A KALD-PARTUS HAGYOMANY ES A MAGYAROK JEZUS-VALLASA

BADINY JOS FERENC
BUDAPEST, 1999

BOLDOGASSZONY

Figyelj a kiilso hangokra, ha nem hallod a belsot Figyclj a bclso hangokra, ha nem hallod a kiilsot. Ha latod a Fenyt, pcdig csukva a szemed Ha latod az Utat, hoi tovabb kell mcnncd Hat indulj el, ne keslekedj Feny mutatja, merrc jarj Most indulj cl, ne keslekedj Mcrt az Utra ratalalsz Mely Orok cs Vegtelen. (SzorenyiLevenle: Vegtelen ulon... 1986)

A KALD-PARTUS HAGYOMANY ES A MAGYAROK JEZUS-VALLASA

d

BUDAPEST 1999

© Prof. Badiny Jos Ferenc

Tartalomjegyzek
Bevezetonek szant Taniisagtetel I. En Kald-Partus kereszteny vagyok...! II. Korszakvaltas, vagy Istenek harca III. Igazsag es miszterium az egyhazi miiveszetben Leonardo da Vinci a kozmikus uton! Fra Filippo Lippi keperol A Lorettoi Sziiz IV. A Kald-Partusokrol Abraham es Sara Vissza a kaldeusokhoz Mien ..Partus"? Mani imaja V. Kald-magusok es hagyomanyaik Magyarorszagon A beavatott KIRALYAINK A szegenyek Kiraly-kisasszonya Feher M. Jeno emlekeben Gudea Parduc-Szimboluma a Szeki Vofelyek kalapdiszen VI. A magus hitvilag kozmikus utja es torvenye Mese Tunder Ilonarol es Argyelus kiralyfirol Elveszett mitologiank nyomaban A kozmikus uton Hogyan neveztek oseink Jezust? Milyen iparral rendelkezett a honfoglalo magyarsag...? Arpad hajohada Magyar nepviselet Taltos - Magus - Istentisztelet VII. A magyarok istcnc A Magyarok Istenenek alakja nepi forrasaink nyoman A Haromlenyii Kettos Szentharomsag Az osi hit ma is el A Magyar Osvallas Eve A Magyarok Istene A Boldogasszony VIII. Uj Bibliat! Kivonat XXIII. Janos papa beszedeibol A II. Vatikani Zsinatrol A magyar hit allasfoglalasa 7 14 21 29 30 40 42 48 51 56 61 65 69 75 81 85 87 98 103 104 108 119 124 129 131 136 149 150 152 154 155 160 162 165 166 166 167 5

ISBN 963 03 8280 6

BUDAPEST Osi Oroksegiink Alapitvany, 1999

Nyomdai kepelokeszites Fejes Imre

t
Nyomas es kotes a Gyomai Kner Nyomda Rt.-ben kesziilt, a nyomda alapitasanak 117. esztendejeben Felelos vezeto Papp Lajos vezerigazgato ® 66/386-211 htlp ://ww\v. 1 ang.hu/gykner. nyomda E-mail: gykner@lang.hu E-mail: knernyomda@nap-szam.hu E-mail: knergyoma@bekes.hungary.net

HIT - TAN I. A magyar feltamadas „Szent Solyoma" II. A magyar vallasrol III. Kis ttikor a magyar nemzeti vallasrol IV. „A magyarok Jezus vallasanak kbvctoi" V. „A magyar hit ctikaja" VI. Hitvallas VII. Atilla szent koronaja VIII. A magyar cgyhaz IX. Peter Apostol Tanai X. Az Ister-Gami oroszlanok „tizcnkilenc" fokanak miszteriuma

177 179 181 183 189 191 196 210 213 217 231

Bevezetonek szant tanusagtetel
Ahitatos lelekkel kezdek neki e konyvnek. Mintha az enemben osszegytilt es a helkbznapok sodraban el nem mondott, de mindig erzett imakat kellene most leirnom. De tudom, hogy sok elmelkedesem altal a „felso vilagba" kiildott kerdeseimre kapott leleletek, sugalmak, uzenetek es atelesck keriilnek kifejezesre az itt kovetkezo fejezetekben. Sokat meditaltam az elkezdes modjan, de vegiil is az itt, mintegy „el6sz6kent" frt „taniisagtetelem", amit ugy is mondhatnek, hogy „tanuvallomasom"ban foglaltak szerint, e munkam cimeill ,,Udvozit6nk"-nek a legfontosabb kinyilalkoztatasat akartam adni, fgy: »En es az Atya „EGY VAGYUNK"!« De radobbentem, hogy a konyv cime alatt mindig ott van a „szerzo" neve is es ez a i'elallftas bizony nagyon megzavarna a Jezusi Igazsagol. - Igy aztan atvaltoltam arra, amit a tudnivagyok siirgetnek es beszamoiok mindenrol, amit tartalmaz: »A Kald-Partus Hagyomany es a „Pogany" Magyarok Vallasa.« Azt is lefrom, hogy mikeppen akarok visszaindulni a jelenlegi zsidokeresztenysegiinkbol az osi Magyar Hit-hez. De valosagos szandekom nemcsak a „visszaindulas"\ hanem ebben a zsidokeresztenysegiinkben tengodo, annak tanitasa szerint elo es a kiilonfele liturgiakat koveto nemzet-testvereimet meg akarom gyozni airol, hogy nem a kozniikus liton kozelednek az EGY-IGAZ-Istenhez, hanem oly vallaspolitikai szervezet tagjai leltek. ahol „olyan tudomanyt tanitanak, amelyek emberek parancsolatai" (Mark 7.7.). A hivatkozott evangeliumi vers szerint pedig ez „nem Udvozitonk tisztelete". Osszegezve sokoldalii joszandekomat, fo celomkent azt tiiztem magam ele, hogy mindazokal, „akik keresik es kutatjak az Igazsagot" - visszavezessem a „Vilag Vilagossagahoz". De „tanusagtetelem" valojaban mar befejezeit teny ele allftja az olvasot az „EN es az ATYA EGY VAGYUNK" valosagaval, 6s igy nekem csak az emberileg elerheto es a meggyozeshez sziikseges bizonyitckokat kell felsorolnom. Tudom. hogy igy is nehez dologra vallalkozom, hiszen Odvozitonknek a „Fenybe valo visszateresc" utan es azota is sokfelekeppen crtelmeztek. tanftottak, magyaraztak szavait, es csodalatos peldabeszedeit egyszeriien csak „parabolanak" neveztek. A hiba, mondhatni a nagy hiba ott keresendo, hogy az evangeliumokban talalhato es Odvozitonknek tulajdonitott tanitast, beszedeit - egyszoval az 6 mondasait - olyan emberek irtak Ic, akik 6t sohasem hallottak. Tehat mind7

Konyv-cim roviditesek: Prof. Badiny Jos Ferenc konyveinek roviditesei: Kaldeatol Ister-Gamig I. II. III. (KIG I. II. vagy III.) Igaz Tortcnetiink Vezerfonala Arpadig (IGVA) Az Ister-Gami Oroszlanok Titka (IGOT) Jezus Kiraly - a Partus Herceg (JKPH)

6

ezek csak a „hallomasoknak" irasban val6 rogzitesei, vagyis IJdvozitonkrol fennmaradt szajhagyomanyok. Ennek ellenere van az evangeliumi frasokban valoban „igazsagnak" nevezheto tanitas, azokban a szovegekben, amelyeket a sok „ati'nis" es egyhdzpolilikai valloztatas nem simitott az oszovetsegi „t6rveny"-hez, es az ott lei'rl zsido-legenda-hagyomanyhoz. Sajnos, az „ortodoxia" eretnekiildozese elpusztitotta draga Odvozitonknek es tani'tvanyainak - az Apostoloknak - frasait. Az Aposloloknak Szkftiaban tSs a Partus Birodalomban vegzett munkajara a feledes fatylal bori'totta, vagy a hamisftasok bekly6iba zsugon'totla. Ugyanez tortent MANI-val es az egyhazszervezetebol megmaradt frasokkal is, pedig ezeket a jeles kutato - Le Coqe - ladaszamra bocsdtotta a „muvelt Nyugat" rendelkezeseYe. A felsoroltakb61 lathatjuk, hogy bizony a „visszavezetcs" utja sok homdlyon, szinte sotetsegen vezet at. Ezert akarok mikent emh'tcm - a „kaldeus hagyomanyokbol" kiindulni a kezdeti felvilagosMsl szolgalva. Sok meditalasom azonban visszadobott az Udvozitonk foldre szallasa elotti idobe. E hirtelen valtozashoz hozzajarult az a valdsag is, hogy egy fiatal magyar kutatd, aki nem regesz, hanem „fenylato" es „feny-kereso", az egyiptomi THEBA-ban, a THOT-hegyi kopt szcntelyben pontosan olyan „pantokrator" kepet talalt (t'alfcslmenyen), mint amilyen a Magyar Szentkoronan van. Ennek a kopt-keresztenysegben alkotott pantokrator abrazolasnak eredete, valamint a kopt-keresz;tenyseg keletkezesenek osoka - ugy velem - ket iranyban, illetoleg ket korszakban keresendo. Ezek egyiket: az egyiptomi 6s-hagyomanyok adjak, mig a masik korszak: „Udv6zitonk"-nek emberk^nt va!6 mukodesi ideje. Vissza kell menniink tehat 6s-Egyiptomnak ahhoz az idoszakahoz, mikor az emberek hitvilaga valdban a kozmikus utat valasztotta a „felso vilaghoz" \a\6 eljutasaban. Amikor elt a „Feny-Szentharomsag" hitenek tudata. Sokan az emberi civilizaci6 bolcsojenek nevezik ezt az egyiptomi idoszakot es ugy velik, hogy ez megelfizte a „kald-sumer" kort. Indokolasuk a csillagok rendjc szerint val6, inert Egyiptomban - ettol az osidotol kezd6doen - Foldiinknek eletet ado Napunkat, a NAPISTENT „HORUS" neven ismertek. A „Napisten"-nek ISTEN-ANYJA volt „ISIS", aki a SIRIUS-t uralta, mint a „FenySziize". Az 6 ferje pedig az ORION-ban lakozo „OSIRIS" neven volt ismeretes ebben a hiedelemben. 6s-Egyiptomnak az istenitett „Feny-Harmassaga": HORUS-ISIS-OSIRIS - a csillagrendben a „NAP-SIRIUSORION" fenyeben tundokol. Az egyenld szani haromszOg volt a jelk^pe ennek a „szent-harmassagnak", ahol az „ATVA" (ORION) mint „vilagugyelo", a „Feny-Fiu" (NAP) az „eletet ado", es a „Feny-Sziize" (SIRIUS) a „gondviseles" volt, azert, mert a SIRIUS megjclcnesevel indult meg a minden termeshez sziikseges nflusi araV6ros Gyozo: Templom Theba koronajan. (Bp. 1998) 8

das. A mellekelt abra mutatja az „egyiptomi feny-harmassagot". A kaldeusok tovabbfejlesztctlek ezt a hiedelmet es a „mikeppen a Mennyben ugy a Foldon is" hit-torvenyiik szerint crtelmeztek a „ketszeri-harmassagban", amint az UR varos kiralyanak - UR-NAMMU-nak a torvenytablajan lathato. (L. Kaldeatdl Istcr-Gamig c. konyvem III. kcit. 206. oldaldn.)

ISIS SIRIUS

EGYIPTOMI FENY
HARMASSAG
NAPISTEN/

HORUS*

\ORION 'NIMRUD

A kopt-keresztenysegben mcgtalalhato az 6s-egyiptomi „feny-szentharomsag" emleke, hiszen a gizai harom piramis ma is all, mint az ORION harom ovcsillaganak foldi vetiilete es a mcreteiben azonos - „ATYA-ANYA" jellegii ket piramis alatt, a 19,5 fokos, tetrahedral szogben fekvo, Menkaurei Ids piramis jelkepezi a „FIUT". (Ezt majd kiilon fejczetben fogom largyalni, a 19,5 fokos szoggel kapcsolatos magyar vonatkozasok emlftesevel.) Ebb61 az egyiptomi „fenyvilagb61" minket legjobban a HORUS-NAPISTEN hiedelme erdekel, fokent azert, mert HORUS-NAPISTEN-nek a foldon lathato megnyilatkozasa a „Szent Solyom" volt. A „fenymadar\ melyet a kaldeusoknal ,.IM-DUGUD" neven - ket szarvas kozolt dllva - talalunk meg, a nagyszentmiklosi aranykincs „fenymadarahoz" valo kiserteties hasonlosagban. De innen maris eleriink Odvozitonkhoz mindazzal, amit jol leirtam „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvemben. Mert sok ujdonsagot kozoltem ott a „Szent S6lyom", a szentlelekvivo fenymadar hagyomdnyrdl.

Bizonyara ujdonsag volt annak a bizonyflasa, hogy nem galamb, hanem az egi „Szent-Feher-S6Iyom" - mint a Szentlelek hordozoja - szall rea Udvozitonk vallara akkor, amidon Keresztelo Szent Janost apostolla, egi kiildotte avatja azzal a tettevel, hogy Janos kivansaga szerint meriil „fel" a folyovizbol es kinyilatkoztatja isteni kiildeteset. De azt is bemulattam emlftett konyvemben, hogy az Adiabani kiralyi dinasztia (Jezusi-kiralyi haz) uralkodoi koronajukon, a homlokuk felett viseltek a Szent Solymot, Udvozitonkre valo emlekezesiil. Most azt kerdezhetjiik, hogy: „mit mondanak nekiink ezek - az 6sEgyiptombol inditott es Udvozitonkig ero adatok...?" Nemcsak a lorhetetlen Hit, hanem a logika is azt sugallja, hogy: Udvozitonk a fold re szallt NAPISTEN maga es igy ertheto e kijelentese: „En es az ATYA EGY VAGYUNK!" Vagyis, NAPUNK az „ATYA" az egen - Szentfia a Foidon... mikent mondja: „EN VAGYOK A VILAG VILAGOSSAGA." Udvozitonk e szavaival tulajdonkeppen a metafizikai valosagot fejezi ki. Ugyanis a Nap-Istcn crcjc icrcmti meg a Foidon a „vilagossagot", melyben a Szeretet, a Tudas es a Josag lakozik. Amikor a „sotetseg" uralma (gonoszsag, gyiikolas, bosszu, hamissag) erosodott meg a Foidon, embertestet bit a Napisten a „f61di-vilag" vilagossaganak a megovasara, megtartasara. A foldi elet torvenye szerint az „emberre-valashoz" - meg akkor is, ha „isteni csodaval" tortenik - sziikseg van a foldi „edesanyara". Igy kapta meg hivataskent ezt a foldi feladatot - Isteniink megkerdojelezhetetlen udvterve szerint - ADIABANI MARIA, partus kiralyi hercegno, aki foldi edesanyja lett a „Vilag Vilagossaganak". Az „isteni-iidvterv" csodalatos tartalmi azonossaga fedezheto fel az 6segyiptomi „Feny-Harmassagban". OTT is es ITT is: NAPISTEN az egen... az „eletet-ado". NAPISTEN - mint „Vilagossag" a Foidon... a „Szeretet" es a „Tudas" Az „emberre lett" Vilag Vilagossaganak szeploteleniil fogant Edesanyja - visszaterve a Fenyvilagba... a „Gondviseles" vegrehajtoja. (Eppen ugy, mint ISIS volt Egyiptomban. Ezert adta Sziiz Marianak az orlodoxia az cfczusi zsinaton ISIS meltosagnevet igy: „Egkiralyno". Lasd: „Jezus Kiraly - a Partus Hcrccg" c. konyvem 74. old.) Mondhatjuk azt, hogy a ..kozmikus uton" halado emberi hiedelem azonossaga fedezheto fel szinte evezredcken at. Az 6s-egyiptomi es Udvozitonkkorabeli „Feny-Harmassagok" azonossaga melletl megis egy hatalmas kiilonbseget fedezhetiink fel a ketto kozott. Ugyanis az 6s-egyiptomi HORUS-ISISOSIRIS rendiseg hosszil evezredek megfigyelesenek az egre vctitett vallasi
10

mitosza. a Mi Szentharomsagunk pedig, a NAPISTEN-SZtJZ MARIAUDVOZITONK, mint „Feny-Atya - Feny-Szuze - Feny-Fia" tortenelmi valosag. E sorokkal tehat a foldre szallt es embertestet oltott NAPISTENT dicserjiik, aki a mi Udvozitonk LETT. Vele kapcsolatos a thebai kopt szentelyben felfedezett, elobbiekben emlitett „pantokrator" falfestmcny, amelynek azonos masa a Magyar Szentkorona zomanckepen talalhato. A „hogyan lehetscges cz az azonossag"? - kcrdeseben arra is kell gondolnunk, hogy az Odvozitonkrol, eletero! szolo es tanitasait is ismerteto, un. „gnosztikus evangeliumok" kopt nyelven - vagyis egyiplomi nyelven - vannak irva. Miutan Udvozitonk munkassaganak idejeben Roma hatalmi vajudasat eli Egyiptomban, logikus az a kovetkeztetesiink, hogy Udvozitonk Egyiptomot is bejarhatta, hiszen 6 nagyon jol tudhatta, hogy hoi es miert allanak a piramisok es a „ki tudja, ki formalta" Szfinxet is megcsodalhatta. Annal is inkabb, mert akkor cnnek - a valoban csodalatos epi'tmenynek - nem Szfinx volt a neve, hanem „HUN". Valosziniinek tartom, hogy Jezus Urunk egyiptomi, szemelyes ottleterol es tanftasairol tudosito, kopt nyclvii „gnosztikus evangeliumok" a kozvetlen hallomas termekei. Tehat olyanok irtak, akik hallottak Jezus Urunk tanflasat es ismertek eletet. Ezek a kopt nyelvii evangeliumok azt is bizonyitjak, hogy Udvozitonk nem maganyosan jarta be Egyiptomot. Azert is gondolunk erre az „egyiptomi otlletre", mert a zsido-kereszlenysegunk cvangclistai „igen gyanusan" hallgalnak arrol, hogy merre jart, hoi volt Jezus Urunk 12 eves koratol a 30. evenek betolteseig...? Ha Galileaban toltotte volna el ezt az idot, biztosan tudositananak rola. De a kopt szentely „pantokrator" festmenyet vizsgalva mondhatjuk azt is, hogy Udvozitonk - mint partus-kiralyi herceg - partus-jcllegii ruhaban jart Egyiptomban es ilyen formaban es oltozekbcn lathatjuk a kopt keresztcnyseg szentclyeben megorokftve. De ez a kopt-pantokrator nemcsak a korabeli partus herceget abrazolja, hanem azt is jelenti - a szentely disziteseben -, hogy Jezus Urunk egyben a koptok Udvozitojekent - Maga a Napisten. Igy a kopt-keresztenyseg is igy vallja: „En es az ATYA EGY VAGYUNK!" Most forduljunk a kald-hitvilag fele. ahol a profeciak mar megkozeh'tettek az „advent"-tel bekovetkezett valosagot. inert ok az egyiptomi szentharomsagot mar a megtestesulesi jovendoles szerint szimbolizaltak, ahol a „Feny-Atya" = EN-LIL anyagi formaba lenyegiil at, vagyis „testet olt", mint „EN-KI", vagyis anyaggd vdlik a Feny. Ha osszekapcsoljuk az egyiptomi szimbolummal. az alabbi .,ketszeri-harmassag" szimbcilumat, lathatjuk:

11

SIRIUS

ATYANK f "LIL F&Y \ATYA

/ /^

\ \

"T" J6ZUS FIU / t e s t e t o l t o t t FSNY

NAP*

\

/

11 1

1 ORION

AMA-TU-AN-KI Az egyiplomi ISIS-HORUS-OSIRIS haromszogbe beillesztett kaldeus „Feny-Szentharomsag" harmassaga az egyiptomival azonos ertelmet mutat, a „fenyvilag" csillagrendjebe illo elnevezesek szerint. ISIS-SIRIUS (Egkiralyno) csucspontjaval szemben, a kaldeusi-rend szerinl van AMA-TU-AN-KI (Eg-F6Id-Teremto-Anyja), a „Feny-Sziize", aki Adiabani Mariaban oltott testet. A kaldeus haromszog vfzszintes vonalan tortenik az „atlenyegiiles", ENLIL-ATYA... EN-KI (testte valt Istenne valtozik), vagyis „ATYA es FIU". Pontosan ligy, amint az egyiplomi haromszog vfzszintesen ORION-NIMRUD es HORUS-NAPISTEN es szemben is allanak (atya atyaval, fiu fiiival) a haromszogek csiicsain. Bdr EN-LIL nem azonos NIMRUD-dal, a kaldeus-sumer kepinis szerint NIMRUD (NIB-LIR = parduc hos), a NAP-PARDUCA-kent megis EN-LIL-hez tartozik, mint a „csillagrcnd" Atyja-ura. (A zsidok a babiloni fogsagban megismerlek ezi a kaldeus hagyomanyt es ezert nevezi a TALMUD Jezus Urunkat Nimrud fianak.) Udvozitonknek a „Feny-Vilagba" valo visszaterese. vagyis cmbertestenek „tennye" valo visszavaltozasa utan (a Turin-i Szent Lepel bizonysaga ertelmeben) nemesak az „emleke". hancm ldnyegenek es hivatasanak valosaga is itt maradt a Foldon, az „IGAZSAG" es a „TUDAS" eros varaiban. Annak a 12

nepnek - a „Tudas-Nepenek" - amelynek vcrevel testet oltott, azonban csodakent hagyta itt iranyitokent, ngyclmeztetokent es vedelmezSnek is a S6lyom-madarat. Azt, amit Egyiptomban HORUS-NAPISTENNEL azonositottak, de a kaldeus hagyomany szerinti neve: „TUR-UL". Nagyon fontos ezt tudni es igy tudatositani. mert ebben is egyeznek az 6s-egyiptomi es a kaldeus hagyomanyok. Ugyanis ahogyan az egyiptomi hitvildgban a HORUS-nak nevezett feher, „Szent Solyom" azonos volt magaval a Napistennel, hasonlatosan jelentette a kaldeusoknal a TUR-UL a „kisebbik Napisten"-t, aki a „testet oltott" Napisten, a „Vilag Vilagossaga", akit a zsido-keresztenysegunkben csak Jezus Krisztus neven ismernek. Pedig a magyarsagnal a TUR-UL valosaganak emleket magasra viszi fel a Szent Istvan ota, tchat 1000 even at iildozott Kerecsen-Solymunk, a magyarsaggal husegesen egyiittelo Turul-Madar. aki a „Tudas, Huseg es Ero" megorzoje. De ugyancsak 6 - mint TURUL hagyomany - emlekeztet arra is minket, hogy a partus-ADIABANI-kiralyi dinasztia leszdrmazottjdnak1 EMESE osanyanknak megtermekenyitoje a NAPISTEN maga, TUR-ULla valtozva. Igy a megtermekcnyitcs gyiimolcse az „Almos"-nak nevezett napkiralyunk karizmaja Udvozitonkig er el. Talan nagyon sok titkot fedtem fel ebben a bevezeto irasomban. Tudom, hogy olvasoim kozott sokan meglepodve fogadjak majd adataimat. Oket kerem, hogy ocsudjanak fel a ..biblikus" zsugorodasukbdl es a logikus kovetkezleleseket merlegeljek. Bevezetomnek „tanusagtetel" efmet adlam. Lei'rtam hat tanusagtetelemet. Azt a tanuvallomasomat, ahogyan Udvozitonket latom es az 6 „Igazsagat" hiszem. Javasolom tchat. hogy higgyiik es valljuk egyiitt azt, amit nekiink igy mondott: „En es az Atya EGY VAGYUNK!"

13

I. En Kald-Partus kereszteny vagyok...!
Nc csodalkozz - kcdves Olvaso - ezen a kijelentesemcn. Miutan a mi „kereszlenysegiink" hivatalos neve: „judeo-krisztitianizmus", vagyis „zsido-keresztenyseg", azl akarom kozhfrrc tcnni. hogy en nem tartozom chhez a vallashoz, inert mindcn ..szentfrasa" a zsido hagyomanyok tanitasat tartalmazza. Elhatarozasomat, hogy megint konyvbc foglalom az en tam'tasomat, vagyis mindazt, amit a Partus Jezus Urunkrol tanultam, ket okkal indokolom. Egyik abbol a sok levelbol arad, amit kapok a kercsztenyektol es keresztyenektol. A leveh'rok mindcgyikc kijelenti, hogy „nem zsido-kereszteny". Egyhazuk tanait nem fogadja el es imadkozik a maga modjan. A masik szintcn a lcvclck tomege, melyben a jo magyar tcstverek kovetelik a Boldogasszonyos es item zsido Jezusos Magyar Egyhdznak letrehozasat. Sokat tiinodtem azon, hogy milyen lehet most a lelki vilaguk ezeknek az egyrdszl cgyhazukban csaliidott, masreszt a „nemzeti vallast" kovetelo nemzet-lcslvcrcknck... ? Eszcmbc jutott az is, hogy „korszakvaItas" clott allunk es azok, akik a „Fenyben" allanak, valami csodat vamak a kozeljovotol. Talan azert is, mert vilagossagra keriilt az. hogy Jezus Urunk es draga jo Edesanyja Napbaoltbzott Boldogasszonyunk - hun-magyar-partus verrel oltottck emberi testet es Jezus Urunknak esak annyi kbze van a korabeli zsidosaghoz, amennyiben „azok" kialtottak ra a „Feszitsd meg"-et es szogeztettek a keresztfara. Vegul is arra hatarozlam cl magamat - jobb lcsz, ha a sok maganlevelvalasz helyett lefrom azt a „HIT"-et, amit en kovetek. Megertem a hozzam fordulokat, hiszen gyerekkoromban en is ennek a „zsido-keresztcnysegnek" a hillanat tanultam. „Szentfraskent" vetlem a Bibliat addig, mi'g sorsom a tudomanyos kutatasokra, majd ezutan a „tanftasra" nem rendelt. Jezus Uramhoz valo torhetetlen hiiseggel azonban itt is az 6 parancsat kovetem, amint mondta: „Tudakozzdtok a regi irdsokat... es ezek azok, melyek bizonysdgot teszjiek rolam". (Jan. 5.39.) Mar konyveimbcn lcfrtam, hogy a „regi irasok" csak a ma „sumirnak" nevezett „kaldeusok" agyagtablai lehetnek, mert ezekcn van megjovendolve az Istcn-Fianak embertestben valo megjelenese. A zsido-kcrcsztcnyseggcl valo szcmbcallasomat is Jezus Urunk sugallta. Ugyanis jol megcrteltem - szinten Janos evangeliumaban kozolt - azon beszedct, amit a zsidoknak mondott, fgy: 14

„Az Atydnak sent hangjdt nem hallottdtok sofia, sent dbrdzatdt nem Idttdtok" (Jan. 5.37.) Elmdlkedve Jezus Urunknak e szavain, rajottem - logikus kovetkeztetessel - arra, hogy a Nabukodoezzar altal a babiloni fogsagba via zsidok itt, a „fogsag" joletenek es bosegenek kb. 60 esztendeje alatt megismertek a kaldeusok irasait, hagyomanyait es azokbol sajatitottak Id azt a sok mindent, amit - sajat elonyiikre valtoztatva - beiktattak - ott, Babilonban megszervezett - vallasukba. Bizonyflekkent Ezekiel profetajukat idezem, aki - mint frja - „emberkent" latta Istent. Idezziik csak az frasat: (Ezek. 40.3.): „Tekintete, mint az ercznek tekintete es len-zsinor vala a kezeben es meropdlca." Es ugy mondja az fras. hogy „Ezekiel a Kaldeusok foldjen elt" (1.3). Korunk leghiresebb muveszettortenesze - Jose Pijoan - fgy meltatja Ezekiel „isten-latasat": UR-NAMMU torvenytdbldjdnak jelenete egy csoddlatos dbrdzoldsa Ezekiel irdsdnak, amikor mondja, hogy olyan embernek latta Istent, aki kezeben a lenzsindrt is a meropdlcdt tartotta. Emlekezzunk arra, hogy „Isten szava" kifejezetten ahhoz az Ezekiel paphoz erkezett, aki Biizi fia, a Kaldeusok foldjen, a Kebdr folyd mellett - nem messze Ur vdrosdtol. Hogyan feltetelezheto a: a hanyagsdg egy kegyeletes levitdtol, hogy nem latogalja meg azt az UR-vdrost, ahonnan Abraham, mindnydjuk ose szdrmazott. Az „lsten", akit Ezekiel Idtott, nem mds, mini UR-NAMMU oszlopdn leva szakdlas sumir-Istenseg. [Jose Pijoan: Historia General del Arte II. 84-85. oldal, (Espasa-Calpe S.A. Madrid, 1930.) ] Bemutatom (a 16. oldalon) ezt a sumfr abrazolasl, mely folott a „hatagu" csillag tiindokol a napfenyben. Ezt Ezekiel ..villamlasokkal teli forgoszelnek" latja, „mcly koriil fcnyesseg vala. kozepebol pedig mintha izzo ercz latszott volna ki" (Ezekiel 1.4.). Mi tudjuk, hogy ez a szimbolum a ,,sumir ketszeri-harmassag" abrazoliisa es az emberiseg elso torvenytablajat - UR-NAMMU, UR varos kiralyaet Kr.e. (2011-2014 a.C.) - di'sziti2, amibol Ezekiel egy remek „latomasl" szerkeszt Izrael nepenek buzdi'tasara, a „kilalalt" isteni kivalasztottsag bizonyi'tasara. Ma pedig mindez ,,szenti'ras" es „Islcn-szava" a zsido-keresztenysegben. Viszont Ezekiel „latomasa" meggyozott engem arrol, hogy: „Jezus Urunkrol szolo minden bizonyossagot a kaldeusok irasaiban kell keresni" es nem a judai-heber hagyomanyban, amit zsido-kcrcsztenysegiink „Isten-szavakent" kanonizalt. De azoknak is valaszt akarok adni, akik a Magyar-Hit-Egyhazanak a megszervezeset kovetelik. Ezeknek iizenem: igazuk van!

2

KIG. III. 206. oldalan 15

„Pedig hidba lisztelnek engein, ha olyan tudomdnyokat tanitanak, amelyek embereknek aparancsolatai." (Mark 7.7.) Ez tokclclcscn raillik a zsido-keresztenysegre, men az egesz egyhazszervezet, a liturgia, aldozas utjan valo biinbocsanat, a „bunrudatra" valo orok emlekeztetes, „biinosok vagytok" orok szemrehanyasa es fokent .Jsten kivalasztott nepenek" allando dicserete.... mind emberek „parancsolatainak" minosithetok. A bibliai frasok is - kiveve Jezus Urunknak meg nem valtoztatott tanfto szavait. Most allftsuk szembe ezzel az „emberek parancsolataival" a mi letiinknek azt a valosagat, hogy Jezus Urunk es Edesanyja a hun-magyar-partus nep verevel oltott emberi testet. Ketezer ev alatt annak a nepnek a neve, amelynek verevel oltott testet a Foldre szallt SZERETET, sokat valtozott. Lett szkfta, m^d, partus, hun, avar 6s 1100 evvel ezelott veglegesen „magyar", es azota a zsido-keresztenyseg mindent megtett, hogy ezt a nepet kiirtsa, elpusztitsa... de NEM LEHET, mert ez Jezus Nepe! Jezus Urunk vedelmezi es varja, hogy mikor ebred az 6 nepe a sajat ontudatara? Mikor latja meg vegre a nemzsido Jezust, az IGAZAT - a partus-hun-magyar verbol LETT Jezus Kiralyt... a magyar Lelek kiralyat! Ne csodalkozzon az olvaso azon, hogy ..szervezett" magyar-irtasrol emlekezem. Most ezt a kifejezest csak ismetlem. mert mar 1971-ben leirtam reszletesen a Kaldeatol Ister-Gamig I. kcitcteben (129-135. oldalakon). De ma mindenkinek, aki keresi a „Fenyt", az igazsdgol, tudnia kell azt, hogy a Karpat-medenceben iitkozik ossze a „nemzsido-Jezus-hit" es annak papi testiilete a zsid6-J£zust hirdeto nemet-romai egyhazi szervezet fanatikusaival, akik „eretnekkent" irtjak azokat, akik nem a zsid6-Jezus kovetoi, hanem a nemzsido-Jezus Iriisegesei... is ezek mind MAGYAROK, meg akkor is, ha sok tortenesz avarnak nevezi 6ket. A „szervezett irtast" a Szent Istvannak nevczctt I. Islvan (Vajk) indftja meg, akirol boldogemlekii Wass Albert fgy nyilalkozik t'rasban: „Geza fia, Vajk eladta nepet az ordognek kit aranykorondert es aki nem ha/loll terdet elotte a nyugati feudalizmus morese szerint, annak szemet sziiratta esfejel vetette. " A Magyar-Hit nem mas, mint Jezus Urunk tanitasa, rank hagyott szellemi KINCS, mclyet nekiink kell vilagossagra hozni a sok hamisitas szakadekaibol azert, mert zsido-keresztenysegunkben nem mondjak az igazat Rola. Ennek a zsidd-keresztenysegnek nem Jezus Urunk az alapitoja, hancm a Saul rabbibol Pal apostolla lett zsido-farizeus, aki sohasem Iatta es sohasem hallotta a mi draga Jezus Urunkat, es ugy szerkesztette meg ennek a zsido-keresztenysegnck eszmetanat, hogy abban Jezus Urunk csak aldozati barany. Meg akkor is az, ha 6t „lsten-baranyanak" nevezi. Ebben a zsido-keresztenysegben tehat mindent a Saul-Pali ideologia adott, es az eg6sz zsido-kereszteny hitvilagi tartalom tekeletesen jellemezheto Jezus Urunk szavaival, amint igy mondja: 16 Es igy uralkodotl Magyarorszagon a nemet-romai-katolikus-zsido-kereszteny egyhaz. Kiralylanyainkat mar gyerekkorban ,.exportaltak" a nyugatiak uralkodoi sziimara. es „huszonharom" Arpad-hazi (Jezus-hazi) kiralyunkbol „huszonketto" igen gyaniis korulmenyek koz5tt „hirtelen" halallal halt meg. Ez az „anti-magyarizmus" pedig napjainkig ervenyben van es a mar romaikatolikus csango-magyarokig eler, akiknek a „magyar-nyelvii" misemondast a Vatikan nem engedi meg 1998-ban, pedig konyorogve kerik. Tehat MA, a „inagyart" meg az emberi jogok scm illctik meg. 17

Igazuk van tchat azoknak. akik elfordulnak a mai zsid6-keresztenysegt6l es „magyar-hitu", nemzsid6-Jezust koveto „egy-haz"-ba akarnak tartozni es „tanftast", felvilagosi'tast kovetelnek. Tudjak jol. hogy a „magyar" lelkiseg itthon igcn sebzetten cldcgel. A fel evszazados marxista terror itthoni hatalmasai nagyobbreszt a zsidosagbol keriiltck a barsonyszekekbe. Ennck eredmenye pedig az a magyar holokauszt volt, amit csak most kezdenck (igen halkan) emliteni. A kivegzettekrol. a „gulagokba" hurcoltakrol kevcscn frnak. Ez a pozitiv vesztesegiink az emberanyagban, de ehhez hozzajon a lelkek sebesiilese. mert az ..Istent" - talan ugy mondom - a Magyarok Istenet nem volt szabad emliteni es lassan az ima is elhalkult. Sok mai fiatal - foleg a 35-50 ev kozottiek - igen „iiresjaratban" vannak Jezus Urunk es Nagyboldogasszonyunk tekinteteben. Gyermekeiket nem keresztelik meg, mert nem akarnak a mai zsido-kercszteny egyhazakhoz tartozni. Igy a gyerekek legfcljebb a nagymamaktol tanulhatnak valami imads^got. Foleg videken. ha talalnak valahol meg cgy „pleh-Krisztust", vagy kobol faragott feszuletet. Valahogy olyannak latom a zsido-keresztenyseg okozta. itthoni, MAI hclyzctet, mint Luther Marlon idejeben volt a romai-katolicizmus. Akkor „biinbocsat6 cedulakat" arult a r6mai egyhaz, ma meg keblere oleli a hajdan „feszitsd meg"-et kialtok kesei ivadekait. Luther „reformalt". Megfrta a „nagy" es ,.kis" katejat es megsziiletett a romai vallasbol az „agostai" evangelikus nemet vallas. Ezutan a svajci ZwingliKalvinizmus, mely eltavoh'totta a templomb61 a „faragott kepeket". Ezeknel a „reformaci6knal" csak az a baj. hogy a romainiil is zsidobbak lettek ezek a „keresztyenek". Mennyivel elonyosebb a MI helyzettink. Ugyanis Szent Istvan elott mar letezett a mi jezus-i magyar vallasunk - a MAGYAR-HIT - a Napbaoltozott Boldogasszonyunkkal egyiitt Hozzdjuk kell visszaterniink, de nekiink kell megirni ennek az 1000 ev elotti Magyar-Hitnek a ..hittankonyvet". Igy, ennek segftsegevel visszavezetni nemzet-testvereinket Jezus Urunkhoz es a partus hercegno Sziiz Mariahoz. akiben az „6rok-Anya" testesiilt meg es igy hivatast, elhivast adott annak a Nepnek, amelynek verevel testet oltott 6 es Szentfia, a mi draga „nemzsido" Jezus Urunk. Sok titkot fclfedtcm „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimu kenyvemben, de most azt kell tani'tani, frni. hirdetni, hogy mikeppen terjiink vissza Hozza...? Hogyan legyiink lijra Magyar Hitiiek...? Hogyan imadkozzunk egyiitt, a mindnyajunk altal ohajtott Magyar „egy-haz"-ban...? Mert nehez a visszateres Nagyboldogasszonyunkhoz es Szenttiahoz. Nehez, mert a „zsido-Jezust", a buntol megvalto ..Messiast" - Krisztust - koveto es igcn j61 megszervezett zsido-kcreszteny egyhazak a kozepkori eretnekiildiizcs crcjcvcl cs modszcrevcl fordulnak ellenunk. Uj „keresztes haborut" indi'tanak a Partus Jezus, a betlehemi herceg es Edesanyja - Nagyboldogasszonyunk - ellen. Taldn valtoztalnom is kell ezen a kifejezesen: „Uj keresztes haboru". Ugyanis ez nem „uj". hanem most nyfltan megindul az a kiizdelem, amit lefr18

tarn az cmh'tett ,.Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimu konyvemnek abban a fejezeteben, amit fgy jellemeztem: „Harc a Jezusi oroksegert." Ugy gondolom, hogy ennek a ..harcnak" most az utolso felvonasa. utolso ideje kovetkezik. A „Jezusi oroksegert" valo harcra a kihivas - a Vatikan reszerol mar folyamatos. Ugyanis Janos Pal papa: 1. Mdria-Magdaldt - az eddig „prostitudltnak" tanitotl asszonyt, „apostoli rangra" emelte. 2. Jezus Urunk Edesanyjdt - a mi Boldogasszonyunkat - leertekeli, ilyen kinyilatkozdssal: „6 a Szentlelek engedelmes lednya, a csendesseg, a hallgatds es remenyseg asszonya, aki magdba fogadta - mikent Abraham - Isten akaratdt, remenykedve minden remenytelenseg ellenere. (Rom. 4.18.) Mindig kinyilatkoztatta Jahwe szegenyeinek ohajdt es peldakent tiindbkol mindazoknak, kik teljes sziviikkel biznak Isten igereteiben. (Apost.level, 1996.) 3. 1997-ben volt a ..hatvan" Biblia-tudos szimpdziuma a Vatikdnban. Ez a szimpdzium megerb'sitette Jezus zsido identitdsdt ds 6t, a zsidosagbol valdnak visszakiiveteli. (E sorok irdja kirdezi: * Ha Jezus Urunkat 1997-ig zsiddnak hirdette, velte es tamtotta az ortodoxidbol lett rdmai vallds, akkor most kitb'l koveteli vissza... ?) 4. II. Jdnos Pal papa egy zsido not akar szentte avatni 1999-ben. A felsoroltakbol jogosan gondolhatunk az „Uj Vilagrend" titkos szovetsegenek arra a szdndekdra, mely szerint a „korszakvaltast" ugy akarjak vegrehajtani a zsido-keresztenyseg szervezeteinek segitsegevel, hogy a „kivdlasztott zsido nep vegye at a hatalmat az dsszes nepekfelelt"! Hamlmas terv! - de a mi ke'rde'siink is HATALMAS igy: ...Es ha nem sikeriil... ? Mi lesz a Vildggal es mi lesz a zsido-keresztenyseggel... ? in ugy hiszem, hogy a veriinkkel testet oltott nemzsido Jezus Urunk, a betlehemi Herceg, a feltdmadt Jezus-Kirdly es draga Edesanyja, a Napbaoltozott Boldogasszonyunk fogjdk uralni a Vildgot es a Lelkeket. Igy legyen!... es igy lesz... csak hinni kell benne! * * * Szeretnem, ha az olvaso megertene szavaimat, mert itt ..keresztcnykifejezessel" mondtam: „Kald-partus-kereszteny" vagyok. Eletem alkonyan mondom igy es e kifejezes alalt azt ertcm. hogy: vallasi felfogasombol kidobtam, kiszortam mindazt, ami zsido vonatkozas! Helyette beillesztettem mindazokat az „isteni kinyilatkoztatasokat" tartalmazo kdldeus irdsok tartalmdt, amelyek a hun-magyar-partus verrel testet oltott Jezus Urunkrol tesznek bizonysagot. Ezeken az „ekiratokon" pedig annak a nepnek a hagyomanya olvashato, melyet az evangeliumok is „kald, kaldeus vagy magus" neven emlite19

nek. Dc mar az oszovetscgi ..Daniel kdnyve" szcrint a kald-Babiloniaban, Nabukonodozor kald kiraly nevezi Danielt a ..maguspapok mesterenek". (Daniel 4.9.) Aztan Jezus Urunkhoz is a „partus-magusok" mentek az „IstenFiat", a verukkel lestet oltott, megszuletett Partus Herceget koszonteni, es a zsido-keresztenyseg kozepkori inkvizfcioi a „magyar-magus papokat" irtottak. Tehat a ..kaldeus-magus-vallasi hagyomany" Ezekieltdl es Danieltol kezdve Jezus Urunk tanftasaval „igazsagga" Iett a Partus Birodalomban es abban a „kbnyvnelkiili" vallasban, melynek hitet es szertartasait a zsidokeresztenyseg a magyarok pogdny valldsdnak nevezi. Az en feladatom es hivatasom az. hogy az osi kaldcus hagyomanyokra tamaszkodo es ..magus vallasnak" is nevezett Jezusi-hitnek tanait ieirjam. Hintsem a „MAG"-ot, a „tudast", a „MAG-AR" nepnek - tudatositva benniik azt, hogy MAG-AR neveben hordja hivatdsdt, mint a „Tudds Nepe". De azt is hirdetnem kell, hogy az a ..magyar". aki ezt az elhivast, mint hivatast nem teljesiti, orok eleteben mas nepek szolgaja lesz! Nines a vilagon egyetlen mas nep sem, ameiyik ezt a nepneveben elo „hivatast" magaenak mondhatna. Ha pedig azt a valosagot is hozzaadjuk. hogy a Foldre szallt SZERETET, draga Jezus Urunk is a „Tudas-Nepenek" verevel oltott embertestet, akkor megerthetjuk a szervezett „magyar-irtast", a tobbsegben levo zsido es zsido-keresztenysegnek a „valaszakent". Mert ok nagyon jol tudjak, hogy ez a „MAG-AR" a valosagos „Szent-Nep". Ebredjiink hat fel a rank eroszakolt kabulatbol! Talaljunk vissza az elhagyott osvenyre, mely a veriinkkel testet oltott Jezus Urunkhoz cs draga Edesanyjahoz - Boldogasszonyunkhoz- vezet. Ezt az elhagyott osvenyt pedig nevezziik csak b&tmn „MAGYAR-HIT"-nek, mert valqjaban igy oseink igaz vallasat kovetjiik. Az I. Istvan eiottit, az „6svallas Istenasszonyanak" imadataval es a Szentlelket ado „ATYA-ANYA-FIU" egyigaz Isten, Szentharomsaganak neveben. Tanuld meg hat tolem - ebbol a konyvbol - mindazt, ami a lelki megiijhodasodat szolgaija! Irok majd a „kaldcusokiol", akiket ma „sumer"-nek neveznek. A hagyomanyukrol is, mely a MAGYAR-HIT-ben ma az „6si oroksegiink". A „partus"-iol is. Olyan .,csatarozast" is fogok ismertetni, melyet a kozepkori, vallasos targyii es vilaghirii festmenyeken eszleltem. Jezus Urunk neveben koszonom meg minden olvasonak a segi'tseget a „MAG" hinteseben es osi szokas szerint igy bucsuzom a kovetkezo fejezetig: „Isten - Isten!"

II. Korszakvaltas vagy Istenek harca
Amikor a zsido 6s az arab vilag mai, konyortelen i5s minden eszkozt bevet6 harcat nezziik, igazabol azt kell mondanunk, hogy ket - embercsinalta - Isten harca ez. Ugyanis Jehova csak a zsidok istene cs Allah csak a muzulmanoke. Es ezek az „istenek" - a zsido es a mohamedan vallas tanftasa szerint csak a sajat nepiiket segitik. A ket „isten" neveben aztan futoszalagon mennek a robbantasok, gyilkolasok a hadi technika minden fejlett eszkozevel. A kozeli tSrtenelem felmutat olyan idoszakot, amikor az emberirtast azok vegeztek, akik tagadtak az Isten letezeset. Az istentelen kommunizmus vegezte hazankban a „magyarirtast". Akik ennek a „magyar holokausztnak" kiv^gzo modszereit kitalaltak es vegrehajtasal elrendeltek, azok kozott sok olyan is volt, aki Jehova tisztelojenek vallotta magat. Most Hazankban (1999-ben) egy „posztkommunizmusnak" nevezett a! lapot van. Sokan vannak, akik tisztan latjak az esemenycket es ezek magukat a „kozmikus uton" haladonak nevezik. Egyiknek sajtonyilatkozata a mai Magyarorszag nepet fgy csoportositja: az idegensziviiek, a Szentistvanosok es a koppanyi magyarok, akik - mint mondja - „kisebbsegben vannak", akarcsak az uralkodo „idegenszivfiek". E megallapftason elmelkedve, sajnos azt kell eszrevcnniink, hogy az „idegensziviiek" Jehova-istcnhez tartozonak valljak magukat, a „Szentistvanosok" pedig a zsido-keresztenyseg egyhazaiba tartoznak es „szenti'rasuk" egyik reszc azonos a zsidokeval, akkor is. ha a zsido-kereszlcnyek ezt „6-szovetseg"-kent tartjak „Isten szavanak". Tekintve azt, hogy ebben a „szentfrlsban" az Isten neve .Jehova", az „idegcnszfvuek" es a „Szentistvanosok" azonos uton haladnak. Ezt az ulat azonban „kozmikusnak" nem lehct nevezni, mert azoknak irtasara, akik nem Jehovaistenhez tartoznak, erdekes ulasi'tasokat talalunk ebben a „szentfrasnak" nevezett konyvben. Okosodjuk nehany idezetbol: „ Oh! Urunk! - Seregek Ura! hrael Istene serkenjfel! Bilntesd meg mind a pogdnyokat, kik orcdjuk vala Napkeletre fordulva imddkoznak a Napnak. Te Urunk, neveted oket es megcsufolod mind e pogdny nepet

(59. Zsolt. 6-7.) (Keletre fordulas: Ezekiel8.16.)

20

21

Jertek, veszessuk el oket, hogy ne legyenek nemzet. (88. Zsolt. 5.) Hogy ne emlegessek tobbi Izrael nevet. Teddoket olyanokkd, mint aporfelho. Kergesd oket a te szelveszeddel Toltsd el orcdjukat gyaldzattal. Szegyeniiljenek meg es reinuljenek el drdkke!

(88. Zsolt. 12-17.)

Pusztuljanak... pusztuljanak, (88. Zsolt. 19.) hogy megtudjdk, hogy Te, akinek neve Jehova egynmgad vagy afelseges Is ten... Segi'ts meg minket szabaditd Istenunk, hogy nyilvdnvaldvd legyen a Te szolgdid kiontott vereert, e pogdnyokon vald bossziidlldsod... "

Ezeknel a „koppanyi-magyar" masvallasuaknal a „magyar" jelzo azokat az egyeneket jellemzi, akik magyar ncmzeti ontudattal elnek, vallasos kegyelettel apolva a hun-niagyui -partus szent hagyomanyainkat. Csak akkor tudjuk azonban megerteni valojaban a „koppanyi-magyarsag" lelkivilagat es eletszemleletet, ha megismerjuk a lortenelmi igazsagot DUXKOPANY, vagyis Koppany magyar hercegre vonalkozoan. Ugyanis rola es a „Szent Istvannak" nevezett I. Istvan kiralyunkra vonatkozo es ma is hivatalosan tani'tott „magyar" tbrtenelmel idegen, romai-zsido-kereszteny papok frtak meg nepiink gyalazatara es Szent Istvan dicseretere. Ha azonban az idegen torteneszek allal frt magyar vonatkozasokat es a zsido-kereszteny-romai egyhaz titkosan kezelt irasait bongessziik, a kovetkezo magyar tortenelmet talaljuk: JSTVANNAK„VAJK" volt a neve. Csak a keresztelesekor kapta az Istvan nevet. Apja magyar neve: Gdesd (Geza). Edesanyja SARALDU, Vajk szidetese utdn hamarosan meghalt. Vajkot hdrom, idosebb Idnyteslvere nevelte addig, mig apja ujra meg nem hdzasodott es elvette a lengyel Adelhaidot, akivel nagyon sok idegen pap jolt Magyarorszdgra. A hdrom lednytestver nevelesevel VAJK egy gyenge karakterii, ondllotlan es befolydsolhatd ember lett. 996-ban Geza kirdlyi kiildottseget meneszt Nagy Otto nemet-romai csdszdrhoz a bekesseg erdekeben. VAJK-Istvdn - apja tudla nelkiil - csatlakozik a kiildditseghez. On megismeri az elhaldlozoll II. Ilenrik Idnydt, Geseldt es olt, rogvest megkeri a kezet. Gesela orommel mond „ igent", is Istvan - szinten az apja tudomdsa ne'Ikiil - magdval hozza Geseldt. Igy apjdt, a magyarok uralkodojdt kesz helyzet ele dllitotta es Istvan meg abban az evben felesegiil is vette Geseldt, akivel igen sok fegyveres pap es egy testorhadsereg erkezett. Veszprem vdrdban telepiilt meg Istvan Geseldval es sok nemet fegyveresevel, akik a kiirnyekrol eliiztek a magyarokat is egy re tbbb teruletet foglaltak el, „ kirdlyi hi rtokkent". Istvan ondlloan elhatdrozott es Geza akarata ellenere kdtott hdzassdgdnak megtortente utdn Geza orszdggyitlesre hivta a nemzetseg vezetoil azert, hogy egyiitt dontsenek a troniiriikos szemelyerol, inert Geza semmikeppen sem akarta fiat - Istvdnt - akirol tudla, hogy teljesen Gesela es a vele bejott nemetek befolydsa alatt all is akaratuk szerint cselekszik - utddjdul kinevezni. Igy az orszdggyulis - egy akarattal - Koppanyt jelblte Giza utodjakent, a Magyarok Uralkoddjdnak. Nagy csapds volt ez Istvdn reszere, de meg nagyobb Geseldnak. Ldtszdlag belenyugodtak es Istvdn csak azt kerte, hogy Veszpremet is az oda telepitett nimeteket senki se hdborgassa. Ezt a trdnorbkos Koppany is megigirte azzal a feltetellel, hogy tbbb nemetpapot is fegyverest nem hoznak be az orszdgba. A „beszivdrgds" es nemet fegyveresek nyi'It bevonuldsa azonban folytatddott. Igy Koppany a kovetkezo evben (997) Istvdn ellen for dull. Megtdmadta magyar csapataival Veszpremet, hogy megakaddlyozza a nemeiek hatalomra jutdsdt. Az iitkozetben, mely lulajdonkeppen magyar—nemet hdboru volt, men Istvdn melle cgyetlen magyar sem dllt, Koppany is megsebcsult es SOMOD (Soinogy) vdrdban dpoltdk. Koppany - sebesiilese miatt -fiat, Vdszolyt jelblte utddjdul, illetoleg maga lielyett, trdnorbkosnek. Ezzel meg jobban inaga ellen 23

(79. Zsolt. 9-10.)

Meg sok hasonlo „idezetet" ludnek ide frni, de nem akarom e konyv lapjait ilyesmivel betolteni. Nezze meg az olvaso M6zes es Jozsue konyveit. Van benniik cppen eleg. Nekiink tehat sajat magunkkal, a kisebbsegben levo „koppanyi-magyarsaggal" kell Ibglalkoznunk es tesszuk is. Ugyanis a magyarsagnak ez a retege mar neveben is viseli az „idegenszfviiek" megveteset. A „koppanyi" jelzot ezek nemcsak a „poganysagra" vonatkoztatjak, hanem az 6 eletukon kiviilallokat, a „falusit", a „bogatyast", a „parasztot" es a „magyar-nemzeti-bntudatuakat" is ide soroljak. Ez pcdig naluk mind „kiirtando fajzat". A „magyar" elnevezes - amit bar a „Szentistvanosok" is viselnek, nem azonosan ertendo mind a kct oldalon. Ugyanis: „Szentistvdnos magyar" elnevezes alatt a zsido-keresztenyseg valamelyik egyhazahoz tartozokat ertjiik. Azokat, akik eleget tesznek vallasi eloirasaiknak es vallasuk szolgalatat a nemzet erdeke ele helyezik. Nckik „Szent Istvantol" kezdodik a magyar tortenelem. Miutan a zsido-kereszteny vallasok mindegyikeben a zsidosag „Isten kivalasztott nepenek" van tani'tva, hirdetve es tisztelve, ezeket a „magyarokat" az Jdegensziviiek". az elit eletiikhoz szukseges szolganepnek tekintik es ugy is kezelik. Ennek a „szolga-eletnek" a megvalosftasahoz pedig nagy segftseget nyujtanak zsido-keresztenysegiink papjai ? fopapjai es a kulbnbozo egyhazpolitikai szervezetek. A „koppanyi-magyar"... „mdsvalldsd" es ezert is nevezik „poganynak". Viszont ebben a „mas-vallasban" van elrejtve az osi, Magyar-Hit es ezt nagyon j61 tudjak a hatalmi helyzetben levo „idegensziviiek", akik bizonyos „idegen hanglejtessel" beszelik edes magyar nyelvunket. 22

mergesitette Istvdnt es Geseldt, akik azon tortek a fejuket, hogy mikeppen lehetne Koppdnyt felre dlliiani az liijukbdi Fondorlatos tervet agyaltak ki! Islvdn, a testveri szeretetre vald hivatkozdssal kerte a sebesiilt, de mar labadozd Koppdnytdl, hogy megldtogathassa St. Koppdny johiszemiileg fogadta. Istvdn magdval vine a nemet Hunt es Vencelin Jovugokat" is erb's,fegyveres kiserettel mentek Koppdny vdrdba Jestveri latogatdsra". Beerve a vdrba, a ncmetek elfogtdk es megoltek Koppdny testorsegit. Koppdny valdban testverkent es fegyverteleniil, egyediil fogadta Istvdnt, aki kardot rdntva felelossegre vonta a trondrokost, hogy - adott szava ellenere miert tdmadta meg a veszpremi nemet telepiilest es miert bltek meg sok nemet papot es fegyverest Koppdny csapatai... ? Koppdny meg vdlaszolni sent titdott, amikor Hunt es Vencelin es a „nemet" papi oltozetben levSfegyveresek berontottak, es Koppdnyt szbrnyuse'gesen meggyilkoltdk. Istvdn Gesela elott akarta kemenyseget megimitatni, amikor Koppdny negyfele darabolt teste! a veszpremi vdr negy kapubejdrata fble szbgeztelte. Ezzel mutalta meg, hogy szabad kezet ad a nemeteknek es sajat nepet - a „MAGYAR"-t - megretlentette. Amikor Geza ertesiilt errol a szornyiisegrol, magdhoz rendelte GySrbe (a mat Szekesfehervdr) Istvdnt es Geseldt, akik ne'hdny „papot" is vittek tnagukkal erre a kihallgatdsra. Geza iszonyii felhdboroddssal sz.idta fiat, Istvdnt es Geseldt. Megkegyelmezelt nekik, de elrendelte, hogy Huntnak es Vencelinnek, nemet seregeinek, papjainak azonnal el kell hagyni Magyarorszdgot! Erre Gesela egyik „pap" kiseriije tort hiizott eld a reverenddjdbdl, es megolte Geza-GecsSt, a magyarok nagy kirdlydt. Igy lett Istvdn, a kirdly, a ne'metek foglya, kit Vencelin avatott „nemet" lovaggd es igy engedelmeskednie kellett a nemet lovagrend nagymesterenek Vencelinnek. Istvdn also cselekedete az volt, hogy Koppdny vdrdt es birtokszdlldsdt Huntnak es Vencelinnek ajdndekozta. Ebbb'l a „ nemet lovaggd" lett druldbol faragta ki aztdn a zsiddkeresztenyseg nemet-rdmai egyhdza az o „Szent Istvdnjdt", akit ma is tisztelnek a felrevezetett magyarok es „torvenyeire" hivatkoznak a hazdnkba telepiilt es a magyar nepen uralkodni akaro „idegenek" es „mdsok", - az „idegenszivuek". Tudom jol, hogy az 1000 eves lam'las altal megesontosodott felfogast nehez megvalloztatni. Mi az.onban csak annyit akarunk bizonyftani. hogy: a zsidokeresztenysegiink altal hirdetett ,,magyar" tortenelem NEM A NEMZET tortenete, hanem a magyarorszagi zsido-kereszteny es nemet-romai egyhaze, mely I. Istvan kiralybol „szentet" csinalt. Ugyanis ez az egyhaz a „magyar" foldre valo erkezesenek pillanatatol kezdve, nyiltan es eroszakosan magyarellenes volt minden intezkedeseben. Az tin. „magus inkvizicioival" kiirtotta az osi magyar tortenelmet es hagyomanyt hirdeto regfiseinket, lantosainkat, kobzosainkat es a szegeny nepet gyogyi'to „urusainkat", magus-orvos-papjainkat. Teljesen nyiltan 24

kimutattak, hogy ok nem akarjak azt, hogy a magyar nep miivelt maradjon. Nem turtek a magyar hagyomanyokat, hanem az „iij hit" segftsegevel alazatos szolganeppc akartak atalakftani nemzctiinkcl. Es ez a szandek ma is el! Hazankban pedig MA ez a „Szent Istvan-i hagyatek" az idegenek uralmanak eros indoka lett. Az. egyhaz altal szerkesztett „INTELMEK"-re valo hivatkozas (amit Szent Istvan sohasem irt lc), „Adj Fiam helyet az idegeneknek, inert gyenge az egynyelvii orszdg". A ..Szent Istvantol" ellell 1000 ev pedig azt bizonyftja, hogy nemesak „helyet adtunk az idegeneknek", hanem ezeknek az „idegeneknek" sikerult mindig megszerezni es megtartani a magyar nep feletti uralmat. Az ..idegenek" kozott pedig sokan voltak az „iildozottek" is. Erdekesen tudosit enol Feher M. Jeno: „K6zepkori Magyar Inkvizicio" (Transsylvania Bs.As. 1968.) c. konyveben a kovetkezokeppen:' »Bruno olmiici piispok beszdmoldja szerint, mintegy tart kapukkal fogadta a 13. szdzad vallcis iildozte tomegeit, a gazdagok kizsdkmdnyoldsa ellen Idzaddkat, ugyanakkor, amikor a miivelt nyiigati orszdgok menekiiltek elleni hatdrzdrlata folytdn olyan sok emberelet puszlidt el. A szabadsdgszeretii magyarsdg szivesen fogadta a szabadsdgukert hazdjukal elhagyd nepeket, azok valldsi es szocidlis helyzetenek minden feliilvizsgdlata nelkiil. Ezek a jovevenyek szdzadok folyamdn at megtarthattdk nemzeti ondlldsdgukat, orszdgot alkottak az orszdgban es mint a miivelt nyugat iildozotl fiai, uj otthonukban tobb kivdltsdgot kapiak kirdlyainktol, mint pi. a szekelyek. Az inkvizkios perek folyamdn Idtni fogjuk, hogy hamarosan eppen az erdelyi szdszok, akik a ..Diploma Andreana'' a kdzepkorban egyediildlld kivaltsdgait annyira ki tudtdk haszndlni a maguk javdra, hogy meg a kornyekbeli magyar nyelvii falvak papjait is az inkvizicio ele dllitjdk, ha a magyar hivekkel magyar nyelven foglalkoznak. Kolozsvdr domonkos rendi kolostordban, meg 1465-ben is ujjal mutogattdk a ..magyar szdnokot", akit Mdtyds parancsdra ki kellett jelolniok. A szebeni szdsz prepostok konyortelensege az inkvizicio teren a magyar iigyekben, a tizedkovetelesekben, egyenesen a lelkiek rovdsdra megy. Segitotdrsaik az Ispotdlyosok, akikhez magyar vagy szekely beteg nem nagyon keriilt be, viszont tiizzel-vassal irtjdk a nep osi magyar papjait, a sdmdnokat, nem annyira valldsuk miatt, hanem azert, inert orvoslo osi szeren brbkolt tuddsukkal neha nagyobb, de majdnem minden esetben egyenertekii gyogyilo lehetseggel dlltak nepiik eleseltjei es szegenyei mellett. S mindezt azert, inert az 6 anyagi erdekeikel serteltek, elvonva toliik a betegek nagy szdmdt.«

3

A megncvezett munka 190-191-197-198-199. oldalain. 25

A fentieket azzal a - szinte allando vafosaggal - egeszftheljiik ki, amcly szerint a zsido-keresztenyseget allamvallassa tett es abba tartozo, azt vedelmezo uralkodoink evszazados inkvizicioval irtottak a mai „koppanyi" magyarsag oseit. Azokat, akik nem akartak elhagyni osi hitiiket, a NAPISTEN fele valo fordulasukat, Udvozitonkhoz erzett lelki tartozasukat, minden kozvetito nelkuli lelki kapcsolatukat, mely hatalmas erot adott nekik, amikor mint „eretnekek" a kinzasok es gyotrelmes vallatasok szenvedoi lettek. A „vallalok" es „ki'nzok" pedig a zsido-keresztenysegnek „idegen" piispokei, prcpostjai es papjai voltak. Aki elolvassa Feher M. Jenonek fent emlitett konyvet. amiben csak a domonkosok inkviziciojanak jegyzokonyvei vannak altala egy volt domonkos-rendi altal - ,,atszurve", az ott igy „atszurten" kozolt borzalmas vallatasok ismereteben elkepzelheti, hogy valojaban mil szenvedhettck a ma lin. ,,koppanyi-magyarsag" osei - es lelki vezetoik, a magus-papok. Szuksegesnck laiom, hogy itt - a „magus" elnevezesnel - megalljunk egy pillanatra a fogalmak tisztazasa vegett. Ugyanis Feher M. Jeno kovetkezetesen .,samannak" nevezi a „magust". Ezt az onkenyes valtoztatasat azzal indokolja, hogy a „Napisten" neve Babilonban SAMAS volt, es ebbol szarmaztatja a „saman" elncvezest. Ezzcl - talan minden rossz szandek nelkul - a finnugorosok elmelelchez simul, hiszen a primitiv eszakiaknak csak „reviil6 samanjaik" voltak. Feher, ugy latszik, nem tudta. hogy „samanu" semi-akkad elnevezdse az „o!ajkezeI6" papsegednek. De megtalaljuk a sumcfr-kaldeus szavak kozott is, mint „SAMAN" (1. 428), igen regi kcpjclkent, mint a „szent-olaj-kors6" jelentessel, foglalkozaskent pedig n jovendomond6, jos". De Feher maga is elismeri, hogy az inkvizfcio ala vetetl „magyarok"-at sem a nep, sem a jegyzokonyvek sohasem emlitik „saman" neven. Csak es kizarolag „magus-papjai" vannak a nepnek. Ismet ideziink Fehertol: »A „saman" nevel a jegyzokonyvek soha sem emlitik. Minden mdgust, vagy ha tekintelyes, dreg sdmdnrol esik szd, „pontifex magorum" magus fopap neven ilietik. Ez ertheto is, inert a kozepkor a „mdgusok" nevet, a sok keletrol Europdba szakadt valldsi eretnekseg nyomdn sokat hallhatta, mint kdrhoztalott nevet. A mdgusok osz'dlyon ki'viil alio, felig kuruzsld, felig misztikus csodabogdrszdmba mentek a kozepkor hajnaldn es meg kesobb, a 13. szdzadban is, igy nines mil csoddlkoznunk, ha eppen a hit tisztasdgdnak vedelmere rendelt intezmeny vegrehajtoi. az inkvizitorok ezt a felig megveto kifejezest haszndlldk egy olyan vallds papjaival szemben, amelyet eredetetol pogdnynak tekintettek. A perzsa es egydltaldn a mezopotdmiai valldsok ellen a latin es gordg kereszteny egyhdzak sokszor nem tudnak jobb fegyvert hasz.ndlni, mint a leglehetetlenebb 6s legnwgdobbentobb rdgalmakat. Semmi sem hangzott elottuk megvetendobhnek, mint a „magus" nev. Az egyhdzatydk Szent Jeromostol Tertulidnig, Eusebiustdl Clementinusig dtvettek a gordg es latin 26

pogdnykoltok es torteneszek osszes fekete szineit a keleti mdgusok es kesobb ezek nepeinek gyaldzdsdra. A „sdmdn" helyett tehdl mindeniitt „mdgus" szerepel ajegyzokonyvekben, minlegy kifejezve a szonak „mellekizet". Nem is feltuno ez, hiszen a pogdny papsdg meg/eldlesere mar a karolingi idok avarjainak a papjait is mdgusoknak nevezik a nyugati krdnikdk, kifejezve ezzel vardzsldi tehetsegiiket is.« De a fenti idezetbol lathatjuk, hogy a Kr.u.-i 15. szazadban ugyan az a helyzet van Magyarorszagon, mint amilyen az „0dvozitonk" idejeben volt Judcaban. Ugyanis Ot is es Keresztelo Szent Janost is egyszeriien „mdgusnak" neveztek a zsiduk. A judaisaghoz simitott evangeliumi fordftasok az ercdeli gorog szoveg „magus" szavdt „6rdog van benne" (Mt. 11., 18.) vagy „Belzebub" (Mt. 12., 24. 6s Mk. 3.22) kifejezesekkel helyettesftik be. De tudjuk, hogy az Udvozitonk-korabeli Jiideaban ugyancsak a „magus" kifejezes volt a gyulolet maxiimimanak a meghatarozoja. Ez is bclctartozik, mar esaknem 2000 eve az „istenek harcaba", hiszen „magusaink" es a mai, kozmikus uton halado - „koppanyi magyarsag" is a NAPISTEN fele fordul es atavisztikus ontudattal nevezi ezt a NAPISTENT a Magyarok Istenenek! Odvozitonknek azon kijelentese szerint, hogy: „En es az Atya EGY VAGYUNK!", az eletet ado" NAP fele fordulasunk, a fenybe-allasunk mar maga a gyozelem ebben az aldatlan kiizdelemben, hiszen a mi NAPISTENUNKET semmifeie egyhazpolitikai iranyzat kisajatitani, eltulajdonitani, megvaltoztatni nem tudja. De Napistenunktol el nem valaszthato a Foldre kuldott „Vilag Vilagossaga", a „Vilag Vilaga", Udvfizitonk, akit az evangeliumok csak Jezus Krisztusnak hivnak. Osi hitunkben O a Napisten Fia. Ezert talaljuk meg a nephagyomanyban az „Oregisten", „J6isten" kifejezeseket es Jezus Urunkat e neven nem nevezi az 6s-hagyomany. Viszont az tin. regek es mondak megis beszelnek Rola anelkiil, hogy igy neveznek. Magyar Adorjan frasaiban talaljuk meg ezeket a vonatkozasokat es - mondhatni - szent hagyomanyaink foszlanyait, amikct az inkvizfeiok semmikeppen sem birtak elnemitani. A sokszinii es sokvaltozatii Csodaszarvas mondankbol idezek egyet Magyar Adorjan konyvebol: „Velem jer, dldott Nap, velem jer fenyes Nap, Vildg Vildgossdga, hivat Edesapdd, egbeli Atydd, inert keves a vildgossdg, csak csillagok vildgitanak, homdlyos a Vildg." Mintha a mostani „korszakvaltas" idejere vonatkozna mindez. hiszen valoban igen „homalyos" a vilag. A „Jer velem... Vilag Vilagossaga" kifejezes ketsegteleniil draga Jezus Urunkra vonatkozik, aki a mi foldre szallt Napunk es igen nagy sziiksegiink van arra, hogy vcliink legyen az igazsagban, a tanftasban es a tuddsban, a „Mag" hinteseben.

4

Magyar Adorjan: „A Csodaszarvas". (Bp.. 1991. 144. oldal) 27

6, a mi foldre szallt Napunk, nem lehet a politikai kontosii es eddig hirdetett zsido Jezus Krisztus, Saul rabbi ideologiajanak elkepzelt, de igy, ilyen minosegben sohasem letezett alakja, hanem a profeciak altal megjovendolt es varva vart „Feny-Fia", „Jezus Kiraly - a Partus Herceg", amikeppen 6t neveztem a R61a irt cs ilyen cimii konyvemben. Most en is Hozza esedezem es mondom fgy: „Jer velem, aldott Napom, hogy ebben a konyvben is Igazsagot szolhassak, mert nagyon homalyos lett a Magyar Vilag!" De bizakodjunk 6s bizlassuk egymast az „ujra-eledesre". Kerjiik igy egyiitt Isteniink segedelmet. Enekeljiink Hozza szinten egyiitt. Te ott, en itt, a kovetkezdkeppen:

III. Igazsag es miszterium az egyhazi miiveszetben
Zsido-keresztenysegiink felekezetei kozott leginkabb a romai vallashoz tartozd miiveszek foglalkoztak a Bibliaban leirt torteneseknek a megdrfikitesevel. Csodalatos alkotasok orzik Jezus Urunk emleket, de talan curie! sokkal tobb a „Sziiz Anya", „Szuz Maria" abrazolasoknak a szama. A legtobb festmeny es szobor az egyhaz altal hivatalositott tortenelmi felfogas szerinti kifejezest mutat, es csak keves azoknak a szama, amelyek valami mast, mondjuk pi. a „gnosztikus evangeliumokban" kozoltekct abrazoljak. Egyike ezeknek a „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvemben kozSll Leonardo da Vinci „UtoIso vacsora" kepe, amelynek a „kozepresze" lathalo megncvezcll konyvcm 32. oldalan. Dc a 31. oldalon hi'vom fel az olvasok figyelmet ana, hogy Leonardo, Jezus Urunk jobb oldalara egy hosszu hajii es dus keblii not festett, akit en - a „gnoszlikus cvangeliumok" alapjan Maria Magdalanak ismertem fel. Van az USA-ban egy aranyos, lelkes noi munkatarsam, aki igy ir onmagarol, munkajarol es hivatasarol: »Magam is nriiveszi utakon haladok, s a festeszet levego, Idpldlek szdmomra. Ismerem az „Inspirdl6t", s tudom, hogy az, ami a „feher tengerbol" felvelul, soha nem veletlen. A ..ielekrajzaim" azok, lelekrajzok. Lelekbol, onmagukbol hasadnak, nem tervezetl, irdnyilotl alkotasok. Teljesen mdsok, mini azok, amiketpl. „kigondolok", men esztelikailag lelszonek taldlom a megszerkeszlesiiket.« De a „bizonysaga" ennek a „lelekrajznak" a Miskolcon es Budapesten megrendezcll kialh'tasa volt, melyet dr. Pap Gabor csak ket szdval jellemezett, fgy: „eI6 nepmiiveszet". Szoval ettol a kedves - Agnes Makk Tibold - munkatarsamtol a napokban kaptam kezhez egy USA-bcli kdpcs folyoiratot, mely a teljes Leonardo kepet kozli es reszletesen tudosft arrol, hogy: dr. Pinin Brambilla Barcilon mar 20 eve dolgozik Leonardo e kepenck restauralasan. Idezek a folyoiralbol: »Dr. Pinin Brambilla Barcilon tnisz evvel ezeloll kezdelt hozza a festmeny teljes restaurdldsdhoz. A legerdsebb elektronmikroszkopok, finom sebeszmiiszerek es kiilonleges vegyszerek segitsegevel erkezett el az elmiilt 500 ev alatt rdrakodott szutyok es durva rekonstrukcios prdbdlkozdsok alatt megbuvo eredeti Leonardo-festekpigmenthez es kczvondsokhoz.

3S'"'ffff "it/ir/fsi• /-m,my-i>y//y,/:.

,%/m rt/f/r/s/tcp ^Mrrpyrts ..4&amf. -

28

29

A festmeny 15 lab magas es 28 lab hosszii. Naponta egy postabelyeg nagysdgu teriiletet rekonslrudh... „A szkeptikusok altdl feltek, hogy ha letisztitja a rdrakoddsokat, semmi sent marad meg, csak a feher fal. 1796-ban Napoleon alakulatai nyilakal lottek az arcba (Jezus) es kovekkel dobdltdk - meg kivdjtdkjo par aposiol szemet...« »A festmeny iragikus sorsa 1498-ban, azonnal befejezese utdn megkezdoddtt. Milano nedves levegoje beszivdrgott a falba, melyen Leonardo dolgozotl, s annak hatdsdra a festek lehdmlott es eltiint egy feher peneszreteg alalt. Amikor az aggodo szerzetesek egy vedovdsznat 16gatlak ele'je. kondenzdll vi'zfutott le az arcon - azt toriilkozokkel ilatldk fel, tovdbb koplatvdn a festekreteget. Hozzd nem erto restauralok meg lovdbb romottak rajta: egyik hat ujjat adott Jakabnak. Vegiil is a II. vildgluiboru bombdzdsaitdl csak egy hajszdlon menekillt meg.« Minket itt az erdekel, hogy jol lathatjuk a Jezus Urunk jobbjan iilo noi alakot. Ezcrt kinagyflva illesztem ide es csak halaval emlekezhetOnk Leonardora, inert a szep noi arc mellett, melyre, az asztalig hull le Maria Magdala hosszii. szep haja, kelscgtelenftve az alaknak noi kivoltat.

De megmaradt es hirdeti azt is, hogy a muvesz - Leonardo da Vinci - a kozmikus vilagszemlelet kovetoje volt es nagyon jol ismerte a termeszet torvenyet. Azt, amit - az 6 idejeben is - az asztrologusok hirdettek es vallottak. Ugyanis az „Utols6 vacsora" asztal-tarsasaga, Jezus Urunk es a „tizenket" tanitvanya sorrendben es elhelyezesben ennek a ..kozmikus vilagszemleletnek" a torvenyet tiikrozi. A „torveny" pedig fgy mondja: »Foldiinknek eletet a NAP-sugdrzdsa ad. Ennek a sugdrzdsnak az ereje es minosege pedig az ..ekliptikdn" elhelyezkedo „tizenkel" dllocsillag-rentlszeren dtsziirodo napero Altai vdltozik. A ,.12" dllocsillagrenclszer mindegyikehez azonban egy-egy planeta tartozik, mely legnagyobb sugdrzd erejet a hozzd illetekes dlldcsillagon at kiildi a Fbldre. (Azt mar rudjuk, hogy a „I2" dlldcsillag-rendszert ma „Zodidk-bv"nek nevczziik.) A „kozmikus-tdrvenyt" dbrdzolja az tin. „vlldgcsillagkep" (vildglioroszkdp) a kb'vetkezokeppen:

Leonardo da Vinci a kozmikus uton!
„Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvem 32. oldalan kozlom az erdemes olasz miivesz „Utolso vacsora" nevii festmenyreszletet. Vizsgalodva neztem mindig e kepet es feltiint nekem az, hogy Leonardo - igen feltiino modon - valodi zsidonak festette meg Judast. Olyan dus szakallal, aminl azt a Mozesi Torveny rendeli (Moz. 111. 19/27. es 21/5.). Most megszereztem a festmeny teljes kepet es latom, hogy rdszleteiben olyan abrazolasokal mulat. amely egy kozmikus vilagszemleleti) egycn alkotasanak minositheto. Az „alkoto" tehat ismertc a tortenelmi valosagol es szemben allt a hivatalos egyhazi felfogassal. Vcgyiik hat sorba az abrazolt szemelyeket a kozmikus Rend szerint. Ezek kozott legfontosabb az a valosag, hogy a Jezus Urunk mcllctti - vagyis a ,jobbjan" 016 szemely nem Janos, hanem Maria-Magdala. Nagyon jol abrazolja noi mivoltat ennek a „tam'tvanynak" a hosszu hajaval es (a nagyi'tason jol lathato) noi kebellel. A noszemelyt jellemzo nagyon hosszura festett hajkoronaval, teljesen ellentctescn vannak abrazolva a tobbi tanitvanyok. Induljunk el a jobb oldali (asztal vegen 016) alaktol, aki a kanani SIMON. Kopasz., csak a ket halantckarol logo haja hosszu. A Jezusig abrazolt 6t tanitvany (Tadeus, Mate, Jakab, Janos, Tamas) - mind rovid hajii. Ugyanfgy Jezus Urunk masik oldalan, Maria-Magdalahoz er6k is mind „ferfi-hajuak". Tehat a muvesz ezaltal is olyan ertelmezest ad a kepenek, mely - az 6 koraban - igen nagy „eretneksegnek" volt minositve. Talan ez az oka annak, hogy csak egyetlenegy „egyhazi" kepe maradt meg, de ezzel nem sokat torodott az „anyas/.entegyhaz". Valoban csodanak minositheto a megmaradasa.
30

A planetak uralma a jegyekben. (A planetak regi hazai)

31

Latjuk, hogy a fuggoleges tengely bal es jobb oldalan feliil a Nap es a Hold hclyezkedik el az Oroszlanban, illetve a Rakban. A ket „egi szovetnek" csak egyszer szerepel az allatovi jegyekben, mindegyiknek csak egy haza van. A tobbi planelanak mar ket-ket haz jut, megpcdig egeszen szabalyosan: a kcl oldalon ugyanabban a sorrendben kovelkezik egymas utan a Merkur, a Vcnusz. a Mars, a Jupiter es a Szaturnusz, mindcgyik a maga jegycbcn. Meg kell tanulnunk, hogy melyik planetanak melyik jegy az otthona, melyik jegyben melyik planeta „uralkodik". Ha ezzel tisztaban vagyunk, a tovabbiakat konnyen megerthetjuk. De a phme'tdk csupdn a Nap kozponti erejenek kozvet/toi es dtalakitdl A termeszettik audi fiigg, hogy mikeppen, milyen mddosuldsban kapjdk es adjdk tovdbb a NAP erosugdrzdsdt (dr. Bakiay Ervin megdllapitdsai). »A NAP pozitiv, ferfias eroivel szemben a HOLD noies, negativ jellegu. Kiegesziti a Napot. A planetdk osi, eredeii kozmikus helyzelenek (es eriekenek) vizsgdlatdban telidl elsosorban a NAP-nak, mdsodsorban a HOLD-nak rdjuk irdnyulo sugdrzdsait kellfigyelembe venniink.« Most vagjuk ketfele a ..vilaghoroszkopot" a meroleges menten ugy, hogy kiteritve, Leonardo kepe fold illcszthessiik (lasd a kepet). Jezus Urunk a NAP es a Tanitvanyok - a rajuk illetekes planetahatas szerint - a „Napnak", vagyis Jezus Urunk erosugarzasanak (tanitasanak) kozvetitoi. A mellette levd SZUZ - Maria-Magdala szemelyeben - pedig igazolja a gnosztikus-evangeliumoknak azon alli'Uisat, hogy Maria-Magdala netnesak Jezus Urunk legkepzettebb tani'tvanya, hanem „hitvese" is volt, mikeppen lefrtam mar (lasd: JKPH. 32-33. oldalain). Igy a NAP es a SZUZ erosugarzasai elsodlegesen a sajat teriiletiikre aradnak, de ugyanakkor a SZUZ a Napsugarzas eros felfogoja, kozvetitoje a Fold szamara... mondja a „torveny". Tehat a kozmikus uton valo haladasban Maria-Magdala volt a Jezusi-vilagszemlelet Iegjobb megertoje, tanitoja es elettarsa a Mesternek, a Napnak, Jezus Urunknak. Erdekesen mutatja Leonardo kepenek kozmikus kiertekelese a „foszerepl6arulo" JUDASNAK - a semi nepek jegyeben, a Skorpioban - az eroszakos MARS altal bcfolyasolt szemelynek „beszoritasat" a „Merleg-Venuszi" PETER es a „Nyilas-Jupitcr"-i testvere, ANDRAS koze valo behelyezcsevel. Itt a ket „szaturnuszos"-sal, BERTALANNAL es FULOPPEL fejezodik be a kep. E ket tanflvany szaturnuszi kitartasara volt nagy sziiksege Andrasnak (mikent az egyhaziak frjak), a „szkitak" foldjen vegzett munkajara. Ennek mai eredmenyekent tiszteli a „kcleli ortodoxia" Andrast egyhazalapitojanak. Andras vedo karja kinyulik Maria-Magdalena fele - Judas mOgott - szinte azert, hogy Judas meg se erinthesse 6t. igy kapcsolja egybe Leonardo Petert, Andrast Maria-Magdalaval. A Hold a hazabol, a „Rak" csillagkepbol tortend „gyengebb" sugarzasnak jelkepe Tamas mutatoujja, melyben a Hold negativ volta mutatkozik meg, de csak ezert, hogy a Napero (Jezus) ercjevel hatasat meg a mellette levo „Ikrek32

re" is kiterjessze, a Merkur jotekony es pozitfv lulajdonsaganak fokozasaval. Tam^s apostol meggyozodese csak erositette a ket testver - Janos es Jakab munkassagat annyira, hogy Jezus Urunk „BOANERGES" nevet adott e testverparnak, ami annyit jelent, hogy a „mennydorgcs fiai" (Mark 3.17.). A kozmikus uton val6 haladasban Jezus Urunknak igen nagy segitoje volt az „Ikrek" pozitiv tulajdonsagat, a munkaban ervenyesitd „harom" testverpar: Janos es Jakab, Peter es Andras, Tadeus es kanani Simon. E harom testverpar szinte cgymast valtva teljesi'tik az „Ikrek" pozitiv merkuri feladatait. Igy pi. Janos es Jakab gyujtottek 6ssze mindig a nepet, amikor Jezus Urunk a „hegyen". vagy a „to mellett" hirdette az Iget, de az Ur „vigyazoi, 6rei" biztosan Peter es Andras voitak, akik meg akartak 6t vedeni akkor, amikor a Getsemane-kertben a zsido csocselek - Jiidassal az elen - elraboltak Jezusunkat. Az evangeliumok csak Petert emlftik, hogy kovette Mesteret a szanhedrinbe is, de Andras biztosan ott volt vele. A kanani Simonra es Tadeusra harult azutan a Iegnagyobb feladat a fellamadas utan, amikor az Isten-Anyat, Mariat es Maria-Magdalat vedik, ovjak es kiserik Edessaba ABGAR kiralyhoz. De folytassuk Leonardo szemelyeit. K8vetkezo a „f61djeiu" „Bika-V6nusz"-i tulajdonsagokkal rendelkezo MATE (a vamszedo), aki bar josagos, de a „tenyeret tartja" a tobbi fele. Igy mutatja meg Leonardo nekiink ezt a Matet. Vegzodik az „asztal-tarsasag" a KOS-i tisztalelkusegii, de „Mars"-i erejii TADEUS-sal es testverevel, a „Halak" bolcsessegevel es „Jupiter"-i josaggal megaldott kanani SIMON-nal. Ennek a „Simonnak" adta Jezus Urunk a „PAL" nevet es fgy 6 az igazi „Pal apostol", nem a zsido-keresztenyseg Saul rabbija. (Ezt reszletesen bizonyitom Jezus Kiraly - a Partus Herceg cimii konyvem 332. es kovetkezo oldalain.) Leonardo kepet igy elemezve es a kozmikus utra vetirve, a kovetkezoket eszlclhetjuk: 1. Maria-Magdala van Jezus Urunk mellett, nem Janos, mikent azt az evangeliumok frjak. 2. Csak „tizenegy" ferfit abrazol. Miutan az „Utolso vacsoran" Jezus Urunk tizenket tani'tvanya vett reszt - igy Maria-Magdala is a „tizenkett6" egyike, - tehat „apostol", amikent II. Jdnos Pal papa elismcrte az 1998. 6vi hiisveti, „ex urbi et orbi" nyilatkozataban. 3. Leonardo szerint csak „egy" JAKAB apostol Ietezett es ezt tokeletesen igazoljak a „gnosztikus-evangeliumok" frasai, ahol megtalaljuk „Jakab titkos konyvet" is. (The Secret Book of James). De testvdre - Janos - sem marad le mogotte, mert az „Acts of John" cimii gnosztikus frast meg a Nag Hammadi evangeliumok elott talaltak meg, es errol Leo papa (447-ben) igy nyilatkozott: „nemcsak elfelejtendd, hanem tuzre vetve, elegetendo". Miutan pedig az „eretnekek" (vagyis a nemzsido Jezushit kovetoi) tovabb is hasznaMk, tanftottak es terjesztettek, a 2. nfceai zsinat hivatalosan megismetli ezt az fteletet, harom evszazaddal Led papa utiin, 797ben.
33

Meg kell meg emlftenem Tamas apostolt, aki valoban HOLD-kent szerepel a tanftvanyok kozott, Jezus Urunk Nap-erejet, tanftasat legjobban ertelmezve es irasban reank hagyva. Emlekezziink ra es tanuljuk is meg azt, amit frasban rogzftett az tin. gnosztikus „Tamas evangelium"-ban. Itt elmondja Jezus Urunk tanitasat az „Isten Orszagarol", fgy: »Akik azt akarjdk veled elhitetni, hogy az „Isien-Orszdga" az Egben van, akkor tudd meg, hogy a madarak dotted ernek oda. Ha azt mondjdk, hogy az a .Jengerben" van, akkor a halak fognak megelozni. A valosdgban ez sajdt magad felfedezesenek birodalma, mert Isten Orszdga „benned" es a „kornyezetedben" van. Ha Te felismered bnmagadat, akkor j 61 tudod majd, hogy istenfiukent, az Eld Isten fiakent, mil kell tenned. De ha nem ebredsz bnmagadra, belezuhansz a szegenysegbe es Te magad vagy a Szegenyseg, a Nincstelenseg!« (Atvettem a „Nag Hammadi Library 119-bol, Gospel of Thomas 32. 19-33.) * * * Az egyhazi muveszet termekeinek mondanivalqjat csakis ugy tudjuk megerteni, ha megtalaljuk az alkoto mtivesz eletfelfogasat. Leonardonal sikeriilt felfedezni kozmikus gondolkodasmodjat es kozmikus uton valo haladasat. A megfejtest, a kiertekelest a kozmikus torveny megadta. Nezziik a tobbi alkotasokat is hasonlo modszcrrel. Talaltam cgy masik festmenyt is, mely szinten ekesen bizonyftja azt, hogy a zsido-keresztenysegiink labilis tanftasait sokan egeszen maskeppen ertelmeztek. Jezus Urunkat nem hittek - a zsido acsmester genealogiaja szerinti David fianak, hanem a NAPISTEN fianak, akit az itt oldalon bemutatott festmeny szerint en is ugy nevezek: A Feny Fia „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvem 119. oldalan kbzlbm azt az apokrif-evangdliumot, mely Jezus Urunk fenybol tSrtent szuleteset mondja el. Egy kozepkori festmenyt is bemutatok, amelyik megoroki'tette az evangeliumi szoveget. Ism£telten nem tartom „veletlennek", hogy a konyvtaram rendezese alkalmaval „kiesett" a sok konyv koziil egy regi „Westermanns" nemet havi folyoiratnak 1960. 6\i 12. szdma, mely a berlini muzeumban levo, hires festmenyeket kbzli. Boldogan talaltam meg benne Fra Filippo Lippi (1406-1469) itt bemutatott festmcnyet, mely ugyancsak a fenybol sziiletest abrazolja. De a muvesz arrol is tudositja a nezdt, hogy a kozepkori keresztenyseg Szentharomsagaba Jezus Edesanyja - Sziiz Maria - is beletartozott. Ugyanis csak az Egbol Ietekint6 „Feny Atya", a most szuletett „Feny-Fia" es a mellette terdeplo „Feny-Sziize" van a „gl6ridval" korondzva... es ez az elteto „SzentHaromsag". De csodalatos az is, hogy a kepen a „Szent Solyom" a lelekhordozo. Belole arad a feny, hogy gyermekke valtozzon. Szinte igazolja mind36

azt, amil az emli'tett konyvem 259. oldalan frtam. „INRI es a Solyma" cimti fejezetben. Ismet arra kell gondolni, hogy ez a kcp is elkeriilte a romai egyhaz kozepkori inkvizicidjat, es megmaradt nckiink, ekes bizonysdgakent annak, hogy az igazhitu miivdszek lelkivilaga - szinte „6si oroksegk^nt" - tartotta meg a nemzsido jezusi hagyomanyt, mert ennek a festmenynek a ..mondanivaloja" nemcsak ellenkezik, hanem szemben all az evangeliumok tudositasaval. De erositsilk meg ezt az allitast. Amit e festmeny abrazol, az kitorli az emlekezetbol a David-fia tedriat, a zsido acsmesterhez valo tartozas mesejet es boldogan hirdeti: „megsziiletett nekiink a „Feny-Fia". Az „igazsagot" hirdeti akkor is, amidon a veriinkkel testet oltott „Sziiz Mariat" a Szentharomsagba sorolja es a „szentlelket" a szent solyom kozvetftesevel kiildi a „Gyermekre", aki a mi „Udv6zitonk" LETT, UrunkIsteniink iidvterve szerint. Nagyon fontos nekiink az, hogy a Kr.u.-i 15. szazadban meg el az a „szentharomsagi-tudat", melynek legekesebb bizonyiteka a magyarok „Szentkoronaja", ahol Jezus Urunk partus kiralykent es a Szuz Anya partus kiralynekent van abrazolva. Ugyanis, ha a Magyar Szentkorona keletkezesi idejeiil az Adiabene-dinasztia korat (Kr.u. 4. szazad.) vesszuk alapul, akkor minden zsido-kereszteny ideoiogia ellenere - meg 1000 ev mulva is el a „FenyAtya-Feny Sziize-Feny Fia" szentharomsaganak a tudata. Mondhatjuk azt, hogy a kald-partus-hun-magyar hagyomanyok ereje ervenyesiil itt, melynek alapjat azok az osi profeciak kepezik, ahol az isteni kinyilatkoztatas a kald-Sziizanya - „INNANA" - emberi testet-olteset rendeli el. Talan azert talaljuk INNANA kepjelet igy, ahogyan itt bemutatom. A „kettosIslen Anyakenl",aminl azt abrazolom Kaldeatol Ister-Gamig c. konyvem III. koteienek 180. oldalan. Vehetjiik a kepjelet az „Isteni elrendeles'* elso abrazolasanak is, ahol az cgyik az „egi", a masik meg a „F61don" MAJD testet oltendo Isten-Anyat jelenti. Kaldeus oseink logikus gondolkodasa nyilvanul meg itt is, eppen ugy, mikent az osszes „kepjelekben" is, amelyek valojaban a szimbolizmus kifejezdi es maguk is szimbolumok. A magyarok Szentkoronajanak „Szentharomsagat" megrontotta a zsidokeresztenyseg inkvizfcioja. Nekiink nemzeti mitossza lett az eredeti forma, ahol Boldogasszonyunk is a Szentkoronan tiindokol. De sajat letezesiink is mar mftoszi valosag, mert miota „magyar" letezik, azota pusztitja a titkos es a rajta eloskodo idegenseg. (Ma „massagnak" ismerik ezeket a „magyarul beszeloket".) Ha mar az uralkodo „massagrol" beszeliink es a „Szentkoronankat" is cmlftjiik, hozza kell tcnni azt is, hogy napjainkban a zsido-keresztenysegunk
38

vallasainak vezet6s^ge (a Vatikan es a protestansok vilagszovetsegei), mindmind ennek az „uralkodo-massagnak" a szovetsegesei. Ugyanis a zsiddkcresztenysegnek a liturgiaja altal felmagasztalt zsidosag - mint Jehova-Isten kivalasztott nepe - a hazankban uralkodo „massag"-ban poiitikailag erte el azt a diktatorikus hatalmat, amit az egyhazak a „vallas" utjan gyakorolnak. Fontos ezt tudni, mert a zsido-kereszteny egyhazi segftseg nelkiil ezt sohasem tudtak volna clerni. De nem politikai sfkra akarok vdndorolni e sorokban, hanem azon csodalkozom, hogy a zsido-kereszteny romai katolikus magvarorszagi egyhaz vezetos^ge miert nem torodik a magyar Szentkoronaval, amirol ugyanezen egyhaz altal megirt „magyar" tortenelemben azt allitjak, hogy „Szent Istvan kapta „apostoli koronakent" a romai papatol..."? Azert kerdezem ezt, mert ugyanennek az egyhaznak ket masik ,.szent targyat*', a „szent jobbot" es a „Gizella-ereklyet" szinte „szentsegkent" kezelik. Miert nem kap a „Szentkorona" is hasonlo megbecsulest ugyanettdl az egyhaztol...? Miert hagyjak ezt a szinten „szent ereklyet" a Magyar Nemzeti Muzeumban egyszerii „kiallitasi targykent". erdemteleniil heverni...? Megkfserlem a valaszadast a magam „eretnek" mddjan: a zsidd-kereszteny romai egyhaz nagyon jol tudja azt, hogy a Magyarok Szentkoronaja sohasem erintette a „szentnek" nevezett, de soha azza nem avatott I. Istvan kiralyunk fejet, hanem az eddig homalyba boritott "Almos-Jezusi-Adiabanikiralyi dinasztiahoz" tartozik. Ezert nem torodnek vele. Viszont a „szent jobb" es a „Gizella-ereklye" azokhoz tartozik, akik 1000 evvel ezelott atadtak a hatalmat az idegeneknek. Itt megint „uj" torlenclmct kell hirdetni es letaposni az eddigi tanftasokat. Kezdjiik ott, hogy: I. Istvan (Szent Istvdn) meghalt 1038-ban ugy, hogy hazankban nemctek uralkodtak es Gizella, a gyilkos es arulo intezte az uralkodas jovojet. Az „idegen uralom" tetofokra azonban Salamon (1063-74) koraban kerult, amikor nemcsak nemetck, hanem izmaelitak es zsiddk tomege erkezik hazankba es osszcfogva puszti'tjdk a magyart. Salamont a tortenelmi tanitas szerint I. Giiza (1074-77) gyozi le, azonban az idegeneket pusztitb es legyozo „magyar kard" Las/16 hadvezer kezeben van, aki tronra lep Geza utan es 1095-ig uralkodik. Ez az 1. Laszlo kiralyunk tisztitja meg hazankat az idegenektol. akik fejvesztetten menekulnek elole. Elkiipzelheto, hogy mennyien lehettek. hiszen az Srulo I. Istvan utan 25 ev utan tr6nra lepo Salamon mar csak jobban »magyartalanitja" az I. Istvan es Gizella, meg Peter altal „idegenne" valt orszagunkat. Mivel a nep nem felejtette el azt, hogy I. Istvan volt a „nagy aruld", amikor a magyar nepet az idegenektol megtisztit6 I. Laszl6 kiralyunkat dicsoiti, ez a „magyar" kiraly kiemelteti sirjdbdl az orszdgveszto I. htvdnt es az 6si torvenyek ^rtelmeben levdgatja az drulojobb kezet. Ezt az idegen, zsido-kereszteny papsdg kaparintotla meg es - mivel eletuket es birtokaikat ennek az I. Istvannak koszonhcttek - „szent jobb"-kent adtak at, egyhazi pompaval az utokornak. Miutan pcdig a nep istenftclte I. Laszlo kira39

lyunkat, es emleket halala uian is vallasos kegyelettel apolta, az egyhfc „szentte avatta", hogy „Szent Laszlo" dicseretevel es imadataval sikeriiljon a Nepet is a zsido-keresztenyseg jarmaba tenni... es ez sikeriilt is. (Megjegyzeskent emlitem, hogy ugyanezt csinalta a romai egyhaz Japdnban, az fin. „evangclizacios" eljarasaban. Az ottani „ten'tes" legnagyobb ellensegeit „varatlanul vagy hirlelen" bekovetkczett halaluk utan szentte avatta.) Igy lett azutan a nephitben elo Szent Laszlo-hagyomany az ,,uj vallas" erdekehcz kapcsoltan (anftva. Le kelletl frnom ezt a valosagot akkor is, ha a targyalt temakorbe nem egeszen illik bele. De azt is javasolnam, hogy a Szent Laszlo emleket 6rzo legendakat es abrazoldsokat at kellene ertelmezni a magyarsagtudat szcrint, elhagyva a zsido-keresztenysegii egyhazi erdek hamis magyarazatait. A „szent jobbal" kapcsolatban pedig azt kerdezem a torteneszektol: „van-e valami mas logikus magyarazal az arulo I. Istvan kiraly ,jobbjdnak" levagasdra, mint az, amit elmondtam..."?

Fra Filippo Lippi keperol
E tortenelmi kitero utan ide iktatorn az emlitett aranyos munkatarsamnak a velemenyet errol a keprol, hiszen mindent egyiitt targyalunk meg ehhez a temakorhoz tartozo kerdesckben, es nagyon boldog vagyok, hogy egy lelkes es magyar tanacsadom van ebben a szakmaban. Igy fr Agnes: »Nagyon erdekes Fra Filippo Lippi kepe es foleg az alakjai, melyen eltunodlem rajluk. A Szent Csalad csoddlatos megjelenitese, s a szakdllasferfi elgondolkozlalo. Bizlos, hogy nem a „zsido Jozsef". Oreg is, is „fbldon tiili". Amint nezegettcm, az otlott fel bennem, hogy a kep elrendezeseben a Szent Gyennek a Foldon giigyog, mivel leszdllt kozenk es emberi alakot Sltott. Az Anya orvend es a Gyennek fole bond vigyazva. O is a Fold-Anya testen terdepel, defeje Eg es Fold kozott van. Az Atya a Mennyekbol sngdrozza dlddsdt, az O sajdt regiojdbol. Az angyalka jdhet-mehet, viszont a „szakdllas ferfi" valahol Eg es Fold kozott imddkozik. Ezert ugy ereztem, hogy taldn „kapuban" all a vildgok kozott. Lehet esetleg Szent Peter?« En ugy gondolom, hogy jol latja az imadkozo, szakallas alakban „Szent Petcrl", hiszen ezcn a kepen valosagban a „Mennyorszag kapujaban van". A „Szent Csalad" ezen a kepen a „Feny-Atya", a „Feny-Sziize" es a ,.fenyb61" embertestet 6lto „gyermek", aki a foldre szallt SZERETET-kent a mi Odvozitonk lett, de itt a hivo miivesz csodalatosan abrazolta a „Feny-Fianak". Amikor az ember ilyen miiveszi alkotasokat lat, csak megerosodik a Turini Lepel csodajaban. Abban a hitben, hogy Odvozitonk a „fenybol" LETT 6s amikor befejezte foldi kiildetcset, „Fennye" valtoztatta embertest6t. Itt csak azt
40

az egyet nem ludom esszel felfogni, hogy II. Janos Pal romai papa ezt nem tudja mcgerteni...? De - mar vilagos mindenki elott, hogy azert nem ismeri igy el a valosagot, mert - ha hiszi es vallja a „Feny-Fiat", akkor a zsido-Jezust nem tudja mindennap „felaldozni" - a maig felgyiilemlett iszonyii sok ,.biinok bocsanatara".
* * *

41

Valtoztatok a teman es bemutatok egy olyan festmenyt, mely tokeletesen beillik a „Ji§zus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvemnek „Harc a Jezusi Or5ksegert" cfmii fejezetebe es az ott irottakat - taian igy mondom - „vilagviszonylatiiva" tcs/.i. Ism6t aranyos munkatarsamra - Agnesre - hivatkozom, mert 6 kuldte meg az un. „Lorettoi Sziiz" kepet, mely a New Orleans-i muzeum tulajdona es 1998-ban tobb eszak-amerikai varosban lett kozszemlere kiteve. De bevezet^skent el kell mondanom, hogy az USA-ban a zsidok az „els6" letelepedokhoz tartoztak, akik itt „titkos tarsasilgokat" alakftottak, es Europabol dtvittek es megszerveztek itt is a szabadkomiivesseget. (Sok munka foglalkozik ezzel a temaval es egyesek szerint Abraham LINCOLN is ..vakolo" volt es - alh'tdlag az „Eszak Del elleni" haborut is ok inditottak meg.) De most nfoziik a „Lorettoi Sziiz" festmenyt.

A Lorettoi Szuz
Agnes ezt a kepet a kovetkezo velemenyadassal kuldte meg: »A legfrissebb csoddlaiomat egy XVII. sz&zadi olajfestmeny, a „Lorettoi Sziiz" vdltotta ki. Ismeretlen spanyol (gyarmatosito) mi'tvesz alkotdsa, s valahogy nagyon elter az dltaldnos valldsos Szuz Anyu dbrdzoldsoktdl. Tobb kerdest. mint vdlaszt rejt magdban, s itt hadd idez.zem a mu'kritikus Jane Grau vele kapcsolatos megfigyeleseit: .Miert van a Madonna szobrokkal koriilveve. a tradiciondlis kerubok (angyalok) helyett? Miert nincsenek karjai? Mit jelentenek a gyertyatartdk? Miert kopott (elettelen) az area? Aztdn meg Idtszolagos ellentmonddsokat kell egyeztetniink. Ez a portre arcdtlanul, a profdn materializmus melle helyezi a szentseget, az egyhdzat, az Isten Fiat es a hitet. Hivok gyakran fordulnak Mdridhoz — aki egy elerheto lelekdpolo megertesert, megbocsdtdsert es nyugalomert. Ez a hatalmas Loretto Dama regdlis oltozeteben inkdbb uralkodonak nez ki, mint egy matriarchdnak. Mit probdl mondani a megjelenitoje? Maga a festmeny, s a felvetett kerdesek meggondolkoztatjdk az erdeklodot. En is elti'inodtem a konflikcidkon es a furcsasdgokon, s mivel minden ..Madonna" erdekel, elbeszelgettem egy kicsit vele. A Lorettoi Sziiz — mivel valldsos szellemu festmeny - valosziniileg megrendelesre keszult. A muvesz kellett, hogy ismerje a ..templomi rendet" es az egyhdzi ..irdnyfdozdfidl". Vajon ismerte-e a Hatalmas Anydt? Tudott-e a kit MdridrdI? Tisztelte-e az Egyhdzat. szerette-e a Szuz Anydt es gyermekel? A festmeny kivitelezese. a paldst remekmii realiszlikdja es a kep perspektivdja arra enged kovetkeztetni, hogy afestd ura mestersegenek. Technikailag azt tudfesteni, amit akar. A Madonna tehdt pontosan ugy jelenik meg elottitnk, ahogy dt a muvesz meg akarta orokiteni. A kepen seimni sent veletlen. -12

/. Ha vakon valldsos volt, s nem ertette az Istenanya jelentdseget, csak az egyhdz domindld erejet, akkor lehetseges, hogy a kip nem mas, mint fenyiizd be/so dekordcio, amitol majd terdre eshetnek a hivok. 2. Mdsodik gondolata a szemleldnek esetleg az lehet, hogy a mester tatdn nem is volt hivo ember. S ha nem volt hivd, akkor kajla mosollyal, merev nagyzoldsba rejtetten giinyolni kivdnta az egyhdzi hipokrdcidt. 3. Ha viszont lelkeben Istenhez kotddo volt, s ismerte az igaz evangeliumokat, akkor alkotdsa teljesen mas hagyate'kot ajdndekoz az utdkornak, mint afent emlitett fejtegetesek. Ezt a rejtett hagyatekot veltem en felfedezni a nehez paldstba burkoll Istenanydban. Amikor megpillanlottam a kartalan noi a/akot az apro, koronds gyermekfejjel a vdlldn, elszorult a szivem. Area sziirke, szenvtelen, mint egy halotti maszk. Ismerjiik a spanyol festok munkdit, a kornak megfelelo nehez. tuldiszitett ruhdzatokat, de ez a paldst nem csak ornamentdlis ruhadarab, hanem egy testi, lelki bdndn. Ez a Maria erinthetetlen, nem csak erintetlen. Titkot tart, nem csak titokzatos. A gyermeket nem oleli karjaiban. mint anya, hanem a szive foldtt lebeg eterikusan, testetleniil egy golydbison. A kdriilotte imddkozd alakok sem valodi emberek (szentek), hanem azok kobe merevedett mdsai. Ennyi kiilsosegesseg, s ily nagy elszigetelt fdjdalom. Festhet-e egy muvesz ekkora megbilincseltseget erzeketlenid? Nem gondolndm. S azt sem gondolom, hogy az a „ Lorettoi Sziiz " Maria lenne, Jezus Urunk Edesanyja. A festmenyen szdzadok ota bdrtonpaldsljdba zdrt noi alak azt suttogja nekem, hogy „En a Fekete Madonna vagyok". Az a No, aki Jezust ismerte, szerette es hitte. Az, kinek Jezus feltdmaddsa utdn eldszor megjelent. Az, akit a hamis egyhdz megaldzott. Az, aki ismeri a titkokat, s aki az igazsdgot hirdeti: „Az vagyok, aki az utolso vacsordn a Mester jobbjdn Hit. az, aki magdban hordozza a mult valosdgait. En vagyok Maria, a Magdalai. En, a gyogyerdt hordozo. " Az ismeretlen miivesz nem minket gunyol ki, de alkotdsdval az egyhdzat sem tdmogatja. Inkdbb ilgy erzem, hogy a dagdlyossdg leple aiatt becsiisztatta velemenyet az Atydk berkeibe, ahol ily megjelenitesben munkdjdt kritika nem erhette: viszont az abban elrejtett kerdojelek sertetlenul megoriztettek korunkig.« Igy ir Agnes, amihez en az alabbi velemenyt fuztem hozza:„01vashattad konyvemben a „harcot a Jezusi orokscgert". A „korszakvaltasra" akarjak a szinte 1000 eve miikodo tarsasagok a „Vilaguralmat" atvenni es ebben szOvetsegesuk a Vatikan. A romai papa is. Ezt a „szovetseget" es vilaguralmi celjat szimbolizdlja az Altalad megtalalt „Lorettoi Sziiz" nevezetu festmeny. J61 latod azt is, hogy itt a „szent alak" nem a „Sziiz Anya", hanem a „fekete Maria", a zsidonak velt Maria-Magdala, a vilaguralmi dinasztia „6sanyja", elso kiralynqje.

43

Ugy gondolom, hogy az alkotomuvesz ismerte ezeket a .,titkos tarsasagokat". Talan kozttik is elt, de feltetienul „hivo" volt, mert Mariat gl6riaval abrdzolja. Vegyiik sorba a reszleteket. A Paldst: jol mondod, hogy „titkot tart". A fcstmeny lcgnagyobb reszct tcilti be es fgy mercteiben is kifejezi a „fekete-Mariahoz" kapcsolodo titkos szovetscg hatalmat. De tudosi't annak szervezete>6l is, mert a palast felso resz6n ket hatarvonalat, - a nyaktol jovo kisebb es a vallaktol indulo nagyobb - csipkelancot huz. Ezeknek legmclycbb pontjan ket - csaknem egyforma - olyan di'szi'tcst talalunk, mely a palaston nem ismetlodik meg. Az arc alia al6l indul a „felso" es itt bemutatom: ez egy „emberarc ket olelo karral" Az „also" is ilyen, az arcon vegzett kis valtoztatassal. Gondolkodjunk csak, hogy mit is jelenthel cz a szimbolum...? En ugy velem, hogy a felso csipkelancba zartak a titkos tarsasagok szuk es keves szamu „nagymestertanacsat" jelentik, az emberarcii „nagymesterrel".

Kinagyftva bemutatom az arc alattit, az arcot a papai koronaval es a gyermeket a gombbel, mely Foldiink jelkdpe. De az „also" emberarcot is lathatjuk a papai kereszt behelyezesevel. Tehat az „als6" fcltelleniil a romai papat jelkepezi, es a nagyon hosszu csipkelancban levo motivumok a „vatikani szervezetek"-et jelentik.
45

Gbmb a koronds Gyermekkel: Ketsegteleniil a „F61dgolyot" latjuk itt, melyen uralkodik a zsidd Jezus es az abrazolt Maria-Magdala naszabol sziiletett „zsido fia"... es MA a leszarmazottai. Az also „emberarc" valosziniileg a szovetseges r6mai papat. A hosszu csipkelancban pedig a „vatikani-szervezeteket" tiintette fel az - ismelelten - „beavatott" festomuvesz. Minden, ami az also csipkelancon ki'viil az, talan a zsido-keresztenyseg millioinak szimboluma. Jezus: a fcslmenyen erzekeltetve van, abrazolas nelkul. Valahol MariaMagdala mogott lehct, mert az oldalt imadkozo alakok nem a „Lorettoi Sziiz" fele fordulnak, hanem „mogotte" imadnak Vaiakit. Ez tehat nem lehel mas. mint a zsido Maria-Magdala ferje, a zsido-Jezus. A ket angyal az egt'f gyertydkkal: Jehova-isten kuldott ket „angyalk£t". akiknek a gyertyafenye jelzi az „isteni-hozzaalMst", mert Maria-Magdala fejc mellett ketoldalt 16go lajnpak nem adnak fenyt. A szimbolizmus szerint: ami „sotetben" van, az „titok". igy fejezte ki a miivesz a „beavatottsagat" is. Viszont ezekrol a „vak-lampakrol" lelogd kerelekben imadkozo alakokat latunk. Ezeket csak az eredeti kepr61 lehetett jol latni es igy megtudjuk, hogy az egyik a „tanfto Jezus" es a masik az „iidv6zult" Sziiz Maria, Istennek Szentanyja. Igy tudosft Agnes: »„Amikor megldttam az eredetil, megrendito hatdssal volt rdm. ugy tunt, mint egy halotti maszk. Mint ha tnaga az „ istenno-figura" csak dlarc lett volna, vagy egy titkokat rejto szarkofdg. A fdle boruld eg-kupola a csillagokkal es a Nappal szerintem nagyon jelentos, kiilonbsen, mivel az imadkozo alakok afele neznek, nem csak a Madonna moge. A ket fiiggoldmpds bar gyeren, defelfele vildgit. A kepen semmi nem 46

el, csak a ket kis „ meddlion-vakablakban " feltiintetett Jezus es Maria. A „Fekete Madonna" mintha az egyhdzi merev dogmat reprezentdlnd, s a papal disz-korona a fejen a hierarchidt szolgdlnd. A gyermekfej a foldgolyon biztosan a judeo-kereszteny egyhdz vildguralmdt fgeri, s most Idttam, hogy a golyobis hdrom reszre van osztva egy abroncscsal. Vajon az nut jelenthet? Hogy a jest6 kit, mil szolgdlt, nehez nekem klsiitni, mivel az ,.lgazi" Jezus es Anyja, Maria a void, eld alakok a kepen. Minden mas felepitett, kiagyalt struktiira." Ezekrol a „vaklampakrol" lelogo kereteket is kinagyftva - egymas melle tettcm es igy a jobboldaliban lalhatjuk a „glorias Szuzanyat". Szinte tokeletes abrazolasa a mindennapi imadsagnak: „Udvozlegy Maria - malaszttal vagy teljes". Tehat a festo az „egi-Anyankal" lelte ide. A masik keretben a „f61don-jar6 Jezust" latjuk, amint „partus modon" int jobb kez^vel. Gondolom, itt a rank maradt „tudast" akarta a miivesz kifejezni. Mivel „mind a ketto" a zsido-kereszteny egyhazban „nem kivanatos", nagyszerii abrazolas a „vaklampakr61, bezartan valo lebegtetes" az eg es fold kozott. Hogy az olvaso jol megertsen: Mdriu-Szu'zanydnkat..." nem imadjuk, csak tiszteljiik"...mondja az egyhaz. Ezert imadkozzak az Udvozlegyben igy: Jmadkozzal erettiink, biinosokert"...pedig ez a szoveg jobb lenne: „Hallgasd meg a mi konyorgesunket es maradj veliink draga Egi Anyank!" Jezus... azaz a Tudds: „En ezert jottem, hogy senki se maradjon sotetsegben." Ha „tudsz" es ismered az „IGAZSAGOT"...eretnek vagy, mert csak annyit „tudhalsz", amennyit zsido-kereszteny egyhazad neked lanftott. Most az olvaso azt kerdezheti, hogy miert foglalkoztam ezzel a festmenynyel? Kerdessel felelek: „Miert van ennek a kepnek egy „vandorkiallitasa" az USA-beli varosokban pontosan a „korszakvaltas elott...?"

47

IV. A Kald-Partusokrol
,,Kaldeatol Ister-Gamig" cimii konyvem I. kotetenek 63-66. lapjain kozlom egy Kr.e.-i 3. evezredbol szarmazo ekiratos tabla megfejteset, mely bizonyitja azt, hogy ebben az idoben a Deltengertol (mai Perzsa-obol). az eszaki hegyekig (Kaukazus) egy-azonos nyelvel beszeltek. Az ekirat a deli-tenger folotti reszt nevezi KAL-DA neven es a nagy hegyekig terjedo, eszaki resz neve SU-BIRKl, azaz a SU-BIR, SABAR, SZABAR nep orszdga. KAL-DA... a „KAL"-ok telepiilese, mert a „DA" helyhatarozo rag a sumerben es a magyarban is, amikeppen megtalaljuk EROS-D (a), KOVES-D (a), vagy ER-D stb. helysegneveinkben. De hasonlo szokepzes az „6vo-DA", varro-DA, iro-DA es a KAL-LU-DA (kaloda), ahova a zsidd-kereszteny-romai inkvizftorok szorftottdk be ki'nzasra a kozepkori „KAL"-okat, akiket mdr MAGUS-nak neveztek ebben az idoben. Dr. Bobula foglalkozik reszlctesen a „kdld" - „kdldeus" temakdrrel es nagyszerii konyveben5 elmondja, hogy a semitologusok mily probldmava valloztattak a ldtezesiiket is. Mindenesetre Diodorus Siculus allftja, hogy „a kaldeusok voitak Babilonia Sslakoi es papi testuletet kepeztek, ahol a tudomdny apardl fiura szallt". Lcnormant ehhez azl teszi hozza. hogy „a sumfrok a legfelsobb papi osztalyuk tagjait hfvtak „KAL-U"-nak. Deimel szerint a sumi'r fopap neve: tjKAL~MA.H(u)". Itt latjuk a ,,KAL" es a ,,MAH", vagyis a ,,kald". „kaldeus" es a „magus" szavak ertelmi azonossagat is. Tehat ok voitak a „tudas" orzoi 6s fejlesztoi. Sir Woolley meg is mondja konyvdben6, hogy: „az osszes nepek kulturajanak gyokere (es itt felsorolja 6ket), bele^rtve a gorogoket es a hebereket is, a kdldeusokndl talalhato. Miutan konyvenek ci'me: „UR in Chaldea" (UR Kaldeaban), mar meg is erkezliink az I. fejezetben emlftett Ezekiel profetahoz, aki „emberkent lalta az Istent a kaldeusok foldjen". Es ez a judaiak babiloni fogsaganak ideje, a Kr.e. 7. szazad, amikor meg leteztek a kaldeusok ekiratos konyvtarai a kafd dicsoseg tundoklo ujrasziiletes^vel az ,,uj-babiloni kald" birodaiomban. Ez a Biblia altal is emlitett idoszak, amikor a „kald-kiraly" - Nabukodonozor Danielt, a „magusok mesterenek" nevezi.7 Szomoruan vegzodOtt ez a kald uralom az arulo es a zsid6 Eszter dltal „elbajolt" Nabonid kiraly nemzetolo cselekedetevel, amit a zsidok meg ma is iinnepelnek a „purim"-nak nevezett gyilkolasokra valo emlekezessel.
6 7

Talan jo lenne, ha a bibliai „Eszter kOnyve" cimii irasban, annak elolvasasaval mindenki meggyozodne arrol a gyiiloletrol, amivel a zsido nep a kdldeusokat pusztflotta. Dr. Bobula jogosan kerdezi meg emlftett konyveben, hogy ennek az „uj-kaldeus birodalomnak" osszeomlasa utdn mi tortcnl „Babylon bolcscivel." Szerinte (es a tortenelmi valosag is azt mutatja) ezeknek a „kaldmagusoknak" nagy resze atelt minden babiloni pusztftast es ott maradt. Masik resze a Kaukazus hegyeiben hiizddott meg, es ezek alkotdi az un. „luristani bronzoknak". Harmadik resziik MEDIABAN, az ottani tcstvernepnel telepedeit le es ezek a tuleloi a VAN-to mellett megalaki'tott Kald-Birodalomnak, melyet a torteneszek „az emberi civilizacio csiicspontjanak clereset letrehozo" allamnak neveznek.8 Jezus Urunk eleteben ez volt az „ADIABENE-Kiralysag" terulete, EDESSA fovarossal es itt, Ormenyorszag mellett volt uralmon az a kiralyi dinasztia, melybol Jezus Urunk Edesanyja - ADIABENE-KHARAX MARIA - szarmazott. De igen elore ugrottunk a tortenelemben, mert a kaldeus-mdgus tobbseg kozpontja MEDIA volt. Itt ringott a bolcsoje egy ZOROASTER-nek nevezett magusnak, a rola elnevezctt vallas alapi'tojanak. Mivel „Zarathustra" neven is nevezik 6t a kulonbozo nyelvek szerint - sajnos vannak olyan lelkes magyar honfitarsak, akik ebbol a nevbol „Zsarat-ostora" elnevezest latnak valosagosnak. Kald nyelven pedig igy van ez a nev lei'rva: „ZA-RA-SUT-RA", amit ugy ertelmezhetunk, .,TE FENYADO". Valoban a „feny" vallasat hirdeti 6, melynek kozeppontja „ANAHITA", vagyis a ,.Feny-Sziize". Szentharomsaga „Anya-Atya-Fiu", azzal a kiemelessel, hogy a „Feny-Anya" lelrehozoja a „fenyvilagnak", hiszen minden teremtmenynek - meg a ,,fenynek" is - VAN edesanyja. Ebben a vallasban letezett a magusegyseg, amely kettetort a pcrzsa tiirsadalomban, ahol az un. „mazdeizmus" kettosseget vezettek be a „reformatorok" - AHURA-MAZDA es ARIMAN istenalakokkal - es kizartak a hicdelembol ANAHIT-at, a „Feny-Sz(izet"'. A perzsak egy „magus meszarlast" rendeztek a med-magusok kozott, mikeppen azt Herodotosnal olvashatjuk. Ezek az un. „med-magusok" azonban ujraelednek a Pdrtus Birodalom megszuletesevel, a Kr.e. 3. szazadban es - talan ugy is mondhatjuk - egyesiilnek a kaldeusmagusokkal, hiszen a rcgi Kaldca is a Partus Birodalomhoz tartozott es a partusok megoriztek, felujitoitak es tovabb fejlesztettek a regi kald-sumfr tudaskincset. Az eddig elmondottak is sok magyarazatot es ismeretbovitest kivannak. Ugyanis »Zarathusztra medjei „turaniak" voitak, akik fovarosukban - URban - egy nemzeti uralkodo dinasztidl alapiiottak« ...i'rom Kaldeatol IsterGamig III. kot. 155. oldalan, kozolve a forrdsadatokat is. De UR vdros ..Kaldeaban" van es ugyanitt frok a „kaldeus profetakrol", akik sok-sok emberbltovel megeloztek a zsido profetakat es ki tudja?... talan a letezett „14 kaldeus profeta" frasait valtoztattak at a zsidok a sajdt fzlesuk szerint. Mert - ahogyan megnevezett konyvemben from es bizonyftom - „a tizenndgy kaldeus profeta
8

Dr. Bobula Ida: A sumir-magyar rokons^g (Ed.Esda Bs.As.1982.) Sir Leonard Woolley: Ur in Chaldea (Brockhaus, Wiesbaden. 1957.) Daniel konyve: 3/45. es 4/9

M. Rostovzeff: History of the Ancient World (Oxford, 1. 117. old.) 49

48

konyve: „az egi nyelven irodott szentirds" koti ossze a kaldeusokat a subarszabfrokkal. Az „egi-nyelv" pedig az ekiratokon fgy olvashato: ..AN-TA EMEKU... vagyis az „eg-fele" (AN-TA) a „kald nyelven" (EME-KU). Igy ismertetem Deimelre valo hivatkozassal Kaldeatol Ister-Gamig c. konyvemben is (I. kbtel 78. old.) Deimel nem ismerte a .,kaldeus profelak" frasait, de azt megallapi'toila, hogy a babiloni „semitak, az frassal egyiitt alvettek a kaldeusoktol (6 sumin mond) a gazdasagi es allami elet teljes adminisztraciojat... vallasos hagyomanyaikat es szemleletiiket, egyszoval egesz vallasukat... Talan csak a jovo mutatja meg, hogy mi ,,mentodott at" a kald-sumirbol a manicheusok es a gnosztikusok fantasziikus vallaskepzeteibe." (Sumfr Nyelvtan, Miskolc 1998. 10. old.). Termeszetesen Deimel, mint jezsuita, nem ismerte sem a manicheus vallast, sem a gnosztikus evangeliumokat, hiszen egesz eletet a sumfr-akkdd ekiratos anyag osszegyiijtesere, regisztralasara es reszbeni megfejtesere szentelte. Halaval es nagy szeretettel kell megemlekezntink rola, inert az 6 munkassaga mentette meg a ragozo sumfr nyelvet a semitak clpusztfto szandckatol. P. Deimel adott publikaciot a korabeli osszes szakcmbcrnek, akik az ekiralokkal foglalkoztak es a vezetese alall alio Papai Biblia-Kutato Intezet kiadvanyainak 80%at az ekiratos anyag toltotte be es csak 20% foglalkozolt a bibliai tanulmanyokkal - mondhatni 50 even di. A sumerologianak nevezett szakot mindenesetre P. Deimel alapftotta meg es iranyt is szabott a kutatasoknak ezzel a bator kijclcnlescvcl: „Az ekiras feltalaloi a sumirok. A semita babiloniak atvcttek ezt az frasrendszert anelkiil. hogy vaiami uj elvet hozzatettek volna." A kald-sumir ekiratok lemasolasa es osszegyiijtese biztositotta a kaldeushagyomany megmaradasat, es az ekiratos tablak megfejtese utan kapott szovegek egyre tobb gondot okoztak a bibliai oszovetsegben lefrt tortenelemnek, melyet a zsidosag tulajdonanak tanitottaknak. Ugyanis az „oz6nvizt61" kezdve - a mar emlftett Ezekiel „isten-latasaig" es meg sokkal tovabb is - kideriilt, hogy a babiloni fogsagban elo semita-zsidok ugyaniigy kisajatilottak a kaldsumir tudaskincsbol mindazt, amire szuksegiik volt vallasuk, tortenelmi mitoszaik stb. megszerkesztcsehez, mikent P. Deimel altal emlftett tin. „scmitaakkadok" tettek ezt a kald-sumfr ekfrassal, vallassal es szemlelclukkcl. Csak azert hivatkozom ezekrc az ..alvctelekre" (melyeket maskeppen is lehct nevezni). hogy a kaldeus-hagyomany tudaskincsenck hatalmas voltat bcmutassam. Ugyanis „atvenni", „eltulajdonftani" csak onnan lehet, ahol VAN KINCS. De hadd hozzak fel egy perdonto peldat, am it azert nevezek igy, inert a zsido-keresztenyseg es a zsidosag elet-lehetosege erre van felepitve. Ez pedig: ABRAHAM ATYANK" (///???///). Igen fontos kerdes cz, mert a mostani rdmai papa - II. Janos Pal - a 2000. Jubileumi ev elokeszitesere kiadott „Apostoli level"-ben azt irja es mondja. hogy: „Maria - mikent Abraham - magaba fogadta Isten akaratat". Tehat Jezus Urunk Edesanyjat hasonlftja a zsidok Abrahamjahoz. Vizsgaljuk meg ezt az „Abraham-iigyet" a kald hagyomanyok es vallasi felfogas szerint. 50

Abraham es Sara
A Biblia (I. M6z. 11., 31.) ugy mondja, hogy „ABRAM" Thera nevii apjaval indult el a kaldeai UR varosbol Kanaan foldjere. Mivel „UR" varosaban - az (in. „patriarkak koraban" - zsidok nem laktak, sok tortenesz azt allftja, hogy ez az „ABRAM" valojaban kald-sumir lehetett. Magam is ugy gondolom, hogy kaldnak kcllett volna lennie, ha elt volna. Ugyanis az alabbiakban majd bebizonyftom, hogy az „assziriologia" nevii tudomanynak es a bibliai torteneteket vizsgalok sokasaganak igazuk van, amikor ABRAM-ABRAHAM-ot es SARAI-SARA-t foldi eletben szereplo szemelyekkent nem tudtdk megtaldlni. De az UR varosban elo HOLD-KULTUSZ ismereteben biztosan allfthatjuk azt, hogy mindketten az UR-i holdkultusz mitologizalt es megszemelyesitett kifejezoi. Tudnunk kell azt, hogy a kald-hiedelem szerint, minden varosnak meg van a valasztott „egi" oltalmazoja, akit - valamelyik cgilest dltal - megszemelyesflctlek 6s az „istenkar" (pantheon) lagjanak hiltck. Igy volt URUK-nak vedoje INNANA (Venusz), UR varosnak pedig a HOLD (NANAR vagy SIN). Miutan a kaldeusok olvastak az „cg-konyveben", es pontosan le is jcgyeztek azok mozgasat, mcgfigyeltck cgy erdekes helyzetet a Hold es a Venusz kozotti „egi" kapcsolatban.

51

Bemutatok itt a Kr.e 12. szazadbdl egy „kudurru"-t (hatarkovet), mely a KASSITA-KUSITA iddben is mutatja a „nyolcagu" csillaggal a Venusz szimbolumat es a kelo vagy fogyo Holdat. A Venuszt egkiralynokent tiszleltek es kald-sumir neve: „SARRATU" (L. 350.) vagy „SARA" (L. 344.) A kepen lathatd „hold-kiflit" (tehat nem a „teliholdat") „AB-RA-MU" n6ven ismertek. ahol „AB" = atya (L. 128.) „RA" = fenylo, ragyogd (L. 381.) es „MU" = szemelyes nevmasi rag, 1. szdm 1. szem. „AB-RA-MU", tehat „ragyogo atyam" jelentesii, vagyis a ..holdkultusz" istenenek a neve ez es „SARA", vagy SARA1 az „egkiralyno". Ennek a holdkultusznak legnagyobb unnepe az volt, amikor az „egkiralyno" (Venusz) mint „hajnalcsillag" napkelte elott egyiltl ragyogott az 6gen a „fogyo-Hold", ABRAMU-val, a Hold lathatdsaganak utolso napjan. Ugyanis ez az a pillanal az egcn, amikor „ABRAM" es „SARAI" kiilonvalnak egy idore, eppen ugy, mint a Bibliaban is le van irva, es ez a „szetvalas" megint ..egyuttal lassa" lesz, hogy megismetlddjon ez a tortenes az egen es a zsidok dltal oly j61 6s tigyesen megszerkesztett mitologikus tortenetben is. Ugyanis ABRAHAM nemcsak az egyiptomi farad reszere hagyta el SARA-t, hanem ez megismetlodott ABIMELEK, filiszteus kiraly latasakor is (I. Mdz. 20.). De folytassuk az egi tortenest. A kaldeusok mcgfigyeltek azt az egi tiinemcnyt, hogy altol a naptol szamftva, amikor a fogyo-hold (ABRA-MU) eltiinik az „egkiralyno" (Hajnalcsillag) melldl - a „ketszazotvenkettedik" (252) napon „telihold" van. Miutan pedig Hammurabi uralkodasaval vezetodik be az un. „Marduk-vallas" 6s az „isten-ido" a Hold-kultusz szerint valo (holdjaras szerinti kalenddrium bevezetese), a semitak ettol kezdve a 252. napon bekovetkezett teliholdat „Istar oroszlanjanak" nevezik. Babiloni dombormiivon valo abrazolasa a New York-i Metropolitan Muzeum elocsarnokanak falan lathato. Fekvo oroszlan, mclynek szarva van. Itt - ennel a bibliai „Abraham-mi'tosznal" - azt kell .^OZIMOAY megallapitanunk ismet, hogy a , ^ B B B " ^ ^ ^ r " "^ zsidok ezzel a hold-kultusszal Wt^^=^^ . VENUS JJ^ es hold-kalendariummal szink_\VU/ ten a babiloni fogsagban is^ M ^S^^ESBtp^r" r S merkedtek meg cs addig. mi'g • BZ^ • • / r K ^ " ft az ottani hosszu evek soran \, l* veglegesen el nem kdszi'tettek a sajat ..vallasuk" tanait, ok is az „egkiralyn6tol" kertek a segftseget „Jtida varosaban es Jeruzsalem utcain". (Jer. 44:15.17.) S > . \ \ \ \ TEJUT ^ ZODlAK 52

Bemutatom, hogyan latszik az egen ez az „Abram es Sarai"-ml'tosz. A SIRIUS heliaklikus megjelenese kozvetleniil napkelte elott. A SIRIUS mellett a „hal6d6-ki'gyd'\ a fogyo-hold (ABRAMU) es a Venusz-hajnalcsillag (SARA). A bibliai tortenel Abrahamot Egyiptomba es a filiszteusok foldjere viszi. Mind a ket helyen .,NAP-kultusz" volt. Vagyis a ..Holdistent" kizartak a hiedelembol. Ezert mondja Abraham Saranak, hogy „megolik" dt (mint ..Holdistent"), de Sara - „egkiralynokent" mehetetl, hiszen a Nap-kultuszban is imadott leny volt az „egkiralyno". ugyis, mint INNANA vagy ISIS. De maga Jezus Urunk is ketsegesse leszi Abraham szemelyet, amikor azt mondja: »Mielott Abraham „lett", en VAGYOK.« Mert mit is erthetunk ebbol az igebol: „lett"...? Semmi esctre sem azt, hogy „sziiletett", „cmberre lett", hanem inkabb azl. hogy „csinaltak, kiagyaltak". Ugyanis eld szemelyre nem mondhatjuk azt, hogy „lctt" es Jezus Urunk mindig pentosan es felrcertes nelkiil beszelt. De van meg egy masik evangeliumi szdveg, jezusi mondaskent, amikor azt mondja a zsidoknak: „M6zes adta nektek a koriilmetelkedest..." (Jan. 7.22.) Tehat Jezusunk nem Abrahamtol szarmaztatja ezt, pedig Jahwe Abrahamnak rendeli cl es nem Mozesnck, hiszen Abrahammal kdt szovetseget, mikent az frva van Mozes I. konyv 17. fejezeteben. Igy mondhatjuk azt, hogy Jezus Urunk nagyon jol ludta, hogy Abraham a zsidok megszemelyesftett mi'tosza. De vizsgaljuk meg a zsidok „szent" iratait es a rabbinizmus allasfoglalasat is, Abraham es Sara tortenetere vonatkozoan. Nem az a celom, hogy a zsidosag tortenetet ismertessem, de azt meg kell cmh'icncm, hogy a zsidosag „Jahweista" es „Elohista" nevezetii irasai kiilonbozokeppen adjak Abraham biografiajat es tortenetet is. Minden friisukban - fdkent a rabbinizmusi hagyomanyban - a hangsuly azon van, hogy Jahwe milyen feltetelekhez koti Kanaannak, az ,,igeret-foldjenek" atadasat. Ez valosagban megismetlodik korunkban „Izrael" allamanak megalakitasaval. Rcgen a „filiszteusok" kiiizese volt feladatkent Jahwetdl elrendelve" es MA, korunkban, Jahwet az „Egyesiill Nemzelek" kepvisclik, akik megengedtck, hogy a zsidok kiiizzek a regi „filiszteusok" utodait, a mai „palesztinokat", minden Abraham-story nelkiil. - Van azonban ebben az abrahami tortenetben egy resz, amely hozzank, nepiinkig er. Ezt nem a ma forgalomban levo Bibliakban kell keresni, mert azok szdveget allandoan valtoztaljak, a mindenkori zsido-keresztenyseg egyhazpolilikai uralmanak erdeke szerint. Nezziik meg, mit mond a legregebbi Thora, melynek neve: „TARGUM". A harom nyelvii TARGUM Jonathan ben Uziel munkaja, mely forrasa minden nyelvii mai Biblianak. Ennek segitsegevel allapithatjuk meg a kor kfvanta mddosftdsok bevezeteset is. Igy lathatjuk, hogy a ma hasznalatos dszov etsegi konyvek is „mddosultak" azota, mindenkor a heber ndp politikai erdekenek szolgalataban. Bemutatok egy minket erdekld reszletet, mely azt bizon >'itja, hogy a Genesis (Mozes I. konyve) 16. resz 5. versenek mai szovege nem egyezik az eredctivel. Az alabbiakban kozlom a TARGUM heber es latin szoveget facsimileben.

53

A z ercdeti szflveg magyar fordftasa fgy hang-

^ , , - t *i*m*1 wSi" ^ ? P ^ T ^ J K71

«ik: TJpTOl TVTQJ "13 n j H B J " V U " U r n „Ne legyen sziikse—^ • MnivmunJ?? gunk H a G a R f i a i r a , aki , K T ^ S l g g a F a r a o Ianya, aki viszont azon N i m r u d n a k ..nee fia, aki titeket a tiizkeopus habcamns filiis Hagar. filix mencebe vetett." Pharaonis. filis Nimrod. qui ProA minket erdeklo es je.cit te. in fomacem ienis nagyon erdekes iizencte a bibliai tortencsnek az, hogy a „Haga>"-nak fordftott heber „ H G R " mini „ H U N G R O E " (HUNGAR) nepnevkent es nem szemelynevkent szerepel a kovetkezo bibliafordftasokban: 1. A WALTON-fele BIBLIA SACRA POLIGLOTA-ban (London, 1657. III. kotete 218. - 83. Zsoltar. Kronikak Konyve V. 10., 19., 21.) 2. BIBLIA HEBRAICA AMSTEALEDAMI, 1715. 3. BIBLIA HEBRAICA AUGSBURG, 1680. Ezek a regi es eredeti szovegu Bibliak tehat a HUNGAR nepet mar ismerik Abraham idejeben, mint NIMRUD fiait es igy ezek a hiteles adatok megerositik a magyar nephitben eld NIMRUD OSAPANK Kozel-Keleten val6 uralkodasanak valosagat is. A heberben levo harom betii - HGR - valoszfnuleg a HUN-GAR nepnevre vonalkozik, hiszen az Egyiptomol uralo lovastarsadalom, a HIKSZOSZ neven ismert ,.HAIG-KUS" nep - sok tortenesz szerint - a hunokbol kiszakadt es ide vagtatott torzs-szovetseg, mely birtokba vette Egyiptomot. Valoszinuleg a zsidok ezt is a babiloni fogsagban tudtak meg a „filiszteusok" hagyomanyabol, akik viszont ezeknek a hikszoszoknak a leszarmazottai es kiletuket mar rcszlclesen lei'nam a Kaldcatol Ister-Gamig III. kot. 302. oldalain. Tehat az ott frottak szerint most is Cigyelembe kell venni az „Abrahamstorynal" Sir Woolley figyelmeztetcset, amikent mondja: „Amit Palesztindval kapcsolaiban valldsi alapon tudunk, ajdnlatos a legnagyobb ovatossdggal kezelni, miutdn ezt kizdrolag erzelmi alapon es nem tudomdnyos vizsgdlat litjdn hoztdk a kbztudatba. " Most pedig elmelkedjtink. Judai-keresztenysegiink alapftoja - Saul rabbi (alias Szenl Pal) - mondja a Galacia-bcliekhez fit levelcben ehhez a „nem letezo" Abrahamhoz valo tartozasunkat. ime: »ErtseIek meg tehat. hogy akik hitbol vannak, azok az Abraham jiai. Elore ldt\>dn pedig az Iras, hogy Isten hitbol fog/a megigazitani a pogdnyokat, eleve hirdette Abrahdmnak, hogy Te benned fognak megdldatni minden nepek. Ekkent a hitbol valok dldatnak meg Abrahdmmal...Krisztus vdltott meg minket a tdrveny dtkdtdl, dtokkd leven eret54

tiink, inert meg van t'rva: Atkozott minden, aki a fan log... z igeretek pedig Abrahdmnak adattak is az o magvdnak. Nem mondja: es a „magvaknak", mint sokrol, hanem mint egyrol...ki a Krisztus«. (3.resz 716.)Lathatjuk, hogy a mitikus es nem letezd Abramu-Abraham helyebe Jezus Urunkat teszi be „Krisztus-Christos" neven. Mozes torvenyerc valo hivatkozassal pedis „atoknak" nevezi a mi Urunkat. A legcinikusabb modon illeszt mindenl a sajat, zsido vallasahoz. Farizeus volt cs „szent-palla" avatva a zsidokeresztenysegnek nevezett zsido szekta alia! - farizeus is maradt. Biicsuzzunk el tole, Abrahamtol is es a kiralyi agyakig juto Sara asszonysagt6l is. De tartsuk meg a kaldeus hagyomany ,,252" szamat. Ugyanis ez „kilenc" holdfordulo osszege es ennyi idcire van sziiksege egy aldott allapotban levo edesanyanak. hogy magzatat megsziilje (9 x 28 = 252). Orokkcvalo szent szam ez, melyet az „egi torveny" hataroz meg a fbldi ember szamara a „teremtest61" -

maig.
* * *

Az „Abraham-story"-ra es „Hagar" - HGR nevrc vonatkozolag egy igen ismert semitologus fgy fr: (GOLDZIHER Ignac: „Mytology Among the Hebrew" c. konyveben / Cooper Square Publishers Inc. N.Y. 1967.): „The battle of Abram against Nimrud must lake as the contest between the Nightly heaven and the Sun." (31. old.) vagyis: ..Abramnak Nimrud elleni harcdt tigy kell venni, mint az djszakai egboltnak es a Napnak a versengeset. " „Abram the Moon and his wife Sarah the princess or queen of the heaven." „Hagar (HGR) is consequently only one of the names of the SUN in a female form." (119. old.) „Abram a Hold es felesege, Sarah az eghercegno vagy egkirdlynd." „Hagar (HGR) ennek kovetkezteben csak a NAP egyik neve, nonemu formdban." „The SUN is a hunter..." (134. old.) „Sun-God Bel is Nimru... in the Bible Nimrud a hunter." (135. old.) „A Nap egy vaddsz— " ..A Napisten, Bel = Nimru, a Biblidban Nimrud, a nagy vaddsz. " Goldziher konyve teljes elismerese annak, hogy a heberek vallasaban a kald-napkultusz es az Ur-varosi holdkultusz elemei mitologikus legendakban jutnak kifejezesre, de a „hivoknek" megtortent valosagnak tanitva es elo szemelyekkent, a heber nep „6seinek" elfogadva. Ezek a kitalalt „6sok" aztan mindig - a hasonlo m6don kilalalt - Jahwenak kivalasztott szemelyis£gei. A fajdalom ebben csak az, hogy ez a „initologia" kepezi a zsido-keresztenyseg fundamentumat, „isteni kinyilatkoztatasnak" kanonizalva. Egy igen lenyeges kcrd<Ss is ide iktathat6: „Ha mar Abram-Abrahamra val6 hivatkozas megtalalhato az evangeliumokban, es Saul-Pal leveleiben „szent55

fraskenf elismerve „lelki-Atyanak", akkor a Napistenkent emlftett NIMRUD es nepe miert nem kapott ebben a „szentirasban" hasonlo ertekelest, hiszen a NAPISTEN ad eletet minden elolenynek..?" A valaszt adja meg az Olvasd!

Vissza a kaldeusokhoz
A Bibliaban leirtak bizony igen keves tamogatast kapnak a tortenelemtol. Eppen az tin. „babiloni fogsag" idcjere vonatkozolag is csak Flavius Josephustol hallhalunk valamit. aki Jezus Urunk utani I. szazadban frta meg a zsidok torlenctct. Viszont Nabukodonozor kaldeus kiralyt nevezik mindenutt a zsidok fogsagba vetqjenek. Azonban az lin. „Uj-kaIdeus kiralysag" minden uralkodqja megiratta ekfrassal - a sajat kronikajat, melyek ismertetik a Kr.e. 626-161 539-ig ennek a Babilon kozpontil birodalomnak a lortenetet. A British Museum tulajdonaban vannak ezek az ekiralos kronikak es 1961-ben kiadasra keriilt a megfejtesiik9. A kronikak leirjak az asszfr birodalom leveresct (Kr. e. 612.), a szkita-med egyesiilt seregeknek es a babiloni uralkodonak - Nabopolassarnak (626-623) diadalakenl, melyet az asszfrok a NINIVE-nel vi'volt csataban szenvedtek el. Bcmutalom ezt az ekiratos anyagot, mely „NINIVE bukasa" cimmel szerepel az emlftett konyvben. Azt mar nagyon jol ludjuk, hiszen minden tortenesz ugy frja, hogy: „az aszszir birodalomnak a med-szkita szovetseg csapatai vetettek veget." Most a kaldeus kronikak felvilagosl'tanak minket arrol, hogy az „uj-kaldeus" kiraly - Nabopolassar - szovetsegesiik volt es kronikajaban lefrja azt is, hogy a „med-szkita csapatok megvertek az asszirokat, miclott az 6 szovetseges csapatai beerkeztek volna a csata helyere - Ninivebe. A med-szkitak azonban megis reszesitettek 6t a hadi zsakmanyban." ime! Nepeink bccsiiletessegel olvashatjuk ezeken az ekiratokon is. Ha valaki elolvassa „Ninive bukasanak" tortenetet valamelyik konyvben, latni fogja, hogy a torteneszek igen bajlodnak a ket nev ertelmezesevel. Nem adnak valaszt arra, hogy mit jelentenck. Ezek: „UMAN-MANDA" es „KYAXARES". _ A bemutalott ekirat 38. soraban fgy olvassuk: „SAR-UMMAN-MINDA", azaz a „ket sereg kiralya". Ugyanis: „UMMAN" = hadsereg es a „ket hadsereg" a „med-szkita" egyesult ero, melynek vezere az a „KYACARES"-nek nevezett szemely, akinek a neve fgy van frva ebben az ekiratos kr6nikaban: „Mu-ma-kis-tar sar mat MA-DA-A"... vagyis „Mu-Ma-Kis-TAR" Media kiralya. Itl lalhatjuk, hogy MEDIA neve = MA-DA..., amit az utolso maganhangzo elhagyasdval olvashatunk fgy is: MAD. (Itt megjegyzem, hogy dr. Bobula is MA-DA neven bizonytja Mediat.)

9

..Chronicle of Chaldean Kings" (625-556 B.C.) in the British Museum. By: D. J. WISEMAN (London, 1961).

56

or

.-\

JIT

n

ay

cv

. 40-

,' «;£.c?v> •• .,-s'..yiSepnaraa •—/ Corinlfft-'-;.'^"""" ' ^ % - S ^ / - ' : -

-;e
CAPHTOR" '^Sfe' THE <?. JJEjfrene
Gobol, Sid,

'">-«

wjfr

KDR E A

•, -_

UJ K A L D E A
oTem oDedan

Raur
THE RIVAL EMPIRES IN JEREMIAH'S TIME
(c. 585 B.C.I
SCALE OF MILES 100 200 300 400

0 BABYLONIAN EMPIRE

500

MEDIAN EMPIRE THE KINGDOM OF EGYPT » » . THE LYDIAN EMPIRE 40-

GREEK INFLUENCE AND COLONIZATION INDEPENDENT TYRE CITIES AND TOWNS

„MU-MA-KIS-TAR" szoosszelcSlclt fgy ertelmezhetjuk: „Hazankbeli vilag-vero". (Ugyanis „kis" = vilag es „tar" = tarolni, levagni.) A tobbi kronikabol megtudhatjuk, hogy ezek a kaldeus-kiralyok mikcppen oriztek, gondoztak, allitottak vissza az osi kald-sumir hagyomanyokat. Felepftettck a regi lemplomokat, visszahoztak az asszfrok altal „fogsagba vitt" istenszobrokat. Egyik kiraly kulon mcgcmlfti, hogy ANUNIT istennot visszahelyezi Sipparba. KiilSnosen nagy gondot fordit az 6si tradfciok apolasara az utolso kald kiraly - NABONIDUS (556-539 B. C ) , aki meg cgy kald-sumir muzeumot is letesfteit es HARRAN-ban is restauralta a SIN-templomot, vagyis a .Jioldisten-tisztelelere" szolgalot. NABONIDUS kronikajat nem kozli a British Museum altal kiadott konyv. Errol kiilon kiadvany letezik"1, de Nabonidus kronikaja semmifclc olyasmit nem tarlalmaz. ami a bibliai „Eszter-k6nyvebcn" olvashalo es az ott megnevczett „AHAS-VERUS" kiraly sem azonosfthato Nabonidussal. Igy megint abbahagytam a kaldeusokkal valo foglalkozast es „Eszter-konyvenek" kclctkezese ulan kezdtcm kutatgatni. Az altalam mindig igy (*) jelolt, 6t vaskos kotetet betoltd Bibliai szotarban" a kovetkezo megallapftast talaltam erre vonatkozolag: „It seems probably, that the book of Esther is primarly romance, not history." (Valoszinimek latszik, hogy Eszter-konyve elsodlegesen romdnc, nem tortenelem... irja a megnevezett konyv E. 151. oldaldn a biblialudosokbol es a rabbikbol alio szerkeszto bizottsdg.) Lassan maguk a zsido tuddsok fedik fel az igazsdgot es dltaluk bizonyosodik meg, hogy a zsido-kcresztenyseg Oszdvetsegi „szent(rdsa" a legenddk. romdncok mitologizdlt mdsai, ahovd a szerkesztok eld szemelyeket vardzsolnak. Ugyanis a vail as i uiasitdsok szerint eld „hivok" azl hiszik, am it nekik valldsitk eloir. De erdekes cikket kbzbii az ai gen tin „LA NACION" c. napilap: „Tagadjak a biblikus exodus letezeset" a focim, aztan igy: »Az izraeli regeszeti professzor - Finkelstein - alli'tja: az Egyiptombol valo exodus ugy. amint az! a szenti'ras lefrja nem letezett es az „igeret foldje" sem Kanaan, mikent a Biblia lefrja. Finkelstein szerint - aki a Tel-Aviv-i Egyetem Regeszeti Tanszekenek igazgatoja - a zsido pasztorkodo-ncp szarmazasa ismeretlen es a regi kananeusok larsadalmi forradalmabol kclctkezett.«' Ezt csak azcrt emlftem itt. hogy elmelkedjiink es kcrcssiik a sajat igazsagunkat a mi nepeink hagyomanyaiban. Hogy jol eligazodjunk a tortenelemben, ahonnet a hagyomanyokat akarjuk kiemelni, szuksegiink van egy terkepre, mely feltiinteti az „Uj-Kaldeus" Birodahnat es megisnierjtik azokat a teriiletekct is, melyek a „medek" orszagahoz tartoztak. Mas szoval: milyen volt a kiterjedese osi nepeinknek ebben az idoben, amikor minkel, az idegen torteneszck „med" newel illettek.

S5

&w

*i*fS&%

-

Sidney Smith: ..Babilonian Historical Texts" (London, 1924). " (*) The Interpreter's Dictionary of the Bible (Abingdon Press. New York, 1962). 12 „LA NACION" 1998. dprilis 11-i szdmdnak 5. oldalan. 58

59

Igen boles es tudos nepnek kcllett lenni ennek, hiszen a gorogok orvosait is a „med" ...azaz Judos" nev befogasaval neveztek „med-icus"-nak. Az „icus"... a latinban meg ma is annyit jelent: „olyan, mint...'' Tehat a gorogok (latinok) orvosa... »olyan. mini a „mid"«. A (*) hivatkozott sz6tarbol veszem at az erre az idfiszakra szolo terkepet; ahol lathatjuk a Sumeriat es Palesztinai magaba foglalo „Kald-Birodalmat'\ „Mediat" es a hatalomra lendiilo „Perzsiat" is. A kaldeusok megmaradasanak bizonysagait megtalaljuk az asszirok tortenelmcben is. Ugyanis az asszfr kiralyok esaknem mindegyike kiilon varost epftett maganak (Khorsabad, Ninive, Balavat, Nimrud, Assur) - sumir-Babilonialol eszakra. Dc az asszfr uralkodasnak szinte tartozeka volt az, hogy a KaldBabilonban a helytarto mindig az asszfr kiraly testvere vagy rokona volt. De a babiloni - kald-eredetii - lakossag minden asszir kiraly ellen fellazadt es ezt a szinte folyamatos forradalmat megsziintetni sehogyan sem bfrtak. Az tcrmeszetcs, hogy ezeknek az allando forradalmaknak a szervezoi a kaldeusmagusok voltak. akik okosan alkalmazkodtak az adott koriilmenyekhez, mint a regi. sumir papi-testiilet tudomanyanak es tekintelyenek tanult, boles es elokelo Orokosei. Ezert a nep reszerol kulonos tiszteletben reszesiiltek, mint a „szent tudomanyok" letetemenyesei. Az emlftett NABOPOLASSAR is elobb helytarto volt Babilonban, es csak ugy tudott az asszfrok elleneben „kaldeus-dinasztiat" alapftani, hogy chhez megszerezle a kaldeus-magusok bcleegyezeset es fgy a nep tamogatasat is, hiszen a nep engedelmeskedetl a magusainak. Az osi magus papi testiiletnek e korban elo orokosei, az ellenuk inditott semita oldokles miatt ket rcszre oszlottak. Egyik resziik ott maradt Babilonban, elvegyiilve a nep kozc, mikent a kozepkorban a magyar nep magus-papjai, ahogy a kovetkezokben majd latni fogjuk. A miisik resziik elmenekult es biztos helyre vitte a tudast. Ezert frja Herodotos, hogy: „a magusok Media hat torzsenek egyike volt."13 Az elobbiekben lattuk, hogy a kald ekiratokon Media neve = MA-DA-A es ez valojaban a boles emberek, okos „magusok" sokasagat jelcnli. Ugyanis a sumfr „mudu" valtozatakent, „MADA"-nak hivtak a magusokat, vagyis azt a papi testiiletet, akik apardl fiura megoriztek a „Nagy-Isten" titkait. Ebben az idoben - Mediaban - ennek a „Nagy-Istennek" nevet valoszfnuleg a Zoroasternek is nevezett „ZARASUTRA" adta fgy: „A-URAMADA". Ennek valtozata lett az „AHURA-MAZDA", amibol aztan a perzsaknal csak „ORMUZD" lett. aki allandoan kuzd „ARIMAN" ellen. Zoroaster-Zarasutra vallasaban a „J6isten" mellett a „Sziiz-Anya" van a hiedelemben „ANAHIT(A)" neven es ezt az egi isten-part allftja a vallas a foldi elet peldakepeve. A „med"-nek nevezett elodeinknek ez a josagos hitvilaga alakftotta ki azt a tarsadalmi rendcl, mely a med-magusok vezetesevel lelki nyugalmat es tarsadalmi joletct biztosftott az allampolgaroknak. Es itt meg kell
13

jeayezni azt is, hogy egeszseguk meglartasarol es apolasukrol is a magusok aondoskodtak. Tehat a „kaldeus-hagyomanyok" nemesak a vallas teriileten eszlelhetok, hanem - eppen ugy, mikent a semi-Babilonia elo'tli Sumeriaban is volt - a betegsegelyezes es gyogyitas a magus-papi testulet kotelessege volt. Igy a ma"usok nemesak „lekipasztorok" voltak, hanem „urusok" (orvosok) is. 'kekiink nagyon fonlos annak a megallapftasa, hogy Kald-Babilonban es Mediaban azonos „Sziiz-Anya" kultusz letezett, hiszen az lij-kaldeus kiralyok altal SIPPARBA visszavitt „ANUNIT" ugyanaz a hivtilagban, mint ANAHIT". Csak a neviik kiilonbozik, de csak az osi sumfr vallas - Sumeriaig 'visszanytilo - azonossagat bizonyftja. Egyik konyvemben bemutatom a „Szkita-Istenanya" aranyba ontott szimbolumat is. joy ertheto meg a semi-asszir uralom elleni „kald-szkita-med" katonai szovetseg letrejotte, hiszen azonos „Istenhit" volt az alapja a „mas-istent" vallo asszirok ellen valo kiizdelemnek. Ugy is mondhatjuk es talan jobb is, ha fgy mondjuk, hogy azonos nemzeti vallas tartotta ossze a sok nemzetcsaladba telepiilt hatalmas nepiinket. Ez az idegen torteneszek frasaibol is kiveheto, hiszen az altaluk „szkitanak" nevezett es a „medekkel" egyesiilt sereoekben a „baktriaiak" is meg vannak emlflve. Ezeket pedig mar akkor „hunoknak" nevezik. Vegigbongcszve az evezredeket, evszazadokat, batran mondhatjuk azt, hogy „6svallasunk Isten-Asszonya" tartotta ossze nepeinket. Ugyanis: az itt ismertetett kald-szkita-med-baktriai szovetsegben elo „Isten-Anya" adott erdt nepeinknek es osszesitette 6ket arra, hogy az iszonyii, kegyetlen semitagyulolettel gyilkolo asszirok gyilkolasait megsziintessek. Ennek a nemzeti osvallasnak az „Isten-Asszonya" pedig atelte az evezredeket. mert gondoskodo kegyelme orokkevalo. Az orokkevalosaga tudatosult a nep lelkeben. Igy ne csodalkozzunk azon, ha a Kr.e. 256-ban eletre tamado es nepeinket 500 even at osszetarto, tin. „Partus Birodalomban" megtalaljuk 6t olyan modon es elnevezessel, ami Jezus Urunkhoz es a sokezereves „adventtel", draga Edesanyjahoz k6ti, kapcsolja nepiinket. Eppen ezert kiilon kell foglalkoznunk azzal a nep-neviinkkel. amit fgy frtam le: „Partus". Kutassunk tehat tovabb is egyiitt.

Miert „Partus"...?
Amikor megjelent „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimii konyvem, nehany szakember azt kerdezte, hogy midrt frtam fgy: „Partus", hiszen az osszes szakkonyv „Parthus"-nak nevc/.ik ezt a nepet es orszagukat „Parthian Empire"-nek frjak az angolok. Valaszomban a „Kaldeatol Ister-Gamig I." konyvem adatait adtam meg, ahol Justinus fnisara hivalkozom, aki ezt a nepet „par„Igaz Tortenelmiink Vezcrfonala Arpadig" (Orient Press Bp. 131. old.) E konyv ci'met a szovegben fgy rovidftcm: „ITVA". 61

Herodotos 1. konyv CL (101)

60

tos, partus''-kent, „elpartoltnak" vagy inkabb ,.partiit6nek" nevezte. (L. megnevezctt munkam 170. oldalat.) Ez a konyvcm 1971-ben kerult kiadasra es azota is sokat gondolkodtam e nev keletkezese felol, es az 1996. evben kozreadott „ITVA" konyvem 380. oldalan ugy okoskodtam, hogy a „Par-tus" - mint jelzo szo - valaminek a ietrejott „par"-jat jelenti. Ez mind megallja a helyet. igy nyelvtanilag is es ertelemszeriien is, de megis ugy veltem, hogy ezekbol az ertelmezesekbol kimaradt a legfontosabb: az <Ssi hagyomany. Igy kczdlem lijra clmelkedni cs keresni az dsszefliggeseket annak erclekeben, hogy a hitvilagi tarlalmat is mcgleljem ennek a nevnek. Visszatertem a „KaIdeatol Ister-Gamig I." 213. oldalahoz, ahol kozlom az I. Andras kiralyunk korabol szarmazo es a „pogany" magyarok megleri'tese es megatkozasa celjabdl frl ..imadsagot". Most mar azzal a tudattal vet tern vizsgalat ala, hogy ezt a zsidd-keresztenyseg papja irta. Ebbol az „imadsagb61" ininket most csak a kovetkezS mondat erdekel: „Ne wemaagguc bardous eseulwek ereus zent ieleseuc." Az itt szereplo „bardous" szot dr. Novotny (akinek tanulmanyat kozlom a „Kaldeatol Ister-Gamig [." 289. oldalan) „foldmives" jelentesunek veli, de maga is megjegyzi, hogy a B=P hangtani azonossag szerint a BAR=PAR is lchet. Most sajat magamat ncm ertem meg azert, hogy miert nem i'ordultam mar az elso pillanatban, 1971-ben a kald-sumfr nyelvhez e problema megoldasa crdekebcn...? A „Deimel szotart" fcliitve minden megoldodik es csodalatosan feltamad az osi hagyomany. Ugyanis: „BAR (PAR)" (D. cs L. 74) jelentese „fenyesseg" ami „feliilrol jon". (Igy frja Deimel: „hoch sein", „iicht von oben". Ketsegtelen az isteni vonatkoztauis.) Ezzel a „bardous" szonak az elso fele ertelmet kap a B=P hangzocsere eseten is. A ,.bar-dous" masik felet igy ertelmezem: „do-us" cs szeriniem az egesz szd igy helyes: „BAR-DU-US" vagy „PAR-TU-US". Vcgyiik a kozcpso szotagot: „DU" (L. 206.) = „jarni, jonni, hozni" es ,,hozottnak lenni''. „TU" (L. 58.) = ,,sziilni", „sziiletett" (a mult idoben is igy van) Az utolso szdtag - a sumfrban harom jelentesii, azonos irassal: „U§" (L. 69.) = „d ingir" meghatarozdval = „istenseg". (L. 211.) visszafcle „6s", jelcnben = „leszarmazott". „1)§-KD" = (eskii, feleskudotl), de olvashatd „KALU"-nak is, es igy jelentese „fo-pap" , „GALA-MAH" = pontifex maximus. (L. 271.) jelentese, „anyatol sziiletett", „megszult" (gyermek). Mindezcket az erlekeket osszesi'tvc, batran mondhatjuk, hogy a ,,PAR-TUUS"... "PAR-TUS" jelentese: „Isten-Anya gyermeke." (Nyelvtanilag helyes a „PAR-TUS" kifejezes, ugyanis. ha elhagyjuk a „harom szotagu" PAR-T(u)US szobol a kdzepso „u" hangot, az elotte levo szotag maganhangzoja meghosszabbodik. Igv lesz „PAR"-bol... „PAR" es a teljes kifejezes igy valtozik: „PAR-T-US"... azaz ..."PARTUS".) 62

Azt is meg kell emliteniink. hogy nalunk a „part-a" a hajadonsiig vagy inkabb a „sziizesseg" jelkepe. Addig, mi'g a leany ferjhez nem megy, „partaban" van. Menyecskcnek m^r nem illetekes a „parta". Bobula a kald-sumfr BAR-DU" = ,,fejov" szoval azonosi'tja. De meg kell valtoztatnom az emlitett mondatban a kovetkezo szora vonatkozd „dr- Novotny" megfejtest is. Ugyanis „eseulwek" liszlan mutatja az „6selvek" jelentcst. Sokkal inkabb i'gy, mint a dr. Novotny szerint ertelmezett , elso-regiek" vagy „6selok'" olvasatot. A kovetkezo harom szo: „ereus zent ieleseuc"... konnyen ertelmezheto igy: ,,eros szent jeleseik". Itt csak az a logikus kerdes vetheto fel, hogy ebben a - szinte „atok-imanak" nevezheto - szovegben miert nevezi annak iroja az „6selvek" szent jeleseiket „szent"-nek...? Ketsegtelen, hogy ez az „imadsag" a »pogany« magyarok tanftasara, (a judcochrislian vallasra vald) „megten'tcserc" is vonatkozik. Pap-frqja valdsziniileg megtudhatta azt, hogy az osi „lsten-Anya" kultusz, mely igen erosen elt a nep osi hiteben, EROS-D videken elt a legerosebben, es a nephit ebben a hagyomanyban az Isten-Anyat „EROS" neven ismerte es imadta. Valoban O volt az „eros", aki mindig segitette a leigazott magyar Nepet. De megint Sumcriaba kell visszamenniink az igazolasert, hiszen a sumfr „Isten-Anya" - INNANA-Szuz Anya - testvere volt „ERES-K1-GAL", aki „EROS" (ERES)-kcnt NIN-GAL-al (hatalmas Isten Anyaval) azonos. O lehat a „magyar osvallas Istenasszonya", akit dr. Bobula „BAU-DUGASAN"-kenl azonosft a magyarok Boldogasszonyaval. Az clmondotlak tehat jol bizonyftjak, hogy a majdnem 1000 eves ima emlitett szovege arrol akarja megyozni a »pogany«-nak nevezett nepet, hogy: „Ne inuidjuk a Partus oselvek Boldogasszonyi szentjeleseit." Dudas Rudolf szivessegebol tudunk felelni erre a kerdesre. aki felhivta figyelmemet Walter Hinz konyverc. Idezem Dudast: »Walter Hinz: „The Lost World of Elam" (Sigdwick, London 1972. 43. old.) chnii konyveben azt irja, hogy ELAM keleti reszenek -AN-SAAN-nak - Istenasszonydt „PARTI"-nak hivtdk, akit SUSA Istenasszonyakent is tiszteltek, a kirdlysdgnak kesobbi idejeben. Kr.e. 1850 koriil keriilt hatalomra ELAM-ban az EPARTI uralkodo-ltdz. Hinz szerint: „House of EPARTI or Grand Regents". EPARTI jelentese: „PARTI-HAZI" vagy „Boldogasszony-hdzi", inert „EPARTI" Isten Anydt, Boldogasszonyt jelent. E (sumir) = „hdz" (L. 3241.). Hasonlatos az ,.Isten-hdza" kifejezesiinkhoz. ..Grand Regent" taldn „F6-uralkod6nak" fordithato. Az EPARTI dinasztia Kr.e. 1500ig uralkodott. Allamalkotd kepessegere utal az a kb. 900 agyagtdbldra in lorvenykonyv. amit SUSA-ban taldltak.« A „Partus" nev tehat ugyanazt az „Isten Anya" tisztelo vallasszemleletet m utatja, mint amit a „kaldeusoknal" talaltunk. Azonos a nep es azonos, vagyis >,nemzeti" a vallas. 63

Arra a kerdesre pedig, hogy „kik voltak a Partus Sselvek szent jelesei"... azt felelhetjiik, hogy elsosorban Jezus Urunknak a tanitvanyai, az apostolok akik a Partus Birodalomban megszerveztek a Jezus-i egyhdzat es utanuk „MANI", akit hitcert megoltek a perzsak. De - amikeppen a nemet-romai-judeo-kereszteny egyhaznak megvannak a sajat „jelesei" (a szentte avatottak), hasonldan a Partus oselvek , jeleseinek" is - megmaradtak az emlckei, amint majd latni fogjuk a kbzepkori magus inkvizi'cio adataibol. Mert a Napisten es a Napbaoltozott Boldogasszony vallasi hiedclme atelt minden iildozest, .,ten'tesl" es megmaradt! - A judaikercsztenyseg ezer ev alatt sem tudott leljcs uralomra jutni nepeinknel es nalunk - Magyarorszagon. A ,,nep", ebbol a „keresztenysegbol" csak azt fogadta el, ami 6si kepzetebe beillesztheto volt. A „Napfordulokor" sziilcto Jezust, a Napfiat, az „egi-taltost", az 6si szertartassal napkeltekor keszftett keresztvizet 6s a kelcti tajolasu, kor alakii „nap-templomokat". melyekben lathalo volt a „Napiit TSrvenye". (Lasd: Az Ister-Gami Oroszlanok Titka 116. old.)

Ugyanis a Partus Birodalom utani un. sassanida-perzsak nem imadtdk az „Isten-anydt". Naluk lett AHURA-MAZDA-bol „ORMUZD" (a jdsag istcne), es vele szcmbcn allt „ARIMAN", a megszemclyesftett es isteni rangra emelt „armany". 2. Herodotos frja le a Kuras utani tortenesekel 1 . Itt talalunk egy med-magust, aki Kurasnak titokban meggyilkolt fia - ESMERIS - nevet veszi fel es valdjaban a med-magusok uralmat szervezi meg Perzsiaban. A minket erdeklo erdeme az, hogy 6 az, aki II. XERXES kin'ilyi neven ISIS-ANAHITA-t „szeplotelennek" kanonizalja a valldsban. Ettol kezdve allandosul a hiedelemben a „Feny-Szuzenek" szeplotelensege. Igy erkeztink el a Partus Birodalom „arsacida-veru" (tehat uralkodo kiralyi csaladbol sziirmazott) apostolahoz - „MANI"-hoz. Miutan a zsido-kereszteny ortodoxia az egesz Partus Birodalmat (tbrtenetevcl, uralkoddival es Adiabani Mariaval - Jezus Urunk draga Edesanyjaval egyiitl) „eretneknek" nyilvani'totta, igy sikkadt el es borult homalyba minden „partus" elodeinkre vonatkozolag. „MANI" hitvilagat azonositottak a sassanida-perzsakeval. Igy a „keresztenynek" nevezelt felfogas MANI-t is a ,jo" es „rossz" harcanak dualizmusaba zsugoritja annak ellenere, hogy MANI vallasa nem „dualisztikus", hanem pontosan azt a „Szentharomsagot" imadja, tanitja es dicseri, aki a Magyar Szentkoronan VOLT, annak atalakitasa elott. Itt pedig az a perdonto valosag, hogy a „Feny-Szuze" partus kiralyndkent van a hiedelemben - eppen ugy, mikent a Szentkorona zomanckepen volt. Szentfia, a „partus-kiralykent" megjeleno Jezus Urunk es a „J6isten" (pantokrator) harmas-egyistensegeben. Igen nehez MANI i'rasait mcgtalalni, mert az ortodoxia maglyatuze pusztftotta el. A keves, ami regrol megmaradt. angol kutatok munkaja. Egyiknek szbvegebol igyekeztem ima-formaban kifejezni MANI szavait es az alabbiakban kozlom. (A *-gal jelolt „taltos" szavunk az angol „magician" helyesnek velt fordftasa.) Imadkozzunk hat egyiilt - MANIVAL - ..partus modon": MANI IMAJA Tdltos* vagyok en is mar sole szdmos eve, Leleklianggal ide, e b lis fold re tdve. Eletemnek rendelt utal jdrom... jdrom, De Istentol velem van a„Nagy-Szent-Hdrom". Erzem a Feny-Atya boles tudds-vildgdt, Amely dsszetdri a sotelseg jdrmdt. Feny-Anydnk kel szeme Tudom, in van raj tarn... Azerl re beg Hozzd
15

(J^r^-^-^^-^^J~^~^^^-^^,^^S

A „felso vilag" segitsegenek veszem azt, hogy e sorok irasakor erkezett egy level az itt bemutatott bclyeggel ellatva, melyen az „Osku"-i (US-KU) koralakii templom lathalo. De csaknem harom evszazadot ugrotlunk at a kiildeus kiralyoktol a partusokig. Az emli'tett „uj kaldeus" kiralysagnak a med-anyatol eredo KURAS (CYROS) vet veget, aki Mcdiat is birodalmahoz csatolja, es Herodotos tbrteneti'rasa szerint a szki'tak elleni csataban hal meg. De a medek kulturajaval a perzsake ossze sem hasonlithato. A med magusok Zoroaster , ; feny-vallasanak" voltak a papi testulete. De mindezt lefrtam mar (Kaldeatdl Ister-Gamig I. 112. es kbvetkezo oldalain). Itt csak azt akarom hangsulyozni, hogy ez a KURAS tclepiti at a babiloni kald-magusokat az 6 Perzsiajaba, de ennek kozpontja nem KURAS palotajanak varosaban - PASARGADAS-ban - van, ahol ma is olvashato a megmaradt romon a feli'rasa fgy: „Adam Kurash Kasyatiya Akamanisja" (En Kuras achcmenidai kiraly), hanem abban a SUSA nevu varosban, ahol az elobbiekben emli'tct „EPARTI-dinasztia" uralkodott. Ezekrol az achcmenida-perzsakrol csak azt kell tudnunk, hogy: 1. A zoroasteri „feny-szentharomsdg" volt valldsi hiedelmiik alapja. Ez pedig: AHURA-MAZDA - ANAHITA - MITRA. Tehat: a „J6 Isten" + a „Feny Szuze" + a „NAP". Ez a szenlharomsag alapja az un. mitraizmusnak, mely hiedelem csak ezekncl az achemenida-perzsaknal, tehat a Partus Birodalmat megelozci perzsaknal elt es volt gyakorlatban. 64

Herodotos: III. konyv, LXXI1. (72.) fcjczcttol kezdodoen 65

Aldo imdt ajkam. Peldakepem pedig: Jezus - a Feny-Fia! Igejenek bennem Kell feltdmadn ia! Hdrmuk szolgdlata az igaz Szeretet, Melynek magvdt „Hdrmuk" a sziviinkbe Kikel-e a szent mag.. ? Csak Te, magad tudod. Hej! - Pedig be/die Neked is sokjutolt.

Kozlom annak a himnusznak is egy reszet, melyet megtalaltak Kfnatol Eayip'0"1^
6s p

vetett!

Szeretet-kaldszbol lesz az Eletkenyer, Amit mindig csak ad - vissza sohase ker. Szivedbe e nap is Szeretetet hozzon! A bun el ne erjen, hited ne lankadjon! Higgy a Szeretetben es nefordulj mdshoz.. A szent „Feny-Hdromsdghoz" imddkozz... imddkozz! Az imadsag utan talan iidvos lesz az, ha kozelehbrol megismerjiik MANI-t, mint Jezus Urunk Apostolat, amikent sajat magrit nevezi. Idezeleket kozlok Manirol es a manicheizmusrol egy „megmaradt" es jo kbnyvbol: JES P. ASMUSSEN: „Manichean Literature (Texts from Parthian Writings) - Scholars' Facsimiles and Reprints (Delmar, N.Y., 1967). Idezetek a X. fejezetbol: „Jezus a Manicheizmusban" »Mani Jezus Apostolanak nevezi magat es fgy mondja: „Jezus ellensegei az en ellensegeim is"«. A „tortcnelmi" Jezusl fogadja el es koveti. A judeochristian tan a „christologia" szerinte igen nehezen ertheto, mert itt a Feny, az anyagiassag bortonebe keriilt. Visszautasitja a christologianak azt a dogmajat, hogy Jezus meghalt es pokoira szallt, mert Isten-fia nem lehet egyiitt a gonoszokkal es az Atyaval valo „egy"-sege miatt, haldlt nem ismer (103. old). „Jezus - mint megvalto-udvozito - a masodik hatalmassag a FenyAtyat kovetoen a Feny-Sziize mellett" (111. old.). Ebben a fejezetben talalunk egy hivatkozdst: Le Coque: „Turkische Maniehaica" c. konyvere (1922. III. 12. old.), mely szerint: „az uiguroknal Jezus (ay tangry) megelozi a hatalmas Atyat (az-ura tangry). (Erdckes, itt Jezus es az Atya uigur neve) ASMUSSEN lovdbb fgy frja: „Jezus - mint a Feny-Fia - a manicheus teologianak a legbecsesebb es legnepiesebb alakja". Nagyon sok ima, himnusz maradt fenn e terseg minden nyelven frva. A partusoknal is. Ime, egy „partus" fohaszkod^s: „ Jezus Uram! - Adj jo egeszseget nekem, mentsd meg lelkemet a haldltol- hiszen Te vagy az e"lo Szeretet!" 66

a r l i d b a n is: Hozzdd kidltunk Jezus Urunk! Hangos szdval mondort imddsdggal hivunk, mert Te vagy az Elet! Te vagy a Feny nekiink. Te vagy az Igazsdgunk, Te vagy a Gyogyild - az Is ten Fia! Hozd nekiink a Beket - Beke Apostola! Te vagy, aki megrnentesz minket a gonosz szolgasdgdtol. Ohjbjj! - Bekessegiinknek Uj kirdlya. Ohjojj! - alvdknak felebresztoje, halottak feltdmasztdja. Hozd a Bekesseget hatalmas Urunk! Hozd a Bekesseget...az Igaz Tuddsnak teljes Fenye, Hozd a Bekesseget-.tij napok Uralkodoja! Hozd a Bekesseget...Isten ajdndeka! Hozd a Bekesseget...Isten dicsosege! Vedelmezd azokat, kik Hozzdd menekiilnek, Urunk - Jezus! - Tieid vagyunk! Konydriilj rajtunk!"

Ugy erzem, hogy 1999-bcn fgy kell imadkozni a „kozmikus utra" feljutni akard magyarsagnak es en itt, az irogep mellett adok halat az en draga Jezus Uramnak azert, hogy ezt az imadsagot is megtalalhattam, hiszen tudom, hogy O iranyitott ehhez a konyvhoz is. Aldott legyen altalatok es altalam! Ezekbol az imadsagokbol megertheto, hogy a partusok miert neveztek Manit Jezus Urunk ujra-megjelenesenek. Maninak es kovetoinek valoban Jezus volt a „Vilag Vilagossaga"... a „Feny-Fia". Ezck a manicheusok valoban a Nap tele fordulva imadkoztak es a „fdnyben" Jezust lattak, hiszen ide vezette oket az a „kozmikus-ut", az „elet utja", amin jartak. Az eletet megtarto NAP-ATYA egi osvenyc szerint eltek es a ..Napbaoltozott Boldogasszony" gondviseleset biztositotta nekik az 6 ..Szent Fiahoz" intezett kbnyorgo ima. Pentosan ellenkezoje ennek a zsido-keresztenysegiink, mert „Szentharomsag '-abol hianyzik a „Feny-Sziize". Tehat semmikeppen sem mondhatjuk errol a vallasrol azt, hogy a „kozmikus uton" halad. Ennek kovetkezteben teologiaja NEM „Isten-Tan", hanem emberek parancsolatait tartalmazo es »szentirasnak" nevezett konyvben foglaltak magyarazata. Jezus Urunk elott elt „fenylatok"-nak - Melkizedcknek, Zoroasternek es uddhanak - tanai ugyanezt a „kozmikus uton" valo elest rendelik es e harom .,egi-kuldottnek'" azonos tanitasat foglalta „egybe", „Igebe" a mi Udvozitonk, Jezus Urunk, a „foldre szallt Szeretet", akinek igaz kovetoje es apostola volt a Partus kiralyi pap - MANI. 67

I. Istvan utani ,.terito" es az „uj" vallast a nepre kenyszerito idegen papok nagyon jol tudtak, hogy a magyar nepnek hiedclme „partus". Ezert neveznek minket a nyugati kronikak legtobbszor „partusnak" 6s csak ritkan „hungarus"-nak. (L. Kaldcatol Isler-Gamig I.) Dr. Bobula nagyszeriien leirja cmlftett konyveben a kald-magusoknak eszak fele valo terjeszkedesei, es a „magus-vallasu" magyaroknak a vandorlasail is. Megtalalta nepiinknel az „6svalias Istenasszonyat" is. A reszletesen ismertetetl „Andras-kori ima" pedig azt is bizonyi'tja, hogy a magyarok vallasi hagyomanyaiban a „partusok szenl jeleseinek tisztelete'" is el. Uj fejezetet kell tehat nyitnunk annak a felderitesere, hogy e k&fele nevii. de megis azonos hiedelmet szolgalo hagyomanyokat mikeppen lalaljuk meg honfoglalo oseinknel es azutan az edes hazaban - Magyarorszagon. Ezek utan nem fogunk csodalkozni azon, hogy oseinket es hazai nepunket is sokszor „manicheusnak" vagy „pogany-manicheusnak" ncvezik, de szolgaljon magyarazaikent az alabbi megallapftas: »MANI halala utan, a „manicheizmus" (mint eretnekseg) Zoroaster dualizmusanak, a gnoszticizmiisnak, az osi kozmogonianak es a buddhizmusnak kevereke (kombinacioja) lett. Ismerjiik Mani apostolait: Tamas, Addas es Hernias, akik „SzkftiatdlEgyiptomig" hirdettek Jezus igejel, de Mani kozpontja a kald-Babilonban volt.«16 Az „igazi" manieheizmus es anyajogu szentharomsaga atelte a sassanidaperzsak dualisztikus felfogasat is, es oly szilard hagyomany maradt, hogy a Perzsia teriiletet elozonlS iszlam szent konyve - a KORAN - is elismeri Jezus Urunk Edesanyjat a Szentharomsag harmadik tagjakent (Koran V. 116.)

V. Kald-magusok es hagyomanyaik Magyarorszagon
jey nevezem osvallasunk papjait, akik nemcsak Jelkipasztorok" voltak, hanem kepzett „urusok" (orvosok), „babak" (sziilesznok es orvosnok), akik a gyalazatos szolgasagba taszi'tott nepunket gondoztak es gyogyftottak. Letezesiiket es munkassagukat legjobban bizonyftjak az ,,uj-vallas", a rajuk kenyszen'tett zsid6-keresztenyseg inkviziciqjanak jegyzokonyvei18. Ezekbol megismerhetjiik a sok szenvedest, kfnzasok szadista formait, amit a „keresztenysegnek" nevezett vallas „vedelmeben" vegeztek nepiink magus-papjain a kegyetlen piispokok, idegen fopapok, akik egyben birok is voltak es legnagyobb boldogsaguk az volt, ha a „maglyara vele" ftelelel kimondtak. Az a kutalo-tortenesz, aki ezzel a temaval foglalkozik es „magyar" is maradt, bizony konnyes szemmel allapftja meg - mint e sorok froja is - azt, hogy: az 1222-ben megindult es 1529-ig tarto zsido-kereszteny inkvicizio a magyar koznep 50%-at kiirtotta. De foglalkozni kell ezzel a szomorii tortenelmi valosaggal es halaval kell gondolnunk a volt domonkos-rend hajdani konyvtarosara, Feher M. Jenore, aki konyvbe foglalta ezeket a kozepkori, inkvizici6s jegyzokonyveket. Fogalmazasan sokszor eszreveheto ugyan a hajdani szerzetes „szur6je", de az, amit kozol, eppen eleg ahhoz, hogy az olvaso megvesse, megutalja azl a cinikus, 6szovetsegi kegyellenseget, amivcl ezek a romai vallasu, idegen es „magyarul nem beszelo" papok a mi „Istenes" es ..Boldogasszonyos" nepunket irtotlak. Azon se csodalkozzon az olvaso, hogy azok a „papok", akik az uj vallasra akartak „teriieni" nepunket, magyarul nem beszeltek. Ez bizonyi'tja legjobban azt, hogy szandekuk nem az „uj-vallas tanitasa", hanem a magyarok elpusztitdsa volt. Ugyanis, ha „ten'teni, lanitani" akartak volna, nepiink nyelven kellelt volna tenniok, men nepiink nem beszelt nemetiil, scm latinul. Es most azon se csodalkozzon az olvaso - plane, ha magarol azt mondja: „en kalolikus v 'agyok" - hogy az a hires „Szent Gellert", akinek szobra a budapesti Gellertne gyen ekeskedik, „husz evig volt a legelso fopap hazankban is husz ev olatt sem tanulta meg az ekes magyar nyelviinket". Igy ir Feher (141. old.): »A hazai koztudatban a kozepkor folyamdn elenken elt az emlek a Magyar osvallds manicheusi „ereiitekseggel" valo kapcsolatairol, ametyet azonban a velenceiek simulekony diplomdcidjdval elve nem men, v agy nem akart konkret vezeto szemelyisegekre vonatkoztatni. A forrdsk'advdny, amely Szent Gellert emlitett vitairatdt elemzi, csak mellek"londatkent veti oda „...adversus manicheismum quoque pugnat
rcher M. Jeno: ..Kozepkori magyar inkvizi'cio" (Transsylvania, 1967). 69

16 17

Victor N. Sharenkoff: „Manicheism in Bulgaria" (N.Y. 1927. 18. old.). Duranl Will: „Die Geschichle dcr Civilization 1. (Bern, 1942).

68

sanctus noster" - a rnanicheizmus ellen is harcolt szentiink (280). Bar vannak velemenyek, hogy Szent Gellert, nem tudvdn magyarul, nem ismerhette oseink hitvildgdt, azl kell vallanunk, hogy tobb mint husz ev amit magyar fbldon eltoltdtt, bizonydra nem mult el nyomtalanul e tekintetben, hiszen a hitteritdk minden torekvese minden idokben az volt, hogy a gondjakra bizott nepek nyelvet mielobb elsajdtitsdk. De ettol eltekintve a csanddi piispok nepiink mas regi szokdsdt, pi. a „lares"-ek nepi elterjedeset csak itgy megfigyelte, mint dzsiai, szdmdra teljesen idegenszerii melankolikus eneket (28L).« Eszreveheto itt is a szerzetes „enyhito" fogalmazasa, de ez a mai „Szent Gellert" valami igen nagy vetket kbvetett el a „magyarok" ellen, ha nepiink ezt a szentte avatott „teritot" megbecsiiles helyett a Dunaba gurftotta. Ugy velem, hogy e temakor targyalasanal elso kerddsiink az kell legyen, hogy mik voltak a nep azon „bunei", amik miatt az „eretnekseg" vadjaval az inkvizitorok perbe fogtak es eh'teltek nepunket es a mdgusokat. A jegyzokonyvek az alabbiakat soroljak fel: a lovasversenyek, a solymaszat szertartasai, a temetoket jaro enek-korusok, a kopjafak allitasa, a pasztorok „szallasvaltasa" (barmaiknak jobb legelot keresve), a „barbar" hajviselet, a hangos rikkantasu vigadozas, az 6si szertartasu lakomak (aldumasok), a tancos-enekes falusi iinnepek, az eneklo regosok es dalaik, a magyar nyelvu vagy rovasirasos kbnyvck es tulajdonosaik, olvasoik, a magusok es babak, es gyogyiUisaik, kezeleseik. De mar I. Istvan Vajk-kal kezdodik az „irtas", mert ez a „magyar-kiraly'regoseinket a belpoklosok Szent Lazar nevu gyujtotaboraba tette (Feher 252. old.). Feher emh'ti azt is, hogy a „het nemzetsegiink het oseitek" tisztelete igen nagy volt a nepnel is, es szobrokon, kepeken abrazoltak oket, mint a nep jeleseit. Azt is kSzli azutan, hogy pontosan „szcnt" Gellert tiltja be e tisztelelet, mint „balvanyimadast". Az „6sok"-nek szobrai is ,,eretnekek" lettek, de az „iijvallasnak", kiralyi parancsra epftett tcmplomaiba hclyezett „szent" kepek es szobrok nem voltak „balvanyok", hanem az uj valias tartozekai, amelyek elott terdel kellclt hajtani a nepnek, bar azt sem tudtak, hogy kik azok. Mar eddig is sok titkot fedtek fel az inkvizicio jegyzokbnyvei es segitseget is adnak a „kaldeusok" kereseseben is. Ugyanis a „Kassai Kodex" 1228-bol tudosft, hogy: „Egy magyarul nem beszelo, Wolfgang nevu nemet inkvizitor Dees mcllett - KALD kozsegbcn - „ismeretlen betiikkel" (rovasirassal) irt konyveket talalt. Mivcl nem ismerte sem az irast, sem a nyelvet, csak „scripta curiosa'" nev alatt emliti oket, de hozzateszi, „Kald kozseg a regi poganysag feszke volt". Ezzel megtaldltuk a kald-magusoknak egyik hazai kozpontjat, hiszen lakohelyiik a neveben viseli lakosaik kiletet. „KAL-D(a)" eppen ugy, mint a „kaldSumeriaban" a „papi-testiilet lakohelye". igy aztan megertheto az is, hogy ugyanez az invizftor a Kald melletti „Gyertydnos" erdoben remetesegben el6 orcg magusnal is taldlt egy hasonlo konyvet, melyben - az breg miigus vallo70

asa sze r ' n t _ benne vannak szinten „ismeretlen" betiikkel irva, az 6si legen, .K gzeket az inkvizftor az „istentelen manicheistak" irasanak es konyveinek evezi, de vegre megismerhetjiik a felsorolasb61 osi hitiinknek .jeleseit" nev szerint is- A kovetkezoket sorolja fel: Szent Elek legendaja (mely Buddha-hagyomdnynak van nyilvanitva), Antiokiai Margit es Szent Katalin elete, „Remete ds a kiraly" es a „Barlam Le°enddk", melyek Buddha es Mani eletmunkajahoz kapcsolodnak." °Ezt az utobbi legenda-csoportot a magyarsag a honfoglalas elotti idokben elso kezbol kaphatta, es tovabb is fejlesztette. Ugy is mondhatjuk, hogy kaldszabir-partus oseink hiteleteben elo „manicheusnak" nevezett Jezusi-vallasban szereplo Barlam-legcndak koszoriija, mint irodalmi termek, lett a letrehozoja a belole eredo jambor, kesobb „kereszteny mezbe" oltozott „szentek elete" sorozatnak. De az inkvizitorok elismertek e legendak manicheus eredetet es annak eretnek" elet. Ugyanakkor ,,torok vallasnak" is neveztek oseink hitet. Ez a ,.konyv-inkvizicio" bizonyitja, hogy a „Halotti beszed" nem legosibb nyelvemlekiink, mert az „uj-vallas" (zsido-keresztenyseg) bevezetese elott jelentos „konyvtara" van, rovasirassal irva a magyar osvallasnak. Igy ir errol Feher (131. old.): »A konyvinkvizicio vezetoi ketsegkivul tudatdban voltak, hogy keletrol a Duna-medencebe nyomult oseink kapcsolatban dllottak a manicheista valldssal. Mint Idtni fogjuk, Kijev vdrdban tartozkoddsuk emleket Photius, bizdnci keleti ortodox pdtriarka is megorizte „apologetikus iratdban", ahol Ogek es Almos udvardt mar manicheusnak jelzi. Vitairatdt egymdsutdnban mdsoljdk, kommentdljdk ujabb „apologetdk", mint mytilenei Zakarids, akinek 932-bdl szdrmazo kezirata a kijevi barlang-kolostor konyvtdrdban volt is tbrtenelmi visszapillanlds szdmba veheto a rnanicheizmus elterjedesere vonatkozdlag. De irt a „tdrbk valias" ellen Method is, drill tdrsa, es szinten szemelyes kapcsolatai voltak a honfoglalas elotti Lebedidban es Dentumagyaridban elo oseinkkel. Latin vonalon mar ismerjiik Szent Agoston irdsdt Faustus, volt hittdrsa es mestere ellen, de meg nagyobb nepszeriisegnek drvendett Damaszkuszi Jdnos: ..Contra Manicheos" cimii munkdja. A „torok vallds" tudatdt meg a honfoglalas Man is megorizte Szent Gellert munkdja oseink hiterdl, es igy a romai egyhdz hagyomdnyszeruen ismerte czt a sokszor rovdsirdsok titokzatos jegyeibe burkolt irodalmi veszelyt, mely nem annyira dogmaszeru tanitdst, „ intellektudlis valldsismeretet" terjesztett, hanem nepi nyelven irott, ertelemhez es erzelemhez egyardnt szdld erkolcsi tanulsdgokat. A „manicheus" jelzd azert szerepel olyan silriin az inkvizicio jegyzdkbnyveiben meg a 13. szdzadban is, mert a nyugati latin miiveltsegu papoknak teljesen idegen volt maga az osi magyar rovdsirds es meg inkdbb annak tartalma. Gondolattdrsitdssal tehdt az osi „tdrok valldst" jelkepezo irdsokat minden habozds ne'lkiil „ manicheus "-nak iteltek. ami egyenlo volt a mdglyaluzzcl.«

71

De visszaterve a „Barlam-Legendara", Feher hivatkozasat kiegesziti Le Coque, aki Turfan-ban talalta meg ezl a Barlam-torcdeket es fgy in »Feljogosit minket ana a megdllapitdsra, hogy ..manicheusok" es nem keresztenyek voltak a Barlam-Legenda terjesztoi Europdban, es hogy ennek vdltozatai sugalmaztdk a nyugati nepek kulturdjdban ismert szentek eletet.« O is bizonyitja, hogy csak a magyar nep ismerte elsci kezbol ezt a - manicheista, vagy „torok vallasnak" nevezett hiedelembol eredo - legenda-ciklust, minden europai nep elott. Ugyanebbol a munkajabol ismerjiik meg a paYtus-manicheizmus papjait, magusait, taltosait. 19 Feher is megemlekezik c munkarol fgy: „A magyar hagyomdnyokban a tdltos fogalma maradt meg, fokeppen a feherld dldozcitot szertartdsosan bemutald dldozo paprdl. A tdltos hagyomdnyos alakja hossz.u feher ruhdba oltozott. hajdt is homlokdt szi'nes vagy feher, szeles szalaggal kototte at. A Le Coque dltal kbzolt manicheusi tdredekek egyiken he't ilyen feher ruhds alak ill es ir. Ugyanigy irja le oket Marquart tanulmdnya is, megemlitve az ezer feher ruhdba oltozott es feher fejkotos (Hauptbinden) manicheust, akik Batu kdnnak megterese elott, dlmdban megjelentek. Ha mdsbol nem is sejtenenk, ez a kel adat mutatja, hogy a Mani-vallds papjainak es reszben hiveinek is jellegzetes ruhdzata volt." (140. old.) Most megismertuk, hogy magusaink, laltosaink eppen olyan feher oltozetet viseltek, mint Jezus Urunk es a manicheusnak nevezett predikatorok. Azt is latnunk kell, hogy Turfantol Kijevig es Babiloniaig terjedo, hatalmas teriileten eltek Jezus-Mani-hitu elodeink, a ,,Feny Szentharomsaganak" valloi. Le Coque kutatasai megallapi'tottak, hogy a turfaniaknal mar erezheto a buddhiznius befolyasa, ami ertheto, hiszen itt evszazadok borultak mar azokra az egyliazszervezetekre, amelyeket valamikor MANI alapitott. De kiilon kell venni ettol az un. ..kijevi", vagyis az Almos-Ai"pad-i es szinten „manieheizmusnak" nevezett osvallasunkat. Ugyanis ennek alapitoi azok a kald-partus magusok, akik a kaukazusi tersegbol vandoroltak eszak fele, es magukkal hoztak „szent titokkent" az uralkodo Almos-Arpad-i dinasztia karizmatikus szarmazasat, a Jezushazi ADIABANI csaladbol valo eredetet. Ez a „Turultol valo szarmazas" akkor isteni kinyilatkoztatas 6rvenyii volt, mint Isteniink-Urunk iidvtcrve szcrinti rendelkezes, es a magyar nep elhivasanak, feladatanak isteni meghatarozasa. Tehat nem a zsido-keresztenyseg altal „atsziirt", egyszerii eredetmonda, mikeppen nekiink azt 1000 eve tanitjak. Almos-Arpad idejeben azonban mar Bizanc is a Saul-pali vallas kovetoje volt a „zsidonak nyilvanftott" Jezussal, a paskan felaldozott isten-baranyaval. fgy a magusok a Jezus-hazi szarmazas titkat meg jobban oriztek es Arpaddal sem kozoltek, leven edesanyja, Almos felesege, Maria bizanci hercegno.

A bizanciak ugy tudtiik, hogy a ,.kijevi" magyarok manicheus vallasiiak es naluk ez nem volt eretnekseg mdg, hanem „mas vallas", mint a buddhiznius is. Csakis igy ertheto meg. hogy az „6svallasunknak" nevezett hiedelmunkben csak Isteniink-Urunk es a Boldogasszonyunk emleke maradt meg, es Jezus Urunk nevet a magusok csak a „Feny-Fia"-kent cmlitik, aki ujrasziiletik minden evben, a teli napfordulokor es „kerecsens61ymai" dicserik Ot a „napk6szbnt6" imadsagok kisereteben. A hajnali Napba-nezes, ami a csiksomlyoiak hagyateka, szinten az „6svallasunk" szertai tasa, ahol a pirkanban megsziili Szentfiat a Napbaoltozott Boldogasszony. Mcgerlhctjiik tehat a magyar nepldlek tiltakozasat a Jezus Urunkat felaldozo „szentmise" ellen, mert 6k ugy tudtak, hogy a foldre szallt Szeretetet, az Udvozitot a zsid6 gyiilolet feszitette a keresztfara, mikent ezt a „Maria-Siralom" nevezetu nyelvemlekiink is ekesen bizonyitja. A magus papi-tcstiilci tehat azert tartotta titokban az Almos-Arpadi verbol szarmazo kiralyainknak ADIABANI-Jezus-hazi eredetet, mert logikusan ugy velekedtck, ha Jezus Urunkat megoltek a zsidok, akkor a zsidotanokra alapitott „keresztenyseg" a Jezus-hazi kiralyokat is elpusztitja. De az ortodoxia, vagyis a zsido-keresztenyseg vezetosege es a biborba 5ltozottek, a vilaguralom jovobeni remenyseget epitettek fel a „zsido-Jezus"-i idcologiara. Tudtak, ismertek a magyar kiralyok karizmatikus szarmazasat es czcrt kovettek el mindent a magyar kiralyfiak „atnevclesere", kiskorii kiralylanyainknak idegen udvarokba valo kihelyezescvel es idegenben valo felcseperedesevel, meg anyanyelviikct is ellcledtcltek veliik. (Erre legjobb pelda II. Andras es Gertrtid leanya, a „lhiiringiaiva" lett Szent Erzsebet.) De nem volt kegyclcm. Akilrhogy „idomullak" is Arpad-hazi kiralyaink a ..szentszek" akaratahoz, huszonharom Arpad-hazi, karizmatikus kiralyunk koziil „huszonketto" nem termeszetes halallal vegezte eletet. (Lasd: Grandpierre K. Endrc: „Kiralygyilkossagok" c. konyvel.) Az osi hitnek az „uj-vallas" elleni kiizdelmet, vagy mas szoval: „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" hiedelmenek a Saul-Pali zsido-Jezusnak a „biin6k bocsanatara" valo hasznalata ellcn tiltakozo nepi magatartas okozta szenvedeseket megmutatja nekiink az inkvizicio jegyzokonyveiben talalhalo „magyar" tortenelem. Amit ma „6svallasnak" mondunk, azt nyugodtan nevezhetjiik a partus kiralyi predikator-apostol - MANI - altal felujftott es megszervezett Jezusihitnek, mely ,,manicheizmus" neven ismeretes a szakirodalomban. Ez - mint szamtalanszor bizonyflom - a Karpat-medence-Kaspi-Aral terseg es a Partus Birodalom leruletcn (Babilon-Sippar szekhellyel) allamvallas, nemzeti vallas lett. Az Almos-Arpad-i „Honfoglalas"-t azert kell „hazateresnek" nevezni, mert a Karpat-medenceben mar a Kr.u. 5. szazadban .Jiazatero" es csak „avar" neven ismert nepiink mar magaval hozta ezt a hiedelmet, es mikeppen .Jezus Kiraly - a Partus Herceg" c. konyvem 152. es kovetkezo oldalain from, az Ister-Gami Szentelyben mar „rejteki modon", szimb61umokkal fejezi ki a

Le Coque V.: „Ein christliches und ein manicheisches Fragmeni in tiirkisehen Sprache." (Sitzungherichte von Berlin, 1909.) 72

73

„Vilag Vilagossagahoz" valo hiiseget, igy vallva meg Udvozitonkhbz val6 tartozasat. Ezek a „hazajov6k" pedig partusok, akkor is. ha a tortcnelemben a „KANGAR" ndven maradtak meg. Termeszetesen ezekel is „poganynak" nevezi az uralkodo judaizmus keresztenynek nevezclt szektaja. Istenhitiik alapja a „tudas", eppen ugy, mint partus elodeike volt. Ezt a „tudas"-t mulatja es valoban tiikrozi az a sok arany kincs. mclyben hitvilagukat kifejeztek es szertartasaiknal hasznaltak is. Ezt raboltak el a „nyugatiak", akik messze lemaradtak muveltsegbcn es erkolcsi ertekben az avarok miigott. Ezt foleg azert emlitem, mert akarhova nyiilunk, tekintiink nepeink torteneteben, minden tettiiknek alapja a „tudas". A nyilkeszitestol kezdve az irasig es a gyogyftas vagy csillagismeret tudomanyaig. „MAH-GAR" = a „mag-nepe", a „mag"-ban el az isteni tudas. De „mag" a „magus" is, aki a „tudas-embere", a „tudas-nepcnek" tudosa. Ha pedig igy crlelmezziik: „MA-AR", ugyanazt az ertelmct kapjuk, mint azt a „par-t-us" szonal elemeztiik, vagyis „Isten Anya nepe". Es ez mind az os-vallasunk szent hagyomanykincse, mely hagyomany tudalositva es atavisztikus erovel elt a magyar neplelekben. Ezt a tudatositast kell eletre kelteni a mai magyar lelekben! E sorok froja szent kolclessegenek tartja e tudatositast! Ezerszer es ezerszer kell ismetelni es hangoztatni, hirdetni, tanftani azt, hogy a magyar = a tudas nepe! Igy a „tudas" nem egy kulonlegesseg, hanem nepi kbtelezettseg. Isteni elhivas az „igazsag" ervenyesitesere es diadalara. A gonoszsagot csak a bolcsesseg es tudas tudja legyozni. Zsido-keresztenysegbe valo merulesiinkkel veszendobe ment a „nepi-tudas", mely - mint a szent hagyomanyok sokasaga - aparol fiura oroklodott es behelyettesitettek olyan „vallassal", ahol a nepnek azt lehetett csak „tudni", amit a papok hirdettek, mert ok (a papok) voltak az eletfolyamat meghatarozoi. parancsoloi es egyben iteio-birok is. A zsido-keresztenysegnek olyan lenyekre van sziikscge, akik nem latnak meszszebb annal, mint amit az orrukra illcsztett „vallasi-szemuveg" mutat. Az elethez eleg a vallasi eloirasok betartasa, a „szentmise" aldozassal, vagyis az istenfianak ujra valo „megt6resevel", csak azert, hogy galadul elkovetett es jova nem tett vetkeink, mint „biinok" megbocsatasat hirdethesse egy masik ember, aki azt mondja magarol, hogy „6 pap, ehhez neki joga van". Ezt a ,Jogof neki azonban nem Isten adta, hanem egy masik ember, aki az egyhazi letran magasabb fokon all ugyan, de meg nagyon messze van a mi feherruhas es emberi pompa nelkiili Udvozi'tonktol. Ez a „letra" nem a „tudas-faja", melynek gyokereit Isteniink-Urunk rendelte a Foldbe, hogy gyiimolcseivel taplalkozzunk, hanem csak alldogal a Fold szinen a raakasztott „dogmakkal" es „emberek parancsolataival" addig, mi'g ebbe a vallasba tomon'teltek segftenek allva maradasahoz. Ha egyszer elengedik, lediil es maga ala temeti „bi"borosait". Nepiink a „tudas faja" kore sereglett es eroszakkal szakitottak el onnan.

Sok szenvedessel telitett tortenelmunk azzal kezdodik, hogy - mint mar sokszor elmondtam - a Karpat-medenceben iitkozik ossze „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" a „zsidonak hirdetett" Jezusra epitett vallasi ideologiaval. Ez a hamisftason alapulo es fgy „gyokertelcn" ideologia ket olyan kozponttal rendelkezett, melyek mindegyike - a „zsido" szarmazasii Jezus hiedelmevel akart politikai nagyhatalomma valni. A Nemet-romai Csaszarsag es Bizanc kiizdott ezert a hatalomert. A ketto kozotti ktilonbseg - magyar szempontbol nezve - az, hogy mi'g a nemetromaiak a magyarsag „leigazasara" „ es Magyarorszagnak - a zsidokereszteny vallas segitsegevel torteno - birtokbavetelere torekedtek (ami „Szent Istvan" segitsegevel sikeriilt is nekik), addig Bizanc kereste a magyarokkal valo szovetseget es kiralyfiainkat szivesen latta sajat udvaraban anelkiil, hogy vallasa segftsegevel hazankban uralkodni akart volna.

A beavatott KIRALYAINK
Kezdem a kald-magusok kcrcscsdt olyan kiralyunk uralkodasa alatt, aki Bizancban nevelkedett. III. BELA (1172-1196) kirdlyunktol indulok. Felesege VII. Lajos, francia kiraly leanya, akitol harom gyermeke szuletett: Maria-Margit, Inu-e es Endre (Andras). Maria-Margit bizanci csaszarno lesz es kezeben van Jezus Urunk halotti leple (a mai Turini Lepel). III. Bela nem volt hive a romai zsido-keresztenysegnek, bar udvaraban ott lezengtek a romai kikiildoUck, de tamogatta a mar „poganynak" nevezett magyar magusokat, kiilonoscn a gyogyito „urusokat", akiknek tudasa messze tiilhaladia a romai vallas allal bchozott „fizikusoket". Kutatasaim eredmenyekent mondom, es egyik konyvcmben (JKPH) lei'rtam, hogy 6 hozza haza a „megcsonk£tatIan" Szent Koronankat es annak vedelmere - titkos rendkent - megalapitja a „korona-6rs6get". Utana fia: IMRE (1196-1204) kerul tronra, akit apja „beavatott" a Szent Korona titkaiba es - apjahoz hasonloan - a bizanci vallas es uralom fele mutat erdekeltsegct. Ezzel mar el is ertiink az „inkvizi'cio" koraba, mert a nemet-romaisagnak nem tetszik a kiraly bizanci kapcsolata es Imre kiraly „hirtelen" meghal, bar semmi betegsege nem volt. Hamarosan koveti 6t a sirba a mar megkoronazott 6 eves kisfia, kit a tortenclcm HI. Laszlo nevcn tart szamon. Igy keriilt a tronra: II. ENDRE (Andras), akit apja nem avatott be a Szent Korona titkaba, mert gyenge karakterii, szofogadatlan fia volt, akit a romai papok befolyasoltak cs kora ifjusagdban raakasztottak a nemet krdnikak altal „k6nnyuveriinek" (de mas crtclmczes szerint „szajhanak") nevezett merani-nemet Gertriidot, akit Bela fia Andras felesegul vett apja tiltakozasa ellenere, meg apja eleteben. Gertruddal megindul az tin. „meraniak" beozonlese hazankba, es mintha ezek „siettcttek" volna az orcg kiraly, majd Imre es Laszlo halalat is. 75

74

II. ENDRE (Andras) 1205-ben Iep trdnra, de valosagban nem 6, hanem Gertrud adja ki a kiralyi rendeleteket. A beOzOnlo meraniak (nemetek. izmaelitak, zsiddk) kepeztek az „uralkodo elitet" 6s valoban nyomon'tottak, irtottak a magyar nepet, hiszen gazdasagi es szellemi teren is ok uralkodtak. Gertriidot ismerjiik ugy. amint Katona Jozsef bemutatja 6t a ..Bank ban"-ban. Val6sagban ennel sokkal gonoszabb volt. Pontosan a gonoszsagaval es magyargyulbletevel okozta azt, hogy meggyilkoltak. A tortenelmi igazsag felmenti Bank bant a gyilkossag vadja aI61, mert nem 6 volt az, aki megolte Gertriidot. Erdcmes megismerni a valosagot itt is, mert Gertrud megoleteset sokkal hatalmasabb, szelesebb es az egesz, akkori magyar tarsadalmat atfogo politikai esemeny sorozattai kell kapcsolatba hozni. Ennek vizsgalatdban a „meraninak" nevezett es Gertrud kiralyne altal vezetett idegen uralom elleni hatalmas osszeeskiivest lathatunk, amit igazol Janos, esztergomi erseknek (Bank ban rokonanak), tortenelmileg ismert „ketertelmu" levele, amit majd elmondando vagyok. Ugyanis ennek elozmenye az, hogy ezt a Janost Gertrud kidobta a kalocsai erseki szekbol es sajat bccset - Bertholdot - nevezte ki helyere, aki nem is volt pap. Ezt Gertrud azert tette, mert megtudta, hogy a kalocsai ersekseg volt a kozpontja es iranyitoja a Bizanc fele nyiilo politikai es vallasi kapcsolatoknak. Ennek ellendrzesere tette Gertrud a kalocsai erseki szekbe a sajat occsct es Janost esztergomi erseknek neveztek ki. Nagy csapas volt ez a Bizanc fele orientalodo szervezet reszere, aminek vezet6 tagjai es fgy a Gertrud elleni osszeeskiives vezetoi a delvideki fonemesek voltak, eliikon Petiir bannal, a bacs-megyei foispannal. Az osszeeskuves bizonyiteka Janos esztergomi ersek megmaradt. „ketertelmu" levele, melyet ketfclekeppen olvashatunk: Egyik: a „tiltakozas", fgy: „A kirdlynet megiilni nem kell - felnetek jo lesz - ha mindnydjan beleegyeztek - en nem - ellenzem." A masik: a „beleegyezes", fgy: „A kirdlynet megblni nem kell felnetek - jo lesz, ha mindnydjan beleegyeztek - en nem ellenzem." Bar az osszeeskiivok halalra iteltek Gertriidot, az alkalmat erre az „iteletvegrehajtasra" Gertrud sajat maga adta meg. Annyira beleelte mdr magat a ..korlatlan" uralkodasba, 6s a magyarsag gazdasagi es szellemi letaposasaba. hogy a magyar hagyomanyok szerint „szakralisnak" tisztelt Pilisi erdoben - ahova csak a taltosok lephettek be - ott rendeztetett vadaszatot. Ma „Holdvilag arok" a neve ennek az eidSnek, de akkor „HoIt-Vilag" erdonek neveztek. Ahogy Gertrud ide belepett, azonnal megoltek. Hogy ki volt a „gyilkos"? A szakralitas eszmetananak vedelmezfii nevtelenek! II. Endre tajekoztatva lett a delvideki fonemesek szervezeterol, de felesege „gyilkosait" nem merte keresni 6s senkit sem biintetett meg. A tortenelmi esemenyek azt bizonyitjak, hogy az Gsszeeskiivok, a kiralyne meggyilkolasaval, ezzel a hatalmi tettiikkel, a gyenge karakterii kiralyt a maguk oldalara 76

allftottak es II. Endre egy ev mulva ujra meghazasodott. Felesegul vette a francia Capet-hazbol valo Jolant, aki Courteney Peternek es a bizanci csaszar noverenek a leanya. Ezzel II. Endre a francia kiralysagot es a bizanci csaszarsagot osszektito, nagyhatalmi egyesiiles tagja lett. Ebben a helyzetben pedig meg kellett szabadulnia a Gertrud altal betclcpftett „merani-nemet-idegen" uralkodo „elit"-t61, akiknek hatalma a foldbirtok-tulajdonban volt. Ugyanis a befolyasolhato „magyar" kiraly idegen felesege utjan hatalmas foldbirlokokat ajandekozott ezeknek az „idegeneknek", akik magyarul sem beszeltek. Fourak es fopapok lettek. De most, a bizanci nagyhatalmi szbvetsegben sziiksdg volt a foldbirtoktulajdonnak magyar kezbe valo visszajuttatasara, es fgy sziiletett az „Aranybulla" 1222-ben. Arra kell gondolnunk, hogy a magyar erdekeket szolgalo fourak koveteltek ezt a kiralytol. Ez valoban igaz, de azt sohasem emliti az „egyhaziak" altal frt, hivatalos tortcnelem, hogy mar 1221-ben beerkeztek Magyarorszagra a domonkos rendi inkvizitorok, akiknek vezetqje es III. Honor papa altal kinevezetl - magyarorszagi „f6inkvizitora" a bolognai cgyetem volt tudos rektora, MAGYAR Pal mester volt, aki nem „f6nemesek" gyermeke, hanem egyszeru magyar csaladbol szarmazott. Kulfbldon elve is megmaradt jo magyarnak. Az akkoriban Romaval vetelkedo Bologna egyetemere vitte ki tanulni a magyar fiatalokat. Hazaterve, mint „f6inkvizitor" a „hit vedelmeben" a meraniaktol, nemetektol, szaracenoktol es zsidoklol igyekszik megtisztitani az orszagot, 6s az „Aranybulla" szovegezeseben is jelentos resze lehetett. Mivcl II. Andras mellelt ottmaradtak az „udvari fclcserek", Gertrud altal oda bevitt olasz orvosok, ezek allandoan tiltakoztak a gyogyito „magusok" miikodese cllen. De „Pal mester" szembajat is a magyar magusok gyogyftottak meg, fgy v6di oket es az „Inkvizici6 szolgalati szabalyzataban" az „INTELMEK" c. irataban az olasz „fizikusok" ellen foglal allast e szavakkal: „ Ha valaki sajat anyagi haszndra ds pemert gyogyit. akkor miiveszete mdskent birdlando el, mintha valaki csak a beteg javdt nezi, tdvol tartva magdtol a nyereszkedesl, akkor miiveszele egyenesen dicseretre melto meg akkor is, ha magus vagy termeszetes orvos." »A „fizikus" nem buntetheto, ha teljes tuddsdt es muveszetet a beteg megkonnyebbitesere adja ugyan, de a beteg megis meghal, es ezt a hivatalos orvosok ellen mondom, akik rogton feleldssegrol, sot gyilkossdgrol beszelnek, ha a magusok altal gyogykezelt betegek valamelyike meghalt.« „A termeszetes miiveszet inkdbb muveszet, a termeszetes tudas inkdbb tudas, mint a mesteseges miiveszet es tanult tudomdny, ezt pedig bizalmasan mondom, nehogy kdnnyen higgy az orvosoknak, akik azt dllitjdk, hogy a pdrisi, vagy sziciliai tudomdnyokban jdrlasak, de a temeszetes dolgokban annul jdratlanabbak es messze maradnak dregeink mdgusaindl." 77

„ Ovatosan kell ertelmezni az elnevezeseket a csodafondsokrol, patakokrol es folydkrdl a betegek gyogyuldsa teren. Ugyanis nem maga a forrds, patak vagy folyo vagy azok vizei csodaerejiiek, hanem azdltal, hogy aforrdsvt'z, vagy a tobbi meglisztitjdk a testet, a tisztasdggal meg is gydgyfljdk azl a belegsegbol.. .nem kell megbiintetni a nep mdgusait, ha azok ilyeti vizekre vezetik a ne'pet, vagy forrdsokban megmossdk, sem csoddnak lekinteni, ha ezzel egyesek meg is gyogyulnak." „Aminek a Nap az atyja, annak nincsen atyja... a pogdnyok riincsenek aldvelve az egyhdzi kdnonoknak. " „Nem velkezik az, aki dllati dldozatok bemulatdsdval tiszteli a Napot, ha ezt isteni kinydatkoztatds fenxenel teszi: es ezt a regi magyarok papjainak javdra mondom, meg akkor is, ha ez a kinyilatkozlatds a regiek legfobb lenyetb'l ered, mert az Istennel azonositanda!" Az clmondottakbdl lathatjuk, hogy a Vatikan altal megindftott es orszagunk teljes birtokbavetelet szolgalo Jnkvizicio" megrekedt egy idore, a „magusnak" is nevezheto „Pal mester" dominikanus foinkvizitor magyarsag szolgalata kovctkezteben. ,,Pal mester" vallast cserelt, amikor katolikus lett, de az egyhaz szolgalalaban szivet nem cserelt. Megmaradt jo magyarnak es a kiralyt is magaval vitte ebben a magyarsag-szolgalatban. Mivel II. Endre kiralyunknak hiaba iizengetett a papa, hogy pi. „helyettesitse be mohamedan hitii gazdasagi tanacsadoit a romai vallas fopapjaival"... a kiraly nem is reagalt a papai „rendeletekre", a papa kiatkozta II. Endret. (Tehat nem Kun Laszlo kiralyunk volt az elso kiatkozott.) Ezt a ,,kiatkozast" csak akkor oldotta fel a papa, amikor II. Endre kiralyunk lanyat - az „6t" eves koraban Thiiringiaba exportalt „magyar" kiralylanyt - Erzsebetet szentte avattak. A papan ki'viil II. Endre kiralyunknak meg nagyon sok baja, nezctelterese, kiizdelme volt a sajat fiaval, aki 6t IV. Bela neven koveti majd a tronon. Ez a Bela kiralyfi anyjanak - Gertrtidnak - volt a „kedvenc" gycrmeke. A gertrudi neveles pedig oly er6s „magyargyiilolette" merevedett Belaban, hogy - marmint tronorbkos is - magyarul nem beszelo, nemet papokkal vette magat korul. Ezek voltak a tanacsadoi. De hiaba igyekeztek az „oreg" kiralyt „atallftani", II. Endre csak megmaradt „Pal mester" vonalan 6s „Jolan" felescge elhalalozasa utan harmadszor is megnosuit. Endre kiraly 1234-ben felesegiil veszi a fiatal Estei Beatrixot. A mar hdzas Bela fia iszonyiian felhaborodik ezen, de killonosen magyar-gyiilolo felesege - Maria - fordult minden intrikajaval a fiatal kiralyne cllen, plane azert, mert Endre kiraly fiatal felesege aldott allapotba keriilt, es Bela felesege Denes nadorral hozta kapcsolatba a fiatal kiralynet, persze a legrosszabb vonatkozasban. Aztan a kiraly hirtelen meghalt, cs orvosa azt dllftotta, hogy megmergcztek. Temetesere megjelcntek a nemel csaszari kovctek es bucsuziisukkor a fiatal bzvegy, ferfiruhaba oltozve, a nemet kovetscg tagjai koze keveredett, es veliik „megszokott" Belatol es felesegetol valo felelmeben. IV. B^la nyiltan vadolta Denes nadorl „hazassagtoresscl" cs azzal, hogy apja orvosaval egyiitt „kiszok78

tettek'* apjanak Szvegyet. „Keresztenyi" lelkiiletere jellemzoen az orvost elevenen nyuzatta meg es Denes nadort rettento kinzasok kozott megvakfttatta. Magyar mester helyett a nemet TEUTON Janos lett a fbinkvizitor, de Magyarorszdgon a legbuzgobb „eretnekirto" maga a kiraly - IV. Bela - lett, aki a tcmplomokba, az oltdrhoz mcnckull iildozotl magyarokat a „templomi mencdekjog" mcgscrtcscvcl, onnan kivonszoltalta es a nemet foinkvizitor volt a kiraly aliunde) kiseroje. Nc csodalkozzunk azon, hogy a magyar ncp inkabb a tatarokkal kimenekiilt a sajat orszagabol, a sajat kiralyanak uldbzese elol keresve menedeket. Ugyanis IV. Bela Budara nemeteket telepit, akiknek megadja azt a jogot, hogy: ha eretneket feljelentenek, nem csak „lelki kegyelemben", hanem az „eretnektol" elkobzott vagyonokbol cs biintctcspcnzckbcn is rcszcsiilnek. Igy a budai varosbiro is nemet lett, aki a kiraly kepeben ftelt mindenki felett, aki hataskoreben elt. A budai nemet polgarok 1244-ben hoztak meg egy torvenyt. mely a boszorkanyiildozest osszekapcsolta az eretnekirtassal es mindketto reszere - eliteles eseten - a maglyahalalt allapitotta meg. Elkepzelhetjuk, hogy az elfteltek mind magyarok, magus-papok es babak voltak, mert a torveny kiterjedt az Jgezokre" es „buvosbkre". Mindketto a magusokra vonatkozik. IV. Bela is Budara tette szekhelyet es igy Buda lett az orszag kozpontja. Ez annyibol volt jo, hogy a mai Pomaz kornyeki. volt kiralyi kozpont felszabadull cs a ma meg nemi romokban lathato „kiralyne palotaja" lett a III. Bela altal titkositott „koronaorseg" szekhelye, a titokban tartott Szent Koronaval. Itt egy hatalmas kcrdest kell feltenniink magahoz a „magyar tortcnclcmhez": „Miert nines librazolva cgyetlen kiralyunk sem a Szent Koronaval „kepcs" Kronikainkban?" A valasz csak az Ichct: ..nem ismertek a Szent Koronat". II. Endre es IV. Bela biztosan nem is lattak, mert nem voltak beavatva annak titkaba. A „titoklartasban" pedig a domonkos rendi „magyar" Pal mester is segedkezett. Aranyfatyollal takarta be a partus-kiralynokent abrazolt Sziiz Mariat. A tatarjaras veszelye is hozzajarult a Szent Koronanak gondos elrejtesehez, hiszen Pal mester nagyon jol ludta azt, hogy a papak koveteket kiildenek a tatarokhoz es legutoljara Balcsu kanhoz, annak erdekeben, hogy az egyesiilt papai cs tatar seregek megtamadjak Bagdadot, a szent sir felszabadftasa erdekeben. Tudta azt is, hogy a magyar kiraly - IV. Bela - azert nem kapott nyugatrol segftseget, hogy a magyarok csak harcoljanak a tatarok ellen es a ket ..testvernep" - a ..Magna Hungaria" nepe (ahova Julianus barat 1235-ben ment) es Magyarorszag nepe ne tudjon egyesiilni a „kintlevok" hazatelepitesevel, mert akkor Magyarorszag feladja a „nyugatot vedo bastya" szcrcpet. A „bigott" r6mai vallasii IV. Bela crzesvilaga a tatarokat is „pogany-fajzatnak" minositette, es a Muhi-puszta is olyan magyarok ver6t itta, akiket kiralyuk ugyis „eretnekeknek" nevezclt. Szent Koronankhoz ervc Atillat is meg kell cmlftenem, mert kutatasaim soran Szent Koronankat az 6 birtokaban valonak is talaltam, hiszen fia - Csaba vitte es hclyezte biztonsagba Edcssaban. De Arpad-hazinak nevezett kira79

lyaink, Nimrudtol eredo es Atillat is magaba foglalo „toretlen" csaladfa juk tudatat meg a legkeresztenyebb korszakokban is feltekenyen oriztek es vedtek. lit azt a „keresztenyi" valtoztatast kell beszurni, hogy ez a „keresztenyesftcs" Nimrud helyebe az oszovetsegi „Noet" tette. De a tbretlen csaladfa le volt irva, valosziniileg az „6s-gesztaban". Fehe> is foglalkozik ezzel a temaval (160. old.), amikor fgy fr: »Az Arpcld-lidz kezdettol fogva vallott misztikus, isteni beavatkozdssal alapitott dinasztikus eredetlegenddja Almostol Atilldig, Atilldtdl Noeig vezette vissza ffseit. A biblikus csaladfa lehetett az inkvizicio szenieben a „botrdnyko", ezt kelletl lecsiszolniok es folytatni Anonymus „kiirtekelo" muveletet, item kereszteny motivumokat „para$ztok fecsegesenek" tartva, es a kritikus esz jdzansdgdval mellozve mindent, ami a kereszteny vildgkeppel ellenkezesben van.« »Megkeresztelik az usi adatokat... Elhagynak reszeket, hogy az egyhdz felfogdsdt ne serisek. Igy maradt ki az elso, megtevo kronikdkbol a biblikus csalddfa, mely Atilldval kapcsolja ossze a magyarsdg eredetit... Ezek lehetnek az „6s-geszta" e/tunesenek okai. Az eltiines mddja az inkvizitorok udvari tartdzkoddsdval fUgghet ossze... Mint emlitettiik, a magyar udvari konyvtdrakban bennfentes foinkvizitorok konnyen hozzdjuthattak a magyar eredeti kronikdkhoz es taldn a buzgd kereszteny kirdlyaink valamelyike is hozzdjdrult, hogy a pogdny hunkirdly „hivalkodo biblikus csalddfdjdt" eltiintessek. Mindenesetre gondolkoddba ejthet a tortenelmi adat, hogy IV. Bela belso bardtja Teuton Jdnos, magyar foinkvizitor.« »A magyarfbldi inkvizitorok buzgosdga unyanyelviisegunk irodalmi termekeinek kiirtdsdval tett jovdtehetetlen kdrt. A firenzei adatok (ahovd az elkobzott konyveket dsszegyujtottek) es az inkvizicio jegyzokonyvei alapjdn irodalomtortenetiinket keletrol hozott eredetlegenddinkkal... osi soron orokblt manicheasi szemszogbol egeszen iij szintezisbe kell dllftanunk. Az dzsiai szellemi oriikseg (amit en kdid-pdrtusnak nevezek... a Szerzo beszurdsa) sokkal gazdagabb is fiikepp eredeti es jellegzetesen magyar, idoben joval kordbbi a nyugati, mdsodlagos irodalmi hatdsokndl. Teves szemlelet pi., hogy a Szent Ldszlo-legenddknak a gydkereit a spanyol Santiago irodalmdban keresik. Ferdftes, hogy a ..manicheus" Elek, Katalin, Vid (Barlam) legenddkat francia trubaduroktol kaptuk. Tevedes a magyar csodaszarvas motivumokat a Stent Hubertus-legenddbol eredeztetni. Osi szellemi tulajdonunk csakiigy, mint a ..kacsaldbon forgo vdr", az „egig erofa" mesemotfvuinaink.« KUlbn kOnyvet kellene irni ezekrol az osi irodalmi termekekrol. Ugyanis ezek mind az osvallas szent konyvei. Ha csak az un. BARLAM-legendakat vizsgaljuk, megdobbenvc kell latnunk, hogy mindaz, amit Buddhara vagy Manira vonatkoztatnak. valojaban Jczus Urunkhoz vezet. Ezt bizonyftjak azok a magyar nyelvii es rovasirasos „BibIiak", mclycket az inkvizitorok a magusoknal talaltak es elkoboztak, mert „hamis szovegiinek" minositettek. 80

Persze, ezek a szovegek nem egyeztek az evangeiiumokeval, mert pi. a „feltamadas" ugy volt benniik leirva, amikent az a qumrani tekercsek egyiken olvashato. (A napokban kozvetftette a londoni BBC a „nem zsido" szakemberek eldadasat, akik az eredeti szovegeket bemutatva es olvasva kijelentettek, hogy: »A qumrani irasok egeszen „mas" Jezust frnak le, mint amit az evangelistak kozolnek.« E sorok iroja megelegedetten hallotta, hogy a »keresztenyek Pal apostolat hazugnak neveztek, mert Jezus tanait megvaltoztatva. .Jezus-nelkuli keresztenyseget" alapitott«). Dentumagyaria (Lebedia) magyarjait az emlftett ..kereszteny" tuddsftasok „manicheus"-nak nevezik. Igy - mint „manicheusok" - igen sok konyvvel kellett rendclkczniiik, hiszen pi. Turfanban szi'nes inicialekkal keszftett remek konyveket talall Le Couqe. Az inkvizicios jegyzokonyvek tanusaga szerint a 13. szazadban nepiink magusai oszovetseg nelkiili iin. ,.Bibliakb61" tanftjak a nepnek Jezus Urunk keresztrc feszfteset es feltamadasal, cs ezek a konyvek szi'nes illusztraciokban igen gazdagok. De a Jezusi-tanok ,.sziikseges nektek megujulnotok", a ldlek tisztasaganak megtartasa, a termeszet szerinti elet, a „hazugsag" ismeretlensege, anyagi javaknak igazsagos cs josagos elosztasa, az egymason valo segftes sib. mind le voltak frva Jezus pcldabeszedeivel egy konyvbe, melyet a „Szegenyek Bibliajanak" neveztek. Azokat a magusainkat, akiknel ilycn konyveket talaltak, az inkvizitorok maglyara vetettek, a konyvet pedig elvittck Firen zebe. De voltak a magusainknak konyvei a „Legszentebb orvosi titkokrol", a „Csillagok jarasarol", „Madar-jos Konyvek" es az „istcntelen mani chcizmus"-hoz tartozo „Szentek Legendai"-rol is. „Gyasz-dalok Atilla halalar61", es a Nyulak szigeten talalt, IV. Bela, igen nagy nehezsegckkel szentte avatott lanyanak, Margitnak az frasa: „A Lelki Tiikor". Ide erkezve. igen nagy szeretettel kell emlekezniink erre - a ma mar Szent Margitra, akit nevczziink csak fgy: a Szegenyek Kirdlykisasszonya.

A Szegenyek Kiraly-kisasszonya
Bizony, az „egyhaz" semmikeppen sem akarta Margitot szentte avatni, pedig Jstenes" es onfelaldozo eletevel a „szentte avatas" mindennemii feltetelet teljesftettc. Az egyhaziak altal nekiink frt „magyar" tortenclcmbcn ugy tanultuk, hogy apja, IV. Bela „fogadalmat tett arra, hogy ha megszabadftja Isten orszagunkat a tatar veszedelemtol, akkor leanyat, - Margitot - Isten szolgalatara adja". Itt tudnunk kell azt, hogy IV. Bela kiralynak tiz gyermeke volt. Nyolc leany es ket flu. Az idosebb majd V. Istvank&it - Kun Erzsebet feleseggel koveti apjat a tronon, mfg a masik fiu - Bela - koran „elkoltbz6tt az iidvosseg honaba", mikent az 6t emlitd egyhazi kronika irja. Azt tudjuk, hogy Bela fia, Istvan - „hadilabon" allt atyjaval. Ennek oka pedig IV. Bela kegyetlensege volt, amcllycl Teuton Janos nemet foinkvizitorral egyiittmukodve eretnekkent irtja a magyar nepet es foleg a magus-papokat. Margit is batyja olda81

Ian dill es apjaval szcmbefordult. Dc Margit eletere igcn nagy befolydssal volt gyerekkori jatszopajtasa, aki a hires es az inkvizicio jegyzokonyveben „pontifex magorum"-nak nevezett, HANIS-magusnak volt a fia. Ettol a magus-fitol tudta meg a kiralyleany - Margit - azt, hogy milyen nagy szegenysegben el a nep, es a kiraly nemhogy segftene, hanem az idegeneket tamogatja, betelepiti oket az edes hazaba es ezek az „idegenek" eretnekkent uldozik a magyarokat. A serdulokorban levo kiralykisasszony mindezeket apjanak elmondta es miutan szeretet helyett megrovasban reszesult, otthagyta kiralyi cs pompas olthonat es a szigcti kolostorba ment. Dolgozolt es imadkozott. Apja biineit akarta sajat sorsaval megvaltani es azt is mondta: „A magyar nep egyik szegenye vagyok." Szenttc avatasi perenek akuii kozott szerepel az a levele is, amit a dominikanus foinkvizitornak irt, amikor gyerekkori jatszopajtasat, az ifju „HANISmagust" is „eretneki perbe" fogta az inkvizicio es az emlftett leveiben vedelmebe veszi az ifju Hanist. Az egyhazi vad erre Margit szenttc avatasi eljarasaban az volt, hogy: „Margitot a magusok befolyasoltak, aniikor a kiralylanyi gazdagsaga helyett a szegenyseget valasztotta, es ezzel a magusok tanitasat segitette." Volt olyan egyhazi szemcly, aki azzal az indokkal ellenezte a szenttc avatast, hogy: „Margit maga is a magusokhoz tartozott." A tortdnclmi valosag a magyar falvak iszonyu nagy szegenyseget es nyomoral mutatja IV. Bela uralkodasa idejdn, es a dolgos, munkas, de szegenysegben elo magyar asszonyoknak eszmenykepe lett az Arpad-hazi kiralykisasszony. Az inkvizftorok Margit halala utan keletkezett lcgendakrol azt mondjak, hogy azok a magusok altal iranyitott hiedelemvilagbol taplalkoznak. Persze ezek a „kegyctlcn" zsido-kereszteny idegen papok nem tudtak azt mcgerteni, hogy a magyar nep sajatjanak, magaenak tudta es erezte a veliik azonos sorsot valasztott kiralyleanyt. De meg tovabb is megy az „egyhaz" a Margit-ellenessegben, men a szcntteavatasi per aktai kozott ott van a kovetkezS „egyhazi" velemeny is, melynek „hivatalos" mincisege ketsegbe nem vonhato, fgy: »Ha Margit az oltdrra keriil, akkor - mint a szegenyek es elesettek mintakepe - csak novelnifogja az „eretnekek" megvetett es iildozott tomeget«20. Es Margit, a .,Nyulak szigeterol" a magyar lelkek oltarara keriilt, teljesen fiiggetleniil az egyhazi elismerestol vagy szentte nyilvanitastol. Teljesen fuggetleniil a palotaban es kastelyokban lak(5 piispokok es a gazdagsagban tobzod6 fopapok velemenyetol. A „Lelki Tiikor" sokszorosi'tva lett a magusok altal, es hiaba koboztcik el az invizitorok. a nep mar kivulrol tudta a benne levo es Margit altal fit imadsagokat. Dc mulnak az evszazadok, melyekben a magyar nep valtozatlanul csak az „egyetlen QdvozitS" egyhaz szolganepekent es „eretneknek" nyilvanitva - nyo-

morog. Ez a helyzcl csak rosszabbodik az Arpad-haz kihalasa utani kiralyok idejeben. Az iildozott magusok azonban tovabb elnek, mert az aparol fiiira valo „tudas-atadas" mar a dedapakrol unoka utodokra oroklodessel marad eletben. Erdekes itt az indiai papi kaszthoz, a „brahman"-okhoz hasonh'tani a „magus-tudas" atadasat. Ott is iildoztek oket. Ismerek olyan ..brahman sziiletesii" hindut, aki iszonyu szegeny csalad gyermeke. Apjatol tanulta meg a szanszkrit nyelvet es frast, es a „szent ludomanyok tanait". De 16 eves koraban ismerte csak meg a „cipot", a csalad szegenysege kovetkezteben. (Ma egyetemi tanar az USA-ban.) igy voltak a mi magusaink is. akik a sok uldozes elol ERDELY hegyei koze menekiillck. Volt kozottuk sok olyan fiatal is. aki ktilfoldre mcnekiilt, arabul is megtanult es az arab csillagaszati tudomanyokat hozta vissza a Honba, es a Pecs melletti, Mecsek-hcgyseghez tartoz6 MAKAR-hegyen csillagvizsgalo intezetet letesitett. Magat „szaracennek" nevezte, de magyarul beszelo miigusivadek. Az erdelyi magus-kozponlot bizonyftja a mar emlftett „KALD" kozseg, de minden telepiilesben eloszlotlak a magusok, hiszen a nepet gyogyi'tani kellett. Az cmbereket is es az allatokat is. De az inkvizicio is megerSsodik. mert a dominikanusokt61 a „szegeny koldulo" szerzetesekbol alio ferences-rend veszi at az eretnekiildozes folytatasat, es ezek a „ferencesek" meg kegyetlenebb eszkozoket agyalnak ki a magusok teljes felszamolasara. Moldvdba is atmentek es azt a szigon'last ervenyesfleltek, hogy: „Az eliteltck vagyona az cgyhaze (vagyis a koldulo „fcrenceseke") lesz es az elitelt eretnekeket egy ejszakai siralomhaz utan hajnalban, a nyilvanossag kizarasaval meg kell egetni." A „Kassai Kodex" szerint Nagy Lajos kiraly a gyogyithatatlannak velt b6rbajat a „forro vizek gozevel gyogyitja a pogany magusok eloirasa szerint" es azt is kozli a Kodex, hogy: „szemere hanyja a kiraly a ferenceseknek, hogy „az asszonyok mezitelen testet ostorozzak". E sorok froja a mostani „ferenceseket" latja, akik a Csiksomlyoi Napbaoltozfitt Boldogasszonyunk 6si kultuszat „keresztenyesitettek". A bucsusokat is jol megnezheljuk, akik - a mise utan - a kozmikus utra lepnek es varjak, hogy a Napbaoltoztttt Boldogasszony ott, elottiik sziilje meg a „Feny-Fiat" a pirkan biboraban. Amikor pedig a boldogsagtol ragyogo szemekkel ott allanak a felkelo Nap fenyeben, mindnyajan megigazulva valnak az igaz hit biborosaiva, a Nap biboraval es nem az egyhaztol kapott meltosaggal. A szegeny neptol ..koldulo" ferencesek oriasi vagyonnal rendelkeznek ma is €s a „szcntistvanos" magyarsagot MA is a „romai-zsid6-kercszteny" egyhazba tcrelik. Csfksomlyot is megszalltak, hogy ez a „tereles" folytatodjon eppen ugy, mint regen, de most mar nyilvanos inkvizfcio ndlkiil. A csfksomlydi bucsun, a „szcntistvanosnar' sokkal, de sokkal tobb a „koppanyi" magyarsag es ez bizonysaga annak, hogy ezek a „bucsusok" mar a kozmikus uton haladnak. Ennek az litnak a megtalalasat szandekoztam eldsegiteni annak a sok szenved^snek az elmondasaval, amiben a „szentlelek" sugalmara es a maglyahalalra 83

Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis I. koteteben. 82

vctes itelelenek kimondasa utani „te-deum" imadkozassal reszesi'lclldk istenes nepiinket es magusainkat csak azert, mert hiiek maradtak Boldogasszonyunkhoz es Szent Fiahoz - a maguk modjan, es nem a Jehova-Istent szolgalok kivansaga szerint. Szeretcttcl es megbecsulessel emlekezem Feher M. Jenore, akinek a megnevezett konyvebdl vettem a kozolt peldakat. Fajdalmas es szomoru tortdnelmiinkben a rank erdszakolt zsido-keresztenyseg magyar-irto „egyhazi" modszeret legjobban abbol a peldabol ismerhetjiik meg - a maga szadista, cinikus 6s farizeusi alkalmazasaval -, amit a kovetkezokben mondok el: Sarospatakon 1268. oktober 28-ara hirdeltek ki a „vasart", amelyre minden evben igen sok ncp sereglett ossze. Megvalasztottak a vasarbirot es a vasari tanacs tagjait. A megvalasztottak mindegyike „magus" volt. A domonkos rendi papok, akik a vasari Szent Domonkos napjara meghirdettek, elcscn tiltakoztak a magusok megvalasztasa ellen, es a perjcliik vczelcsevel szembe fordultak a ndppel. Sok magus jelent meg a v&saron es ezek voltak azok, akikkel a papok mar-mar tettleges veszekedesbe keriiltek. Ekkor - valahonnet hatulrol, messzirol - egy nyilvcsszo roppent, es sziven talalta a veszekedo perjelt. Nagy verekedes lett ebbol, mert az „attertek" a magusok ellen fordultak, es a vegen meg harom halott maradt a vasarteren, mely a templom elott volt. IV. Bela uralkodasa alatt torlent es a sarospataki katonasag, valamint a kassai fegyveresek harom honapi nyomozas es kutatas utan „tizenhat" magust vetettek bortonbe. Ezek sorsat i'gy frja le Feher: ,,,4 kinvallalcisok alatt kicsikart vallomdsok erleke meg a bizottsdg szerint is ketseges, de a taniik vallomasai alapjdn megis elitellek dkei. A 16 vddlottbol az itelethirdeteskor mar csak 12 volt eletben, mert a mar emlitett kit magus mellett, akik nem bi'rtdk ki a kinzdsokat, Topol harsdnyt a vddlott tdrsai egy ejjel megfojtottdk, mert szerintiik tobbet vallott a kelletenel, mfg Bodfia, Csoge felakasztotta magdt. - Az itelethirdetes napjara az egesz kornyekrol nagy tomegjott ossze es a kirdlyi ijdszok mindenre felkeszidten dlltdk koriil a birdkat. A Szent Erzsebettemplom term, miutdn a foinkvizilor, frdler Sycardus segi'tsegiil hivta a Szentlelkel, hogy a bt'rdk elmejet megvildgositsa, kihirdettik az fteletet: A vddlottakat biinosnek taldlvdn elrendelik, hogy kozuluk azoknak, akik buneiket oszinten megvallottdk, enyhe bunteteskent homlokukra kereszt jelet egessek, hajukat levdgjdk es hat fain hatdrdbol kiuzzek oket. A biineikben megdlalkodott es a gyilkossdgert fizikailag felelos bunbsoket, Bodon fia Sdmsont, Tarkovi Demetert es Danko mdgusokat dtadjdk a vildgi karhatalomnak, hogy azokat az orszdg torvenyei szerint az eretnekeknek es gyilkosoknak kijdrd biinteles szerint megegessek az itelethirdelest koveto mdsodik napfelkelte elott. Az itelethirdetest Te Deum fejezte be es az elitelteket a fegyveresek a vdrbbrtbnbe kisertek. Vagyonukat elkoboztdk, de ezt a vegzest kesobb V. Istvdn haldla utan Erzsebet kirdlyne a meg eletben levo magusok, vagy azok utodai javdra megvdltoztatta." 84

Feher M. Jeno emlekeben
Iszonyu nagy vesztesege volt a magyar oskutatas tudomanyanak Feher M. Jeno" tragikus es hirtelen halala. E sorok irojanak mondta el terveil. Mint a kassai domonkosok konyvtarosa, halalmas anyagot mentett at onnan, es ha eletben marad - le is frt volna mindent. Hagyatekat - a kassai konyvtarbdl elhozott anyagot - bzvegye atadta egy USA-ban letelepedett „jobaratnak", akinel minden-mindcn elegett egy hazi tuzeset alkalmaval. (fgy mondta ez a .jobarat" e sorok irojanak, de azota mar tudjuk, hogy az illetot inkabb a „szlovak" esemenyek erdeklik, jobban a magyarnal.) 6rizze dr. Feher M. Jeno emleket sajat alairasaval eliatott levele, mely ben „clete Iegnagyobb munkajat" akarla megvalosftani. Aldott Iegyen halo poraiban is! »TERVEIM kozt szerepel az ATHOSZ-hegyi, 9. es 10. szazadi bolgar es gorog alapitasii CSILANDAR- es ATANAZIOSZ-kolostorok kbnyv- es leveluir atkutatasa. Nem „turista"-kcnt, hanem nyomozo „deteklfv"-kcnt. Megbfzhato es bizalmas crlesuleseim vannak bazilila egyhazterteneszektol, hogy sok magyar „kincs" rejtozik az ezereves falak kozott. Itt nem a magyar fejedelmekhez, besenyo vezerekhez intezett leveleket es olompecsdteket ertem, se nem az 6smagyar palmettaval diszeskedd konyv tablajara vagyok kivancsi, hanem a belso tartalmara. De meg ez sem a „kincs", amelynek nyomaban vagyok, hanem a honszerzo NAGY ARPAD fejedelmiink besenyo bzvegyenek es kit (?) Idnydnak eletet ktdindris gorog nyelven versbeszedo kronika! Eletem legnehezebb es egyben legizgalmasabb kutatasa lesz ez. Legnehezebb, mert a szerzetesek bizalmatlansagat magyar voltom csak nbveli, sot ez gyiilolkodesse is fajulhat, hiszen az Athosz-hegyi szakallas, muveletlen baratok 80 szazaleka ruman! Tehat csak mint „argentin" mereszkedem kozejiik es magyar vonatkozasii dolgokat csak ugy mellesleg, majdnem „veletleniil" takilhalok. (Laszlo professzornak is megvoltak a maga keserii tapasztalatai ezen a teren, pedig 6 6szak-amerikai Foundation koltsegen „kutatott".) Hogy ez a „nyomozas" meddig tart, mennyi aldozatba kerul, ma m6g csak nem is sejtem. S foleg a megtalalt verses kronika lemasolasa, fenykepczesc nyeli majd a pcnzl, amire ezek a keleti baratok annyira „buknak", mint baksisra... Mindencsetre osszekoltetcscimet mar illetekes cgyhazi helyeken kiepi'tellem, dc nem tudom, meddig nyult a segito kez. KOROSI CSOMA igenytelensigevel indulok a tibeti Idmdkndl bizalmatlanabb, ellenscges indulatu szakadar baratok kornyezetebe, sanda gyaniitol kfserve minden leptemet, hagyman es kenyeren elve, de hogy ez az utam is sikeres leszen, isztambuli-niirnbergi—barcelonai-vatikani kutatasi eredmenyeim igazoljak mar elore!

85

Mondanom sem kell, hogy taldn ez az utolso alkalom nemzeti tbrtenelmiink kincseinek megmentescre! Jaruljunk hozza a „nyomozashoz", hisz ez valoban nemzeti erdekiink! Igy kerjiik barataink es olvasoink tovdbbi szi'ves turelmet es bizalmat! Castelar, 1978 februarjaban« « - o ^

Veronika tanulmanyaban a „Nirmud-i szarmazast" az evezredeket atfogo kald-sumir hagyomanyokon atvezetve - Ha/.ankban talalja meg a mai nepszokasban. Mas szoval mondva: a Nimrud-i parduc hagyomany megmaradasat mutatja be, az osidoktol kezdve - a mai napig. MartonVcronika - nagy szerenyen - csak rovidke ci'met adott a tanulmanyanak, fgy: „A Lagasi Parduc" E sorok froja kiegeszftette ezt, a tanulmany csodalatos tartalmi erteket dicserve es ertekelvc, igy: „GUDEA Parduc-Szimboluma a Szeki Vofelyek Kalapdiszen" Okosodjunk hat mindnyajan belole es koszonjuk meg egyiitt Marton Veronikanak ezt az igen boles es alapos tanftast!

De foglalkozzunk csak tovabb a megkezdett temaval, magusainkkal. Megismertiik a hit iikhtiz. Boldogasszonyunkhoz es Szent Fiahoz valo husegiiket. Azt is tudjuk mar, hogy ez az tin. „6s-vallas", nemzeti letiink megtartojakent - nem mas, mint Jezus Urunk tanitasa szerinti MAGYAR HIT. A „Tudas" megtartasanak es tanitasanak szent kotelezettsege. Ismerjiik meg hat kozelebbrol a „tanit6-mesterek" osi hagyomanyait, amelyek oly csodalatos modon megmaradlak Ha/.ankban - napjainkig. A felvilagositas es tanilas meneteben igyekeztem maradando emieket allftani irasommal dr. Feher M. Jenonek, aki osi hagyomanyaink sokasagat fedte fel a „koz6pkori magus-inkvizicio" leirasaval. Emieket orizzuk 6s tegyiik oda az ugart feltoro dr. Varga Zsigmond melie, de az idegen foldon is Nepiink kald-sumir osisegenek bizonyitasat vegzo dr. Bobula Ida es dr. Padanyi Viktor emleke melle is. E sorok froja, akinek Jezus Urunk kegyelme megadta azt, hogy eletenek 90. eveben frhassa le mindezt. MOST az elok, az ut6dok dics6retes munkajat akarja hirdetni. Teszem ezt a nagy boldogsagom oromeben, ugyanis 26 evig tamtottam „idegenben", argentin egyetemen, argentin egyetemi hallgatoknak spanyolul a „sumfr-nyelvet es a kald-sumfr hagyomanyokat" „sumi'r-mitologia" neven. De megadatott nekem az a boldogsag, hogy 1997-ben a Miskolci Bolcsesz Egyesuletben megalapithattam a „Kozel-keleti es Sumerologia" Tanszeket. Az alapftas legnagyobb valosaga az, hogy vannak fiatal tanarok es tanarnok Miskolcon, akik at tudtak venni a „tanitas kotelezettseget" es folytatjak a magvetes nagy munkajat, a „Tudas-Nepenek" elhivottsaga es kotelessege szerint. De nemcsak „folytatjak", hanem kutatasi eredmenyeikkel csodalatos „hagyomany-kincset" tarnak fel Nepiink osisegeben. Itt segi'tsegiikel kell kernem es kozolnom kell - e fejezet „zaro-pecsetjekent" - a Miskolci Kozcl-keleti Tanszek Sumerologai Szak tanarnojenek MARTON Veronikanak cgyik tanulmanyat. Ugyanis a dr. Feher altal is emlitett es IV. B61a uralkodasa alatt „eltiint", „elvesztell" 6s-gesztank azon tartalmat egeszfti ki, ahol az „6s-geszta" Atillaverii magyar kiralyainknak NIMRUD-i szarmazasat bizonyitja. Marton
86

Gudea Parduc-Szimboluma a Szeki Vofelyek Kalapdiszen
A Lagasi Parduc A parduc a magyar kronikak szerint is kiralyi allat. Foltos b6re az Arpad-hazi uralkodok oltozekenek megkiilonbozteto disze volt. A sumi'r ekiratokon, pecsethengereken, szobrokon gyakran elofordul, de ki tudja miert, a kutatok regen is es manapsag is oroszlannak latjak. Mind az oroszlan, mind a parduc vagy leopard a macskafclek csaladjaba tartozo, ragadozo, emlosallat. Az oroszlant a parductol zomok teste, sima, folt nelkiili bundaja, bozonlos farokbojtja es a him dllat dus sorenye kiilonbozteti meg. A kb. 160 cm hosszii leopard Afrikaban, a ketmeteres parduc DelnyugatAzsiaban honos. A koztuk levo kiilonbseget foleg a kor, a szarmazasi hely es az eltero taplalkozas okozza. Tobb fajtaja van.21 Az Egyiptomban, Etiopiaban cs a Szomali-felszigeten 616, un. pusztai leopard nimr neve semila eredetii. Feltehetoen az idok folyaman e szo vegerol lekophatott a vegmaganhangzo es ugyaniigy hangozhalott, mint az ekiratokban levo akkadul nimru-nak olvasott <fe= = leopard jelentesii szo (Labal 444. a

21 22

Revai nagylexikona, 1911-1922. Budapest. Sumfrul UG-BANDA ' Labat: Manuel d'Epigraphie Akkadienne, Imprimerie Nationale, Paris 1948. Deimcl: Sumerische Lexikon. Teil II. Band: 1-4. Scr. Pont. Inst. Biblici. Roma 1933. 87

Minden, szamomra hozzaftrtieto sumir szotar, lexikon egybemossa az oroszlan es a leopard jeienteset: - Deimel a 444-es jelzetii jelet hoi "oroszlan"-kent forditja, hoi pedig nimm-nak mondja, anelktil hogy kfizolne, hogy a nimru "parduc"-ot jelent. Csak az ujbabiloni korban keletkezett D.131/a jelzetu, sumirul NI-IB, akkadul nimru olvasatu ekjelet H^ prfyy forditja, ha feltetelesen (kerdqjellel) is, de "parduc"-nak. - A teljesseg kedveert kozoljiik Deimel magyarazatat a fc£5g£" D. 130-as, PI.RIK-KU olvasatu, NI-E es U-UG hangerteku, "oroszlan" jelentesu ekjelre vonatkozoan, miszerint e jel alapformaja kettos eredetu, vagyisa tpST*. ( D . 1 3 1 ) & a < ^ (D.444) jelbol szarmazik. AtgStt jelcsoportban lev6<] UD = Nap jelet, viszonylag keson, az un.-Amama korszak ota hasznaljak. - Egyertelmiien a "kutyafej" oskepii JlH D.575/33-as, sumir UR, akkad gi-ru. utguju olvasatu ekjel jelenti az "oroszlan"-t, bar a Planetarium Babylonicum a 159-escsillagnevet UR Anak, a 162-est UR-GULA-nak, es a 168-ast UR-MAH'-nak olvassak,'

a f$T£C\fl
u

hW M\£
Parducos pecsethenger (Louvre)

Oros/Janos-szarvasos-sasos pecsethenger

A fcnti kep akar oroszlanokat is abrazolhat, de a hosszii, bojt nelkiili farok parducokra utal. Nimrudban talaltak az alabbi, arannyal, lazurkdvel es karneollal berakott, foniciai elefantcsont-faragvanyt.29 Az abrazolt jelenetet a szakkonyvek „fiatal, negroid ferfit megtamado oroszlan"-kent hatarozzak meg. Keletkezesenek idejet Kr.e. 8. szazadra becsiilik. Elso pillantasra latszik. hogy az allat nem tamad, hanem gyengeden atoleli a sumir oltozetii asszonyt, rajta sem latszik semmifele felelem vagy halaltusa. Ha megforditjuk a kepet, akkor az emberalak nemi jellege szembetiinobb. Karjanak < s labanak kidolgozasa egyaltalan nem ferfias. Furtos feje hatrahajlik, 5 szinte ahftatlal fogadja a parduc oleleset. Mert az allat parduc, egyaltalan ncm oroszlan. Az oroszlanl nem szoktak harmadik szemmel abrazolni.

A ket utobbi: nagy kutya.
26

Megvizsgalando lenne, miert e kettos elnevez.es, mert letezik egy „Nagy Kutya" (Canis maior), melynek legfenyesebb csillaga a Sirius, es cgy „Kis Kutya" (Canis minor) csillagkep. A jelenlegi fogalmaink szerint az oroszlan inkabb a macskahoz hasonlft, mint a kutydhoz. 27 Weber: Alloricnlalisehe Siegelbildcr = Der Alte Orient, Hinrich Ische Buch 1920. Leipzig, 70. p.

l.m.f. 11.p. Magnusson: As6val a Biblia nyomaban, Gondolai, 1985. 128. p. 89

VEDELMOL ADOM (NEKTEK) SIRBURLAKI LELKET, NINGIRSU I STENT Ha leforditjuk a beszelo neveket, akkor a szoveg fgy hangzik: VEDELMUL ADOM NEKTEK A TELJESFENYU FOLD LELKET. AZ URNO BOLCS BAJNOKAT

A sugaras korong ekiratos szcjvegenek reszletes elemzdsc:'
sumir-EKJEL-ujasszir'' Olvasat ME MU i Jclcnlcs iEN : fia vkinek : Nagislen (Samas=Panth.626) | ajandekoz ! kapa,villa.csakany, FOKOS ! orkodik. oriz i Jclzet : D.61/8 :D.61/9 iD.61/54 :

L

\t
[W
it

| # , t-t-%

BA AL SIR BUR LA KI LIL

;L.5
: D.298/1 i D.298/3 iL.71 i L.349 iL.5 •L.461 ;L.313 :L.13.

Az egi parduc es egy foldi asszony nasza A parduc harmadik szeme jclzi, hogy ncm akarmilyen allatrol van szo. Ugyanaz lehel, amelyik Lagas varosaba hozta az egi fenyt? A jelenet talan az egbol kuldott parduc es egy foldi asszony nasza, egy nep fogantatasanak kepi megjclenftese. A kormegallapftas helye, volta nem vonhato ugyan ketscgbe. de az abrazolt no tipikusan sumir ruhazata a tortdnelem elotti korok sumfr alakjainak oltozeket formazza. Toscannc: Les ideogrammes cuneiformes30 Paris, Leroux, 1908 c. kiadvany 83. oldalan sugarkoszoriis parducfej lathal6. A veset a Gudea-feliratok kozul valo. A szQvegmagyarazat ez esetben is korongos oroszlanfejrol beszel, pedig vilagosan azonosflhato a parducfej.

iU. ^ i
i <>

im
i *ff

i ^ ir^
j WTT ! #

;FENY
•edcny ; TEUESSEG, boscg ;FO"LD ;LELEK.

ij *

a: \<m S
1

"DINGIR : istcn (szocsoport mcghat.) :umo

j t s i rm

rj- i ^nr \£h ! # r

GIR SU

i bajnok • boles

:L.i6 jL.6

A korong felirata szerint ME „en", a2az a Napisten 6rz6kent kuldte NINGlRSU-t, a hos parducot SIRBURLAKI-ba32, a „feny varosaba", hogy a varos vedelmezoje, igazsagtevoje legyen. Es bizony a Gudea-szovegekbol kitiinik, hogy Ningirsu minden vonatkozasban teljcsflelle e kiildetdst es a varos igazi, vedelmezo ura lett. Jelkepe a sugaras korong. Ningirsu a Nap egyik

• 1. m.f, 83. p. 90

Labat: Manuel d'Epigraphie Akkadienne, Imprimerie Nationale, Paris 1948. A tello-i dombban lalall varosmaradvany ekiratos neve SIRBURLAKI, kesobbi clnevezese Lagaas. 91

megjelenesi' formaja, a kelcti Nap, ezert abrazolhatjak fenysugaras koszoruval (Ningirsu felesege Bau). Az ekiratokon ENLIL fiakent szereplo NIB, akkadul Nimrud 34 a h6s parduc varosa NIB.UR, azaz Nippur, az Orion (a Kaszascsillag) 35 foldrevetiilesenek kozpontja. Nippuri (emploma az E.KUR. E templom papsaga „a negy vildgresz ura" clismercsekent, a torvenycs uralkodonak, aranykeresztet adott. Enelkiil Sumfrban kiraly nem uralkodhatott 36 . E kereszt rcndeltetese ugyanaz voll, mint a magyar Szent Koronde. A magyar ncp senkii sem ismert el kiralyanak, ha nem a Szent Koronaval korondztak meg.

Gudea iigy latja 6t, mint „egy ferfit, aki az egekbe nyulik, ki a foldet eri, a feje fcletti korona szerint isten voll, oldalan Imdugud, az isteni madar, labainal a vihar, jobb cs bal oldalan egy-egy oroszlan volt". 41 Kr.e. 2250 koriil Lagasban Gudea, a papkiraly, a Kozel-Kelct legszeretetremcltobb alakja uralkodott. Aldast jelentett nepenek, mert a sumirok joletben 6s biztonsagban eltek hazajukban. Szamtalan szobor, kisplasztika, epuletmaradvany, ekirat dicseri a muveszetkedvelo kiraly es varosa vedistene Ningirsu nagysagat. Erzesem szerint a lagasi Gudea nem csupan onceluan, a szepseg kedveert keszfttethette a rankmaradt mualkotasokat. hanem bizonyitekul, hogy a parducos fenykorong sugallta Iget „mikcpp a mennyben, iigy a Foldon is", azaz az egi liarmoniat megvalosftotta a Foldon. Nemcsak Gudea koraban, hanem a kesobbi korokban is idorol idore feltunik a fejre, fejfedore illesztett sugaras korong. Nem a lanyok partajara gondolok, mert vitathatatlan, hogy az is sugarkoszorut jelkepez, hanem a ferfiak, a vitez hosok, a boles bajnokok fejekere. Az egyik legszebb jelenclct abrazolo, asszir pecsethenger, valami nagyonnagyon regi mitologiai jelenetct orokfthct meg: a leopardon alio, teljes fcgyverzetii, fenycsillagos fejfedojii Ningirsu isten allhat a kep jobbszelen, elotte egy noi alak, talan jovendo felesege, Bau istenno. Mindenesetre feltiino, hogy a noi alak hajadonfott van, mint altalaban a ferjhez menendS lanyok, a hajadonok. A kct kos (rackajuh) jellegzetcs szki'ta pozban 42 all mogotte. Es az egesz jelenetct kctoldalrdl lezarja egy-cgy fiirtos datolyapalma.

A keresztes pecscthenger (Louvre)3' A pecsethengeren lev6 szoveg: LU.NAR d'GAL.MU. jelentese Toscanne szerinl: d'Galmu, az e'nekes. Deimel szerint GALMU isten 38 azonos Ninurtaval" , azaz Ningirsuval. (Ezzel nem erhetunk egyet, mert a k£pen levo futo alak inkabb a nippuri kereszt adomanyozasanak hirvivoje lehet, talan Ningirsu fia, de ennck bizonyftasa kiilon tanulmanyt igenyelne.) A parduc sugaras fejeken levo egyik felirat Ningirsu isten nevet emlfti. Ningirsu Enlil fia Lagas (Sirburlaki) vdros istene, ura es birtokosa. Titulusa a Gudea-szovegckbcn: „a vilag ura; a Korona ura; a Harcos, a Kiraly". Almaban ' Jensen: Kosmologie Babylonier, Strassbourg, 1890. verl. Trtibner, 456-463. pp. A magyar kronikak szerint Nimrud az Arpad-hazi kiralyok Ssapja. 33 Toroczkai-Wigand Ede: Oreg csillagok. Miiszaki KOnyvkiado. Bp., 1988. 26-27. pp. Badiny Jos Fcrenc kozlese Toscanne: Les ideogrammes cuneiformes. Paris, Leroux, 1908. 56. p. Panlh. Bab. 64/8. D. 343/39.
u 1

Ningirsu isten es Bau istenasszony

38 39

Zyl. Gudea A. 4.14. und 5.13. pp. Tharsicius Paflrath: Zur Gotterlchrc = Studien zur Geschichte und Kultur des Altertums, Padcrborn, 1913. 12 A szkita allatabrazolasokra jcllemzoen a ket azonos allat egybefonodva. egys6ges egeszkcnt szerepel. 93

92

E kep szinte minden szakkonyvben szerepcl. Ertelmezese is a legkiilonfelebb: - A Wcber-fele konyv csak a katalogusszamaf 43 kozli. - Jeremias szerint 44 „Istar mint a vadaszat istennqje". Nem kozli, hogy a ket alak melyike Istar. - Szerintem a parducon alio, felfcgyverzett alak szakalltalan ferfi, ollozeke tipikus ferfioltozek. A fejen, ill. a feje folfitt 16vo csillagos korong Ningirsura vail. A laba alatti allal talan oroszlan, de lehetne parduc is, mert hianyzik a farokbojtja, es a sorenye is igen elnagyolt. A noi alak lehet ugyan Istar, de Ningirsunak nem 6 a parja, hanem Bau. - George Smith 43 szerint Bel isten a sarkannyal valo harcra kesziilodik. Sarkany ugyan sehol sem lalszik, a leopdrdon alio ferfialak, minden fegyverzete dacara sem tunik harciasnak, hanem mintha udvozolne" az eiotte 16vo noalakot. Hasonlokcppen abrazoltatik az asszfr korban is a csillag-forgos ferfialak. Mellette, mint mindig, ott all noi parja es nem hianyzik a kos sem.

pen ferfi. A vele szembenallo no lefel£ mutat. Kozepiitt ott a kuvasz. A mellso labanal levo korocskek jelezhetik, hogy nem fbldi kutyarol, hanem talan a Canis maior-rol, a Kutya csillagkeprol lehet szo. (E csillagkephez tartozik a Sirius. ahonnan a dogon mitologia szerint emberi lenyek latogattak a Foldrc.) E pecsethengerrol sem hianyzik a Subad kiralyno sirjaban talalt kompoziciohoz nagyon hasonlo kos cs az eletfa. A kovetkezo pecsethenger keszitesenek korat Kr.e. 1045-610 koriili id6szakra helyczik. Ezen is a csillagos, az oldalan ijat es fokos-fele fegyvert viselo ferfialak lathato. Kozeputt a parja. A koson alio alak feltehetoen foisten. Az egesz jelenet olyan, mintha leanykeres lenne. Ti. a foisten keze aldast ado mozdulattal oroki'ttetett meg. A koson alio isten Enlil nem lehet, mert 6t, mivel lathatatlan, nem oroki'tettek meg. Akkor talan An isten az, hiszen az 6 Ieanya Ningirsu jegyese, Bau istenno. A jelenet kozmikus voltara utal az egitestek abrazolasa.

Csillagos ferfialak iidvozli az eiotte levo asszonyt46 A pecsethenger ugyancsak asszfr, 6s a megorokftctt mitologiai jelenet megint csak nagyon regi eredetu lehet. Feltetelezesem szerint e kepecsken is Ningirsu isten es Bau istenno orekittetett meg. A ferfi kalapjan kigyoszeru ratet van, a feje felett ragyog a kozmikus jellegre utal6 csillag, ezt megerositi a raogotte levo, kilenc csillagbol alio csillagfuzer is. A ferfi fegyvertelen, kezeben talan palca lehet. E kepen is szakalltalan, de az oltozekebol itelve mindenkep1. m. f. Weber 49. p. Kalalogusszam: Ouimet (gyiijtemeny) 59 III. 3. Alfred Jeremias: Das alte Testament itn Lichte des alien Orients, Leipzig, Hinrichs'sche Buch. 1904. 38. p. Gcorg Smith: Chaldaische Genesis. Leipzig, Hinrichs'sche Buch. 1876. Kaulen Fercncz: Asszyria es Babylonia, Temesvar, 1891. 317. p. 94

A British Museumban oiv.ott. lij-asszir pecsethenger A bemutalott pccsethengerek Java reszen ott a kos. Hoi parban, hoi az eletfa elott maganyosan. A kos megjelenitese utal a pecsethengeren megorokitett jelenet eredelijere. A megorokitett jelenet kivitelezese, az alakok ruhazata, a rajta 16vo iras behatarolja a pecsethenger keszitesenek korat, de nem kozli a megorokitett, mitologiai jelenet eredetet. Erre a pecsethengeren abrazolt jelenetbol, Woolley: Vor5 tausend Jahren, Franch'sche Buch, Stuttgart, 1930. PG. 1237-es sir melleklelc 95

a rajta levo alakokbol lehet kovetkeztetni. A kepen levo zodiakus allat, jelen esetben a kos, arra utal, hogy az eredcli jelenet akkor tortent vagy legalabbis akkor orokitettek meg talan elsokent, amikor a tavaszpont, a felkelo tavaszi Nap a Kos preccsszios periodusra esett. Ezerl nyugodtan kijelenthetjiik, hogy a korongos parduc megjeleni'tctte Ningirsu. nem csupan Lagas helyi islene, hanem a Kos-i nepek istene is lehet. Jelkepe a sugaras korong mindmaig meg6rzodott a Kos-i szkfta nepek hagyomanyaiban. Mi erre a bi/.onyi'tek? Szabd Antonia 1983-ban az erdelyi Szeken fenykdpezte le a nepviseletben levo vofelyeket. A legenyek fejfeddj^t, pazar, korongos forgo ekesiti. A homlok fold, szintc harmadik szemkent valo illesztdse pontosan olyan, mint a Gudea korabol sziirmazo korongos parducon. A Napisten kiildotte, Lagasi pardue fejeke visszakoszon a szeki vSfelyek kalpagjan! A folytonossag olyannyira szembetiino, hogy a kozbenso, az asszir Ningirsu-abrazolasokon a fejfedon levo kigy6 formaju disz, a szeki kalpagdisz alatti, ket levelkejen ismerszik fel. Az asszir fejfedok szarvas-kigyos kalapdisze hasonlo, mint a Mariban talalt noi meszko szobor sisakjan levo, ket szarv alaku kikepzes. Sumfrul SU.GAR.RA annyit jelent, hogy „olyasmi, ami messze hatol be a vilagmindensegbe".48 Ezcrt jelenik meg a „foldi" Ningirsu-abrazolasokon a szarvas-kigyos kalapdisz es levelle szelidQlve a szeki vofelyek kalpagjan. A Ningirsu-parduc leszallt a Foldre magaval hozva az egi fenyl, amil a kalapon abntzolt sugar kot ossze az Eggel. Feltetelezem, bar a kepen nem latszik, de a keztartasbol kovetkeztetheto, hogy a legenyek vofelybotja a fokos lehet. A szdki legenyek sugaras-korongos kalapdiszenek eredete az idok szedito melysegebe nyiilik vissza. Egyre tobb es tobb megcafolhatatlan sumfr bizonyit^k bukkan fel es kapcsolodik valamelyik, meg ma is elevenen elo hagyomanyunkhoz. E targyi bizonyi'tekok folyamatos lancolatanak feltarasa nem egyeni erdem, mert csak elerkezett az ideje, hogy vegso pusztulasa kUszoben a magyarsag visszahokoljon es eszrevegye: egy dicso nep utolso sarja, a sumfr hagyomanyok egyedlili 6rz6 es elteto aranysugara. Hiszem es velem egyiitt higygye el mindenki, hogy e csodas bizonyi'tekok nem onceluak, nem csupan szep kepek, hanem into-6vo jelek, hogy hazank, a magyar nep barmi rosszat is mondanak rola. barmennyire is probaljak megfosztani mellosagatol, bizton felcmelkedik. Gyor, 1998. januar 10-en, Ningirsu isten ds Bau istenno mennyegzojenek unnepen Szeki vofelyek nepviseletben4

Badiny Jos Fcrenc kozlese. 96

Szabo Antonia: Szeki vofelyek nepviseletben, Erdely 1983. 97

VI. A Magus hitvilag kozmikus utja es torvenye
Magusaink es hitvilaguk a megismereseben egycdiili tamaszunk a nephagyomany. A nepnel fennmaradt szokasokbol nagyon sok mindenre visszakbvetkeztethetlink, de igen nagy ovatossaggal kell kisziirni az igazsagot. Ugyanis mikent lefrtam (Kaldeatol Ister-Gamig I. 131. es kov. oldalain), papai rendelettel induit meg n6piink tort6nelmenek, szarmazasanak, 6sis6genek es mind ezekben talalhato hitvilaganak „pogannya. muveletlenne es barbarra" nyilvanitasa 6s tanitasa, mely elso k6zb61 befolyasolta a neppel val6 banasmodot. A Habsburg szellemi elnyomas errol a „vallasi" alaprol induit es politikailag egeszitette ki a zsido-kereszteny egyhaz altal - „eretneks6g" f'edSnev alattelindi'tott kegyellen „magyar-frtast". A sok aldozat azonban bizonyftekot is kovetelt es sehol sem talaltak meg a Karpat-medenc6ben a „muveletlenseg" bizonyi'tekait. Ugyanis a sok „magus-kivegzcs", a „maglyahalai" es a „homlokra egetett" kereszttel jaro emberek a nepben csak megerositettek a regi hagyomanyokhoz val6 ragaszkodast. es ezek a hagyomanyok akkor is eltek, ha az lij vallds mezebe lettek bltbztetve. Ugy tanftottam mindig, hogy cgy nep hiedelemvilagat megmutatja az „elet torvenye", amely szerint el. Ezt ma „kalendariumnak" nevezziik es lathatjuk, hogy minden neinzeti vallasnak mas es mas a kalendariuma, vagyis vallasi iinnepnapjai nem azonosak. Mi a zsido-keresztenyseg kalendariuma szerint elunk I. Istvan 6ta, dc a nephagyomanyban ma is megtalalhatd a „Napisten" fele haladas kozmikus utja es ennek az utnak az iinnepnapjai. A szinte 150 ev ota magyamak egyaltalaban nem nevezheto „MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA" hatalmas osszegeket fordftott azoknak a konyveknek soknyelvii kiadasara es terjesztesdre, amelyek a „Magyar Nep Hitvilagat" meghamisitottak, es a sziberiai, lappfoldi, eszkimo stb. nepek „saman-kultuszaval" azonosnak hirdettek. Miutan a Karpat-medenceben nem tudtak talalni tekergo es reviilo samanokat, sem saman dobokat, elindftottak jol fizetett „kutatokat" az eszaki, idegen teruletekre cs megjelentek magyar nyelven azok a konyvek, melyek a samanokat kerestek Sziberiaban 50 . Ezekben aztan azt frtak, hogy eppen ilyenek voltak a magyar nep samanjai is es ennek kovetkezteben a „magya r hitvilag" is a kOrbeforgo, revuldbzo, primitiv emberek iranyitasa szerint yaJ4 aki egyszer az egig dobolja fel magat, aztan hamar a demonok-ordogok koze is lehull.

Ez az elgondolas nagyszeriien beillett a zsido-keresztenyseg vallasaba, ahol sokasagaval vald „iidvbzules" mellett a „pokol" tiize is lobog a bunbst" kinozo 6s sutbgeto „ord6gok"-kel. A nepi hiedelem fgy - bizony csaknem 1000 cv alatt - osszefonodotl ezzel a n g yal-ordbgos vallassal es mcgsziilettek a babonak. Ezt mar 1877-ben eszrevette VARGA Janos, amikor a „magyar orvosok es termeszetvizsgalok altal jutalmazott palyamiivet" - a Babonak Konyvet kiadta es fgy fr:51 „Nem is lehet tagadni, hogy a sok babonasdg azert nem akar kiveszni, inert a mai miiveltseg mellett is maga a vallds dpol olyan hitet, mefy a tudatlan, muveletlen embert tulzdsokra, valosdgos babondra vea n „yalok

zeti." „Taldn eppen a babonasdgnak az a resze a legveszedelmesebb, mely a valldsossdg tulhajtdsdbol, az vn. istensegbol szdrmazik; veszedelmes azert, inert hatdsdt alig lehet kiszdinftani, s az ily lelki tevelyges tobbnyire oriiltsegben vegzodik. De veszedelmes azert is, mert a tiilzott valldsossdgbol szdrmazd baboiidknak vege-hossza alig van. llyen babonak a csoddk ezrei, ilyenek a valldsos rajongds es a kepzelodes sziilemenyei, a jelenesek, az isinertebb csoddlatos alakok, a meztelenek es bojtolok, a csoda es josldtok es hallok, ilyenek vegre az ordogtol megszdllottak es a stigmatizdltak, vagyis a verzo sziizek. " A babonaba fojtott nephagyomanybol is ki tudjuk sziirni az igazsagot akkor, ha nepiink osi elettorvenyet, vagyis az eletfolyamatnak a NAP-hoz valo igazodasat vesszuk alapul. Es ez kiilonbozteti meg osi hitiink alapjait a jelenlegi zsido-kereszteny naptari-eletiinktol, mely „paskajaval" a zsido hold-kultuszhoz illeszkedik. Konstantin rendeletevel - a Jegyozhetetlen Napisten" december 21. napjara rendelt „Jezus sziiletesnapjat" is zsid6sftotta az „cgyhaz". miutan az „uj esztendo" elso napjan, Jezus Urunk - allitolagos „koriilmeleleset" unncpli. Mennyivel istenesebb, szebb es az egi rendhez alkalmazkodo volt az „6svallasunknak" nevezett MAGYAR HIT uj esztendejenek iinnepe. A babiloni kaldeusok, a sippari partusok, subar-szabir-magyar oseink hasonloan Hazank nepehez ugy kezdtek az „uj esztendot", amint azt az „eg torvenye" rendeli... a tavaszi nap-ej egyenloseg napjaval. J Z S lJrunk f, " keresztre fesziteseig ez a nap - marcius 21. - a Szuz Anya lcsoitese, tinnepelese volt, hiszen a termeszet ujraeledese az 6 „gondvisele senek" es josaganak a megnyilatkozasa. A Sziiz Anya dicsereteben „gbrgbl6-rugyes" gallyakkal kbszontottek egymasi az emberek. Ahol volt olaj ag, azzal, masutt meg a nyirfa vagy a tuzfa=a y riigyei voltak az „uj ev" megerkezesenck istenadta hfrnokei. Kantalasok3 ' ene klesekkel fejeztek ki a kozos oromot es ez is a Szerelet nagy megnyilv "nulasa volt. emlftett munka 13., 106-107. oldalain 99

50

Dioszegi Vilmos: Samanok nyomdban Sziberia foldjen (Magveto. 1960.)

98

Jezus Urunknak keresztre-feszitese utan a Sziiz Anya fele arado nepi Qroni kiegeszitodott a „feltamadas" dicsoi'tesevel. Itt tudni kell azt. hogy a zsidok ..paskaja". amikor egy „kost" aldoznak fel a nep biineiert, tulajdonkeppen a „nap-kultusz" Napistenehez tartozo egyik unnepenek a „hold-kultuszhoz" valo kapcsolasa, amely szerint a zsidok kalendariuma felepiil. A zsidok ugyanis a tavaszi „nap-ej egyenloseg utan" eso, azon napokra teszik a „paskajuk" idcjei, amikor a Hold „fogyo" allapotba indul. Igy volt ez Jezus Urunknak „koshelyetti" felaldozasanal is. Nepiink addig, mfg a zsido-keresztenysegnek a ma is hasznalt kalendariuma meg nem sziiletett, a marcius 21-e elotti csiitortokot nevezte „zbld-csut6rtbknek". Ez volt az ev egyetlen napja, amikor megujultak Jezus Urunk rendelkezeset kbvetve es megujitottak a VELE kdtott „verszbvetseget". Ittdk a bort, mely Jezus vereve valt benniik es ettek az „elet kenyer6t", az O emlekeben. Az „uj-valias" eretnekuldoz^scben bizony nehez volt ezt kozos ahftattal vegezni. De tudjuk azt, hogy mindcn ferfinak overe volt fiiggesztve az „iv6kaja'\ mclyct legtobbszor allati szarvbol keszftettek. A „pohar" tehat mindenkinel ott volt es az asszonyok egyiitt ittak a ferjurukkal. A kenyer kiosztasat pedig megoldottak a magus-asszonyok, a „bab;ik", akik kosarukbol kmaltak mindenkinek a frissen siitott „pogacsat". Nyugodtan mondhatjuk, hogy megtalaltuk a „pogacsa" keletkezesenek indokat es okat ezzel. A „taltosok pedig nem Jezus Urunk szenvedeseirol beszeltek (mint ma az egyhaziak), hanem a „Feltamadas" isteni akaratat hirdettck, mikeppen Fcher emh'ti az „istentelen manicheus konyvck" elkobozasanak eseteiben. Ugyanis mar a partusoknal is igy volt, a ma „urvacsoranak" nevezett, Jezussal meguji'tott „verszerzodes" liturgiaja. „Nagypentek"-et osi hitunkben nem unnepeltiik es a „Feltamadas" nagy oroine osszefonodott a Sziiz Anya dicseretevel. igy a „gorg6I6-riigyes" gallyakkal valo koszontesben a Sziiz Anyaval is tudatta a Nep, hogy Szent Fia feltamadott. Aki a „verszerzodes" megiijflasanak kozos iinnepere elmenni nem tudott, ahhoz a magusok valamelyike vitle el a bort es a pogacstit a „g6rg6l6-riigyes" vesszovel egyiitt. Ugyanis ezt a szokast az „uj vallas" is atvette, a papok altal „megszentelt" vesszok varazserejenek a hirdetesevel. igy indult a MAGYAR HIT uj eve, Boldogaszszonyunk es Szent Fia dicseretevel. Ma, ..Husvet" unnepevel elvalasztotta zsido-keresztcnysegiink tavaszt fakaszto Sziiz Anyankat Szentfiatol. Igy a nephagyomany a Husv6t hetebe eso csiitortokot tartotta meg „zbldcsutortoknek" es Husvet hetfojen azok a „legennye" avatottak (vagyis azok, akik atestek a „pilisezes" szertartasan), scgitenek a Sziiz Anyanak az „el6-viragok'\ a leanykak novekedcscben azzal, hogy vizzel jol meglocsoljak oket. Itt a „husveti ontozkodes'* eredete. Ne felejtsuk azt soha el, hogy a magyarsag osi hitvilaga a termeszethez kapcsolodik. Nepiink miiveszete. miiveszeti ihletettsege term^szeti kepeken alapul, mert a terme^zetben 61tek. Nepmeseink, nepdalaink elo bizonysagai ennek, es ezer e"v „keresztenysege" sem tudta kiirtani ezekbol az osi hitvilagi tudatot, azt, amit ma „taltos mitologiiinak" neveziink annak elienere, hogy tudat alatt minden benniink el!

ley, a lermeszet lorvcnye szerint folylatodik elet-torvenyiink dvc, mert Husvet utan „negyven" napra jon Piinkosd iinnepe. Mi6rt „negyven" nap mulva? Ezzel a „negyvennel" (amit kdld-babiloni szamjeggyel irva ott lathatunk az Ister-Gami oroszlanok testen is), visszatertink a „Sziiz Anyahoz", az t° Kiralyndjehez", aki kald-Sumeriaban INNANA, a partusoknal ANAHIT, jg'nrindegyik a Venusz-planetaban tiindokol az egen. Csak az emberek-adta neviik valtozik. A Venusz szinodikus mozgasaban a „titok" szama a „negyven". Ugyanis, amikor a Venusz megjelenesi alakjat valtja, megvaltoztatja, negyven napig lathatatlan. Osi hitvilagunkban a tavaszi nap-ej egyenlosdg utani „negyvenedik" nap is a Sziiz Anya iinnepe voit. Valojaban a „viragok iinnepe"> melyek sokasagat a Szuz Anya gondviselese tette pompassa, amikor ,ieli van a hatar nyflo vadviraggal - piros Piinkosd napjan". Ezen a napon regdseink ^nekeltek a „regi dicsosegrol" nappal a falvakat jarva, ejjel pedig a tuzeket korbe iilve tanitottak a fiataloknak osi dalainkat. De a legnagyobb nepi iinnepseg a „piinkosdi kinily" valasztasa volt. Ez egy „szerrel" osszekapcsolt es szertartasos feltetelekhez szabott lovasverseny altal tOrtdnt, amelynek gyoztese leii a „punkosdi kiraly", akinek a nep a „Szent Laszlo" nevet adta. A lovak csak olyan „menek" lehettek, melyek alkalmas es tokeletes voltat a „magusok" megallapitottak. A lovasokat is megvizsgaltak. Csak ep testii es kivalo lovasok ulheltek nyeregbe. A nyertes „egy evig" valoban kiralyi modon elt. Mindenki tiszteleteben es a nep adomanyaval gazdagodott. De volt eset, hogy a „piispokok"' eretnekseggel vadoltak a nep piinkosd! kiralyat a/.crt, mert nem volt hajlando „tizedet" fizetni a piispoknek (aki legtobbszor idegen volt, es magyarul sem beszelt). De mar a nyari idbszakba eriink, Junius 21-dn, az ev legnagyobb iinnepehez - a „nyari napfordulohoz" - amikor a Napisten „mind a ket tenyeret" felenk forditja, vagyis - a legerosebb a Nap fenye. A Partus Birodalomban ismeretes volt a nyari napfordulo Napistenenek a neve - „MITRA" - es JKPH c. kbnyvem 290-291. oldalain ismertetem ennek jelentoseget. Nepiink e napon kulonlegcs modon fordult a NAP fele" ugy, hogy imadsagot mondva - mind a ket tenyeriiket feleje tartottak. Tegyiik mi is e napon es mondjuk el az 6 imajukat is, igy: „Istentink! - Urunk! Te, ki megfenyesited a Vildgot! Drdga Napunk! Erositsd meg a mi tenyerttnket a Tiedbb'l sugdrzd Kegyelemmel a jo munkdra, az bsszefogdsra. - Sziviinket tbltsd be a Szeretet fenyevel. Adj.' - Boldog munkdlkoddst, okossdgot, drdga Hazdnk megtartdsara, hogy elpusztuljon a gonoszsdg sotetsege. Ezt kerjiik Elotted dllva! Feled forditott tenyereinkkel mulatva meg bmnagunkat!"
2 N

egyik konyvembol (Igaz Tortenelmiink Vezerfonala Arpadig " o l d ) 6s 'f is bemutatom azt a zodiakus abrat, melybol jol megcSrtheto a a P-eiklus ketfelesege, az „evi" es a „precesszi6s" is. 101

Atveszem

100

Tiinder Ilona es Argyelus kiralyfi tortenete ez, melyben megjelenik az - csillagos egbolt olyan sorrendben, ahogyan Hazank felett felragyognak a csillagok.

Mese Tiinder Honarol es Argyelus kiralyfirol
Volt egyszer egy kirdly, akinek a kertjeben igigerb'fa dill. A kUlOndsfa csak eiiel virdgzott es gyiimblcsei rogton beerlek. Egy hajnalban a kirdly azt Idtja: csodafdjdrol eltiintek a gyiimolcsok. Fiai kdztil a legkisebb, Argyilus az, aki ebren tud maradnl es kilesi, mikenl is liinnek el az almdk. Hollok jottek rabolni. Kbziil'dk egynek megkapta a Idbdt es felkidltott: „Megvagy, lolvaj! De mire rdtekintett, mdr egy gyonybrii Idnyfekiidt a karjai kbzbtt. A holldbdl left Idny volt Tiinder llona. Egymdsba szerettek, de a Venbanya levdgott egy aranyfiirtbt a tiinder hajdbol es ezzel a gonoszkoddssal elvdlasztotta a szerelmeseket. Argyelus a tiinderldny keresesere indul. Kerdi a Napot, a Holdat, a Szelet, vegiil az Allatkirdlyt - merre induljon tovdbb. Az Allatkirdly kifaggatja birodalma nipet, de senki sent tud a tiinderrol. Vegre eloballagoti egy sdnta farkas. „En tudok rdla - mondta. - A Fekete-tengeren tul lakik, ott tbrtek el a Idbamat." Es szdz esztendb'kbn at vdndorolva elvezette Argyelust a kedvesehez. Utkbzben hdrom brdbggel taldlkoztak, akik az brbksegiikbn - a vardzskbpenyen, bocskoron es ostoron vitatkoztak. Argyelus megszerezte a vurdzsliolmikat es Tiinder llondndl termett. Legyb'zte a Venbanydt es visszatert szerelindvel a sziilb'i lidzba.« Magusaink Argyelus kiralyfit azonosftottak Atilla „Csaba" nevii fiaval, aki a Fckete-tenger videkerc (Kis-Scylhiaba) ment es onnan vett feleseget maganak. Ezek a mese fobb motivumai. Most lassuk a jelenteset! A fa egig er, vagyis arany gyiimblcsei maguk a csillagok. amiket hajnalra „ellopnak". mert eltunnek szemunk elol. Ez a mese feltehetoen marciusban keletkezett, mert akkor tiinik fel egboltunkon az Oroszlan-csillagkep, legfenyesebb csillagaval, a Reguluszszal. amit nepiink Argyelussal azonositott. Utana feltiinik a Hollo, alig fel orara ra megjelenik a Leanyszemu (azaz a Spica), a Sziiz-csillagkep legfenyesebb csillaga, es mar fenn van az Aranyhaj (Coma Berenice) is, ami egy kodszeriien renylo terulet. A Merleg-csillagkepet mi Kilenc csillagnak nevezziik, benne jol ainato az olio. Az Okresz nyilvanvalo kopeny formaja. bocskor alakja es az °stor (a Serpens Caput: Kfgyo feje) tokelelesen atfedik a meset. Az ejszaka v egere megjelenik a Venbanya is, a Skorpio-csillagkiSpben. - Es a santa farkas? - A legperdontobb alakja mesenknek. Valoban santa a magyar egbolton. Ha ^'iszont elmegyiink oda, ahol „megsantftottak", vagyis a Fekete-tenger viddke-• ott mar nem hianyzik a laba, az egesz Farkas-csillagkep jol lathato. bleink - ugy latszik - azt tartottak. hogy meg meselni is csak „ahogy a CSl| lag megy az egen - ugy erdemes". 103

Zodiakus ahra De ugy mondtam, hogy hitvilagunk a termeszethez es torvenyehez kapcsolddik. Ennek kovetkeztebcn vallasi hiedelmiink tartalma eppen olyan oriasi, mint az egbolt, a Nappal, Holddal es osszes csillagaival. Az emberek altal kiagyalt vallasokat azert nem tudta Nepiink Iclkileg atvenni, mert hitvilaganak hagyomanyai: a nepmeseink, enekeink, regosdalaink a csillagos-egi torteneseket tartalmazzak. Ez a kozmikus kapcsolat a Nep es a csillagos eg kozolt meg jobban megerosodott az inkvizicio megindulasakor es a neplelek a csillagmitoszokba burkolozott, mert magusaink, tallosaink mesekbe foglaltak a csillagos eget azert, hogy tanftasukat fgy - a szajhagyomanyok utjan - orokftsek meg. Mert a „mese" orokkevalo. Elmondja az anya-szaj, de akkor a Icgszcbb, amikor este koriil iilik a liizet a esillagos eg alatt. Tanuljuk meg azegyik legszebbikct. mely cgyben egy kedves beszelgetesre valo emlekezes is, ami 1985-ben tortent Harkai Istvannal. 102

Elmelkedjiink! Azt kell megailapi'tanunk, hogy ebben a meseben ott van az a miiveszi egyseg, mely tenyekben mondja el az emberit. Olyan absztrakcio ez, amit egy gyermek is jol megerl. De olyan hitvilagot tar fel, amelynek kulcsa valoban a termeszet, es csak akkor valik egysikuva, erthetetlenne, ha magat a termeszetet veszejtjiik vagy veszftjiik el. Az „uj-vallas" kidobta a „lermeszetet" es lorvenyet egyiittesen, mert dogmakkal helycttesitette be a „metafizikai valosagokat". A dogmakhoz hozzateit - mint Jezus Urunk monda - „olyan tudomanyokat, amelyek emberek parancsolatai" (Mark 111.). A Saul-Pali frasokra es „szentfrasi" voltukra gondolok itt, hiszen 6t es nem Jezust nevezi a szakirodalom a zsido-keresztenyseg „alapftojanak". Ismet csak arra intern az olvasot, hogy itt, a ..kozmikus uton" valo haladasunk alkalmaval zarjunk ki Ielkiviliigunkbol minden eddigi ,.keresztenynek" nevezett vallasossagot es forduljunk - minden „szentfras" nclkiil a Feny fele. Elmondom majd a „kozmikus litra" valo visszateresiink reszletcs tervei es modjat is. hiszen a kald-sumirokig terjedo, sok ezer eves multunk hagyomanyai segftenek ebben a visszateresben. Miutan ezt a hagyomanyunkat ma „mitolo gianak" nevezik szaknyelven, nemesak a „csillagok latasa" vezet vissza minket az osi multba, hanem nepmeseink eredetet is megtalaljuk. Elmondom hat a legerdekesebbet.

Elveszett mitologiank nyomaban
Az otezer eves „Ludas Matyi" Mar Torma Zsofia megallapi'totta a esaknem 11 000 erdelyi regeszeti lelet kicrtckelesi eredmenyekent a magyar nephagyomany es nepi szimbolizmus mezopotamiai kapcsolatait. Az(5ta az is bizonysagot nyert, hogy a Tordos-Kultiira (i. e. 5000) cserepedenyeinek darabjain levo jelkepek es abrazolasok, mintak, jelek - mint nepmiiveszeti motivumok - a magyar szottes, irasos es varroltas himzeseken is fellelhetok. Ez arra enged kovetkeztetni, hogy ezeknek a jelkepeknek a titkos mondanivaloit ismerte a magyar nephagyomany ds eppen azert maradtak meg mind-mind valtozatlanul - a hosszii evezredek alatt - inert a hozzajuk tapado jelentes szent tana orizte letezesiiket es valtoztathatatlan voltukat. Ugyanezt a nephagyomanyi valtoztathatatlansagot mutatja a magyar nepzene osi allaga, amit Kodaly es Bartok a „haromhangu, recitalo dallamban" fedeztek fel, a magyar nep lelkeben elo evezredes hagyomanykent. De a „magyar mondavilag" is csatlakozik ide 6s - akarhogyan irtottak a regoseinket - csak megmaradt valami a regi regekbol. Ezek azert erdekesek, mert a nep jellemere, szokasaira, gondolkodasmodjara 6s eletmodjara vetneK fenyt. Ebben is megtalaljuk az allandosagot, a vaUozatlansagot - meg otezer ev tavlataban is. 104

Nos egyik ilyen „magyar rege" a „LUDAS MATYI", amit Fazekas Mih'lv szfivegezesevel olvashatunk. (Mora Ferenc Kiado, 1957. Budapest). Sainos, hogy ennek a „magyar regenek" az otezer 6v tdvolaba nyul6 elme.'i;sevel, eredetenek keresesevel a hazai jeles tudosaink nem foglalkoznak. Nvilvan azert, mert bizony az „6kori LUDAS MATYI" „6tletekkel magyaraz• •• a fjnniieor szarmazasi elmelet kbvetoinek, hogy „hol az igazsag...?" Icy az Erdelyiinket elfoglalo roman nep hazafias tudomanyos kutat6i igyekcz.nek a maguk javara felhasznalni a mi ..LLFDAS MATYI"-nkat, amikeppen ,/i es/lelhetjtik: Julow V.: „A nippuri szegeny ember meseje es a Lildas Matyi oromaniai nepmese mintajanak kerdese" c. munkaban (Megjelent: Irodalomtortcneti Kozlemenyek 67. 1963. 678-690. old.) A mezopotamiai ekiratos irodalmi hagyomanyt nagyszeriien ismero Komoroczy Geza azonban mar ezen is ttilmegy cs a „Liidas Matyi" c. regehez hasonlo .,Nippuri szeg6ny ember" mesejet mar „semi-akkad" munkanak minositi, amint irja: „Mezopotamiaban az i. e. 2-1. evezredben egy nepmesei ihletesii akkad kiseposz (A nippuri szegeny ember) szolgal a folklor bizonyftekaul." (Sumi'r Irodalmi Hagyomany c. munkajanak 17. oldalan. Magveto Konyvkiado, 1979. Bp.) Az olvaso az eddigiekbol mar eszlelheti, hogy a mai hazai „hivatalos" koltemenynek kezclt „LUDAS MATYI" mesejenek eredetkerdeseben micsoda „kisajatftasi" igyekezet folyik. Ez pedig annyit jelent, hogy „LUDAS MATYI" meseje, tematikaja es ..otezer ev tavolaba" nyiilo hagyomanya a ludomany kincsenek egy ertckes darabja. ami „LUDAS MATYI" nepenek szarmazasi kerdeseben egyik „perdQnto" bizonyiteknak szamit. Pontosan azert, - es csak ezert - akarjak a rumdnck is es a semiek is magukenak elismertetni. Ha mar ily nagy fontossagot tulajdoni'tanak ennek a nepmesenek a tudomanyos kutatok, nezzunk csak mi is egyiitt a dolgok melyere. Annyit maris meg tudunk allapitani, hogy a rege otezer ev eldtti szereplojet a mai kulatok „nippuri szegenyember" neven ismerik. Hat keressuk meg ezl a ..nippuri szegenyembert". E sorok frojanak a keresesben egyik ausztraliai munkatarsunk segftetl, aki szfves volt megkuldeni Hans BAUMANN: „In the Land of UR" c. konyvebol a 108-109. lapok fenymasolatait, ahol is egy nagyszerii tudositassal mutatja be nekiink a kituno szerzo a „Nippuri Szegenyember"-t es a tortenetet. Magyar fordftasban fgy olvashatunk rola: „Mindig volt szegeny ember Sumeriaban es megmaradt egy erdekes tortenet egy nippuri emberrol, aki keves penzzel, de nagyszerii humorral rendelkez eu. R6ia SZ(5| e gy va gy s z a z s o r o s ekiratos tabla, amit }6 par szaz merfoldnyire Nippur, sumi'r varostol lalalt meg a Seton Lloyd vezelese alatt miikodo angol0r 6k regeszeti expedi'cio. A Sultan Tepe-i asatasoknal keriilt elo azzal a 600 'K ekiratos tablaval, amely egy sumi'r pap konyvtaral kepczte. A nippuri szegenyember neve: GIMIL-NIN-UR-TA. Az agyagtablar61 a kovetkezo „nepi-mese" szoveget olvastak le: 105

„Gimilninurta otthon ult - gondokkal kiiszkodve. Penzteleniil, kenyer, sor es hiis nelkul kibfrhatatlannd valt az elete. Baratait is vendegelni akarta, de egyetlen vagyona koponyege volt. Szerette volna a kopenyt egy iiriiert becscrelni, de csak egy kecsket adtak erte. A kecskevel a hos meglenne mar, de a sor meg hianyzik - mondta. Gondolkodott es egy Stlete tamadt. Hurkot kototi a kecske nyakaba es elvezette a varosbfro hazdhoz azzal a szandekkal, hosv meghfvja a varosbirot is a vendegsegbe es 6 majd biztosan gondoskodik a sorrol. A kapu orei azt hittek, hogy ajandekba hozza a kecsket a varosbironak hat beengedtdk. Amikor azonban Gimilninurta eloadta jovetelenek celjat a varosbironak, az fclhaborodottan kialtotta a szolgainak, hogy dobjak ki Gimilninurtat, de elobb adjanak ncki egy csontot, egy korty sort es egy jo verest- a kecskeje fejebcn. Ugy is tortent... de a verig sertett Gimilninurta megcskiidott, hogy haromszor adja vissza a verest a varosbfronak."

etne feliilni az udvari hintora. Ha a kiraly kolcsonadna neki. fizetne is erte , mina" aranyat. Nevctett a kiraly es nem utasftotta vissza a kerelmet, es fgy r^ ilninurta - a berbe kapott udvari hintdn, tenyes oltozetbcn elhajtatott a '., ost>iro elott. akinek a szaja is tatva maradt a csodalkozastol. Elobb azonban v Gimilninurta elhiresztelte az egesz varosban, hogy 6 a templom pincejebe helycztc cl kincseit, amire a varosbfro vigyaz. A varosbir6 is ertesiilt e hirrol es abban a remenyben, hogy reszt kap a kincsbfil - nagy lakomat rendezett. A lakoman azonban sokat ivott ds amikor res/xasegeben az asztal aid fordulva elaludt- Gimilninurta egy betordst szfnlelt a templo'rri pinceje ellen, es azt hiresztelte, hogy a kincs mar nines ott. mert
SZ C

Mielott tovabb meselnenk a Nippuri Szegenyember tortenetel - maris tegyunk egy osszehasonh'tast a mi „LUDAS MATYINK"-kal. Az otezereves nepmese nem „Liidas", hanem „KECSKES" Matyit emlft, akitol csakiigy elveszi a „hatalmas ur" a kecsket, mint Liidas Matyitol a ludakat Dobrogi lir - Dobrog vdros ura. A „nippiiri hatalmas" csakiigy megvercti a ..kecskes Matyit", mikeppen a ,.dobrogi hatalmas" teszi ..Liidas Matyival". Es - otezer evvel Liidas Matyi elott - Gimilninurta - a nippuri „kecskes Matyi" eppeniigy fogadja meg Nippiirban, hogy ..haromszor adja vissza a verest". mikenl azt Liidas Matyi eskiidtc az egre Dobrogben. Ugy latszik, hogy mar otezer evvel elottunk - Nippiirban is - ugyaniigy volt „harom a magyar igazsag", mint Dobrogben is vallottak otezer 6\ utan ugyanazt. Ezt az osszehasonh'tast pedig azerl kellett most - „Kecskes Matyi" tortenetenek ismertetese elott - megtenni. mert a ket azonos tematikajii mese koriilmenyei es reszletei mindenkor az illeto kor tarsadalmi korulmenyeihez alkalmazkodtak a nepkolteszctbcn. A mese alaptortenelc tehat beilleszkcdik abba a komyezetbe, amelyik a „meselo koranak a kialakult tenneke". igy majd a kovetkezokben latni fogjuk, hogy a tenia gyokere - vagyis az igazsagtalanul megvert honpolgar azon fogadalma, hogy a hatalmaval visszaelo „nagytirnak" haromszorosan adja vissza az iitlegeket - otezer ev alatt semmit sem valtozott, s6t a legfontosabb reszletesemenyek is azonosak.

elloptak. Felraztak a varosbfrot reszeg almabol es Gimilninurta - hangos szoval es azonnal - jovatetelt kovetelt t61e. A varosbfro meg magahoz sem tert a reszegse°bol. de nagyon megijedt es rogtcin „ket mina" aranyat adott Gimilninurtiinak, aki azt magahoz vette, de hangos szoval szidta a becstelen varosbirot azert, hogy felelotlensegevel megkarositott egy polgart es a szidas kozben korbacsaval jol elverte. Az utolso iitesnel azonban nevetve mondta a szemebe „ez az elso levonas", aztan sietve beult az udvari hintoba. A kiralyi palotahoz vagtatott, visszaadta a kocsil, kifizctett erte „egy mina" aranyat, mfg - a varosbfrotol szerzett - „masodik mina" arany a zsebeben maradt. Azutan azon torte a fejet, hogy mikeppen adja meg a varosbfronak a „masodik levonast". Ha osszeha'sonh'tjuk ezt a mesel ..Liidas Matyi elso levonasaval - lathatjuk a tarsadalmi korulmenyek altal megszabott lehetdsegekbeli kiilonbseget. Mint mar emlftettiik - nem ez szamft, hanem az alaptemaban rogzftett fogadalom vegrehajtasa. De - hogy a „Nippiiri .szegenyember" es „Liidas Matyi" meseje egy osi gyokerbol, azonos nepi gondolkodasmodbol fakad - azt megerositik a 2. cs 3. „levonasok" vegrehajtasanak azonos formai es beallftasai. Tehat most mar ezeket szem elott tartva, hallgassuk tovabb a „Nippuri szegenyember" - a ..Kecskes Matyi" mesejet: „Gimilninurta leborotvaltatta a fejet es orvosi mezt oltott. Mint a ..Larsai Csodadoktor" jelentette be magat a varosbfrohoz. Felsorolta az osszes bctegsegeket, amiket meg tud gyogyftani es ezek kozolt sok volt olyan. amiben a varosbiro is szenvedett. Igy kerte a „csodadoktort". hogy gy6gyitsa meg 6t is. Gimilninurta elrendelte, hogy a varosbirot - mint „pacienst" - helyezzek egyedul egy sotet szobaba, es amikor mindenki elment es egyedul maradtak a sotet szobaban, Gimilninurta ismct jol megverte a varosbfrot es - tdvozoban - mond a neki: „Ez volt a masodik levonas". A varosbiro ezek utan orokkel vette magat koriil. A veres utan egy hettel azonban hazon kiviil volt dolga es kfseretevel egyiitt elhagyta a hazat. Alig tettek par lepest - latjdk. hogy egy ember vezet egy kecskdt elottuk es incselke do hangon kiabalja felejuk: „En vagyok a kecskes ember..." ...en vagyok a 107

E kitero utan most terjunk vissza Nippurba es olvassunk tovabb az ekiratos agyagtdblan: „T6rtent azutan - j o ido miiltan -, hogy az uralkodo meglatogatta Nippur varosat. A huncut Gimilninurta a kiraly elebe ment. Leterdelt elotte, megcsokolta labait (5s konyorgo szavakkal kerte a kiralyt, hogy egyszer az eletben 106

kecskes ember"... A varosbiro ordit az oreinek: „Nosza... fogjatok meg!" Hatalmas hajsza kezdodott, de az igazi „Kecsk£s Ember" (talan most mar mondhaljuk fgy: „Kecskes Matyi") ncm az volt, akit kergellck. Hanem az, aki az egyedul maradt varosbfrot megint clvcrte." * * * Hat ilyen volt a mi „Liidas Matyink" meseje otezer ev elott. De Nippur varosbfrajaval is csak az tortent, mint Dobrog uraval: „hatalmaval valo visszaelese miatt - „haromszor" verte el rajta a port egy okos paraszt". Az otezer eves tortenet csakncm teljes tematikajaval maradt meg a magyar „Ludas Matyi"-ban. Csak az ,,els6"' megveres korulmenyei killonboznek. De ez a tarsadalom rendszerebol es a mindennapi elet lehetosegeibol adodo termeszetes kovelkezmdny. A masodik megvcrcst a „Nippiiri Szegenycmber" is es „Ludas Matyi" is „esodadoktor" kepeben es alcajaban vegzi el. A harmadik es utolso botozas agyafurtsaga is azonos. Mindkcnt valtozatban a „botozo" es az „adossagot visszafizeto" mas embert szalajt ,,Ltidas Matyikent", vagy „kecskes emberkent", aki kiabalva vonja el a testorseget a megverni dhajtott ..hatalmas urtdl", s amig a testorseg iildozi ura parancsara a veszedelmes cllenseget, addig az igazi „Ltidas Matyi" - az cgyedtil maradt Ddbrogi urat veri el Dobrogon es - otezer evvel elottiink - ugyanilyen koriilmenyek kozt adja meg a „Nippuri kecskes ember" a „harmadik Icvonast" Nippur varos igazsagtalan bi'rajanak. Ime - egy ujabb bizonyftek arra, hogy a Nep lelkeben elve maradnak a hagyomanyok es sem ido, sem eroszak, sem szenvedes el nem tiinteli azokat. Az elmondott ket peldabol lathatjuk a nephagyomany gazdagsdgat. A csillagos egtol a nep torteneteig es az osok dicsdreteig mindent megtalalunk az 6si hilviliigu nep lelkeben. Meg a „szentek" tiszteletet is, amit majd a kovetkezokben fogok ismertetni. De a lelkiseg eltetoje: a „feny", a Nap fele valo fordulas, a „Vilag Vilagossaganak" kovctese, az IGAZSAG ismerclevel. Es ez a „kozmikus ut", ahol az utat megvilagftja az IGAZSAG F&NYE.

kozlese altal, inert „rovasbotjaikat „ is maglyiira tcttc az „uj-vallas". Azert nem hagytak irasban sem ahitet, sem a tudast, mert taltosaik „igeje" fgy mondta: „Isten nem akarja, hogy azok szentsegtelen kezekbe keriiljenek es maga az Isten irja le ezeket a dolgokat a kivdlasztottak emlekezetebe." Ebbe a „szajhagyomany-6r6ksegbe" azonban bele tanozik az osok tisztelete is. Eire is hagytak rendelkezist a taltosaink meg abban az idoben, amikor az „uj-vallas" igajaban kellett elniok, gycigyitaniok es mindent megtenni, hogy az osi „HIT" megmaradjon. Nem mondhattak ki az igazsagot, nem tiltakozhattak a nep nyomorgatasa miatt, amikor a nyomorusaghan is az „iij-vallas" kover papjai fegyveresekkel szedtek be a „tizedet", es aki nem tudott fizetni, azt „eretneknek" nyilvanftottak. Ezert sohasem szidalmaztdk az „uj-vallast", hanem fgy mondtak es konyveik elkobzasa utan csak a „szd erejevel" tanftottak: „Jobb volt akkor, amikor elt mdg az osok tisztelete, mert akkor nem kellett erdemteleneket, olyanokat, akik nem elnek istenes eletet, szolgdlni." Az 6sok tiszteleterol, hdsi harcaikrol Enekeltek regoseink, Jutas vezer hostetteirol, de Szent Laszld harcairol is, amikor az idegeneket iizte ki a hazdbol. De a szent kiralyokroi es harom lovas szentrol is mcseltek legendakat. lit pedig nem szabad a romai egyhaz szentjeikent venni e harom lovasszentunket, mert az osi MAGYAR HIT-nek is meg voltak a sajat „szentjei". Lchetseges, hogy „machineus" oroksegkent, de valosziniileg az osi sumfr „ZIEN-TU" = „lelekkenl szuletett" ertelmezcssel atveve a hiedelembc. Igy teljes bizonyossaggal allfthatjuk azt, hogy Szent Laszlo a MAGYAR HIT szentje volt elobb, mint a romai vallasban megkapta a „szentte avatasat". Azdrt is vehctjiik ezt bizonyosnak, mert a magyar szentte avatasa, a Veszprem mellett letezett, „TAPE" nevu faluban tSrtent, ahova magusaink egy kor alaku nap-templomot epitettek, mely elott allt Laszlo kiralynak - fabol faragott - lovas szobra. Ez a tatarok utan is megmaradt. A templom kozvetlen kozeleben van a Szent Laszlo forras, melynek vizevel avattak „legennye" a ftatalokat. igy ertheto meg, hogy az un. „magus-vallasunk"-nak harom „lovas szentje" van. A tavasze: Szent Gyorgy. Az osze: Szent Marton es a Piinkosde: Szent Laszlo. Szent Gyorgy es Szent Marton iinnepe aztan 6sszefon6dott a romai egyhaz hasonlo nevu szentjeinek emlekezesevel es ma mar nem is tudjuk megallapitani azt. hogy melyik Szent Gyorgy volt nepiinknek az osi szentje..? De magyarazatot kap az a valosag, hogy az „antiokiai" Szent Margit. Szent Elek cs a Barlam-legendahoz kapcsolodo szemelyek mindnyajan az 6s-vallasukban tiszteltek voltak, „szcnt" megkiilonboztetessel. Megmaradt az a hagyomany, hogy: „Szent Gyorgy napjan a makkoltatdk (konddsok es kanaszok) gorgolo vesszoket vittek az anyasertesek tulajdonosainak." A masik lovas szentet, „Szent Martont a besenyok iinnepeltek nagy vi109

A kozmikus uton
Vissza kell terniink erre az litra, mcrt amikor nepiink ebben a hiedelembcn elt, boldogabbak voltak akkor a magyarok, es fenycsebbek is voltak akkor a csillagok...mondta egy magus, inkvizfcios vallatasitnak fajdalmaiban. De azt is megtudhatjuk toltik, hogy miert „beszeltek es enekeltek a regi idfik nagy es szep esemenyeirol es megfogadtattak a fiatalsaggal, hogy a hallottakat emlekezetebol kiveszni ne hagyja." Ok hittek a szajhagyomanyok erejeben, hiszen a tudasukat, a gyogyitas sok titkiit is aparol-fiiira, anyardl-lanyra orokoltek, szinten csak a beszcd, a „szo" 108

galommal". A magusok altal szentte avatotl lovasunk Szent Laszlo kiraIyunkrol pcdig igen sok „keresztenyesitett" legcnda mar „mftossza" vaitoztatja josagos elelet, de „keresztenyi" szente-avatasaval, az „uj-vallas" csakneni „eretnek-iild6z6kent" emlekezik meg rola, ami valotlansag. Azokat a regi „szenteket*\ akiket az uj-vallds nem tudott „keresztenyesfteni", vagyis a sajat liturgiajaba dtvenni, egyszeriien elfeledtettek a ndppel, a „poganysag gonoszainak" nevezve 6ket. Ezt tettek Antiokiai Szent Margittal, aki meg a 13. szazadban is nepunk tisztcleteben volt, mint „manicheus" martir, a „beteg asszonyok segitojekent". A magusok egyiitt kertek segitseget a „verfolyos" nokkel. Hasonl6 sorsra jutott a szcgcnyseget valaszto gazdag kiralyfi is, Szent Elek, akinck legendajat Buddha-ra vonatkoztattak, mert 6 szinten"kiralyi sarj" volt, aki mcgvetette a gazdagsagot. Csak igen k6son sikeriilt a romai egyhaznak Szent Illes tiszteletet megsziinletni, mert - szinten a 13. szazadban - letezett egy bctegseg, mcly nevet viselte, a „Szent Illes-baj". A romai vallasnak az volt nagyon kellcmetlen, hogy ez a Szent Illes nem volt azonos a zsidok altal tisztelt „IHes-pr6f'etaval", hanem mint „gyogykovacs" kezdte elctet es azutan, mint tanult magus, a manicheus-vallasszervezetben, MERV piispoke volt. Igy lett a kovacsok vedoszentje, akiben a mitikus „kovacs-kiraly" hagyomanyai eltek tovabb es maradtak meg. Kultuszanak nyomait megtalaljuk oseink Kijevi varaban, ahol meg tcmploma is volt, mikeppen azt a Ncstor-Kronika is mondja, hogy a „Dnycper keleti partjan allt a Szent Illcs templom". A kijevi fegyverkovacsokkent ismeretes TARJAN-nemzetsegunk tortenelmiinkbcn fejlesztette tovabb a Szent Illes-kultuszt es hozia magaval a Karpat-medenciSbe. Magusaink elettorvenye szerint mind a haromnak meg volt az evi emlekezo napja, amikor vallasos kegyelettel unnepeltek oket addig, mig a zsidokeresztenyseg inkvizi'cioja ki nem l'rtotla emlekiiket. Tehat a „pogany" magyarsagnak is voltak „szentjei", akiknek segitseget imadkozva kertek es akkor talan megsem lehettek olyan „istentelen poganyok", amikeppen meg ma is tanftjak zsido-keresztenysegUnk papjai oseink hitvilagat. Eppen ezert hangsulyozottan kell tanftani, hogy a zsidokeresztenyseg azert tartja „poganynak'^ az 6 vallasukra at nem tert magyarokat, mert a zsidok torvenye - a TORA - szerint minden mas vallasu „pogany". Csak a zsidok es igy a zsido-keresztenyek „istenesek"... es naluk az isten neve: JEHOVA, vagy Jahwe. Nem az igazi „JOISTEN", akit a „poganynak" nevezett magusaink „jo-tengri" newel kiildnboztettek meg az „uj-vallas" Jehova-istenetol, es a NAP fele fordulva imadkoztak hozza. A nephagyomany megorzott egy „Miatyankot" is, melyet magusaink a nc'ppel egyiitt fgy imadkoztak: „Miatydnk, ki vagy a Mennyekben. Vralkodol mindeneken. Szenteltessek meg szent neved... Eg es Fold dldjon Tegedet." 110

„Pogany"'-nak nevezett oseink Istenes-eletet ismerjuk meg a „szentek"-re valo emlekezesbol is, akiknek iinnep-napjai csak gazdagitottak a kozmikus lit torvenyenek valoban „szent" napjait. Folytassuk tehat az osi hitvilag nagy iinnepeinek a felsorolasat. A Nap-isten fele fordulas legnagyobb iinnepe - mint az elobbiekben megismertiik - a Nyari Napfordulo volt. A halaadas nagy napjakent el meg ma is ncpiinkncl, hiszcn a „napforduloval" beerett a vetes cs BoldogasszonyAnydnk, a Venusz fenyevel eleri a Sziiz-csillagkep „SPICA" nevii fenyes csillagat, amit Nepunk „Kalasz-Csillag" neven ismer es „Sarlos-Boldogasszonykent" Julius 2-an iinnepel. A nyari napfordulo es Sarlos-Boldogasszony napja kozotli napoknak valamelyiken kezdodik az aratas, ahol az elso kaszavagast az egyik fo-taltos vegezte el egy „iinnepi-szertartas"-sal. Az aratas utan jo idobe telik, amig a buzaszem a malomba keriil es az iij lisztbol megsiitheto az uj kenyer, es vele az „uj kenyer iinnepe" is megtarthato volt. Nagyon sokat kcresgeltcm mindenfclc, hogy az „uj-kenycr" napjanak pontos idejet megtalaljam, de sehol sem lellem pontos ddtumot. Mindenki cmli'ti, mint a „nyar-6sz" unnepet. Aztan arra gondollam, hogy az ormenyck Jezus Urunk sziiletcsnapjat augusztus 11-en iinneplik cs talan czen a napon lenne az „uj-kenyer" unnepe? Azert is jutottam erre a gondolatra, mert 6 mondta: „En vagyok az elet kenyere". De az aratas idejetol szamitva (cseples, magszaritas, malomban valo megorles) az uj liszt elkesziteseig - orszagos viszonylatban - keves az augusztus 11-ig terjedo ido. Arra van adat a nephagyomanyban, hogy nepunk is e napon unnepelte Jezus sziiletesnapjiit, hiszcn a mar emli'tett ,jo-tengri" (Joisten) mellctt ismcrt egy masik „tengri"-t is, es ez a nev csak Jezus Urunkra vonatkozhal. De a romai-zsido-keresztenysegiink augusztus 20.-at „Szent Istvan" nappa valtoztatta. Ennek kovetkezteben az is felt^telezheto es valoszinuleg ez az igazsag, hogy nepunk csak titokban emlekezhetett Jezus Urunk valosagos es az ormenyek altal is bizonyitott sziiletesnapjanak - a romaiegyhaztol kiilonbozo - iinnepere. igy az „uj-kenyer" napjat osszekapcsoltak a Jteusi-szuletesnappal. Ettek az „elet-kenyeret" es ittak a bort az 6 emlekezetere - augusztus 20-an. Igy maradt meg ez a hagyomany a mai napig. Zorad Ivan mutalja be nagyszerii festmenyen ezt a szent hagyomanyunkat. A szertartasosan kesziilt „uj-kenyeret" es a bort egy „menyecskc" viszi az „uj-kenyer" iinnepere. Halasan gondolok Zorad Ivanra, aki az itt bemutatott kepel fclcsegemnek ajandekozta. Erdekes valtozast hozott a „magyar-sors" gorbngyos utjan egy kormanyrendelet, amikor - az orosz elnyomatasunk idejen alakult - magyarorszagi kommunista hatalom (talan a tortenelmi valosag ismerete nelkiil), fgy mondhatjuk, hogy csak a kcrcsztcnyseg megsziintetescrc valo igyekezeteben augusztus 20-at lijra az „uj-kenyer" iinnepenek nevezte. Igy - dlmenetileg - meg is sziintette a „Szent Istvan"-kultuszt. HI

Sajnos az oroszok kivonulasa utan erore kapott idegen „massag" es a „szentistvanosok" osszefogasa ismel az idegen-uralom cegerenek tette a „Szent Istvan" napot, a zsido-keresztenyseg megerositese erdekeben. Igy a Nepnek MA nines „uj-kenyere"! A nephagyomany azonban - foleg a videken - meg megmaradt egy halovany emlekezesben, de eros felfrissitesre szorul, amit a Magyar Hit liturgiajanak felujitasaval kell megvalositani. Az „uj-kenyer" iinnepen pedig Boldogasszonyunkal kell halaadassal koszonteni, hiszen a termes, a buzaszem, vagy ahogyan a regiek neveziek - az „elet" - bizony az 6 gondviselesenek gazdag ajandeka. De az osi neplelek sohasem tudta elvalasztani Szent Fiatol, mert a Szent Fiat nepiink a NAP-ban koszontotte ugyan, de az osi, es meg a kozepkorban is elo „fenyszimbolikaban" Maria Hajnalcsillagkent sziili a Napot, ahogy a regiek kantalasa is mondja: „...oromod leszen, mikoron Te szep Hajnalcsillag a fenyes Napot sziiled, mikeppen az Hold az ofenyet..." Egy masik enek pedig fgy mondja meg 1719-ben: „6h felkeWfenyes nappal tiindoklo szep piros hajnal. Dragaldtos Szu'z-Mdria! Hozdfel nekiink a szep Napot, Hogy lathassuk Jezusunkot!" Ezeket a kozepkori Maria-enekcket bongeszve megtalalhatjuk azt is, hogy a nephagyomany milyen erdekes modon tiltakozik a romai-vallas altal bevezetett „zsido-Jczusi-alak" ellen. Tipikus „nepi furfanggal" az edesanyat - Mariat - iisztonzik, serkenlik Szentfia vedelmere, ilyen vallasos-mezu enekekkel: „FolszdlIt a kakas a kapura - azt kidltja kelljfel Maria! Zsidok kergetik Jezust!" „Az dlombu szdl a kakas: kelljfel Maria! - Megfogtdk Jezuskdt!" „Mezo kozepen aranzoccsig. - Ott id asszonyunk Szu'z-Mdria. Oda megy Jezus Urunk, kerdi tola: Mer sirsz, mer keseregsz...? Oh szent flam! Szerelmes flam. - Hogyne sirnek, keseregnek Mikor Teged dlmomban a kegyetlen zsidok megfogtak, keresztre feszitettek." * * * „Feher rozsa Maria. - Feltekintek az egbe. Ott Idtok egy szent b'rzoangyalt. - Kbzepihe Szu'z Mdridt. Tergyen tartja szent levelel. - Szent iijjdval hajtya. Szent szemivel nezi. - Jezusunkat pogdny zsidok megfogtdk!"*
52

12

A fenti kantalasokat atvettem: Erddlyi Zsuzsanna: „Hegyet Hagck, lolot lepek" (Magvcto, 1976. Bp.) c. kijnyvcbol 113

Ezekbol a „vallasos" enekekbol lathatjuk, hogy nepiink lelkivilaga poganynak es kegyetlennek nevezte a zsidokat. Igy semmikeppen sem azonosithatta Jezus Urunkat „zsidonak", zsido szarmazasunak. Inkdbh azt mondhatjuk, hogy a „nem zsido" Jezust elbujtatta hiteben a , jo-Tengri" melle, „Nap-Tengri"-nek nevezve es a „Jezus" nevet soha ki nem mondva. A felhozott peldakbol lathatjuk nepiinknek a Sziiz Anyahoz, Mariahoz valo ragaszkodasat. Ezt bizonyitjak az osvallas Maria-iinnepei, amelyek reszben „keresztenyesftve" lcttek, reszben pedig osszefonodtak az ,,uj-va!las" allal rendelt Maria-napokkal. De a „fogolykivaIto" Boldogasszony iinnepe biztosan az inkvizfcid idejen keletkczhcletl, mcrt magus-papjainkat bizony sokszor „fogolykent" tartottak a borlonokben zsido-keresztenysegiink piispokei, prepostjai. Az „uj-kenyer" iinnepenek meglelesehez legjobban Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e vezet, mcrt Jezus Urunk valosagos, (de nem unnepelheto) sziiletesnapja es augus/.tus 20-a - Szent Istvan napja - kozc csik. De azeYt is rogzfthetjiik Nagyboldogasszony iinnepere az „uj-kenyer" napjat is, mcrt az elso vilaghaboru utani idoben (1920), a faluk nepe valoban augusztus 15.en iinnepelte - Nagyboldogasszonyunk dicseretevel - az „uj-kenyer" napjat, olyan szorgalmas es diszes kontosii menyecskek kezebol atadva, amikeppen azt a kozoll „Z6rad-kepen" bemutattam. Ettol a naptol kezdve a „kozmikus-naptar", mint mondtam osszefonodva az „uj-vallascval" Boldogasszonyunk kozcleben halad. Augusztus 22-en a „Vilag Kiralynejat", szeptember 8-an Kis-Boldogasszonyt es oktober 7-cn a Rozsafiizer Kiralynejat dicsoitik. De a szeptember 21-i „nap-ej" egyenloseg idejen az 6 gondviselo kegyelmet kcri a Ncp, a „betakan'tas". a telre valo felkesziilesnck napjaiban. A horizontalis sfkon zajlo elet allando fohiisza ez, mely biztosan tudja, hogy az imadsagban kert segitseget Boldogasszonyunktol megkapja. Mcrt O az elet vedelmezqje, a nepi „raolvasasok" cimzettje. O a megerto es segito Szeretet, akihez a „kelo-hold" esillagkepen at erkezik a konyOrges. Igy 6 a Babba-Maria is. De a „Vilag Kiralynejat" is iinnepelte a hagyomany es a termeszet rendelese szcrinl leteznie kcll „Vilag Kiralyanak" is. Unnepnapja november 20., amikor a V6r6s Vandor kcpcben megjelenik a regosok kfsereteben. A szertartas az volt, hogy az cgyik regos fejen a rot-bika volt, szarvai kozott a Napkoronggal, es felszdh'tottak a hazak nepet a megtisztulasra. Ennek a kcrcszteny formaja a „Mikulas-nap'\ Hogy az 6si hitvilag altal kialakult nepi miiveltseg elemei mennyire .Osszefonodtak" a keresztcnysegnek ncvezett „uj valllssal", azt nagyon jol jellemzi egy - Bartok Bela altal lejegyzett - regosenek:

„Boldogfai templom a mi hdzunk lehetne. Benne valo oltdr - mi asztalunk lehetne. Misemondo ruha - mi abroszunk lehetne. Benne void kelhe - mi poharunk lehetne. Benne valo ostya - mi kenyerenk lehetne. Ret bkdr, regi torven.. Haj, regit rejtem! " Ebbol az „6sszefon6dasb6r nehez kivalasztani az osi nepmuveltsegiink enekcit, mondhatni ertekrendjet, mely az elet minden fazisaban es minden miikodesi teriileten atavisztikus erovel befolyasolt minden magyart. Ugyanis barmihez fogott, az „6si-ver" hagyomanyai szerint tette azt. Napi munkabcosztitsatol az alkotasig, epi'tesig, faragasig, hfmzesig es egyeb kezimunkaig, minden-minden a „hagyomany-rendje" szerint tortent, vagyis ugy, amint „apamtol, vagy anyamtol tanultam". Dr. Pap Gabor ad nagyszerii modszert ehhez a „kivalasztashoz", vagy „kicrtekeleshez" a kovetkezokben: »....a magyar nepi miiveltseg hcirom nagy emlekcsoporlja - az epiiletek eppemigy, mint az oltozekek, illetve „keszsegek" - egyszerre tolt be haszndlati es ritudlis szerepkort. A ketfele funkcid sem elvileg, sem gyakorlalilag nem vdlaszthatd el egymdstdl. Mas szdval, ez azt jelenti, hogy minden paraszthdz egyszersmind elemi fokozalu szentelynek is tekintheto, minden etkezes elemi dldozati ritusnak, minden cifra suba, vagy szi'ir szertartdsi diszruhdnak, es minden „keszseg" — ritudlis kelleknek. Ma nem ez utobbiak korebdl vdlogatjuk hozzdjuk az analogidkat, sohasem fog megvildgosodni elottimk „ diszilmenyeik" kepi mondandoja. Magdtol ertetodik, hogy a XX. szdzad mertekteleniil lidspecializdlt eletvitelenek dldozata a mai dtlagpolgdr, nehezen tudja elkepzelni, hogyan is „miikodhet" egy ilyen tomenysegi foku tdrsadalmi keplet. Sot meg azt is vonakodik elfogadni, hogy ilyenfajta tdrsadalomszervezodesi model! eg}>dllaldban letezhetett valaha a vildgon. A tamdskodds ertheto, de nem ludjuk eIfogadni.«5i Csak annyit tesziink hozza a fenti megallapftashoz, hogy: aki ezen a szemleleti gaton nem tud atvergodni, az vagy nemzetietlen kozombosseggel eli na PJait, vagy a zsido-keresztenyseg megvallasaban, csak a „szentistvanosok" szolgarendjet szaporitja. Miutdn dr. Pap Gabortol az idezctet „A magyar nepi miiveltseg hetkozni »pi es iinnepi area" c. fejezetebol vettem at, bemutatom az altala kozolt ket »szakralis" oltozeket: a subat es a cifraszurt is.

Dr. Pap Gabon Jo Pasztorok Hagyalcka, Magyar Ncpmiiviiszel (Podium Miihely Egyesiilet - Maganyos Kiado, Debrecen, 1993.) 81. oldalon. 114 115

es hitte az cmberi eletet. Az „adventi-koszoru" a ncgy gyertyaval is valojaban az 6 emleket dicsoiti es ez is osi-hagyatek, mert az utolso gyertya ellobbanasakor jon a Karacsony, az osi hitvilag ,,s61yom-unnepe". A nep viszi a magusokhoz ald^sra a solyom-madarait, hogy azutan eloszor repitse fel az eg fele. Zsidd-keresztcnysegunk papjai ma is „pogany" szertartasnak, pogany szokasnak minositik az osi solyom-iinnepet. Ez a nem Istent, hanem „emberek parancsolatait" tartalmazo, „konyvet" imado vallas ma sem ludja telfogni, megerteni azt a szeretetet es ragaszkodast, amellyel Nepiink Boldogasszonyunkhoz es Szent Fiahoz kotodott. Ugyanis a solyom-iinnepen Jezus Urunkat dicserte es aldotta a Nep azokkal a szent madarakkal, amelyek egyike - valamikor regen - a veriinkkel testet oltott Istenfianak vallara szallt... ahogy mondjak a regiek... a „Szentlelek" hozojakent. Gondoljunk arra, hogy a Partus Birodalom megszunte ota - a Magyar Nep feltve orzott titka volt a Jezus-nepetol valo eredet-tudat, hiszen az ortodoxia mar hivatalosftotta Jezus Urunk zsido-eredetenek hamis tanat Amikor Nepunk a teli-napfordulokor, a „Feny-ujraeledesenek" napjan szabadda engedte a „feny-madarait", valojaban Jezus Urunkat dicserte abban a hitben, hogy ezek a szent madarak megtalalj^k 6t fenn, a magasban es visszaternek az 6 aldasat hozva. Ez volt a „kerecsen-s6lyom" KARACSONYI, elso repitesenek a nagy miszteriuma. Ugyanis ez nem „vadaszat" volt, hanem elso repites, Jezus Urunkra - a „szent-solyommal" jelkepezett Partus Hercegre - valo emlekezeskent. Ne felejtsuk el azt, hogy az ADIABENE-kiralysag uralkodoinak koronajan, a homlok felctt ott van a szent-solyom, Jezus kiralyra - a Partus Hercegre valo emlekezeskent. De a teli-napforduloval a „Feny Fia" kel uj eletre es 6t eppen ugy TURUL neven ismeri a kald-sunur hagyomany, mikeppen a „kerecsensolyom is a magyarsag „Turul" nevu feny-madara. A karacsonyi „TURUL" unnepseget igy joggal nevezhetjiik az osi hitvilag legnagyobb iinnepenek es indokolt az is, hogy ezen a napon a gycrmekeknck a Jezuska hozza a szeretet ajandekait. Erre az unnepre lehat igen szepen es iidvosen fonodott egybe az 6si hagyomany az uj vallas liturgiajaval es az Unncprendjevel. De akarhogyan rohan veliink a vegtelen Ido szekere, ujjongo szeretettel es remenyseggel jutunk el evrol evre a Karacsonyhoz, amikor a „legyozhetetlen Isten" a „Feny Fiu" megtijul a teli napfordulo orok torvenyevel. Mert gyonyoriiseges a hitunkben az, hogy a SZERETETET egy artatlan kis gyermek erkezeseben hisszuk, aki a mi Jezusunk es Udvozitonkke valik. Mi alatt pedig a fenyben allok keresik egymas kezet a SzercteUGyermekere valo emlekezessel, a „gonoszok" mindent elkovetnek - egy „uj-vildgrend" jelszavdval - hogy a Szent Gyermeknek emleket, letezeset kiirtsak a Iclkckben. Eppen ezert boldogan kcll hatalmas unncpiinkel - a Karacsonyt - megtartani annak mindcn cercmoniajaval, a r6gi ds az uj vallas szerinti szokasaival. Karacsonyfaval is es solyomrepitessel is. 117

A szertartasoknal hasznaltak mind a kettot. Ma mar nehez megallapitani, hogy melyik iinnephez milyen szertarlas tartozolt, de az a teny, hogy nepiink a II. vilaghaboru kezdeteig a „cifraszurt" keszitette es hasznalta, az oshagyomany halhatatlansagat bizonyi'tja. De tovabb sorolva osi unnepeinket, elerkeziink december 8.-hoz, mely ma is a „szeplotelen fogantatas"-ra valo kegycletes emlekezes. Ennel a napnal biztosan mondhatjuk azt, hogy az 6si hitvilag unnepet vette at a keresztenyseg, mert ettol a naptol szamitott kilenc holdfordulo, vagyis 252 nap utan, augusztus 11-en van Jezus Urunk szuletesnapja. Nepiink iinnepelte a szeplotelen fogantatas emleknapjat az osi modon is, es az „uj-vallas" szerint is, inert Nagyboldogasszonyunk - az „6s-vallas" Istenasszonya oltalmaban tudta 116

Sajnos nemcsak a solymaszat, hanem a solyom-madarunk is „eretnek" nyilvanftast kapott cs zsido-keresztcny papjaink lassacskan leszoktattak a nepel a solyom becsiileserol es tiszteleterol. Mint emlitettem, I. Istvan betiltotta a „turul" sz.6 hasznalatat es - miutan ez a nev a „turul-nemzetsegre" is vonatkozott, meg Anonymus koraban sem volt tanacsos e nev kiejtese. Azt is szamba kell venni, hogy Magyarorszag fGIdbirtok testenek 80%-a papi es fonemesi tulajdonban volt (pi. grof Festetics Taszilonak Keszthclyen 40 000 hold erdeje), itt bizony a „solyom" is csak vadasz-zsakmanykent clhetett, ha tudott. Napjainkban kapjuk azt az Orvcndetes hi'rt, hogy kerecsensolyom madaraink egyre tobb feszket fedezik fel es boldogan nezik a szaporulatot.

tusz" szerint elo nepek (mikent az ABRAHAM tortenet mondja), nem ismertek a Feny-Szentharomsagat. Igy csak a foldon tekeregtek, mikent a gonoszsag kfgyoja. Jezus Kiraly - a Partus Herceg c. konyvemben reszletesen elmondom Jezus Urunknak, a Szent-Solyomkent valo tiszteletet, ami Nepunkn<51 a „titkok-titka" volt. Ezert kell az osi Karacsony-Kerecscny unnepiinkel az „Uj Feny" erkczesckor, szertartasos meltosaggal mcgtartani. A vilag kereszteny nepei dfszes kanicsonyfaval iinneplik a ,.kis Jezus" erkezeset es a csaladi szeretet melcgsege teszi boldogga a hivo lelkeket. J61 van ez igy, de fogadjuk el vegre, hogy a Magyarsag MA a nagyvilag egyetlen nepe, akit nemcsak a vallasossag, a hiedelem kot Udvozitonkhoz, Jezus Urunkhoz, hanem a versegi azonossag is. Ez pedig egy „elhivas" az apostoli munka kfitelezo elvegzesere. Ezt tettek oseink is. Az 6 kovetesiikben nem maradhatunk, nem elhetunk a kozombosseg utvesztojeben. De a hamis tanok kovcteseben sem! Igen nagy orom es megnyugvas azt latni, hogy Pomazon, a Klisszadombon epitett „Feny-templomnaI" (Honfoglalasi Emlekmunel) december 21-en a „fenyt-varok" es ,,tisztulni vagyok" koszontik az ujraeledo Napistent. Barmilyen hideg is az ido, e napon 300-500 hivo jon ossze az unnepsegre. A mult evbcn tobben hoztak a sdlyom-madaraikat is az „elso" roppentesre. Hala legycn crte a Magyarok Islcncnck! A regi ,,nap-kalendarium" unnepei kozelebb visznek minket Teremto Urunk-Isteniinkhoz, mert igy betartjuk azt a torvenyet, amit nekiink a ,.termeszct-rcndjevel" adott. Ez az egy-igaz torveny, amit Jezus Urunk is megpecsetelt. amikor igy mondta: „En azert jottem a vilagra, hogy senki se maradjon sotetsegben." (Jan. 12, 46.) De meg azt is hozzateszi: „aki en bennem hisz". Jdzus Urunk tani'tasanak az clf'ogadasa tchal maga a „vi!agossag". A „fenybeallas" feltetele pedig az 6 igaz tani'tasanak ismerete, es ez az Igazsag tudasa es tudata is. De azt kerdezem, hogy az „Isten-Fiat", az „Udv6zitot" oseink valoban „Jezusnak" hfvtak...? Ha igen, akkor a kozepkori magus inkvizicio szenvedo maguspapjai miert nem neveztek igy? Miert nem mondtak ki nevet igy? Hiszen e szoval talan mcgszabadultak volna a sok kfnzastol. De nem mondtak ki igy. Tehat indokolt a kovetkezo kerdesem:

Hogyan neveztek oseink Jezust...?
Mintha jeleznek a „visszatero" s61yom-madarak a Szent-Solyom ujra-megjeleneset. Jezus Urunk S61yom kepe igazsaganak gyozelmet a gonoszsag felett. Hiszen egyre tobben allanak be a fenybe. Egyre tobben fordulnak a Nap felc, csodat varo szemekkel. A lelkek megujulasat es az eljovendo „idok teljesseget", a Szent-Solyom MAI diadalat jelkepezi nekiink az egyiptomi I. dinasztia DJET nevii faraojanak a Kr.e. 4. evezred vegerol valo sirkfive. Jelzi, hogy Horus legyozi a Holdnak engedelmeskedo gonoszsag kigyojat. Itt tudni kell azt, hogy a „holdkul118

Tudom, hogy nemcsak kenyes, de erdekes temat vctek fel ezzel a kerdessel. Onnan indulok, hogy I. Istvan „teritese" elott nepiinknek - mikeppen dr. Bobula frja - lelkivilagaban elt az „Isten-anya", vagyis az osvallas Istenasszonyanak tisztclcte es Boldogasszonykent (BAU-DUG-ASAN) adla gondviselo kegyelmet a Magyar Nepnek. igy neveztek 6t oseink. - De semmit nem tudunk „Jezus" neverol. Semmi emlek nem maradt a terites elotti idobol e nevre vonatkozolag. 119

Feher M. Jeno: „A Kozepkori Magus (saman) Inkvizi'ci6" c. konyveben kozolt Jegyzokonyvek" azt tanusiljak, hogy a kegyetlen eszkozokkel vallate zsido-kereszteny piispokoknek a kerdc.se mindig az volt a kfnpadra huzott „magusokhoz" : „Ki a ti Istenetek...? - Kit imadtok...? A „magusok" azonban nemak maradtak minden ki'nzas ellenerc is. Tehat semmi adatunk nines arra vonatkoz61ag, hogy az „Udvozitot", I. Istvan elott oseink „Jezus" newel emlftettek volna. A hunoknal sem talalunk erre vonatkozo adatot es a Partus Birodalomban sem.(A Saul-Pal fele „Krisztus" (Christos) azaz „messiaY' es ,,Chrestos" (egyetlen szent) kozolti kulonbscgeket mar ismerjiik). A „terftessel bevezetelt zsido-kcresztenysegiinkben azonban csak a „Jezus" nevet ismerjiik es azt is tudjuk, hogy honnan cred ez a nev. „JEZUS" nevet sokan a gorogbol, masok a heberbol szarmaztatjak. A g o rogbol" azert. mert a Kanai mennyegzot ismerteto gorog szoveg ugy monda, hogy: „Ott volt anyja IESOUS-nak." „IESOUS"... „Udvozit6"-t jelent a gorog nyelvben. Az eredcti gorog szoveg tehat fgy mondja: „Ott volt az Udvozfto edesanyja." A heberben ugyanez „JESUA", de irasaikban mindig „JESU" rovidftesben talaljuk. A szammisztikajuk (gammatria) metodusa szerint „JESU" 316 sz6mmal van kifejezve. Ugyanez a 316 azonban harom heber szonak - IMMACH SEMO VEZIRKO - nak a takarqja. E harom szo titkos es alaltomos jelentesc pedig: „Legyen neve es emleke orokre kitorulve!" A kezdo betiik osszeolvasasaval azonban „JESU"-t kapunk. Igy, ezzel a newel fejezi ki a rabbinizmus Jezusra vonatkozo megveteset es a zsidok csak azert hivjak az „Udvozit6nket" „JESU"-nak, mert naluk ez egy figyelmezteto, hogy „a megfeszitett neve es emleke orokre legyen elfelejtve"! Mohamed „Koran"-jaban is szerepel Udvozitonk, de szo sines arrol, hogy „acs" vagy „acs-fia". A Sziiz Anya arab neve: „MARYAM". Igy fia: „ISSA ibn MARYAM". Az arab „ISSA" es az aram (heber) „JESU" ket fiiggetlen nevnek latszik, de gorogrc forditva, vagyis gorog ertelemmel „Udvozito" jelentesii mind a ketto...vagyis „nem ember nemzette isteni alkotas". „Jesus"...a „JESU" latinizalt formaja. „MANI"-nak azt a kijelentcset, hogy: „Jezus baratja az en baratom is" csak forditasbol ismerjiik. Valoszfniileg 6 is „Udvozit6t" mondott. * * * Talan nem is olyan fontos, hogy milyen nevet adunk az „Istenfianak". a „Feny Fianak", a Szentiiaromsag tagjanak. Fontos, hogy imadkozzunk Hozza, kerjiik Kcgyelmet foldi napjaink bajaiban es oromeiben. De szent hagyomanyaink legtobb orzoi azok a kozepkori maguspapjaink voltak, akikct a zsido-keresztenysegiink halalmasai, piispokei es a papjai tiizes vassal vallattak e nev miatt. A rajuk valo emlekezes osztonzott ennek a temanak a kibogozasara. 120

Regcn keresem a kiindulas pontjat, adatat, de csak most kaptam meg az iizenetet Urunk-lsteniink elott Szent lstvan bunei^rt vezekelo VAJK-toI akkor, amidon sajat magat es a Magyar Nepet TUR-IVADEKNAK nevezi es mondja, hogy „Nem 6, hanem GESELA es nemet papjai 6Itek meg a TUR-IVADEK GECSOT (Geyzat) es Koppanyt is". Lavinakent zuhant ram ez az iizenet minden tartalmaval, mert mikent lefrtam (Igaz Tortenelmiink Vczcrfonala Arpadig 262. oldal), TUR-UL jelentese a ..Kisebbik Feny", a „Feny-Fia", amit a lcgregibb sumfr ideogramma „herceg, vezerpap" ertelemmel orzott meg, mint a „TUR" crteket. „UL"... a telinapfordulo ujraeledo Fenyenek neve a sumir-mahgar osi nyelviinkben. - De „TUR-UL" a neve annak a Napmadarnak is, mely Szent Hagyomanyunk szerint EMESE osanyankat aldott allapotiiva tette, es e „TUR-UL" nemzette az Almosnak nevezett nagykiraiyunkat, es igy a leszarmazottai valoban „TUR-IVADEK" nevet kell viseljenek. De elottiik - ATILLA nagykiralyunk zaszlait is ez a „TUR-UL" madar diszitette, ekesitette es milyen varatlan es megdobbento annak a felfedezese, hogy c Szentmadarnak neve, a TUR-UL, I. Istvun dekretumaira valo hivatkozassal tiltott volt. Tehat az „uj-vallas" - a romai zsido-keresztenyscgiink 1000 even at „biinnek vette a „TUR-UL" nev kimondasat, hasznalatat. Emlekezziink arra, hogy csak a Millenniumkor jelenik meg az elso Turul-madar szobor, emlekmu Hazankban. Es eddig senkinek sem jutott cszebe megkerdezni azt, hogy miert tiltotta De e gy ..madainev" hasznalatat az elso apostoli magyar kiraly? Megint az ortodoxiatol eredo „eretnek-uldozesekre" kell hivatkoznom, hiszen - mint mondtam - a volt Partus Birodalomtol Egyiptomig elpusztftottak mindent, ami a nem zsido ideologiajii felfogast szolgalta, vagy osi hagyomany volt. Amikor a zsido-keresztenyseg Romatol Bizancig uralta a vilagot az evangeliumok zsido Jezusaval, a mi ncpeink rejteki modon, a TUR-UL madarral vittek magukkal az Udvozitot, igejet es tanitasat, lelkisegilk tartalmakent. Tudtak, hogy e ,.szentmadar", melyet utmutatqjuknak hiltek es vallotlak, a „Feny-Fia" - „TUR-UL" - aki a zsido-kereszttmysegben „Jezuskent" volt ismeretes. Igy nepiink - EMESE ota - „TUR" ivadeknak nevezte, hitte es vallotta magat. Ezt a hitet akarta clpusztftani a szentistvani „ten'tes", es bizony mondhatjuk, hogy ez 1000 ev alatt sikcriilt is a ma is rajlunk terpeszkedo zsidokeresztenyseg zsido Jezusaval, a Saul-pali aldozati barannyal. „De eljott az idok teljessegc!" „Az Igazsag tesz szabadda Titeket, ma el6 TUR ivadekok!..." Tudatositani kell azt, hogy a TUR-UL (Jezus) nepe a MAGYAR! Ezert van sztikseg az elihetek tett konyvemre, mely nek fejezeteit most egeszftem ki a TUR-UL ertelmezessel. Ugyanis sem a „TUR" = „herceg, vez^rlo pap" ertelmet, sem az „UL" = a teli-napfordulo ujraeledo fenyet elzsidositani nem lehet 6s a neptinket 121

vezerlo TURUL-MADAR is TUR-ivadek, mint az Udvozitonek, a FenyFianak Istenakarta mcg.jclcnc.se. a Tudas Nepenek az Igazsag fele valo tereleseben. Osi hitvilagunk feleleveniteseben vissza kell hoznj tehat a regi clncvezeseket, fogalmakat es osszeegyeztetni az 1000 eves zsido-kcresztenysegiink kifejezeseivel. E modszer szerinl tehat tovabb mondhatjuk i'gy: „Jezus Urunk", mcrt mar tudjuk, hogy nepiink igaz torteneteben a „Jezus" nev mily csodalatos nem zsido hagyomanyokat rejt. Fogadjatok el tehat ezt a mai intesemet velem es vezerlommel, iranyitommal egyiitt, akit i'gy neveztem: „Jezus - a Partus Herceg". Az elmondottak mind a teli napfordulo mitologiajahoz tartoznak. De a „mitol6gia" helyett inkabb mondjuk ugy, hogy ..nepiink hitvilaganak" tartozeka a „TUR-UL" minden valosaga, ertelmezese es hagyomanya. A testei oltott Isten Fianak Igejc, a „Szent Solyom" Jezuskent valo elfogadasa es a karaesonyi ..Kerecsen-Solyom" elso ropitese az 0 dicseretere. A teli-naptbrdulo ulan pcdig meg nem erkeziink be az „iij-evbe", a „napkalendarium" szerint. Csak a „kcrcszteny" naptar teszi ezt. A tel bealltaval pedig mar megindultak a hetkoznapok oromiinncpei, a disznooles, tollfosztls, kukoricamorzsolas csaladi es testveri, banili lalalkozasai, osszejovetelei. Kantalasok, mesek, tancolasok es ezcknek a csiicspontja a „farsangi" ido. A „mulatsagok" valojaban a „feny erosodesenek" gyozelmi iinnepei es ezt az erosodo es a sotetseg gonoszsagat legyozo „uj-fenyt", a Gyertyaszentelo Boldogasszony valoban megszenteli februar 2-an, a napfordulo es a nap-ej egyenloscg fclidejcben. A nep lelke mindig visszater Boldogasszonyahoz. Minden tinnepet O szentel meg addig, mig a kozmikus „uj-ev", marciusi nap-ej egyenlosegenek napjan „Gyiim6Icsolt6-Boldogasszony" neven meginditja a termeszet viragzasat. Az „iij-vallas" kenylelcn volt elfogadni ezt az evezredes, Isten-Anyahoz vezeto hicdelmel es be is iklatla vallasi iinnepei koze. A ..terfteni" szandekozok eszreveltek. hogy Nepiink kifejezetten „het" Boldogasszonyt tisztel. (Sziilo, fajdalmas, gyertyaszentelo, sarlos, segito, vagy fogolykivalto, havi es a kisasszony neven.) Boldog emlekii dr. Bobula Ida vczeti vissza ezt a hagyomanyt a kaldsumir osvallasunkig nagyszerii konyveben", ahol megmagyarazza mindezeknek az „uj-vallasba" torteno „atcsusztatasat" is. Ennek kovetkezteben Nepiink mind a ket kalendarium szerinti iinnepeket megtartja es azok szertartasain reszt is vesz. Az osvallas magus-papjainak tekintelye azonban sokkal nagyobb, mint az uj-vallasban mukodoke. Ekes peldaja ennek az, hogy pi. az „alkukotesnel" a megallapodast a magus-pap kezesapasaval szentesiti. Ez tobbet ert minden szerzodesnel, vagy „kereszteny" papi aldasnal. Mert ainit a iruigus-papok „megszentelnek", vagy „megdldanak", az valtozhatatlan erejii. i'gy az „eljegyzest", „hazassagok kotesdt" is 6k keszitik elo. iranyitva a sztiloket es a fiatalokat. A hazassagkotes megtortenik a regi ritus szerint, de
54

az „uj-vallas" templomaban, a „kereszteny" Iiturgia szerint is. A ..naszmenet" azonban mindig az osi hagyomanyok betartasa szerint valo. Boldogan mutatom be itt Vago Palnak, a hires ..Feszti korkepiink" lovas-csatait festo muvesziink „Naszmcnet" cimii remek alkotasanak megmaradt fenykepet. amit fiatol. az Argentmaban elhunyt dr. Vag(3 Paltol kaptam emlekbe. Csodalattal fedeztem fel ill, a vcifely kalapdiszen ugyanazt a kald-sumir Nimrud-i szimbolumot, amit Marton Veronika a szeki legenyek kalapjan talalt.

Ezek a hagyomanyok csak olyan nepnel maradhattak fenn, amelyiknek az eletiiket a sajat tudasukkal biztosflo. ontudatos egyenei voltak. Ugyanis ez az „egyeni" iintudat es „egyeni" tudas osszessege adja meg a Nep es igy a Nemzet miiveltsegi fokat. Mai kifejezessel elve mondhatjuk, hogy a dolgozo Magyar Nep minden tagja egy kiilon existencia volt, amelyet sajat maga vedett, oltalmazott es erdeke szerinti celt is kituzott maga ele. Az egyeni celok eleresenek osszesftett szandeka pedig nem mas, mint a Nemzet miiveltsegi fokanak a fejlesztese. Ez tortent az evezredek soran ncpiinkkel, az osidoktol kezdve, a zsidokeresztenyseg fclvctclcig. amikor ez a „fejlesztes", a feudalizmus „keresztenynek" nevezett kapitalizmusanak eroszakos uralma kovetkezteben megrekedt, illctoleg erdszakkal akadalyozva lett az idegen vallas hatalmi ereje altal. Ha osszehasonlftjuk nepiinknek I. Istvan kiraly elotti miiveltsegi helyzetet az „uj-vallas" altal alkalmazott „terflesi" (vagy inkabb „kii'rtasi") modszerek kovelkczlebcn kcletkezcll szolgai allapottal, csak a keseriiseg es fajdalom toltheti be a sziviinket. Ugyanis ez a „keresztcnyseg'* mindent es mindenkit a 123

Dr. Bobula Ida: A Sumir-Magyar Rokonsag (Esda Bs. As. 1982.).

122

sajat egyhazanak a szolgalalaba akart allftani, azzal a mondassal, hogy „Isten szolgalata" az, amit kernek. Es papjaik nem kertek, hanem mindent koveteltek, de a nepet semmire sem tanitottak meg. Csak koteleztek templomok epitesere, adofizetesre (tized), a „szentmisen" val6 reszvetelre es a „k5telezove tett gyonasra", amelyei papi ,.kemkedesnek" is nevezhetiink. Ezek a papok maguknak az „atya" nevet adtak es a neptol is ezt a megszolitast koveteltek, annak ellendre, hogy papi eskiijiikben „notlenseget" fogadtak. Igy - csalad es gyermekek nelkiil - valojaban nem lehettek senkinek az „atya"-ja. De ez a papi fogadalom fenyt vet ennek a judai-kereszteny-romai-vallasu papsagnak a leki-vilagara, mert a „notlensegi" fogadalommal nem mondanak le a szexualis elet gyakorlasarol. Igy a „gyonas" lehet a „szereto-kerites"-nek egyik lehetosege, vagy talan „modszere" is. Viszont a „notlenseg" valojaban Jezus tanitasa ellen valo, mert O a hazassagot megszentelte, amint a gnosztikus Fiilop Evangelium mondja Jezus Urunk szavaikenl: „Nagy a hazassag miszteriuma. Nelkule a vilag nem letezhetett volna." (Lasd: Jezus Kiraly - a Partus Herceg 33. oldalon). llyen erkolcsi visszassagban elok kovetelik meg MA is, hogy oket a Nep „tisztelend6-umak" tekintse es nevezze, es e tekintelyiik altal az egesz Nep szellemi es politikai eletfelfogasat iranyithassak. Termeszetes es logikus tehat, hogy Nepiink a multban magus-papjaihoz menekiilt, hiszen ok tanitottak, neveltek es gyogyitottak az embert es az allatot. Mindig csak adtak es sohasem kertek. Sohasem fogadtak el „halapcnzt" vagy ajandekot munkajukert, pedig eppen olyan szegdnyek voltak, mint a ..szolgasagba taszi'tott" Magyar Nep. Majd megismerjuk a magusok papi-rendjet is. Elobb azonban szeretnem bemutatni Nepiink szakmai kepzettseget. Vagyis a nemzetfenntarto ipari muveltsegunket. Nagyon fontos ezt megismerni, mert a hajdani „koppanyi" nepiinket zsido-kcresztenysegiink hivatalosan is, es MA is, muveletlen ,,pogany" nepsegnek nevezi. Sot, meg azt is tanitjak, hogy: „A honfoglalo magyar nep muveletlen, vad hordakent jott Europaba". Miutan az eddig elmondottakban fcikent a hitvilagot es az 6s-vallast ismertettem, kiegeszitve az erdekes „neprajzi" adatokkal, most nezziik meg egyiitt azt, hogy:

mar fejlett kezmiiiparral rendelkeztek. A magyarsag a borgyartast mar Azsiaban ismerte. A magyarsag altal gyartott borfelek keresett cikkei voltak az europai es azsiai piacoknak. A faggyuval atitatott szarvasmarhabort Europaban mea a XV. szazadban is „magyarb6rkent" ismertek. KulfSldi feljegyzesek szerint a franciak roviddel a honfoglalas utan Magyarorszagra jottek a szattyanbor keszi'tes elsajatflasara. A hadsereg iitokepessegenek elsorangu feltetele a jo felszereles es a sziiksegletek utanpotlasa. Ez abban az idoben epp olyan fontos volt, mint manapsag. A muzeumi leleteket nezve szembetiinik, hogy az egyes hasznalati targyak meg ma is korszeriiek, ami arra vail, hogy jol megszervezett ipari hadsereggel rendelkeztek minosegileg is. Ha pedig a mennyiseget nezziik, olyan tekintelyes szamot kapunk, hogy az eloallitas csak iranyitott kezmuipari gyartas es celszerii elosztas mellett volt lehetseges. Ha a szamok es mennyisegek utan kutalunk, vegyiik alapul a honfoglalo magyarsag letszamat, ami hivatalos becslcs szerint 380 000 fot tesz ki. Ebbol 40 .000 vonalbeli harcost tudlak hadba allftani. Ha csak a vonalbeli 40 000 harcos allando sziiksegletet nezziik, meglepo szamokat kapunk. Igy megertjtik, hogy nyersanyag beszerzes mialt micrt telepedtek egyes csoportok a sfk tajakon es micrt masok a hegyes videken, viszont masok a folyok menten. Oda telepedtek, ahol a nyersanyagot talaltak, vagy ahol az iparcikkek eloallitasahoz legalkalmasabb volt a hcly. Ha csak 40 000 harcos ruhazati, fcgyverzeti es mas sziiksegleteit nezziik, kitiinik, hogy evi labbeli sziiksegletiik 40 000 par csizma. Egy par csizma eloalh'tasara, ha negy munkanapot vesziink (ennyi volt sziikseges), akkor egy ember 300 munkanap alatt 70-74 par csizmat tudott eloallitani. A 40 000 par csizma elkeszftesehez 5300-5400 iparosra volt sziikseg, de hoi van a tobbi szakma? A csizma kdszitese es mas kezmuipari munka hclyhcz kotott cs igy egymas kSzStt szerves tarsadalmi elet fejlodott ki, bar kiilon csoportokat alkottak, azonban az egymasra utaltsag akkor is eppugy fennallotl. mint ma. Igy a bor eloallitasahoz sziikseg volt a szarvasmarha-tenyesztes is. Tervszerii volt, mert a bor kikeszitese, cserzese egy-ket evet vett igdnybe. Tudjuk, hogy a magyar szarvasmarhanak hire volt Europaban. Termeszctcsen nem erdektelen a kutatas tobbi resze sem, hogy milyen sziiksfiglcti cikkek voltak meg. A leleteket a szerint vizsgalom, hogy vajon eleink milyen modszerrel allitottak elo? A kezmiiipari szerszamok ezer ev ota nagyon kis valloziison mentek at. Igy kovetkeztetni lehet, hogy az iparcikket kOnnyen vagy nehezen allitottak elo. Ki lehet szamitani, hogy melyik kellek milyen cllerjedesscl bfrt. Szamitasba lehet venni, hogy a helyhezkotoltscg milyen hosszii ideig tartott, valamint milyen nagy volt a nepmozgas es mekkora teriileten. Etelkozben pi. hosszu idot toltottiink, tehat idonk es modunk volt, hogy rendbe hozzuk magunkat gazdasagi teren. A hiteles muzeumi targyak cs kepek szerint a honfoglalo magyarsag ruhazata volt a legfejlettebb Europaban, belole alakult ki kesobb a francia es angol divat. A honfoglalas koraban Europaban meg nem ismertek a gombos ruhat, sem az also fehememiit, amivel a magyarsag mar rendelkezett. Europaban meg 125

Milyen iparral rendelkezett a honfoglalo magyarsag...?
Az etelkozi verszerzodes nem csak politikai, hanem melyrehato gazdasagi jellegii is. A katonai vallalkozas csak a gazdasagi sziiksegletek tervszerii kielegftesevel lehetseges. Ha megnezziik a honfoglalo magyarsag fegyvcrzetct, ruhazatat es egyeb telszereleset, bebizonyosodik elottunk, hogy eloallitasuk kezmiiipari tudast kivant. Ha pedig kiszamitjuk az evente elSallitott mennyiseget, azonnal megdol oseink muveletlen, pusztan lovasnomad jellege. Bar lortenelmiink nem emliti. de az idegen tortenelemiras adatai szerint oseink Kx.u. az V. szazadban 124

a torzsi kozossegben el6, apro nepek eltek. Ezzel szemben a magyarsag ruhazata, hadielszereiese fejlett, egyseges allamkozossegu nepe volt, mely hatalmat jelentett, nemcsak politikai. de gazdasagi teren is. Csak fgy volt lehetseges, hogy az idegcn nepcsoportokat katonai ereje aid hajtotta, akik gazdasdgi szempontbol tabbet nyertek, mint elozo allapotukbol. A helyhez kotott ipariiz^s megteremtette a lakdhazat, es fgy feltetleniil ervenyesult naluk is az Azsiabol magukkal hozoft epiteszeti szokas, ami foleg fahazak epfteseben nyilvanult meg. A vasipar, a kohaszat, s az egyes nyersnyagok feldolgozasa mind-mind arrol tanuskodnak, hogy hatalmas lehetctt az az ipari hadsereg, mely szervesen hozzatartozott nemzetunk kbzossegi cletehez. Valoban hatalmas ipari hadsereg letezeset koveteli a logika is. Ugyanis ne csak a harcosok „csizmaira" gondoljunk. Azok elkeszftesere, hanem pi. probaljuk kiszami'tani azt, hogy egy 40 000 f6s „nyilazo" hadseregnek mennyi „nyilvessz6re" volt sziiksege...? A nyilvesszo pedig olyan harci eszkoz, mint ma a loszer. Ha egyszer kilottek, ujjal kell potolni. Ketszer nem hasznalhato. Az ijj es nyilvesszo keszites azonban mar a partus-hun-avar-magyar egyazonos nep olyan letsziikseglete volt, mely az eletct, a megmaradast biztosftotta, es ez is a hagyomany-kincs egyik nagyon fontos reszlete. Valosziniileg „hadi titok" is volt maga az elkeszites, de a nyilhegyek elSallitasahoz mar akkor, amikor nepiinket ,.szkitanak" neveztek, meg voltak a tomeggyartast szolgalo ipari segedeszkbzok. Ezek pedig az evezredek folyaman tokcletesftve, nepiinknel mar „6si broksegkent" voltak hasznalatban. Ugyanilyen „6si broksegunk" volt a fokosgyartas is, mely nemcsak harci eszkoz volt, hanem a MUNKA Istentol rendelt szerszama, amikent azt a mi „6Szovetsegiink" bizonyftja (I. Jezus Kiraly - a Partus Herceg 42-43. oldalait). Csodalatos azonban az, hogy nem magyar kutatok fedezik fel a Karpatmedcncei nepnel a fokosgyartas monopoliumat, amikeppen azt bemutatom Dayton alabbi terkepen.

Gondoljunk itt ana, hogy a Kr.e. 4. evezredtbl, a hazatero Almos-Arpad-i nepunkbn at a mai napig, a „fokos", a hajdani gyozelmes fegyver es szerszam, ma mar csak „ereklyekent" talalhato nehany „hagyomanyorz6'' csaladnal. Elfelejtettuk szent hagyomanyainkat. Az erot ado hagyomanytiszteletet felcsereltiik zsido-kercsztcnyscgiink nemzetkozisegevel es „Jehova-isten" legycn«ftette a Magyarsagot. Testileg-lelkileg megkorbacsolta. Pedig addig, amfg a „fokos" ereje lendftette osszefogasra nepiinket, addig Boldogasszonyunk gondviselo kegyelme is velunk volt, hiszen osi oroksegtink, a Tatarlakan mcgtalalt amulctt ,.hetezer" eves imadsaga is ott volt a Nep ajkan, amikor fgy imadkoztak: „OLTALMAZ6NK! A minden titok dicso Nagyasszonya! Vigyazo ket szemed ovjon Nap-Atyank Fenyeben." Ezt is elfelejtettiik, vagy - jobban mondva - elfelejtcttek velunk. A csillagok rendje ligy intezi sorsunkat, hogy Boldogasszonyunkhoz valo visszateresiink megadja a magyar kezek szoros bsszefogasal. Boldogan kapom a hfrt arrol, hogy a Klisszadombi Fcny, a „Gyertya-lemplomunknaT', marcius 21-en jol beragyogta a „kopp;inyiak" lelket, inert - mikent frjak - „meg soha sem voltunk ennyien egyiitt zarandokok". Ott voltam lelkileg es imadsagomat, amit itt is kozlbk. Tanuljatok meg Ti is es mondjatok! Mondjatok jo ..koppanyi" modon az „Udv6zlegy, Mariat".

A Fenyben-alloknak es Tisztulni Vagyoknak mondom e Szent Helyen - a Klisszadombi Templomunknal
Eljbtlcm en is idc a vilag masik vegerol 6s Lelekben itt vagyok veletek. Az Atya-Anya-Fiu, Egy-Igaz-Isten Szentlelke legyen veliink! Mindazokkal, akik most ilt vannak es azokkal is, akik a Lclkiikkel idcemek. Ennek a Szentleleknek hordozoja, a Turul-madarunk orkodik itt GyertyaTemplomunk tetejen drcbe ontve es ezt mindenkinek ereznie kell, aki betert ide, kozos imadsdgra. A sok mcgprdballatast hozo hideg telben — december 21-en - megjelent a Napisten elso sugara, uj remenyt fakasztott mindazoknak a sziveben, akik akkor e szakralis, szent helyre zarandokoltak. Akkor kaptuk egi jelet annak, hogy el es velunk van es megujul a Feny. Intes volt ez a mi megujulasunkra is, mert uj erore kell tamadnunk! Nagyon nagy erore van sziiksegunk eppen most, men a sotetsegnek a gonoszsaga nagyon eros, es bizony nagyon sok magyar testveriinket kapesol ki a nemzetmentb osszefogasbol. Ismerjiik a gonoszsag armanyat mindnyajan nii, koppanyi, lelku magyarok, es azt is, hogy a sotetseg sziili a lelekben a kozombosseget, a megalkuvast es a remenytelenseget.
127

Dayton terkepe
a fokos magyarorszagi lelohelyeirol. John Dayton: ,,Minerals. Metals, Glanzing and Man". (George G. Herrap & Co. Ltd., London, 1978) A fokosgyartas karpat-medencei monopoliumanak kezdete: Kr. e. 4. £vezred kozepe. (Gordon Childe megallapitasa.)

126

De tudjak ezt jol a gonoszok is, es lathatjatok, ha visszaneztck, hogy cnnek a sotetsegnek az idejeben, idegenszivu hatalmasok akarjak elhitetni Nepiinkkel azt, hogy Orszagunk mar nem is letezik, mert elmosta a tbrtenelem vihara. A sotetseg ulolso rikoltasa ez, hiszen a mai nappal mcgsziinik a sotetseg ereje es ezaltal a gonoszok is meggyengiilnek, mert a Viiagossagban, a Fenyben a „gyavasag" uralja oket. A „Fenyben-alloknak" tehat pontosan MOST kell osszcfogni. - Most kell az eros es bsszekapcsolt karokkal a nemzet-vedelem lancat megteremteni azoknak, akiknek a Lelkiik osszeer. Csak az elhataYozas erejc kell chhez, inert Napbaoltozbtt Boldogasszonyunk uralja a kozmikus utnak ezt az idoszakat, a Napisten megnyilatkozasaig, Junius 21-ig. Forduljunk Hozza! Kerjiik egyutt, kozos imadsdggal segedelmet edes Hazank es Nemzetiink megmenlesere ininyulo s/.andckunkban. Mondjunk el egyutt egy „Udvozlegy"-et jo „koppanyi" modon. Tehat ne a „szentistvanos-terftes" szerint belenk sulykolt szoveget mondjuk, hogy „imadkozzal erettiink, biinosokert", hanem az Isten Anya, a „Feny Sziize" Kegyelmet kerjiik, mert nekiink, embereknek kell Hozza, az Isten-Anydhoz fohdszkodni! Tegyiik hat MOST, fgy egyutt: „Felemelt fovel, edes orcaval imadsagra allunk, A Fenyben szolunk Hozzad Egi Edesanyank, Imaval dicserve isteni Felsegedet: Udvozlegy Boldogasszonyunk — Maria. Urunk-Isteniink van Teveled. Aldott voltal Te a foldi asszonyok kozott es Orokke aldott a Te mehednek gyiimolcse - Jezus Urunk. Nagyasszonyunk! - Sziiz Maria, lstennek Szent Anyja! Hallgasd meg a mi konyorgesiinket es maradj veliink draga egi Anyank. Szent Fiad, a mi Jezus Urunk neveben keriink... Amen." Az ima er6t ad, mert a Gondviseles azonnal valaszol a hMnek. Ismerem, tudom azt a nagy feladatot, amire vallalkoztam, hogy segftek karizmalikus nepemnck - a MAGYARNAK - onmaga megtalalasaban. Ezert mindig a „felso vilag" fele terelem az olvaso gondolatait. Ez az oka annak, hogy sokszor elejtcm a cimkent megadott fonalat - mint anyagot - es a lelkiseg erejet hivom segi'tsegul. De most vissza kell terncm a „honfoglalo"-nak nevezett, de valojaban .,hazatero" Almos-Arpad-i nepiinkhoz megint. Ugyanis meg napjainkban is igen erolkodik az otthoni „idegenszivii" nepseg azon, hogy olyan csatazo, rombolo es mas nepeket leigazo es mindenkeppen miiveletlen nepnek mutassa be oseinket tigy, amikent azt a „Feszty-korkeprc" kellett festeni a nagy alkotoknak. 128

Az 1998-ban keszftett .^onfoglahis" c. tllmre gondolok, aminek az iskolakban valo levetfteset elrendelte a posztkommunista Horn-kormany. Magyar szempontbol nezve „botrany"-nak nevezheto ez a film. Teljesen tukrozi alkotojdnak „mas" - tehat nem-magyar lelkivilagat. De „nincs olyan titok, mely nyilvanvalova ne lenne" (Luk. 8.17.) es fgy csodalatos bizonyitekokkal rendelkeziink „hazatero" elodeink magas mtiveltsegere es tudasara vonatkozoan. A perdonto bizonyitekok egyiket kozlom a kovetkczokben:

Arpad hajohada
Fay Elek 1860-ban megjelent, Akademia altal kittintetett „Magyarok oshona" cimii munkajabol vettem Mircse Janos olasz es velencei forrasbol mcn'tett adatait, melyet az olasz hadtortenelmi adattar tart nyilvan. Nevezetesen, a honfoglalo magyarsag 899-ben nagy erovel tort be Italiaba 6s a langobard hadat Brcntanal szetvertc. Italiabol 900-ban visszaterve szdrazon es vfzen mindent elkovetett a Lagiina-varos bevetelcrc. Idezem: „...Arpad koraban, 900. ev jun. 29-en volt Velence Koztarsasag es a magyarsag kozott az elso tengeri utkozet. Velence reszerol Pietro Tribune Dozse szemelyesen vczette hajohadat az iitkozetbe. Bar a tamadok kiscbb hajokkal rendelkeztek, megis a gyilkos csata diadala a magyarok fele hajlott. Mar-mar megrendult az akkori vilag legnagyobb tengeri hadereje. A Dozse lelkesito, hazafias beszeddel igyekezett lelket onteni harcosaiba, ugyhogy megis, nagy erofeszitessel sikeriilt visszaverni a tamad6kat. Ebbol kiliinik, hogy a magyarok a IX. szazad vegen hajokkal rendelkeztek es magat a Lagiina-varost is bevenni torekedtek. Tehat ebben az idoben a magyaroknak a tengereszethez es a hajoepiteshez is erteniok kellett." Az idegen nep oszinte. jo indulatu feljegyzese igazolja, hogy 6seink olyan iparral es kepzettseggel bfrtak, ami m6g manapsag is nagy tudast kovetel. Itt jelentkezik az altalam felvetett ipari muveltseg. Kerdes az is, milyen iskolarendszeriik volt, hogy ezt a nagyszerii ipari miiveltseget, tudast at tudtak adni az ipari tomcgnek. Algebraval, matematikaval, geometriaval, stb. kell tisztaban lenni, hogy hajot epi'tsenek! A „hajohad" letezeset megtudva, meg kell valtoztatnuk a „honfoglalasnak" nevezett hazateresiink torteneteben azt az allftasunkat, hogy „a bizanci hajok szallitottak felfele a Dunan a hazatero magyar csaladokat". (IGVA 522. old.) Ugyanis nem a bizanci flotta, hanem a sajat, magyar hajohad hozta HAZA a nep zomet, valdsziniileg a kezmiiipari szerszamokkal es a gepekkel egyutt. Csak a kardgyartas maradt Kijevben - talan a tarjan ncmzetseg felevcl - a vikingekkel valo mcgallapodas szerint, mert a magikus kardok gyartasa a Karpat-medenceben folytatodott. 129

Hazaterve a nep folytatta osszes hazi-ipar&t. Ezek kozott talan legfoniosabb volt a vaszonszoves es a labbeli keszites. De, ha a magyar nepviselet ruhazatat reszletesen megvizsgaljuk, nemcsak az ipar, hanem a nepmiiveszet csodalatos motivumai tanuskodnak olyan nepmuveltsegrol, mely az europai nepek korabeli kulturalatlansagaval ossze sem vetheto. Ezek - mikent emlitettem - a fehernemut nem ismertek. es a nepnek „kiralyi ajandek" volt egy gyapju ing. Erdemes tiizetesen megnezni a magyar nepviselet gazdagsagat. A noi 6s ferfioltonyok pompas kivitelei, diszitesiik miiveszi voltat es a minden eghajlathoz valo alkalmalossagal. Ezcrl szanok egy oldalt ennek bemutatasara. „Poganynak" pedig ilyen miiveszetu nepet nevezni nem lehet, hiszen minden miiveszi alkotas Istenhez valo felemelkedes. A Lelek uralma az anyagon, es ez tobb az emberek altal kiagyalt „vallasnal". A ,,felso vilaggal" allando kapcsolatban levo es ebben sziklaszilard „neplelek" eletfolyamata ez.

A magyar nep evezrcdes ipari miilttal rendelkezik. Mindig a sajit erejere tamaszkodott es a sajat esze szerint kialakult i'zlesc mutatkozik meg a haziiparban es a nepmiiveszetben. De miiveszetenek szimbolumai tukrozik - rejteki modon - az osi hitvilagat, ahol a „tulipan" mindig a Sziiz Anyat jelkepezte, Oltozetenek anyagait a szorgalmas asszonyok rokkai es szovoszekei szolgaltattak es ezek kozott legfoniosabb volt a vdszon. A vaszonbol minden kitcllett. men kenderbol, gyapotbol (pamut) es a legfinomabb lenbol kesziilt. Eghajlatunk szelsosegeiben, a forro nyar es a fSldmivetes hiivos, szellos, feher es bo redozetii ruhat kovetelt. A ferfi „gatya" nem ujkeletu, mert mar a kaldSumeriaban is viseltek. Neve: „GADA". A hideg tel pedig a gyapju ruhat sziiksegelte es a gyapjuszovetet is eloallitorta a nepipar. De a „SUBA" 6s a „SZUR" szinten a kaldsumi'r hagyatek. (1. „Magyar Biblia" 12. o.) Csodalatos az, hogy hatalmas Nepiink minden nemzctsege a sajat „nemzetsegi" izlese szerint oltozkodott es a diszito elemeket is eszerint valasztotta. Ezert mondjuk ma pi. „kalocsai", „buz.saki", „matyo" stb. himzesek, mert ott telepedtek le nemzetsegeink. Palocok, jaszok, kunok stb. a sajat szokiisuk, 130 131

nepi hagyomanyuk es osi, nemzetsegi izlestik szerint oltbzkodtek es diszitettek ollozctiikel. Volt azonban egy ferfi ruhanemii, am it minden nemzetsegunk egyontetiien es boldogan viselt, valosziniileg a higienikus volta miatt, de talan meg azert is, hogy igen megkonnyebbftette az alsotest tisztan tartasat. Ez volt a GATYA, melyet - mint mondtam - sumir-kald oseink is viseltek. A rajtunk uralkodo „idegcn hatalmasok" mindig a megvetes es ocsarlas szandekaval neveztck minket „bo-gatyas" ncpsegnek. Nem ludtak, hogy czzel valojaban „btezer eves" kultiirankat bizonyftjak. Igcn boldogan es nagy megbecsiilesscl teszem ide a Miskolci Bolcsesz Egycsiilet „Okori Kozel-Keleti es Sumerilogiai Tanszek" tanarnqjenek - MARTON Veronikanak - erre a „bo-gatyara" vonatkozo felfedezeset. Egyben koszonom szfvesseget, hogy konyvemben valo kozleset megengedte, amit az alabbiakban olvashatunk: Gatyds torz.6 „A Louvre-ban levo egynyelvii, sumfr, un. Gudea-szovegek Toscanne55 feldolgozta szojegyzekenek szinte minden egyes cfmszava nemcsak a magyar nep emlekezeteben megorzodott hagyomanyokkal hozhato kapcsolatba, hanem a bizonyi'tott tortenelmi es nyelveszeti tenyekkel is. A hianyossag csak abban rejlik, hogy a Gudea-szovegeket es a magyar hagyomanyokat egymassal nem hozzak osszefiiggesbe. A mult szazadi es korunk torteneszei. nyelveszei, az idegenek, de a magyarok sem merik feltetelezni, es ezert nem is bizonyftjak, hogy a sumfr es a magyar nep kozott az otezer evnyi tavolsag ellenere is kozvetlen leszarmazas van. A ferfi torz6nak a matyo ferfiak gatyajara es kotenyere emlekezteto ruhazatan levo minta nem diszites, hanem iras. Ezt Toscanne is eszrevette es meg is fejtette. De nem ismerven a magyar nyelvet es a magyar nepi hagyomanyokat, a mcgfejtese hamis iranyba tol6dott." Toscanne a negy vonalas jelet „LUKU, a meghodolt" (Luku, le soumis) -nak ertelmezi. A „LU.KU" ekjelet le sem fordftja, hanem szemelynevnek tartja, pedig nem az. A ket alak testtartasa, mar amennyire a toredekbol kovetkeztetni lehet, sem mutatja a hodfto cs meghodolt kozti viszonyt. A „mcghodolt", leigazott ember altalaban esendo testtartasban, de rabsagaban is meltosaggal abrazoltatik, mint a behisztuni sziklakepen vagy az asszfr abrazolasokon:

:i

' Paul Toscanne: Les ideogrammes cuneiformes - signes archaiques. Lcroux fiditeur, 1908. Paris, 35. p.

132

A gatyas torzo kotenyen leve negy ekjel megfejtese

Vonalasjel |

Ekjel

Olvasat LU

Jelentes ember hun (berlo), vet.dob anyameh kuld en, mag (emberi)

Jelzet D. 330/2 D. 536/6 D.536/46 D. 565/2 D. 65/46 D. 61/11 D. 61/21

A megfejte'shez csak annyit kivanok hozzaszc>lni,hogy a 3. jelet „HUM" ertekkel vehetjuk „igei allitmanynak" is. Ebben az esetben is ugyanazt az ertclmct kapjuk, csak mas kifcjezessel, fgy: „HUN EMBER-nek SZULETTEM EN!" Marton Veronika tanarno megtalalta ebben a Kr.e. 2200 korUl irt szovegben a „bo-gatyas" HUN nemzets^get Sumeriaban. Viseljuk csak mi is bfisz ken, men ez a tcsli tisztasag jelkepe. Az osmagyarsag tisztalkodasat es higienejet Padanyi V.: ..Denlu-magyaria" cimii munkaja hosszasan targyalja. Elgondolasaihoz csak annyit kell „kiegeszitcsul" hozzatennunk, hogy az altala festett allapot meg csak* a honfoglalaskori idok Europajat idezi, pedig nyugaton sokaig nem valtozott a helyzct. Mikor a magyar II. Andras leanyat, a kis Erzsebetet Thuringiaba kuldtc jcgyesevel, Lajossal 1216-ban, bizonyara tudta es ismerte a nyugati tisztalkodls clmaradolt voltat, ezert adott leanyanak hozomanyul egy „ezust furdokadat", amelyet a?, egesz akkori nemetseg szajtatva bamult, az egykorii nemet kronikak szerint. De a „Nap-Kiraly" sem furdott sokat a fenyen es pompan ki'vul masban, amit pi. vfznek neveznek. Hires palotajaban nem is volt fiirdoszoba (I: G. Lenotre: Historias intimas de Versailles. Madrid, 1945). Hires kurtizanjai is csak meglocsoltak magukat illatos vizzel tisztalkodas helyetl. Maga a Nap-Kiraly borzalmas biizt lehelt es 40 eves koraban mar egyetlen foga sem volt, csak par rossz foggyokere. Fogorvosa, a „vilaghiru" Cabanes, aki a kiraly „sinusitis maxilar"-jat kezelte mondja el ezeket az intimitasokat. - De a Habsburgok sem voltak sokkal tisztabbak: 6k a „spanyol etiquette" szerint eltek, amely szerint egy kiraly vagy kiralyne sohasem lehct annyira piszkos. hogy furdenie kelljen. Meg Erzsebet kiralynenknak is harcolnia kellett, hogy „kicsikarjon" maganak egy furdoszobat. Maria Terezia es udvarholgyeinek „fejkapar6jat" barki megtekintheti a becsi k.u.k. Hol'museumban. Ez a kulonos szerszam valojaban kb. 30 cm hosszu, eziist botocska, amelyet boldogult tulajdonosai arra hasznaltak. hogy megenyhi'tsek a barokk, tornyos parcika hajviselet alatt lapulo, apro elosdiek okozta kinjaikat, megvakaraszva vele fejboruket. Erdekes itt megjegyezni azt, hogy nemcsak a ruhavisclet es annak dfszi'tese, a kezimunkak motfvumai kulonboztettek meg nemzetsegeinkct, hanem a „neviik" szerint is elhatarolodtak a „magyar" nevt6l. Ennek az elhatarolodasnak oka pedig csakis az lehetett, hogy a „magyar" nevii n^pseg, a szentistvanos teritessel raeroszakolt uj vallas szerint mar zsido-kereszteny volt. Mert bizony jol tudjuk a tortenelmunkbol, hogy a kunok, jaszok, palocok milyen kemenyen vedtek osi hituket es csak az Arpad-haz kihalasa utan uralkod6 „idegen" k'iraIyok „pogdny-ellenes" rendelkezesei es az egyhazi inkvizicio kegyetlensege tudta megtomi oket. igy rejt6z6tt el az osi hitvilag szent hagyomanya a kezimunkak szimbolizmusaba es a nepmiiveszeti alkotasokba, mialatt az „6svallas Istenasszonya" megbujt a nepmesekben es a balladainkban. Jeles neprajzosaink foglalkoznak ezzel a temaval es - miutan meg mindig az idegenek altal fit tin. „finnugoros" tortenelmet tanftjak a „magyar" iskolakban, ezek a jeles kutatoink 135

DEI?
$ •**

Jg

HUN

fc=
• *

HUM

MU

LU olvasatu I) jel jelentese ember. A hozza kapcsolodo "marokko" alapjelentesii, vonalkazott jelet *"B? "KU"-nak olyassa, de nem forditja le, pedig a jelentese jelentese dob, vet. Pontosan illik a „marokko" szohoz, amit tenyieg eldobnak, elhajitanak E jel olvasata HUN, ami a "szemet vet" akkad kifejezesben fordul elo. A k_ es a h_ hang nagyon kozel all egymashoz, es a toredek-kep is megerositi, hogy a "hun" esetleg a "kun" olvasat is megfelelo. E szot nem forditjuk le, hiszen mind a "hun" , mind a „kun" szonak magyarul igenis van jelentese: 1. Istvan kora utani un, poganyiildozesek idejen azok a magyarajku nepek neveztek igy magukat, amelyek nem voltak liajlandok attemi a judeo-keresztenysegre, es megkulonboztetesiil megtartottik a sajat nepnevuket. A masik ket jelet Toscanne "meghodolt"-nak forditja, de §jl 'jelentese "anyameh". "kuld" .... A A % jel jelentese: "fiu" , "6n" (szemelyes nevmas), "emberi mag".... Ezt inkabb "en, a szuletett"-kent iehetne ertelmezni. Eszerinta negy jel jelentese: "HUN (kiin) EMBER VAGYOK". Gyor, 1999. marcius3.

* * * 134

nem az „6svallas Istenasszonya" elnevezest hasznaljak, hanem pi. ..Istennfi modell a ndpmeseinkben es balladainkban" cim alatt targyaljak es tarjak fel 5si igazsagainkal. Nagyon Fontos a legkisebb hitvilagi reszletcknck is a felderitcse cs lanftasa, hiszen: „A HIT valojaban nem mas, mint az IGAZSAG ismeretebcil szarmazo ontudat". A Magyar nemzet karizmajaval pedig „istenes elet csakis a nemzeti ontudattal, vagyis a szent hagyomanyainknak vallasos kegyelettel valo apolasaval letezhet". Itt talaljuk meg a kiilonbseget a magusaink altal orzott, tanitott osvallasunk es a rank eroszakolt zsido-keresztenyseg kozott. Ugyanis: amig a MAGYARHIT a nemzet apolasaval, tanftasaval, gyogyftasaval, az eletsziikscgletek megadasaval - minden feltetel es kovetelmeny nelkiil — eletet biztosft. addig az ,.uj vallas" - a zsido-keresztenyseg - csak azt fogadja be, aki ennek a vallasnak szabalyait, eloirasait teljesiti es eltartja a vallas-szervezet papjail, piispokcit, mindcnkor es mindenutt szolgai alazattal. Aki ezt nem teszi, az mini ..pogany" - kiirtando - ennek a vallasnak tin. ,,eretnek torvenyei" szerint. Nem az a celom. hogy „kiassam a harci bardot" a zsido-keresztenyseg ellen, hanem az, hogy - mikent konyvem ci'me is mondja - bemutassam a „poganynak" nevezett oseink vallasat. Azt a „vallast", amelyiknek nem volt egyhazi szervezete, nem voltak „felszentelt" papjai, piispokei stb. - de voltak lani'lo es gyogyi'to magusai, az ,,eg kcinyveben" olvaso taltosai. Most nezzuk meg egyiitt, hogy milyen is volt a

r•ijuknak" - kizarolagosan ervenyes - bolcsesseget. Minden mas ..tudas" nekik lylX is megvetendo. A mai „ebredo-magyarok" Fcnyhc-allasa pedig meg enncl • porzasztobb, hiszen a kozmikus uton valo haladasaval, teljesen elveti es kizarja az egyhazi meltosagok egyeduralmat. A ..kozmikus utra" tertek sokasaoa azonban valamclyik zsido-kcresztcny egyhaz szerinti „vallasos nevelest" kapott sziileitol, es bizony a ..tudas-szerzes", a term^szet rendjenek ,,massagaban" valo lelki felszabadulas crcje volt sziikseges ahhoz, hogy felrevezeteset felismerje. A magam miiltjara gondolok most. Arra, hogy mennyi tanulas, kutatas volt sziikseges ahhoz, amig meglattam a zsido-keresztcJiysdg ,,szentevangcliumainak" szovegeben az oda nem illo, zsido erdekii torai beekeleseket. lay laUilkoztam aztan sok „Biblia-kutato" azon velemenyevel is, melyben azt alh'totiak, hogy „Janos evangeliumanak prologusat meghamisi'totta az Epiphanius-i ortodoxia". Vegyiik csak elo es olvassuk egyiitt ennek az evangeliumnak a kezdo sorait. mely fgy szol: „Kezdetben vala az IGE, es az IGE vala az Istennel, es Isten vala az IGE." Annak ellenere, hogy igen felemelo ez a szoveg, megis gondolkodjunk azon, hogy mil is akar kifejezni ez a szo: „IGE"...? - Isteni szozat? - De a 2. vers megcafolja az elsot (mely azt mondja: „Isten vala az IGE"), mert a 2. vers szerint az „IGE" — „kezdetben Istennel vala". Ha az IGE maga az Isten, akkor mi az, ami „kezdetben Istennel vala..."? A 14. vers aztan vegleg megzavar, mert „az IGE testte lett es lakozek mikozottiik"... teljes vala kegyelemmel es igazsaggal"...ugyan, de „a torveny Mozes altal adatott"... (17. vers). A „kegyelmet" es ,,igazsagot" Jezus Urunknak adja aztan a szoveg, de mar „M6zes" idevetese es emlitese eppen eleg indokot ad arra, hogy a hamisi'tast elfogadjuk, es csatlakozzunk azokhoz a kutatokhoz, akik Janos irasaban keresik az igazsagot. fgy bongesztem at a Nag Hammadi frasokat, a gnosztikusok evangeliumait es sok minden mast, amfg „Tanusagtetel az Igazsagrol" (Testimony of Truth" Nag Hammadi Konyvtar 415.) cimii szovegben ezt talaltam: „hten az IGAZSAG felett van!" Ugy velem, hogy az ott talalt kovetkezo szoveg volt Janos evangeliumdban ls az un. prologus, bevezeto iras. Olvassuk 6s higgyiik egyiitt. ime a ,.szentfras": 1- Kezdetben volt a Tudas Igazsaga es az Igazsag felett az Isten. 2. Minden a Tudas altal es az Igazsag szerint lett. ?• A Vilagossag is Igazsag es Isten VAN ott is. 4 - A Tudas Igazsaga testte lett es lakozek kozottiink, •nint a Vilag Vilagossaga. 5 - Vartak 6t es befogadtak mindazok, akiknek Lelket a Feny-vilagossaga elteti. • A/ok vartak, akik nem ismerik a sotetseget. 137

Taltos - Magus - Istentisztelet
Ez a harom „fogalom" osvallasunknak nemcsak az alapjat, hanem a lenyeget es lartalmal is megadja. De igen alaposan es lelkiismerctescn kell felden'teni mindent, ami hozzajuk tartozik - talan ugy mondom - a „gyokert6l" kezdodoen. Nem szabad csak a kozepkori, im. „magus-inkviziciokban" gyakran elofordulo es minositett, az uj vallas altal nagyon gyiilolt, megkinzott „magusok v es „magus-nok" munkassagdt alapul venni, inert ez mar csak a utolso szakasza, utolso ideje nepiink magusi vollanak. A „magus-elet" utolsd felvonasa ez, amikor az eletet ado „TUDAS" valoban aparol fiura adatik al, mint a megmaradas osi titka. Itt most megkerdezheti az olvasd, hogy a „TUDAS"-t es „tudos"-t a „magusban" miert uldozte, irtotta az a vallas, a szentistvanos zsido-keresztenyseg, melynek papjai allandoan a „krisztusi szeretetrol" besz^ltek... mikozben maglyara lettek a „tudokat", a betcgsegek gyogyftdit...? Midrt volt ennek a szervezetl „egyhaznak", eppen a „TUDAS" a legnagyobb ellensege? , Feleletet erre taliin legjobban a mai koriilmenyek tudnak adni,_ inert a zsidokeresztenysegunkben kikepzetl papok ma sem szerelik a „TUDAS" emhtese • Nekik csak az a „tudas", am it ok hirdetnek, mint az un. „scolasztikus filozo 136

7. Nem ismerik, mert a sotetseg a gonoszsag forrasa, a hazugsag letrehozoja es fgy az elet nem Islene, mert nincsen benne Igazsag. 8. A gonoszsag szolgaloi akartak megolni a testte lett Tudast, Istennek Igazsagat, aki Jczusban LETT a Foldon. Ezek ulan talan helyesnek veli az olvaso, ha az „IGE" fogalom helvett Janos -evangcliumaba, a „TUDAS"-t tessziik es prologusnak is clfogadjuk a i'enti szdveget, hiszcn a gnosztikus evangeliumok szerini Jezus Urunk azt is mondja„A te tudaskincsed Isten tulajdona is es legy a tudatlanok tanitoja. Ha nem hozod ki magadbol azt, ami benned tudaskent el, onmagadat teszed tonkre." (Tamas cvangeliuma 45., 30-33. Nag Hammadi 126.) Talan ezek a jezusi szavak eltek abban a nepben, amelyet mi kovetkezctesen a „Tudas Nepenek" mondunk es magunkat, MAGYAROKAT nevezziik fgy. De Jezus Urunk csak megerositette nepeben a TUDAS ontudatat, vagyis azt a lelki erot, mely az onmi'veles, (anulas es tanftas litjan, valojaban e nepnel, a karizmatikus erejii hitvilagban lett az istenes-elet feltetele es torvcnye. „T6rveny"-nye pedig azerl valt. mert Jezus Urunk ennek a nagy nepnek verevel oltott emberi testet es pontosan abban az idoben, amikor a „tudast" es az „igazsagot" a gonoszsag es az cmbcristenck hatalma akarta elpusztftani. Itl a jeruzsdlemi szinhedriumra es Roma kOnySrtclensegere gondolok. A Nagy Nepiink karizmatikus kiildetesenek es erejenck - valoban Isteniink-Urunk iidvlervenek csodalatos rendclkczese szerinti - forrasa az, hogy az cmberre lett Istenfianak Edesanyja a mi halalmas nemzetsegunk egyik kinilyleanya: „ADIABANI-KHARAX MARIA," a „Tudas-Nepenek" hercegnojc. Ez lett az osi MAH-GAR nep elhivasanak - a TUDAS megtartasara es apolasara szolito es rendelo - pecs6tje. Itt pedig arra az osi nepre kell gondolnunk, amelyik Jezus Urunk toldre szallasa elotti evezredekben megismerte, megtartotta, apolta es fejlesztette az Istentol nyert „TUDAS"-t. A torlcnelcm „magus"-nak nevezi ezt a nepet, mint a „bolcsek testiiletdt. Dr. Bobula Ida irja le nagyszeru 56 a „Magusok Vandorlasa" c. fejezeteben, sorsukat. Azt is megtudjuk tole - Ammianus Marcellinusra valo hivatkozas sal -, hogy ezek a „magusok, megkiilonbdztetett nemzetsegkent" - a tobbi lakossagtol elvalaszlolt helyisegckbcn eltek es azonosak a „kald"-nak is nevezett „MAG" neppel, melyet a „kanani Biblia" „MAG" neven ismer, es ugy frja, hogy »ezt a „MAG" nepet a sajat torvenye tartotta meg.«

,,A tudas: hatalom!" - Gudea, a sumer uralkodok jellcgzetes meditacios kfztartasaval, amely a kettos spiralt, illetvc a Mobius-szalagot jelkcpezi ("For knowledge itself is power!" ) Gudea sumerian ruler; his meditativ hand position symbolizes the double helix respectively the Mobius-band, diorit, 73,6 cm, i.e. 2100 k. Lagas,
56

Dr. Bobula Ida: „Sumcr-Magyar Rokonsag" (Ed. ESDA 1982. Bs. As.)

British Museum, London (G. Garbin nyoman) 139

138

De tovabb hompolyog tortenelmiink, inert a kaldok ludomanya es nyelve annak a nepnek a lartozeka, amelyet a zsidd-kcrcsztenyseg bibliaja is kald, kaldeus es magus neven emlit. Azutan ez a vandor-iit a Kaukazusba es azon at is vezet es a „Tudas-Nepe" tortenetenek ezt a f'ejezetet, dr. Bobula mar „Magyar Vandorlasok"-nak nevezi akkor, amikor elhagytak a Kaukazust, melynek abban az idoben „MAGYAR HEGYSEG" volt a neve. De abban is meg kell egycznunk, hogy mit ertsiink a „TUDAS-NEPE" elnevezes alatt...? Elsosorban azt, hogy „irastud6" nep volt, vagyis eppen olyan, amilyen mi vagyunk MA. Az „irastudo" tarsadalom szervezete pedig szinten hasonlatos a mi tarsadalmunkhoz. Vagyis a nep altalanos muveltseggel rendelkezik ugyan, de megvannak az okosai. Orvosok, tanfto-testiilet, matematikusok (csillagaszok), allatorvosok, memokok, babdk stb. - akik mindenkor a Nep crdekeit szolgaljak. Es mindezt ligy tekinti mindenki, mint az Istcn rendeleset. jobban kifejczve - a Termeszet rendje szerint valot. Csakis igy ertheio meg es bizonyithato a nepi (faji) megmaradas es nemzeti ontudat allandosulasa, az ELET egyetlen feltetelekent. Ez az evszazados tarsadalmi egybefonodas es a nemzeli ontudattal tortent Istcnhez valo felcmelkedes olyan HITET hozott letre, mely az elodoket, az osoket nem valasztotta el az eloktol, hanem az elok segitojekent tisztelte. Az elhunytak lelkeit tehat halhatatlannak tekintetlck es hittek abban, hogy a felso vilag lamogatasat hozzak mindenkor a jora valo menekedesben es a veszelyeket is csodalatos niodon elhan'tjak. Csakis igy ertheto meg az, hogy az altalunk „6svallasnak" nevezett „istenes-eletnek" nem voltak komplikalt ceremoniai, „miseruhas" papjai. hanem mindenki vegezte hivatasat, munkajat, dolgat Isten rendelesenek ludva azt, a Nep, a kciz Java es erdeke szerint. igy indult meg, ezzel a tarsadalmi renddel, eloszor a „HUN-GAR", utana a „KAN-GAR" es vegul a „MAH-GAR" nemzetseg a Karpat-medence fele. Hoztak magukkal a Tudaskincset, az ontudatos nep-ero-egyscget es a veriikkel testet oltott Istenfianak „szeietet-torvenyet", az osi es szent hagyomanyaiknak vallasos kegyelettel valo apolasaval egyiitt. igy jottck HAZA a HUN-ok, az AVAR-nak nevezett „Kan-Gar"-ok es a mi MAGYAR nepunk. A nep okosai azonban az osi tudas-atadas es megorzds modszerevel nyertek kepesitest es tudast. Ezt a bolcsek-testiiletet nevezziik ma „maguspapsag"-nak es a „MAG"-(h), valamint a „PAP" kifejezes is a ma ,,kaldsumir"-nak nevezett nyelviinkbol valo, azonos ertelemmel. De amikent a „tudas" es a ,,tudos" ma is fokozatokba sorolhato a minoseg tekinteteben, ugy oseinknel is megtalaljuk ezeket a fokozatokat, annal is inkabb, mert az osi tudaskincsnek megvoltak a titkai, melyeket az erre kivalasztott bolcsek oriztek es adtak at - a szinten kivalasztott - utddaiknak. Ezzel pedig elerkcztiink a „bolcsek testiiletenek" legmagasabb szintjehez. Ezek a „bolcsek" voltak az un. „magus-papi-testiilet" vezetoi, mint az „Isteni-Tudas" ismeroi. Neviik a kiild-sumfr nyelven „TAL-TAL" (Deimcl 383/3.) volt. Nepunknel ok:

A taltosok Az evezredes ..titkok" birtokosai, akik ezt valdban aparol fiura adtak at. Tudtak olvasni az „eg konyveben", vagyis - mai ertelemben mondva - kivalasztrol 6gusok voltak. Az evezredes hagyomanyokban pedig oriztek az uralkodo kiralyi dinasztiajuk - a TURUL nemzetseg - Jezusi szarmazasanak valosagat, mely „titkot" akkor adtak at a trdnra lepfi uralkodonak, amikor 6t, a „beavatasi" szertartason meltonak iteltek e „titok" atvetelere. Most azt kerdezheti az olvaso, hogy mit tartalmazhatott az, amit mi „titoknak" nevezunk...? Elmelkedjunk egyiitt azon, hogy mit is tartalmazhatott...? Gondoljunk Jezus Urunk szavaira, a „T6rvenyiinkre": „Szeressetek egymast, mint en szeretlek titeket!" Az „uralkodo" reszere ebben van a „Jezus-hit" es a Neprol valo gondoskodasnak a „szeretet" torvenyc. Ez a „Jezus-hit" pedig nem a zsido-keresztenyseg zsido Jezusat dicseri, hanem a veriinkbol LETT Jezust, aki megdicsoiilt Edesanyjaval, a mi Boldogasszonyunkkal egyiitt uralja a Magyar Lelkeket. A „hunok" nagy kiralya, Atilla biztosan „beavatott" volt, eppen ugy, mint CSABA is, hiszen a „Turulos" zaszlo lengett Romatol Bizancig. Az „avar" Bajan-fiak pedig az evezredes „advent" jezusi litkainak szimbdlumaival dfszftettdk a „beavatas-szentelyet", az esztergomi - (Ister-Gam-i) varkapolnajukban. (Itt a 14 Oroszlanra gondolok, melybol „tizenharmat" levakartak a falrol a gonoszok es a mai zsido-kereszteny uralom semmit nem tesz az „egyetlen" megmaradt, nemzsido Jezus emleket dicsoito Oroszlan megorzesere. Restauralasat nem remeljuk!) Ismerve a „szentistvanos'" lorlcnclmiinket, most azt kerdezziik meg egymastol, hogy hany Arpad-hazi (Jezus-hazi) kiralyunkat „avathattak" be taltosaink az osi Jezus-Hit „szeretet-torvenyebe"...? Mar Gecso (Geyza-Geza) „beavatasanal" valami hiba lehetett, men megtiirte VAJK fia pipogyasagat. A VAJK-bol lett ISTVAN aztan szoba sem johctctt, de fia - IMRE herceg - tortenete igen homalyos. Ugyanis a biziinci kutfok szerint bizanci hereegno volt a menyasszonya, de a romai papok altal irt tortenelem ezt cafolja es GELLERT piispokot mondjak oktatojanak, aki - szerintiik - ezt az egeszseges es derck kiralyfit „sziizi megtartoztatasra" nevelte. Viszont az elmiilt czcr ev alatt annyil mar sikcriilt fcldcrftcniink es bizonyi'tjuk is, hogy ez a GELLERT piispok nem beszelte ekes magyar nyelviinket, es iszonyii nagy velket kovetett el a Magyar Nemzet ellcn, amiert a jo magyarok hord6ba tettek es a Dunaba guritottak. Valoszinu tehat, hogy IMRE herceg nevelesenel cs tani'tas^ban taltosaink is kozremukodtek. A lovat es foleg a lohatrol valo nyilazast - ami abban az idoben minden „vadaszat" alapja volt - biztosan toliik es altaluk tanulta meg IMRE, hiszen a magyar iron 6rokosenek a „f6vezeri" tulajdonsagokkal is rendelkeznie kellett. Ebben a minosegben pedig „peldat" kellett adnia a harcosainak, eppen ugy, mikent dicsd elodei is tettek azt mindenkor.

140

141

Valoszinii lehet az, hogy taltosaink „beavattak" a tronorokos IMRE herceget, aki elfogadhatta az osi Igazsagot. Ehhez azonban sziikseges volt a Ielki megujulasa, vagyis radobbenes arra, hogy a Gellert altal hirdetett tanok, vagyis az, hogy Urunk-Isteniinkhoz kizarolag a romai vallas es cgyhaz kozvetitesevel lehet felemelkedni - a Magyar Nepen valo uralkodasnak egyhazpolitikai eszkoze es nem isteni akarta. A „nemzsido" Jezus Urunkhoz valo versegi tartozds valosaga pedig olyan elhatarozsist sziilhetett nemes lelkeben, mely Nepenek megmentesere vonatkozhatott. Miutan fiatal erejevel ezt - valosziniileg - ki is mutatta, ebben az esetbcn a „t6rtenelmi-vadkannak" nevezett, zsidd-keresztenyseg aldozata left. (Valoszinii, hogy Gellert Dunaba guritasanak egyik oka Imre herceg meggyilkolasa volt, amiert a Nep 6t es az idegen kardot viselo romai papokat okolta, mint gyilkosokat.) Utana valosziniileg a ma „szentnek" nevezett LASZLO kiralyunk kovetkezo „bcavatott", aki felbontotta Vajk-Istvan sirjat es - az 6si, tiirveny szerint - levagatta jobb kezet az arulo Istvannak. A romai keresztenyseg papjai megkaparintottak ezt a „jobb kart", es amikor mar uralkodtak a magyarsagon, „szent jobbkent" tiszteltettek a neppel. ugy, mint MA is. LASZLO kiralyunk tisztftotta meg orszagunkat az nektol, de 6 is „hirtelenul" es „varatlanul" halt meg. volt a szkita zsiddvegleg Eppen idege-

sokasagat emlitik ezek a jegyzokonyvek, es mindenkor hozzateszik, hogy a magus a tegezeben hordott „rovasbot"-r61 olvasta le a sziikseges gyogyfuvet. Igy mondhatjuk, hogy a ma „Kneip-kuranak" nevezett gyogymodnak leltalaloi a mi magusaink. Mindenkor a fliliiket a beteg mellere teve, az titoer es a szivmiikodes ellenorzese volt az elso dolguk es utana a „vizelet" vizsgalata. De a reumatikus fajdalmak gy6gyitdsaban is mesterek voltak, men eppen olyan vulkanikus eredctii es felmelegitett koveket tettek a fajdalmas testreszekre, amikent a mai reumalologia teszi es „modern"-nek nevezi ezt a gyogymodot. Miivi beavatkozasokat is vegeztek. Daganatokat tavolitottak el a testbol, de ilyenkor „elaltattak" a beteget valami „feher folyadekkal". Harom napig aludt a beteg es felebredt daganat nelkiil. Ugyam'gy tavolitottak el a szem szivarvanyhartyajanak a halyogjait is. Vese- es gyomorbajok gyogyultak meg gyogyteaik altal es a csonttoreseket is remekiil osszenovesztettck a gipszkoteshez hasonlo rogzftessel. Nagyszeruek voltak a noi-urusok, a „magus-noverek", akik sziilesznok is voltak. A nep ..Iniba" nevel adolt nckik es ugy hittek, hogy a tudomanyukat az „egi, szent babatol kaptak, aki ragyogo, feher ruhaban jelent meg nekik, atadva csodas tudomanyat, apro kek-kovecskekkel egyiitt". - Ez a legenda azert ovezte oket, inert ezek a „babak" minden ujsziilott nyakaba ilyen felfiizott „kek-kovecsket" tettek, mondva, hogy a „szcnt Baba ovja meg ezaltal minden bajtol". Az inkvizflorok azutan nem csak a „kek-kovecskekel" tapostak el, hanem a hordozoikat is. Aztan, amikor valdban csodttlalos gyogyftasokat vegeztek ezek a jo „mdgus-noverek", a Nep szinte imadkozo ahitattal varta mindeniitt oket es igy mondtak: „A magus-noverek latjak Boldogasszonyunkat es altaluk iizen 6 a nepnek es Boldogasszonyunk mondja meg nekik, mikent gyogyitsanak". A gyalazatos szolgasagba taszitott Nepiink kozott elo ily hiedelem es a tokeletes gyogyitas volt az oka annak, hogy ezekbol a boles, tudos es josagos „magus-noverekbol" sokat maglyara vetett az „uj-vallas" papjainak itelete. Miutan ezek a papok fanatikus es kcgyctlcn lenyck voltak, a „tudas" hatalma naluk boszorkanysag es az ordogokkel valo cimboralas tenyenek szamitott. De miert...? - Azert, men jdl tudtak, hogy „6rdogi munkat" vegeznek a sok halalos ftelettel, az „okosoknak", „tudosoknak", „gy6gyftoknak" a kivegzdsevel, igy legjobban az ordogtol feltek es nem az Istentol. De csak azert, mert az ,,6" hitiik szerinti „pokol"-ba csak akkor keriil egy „felszentelt-pap", ha nem teljesiti azt, amit az 6 egyhaza elrendel reszere. Itt kell a kutatonak keresni a „magyarirtasnak" es a magusok elleni inkvizfeionak az indftekat. Az „embergyogyitas" utan a legfontosabb volt az allatok gydgyitasa es az ezt v^gzok neve volt. 2. „Gyogykovacsok", vagyis a ,,16-doktorok". Nagy sziikseg volt a tudomanyukra, hiszen a szkfta-hun-avar-magyar hatalmas nepiinknek mindig oriasi lotenycsztese volt. Ezert ket reszre osztottak ezt a feladatot:

Miutan osszes Arpad-hazi kiralyaink ilyen titokzatos modon fejeztek be eletiiket, arra gondolhatunk, hogy nehanyukat akkor erhette az ilyen „r6mai" vegzet, amikor ..beavalasuk" szerint prdbaltak megvaltoztatni a magyar eletet. Ma mar nehez a tortenelemben ezt kinyomozni. de azt biztosan tudjuk, hogy IV. Bela nem volt beavatva, es fgy sokaig elt es uralkodott. puszti'tva sajat nepet. Viszont nagyapjarol, III. Belarol biztosan mondhatjuk, hogy „Jezushazi" kiralyunk volt, mint fia - IMRE - is addig, mig a „meraniak" (itt az 6 kifcjczcsiikcl hasznalom) „cl nem tettek lab alol". Ahogyan „elfogytak" a „Jezus-hazi" kiralyaink, veluk pusztultak a tallosok is. A „titok" azonban tovabb elt. Halkabban es kisebb tartalommal a magusoknal, akik a nep kozott clvc, az inkvizfeiok ki'nzasaiban is megtartottak Jezus Urunk Igazsagat es Torvenyet, egymas szereteteben. Veliik is kell foglalkoznunk. A magusok Hajdanaban, amikor meg nepiink nem volt bezsugorftva a zsido-keresztenyseg kalodajaba, a nep tanitoi voltak az elet minden szakmajaban es valtozataban. Kiegeszl'tettek a „taltosok" munkajat a tudas szetosztasaban, a Nep fiai altal valo elsajatitasban. Vegyiik csak sorra oket, a tudomanyuk szerinti csoportositassal. 1. „URUS"-ok. - Ma „orvos" a nevuk. A Nep gyogyftoi voltak. Ma mar csak a kozepkori inkvizicids jegyzokonyvekbol tudjuk az „orvosludomanyukat" ismcrlclni, de a mai homeopatia gyogymoddal azonosi'thatjuk az 6 gyogyito modszeruket. Fokent a gyogyfuvekbol keszitett italok fiirdok, borogatasok (izzasztasok), gozoles, kiilonfele vizes pakolasok es lemosasok 142

143

Gyogykovacsok valojaban az allatorvosok es egyben a „patkolok" is voltak, termeszelesen elosztva es tokeletesi'tve mindegyiket a maga kbtelessegere. A „l6-szak£rt6k"-nek az ide tartozo masik csoportja az Ijasz-magusoke volt. Ezek tanftoitak a fiatalsagot - mar kicsi koruktol kezdve - a lovaglasra, majd a mindeniitt gybzedelmet arato Lovas-ijaszatra. Eppen ezert alcsoportjaik voltak az ijkeszitok es a nyereg-, 16szerszanikeszitok. (A nyilgyartas a nemzet kiilbn ipara volt.) Ezcket a lovas-ijasz magusokat neveztek „bacs"-nak. Valojaban mar a kiskortol kezdve, katonai kikepzes volt ez az ifjak reszere, de ugy, mint a ferfiusag eletenek a hozzatartozoja. A nemes 16 es a gazdajanak kozos leljesftmenye. Mondhatjuk ugy is, hogy a ket nemes teremtmeny cgyiittmukode.se mar szkita bseinktbl kezdbdben, es a gbrogbk oket jelkepeztek az 6 „kentaur"abrazolasukkal. 3. A „makkoltatok-magusai". Itt azt kell figyelembe venni. hogy nepiink az elethez sziikseges elelzsiradckot, csaknem kizarblagosan a sertestenyesztesbol szerezte be. A hideg teleket „disznboles" nelkiil m6g ma sem lehet elkepzelni. Tehat a sertestenyesztes is iranyftva volt a „magusok" altal, de ugyancsak az 6 neveltjeik vegeztek a series feldolgozasat is. A bollerek vegeztek a disznoolest es a feldolgozast (hurka, kolbasz, szalonnakeszftdst, fustole'st es abalast). Tanflottak a nepet a sertestenyesztes es a hus-, zsirelkeszi'tes mindcn lenyeges reszletere. A falukban es varosokban osszegyujlottek mindennap a serlcseket es czeket a „kan-asz" vitte makkoltatni, vagy a megfelelo legelore. Estere hazatertek az allatok, hogy reggel kezdodjon ujra ez a megszokott elcttik, addig, mi'g az anyasertesck nem szaporftottak az allomanyt, vagy ncm vette el clctiiket az „ember", a sajat eletenck szolgalatara. A „parosMsokat" es a „miskarolasokat" is ezek a „kanasz-magusok" vegeztek. Hasonlokeppen volt megszervezve a „marhatenyeszles" is, amit ininyftottak a 4. „Gulyas-magusok". Ma mar ismerjuk a marhatenyesztes minden nehezseget. de nepiink az tin. „rideg-marhakat" tenyesztette. Ezek a magusok int^ztek a juh-tcnyesztesl is, a csavart szarvu racka-juhok szapon'tasaval. A ,juh-asz" is igen megbecsiilt szakma volt, hiszen a juhtejbol keszitett sajtok, turok liislolesre is kcrullek, es a lei ridegsegeben bizony sok jo es taplalb falatkent szolgaltak. Gyapjuk pedig eppen a tel folyaman keriilt feldolgozasra a nep meleg ruhanemujenek eloallilasa vegett. De a gulyasok ugyanczt vegeztek a tehentejellatas megszervczesevel, ami az elet nelkiilozhetetlen kelleke volt. 5. Az otvos-magusok valojaban a hagyomany firzoi voltak, hiszen az 6si hiedelem titkait ontottek nemes t'emekbe, mint a hiedelem jelkepeit. Ez a tudomany is mar szkitanak nevezett oseink tulajdona es tanusitjak az aranyba ontott csodas abrazolasok. Ezeket bemutatom az egyik konyvemben. (Igaz Torte'nelmiink Vezerfonala Arpadig) De a hun-avar-magyar miiltunk is tele van e szent hagyomany ertekeivel, amit a karpat-medencei sirok rejtettek es a minket letipro Habsburg-uralom ellopott toliink, (mint a Nagyszentmiklosi Aranykincs a becsi miizeumban), vagy „beolvasztani" rendelt es az aranyat, eziistot tulajdonftotta el. A nemet-romai vallas kegyszereinek nagy resze azok az avaroktol ellopott aranykincsek atalaki'tasaval keszult egyhazi kegytargyak, 144

melyek akarhol is lehetnek, de mindeniitt a keszitSik istenes lelkiseget 6s muveszi tudasat bizonyitjak. 6. A „szer-magusok" voltak a ..taltosok" segedei, akik a kulonfelc „szer"-tartasokat gazdagitottak eneklessel („harsany"), az osokrol valo megemlekezessel (igric) az elkbvetkezendo idoben valo kbtelessegteljesites elmondasaval (nezo). Ugyanis a regi kronikak is emlftik azt, amit a nephagyomany mond, hogy a „szent berkekben" gyiilekeztek oseink az „aldumasra", a szent iinnepeken. De az inkvizt'eios jegyzokonyvek beszelnek „szazsirhalom berek"-rol es arrol. hogy halottaikat ide temettek, mert az „uj-vallas" papjai csak azokat engedtek eltemetni az 6 templomuk melletti temetobe, akiket megkereszteltek az „uj-vallas" szerint. Ezekbol az adatokbol lathatjuk, hogy bizony nagyon sokan nem voltak hajlandok felvenni a zsidokeresztenyseget es megmaradtak az osi hitben. Ezek azt mondtak, hogy: „az uj vallas papjai akkor keresztelnek, amikor az emberfia meg nem tudja hasznalni az eszet." (Vagyis csecsemo-korban). Az 6si hit viszont ezt nem „keresztelesnek" nevezte, hanem „leany- es legeny beavatasnak", de az „ujmod" szerint „keresztelesnek" is. Talan azert, mert ez is „szentelt-vfzzel" tortent. De ez a viz azert volt „szentelt", mert a termeszetbol kibugyogb, tiszta forrasvi'z volt, amit az Isten szenlelt meg t5s ncm a romai papok. A mai „kereszteles" valojaban nem mas, mint a zsido-keresztenyseg valamelyik egyhazaba valo hivatalos felvetele annak az ujszulottnek, akinck a sorsat igy sziilei hatdrozzak meg ezzel az egyhazi vegzessel. Az osi-hit szerint az ujsztilotlet egy csaladi szcrtartiissal „csaladba fogadtak" es az edesanya adott nevet gyermekenek, mikeppen leirom a „Lilurgia" c. fejezetben. Azutan kovetkezett a „legeny-avatas" (vagy „pilisezes") 18 eves korban es a „Ieanyoknak a partaba-avatasa" a hajadonsag 16. eveben. A „legeny-avatas" vagy „pilisezes": Amikor a fiu-gyermek betbltotte a 18. eletevet, a taltosok elvittek 6t egy „szent" forrashoz. Lenyfrtak elol a hajat es derekig megmostak a forras vizeben, azutan a hatat bekentek a Boldogasszony fiiveibol keszitett szent olajjal annak eYdekeben, hogy birja jol az elet terheit es kapott egy borbol valo ferfi6vet, a ferfiassag jelkepekent. A hajadonok „partaba-avatasa" igen magasztos csaladi unnepseggel tortent es nagyon sokszor „eljegyzes" is volt egyidejiileg. A neprajzosainknak kcllene felderfteni ennek a reszleteit. Nekiink csak keves adatot sikeriilt talalni erre vonatkozolag, de azok is igen jellemzik ennek a csaladi iinnepnek jelcntosegei. Ugy ludjuk, hogy a leanyaink 16 eves korukig ket copfba fonottan viseltek hajukat. E napon unnepelyesen megsziint a kettos hajfonat. Itt is „hajvagas" volt a ritualis kezdet es aztan vagy kibontolt hajdi'sz, vagy „egy" hajfonat volt a ..parta" alapja. »A partat rendszerint az avatasra kerillo hajadon sajat maga keszitette, mintegy vizsgadarabkent kezimunka miiveszetenek az igazolasara. Az egesz csalad es a meghivott „legenyek" elott tortent a „partazas", amikor is a parta feltevese elott egy „szer-m^gusn6" osi imadsaggal fordult Boldogasszonyunkhoz, kerve, hogy vegye leanyai koze az uj „par145

tas" hajadont, akinek homlokat kente be azutan a Boldogasszony fiiveibol keszitett szent olajja).« A kozcpkori inkvizi'ciok kegyetlensege miatt azonban ezeket az iinnepsegeket nem tudtak a csaladi hazban tartani, hanem a „rejtckhelyeken". Azert emlitik a jegyzfikbnyvek a „biijoberek", „lap-biij6" vagy „lovagotelke" clnevezesekct. De nepiink minden veszdly ellenere is megtartotta ezeket az iinnepeket es a hazassagkbtcseket, valamint a „halotti" tort is. Az elmondotlakkal ezcknek a „szer-magusoknak" a fontossagat akartam kiemelni azert, mert ugy velem, hogy a mai Magyarsagnak a kozmikus litra valo tereleseben az altalam „Magyar-Hit"-nek nevezett osi Jezus Hitunket tanito „apostoloknak", pontosan ezcknek a „szer-magusoknak" a hivatasat kell atvenni. Vagyis szent hagyomanyainkat apolni, oseink dicsoseges es igaz tortinelmet tanitani, rovasirasunkkal egyiitt. Szeretnem, ha az olvaso mcgerlene jo szandekomat. Ugyanis nepiink lelki atalakulasat kell megteremteni a „tudoknak", az ujvilag ,.taltosainak". Azoknak, akik mar a fenyben allanak. Jezus Urunk rendelkezdsc szerint kell ezt a megujulasunkat elni. Igy mondta nekiink: „Sziikseges nektek ujraszuletnetek viztol es lelektol" (Tamas evangeliumaban fgy frva es Janos 3. 3 es 5.). Menj hat, Testverem egy forrashoz. Mosd lc magadrol a multad mindenseget, derekig megfiirodve benne. Igy atestel a „pilisezes" osi szertartasan. es vesd ki lelkedbol mindazt, ami nem forraszt egybe a mi veriinkkel testet 61tott Jezus Urunkkal, draga udvozitonkkel. A „tudas" majd taltossa avat es segitsd a Magyart a Fenybe. Olyan templomokra, mint amelyekkel a jelenlegi zsido-keresztenyscgiink „egyhazanak" nevezett szektai rendelkeznek nines sziiksegiink. Mert: „ahol kettenharman bsszejonnek, ott vagyok En veliik..." mondta UdvozitSnk es ilyen kozos imadsagoknal erezni lehet az O jelenletet is. Ketezer ev alatt a „keresztcnyi-szellemnek" nevezett dogmatika hozzaszoktatta az embereket ahhoz, hogy csak a templom az „Isten haza". Ott lehet csak az „istentiszteletet" tartani es vegezni. Den'tsiik fel tehat megint egyutt, hogy osi Jezus-hitiinkben mikeppen volt Az Isten-tisztelet Legeloszor azt kell elfogadnunk, hogy a „romIatlan", tehat a zsidokeresztenysegbe be nem zsugorftott Nepiink egesz elete Urunk-Isteniink tisztelete volt. Amikor az „uj" es ,-idegcn cgyhaz" templomainak felepi'lcsere rendeltek es kenyszeritettek az osi Jezus-hitii n^piinket, akkor a „r^gi szokasok szerinti Istendicseretre" osszegyiilekcztck titkosan es csendesen a romlatlan es iide Termeszet ligeteiben, berkeiben es az Egre nezve imadkoztak, enekeltek, oriiltek. daloltak, tancoltak az Isten tiszteletere. Mikor a Nap lement, tiizet gyiijtottak es a Tiiz-fenyeben megjelentek a dicso osok az oreg-magusok meseivcl. Vajk-Istvantol kezdodoen Nepiink tbrtenetebol csak az maradt meg frasban, amit ezek a nyugati es idegen papok leirtak a vesztiinkre es karunkra. Minden
146

ilyen fras cmli'ti azt, hogy a nep a ligetekben es az erdoben „aldozik pogany isteneinek", pogany szokasai szerint. Ebbol minket csak az erdekel, hogy az osi hiedelem nepiinket a romlatlan Termeszethez kapcsolta. Ugyanis ezzel is tanusagot tettek jo Jezus Urunkhoz valo husegtikrSI, hiszen 6 is a „tonal", a „hegyen", a „ligetben" beszelt vagyis tartotl „Isten-tiszteletet'' az osszegyiilt nepnek. Osi Jezus-hitiink tehat jo Odvozitonkre valo emlekezeskent gyiilt ossze az isten szabad ege alatt mar akkor is, amikor nem kellett elrejtoznie iinnepeinek szertartasaira. Igen fontos ezt tudni es hangstilyozni, a zsido-keresztenysdg tcmplomban valo osszejbvelelenek kenyszere miatt. (Csak igy, zarojclben hivatkozom a r6mai kalolikus egyhazi torvenyre. mcly szerint ..biint kovet el az, aki nem vesz reszt a vasarnapi szentmisen".) Nepiink orommel es boldogan ment el a „ligetekbe" vagy a „puszta-helyre" eppen ugy, amikent Jezus Urunkhoz is boldogan ment a Nep, amint az evangeliumok is igy mondjak. (Mark 1. 35., Luk. 4. 42.) Lukacsnak az itt idczett verseben azt is mcgtalaljuk, hogy Jezus Urunk mar a Napkelte elott ott volt az imadkozas helyen. Osi hitiink valloi szinten a Napkeltekor mondtak el az elso imadsagot es idegen torteneszek frjak ezt nagy kiralyunkrol - ATILLA-rol - is. Miutan az elobbiekben hivatkoztam az evangeliumokra, most a zsidokeresztenysegunk vedoi biztosan azzal vagnak szembe, amit Lukacs ir a hivatkozott rcsz masik versciben igy: „ Jezus pedig megtere a Leleknek erejevel Galiledbct es hire meni neki az egesz kornyeken. — Es O tanita azoknak a zsinagogdiban, dicsoitven mendenektdl. " (Luk. 4. 24-25.) Ezzel az evangeliumi szbveggel kfvanjak azt bizonyi'tani, hogy a mi draga Jezus Urunk a zsidok zsinagogaiban (zsidotemplomokban) tani'lotl. „Jezus Kiraly - a Partus Herceg" cimu konyvemben bizonyitom azt, hogy „Gallielaban csak Kr.u. 3. evszazadban epiilnek a zsidok templomai" (213. oldal), tehat Jezus Urunk nem tanfthatott czekben a „zsinagoganak" nevezett „templomokbaiv', mert ilyenek az 6 koraban nem leteztek. Most abban a helyzctben vagyok, hogy ismet fel tudom hi'vni olvasoim figyelmet az evangeliumi frasok tudatos hamisitasara. A gorogul frt cvangeliumokban szerepel a „synagogue" kifejezes. Egy kivalo szakkonyv: „AZIMOV's Guide to the Bible, the Old Testament" c. kbtet 500. oldalan igy ir: »The word „synagogue" is from the greek expression, meaning „an assembling together"...* Magyarra fordi'tva: »A ..zsinagoga" gdrog kifejezes, jelentese egyiittes (kozos) osszejbvelel"... (laldn ..gyiilekezesi hely").« Ha Azimov professzor adata szerint ertelmezzuk az idezctt evangeliumi szovegeket, akkor bizony Udvbzitonk nem a zsidok templomaiban tanitott es tartott Isten-tiszteletet, hanem a Termeszetben lev6 gyiilekezo helyeken, a „tonal", a „hegyen", a „ligetekben".
147

Ezt utanoztak tehat Jezus-hitii oseink. De Azimov bolcsen megmagyarazza ezt a „sz6-atvetelt" fgy: »A ..synagogue" (zsinagdga) kifejezes templomra valo vonatkoztatdsa a zsiciokndl csak a kiiizetesiik (exile) uldn keletkezett, amikor a kozponti. jeruzsdlemi templomuk leromboltatott, es a „kozpontositott istentisztelet ritudlis kellekei megszuntek".« Az evangeliumokban levo sok „torai" (zsidoertekii) beekelest tehat kiegeszftettck a „gyiilekezeti-hely" (synagogue)-nek „zsid6-templomma" (zsinagogava) valo valtoztatasaval. Ezzel is Jezus Urunk zsido-voltat kfvanjak bizonyitani azok az evangeliumi szovegek, ameiyek igy Udvozitonket a zsidok templomaiba (zsinagogaiba) helyezik. Jezus Urunk soha nem tette be a labat a jeruzsdlemi kozponti zsidotemplomba. Mas templomuk a zsidoknak ebben a korban nem volt, hiszen akkor nem Kajafasek szedtek volna az „adot" a zsidoktol, hanem a „masik" templom. Csak itt lehetett Jahwenak „aldozatokat" beszolgaltatni a fopapok es papi hercegek kezeihez valo juttatassal. De frnom kell a MI templomainkrol, ameiyek a Pdrtus Birodalomban voltak es a Kr.u. 3. szazadban mar MANI egyhazszervezetehez tartoztak. Tudjuk, hogy a a perzsak 360 templomunkat romboltak le. Ezek azonban nem olyan „templomok", „parokiak" voltak, mint a mai zsido-keresztenyseg templomai, hanem a „tudas-hazai". Csillagvizsgalok, egyetemek, iskoldk, korhazak, egeszsegugyi szervek, sziilootthonok, bOlcsodek es meg a szinhaz is a templomi szervezet kezeieseben volt. Tehat a sziiietestol a jolet-bosegen at az oregsegi gondoskodasig, a halotti tisztesseg megadasaig minden, de minden a Partus Birodalom templomai altal volt megszervezve. Ezaltal ervenyesiilt a Partus Hercegben testet oltott Isten Fianak ez a torvenye: „Szeressetek egymast, mint en szeretlek titeket!" Isten Fianak a Nepe csak igy elhetett, mcgbecsiilve Nemzctenek karizmatikus kiildeteset es elhfvasat. Mert azert sziiletett embertestben e Nemzet verevel az Isten Fia. Ez a Jezus-Hit a magyar ujraeledes kotelessege, a Magyar Leleknek a karizmaja.

VII. A magyarok istene
MAGYAROK1STENE Imddkozunk Hozzdd. Eli bed borulunk... Fordil.id felenk orcdd! Igen! - A MAGYAROK ISTENEHEZ (fgy, nagybetuvel) fordulunk. Hozza kialtunk. Hozza fohaszkodunk, mert csakis 0, az 0 csodalatos megnyilatkozasaval tud kivezetni minket ebbol az utvesztdbol, ahova az „utat tevesztett" Magyarsag kerult. A MAGYAROK ISTENE is az Egyellenl tiikrozi, de a magyar nep sajatos lelkiseg^nek a sugaraban ds ezt a „nepi sugark^vet", a nep lelk^ben £16 osi Istenszemleletel igyekezett megvallozlatni a judai-keresztenyseg ten'tese. Ezt - a Magyarok lstene>61 formalt szemleletet - nevezte aztan a mmai-judaikereszteny hitoktatds „poganysagnak" es fgy lettiink poganyok mindnyajan, akik a Magyarok Istenehez imddkozunk. El^rkezettnek latjuk az „idok teljess^get" arra, hogy megismerjuk a MAGYAROK ISTENET. Nem egy „kul6n" Istent, hanem azt az EGYETLENT, aki Vilagunk minden teremtmeny6nek Istene ds ugy ismerjilk meg OT. amint a mai napig el a Magyar N6p-Lelekben. Egyszerii szoval kifejezve tanitjuk, hirdetjiik, ismertetjiik az „Istcn-latas", Istenre nezes es a Hozza valo kozelites osi es magyari modjat. Tehdt nem utanozunk mas ncpekct. Tiszteljiik a zsidok, mohamedanok, hinduk es mindenki mds s/.emlcletel, de meghagyjuk nekik 6s mi a sajat lelkisegiinkb6I fakadt Istenszemldlclct kiiveljiik es ebben az EGYETLEN azert a MAGYAROK ISTENE, mert mi OT igy latjuk 6s Ldnyet - a magunk hite szerint - fgy magyarazzuk. Ezt a magyari Istenlatasunkat talan ahhoz a pdldahoz hasonlithaljuk a legjobban, ha szaz festomuveszt a Napkelte ele allitunk es kerjtik oket, hogy rogzits£k le a vasznon a pirkadas gyonyoriis^get. Biztosak vagyunk abban, hogy mind a szaz kep kulonbozo lesz. A szaz koziil mi a „magyari" kepet vessziik a magunkenak. Hdt igy tekintiink - magyari modon - az Egyetlenre is es szi'viink, lelkiink magyari erztSs^vel nevezzUk 6t a MAGYAROK ISTENENEK. Nagyon fontos, hogy visszaterjunk Hozza eppen MOST, amikor egyszerre 6s szervezctten fordul ellene a judai-keresztenyseg 6s az „allft61agos ateista" de mindcniitt zsidok altal vezetett es iranyi'lott - idcoldgiai tamadas. Minden magyar Testvert hfvunk a Magyarok Istenenek a lauisara. Mindent elmondunk, ami oseinket Hozza kototte es a N6p Lelkeben 616 Magyar Hit az O Lenyeg6t 6s Tartalmat a mai napig megorizte. Mas hitre tanitottak minket es mds szemiivegen neztuk eddig az Egyetlent. Vegyiik lc a szemtivegckct es nezzunk a sajat szemiinkkcl. Ezt az Istenes szandekot szolgaljak az elk6vetkezend6 tanulmanyok. 149

148

^

A magyarok Istenenek aiakja nepi forrasaink nyoman
„Mikeppen a Mennyben, azonkeppen itt a Foldon is" Ma is enekeljiik: „Magyarok Islene rontsd a labanc erejet". Ma is egyiitt mondjuk Petofivel: „A Magyarok Istenere cskiisziink..." es csak mi magyarok eskiisziink az „Elo Istenre." Mit takar a szaz es szaz peldaval bizonyithato elofordulas, milyen vallasi fogalmat takar a „Magyarok Istene"? Am miert sziikseges a mai elvilagiasult korban az egi magyar istenfogalom keresese? Hiszen nem tagadhatjuk, igaza volt Iranyinak, aki a mull szazadban figyelmezietett: „Nem az a fontos, sej ocsem! hogy honnan jottel, hanem az, hogy hovd mesz!" Csak 6 meg tudta, vagy sejtette, honnan jottunk, s tudta azt is, hogy a kiindulasi pont nelkiil nem lehet a megtett utat felmerni, es utunk celjat kitiizni. Eszmefuttatasunk sarkkSveve az osi szOveget tesszuk: „Mikeppen a mennyben, azonkeppen itt a foldon is..." Az oszovetsegi teremtcstbrtenet, melynek eredetc ismert, hasonlo megfogalmazast ad: ,,Tcremtsiink embert a mi kepiinkre es hasonlatossagunkra." Termeszetcsen nem lehet ezt a hasonlatossigot kezzelfoghato modon felfogni es magunknak egy emberkepii Istent megalkotni. Ketsegtelen, hogy egy atvitt ertelemben istenkepii emberrol lehet csak szo. Harom a magyar igazsag Miben hasonlfthat tehat az ember Istenhez? Ha ndpi forrasainkal vizsgaljuk, azonnal feltiinik a hannas szam gyakori, rendszeres es tudatos elofordulasa: hiirom a Magyar Igazsag, harom az also vilag (nem alvilag!), harom nepmese'ink fid- es leanytcstvere, hannas az arany, rez es eziist jelkep-egyiittese, a harmashalom az orszag jele, harom a tanc (lassii, mersekclt es gyors), mely a magyar lelek ritmusabol fakad. De a hosnek is harom feladatot kell elvegezni es az esztendo is csak harom nap. Ezen kfviil harom Boldogasszonyunk van (Nagyasszony, Boldogasszony es Kisasszony). Ketsegki'viil a harom egy szent szam, melynek mely vallasi gyokere van, hisz „3" a Feltamadas szama is. S valoban az ember is egy hannas cgyseg. a magyar Szentharomsag foldi hasonmasa: az ertelem (szellem), az erzelem (lelek) es az anyag (test = elo anyag) osszefonodasa. Ilycn es csak ilyen ertelemben lehet az ember hasonlo Istenhez. Ertheto, hogy osidoktol fogva a hannas kor jelentette az Orbk Istent: a belso kor: az Orok Anyag, a kbzepso kor: az Orok Lelek (erzelem), a kiils6 k6r: az Orok BSlcsesseg (tudas).

S tenyleg nepi imadsagainkban ezt a hdrmas tagolodast megtalaljuk (Isten akarata = ertelem, Isten josaga = erzelem, Isten bosege = anyag). Nines tehat Isten fogalma lesziikitve egy Szellemi Lenyre, sem a Lathatatlan Szeretetre. Nem, a Magyarok Istene magaban foglalja az Orok Anyagot is, es nem engedi meg Hannas Lenyegenek darabokra bontasat. Ez a Szentharomsiig lokeletes osszhangot sugaroz. Az ember foldi feladata ezen harmonia mcgkozelftese. Mert az ertelem tulsiilya az embert elmaganyositja, gogbsse teszi. Az ertelem es erzelem kozos tultengese a test tagadasaval rajongot fejleszt ki. Az erzelem egyeduralma szertelenseget okoz, viszont tulsulyos kapcsolodasa a testtel, az embert az allat szintjerc siillyeszti. A test imadata meg az embert csupan az anyagesere biztosftasa)a allflana be. Pcrsze a szellem, lelek es a test harmoniajat az ember el nem erheti, csak megkozelitheti. Ez kel okbol ertheto: az ember nyitott lenykent szuletik a foldre, s mindharom osszetevojet fejlesztenie kell, de buktatokkal van tele a fejlodes utja. Masodszor, men cgyeni harmoniajat csak az cmberi tarsadalom osszhangzatahoz viszonyftva fejlesztheti. Mas szoval az ember nem el elefantcsonttornyaban, hanem fiigg tarsait61. De azok is fuggenek tole: ezert koteles embenarsaiert cselekedni, hogy azok is segithessenek ncki egyensiilya kialakftasaban. Tehat nem az aszketa a eel, hanem a tarsadalomcrt is dolgozo, kicgycnsiilyozott egyeniseg. De a legfobb segitseget Teremtojetol, a Magyarok Istenetol kapja. Ez a segitseg elsosorban sorsanak legfobb meghatarozojat, a nemiseget erinti. Oseink egyik legnagyobb erejii felismerese az volt, hogy az Orok Isten magaban foglalja a ferfi- es a noelvet is. Persze itt is csak atvitt ertelmii tulajdonsagokrol van szo. amelyeket jobb hi'jan fgy neveziink. A ferfielv jelenti a kisugarzast, kiszorasl, megtermekenyi'lcst: az alkotoerot. A noelv a visszasugarzast, befogadast es megtermekenyiilest: a termoerot jelzi. A ferfielvu es nSelvii Orok Isten Ez a felismeres tette lehetove, hogy mindenki sajat nemenek megfeleloen kerhette az Isten kcgyelmet es megertcset, kereshette Islcnnel valo azonosulasat. Az ember azonban foldi palyafutasa folyaman harom eletszakaszon megy keresztiil. - Az elso szakaszban eloszor anyjatol valik el veglegesen testben (7. ev), majd erzelmileg szakad el sziileitol (14. ev), hogy a szellemi onallosulas is bekovetkezzek a 21. eletevvel. - Aztan kfivetkezik az alkotas korszaka, amely az 55. eletevvel fejezodik be. A csaladalapftas, a letalapok megteremtese es a gyermekneveles ezen szakasz fobb allomasai. - A harmadik korszak a testi hanyallas, de a lelki gazdagodas es szellemi teren a tanitas ideje. Ekkor kesziti elo utodjat, s adja at tapasztalatait, tudasat a kovetkezo zaszlovivo nemzedeknek.

150

151

Teljesen £rtheto oseink felfogasa, hogy az Orok Isten minden eletszakaszban mindket nembeli lenynek peldat es segftseget nyiijl. A gyermekeknek ott a Gyermek es a Sziiz (Kisasszony), az elet teljeben tevoknek a Fiu es az Anya (Boldogasszony). az idosebbeknek az Atya 6s a Nagyasszony (Nagyboldogasszony). S itt lalhatjuk vilagosan, hogy egy evezred kereszldnysege elleniSre is mindezen Isteni SzemeTyek - gondolatsorunk ezen pontjan kimondhatjuk: a ketszeres Szentharomsag tagjai - ncpiinkben feledhetetleniil es kitorolhetetleniil elnek. A Haromtenyegii Kettos Szentharomsag Termeszetescn minden Isteni SzemeTy magaban foglalja kulon-kulon is az anyag, lelek es szellem (ertelem) harmassagat.
OROK ISTEN

csillag). Legujabban amerikai csillagaszok Kr.e. 2-ben a Rcgulus es a Jupiter konjunkcidjarol beszelnek. Ez sem zavar minket, mert Regulus a mi Argyelusunk es kiskiralynak (kiralyfinak) ismerjuk. A Nagyasszonye az Eletved6 Tudas, O az elet vedelmezoje, a raolvasasaink cimzettje. O a Megerto Szeretet, s hozzd tartozik a Visszasugarzo Anyag. Csillagjelkepe a Hold. Eire lij es perdontd anyagunk van: „Edesapam, Csilip Peter nem is nevezte a Hodat maskeppen, csak Babba Mari£nak. Feleje fordulva imadkozott este, reggel meg a felkelo nap fele. Mindig keletre fordulva imadkozott. Mi is fgy imadkozunk most az oregemmel. Lalja, a kcleti falon van a kereszt. Rdgen mindenki haza keleti falara tette a keresztct vagy a szentkepet. A Babba Maria kepet is es arra fele fordulva imadkozott." „A gyermekeknek minden olyan kep, amelyiken Jezus van (Anyjdval), az mar Babba MaYia. Mert a gyermek ugy ismcri meg az Istent, hogy az Babba Maria." „A Babba Maria? Hat az a Joisten." (Babba szekely szo. Jelent6se: szep. csinos, kecses.) „Babba Maria Gyimesben val6ban a Feny-Sziizet jelenlelte." „Mitologiai szotarakat szinten atnezve, mindossze ket olyan nevet talaltam, amely Babbaval hasonlo hangzasu. Az egyik a sumir BABA, mas olvasatban Bawu vagy Bau, a termekenyseg istennoje, vagy foldanya. aki eletet lehel az elolenyekbe. A kozismert szlav Babanak semmi olyan tulajdonsaga nines, amely a gyimesi Isten-novel rokonithatna. Babba Maria nyomait a Sz^kelyfoldon, elsosorban Csikban kellene tovabb kutatni. Talan az a rejtely is megoldodnek, hogy miert lett Babba Mdria kultikus kozpontja Csfksomlyo, vagyis, hogy szazadok ota miert eppen a somlyoi Mariahoz sereglenek a bucsujaro szekelyek es csangok." (Dacszo Arpad: A gyimesi Babba Maria, Nepismereti Dolgozatok 1980, Kriterion Konyvkiado, Bukarest, 231-38. oldalak). Kulonben lasd a „Sarlos Mdriat" is (a hold sarloja!). Boldogasszony maga az Elethozo Tudas (Boldogasszony agya), s 6ve a hatartalan „Eletszeretet". Hozza tartozik az EI6 Anyag. Csillagkepe a Fold (Fold-anyank!). Nem veletlen, hogy a kereszteny Sziiz Anya-abrazolasokon is gyakran talalkozunk a foldgombbel labai alatt... A Kisasszony az Eletsejto Tudas, a Varakozo Szeretet es anyagi szinten egydrtelmuen kotodik az eTetre kesziilo, az Eletre varo Anyaggal. Csillagjelkepe az Esthajnal. S valdban a Szent Sziiz csillaga egy elethordozasra kesziilo bolygo. Veletlen? Mindent egybevetve, a Magyarok Istenenek 18 megnyilvanulasarol kaptunk kepet. Ebb6l 3x3 a fiirfielvet 6s ugyancsak 3x3 a noeivet ttikrOzi. Erdemes meggondoini, hogy ezt az 6si tudaskincsbol szarmazo felismerest az atvevQ niSpek nem ertettek meg es lenyeget elfelejtettek. Fura istencsaladokat alakftottak ki, amelyek cselszov^ssel 6s mulatozassai teli Eletet eltek. Zeusz az Osistent (nagyapjat) ennek megfeleloen letaszitotta tronjarol (Uranos = Ur - an 153

-

-

Nem kell sok magyarazat az abrahoz: Az Atyahoz tartozik a Tani'to Ertelem, a Megbocsato Szeretet es az anyag vonalkozasaban a Mindenseg Sugarziisa. Csillagkepe az Oreg Ut (UTU?), a Nagy Ut, a Hadak Utja. A Fiiihoz tartozik az Alkoto Ertelem, a Cselekvo Szeretet es a Tomeny Sugarzas. Csillagkdpe a Nap (Idsd a napkoszonteseket). A Gyermeke a Nyflt (nyiladoz6) Ertelem, a Gyermeki (elfogulatlan) Szeretet 6s a sziileto, Novekvd Sugarzas. Csillagjelkdpe az llstokos (betlehemi

152

os?) 6s cmberarcii istentarsait (feYj, fcleseg, gyerekek, testvcrek) az Olymposzra helyczte. A romaiak kovettek persze a gorogoket. Igy lett a Gyermekbol Amor es Erosz, a Sziizbol Aphrodite cs Vesta, a Fiubol Apollo es Janusz, a Boldogaszszonybol Demeter es Ceresz, az Atyabol Zeusz es Jupiter, a Nagyboldogasszonybol Hera es Juno. Persze az igaz ertelmet feledve, napi es hazi sziikseglctcik szerint az islenek tarsasagat hihetetleniil megszapon'toltak. Kfvanatos lenne, ha tbrteneszeink ezen felismeresek birtokaban oskutatasunk idevonatkozo anyagat feliilvizsgalnak. Celszeru lenne a csillagjelkepek alnczese is, mcrt lehetseges, hogy mind a 18 isteni tulajdonsagnak kiilon jelkepe volt.

Atya

SSSh

"^^Orok Anyag*

Orok Lelek

Az osi hit ma is el
Honfoglalo oseink bizonyara csodalkozlak, amikor a hitteritok nekik egy szokatlan osszetetelii Szentharomsagot hirdettek, amely ugyan az atfogo magyar istenkepnek reszc - Alya, Fiii es Szentlelek - de mcgis csak csonka resze. Az Atya es Fiu mellol hianyzik a Gyermek, akit ugyan a foldre szallt Fiu mellol hianyzik a Gyermek, akit ugyan a foldre szallt Fiii gycrmekkora eleg jol potoll. A Szentlelek mellol hianyzik az Orok Ertelem es az Orbk Anyag. A Boldogasszony-Harmas teljesen eltiint, s valosagos csoda, hogy Szent Istvan halalos agyan megis Neki ajanlotta orszagat es nepet. Sziiz Maria, Jezus Foldi Anyja beazonosi'tasa sem jart meg a mai napig teljes sikerrel. talan a Kisasszony alakjat kiveve, de Ot sem Isteni Szemelykent, hanem egy alacsonyabb szinten bar kiilon szerepben. De az osvallas erejet jelenti, hogy azota Sziiz Maria alakja differencialodott, kiszelesedett es a Sziiz mellett tovabb el az Anya es az Eg Kiralynoje is. Mindcncsetrc csak a magyar egyhazi enekeskonyvekbcn vannak kiilon fejezetekben a Maria- cs Boldogasszony-enekek! Legnagyobb nchezsegct jclenthette azonban az Orok Anyag isteni lenyegenek fcladasa. Nem voltak tiibbe szent hegyek, szent folyok (Ister), szent forrasok (a kesobbi bucsujarohelyek kiindul6pontjai), s mondai jellegiive valt a Vilag Aranyos Szeglete, a Magyar Haza. De a kenyerrc ma is azt mondjuk, hogy Elet, s az titszeli keresztek, kapolnak es szentkepck ma is a regi felfogasrol tanuskodnak. A magyar nep tudta, hogy az Orok Istenhez az uj hit utjan is el lehet jutni hiszen a foldre szallo Istenfiut 6 is varta -, de nem adta fel a tobbi jol bevalt lit hasznalatat. Ez eredmenyezte vallasi tiirelmesseget es az „uj" hitbe valo „belenyugvasat". Mindezt osszefoglalva a Haromlenyegu Kettos Szentharomsag szimbolumat egy ismertebb alakban adhatjuk vissza:

Fiu -Orok Tud^s Nagyasszony

A Magyar Osvallas Eve
(Harom napbol all az esztendo) Ha a fenti abran az ora jarasaval egyezo iranyban haladunk, megkapjuk a naptari ev lefolyasat meghatarozo eroparokat: - Gyermek - Boldogasszony (Anya) - Fiii - Nagyasszony (Nagyboldogasszony) - Atya - Kisasszony. Azl hiszem, osszetartozasuk logikaja vilagos es nem szorul magyanizatra. Az Eroparok idfiszakai nem teljesen egyeznek. Ez abbol kovetkezik, hogy a Szeplotelen Fogantatas a Gyermek sziiletese elott tortenik. Az idoszakokat nepmeseink logikaja szerint napoknak, a Magyarok Istcnc napjainak nevezziik.

154

155

Teli napfordulo

Nyari napfordulo

Most forgassuk Ie az oegyhdzi csztendot: Boldogasszony napja Gyermek napja (december 22.—aprilis 21-ig) • A Szeplotelen Fogantatas napjan, december 8-an kezdddik az Anya, a Boldogasszony idfiszaka. Januar 1-je Isten Anyja iinnepe. Februar 1jen a Gyertyaszentelo Boldogasszony megszenteli az iij ftnyt es marcius 25-en, a Gyumolcsolt6 Boldogasszony megindi'tja a termeszet virdgzasat. 156

December 22-en sziiletik ujja a nap, sziiletik az Isteni Gyermek. Az evkezdo regoles napja a szarvasagancsos regosok biivos jokivansagaival. Januar 6: jonnek a napkeleti magusok. Januar 9-en vfzbe merftik (megkcresztclik) a Gycrmeket. Viragvasarnapkor jon a kiszehajtas es a villozes: a tel, a sotetseg elhajtasa es az elet behozatala. Husvetkor a foldi emberre valt Gyermek feltamadasanak dicsoseget unneplik. — Nagyasszony napja Fiu napja (aprilis 22.-augusztus 21-ig) • Majus a Szuz Anya honapja es Junius 18-dn a Sziiz Szivet linnepeljiik. Julius 2-an van a Sarlos Boldogasszony napja, mely szinte elorejelzi augusztust, Nagyboldogass/.ony honapjat. Augusztus 5-en iidvozoljuk Havas Boldogasszonyt (Havas = Havi = a noi termekenyseg orzqje?). Augusztus 15-en Nagyboldogasszony es 22-en a Vilag Kiralynqje. • Majus 29-en kiildte el a Piti a Szentlelket. Punkosdi kiraly valasztasa. Junius 9-en iinnepeljuk az Ur napjat. 21-en meggyujtjuk a Szentivaneji tiizet es tiizugrassal fejezziik ki 5romiinket a Vilag Vilagossaganak gyozelme miatt a sotetseg felett. Valoszinii, hogy valaha augusztus 20. is a Fiu iinnepe volt nepunknel. Igy erthetjiik meg, hogy miert sziiksegszeriien es termeszetesen eppen ebben az isteni napban itelkeztek az Arpadok az esztergomi oroszlanok kozott: a Nagyasszony es a Fiu - jelkepezve a Nap es a Hold altal - legerosebb kisugarzasa idejen! - Kisasszony napja Atya napja (augusztus 22.-december 21-ig) • Szcplember a Kisasszony honapja. 8-an iinnepeljuk Kisboldogasszonyt, 12-en Magyarok Nagyasszonyat, 15-en a Hetfajdalmu Sziizanyat. Oktober 7-en emlekeziink a Rozsafuzer Kiralynojere es november 21 -en a Sziiz Bemutatasara. • Az oszi nap-ej egyenloseg az Atya evzaro, merlegelo es itelkezo idoszakanak szimbolikus jegye. November 20-iin imadjuk a Vilag Kiralyat. aki a Voros Vandor kepeben december 21-en oldoz fel minket biineink alol. Ekkor jottek a reg6s5k a rot bika szarvai kozott fiiggo napkoronggal, s felszolftottak a ha/, nepet a tisztulasra. Mai kereszteny formaja a Mikulas napja. igy erthetjiik meg, hogy nepmesehoseinknek miert harom nap volt egy esztendo, ha a Josagos oregembemel" vagy ,.asszonynal" szolgaltak. Nyilvan a leendo taltosok kikepzeserol volt szo. Csodalatos modon minden az osvallasunkra utalo nepszokas stb. a „helycre" kerul, s mindenki szamara erthetove valik az osmagyar vallasi ev. Azon, hogy a kereszteny egyhazi evvel is szinte teijesen egyezik, ne csodalkozzunk. Egytdrol fakadt mind a ketto...

157

Az Eletfa, Egigero fa, a Paradicsomi fa Az eletfa irodalma gazdag es egyre bovul. Itt most csak azokat a gondolatokat fuzziik e targyhoz, amelyek a magyar osvallas szempontjabol megerteset szolgaljak. Hiszcn ketscgtelen jelkcpi jellege, amely nem mds, mint az omagyar vilagkep osszefoglalasa. (De eppen az „eletfa" abrazolas es a hozza tapado felfogas melyiti el 6svallasunk eredelet az okori Mezopotamiaig is.) Also Vilagok Nepmeseink hosei legendasan hosszu nyilason ereszkednek le a legbelsobb arany vilagba. Ez az eros izzas vilaga, mely a Nap izzasahoz hasonlo. Kifele" jovet ismet a rezvilagba jutnak eloszor. Ez a voros izzas, tehat hules retege, az eletre kesziilo anyag jele. Nem vdletlen, hogy a felso vilagbeli Esthajnal bolygoval azonos ertekii. Persze, mai nepmeseink - felejtve az izzas lenyegesseget - a femek ertekrendszerdbol kiindulva - az arany utan az eziistvilagot emlitik. Vizsgalataink alapjan most helyrcalli'thatjuk az credeti sorrendet. A legkiilsobb also vilag a megszilardult anyag, az eziist retege, mely ismet a Holdra utal. Tehat itt is ervenyesiil a szent harmas tagozodas! E16 Vilagok Ez is harmas beosztasu. A legalso, a szilard anyagra rasimulo r^teg az elo anyag legegyszeriibb formaja (novenyvilag stb.). Kovetkezo vilag az 616 anyag es a lelek kettos vilaga (allat-vilag), hiszen nem hiaba beszeliink „lelkes allalokrol". Hogy az allatok erzelmi kepesseggel rcndelkeznek - persze csak a legalsobb szinten - az ma mar kctsegtelen. A legfelso elo vilag az ember vilaga, akinel az elo anyag nemcsak a lelekkcl. hanem az ertelcmmei is kapcsolodik. Itt mar az en tudata jelen van, s ez az ontudat egyedi lennye tcszi az embert. Felso Vilagok A felso vilagok szinten harmas tagozodasanak also resze az eMetet hordozo bolygok ove. Nepmese hoseink az egigero fan felmaszva lakhato helyekre jutottak, amelyeket a mesemondok levellel jelkepeznek. A kovetkezo reteg a forro, eletre kesziilo bolygok megszamlalhatatlan sokasaga. Itt felmeriil a kerdes iijolag, honnan lehetett err61 6seinknek tudomasa? Hogyan sziiletett ezen felismeresiik? Jelkepuk az eletfan a bimbo. A felso reteg - ha a felso vilaggal kapcsolatban egyaltalan lehet retegekrol beszelni - a fenylo sugarzas, a csillagmillidk (napok) ove. Ezek a „szazezer sovenyck'-, melyek „gyiijtatlan gyulladnak, s oltatlan alusznak". Jelkepuk az eletfan a virag. 158

Tehat az eletfa abrazolasndl a kovetkezo szimbolumokra ugyeljunk: Felso vilagok: viragok Bimbok korona levelek Kozepso vilagok:embcr Allat noveny Alsd vilagok: eziist Rez arany

torzs

harmas kor = gyoker

Befejezo kivansag Scgflscn meg minket a Magyarok Istene, hogy ez a kis munka fclgyujtsa a mult kulatoinak szfvet, hogy meg jobban behatolhassunk multunk titkaiba. KLEMENT KORNEL * * * Peldak az Eletfa-motivumra: 1. Reszlet egy Istvan-k6sz6ntobol: (Csacsbozsok, Zala) A Szent Istvdn udvardn, udvardn Vagyon egy szep alma/a. Fold adja gyokeret, Gyoker adja fdjdt, Fdja adja dgdi, Aga adja bimbojdt, Bimbo adja virdgdl, Virdg adja almdjdt. Dicserjiik a boldogsdgos Sziiz Mdridt. 2. Egy Janos-koszonto: (Nagyszalonta, Bihar) Mennyorszdg piaca gye'mdnlbul van rakva, annak kdzepin egy aranyalmafa; Pirossat bimbodzik, zdlddel leveledzik; Annak a bimbojdt az angyalok szedik. Angyalok szedik, bokretdba kotik Szent (Jdnos)fejire ajdndikul teszik. Ha szent (Jdnos) meghal, vitessik a mennybe. Aranybil korona titessik fejire! Szi'vesen kivdnom. * * *

159

A magyarok Istene
fele vezeto utat mutatjuk es tanitjuk azt is, hogy mikeppen lattak az 6 Hatalmassagat oseink - a hitvilagukban. Azert tessziik ezt, mert a judai-keresztenysegben hianyzik az Isteni N6-elviiseg, amit a magyar ntSpi hiedelem olyan titokzatosan, de eros hittel - a mai napi megorzott. A keresztenysegben - talan eppen az Isteni N6-elvtiseg hianya - okozza azt a tenyt. hogy a SZERETET - amit Jezus „UJ TORVENYNEK" nevezett sokszor meg a csaladon beliil sem ervenyesiil ugy, amint annak lennie kellene. Pedig a sok judai-kereszteny felekezetbe szetverodott magyarsag ismeri Janos Evangeliumat, ahol is a 13. rcsz 34. verse szerint Jezus Urunk fgy mondta: „ Uj parancsolatot adnk nekiek, hogy egymdst szeressetek, amint en szerettelek titekct, ugy szeressetek ti is egymdst." (Az eredeti gorog szdvegben nem „parancsolat" van irva, hunem „tbrveny".) Arra a „magyar-keresztenyre" pedig, aki fgy - szeretet nelkiil el - az Isten Nagy Torvenyenek ftelete hull, hisz ezt is megmondta a veriinkkcl testet oltotl Isten-Fiii fgy: mindaz, aki haragszik az o atyafidra ok nelkiil - melld az iteletre..." (Mate 5, 22.) A „magyarokra", akik nemzcti ontudat nelkiil elnek es fgy „ok nelkul" haragusznak azokra az atyal'iaikra, akik a nemzettestveri szeretet gyakorlasat. egymas megbecsiileset kerik es az osok tisztcletet hirdetik, bizony csak ervenyesse valik ez az „it^let". Mert Istentol nyert kotelessegunk a „vilagossag" terjesztese. Az ..igazsag" tanftasa es hirdetese, hiszen ez a nepnevunkben is parancskent ott van. MAH-GAR ... MAGYAR ... az osi nyelven: a „TUDAS NEPE". Jezus Urunk mondta fgy: „77 vagytok a vildg vildgossdga. Nem rejlhetik el a hegyen epiilt vdrost. Ti vagytok a foldnek savai, ha pedig a so megi'zetleniil, mivel sozzdk meg... ? Nem jo azutdn semmire, hanem hogy kidobjdk es eltapossdk az emberek." (Mate, 5, 13-14.) Legyiink igazsagosak... Nem „eltaposodik" minden „megfzetleniilt" magyar ebben a nagy vilagban? Olvasoink kozott igen sokan vannak, akik elmelyednek az Istenre valo gondolasban. Vannak, akik „magyari hiedelem" szerint elnek es olyanok is, akik mas, keleti magyarazatok szerint haladnak. De minden igaz lit Istenhcz vezet. mert minden igaz osveny az ove. Egyik olvasonk az alabbi gondolatokkal koszontott minket: „Az Isten utdni kutatas a szeretet korldllan adomdnyozdsdbol es azokbol a velejdrd bdmulatos felfedezdsekbol all, melyek reven uj es bosigesebb szeretelet lehet adomdnyozni.

Az ember reszere a szeretet a legegyenesebb es a legkedvesebb ut Isten hez.

* * *
Mivel az Isten bennetek lakozik, mar at is hidalta a veges es vegtelen kozdtti hezagot.

* * *
Minel jobban megkozeliti az ember az Istent a szeretet dltal, annul nagyobb annak az embernek a valosdga.

* * *
Az emberi tiszta gondolat az, ami az Isten fele vezerel titeket." * * *

A magyarok Istene! Keresve kutatom nagy titkaidat pedig jdl tudom, kis ember vagyok. Egyetlen kincsem csak az, mitadtdl... s ami mindig a szememben ragyog. A Hit, a Le'lek amit mi -foldi kontdrok csak eltemeiiink, de ertekelni, Hozzdd emelni nines eleg eronk, se eleg betiink. Magyarok Istene! Te csak mindig adsz, s mi megis mindig tobbet keriink. Osszetett kezzel vdrunk, remelunk. Es lassan elfogy a magyar elet, A sok nap, ev mind - mind elmegy Csak egy marad itt - mindig, orokke: A Te Irgalmad, nagy Kegyelmed. (Badiny)

* * *
160

A Boldogasszony
irtunk mdr sokat a MAGYAROK ISTENEROL. Arrol a nepi hiedelemrol, amelyikben elSdeink benne hittek a „noi, Isteni Teremto Ero" hatalmassagat es azt - megszemelyesftve - NAGYBOLDOGASSZONY-NAK hivtak. Minden teremtett ember Egi Edesanyjanak hittek, akit az Atyaistentol elvalasztani neni lehet. Ennek az osi hitnek aztan igazan nem volt nehez elfogadni Jezusnak, mint a foldrc jott FENY FIUNAK edesanyjat - Mariat - a Nagyboldogasszony leanyakent, aki szeplotelenul fogantatva. Sziizkent viselte szive alatt az „egi killdottet", hogy az „emberkent" sziilessen a Foldre szabott Torvcny szerint. Maria - Jezus Edesanyja - tehat ZI-DE-ES lanya a Nagyboldogasszonynak, akit a regiek a FENY SZUZENEK ismertek. Zi-dc-cs... a kaldeusok nyelven van. Jelentese: „beavatott, felkent". De a nephit fgy nevezi az edesanyat is amikor azt mondja: „a zides". El kell fogadnunk a nepi hiedclem czen hagyomanyat, mely megmaradt az elnevezesben, hiszen minden edesanya, aki cMctet sziil e vilagra, „beavatottja" lesz az Isten orok, nagy Titkanak, amellyel a Teremtes Rendjet es Torvenyet megszabta. Csakis ez a „felkentseg vagy beavatottsag" adhat az edesanyaknak oly hatalmas erot, melyrol igy nyilatkoznak a latok, a koltok: „Minden eronel erosebb ero: az anyai Szeretet. Emberi testbe oltozcirt NAPFENY. Isten szivebol leszallott szent lang, halaltol nem felo eros gyongeseg." (Gardonyi Geza: Az Egri Csillagokban frja fgy.) Amikor tehat a NAGYBOLDOGASSZONYROL, Magyarorszag Olialmazojarol beszelunk - a MAGYAROK ISTENEBEN elo FENY SZUZERE gondolunk. akinck loldi leanya - Maria - fcladata volt vilagra hozni a FENY FIAT, Jezust. Szeressiik hat nagyon Mariat is, aki foldi hivatasa utan megboldogultan visszatert a Nagyboldogasszony kebelebe! Higgyiink abban is, hogy a Teremtes Rendjenek Titka ma is kiild kivalasztotiakat es „hivatottakat". A nepi hiedelem ezeket a sziiletesuk szerint ismerte fcl. Igy a tavaszi Napfordulokor sziiletett leanykakat Boldogasszony Lanyanak mondtak es a Teli Napfordulokor sziiletett fiuk - a Fcny Fiaikcnt - Taltosok hiteben voltak. Ezek voltak a „sziilctett" es nem „lett" Taltosok. Eppen ugy, mint pi. a ,.hetediknek" sziiletett fiugyermek is Taltos volt. Aztan ezeknek a Taltosoknak es Boldogasszony Ldnyainak - mint sziiletett hivatottaknak - valoban az volt a hivatasuk, hogy a Magyarok Istenet szolgaljak ugy, hogy a Benne kepzelt Ferfi- es N6-elviiseg Szentharomsagait es azok kegyes kozelseget megismertessek mindenkivel. Igy maradt meg a „terftesig" a hatagii csillagga osszefonodott ketszeri Szenlhdromsag a lelkekben - mint Atya-Fiu-Gyermek es Nagyboldogasszony-Boldogasszony-Kiasszony - a Magyarok Islene Atya es Anyai Gondviselesenek megszemelyesftcsdvel. Ez a „titok" a terftes utan is elve maradt. Valoban titokkent a regosok es taltosok rendjtSben es amikor a kegyetlenseg nemcsak az osi, magyar hagyomanykincs irldsahoz fogott, hanem a hosszu idegen uralmak a hagyomanyok 162

hirdetoit is kinpadra vittek - aranyba, ezustbe vert^k a szent jelkepeket, hogy megmaradjanak a kinilyi es egyhazi edenyeken. Igy talaltuk meg pi. az Arpiid-haz utolso agacskajanak, a TOS-i zardaba szenvedesrc ftelt Erzsebetnek a kincsesladajan is - a titkos helyre vesetl - hatagii csillagokat. Ez a vaslada pedig 1300 korul kesziilt. A „hatagu" csillag tehat eredetileg nem David-csillaga, hanem a Magyarok Isten^nek kebeleben hitt ferfi- es no-elviiseg ketszeri Szentharomsaganak a titkat rejto jelkep, amelyet a kozepkori zsidosag azert tudott kisajatitani, mert a magyarsag szent jelkepe akkor mar az a kereszt volt, amelyre 6t - Jezussal egyiitt - felfeszitettek. A magyarok csillaga De mcgsem nevezhetjiik a hatagii csillagot - a magyarok csillaganak. Ugyanis ez nines kapcsolatban az egbolttal, hanem a Magyar Hitnek egy Istent-mutato jelkepe. A MAGYAROK CSILLAGA az egen tundokol. Az Eg Konyvebe frt magyari hagyomanyok egyik hirdetoje. Gorog neve CASIOPEIA es a magyar hagyomany ebben a „W" alaku csillagkepben az egi Csodaszarvas. a szarvat viselo csodaszarvas UNO (tehat anya-szarvas) csillagagancsat latta. Ez a hagyomany nagyon mely eredetii 6s visszaviszi ncpiinket a KUS-i mivoltahoz. Ugyanis LANDSEER John (17691859) - az angol regeszeti csillagaszat jeles tudosa - szerint ennek valodi neve: KUSHIOPEIA... cs jelentese: A KUSOK KIRALYNEJA. Erdekes megjegyezni ennel az adatnal azt, hogy a judai-keresztenys6g, ahol a Kam-KUS-Nimrudi szarmazasbol eredok az „atkozottak" es a „SEM-i" szarmazasiiak a „kivalasztottak" - amikor a 17. szazadban elvegezte a csillagkepek nevcinek - egyhazi erdekti - atertekelcset, ez a KUSHIOPEIA, a Kusok Kiralyneja - MARIA MAGDALENAVAL lett azonosftva. A zsid6 csillagaszat es a zsido hagyomany szerint ez a csillagkep BETHSABE-nak, Salamon anyjanak egi tronja (Bethsabe nem volt zsido, hanem hitita.) A kaldeusok is ismertek es toliik vettek at a babiloniak, ahol a neve: mul LU-LIM (Deimel: Planetarium Babylonicum 248. alatt). Kaldeus neve: UDU-SI. Jelentese: a KOS SZEME. Persze itt most felmeriilhet az a kerdes is, hogy ha mar a zsido hagyomanyban ez a csillagkep „Salamon anyjanak egi tronjaul" van elismerve, akkor a judai-kereszteny egyhazi ..atertekeles" miert nem Marianak, Jezus anyjanak ftelte oda ezt az egi lakohelyet es miert eppen Maria Magdalenat erte a megtisztelleles - a Salamon anyjaval valo egycnjogusftassal...? Erre valaszt ad Szent Jeromos ,,Onomasticon" cimii munkajaban, amikoris az eszaki sarkcsillagot nevezi STELLA MARIS-nak, azaz „Maria Csillaganak". Erdekes itt visszamenni megint a kaldeusokhoz, akik a mai eszaki sarkcsillagot - vagyis a Kis Goncol rudas csillagat - mul IBILU-E-MAH neven vestek agyagtablara. 163

Err61 reszletesen irok „Az Ister-Gami Oroszlanok Titka" cimii konyvem 102. oldalan, s elmondom, hogy ennek magyari ertelme „a mindentudo, hatalmas ifjii haza" es a niSphagyomanyunkban mint „vilagiigyelo" talalhato meg. Mivcl a kaldeusoknal EN-LIL csillaga volt ez, kozte a „vilagugyel6" 6s a foldre szallt Jegyozhetetlen Isten" - a FENY FIA - Jezus kozott - szinte Isteni titokzatossagu kapcsolat erezhetd. Ez a miszterium is beletartozik azonban abba a melyseges hiedelembe, amellyel nephagyomanyunkban kialakult a MAGYAROK ISTENENEK kettos elvii alakja. A Vallas 6s Hit sohasem nelkiilozi a misztikat es azt minden, tin. „religio"ban megtalaljuk. - Ne csodalkozzunk tehat, ha a MAGYAR HIT-ben is felfedezziik.

VIII. Uj Bibliat!
UJ BIBLlAT kovetel a vilag - a regi IGAZSAGGAL. Nem a magyaroktol indul ez a kivansag, hanem sok mas - kereszteny hitre terftett - neptol. Legutdbb a perui indianoktol. Es a perui indianoknak igazuk van, mert oket is 6ppen ligy irtottak a judaikeresztenyseg hitteritoi, mikent a Jezus-hitii magyarokat is.

Mi tortent Peruban II. Janos Pal papaval...?
A perui indian oslakok kiildottsege kerte, hogy fogadja oket a papa. Megkaptak az engedclyt, hogy a papa szfnc clc jarulhatnak. Es jarultak. Meg_jelentek osi nepviseletukben, a biborban es arany keresztekkel tiindoklo fopapok kozott alio romai papa elott, aki Peruban is azt hirdette, hogy mi - kereszlenyck - a zsidosag olajfajaba oltattunk be es fgy Istennek „fogadott gyermekci" vagyunk. A perui indianok azonban nem sokat torddtek a papai besz^ddel, hanem ajandekul vittek a papanak egy BIBLIAT es a kovetkezdt mondtak neki: »Ezt a Bibliat visszaadjuk a romai egyhdz fejenek, mert ezzel a konyvvel irtottak ki nepiinket azok, akik ezt „valldsunknak" hoztdk.« Ne csodalkozzon tehat senki, ha nyilvanossagra hoztuk a „KALDEUSOK IRASA SZERINTIIGAZ BIBLIAT". De e szandek teljesftesenel sem mi voltunk ennek a folyamatnak az elindftoi, hanem - mikeppen hozzank is elcrkczcll a hir - XXIII. Janos papa volt a kezdemenyezo, aki az IGAZSAG BIBLIAJANAK szerkesztesere hivta ossze 1962-ben a II. Okumenikus Vatikdni Zsinatot, amelyen csak egyetlenegy beszedet tudott elmondani - azlan hirtelen meghalt. Beszedet kiadta az „AZIONE CATOLICA ITALIANA" „NOVENA ALLO SPIRITO SANTO DE GIOVANNI XXIII" liluglio 1962 per il Conci'lio Ecumenico Vaticano II... cfmmel, de ezt a kiadvdnyt schol sem lehet megszerezni. Hozzdnk - bizalmas liton - beerkezett XXIII. J&nos papa beszedenek erre vonalkozo masolata, melyct eredeti latin es magyarra fordftott szoveggel az alabbiakban kozliink. Tehat, amikor a Kaldeusok Bibliajat olvassuk lc az ekiratos agyagtablakrol, nemcsak az Igazsag 6s 6si, mahgar hagyomanyaink tiszta forrasat leljiik meg, hanem egy joakaratii romai papa aldozattal teli eletceljat is - jo munkaval foiytatjuk. Meghalt XXIII. Janos papa, mert ki merte mondani, hogy a jelenlegi 164 165

oszdvetseg „egy osszelopkodott es atirt okori hagyomanynak 6s letunt nepnek megmasitott tortenelme". 6 nem tudat azt, hogy az az okori nep - a TUDAS NEPE - dl es tovabb viszi a Tudas Igazsagat a mai MAGYAR Nepben. Es ennek a Nepnek Istentol - a MUNKA SZOVETSEGEVEL VETT - kotclessege a Tudas megtartasa. Ezert frtuk le az UJ BIBLIAT a kaldeusok agyagtablairol.
* * *

XXIII. Janos pdpa ezt a beszedet 1962. Julius 1-jdn mondta el a II. Okumenikus Zsinat megkezdesekor es a romai „Azione Cattolica Italiana" (Via Concilliazione 1. Roma) adta ki egy nyomtatott fiizetben a kovetkezo cimmel: »„Novena Alio Spirito Santo" di GIOVANNI XXIII, 1° luglio 1962, per il Concilia Ecumenico Vaticano ll.« A fedolap fenymasolatat be tudom mutatni. Ugyanis az eredetit 1975-ben atadtam nehai tanartarsamnak - PESTI Jozsef jezsuita paternek - aki Romaba utazott es kertem, hogy szerezze be a kiadotol. Pesti pdtcr nehany ev utan viszszajott Buenos Airesbe es a kovetkezokeppen szamolt be a kiadonal tett latogatasarol: „Bemutattam, illetve atadtam nekik az 1962-bcn kiadott nyomtatvanyl es kertem, hogy szuksegem lenne az eredeti nyomasura, mert ez is fotdmiisolat. ' tvettek es mondtak, hogy varjak. Nemsokara kijott egy vezetd szemely es azt ondta, hogy ok (Azione Cattolica) sohasem adtak ki az altalam bemutalott nyomtatvanyt es nem is adtak vissza azt, amit atadtam." Tudjuk, hogy XXIII. Janos papa „hirtclen" mcghalt es ulana MONTINI hercegersek lett a romai cgyhdz papaja VI. Pal neven. Errol a paparol konyvek jelentek meg „The Montinian Church" es hasonlo ci'mckcn, melyck kozlik, hogy zsido csaladbol szarmazott. Ez a papa folytatta a Vatikani Zsinatot. A tortenetet csak a zsinat altal kiadott jegyzdkonyv alapjan ismerhetjiik meg. XXIII. Janos halala utan, 1965-ben kiadott „Jegyz6konyvek" a II. Vatikani Okumenikus Zsinaton reszt vevok altal - „minden ember reszere" - cimzett „iizenettel" kezdodnek, melynek datuma 1962. oktober21. A zsinat befejezdddtt 1965. december 8-an.

Kivonat XXIII. Janos papa beszedeibol A II. Vatikani Zsinaton
»...Nei nostri seminari non si iusegna la rettorica c i fedeli sono costretti di subire le prediche scadenti dei nuovi preti e le loro favole ingenue e pietose. Le loro teste sono pienc di idee dogmatiche speculative e di un nazionalismo antropomorfista screditalo e da un tempo passato del „Vecchio Testamente" e si sforzano i poveri discepoli sbagliati di spicgare l'amorc divino universale, i diritli naturali dati a tutti i popoli e la universalita di Cristo. Ovvero ancor oggi si muoviamo su un livello dcN'evo antico e falso, quando le scienze positive, la archeologia, l'antropologia c la geologia e non meno la prima biblia Sumera rilrovata (Ur 1954, Dr. Kramer: La Biblia Parallela 1956) tutto chiaramente rilevano e spiegano. Nessuno capisce questa retrograda e gia passata importanza del vecchio testamento, la quale ingran parted una storia falsificata dei popoli scomparsi (sumcri, accadi, caldei e babilonesi) e di trescritte tradizioni prese in prcstito daqua e la..." „Con una parola siarno legati adun certo giudaismo in vecchiato c per noi non basta Cristo, il figlio di Dio!...« Magyar nyelven „A szeminariumainkban alig van ekesszolastan es a hi'vek kenylclenek vegig ki'nlddni az ujpapok gyatra beszedeit es naiv, pietozus meseit! Tele a fejuk spekulatfv dogmdval es az 6-Szovetseg idejet mult es megcafolt antropomorfista nacionalizmusaval, s beleizzadnak szegeny elneveltek, hogy kihozhassdk az isten egyetcmes szeretetet, minden ncpeknek adotl termeszeti jogokat es a Krisztusi-univerzalitast! Vagyis hamis es okori ni'vdn mozgunk ma is, amikor a pozitfv tudomanyok es az archeologia es geologia, nem kulonben a megtalalt Sumfr Elso-Biblia (Ur, 1954. Dr. N. Kramer: Parallel Biblia, 1956) is mindent vilagosan feltartak es megmagyaraztak. Senki nem erti, ezt a maradi es mar kimult oszovetsdgi fontossagol, ami nagyreszt egy osszelopkodott es atirt okori hagyomanynak es letunt nepnek (sumfr, akkad, kald, babyloni) megmasitott tortenelme. Szoval, kotve vagyunk valami osdi judaizmussal 6s nckiink nem eleg Krisztus, az Isten Fia!..."

A magyar hit allasfoglalasa
Annak a jd szdndeknak a tekinteteben, mely a II. Vatikani Zsinatnak „Okumenizmusra vonatkozo Rendelete"-bol arad a kovetkezokeppen: „Az osszes keresztenyek kozotti egyseg visszaallitdsanak az elomozditdsa a II. Vatikani Szent Okumenikus Zsinat egyikfo inditvdnya, mert annak ellenere, hogy csak Egyetlen a Krisztus Urunk Egyhdza, megis igen sok a kereszteny egyhdzkozosse'gek szdma, melyek bnmagukat Jezus Krisztus oroksegekent hirdetik az embereknek, mindegyik Jezus tanitvdnydnak vallja magdt, megis kiildnfele modon ereznek es kiildnfele utakon jdrnak, mintha csak Krisztus reszekre lenne osztva." (I. Cor.: 1., 13.) „ Ez a megoszlds nylltan Jezus akarata ellen van, ez botrdnya a vilagnak es az Evangeliumnak - az emberek reszere vald - hirdeteseben is kdrosnak bizonyul... " (az „ELOSZO" egy reszlete).

166

167

Amikor azonban dttanulmdnyoztuk ezt a szentpapfrba csomagolt javaslatot, annak I. fejezet 3. pontjaban - „a katolikus egyhaz kapcsolata a kulonvalt testverekkel" - befejezett teny ele allit minden „nem katolikus" Jezus-kbvetot, amikor az egyiittmukodes es Krisztus „egyetlen" egyhazaba hiv6 szozata melletl kegyetleniil lerogzi'ti azt, hogy: „egyediil Krisztus katolikus egyhdzdnak utjan - amelyik az Udvossdg legfobb segftsege - erhetok el az udvbssig teljes sziiksegletei..." Igy maris kizar benniinket az udvozules elnyeresebol akkor, ha nem teriink vissza „Krisztus katolikus egyhazaba". Itt tehat „megsziinik minden egyiittmukodes, mert a „kiilonvalt testverek" - keresztenyi minosegiikben - igy semmifele tiszteletet nem kapnak a kalolikusok re"szerol. A II. fejezetben - „Az Okumenizmus Gyakorlata" - a 9. pont megengedi ugyan a „teologiai kerdeseknek egyenrangu felkent tfirteno megvitatasat" - de csak bizonyos prelalusok feliigyelete alatt - annak erdekeben, hogy „a katolikus egyhaz igazi karaktere vilagosabb ismeretekhez jusson." A rendeletbol megallapfthato, hogy az okumenizmus gyakorlata es tervezete teljesen a SaulPali ideoldgiara van felepi'tve, s ezt megpecseteli a II. fejezet 21. pontja - „A szentfras ismerete". Itt Saul-Pal szavait idezi - privilegizalva sauli modon a zsidokat igy: „mert az Evangelium Istennek hatalma minden hivonek iidvossegere, a zsidonak eldszor, de a grjrognek is." (Rom. 1. 16.) Az ember csak akkor crti meg a II. Vatikani Zsinatnak az Okumenikus Mozgalomra valo szanddkat, amikor az „EGYHAZ viszonya a nemkereszteny vallasokkal" cimu nyilatkozat4. pontjat attanulmanyozza. Ezt latin szdvegben is mellekeljiik, hogy esetleg gyarlo kifejezeseinket a ludas helyesbfteni ludja. A 4. pont a „Zsido Vallast" igy targyalja: »Az egyhaz rcjtelyenek kutatasaban ez a szent zsinat megemlekezik arrol a kapcsolatrol, amellyel az Uj-Testamentum nepe Abraham fajzatjaval lelkileg egyesftve van. (1) Ez azert is van, mert Krisztus Egyhaza elismeri, hogy az 6 hitenek kezdete es kivalasztasa m£r a patriarkakban lortenik. Mozesben es a profetakban, Isten iidvossegi misztcriuma szerint. Elismeri, hogy az osszes keresztenyek Abraham fiai - a hit szerint - (Gal. 3, 7.) beletartoznak ugyanennek a patriarkanak a kiildetesebe es hogy az Egyhaz megvaltasa rejtelyesen megjelent a kivalasztott nepnek a rabszolgasag fbldjerol valo kivonulasaban. Ennek kovetkezteben az Egyhaz nem tudja elfelejteni, hogy az 6-Testamentumi kinyilatkoztatast annak a nepnek a reven kapta, amelyiket Isten - az O kimondhatatlan irgalmassaga kovetkezteben - meltonak tartott az 6-Szovctseg megkotesere, nem tudja elfelejteni, hogy ez taplaldja a jo olajfa gyokerenek, amelyikbe beoltodtak a vad olajfa agak, azaz a gentiles (nem zsidok) (R6m. 11, 17-24.) (2) Az Egyhaz ennek kovetkezteben hiszi, hogy Krisztus, a mi Bekessegunk kibdkitette az 6 keresztje altal a zsidokat es a nemzsidokat (gentiles) es eggye olvasztotta oket bnmagaban. 168

Az egyhaz mindig szeme elott tartja Pal apostolnak - az 6 vertestvereire vonatkozo szavait; (akik izraelitak) - akike a fiiisag es a dicsoseg es a szovetsegek, a lorveny, az istentisztelet es az fgeretek es az atyak (patriarkak), akik koziil valo test szerint Krisztus (Rom. 9, 4-5.) Szuz Maria fia (3). Emlekezik arrol is, hogy az apostolok alapjai es oszlopai az Egyhaznak, a zsido nepbol sziilettek, mint sokan azok az elso tam'tvanyok is, akik hirdettek a vilagban Krisztus Evangeliumat. (4) Mikeppen a Szentiras rogziti, Jeruzsalem nem ismerte az 6 latogatasanak idejet, (Luk. 19, 42.) a zsidok nagy resze nem ismerte el az Evangeliumot, s6t nem kevescn voltak, akik elleneztek annak hirdeteset. Ennek ellenere, az apostolok szerint a zsidok meg Isten kedveltjei az 6 atyaik miatt, mert az Isten nem banja meg az 6 adomanyat es az elhatarozasat. Az Egyhaz - a profetakkal 6s az Apostollal magaval egyiitt - varja azt a napot, amit csak Isten ismer, amikor a nepek egy hangon hi'vjak segftsegiil Istent, akit majd egyemberkent szolgalnak. (Soph. 3, 9; Is. 66, 23; Ps. 65, 4; Rom. 11,11-32.) Miutan ennek kovetkezteben olyan nagy a kozos lelki oroksege a keresztenyeknek es a zsidoknak, ez a szent zsinat ajanlani es segfteni akarja a kolcsonos megismerest es egymas megbecsuleset es legfokeppen azt, hogy ez sikeriiljon a biblikus es teoldgiai tanulmanyoknak testveries megtargyaMsa utjan. Annak ellenere, hogy a zsido hatosagok az 6 kovetdikkel koveteltek Krisztus haldlal (Jan. 19, 6.) - azt, ami az 6 szenvedelyiikben megtortent, nem lehet valogatas nelkiil minden zsidonak a szamlajara frni, akik akkor eltek es a mai zsidokera sem. Kulonben is az Egyhaz Isten uj nepe nem jelolheti meg a zsidokat, mint Isten elvetemiiltjeit es atkozottakat, amint az a Szentirasbol kivehetd. Ennek kovetkezteben mindenki igyekezzen arra, hogy olyan dolgokat ne lam'tson - sem a katekizmusban, sem az Isten szavanak hirdeteseben - ami az evangeliumi igazsaggal es Krisztus lelkisegevel nines osszhangban. Azonki'vul az Egyhaz, mely helytelcnft minden emberiildozest, biiszke a zsidokkal kozos ordksegere - nem politikai okoktol, hanem az evangeliumi vallasi felebarati szeretettol osztonozve - sajnalatosnak tartja a gyiiloletet, az Uldozeseket es az antiszemitizmus megnyilvanulasait. minden idoben es barmily szemelytol, a zsidok ellen.«(5) Ezzel a felsobbrendiiseg - a II. Vatikani Szent Zsinat utjan - atadatott az „Isten kivalasztott Nepenek" es az „Egyhaz Megvaltasat" nem az Or Jezus vegezte el, hanem az 6 sziiletese elott „ez a megvaltas rejtelyesen megjelent a kivalasztott nepnek a rabszolgasag foldjerfil valo kivonulasaban". Mit jelent ez a „Katolikus" fogalmazas...? Teljesen ugy ertheto, hogy az „Okumenia" a mai emberiseg vezeteset atadja a zsidosagnak, hiszen „6k a taplaloi a jo olajfa gy6kerenek" 6s mi - „vad olajfaagak" (keresztenyek) - oriiljunk, hogyha megengedik nekiink, hogy „beoltodjunk" ebbe az osi gyokerbe. A MAGYAR HITNEK megvan a sajat OSI GYOKERE, s igy ezzel a ravasz es „kivdIasztott nep" bkumeniaval semmi kapcsolalot nem erez. Sem lelkileg, sem vallasilag - hanem a zsido vilaguralmi politikanak a romai modon 169

valo tamogatasat es annak eszkozeit fedezi fel az „okumcnikus mozgalom" ideologiajaban. Felhi'vja tehat a Magyar Hit Eletkozossegenek hiveit, hogy tartsak tavol magukat ettol a mozgalomtol. Csupan a tcoldgiai igazsag kedveert mutatjuk be az „6kumenia" rendeleteiben talalhato ellenlmondasokat, melyeket megszamoztunk. (l)-hcz: Az Oj-Testamentum nepe Jezussal van egyesftve, nem Abrahammal, mert Jezus azt mondta: „miel6tt Abraham left - en vagyok". (Janos 8,58.) Azutan pedig fgy szolt: „En es az Atya egy vagyunk". (Janos 10. 30.) Az Evangeliumban sehol scm talalhato az. hogy az Ur az Evangelium nepet Abraham fajtajaval ..lclkileg" egyesflcllc volna, mert eppen Jezus „6rokeletet" hirdeto Igeje volt az abrahami lelkiseg elott az a megbocsathatatlan hiba, ami mialt Jezus Urunkat a fara szogeztek. Ugyanis a zsidosiig — Abraham fajtaja scm Jezus idejeben, scm ma nem hiszi a lulvilagi elclcl, cs nem hiszi a feltamadast es az iidvoztilest, ami a kereszteny hit alapja. Ezekben valo kulonbozosegben tehat eppen lelkileg nem tud egyesiilni a kereszteny hivo a zsido hittel, mert ehhez egyszerii materialista zsidova kellene valnia. Valosziniileg a „szent zsinat" biborosi kara az, melynek nagy resze valosagosan Abraham fajtajabdl szarmazik tcstileg es sajat hovatartozandosagukat akarjak a „keresztenyseg lclkisegere" dtvinni. Ezl azonban a Magyar Hit kivihetctlcnnek tartja annal az oknal fogva, hogy a Szenti'ras 6-Teslamentumi reszeben a zsidosag megadja velemenyet es banasmodjat a „nemzsido vilag" tagjaira vonatkozoan (Ezekiel 23, 20.). Ez a velemeny a zsidosagnal ma is ervenyben van, s ha ezen torveny ervenyszeriisege mellett. mely a mai Talmud rendelkezese is (Talmud, Berakholh 58. a. lap; Abodazara 13. b. Sanhedrin 57. a. es Jom-tob 2 1 . b. lap), az Or nem tudta meggyozni a zsidokat, hogy higgyenek az udvossegben - a „szent zsinat" nyilatkozatanak sem lesz nagyobb eredmenye, mert a kereszteny lelek „lelkileg" csak azzal tud egyesiilni, aki hiszi az Ur Jezus Isten-fiusagat. Errol pedig a zsidosag vallasaban szo sem volt soha es ma sines. (Talmud, Sanhcdrin 43. a lap es Rasi, 67. a. lap; 72. b. Tesephoth.) De: „Aki velem nincsen, ellenem van" - szol az Ur. (Mate 12, 30.) (2)-hoz: A katolikus egyhaz „hitenek kivalasztasat" a patriarkakban latja. A bibliai regeszct mar megallapftotta, hogy a „patriarkak" kora a mezopotamiai kald birodalom letezesenek korara esik, amikor meg sem Abraham, sem az 6 fajtaja nem letezett. Ha tehat az „egyhaz kivalasztasa" Isten „udvossegi miszteriuma szerint" a patriarkak koraban tortent, akkor ez a „kivalasztott egyhaz nem a zsiddke es nem a katolikusoke, hanem - a ma sumirnak nevezett - MAH-GAR Nep SZERETET VALLASANAK EGYHAZA VOLT, s igy az isteni kinyilatkoztatasok reszese is ez a nep. A zsidosag a babiloni fogsagban ismerkedett meg ennek a nepnek a tudaskincs^vel Kr. elott 572-527 kozott, es azt egyszeriien beiktatta a sajat vallasszemleletebe. A szent zsinat 170

ludos teologusainak ismerni kell az ekiratos sumfr tablak tartalmdt, mert a Papai Bibliakutato Intezct adta ki az ekiralok nyelvenek osszes megfejteseit. Tehat ezeknek mellftzese es - existenciajuk ellencre - a zsidosag iratainak clismerese nem Jezus-i, hanem a zsido felsobbrendiiseg tendenciozus tamogatasa. Az Evangeliumban schol sem talalhato az a kitetel, hogy a ..zsidosag lenne laplaloja a jo olajfa gyokcrcnek, amibe mi - a nem zsidok - beoltodtunk"... ellenben megvan a mi igaz „sz616tonk" - az Ur Jezus es ennek a „sz616tonek" mi vagyunk a gyumolcsot ad6 vesszoi. (Janos 15. 1-7.) Az Ur fgy mondta: „ha valaki nem marad en bennem, kivettetik, mint a szoloveszszo... s a tiizre vettetik". Elobbre valonak tartja tehat a II. „Szent Zsinat" azt az olajfagyokeret, amelyik nincsen a Szentirasban - a Szenti'ras szolotojenel? Ehhez a felfogashoz a MAGYAR HIT - az 6 tiszta Jezus-koveteseben - semmifcle velemenyt nem nyilvanft. (3)-hoz: Eljotl vegre az ideje annak. hogy a teologia lerantsa a lcplct arrol a tendenciozus zsido szellemii beallitasrol, ahogyan a zsido Saul - a katolikus egyhaz Szcnt Palja (ahogy a II. Szent Zsinat allandoan nevezi: „az Apostol") a mi Urunk Jezust kisajatftja es a zsidosag politikai celjainak felhasznalasara Jezus alakjat teljesen megmasi'tja. A II. Vatikani Szent Zsinat ismelli Saul szavait es ellbgadja hamis alh'tasat is. annak ellencre, hogy ezeket a sauli szavakat a tortenclcmtudomany es a bibliai archeologia mar mcgcafolta. Ugyanis: a) A „fiusag" nem az izraelitake, hanem az „Ur Jezuse, aki Galileaban sziiletett maguspap". Janos Evangeliumanak 8. resz 48. verseben az „6rdog van benned" fordftas helytelen. Az eredcti szciveg fgy mondja: „te magus vagy!" Ezzel bizonysagot nyer az, hogy az Ur a ma sumirnak nevezett nep SZERETET VALLASANAK UDVOZITOJE es Istenfiiisaga az 6si sumfr MAH-GAR hagyomdnyokban mar irasban talalhato - az elso bibliai kezirat mcgjelenese elott eppen 3000 evvel.

A ..torveny" - Mozes Torvenye - valoban a zsidosage, de ezl sem az Or, sem Peter apostol el nem ismerte. Mozes Torvenye az, amirol az Or fgy beszel: ..Hallottatok, hogy megmondatott: Szemet szcmerl ds fogat fogert". (Mate 5, 38. es III. Moz. 24, 19-20.) „En pedig tij parancsolatot adok nektek. hogy egymast szercssetek" (Janos 13, 34.) A „TORVENY" tehat - a „keresztenyek torvenye", nem a zsidoktol j6n, hanem az Or Jezustol. Hasonlokeppen hamis Saul oly beallftasa is, hogy az Or „testileg" a zsid6sage. Hiszen ha 6t a „patriarkak"-bol szarmaztatjuk, ezek csak a sumfr-mah-gar patriarkak lehetnek. mert a Kr.e. 3. es 4. evezredben sem zsidosagrol, sem a zsidosag elejirol beszelni nem lehet.

b)

171

(4)-hez: A teologiai tanulmanyokban kozismert az a teny, hogy Jezus urunk 12 lam'tvanya kozott csak „egyellen" volt Saul vertestvere - Judas - aki eladta az Urat 30 eziistpenzert. A tobbi „tizenegy" nem volt zsido faju, hanem eroszakkal kellett kovetniok a zsido vallast, hiszen Her<5des proklamalta a Jeruzsalemi Nagy Szinhedrium azon torvenyet Kr.e. 39-ben, hogy az 6 fennhatosaga alatt levo romai provinciaban csak a „Jahwe vallas" gyakorlata van megengedve 6s minden mas vallaskovetok halallal lakolnak". * * * A Saul-pali ferdesegek magyarazataul csupan azt a velemenyiinket kivanjuk itt leszogezni, mely szerint az igazsagos teologiai kutatasok eredmenye alapjan felteheto egy kerdes a judeo-keresztenyseg „iranyftott" teologusaihoz. Nevezetesen: „mi tortent volna, ha a zsidiik nem feszi'tik fel az Ur Jezust es hagyjak, hogy tovabb hirdessc az orcik clct cs a feltamadas tanait"...? A logika azt feleli, hogy a zsido vallas megszunt volna, s igy a napjainkig letezo „gyul6let vallasa" helyett talan mar az egesz foldet betoltotte volna Jezus Urunk SZERETETT VALLASA. Ebben az esetben pedig semmifele „6kumcnikus mozgalomra" sziikseg nem lenne. (5)-hoz: Az „ANTISZEMITIZMUS" TEKINTETEBEN: A MAGYAR HIT- ES ELETKOZOSSEG azt vallja, hogy a) a judeo-kcresztenyek tcmplomaiban keresztre feszitett, megki'nzott es veYtol csepegS ember-Jezus a legjobb inditeka minden antiszemitizmusnak, men minden erkolcsos es istenes emberben lelki felhaborodast okoz az egykori gaztett, aminek megorokftese a mi Urunk ilyen formaju szimbolikaja. Mert: „verontassal nines bunbocsanat". b) A II. Szcnt Zsinat tudos teologiai tanarairol, akik a vilag osszes mcglcvo vallasait es vallasi szent konyveit attanulmanyoztak. es azokrol hivatalos velemenyt adtak - feltetelezheto-e, hogy a mozesi torveny vegrehajtasi utasitasat - a Talmudot nem ismerik...? Ugyanis csakis akkor nyilatkozhatnanak a kozolt formaban a „zsido vallasrol" ugy, amint azt tettek - ha a Talmudot nem ismernek. Ebben az esetben azonban a katolikus hivoknek kellene a II. Szent Zsinat vezetosegenek tudoniasara hozni, hogy a keresztenyek tobbsege mar ismeri a Talmud „kercsztenyellenes" es ..nemzsido" ellenes rendelkezeseit. Ha a II. Szent Zsinat teologusai a buddhizmus osszes konyveit es az iszlam KORAN-jat is atbongesztek, itt az ideje, hogy a Talmudba is betekintsenek, mar csak arra valo tekintcttel is, hogy hfveik kfvansaganak eleget tegyenek. * * *

KIVONAT A II. Vatikani Zsinat jegyzokonyvebol „Declaratio De Ecclesiae Habitudine ad Religiones Non-Christianas" 4. Mysterium Ecclesiae perscrutans, Sacra haec Synodus meminu vinculi, quo populus Novi Testamenti cum stirpe Abrahae spiritualiter coniunctus est. Ecclesia enim Christi agnoscit fidei et clcctionis suae initia iam apud Patriarchas, Moysen et Prophetas, iuxta salutare Dei mysterium, inveniri. Confitetur omnes Christifideles, Abrahae filios secundum fidem (cf. Gal. 3, 7.) in eiusdem Patriarchae vocatione includi et salutem Ecclesiae in populi electi exitu de terra servitutis mystice praesignari. Quare nequit Ecclesia oblivisci se per populum ilium, quocum Deus ex ineffabili misericordia sua Antiquum Foedus inire dignatus est, Rcvclationem Veteris Testamenti accepisse et nutriri radice bonae olivae, in quam inserti sunt rami oleastri Gentium (cf. Rom 11. 17-24.). Credit enim Ecclesia Christum, Pacem nostram, per crucem Iudaous et Gentes reconciliasse et utraque in Semetipso fecisse unum (cf. Eph. 2, 1416.). Semper quoque prae oculis habet Ecclesia verba Apostoli Pauli de cognatis eius, quorum adoptio est filiorum ct gloria et testamentum et legislatio et obsequium et promissa, quorum patrcs et ex quibus est Christus secundum carnem (Rom. 9, 4-5.), filus Mariac Virginis. Recordatur etiam ex populo iudaico natos esse Apostolos, Ecclesiae fundamenta et columnas. atque plurimos illos primos discipulos, qui Evangelium Christi mundo annuntiaverunt. Teste Sacra Scriptura, Ierusalem tempus visitationis suae non cognovit (cf. Lc. 19, 42.) atque Iudaei magna parte Evangelium non acceperunt, immo non pauci diffusioni elus se opposuerunt (cf. Rom. 11, 28.) Nihilominus, secundum Apostolum, Iudaei Deo, cuius dona et vocatio sine poenitentia sunt, adhuc carissimi manent propter patres 2. Una cum Prophetis eodemque Apostolo Ecclesia diem Deo soli notum expectat, quo populi omnes una voce Dominum invocabunt et servient el humcro uno (Soph. 3, 9; cf. Is. 66, 23; Ps. 65, 4; Rom. 11, 11-32.) Cum igitur adeo magnum sit patrimonium spirituale Christianis et Iudaeis commune, Sacra haec Synodus mutuam utriusque cognitionem et aestimationem, quae praesertim studiis biblicis et theologicis atque fraternis colloquiis obtinetur, fovere vult et commendare. Etsi auctoritates Iudaeorum cum suis asseclis mortem Christi urserunt (cf. Io. 19, 6.) tamen ea quae in passione Eius perpetrata sunt nee omnibus indistincte Iudaeis tunc viventibus, nee Iudaeis hodiernis imputari possunt. Licet autcm Ecclesia sit novus populus Dei. Iudaei tamen neque ut a Deo reprobati neque ut maledicti exhibeantur. quasi hoc ex Sacris Litteris sequatur. Ideo curent omnes nc in catechesi et in Verbi Dei praedicatione habenda quidquam doceant, quod cum veritate evangelica et spiritu Christi non congruat. 173

172

Praeterea, Ecclesia, quae omnes persccutiones in quosvis homines reprobat. memor communis cum Iudaeis patrimonii, ncc rationibus politicis sed religiosa caritate evangelica impulsa, odia, persccutiones, antisemitismi manifestationes, quovis tempore et a quibusvis in ludeaos habita dcplorat. Ceterum Chrislus, uti semper tenuit et tenet Ecclesia, propter peccata omnium hominum voluntarie passionem suam et mortem immensa caritate obiit, ul omnes salutcm consequantur. Ecclcsiae praedicantis ergo est annuntiare crucem Christi tamquam signum universalis Dei amoris et fonlem omnis gratiae. A hivatkozott talmudi idezetek Berakoth 58. a. lap: „aki a vilagi nepek seregeit latja, ezt mondja: Igen megszegyeniilt a ti anyatok, aki szegyenere sziilt benneteket (Jeremias 50, 12.) Az 6 testiik, mint a szamarak teste." (Ezekiel 23, 20.) Abodazara 13. b. lap: A gojokat es az apro-barmok pasztorait, a rablokat az ember tie huzza ftil a verembol, ha eletvcszelyben vannak, hanem hagyja 6ket meghalni es kezzel (eroszakkal) kell oket a verembe letaszitani, hogy meghaljanak. Sanhedrin 57. a.: „A munkabernek a letartasa egy nemzsidonak zsidoval szembcn tilos, egy zsidonak nemzsidoval szemben azonban meg van engedve." 58. b. : „Ha valaki egy izraelitat arcul iit, az eppen olyan. rnintha az Istenseget iitotte volna arcul." 59. a.: „A nemzsidonak ncm lehet mondani: Ti embernek neveztettek." Jom-tob. 21. a.: „Ertetek es nem a kutyakcrt, ereltetek es nem a nemzsidokert vannak az unncpnapok. Miert vannak a kutyak beleertve a nemzsidok pedig kizarva...? Mert azoknak (a kutyaknak) tapliilasa kotelessegcd, a nemzsidok tapialasa pedig nem kolelcsseged."
* * *

Hozzdd szdlok Uram, - Magyarok Istene! Tudom, nem ersz rd, hisz teremtesz ma is nap, mint nap uj vildgokat. Ana kerlek megis, szakits idol nepednek, Uram. Tekints le rank onnan a magasbol, vagy lenn a melybol, mertfent, vagy lent az egyremegy Neked; s tie hagyd eiveszni, oh, el ne hagyd. veszendo gyermeked... Ldsd Uram Magad; most megint orvgyilkosok vaddsznak rednk, - olik nepedet mar anyja mehiben. S kit nem tudott megolnie se Habsburg, se idegen, kiirtja azl most e nagy magzathaldl. ...ha nem konyoriUsz nepeden, Uram. 175

174

Most Stent Fiaddal kertink Teged; „ Miiljek el toltink e keserii pohdr " ...ha Te is ligy akarod, Uram, hisz' fene'kig ittuk, oh, annyiszor mdr...! Ezer evig tanitottdk nekiink mas nip fertelmes, hazug tdrte'netet, s kozben a mienket a dicsot, a drdgdt iildoztek Uram, - akdr a nepet, amely azzal elt. De itt vagyunk me'gis, - annyi kin utcin, s ki nem hajtottfejet soha mas, idegen istenek elott, most leborul labaidhoz, Uram s kerve ker, hogy mentsd meg nepedet! Add. hogy magyar lehessen ujra minden magyar, s egy szabad hazdban elj Te is veliink, mint hajdandn, middn Arpdd apdnk a hont szerze nekiink. Vigydzz rednk Uram, s ne engedj ismet tevutakra minket, - hogy ne bdnthassa tobbe senki a magyart! Aldj meg minket ujra - Magyarok Istene, s maradj kozottunk most mdr mindorokre...

I. A magyar feltamadas „Szent Solyma"
Kosziinet es hala erte az „aIkotonak", aki szent hagyomanyainkat, osi hitiink forrasaval egyesftette es szent-jelkepkent nekiink adta. A „Szent-S61yom" Jezus Urunk maga es rank vonatkoztatva a Hozza valo hiisegiink jelkepe. Karmaiban az „Isten-Kardja", amelyel az „Isten-Ostoranak", Atilla nagykinilyunknak a kezebe adolt. Fcje folott van a „Szent-Koronank", amelyen 6si hitiinknek torvenye - a „Feny-Szentharomsaga" - embcri abrazolasban lundokol, partus kiralyi oltozt-tbuii. 1999 - i'gy valdban a „Szent-S61yom" erkezesenek esztendeje, hiszen az isteni ihletettsegu „alkotok" mindig a „felso-vilag" uzeneteit tolmacsoljak. Mert „velctlcn" alkotasnak nem lehet azt nevczni, hogy egy magyar miivesz i'gy foglalja cgybe az osi-hit hagyomanyait es torvenyet, inert elmejet es alkoto kezct az isteni iidv-terv iranyftja, egy ugyancsak „isteni-cel" erdekeben. Elmelkedjiink! A felrevezetett es a solctseg homalyaba terelt Magyar Nepiink egyre jobban kozcledik az Igazsag Fenyehez. Egyre tobben es tobben jonnek ra ana, hogy az emberek altal kiagyalt vallas-politikai szervezet szolgalataban topognak, amikor a zsido-keresztenyseg rcndclkezesei es papjainak iranyftasa szerint akarjak mcgtalalni a Mindenhato Istent. Ebbe a „rendelkezesbe" pedig beletartozik a vallasi liturgianak az a resze is, amikor a zsido-keresztenyseg zsidonak tanftott Jezusat „fe!aldozzak" ujra es iijra, biineik bocsanatara, igy kerve jo Urunkat-Isteniinket: „fogadd szivesen ezt az aldozatot!" - teljesen ugy, amint az „aldozati szertartast" a m6zesi tbrveny eloirja. Ez a „radobbenes" - most mar nem „tudat-alatt" - hancm a Ielkiismeret hangjakent azt sugallja, hogy valami igen rossz dolgot cselekediink ezzel a „felaldozassaI", ezzel a „Jezust-felaIdozo" szertartassal es emlekeztet ininket arra, amit Jezus Urunk i'gy mondott: „En es azAtya Egy vagyunk!" E kinyilatkoztatas ertelmeben a „Fiu" felaldozasanak szertartasa az Atydt egysieriien megsemmisili, mert a „Fiiiban" Ot is feldldozza, hiszen a Fiii az Atydtol el nem vdlaszthato. „En es az Alya Egy vagyunk!" Az ilyen „dldozat" ellen liltakoztak mindig a mi Jezits-hitu oseink es betartottak Jezus Urunk Igejet, amikor i'gy mondta: „Irgalmassdgot akarok es nem aldozatot!" 178 179

„Mindannyian vagyunk fiai a Napnak, 'Kik kozcnk lartoznak magyar erot kapnak, Ilyen csodas ero nines tobb a vilagon, Hadak Ura soha ne hagyd hiilni langom!"

De nemcsak „betartottak" az Iget, hanem tudatosftottak lelkiikben azt, hogy a megfcszftett es fennye LETT Jezus Urunk nemcsak szavaival terelt minket a „Feny" fcle, a kozmikus litra, hanem a „Szent-S61yom" eletben-maradasaval TURUL-kent iranyitja az 6 nepet. Azt, amelyiknek a verevel Oltott emberi testet. Higgyuk es valljuk tehat, hogy a mi „Szent-S6Iymunk" MA is megjelenik az ujra-eledesunkre, a Feltamadasunkra. Alljunk be tehat mindnyajan abba a ,,Fenybe", amelyikben 6t mindig megtalaljuk. Ma es orokke. Az 6 aldasat keri a „fenyben-aI16" nemzettestvereire e sorok iroja nagy szeretettel.

II. A magyar vallasrol
Nehez es haladatlan kczdcmenyezes, de a Magyar Nemzet fennmaradasa szempontjabol feltelleniil sziikseges. Csak a Magyar vallas biztosil „magyar egyseget". Egy peldat emlftek a „sokvallas" beketlensegere. 1937-ben, a viharba sodrodo Magyarorszagon a rcformatusok - szokas szerint - okt6bcr 31-en iinnepeltek a refomiacid ^vfordulqjat. Kispesten, a reformatus templom elotti ter fekete volt a tomegtol. A szonokok egy erkelyrol beszeltek. A szomszedos katolikus templomban elkezdtek iszonyii erosen harangozni es sziintelen harangoztak, egyszeriien nem hag>tak abba. Ha lett volna katolikus kozonseg is a sajat templomuk koriil a ket tomeg bizlosan egymasnak ment volna. Nezziik a tortenelmi peldakal is. Az olasz allam sokaig fogsagban tartotta a papat es az egyestiles elott ltdlia allamai nem egyszer hadjaralot vezetlek a Vatikan ellen. A ncmctek evszazadokon al kontrollaltak a Papasagot, majd amikor ez mar vegkepp nem ment (az 1525-6s Saco di Roma utan) - elojottek a lutheranus vallassal. Anglia kitermelte a maga protestans felekezeteit, mi'g VIII. Henrik a katolikus vallast egyszeriien az angol uralkodo fennhatosaga ala helyezte es a katolikus nevet „anglikan"-ra cserelte es csak a papa-hii angolok neveztek magukat tovabb katolikusnak. Anglia azonban meggazdagodott es fellendiilt a nemzeti vallassal, mfg a katolikus nagyhatalmak, mint Spanyolorszag es Portugalia - a ziilles utjara keriiltek. Ezen az lilon erte el PortugaMia az „Europa legszegcnyebb allama" cfmet. Viszont - tovabb nezve Europa orszagait - lathatjuk, hogy Hollandia es Skandinavia, valamint a csehek is jol eltek nemzeti jellegu protestans vallasukkal, sot haboriit is viseltek annak megvedesere. A katolikus litaniaban nemcsak a „magyarok nyilaitol" kertek az Isten oltalmat, hanem fgy imadkoztak: „Ments meg uraih minket a hakka pelitdklol!" Ugyanis „Hakka Pelle"... azaz „Viigd fejbc"... volt Guszlav Adolf sved kiraly lovassaganak a csata kialtasa. Tehat ezek az allamok a nemzeti vallasukkal orizttik meg a fuggetlenseguket. Arpad-hazi kiralyaink legnagyobb mulasztasa az volt, hogy nem maradtak meg a gSrog-keleti keresztenysegben es a gorog hatalom bukasa elott igy nem vehettek at a Keleti Ortodoxia Patronusa (es ezzel „feje") szerepet, ami fgy az orosz carnak jutott. Az Arpad-haz kihalasa utan uralkodo Anjou es egyeb kiralyaink - a Vatikan unszolasara - a Balkanon igen megerosodott gorog-orthodox vallasuakat, 181

180

mint „eretnekeket" kiirtottak, s nem egyszer a templomba menekulo hivokre ragyujtottak a templomukat. Tulajdonkeppen in kezdodott a szomszedos nepek magyargyiilblete, inert a Vatikan e>dekeben a „magyar" kiralyok csapatai vezettek vallashaborut a „masvallasuak" ellen. Ez a kegyctlen vallashaboni egytsftette a gorog orthodoxia hi'veit az orosz carok „vedelme" ala, akik aztan a panszldvizmus nemzcti vallasava tettek czt a - kalolikusok altal iildozott orthodoxiat. Ket kiralyunk volt, akinek meg volt a lehetos^ge arra, hogy a „nemzeti vallas" bevezetesevel politikai vallozast is hozzon. Egyik KUN LASZLO volt, akit kun-magyar vere es geniusza is kepesse tett volna erre, 6s szembe is szallt az 6t kornyezo nemet-r6mai katolikus f6papokkal addig, mfg Kiskunlachazan - ismeretlen kbriilmenyek kozott - megiilfek. Ugyanez volt Matyas kiralyunk sorsa, aki 50 ev koriili lehetett es ebed utan rosszul lett, s meghalt. Nagy hibaja az volt, hogy udvari papsaga szinlen a nemet-romai katolikusok koziil keriill ki. De Bathory Istvan lengycl kiraly sorsa is a halal lett, amikor Rettenetes Ivan legyozdse utan Magyarorszag felszabaditasara akart indulni. Ugy velem, mindez elkeriilheto lett volna, ha Magyarorszag nem a Vatikan vazallusakent, hanem a Magyar Nemzeti Vallas szerint elte volna le - boldogan, gazdagon es igen mcgszaporodva - azt a gyaszos 1000 evet, amit az idegenek szentistvanos honfoglalasa ota - sok sebbdl verezve atszenvedett. De az azsiai tcstvernepck sem bantottak volna minket, s nem vedtuk volna elleniik a „miivelt nyugatot". Csakis a rdmai hitu vallasunknak kbszonhetjiik, hogy 100 ev alatt 37 tatarbelores erte orszagunkat, hiszen a torteneszek mar kiderftettek, hogy a latarok nagyresze a kcleti orthodoxia kercsztenysegelie tartozott. Tehat a „tatarbetoresek" is vallasi haboruk voltak, es fgy megertheto az is, hogy IV. Bela kiralyunk a Vatikanhoz - tehat a „megtamadott vallas" fejehez fordult segitsegert. De az csak most derult ki, hogy a segitseget ker6 levelet a romai papa fel sem bontotta. A Magyar Nemzet fennmaradasa erdekeben tehat feltdtlcnul sziikseg van a MAGYAR NEMZETI VALLASRA, es ez pontosan napjainkban a legaktualisabb, amikor egyre-masra alakulnak uj felekezetek a nyugati - judai-kereszteny - eletlcrben. A Magyar Vallas azonban nem „iij felekezet", men arrdl van szo, hogy visszaterjiink Honalapft6 Nagy Arpad Apank azon hitere, amely Jdzus igehirdetesen alapszik, es amelyrol elteritve-judai-kcreszteny lett a magyar. Adja Isten, hogy minel tobben megertsek e jo akaratu es feltetleniil magyar erdeku szandek sziikseget!

III. Kis tiikor a magyar nemzeti vallasrol
K: AzAVAR BIRODALOM avarjai, tehat Lsz. 558-ban telepedtek le a Kdrpdtmedenceben. Ez volt az egyetlen „betelepules" vagy van kesobbi is, amelyet szinten „avar" neven hfv a tortenelem? F: Laszlo Gyula: „A Kettos Honfoglalas" c. kbnyveben rdszletesen ismerteti a torteneszek alldspontjat es kutalasi eredmenyeit erre vonalkozolag. fgy e konyvenek (Magveto, Bp., 1978.) 90. oldalan idezi Horvath Tibor dolgozatanak adatail (Arch. Hung. XIX. 124.), melyek a hun-avar-magyar azonossagra igen biztos fcnyl derftenek. fgy az idezet: „Kimutathato a Kaukazusban es a Kuban folyo videken a VI~VIII. szazadban egy olyan kultiira. melyben megtalalhatok az avar kerekfulii edenyek megfeleloi es amely a femmiivesseg teren is szolgaltat megfelelo jelensegeket... a kapcsolatok... oly nagyok, hogy egyszeru atvetelre nem gondolhatunk, torzsi csatlakozast kell feltetclezniink. Ezek a tSrzsek pcdig a magyarsagbol valtak ki, mely nep az V. szazad vege ota lakta a Kuban cs a Kaukazus videkel es az egykorii froknal hun, szabir es onogur nevek alatt szercpelt. Az avarok nemcsak a kuturgur-ulurgur torzseket ragadtak magukkal Del-Oroszorszagbol, hanem a magyarsag egy reszet is; mindezek a torzsek az avarokkal egy id6ben, 568-ban koltoztek be a longobardoklol elhagyott Magyarorszag foldjere." Ezt az idezetel aztan Laszlo Gyula kiegeszfli meg a sajat - alabbi - velemcnyevel: „Magyarorszag teriileten az avar korban feltiinik, fbldrajzilag elegge zartan (a Tisza-Maros-Aranka szoglctben) egy csoport. Ennek leletei a Kaukazus eszaki reszere mutatnak, temetesi szokasai meg hun, de fokent a honfoglalo magyarsag temetkezesmodjanak pontos megfeleloi. Ez a regeszeti csoport minden bizonnyal az avarok altal a kaukazusi dshazabol magukkal szakitott magyar neptorzs emleke..." A regeszet bizonyftekait kiegcszftik az cmbertani adatok is cs nagyon 6rdekes ide csatolni Liptak Pal velcmenyet, amint azt - Laszlo Gyulanak frt - oszszefoglalasaban kozli: (op. eit. 91. old.). „A magyar nep etnogenezisenck lolyamata hosszadalmas cs tobb szalbol fonddik ossze. A Kama cs Bjelaja tolyok videken - a mai Baskiria teriileten 16v6 oshaza es termeszetesen a Karpat-medence a donto szintere ezeknek a folyamatoknak. A Karpat-medenceben mar az V. szazadban megjclentek az osbolgarok. akik magyar (talan helyesebben magyar-ugor. illetoleg protomagyar) torzseket, vagy torzstoredekeket is hozhattak magukkal. Ez volt az els6 fazis. A masodik fazis mindenkdppen az avarokkal (uar-hunokkal, varchonitakkal) kapcsolatos, 183

182

akik 568-ban jelentek meg <£s az egesz Karpat-medenc& kitciltottdk, sot azontiil is terjedt birodalmuk. Lehetsdges, hogy az avarok torzsszovetsegenek els6 hullamaval ujabb magyar torzsek is jottek, de a regeszeti leletckkel alatamasztott 670 koriili - a Kama videker61 tortent - betelepiitessel a magyarok ujabb megjelenese nem kctseges." K: Tehdt akkor ugy nez ki a helyzet, hogy a Kdrpdt-medencen meg tiilterjedd, halalmas AVAR BIRODALOM letrehozoi egy oriasi tdrzsszovetsegben egyesiilt nepek voltak. Mi volt a valosdgos inditeka ennek az osszefogdsnak es ncpi egyesiilesnek... ? F: A mezopotamiai ekiratokon meglalalhato a HUN-MAH-GAR nepnev (melyet a magyarul nem tudo ekiras-szak^rtok KU-MAH-GAR megfejtesben olvasnak le, inert az elso ekjel olvashato Hun es KU kiejtessel). Ennek jelentese magyarul: HATALMAS-TUDOS-NEP. Khorezm foldrajzi es politikai elncvezesbcn maradt fenn ennek a nepnek orszaga, melyet dr. Novotny - prof. Djakonoff jovahagyasaval - KU-MAH-GAR-RI-ES-MA etimologiaval vezetett vissza a sumi'r korba. Igy a sumfrok ezen a neven - HATALMASTUDOS-NEPI-FOLD-nek neveztek azt a valoban hatalmas teruletet, ahol ma - Mezopotamhitol a Karpdt-medenceig, Kozep-Azsiaig es Indiaig bizonyitjak a regeszeti leletck a sumfrnak nevezett nep kulliirajanak szetterjedeset, vagyis az egy-azonos nep telepedeset. A hun, avar, onogur, szabi'r, magyar, ogur, szkfta stb. neveket a korabcli idegen tortendszek es nepek adtak e hatalmas tudos nep egyes reszeinek, alkotd neplorzseinck, amelyek mind-mind egy-azonos nyelvel beszeltek, es e beszedjiik nyelvjarasai eppen ugy hasonli'totlak egymashoz, mikeppen pi. nyugaton a thiiringiai hasonlft a svabhoz vagy hessenihez. K: Az AB-AR, KAN-GAR neprol megtudluk az elobbiekben, hogy J£zushitiiek (azaz, keresztenyek) es azt is, hogy Anosirvdn perzsa kirdly kivegezleti Mar Grigort, a Perzsidban lakozd kangdrok fopapjdl. Kiterjedl ez a kereszteny len'tes a Kaukdzusban lakd es a Fekete-lenger parti nepekre is... ? F: Emlftettuk, hogy a kereszlenysegben - azaz a jezusi hitben - harom iranyzatot ktilonboztetunk meg ebben az idoben. 1. ORTHODOXIA... a bizanci allamvallas, mely atvclte a romai keresztenysegjudaizmusat. 2. NESZTORIANIZMUS... Nestor patriarka utan. aki tanait az antiochiai gorog filozofia alapjan ervenyesiti es Jezus Isten-lelkiiseget tanitja (monophysitizmus). Az orthodoxia alapja a zsidd, paulinista teologia. A nesztorianizmus ezl a gorog „logos"-i filozofiaval helyettesfti be, cs nem ismcri el a zsido-keresztcny folyamatossagot. Jezustol indftja a hitet es eppen ezert a bizanci - orthodoxia - al lamval last „eretneks^g"-nek minositi. A perzsak megengedtek a nesztorianizmus gyakorlatat, de a bizanci orthodoxiat minden eszkozzel iildoztek. PI. II. Chosroes perzsa kiraly a VII. szazad elejen lerombollatja az orthodox templomokat es a nesztorianizmust minden eszkozzel erositi birodalmaban. 3. MANICHEANIZMUS, mely nek tanMsat mar ismertettuk. 184

A tortenelem kerekenek visszqforgatasanal igen nehez megallapftani a kiilonbseget a nesztorianizmus es a manicheanizmus gyakorlati eredmenyeiben. Annyira egymas mellett haladnak es ez i^rtheto is, hiszen mind a ketto a minden judaisagtol mentes Jezus alakot tiizi zaszlajara es tulajdonkeppen Jezus tanftvanyainak evangelizacioja k^pezi hitbeli alapjukat. Foleg ANDRAS es TAMAS apostolokat emlilik az un. mai kereszteny apokrif iratok a kcleti kereszt&iyseg magvetoinek. Teny az, hogy a manicheanizmus is es a nesztorianizmus is eljutott KozepAzsian at Ki'naig. A nesztorianizmus valojaban a manicheanizmus szekiaja. ahol a gorog filozofia is helyet kapott. Ugyanis az i.sz. III. szazadban a manicheanizmus vallasi tanai teljesen kialakultan es „i'rottan" leteznek es a vallas szervezetei messze Kozep-Azsiaba elnyulnak. Fokeppen S/.amarkand lett a kozpontja. A IV. szazadban az Oxus videk, Transoxania cs Turkesztan osszes ndpe ezt a vallast koveti. A szir abc-bol szannazo manichcus fras csaknem mindeniitt meglalalhato. A Kozep-Azsiaba - Perzsiabol - menekulok „ujgur"-nak nevezett vallasi nevuket nepnevnek haszualjdk. (Csak az ulokor nevezi czt a vallast „manicheusnak". A hivok UJ-GUR vallasnak - vagyis „ujra eledesnek" neveztek hitiiket. Talan azert, mert Jezus tanftotta igy: „sziikseges nektek ujra sziiletnetek". Az arami szcivegbol „szuletni" van forditva, de inkabb „eledni" ertclmet ad az eredeti szoveg.) Az „uj-gur"-ok viszik hitiiket Kinaba is... es a „tiirk" nepek nagy resze is czen a hiten volt. Egymas mellett halad a ket Jezushit, s igy ma mar inkabb ..neszlorianizmusnak" nevezik az egyhaztorteneszek azt a kercsztenyseget, mely Tibetben es Mongoliaban is hodft; 1253-ban itt eros telepulesei vannak, hisz pi. Dzsingisz kan is Jezus hiten volt. Moravcsik szcrint „nesztorianus szerzetesek voltak a torok es mongol fcjedelmek irodeakjai, s ok alkottak meg a torok iras ama abc-jet. amely Kozep-Azsiaban hasznalatos volt, sot a koreai iras is a nesztorianusoktol nyerte eredetct". K: Vannak-e regi - (rdsos - bizonyftekaink arra vonatkozohig, hogy a Kaukdzus-i es Fekete-tenger melleki teriileteken valoban elterjedt a keleti keresztenyseg valamelyik formdja... ? F: Van bizonyitek boven. De vegyilk elo a legregebbieket. Eusebios tortenetiro, a IV. szazadban irt egyhaztortenete az Apostolok terito utjanak felsorolasa kozben megemlckc/.ik arrdl, hogy ,,Andras Apostol Szkitiaban is jart". A kesobbi egyhazi iratok aztan j6l megmagyarazzak es reszlelesen lefrjak munkassagat is cs annak helyet is pontosan megjelolik igy: „Andras Apostol tdrsaival vegig jarta a Fekete-tenger partvideket, megfordult az alanoknal, szarmataknal, a Kaukazus es Meotisz videken... es a Dnyeper menlen Kijevig jutott el." (Die lateinischen Bearbeitungen der Acta Andreaa et Matthiae apud anthropophagos. Hrsg. von F. Blatt, Giessen, 1930.) (firdekes itt megjegyezni, hogy ez a romai egyhazi apokrif iral mindazokat a „hun-f61e" nepeket, ahol Andras es tarsai jartak „Anthropophagos"... azaz „emberev6knek" nevezi... 6ppen ugy, miktSnt a jelenlegi francia tortenelem is beszel a Karpat-medencet 896-ban elfoglalo magyarokrol.) 185

Mar ebbol az adatbol is lathalo, hogy az „Apostoli keresztenyseg" (tehat Jdzus Aposlolainak misszios munkaja) es a Saul-pali zsido-alapu keresztenyseg kozott lenyeges kiilbnbseg allt fenn. Ugyanis Saul-Pal hilterito tevekenysege kbvetkezteben Kis-Azsiaban igen sok zsido-kereszteny cgyhazkozbsscg alakull, de a Partus Birodalombol kisugarzo „Apostoli keresztenyseg'"-gel szemben mindaddig nem jutotl ervenyre, mi'g a Partus Birodalom letezett. Csakis az i.sz. 3. szazadban jut ervenyre akkor, amidon Berozamad gyenge fia - Kamszar - atter a romai hitre, s vele egyiitt Ormenyorszag kiralya - Tiridat az arszak verii „Vilagosito Gergely" (257-331) hatasara felvette es Ormenyorszagban hivatalosftotta a romai-judai-keresztenyseget. Ez a kaukazusi es a Fekete-tenger parti hunoknak schogyscm tctszctt es talan ez is hozzajarult ahhoz, hogy hamarosan megszalljak a Karpat-medencet. A hunok legjobb vedelmezoi a partusok tiszta Jezus-hiten alapulo manichcus vallasnak - a r6mai-judai-kcrcsztcnyseggel szemben - mert Hieronimus egyhazatya (348^120) eppen ezert nevezi oket „eszak farkasainak" es tudosit a kaukazusi hunoknak Ormenyorszagba, Szfriaba, Kis-Azsiaba es Mezopotamiaba valo pusztito betoreserol. A hunok semmikeppen sem voltak hajlandok a romai-judai-kereszlenysegre atlerni es clhagyni a manichcus Jezus-hitiiket. Ezt bizonyftja az is, hogy megoltek Vilagosfto Gergely unokajal, aki meg akarta teriteni a romai hitre a masszagctaknak ncvezett hunok kiralyal - Sancsan-t (i.sz. 343-ban). Tudunk arrol is, hogy pi.: »Justinianus csaszar ketezer „kereszteny" kutrigur csaladot telepit lc Thrakiaban i.sz. 550-ben«. (Prokopios: De bello Golhico IV. 19. Ed. Haury II. 585-86.) A Kaukazus videki hunok nesztorianus kercsztcny voltarol is vannak hiteles bizonyflekaink, melyek arrol szolnak, hogy: „Arran piispoke Quardusat es papjai cgyhazkozsegeket szerveztek a Kaukazus-videki hunok es szabi'rok kozott es a szenliratokat hun nyelven es hun frassal lefrtak." (A Zacharias rhetor f. egyhaztortenet adata. Ahrens-Kriiger kiad. 254-255.) Talan ezzel kell osszefuggesbe hoznunk azt a tenyt, hogy 527 tajan, a szabi'rok ozvegy kiralyneja szovetkezik Justinianus csaszarral a perzsak ellen es leveri azt a kel masik hun fejedelmel, akik a perzsak szovetsegesei voltak. (Theophancs ad. C. de Boor, 218 old.) Kosmas Indiklopeustes 547-549 tajan irt hfres kereszteny topografiajan megrajzolja a nesztorianizmus kclct fele valo terjedescnek kepet es a baklriaiak, perzsak es hunok (ephtalitak) nepeit emlfti, mint akiknek foldjen kereszteny egyhazak vannak. (The Christian Topography of Cosmas Indiclopcustcs edited with geographical notes by E. O. Winstedt, Cambridge 1909. 119. old.) Mindazokrol a teruletekrol tehat, ahol a hunok, szabi'rok, onogurok, avarok es magyarok laktak Azsiaban, nemesak irodalmi forrasaink vannak a kereszteny egyhazak letezesenek bizonyftasara, hanem a regeszeli leletek is kcresztenyi eredetet mutatnak.
186

Minket most a Karpat-mcdcncebe telepiilt avarok vallasi allapota erdekel. Mint lattuk - ezek hagyatekaban a legujabb kutatasok - etnikai es miiveszeti sikon - kettos retegezodest mutatnak. Ezek kbziil az egyik, amelyet a preselt femmuvesseg jellemez - bizanci kereszteny hagyomanyokat tudosito motivumokat mutat, mig a masik nesztori vagy inkabb manichcus elemcket sugaroz. Barmelyik is legyen a mervado - jelen ismertetesiinknel arra hclyezziik a hangsulyt. hogy az avarok kereszteny mivoltat hirdessiik es lesepcrjuk r61uk a „muvelt nyugat" altal hirdetett giinyt, hogy „barbarok" voltak. De a „pogany" jelzovel sem illetheti senki oket, hisz a keleti keresztenyseg valamelyik agazatanak kovetoi voltak, s igy csak az nevezte es nevezi ma is 6ket „poganynak", akinel meg mindig ervenyben van a romai-judaikatolicizmus azon kozepkori torvenye, mely szerint mindenki pogany es eretnek, aki nem ezt a vallast kbveti. Az avar leletek kereszteny elemeit illetoleg ajanljuk az alabbi munkak tanulmanyozasal: A. Alloldi: Zur historischen Bcstimmung der Avarenfunde, Eurasia Septentionalis Antiquia9. 1934. 285-307. old. Laszlo Gyula: Adatok az avarkori muipar 6-kereszteny kapcsolataihoz. Bp., 1935.

SZENT FERENC NAPHIMNUSZA (Sohasem volt papnbvendek es felszentelt pap sem) Leghatalmasabb es edes jo Drunk Tied a dicsoseg, hdlank, szavunk, Feled tdrulkozik s Tied mind, mi el, a mellatlan ember is, inikor Rolad beszei Dicserlessel Uram mindent61, ki vagy, dicserjen tiindoklo bdtydnk is, a Nap, melybol vitdgossdgfeny es nappal fakad, Egyetleniink, kiben elrejtetted Magad, halalmas Or, 6 hinti aranyad! Dicserlessel Uram step Hold-nenenkert, csillagok Idgy sugardert egykent. Dicserlessel Uram, hugocskdnk a Sz.el pajkos erejeerl, ahogy lizi szeszely, de ki eltet, eleszl s ki kezed altal el. Dicserlessel Uram - teslverkenk a Viz tiszta, jo hiiseert, mely ajkunkon az iz. Dicserlessel Uram, bdtydnkert - a Tuz bus ejszakdt sfHelmet messze u'z, mily eros. viddm, halalmas es derus! 187

Dicsertessel Uram, testveriink a Fold anydnk is, ki tdpldl, ruhdz, betdlr, gyiimolcsot dd, herbal s virdgpaldstot dlt. Aldus is dicseret ertiik en Uram, holds aldzatial sziviink telve van. Dicsertessel Uram, azok dltal is, kikben megbocsdjtd szeretet lakozik, kik beken hordanak szenvedest es csapdst; leghatalmasabb Or, add nekik korondd! S dicsertessel Uram nenenkerl, a Haldll el nem keriilheli halando, rdtaldl. Jaj azokert, kik biinnel hulltak sirba; dldottak, kik utadjdrtdk Benned bizva, azoknak a Haldl tbbbe mdr sosem art.

IV. „A magyarok Jezus vallasanak kovetoi..."
„A magyarok Jezus vallasanak kovetoi..." allitjak a kozepkori zsido apologetikus frasok. ,.Kaldeatol Ister-Gamig" cimii konyvem 227. oldalan azt irom, hogy: „A Tudas Nepe - a Duna-medencebc kcriillek cs a Dcntumagyariak partus, szabir nepe - az egyetlen, mely megorzi az osvallas Jezussal megtisztult formajat. Ma - ezt a megtisztult format - az Uj-Jezus Vallasanak nevezem es allftom, hogy a „poganynak nevezett'" Honfoglalo Magyarsag ezt - a Mi Urunk Vallasat - kovette. Erre eddig csak a kereszleny cgyhazi iratokban talaltunk bizonyftekokat, mint pi. Luitbrandt cremonai piispok frasaban, aki Lombardiat megszallo magyarokkal valo egyevi allando erintkezese utan - 910-ben - fgy fr: „gens hungarorum videlicet Christiana"... azaz ,.a Magyar Nemzet nyilvanvaloan kereszteny". Torteneszeink valosziniileg a romai egyhazpolitikat kovettek akkor, midon ilyen allitasokat egyszeriien nem vettek figyelembe, vagy - legjobb esetben azt mondtak, hogy „valoszinuleg a poganysagukban megismertek a bizanci kercszlenyseget". Luitbrandt cremonai piispok 910-ben tett allitasat meger6sitik azok a kozepkori zsido vailasi iratok, melyek a Jezust koveto es magukat keresztenynek nevezo vallasformak ellen, azok kifigurazasara iiodtak. Ezek az irasok a gyiilolct tcrmekei es az cmberi inlelligencia legmagasabb fokan mutatkozd apologclika rendszcrcssegevel akarjak - a kereszteny es zsido vallasfilozofiakat kitiinoen ismero zsido rabbik - a jezusi doktrinakat beszennyezni es az Ur Jezus koveteset kicsufolni. A sok irat koziil azt emli'tem meg, amelyik minket legjobban erdckel. Ez pedig: Izsak ben Abraham TROKI, lengyelorszagi rabbinak, a kercsztcnyseg akkori — Roma altal elismcrt - legnagyobb ellensegenek : „CHIZZUK EMUNA" (A hitben valo megerosites) c. konyve. Ez a Troki Izsak 1533-ban sziiletett is meghalt 1594-ben. A megnevezett munkaja igen nagy feltiinest keltett. Romai kutforrasokbol eredo kozepkori cafolatokat nem talaltam, de protestans reszrol WAGNSEIL: „Tela Ignea Satanae" (Altdorf, 1681.) „gyalazatos es pokoli termcknek nevezi" Troki irasal es Wolff ennel is tovabb megy, mert egyszeruen ,.nagyon dbgveszes iratnak" aposztrofalja. (Bibliotheca Hebrea I. 641.) Troki Izsak ebbcn a munkaban azt bizonyitja, hogy: „a keresztenysegnek Isten elott nincsen semmi joga a letezesre, mert a profetak szerint megjovendolt 189

Messias megerkezesckor csak egy lorveny es csak egy vallas uralkodhat az egesz toldon, s ez pedig a zsido vallas leszen, s igy a zsido nemzet iildozoire az Isten hatalmas biintetese vdr". Ez az alapeszme vezeti minden indokolasdt, mely a dialektika iigyes mesterkedeseivel - celtudatosan 6s zsido vallasszemleletu logikaval - igyekszik a keresztenyseg tortcneti eredmenyeinek bizonyi'tekait megcafolni. Ebben a nagy cafolatban egyik argumenluma az, hogy a zsidosag sorsat hasonli'tja ossze a keresztenyckevel. Ahogyan Izraelt megbiintette az Ur a „balvanyimadas" miatt. ugyanez lesz a sorsa a katolikusoknak is, mert balvanyimadast iiznek. Ahogyan Izraeltol elvetetett - Isten buntetesekeppen a kiralysag - ugyanugy vetette el a goiog keresztenyeket is az Isten a szine elol, mert nekik sincsen mar kiralysaguk, hanem a torok csaszar alattvaldi lellck. ..Ugyanez a helyzct a Magyarokkal is, akik a NAZARI JEZUS VALLASAT KOVETTEK, de kiestek a meltosagukbol es ok is elvesztettek a kiralysagukat"... mondja Troki Izsak - felreerthetetlen emlekezesul a magyarok osi vallasara. Ugyanis Magyarorszagon - Troki frasa idejcben - immaron eppen 500 6ve a romai katolicizmus az allamvallas es a protestantizmus elleni „ellenreformacio" tetopontjan van. Miert veszi kiilon emlftesre Troki a magyarokat, akik mar 500 eve kalolikusok, mint Jezus Vallasanak kovetoit? Nyilvan azert, mert szerinte az 6-szovetsegi alapon alio romai es gorog keresztenyseg ncm volt „Jezus vallasa". Ez az egyetlen Troki konyveben, ami - a kcresztenyekre vonatkoztatva valoban fcdi az igazsagot. „Jezus Vallasa" az a Jezus-koveles volt, ainit a „poganynak" nevezett keresztenyek gyakoroltak az idoszamitasunk szerinti 50. evben tartott un. „apostoli zsinaton" rogzi'lclt hatarozat szerint. Itt ugyanis senki mas, mint PETER apostol jelentelle ki, hogy „NEM KOTELEZO A MOZESI TORVENYEK BETARTASA". Vagyis Jezus-Hit T6ra nelkiil. (Bovebb felvilagositast ad: ...Huber Lipot: Ujkori es modern zsidok Jezusrol es a keresztenysi^grol c. „nihil obstat" konyvenek 266. oldala. Kalocsa, 1933.) Igy szolgal bizonyi'tckul egy zsido apologetikus irat arra, hogy egyediil a I lonfoglalo Magyarsag orizte meg Jezus Urunk Vallasat. Kerem Nemzet-lestvereimet, hogy vedj^k meg Oseinket minden lebecsiilestol es karomlastol. Sohasem voitak poganyok 6k, hanem az Ur-Jezus igaz es szenvedesben gazdag kovetoi!

V. „A magyar hit etikaja"
A Magyar Hit - es az erre epiilo MAGYAR EGYHAZ - a Termeszet rendjenek tiszta cs egeszseges szemleleten nyugvo erkolcsot hirdet, lanft es gyakorol, melyet az Istennel kozvetlen kapcsolatban alio hivd lelkek josagara es jora torekvescrc alapi't. Ez az erkolcstan tehat nem szolgal vallasi erdeket, hanem a Tiszta Lelkiismeretet tartja az cmberi indi'tekok es megnyilatkozasok forrasanak, es ennek az Istentdl iranyitott Tiszta Lelkiismeretnek a szavat hiszi „Isten Szavanak" es „Isten Akaratanak". Az Istennel kapcsolatban alio hivo lelkiismeret-tudatanak kifejlodesehez es megerosodesehez azonban a Magyar Egyhaz azt a tanitasat fiizi, mely szerint az egyent a termeszet rendje szerint teremtett sziiletesi es szarmazasi kapcsolataihoz kotelezi. Ugyanis az Isteni Gondviseles szerint minden embemek meg vannak az 6t nemzo es a vilagra hivo es tev6 SZULEI. Tehat mindenki beletartozik abba a csal^dba, amelyben szuletett. A Mindenhato rendelkezese szerint valo az, hogy a csaladok nemzetsegeket es nemzeteket alkotnak, melyeknek meg vannak a sajatossagaik. Tarsadalmi rend, szokasok, nyelv, hagyomdnyok, vilagnezet, cletszemlelet es az Istennel valo kapcsolat formaja is azon ncmzetseg fze szerint mutatkozik meg az egyenben, amelyikbe tartozik. Miutan pedig a Magyar Egyhaz es benne a Magyar Hitii-Magyar Vallas celja: visszavezetni az embert az eredetenek tisztasagahoz, s ezaltal az emberi iintudatot a Mindenhato tisztasaganak tudatara emelni, onmagatol adodik az etikai alap, mely az ember fizikai (testi) es lelki (szellemi) eredetforrasahoz vezeto, egyenes es becsiiletes eletiit lejarasat van hivatva biztosftani. 1. A testi eredetforras tisztasaga a sziilok es osok szeretete es tisztelete. Ugyanis senki sem lephet at az elodein anelkul, hogy onmagat meg ne semmisitse. A Mindenhato rendelkezese a csaladi, torzsi, nemzeti folyamatossag, melyet - mint fizikai egyseget, ugy kell betartani az egymast szereto es egybetartozo Lelkek Kozossegenek, mikeppcn a fatorzsek tartjak egybe az agakal es mindegyik el az osi gyoker Istenadta aldott eletnedvevel. A Termeszetben csak egy - mindenrc ervenyes - T6rv6ny van. A csalad, a Nemzetsdg eppen olyan „nagyfa", mint egy hatalmas tiilgy. De mfg a noveny „egyseget" a Mindcnhat6 osszeteremtette, addig az emberi Nemzetsegeket az Isteni Szikraval rendelkezo es szabad akarattal megajandekozott „egyen" - az Isten-fia - szellemi es lclkiismereti erejere bizta. Tehat a Nemzet-csaladok csak ugy lesznek az eros es 191

190

vihari iillo tolgyfak masai, ha a Nemzetseget az isteni ontudattal rendelkezo nemzettagok tartjak egybe egy „istenes" - tehat erkolcsbs - es az egymast szereto lelkek isteni szellemisegen alapozott olyan eletben, amelyikben a Nemzetcsalad magahoz tartozonak vallja - mint csahldfot - a Mindenhato Egy Igaz Istent. Igy valik a Magyar Vallas a Nemzetcsalad osszetartqjava, lenyegeve es fgy biztosi'tja az Islen megismereset cs liszteletet a Termeszet Rendje szcrint, hiszen a sziilok es osok mogott tatja mindig az „eredetenek edesatyjat" - az Egy Igaz Istent. Ugyanis a Termeszetben senki es semmi nines egyediil. Minden teremtmeny tartozik valahova es mindennek van eredete, amihez kbvesedett, gyokerezett, vagy amibdl szarmazott. A Termeszet Torvenye szerint valo tehat a Nemzetcsaladi clet. 2. Szeliemi eredetforrasunk Maga a Mindenhato. A Magyar Hit ide akarja visszavezetni az egesz Nemzetcsaladot es valosagos - Isteni ontudatu - tarlalmat adni fgy az egyeneknek is es a kozossegnek is. Ebben az igyekezelbcn osszhangot akarunk leremteni az egycnck altal formalt kozossegek es a Vilagcgyetem kozott. Ezt csak ugy erhctjiik el, ha tokeletesftcni ludjuk az egyenek sajatos ertekeit. Ha kinek-kinek adottsaga szerinti kepesseget valosagos „tudassa" tudjuk fejieszleni. E tudasra valo torckvesben azonban mindig az abszoliit lelkiismeret parancsolta tisztasag, josag es jora valo torekves az inditek - a Termeszet Torvenye szerinti jogos onvedelem es elniakaras elismeresevel. Az egyen kimuveleset azert tartjuk Iegfontosabbnak, mert a szeliemi sikon valo iitkozesek, ellentetek es meg nem ertesek akkor allanak elo, ha az egyenek ertekfej lodeseben es a tokeletessegre valo tfirekves munkajaban tores, szakadas all be. Vagyis, az egyen ncm tudta elcrni azt a szeliemi szintet, ami kepessege szerint neki, a Mindenhato altal elokeszittetett. Eppen azert, hogy az egyen megertse az elet legmelycbb crtelmet, es szellemisegeben a Mindenhato szintjere emelkedhessen - segiteni akarunk annak meghalarozasaban, hogy a Naptiszta abszoliit lclkiismeret szerint, mikeppen erheti el az egyen az Islenfiui onludatat - mely a mcgelegedes es a boklogsag ebben a loldi eletben. * * * Tehat azt tessziik vallasi szervezetunkben, amit minden pozitiv erkolcsu vallas tesz az egyennek Istenhez valo vezetescben. Mert mi is a „vallas" feladata...? Ezt legjobban megmutatja nekiink a vallas latin neve: „re-ligion". Ebben „re" = vissza, „ligion" - a „ligere" = vezetni - igebol jon. „Re-ligion"... tehat annyit jcicnt, mint: visszavezetes... es ezzel van meghatarozva a „vallas" feladata, mely es/.erinl: visszavezetni az embert az eredetenek tisztasagahoz, vagyis a Teremto Mindenhatohoz. 192

Az embernek azonban kettos eredete van. Testi (fizikai) cs lelki (szeliemi). A vallasnak tehat ket uton kell visszavezetnie az embert az oseredetehez. * * * A „fizikai" visszateres utjan: minden nemzet a sajat hagyomanyainak es osisegenek tiszteleten at jut a testi eletet ado „TEREMTO EDESATYAHOZ, A MINDENHATO EGY IGAZ ISTENHEZ". A „lelki-szellemi" visszateres utjat a vallasnak kell az erkolcstanaval kikovezni. Eppen ezert rogzi'tjuk le a MAGYAR HIT okmanyaiban MAGYAR VALLASUNK ERKOLCSTANAT, hogy Teremtonk Tiszta Oseredetehez valo kozos es egyiittes visszateresiink litjat megmutassuk. Miutan ezek az utak minden faj es nemzetseg altal kovethetok, felmerill a kerdes, hogy miert kell a ..MAGYAR EGYHAZ" kereten belul es szervezetenek segitsegevel visszavezetni a hivoket a FIZIKAI es SZELLEMI EREDETUNK TISZTA FORRASAHOZ - tovabba az is, hogy miert kell v e zetni" - es miert nem teheti meg mindenki ezt onalloan...? * * * Az elobbiekben megmagyaraztuk az egyenek a csaladhoz es a Nemzethez valo - clszakflhatatlan es fcloldhatatlan - odatartozasat. Akarja - nem akarja - egy csaladbol es valamelyik nemzetbol tetetett erre a vilagra. Szilleit, oseit elhagyhatja, de oket megtagadni nem tudja meg akkor sem, ha politikailag mas allampolgarsagot vesz fel. (Eppen ez a szarmazasi odatartozas van torvenyesftve sok mai allam alkotmanyaban, ahol is a bcvandorlokat szuletesi helyiik szerinti nemzclbc tartozonak soroljak.) A pozitiv alapii es nem politikai erdekeket szolgalo vallasnak tehat kotelezni kell a hiv6t sajat szarmazasi hagyomanyainak tiszteletben tartasara, hiszen - mint mondottuk - szulein. csaladjan es osein kereszttil jut el az 6 fajat, nemzetet teremto Isten tisztasaganak forrasahoz. A termeszet torvenyeinek tiszleletere alapitott tiszta es pozitiv vallas minden nemzettol megkoveteli a fizikai eredet tisztasagahoz vezeto, sajat nemzeti hagyomanyainak vallasos kegyelettel valo apolasat. A szeliemi Isteni eredet tisztasagahoz vezeto pozitiv erkolcsi alapii vallas tehat nem koveteli egyetlen nemzettol sem azt, hogy dobja el, felejtse el sajat nemzeti hagyomanyait es a vallas altal kivalasztott masik, idegen nep hagyomanyail tisztelje. mert az a Nep, amelyik saj&t oseit nem tiszteli sem fizikai, sem Ielki-szellcmi uton, Istent meg nem ismeri. Ha egy magat „vallasnak" nevezo ideologikus szervezet az Istent kereso hivotol ilyet kOvetel, bizony nem pozitiv erkolcsi alapii vallas az, hanem politikai erdekii ideologia, mely a felrevezetett hinni akarok feletti szeliemi egyeduralomra torekszik. Miutiin a mai judai-kereszteny egyhazak mindegyike mellozi a nemzeti hagyomanyokat es minden nemzetet a kivalasztott „judai" nemzetseg hagyoma193

nyainak vallasos kegyelettcl valo apolasara kotelez - a poziti'v es tiszta crkolcsii, valodi vallas visszaallitasat es a MAGYAR NEMZETI HAGYOMANYOKON AT A TISZTA ISTENl EREDETHEZ VALO VISSZAVEZETES ES A TESTl EREDETFORRASUNK TISZTAZASAHOZ VALO EUUTASUNK UTJAT ES LEHETOSEGET mutatja meg a MAGYAR EGYHAZ es benne a poziti'v es tiszta erkblcsi alapii MAGYAR HIT. Ezt a visszajutast, az osok es nemzeti hagyomanyok tiszteletevel es a felemelkedelt szellemiseg Istenhez valo julasaval megteheti mindenki onalloan is. De - akik egyiilt imadkoznak - azok egyiitt is maradnak, es a Nagy Magyar Csalad az egymast szereto Lelkek Kozossege is. Igy megmaradasunk els6rendu 6rdeke az osszetartozas tudata, egymas szeretete es egymas segitese. Egy test, egy ve> 6s egynyelvii Nemzetseg vagyunk, melyet a MAGYAR LELKISEG ontudata ural. Nagyobb az eronk, szebb es boldogabb az eletiink, ha egymast megbecsiilve - egyiitt megyiink ercdetiink tisztasagahoz es szellemi ontudatunknak a Mindenhaldhoz valo felemelcseben is segitiink egymasnak. De tudnunk kell azt is, hogy a zsido-kereszteny egyhazak azert kovetelik - minden nemzettol - a zsiddsagnak „Isten kivalaszlott nepekent" valo felmagasztalasdt, es azert nevezik „szenlfrasnak" a zsido hagyomanyokat, men Jezus Urunkat, a testet oltott „Istenfiut" hazug mddon, zsido szarmazasLinak hirdetik es tanftjak MA is. Most annak a bizonyftasa, hogy az Isten-Fia, Jezus Kiralyunk, Partus Hercegi Verrel oltott testet, az egyenlo elbiralas szerint azt kovetelne, hogy: 1. a mahgar-partus-hun-szabir-magyar legyen a „felmagasztalt" nep es 2. e nep hagyomanykincse legyen a „szentiras". A „Magyar-Hit" csak azt akarja, hogy a nagy Magyar Nemzet Csaladban hirdettessek igy az Igazsag. A tobbi ncpek akaratat mi nern befolyasolhatjuk es nem is akarjuk befolyasolni, mert a Magyar Testveri osszetartozas fundamentuma es os-oka a veriinkkel testet oltott Jezus Urunk. 6 a mi „Udv6zitcink" es altala jutunk el a Mindenhatd Urunk-Isteniinkhoz, hiszen igy mondta nekiink: „Az Atya szereti a Fiiit, es az o kezebe adott mindent." (Jan. 3. 35.) Ezt szolgalja a MAGYAR HIT es ezert sziikseges a Magyar Egyhaz. De a Magyar Egyhazban valo tomorialesl megkoveteli egy olyan adoltsagunk es nepi sajatossagunk is, amivel egyetlen mas nep sent rendelkezik. Ez pedig az a valosag, hogy az Isten-Fia, Jezusban a Man-Gar Nep tcstevel lett emberre es fgy az Atya-Isten ezt a nepet a flzikai (testi) eredetforras tisztasagahoz valo tartozasaban megerositette es kijcloltc. Teljes erovel 6s a ..tudas" biztonsagaval kell hirdetniink azt, hogy Jezus Urunknak az Edesanyja - ADIABANI MARIA - partus-kiralyi hercegnd volt, akit Isteniink iidvterve valasztotl ki arra, hogy a foldre szallt „Vilag Vilaganak" foldi edesanyja legyen. 194

Szellemi sfkon, tehat Jezus Urunk a TESTTE LETT ISTEN-LELEK, emberkent pedig partus kiralyi testben elo, pdrtus-hercegkent lett foldi utjara rendelve. De azt is koztudatba kell vinni, hogy az un. Arpad-hazi kiralyaink osanyja EMESE - szinten a Jezusi-ADIABANI-dinasztia szulottje, sarja es a hunpartus-avar-magyar nevek azonos nepetjelentenek. Ez a Mah-Gar Nepet arra kotelezi, hogy az Isten Fiat ne csak a szellemi-lelki eredet tisztasagahoz valo visszateresben higgye „Utnak, Igazsagnak es Eletnek" (mint mindegyik mas nemzetseg is teheti), hanem a Tiszta TESTI ISTENl Eredet ontudatanak megvilagosodasaban es hiteben is Jezus Urunkat tudja vertestverenek, csaladjanak, hagyomanyanak es ezzel a kijelolessel, az emberre lett Lstenfiahoz valo testi odatartozassal „Istenfiusagi ontudattal vegye at a Magyar Nemzet a Mindenhatosag Szellemi eredetforrasanak tisztasagahoz valo VEZETES feladatat". A Magyar Nemzelnck tehat folytatnia kell azt a munkat, amit az Ur Jezus megkezdett. Sziikseg van tehat a MAGYAR EGYHAZRA, mert ez az Ur Jezus Szellemenek visszaterese, megerosodve es Feltamadva ugyanabban a testben, mint amit O erdemesitett emberre valo leveseben, es Ember-Fiakent tortent letezeseben. Eppen ezert: A MAGYAR HIT TORVENYE - az URI HAGYATEK.

195

II. I S T E N H E Z V E Z E T O T O R V E N Y U N K „ H E T P I L L E R E " I. SZERESD AZ ISTENT, IMADKOZZAL!

VI. Hitvallas
avagy a MAGYAR HIT harmas fundamentuma
A „fenybe-allas" es a „fenyben-eles" az Egi-Feny Torvenye szerint valo. Ezt hatarozza meg es szabalyozza eletiink folyaman a Termeszethez igazodo kozmikus Nap-kalendarium. A hozza valo illcszkcdesiink pedig a kozmikus-ut, amelyen Islcnhez erkeziink. A MAGYAR-HIT Magyar Vallasa segfteni akar ebben az Istenhez valo kozeledesben. Ennek erdekeben meghatarozzuk vallasunk alapteteleU, melyek segftsegevel egyetertesben es egyuttelcssel kozosen vegzett imadsaggal ki'vanunk reszt vcnni az altalunk fgy vallott Isleniink tiszteleteben: Magyar vallasunk alapjait a kovetkezokeppen hatarozzuk meg: I. Szentharomsagunk... mint „T6rveny" II. Istenhez vezeto Torvenyiink „het" pillere III. Hagyomanytanunk.

Isten, a mi szereto Edesatyank, aki mindent adott nekunk es semmit sem ker erte. Ingyen kaptunk mindent - kegyelembol. Fiat is elkiildte hozzank, hogy konnyebbftse az elctiinket es a Hozzajutasunk utjat megmutassa. Ha imadkozol - kapcsolatot teremtesz Istennel es igy azonosul, eggye valik onmagad - atya es fiii fogalma. Hiszed es tudod, hogy a FIU EGY AZ ATYAVAL. Feltbgod a MAGYAROKISTENE FOGALMAT, a vereddel einberre lett Istenfianak es a Josagos Mcnnyei Atyanak orok egybetartozasat es imiidkozasodban majd erzed, hogy TE IS EGY VAGY VELUK, hiszen Te is Isten Gyermeke vagy, amikor szellemi ontudatod Hozzajuk felcmelkedik. De a mi Szentharomsagunkban az „ANYA-Isten" is benne van. 0 a mi Boldogasszonyunk, aki embertestet oltott - TeremtS Urunk-Isteniink iidvterve szerint - a MI vcriinkkel, hogy foldi Edesanyja legyen az Isten-Fianak. Hitiink iinncpnapjai a foldre-szallt Isten-Anya es Szent-Fia foldi tortenetehez kapcsolodnak es egyben nemzeti hagyomanyainkat is kepezik. Hozzajuk imadkozunk kulonos szeretettel minden nap es Hitunk unnepein. Szenteld meg hdt a Hozzajuk vezet6 uton a Nemzeti hagyomanyaid Unnepeit es tartsd meg szellemiscgcdben a lelki fclemelkedes Istenes Unnepnapjait! II. SZERESD, APOLD, TISZTELD ES BECSULD SZULEIDET, TESTVEREIDET, HITVESEDET, CSALADODAT, OSEIDET, NEMZETEDET ES HAGYOMANYAIDAT! Beloliik teremtettel es ok kepezik reszedre az Egymast Szereto Lelkek K6zosseget. Az elet egyediil nehez, de a Szereto Lelkek Kozossegeben boldogsagot, segitseget es oromot lelsz. Istenaldas csak ott van, ahol a testver, csalad es Nemzetseg egymas szeretetevel, egymas tamogatasaval es a testvernck okozott orom teljesftesebcn eli le eletet. Oszd meg tieiddel mindenedet es el ne feledkezz soha az osok dicsereterol es emlekuk megtartasar61. A „csalad" a foldon 616 „SZENTSEG" es a foldi boldogsag forrasa. UI. SZERESD, APOLD, TISZTELD ES ISMERD MEG ONMAGADAT! Fedezd fel kepessegeidet, amit Istentol kaptal. Miiveld ki magadat e kapott erlekck szerint, mert akkor szolgalod a Mindenhatot, ha a Neked adott lelki, szellemi es testi kivalosagaidat gyarapftod, tokdletesi'ted azert. hogy az ertekeid szerint megszerzett TUDASSAL hirdesd az 6 Valdsagat. El ne hagyd Magadat! Ne legy a nemt5rodomseg betege, mert tested, lelked gondozasra szorul. Lelki tisztasagodat orizd a mindennapos lelkiismeretvizsgalattal es az fgy megtartott tiszta Lelkedet tartsd meg apolt es gondozott 197

I. SZENTHAROMSAGUNK TORVENYE
Ugy hissziik, hogy a lemerhetetlen, abrazolhatatlan, de oroktol fogva letezo ISTEN (I'Z-TEN) Szentlelke az ATYA-ANYA-FIU kozmikus Szenlharomsagaban, annak EGYSEGEBEN nyilatkozott meg. Ennek kovctkezteben az ATYA-ANYA-FIU Szentharomsaga a Szentlelek tulajdonosa. A Szentlelek ereje es aldasa hozzad e Szenlharomsagbol jon attol, akitol kered. E Szentharomsag adja a „TORVENYT", hogy minden ugy legyen: „ MIKEPPEN A MENNYBEN -UGY A FOLDON IS!" Ez a .TORVENY" pedig csak ugy lesz ervenyes a FOLDON, ha az Egi Szentharomsag PARJAKENT a Foldon is megjelenik es Szentsegge valik az ATYA-ANYA-FIU harmassaganak cgysege, ami a CSALAD. Torvenyiink tehat a Csalad alapftasat, vedelmet es egyuttmaradasat koveteli itt a Foldon, hogy altala megvalosuljon es megszentelodjon a KETSZERIHARMASAG. Az „EGI-HARMASSAG" fgy valik a „FOLDI-HARMASSAGGAL" a boldogsag forrasava es lesz az EGI Szentseg dltal aldotl es megszentclt a loldi Csaldd.

196

testben, hiszen tested a Lelkcd temploma. A tiszta es fennkolt Lelek tiszta, apolt es gondozolt testet kovetel, hiszen ezert mondja fgy a vilag osszes nepeinek kozmondasa: „ep testben - ep Lelek lakozik". Tehat „tcsti" es „lelki" gyakorlalokat kell vegezned. A testgyakorlas es szabad levegon valo tomamunka okvetlenul szukseges mindenki reszere. Ez Tested apolasa, karbantartasa, er6sit6se. De ugyanezt kell tenned a lelkiallapoloddal is. A Magyar Egyhazban a Lelkigyakorlat egyenlo a „LELKIISMERET VIZSGALATTAL". Mi a LELKIISMERETET azon „isteni szozatnak" liissziik, mely orok ertekii, orokkon orokke elo es soha el nem avulo 6s Istentol eredo TAN IT AS is, 6s aki erre hallgat, biinos sohascin lesz. Apold lehat lelkiismeretcdcl. Tarts vizsgalatot 6s ha megszokod, hogy lelkiismereled szavara hallgatsz, jo leszel. Napjaidat oromben es megelegedettsegben toltod. Ez az allapot a tiszta lelkiismeret boldogsaga. Tiszta lelkiismeret nelkiil nines lelki egyensuly. Lelki egyensuly nelkiil pedig nincsen boldogsag. Legy sajat magad vezetoje es tanitoja, mert VEZETOD: az „esz" 6s TANITOD: az „ertelem". Elj tehat esszeriien. Az elme ereje: a „Tudas", mert a Tudas maga a „feny", mely orok lampaskent eg benned. A „Fenytelen tudatlanok" sajat maguk elpusztfl6i. Tehat szeresd, apold, gondozd fgy Testcdet-Lelkcdet es boldog leszel ezen a foldon! IV. NE OLJ...! Nc olj se fegyverrel. se szoval, se masnak artalmas csclekedettel. Nines jogod arra, hogy valakit megolj, fclaldozz a Te jobb eletedert. Viszont senkinek sines joga arra, hogy Teged oljon meg, s ha cllened iranyulna ez az akarat, ha valaki Teged akar megolni - Istcni Jogod az ONVEDELEM, hiszen minden teremtmeny vedekezik a letct megsziinlelni akaro halal ellen. Amikent a fizikai fegyverek es 616 szerszamok nem a tieid. ugy a „szellemi fegyvereiddel" se vidd veghez masnak elpusztitasat. De ha a szellemi fegyverckkel tamadnak Tdged - ugyancsak kotelesseged az onvedelem. Az „eletet" az Isten adta es 6 rendeli annak befejeztiset is. Nines jogod tehat ahhoz, hogy valakinek elvedd az eletet. V. NE LOPJ...! Az Isten annyi szepet es jot leremtett koriilotted - a Te rendelkczesedre, hogy kepessegcid segftsegevel mindent megszerezhetsz, amire sziikseged van. Minel nagyobb a tudasod es szellemed, annal tobb gyonyoriiseg all rendelkezesedre az Isten ajandekaibol. Sziiksegtelen (chat, hogy anyagi javakkal a lopas utjan gazdagi'tsd magadat, mert az ilyenen ugy sines Istendldds. Minden Igazsag 198

ViMgossagra keriil - fgy a Te hamissagodat is felfedi az Igazsag. Felesleges lclkedet terhelni olyan dolog eltulajdoni'tasaval, ami nem a tied. De ncmesak penzt, anyagol lehct lopni, hanem gondolatot, eszmet, hitet es szcrelmet is. Itt is tartsd be tehat lelkiismereted szent parancsal fgy: NE LOPJ...! VI. LEGY HUSEGES...! mindenhez, aminek hiiseget fogadtal Mindenhez, amibol eredtel. Csaladodhoz, Nemzetedhez, Istenedhez. Szavad legyen olyan, mint a lelkiismereted, „isteni szdzata", mindig igaz. Legy hu mindhalalig! Hiisegedben osztozik a HIT-VES-ed, aki HITED reszese, aki eletednek a FELE - hisz ugy hivod: „FELE-SEG". 6 Neked igy mondja: „URAM". Eppen ugy, mint az Istennek es ebben a szoban benne kell foglaltatnia az asszonyi hiisegnek. 6si szent hagyomanyokbol erednek ezek az elnevezesek, be kell tartani az allaluk rendelt es parancsoll HUSEG valtozhatatlan torvenyeit. De vigyazzatok arra, hogy a HUSEGET csak az 1GAZI, TISZTA es Istenfiusaghoz melto dolgokhoz kossetek, mert aki a Hamissaghoz marad hii, nem szabadlelkii. hanem szolgalelku az, aki lelkiismeretenek „isteni szozatat" nem hallgatja meg. VII. SEGITS - AHOL TUDSZ! Jot tenni, masnak segfteni. adni annak, aki ker, mind olyan cselekedetek, melyek a Lelkiismeret szava szerint valok. Aki a Lelkiismeretere hallgat, az segi't is es tudja, hogyan es mikor. De jo - ha kotclessegunk koze iktatjuk masok segiteset. Ez a segftes azonban elsosorban a Nemzettestverek es a Nemzet iranyaban kotelezo, hiszen az apa is eloszfir a sajat gyerekeit latja el, aztan gondol a szomszedaira. Segiteni sokfelekeppen lehet. A „Gazdagok" elsorendii kotelessege a segftes... es itt nemesak az „anyagi javakban valo" gazdagsagot ertjiik, mert sokszor egy „lelekben gazdag", jo szandeku bolcsnek az iranyfto segftsege tobbet 6r az aranynal. A Lelkek megsegitese a legfontosabb, mert a Lelekero Tisztasaga uralja az anyagot. Mindenki segi'tsen azzal, amijc van. Adj tehat oda, ahpl sziikseget latsz, s majd Te is kapsz a Te sziiksegedben! * * *

199

Ennyiben hirdetjuk a MAGYAR EGYHAZ MAGYAR HITENEK ERKOLCSTANAT: Mikor most elolvastad - tarts mindjart Lelkiismeret-vizsgdlatot. Hisszfik, hogy Lelkiismereted Szava Hozzank vezet, hogy egyutt imadkozzunk... es az Egymast Szereto Lelkek Kbzossegeben - Egyutt is maradjunk. * * *

A „PA" HAGYOMANY A „PA" HAGYOMANY-ban van tudatosftva az „Istenfiak" pasztori munka vdgzesenek fcladata ligy, - mikeppen a Mah-Gar verrel embcrre lelt Jezus Urunk is es Peter Apostol is tette. Az 6 kovetoik mindnyajan ebben a ,,pasztorkodasban" talaltak bckesseget. bromot es boldogsagot. Ez a „PA-HAGYOMANY" a Magyar Nep Istentol rendelt es az Ur Jezussal megerositett igehirdetesi kbtelessegek tudatositasa. Hiszen neviinkben is ezt a kotelezettseget hordjuk fgy: MAH-GAR (ahol „MAH" = TUDOS PAP. magus latinul, es „GAR" = NEMZETSEG). MAH-GAR tehat PAPI NEMZETSEG - TUDAS NEPE. (Osi fdldunk neve az osi nyelven: KU-MAH-GAR-RI-ES-MAD, vagyis „a hatalmas, nagy nemzetseg foldje", ahol - az ekiratok szerint - ott elt a MAH-GAR = papi nemzetseg, tudas nepe es a HUN-GAR = a kenyeret add, foldmiives nemzetseg. (A mai magyarsagban egyesiilve el e kettd.) „TE-HAGYOMANY" ISMERETE Mas szdval - annak magyarazata, hogy mikeppen es hogyan rendelte az Ur a Mah-Gar Nepiinket a Tudas „mcgkeresesere, megtartasara es hirdetesere." A regi nepek lortcnete, tarsadalmuk es s/.ellemvilaguk tartalma mind sajatos nepi - tchat egyeni - tulajdonsagokat mutat. Minden ndpnel mas es mas formaban lortenik a vilag felfedezese. Mas a vilag teremtesenek elkep/.elese es mas formaja van a nepek Istcnhez vald kozeledesenek is. Mondhatjuk azt, hogy „neinzetkdziseget" az dkori nepek vilagaban nem talalunk es cz a fogalom ismeretlen naluk. A „nemzetkozisegnek" eppen az cllenkezojet fedezhetjuk fel. mert minden dkori nep „istcntudata" olyan „gondviselest" ismer, amelyik csak az ove. Ez nem onzes cs nem egoizmus, hancm a termeszet-tdrvdny alkalmazasiinak es clismeresenck kerlelhetetlen logikaja, amelynek crtelmeben a Nep, Tarsadalom - mint NEMZETCSALAD - mindent elkdvet fennmaradasa erdekeben es letezeset a sajat jovenddjenek biztositasa erdekehez formalja. Annak a valtoztathatatlan Isteni Akaratnak a kovetkezmenye ez, mely Nemzetcket, Fajokal teremtett es azokon beliil kialaki'tani engedte a nemzeti es nepi szokasokat, felfogasl, gondolkodasmddot es nepi egyeniseget. Mai vilagunk egyszeruen csak ..mitoldgianak" nevezi az dkori nepek ezen sajatossagat es ezeknek a regi szemlelcteknek „lekicsinylese" ellenere is ezek a „mholdgiak" kepezik a mai istenszcmleletek alapjat meg akkor is, ha azt „hivatalosan" el sem ismerjiik. A mi Magyar Vilagunk dsisegenek erdekessege az, hogy az a ..szemlelet", vagy sajatos nepi tulajdonsagunk, amellyel elddeink az dkori tarsadalmukat kialakitottak, kepezi alapjat az eletteriikben eld mas nepek tarsadalmi felfogasanak es „mitoldgiajanak". 201

III. HAGYOMANYTANUNK
Hagyomany kifejczes alatt a Magyar Osisegenek szellemi tartalmat ertjiik. Ez nekiink az Egyistenhivd es Isten-Fiat ismerd - legalabb 5-6000 evvel irasban rogzitett MAH-GAR dsvallas hitvilaganak tanitasa, ami hozzank az „agyagtablak" uzenetevel erkezett, es amit a Magyar Nep lelkiileteben eld mondak, regek, nepszokasok 6s szajhagyomanyok megerdsitenek. Ebben a Iegfontosabb es ma mindcn ujja elcdett es a MAGYAR HITBEN megvilagosodott Nemzettestverre kotelezd gyakorlati erejii az a hitvilagi tartalom, amelyik a „Papkiraly" kotelesseget eldirta. Ez a „papkiralyi" kotelesseg azonban mindenkire vonatkozott, mert mindenkinek ezzel a „papkiralyi feleldsseggel" kellett feladatat teljcsfteni. A papkiralyi kotelesseg neve osi nyelviinkdn:

PA-TE-SI
Ebbe az egy sz6ba suritettek bele - az ekirassal ird - sumfrnak nevezett, MahGar dseink azt a harom fogalmat, amit annak a foldi halanddnak a feladataul hittek, aki szellemi es lelki vilaguk bizalmasa. gondjaik viseloje es az ISTEN igazsaganak hirdetdje volt. PA-... fogalma a mai „pasztor"-t jelcnti. A gondoskoddt, a nyajat terelot es a ra-vigyazot. TE-... azonos az osi „temen" (tomeny) szavunk ertelmevel. mely a jo erosre dongolt fundamentum maga. SI-... fogalomjegye az „egi hatalomtol nyert Iathatatlan fejek". Amikor a romai papa „apostoli koronat" adomanyozolt egy uralkodonak - ennek a ,.SI" fogalomnak egyhazpolitikava valtoztatott hasonlosagat gyakorolta. De a kulonbseg oriasi. „SI" - az egi ajandek, a TUDAS MAGA. a „gloria", mely megkoronazza a tudds tejet, s fgy ragyog az korona nelkul is. Viszont az „apostoli kiralyok" gyarldsaga meg arany koronaval ekcsftve sem szolgalt az Islen aldasara.

200

Ugyanis a mi osi szellemvilagunkbol - mint kristalytiszta forrasvizbdl meritettdk a maguk altal formalt valtozatok alapjait. A mi oseink tudaskincse szolgalt „kovaszul" a mas ..istenszemleletek" kialakftasahoz, amelyek szinten magukon viseltek - az atformalt, megvaltozott osi alaptudas kincsunk felfedezheto fenye mellett - az elsajatitast vegzo nepek sajatos tulajdonsagait is. Igy lesz a mi istenszemleletiink osi Isten-Fia - „En Lelck" (En-Lil), a babiloniaknal Marduk, aki mar ncm „mah-gar", hancm „bab-il-ani". Mardukbol fejlcszlik ki azlan a judaiak Jchovajukat, aki szinten csak a judai nemzelcsalade. Teves az a felfogas, hogy ezek a megvaltoztatott „isten-fiu" alakok valoban „istenek". Nem azok, hanem a nemzet fennmaradasanak biztositekai, az istenitett nemzetiesseg megszemelyesitett hatalmassagai. A nepi sajatossagok es tulajdonsagok olyan nagymervii tudatositasai ezek. amelyikben a nemzettudat sajat magat az Isten egi tronjara helyezi. Vagyis: AZ ISTENSZOLGALAT AZONOS A NEMZETSZOLGALATTAL es Nemzetszolgalat nelkiil NINCS ISTENDICSERET. Ez minden nepnel a TE-HAGYOMANY, mclyet ismetlem a mi - sumfrnak nevezett - Mah-Gar oseinktol vettek at es atformaltak a sajat nemzetuk erdek6hcz. De miert kellett nekik atformalni...? Miert nem tarlottak meg tigy - eredetben - amikenl a Mah-Gar oseinknel ez meg volt? Nos ezzel a kerdessel erkeztiink el a Mah-Gar nep Isteni hivatasahoz es erre a nagy feladatra torteno „elhivasanak" megismeresehez. A „kovaszl" eltulajdonfto nepek ma is olvashalo mitologikus frasai beszelnek ,,isteni kinyilatkozlatasokrol". Ezeket az „istenlatasokat" azonban olyan regi idore teszik, amikor ok maguk meg nem leteztek. A logika tehat azt mondja, hogy ezek az „isteni kinyilatkoztatasok" annal a nepnel tortentek meg, amclyik tudaskincset „kovaszul" hasznaltak a tobbi nepek, sajat nemzeti letiik elteto - legtobbszor „kovasztalan" - eledelenek elkeszitesehez. Es igy is volt, hiszen a mi oseink magukat MAH-GAR-nak neveztek, ami a mi mai nyelvunkon annyit jclent: TUDAS NEPE. Az a Nagy Nep, melynek okosai tudasuk es felemelkedelt szellemisegiik litjan ugy lattak meg az Istent, ahogyan azt a TEREMTO nekik sugallta. Ebben az „istenlatasban" a Tudas N6penek Nyelve valoban az Isten Igeje, hiszen nines mas nyelve a vilagnak, amelyik egyetlen szoval ki tudna fejezni az Isten fogalmat, letezeset, eredet6t es ennek az Isteni Letezesnek emberi aggyal felfoghato titokzatossagat - igy: IZ-TEN. Ugyanis ebben a szdban: IZ - „Isten-lelke", amelyik mindeniitt ott van. Az emberben, gyumolesben. faban, allatban, hiszen mindegyik „mas izu". Es ez a mah-gar „IZ" nem azonos sem a nemet „Geschmaek", sem az angol „t a s t e" fogalommal, mert a mienk IZ... azaz az Isten-Ielke, mely oroktol fogva VAN es csak a mi nyelvtinkon ertheto, mar sok ezer eve valtoztathatatlanul ^s valtozatlanul. Es ennek az IZ-nek tartozeka a TEN - a nagy csend, az osallapot nyugalma. A tudaskincsiinkct eltulajdonft6 es megmasfto judaiak fgy frjdk mitologiajukban: „Isten lelke lebegctt a vizek felett." (I. Mozes 1, 2.) Ilyen sok szot kell mondaniuk arra, hogy megmagyarazzak a mi egyetlen szavunk ertelmet - az IZ-TEN-t, az 6 sajat nepi „izuk" szerint. 202

A mi hagyomanytanunk 5000 eves frott emlekei ugy mondjiik, ho^v »IZ-TEN letezeseben megjelcnt a VILAGOSSAG - mint az Isten Akaratanak kovetkezmenye - EN-LELEK alakban... es 6 az ISTEN FIA. Isten Lelke az Isten Fia, a feny, a tisztasag, a tudas... es fgy mondja a Hatalmas: „EN-LELEK". Tehat a Fiu is AZ ISTEN... En...°a Fiii es az Atya azonos, EGY... igy leirva az ekiratokon 3000 evvel azelott, ahogy a veriinkbol lett Jezus Urunk is mondta: „En es az Atya egy vagyunk" (Jan. 10, 30.) ...es „en vagyok a Vilag Vilagossaga". « (Jdn. 8., 12.) De a valosagos „Istenfia" ncm kellett a tobbi nepnek. Nem fogtak fcl ennek az „istenlatasban" levo „ATYA-FIU EGYSEGNEK" vilaguralmi es univerzalis hatalmat. mert nekik nem a lelkek megnyugtatasara, hanem az embcrek felett valo uralmat elosegito es biztosit6 istenszemlelet megszemelyesitett hatalmassagara volt sziikscgiik. Igy szuletett meg naluk az istenitett nemzetiesseg Istenalakja, mely - ismetlem - mas nepek feletti politikai uralmat biztosftolt nekik. Igy ez a „nemzcli Islcnalak" nem mas, mint a politikai hatalomra jutas nepnevelo eszkoze. Hosszii ezredek es szazadok jelzik ezeknek a „politikai istcnszemlelettel" rendelkezo nepeknek foldi diadalat es mas nepeken valo uralkodasat, mig ugyanakkor az Isten Fiaban bizakodo Mah-Gar nep sorsa a pusztulas, a vandorlas. Osi otthonai, Istenhazai felegetve maradnak mogotte. Aranya, foldi Java a tamado es gyilkolo nepek zsakmanya lesz. Minden anyagi kincse, crtcke elvesz... Csak egy marad meg, amit visz a Nep - a Nagy Mah-Gar Nep - es ad tovabb aparol fiura... es ez az OSI TUDASKINCS, s az a szent hagyomany, hogy az Isten Fia majd megjelenik ugy, amint sok ezer eve irva vagyon anyagi formaban - emberben - mint „EN-ANYAG" (En-KJ) majd akkor, amikor ..eljott az idok teljessege". Es fgy is tortent. Eljott az Or - az Isten Fia, aki EGY az Atyaval. Eljott a Mah-Gar Nep tcslcbcn cs azt mondta: ,,Azcrt jottetn, hogy megkercssem cs megtartsam azt, ami clvcszclt". (Lukacs 19. 10.) Az Ur eljovetele - Nepenel - a hivatasra rendeles betoltesenek jele. Az a Nep. amelyik a Tudas Nepe nevet viselte evezredek ota es hitte, tisztelle az Isten Fiat, tani'totta letet s varta eljovetelet - megszenteltetett hiteben azzal, hogy verevel oltott testet az Isten Fia. Es ez a nep sohasem akart mas nepek felett uralkodni. Hirdettc az Isteni Igazsagot. Hitt az Isten Fiaban es varta megerkezeset. Ebben a hilben vallalla a keresztre feszfteseket, a puszti'tast, az otthonanak elegeteset... de HITT... cs sohasem hirdette azt, hogy az Isten-Fia neki olyan, mint a babiloniak Mardukja, a judaiak Jehovaja, aki azt rendelte ill cs ott is ..kivalasztott ncpenck", hogy a mas nepeket irtsa ki. Ilyen hagyomany es ilyen istenszemlelet a Mah-Gar Nepnel nem lelezett. A Mag-Gar Nep fiai az Istenfiiisag tudataval oriztek a Tudast mindeniitt, amerre jartak. A Mah-Gar Nepi bntudat az Istenfiusag tudata volt. 203

Isteniik: az Igazsagos Egyetlen es nem az istenitett, onzo nemzetsegtudat hatalmassaga. Es amikor a „mas nepek" sovinizmusa mar istenne telte az onzest, a sajat hatalmanak istenesite'sevel, s a leigazott nepek „isten-szemleletenel" erosebbnek mondva a sajat istenftett nemzettudalat - akkor lett emberre az Isten-Fia a Mah-Gar nep verevel, es eppen azon a fbldon, ahol az onzes is es a kegyetlenkedes is a legnagyobb volt. A Mah-Gar Nep tiai mcgismcrtck es kovettek. Mas nepek nemertettek es amikor cafolhatatlan igazsagaira valaszt mar nem talaltak, elhataroztak. hogy ..megolik", mert csak embernek lartottak. Aztan, amikor 6 legyozte a halalt - megijedtek. Az „6si Igazsag" meghamisftasanak vadja es a hamissag bukasa volt az Istenfiu feltamadasa. Most igazolodtak be legjobban azon szavai, mellyel a „hazugsag, a hamissag gyermekeinek" nevezte a zsidokat akkor, amidon nem ismerte el „istennek" az istenne tett nemzettudatukat. (lit Janos evangeliuma 8. resz 44. verset cmlftem, melynck fordftasa helytelen. Az eredeti szoveg crtelme i'gy hangzik: „Ti a hamissagbol eredtek es hazug erdekeitek kfvansagait akarjatok tcljesfteni. Emberolok voltatok kezdeltol fogva es nem alltok az igazsagban, mert nincsen bennctek igazsag. Hazugsagotok a ti tulajdonsagotok, s hazugok vagytok eppen ugy, mint atyaitok." Senki se feltetelezze a tOkeletes emberben elo Isten Fiarol azt, hogy az „ATYA" fogalmat „6rdogre" vonatkoztatta. 6 nagyon jol tudta, hogy „ordbg" az Istcni Orokkevalosagban nem letezik, hanem a foldi, emberi rosszasag az ordog maga.) Ezekbol a szavaibol meggyozodhetilnk arr61 a szandekarol, mely szerint az „istenitett nemzettudati hatalom" helyebe a mindenkirol gondoskodo, szereto Mennyei Atya Gondviselo Kegyelmet akarta visszahelyezni. Ez nem nemzetkoziseg, hanem a „nemzetcsaladok" visszavezetese a valosagos EGY Istenhez, a nemzetcsaladok szokasa es sajatos egyenisege szerint. Ezert mondja: „Adjatok meg a csaszarnak azt, ami a csaszare, es Istennek, ami Islene." Ezert kiildi tani'tvanyait mondva: „Amikent engem kiildoll az Atya, en is akkcppen kiildelek Titeket!" (Janos 20. 21.) De a hamissag felfedezte az Igazsag aldott kovetkezmdnyeit < s Kajafas ezt S i'gy fcjezte ki: „Ha az O emleke fennmarad - az 6 nepe magara talal"... vagyis akkor a Tudas Nepe hirdeti az Ige Igazsagat mindeniitt - az Ur rendelkezese szerint. Es az 6 nepe magara talalt. A Partus Birodalom nepenek osi „feny-vallasa" ujult meg a varva vart Udvbzitonkkel, es brdmmel fogadta be Jezus Urunk apostolait. Itt SIPPAR volt a kozpont es ANTIOCHIA. Peter Apostol egyhazan keresztiil vitte mindenuve az Ur Igazsagat es Torvenyet. Ez ellen az Igazsag ellen tort Saul rabbi - a kereszlenyek mai Szent Palja. Ideoiogiajavai meg jobban felfbkozta a zsidosag „istenne tett nemzettudatat" akkor, amidon az Urat a judaiak Messiasanak nevezte ki, megerdsitve ezzel a jehovai „kivalasztottsag tananak" pillereit. A judaiak altal formalt romai judai-keresztenyseg kanonizalta e „messiasi ideologiat' is ^s Saul „azon biinbaki teoriajal" is elfogadta, amivel a judaiak azon gonosz
204

szandekat, mellyel az altala embernek hitt Islen-Fiu eletere tortek - bitofara szOgezve 6t - egyszerii „aldozatnak" minositette - a „bun eltfirlese" ve8ett Ha lgy egymdsra tcssziik e szintezis adatait, szinte hihetetlen az, amit latunk. „AZ ISTEN" helyett az istenitett nemzettudat van szentesitve, de csak a judaiak reszere. Mas nepek hazafiassagat, nemzclszercletct a judai-keresztenyseg nem tiiri. A Mah-Gar verrel emberre lett Jezus Urunkat - zsidonak nyilvanftva - a judai istenftett nemzettudathoz csatolja a judai-kereszteny teologia, es az osi idoktol fogva Igazsagkent hitt, univerzalis „Istcnfia-tant" egyetlen nemzet erdekenek fejlesztesere es vilaguralmi hatalmanak gyarapftasara „messianizmussa" siilylyeszti. A nemzetiseget frtja, de a judai nep nemzettudatat „isteni kivalasztottsagnak" tudja, tanitja es szolgalja. Tamadnak Origeneszck, Nestorok. Sokan rajbnnek a hamisftasra. Ezek azonban eretneknek nyilvanftva, vagy a boszorkanyegetesek, inkvizfciok aldozataikent tiinnek el, s lassan mar Galileik is alig akadnak. Igy haladunk at az evszazadokon. Semmikeppcn sem lehet tehal veletlennek, vagy indokolatlannak minositeni peldaul Muhhamad lelki forradalmat, aki eszrevette, hogy a judaisag es judai-keresztenyseg unioja minden nemzetet lelki szolgasagba visz, ahol a nemzeti bntudatot a judaisagot fcltetel nelkiil szolgalo „egyhaztudat" helyettesfti be. Muhhamad okos volt es tokclctcsen meg csinalta ugyanazt a nemzettudal-istenftest az arabok reszere, mint amit a judaizmus sajat maga erdekenek szolgalatara kialakitott. Es a nagyszerfi ebben a munkaban az, hogy meg idoben telte. Amikor a nepek meg nem voltak beszervezve mind a mozesi iga jarmaba. igy szulclelt meg az Iszlam istenitett nacionalizmusa, es ennek creje napjainkban is mutatja, hogy melto ellenfelc a judaizmusnak. Aztan a kozepkori „ujrasziilclesi szandek" (rennaissance) probalkozott a modositassal, de csak „reformaciok" alakultak ki, ahol a romai eredetii judaikereszlenyseg hamissagai a joakaralu reformalorok szandekoztak „igazsagga" valtoztatni. Minthogy azonban az osi „Isten-Fia Tant" nem ismertek, csak anynyit ertek el, hogy a „romai egyseg" szerteszet esett. Ma ez a sauli ideologiara epftett judai-keresztenyseg ol nagy felekezetbe es 272 szektaba van szetszakadva es annak ellenere, hogy a hivektol „nemzetkoziseget" kovetel - a nemzeti eszmeket es megmozdulasokat ellenezve - minden felekezet a „felekezeti bntudatot" hirdeti. Igy a „nemzetkoziseg es nemzetietlenseg" allapotat megteremtve - a „felekezetiseg sovinizmusa es erdekkepviselete" lep az Isten altal teremtett nemzetcsaladok helyebe, s helyettesfti be a „nagycsaladi es faji szeretetet" a heterogen lelkiiletii es nemzetkozi „egyhazi erdck-tudattal". Ennek eredm^nye az, hogy a romai egyhaz magat „egyetlen iidvbzitdnek" hirdeti. Hogy a „protestans" fclckezetek is csak az „6nos egyhazi erdek sovinizmusaval" elnek. Mindegyik azt hirdeti, hogy „az 6 egyhaza", jobban mondva - csakis az 6 „egyhaza" a Krisztus valodi gyulekezete. A tobbi nem az. A sovinizmusnak pedig ma meg van a mertekegysege azokban a mammut205

tokckben es hatalmas vagyonban, amelyet ezek a „Krisztust mindennap megfeszito vagy biinbocsanatra hasznalo" judai-kereszteny egyhazak magukenak ludnak. Lathatjuk a celt. Eltorolni minden faj es nemzet nemzeti ontudatat. Beolvasztani oket a nagy nemzetkozi judai-keresztenyseg egyhaz-kohoiba, hogy a nemzetcsaladjaval nem torodo, sokszor annak karat szolgalo, de „judai-kereszteny egyhaztudattal" rendelkezo nemzetkozi polgar keruljon ki az lij ontvenykent, aki fajtajat, nemzetet megtagadja ugyan (legfcljebb csak a nyelvet beszeli) - dc a judai nep istenftett nemzettudatat es isteni kivalasztottsagat nemcsak elismeri, de „judai-kereszteny egyhaztudataval" szolgalja is. Hat eppen ilyen ..nemzetkozi polgar" az a magyarul beszelo is, aki a Magyarsag crdekei elc hclyezi judai-keresztenyscgenek szolgalatat. Aki a judaikeresztenyseg felvetclet a Magyarsag ..megmentesenck" hirdeti es semmit nemzetcsaladjaert nem tesz, hanem „magyar nyelven" szolgalja a judaikereszteny cgyhazanak erdekeit - sokszor bizony a Nemzet karara. Ezeknek nines ..nemzettudatuk", hanem csak „magyarul eneklo felekezet-tudatuk". Husegiik sem a Magyar Nemzethez koti oket, hanem az Or Je^zus fele valo igyekezetiikben ..hiiseggel szolgaljak" azt a judai-egyhazat, melynek szellemi tartalmat nem ismerik. Azt hiszik, hogy az Ur fele mennek es nem veszik eszre, hogy a feleje vezeto uton az egyetlen bezart kapu maga az a judai-kereszteny egyhaz. mely nem a Vilag Vilagossagat hirdeti, hanem a „zsidok messiasat", es ez nem az osi Isten-Fiii Tan. amelyet az 5000 eves frott bizonyftekaink szerinti „Isteni Kinyilatko/.tatasok" hirdctnek. Amagyar nyelvii judai-kercsztenyek legszcbb nemzeti tulajdonsagukat - a HUSEGET - tehat nem az Ur Je/usnak adjak, hanem tudatlanul is butan dicsoitik es magyar faji hiiseggel szolgaljak - a judai-keresztenysegiikben - a zsidosag istcnitett nemzet-tudatat, amelynek egyik tartozeka a Messias. A mi Urunk Je'zust pedig Messiasnak senki scm nevezheti, mert Messias nemzetpolitikai meltosag, amelyik csak a judaiake. Ugyanis egyetlen mas ne'p nemzettudataban sem talalkozunk Messiassal, vagyis olyan istenftett szemellyel. akinek csakis az az egyetlen feladata, hogy vilaguralmi hatalomra emelje azt a nemzetet, amelybol szarmazik. Az ide vetett Magyar Hiiseg tehat a „kutyak ele vettetett", mert az Ur Jezus - a Vilag Vilagossaga - nem a judai nemzetseg fia. A Mah-Gar nep verevel testet oltott Udvozitonk O, „Jezus Kiraly — a Partus Herceg". Az 6 hatalma nem valtoztathato politikai uralomma, mert 6: az IGAZSAG es nem a judai-messianizmus politikajanak huncutsaga.
* * *

Most lathatjuk. hogy azert. mert ha az Ur Nepe tovabb is hirdetheti az Ur J^zus Igejet, akkor minden istentol teremtett nemzetcsalad - az 6 sajatos adottsagaival is a maga egyeni modjan - megy a Szereto Mennyei Atyahoz azon az „EGY UTON", amit az Isten Fia jelSlt ki, amidon mondta: „En vagyok az UT, az IGAZSAG es az ELET". Ha nem valtoztatja meg ezt a judai-keresztenyseg, akkor minden nemzet sajat nemzeti ontudataval, sajat hagyomanyaival, multjanak es oseinek tiszteletevel biztosan megy - liszla hagyomanytiszteletevel - az Ur Jezus fele. A valtoztatassal minden ut a judai nemzettudat szolgalatara kotelez. Nepi, nemzeti sajatossagok eppen ugy nem leteznek, mint nemzetcsaladi ontudat sem. Csak egy hagyomanytisztelet kotelezo minden nemzetcsalad reszere: az O-testamentumnak nevezett konyvbe sfiritett judai hagyomanyok vallasos kegyelettel valo apolasa, mert ezt a judai-keresztenyseg fanatizmusa minden nemzetcsalad reszere kovetendo ^s kotelezo „Isten Szavanak" tanitja. igy valt az osi TE-HAGYOMANY - egy csaknem 2000 dves fondorlatos hamisi'lassal es valtoztatassal a judai nemzetcsalad istcnitett nemzcttudauinak szolgalqjava. Pedig oly egyszerii a megoldas. Oly egyszerii a visszateres az osi TE(men)re valo visszaallassal. Ugyanis ez a fundamentum eros es biztos, mert az ekiratokon leirt „Isteni Kinyilatkoztatasok"-at MAGA AZ UR JEZUS EROSITETTE MEG azzal, hogy megismetelte az ott irottakat. Nem vagyunk mi az egyeduliek, akik erre az eros fundamentumra valo visszaallast kovctcljiik. De - miulan ez a fundamentum maga a Mah-Gar verrel testet oltott Isten-Fia, az Or Jezus - a judai-keresztenyseg mai igyekezete az, hogy magat a fundamentumot szorja ki. Ezert talalhato a rdmai szent zsinat jegyzdkonyveben az a megallapitas, hogy az eddig liirdetett es az Or Jezusnak tulajdoni'tott „Vilagmegvaltast" nem O vegezte el, hanem a judai nep, amikor a rabszolgasag foldj^rol (Egyiptombol) kivonult. (Lasd: Ec. 7s\n. Jegyzokonyvei.)
* # *

Testverem, ki olvasod e sorokat, elmelkedjiink egyiitl! Kcressuk egyiitl az igazsaghoz vezet6 utat. Keressiik egyiitt a kibontakozast, a lehetoseget arra, hogy Magyar Nemzctiinket is es Jezus Urunkat is hiven szolgaljuk. Ha szavainkat merlcgre teszed, belatod biztosan, hogy igenis van kibontakozas. Van a Magyarsagnak jovoje Trianon es Helsinki halalos iteleteinek ellenere is. Azt kerdezed, hogy mi a teend6...? Ezt megmutatja a Magyar Nep reszere az osi SI - HAGYOMANY Ogy mondjuk, hogy SI = „az egi hatalomtol nyert lathatatlan fejek... a Tudas Maga". (Innen eredo szavak: si-sag, si-igi - siiveg.)
207

Ezzel elerkeztunk a feltett kerdesre valo feleletadas legbelsobb tartalmahoz... Azt kerdeztuk, hogy miert kellett megvaltoztatni igy az osi Isten-Fiu Tan Igazsagait...? 206

Igy az osi - sumfrnak nevezett - Mah-Gar nyelvunk SI szava mondja meg a teendot: A Mah-Gar Nep a Tudas Nepe... tehat vissza kell ternie az osi tudas szinvonalara. Meg kell ismernie az osi hagyomanyt, a „sumir biblianak" nevezheto tudaskincsiinket, melyet 5000 evvel elottunk foglaltak irasba okos papjaink. Ez a tudaskincs szabadit meg minket a judai hamisitasoktol es ezen masitasok alapjan keletkezett judai-kereszteny hamis tanoktol. A SI-HAGYOMANY - a Tudas Hatalma, mely szerint a Magyar Nepnek be kell tolteni osi hivatasat. amire rendelve lett. Vagyis: 1. Visszaszerezni az osi tudaskincset. 2. Az osi hagyomanyokat vallasos kegyelettel apolni es azokat, mint a Mah-Gar nep verevel emberi testet bltott Jezus Urunk altal megtisztitott es lijra ertelmezett, betoltott TORVENYT kell hirdetnie. 3. A Magyar Nemzetcsalad ncmzeti ontudatat kell feltamasztanunk es a Jezusi kotelezettseg teljesitesere kepesse fejleszteniink. Ez pedig nem olyan, mint a judai - mely a tobbi nepek feletti uralomra toro nemzet tudatat istenfli. A Magyar Nemzettudat - az Ur Jezus Nepenek magara ebredese abbol a cclbol. hogy az Ige hirdettessek tisztan es igaz modra mindeniitt. Abbol a celbol, hogy az Ur Jezus Istenfiusaga - az 6 isteni lenye eiismertessek. Hogy a hivok lelkisegebe visszateYjen az az Istenfiu, aki „EGY AZ ATYAVAL"... tehat Isten maga is. Ebben a magyar Ncmzcttudalban tehat nem a ..nemzettudat nyer istenitest", hanem az Istenfiusag es feladatra elhivas valosaga igazolodik, hiszen ebbol a tudasra es tanitasra elhivott nepbol oltott testet az Istennek Fia. Az - aki azonos, aki „egy" magaval a csodalatos hatalmu es letezo EGY IGAZ ISTENNEL. Aki az eletet ado NAP-unk, a jo NAPISTEN es az embertestet oltott VILAG-VILAGA is, a mi Jezus Urunk. Igy valik ennek a nemzettudatnak fundamentumaul maga az Ur.Jezus, aki itt a foldon mah-gar testtel lett ember, £s 6ppen ezert az 6 isteni 16nye a Magyarok Istene. Ez nem sovinizmus es nem a nemzettudat istenitese, hanem az Ur altal az „6 nepenek" eloirt istenszolgalat vallalasa. Igy lesz a Magyar Nemzetcsalad nemzeti ontudata annak a valosagnak az egyuttes elismereseve. mely szerint ezt az istenszolgalatot az EGfiSZ MAGYAR NEMZETCSALAD vallalja. Tehat magara ebred az O Nepe, amelyet evezredek soran pusztitott, rontott, sanyargatott a hamissag ereje, cgy „istenne tett masik es hamis nemzeti ontudat" - de csak azert. hogy a valosagos Isten - az ATYA-FIU hatalma helyere a sajat nemzetsegenek tiszteletet tegye. Az Ur - a MAGYAROK ISTENE - azonban nem hagyta el azt a nepet, amelyet az igehirdetes feladataval megbizott. 208

Velunk van 6 es erot ad nekunk, hogy a tudas megtisztitasaert es visszaszerzeseert indftott megujulasunkban - a Magyar Kulturforradaimat - sajat magunk lclkiscgenek megliszti'tasan kezdjiik. * * Aira a ..nemzeti ontudatra" gondolok es a fentiekben ana hivatkozok, mely mahgar-partus-hun-avar-magyar neven ismert oseinket megtartotta. Ennek a „megtartasnak" osi gyokeret megtalaljuk a „Kaldeusok Irasa Szerinti Magyar Bibliaban". ahol a „Szovetseg" c. fejezet fgy mondja: 5. Amikor EN-LIL megteremtette igy a Fokost es annak sorsdt is megszabta, afejen ekeskedo Szent Korondjdt annak az EM-BAR-nak fejere illesztette, akit mar elobb a Foldre kuldott es most kegyesen nezett raj uk. EN-LIL Szent Koronajaban elt az Egi-Tudas, amit a „Fokos Szovetsegevel" az Em-BAR-nak atadott. Jezus Urunkban testesiilt meg ujra ez az „EgiTudas" abban az idoben, amikor a gonoszsag emberi erdekke valtoztatta azt. Az O feltamadasa utan tanitvanyai, az „Apostolok" vittek mindazt, amit Udvozitonktol tanultak es a Partus Birodalomban „ujitottak" meg az osi Tudast, Jezus Urunk akarata szerint, hiszen O igy mondta: „En azert jottem, hogy senki se maradjon sbtetsegben". (Jan. 12. 46.) Ennek a Jezussal megujult ..Tudasnak" erejet <5s igazsagos hatalmat jelkepeztek a partus kiralyok a koronajukon ekeskedo Szent-Solyommal addig, mfg a gonoszsag ujra harcra indult a Jezusi Igazsag ellen. a Saul rabbi altal kiagyalt zsidosfto ideologiaval. Ebben az idoben valt az altalam ..partus-keresztenysegnek" nevezett szellemiseg a taltos-magus papi testiilet Kltett es hiven orzott tudaskincseve. Ez az „Uri-Hagyatek", melynek szive, belso tartalma es a megtartoja a „Feny-ATYA-ANYA-FIU" Szentharomsaganak tana volt. A Saul-pali judaizmusra gondosan felepi'tctt orlodoxia ellen igen nehez volt az igazak kuzdelme, men a valosagos „Jezusi-Tanok" frasait maglyara hanytak, azok hirdetoivel egytitt. Sokat elrejtettek ezekbol az irasokbol a barlangokba es csoddlatos modon napvilagra is keriiltek. Ezeket nevezziik ma GnosztikusEvangeliumoknak. De az ADIABANI-dinasztia uralkodoi, akiket en mindig „Jezus-hazi" kiralyoknak nevezek, vagy talan inkabb huseges es hites utodaik hataroztak el egy olyan kiralyi kegytargy elkesziteset, mely megorokiti a ,,Feny-Szentharomsagat" azokkal az Apostolokkal egyiitt, akik ezt tanitottak es azokat is, akik eletiiket aldoztak Erte. fgy kesziilt el - mikent Csomor Lajos frja - egy kaukazusi otvbsmagus miihelyben a mai „Magyar Szentkorona", melyen (a gyalazatos atalakitasa elott) ott volt Sziiz-Maria zomanckepe is, ugyanugy, mint az „Atya" (pantokrator), Fiu (Jezus Urunk) es mind a barman „partus kiralyi oltozetben". Mellettuk a „nyolc" Apostol, akik a Partus Birodalomban tanitottak es a ket martirunk is. Igy LETT ez a „Tudas" Szentkoronaja. 209

VII. Atilla szent koronaja
A szakemberek kozott elenk vita folyik a Szentkoronank t6rteneter61. Ma mar tudjuk, hogy nem ket koronabol raktak ossze, amint a romai egyhaz tani'iotia, hanem egysegesen keszitett, otvosi remekmii, az „ATYA-ANYA-FIU" Szentharomsag legtokeletesebb abrazolasaval. Erdekesen fr rola dr. Pap Gabor, amint „Szent Csillagnak" nevezi, mely „a szkita SsbSlcsessegen keresztiil jon le a teremtes forrasabol... egy iidvtorteneti program, amely csak szkita-utod kiralynak szolhat". (Pap Gabor: „Angyali Korona, szent csillag" (1996. 21. Oldal.) Sokszor felmerult bcnnem a/, a gondolat, hogy talan Atilla szkita-hun nagykiralyunknak kesziilt...? Talan akkor akarta fejerc illcs/.teni, amikor Romat 6s Bizancot legyozve vissza akarta alli'tani a Jezusban megujult, szkita osbolcsesseg hitvilagat, Skytianusz es Mani szervezeteinek a felelesztesevel. Lehetscgcs, hogy Aetius is „beavatottja" volt ennck a lervnek. Ugyanis mas indoka nem lehetett Valentius, romai csaszarnak arra, hogy orvul megolesse. (Erdekes itt megjegyezni azt is, hogy Aetius szarmazasarol, csaladjarol semmit nem kdzol Roma.) Alillara vonatkozolag van meg egy fontos adatunk is, melyet IMRE Kalman munkatarsam szivessegebol kozolhetek, nevezetesen az, hogy: »Izgato kerdes a kronikas azon megjegyzese, hogy Atilla „Engadiban nevelkedett", mivelhogy ENGADI csak egy talalhato terkepen es ez a Holt-lenger nyugati partjan fekszik, azonos tavolsagra Jeruzsalemtol es Aradtol, nem is messze az esszeusok vagy esszenusok fo feszketol, Qumrant61.« Itt a Palesztinaban levo „ARAD"-rol van szo, es azt is tudni kell, hogy Atilla „kiralyi cserefiiikent" volt a romai csaszarnal, mialatt a romai herceg - Aetius - a hun-kiraly udvaraban nevelkedett. Igy kerultek Atilla es Aetius (Eciusz) szoros baratsagba. „Engadi" tehat Atilla idejeben a R6mai Birodalomhoz tartozo teriilet es fgy is mondhatjuk - „zsid6talanftoU" tcriilet volt, ahol Peter apostol altal alapftolt un. „antiochiai" gyiilekezethez larlozok eltck. Vagyis ezek is a Saul-Pal-fele zsido-kercsztenyseg visszautasitoi voltak, tehat az orlodoxia „erctnekei". Ha Atilla ill nevelkedett, akkor ketszeresen volt „J6zushitu". Szuletesenel fogva, mint hun-kiralyfi es a mai „kopt-keresztenyseg'' oseinel is a sajat vallasat elhette Engadiban. De valoszinuleg a kaukazusi hun-tcstvereit is meglatogatta, es Edessaban is jarl, hiszen litjdba esett es aze>t kuldle kiralyi apja a romaiakhoz, hogy a rdmai es a veliik szomszedos „hun" teriileteket es ncpciket megismerje. 210

Ezek az adatok valtottak ki belolem azt az elgondolast, hogy a mi Szentkoronank Atillanak kesziilt. De tovabb is mcgyek a feltetelezesbcn. Mondom: Atillanak es a Szentkoronank keszitoinck ismcrniiik kelletl a mi Oszovetsegiinket, a „Fokos Teremteset" es „En-Lil szentkoronajanak az EM-BAR fejere valo helyezeset" ugy, amint azt a kaldeus bolcsek leirtak. Ugyanis ez a Pap Gabor altal emlitett „szkita osbolcsesseg, mely a teremtes forrasabol jon". Jobban mondva: csakis ez, mert NINCS mas os-okmanyunk a ma sumi'rnak nevezett szkita bolcsessegrol. igy lett a Szentkoronank az osi „SI-hagyomany" iidvtorteneti bizonylata a szkita-partus verrel testet oltott Udvozitonk akarata es torvenye szerint orokitve meg a Tudast es az Igazsagot. A zsido-keresztenyseg Romaja talan tud valamit errol es azert hever MA Szentkoronank egy muzeumban, men a r6mai egyhaz egyaltalaban nem tartja „szentnek" es meg ma is fel a ,,szkita osbolcsesseget" megujito nem zsido Jezustol - a Partus Hercegtol, aki feltamadt es „Feny Fiakent" itt hagyta cirok valosagat a Turini Leplen. Tudaskincsiinkkent tehat be kell sorolnunk a „Sl-hagyomanyunkba" Szentkoronankat es a Turini Lepel Jezus Kepet is, mert ezek az elo bizonyitekai a kald, vagy szkita osbolcsessegiink letezesenek es Jdzus Urunk altali megujitasanak. Hatalmas kincs es ero birtokosai vagyunk igy, mint az istcni iidvterv beavatottjai... es igy valik a Nemzetszolgalatunk Istendicserette, Mindenhatonk es Szentfia akarata szerint. !!!„En es az Atya EGY VAGYUNK"!!!

* * *
Elmelkedjetek, Testverek, es e szavak alapjan vegyetek szdmba a Magyar Multat. Ebben a Partus Birodalom tortenete ostortenetunk legerdekesebb szakaszat kepezi eppen azert, mert a Jezusi magvet^snek itt volt a legbovebb aratasa. Miutan inncn szakadtunk ki mindnyajan es Dentu-mahgaria nepe is, akik a Partus Birodalmi allamvallast, a Jezusi hitet vallottak es hittek az Ur Jezus, mint Mah-Gar-Ember-Fia - Nepenek t3rtenelmet6I el nem valaszthat6. O nem „csak" vallasi tartalom, hanem lstenfianak lelkevel Mah-Gar testet oltott valosagos ember, aki eletevel, beszedevel, tanitasaval es Torvenyevcl Nepe tortenelmeben a legfontosabb fcjezeteket alkotta meg. Ne felejtsetek el, hogy a judai-kcresztenyseg azzal okolta meg a judai nepnek mas nepek felelt valo uralmat es ,.kivalasztottsagat", hogy a veriinkbol lett Isten fiat zsido-fajunak tanitotta es hirdette. Csakis Jezus Urunkkal sikeriilt annak a nepnek reszere, melyet az Ur „hazugnak es hamisnak" nevezett, a vilag osszes judai-kcrcszteny nepei felett uralkodo"nemzetsegi ideologiat" kialaki'tani. De az Ur Jezus nem volt judai. O a Mah-Gar nepbol sziiletett, a mah-gar nep vereVel es teslevel jart emberkenl a foldon, fgy hamisftas ez a judai idcologia. 211

O a mienk es akkor a Magyar Nemzetseghivatasra vald rendelese nem lehet ketseges. Minket - a Magyar Nemzetcsaladot ~ az Ur munkara valasztott ki. Magyar tortenelemmS tette azt a feladatot, amit adott nekiink es ez az 6 Tbrvenyenek hirdetese, tanitasa es alkalmazasa. Ezert nem hagyott minket elpusztulni annak ellenere, hogy megerdemeltuk volna, hisz csatlakoztunk azokhoz, akik az Isten-Fiab61, a Magyarok IstenSboI „biinbakot" csinaltak es egyszeru „biinbocsanati alanykent" hasznaltuk 6t is es emleket is. Kezdjiink hat a munkahoz! A Magyar Nemzetcsalad Istenszolgalatanak Szent Ontudataval tomoriiljiink az 6 koveteseben. Fogjunk Ossze es Tudasunk liatalma majd megadja a Magyar Nemzetcsalad reszere a SI-Hagyomany diadalat, - a „lathatatlan korona ckesiteset", amely nekunk az Ur aldasa, magunkra ebredesiink, Nemzetcsaladi eronk, tudasunk es igazsagunk gloriaja es majdan az Orszag is - a mi Fdldunk - a Karpat-medence, amelyet O nekunk igert es adott. * * * A Magyar Hitben valo osszeallasunkban vegyetek hat igy at es tudatosi'lsatok magatokban a PA-IDEOLOGIA szent kotelesscget, a TE-HAGYOMANY igazsaganak iszonyu erejet es a SI-HAGYOMANY ludaskincsenek uralkodo hatalmat. Ha ez a harom osszetevo a Magyar Nepben tudatosul, akkor a Magyar Nemzetcsalad el van keszftvc hivatasanak betoltesere, amit el kell vegeznie. Ezzel a tOkeletesseggel pedig hivatasaban visszanyeri osi vezeto szerepet korunk felfogasa szerint. Tchat most nem a „szkftak kiralyi torzsekent" vezet, hanem mint a Jezushitii nemzetcsaladok PA-TE-SI-je, az Ur Jezus altal megerositett 5000 eves iras rendelkezese szerint indul az uj ezer evre, az 5000 eves szentfrast bctoltve fgy: „UR OLTARA VAGY TE - EMELD FEL A FEJED!" * * * Eddig az iras es ez nem egyszeru tizenet. Nem felhivas es nem tudomanyos feivilagosftas. Ez a Magyarsag SZENTIRASA.

VIII. Magyar egyhaz
A kozmikus liton haladok mindegyike sziiksegesnek tartja egy MAGYAR Egyhaz letesfteset... Magyarorszagon. Hivatkoznak sokan arra, hogy a jelenlegi magyar torvenyek szerint: „Szaz ember minden crdemi kontroll nclkul, jogi szempontbol azonos cgyhazat alapfthat, mint a katolikus vagy reformatus egyhaz." Tehat „szaz" alafrasos kervenyt kell az illclekes „vallasiigyi" miniszteriumhoz benyujtani. az eloirt egyeb formasagok betartasaval. Ez meg is lenne k6nynyen. Az egyetlen nehezsege a mi iigyunknek a jelzo szonk: ..MAGYAR". Ugyanis rogton visszavagnak a mai hatalmasok azzal a kerdessel, hogy: „Akkor a jelenleg Magyarorszagon miikOdO egyhazak nem ,,magyarok"...? Azt nem mondhatjuk a kervenyben. hogy azok ,judai-keresztenyek" es mi „masok" vagyunk. Tehat a hivatalos lelcsftesncl ieltetlen el kell hagyni a „magyar" szot. Igen, de akkor hogyan lesz megis ..Magyar Egyhaz"? E sorok iroja javasolja egy boles fedonev hasznalatat es a „Boldogasszony Gyulekezete" elnevezes alatti tomoriilest. A „bolcscknck". akik az indulast vegrehajtjak, bizlosan indokolast kell adni a kervenyben arra vonatkozolag, hogy valdjaban mi is az a „tartalom" mely indokolja egy uj ,.szekta" (mert szerintiik csak az lesz) letrehozasat. Itt javasolnam az „ATYA-ANYA-FIU" Szentharomsag bevezclcse'nck sziiksegesseget hangsulyozni es a jelenlegi „keresztenyseg" hianyanak fcltiintetni. mert mar az tin. „pogany" magyarok osvallasaban is szerepelt az osvallas Istenasszonya, akit azonosnak veliink a Magyarok Boldogasszonyaval. Azonban ezt az elhatarozast meg kell eloznie a kozmikus uton halado „bolcscink" tanacskozasanak. Vagyis okosainkat kell os.szchfvni egy „zsinat-felesegre", ahol a hivatalosftasi tigyek mellclt rogzitve lesznek ennek a ..Magyar Vallasii" Boldogasszony Gyulekezete nevet viselo „EGYHAZ"-nak az alaptetelei. Vagyis ebben a konyvben felsorakoztatolt adatok kiegdszitendok lennenek egy „Kozmikusleologiai Bolcsesz Kutatocsoport" mcgallapi'tasaival. Ez a „kutald-csoport" azutan atalakulna ..Kozmikus Teologiai Bolcsesz" Tanszekke azzal a cellal, hogy kikepezze a Gyiilekezet Tani'toit. Ugyanis meg kell talalni azt a Jezusi modszert, mely szerint NEM piispokOk vagy fopapok ..rendelkezese" szerint miikOdtetjiik az egyhazba tomorult fenyben-allok kozos vallasat, hanem a „tudas" tudos-bolcsei vezetik a hivoket az „Ulon, az Igazsag es Elet" Ura fclc. De a letesit^s 6s az elorejutas a fejlodds anyagi reszet is valahogyan meg kell oldani. Ezert sziikseges a ..tortcnclmi honossaghoz" kototlseg bizonyi'tasa, valamint annak bizonyi'tasa is, hogy a mcgalapftott ..Boldogasszony Gyuleke213

212

zete" kozfeladatot vallal at es akkor az allamtol mcgkapja az elismert, az egyhazaknak jar6 koltsegvetesi illetmenyt. Nehez dolog tchat cbben a megcsontosodott judai-kereszteny vilagban kinyitni a nemzsido Jezus Urunkhoz vezeto kaput, mert bizony oly bator „predikatorokra" van szukseg, mint az a bizonyos „negyven" volt, akit galyarabnak adtak el az akkori jezsuitak. Ezert nagyon meggondolando az indulas formaja. Van masik modszcr is. Egyik: a „2x2 = 5". Vagyis mindenki magahoz kapcsol „ket" hivot. A hozzam kapcsolt ..ketto" mindegyike ugyancsak „kettot" kot magahoz es ez a lanflas utja is, valamint a hfradas is. A „titkos tarsasagok" modszere is hasznalhato. Ugyanis ok ezt az „eretnekkcnt uldozott" gnosztikusoktol vettek at, ahol a tudds cs az igazsag, a Jezusi Igazsag kozlcse cs megtartasa volt a eel es csak a „beavatottak" (a minden titkot ismerok) irtak le m indent es vezettek a hiisegeseket az „ahogy lehet" helyzeti alkalmak szcrint. Most lenne szukseg cgy profetara, talan olyanra, mint Mohamed volt, hogy 6 is leirjon mindent, mert nehez az atallas a zsido-keresztenyseg „szentirasanak" hiedelmebol. A keleti ortodox egyhazak megoldottak a „nemzeti" vallas problcmajat, hiszen eddig nem ismertek el a romai papa fennhatosagat. Minden „szlav" nemzetnek meg van a sajat „p6paja". Az oroszoknak - orosz, a szerbnek - szerb es az olahnak - olah, akik a „szentiras" magyarazata elott, a nemzeti ontudatra nevelik ncpiikct. Mindezt pedig a zsidosag felmagasztalasa nelkiil. Ezzel teljesen ellcntctesek a magyarok egyhazai, mert akar katolikus, akar protestans legyen az, mindegyik „teol6giaja" az „6-sz6vetsegnek" nevezett zsido torteneteket es legendakat illeszti be a „hitebe", es a papok minden erolkodessel akarjak ezeket a szovegeket draga OdvOzitdnkkel, Jezus Urunk tanitdsaival osszehangolni. Vannak sokan, akik ezeket a tortenelmileg nem ellenorizhetS es legkevesbe bizonyithato bibliai torteneseket, legendakat stb. csak „zsido mitologianak" nevezik cs fgy hozzak a koztudatba annak erdekeben, hogy megmaradjon. Ncm „szenti'ras", hanem csak mitologia, amit cl is lehet hinni, hogy valosag. A eel tehat mindenkeppen az, hogy czek a zsidofelesegek megmaradjanak. A mitologia sikjan pedig mennyivel elonyosebb helyzetben van a Magyarsag, hiszen a NIMRUD-ig er6 mitol6giank evezredekkel elozi meg a biblikus lci'rasokat, es ezek egyenes vonaiban viszonylanak Jezusunkhoz cs driiga Edesanyjahoz, a mi Boldogasszonyunkhoz. Le is from ezt a „mitologiat", mert majd kiderul rola, hogy dstortenelmi valosagunk. Urunk-Isteniink rendelese szerint a kaldeusok Istene - EN-LIL - ncvezte fianak „NIB-UR"-t, kinek nevet a biblikus semi-nepek frtak fgy: „NIMRUD". Ez a neve maradt meg a zsido mitologiaban is, mikent az 6 ..szentirasuk" mondja: „Hatalmas vadasz az Ur el6tt, mint Nimrud... a Sinear foldjen". (Moz. I. 10.. 9-10.)

NIMRUD, nemzeti osiink nevevel ismeri a mitologiank az Orion csillagkepet. Mitologiai ertclmezes szerint tehat: listen (EN-LIL) az Orionban lako Fiat lekiildte a Foldre, aki uralkodott a ..SINEAR" foldjen". Azota bizonyitdst nyert, hogy ez a ..Sinedr" azonos Kdldedvai, vagyis a ma Sumerianak nevezett terUlettel.« A mitologiankban cz volt az Isten-Fianak az „els6" lekuldese Foldunkre. Es NIMRUD uralkodott a Foldon es felesegiil vette a liinderszep „EN-E(h)"-t. Ez ekfrassal van lcfrva az tin. sumfr-mitologiaban „INNANA leszallasa" cfmmel kozreadva. Lcnyege az, hogy ez a NIMRUD, akit a mindent kisajatfto semita nepek GILGAMES-nek nevcztek el, nagyon megtetszik a NAPISTEN leanyanak - INNANA-nak-. akit „IL-AMA"-nak is neveznek az ekiratok. (Itt talaljuk meg a kesobbi magyar mondavilag „Tiinder IL-ONA"-jat.) INNANA megszereti Nimrudot es keri Apjat, hogy leszallhasson Nimrudhoz a Fcildre. A NAPISTEN azt feleli: „Akkor a Foldnek a torvenye szerint kell elned cs holtoddal az alvilagba kerulsz, ahova az en fenyem nem er le. fgy segfteni nem tudok rajtad." INNANA megis leszall a Foldre. Felesegiil megy Nimrudhoz es kct gyermeket is sziil neki. Itt kapcsolodik ossze ezzel a mitologiaval a magyar mondai-hiedelcm, mert Innana ket gyermekc: „HUN-AR" 6a „MAG-AR". Amikor INNANA meghal, vagyis „leszall az alvilagba", ket fianak szeretete emeli ki 6t onnan es ujraeledve GIMSZARVAS-kent vezeti k^t fidt a „boldogsag foldjere. Mi a lenyege a mitologianak? 1. Az ..Isten-Fia „embertestct oh a „KUS"-i nep verevcl. Miutan elvegezte azt, amit Istenunk-Urunk, a TE-RAM-TU rea bfzott, visszater egi honaba. 2. A Napisten leanya, INNANA, akit a kesdbbi ekiratok „BAU-DUGASAN" neven ismernek, leszall a foldre, embertcstet olt es megsziili a HUNOK es a MAGYAROK osfiat (nemzetseget). Az isteni Udv-terv szerint Hazal is ad nekik, a boldogsag honaba vezetve 6ket. Amikor a gonoszsag legnagyobb lett a foldon, cz a „mitologiai" tortenes megismetlodik. Az „ISTEN-FIA" embertestet olt a hun-magyar-partus nep verevel. Ugyaniigy, mint NIMRUD-rol frja a hdber mitologia. mert NIMRUD „KUS-fia" lett cmberk6nt es a kaldok-hunok-magyarok-partusok is mind „kusok". A valtozatlan isteni udv-terv szerint az 6si „Anya-Istenno" - BAU-DUGASAN - mint ,.BOLDOGASSZONY" is testet olt ADIABANI-Maria partus hercegnoben, aki emberi Edesanyjava valik a verevel embertestet oltott IstenFianak. „Jezus Kiralynak - a Partus Hercegnek". Az „isteni udv-terv" ezen masodik szakasza pedig mitologianak nem nevezheto, mert Jezus Urunk es Edesanyja elete valosag. Elmelkedjunk azon, hogy milyen szepen tudnak az clmondotlakat egy igaz „szentirasba" foglalni a Magyar Lelkuletu teologusok. Olyanok, akik a tudas es az igazsdg szolgaloi. Es milyen mds ez a ..mitologianak" nevezett 6s szeretettel telitett osiseg anndl, mint amit a mostani zsido-keresztenyseg ,,6-szovet215

214

segeben" levo nep-gyilkolasok, oldoklesre szolito „Isteni rendelesek" tartalmaznak. Hiaba mondta a scyhopolisi fopap - BASILIDES - es utana ORIGENES azt, hogy: „Jezus igehirdetdset es tani'tasat nem lehet cs nem szabad a zsido szellemmel osszekeverni." (Lasd: Igaz Tortenelmiink Vezerfonala Arpadig 391. oldal.) Osszemostak a kettot azokban az irasokban, amit „evangeliumnak" nevez a zsido-keresztenysegunk es minden egyhaza ..szentirdsnak", vagyis „ISTEN IGEJENEK" hirdet. Ma is ebben a szellemben oktatjdk a nepet a papok es bizony ebbol a kornyezetbol kell uj eletre tamadni a Magyarsagnak - ha MAGYAR VALLAS-t akarunk kovetni, es Jezus Urunk altal hirdetett „IGAZSAG"-ot atvenni, hogy - mikent 6 mondta - altala, az Igazsag altal szabadok iegyunk. De itt is van egy kiindulasi tamaszunk. A romai papa onmagat Peter apostol utodjanak nevezi, es arra hivaikozik, hogy a romai Szent Peter-katedralisban es a romai egyhazban folytatodik a Peter Apostoli Tanok hirdetese. De mindnyajan j(51 tudjuk, hogy ez nem igaz, mert az eg^sz zsido-keresztenyscg tin. ..szkolasztikus filozofiaja'" Saul rabbi, alias Pal apostol altal kitalalt ideologian alapszik. Itt az ideje, hogy betekintsunk - ismel egyiitt - abba, hogy milyenek is vollak valojaban: Peter apostol tanai.

IX. Peter Apostol Tanai
Igy mondta Peter: „ NEKUNK AZ 1GE ES A TOR VENY - JEZUS!" A Jezusi Igazsag Megtalalasanak kegyclmes ahitataval togunk hozza e tanok kozlesehez, mclyek valosagban az Ur Jezus altal alapi'tott Egyhaz lundamentumai... vagyis a MAGYAR HIT ALAPJAI. A Peter Tanok megcrtcsehez sziikseges az clnevezesek helyes ertelmezese. Szaknyelvcn mondva - cnnek a taniiasnak is meg van a maga „vocabulario"-ja. igy: 1. Az Ur Jezus is cs Peter is kiilonbseget tesz „izraelita" es „judai" kozott, minek kovetkezteben: Jezus idejeben izraelita einevezes alatl nem ertendo judai - azaz zsido. (L.: KIG. III. 297. oldal.) 2. Amikor Peter a „TORVENY"-rol beszel - magat az Ur Jezust es az 6 tani'tasat erti es sohascm a mozcsi torvenyl, vagyis a zsidoket. Peter Apostol „KULDETESI KIJELENTESENEK" toredekei (Az alabbiakban kozolt Pctcri Tanftasokat valoban Peter szajabol elhangzottnak ismeri el a Kr.u. 180-bol szarmazo Gnosztikus Hcrakleon es maga Origencs is.) ,.Az Ur szol feltamadasa utan nemzcttestvereihez: Tizenket tanitvanyl valasztottam szamotokra, mivel meltoknak talaltam oket. hogy vilagga kiildetesetekkel a foldkereks^gen hirdessetek az embereknek az igazsagot, azert, hogy van egy Isten, azaltal, hogy a belem (Jezusba) vetett hit altal kinyilatkoztassatok a jovendot azert, hogy akik meghalljak es hisznek, mcgrncntessenek. * * * Ismerjetek be tchat, hogy Egy Isten van. aki mindennek kezdetet alkotta es aki a Veg felett rcndelkezik. Aki lathatatlan, de mindent Ml. Aki megfoghatatlan, de mindent alfog. Aki igenytelen, de mindenkinek szuksege van Ra. Akinek akaratabol letezik a felismerhetetlen, a mindig letezo, az elmulhatatlan, a mas altal nem teremtctt, aki hatalmaval mindent tcrcmtett. Ezt az Istent ne tiszteljetek gorog modra. Mert (a gorogok) tudatlansagba sodr6dva az Isten ismerete nclkul anyagbol, amelyek hasznalata felett nekik teljhatalmat adott: fabol es kobol, ercbol es vasbol, aranybol es eztistbol, a hasznalatukra szolgalo anyagokbol - alkottak; abbol, ami letiiket szolgalja, 217

216

keszitettek es ezt tisztelik. Azt is, amit Isten eledeliil adott nekik; a levegd szamyasait, a tengerben uszot es a foldon csuszdt. A foldmuves negylabu barman ki'viil a vadat, iirget es egeret, macskat es kutyat es majmot es ezeket tisztelik. Azutan elelmiiket aldozzak, halottat a haloltnak, mikcnt isteneknek es czzel halatlanok lcsznek Istenncl szcmbcn, mert ezek altal megtagadjak letdt. De ne tiszteljetek az Istcnt zsidd (judai) mddra sem. Mert ezek is - azon csalard kabulatukban, hogy csak egyediil ok ismerik az Istent - tudatlanok. Mert angyaloknak es arkangyaloknak szolgalnak, meg a hdnapnak es a Holdnak. Es ha a Hold nem vilagit, nem iinnepelik az un. elso szombatot (Sabbath)." (A felsoroltakbdl kiveheto, hogy Peter ugy biralja a zsidok hitenek „tudatlansagat", hogy az Istent dicserni nem az Ujhold tiszteletevel, sem a kovasztalan kenyerek napjaval, sem a satoros Qnneppel, sem a „nagy engesztelo nappal", hanem szerctcttcl cs imadsaggal kell.)

* * *
„Ezert tanuljatok 6s orizzetek meg tisztan es szent-tankdnt mindazt, amit atadunk Nektek. Ezzel Istent tiszlelitck az uj mddon - a Jczus altal. Mert a gorogfik cs zsidok bolcselele elavult. Azert hat Ti vagytok a „harmadik nemzetseg" - az Ural tudassal tiszteld Jezus-hituek. AZ UR JEZUS MAGA A TUDAS ES 0 A TORVENY IS!"

Kr.u. 40-ben Sziria fovarosaban, Antiokiaban alakul meg az elso egyhazkozbsseg, amclyik mentes a zsidosagtol. Zsidokat nem nevezik a romaiak poganykereszlcnyeknck es a „nazari" vagy „galileai" elnevezes hclyett ezekre hasznaljak eloszor a ..christian!" ncvct. es ezzel kiilonboztetik meg az idc tartozo Jezus-kovetoket a Jeruzsalemi kozpont zsido-kereszt6nyeitol. Ahogyan Jeruzsalem lett a kozpontja az evangelium zsidok kozbtt valo terjesztesenek, tigy Anlidkia a kiindulasi pontja a ncmzsidok Jezus-hitenek es innen indult ki - Peter vezetesevel - az a tbrekvcs, hogy a Jezus-hit teljesen megszabaduljon a sziikkeblu zsidosag bilincseitol. Mar eros az Antiokiai gyulekezet az elso apostoli gyiiles osszehivasanak idejen - Kr.u. 47-ben - es ennek a zsidomentes gyiilckczetnek a hatalmara tamaszkodik Peter Apostol. amikor szembehelyezkedik Saul-Pal altal kovetelt allasponttal, ds a nemzsidd Jezushitiieket mentesiti a mdzesi torvenyek elismerese es kdvetese aldl ezekkel a szavakkal: „Most azert mit kfsertitek az Istent, hogy a tam'tvanyok nyakaba oly igat tegyetek, mclyet sem a mi atyaink. sem mi el nem hordozhattunk...?" (Ap. Csel. 15, 10.) Az evangelium szerint Peter itt elhangzott szavai: „Isten regebbi idd dta kivalasztott engem mi koziiliink, hogy a poganyok az dn szambdl halljak az evangeliumnak a beszcdjcl cs higgyenek." (Ap. Csel. 15. 7.) nyilvanvaldan megerositik azt, hogy Peter az Antiokiai Egyhaz feje, es hclycs az a tortenelmi megallapitas, hogy a jeruzsalemi kozpont elso vezetqje a zsidd Saul rabbi es utana a zsidd Jakab volt. Erdekes veletlennek nem mondhatd az a hasonld eset, hogy a rdmai egyhaz okmanytarabdl dppen ugy eltiintek a Peter-Tan iratai, es Pdtcr apostolra vonatkozd minden tortenelmi adal, mikeppen az I. Istvan korabcli, es erre a „nyugatbahclyczcsrc" alapitott rdmai terftes fosztotta meg a Magyarsagot ugyancsak minden tortenelmi adalatdl cs okmanyatdl, amelyik Honfoglald cs Honalapftd NAGY ARPAD ulddainak uralkodasara vonatkozik. A rovasfakldl is! Miutan azonban az evangeliumi iratok kdzott szereplo „ket" levelet Peter Apostol a „Pontusban, Galalziiiban, Kappadociaban. Azsiaban cs Bithiniaban elszeledtcknck" frja, es ez a terulet magiiba foglalja Kis-Azsiat, a Kaspi-tenger deli reszct es az egesz Partus Birodalmat az Indus volgyeig - biztosan alh'thatjuk. hogy Peter Apostol tokeletcsen eivcgezte a Jezusi megbi'zatas kuldetesenek munkajat es hirdette az Ur Igejet a sajat Nepe kozcitt, akiket akkor „scythaknak" nevczlck gorogdscn es akiknek nyelvet bcszcltc is. Mert nem a zsiddknak. hanem a nagy Mah-Gar Nepnek mondja fgy: „Ti pedig valaszloll Nemzetseg, kiralyi papsag, Szent Nemzet, meglarldsra valo Nep vagytok, hogy hirdessetek Annak hatalmas dolgait, ki a sotetsegbol az 6 csodalatos vilagossagara hivott el Titeket." (Peter I. lev. 2, 9.) De mar nem Antiokiabdl koszonti oket, hanem azzal bucsuzik: „Kosz8nt bennelckct a Vcletck egyiitt valasztott babiloni gyiilekezet". (Peter I. lev. 5, 13.) A Partus Birodalom nagy Babilonja lett fgy a zsiddktdl mentes Peteri Egyhaz Eufrdteszen inneni kozpontja, es Antidkia maradt a rdmai rnegszallds teriileten az egyhazi szekhely. 219

„Az olyan lelek, aki torekszik, kozel van Istenhez. Gazdag az, aki sokakon konyorul meg es Isten kovetcscben ad abbol, amije van. Mert Isten mindenkinek mindent megadott abbol, amit teremtett. Ezert gondoljatok meg ti gazdagok, hogy szolgalnotok (adnotok) kell, mert tobbet kaptatok, mint amirc szuksegetek van. Lassatok be, hogy masok hianyaban vannak annak, amibcn foloslcgctek van. Szegyelljetek magatokat, ha idegen javakat tartotok meg. Kovessetek Isten nagylelkuseget, akkor nem lesz senki sem szegdny."

* * *

Az Egyhazalapitas
Nyilvanvalo, hogy a Peteri-Egyhaz alapitoja az Ur Jezus (Mt. 16, 18.) es 0 nevezi ki Petert Egyhaza fonokeve. A tizenegy tanitvany reszere utolso utasitasait cs rendelkezeseil valahol Galilcaban a ..hegyen" adja (Mt. 28. 16.), ahol tanitvanyai utoljara lattak 6t a feltamadas utan. Kiivessiik most Peter utjat! Galileabol Jeruzsalembe ter, de a nagy synhcdrium tobbszbr bebortonzi 6s Peter eltiinik Jeruzsalembol. Tobb mint tfz evig nem tudunk rola semmit, de 218

Igcn fontos ennek az Egyhaznak Peteri-Tanaibol hangsiilyozni azt a fclfogast, hogy az Ur Jezus nem Megvalto, tehat nem azerl jolt, hogy minket a ..btintol megvaltson". Peter mindenkor MEGTARTO-nak nevezi az Urat. (Peter II. 1,11. es 3,2.) - aki megtartotta az 6 Nepet. Peter nem ertetl egyet Saul-Pal zsido-keresztenysegcvel es - mi tigy veljtik - hogy azert tuntek el a Peteri irasok, hogy a romai modra kifejlodott keresztenyseg ..Pali modon" alakulhasson. Peter II. leveleben inti hiveit a Pal-fele „nehezen ertheto dolgok" (3,16.) iigyeben, hogy „ki ne essenek sajat erdssegiikbol" (3,17.) Az Uj-Szovetsegbe foglalt iratokbol - kulonosen az Apostolok Cselekedeteibol - azt latjuk, hogy a kereszlenyseg terjeszteseben azokra a feljegyzesekre esik a hangsiily, melyek a zsidosag, a gorog es romai teruletek lakosaira vonatkoznak. Viszont - a Szentlelek kitoltetcsenek tanusagteteleben a szambeli loleny es tulsiily a ..Partusok cs Medck, Elarnitak es azok, kik lakoznak Mezopotamiaban... Kappadociaban. Pontusban es Azsiaban" (Ap. Csel. 2,9.) oldalan van. Ez tehat azt bizonyflja, hogy a „Peteri Egyhaz"-nak sokkal lobb hfvc volt, mint a Saul alapftasu judai-kereszlcnynck. Miutan a „Bibliat" e judai-kereszteny saulizmus szerkesztette es kanonizalta, teljesen ertheto, hogy az Evangeliumi irasokban hianyoznak azok az adatok, melyek Peter Egyhazara cs a „szkfta" nepre vonatkoznak. De mindannak ellenere fgy is megallapfthato az apokril'us iratokbol es a „gnosztikus" evangeliumokbol, hogy a „scylhak es partusok" kozoll Peter es occse Andras, valamint Tamas Apostolok voltak „otthon". Nagyszeriien leirja ezt Tamas Evangeliuma, hogy ..Parthia lejedelmci hogyan ragaszkodtak Tamas Parthiaba valo visszateresehez". Ezek mind beleiartoznak abba a „Nagy Nepbe". amit a Biblia HGR heber jellel frt „ncpnev" fordftasakent ,.hagarenus'"-nak fr, akik ellcn harcol Saul kiraly, (I. Kronika 5, 10. 20.) David is kapcsolatban van veliik (I. Kronika 27, 31.) cs akik a Judca elleni nepszovetseg tagjai (Zsolt. 83. 1.). Nem velctlen. hogy a kozepkori es ujkori zsido I'rok HGR alatt Magyarorszagot ertik es a heber frasokban a ..magyart" ugy frjak hagri". Igy vczcli le a zsido vallasos irodalom a zsidomentes babiloni Jezus-Hitet Peter apostol alapftiisatol az Arpadokon at - a mai magyarokig. Ezerl frja Izsik Ben Troky: „A magyarok a Nazareti Jezus vallasanak egyetlen kovetoi." Ugyanis a Partus Birodalom babiloni Jezus-hitu kozpontjanak ellensulyozasara az a jeruzsalemi nagy szynhedrium, amelyiket a romaiak Kr.u. 70-ben elhamvasztottak es kiiiztek onnan a zsid6sagot, Babilonba telepiilt at, ahol mar 500 eve megerosodott zsido kolonia elt azoknak a leszarmazottaibol, akik Nabukodonozor babiloni fogsagabol nem tertek vissza Judeaba. Amikor Trajan (Kr.u. 98-117.) es Hadrian (117-138) romai csaszarok uldoztek a zsidokat, csak szaporodott ezeknek a Babilonba telepulteknek a szama. Ezek a babiloni zsidok voltak tulajdonkeppen a szellemi vezetoi es finanszfrozoi az tin. Bar Kochba lelc jeruzsalemi zsido Iazadasnak, amelynek kovet220

kczmenyc a zsidosagnak Paleszlinabol valo kiszorasa lett (Kr.u. 135.) Igy ezek a zsidok - nagyrcszben - Babilonba vandorollak. A Partus Birodalom bekes uralkodoi Jezus szeretetbol beengedtek ezeket a bevandorlokat es tamogattak a romai hatalom (a Partusok egyetlen ellensege) elleni polilikai szervezettsegiiket is. A Babiloni Talmud taniisaga szerint vallasilag teljesen fiiggetlenek voltak a Partus Birodalomban. (Valahogy ugy, amint Magyarorszagon is voltak.) Ezeknek a babiloni zsidoknak a feje az „exilarcha" - vagyis „a szamiizottseg feje" nevet viselte es Kr.u. 299-ben mar ..harom ludomanyos intezetiik" van Parthiaban, az Eufratesz partjan. A Partus Birodalom bukasat es a perzsa-szaszanida dinasztia fellepeset ok lamogatjak a Partus kereszlenyseg ellen es a perzsak alatt allamot alkotnak az allamban. A partus Jezus-hitiiek ellen azonban Ardasir, az uj szaszanida kiraly nem lep fel, hanem visszaallftja a rcgi perzsa zoroasztrianizmust es a ket „jo vallas" - a Jezus-hit es Zoroaszter magus-tana - megfer egymas mellett, sot kolcsonos hatast is gyakorolnak egymasra. Amikor azonban a Romai Birodalomban Nagy Konstantin allamvallasa tcszi a kcrcsztenyseget, perzsa kortarsa, II. Sapor hadjaratot vezet a keresztenyek ellen. Ertheto, hogy innen telepulnek at a Kaukazus fole a Jezus-hitiiek. a Dantu-magharia nepe is, Arpad nepenck oselejei. A babiloni zsido ..akademiak" tehat pontosan tudtak, hogy a Jezushitii es Peter Tanain alapulo Partus Birodalom-beli „magus papok"' mcrre viltek az Igct es a Nepet is. Igy lett a ..babiloni Peteri gyiilekezet" orokose a Karpat-medencei Magyarsag, mert NAGY ARPAD istcni kiildetessel mentetle at a Hitet es a Nepet is a judai-kercszenyseg cs az iszlammal szovetkczctl zsidosag pusztflasabdl. Es igy maradt meg a Mah-Gar nep ,.HAGRI" neve is azzal a „bosszuallasi" iradfcioval, hogy „ez is az a nep, amelyiket el kell pusztuani".

Mi az igazsag Peter Apostolrol...?
Otl kell kezdeniink, hogy a ket szemely - Peter 6s Pdl - valoban leteztek. PETER - galileai volt, aki a galileai nemzsido-faju lakossag nyelvct beszeltc. A gorogiH hibasan bfrta, mert az evangeliumi frasokban hivatkozds van aira, hogy a beszedjebol vettek eszre. hogy ..galileai" - vagyis „gojim". Pal eppen fordiioltja volt ennck. Tiszta zsidofaju, neve SAUL, foglalkozasa rabbi, vagyis judai-pap, heberul es giirogiil beszelt, - Jezus anyanyelvet nem ismerte. Peter ugy van beallitva a romai leologiaban, hogy a ..tanult, muvelt, teologiai kepzettsegu hivatasos pap - Saul-Pal mellett" csak egyszerii „halaszfele", aki talan frni sem tudott. Es itt a ..tcologia" elhallgalja a/.t a legfontosabbat, hogy: Peter az Or Jezus lani'lvanya volt, aki kb. 10 evig „tanult" a Vilag Vilagossagatol, a Mesterek Mesteretol, akivel egyiltt elt, akit kovetett, s akit nem hagyott el soha. Tehat Peter e hosszu ido alatt „legalabbis" olyan tudasra kellett szert tegyen a Jezus-hitben, mint aminovel rendelkezett Saul a judaisagban, de 221

a ket hitvilag meroben kulonbozott egymastol. Tekintetbe kell azt is venni, hogy: Peter csak es kizarolag az Ortol tanulta azt, amit tudott, ezzel szemben Saul sohasem latta az Urat, es sohascm beszelt vele. A „palfordulas" a judai „huncutsag" egyik modszere, amivel kisajatftotta az tJr alakjat kizarolagos „judai has/.nalatra". Itt kell keresnunk tulajdonkeppen annak a felfogasnak a kiilonbozoseget is. ami Peter es Saul kozott - eppen az Or Jezus alakjanak es feladat-betoltesenek es maganak a ..Jezusi Tam'tasnak" magyarazataban - mutalkozik. A Jezus-hit es Peter hirdeli az Isteni Univerzalitast - vagyis az Edesatya mindenkire halo gondoskodasat es az 6 szereteten alapulo szeretetet, mfg a judaizmus cs Saul - csak a judaiak Jehovajat szolgalja, aki csak a judaiakrol gondoskodik es a tobbi nepeket a judaiak szolgajanak rcndelte. Itt tehiit egy /.art. elkulonilctt nep reszere sajali'todik ki mindcn isteni gondoskodas es ez az ..istcntan" a judaiakkal kihasznaltatja es gyiilolteti a tobbi nepeket. Szeretet helyett a gyiiloiet es a bosszu az uralkodo. Peter es Saul kornyezcte, nevelese, iranyi'lasa es tanullsaganak tartalma tehat teljesen clienteles polusok indftcka. Ez a magyarazata annak. hogy sohasem tudtak egymasl megerteni, jobban mondva - ncm is kerestek a megcrtes lehetosegct. hiszen az evangeliumi tortenesekct kiertekclve, egymast ket fzben latuik. Ez azt jelenti, hogy nem is kerestek a kapcsolatot. Nyilvan azert nem, men az Ur Jezus szolgalataban, illetoleg az Ori Tanitas folytatasaban kozottiik athidalhatatlan szakadck latongott. Peter bizalmatlanul nezte Saui varatlan elhatarozasat, aki a Jezus-kovetok uldozcset hirtclcn „messianizmussa" valtoztatta. Pdter sohasem hirdette azt, hogy az Ur Jezus a zsidok messiasa, men „mashijas" heber polilikai cim, olyan „cmber" neve, aki a judaizmus ideologiajaban a mas nepek feletti uralomra jutlatja a judaiakat. Ez nem egy ,.istenfiui" hivatas, hanem egy onzo, emberi, gyiiloletre alapozott politikai uralom, mely semmikeppen sem lehetett az Or Jezus feladata. (Itt van a judai-kercsztenyseg legnagyobb tevedese, hogy ezt a Sauli messianizmust „vallassa" tctle.) Peter nem ugy latta Sault, mint a mai biblikusok, men az 6 idejeben az a „damaszkuszi litkanyarban torlcnt Jezus-jelcnes" meg ismcretlen volt. Peter cszrevette, hogy Saul az Ur Jezusl nem Isten Fiakent hirdeti. Tchat nem mint az osi sumir hitvilag ujraelesztqjet, megtisztitojat es megtartojat, hanem 6t a judaizmus hamistananak legali/.alasara sajati'tja ki, mondva: „Mondom pedig. hogy Jezus Krisztus szolgaja lett a zsidoknak..." (Rom. 15. 8.) Ugyanis ezzel a kijclentcssel Saul az Abrahami „szovetseg" szolgalataba alh'tja az Urat, hiszen emlekezziink csak vissza errc, hogy mi is tulajdonkeppen az „<5-szovetscg"...? Igy van lei'rva: „Annak l'elclte mondta Isten Abrahamnak: ...ez pedig az en szovetsegem, mclyct meg kell tartanotok en koztem cs ti kozottetek es a te utanad valo magod kozott: mindcn ferfi koriilmeteitessek nalatok." (Mozes I. 17, 10.)
222

Az Urat tehat Saul legeloszor ennek a judai tannak szolgajava teszi, s aztan - mint nem zsidot - a talmudi es biblikus felfogas szerint - egyszeru dldozati allatkent veszi, amint az frva vagyon a ncm zsidokr61: „kiknek teste olyan. mint a szamarak teste. (Ezekiel 23, 20.) es igy Peter nagyon jol latta, hogy Saul az Or Jezust egyszeru „aldozati allatnak" hirdeti, aki ..eltorli a judai nep biineit" eppen ugy, mint az evenkent ene a celra aldozott valosagos „biinbak", hisz Saul igy tanitotta: „Mert amely allatoknak veret a topap beviszi a szentelybe a biinen, azoknak testct megegctik a laboron ki'viil. Annak okaert Jezus is. hogy megszenteije az 6 tulajdon verevel a nepet, a kapun kiviil szenvedett. (Zsid. 13. 11-12.) Tehat az Or olyan, mint az ..allatok, melyek veret a fopap beviszi" es Saul a „nep" kifejezes alatt csakis a zsido nepet erti, hiszen hozzajuk intezi e levelet. De meg ncm elegszik meg ennyivel, hanem azt a zsido aldozati n'tust es [udai-ideologiat, ami ellen az Ur a kcrcszlrc fesziteseig kiizdott, csak fokozza, mondva: „es csaknem minden verrel tiszti'ttatik meg a torveny szerint es verontas nelkiil nincsen biinbocsanat." (Zsid. 9,22.) Ez pedig ncm m.is, mint a Jczusi Igehirdetes teljes kiforgatasa es a judai ideologiaval valo behelyettesftese, men azt a Mozesi Torvenyt, amire itt Saul hivatkozik, az Or sohasem ismerte el es az „oldokl6 aldozatokat" az Or megvetcllc mondva: „...j6n ido, hogy aki oldokol titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik" (Jan. 16, 2.) ...nyilvanvaloan a verontas judai rftusat ertve ez alatt. Peter azt is nagyon jol tudta, hogy az Or nem ..biinbocsanat szerzesre" es a •judai nep" megmentesere jott, hiszen meg elenken emlckdben voltak azok a sulyos szavak, amiket az Or a zsidoknak mondott - elitelve oket, igy: „Ti az ordog atyatol valok vagytok es a li atyatok kivansagait akarjatok teljesiteni. Az emberolo volt kezdettol fogva, es nem allott meg az igazsagban, inert nincsen obenne igazsag. Mikor hazugsagot szol. a sajatjabol szol, mert hazug es a hazugsag atyja. (Jan. 8,44.)

Peter allasfoglalasa Saullal szemben
Feltetelezheti-e egy logikusan gondolkodo ember Peterrol azt, hogy „bizalommal" viseltetett Saul rabbi irant akkor, amikor az Or „istenfiui" tani'tdsa valoban „sziklakove" valt benne...? Ugye, nem. De nezziik csak a tobbi korulmenyt is. Peter koronatanuja volt Jezus Urunk ellen elkovetett fondorlatos biintenynek. Latta, hogy a nagy-szynhedrium iigynokei mikent kisertek itllandoan az Urat, hogy a judai hoher-torvenyek szerint 6t minel hamarabb megoljek. Latta az ,.iskariotes"-nek nevezelt Judas - „beepitett judai ugynok" munkajat, aki igen nagy penzert tette meg terhelo vallomasat hivatalosan es jegyzokonyvileg az Or Jezus - mint „hamis profeta es mas vallast hirdeto predikator" ellen. Ugyanis ezek azok a megnevezesek, amik meghataroztak a .judaizmus cllensegcinek" tevekenyseget es amennyiben ezek
223

a tevekenysegek szavahiheto tanuk Altai lettek tanusitva, a halalos itelet meghozhato volt a vadlott ellen. Judas tehat csak kiegeszftette a tobbi hivatalos iigynok vallomasat es foleg azt bizonyitotta, hogy 1. az Ur Jezus olyan Istent hirdet es olyan „mennyei Atyaiol" tani't, aki univerzalis, tehat nemcsak a judaiak istene, hanem - eppen tigy, mint a NAP - mindenkie; 2. azt mondja, hogy cz az Isten mindenkit egyforman szeret, tehat azokra a nepekre is kiterjeszli gondoskodasat, akik nem judaiak; 3. ez az isten mindenkinek orok dletet ad, tehat az cmberi lelek nem hal meg a testtel. hanem ehhez az Istennez, mint szeretd mennyei Atyahoz ter vissza es orokkc el. Es itt alljunk meg egy pillanatra, ennel az „iska>iotes"-nek nevezett Judasnal. Ugy lanflotta nekiink a boles Aisleilncr prol'esszorunk a teologian, hogy a biblikusok eloszor azt hittek, hogy az „is-kariot" egy helyseget jelent. llycl azonban eddig nem sikeriilt talalni. Ellcnben az arami nyelvben e szo eredeli gyoke „kar" es igy a „kartevo, hazug, arulo es gonosz emberek" megjclolesere hasznaltak, tehat a heberesflelt formaja az „iskar" Judas... annyil jelent magyarul, mint „kar-os"(is) Judas", gonosz Judas. De mondott meg mast is az igazsagot hirdeto Aisleitner porfesszorunk Judasra vonatkozoan. Nevezetesen azt, hogy „az ephipani iratokat megelozo hivalkozasok tigy emlftik JCidasi. mint aki a Palla lett Saul rabbinak a testvere volt". Most mar megerihctjuk Peter Apostol - Saul f'ele megnyilatkozo - bizalmatlansagat, dc Saul tartozkodasal is Peter fele. Peter latta, hogy itt egy zsido maffia folyik, amelyik eloszor eladta penzert az Urat, aztan aldozati baranykent a „judai nepert" felaldozottnak nyilvani'iotta - ugy, mint Kajafas mondta: „Jobb nekiink, hogy egy ember haljon meg a nepert es az egesz nep el ne vesszen." (Jan. 11, 50.) Ugyanis, ha az Urat nem szegezik bit6fara - Aisleitner szerint - a bossztiallas vallasa - a judaizmus megsziint volna, s igy a judai papsag valoban elvesztette volna a „nepet". Amikor mindezeket veghez vittck, sziikseg volt valakire, aki a szynhedrium azon hatarozatat teljesfti. mellyel megallapftottak az Una vonatkozoan: „ha az 6 emleke megmarad - az 6 nepe (a szamariai nep) magara talal" hiszen a szamariaiak fegyveres felkelesben tortek a romaiakra, amikor Jezust f'elfcszi'tetiek a zsidokkal. Ezt a „veszedelmes" nepct tehat felre kellett vezetni, s mivel az Or „emleket" naluk cltorolni lehetetlen volt, ezt az „emldket" meg kellett valtoztatni a ,judai ideologiithoz" simuloan. Nos erre a feladatra jelolte ki Sault a zsido legfelsobb tanacs - a nagy szynhedrium. Es - mi'g a „zsido szolgalatba illesztett Jezust" hirdeto Saul minden tamogatast megkapott a zsidosagtol es Herodestol is, addig Herodes Petert „halalra kerestette", tomlocbe is veti (Ap. Csel. 12, 3-12.) nyilvan azcrt, hogy ..jezusi igehirdctcset megakadalyozza". Ugyanis nem tetelezheto fel az a zsidosagrol, hogy „tervszeriitlenul"
224

folytatta volna a Jezusi inkviziciot, azt, amit oly zsenialis tervszeriiseggel vezetctt le a keresztre feszftesig. Figyelembc kcll venniink azt, hogy az Ur Jezus „istcnalakja" csupan a „testi halal" bekovelkezcsc utan mutatkozott a zsido materializmus realitasaban, hiszen a ..feltamadas" - zsido gondolkodas szerinti - „lehetellensegenek" bekovetkezeset, a jchovai rendeleteket tovabbfto judai papi testiiletnck - a nagy szynhedriumnak is - el kellett ismemie, mert a szemeik lattara tortent meg es tudomasul kellett venni azt is, hogy a halottnak hilt Jdzus - a „hamis profeta" nem halott, hanem feltamadt es emberi testevel egyiitt eltiint a materializmus vilagabol. Itt kerul szembe az „ordog-Alya liainak" vilaga a valosagos es univerzalis Isteni Akarattal. Viszont ezek a cinikus judai fopapok nagyon jol tudjak azt, hogy a nep azt hiszi, amit neki bebeszclnek. Kivarjak tehat az esemenyek lefolyasat, es amikor mar biztosak abban, hogy nem kell sem az elottuk erthetetlen Isteni Akarattal, sem a halalt legyozo Jezussal vitazniuk, hanem a „tanftvanyok" - azaz emberek hirdetik a szerintuk „mas vallas" lanait - akkor indftjak Sault a Jezusi ideologia megmasi'tasara. Teljesen ertheto tehat, hogy Peter es a tobbi „szkitaveru" tanitvany otthagyja a zsido komyezetet es a „sajat" nepiik kozott hirdetik az osi sumfr vallas Istenfianak igazsagdt. Igy teszi at szekhelyet Peter Babilonba, majd Antiokiaba. Itt latjuk Babilon fontossagat, hiszen itt a Peter anyanyelvet beszelo Partus Birodalom - Roma egyetlen ellenfele - uralkodik es innen Babilonbol - azaz egyik varosabol SIPPARBOL - mentek az osi sumfr hit magus papjai Jezushoz, amikor megsziiletett. 6k voltak az egyetlenek, akik a regi sumfr iratokb61 ismertek a jovendolest, hogy az „isten fia emberi testet olt". (Lasd: Werner Keller: „Der Bibel hat doch Recht".) Nezztik csak meg, mit ir errol Eusebius cgyhazatya (1. Vita Constantini 4,3,): „Koran jelentek meg az igehirdetok Parthiaban es terjesztettck Jezus tanait. Ugyanis az itt uralkodo Partus Dinasztia - az ARSZAK - turelmessege folytan - akik a perzsak regi vallasat, Zoroaszter tanat megvetettek - a Jezushit nemcsak haborftatlanul terjedt el, hanem oly gyors viragzasnak indult, hogy a 2. szazad elejen 360 kotemploma volt." Azota mar tudjuk, hogy ezt a „gyors terjedest" az segitette elo, hogy a Jezus-hit lett a Partus Birodalom allamvallasa. Ennek az allamvallasnak kozpontja Babilon volt es feje Peter Apostol, akinek segitoi voltak itt testvere Andras es Tamas, aki itt is halt meg es nem Indiaban „vertanuhalalt". (Tamas partial miikodeset nagyon sok apokrif irat emliti.) De az Apostolok Cselekedetei is tanusftja ezt a Partus Birodalmi Peteri Egyhaz letezeset, hisz azon a bizonyos punkosdi napon a partusok nepe volt tiilsiilyban a Jeruzsalemi osszejbvelelen - mint „partusok, medck, elamitak" - vagyis az egesz Partus Birodalom nepeinek kepviselete. (Ap. Csel. 2, 9.) Igy indokolt Peter azon irasa, melyben hfveit igy iidvozli: „K6szbnt tileket a veletek egyiitt valasztott babiloni gyiilekezet." (I. Peter, 5,13.)
225

Meg egy dologra szeretnem felhivni a Magyar Lelki Megujhodas Peterhitti kedveseinek a figyelmct. Megint csak a boles Aisleitner professzoromhoz kell visszamennem, aki szinten ..peterhitti" volt, es mindig azt mondta, hogy Peter ugy gondolkodott, mint a szekelyek. [6 meg nem ismerte azokat a palesztinai legujabb asatasi credmenyeket, melyek azt allapftottdk meg, hogy a PLST-i (filiszteus) nep hozta mozgasba a kanani oslakosokat, a „SCL - sicul" nepet, (akiknek nyelvc ismeretlen).] Ha ezt ismerte volna, akkor biztosan azt mondta volna, hogy Peter „sicul - azaz szekcly" volt. Peter gondolkodasmodja ezt tokeletesen igazolja is. Ugyanis sohascm nyugodott bele a „rossz helyzetbe" es furfangos (szekcly) modon kcresctt es lalalt is mindig kiutat. Aisleitner igen mergesen cafolla azt a biblikus kitetelt, hogy „Peter megtagadta" az Urat es ezt szeretnem eppen ugy megmagyarazni az igazhitiieknek, mik^ppen azt ez a boles teologiai tanar a mi crtesunkre adta.

Peternek az Ur rendeli, hogy 6t „raegtagadja"
Vegyiik elo az evangeliumot, Janos 13. resz 37. verset. Itt latjuk, hogy Peter a ve^gso kitartasig meno hiiseget jelenti ki az Urnak „6Ietemet adorn eretted" kijelentessel. Felt6telezheto-e az Ur J^zusrol, aki Peter husdget annyira komolyan vette, hogy rea bizta az Anyaszentegyhazat es 6t „kosziklanak" nevezte - e g y ii 11 ell vele - hogy az „elctcnek felajanlasaert" az Ur Jezus Petert kifigurazza es hazugsagnak minositi mondasat...mike'nt az a 38. versben magyarazva van...? Ugye nem feltetelezheto az Urrol ily gunyos cinizmus. Tehat itt a magyarazat is es a forditas is hclylelen. Jezus es Peter egymas kozott a „szamariai" nyelven beszeltek, amit egyesck araminak, masok szki'ta nyclvnck mondanak. Sir Rawlinson az ekiratok nyclvet nevezi szki'ta nyelvnek. Az 6 nyelviik tehat nem semita nyelv, hanem aglutinald. Az osnyelvek majdnem mindegyikenek meg van az a sajatossaga - a ragozo nyelvcknel pedig azonnal bizonyi'thato - mely szerint a parancsolo modot rendszerint a ,jovo ido" segitseg^vel fejezi ki. Mindjart vegyiink egy pcldat a magyarbol. Azt mondom pi.: „te el fogsz oda menni, mert en igy akarom". Ez ugyan jovo idoben van mondva, de parancsolo hangsullyal, tchal a parancsolo mod kifejezese. Ugyanfgy mondhatjuk: „te meg fogsz engem lagadni"... tehat kotelezlek arra, hogy tagadj meg... 6s hogy az Ur ezt igy mondta Peternek, azt bizonyitja az 6 tisztanlato kepessege. Tehat tudta, ha Peter bccsiilctesen felfedi szemelyazonossagat a zsidoknak. talan 6t ott, azonnal a helyszinen meg6lik es ezt az Or nem akarta. Viszont ismerte Peterl, ludta, hogy utana megy azzal a szandekkal, hogy kiszabaditsa, hat inkabb arra kotelezte, hogy ki ne adja magat. Mondja azt, hogy nem ismeri az Urat. Ez logikus es ertheto a Jezusi josag es gondoskodas szempontjabol is. Megerositi ezt a forditas bizonytalansaga, mert a septuaginta gorog szovege nem mondja „bizony bizony" es latin fordftasa sem, hanem igy kezdi: „Amen...! Amen...! azaz „ugy legyen - ugy legyen!"... Tehdt az Ur Jezus azon kfvansaga van ebbe belefordi'tva, mellyel Peternek azt a rendelest adta, hogy azon az ejszakan fel ne fedje a hozza larlozdsat, es az Ur nagyon jol tudta micrl teszi, hisz Peter nelkiil talan semmifclc Jezusi „keresztenyseg"' nem maradt volna. A judaiak mindent kiirtottak volna. Az evangeliumi szoveg mar a Saul-pali leologia sziilemenye, mely masKlezer eV alatt iszonyu valtoztatasokal szenvedett - mindig Peter hatranyara es Saul-Pal el6nyere. Az Ur Jezus es Galilea-i nemzettestverei altal alapi'tott „Peleri Anya-Szent-Egyhaz" Szimboluma, ahol: a HARMAS HALOM: 6si mah-gar (sunu'r) frasjel, Kur, mada, mad, jelentese: orszag. A KETTOS KERESZT szinten az osi kepfrds jele: PA = pasztor. A „PA-TE-SI" hagyomanyban a „PA" ideologiat jelent.

Egy „peteri" igehirdeto cifraszurben, Antiukia kernyektfrol

226

A

227

Peter Romaban...?
Vcgezelul pedig osszesiteni szeretnem az eszokokat arra vonatkozolag, hogy miert nem tartdzkodhatott Peter Romaban. 1. Az apokrif irasok szerint Peter is es occse is csaladjuk szkita nyelvet beszeltek, ami a partusok nyelve volt. A logika szerint tehdt oda ment „iget hirdetni". ahol megertettek. 1. Ez pedig a Partus Birodalom volt es a Pontus-i szkitak Antiokiaja, ahol szinten ez a nyelv uralkodott. Igy alapitotta az egynyelvii Babiloni Gyiilekczetet Babilon es Antiokia kozpontokkal. Az ortodox egyhaz meg ma is unnepli februar 6-an az Antiokiai Egyhazalapitas iinnepet. 2. Peter Romaba nem julhatott be, inert nem volt romai allampolgar, viszont Romaba jutasi utlcvelet szerezni nem tudott, hiszen a romaiak kegycncc - Hcrddes - halalra kerestette. 3. Nem szabad osszcteveszleniink Peter helyzetet Saul-Pal adottsagaivai, aki romai allampolgar es zsido farizeuskent jutott el Romdba, es ott nem „keresztenyseget", hancm egy messianizmusra alapi'tott zsido szektat hoz lctre, mely „aldozalra es a verontasi n'tus folytatasara" epiil A romai teoldgusok allandoan a Saul-Pal Roma-bcliekhcz frt levelet emlegetik bizonyi'tasul arra, hogy Peter mar Rom&ban hirdet, s Pal is odament... pedig ilyen ott irva nines, a 15. resz 21. verseben eppen azt olvassuk, hogy „R6maban meg nem hirdetik az iget es Saul eppen azert megy oda"... es a 16. reszben Saul mindenkit tidvozol, aki Romaban van. Feltetelezheto, hogy Petert - a Jezusi Egyhaz fejet - ne iidvbzolne, ha ott lenne...? De nines ott, es sohasem tctte labat a romai foldre az Ur Babiloni Anyaszentegyhazat alapitd Fdpasztor - Peter Apostol. Peter egyhaza tehat NEM A ROMAI. Hiaba tesz a Vatikan a Szent Peterrol elnevezett katedralisaba egy P6terszobrot. Hiaba hi'vja magat a papa „Peter ulodjanak"... nem az igazi Peter utodja 6, hanein Saul rabbie, akinek teologiai alakja behelyettesiti a peteri hagyatekot, s ami az Uri hitben „fcher" volt, - azt a judaisag feketesegebe oltozteti. Igy valik a Szcnt Pcter-bazilikahan kiallitott „Fckete Peter" szobor a P6ter helyen miikodo Saul-pali idcologia szimbolumava, s igy leu Saul rabbi a romai judai-keresztenyseg FEKETE PETERE. A Magyar Lelki Megiijhodas alapja a Jezusi igazsag. A Magyar Egyhaz az osi Peter Tanokra epiti feltamadasat 6s kizarja hittudomanyabol a Saul-pali judaizmust. A judai-keresztenyseg mai helyzete nagyon hasonll't a Peter korabeli mdulashoz. A Magyar Egyhaznak kovetnie kell abban is Petert tehat, ahogy O az elso jeruzsalemi zsinaton felemelte szavat a judaizmus ellen, amikor azt ordftotta azok fiilebe, akik a Jezus-hitiiekre ki akartak terjeszteni a mozesi torviinyek crejet: ..Most mit kl'sertetitek az Istent. hogy a tanitvanyok nyakaba oly 228

igat tegyetck, melyet sem a mi atyaink, se mi el nem hordozhatlunk..." (Ap. Csel. 15.10.) * * * A MAGYAR EGYHAZ is ezt hirdeti. Vagyis minden judaisagtol mentes tiszta Jezus-hitet. * * * A MAGYAR EGYHAZ A MAGYAR NEPNEK HITET ES ORSZAGOT AD! * * * A MAGYAR EGYHAZ jelkepe es jelvenye az osi Kdld-babiloni szimbolum: a HARMAS HALOM - KETTOS KERESZTTEL. * * * Az ,,IDOK TELJESSEGE" kflzeleg es ez nem mas, mint az Or Jezus viszszajovetelc. De ne varjatok Ot megint emberi testben. 6 visszater az 6 Igejenek erejeben...Az Ur Igejet es Szeretet-Torvenyet az 6 nepenel hagyta es most az 6 Nepe - a Mah-Gar Nep - lelki megiijhodasaban latta meg az Uri Igazsagot. Azok a megvilagosodotlak es uj cletre keltek, akik a Mah-Gar Nep verevel testet oltolt Isten-Fiat az 6 valdsagos alakjaban felismertek, felsorakoznak az Ur moge. Az 0 utjan, az 6 rendelkezese szerinti modon, a Peter Aspotol altal ezerkilencszaz-egynehany evvel elottiink megalapitott es most a megvilagosodottak altal ujra cletre hi'vott MAGYAR EGYHAZBAN. A MAGYAR EGYHAZ tehat nem uj alakulas es nem uj alapftas, hanem az Ur Jezus es Peter altal alapi'tott es elindi'tott szeretet-kbzosseg felujftasa. A Magyar Egyhaznak semmi koze nines a judai-keresztenyseghez... es Islenszemlelete, valamint ideologikus tartalma - a MAGYAR HIT - attol lenyegben es igazsagban kulonbozik. A judai teologia Jezus nemzetseget „KUTAI" vagy „KUTEUS" neven emh'ti, amit „szamaritanusnak vagy nazarenusnak" neveznek a magyarazatok. (Misne Tdra, Holkot: Roceach 2.11.) A rabbinizmus iratai Kr.u. 1340-ben meg minclig hasznaljak a KUTAI vagy NAZARENUS elncvezdst, de kizarolag a magyarokat hivjak igy - megkiilonboztetve oket a romai-hitii „keresztenyektol". Vannak utalasok a judai teoldgia kozepkori irataiban arra vonatkozolag. hogy Jezus Nemzetseget, amelyikct subar-sabar-samar elnevezesebol judaiak „szamaritanusnak" azaz „kuta fiainak" mondtak es frtak, a vallasfilozofiai beallitodottsaguk es istenszemleleti ritusuk utan „oroszlantiszteloknek" neveztek, akiknek - a magaslatokon epftett tcmplomaikban - oroszlanos jelkepek voltak a falakra festve... Szamariaban es Galileaban. Ok voltak a megtartoi az 229

oroszlan- vagy parductestii emberszobroknak, amiben nagy osiiket - NIMRUDOT - lisztcltek vallasos kcgyclcttel. A mai kutatasok azt bizonyftjak, hogy az OROSZLAN is a NIMRUD Nemzetseg EMBER-FIAT - a nazari-partus Jezus Urunkat jelkepezte FELTAMADASA UTAN. Ilyen ..oroszlanos" jelkepcket tetlek a Partus Birodalombol Hazankba viszszatero kangar-avarok az Islcr-Gami szentelyuk falaira di'szftesiil cs ..torvenykent" is.

X.

Az Ister-Gami oroszlanok „tizenkilenc" fokanak miszteriuma
Arr61 a „lizenkilenc" fokrol beszclek itt, amellyel az Istcr-Gami oroszlandbrazolasok „eletfajanak" mindegyike elhajlik a merolegestol. Ugyanis a mitologia torvenye szerint: „az eletfa koti ossze a foldi vilagot az egi vilaggal." Ahol az eletfa all, ott van a Vilag, vagyis a Foldi Uralom Kozcppontja, es merSleges allasa az Eg kozepere, a Sarkcsillagra mutat, mely az Egi Hatalom Kozpontja. A szimbolikus abrazolasokon tehat az „eletfanak" merolegesen kell alinia. Ha „elhajlik" a merolegestol, akkor idopontot jelez Foldunknek a ,,precesszios" idoszamitasa szerint, ahol „egy" fok = 72 evvel. Tud6s elodeink tokeletesen ismertek az „eg csillagait" es - mai kifejezessel - mondhatjuk azt, hogy kivalo asztronomusok voltak. J61 tudtak, hogy a Fold tengelyc mikor fog pontosan a Sarkcsillagra mutatni es a Partus Birodalombol a Karpat-medencebe hazatero „kangarok", akiket csak „avar" neven emli't a tottcnclcmszemlelet, ezzel az idomeghatarozo modszerrel kflzoltek a „beavatottak" reszere az oroszlanos szcntclyuk epi'tesenek idcjet. Az errol irt konyvemben (Az Ister-Gami Oroszlanok Titka) az eletfanak a merdlegestol valo elhajlasat „tizenkilenc" foknak irtam azert, mert ennyi merheto (megkozelito pontossaggal). E konyvem megirasa ota azonban annyi csodalatos dolog tortent nemcsak korulottem, hanem az (irkutatasoknal is, hogy ezt az „elhajlast" ki kell egeszi'tenunk „fcl" fokkal, es fgy az Ister-Gami Oroszlanos abrazolasok eletfaja „tizcnkilcnc es fel" fokkal (19,5 ) hajlik el a merolegestol. A szentely cpftese idejet tehat 36 evvel hatrabb kell tenniink. Igy az 566ban epult. Igazat kell adnunk a halo poraiban is aldotl szekely tudosunknak - nehai dr. Lasz.lo Gyulanak - aki elso honfoglalasnak nevezi, ugyanezzel az idoponttal az avarok letelepcdeset. Az alabbiakban mutatom be ezt az ido-meghatarozast.

230

231

ORION
1!

+20°

< >

Az itt abrazolt „19" fokot kell lehat „fcT fokkal kiegeszfteni, hogy ez is az osi mitologia torvenye szerint legyen. De most azt kcrdezheti az olvaso, hogy miert olyan fontos nekiink ez a „fel"-fokos v&ltoztatas es miert adok olyan nagy jelentoseget a ,,19,5-es" szamnak...? Ezt a konyvemet az egyiptomi „Feny-Szentharomsagra" (OSIRIS-ISISHORUS) valo hivatkozassal kezdtem es itt sem nevezhetem „erdekes veletlennek" azt, hogy a „HIT-TAN" fejezetnck irasa idejeben erkeztek be - ismeretlen szemelyektol - az „urhaj6zassal" kapcsolatos olyan adatok, amelyek visszavetithetok 6s-Egyiptom tortenelmi es mitologiai idejebe. De abba a regi idoszakba, amikor Egyiptom es a ma Sumerianak nevczctl Mezopotamia egybetartoztak. (Gondoljunk itt arra a regeszeli vak5sagra, hogy pi. a sumi'r ERIDU-ban „tizenot" Qzonviz elotti Zigurrat van egymasra epftve.) Ezt, az tin. ..termekeny-felhold" tertileten kialakult kozmologikus vallasszcmleletel ismertetem az I. fejezetben. Igy tudjuk meg, hogy a „FenyatyaFenyszuze-Fenyfia" Feny-Szentharomsaganak egi kepviseloje az ORIONSIRIUS es a NAP volt. Harmuk kozott az ORION, mint az EG URA (sumer neve URU-AN), „ATYA-ISTENKENT" uralkodik, hiszen a Fold minden pontjarol lathato. Negyszeres (quadruple) csillagteste az Egyenliton (equatoron) helyezkedik cl es a csillagtest alapjanak magassaga „tizenkilen 6s fel"fok(19,5). 232

EQUATOR

233

Igy lett ez a fok-szam a Nimrudhoz tartozo, egi magikus erd szimboluma, mely - mikent latni fogjuk - az osi hitvilag foldi vetiiletein is megtalalhato, mert: „mikeppen a mennyben - ugy a foldon is." A mitologia az ORION csillagkepet szorosan osszekapcsolja a mi NIMRUD-unkkal, hiszcn NIMRUD lcjott a foldre. Itt ell. Felesege ket fiat sziilt, akik HUNOR es MAGOR-kcnt maradtak meg napjainkig, a mar „mondavilagnak" nevezett mullunkban. Ez a „mondavilag" azonban nem valaszthato el a sumir vallasi-hiedelemtol, mely NIMRUD-ol Isten Fianak tiszteli, akit EN-LIL kiildott a Foldre. Az ekiratokon IZ-DU-BAR neven szerepel, melynck jelentese: „Istenlelkenek sziiletett parja." Ezt valtoztattak meg a semita nepek (az „akkadnak" nevezett „hapiru"-k, melybol a „heber" elnevezes is ered), az 6 felfogasuk szerinti „GIS-GILMAS'"-ra, majd „GILGAMES"-re. A sumir hitviUig aztan a vilaghfres „GILGAMES EPOSZ"-ra valtozolt, de NIMRUD egi hatalmat meg ma is orzi az eg is es a fbld is, az 6s magikus erej& jelzo ,,19,5 „ miszteriumaval, amint majd latni fogjuk a kovetkezokben. Visszateriink tehat Egyiptomba, ahol az osi hitvilag GIZA (Gizeh) teriileten harom piramist epi'tett OSIRIS-ISIS-HORUS dicseretere. Sokan az ORION „harom 6v-csillaga" foldi vetuletenek neveztek, de semmi bizonyitekot nem adnak erre a feltetelezesre. Megis, minden valosziniiseg szerint lehetseges, hogy az osi hitvilag szerint a hatalmas ORION, a Vilag-Ura, az „ATYAISTEN" onmagaban dicsoiti meg a „Feny-Szuzet" es a „F6ny-Fiat", a harom fenyes ov-csillagaval ekesitve az egboltot. Itt van az 6s-oka Jezus Urunk azon ket kijclentesenek is: ,.En es az Atya Egy vagyunk", es „Az en Anyam a Szentlelek". Ezeket az evangeliumi irasokat azonban megelSzi a valosag, amit bemutatok a harom piramis fenykepevel es a helyszfni tervrajzzal is.

A fenti kepen lathatjuk, hogy az „ATYA" es az „ANYA" piramis cgyforma nagysagu. mfg a „FIU"-e joval kisebb. A „Fiu" piramisanak MEN-KA-URE neve sumer nyelven a „VILAG-UR KAPUJA" crtelmet ad. Az alaprajz azt mutatja, hogy ez a piramis egy ketszeres ,,19,5-es" telrahedrdlos szoggel illeszkedik a masik kettohoz. Modhatjuk azt, hogy ezzel az adattal a Foldon talaltuk meg az ORION egi, magikus szamdt. A „ketszeres" 19,5 -es szog kozott „6 „-os szog van, mely rcnormalt formaja a 33-nak, vagyis 3+3-nak. Ezzel pcdig mdr beerlink az osi, adventi mitologiaba, vagyis nepiinknek „Isten-Fia" varasaba. A harom Piramis titka fgy oldja meg a multban elhagyottakat es a jovoben varlakat. Ugyanis a NIMRUD-IZ-DU-BAR foldi eletet ugy vehetjuk, mint ISTENFIA „elso" megjeleneset, ^ l s o " testetoltescl. Meg a zsido-kcresztcnyseg rcgi legendai is azt mondjak, hogy: „NIMRUD hozta a „Tudast" es a „Tiizet" az egbol." Most, itt a foldi tervrajz egyik 19,5 fokiit vehetjuk NIMRUD „egi" 6s a masik 19,5 fokot a foldi tartozkodasi idejenck, mely utan veglegesen az egbolton maradt, mint „SIPA-ZI-ANNA", vagyis „az Eg hiiseges pasztora". Mindezeket pcdig az ckiratokrol leolvasott un. „sumi'r mitoszok" alapjan mondom fgy. De erdekes az, hogy a „harmadik" piramis helyzctenek miszteriumabol fgy egyeztetheto a mitosz a val6saggal. Ugyanakkor a „hat" fokos szog is teljes erovel beleszol a sejtelmeinkbe, hiszen a sumfr profeciak azon jovendoleset crosfti meg, hogy az „Isten-Fia" a profeciak nepenek verevel fog testet olteni. Testet is ollott Partus Hcrcegkent es LETT a mi draga Jezus Urunk, aki 33 evet ell a F o l d o n , a mi ncpiink, a nimrudi-nep testeben. Vele lett valosagga az Isten-Fianak „masodik" megjclencse a Foldon.

xS
X-

19.5 C

sw
235

Trans World Airlaind Photo Aerial view of the pyramids of Khufu, Khaf-Re, and Men-kau-Re at Gizeh 234

Vele leljesedett be a piramisok altal adott „hat" fok, vagyis a „harmincharom" miszteriuma. Emlitsiik csak meg itt batran azt is, hogy a ma el6 es mukodo „titkos tarsasagok" vezetoinek mindegyike „harmincharmas", vagyis a „33. fokra" emelkedve iranyitjak es befolyasoljak vilagunk torteneseit. 6k nagyon j6l ismerik a piramisoknak legfontosabb iizenelet es minden erejiikkel titkoljak ezt, illetoleg evszazadok ota ellenkezo iranyba terelik es befolyasoljak a „muvclt-nyugat" ndpeinek gondolkodasmodjat es tarsadalmanak vallasi felfogasat. Gondosan vigyaznak arra, nehogy valaki rajojjon es esetleg hirdesse is a piramisok iizenetet. Persze mindenki a „r6geszet" altali mcgallapftasokra hivatkozik, fara6k tcmetkezesi helyenek es minden masnak nevezik ezcket a remek epitmenyeket, nehogy valaki megis akadjon, aki - egyszeru - „paraszti" esszel gondolkodva - mcgnevezze ezt a lathato es a Foldre rogzi'lelt „nagy titkot", „A hdrom Piratnis az „ATYA-ANYA-FIU" Szenthdromsdg Torvenye." Vagyis utasftas, a Fiildon megorokftett szent epi'lmcnyckkel, ennek az „ATYAANYA-FIU" Szcntharomsag megorz6sere, megtartasara es tiszteletere. De azt is rendeli meg. hogy ez, az embcri lelkekben valo megorokftes N1MRUD Nepe allal tortenjek. Ez viszont azola lett „titok", amiota Nimrudnepenek pusztitasa megkezdodott, es evezredek ota folytatodik. Az osok, a piramis-epitfik, Nimrud-nepenek faji kinezeset is meghataroztak az ANYAPiramis melle helyezett „EMBER-arcu, OROSZLAN-kormii, BIKA-ldbii, SZARNYAS" Sphinx altal, mely nem is „rejteki" mddon hatarozza meg a Vilag-Horoszkop kcreszljet (Oroszlan-Vizonto-Bika-Sas(ma Skorpio).

De a bolcsesseget es batorsagot sugarz6 arc kobev^sese meghatarozza NIMRUD-nepenek fajisagat is es ez az embertanilag megvizsgalt arcforma azonos a kald-hun-mahgar-partus-szabfr nepiink jellegevel, vagyis Nimrudnepenek sajatossagaval. Nem tudjuk, hogy ki adta ennek a csodalatos es emberfaragta muemleknek a SZFINX nevet. Valosziniileg a „titkos tarsasagok" neveztek el igy azert, mert ok nagyon jol tudjak, hogy valamikor, az osidokben a neve - a mostani elnevezesenel sokkal jelentosebb volt. Igy t'rtak es mondtak a nevet: „HUN". A nagy jovendomondo, Nostradamus is igy sejtelmezi, amint majd elmondando leszek. Tudom, nagy meglepctes az olvaso reszdre ennek a hires „Szfinx"-nek a „HUN" neve, de majd meglatjuk, hogy a harom Piramis es a „HUN" (Szfinx) epi'tesi terve cs foldi helyzete meghatarozza jol es felreerthetetleniil Nimrud-nepe kotelessegel es jovendo fennmaradasanak lehetoseget is. Emeljiik ki a mtiltbol, a feledes homalyabol ezt is, megint Egyiitt. Az egyiittes kutatasban, annak bizonyftasara, hogy NIMRUD-ncpc volt Egyiptom oslakoja. nagy megbecslilessel es halas koszonettel veszem at egy kedves munkatarsamnak - IMRE Kalmannak - ertekes adatait, amit t'r az „AT1LLA Szemelynev Eredete Uj Megvilagitasban" cimii munkajaban (Osi Gyiiker, 1998. evi 4. szam 180-181. oldalain) a kovetkezokben: „ Induljiink ki abbot az egyszeru tenybol, amit tobb kronikds is kbzol, hogy li. „Ali!la. Bendegiiz fia, a nagy Nimrod unokdja, aki Engadiban nevelkedett, Isten kegyelmeboi a hunok, medek, gdtok es ddkok kirdlya, a foldkerekse'g felelmc es Isten ostora." Szeretiink clmcnni a teny mcllett, hogy Nimrod kiraly a bibliai nemzetseglabla szerint is Kus fia. aki Kam fia. Ha ennel a hivatkozasnal Kezai a ,.nagy Magog" unokajakent cmlfti Atillat, feltetleniil szcmbekeriil a fenti tennyel. De itt mindenkeppen erdemes elolvasni Sebestyen Llszlo: Kezai Simon vedelmeben c. munkajat, amibol sok homalyra deriil feny. Megis, most abbol indulok ki, hogy a Nimrudtol szarmaztatoknak van igazuk, es crre vonatkozoan sorolr\6k fel nehany tamogalo ervet. A hamilak - Kam fiai - a nyugati 6s deli reszeket kaptak lakhelytil (ok voltak az egyiptomiak, a kusitak, az indiaiak, a hitteusok es a filiszteusok), ezen beliil a kusitak a Felso-Egyiptom feletti Kus foldjet. (Ez nem mas, mint Nubia.) Ebbol tenykent lehetne maris elfogadni, hogy Egyiptomban is laktak (hiszen Egyiptomnak - ha csak kesobb is, de - volt kusita dinaszliaja.) Hogy Nimrod ismert volt Egyiptomban, arra bizonyftek a hieroglif iratokban megjeleno neve:

NAMART
Courtesy of the Arab Infotmation Center, New York The sphinx and the pyramid of Khaf-Re at Gizeh, near Cairo 236 237

ugyanezheberul

N M R D

y ^ j

(E. A. Wallis Budge: An egyptian hieroglyphic dictionary). Fentiekbol vilagosan latszik az egyiptomi es a heber ati'ras hasonlosaga. Az egyiptomi kiralylisuikban talalunk egy faraol, aki a 23. dinaszlia tagjakent Hermopoliszban uralkodott (Kr. e. 818-715.). Kartusba frt nevet fgy orokftettek meg: NIMLOT __5,

J61 Idthato, hogy a jelcsoporl tokeletesen azonos a fenti NAMART jellel. Termeszetesen a ketto nem ugyanaz a szemeMy, de megkockaztathatjuk a kovetkezSt: ha a fenti esetben a heber frast olvasva NMRD massalhangz6kat kapunk es ez a hieroglif frassal ugyanugy frodik, mint a 23. dinasztiabeli NIMLOT fdrao neve, akkor ennek a kesei kiralynak a nevet is NIMROT-nak (vagy NAMART-nak) kell olvasni. annal is inkabb, mert a kartus jobb felso jele ( ) az „r" betunek felel meg. Tehat azt mondhatjuk, hogy itt szandekos vagy veletlen torzflassal allunk szemben. Az egcsznek pedig csupan annyi a jelentosege, hogy a 23. dinasztia idejen. Kr. e. 800 korul volt egy farao, aki felvettc a NIMROD nevet, vagyis NIMROD Kus fia, aki Kam fia, legalabbis nevcben tovabb elt Egyiptoinban. Ez azt is jelenti tovabba, hogy igaz kell legyen az a - korabban legendanak vtSit - teny, hogy Nimrod Egyiptom foldjen ell es onnan koltozott ki Evilat foldjere. (Nemeti Kalman szerint a nagy toronyepftes is Egyiptomban tortcnt. ami nem mils, mint a nagy piramis, hiszen meg kozepkori terkepeken is szerepel 6-Kairo regi neve: Babilon. Ha ehhez hozzatesszuk, hogy ugyancsak Nemeti fedezte fel a Szfinx nevet, ami a hieroglif frasban ~ a szotarakban is - HUN-nak olvasandd, tovabba. hogy Heliopolisz neve: ON, AN-Gardiner: Egyptian Grammar szerint: „IWNW = iuni, ami viszont teljesen egybevag a hunok „hiungnu" ki'nai nevenek „(h)iunnu" olvasataval, akkor csakugyan erdemes elgondolkodnunk a veletlennek nem mondhato egyezcscken.) Ha ezek utan megvizsgaljuk azt a videket - a bibliai Sennart vagy Sineart ahova Nimr6d „kik61tozott", es ahol „birodalmanak kezdete" volt Babel, Erech, Achad es Kalne, majd ahonnan Asszi'riaba ment „holott epi'te Ninivet, Rechoboth varost es Kalaht", akkor azt talaljuk, hogy az emlftetl helyek, kiilbnoscn az utobbiak mar igencsak Perzsia haldran vannak. Ezt az eszaki teruletet lobb neven is neveztdk a tortenelem sordn: Urartu, Subartu, Aram Naharaim 6s ennek megfeleloen az itt lako nep is kiilonfele neveken szerepel. Atilla nevet kutatva velemenyem szerint mindenkeppen kovetniink kell a Nimrod leszarmazottak vonulasat es az a fenti teriileten zajlott. A terulettel es annak nyelvi problemaival foglalkozo hiirom kcinyv keriilt a kezembe: Ignace Gelb: Hurrians and Subarians; Artur Ungnad: Subartu; 6s E.Speiser: Mesopotamian Origins c. munkai." 238

Munkatarsam bizonyitekai megerositik az eddig irottakat, vagyis azt, hogy a Piramisokat Nimrud-Nepe epitette. De hivatkozik a „szettelepulesre" is, mclynek tcrmeszetes kovetkezmenye lett a Nagy-Nepnek es reszeinek kiilonfele elnevezese a korszakvaltasok idejeben. Termeszetesen ennek kiilbn konyvtara van, mert az erore kapott semi nepek igyckeznek minden nimrudi hagyomanyt eltiintetni, vagy inkabb a sajat nepi termekiiknek elismertetni. De minket most nem ez, hanem a „Piramisokuzenete" foglalkoztat, melynek abrajat - mint epitesi tervrajzot, jobban kifejezve az Egi rcndelkezes szerint felepitett Szentelyek titkanak megfejteset kozlom itt. A megcrteshez szuks6ges a rcgiek „szentszamanak", a „PI"-nek (3,14) megismerese. Tudjuk jol, hogy a kbr keriiletenek cs teriiletenek ki- Pyramids szamflasahoz hasznalja a mi geomelriank ezt (7C), Sphinx de schol sent talaljuk meg a „PHI" (7t) gorbejet, HUN amit a tudomany FIBOITTAZ NARCI nevevel emlft. (Itt ff1- ORION LEGFEJNYESEBB fontos azt is tudni, hogy a | CSILLAGA= Magyar Szentkorona , 7 ALNITAK aninyrendszcrc is a Fibonarci szamsor szerinti.) C Az itt kozolt abra mutatja, 19.5 hogy a Gizai harom piramis es a Szfinx pentosan ezen szent gorbe betartasaval epult es itt a gorbe kozeppontja a „HUN". A keriileti fv pontosan AZ ARANY ALMA a piramisok csiicspontjait kbti ossze es az ORION kozepso ovcsillaganak a foldi vetiileten is athalad, amikor (az ev bizonyos, talan legszenlebb napjan) az ORION pontosan a piramisok felett tiindokol. Valojdban a Szenlharomsagnak a gcometriai egyesftese tortenik meg ezzel az elhelyezessel, de a harom ovcsillag egyikenek neve az AL-NIT-AG (clctnyitas, eletre-keles. szapon'las) valqjaban ,,torveny" is Nimrud-Nepe reszere, amit megerosit ennek a furcsa, szabalyos gorbenek a vegzodese. Sajnos itt csak

..H~~

k

239

a talalgatasokra szoritkozhatunk, de ebbol is emlitek ket Iehet6seget, k«St valoszinuseget. Ezeket a lehetosegeket azonban maga a „PI"-g6rbe mulatja azzal a kiilonleges szabalyossagaval, mely szerini a gorbe kozpontja a SPHINX (vagyis a „HUN"). A harom piramis esucsanak egyesftese utan athalad az ORION harom 6v-csillaganak kozcpcn ugy, hogy az ALNITAG vetulete esik a 19,5 -ra. Ettol kezdve a gorbe legmagasabb pontjain levo merdlegesek - folyamatosan osztjak ket-k£t reszre az iv-maradvanyokat addig, mig a legbelsobb „mag" olyan abrat mutat, mely pi. a mi Szentkoronank merolegesen felbevagott modelljenek is tekintheto. Talan utasitasnak veheto ez az abrazolas a piramisok altal megorokitett „Feny-Szentharomsag" kegytargyban val6 rogzite^sere es megorzeseYe...? EI6deink ezt talan fgy ertelmeztek <;s ennek kovetkezteben kesziilt cl - (litem szerint - ATILLA nagykiralyunknak Szciitkoronanknak eredetije, amin rajta volt a „Fimy-Szuze" - „Maria" zomanckepc is. Az utolso elotti felkort ertelniezhetjiik a Szentkorona magjanak 6s a jelentes crtelmet egyellen szoval fejezhetjiik ki: „ANYAMEH". Vagyis a Nimrudi Nep megmaradasanak egyetlen feltetcle az „Anyajogu Szentharomsag Nepenek" tovabbelese. Kerem az olvasot, hogy elmelkedjen Nepiink sorsan. Tckintsen vissza az evezredes „magyarirtasra", az utolso 50 esztendoben a magyar nokon vegrehajtott abortuszokra, az „anyameh" megszentsegtelenit^sere - az „idegenszivu" magyarul beszelok altal ervenybe hozott torvenyekre - akkor talan elfogadja fgy az osok uzenetet. a Magyar Anyak Mehenek vallasos kegyelettel es „magyar" torvenyekkel valo megovasara. Meg soha, senki fgy le nem frta a Piramisok uzenetet. Most le kellett frnom ezt fgy, mint utolso ligyelmeztetest, mert Jezus Urunknak - az ISTENFIANAK- a „harmadik" testetoltese kozeleg. Nem Nostradamusi joslat ez, hanem a „VILAG-UR" ttzeni a „VILAG-UR"bol az ember altal hozzaferhetellen modon. Az ember mar csaknem Jsteni" erovel rendelkezik es furk^szi erosen a „felso vilagot". Igy kering a Fold koriil szatelitkent a Solar and Heliospheric Observatory (rcividftve: SOLAR), mclynck kepet itt bemutatom ezen a felv&elen. Ez a laboratorium el van latva a legmodernebb miiszerekkel, es folyamalosan lekuldi a fenykepeket a NASA foldi kozpontjdnak. De 1998. Junius 24-en titokzatos modon fclmondta a szolgalatot es azert volt sziikseg az ENTER PRISE MISSION-ra (JohnGlennel). hogy a vildg asztronomiaja megszabaduljon ettdl a csapastol. Hat meg is szabadull, de csak a ..Mission" utan lett koztudomasu, hogy a SOHO miikod^s^t a Goddard Spaceflight Center (Grcenbelt, Maryland) sziintette meg ideiglenesen.

Az ok az volt, hogy ez a„SOHO" 1998. Junius 1. es 2-an megfigycll egy Napba meriilo „IkerKomctat", („Krcutz-SunGrazers"), melyet egy 6riasi tomegii kiomlo fcnycsscg kovctctt, cs ez az „Iker-Kometa" pontosan 19,5 -os szogben jott a Nap fele az ORION-bol. Bemutatom itt a SOHO altal keszftett ket fenykepet es bizony a NASA tudosai is megakadtak az ..erdekes veletlenen", amit a 19,5-es elindulas jelent az ,.ORION"-b61. SOHO Ugyanis ,.veletlennek" cgyaltalan nem minositheto ennek az „Iker-Komclanak" olyan helyzeti megjelcnese, mely pontosan a Gizeh-i piramisok folott egyesfti a ,.Fenyatya" (ORION) - „FenySziize" (SIRIUS) „Feny-Fia" (NAP) Szentharomsagat a „ 19,5-es" Comet image from SOHO's LASCO instrument misztcriumaval. Ugyanis 1998. Majus 20-an a SOHO szerint az „Iker-Kometa" a SIRIUS-al allt 19,5-en, mint a fenykep mulatja. Dc Junius 24-en (tehal a SOHO kikapcsolasa utan), a MARYLAND-i obszervatorium megallapflasa szerint: az „Iker-Kometa" 19,5-ban all a Bika csillagk^pben levo NAP-hoz (mikent a 3. kepen is lathato). Felmerul most a nagy kerdes: „Mit jelent ez az egi iizenet, mely az „Anyajogii-Szentharomsag" megorokftesere epftett harom Piramis felett, a misztikus tetrahedralis 19,5-os szoggel egyesfti azt a harom egitestet, amelyek e „Szenthdromsag" egi megnyilatkozasai? De ezt az egyesftest letrehozo „Iker-Kometa" szuletese tortenik-e 19,5-os szog - most iillandosult - csodajaval.

240

241

Bemutatom annak az „egi-gl6rianak" a kepet is, amit szintCn a SOHO obszervat6riuma vett fel, es amit ..Monstrous Coronal Mass Ejection"-nak neveztek a szakertok. Egy foldi ember - NOSTRADAMUS - jovendolte, hogy: .,1999 hetedik holdjaval visszater a nagy HUNKIRALY." Ezt nem tudva tiizte musorra Szorenyi Levente: „Atilla Isten Kardja" operajat a Szegedi Szabadteri Szfnpad Julius 9-re. Igy a Nimrud-fi, Atilla a Foldon, az egen pedig JEZUS-KIRALY az ORION-NIMRUD-bol indul el a TERAMTU-URUNK-ISTENUNK valtoztathatatlan udvterve es akarata szcrint. Kesziiljiink erosen, batran es boldogan fogadasara Boldogasszonyunk oltalmal tudatositva a lankadokban, a gyengtilokben. Hiszen az evangeliumi iras is igy biztat: „Mikor a Nap clsotetedik, a Hold nem fenylik, a hatalmassagok megrendulnek..." (Mark 13. 24-26.) De azt hiszem Mark eredeti frasat mcgvaltoztatlak. mert a mostani evangelium azt irja, hogy .....akkor meglatjak az embernek-fiat eljonni a felhoben"...! Az evangelista eredeti frasa „Islennek Fiat" frja c's mondja. Mi is igy hissziik es varjuk az Islcn-Fianak harmadik testet- oltdset es VELE Nimrud-Nepenek ujraclcdcscl is. Napjainkban mar csak a ,.magyarsag" nevezheto Nimrud Nepenek. Ezt a magyar-cllcncsck nagyon jol tudjak e"s az egesz. szervezelt zsido-keresztenyseg ide sorolhato. Itt kercsse az a jambor magyar, aki „katolikusnak" mondja magat az okat annak, hogy egyhazanak feje, a romai papa miert nem ment el az erdelyi katolikusokhoz akkor, amidon a romaniai ortodoxokat a szfvere olelte. Ne varjunk tehat semmit epulesiinkre. Csak magunkra szami'thatunk. Legyiink hat boldogan. batran es buszken MAGYAROK. Kesziiljunk fel az Urjovetre - Icvclvc minden idegen Iclki-tcsti gunyat magunkrol. Legyiink csak azok, akinek az ..idegensziviiek" neveznek es ismcrnek minket: ..NIMRUD-NEPE" es senki mas.

Ugyanis meg sohasem tortenl meg a Vildg letezese <5ta, hogy az EG-URA, az ORION csillagtestebol uj csillagok szulettek volna. Meditalasaim arra intenek, hogy ez az ..dgi-iizenet" Nimrud Nepenek szol. Gondolom - kotelessegenek, feladatanak es sorsanak jelzqjekent. Talan ez hozza meg az „idok teljesseget"...az Isten-Fianak „harmadik" testetolteset? Az obszervatoriumok es az asztronomusok meghokkenese mar magaban is egy figyelmezteto jelzese valami oiyan foldi tortenesnek, mely az emberi akarat feletti, tehat Istentol valo. Megerositi ezt az elgondolast es sejtest az „Iker-Kometat" koveto es mogotte levo hatalmas fenyozon, melyet erezhetiink az erkezo „Isten Fiat" koriilvev6 „gI6rianak". Persze mindezek csak silany, emberi talalgatasok, talan csodak varasa is. Nimrud Nepe vagyunk a szent hagyomanyaink szcrint, de „felrevezettek" minket idcologiak, vallasok, papok es komivesek. Most az egen, az „egbol" jon vissza hozzank szent hagyomanyunk ereje. Olyan csodalatos mcgnyilatkozassal, amilyen meg soha sem volt. Magunkra kell tehdl ebredniink MOST es teljes hatarozotlsaggal megvallani magyari mivollunkat. Visszavcnni az eihagyolt NIMRUD NEPENEK nemzeti ontudatat.
242

A felso vilag iizenete
Hiszen igy sz61 hozzank A FELSO-VILAG UZENETE: »„ Nem sok ido muiva egy nagy lilok, mely az egesz magyar mullrol fellebbenti a fdtylat, a Vildg szeme ele land... es a Vilag megszegyeniil! Elismeressel tekirit majcl a megesonkitott, szetzuzott magyar nepre. A hidegszivu politikusok gaztettei nyilvanossdgra jutnak: tonkreziizlak egy nepet, mely szellemileg sokkal magasabb szinten dllt, mint azt a Vildg gondolta. Az oseredet tudata megvildgosilja, felemeli, megtisztitja majda lelkeket. Melyrehata irdnyftdsokat nyer, hazdt noveszt es kiteljesedik a szeljem! Ontudat elvesztesevel elpusztul az erkolcs is, de az ontudat visszaszerzescvel megleremtodik a tiszta elet is. Folemelt fovel fogtok jdrni a Vildg szine elo'tt, mert az Igazsdg vildgossdga Fenyt ad minden homlokra...
243

Legyen szivetekben a Jezusi szeretet bekeje es eljetek a nagy esemenyek vdrdsdval es remenyevel. - Emelje fel sziveteket a szomorusdgbol az a biztos tudat, hogyjd helyen vagytok, jo fold, Szent Fold az, amelyen eltek...! Az dsok orkodnek a hatarokon, az osi berceken es ovjdk, vedik nepeleket. Az Isten karja vezerel benneteket...!«

244

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful