Az angyalok földje meg a bicikli

Csak akkor vettem észre, hogy elütöttem, amikor már a bringám is meg én is rajta feküdtünk. Hatvanhárom kilót és ötvennyolc dekát nyomok, de a nagy ijedelemben az is átf tott az agyamon sok egyéb oda nem ill!, megmagyarázhatatlan marhaság mellett, hogy mennyivel jobb lett volna, ha ez a baleset fél évvel ezel!tt történik, rögtön a szak"tásom tán. Három hét alatt csak #gy leszaladt rólam tizenegy kiló, szokták is mondani, hogy a legjobb gyógyszer a szak"tásra a régi farmer, ami megint fölmegy rád anélkül, hogy $árásra izzadnád a tükröt, miközben a mentális koncentráció és er!szak együttes alkalmazásával $róbálod meg nem történtté tenni azt a kis, marokra fogható zs"r% és b!rgy&r!dményt, ami közönyösen beleömlik a ci$zár völgyébe. 'ltalában nem vagyok ennyire figyelmetlen, a legtöbb bringástól eltér!en engem csak az tán engedtek aszfaltközelbe a szüleim, hogy elmagyarázták a közlekedési jeleket, meg hogy a karom lend"tésével mindenké$$en jelezzem, ha kanyarodni akarok. (zt már saját ta$asztalatokra é$"tve véstem az eszembe, hogy akármilyen men! a $iros lám$a els! századmásod$ercében áts hanni a keresztez!désben, gyanez a men!ség az a tósokat is fölvillanyozza, már$edig egy kocsi karosszériája mindig er!sebb a legtöbb bicikliváznál, a térdkalácsomnál meg $láne. )indig. *e ezen az estén nemhogy a nénit nem vettem észre, arra se fékeztem volna le, ha az +nter$rise csillaghajó $ark"rozik a ,oni nev& éjjel%na$$ali bolt és a villamosmegálló között, és maga -$ock $arancsnok k"ván hossz# és eredményes életet azokkal a boszorkányosan összecsomózott jjaival. .ovember volt, este volt, rohadt sötét, $l sz az es! is z hogott. (z es!nek különben borzasztó hálás voltam, ny godtan b!ghettem anélkül, hogy valakinek fölt&nt volna. .o nem mintha az emberek észrevennék, ha az arc kba zokogsz, én se szoktam megállni,

ha valakit meglátok rázkódó vállakkal g r"tani a bevásárlós tatyóját, amib!l kilóg a fehérretek sá$adt farkincája. (rra gondolok, hogy a szerencsétlen biztos a $okolba k"ván minden kéretlen részvétnyilván"tót, én is elhajtanám, ha valaki ismeretlenül nekiállna gyöngédeskedni. .em kell a $ofámba törölni, hogy neked jól megy, én meg közben egy boldogtalan riherongy vagyok, eléggé megvisel a t data am#gy is. /ülönben teljesen váratlan l ért a boldogtalanság. 0ont mint mikor a fogorvosi asszisztens csörög rám, hogy már t"z $erce a f#ró alatt kéne feküdnöm, miközben én harmadszor számolom #jra a 1(2%es, digitnyomdás szóróla$ra kalk lált árajánlatot, hova lehetne még besz#rni egy tételt, hogy a f!nökömnek is fülig érjen a szája, meg az ügyfél se telefonáljon $ostaford ltával, trombózisos lihegést m"melve a telefonba. 3-zokott ilyet, hetente többször is.4 ( háeres 5sanett $ontosan egy hete h"vta össze a szobánkat, hogy bejelentse, a nyomdai $rod kciós szolgáltatást megszünteti a cég, mostantól csak online anyagok elkész"tését vállalj k, mert azokon több a nyereség. 6lletve vállalják, !k. ( cég. )i nem. ( fi#kkal nem mertünk egymásra nézni, 7omi a na$tárába firkált valamit, 5solti gé$iesen rágta a szája szélén megöregedett b!rt. /és!bb, már a szobánkban se lett senki beszédesebb, én is csak annyit mondtam, hogy ha a féléves elszámoláskor r#gtak volna ki minket, azt megértettem volna, mert akkor mind éreztük, hogy a h llámvölgybe szor lt béka segge alatt teljes"tünk egy kilométerrel, de az elszámolás még j#li sban volt, #gyhogy azt hittem, sikerül kih#zn nk év végéig. 7omi rám mord lt, hogy örüljek, én emlegetem már id!tlen id!k óta, hogy fölmondok, mert semmilyen szellemi er!fesz"tést nem k"ván t!lem ez a meló "gy négy év tán, boldog lehetek, hogy az ügyvezetés ilyen fra$$ánsan belém fojtotta a nyavalygást. (ztán kih#zott a kertbe cigizni 5sanettel. +gy hétig gyanezt mondogattam magamnak én is, hogy a cég megs$órolt egy k"nos beszélgetést, és a m nkanélküliség majd arra fog ösztönözni, hogy végre valami olyan állást, találjak, ami legalább a felsz"nén megbirizgálja az agyamat. (ztán eljött a következ! hétf!, és ahogy hazafelé bringáztam, H&vösvölgyb!l (ngyalföldre, a )argit h"d tán váratlan l kiszakadt bel!lem a zokogás. 8eletelt $ár $erc, mire rájöttem, hogy a végtagjaimból a sz"vem felé áramló zsibbadás nem valami érrendszeri mal!r, hanem a letaglózó k darcérzés, ami ki t dja, mióta b#jócskázott a testemben, és most, hogy az ellenállás $le9ifala vékonyra karcolódott, kárörvend! röhögéssel $róbálta fölöttem átvenni az ralmat. )it mondjak, elég sikeresen. (rra azért nem maradt ideje meg energiája, hogy a $edálról ler#gja a lábfejemet, rendületlenül tekertem tovább a 0ozsonyin, ford ltam rá a Csanádyra. (hogy a :áci tat keresztül szeltem, és a könnyeimen keresztül regisztráltam a vörösen villogó )edia)arkt bet&ket a karácsonyi ajándékcsomagra maszk"rozott ;estend oldalán, mintha rám d dált volna egy mélygarázsból kikanyarodó aranybarna 8); tere$járó. *e meg#sztam baj nélkül, egészen addig, am"g az tcám sarkán le nem lé$ett a járdáról az az öregasszony. 8iztos voltam benne, hogy részeg, de ahelyett, hogy refle9b!l leord"tottam volna a fejét, inkább arra $róbáltam vigyázni, észre ne vegye, hogy s"rok. +zeknek a vénasszonyoknak mindig mindenr!l megvan a véleményük, és ha hetven évnél korábbi az évjáratod, az halálos sértéssel ér föl a szemükben, amit csak #gy b"rsz tetézni, hogy hetven évnél fiatalabb vagy, és bringázol. .ekem $ersze még ezt is sikerült überelnem, mert egyenest letaroltam a nénit, valóra váltva <

minden el!"téletet, amit az én el!"téleteim szerint egy ilyen öreg n! a magamfajta lendületes, jól keres!, kissé t#ls#lyos, de azért jobb na$jain elég csini, 7rent ,eznor%rajongó és %imitáló bringás csajról kialak"tott magában. )it ne mondjak, k rvára megijedtem. .em egyszer&en elütöttem az asszonyt, de még rá is z hantam, $ontosabban a biciklimre, ami rábor lt, amikor belef tottam. Csak egy másod$ercig feküdtem rajta, amilyen gyorsan csak b"rtam, lehengeredtem az #tra, és föltá$ászkodtam. ( biciklit földobtam a járdára. =szrevettem, hogy a farmerem térdben elszakadt, de még ennél is ijeszt!bb volt, ahogy az a bordó ballonos, zsáktömör test kifliszer&en meggörnyedve, totális mozd latlanságban csomósodott a vizes aszfalton. 8iztos voltam benne, hogy megöltem. =reztem, ahogy a gerincem belesorvad az ijedtségbe, mialatt szünet nélkül, s ttogva kérdezem, hogy jól van% e, föl t d%e állni, eltört%e valamije. ( néni csak nyöszörgött. +gy másik öregasszony, aki a villamosmegállóból alighanem kéjes gyönyör&séggel nézte végig a balesetet, átvágott az tcán. +gyenesen lecövekelt a meg sem moccanó néni mellett, és miel!tt kinyithattam volna a számat 3esküdni mertem volna, hogy elküld az anyámba, aki gyebár nem t dott megnevelni rendesen4, leny#lt, és k"méletlenül föltolta a sorstársa szemhéját a homloka köze$ére. > -emmi baja > jelentette ki. > )ost mit bám l? (z a helyes, mel"rozott doktorn! $ont "gy csinálja a tévében, csak neki van egy olyan kis elemlám$ája is... )ozd ljon már meg, fiatalasszony@ .yalábolja föl, és h#zza a járdára, mindjárt jön egy b sz, és nem b"r elkanyarodni. =n nagyon harag dnék, ha rajta lennék azon a b szon, aztán egy ilyen b taság miatt egy helyben kéne álln nk. :isszatra$$olt a megállóba. =szrevettem, hogy nincs egyedül, egy kétméteres $asas is a A2%es villamosra vár, és le se veszi ról nk a szemét. (z éjjel%na$$aliból közben el!b#jt az ügyeletes srác, a szokott neonsárga baseballsa$kájában. ( nénit odébb cibáltam 3nem volt olyan nehéz, mint szám"tottam rá, mert ahogy megrángattam a ballonja gallérját, egyb!l magához tért4. ( bringámat, aminek az els! kerekéb!l olyan elszántan meredt égnek egy küll!, mint -$ock $arancsnok fülének a hegye, odazártam egy félig ko$asz gesztenyefa törzséhez. +l kellett tüntetnem a nénit a villamosra várók meg a boltosgyerek szeme el!l. (z albérletem három házzal odébb volt, ráadás l földszinten, és mivel okosabb és gyorsabb megoldás nem j tott eszembe, #gy döntöttem, betámogatom a nénit, és lenyomok a torkán egy asz$irint, biztos, ami biztos. (z áldozatommal szerencsére nem kellett megvitatnom az ötletet, mert a nyöszörgésen t#l egy szó se hagyta el a száját. +llenkezés nélkül vonszolta magát mellettem 3vállam a hóna alatt4, am"g el! nem kotortam a k lcsot a hátizsákból, és le nem fektettem a vadi#j .esbö kana$éra. 3( kana$ét két hete hozattam az 6keából, amikor még volt állásom, és nem voltam hajlamos biciklis tekét játszani az #t szélén ácsorgó öregasszonyokkal.4 )ég sose se ci$eltem föl a lakásomra idegeneket 3na jó, egyszer egy "r srácot mégis, de az egy másik történet4, és az egészségügyi ala$ismereteim is al lról karcolják az ala$ot, #gyhogy rövid téblábolás tán #gy döntöttem, f!zök egy teát. (ttól majd megny gszom. =$$en az évezredek óta üres, ki nem dobott 3!szintén szólva inkább kávés vagyok4, sárga +arl Brey%es dobozok közt t rkáltam a konyhában $i$iskedve, amikor valami nyöszörgés ütötte meg a fülemet odabentr!l. (z az egyszerre er!tlen és mégis zombisan ijeszt!

C

nyöszörgés, amit a kotyogós kávéf!z! szivárogtat, mi tán leveszem a t&zr!l, és még marad benne b!ven sz sz. /ezemben egy teafilterrel bedobogtam a szobába. ( néni már nem feküdt a kana$én, hanem ült, méghozzá irigylésre méltóan $eckesen. ( falra er!s"tett la$tévémen legeltette a szemét, azon, amivel h#svétra le$tem meg magam. ( tévé a márkakereskedésben olyan éles ké$et s gárzott, hogy egyesével meg t dtam számolni a bacikat a helysz"nel!s h llák törött bordáin, nem hagyhattam ott. > Döl fog nekik t&nni > morogta a néni. > +z már biztosan föl fog. +ljönnek értem, és visszavisznek. 1eizzadtam. /omolyan. +gy $illanat alatt leizzadtam. )eredten vizsgáltam az öreg n! v"zkék $ $illáját, hátha az agyrázkódás bizony"tékára akadok. )ondom, az egészségügyi ala$ismereteimmel egy m skátlit se t dtam volna #jraéleszteni, de amennyire láttam, a néninek semmi baja nem volt. +gyenes háttal üldögélt a .esb!n, bevizesedett bokájával letolta a vékony barna mokasszint a tal$áról. )ost néztem meg el!ször rendesenE lábszárközé$ig ér!, kockás rakott szoknyát hordott olajzöld garbóval, a garbó fölött viseltes, galambszürke kötött mellény. ,itkás !sz haját vagy egymillió h llámcsattal rögz"tette a ko$onyájához. 0a$"rvékony ajka lefelé biggyedt. (z én nagyim már vagy h#sz éve $ihent a temet!ben, de az összes fotón kedvesebbnek t&nt, mint ez az asszony. Csakhogy én most ezt az asszonyt döngöltem aszfaltba. > .o de százhatvankét év és kilenc hét é$$en elég is volt a jóból > hajtogatta tovább a hülyeségeit. > (zok odafönt azt hitték, egy angyal ma9im m t"z, legföljebb tizenkét évet b"r kih#zni a földön. +rre mi történt? )ind egy szálig tovább h#zt k. =lijah iszkolt vissza leggyorsabban, de ! is csak harminchét év tán... Dölforrt a v"z, nem hallja? ( kanna jó ideje vis"tott már, csakhogy én azzal voltam elfoglalva, hogy eldöntsem, kit h"vjak el!ször, a rend!röket vagy a ment!t. ( döntésben er!sen hátráltatott, hogy alighanem mindkét esetben azzal kezdhettem volna a vallomást, hogy elgázoltam egy b! nyolcvanasnak t&n! nénit. 1ehet, hogy szenilis, de akkor is én gázoltam el. /imentem a konyhába. +gy konyharongyot dobtam a kanna átforrósodott fülére, elzártam a lángot. +l!kotortam a legkevésbé gy&rött filtert 3el!vigyázatosan megszagoltam, és hát jó régóta dohosodhatott már a szekrényben4, és lassan beleeresztettem a kanna gyomrába. ( kezem már nem remegett, és ezen egy $illanatra el is csodálkoztam. /ét öblös, sárga reklámbögrét tettem tálcán a kana$é melletti $ ffra. Bögrés leves, este jól es’, állt a bögrék oldalán fölülm#lhatatlan marketingfra$$"rozás. > .e h"vja a ment!ket > csóválta a fejét a néni, és elém tartotta a bögréjét. > -zázhatvankét év alatt tizennyolcszor vittek be a 1i$ótra. Hétszer elengedtek az els! vizsgálat tán. ( többi esetben egyszer&en... > vállat rántott. Délig töltöttem a bögrét, hogy hamarabb kih&ljön. > -zóval a többi esetben egyszer&en csak... kirö$ültem. Fó két deci teát döntöttem a $ ffra. > 0ersze az már rég volt > melengette meg az arcát a tea g!zében. .em zavartatta magát, mintha csak a saját na$$alijában ülne egy azs#rmintás $ lóver félig megkötött elejével. > /özben az id!, az a gazember, átvette fölöttem a hatalmat. 7 dja, hogy maga a 2

harmadik, aki ebben a hóna$ban elütött? )ár nem vagyok olyan mozgékony, mint száz éve voltam. > Fessz s@ > ka$tam a szám elé a kezem. > Hát akkor mindent értek. Három biciklis ütötte el csak ebben a hóna$ban? /emény. > Csak az egyik volt biciklis > kortyolt a néni. > :olt egy motorkerék$ár és egy 6D( is. ( néni hangosan szürcsölte a teát. .em b"rtam róla levenni a szemem. )ost már biztos voltam benne, hogy nem agyalágy lt, helyette simán csak hülyének néz. =s meg kell adni, h mora, az volt neki. Greglányban ritkaság. > (z 6D(, na az d rva lehetett > bólogattam. 5soltiék megtan"tottak, hogy a $ofátlan viccekb!l csak #gy lehet méltósággal kihátrálni, ha az ember teljes lelkesedéssel betárs l a viccbe, f!leg ha a röhögés tárgya ! maga. > .em akarok hülyét csinálni magából > tolta elém a bögrét megint a néni. )egdöbbent! gyorsasággal szaladt le a torkán a t&zforró lötty. > )ag k itt a földön borzasztó bizalmatlanok. ( százhatvankét év és kilenc hét alatt csak ketten voltak, akik elhitték rólam az igazat. (z egyik a férjem, 6sten ny gosztalja, a másik meg egy orosz közlegény, aki negyvennégyben rám akart mászni... )it mondhatnék, nem sikerült neki. +gy $illanat alatt $orrá égett a szentem. +rre nem t dtam mit válaszolni. Csak álltam ott idiótán, a teáskanna fölé görbedve. ( néninek talán mégsem olyan jó a h mora. > H, biztos"thatom magát, kislány, hogy remek a h morom. Csak hát mag k itt a földön nem nagyon akarnak nevetni. )intha meszesedne a rekeszizm k, vagy mi a franc. .em mertem ránézni. 6gyekeztem $arancsolni a gondolataimnak is. *e az olyasmit nehéz. (ki $róbált már semmire se gondolni, az $ontosan t dja, mir!l beszélek. > Ha akarja, maga is beleolvashat a gondolataimba > h#zódott közelebb az asszony. 1esö$ört egy láthatatlan morzsát a szürke mellénye bolyhairól. > Csak tegye a tenyerét a fülemre. > *ehogy teszem@ > emeltem föl a kezem máris. ( füle $ ha volt, és jéghideg, mint a csirkemell, amit $ár órája vettél ki a h&t!b!l. +gy ideig meredten bám ltam az orrát. (ztán becs ktam a szemem, hátha az a módja, hogy elka$jon az idegen gondolatok árama. 3-$ock és a v lkániak három jjal tolják a t dategyes"tést, ez a fülta$asztós módszer teljesen #j volt nekem.4 .em történt semmi. Csak a saját izgatott és la$os gondolataim áramlottak a fejemben, mint egy csa$at angolna, akiknek a tavába tömény mosogatószert ür"tett a vegyi gyár. )érges voltam, mit mondjak. /inyitottam a szemem. ( néni fülig ér! szájjal fészkel!dött a kana$émon. 8eszo$tam a mókát, ahogy a nagykönyvben "rva vagyon. > =n nagyon #gy látom, hogy teljesen rendbe tetszett jönni > álltam föl. > :isszamegyek a biciklimért, közben kik"sérem. ( néni virgonc l $attant föl a .esbö kana$éról, engedelmesen mas"rozott tánam. )ialatt a zárral babráltam, mind az egymillió h llámcsatot ellen!rizte, nem cs#sztak%e a kana$éba, amikor rajta $ihegett. > Gsszesen tizenheten jelentkeztünk a k"sérletre > a szája be nem állt, továbbra is rendületlenül $róbált megetetni a vénasszony. > )ár csak ketten maradt nk, ,oráte meg én. *e ,oráte sokkal

I

rosszabb l tartja magát. .em hajlandó bevenni a gyógyszereit, csak l!dörög a 7eve meg a Dáy közt abban a szakadt borzb ndájában. ( nyitott ajtóban álltam. (la$osan végigm stráltam a nénit, nem egy combnyaktöréses !rültet engedek%e vissza az tcára. (z egészségügyi ala$ismeretekkel hadilábon álltam, azt mégis le t dtam szögezni, hogy aggastyán n!személyem igencsak hasonl"t arra a ké$re, amit én az Jegészséges emberK%r!l a fejemben !rzök. > /abát@ > j tott eszembe a szakadt borzb ndáról. ( néni feltartott m tató jjal intett, hogy várjak. )ár%már s$ortosan ügetett be a na$$alimba, és tért vissza nyomban a bordó ballonnal, amit még én cibáltam le róla, amikor a kana$éra fektettem. Ldakint elállt az es!. Csak a szél fosztogatta szorgalmasan a fák sárgára fak lt lombját. /oromsötét volt, a néni mégis fölkiáltott, alig tettünk $ár lé$ést a h"rhedt gázolás irányába. > .ahát@ .incs ott a biciklije@ -zenzációt szagolva ford lt felém. > 7alán ello$ták?@ Ldanéztem. ( gesztenyefa, amihez a bringát láncoltam, magányosan szégyell!sködött az egyetlen tcabeli lám$a meg% megvillanó fényében. > 8assz s@ H"vtam a rend!röket. .em érdekelt, hogy el kell mesélnem a balesetet. (zna$ra nagyon elegem volt. )ire visszavánszorogtam a lakásba, nem vágytam másra, csak hogy végre jól kib!ghessem magam a forró z hany alatt, egyedül, tan#k nélkül. :égül azonban csak a forró z hanyra vonatkozó óhajomat váltottam valóra. ( na$$ali kell!s köze$én gyanis ott találtam a biciklimet, szé$en, akk rát san kitámasztva. )inden küll!je a helyén volt.

M