázzák életművét. hogy az egész szerzői életmű alapgondolata: a kereszténnyé válás. annál esdeklőbben kérem. A félreértések a pszichológiai értelmezésektől az osztályharcos értelmezésekig terjednek.

Egyik legjobb (és általa is legtisztábbnak tartott) írása az Atlantisz Kiadó gondozásában magyarul is megjelent A keresztény hit iskolája. ha szenvedélyes és csavaros eszű evangélistának látjuk. Hilarius Bogbinder). Szerzői tevékenységében a fordulópontot az 1846-ban kiadott Lezáró tudománytalan utóirat a Filozófiai morzsákhoz című írása jelentette (a cím Hegelnek szóló fricska volt). saját magát becsapta. amikor személyes valómat belekeverte a dologba…” Kierkegaard saját véleményét naplójából. A. vallási tárgyú írásait szinte kivétel nélkül saját neve alatt adta ki. hogy bár „szerzője” Climacus. valamint a követés áráról fejti ki sürgető gondolatait. A szerzői tevékenységemről. A következő két cikkben Kierkegaard e két témával kapcsolatos nézeteit fogjuk közelebbről megvizsgálni. Az ismétlés (Constantin Constantius). Másik oldalon vallási írásai vannak. Szerzői tevékenysége alatt írásainak azt a tudatosan összeállított csoportját értette. de a feltüntetett „kiadó” már Søren Kierkegaard. A szeretet cselekedetei. Ezek közé tartoznak az épületes beszédek. A halálos betegség. a Krisztus ítélete a hivatalos kereszténység felett és más rövidebb írásai. Missziójában az igazság kérdésének tisztázása és a szeretet élményének körüljárása kulcsszerepet játszott. Korábban (1843 és 1846 között) párhuzamos jelentette meg esztétikai és vallási könyveit. későbbi direkt vallásos műveiből. Ide tartozik a Vagy-vagy (Viktor Eremita. az Épületes beszédekből. szerk. velünk egyidejű Krisztusról. Egész szerzői tevékenységét két csoportra osztotta. A mező liliomai és az ég madarai. 1846 után viszont 1855-ben bekövetkező haláláig kizárólag vallási könyveket írt. a Félelem és reszketés (Johannes de Silentio). tényleg becsapta. A szorongás fogalma (Vigilius Haufniensis) és Az életút stádiumai (több szerző. a Filozófiai morzsák (Johannes Climacus). valamint AntiClimacus álnéven kiadott írásaiból ismerhetjük meg. B. melyek a keresztény hit válaszát mutatják be a lét kérdéseire. az Ítéljétek meg magatok!. és mindig úgy időzítette. az Önvizsgálatra. Mivel Kierkegaard valódi énje a misszionárius volt. melyek a Vagy-vagygyal kezdődő esztétikai és azokkal párhuzamosan publikált vallási műveinek kontrasztja által a Krisztusban való hit szükségességének egyetlen nagy üzenetét közvetítik. Egyik oldalra esztétikai írásait sorolta. amikor egy dolgot akarunk. .). a vele való személyes kapcsolat szükségességéről..hamisan értelmezett igénybevételével torz benyomást szerzett az álneves könyvekről. Álneves szerzője Johannes Climacus. aki a krisztushit határán áll. A keresztény hit iskolája. aki Hegel rendszere helyett a személyes krisztushitet ajánlja olvasóinak. E késői írásában az önmagát a történelem által igazoló „kereszténység” számára megbotránkozást jelentő. az indirekt kommunikáció helyett egyre nyíltabban foglalt állást a „kereszténységgel” szemben a valódi krisztushit mellett. melyek az egzisztencia kérdéseit járják körül. Kierkegaard-t csak akkor értjük meg. A szív tisztasága az. hogy nem sokkal az esztétikai írás kiadása után (vagy azzal egyidőben) megjelenjen saját véleménye is. Figyelemre méltó.

hogy az igazság nem csak azzal kapcsolatos. akár idealista) hibádzik. hogy az igazság megismerése fontos lenne. A helyes gondolkodás előfeltétele Kierkegaard szerint csakis az lehet. hanem azzal is. Az igazság szenvedélye Néha úgy érezzük.2. hogy a létező „én” létezését teljes súlyával figyelembe vesszük. Kierkegaard egy percig sem tagadta az objektív. helyette a különböző hagyományok közösségi meggyőződéseiről. Az igazság szubjektivitás. hogy a szubjektivitás a lehető legkisebb mértékűre csökkenjen. álneves írásaiban Kierkegaard Hegel filozófiáját támadja. még evangéliumi keresztények azon nemzedékének is. propozicionális igazság létét. „a szubjektivitás nem-igazság”. sem azt. mert az igazság az aktuális létezőből indul ki. amit hiszünk. Minden spekulatív filozófia – és Kierkegaard itt elsősorban Hegel rendszerére gondol – alapvető tévedésben van ezen a ponton.) Kierkegaard két – első hallásra furcsa – megállapítást tesz az igazsággal kapcsolatban. a globális világ egyre sokrétűbb és kiismerhetetlenebb valóságában lehetetlen bármiféle bizonyosat állítani. amit tudományos indifferenciának nevezünk. és az igazságot a szubjektum bevonásával tételezzük. hogy „az igazság szubjektivitás”. mert a létező „én” soha nem képes anélkül ítéletet alkotni a valóság és a gondolkodás kapcsolatáról. Mire gondolt vajon akkor. amikor az igazságot szubjektivitásként definiálta? Szubjektivitás alatt Kierkegaard szenvedélyt. szubkulturális beidegződésekről beszélünk. hogy Climacus álláspontja fedi Kierkegaard saját episztemológiai (ismeretelméleti) megközelítését. Olyan hosszúnak tűnik az út a feltételezésektől a bizonyosságig. hogy ne éppen gondolkodása váljon az objektív ítéletalkotás legfőbb akadályává. Kierkegaard szerint minden spekulatív filozófia (akár empirikus. Ebben a helyzetben a több mint másfél száz éves távolság ellenére Kierkegaard meglátásai meglepően időszerűek. provokatív mondatával pusztán arra akart rámutatni. bensőségességet értett. annak az ellentétét. Ki ment meg bennünket a . ahogyan hiszünk. hogy az igazsággal kapcsolatos paralízisünkben inkább az átmeneti biztonságot jelentő cinizmust választjuk. A krisztushit határán álló Johannes Climacus egyik meghökkentő mondata az. akik néhány évvel vagy évtizeddel ezelőtt éppen az objektív igazság védelmében utasították őt el. AZ IGAZSÁG SZUBJEKTIVITÁS. A tökéletesen objektív igazsághoz a létező „én”-nek meg kell szűnnie. Kierkegaardszakértők egyetértenek abban. A spekulatív gondolkodók azzal replikáznak. 1. akkor az igazság lehet őrültség is. akik először Francis Schaeffer írásain keresztül találkoztak Kierkegaard személyével. (Elsősorban azokra gondolok. hogy ha az igazság szubjektivitás. Filozófiai morzsák és Lezáró tudománytalan utóirat a filozófiai morzsákhoz c. „az igazság szubjektivitás”. Az objektív igazság fogalmát egyre kényelmetlenebbnek érezzük. Ez viszont éppen a megismerés lehetőségét teszi értelmetlenné. a kulturális meghatározottság növekvő tudata ismeretelméleti bénultságot okoz bennünk. 2. melyeket érdemes közelebbről is megvizsgálnunk: 1. beleértve magamat is.

Az objektív igazság esetében azt hangsúlyozzuk. Kierkegaard szerint jobban az igazságban van. a szubjektív igazság esetében az is fontos. „Az objektív igazság mint olyan egyáltalán nem dönti el. A SZUBJEKTIVITÁS NEM-IGAZSÁG. hogy az igazság bennünk van. 2. ahány ember van a világon.” Példának egy diliházból szabadult őrültet hoz. Az objektív igazságban való hite nem teszi őt kevésbé őrültté. aki kimondja. Nem csak azt mondta. sőt. s különösen objektíve véve igaz lehet. hogy a racionális gondolkodás nem mentes az őrültség egy rendkívül veszélyes formájától. hanem az. de igazság a hívőnek. Amikor az örök igazságot bensőleg ragadjuk meg. Nem az objektív igazság véd meg bennünket az őrültségtől. elárulhatja azt is. Plátón is és Arisztotelész is azt tanította. ezért annyi igazság létezik. Amikor egy bálványimádó a megfelelő szenvedéllyel imádkozik istenéhez.Don Quijote tipusú lovagok szubjektív igazságától? Kierkegaard válasza az. ép-e az elméje. csak valamilyen módon elő kell hívnunk azt. A valódi igazság mindig kapcsolatban van a bensőségesség szenvedélyével. Krisztus botránykő. mert benne találkozik a végtelen Isten a véges emberrel. hogy az őrültségtől az objektív igazságban való hit sem ment meg. hogy annak. Kierkegaard elutasította mind az ideák világára való visszaemlékezésből fakadó. mint Don Quijote megmosolyogtatóan hibbant viselkedése. Krisztus kívülről érkezve oly módon „termékenyíti meg” a szubjektumot. A görögök elképzelésével szemben szükségünk van külső kinyilatkoztatásra ahhoz. akinek szíve távol van igazhitűségének Istenétől. Ettől még a keresztény hite az objektív igazság. amit mondunk. mint az a keresztény. mind a magként bennünk rejlő igazság koncepcióját. sokkal inkább kardinális kérdés. hogy „az igazság szubjektivitás”. és a szubjektív „én” szenvedélyesen részt vesz a folyamatban. a szubjektivitást a bensőségesség érdekli. igazságról beszélünk. hogy „a szubjektivitás nem-igazság”. hogy mindannyian saját szubjektív világunk episztemológiai fogságában vagyunk. de az igazság elsősorban nem intellektuális. de amit mond. hogy bár emberünk őrült. ha bensőleg is az igazságban vagyunk. ha az örök igazságot nem teljesen értettük meg. ahogy mondjuk. hogy a föld gömbölyű. érthetetlen paradoxon az objektív gondolkodó számára. mert az igazságnak kívülről kell belénk hatolnia. kifürkészhetetlen. de eredendően nem bennünk van. aki az utcán azt kiáltozza. de azt is. Az iparosodás rombolása Kierkegaard számára azt bizonyítja. Kierkegaard Jézus Krisztusban látta a kívülről hozzánk érkező igazság legfőbb formáját. Kierkegaard nézete első hallásra azt a posztmodern vélekedést támasztja alá. Kierkegaard azonban egy másik mondattal egészítette ki előző állítását. A szubjektivitás nem-igazság – mondta –. még akkor is. ellenkezőleg. hogy az igazság általunk létezik ugyan. Az objektivitás definíciókban érdekelt. tökéletesen. hogy a hívő szubjektivitása ne . Ráadásul a szenvedély és bensőségesség nélküli spekulatív megközelítés adott esetben az őrültségnek egy rosszabb formája is lehet. az ettől még teljesen. hogy az igazságban lehessünk. Mire gondolt? Arra.

AZ IGAZSÁG KOMMUNIKÁLÁSA. A hit lépését az objektív bizonyítással helyettesíteni akaró ember az igazságtól távolodik. kulturális antropológia. az igazság vagy örökkévaló távolságra van tőlünk. A hit Kierkegaard szerint mindig a botrány ellenére való hívés. pszichológia. hogy a Krisztussal szembeni belső megbotránkozását leplezi az objektivitás fölényével. Az objektivitásra való törekvés. hanem az igazság befogadására készülő személy belső világát célozzuk meg. hogy a másik értelmét meggyőzze. melyet egész szerzői tevékenysége tükröz. Az igazság szubjektivitásából következik. melyet semmi (filozófia. ami végső soron a valóság tagadása. amelyet mi hirdetünk. ez az igazság viszont érthetetlen paradoxonként áll előttünk (a paradoxon az. Kierkegaard szerint az utóbbi a helyzet. és bennünk megszülető igazság elutasítása. Kierkegaard-nak határozott elképzelése volt a szív megnyeréséről. Mivel Krisztus megjelenése az igazság legfőbb formája.maradjon többé nem-igazság. szociológia) nem képes áthidalni. hanem az. a vallás és a filozófia által lehetséges. Amikor valaki Krisztus keresztjét bolondságnak mondja. A helytelen hozzállás – a nem-igazság – kétféle is lehet: lehet a paradoxonnal szemben az igazság objektivitására való törekvés. vagy olyan közel van hozzánk. Ha valódi krisztushitre akarunk vezetni másokat. a botránkozás legyőzése. Ez azonban az Istentől kívülről érkező. A szubjektivitás nem-igazság.” (Róma 10. szenvedéllyé formálódva szubjektivitás lehessen. Kierkegaard meggyőződése volt. de az igazság szubjektivitás. „Közel van hozzád az ige. Krisztussal szemben ugyanis végtelenül felértékelődik a szubjektív „én” irányultsága. ahogy láttuk. 4. mely magában foglalja ugyan az intellektust is. Magyarra fordítva. A keresztény misszionárius feladata nem csak az. személyes bizalom. A hit ugrás az ismeretlenbe. A HIT BOTRÁNYA. hermeneutika. Hegel szerint a szellem megismerése a művészet. ami a legnagyobb nem-igazság. Az objektivitás lehet a megbotránkozás egyik formája is. A hit nem a megértéssel kezdődik. mert objektivitás csak a szubjektum feláldozása árán lehetséges. Az igazság hirdetésekor nem az objektív gondolkodó szenvedélymentes intellektusát. hanem éppen fordítva. a szubjektum kiiktatására tett kísérlet. ezért nem-igazság.8) Az objektív távolságtartással a gyermeki hit bensőségessége áll szemben. mégpedig a hit igéje. elképzelhető. Kierkegaard szerint a megismerés végső formája a hit. a te szádban és a te szívedben. az igazság természete éppen vele kapcsolatban mutatkozik meg legtisztább formában. értelmetlen zagyvaságnak tűnik. a szenvedélyeiket kell . hogy egyetlen ugrással a karjaiban vagyunk. Ehhez azonban a szívét kell megnyernie. és lehet a paradoxonban való megbotránkozás. hanem a befogadással. 3. a kívülről jövő igazság bensővé válva. mert értelme számára meseszerűnek. hogy az igazság kommunikálása csak a szubjektum figyelembevételével történhet. hogy teljes lényével Isten felé fordítsa. ezért nem-igazság. de jóval több annál: az illető egész egzisztenciája. hogy vallási igazságokat csak közvetett módon lehet kommunikálni. hogy az ember Jézusban az Isten jelent meg).

az szenvedéllyel ragadta meg. Kierkegaard Szokratész maieutikus (bábáskodó) módszerét követte. hogy az igazság szenvedélyes híveivé válhassanak. miközben persze tudtam. de felebarátainknak kell „megszülniük” a válaszokat. hogy dán honfitársai – de legalább néhányuk – figyelmét ráirányítsa egzisztenciájuk legfontosabb kérdéseire. Aki Krisztust nem egzisztenciálisan – szenvedélyesen. számomra a két épületes beszéd volt a fontos. Természetesen szükség van közvetlen kommunikációra is. de csak közvetett kommunikációval együtt. Direkt kommunikációval pedig a kereszténység válaszait tárta eléjük. hogy ezt csak igen kevesen értik. mit akarok. akik segítenek a megértésben. de nem válna belőle valódi krisztushit. de az ismeretet közvetlenül nem képesek átadni. . Mi csak elősegíteni tudjuk ezt a folyamatot.” De aki értette. Szokratész nem közvetlenül tanított. de mindenki. hogy szenvedéllyé váljon. belülről. Meglehet. Az ugyanis csak szenvedélyként valódi. Erre pedig csak az indirekt kommunikáció képes. szívből – ismeri. hogy a vallási ismeretek legfőbb (és bizonyos tekintetben egyetlen) kommunikátora Isten maga. Kierkegaard hitte. Az igazságot mindenkinek belülről kell megértenie – még ha kívülről jön is –. A misszionárius feladata a szív megszólaltatása és állásfoglalásra késztetése. Kierkegaard esztétikai-filozófiai írásaival a közvetett kommunikáció szokratészi módszerét alkalmazta. jobbommal két épületes beszédet. hanem kérdésekkel segített tanítványainak abban. sikerrel járna az ilyen közvetlen ismeretátadás. az még nem ismeri őt. hogy „megszüljék” a bennük levő igazságot. Mi csak bábaasszonyokként állunk a megtermékenyítő Isten és a megtermékenyített ember között. vagyis majdnem mindenki jobbjával nyúlt a bal kezem után… Isten előtt tisztában voltam vele.felébresztenünk. „Bal kezemmel a Vagy-vagyot nyújtottam a világnak. Kierkegaard szerint a kereszténnyé válás folyamatában legfeljebb bábaasszonyok lehetünk.

aki”. lehet a Faust által szerelmében megcsalt Margaréta önkifejezést sem találó. Az etikai szféra az elkötelezettség szférája. álneves szerzői segítségével a létezés minden szférájában bemutatta a szeretet különböző megnyilvánulásait. aki csak Spanyolországban ezerhárom nőt tett magáévá. akivé vált. mely .) szerint az esztétikai szféra erotikájának legtökéletesebb megnyilvánulása a zene. aki a cselszövés gyönyörűségét jobban kívánta mint a nagyszámú.3. 2. az etikait és a vallásit. mint Faust egyetlen hódítása. A továbblépés azonban nem automatikus. 1. aki. Sőt. akik különbséget tesznek a jó és a rossz között. aki a jót választja. Az esztétikai szféra szimbóluma az erotikus szerelem. hiszen a zene nélkülözi a szavak etikai alapú szétválasztásait és megkülönböztetéseit. gyors élvezetet. és az ember életútjának egy-egy stádiuma mindig előfeltételezi a korábbi stádiumot is. A szféra szó helyett néha a stádium kifejezést használta. és ennek megfelelően választanak. ami arra utalt. A gyermekek születésüktől fogva mind az esztétikai stádiumban vannak. AZ ESZTÉTIKAI STÁDIUM. Kierkegaard az emberi létezés három szféráját különböztette meg egymástól: az esztétikait. átgondolt (de nem erkölcsi értelemben!) is. a kultúra legtökéletesebb esztétikai-erotikus alkotása ezért csakis Mozart Don Juanja (Don Giovanni) lehet. a különböző létszférák a szeretet alsóbb szférában való megnyilvánulásait magukba olvasztják és magasabb rendű szenvedéllyé alakítják. hanem mindazok. Az esztétikai létmód nem feltétlenül hedonizmus (az élvezetek halmozása). Az etikai létszféra a jó és rossz közötti választás szférája. AZ ETIKAI STÁDIUM. a legtökéletesebb téma Don Juan. és aki nyilvánvalóan „az. hogy az ember a létezésnek ebben a formájában nem erkölcsi megfontolások. Don Juan fékevesztett szexualitásától Faust ördögien leigázó szerelmén át. belső sötétsége is. még nem az. hiszen nem mindig az élvezetet akarjuk legközvetlenebbül. de az elhagyott Donna Elvira gyásza hasonlóképpen az. míg döntéseik által az etikai nem válik meghatározóvá számukra. Az esztétikai szféra jellemzője az. A szeretet szenvedélye Kierkegaard egyedülálló módon és mélységben járta körül a szeretet témáját. De mindezeken felül a szeretet legmagasabb szintjének a Megfeszített Krisztussal való együttszenvedést látta. Az esztétikai létmód egyik formája Don Juan szexuális étvágya. Az erotika azonban lehet végletesen reflektált. vagyis vágyaival azonos. leélhetjük az életünket az esztétikaiban is. Mindegyik létszférát a szeretet egy sajátos megnyilvánulása szimbolizálja. búskomor. hogy a három létszféra között van egyfajta hierarchia. mely a legtökéletesebb témát a legtökéletesebb kifejezőeszközzel mondja el. A Vagy-vagy egyik esztétikai szerzője (A. a megcsalt és becsapott asszonyok gyászán keresztül a kitalált Wilhelm jogtanácsos által eszményített házasságig mindenhol az emberi egzisztencia megkerülhetetlen tapasztalataként elemezte a szeretet létező formáit. Az ember ebben a stádiumban az. hanem közvetlen belső akarat szerint cselekszik. Nem csak az él az etikai létszférában.

ami történetivé tehetné. az abszolút paradoxon iránti szeretet. és azt is. vagy legalábbis késznek kellett lennie rá. mert neki abban a helyzetben Krisztus követése az etikai parancs (ez esetben a jegyesség . csak Schillerrel. Isten parancsa felülírhatja az etikai parancsot is. Kierkegaard a Regine Olsonnal való szakítását azért látta a hit szimbólumának. hogy csak szerelmes tudott lenni. A romantikus szerelem az esztétikai stádiumban soha nem jut el az etikai parancs által biztosított nagyobb boldogságra. de végtelenül meghaladja azt. hogy a hűtlenség rossz. hiszen a parancs korlátozza. de kétségtelenül van benne igazság. A szerelem ezáltal nincs többé kitéve az akarat és a vágyak hullámzásának. aki többszáz oldalon keresztül érvel a házasság jósága mellett. vagyis igenli a házasság elkötelezettsége által megnemesített erotikát. a vallásiba való továbblépés feltétele pedig a hit ugrása. Kierkegaard írásaiban az etikai szféra fő szószólója Wilhelm jogtanácsos (vagy egyszerűen csak B. Szerelmeinek története azt tanítja. hanem a jó és rossz viszonyában meghozott döntés által meghatározott. hiszen a vallási stádiumba akar eljuttatni. szeretni sosem szeretett.” A házasságban élő ember viszont átéli a szerelme történetiségét. és Kierkegaard semmiképpen nem tartja elégségesnek. teljesen egyedül maradt. hogy az akaratát alárendeli a házasság azon etikai megfontolásának. Mivel a vallási szféra az abszolút felől érkező hívásra adott válasz.). vagyis az abszolút szférája. a vallási szféra ezzel szemben a végtelen. hanem magasabb szintre emeli azt. akiről ezt írja Szerb Antal: „Nem érzett szolidaritást senkivel. hogy mindkettő a véges valóság része. Az etikai szféra nem szünteti meg az esztétikait. az örökkévaló. a szféra legfőbb szimbóluma a Megfeszített Isten. Ez persze kissé idealizált kép. hogy a gyermekek születése és a biztos családi fészek miatt elkerüli a magány boldogtalanságát. mert nincs állandósága. alkalmanként szembe is fordul azzal. Goethe jó példa erre. Izsák esetében Isten akaratán kívül semmilyen etikai motívumot nem lehetett kimutatni. Éppen ezért beszélhetünk a hit ugrásáról. A vallási szférába sem automatikusan jut az ember. amely végtelenül több az etikai választásnál. ha a Megfeszített parancsa követésre szólít. Az esztétikai szféra az etikai választás által teljesedik ki. Az etikai szférába lépés feltétele a jó és rossz közötti választás. akkor az etikai szféra szimbóluma a házasság. pontosabban a jó és rossz közötti választás választása. amikor két ember eldönti. ahogyan az etikaiba sem. A VALLÁSI STÁDIUM. A vallási többnyire magába foglalja az etikait és az esztétikait. A hit ugrása a végtelen választása. Míg Agamemnon esetében Iphigénia feláldozása egy etikailag igazolható közösségi jót eredményezett.már nem a pillanatnyi vagy tartós vágyak. sőt. A Félelem és reszketésben Johannes de Silentio (Kierkegaard álneves szerzője) Ábrahámot Agamemnonnal hasonlítja össze. 3. A házasság akkor jön létre. Az esztétikai és az etikai szféra közös jellemzője. Ha az esztétikai szféra szimbóluma az erotikus szerelem. és mikor Schiller meghalt. mikor Isten parancsára igent mondunk. ami akkor történik meg. ahogy Ábrahám esetében történt. akinek fel kellett áldoznia Izsákot.

hiszen közvetlenség jellemzi. Spurgeon szavaival azt is mondhatnánk. de ennél többre is gondolt. melyet lehet a gyengeség kétségbeesésének is nevezni. A SZEMÉLYISÉG SZÜLETÉSE. Nem lehet személyiségről beszélni addig. hátha megalázó szenvedésének látványa felszítja benned iránta a szeretetet. mely szeretet késszé tesz a Krisztusért való szenvedésre is. A választás pedig már az etikai szféra része. hogy kereszténnyé válsz… Hisz vajon miért indította meg őket ennyire ez a látvány? Mert szerették őt… Ha mégsem indít meg ennyire a látvány. ha önmagává lehet. Az esztétikai szférából az etikai szférába való átmenet és az etikaiból a vallásiba való átmenet két – az emberi lét szempontjából meghatározó – döntés. mégpedig mint megfeszítettről – téged is képes ennyire megindítani? Ebből még nem következik. elég az. amíg nem született meg az erkölcsi alapú választás. és így felelősséget vállal önmagáért. ami számára közvetlen gyönyörűséget jelent. az bizonyára azért van.felbonthatatlansága) megszegését jelentette. testesíti meg. Kierkegaard a kétségbeesésnek ezt a formáját elsősorban a nőkre jellemzőnek gondolja. Az esztétikai stádiumból az etikaiba való átmenet a személyiség születése.” 4. Az esztétikai választás nem valódi választás. Mikor pedig a látvány másodjára is eléd kerül. és lett-e valóban valaki azok által. mellyel jót és rosszat választunk. vagy amellyel ezeket kizárjuk… hiszen az esztétikai nem a rossz. aki férfi. Még ha mindent meg is szerez. mint Krisztusról. „Az én vagy-vagy-om” – mondja Wilhelm jogtanácsos – „nem a jó és a rossz közötti választást jelenti elsősorban. s ezért is mondtam azt. hogy ahhoz hasonlóan akarj szenvedni – aki a magasságból mindenkit magához vonz. Kierkegaard erre is. hogy „a kegyelem cérnáját csak a törvény tűje tudja átvezetni az anyagon”. Mégse téveszd szem elől. mellett azonban mégis a Faust által becsapott Margaréta esztétikai létének nagyon . hogy apostol leszel. Az esztétikai ember alapvető problémája az. könyvében ezt írja: „Ennyire képes megindítani az embert e megaláztatás látványa – téged is képes ennyire megindítani? Ennyire megindította az apostolokat. hogy az etikai konstituálja a választást”. és a Kierkegaard után kibontakozott modern korban Kierkegaard véleménye e tekintetben talán még árnyaltabb lenne. A közvetlenség a választással szembeni egyfajta közöny. de a Vagy-vagyban főleg A. embersége pedig az erőtlenség és szenvedés botrányával az emberi elme számára az Istenség tagadásának tűnt. mi értelme ennek. Önmagává viszont a választás révén válhat. hogy „én”-né válhasson. A keresztény hit iskolája c. utána a vallási. hanem a közömbösség. A sorrend nem megkerülhető: először az etikai. Nem feltétlenül a jót kell választania ahhoz. vagy csak sodródott vágyaival együtt? Az esztétikai ember számára a gyógyír az. hogy önmaga lehessen. A Megfeszített Krisztus a paradoxon. micsoda vakmerőség ez! Ebből csupán annyi következik. mert nem is szereted őt. téged is arra fog indítani. akik nem tudtak – és nem is akartak tudni – semmi egyébről. A Vagy-vagy esztétikai írásai közül A. hiszen benne Isten lett emberré. ha a választást választja. hanem azt a választást. hogy életének nincs igazi jelentősége és súlya. A hit azonban a Megfeszített iránti szeretet szférájába emel.

Abban viszont igen. mint negatív cselekvés. majd a hit engedelmessége által az örökkévalóság perspektívájába kerül. hanem megalázkodást és engedelmességet jelent. nem abban az értelemben. másrészt az élvezetek önmagunktól való megvonásának egészségtelenségéről szóló dogma uralják a közbeszédet. . Mindenki szeretne értékes egyéniség lenni.is nőies megélése a legfájdalmasabb. Spurgeon ezt valahogy úgy mondaná. hogy a gyöngeség kétségbeesése inkább nőkre jellemző (az a kétségbeesés. Az önmagát választó etikai ember még egy nagy választás előtt áll: a kereszténnyé válás választása előtt. abban nem vagyok biztos. a vallási szféra pedig a beteljesülésé. Ebben a perspektívában az emberek inkább választják a mártírhalált is. ha önmagát – személyiséggé vált önmagát! – nem képes Isten előtt bűnösnek látni. „Az etikai szféra pusztán átmeneti szféra. aki a Szeretet. Az igazi vagy-vagy Kierkegaard számára azonban nem a Vagy-vagy vagy-vagya. Az etikai szféra nem egyenlő a krisztushittel. Az esztétikai szféra a közvetlenségé. hanem a kereszténnyé válás vagyvagya. A szeretet szenvedélye olyankor ég teljes lánggal. hogy „a törvény nem azonos a kegyelemmel. mely tudatosan elveti Isten hívását) inkább férfiakra jellemző. Ebből adódik a vallási ellentmondás: az. hogy az ember valóban akkor van a legnagyobb bajban.” Amennyiben igaz az. de lehetőleg elkötelezettség és felelősségvállalás nélkül. 5. Ekkor következhet be a bűnbánat és a hit ugrása. az erkölcsi megjobbulás teljesen más mint az újjászületés”. mely őt kereszténnyé teszi. és mégis boldog legyen. a krisztushithez a végtelenbe való ugrás szükséges. A személyiséggé válás és a választás választásának kapcsolata különösen aktuális a mai világban. Isten előtt a hit ugyanis nem uralmat. ha az esztétikai szféra erotikája a választás révén kiegyensúlyozódik. s épp ezért legmagasabb fokú kifejeződése a bűnbánat. mely megakadályozza őket abban. akkor a megvetés kétségbeesése (az a kétségbeesés. személyiséget hoz létre. mint hogy megtagadják azt. hogy nem tud megfelelni a választása követelményeinek. de meg kell jegyezni. hogy valaki 70 000 fonálnyi mélység fölött lebegjen a vízen. nélküle önmagát sem találta meg. Margaréta Faust által létezett. hogy kereszténnyé váljanak. Hogy ezt a meglátását Kierkegaard árnyalná-e ma. Az esztétikai szférában nem válhatott személyiséggé. az etikai a követelésé (és ez a követelés oly végtelen. hogy a választás választása révén személyiséggé váljanak). A KERESZTÉNNYÉ VÁLÁS. ahogyan valaki arannyal tömi meg a ládáját vagy a zsebét. Mivel a bűnbánat éppen hogy végtelen teret jelent. hogy egy egyedül álló ember szüntelenül kudarcot vall). és abban akadályozza meg őket. Az etikai ember legnagyobb problémája az. amikor egyrészt a gyermeki lélek romantikus felmagasztalása. és elfogadni a Krisztusban felé nyújtott szeretetet.