You are on page 1of 19

1.

A kultúraközvetítés (a köz művelődésének) színterei
A kultúraközvetítés intézményei  A kultúra értékeinek hagyományozására minden társadalom „felülről” szervezeteket, intézményeket épít ki, ugyanakkor a társadalom „alulról” egyének, közösségek kezdeményezésére létrehozza saját önkifejezési formáit.  A kultúraközvetítés hagyományos intézményei - Család - Iskola - Közművelődés (média, művelődési házak, mozi, stb) A művelődés jogi alapjai A művelődéshez/tanuláshoz való jog alapvető emberi jog. Magyarország Alaptörvénye is biztosítja ezt a jogot.  Oktatás: Ingyenes és kötelező az általános iskola, képességei alapján mindenki számára ingyenesen hozzáférhető a középiskola, illetve a támogatott felsőoktatás és felnőttképzés.  Közművelődés: Olyan ön- és társadalomfejlesztő tevékenységrendszer, amelyben a művelődésszervezés, a kultúraközvetítés, a felnőttoktatás végső célja az életminőség javítása és a humán erőforrás fejlesztése. Átfogja az iskolarendszeren kívüli művelődési, képzési, szórakozási, tájékoztatási, közösségi lehetőségeket, azokat szerves kapcsolatba építi a helyi társadalom életével, a nemzeti, a kisebbségi és az egyetemes kultúrával.  Közművelődési tevékenység: A polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúra elsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg minden településen a helyi specifikumokhoz igazodva. Kulturális szaktörvény  1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről  2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról A művelődés színterei Régen Típusai  klubkönyvtár (500 fős település)  művelődési ház (1500 fő)  művelődési központ (városok) Ma  Teleházak  Általános Művelődési Központ  Kulturális turizmus  Közösségi Ház  Művészetek Háza  Művelődésszervező  Közművelődési szakember  Kulturális menedzser  Projekt menedzser

Dolgozók a területen

 Népművelő

A művelődésszervező kompetenciái A szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek  olyan személyi tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, melyek a személyi felelősséget és egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek  minőségtudattal, minőségigénnyel és sikerorientáltsággal  saját tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással Ismeretek és képességek  alapszintű gyakorlati és elméleti ismeretek/tudás alapján a kulturális és művészeti menedzsment területén hatékonyan tudnak működni  képesek művész, mű, befogadó és támogató együttműködését egyfelől közvetlenül, illetve infrastrukturálisan, másfelől materiálisan, valamint intellektuálisan segíteni Ismereteik és képességeik alkalmazásait illetően képesek  kulturális, művészeti vállalkozást alapítani és működtetni  segíteni a kulturális termékek és műalkotások létrehozásában (szponzorálás és pályázás; projekt-tervezés és lebonyolítás; csapatépítés)

alkalmakhoz. közéleti szükségleteihez. önkormányzati és civil szektor (egyesületek. . részvénytársaság. érték.a szabadidőben a művelődési folyamatokhoz. Olyan feladatokat lát el. biztosítja a működés feltételeit.összemosódnak.az egyetemes. levéltárak.és képességfejlesztő formák. vagy általa fontosnak tartott kulturális intézményi tevékenységeket. közművelődési.egyes esetekben. korlátolt felelősségű társaság.és érdekrendű csoportjainak művelődési. működtetése .a piacgazdaság kiépülésével egyre erőteljesebben és sokszínűbben . folyamatos és elsődleges módon a művelődési lehetőségek iskolán kívüli szervezése a lakosság számára”) Közművelődési feladatok szerveződési formái  Állami intézmények: Közfeladatot látnak el. nonprofit és profitorientált munkaterületein egyaránt dolgozik. műkereskedelem. elemző-kutató. a megértés együttes élményeihez tevékenységi formák kínálata . A közgyűlés alapszabályban rögzíti a szabályokat és egyesülési törvény alapján működik. megragadhatóságuk elvetése . életképességének fejlesztéséhez alkalmazkodó tudás. választják meg vezetőiket  Önálló jogi személlyé kell válni (egyesület. valamint a speciális vezetési módszertant  Feladata . közgyűjteményi. amelyben domináns és meghatározó elem a kulturális értékek létrehozása. alapítvány. művészeti. jogszerűen és gazdaságosan működjenek (művészeti intézmények vezetése) A kulturális menedzser  Az állami. amelyeket nyilvántartásba vesznek. valamint kulturális vállalkozásoknál és szolgáltatásoknál alkalmazható szakember. A kulturális civil szerveződések jellemzői  A tagok szabad akaratából jön létre  Maguk határozzák meg a célokat. A létrehozó (állam) határozza meg a célt. televízió.  Civil (non profit) szervezetek: Önkéntes. működési formákat. közhasznú társaság)  Elsődleges célja nem a haszonszerzés  Kollektív célok szolgálatában szerveződik  Egyéni és társas vállalkozások: Betéti társaság. illetve az EU-s trendeket érvényesíteni.  A kultúra költségvetési. irányító és szervező munkakört lát el. öntevékeny szerveződések. reklám és PR.  A szakmai területen kimagasló szakértő vezetők számára hiányzik a gazdálkodási és menedzsment szakértelem az irányítási feladatoknál. folyamatok teremtése. felügyeli a működést. internet)  Tudományos intézmények  Művészeti szövetségek  Múzeumok. hogy a kulturális termék eljusson közönségéhez (bemutatóhely. vagy öntevékeny módon létrejött szerveződési formák.  Művészeti intézmények (színházak.a helyi hagyományokat gazdagító szórakozási lehetőségek biztosítása Kulturális intézmények és szervezetek/szerveződések Az állam és az önkormányzatok által létrehozott. műkritika)  elősegíteni azt. ötleteket. közösségi kapcsolatokhoz.az adott település különböző korú.és lemezkiadás  Magángyűjtemények  Közművelődési intézmények (feladatuk:  Civil szervezetek és azok szövetségei „meghatározó. tömegkommunikációs munkaterületein. Ezek a munkaterületek . amire az állam nem képes (gazdaságosan). gyengeségek a „Köz” művelődésben  Forráshiány és pazarlás egy időben. egymással kombinálódnak. alapítványok) kulturális. Hiányok. vállalt küldetéseket  Meg tudja határozni a tulajdonosi és jogi formáit. hogy a kultúra intézményei átláthatóan. könyv. kiállítási  A média világa: írott és elektronikus médiuintézmények) mok (rádió.  A teljesítmények szórása. galériák  Tudományos egyesületek  Könyvtárak. adaptálni  Tudja definiálni az adott célterületen elvárt.  Képes felismerni és sikerre vinni helyi értékeket. megőrzése és közkinccsé tétele. nemű. nemzeti. segíteni. kisebbségi és a helyi kultúra értékeinek közismertté tétele . tervező.

demokratikusan választott szakmai és társadalmi szervezetek kurátorai döntenek „a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának. Lehetőségek. . "lebutított" szórakoztatóiparral. valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatásáról”. szolgáltatások kihelyezése révén  a vezetők számára "emészthető" formában szakmai és gazdasági irányítási adatokat egyaránt nyújtani képes tervezési és beszámolási rendszerek kialakítása a fenntartó felé érvanyagként használható speciális jelentések kidolgozásával vagy Privat-Public Partnerhip-konstrukciók értékelésével kiegészülve  tevékenység szintű fedezetek kimutatása . egy előadás esti játszása vagy egy tárlat. multiplexekkel) szemben. illetve a professzionális üzleti szolgáltatókkal (pl. Folyamatos piacvesztés a populáris.ennek kapcsán (ahol lehet) a fix költségek változóvá alakítása speciális szerződési formák.  Független. a változó igényekhez alakítható szervezeti struktúrák kiépítése . megőrzésének. mint projekt kezelése Finanszírozás: Nemzeti Kulturális Alap program  1993-ban jött létre.  Az Alap fő bevételi forrása az ötös lottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka. feladatok  a szervezeti stratégiák megalkotása .átfogó piacelemzésre épülő módon  rugalmas.legyen az egy új produkció létrehozása.  A Szakmai Kollégiumok között kerül szétosztásra.

Általános rendelkezések . alkalmazottaira és a sajtótermékek köteles példányainak szolgáltatóira  c) a közművelődési tevékenység megvalósulásában résztvevőkre. rész . rész . a nyilvános könyvtárakra. a közösségi színterek.2. évi CXL. CXL.a muzeális intézmények  137 módosító javaslat volt hozzá  Viták az intézmény és a színtér fogalmában       III.a költségvetési források VI. szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás működését és fejlesztését d) szabályozni a közművelődési tevékenységek feltételrendszerét e) meghatározni az állam. tv. valamint a kulturális örökség helyi és országos védelme érdekében rendelkezni a kulturális javak gyarapításának. rész .)KELL MÉG HOZZÁ! Hogyan változott?  Az előkészítés 1992-ben kezdődött  Korábban nem volt ilyen szintű szabályozás  Külön eljárásban fogadta el a Parlament A törvény szerkezete  I. rész .A törvény célja . § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: a) a társadalmi jólét és a fenntartható fejlődés biztosítása. rész .a nyilvános könyvtári ellátásról IV. CLII. a jövő nemzedékek számára történő átörökítésének és társadalmi hasznosításának általános szabályairól b) szabályozni a muzeális intézmények tevékenységével és feladatellátásával.záró rendelkezések VIII. a könyvtárhasználókra.egyes foglalkoztatási kérdésekről VII. az életminőség javítása. § A muzeális intézményekről.) 1.mellékletek A törvény célja  rendelkezni a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött kulturális javak védelméről. közművelődési intézmények fenntartóira. (Változás: 2012. tudományos feldolgozásának. rész . megőrzésének. tv. rész . valamint a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak hozzáférésével kapcsolatos kérdéseket c) mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát.A törvény hatálya  II. Kulturális törvény 1997.a közművelődésről V. tudományos feldolgozásáról és közkinccsé tételéről  a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzése érdekében szabályozni az e javakkal kapcsolatos intézmények tevékenységét Változtatások  1.Alapelvek . § (1) E törvény hatálya kiterjed:  a) a kulturális örökségünkkel foglalkozó szervezetek tevékenységére. rész . azok fenntartóira. a szakmai és finanszírozási alapelveket A törvény hatálya  5. az egész életen át tartó tanulás elősegítése. a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. működtetőire és alkalmazottaira . személyre és szervezetre  b) a könyvtári dokumentumokra. az önkormányzatok és egyéb fenntartók feladatait. törvény (a továbbiakban: Kultv.

tulajdoni lap. Kitöltött Pályázati adatlap + Nyilatkozatok 2. Tartsuk szem előtt az értékelési kritériumokat 5. Támogatható tevékenységek köre 6. Mérhető 3. helyszínéről. másolati/eredeti példányszám. amennyit leírunk  A hozzágondolt. éves beszámoló. Feleljünk meg minden formai előírásnak (pl. Világosan. kötelező mellékletek. stb. aránya és összege (min. hogy egy utcán szembejövő ismeretlen is megértse  Az értékelők. azokra ne támaszkodjunk Milyen legyen a cím? – a jó cím 1. Pályázati útmutató 3. Segédlet a Projekt adatlap kitöltéséhez 5. Nem túl hosszú 4. Reális 5.) 7. Használjuk az Ellenőrző listát 2. bírálók annyit tudnak a projektről. jogi státusz igazolása. Pályázatírás legfontosabb szabályai A pályázatkészítés lépései 1.Pályázat kidolgozásához Pályázati dokumentáció elemei 1. Pályázat összeállítása 5. Utal az elérendő célra Célok meghatározása – a jó megfogalmazás 1. Pályázati adatlap (kitöltő program) 4. Elérhető. rendelkezésre áll 3. Milyen egyéb dokumentumokat kell még elkészíttetni Kitől kaphatunk segítséget? 1. Minőségi kivitelezés 3. Támogatás formája. Projekt pontosítása A pályázati felhívás áttekintése 1. szokásosan a térségben köztudott információk számukra nem léteznek. Kulcsfeltételek 2. Támogatás célja 3. Partnerek bevonása 3. Rendelkezésre álló keretösszeg 4. aláírások) Tanácsok a pályázati adatlap konkrét elemeinek kitöltéséhez  Úgy írjunk. Közreműködő szervezetek 2. Adatlap kitöltése 5. röviden. Támogatási szerződés minta 6.: megvalósíthatósági tanulmány) . közérthetően fogalmazzunk 4. Pénzügyi döntések . Beadási határidő . Elektronikus példány (CD) Általános tanácsok a pályázati adatlap kitöltéséhez 1. Figyelemfelkeltő. Kedvezményezettek köre Projekt döntések a pályázat megalapozásához 1.3.Alátámasztó dokumentumok elkészítéséhez (pl. Mellékletek (Általában: megvalósíthatósági tanulmány. Pályázati felhívás 2. Közbeszerzési értékhatárok 5.) 3. Nem túl általános 4. hangzatos 2. A pályázati felhívás áttekintése 3.Saját forrás szükséglet 4. illetve annak szükségességéről./max. Ki a megvalósító (szervezeti háttér) 2. árajánlatok. aláírási címpéldány. Konkrét 2. A támogatási forráslehetőségek felkutatása 2. Időhöz kötött . Egyéb mellékletek Pályázat benyújtandó elemei 1. Külső szakértők .Mekkora az összköltség 4.

Kevesebbet lehet kérni (ÉS KELL IS. Projektmenedzsment költségek 2. díjak kell. dec. eszközbeszerzés elemei  Projekt hatása az intézmény vagy projektgazda működésére . Bírság. Alvállalkozó. marketing. eszközbeszerzés. Csatolt árajánlatok 3. Tartalék (esetenként) Nem elszámolható költségek (példák) (Az útmutató részletesen tartalmazza!!!!) 1.Tervezett kezdet . 2.A többi önerő (gondoljuk végig a projektet a szervezet likviditása szempontjából)  Támogatás intenzitása . szolgáltatás 3. amely a költségekkel arányo2. Eszközbeszerzés. az esetleges csúszások miatt  Elszámolható költségek összege .Legfeljebb az elszámolható költségek és a maximális támogatás szorzata . képzés.Természetesen vannak kivételek  Igényelt támogatás összege .Tervezzünk tartalékot is. foglalkoztatás. elkészített tanulmányok. A költségvetésbe beírtak pénzügyi kötelezettségvállalást is jelentenek A költségvetés összeállítása 1.) bemutatása  Beruházás. Minden nagyobb lehetséges költségre ki juttatások.Előkészítés költségei általában már 2006. amelyek egyes elemeire eltérő mértékű támogatás fordítható Rövid összefoglalás a projektről  Projekt célja  Tevékenységek (projekt elemek)  Elvárt eredmények  Főbb indikátorok  Megvalósuló beruházások (építés.a források rendelkezésre állását igazolni kell 3. HA MEG AKAROD KAPNI A TÁMOGATÁST) . akadály4.Igényelt támogatás / Elszámolható költségek összege .rövid.összhangban a projekt céljával és tartalmával  A projekt megvalósulásának helyszíne  A projekt megvalósítás tervezett időpontja . Elszámolható költségek részletezése költségtípusok szerint. Adminisztratív költségek mentesítés.Költségvetés 1. szolgáltatás.Vegyük figyelembe a hatósági és a pályázati eljárás időigényét . telekvásárlás. 20-tól elszámolhatóak . Adó és illeték.Vannak olyan több komponens projektek. fejlesztés. Forrásoldal áttekintése .Az elszámolható költségek eltérhetnek a projekt teljes költségvetésétől . tömör . stb. éves bontásban (közbeszerzési értékhatárok figyelembe vétele) 2. A költségvetést soronként kell tervezni 4. Föld-. építés. illetve eredmények közötti viszony (számszerűsítés) 4. kötbér és perköltség san nem ad hozzá értéket 3.Tervezett befejezés  Allokáljunk elég időt: . ráfordítások és outputok. régióban szokásos bérek. Egységárak szerepe Pályázatban elszámolható költségek (Az útmutató részletesen tartalmazza!!!!) 1. 5. stb. amelyek nem a kedvezmé5. Adott szektorban. Pénzügyi műveletek díjai (deviza átutalási nyezettet terhelik jutalék és árfolyamveszteségek) A projekt összegző adatai  A projekt címe . Visszaigényelt ÁFA 4. Költséghatékonyság: „value for money” elv érvényesülése. hogy terjedjen (bontás) 5.

vagy nem teljesíthetőek  Nincs „ráhagyás” a költségvetésben További hibák  Közbeszerzések sikertelensége .Túlbonyolított pályázat . szerződésmódosítások .Nem a közbeszerzési értékhatárok szerinti tervezés  Outputok nem mérhetőek.kifizetések esetleges elhúzódása .A költségvetés túlzott részletezettsége .ráhagyással tervezni . apró projektelem .Tipikus hibák a pályázatokban  Pontatlan.Túl sok. ésszerűtlen tervezés .Pályázatban magas követelmények előírása  Állásfoglalások.Pontatlan specifikáció miatt .Nem tendereztethető elemek .

amely a konkrét megoldási módról (szakmai és menedzsment szempontból egyaránt) és a projekt indításáról határoz. szervezetek egységeinek szokásos és ismétlődő tevékenységei közé  ideiglenes szervezetként egy meghatározott feladat megvalósítására hozzák létre  egyszeri. előkészítés szakasza  Helyzetelemzés  Projekt definiálása  Problémadefiniálás  Projekt-leírás  Cél megfogalmazása  Céldöntés  Célfaktorok.  A (projekt)ötlet a meglévő igényeken és a létező lehetőségeken alapul. célrendszer meghatározása  Követelménylista . a lehetséges megoldási módok elemzésével folytatódik és egy döntéssel zárul.  A céltervezés a projekt egy fontos fázisa. paraméterekkel leírható eredményei vannak és megvalósulása időben és pénzértékben egyaránt meghatározott. önmagában működőképes tevékenységfolyamat.” Projekt jellemzői  kitűzött. mely szakterületeket átfogó koordinációt tesz szükségessé  nagymértékű komplexitás  a feladat viszonylagos újszerűsége mely jól elkülönül a rutinfeladatoktól  viszonylag magas kockázat Projekt kulcselemei  a problémamegoldó ember módszere  jól definiált keretet ad a stratégiai gondolkodáshoz  megfelelő mozgásteret biztosít a megvalósításhoz  egy láncra fűzi fel a tervezést és a végrehajtást  ha a megfelelő logikában gondolkodunk. feltárja előttünk ezt a hiányosságot  és mindemellett az EU fejlesztési programjainak kedvelt (megkövetelt?) módszertani eszköze A projektmunka folyamata és főbb sajátosságai  nem sorolható a hagyományos cégek. konkrétan körülhatárolt célt kell elérnie  jól meghatározott erőforrásokkal.  Becslés alapján összeállítanak egy felső szintű fázistervet és ráfordításbecslést (pénzügyi és erőforrást) is.ha nem. függetlenül ez(ek) éles vagy kevésbé éles megfogalmazásaitól  konkrét határidő  adott költségkeret  a feladat interdiszciplináris jellege. létező projektcél(ok). Definiálás . hogy az utóbbi két szakaszt előkészítés néven egy egységben említjük  Ekkor kerül részletesen kidolgozásra a projekt megvalósítása  A fő és támogató folyamatok összessége  A tervezési szakaszban kidolgozott és elfogadott.tervezés  Gyakori. Részletes tervezés.  Minden projekt kezdetén ott egy (projekt) ötlet. Projekt ciklus menedzsment (PCM) Mi a projekt? „A projekt egy olyan egyszeri. segít azt rendszerbe foglalni . komplex.  A szakasz végeredményeként megszülető Projekt Definíciós Dokumentum (PDD) alapján döntés születik a részletes tervezés megkezdéséről.4. pontosan rögzített határidőkkel jellemezhetők A projekt szakaszai: Kezdeményezés szakasza  Az igény megjelenésével kezdődik. integrált projekt dokumentáció képezi majd alapját a projekt végrehajtásának Definiálási szakasz  Az alapvető érintettek igényeinek és elvárásainak felmérése és egyeztetése után kerül meghatározásra a projekt célrendszere és hatóköre. amelynek előre meghatározott célja.

a kockázatmenedzsment. ha a projekt végeredményének átadás-átvétele megtörténik. stb. hogy a meghozott döntéseit megvalósíthassa Projektmenedzsment  Egyrészt vezetési koncepció.  A projektmenedzser egyik fontos felelőssége.  Fontos a munka során megszerzett tapasztalatok rögzítése.Döntéselmélet. és mikor nem lehet befejezettnek tekinteni egy szakaszt. hogy felismerje.és döntési folyamatok koordinálását. illetve a külső körülmények változása.Építési projektek pl.  Rendszerszemléletű alkalmazása a . tartalmilag az üzemi vagy vállalati hatalom tényleges birtokosait jelenti. másrészt vezetői „eszköz” több szakterületet átfogó feladatok megoldásánál teszi lehetővé a tervezési-.  A szervezeti tanulást elősegítendő tapasztalatok elérhetők legyenek az újabb projektek indításakor. mely a projekt kritériumainak megfelelő terveket a célok kitűzésétől kezdve a megvalósítás befejezéséig önállóan. Zárás.Szervezéselmélet. a kommunikációs rendszer működtetése és a beszerzés/beszállító menedzsment.  Az intézmény formailag a szervezeti felelősöket. Problémák a projekt során  hatásköri konfliktusok  szakemberhiány a különböző osztályokon  hiányos képzés  emocionális ellenállás az újjal szemben  a különböző osztályok és szolgáltató részlegek „nehezen értik meg egymást”     határidők és ezek betartása információk és motivációk hiányzik az azonosulás a céllal a megbeszélések eredményének dokumentálása A projekt ciklikussága  A „visszalépés” szó semmiféle negatív minősítést nem tartalmaz.  Általában négy nagy csoportba sorolhatjuk a tipikus projekteket.  A megvalósításnak akkor van vége. szervezési technikák . jelentős üzemátszervezés.  A terv szerinti végrehajtás megvalósításában segít a monitoring-kontrolling tevékenység. . mikor lehet. A funkcionális tartalom szerinti menedzsment ismérvek  stratégiákat és célokat határoz meg és ezeket követi  döntéseket hoz  információáramlást teremt meg. a tudatos változáskezelés. .Vezetéselmélet . A projekt team összeállítása  számos emberi és szakmai tulajdonságot kell mérlegelni . illetve befolyásol  szociális kapcsolatokat hoz létre és alakít  ezen szociális kapcsolatokat alkotó személyekre úgy hat. irányítási. fuzionálás vagy felszámolás. esetleg a megfelelő minőségű befejezéshez milyen. a megvalósítás eltér/het a tervtől. új üzem építése. a megfelelő hatáskör és üzemi vagy vállalati hatalom delegálása mellett valósítja meg. .Szervezési projektek pl.Gyártási projektek pl. kipróbált és bevált eljárásainak  Egy olyan vezetési koncepció. korábbi szakaszhoz tartozó tevékenységeket kell újra mélyebben/szélesebb kört bevonva elvégezni.Informatika . választási kampány stb. műholdfejlesztés.  Az eltérést növelheti a projektben dolgozók viszonya. .A projekt megvalósításának szakasza  A tervezés becsléseken alapult.K+F projektek pl. értékelés szakasza  Ilyenkor nemcsak a lezáró adminisztrációs anyagok elkészítésére kell gondolni. új termék vagy rendszer kifejlesztése és bevezetése stb. egyedi gyártás stb. Mi a menedzsment?  Meg kell különböztetni a menedzsment intézményét és funkcióját.

hangsúly a minőségen 7. kereslet-vezérelt megoldások 3. strukturált megjelenés 2. nem várt kockázatok  eredmények követhetetlensége  a költségek nem álltak arányban a kapott előnyökkel  tapasztalatok beépülésének hiánya  pontatlan projektdokumentumok 5. A PCM elterjedésének okai Korábbi tapasztalatok:  zavaros stratégiai keretek  kínálat-vezérelt projektek (arra írunk projektet. fejlett elemzés 4. összpontosítás a fenntarthatóságra 8. és eltérő kompetenciával rendelkezhetnek A projekt team feladatai  Részletesen és részleteiben megtervezi a rábízott projektet és felügyeli annak lefutását. amire pénz van)  gyenge helyzetelemzés  tevékenységorientált tervezés  mérhetetlen hatások  célcsoportok igényeinek figyelmen kívül hagyása 1992-től EU által változás PCM előnyei: 1. cél-orientált tervezés  rövid távú gondolkodás. a projektben résztvevő munkatársakat el kell különíteni a rutintevékenységet végző munkatársaktól.  Minden fázisban összeállítja a döntés-előkészítéshez szükséges dokumentációkat. a határidők betartása vagy esetleges csúszásaik valamint a költségek szempontjából. standard formátum .  Koordinálja minden résztvevő együttműködését.  A projekt lefutását dokumentálja szakmai szempontok alapján. a felelősség csoportos  a team tagok különböző szakmai területeket képviselhetnek.  Állandóan informálja a felső vezetést a projekt mindenkori állásáról. mérhető hatások 6. hogy a cég erőforrásait (ki)használhassák  a team nem szerveződik hierarchikus struktúrába. hogy csak az adott feladatra koncentráljanak  be kell illeszteni a vállalati hierarchiába.  Vezeti és tanácsokkal segíti a projektben dolgozó többi munkatársat. különösen problémák esetén.

Stratégiai célok a kultúrában  A közösségek támogatásán keresztül valósulhat meg. változásai . újabb és újabb csoportok. lépnek ki a piacra vagy teremtenek maguknak és érdeklődő közönségüknek izgalmas. sikeressé válásunk útja  a kultúra a társadalmi integráció. erősebbé. A kultúra sokszínű és rugalmas. illetve közösségek jönnek létre. A Stratégia céljai 2020-ra  nőjön a saját magáért és a helyi közösségért aktívan. E lehetőség kihasználása és az igényes kínálat bővítése. A kultúrára támaszkodva erősödik meg minden közösség.  A több szabadidő és a hosszabb élettartam a kulturális fogyasztás növekedéséhez vezethet. akkor független kezdeményezések. a közösségek.  A kutatás-fejlesztés és a találmányok a kulturális gazdaság. illetve a belőlük merítő alkotókedvben és tudásban él.többé. amely több figyelmet fordít a közösségi kultúrára és az autonóm művészetek működési feltételeire. Minden kultúra hódítani akar. a közösségek. A kultúra verseny is . az egyéni és a közös eszmények. illetve mindinkább bekapcsolódnak az oktatásba és a kutatásba. összetartó társadalom megteremtése. megvitatásának és érvényesítésének a terepe Kulturális globalizáció. archiválása és közvetítése terén.  A kultúra értéknövelő szerepe miatt világszerte felértékelődtek a kreatív iparágak. fenntartása az elkövetkező évek meghatározó feladata.olyan kincs. de nem tehetünk úgy. a tudományban. A kultúra összetartja a közösségeket. zaklatottság és megnyugvás. formáit. a számítógép és az internet a kultúra terjesztésének példátlan lehetőségeit kínálja.5. a kulturális alkotások létrehozása. tapasztalatai feldolgozásának egyik legfontosabb közegét  a kulturális sokszínűség a jövőbeni újítások forrása a gazdaságban. és arisztokratikus. vásárlójának érdekeire és igényeire. belőle táplálkozik a nemzeti önbecsülés.a figyelemért. Az egymással megosztott élményekben. felhasználójának. Ez új követelményeket támaszt a kulturális kínálat szerkezetével és tartalmával szemben.  A kultúraközvetítő rendszerekben és a szabadidő felhasználásában gyökeres változásoknak lehetünk tanúi. Öregedő társadalom  A fejlett országokban az életkor meghosszabbodásával együtt folytatódik a társadalom elöregedése. a művészetekben. mintha nem létezne. a különböző közösségekben résztvevők aránya  nőjön a művészeti programokhoz. gyors és kreatív befogadási attitűdnek és elvárásoknak kedvez. Ha hivatalos intézményrendszere rugalmatlanná válik. színtereit és tartalmát  a kulturális élmények alkotják az egyének.  Ehhez olyan kulturális politikára van szükség. fejlődő kultúrát. de céltudatos beavatkozás híján a társadalmi kapcsolatok megritkulásához és gyengüléséhez vezetnek. A kultúra identitás és kreativitás.  a kultúra minden. Ezek felhasználhatók az esélykülönbségek mérséklésére. amit a társadalom alkot  teremti meg az egyének. mert kiveti magából a silány minőséget.  A digitális kultúra. a díjakért. a politikában. aktív tagja az is. ugyanakkor módosítja is a kultúra-befogadási készségeket: a linearitás és a mélység helyett az asszociatív. rögzítése. aki csak hagyományos tudással rendelkezik . meghódítani a közönségét. a tapsért. A kultúra fogalma. és a megújuló Magyarország önértelmezésének. A kultúra egyszerre demokratikus. a biztos rutinban éppúgy. a felemelkedésért.  Két kiemelt célja: a kulturális demokrácia megerősítése és a kreatív. mert mindenkié. valamint a kulturális szolgáltatások befogadójának. mint a merész újításban. felelős állampolgárként tevékenykedők. kreatív iparágak és változó életmód  Kialakult a kulturális termékek és szolgáltatások világméretű versenye: a kulturális kínálat sokszorosára nőtt.  Folyamatosan gyorsul a technológiai fejlődés üteme az információ-átvitel. amit egyformán védeni kell a bejáratott intézmények és a nyereségre kalkuláló piac túl hatalmával  a kulturális versengés hazai és nemzetközi színtéren a kreativitás ösztönzője .Kulturális stratégia A kultúra fogalma (ÍRD ÁT!) A kultúra öröm és élvezet. a tudásgazdaság közegében nyernek teret. a szociális kohézió közege: a közösségek fenntartója és megújítója.  A globalizációt tekinthetjük veszélynek vagy lehetőségnek.  A globálisan terjesztett és élvezett kulturális javakban egyre újabb kombinációkban ötvöződnek az egyes népek kulturális hagyományai és kifejezési formái. szolgáltatásokhoz hozzáférők aránya  legyen a közösség megbecsült. összetartozásának. a képi és hangeffektusokra hangolt befogadás vonzereje veszélyezteti az olvasási készséget és a hozzá kötődő absztrakt fogalomalkotást. a mindennapi életvitelben . életcélok megfogalmazásának. a régiók és a nemzet önbecsülésének kereteit.

kulturális műsorai Prioritások és eszközök Kulturális alapú településfejlesztés a lakóhelyi közösségek bevonásával:  a közösségi kulturális élet fellendítése (a népi. több országot érintő hálózatmenedzselés gyakorlata. gazdagodjanak közösségteremtő funkciói. amelyeket a családi és a fiatalkori iskolai szocializáció során nem sikerült elsajátítani  a vidék kulturális fejlesztése alakítsa ki vagy erősítse a településeknek. vonzerejének fokozása A közösségi részvétel hagyományos és új formáinak ösztönzése.  Szubkulturális átjárók kialakítása. programorientált együttműködés.)  Hatékonyabb működés. hétköznapi kultúra. áttekinthetőség és megítélhetőség. növekedhet a kulturális turizmus és a foglalkoztatottság. a szegényebb és bármilyen szempontból hátrányos helyzetű csoportok) számára egyaránt elérhető. hasznosítása.  Minél többen fedezzék fel kreativitásukat. a pazarlóan. az emberi és társadalmi tőke gyarapítása  Minél többen vegyenek részt szűkebb-tágabb közösségük életének alakításában. . s mindennek eredményeképp a települések népesség megtartó ereje  legyen erősebb és sokszínűbb 2020-ra a regionális és a helyi média. nemzetiségi és etnikai kultúrák értékeinek megjelenítésével)  az újító. hogy ne maradjanak az országban kulturálisan ellátatlan térségek  a felnőttképzés legyen mindenki (a kistelepüléseken élők.  Nemzeti önbecsülés. viselkedés. civilizált Magyarország. Célok  A kulturális kínálat általános hozzáférhetősége. nyújtson a munkaerőpiacon hasznosítható tudást és fejlessze mindazon készségeket. kistérségeknek. alkotó tevékenységek és befogadásuk számára kedvező feltételek megteremtése az üzleti és a nem haszonelvű szektorokban egyaránt  az épített és a táji örökség/környezet megóvása. projektszemlélet. a munkaerőpiacon hasznosítható tudás megszerzése a tanulás közösségépítő szerepére is építve. európai. régióknak a helybéliek által megfelelőnek tartott és a közreműködésükkel fenntartható egyedi arculatát és vonzerejét ezáltal hasznosulhat a helyi tudás.és környezeti kultúránk javítására is.  Váljon lehetővé a korszerű. a művészeti alkotások terjesztése. (Az európai integráció a kultúrák találkozását jelenti. többfunkciós intézményrendszer  hatékonyan működjenek az információáramlás és együttműködés csatornái. párhuzamosan működő intézményeket váltsa fel a magántőke növekvő szerepvállalására támaszkodó. gyakorolják alkotó képességeiket. találják meg a nekik leginkább megfelelő önkifejezési formát. nem hatékonyan.

a mecénások Környezeti elemzés Makrokörnyezeti tényezők  Növekvő szabadidő és annak hasznos eltöltésére való igény  A kultúra eladható termékké vált  Terjednek a sztenderdizált előadások (globalizáció) Mikrokörnyezeti elemek  A helyszín problémái.A termék (darab. a média. illetve egyéb korlátai  A megszerezhető művészek köre. tárgy) . az előadástól.  Elvárt termék: ismert. a kiállított tárgyak mennyisége. Alkalmazott marketing . biztonság. a látogató? Ez nagymértékben befolyásolható a termékről szóló kommunikációval. tárgyak. darabok. kellemes környezet.és előadóművész  A kultúra fogyasztói: a nézők. gazdasági és egyéb korlátok. funkciója? Mit értékel benne a fogyasztó. az előadástól?  Mit vár el a résztvevő művész az intézménytől.A pénz (források) . táncos. kultúrház  A kultúra termékei: a kulturális projektek  Kiállítás.) is?  Mit vár el a fenntartó a kulturális intézménytől?  Mit vár el a támogató a projekttől. értelmezése  Elvont termék: maga a kellemes időtöltés. hozzáférhető produkciók. a VIP)? A kínálat meghatározói  A kínálat összetevői: . könyvtár.6. . kiadvány  A kultúra „termelői”: a művészek. előadás. a látogató (helyi lakos. énekes. a könyvtár állománya. nehézségek. jó előadóművészek. előírások  Egyéni produkciók vagy sorozatok  Repertoár. stb. a minőségben rejlő kockázat (azt kapja-e. a szponzorok. neves kiállítók. milyensége. fellépők. állapota. stb. mozi. képző. technikai felszereltsége  A műsorpolitika és anyagi. a szórakozás vagy a tanulás  Funkcionális termék: az előadás rendezése.  Mi a fogyasztó számára a ráfordítás? Csak a jegy ára? Vagy netán a hozzájutás nehézségei. hogy lehet látni. a közönségtől?  Mit vár el a tágabb és szűkebb környezet (a lakosság. elhivatottak. intézmény A megrendelő vezetők. rendezvény.Az előadók (élő személyek)  A lehetséges. a néző. stb. szervezők.  A támogató A vevőelégedettség kérdései  Mi a kulturális produkció hasznossága. művészek  Politikai. látogatók  A kultúra megrendelői: a támogatók  Az állam. turista)  A lakossági környezet  A fenntartó  Belső vevők: művészek. stb. milyen a világítás. amit várt. a referenciák  Műfaji meghatározottságok vannak  Terjed a cross-culture igény  Fokozódnak a gazdasági kérdések (költséges mega-produkciók. színház vagy sorozat előadások A marketingmix sajátosságai (PÉLDÁK KELLENEK!!!)  A terméktervezés specifikumai (használati és érvényesülési funkciók)  Minőségbiztosítási kérdések  Az életciklus elemzések sajátosságai  Az árképzés és árstratégia specifikumai  A vevő és termék találkozásának platformjai A termék tartalma. színház.Marketing a kultúrában A kulturális piac szereplői  A kultúra vállalatai: a kulturális intézmények  Múzeum. alacsonyabb vásárlóerő) A kulturális vállalkozás vevői  A néző. együttesek  Színész. a társulat jellemzői  A hírnév.

találkozás az alkotókkal. látogatók száma  Átlagos jegyárak  Egy-egy produkció. sorban állás kezelése  A produkció utaztatása - Postai megrendelés Online értékesítés Marketingkommunikáció  Imázs építés (intézmény és produkció)  Public Relations és reklám összhangja. kiadványok .Helyszíni pénztár . ingyen jegyek.A rendezés  Promóciós bevételek . Kiterjesztett termék: ismeretterjesztő előadás. színházi vacsora. pályázati kalkulációk A hely kérdése  A jegyárusítás formái . stb.Jegyirodák  A vendégek fogadása. régiómarketinggel)  A produkció. integrált kommunikáció  Kapcsolati marketing lehetőségek  Stratégiai szövetségek (pl. különleges vendégkör.A darab .Ajándéktárgyak. események Marketing kontrolling  Az előadások száma  A nézők. promóciós árak)  A költségkalkulációk nehézségei és a támogatások utólagos beérkezése miatti finanszírozási problémák  Yield-menedzsment (hozam-menedzsment) alkalmazása az árpolitikában  Szponzori tárgyalások. mint márka .Kapcsolódó rendezvények. bérletek. projekt fedezete  Produkciók ABC elemzése  Szponzori szerződések tartóssága és a támogatás alakulása . Árképzési sajátosságok  Tarifa rendszerű árképzés  Kedvezmények rendszere (előrevásárlás.A művész .

hely és lehetőség keresése a vállalat megnyilvánulása számára  Rádióhallgatás.Vezetők kommunikációs tevékenységé. hírek nyomon követése  Televízió nézése. jelentet meg különböző technikákkal  Célja. hogyan kell tenni. és a kommunikációs alaphelyzetek is átalakulnak: a média igénybevétele mint közvetítő közeg bekapcsolása és felhasználása. nem tekinthetők a szoros értelemben vett PR szolgáltatónak  Munkájuk fontos. szóvivő. hisz a kommunikációs folyamat üzenethordozóit. hogy a vállalati információt jól mérhető publicitással helyezze el (hány újságban.Közvélemény és környezetfigyelés (mokészítése nitor) .A szervezet kommunikációs eszközeink nek támogatása. reklámfőnök. és a PR szakember. CD-k. Szerepek a public relations tevékenységében A PR szereplői  Maga a vállalat. mint a televíziónál  Beszélgetés az emberekkel (bár ennek a jelentősége az elektronikus információ korában tartalmilag jelentősen módosult) A PR tevékenység gyakorlati szakmai feladatai  Szakmai irányítással kapcsolatos feladatok: . eszközeit (nyomtatványok. tanácsadók).Környezettanulmányok készítése tése . hanem az elektronikus sajtó is a hatáskörükbe tartozik Rendezvényszervező cég  Rendezvényeket talál ki  Ezek megszervezését és lebonyolítását végzi magas fokon  Ezeken keresztül juttatja el a vállalat üzentét a közönséghez. majd annak elfogadása után a programszerű megvalósítást is az ügynökség végzi.Információgyűjtés szervezése . minden produkciós feladatával egyetemben A PR szakember gyakorlati általános feladatai  Újságok olvasása.Kommunikációs tanácsadás vezetőknek . A PR ügynökségek főbb típusai Cikkügynökségek  Kizárólag sajtókapcsolatokra szakosodott  Cikkeket írat és helyez el. a nyilatkozók szakmai felkészítése . illetve ezek szervezetei és munkatársai: . a külső és esetlegesen belső kapcsolatokhoz  A rendezvények hírértéke miatt gyakori résztvevők a sajtó képviselői is (közvetett sajtónyilvánosság) Produkciós ügynökségek  Háttérszolgáltatók.) állítják elő profi szinten  Tevékenységük kapcsolódhat közvetlenül a vállalathoz. Emiatt (médiaszabadság) megnő a kommunikátor bizonytalansága és az üzenetátadás kockázati tényezője (a folyamatbiztonságot növelhetik a szakmai szolgáltatók. illetve az ez úton történő informálása.  A környezet adott és konkrét célcsoportját jelentő személyek és szervezetek (a kommunikáció befogadói)  A két felet összekapcsoló eszközök és módszerek.Szervezeti információs hálózatok kiépí. hiszen sokan kommunikálhatnak: vezérigazgató.Kríziskommunikáció irányítása . hasonló célból.A pr szolgáltató ügynökségek és tanácsadók A klasszikus kommunikációra egyre kevesebb mód adódik.7.Kommunikációs tervek és költségvetések . közszerepléseik szerveirányítása zése . de azt már a vállalatnak kell megcselekednie  A hozzávaló kellékeket is a cégnek kell megteremtenie vagy elkészítenie  Erősségük a szellemi munka Full service ügynökség  Tanácsadó és kivitelező ügynökség  Tanácsot ad. de PR ügynökséghez is Tanácsadó cég  Igazi szakcég  Fő tevékenységük a tanácsadás és csak igen ritka esetben nyújtanak kivitelezési szolgáltatást  Megmondják mit. stb. Ehhez számos kommunikációs technikai feltétel szükséges. ügynökségek.Médiatréningek szervezése. amely kommunikál (az üzenet kibocsátója)  tagolt. milyen helyen jelentet meg az ügynökség a cégről szóló információkat)  Nem csupán a nyomtatott. filmek stb. sok múlik rajtuk. melynek vivői a technikai segítők (alvállalkozóként).A média és az újságírók .

.vacsorák szervezése .Szövegírás. neki jelent.Folyamatosan új és új kihívásokat támaszt a tevékenységben résztvevő szervezetekkel és személyekkel szemben . személyi .Személyes találkozók. instruálása tréningek szervezése .Road show-k szervezése elismerések rendezvényeinek szervezése .szemle. igazgató. vacsorák szerve. a megfelelő elhivatottsággal együtt A PR tevékenység irányításának struktúrái Szervezeti integrálása a következőkkel jellemezhető:  A PR szervezet vezetője közvetlenül a vállalat vezetőjének van alárendelve.Sajtólista készítése és karbantartása háttér beszélgetések szervezése sajtó reg. ebédek. irodavezető)  Vezető tanácsadó  Szóvivő  PR asszisztens  PR menedzser.Sajtóközlemények készítése és kiadása .Protokolláris feladatok ellátása zése  A fentiek alapján elmondható.Hírlevelek szerkesztése. vagy -referens  Részben önálló feladatokat old meg. . létrehozása és működtetése  Kapcsolatszervezéshez tartozó feladatok: .Testing team szervezése és képzése. Körök.Dizájntervezés és kiviteleztetés .Sajtófotó archívum kialakítása  PR akciókhoz kapcsolódó eseti feladatok: . kiadványszerkesztés. információs karban. kivitelezése . multimédiás produkciók ké. hogy a PR .ebédek. . szervezési.Ünnepek.elemzés.Dekorációk. tablók tartásának irányítása készíttetése  Sajtószervezéssel kapcsolatos feladatok: .Változatos. akkor a marketing igazgatónak tartozik jelenteni.és intézménylátogatások szervezé. fényképek. bár kapcsolata a saját vezetőjével ekkor sem szakad meg Napjaink általános PR hierarchiája  PR vezető (főnök.Éves beszámolók készítése  Produkciós feladatok: .Referencia anyagok. . kommunikáció a marketing és a kereskedelmi munka része.Baráti klubok. tárgyalások szerve.archi. .Tanulmányutak szervezése . sokoldalú . vezető és ellenőrző személyektől magas szakmai és általános emberi tudást vár el. egyes szakmai résztevékenységeket lát el . Ha ilyen feladatot lát el a PR szakember.Termékbemutatók szervezése se  Nyomtatványszervezéssel kapcsolatos feladatok: . avatások.TV-.Kiadványok terveztetése és kivitelezése .Sajtótájékoztatók szervezése gelik. . szervezés .Kiállítások szervezése. . kutatások készíttetése .Aláírások gyűjtésének megszervezése .Fesztiválok. tanácskozások. készítése válás végzése .Sajtófigyelés. de a cég nagyságától függően vezethet kis csoportot is.A folyamatot szervező. riportok. imázs.Demonstrációk szervezése . márka. CD-k készíttetése . konferenciák. szakmai felkészítése. filmek készíttetése szíttetése . Rendezvényszervezői feladatok: .Hangkazetták.Munkareggelik. végrehajtási és ellenőrzési feladatokat csaknem minden területén felvonultat . makettek.Hivatalos vendégek programjának szervezése zése .Publikációk. rádió-. amely a témák széles választékával foglalkozik.Minden eleme egyszeri és megismételhetetlen . amely csak a legszükségesebb szakmai tennivalókra szorítkozik  Termék.Honlap terveztetése. mint első számú vezetőnek (lehet a vezetőség tagja is)  Általában egy olyan osztályt (részleget) vezet.Nyílt napok megszervezése . évfordulók.Tanácsadási. interjúk szervezése. nézői fórumok szervezése sajtó.Felmérések.Üzem.A média munkájának értékelése hallgatói.

Megszervezni a sajtófigyelést. A belső PR a részvétel lehetőségének megteremtése és fenntartója: .Naprakészen vezetni a sajtódokumentációt .Javaslatok. Kommunikáció 4.Számos magasabb kvalifikált dolgozó a döntésekbe való beleszólás lehetőségéhez köti munkavállalását . illetve elkészíttetni a sajtómunkához szükséges alapanyagokat. Ennek lépcsőfokai az identifikációs lépcsőben követhetők nyomon. témáira.Összefoglaló jelentések.A participációs (beleszólás. szervezi a PR folyamatok ellenőrzését.Gondoskodni a sajtómunkához szükséges dokumentációról.Elkészíteni. a sajtóvisszhang nyilvántartását. értékelését  A PR menedzser gyakorlati feladatai: . sajtóközleményeket . tagjaival. értékelések készítése a média kapcsolatokról . AV-. döntésben való) elv a jelenlegi humán stratégiák elfogadott rendszere .Gondoskodni az ehhez szükséges fotó-. hírnevének objektív alapjairól szól  Olyan kölcsönösen előnyös kapcsolat létrehozása és fenntartása a szervezet és tagjai. tervek és programok készítésében való közreműködés A PR tevékenység kooperatív területei: a belső PR  A public relations és a humánpolitika együttműködése  A szervezet belső viszonyaival. Motiváció . a sajtó munkatársaival való kapcsolattartás tartalmi és formai kérdéseire .A szervezet hatékonysága függ a tudatosan vállalt közös tevékenységtől  A participáció lényege: a döntési folyamatok információra alapozott befolyásolása a szervezet tagjai és a menedzsment közötti interakció segítségével. a kapcsolódó kutatásokban. elemzésékben. módszereire. amely alól a vállalat sem vonhatja ki magát . alkalmazottai között. Integráció 2. értékelésben .  A belső PR hatása és eredményei: 1. A anyagokról . melynek mértékét a participáció foka határozza meg. Információ 5. értékelését .  A belső kommunikáció több mint egyszerű párbeszéd. kapcsolataival és információival foglalkozik  A belső PR az imázs multiplikátorok kiépítésének eszköze PR szemszögből  Marketing szemszögből az értékesítés promocionálásának eszköze  Humánpolitika szemszögéből az erőforrás gazdálkodás programja  Arculat (CI) szemszögéből identitásépítő láncszem  Szervezeti kultúra esetében értékközvetítő és stabilizáló feladatot lát el  A kommunikáló vállalat hiteléről.A társadalmi demokrácia hatása miatt.Részt venni a szakmai döntések előkészítésében. háttér információkat.Folyamatos kapcsolatot tartani a nyomtatott és az elektronikus sajtó szerkesztőségeivel .Javaslatok a sajtómunka irányára. azok szakmai rendszerét  Irányítja. amelytől a szervezet sikere vagy bukása függ. Szervezi és irányítja a feladatok teljesítéséhez szükséges belső és külső erőforrások felhasználását. Identifikáció 3. az információk sajtóképessé történő alakításáról .

reklámeszközökkel: a szponzor logóját.névhasználattal: a szponzorált felveszi a szponzor nevét Mecenatúra  A mecénások önzetlen segítők. hanem az image-erősítés. irányító.  A gazdaság és a társadalom hatékonyabb működéfejleszti az intézmény marketing tervét és stratégiásének elősegítése ját  Tervezi.  A támogatói kör érdeklődésének felkeltése szükséges ahhoz.termék elhelyezéssel: sorozatokba. jövőbe látással és kommunikációval  A marketing mindkettő. annak hatékony működését Szponzoráció  A szponzorok profitot várnak a támogatásért  Szponzorálás: azoknak a tevékenységeknek a tervezését. szervező feladatokat lát el ráció)  Biztosítja a szervezet működését. egészségügy. amelynek segítségével egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás közt. kulturális marketing Kulturális menedzser feladatai  Kultúra érdekeinek védelme  Elkészíti a szervezet éves tervét. termékét. hogy mi az. stb. oktatás. pénzpiac)  A non-profit területekre (kultúra. adott esetben tőkéhez jutását. mint egy szisztematikus vizsgálódást. amit mi tudunk nyújtani nekik és mi az. szervezi a kulturális intézményekben a  Népszerűsíti. környezetvédelem)  A társadalom egyéb területeire (politika. szervezését. ellenőrzi. jótékonykodnak.) . reklámozza a kulturális értékeket szervezet egész tevékenységét  Pénzügyi forrásokat teremt (mecenatúra. végrehajtását és ellenőrzését jelenti. illetve a társadalmi felelősségvállalás megvalósítása. vallás. mert mindig magában foglal tudományos és művészeti elemeket egyaránt A marketing fogalma P. reklámját közterületen vagy jól látható felületen helyezik el .8. Kulturális menedzser.  A támogatásnak nem a kereskedelmi haszonszerzés a célja. Kulturális marketing  A marketing művészet vagy tudomány?  A tudományt úgy határozhatjuk meg. melyért nem vár semmiféle ellenszolgáltatást.PR eszközökkel: a vállalat sajtóanyagaiban. kutató. melyek keretében egy vállalat anyagi eszközt vagy szolgáltatást nyújt kulturális/szociális tevékenységet végző személyek vagy vállalatok részére  A szponzorálás ellenszolgáltatás lehet . irányítja  Kultúra pozíciójának erősítése megvalósulását  Helyi és nemzeti kultúra erősítése.” A marketing tevékenység elemei A vevő igényeinek kielégítése érdekében  elemzi a piacot  kialakítja az árakat  meghatározza a termékeket. hogy megnyerhessük őket. népszerű tévéműsorokba építik bele az adott szponzor termékét . amit cserébe elvárunk. miközben szükségleteiket és igényeiket kielégítik. szolgálta megszervezi az értékesítést tásokat  befolyásolja a vásárlókat A marketing kiterjedése  Az áruvilágon túl a szolgáltatásokra  Az FMCG-n kívül a termelő eszközökre  A különféle piacokra (pl. szponzo Elemző. megvalósítja. kiadványaiban megemlíti a szponzor nevét . amely egy témáról alkotott általános ismeretekhez vezet  A művészet három lényeges aspektussal rendelkezik: mesterségbeli tudással. Kész programtervvel megyünk hozzájuk és vázoljuk nekik. Kotler: „A marketing olyan társadalmi és vezetési eljárás.  A mecenatúra egyoldalú segítségnyújtás egy vállalat részéről. menedzselése  Figyelemmel kíséri a kulturális piacot.

kivonás  Kereskedelmi formák  Méret.hely  Termékjellemzők. bevezetés. .A piac: A vásárlók és eladók. akik termékeket/szolgáltatásokat vásárolnak személyes szükségletük kielégítésére.Személyes eladás . amelyek termékeket/szolgáltatásokat vásárolnak a szervezeti működés során történő felhasználás céljából. hasznosság Promotion – reklám. raktározás  Termékpozicionálás. hitelek.Az adatok megfigyelése és elem.Csomagolás . a kereslet és kínálat találkozásának helye és módja.Reklámozás zése  4P (McCarthy) Product . engedmények  Direkt marketing (DM)  Fizetési határidő  Árérzékenység-vizsgálat  Fogyasztói árelfogadás . a cserekapcsolatok rendszere. stílus  Reklám.Márkázási folyamat .A disztribúció csatornái .Viszonteladó szervezetek . terméktervezés.Intézményi és kormányzati szervezetek Piacszegmentálás: Közös tulajdonságokkal rendelkező személyek vagy szervezetek olyan csoportjainak azonosítása. Piac típusai és összehasonlításuk  Fogyasztói piacok: Személyek.termék Place . melyekben azonos marketingstratégiák alkalmazhatók.Ár megállapítása . minőség. reklámpiac. reklámhatás Price . márkanév. a csere színtere. promóció  Márkapolitika. A szegmentálás előnyei  Célpiac kiválasztása  Differenciálás  Testre szabott marketingmix  Lehetőségek és veszélyek azonosítása Pozicionálás: Piacszegmentáció + Célpiac kiválasztás + Megkülönböztető előny Differenciálás  termék  értékesítési árdifferenciálás  marketingkommunikáció Pozicionálás sikere  egyértelműség  hitelesség  következetesség  versenyképesség Piackutatás  Adatok és tényezők konkrét részpiacokon történő vizsgálata és kutatása a gazdaságos vállalkozói cselekvés számára szükséges piaci információk beszerzése érdekében  Komplex vizsgálati módszer  A marketingtevékenység információbázisa A marketing eszközrendszere .A marketing mix  Borden .Szolgáltatások .  Értékesítési út.Terméktervezés .Termelő jellegű szervezetek .  Szervezeti piacok: Szervezetek.Promóciók .a marketingtevékenység keretbe foglalása  Marketing mix . forma. csomagolás  Kereskedelmi szervezetek  Garanciák  Kereskedelmi partnerek  Termékkutatás.ár  Közönségkapcsolat (PR)  Költségvizsgálatok  Eladás/Vásárlásösztönzés (SP)  Ármeghatározás  Személyes eladás (PS)  Költségtérítések.Fizikai kezelés . szállítás fejlesztés  Logisztika és fizikai szállítás.