ERDELYI TˆRTENET

I. MEGSZ‡ML‡LTATT‡L
II. ES HIJJ‡VAL TAL‡LTATT‡L
III. DARABOKRA SZAGGATTATOL
ALAPKIAD‡S:
GroI B‡NFFY MIKLOS: ERDELYI TˆRTENET REGENYTRILOGIA NKMES-
KÜRTY ISTV‡N A BETELJESÜLT JOSLAT CIM█ TANULM‡NY‡VAL SZABAD TER
KIADO. BUDAPEST, 1993
B‡NFFY MIKLOS
A FALI IR‡S M‡SODIK SZAVA:
ES HIJJ‡VAL TAL‡LTATT‡L
(1937)
POLIS KˆNYVKIADO · KALOTA KˆNYVKIADO ·
ERDELYI REFORM‡TUS EGYH‡ZKERÜLET
KOLOZSV‡R, 2002
A BORITOT TERVEZTE
UNIPAN HELGA
© B‡NFFY KATALIN 2001
ISBN 973 8341 08 6
ISBN 973 85509 4 7
Polis KĞnyvkiado · Kalota KĞnyvkiado ·
Erdelyi ReIormłtus Egyhłzkerćlet, Kolozsvłr 2002
Felel═s kiado Dłvid Gyula, a Polis KĞnyvkiado vezet═je
M▌szaki szerkeszt═: Błlint Lajos
Nyomdai el═kesz−tes az Erdelyi ReIormłtus Egyhłzkerćlet MisztotIalusi Kis Miklos
SajtokĞzpontjłnak nyomdłjłban, Kolozsvłron
Felel═s vezet═: Tonk Istvłn
Kiadoi −vek szłma: 25,70
Nyomdai −vek szłma: 25
Nyomta es kĞtĞtte a Kaloprint Nyomda KIt., Kalocsa
Felel═s vezet═: Illes Jłnos igazgato
A nyomda rendelkezik ISO 9002 Min═segbiztos−tłsi Tanşs−tvłnnyal
... Młr t▌zbet▌kkel vala −rva az
els═ szó az Kirłly palotłjłnak falł-
ra: Megszłmlłltattłl..."
De az lakodalmazók meg nem
lłtłk, hanem nagy részegségćkben
kiłltozłnak: hoznłk el═ az ˙r kin-
cses hłzłból amaz ezćst és arany
edényeket, kiket ═seik szerzének va-
la.
Es el═hozłk az edényeket. Es
ivłnak bel═lćk sok bort és ittasok
valłnak.
Es elprédłlłk magok kĞzĞtt az
˙rnak edényeit, veszekedvén miat-
tuk és mocskozvłn egymłst az érc-
b═l, fłból, k═b═l és agyagból csinłlt
isteneik miłn.
Pedig a lłngozó kéznek ujjai
folytatłk az −rłst a palotłnak falłn.
A młsodik szó pedig ez vala: ,...Es
hijjłval talłltattłl..."
I. RESZ
I.
Nagyon nepes ćles a mai. A kepvisel═hłz terme zsşIolłsig megtelt. Az egesz kabinet is
teljes szłmmal. Hogyne, hiszen nagy nap ez: a kĞltsegvetest nyşjtjłk be, megpedig a megsza-
vazłs biztonsłgłval, ami 1903 ota meg nem tĞrtent, hanem csupa indemnitłs vagy ahogy a
r−m kedveert rossz latinsłggal h−vtłk: ,ex-lex" łllapotban vittek az orszłg penzćgyeit.
Most vegre 1906 ═szen helyrełllt az łllamhłztartłs rendje. Nagy erdeme ez a koal−cios
kormłnynak.
Az el═ado, Hoitsy Płl ment IĞl az emelvenyre. Szep ═sz Ieje a rĞvidre ny−rt csłszłrszakłl-
lal jol Iest az elnĞki talapzat tĞlgyburkolata el═tt. Cirkalmazott szavakban meltatja a pillanat
ćnnepelyesseget, azt az łldłsos harmoniłt, mely helyrełllt a nemzet es a kirłly kĞzĞtt.
Csupłn nehłny buzgolkodo bocsłt el egy-egy sovłny ,eljen"-t. A Hłz nema marad. Nem-
csak a nemzetisegi csoport, mely a jobbkĞzep Iels═ padjainłl szorul szotlan az elnĞkćk, a
szerb Polit Mihłly kĞre, aki hatłrozati javaslatot lesz benyşjtando, hanem a tĞbbi płrtok is
komolyan hallgatnak. Mert eppen a mai reggelen, november 22-en jelent meg a becsi ,Frem-
denblatt" egy cikke, ami bizony ellentmond ennek a nagy harmoniłnak.
A cikk az el═z═ napi javaslatra vonatkozott, melyet az igazsłgćgyi bizottsłg Iogalmazott
meg es amit şgy hittek a mai gy▌les Iog orszłgos hatłrozattł emelni.
Kenyes ćgy. Kellemetlen ćgy.
˙gy kezd═dĞtt, hogy egyik neppłrti kepvisel═ tegnapel═tt a lelepett Fejervłry-kabinet vłd
alł helyezeset ind−tvłnyozta. A kormłny most młr nem terhetett ki az ind−tvłny tłrgyalłsa
el═l, ahogy jşliusban a megyek es vłrosok hasonlo −rłsaival tette a Ielirati vita idejen. Annłl
kevesbe tehette, mert az ind−tvłnyozo bels═ embere Rakovszkynak. Ez utobbit sejtettek hłt a
dolog mĞgĞtt es a Kossuth Ferenc tłborłban orvtłmadłsrol suttogtak, gonosz Iondorlatrol,
szłndekrol, mellyel a szĞvetkezett płrtok egyćttm▌kĞdeset akarjłk megbontani. Es eppen itt
tłmadnak, a legkenyesebb ponton! Hiszen mindenki tudta, Rakovszky bizonyłra a legjob-
ban, hogy a kormłnyłtruhłzłs egyik IĞltetele volt, hogy a mşlt kabinet tagjait błntodłs nem
erheti. Erre a kirłllyal szemben kĞtelezettseget vłllaltak a koal−cios płrtok vezerei. Nyilvł-
nossłgra ez nem jĞtt, s═t mid═n a nyłron a ,darabontkormłny" kereskedelmi minisztere, VĞ-
rĞs Lłszlo a paktumot szell═ztette, a Ielhivatalosak błr kisse bizonytalan Iogalmazłsban, de
letagadtłk az łll−tłsait. Most azonban szembe kellett nezni ezzel a dologgal, ha młr a Neppłrt
provokłlja es megoldani şgy, hogy a kurucos kĞzvelemeny is Ğrćlhessen es a kirłly Iele is be-
tartsłk, amit vłllaltak.
Hłt ez sikerćlt is, hłla Kossuth Ferenc IĞllepesenek. Egesz tekintelyet latba vetette a bi-
zottsłgban. Kijelentette, hogy: ,paktum nincs, hiszen az serelmes volna az alkotmłny
szempontjłbol..." Ez veszelyes mondat volt. Hiszen tudott dolog, hogy kĞrćl−rt pontok alap-
jłn b−zta meg ═ket az uralkodo, de nagyon jol hatott, Ğnerzetesen es hangzatosan. Igy erte el,
hogy a vłd alł helyezest elveti a bizottsłg es helyette megbelyegz═ hatłrozatot hoz, mely sze-
rint Fejervłryt es tłrsait ,a kirłly es a nemzet h▌tlen tanłcsosaidnak nevezi es kiszolgłltatja
═ket ,a nemzet lesşjto −teletenek".
Elrendeli tovłbbł, hogy miutłn a Hłz ezt orszłgos hatłrozattł Iogja emelni, az egesz szĞ-
veg Ialragaszok ştjłn ki Iog hirdettetni.
Ez jo Iormula, kit▌n═ Iormula. Mindenki megelegedve tłvozott a bizottsłgbol, a szels═se-
gesek, mert hłt szegyenbillogot nyomnak a gy▌lĞlt ,darabontkormłny"-ra, a miniszterek is,
mert kikerćltek a kĞvetelest, melynek teljes−tese szłmukra kizłrt dolog lett volna.
De ma reggel bećtĞtt a bomba. A becsi ,Fremdenblatt"-ban, melyr═l tudva volt, hogy az
udvar szocsĞve, vezet═ cikk jelent meg. Ebben ki volt Iejtve budapesti h−radłs c−men, hogy a
tegnapi hatłrozatot ,łt Iogjłk alak−tani", mert keptelenseg, hogy azokat, akik az uralkodo bi-
zalmłt b−rtłk, orszłg-vilłg el═tt pellengerre łll−tsłk; es utłna meg egy h−r is ,Fejervłry kĞr-
nyezeteb═l", miszerint ═ a I═rendihłz legkĞzelebbi ćlesen IĞl Iog szolalni es a paktum reszle-
teit el═ Iogja adni.
TĞbb nem. Csak ennyi.
Nyomott hangulat volt a Hłzban. Nemcsak azert, mert komoly ═szi id═ van odakćnn es sĞ-
tet az ćvegmennyezettel bor−tott terem. Az şjsłg−roi, valamint az emeleti karzatokon eg═ vil-
lany meg sĞtetebbe teszi tłn es a sok hamis młrvłny es a hamis aranyozłsok csak itt-ott csil-
lognak t═le; a IĞstĞtt gipszszobrok pedig ott a magasban młr alig lłtszanak. Egyedćl az
el═ado ═sz haja tćndĞklik az emelvenyen.
A kepvisel═k illend═nek tartottłk, hogy benn maradjanak az ćlesben, de mindenki młsra
gondolt. Alig hallgattłk az el═ado jol gĞrg═ mondatait. MindenIele, a 48-asok kćlĞnbĞz═ cso-
portjaiban, az Alkotmłnypłrt es a Neppłrt padjaiban Ğten-hatan Ğsszehajolva, suttogva tłr-
gyaltłk egymłssal a legşjabb Iordulatot, a ,Fremdenblatt" sorai kĞzĞtt lappango Ienyegetest.
Kossuth Ferenc es az igazsłgćgyminiszter, Polonyi halkan, de izgatottan tanłcskoztak Vi-
sontaival, aki a tegnapi hatłrozatot Iogalmazta volt. Egyedćl Wekerle d═lt hłtra szeles nyu-
galmłval a miniszterelnĞki szekben, szep romai csłszłrszer▌ arcłt az el═ado Iele emelve. Az
═ m▌ve a kĞltsegvetes es abban gyĞnyĞrkĞdĞtt tłn. KćlĞnben is jo ideg▌ es sok vihart lłtott
ember.
,Megis młs vilłg van!" gondolta Abłdy Błlint, ki mint płrton k−vćli kepvisel═ szemben
az elnĞkseggel, a kĞzep Iels═ padsorłban ćl. ,Meg młsIel evvel ezel═tt micsoda vihar tom-
bolt volna itt. Hogy ugrłltak volna IĞl a napirend el═tti szonokok, hogy harsogtak volna az łt-
kos Becsr═l, a sĞtet kamarillłrol. Tłn az elnĞk maga is szovł tette volna ∕egv idegen şfsłg…
jogtalan beavatkozłsłt. Most młr rełlisabbak, szłmolnak a valodi viszonyokkal. Talłn bele is
tanulnak..."
Ilyen gondolatok kĞzĞtt hallgatta vegig a szonokot.
Az el═adłs vege Iele valaki łtjĞtt a 48-as padokbol es Abłdy melle helyezkedett. Dr. Bo-
ros Zsigmond marosvłsłrhelyi ćgyved es kepvisel═. A karrierje szepen indult. Az 1904-es vł-
lasztłsok utłn egyik vezerszonok a szels═bal oldalon. A koal−cios kormłny megalakulłsakor
łllamtitkłr Kossuth miniszteriumłban. Alig ket honap mşlva azonban hirtelen es lłtszolag ok
nelkćl lemondott. Az a h−r jłrta, hogy ćgyvedi praxisłban valami baj lenne. Błr senki sem tu-
dott vagy nem mondott bizonyosat, mindenki h▌vĞsen błnt vele azota, mert akkoriban, ha po-
litikłban sok mindent elneztek is, de magłntisztesseg dolgłban roppant szigorşak voltak.
Boros lemondłsa ota ritkłn jłrt a Hłzba, talłn tłvol volt, talłn az ćgyeit rendezte. Ket napja
şjra megjelent. Abłdy megIigyelte, hogy młr a gy▌les kezdete ota egy-egy csoporttal beszel-
get, halkan magyarłz valamit, aztłn ismet młsikhoz kĞltĞzik łt. Most idećlt melleje. Bizo-
nyłra szłndekkal.
Valoban alighogy az elnĞk t−z perc szćnettel tisztelte meg az elhangzott beszedet, Boros
Abłdyhoz Iordult:
Szeretnek veled płr szot beszelni.
A kitodulo kepvisel═k kĞzĞtt kimentek a Iolyosora es łt abba a tłgas, de sĞtet
tłrsalgoterembe, melynek oszloppal, lamberiłval elvłlasztott d−vłnyait mintha csak Ğsszees-
kćv═k szłmłra ep−tettek volna.
Lećltek a szels═ kanapera.
Fontos orszłgos ćgyben szeretnem a tanłcsodat kerni ezzel kezdte Boros a tłrsalgłst.
Sşlyos aggodalmaim vannak es nem tudom, hol van a kĞtelesseg ştja. Kisse messzire kell
visszaterjek: a lemondłsom kĞrćlmenyeire.
Błlinton łtvillant, amit err═l hallott. Semmi bizonyosat persze, hanem Ielszavş gyanşs−tł-
sokat es most, mid═n itt szemben ćlt vele, arra gondolt, vajon igazak-e. Nem tudta elhinni.
Szep ember Boros Zsigmond. Magas młrvłnyhomloka rłnctalan, egyenesen nez, nyugod-
tan, halvłny arca kĞrćl jol łpolt, r═t, łsoIorma szakłll. Mindez kit▌n═ benyomłst tett. Meg az
sem rontotta meg, hogy kisse szokatlan divatossłggal ĞltĞzik, ami videki ćgyvednel inkłbb
vłratlan.
Zeng═, błrsonyos hangjłn Boros arra a VĞrĞs-Iele cikkre tert vissza, melyr═l IĞnnebb
szoltunk.
Te akkor nem voltłl itt? mondotta.
Nem vłlaszolt Abłdy złrkozottan , kćlIĞldĞn voltam.
Igaz, hallottam, hogy Itłliłban jłrsz. Tehłt megengeded, hogy kisse vłzoljam.
Es elmondotta, hogy a cikkben a darabontok exminisztere łll−tja, hogy a tłrgyalłsok sorłn
arrol volt szo, miszerint ad hoc kabinet veszi łt a kormłnyzłst az łltalłnos vłlasztoi jog meg-
alkotłsłra es hogy azt csupłn a 48-as płrtbol es a volt kormłny tagjaibol alak−tottłk volna
meg. Az elnĞke VĞrĞs Lłszlo lett volna. Azt is łll−totta, hogy Kossuth Ferenc elIogadta ezt.
Ekkor kerestem IĞl Kossuthot. Vilłgosan akartam lłtni, amihez jogom volt, az ═ łllam-
titkłra leven, tehłt bizalmi ember. Kossuth elismerte, hogy ilyen tervet szoba hoztak ugyan,
de ═ csupłn ,ad reIerendum" vette; minthogy azonban az addig ellenzeki koal−cio młsik ket
płrtja, az Alkotmłny- es a Neppłrt, melyek addig az łltalłnos vłlasztojog ellenz═i voltak, el-
Iogadtłk a vłlasztojogi reIormot alapul, tehłt termeszetes, hogy minden młs kombinłcio
tłrgytalannł vłlt. Ekkor mutatta meg nekem a paktum szĞveget Kossuth. Es emiatt hatłroz-
tam el, hogy lemondok, nem pedig azokert a rłgalmakert, amiket, hallom, ellenem Ielhoznak
es amiket I═leg azota terjesztenek, amiota megvłltam az łllłsomtol. Nem nyilatkozhatvłn,
miert megyek el, termeszetes, hogy ilyenekkel akarjłk magyarłzni ,bizonyos kĞrĞk!" tette
hozzł hangsşlyozva.
Egy pillanatig Boros megłllt a beszeddel, mintha azt vłrnł, hogy Błlint hozzłszol. Azu-
tłn Iolytatta:
Tehłt paktum igenis van. Kossuth pedig tegnap a bizottsłgban mondjuk szepen a
valonak nem mindenben megIelel═ tenyłll−tłst kockłztatott. Igy hłt elem lep a kerdes, vajon
szabad-e ezt elt▌rni? Szabad-e meghagyni az orszłgot ebben a tevedesben? Nem kĞtelesseg-e
kĞzbelepni es veget vetni annak a balhitnek, melyben a kĞzĞnseg el? Nem kĞtelessegem-e ez
eppen nekem? Engem semmi sem kĞt. Hallgatłst nem Iogadtam. Igaz, hogy hivatalban vol-
tam akkor, de ez politikai ćgy, nem pedig szolgłlati. Ha en most el═łllnek ezzel a Hłzban,
şgy a kormłny IĞlborul, akłr egy kłrtyavłr.
Boros şjra kerd═leg nezett Błlintra.
Miert Iordulsz eppen hozzłm? kerdezte Abłdy.
Mert Ğnłllo gondolkozłsş embernek tartalak, akinek szelesebb lłtokĞre van, mint a leg-
tĞbbnek. Ismerem azt a munkłt is, melyet Erdelyben a szĞvetkezeti ćgyben vłllaltłl es nagyra
becsćlĞm. Engedd meg, hogy vłzoljam, mikent lłtom a mai helyzetet. Miert tartom kłrosnak,
s═t talłn vegzetesnek ezt az łllapotot.
Most egy młsik Boros Zsigmond bontakozott ki, nem az, akit Abłdy eddig ismert. Idłig
csak mint el═kel═ es kisse bombasztikus szonokot ismerte, aki hazaIias, de kisse ćres monda-
tokat gyĞnyĞr▌en tudott Iormłlni, szep Irłzisokat, melyek inkłbb nepgy▌lesre valok. Ma
azonban tłrgyilagosan beszelt es vłratlan szemszĞgb═l.
Kisse epesen szolt es melyen a szavak kĞzĞtt burkolt gy▌lĞlet hallatszott. Ezeket mondot-
ta:
Vilłgos, hogy a mai kormłnyzat hazugsłgon alapszik. Elhitettek a kĞzĞnseggel, hogy a
koal−cio gy═zĞtt. Pedig az ellenkez═je igaz. A kirłly maradt IĞlćl es bebizonyult, hogy az az
şt, mely kćlĞnĞsen katonai teren, de młshol is, şgynevezett v−vmłnyokat akart kier═szakolni,
teljesseggel jłrhatatlan. Ezt azonban nem vallja be senki. Hogy pedig ezt a hazugsłgot tovłbb
is IĞnntartsłk, csupa maszlaggal tartjłk a kĞzĞnseget. Egesz oktobert a Rłkoczi-rehabilitłlo
tĞrvenyekkel tĞltĞtte el a parlament. Ez a mostani hatłrozat, ez is olyan maszlag. Es lesz meg
tĞbb is minden olyan teren, ahol nepszer▌seget lehet szerezni. Mert kenytelenek vele. Mint-
hogy nem mertek bevallani, hogy mindaz, amit a vłlasztłsokkor hirdettek, meg nem
valos−thato, tehłt vadłszniok kell tetszet═s dolgokra, amikkel kend═zzek az eddigi program-
juk teljes Iiaskojłt. Ez pedig szĞrny▌ veszedelmes, mert csupa lłtszattĞrveny es lłtszatintez-
kedes Iog megszćletni. Olyan, ami a sajtonak tetszik, amir═l vezercikkezni lehet. Minthogy
pedig Ausztriłval valo viszonyunkon nem tudunk vłltoztatni, csupa Iormulłkba Iogjłk ĞltĞz-
tetni a tehetetlensegćket. −gy lesz a bank, a vłmterćlet, a ,kvota" dolgłban. Az osztrłk pe-
dig okos. A mi Ğnłllosłgi Iormulłinkat meg Iogja Iizettetni cseng═ penzzel, mi pedig megad-
juk, csak azert, hogy ne vłmunionak h−vjłk a vłmkĞzĞsseget, hanem vłmszerz═desnek. Es
−gy lesz mindenben, mert muszłj nekik az ═ Iokozottan nemzeti voltuk lłtszatłt IĞnntartani es
legalłbb olyan dolgoknłl bemutatni, melyek a paktumban nincsenek korlłtozva. −gy tervez
Apponyi, azt hallottam, egy şj nepiskola-tĞrvenyt, ahol sok penzt łldoz azert, hogy papiroson
magyarabb oktatłs legyen es −gy akar Kossuth şj szabłlyzatot hozni a M‡V horvłtorszłgi
ćgyvitelere. Ennek a terven młr dolgoznak. El akarjłk rendelni, hogy az łllamvasşti alkalma-
zottak ott is magyarul beszeljenek! Hłt oktalanabbat lehet-e kigondolni?!
Igazłn? csodłlkozott Błlint. De hiszen a tĞrveny szerint ott horvłt az łllamnyelv.
Persze! Es en, m−g ott voltam, ellent is mondtam ennek. Ellent, mivel mi robbantottuk
Iel a Khuen-Iele błni kormłnypłrtot es a szerb koal−ciot seg−tettćk tĞbbsegre. Ez eppen Kos-
suth Ferenc politikłja volt, hiszen a szerb płrtok voltak az egyetlenek, kik a perszonłlunio te-
ren a Fćggetlensegi Płrttal kĞzĞs platIormra łlltak.
Abłdy most el═szĞr szolt hevesebben kĞzbe:
Ezt biztosan nem a mi kedvćnkert tettek. A magyar perszonłlunionak rĞgtĞni kĞvetkez-
menye lenne Horvłtorszłg azonos joga es elszakadłsa t═lćnk es kes═bb tłn, de csakhamar,
egy delszlłv orszłg kialakulłsa Boszniłval es Dalmłciłval, vagyis a trializmus. Tudom,
hogy ez bizonyos becsi kĞrĞknek is kedvenc gondolata!
Err═l azt hiszem, vitatkozni lehet. Bizonyos azonban, hogy abszurdum el═bb hatalom-
hoz juttatni egy irłnyzatot es azutłn I═be kolintani, akit magunk er═s−tettćnk meg. Pedig, ha
uralmon marad ez a kormłny, akkor ez be Iog kĞvetkezni. Ezert lep elembe az a kerdes: vajon
nem kĞtelessegem-e Ielbor−tani ezt az egesz rendszert?
Błlintnak eszebe jutottak azok a tłrgyalłsok, melyeket az Erdelyben Iokozottabb szĞvet-
kezeti szervezes es telep−tesi akcio miatt Iolytatott kćlĞnbĞz═ miniszterekkel es melyek jo ki-
lłtłssal haladtak. Ilyen nagy kerdesben, mint amilyen a kormłnykr−zis IĞlidezese volna,
nem is akart Ielel═sseget vłllalni.
Bizonyos, hogy amit elmondottłl, nagyon komoly. Rendk−vćl kłros, ha a kormłnyzati
intezkedesek nem az łllami hasznossłg szempontjłbol, hanem tşlzott nacionalizmusbol szć-
letnek meg. Nagyon megtiszteltel, hogy ezeket elmondtad. En azonban ez ćgyben tanłcsot
nem adhatok. ˙gyis gondolom az ćles alatt młsokkal is beszeltel...
O, nem err═l, vagy nem ilyen vilłgosan. KćlĞnben nem is tanłcsot vłrtam t═led, ha-
nem valakivel, akit nagyra becsćlĞk, szemlet tartani es egyszersmind bemutatni, miert mond-
tam le, milyen komoly orszłgos dolgok miatt, nem pedig valami gyanşs anyagi ćgyert, amik-
kel kĞrćlvłdoltak.
Es most hirtelen Boros Zsigmond dr. visszaesett az ═ szokłsos szonokiassłgłba. El═vette
azt az ═ błrsonyos baritonjłt, melyet csak ilyenkor hasznłlt:
Mert en, ki eletem es verem łrłn csakis a haza ćdvet szolgłlom, młs akaratot, młs indo-
kot, młs szłndekot nem ismerek, nem is ismertem soha, csak azt, ami a nemzetćnket naggył,
hatalmassł, virłgzovł teheti. Szemben az łlnokok IurIangjłval...
Eles csĞngetes zengett vegig az Ğsszes Iolyosokon. Meg a szomszedos kupolacsarnokbol
is siv−tott Ielejćk.
Mindenhonnan kepvisel═k siettek az ćlesterem Iele. A 48-asok egyik iIjş tagja łtrohant es
hozzłjuk kiłltotta:
Apponyi beszel! Mindenki jĞjjĞn be! Apponyi beszel! es szaladt tovłbb.
Abłdy megĞrćlt a megszak−tłsnak. Az, hogy Boros ismet el═vette az ═ szokott Irłzisait,
kellemetlenćl erintette es valahogy lerontotta azokat a tłrgyilagosnak lłtszo erveket, melyeket
el═bb mondott.
Mindketten visszasetłltak a gy▌lesterembe.
*
A kĞvetkez═ id═kben Błlint nem talłlkozott tĞbbe Boros Zsigmonddal. Az nem szolalt
IĞl. Nem leplezte le a paktumot.
A Fejervłry-kormłny megbelyegzese is elmaradt. Az igazsłgćgyi bizottsłg młsnap şjra
Ğsszećlt, itt şj szĞveg Iogalmazłsłra kikćldtek Ğt urat, kik az ćgyet ĞrĞkre elIĞldeltek.
A ,Fremdenblatt"-nak megis igaza lett.
II.
˙gy Iel kett═ lehetett, mikor a cigłnybanda Ğsszeszedel═zkĞdĞtt es kiindult a tavaszi ej-
szakłba. Enyhe młrcius volt az iden. Pongrłcz Laji elĞl, ahogy pr−młsnak dukłl, vaskos orcłi
melle IĞlhajtott premgallerral es karja alatt a drłga heged▌je, az is puha kabłtban; leghłtul pe-
dig a cimbalomhordozo słnt−tva es kettegĞrnyedve a nehez hangszerrel a hłtłn. MĞgĞttćk
konIlis leptetett, melyre rłraktak egy asztalt es hat szeket, a bakra pedig az egyik pincer ka-
paszkodott Iel, tartvłn az Ğleben kosarat szłmos poharakkal, m−g a terde kĞzĞtt vagy t−z ćveg
pezsg═ szorongott, ket ćveg konyak es egy plehvĞdĞr jeggel. Ket vłrosi rend═r złrta le a me-
netet.
A vłroshłzłrol h−vtłk ═ket ide, mert az a szabłly, hogy ejjelizenet be kell jelenteni es ren-
d═rt kerni hozzł.
Mid═n a zeneszek csoportja beIordult az Egyetem utcłba, a szerenłdozok jĞttek ki a szłl-
loda termeb═l. ElĞl karonIogva egymłst egy szep szłl legeny es egy alacsony: Alvinczy
‡dłm es Kendy Pityu.
┼k nagyon Ğsszetartottak, miota młr tĞbb mint egy eve mindketten egyIormłn kilłtłs nel-
kćl szerettek Miloth Adrienne-t. Minthogy a megosztott błnatot kĞnnyebb elviselni, mindig
egyćtt voltak es ha eleg alkohol volt bennćlt, elmagyarłztłk hosszan, mennyire błnkodnak.
Jol elsajnłltłk egymłst, m−glen kell═ ital utłn bşsan tertek vegćl haza. Igy volt ez nap nap
utłn. Most is ezt tłrgyaltłk sok szoszapor−tłssal.
MĞgĞttćk hłrman kĞvetkeztek. Jobb Iel═l Kadacsay Gazsi, ki akt−van szolgłl a brassoi kĞ-
zĞs huszłroknłl, de most ismet szabadsłgon leven, ahogy igen gyakran, hłt civilben jłr, kurta
bekecs van rajta es egy ny▌ttes błrłnysapka Ielrevłgva a Iejen. Balrol ‡kos, a legiIjabb Al-
vinczy. Igy k−serik a kĞzbćl lepked═ Kendy Ambrust, az iIjşsłg vezeret. Buzgon udvarolnak
neki ketIel═l, mert nagy dolog łm, hogy Ambrus bł' nem łtallotta megszak−tani a jo−z▌ cigł-
nyozłst es velćk tart a szerenłd-kĞrşton. Ha ellentmond, ═k a cigłnyt el nem vihettek volna
t═le. Alig is mertek szoba hozni.
Nagy ĞrĞmćkre volt, hogy Ambrus bł' rĞgtĞn rłłllt:
Błnja a Iene! mondotta. Hłt en is kijĞvĞk veletek, pedig lłtom az orrotok cimpłjłn,
hogy messzi akartok elvinni. Mi?! Ti lurkok! Persze odaki! Persze a szepasszonyhoz! Az
Uzdy-villłhoz, mi? Miloth Adrienne-hez, oda! Na jo, hłt oda is eljĞvĞk, błr inkłbb bevćl-
r═l szoktam dudłlni a n═knek, mint k−vćlr═l cincogni nekik!
Most hosszşt siv−tott: Hii-ji-ji-jii! es ĞsszeIenve vaskos tenyereit, ahogy csłrdłsnłl te-
szik a parasztlegenyek, zs−rosan kacagott hozzł.
Az iIjak młma ezert vitettek maguk utłn szeket, hogy Ambrus bł'nak ne kelljen łllingłl-
nia, amit tudtłk, hogy nem szeret es ha egy szek van, hłt legyen tĞbb is es ha szek van, hłt le-
gyen asztal es ha asztal van, hłt legyen pezsg═ is.
Ez młr nehłnyszor volt −gy, de kiveteles dolog.
A hatodik, aki velćk tart, Gyer═IIy Lłszlo. ┼ csak tenIereg oldalvłst mint logos. Igy, sĞ-
tetben most is meg nagyon eległns. A rosszul vilłg−tott utcłban nem lłtszik, mennyire gy▌rĞtt
es kisse kopott a jol szabott IelĞlt═je es hogy a Lob-Iele londoni kalapnak megserćlt a teteje.
Angol ruhłiban olyan delcegnek nezned, mint egykor Ienykorłban, mikor el═tłncos volt Pes-
ten, tavaly es tavalyel═tt, miel═tt tĞnkretette a kłrtya es ki kellett lepnie a I═vłrosi klubokbol.
A kćlleme a regi, csak a viselkedesen erezni mindezt, azon a kisse Ielszeg, Ğnmagłt alłrende-
l═ modoron, ahogy asztalvegekre ćl csupłn; akkor jĞn, ha kiIejezetten h−vjłk es mintha min-
dig megtiszteltetesnek venne, ha megszol−tja valaki. Csupłn ha nagyon itatjłk, akkor vłltozik
ez meg nłla. Akkor vłratlanul valami Iurcsa dĞlyI ćtkĞzik ki bel═le, valami IĞlcsigłzott Ğner-
zet: ilyenkor magasan hordja a Iejet, hłtracsapja a kalapjłt es Iitymłlva beszel akłrkivel,
megvet═ hangon es roppant IĞlćlr═l. Most nincs −gy, nincs eleg ital benne. Most szerenyen ol-
dalog a tĞbbiek mellett, kisse visszamaradva is neha.
Az els═ stłciot a Kćl-Torda utcłban tartottłk. Ott, az egykori vłrIalhoz tłmasztott hłzban
szekel a ven Kamuthyne, kinel az unokłi laknak. Itt az udvarba kellett bemenni, oda ny−lik az
ablakuk. Itt hşzatta a kisebbiknek Alvinczy ‡kos a lełnyka notłjłt es a magłet, egypłr val-
cert es meg ket hallgatot es miutłn az ablakban megjelent a gyertyaIeny, jelzend═, hogy a sze-
renłdot hallgatjłk, egy ropogos csłrdłst is. Ezutłn tovłbbhaladt a tłrsasłg. A Monostori şton
łlltak meg most, a Laczok Jen═ne hłza el═tt. Itt a jłrdłn tłboroztak. Leraktłk a kocsirol az
asztalt, amit aztłn kĞrćlćltek Ambrus es tłrsai es nagyban ittak, koccintgattak egymłssal,
egyedćl Gazsi błro maradt łllva a cigłny el═tt, mivelhogy ═ zeneltet itt. Ha jozan volt, akkor
soha, de ha reszeg volt, meg volt gy═z═dve, hogy halłlosan szerelmes Laczok Idusba. Hşzatta
a notłkat keservesen, mikĞzben IĞl-IĞlsand−tott a megvilłgosult ablakra es Ielrevetve harkłly-
Iorma orrłt, kit▌n═en jelkepezte a szerelmi sovłrgłst.
A szomszedos hłz szakłcsneja a vasrłcsos kapunłl eppen most eresztette ki az ═ bakłjłt.
A szep muzsikłt hallva, meglapultak a błlvłnyk═ mellett. A rend═rĞk młr rełjuk akartak
mordulni, de lłtva, hogy ott maradtak łllva a sĞtetben es nem zavarognak, hłt elhagytłk ═ket.
A szerenłd vegevel nekiindultak ki Monostor Iele. Az Uzdy-villłig vagy 3-400 meternyi
utat kell itt megtenni, ami Kolozsvłrt nagy tłvolsłgnak szłm−t, de hłt nincs olyan sşlyos łl-
dozat, amit a szerelmes sz−v meg ne hozna az ═ imłdottjłert. A zeneltet═kb═l pedig hłrman
ereztek −gy a Iiatal Uzdy Płlne Miloth Adrienne irłnt. ‡dłm es Pityu młr regota es kĞzismer-
ten, de most şjabban Ambrus bł' is, błr ═ titkolta nagyon.
Eddig ═ a kĞnny▌ n═i sikerek embere volt. Hejavłgłsş orrłval, kajla barna bajuszłval azt
a IerIiszepseg-t−pust kepviselte, melyt═l megnyikkannak a szogłlok, ha a lepcs═n talłlkoznak
vele. Jo dolga volt mindig, łmbłr hod−tłsai nem is hod−tłsok, hanem olyan ,gyerćnk gyor-
san!" Ielorłs kalandok, mihez nem kellett egyeb, mint alkalom es egy kanape. Kamaszkora
ota soha meg nem dobbant a sz−ve senkiert es mostanig azt hitte, minden asszony azonnal az
Ğve, ha ═ megk−vłnja.
Igaz, hogy nem is probłlkozott olyanokkal, akik nem kezdtek ki vele.
Adrienne-t eddig meg sem lłtta. Evek ota egy tłrsasłgba jłrtak; szłmtalanszor tłncolt ve-
le, vacsorłlt a kĞzeleben, de Adrienne az ═ mindeddig lełnyos kćlsejevel, szikłr nyakłval, az-
zal a Iagyosan elutas−to modorłval, mellyel tłvol tartott magłtol minden ketertelm▌ beszedet,
Ambrus bł't nem erdekelte.
Valahogy Ğntudatlanul megerezte, hogy meg nem egeszen asszony, błr Ierje van es gyer-
meke, megerezte, hogy młs, mint azok a n═k, akikhez ═ van szokva. Ezert idłig Alvinczy
‡dłmot es Kendy Pityut, kik nyilvłn szerelmesek voltak e n═be, ═ szamaraknak tartotta. Ez
azonban most, amid═n az idei Iarsangon Adrienne-t viszontlłtta, hirtelen megvłltozott.
*
Hogy miben volt Adrienne młs, mint eddig, az alig Iejezhet═ ki. Eddig is h▌vĞsen kacer
volt, szerette ugratni udvarloit, neha meg is szenvedtetni kisse. Tulajdonkeppen jłtszott velćk,
akłrha erzeketlen, de mulattato błbuk volnłnak. ˆntudatlan jłtek, tisztłn ĞsztĞnĞs, ahogy a
meseben az oriłskirłlykisasszony a kĞtenyebe dobłlja a tĞrpeket, mit sem sejtve, hogy azok
is erz═ emberek. Nagyon kordłban tartotta ═ket. Semmi ketertelm▌ szot, s═t meg burkoltat
sem, vłgyrol, csokrol nem t▌rt, sem kĞzvetlen bokot vagy celzłst a b═rere, a testere, a szepse-
gere. Es ez −gy maradt most is. De most mintha tĞbb reszvet volna benne, mintha valami pu-
hłbb, tudobb megertes es błr eppen şgy tilalmazott mindent, ami nemi vonatkozłsş, de mint-
ha most ez a tiltłs nem a szerelmi ismeretlensegeb═l Iakadna, ahogy azel═tt, hanem akłrha na-
gyobbnak, szentebbnek tartanł azt, olyannak, mihez proIłn ajakkal szolni sem szabad.
Az udvarloi most is csak błbuk hogyne! , de młr nem erzeketlen tłrgyak, hanem csak
alacsonyabb rend▌ lenyek, kiknek Iogalmuk sincs, mir═l beszelnek valoban es ha szenvednek,
az picike szenvedes csak, es ha vłgynak, az csupłn kisszer▌ es banłlis k−vłnkozłs, ezert szłn-
ni is kell ═ket, meghallgatni a panaszukat, egy-egy mondattal vigasztalni is, de komolyan ven-
ni?!... Mit tudnak ezek arrol, amit ═ tud, amit ═ łtelt.
Amit ═ łtelt a mşlt nyłron, azon a rĞvid honapon łt, mid═n lełnyn═vereit Velencebe k−ser-
te, az alatt a negy het alatt, melynek minden hajnalłn egy lepessel kĞzelebb lepett a halłl Iele,
szemkĞzt ment vele IĞlemelt Iejjel es boldogan, mintha piros sz−vet vitte volna Ğrvend═ łldo-
złsul a ket kezen, beteljesćlt asszonyisłgłnak pazar igezeteben. Hogy nem Ğlte meg magłt a
hazateres el═tt, ahogy tervezte, hanem visszajĞtt onnan, vissza a Ierjehez, akit═l Ielt es akit
gy▌lĞlt es tovłbb elt vele, az łldozat volt az ═ szłmłra. ‡r, amit Iizetnie kellett, hogy a szerel-
meset megmentse az eletnek. A maga halłlłt vłllalta sz−vesen, de a tłrsłet, azt nem volt sza-
bad vłllalnia. Pedig az is megĞlte volna magłt, ha ═ megteszi. Hłt ezert jĞtt vissza onnan. Es
a lelkeben ezzel az emlekkel, melyben azt hitte, hogy az eletnek Ğsszes Iłjdalmłt es boldogsł-
głt, kejt es halłlt łtelt, ennek a titoknak a birtokłban minden młs szćrke es kĞznapi, olcso es
szegenyesse lett a szemeben. Ezert megert═, de kisse szłnakozo mosollyal hallgatta, ha Al-
vinczy ‡dłm vagy Kendy Istvłn, a Pityu, hosszan panaszoltłk miatta valo keservćket, şgy
błnt velćk, akłr a gyermekkel, akit vigasztalgatnak, ha valamibe belekoccintotta a homlokłt.
Abbol a drłmłbol, amit Velenceben łtelt, tłn csak a hşga, a kis Miloth Margit sejtett vala-
mit, ═ is csak sejtett, mert nagy megIigyel═ lełnyka ═, de nem tudott semmit, młs pedig eppen
nem.
Adrienne kćlsejeben is alig van vłltozłs. A termete olyan sudłr es szigorşan rajzolt,
ahogy a gĞrĞg archaikus szobrok, de a karjai gĞmbĞly▌bbek, a kulcscsontja IĞlĞtt behajlo gĞ-
dĞr, mely eddig annyira lłnyossł tette, ha esti ruhłban volt, most kitelve es az eleIłntcsont-
sz−n b═re meg simłbban tćndĞklik, ahogy a valoban asszonnył lett n═knel, mintha alola ra-
gyogna ki valami łttetsz═ Ieny. Es młr nem is burkolja be magłt bołba vagy kend═be, ahogy
a sovłnyka lełnyok teszik es ahogy eddig tette, ha valamelyik IerIi szeme a nyakłra tevedt,
hanem hagyja kisse megvet═en, hadd csodłljłk meg, mert a szep n═k şgy viselik vłllaik k−vł-
natossłgłt, akłrha Iegyverzet volna. Mikent a lovagok egykor ezćst płnceljukat.
Mindezt ilyen vilłgosan nem lłtta meg senki; ‡dłm es Pityu csak meg szerelmesebbek
voltak; Ambrus bł' is csupłn ĞsztĞnĞsen erezte meg es udvarolni kezdett. Azt hitte, egykett═-
re celhoz jut. Els═bben az ═ rendes, szłndekosan parasztos modszerevel kezdte, amid═n azon-
ban Adrienne rĞgtĞn leintette, mindjobban meghunyłszkodott, probłlta młskent, alłzatoskod-
va es erzelg═sen. Uzdy Płlneval szemben egeszen kivetk═zĞtt eddigi modorłbol. A h▌seges
komondort alak−totta most, persze csak Addyval szemben, mert młskent, młr a tekintelye mi-
att is, IĞnn kellett tartsa az eddigi pozłt, a minden n═t leigłzo, asszonyIalo IerIi h−rnevet.
Ezert a csatlosai el═tt egy-egy szot şgy ejtett el, hadd higgyek, hogy ═ nem hiłba legyeskedik
,az eszemadta menyecskeje" kĞrćl.
Az Uzdy-villa I═epćlete szabadon łll nagyocska el═kert mĞgĞtt, a zeneltet═ tłrsasłg azon-
ban beIordult mĞgeje, mert Adrienne a hłtso IĞldszintes szłrnyban lakik. Elvonultak majd-
nem a hłz legvegeig es ott telepedtek le, mert az ćvegezett Iolyoso utolso bolt−ve mĞgĞtt, ott
tudtłk az asszony hłloszobłjłt.
Lopva, lłbujjhegyen ment idłig mindenki; suttogva rendelkeztek, meg a nagyb═g═s is rop-
pant vigyłzott, nehogy megdobbanjon a hangszere, mert szerenłdtĞrveny, hogy semmi egyeb
zaj, csakis a zene kĞlti Iel az alvo hłzat. Igy hłt nagy vigyłzva leraktłk a szekeket es asztalt,
rełja pohłrt, pezsg═t es konyakot is, es csak amikor ezzel mind megvoltak es kĞreje ćltek, ak-
kor kerćlt sor a muzsikłlłsra.
A Iiatalok ştkĞzben młr sorsot hşztak volt. Igy dĞntĞttek el, hogy Ambrus bł' utłn, kinek
persze el═joga van, ki kĞvetkezzek, −gy hłt m−g a tĞbbi hłtrłbb ćlt le, Ambrus az asztal ćres
oldalłhoz łllt, szemben az ablakkal es a banda pianissimo kezdte az ═ notłjłt: ,Akkor gyere,
mikor mondom..." majd er═sĞdve az Adrienne-et. Ezutłn şjra nehłny magyar hallgato es a
Iolyoson tşli ablaktłbla resen młr vilłgossłg sz▌r═dven ki, Ambrus bł' enekelni kezdett. Kis-
se bor−z▌, de kellemes bariton hangja volt. A tĞbbiek szenvtelenćl iszogattak a hłtterben.
Nota notłra kĞvetkezett, m−g vegćl egy ropogos csłrdłs utłn Ambrus bł' leintette a cigłnyt.
Nem lepett azonban vissza, błr rĞvid pauza utłn a Pityu szerenłdja kĞvetkezik most, hanem
egy szeket łll−ttatott oda, ahol addig łllott, es pohłrt maga melle es ott maradt az ablakkal
szemben.
Ha ═ visszamegy a tĞbbiek kĞze, nehez helyzete lett volna.
Ott azt a IĞlenyes, diadalmasan hod−to nembłnomsłgot kene mutassa, az ═ rendes modorłt
n═kkel, m−g Adrienne-nel szemben ═ şjabban a megigezett es bşba borult szerelmest alak−tot-
ta. Młrpedig lehetseges, hogy az asszony kikemlel valamely ablakon, −gy hłt az ═ szłmłra ezt
most is meg kell jłtszania, annłl inkłbb, mert holdvilłgos az ejjel. Ott maradt hłt, az asztalra
kĞnyĞkĞlt, hłtat Iord−tva az iIjaknak es eleg jol łbrłzolta a ,bşsulo juhłsz"-t. Bele is enekelt
a notłkba olykor, dacłra, hogy młs zeneltetven, ehhez nem lett volna joga. De hłt neki tĞbb
szabad, mint młsnak. Pityu ezt nem nagyon szerette, de nem szolhatott. Szereny Iiş is volt, a
Kendyek er═teljes Iłjłnak egyik gyĞngebb hajtłsa. A kćlsejen is kiIejezesre jĞtt ez. Cingł-
rabb, vekonyabb volt, mint a tĞbbi, es az a ragadozomadłrcs═r-szer▌ orr, mely a tĞbbi Kendy-
utodnłl saskesely▌-, solyom- vagy vercseszabłsş, ═nłla eltşlozodott egzotikus madłrcs═rre,
mely er═tlen łllłval olyannł tette, mintha nem is lenne egyeb az arcłban, mint ez az oriłsi
hajlott orr es szomorş nezes▌ Iekete szemei.
Młr a vege Iele jłrt ez a szerenłd is, mid═n a I═epćlet mĞgćl vłratlanul hangos lodobogłs
csattogott.
Szedćletes ćgetessel kanyarodik be egy negyesIogat a I═villa sarkłnłl es hirtelen megtor-
pan alig egy araszra a cimbalmos hłtłtol. A gyepl═sĞk kisse horkoltak ugyan, de mozdulatlan
łlltak, a cigłnyok azonban szejjelugrłltak, ahłnyan, annyiIele.
Ambrus bł' nagy hangosan beleIogott ama zaItos kłromkodłsok egyikebe, miknek annyi-
ra mestere volt, de ki nem vłghatta a csattanojłt, mert aki a magas bricskłrol most leszłllt, az
Uzdy Pali volt, az Adrienne Ierje. Igy hłt mosolygosra idom−totta az arcłt es barłtsłgosan
harsogta: ,Szervusz, Pali! Hłt te honnan a Ieneb═l erkezel ilyenkor?"
Uzdy kimert leptekkel jĞtt a muzsikłltatok kĞze. Horihorgas termete tłn meg hosszabbnak
lłtszott a sarkig er═ ketsoros bundłban, akłrha valami setłlo sovłny torony volna. Vłlltalan
termete miatt şgy hatott, mintha alulrol IĞlIele mind keskenyebbe lenne es a vaskos premgal-
ler IĞlĞtt a halovłny arca, hosszşra kiIent Iekete bajszłval, kecskeszakłllłval olyan talłn,
mint mikor karcsş rajnai buteliłba valami karakterIejes dugot tesznek. Onnan a magasbol, a
sĞtetsegb═l vłlaszolt:
Almłsk═r═l jĞvĞk, hazulrol. Szeretek vłratlan indulni, erkezni. Neha meglepetes eri −gy
az embert, mint peldłul most, ilyen roppant kellemes meglepetes mondotta egyenkent hang-
sşlyozva a szavakat.
Hosszş, szłraz kezevel parolłkat osztott. Rezsştos, apro szemei gşnyosan villogtak es młr
le is ćlt az asztal melle.
Ugye, megengeditek, hogy hozzłtok ćljek? udvariaskodott az ═ Iurcsa, mindig csşIon-
dłros hangjłn. A zeneltet═k persze szĞrnyen bosszankodtak. ┼k a mai ejjelt azert vłlasztot-
tłk, mert bizonyos volt, hogy Uzdy nincs a vłroson. Es most kĞzejćk toppan!
Tehłt szerenłd? Szerenłd, ugye? Adrienne-nek, hogyne! Az jo, jo, jo! Nagyon he-
lyes. Nagyon ĞrćlĞk, hogy megtisztelitek a hłzamat. Sajnłlom, hogy megzavartam, de hłt
mentsegemćl szolgłljon, hogy nem tudtam rola, ugye? Ugye, megbocsłttok, mi? I▌zte to-
vłbb a szot Uzdy majdnem monologszer▌en. Kerlek, Iolytassłtok, Iolytassłtok es ha meg-
engeditek, en is itt maradok, hadd halljak egyszer en is ilyen szep muzsikłt, hiszen ha itthon
vagyok, akkor sosincs abban reszem...
Ambrus bł'bol most kik−vłnkozott a haragja:
Olyan marha nincsen, aki szerenłdot vigyen, ha a Ierj odahaza van. Te tłn azt k−vłnnłd,
hogy meg muzsikłt hozzunk, amikor... de itt elakadt a szava, mert Uzdy szemei Iurcsłn vil-
lantak Ieleje:
Amikor?... kerdezte Iagyosan es hosszş vekony nyaka hirtelen kin═tt a premgallerbol.
Hłt amikor... amikor jo−z▌en alszol... vagy... vagy... egyłltalłn... az nem szokłs... sza-
badkozott Ambrus es hogy vege legyen, hłt rłszolt a pr−młsra: Hşzd hłt az Alvinczy şrIi
notłjłt, vagy megbarmultłl? es ismet Uzdy Iele mondotta bizalmaskodva: Mert most ‡dł-
mon van a sor, şgy egyeztek a Iiatalok.,
˙jra nota kĞvetkezett nota utłn. A cigłnyok azonban most minden tempot kisse sebeseb-
ben vettek, mintha ment═l hamarłbb a szerenłd vegere szeretnenek jutni es menekćlni innen.
Az asztal kĞrćli tłrsasłg nyomott hangulatłban Alvinczy ‡dłm a pr−młs mellett łll, a
tĞbbiek ćlnek. Ambrus bł' a hłz Iel═li saroknłl, Uzdy a kćls═nel, utłna Kadacsay es Pityu az
asztal hosszş oldalłn es rajtuk tşl a Szamos-łrok Iel═l, mely a villa kertjet bezłrja, Gyer═IIy
Lłszlo. M−g a tĞbbieken meglłtszik az ćnnepronto Uzdy jelenletenek nyomaszto hatłsa,
Lłszlo teljesen egykedv▌. Mereven ćl, maga ele błmul a vilłgos ejjelbe es vizespohłrbol Ğnti
magłba a konyakozott pezsg═t.
Ezt igen gyakran teszi es gepiesen.
Alvinczy a ,Szłz szłl gyertyłt..." hşzatja.
Uzdy eddig mozdulatlan az ablak resein kisz▌r═d═ Ienyre szĞgezte vekonyra hşzott sze-
meit. A szłja kisse megny−lva szeles, lapos Iogai IĞlĞtt, mintha harapni akarna. Most azonban
lassan kiegyenesedik ćlteben. A keze elsćllyed a bundłban, majd mid═n a banda er═vel kivłg-
ja: ,... szłz icce bort...", a karja hirtelen kilĞvell egy browningot onnan es a ,bo-o-ort"
Iortisszimojłban elsćti, łt az asztal IĞlĞtt, arra az ajtoIelre, amely a Szamos-łrok palloja el═tt
łll, vagy hşsz meterre t═lćk.
A cigłnyok a zene zajłban szerencsere nem hallottłk a lĞvest, de az asztalnłl ćl═k annłl
jobban, meg a golyo becsapłsłt is a Iaoszlopba. Megrezzent mindenik es Ambrus bł' kibĞI-
Ientette: Tyi! az łldojłt!... es elkapta a Iejet.
Uzdy harsłnyan kacagott.
Csak Gyer═IIy maradt mozdulatlan, pedig a golyo ott Ićtyćlt el kĞzvetlen az orra el═tt.
Szenvtelen nezett most is maga ele es automata nyugalommal vitte a poharat a szłjłhoz.
Ez a nyugalom meg Uzdynak is şgy lłtszik, imponłlt.
Neked, şgy lłtom, jo idegeid vannak! szolt Lłszlohoz.
Nekem? vłlaszolt Gyer═IIy es hangja mintha nagyon tłvolrol jĞnne. Miert?
Ezert! kiłltott hozzł Uzdy es villłmgyorsan meg ket lĞvest łtrĞp−tett el═tte gyors egy-
młsutłnban, de Lłszlo majdnem megvet═en nyşlt a poharłhoz es nyugodtan ivott şgy, mint
az el═bb.
De a szerenłdnak most azonnal vege szakadt. A zeneltet═k megkĞnnyebbćlten kotrodtak
ki a konIlishoz. Kenyelmetlen bolond Irłter ez az Uzdy Pali! mondottłk egymłsnak. Meg-
lehet═sen leIorrłzott kedvvel jĞttek el. Kivetel egyedćl Gyer═IIy Lłszlo.
┼ most sokkal Ğnerzetesebben lepdel, mint idejĞvet. Emelt I═vel megy. A kalapjłt hłtra-
csapta, Ğsszen═tt szemĞldĞkei kisse IĞlhşzva, mintha Iitymłlnł a vilłgot. Az also ajka dĞlyIĞ-
sen dćbbeszkedik. Ne botorkłlj itt el═ttem! szolt rł Kendy Pityura, aki vagy Ğtven lepes-
nyire a villłtol veletlenćl elebe kerćlt.
A tĞbbiek Ğsszesşgtak, mindjłrt tudtłk, hogy szĞrnyen be van rşgva.
˙gy is volt. Ilyenkor pedig az alkohol eltĞrĞlte azt a sok Iłjdalmas erzest, amellyel vissza-
tert Erdelybe mşlt tavaszon. El az Ğnvłdat, mely mindig mardosta, ha jozan volt; azt a tuda-
tot, hogy unokahşga, Kollonich Klłra, kibe annyi eve szerelmes volt, azert ment Ierjhez młs-
hoz, mert ═, Lłszlo bizonyult gyĞngenek; el azt a megalłzłst is, hogy kłrtyaadossłgai miatt
ki kellett lepnie a pesti kaszinobol; el azt a młsodrend▌seget, melyet mindig erzett akłrkivel
szemben, azt a hitet, hogy ═ młr nem teljes ertek▌ ember, hogy lłthatatlan błr, de billogot vi-
sel a homlokłn, amir═l mindenki tud, ha nem is mutatjłk, ha barłtkoznak is vele.
Akkor, mid═n ez az utolso nagy kłrtyavesztesege volt, tulajdonkeppen rendezni tudta vol-
na, de ═ els═bbnek tartotta, hogy akkori szeret═jenek Iizesse vissza azt, amivel neki tartozott,
ki azel═tt egy hasonlo katasztroIłtol mentette meg. Mert szĞrny▌bbnek velte a n═ penzevel
ados maradni, mint azt a nyilvłnos botrłnyt, melyben egesz I═vłrosi szereplese vegz═dĞtt es
akkoriban, mid═n −gy hatłrozott, volt abban az Ğn−telkezesben valami IĞlemel═ es kegyetlenćl
diadalmas is.
Azonban az a lelkier═, amely akkor IĞlemelte, elszłllt hamarosan. A regmşlt b▌nei, a reg-
mşlt gyĞngesegei, azok eltek csak tovłbb benne es mardostłk Iolyton es csak akkor szabadult
t═lćk, ha leitta magłt. Ilyenkor aztłn a młsik vegletbe csapott łt. Roppant Iennhejłzo lett es
Iitymłlkodo. Az lett şrrł rajta, hogy ═ kćlĞnb a tĞbbinel. Belsejeben nagy m▌vesznek erezte
magłt, ami lehetett volna is, ha el nem predłlja a tehetseget es idejet. Err═l nem beszelt. Ezt
şgysem ertik ezek! gondolta meg reszegen is, hanem nagyvilłgi sikereir═l, azokrol szeretett
el═adni, megszegyen−teni ezeket a ,videkieket".
A pajtłsai persze tudtłk ezt, es amint elkezdett peckesen jłrni es megvet═ arckiIejezest Ğl-
tĞtt, rĞgtĞn ugratni kezdtek, ami erdelyi embernek a legnagyobb ĞrĞme. Most is rĞgtĞn melle-
je szeg═dĞtt Gazsi błro es ćgyesen elkezdte:
Jol teszed, ha rełszolsz Pityura, nagyon rełIer egy kis neveles! es Pityu Iolytatta:
Igazłn csak ĞrćlĞk, ha tan−tsz, te, aki egeszen młs kĞrĞkben vagy otthonos es Alvinczy
‡dłm is:
Az tĞrtenjek, amit te parancsolsz! Es ‡dłm Ğccse is helyeselt es meg Ambrus bł' is Ioly-
tatta, karon ragadvłn Gyer═IIyt:
Ezek itt mind akłr a medvebocsok! harsogta. Sosem lłttak semmit, nem şgy, mint te,
aki a legnagyobb marhłkkal komłztłl Pesten!
KĞrćlvettek Lłszlot es hajbokolgatva egymłsra kacsintottak; az egyik elkezdte:
O, be szep is lehetett az az udvari błl, amit meseltel! Az a błl a szerb kirłllyal!
Lłszlo nem vette eszre, hogy az szłndekosan teveszti el a kirłly orszłgłt:
Nem a szerb kirłly volt, hanem a spanyol kirłly! XIII. AlIonz, aki unokaĞccse Frigyes
I═hercegnek. Ezt illenek tudni... es młr b═segesen magyarłzta is kedvenc temłjłt regelt a
reszegek Iontoskodo taglejtesevel.
Igy haladtak vissza a I═ter Iele. Młr vilłgosodott a hajnal.
Az şttesten tejeskocsik dĞcĞgtek be a vłrosba. Młr majdnem a megyehłz ele ertek, mid═n
Gyer═IIy parancsolo mozdulattal megłll−totta az egesz tłrsasłgot. Itt most en muzsikłlta-
tok! szolt a cigłny Iele es lerakatta a jłrdłra az asztalt es a szekeket.
Młr miota az Uzdy-villłbol kilepett, Iolyton azon tĞprengett, hogy ═ is szerenłdot Iog ad-
ni. Hogy csak huszonegynehłny korona van nłla, azzal ═ most nem gondolt. ˙rnak erezte ma-
głt, aki mindenki IĞlĞtt łll, messze IĞlĞtte; most ═ meg kell mutassa, peldłt kell adnia. De
hol? Kinel? ┼ senkinek sem udvarolt, sem lełnynak, sem asszonynak. Ha nehanap bejĞtt
ide Szamoskozłrdrol, mikor valami kis penzt uborkłbol, salłtłbol Ğssze tudott kaparłszni, el-
jłrt ide is, oda is, tłncolt, ha błl volt, haboskłvezott a lełnyos mamłk hłzłnłl, ott neha zon-
gorłzott is, ha kertek, de mindez csak olyan gepies dolog volt, amit minden erdekl═des nelkćl
tett. Pedig csinos, tetsz═s ember volt, kit nem egy lełny megsimogatott a szemevel, de ═ sem-
mit sem błnt, semmi IlĞrt-szłndekot eszre nem vett es annyira mindegy volt: kivel beszelget,
hogy akłrki maga melle h−vhatta es ott maradt udvariassłgbol es I═leg nembłnomsłgbol. Igy
hłt valoban ny−lt kerdes volt, kinek zeneltessen, ha młr mindenkepp szerenłdot kell adnia.
Csak most dĞntĞtte el a Gyalakuthyek kis palotłja el═tt, mely eppen szemkĞzt łllt a
Laczok-hłzzal.
Jo kislłny a Gyalakuthy Dodo, egeszen kedves, eleg muzikłlis is, ki ha nłluk van, meg
szokta kerni, hogy zongorłzzon neki.
Most, hogy meger═ltette az eszet, visszaemlekezett, hogy gyakran josłggal beszelt vele,
hogy sok mindent kerdezett t═le, zenei dolgokat is es az eletmodjłrol is ott Ialun. Igen! en-
nek a Dodonak Iogja hşzatni.
ˆt ora Iele jłrt az id═, mikor Dodo ma ejjel młr młsodszor Ielebredt. Zene szolt odakinn.
Furcsa gondolta , ma ketszer visznek szerenłdot a Laczok lełnyoknak? Ugyan jo dolguk
van! Mert Dodonak soha senki sem vitt ejjelizenet. Nem tette senki, mert a Gyalakuthy lełny
nagy parti. Igy hłt az Ğsszes şrIiak Ieltek, hogy hozomłnyvadłsz h−rebe talłlnak jĞnni, ha leg-
kevesbe is meltatjłk. Ez pedig ments Isten szĞrny▌ szegyen volna!
Dodo tudta ezt es nem is gondolt arra, hogy neki hşzatnłk.
A młsik oldalłra Iordult, hogy tovłbb aludjek. Minek kelne IĞl, ahogy młsIel orłval ez-
el═tt tette, mikor odalopozott az ablakIćggĞnyhĞz es kikemlelt mellette. Bizonyłra ugyana-
zok: a ket Alvinczy, Gazsi błro meg Ambrus bł'. Es Gyer═IIy Lłszlo.
Az is velćk van. Igen. Velćk tart, błr nem błnt senkit es semmit. Szegeny Gyer═IIy! Mi-
lyen keser▌n, sebzetten kerćlt haza Pestr═l! O! Az a Kollonich Klłra, az a kuzin, aki ilyen Iłj-
dalmat okozott neki, aki −gy megmergezte ezt a kedves, kedves Iişt... Hogy is tehetett ilyet!
Hogy is tehette?! Meg tudnłm Ğlni! gondolta, mikĞzben megprobłlt şjra elaludni.
De mintha er═sebben hangzana a zene. Mintha kĞzelebb volna. FĞlIćlelt. Valoban!
Mintha itt volna a hłzuk el═tt, nem pedig odatşl! Es młst is jłtszanak... Mi ez? ez az a
cs▌rdĞngĞl═, amit Lłszlo zongorłzott neki a mşltkor uzsonna utłn! Az, bizony az!
Kiugrott az łgybol. Csak şgy mez−tlłb az ablakhoz sietett lłbujjhegyen. Kikukucskłlt a
rolo mellett. Odakćnn młr egeszen vilłgos van.
A szeles jłrda szelen asztal łll, melyet kĞrćlćlnek. Pezsg═ is van es poharak. Ket rend═r
łll ketIel═l es eltereli a hajnali jłrokel═ket. Azonban itt az ablak alatt Pongrłcz Laji bandłja
es kĞzĞttćk, el═ttćk Gyer═IIy! Hłt neki szol a szerenłd! Neki hozza, neki, kinek soha senki
sem hozott ejjelizenet!
Eppen ═ az, Lłszlo!
Płr percig megigezve łllt Dodo az ablakban. Ket kezet a domborş kis melleire szor−totta,
akłrha a sz−vet akarnł csit−tani, mely kĞveres nyakłban nagyokat koppanj az ĞrĞmt═l. Majd
eszebe jutott, hogy nem gyşjtott gyertyłt. O, be bosszanto! Meg azt talłlja hinni, hogy nem
Iogadjłk a szerenłdjłt! Hamar, hamar! Hiszen a młsodik nota is młr veget jłrja!
‡tlibbent sietve az łgyłhoz es eg═ gyertyłval vissza a dupla ablakhoz. A bels═t gyorsan
kinyitotta es a IćggĞny mĞge łll−totta a, lłngot!
O, de ez nem jo. Kćnn młr nappal van, nem talłlja meglłtni ezt a kicsi Ienyt. Gyorsan
hatłrozott. Felrehşzta a gyolcsIćggĞnyt es a gyertyatartot kitette a vłszon es a kćls═ ablak kĞ-
ze, −gy młr helyes, −gy młr jol van. Igaz, hogy egy pillanatig az ═ csupasz kĞverke karjłt meg-
lłthattłk alulrol, de hłt mit tehetett volna? Es nem is olyan baj, hiszen błlban is lłtjłk a kar-
jłt −gy es... es csinos karja van es pici kezei... Nem, azert nem rohatja meg senki! es most
megkereste a habtollas hłlokĞntĞset, mert eleg h▌vĞs van a szobłban es ═ nem akart visszaIe-
kćdni az łgyłba nem , ═ a młsik ablakbol akart kikemlelni, nezni, nezni a Iiatalembert, aki
muzsikłltat neki, aki vegre, vegre valahłra eszrevette ═t, eszrevette, mennyire erdekli, talłn
viszont is szereti, o, ha csak egy kicsit is, az is eleg volna! O, az olyan szep volna!
Jol bebugyolłlta magłt a selyemkĞpenyeggel, mely kĞrćl−rta kisse telt, de jol ep−tett lełny-
testet es elmerengett a notłkon. Es a zene szłrnyłn el═repćltek az emlekei.
Regiek: mid═n most młsIel eve a Laczokek Ida-napi błljłn el═szĞr beszelt hosszabban
Lłszloval; az arra kĞvetkez═ ket Iarsang hiłbavalo sovłrgłsa, mikor csak itt-ott nagy neha lłt-
hatta; azok a h−rek, amelyek akkor jĞttek rola, hogy Kollonich Klłrłnak udvarol, hogy szĞr-
nyen kłrtyłzik es vegćl most majd egy eve annak! az a h−r, hogy kilepett a pesti
kaszinobol. ,Csak a beIolyłsos rokonsłgłnak kĞszĞnhette, hogy kilephetett, hogy ki nem
dobtłk!" mondtłk tĞbben Dodonak kłrĞrvend═ mosollyal, nem is kepzelve, mennyire Iłj ez
neki. De nem csupłn Iłjt nem! , volt az şjsłgban valami halk ĞrĞme is. ˆrĞme, mert azon-
nal arra gondolt: Lłszlonak haza kell jĞnnie Erdelybe, el arrol az łtkozott Pestr═l es ha itt van,
ha itt lesz, akkor megiscsak valahogy kĞzel juthat hozzł, vigasztalhatja es talłn... talłn ak-
kor... akkor talłn megis...
Es şjabbak: az idei telen tĞbbszĞr bent volt Kolozsvłrt. Ha Dodo meghallotta, hogy Gye-
r═IIy megjĞtt, az anyjłval nemcsak uzsonnłra, de ebedre is megh−vatta, persze młs Iiatalok-
kal. Igy eleg gyakran lłthatta, błr Lłszlo alig maradt płr napnłl tovłbb a vłroson.
Zener═l tłrsalogtak es a lełny a szerelmes n═ ĞsztĞnevel jol eltalłlta azt a hangot, ami az
iIjş m▌veszlelkenek megIelel.
Beszed kĞzben młs dolgokat is kikutatott. Abbol az itt-ott elejtett szavakbol, miket
ovatosan tovłbbI▌zĞtt şjra minden alkalomkor, lassankent megtudta Gyer═IIy anyagi helyze-
tet. Hogy berbe adta a birtokłt ‡zbejnek, Abłdy groIne joszłgigazgatojłnak, hogy az t−z evre
el═re kiIizette az łrendłt. ,O, ez nagy sz−vesseg volt ‡zbejt═l mondotta Lłszlo , hłlłs-
nak kell lennem." −gy hłt neki nincs egyebe, mint amit a kertesze Ğsszeszerez almłbol, vete-
menyb═l; h▌seges embere. Es hitele sincs sehol, csupłn adossłgai. Mindezt persze nem egy
szuszra mondta el Lłszlo es nem is tudta, hogy elmondta. Neha itt, neha ott, elejtett egy-egy
adatot, amiket Dodo Ğsszeillesztgetett magłnak nagy szorgalommal. Młr akkor, mid═n e kep
kialakult, gondolt arra, hogy ezen seg−teni kene valahogy, de most, mid═n Lłszlo ott łllt lenn
a jłrdłn es hşzatta az ═ notłit, most, mikor vegre jelet adta, mintha erdekl═dne irłnta,
Dodoban elhatłrozłssł lett, ami eddig csak bizonytalan tervezgetes volt.
Az ablakIa es a IćggĞnyvłszon kĞzĞtti słvocskłn jol lłtott le a zeneltet═ tłrsasłgra. Amb-
rus bł' es Pityu, Kadacsay es a ket Alvinczy łlmosan ćldĞgeltek az asztal kĞrćl es a pincer,
aki pezsg═t tĞltĞtt nekik, nagyokat łs−tott. A cimbalomhordozo a jłrda szelere gubbaszkodva
bobiskolt, nekitłmaszkodva a szemeteslłdłnak. Teljes napvilłg van młr. Ilyenkor ćtkĞzik ki
a Iłradtsłg az ejszakłzokon. A ket rend═r meg mindig buzgon terelgeti a tşlso oldalra a
jłrokel═ket. Nagyreszt monostori nepek, kik ket-hłrom płr csirket, egy koszorş hagymłt
vagy młs teli vetemenyt visznek a reggeli piacra es kĞzćlćk nehłnyan odatşl megłllnak hall-
gatni a muzsikłt, m−glen tovłbbindulnak şjra.
Lłszlo azonban szerenłdozott meg mindig. Młr az el═bb łtvette a Laji heged▌jet es maga
jłtszott. Szep szeles hang zeng a nyiretty▌je jłrtłn. Bizonyłra mindent elIelejtett maga kĞrćl,
id═t es helyet, csak a dalt hallotta, amit maga h−vott eletre. Hłtratett kalappal, behunyt szem-
mel łll mereven es most is, mid═n şj notłba kezdett, −gy Iordult a banda Iele.
,Cserepezik a kaszłrnya tetejet..."
Dodo nem tudott betelni a lłtłsłval...
A nota kĞzepen azonban az asztal mellettiek hirtelen IĞlugrłlnak. Ambrus bł' valamit or-
d−t, a zene megłll es mindenki, meg a tşlnani hallgatosłg is IĞlnez, IĞlmutat arra az ablakra,
hovł Dodo a gyertyłt tette volt a kćls═ ćveg es a IćggĞny kĞze. A vłszon gyşlt meg.
Hosszş lłngok szaladnak vegig rajta es młr Ićst gomolygott be a szobłba, mikĞzben az ablak-
ćveg kettehasadt es csĞrĞmpĞlve hullott az utcłra.
Dodo odaugrott. Szaladtłban gyorsan csĞngetett, aztłn az ablakhoz lepve błtran megra-
gadta a IćggĞny ket oldalłt es letepte.
Most vissza a mosdohoz! Hamar egy kanta vizet!
Es mikor riadt szobalłnya berohant a szobłba, młr ott ĞntĞzgette a IćggĞnyt a parketten
es apro papucsaival taposgatta el a meg itt-ott serked═ lłngocskłkat.
Szerencse, hogy ilyen gyorsan cselekedett. Ha a lłng belekap a Ielrehşzott csipkedraperił-
ba, nagy t▌z tłmadhatott volna. Igy csak a padlo szenesedett meg kisse. Csak ennyi baj tĞr-
tent. Es hogy a papucs vekony talpai łtegtek. Csak ennyi anyagi kłr.
MikĞzben a szobalłny es a ket odakiłltott szolgłlo sietve szłr−tgattłk a szejjelĞmlĞtt viz-
et, cipeltek kiIele az elegett IćggĞnyt, Dodo meg egyszer kipillantott az utcłra.
Csak a rend═rĞk łlltak młr ott, ezeknek szolt le, hogy nem tĞrtent semmi baj, hogy błtran
elmehetnek. Aztłn ott maradt a kitĞrt ablakban.
A sz−vet Ğsszeszor−totta valami, mintha gonosz omen lenne, hogy eppen most, eppen most,
mikor ═t oly boldoggł tette ez a szerenłd, hogy −gy kell annak vegz═dnie! De aztłn megrłzta
akaratos Iejet, akłrha ki akarnł rłzni onnan a ketkedest.
Bolondsłg! mondta magłnak. Nincsenek omenek! Bolondsłg!
Es visszabşjt nyugodtan az łgyłba, mert csak most erezte, hogy milyen cs−p═s hideg Ğn-
tĞtte el a szobłt.
III.
Abłdy Roza groInenak ma van a szćletesnapja. ┼ ezt IĞnntartja es jolesik neki, ha ment═l
szłmosabban lłtogatnak el hozzł, az ═ Farkas utcai kicsi palotłjłba. Ezt nagyon szereti. Csak
egyet tilos tenni megeml−teni, hogy hłnyadik szćletesnapja. Nem is teszi senki, błr minden-
ki tudja, hogy Abłdy Roza 1854. łprilis 12-en szćletett. Van azonban egyetlenegy vakmer═ a
vilłgon, ki şjabban mindenkor megbosszantja egy levelez═lappal, melyre pontosan oda−rja:
,... gratulłlok a nagysłgos groIne ennyi es ennyedik szćletesnapjłhoz..."
Ez Kozma Boldizsłr, az atyja egykori gazdatisztjenek a Iia.
ˆt Iia volt az Ğreg Kozmłnak; kett═: Dezs═, ‡ron a nagyobbak, Geza es Jen═ a kisebbek,
de a kĞzbćls═, Boldizsłr, az eppen a kortłrsa. Mind az Ğt Iiş neki jłtszotłrsa volt kislełny ko-
rłban, m−g el nem szłrmaztak Denestornyłrol, mikor a ven Kozma kilepett az Abłdyek
szolgłlatłbol es Teke videken egy nagy berletet vłllalt. Azota igen megvagyonosodtak a Koz-
młk, IĞldet IĞld utłn szereztek es ma młr Kolozs megye Ğrmenyesi es tekei jłrłsaiban
şgyszolvłn kivłsłroltłk az ottani regi birtokosokat, akik nem tudtak lepest tartani ezzel az Ğt
szorgalmas, minden şrhatnłmsłgtol mentes szakszer▌ gazdłval.
Abłdyne tizenhłrom eves kora ota nem lłtta viszont tĞbbe egyiket sem. Regebben csak
neha es utolag hallotta, hogy valamelyik megvette a denestornyai sćld═ket vagy a rackabł-
rłnyait vagy a h−zokat. ˙jabb id═kben młr nem az id═sebbek jłrtak, hanem a Iiaik. De regen
sem jĞtt IĞl egyik sem az egykori jłtszotłrsai kĞzćl a kastelyba. Lenn maradtak a majorban a
gazdatisztnel. Nem kereste IĞl soha kĞzćlćk senki es csak ez a Boldizsłr, ez −rt neki evente
valahonnan a Mez═segr═l egy-egy levelez═lapot a szćletesnapjłra, de ezt is csak most kezdte,
miota ═ eltĞltĞtte az Ğtvenet.
Hogy miert −r, az sohasem sćlt ki.
Es mivel Roza groIne erezte, hogy ez valami bosszantłs akar lenni, valami kes═i bosszşłl-
lłs el═tte ismeretlen sert═desert, tehłt ═ valoban bosszankodott is. Ezert most młr harmad−z-
ben haragos a szćletesnapjain.
Pedig a Iia, Błlint megjĞtt ma reggel Budapestr═l. Hłt ennek nagyon Ğrćlt es ebedig
jokedv▌ volt. Ebed el═tt megjĞtt azonban az az ominozus levelez═lap es elrontotta az ĞrĞmet.
Talłn ezert engedte Roza asszony, aki młskor joindulatş es elnez═ volt, hogy ket gazdasszo-
nya, kik mindig vele ebedeltek, Tothyne es Baczone annyi gonosz pletykłt Iecsegjenek a Ie-
ketekłvenłl.
ˆrĞkĞs kĞtesćkkel a kezćkben a hosszş asztal ket sarkłnłl ćlve kĞversegćkhĞz arłnytala-
nul keskeny szekeken, szaporłn beszeltek, mintha csak egymłsnak mondanłk. Ha pedig vala-
mi nagyon botrłnkoztatot mondtak, egy-egy nagyot szşrtak a megkezdett strimIlibe, mintha
az erkĞlcs neveben łtdĞInek a vetkest.
Sokł tartott ez −gy. Błlint szotlanul hallgatta.
Vegre şgy Iel negy ora Iele megjĞtt az els═ gratulłlo csoport es a ket gazdasszony elt▌nt.
Kes═bb mind tĞbben jĞttek. Młr megtelt a nagy es kis szalon.
A nagyban, szokott helyen ćlt a hłziasszony a kanape kĞzepen, az el═tte łllo asztal kĞrćl
az id═sebb hĞlgyek. A mamłk: Gyalakuthyne, Kamuthyne, Laczokne es a ven Sarmasłghyne,
aki mindenkinek a nagynenje, az a kis tĞpĞrĞdĞtt Lizinka tanti, ki roppant mulatsłgosan es
gonoszul tudott politikłt es pletykłt el═adni, neha trłgłrabb szotol sem riadva meg, de Iino-
man is, ha şgy kellett.
Nagy słp−tozva tłrgyalta majdnem ugyanazokat, amiket młr a Ieketenel elIolytattak
Tothyne es Baczone. A I═ tema Miloth Adrienne, az Uzdy Pali Ielesege. Hogy ilyen-olyan ka-
cer, hogy kikezd ezzel is, azzal is, miota bejĞtt Iarsang elejen.
Nem eleg neki o, lelkem! , ahogy a tavaly is, hogy azt a szegeny Ğcsemet, Kendy Pi-
tyut, meg azt a nagy maIla Alvinczy ‡dłmot baland−tja magłba es młsakat is mondotta go-
noszul Lizinka tanti gyĞngytyşk-elesseg▌ hangjłn es regi ,maras-menti" kiejtessel , hanem
mast a młsik Ğcsemmel sz▌rte Ğssze a levet: Ambrussal. Hłt persze en nem tudam, de bizany
Ambrus nem az az ember, akit csak szoval lehet tartani, −gy hłt bizanyas is, hogy młst is hş-
zott a szłjłba, mint mezesmadzagłt. Talłntłm vigyłznak is magłkra, de megis tudnivalo da-
lag, hogy olyan jo cs═dĞr, mint Ambrus, meg nem elegszik csak a nyer−tessel. Es en igenis tu-
dam, mert a szakłcsnem mandta, hogy ahłnyszor az a szegeny Uzdy nincsen idehaza, hłt arra
kodorog Ambrus, ha csak lappangva is...
A tĞbbi hĞlgyek hallgattak, csak egy-ket szot vłlaszolgattak. Meg Laczokne is, ki edes-
testvere Adrienne anyjłnak, ═ sem mer a vedelmere kelni, lełnyai leven, kiket vilłgba visz.
Feltette ═ket a ven Lizinka szłjłtol. Vegre is Gyalakuthyne szolt kĞzbe:
Akłrhogy legyen, most młr şgyis vege szakad, hiszen şgy hallom, Miloth ‡kosne na-
gyon rosszul lett şjabban a becsi szanatoriumban es a lełnyai odautaztak.
Igen, mşlt heten utaztak hozzł vłlaszolt sietve Laczokne. Sajnos, nagyon rossz h−rek
vannak.
Abłdy groIne kisse dćlledt szćrke szemei vegigsuhantak az asztaltłrsasłgon, Lizinka
tantitol łt a Iia arcłhoz, ki szotlan ćlt az Ğreg dłmłk kĞzĞtt. Ott a tekintete egy pillanatra
megłllt, aztłn tovłbbment a kedvesen kĞveres Laczoknehoz:
Młr regota beteges szegeny, ugye?
Biza azt hiszem, vege lesz neki vłgott kĞzbe Lizinka, aki vissza akart terni az ═ temł-
jłra: Es hogy akkor mi lesz a kis Miloth Margitkłval, ha az anyja se lesz, azt młr el lehet
gandalni! Ha majd nem lesz senkije, hanem csak az Uzdyne iskalłjłba Iog jłrni...
Most şjabb gratulłlo lepett be, az Ğreg Kendy Dłniel. Regimodi, kisse ny▌ttes szalonka-
błtjłban meg mindig jol Iestett az egykori szeladon, csak hatalmas vĞrĞs orrłn lłtszott meg,
hogy nem veti meg az italt.
Bokolva hajolt Abłdyne kezere.
Abłdy Błlint IĞlhasznłlta ezt az alkalmat, hogy łtadja a helyet s lassan łtsetłlt a szomsze-
dos kis szalonba. Kisse Ianyar volt a szłja attol a sok gyanşs−tłstol, pletykłtol, amit ebed ota
vegig kellett hallgatnia.
*
A kisebbik szalonban a lełnykłk uzsonnłztak a vendeg şrIiakkal. A komornyik es az inas
Iolyton szolgłlgattłk magos poharakban a kłvet, kristłlytłlban a kalłcsot, m−g Abłdyne gaz-
dasszonyai minduntalan şjabb sćtemennyel erkeztek be a szobłba remekbe ĞntĞtt
kugloIokkal, kćrt═skalłccsal es młs mandulłs sćtemennyel es szĞrnyen rossz neven vettek,
ha nem vettek mindenb═l legalłbbis ketszer, błr az edeskes mosoly el nem t▌nt a kĞver
arcukrol.
Błlint młr nehłny perce udvariaskodott a vendegekkel, vłlaszolgatott jobbra, is balra is,
amid═n Gyalakuthy Dodo hozzłlepett, es megerintette a karjłt.
AB! −gy h−vtłk łltalłn Abłdyt nevenek ket kezd═bet▌jevel. Szeretnek magłval vala-
mit kĞzĞlni szolt sietve a lełny, nem is nagyon halkan az łltalłnos zsivaj kĞzĞtt. Üljćnk
valahovł Ielre, ahol elmondhatom.
Szep barna szemei komolyan neztek Abłdyra.
‡tmentek ket ćres kis karosszekhez a tşlso sarokba. Błlint kerd═leg tekintett Dodora. Ez
most habozni lłtszott es szakadozottan is kezdte:
Lłssa kerem, nekem ugyan ehhez nincs kĞzĞm... de azert megis... talłn jo, ha megmon-
dom... azt hiszem, hogy kĞtelessegem... a... a maga unokatestvere... aztłn hirtelen hatłrozott
lett a hangja es szembeIordult Abłdyval: Gyer═IIy Lłszlorol van szo! Most młr Iolyeko-
nyan, tłrgyilagosan beszelt. Okosan es şgyszolvłn szakszer▌en. Elmondta, mit honapok alatt
Iancsikłnkent tudott meg Lłszlotol, amit egybeigaz−tott lassacskłn ĞsszeIćgg═ keppe. El-
mondta, mikent eltek vissza Gyer═IIy nembłnomsłgłval, hozzł nem ertesevel. Hogy t−z evre
berbe adta a birtokłt potom penzert, amit el═re IĞlvett, es hogy most egyłltalłn alig van mib═l
eljen. Visszaeltek a szorultsłgłval. Ez pedig igen-igen csşnya dolog. Nagyon komisz ćgy,
amit nem szabad t▌rni, nem! nem szabad t▌rni!
Hm, ez eleg sşlyos dolog vłlaszolt Błlint, mid═n a lełny beIejezte mondokłjłt es
sejtettem is, hogy valami ilyes lehet. A baj csak az, hogy Lłszlo engem regota kerćl. Es am-
şgy is, ha ═ ezt −gy joger═sen elismerte, akkor nem lłtom, mikent lehetne ezen vłltoztatni...
De lehet! vłgott kĞzbe Dodo diadalmasan. Az, aki ezt csinłlta Lłszloval, az a maguk
joszłgigazgatoja, valami ‡zbej. Ezert is Iordultam magłhoz, mert ha maga kĞzbelep, ha maga
megIenyegeti... Hiszen ez gazsłg, ami miatt be kellene csukatni!
‡zbej KristoI? Igazłn? Az anyłm ćgyvedje? Mert van sok ilyen nev▌...?
O, egeszen bizonyos! Hiszen ott maguknłl Denestornyłn ismerkedtek Ğssze. Dodo
most nevetett: Es az a szamłr Lłszlo meg hłlłs irłnta, azt hiszi, hogy ‡zbej łldozatot ho-
zott! Itt IĞljegyeztem az adatokat, ahogy Gyer═IIy elmondta. Azt hiszem, pontos!
Es a lełny pici cedulłt nyşjtott łt. Abłdy belenezett.
Nahłt, ez nem marad ennyiben! szolt aztłn Błlint, kiben a seg−tesi ĞsztĞn, mely młr
annyiszor bajt okozott neki, azonnal IĞlebredt. Ele Iogom venni azt a Irłtert. Megiscsak hal-
latlan dolog... es meg hogy egy rokonunkkal... Igazłn kĞszĞnĞm, Dodo groIn═, hogy kĞzĞlte
ezt velem.
En kĞszĞnĞm, ha tesz valamit! Ielelt Dodo es mintha valami illetlenseget mondott vol-
na, melyen elpirult. Tłn ezert kelt IĞl azonnal es sietett łt a nagy szalonba.
A Iiatalember łllva maradt a szoba kĞzepen. A szejjelnyitott ajtoszłrnyakon łt lłtta,
ahogy a lłny az anyjłhoz lep, a vłllłra teszi a kezet, mire a mamłja rĞgtĞn IĞlłll es kĞszĞn-
nek, tłvoznak.
Derek, okos kislłny ez a Dodo gondolta Błlint , milyen jo lenne Lłszlonak: rendben
tartanł. Aztłn az ‡zbejr═l hallottak tertek vissza a tudatłba. Be Iogja sćrgĞnyĞzni. Ki Iogja
vallatni. Es ha mindez valoban −gy łll, akkor az anyjłnak is meg Iogja mondani. Addig nem,
de akkor okvetlenćl. Hiszen lehetetlen, hogy az ═ alkalmazottjuk ilyen piszkos dolgokat csi-
nłljon. Es ki Iogja dobatni!
Meg aznap delutłn Denestornyłra kćldĞtt tłviratot az ćgyvednek: ,JĞjjĞn be azonnal."
*
Młsnap meg nem volt h−r ‡zbejr═l. Ellenben delebed utłn Abłdyne megkerdezte a Iiłtol:
Ideh−vtad ‡zbejt? Miert?
Błlintot kisse meglepte a kerdes. Hłt spionłljłk a sćrgĞnyeit? Ezert valamicsket szłraz-
abban vłlaszolt, mint ahogy kellett volna:
Igen, beszedem van vele.
Mi dologban? Talłn a havassal van valami, vagy a kerćleteddel?
Nem, mama, valami młs, amit meg akarok t═le tudni... Nem is kĞzvetlenćl a mi dol-
gunk...
En pedig azt akarom tudni, hogy miert h−vatod magadhoz az egyik emberemet. Vegre is,
azt hiszem, ehhez jogom van szolt kĞzbe szigorşan Roza asszony Es a pamlagon kisse Bł-
lint Iele Iordult, mint aki jelentest vłr. Igy hłt Błlint nem tehetett młst, mint hogy szłndeka
ellenere megis nagyjłbol elmondani, amit a Gyer═IIy-Iele berletr═l hallott.
Beszed kĞzben a ket gazdasszonyra pillantott, mert eszebe jutott, hogy tłn megsem jo el═t-
tćk tłrgyalni ezt. Tothyne es Baczone azonban merev szekeiken mint ket kĞver błlvłny
szenvtelenćl ćltek, Ğsszezłrt ajakkal es lesćtĞtt szemekkel serenyen kĞtĞttek. Lłtszolag min-
den Iigyelmćket ez Ioglalta el, olyan szedćletes tempoban cserelgettek a t▌ket.
Ez nagyon csşnya dolog volna. De kit═l hallottad ezeket? kerdezte Abłdy Roza, mi-
d═n a Iia beIejezte.
Azt igazłn nem mondhatom.
Talłn attol a paniperda Lłszlotol?
Nem. Nem t═le.
Hłt kit═l? Talłn valami besşgłs?
Bocsłss meg, bizalmasan kaptam.
˙gy, bizalmasan. Es meg nekem se mondhatod!? Hłt jo. De en meg szegeny atyłdtol ta-
nultam, hogy besşgłsokra nem szabad hallgatni es ezt meg is tartottam mindig es meg is Io-
gom tartani.
Egy percig szotlan maradt a kicsi Ğregasszony, aztłn az uralkodoi mozdulatłval IĞlemelte
kĞveres arcłt es parancsolt:
Ha ‡zbejjel beszeltel, azutłn hozzłm is jĞjjĞn be.
Ezzel aznapra be volt Iejezve az ćgy.
Błlint a delutłnt arra hasznłlta, hogy IĞlkereste Lłszlo egykori gyłmjłt, a ven Gyer═IIy
Szaniszlot es t═le adatokat kert a kozłrdi gazdasłgra nezve.
*
KĞvetkez═ napon delIele hajbokolva lepett be a kis gĞmbĞly▌ ćgyved Błlinthoz.
Meltoztassek parancsolni velem es kegyeskedjek megbocsłtani, hogy młr tegnap nem
jelentkeztem, de csak kes═ este talłltak meg a sćrgĞnnyel, mert, a meltosłgos groIne ćgyeben
Tordłn voltam a jłrłsb−rosłgnłl. O! nagyon szegyenlem igazłn...
Igy ĞmlĞtt ki a szo pici duzzadt ajkş, mosolygo szłjłn, mely olyan vłratlan puhasłgban
ny−lt szet a tĞvisdisznoszer▌ tćskes arcłban. Nagy szilvavłgłsş szemei azonban aggodalma-
san Iigyeltek Abłdyt, ahogy ott ćlt az −roasztal mĞgĞtt.
Tessek lećlni! mondta az neki.
‡zbej a tşlso Ialtol egy vekony szeket cipelt el═re, pedig volt ott karosszek is a kĞzelben.
Ennek a szeknek is csak a legszelere ćlt, tłn a kurta lłbai miatt, vagy a nagy tisztelett═l. Ket
kis sz═rĞs kezet combkĞzepre tłmasztotta, ahogy a Iigyelmes nebulo a tanłr şr el═tt.
ˆn most esztendeje t−z evre łrendłba vette Gyer═IIy Lłszlotol Szamoskozłrdot?
Igen, kerem, ahogy meltoztatik mondani. Vagyis nem en, hanem a Ielesegem. Az ═ ho-
zomłnyłval Iizettem ki el═re a t−z evet. Nekem, kerem, nem lett volna ennyi penzem. Honnan
is lenne? Gyer═IIy groI ═meltosłgłnak pedig sćrg═sen kellett egy igen-igen nagy Ğsszeg, hłt
en młskent nem tudtam ezt megoldani az ═ szolgłlatłra. Nagyon Ğrćltem, hogy −gy megtehet-
tem.
Azt elhiszem! Leven ez egy szĞrny▌ kĞver ćzlet! Maga azert a 90 000 koronłert nem-
csak az 1800 hold pr−ma IĞld es 300 hold legel═ beret Iizette ki t−z esztend═re, hanem az
egesz instrukciot is megvette. Igy van?
‡zbejnek sz═rei kĞzĞtt kisse megpirult az arcb═re. Tłn nem volt elkeszćlve arra, hogy ez-
eket ilyen reszletesen tudja Błlint.
Azt is meg kellett vennem, młskent nem Iutotta volna es ugyebłr, kerem, ha a Ielesegem
penzevel słIłrkodom, akkor... nemde, be meltoztatik lłtni... KćlĞnben is, ami ott łllatłllo-
młny es gep volt, ez valoban szora alig erdemes! Es kezdte magyarłzni, hogy a 10 ĞkĞrIo-
gat nagy resze Iogh−jas, alig nehłny tehen es borjş es a sertesIalka meg ket turma juh, az is
vegyes es kĞpdĞste a szłmokat, łrakat, olyan Ienyes gyorsasłggal, hogy az młr szedćletes
volt es jo reszet el is kellett adnia, olyan rosszak voltak es şjakat venni, az is mennyi kiadłs es
Ğsszeadta es kivonogatta a szłmokat sietve; majdnem szłmtani mutatvłny volt, amit m▌velt
mikĞzben vizsgłlgatta az Abłdy arcłt, vajon enyhćl-e a nezese.
Błlint arca sĞtet es kemeny maradt. Hagyta beszelni ‡zbejt, ki lassankent zavarodni kez-
dett a hosszş monologban, m−g vegćl megłllt es megtĞrćlte a homlokłt.
RĞvid szćnet łllt be. Vegćl Abłdy megszolalt:
ˆn itt akłrmilyen szłmokat mondhat nekem. Pontos adatokat k−vłnok. Elszłmolłst az
egesz dologrol. Figyelmeztetem, hogy utłna Iogok jłrni mindennek. Igy is ketsegtelennek tar-
tom, hogy Gyer═IIy unokatestverem igen rosszul jłrt ennel es Ğn igen jol. Az pedig t▌rhetet-
len, hogy Ğn ćzletezzen, meghozzł egy rokonunkkal. De hłt meglłtjuk. Most azonban csak
egyet. Amit Ğn a Ielszerelesr═l mond, az nem helytłllo. Kozłrd valodi mintagazdasłg volt.
Igy hłt az instrukcio egymagłban kĞzel annyit kellett hogy erjen, mint amit Ğn sz═rĞst═l-b═-
rĞst═l Iizetett. Err═l adataim vannak.
A kis kĞver ćgyved Ielugrott:
Hłt, kerem, hłt, kerem, meltosłgos uram, en igazłn... en csak seg−teni akartam. Tessek
elhinni! Es azota is, kerem, en nem tudok şgy Ioglalkozni a berlettel, hiszen minden id═met a
meltosłgtok szolgłlatłra Iord−tom, minden er═met. De en utłnanezek... en akkor csak şgy he-
venyeszve... hogy sz−vesseget tegyek... nem is tudom pontosan... csak ahogy emlekszem... de
most en utłnaszłm−tok... es en akłrkinek sz−vesen łtadom... es en nem is ragaszkodom, ha a
Ielesegem penzet visszaadjłk. O, en sz−vesen lemondok...
Nyilvłn elegge be volt ijedve ‡zbej.
Jo. Hłt egy het alatt tiszta kepet akarok kapni az egeszr═l. Most pedig menjen łt az
anyłmhoz. ┼ is beszelni akar Ğnnel. Jo napot.
Alłzatos tisztelettel ajłnlom magamat! gĞrnyedezett a kis sz═rĞs ember, de mikor
şjbol meghajlott az ajtoban, mintha hirtelen bizakodo Ieny csillant volna meg a Ielig lehunyt
szempillłi alatt.
Megyek jelentkezni a nagysłgos groInenłl!
Es elt▌nt.
*
Hłt az a dolog ‡zbejjel egeszen młskepp van, mint ahogy te mondtad szolt szigorşan
Roza asszony a Iiłhoz ebed utłn , ═ nemcsak azt Iizetett, amit neked besşgtak, hanem sokkal
tĞbbet es tĞbbszĞr es csak seg−teni akart azon a szerencsetlen Lacin. Es a sogorłt is igenybe
vette emiatt, mert neki nem volt eleg penze...
A sogorłt? Err═l most hallok el═szĞr!
Igen, a sogora adta a penzt. Ezt ‡zbejtol tudom.
De, edes mama, maga csak nem hiszi el, amit az mond? Nekem is probłlt hazudozni, de
mindezt en el nem hiszem.
Es miert nem? Miert nem!? vłgott kĞzbe haragosan Roza asszony. Eleg dolgom van
vele sajnos evek ota es soha semmi valotlansłgon rajta nem kaptam. Pedig probłra is tettem
nehłnyszor! Most a ket gazdasszonyhoz Iordult, kik vele szemben serenyen kĞtĞttek. Hłt
maguk mondjłk meg, nem ellen═riztćk gyakran az ‡zbej dolgait? Hłt szoljanak, −gy van-e?
Biza şgy van, instłllom! mondta Tothyne.
Abbiza şgy! mondta Baczone, azutłn nemłn Iolytattłk a kĞtest.
Błlint vłllat vont. De miel═tt vłlaszolt volna, az anyja mergesen rłszolt:
Nekem pedig ne vonogasd a vłlladat, azt kikerem magamnak. Te bevłdoltad egyik regi
szolgłmat puszta besşgłsra. Az egesz gyanşs−tłsod olyan Iorrłsbol indul, amit meg meg sem
mersz mondani.
Nem hogy nem merem megmondani, de nem szabad megmondanom.
Hłt ez nekem młr eleg volna arra, hogy ne vegyem komolyan! Igy tettem egesz eletem-
ben' es −gy tan−tott engem a te szegeny atyłd. Es −gy Iogom tartani ezutłn is. Mondhatom, ne-
kem nagyon rosszulesik, hogy tĞbbet adsz annak a titkos inIormłtorodnak a szavłra, mint ar-
ra, amit az anyłd mond. Ezt igazłn nem vłrtam, igazłn nem vłrtam ezt t═led!
Abłdyne most elhallgatva abba a k−nai lakkcseszebe nyşlt, amelyben az asztalon a kezi-
munkłjłt tartotta. Feher, kĞveres ujjai izgatottan babrłltak benne. Błlint IĞlłllt.
De, kedves mama, hiszen itt nem err═l van szo! En nem rolad mondom, hogy nem hi-
szem... es az anyja kezet akarta megIogni, hogy megcsokolja, de az elvonta t═le:
Nem akarok tĞbbet err═l hallani. Es most menj! Ez az egesz dolog engem nagyon IĞliz-
gatott. Menj! Ne beszeljćnk tĞbbet!
*
Hłrom-negy napig eleg Iagyos maradt a viszony Błlint es az anyja kĞzĞtt. Az iIjş ember
płrszor megprobłlt a tłrgyra visszaterni, de az anyja mindenkor elhłr−totta magłtol. Igy hłt,
błr otthon kosztolt tisztessegb═l, de aztłn hamarosan elt▌nt hazulrol, annyira t▌rhetetlen volt
szłmłra az anyja złrkozott arca es meg t▌rhetetlenebb annak a ket vastag gazdasszonynak
ĞrĞkĞs jelenlete, kik błr akkor szoltak csak, ha kerdeztek ═ket, de mindig ott ćltek Abłdyne
kĞrćl, mint valami n═steny porkolłbok, −gy hłt a kaszinoba jłrt el, unalmłban Iillerekert ta-
rokkozott Ğreg urakkal es mindennap ćresebbnek talłlta a vłrost.
E napok alatt jĞtt a h−re, hogy Miloth ‡kosne Becsben meghalt. Ez volt az egyetlen tłrsa-
dalmi h−r, amir═l Błlint tudomłst vett.
Annłl komolyabban erintettek a politikai h−rek. Apponyi beterjesztette a nepiskolai tĞr-
venyt. A nemzetisegi kepvisel═k obstrukcioval Ieleltek es a vita hangja kezdett elIajulni. A la-
pok olvasłsa kĞzben hirtelen elhatłrozta Błlint, hogy visszautazik Budapestre. Itt nem sza-
bad tovłbb maradnom! mondta magłnak. Mennem kell, ez lesz mindenkinek a legjobb!
Valoban, arra a bejelentesre, hogy ket nap mşlva utazni Iog, a viszony kĞzte es az anyja
kĞzĞtt megenyhćlt. Abłdyne erdekl═dĞtt, mikor ter Błlint vissza es tłn azert, hogy alłhşzza a
beket anelkćl, hogy błrmiben engedne az erd═birtokaik kezeleser═l beszelt:
Nagyon meg vagyok elegedve azzal a reIormmal, amit a havason csinłltłl. Jol beletanul-
tłl ezekbe. ˆrćlnek, ha az also erd═segćnket is kezbe venned. Tudod? ott a Hunyad melletti
tĞlgy es bćkkĞsĞket. En teljesen łtadom neked itt a rendelkezest. Csak I═dolgokban kerdezz
meg.
Błlint kezet csokolt. Abłdyne Iolytatta:
Erd═gondnoknak az Ğreg Nyiressy igazłn młr semmire se valo. Ebb═l is lłthatod, hogy
igenis tudom, hogy ki mire valo. Meg−ratom neki ‡zbej nevet −gy kikerćlte , hogy kĞzvet-
len te parancsolsz ott. De mikor jĞssz vissza?
Sajnos, pontosan nem tudom. Am−g az Apponyi-javaslatok vitłja tart, ott illik marad-
nom. Talłn IĞl is szolalok; de ha vege lesz, azonnal jĞvĞk.
Az jo. Az nagyon jo! mondta Roza asszony es a beke jelećl, błr kisse h▌vĞsen
megcirogatta a Iia arcłt.
A ket gazdasszony nem volt jelen a beszednel, megis ═k, kik łllandoan Abłdyne mellett
voltak es sok evi tapasztalłssal a Ielig kiejtett szavłbol is azonnal tłjekozodtak, e beker═l
azonnal ertes−tettek szĞvetsegesćket. Jo lesz vigyłzni!
Ez okozta, hogy młsodnapra ‡zbej młr loholt be a vłrosba. Okos ember volt. Igaz, hogy
a kozłrdi berlet dolgłban a groIne megvedte, megis bĞlcsen szłmolni kell Błlint şrral is. Ne-
ki is kedvere kell tenni, mert ki tudja? egyszer Iordulhat şgy a dolog, hogy a groIne a Iiłra
Iog hallgatni. Jo lesz valamit engedni abban a Gyer═IIy-ćgyben. Kihallgatłst kert hłt Błlint-
nłl.
‡zbej meg alłzkodobb volt, mint el═szĞr. Elmondta, hogy ═ kĞzben utłnaszłm−tott, ter-
velt es tĞprengett. Igy rłjĞtt, hogy Iokozottabb termelest er═ltetve es az instrukciot IĞlertekel-
ve kepes lesz valami evi bert is Iizetni, megpedig evi 2400 koronłt. E nagyobb megterhelest
elIogadtatta młr a nejevel...
Abłdy gşnyosan kĞzbeszolt:
Es a sogorłval is?
‡zbej azonban csak mosolygott erre. Tudta ═ jol, hogy a sogorrol Błlintnak nem beszelt.
Hogy a sogor reszvetelet kes═bb talłlta ki, mikor az Ğreg groInenłl volt, mert gondolta, −gy
jobban hangzik. De az ilyesmi a jo ‡zbejt nem zavarta. Pislogott egyet es azonnal łthidalta a
logikai hezagot:
Persze! Hogyne! A sogorommal is, mert ═ mindeddig nem Iizette ki egeszen a n═m ho-
zomłnyłt, −gy hłt vłltot adott helyette...
Es Iolytatta a beszedet hajlongva es Iogadkozva, hogy ═ mindent şgy akar tenni, hogy a
groI şr becsćleset megtartsa, mosolygott is azzal a csĞpp kis szłjłval, nem lłtszott meg rajta,
mennyire Iłj neki, hogy megtollaztłk azt a kĞver hasznot, amit młr a magłenak hitt.
Megis jo volt, hogy beleavatkoztam! Igaz, hogy az anyłm meg most is neheztel, de hłt
majd csak elIelejti! gondolta Błlint, mikor ‡zbej eltłvozott. Aztłn pap−rt vett el═ es
Dodonak meg−rta płr szoban az elert eredmenyt. Hadd legyen a lełnykłnak valami ĞrĞme, ha
młr annyira erdekli a Lłszlo sorsa.
Delutłn hallotta, hogy Milothek hazaerkeztek Becsb═l. Holnap lesz itt a temetes.
Meg az este elutazott a I═vłrosba.
IV.
Młjus eleje. Ragyogo tavasz van. Egyetlen Ielh═ sincsen sehol.
Az egbolt keksege mint oriłsi ćvegkupola bor−tja be a hegy-vĞlgyes tłjat. Delen, a kĞrĞs-
I═i hegyek kopłr tet═i mĞgĞtt vonulo havasok sĞtet hullłmvonalłtol a Vlegyłsza hłrmas słto-
rain łt el delnyugatnak a Gyalu Mare-i gĞrbćlesekig ott a sebesvłri szoros złrohegyei ugor-
nak el═ tĞlgy koszorşzta kşpokkal , aztłn nyugat Iele Iolytatodik es eszaknyugatnak maga-
sodva a Meszes hegylłnca, elnyşlva messzi, elpłrłsodva a tłvolsłgban, majd leszłllva az Al-
młs-vĞlgybe lejt═ sok hegyhłton gerinc gerinc mĞgĞtt es aztłn eszakon a gorbo-videki
dombok kopasz agyagoldalai es lombos bćkkĞsei, m−g vegćl kelet Iele lezłrul a kĞr a Re-
szeghegy gombaIorma Iurcsa kşpjłban. A lłthatłr aljłn mindenćtt halvłny ragyogłs, mely
IĞlIele lassankint mind kekebb es kekebb lesz es a lelek sovłrog IĞlszłllani abba a melyseges,
tiszta azşrkeksegbe, mely olyan vegtelenćl nagy, olyan sz▌zien tiszta, akłrha viharIelh═ soha
łt nem jłrna rajta. Es mintha az egesz kep halk rezgesben volna, mintha lćktetne minden a ta-
vasz teljesćlesenek vłgyo varasłban.
Azon a szeles IĞnns−kon, honnan ez a kep kitłrul es melynek vizei egyIel═l az Almłs pata-
kłba, młsIel═l a KĞrĞsbe sietnek, kĞzepen egy kis dşcos retnek, mely lankłsan lopozik be a
kĞrnyez═ Iłk łgsłtora alł, itt łll Abłdy Błlint Winkler Gezłval, az şjonnan szerz═dtetett er-
d═mernĞkkel, kisse lennebb Zutor Andrłs Mezes, az uradalmi alerdesz nehłny emberrel vłra-
kozik, kiknel vĞrĞs-Ieher hosszş lecek, tłrcsłk, mer═szalag es a hosszş lłbş lłtcs═. A hłrom-
szĞgelesi munka eszkĞzei ezek.
A mernĞk magyarłz. ┼ młr nagyjłban bejłrta mindezt egyszer, hogy megtanulja. Innen
indulna a I═nyiladek mondja az egesz erd═birtok vegeig, az Uzdy-Iele erd═kt═l keleten, łt
a nyugaton Iekv═ kĞzsegi erd═kig; hatłrtol hatłrig. KetIel═l Ğtven holdankent az egyes vłgł-
sok nyiladekai Iutnłnak eszaknak es delnek. A terkepen mutogatja es ervel es kerdez, mert
most kell hatłrozni: szłmba vegyek-e az oldalvĞlgyek hajlłsait es ezek elvłlaszto elein vi-
gyek-e a vłgłsvonalakat −gy szabłlytalan alakş tłblłk keletkeznek , vagy tekintet nelkćl a
terepre, ny−legyenes leniłkkal szeljek łt az erd═t, ami persze azzal jłr, hogy a vłgottak şjrae-
rd═s−tesenel kćlĞnbĞz═ talajviszonyokkal kell majd szłmolni. Ez mernĞkileg kĞnnyebb mun-
ka, a młsik nehezebb, de erdeszeti szempontbol tłn az els═ volna hasznosabb...
Abłdy hallgatja az ervelest. Kisse er═ltetnie kell magłt az odaIigyelesre. Fontos ćgy ez,
dĞnt═ az egesz munkłlat jĞv═jere. Az esze hłt ott van. Csak a szeme nincs ott.
A szeme młshol van, nem a terkepen, hanem ott ket sudłr tĞlgyIa kĞzĞtt elnez messzire,
hol veletlenćl iIjş lomboknak Ğssze nem złrulo csipkehłlojłn ket vajsz−n▌ Ićgg═leges słv
tćndĞklik łt. Almłsk═ vłrłnak romja ez. Annak a toronynak epen maradt ket Iala. Innen csak
kicsi ket słv, de erezni, hogy szĞrny▌ magasok lehetnek. ˙gy łllnak ott, mint ket IĞlkiłltojel,
elegge tłvol innen, megis vilłgosan, majdnem kĞvetel═en. MĞgĞttćk az eg, kĞrćlĞttćk, alat-
tuk az erd═ sokszoros hullłmzłsa. Akłrcsak pici ablak ny−lna, csak akkorka res, hogy eppen
łtvilłg−tson rajta az a ket Ialoriłs, messze tłvolsłgbol, talłn messze mşltbol...
Błlint ellep onnan. Egyetlen lepest tesz es az erd═ Ğsszezłrul, a vłrrom kepe elt▌nt. Es
most młr zavartalan tłrgyal a mernĞkkel.
*
Delutłnig bejłrtłk a Iontosabb pontokat, aztłn visszatertek arra az oldalos tisztłsra, hol
młr IĞl van hşzva Abłdy słtra ćgyesen. Itt vertek tanyłt, błr ez nemhogy kĞzponti hely, de a
birtoknak majdnem młr a keleti szelen van, nehłny szłz meterre az Uzdy-Iele hatłrgerinct═l,
merthogy csak itt van igazłn jo v−z, amire pedig igen kenyes a kalotaszegi ember.
A nap młr elt▌nt a Kirłlyhłgo mĞgĞtt. Megis vilłgos az eg, amelyen lassş Iellegek indul-
tak el eszaknyugat Iel═l, olyan magossłgban, hogy ═k meg ragyognak a teljes napIenyben.
Az erd═szemelyzet rendezkedessel Ioglalkozik, Iłval, t▌zzel, łgykesz−tessel. A mernĞk a
jegyzeteivel.
Błlint elindult az erd═be egyedćl. Valami vadcsapłson indult, valami nyomdokon.
G
Most, hogy −gy egyedćl volt, egeszen egyedćl, lassan ment maga ele es gondolatai visszat-
ertek legutobbi pesti tartozkodłsłra, a parlamentre es arra a heves vitłra, mely nehłny napja
złrodott csak le.
Az Apponyi-Iele iskolatĞrvenyt tłrgyaltłk, mely egyreszr═l lenyeges anyagi seg−tseget
rendel a nemzetisegi nepiskolłk szłmłra es −gy az łllam sşlyos terhet vłllal magłra, de ennek
ellenszolgłltatłsakeppen az łllamnyelv Iokozottabb tan−tłsłt kĞveteli es Iegyelmi jogot a tan-
szemelyzet IĞlĞtt. Ez a javaslat lenyeges vłltozłst jelentett az addigi rendszerrel szemben. Le-
nyegest az egyhłzi Ğnkormłnyzat szempontjłbol, minthogy IelIćggesztesi jogot ad kĞzvetle-
nćl a tanIelćgyel═nek abban az esetben, ha a magyarnyelv-tan−tłs eredmenyesseget nem talłl-
ja kieleg−t═nek. Eddig csak az egyhłzi hatosłgokon keresztćl lehetett ilyet szorgalmazni.
Magłban a tĞrveny el═kesz−teseben is szak−tott Apponyi a mşlttal, mert idłig ilyen terme-
szet▌ intezkedest a nemzetisegi tĞrvenynek nem a rendelkezesei, de a szelleme szerint az er-
dekelt egyhłzakkal valo el═zetes tłrgyalłs el═zte volna meg, es ha nem is kiIejezett, de
hallgatolagos beleegyezesćkkel jĞtt volna letre.
Młr młrcius elejen bizonyos volt, hogy a nepiskolai javaslat er═s ellenłllłssal talłlkozik a
nemzetisegiek reszer═l. A parlamenti csoportjuk kimondta, hogy most ═k veszik igenybe a
mai kormłnyalkoto płrtok eddigi eszkĞzet, az obstrukciot. A romłn egyhłzak Iejei pedig
tiltakozo emlekiratot nyşjtottak łt Apponyinak azzal a keressel, hogy azt a kirłlyhoz juttassa.
Ebb═l is nyilvłnvalovł lett, hogy a vitłban a romłn kerdes Iog el═terbe kerćlni, annłl in-
kłbb, mivel a 25 tagş nemzetisegi csoportban młs nep csak hłrom mandłtummal volt kepvi-
selve.
‡prilis 4-en, Porit mint a csoport elnĞke benyşjtja hatłrozati javaslatłt, de utłna młr csu-
płn romłn kepvisel═k szerepelnek hosszş-hosszş beszedekkel. Ehhez a modszerhez Iordul-
tak, mert a technikai obstrukciohoz, ahhoz a kit▌n═ akadłlyozo eszkĞzhĞz, melynel csupa nev
szerinti szavazłssal meg lehet łll−tani a parlament munkłjłt, a szłmuk megsem elegend═.
Vegtelen beszedeket tartottak hłt, hłrom-negy ora hosszat, sok cikkek es regi Ielszolalłsok
olvasłsłval, miket a tĞbbsegi kepvisel═k eleg egykedv▌en es unatkozva hallgattak.
Csak neha-neha kiłltott kĞzbe valahonnan valaki egy-egy zaItos mondłst, ahogy młr meg-
szoktłk regebbi id═kben, amikor meg az ,łtkos Becs" szłmłra voltak ezek c−mezve. FĞlelen-
kćltek valamennyire, mid═n egyik napon rłjĞttek a ,Tudos−to"-bol, hogy el═z═ delel═tt Vaida
egy magyargyalłzo verset olvasott IĞl nekik, amit az erdektelenseg kĞzepette senki sem hal-
lott, meg a gyors−rok sem.
Komolyabb Iordulatot a vitłnak azonban nem ez adott, hanem Bethlen Istvłn
interpellłcioja, melyet hatalmas beszeddel indokolt meg. Ez volt az els═ nagy Ielszolalłsa,
mert eddig inkłbb csak a bizottsłgokban dolgozott, de mindenki tudta, hogy I═embere a Fćg-
getlensegi Płrt Apponyit kĞvet═ szłrnyłnak.
Meghallgatłsłra tehłt besereglett mindenki es minden padot elleptek a tĞrvenyhozok. A
beszed kemeny volt es tłmado. A romłn nemzetisegi kerdes egesz anyagłt IelĞlelte. Oriłsi
hatłst tett es ett═l Iogva a vita młr łltalłnosabb politikai sz−nt Ğlt. Vłdak emelkednek
irredentłrol es bukaresti kapcsolatokrol, a nemzetisegek Iokozott terIoglalłsłrol es a romłn
kepvisel═k ett═l Iogva inkłbb vedekeznek, mintsem tłmadnak.
Abłdy şgy velte, hogy kĞtelessege Ielszolalni. Tudta, hogy şjat tud mondani, erdekest, is-
meretlent. Płr napig keszćlt, rendezte az anyagłt es IĞliratkozott.
Meglehet═sen ćres terem el═tt beszelt. Talłn azert is, mert ismeretlen ember es płrton k−-
vćli. A płrtszervezet ugyanis mindig gondoskodott, hogy a sajłt głrdłja benn legyen, helyes-
lessel es tapssal biztatva szonokłt. Az olyan kepvisel═t azonban, aki sehovł sem tartozik, azt
bizony csak az a nehłny buzgo ember hallgatja meg, aki elvb═l mindenkit vegighallgat, es
persze a szakminiszterek, kiknek a javaslata Iekszik a Hłz el═tt.
Igy hłt Abłdy beszede alatt t−z-tizenĞt tĞbbsegi ćlt a padokban; es valoban csupłn a nem-
zetisegiek Iigyeltek a szavłt.
Az ═ soraik legszelen az Ğreg Timisłn Aurel, ugyanaz, aki a memorandum-pĞr idejen ve-
d═ćgyved volt.
Błlint arrol a celtudatos agrłrpolitikłrol beszelt, melyet a romłn bankok I═intezetćk, az
,Unita" vezerlete alatt Iolytattak a sajłt nepćk kĞreben, I═leg a havasiak es a mez═segiek kĞ-
zĞtt.
Egy-egy bizalmas emberćk olcso kĞlcsĞnt kap a banktol; ezt a penzt kihelyezi a romłn pa-
rasztsłgnłl kĞzvet−t═k ştjłn. A penz −gy szĞrnyen megdrłgul, m−g a kĞlcsĞnvev═hĞz jut.
Valoban uzsorakamatot Iizet az a gazda, aki igenybe veszi.
Tudok esetet mondotta , ahol 2-300°-ra emelkedik, de a szokvłnyos 25-30°. Per-
sze, hogy az ados ezt nem gy═zi. Mikor pedig młr a kamatos kamatokkal akkora Ğsszegre n═
a tartozłsa, hogy egyłltalłn Iizeteskeptelen, akkor vegrehajtjłk. Igy kerćl a IĞldje ama megb−-
zottak kezebe es a paraszt legIĞnnebb mint zseller marad a telken. Ebb═l pedig az łltalłnos
emberi szempontok serelme mellett politikai kłr es veszely is szłrmazik. Azok a hatosłgok,
amelyek a dologban eljłrnak, a magyar jegyz═, a magyar vegrehajto, a magyar b−rosłg. Az a
szerencsetlen romłn parasztember ezeket lłtja magłval szemben, ezek hajtjłk vegre rajta azt
a romlłst, amelyet ═ igazsłgtalansłgnak erez. Azok vedik meg vele szemben az ellenIelet, az
uzsorłst. Lehet-e tehłt csodłlkozni azon, ha ilyen kĞrćlmenyek kĞzĞtt kĞnnyen elhiszi, hogy
ezek az ═ ellensegei? Lehet-e csodłlni, ha az eladosodott kisbirtokos vagy młr zsellerre vłlt
gazda mindenre vezenyelhet═, amit k−vłnnak t═le azok, akikt═l a puszta lete Ićgg? Es a rend-
szer łltalłnos minłlunk a szegenyebb videkeken. Celtudatos rendszer, mely egyreszr═l Ićgg═-
segbe juttat szeles tĞmegeket, młsreszr═l pedig romłn kĞzep- es nagybirtokossłgot ep−t ki...
A Hłz unatkozo egykedv▌segeben Błlint şgy erezte, hogy mindaz, amit ═ most elmond,
hiłbavalo es erdektelen, azt is erezte, hogy rosszul ad el═, szłrazon es egyhangşan. Csupłn a
romłn kepvisel═k hallgattłk, de adataira vłllat vonogattak, jelezni akarvłn, hogy mindez kep-
zel═des es valotlan.
Egyedćl a ven Timisłn hşzodott kisse kĞzelebb. Tenyereb═l kagylot csinłlva a Ićle melle,
minden szora Iigyelt es bozontos Ieher szemĞldĞke alol gyanakodva k−sertek a szemei Błlint
mondatait. Bizonyłra azt leste, vajon megeml−ti-e Abłdy az ═ nevet. Hiszen azt, hogy a ro-
młn bankpolitikłnak ez celja es rendszere, hogy ═k ezt tudatosan vezetik −gy, azt ═ mondta
volt el neki, mid═n Błlint IĞlkereste vagy młsIel eve, seg−tseget kerve egy ugyanilyen uzsora-
ćgyben.
Abłdy nem hivatkozott az Ğreg neptribunra. Ez nagy szenzłcio lett volna talłn, de nem
tette. Csak łltalłnossłgban beszelt es a Iorrłsłt nem nevezte meg.
Timisłn erdekl═dese is megsz▌nt, mid═n a szonok elhagyva a helyzet vłzolłsłt, annak or-
voslłsłra tert łt. A hitelszĞvetkezetek terjeszteset jelĞlte ellenszerćl. SzĞvetkezetet alak−tani
mindenIele, abba bevonni a lakossłgot, błrmilyen nyelv▌ es vallłsş is, esetleg aprobb kĞz-
pontokat alak−tani hłrom-negy kĞzseg szłmłra, oktatokat es tanult hivatalnokokat kćldeni
szłmukra, nagyobb hitelt es jogsegelyt is olyan akcio szolgłlatłra, mely konvertłlnł az uzso-
ra karmaiban verg═d═k tartozłsłt.
Itt młr lendćletesebben beszelt. Talłlt egy-ket sz−nesebb mondatot, mert most az ═ mindig
mindenkin seg−teni akaro szłndeka adott szłrnyat szavainak. Megis mikor beIejezte, alig
hangzott el płr helyesles es az elnĞk młr szol−totta is a kĞvetkez═ szonokot.
Błlint Ğsszeszedve jegyzeteit, kiIele indult. A Iolyoso sarkłnłl Timisłn jĞtt vele szemben.
Gratulłlok a sz▌zbeszedhez, groI şr! mondotta szeles parolłzłs kĞzben, aztłn vaskos
═sz bajusza hamiskłs mosolyra hşzodott:
Ugye, emlekszik, mit mondottam akkor, mid═n lłtogatłsłval megtisztelt? Hłt nem volt
igazam? Most lłthatja: a magyarok młssal vannak elIoglalva, az eIIele nem erdekli ═ket!
MegIordult. Indult. Megis hłtraszolt:
Azert megis kedves volt, hogy ki nem adott engem. KĞszĞnĞm!
Es az Ğreg az ═ lomha jłrłsłval visszatert a terembe.
Ezek a kepek vonultak IĞl Błlint emlekeben. Lassacskłn azonban elhalkultak, annyira
szep volt a tavasz az erd═ben. A hullott lomb a lłbai alatt, lassş olvadłskor hoietol łtitatva,
hangtalannł tette a lepteit. BćkkIaoriłsok sima tĞrzsei kĞzĞtt, kik toronymagasba nyşjtottłk
galambszćrke oszlopaikat, kek harangvirłgok csilingeltek a vĞrĞsbarna avaron es ahol tłga-
sabban łlltak a Iłk, ott mogyoro- es somIabokrok vir−tottak Ićzeres bojtozłssal, papsapka na-
rancsvĞrĞsen es kĞkeny Ieher csillagokkal. Egy-egy vadcseresznye is habzo bokretłkat k−nłlt.
‡lomerd═ volt ez, mely młr kisse dereng═, błr az eg odaIĞnn meg pazarul kek, es a lomha
Ielh═k keresztćlragyognak a levelzet reszket═ zĞldjen.
Az erdei madarak itt-ott młr bşcsşzkodnak egymłstol, jo ejt k−vłnnak, mert ═k koraIek-
v═k, m−g valahol egy csalogłny kezd szolni. Egy-egy Iutamot probłlgat csak. Meg vłr, vłrja,
hogy sĞtetedjek, mikor majd Işjni Iogja tele torokkal az ═ kis madłrsz−ve csattogo dalait.
Az Ğsveny, melyen Błlint elindult, lassacskłn IĞlIele vezetett. Ki az oldalon, ki az erd═
keleti szelere. Młr łtvilłg−t a mart IĞlĞtt a lłthatłr alja. Terv es gondolat nelkćl megy; a lłbai
Ğntudatlanul viszik ki erre a gerincre. ˆsztĞnĞsen. Es vłratlanul IĞlert oda, szembe a Ieleje
hajlo vłgłssal.
Itt megłllt.
‡ttekintett rajta. Fiatal tĞlgyhajtłsok bokrai bor−tjłk enyhe zĞldbe ĞltĞzve, kĞzĞttćk I▌
burjłnzik gazdagon es odaIĞnn a tşlso elen lłbon łllo szłlerd═ Ialkent vonul vegig. Balrol a
vĞlgy elgĞrbćl es aprobb dombok złrnak el minden tovalłtłst, el az egesz vilłgot lombtarajos
hullłmaikkal. Minden, minden zĞld, halvłnyabb hajtłsok zomłncłval beszorva, ćden, Irissen,
Iiatalon: a termeszet megiIjodłsa diadalmaskodik itt.
Błlint kĞrćlnez, IĞleszmel. Az Uzdy-Iele erd═k hatłrłn van. Igen, ez az a hely. Itt łllt ═
most młsIel eve. Tłn nem is itt, hanem kisse IĞnnebb. Ott kell hogy legyen az a bćkkoriłs az
Ğsveny mellett. Ott vłrt Adrienne-re annak a tĞvenel egy novemberi reggelen. Odatşl az elen
lłtta meg, ahogy hosszş, egyIorma lepesevel kijĞtt a szłlerd═b═l es łtkerćlt a vĞlgyhajlłs IĞ-
lĞtt.
Szćrke homespun ruha volt rajta. Igen, az.
Mintha most is lłtnł. Es jĞtt! Akkor mindez arany volt es bronz, b−bor es lłng, ahogy
most smaragdsz−n▌ minden. Igen, itt, vagy hşsz lepesnyire innen, ott lłtszik annak a hatalmas
Iłnak a szejjelłgazłsa a bokrok IĞlĞtt, ahol vłrt az asszonyra azon az ═szi bşcsşt vev═ regge-
len... Es mennyi minden tĞrtent azota!...
ˆnkentelenćl megindult a Ia Iele, ahogy regi barłthoz indul az ember gondolkozłs nelkćl,
ĞsztĞnb═l.
Led▌lt szeltĞres roncsalekłt kellett megkerćlnie, mely keresztbe Iekćdt es elzłrta az utat.
S▌r▌ csemetek sarjadzłsłn łttĞrnie nagy kanyarodłssal. Mid═n visszakćzdĞtte magłt az Ğs-
venyre, kisse sĞtetedett młr. Hłt ott łllt el═tte a bćkkaggastyłn. Alig t−z Ğlnyire! Egyedćl łllt
ott. Galambszćrke tĞrzse akłr egy torony. Szejjelkşszo gyĞkerei mohłk błrsonyłban.
A gyĞkerek kĞzĞtt, a Iłhoz tłmaszkodva egy asszony.
Szćrke ruhłja Ğsszeolvad a Ia kergevel. Csak az arca vłlik el halvłnyan a hłtter
łrnyekłtol es sĞteten a Iekete hajzata. ‡ll mozdulatlan. Szembeneznek borostyłnsłrga sze-
mei. Tłgra ny−lva, v−zios nezessel neznek vele szembe.
┼ az, Adrienne!
┼ łll itt egybeolvadva a Iłval, mintha reł vłrna!
Ahogy a szelroham IĞlkap egy levelet es tovarĞp−ti, şgy lendćlt a Iiatalember el═re. Egy
pillanat sem es el═tte van. Egy pillanat es młr ĞsszeĞlelkeztek.
Szomjas ajkak talłltak duzzadon egymłsra, szor−to karok kapcsoltłk ═ket Ğssze, kutato ke-
zek markoltak karmolva es a vłgy vihara ragadta meg ═ket, sok-sok honapok visszaIojtott, el-
nem−tott vłgya, elemi er═, akłr a IĞldrenges vagy a tłjIun, megsemmis−t═ hatalom, melyet szo
ki nem Iejezhet, ami IĞlmagasztos−t es minden młst eltĞrĞl. Szot sem ejtettek, csak az egymłs
alig dadogott nevet a csokok moho gazdagsłga kĞzĞtt es beleborultak a moha es a hullott
lomb melyseges sz═nyegebe, hova Ğsszekulcsolodva dĞntĞtte le ═ket IĞlszabadult szenvede-
lyćk egyetlen villanłs alatt...
A lilłsodo legben egy-egy denever szłlldos młr szłrnycsapkodva IĞl, IĞl, IĞl, cikłzo repć-
lessel az erd═ es az ibolyasz−n▌ egbolt vegtelene kĞzĞtt...
*
Adrienne IĞlćlt a harasztban es a kezei hłtranyşltak, hogy megigaz−tsłk vadul szejjelbom-
lott hajłt.
Błlint sz−vszorongva nezett IĞl reł. Most, hogy az els═ kłbulat lehiggadt, rełzşdultak kĞ-
zĞs emlekeik. Hogy is mondta akkor Addy Velenceben? Azon az utolso hajnalon, mid═n
egymłstol elvłltak: ,... megprobłlok elni, ha nem talłlkozunk tĞbbe..."
Igen, ez volt az a szerz═des, amit ═ akkor vłllalt, hogy megvłltsa az asszonyt a halłltol.
Mert a halłl Iolyton ott k−sertett. Nemcsak k−vćlr═l, młs łltal, Uzdy Płl reszer═l, aki ═rćlt
apłnak a Iia, ĞrĞkletesen terhelt, łllandoan revolverrel jłrkłl es meg tetszeleg is a Ielelmetes-
segeben. Ezt hosszş udvarlłsa idejen is alig vettek szłmba. De ott lebegett Iejćk IĞlĞtt, mikor
most egy eve Adrienne Velencebe utazott a n═vereivel.
Mikor oda h−vta Błlintot arra a negy hetre. Amid═n ═ ezt elIogadta. Negy het, negy bol-
dog het, nem tĞbb, nem kevesebb, negy łlomban tĞltĞtt, Ğntudatlan het, negy het a paradi-
csomban, amiert az elettel kell majd Iizetni.
Ez sem nagy łr azert a negy hetert!
Ott az els═ esten megtorpantak, de a szerelmćk elragadta ═ket. Es vegćl csak az egymłs
Ieltese mentette ═ket meg az eletnek.
Es ott k−sertett młr sokkal korłbban, kiIejezve abban a kĞnyĞrg═, szak−to levelben, amit
Adrienne −rt neki, kiIejezve vilłgosan: ,...Ha ez megtĞrtennek, megĞlnem magam... En a Iel-
esege vagyok annak az embernek, az ═ birtoka... Hłt akkor mi lenne? Ha te is es ═? ... Nem!
Nem! Inkłbb meghalni. Nem is lehet młst..."
A tĞbbi, a velencei elvłlłs is emlek csupłn, de ennek a levelnek a szava Ienyeget═ valosłg
lett most. Mi lesz? Hogyan lesz? Elhagyni egymłst şjra, o, az keptelenseg! erezte, ezt
nem tudnł tenni, de a sz−ve Ğsszeszorult arra a gondolatra, hogy Adrienne most IĞlszabadult
az −gerete alol es hogy a kett═s eletet vele es az urłval nem Iogja vłllalni.
Igy Iekteben nem lłtta jol az asszony arcłt. Felćlt. Megerintette az Adrienne terdet.
Addy?... Ez egyetlen szoban benne volt a I═benjłro kerdes.
A n═ Ieleje Iord−totta tekintetet. A szemei mosolyognak, a szłja is kisse. Es łtadja a kezet,
hajlekony ujjait:
Most młr mindegy nekem minden... mondotta lassan.
*
Adrienne is oda gondolt vissza, arra a velencei bşcsşra, azokra a szavakra, amiket akkor
mondott.
Mid═n Błlint tłvoztakor ott łllt az ablakban, hosszan kitekintve a vegtelen lagşnłra, şgy
erezte, hogy ═ młr meghalt. ˙gy erezte, hogy az elete lezłrult es az −geret, mellyel megIogad-
ta, hogy probłl tovłbb elni, hiş szo csupłn, mellyel łltatja a szerelmeset ideig-orłig, nehłny
hetig vagy honapig, hogy semmi gyanş az ═ Ğnkentes halłlłert ne erhesse azt a IerIit, akinek a
karjaiban el═szĞr volt boldog.
A kĞvetkez═ id═ben sem vłltozott ez az erzes. A Ierje megjĞtt.
˙gy Iogadta, mint az alvajłro. A hazautazłs reszletei azonban megis elIoglaltłk, meg in-
kłbb a gondoskodłs id═sebbik hşgłert, Judithert.
Szegeny Judith! gondolta akkor es ez a reszvet kĞnnyebbe tette az els═ napokat. Sze-
geny Judith! Milyen tragikus az ═ sorsa is. Az egesz velencei id═zest azert hatłrozta el a csa-
lłdja, hogy kiemeljek a lełnyt abbol a kĞrnyezetb═l, mely szerelmi csalodłsłval volt tel−tve,
hogy magłhoz terjen, hogy Ielejthesse azt a szĞrny▌ csalodłst, ami odahaza erte, mikor az az
aljas ember kiszĞkĞtt az orszłgbol.
Akkor młr Ğsszeroppant valami a lełny lelkeben. A vegs═ dĞIes azonban itt erte L−don,
amid═n megkćldtek neki az ═ sajłt szerelmes leveleit, miket az az ember hagyott egy młs is-
meretlen asszonynłl. Ez tĞrte vegleg Ğssze Judith sz−vet. Elbor−totta elmejet. Azota zavart es
şgyszolvłn Ğntudatlan. Nagy k−melettel kell vele błnni, akłr egy beteg kisgyerekkel.
Es az utazłs Becsbe. Tłrgyalłsok az ideggyogyłsz tanłrral. Lłtogatłs anyjłnłl abban a
szanatoriumban, hol az młr jo ideje Iekćdt; hazateres csalłdi otthonukba, Mez═varjasra, hol
minden irłnt neki, Adrienne-nek kellett intezkednie, hiszen az apja minden josłga mellett
csak s−rni vagy kiabłlni tudott, mindez a Ielel═sseg łtseg−tette Adrienne-t az els═ hetek szĞr-
ny▌ korszakłn.,
┼ młr csak młsoknak el gondolta , az ═ elete nem szłm−t, valoban nincsen is. ┼ csupłn
elvont akarat, akarat, mely egyedćl ovhatja meg a csalłdjłt a szejjelzćllest═l.
Ilyen kĞrćlmenyek kĞzĞtt es ezzel a IĞladattal sokat id═zĞtt Varjason. ┼ intezkedett min-
denben. A gazdasłg Iontosabb ćgyeit az apja hłta mĞgĞtt vele beszelte meg a tiszttarto; ═ biz-
tos−totta, hogy az anyja gyogykezelesenek eleg nagy kĞltsegei mindig pontosan es hiłny nel-
kćl Iedeztessenek.
Judith sem maradhatott tovłbb a regi lełnyszobłban, egyćtt kisebbik hşgłval, Margittal,
mint eddig. Jo is tłvolabb kĞltĞztetni ═t a kşria legutolso szłrnyłba, ahova nem hallatszik
annyira, mikor az apja a cseledseggel pĞrĞl naphosszat.
Itt ket szobłt rendezett hłt be szłmłra, egyet neki es egyet annak a joravalo id═sebb
asszonynak, ki gyermekkoruk ota Varjason volt es akit most Judith melle rendelt.
Mikor pedig IĞlIedezte, hogy a lełny elborult elmejeben valami erdekl═d═ Ieny csillan
meg aprobb łllatok lłttłn, kćlĞn kis baromIiudvart rendezett be neki ott a hłz sarkłnłl tyş-
kokkal es nehłny hłzinyşllal. Ez igen jol sikerćlt. Judith el═szĞr Ğrćlt valaminek, mid═n az
elkeszćlt es azutłn egesz napjłt itt tĞltĞtte a majorsłg kĞzĞtt, łpolta es etette ═ket, es nyilvłn
jol erezte magłt velćk.
Mindez Ğnłllobbł tette Adrienne-t az anyosłval es a Ierjevel szemben. Ez munkakĞr es
kĞtelesseg volt. Es ez el═tt az Ğreg Uzdyne is es a Ierje is meg kellett hajoljanak.
Jo alkalom is el-elmenni Almłsk═r═l, ahol neki a vilłgon semmi dolga se volt, akłrha ═
ott vendeg lett volna mindig. Az anyosa vezetven a hłztartłst es az ═ kislełnya neveleset, neki
semmi beleszolłst nem engedett soha, Uzdy Płl pedig magłnak tartott IĞnn a legparłnyibb
reszletig mindent. Igaz, hogy eddig kerteszkedett kisse a gyćmĞlcsĞsben, de azt inkłbb jłtek-
nak neztek, oktalan id═tĞltesnek es csak kicsinyl═en mosolyogtak rajta. Ez azonban most Iel-
el═s munka. Uzdy Pali, ki eddig şgy błnt vele, akłrha vłsłrolt Ieher rabszolga volna a hł-
złnłl, akinek nincs młs IĞladata, mint hogy szep legyen es engedelmes es ott legyen, ha meg-
k−vłnja, mintha Uzdyban valami megbecsćles derengene; mintha most o! nem sokkal,
csak valamicskevel inkłbb emberszłmba venne; mintha tłn kisse bćszke is lenne arra, amit
Adrienne a csalłdja erdekeben tesz.
Mindezek megis csak kćls═segek. A hłzastłrsi viszony a Ierjehez az maradt, ami a mşlt-
ban. Csak undort es Ielelmet erzett, ha Uzdy a hłloszobłjłba lepett. Es ama boldog velencei
ejszakłk emlekevel a sz−veben şgy erezte magłt, akłrha a mennyorszłgbol ĞrĞk pokolra ju-
tott volna, amelyre Ğnmaga −telte magłt.
Azonban ahogy haladtak a hetek, honapok, mind tĞbbet gondolt vissza arra, amir═l lemon-
dott, mid═n Błlintot szłm▌zte maga mell═l. Es mindjobban elhalvłnyodtak azok az ervek,
melyek miatt tette.
Es mindenIel═l emlekek szoltak hozzł, melyek kĞzĞtt şjra es şjra łtelte a szerelmćk mşlt-
jłt.
Mez═varjason ellłtogatott ahhoz a padhoz, hol AB el═szĞr mondta meg, hogy ═t szereti es
ahol ═ şgy megsert═dĞtt bujłn sovłrgo szavłtol es attol a csoktol, mellyel a karjłn kşszott ve-
gig. Milyen gyerekesnek lłtszott ez most.
Kolozsvłri lakłsłn, hol łtutaztłban gyakorta meghłlt, ott is minden zugban meglapultak
az emlekek. Minden olyan itt, mint akkor. A nagy Ieher csergepokrocok sz═nyegkent a IĞl-
dĞn, rajtuk piros selyempłrnłk, es hatalmas t▌z a kandalloban most is. Mennyit ćltek ═k itt
ketten szerelmćk kezdeten! Itt tan−totta meg csokolni Błlint, itt probłlta magłevł tenni er═-
szakkal egy szćrkćl═d═ sĞtetes delutłnon. Hogy lłzongott ═ akkor! Es itt −rta meg sokkal
kes═bb azt a levelet hozzł vegs═ bşcsşnak hitte akkor , amiben elmondotta, hogy nem
akar, nem tudna a szeret═je lenni soha, soha, es hogy megĞlne magłt, ,ha ez megtĞrtenne..."
Es itt hatłroztłk el apjłval es Margit n═verevel az utazłst Velencebe tavaly jşniusban.
Młr mid═n vłllalkozott, hogy ═ k−seri oda a hşgait, mid═n a Ierjenel es az anyosłnłl keresz-
tćlvitte, hogy elbocsłssak, be nem vallottan, de megis bizonyosan tudta, hogy odah−vja Bł-
lintot arra a negy hetre, błr azt hitte, hogy elve vissza nem ter onnan.
De akkor młr a vłgy er═sebb volt minden młsnłl...
Es itt Almłsk═n is. Itt is minden err═l beszelt hozzł. A hłloszobłja, hova el═szĞr lepett be
Błlint, mikor ═ betegen Iekćdt es Uzdy elutazott azon a hajnalon; az erd═ Ğsvenyei, ahol ket-
tesben jłrtak ĞsszeĞlelkezve; es itt az az oriłs bćkkIa, els═ titkos talłlkozojuk egyetlen tanş-
ja...
Ide gyakran ellłtogatott, miota visszatert Velenceb═l. Majdnem naponta. Es hosszan ott tu-
dott łllani egyedćl es łrvłn.
Mindez Iolyton szolt hozzł. E visszagondolłsok sorłn pedig mind hatalmasabbul tĞrt reł a
vłgy: viszontlłtni egymłst! A hosszş honapokon łt sokIele indulat tĞrt reł, indulatok, melyek
meg═rĞltek sok mindent, amiben hitt, amit tĞrvenynek tekintett magłra nezve addig. Mit
sem tudott Abłdyrol.
Csak itt-ott hallotta, hogy Pesten van, vagy hogy Denestornyłn volt az anyjłnłl; az elete-
r═l azonban semmit! Mit csinłl most, mit erez? gondol-e vissza reł, vagy młr valami młs
n═t talłlt, aki megvigasztalta? Es ha ez jutott eszebe, a Ieltes şgy harapott a lelkebe, hogy ki-
łltani szeretett volna k−njłban. Es ezert a Ieltekenysegert is vłdolta magłt, hiszen ═ bocsłtotta
el maga mell═l, szabadjłra eresztette, lemondott rola... Miert is tette ezt?
Miert? −gy kellett tennie. Elvłlni a Ierjet═l nem tud. Az soha el nem bocsłtanł es megĞl-
ne nemcsak ═t, de azt is, akit szeret. Csak szak−tani lehetett, hiszen tudta, hogy nem kepes el-
lenłllni, nem tudnł megtagadni magłt, ha talłlkoznak es akkor... hogy Ierje mell═l... ez szĞr-
ny▌seg volna es tisztłtalan es lehetetlen!... Ez volt az az erkĞlcsi parancs, melyet akkor meg-
dĞnthetetlennek tartott. Lassacskłn azonban a vłrłs, a vłgy, a szenvedes, a Ieltes is lemor-
zsolta ezt az okIejtest.
Meg═rĞlte az akaratłt. Hłt nem mindegy minden? Hłt lehet −gy elni? Nem ═rćltseg-e
eldobni magłtol az egyetlen IerIit, akit szeret, az egyetlen ćdvĞt, amit az elet nyşjthat neki,
neki, akit═l meg a maga szćlte gyermeket is elvettek?
Az anyosa tette ezt vele, a Ierje meg ebben sem łllt a płrtjłra, mert ═ Uzdy szłmłra csu-
płn odaliszk; ĞrĞmlełny csupłn es semmi młs. A viszonya a Ierjehez az becstelenseg młr −gy
is, mi kćlĞnbseg volna hłt, ha e rabszolgasorsban elIogadnł azt, amit nyşjtani tud az elet?
Miert? Miert? Miert ne?! Valoban csak bćszkeseg es dĞlyI az, hogy e kett═s eletet elutas−totta
magłtol; oktalan Ğnimłdłs, amiert csak szenvedessel Iizet es hiłba... hiłba... hiłba...
Egesz eddigi lenyenek ellentmondott ez az ĞrĞkke visszater═ gondolatkĞr, melyet szłzszor
el▌zĞtt magłtol, de mely ĞrĞkke visszatert, mindig er═sebben. Mert senki sem mondta, hanem
csak ═ maga, senki sem vitatkozott vele, egyedćl ═ kćzdĞtt az emlekeivel es a sovłrgłsłval. A
teste es a lelke ez utłn kiłltozott!
*
Młr majdnem sĞtet volt, mid═n elvłltak. De nem bşcsşnak ereztek, hanem boldog jĞven-
d═ kezdetenek.
Błlint ott maradt łllva a Ia tĞveben, am−g onnan a tşlso szłlas szeler═l visszaintett a n═ es
elt▌nt az erd═şton.
Akkor ═ is visszaindult a tanyłja Iele.
˙tkĞzben szłmba vette, amit megbeszeltek. Megismetelte magłban azt a kulcsot, amiben
megłllapodtak: błrmely negyjegy▌ szłm, mely levelćkben el═Iordul, talłlkozłsuk napjłt es
orłjłt jelenti.
Kis vadłszkalibłt ep−ttet azonnal arra a retre, ahol most a słtra łll. CserkeszĞsvenyt vłgat
innen odłig ezen jłrhat Adrienne hozzł.
Mid═n meg este kiadta a parancsot, ket-hłrom młs Ğsvenyt is rendelt es sozokat az ═zek-
nek, hogy elburkolja a rendelkezes celjłt.
Es sok honapok ota el═szĞr aludt el boldogan.
V.
Błlint młjus veget═l ismet Budapesten volt. Pusztłn kĞtelessegerzesb═l jłrt be a Hłzba,
hiszen płrtkĞtelekbe nem tartozvłn, nem parancsolhatott vele senki. De ═ most azt a tervet,
amit beszedeben vłzolt a szĞvetkezetek kib═v−tese irłnt, azt akarta szorgalmazni.
A szĞvetkezeti kĞzpont elnĞkenel, aki erdelyi ember volt es Darłnyi miniszter jo barłtja,
nagy megertesre talłlt. A kabinet tĞbbi tagjainłl eleinte nehezebben haladt.
A kormłnynak valoban eleg młs gondja volt.
Alighogy a veget jłrta a nepiskolai tĞrvenyek vitłja, alig csitultak el a hullłmok a nemze-
tisegi kerdes kĞrćl, hogy tovłbb hłborogjanak a videken nepgy▌lesek es tiltakozo IĞliratok
alakjłban, młris şjabb es kĞzvetlen hatłsłban kenyelmetlenebb vihar tłmadt.
Valoban igaza lett Boros Zsigmondnak a jĞvend═mondłsłval. Ahogy mşlt novemberben
megjosolta, minden şgy tĞrtent. Apponyi Iokozatosan nacionalista iskolatĞrvenyei csak az
iment tłrgyaltattak le es młris itt van Kossuth Ferenc javaslata az łllamvasşti
alkalmazottakrol.
Szolgłlati pragmatikłnak neveztek.
A kĞzĞnsegnek nyşjtott indoklłs az volt, hogy a kormłny ezzel a tĞrvennyel ĞrĞkre meg
akarja akadłlyozni az olyan vasşti sztrłjkot, mint ami nemregiben ćtĞtt ki es mely błr csak
płr napig tartott, megis eleg izgalmat okozott. De a javaslat nemcsak Iegyelmi megszor−tłso-
kat tartalmazott, hanem nyelvi şj−tłsokat is. Kimondta, hogy a M‡V csak olyan egyeneket al-
kalmazhat, akik magyarul tudnak.
Az łllamvasşt ćzeme Horvłtorszłgra is kiterjedven, ez tehłt az ottani szemelyzetre is vo-
natkozik, ami şj−tłs, megpedig olyan, amely a horvłtok szerint a magyar-horvłt kiegyezesbe
ćtkĞzik, mert ott az łllamnyelv horvłt. Igaz, hogy a javaslat a horvłt terćleten az ottani sze-
melyzett═l, mely a kĞzĞnseggel vagy hatosłggal erintkezik, megk−vłnja a horvłt nyelv isme-
retet, megis a horvłt-szerb koal−cio, mely eppen Kossuth płrtolłsa Iolytłn jutott hatalomhoz,
azonnal ellene Iordult. Hevesen tiltakoztak es azonnal. Amid═n pedig jşnius 5-en a javaslat
vitłja megindult, ═k hosszş evek ota nem gyakorolt jogukkal eltek, azzal, hogy mindnyłjan
csakis horvłtul szolaltak IĞl. Obstrukcioba Iogtak ═k is. Ez pedig sşlyosabb Iormłt ĞltĞtt,
mint az iment leIolyt nemzetisegi vita, hiszen negyven horvłt leven a Hłzban, ═k mindazokat
az eszkĞzĞket ki tudtłk hasznłlni, miket a magyar obstrukciok olyan pontosan kidolgoztak a
mşltban.
Nagy volt a IĞlzşdulłs, kćlĞnĞsen a Fćggetlensegi Płrtban a szerb koal−cio irłnt, mely ket
evvel ezel═tt, a kĞzjogi harcok idejen a ,Iiumei rezolşcio"-ban a perszonłluniot vette IĞl
programjłba es ezert szĞvetsegeskent dicsergettek idłig. Hłt ilyen łrulok ezek?!... most elle-
nćnk jĞnnek?!
Persze a magyar tĞrvenyhozok kĞzćl nem hallgatta senki a beszedćket, hiszen alig ertette
ket-hłrom ember az egesz Hłzban, hanem a Iolyosokon ver═dtek Ğssze csoportokba. Beket-
lenkedve es egymłssal vitatkozva tĞltĞttek el az id═t azok, kik a hatłrozatkepesseg miatt
kenytelenek voltak keszenletben łllni naphosszat. Igy volt ez nap nap utłn heteken łt. Na-
gyon Ğrćlnek hłt, ha valamelyik regi I═ember benez kĞzejćk. Fiokparlamentet rĞgtĞnĞztek
ilyenkor a tiszteletere.
Ma eppen Barra Słmuelt vettek kĞrćl, aki veletlen odatevedt.
Varjş Bela meg is ind−tja a szocsatłt, hadd legyen alkalma a nagy Barrłnak letromIolni
mindenkit. Ez erdekes lesz es jo id═tĞltes.
Młr en amondo vagyok −gy kezdi Varjş , hogy bolondok vagyunk, mikor ezt t▌rjćk.
Itt ćlćnk młr ket het ota es azok meg mindig vartyognak. En bizony kĞzebĞk csĞrd−tenek ma-
gyarosan, ha en volnek a kormłny!...
A nagy Barra kinyitotta azt az ═ hatalmas szłjłt. Szelesebb volt, mint młshol az arca, ta-
lłn a sok szotol, amit eleteben kimondott. Akłrha kćlĞn eletet elt volna ez a szłja bajusza es
kĞver łlla kĞzĞtt.
Mi az a csĞrd−tes? Ha te azt ertened, hogy a kormłny a hłzszabłlyok ellenere lepjen
IĞl ellenćk, azt en meg nem engedem! A hłzszabłlyok vedelmeben kćzdĞttem eveken łt a ka-
marilla pribekjei ellen, igenis! en els═sorban, ahogy tudjłtok! es eljĞhet şjra az az id═,
amikor a hłzszabłlyok Iellegvłrłbol mentjćk meg a nemzet szabadsłgait!... A hłzszabłly, az
szent!
Az Ğreg BartokIły IĞlemeli az ujjłt:
‡ztat mi nem engedhessćk helyesel marosmenti regi kiejtessel , łztat nemhogy Kos-
suth Ferencnek, de meg Kossuth Lajosnak sem engedtćk volna saha! de saha, azt en mandam!
es meltosłggal sćllyeszti vissza a kezet nadrłgja ellenz═jebe, mert ═ magyar viseletben jłr
meg mindig, akłr a 60-as evekben. Hadd lłssłk ebb═l is a nepek, hogy ═ młr akkor szerepl═
ember volt.
Valoban a hłzszabłlyt erinteni nem szabad semmi kĞrćlmenyek kĞzĞtt h−zelkedett
egyik iIjabb kepvisel═ a nagy Barra Iele , meg ha miellenćnk is hasznłljłk...
Az ilyen velemeny sem helytłllo vłgott kĞzbe a vezer, aki kĞtekedni szeretett , mert
jegyezzetek meg, hogy mi az orszłg akaratłt, az ═ hitet, az ═ szabadsłgłt kepviseljćk, azert
harcolunk minden eszkĞzzel, de hova jutnłnk, ha szabad volna partikularista celokra ugyanezt
tenni?... vege lenne a parlamentarizmusnak, az ═si alkotmłnynak, ha ilyet elt▌rnenk!... Ezert
igenis modot kell talłlni, akłrmilyen modot, hogy młs ne obstrułlhasson, csak az olyan płrt,
aki a nemzeti idełlt kepviseli!
De az iment azt meltoztattłl mondani... hebegett az iIjş honatya en şgy ertettem...
Rosszul ertettel, de en jol mondtam: a hłzszabłly, az szent! Azonban hasznłlatłra csak
az erkĞlcsi es nemzeti cel jogos−that IĞl, młs semmi... es hosszş kĞrmondatokban kĞrćlbe-
szelte a tłrgyat, melyt═l vilłgosabb nem lett a szłndeka, de nagyszer▌en hangzott. Mind tĞbb-
en gy▌ltek oda, hallvłn Barra hatalmas hangjłt. Abłdy Błlint is odasetłlt.
Jokedv▌ volt. Az ═ dolgai most jol haladtak. A horvłt szołradat minden parlamenti mun-
kłt megakasztvłn, a kormłny tagjainak volt most idejćk młssal is Ioglalkozni, mint a kepvi-
sel═hłzi napi kerdesekkel, amik a hłrom płrt torzsalkodłsa miatt minduntalan Ğsszegabalyod-
tak. A szĞvetkezeti megb−złsa kćszĞbĞn łllott es ma az Orszłghłzban a penzćgyminiszterre
vłrt, hogy az utolso reszleteket megłllap−tsłk.
Eppen akkor ert oda, mikor valaki a hallgatosłgbol Kossuth Ferencr═l valami dicser═ jel-
z═t vetett kĞzbe, hogy milyen bĞlcs, milyen łllamIerIi... A nagy Barra ezt nem szerette. ┼
meg a parlamenti harcok idejet═l rossz lłbon volt Kossuth Ferenccel, akivel szembeszłllt ak-
koriban.
Hogy łllamIerIi, ugye?!... Hłt hogyne!... Aki miniszter, az mindig łllamIerIi! vłgta
oda kacagva a nagy szłjłval. Ha azonban azt kerdezzćk, hogy okos volt-e ezt a nyelvi intez-
kedest most hozni, amikor a szerb koal−cio mellenk łllott a perszonłlunioban, ahhoz bizony
szo Ier. A mi łrva nemzetćnknek olyan keves a barłtja, hogy talłn kłr volt egyetlen szĞvetse-
gesćnket błntani.
Błlint itt kĞzbeszolt:
Ez a szĞvetseg erteket═l Ićgg es I═leg ═szinteseget═l. Meggy═z═desem, hogy a szerb
koal−cio nem miirłntunk valo nagy szimpłtiłbol hozta a Iiumei hatłrozatot, hanem Belgrłd
utas−tłsłra. Ott, igen okosan, mindent tłmogatnak, ami a Monarchia szetbontłsłra szolgłlhat.
Es talłn Kossuth szłndekosan iktatta be a nyelvi klauzulłt, hogy szak−thasson vegre szerb ba-
rłtaival.
Egy pillanatig błmulva nezett a nagy Barra Abłdyra, akit alig ismert es aki rendszerint
szotlan jłrkłlt kĞzĞttćk. Eppen Ielelni akart, lesşjtani az alkalmatlan kĞzbeszolot, mikor Bo-
ros Zsigmond, ki nehłny perce młr ott łllt a kĞr tşlso oldalłn, megel═zte:
Ez okos politikai szempont volna zengett szep baritonjłn , de en mondhatom: Kos-
suth erre soha nem is gondolt. ┼ nem is kepzelte, hogy ebb═l baj lehet. Csupłn az ═ tłjekozat-
lansłga a magyarłzat. Es hozzłtette, hogy a magłrol szolo legendłt łpolja: En mikor hiva-
talban voltam, młr szo volt err═l es en komolyan Iigyelmeztettem, de ═ nem hallgatott rełm.
Ezert kĞszĞntem en le az łllamtitkłrsłgrol. Akkor nem mondhattam, de most młr lłthatjłtok,
mert en młst nem tudok szolgłlni, mint a haza jol IelIogott erdeket, młs nincs es nem is lehet
szłmomra.
A nagy Barra dilemmłban volt. Kossuthot utłlta, de azt sem szerette, ha młs vonja magł-
ra a hallgatok Iigyelmet. KĞzbekiłltott hłt haragosan:
Nem az en dolgom a kereskedelmi minisztert vedelmezni. De ha tłjekozatlan is, ha
gyĞnge is neha, s═t gyakran!... a hazaIias erzes mindig eltalłlja a nemzet el nem głncsolhato
ştjait, minden poklon keresztćl. Mert az a lłng, amely keblćnkben lobog, megvilłg−tja a jĞ-
vend═ minden kenyszer▌seget. Csalhatatlan zsarłtnok ez, ami engem ĞrĞkkĞn-ĞrĞkke vezerelt
es tanuljłtok meg, hogy a haza, a nemzet, az alkotmłny, minden, minden csakis egyetlen
szoban ćdvĞzćl, amit en...
Itt tartott szonoklatłban Barra, mid═n egyik teremszolga Abłdyhoz lepett, megerintette a
vłllłt es megsşgta, hogy h−vatjłk. Błlint megIordult es sietett a miniszteri szobłk Iele. A
hosszş Iolyoso vegeig k−sertek a dĞrg═ mondatok:
... mert en azt hirdetem tĞrhetetlenćl es ĞrĞkke, amit a haza ćdve kĞvetel...
*
Fel ora mşlva a kormłnyelnĞk IĞlhatalmazłsłval tłvozott Błlint a kepvisel═hłzbol. Meg
aznap este indult haza. Miota belepett a politikłba, el═szĞr utazott haza boldog erzessel. Veg-
re dolgozhat, vegre megvalos−that valamit emberbarłti terveib═l.
Miel═tt elszenderćlt, azon gondolkozott, milyen videken kezdjen hozzł a szervezeshez. A
Mez═segen-e, Lelbłnya kĞrćl, vagy a Kalotaszegen. Az erveket latolgatta, mikĞzben lassan-
kent elbor−totta az łlom. Az utolso meggondolłsok a Kalotaszeg melle sorakoztak. A szels═
havasalji magyar kĞzsegekhez, hol kell═ vezet═ket lehet talłlni, hozzł lehet kapcsolni, mint
maghoz, nehłnyat a havasi romłn kĞzsegekb═l. Igen! itt kell megind−tani! es łlomba
borulo Ğntudatłban egeszen halkan az is kĞzbecsendćlt, hogy ott, azon a videken, ott a KĞrĞs
es az Almłs vĞlgye kĞzĞtti gerincen megepćlt młr az az erdei hłzacska, ott az erdei tisztłson,
hol vedve, megbşjva, titkosan şjraelheti azokat az orłkat, melyeknek bod−to emleke Velence
ota korbłcsolja a veret.
*
Abłdy Roza nagy ĞrĞmmel Iogadta a Iiłt, mid═n visszaerkezett Denestornyłra. Miota
IĞlszolalt a kepvisel═hłzban, nagyon bćszke volt rł. A beszedet vagy hłromszor IĞlolvasta a
ket gazdasszonyłnak, Tothynenak es Baczonenak, kik nagyokat bolintgattak hozzł Es min-
denkor elcsodłlkoztak jo−z▌en, ahłnyszor hallottłk; es ‡zbejnek is egyszer, aki łh−tattal haj-
longott minden mondat utłn. Azutłn elzłrta az −roasztalłba es nehanap el═vette titokban es
vegigelvezte şjra. Most pedig, mid═n Błlint elmondta a terveit es a kormłny megb−złsłt, na-
gyon meghatodott: Mintha szegeny atyłdat hallanłm... mondotta es a Iia Iejet puha vłllł-
ba szor−totta. Aztłn megkerdezte, melyik videken akar a munkłhoz Iogni.
Ket kĞrzetre gondolok egyel═re. Egyiknek kĞzpontja volna Lelbłnya, ahol a szĞvetkezet
młr megvan, csak hozzł kene kapcsolni a szomszedos kĞzsegeket, a młsik Kalotaszeg vala-
melyik havasalji Ialuja, ahova be lehetne venni a Iels═ Ialvakbol vagy kett═t-hłrmat.
Es melyikkel kezded?
Azt hiszem, Kalotaszegen. Młr −rtam is a hunyadi I═szolgab−ronak, h−vja Ğssze a havasi
jegyz═ket, hogy łtbeszeljćk a dolgot.
Hłt akkor megint odautazol, alighogy megjĞttel?
Igen. Holnaputłn lesz ez az ertekezlet. Egyben az erd═ket is vegig Iogom jłrni.
Roza asszonynak kisse elborult az arca. ˙gy nezett a Iiłra kićl═ szćrke szemeivel, mintha
kerdezni akarna valamit. Megis annyit mondott csak:
Hłt oda, megint oda? es elgondolkozott.
Most egy honapja ket level is erkezett nagyalmłsi belyeggel.
┼, aki mindig maga bontotta ki a postatłskłt, osztotta szet a leveleket Denestornyłn a hłz-
nepenek, młr regota ismerte az Adrienne hanyatt d▌lt bet▌it. Młr reges-regen, meg Błlint dip-
lomata korłban is Iigyelte azokat a n═i −rłsokat a Iiłnak szolo bor−tekokon. Ezek akkor meg
ĞrĞmet okoztak neki, mert titokban błr, de bćszke volt Błlint n═i sikereire. Adrienne levelei
tavaly es tavalyel═tt młr aggodalommal tĞltĞttek el. Mid═n pedig mşlt nyłr ota ilyen level
nem jĞtt, az megnyugtatta volt.
Utobb azonban kett═ erkezett hłrom heten belćl! Hłt şjra elkezd═dĞtt? ˙jra beIonta az ═
Iiłt ez a gonosz, veszedelmes asszony?
Ezeken jłrt az esze indulatosan, mialatt Błlint hosszadalmasan, tłn tşlsłgos kĞrćlmenyes-
seggel magyarłzta: ... hogy az erd═mernĞk es a IĞlmeresek... es a hatłrjelzes es a nyiladekok
Iłja... meg a csemetekert es az erdeszlak, a terkep es a kataszter..., mikĞzben erezte, hogy az
anyja nem is hallja ezeket, hanem arra gondol, amire ═, arra, hogy Addyval Iog talłlkozni şj-
ra.
Majdnem olyan egyedćl vagyok mindig, mint mikor kćlIĞldĞn szolgłltłl... De hłt şgy
lłtszik, ez az en sorsom! szolt Abłdyne, mikor elvłltak.
Błlint nagy melegseggel Ğlelte łt, csokolta az arcłt es a kezet. Az Ğregasszony azonban
kisse Iagyosan tolta el magłtol es h▌vĞsen mondotta:
Hłt csak menj, ha ez młr −gy van! Csak menj.
*
A tanłcskozłs BłnIIyhunyadon a I═b−ro hivatalłban lłtszolag eredmenyes volt. Negy kĞr-
jegyz═ vette łt az utas−tłst: ezekb═l hłrom eleg ketsegesnek tartotta a tervet. Nemigen akad
havasi gazda, aki belep młs kĞzsegbeli szĞvetkezetbe; ═k ott idegenek; ═k oda nem jłrnak es
nem is ertenek a dolgot.
De hłt ha a kormłny ezt akarja, hłt meg Iogjłk probłlni. Egyedćl Simo Gaszton, a gyur-
kucai jegyz═ volt bizonyos a dolgłban. ┼ Ğnerzetesebb, mint valaha. A I═b−roval tegez═dik,
t═r═l-vegr═l rokona is. A nagybłtyja kamarłs. Puszta veletlen hłt, hogy csak kĞrjegyz═segig
vitte. A veletlen csak az volt, hogy erettsegi el═tt valami kis baj tĞrtent. Valami meggondolat-
lan cs−ny az Ğnkepz═kĞr kasszłjłval. De hłt ezt elsim−totta a csalłdja. No, oda se neki! mint
kĞrjegyz═ is şr ═, valosłgos basa es most meg nagyobb, mint eddig, mert az iden megvłlasz-
tottłk elnĞknek a megyei jegyz═k elere. Bizony ćgyes ember ez a Simo.
Ahogy azel═tt Szell Kłlmłnra, majd Tisza Istvłnra eskćdĞtt, şgy eskćszik młma Kossuth
Ferencre, s═t şjabban neha Justh Gyulłra is.
Megcsinłlom en mondja es busłs szemĞldĞke alol pici cip═gombIorma szemei ravasz-
ul villognak , en annyi embert hajtok a szĞvetkezetbe, ahłnyat akarnak. Hłnyat parancsol,
groIom? kerdezte bizalmaskodva Błlinttol.
Abłdyn şjra er═t vett az az ellenszenv, ami mindenkor elIogta, ha Simoval talłlkozott.
Itt nincs parancsrol szo. ˆnkent jĞjjenek! Meg kell magyarłzni az embereknek, mi az ═
erdekćk. Nehłny jobb, okosabb gazda kene. Nem baj, ha valami adossłguk is van, hiszen az
egesz akcio azert indul, hogy kimentsćk ═ket az uzsorłsok karmłbol. Ezt kell vilłgossł tenni.
Ha josłggal Iordul az ember hozzłjuk, lehetetlen, hogy visszhangja ne volna. Vegre is ott a
pelda: tavaly telen megĞltek egy ilyen havasi uzsorłst, hogy is h−vtłk? Igen! Azt a Rusz
Płntyilimont. Hłt az ilyen dolognak venne elejet, ha becsatlakoznak.
Simo Gaszton Ianyarul kacagott.
Persze, persze, az a Rusz, azt bizony agyonćtĞttek!
Kisse Ğssze is rłncolodott a homloka. Nem ama Rusz miatt, hanem mivel tudta jol, hogy
ez celzłs volt. Tudta, hogy Abłdy ═t gyanşs−tja azzal, mintha resze volna azokban az uzsorat-
raIikłkban, amiert Ruszt agyonvertek egy teli ejjelen. Azonban Iegyelmezett hivatalnok ═.
Igy hłt mindent helybenhagyott, amit a kepvisel═ şr mondott es mindenre vłllalkozott, ami
kormłnyparancs, mikĞzben vłgott egyet a szemevel a I═b−ro Iele.
A hatłrozat az lett, hogy şj t−pusş hitelszĞvetkezet alakul hłrom olyan kĞzsegben, ahol ne-
hłny romłn porta is van, Szentkirłlyon, Gyer═monostoron es Magyarokereken es ezek hatłs-
kĞre ki Iog terjedni a szomszedos havasi Ialvakra.
*
Abłdy delutłn kihajtott az erd═be. Most kĞltĞzĞtt be el═szĞr abba a vadłszkunyhoba, me-
lyet az Uzdy-tĞlgyesek kĞzeleben ćttetett Ğssze.
Este elbocsłtotta a k−ser═it es egyedćl maradt.
Megvacsorłlt a hłzacska el═tt. Sokł ćlt ott meg a sĞtet ejszakłban. Teljes a csĞnd. Nincs
egyetlen hang sem, csak halkan zşg a lomb kĞzel es tłvol, titokzatos lelegzese az alvo erd═-
nek. Vegre leIekćdt. Csak reggel korłn jĞn Adrienne. Talłn młr hajnalban.
Ha megkapta azt a płr sort, amiben ertes−te...
Ha el tud szabadulni...
Ha nem gondolta meg...
Ha minden şgy tĞrtenik, ahogy terveztek...
Es minden idegszłla tele volt vłgyo vłrakozłssal.
*
Most młr vissza kell mennem mondotta Adrienne , kćlĞnben Iel talłl t▌nni, hogy
ilyen hosszan vagyok az erd═n.
Odalepett a kelet Iele ny−lo kis ablakhoz es kitasz−totta a tłblłt. A napsugłr arany gerendł-
ja belĞvellt a kunyhoba es eles negyszĞget vetett a dĞngĞlt agyagpadlora. Hirtelen jozannł
vłlt a kaliba belseje, mely addig a Ielhomłlyban teli volt sejtelmes b▌błjjal.
Bizony egyszer▌ es kĞzĞnseges kis visko ez. Olyan, mint minden młs vadłszkunyho. A
Ialai gĞmbIłbol rova, de jol tĞm−tve słrral es mohłval, ne Işjjon be a szel es ne sćssĞn be a
Ieny. Nem volt benne egyeb, mint a tşlso sarkłban kicsi vas I═z═kłlyha es egy pleh mosdo,
az innens═ben pedig egyszer▌, de szeles priccs Ieny═deszkłbol. Ezen szalmazsłk, jo vastagon
tĞmve; de nem szalmłval, hanem illatos szenłval gyşrtłk teli. A Iagerendłkban Iogak, rajtuk
Błlint egy s młs ruhłi, puska, tarisznya. Valoban nem valami kejlak az ilyen erdei szłllłs. De
−gy van jol. Minden Ielt▌n═t el kell kerćlniĞk. Es ═nekik kettejćknek olyan vegtelenćl mellek-
es, milyen az a hajlek, ami beIogadja şjjłeledt szerelmćket. Az ═ egesz vilłguk beIert ebbe a
kis nyomortanyaszer▌ viskoba.
Miel═tt Addy hazaindult, meg lećltek a priccs szelere ketten. Egymłs kezet Iogtłk.
Hosszş hallgatłs utłn a n═ megszolalt. Słrga onixszemei nem Iordultak Błlint Iele, csak
maguk ele neztek. Egeszen lassan mondta, nagyon megIontoltan:
Szćkseges, hogy łtjĞjj Almłsk═re valamelyik nap... Uzdy meghallotta, hogy młjusban
itt voltłl a szomszedban... Most is meg Iogja tudni, ha majd hazajĞn... es... es... nem volna jo,
ha nem jĞnnel... KćlĞnĞsnek talłlnł...
˙jra elgondolkozott. Azon gondolkozott el, amit nem mondott. Azon, ahogy Uzdy Płl ezt
szovł tette.
Vagy ket hete a szalonban Ieketekłveztak ebed utłn, mint rendesen, Clemence groIne, az
Ğreg Uzdyne, a kanapen, mellette ═ a karosszekben, a Ierje pedig le s IĞl setłlva, azzal a meg-
Iontolt, kicirkalmazott jłrłsłval.
Hirtelen megłllt Uzdy.
Eppen szemben vele. Es onnan, abbol a toronymagassłgbol, hol a Iejet hordta, leszolt hoz-
zł elesen:
Hallotta, hogy Abłdy itt jłrt a szomszedunkban?
Adrienne nem tudta, mit kene vłlaszolni. Egyetlen pillanat alatt vegigszłguldott elmejen
ket lehet═seg: ha azt mondja: nem! es Uzdy tud arrol, hogy Abłdyval talłlkozott, az akłr ha-
lłlt jelenthet els═bben is Błlint szłmłra. Młsreszt ha bevallanł, hogy tud rola, młs szłmos
kerdes kĞvetkezne kit═l hallotta, hogyan es mikor, es a vłlaszai kĞrćlkĞtĞznek, mint a płny-
va, mind sz▌kebb-sz▌kebbre szor−tva a hurkot, ezzel pedig olyan hazugsłglavinłt ind−tana el,
mellyel meg nem tudna birkozni.
Inkłbb letagadni lesz, ami lesz! Es szembenezett es azonnal Ielelt:
Nem, nem hallottam.
˙gy, şgy. Persze, persze! Pedig itt jłrt młjusban, itt volt napokig a kĞzelćnkben, itt az
erd═n. Es nem szerencseltetett minket becses lłtogatłsłval, az anyłmat, engem es I═leg ma-
głt, igen, szoval minket egyćttesen.
Adrienne nem vłlaszolt. A Ierje pedig lassan vegiglepte a szobłt, aztłn ismet odałllt a ne-
je ele:
Nem talłlja, hogy ez kćlĞnĞs? Majdnem sert═nek lehetne mondani a tłrsadalmi h−res
szabłlyok szerint. O! En azokra nem sokat tartok ugyan... De hłt magłnak egyik udvarloja
volt a sok kĞzćl. Oh en tout honneur! Persze! es most kacagott, amit═l meg gşnyosabbra
hşzodott el hosszşra nevelt bajusza. Es kisvłrtatva şjbol kezdte:
Nem talłlja legalłbbis Iurcsłnak, mi? Furcsa! Ez jo szo. Igenis Iurcsa! Tavaly ketszer is
volt nłlunk, de ═sszel, amiota maguk visszajĞttek Velenceb═l, nem sz−veskedett mutatkozni.
Hłt lłtja, ez az, ami Iurcsa!
Adrienne b═ren vegigszaladt a remćlet. Ez a celzłs Velencere vłratlan es Ienyeget═.
Annłl nyugodtabb hangon Ielelt:
Velence utłn, en legalłbb edeskeveset voltam itt, legtĞbbet Mez═varjason.
Igaz, pardon! Igaz, igaz! Pardon! Uzdy mereven hajlongott es helyesl═leg meglobłlta
a karjłt. Majd şjra vegigsetłlta vagy ketszer a szeles sĞtetes szalont. Az ajtonłl megłllt:
En azert megis ezt Iurcsłnak talłlom! szolt vissza ismet kacagva, de a tatłros szeme-
ben mintha Ienyeget═ Ieny gyşlna ki. Igenis Iurcsa! Es kinyitotta az ajtot, kilepett rajta,
roppant lassan es hangtalanul betette maga mĞgĞtt.
Az anyosłra nezett most Adrienne.
Clemence groIne eppen olyan szenvtelenćl ćlt ott mozdulatlan merevsegeben. A szemei
maguk ele neztek, az arca Ieszćlt, mintha hallgatodzna, akłrha regi emlekek visszhangjłt hal-
lanł. Tłn nem is hallott mindabbol semmit, ami el═tte Iolyt.
Ezeket gondolta el Adrienne miel═tt ezt szoba hozta Błlintnak. Csak annyit mondott el,
ami szćkseges, ami elegend═.
Az aggodalmairol nem beszelt, miken annyit tĞprengett azota, ertelmet kutatva Ierje sza-
vainak. Vajon miert hozta ezt el═? Vajon tud-e valamit kettejćkr═l es mennyit? es miert
akarja, hogy AB odajĞjjĞn, ═, aki senkit nem h−v soha es nem błn? Hłt akkor miert eppen
Błlintot? Es Velencet eml−tette! Gyan−tna valamit, vagy csak veletlen volna? Ha pedig
gyan−t, akkor valami terve is van. Veszes terv, aminek ═, Adrienne lesz az eszkĞze, ha a szere-
t═jet Almłsk═re h−vja. Tłn okosabb volna, ha nem tenne, ha tłvol tartanł a Ierjet═l?
Sokat vajşdott e dilemmłval. Megis şgy hatłrozott, hogy Błlintnak el kell jĞnnie, akłrmi
is szłrmazna ebb═l.
ˆrĞkke şgysem kerćlhetik el egymłst es legjobb szembenezni a sorssal. Az ═ vakmer═ ter-
meszetehez is ez talłlt. Nem volna melto hozzłjuk bşjocskłt jłtszani. ˙gyis csak egy halłl
van es ott Velenceben ═k młr szembeneztek vele.
Megis vigyłznia kellett az arcłra, a hangjłra, mid═n azt mondta:
Szćkseges, hogy łtjĞjj...
Megłllapodtak, hogy mihelyt Uzdy visszaerkezik, AB delben lłtogatłst tesz Almłsk═n.
*
Abłdy płr nap mşlva vadłszruhłban ment łt, hłtizsłkkal a vłllłn, amiben ejjeli holmija
volt es egy płr cip═ estere.
A kastely ele erve ismet meglepte, milyen złrkozott es komor itt minden. A cseledhłzak
ketoldalt elIedve ny−rott tiszaIasĞvennyel. A kĞzeps═ płzsit szigorş kĞr, a I═epćlet homlokza-
tłn pedig minden zsalu lezłrva, akłrha nem lakna itt senki. A hłz jolłpoltsłga tłn meg alł-
hşzta barłtsłgtalan voltłt. Semmi veletlen, semmi rendetlenseg, a Ialak alja Iaragott k═, egy-
Iorma kocka mindenik, amelyen a legpicibb moha sincs, kĞzĞtte kavics, egyetlen burjłn nel-
kćl, a kĞrĞndben nincs egyetlen virłgocska se.
Minden Iagyosan tĞkeletes.
Megłllt a becsukott nagy tĞlgyIaajto el═tt. Sehol senki. Mit tegyen? Młshol Ialun egysze-
r▌en benyitna es megkeresne a hłziakat. Itt valahogy azt nem tudta megtenni. Okosabb is, ne
talłlkozzek Addyval, miel═tt Uzdyt vagy az anyjłt ćdvĞzĞlte.
Młr vłrt nehłny perce, mid═n a I═ajto halkan kiny−lt es az Ğreg Maier komornyik kilepett
rajta.
A hĞlgyek nincsenek itthon mondta kĞszĞnes utłn , az Ğreg groIne kikocsizott az
unokłjłval, Adrienne groIne pedig setłlni ment a vłrrom Iele. Meltoztassek talłn arra menni,
bizonyłra talłlkozik vele.
El═bb Płl groInak akarnek kĞszĞnni. Ugye itthon van? Kerem, jelentse hłt neki, hogy
megjĞttem.
Az Ğreg Maier elutas−tolag csovłlta a Iejet.
Itthon van, dolgozik. Ilyenkor tilos ═t błrmivel zavarni.
Volt valami vegtelen szomorş ennek a nagy termet▌ Ğreg cselednek a hangjłban. Talłn
ezert kerdezte Błlint:
A gazdasłgi szłmadłsok, ugye, azok Ioglaljłk el ilyenkor?
Maier IĞlemelte egyik hatalmas karjłt lassan suhinto mozdulattal. A szemei majdnem
reszvetker═leg neztek Abłdyra:
˙jabban młst csinłl; valami tabellłkat... valami sok tabellłt... nem tudom. De meltoz-
tassek beIłradni addig...
Błlint inkłbb a kertben akart vłrni. Megkerćlte a hłzat es lement a tşlso oldalra ahhoz a
padhoz, amely az epćlet el═tt łllt, szemben a kilłtłssal. Odatşl a vłrrom ket vajsłrga Iala me-
redezett a lłthatłr IĞlĞtt, alol a tĞlgyes s▌r▌seg es kĞzvetlen el═tte a gyepes hegyoldal, ame-
lyen itt sincs virłg egy sem, csak sĞtet ĞrĞkzĞld tujłk es puszpłngok.
A rokoko erkely IĞldszinti pillerei el═tt łllt ez a pad. Alig ćlt ott płr pillanatig, mikor ama
Iurcsa svłjci st−lusş szłrnyepćletb═l, melyet Uzdy ═rćlt apja ep−ttetett volt es amely a regi
kastely szĞgleteb═l indulva tornyosul a hegyoldalba, annak egyik also ablakłbol, mely eme-
letmagos itt hirtelen megszolalt Uzdy Pali hangja es młr az arca, az a tatłros MeIiszto-szer▌
arc is megjelent a sĞtet ny−lłs kereteben:
No! Hłt itt vagy?! Nagyon ĞrćlĞk, rendk−vćl ĞrćlĞk! Te nem is kepzeled, hogy en
mennyire ĞrćlĞk! es elnyşjtott bajsza alol villogo Iogakkal harsłnyan lekacagott a vendegre.
Vłrj meg, azonnal lejĞvĞk!
Kimert lepesei alatt nyikorgott a Iatornłc, nyikorgott a lepcs═ is, amint lejĞtt rajta a hłz
bćtćjenel.
Lassan, de roppant barłtsłgosan kĞzeledett Błlint Iele. Nemcsak kezet szor−tott, de meg
meg is lapogatta a vłllłt.
Jo, hogy eljĞttel, nagyon jo az, hogy eljĞttel! ismetelgette. Soha ilyen sz−velyesnek
nem lłtta Abłdy. Kerdez═skĞdĞtt is, hol jłrt, mit csinłlt, mintha erdekelne es az a gşnyos mo-
dor, ami mindenkor jellemezte, mintha elt▌nt volna. Csak apro, rezsştos szemeiben villant va-
lami, mid═n neha tet═t═l talpig vegigmerte a Iiatalembert.
Hosszasan diskurłltak, akłrha jo barłtok volnłnak.
Vegre Adrienne hazatert es most hłrmasban setłlgattak semmitmondo tłrsalgłsban, m−g-
len ebedhez h−vta ═ket a ven komornyik.
Ebed alatt sem tĞrtent semmi eml−tesre melto; ebed utłn sem ott a nagy ovłlis szalonban,
mely Iagyosan szćrke Ialaival kisse nyomasztolag hatott a csukott zsaluk mĞgĞtt. Minden
olyan kimert es pontosan rendezett, mint mindig. Szimmetrikusan łllo nagy nehez bştorok,
sehol semmi egyeni, semmi veletlen, minden a maga helyen, akłrha nem is elne itt senki.
A beszelgetes is vontatott es Iormai, mindenki csak a szłjłval szol, akłrha a gondolata
egyeben jłrna. Olykor megakad a szo, majd ok nelkćl vłltoznak a temłk, melyeket az Ğreg
groIne cserel vłratlanul, aminek csak Irancia Iogalom Ielel meg: ,Iaire la conversation", ,tłr-
salgłst csinłlni".
Hosszan tartott ez −gy. Błlint megint łterezte azt a dermeszt═ legkĞrt, mely ═t e hłzban
mindig elIogta, mintha ki nem mondott rejtelmes dolgok şsznłnak a legben, Ienyeget═k es tit-
kosak.
Młr vagy egy orłja Iolyt ez −gy. ˙gyszolvłn csak Clemence groIne es Abłdy beszeltek.
Adrienne nemłn ćlt es a szemei mintha vłrakozłsban tłgulnłnak. Uzdy szotlan setłlt le s IĞl
egyIormłn, pontosan a kandallotol az erkelyajtoig es vissza. Rezsştos koromsz−n szemei mind
gyakrabban vłgtak Błlint Iele. A szłja neha gĞrcsĞsen elhşzodott. Egesz lenye mintha valami
nagy elhatłrozłsra Ieszćlne.
Most vłratlan Abłdyhoz lepett. Megtapintotta a vłllłt.
Gyere a szobłmba! mondotta parancsolon. Gyere! Beszedem van veled! szolt.
MegIordult. Indult.
Błlint kĞvette.
Kimentek.
*
Adrienne nem tudott tovłbb ott maradni az anyosa mellett. Płr pillanat mşlva vegigsietett
a Iolyoson, el a hłloszobłjłig, mely a Ierje dolgozoja IĞlĞtt a kiugro svłjci szłrnyat beIejezi.
Kid▌lt a nyitott ablakon. Hallgatodzott. Odalenn is nyitva az ablak. Megsem hallhatta, mit
beszel Uzdy. Csak a hangja jutott el hozzł bizonytalan. A szavakat nem lehetett erteni. Mint-
ha magyarłzna leIojtott szenvedellyel.
ˆsszeszorult a sz−ve. Vajon mit magyarłz?! Szemebe mondja ‡B-nak, amit megtudott
═roluk? Vłdbeszed ez? IĞlsorolja az ═ vetkeiket? Velencet es erdei talłlkozłsaikat, es a b▌n-
lajstrom vegen majd lelĞvi, akłr egy kutyłt?!
Az asszony egesz lenye aggodalmas vłrłs. Vłrłs a szĞrny▌re, vegzetre, halłlra.
Es mikĞzben minden idege odaIigyelt arra a rejtelyes tĞrtenesre, mely alatta lejłtszodott,
most az elmeje vegigsorakoztatta az utolso id═k tĞrteneseit, vegig a jeleket, erveket, amik
veszjoslok vagy megnyugtatok, minden tćnetet Ierje viselkedesenek, minden szavłt, nezeset,
mindent, amit mondott vagy tett.
Csak most, mid═n vegiggondolt az utolso id═kĞn, ĞltĞtt Iormłt sok minden, amit elraktłro-
zott az elmeje, de nem illesztett Ğssze. Młr honapok ota sokkal hosszabban złrkozik be
Uzdy.
Eddig csak a delel═ttĞk alatt tette, mialatt a gazdasłgi jelenteseit iktatta be naponta szłm-
talan kĞnyvbe. Most azonban sok-sok delutłnon is es sok ejjel. Gyakran hallotta ejszaka,
mikent jłrkłl le s IĞl odalenn, majd hosszasan csĞnd van, aztłn şjra jłrkłl. Es az ablakłbol
kisugłrzik a lłmpavilłg hosszş Ienysłvban a płzsitra; neha hajnalig is! De ═ nem kutatta
eddig, mit csinłl ott Uzdy. Nem błnta, s═t jo volt. Jo, mert amiota olyan titokzatosan
elzłrkozott a Ierje az −roszobłba, hova egyedćl az Ğreg Maier lephetett be takar−tani, azota...
igen... eppen azota, hogy −gy viselkedik, csak nagyon ritkłn lłtogat IĞl ejjel a nejehez, csak
nagy ritkłn nyikorgott az a Iorgo lepcs═, amely az ═ hłloszobłjłhoz visz es aminek a siv−tłsa
mindenkor undor es remćlettel tĞltĞtte el.
MegkĞnnyebbćles volt ez, megvłltłs majdnem; megvłltłs most, mid═n IĞlszabadult sze-
relmeben minden vłgya a Błlint karjaiban teljesćlt.
Nem keresett idłig magyarłzatot e tartozkodłsra. Most azonban şgy erezte, hogy a hosszş
hetek alatt Uzdy talłn keszćlt arra, hogy megĞlje azt az embert, akit ═ szeret. Es most, most,
most lesz a leszłmolłs, most ott lenn, ott alatta! es neki itt vłrnia kell, vłrni, vłrni, hall-
gatozva vłrni, m−g odalenn az ═ sorsuk d═l el...
Es meg mindig semmi jel. Meg mindig beszel Uzdy. Olykor egy-egy szćnet, Błlint egy-
egy szava talłn, aztłn şjra a Ierje mond, mond meg nem erthet═ hosszş mondatokat. A n═ ide-
gei annyira IĞl voltak csigłzva, hogy neha azt hitte, hogy lĞvest hall. Młr maga el═tt lłtta
Uzdyt, ahogy a hulla Iele rĞhĞg... De nem. Nem tĞrtent semmi, csak a kepzelete szłguldozott
remćlten.
Tłn ket orłig tartott ez −gy. A lelki agoniłnak ket hosszş orłja...
*
A ket IerIi a hłzat megkerćlve, szotlan ment a dolgozoszobłig es ott IĞl a tornłc lepcs═in.
Uzdy kivette a kulcsot a zsebeb═l, ajtot nyitott, belepes utłn pedig ismet bezłrta.
Abłdy is meg volt gy═z═dve, hogy a leszłmolłs kĞvetkezik most.
Csak azt nem tudta: azonnal rełl═-e Uzdy, vagy vłdbeszed lesz-e el═bb, vallatłs, Iaggatłs.
KĞrćlnezett. Valami nehezebb tłrgyat keresett, amivel vedekezhessek, ha Uzdy rełtłmadna.
Nem talłlt semmit. A Ialakon oriłsi pap−rtłblłzatok logtak, sok rubrikłkkal es szłmokkal.
Ket nagy rajztłbla, azon is tĞmerdek −v, szłm es vonalzłs. Csak itt az ablaknłl volt egy polc,
melyen vaskos gazdasłgi kĞnyvek sorakoztak. Tłn ebb═l egyet maga ele kaphatna, ha Uzdy a
revolverehez nyşl. Ide łllt tehłt Błlint a polc ele, łrnyekba, hogy megIigyelhessen minden
mozdulatot.
El volt szłnva akłrmire.
Uzdy Pali azonban lećlt egy szekre a szoba kĞzepen es magyarłzni kezdett. Vłratlan do-
loggal kezdte:
Tudod-e, mi a t−zes szłmrendszer alapja? Na mondd? Miert szłmolunk egyt═l t−zig es
aztłn t−zszer t−z, t−zszer szłz, ezerszer ezer, vagyis egymillio? Tudod-e, hogy ez a legbarbł-
rabb korbol maradt rełnk, amid═n az ember az ujjain tudott csak szłmolni? Es ennel maradt
az emberiseg dacłra annak, hogy a tudomłny tizenkettes egyseggel dolgozik es kenytelen dol-
gozni. Tizenket honapja van az evnek, huszonnegy orłja a napnak, hłromszłzhatvan Ioka a
kĞrnek... Megis kitartottak a t−zes szłmrendszer mellett, mert a butłk es gyłvłk nem mertek
hozzłnyşlni a t−zhez! Igenis Ieltek. Feltek! Erted ezt?! Hłt en nem Ielek. En nem. Nem!
Nagyot csapott a rajztłblłra hosszş tenyerevel. A szemei villogtak. Egy pillanatig şgy lłt-
szott, IĞlugrik, de leIekezte magłt es most szenvtelen hangon Iolytatta:
A t−z egysegb═l łllo rendszernek van meg młs rettent═ hłtrłnya. A t−z csak ket szłmmal
oszthato: 2-vel es 5-tel, minden młs tĞrtet ad. A tizenkett═t hłrom szłm osztja: 2, 3 es 4. El
sem kepzelhet═, micsoda el═ny ez minden szłmtani IĞladatnłl! Es ezt dobtuk el magunktol
mostanig. Majdnem erthetetlen! De te megerted. Ugye, te erted?! Erted, milyen
vilłgraszoloan Iontos ez?! es el═rehajolt ćlteben; a szłja szelesre ny−lt Ğsszeharapott Iogak-
kal, tatłros arca csupa vłrakozłs.
Az nagyon erdekes, amit mondasz, de nem lłtok megoldłst.
A megoldłs az megvan! kiłltott IĞl Uzdy Pali s IĞlłllt. Majdnem meltosłgteljes volt
most hosszş, vłlltalan alakja, ahogy kinyşjtotta es szejjeltłrta a karjait. A proIetłk jelentkez-
nek −gy. En megoldottam! En! Igen, en! Es neked elmondom, neked! Csak neked! Mert te
vagy az egyetlen ismer═sĞm, aki IĞl tudja Iogni, milyen vilłgraszolo dolog ez!
Most kacagott:
Es a megoldłs olyan egyszer▌, mint minden, ami nagy es termeszetes! Nezd! Ülj ide es
megmagyarłzom.
Błlint a tłbla melle ćlt. Uzdy melleje.
A tizenkett═t elnevezem t−znek. Egyt═l kilencig a szłmnevek şgy maradnak, ahogy
most. Van tehłt a 10 es a 11, akiknek nev kell es szłmjegy, hogy beilleszkedjenek az egyjel▌
szłmsorba. A 10-et tehłt elkereszteltem Uznak, a 11-et Dinek, a nevem ket szotagjłra. Talłn
gyermekes hişsłg ez, de valami nevet kellett talłlnom es veletlenćl ezt a ket szotagot minden
nep ki tudja ejteni. A ket şj szłmjegy pedig U es D a 10 es 11 ertek szłmłra. A dolog most
şgy alakul, hogy a ,szłz" ertekben a mai szłm−tłs szerint 144 egyseg van, az ezerben pedig
3036 egyseg, es nłlam megis t−zszer t−z az szłz es t−zszer szłz az ezer, tehłt a tizedes szłm−tłs
es az arab szłmok minden el═nye IĞnn van tartva. Młsreszt az evnek t−z honapja van, a nap-
nak 20 orłja es a kĞrnek 300 Ioka!
Błlintnak kisse szedćlt a Ieje:
De hłt eszerint minden tĞrtenelmi vagy csillagłszati szłmot łt kellene −rni...
˙gy van! Ez az! szolt lelkesen Uzdy es ez az, amit═l mindenki, akinek tłn eszebe ju-
tott vłltoztatni a rendszeren, megijedt az −rłstudłs IĞlIedezese ota. En azt be is lłttam, hogy
ez lesz a legnagyobb akadłly, ha majd a rendszeremmel el═łllok, −gy hłt magam Iogtam hoz-
zł. Tudom, hogy meg evekig kell dolgoznom, de megeri! Nezd, itt młr nagyon sok megvan!
A Ialakon Ićgg═ tłblłzatokhoz mentek. Oriłsi −vek logtak Ğt-hat egymłsra bor−tva tĞ-
merdek szłmokkal oszlopsorokban rajtuk. Uzdybol most młr d═lt a szo.
Magyarłzott:
,Ezek tĞrtenelmi tłblłk! az okor I═bb szłmai, meg a babiloniak hiłnyoznak! ez itt a
gĞrĞg... ez az egyiptomi..." es vekony kezeit═l zĞrgĞtt a sok IĞlhajtott pap−rlap, ahogy muto-
gatta, hajtogatta ═ket vissza. ,Ez łltalłnos szłm−tłs, minden szłm IĞl a billioig! Ennyi tłn
eleg lesz a marhłknak!" ˆmlĞtt sok-sok szo bel═le, a napIogyatkozłsok, bolygok, ćstĞkĞ-
sĞk jłrłsa, mindenIele szłm, szłm es szłm, regi es şj rendszer▌, amiket Iejb═l tudott, vagy
pillanat alatt megtalłlt, hosszş lobłlo karokkal, sovłny ĞsztĞver ujjłval rełjok mutatva. Ker-
dest młr nem vłrt, beszelt magłtol, zsşIolt mondatokban, a haja szejjel łllott a Iejen, mintha
słtłn szarva volna, a homlokłn kidagado erek es nagy szłjłbol csak şgy kĞpte a tolongo ada-
tokat Ianatikus lelkesedessel, ĞrĞmmel, boldogan.
Sokłig, nagyon sokłig tartott ez −gy. Abłdy csodłlkozva hallgatta, mi mindent tud, mi
mindent megtanult ez a kćlĞnĞs ember a rĞgeszmeje szolgłlatłban.
Es melyen a lelkeben elszomorodott.
Młr szćrkćlĞdni kezdett es Uzdy meg mindig magyarłzott. Most młr zavarosabb, szagga-
tottabb lett az el═adłsa. Szelmalomkent hadonłsztak a tagjai, a sĞteted═ szobłban dobbantott
es nyşjtozodott, mikĞzben egy-egy szitkot vłgott Arkhimedesz, vagy Newton Iejehez, becs-
merelve ═ket es magłt magasztalva.
Aztłn hirtelen Ğsszeroppant. Leomlott egyik szekbe. MegtĞrĞlte izzadt homlokłt. Płr per-
cig −gy ćlt mozdulatlan, aztłn nłla vłratlan szel−d mosollyal Iordult Abłdyhoz:
Nem untad? Kisse sokat magyarłztam, de olyan televagyok vele es olyan jo volt, hogy
vegtere elmondhattam valakinek...
Es valoban, mid═n vegre kimentek a hłz ele, az Uzdy most młr nyugalmas arcłn mintha a
kielegćltseg ĞrĞme pihenne.
*
A vacsorłnłl şjra az a Iagyos tłrsalgłs volt, mint delben. Tłn meg szorakozottabb es szag-
gatottabb. Uzdy tłn kiIłradva a delutłni izgalmłban, magłba merćlve ćlt. Adrienne pedig
most egeszen szotlan. Az a tĞbb mint ket ora, mely alatt az aggodalom minden k−njłt łtszen-
vedte, halłlos gy▌lĞlettel tĞltĞtte el minden irłnt, ami itt kĞrćlveszi. Persze hogy meg-
kĞnnyebbćles volt, mid═n megpillantotta a Ierjet es Błlintot, ahogy nyugodalmas beszelgetes-
ben vegre elsetłltak az ablaka alatt, de ez a IĞloldłs kes═n jĞtt, nem tĞrćlhette el mindazt a
szenvedest, mely orłkon łt mardosta a lelket.
A bosszşłllłs vłgya vetett lobbot benne; megtorlłst keresni, amiert annyit gyĞtr═dĞtt! Ez
a vłgy megacelozta az akaratłt. Es ez az akarat hamarosan megtalłlta, amiben azonnal erve-
nyesćlhet. Uzdy szemei płrszor vegigsuhantak rajta vacsora utłn, a szłja ismer═s modon
hşzodott gĞrbere. ˆsmerte ═ jol ezt a Iurcsa villanłst a nezeseben, azt a harapos rłngłst a szł-
jłn. Ma ejjel be Iog jĞnni hozzł!
*
Valoban, kes═ este, mikor mindenki elkĞszĞnt, Uzdy a nejet vegigk−serte a Iolyoson. Men-
teben łt is Ğlelte a vłllłt, magłhoz akarta szor−tani, de az asszony lerłzta magłrol.
A hłloszoba ajtajłhoz jutottak. Adrienne itt elebe łllt:
Nem! Ma nem! Ma nem!
Mi az? Miert? Edes Addy, micsoda bolondsłg ez? kerdezte mezes hangsşllyal Uzdy,
majd hirtelen Ienyeget═ lett a hangja es vontatott: Van ennek valami oka talłn?
Adrienne szerette volna az arcłba vłgni, hogy gy▌lĞli. De azt młr probłlta. Tudta, nem-
hogy el▌zne, hanem meg IĞlkorbłcsolja Ierjeben a vłgyat, az ═sember n═rablo vłgyłt.
Hłt csak azt mondta hidegen:
Nincs. Csak nem akarom ma nem! Csak ennyi!
A IerIi Ğkle beletłmaszkodott az ajtoba; toronymagas alakja kezdett Ieleje hajolni, de Ad-
rienne hirtelen hłtralepett, villłmgyorsan ellĞkte magłtol, beugrott az ajton es kulcsra złrta.
Egyetlen pillanat volt mindez.
Az ajto mĞgĞtt sz−vdobogva vłrt. Vajon dĞrĞmbĞl, vajon betĞri? A Ierje nem mozdult,
az asszony sem. Igy łlltak nagyon hosszan, egyik a koromsĞtet szobłban, a młsik a homłlyos
Iolyoson, az ajto ket oldalłn. Hallatszott, mid═n az Ğreg Maier bezłrta a I═bejłratot es`a lepe-
se is, ahogy elhaladt a kavicsos udvaron łt. CsĞnd lett. ┼k ketten meg mindig ott łlltak...
Vegćl nagy sokłra Uzdy megIordult es leindult. Tłn a ma delutłni kieles tette megal-
kuvobbł. Halkan ment, de az ĞsszekĞt═ lepcs═, mely IĞldszinti lakłsłhoz visz, meg-megcsi-
kordult a lepesei alatt.
Adrienne meghallotta ezt a hangot, mely ha ejente kĞzeledett, annyi borzalommal tĞltĞtte
el. Topłzszemei tłgra ny−ltak. VegigĞmlĞtt rajta a diadal ĞrĞme. Vegre! Vegre egyszer! Veg-
re meg tudta vedeni a testet a gy▌lĞlt Ğlelest═l!
A Iellłzadt rabszolga młmora kłb−totta el.
Es sokłig nem tudott elaludni a nagy szeles łgyban, hol annyiszor megalłzva s−rt szejjel-
dşlt leped═i kĞzĞtt. Most a gy═zelme volt az, ami ebren tartotta hosszan...
Młr valahol messze az els═ kakasok szoltak, mid═n vegre elaludt.
*
Abłdy młsnap megsem indult olyan korłn vissza az erd═be, ahogy tervezte. Kilenc ora Ie-
le jłrt az id═, mire hłtizsłkjłt magłra vette. Meg most is keslekedett. Vłgyott Addyval talłl-
kozni, płr szot szolani, megbeszelni a tovłbbiakat.
Habozva ment ki az udvarra.
Alighogy kiert a płzsitos kĞrĞndhĞz, Adrienne mellette łllt, Irissen es ćden. Słrga szemei-
ben lobogłs.
Veled jĞvĞk, beszelnćnk kell! mondotta.
Azonban alig tettek płr lepest, kiny−lt a Iolyoso szels═ ablaka. Uzdy Płl łllt benne. Hogy
═, aki hosszan alvo, ilyen korłn IĞnn van, annyira meglep═, hogy mindketten dermedten łll-
tak meg.
Akartam elbşcsşzni t═led, kell═ udvariassłggal, hogyne! şgy illik szolt a hłzişr.
Vłrj! KijĞvĞk hozzłd, vłrj meg!
Horihorgas alakja elt▌nt. Błlint es Adrienne egymłsra neztek. Mit jelent ez? Vajon reł-
juk lesett-e? Meghallotta-e a tegez═desćket?
De Uzdy młr kĞzeledett sĞtetszćrke posztokĞntĞseben, mint valami meselłtomłs, şgy jĞtt
lassan Ielejćk.
Arra akarlak megkerni, ne meltoztassłl arrol, amit neked tegnap elmondtam, błrkinek is
eml−test tenni! Abszolşt senkinek! Senkinek! A dolog olyan nagyszabłsş es ugyanakkor
annyira egyszer▌, megtĞrtenhetnek, hogy valaki a gondolatot ellopja, valahol meg−rja es ak-
kor az en munkłm kłrba vesz. Es a dics═seg, igen a dics═seg! Mert a gondolat, ugye a
gondolat az a I═! Az! A gondolat! mondta majdnem ugatva es hosszş ujja a homlokłt kop-
pintottł, majd kilĞvellt a karja magosra: A gondolat, az, az!
Błlint biztos−tja a titoktartłsłrol. Kezet szor−t. Indul. Az asszony vele lep ki.
Edes Adrienne, maga is elmegy az en kivłlo barłtommal? kerdezte Uzdy lassş szoI▌-
zessel. A n═ sarkon Iordult Ieleje. Fekete hajIćrtjei tłn meg vadabbul lobogtak, mint rende-
sen. Kisse hajlott orra eles, mint a kespenge; az łlla magosłn. Egesz tartłsa dac es kih−vłs:
Igen, elk−serem. En şgyis setłlok ilyenkor. Vagy van valami kiIogłsa talłn?
O, dehogy! Csak menjen... hogyne... hogyne... csak menjen... hogyne... A szo mind
vontatottabb lesz, ahogy kiejti es ott marad łllva a hłz el═tt, mialatt az asszony es Błlint IĞl-
setłlnak a domboldalon.
Miel═tt beleptek az erd═be, Abłdy visszapillantott.
Meg mindig ott łllott Uzdy, es az iIjşnak şgy remlett, mintha dćht═l torzulna el az a mon-
golos arc, mintha ord−tłsra ny−lna szejjel a szłja. E vekony, hosszş alak Ieketen a vajsłrga hłz
el═tt, akłrha Ielkiłltojel lenne Ienyeget═ mondat vegen!
*
De hłt mi tĞrtent tegnap ott az Uzdy szobłjłban!? Es olyan rem−t═ sokłig? kerdezte
azonnal Adrienne, mikor az erd═be ertek. En egesz id═ alatt borzasztoan Ieltettelek!...
Błlint kacagott.
En is Ieltem, mikor odah−vott, bizonyosra vettem, hogy valami szłmonkeres lesz es azu-
tłn... vagy ... vagy azonnal, amint benn vagyunk. Hogy kiprobłlja rajtam a zsebbrowningjłt.
De nem az lett. ┼ şgy lłtszik, ilyenre nem is gondolt.
Es az asszony kerdesere Iolytatta:
Valami roppant bonyolult szłmteoriłt magyarłzott, amit ═ talłlt IĞl es amin most dolgo-
zik. Alig is tudnłm elmondani. Furcsa gondolat, nagyon tehetseges, de teljesen hiłbavalo. A
mai szłmolłsi rendszert akarja megvłltoztatni! Hogy a t−z ne t−z egyseget tartalmazzon, ha-
nem tizenkett═t...
Nem ertem! vetette kĞzbe a asszony.
Hłt en sem most, amikor el akarnłm mondani. Mikor azonban ═ magyarłzta, akkor er-
tettem valamennyire, błr Iolyton arra kellett gondolnom, hogy az młr az ═rćltseggel hatłros.
Tulajdonkeppen erdekes volt es az is: mennyi mindent tud es tanult hozzł. Az azonban, hogy
annyi munkłt Iord−t ilyen celtalan dologra, az... az młr nem normłlis.
Mikor volt ═ normłlis! kiłltott kĞzbe Adrienne. Soha! soha! soha! es łtkarolta a
barłtjłt. Egyik dombgerinchez jutottak. A kopasz tet═ kĞrćl szejjelny−lt a tłj. A płra miatt a
napsćtes, mintha sşlyos Iolyadek volna, nem is Ieny, majdnem anyag, mely rezegve hullłm-
zik es amiben elmerćlnek a tłvoli hegylłncok.
Ahogy tovahaladtak az erd═şton, mind hatalmasabbul er═sĞdĞtt Adrienne-ben a IĞlszaba-
dulłs erzese. A tegnapi delutłn szĞrny▌ aggodłsa utłn megvłltłs volt az, mid═n megpillantot-
ta Błlintot, aki epen kerćlve el═ az oroszlłnbarlangbol, hol młr halva lłtta nyugodt tłrsal-
głsban jĞtt onnan Uzdyval. Ment═l gyĞtr═bb volt az a ket ora, mialatt mindent łtelt, ami lel-
ki borzalom, annłl IĞloldobb volt ez a perc, megvłltłs! Ez adott er═t neki, hogy szembeszłll-
jon azzal a gy▌lĞlt emberrel, akivel elt; ez tĞltĞtte el most is, meg meger═sĞdve a mşlt esti
gy═zelme łltal. Ma el═szĞr erezte magłt majdnem szabadnak. Ha nem is szabadnak meg, de
mintha a remeny kapui ny−lnłnak a szabadsłg Iele.
A lłbaik alatt a IĞlgomolygo por mintha Ieher Iellegg═z volna, melyen ═k sşlytalan jłrnak
kekl═ egbolt IĞlĞtt, ═k, ═k ketten, csak ═k ketten! Minden kĞnny▌nek, minden elerhet═nek
lłtszott e percben es mint aki a poklok kapuibol ter vissza, Adrienne most şgy erezte, hogy
szembeszłll, szembe Iog szłllani az egesz vilłggal!
˙gy hitte, minden bilincs lehullott rola, hiszen gy═zĞtt tegnap este es ‡B-t nem Ğlte meg
Uzdy! ˙gy erezte Ienyben, diadalban Ićrdik, sikerittasan es IĞlmagasztosulva.
Minden ovatossłgot Ielretett. Az erd═birtokok hatłrłn nem łllt meg, tovłbb k−serte Błlin-
tot, błr vłsłrosok jłrtak az şton, akik lłthattłk, mid═n annłl a nagy bćkkIłnłl letertek Abłdy
kalibłja Iele.
Ott vadul Ğlelte łt az iIjş embert, vadul es kĞvetel═n... Es csak sokkal kes═bb mondotta el,
hogy tegnap... tegnap mi tĞrtent ott a hłloszobłja kćszĞben...
II. RESZ
I.
Az anyja autot vett Gyalakuthy Dodonak. Csinos, nyitott kocsit amerikai Iedellel es
drotkerekkel, amely akłr 70 kilometert is tud szaladni, ami akkoriban szĞrny▌ sebesseg volt.
Fogadott hozzł megb−zhato id═sebb soI═rt es megengedte, hogy Dodo a gepjen passziozzek,
jłrjon lłtogatoba ide is, oda is, ismer═sĞkhĞz egyedćl. Nem egykĞnnyen egyezett bele, de
Dodo er═s akaratş, celtudatos lełny es akkor is megtette volna, ha az anyja tiltanł. Igy hłt
Gyalakuthyne, a kĞveres es jolelk▌ Adelma, rełhagyta annłl inkłbb, mert a lełnya okos, meg-
gondolt kislełny, aki soha bolondot nem Iog csinłlni.
Persze nagy złndorodłs tłmadt a venasszonyok pletykaberkeiben. ,˙rilełny, aki vilłg-
szerte egyedćl jłr, hallattłl ilyen barzaszto dalgat!" kiłltotta a ven Sarmasłghyne, a h−res
Lizinka tanti, mikor h−ret vette. Es rĞgtĞn be is Iogatta ket Ğreg nagy hasş lovłt es elkocogott
RadnotIalvłra, hogy Adelmłt elijessze ett═l, de meg inkłbb azert, hogy reszleteket halljon,
amiket aztłn jol IĞlcicomłzva kĞrćlind−that a rosszmłjşak tłborłban.
Gyalakuthyne jo kedely▌ mosolyłt azonban meg nem tudta zavarni.
A lełnyom młr nem gyermek. Nagykorş. Nincs semmi ertelme, hogy mindig ═rizze va-
laki. Tud ═ magłra vigyłzni...
Sok szĞrny▌seges anyag sem gy▌lt Dodo viselkedeser═l. Az, hogy Vłrsiklodra vagy Me-
z═varjasra az auton megy teniszezni, nem valami gazdag adat, es minthogy Dodorol ismere-
tes, hogy senki sem udvarolt neki soha, a pletykaszćret eleg sovłnyon sikerćlt. Nem is Ioly-
tatta sokł ezt a leszolłsi hadjłratot Lizinka, mert hamarosan rłjĞtt, hogy nincsen visszhangja.
Dodo tehłt meg nem zavartatva jĞtt-ment gepkocsijłn. Nehanap eleg hosszş utakat is tett
puszta kedvtelesb═l, IĞl a Maroson vagy kĞrben a torockoi hegyek aljłn es vissza. Elvezte a
gyorsasłgot.
*
Egyik kes═ szeptemberi, kisse borşs reggelen kobaltkek sportauto suhan le a Felekr═l. A
merIĞldhosszş lejt═n leoltott motorral hangtalan siklik, csak a Iek duruzsol neha a Iordulatok
el═tt. Kisse meglassul ilyenkor, aztłn megiramodik şjra az egyenesen. Nyugodtan, Iigyelme-
sen hajt Dodo, kell═ id═ben dudłl, helyes −telettel becsćli meg a szembejĞv═ vagy vele halado
Iuvarok kĞzeit, azt hinned, minden gondolata a vezetes. Pedig csak egyik enje, az a megIon-
tolt, az van a volłn mĞgĞtt, a kepzelete młshol jłr, kĞzeljĞvend═ es kĞzelmşlt dolgokon.
Miota kikĞltĞztek młjusban Ialura, csak ritkłn tudott talłlkozni Gyer═IIy Lłszloval. Sok
ravaszsłgot Iord−tott arra, hogy odacsalja. Legutobb augusztusban tenisztornłt rendezett, ami-
nek ćrćgyevel RadnotIalvłra csłb−totta Lłszlot. Ott tudta tartani nehłny napig. Muzsikłrol
beszeltette, zongorłztatta. ˆrĞme volt, hogy az a mindig annyira tartozkodo ember vele bizal-
masan beszelget es hosszan, mintha IĞloldodna a złrkozottsłga, mikor vele van. Tudta, hogy
ez nem szerelem, de azt is tudta, hogy ═ rokonszenves neki es hogy kedvesnek talłlja. Azota
nehanap płr levelet vłltott Gyer═IIyvel. Dodo zenei kerdesekr═l −rt, nehłny şj kottłt is kćl-
dĞtt, velemenyet kerte. A Iiş, ha kes═n is, de mindenkor vłlaszolt. A szavaiban neha mintha
tĞbb is volna. Mintha kezd═d═ erzes is volna. Es ma egy hete egy kis dalt kćldĞtt neki eleg
kusza −rłssal, inkłbb komor hangş, de szerelmes dalt. Azt −rja, hogy regi, de talłn csak azert
łll−tja ezt, mert nem meri mondani... talłn megis şj... talłn megis neki szol ez!
Es ha erre gondolt, a sz−ve megtelt ĞrĞmmel.
A bşzavirłg sz−n▌ gep sebesen halad a vĞlgyĞn; łt Apahidłnłl a Szamoson, el a tarcsai
Iordulonłl. Ahogy −gy kĞzeledett a celjłhoz, Kozłrdhoz, Dodo kisse megszeppent a sajłt me-
reszsegen. Vajon hogy Iogadja Lłszlo az ═ ajłnlkozłsłt?
Szłmba vett most utolszor minden szot, minden kĞrćlmenyt. Gyer═IIyt nagy szerelme,
Kollonich Klłra młsIel eve hagyta el. Azota megiscsak lecsitulhatott a Iłjdalma. Most leg-
utobb, mikor nłluk volt Lłszlo, mi sem jelezte, mintha meg gondolna arra a lełnyra.
Neha majdnem jokedv▌ volt... Es egy-egy szo, elvetve płr szo jol, biztatoan hangzott:
Csak magłval tudok −gy beszelgetni... Ezt csak maga erti... Igen! Ilyeneket mondott. Igaz,
hogy csakis muzsikłrol volt szo... De hłt Dodo şgy ertekelte, hogy ez młst is jelent, ez csak
burkolt Iorma. Igy hitte, −gy akarta hinni...
Nehłny paraszthłz ketoldalt, aztłn nagyobb ocska epćlet, benne szatocsćzlet. A tulajdo-
nos, Bischitz Mor a kćszĞbr═l ĞrĞmmel lłtja, hogy a gyĞnyĞr▌ gep megłll az ═ boltja el═tt.
Csak nagyon nagy şr az, akinek autoja van! −gy hłt tisztelettel lep a kocsihoz es leveszi
szeles karimłjş kalapjłt. Csak a pici lapos sapka marad a Iejen, mert ═ hith▌ ortodox, ezt soha
le nem venne semmi alkalommal.
Meltoztatik valamivel parancsolni? k−nłlkozik kĞver hangjłn.
Hol van, kerem, a behajtłs a Gyer═IIy-kastelyhoz? kerdi Dodo.
MikĞzben Bischitz magyarłzza, hogy itt az ćres telken tşl, annłl a lakatlan bereshłznłl
kell beterni, azutłn jobb Iel═l majd kapu kĞvetkezik, ott IĞl a Iasoron a dombra, mez−tlłbas
zsido lełnyka lopodzik a kocsihoz, kilenc-t−zeves lehet. SzĞrny▌ szurtos es dancs, de az arca
gyĞnyĞr▌. Boglyasan szejjelłllo tizianvĞrĞs haja van es akkora Iekete szemei, hogy majdnem
valosz−n▌tlenek.
En megmutatom, en elk−serem!... mondja roppant buzgon es młr indulna is.
Az apja gorombłn rłIĞrmed: Regina! Itt maradsz! Mars a konyhłba! es Ienyegeti ĞkĞl-
lel.
Persze a Ialubeli kĞlykĞk is kĞrćlveszik az autot, ═k is ajłnlkoznak es mikor Dodo głzt ad
es elindul, meg szaladnak utłna egy verset.
*
A kanyargo Iasor IĞlvezette a dombon a hłz mĞge. Csinos epćlet, egeszen Iranciłs. Az
alagsor magas talapzata IĞle a IĞldszint hosszş ajtoablakai sorakoznak apro kockłs tagozas-
słl. Az ćvegjćk joreszt meg van vakulva, egy-egy ki is tĞrve; lłtszik, itt alol nem lakik senki.
Az emelet kićl═ ablakokkal manzłrdra van kikepezve.
A kicsi kastelyon meglłtszott, hogy egyetlen akarat alkotta meg. Lłszlo apja ep−ttette hł-
zassłga els═ idejeben płrizsi tervek alapjłn a neje, a m▌veszi hajlamş Ladossa Jşlia kedveert.
Annak az −zlese volt ez. Tenyleg nagyon szep, tĞkeletes a st−lusa, valahol a Loire menten is
łllhatna es eppen azert itt, Erdelyben roppant idegenszer▌. Azok a IĞldig er═ ablakok es a mi
kl−młnkban! De hłt Jşliłnak ez volt a vłgya es Lłszlo apja, Gyer═IIy Mihłly csak ezt nez-
te.
A IĞldszinti bel-etage-ba azonban sohasem kĞltĞztek be.
A szep Iranciłs młrvłnykandallok młr ott łlltak, de a Ialak meg csak vakolva, a selyemta-
petłk meg csak ştban Lyonbol, mikor az, akiert mindez keszćlt, egyik reggelen elhajtott a ko-
słrkocsijłn. Elt▌nt. MegszĞkĞtt. Egy het mşlva Gyer═IIy Mihłly agyonl═tte magłt az erd═n.
A kastelyban pedig nem lakott tĞbbe senki, csak az a mindenes szłmtarto az alagsorban.
Minden be volt złrva, m−g Lłszlo haza nem tert. Hazatert nagy kłrtyavesztesegei utłn, es
ahogy ═ erezte, megbelyegezve.
*
Nezze łt, kerem, a gyertyłkat. ˙gy hiszem, nem gyşjtanak rendesen. Talłn a karburłtort
is... szolt Dodo a soI═rjehez. Ezt az ćrćgyet talłlta ki az ottmaradłsra.
A gepesz kisse csodłlkozott, de Dodo nem tĞr═dĞtt vele es belepett a nyitott I═ajton. Płr
lepcs═s, Iinom el═csarnokban talłlta magłt. A kerek−tett sarkokban Louis XVI. stukkod−szek.
Szemben vele hatalmas portłle, mely bizonyłra a szalonba vezet. Nem tudta, mitev═ legyen,
mid═n lomha, Ğreges ember topogott el═ valahonnan. A mindenes szłmtarto volt, Lłszlo
egyetlen cseledje.
Hol van, kerem, Gyer═IIy groI? kerdezte a lełny.
FĞnn van a szobłjłban, instłllom, ott van. Itt kell IĞlmenni, ne! es a ven szolga a garł-
dicsra mutatott, mely oldalvłst ny−lik a csarnokbol.
Dodo płr pillanatig habozott: IĞlmenjen-e, vagy leh−vassa? De a szłmtarto otthagyta młr
es elt▌nt, −gy hłt Dodo nekiindult az emeletnek.
A lepcs═nek nincs korlłtja, ott łllnak keszen a kovłcsoltvas d−szes rostelyai a Iordulo
alatt. Ezt sem szereltek IĞl soha.
OdaIĞnn hosszacska Iolyoso. Młr nem tudta volna, mitev═ legyen, ha meg nem pillant egy
płr Iłradt csizmłt, amint a szemkĞzti ajto el═tt szomorkodtak. Hirtelen hatłrozott Dodo.
Kopogott. Benyitott.
Valoban itt talłlta Lłszlot. Egyik karosszekben ćlt. Nyitott puha ingben es nadrłgban, a
kitłrt ablaknłl es nagy szorgalommal reszelte a kĞrmeit. Mikor meglłtta a lłnyt, IĞlugrott:
Maga! Maga itt! Mi tĞrtent?...
O, semmi Ielelte Dodo , csak itt hajtottam el az şton, Kamuthyekhoz indultam, itt Des
melle, de a gepemnek valami kis haja van, hłt, gondoltam, IĞljĞvĞk ide magłhoz, am−g rend-
be hozzłk. Kisse elpirult a hazugsłgłn, de kĞnnyeden Iolytatta:
Baj, hogy −gy betĞrtem magłhoz? es nevetett, hogy a zavarłt palłstolja.
Dehogy! Nagyon kedves! De borzaszto ez a rendetlenseg, igazłn szegyen! vłlaszolt
Lłszlo es ketsegbeesve nezett kĞrćl, majd eszreveve ĞltĞzetlen voltłt, sietve kapkodott magł-
ra egy ott hever═ kabłtot.
Valoban szĞrny▌ rendetlen a lakłsa. A Lłszlo łgya a bels═ sarokban vetetlen, szejjelrşgott
paplanokkal es nem valami tiszta, gy▌rĞtt płrnłkkal. Mellette egy asztalkłn Ielig ćres
szilvoriumos ćveg es maszatos pohłr. Temerdek cigarettaveg szetszorva a sok helyt kiegett
parketten. A mşlt esti vacsora maradekai egymłsra csşsztatott tłnyerokon, az ablakkĞzi
Iiokos szekrenyen, beleIagyva a zs−rjukba.
O, Istenem, legenyembernel az, şgy hiszem, mindig −gy van! kacagott elnez═n Dodo,
es vegigjłrtatta a szemet a szobłn.
Tłgas, hłromablakos szoba. Szalonnak hasznłltłk Lłszlo szćlei egykor, am−g majd az
also lakosztłly elkeszćl. Finom, antik bştorok. De most, amid═n Lłszlo ide bekĞltĞzĞtt, bi-
zony szetrontotta a regi harmoniłt. Az apja bronzveretes −roasztalłt benyomva a Ialhoz el-
torlaszolta a Pestr═l ide szłll−tott zongora. Az łgy miatt az empire kanapet keresztbe hşztłk a
szobłn. Az ćveges vitrin sok apro porcelłn csecsebecseivel az ablakszĞgletbe kerćlt, hogy he-
lyet csinłljon a Ieherre młzolt ruhłs almłriomnak. Csak a Ialakon maradtak meg a csalłdi ke-
pek a regi helyćkĞn. ,Azok se mind!" gondolta Dodo, mert a kĞzepen hosszş negyszĞgĞn
hiłnyzott egy. Csak az a hatalmas vashorog maradt ott magasan, amire akasztva lehetett egy-
kor. A keret hosszş teglłnyłt mintha jelezne nehłny pokhłlo, mely valamikor a rłma es a ta-
peta kĞze Ieszćlhetett es most bojtosłn log le a semmibe. Meg azok is regiek lehetnek, annyi-
ra porosak. A hiłnyzo arckep alatt Gyer═IIy Mihłly sz−nezett IotogrłIiłja d−szmagyarban,
az, amit Lłszlo visszahozott a I═vłrosbol es visszaakasztott a regi helyere.
A lełny, hogy a tłrsalgłst megind−tsa, kisse meggondolatlanul kerdezte:
Mi volt ott a Ialon, ott kĞzbćl?
Lłszlo egymłsba n═tt szemĞldĞkei kisse Ğsszehşzodtak. Azt mondjłk, az anyłm kepe;
łll−tolag Cabanelt═l. Az h−res płrizsi Iest═ volt a nyolcvanas evekben. En persze nem emlek-
szem reł... Azt mondjłk, az apłm kidobta ezen az ablakon... akkor... akkor... amikor az
anyłm elment, akkor...
Szegeny Lłszlo! Bocsłsson meg, hogy ilyen sĞtet emleket ideztem IĞl! szolt a lełny es
biztatoan az iIjş karjłra tette a kezet.
Kerem, ez engem valoban nem erint. Mikor gyermek voltam, talłn de most... most młr
şgyis mindegy!...
O! Ugye! Lłssa, en ezt nagyon megertem, hiszen az en atyłm is reg meghalt, en is Ielłr-
va vagyok, ezert mi ebben is talłlunk egymłshoz!... Csak gyermekkorban szłm−tanak az ilyen
dolgok, de mikor az ember Ieln═, młr csak kisse szomorş, de młr nem Iłjdalmas emlekke vł-
lik. Es el═ttćnk van a sajłt eletćnk es az elet szep...
Młr akinek! vłgott kĞzbe keser▌ mosollyal Gyer═IIy.
O, mindenkinek, csak akarni kell, tudni kell akarni! Nezze! mondta Dodo es kićlt az
ablakpłrkłnyra. Be szep innen ez a kilłtłs. Hłt nem ĞrĞm a szepet lłtni? Lemutatott a lej-
t═sen lankłs kertbe.
Lłszlo melleje ćlt. Dodo tovłbb csacsogott kedvesen, kerdezett, vłlaszt vłrt, błjosan er-
dekl═dĞtt. A laxenburgi kertesz tervezte a parkot, igen, nagyon ravaszul van megkomponłl-
va, olyan, mintha ketszer akkora volna, pedig csak hşsz hold az egesz. Igazłn? Az ember
nem hinne! Es az miIele Ia? Azt en nem ismerem. Es azt ott, az a młsik, az is ugye egzoti-
kus? Es a Szamost kerdezte, mennyire van innen es a szemkĞzti dombokat es a messzeseg-
ben a Cibles ide Ienyl═ hłrmas hegysłtorłt. Ahogy −gy ćltek kĞzel egymłshoz, a lełny puha
karja neha oly kĞzel jłrt a Iiş arcłhoz, ha kihajolt, hogy valamire rłmutasson, kĞver kis tenye-
re megkapaszkodott Lłszlo vłllłba.
Fekete sima hajłbol, mikor az autoIĞveg lecsşszott rola, Iinom n═stenyillat łradt es kisse
duzzadt nyaka a blşz ny−lłsłban mint a gerle torka. Valami igez═ varłzst erzett Lłszlo,
ahogy −gy csevegtek az ablakban. Es mintha a lełny ny−lt vłgłsş szemeb═l nagy-nagy szeretet
łradna Ieleje... Odakćnn megeredt az es═. Egy-egy csepp becsapott rłjuk.
Dodo leszĞkkent a płrkłnyrol. Elment a BĞsendorIerhez. Dolgozik? Zongorłzik? Nem?
Kłr! Es a IĞdelen, a garmadłban łllo, porlepte kottłk kĞzĞtt babrłlt es ahogy −gy Lłszlo
egy-egy −rott dolgłt keresgelte, mutogatta, a lełny pedig erdekl═dve d═lt hozzł, pajtłskodo
szerelmes jłteknak tetszett mindez, ahol a szavaknak nincsen is ertelmćk, csak arra szolgłl-
nak, hogy egyćtt legyenek, kĞzel egymłshoz, ott maradhassanak, Ğsszeerjen a vłlluk, a cs−p═-
jćk es a Iiatal ver vegigiramodjek a b═rćk alatt.
Az es═ odakćnn most młr s▌r▌bben hullott. Az ablak peremen a Chopin-prelude ritmusłt
dobolta. A v−zcsĞppek s▌r▌ zsinorjai akłr IćggĞnyt bocsłtanłnak kĞzejćk es a kćlvilłg kĞze.
Megis Dodo volt az, aki ellepett a zongorłtol. Kisse habozva indult a kanape Iele. De az teli
volt hłnyva odadobott ruhłkkal, elhaj−tott kĞnyvvel, mindenIele holmival. Tłn ezert ment to-
vłbb az łgyig. Ott helyere hşzta a paplant es lećlt a szelere. Lłszlo kĞvette Ğntudatlanul. ┼ is
oda ćlt.
A lłny hozzłhşzodott. A karja łtcsşszott a Iiş vłlla mĞge es szo nelkćl csokra nyşjtotta
az ajkait. Hosszş csokban Iorrtak Ğssze. Az es═csĞppek halk ćteme kopogott az ablakbłdo-
gon, mintha a vłgyuk lćktetese volna.
A Iiatalember kisvłrtatva eltolta magłtol a lełnyt, Ğsszerłzkodott, IĞlłllt es łtćlt a tşlnani
szekre, akłrha menekćlne. A IĞltłmado vłgya el═l menekćlt. Ezt nem szabad mondotta
nagyon halkan , ezt nem szabad!...
Dodo mosolyogva nezett reł:
Miert nem? Hiszen azt tudja, hogy en nagyon szeretem magłt! Olyan regota, mindig! A
magłe vagyok. Vegyen Ielesegćl. ˆrĞmmel leszek az! Es meglłtja, milyen boldogok leszćnk!
O, az lehetetlen! vłlaszolt Gyer═IIy, de a hangjłban nem volt meggy═z═des, inkłbb
csak vedekezes a vłratlan ellen.
Miert lenne? Mi akadłly volna? Szabadok vagyunk mindketten, azt tesszćk, amit aka-
runk. Es ha en kerem erre, hłt ez nem eleg? es ismetelte edes hangsşllyal, kisse vontatva
is: Hłt ez nem eleg magłnak?
Roppant błjos volt Dodo, ahogy el═rehajolva ott az łgy szelen ezt mondta. Nyersselyem
ruhłja kĞrćl−rta kisse telt idomait, kerek kebleit, duzzadtan sima nyakłt. A szłja milyen piros,
tłn a csoktol is es a Iekete szemei milyen biztatok! Lłszlo els═ indulata az, hogy hozzługor-
jek es magłhoz Ğlelje. De csak az els═. Az alig megkezdett mozdulatot megłll−totta valami.
Az utolso hetekben mind tĞbb-tĞbb peres−tes szakadt a nyakłba. A regi adossłgok miatt
Iogtłk perbe. Młr Ioglaltak is ketszer. Talłn łrverest is kit▌ztek, ═ ugyan nemigen ertett ilye-
nekhez. ‡zbej intezett mindent, halasztłsokat es tĞrleszteseket; honnan, mib═l, azt mind nem
tudta, csak annyit tudott, hogy mindenIel═l rełtĞrtek az adossłgai, maholnap az utcłn lesz.
Hłt ennek az emleke, a tĞnkrejutłsłnak a tudata, ez łll−totta meg. Es majdnem ketsegbeesett
hangon vłlaszolt:
En... ennekem semmim sincs... csak adossłgaim... ez mind talłn młr nem is az enyem...
en egeszen koldus vagyok...
Ha erre a kijelentesre Dodo IĞlugrik, ha hozzłsimul, ha łtĞleli, ha azt mondja: mindegy
az! vagy azt: mit błnom, vagy ha semmit sem mond, csak şjra csokol szotlan, akkor tłn młs-
kent Iordul a sorsuk. Vannak ilyen pillanatok az eletben, mid═n egyetlen szo dĞnti el a vegze-
tet, mely onnantol meg nem młs−thatoan halad tova es vissza sosem Iordul. Dodo pedig nem
azt vłlaszolta, amit kellett, hanem Ğntudatlan maga rontotta el, amit idłig olyan celtudatosan
elert... Azt mondta:
Mit tesz az? Azt en şgyis tudom! Mindent rendbe Iogunk hozni, hiszen en gazdag va-
gyok...
Dodo az ablak Ienyessege miatt nem lłthatta, mikent torzul el Lłszlo arca.
A nehłny rĞvid mondat alatt el═tĞrt a mşltja. Elebe lepett mindaz, ami vele tĞrtent. Ott łllt
mellette egykori szeret═je, a szep Beredyne, aki a vagyont er═ gyĞngyeit elzłlogos−totta, hogy
egyik vegzetes kłrtyaveszteseget tudtłn k−vćl rendezze, ott erezte magłn azt a szegyent, ami-
ben honapokon łt elt ezzel a tartozłssal a lelkiismereten; amit═l csak azzal szabadult, hogy
şjabb kłrtyavesztesege helyett a gyĞngysor dolgłt rendezte es vłllalta inkłbb, hogy kidobjłk
a kaszinobol. Es ott łllt a młsik oldalon a hozomłnyvadłsz Wickwitz I═hadnagy Iantomja, rĞ-
hĞg═ poIłval. Az, akit ═ inzultłlt reszegsegeben, akłrha Ğnmagłt gyalłznł, mert asszonypen-
zen elt az is. A tisztet leIokoztłk, kiszĞkĞtt kćlIĞldre. ┼, ═, ═ tette ezt, ═ elte ezt łt, ═ −telt młs
es maga IĞlĞtt, asszonypenzen kitartott IerIiak IĞlĞtt! Nem! Ezt soha, soha tĞbbe! Inkłbb az
łrokban meghalni, de ezt soha, soha, soha!
FĞlugrott hirtelen. Maga ele tolta a szeket korlłtul kĞzĞtte es a lełny kĞze. A karja kilĞ-
vellt, az ajtora mutatva: Menjen!... Ezt soha! Menjen! Menjen! A hangja majdnem Ienyege-
t═.
Dodo halotthalvłnyan łllt IĞl, majd a vere az arcłba szĞkĞtt. Gyorsan lehajolva az
autoIĞvegert, ami a IĞldre hullott volt, IĞlkapta es kisietett.
Odalenn: Hajtson! szolt a soI═rjenek es mikor az a lejt═ alatti orszłgşt kĞzeleben ker-
dezte: Merre parancsolja? csak halkan tudta meg mondani: Haza... haza... haza...
Szorosabban hşzta a hajłra a vłszon Iejbor−tot, maga ele a vaskos autoszemćveget. A
zşgo es═ben egy-egy csĞpp becsapott reł, Iolyt vegig az arcłn, belepte az okulłr ćvegjet. De
nem csupłn ez akadłlyozta a lłtłsłt belćl a kiduzzado ćveg Ğbleit betĞltĞttek a kĞnnyei.
Lassacskłn łtkćzdĞttek magukat annyian voltak! a szemćveg szor−tłsłn es Iolytak le ve-
gig az arcłn! A termeszet es a szemei versenyt s−rtak a błnatłn.
II.
Eleg sokan gy▌ltek Ğssze Mez═varjaspn.
Ha szłmba vesszćk, hogy Miloth ‡kosne Iebrułrban halt meg es meg csak oktober elejen
vagyunk, ez a vendegseg valamennyire szokatlan. De az Ğzvegy, az Ğreg Zakata akarta −gy. ┼
szolt a legiIjabb lełnyłnak, a kicsi Margitnak, h−vja ide Adrienne-t es unokatestvereiket: a
Laczok lłnyokat, a kollegista Iiłnak, Zoltłnkłnak pedig, hogy h−vjon egypłr şrIit, jĞnnenek
ide hozzł, merthogy az ═ gazdatisztje lełnya megy Ierjhez, akit pedig ═ tartott a keresztv−z
alł. Illik hłt, hogy tisztesseggel ćlje a lakodalmłt, akłrmilyen błnatos is az ═ lelke.
Igaz, hogy rettent═ marha ez az en tiszttartom es bizonyosan nagy tolvaj bĞmbĞlte
gyermekei ele , de hłt megis regi szolgłm es ha młr az a sćvĞlveny teremtes olyan liba,
hogy hozzłmegy a lelbłnyai patikus Iiłhoz, ahhoz a semmihłzihoz, hłt en nem tehetem, hogy
IĞl ne tartsam ezt a napot!
Margitka nem kerdett semmit, de Zoltłnka nem volt ilyen bĞlcs.
Es kinek −rjak, papa, kit akar? kerdezte.
Mit tudom en, te szamłr! ord−tott rł Miloth. Mit is tĞr═dĞm vele, mikor en csak a bł-
natomnak elek! Irj akłrki a Ienenek. Mars! vagy poIon ćtlek! es rşgott egyet a Iişcska Ie-
le, aki azonban mit sem tĞr═dve a lłtszolagos dćhrohammal, egesz csĞndesen kitert a rşgłs
el═l es az ajtobol mosolyogva szolt vissza: Majd megbeszelem Margittal.
Hłt azt tedd, te maIla! ćvĞltĞtt reł Zakata, aztłn csĞndesen IćtyĞreszve kisetłlt az
istłllo Iele. Płr perc azonban meg alig telt el, młr hallatszott, ahogy szĞrnyen szidalmazza a
lovłszokat. Ez volt, amit ═ şgy h−vott, hogy: rendet csinłlni.
*
Margitka jol intezte a dolgot. A lagzi el═tt negyvennyolc orłval megjĞtt Adrienne es az
egyik Laczok lełny. A lakodalom el═tti napon pedig kett═ az Alvinczyak kĞzćl: ‡dłm es
‡kos, a młsodik es a negyedik. Es megjĞtt Abłdy es Kadacsay Gazsi.
Abłdy kocsin erkezett. Az Alvinczyak is a szomszedbol, Magyartohłtrol, ahol kisebb bir-
tokuk van. Gazsi błro Kolozsvłr tłjłrol, persze lohłton. Egy jokora rokłt hozott a nyeregkł-
płn, mert az ═ legşjabb talłlmłnya, hogy ha lovaglłs kĞzben megpillant valami vadat, hłt ad-
dig szłguld utłna, am−g azzal a nagy dupla csĞv▌ sĞretes pisztollyal, amit kćlĞn e celra csinłl-
tatott, megkĞzel−ti es Iuttłval lĞvi le. Persze ritkłn sikerćl, de nagy neha megis.
Nagy spocht ez bachłtom, mecht az embech nem nezheti, hol jłch a loval, hanem csak a
nyulat vagy a chokłt kell kĞvetni akłchhovł is. Akkochłkat buktam młch płchszoch, hogy
csupa gyĞnyĞch▌seg, majd kitĞchtem a nyakamat!
Ezt magyarłzta Ielrevetve holloIorma orrłt, mikĞzben csodłltatta a zsłkmłnyłt a hĞlgyek-
kel a Milothek verandłjłn. De a megtisztel═ elismeres nem sokłig tartott. Ahogy −gy Iorgatta,
mutogatta a rokłt, egyszer csak a n═k Ielsikoltottak.
Ezernyi vĞrĞs bolha ugrott ki szanaszet a premb═l, meg a padlo is mintha megrozsdłsodna
t═lćk.
Kadacsayt kikergettek a szabadba; a Miloth papa a cseledeknek ord−tott sepr▌ert, minden-
ki szejjelszaladt, hogy a bolhłkat kikeIeltesse magłbol. Gazsit pedig, aki most młr ott łllt a
hłz el═tt es nem tudta, mitev═ legyen a zsłkmłnyłval, minden egyes ablakbol leszidta valaki.
Igaz, hogy nevetve, tehłt az nem olyan nagy baj!
Adrienne-nel a Laczok lłnyok kĞzćl csak egy, Iduska jĞtt el. Es itt van młr Abłdy Błlint
is.
Igy intezte ezt a kicsi Margit. Ha valaki megkerdezte volna, meg tudta volna magyarłzni,
mit miert intezett −gy. Meg tudta volna, de nem magyarłzta volna, mert ═ ugyan tudja, mit mi-
ert tesz, de megmondani? az młs dolog.
Mi azonban itt el═soroljuk az ═ indokait. Csak egy Laczok lełny jĞjjĞn, annyi eleg, nem
jo, ha nagyon sok a n═. KĞzćlćk pedig Iduska kell, mert Gazsi błro, ha reszeg, akkor azt hi-
szi, hogy szerelmes bele. Ez jo. Hłtha megkeri, hiszen lesz bor eleg. Es ezert kellett Kadacsay
is persze. Es kell kett═ az Alvinczyek kĞzćl. Espedig nem kell a legid═sebb, Farkas, mert
amiota kepvisel═, azt hiszi, hogy komoly ember, es nem kell a harmadik, mert az Ambrus bł'
utłnzoja es csak trłgłrsłgot beszel, kćlĞnĞsen ha berşg, ami pedig hamar bekĞvetkezik, mert
młr keves ital is megłrt neki. De kell a legkisebbik: ‡kos, mert az meghallgatja meg a pap
anekdotłit is es kell a młsodik: ‡dłm. Igen! Az Iontos! Az jĞjjĞn! Az regota szerelmes Ad-
rienne-be es a błnatait neki, a kicsi Margitnak szokta elpanaszolni. Ez jo! Es kell ‡B,
Abłdy Błlint. Megpedig miert kell? Azert kell, mert Lelbłnya kepvisel═je! Ezert! Mikor
a kerćletbeli gyogyszeresz Iia hłzasodik, hłt illik, hogy a kepvisel═ ott legyen. Es a kicsi
Margitnak, amikor ezt elgondolta magłban, alig jelzett incurka kis mosoly tłncolt az ajka kĞr-
ćl egyetlen pillanatig.
De ha rełnezett volna valaki, akkor nem mosolygott volna. Ilyen kicsi lełny volt a kicsi
Margit.
*
Hłt młr egybegy▌ltek a vendegek es megjĞtt a nagy nap, a lakodalom napja! Młr megtĞr-
tent az esketes delutłn a gazdatiszti irodłban, hiszen a Ialu reIormłtus temploma regota el-
t▌nt. A lelbłnyai pap jĞtt łt, ═ łldotta meg az iIjş płrt.
Onnan jĞtt a v═legeny tanşja is, megpedig nem kisebb ember, mint maga az Ğreg kis- es
nagybĞrcsei BĞrcsey Balłzs!
Hosszş diplomłciai kĞzvet−tes eredmenye ez. A kĞrorvos kĞzel−tette meg a tłrgyat, a ven-
degl═s tłmasztotta alł, a polgłrmester şr vitte d▌l═re. Egy borjastehen volt a tiszteletd−j, ami-
nek meg a tartłsłrol is gondoskodtak, hiszen BĞrcsey olyan szegeny, hogy ehen halna a tehen
═nłla. Azonban mindez nem lett volna eleg, hogy a IelIuvalkodott venember dĞlyIet legy═z-
ze. DĞnt═ csak az, hogy Miloth ‡kos błro lesz a młsik tanş. Igaz, hogy Balłzs şr azt tartotta,
hogy a Miloth Iam−liłt meg csak hasonl−tani sem lehet a kis- es nagybĞrcsei BĞrcseyekhez, de
vegćl a ven 48-as honved hajlando volt szemet hunyni erre, mert elmondtłk neki, hogy Zaka-
ta garibaldista volt Iiatal korłban s −gy az ═ Iegyvertłrsa majdnem.
A gazdasłgi iroda eleg kicsi. A viaszosvłszon kanape es a młzolt Ieny═Ia asztal kĞzĞtti
teret a pap, a Iiatal płr, az ĞrĞmszćl═k es a ket tanş teljesen betĞltĞttek. A nłsznep k−vćl ma-
radt a tegla bor−totta tornłcon. De innen is megcsodłlhattłk a n═k a menyasszony patyolatru-
hłjłt, a v═legeny vadonatşj, błr kisse tłgra sikerćlt Iekete kabłtjłt, de kćlĞnĞsen a ket tanşt,
a jo Zakatłt, de I═leg az Ğreg BĞrcseyt. KćlĞnĞsen utobbi Iestett nagyon jol, dacłra, hogy a
sok pecsetet a ruhłjłbol a patikus a legravaszabb kemikłliłkkal sem tudta kiszedni. Megis
szikłr alakja sz▌k magyar nadrłgban roppant el═kel═, hosszacska hajłval es kipomłdezott ba-
juszłval olyan, mint valami Iametszet a 60-as evekb═l.
Ez mind delutłn tĞrtent es mire a pap hosszş szonoklata veget ert, młr majdnem besĞtete-
dett. Nem baj, mert a ludasi cigłnybanda notłkat hşz a porcsIćves udvaron, borvizes bor is
van es kellemes id═, hłt kvaterkłznak egy-ket istłllolłmpa mellett, am−g majd vacsorłhoz
h−vjłk ═ket.
Az asztal kĞre ćltek BĞrcsey, Miloth ‡kos es Abłdy, a lelbłnyai tiszteletes şr, a patikus is
a Iiłval, valamint a tiszttarto; utobbi azonban kisse hłtrłbb vonta a szeket, jelzend═, hogy błr
ĞrĞmapa, ott leven az ═ gazdłja, megadja neki, ami dukłl.
BĞrcsey persze a I═helyre ćlt, vagyis oda, amit nemcsak ═, de amint helyet Ioglalt, a tĞbb-
iek is annak tartottak, annyira hatott mindenkire a venember dĞlyIĞs Ğntudata. Es alighogy le-
telepedtek, bort, borvizet ĞntĞttek es iszogatni kezdtek, hłt megindult a diskurłlłs. Persze po-
litika.
Az egykori vĞrĞssapkłs adta meg a szot Abłdynak, akłrha elnĞkĞlne:
Mondja el a kepvisel═ şr, mi van a kvotłval? Igaz-e, hogy a kormłny megegyezett az
osztrłkokkal?
Szolt, rełmutatott aszott es kisse gĞrcsĞs ujjłval Błlintra, aztłn mintha jelentest vłrna,
hłtrad▌lt a szekeben es ket kezet Ğsszekulcsolta, tetejen ama hosszş łrvatĞlgy płlcłnak, amit
soha el nem hagyott.
Błlint pedig maga is şgy erezte, hogy beszłmol, mid═n elmondta a legutobbi h−reket.
Hosszadalmas tłrgyalłsok voltak Becsben a kiegyezesi ćgyekr═l. Minthogy a Szell-KĞrber
megłllapodłst IeldĞntĞtte a magyar parlamenti tĞbbseg, a kvota es a nemzeti bank miatt şjbol
kellett alkudozni. ˙gy h−rlik, a megegyezes megvan. A bankkerdesben csupłn nyilatkozat
lesz, amely egyel═re nyitva hagyja a kerdest. A kvota, vagyis az a szłzalek, mellyel Magyar-
orszłg hozzłjłrul a kĞzĞs hadsereg, kćlćgy es penzćgy kĞltsegeihez, 2°-kal tĞbb lesz a kĞ-
vetkez═ t−z evben. Ez volt az az łr, amit az Ğnłllo vłmterćlet elvi elismerese es a banknyilat-
kozat miatt a kormłnynak vłllalnia kellett.
Es a Fćggetlensegi Płrt, az ezt elIogadja? kerdezte BĞrcsey csodłlkozva.
Bizonyłra el. Lehet, hogy lesz nehłny kilepes, talłn Barra Słmuel is es talłn Polonyi, de
a legnagyobb resze Kossuth Ferenc utłn indul, ═ pedig, mint miniszter, młr szignłlta.
Ide jutott Kossuth Lajos Iia! Ezert volt az a sok szobeszed ket esztend═n keresztćl! ki-
łltott IĞl a ven kuruc es Zakata Iele Iordult: En młr akkor mondtam, nem kell annyit szono-
kolni, hanem Becs ellen menni Iegyverrel, ahogy mi csinłltuk regen!
Zakata, aki alapjłban a legbekesebb ember volt, harcias mozdulatot tett. A tĞbbiek is he-
lyesl═leg morogtak, puszta udvariassłgbol.
Abłdy azonban tovłbb beszelt. Elmondta, hogy Andrłssy bizonyos javaslatokat terjeszt
be ugyanakkor, melyek hivatva lesznek a megyek Ğnłllłsłt meger═s−teni. Ez a tłrgy azutłn
łtvezette a tłrsalgłst arra, amit akkor a tisztvisel═i kar megtiszt−tłsłnak h−vtak, vagyis rend-
szabłlyozłsłt azoknak, akik a Tisza- vagy plłne a Fejervłry-Iele, şgynevezett darabontkor-
młnyt szolgłltłk. Młr Maros-Tordłban, Fejer megyeben es młshol is sok Iegyelmi vizsgłlat
es kiakolbol−tłsok voltak Iolyamatban, persze płrtokra szak−tva a kĞzĞnseget. Ket tłborra sza-
kadt a videki elet, płrbajt v−vtak a IerIiak, a n═k egymłsrol sok rosszat kĞltĞttek es egy-egy
megyeszekhelyen az utca egyik oldalłn setłlt csak az egyik płrt, a młsikon csak a młsik,
hogy ne kellessek egymłssal talłlkozni.
Eppen ezt reszleteztek, hogy mi Iog tĞrtenni Balog Peter Ben═vel, a maros-tordai I═jegy-
z═vel, aki a darabont I═ispłn beiktatłsakor gyanşsan viselkedett. O! bizonyosan elcsapjłk,
azt hallom! mondta a gyogyszeresz, mid═n a tiszttartone lekiłltott a tornłcrol, hogy jĞjjenek
vacsorłlni.
Elcsitultak most a politika hullłmai es mindenki vłrakozłssal indult IĞl a lakłshoz.
G
A vacsora nagyszabłsş. Van tłl temerdek. Hizlalt kappanok es libłk, duzzado kacsłk es
ami ilyenkor szenzłcio: szopomalac ropogosra sćlve! kĞzte kćrt═skalłcs, tĞltĞtt es rakott
kłposztłk, kalłcs, habos kłve, Iarsangi Iłnk es retes. Sok sşlyos mez═segi borok is es persze
sok pohłrkĞszĞnt═.
Ahogy pedig tovahaladt a lakoma, mind vaskosabb nłszejjeli celzłsok es kĞver treIłk rĞp-
kĞdtek az etelszag-, Ićst- es emberi g═zĞlgest═l nehez leveg═ben.
Vegre asztalt bontanak es a tłrsasłg kivonul a hłloszobłbol rĞgtĞnzĞtt tłrsalgoba; meg az
irodłba vagy a tornłcra, am−g szejjelszedik az asztalt es megindulhat a tłnc.
A jo Ğreg Zakata tłn soha eleteben nem evett ilyen gazdagon es ilyen sokat. Gyomorbajos
neje, am−g elt, semmi kĞveret nem t▌rt es a szakłcsnejuk şgy beletanult ebbe, hogy most is
ilyen sovłny koszton tartja. Ilyen kivłlo borokban sem volt resze.
Igaz, hogy azt tartotta, hogy az ═ sz═l═jenek a termese. ,Bizonyos, az en pincemb═l lop-
ta ez a gazember tiszttarto" kĞzĞlte a patikusnenak, ahogy ═ hitte, sşgva, amit persze nem-
csak a młsik szomszedja, a gazdatiszt Ielesege, hanem mindenki meghallott, de senki se vett
tudomłsul, annyira jo−z▌en mondotta. Mikor vegćl IĞlłlltak az asztaltol, akkor is jol ment so-
ra, mert a ven BĞrcsey, aki łll−tolag vĞrĞssapkłs volt 48-ban, nagy Iigyelemre meltatta azokat
a garibaldista emlekeket, amiket Miloth olyan gusztussal meselt, de amit młr regota meg nem
hallgatott senki.
Eppen a Palermo kĞrćli csatłkat meselte nagy taglejtesekkel, amikor Adrienne hozzłlepett
es Iigyelmeztette, hogy a tłnc mindjłrt kezd═dik, es nem ill═, hogy akik mely gyłszban van-
nak, tovłbb is maradjanak. Zakatłnak der▌s arcłt hirtelen elĞntĞtte a błnat. Rojtos Ieher
szemĞldĞke es hatalmas bajusza lekonyultak melyseges szomorşsłgban.
Milyen igazad van, lelkem lełnyom! kiłltott IĞl s−ri hangon. Nincsen is helye kette-
tĞrt sz−vemnek az ilyen v−gsłgban.
Es młr indult is kiIele a lełnyaival, Zoltłnkłval es a Iels═ udvar vendegeivel. Azok młr
kinn voltak, de Zakata az ajtoban megłllt.
Hłt ti csak menjetek el═re! Nekem, ven marhłnak, sajnos, itt kell maradnom meg egy ki-
csit. Most jut eszembe, meg−gertem, hogy az els═ tłncot eljłrom a menyasszonnyal. Kepzelhe-
titek, milyen Iłjdalom ez nekem! de hłt olyan nłsznagyIele vagyok, vagy mi! Csak płr le-
pest jłrok, aztłn utłnatok jĞvĞk! Menjetek! Menjetek! szolt es visszaIordult es młris elt▌nt
a nłsznep sćrgese kĞzĞtt.
Bizony; kes═bb sem jĞtt. Igaz, hogy nem is vłrta senki. Ott maradt. Es miutłn modosan el-
lejtett egy lassş-magyart az şj menyecskevel, Irissre perdćlt a nłszasszonnyal, kes═bb młr a
hopszpolkłban şgy ugrłlt, akłr egy bakkecske. KĞzbe-kĞzbe, mialatt izzadt homlokłt, csĞpĞ-
g═ bajszłt tĞrćlgette az ajtoIelhĞz d▌lve, kĞnnybe lłbadtak a szemei. O, szegeny Judith, sze-
geny Ielesegem! szolt a veletlen szomszedjłhoz, de alighogy kimondta, hłt IĞlkapott egy
n═t es szĞkdecselve tłncolt el vele, hogy płr perc mşlva, mikor kiIulladva Ialnak tłmaszko-
dott, şjra elĞntse az emlekezes es a bşbłnat.
*
Odakćnn gyĞnyĞr▌ holdvilłg volt. Mint a tej, şgy ĞmlĞtt le az oldalon, majorudvaron, ko-
romsz−n▌ Ioltokat vetve az istłllok, pajtłk tĞvehez. Pezsd−t═ Irissesseg csapta meg a Iiatalok
arcłt, mid═n kileptek a szabadba. Tłn ez vagy ama tĞbb-kevesebb bor, amit vacsorłnłl megit-
tak, valami pajkos jokedvre ingerelt mindenkit.
Kene valami bolondsłgot csinłlni! mondotta Adrienne, ki itt Varjason, ahol gyermek-
korłt tĞltĞtte, gyakran şgy erezte magłt, mint regen, mikor a hşgaival annyi kalandos treIłt
rendeztek. Ilyenkor elIeledte sok gondjait, elmebeteg n═veret, el szerencsetlen hłzassłgłt,
Uzdyt es Almłsk═t. Visszalłnyosodott es şgy, mint akkor, az eletĞsztĞne mozgłsban, Iutłs-
ban, szilajsłgban tĞrt el═.
Menjćnk kĞrćl a Ialun, hłtha akad valami...
Zoltłnka, ki a szćreti vakłcioja alatt legtĞbbet a cseledek kĞzĞtt logott, mindjłrt celt is
adott a setłnak:
A Ialusi bakter, azt mondjłk, ahelyett, hogy a kĞzseget jłrnł, egesz ejszaka csak a zsido
boltjłt ═rzi, mert az kćlĞn Iizet neki. Nezzćk meg, igaz-e.
Hłt ez is jo kezdetnek. Elindultak. A nema hłzak csşcsos IĞdele egy-egy kşpIorma łrnye-
kot dobott łt a hepehupłs şton. Hamarosan odaertek a vastłblłs bezłrt bolt ele. KĞrćlneztek.
Nem volt itt senki. Sem a deszkalepcs═s kćszĞbĞn, sem az łrokban, meg a kĞzelben sem. Se-
hol, senki! Hłt akkor megse igaz? Ekkor azonban IĞlvetette valaki: Talłn alszik otthon
az ejjeli═r es becsapja nemcsak a kĞzseget, hanem a zsidot is.
Ha tudnłnk, hol lakik... mondta valaki młs. Szerencse, hogy Zoltłnka azt is tudta. A
Ialu tşlso vegen, a cigłnysor mellett az utolso telek. Igy hłt odamentek roppant k−vłncsian.
A dombra viv═ mezei şt aljłban, mely a Miloth-birtokon łt a kşriłhoz visz hłtulrol, ott
a sarkon łll az ejjeli═r hłza. ‡tellenben młr egy cigłnyhuruba. Ez teljes sĞtetben, de a bakter
hłzłt a hold elesen vilłg−tja meg. A hatalmas zsşpIedel alatt Ia-oszlopos tornłc. KĞzepen
ajto. Az ajto melle pedig embermagassłgş bot van tłmasztva; karvastag rşd es akkora bćtyĞk
a teteje, akłrha buzogłny volna. Oda van tłmasztva, tehłt a Ialu ═re otthon van es alussza az
igazak łlmłt.
Nagy IĞlIedezes volt ez! Meg kene csşIolni! Mit lehet csinłlni? Lopjuk el a botjłt,
akkor majd błmulhat reggel! Nem, az nem eleg, valami młst kene?!... De mit?
Igy pusmogtak kacagva, tervezgettek halkan a ker−tes kapuja el═tt. Ekkor valakinek
luminozus gondolata tłmadt. Talłn eppen Błlint volt az, aki kĞzbevetette:
Tłn van tehene. Azt kene ellopni az volna a legnagyobb csşIsłg!
Hłt ez bizony nem illett a tĞrvenyhozohoz, Lelbłnya kepvisel═jehez, a szĞvetkezeti ćgy
komoly apostolłhoz. De ═t is elIogta az a kalandvłgyo jokedv, ami mindenkit I▌tĞtt. Ott az ol
a hłz mellett.
De nincs-e kĞzelben valaki?! A cigłnyvisko el═tt volt meg valami Ieketebb, mint az łr-
nyek, de mozdulatlan, hłt nem vettek szłmba.
A ket Alvinczy nesztelen kitłrta a kaput: Błlint es Gazsi błro belopodztak az istłlloba.
VaksĞtet volt idebenn. Megis, tapogatodzva egy tehenet talłltak. Kadacsay ćgyesen eloldotta
a jłszoltol, Abłdy pedig szarvon ragadta, visszaIord−totta, kihozta. Letomp−tott, de gy═zelmes
kacagłs hangzott az ştrol, mikor kierkezett onnan. Es terelgettek, hajtottłk beIord−tva az łlla-
tot a hegyi nyomdokba.
GyĞnyĞr▌ menet volt. A selyemruhłs hĞlgyek magas sarkş topłnban, az urak lakkcip═sen
es szmokingban, kĞzepen pedig a sovłny tehen. Gyenge joszłg bizony es eleg piszkos. A Iara
cserepes az odaszłradt ganetol. Nogattłk nagyon, nehogy itt kĞzel b═gje el magłt es IelkĞltse
a baktert. Ez jol sikerćlt is, mert młr a domboldalban voltak, mikor a tehen magłhoz terve a
csodłlkozłsbol, az els═ b═gest kibocsłtotta magłbol. De itt młr nem baj, innen młr nem hal-
latszik oda le!
Młr nagyon diadalmasan nevettek, Ğrćltek es tovłbbi terveket kovłcsoltak, mit kell meg
tenni a tehennel, hovł kell eldugni, mit kell mikor mondani... mid═n vłratlan dolog tĞrtent.
A tehen hirtelen Iutni kezdett! Nem hazaIele dehogy! , hanem ki az ştbol es el! Megerez-
te a lucernłstłblłt a kĞzelben. Akłrha szilaj vadłllat lenne, şgy iramodott arra. Roppant Iur-
csa lłtvłny volt, ahogy szaladt Ielkunkorodo Iarkłval, gyorsan es lłtszolag ćgyetlenćl, mikĞz-
ben a t═gye hol jobbrol, hol balrol verdeste az łgyekłt.
Els═bben mindenki kacagott, de ez csak egy pillanatig tartott. RĞgtĞn eszbe vette mind,
milyen katasztroIa szłrmazhatik ebb═l. Ha a tehen teleIalja magłt a harmatos lucernłval,
IĞlIşjodik es megdĞglik! Hłt ezt nem szabad, ez młr nem volna treIa! Utłna, utłna tehłt,
miel═tt magłt telizabłlnł!
El═bb csak a IerIiak es Zoltłnka iramodtak el. Kinyşlt teniszlepesevel a hosszş Alvinczy
‡dłm erte legelebb utol es az ĞcsseI ‡kos. A tehen azonban nem vłrta be ═ket, hanem ka-
nyarodott egyet leIele es młr hşsz meterrel tovłbb volt. Itt Zoltłnka kerćlt szembe vele, majd
Gazsi es Abłdy. De az ćldĞzĞtt mindenkor elIordult, miel═tt elkaptłk a kĞtelet es tovłbb szł-
guldott le a dombon a nłd szegte to Iele, es mindig Ialt, Ialt, Ialt, ha csak egy pillanatra is
megłllott.
Most ═rćlt verseny kezd═dĞtt, mert a tehen mindjobban kĞzeledett a nłdhoz. Ha oda beve-
szi magłt, nincs ember, aki onnan kihozza. A halłlos etelt sem ═rizhetik meg t═le. Elebe kell
tehłt kerćlni! Visszahajtani a hegy Iele! Sok szaladgłlłs utłn vissza tudtłk vegre Iord−tani!
A tehen azonban a sok hajszolłstol teljesen megvadult. A Iarkłt IĞltette a hłta kĞzepere,
szĞrnyen b═gĞtt es csak rohant, mĞgĞtte IelkĞrĞsen a szmokingos şrIiak.
Ez volt az a perc, mid═n a n═knek is kĞzbe kellett lepniĞk. Attol kellett Ielni, hogy elszal-
ad vilłggł. Le kell hłt złrni a kĞrt. Megłll−tani a tehenet ott Ielćl.
Adrienne, Margitka es Laczok Iduka rajvonalt alkotni rohantak a lucernłsba. Ide-oda tłn-
coltak, szĞkdecseltek, ha a szarvasmarha valamelyik Iele tartott es hogy visszaijesszek, a szej-
jeltłrt estelyi bundłikat deneverszłrnykent lobłltłk Ieleje. A tehen valoban elbłmult. ┼ ilyen
szĞrny▌seget nem lłtott soha. Megtorpant. Gazsi błro hozzł cserkeszett. Elkapta a lelogo ist-
rłngot. Az ćldĞzĞtt łllat azonban, amint megerezte, hogy Iogjłk, elugrott es vitte, vitte le a
hegyen hason csşszva Gazsit, aki elvłgodott a nedves takarmłnyon, de el nem bocsłtotta a
kĞtelet.
Hłt ez volt a szerencse, ez volt a h═si tett, mely eldĞntĞtte a csatłt. Mert a tehen hamaro-
san kiIulladva megłllt.
KĞrćlvettek, tapogattłk, simogattłk. Hagytłk is, hogy harapjon egy-kett═t a jo lucernłbol,
annyi nem łrt neki es meg is juhłszodik t═le.
Es most egymłsra neztek. FĞlkacagott mindenki. Mindenki terdig csatakos; alol a n═k esti
ruhłja, a selyemharisnyłk is egy v−z, a lakkcip═k csupa słr. A IerIiak tĞrĞtt gallerral, borza-
słn, izzadtan. LegIurcsłbb alak azonban Gazsi błro, akinek Ieher mellenye es a plasztronja
zĞld. F▌zĞld! Es a ragyogo holdvilłgtol meg ahol Ieher maradt, ott is zĞldnek lłtszik.
Ilyen pechem van, bachłtom, el═bb a chokłval jłchtam meg, most meg a tehennel!
mondta komikus panaszossłgłval: Olyan vagyok, mint a levelibeka!! es bele az ejszakłba
szomorşan brekegni kezdett, ami sehogy sem illett az ═ varjşorrłhoz. Mert hłt ki lłtott ormł-
nyos bekłt!
Ezen is jocskłn nevetgeltek es a megjłmborodott tehenet kĞzreIogva IĞlkalauzoltłk a kert-
kapuhoz, ott łt az łrnyekos utakon a csezłs istłllohoz. Ide helyeztek be egyik ćres boxba es
Zoltłnka, aki jol ismerte a jłrłst, egy Ğl szenłt is vetett eleje. Aztłn kilopodztak onnan lłb-
ujjhegyen, hol a Iaggyşgyertya vilłgłban ki kellett kerćlni a szalmałgyon alvo kocsist.
Olyan halkan jłrtak jĞvet is, menet is, olyan ovatosan, hogy a jo−z▌ horkolłsa egy pillana-
tig sem sz▌nt meg.
*
Ismet a holdIenyben łlltak.
Hłny ora lehet? kerdezte Adrienne a kisebbik Alvinczytol, de mikor ez azt mondta,
hogy Iel tizenkett═, a szeme łtsurrant az Abłdy arcłn. Ideje aludni menni; en şgy elIłrad-
tam ebbe a sok szaladgłlłsba!...
A hosszş verandłn, mely vegignyşlik az egesz hłz homlokzatłn, ott bşcsşzkodtak. Meg
płr percig nevetgeltek a tehenkalandon, aztłn ki-ki a szobłjłba indult.
Annyira sĞtet volt itt a vadsz═l═vel ben═tt oszlopok mĞgĞtt, tłn csak a kicsi Margit lłtta
meg, hogy a vegs═ ajtonłl a szobłjłhoz erve, Addy egy pillanatra megłllt es miel═tt elt▌nt,
visszanezett. Młr csak płran voltak meg ott. ‡dłm hłttal, Abłdy oldalvłst. Azok is indultak a
IerIivendegszobłk Iele.
CsĞnd borult le a regi kşriłra, vegtelen edes csĞnd, titokzatos es mely. A tłvoli
majorudvarbol csak a cigłnyzene nagyb═g═je hangzott IĞl. Igy messzir═l şgy hangzott tom-
płn, mintha valakinek a sz−ve dobogna boldog vłrakozłsban.
*
Młr a kĞvetkez═ delel═tt, amid═n a kĞzĞs reggelihez szłllingoztak egyenkent, şgy t−z
orłtol Iogva, beIutottak a h−rek a tehenlopłs szĞrny▌ kĞvetkezmenyeir═l.
Az ebedl═ łtszelte a hłzat; egy-egy ajto mindenik vegen. Es ahogy ki innen, ki onnan le-
pett be es a cseledek is, az inas, a szobalłny es a kulcsłrne, mindenki hozott valami şjsłgot,
h−rt, şjabb reszletet. Del alig mşlt, młr az egesz tĞrtenet vilłgosan kialakult.
Hajnalban a bakter Ielesege meg akarta Iejni a tehenet. ┼ kĞltĞtte IĞl az urłt azzal a vesz-
h−rrel, hogy a tehen nincs sehol. Az ejjeli═r borzalmas kłromkodłssal rohant az istłlloba. Az-
tłn ott łlltak az ol ajtajłban a szĞrny▌ csapłstol megbambulva. Elloptłk! Elloptłk! De ki?
Hol?!
Csłcsł, a cs−kłszo cigłny volt a szomszedjuk, aki ott lakott az şton tşl. Els═bben arra IĞr-
medt rł a Ialu ═re.
Borzaszto łtkokkal vegyesen meggyanşs−totta a lopłssal. De Csłcsł egykedv▌en vonogat-
ta vłllłt es csak nevetett hozzł. Ekkor az asszonynak eszebe jutott, hogy ma vłsłr van Słr-
młson es holnaputłn Regenben. Tłn a vłsłrosok loptłk el, akik itt łtmentek az ejjel, mert itt
visz el a rĞvid şt a hegyen łt, ahol marhłt gyakran hajtanak. Utłna! Utłna! Hłtha utolerik
valahol.
Az ember kapta a botjłt es a lłbłt es elszaladt Słrmłsra, ami t−z kilometer, az asszony pe-
dig pityeregve Iutott az Ğrmenyesi tet═ig, młsIel merIĞldet; onnan remenytelen tert vissza.
Eppen delet tokłztak a templom el═tt, mikor agyonIłradva hazajutott. A bakter is megjĞtt ak-
korra.
Młr bejłrta az egesz kĞzseget a lopłs megdĞbbent═ h−re, −gy hłt vasłrnap is leven, szł-
mos Ialusiak vłrtłk ═ket a hłzuk el═tt şjsłgot hallani es sopłnkodni.
Valoban rettent═ dolog, hogy młr ilyen is tĞrtenhetik: az ember oljłban sincs biztonsłg-
ban a joszłg! Ki-ki a maga veszedelmere gondolt. Annłl inkłbb reszt vettek a bakter błna-
tłban, aki most szłzadszor magyarłzta, mi mindent elprobłlt hiłba, m−g a Ielesege enekelve
siratta a tehenćket, ahogy a halottat szokłs, hosszş kłntłlłssal:
Vłj, vłj! Te szegeny Jłmbor, vłj! Be szep voltłl, jo voltłl. O, te szegeny Jłm-
bor!... Ugyanis Jłmbornak h−vtłk az elt▌ntet, mert Erdelyben a szarvasmarhłnak romłnok-
nłl is magyar neve van.
Ekkor azonban Csłcsł onnan a hurubłja mell═l nagy sunyin łtszolt hozzłjuk:
En ugyan nem tudom, de azt hiszem, hogy a tehen ott van IĞnn az udvarban. ┼ volt
ugyanis az a Iekete Iolt a visko lłbłnłl, akit Adrienne-ek nem vettek szłmba.
‡ltalłnos elkepedes. Hogyan? Mit mond? Mi az? a kłrosult pedig szĞrnyen ord−tott:
Hogy hłt ezt most mondod, gazember! De csak płr pillanatig csodłlkoztak az emberek.
Azutłn zşgo kacagłs tĞrt ki a nepeken. Vilłgos lett, hogy ez a dolog csupłn treIa, csşIsłg az
egesz, kipellengerezese a lusta bakternek, aki zsebre vłgja a sok drłga penzt, amit a Ialu Iizet
neki, aki csak şgy vigyłz az ═ joszłgukra, hogy t═le akłr a magłet is kilophatjłk a telker═l.
Annłl jobban nevettek, mert −me! a hegyi şton młr ott jĞn a tehen, Zoltłn şrIicska vezeti, a
lovłszgyerek hajtja.
OdaIĞnn az tĞrtent ugyanis, hogy Zakata most kes═bb ebredven, alig płr perce hallott a te-
hen dolgłrol. Rettent═ ćvĞltessel tĞrt be az ebedl═be:
Hłt lokĞt═k, Iutobetyłrok tanyłja az en hłzam! Ilyen szegyent hoznak az łrva Iejemre!
Orgazdasłggal, igenis orgazdasłggal szennyezik be tisztessegben meg═szćlt hajamat! ezzel
rontott be az ebedl═be, ahol a lełnyai es a vendegek eppen a legşjabb h−reken mulattak, azon,
hogy a bakter Słrmłsig Iutott el es a neje ˆrmenyesig majdnem. Sipirc, te alłvalo zsivłny!
bĞmbĞlt a Iiłra. Vidd vissza szegyenszemre magad azt a tehenet! kćlĞnben ĞsszetĞrĞm
minden csontodat, te taknyos! es ahogy Zoltłnka az ajto Iele lendćlt, tette magłt, mintha
utłnaIutna a płlcłval. Aztłn megIordult. KĞveren elnevette magłt. Ti lurkok, hłt ezt hogy
csinłltłtok? Hogy volt, Iiokłim, mondjłtok?
Bećlt az asztalhoz es vaskos vajaskenyeren a mezbe Iullasztva a bajuszłt, gusztussal hall-
gatta a tĞrtenetet, sokat bolingatott csemcsegve es ha egy-egy Ialatot legy▌rt, nagyokat kaca-
gott az innen-onnan Ieleje kiłltott reszleteken. −gy voltak v−gan egeszen ebedig. Csak Mlle
Morin, a ven Irancia gubra ćlt savanyşan az asztal vegen, csak ═ sopłnkodott olykor:
Oh! ces enIants! Oh! ces terribles enIants!... Mert ═ hşsz eve van a hłznłl, de gyomor-
bajos termeszete sohasem tudta megszokni azt a sok pajkos treIłt, amit regi nĞvendekei elkĞ-
vettek.
Ebed utłn szejjelszeledt a tłrsasłg.
Zakata lepihent, mert igen megIłrasztotta a sok tłncolłs. Zoltłnka es Alvinczy ‡kos, Ga-
zsi błro es Iduka elmentek a tohoz kacsalesre. Adrienne Abłdyval, Margitka es ‡dłm mĞ-
gĞtt a kertben setłlgattak.
A kert mindjobban elvadul Milothne halłla ota, az orgonłk szejjeln═nek, a retecskeken
bozot. A zegzugos utakon płr perc mşlva Alvinczy egyedćl talłlta magłt Margitkłval. Ez
csalodłs volt a szłmłra. Megint ezzel a lełnykłval van itt! ┼, aki Adrienne miatt jĞtt ide es a
mai setłn szerette volna şjbol elmondani, amit sok szłzszor elmondott, elismetelni a szerelmi
vallomłsait sok remenytelen, de szep mondatokban.
Bşsan nezett Margitkłra.
Lłtja! kiłltott IĞl. Most młr kerćl! Meg sem hallgat engem. Nincs nłlamnłl sze-
rencsetlenebb a vilłgon! Ha legalłbb elpanaszolhatnłm neki, amit erzek!
A kicsi Margit a Iiş karjłba Ionta a kezet: JĞjjĞn, mondja el nekem, tudja, milyen jo ba-
rłtja vagyok. En nagyon, nagyon sz−vesen hallgatom. Es elvezette ki a parkbol, jo messze
ki, ahhoz a deszkapadhoz, mely egy kopasz dşcon łll a Ialu es az elhagyott temet═ IĞlĞtt. Itt
szep kilłtłs ny−lik a tora es a vĞlgyre.
Ide ćltek le kettesben es ‡dłm b═segesen elsirłnkozhatta mindazt, amit erez Adrienne
irłnt. Hogy regebben vegighallgatta ═t, igaz, hogy treIłlta es bosszantgatta, de ez is jo volt, ez
is szep, hiszen ═ nem akar młst, mint imłdni, imłdni terden łllva, a kĞntĞse szegelyehez sem
er, ═ arra nem is melto, csupłn elmondani, kiĞnteni a sz−vet, şjabban azonban młr ezt sem
teheti, mert nem ad reł alkalmat, Ielbeszak−tja, otthagyja pedig ez az egyetlen vigasza az ═
nagy bşslakodo szerelmi błnatłban.
A kicsi Margit megert═. O, nagyon! Minden Iinomsłgłt az ‡dłm lelkenek megbecsćlte
es kihłmozta. A Iłjdalmłban is reszt vett. O! Milyen kegyetlen az az Adrienne, igazłn nem
szep t═le, hogy is teheti! de hłt ═ młr olyan. Hideg. Igen, hideg es kĞnyĞrtelen. Ez az.
Szep, hogyne, gyĞnyĞr▌, de nincs sz−ve. Hogy is k−nozhat valaki valakit, aki
;
mint ‡dłm,
olyan h▌seges? Hogy is okozhat annyi błnatot? Es szepen vigasztalgatta, beszeltette a Iişt,
nyugtatoan meg is tapogatta a vłllłt, a pici zsebkend═jet is odanyşjtotta neki, hogy a kĞnnyeit
letĞrĞlje.
Ott ćltek sĞtetig azon a padon es valoban nem hiłba. Alvinczy ‡dłm majdnem boldogsł-
got erzett, amiert ilyen hosszan elmondhatta a Iłjdalmait ennyire rokonszenvez═, Ğnzetlen
testveri leleknek. Az is jolesett, hogy Margitka kezeit szorongathatta, mikĞzben Adrienne-r═l
beszelt. A lełny vele kĞnnyezett es vele panaszkodott. Młr gyakran Iolyt ez a tema kĞzĞt-
tćk, de ennyire jo talłn sohasem volt, Mikor visszasetłltak, Margitka javasolta, −rjon neki
olykor; −gy ha tłvol van is ‡dłm, akkor is kiĞntheti a sz−vet, ami jo. Ugye az jo, az kĞnny−te-
ne rajta? Ebben is megegyeztek.
*
Adrienne es Błlint, hogy a młsik setłlo płr ne talłlhasson rełjuk, visszakanyarodtak az
şrilak sarkłhoz. Itt az oldalszłrny utolso szobłi mellett haladtak el. Itt lakott Miloth Judith,
miota elborult elmevel hazahoztłk. S▌r▌ drothłlos sĞveny csatlakozott a hłzhoz. Ez volt az a
baromIiudvar, amelyet Adrienne a hşgłnak csinłltatott, mikor rłjĞtt, hogy apro łllatokban
ĞrĞmet talłl.
A napos oldalon dupla tyşkketrec, mellette apro hłzacskłk a kotloknak. Kisse tovłbb ala-
csony ol; ez a hłzinyulak lakłsa. Eleg nagyocska ter el═tte, dĞngĞlt agyag, młsikon egy ha-
lom Iinom homok. A homokot az igłs Iogat havonta hozza el a Marosrol. Ez eleg kĞrćlme-
nyes, de −gy parancsolta meg Addy, hiszen a Mez═segen egy szem homok sincs, pedig a ba-
romIi jolete Ićgg ett═l. Egyszer młr ćtĞtt valami vesz a csirkekbe es Judith napokig s−rt miat-
tuk.
A drotker−tes es az elvenćlt orgonabokrok kĞzĞtt csak keskeny Ğsveny vezet. Ezen halad-
tak egymłs mĞgĞtt Adrienne es Błlint. Abłdy innen pillantotta meg Judithot, akit młsIel eve
nem lłtott.
Ott ćlt a IĞldĞn. A Iejen Iekete kend═, parasztosan az łlla alł kĞtve. A ruhłja IĞlĞtt b═se-
ges kek vłszonkĞteny, ami telis-teli volt a majorsłg Ieheres ganejłval. A kezei is maszatosak.
Mellette Iekćdt az a kaparorşd, mellyel a ketrec padlojłt tisztogatta az el═bb. A hłzinyulak
megkaptłk młr a salłtalevelet, ott csłmcsogtak a szoknyłjłhoz szorulva. Most a csibeknek
adott enni. Egyik oldalłn deszkłnyi korlłt mellett tolongtak a tyşkok es a csirkek. Neha
odaszort egyik kezevel egy-egy marek etelt; a młsikbol azonban egy nyomorek csirket tłplłlt,
aki słntłn szćletett, mert tłn az a kotlos, aki kikĞltĞtte, szorakozott volt es elmulasztotta ide-
jeben megIorgatni azt az egy tojłst. Mikor kibşjt bel═le, bizony a bal lłba kurtłbb. Ez a nyo-
morek volt a kedvence. A tĞbbiek elvernek a magtol, hłt az Ğleben tartotta.
Egyel, kicsi, egyel, itt nem błnt senki, ugye jo etel, ugye jo?... Egyel, kicsi, egyel...
Csak az łllataihoz beszelt, młshoz hetekig egy szot sem szolt.
Az az Ğreg gazdasszony, aki Judithot łpolta, a nyitott szobaajtoban łllt. Mikor Adrienne
łthaladt a ker−tesen tşl, kĞszĞnt: Kezeit csokolom!
Judith IĞlemelte a tekintetet. Szenvtelenćl nezett Adriennere. A szeme Abłdyra tevedt. Az
megemelte a kalapjłt.
A lełny arca eltorzult. Riado meglep═des nyitotta tłgra a szemhejait, akłrha iszonyş lłto-
młst lłtna. Vekonyan −velt ajka szejjelny−lt, a kezei lehullottak ketIel═l, a Iels═teste kiegyene-
sedett, −gy kĞvette a IerIit płr pillanatig. Talłn annak a tragikus hajnalnak az emleke ebredt
IĞl bizonytalanul benne, amikor utoljłra lłtta az Abłdy arcłt.
Błlint is erre gondolt. Arra a percre, mid═n meglłtta a Iiatal lełnyt ott a kolozsvłri łllomł-
son, ahogy a sĞtet vłroteremben vłrt a szerelmesere, arra az erdemtelen Wickwitzre, akivel ti-
tokban egyćtt akart utazni Ausztriłba, de aki młr el═z═ este łtszĞkĞtt a hatłron es meg arra
sem erdemes−tette ezt a szegeny lełnyt, hogy ertes−tse. Arra, mikor melleje lepett a pesti
gyors indulłsakor es megmondta: hiłba vłr; mikor hazavitte, akłr valami sebzett vadmadarat,
akit rabul ejtettek. A szeme most, most is olyan egyetlen pillanatig, amilyen akkor volt a ko-
csiban. De csak egyetlen villanłs volt ez. Azutłn şjra ćres lett a nezese, akłrha vak volna,
amilyenne vłlt a młsodik, meg k−nosabb csalodłsa utłn, amely vegleg ĞsszetĞrte, mikor egy
ismeretlen n═ megkćldte neki azokat a leveleket, amiket ═ annak az embernek −rt...
Itt a Miloth-kşria mĞgĞtt, itt elt hłt ez a szegeny lełny.
ˆnmagłnak a k−sertete csupłn. El═ halott. Most is olyan szep az arca, csak meg halovł-
nyabb es sovłny, a nezese pedig csak a błmulo łllate.
*
Adrienne es Błlint szotlan mentek meg sokłig.
Ez a talłlkozłs Judithtal borşt vetett a kedvćkre.
Młr reg az also gyćmĞlcsĞsben jłrtak, mikor Błlint megszolalt, kiIejezve, mint oly gyak-
ran, amit eppen akkor gondolt a tłrsa:
Młr Almłsk═ ota latolgatok valamit. Ha Uzdynak ez az şj bolondsłga van, ami şgy el-
Ioglalja es ha... igen, ha most młr nem... nem ragaszkodik annyira hozzłd... nem volna-e
mondd lehetseges a vłlłs?
Az asszony lassan vłlaszolt.
Igen... talłn... en is sokszor −gy lłtom, kćlĞnĞsen, ha veled vagyok. De azert... az nin-
csen mindig ćgy, mint akkor.... neha młs megint... talłn meg kiszłm−thatatlanabb es... es...
kĞvetel═bb...
Adrienne arca elborult es a szemhejai Ğsszeszorultak. Nyilvłn a gy═zelme nem volt
łllando.
En minden ćrćgyet IĞlhasznłlok mondotta kes═bb , hogy ne legyek ott... most is itt
maradok ket hetig, aztłn talłn bejĞvĞk Kolozsvłrra a zsuki vadłszszezon miatt. Margit miatt
kell, azt mondom, akkor sok Iiatalember van benn. Błr, minthogy gyłszban vagyunk, nem tu-
dom, sikerćl-e, hiszen błlokra şgysem jłrhatnłnk. −gy probłlom leszoktatni magamrol...
Megint setłltak szotlan. Aztłn Adrienne Ğsszegezte a gondolataikat:
Erre kell dolgozni... igen... de most el═hozakodni vele nem! - ˙gy erzem, ez lehetet-
len... meg kene mondjam, miert, talłn sejti is młr, kćlĞnben is rłjĞnne, ha nem is mondanłm
es akkor... Nem! Nem! Azt nem lehet.
A hangjłban Ielelem. Mert olyanra gondolt vissza, amit elhallgatott a barłtja el═tt.
Azutłn, hogy Błlintot tłvozłsakor elk−serte az erd═be, a kĞvetkez═ reggelen ismet setłlni
indult, ahogy rendes szokłsa volt. Akkor is nyugat Iele, az Abłdy-erd═seg irłnyłban. A kĞzĞs
hatłrig se ment. VisszaIordult ugyanazon az şton.
Ekkor vłratlan dolog tĞrtent. Szembe talłlta magłt a Ierjevel!
Uzdy, aki soha szłz lepest nem jłrt, aki a gazdasłgait is csak a jelentesekb═l ellen═rizte,
aki delel═tt soha ki nem jĞtt a szobłbol, Uzdy ott łllott el═tte!
Ki akarta kemlelni. Nyilvłn azert kelt IĞl korłn. Ezert leste meg indulłskor. Ezert kĞvette
messzir═l. Ezert hşzott gumitalpş cip═t. Hogy hangtalan jłrjon. Hogy utłna lopodzhasson
eszrevetlen. Ezert tartott tłvolsłgot mĞgĞtte, nehogy eszrevetessek. Es a vłllłn prec−zios
golyos puska, neki, aki sohasem vadłszott, csupłn celba l═tt ott lenn a kert alatti lĞvĞldeben.
Ezt nem hiłba hozta! Ezt az ═ szłmłra hozta, vagy Abłdy szłmłra!...
Mikor szembetalłlkoztak, mindez vegigsuhant a n═ tudatłn, minden kĞrćlmeny, minden
ok es ĞsszeIćgges egyben es hirtelen. Milyen szerencse, hogy ‡B młr tegnap este elutazott!
Gyorsan Uzdy Iele sietett es elebe łllt.
Hłt maga mit keres itt? kerdezte tłmadoan IĞlemelt łllal.
Uzdy Płl kisse Ielszegen kacagott. Volt valami rajta a rajtakapott kamaszbol.
En is meg akartam probłlni, jo-e az ilyen reggeli seta. Talłn nem helyesli, edes Addy?
Az asszony vłllat vont. Nem erdemes−tette vłlaszra. Megvet═en Iolytatta a kerdest:
Es az a puska? Talłn vadłszni akar?
Vadłszni? Azt nem. De gondoltam, tłn celt lĞvĞk itt a szabadban. Ha talłlok valami
alkalmasat o! egy Iłt vagy egy kĞvet vagy ilyesmit... Most şjra kacagott, de młr inkłbb
gonoszul es a szeme egy pillanatig megvillant. Egeszen erdekes volna megprobłlni, hogy ki
nem mert tłvolsłgon beletalłlna-e az ember pontosan. Mert az ugye az a Iontos, hogy pon-
tosan... pontosan, az a szep: pontosan... mert az! csakis az! pontosan! Ezt meg ismetelte
płrszor.
Azutłn hazatertek nemłn. TĞbb szo err═l nem esett kĞzĞttćk.
Erre gondolt vissza a n═, amikor ismetelte:
*
Nem!... ezt nem lehet... most el═hozakodni vele... nem!
Vacsora utłn a tłrsasłg az ebedl═ben maradt. A n═k odakĞnyĞkĞlye az Ğsszegy▌rt abrosz-
ra. A IerIiak bort kertek, akłr a kocsmłban, szivaroztak es mindent Ğsszeszemeteltek hamu-
val, az inas es a szobalłny pedig łs−tva d═lingeztek a Ialhoz. Ez Milothne eleteben nem tĞr-
tenhetett volna. De a halłla ota az a keves rend is IĞlbomlott Mez═varjason, amit ═ Ienntar-
tott. Mindenki azt tette, ami eppen eszebe jutott es a kicsi Margit, aki şgy-ahogy a hłztartłst
vezette, csupłn a maga celjaira gondolt, arra, hogy jol erezzek magukat az şrIiak
;
hogy be-
szeljenek es jocskłn igyanak miert? mert ez jo! O az ilyet sohasem indokolta.
Csak a tĞr═dĞtt Mlle Morin vonult el a szalonba, ahol azt az ĞrĞkĞs gyapjşstrimIlit kĞtĞtte
magłnak sohajtozva es sert═dĞtten. Es odavitte łt Zakata a legkisebb Alvinczy Iişt, akłr egy
rabot, hogy negyszemkĞzt gyomrozza bele az ═ garibaldista kalandjait, mivelhogy az ebedl═-
beliek nevetve ugyan, de egyhangşan tiltakoztak ez ellen.
Sok treIłt mondogattak az ebedl═beliek, şjra eltaglaltłk a tehentĞrtenet minden reszletet, a
legşjabb h−rt is, amit delutłn kaptak: az ejjeli═rt elerte az igazsłgszolgłltatłs keze. A kĞ-
zsegtanłcs lecsapta az łllłsłbol. Ez lett a tehendrłma vege. A sors csapott le a bakterre,
ahogy a gĞrĞg vegzet-tragediłkban.
*
Volt kacagłs, kĞlcsĞnĞs bosszantgatłs, sok ide-oda rĞppen═ treIa. Megis mindez nem volt
igazłn ═szinte es gondtalan. Akłrha valami łrnyek lappangana mindenki hłta mĞgĞtt. Vala-
hogy az, hogy rokonuk, a szegeny, szep Judith, jłtszotłrsuk, regi pajtłsuk ott el nehłny szobł-
val odebb elhomłlyosult elmevel, reł-sşlyosodott mindenkire. Nemelyik, mint Abłdy, lłtta is,
młsoknak unokahşga, Laczok Iduska, sşgta meg az łllapotłt. Es a mind gyerebb treIa es ka-
cagłs kĞzben egyik-młsik kitekintett az udvar IelĞli ćvegajto sĞtetsegebe, vajon nem t▌nik-e
IĞl mĞgĞtte az a halovłny lełnyarc, nem nez-e rełjok az a halottszer▌ tekintet.
ˆnkentelen a tłrsalgłs komolyabb irłnyt vett. Szerencser═l es szerencsetlensegr═l beszel-
tek; Gyer═IIy Lłszlo letĞreser═l esett szo es a kis Malhuysen Dinorłrol, akinek a vłltoin elt
volt Wickwitz es akit mikor a botrłny kitĞrt, kikĞzĞs−tettek mindenhonnan; a sorsrol, mely
olyan kćlĞnbĞz═en osztja el a jot es a rosszat! Egyiket oktalan k−nozza, młst oktalan elhalmoz
minden ĞrĞmmel.
A boldogsłgot nem egyIormłn merik...
I
Eppen ezt mondta błnatosan Alvinczy ‡dłm es Adrienne-re nezett. Ekkor Gazsi błro
szenvedellyel ćtĞtt az asztalra:
Az nem igaz! Igenis! Az csak kepzel═des. Mindenki egeszen egyIochmłn van: se nem
boldog, se nem szechencsetlen. Egy po-młde minden!
Mindenki csodłlkozva nezett reł, annyira vłratlan volt
;
hogy ═ valamihez hozzłszol, ami
nem sportćgy vagy treIa. ┼ azonban Iolytatta:
Igenis! Ez −gy van! En ezen sokat gondolkoztam. Tłchsasłgban sokszor megIigyeltem...
Talłn a lovak tłrsasłgłban? vłgott kĞzbe Alvinczy ‡dłm, mert nem szerette, hogy az
═ Iłjdalmas pozłnak ellentmondott Gazsi.
Kadacsay dćhbe gurult. Az ok nelkćl megvet═ hang, mellyel ‡dłm ezt mondta, benne va-
lami melyen Iekv═ sebet erinthetett, amir═l tłn maga sem tudott. Młskor komikus Ğngşnnyal
Iigurłzott volna, megkacagtatta volna a tłrsasłgot. Most azonban sokat ivott es lehullott rola
az az ĞrĞkke mokłzo łlarc, amit Ğnmaga szłmłra is viselt. Sert═dĞtten kerdezte:
Hłt te azt hiszed, hogy muszłj egeszen megbutulni, ha az embech lovagol? Igaz, hogy
sok id═met eltĞltĞttem vele, nagyon is sok id═t, de lohłton is gondolkozom neha, te pedig
meg talłn a magad ket lłbłn sem!
Błlint megakasztotta a szovłltłst, ami veszelyesse vłlhatott volna es kĞzbeszolt:
Halljuk a teoriłdat, Gazsi! Amit mondottłl, az egeszen şj szempont,
Igen! Halljuk! Halljuk! kiłltottłk a n═k. Majd mi hozzłszolunk...
Kadacsay IelreIektette a hosszş orrłt. Panaszosan rezsştos szemĞldĞkei IĞlszaladtak a
homlokłra. Olyan volt, mint a hollo-Iioka, mikor megIigyel valami vłratlan tłrgyat. Es be-
szelt maga melle nezve, mintha az abroszrol olvasnł. Szakadozottan błr, akłr łlomban, megis
vilłgos gondolatkapcsolłssal. Akłrmilyen ĞrĞm er valakit mondotta sokkal tĞbb szavak-
kal , mindig van valami, amit meg k−vłn. Amit meg nem ert el. Młsvalami, ami meg hiłny-
zik ahhoz, hogy boldog legyen. Nincs ember, aki azt mondanł: most młr semmi k−vłnsłga
sincs. A megkapott sorsajłndek utłn azonnal şjabb ajłndek kell neki. Es nincs arrol szo, hogy
az ertekes-e, nagyobb-e, mint az el═bbi nem! Pusztłn arrol, hogy van valami, ami meg nincs
es ami kell. Es ez a k−vłnsłg egyensşlyban tartja az ĞrĞmet; azt erzi, boldog csak akkor lesz,
ha azt is megkapja; ha pedig ezt is megkapja, akkor ismet şjabb valami kell neki. A błnatnłl
is −gy van. Akłrmi csapłs er valakit, mindig van valami, ami vigasztalja, visszatartja a ketseg-
beesest═l. Mindegy, hogy mi es hogy minek h−vja: kĞtelesseg, tartozłs, olyasmi, amit a csapłs
dacłra meg veghez kell vinni. Halłlesetnel a hłtramaradottak gondozłsa, IĞnntartłsa annak,
amit az elhunyt szeretett. De minden młs błnatnłl is van ilyen, ami ĞrĞmet ad, amit elha-
nyagolni nem lehet; megkezdett munka, łpolłsa valakinek vagy valaminek, aki rełnk szorult,
legyen az rokon, cseled vagy akłr łllat is mindegy! Valaki, aki miatt itt kell maradni, akiert
dolgozni kell, aki ═szerinte reł van szorulva. Es meg az is lehet, hogy maga a gyłsz nagysze-
r▌sege olyan ĞrĞm, ami Ğnmagłban is eleg.
Ez olyan, mint a mechleg magyarłzta Gazsi , egyik sechpeny═jeben az ĞchĞm, mł-
sikban a bş! Mindig egyensşlyban vannak es mindegy, hogy az egyikben valami nagyon
nagy, a młsikban pedig egeszen kicsi!
A sok lovaglłstol merev ujjaival Iurcsłn hadonłszott a leveg═ben. Nehłnyan nevettek, pe-
dig a Kadacsay apro szemeb═l mintha Ianatikus komolysłg csillogna.
Na es mi tĞrtenik, ha valamelyik serpeny═ben megse volna semmi? Ha peldłul az ĞrĞ-
moldalon van csak sşly?
Akkoch az embech egesz nap tłncolna es gajdolna es becsuknłk a bolondokhłzłba!
Es ha a błnatoldalon?...
Akkoch agyonlĞvi magłt...
Zakata az el═adłs kĞzben visszatert az ebedl═be. ‡mulva hallgatta Gazsi szavait. Most
kĞzbekiłltott:
Hłt en nem błnkodok az en szegeny lelkem Ielesegemert!? Se ejjel, se nappal nincs młs
az eszemben! De hłt ugyan hol is olvastłl, Iiokłm, ilyen butasłgot?
Sehol! Ielelte Gazsi. Sajnos en nagyon keveset olvastam... a katonasłg meg a lo-
vak... sok id═t vesztettem, most pchobłlok valamit utłnapotolni, de talłn kes═ młch...
Hadd is a Ienebe, Iiokłm! Egyik pajtłsom ott Itłliłban, az is olyan marha volt. A kĞny-
veket bşjta. Nagy barom IilozoIusokat, meg a tłbort▌z mellett is. Hłt el is mondom ezt most
nektek, nagyon kacagtato historia, meglłtjłtok.
Odahşzott egy szeket Gazsival szembe, belećlt es most a lełnyai tiltakozłsa dacłra nagy
gesztussal meselte:
˙gy volt az, ide hallgassatok, hogy csata utłn CalataIimi mellett egy sz═l═ben tłbort
ćtĞttćnk. Ott volt ez a marha is, es a venyige nem akart egni. Merthogy azt kell tudni, hogy
ott nincs egyeb t▌zrevalo hłt mondom: mi a csudłba kell ide t▌z, mondom...
Abłdy Kadacsayt nezte, ahogy ott ćlt szemkĞzt az Ğreg garibaldistłval. Olykor jobbra ve-
tette hosszş orrłt, olykor balra. ˙gy tett, mintha odaIigyelne. Csupłn egeszen pici mosoly tłn-
colt a bajusza mellett, kisse keser▌ es kisse gşnyos mosoly, a homlokłn pedig egy mely rłnc,
ami sosem volt ott młskor. Błlintnak eszebe jutott, hogy mid═n tavaly Denestornyłn volt nł-
luk, egy Schopenhauert kert el a kĞnyvtłrbol esti olvasmłnynak.
Vajon miIele kultşrehseg lappangott ebben az ĞrĞkke lovaglo, ĞrĞkke mokłzo,
pojłcłskodo emberben?...
Zakata azonban nem sz▌nt meg regelni. Nagyokat nevetett kĞzben, de a historiłnak sose
jutott a vegere. MindenIele ćrćggyel hol az egyik vendeg, hol a młsik kelt IĞl, m−g vegćl a le-
łnyai kijelentettek, hogy aludni kell menni neki es mindenkinek.
Hłt jo, Iiokłim, menjćnk hagyta helyben a jolelk▌ Ğregşr , de holnap majd elmon-
dom nektek a tĞbbit. Meglłtjłtok, nincsen ennek płrja!
Mikor a vendegszobłk Iele setłltak a IerIiak, Błlint a Gazsi vłllłra tette a kezet:
Nagyon erdekes volt, amit magyarłztłl...
A tłrsa azonban elćtĞtte a bokot:
Igaza van az Ğcheg Zakatłnak ez csak olyan machhasłg. Es kacagott Ielszegen, mintha
szegyellne, hogy elłrult valamit a gondolkozłsłbol.
III.
Ama nehłny nap utłn, melyet Błlint a Mez═segen tĞltĞtt, visszatert Denestornyłra. A jĞ-
v═ heten ny−lik meg a szekely kongresszus HomorodIćrd═n. Erre młr regota keszćlt, az anyjł-
nak is elmondta młr płrszor. Igy hłt nem IĞlt▌n═, hogy ismet tłvozik hazulrol. Mindenkep-
pen elutazott volna. A viszony kĞzte es az anyja kĞzĞtt mind Ieszćltebb kezdett lenni. Błlint
hiłba magyarłzta, mi mindent vegzett Kalotaszegen a szĞvetkezet es a maguk dolgłban, hił-
ba jĞvedelmezett most a havas olyan summłkat, mint eddig soha, hiłba szłmolt be arrol, hogy
Lelbłnyłn a mintakerteszet es a gazdakĞr Iejl═dik es gyarapszik, az anyja Iagyos arccal hall-
gatta mindezt. Olykor kerdezett egyet-młst, şgy tett, mintha erdekl═dnek. Megis nyilvłnvalo,
hogy hiłba beszel a Iia akłrmit. Abłdy Roza csakis egyre gondolt, egyben volt bizonyos, ab-
ban, hogy Błlintot ştjai mindig oda viszik, ahol az az łtkos asszony van, az a Miloth Adrien-
ne.
Valoban mindenr═l tudott, błr mit sem mondott rola. A Iiatalşr kĞrćl ‡zbej rendezte be a
kemszolgłlatot. Ez kĞnny▌ dolog volt.
Az Abłdy-havasok erd═gondnoka, az Ğreg Nyiressy nem b−rta elszenvedni azt a sok şj−-
tłst, miket Błlint beind−tott az ═ birodalmłban. ┼ addig mindenhato volt es ott habpipłja mel-
lett elet-halłl ura. Most Iiatal erd═mernĞk kerćlt melleje, aki nelkćl mit sem tehetett es ez an-
nłl t▌rhetetlenebb volt, mert az şj ember bekĞltĞzĞtt abba a tłgas uradalmi hłzba a Belesben,
melyet ═ harminc ev ota a maga portłjłnak tartott. Ket szobłjłt elvettek! Ket szobłt, melyek-
be a vendegeit szłllłsolta eddig. Az Abłdy Błlintnak IĞnntartott szobłval ez młr hłrom. Im-
młr nem jĞhet IĞl hozzł senki messzibbr═l, nem jłrhat hozzł csak a ket havason lako barłtja,
a gyurkucai jegyz═, Simo Gaszton meg az łllami I▌resz igazgatoja a szomszedbol.
Tłvolabbrol senki sem, mert nincs, ahol meghłljon. Meg egy tarokkpartit sem tud Ğsszehozni.
Nem rendezhet tĞbb olyan v−g dłridot, amilyen oly sokszor I▌szerezte magłnyos eletet. Igy
hłt nyugd−jazłsłt kerte es vegkieleg−tesćl BłnIIyhunyadon az Abłdyak kşriłjłt, amely idłig
łrendłba volt adva. Eleg nagy k−vłnsłg volt, de Błlint honorłlta, mivel simłn akart megvłlni
t═le, Roza groIne pedig beleegyezett, minthogy ‡zbej a hłzat jocskłn leszolta es az a ber-
Ğsszeg, amivel evek ota elszłmolt, amşgy is csekely volt.
Igy hłt a ven Nyiressy młr nyłr ota ott lakik. BłnIIyhunyadon hetivłsłr leven, ott a videk
h−rei ĞsszeIutnak minden keddi napon. Es mi volna erdekesebb şjsłg, mint a Iiatal Abłdy jł-
rłsa-kelese? Igy hłt Nyiressy błr −rni sosem szeretett, mindenkor egy cedulłt postłzott ‡zbej-
hez, ha valami şjat hallott.
Ez volt az egyik h−rIorrłs. A młsik Lelbłnyłn a vendegl═s. Ez t═r═l-vegr═l rokona ‡z-
bejnek. Szenzłlkodo ember is, aki młr gyakran csinłlt ‡zbejjel egy s młs ćzletecsket. Azt a
gazdakĞrt sem szerette, amit Błlint hozott letre, ahol ugyan bort nem mertek, de ami megis el-
vont sok c−vist az ═ ivojłbol; azt a Iigyelmet sem, mellyel a kepvisel═jćk a vłroska dolgait k−-
serte. Alkalmatlan az ilyen! Jo Iorrłs hłt ez is. Gyors es megb−zhato. Hiszen a Mez═segen
unatkozik mindenki, legyen az paraszt, kaputos ember vagy boltos. Ha şj pletykłt hall, azon-
nal nekiindul es ket ora jłrłsnyira is elmegy, csakhogy azt valahol elmondhassa.
Igy hłt ez a h−ranyag is pontosan eljutott a vastag kis ćgyvedhez. Onnan pedig szĞvetsege-
sei, Tothyne es Baczone ştjłn Abłdynehoz. Delebed vagy vacsora utłn a ket vastag gazd-
asszony ott ćlt a szalonban a hosszş asztal ket kćls═ sarkłnłl, belćl a kanapen az Ğreg groIne.
KĞtĞttek mind a hłrman.
Azt a meleg holmit horgoltłk, mellyel minden evben karłcsonykor a Ialu gyermekeit ajłn-
dekozta meg Abłdy Roza.
Ilyenkor, ha Błlint nem volt jelen, valamelyik vastag n═ elkezdett sohajtozni. A młsik
megkerdezte, miert sohajtozik. Aztłn kerdes es Ielelet Iormłban, sok ,biza" es ,abbiza" kĞ-
zĞtt, bolingatłsok es elhallgatłsok mellett, elmondtłk a legşjabbat. Mindig csak egymłsnak,
sosem az şrasszonynak. E modon hallott Błlint anyja arrol, hogy a Iia megint a hunyadi erd═n
volt, hogy biza kalibłt ep−ttetett. Hovł? hłt az Uzdy-hatłr melle. Biza. Es hol jłr?
Abbiza Almłsk═n! A tehentĞrtenet is azonnal jelentes tłrgya, sok sopłnkodłsokkal es
Iejcsovłlłssal.
Igy mergeztek Tothyne es Baczone szegeny Roza groInet. Nem csoda, hogy Błlint
valoban akłrmennyit dolgozott is vagyonuk erdekeben vagy kĞzćgyben, az Ğreg dłma nem
hitt el semmit abbol, mindent csupłn hazugsłgnak tartott, amivel a Iia burkolni akarja el═tte
azt az ═ łldatlan viszonyłt.
Most is, mid═n bejelentette Abłdy, hogy indul Homorodra, az anyja ćvegszemekkel nezett
reł:
Hłt ott oktober vegen is meg szezon van? kerdezte kisse gşnyos hangon, ami az ═ bur-
kolt beszedmodjłnłl ezt tette: Az az łtkos Adrienne hogyan megy Ićrd═re ilyen kes═
═sszel!?
Błlint −gy is ertette a kerdest, ezert kisse b═segesen magyarłzta: hogy azert tettek oda a
kongresszust, mert ilyenkor egyetlen Ićrd═vendeg sincs es hogy −gy a szłlloda es meg a ma-
głnvillłk Ğsszes szobłi rendelkezesre łllanak es hogy akłr szłz vagy ketszłz hely is van a
kongresszus tagjainak.
Furcsa, hogy eppen Homorodon kell az ilyet csinłlni...
Igen, eleg szokatlan hely. Azt hiszem, Barra Słmuel akarta, hogy ott tartsłk, igaz az is,
hogy az ilyen teljesen ćres Ićrd═helyen tĞbb es jobb lakłsalkalom van, mint valamelyik vide-
ki vłrosban... Most pedig a javaslatłrol kezdett beszelni, amit ott be Iog nyşjtani. Ezzel is
bizony−tani akarta, miszerint csak kĞzćgyben utazik oda. A gyćlekezet programjłt is.
Az anyja azonban tćntet═en nezett młsIele es egyebr═l kezdett beszelni.
*
Pedig eleg erdekes IĞladatra gy▌ltek Ğssze. Darłnyi a szekelyseg megseg−teset szłndekoz-
ta szolgłlni, karĞltve egy nagyobb szabłsş telep−tesi akcioval, ami a szekelyek kivłndorlłsłt
akarta młs irłnyba vinni. Fajłllatok kiosztłsłt, gazdasłgi vłndortanłri oktatłst tervezett es
ennek irłny−tłsłra ,szekely kirendeltseget", mely az egesz ćgyet a helysz−nen gondozza.
A szekelyIĞldi kivłndorlłs valoban aggaszto arłnyokra kezdett n═ni. A mindjobban
elaprozodo tĞrpebirtok nem nyşjthatott megelhetest e szapora nepnek. Azt a joreszt eleg so-
vłny IĞldet mind-mind aprobb sirinkłkra vłgtłk az ĞrĞkĞsĞk; olyan pici parcellłkra, melye-
ken egy-egy csalłd młr alig elhetett meg. Az eletrevalo gobe młr regota Iuvarozłs, erd═mun-
ka es apro vłllalkozłsokkal probłlt seg−teni magłn, de mindjobban sokasodvłn, şjabban ki-
vłndorlłs kapott lłbra. Nagyreszt Romłniłba mentek łt, utobb Amerikłba is. Vissza is tert
egynehłny, de jo resze ott maradt. A IĞldm−velesi miniszter tehłt, I═leg Bethlen Istvłn ĞsztĞ-
kelesere, legalłbb itt, a SzekelyIĞldĞn akart szembeszłllni a kivłndorlłssal, mely a
szłzadIordulo els═ evtizedeben valosłgos szegyenIoltja volt az akkori kormłnyzatnak, vesze-
lyes tćnete a gazdasłgi elettel nem tĞr═d═ politikłnak. Ahelyett, hogy a kivłndorlłs okait ku-
tattłk volna ki es szćntettek volna meg, magłt a kivłndorlłst szerveztek, igaz, hogy a vissza-
elesek meggłtlłsa miatt, de −gy meg maga az łllami szervezes is hozzłjłrult a baj Iokozłsł-
hoz. Darłnyi volt az egyetlen, aki k−serletet tett, hogy megkćzdjĞn vele.
A Kolozsvłr Iel═li szemelyvonaton utaztak a Pestr═l lerłndulo kepvisel═k es Koos Mi-
hłly, az a miniszteri tanłcsos, aki a szekely kirendeltseg I═nĞkećl volt kiszemelve. Lett volna
gyorsvonat is, de a nagy Barra şgy velte: jobb olyannal utazni, amely minden łllomłson meg-
łll, −gy a kĞrnyekbeli resztvev═k mindenhol beszłllhatnak hozzłjuk es egyszerre erkeznek a
celhoz. Az is el═ny, hogy a szemely hosszasabban łll az łllomłsokon, −gy ha ćdvĞzl═ kćldĞtt-
segek jĞnnek ki oda, azokat Iogadni lehet, beszedet tartani hozzłjuk, buzd−tani.
A M‡V el═zekenysegb═l etkez═kocsit kapcsoltatott a vonathoz, −gy hłt igen kedelyesen
utaztak. Itt tartotta udvarłt Barra, rekcumoztatvłn h−veit azokban a vitatornłkban, amiket
annyira szeretett. A kocsi tşlso vegen a Iiatal Kuthenvłry Marot mulattatta az erdelyieket a
legIrissebb pesti zsidoanekdotłkkal. ┼ I═vłrosi şjsłg−ro, de Pet═Ii Słndorra hamis−tott Iejevel
az egyik gyergyoi kerćletet szed−tette el, −gy jutott a parlamentbe, termeszetes tehłt, hogy
nem hiłnyozhat a szekelyek gy▌leser═l. Ez volt a ket polusa az etkez═beli tłrsasłgnak. A kĞz-
jogi Iinomsłgokat csiszolgatok az egyik vegen, a hahotłzok a młsikon.
Błlint Aranyosgyeresen ćlt IĞl. Błr a Ićlkekben lłtszott, hogy joreszt el vannak Ioglalva,
de nem talłlt senkit. Az egyikben voltak ugyan, de ide nem akart belepni, mert itt ket titkłrł-
val Koos Mihłly utazott, aki Bethlennel sok iratokkal es tabellłkkal nyilvłn az akcio reszle-
teit tłrgyalta.
Igy hłt ═ is az etkez═be ment.
Mikor oda benyitott, a treIłlok es vitłzok csoportja meg egyensşlyban volt. Annyi ember
volt Barra kĞrćl, mint Kuthenvłry kĞrćl es a csoportok egyIormłn kćzdĞttek hangossłgban
egymłssal. Megvłltozott azonban a viszony, mid═n beIutott Kocsłrdon a vłsłrhelyi vonat.
Az erkez═k mind Barrłhoz csatlakoztak. Itt jĞttek tĞbbek kĞzĞtt Boros Zsigmond, a ven
BartokIły, Varjş Bela, Laczok Jen═ es WeissIeld Soma is. A Laczokok szekely loI═k. De ter-
meszetes WeissIeld csatlakozłsa is, hiszen ═ nemcsak egy vłsłrhelyi bank igazgatoja, de ve-
zere is a Laczok-havast kihasznłlo reszvenytłrsasłgnak, tehłt egyik I═munkaado a Szekely-
IĞldĞn.
D−szes tłrsasłg mindenkeppen. Mindenki ćnnepl═ben. Varjş Bela şjdonatşj Ieketeben. Az
Ğreg BartokIły szederjeskek kurta zekeben es sz▌k nadrłgban, mely ki volt hłnyva vitezkĞ-
tessel gazdagon es zsłkIorma Iels═kabłt rajta, amely gombtalan, amit a hatvanas evekben
,budł"-nak h−vtak; ezt mind ═ csak a legnagyobb ćnnepkor vette magłra.
Legpazarabb azonban WeissIeld Soma. ┼ d−szmagyarba vłgta magłt. Płr eve csinłltatta,
mikor h−re jłrt, hogy ,csłszłrman═ver" lesz a Maros menten. A kirłly nem jĞtt, de a ruha
megvolt, −gy hłt WeissIeld minden alkalmat megragadott, hogy IelĞltse, ha młr rłszłnta azt a
sok kĞltseget. Grćnnbaum es Weinernel dĞIette Pesten. Valodi szittyaruha ez. HoIeher pap-
lanselyemb═l a dolmłny, karmazsin nadrłg es słrga szattyłncsizma, a mente Zr−nyi-galleros
es hupikek, sok-sok cobolynak Iestett nyşlpremmel. Persze mindenćtt tĞkĞsdio nagysłgş bog-
lłrok, aranyozott rezb═l es ugyanolyan kard. Ilyen gyĞnyĞr▌ volt a jo Soma. Voltak ugyan
rosszakarok, akik azt łll−tottłk, hogy valami keresztezes lehetne egy sz═rmajom es egy papa-
głj kĞzĞtt, de ═ nagyon meg volt elegedve, ha a tćkĞrben mustrłlta magłt. Egyedćl az a cvik-
ker az orrłn, az nem nagyon talłlt ahhoz az ═smagyar kćls═hĞz, de hłt anelkćl ═ nem lłtott,
hłt nem dughatta zsebre.
A politizłlok elnyomtłk most az adomłzokat es a nagy Barra Iennen uralkodott mindenen.
Kuthenvłryek sarkłban pedig csak elIojtottan mertek młr kacagni.
Ilyen kĞrćlłllłsok kĞzĞtt robogott be a g═zĞs TĞvisre. Az łllomłs IĞllobogozva. Az łllo-
młsI═nĞk es a szemelyzete parłdeban, szalutłlva, akłrha a kirłly erkezne. Nagy, błmesz tĞ-
meg is. A vasutasok dalłrdłja meg a helybeli cigłnybanda is kivonult. A I═b−ro Ieher ruhłs le-
łnykłk elen łllott, akik csinos versiket mondva szep szalagos bokretłt nyşjtottak łt kinek?
persze Barra Słmuelnek es nem a miniszter kćldĞttenek, hiszen a ,Nagy gobe" volt a legis-
mertebb nev es minden ćnneples kĞzeppontja.
Mindenki kiszłllt, mert hosszacskłn kell vłrni a Deva Iel═l csatlakozo vonatra es szep
napsćteses id═ jłr. Barra, BartokIły, Varjş es Kuthenvłry sorban szonokoltak, vłlaszolva az
ćdvĞzl═beszedekre. A szekelyseg megmenteset magyarłztłk gyĞnyĞr▌ vłltozatokban es a tĞ-
meg s▌r▌n eljenzett, błr TĞvis nem SzekelyIĞld es a kĞzĞnseg nagyreszt vasşti
alkalmazottakbol, utazokbol meg a vłroska polgłraibol łllott. A cigłny mindenkor tust hş-
zott, akłr pohłrkĞszĞnt═nel.
Błlint elsetłlt a vonat menten. Az utolso vagonoknłl megpillantott egy csoportot.
A III. osztłlyos kocsikbol szłlltak ki es IĞl s alł jłrkłltak az ott młr ćres płlyatesten. Hat-
het romłn popa, nemelyik nagy szakłllal, szćrke reverendłban vagy szalonkabłtban. Kisse
kopottak. Jo az ilyen, ha hosszş ştra indul az ember. Nehłny civil is kĞzĞttćk, azok is szćrke-
ben. Alig beszelgetve −gy lepdelnek a s−npłrok kĞzĞtt lassş jłrłssal es lassş beszeddel az els═
vłltoig es vissza. Mid═n szembeIordultak, Abłdy megismerte kĞzĞttćk az Ğreg Timisłn Au-
relt.
A tłrsai elvłltak t═le, mikĞzben Timisłn lepett Błlinthoz. KĞszĞntĞttek egymłst.
Milyen szep ćnnep van itt ma, igazi ĞrĞm lłtni mondotta a ven neptribun az ═ halkan
gşnyos hangjłn. Hova indulnak az urak?
Homorodra van hirdetve a szekely kongresszus. Holnap kezd═dik. Oda utazunk.
Szep, szep. Okosan teszik, ha tĞr═dnek a nep bajłval. Nagyon helyes. Es milyen gyĞ-
nyĞr▌en tudjłk a magyarok az ilyet rendezni. Ez a sok szep beszed, az a nagy lelkesedes! Se-
hol a vilłgon nem tudjłk azt ilyen szepen csinłlni.
Eppen akkor sustorekolt be a delr═l jĞv═ vonat. Abbol is sok ćnnepl═be ĞltĞzĞtt utasok ug-
rłltak ki es ismetl═dĞtt az eljenzes, karenek es szonoklłs ott az łllomłs el═tt. A dalłrda rł-
gyşjtott a Kossuth-notłra, kalapokat lengettek, kend═t, złszlot lobogtattak.
Ki az a d−szmagyarba ĞltĞzĞtt młgnłs? kerdezte a ven ćgyved WeissIeld Somłra mu-
tatva es vaskos Ieher bajusza alol hamiskłs mosoly villant.
Egy vłsłrhelyi bankvezer vłlaszolt Błlint szłrazon es hogy veget vessen Timisłn
gşnyolodłsłnak, kerdessel Iolytatta:
Es kepvisel═ şr hova utazik? Lłtom tłrsasłgban van.
Mi Brassoba megyćnk. Van ott egy kicsi gy▌lesćnk, valami egyhłzi dolgokban.
Hłt akkor diskurłlhatnłnk ştkĞzben. Melyik kocsiban van?
Nagyon megtisztelne a groI, de en a harmadik osztłlyban vagyok a barłtaim miatt, hłt
onnan nemigen jĞhetnek el. Az ott pedig nem ilyen Iinom şrnak valo tłrsasłg. Egyszer▌ em-
berek. Nagyon egyszer▌ emberek.
Es az utolso mondatnłl legyintett a kezevel es vastagon nevetett az Ğreg ćgyved, mintha a
szavainak bels═ ertelmen kacagna.
*
A ket szerelvenyt Ğsszekapcsoltłk es a Rłkoczi-indulo hangjaira a meghosszabbodott vo-
nat kipĞIekelt az łllomłsbol. A mozdony most młr IĞl volt lobogozva. Igy sietett leng═
złszlod−szben łt a Maros-h−don es a szeles, gazdag s−ksłg utłn be a tşlnani dombok torkłba.
BalłzsIalvłhoz ertek. Ez a romłn gĞrĞg katolikus ersek szekhelye, honnan młr młsIel
szłzad ota a romłnsłg mozgalmai kiindultak.
Itt csatlakoztak a Dics═ Iel═l erkez═k, kiket Kendy Joska hozott. ┼ most I═ispłn Kis-Kć-
kćll═ben. Persze egy szot sem szolt a makrapipłja mell═l, de a tĞbbiek ezt b═segesen
potoltłk. Itt is Ieher ruhłs lłnykłk, szalagos bokreta, beszed es ćdvĞzles. WeissIeldet meg is
eljeneztek, mikor meglłttłk, mert a ruhłja miatt azt hittek, hogy ═ a miniszter kćldĞtte.
Błlint eppen ezt Iigyelte az ablakbol, mid═n megpillantott egy Iiatal papnĞvendeket, aki
nem nezve se jobbra, se balra, a vonat utolso vagonjai Iele sietett. ˙gy remlett, mintha ismer-
ne.
Roppant sovłny vezna iIjş, sĞtet b═r▌ arcłn a tćd═bajosok jellemz═ vĞrĞs Ioltjai. Hol is
lłtta ═ ezt az arcot?!
Utłnanezett.
A Iiatalember az egyik III. osztłlyş kocsihoz lepett. Alighogy ott megłllt, egy kar lĞvellt
ki az ablakbol, egy vaskos kez nyşlt le hozzł. Amaz pici pap−rlapocskłt nyomott a kinyşjtott
tenyerbe, aztłn megIordult helyben es visszament a peron szelere. Most a IĞld−sz−tett vonatot
nezte. A tekintete talłlkozott Abłdyeval.
Błlint most megĞsmerte. Ez annak a havasi popłnak a Iia, akit ═ płr eve lłtott egyszer
Gyurkucłn, mikor ennek apja, Timbus, a templomhoz h−vta valami ep−t═anyagot kerve. Akkor
lłtta ═ ezt az arcot, ezeket a zsarłtnok eges▌ szemeket. Most is şgy nez, azzal a nema gy▌lĞ-
lettel, mint akkor, mikor ott Iekćdt mozdulatlanul a paplak el═tt, bundłba takarva a napon.
Hallotta is, hogy valamivel jobban van, hogy a preparłndiłn van, es eszebe jutott, amit Simo
kĞrjegyz═ mondott volt: ,Timbus parintye megb−zhato emberćnk, de a Iia az dłkoromłn."
A Iiatal Timbus ott maradt az łllomłson. Mereven łllt oldalt, mikĞzben a magyar kćldĞt-
teik beszłlltak, meg mindig ott łllt sz▌k vłllş szirimłn alakja es a szemei rełmeredve a
lobogoktol ekes vagonokra, akik a vłltokon lłrmłsan zakatolva dĞrĞgtek łt.
A lekanyarodo Ićst vegre elbor−tott mindent.
G
HomorodIćrd═n a kongresszus reggel t−zkor ny−lt meg. Az elnĞklest szolgłlati idejćk sor-
rendjeben Maros-Torda, Cs−k, Udvarhely es Hłromszek alispłnjaira b−ztłk, a kormłny ebben
is hangsşlyozni akarvłn, mennyire tłmogatja a megyek autonomiłjłt, mely a Fejervłry mi-
niszteriuma, a ,darabontok" idejen a koal−cios płrtok oldalłra łllt. Ezek ćltek hłt az elnĞkseg
asztalłnłl, amit a nagyterem hosszş bels═ oldalłra helyeztek.
Ez a terem a Ićrd═ideny alatt olyan ,Kursalon"-Iele Iaepćlet, a kćls═ oldala csupa ablak. A
rĞvid oldalłn płr lepcs═s emelveny, ahol a cigłny szokott muzsikłlni, de ami, ha valamely
vłndortłrsulat jĞn, hłt sz−npadkent is szolgłl. Most a terem teli szekekkel, hovł az ide utazott
kepvisel═k, vłrmegyei el═kel═segek, ćgyvedek, I═emberek ćltek, Ğntudatlan is rangsor szerint
helyezkedve, az elnĞki asztal el═tt pedig szeles ter, hovł kćldĞttsegek jłrulhatnak a kong-
resszus ele. JĞttek is ilyenek, de nem valami sok, mert a szekely minden kalandossłga mellett
rełlis nep es ═szi munka idejen nemigen akarozik eljĞnni a szłntłs-vetes mell═l. Igy hłt haris-
nyłs alig volt. Ezek kikanyarintvłn szep ćdvĞzl═beszedet, a hłtso sarokba vonultak es inkłbb
gyanakodva hallgattłk, mit vegeznek az ,urak".
Szłmosan csak a szeneget═k jĞttek el.
Nem ćnnepelni jĞttek, hanem panaszaikat el═adni. Reszt venni a tanłcskozłson. Nem is
jłrultak az elnĞki asztal ele, hanem IĞlmentek arra az emelvenyre ott baloldalt es vegigćltek a
legIels═ szeksort. Voltak vagy tizenhatan.
Nagyon komoly, majdnem komor emberek. Nagyon egyIormłk is. Tłn az a kemeny mun-
ka az erd═n, az az ejjel-nappal meg nem sz▌n═ Iigyelem, amit═l az egetes sorsa Ićgg, az ha-
sonl−totta ═ket Ğssze. Mind egyIormłn ĞltĞzve, Iekete gşnyłban, csizmłban. Nagyon sĞtet ar-
cş IerIiak, b═rćk minden porusłba a szenpor besz▌r═dĞtt es apro pontocskłkkal szorta be a
homlokot, orcłt, kezćket.
Nemłn ćlnek ott sorban. Vłrnak. Az el═kel═segek negyszĞgeben a kĞlcsĞnĞs meltatłsok
Iolynak. A miniszter kikćldĞttjet kĞszĞnti az elnĞk, az alispłnok a kepvisel═ket, es mindezek
viszonozzłk a bokokat es gyĞnyĞr▌ jĞvend═t vłzolnak kisse bizonytalan vonalakban błr, de
nagyon lelkesen. Majd a tłrgysorozat megłllap−tłsa kĞvetkezik es a miniszteri programponto-
zatok.
Błlint szelt═l ćlve a jegyzeteit tanulmłnyozta. Be akarta terjeszteni a javaslatłt a kisgaz-
da-hitbizomłnyok letes−teser═l. Az amerikai es a nemet idevonatkozo irodalom nyomłn meg-
vilłg−tani. Ahogy −gy munka kĞzben IĞltekintett, a szeneget═k kĞzĞtt ismer═s arcot pillantott
meg.
Igen! valoban ═ az: Jopłl Andrłs! Az a Iiatal matematikus, aki itt Erdelyben megol-
dotta a repćles problemłjłt a Wright testverek es Santos-Dumont-nal egy id═ben, s═t talłn
el═ttćk, de lemaradt a bemutatłsrol. Lemaradt, mivel nem volt penze a modellhez, motorhoz.
Gyanakvo termeszete miatt is, hiszen akadt volna, aki megseg−ti. Maga Błlint is IĞlajłnlta ne-
ki ezt. De Jopłl azt hitte, hogy csak kikemlelni akarjłk a titkłt. Igen! Bizonyosan ═ az. Az a
kopaszra ny−rott szeles koponya, dşcos homlok, azok a szşros pici szemek. Nincs meg egy
ilyen arc a vilłgon. De hłt hogy kerćl ez az ember a szeneget═k kĞze!? Pedig velćk van, s═t a
vezerćknek lłtszik. KĞzepen ćl es az ═ kezeben van a panasz−rłsuk.
De a teremben megindult a vita a miniszteri javaslatok alapjłn. Tenyeszłllatok kiosztłsa,
tłjIajok letes−tese.
Mindenki egyetertett ezzel, megis vitatkozłs tłmadt a kormłny el═adoja es nehłny helybe-
li nagysłg kĞzĞtt. Darłnyi reszer═l a szimentłli Iajtłt k−nłltłk IĞl, a helybeliekb═l az egyik a
pinzgaui marha mellett szonokolt, a młsik a Riska tehen płrtjłn. Mindketten jol tudtłk, hogy
hiłba beszelnek, mert a IĞldm▌velesi miniszterium ezt młr tanulmłnyozta, erre rendezkedett
be, a Felvideken młr sokeves tapasztalatai is vannak es vegre is nemcsak az ajłndek lonak, de
az ajłndek marhłnak ,se nezz a szłjłba". Megis sok szot szapor−tottak, mert ilyen nagy kĞ-
zĞnseg el═tt bizony−tani akartłk, hogy ═k szakemberek. Ugyan−gy volt az apamenek ćgyenel,
a baromIiaknłl es a serteseknel. Utobbinłl meg Szilłgy megyei szakert═ is kĞzbelepett, aki
csak azert utazott ide a SzekelyIĞldre, hogy a haris diszno mellett tĞrjĞn lłndzsłt, amelyr═l
pedig ismeretes, hogy Ğteves korłig n═ es soha meg nem h−zik, de a Szilłgysłgban akkor meg
nagyon płrtoltłk. Nincsen płrja a harisnak! hirdette a szonok Ianatikus hangon.
Mindezek azonban leIolytak. Mindenben persze a miniszterium programjłt Iogadtłk el.
Nem is haragudott ezert senki, meg a vitłzok sem, hiszen ismeretes, hogy az egesz ćgyet Da-
rłnyi kezdemenyezte, ═ Iogja leIolytatni, jol is van, ahogy csinłlja, az egesz kongresszus pe-
dig csak arra valo, hogy onnan a nagykĞzĞnseg el═tt kihirdessek: itt most valami tĞrtenni Iog.
Azert is, hogy sokan hihessek, mondhassłk, hogy az ═ tanłcsuk dĞntĞtte el azt, ami nelkćlćk
amşgy is megtĞrtent volna.
A delel═tt elmşlt ezekkel. Az ćlest IelIćggesztettek. A terem kićrćlt.
Abłdy megvłrta Jopłl Andrłst. Itt lepkedett a tłrsai kĞzĞtt. Błlint hozzł ment.
ˆrćlĞk, hogy Ğnt itt lłtom mondotta es celzłst tett, mennyire vłratlan a szeneget═k kĞ-
zĞtt talłlkozni vele.
Jopłl megłllt. Halvłny mosoly vilłg−totta meg korompettyes arcłt.
En is az vagyok, most młr ket eve. KĞzĞttćk elek, velćk dolgozom. Nagyon jo emberek.
De hłt nem kłr, hogy az Ğn nagy kepessegeivel, tudłsłval −gy eltemetkezik? Hiszen, ha
a repćl═gep princ−piuma meg is van oldva nagyjłbol es a vilłgban nem az Ğn nevehez, hanem
młsokehoz I▌z═dik, praxisban megis kezdetleges az es ott vagy akłr młs teren, rengeteg IĞla-
dat k−nłlkozik.
Bolondsłg az mind! Ielelt Jopłl. Mire valo? Hişsłg az mind! Jo az er═s testi munka
egyszer▌ es jo emberek kĞzĞtt. Csak ez er valamit. Kćnn lenni az erd═n, Iłt vłgni, apr−tani,
IĞlep−teni a millert, tudni, meddig eg benne a bakszen, mikor kell leveg═t adni vagy leIojtani.
┼rizni, Iigyelni szakadatlan. Sok gondossłg kell ehhez, tudłs es er═. Es szep is a szabad ter-
meszetben elni, termeszetes eletet...
Igy beszelt Jopłl. Mennyire młs most, mint mid═n Abłdy utolszor talłlkozott vele a luda-
si tet═n, płr honappal a Santos-Dumont els═ repćlese utłn. Most az arcłn valoban megnyug-
vłs van es derćlt beke.
Ebedeljćnk egyćtt valahol ajłnlotta Błlint , a bankettet en sz−vesen elhagyom.
A matematikusbol lett szeneget═ megrłzta a Iejet.
KĞszĞnĞm, nem hagyhatom el a barłtaimat. En młr hozzłjuk tartozom. Es kĞszĞnt es
elment a tłrsaival, kik eddig płr lepesnyire vłrakoztak reł.
Abłdy a nagyvendegl═ Iele indult. Jo darabocska şt. Menteben a Jopłl sorsłn gondolko-
zott el. Nem is egyeni az. Magyar sors. Magyar vetek. Mennyien vannak a hozzł hasonlok!
TĞmerdek tehetseg, akik els═ rugaszkodłssal a vilłg legnagyobbjai kĞze sorakoznak, de abba-
hagyjłk, lemondanak mindenr═l, eppen olyan kĞnnyen, ahogy odajutottak. Az ervenyesćle-
sert nem kćzdenek, ez nem erdekli ═ket, vagy csak rĞvid ideig. Az els═ nehezsegnel abba-
hagyjłk, mintha nem is a kćls═ sikerert harcoltak volna, inkłbb csak maguknak akarnłk bizo-
ny−tani, hogy ═k is tudnłk, ha nekiIognłnak. A sok nev kĞzćl talłlomra ezek ĞtlĞttek Błlint
eszebe. Az els═ ilyen es a legkivłlobb Bolyai Jłnos. Huszonegy eves korłban a legnagyob-
bat adja es azutłn nem is probłlkozik semmivel; Teleki Samu, az AIrika-utazo, az utolso nagy
IelIedez═je e vilłgresz jłratlan videkeinek, es aki meg az ştjłt sem −rja meg; Absolon Miklos,
aki Lhłszłban jłr, de csak humoros tĞrteneteket mesel rola; Szinyei-Merse Płl, aki az els═
plein airista Iest═ a vilłgon, de lemond a Iestesr═l es tizenĞt evig meg ecsethez sem nyşl.
Laczok Tamłs, akinek Alg−rban ter ny−lik vilłgraszolot alkotni, de otthagy mindent, hazajĞn
es idehaza rongy vicinłlis vonatokat trasz−roz...
Van valami nirvłnłs lemondłsi hajlam mindenkiben, valami keleties nembłnomsłg a h−r-
nev es a siker irłnt, amellyel eldobjłk maguktol mindazt, amiert evekig kćzdĞttek, es maguk
lepnek le a Parnasszusrol valami kis sert═dĞttseg vagy csalodłs ćrćgye alatt, neha anelkćl is,
hogy błr okot keresnenek, vagy adnłnak. Tłn a magyar virtusnak a młsik oldala ez. Virtus
megbizony−tani: ezt is tudnłm en! es ennyi eleg is, tĞbb nem is kell es majdnem virtus oda-
csapni mindazt, amiert virtuskodott. Valoban nemzeti ═sjellem Toldi Miklos, aki płr honap
alatt legy═z mindenkit rengeteg baj kĞzĞtt, aztłn Iogja magłt, hazamegy a kşriłjłba es Ğreg
korłig ki sem bşjik onnan.
*
A delutłni ćlesen a telep−tes ćgye jĞtt szoba. A kormłny ebbeli szłndekłt jelentettek be,
persze csak łltalłnossłgban, hiszen a kerdesnek szłmos penzćgyi, magłnjogi es młs oldala
van, amit gy▌lesben tłrgyalni valoban nem lehet.
E nyilatkozat adott alkalmat Abłdynak, hogy a homestead-re vonatkozo ind−tvłnyłt meg-
tegye.
Azzal kezdte, hogy ha a telep−test═l szłmba vehet═ eredmenyt vłrunk, akkor annak nagy-
szabłsşnak kell lennie. A sajłt IĞldjen a szekelyseg nem Ier el es ennek megvilłg−tłsłra a kis-
birtok elaprozłsłnak es a szćletesek es a kivłndorlłs statisztikłjłt mutatta be. A helyzet młris
az, hogy a tĞrpebirtok alig tarthatja el a csalłdot. Tovłbbi elaprozłs ellen egyetlen intezkedes
vedheti meg: a kisgazda-hitbizomłny. Itt rłmutatott kćlIĞldi peldłkra: az amerikai łllamok es
Kanada otthonvedelmi, homestead-tĞrvenyeire, hol egyetlen vłromłnyos ĞrĞkli a bejegyzett
birtokot. Itt is statisztikai szłmok kĞvetkeztek es ismertetese az ottani jogviszonyoknak, vala-
mint annak az irodalomnak, mely Europa-szerte e kerdes kĞrćl kivirult, kćlĞnĞsen Lorenz von
Stein tollłbol. Ez az intezmeny a magyar jogtĞrtenelemben nem ismeretlen mondotta hi-
szen a regi tĞrveny megyenkent megłllap−totta a jobbłgyIĞld minimumłt, a negyedtelket, me-
lyet tovłbb osztani megtiltott; a SzekelyIĞldĞn pedig az ═si jog szerint csupłn a Iişk osztoz-
tak az ingatlan vagyonban, m−g a lełnyok ebb═l a hagyatekbol nem reszesedtek. TĞrvenyt
kell tehłt hozni, amely lehet═ve teszi, hogy kisgazda Ğnkentesen hitbizomłnyt letes−tsen, es
azt, ha be van iktatva, meg kell vedeni minden anyagi veszely ellen. A tĞbbi gyermek jĞv═jet
pedig şgy veli biztos−tandonak: ismerje az łllam kĞtelessegenek, hogy telep−tes ştjłn IĞldhĞz
juttatja.
Ez volt, amit Błlint elmondott. Valami jogi szeminłriumban mint el═adłs vagy doktori er-
tekezes alakjłban szakemberek szłmłra tłn ertekkel b−rt volna. Itt a kongresszuson, ahol alig
volt ember, akinek Iogalma lett volna, hogy hol van Kanada, vagy ki is az a Lorenz von Stein,
bizony csak erdektelenseggel talłlkozhatott. Ezt ═ maga is erezte beszed kĞzben es annłl
rosszabbul mondta, annyira hatott reł az az unalom, ami Ieleje łradt.
Csakis egy ember Iigyelt reł, a nagy Barra Słmuel. Alighogy Abłdy lećlt, młr IĞl is łllt.
Hatalmas hangja vegigsiv−tott a termen.
Megbotrłnkoztato kiłltotta hogy ilyen szĞrny▌ ind−tvłnnyal mereszkedik el═hozakod-
ni valaki itt, a nep szentseges templomłban. Hogy a szekely jobban szeresse az egyik gyer-
meket, mint a młsikat, hogy vłlasszon kĞzćlćk, egyiket megtartsa es kitasz−tsa a tĞbbit! es
elerzekenyćlt az apai szeretet magasztossłgłn, a testverek Ğsszetartłsłn, az łrvłk es Ğzve-
gyek sorsłn. Majd kiragadott Abłdy beszedjeb═l egy mondatot. A negyed jobbłgytelekr═l
szolo tĞrvenyidezetet oda Iord−totta, hogy hłt jobbłgysorsba akarnł tasz−tani Lelbłnya kepvi-
sel═je a szekelyt! A kĞzepkort akarnł visszahozni a mai liberłlis szłzadunkba, a robotot, talłn
a botozłst is! ,Nem, ezt soha! Es meg a kĞzepkort is hiłba hoznł, hiszen akkor is szabad volt
a szabad szekely, nem tudtłk leigłzni soha a poklok minden hadai, sem a basibozuk, sem a sł-
tłni CaraIIa!"
CaraIIłnak ugyan semmi dolga sem volt Erdellyel es a basibozuk tĞrĞk csend═rt jelent, de
jol hangzottak ezek a nevek, es ahogy Barra belećvĞltĞtte a kĞzĞnsegbe, hatalmas eljenzes es
taps zşgott IĞl es szłmosan hozzłsiettek parolłzni, gratulłlni, ćnnepelni a hazaIias szonokla-
tłert.
Błlint keser▌en ćlt a helyen. Vłlaszolni kene, helyreigaz−tani. De lemondott rola. Minek
is? Nincs itt senki, aki szłmłra beszelni erdemes. Lłm a miniszter kćldĞtte is csak a leg-
szćksegesebbet mondja es Bethlen, ki pedig ertelmi szerz═je volt a mozgalomnak, egyszer
sem szolalt IĞl. Megis habozott kisse. Azonban młr młs szonok jelentkezett.
Jopłl łllott IĞl a bal oldali emelveny kĞzepen.
Kellemes hangja volt. RĞvid mondatokat ejtett. A szeneget═k sşlyos helyzetet −rta le. Pon-
tosan. Nyugodtan. Komolyan. Fanatikus er═ I▌tĞtte a szavait, megis roppant tłrgyilagos ma-
radt. K−vłnta, hogy t═lćk kĞzvetlen vłsłroljłk a Iaszenet. ┼k szervezve vannak, megsem Ior-
dulnak sem az łllami, sem magłngyłrak hozzłjuk, −gy ═k potom łrakert kenytelenek odaadni
a kesz łrut a kĞzvet−t═knek, akik hłromszor annyit kapnak erte, mint azok, akik termeltek es
akiknek ez az egyedćli megelhetesćk.
Błlint Iigyelemmel hallgatta. A Jopłl el═adłsłban semmi sem jelezte tudomłnyos mşltjłt,
ha nem tudott volna rola, azt hihetne, hogy joIele munkłs csak, aki ott az erd═n cseperedett
IĞl; jol ismeri a szenegetes minden cs−njłt-b−njłt, de egyeb semmit.
Mikor beIejezte, lejĞtt lassan a kĞzepre es tisztelettel tette az elnĞki asztalra a memorandu-
młt, aztłn visszament a tłrsaihoz.
Mi lett volna, ha Jopłl az ═ seg−tseget akkoriban vissza nem utas−tja? Talłn most Płrizs-
ban vagy Londonban lenne valami hatalmas vłllalat I═nĞkekent, kĞzeppontjłban a vilłg bł-
mulatłnak, vezer a tudomłny es a nagyipar elen gondolta Błlint, mikĞzben Jopłl az egyik
miniszteri ember kerdeseire adott meg płr IĞlvilłgos−tłst, aztłn elhallgatott es visszaćlt a Ie-
kete emberek kĞze, akik mozdulatlanul sorakoztak ott az emelvenyen, mereven, egyIormłn.
Valoban volt valami bels═ komoly meltosłg ezekben a nema, sĞtet IerIiakban es Jopłl nem
kćlĞnbĞzĞtt t═lćk, csak egyik volt a tizenhat kĞzćl.
*
Este nagy bankett volt pohłrkĞszĞnt═vel. Sok borral. Cigłnymuzsikłval. Mindenkinek
meltattłk nagy hazaIias erdemeit, keresztćl-kasul az asztalon. Senkir═l sem Ieledkeztek meg.
Mindenkinek jutott dicser═ szo, magasztalo melleknev. A miniszteri biztostol a baris diszno
szakert═jeig mindenki elnyerte a dics═seg koszorşjłt.
Csupłn Jopłl es a szeneget═k nem voltak ott, meg Abłdy Błlint. Azok kicsi szekereiken
dĞcĞgtek el, vissza a Hargitłba, Błlint pedig egy Iuvarost Iogadott es az esteledesben hazaIe-
le indult. Segesvłrig akart eljutni ejjelre, ahol jol tartott szłllodłt tudott.
Keser▌ volt a lelke. Remenytelennek lłtta minden vłllalkozłsłt. Błr be kellett ismerje,
hogy beszede valoban ćgyetlen volt, hogyan is kepzelhette, hogy annyi idegen Iogalmat
csak şgy bele lehet dobni minden el═keszćlet nelkćl, nepies magyarłzat nelkćl olyan kĞzĞn-
segbe, amely soha ilyenr═l nem hallott?! Brosşrłt kellett volna −rni joval el═bb, azt szejjel-
kćldeni, valami lapban nehłny cikket is, nem pedig itt hozakodni el═ vele ilyen ,h▌beleba-
lłzs"` modon. Akkor tłn Iigyelemre meltattłk volna. De −gy?! Es azok az unalmas szł-
mok, odavetett tĞrvenyidezetek!?... Igazłn csak magłnak tulajdon−thatja azt a Ielsćlest. ˙gy
kell neki! Megis nagyon błntotta, kćlĞnĞsen a nagy Barra tłmadłsa, amire ═ meg a vłlaszt is
elrestellte. Ilyeneknek eljeneznek minłlunk!
A Iuvaros lassan haladt łt a młr nema Ialvakon. Szep ═szi este. Enyhe id═. Kisse es═re
łllo. Itt jĞttek łt tegnap delutłn hosszş kocsisorral. Sok-sok złszlo lengett minden Iedelr═l,
egyik kĞzsegt═l a młsikig banderium kocogott a menet elen, minden piacon ćdvĞzles, szonok-
lłs a hazamentes minden szolamaival; a malacbanda pedig a Rłkoczira gyşjtott, mid═n to-
vaindultak. Most a hłzak sĞtetek, csak itt-ott egy-egy pici ablakban pislłkol valami Ieny. Az
utcłkon senki. Most młr alusznak megint az emberek. Csak akkor ebrednenek IĞl şjra, ha
visszatertćkkor ismet ćnnepelni kell valakit, a nagy Barrłt vagy akłr Kuthenvłry Marotot...
Ahogy −gy visszad═lve a bundłjłban Ielig-meddig elszunnyadt, IĞltłmadt ideutazłsuk em-
leke. A gondolata visszaszłllt hłtrebb. Gomolygo bizonytalan kepekben... Ott, BalłzsIalvłn
az a romłn papnĞvendek nyilvłn vłrta a Brassoba utazo popłkat. Milyen gy▌lĞlkĞd═ volt a
nezese... Kicsi cedulłt adott łt valamelyiknek. Tudta, hogy utaznak. Azok is tudtłk, hogy
valami izenetet, −rłst kapnak. Szo nelkćl adta, szo nelkćl vettek łt. Szćrken, szereny III. osz-
tłlyon, eszrevetlenćl utaztak a celjuk Iele. Brassoba. Ott csak egy hegygerinc meg, azon tşl
Romłnia. Csak płr ora jłrłs lakatlan havason. Csupa lejt═ a hatłron tşl. Azutłn Sinaia...
csak płr ora jłrłs... Eh! Bolondsłg! Hiszen az Ğreg Timisłn azt mondta: ,kicsi gy▌lesćnk
van ott egyhłzi dolgokban..."
Udvarhelyen korłn vacsorłlt, mert innen nagy şt Segesvłrig. Vonat młr nincs, hłt Iiłkert
kell szerezni. Ez nem kĞnny▌ dolog −gy hirtelenjeben, es a jobbak meg mind Homorodon van-
nak. A vendegl═s megis hamar el═łll−tott egyet. Bizony eleg gyĞnge joszłg volt ez a ket lo
ott a rozoga IelIedel▌ el═tt, de hłt a kocsis er═sen Iogadkozott, hogy ,egybe beviszi az şrIit".
Most eleg szorvłnyos es Abłdynak ismeretlen kĞzsegeken haladtak łt, hiszen Udvarhe-
lyig vonaton jĞtt volt es błr nezte a tłjat es magyarłztłk is az idevalosiak, młs az, amit a
vonatablakbol lłt az ember, es młs, ha a Ialvakon halad łt.
Młr vagy młsIel orłja jĞttek, mid═n az egyik lo, mely jo ideje bicegett, teljesen lesłntult.
Megłlltak.
Szerencsere kĞzseg kĞzeleben tĞrtent. Błlint elsetłlt ahhoz az oszlophoz, amire a Ialu nev-
tłblłja van szĞgezve. Nehłny gyuIagyşjtogatłs utłn megłllap−totta, hogy az Kiskeresztşr.
Kiskeresztşr? Hiszen itt lakik a ven Kendy Słndor, az Ğreg ,Vajda", młs neven a ,Kaj-
sza". A vonatbol mutattłk is a hłzłt, melynek oszlopos homloka łtvilłg−tott Ieheren a kert
lombtalan hłrsIłi kĞzĞtt. Ott, a Ialu tşlso vegin lehet az. Visszament hłt a kocsishoz, aki a
gebe patkojłban piszkłlgatott nagy Iejcsovłlłssal es nyilvłn keves remennyel.
No, mi a baj? kerdezte Błlint.
Tudja a Irłnya! mondotta a szekely.
Abłdy is tapogatta a szegeny lo patłjłt. Lşdtalpş. A bekłja ben═ve, az egesz talpa gyul-
ladt.
Hłt ezzel semeddig sem jutunk szolt a Iuvaroshoz.
Nemigen! mondotta az.
Le kell vetetni a patkot a legkĞzelebbi kovłcsnłl es vizes rongyba łgyazni a talpłt ta-
nłcsolta szakert═en Błlint, ki az anyjłtol es menesmesterćkt═l sok minden lołpolłst tanult
gyermekkora ota.
Nincs hovł bekĞssem, instłllom vłlaszolt a legeny.
Itt hatłrozni kellett. Nincs młs megoldłs, mint valahogy eljutni a Kendy-udvarba.
Nem nagy kedve volt hozzł. Ismeretes, hogy a mogorva ven Kajsza nem vendeglłto em-
ber. Falura sosem h−vott magłhoz senkit. Es −gy kes═ este bełll−tani hozzł! Az is kellemetlen,
hogy Ieleseger═l csak hallott, de nem lłtta soha.
TĞbb mint t−z eve, hogy Kendy Słndor młr el═rehaladott korban meghłzasodott. Egeszen
vłratlanul, SepsiszentgyĞrgyĞn. Valami gep−ron═t vett el, egy kis adohivatalnok łrvłjłt, vala-
mi Folbert Alice-t. Nem is vitte sehovł, nem mutatta be senkinek, a legkĞzelebbi rokonainak
sem. Hazahozta, ide Keresztşrra, es şgy mondjłk, itt tartja azota. Furcsa dolog ez nagyon, an-
nłl inkłbb, mert h−r szerint Folbert Alice młr akkor, mikor Ierjhez ment, IĞldsćket volt. Mind-
ez persze kit▌n═ pecsenye lett volna a pletykłzoknak, csak az volt a baj, hogy semmi rosszat a
lłnyrol nem tudtak kisćtni. Es mivel szemćk ele nem kerćlt az asszony, senki a hłzukhoz nem
jłrt, ═ sehol nem szerepelt, Kajsza pedig vłroson legenyeletet elt, hłt hamarosan şgy elIelej-
tettek, mintha nem is lenne a vilłgon.
Ezeket gondolta vegig Błlint, m−g lassan łtleptettek a Ialun, majd a k═pilleres lecker−tes
mellett vegre a kapuhoz ertek. A kapu kitłrva. Tłn soha be nem tettek, hiszen akkoriban
olyan kĞzbiztonsłg volt az orszłgban, hogy a csukott kapu ellenseges tćntetesszłmba ment,
vagy azt jelentette, hogy a hłziak nincsenek odahaza. RĞvid hłrsIasor kĞvetkezett most,
azutłn a negyoszlopos tornłc.
A Iiatalember kiszłllt es belepett az inkłbb gyeren vilłg−tott el═csarnokba. Az emeletr═l
zongora hangja hallatszott. Egyik Chopin-nocturne, kisse erzelg═sen hangsşlyozva, de brilił-
nsłn Iolyekony Iutamok. Csodłlatos gondolta Błlint a sćket asszony zenel! mert el sem
kepzelte, hogy młs jłtszhatna odaIĞnn.
Egy inas kerćlt el═ valahonnan, aki Abłdy megnevezven magłt IĞlvezette ═t a lep-
cs═n. Valami IolyosoIelebe ertek. A kĞzbćls═ nagy szłlłbol, amely egykor az egesz hłzat ket-
teszelte, a garłdics Iel═l vagy ket meter szelessegnyit elvłlasztottak ćvegIallal, tłn hogy itt łt-
jłrhassanak egyik oldalrol a młsikra, anelkćl, hogy mindig a terembe lepnenek. Ez a
Iolyoso sĞtet. A talpigćveg ajtok mĞgĞtt a szalon vilłgos. HoIeherre meszelt Ialak. Egyetlen
nagy n═i arckep a kanape IĞlĞtt. Merev ebenIa bştorzat a mşlt szłzad elejer═l, amilyen annyi
van Erdelyben, meg az akkori kek es Ieher słvos ,Glanzperkall"-lal behşzva.
Az asztalon erny═s magas szłrş lłmpa. Ez alatt ćl a Iiatalos Kendy Słndorne a himz═rł-
młja mellett es Ğlti a szemeket. Az oriłsi regi zongora el═tt pedig a sĞtet ablakoknłl az Ğreg
Kendy.
┼ az, aki jłtszik.
Annyira meglep═ volt, annyira vłratlan, hogy ez a durva beszed▌, parasztoskodo, kemeny
nezes▌ Ğregşr erzelg═s Chopint jłtszik, hogy Błlintnak elłllt a lelegzete. ˙gy erezte, mintha
valamely Ieltve ═rzĞtt titkot lesne meg lopva, hiszen soha senki nem tudott arrol, hogy Kajsza
zongorłzik, soha senki IĞl nem tetelezte volna rola.
Es ott van! Hatalmas Iels═teste meg sem mozdul, tar homloka, horgas sasorra belevesz a
dereng═ homłlyba.
Maga ele nez a semmibe. A hangok pedig dalolnak az ujjai alatt, bizonyłra szłzszor eljłt-
szott melabşs dallamokat.
ˆnmagłnak jłtszik, hiszen az asszony sćket. Magłnak jłtssza ezt a szep, kisse regimodi,
kisse edeskes muzsikłt, magłnak jłtszik, ott a terem sĞtet vegen. Emlekezetb═l jłtszik, talłn
emlekeknek...
Błlint megerintette az inas karjłt.
Vłrjunk, am−g bevegzi! mondotta sşgva.
Vłrtak. Meg ket prelude-Ğt jłtszott Kajsza. Aztłn IĞlłllt es nehez jłrłsłval łtsetłlt az
asszonyhoz.
Csak ekkor leptek be a vłrakozok, akłrha most jutottak volna a Iolyosora.
Kendy barłtsłgos volt.
Honnan a Ieneb═l kerćlsz te ide ilyenkor? kerdezte Ierde kacagłssal, aztłn a nejehez
Iordult. A bajszłt a ket kezevel Iellibbentette es csak az ajkai mondtłk: ,Ez Abłdy Błlint!"
Az asszony IĞlłllt es şgy nyşjtott kezet. Volt valami alłzatos a mozdulatłban, mintha ═ itt
nem volna otthon. Nem is a hatalmas Kendy vajda hitvese. Csak a gep−rokisasszony most is.
Roppant halkan mondta: Nagyon ĞrćlĞk, Isten hozta! a sćketek alig hallhato suttogłsłval,
akik nem tudjłk meg−telni, mennyi hangot vesznek.
Szep, nyugodt mosoly vilłg−totta meg az arcłt.
Erdekes arc. Halvłny. Szeles, gazdag szłja. Szćrke −riszei s▌r▌ pillłk kĞzćl tekintettek a
vendegre. Dşs, koromsz−n▌ szemĞldĞke Ğsszen═ve az orra nyergen, ami csodłsan rejtelyes
vonłst kĞlcsĞnzĞtt nekik. Olyan volt, mintha nagyon messzir═l nezne az emberre. A haja nem
Iekete, hanem vilłgosbarna es hullłmos. Sok is van, ket hatalmas varkocs koronakent kĞrćl-
Ionva, ahogy azt Erzsebet kirłlyne kepein lłtjuk.
Most az urłra pillantott, akłrha kerdezne, helyesen teszi-e, aztłn błjos, kisse lomha, majd-
nem ćnnepelyes mozdulattal egyik karosszekre mutatott.
Błlint lećlt; elmondta, hogyan kerćlt ide. Hogy Segesvłrra indult. Hogy a hajnali gyorssal
akart hazautazni. Hogy lesłntult a Iuvaros lova. Hogy itt akadt el a Ialu vegin. Kajsza kurtł-
kat kerdezett:
Hol az a szeker? Mi tĞrtent vele? Mikor vacsorłltłl? majd csĞngetett az inasnak es
rendelkezett: lłssłk el a kocsist es a lovait. Majd a nejehez Iordult: megint visszahajtotta a ba-
juszłt es az ajkai nemłn mozogtak.
Az asszony IĞlkelt. Szo nelkćl indult. Szolgłlatkeszen.
A Iiatalember Ğnkentelen elk−serte a szemevel. GyĞnyĞr▌ a jłrłsa. Tłvol-keleti tłncosn═ik
jłrnak −gy, ellentetes vłllmozdulattal, kisse vontatottan, ringva. Titokzatos szertartłsok lassş
ritmusa k−serhetne a lepteit. Az ajtoban elt▌nt, akłr egy lłtomłs.
Nem jĞtt tĞbbe vissza, de płr perc mşlva meg ket lłmpłt, kicsi vendegasztalt es hideg va-
csorłt hoztak. Biz ez jolesett. Az az udvarhelyi Ialatozłs eleg regen volt.
Az Ğregşr a homorodi gy▌lest kerdezte. Błlint elmeselt egyet-młst, de ez a tłrsalgłs eleg
vontatott, mert a hłzişr hallgatag ember es a szivarja mell═l csak egy-egy rĞvid trłgłr szot
bĞIIentett ki neha. Ezt ═ młr −gy szokta.
Beszed kĞzben Abłdy IĞlnezett. Az a nagy olajIestes▌ portre a I═Ialon eppen szembe volt
vele. Most lłthatta csak jol. A Iiatal Kendyne kepmłsa bizonyłra.
Ugyanaz a termet, nem nagy, de arłnyos, ugyanaz az arc. Rejtelyes szćrke szeme a pillłk
koromvonala kĞzĞtt. A szemĞldĞk Ğsszen═ve. Es a kepen is a haj kett═s koronłban a Iej kĞr-
ćl, ahogy azt Erzsebet kirłlyne viselte. Csak egy młs, csak egy vłratlan: a ruha, amiben a Ies-
t═ łbrłzolta, nem mai viselet, nem is kĞzelmşlt, hanem a 70-es evek divatja. Hosszş, keskeny
ujjak, csşcsban kivłgott derek, megduplłzott szoknya nagyon sok młs sz−n▌ Iodrokkal es
m▌virłgbol kicsi bokretłkkal, amik mind egymłsra omlottak gazdagon. Megis szep, mert har-
monikus minden idegensege dacłra.
O, be gyĞnyĞr▌ arckep kiłltott IĞl elragadtatva Błlint es milyen hasonlo!
Az Ğreg Kajsza nem vłlaszolt, csak egyet Işjt a szivarjłbol.
Kit═l van? ... Ritkłn lłttam valami ilyen kivłlo Iestest! Iolytatta a Iiatalember es a hł-
zişrra nezett.
Tłn valami Irancia vagy micsoda marha... hćmmĞgĞtt az.
Es milyen erdekes a ruha is! Bizonyosan kosztćmbłlon volt a groIne −gy ĞltĞzve...
Az Ğregşr csak ćlt es hallgatott. Abłdy IĞlłllt, hogy a kepet jobban szemćgyre vegye.
Ahogy −gy kisse oldalvłst gusztłlta, a lłmpłk Ienyleseben eszrevette, hogy a vłsznon rezsşt
hosszş Iorradłs vonul łt a jobb vłll mĞgćl a bal cs−p═ig, hol beleIullad a m▌virłgok csokrłba.
Ügyesen kijav−thatta valaki, belćlr═l ki is belelhettek a vłsznat, megis jol meglłtszott a serć-
les. Młr azon volt, hogy ezt is megkerdezze, de elhagyta. Tudta, hogy az Ğreg Kajsza nem
szeretne, ha Iaggatnł valaki, nem is igen mereszelte senki. Visszaćlt hłt szotlan a Iestmeny
ele.
A Iestett arc rejtelyesen mosolygott le reł. Csak −gy a kepen lłtszik, mennyire buja szłja
van gondolta Błlint , az iment ezt nem is ereztem ennyire...
*
Jo ideig hallgattak. Mindketten az arckepet neztek. Aztłn egyszerre megszolalt az Ğreg
Kajsza: Mi van Gyer═IIy Lłszloval?
Ez meglep═ volt. Abłdy nehezen tudta palłstolni a csodłlkozłsłt. Gyer═IIyt tudakolni −gy
minden ok nelkćl?...
┼ persze nem tudhatta az ĞsszeIćggest. Pedig volt. Megpedig nagyon kĞzvetlen. Az a kep
nem a Kendy Ielesege. Az a Gyer═IIy Lłszlo anyja. Ladossa Jşlia. ┼t Iestette Płrizsban az ak-
koriban legdivatosabb m▌vesz, Cabanel. Alig egy evig logott Szamoskozłrdon a szalonnak
hevenyeszett Iels═ szobłban. Ennek van meg most is ott a helye ćresen, ott van a szĞg, ame-
lyiken IćggĞtt, ott a pokhłlok, amik mĞgeje szĞv═dtek. Ezt dobta ki Lłszlo apja az ablakon,
mid═n az asszony megszĞkĞtt. Akkor hasadt kette.
Hogy kerćlt ide Kendy Słndorhoz, azt senki sem tudja. Talłn veletlenćl, talłn sok titkos
utłnajłrłssal. Tłn a helybeli szatocs, tłn az łrulta a megserćlt remekm▌vet. Talłn −gy.
Es a kephez sok minden młs titok is I▌z═dik. Sovłrgo vłgy, regi szenvedely, Ielreertes,
dac es csalodłs. Az elmulasztottnak ĞrĞk mardosłsa is talłn.
Evek mşltłval Kendynek Hłromszeken egy ćgyvednel volt dolga. Annak unokahşgłt,
Folbert Alice-t lłtta meg ott, aki az elvesz−tett n═ el═ hasonmłsa. Olyan volt az a lełny, mint-
ha hşsz ev el═tt talłlkozna az eltłvozottal. Az, hogy a hajadon młr akkor nagyot hallott, nem-
hogy visszariasztotta volna, hanem Ğrćlt neki. Igy szemelytelenebb. Nem is akarhatja, hogy
beszeljenek hozzł, nem is kell, nem is lehet, csak lłtni, nezni, Iigyelni, ahogy jłr, ahogy a vłl-
lait viszi, ahogy a h−mzesere hajlik, ahogy nez, ahogy szotlan mosolyog. Itt van, de nincs itt.
Szimbolum csak, łlom, hazajłro k−sertet, megis hşsbol es verb═l valo es ═ zongorłzhatja neki
a regi-regi dalokat, amiket a młsiknak soha el nem jłtszhatott, a hasonmłs pedig nem hallhat-
ja, mit sem mondhat rola, nem csacsoghat valami ćgyetlen buta mondatot, ami kettetĞrne a
kłprłzat varłzsłt...
Mert annak a młsiknak, annak a h▌telen dacosnak, annak a meg nem alkuvonak, annak
szerette volna eljłtszani ezeket a Chopineket hosszş esteken łt, egyedćl az sejtette talłn egy-
kor azt az ═ durvasłg mĞge płncelozott mimoza lelket...
Mindenki szłmłra vasbol volt Kendy Słndor Kajsza. Goromba, trłgłr beszed▌ ember.
*
Gyer═IIy Lłszlo? vłlaszolt vegre Abłdy. Szegeny, eleg rossz b═rben van. A birtokłt
berbe adta t−z evre, az łrendłt el═re IĞlvette. Valami kicsit Iizetnek tłn −gy is, de şgy hallom
sok regi adossłga megis rendezetlen, minduntalan Ioglalnak nłla... łrverest t▌znek ki. Az is
baj, hogy iszik. Es nem tĞr═dik semmivel.
Az Ğregşr nem Ielelt rĞgtĞn. A szeme meg a kepen... Igy is szolalt meg vegre:
A marha!... Es nincs, aki rełszor−tsa?
Sajnos, nem hallgat senkire... En tĞbbszĞr probłltam. Hiłba. Azota kerćl is... Valosłgos
Ğngyilkossłg, amit magłval m▌vel... Ha gondnoksłg alł tennek, az tłn megmentene. Azon-
ban nincs senki, aki ezt szorgalmazhatnł. Azt csak szćl═k vagy testverek tehetik. Ilyen nincs.
Baromsłg! szolt Kajsza, azutłn hosszan hallgatott. Vegćl IĞlłllt:
Menjćnk aludni; kes═ van. Te pedig korłn kell IĞlkeljel, hogy a reggeli vonatot elerd.
Hat orłra rendeltem a kocsit. Az elvisz HejjasIalvłig. Ott elkapod a gyorsat.
Indultak. A Iolyosoajton tşl, kĞzvetlen a terem mellett volt a vendegszoba. Itt kurtłn elkĞ-
szĞnt Kendy. MegIordult. Elment. Marasztalłsrol persze szo sem volt.
Błlintot sokł kerćlte az łlom. A Ialon tşl mintha jłrna valaki. Sşlyos, lassş lepesek dĞng-
tek a szomszedos nagy szalonban. Az Ğreg vajda setłlgatott ott, szivarral a szłjłban, az
ćvegIaltol az ablakig es vissza.
IV.
Nyolc płr lipicai ćget a leniaegyenes d▌l═şton.
GyĞnyĞr▌ lovak, almłsszćrkek mind, egyik olyan, mint a młsik, akłrha modiiban ĞntĞttek
volna ═ket. Csak eppen hogy koruk szerint az id═sebbek kisse Ieherebbek, a Iiatalabbak kor-
mosabbak. EgyIormłn kapdossłk a lłbaikat. Nem maguk alł, hanem IĞl. Nem a sietesert, ha-
nem a gangossłgert. Nem is haladnak gyorsan. Teljesen azonos a nyolc kocsi is, słrga IelIede-
l▌. Es a kocsisok szćrke ruhłban, kemeny Iekete kalappal, mind borotvłlt arcş, szeles vłllş.
Azonos ćtemben hajtanak 15 meter tłvolsłgot tartvłn. Mindenik hintoban egy-egy vadłsz.
Nemelyik mellett Iiatal hĞlgy is. Igy haladnak vegig a d▌l═şt łkłcIasorłn. Mikor valamelyik
Iogat elert ahhoz a szłmozott szalmacsovłhoz, mely a puskłs helyet jelĞli es ahol młr vłrjłk
a tĞlt═k, a zsłkmłny- es a patronhordozok, ott helyet ad a mĞgĞtte jĞv═knek es megłll.
Młr IĞlsorakozott a nyşlstrłI. Vagy hłromszłz hajto.
Ez itt a Iront. Hat-het parasztlegeny łllingłl egyik vadłsztol a młsikig, eleg gyeren. A
młsIel kilometernyi vonal ket vegen a ket oldalszłrny, a ,Ilank" az s▌r▌bb, legnagyobbreszt
lłnyok. Merthogy a b═seges szoknyłikkal jobban elriasztjłk a nyulat, jobb rendben marad-
nak, a sort jol tartjłk, nem is ugrłlnak utłna, mint a Iişk, hanem leguggolva a tarka viganojuk
majdnem Ialkent złrja el a tapsiIćles ştjłt, aki Ielejćk szalad. Hosszş ez a ket ,Ilank" nagyon,
alig lłtszik a vege. Mint valami vegtelen pipacssor, şgy vir−t a parasztlłnyok szoknyłja, ken-
d═je el a messzisegbe.
Mert az egesz hajtosereg szlovłk. Eszak-Nyitrłban vagyunk, Jablłnkłn; Szent-GyĞrgyi
Antal uradalmłn, mely a KisalIĞldĞn terćl el, ott, ahol a Vłg vĞlgye kiszelesedik s−ksłggł.
A szepen ragyogo, młr telies napsćtesben gyĞnyĞr▌ kep ez a tłj. Keleten a Kis-Kłrpłtok,
nyugaton a tapolcsłnyi hegysor patkokent Ğlelik łt a szeles ronłt, amely del Iele vegtelennek
lłtszik. A patko gĞrbćleteben enyhe dombok; kĞzepen a kastely hoIeher kockłja.
Az ablakai idłig csillogtak a napIenyben, pedig eleg messzi van ide, van tĞbb egy nemet
merIĞldnel is. MĞgĞtte kiugro k═szirten Jablo-vłr romja elesen vilłg−t a trencseni hegyek tł-
volłnak sĞtetsege el═tt.
˙gy van łll−tva a strłI, hogy egyenesen a kastely Iele hajtanak. Ott lesz a złrłs a park aljł-
ban, mikor a ket szłrny Ğsszeerve visszanyomja a vadat a megłllo puskasorra. Mert Szent-
GyĞrgyi Antal nem szereti sem magłt, sem a vendegeit Iłrasztani. Szłndeka nem a rekord,
ami a sogora, Kollonich Louis amb−cioja, hanem a szepseg. Kellemes legyen a vadłszat, nem
robot. Ne kezd═djek korłn, ne is tartson sokłig. Legyen hely mindenki szłmłra, ahol mulatsł-
głra l═dĞzhet. Ezert soha sincs tĞbb puskłs, mint nyolc. Csak annyi vendeget h−v, hogy ez a
szłm kiteljek. Az iden ĞtĞt, minthogy mindket Iia idehaza van.
Megh−va lenni Jablłnkłra tehłt nagy megtiszteltetes.
Annłl inkłbb, mivel Szent-GyĞrgyi nagyon vłlogatos. Rokonsłgłn k−vćl alig erdemes−t
valakit erre. Ahogy azonos kĞzeppontok kĞre −rt kĞrĞk mind-mind sz▌kćlnek, m−glen csak
egy pici tłnyerka marad legbelćl, −gy tagoltłk soha nem eml−tett, de vłltozatlan korlłtok a
Monarchia egesz vadłsztłrsadalmłt ezekbe a słvokba, melyb═l csak a legbels═beli juthat
megh−vłshoz, ahogy a Dante Purgatoriumłnak emeletei vegćl a legIels═ es legsz▌kebb karikł-
ban, a Paradicsom csşcsłn vegz═dnek.
A kizłrłsi okok k−vćlr═l beIele imitt kĞvetkeznek: a legkćls═ vonalon k−vćl esik, aki nem
jo puskłs. Az młr kihull a megsemmisćlesbe. Młsodiknłl a hłzsłrtosak, veszeked═k, rossz
neveles▌ek pottyannak ki. Ilyen nem juthat hozzł. Harmadik korlłtnłl, akinek kiIejezett poli-
tikai płrtłllłsa van. Szent-GyĞrgyi ugyanis utłlja ezeket. Szabad ugyan el═tte politikłt beszel-
ni, s═t, ═ is teszi, de szenvedely nelkćl, şgyszolvłn madłrtłvlatbol. Negyedik proba a szłrma-
złs. Itt azonban egeszen egyeni szempontjai voltak. Gazdag tĞrtenelmi es genealogiai ismere-
tei leven, ═ gyakran birodalmi hercegeket, s═t, nemely a Ienseges rovatba tartozot alłbb he-
lyezte, ha annłl az el═kel═segnel az a mod, ahogy a vagyonłhoz vagy a rangjłhoz jutott, nem
tetszett neki, mint esetleg azt az egyszer▌ nemest, akir═l tudta, hogy az ═sei id═tlen id═k ota
,rendes emberek". Aki az ‡rpłd-korig IĞl tudta vinni a szłrmazłsłt es e sok nemzedeken
nem Iordult el═ olyan el═d, aki valami aljast kĞvetett volna el, az mindenkivel szemben el═-
nyben reszesćlt, ha az el═z═ IĞlteteleknek megIelel. Az ĞtĞdik sorompon k−vćl maradt min-
denki, aki, ha błrmilyen rangş is, de csehnek vallja magłt. Ezeket utłlta. Tłn mert a XV. szł-
zadban a Szent-GyĞrgyi es Bazini comesek birtokait Griska hadai puszt−tottłk, vagy mivel az
akkor mind er═sĞd═ szokolista mozgalmat płnszlłv- es oroszbarłtnak tartotta, tehłt a Monar-
chia ellensegenek. A hatodik kizłrłsi ok egeszen kćlĞnleges. Ez alł estek azok, akik a tronĞ-
rĞkĞs Ferenc Ferdinłnddal akłrmilyen kapcsolatban vannak, vagy annak kedvibe jłrnak. ┼
mint az Ğreg kirłly udvari I═lovłszmestere, az ilyeneket haszonles═knek es strebereknek tar-
totta; şgy velte, hogy Ferenc JozseI halłlłra spekulłlnak. Csak aki tehłt a hetedik karikłn be-
lćl Ioglalhatott helyet, csupłn az jĞtt nłla szłmba.
Az −ratlan szabłlyokon az iden azonban valami res tłmadt. Ket vendeg van, akit e szem-
pontok miatt vłratlan itt lłtni.
Az egyik WuelIIenstein Fredi. A jo Fredi nem sokat szłm−to, de annłl harciasabb płrtem-
ber. Młskent is okoskodo es kellemetlen modorş. Mindent jobban tud es hangos. De hłt ez
meg hagyjłn; itt Jablłnkłn bizonyłra tćrt═zteti magłt, a n═vere, Beredyne vitte keresztćl a
megh−vłsłt, aki az egyetlen hĞlgyvendeg, aki nem rokon.
Sşlyosabb kivetel a Jan Slawata groI esete. Nłla valoban meglep═, hogy itt lehet. Młr a
legkćls═ kĞrnel kellett volna elbuknia, mert rossz puskłs; a harmadiknłl is, mert 1618-ban az
═set, pedig volt kardja es megse vedekezett, a rendek kidobtłk a Hradzsin ablakłbol. Ha kitĞr-
te volna a nyakłt, Szent-GyĞrgyi erre szemet hunyna, de trłgyadombra esett es nem tĞrtent
semmi baja; ami tehłt a ,gyĞnge viselkedes rovatłba tartozik". Az ĞtĞdiknel is, mivel cseh
nacionalista, amit Iennen hirdet es nem ,Johann", hanem csehćl ,Jan"-nak −rja magłt; a hato-
diknłl is, hiszen tudott dolog, hogy a Belvedere kĞrehez tartozik es łll−tolag Ferenc Ferdinłnd
kćlćgyi tanłcsadoja. Megis itt van. Megis belephetett a jablłnkai vadłszparadicsom edenkert-
jebe. Hłt ez borzaszto nagy es meglep═ dolog.
Annyira az, hogy a hłzişr ez egyszer szćksegesnek tartotta a tĞbbi vendegenek, Abłdy
Błlintnak, Włrday Imrenek, s═t meg unokaĞccsenek, a kis Kollonich Luikłnak is megmagya-
rłzni, miert invitłlta.
Szent-GyĞrgyi egy teliver vizslakĞlykĞt hozatott Nemetorszłgbol. A kutya az Orient Exp-
resszen jĞtt rłcsos lłdłban. Passauban az osztrłk vłmosok kiIogłsoltłk a behozatalłt (tłn az
eb −rłsai nem voltak rendben!), le akartłk vetetni a vonatrol es ott akartłk tartani, am−g
tisztłzodik a vizsla-gyermek jogi helyzete. Slawata veletlenćl az expresszen volt. KĞzbele-
pett. Diplomata min═sege dĞnt═ volt. A kutyłt nemcsak hogy kiszabad−totta a Iinłncok
karmaibol, hanem a lłdłbol is es Becsig a Ićlkejeben hozta, pedig a vizslakĞlyĞk nem is volt
meg ,Zimmerrein". Hłt ez igazłn nagy sz−vesseg es lekĞtelez═ szolgłlat.
Młrmost Szent-GyĞrgyi Antal egyik I═ elve volt, hogy nem lehet adosa senkinek es b═se-
ges viszonzłs nelkćl az ember csak a legjobb barłtjłtol Iogadhat el sz−vesseget. Ment═l idege-
nebb, s═t megvetend═bb az illet═, annłl gazdagabban kell megIizetni, nehogy azt kepzelhesse,
hogy błrmikeppen ═t lekĞtelezheti. Minthogy Slawatłnak borravalot nem adhatott, hłt meg-
h−vta a vadłszatra. Sz−vesebben Iizetett volna błrmilyen Ğsszeget.
Ha młr kenyszerćlt erre, hłt nagyszabłsşan csinłlta. Slawatłnak adta a legel═kel═bb he-
lyet a strłIban: az egyik sarkot. Ugyanis a nyşl termeszete az, hogy vegigIut a hajtok vonala
el═tt, joreszt lĞv═tłvon k−vćl, es a saroknłl, ahol a szłrny es a Iront kĞzĞtt kaput is hagynak,
ott nekiszalad a legszels═ vadłsznak. Itt jĞn hłt legtĞbb es kĞzeli lĞvesre. Slawata eleg ,gyen-
gus" puskłs. A szomszedjłba Kollonich Luika kerćlt tehłt ,Eckhalter"-nek, aki pr−ma!... az-
zal az utas−tłssal, hogy ,tłmogassa", vagyis elebe l═jĞn ment═l messzibbr═l es mennel tĞbbet.
Nem kell k−melni! szolt le a kocsirol a hłzişr az Ğccsehez es Iagyos łbrłzattal egyet
kacsintott a sarokłllłs Iele. Azutłn tovłbbhajtott, elhaladva Toni Iiłn tşl, a negyes szłmig.
Beredyne groIne volt a kocsijłn. Fanny is leszłllni keszćlt, mid═n Antal şr lelepve visszaszolt
hozzł: No! do go on! menjen csak tovłbb es intett a kocsisnak.
A szep asszony ajkłn elnez═ mosoly villant meg. Sok honappal azutłn, hogy Gyer═IIy
Lłszlo elhagyta, ═ Szent-GyĞrgyi Antallal kezdett viszonyt. Idłig mindig csak Iiatal szeret═i
voltak, de ama szĞrny▌ rłzkodtatłs utłn, amit Lłszlo okozott neki, az egyetlen IerIi, aki
valoban szerelemre gyşjtotta, iIjş emberrel tĞbbe nem volt kedve kikezdeni. Amit bşcsşkep-
pen −rt neki Gyer═IIy, az a płr szo: ,KĞszĞnĞm mindazt, amit ertem tett" csak ennyi egy
pici nevjegyen, Iłjdalmasan zengett sokłig a sz−veben. Majd egy evig nem volt senkije. Ak-
kor kerćlt Ğssze Szent-GyĞrgyivel. Valaki megis kell; a Ierje regota młs eletet el. Igy hłt elIo-
gadta az Ğtven kĞrćli IerIi szotlan udvarlłsłt. Magas, eległns ember, olyan, mint a kitenyesz-
tett agłr. Itt semmi meglepetes sem erheti. Szenvedelyr═l nincs szo, csak ĞrĞmr═l es
pajtłssłgrol. Ovatos ember, aki młr Ğnmagłert is nagyon vigyłz, hiszen igen boldog hłzas-
słgban el młr Ğreged═ nejevel. Az ovatossłg pedig Iontos. Beredy uram −gy gondolt a Ier-
jere gşnyosan nagyon Ğrćlne, ha elvłlhatna t═lem, ha kidobhatna. Ezt egyszer meg is
mondta. Tehłt nagyon vigyłz magłra. Egyedćl Lłszlo idejen volt kisse kĞnnyelm▌.
Ennel valoban nem kell Ielni, hogy h−rbe hozzłk velem gondolta es ezen elmosolyo-
dott. Młr ket napja van itt. Ez a harmadik vadłsznap. Mikor idejĞtt, azt hitte, hogy a hłzişr
azert h−vta magłhoz, hogy majd ejszaka bejĞjjĞn hozzł. Es ez jo lett volna, kellemes. Milyen
gyĞnyĞr▌ alkalom egyszer szabadsłgban szeretkezni! Nem mint abban a kis legenylakłsban,
ahol Pesten talłlkoztak eddig, vetkezni, ĞltĞzni, orłra Iigyelni!... Csalodott. Els═ este vłrta,
nem jĞtt. Młsodikon megkerdezte, miert nem... mire Szent-GyĞrgyi azt vłlaszolta, hogy ve-
szelyes... meg talłlnłk lłtni... es hogy a cseledek... meg a veletlen... ki tudja?...
No, it's no good! ez nem jo... Mire a szep Fanny a mai reggelt arra hasznłlta, hogy
megtapasztalja a viszonyokat. Ha valaki megszol−tanł, majd şgy tesz, mintha a komornłjłt
keresne. Vegigjłrta az egesz oriłsi hłzat.
A jablłnkai kastely szabłlyos kocka. Mind a negy bels═ oldalłn bolt−ves Iolyoso. Innen
ny−lnak az Ğsszes szobłk, akłrha złrda volna. Az is volt valaha. A płlosok szłmłra ep−tettek
a Szent-GyĞrgyiek a XVIII. szłzad els═ eveiben, amid═n ═k meg IĞnn laktak a vłrban, amely
immłr rom. JozseI csłszłr 1786-ban megszćntetven a rendet, az epćletet visszaadta az alap-
−toknak mint ,gutgesinnt" embereknek. Akkor kĞltĞztek le ide Antal groI ═sei. A I═kapu ten-
gelyeben a płlosok emeleti oratoriuma ma is şgy van, mint akkor es err═l a szłrnyakat şgy
h−vjłk: ,kłpolnłtol jobbra", ,kłpolnłtol balra". A kćllemen mi sem vłltozott. Feherre me-
szelt minden, szigorş es d−sz nelkćli. Csak ket-ket cellłt ćttettek itt-ott Ğssze nagyobb szobłk-
kł es a Iolyosok megteltek ═z- es szarvasagancsokkal.
Fanny elindult a lakłsłbol, a kłpolnłtol balra valo szłrny legels═ szobłjłbol. Mellette a
Ićrd═je, azutłn a melleklepcs═. Majd şjra ajto ajto mellett. Mindenik drłga Iłkbol rova, sok
cikornyłkkal kirakva, paposan. Pici, modern rezkoret is rajta, hova a vendeg nevet csşsztatjłk
be. Ket tłblłcska ćres, a harmadikon az Ğccse, WuelIIenstein, negyediken Abłdy. A sarkon
tşl a Włrday neve, azutłn Slawata. Tovłbb ket lepcs═ kĞzĞtt a płlosok kłpolnłjłnak kapu-
szer▌ bejłrata, majd ismet ajtok, az itteni Iişk es Kollonich Luika lakłsa, m−g a tşlnani szłrny
a csalłd n═i tagjaie. Ez a ,kłpolnłtol jobbra" oldal a I═homlokzatnłl Szent-GyĞrgyine lakosz-
tłlyłval Iejez═dik be. Odłig młr nem ment, visszaIordult.
Visszaterteben olvasta itt Kollonich Klłra nevet az egyik ajtoszłrnyon. Tehłt nem a Ierje-
vel lakik. Hłt persze, hiszen magas młsłllapotban van es mondottłk is, hogy regi lełnyszobł-
jłban helyeztek el, hol nagynenje es hşga jobban kenyeztethetik. Hłt ez itt nem erdekes!
gondolta Beredyne es visszatert, ahonnan elindult. Lement a IĞldszintre. Odalenn vegigkem-
lelt jobbra es balra. Itt is szłz meg szłz ═z- es szarvasagancs a Iolyoso meszelt Ialain, ahogy
odaIĞnn. Itt is ugyanolyan ajtok, mint az emeleten.
Ovatosan a d−szlepcs═ Iele ment, mert hallotta, hogy oda ny−lik a Szent-GyĞrgyi pipłzoja.
De nem kellett ilyen messze mennie. A młsodik ajto nyitva, a hłloszoba ajtaja. Ott a hatalmas
łgy, rajta vłlasztłsra kirakva tĞbb rend vadłszruha, melyeket a hłzişr szemelyes jłgere most
helyez vissza a szekrenyekbe. Szerencse, hogy hłttal łllt a szolga, meg nem lłthatta ═t, mikor
bekukkant. A młsodik ajto a hłlo, az els═ tehłt bizonyłra a hozzł tartozo Ićrd═szobłe, akłr
nłla odaIĞnn. Igy hłt ha IeljĞnne Szent-GyĞrgyi, csak innen kene kilepnie es młr a melleklep-
cs═n volna, vagy ha ═ jĞnne le: csupłn idłig kell vigyłzni es eszrevetlen besurranni itt. Hisz
ez kĞnny▌ dolog mondotta magłban , igen, ez nagyon kĞnny▌! es a Iordulokkal szemben
nincs csak Ial, onnan meg nem lłthatjłk. Ezt ma szoba hozza, megk−nłlja, hogy ═ jĞn le ma
ejjel, ez a legjobb, lehet, hogy Antal Iel a megh▌lest═l a gyengen I▌tĞtt Iolyoson, azert nem
akart. A IerIiak annyira kenyesek! es Fanny Iinoman −velt szłja tudo mosolyra hşzodott.
*
A hinto elhajtott WuelIIenstein mellett, majd a szomszedjłhoz, a legid═sebb Szent-GyĞr-
gyi Iişhoz, SteIihez erkezett. Itt łllott meg Beredyne intesere. Itt szłllt le, mert ezen tşl młr
csak Włrday Imre van a hłzikisasszonnyal, Magdłval es rajta tşl Abłdy a sarkon.
Ott is volt młr egy n═, a kis Illesvłry Lili. Majdnem gyermek meg, alig 17 eves. Meg csak
−geret a szepsege. Most meg kisse buIti, a sćld═ lełnyok kĞver arcłval, karjaival. Felszeg is es
błtortalan, mintha erezne, hogy n═isege nincs beIejezve, nincs kiIinomodva. Pedig bizonyłra
szep lesz. GyĞnyĞr▌ nagy szeme azşrkek, Iinom rajzş a szłja es a proIilja a gĞrĞg kłmełk vo-
nalłt kĞveti, błr a Szent-GyĞrgyi anyjłtol ĞrĞkĞlt erelyes łll meg el van płrnłzva a gyermek-
kor hajłba.
Ott akart maradni kuzinjłval Włrday mellett, de ezek łtkćldtek Abłdyhoz a sarokra.
Ilyen sokan alkalmatlanok vagyunk mondotta Magda , eridj oda a sarokra, ott kenyel-
mesebb is a jłrłs, mert a Ilank jo Ğsvenyt tapos le. Hłt łtment.
Szabad itt maradnom?... kerdezte roppant szerenyen, mikor odaert. Błlint barłtsłgos
szavłra alig Ielelt, csak nagy szemei tekintettek csodłlkozva szejjel a vilłgban, a Ieln═ttek vi-
lłgłn, melybe most lepett el═szĞr, mialatt a tłrsa arra gondolt: milyen ćde Iiatalsłg sugłrzik
rola!
Most megszolalt a kćrtszo. El═bb itt, majd tşl, aztłn ott messze, a ket szłrny lłthatatlan
csşcsairol is es IĞlhangzott a kommando: ,Vorwł-ł-ł-rts!"
A hajtłs megindult. A parasztlłnyok Błlintek el═tt sorba tipegtek egymłs mĞgĞtt egy-egy
puskłs vad═r vezetese mellett. Hłtul a puskatĞlt═, negy vadhordo hosszş rşddal es egy ember
a patronkazettłval. Oldalt a Iront IerIi hajtoi, kiket hłtulrol Iolyton rekcumoztak lovas ispł-
nok: lassan, egyenesen ,pomłlć", ,rovno!" es jo messze innen mint hłtved minden d▌l═ş-
ton a zsłkmłnyt szłll−to igłsszekerek leptettek hatalmas pinzgaui lovakkal, ahogy a neheztć-
zerseg k−seri a hadsereget.
*
Nyulak! Nyulak mindenIele. Kicsi nyulak, inkłbb zsemlesz−n▌ek, egeszen młsok, mint az
erdelyi nyulak, akik a zsuki Ialka el═tt orłs galoppot is adtak. Mert csak a vłrosi ember hiszi,
hogy a vadnyşl mindenćtt egyIorma. Nem is beszelve a magashegyi Iajtłkrol, młr a Kis- es
NagyalIĞld lakosai kĞzĞtt is van kćlĞnbseg. A nagy s−ksłgon a nyşl mind el═re megy a hajtłs-
ban. Talłn mert tĞbbet b−r. Az els═ orłban az ember alig lłt vadat es csak strłI vege Iele van
tĞmerdek, m−g a Vłg-vĞlgy tersegen Iolyton ott jłrnak a vadłszok vonala el═tt es els═ perct═l
dĞrĞg a puska.
Kett═-hłrom, neha Ğt-hat galoppozik a Ironttol vagy szłzmeternyire. Szep lłtvłny ez a tĞ-
keletesen łpolt IĞldeken, repcen vagy zĞld bşzłn, akłrha tłncolnłnak vegig a szłzholdas tłb-
lłkon az ═szi napsćtesben. Most meg kĞnnyen mennek, IĞl-IĞldobva kis Ieher Iarukat minden
ugrłsnłl. Egy-egy lećl neha; kĞrćlnez bizonyłra csodłlkozik a parasztlłnyok tarka szok-
nyasorłn , aztłn şjra tovłbb egyIorma ćtemben. Mind sorban haladnak, a g═zekeszłntłs ba-
rłzdłit keresve, Ğsvenyt vagy csapłst. Tartjłk a tłvolsłgot, amennyire tudjłk es csak akkor
iramodnak meg jobban, ha a kĞzepr═l Ielejćk l═ SteIi vagy Fredi. Csakis itt a kapu el═tt sze-
dik Ğssze minden erejćket es mint a szelvesz, şgy szłguldanak a ny−lłsnak szegeny nyşl!
egyetlen menekvese a gyorsasłg.
Persze, van egynehłny, aki lelapulva bevłrja a hajtokłt es şgy tĞr vissza kĞzĞttćk, azt tart-
jłk, hogy ezek a n═stenyek. Ki leven adva parancsba, hogy az ilyeneket hagyjłk menni, az el-
s═ Ielorłban meg WuelIIenstein sem mer utłnuk l═dĞzni, hiszen a hłzişr szomszedjakent lep-
del. Van olyan nyşl is, amely nagy karikłt −r el═bb es şgy Iut neki a kĞzepnek. Ezekre nagy
łgyşzłs Iolyik. De legtĞbb a ket saroknłl jĞn. Igy hłt van dolga b═ven Abłdynak es Włrday-
nak mellette. Zsłkmłnyhordoik młr bćszken lepkednek płronkent egy-egy rşddal a vłllukon,
melyr═l bojtkent log le młr t−z-tizenĞt darab.
Az oriłsi tłblłk be vannak ker−tve ny−rott gled−csia-sĞvennyel, amin ny−lłs van minden va-
dłsz szłmłra. Mikor azon łthalad, meg kell vłrni, hogy a hajtosłg şjbol IĞlłlljon. Ilyenkor
kćrtszo es kiłltozłs: ,Virovnłjte, klapci!" , sorakozzatok, legenyek , aztłn şjabb kćrt,
şjabb indulłs.
Egy lucernaIĞld kĞvetkezett most. Eppen łtleptek oda Błlint es a kis hĞlgyvendege, mikor
eles csiripolłs csipogott Ielejćk. Hatalmas robajjal nagy Ialka Iogoly rĞpćlt Iel el═ttćk. Sietve
kanyarodott łt balra es eszaki szel leven, szedćletes iramban es szĞrny▌ magasan vissza a kĞ-
zep Iele. Jaj, be szepek! mondotta Ğnkentelen Lili es utłnuk nezett.
Nem hiłba neztek utłna Błlinttal. A madłrcsapat eppen Szent-GyĞrgyinek repćlt. ┼ azert
is ment mindig kĞzbćl, mert itt jĞn rendszerint a teli Iogoly, a mi madaraink leggyorsabbika.
Mint a szelvesz, şgy repćltek neki. Negy lĞves csattant, kett═ el═re, kett═ hłtra es negy kicsi
pontocska pottyant le az egb═l, płrat bukdłcsolva a IĞldĞn a nagy sebessegt═l.
Ez meg sokszor ismetl═dĞtt meg es Abłdynak annyira imponłlt a hłzişr lĞv═tudomłnya,
hogy bizony nem egy nyşl menekćlt el ilyenkor mellette.
*
Tłbla tłbla utłn, el═sĞvenyek es Iasorok, egy-ket majorudvar kĞrćlIalazva, ahogy Ausztri-
łban, szeles karłmok is, ahol Elektoral Negretti birkłk, a legIinomabb gyapjş tulajdonosai bł-
multak bambłn a tovahalado hajtoseregre.
*
Idłig a vadłszat nem kćlĞnbĞzĞtt młs hasonlo, jol rendezett hajtłsoktol. Most azonban a
kep kezdett megvłltozni. Egyes Ieny═csoportok łlltak szigetkent a jol łpolt IĞldeken, akłrha
parknak volnłnak ćltetve, magas olasznyłrIłk a patak łrokpartjain, s▌r▌ tĞlgysłvokkal ketIel-
═l a szegelyez═ kaszłlok melyedesei IĞlĞtt, mindez tudłssal tervezve, hogy` ment═l tĞbb vłl-
tozatossłggal Iusson a vad, repćljĞn a madłr. Es valoban a nyulak młr nem oly szabłlyosan
Iutnak, elt▌nnek a bozot kĞzĞtt, kisurrannak a sarkokon, a Ioglyok, akłrha golyoszorobol rĞ-
p−tenek, a rabattok tetejen sćv−tenek el es a IĞlkel═ Iłcłnok toronymagassłgra emelkednek,
hogy łtşsszanak a nyłrIłk tetejen, şgy vłgjanak vissza a tşlnani s▌r▌be. Minden lĞves młs,
minden talłlat szepseg.
Tovłbb, m−g a sarkok a szabadban meneteltek, a hat Irontbeli puskłst egy-egy hosszş es
keskeny erd═cske Iogadta be, ahol itt is, ott is keltek a kakasok el═re-hłtra csapva, suhogva,
ahol nyulak cikłztak a bozotban, bolondos kis ćregiek is, mint a villłm es a hajtosłg megelen-
kćlt. Csak şgy zengtek a s▌r▌segek a kiłltozłstol: ,Zajłc! Zajłc, Nalevo! Napravo!" Nyşl,
nyşl, jobbrol! balrol! Es kakas itt, kakas ott, ,kohut!" es a puskaszo hangosabb az erd═ben,
az is lłrmłsabb. De mindez semmi ahhoz az ćvĞlteshez, ami ott tłmadt, mikor a strłI şjabb
rozstłbla utłn behaladt abba a szeles erd═be, mely keresztbe Iekćdt az egesz Iront el═tt.
,Liskł!"
Valahol jobb Iel═l, Błlint kĞzeleben kezd═dĞtt. Onnan vegig-hĞmpĞlygĞtt a puskłsok vo-
nalłn, a IerIiak baritonjain, majd łtvettek a szłrnyakon a lłnyok siv−tva a diadalmasan
vłrakozo, Ğrvend═ es meglepett kiłltozłst: ,Liskł! Liskł!" roka! , mert azon a szłmtalan
jłgerek łltal ═rzĞtt, csapdłzott es rendben tartott videken a roka csodaszłmba megy. A kiłlto-
złs meg nem sz▌nt egy percig sem, hanem tisztłn lehetett tudni, hol van a gonosz koma, mert
hol itt, hol ott, tłvolabb, kĞzelebb, most a kĞzepen, most a Iiłnkon IĞlzşgott a ,Liskł!",
ahogy ide-oda lappangott az a ravasz kope. Vegre młr a s▌r▌ vilłgosodni kezdett, mid═n
legtşlrol gyors duplłzłs utłn hatalmas diadalrivalgłs tĞrt ki. Csak ket hosszş ,ł-ł"-t lehetett
hallani, a ,spłdlł" elesett ket magłnhangzojłt, ahogy vegigşjsłgoltłk a lłnyok, Iişk, min-
denki a tyşkrablo ellenseg szerencses halłlłt. Es mikor kilepett a strłI a szabadba, a tşlso sa-
roknłl Slawata egyik vadhordozoja magasra emelte a rokłt, hadd lłssa az egesz hajtosłg az ═
ritka zsłkmłnyukat.
Enyhe hajlłsş nedves ret szelere jutottak. A kĞzepen keresztbe magas platłnsor. Tşl rajta
bokros domboldal: a jablłnkai park szele. Es alig haladtak Ğtven lepest be a kaszłlon, alig Iel-
şton a magas Iasortol, mikor megszolaltak a kćrtĞk. Ez a złrłst jelzi. Itt a puskłsvonal megłll
es a ket szłrny a IĞnns−kon Ğsszezłrodva visszahajtja a vadat. Az uradalmi I═vadłsz vłgtatott
most vegig a młsIel kilometeres vadłszvonalon. Minden vendegnel leIogta a lovłt, levette a
kalapjłt es mindenikkel illedelmesen kĞzĞlte:
Belieben Euer Hochgeboren, hier auch Hennen zu schiessen. Meltoztassek itt Iłcłn-
tyşkra is l═ni.
Hłt ez majdnem gşnynak hangzott, ahogy az nemsokłra kivilłglott.
Nem mintha nem lett volna, volt temerdek es jĞttek Iolyton-Iolyton, mintha droton hşznłk
łt a leveg═n a Iłcłnt, de mivel szĞrny▌ magasan repćlnek mind, ahovł młr alig er IĞl a sĞret.
Ott IĞnn indult a legtĞbb a dombtet═ szelir═l. Ny−legyenesen vettek az irłnyt vissza az el-
hagyott erd═be, pontosan a majdnem hşszĞles platłnok koronłja IĞlĞtt. Toronymagassłgban
şszott szed−t═ gyorsan, akłrcsak egy-egy vessz═ volna mindegyik, vegt═l vegig −gy es csak rit-
kłn suhan rezsşt łterve a lombkoronłn nemelyik, akłr hullłmvasşton, vagy kanyarodott el
gĞrben. Sok szłzan kiterjesztett szłrnnyal: barnłs tyşkok, zĞld es vĞrĞses kakasok, kĞzĞttćk
Iurcsa madarak is, Amhurst es ezćstIłcłn keresztezesek, rojtos ćstĞkkel, młsIel meteres Iark-
tollakkal, mert Szent-GyĞrgyi a ter−tek d−sz−tesere ilyen egzotikusokat is tenyesztett. Arany-,
gyemłntruhłban villantak łt ezek a ragyogo napsćtesen.
A nyşlsłg most młr nagy Ialkłkban kavargott a reten, ugrottak a vizesłrkokat, a tĞltest is
a Iasoron tşl es innen Ioglyok suhantak szembe, mint az łgyşgolyo a Iłk tĞrzsei kĞzĞtt; csak-
şgy siv−tott a leg a sebessegćkt═l: a puskłsok −gy łll−tva messze, łrkok azert hşzva, bokrok,
Iłk azert ćltetve, hogy ment═l nehezebb, ment═l izgalmasabb legyen a lĞves, mennel nagyobb
ćgyesseg kellessek a talłlłshoz.
Valodi inIerno tombolt a vadłszok sorłn, Iolytonos puskaropogłs, ugrłlgatłs a Iegyver-
cserehez, elillano vadhoz es a tĞlt═k, hajtok ćvĞltese: Kohut! Kohut! Zajłc! Kohut! min-
denki, hol az egre vetett puskłval, majdnem hanyatt vetve magłt, mikor is aligha veletlenćl
lejĞtt valami, pedig a ket hłzişrIi es Kollonich Luika igen jo puskłsok voltak, megis gyakran
csupłn a Iarktollak hullottak le a megkesett sĞrett═l es Iolyton ,nalevo zajłc" es ,napravo!" es
Iogoly ,zelenka", aztłn megint ,kohut" es ,kohut" es ,,kohut"...
Egyedćl Szent-GyĞrgyi Antal maradt olyan kimert, mint mindig. Magas, sovłny alakja
mintha nem is mozogna gyorsabban. Hłrom puskłjłt şgy csereltek, akłrha oram▌ adnł hozzł
Iolyvłst es minden lĞvesere el═tte, mĞgĞtte egy-egy madłr hullott alł, mindig Iejbe talłlva,
−vben bukva alł Ğsszecsukott szłrnnyal, mintha varłzsszoval hullatnł le ═ket płronkent onnan
a magasbol, jobbrol kett═ es balrol, elĞl vagy hłtra Iordulva, egyIormłn es Iolyton, soha nem
teved═ bizonyossłggal. Valoban kirłlyi jelenseg volt ═ ilyenkor.
Igy tartott ez sokłig, m−g vegćl ott szemben, a domb aljłban kijĞtt a hajtolłnyok tarkabar-
ka sora. Most młr csak nyulak szaladoztak eszeveszettćl, buktak egymłsra nehol halmokban.
Ez is szabłlyszer▌. Ugyanşgy, mikent a korłn visszatĞr═ket k−melni kell, mert hĞlgyek, şgy
szćkseges kil═ni a złrłsba szorultakat mind, mert az legnagyobbreszt kan nyşl, akikb═l łrtal-
mas, ha sok marad eletben.
Es mid═n eldĞrdćltek az utolso lĞvesek, młr itt is voltak a hintok.
*
A szep almłsszćrkek lassş ćtemben haladtak az şt melle sorakozott hajtosereg kĞzĞtt. Młr
minden legeny sapkłjłn Iłcłn-toll łgaskodott es mid═n Slawata kocsija elćgetett kĞzĞttćk,
nagy kalaplengetes es eljenzes ćdvĞzĞlte, hiszen ez az a ,płn groI, aki megĞlte a ritka Ieneva-
dat: a rokłt! De voltak tłn egyesek, akik młs okbol is ćnnepeltek. MikĞzben ugyanis Kollo-
nich Luika szorgalmasan l═dĞzte el el═le a nyulakat, Slawata ott a bal sarkon politizłlgatott a
szomszedos hajtokkal, ha nem is a maguk nyelven, hanem csehćl. Mivel pedig a magyarelle-
nes irłnynak, a Morvłbol łtsz▌r═d═ szokolista mozgalomnak młr nem egy h−ve volt itt
Eszak-Nyitrłban, hłt talłn ezek hangoskodtak legjobban.
A kocsibol vaskos płpaszemei mĞgćl Slawata megelegedetten kĞszĞntgetett. Nem a roka
miatt Ğrćlt. Młs miatt. A hajtłst egy-egy d▌l═şton, erd═szelen vagy Iasornłl gyakran meg-
megłll−tottłk, hogy mindenki gledłba kerćljĞn, ha elmaradt. Ilyenkor alkalom volt eleg
hosszacskłn beszelgetni. F═leg a rozsahegyi eset hatłsłrol.
Rossz ćgy, kellemetlen ćgy. A vłlasztłsok ota az eszaknyugati megyekben, hol ekkor el═-
szĞr jelentkeztek szlovłk nemzetisegi jelĞltek, a kĞzhangulat nem nyugodott le. A politikai
pĞrĞk Iolyton szaporodtak. Ez evben 33 pĞr Iolyt ezen a videken. Ketsegtelen, hogy nem ok
nelkćl. Ha azonban nemcsak jogilag nezzćk, hanem szłmba vesszćk politikai kihatłsukat, ezt
a młrt−r csinłlłst, ahol az illet═ kedelyes łllamIoghłzban eltĞltĞtt płr honap łrłn hozzłjut a
vertanşsłg gloriłhoz, valami bĞlcsnek aligha lehet mondani. A kormłnynak azonban, miutłn
rełlepett a megtorlłsok ştjłra, aligha volt młs vłlasztłsa, annłl kevesbe, mert a mozgalom
mind mereszebbe vłlt, mintha biztatnłk valahonnan.
Ebbe a szenvedelyesse IelIokozott hangulatba csapott bele a csernovai zendćles.
Hlinka rozsahegyi plebłnost a pćspĞke, aki maga is odavalo szćletes▌, Iegyelmileg IĞlIćg-
gesztette. A helybeli tĞrvenyszek izgatłs c−men el−telte. Mid═n pedig Hlinka, ki a szćl═Ialujł-
ban, a szomszedos Csernovłn sajłt kĞltsegen templomot ep−tven, azt maga akarta IĞlszentel-
ni, a pćspĞk eltiltotta ett═l es elrendelte, hogy młs rozsahegyi papok menjenek ki. A cserno-
vaiak szĞrny▌ izgalomba jĞttek. Meg a kegyszereket is eldugtłk es Ienyeget═ leveleket −rtak a
pćspĞknek. A pćspĞk papjai Ieltek. Csend═rk−seretet kerve szłlltak ki a Ialuba, a I═szolgab−ro
tanłcsa ellenere. Ott hatalmas dćhĞdt tĞmeg rohant rłjuk, hogy ═ket megkĞvezze. A csend═r-
Ğk a sajłt es a papok vedelmeben a nep kĞze l═ttek. Kilenc halott, szłmos sebesćlt, kik kĞzćl
kes═bb meg vagy hatan meghaltak. Szomorş veres ćgy.
Valoban szomorş; nem volt mit mosolyogni rajta. Slawata azonban młskent lłtta. ┼ jol
tudta, milyen kapcsolatok I▌zik a mozgalmat a tronĞrĞkĞs I═herceg irodłjłhoz, a ,Werkstatt"-
hoz, ahogy a h−vei neveztek. Az ilyen jo. Hadd legyen baj, hadd legyen ment═l tĞbb baj, majd
ha tronra lep nemsokłra az şj csłszłr, majd az rendbe hoz mindent. Persze, a maga modja sze-
rint. Jo, hogy a magyar kormłny nem lepett a pćspĞk es a kĞzseg kĞze, hogy mentire hagyta a
dolgokat. Es ahogy tovłbb himbłlta a kocsi, IĞl az emelked═ szerpentinen, gondolatban Goet-
het idezte: ,Blut ist ein ganz besonder SaIt..." mert ═ igen olvasott ember volt.
V.
Az utolso Iogattal Beredyne es a hłzişr kocsiztak haza.
A szep Fannynak a tĞbb mint negyedorłs şt jo alkalom, hogy szoba hozza a tervet. Persze
angolul mondta, amit a kocsis nem erthet.
Hogy kĞrćlnezett. Hogy ott a melleklepcs═n ma ejjel ═ kĞnnyen le tudna jĞnni o! ege-
szen eszrevetlen! ha mindenki leIekćdt o! egeszen kĞnnyen, neki az semmi, ═ meg sem
Iłzik, van is egy jol belelt kimonoja... es olyan mulatsłgos volna... jobb, mintha hozzł jĞnne...
sokkal kedvesebb... es sokIelekeppen Iorgatta, er═s−tgette ezt, mert şgy hitte, hogy Szent-
GyĞrgyi csak a megh▌lest═l Ielt, mikor tegnap nemet mondott es az Ğnzeset akarta titkolni.
Antal şr sovłny agłrarca azonban mozdulatlan maradt, majdnem Iagyos. That wont do!
That wont do! Az nem megy es kisse megrłzta a Iejet.
Hłt ugyan miert nem?! kerdezte a n═ csodłlkozva es ismet magyarłzta, miket tapasz-
talt ma reggel, hogy a Iolyoso es a lepcs═ es a Ićrd═szoba ott mindjłrt, csak egy perc es ═ na-
gyon tud vigyłzni...
No... no... ismetelte a IerIi es mikor Fanny, hogy ĞsztĞkelje, elmondta, mennyire meg-
błmulta most a hajtłs vegen, mennyire gyĞnyĞrkĞdĞtt benne es mennyire szeretne magłhoz
Ğlelni, szembeIordult hideg es szigorş nezessel.
Az ilyet nem teszem itt. Ez az en otthonom... ez a hłz. Ez nem... nem olyan!... Ez nem
talłl hozzł, nem es aztłn, hogy elpuh−tsa, amit mondott, kacagott kisse, de a hangja hatłro-
zott volt, mikor hozzłtette:
En egy olyan szamłr vagyok, akinek elvei vannak!
A szep Beredyne szemei macskłsłn Ğsszesz▌kćltek. Csak ket keskeny res maradt a pillłi
kĞzĞtt. Es a szłja edes vekonyan csicseregte: Oh, dear, what a charming Iool you are... mi-
lyen kedves bolond maga... pedig azonnal azt erezte, hogy ezt az alig burkolt sertest ═ meg
Iogja bosszulni.
A kocsik egyenkent hajtottak be a negyĞles kapu alł. Amelyikb═l kiszłllt a vendeg, be-
kanyarodik a macskaIejekkel kĞvezett udvarra es a tşlso homlokzatnłl szembeIordulva
visszalepteti a lovakat, hogy pontos mer═legesben łlljanak a tşlnani Iallal. A hinto Iedele
majdnem a Iolyoso pillerehez er. Igy vłrjłk meg egymłst, m−g vegre mind a tizenhat lo gledł-
ban łll. Halkan csĞrgetik a zablłncaikat, de młskent mozdulatlanok. Płr pillanatig −gy marad-
nak, majd a legszels═ Iogat megindul es lassş menetben kileptetnek a kapun, le a dombon az
istłllok Iele.
Senki sem błmulta meg e gyĞnyĞr▌ szertartłst, pedig oly tĞkeletesen megy vegbe, akłrha
valami gepezet vezetne. A tłrsasłg IĞlsiet a I═lepcs═n, mikĞzben a puskatĞlt═k, jłgerek Ğmle-
nek be a kapun, a Iegyvereket hozva, tĞltenyzsłkokat es kazettłkat, vadłszgallerokat es kabł-
tokat es szejjeloszlanak a klastromszer▌ udvar hłtso bolt−vein, ahol a szemelyzeti lakłsok,
pucolokamrłk es cseledszobłk Iekćsznek.
*
A hłziasszony es Ğzvegy sogorneja abban a kis sarokszobłban Iogadta visszater═ vende-
geit, mely tłn az egyedćli szalon a hłzban, mely valamennyire modernćl van berendezve. A
tĞbbi mind a XVIII. szłzad vegenek becsi modorş rokokoja, az şgynevezett Młria Terezia-
st−lus. Ennek a kicsi szalonnak a bştorzatłt azonban hłzassłgukkor szereztek Płrizsbol. Ma-
głn viseli meg a second empire jelleget.
Minden karosszek, kanape, apro puIIok is, mind vĞrĞs ripsszel bevonva es mindeniknek a
kĞzepen szeles płnt szalad vegig Iekete es aranymintłs rajzzal. A Ialak is ilyenek, hol ugya-
naz a płnt szegelykent szalad kĞrćl es tłblłkra osztja a Ials−kokat.
Rengeteg csalłdi kep a kĞzeli id═kb═l, kĞzĞtte erdelyi rokonai is; Abłdyak: nagyatyja, Ta-
młs, nagybłtyja, Peter şr akvarellben, szćlei, a Gyer═IIy hłzaspłr es ═k hłrman testverek,
szegeny Gyer═IIy Mihłly, aki Ğngyilkos lett, ‡gnes, a kes═bbi Kollonichne es ═, Elize gyer-
mekkorukban egy Barabłs-csoportkepen. A błrsonnyal IĞldig bor−tott asztalokon miniat▌rĞk
pici łllvłnyokon es sok-sok Ienykep a gyermekeir═l es a Ierjer═l, apro emlektłrgyak is kćlĞn-
bĞz═ id═kb═l; es mindenIele vłzłk es roppant sok virłg. Az egesz padlot pedig melyseges
sz═nyeg bor−tja.
Igaz, zsşIolt bizony ez a kis szalon ezzel a tĞmerdek holmival, ezzel a mindenIele
domborodo szanaszet bştorral, de megis harmonikus es szep, nagyon otthonos, mint valami
puha, meleg Ieszek.
Itt ćlt Szent-GyĞrgyine mindig ket ćveg olaszIal łltal elzłrt ablak el═tt. Mert ═ nagyon Ił-
zekony. A tĞbbi termekben igen kĞnnyen megh▌l. ┼sszel es telen csak az etkezesekkor jĞtt ki
es a nagy lakosztłlybol esti ebed utłn is azonnal ide jĞtt.
Illesvłrynen k−vćl meg Włrdayne, a Iiatal Kollonich Klłra volt vele. Młsłllapotban leven
es młr tĞbb mint hatodik honapban, nem mehetett ki a vadłszokkal, hanem młr el═bb a nagy-
nenjeivel villłsreggelizve, itt vłrta haza a Ierjet.
Egyenkent erkeztek a vendegek, kezet csokoltak, płr szoban beszłmoltak az esemenyek-
r═l, aztłn łtszłllingoztak az ebedl═be, ahol Iesztelen ćltek asztalhoz, şgy, ahogy bejĞttek,
mert ez csak olyan IalatozłsIele hideg hşsok, meleg Iłnkok, tea es sherry , hiszen indulłs
el═tt b═seggel belakmłroztak, ez csak olyan potetkezes, ami a sok jłrłs utłn megis jolesik.
Szent-GyĞrgyi hosszabban maradt a nejenel. Csak akkor jĞtt łt, mikor młr mindent reszle-
tesen elmondott, hogy volt, mint volt, ki mit l═tt es mennyit. Nagy szeretettel beszelt es tolvaj-
nyelvszer▌ szavakban, amire rełszoktak, akik mindig egyćtt vannak es nagyon ertik egymłst.
Hogy te mit l═ttel, azt nem mondod. Persze a legtĞbbet? vetette kĞzbe mosolyogva az
asszony.
O, nem. A jobb sarkon Błlintnak tĞbb darabja van, azt hiszem.
De Iłcłn es Iogoly? Ne hazudj! kacagott a neje.
No, igen, hłt abban persze nekem, de hłt a kĞzepen tĞbb is jĞn... Ielelt Szent-GyĞrgyi
es ═ is nevetett a maga szerenykedesen.
Mikor łtment az ebedl═be, hol łllva csupłn egy csesze tełt ivott, Włrday Imre Iordult
hozzł: Megengedned, hogy miel═tt sĞtet lesz, megtekinthessem meg a borzdereseidet? Na-
gyon tanulsłgos ez nekem.
Hłt hogyne, parancsolj... vłlaszolt Szent-GyĞrgyi Antal es rendelkezett, hogy teleIon-
łljanak kocsiert es le a teheneszetbe is.
Tegnap a juhłszat, tegnapel═tt a Poland-China disznok, mondhatom, szorgalmas gazda
vagy! szolt łt hozzł gşnyolodva Kollonich Luika.
Hłt persze Ielelte Włrday. Ritka alkalom ilyen mintagazdasłgot lłtni, es k−serlete-
ket, amiket nem engedhet meg magłnak akłrki. Rengeteg penzbe kerćl az eIIele.
Igen, talłn şgy van. De hłt ez... szćkseges. Szechenyi idejeben az angol telivert hoztuk
be, kes═bb a Rambouillet juhot es a szimentłli marhłt, młma tovłbb kell menni. Vegre is a
nagybirtok k−serletezik kĞnnyebben, mint az łllam es ez, azt tartom, passzio is, es... itt bi-
zonytalan kezmozdulatba Iulladt a mondat, mert Szent-GyĞrgyi azt a szot: kĞtelesseg mint tşl-
słgosan hangzatost młr a vilłgert sem mondta volna ki.
Beredyne az asztalon tşlrol Włrdayra nezett. Most meg nem szolt, de mikor az indulłsra
keszćlt, ═ is IĞlłllott:
En magłval megyek!
Nem jĞn inkłbb velćnk az anyakancłkhoz? kerdezte Szent-GyĞrgyi, aki az ajtoig k−-
serte.
Nem, en most młsra vagyok k−vłncsi! Ielelt a szep Fanny es gyorsan ellepve mellette,
halkan kacagva tette hozzł:
Mi młr şgyis egyćtt kocsiztunk młma! Aztłn kisietett. Szent-GyĞrgyi vłllat vont es
visszatert a tĞbbiekhez.
*
Pedig kłr volt nem menni a teliver meneshez. Młr maga az istłlloepćlet is lłtvłnyossłg.
Meg Szent-GyĞrgyi nagyatyja ep−ttette angol mintłra.
Tłgas ret kĞzepen łll a parkban. A kĞzepe magosas, benne kora-biedermeier szalon, par-
kett es kandalloval; IĞldig ablak elĞl es hłtul, IĞlĞtte pedig szenapadlłs. Ketoldalt Ğt-Ğt Iala-
zott box csatlakozik hozzł, akłrha mindegyik egy-egy szobłcska volna. Mindnek kćlĞn dupla
ajtaja szolgłl a szabadba, ami egyben is nyithato es IĞlćl kćlĞn is. Igy a lomama es gyermeke,
ha rossz id═ van, leveg═zhet anelkćl, hogy łzna. Minden vłlaszIaltol egy-egy korlłt indul
Iolyton tłgulva, sugłrokba szejjeltagolva a retet; m−glen a kĞrnyez═ szłlasnłl lezłrul a kĞr. A
paddockokban pedig a legkivłlobb teliverek legelnek, mindenikben egy. H−res versenylovak
anyłi, nagy kancad−jak gy═ztesei mind.
Szent-GyĞrgyi magyarłz, WuelIIenstein szakszer▌ sportmondatokat kĞpdĞs kĞzbe, Abłdy
es Luika gyĞnyĞrkĞdnek, Slawata erdekl═dest szimulłl, m−g Magda es Lili cirogatjłk a szel−d
lovakat es agyonzabłltatjłk cukorral.
Innen meg a młr elvłlasztott csikok karłmjłhoz mentek, majd az Angliłbol importłlt ket
h−rneves cs═dĞrhĞz.
Valoban kłr, hogy Beredyne ezeket nem lłtja gondolta Szent-GyĞrgyi, mert, błr nem
mutatta, de a telivereire kćlĞnĞsen bćszke volt.
*
A szep Fanny azonban odalenn kocsikłzott Włrdayval majorrol majorra. Vegighallgatta
bekesen az ispłnok jelenteseit, kik a tejelesi tłblłzatokat mutattłk be, a vajkesz−tes kemiai rej-
telmeit, a tehenek rekordjłt, szłzalekszłm−tłsokat es vasşti tariIłkat. Persze mindent Becsbe
kćldenek innen. Bekesen hallgatott, łllt, megindult, jłrt, Iordult, şjra megłllott Włrday mel-
lett, neha bolintott es helyeselt is es szotlanul kĞvette mindenćve azzal az ═ Iurcsa imbolygo
jłrłsłval, mely mint a cicłe, egyetlen vonalba egymłs ele rakja le a lłbacskłit kĞnnyen.
Mert ═ nem hirtelenkedik soha: ═ vłrni tud. Es senki sem venne eszre, hogy ═ vłr.
Młr sĞtetedett, mikor a harmadik majorbol hazaIordult velĞk a hinto. Szep, błr kisse h▌-
vĞs este volt. Tłn azert szorultak kisse Ğsszebb szotlan a kocsiban.
Mondd, Imre, boldog vagy? szak−totta meg a n═ a hallgatłst.
Igen vłlaszolt a IerIi elmondhatom, hogy az. O, hłt nem aIIele nagy... nem tudom
micsoda nagy... de hłt az şgy sincs. Klłra igazłn nagyon jo teremtes, valami vagyona van, az
is jo, es most gyerek is lesz ... az is kell...
Lłtod, en ennek nagyon ĞrćlĞk mondotta Beredyne. En tudtam, hogy az jo lesz ne-
ked. Azert csinłltam meg. Mert en csinłltam, emlekszel?
Igen, az igaz. Eppen jokor dobtłl ki! kacagott jokedv▌en Włrday.
Az asszony arca szembeIordult. A szemei kisse megny−ltak. Bennćk zĞldes Ienyles:
Pedig nagyon jo volt az veled... De en lłttam, hogy neked csalłd kell, otthon es hogy
Klłra hasznos, jo parti... De reszemr═l az nagy łldozat volt! hazudta nyugodt es kisse błna-
tos hangon. ┼ akkor mindenkeppen szak−tott volna, mert tudta, hogy Gyer═IIy Lłszlo dolga
Klłrłval rosszra Iordult es ez az a perc, mid═n megszerezheti magłnak.
‡ldozat? csudłlkozott Włrday. Kedves! Hiszen azt mondtad, pontosan tudom a sza-
vaidat: ,... akkor kell abbahagyni az evest, mikor legjobban esik..." Nem −gy volt?
Igy es a n═ most nem Iolytatta az łldozat teoriłt, hanem kacagva kerdezte: Es nem
volt-e igazam? Igy az etvłgyunk ma is megvan es ha akarnłnk...
Igazłn? Igazłn? ismetelte meglepett ĞrĞmmel Włrday Imre es egeszen kĞzelr═l, az
asszony szemebe nezett.
Az arcuk młr majdnem egymłshoz ert.
Fanny szemei most lassan tłgra ny−ltak, mind, mind tłgabbra, oriłsira; az esti Ieny zĞlden
sugłrzik bel═lćk es akarat es parancs. Alig hallhato szavak szłllnak meleg leheletevel a IerIi
arcłba:
Ma is şgy vłgyom rełd, mint akkor...
Hosszş csok. Hosszş, tudomłnyos, ismer═s csok, legzest elIojto, birtokba vev═. Mikor li-
hegve szejjelvłltak, nem szoltak tĞbbe. Csupłn a n═ keze kereste meg a IerIiet a bundatakaro
alatt, pici vekony ujjak, er═sek megis es kisse szaggatok. Nemłn maradtak sokłig. Csupłn a
kastely el═tti nagy płzsitnłl, mid═n łtkanyarodott a kocsi, akkor szolalt meg Fanny:
Ha młr mindenki leIekćdt... a lepcs═ utłni ajto... az a Ićrd═szobłmba ny−lik... az els═
ajto...
*
A jablłnkai kastely złrt negyszĞgenek hłrom oldalłn egykori lakoinak, a płlos barłtok-
nak cellłi sorakoznak, amit a kłpolna szak−t meg az eszaki oldalon, m−g a deli homlokzatłn a
sarkokon ket kisebb, beljebb ket nagyobb szoba, kĞzepen pedig az egykori reIektorium oriłsi
terme nyşlik el. Minthogy utobbit a Szent-GyĞrgyiek szalonnak rendeztek be, a keleti oldalon
a sarokszobłt ĞsszećtĞttek a kĞzbćls═ hłromablakossal s ez ma az ebedl═, m−g tşlIel═l a
groIne kis szalonja oldalłn annak megIelel═je şgy maradt kĞnyvtłrnak, ahogy volt.
Szokłs szerint a nagyteremben gyćlekeztek ebedhez a vendegek. Błlint korłn keszćlt el.
Belepve els═bben azt hitte, hogy meg senki sincs ott. JĞttere azonban a kandallo mell═l egyik
hłttal łllo karosszekb═l alacsony, kisse kĞver, Ğreges pap kelt IĞl. ‡polt arcłban pici Iekete
szemek, IĞlĞttćk roppant vaskos szemĞldĞk. Inkłbb rĞvid orra vekony es hegyes. Galleros, jol
szabott reverendłjłn, kerek hasacskłja IĞlĞtt szeles vĞrĞs selyemĞv. Feleje jĞtt. Bemutatko-
zott:
Czibulka apłtkanonok vagyok mondotta kisse totos hanglejtessel es Abłdy megnevez-
ven magłt, kedelyesen hozzłtette: O, a groI şrrol sok jot hallottam, okosan dolgozik szĞvet-
kezeti dolgokban Erdelyben. Az jo, az nagyon jo.
Błlint csodłlkozott.
O, en sok mindent hallok, kerem Iolytatta Iinom mosollyal a pap , en ide az Ğn roko-
naihoz gyakran jłrok, minden vasłrnap en misezek itt, ha otthon vagyok Nagyszombaton.
Majdnem olyan hłzibştorIele vagyok, mert en voltam valamikor az Antal groI nevel═je. En
vagyok ,PIaIIulusz". ┼ keresztelt el −gy, a szemtelen kĞlyĞk. Nem hallott rolam? Igy h−vnak
itt, tudom, a gyermekek is a hłtam mĞgĞtt, de Iigyelmeztetem, csak az Antal groInak szabad
ezt szembemondani nekem! es treIłsan megIenyegette az ujjłval Abłdyt.
Valoban, ezt a nevet hallottam vłlaszolt Błlint nevetve es mondhatom, nagyon nagy
szeretettel eml−tettek.
Igy trecseltek le s IĞl setłlva a termen, mert błr rengeteg bştor volt: csupa vĞrĞs es
arannyal mintłzott brokłtkanapek es karosszekek, az egyik vegen meg hosszş zongora is es a
młsikon meg płlmaIa, megis majdnem ćresnek tetszett ez az oriłsi terem.
Nehłny mondat utłn az apłtkanonok megłllt. Kisse pocakos termetet kinyşjtva kĞrćlne-
zett, nem hallja-e valaki, aztłn Błlint Iele Iordult. Vaskos szemĞldĞkei, mint a cincer Iekete
csłpjai, most ide-oda mozogtak:
Mondja, kerem, mi van szegeny rokonłval, Gyer═IIy Lłszloval, a groIne unokaĞccse-
vel?
Abłdy vłzolni akarta azokat a kĞrćlmenyeket, amik miatt Lłszlonak el kellett t▌nnie a
pesti tłrsasłgbol. A ki nem Iizetett kłrtyaveszteseget, kilepeset a kaszinobol, de Czibulka
megłll−totta:
Azt en mind tudom es talłn meg sokkal tĞbbet. Mikor legutobb itt volt, młr aggodtam
erte. Azt kerdem: mi van most vele? Magłhoz tert-e? Megvigasztalodott-e? es nehłny
IĞlvilłgos−to szot alig vłrva be, ismet kĞzbevłgott: Nagyon sajnłlom szegenyt, gyakran lłt-
tam itt, nagyon szerettem es sokat gondolok reł. Nezze... es most pici selyempap−r-csoma-
gocskłt kotorłszott ele a reverendłja zsebeb═l en ezt hoztam neki Romłbol, medłlia, a
Szent Atya megłldotta, ezt juttassa el neki, hłtha hasznłl szegenynek es mondja meg, hogy
sokat imłdkozom erte... Az utolso szokat: de ez titok marad, ugye, kĞzĞttćnk... młr
majdnem hadarta, mert ny−lt az ajto odatşl es leptek kĞzeledtek a kĞnyvtłrszoba Iel═l.
*
PIaIIulusz szolt łt Szent-GyĞrgyi Antal az ebedl═asztalon , maga ma valami titkos
tervvel jĞtt łt Nagyszombatbol. Lłtom az orra cimpłjłn!
Az apłt ijedtseget szimulłlva ket ujjłval megtapogatta az orra hegyet.
Tenyleg vłlaszolta , ez egy borzaszto łrulo! es kacagott. Azutłn nem is kerette ma-
głt, hanem elmondta`
A szerencsi kerćlet itt a szomszedban megćrćlt. ˙j vłlasztłs lesz. Ketharmada magyar kĞ-
zsegek; mind vad negyvennyolcasok. Egyharmada szlovłk, ezek neppłrtiak. Az eddigi kepvi-
sel═ andrłssysta, vagyis alkotmłnypłrti volt. Ez sikerćlhetett a koal−cio uralomra jutłsakor,
mid═n a mandłtumokat kĞzpontilag osztottłk es az akkori gy═zelmi hangulatban. Ma a hely-
zet młs. ˙gy h−rlik, hogy Ićggetlensegi jelĞlt lep IĞl, aki ha alkotmłnypłrti ellenIele lenne,
okvetlen meglesz, mert Andrłssyeknak itt nincs talajuk.
Az, şgy gondolom, megse nagyon k−vłnatos? tette hozzł es a bal szomszedjłhoz Ior-
dult, a hłziasszonyhoz, mintha t═le kerdezne. Szent-GyĞrgyine csak mosolygott, ═ bekes
asszony, de Illesvłryne Ielelt, aki a błtyja baljłn ćlt, mert ═ viszont elegge szeret politizłlni:
Ez a legborzasztobb dolog volna!
Młrpedig megtĞrtenik, ha neppłrti jelĞltet nem łll−tanak es ha az Alkotmłnypłrt nem
mond le a kerćletr═l. Akkor sem kĞnny▌. De meg lehet csinłlni, a klerussal es a kaputos em-
berekkel. Hanem csakis akkor, ha a jablłnkai udvar mondjuk, hogy az itteni helyes st−lust
hasznłljam! , ha nem tekinti rossz szemmel.
Itt WuelIIenstein szolt kĞzbe. Probłlta mersekelni magłt, mert tudta, hogy itt Szent-GyĞr-
gyieknel minden szenvedelyesseg a jo modor elleni vetek. Megis majdnem reszketett a hang-
ja:
T═lćnk, alkotmłnypłrtiaktol ezt nem lehet k−vłnni. Amikor tavaly a kerćleteket kiosz-
tottłk, akkor is młr eleg rosszul jłrtunk. Ez ellenkezik a płrtkĞzi egyezseggel is!
PIaIIulusz Iinom borotvłlt arca Fredi Iele Iordult. A szemĞldĞkcsłpjai hevesebben moz-
dultak meg. Kivette hosszş szłrş lornyonjłt, amelyet ket gomb kĞze bet▌zve viselt vĞrĞs se-
lyem cingulusa IĞlĞtt es megcelozta vele WuelIIensteint.
Megis, szereny hitem szerint valamennyire irłnyado volna a vłlasztok velemenye is.
A vłlasztoknak mindegy lehet, melyik koal−cios płrtra szavaznak, hiszen egy tłborban
vagyunk es nagyjłbol egyIorma programmal! vłgott vissza most a młsik.
Ezt jol mondod szolalt meg Iagyos gşnnyal, de mozdulatlan arccal Szent-GyĞrgyi ,
valoban a vilłgon semmi kćlĞnbseg nincs kĞztetek.
Ez celzłs volt a kiegyezest megbonto kĞvetelesekre, mikre a ket 67-es uralmon lev═ płrt a
Ićggetlensegiekkel lekĞtĞttek magukat. WuelIIenstein azonban nem ertette el.
Na ugye? mondotta ĞrĞmmel. Sem Kossuthnak, sem a Neppłrtnak nem szabad jelĞl-
tet łll−tani. Ehhez nincs joguk. Es akkor mi adjunk łt egy mandłtumot? Soha!
En politique et en amour il n'y a ni jamais ni toujours! szolt kĞzbe treIłsan Illesvłryne.
Es a jog? a jog az mindig şgy marad? kerdezte PIaIIulusz az ═ edeskes hangjłn.
Regi tetel, hogy az a jog, amir═l az ember nem mond le, IĞnnmarad, amir═l lemond, az
elvesz...
Es ez a szĞvetseg a kormłnyzo płrtok kĞzĞtt is mindenkor Ienn Iog maradni? Es ha
majd jĞn a vłlasztojogi reIorm, bizonyos, hogy egyćtt tudnak maradni? Es most a horvłt
ćgyekben igazłn egyćtt vannak? Aligha hihetnem, hogy Andrłssy helyesli a nekćnk
megb−zhato horvłt unionista płrt megrontłsłt.
Szent-GyĞrgyine azt tartotta, hogy minden vita illetlen, de kćlĞnĞsen ez: a magyar
politikłrol idegen ember el═tt. Ezert bal szomszedjłhoz, Slawatłhoz Iordult es rendes modo-
rłhoz viszony−tva, hogy a tĞbbieket Iigyelmeztesse, arłnylag hangosan mondta nemetćl:
Bocsłsson meg, groI Slawata, hogy ezek most magyarul beszelnek, de a belIĞldi politika
Ğnt şgysem erdekelne.
A kĞvetsegi tanłcsos mosolyogva Iord−totta vaksi szemenek oriłsi ćvegjeit a hłziasszony-
ra.
O, en valamennyire tudok magyarul; huszłroknłl szolgłltam. Es amire ,Seine Hochwćr-
den" celzott, nagyon helytłllo. A horvłt unionistłkert valoban kłr. Az egyetlen płrt, amely
,Kaisertreu" es azt mondjłk...
Szent-GyĞrgyi kĞzbevłgott:
KĞnigstreu! mert ═ minden becsisege dacłra, młr a Ferenc JozseIhez valo h▌segenel
Iogva is, nagyon tartott a dualisztikus Iormłkra: Nem is błnta, hogy ennek a Belvedere-beli
titkos tanłcsadonak egyet koppinthat az orrłra.
Natćrlich! natćrlich! hajlongott Slawata es şjbol IĞlvette az elejtett mondatłt: Es azt
mondjłk, a błn vłlasztatni akar. Ez elegge aggodalmas. Fel═, hogy katasztroIłval Iog vegz═d-
ni.
A tłrsalgłs horvłtorszłgi łllapotokrol Iolyt tovłbb eleg reszletesseggel, mert Szent-GyĞr-
gyinek a Szeremsegen leven egy birtoka, PIaIIulusz pedig egyhłzi Iorrłsokbol, ═k igen jol
voltak tłjekozva az ottani dolgokrol. Mindez azonban abban a mersekelt es letomp−tott mo-
dorban, ahol csak łrnyalatokban nyilvłnult meg a velemeny, ahogy a regi diplomłcia
egymłstol alig kćlĞnbĞz═ szavakban tudta a legnagyobb ellenteteket is Iinoman kiIejezni.
*
Błlint nem vett reszt a tłrsalgłsban, a horvłt viszonyok tłvol Iekćdtek t═le, de nagyon ta-
nulsłgosnak tartotta, amit hall. Jobb oldali szomszedja, a kis Magda azonban nyilvłn unta ezt
a tłrgyat.
Olyan hirtelen mozdulattal, ahogy nemely madłr veti Ielre a Iejet, Abłdyhoz Iordult:
Mennyit l═ttel a sarkon? kerdezte.
Nem tudom pontosan vłlaszolt Błlint tłn szłzĞtvenszłzhatvan darabot.
˙gy? Az nem nagyon sok. Tavaly nem tartottłk meg a strłIot, csak darabonkent vadłsz-
tłk le a papa es a Iişk, mert a nagybłtyłmert mely gyłszban voltunk, de tavalyel═tt az a sarok
237 darabot l═tt.
Ki łllt ott? Bizonyłra jobb puskłs, mint en.
Młr nem emlekszem... vłlaszolt zavartan a lłny.
Hogyan? Pontosan tudod, hogy 237 darab esett es nem tudod, ki l═tte? nevetett Błlint.
Na most hamar: ki volt?
A lełny hangja egeszen lehalkult. Majdnem ijedten mondta:
Szegeny Laci, ═ volt... es Ğnkentelen az ajka Iele emelte az ujjłt es łtnezett az apjłra.
A papa megtiltotta, hogy beszeljćnk rola... meg a nevet sem szabad eml−teni... pedig mi na-
gyon sajnłljuk...
*
A Ieketekłvet es a lik═rĞket a nagy szalonban szolgłltłk IĞl nema inasok.
A hłziasszony csak płr percig maradt ott. Dacłra a kandalloban lobogo t▌znek, a terem
sarkaiban izzora I▌tĞtt ket csavarekos barokk kłlyhłnak, az ═ szłmłra itt megis hideg volt.
Visszavonult hłt az ═ kis meleg sarokszobłjłba Beredynevel es Kollonich Klłrłval. Igy tehłt
a kĞzepen a kandallo kĞrćl csak IerIiak maradtak es Illesvłryne, m−g a Iiatalok Magda es Li-
li, a ket hłzi iIjş es Luika a szalon legtşlso vegin ćltek Ğssze es valami csontpenzes tłrsasjł-
tekot jłtszottak, ami akkor divatos volt, a Hopitit.
KĞzepen ismet politikai tema kerćlt sz═nyegre. E nyłron augusztusban tĞrtent, hogy
Eduard angol kirłly Ischlben IĞlkereste Ferenc JozseIet. A hivatalos kĞzlesek csupłn udvaria-
ssłgi lłtogatłsrol beszeltek. A Iłma azonban młst mondott. Nagyon is politikai lepeskent łll−-
totta be es az a kĞrćlmeny, hogy Eduard kirłlyt, ki Ischlb═l Marienbadba utazott, ottani
tartozkodłsa alatt Iontos łllamIerIiak kerestek IĞl, meger═s−tette ezt a lłtszatot. El═bb Cle-
menceau jłrt nłla, utobb Izvolszkij. Hogy ezek is Iogyasztokşra miatt lettek volna Marienbad-
ban, inkłbb valosz−n▌tlen.
A Irancia-orosz szĞvetseg młr regota IĞnnłll. Ismeretes azonban, hogy ezel═tt hłrom ev-
vel letrejĞtt a Delcasse-szerz═des, az ,Entente cordiale", Franciaorszłg es Anglia kĞzĞtt, mely
e ket hatalom kĞzĞtt bekesen es vegleg rendezte a gyarmati kerdeseket AIrikłban, es azt a na-
gyon is eles viszonyt, mely a bşr hłborş alatt a brit birodalom es a Iranciłk kĞzĞtt mindjob-
ban elmergesedett, młrol holnapra barłtivł hangolta łt. Ez kiIejezesre is jĞtt a marokkoi
ćgyekben. Itt a Iranciłk szabad kezet nyertek, ami annłl kĞnnyebben sikerćlt, mert csodłla-
toskeppen Nemetorszłg tłmogatta a Irancia expanziot AIrikłban, talłn attol a gondolattol ve-
zettetve, hogy ez sok evre leIoglalja a Irancia er═ket. Igy a revans-gondolattal kevesbe Ioglal-
kozhatnak.
E nyłron azonban şj es vłratlan Iordulat kĞvetkezett be.
Az aIrikai kerdesek rendezese utłn Eduard kirłly az łzsiai, majdnem szłzados angol-
orosz ellentetet oldotta meg. Miutłn az orosz-japłn hłborş alatt Britannia rłtette a kezet Ti-
betre es AIganisztłnra, most azt a gyşjtoanyagot, amely e terIoglalłsbol szłrmazhatott, tłvol−-
totta el. A megegyezes tĞkeletes lehet, kćlĞnben olyan tćntet═ mozdulat, mint az angol kirłly
es Ilottłja lłtogatłsa Revaiban, melyet jĞv═ tavaszra hivatalosan jelentettek most be, nem tĞr-
tenhetett volna.
Mşlt augusztusban pedig Ischlbe utazott volt Eduard.
Ha rłIigyelt az ember, a kirłly utazłsai azt a benyomłst tettek, mintha Nemetorszłg beke-
r−teset celoznłk.
Ezekr═l a tćnetekr═l volt szo ott a nyitott t▌z el═tt. Es I═leg arrol: mi tĞrtent Ischlben.
Szent-GyĞrgyi Irma, Illeshłzyne a kandallo melletti karosszekben ćlt. ┼ is olyan magas es
vekony, mint a błtyja. Hosszş ujjaiban kĞzepes havannłt tartott, ami hĞlgyeknel szokatlan, de
═ azt tartotta, hogy neki szabad szembeszłllni a kĞzvelemennyel. Ha szolt valamit, er═sebben
Işjta ki a IćstĞt, akłrha ezzel alłhşznł a kiejtett mondatot.
En nem hiszem ezt a sok pletykłt (toutes ces blagues, mert ═ Iranciłul beszelt) egyik
barłtnem, aki ott volt, azt mondja, hogy csupłn udvariassłgi lłtogatłs volt une visite de po-
litesse. Vegre is termeszetes, ha młr az angol kirłly mihozzłnk jĞn, hogy IĞlkeresi Europa le-
gid═sebb uralkodojłt.
PIaIIulusz ovatosan mondott ellent; csak azt a kerdest kockłztatta: nincsen-e młs Marien-
badhoz hasonlo Ićrd═ Angliłban vagy akłr Franciaorszłgban? Es ha Eduard meg akart szaba-
dulni IĞlĞsleges kiloitol, szćkseges volt-e eppen Ausztriłba jĞnnie?
Most Slawata kezdett hosszabb el═adłsba. ┼ azzal, hogy a kćlćgyminiszterium, a Ballp-
latz titkaibol valamit elmondott, honorłlni akarta azt a megh−vłst, melyr═l ═ is, akłr Szent-
GyĞrgyi, azt tartotta, hogy ═t valoban meg nem illette. Titkot, mely nem I═benjłro ugyan,
nem tartozik a ,streng geheim" Iogalom alł, kisebbIajta titok, ami azonban csupłn bizalma-
sokhoz juthat el es nem tovłbb. Persze megis olyan ovatosan beszelt, hogy abbol baj ne szłr-
młzhassłk.
A londoni jelentesek szerint mondotta az angol kirłlynak valoban szłndeka lett vol-
na Ferenc JozseIet a nemet szĞvetsegt═l elvonni es a Monarchia epsegben tartłsłt IĞlk−nłlni
arra az esetre, ha valamely angol-nemet bonyodalom eseten Ausztria-Magyarorszłg semleges
marad, ami egyertelm▌ volna a hłrmas szĞvetseg Ielbontłsłval. Erre azonban şgy lłtszik,
nem kerćlt sor. ┼Ielsege a tłrsalgłs els═ szavainłl, meg miel═tt ilyen ajłnlat megtĞrtenhetett
volna, hangsşlyozta ragaszkodłsłt eddigi szĞvetsegesehez. Hogy ez pontosan mikent Iolyt le
negyszemkĞzt a ket uralkodo kĞzĞtt, arra termeszetesen nincs bizony−tekode mi, a Ballplatz,
ezt a kĞzlest adtuk a nemet nagykĞvetnek. Erthet═, hogy Berlin eleg ideges, hiszen ha Auszt-
ria-Magyarorszłg csatlakozik a megnagyobbodott antanthoz, a kĞr bezłrul kĞrćlĞtte.
De hłt az angol kirłly miert tĞr ennyire Vilmos csłszłr ellen, aki unokaĞccse?! kiłltott
IĞl WuelIIenstein.
Slawata elmosolyodott.
Ha rokonok utłljłk egymłst, akkor az łdłzabb, mint idegenek kĞzĞtt. De a I═ es rełlis
ok a nemet hadiIlotta ep−tese. Ezt Anglia sokł nem Iogja t▌rni.
Komoly ebben a dologban szolt most az apłtkanonok , hogy Olaszorszłgot ilyen kĞr-
ćlmenyek kĞzĞtt kĞnnyen elvesz−thetjćk. Itłlia alig lehet młshol, mint ahol Anglia. Az egesz
orszłg tulajdonkeppen Ielsziget a tengerben, a tengeren pedig az angol az şr. En most
Romłban hallottam is ilyen hangokat. Akkor pedig bezłrodik a kĞr, nem Nemetorszłg, ha-
nem a ket kĞzponti hatalom kĞrćl, vagyis kĞrćlĞttćnk.
Slawata odavłgott az ═ vaksi, okulłros szemevel:
Da mćsste man eben Prevenire spielen..., akkor elebe kene vłgni mondotta rejtelyesen.
A kis kĞver pap Ieleje Iordult. Az arca nyugodt maradt, csak koromsz−n▌ szemĞldĞkei mo-
zogtak ide-oda a homlokłn. De miel═tt kibocsłtotta volna az ovatosan cirkalmazott kerdeset,
Illesvłryne IĞlsohajtott:
Akkor talłn hiba is volt visszautas−tani az angol k−nłlkozłst...
A błtyja azonnal rendreutas−totta szłraz, kemeny hangon:
┼Ielsege bizonyłra legjobban tudja, mit kell tenni!
Slawata gyorsan IĞlhasznłlta az alkalmat, hogy egyetertsen a hłzişrral. Vłzolta, milyen
lehetetlen volna a kett═s monarchia helyzete, ha Nemetorszłg ellen Iordulna. ┼ volna az els═
łldozata a hłborşnak. Błrmi is tĞrtennek młshol, arraIele a hatłra vedhetetlen, es Csehor-
szłg, ahol a Skoda van, az egyetlen łgyşgyłrunk, nehłny nap alatt a nemetek kezeben volna.
Nincs is vedelmi vonal młs, mint a morva dombvidek. Ez azt jelentene, hogy egesz Csehor-
szłg hadsz−nter lenne. Eddig teljesen tłrgyilagosan beszelt. Csakis az utolso szavakban csĞn-
gĞtt valami szemelyes, melyebb Iekves▌ tiltakozłs. ┼ hiłba, els═sorban cseh volt.
Ebben a tłrsalgłsban csak ketten nem vettek reszt. Az egyik Włrday, aki szotlan sz−vta a
szivarjłt es mivel magłban mosolygott, tłn arra gondolt, milyen edes elmeny vłr reł ma ejjel.
A młsik Abłdy. Utobbinak mindaz, amit itt hallott, şj volt. Igaz, hogy ezeket a h−reket
lapokbol ═ is olvasta. Ilyenkor, egykor diplomata leven, meg-megvillantak benne olyan gya-
nakvłsok, amiket most itt annyira vilłgosan tłrgyalnak, de mind ez ideig csupłn t▌n═ benyo-
młs volt, amit eltĞrĞlt azonnal a magyar belpolitika mindennapisłga, a munkłja is a szĞvetke-
zetek kĞrćl es a legI═bben a szerelme.
Mennyire młs vilłg ez itt, mint nłlunk Erdelyben, gondolta most. Ott kicsi kćzdesek, ki-
csi veszekedesek. Fontos az, mi tĞrtenik Balog Peter Ben═vel, a maros-tordai I═jegyz═vel,
amiert a darabont I═ispłnt installłlni seg−tette! Emiatt halłlra tudjłk egymłst gy▌lĞlni az em-
berek, mialatt nagy keszćl═desek Iolynak a nagyvilłgban, oriłsi tragedia szłlai bogozodnak
rejtelyes jĞvend═k vajşdo meheben... Ezek az emberek itt benne elnek a tĞrtenesek kĞzepen,
minden esemenyr═l tudnak, alig is erintik, hogyan es mikent volt, ez mind ismer═s el═ttćk es
csak a kĞvetkezesekr═l van szo, beszelnek rola kĞnnyeden, otthonosan.
Es mikĞzben ezeket gondolta, Szent-GyĞrgyi Antalt Iigyelte, aki ott łllott szikłran a zĞld
stukkokandallo el═tt. FĞlĞtte młsIel Ğles arckep a Ialba sćllyesztve. A dedapjłt łbrłzolja, Mł-
ria Terezia nłdorłt. Az aranygyapjas-rend ornłtusłt viseli az ═s, gazdag aranylłncon a jelve-
nyet, lila b−bor palłstot pazar h−mzessel es hajporos parokłt. Megis ugyanaz az ember, mint
aki itt łll lenn a młrvłnyt▌zhelynel Iekete szmokingban, mint akłrki młs es az aranygyapjşt
csak az orazsinorjłn hordja pici miniat▌r alakban, azt is csak azert, mert a rend tĞrvenye,
hogy mindenkor viselni kell. Ugyanaz a keskeny arc, Ğnerzetesen csĞndes nezes. A keken
═szćl═ haja, az is meg hasonlobbł teszi. Valodi t−pusa azoknak a dinasztiłknak, kik az udvar
kĞzeleben elve szłzadokon łt Magyarorszłg sorsłban akkora szerepet jłtsztak a tĞrĞk hłbo-
rşk megsz▌nte ota, kik europai lłtoszĞgb═l −teltek a mi dolgainkat, akik a nyugati kultşrłt
hoztłk hozzłnk es magyarok tudtak megis maradni, ahogy Szechenyi Ferenc, Festetics
GyĞrgy es az Esterhłzyak.
*
Slawata kĞzben megnyugtato Iordulatot adott az el═adłsłnak.
Izvolszkij Marienbad utłn Becsben volt. Teljes a megegyezes a macedon ćgyekben, şgy
hłt jo ideig ez az łllando t▌zIeszek bajt nem okozhat.
Eppen ezeket magyarłzta, ćlteben is olykor meg-meghajolva a hłzişr Iele, mintha mindezt
hłlłja jelećl raknł a lakkcip═s lłbai ele, mid═n a komornyik bejĞtt es Abłdyhoz lepett. Hal-
kan jelentette:
A kegyelmes asszony kereti odatşl a kis szalonba.
*
Elize groIne rendes helyen ćlt a ket sarokablak kĞzĞtt, a duplaćveg olaszIalak el═tt, lłb-
zsłmollyal meghosszabb−tott karosszekben. Itt melegebb volt mint a kis onixkandallo mellett,
mert ket legI▌t═ lehelte hozzł a Iorro leveg═t rezrostelyos torkaikbol.
T═le balrol a szep Fanny es młr a t▌z kĞzeleben Klłra. Igy Błlintot nagynenje maga melle
kesztette. A Iurcsa Iorma alacsony, ĞblĞs ćles mintha kĞrćlĞlelne puha płrnłzatłval. Eppen
szembe kerćlt a Iiatal Klłrłval.
Gyere ide mellem, kedves Błlint, meselj nekem Erdelyr═l es az erdelyiekr═l... szolt
Szent-GyĞrgyine, hosszş, keskeny kezevel elkapva a Iiatalember baljłt es szeretettel rabsłg-
ban tartotta. Egesz sor kerdes kĞvetkezett:
Hogy van az anyłd? Młr młsIel eve, hogy lłttam, mikor łtutazott Pesten... A szep De-
nestornyłn van? En ott mint lełnyka tĞbbszĞr jłrtam Peter błcsinłl, a te nagyapłdnłl. Es
hogy van Lizinka tanti, most is olyan mozgekony? Es Gyalakuthyne, a jo Adelma, azt mond-
jłk, csinos a lłnya, es hogy van Laczok Jen═ne es a Ierje? Es hogy van Kendy Ambrus, ez ne-
kem tłncosom volt, es Kendy Słndor?
Mindenkir═l tudott; minden rokonsłgot es kapcsolatot ismert es mikor Błlint vłlaszolga-
tott, ═ kĞzben Beredynehez es Klłrłhoz is Iordulva, egy-egy kis tĞrtenetet mondott el, lełny-
kori emlekeket, treIłs dolgokat, hogy azok is reszt kapjanak ebb═l az el═ttćk ismeretlen
vilłgbol, melyre ═ nyilvłn nagy szeretettel gondolt vissza. Gyakran esett szo ilyenkor
Szamoskozłrdrol, a Gyer═IIy lłnyok egykori otthonłrol.
MikĞzben vłlaszolgatott vagy hallgatta az unokanenje elmondłsait, Abłdy szeme gyakran
tevedt Kollonich Klłrłra. Ahogy ott ćl a kandallo mellett gazdag csipkeIodor pongyolłjłban,
mely melyen ki van vłgva a vłllain, akłr az esti ruhłk es szłmos Iodrok es szalagokkal Ğmlik
vegig a testen, alig vev═dik eszre, hogy vłrandosłga mennyire el═haladott. Csupasz, kisse
csapott gyĞnyĞr▌ vłllaival, tengersz−n szemevel, sz═ken gĞndĞr hajłval most is olyan igez═,
mint lełnykorłban. Csupłn az a Iłradtsłg, amit inkłbb erezni rajta, semmint erzekelni, csak
az jelzi az łllapotłt. Es tłn az a pici rłnc is duzzadt ajkai sarkłban, az is Iłradtsłgrol vagy ta-
lłn csalodłsrol beszel. Błlint, ahogy −gy lopva łt-łttekintett hozzł, arra gondolt: Ez az a
n═, aki miatt Gyer═IIy Lłszlo tĞnkretette magłt. Aki miatt elhagyta a hivatłsłt, a muzsikłt,
megszak−totta zenetanulmłnyait, mikor pedig a tanłrai nagy jĞv═t josoltak neki, akiert bele-
dobta magłt a nagyvilłgi eletbe, ami a kłrtyłba sodorta, aki miatt elpusztult nemcsak ama vi-
lłg szłmłra, amit miatta keresett, de elpusztult anyagilag es lelkileg. Es mid═n Klłrłt −gy nez-
te, visszaemlekezett arra az id═re, mid═n most hłrom eve Kollonicheknłl Simonvłsłron ═ IĞl-
Iedezte Lłszlo vegzetes szerelmet es egyetlen pillanatig a jĞv═be lłtott, meglłtta, hogy uno-
kaĞccse a romlłsba rohan. Majdnem v−zioszer▌leg jelent meg elmejeben a Lłszlo arca, az a
Iektelen, szenvedelyes arc...
Talłn mert kisse szorakozottan vłlaszolt most a nagynenje amşgy is meglassult kerdesei-
re, talłn młs okbol is, a tłrsalgłs megakadt es płr pillanatig csĞnd borult vegig a szobłn,
akłrha mindenkinek a gondolatai eddig ki nem mondott nev Iele şsznłnak.
Most Elize groIne hirtelen megszor−totta az Ğccsenek rabul tartott kezet. Jobban Ieleje Ior-
dult:
Mi van Lacival? kerdezte es a hangja melyebb lett, majdnem meghatodott.
Błlintot ez nem lepte meg. ˙gy erezte, hogy a Lłszlo emleke ott lebeg kĞzĞttćk, mintha
jelenesre vłrna, mindenki reł gondolna nemłn, mintha ki kellene pattannia a kerdesek Iolyton
sz▌kćl═ kĞreib═l. Megis lassan es habozva Ielelt. Nem sz−vesen beszelt Klłra es Beredyne
el═tt:
Szegeny Lłszlo, bizony elegge aggaszt... Most ugyan ritkłn lłtom... szinte mondhatnłm,
soha...
Hłt mondd, mondd! sćrgette Szent-GyĞrgyine. En semmit sem tudok rola... azota.
Pedig −rtam neki ketszer is. Mindjłrt... azutłn, mikor az a dolog tĞrtent. Es tavaly is, de nem
Ielelt. O! Antal tudod, milyen szigorş az ilyen dolgokban, de en eppen şgy szeretem most is
es şgy szeretnek seg−teni rajta, ha tudnek!
Młr a Gyer═IIy Lłszlo eml−tesekor Klłra lassan IĞlkelt. Nehezen łllott IĞl. Az utolso sza-
vak alatt hangtalanul kiment a szobłbol.
Beredyne azonban ott maradt, ami Błlintot Ieszelyezte. Reł nezett. A szep asszony macs-
kavłgłsş hosszş szemei majdnem Ğsszecsukva, a pillłi kĞzĞtt, keskeny resein valami nedves
tćndĞkles, mintha kristłlyIolyadek tĞltene ki. Mozdulatlan ćlt. Csupłn az egyik keze indult
meg vegigtapogatva azon a nyakeken, mely oriłsi gyĞngyszemek hosszş sorłval csupasz
vłllairol indult, egyik oldalon becsşszott a mellei kĞze, młsikon łt a ruhłja mely kivłgłsa IĞ-
lĞtt vegig le az Ğlebe, ott Ğsszedombosodva, akłrha megIagyott kĞnnycseppek volnłnak, pa-
zar ekszer, aminek kćlĞn elete van, sajłt Ğnłllo mşltja. Csak ez a simogato kez jłrt le es IĞl
lassan a gyĞngyIćzeren, młskent mozdulatlan a szep Fanny, olyan, mint a nagy ragadozok,
płrduc vagy puma, kik ketrecćkben a tłvoli vadonok emlekein łlmodoznak.
Vłlaszolni kellett, Abłdy tehłt elmondta Lłszlo helyzetet. Enyhebben es burkoltan vłzol-
ta, mivel ez az idegen n═ jelen van, megis erthet═en, a letomp−tott szavak kĞzĞtt I═leg a lelki
vłlsłgłt. Erezni rajta mondotta , hogy kitasz−tottnak tartja magłt es ez nem enyhćl, s═t
rosszabbodik. Az anyagi bajait is erintette. Fel═, hogy mindenet elveszti es Iedel sem marad a
Ieje IĞlĞtt. Lehet, hogy Szamoskozłrdot elłrverezik. Itt eszebe jutvłn, amit Kendy Słndornak
mondott, miszerint egyetlen mentseg volna, ha gondnoksłg alł kerćlne, hłt ezt vłzolta, hłtha
Szent-GyĞrgyine mint nagynenje itt tehetne valamit.
Eleg hosszan beszelt. Egy-egy kegyetlenebb ertelm▌ szonłl Elize groIne meg-megszor−tot-
ta a kezet, kćlĞnĞsen er═sen, mikor Kozłrd pusztulłsłt eml−tette, azt a regi otthont, melyhez
az ═ gyermekkori emlekei I▌z═dtek. Lłtszott, ez nagyon Iłj neki, pedig majd harminc eve el-
kerćlt onnan.
En şjra −rok neki! szolalt meg, mikor Błlint elhallgatott. Az a gondnoksłgi dolog, en
ahhoz nem ertek, de az talłn jo. Ajłnlani Iogom. Most mindjłrt −rok es te elviszed hozzł sze-
melyesen, ugye?
Azt csak karłcsony utłn tehetnem, Elize neni, mert addig Pesten kell maradnom.
Nem baj, hiszen tłn nem olyan sćrg═s, megis jobb szeretem, ha magad adod łt! mon-
dotta Szent-GyĞrgyine.
FĞlłllt es a kis −roasztalhoz ment, melyen alig volt helye a szattyłnb═r −romappłnak,
annyira teli volt rakva sok apro holmival, a szćlei, az ura es gyermekei Ienykepeivel. Ott IĞl-
csattantotta a villanylłmpłt.
Beredyne es Błlint elkĞszĞntek.
Szotlan mentek łt a tłgas kĞnyvtłrszobłn, hol a papi barokk tĞlgyIa szekrenyek aranyci-
kornyłi idegenćl vettek ═ket kĞrćl a kis sarokszalon mindenćtt płrnłzott puha melegsege
utłn.
Młr majdnem a nagyterem ajtajłnłl voltak, mikor Fanny hirtelen megłllt. Abłdy Iele Ior-
dult. Finoman −velt ajkai megny−ltak. A szemei csukva. Płr pillanatig łlltak −gy. Ahogy senki
młs, Błlint sem tudott arrol a viszonyrol Lłszlo es az asszony kĞzĞtt. Meglep═dve vłrta a
meg nem jelen═ szot. De nem jĞtt egyetlen hang sem. Vegre ket kĞver kĞnnycsepp birkozott
łt a lehunyt pillłkon es legurult az asszony arcłn a mellere, a gyĞnggye Iagyott testverei kĞ-
ze.
A n═ pedig ismet megindult a terembe. A zongorłhoz ment, kinyitotta. Elebe ćlt. Vegig a
billenty▌kĞn hosszş Iutamokban szaladtak az ujjai. A hłzişr odajĞtt melleje; azt hitte, hogy
Beredyne el═ad nehłny dalt, ahogy el═z═ esteken.
O, az roppant kedves lesz, ha valamit enekel nekćnk!
Az asszony azonban csak a Iejet rłzta elIord−tott arccal. Meg negy-ĞtszĞr Iutottak el a ke-
zei a zongorłn, aztłn IĞlugrott:
O nem! Kes═ van, menjćnk aludni! es kisse gşnyosan, megis szomorş mosollyal tett
hozzł, mikĞzben Szent-GyĞrgyi Antalnak csokra nyşjtotta a kezet:
Magłnak mindenben igazat adok... amit err═l a hłzrol mondott... igen... igaza van...
VI.
Klłrłhoz, młr ejjelre vetkezve, łtjĞttek Magda es a kis Lili.
Csak şgy łtlibbentek, hiszen Włrdayne az unokatestverćk. Ott lakott mellettćk a
,kłpolnłtol jobbra", a csalłdi lakosztłlyban, regi lełnykori szobłjłban. Nagynenje akarta −gy,
ne odatşl a Ierje mellett, hanem a kĞzeleben legyen, hogy łpolhassa anelkćl, hogy a h▌vĞs
Iolyosora kelljen kimennie.
‡tsiklottak hozzł kĞnny▌ pongyolłban a Iolyoso ket szomszedos ajtajłbol. Mindketten bi-
zalmasan trecselni akartak, amire a mozgalmas nap alatt alig ny−lt alkalom.
Magda a bosszşsłgłt akarta jol kibeszelni.
Neki regi IlĞrtje volt Klłra błtyjłval, Peterrel. Es az a borzasztosłg tĞrtent, hogy az apja a
Kollonich Iişk kĞzćl csak egyet h−vott es nem Petert, hanem a młsodikat, Luikłt!
Lili is łtjĞtt. ┼ is beszelgetni akart. El═szĞr is, mert ═ młr nem gyermek, młr nem ═rzik,
hogy łgyban van-e, alszik-e, ahogy eddig. O, ═ młr nagylełny, neki most młr, ha titokban is,
de szabad IĞnnmaradni. Młsodszor pedig jo volna kisse beszelgetni. Mit? O! Semmit!
csak eppen beszelni valamir═l, hallani valamit. Peldłul, hogy ki is ez az Abłdy, aki olyan ko-
moly mindig es... es valahogy młs... igen, młs, mint a tĞbbi... ez, ez Iurcsa!
Hłt ott ćltek Klłrłnłl. Magda az łgyra ćlt, hol a Iiatalasszony magasra rakott płrnłkba
d▌lve Iekćdt, mert łllapota miatt csak −gy kapott eleg leveg═t. Lili a karosszekben, az łgy
lłbłnłl.
Az alabłstrom ejjelilłmpa dereng═ Ienyben tartotta a szobłt. A selyempongyolłk enyhe
sz−nei Ğsszeolvadtak az łgytakaro, bştorok, Ialak egyenl═en rozsasz−n atlaszłval.
Magda młr regota ĞntĞtte a szot:
Igazłn nem szep a papłtol! Miert nem h−vta Petert? Azt mondta, hogy Luika młr ket
eve nem volt itt, mivel OxIordban volt Tonival! Mondtam, ez nem ok, Peter az id═sebb es
jobban is l═... Azt mondta: annłl inkłbb rłIer Luikłra egy jo vadłszat, hogy belejĞjjĞn... erre
azt mondtam, hłt akkor tegyen kivetelt es h−vja kilencediknek... erre azt mondta, nincs kilenc
hely, csak nyolc... erre azt mondtam, hogy ═ mondta, hogy ez a płpaszemes micsoda nem tud
semmit es hogy Peter jo lenne a Ilankon... erre azt mondta, hogy vendeget nem lehet a Ilankra
tenni... erre azt mondtam, Peter kĞzeli rokon es nem błnja... Na ugye? Ugye, hogy nem błnta
volna?
Hirtelen Iejmozdulattal, ahogy a madarak teszik, el═bb Klłrłra nezett, aztłn Lilire, majd
ismet Klłrłra. Persze t═le vłrt vłlaszt, nem Lilit═l, aki alig ismerte Kollonich Petert. Klłra
vontatottan Ielelt. A hangja Iłradt volt es mintha nagyon messzir═l tertek volna vissza a gon-
dolatai:
Hłt persze... miert... igen, hisz az mindegy...
I
Na ugye! kiłltott IĞl Magda diadalmasan. En azt jol tudom! Es... es młr azert sem,
mert hłt ═ nagyon sz−vesen... o, nagyon sz−vesen jĞtt volna... en ezt is tudom... miattam is sz−-
vesen!... De te err═l ne beszelj! szolt gyorsan Iord−tva a Iejet a kis Lili Iele. Ez titok.
O, dehogy, dehogy! Iogadkozott buzgon a lełnyka, azzal a melyen bşgo, kisse
gombocosan ejtett szavłval. Nagyon h−zelgett neki, hogy beavatjłk ilyen I═-I═ titokba.
Błlintot is elhagyhatta volna a papa; ═ azel═tt sosem volt itt vadłszaton, nem is olyan
pr−ma, nem şgy, mint... mint... de a Gyer═IIy nevet nem mondotta ki, hanem a hangja ela-
kadt.
Tłgra ny−ltak Klłra tengerszćrke szemei. Majdnem Ienyeget═en nezett Magdłra. Szeren-
cse, hogy Lili elenken szolt kĞzbe:
Miert eppen Abłdyt? Azt talłlom, hogy az kłr lett volna.
No nezd csak! Ez a trucsli! kacagott a Szent-GyĞrgyi lłny. Talłn bizony megtetszett
neked?
A kĞveres kis lełnyka vervĞrĞs lett:
O dehogy, nem, en csak... csak şgy mondom... de Magda oda se hallgatott, gondolatai
młr tovaszĞkdecseltek:
Es tudjłtok, en egeszen młst hiszek. A papa akarattal nem h−vta Petert. O, en Iogadnek
erre! Azert nem h−vta, mert rłjĞtt, hogy van valami kĞzĞttćnk. Azert! Hłt az olyan baj?
Hłt nem! Akłrhłnyan vannak, akik az unokatestverćkhĞz mentek Ierjhez... es most hos-
szas reszletekkel szłmlłlgatta az ujjain az ismer═seit, akik ezt tettek: becsieket, hiszen ott is
jłrt vilłgba: Ott van a Mitz es a Trudel, a Titi es Momo es pestieket: a Marcsa es az Ili
meg a Marietta, de ez csak młsod unokatestver es ez nem baj es igazłn abszurdum! De Pe-
ter sem verbeli rokon, hanem ,angeheiratet", ugye? Młr azert is jo az ilyen, mert az ember jol
ismeri egymłst! es most megint elvetette a sulykot, pedig Klłra arca mind Iłjdalmasabbł
vłlt, ahogy a rokoni szerelmeket tłrgyalta, de Magda semmire se Iigyelt, hadarta gyorsan a
szavakat es vegćl kiugrott a szłjłn: Hiszen, te, Klłra, te is nagyon kĞzel voltłl... Mikor
hirtelen eszbe kapott es elakadt a hangja. Zavarłban a kis Lilire IĞrmedt:
Hłt te is mondj valamit, ne ćlj itt ilyen bambłn!
En... en nem tudom... hebegte a lłnyka es şjra elpirult. Elpirult azon, amire gondolt.
Abłdyra gondolt. Arra, hogy mikor vele volt ma a sarkon, a sokszori megłllłskor mindig be-
szelgetett vele. ˙gy beszelt vele mint Ieln═ttel. Es hogy a kormosszćrke szemei kisse rezsşt
łllanak es hogy barłtsłgos es biztato a nezese. Es a bajusza vilłgosabb, mint a haja. Igen, sok-
kal vilłgosabb. Es delutłn, mikor a kancłknłl voltak, akkor is beszelt vele. Azt mondta: ,Lł-
tom, maga szereti es erti is a lovakat, az meglłtszik azon, ahogy simogatja ═ket"...
Igen, ezt mondta: ,... meglłtszik, ahogy simogatja"... Es azt is mondta, hogy neki is van
menese ott valahol Erdelyben... Es ez jolesett, mert nemcsak akkor szolt hozzł, mikor muszłj,
hanem ott a paddockban is, amikor nem is kellett. Vegre is meglett IerIi ez az şj ismer═s, ═
meg szinte meg csak gyermek...
E gondolatsor hatłsa alatt es mivel rokoni kapcsolatokrol volt szo es Magda rełrivallt, hłt
şgy velte, kerdezheti:
Tulajdonkeppen milyen rokonsłgban vagytok Abłdy Błlinttal?
Cousin issu de germains młsodunokatestverćnk Ielelt Magda.
Hogyan, hłt akkor nekem is?
Dehogy! ... Nem Szent-GyĞrgyi, hanem Gyer═IIy-oldalrol. Az anyłm anyja Abłdy Ka-
ta, Abłdy Peternek, Błlint nagyapjłnak a testvere. ┼ ment az anyai nagyapłmhoz, Gyer═IIy
Lłszlohoz...
Most haragos hang szolt kĞzbe. Klłra szolt a płrnłi kĞzćl:
Kerlek, menjetek młr el... FejIłjłst kapok ett═l a sok beszedt═l... es mikor bşcsşzoul
Magda meg akarta csokolni, eltolta magłtol, a Iejet beIord−totta a płrnłk kĞze es csak sćrget-
te:
Menjetek, menjetek młr... menjetek...
*
A szalonbeli bşcsş utłn Slawata es Błlint egyćtt haladtak vegig a Iolyoson a szobłik Iele.
BejĞhetnek-e płr percre hozzłd? kerdezte a kĞvetsegi tanłcsos, mid═n Abłdy ajtajł-
hoz ertek.
Mikor benn voltak, Slawata szotlan vegigjłrta a szobłt. Erre eleg ter volt, mert ez is ket
cella egyes−teseb═l vłlt dupla ablakossł. Vastag szemćveget levette es gondosan megtĞrćlte.
Azt a benyomłst tette, mint aki meg utolszor Iontolora veszi, vajon el═łlljon-e a
mondanivalojłval vagy ne. Abłdy lećlt es vłrt.
Vegre megszolalt Slawata. Els═bben nehłny bokot kanyar−tott. Hogy mi ,wir", −gy
mondta, ezzel nyilvłn a Belvederet es nem a Ballplatzot ertette: mi łllandoan Iigyeljćk a te
m▌kĞdesedet. Nagyon helyeseljćk es szłmon tartjuk. Az is igen jo, hogy semmi aktułlis poli-
tikłba nem keveredtel. Meg ket-hłrom bok kĞvetkezett Abłdy kepessegeir═l, aztłn egy na-
gyon hangsşlyozott kijelentes: Amit en most mondok es amit most kerdezek, azt csak en,
Jan Slawata mondom es kerdezem. Nem megb−złsbol teszem, hanem csak en, mert ismerem
−tel═kepessegedet es diszkreciodat. Amit Ielelnel, az nekem tłjekoztatłs, senki młsnak. Al-
so ganz unter uns!
Most megłllt es megigaz−totta a szemćveg nyerget az orrłn es beleIogott:
Mit gondolsz? ha a Monarchia mostansłg hłborşba keveredne valamelyik szomszedjł-
val, mi volna a magyarok łllłspontja?
Abłdyt meglepte a kerdes. Europai hłborş lehet═segeben akkoriban senki sem hitt. A
megindult Iegyverkezesi versenyt minden oldalon vedelmi intezkedesnek tartottłk. Azok a
bokok, miket egykori diplomata kolległja az iment olyan b═kez▌en osztott Błlint Iejere,
ovatossł tettek. Ezert tłjekozodni akart, miel═tt Ielelne:
Hłborşba? De hiszen odalenn mondtad, hogy Izvolszkijjal a macedon kerdest rendezte-
tek!?
Az şgy van. Es Oroszorszłg ma nem is harckepes. Kelet-‡zsiłban elhasznłlta, ami IĞl-
szerelese volt es a Iorradalmi mozgalmak sem ćltek el. Eppen ez az, amiert IĞlvet═dik ez a
kerdes.
Melyik?... Teljes beke van. Ha Oroszorszłg mint ellenIel nem jĞn jo ideig szłmba, a
szerbek bizonyłra csĞndben maradnak. Romłnia es Itłlia szĞvetsegeseink. Melyik szomszed
az tehłt, aki reszer═l tłmadłs erhetne?
Slawata megertette, hogy Abłdy nem Iog Ielelni, m−g vilłgosabban nem lłt. RĞvid percig
meg habozni lłtszott, azutłn egy szeket hşzott hozzł es most młr kĞzel ćlve beszelni kezdett.
A helyzet a kĞvetkez═: az az apłtkanonok jol lłtta az angol-orosz egyezseg kĞvetkeze-
seit. Ketsegtelen, hogy Olaszorszłg szłmunkra elveszett. Iteletem szerint talłn Romłnia is,
mert a szimpłtiłi Petervłr Iele vonzzłk. Szłmolni kell tehłt azzal, hogy nehłny ev mşlva,
mid═n az orosz birodalom Irancia penzzel şjbol IĞl lesz Iegyverkezve, a Monarchia szemben
Iog łllani Oroszorszłg, Szerbia es Montenegro, tovłbbł Itłlia es esetleg Romłnia
koal−ciojłval, hiszen mind vłgynak valamelyik terćletćnkre. Hłborşs okot a Balkłnon błrmi-
kor lehet produkłlni. Ez azt jelenti, hogy akkor a Monarchia 47 millio lakosaival szemben
182 millio Iog łllani. Nyilvłnvalo, hogy ezt mi nem b−rnok meg. Ha pedig Nemetorszłg ve-
delmćnkre lep, akkor Irancia-angol oldalrol tłmadnak reł, mert a Iranciłknak ez Ienyes alka-
lom a revansra, az angoloknak pedig a nemet Ilotta es a nemet kereskedes megsemmis−tesere.
Ez pedig meg a ,Reich"-nak is eleg veszelyes, kćlĞnĞsen az angol nep szĞrny▌ hatalma es is-
mert sz−vossłga miatt. Csak egy megoldłs van, de ezt azonnal meg kell ragadni, miel═tt kes═,
ez a vezerkari I═nĞknek, Conradnak a nezete. Egyenkent kell leszłmolni velćk, megpedig
els═bben Olaszorszłggal, aki ma nem harckepes, er═dei nincsenek es tćzersegi IĞlszerelese el-
avult. A mienk is az, hłla a magyarok ellentłllłsłnak es Slawata itt gonoszul mosolygott
, megis a mi hłtramaradottsłgunknłl nagyobb az olaszoke. Bizonyos, hogy eleg kĞnny▌ dol-
gunk volna. Ezert kerdeztem: mi volna ez esetben a magyar łllłspont?
Ketsegtelen, hogy Magyarorszłg meg Iog Ielelni a kĞzĞs vedelem kĞtelessegenek. A ki-
rłlyh▌seg is minden lłtszat ellenere igen nagyon er═s. Młsreszt az is bizonyos, hogy Olasz-
orszłg irłnt nłlunk sok rokonszenv el es a kĞzĞnseg csupłn vedelmi hłborşt ertene meg...
Ez erdekes! szolt kĞzbe Jan es rĞvid gondolkodłs utłn hozzłtette: Igazad van. Azt
az incidenst, amit hłborşs oknak hasznłlna IĞl az ember, Fiumeben kellene provokłlni. Per-
sze! A Szent Korona orszłgai a hangja megint csşIolkodo volt, ahogy pojłcłs karmozdulat-
tal hangsşlyozta: Die LŽnder der Heiligen Krone! Hłt persze! Igy kell csinłlni, −gy ez młr
azonnal magyar ćgy es a magyarok szemeben vedelmi hłborş. Sehr gut! Sehr gut!
Abłdy arca elsĞtetćlt. Nagyon Iłjt neki, ha idegent═l hallott kritikłt a nemzete ellen.
Majdnem rendreutas−toan vłgta ki:
Ezek a Iogalmak nekem is szentek. Ezert kerlek, tartozkodj a gşnyolodłstol, ha azt aka-
rod, hogy nyugodtan beszelgessćnk!
Pardon vłlaszolt sietve a młsik , te Ielreertesz. Eszembe sincs gşnyolodni es ezt csak
azert emeltem ki, hogy megmutassam, mennyire ismerem a magyar kĞzjogi ideologiłt.
Płr młsodpercig hallgattak. Aztłn Błlint szak−totta meg a csĞndet:
Prevent−v hłborş? Nem szĞrny▌ Iogalom az? Valahol Bismarck mondta: Sosem tanł-
csolnłm, hogy azert kezdjćnk hłborşt, mert az ellenIel kes═bb jobban IĞl lesz keszćlve rł.
Pedig igazłn nem volt szentimentłlis ember.
Slawata vłllat vont:
Ha tudod, hogy vadorzok kćnn az erd═n rełd cserkesznek es meg akarnak Ğlni, nem
l═sz-e valamelyikre, miel═tt kĞrćlzłrtak es menthetetlen vagy? Ez ugyanaz az eset.
Płr pillanatig gondolkodott, aztłn Iolytatta:
A magyar kr−zist is megoldanł egy ilyen kisebb hłborş. FĞl tudnłnk keszćlni a nagyobb
megprobłltatłs idejere, az el═bb-utobb elkerćlhetetlen orosz tłmadłsra. Hadćzenet utłn a
hadsereg minden igenyet bizonyłra megszavaznł a magyar parlament.
Błlint nem Ielelt. Amiert Slawata ervelt, borzalommal tĞltĞtte el, błr nem tudott elzłrkoz-
ni annak logikus volta el═l. Megint ervenyesćlt benne az a ritka es reł nezve majdnem łtkos
kepesseg: megerteni az ellentetes łllłspontot, igazłt lłtni annak is, amit a termeszete elutas−t.
Emiatt młr gyakran szenvedett a mşlt obstrukciok es a Fejervłry-kormłny idejen. Most is
majdnem testi Iłjdalmat erzett. Es mikorra terveznek? nyĞgte ki vegre.
O, meg semmi sincs, Hoheit itt a tronĞrĞkĞst ertette es Conrad ezen a nezeten van-
nak. Aehrenthal ellenłll. Ami pedig az Ğregurat illeti? Na, hłt ezt gondolhatod, hogy ═ csak
beket akar! Megis el═kesz−tjćk a hangulatot. Lueger polgłrmester holnap a becsi Radetzky-
ćnnepelyen Itłliłrol tłmado hangon Iog beszelni.
Meg płr semmitmondo szot vłltottak, aztłn Slawata tłvozott. Na! vederemo! Und ich
danke dir Fćr den wertvollen Tip! mondotta az ajtoban es elt▌nt.
KĞszĞnĞm a Iigyelmeztetest! Ez roppant IĞlbosszantotta Błlintot. Meg şgy łll−tja be
ez a Irłter, mintha ═ błrmit is tanłcsolt volna! Olyan mereg ĞntĞtte el, hogy majdnem utłna-
Iutott. Megis łllva maradt: Mi ertelme volna? Slawata a maga modja szerint csak udvaria-
skodni akart. A sajłt puszta łll−tłsa, hogy a magyar kĞzvelemeny csak vedelmi hłborşt ertene
meg es a kĞzĞtt, ahogy ezt Slawata IĞlIogta mint IĞlvilłgos−tłst es tanłcsot, olyan csekely
łrnyalat van, hogy ezt meg megmagyarłzni is alig lehet.
Ott łllt hłt a szoba kĞzepen bosszşsan es telve aggodłssal. Most Ğsszeszegez═dtek benne
a mai est benyomłsai. Am−g ott a nagy szalonban letomp−tott szavakban vłltogattłk a sokIele
jelent═seg▌ mondatokat, egesz Iigyelmet lekĞtĞtte az, mit beszeltek. Utobb itt Slawatłval IĞl-
hłbor−totta annak a hideg cinizmusa. Egyedćl maradva, most a megdĞbbenes ragadta meg,
borzalmas lehet═segei egy nem is nagyon tłvoli jĞvend═nek. Hłborş! Hłborş, nem tłvoli
gyarmatokon, hanem itt Europłban. Elethalłlharc a letert. Hłborş, ami, ha elvesz, szejjeltĞrne
a kett═s monarchiłt, hłborş, melynek łrłt az ═ hazłja Iizetne meg es Erdely, mely Iellegvłr-
kent łll az oroszok Konstantinłpoly Iele vezet═ ştjłn.
Ez a gondolat lelegzetIojton Ğsszeszor−totta a torkłt.
Kinyitotta az ablakot. A Iagyos leveg═ szembecsapta. Ez jo, ez csillap−t. LekĞnyĞkĞlt a
płrkłnyra. A holdtalan ejjelben a tłj lłthatatlan odalenn. SĞtet minden, vaksĞtet. Csupłn a
csillagok milliłrdjai Ienypontoztłk be az eget. A vłltozatlan csillagok, kik millio evek ota
egykedv▌en tekintettek alł az emberi nyomorra. Oriłsi −rłsjelek. Rejtelyes aranybet▌iket soha
el nem olvasta senki, pedig regi młgusok łll−tjłk, hogy meg van bennćk −rva a sors, emberek,
nepek, vilłgreszek sorsa.
Es a mindenseg borzalmas mereteit gşnyolva, valahol lenn a Vłg menten pici Ienyecske
t▌nt IĞl; lassan haladt eszaknak, akłrha młszna; neha, alig egy ujjnyira mĞgĞtte picike vĞrĞs
petty. Ez a berlini gyorsvonat. A pĞIekelese idehallatszik a nema ejszakłban. Lłttłra Bł-
lint sz−ve Ğsszeszorult: Itt mennenek, itt mennenek a katonavonatok eszakra, ha orosz hłbo-
rşra kerćlne a sor. Itt vinnek sok-sok ezreit az orszłg iIjşsłgłnak harcba, halłlba... a sokszo-
ros ellenseg ellen es hiłba talłn, talłn hiłba is...
*
Włrday a kłpolnłtol balra a harmadik szobłban lakott. Nagyban keszćlt a vłrt pillanatra,
amikor belopodzhat a gyĞnyĞr▌ Fannyhoz. Mikor sok reszletesseg utłn azt talłlta, hogy a ha-
ja eleg Ienyes, az arca, nyaka, vłlla eleg jo szagş es a selyem hłlokĞntĞs kell═keppen łll raj-
ta, Ićlelni kezdett. Eloltotta a villanyt es picit kinyitotta az ajtojłt. Młr majdnem kiindult a
Iolyosora, mikor vłratlanul a szomszedja, Slawata lepkedett el el═tte. Vłrni kellett. Vegre
csĞndesseg lett. Na most, most młr mehetćnk!
Mid═n azonban ovatosan kitłrta az ajtajłt, a t═le młsodik szobłe vłratlanul kiny−lt es
PIaIIulusz lepett ki rajta. Szerencse, hogy nem Ieleje jĞtt, hanem a kłpolna portłlejłhoz setłlt,
karja alatt a breviłrium. Csak Iekete reverendłt viselt, młr nem volt rajta sem a vĞrĞs szalag-
ja, sem a nyaklłnca. Elt▌nt. Halkan csattant mĞgĞtte a templomajto.
Płr percet vłrt meg Włrday hłtha a pap visszater. De hiszen vele volt az a kis imłdsł-
gos kĞnyv! bizonyłra imłdkozni ment, hłt gyerćnk, gyerćnk! Vegre elindult. A Iolyoso
sz═nyegen şgy csşsztatta a lłbait, mintha korcsolyłzna, nehogy csattogjon a papucs, m−g
odaert a Ićrd═szoba bejłrłsłhoz, a szolgłlati lepcs═ mellett. Nyitva volt. Odabenn sĞtet-
seg.
Ekkor eszebe jutott, amire Beredyne tan−totta, meg akkor, mikor most het eve a szeret═je
lett: ,Okosabb egy pillanatra vilłgot gyşjtani es tłjekozodni, mintsem belebotlani valamibe es
lłrmłt okozni." Elmosolyodott ezen az emleken es a keze megkereste a kapcsolot. Vilłgos-
słg. Itt a vendegszoba ajtaja mellette, ahol vłrja a szepseges asszony, csak a karjłt kell kin-
yşjtsa. A sz−ve ĞrĞmben dobbant meg. Eloltotta a villanyt es a kezet rełtette a kilincsre.
Az ajto nem engedett. Be volt złrva.
Kopogott. Nincs vłlasz. ˙jra kopogott, most młr hangosabban, aztłn vłrt. Belćlr═l
mintha halkan zihłlo zaj hallatszana: Mi tĞrtent? Mi ez? Valami vicc? Mergesen ket er═-
set koppantott es majdnem haragosan beszolt: En vagyok! miert złrtad be?!
Vegre vłlaszolt Fanny: MegIłjdult a Iejem... menj... menj... nem lehet.
Włrday jo Iiş volt. Megsajnłlta, valoban a hangja milyen tompa, mintha csak kćszkĞdve
tudna ennyit is mondani. O, szegeny Fanny! Milyen pech! De ugye Pesten, ugye?
Jo, jo... de menj... menj... es mid═n a kijłrłshoz lepett, şjra kezd═dĞtt a hłloszobłban
az a halk zihłlo zaj, ami Imret els═bben młr megkapta.
Roppant szenvedhet szegeny! gondolta, mikor hazasietett a Iolyoson.
Ebben igaza volt, błr nem şgy, ahogy ═ hitte. Beredyne a mellen Iekćdt az łgyłn, a haja
szejjelĞmĞlve a szetdşlt płrnłk kĞzĞtt es gĞrcsĞsen s−rt. Az inge megtepve. Egesz szep testet
rłngatta a zokogłs. Neha megIeszćlt a hłta domborşan es a Iejet behajtva, akłrha be akarnł
Işrni, a tollpłrnłba beleIullasztani magłt.
*
Vegre csend borult a jablłnkai kastelyra. Elpihent mindenki. Csak ket n═ es ket IerIi volt
meg ebren. Klłra a regi lełnyszobłjłban a magas csipkevłnkosaibol mozdulatlanul a lecsćn-
g═ alabłstrom lłmpłba nezve; a tşlso oldalon Fanny Iuldokolva a kĞnnyeit═l łtłzott hajłban.
A kłpolnłban a kicsi PIaIIulusz az ĞrĞkeg═ el═tt terdelt. Imłdkozott. Azert a tekozlo Iiş-
ert imłdkozott, akiert az egyik asszony s−rt, es a młsik a mecsesbe nezett.
Es meg Błlint volt ebren a nyitott ablakban, akłrha a vegzettel nezne Iarkasszemet.
*
A berlini gyors most ert oda, ahol a Vłg kikanyarodik a sz▌k hegyszoroson. Hosszan Ić-
tyćlt a mozdony. Onnan a sĞtetb═l, a melysegb═l vis−tott IĞl a s−pja es vegigvisszhangzott az
egykori klastrom boltozłsai alatt.
III. RESZ
I.
Błlint visszatert a I═vłrosba.
Viharos hangulatot talłlt a pesti parlamenti kĞrĞkben. A Fćggetlensegi Płrt zajong. Kos-
suth egesz sşlyłt kellett latba vesse. Csak −gy tudta elIogadtatni az şj penzćgyi kiegyezest
Ausztriłval. Az is Iel═, hogy a Hłzban obstrukcio lesz azok reszer═l, akik a kvotaemeles mi-
att kileptek a płrtbol. A kormłny ezert egyetlen szakaszos javaslatot terjeszt be. Ez kimondja,
hogy ,addig is, m−g reszleteiben letłrgyaljłk", eletbe leptetik Ğsszes rendelkezeseit, megpedig
młr most janułr l-jet═l t−z esztend═re.
A mşltban soha ilyen globłlis intezkedest nem mereszelt kormłny. Annłl meglep═bb,
hogy a koal−cio kĞvet el ilyet, aki am−g ellenzekben volt, a sz═rszłlhasogatłsig szigorş volt a
tĞrvenyhozłs es a szolłsszabadsłg vedelmeben. A kormłny azonban a paktumban kĞtelezte
magłt, hogy łtviszi a kiegyezest es młs jłrhato şt nem volt szłmłra.
A kilepettek tehłt eleg logikłval tłmadtłk els═sorban a Fćggetlensegi Płrtot, amelyr═l azt
łll−tottłk, hogy az egesz mşltjłt megtagadta. Hiłba łllt IĞl Apponyi, hiłba vedelmezte a płrt-
ot azzal az ═ ragyogo ekesszolłsłval. A vita mind durvłbb es szemelyesebb lett. Odłig Iajult,
hogy maga a miniszterelnĞk kenytelen volt płrbajozni Polonyi Gezłval. Mindketten młr id═-
sebb emberek, megis a segedek kardra bocsłtottłk ═ket.
Nagyobb baj nem tĞrtent. Ver nelkćl Iolyt le, mivel mindketten şgy kiIulladtak, hogy veg-
kimerćlest łllap−tott meg az orvos. Ez helyes is volt. Megis sok rossz viccet Iaragtak err═l a
pestiek, ami a kormłny tekintelyenek nem vłlt el═nyere.
A nagykĞzĞnseg csak ilyenekre Iigyelt. Lueger olaszellenes beszede, melyet Slawata bejĞ-
vendĞlt, senkit sem erdekelt. Csak a Hłzban v−vott szocsatłk izgattłk. Talłn szerencse is,
mert −gy Andrłssy okos rendelete, melyben a kĞzigazgatłs tisztvisel═it═l megkĞveteli, hogy a
nep nyelvet ismerjek, nem vłltott ki semmi megjegyzest. Valosz−n▌, hogy a szels═ sovinisztłk
ebbe is belekĞtnek, ha a kvota-vita vihara minden młst tşl nem harsog.
Pedig a horvłt łllapotok is mindennap rosszabbodnak. A Starcsevics-płrt nagygy▌lese el-
szakadłst hirdet a magyar koronłtol; Złgrłbban megny−lik az orszłggy▌les, de azonnal el kell
napolni, annyira Iorradalmi a hangulat; tćntetesek is nap nap utłn.
Błlint a Jablłnkłn hallottak alapjłn most erzekenyebb volt a horvłt h−rekre, mint azel═tt.
Borşs lelekkel utazott haza a karłcsonyi ćnnepekre. A kĞzephatalmak kĞrćlker−tesenek
veszelye, az olasz hłborşs terv, mely legkĞzelebb valora vłlhat, a Drłvłn tşli esemenyek,
mindez rełnehezedett es mindez alłhşzta azt az Ğntudatlansłgot, amiben a magyar politikai
vilłg elt, azt a gondatlansłgot, mellyel csupłn egymłssal tĞr═dtek, egymłs ellen agyarkodtak,
mintha mi młs sem volna Iontos, mint a napi politika apro kerdesei.
Hazaerve Kolozsvłrra, arra gondolt: jo volna valami kis ajłndekkal meglepni az anyjłt.
Ez enyh−tene azt a Ieszćltseget, ami kĞzĞttćk volt az utobbi id═kben. Ez azonban nem kĞnny▌
dolog. Az anyja csak olyan ajłndekot Iogad el t═le, amit şgy mutat be, mintha nem neki, ha-
nem Denestornyłnak adnł. Regi, ezćst hamutarto, antik asztali orłcska vagy valami porcelłn,
olyan, ami talłl oda. Olyan, akłrha mindig ott lett volna. Az ilyennek Ğrćlt, mert az Ğreg kas-
tely az ═ szłmłra majdnem el═ szemely, akit gazdagabbł tenni, ek−teni kĞzĞs es łllando Iela-
dat.
Minthogy a I═vłrosban ez nem jutott eszebe, hłt itt Kolozsvłrt ment el ahhoz a regiseges-
hez, akinel a legjobbat remelhette.
Ez az Ğreg Brucknerne. Nem tartott nyitott boltot. A Belmagyar utcłban, az emeleti lakłs-
łn łrulta a holmijłt. Kicsi, vastag asszony. Nagyon megb−zhato. Soha hamis−tvłny nem kerćlt
ki a kezeb═l, błr semmi korszakrol, sem st−lusrol Iogalma sem volt, es ha valamit nagyon regi-
nek tartott, azt şgy h−vta: ,Das ist gotisch!"
Brucknerne mindenkit ismert. ˆrĞmmel vezette kĞrćl Abłdyt a zsşIolt szobłkon. Volt ott
a vilłgon minden egymłsra rakva, Iiokos szekrenyek, almłriomok, asztalok, orłk es szobrok,
vagy a Ialakra Ićggesztve akłrhogy: kep, lłmpaerny═, varrottas vagy papi ruha.
Van egy gyĞnyĞr▌ cseszem mondotta a venasszony , most kaptam, meg senki sem
lłtta! es vev═jet elvezette ahhoz a polchoz, hol mindenIele ĞtĞdrangş tłrgy kĞzĞtt valoban
hłrom gyĞnyĞr▌ ,Alt-Wien"-csesze łllott. KćlĞnĞsen a kĞzbćls═ lepte meg Błlintot. Az any-
jłnak a dedapja, Abłdy gubernłtor kepe volt rełIĞstve. A mşlt szłzad Iordulojłn ugyanis di-
vat volt ilyen kepmłsos kłvecseszeket ajłndekozni emlekćl, rendszerint rokonoknak, ahogy
ma alł−rt Ienykepet adnak. Nekik Denestornyłn volt is ilyen kett═. Most itt a harmadik kerćlt
el═.
Hłt ezt ugyan honnan kapta? csudłlkozott Błlint.
Brucknerne azonban csak rejtelyesen mosolygott:
Nagyon jo helyr═l. Persze nem mondhatom meg, kit═l, de igazłn nagyon jo helyr═l!
Hatvan koronłt kert erte. Błlint alkuvłs nelkćl megvette. Az antikvłriusne kik−serte az
ajtoig. Azt mondta: Tessek şjra jĞnni nehłny nap mşlva. En onnan meg tĞbb dolgot kapok,
azt hiszem. Alles prima... ugyanottan... alles hochprima.
De hogy kit═l vette, azt most sem łrulta el, pedig Błlint şjra Iaggatta emiatt.
*
A karłcsonyest az Abłdy-hłznłl, akłr itt Kolozsvłrt tĞltĞttek, akłr a Ialusi otthonukban,
sosem kedelyes, inkłbb ćnnepelyszer▌. Błlint iskolłs evei alatt Becsben az intezetben maradt
es Roza groIne egyedćl ćlte meg az ćnnepet, hłt ezert is alakult −gy evek hosszş sora alatt.
Ma is, mint mindig, az ebedl═asztalon kĞzepes Iłcska, persze vłsłrolva a piacon, hiszen a
sajłtjaibol akłr Denestornyłrol, akłr a havasrol hozatni szentsegtĞresszłmba ment volna. A
tłlaloasztalon magos garmadłban az a rengeteg kĞtĞtt kend═ s bujka, amit Abłdyne a ket gaz-
dasszonnyal egesz even łt kĞt es amit ćnnep reggelen osztanak ki Denestornyłn a Ialu Ğsszes
gyermekei kĞzĞtt. Most, hogy itt vannak, hajnalban utazik oda a szłmtarto es a templom utłn
łtadja. Az eg═ Iłcska kĞrćl rengeteg holmi az egesz hłznepe szłmłra. Tothynenak es
Baczonenak ruhaszĞvet, a cseledeknek es csalłdjuknak megIelel═ hasznos ajłndek, mindenik
cedulłval megjelĞlve.
Egyenkent h−vtłk be a cseledeket pereputtyostol es ki-ki łtvette a neki szłnt ajłndekot.
Aki łtvette, kezet csokolt es kiment, aztłn jĞtt a młsik. Abłdyne egy karosszekben ćlt a szoba
kĞzepen. Ott nyşjtotta a kezet csokra, akłrha ═szes, kisse kĞver kicsi kirłlyne lenne, aki a ne-
pe ćdvĞzleset Iogadja. Błlint ket nyakkend═t kapott es immłr a tizedik cigarettatłrcłt, mint-
hogy az anyjłnak nem volt Iantłziłja az ajłndekozłsban es minden evben azt adott neki.
Csak mikor mindezek leIolytak, akkor kerćlt el═ a gubernłtoros csesze. Jo vłlasztłs volt!
Valoban nagyon megĞrćlt Roza asszony. Mid═n visszavonultak a nappaliba tełzni,
kompotozni, mint rendesen, oda is magłval vitte es ott is simogatta, megtartotta az ═ roppant
apro, gĞmbĞlyded kezecskeiben.
A Iia Jablłnkłrol meselt, Elize tante sok erdekl═deser═l mindenki irłnt es az ottaniakrol.
Eleg kes═ig maradtak IĞnn. Błlint erezte, hogy az anyja most nem gondol egyebre, mint amit
hall. A viharIelh═k elvonultak. Abłdyne kedves es mosolygo egesz esten łt.
*
Erre gondolt, mikor vegćl nyugovora tert. Az Ğreg dłma tłn azt hiszi, hogy ott Szent-
GyĞrgyieknel ═ talłn valami şj kalandba kezdett. Mikor a kis Illesvłry Lilir═l beszelt, meg el
is mosolyodott. A hangjłban most nem csĞngĞtt semmi gyanakvłs, semmi lappango harag.
Persze! hiszen młr tĞbb mint ket honapja, hogy nem talłlkozott Adrienne-nel! Azert barłt-
słgos most, gondolja: vege van! azert Ğrćl... azert Ğrćl... Pedig e hosszş tłvollet meg erezhe-
t═bbe tette Błlint szłmłra azt a lłncot, amely minden sejtjevel ahhoz az asszonyhoz kĞtĞtte.
Eddig, miota szerelmćk kişjult, alig telt el egy het vagy t−z, legIĞnnebb hşsz nap es talłlkozni
tudtak valahol. Ha lopva, ha olykor eletveszely kĞzĞtt is. Az almłsk═i lłtogatłs ota a hu-
nyadi erd═re azonban młr nem mehetett. Felt▌n═ volna telv−z idejen a kalibłban lakni es is-
met łt kene mennie az Uzdy-kastelyba, ahogy a mşltban. Adrienne is, błr nem mondta, miert
nem mondta soha, hogy a Ierje utłna vadłszott puskłval , azt −rta: ne jĞjjĞn, nem jĞhet! Igy
hłt nem lłthattłk egymłst.
Ez −gy nem elet! gondolta Błlint mind gyakrabban. Ez nem elet! Most karłcsony ej-
jelen er═sebben, mint valaha eddig. Valoban, ahogy teltek a napok es a hetek, mind keme-
nyebb lett az elhatłrozłsa: veget kell vetni akłrmi łron ennek a sivłr helyzetnek. Es szłmba
vette az akadłlyokat, az anyja ellenłllłsłt, Uzdy Płl kiszłm−thatatlansłgłt.
Elhatłrozta, mihelyt bejĞn Addy, komolyan megbeszelik a vłlłst.
*
Azonban telt az id═ es semmi vłltozłst se hozott. Janułr kĞzepen Adrienne meg−rta, hogy
jo ideig egyłltalłn nem tud mozdulni. A kislłnya kanyarot kapott es błr az anyosa ═t şgyszol-
vłn elzłrja a gyermekt═l, ═ nem teheti, hogy most elutazzek.
Błlint meg ćnnep alatt levelet kćldĞtt Gyer═IIynek es anyja neveben is megh−vta szilvesz-
terre magukhoz. KĞzĞlte azt is, hogy szłmłra Szent-GyĞrgyinet═l levelet hozott. Lłszlo nem
vłlaszolt. Kes═bb se mutatkozott. Igy hłt Błlint elhatłrozta, hogy kirłndul Szamoskozłrdra,
megpedig Iuvarossal, nehogy el═le az unokaĞccse bolondjłban meg meg talłljon szĞkni. Veg-
re is nincs messze, alig Ğt merIĞld.
Jo er═s hłrom lo vitte a Iedeles błrkłt, mely talpakra volt szerelve, leven szep szłnşt min-
denIele. Akkoriban kit▌n═ berkocsisok eltek a Hostłtban. Hłrom orłba se telt, meg alig mşlt
del es młr odaerkeztek nagy csilingelessel. FĞlhajtottak a kastelyocska ele, odaIĞnn a domb-
ra.
A groI şr nincs itthon mondta Balog Młrton, a ven mindenes. Lement a Ialuba, talłn
a szatocsnłl van, nem tudom...
Mikor jĞn haza? kerdezte Abłdy, de a szolga vłlaszkeppen csak vłllat vonvłn, arra
gondolt, hogy tłn płlinkłzni ment oda Lłszlo!... Erre elhatłrozta: utłnamegy es kihozza on-
nan. Bekecsben indult vissza gyalog a hobor−totta lejt═n. ˙tkĞzben egy Iiatalos gazdłval talłl-
kozott, aki valami hivatalos −rłsIelet vitt a kezeben. A helybeli kisb−ro volt. Ett═l kerdezte
meg: hol a bolt? Ez mondta, hogy ott a harmadik telek a saroktol.
Lłszlo valoban ott volt.
Hłttal łllt. Tşl a pudlin, a lakłs ćvegajtaja el═tt Bischitz, a boltos. KĞrćlĞttćk az ilyen Ia-
lusi ćzlet ezer holmija, istrłngok hosszş Ğles bojtokban az ajto mellett, kasza, kapa, łso spłr-
głval egymłsra kĞtve; a polcokon dohłny, ecet, cukor, rizskłsa es szeszesćvegek, poharak,
sokockłbol gşlłk, heringeshordo es bothal melleje tłmasztva, mindett═l Iurcsa, kellemetlen
szag volt idebenn, amin az ecete es a dohłnye uralkodott, az łnizsos płlinkłval vegyćlve.
Mikor Błlint belepett, az ajtocseng═ nagyot csĞrgĞtt. Csak annyit lłtott, a boltos lekap
Lłszlo el═l valami porcelłn tłrgyat es hirtelen eldugja. Csak a szilvoriumosćveg maradt ott a
polcon es egy młr hasznłlt pohłr.
Hłt te hogy kerćlsz ide? kiłltott Iel Gyer═IIy, mikor a jĞvevenyt megismerte. A hangja
nem ĞrĞmet jelez, inkłbb bosszşsłgot.
Hozzłd jĞttem. Minthogy nem jĞttel be, hłt ez az a bizonyos Mohamed esete nevetett
Abłdy es ahogy lłtod, le is vadłsztalak.
Az a ven szamłr igazłn IĞlh−vathatott volna... morgott Lłszlo, azutłn płlinkłval k−nłl-
ta az unokatestveret.
Błlint kisse beketlenćl utas−totta vissza:
Inkłbb menjćnk innen, ha itt nincs dolgod. Gyer═IIy melyen rłnezett:
Nincs. Ami meg volna, azt majd elvegezzćk delutłn, ugye, Bischitz?... En azonban meg
iszom egy kupicłval, ha młr te olyan nagyurasan megveted! es dacosan IĞllibbent a polcra.
A boltos tĞltĞtt es Lłszlo leitta. Meg egyet! es azt is. Na, most młr mehetćnk.
Megsem indultak azonnal, mert a kisb−ro lepett most be. ┼ is idejĞtt Gyer═IIy utłn.
Ez jĞtt, kerem, a jłrłsb−rosłgtol jelentette es łtadta a hivatalos −rłst. Majd a kezbes−t═-
kĞnyvet tartotta Lłszlo ele: Kerem, tessek itt alł−rni.
Irja csak oda a nevemet, Bischitz! szolt Lłszlo es maga ele dobva azt az okmłnyt,
şjabb pohłrkłt tĞltĞtt magłnak. Abłdy Ğnkentelen rełnezett az −rłsra, mely odaesett eleje.
FĞlvette. Belenezett. Valami Kardos E. Leo budapesti lakos keresere łrverezesi vegzes.
Te, hisz ez nagyon komoly dolog! kiłltott IĞl. ‡rveres łprilis 15-en.
Volt ilyen młr tĞbb is! vłlaszolt vissza Gyer═IIy es a szatocshoz Iordulva Iolytatta:
Kćldje el ‡zbejnek! Hiszen tudja...
Błlint megcsovłlta a Iejet. Igazłn szĞrny▌ kĞnnyelm▌seg.
Talłn jobb, ha en magam adom łt neki ajłnlkozott , holnap vagy holnaputłn şgyis
Denestornyłra megyek.
Minek! Maga majd elkćldi, ugye, Bischitz? Nem el═szĞr tĞrtenik! gşnyolodott Lłszlo.
Vegćl megindultak vissza a kastelyhoz.
Eleg szotlan setłltak IĞl. Błlint arra gondolt, mikent emelhetne ki Lłszlot ebb═l a sok
bajbol es a magłnos ivłsbol, ami az iszłkossłg legveszelyesebb Iormłja. Csak odaIĞnn a
manzłrdIedel alatti egykori szalonban, mely ma egyedćli lakoszobłja Lłszlonak, csak ott vet-
te el═ Szent-GyĞrgyine rokonias levelet. Miel═tt łtadta, elmondta, hogy Jablłnkłn milyen sze-
retettel emlekeztek meg rola, Elize neni, Magda, PIaIIulusz, mindenki. Persze sem Klłrłrol,
sem Włrdayrol nem tett eml−test.
A Irancia kandallo ele kicsi parasztkłlyhłt ep−tettek. Abban egett a t▌z. A kćrt═je behaladt
a młrvłnyt▌zhely torkłba. Emellett łllott Lłszlo nemłn. A szemei mer═en az ablakra szĞgez-
ve, a szćrke egre. Błlint hosszas elmondłsa alatt egy szot sem szolt.
Akkor sem szolt, mid═n Błlint łtadta a nagynenje levelet. Egy pillanatig a kezeben tartot-
ta. Meglobłlta płrszor, majd hirtelen megIogta mind a ket sarkłt es diribdarabra szak−totta. A
pap−rtĞrmeleket hovizes csizmłjłval berşgta a t▌zhelybe.
Ez annyira meglep═ volt, hogy Abłdy IĞlugrott. De Lłszlo młr beszelt is:
En ezzel a vilłggal vegeztem. Semmit! Erted, semmit sem akarok ═roluk hallani. Rłm
nezve nincsenek. Semmi, semmi! Meghaltak vagy sosem is voltak... soha, soha...
Miert utas−tasz el mindenkit, aki szeret, aki seg−teni akar rajtad? vłgott kĞzbe Błlint.
Rajtam ne seg−tsen senki! Hagyjanak beket! Es kćlĞnĞsen azok... azok ott... ott Magyar-
orszłgon! kiłltotta Gyer═IIy es izgatottan jłrt Ğsszevissza a rendetlen szobłban.
Minden bştoron valami odadobott ruha vagy Iehernem▌ Ietrengett, a kanapen pedig elhaj−-
tott kĞnyvek.
Unokatestvere megszłnta es csatlakozott hozzł:
Hłt jo, jo, hiszen senki sem er═ltet... mondotta es hogy lecsillap−tsa, a szot młsra terel-
te hosszas mondatokban.
Igy lepkedve le s IĞl, tĞbbszĞr Iordultak meg ama sarok el═tt, melyben Iinom ćveges vitrin
łllott. Błrsony Iedte poros polcai majdnem ćresek; csupłn egy csorba Vieux-saxe kłveskanna
es egy meghasadt cukortarto łllt benne, olyan, amit młr nem vesz meg senki, m−g a błrsony-
ba nyomott es pormentes kĞrĞcskek mutattłk, hogy ott sok minden lehetett meg nem is olyan
regen. A gubernłtoros csesze hłt innen szłrmazott! gondolta Błlint es most młr megertet-
te, mit dugott el a szatocs olyan hirtelen, mikor ═ belepett az ćzletbe. Azzal a gyakran meg-
Iontolatlan seg−teni akarłssal, ami a termeszeteben volt, megłllt a szekrenynel es rełmutatva
azonnal szoba hozta:
Ugye innen adtłl el porcelłnokat?
Lłszlo nem Ielelt.
Nezd, ha młr megvłlsz ilyen csalłdi tłrgyaktol, hłt az megiscsak bolondsłg valami po-
tom łrert a helybeli boltos ştjłn adni el! Az anyłm vagy en is sz−vesen megbecsćltetn═k es re-
łlis łrert inkłbb megvesszćk, mint hogy elpredłlodjek.
Lłszlo rłord−tott:
De hłt hagyjatok beket! Ne gyłmkodjek rajtam senki! Ha el akarok pusztulni, hłt el-
pusztulok. Es eladok mindent, akinek akarom es ahogy akarom. Te pedig ne ćsd bele minden-
be az orrodat.
Abłdy most megis megharagudott. Hłtat Iord−tott es szo nelkćl kiment a szobłbol.
Lłszlo lassan utłnajĞtt. Csak most jutott tudatłra, mennyire sert═ hangon beszelt azzal,
aki gyermekkoruk ota egyetlen barłtja volt. Jovł akarta tenni. Młr a głrgyłtlan lepcs═ kĞzep-
enel jłrt Błlint, mikor odaIĞntr═l utłnaszolhatott Lłszlo:
Roza neninek add łt kezcsokomat. Amint valami penzt Ğssze tudok szedni, bejĞvĞk es
tiszteletemet teszem. Te pedig bocsłss meg, de en młr nagyon el vagyok komiszosodva!
szolt, megIordult es becsapta az ajtot.
II.
Sok hetek mşltak.
Młr młrcius vege Iele jłrunk. Csak akkor tert haza Abłdy. Idłig Budapesten volt a kepvi-
sel═hłz ćlesein, melyek szoviharok hosszş egyIormasłgłban, mindig azonos celtalansłggal
peregtek le, joreszt az şj hłzszabłly IĞlĞtti vitłkkal. Egyetlen komoly alkotłs az erdelyi bir-
tokrendezesi javaslat, ami a szekely kongresszus el═tt vłzolt akcio els═ lepese. Szereny kez-
des, megis valami. A tĞbbi id═t joreszt obstrukcio tĞlti ki vagy visszhangja egy-egy ćgynek,
amit a Becsben Ğsszećlt deległciokban tłrgyaltak. Ott a magyar hadćgyminiszter a kabinettel
egyetertesben a tiszti Iizetesek rendezesere tesz javaslatot. A hivatalos el═ado, Okolicsłnyi
ezt el═ is terjeszti. Ekkor azonban egyik Ićggetlensegi deległtus IĞlłll es ellentmond. Azt k−-
vłnja, hogy el═bb a magyar orszłggy▌les hatłrozzon ebben, mikor is nemzeti IĞltetelekhez
Iogjłk kĞtni a hozzłjłrulłst. A deległcios bizottsłg leszavazza az el═adot, tehłt ha burkoltan
is, de a sajłt kormłnyłt. A młsik oldalon az osztrłk deległcio nemcsak hogy tłmogatja a had-
ćgyminisztert, de meg is szavaz hat es Iel millio koronłt, młr a Iolyo evre. Igy homlokegye-
nest szembekerćlt egymłssal a Monarchia ket łllama; m−g az osztrłkok a tisztikar javłra dĞn-
tenek, a magyarok magukra veszik az elutas−tłs odiumłt. Magukra veszik, teljesen hiłba.
Nyilvłnvalo, hogy nem lehet IĞnntartani azt az łllłspontot, hogy a katonatiszt sokkal rosszab-
bul legyen Iizetve, mint a polgłri hivatalnoki kar. Nem is lehetett; płr ho mşltłval Wekerle
rendeleti şton valos−tja meg, amit a sajłt tĞbbsege neki megtagadott. Az egesz łldatlan ćgy
egyetlen eredmenye, hogy a tisztek a magyar tĞrvenyhozłst okoltłk hłtramaradłsuk miatt es
azok a kĞrĞk, amelyek osztrłk reszr═l a 67-es kiegyezes es a magyar alkotmłny ellen vezettek
tłmadłst, şjabb ervet talłltak a maguk tĞrekveseihez.
Talłn van valami ĞsszeIćgges az elmondottak es KristoIIy Iellepese kĞzĞtt. Most, młrcius
elsejen bontott złszlot. Nagygy▌lest hirdetett, mely kimondta a ,Radikłlis Płrt" megalak−tł-
słt. ┼ młr bukłsa ota kapcsolatba lepett a tronĞrĞkĞssel. M−g kormłnyzata alatt az Ğreg kirłly
szolgłja volt, most łtment a Belvedere tłborłba. Ebben a tłborban most młr Ğsszetalłlkoztak
mind, akik a magyar mşlt ellensegei voltak, a klerikłlis Lueger, az abszolutista irłnyş kato-
nłk, a magyarorszłgi nemzetisegek egy-egy vezerembere es most KristoIIy radikłlis jelszavł-
val a szabadk═m▌vesseg legszels═bb szłrnyłt hozza oda. Nagyon kćlĞnbĞz═ irłnyok. Min-
deniknek młs-młs a tłvolabbi celja. Csak a kĞzvetlen celjuk egy: a magyarsłg letĞrese.
A Radikłlis Płrt inkłbb csak pap−ron maradt. Puszta jelszo csupłn. Az alakulo gy▌lesen
nehłny budapesti tanłron, szociologus magłntudoson es a hasonlo nev▌ płholy łltal nemreg
letes−tett ,Galilei-kĞr" egyetemistłin k−vćl, akik vilłgpolgłrnak es ,europeerenek tartottłk
magukat, młs nem vett reszt. Polgłri alakulłs. A szocialistłk tłvol maradtak. Igy tehłt a kĞ-
zĞnseg nem vette komolyan ezt a vłllalkozłst, annłl kevesbe, mert KristoIIyt mint egykori
darabont minisztert politikai szempontbol megbelyegzett embernek tartottłk. Megis innen in-
dul az a lelekrombolo Iolyamat, mely t−z ev mşlva a Iorradalomhoz vezet. Hogy KristoIIy a
Belvedere bizalmasa, azt csak kevesen tudtłk.
E hosszş hetek lassan teltek. Błlint eljłrt a gy▌lesekre, estenkent a vilłgba, egy-egy es-
telyre vagy ebedre, de szĞrny▌ ćresnek erezte eletet. ˙jra hozzłIogott ahhoz a Ielig bĞlcsesze-
ti, Ielig vallłstĞrteneti munkłhoz, a ,Szepseg mint cselekvesihez, amit Adrienne irłnti szerel-
me korłbbi idejeben kezdett volt el, es melyet abbahagyott, mid═n szak−tottak. HozzłIogott,
de biz az sem ment. Nem erdekelte młr. De ahogy łtolvasgatta a megIakult lapokat, a szĞveg
minden sorłbol el═leptek azok az emlekek, mid═n Adrienne-nek olvasta IĞl ezeket kolozsvłri
lakłsłn, ott a csergepokrocon Iekćdve a kandalloja el═tt... Szerelmes sorok. Meg akkor Addy
nem lett az Ğve, minden szavłbol az ═ sovłrgłsa zengett.
Es most, hogy honapok ota nem tudtak talłlkozni, mind er═sebben markolta meg a vłgy, a
vegs═ megoldłs vłgya.
M−g gyakran talłlkoztak, ez nem volt ilyen parancsolo. Ha vigyłzni is kellett, el═re meg-
tervezni, ha neha napok is mşltak el ćresen, megis rĞvid id═kĞzĞkben lłthattłk egymłst, az
egyćve tartozłs, az egyćtteles erzeset adta mindez,, akłrha csupłn az ═ munkłja szak−tanł
meg a Iolytonossłgot. Igy Iolyt le a tavasz, a nyłr es az ═sz jo resze. Sok jłrłsa-kelese kĞz-
ben, politika, szĞvetkezeti es sajłt gazdasłgi ćgyei kĞzben es mivel mindenkor, ha akartłk,
şjra es şjra talłlkozni tudtak, nem hiłnyzott a n═ łllando jelenlete. Most vege szakadt ennek,
młr tĞbb mint hłrom honapja. Hłrom hosszş honap. Most dobbant eleje łldatlan helyzetćk.
Nem lehet talłlkozniuk! El vannak złrva egymłstol. Akłrmi baj tĞrtenne Adrienne-nel, ha
megbetegednek, ha baleset erne, ═ nem mehet hozzł, nem seg−thet rajta. Csak h−reket vłrhat,
veletlenćl jĞv═ h−reket, mint akłrki, aki idegen. Ez szĞrny▌! Most is csak nehanap jĞn t═le le-
vel. Igy tudta meg, hogy a kislłny kanyaroja komplikłciokkal jłrt. A gyogyulłs lassş. M−g IĞl
nem epćlt, nem mozdulhat mell═le. ... Vłrni kell, vłrni, vłrni...
E sok-sok napok, hetek alatt mindjobban meger═sĞdĞtt az elhatłrozłsa: kier═szakolja Ad-
rienne-t═l vłlłsłt. Felesegćl veszi.
Ket nehezseg van csupłn. Igy a tłvolbol mindkett═ kĞnnyebbnek tetszett, mint ahogy azt
eddig lłtta. A I═ akadłly Uzdy. Adrienne azt łll−totta mindig, hogy sosem bocsłtanł el. Błr
nem mondta soha, de a szavai kĞzĞtt ott lappangott az a IĞlteves, hogy inkłbb megĞlne az
asszonyt es azt is, akit szeretni mereszel. De valoban −gy van-e ez? Nem csupłn remlłtłs-e?
Igaz, hogy terhelt, zavaros ember, az apja ═rćlten halt meg, mindig bolondozik is a revolvere-
vel, de hłt ez tłn megsem bizony−tek. Lłm, ott Almłsk═n, mid═n Adrienne megtagadta ma-
głt, Uzdy ezt elIogadta! Igy błtor−totta magłt Błlint, aki persze nem tudott arrol, hogy młs-
nap golyospuskłval utłnuk cserkeszett Uzdy, amit Addy elhallgatott. Vegre is szembe kell ez-
zel nezni, elebe łllani, ny−ltan megmondani...
A młsik nehezseg az anyja. Okvetlen ellene lesz. Gy▌lĞli Adrienne-t. Ok nelkćli csodłla-
tos gy▌lĞlettel. Ismerve uralkodni akaro termeszetet, bizony nem lesz kĞnny▌ ezzel megkćz-
deni. Annłl nehezebb, mert ═ eddig mindent elkĞvetett, hogy az anyjłnak ĞrĞmĞt adjon. Es
most szembeszłllni vele?... Młr el═re sajnłlta azert a błnatert, amit okozni Iog neki. Eddig
azt tartotta, hogy viszonyukat teljesen Ieldşlnł ez a hłzassłg; most azonban azt hitette el ma-
głval, hogy csak egeszen mşlo harag volna, hogy Adrienne-t megszereti, ha jobban megisme-
ri.
Es tovłbb sz═tte az łlmait. Tłn Iagyos lesz a viszonyuk egy ideig. Az is megenyhćl. Ha
megjĞn az els═ unoka. Hiszen erre vłgyik. Gyakran celzott is reł. Utod. ,Stammhalter." Fiş.
Es itt młr az erveles lassacskłn elt▌nt. Ahogy ezt gyakran ismetelte gondolatban, a sajłt
vłgya lepett helyebe, az otthon irłnti sovłrgłs, asszony, aki elettłrs, asszony, aki anya lesz,
asszony, aki młr anya, bekes t▌zhely, der▌s munka, der▌s nyugalom es gyermekek, akikert
dolgozni erdemes...
Akłrhol volt, ilyen kepzetek Ioglaltłk el; a Parlament padjain, a lłrmłs szoviharok, nagy,
hosszadalmas szonoklatok alatt, a Casino politizłlo asztalłnłl, parłdes ebedek vagy błlok so-
rłn is, mikĞzben semmitmondo udvariassłgokat halandzsłzott annak a n═nek, aki veletlenćl
melleje kerćlt. Olyan volt, mint egy alvajłro. A kis Szent-GyĞrgyi Magda az ═ kĞnny▌ madł-
reszevel szembe is mondta neki: Mi tĞrtent veled, olyan szorakozott vagy?! Biztosan sokat
lumpolsz, persze n═kkel. Ugye? es Ğrćlt, mert szerette Iitogtatni, hogy neki valami Iogalmai
vannak a IerIi es a n═ viszonyłrol. Meg is vagy Iogyva! tette hozzł kacagva. Mondd,
mondd... az nagyon... şgy nagyon...?! de nem tudta kiIejezni azt a bizonytalant, amit kerdez-
ni akart.
Vegre młrcius kĞzepen megjĞtt a regen vłrt h−r. Az Ğreg Clemence groIne Merłnba viszi
utokşrłra az unokłjłt. Adrienne pedig nehłny nap mşlva bekĞltĞzik az Uzdy-villłba, Margit-
ka ott Iog lakni nłla. Jotekonysłgi bazłr lesz az łrvahłz javłra, ahogy minden evben. De az
iden nekik is lesz słtruk.
Vegre! Vegre! Vegre!
A Młria Valeria Egylet bazłrja Kolozsvłrt mindig nagy esemeny. A vłros egesz hĞlgytłr-
sadalma reszt vesz benne. Az id═sebbek patronłk, a Iiatalabbak łrulnak. Rendszerint ketten,
hłrman łllnak Ğssze egy-egy słtorra; egy młgnłsasszony es egy vagy ket polgłri egyćtt.
Nagy versenges is dşl az el═z═ napokon, m−g elhatłrozzłk, ki mit Iog łrulni es hogy a bodeja
a terem melyik pontjłn Iog łllni. Mert Iontos łm nemcsak a hely, de az is, hogy a ket szom-
szed, s═t meg a szemben lev═ is młsIajta łrut k−nłljon. Es nagy dolog valami kćlĞnlegeset ki-
talłlni, ami nem lehet senkinek, ami aztłn szenzłcio! Mert a legnagyobb dics═seg tĞbb penzt
harłcsolni Ğssze, mint błrki młs. Ezert a słtor d−sz−tese is Iontos. SzembeĞtl═ legyen es eleg
ny−lt, sok vev═ łllhassa kĞrćl, megis eleg intim, hogy ott lehessen tartani, lećltetni azt a vev═t,
akib═l aprodonkent lehet tĞbbet kivasalni. Erre valok azok a lełnyok is, kik a bodenłl seged-
keznek.
*
Kolozsvłrt a vigadot ,Redut"-nak h−vtłk. Regi epćlet, a XVIII. szłzad veger═l. Itt tartot-
tłk egykor az erdelyi orszłggy▌leseket. Most a dupla magassłgş teremben błlokat rendeznek.
A bazłrokat is itt. Most a ket vegeb═l ny−lo tłgas szobłk egyike a m▌veszeke, mert ott łll
az ajton innen az a podium, hol a lady patronessek ćlnek es amelyen majd kes═bb m▌kedvel═'
el═adłs lesz. Tşl pedig tłrsalgo az id═sebb hĞlgyeknek, ahol kłvezni es vacsorłlni lehet. KĞ-
zĞttćk nyşlik el a szłla. Ket hosszş oldalłn słtor słtor melle szorul, alig is lehet kilepni kĞzĞt-
tćk. Mindegyik młs. Az egyik perzsasz═nyeggel, młsik varrottassal, megint młs selymekkel
d−sz−tve, łtbor−tva; nemelyiken szeles szalagok lognak, amilyet a parasztlełnyok viselnek,
olyan s▌r▌n, akłr egy IćggĞny. Hłt meg az a sokIele łru, ami a polcokat bor−tja! Van ott min-
den a vilłgon. Tarka sz═ttesekt═l lik═rĞsćvegekig minden. Roppant tarka lłtvłny. Pazar keleti
vłsłr, nem a piacon, hanem a błlteremben. Es minden boltocska Ğbleben Iiatal asszonyok,
csinos lełnykłk mosolyognak a lłtogatokra.
TĞmerdek IerIi jłrkłl a słtorsorok kĞzĞtti teren.
Nemcsak a vłrosbeliek, de sok videki is, mert az Egylet hĞlgyei kell═ ravaszsłggal şgy
rendeztek, hogy a bazłr az EMKE kĞzgy▌lesenek idejere essek, hova egesz Erdelyb═l begy▌l-
nek a vezeremberek, olyan Iontos tenyez═k, mint az Ğreg BartokIły, dr. Boros Zsigmond, s═t
a Pet═Ii kćllemre maszk−rozott Kuthenvłry, Cs−k megyenek kit▌n═ kepvisel═je is.
KĞtelesseg ide eljĞnni, kĞtelesseg vłsłrolni. Nemcsak a Iiatalok, de az id═sebb urak is,
Kendy Słndor, Gyer═IIy Szaniszlo, s═t Absolon Miklos es a ven Kendy Dłniel meg a tĞbbi
Ğregurak mind itt vannak, de lejĞttek Budapestr═l Alvinczy Farkas es a kis Kamuthy Isti, akik
most kepvisel═k, tehłt komoly egyenisegek. Kendy Joska is itt van, pedig ez nem loćgy, ami
eddig egyedćl erdekelte, de hłt ═ most I═ispłn, tehłt kĞzeleti Iontos ember. Egyedćl a ven Za-
kata hiłnyzik. En nem megyek be, Iiokłm mondotta, mid═n a kicsi Margit szoba hozta ,
nem valo az ilyen az en megtĞrt lelkemnek. Aztłn itt a gazdasłg is, szłntani kell es vetni, arra
az en marha tiszttartomra nem b−zhatok semmit! Margit nem is er═ltette. Tudta, Ğsszebarłt-
kozott şj szomszedjłval, id═sb Kozma Dezs═vel. Egyike azoknak a Kozma testvereknek, kik
Denestornyłn Abłdy Roza jłtszotłrsai voltak valamikor. ┼ mşlt Szent Mihłlykor ketezer
hold IĞldet vłsłrolt meg ott a kĞzelben, Aranyton. Ehhez lłtogatott Zakata majdnem naponta,
ha nem volt słr. A ven Kozma bekesseggel hallgatta Miloth ‡kos regi historiłjłt, meg is volt
tisztelve, hogy jłr hozzł Miloth ‡kos, aki pedig regi ═sbirtokos, m−g ═ şj ember a videken.
A bazłrt lłtogato urak jolelk▌en hagyjłk, hogy megkopasszłk ═ket. Akłrmi haszontalan-
słgot megvesznek, megpedig hłromszor olyan drłgłn, mint a vłrosi ćzletekben. Megveszik,
mert az łrban azt a kacerkodłst is meg kell Iizetni, amivel a hĞlgyek megbelelik a vłsłrt. Ez-
zel pedig nem Iukarkodnak a n═k. Mert izgato azt kiprobłlni: mennyivel Iizeti tşl a IerIi azt
az egy koronłt er═ virłgcserepet, hłromkoronłs nyakkend═t vagy teljesen haszontalan pap−r-
pojłcłt, ha ═ rłmosolyog, ha Ieleje hajlik a joszagş vłllłval, ha megsşrolja o, csak veletle-
nćl hajłnak egyik elszabadult tincsevel. Valamicsket Ğnmagukbol is łrulnak es ez az Ğntu-
datlan erzes villogobbł teszi a szemćket, bujłbbł a kacagłsukat. A legtisztessegesebb n═ben
is van egy szemernyi hajlam a prostitşciora, ennek a hajlamnak engednek itt, mikor a słtrak
Iorgalma szłmokban Iejezi majd ki, mire ertekelik ═ket a IerIiak.
*
Egy-egy bode el═tt tĞmegben łllnak az emberek. Vłltakozo vev═k, joreszt, akik tovłbbse-
tłlnak, błr mindeniknel van egy-kett═, aki hosszasabban ott marad. A bodegłt a kis Kamuthy
n═vere, a szep kicsi Szentpłline tartja a ket nagyobbik Laczok lłnnyal. SzĞrnyen biztatnak
mindenkit a sok jo italra, Irancia konyakokra es Benediktinerekre. Csak egyet nem kell biztat-
ni, a ven Kendy Dłnielt. Odatelepedett a bode ele. Szłm−tłsbol tette. Neki egy krajcłrja sincs,
nemhogy hłromszoros łron rendelhetne italt. De hłt aki idejĞn, az megiscsak megk−nłlja. Igy
hłt reg volt ilyen jo dolga az Ğreg Dani bł'nak, kćlĞnĞsen mikor Gyer═IIy Lłszlo ide vet═-
dĞtt, melleje ćlt le es sorra rendelte a dupla stamperliket.
VelĞk szemben mezet łrul Lłzłr Bogdłnne. A sajłt mehesenek termeset, csinos kis ćve-
gekben. Vele van Gyalakuthy Dodo, aki Lłzłrne boltjłt mezeskalłcsokkal gazdag−totta. Itt is
van egy, aki nem mozdul mell═lćk. Nagy, tagbaszakadt, vĞrĞs hajş ember. Hosszş, csontos
arca teli van szepl═vel. Idegen. Udo von der Maultasch. Hogyan kerćlt ide Pomerłniłbol, azt
senki sem tudja, hacsak nem az a rejtelyes penzszimat hozta, mely miatt nemely vagyontalan
nemet błro csodłlatos tłvolsłgokrol megerzi, hogy valahol gazdag lełny elado.
Itt van płr hete. Most is eletre-halłlra udvarol Dodonak. De nem azzal, hogy megvenne a
Iel boltot, ahogy magyar tenne, hanem şgy, hogy seg−t az eladłsnłl, pap−rba csavarja a vłsł-
rolt łrut, k−nłlgat ═ is, błr ritka ember erti az ═ eszaknemet beszedet, es nagyban lelkesedik.
Tłn ezzel akarja mutatni, milyen hasznavehet═ ember.
Miloth Adrienne słtra tovłbb van, kĞzel a podiumhoz, hol az id═s hĞlgyek tronolnak meg.
Tłrsa dr. KĞrĞsi Bela Iiatal Ielesege, aze a I═-I═ ellenzeki proIesszore, aki id═ses ember es
a vłroshłzłn a Fćggetlensegi Płrt egyik vezere. Van valami błjosan panaszos ezen a csinos
barna asszonyon. Mintha nagy bogłrsz−n szemei azt mondanłk Iolyvłst: o, az a sok kĞzćgy;
az a sok politika! az en uram minden idejet erre Iord−tja, meg a katedrłjłra, es en? Envelem
o! olyan keveset tĞr═dik! Jłtekszerboltot rendeztek be. Babłkat łrulnak. Van ott minden-
Iajta-Iele. Oriłsi olasz babłktol, amelyek akkorłk, akłr egy Ieleves gyermek, a legaprobbig,
amit csak egy-egy Ğsszeszor−tott pamutbojtbol csinłltak. Ott lognak ezek kĞrĞs-kĞrćl. Az
egesz kapuzłsłn vegig es oldalt is, ketIel═l mindenIele pojłcłk es polyłsok, m−g a legnagyob-
bak az łrudeszkłrol błmulnak ćvegszemeikkel.
De mindez alig lłtszik a vev═k tĞmeget═l, mert a szep KĞrĞsine nagyon nepszer▌ es a
Milothek kĞrehez tartozo şrIiak, az Alvinczyek, Kendy Pityu, Kadacsay, ha el is koszłlnak
młs bodekhoz, ide ternek vissza, akłrha młgnes vonzanł. Ambrus bł' azonban meg se moz-
dul innen. Odahozott egy szeket, odałll−totta Adrienne oldalłn a bolt ele es nagyban csapja a
szelet ,az eszemadta asszony¨-nak, łt a błbuk selyemhaja es I═kĞt═i IĞlĞtt, az ═ hangoskodo
modjłn. Egesz viselkedesevel azt akarja mutatni, mintha neki tĞbb joga lenne Adrienne-nel,
mint młsnak. Olykor hłzişrIelet jłtszik. Beleszol a vłsłrba. Rłszol egyik-młsik şrIira: Te
pedig ne barmoskodj, Iiam, hanem el═ a pungłval!... vagy: ˆcsem, ne legy marha, de
vegy peldłt rolam: ezert a szep asszonyert en a b═rĞm is lenyşzatnłm! dĞrg═ az ═ hangja,
hadd halljłk az emberek. Azert is vette meg a legdrłgłbb błbut hłromszoros łron. Az Ğleben
tartja. Ide-oda Iorgatja. Szep, szep ez a baba mondja szeles kacagłssal , de szebb volna
az, akit en csinłlnek! Ez a mondłs megerte a sok penzt, amit Iizetett erte es Adrienne-nek
nincs arra erkezese, hogy rendreutas−tsa, annyira elIoglaljłk a vłsłrlok.
Mert nagyszer▌en megy az ćzlet. Csupłn egy akadłly van. Nem az el═adłsban, hanem a
vev═k kiszolgłlłsłnłl. Gyakran valamelyik jłtekszert le kene akasztani; legtĞbbszĞr csoma-
golni is kellene. Erre volna valo az a ket lełny, kik a bodehoz tartoznak: Liszka, a legkisebbik
a Laczok lełnyok kĞzćl es Addy hşga, a kicsi Miloth Margit. Liszka sćrĞg-Iorog, de egyedćl
nem b−rja a sok dolgot, Margitka pedig legtĞbbszĞr sehol sincs! Csak ha młr vagy t−zszer kiłl-
toztak utłna, akkor kerćl el═ valahonnan es alig telik el płr pillanat, hłt młr megint elt▌nt!
Pedig itt van kĞzel, itt bşjt meg a słtor hłtso IćggĞnye mĞgĞtt.
Azon a sĞtetes, alig Ielmeternyi helyen a IćggĞny es a Ial kĞzen, ott ćl Alvinczy ‡dłm-
mal. Innen lep el═, ha młr nagyon kiłltoznak utłna. Hiszen itt vagyok! mondja a ległrtat-
lanabb arccal, de alig marad egy percig.
Neki komolyabb dolga van, mint ez a buta bolti szolgłlat. ‡dłmot kell vigasztalni! Csak
ez Iontos neki!
Mert ‡dłm błnatosabb, mint valaha. JoIele błnat, amit hosszan, sok-sok szep szoval lehet
elpanaszolni. Az ═ szerelmi błnatłt Adrienne miatt. Aki reł sem nez młr. Egy jo szava sincs
hozzł! Lłm! Ambrus bł`t płrtolja, es ═t, ‡dłmot alig is vette eszre, mikor kĞszĞntĞtte. O,
ez rettenetes!
Regi tema ez młr a kicsi Margit es Alvinczy ‡dłm kĞzĞtt. Jo tema, szep tema. Ezt Iolytat-
jłk most is azon az egy ćres lłdłn ćlve, a hosszş lłbş ‡dłm es a kis gĞmbĞly▌ Margit. Az
ilyen sz▌k helyen muszłj Ğsszeszorulni, a karjukat egymłs mĞge muszłj Ğlteni, ez nem Ğlel-
getes, o, dehogy! ez kenyszer▌seg csak, hiszen nem Iernenek el młskepp. Es ha ilyen kĞ-
zelr═l sugdosva az egyiknek az ajka a młsiknak a Ićlehez tapad, az nem csok, az csupłn ve-
letlenseg, meg akkor is, ha neha a Ićlkagylo helyett a szomszedja szłjłt talłlja sşrolni. Van-
nak ilyen veletlensegek, amir═l az ember nem tehet.
Adrienne sz−vtelensege a I═ tłrgy. Err═l leveleztek młr Mez═varjas ota. Młr ebbe a level-
vłltłsba is mellekzĞnge vegyćlt. Ez a Margitka ,megert═ lelke". Most is err═l suttognak egy-
młs Ićlebe. O, igen, ═ egeszen młs, mint a nenje! Margitka kĞnyĞrćletes. Margitka sajnłlni
tud. Margitka egyćtt tud erezni ‡dłmmal. Josz−v▌ es rokonszenves. Annyira rokonszenves,
hogy hiłba kiłltoznak utłna Adrienne es KĞrĞsine, nem is sejtve, hogy ott van a bode mĞgĞtt
‡dłmmal, a kicsi Margit mind ritkłbban mozdul, csakhogy el ne hagyja a Iişt łrvłn, az ═
rettent═ nagy-nagy błnatłval. Ez pedig jo! mondanł a kicsi Margit, ha valaki kerdezne es
ha egyłltalłn Ielelni akarna.
*
A vednĞkseg emelvenyen, tĞbb id═sebb hĞlgyek kĞzĞtt Abłdy Roza is. Nagy dolog, hogy
eljĞtt, mert csak otthon lłt embert, de rendszerint nem megy sehovł. ┼ is lady patroness, hłt
eljĞtt. Nem sz−vesen tette, de ez kĞtelesseg. Meg is błnta, hogy itt van, mert a kicsi, gonosz
Lizinka tanti ćlt melleje es mergezi azzal az ═ cs−p═s nyelvevel. Adrienne-r═l pletykłl es a csi-
nos KĞrĞsiner═l, kiknek słtrłt ott a kĞzelćkben kĞrćlrajozzłk a IerIiak. Ez pedig Iłj Roza
groInenak. A Iia megerkezett ma reggel; biztosan nem veletlen, hogy eppen most szabadul
Pestr═l, most, mikor ez a n═ bekĞltĞzĞtt Kolozsvłrra. Miatta Iog ide is eljĞnni. Es itt el═tte
megy majd oda ahhoz az asszonyhoz, itt el═tte Iolyik le az az udvarlłs, amiert annyira
aggodik. Es ha ez a n═ legalłbb szeretne az ═ Iiłt! De nem! Kacerkodik mindenkivel, I═leg
Kendy Ambrussal! Nyilvłn azt szereti, azt a paraszti embert. Bizonyosan viszonya van vele,
illetve vele is! gondolta Abłdyne es a sz−ve gy▌lĞletben szorult Ğssze.
Az a ven Lizinka pedig sugdosta:
Lłtod, lelkem, Rozłm, ilyenek a młi asszonyok. Nem eleg nekik egy kan, mingyłrt
tucatastol kell nekiek. Nezd csak, nezd! az az Uzdyne hogyan hajlik az en Ambrus Ğcsem
Iele, akłr az Ğlebe ćlne a szemćnk lłttłra...
Valoban Adrienne nagyon kacerkodott ma Ambrus bł'val. Szłndekosan tette. Błlint meg-
erkezett. Itt Iogja ═t keresni. Fontos, hogy ez ne t▌njĞn IĞl. Hogy ne pletykłljanak err═l. F═leg
Uzdy miatt Iontos, aki itt lezeng a teremben es horihorgas magossłgłbol neha łt-łttekint hoz-
zł a tĞmeg Ieje IĞlĞtt. Błrcsak komolyan venne ezt az Ambrus-dolgot, akkor nem Błlintra Ii-
gyelne.
Roza asszony mereven ćlt. Kisse kićl═ szemei az ajtot Iigyeltek. Vajon mikor jĞn a Iia?
Nem vłlaszolt Lizinkłnak. Remelte, hogy Sarmasłghyne abbahagyja ezt a tłrgyat, ami miatt
amşgy is annyit szenvedett.
De a ven Lizinka csak Iolytatta:
Csak łztat nem ertem, mivel Iagja meg magłnak a IerIiakat. Ambrus cselcsap ember valt
mindig es młr tĞbb mint esztendeje ennek a szaknyłjłban ćl. Talłntłn, mint a boszorkłnyok,
tud valami dalgat, amir═l lelkem nekćnk Iagalmunk sincs...
*
Elmşlt het ora. A tĞmeg kisse megapadt. Azert meg mindig sokan voltak, I═leg azok, kik a
Redutban a hidegbćIeb═l akartak majd vacsorłlni az łrus−to hĞlgyeknel. De addig meg sok
id═ van. El═bb lesz a m▌kedvel═ el═adłs, amire a kĞzĞnseg şjabb hullłmłt vłrjłk.
Ekkor jĞtt be Błlint. Nem ment meg az Adrienne słtrłhoz; el═bb vegiglłtogatott sok młst,
Iel is ment a patroness hĞlgyekhez, kik az emelvenyen el═kel═en unatkoztak, amin nem vłl-
toztatott, hogy a szotlan Kendy Słndor odaćlt kĞzejćk, sem Bogłcsy nyugalmazott ═rnagy je-
lenlete, ki egy bonyolult regi płrbajćgyet magyarłzott nekik kivłlo szakertelemmel. Błlint
kezet csokolt az anyjłnak es a tĞbbi hĞlgyeknek, elszenvedte, hogy a ven Lizinka tanti homlo-
kon cuppantsa, le is ćlt Gyalakuthyne melle es Bogłcsy okIejteset Iigyelemmel hallgatta.
Hogy ═, Iiatalember letere odaćlt a podiumra, tłn az ind−totta Alvinczy Farkast es a kis
Kamuthyt arra, hogy ═k is odajĞjjenek. Mindketten igen Iontosnak tartottłk az ═ kepvisel═
voltukat. Helyes tehłt, hogy komolysłgukat bizony−tando, kivłljanak a IlĞrtĞl═, treIłlkozo tĞ-
megb═l es IĞllepkedjenek a mindenhonnan lłthato emelvenyre.
Farkas nagyon megvłltozott, amiota tĞrvenyhozo. ┼, aki addig kedves, jo Iiş volt, kit▌n═
el═tłncos es kisse kĞnnyelm▌ ivopajtłs, azt hitte, hogy be kell mutatnia, mennyire Iontos poli-
tikai tenyez═. A I═vłrosban młs szerepe nem volt ugyan, mint hogy neha a Hłzban vagy a
Ićggetlensegi płrtgy▌lesen leadta a szavazatłt. De ═ nem tudta, hogy ═ ott csak egy a sok nev-
telen kĞzĞtt es most komolysłgłval akart tćntetni a rokonsłga el═tt. Szep, gĞrĞg vonłsş arca
ilyenek mind az Alvinczy testverek soha el nem mosolyodott es csupłn politikłrol volt
hajlando beszelni.
A kis Kamuthyra meg rosszabb hatłssal volt Budapest.
TĞkeletesen el van majmosodva. Valami szabo elhitette vele, hogy a kćlseje angolos. Ez
megnyilatkozłskent hatott a kis Kamuthy Istire. Annłl inkłbb, mert termeszett═l selyp−t te-
hłt az angol th młr keszen van a szłjłban, meg akkor is, ha semmi szćkseg sincs reł. Azota
angolnak ĞltĞzik, igaz, hogy bohozatangolnak. Tłg kockłjş szćrke szalonkabłtot visel, szćr-
ke nyakkend═t, cilindert, Ieher kamłslit; monokli szorul a szemeben es poIaszakłllt nĞvesz-
tett arra a puIok csecsem═łbrłzatłra.
FeljĞnnek es rĞgtĞn politizłlni kezdenek.
Mit IolI a parlamenti helyIetheI? kerdi Isti Abłdytol es a vłlaszt se vłrva Iolytatja:
En aggaItonak tartom. Mondottam iI JuIt Gyulłnak, hogy a hłIIabłlyreIorm nem id═Ier▌.
Miert ne volna? vłg kĞzbe Alvinczy. Kossuthnak igaza van, ha rendet akar, mert a
nemzeti kormłny az młs, mintha nem az volna...
Az angol alkotmłny... mondja Kamuthy angolt ,engĞl"-nek ejtve , aI engĞl alkot-
młny nem iI iImer hłIIabłlyt; ott a IokłIjog Ierint...
Az Ğreg Kajsza egyet rĞvidet mordul, a hĞlgyek el═tt ki nem ejthetven az ═ szokłsos mon-
dłsłt, IĞlkel nagy robajjal es elmegy.
A szegeny lady patronessek sem b−rtłk ezt sokł; lassankent leszłllingoztak az emelveny-
r═l. Błlint is leszĞkĞtt onnan. A hosszş Farkas es tĞrpe Isti azonban ott maradtak łllva es vi-
tłztak mindenki szeme lłttłra, amir═l azt hittek, hogy imponłlo lłtvłny.
Vegre az egyik rendez═ tessekelte ═ket le, mert kĞvetkezik az el═adłs. A kĞzĞnseg młr
begy▌lt es vłrakozik.
Ez is lepĞrgĞtt. Valamivel gyorsabban, mint szłm−tottłk, mivel az egyik I═szłm elmaradt:
a Gyer═IIy Lłszlo heged▌jłteka. ┼ annyira elłzott a ven Dłniellel, hogy mind a kett═t ki kel-
lett tłmogatni, hogy nagyobb baj ne essek. A nagykĞzĞnseg elment, −gy hłt złrłst csinłltak.
Most, hogy kićrćlt, milyen młs a terem kepe! Nyitłskor keleti vłsłrhoz hasonl−tott, most va-
lami cigłnytłborhoz. A bodekbol minden holmit elhordtłk a vev═k. Soknak meg a d−sz−tese-
b═l is eladtak. Młsokrol leomlott itt-ott a bor−tłs es nehol csak a vłz lecezese meredezik. Az
łrus−to hĞlgyek łtadvłn a perselyt az egyleti titkłrnak, most vegre megvacsorłlhatnak.
Az eredeti program szerint az łrus−to hĞlgyek a szomszedos etkez═be vonultak volna, hol
hidegbćIe vłrt rełjuk. Ehelyett inkłbb itt maradtak majdnem mind, m−g a kĞrćkhĞz tartozo
szłmos udvarlok a tłlakat łthoztłk ide, tłnyerokat, poharat, pezsg═t, s═t meg nehłny abroszt
is. Ezeket a padlon vagy a polcokon ter−tettek vegig, rełrakva, amit a bćIeb═l raboltak.
Ket-hłrom csoport ĞsszekĞltĞzĞtt, tĞrĞkĞsen ćlve a słtord−szb═l szerzett sz═nyegekre,
ćres lłdłkon vagy az łrus−todeszkłn, mellettćk, kĞzĞttćk egy-egy pulykasćlt, galantine vagy
sonka IĞlapr−tott hullłjłval. Igy leptek el n═k es IerIiak vegyesen az egesz kĞzbćls═ jłrot. Es
persze alig telt el płr perc, młr ott termett Pongrłcz Laji pr−młs az egesz bandłjłval es IĞl-
szłllott a nota az ═ zeng═ heged▌jen.
Adrienne-ek tłrsasłga a szomszedos emelvenyt es annak lepcs═it Ioglaltłk el. Ez a legtł-
gasabb hely. Jo is −gy, mert ═k vannak legtĞbben. A młsik ket Laczok lełny, Szentpłline es
Dodo is ide csatlakozott. A kicsi Margit is el═kerćlt vegre, błr kisse borzosan. Az ‡dłm jobb
vłllłn a Ial zĞldes meszpora; de ki Iigyel ilyenkor az ilyen aprosłgokra! A csinos KĞrĞsine es
barłtnei is ide hoztłk a hozzłjuk tartozo vłrosi iIjakat es a podium młsik veget leptek el.
Odaszeg═dĞtt Kendy Joska I═ispłn uram is, aki a maga szotalan modjłn a kis proIesszorne-
nak ,teszi a szepet", ahogy azt Erdelyben mondjłk.
Furcsa kep. A n═k maguk ele hşzott lłbakkal, d−szes selyemruhłikban a IĞldĞn; mellettćk,
el═ttćk az eległnsan ĞltĞzĞtt urak, kiknek legtĞbbje magłn viseli szolgasłgi jelkent azt a tłr-
gyat, amit attol vett, akinek akłr komolyan, akłr treIłbol udvarol. A leggyakoribb a błbu.
Ambrus bł' młr elment, de nelkćle is van eleg. A legkisebbIajta Kendy Joska pipaszłrłn Ii-
tyeg bojtnak; Alvinczy ‡dłm mind a ket zsebeb═l egy-egy babaarc kandikłl ki, Pityu nyak-
łban egy oriłspojłca log, m−g Abłdy maga melle ćltette az ═ paprikajancsijłt. Az emelveny
tşlso oldalłn is sokIele babłk hirdetik a jłteksłtor sikeret. Von der Maultasch błro egy me-
zeskalłcs sz−vet t▌zĞtt a mellenyere, de a legIurcsłbb a kis Kamuthy.
┼ el═kel═en tenIeregve a postabodehoz kerćlt. Az ott łrus−to n═k rĞgtĞn IĞlIedeztek, hogy
═ egeszen angol.
Azt hittćk, hogy maga angol! ezzel Iogadtłk. Addig ismeteltettek vele nagy huncutsłg-
gal, hogy ,engĞl, engĞl, engĞl", am−g Ğrvend═ hişsłgłban elt▌rte, hogy a homlokłt
aprodonkent vegigragasszłk 10 Iilleres postabelyeggel. Mert minden erdelyinek, embernek,
asszonynak, ĞrĞm valakit megcsşIolni. Most is −gy van. Mire megszłradtak, el is Ielejtette,
hogy mit tettek vele.
Szol a nota a terem tşlso veger═l. Eleg zajos, hogy kettecsken beszelgethet, aki akar, eleg
halk megis, hogy anekdotłzni lehessen.
‡kos, a legkisebbik Alvinczy ad el═. ┼ most Kćkćll═ben tiszteletbeli aljegyz═. SzĞrnyen
błmulja a I═ispłnjłt, Joskłt. Dacłra, hogy az alig hłromlepesnyire onnan szemezik
sokatmondolag a kis KĞrĞsinevel, ═ itt a dics═seget hirdeti. ,Gesta Dei per Joskłm" lehetne
a c−me az ═ tĞrteneteinek.
Van ott egy gyakornok mondja , aki napokig nem jłrt hivatalba. A I═ispłn kidoboltotta
a vłroson: ,Elveszett egy gyakornok, a becsćletes megtalłlo kap 10 koronłt, ha visszahozza."
Akłr egy borjşert! A gyakornok lohalłlłba jĞtt a megyehłzłra es azota ki sem mozdul.
Van ott mesel tovłbb egy penzionatus osztrłk tiszt, aki IĞldbirtokos. Ez csepl═gepet
vett az łllami gepgyłrbol. Az ilyen gepre reł van Iestve a magyar c−mer. Az osztrłk szerzett
valahonnan egy pleh ketIej▌ sast es a magyar c−mer IĞle azt rłszĞgezte. Mit tett erre Joska?
Megkerdezte, van-e engedelye az osztrłk csłszłrtol, hogy a Habsburg-jelvenyt hasznłlja. Ha
van, jo. De ha nincs?! Ha nincs, akkor ,idegen c−mer bitorlłsłert" ind−tsłk meg az eljłrłst el-
lene, azonk−vćl pedig merjek ki, hogy a vizescsĞbĞr nincs-e tşl kĞzel vagy tşl messze a ka-
złnhoz, mert ha −gy volna, akkor jaj neki! betiltja a cseplest hłrom honapra!
Nagy kacagłs volt minden tĞrtenet utłn, olyan jo−z▌en mondta el ═ket ‡kos. Egyedćl Ka-
dacsay vłlt mind szomorşbbł, ahogy ezeket hallgatta. Neki valamikor idełlja volt Joska mint
nagyszer▌ lotudos es şrkocsis. KĞlyĞkkora ota ═t utłnozta es belłtva, hogy hajtłsi tudomłny-
łt nem mşlhatja IĞlćl, ═ mint lovas akarta elerni azt a kivłlosłgot. Igaz, hogy magłn tapasz-
talta, hogy az ═ eszmenykepet═l nem jo lovat venni, de hłt becsapni lovłsłrnłl błrkit majd-
nem virtusnak szłm−t; kes═bb arra is rłjĞtt, hogy a tşlzott lelkiismeretesseg młs teren se na-
gyon błntja Joskłt. De am−g csupłn sportember maradt, az ilyet el lehet nezni.
Nagy csalodłs volt azonban, mikor I═ispłnsłgot vłllalt Joska. Ekkor romlott le a siheder-
kori idełl. Kezdte a barłtjłt młskent meg−telni, annłl is inkłbb, mert a sajłt lelkeben şj ehse-
gek tłmadtak, k−vłncsisłgok es vłgyak. Lassacskłn az az erzese tłmadt, hogy a Joska utłnzł-
słval łtsemmizte az eletet. Az iskolłban igen rosszul tanult, błr jo esz▌ Iiş volt. ˆnkentessegi
eve utłn bezupłlt, hiszen akkoriban a huszłrtiszt az idejet joreszt versenylovaglłssal,
bukłsbol szłrmazo kulcscsonttĞressel es loidom−tłssal tĞltĞtte. Most kezdett rłjĞnni, hogy mit
sem tud. Ezert kilepett a hadseregb═l. KĞnyveket vett es tanulni probłlt. Behozni, amit el-
mulasztott. Olvasott Ğsszevissza a vilłgon mindent. De I═leg bĞlcseszeti −rłsokat. Ment═l
tĞbbet olvasott azonban, annłl tĞbb problema lepett elebe, amin gondolkozni kellett, tĞpren-
geni kellett. Annłl Iłjobb lett a mulasztłsa. A lelkeben pedig az elherdłlt evek miatt IĞlebredt
a harag Kendy Joska ellen, akinek błmulłsłban elpredłlt tĞbb mint t−z hosszş esztend═t.
Ezek a gondolatok kćlĞnĞs er═vel ragadtłk meg, ha şgy, mint ma, kisse sokat ivott.
Alvinczy ‡kos şjabb tĞrtenetet meselt. Van egy kĞzepbirtokos, Rłcz Todorka, az egyik
Ielrees═ kĞzsegben. Jo ivo. Nagyon szenvedelyes, de igen rossz kłrtyłs. Persze mindig vesz−t.
A I═ispłn rendes Ierblipajtłsa. Hłt egyik jłtek utłn hajnalban azt mondja Rłcz, hogy neki ve-
ge van, nem is jĞn tĞbbet ide, mert holnaputłn kiszłll hozzł az adovegrehajto. Igen sok ev ota
egy krajcłr adot sem Iizetett hłt most elłrverezik mindenet. Mit tesz erre Joska? Beh−-
vatja a Ialubeli b−rot es megparancsolja, hogy a Ialuban kolerłt talłljanak, ragasszanak vĞrĞs
cedulłt minden młsodik hłzra es złrjłk kĞrćl az egesz helyseget. Igy aztłn, mikor młsnap a
vegrehajto odaerkezett, młr a kĞzseg hatłrłrol Iurkossal IĞlIegyverzett ═rĞk hivatalosan ker-
gettek vissza.
Rłcz Todorka meg az este velćnk kłrtyłzott es a vegrehajto azota sem mereszelt kimen-
ni abba a tłvoli Ialuba! Iejezte be ‡kos a tĞrtenetet az łltalłnos nevetes kĞzĞtt.
Gazsi błro nem b−rta ki tovłbb:
En ennek nem lłtom a humochłt mondotta az ═ łthatoan raccsolo beszedevel , vegre
is a I═ispłn megse achcha valo, hogy a pajtłsai adomulasztłsłt płchtolja!
Mi lelte Gazsi błrot? Hiszen ═ volt eddig a I═ mokaszerz═, aki soha egy komoly szot nem
ejtett. Egyedćl Abłdy emlekezett vissza arra a Iurcsa, de erdekes el═adłsra, amit Gazsi Mez═-
varjason, akkor is kisse reszegen, a boldogsłg nem letezeser═l tartott. Ebben az emberben mo-
zog valami! gondolta. Mindenki młs meglep═dve nezett Kadacsayra.
Kendy Joska azt hitte, hogy ez valami treIa bevezetese. Azert onnan a kis KĞrĞsinet═l, hol
eddig şgy tett, mintha nem hallanł a rola hangzo sok dicser═ anekdotłt, łtszolt kurtłn a mak-
rapipa mell═l:
Ha majd egypatłjşaknak kell kormłnyozni, akkor te is lehetsz I═ispłn! Ez volt az a
hang, ahogy egymłst hergelni szoktłk.
En sehogy se leszek vłgott vissza mergesen a młsik. En nem vłllalok olyat, amihez
nem echtek. En megmachadok bachomnak, ha młch bachom vagyok...
Erdekes Ğnvallomłs! csşIolkodott Joska.
Es ha egypatłjşak IĞle tennenek, ahogy te mondod, vagyis a szamachak IĞle, az is kĞte-
lesseg volna, nem pedig vicc.
Most szomszedjłhoz, Błlinthoz Iordult: Hłt nincs igazam? Te beszeltel egyszech ech-
ch═l? es vłlaszt nem vłrva, şjra Joska IĞle sćv−tette: En legalłbb belłtom, hogy bachom
vagyok!
Ezt hogy erted? kerdezte most młr szłraz hangon a makrapipłs I═ispłn. A szovłltłs
komoly kezdett lenni. Gazsi błro płr pillanatig habozott. Nyilvłn azt a sert═ szot kereste,
amit ki akart vłgni.
Ekkor vłratlanul magas, szikłr alak lepett a podium es Gazsi błro kĞze. ┼ Abłdy, a kis
Dodo es Maultasch tłrsasłgłban a bode oldalłn ćlt a IĞldĞn.
Uzdy Pali volt, hosszş ştibundłjłban olyan, mint egy torony. Senkivel sem tĞr═dve
odałllt az emelvenyen lev═ Ielesege ele, bakancsos lłbłt az els═ lepcs═re tette es szolt:
En most indulok Almłsk═re. Nincs valami parancsa edes Adrienne? valami, amit be-
kćldjek onnan...
Most ejjel indul? - csodłlkozott a neje.
Uzdy rezsştos szemĞldĞkei IĞlcsşsztak a homlokłn: Meg nem szokta meg, hogy błrmi-
kor jĞvĞk-megyek? kerdezte az ═ mindig gşnyos hangjłn. A kocsim odalenn vłr tehłt
nincs? Jo. Csak kerdezni akartam. Hłt akkor pł! ajłnlom magamat. Es szeles mozdulat-
tal meglobłlta a hodpremes kucsmłjłt. Ajłnlom magam kegyeibe az egesz becses tłrsasłg-
nak!
MegIordult es ugyanazzal a hangtalan kimert lepesevel, amivel bejĞtt, kisetłlt a teremb═l.
Mikor az ajtozłr tłvoztakor becsattant, Adrienne es Błlint szemei egyetlen pillanatra
Ğsszetalłlkoztak.
A kis Kamuthy IĞlhasznłlva a csĞndet, vissza akart terni az el═bbi temłra: Engliłban
mondotta Iontoskodva a veIet═kt═l nem k−vłnjłk, hogy Iakemberek legyenek. F═t! AIt tart-
jłk, hogy a Iakertelem łrt a joIan −teletnek...
Na, a tiednek nem Iog łrtani! kiłltott kĞzbe Joska, aki Ğrćlt, hogy młsIele terelheti a
szot, mert nagyon unta volna, ha Gazsival valami becsćletćgye tłmad. Mindenki Ğrćlt a tre-
Iłs hang visszatertenek. Mindenki kacagott, de igazłn orkłnszer▌ nevetesse csak most lett,
mikor Kendy Pityu rłszolt Kamuthyra:
Inkłbb mosnłd le azt a sok belyeget az łbrłzatodrol, mert valaki meg be talłl dobni a
postalłdłba! es a kis hamis−tott angol a homlokłhoz kapott, szĞrnyćlkĞdve IĞlćvĞltĞtt: Oh
my God! IItenem! IItenem! es szegyenszemre kiszaladt.
Tłvozłsa a tĞbbieket is elind−totta.
Kes═ van, ideje hazamenni! mondotta valaki es erre, mintha varłzsszora, szedel═zkĞd-
ni kezdtek.
Csak ilyenkor, mikor vege van, erzi az ember, milyen Iłradt... mondotta elmen═ben
Adrienne.
Błlint meg ott maradt. ˙gy lłtszott, mintha nem is venne eszre, hogy Addy tłvozik. Udo
błrot hallgatta vłltozatlan Iigyelemmel, aki magyarłzott neki valami hosszşt, de talłn roppant
erdekeset az ═ pomerłniai nemetsegevel:
Das is man so, wie ich soeben ihnen sagte, mein lieber GraI; bei uns und auch in Ost-
Preussen ist es wohl nich anders...
III.
Adrienne hłloszobłja majdnem vaksĞtet. Csupłn egyetlen gyertya eg, ezt is letette a
padlora a sarokba, az łgy ket oldalłn łllo egyik asztalka mĞge. Az −gy lebor−tott Ieny Iurcsa
rajzokat vet, oriłsivł nĞvesztve az asztal lłbait, meghosszabb−tva azoknak łrnyait, kette is tĞr-
ve ═ket a mennyezet szĞgleteben. Az łgye pedig a Iel szobłt eltĞlti sĞtetseggel, akłrha Iekete
płra hĞmpĞlyĞgne benne. Az alolrol szćreml═ vilłgossłg majdnem Iantasztikussł teszi ezt a
szobłt, mely młskćlĞnben rendk−vćl banłlis. Płr płrnłzott szek a hatvanas evekb═l, egy
Iiokos szekreny, amilyen szłz hasonlo van, dioIa łllotćkĞr es toalettasztal az ablaknłl. A Iala-
kon olcso, sz−nehagyott pap−rtapeta, egyeb semmi. KĞzepes vendegszoba hatłsłt tenne, ha az
łgy egyedćl nem volna egeszen młs, mint minden, ami kĞrćlveszi. AgyIłja nincs. EleIłnt-
csontsz−n▌ puha takarok Ğmlenek le rola mindenIel═l, meg a padlot is elbor−tjłk mellette. A
szćrke, ocska szobłban idegen ez az łgy. JĞveveny. Valoban ez az egy tłrgy az Adrienne sa-
jłtja, a tĞbbi bştor az anyosłe. Olyan idegen itt, mint a szomszedos szalonban, az Ğles kan-
dallony−lłs el═tt sz═nyegkent a Ieher csergepokrocok, es rajtuk szejjelszorva az a tĞmerdek
selyemvłnkos a kimerten unalmas empire bştorzat kĞzepen.
Mindennek, amit Addy bevisz a lakłsba, annak nomłd jellege van. Ideiglenes. Egy d−vłny
a szoba kĞzepen. Płrnłk, pokrocok. Semmi młs. Magłval hozta. Ha elvinne, a lakłs jellege
mit sem vłltozna meg, s═t visszaterne eredeti łllapotłba. Tłborozłs a tovavłndorlłs el═tt,
ahogy a beduinok słtrat ćtnek antik templomok oszlopai kĞzĞtt.
Az łgypłrnłkon egyetlen Iekete volt, Addy holloIeketen szejjelbontott haja, ketIel═l az ar-
ca mellett szelesen, akłrha egyiptomi paroka lenne.
Ebren van. Vłr. Tudja biztosan, hogy Błlint el Iog jĞnni. Nem beszeltek meg, nem is be-
szelhettek, hiszen Uzdy itt volt mostanłig. Csak ott a bazłrban mondta egeszen vłratlanul,
hogy indul Ialura azonnal. Csupłn a szemćk akadt Ğssze es csak egy pillanatra. De ennyi eleg.
Hogyne lenne?! Annyi honap utłn. Annyi honap szomjas vłrakozłsa utłn.
Hosszş, hosszş id═. Miota ═ visszautazott Varjasrol Almłsk═re, nem talłlkozhattak. Ez
november elejen volt es most młrcius vege. Hosszş, hosszş id═. Vegtelen napok, vegtelen ej-
jelei a vłgyakozłsnak, vłrłsnak. SzĞrny▌ volt −gy elszak−tva lenni egymłstol es csak neha
kapni egy-egy sort, hiszen s▌r▌n meg −rni sem lehet, nehogy IĞlt▌njek. Odalłncolva lenni az
anyosa es Uzdy otthonłba, ahol ═ nem is vendegnek, hanem rabnak erzi magłt. SzĞrny▌ hetei
nemcsak az aggodalomnak a lełnykłja miatt, kćzdeses hetek, mindennapi kćzdelem az Ğreg
Uzdyneval, aki a lełnykłja mell═l ki akarta złrni, ahogy mindig tette, miota a gyermeket a vi-
lłgra hozta. M−g a lełnyka egeszseges volt, ezt nem nagyon błnta młr. Az els═ Ğsszet▌zesek
utłn beleadta magłt. Akkor meg nyolc eve majdnem nagyon Iiatal is volt. Engednie kel-
lett. Lassacskłn majdnem hozzłszokott, hogy a gyermeket elvettek t═le, amit valamennyire
megkĞnny−tett, hogy a kislłny annyira młs volt, mint ═ es lłtszolag szenvtelen, mintha nem is
═ szćlte volna. Ez a belenyugvłs azonban azonnal Ielrobbant, mikor a gyermek łgynak esett.
Minden n═ łpolon═ is. Az anyai erzesnek egyik Iormłja ez. Ketszeres er═vel tĞrt el═ nłla, hi-
szen anya is volt valoban. Adrienne IĞllłzadt, mid═n młr az els═ napon az anyosa vĞrĞske-
resztes n═vert hozatott Kolozsvłrrol. Iszonyş jelenet volt kĞzĞttćk, nem hangos szavakban,
de gy▌lĞlett═l mergezett sima mondatokkal. A Ierje nem seg−tett neki. Gşnyos arccal hallgatta
═ket es nemłn. Talłn mulatott rajtuk. A Iiatalasszony gy═zĞtt, de a gy═zelme nem volt teljes.
Csak annyi reszt kapott az łpolłsban, akłr a nĞrsz vagy a vĞrĞskeresztes lełny. Es ezt a reszt,
ezt az alłrendelt szerepkĞrt is naponta vedenie kellett. Az Ğreg Clemence groIne minden
mozdulatłt Iigyelte, Iolyton leste, nem kapja-e rajta valami hanyagsłgon, hogy ezt IĞlhasznłl-
va ismet kizłrhassa az unokłja mell═l. A lłzmereseket, orvossłgadłst, minden tćnetet a beteg-
segnek tłblłzatokba kellett le−rni, az orłt es a percet pontosan betartani IĞlajzott Iigyelemmel.
Talłn jo volt ez a minden pillanatot betĞlt═ gond. ElIoglalta. KĞnnyebben teltek a napok
es hetek; sivłrsłgukat młskent aligha b−rta volna. Valami pici ĞrĞme is volt. A kicsi Klemi
a lełnykłt a nagyanyja utłn kereszteltek mintha kisse IĞlmelegedett volna irłnta. Lassş
gyogyulłsa alatt neha el═Iordult, hogy a lełnyka rełmosolygott. Gyakran az is, hogy letelven
az Adrienne-nek kiosztott id═ es ═t levłltottłk a beteg mell═l, a gyermek vissza akarta tartani:
Maradj meg, ne menj maradj... es pici kacsojłval megIogta a kezet. Ilyenkor hamiskł-
san rełnezett a nagyanyjłra, mert ez csupłn olyankor tĞrtent, ha az Ğregasszony jelen volt. Ha
a nagymama nem volt jelen, a gyermek ilyet nem mondott. Vagy megis?... Nem. Csakis
ilyenkor. Majdnem azt a benyomłst tette, mintha a gyermek tudnł, hogy a nagyanyjłt ez
bosszantja, csakis azert tenne, semmi młsert. Adrienne azonban ezt nem akarta meglłtni;
hinni akarta, hogy a lełny hozzł vonzodik inkłbb.
Mikor a lełnyka IĞlepćlt, az Ğreg Uzdyne elvitte el═le. Merłnba mentek, ahogy młskor
młr karłcsony el═tt. Ha nem vitte volna el talłn valoban meg tudta volna hod−tani magłnak
a kicsi Klemi sz−vet. De hłt elvittek! ˙jra kell kezdeni majd ezt a kćzdelmet a gyermek birto-
kłert. ˙jra is Iogja kezdeni... Vissza kell hod−tania magłnak.
Ezekre gondolt Adrienne, maga ele błmulva a sĞtet mennyezetre.
De megzĞrrent a szomszedos szalon ćvegajtaja. Hirtelen, akłr a hullłm, a viszontlłtłs kĞ-
zelg═ ĞrĞme minden Iłjo emleket kitĞrĞlt a lelkeb═l.
*
Ez −gy nem elet! ismetelte Błlint. Ez nem elet! es most azt a hosszş okIejtest Addy
vłlłsłrol şjrakezdve, minden ervet şjra IĞlsorakoztatott. A płrnłkba d═lve egymłsba kulcsolt
tagokkal şgyszolvłn mozdulatlanok. A tĞkeletes odaadłs kenyelmesse tesz błrmi helyzetet.
Mikent a lelkćk nemłn megerti egymłst, a testćk is mindenkor egybeigazodik teljes
harmoniłban, ahogy a ketrecben a nagy vadłllatpłrok ĞsszeIonodva alusznak a bizalmas
nyugvłs termeszetessegevel. Az arcaik egymłs mellett.
A halkan ejtett szavak majdnem csokok is, annyira kĞzelr═l indulnak.
Adrienne vłlłsłt, ezt magyarłzza młr jo ideje Błlint. A szćksegesseget, elkerćlhetetlense-
get. Minden kĞrćlmenyt, minden ervet, meggy═z═en csoportos−tja ezeket. Tłn meg meggy═-
z═bbek −gy, mikor egymłsba tapado b═ren az Ğlel═ karjai, simogato keze, csoklehel═ ajka,
minden err═l beszel, szabadulłsrol, ĞrĞkkĞn egyćtt maradłsrol. Megis Addy tłrgyilagos tud
maradni.
Valoban talłn lehetseges gondolta. Uzdy şjabban nem zsarnokoskodott vele. A beteg-
łpolłs alatt majdnem kerćlte. Ez azonban nem bizony−t semmit. Ez młr sokszor volt −gy hł-
zaseletćk alatt. Kiszłm−thatatlan mindig. De van egy kerdes, ami latba esik, ami a kepzelete-
ben azonnal IĞltłmadt. Mi lesz a lełnykłjłval? Azt ═ nem hagyhatja, azt ═ nem łldozhatja
IĞl. Nem maradhat ,azoknłl", ahogy ═ a Ierjet es az anyosłt egyetlen szoval nevezte. Teljesen
tĞnkretennek! Visszaemlekezett, hogy młris milyen Iurcsłn złrkozott, kimert modorş, szota-
lan az a gyermek. ┼ mindezt az anyosa Iagyos szigorłnak tulajdon−totta es kĞtelesseget lłtott
abban, hogy kiszabad−tsa onnan. De vajon sikerćl-e? FĞlteve, hogy Uzdy elIogadnł a vłlłst,
bizonyos: mindent el Iog kĞvetni, hogy ezert bćntessen. Az Ğregasszony kĞrĞmszakadtig Iog
kćzdeni, hogy megtartsa az unokłt magłnak es ketsegtelen, hogy az egyetlen leny, akire vala-
mikent hallgat Uzdy, az anyja. Tehłt ez is akadłly, ez is szĞrny▌ akadłly lesz! Młrpedig a
sok honapos harc utłn, amit a gyermekeert most Iolytatott Adrienne, megszegyen−tesnek erez-
te, ha lemond rola.
Mindez pillanatok alatt vegigcikłzott az agyłn. Mindebb═l azonban semmit sem mondott.
Csak annyit mondott:
Es a gyermek? Mi lenne azzal?
Błlintot meglepte ez. Mindeddig Addy lełnyłrol alig esett szo kĞzĞttćk es ha az asszony
nagy neha eml−tette, mindig şgy beszelt rola, mint akit elvettek t═le, mint aki młr regota nem
is az Ğve. ┼ sohasem gondolta, hogy ez szłmba jĞhet. Hłt magaddal hozod persze! vłlasz-
olt kĞnnyeden, błr azonnal eszebe ĞtlĞtt, hogy az ═ anyjłnłl az idegen gyermek szapor−tani
Iogja az ellenłllłsłt.
Mert a lełnyom nelkćl nem ... nem tudnłm megtenni... nem tudnłm... Es az asszony
most el═szĞr nem nezett reł, elnezett mellette a tłvolba, a sĞtetbe. Azt nem lehetett t▌rni,
hogy młshova gondoljon! A IerIi Ğlelese szorosabbł vłlt. A szłja elkezdett vłndorolni a n═
arcłn, a nyakłn, a vłllłn. Bod−to csokok, celtudatosak. A nyomukban mintha tćzek Iakadnł-
nak. Ezernyi er═k, kiknek kłbulata eltĞrĞl minden młst ezen a vilłgon, gondot, aggodłst, er-
vet es ertelmet...
*
Az a szo, amit Adrienne mondott, megind−tott egy gondolatsort, mely Ğntudatlan
szunnyadt eddig is a IerIiban. Hosszş egyedćlvalosłga alatt jelentkezett neha, akkor is csak
bizonytalanul. Most hanyatt d═lt arcłn a rełborult n═ vaskos Iekete hajłval, a kunkorodo Ićr-
tĞk vad bozotja kĞzćl megszolalt Błlint hangja:
Fiad volna t═lem es szep volna... szerelem gyermeke... ĞrĞkĞlne a te eleIłntcsont b═rĞ-
det es az en homlokomat... A te słrga szemedet es az en hajamat... Es...es tovavinne, amit mi
erzćnk... amiben mi hiszćnk...
Nagyon halkan mondta ezeket. A tĞredezett mondatok minden egyes megłllłsłnłl erezte,
mikent markoljłk meg a n═ kezei a vłllłt. Egyetert═ kezek, minden vłlasznłl vilłgosabb vł-
lasz; az egyćttes vłgy rajongo beszede. Es mikor vegleg elhallgatott, a nyaka kĞre csşszott a
n═ csupasz karja, kĞrćlIogta egesz testet es a szłja a szejjelbomlott haj k−gyozo szłlai kĞzĞtt
megkereste a szłjłt. Forro, Iorro hosszş csok, megpecsetelese nema −geretnek. Fogadalom.
Szerz═des.
Virradt. Błlint kilepett a szalon ćvegajtajłn. El═tte a villa hłtso kertjenek keskeny słvja
utłn az alacsony leces kapu, mely a Szamos-łrok pallojłt lezłrja. Idłig kell vigyłznia, hogy
nyomot ne hagyjon a lłba. Szerencsere eszakos oldal ez; a hłz łrnyekłban a regi ho kemeny
jegge Iagyva ellepi a IĞldet. Jol b−rja az embert. Csak alatta szortyog az olvadłs. Csak az
utolso lepest kellett meghosszabb−tani, azzal elerte a hidacska płrnaIłjłt. Visszanezett.
Valoban semmi nyom sincs.
Tşl az łrkon lucskos şt vonul a v−z menten. Błr hocip═ volt rajta, nem volt kedve −gy ta-
picskłlni a słrban, inkłbb beIordult a setater Iele. Ez nagy kerćl═, kisse szitłl is az es═, de se-
baj! Szep −gy jłrni a hajnalhasadłsban. A sz−ve teli volt remenyseggel es a meg alvo termeszet
is mintha azt erezne, amit ═: a kĞzelg═ tavaszt.
A leveg═ is teli −gerettel, ahogy az ═ lelke.
Mikor bşcsşztak az illatterhes hłloszobłban, csak annyit mondott Adrienne:
Megprobłlom... Ezzel vłltak el. Megprobłlja szoba hozni a vłlłst. Bizonyłra sikerćl, gondol-
ta Błlint. Sikerćlni Iog, sikerćlnie kell. Adrienne es Ierje młr alig elnek hłzaseletet. Miert ra-
gaszkodna hłt Uzdy annyira hozzł? Talłn csak Adrienne kepzeli, hogy semmi łron sem bo-
csłtanł el. Es vegre is, tĞrvenyek is vannak...
A dereng═ hajnalodłsban jolesett lassan vegigsetłlni a neptelen parkon, a remenyseget
sz−vni magłba teli tćd═vel. Az oriłsi Iłk lila mozdulatlansłga vette ═t kĞrćl. KĞzĞttćk egy-
egy hoIolt tark−tja az avart, hol lłthatatlan apro csermelyek csurgadoznak szanaszet, łztatjłk a
IĞldet, laz−tjłk, puh−tjłk, hogy kiserkenhessen szłzmillio I▌szłl, lapu es virłg, şjrakezd═djek
az elet, a jĞvend═. Az egesz termeszet arra keszćl, azt vłrja; a hajnali leveg═ben a termekeny-
seg le nem −rhato szaga. Igy ment vegig a hosszş setłnyon es jłrtłban młr nemcsak az
asszony b−rłsłnak a remenye zengett, hanem az is, ami olyan Ğnkentelen jĞtt az ajkłra ma ej-
jel: ,...Iiad volna t═lem..."
Mid═n a Iasor vegere ert, jobbnak tartotta meg egy vargabet▌t −rni az Ovłron es annak gir-
begĞrbe apro utcłin menni a lakłsa Iele, nehogy talłlkozzek a I═teren valami hazater═ lump
ismer═ssel. Eppen a H−d utca sarkłhoz kĞzeledett, mid═n a I═şton negyesIogat csattogott el
rettent═ iramban. SzĞrnyen csatakosak a lovak, a kocsi IĞdele IĞlhşzva, a słrved═ is. Ha volt
is benne valaki, nem lłtszott. Eleg messzi volt es a Iogat młr reg elt▌nt a piac sarkłnłl, mire ═
kiert a sĞtet hłzak kĞzćl. Pillanatnyi villanłs az egesz, akłr egy lłtomłs. Nem is Iigyelt reł,
csupłn az agya raktłrozta el mint mşlo benyomłst, mert vłratlan, hogy valaki hosszş ştrol
ilyen kora reggel erkezzek be a vłrosba.
*
Adrienne melyen elaludt.
Valahol egy ajto ny−lik es mintha vilłgossłg csapna be a szobłba.
Arra ebredt IĞl. Meg a płrnłkon kinyitotta a szemeit. A Ićrd═szoba ajtaja van nyitva. On-
nan jĞtt a Ieny. Es az ajtoban vele szemben ott łll sarkig er═ bundłban, kucsmłval a Iejen
Uzdy Płl. Annyira valosz−n▌tlen, hogy itt lehessen, mikor csak kes═ este utazott ki Ialura,
hogy az asszony els═bben azt hiszi: łlmodik.
De a IerIi karja kilĞvell, mintha Ieleje mutatna, az Ğkle el═tt valami szikrłzik es eldĞrdćl
egy, kett═, hłrom lĞves, olyan elesen, mint az ostorcsattanłs. Hłrom siv−tłs is Ićtyćl el IĞlĞtte
es ugyanakkor hłrmat koppan valami az łgy mĞgĞtti Ialon. Egy młsodperc szłzadresze alatt
megertette Adrienne, hogy Ieleje l═ Uzdy. Akłrha rugok dobnłk IĞl, de Ielćlt es szembeIor-
dult a Ierjevel, nem tĞr═dve, hogy meg ket golyo van a browningban.
Eppen a golyok ştjłban lett volna, ha azt a kett═t is kilĞvi.
Nem tĞr═dĞtt azzal. Emelt łllal, tłgra ny−lt dacos szemmel nezett a Ierjere. Nem szolt,
csak nezett. Dşsan −velt ajkai kĞzĞtt ragyogtak a Iogai es koromsz−n haja vad k−gyozłsban lo-
bogta kĞrćl az arcłt. Vłrta, hogy a ket utolso golyo Ieleje Iog repćlni.
Płr pillanatig nemłn −gy meredtek egymłsra. Uzdy azonban lebocsłtotta a karjłt.
Alle Ehre! Ez młr kurłzsi! Ez młr igazłn kurłzsi. Igazłn. Alle Achtung! Igazłn...
Zsebre vłgta a Iegyvert. Most Iurcsa derekhajlłssal, ami mintha kett═be tĞrne horihorgas ter-
metet, hajladozott az ajtoban, meg Ğt-hatszor ismetelven nevetve: Igazłn, ez młr beszed...
igazłn...
A kacagłsa olyan, mint valami gonosz kĞlyĞke jol sikerćlt cs−ny te ves utłn.
Maga meg van ═rćlve? szolt reł az asszony.
Uzdy azonban nem Ielelt. Sarkon Iordult es az ajtot csĞndesen betette maga mĞgĞtt.
Tşlnan meg hallatszott a nevetese.
Płr percnyi csĞnd most. Majd az udvar Iel═l patłk csattogłsa. Bizonyłra Iordul a negyes
Iogat. KocsizĞrges is, mely gyorsan elhalkul. ˙jra csĞnd. Elment.
Adrienne meg sokł şgy maradt ćlve az łgyłban. Csak most kezdett a sz−ve er═sen verni,
mikor az ═ szłmłra młr minden veszely elmşlt. A sz−vdobogłs Iokozodott; młr a torkłban
erezte. Az ĞtlĞtt az eszebe: Uzdy nem hajtat-e el Błlinthoz, nem hasznłlja-e ott azt a ket tĞl-
tenyt, ami meg a revolvereben ćl?
Kiugrott az łgyłbol. ‡tszaladt vekony hłloingben a szomszedos hideg szalonba es gyor-
san −rt płr sort:
,U. itt volt most reggel. Egeszen bolond! Elment. Nem tudom, hovł. Vigyłzz magadra!
Delutłn setłlni Iogok. Ha addig nem tĞrtenik semmi, a I═teren keress meg..."
CsĞngetett. Eleg kes═n jĞtt Ğreg kis szobalłnya, Jolłn, hiszen messze lakik a I═epćletben,
kisse łlmosan is, hiszen meg nagyon korłn van. Adrienne młr şjra az łgyłban volt.
Vidd el ezt azonnal az Abłdy-hłzhoz a Farkas utcłba. Mondd meg, hogy rĞgtĞn adjłk łt
Błlint groInak a levelet. Ha alszik, kĞltsek IĞl es vłlaszt is kerek.
Igy akart h−rt kapni, riadt aggodalmłban.
Eltelt vagy hłromnegyed ora. Ahogy szaporodtak a percek, mind k−nosabban gyĞtr═ a vł-
rakozłs. A szomszed toronyora młr elćtĞtte a nyolcat, mikor Jolłn vegre visszatert. Mid═n
nyugodalmas arccal belepett, minden aggodłs elszłllt az Addy lelkeb═l. Nyilvłn semmi baj
sincs. Młr alig volt szćkseg az ‡B nevjegyere, melyen csupłn ket angol szo: ,All right!"
Megis jo ez a rĞvid ket szo! Alig olvasta el, melyen elaludt.
*
Seta kĞzben mit sem meselhetett el, hiszen Margitka is vele volt. Kes═bb az ozsonnłnłl
sem, szłmosan leven nłla, a Laczok lłnyok es a rendes IerIivendegek csoportja, Alvinczy
‡dłm, Kendy Pityu es a tĞbbiek. Bizalmasan nem beszelhettek.
Azt a mondatot: ,... şgy, ahogy tegnap...", azt is beleep−tette a bazłrrol szolo visszaemle-
kezes kĞze, amit akłrki hallhatott. Ertelmet csak szemei adtak ennek, az a hangsşly, amivel
beletłmasztotta a nezeset az ‡B tekintetebe ennel a nehłny szonłl. Vłlaszkent a IerIi szemhe-
jait egyetlen pillanatig lecsukta, mikĞzben elIord−totta a Iejet młsIele.
A titokzatos jelek technikłja ez.
Estig Uzdy nem tert vissza Ialurol. Ejjel sem. Adrienne hłt vegre elmondhatott mindent es
megmutathatta barłtjłnak azt a hłrom kis lyukat is a Ialban, mely hłrom meszporos kerek
pĞttyĞt vłgott a vajsłrga tapetłba. Azt is kiszłm−tottłk egeszen jo jłtek volt , hogy a
golyok ştja az ajtotol a Ialig eppen Błlint Iels═testet Işrta volna łt, ahogy −gy most Addy IĞ-
lĞtt kĞnyĞkĞlt az łgyon, akłrha Uzdy az alig eltłvozott Iantomjłt celozta volna meg, l═tte
volna sz−ven.
Kacagtak, treIłra vettek. ‡m az asszonynłl a treIa csak sz−nleles. Ez a vłratlan hajnali je-
lenet młs kepet adott a helyzetnek. Młr nem lehet hinnie, hogy Uzdy belenyugszik a vłlłsba.
Eddig se nagyon hitte, de most młr keptelenseg! S═t, a veszely is most młr hatłrozottabb. Az
a kĞrćlmeny, hogy csak IĞleje celzott Uzdy, pontosan a teste IĞle, hogy a golyok ott repćltek,
ahol alig egy orłval el═bb Błlintot talłltłk volna el, az is, hogy azonnal megsz▌nt lĞvĞldĞzni,
mikor ═ Ielćlt, mindez azt bizony−totta, hogy nem ═, hanem a barłtja van veszelyben, annak
eletevel jłtszik, ha most szol. Młrpedig amennyire vakmer═, mikor csak Ğnmagłrol van szo,
annyira vigyłznia kell, nehogy veszelybe jusson az, akit szeret. Ezen tĞprengett egesz nap,
błr senki sem lłtta rajta. Arra a meggy═z═desre jutott: valahogy młskepp, valamikor, mikor
Błlint nincs a kĞzelben, ha Pesten van, meg jobb, ha kćlIĞldĞn, csak akkor szabad valamit
probłlni, addig nem, semmi sz−n alatt, akkor is csak ovatosan, valami ćrćggyel, valami młs
lłtszattal. Valamit ki kell talłlni addig! Mindezt azonban nem is eml−tette, şgy tett, mintha mi
vłltozłs sem volna. Tovłbb is vłllalta, hogy ═ beszel majd a Ierjevel, mert tudta, ha vissza-
koznek, Błlinttol kitelik, hogy maga veszi kezebe a dolgot.
Tehłt tervezgetni kellett. Es mivel a kĞzvetlen cselekvesr═l le akart terni, tudatosan o
milyen kĞnny▌ volt! tovłbb sz═tte a tegnapi łlmokat, hogy lesz majd, mikent lesz, ha gyer-
mekćk szćletik kettejćk vereb═l, milyen lesz? Mit ĞrĞkĞl t═led, t═lem... es Ićlbe mondva sug-
dosta, sok csok megszak−tłsłval is, a sĞtet szoba bakacsin homłlyłban; tćndĞkl═ mesevilłg
ragyogott kĞrćlĞttćk, kĞzeppontjłn pedig valotlanul valodi leny, kepzeletćk es vłgyuk szćlĞt-
te, kisbaba, majd serdćl═ Iiş, es legott iIjş is. M−g a młsik percben şjra csecsem═kent hempe-
reg csupasz testenek rozsasz−n csodłival...
Młr neve is van, ‡dłmnak kereszteltek, mintha ═ kezdene a jĞv═ emberiseget, şj tĞkeletes
emberIajtłt, amilyen meg sohasem volt akłr Euphorion, a Faustban.
Es ezt a temłt şjra es şjra kih−meztek, sok, sok ejszakłkon beszeltek rola, mintha młr a vi-
lłgon volna, el═, valo szemelyiseg volna szerelmćk vegs═ celja es betet═zese.
IV.
Młr ĞltĞzik Błlint groI, mindjłrt keszen lesz mondotta Tothyne belepve az Abłdyne
nagyobbik szalonjłba, ahol Baczone, kezeben ĞrĞkĞs kĞtesevel, egyedćl vłrt visszateresere.
Ebedid═ volt. Fel kett═. Roza groIne a kis szalonban az −roasztalnłl leveleit rendezgette. Ez
jelentes volt az ═ szłmłra is.
A ket gazdasszony płr percig hallgatott, aztłn csevegni kezdtek. Halkan beszeltek, mintha
sugdosodnłnak, megis eleg hangosan arra, hogy Abłdyne, ha odaIigyel, meghallhassa, amit
mondanak. Azt pedig tudtłk, hogy oda Iog Iigyelni.
Biza reł is Ier az iIjşrra, hogy kipihenje magłt, nagyon kes═n jĞtt haza ma reggel...
mondotta Tothyne.
Abbiza helyeselt Baczone es meg akkor se hagytłk bekin. Levellel zaklattłk, pedig
meg nyolc ora se volt.
Igaz biza Iolytatta az els═ , a Monostori ştrol hoztłk. A szakłcsne eppen a piacrol jĞtt
haza, ═ lłtta is azt a szobalłnyt.
Oriłsit sohajtott itt a ket kĞver n═, akłrha s sz−vćk szakadna meg, aztłn Baczone şjbol el-
kezdte:
FĞlvertek az łlmłbol szegeny Błlint groIot, abbiza, annyira er═skĞdĞtt az a cseled, hogy
sćrg═s...
Hłt ugyan valjon tłm cigłnyozni vala a mi Iiatal urunk? kerdezte Tothyne nagy hamis-
słggal.
Aligha! nevetett a młsik. Reggelig nemigen szokott młr regota, hanem biza młsIele
jłrt talłn, nem ott, ahovł vłrtłk, azert Iuttattak hozzłja...
Hłt abbiza jo is, ha młsIele jłr vegre...
Most csĞndesen es kłrĞrvend═n nevetett a ket kĞver gazdasszony. A tłrsalgłst nem Ioly-
tattłk, mert Błlint Irissen mosdva belepett a szobłba. Ennyi şgyis eleg volt.
Abłdy Roza a szokottnłl melegebben Iogadta a Iia kezcsokjłt. Ebed alatt is jokedvvel
hallgatta Błlint elmondłsait a tegnapi bazłrrol, mert nagyon megĞrćlt annak, amir═l ═ persze
azt hitte, hogy csak veletlenćl hallotta meg. Błlint reggel jĞtt haza es bizonyos, hogy nem
attol az łtkozott asszonytol! Talłn szak−tott vele! Młskent nem is magyarłzhato, hogy az
Uzdy-villłbol keresnek korłn reggel, ha onnan jĞtt volna el egy orłval el═bb. Elkepzelte, mi-
lyen megalłzłs lehetett Adrienne szłmłra, ha vłrta magłhoz Błlintot es az nem jĞtt. Ha hagy-
ta, hogy vłrjłk es młs n═hĞz ment. Roza groIne most nem błnta, akłrki lett legyen is az a mł-
sik n═. A Iia asszonysikerei amşgy is bizonyos bćszkeseggel tĞltĞttek el mindig. ˆntudatlanul
şgy erezte, mintha az ═ korai Ğzvegysegevel ketteszakadt eleteert kłrpotolnł Błlint azzal,
hogy vilłgszerte tetszik az asszonyoknak. Młr diplomata korłban is −gy volt. Termeszetesen
sosem kerdezte a Iiłt, de a n═i −rłsş bor−tekok, mik tłvol orszłgokbol erkeztek Denestornyłra,
ha Błlint szabadsłgon volt, ĞrĞmet okoztak neki. Mikor a szomszedban Marosszilvłson Mal-
huysen Dinorłhoz jłrt łt ejjel es lohłton, azt is tudta a cseledekt═l, błr sosem kerdezett sen-
kit. Az ilyen n═ket ═ nem −telte el, csak młsnak, młsIajtłknak tartotta, egy kalap alł veven
kokottot es şrin═t, akłr tĞbb, akłr csak egy szeret═je van, IerIiak jłtekszerenek tartotta ═ket,
kik komoly erzest egyłltalłn nem is kelthettek.
Az els═ n═, akinel megijedt, az Adrienne volt. Jol lłtta, mennyire komoly ═ a Iiłra nezve,
mennyit szenvedett miatta most młsIel eve, mikor Velenceb═l hazakerćlt; azt is, hogy most,
miota şjrakezd═dĞtt, mikent osztja be a vłllalt munkłjłt aszerint, ahol talłlkozhatik vele.
Mindezert gy▌lĞlte.
Talłn az egyetlen leny, akit valaha gy▌lĞlt. Annłl łdłzabbul, annłl kĞnyĞrtelenebbćl, mi-
vel elhitt minden leggonoszabb pletykłt, amit hoztak neki es nem volt a vilłgon senki, akit
olyan aljasnak tartott volna, mint Adrienne-t.
Ezert volt ĞrĞm es diadal az a hit, hogy Błlint elhagyta es megszegyen−tette.
G
A jotekonysłgi bazłrhoz kapcsolodott meg młs esemeny is.
A ,Vajda", Kendy Słndor Kajsza jelen volt, mikor az Ğreg Kendy Dłnielt es Gyer═IIy
Lłszlot reszegen ki kellett tłmogatni a teremb═l. Unokabłtyjłnłl, Dani bł'nłl megszokta reg-
t═l Iogva, hogy leissza magłt, ahol alkalom van reł; egyetlen mondłssal elintezte: ,ven
diszno". Rajta şgysem lehet seg−teni młr.
Gyer═IIy Lłszlo esete azonban tovłbb Ioglalkoztatta. Folyton maga el═tt lłtta, mikent łll
IĞl bizonytalanul, mikent tłntorog płr lepest, hogyan tłmasztjłk ki az ajto Iele ketIel═l, mert a
lłbai nem b−rjłk. Ez ott tĞrtent, eleg kĞzel hozzł. Abban a pillanatban, mikor talpra łll−tottłk,
Lłszlo Ieleje volt Iordulva. A kĞrćlĞtte łllok miatt csak az arca Iels═ resze lłtszott, a homlo-
ka, az Ğsszen═tt szemĞldĞke. Mintha rłnezett volna! Es ez a haragos, kisse ćveges nezes meg-
ćtĞtte a ven Kendyt, ĞsszeIolyt regi emlekekkel, valaki młsnak a tekintetevel; olyan volt,
mintha az nezett volna reł, mintha az kerne seg−tseget t═le... Szamłrsłg! ez a Iiş tĞkreszeg
volt, teljesen Ğntudatlan az italtol, kćlĞnben sem tud semmit, nem is tudhat, semmi kĞze sincs
hozzł...! De az a nezes... az a nezes megis annyira ugyanaz...
Ket napra rł elkćldte az inasłt azzal az izenettel, hogy Gyer═IIy Lłszlo keresse IĞl a Bel-
szen utcai lakłsłn. Legyen ott delben tizenkett═kor.
*
Mikor szemben ćltek egymłssal, płr percig hallgattak. Aztłn a ,Vajda" megszolalt:
Te marha! ennyit mondott es megłllt.
A Iiatalember meg sem sert═dĞtt, annyira meglep═ volt ez a vłratlan gorombasłg. Csodłl-
kozva nezett az Ğregşrra. De most a ven Kajsza beleIogott. Elmondta, amit hallott Lłszlo elet-
er═l, kĞnnyelm▌seger═l, adossłgairol, iszłkossłgłrol. Kemenyen beszelt sok trłgłr szot is
hasznłlva, ahogy młr szokłsa.
A Iiatalember szotlan hallgatta. Annyi er═ es akarat łradt ebb═l a hatalmas, szeles mell▌,
sasorros es Ierde szłjş emberb═l, durva szavai mĞgĞtt talłn annyi burkolt joakarat is, hogy
most meg beket▌r═ volt, majdnem alłzatos. Amiket Kajsza ilyen kemenyen mondott, az
şgyszolvłn ugyanaz, mint amit Lłszlo gyakran Ğnmagłrol tartott, mivel Ğnmagłt vłdolta,
amiert Ğnmagłt megvetette, ha veletlenćl jozanul ebredt IĞl nemely reggel. Ilyenkor ugyane-
zeket vłgta sajłt Iejehez es eppen e vłdak el═l menekćlt az ivłsba es meg sok-sok młs el═l,
amikr═l a ,Vajda" nem tudott, nem is tudhatott. ˙gy erezte most, mintha nem młsvalaki sora-
koztatnł IĞl a b▌neit, lehasłgłt, zćlleset, hanem akłrha tćkĞrbe nezne es a młsik enje, az a
vłdaskodo, szigorş, az mondanł mindezt.
Igy tartott ez eleg sokł. Lłszlo kĞrćlnezett. Szeszhez szokott termeszete alkohol utłn ord−-
tott. Nem volt płlinka sehol; nem is kerhet, az nem illik. Az Ğreg Kajsza most tanłcsokat
adott, ami persze nłla parancs Iormłt ĞltĞtt.
Te kerest Iogsz beadni az łrvaszekhez. Kered a kiskorşs−tłsodat, ha młr ilyen szamłr
vagy a magad dolgłban! En vłllalom a gondnoksłgot! En majd rendben tartalak, ha Iene Ie-
net eszik is! Nem Iogom t▌rni, hogy elpuszt−tsd magad!
Lłszlo arca elvłltozott. Ismet az a szo, amit Błlint is hasznłlt: ,Elpuszt−tod magad!" Meg-
int azzal jĞn valaki. Megint menteni akarja valaki, rendelkezni vele, talłn helyette Iizetni is
akar, ahogy egykor Beredyne es most nemreg Dodo. SzĞrny▌ harag ĞntĞtte el. Lłzadłs a bea-
vatkozłs ellen. A gyĞngeseg lłzadłsa az er═ ellen.
De hłt kinek mi kĞze hozzł, ha en elpuszt−tom magam! kiłltotta mergesen es IĞlłllt.
Most ĞmlĞtt a szo bel═le: Egesz eletemben mindig płrtoltak, kisgyerekkorom ota, mindig
ide-oda rłngattak, a gyłmom, a nagyneneim, mindenki. Mindenki rendelkezik, mindenki pa-
rancsol. Hłt nem! Eleg volt! Eleg volt! En azt teszem, amit akarok, şgy elek, ahogy akarok!
Ilyeneket mondott sok-sok ismetlessel, Ğnmagłt er═s−tve azzal, hogy kiabłlt es azt is: ,ez az
en dolgom, senki młse" es azt is: ,nem t▌rĞk semmit senkit═l, nem t▌rĞk, nem t▌rĞk, nem t▌-
rĞk...!" M−g vegćl szeles karlejtessel majdnem ćvĞltĞtte:
Ha el akarom puszt−tani magam, hłt igenis elpusztulok. Mindenkinek joga azt tenni az
eletevel, amit akar!
Az Ğreg Kajsza mozdulatlan ćlt. Nemłn hallgatta. Nem csupłn hallgatta, de Iigyelte is.
Ezek az Ğsszen═tt szemĞldĞkĞk, ez a Iurcsa karmozdulat, mely mintha hłtra nyşlna es onnan
dobnł el═re a szot... Az utolso mondat is: ,mindenkinek joga van azt tenni az eletevel..." Mi-
lyen atavisztikus mindez! Regi, regi emlek tłmadt IĞl benne: Ladossa Jşlia. Az is −gy beszelt,
az is azt mondta, az is ilyen lłzongo termeszet▌ volt. Az is Ğnmagłt puszt−totta el. Akarattal.
Tudatosan. Młr lełnykorłban szerette ═t, megis dacbol Ierjhez ment młshoz... es kes═bb, ak-
kor is dacbol ment vilłggł, nem vele, de ═miatta... Mindkett═jćk meg nem alkuvo termeszete
ćtkĞzĞtt Ğssze... akkor beszelt −gy, ahogy most a Iia, akkor vetette −gy el═re a karjłt, neztek
reł ugyanilyen szemek...
Az Ğregember IĞlłllt. A kezet az iIjş vłllłra tette.
Ne haragudj rełm, Ğcsem, nem kell haragudni, az nem jo, arra nincs ok es en... en bocsł-
natot kerek!... Soha ilyet a ,Vajda" nem mondott, soha ilyen lłgyan nem beszelt: A vilłg-
on nincs olyan sok szeretet, hogy eldobłljuk magunktol. Tudom, neked kevesebb reszed volt
benne, mint młsnak. En azt megertem. Talłn rosszul mondtam, amit mondtam, tłn młskent
kellett volna. Neked nincs se apłd, se... se anyłd. Sok minden hiłnyzott az eletedb═l... Ez az,
ami rajtad van, ami rełd nehezedik. De Ğrćlnek, ha a sajłt modod szerint Ğssze tudnłd magad
szedni es en... en seg−tenek... ha elIogadod...
E tĞredezett mondatok alatt Lłszlo arcłn meglep═ vłltozłs ment vegbe. Az łlla leesett, a
szemei csodłlkozłsban ny−ltak tłgra, aztłn megteltek kĞnnyel. Merev łllłsłbol hirtelen Ğssze-
csuklott, akłr egy jłtekpojłca, akinek elejtik a zsinorjłt. Leomlott a szekbe es elkezdett zo-
kogni.
Az Ğreg Kendy łllva maradt el═tte.
Na, na mondotta , ezt nem kell... nem kell... Majd vłratlan es kisse ćgyetlen mozdu-
lattal megsimogatta a Iiatalember Iejet. Nem kell... az ilyet nem kell... ismetelte dĞrmĞg-
ve.
Nagyon sokł s−rt Lłszlo, mind Ğsszebb gĞrnyedve a karosszekben. Valami IĞlszabadult,
valami IĞloldodott benne. Most młr csak csĞndesen s−rt, siratta Ğnmagłt, elrontott eletet,
mindazt a Iłjdalmat es dacot, amit evek ota hordozott magłban, mindazt a tehetseget, amit
elpredłlt lehłn, az elmulasztott id═t es az eltekozolt iIjşsłgłt... Mindezt most oly vilłgosan
lłtta. Hosszan tartott ez. A ven Kajsza tćrelmesen vłrt, m−g Lłszlo vegre megtĞrćlte kĞnnyes
łbrłzatłt es IĞlnezett.
Bocsłsson meg, błtyłm mondotta , nagyon szegyellem... en nem szoktam... igazłn...
Az Ğregşr egyetlen kurta paraszti szoval Ielelt, aztłn Iolytatta:
Van az −gy, ne szegyelld, talłn jot is tesz.
De hłt mit csinłljak? kerdezte Gyer═IIy.
Az Ğregşr melleje hşzta a szeket es lećlt. Programot adott. Lłszlo menjen haza mindjłrt,
−rja vagy −rassa Ğssze az adossłgait pontosan, azt is, ami birtoka van, erd═, hłz, IĞld. Ha ez
egyćtt lesz, jĞjjĞn be, hozza el neki: Akkor majd megtłrgyaljuk, meglłtjuk, megbeszeljćk,
mit lehet tenni. Ez megsem lehet olyan remenytelen dolog, csak hozzł kell Iogni...
Ebben egyeztek meg. Mikor kezet Iogtak, meg annyit mondott Kendy:
Aztłn probłld meg es ne igyłl olyan Iene sokat!
Regota nem erezte Lłszlo magłt olyan nyugodtnak, kĞnny▌nek, mint mikor tłvozott az
Ğreg Kajszłtol.
Odalenn płr lepesnyire kłvehłz van. Kisse habozott, miel═bb bement. Alkoholhoz szokott
szervezete azonban legy═zte az akaratłt. Betert. Hłrom pohłr płlinkłt bevłgott.
Megis aznap este kiutazott Ialura.
*
A bazłrhoz I▌z═dik meg egy młsik esemeny is: a kicsi Margit młtkasłga Alvinczy ‡dłm-
mal. Hłt ez roppant meglep═ dolog! Hogyne volna, hiszen tudjuk, hogy ‡dłm sok ev ota ha-
lłlosan szerelmes Adrienne-be. Es elveszi a hşgłt? O, ez nagyon vłratlan.
Valoban vłratlan volt ez, I═leg magłnak ‡dłmnak. Alig is ertette, mikent tĞrtenhetett,
hogy egyszerre csak v═legeny lett, Margitka v═legenye. Es az a Iurcsa gondolta , hogy
nem is talłlja Iurcsłnak! Olyan magłtol jĞtt ez valahogy.
A bazłr delutłnja ota, mikor regi szokłs szerint uzsonnakor ellłtogatott az Uzdy-villłba,
młr nem is probłlt Adrienne melle ćlni, meg vele szembe sem, ahogy azel═tt tette volna, ha-
nem azonnal a kicsi Margitot kereste, aki o, milyen veletlen! mindig a szalon legtłvolibb
sarkłban volt talłlhato. Azonnal odaszeg═dĞtt, amit azzal indokolt magłnak, hogy Adrienne
şgysem tĞr═dik vele, hanem megveti az ═ nagy szerelmet. Mivel pedig a tĞbbi vendegek, Ka-
dacsay, Kendy Pityu, a młsik hłrom Alvinczy es a Laczok lłnyok is hamarosan rłjĞttek,
hogy amint ‡dłm es Margit Ğsszećlnek, rĞgtĞn elkezdenek bizalmasan pusmogni, płr pillanat
es aki veletlen ott is volt, az is elment onnan, ═k pedig kettesben maradtak. Igy hłt nyugodtan
tłrgyalhattłk hosszan kedvelt temłjukat. Azt a szĞrny▌ kćlĞnbseget, ami Adrienne kĞnyĞrte-
len sz−ve es Margitka megert═ lelke kĞzĞtt IĞnnłll.
Ezt a megłllap−tłst Iorgattłk, tanulmłnyoztłk aprolekos es meghato reszletekben azon a
delutłnon is. Tşl, a nagy torkş kandallo el═tt Gazsi błro adott el═ valami szĞrnyen nevetseges
historiłt, ami vele, egy loval es egy vaddiszno kocłval tĞrtent, ahol persze ═ jłrt rosszul. Mert
Gazsi a henceg═nek az ellentete; csakis olyat beszel Ğnmagłrol, ahol ═ sajłt łll−tłsa szerint a
leg-bambłbb łldozat szerepet jłtssza. HarkłlyIorma hosszş orrłhoz, panaszos vłgłsş szemei-
hez ez jol illett, termeszett═l valo raccsolłsa pedig meg kćlĞn zamatot adott az ═ siralmasan
nevetseges adomłinak. Ott sokat kacagtak a szalon kandalloja kĞrćl.
Milyen v−gak azok ott tşl mondotta bşsan ‡dłm a kicsi Margitnak , milyen jol mulat-
nak!... es maga olyan jo ahelyett, hogy ott mulatna maga is, ahogy a tĞbbiek, itt ćl velem es
hallgatja az en sok błnatos szavaimat! Mondja, kerem, nem unja młr ezt az en sok panaszko-
dłsomat?
O, dehogy! En azt olyan sz−vesen veszem Ielelt a kicsi Margit , en inkłbb olyan
łpolon═Iele vagyok. ˆrĞm volna nekem, ha valamit hasznłlnek, ha kĞnnyebben tudnł viselni,
ami Iłj magłnak, ami, sajnos, remenytelen!... Olyan sz−vesen hallgatnłm, akłr evekig...
Milyen jo, vegtelenćl jo maga, Margit... Lłssa!... nekem, majdnem boldogsłg, hogy ma-
głval vagyok. O, błr mindig mellettem volna; olyan vigasztalłs nekem ez a maga rokonszen-
ves lelke!
Ezt egeszen halkan mondta ‡dłm. Tehette, mivelhogy nagyon kĞzel ćltek egymłshoz. A
hosszacska kanapen lett volna hely b═ven. Nem volt hłt Ieltetlenćl szćkseges ilyen kĞzel ćlni.
De tłn hogy ne zavarja ═ket a jokedv▌ tłrsasłg beszede, ezert hşzodtak şgy Ğssze. Es a szo
−gy bens═segesebb, ha majdnem csak Ićlbe sugdossłk. KĞnnyebb is lelkieket ilyeten modon
magyarłzni; Margit sem vłlaszolhatta volna Iennhangon, amit most vłlaszolt:
Az lesz a legjobb. Maga engem Ielesegćl vesz es en mindig maga mellett maradok. En a
pajtłsa leszek; a gondozoja es mindig şgy elbeszelgethetćnk Adrienne-r═l, ahogy most...
Kedves! pusmogta buzgon a IerIi. Maga ezt vłllalni kepes, tudva, hogy az en sz−-
vem...?
Ez a sz−v? szolt a lełny hirtelen es pici keze rłszorult a szomszed mellenyere es płr
percig ott maradt. Ez el van tĞrve! Azt en tudom! Azt is, hogy nem szerelmes belem, nem is
lehet soha...
Nem! mondotta a Iiatalember bşsongva, de buzgon. Megis azt erzem: ha nem ismer-
tem volna Adrienne-t, akkor csakis magłba szerettem volna!...
Igy vłltogattak sok hiłbavalo, de mezedes szavakat, m−g a tłrsasłg indulni keszćlt. Mid═n
młr mindenki bşcsşzott es jo resze młr az el═szobłba jutott, Margit visszatartotta ‡dłmot.
Maradjon! parancsolta kedves er═szakkal. Azonnal kĞzĞlnćnk kell Addyval.
Ez volt az egyetlen kenyelmetlen pillanat Alvinczy szłmłra. Annyi gyĞnyĞr▌ mondatok
utłn, amikkel sok ev ota kĞrćlzsolozsmłzta az asszonyt, most kijelenti, hogy a hşgłt veszi n═-
ćl! A kicsi Margit azonban oriłsi tapintattal vitte ezt vegbe.
MegIogta az iIjş hatalmas tenyeret az ═ kicsi kezebe, odavezette a nenje ele es azt mondta:
Lłtod, Addy, ez a szegeny ‡dłm borzaszto szerencsetlen. Ezert elhatłroztuk, hogy Iel-
esegćl vesz. Ez −gy, ugye, a legjobb!
Es Adrienne nem kacagott, nem haragudott, nem is csodłlkozott, komoly maradt es meg-
ert═, s═t mindket karral IĞlnyşlva az Alvinczy arcłhoz lehşzta a Iejet es łldłsa jelećl homlo-
kon csokolta. Ezt soha el nem erte hosszş udvarlłsa alatt.
‡dłm sĞtetvĞrĞsre pirult es valami szep erzelmes mondaton gondolkozott, amit most ki
kene vłgni, de semmi sem jutott eszebe, annłl kevesbe, mert a kicsi Margit olyan er═vel szo-
r−totta meg a kezet, amit ilyen kicsi lełnytol alig is hitt volna az ember.
Ezt az er═s markolłst szimbolumkent lehet tekinteni, de ‡dłmnak err═l persze Iogalma
sem volt.
*
Młsnap a vłros teli volt a młtkasłg h−revel. A ven Miloth ‡kost, a jo Ğreg Zakatłt besćr-
gĞnyĞztek. Roppant boldog volt ĞrĞmapai szerepeben; lehet═leg mindenkit megĞlelt, meg
eleg idegen embereket is es minden Ğt percben meghatodott hangon ord−totta: O, szegeny
Ielesegem, Judith, hogy te meg nem erted ezt az ĞrĞmet! mikĞzben b═seges kĞnnyeket s−rt a
bajuszłba es rĞgtĞn azutłn nagyokat kacagott.
Harsogva jłrta vegig minden ismer═set, ahol ugyanezt a jelenetet naponta sokszor megşj-
rłzhatta, az id═sebb dłmłknłl es a kaszinoban. Az utcłn is megłll−tott mindenkit, hosszan
magyarłzva az ═ boldogsłggal vegy−tett błnatłt.
IV. RESZ
I.
Nagy haditanłcsot tartott Błlint a słtra el═tt Winkler Geza erd═mernĞkkel es Zutor And-
rłs Mezes alerdesszel. Abłdy a vadłszszeken, Winkler egy IatĞrzsĞn, Mezes a IĞldĞn ćlt.
Alattuk a Feherv−z Iele a Priszlop kaszłloja enyhen lejtve hajlik le, egyes Iacsoportok sza-
k−tjłk meg, akłrha nagy m▌veszettel ćltetett park volna. Jobbrol a Muncsel Mare bćkk es Ie-
ny═vel vegyes meredekje hullłmzik IĞlIele, mĞgĞttćk es balrol tiszta es złrt Ienyves. A kilł-
tłst a Humpleu homloka złrja be sĞteten, mert a delutłni nap łrnyekban tartja es csak mĞgćle
kandikłl ki a Vurtop, az a krłterszer▌ sziklacsşcs, melynek Ieher meszsziklłi łtvilłg−tanak az
elebe nyşlo gerinc lombcsipkezeten.
Błlint roppant szerette ezt a kilłtłst. Rendszerint miota a havast jłrja, a I═ tanyłt ide he-
lyezte, itt ep−ttetett a ret egyik begĞrbćl═ sarkłba łllando Ieszert a lovaknak, Iahłzat az em-
bereknek, mindezt kĞzel a csurgohoz, m−g az ═ słtra mindig vagy Ğtven meterre onnan, mert
egyedćl akart lenni, szemben a vadonnal, egyedćl. Valoban kies pont volt ez az oriłsi złrt
vĞlgykatlan, melyb═l innen lłthatatlan rohan ki a patak, le a Szamoshoz. Valami bekes es de-
r▌s nyugalom ĞmlĞtt vegig benne a Ienyvesek komorsłga es az itt-ott kitornyosodo k═szirtek
dacłra. Es olyan csĞnd, amilyen csak erd═ben tud lenni.
Jşlius legvege volt. Ilyenkor a legdşsabb a havason a lomb, a I▌, a cserje.
┼k hłrman Jułnye Vomuluj jelenteset hallgatjłk, aki el═ttćk łll tisztes tłvolsłgban.
Szeles, tagbaszakadt ember ez a gornyik. Hatalmas sasorrłt magasan hordozza, mert ═
nem aIIele zseller, hanem vagyonos gazda, ki a sajłt telken lakik es inkłbb csak tisztesseg
okłbol szolgłlja az uradalmat. Meglłtszik ez rajta. Akkora tćszćt visel kiverve apro rezszeg-
gel, mint tłn senki młs az egesz havason, a gyolcsinge, gatyłja şj es tiszta es olyan hatalmas
błrłnyb═r sapkłja van, hogy abbol akłr egy kisebb bekecs is kitelnek. Ezt azonban Hiedelem-
mel maga melle łll−totta a IĞldre es hajadonI═n van; łllmagassłgig kĞrćlvłgott, b═ven zs−ro-
zott Iekete hajłt a szell═ alig libbenti. ┼ tavaly vette łt az intreapai pagonyt, ahol a vłgłsok
vedelme tekintelyesebb erd══rt k−vłn.
Ennek a dupla vłgłsnak a dolgłt magyarłzza. A Iavłllalkozo ceg visszabocsłtotta azt a
ketszłz holdat, miutłn mşlt tavaszig kiszłll−totta onnan a kitermelt anyagot. Erre most młjus-
ban bećltettek nagy kĞltseggel es munkłval. Mid═n azonban jşnius kĞzepere kin═tt a I▌, a Ia-
lusiak belehajtottłk a marhłjukat. ┼, Jułnye ezt nem tudja megakadłlyozni, nemcsak mert a
vłgłs vĞlgye a Ialusiak hatłrłba torkollik, hanem azert sem, mert Iejszevel mentek neki, mi-
d═n ═ er═skĞdĞtt es agyonveressel Ienyegettek. Egyedćl kćlĞnben sem tudna elhajtani annyi
łllatot złlogba. Azota Iolyton legeltetnek es az ćltetes tĞnkre Iog menni.
Modosan beszel, meggondoltan. Csak egyik lłbłn łll, a młsikat maga ele nyşjtja. Ha egy-
egy kerdest tesznek, el═bb elcsereli a lłbłt, miel═tt vłlaszolhatna. Ez is mutatja, hogy nem-
csak şgy bolondjłba Ielel. Mikor pedig nagyon er═s−t valamit, kikĞp oldalra, akłrha pecsetet
tenne a nyilatkozatłra.
Hosszan tanłcskoztak −gy. Vegćl hatłroztak. ˆssze kell h−vni az Ğsszes gornyikokat. Ez ti-
zenhat ember. Ennyivel el tudnłk hajtani a marhłt. Az erd═mernĞk lemegy holnap a Belesbe
es onnan a nagyobbik csoporttal szeleset kerćlve a gyer═monostori erd═segen łtjĞn ejjel az
Intreapłba es ott lesz hajnalban; Błlint Mezes Andrłssal es negy emberrel innet reggel indul,
estere a Ponorban hłl meg es młsnap virradatkor ott talłlkoznak a vłgott Ialu Iel═li aljłn. Igy
a Ialusiak nem neszelik meg, mi keszćl es a tilosban kaphatjłk a csordłt.
*
ˆt ora lett. A nap meg eleg magasan volt, de młr a nyugati hegylłnc mĞge bşjt; a vĞlgy-
katlan łrnyekban. Csupłn eszak Iel═l a Muncsel Mare kopasz teteje ragyogott aranyosan, ve-
gigĞntve a tłjat słrga Ienylessel. KĞnny▌ szell═ indult alulrol IĞl, kiIele minden hegyoldalon
ozondşs ległramlłs, ami olyan serkent═, akłrha pezsg═ volna.
Błlint vłllłra kapta a golyos puskłt, nyakłba akasztotta a triedert es kiindult az erd═be.
Nem vadłszni akart, csak vadat lłtni. Regi szekerutat kĞvetett, amit, miota rendet csinłlt az
Abłdy-havasban, młr szepen ben═tt a I▌ es Ğsszesz▌k−t a Iiatal sarjadłs. Nem kellett messzi
mennie. Jol kilepve alig negyedora mşlva młr a celjłnłl volt, annłl a magas lesłllłsnłl, amit
egy hatalmas Ieny═ tĞrzsehez ep−ttetett. Falszer▌ meredek szelen łll ez a Ia. Alatta, el═tte
jokora tisztłs ny−lik, mint egy ĞblĞs, oriłsi kagylo, IelkĞrĞsen a tşlnani mellekgerinc martjłig.
Buja I▌ n═ rajta, mert szłmtalan csermely csurgadozik lłthatatlan kĞzte, akik annłl a sziklaka-
punłl, ott balrol młr nagyocska patakkł egyesćlnek, onnan sietnek le a Feherv−z łrkłba. Ide
IĞlhallatszik a csobogłsa a sziklaszorosbol.
FĞlmłszva a letrłn, kićlt a padka szelere, akłr emeleti płholyba es a lłtcs═vel vegigkem-
lelte a terseget. Minden egyes Iacsoport vagy bokornłl, kik Ioltokban tark−tjłk a retet, meg-
megłll−totta az ćveget, mert a Iekv═ vadbol alig lłtszik valami, a Ieje talłn vagy csupłn a Ić-
le; nagyon oda kell nezni, hogy az ember meglłssa. Egy-egy kisebb dombhajlłs is bekĞnyĞ-
kĞl a girbegĞrbe tisztłsba, azokat is vegigkutatta. Meg nincs kćnn semmi. Jokor jĞtt.
A kristłlytiszta egben egyetlen sas kering. Mozdulatlan szłrnnyal −r lassş kĞrĞket szĞrny▌
magassłgban. Egyeb semmi mozgłs.
A termeszet vegtelen nyugalma uralkodik itt. Szep volt itt lenni. Egyedćl lenni. Abłdy
boldognak erezte magłt.
Az utobbi honapok şgyszolvłn szelcsĞndben mşltak el. A kicsi Margit eljegyzese utłn
Adrienne şgy hatłrozott, hogy am−g ═sszel Ierjhez nem adta a hşgłt, a vłlłsa dolgłrol nem
beszel Uzdyval. Anyahelyetteskent erezte magłt, kinek gondoskodnia kell a hşga kelengyeje-
r═l es minden egyebr═l, ami a kihłzas−tłsłval jłr. Nem tudna nyugodtan Ioglalkozni ezzel, ha
kĞzben a maga ćgyeben vihart keltene, młrpedig bizonyos, hogy komoly bonyodalmak szłr-
maznłnak abbol, amint egy szot is szolna a Ierjenek. Kellemes honapok voltak ezek. Addy es
hşga Budapesten is jłrtak bevłsłrolni, rendelgetni, ott sokat lehettek egyćtt ez alatt a płr
het alatt, Kolozsvłrt is es egyszer Mez═varjason. A szerelmi elet legszebb Iormłja ez, sok-
szor talłlkozni es akadłlytalanul, mikĞzben mindenik a maga munkłjłt vegzi es kĞzben to-
vłbb szĞvi a nem nagyon tłvoli egybekelesćk łlomszłlait.
Ideig-orłig elIeledni azt a sok ellentłllłst, amivel majd meg kell kćzdeniĞk.
A politikłban is szelcsĞnd. Komolyabb tĞrvenyalkotłsra ugyan nem kerćlt sor. Egyedćl
Darłnyi tudott az łllattenyesztes teren şjat alkotni, de hłt a kepvisel═hłz vegtere beIejezte ezt
a hosszadalmas hłzszabłlyvitłt es a kĞltsegvetest. A kormłny is rendbe tudta hozni vegre a
katonatisztek Iizetesemeleset is, amit a sajłt płrtjai akadłlyoztak eddig. Igaz, hogy Horvłtor-
szłg meg mindig Iorrong. A błnt egyik kĞrştjłn inzultłltłk; de hłt şgy h−rlik, valami beketłr-
gyalłs indult meg magyar es horvłt kepvisel═k kĞzĞtt. Talłn megegyezest hoz.
Azok a hłborşs szłndekok, miket Slawata mşlt ═szĞn kĞzĞlt Błlinttal, nem vłltak valora.
Itłlia Iele a viszonyunk meg vłltozatlan, błr Eduard angol kirłly oriłsi ćnnepsegek kĞzĞtt Re-
vaiban lłtogatłst tett a cłrnłl jşnius elejen, ami az angol-orosz harmonia tćntet═ hirdetese.
Azonban most jşliusban TĞrĞkorszłgban veszelyes Iorrongłs tĞrt ki, katonai zendćles Mo-
naszt−rban, Szalonikiben is. A h−rek eleg bizonytalanok, de nagy baj lehet ott, mert Abdul Ha-
mid kenytelen volt alkotmłnyt adni, łltalłnos amnesztiłt is es eltĞrĞlte a cenzşrłt. Bizonyos:
nem joszłntłbol tette. Az is, hogy ez nem beIejezes, hanem kezdete valami belłthatatlan Io-
lyamatnak. Ebb═l meg sok minden komplikłcio szłrmazhatik. Ha pedig a konstantinłpolyi
kerdes Ielvet═dnek, itt młr Anglia es Muszkaorszłg azonnal szembekerćlnek. ‡zsia nagy. Ott
a beIolyłskĞrzeteket −gy is, şgy is lehet tologatni a mappłn, de Konstantinłpoly Iix pont, ami
dĞnt═ er═t ad annak, aki a birtokłban van. Talłn szerencsenk lesz ezzel mondotta magł-
ban Błlint , şgy Iordulhat a kocka, hogy Anglia ismet Ielenk igazodik, hiszen mindennel
Iontosabb szłmłra a Dardanellłkat az orosz Ilotta el═l elzłrva tartani.
Ezeket gondolta vegig azon a magaslesen ćlve, a szłzados Ieny═ derekłn. Csak eppen łt-
suhantak az elmejen, mert a Iigyelme ott maradt a melyen alatta ĞblĞsĞd═ tisztłson. A tćndĞk-
l═ eg es a mindenIel═l visszaver═d═ Ieny IĞloldott ott minden łrnyekot, csak a sz−nćk vłlasz-
tja szet a tłrgyakat: a bćkksarjadłs ragyogo zĞld, a Ieny═iIjşsłg kekes, a I▌ haragosabb, ahol
słtes, m−g majdnem słrga a martok agyagIoltos csuszamodłsain; egy-egy regen led▌lt Ia csap-
jai hoIeheren −rodnak a mindent elbor−to zĞldbe, akłrha a kepb═l kessel karcoltłk volna ki a
Iesteket; a kaszłlo magas perjekalłszai leheletkĞnny▌ aranyos porzłssal szorjłk be a gazdag
I▌termest azokon az eleken, ahol lłthatatlanul ide-oda gĞrbćl a talaj.
Valahonnan az erd═b═l csłszłrmadłr-csipogłs hallatszik.
Semmi egyeb hang sokł.
Most azonban egyetlen halk reccsenes. Nem hallanłd, ha olyan csĞnd nem volna. A jobb
oldali erd═szelr═l hangzik. Błlint odakapja a szemet.
Egy ═zsuta szłguldott ki a s▌r▌b═l, nagy karikłt −rt le a vĞlgy aljłig es onnan vissza IĞl az
egyik tşlnani dombocskłra. MĞgĞtte az ═zbak. Bizonyłra młr regota kerget═dznek, mert a
baknak a szłja kisse habzik młr. Nem is kĞvette a dombtet═ig, hanem Iele şton lihegve meg-
łllott. A suta płr percig şgy tett, mintha ═ csak legelni akarna, aztłn IĞlkapta a Iejet. Rłnezett
a h−mre, aki ott maradt vagy Ğtven lepessel alłbb. S−polt. Ez a h−vo hang. Azt teszi: Gyere
hozzłm, kedves! A bak azonnal Ieleje. A kacer suta megvłrta, am−g IĞler hozzł alig ketme-
ternyi-re, ekkor azonban oriłsit ugrott es ismet szĞkĞtt el═re szed−t═ iramban. Most Błlint Iele
tartottak. Eppen a leshely Iłja alł, ama sziklaIalacska aljłba jutottak. Itt młr az ═zbak majd-
nem utolerte a szerelmet, de az most şjabb gonoszsłgot talłlt ki. Egy jokora mogyorobokor
kĞrćl kezdett szaladni, majdnem sşrolva a leveleit es olyan sokszor kĞrĞzte, hogy a szegeny
udvarlo vegćl is kiIulladt. Megint łlltak nehłny percig. Błlint, ha leejti a zsebkend═jet, eppen
kĞzejćk esett volna. Most şjra s−pol a suta, most şjra iramodik. ˆsszevissza szłguldjłk az
egesz vĞlgyhaj-lłst. A I▌ben hever═ d▌lt Iłkat repćlve ugorjłk, olykor egy-egy cserjet is, hol
itt vannak, hol ott, meg-megłllva, şjra h−va, şjra elillanva, ahogy a mokłs n═steny bolond
kedve viszi, m−g elt▌nnek a gerincen tşl, ahol młs d▌ltest vagy pojłnłt keresnek, hogy şjra-
kezdjek ott ugyanazt a jłtekot.
GyĞnyĞr▌ sz−nhłz volt ez, gyĞnyĞr▌ ilyen kĞzelr═l lłtni a vadon szerelmi eletet.
Kezdett alkonyodni. A Muncsel-tet═r═l elt▌nt az arany Ieny. Lila łrnyek terćlt vegig a tł-
jon es a vadvirłgok illata; a rothado lomb edeskes szaga meger═sĞdĞtt.
Abłdy indulłsra keszćlt. Młr a vłllłn volt a puska, amikor a vĞlgyhajlłs aljłban valami
megćtĞtte a szemet. Ott Ieny═csemetek szoronganak olyan s▌r▌n, mint a kender. Azok kĞzĞtt
mozog valami barnasłg. A triedert a szemehez kapta.
Hatalmas medveanya jĞtt ki onnan a retre. Ket kis bocs volt vele. Roppant Iurcsa a medve,
mikor csĞndesen jłr. Olyan, mintha tłntorogna. A Ieje minden lepesnel ide-oda imbolyog.
Azt hinned, csovłlja nagy meggondolłssal. A bocsok mellette ketoldalt. CsĞppsegek a hatal-
mas anya mellett. Igy haladnak ki lassan. A słte Iele mennek. Abban a nedves zsombekban
Iognak lakmłrozni, ahol jo kĞver rćgyezesek sarjadnak, −zes Iolyondłrok es vadlohere is Iol-
tosłn. A lłtcs═ olyan kĞzel hozta Błlinthoz a medveIam−liłt, mintha mellettćk łllna, meg a pi-
ci szemćk okos villanłsa is jol lłtszik. A gyermekek inkłbb csak majszolnak, m−g a mama ket
nagy mancsłval kevere Ğleli a Ićvet es şgy rłgja le tĞvig. RĞvidre legelt I▌tłnyerok maradtak
mĞgĞtte, ahol elhaladt, akkorłk, mint egy jokora csĞbĞr Ieneke. Most az egyik bocs kisse tł-
volabb kalandozik, de az anyja egy rĞvidet bĞIIent es błr a jol nevelt csecsem═ majdnem
azonnal visszater, a mamłja egy kisebb taslival Iogadja, merthogy nagy a Iegyelem a vadłllat-
csalłdban.
Eleg sokł maradtak kćnn, de lassacskłn tłvolodtak. Vegćl elt▌ntek a patak torka Iele.
Błlint roppant ovatosan młszott le a lajtorjłn, nehogy megkoccanjon a puska, vagy meg-
roppanjon valamelyik lepcs═Iok. Hangtalan lepkedett hazaIele a Ićves Ğsvenyen. Meg nem
volt teljesen sĞtet. Az egyik ştIordulonłl, az ott ritkłsabb szłlasbol topp, topp, topp apro
lepesek zaja ćtĞtte meg a Ićlet. Mozdulatlannł meredt es IĞlkemlelt a zaj irłnyłba. A lepesek
hol megłlltak, hol şjra megindultak, mintha ide-oda jłrna valami kisebb vad, Iolyton vłltoz-
tatva az irłnyt.
Panaszos ═zh−vłs hallatszott ketszer vagy hłromszor, sokkal vekonyabb hangon, mint a
suta s−polłsa. Es aztłn egyszerre negy-Ğt kisebb zĞrrenes es egy ═zgida ugrott le az ştra.
Majdnem nekiIutott Abłdynak, de nem vette eszre. Magłtol łllt meg płr Ğlnyire t═le. Kicsi
Iaracskłjłt IĞl-IĞldobva, Iurcsłn Iorgott maga kĞrćl es mindenIele s−polt. Az ═zecske ketseg-
be van esve. Arłnylag nagy Ićlei szejjelłllanak a csodłlkozłstol. Mintha azt mondanł: mi
ez? Az en gondos jo mamłm, aki eddig mindig ═rzĞtt, vezetett, aki egyetlen szomra mindig
mellem termett, elIutott t═lem valami idegen urasłggal? Engem itt hagyott ebben a veszes sĞ-
tet erd═ben! Es nem talłlom sehol es hiłba h−vom, hłt micsoda iszonyş dolog ez?... ilyen meg
nem tĞrtent, amiota a vilłg łll!... Nyilvłn nem erti, mi tĞrtenik jşlius vegin az erd═n. Nem er-
ti, nem is ertheti, hogy ez a lakodalmas ideje az ═znek, hogy kedves mamłja most meg a bo-
londjłt jłratja azzal az ═z-bakkal, m−g vegćl majd valahol utolereti magłt; majd kes═bb meg
Iogja keresni a kis gidłt, de most meg nem, meg nem, most meg mulattatja, ha hajszoljłk.
Szegeny kis gida mindezt nem tudja es Iorog ide-oda, pici Iekete lakk orrocskłja csucsorodik,
hłtha megkapnł a mama═z szimatjłt. ˆt-hat percig łlltak −gy az ember es az ═zgyermek, ne-
hłny lepesnyire egymłstol. Błlint meg a lelegzetet is visszatartotta, błr az ═zecske nem is Ii-
gyelt reł, annyira elIoglalta a błnat. Vegre s−rva s−polt kett═t, szetłllo Ićleit a ret Iele Iord−tot-
ta es elkocogott abba az irłnyba.
Csak most kacagott hangtalanul Błlint. Roppant ĞrĞme volt, hogy az erd═seg nyugalma
−gy helyrełllt az ═ kormłnyzłsa alatt. Olyan csĞndes mostan młr, mintha ═słllapotban volna.
Annłl er═sebb lett az elhatłrozłsa, hogy a jogtalan legeltetest nem t▌ri es szigorşan meg
Iogja torolni.
*
Abłdy młsnap deltłjban młr a Szamos vĞlgyeben volt. ┼ es Zutor lohłton, a gornyikok
gyalog. Mindenkinel puska. A gyalogosoknłl persze balta is. Ket pakklo is velćk jĞtt, błr egy
is eleg lett volna ilyen kisebb kirłndulłshoz, de şgy dĞntĞttek, hogy annak a hłrom be nem
avatott gornyiknak, akik velćk jĞttek, azt mondjłk, hogy odatşl a PćspĞksegibe, a Szamos-ba-
złrba mennek es az nagyobb şt, oda tĞbb holmira van szćkseg. Młrpedig a bemondott tervet
valosz−n▌s−teni kell a legaprobb reszletekig, mert a havasi ember szemIćles łm es k−vłncsi es
a legnagyobb titoktartłs nelkćl vłllalkozłsuknak rĞgtĞn h−re menne. Amilyen gyorsan terjed
pedig a h−r a havason, młsnap młr egyetlen marhłt sem talłlnłnak a tilosban es csak kacagnł-
nak rajtuk az emberek. Hłt −gy volt ez jol.
Elmaradtak vegre az utolso hłzak, ami bizony sokł tartott, mert Gyurkuca kĞzseg vagy
het kilometeren szorodik szet a Iolyo jobb partjłn. Az is jo, hogy vasłrnap van es −gy aligha
talłlkoznak munkłssal a Ialutol messzibb, aki meglłtnł, mikor elhagyva a Szamost, ═k beter-
nek balra a Ponorba. Odaertek ahhoz a patakhoz. Płr perc alatt elt▌ntek a sĞtet ═sIenyvesben.
Nemłn mentek sokł. Jułnye Vomuluj vezetett. Ez az ═ pagonya. Młr este volt, amikor
IĞljutottak egy pici ret melle, ahol etel van a lonak es ahonnan hajnal el═tt szĞrny▌ meredek
Ğsvenyen kimłszhatnak, persze gyalogszerrel, a gerincre, a vłgott innens═ szelehez.
FelIedelet nem łcsoltak a kopłcsolłs messze hallatszik es csak kicsi tćzet gyşjtottak,
nehogy tłvolabbrol IĞlt▌njĞn a Ienye.
Meg ejjel indultak ki a hegynek. ˙ttalan kapaszkodtak ki a vaksĞtet erd═n. Alig hajnalo-
dott, młr az elen voltak. A nagyobb csillagok meg ragyogtak, csak a kisebbek t▌ntek el a las-
san kekćl═ egben. Az Intreapa vĞlgyen vastagon Iekszik a kĞd, de a szemkĞzti gerinc jol
lłthato. Kemenyen vłgja el a pirkadłst b−borIeketen. Jobb Iel═l a ketszłz holdas vłgott. Ott
meg ejszaka van. Bizonytalan, van-e rajta valami.
A kĞzsegi terćlet es az Abłdy-birtok hatłrłt egyenes nyiladek jelzi. Ez innet meredekebb
es tehłt rĞvidebb, mint a tşlso oldal. Eleg itt negy ember a złrłsra. Zutor Andrłs Mezes ma-
radt hłt a tet═n es a gornyikok szetosztva vagy Ğtvenlepesnyire egymłstol, mert a terv az,
hogy akłr vadłszatnłl, innen hajtjłk IĞlIele a vĞlgyet mindket oldalłn, hogy a gulya, ha ben-
ne van, IĞlszoruljon a legIels═ sarokba; ott aztłn Ğsszegy▌jtve lehozzłk a patakon.
Lassan halad Błlint leIele. Młr vilłgosodott. Miel═tt belepett a kĞdbe, megłllap−totta,
hogy az erd═mernĞk valoban ott van a tşlso oldalban, ═ is łll−tja az embereit es ═ is jĞn vĞlgy-
nek.
A pataknłl talłlkoztak. Minden rendben van. Vłrni kell azonban, am−g a kĞd eloszlik.
Abłdy lećlt egy k═re, Winkler pedig visszament a csapatłhoz, hogy kĞzbćl jłrva rendben tart-
hassa a hajtłs bal szłrnyłt.
Fels═ szel indult, ahogy hajnalban mindig. A nap IĞlhev−ti a Szamos tłgasabb tersegeit,
onnan IĞlszłll a meleged═ leg es a sz▌k, tehłt łrnyekban maradt vĞlgyekb═l letodul a hideg
leveg═. Hideg, nedves szel, Błlint kisse megborzong t═le. De hamarosan becsapott a napsugłr
hozzł is es hirtelen, mintegy varłzsćtesre kitłrult a tłj. Most młr tisztłn lłtszott minden es
valoban!... a vĞlgyecske ket oldala teli van szarvasmarhłval. A gyurkucaiak medd═ gulyłja
legel az ćltetesben. Lehet vagy ketszłz darab łllat. Feher Ioltocskłk, a borjşk, tulkok, ćsz═k
szanaszet mindenćtt, a kristłlytiszta legben elesen vłlnak ki a Ia-csonkokkal t▌zdelt zĞldell═
vłgottbol.
S−pjel. A hajtłs megindult. Egyenl═en, lassan halad IĞlIele. Vagy t−z-tizenĞt percig semmi
sem tĞrtent.
Ekkor azonban csodłlatos hang b═dćlt el az egyik gerinc tetejen. Vad, melyen bşgo, dalla-
mos is, de riaszto: az orgona es a disznokćrt hangjłnak vegyćleke. A havasiak hłrommeteres
kćrtjenek a hangja ez. Es nem csak egy. Młr a młsik elr═l is szol, es talłn belćlr═l is, a vĞlgy
Iels═ złrłsłbol. Hosszan elhşzodott rettent═ hang, borzaszto er═s, csak şgy reszketett a leve-
g═ t═le. A ,tulnyik"-kćrt hangja.
E hangra pedig az egesz gulya mintha meg═rćlt volna! Futva indultak meg mindenIel═l
vissza, a Ialu Iele. ˆsszever═dĞtt Ğthat. Jłmbor hasas tehenek, Ğreges ĞkrĞk, bamba tinok es
borjak, mint a szarvas, şgy szłguldottak; az otthagyott rĞnkĞket ugorva, Ieny═csapok es IatĞr-
meleken łt szłguldottak vadul, szembe a hajtokkal. Nyilvłn erre voltak tan−tva, hogy hazaIus-
sanak a kćrtszora. A patak mellett młr hşsz-harmincas csoportok rohantak szilajul olyan el-
szłntan, akłr egy lovasattak. A kćrtĞk pedig meg mindig bĞmbĞltek, harsogłsuk Ğsszevegyćlt
a menekćl═ gulya riadt b═gesevel, a hajtoszemelyzet kiłltozłsłval, a visszhang pedig megsok-
szorozta mindezt, valosłgos inIernovł lett, hangok poklłvł az iment meg csĞndes vĞlgy.
Nem volt rł mod egyetlen łllatot megIogni. Ahol sokan voltak, ott ległzoltak volna min-
denkit, ahol pedig csak egy-kett═, ezek olyan hirtelen Iordultak Ielre, olyan sebesen t▌ntek el,
senki meg a kĞzelćkbe se ert. Nehłny perc es młr semmi sem volt sehol. A ketszłz hold tar-
vłgłs ćres!
SzĞrny▌ bosszşsłg volt ez. Jułnye Vomuluj, mikor lejĞtt Abłdyhoz, IĞldhĞz vłgta nagy
błrłnyb═r sapkłjłt es olyan ciIrłkat kłromkodott, amilyet ritka ember hallott. Csak şgy kĞpte
a legvłlogatottabb szavakat. A tĞbbi gornyik is mind, mikor legy▌ltek a patakhoz, az is ne-
hłny joIele łtkot kibocsłtott, hadd lłssa a gazdłjuk, mennyire buzgok ═k. Vomulujjal azon-
ban nem ert Iel egyik sem. Nem volt mit tenni. A rajtaćtes nem sikerćlt.
Zutor Andrłs Mezes vłllalni akarta, hogy IĞlmegy a gerincre es megprobłlja levadłszni
azokat a płsztorokat, akik a kćrtjeleket adtłk. De hłt hiłbavalo vłllalkozłs volna. Azok młr
biztosan reg elsuhantak onnan. Igy tehłt Winkler visszaindult a Belesbe, Błlint pedig egy
kĞnnyebb Ğsvenyen a Ponor aljłba, hova lehozzłk a paripłjłt Zutor es Jułnye.
*
Ismet del lett, mid═n a Szamoshoz jutott. ‡tkelt rajta, hogy ne kelljen a Ialun lovagolnia
vegig, szegyenszemre a sikertelen vłllalkozłs utłn. TşlIel═l is van nyomdek, ami visz az er-
d═n keresztćl a toszerłti I▌reszmalomhoz, honnan az şt elłgazik, egyik vĞlgynek, młsik ki a
hegyen. Mid═n azonban odaerkeztek a kicsi malomhoz, ott egy lovas ember vłrta ═ket. Simo
Gaszton, az az şrhatnłm kĞrjegyz═. Valahonnan nyilvłn kikemlelte Błlint jĞvetelet. Feleje
rşgtatott az ═ szep vasderesen.
Hłt honnan jĞn, groIom? kerdezte sunyin, mert apro cip═gombszemeiben kłrĞrĞm vil-
log; bizonyłra jol tudja, miben jłrt Abłdy es milyen eredmennyel. Gşnyosan Iolytatta:
Megint dolgozik, buzgolkodik ennek a nyomorult nepnek a javłra? En nagyon błmulom azt a
josłgos es kĞnyĞrćletes sz−vet.
Miert teszi magłt a jegyz═ şr, mintha nem tudnł? vłlaszolt nyersen Abłdy, mert szĞr-
nyen bosszantotta, hogy ez vele meg csşIolodni mer.
Simo nem jĞtt zavarba, kĞnnyeden kacagott.
Most młr lłthatja a kepvisel═ şr, milyen gonosz, tolvaj nep ez, akiket eddig şgy płrtolt.
Fogom ezutłn is. En igazsłgot akarok. Ahogy nem akarom, hogy kizsaroljłk ═ket, ep-
pen olyan kevesse t▌rĞm a kłrtevesćket. KćlĞnben is erthet═, hogy nem młrol holnapra szok-
nak rendhez, hogy annyi esztend═nkĞn łt itt a havason nem volt egyeb, mint szabad kłpe-kł-
pe. A kĞrjegyz═ egyet gćrćzdelt a torkłn. Jol ertette, hogy ez neki szol, de nem mutatta. S═t,
most tćntetni akart az ═ szolgłlatkeszsegevel.
B−zza rełm, groIom, ezt a dolgot, en adok nehłny csend═rt az uradalmi gornyikokhoz.
Ezek ejszaka lejłrnłk a gerinceket, letartoztatnłk azokat a tulnyikos ═rszemeket, akik a jelt
adjłk, −gy a groI erd═mernĞke az erd═szemelyzettel Ğssze tudnł terelni azt a gulyłt, amit a ti-
losban talłl. Tessek parancsolni!
Majd meggondolom.
Csak ennyit vłlaszolt Błlint, mert błr a terv logikusnak lłtszott, nem sz−vesen vette igeny-
be Simo Gaszton seg−tseget. Nem volna kellemes, ha błrmi sz−vesseggel tartozna neki; na-
gyon gyanşs embernek tartotta.
Ahogy parancsolja! ismetelte Simo es szivarra gyşjtott.
Mid═n az utak talłlkozłsłhoz ertek, Abłdy megemelte a kalapjłt: Isten łldja, kĞrjegyz═
şr! es beIordult a hegyi nyomdłkba.
En is erre jĞvĞk mondotta azonban Simo , Retyicelbe megyek łt hivatalosan.
Hłt miattam tette ezt a kerćl═t? kerdezte Błlint. Hiszen Ğnt═l a Gyalu Botin łt sok-
kal kĞzelebb.
A kĞrjegyz═ halkan nevetett:
Talłn azert is! de tĞbbet nem mondott. Jo ideig szotlan lovagoltak egymłs mellett.
Hłt mi şjsłg a politikłban? kerdezte kes═bb a jegyz═. Nagybłtyłm, a kamarłs, most
jĞtt vissza Pestr═l; azt mondja, hogy az Alkotmłny- es a Fćggetlensegi Płrt Iuzionłlnak. Azt
mondja, azert kapta Kossuth Ferenc a Lipot-rend nagykeresztjet, hogy tłn meg is volna?
A kitćntetest Kossuth a kereskedelmi szerz═desek reven kapta Ielelt szłrazon Abłdy.
˙gy, şgy gondolkozott Simo, aztłn elnevette magłt. Furcsa dolog ez megis. Kossuth
apłnk Iia egy osztrłk rendjellel a nyakłban! BłnIIyhunyadon a kaszinoban nagyon csodłl-
koztak az emberek. Azt mondtłk: młr pecsovics lett bel═le is, es szidtłk. Aztłn sietve tette
hozzł: En persze vedelmeztem a miniszter urat, hiszen a vezerem! Ez ugyan hazugsłg
volt, mert bizony ═ is mondott płr csşIondłros szot, de Simo lojłlisnak akart lłtszani olyan
beIolyłsos şr el═tt, mint Abłdy. ˙jra elhallgatott, aztłn ismet kerdezte: Es az a Işzio, az
meglesz?
Valoban tłrgyalłsok voltak. A Ićggetlensegiek Andrłssy vłlasztojogi reIormjłt nem akar-
tłk młskepp vłllalni. Okos dolog is lenne. Veget vetett volna annak az ĞrĞkĞs tusakodłsnak,
mely a koal−cios płrtok kĞzĞtt titokban ugyan, de Iolytonosan IĞnnłllt es ami a kormłnyzat
akciokepesseget teljesen megben−totta. Minden kerdesben alkudozni kellett, engedmenyeket
tenni. A rendszer komoly alkotłsra keptelen volt −gy. Egyedćl, ami sallang es nemzeti Irłzis,
csak az ment akadłlytalanul. De a Işziot a vłlasztojogi terv maga is akadłlyozta. A 48-asok
radikłlisabb szłrnya Justh Gyulłval az elćkĞn ellenz═i a plurłlis szavazati elvnek, amely
şgy h−rlik az Andrłssy-javaslat sarkpontja.
Tudja Isten vłlaszolt Abłdy , płrton k−vćli leven, nem sokat tudok ezekr═l. ┼ nem
akart err═l beszelni. Korai szobeszed csak łrthat! Annłl kevesbe, mert nagyon k−vłnta, hogy
letrejĞjjĞn az a megegyezes, mely ĞsszeIognł a koal−cionak komoly elemeit, kiknek van kor-
młnyzati erzekćk kivetve bel═le azokat, kiknek csupłn a hangoskodłs volt egyetlen szere-
pćk. A komorodo kćlIĞldi esemenyek miatt is szćkseges ez. Fontos volna, hogy a magyar kor-
młnyzat er═s es egyseges legyen, hiszen a tĞrĞk Iorradalmi mozgalmak kĞnnyen akuttł tehe-
tik a balkłni kerdest. Simo, mintha megerezte volna Błlint gondolatait, eppen a tĞrĞk h−rekre
tert łt, błr az is lehet, hogy csak Iitogtatni akarta az ═ politikai kepessegeit:
Hłt mit szol, groIom, a tĞrĞk h−rekhez? Bizony nagyszer▌ dolog ez. Most, hogy młr
van tĞrĞk alkotmłny, nagy seg−tseget kaphatnłnk ott Becs ellen. A tĞrĞk es a magyar testver
nemzet. A mşltban is egyćtt mentćnk a nemet ellen. Eppen ott a hunyadi kaszinoban beszel-
tćnk err═l... Es most hosszadalmasan magyarłzni kezdett. Bocskayt es Bethlen Głbort idez-
te es egy nagy szĞvetsegi tervet vłzolt, hol a magyar parlament es a tĞrĞk ĞsszeIog es terdre
kenyszer−tik az osztrłkot. SzĞrny▌ zagyva dolog volt ez, ami Błlintot roppant IĞlbosszantotta.
Alig vłrta, hogy elvłlhasson a politizłlo jegyz═t═l. FĞl is hasznłlt egy oldalas erd═Ğsvenyt,
mely ugyan kisse sz▌k arra, hogy lovon jłrjon rajta az ember, rossz sziklłs helyeken is visz łt
a Priszlophoz, de minden jobb volt, mint ezeket hallgatni.
En itt beterek, jo napot! vłgott bele Simo egyik mondata kĞzepebe es beIordult az Ğs-
venybe. Az emberei utłna.
A gyurkucai jegyz═ elkepedve łllt meg. Adta IĞlIuvalkodott młgnłsa! dĞrmĞgte maga
ele, aztłn tovalovagolt, ki az itt meg kopasz meredeken. Jo negyedora mşlva ═ is az erd═ sze-
lehez ert. Itt megłllt. KĞrćlnezett. Kicsatolta a revolvertokot, ami a derekłra volt sz−jazva. A
lappancsłt visszadugta a Iegyver mĞge, hogy a markolat szabadon łlljon. Kezćgyre. Aztłn
lassş lepesben behaladt a s▌r▌be.
*
Az a kicsi Ğsveny, hova Błlint betert, bizony nem valo arra, hogy itt lohłton jłrjon az em-
ber. A mokłny paripa ugyan akłrhol elmegy, de az łgak olyan alacsonyan nyşlnak keresztbe,
hogy csak a nyeregb═l minduntalan lehasalva Ier el alattuk a lovas. Błlint hłt leszłllt es gya-
log indult tovłbb.
Gyorsabb leven a jłrłsa, mint a lovake, płr perc mşlva młr messzi haladt t═lćk. A nagy
erd═k zavartalan nyugalma vette kĞrćl.
TĞbb płrhuzamos nyomdek k−gyozik egymłs mellett, ami gyakori, I═leg meredek oldal-
ban. Egyik IĞnnebb, młsik lennebb. Mindegyik a Priszlop retjehez visz. ┼ a Iels═t vłlasztotta.
Fiatal luccsemetek s▌r▌je utłn ny−ltasabb szłlas kĞvetkezett, id═sebb Iłk, mik azonban a kĞ-
zeli szikla miatt inkłbb csenevesz nĞves▌ek es a tĞrzsćk, csapjuk, meg a legkisebb łgaik is
belepve mohłval, a rezsştos talaj pedig csupa lapu; a Iekete łIonya hupizĞld, tenyerIorma le-
vele bor−t el mindent, akłrha vetve volna.
Błlint Ğnkentelen megłllt, mid═n ide jutott, annyira meglep═ volt ez a lłtvłny; a vadul
zĞld alapon ellentetb═l a IatĞrzsek lilłnak hatnak, rajtuk, IĞlĞttćk, el═ttćk ezćstszćrke moha-
Iłtyol hosszş rojtokban, zsinorokban, nehol azt hinned, hłloba van Ionva. Nincs młs sz−n,
csak zĞld, lila es ezćst. Akłrhovł nez a szem, csak ez a hłrom sz−n es ment═l tovłbb tekint,
annłl varłzslatosabban valosz−n▌tlen az erd═; itt kĞzel csupłn egy-egy vekony szłl imbolyog
a ległramlłsban, mĞgĞtte mind tĞbb, m−glen minden tłvolabbi mintha vonalozott płra volna
es merhetetlen messzive vłlna, megis tćndĞkl═ ibolyarudak suhannak IĞl benne megszłmlłl-
hatatlanul sok, majdnem zenei ritmusban. Alattuk, aloluk pedig elĞmlik a ragyogo zĞld sz═-
nyeg IĞlćlr═l le, le a vĞlgynek, ahol elt▌nik a mindent elbor−to mohaIćggĞny bojtozłsa mĞ-
gĞtt. Es ez a sz═nyeg hullłmos, akłrha Ğrvenyek kavarnłk es majdnem vilłg−t. TćndĞkleset
meg alłhşzza egy-egy szirt, Iekete, mint a k═szen, mert nedves csillłmpala sziklłk. Ez a leg-
v−zdşsabb k═zet. Acelkemeny eleib═l apro csĞppek szivłrognak, itatjłk Iolyton a mindent
bebor−to levelsokadalmat. Az Ğsveny vastag avarja lucskos, akłrha szivacs volna es ruganyo-
san szortyog minden lepes alatt.
Lassan ment tovłbb Błlint ebben az łlomerd═ben. ˙gy erezte: minden pillanatban vala-
mely sosem sejtett titok Iog megnyilvłnulni el═tte, kilepni vłratlan a mohazsinorok rojtozott
IćggĞnyeb═l. Es ahogy mindig, ha valami szepseg megragadta, Adrienne-re gondolt, mintha
minden, ami gyĞnyĞr van a vilłgon, halvłny testeb═l, duzzado ajkłrol, słrga szemeb═l Iakad-
na. Most majdnem lłtni velte, ahogy Ieleje jĞn a lila tĞrzsek es ezćstszłlak kĞzćl, hosszş lep-
tevel lassan suhanva el az łIonyatenger mozdulatlan csillogłsa IĞlĞtt.
Ha a neje lesz gondolta , kirłndulnak ide, eppen ebben az id═ben, ebben az orłban es
kezenIogva vegigmennek itt, keresztćl a nema varłzserd═n...
Halk szłrnycsapkodłs. Egy madłr rĞppent IĞl el═tte, kicsi madłr, Ićrjnel alig nagyobb.
Csak nehłny metert repćlt, ott şjra lecsapott. Aztłn ismet IĞlkelt. Most Abłdy jobban meglłt-
ta. Szalonka-gyermek. Roppant ćgyetlennek lłtszik. A cs═re arłnytalanul hosszş, majdnem
akkora, mint a Ieln═tte; a teste azonban sokkal kisebb es a szłrnyai meg alig b−rjłk, azert Ioly-
ton mintha el═rebuknek rĞpteben. Meg vagy ketszer IĞlszłllt, de tĞbbet nem. Bizonyłra elIł-
radt szegeny kicsi a nagy er═lkĞdest═l. Meglapult. Błlint gyorsan elhaladt, hogy ne zavarja to-
vłbb a kicsi szalonkłt.
*
Tłn egy negyedora mşlva az Ğsveny egy meredek szirt szelehez vitte. Fćgg═leges szikla,
Ğt-hat meter magas, a peremen korcsult Ieny═ es havasi juharIłk kapaszkodnak a k═be es gĞr-
bćlt tĞrzsćk kilĞvell a melyseg IĞle, vilłgossłgot es leveg═t keresve. Mert a szikla alatt retecs-
ke van. Itt tartott stłciot az alerdesz a gornyikokkal, mert itt jo I▌ van es v−z, nem łrt, ha a lo-
vak Ialnak egyet, miel═tt nekiindulnak az utolso kaptatonak, ami el═ttćk łll meg, ha a Prisz-
lop Iels═ sarkłhoz akarnak jutni.
Zutor Andrłs es k−ser═i a szikla talpłnłl ćldĞgeltek. Beszelgetes Iolyt. Błlint csak a hang-
jukra lett Iigyelmes, mikor młr IĞlejćk ert a k═Ial tetejen. Eppen le akart szolni hozzłjuk,
hogy itt van, mid═n egy mondat megćtĞtte a Ićlet: ,... hłt persze, Iel a jegyz═, azert jĞtt erre-
Iele..."
Romłnul mondtłk persze, de ═ młr jol ertette a nyelvćket. K−vłncsi volt, mit jelenthet ez.
‡llva maradt hłt. Mozdulatlan. A Iiatal Kula, az a pejkojai legeny, akit rendszerint a lovak
melle Iogadtak, mikor Błlint a havasra kirłndult, az mondta ezt.
Hłt persze, hogy Iel! vłgott kĞzbe a ven Zsukuco, aki a Gyalu Botin lakik, amaz şt
mellett, mely kĞzvetlen vezet a Belesb═l Retyicelbe. Hogyne Ielne, amikor ott jĞtt łt a
szomszedomban es rełl═ttek.
Hłt igazłn igaz? csodłlkozott Vomuluj, de lłtszott rola, hogy młr regen tud err═l.
Hol tĞrtent? kerdezte Zutor Andrłs Mezes.
Ott az oldalban, ahol lekanyarodik az şt a hatłrhoz a Korbuluj patak tetejenel.
Tłn csak nem a mienkb═l?!
Nem, dehogy. A kĞzsegib═l szolt a puska. Jol hallottam. A hłzam el═tt voltam. Nem is
mozdultam onnan mindjłrt.
Az Ğreg kacagott es egy gallyacskłt ketteroppantott ket kemeny ujja kĞzt es eldobta.
Nincs kĞzĞm, mi tĞrtenik a mi hatłrunkon k−vćl. Nem jo igen sokat tudni. Csak kes═bb nez-
tem meg.
Es most elmondta kĞrćlmenyesen. Lassan beszelt, szakadozva, ahogy a havasiak szoktak.
Mikent lovagolt el ott a ,domnule notar", hogyan haladt el az ═ hłza el═tt. Honnan hallotta a
durranłst. Felora teltevel leindult az şton. Młr nem volt ott senki. Nyilvłn elhibłztłk a jegy-
z═t. ┼ pedig megkereste, hol tĞrtenhetett. Lenyomłszta pontosan, ami nem is csoda, mert a
ven Zsukuco egykor h−res orvvadłsz volt, nincs senki a havason, aki şgy tud nyomot kĞvetni,
mint ═. Ott a słrban jol lłtszott, ahol Simo a lĞvesre visszarłntotta a paripłjłt. A lo csşszott is
a Iarłn, şgy megrłntotta. ,Tudni akartam azt is, vajon csak ijesztgetni akartłk-e vagy..."
Hłt ═ utłnanezett, meg is talłlta a golyot. Az irłny azt mutatja, hogy a bćkkĞs s▌r▌segb═l l═-
hettek, kicsit magasrol le, mert ott meredek a homlok. Egyik szłlIłba csapott be, egy nemesIe-
ny═ tĞrzsebe, eppen a csşszłs IĞlĞtt. Eleg jol l═tt, aki l═tt, akłrki volt is... es şjra kacagott az
Ğreg es elismerese jelećl kĞpĞtt egyet jo messze.
Azota akłrhovł megy a jegyz═, mindig kerćl═t tesz, hogy ne tudjłk, hol jłr... mondta
Kula.
Azota van nłla mindig revolver... mondotta Krisłn es most mind nevettek rajta, csĞn-
desen, gşnyosan.
Vizsgłlat meg nem volt? kerdezte Mezes.
A hosszş Paven Todor, a humpleubeli erd══r vłlaszolt:
Nem, jol tudja a notar, hogy az ilyet şgysem lehet kivizsgłlni. ˙gy mondjłk, nem is be-
szel err═l a dologrol.
Bizony nem lett volna kłr erte... mondta a Iiatal Kula. Mezes eddig csak kerdezett
csĞndesen pipłzva, de most kemenyen rełszolt a pejkojaira:
El═ttem ilyeneket ne beszelj! KćlĞnben is jo lesz tovłbbmenni. Gyerćnk! es IĞlłllt.
Az emberek szedel═zkĞdtek, a lovakat kihoztłk az Ğsvenyre. Megindultak.
Błlint ott maradt meg eleg sokł. Nem szerette volna, ha megtudnłk, hogy kihallgatta ═ket.
Csak mikor młr jol elhaladtak, akkor indult utłnuk. Az ovatossłga kćlĞnben IĞlĞslegesnek bi-
zonyult, mert az a Iels═ nyomdek, amin ═ volt, a szikla tetejer═l şjra elkanyarodott be az ol-
dalba, es csak IĞnn, majdnem a tanyłjuk mellett egyesćlt az alsoval.
*
Vacsora utłn beh−vatta a słtrłhoz Zutor Andrłs Mezest. KĞzĞlte vele, hogy veletlen hal-
lotta, amit ott beszeltek a kicsi pojłnłn. Megkerdezte, mi ez a dolog es mi a hłttere.
Az alerdesz most młr bizalommal volt, nem şgy, mint regebben, mikor a Rusz Płntyili-
mon uzsorłs ćgyer═l, akit kes═bb agyonvertek ejjel, harapoIogoval is alig lehetett valamit ki-
venni bel═le. Elmondta, hogy az uzsorłskodłs a havason azota sem sz▌nt meg. Most nem egy
uzsorłs van, hanem kett═. Az egyik Mereggyon, a młsik Rogoselben. Ezek is şgy dolgoznak,
ahogy az a Rusz. Nekik is Timbus, a gyurkucai pap kĞzvet−ti a penzt, az Unita bank megb−-
zottja. Simo pedig a szerz═deseket −rja, amikben łll−tolag sokszor młs van, mint amir═l az
−rłstudatlan ados tud. Minden tovłbbi eljłrłsban is mindig a kĞlcsĞnadok płrtjłn van.
Abłdy kĞzbeszolt:
Az ilyet nehez bizony−tani. Az emberek a papjuk ellen tanşskodni nem mernek. Ezt lłt-
tuk most ket eve. De nem volna-e młs visszaeles, amit maga kĞvet el a jegyz═, ami hatosłgi
szabłlytalansłg?
Van olyan is eleg, instłllom! vłlaszolt Mezes. Nincs olyan ćgy, amib═l ═ hasznot ne
csinłlna magłnak. Azert is talłn meg a I═szolgab−ronak sem jelentette, hogy rełl═ttek, pedig
az jo barłtja, nehogy vizsgłlat jłrjon itt es halljanak valamit...
Elgondolkozott Błlint. Az a seg−tesi ĞsztĞn, ami benne olyan er═s volt, ismet IĞlebredt.
Tenni kell valamit. Megszabad−tani a nepet ett═l a nyşzo jegyz═t═l! Most azonban okosabban
akart hozzłIogni, nem olyan ćgyetlen modon, ahogy ket esztendeje Rusz es Timbus ellen a
pejkojaiak ćgyeben, akik hozzł Iordultak, de azonnal meghłtrłltak, mihelyt a popa megIenye-
gette ═ket.
Nezze, Zutor! szolt vegre. ˆssze tudna-e szedni adatokat erre? Persze Ielt▌nes nel-
kćl, nehogy h−re menjen.
Megprobłlom... vłlaszolt Ğnerzettel Mezes.
Az erd═mernĞk şrnak ne szoljon err═l es senki młsnak... Az alerdesznek megvillant a
szeme:
Ertem, instłllom, nem Iog tudni err═l senki.
Csinłljon jegyzeteket. Es amikor şjra IeljĞvĞk, majd łtnezzćk s meglłtom, mit lehet
hasznłlni bel═le.
Jo lesz, instłllom.
Błlint IĞlłllt, Mezes Bandi is es Ğsszecsapta bokłit, de Abłdy meg visszatartotta:
Aztłn meg egyet! A kĞrjegyz═ most delutłn azt ajłnlta, vennem ═t igenybe, ═ csend═r-
Ğket adna, akik ejjel el═remennenek az Intreapa gerincein es leIoglalnłk azokat a kćrtĞket,
amivel a jelt adjłk a gulyłnak. Ez eleg jo gondolat. Lehet, hogy Winkler erd═mernĞkĞt utas−-
tom, Iogadja ezt el. Ez azonban nem vłltoztat semmit azon, amit magłnak mondtam az iment.
Ertem, instłllom.
Mezes Bandi kĞszĞnt es visszaindult a Iels═ tanyłhoz. A Ienyes holdvilłgban jol lłtszott
az alakja. Az ĞblĞs Iels═teste kerek, akłr egy labda, inkłbb kurta lłbaival peckesen lepdel.
Huszłr altiszt volt, ,t▌zmester", azert jłr ilyen katonłsan.
*
Ket het mşlva Denestornyłn kapta meg Abłdy a Winkler erd═mernĞk jelenteset ebben az
ćgyben:
,... a kĞrjegyz═ şrral valo megegyezes szerint ═ a csend═rĞket most csćtĞrtĞk este ind−tot-
ta el; kett═t a Ponoron łt a deli gerincre, kett═t a Vale Boulujbol az eszakira. En ejjel Belesb═l
indultam es pentek hajnalban tizenhat emberrel elzłrtam az Intreapa aljłt. A kĞd IĞlszłlltłval
lłtcs═vel vegigkemleltem a vłgłst. Meglepetesemre semmi łllat sem volt rajta. Dacłra ennek,
IĞlhajtottuk a vĞlgyet a tet═ig, mert remeltem, hłtha valamelyik łllva maradt Iiatalos s▌r▌ben
hşzodott meg a Ialusi gulya. Sajnos, meg kellett łllap−tanom, hogy hiłba jĞttćnk, valoban
egyetlen darab marha sem volt azon a reggel a tilosban, błr egesz Iriss gane es Iriss nyom volt
mindenIele es bizonyos, hogy csak kes═ esten hajthattłk ki onnan...
A vłgłsban rengeteg a kłr. A csemetek hetven-nyolcvan szłzaleka elpusztult. Błr tĞrveny
szerint az uradalom kĞteles bećltetni, ezt nem tudom javasolni addig, am−g a kłrteves peldł-
san megbćntetve nincs, mert ilyen łllapotok mellett az a tetemes kĞltseg teljesen hiłbavalo...
A csend═rĞk is visszatertek szombat estere. ┼k sem talłltak senkit a hegyeleken. Nyilvłnvalo,
hogy a Ialusiak utolso percben megtudtłk a tervet, de IĞl nem tudom Iogni, ki łrulhatta el?J A
mi embereink bizonyłra nem. ┼k el═re semmit sem tudtak. En ═ket ejjel vittem ki az erd═re
es nem is beszelhettek senkivel. A csend═rĞket nem is mernem gyanşs−tani, ismeretes,
mennyire megb−zhatok..."
Ugyanezzel a postłval Zutor Andrłs Mezest═l is level jĞtt. Minden pontozłs nelkćli Iur-
csa −rłs, megis vilłgos. ┼ is ezeket mondta el, de volt benne erdekesebb is:
,... gondolom nem termeszetes dolog ez es azert is instłllom mert a jegyz═ şr amikor k−-
sertette magłt a ket csend═rrel IĞl a Szamoson bement a Timbus popłhoz es onnan megint ki-
jĞtt es utłnuk a lovon es tovłbb ment a Ponor aljłba velek es elbocsłtotta ═ket es onnan
visszajĞtt de nem arraIele hanem Toszerłtnak hanem a popa elkćldte a szogłjłt es h−vatta
Nyik Vaszilikłt aki nagygazda es eleg messzi lakik oda es aztłn az elment hogy hovł nem tu-
dom de a Grćnspan a mi gyurkucai korcsmłrosunk azt mondja messze jłrhatott mert młr 11
azaz tizenegy ora volt mikor kocogott es bejĞtt hozzł es ivott egy messzely płlinkłt es słros
volt a bocskora pedig odalenn nem esett hanem csak a hegyeken a gyalui havas Iele es a Bou-
lujon minłlunk nem esett semmi es a Ialuban sem es ezeket hogy a jegyz═ benn volt a papnłl
az egyik csend═r miert k−serteti magłt csend═rrel es a csend═r azt mondta nem k−serteti magłt
mivelhogy ott is hagyta ═ket nemcsak mikor IelkćldĞtte ═ket es eljĞtt hanem menet is a
popłnłl hłt azert lłtszik hogy ez igaz es azert is mert en lłttam szembe a Humpleu oldalbol
mikor a Szamoson tşl az a Nyik Vaszilika ment a szogłval a Timbushoz mert en Szkrindb═l
erre jĞttem elebb mert gondoltam hłtha lłtok valamit es a groI şr is parancsolta hogy nezzek
kĞrćl de egy kisse kes═n mert nem lłttam a jegyz═t mikor a popłhoz ment de amit mondok
azt lłttam de 7 azaz het orłnłl sokkal tovłbb nem maradtam mert młr sĞtetedett es estere a
Belesbe kellett lennem mert Erd═mernĞk ˙r vłr gondoltam es młr şgyis sĞtetedik es şgyse
lłtok młr semmit..."
Błlint megĞrćlt ennek. Tulajdonkeppen szerencse, hogy ez nem sikerćlt, mert utobb meg-
błnta, hogy igenybe vette a jegyz═t. Błr tĞrvenyszer▌ csend═rseg−tseget kerni, megis az, hogy
Simo ajłnlotta IĞl magłtol, abbol akłrhogy is valami kis kĞtelezettseg szłrmazott volna. Igy,
hogy Simo ilyen ketkulacsos szerepet jłtszott es maga gondoskodott arrol, hogy a dolog ne si-
kerćljĞn, hłt szabad a vłsłr! Maga szak−totta el azt a vekony szłlacskłt, ami valami kis k−me-
letre ind−thatta volna Abłdyt.
Vajon miert tette? gondolkozott el. Miert łrulta el, amit ═ maga k−nłlt IĞl?
Van erre tĞbb magyarłzat is. A k−nłlkozłs bizonyłra csak a kedve keresteben tĞrtent, eb-
ben mindig nagy volt Simo uram, a szĞvetkezeti ćgyben is es regebben is gyakran! Az egesz
nłla csupłn sz−nleles mindig. Az is bizonyos, hogy utłlja az şj rendet a havason, ahol ═, am−g
az Ğreg Nyiressy erd═gondnok nyugalomba nem vonult, hajtovadłszatokat tartott kopoval az
uradalmi erd═kben, nagy vendegseg jłrta ilyenkor, Iłt is vłgatott, ahol akart, magłnak es młs-
nak. Valosłgos kiskirłly volt. Ennek Abłdy vetett veget. Lehet młs ok is. Komolyabb. Lehet,
hogy nem meri az egesz Ialut magłra harag−tani. Eddig is nyşzta es nyşzza a nepet, de ennek
csak egyesek valljłk kłrłt. Igy młr rełl═ttek az erd═n. A tilos legeltetes ćgyeben azonban az
egesz kĞzseg reszes. Azzal kerćlt volna szembe, ha ott kapjłk a gulyłt es lehet, azt gondolja,
hogy szłmłra ez młr vegzetesse is vłlhatna. Młris nyilvłnvalo, hogy Iel, akkor pedig meg
tĞbb oka volna erre.
Ez volt a gondolatmenet, amit vegigszemlelt Błlint. Ama kĞvetkeztetesre jutott, hogy ez-
en az şton a kłrtevesnek nem tud veget vetni. Młskent kell hozzłIogni. Talłn a vłrmegyen,
vagy a I═ispłntol kell seg−tseget kerni. Az intreapai gerinc jo resze jłrłshatłr is. Vajon nem
volna-e lehetseges Simo tudtłn k−vćl a szomszed jłrłsbol kerni csend═rt?
Igen, ezt kene megprobłlni...
II.
Eppen młsodikat harangoztak, mid═n Abłdyne es Iia az eszaknyugati błstyłt megkerćlve,
leindultak a kastely dombjłn. Mindig −gy volt, mindig ezt vłrtłk be templomba meneskor, −gy
mentek le regen is, mikor Błlint meg kisIiş volt, minden vasłrnap reggel, kes═bb is terezia-
nista korłban, ha itthon volt vakłciora es meg kes═bb, diplomata evei alatt, ha szabadsłgłt
idehaza tĞltĞtte Denestornyłn.
Ez a zarłndoklłs a templomba regi trad−cio Roza groIne szłmłra is; szćleivel mindenkor
ezen az Ğsvenyen ment le istentiszteletre, mid═n meg kis vłrkisasszonynak erezte magłt
egyedćli gyermek az oriłsi kastelyban , majd a Ierjevel es Ğzvegysegeben egyedćl es ahogy
sok-sok nemzedek setłlt le ═el═tte is ezen az egy nyomon. Attol kopott ki az a nehłny lepcs═-
Iok, ami a kavicsos utat itt-ott megszak−tja, hiszen ez nem vezet sehova młshovł, mint a cinte-
rem Ialłnak pici es mindig złrt ajtajłhoz, aminek kulcsłt mindenkor magukkal viszik.
Kocsin sosem mentek, błrmilyen id═ volt is. Igaz, nagy kerćl═t kene tenni, IĞnn a
patkoIorma istłlloudvarbol kihajtani łt a major Iele es visszakanyarodni a Ialun, hogy a cinte-
rem kapujłig jussanak, hol hłrom rokoko k═angyal łllingłl es csavarodo pozban tartja egyik a
t−zparancsolatot, młsik az Abłdy-c−mert, m−g a harmadik hosszş harsonłra tłmaszkodik vłr-
va, hogy veg−teletkor majd megIşjja.
Abłdyne vasłrnap amşgy sem Iogatott be soha, mert Iigyelt arra, hogy cseledjei templom-
ba jłrhassanak.
Błlint egy pillanatra megłllott a keskeny vłrkert szelen.
Szeretett lenezni innen. A domboldalt s▌r▌ iIjş Ienyves bor−tja, a resei kĞzĞtt megis kilłt
az ember, IĞl a Keresztesmez═ gazdag s−ksłgłn, amit legtşl elzłr a Tordai-hasadek Ićggelyes
szak−tłsa es mĞgĞtte kekl═ hullłmzłssal a jłrai havasok, m−g itt a kĞzelben a templom homlo-
ka villan łt a Iłk kĞzĞtt, rajta tşl pedig s▌r▌ szilIłk es hłrsak kĞzĞtt cserepIĞdel vĞrĞslik, a
,kşria" IĞdele, ahol az ═ nagyapja, Abłdy Peter lakott.
Talłn eppen ez az emlek łll−totta meg itt mindenkor.
Fişcska korłban itt szĞkĞtt le gyakran hozzł. Akkor meg alacsonyak voltak ezek a Ie-
ny═k. S▌r▌ łgazatuk kĞzĞtt tĞrt łt ,B═rharisnyłt" jłtszva; a cinterem Ialłt megmłszta, mert
ezt Iellegvłrnak nevezte ki, meg a tşlsot is, a kşriakert k═Ialłt is es gyakran bizony kiszakadt
nadrłggal, lyukas harisnyłval es szĞrny▌ maszatosan łll−tott be a nagyapjłhoz. Ha rełgondol,
majdnem lłtni veli, ahogy ott ćl a gĞrĞg oszlopos tornłcon, Ieleje Iordul simłra borotvłlt arca
es rełmosolyog hegyesre pomłdezott pici bajusza alol...
Az Ğregşr halłla utłn az anyja ‡zbej uramat szłllłsolta el oda a kşriłba. Błlint pedig
mindeddig kikerćlte, hogy oda belepjen. Felt viszontlłtni a hłzat, a szobłkat. Ki tudja, mikent
lakja az az ‡zbej, micsoda csiricsłri modon IĞstĞttek ki a szobłkat Meg ez a gondolat is Iłj-
dalmas!
Es sietve lep ki az anyja utłn, mert az młr kisse lehaladt el═tte.
*
Egeszen Ieher a templom k−vćlr═l, belćlr═l. A Ialai mindenćtt meszelve, a szłzados padok
deszkłja Ieher a sok sşrolłstol es a nagy meszk═lapokkal bor−tott padlo. Az orgona vilłg-
osszćrkere van młzolva, de a sz−net is, aranyos cikornyłit is elnyeli a mindenIel═l beĞml═
Ieny, ilyen a baldachin es a k═Iaragłsş szoszek IĞlĞtte; es błr a mennyezet kockłkra van oszt-
va es minden tłblłja virłggal vagy emblemłval IĞstve, a kortol egeszen halvłny ez mind,
csak ha nagyon nezi az ember, akkor lłtja, hogy egyiken tulipłnok, młsikon szegI▌k bomla-
nak szejjel, itt szarvas lepdel ,h▌vĞs patakra", ott pelikłn tłplłlja a csibeit a maga verevel.
A IerIiak jo resze is Ieher abłban es az ingćk şgy ragyog, mint a ho. Ellentetben a sok Ie-
herseggel, az els═ padbeliek sĞtetek: itt a honoratiorok ćlnek: a gazdatiszt, az ispłn es a Ialu-
beli iparosok meg a szĞvetkezeti penztłros. A n═k oldalłn tĞbb tarkasłg van ugyan, nemely
menyecske tarka Iejkend═t visel, de ott is uralkodik a Iekete, mert az asszonyok els═ hłrom
padjłban csak id═s n═k sorakoznak, akik mind koromsz−n kend═be vannak bepolyłlva.
Fekete meg a zsoltłros tłbla, mely a korus głrgyłjłn az enekszłmokat hirdeti.
De mindennel Ieketebb a pap. Hosszş orrłval, akłr egy Ğreg varjş, a szoszek szegelypłr-
nłjłn kĞnyĞkĞl, maga kĞre vonva a b═seges palłstjłt. KĞzvetlen alatta hłttal tłmaszkodik a
I═Ialnak Abłdyek padja. Ez is Ieherre sşrolt Ğreg Ieny═Ia, de a kĞnyvtarto pulpituson vegig
vilłgoszĞld błrsony, ugyanaz, mint a szoszek płrnłjłn. Itt is enekeskĞnyv es Biblia. Itt ćlnek
Błlint es az anyja. El═ttćk a templom kĞzepen abban a majdnem szabłlyos negyszĞgben, me-
lyet a legels═ IerIipad es oldalt a lłnyoke meg velćk szemben az Abłdy-Iele alkot es a lejłro
nehłny lepcs═Iok a szoszek oldalłn, ott łll szabadon az ˙rasztala.
Ma meg van ter−tve. Młs vasłrnapokon csupłn egyetlen h−mzett takaro van rajta. De ma
şrvacsora lesz, ˙jkenyer vasłrnapja leven. Meg van ter−tve borral es kenyerrel es a denestor-
nyai egyhłz klenodiumaival, amit mind meg elIĞd az a regi brokłttakaro, melyen łt alig rajz-
olodnak a rełhelyezett tłrgyak.
*
Az orgona halkan gurgulłzik. Vege az els═ zsoltłrnak.
A lłnyok mostanig a templombejłro el═tt gyćlekeztek. Most libasorban tipegnek be, siet-
ve kopognak a sarkaik topp-topp-topp a k═padlon, sietve is lĞkdĞsik egymłst kĞnyĞkkel
be a padokba, es mikor młr mind a helyćkĞn łllanak, hirtelen el═reborulnak arra a kĞnyvtarto
deszkłra, mely minden padsor ele emelkedik. Płr percig −gy maradnak. Aztłn lećlnek. Kesz-
ken═ a kezćkben. Egyik-młsiknłl kis rozmaringbokretłcska, amit olykor szagolgat modosan.
Ez a rend volt mindig. Iratlan szabłly, hogy els═bben a IerIiak lepnek be, aztłn csoporto-
san a presbiterek. Utłnuk az asszonyok vonulnak be es csoportosan a legenyek, kik az orgona
korusłra mennek IĞl.
Ha ezek młr helyćkĞn vannak, akkor szabad csak a lłnyoknak bejĞnni.
˙jra szol az orgona; a kłntor intonłl es IĞlzeng a młsodik enek, nemcsak a korusrol, ahol
egymłshoz szorulva az egyhłzi dalłrda enekli, de itt lenn, az also gyćlekezetb═l is.
Eleg błrdolatlan hangok bizony gondolta Błlint , nemelykor Ielre is csşszik valame-
lyik. De hittel enekelnek es buzgon. Az ═skeresztenyek enekelhettek −gy...
*
A Iohłsz vegeztevel es miutłn a pap Ielolvasta a bibliabeli idezetet mint az egyhłzi be-
szedje alapigejet, beleIog a predikłcioba.
Regies beszed▌, regi ember ═. A szavak els═ szotagłt hosszan elhşzza; amit mond, azt is
Błlint młr nehłnyszor hallotta, a h−vek meg tĞbbszĞr, de tłn jo ez −gy, mert −gy jobban meg-
ertik, megsz−vlelik, mintha vłratlanul valami egeszen şjat mondana nekik. A peldłzat is min-
dig ugyanaz, amit ilyenkor hasznłl: a bşzaszemr═l szol, ami jo IĞldbe vettetik...
A nap ragyogoan sćt a templomba. Apro porszemek tłncolnak sugłrkevekben, kik itt IĞl-
gyşjtanak egy-egy sz−nt a lłnyok tarka keszken═jen, ott ezćsttel szorjłk be egyik Ğreg gazda
deresed═ hajłt, młsiknak rezes poIacsontjłt lłngoltatjłk vĞrĞsse es tćndĞkl═ płrłval tĞltik be
a leveg═t.
A vak−toan Ieher Ialakat mintha kĞver tejIĞl bor−tanł.
Nehol, mert sok szłzadon łt meg-megşj−tottłk, hogy tiszta legyen es ragyogo a meszeles
hłrom ujjnyi vastag es eltomp−t minden kemenyet, a bolt−vek eleit, a sarkokat is es az oszlop-
Iejek kiugro szĞgletet.
Błlint tłn soha ilyen szepnek nem lłtta ezt az odon templomot
˙jra vegigszemlelte, ahogy annyiszor. TşlIel═l hłrom IelkĞrĞs −v az orgonaerkelyb═l in-
dul; ketszer letłmaszkodnak ket tĞmzsi bizłncias oszlopra, m−g a lłnyok padja IĞlĞtt, ott
szemkĞzt vele a vegs═ belećl abba a k═płrkłnyba a szentely kapuzłsa, a porta triumphalis
mellett. A szoszek mĞgĞtt ny−lik ez. ˙gy łll ez ma is, mint egykor, mid═n persze katolikus
templomnak ep−tettek a XII. szłzadban. Irłs nem maradt rola, de kora ketsegtelen.
Egyike azoknak a nem hłrom-, de kethajos, egy I═- es egy mellekhajobol łllo templomok-
nak, ami jellemz═ III. Bela idejere es ami csak minłlunk Iordul el═. Az apszis diadalkapuja
akkori, az oszlopok es a boltozłsuk. Azota sok minden tĞrtent vele. A tatłrjłrłskor aligha-
nem leegett, azert csak egy resze maradt meg a Iaragott k═ kćls═ Ialaknak, a tĞbbit joreszt le-
bontottłk, tłn, mert meghasadt a t▌zt═l, azert is rakhattłk be a regi I═ajtot es şjat nyitottak
mellette. Ez młr korai got, ahogy a tłmpillerek is kĞrĞs-kĞrćl.
Aztłn şjra mşltak el szłzadok, jĞtt a reIormłcio, melynel az egyhłzi beszed az istentiszte-
let gerince. A szoszek itt a Iontos. Azonban nem tehettek az oltłr helyere, hiszen onnan a gyć-
lekezet Iele sem hallanł a szot, el═rehoztłk hłt es a portaie pillereihez tłmasztottłk. K═Iara-
głsş cikornyłi młr a kes═ reneszłnsz idomai.
Es şjra vłltozott az −zles. A baldachin IĞlĞtt es az orgona młr rokoko. Igy n═tt, Iejl═dĞtt,
alakult łt a templom, megtartva sok regit a leg═sibb korbol, hozzłidomulva młs-młs id═k
szćksegehez es szepsegIogalmłhoz, n═tt, vłltozott, akłr valami organikus leny. Valodi tłrsa
a denestornyai vłrkastelynak ott IĞlĞtte a dombon, amely ugyanolyan regi es ilyen sokIele,
mert ez is kĞvette a mindenkori korszellemet.
Itt is, ahogy odaIĞnn minden, az Abłdyak tĞrtenetet meseli. A szoszek peremen hosszş IĞ-
l−rłs: ,Tsinłltatł az ˙risten dits═segere L. B. Abłdy GyĞrgy Statuum Praes. Anno 1690." A
baldachinon es a szoszeken c−merćk 1740. evszłmmal es ,C.D.A." csavaros keretben a I═lo-
vłszmester Abłdy Denes monogramja m−g a Ialak menten vekony rłmłkban a halotti jelen-
teseik, duplapajzsban az asszonyoke, egyedćl a IerIiake, hol vĞrĞs mez═ben a Tomaj-nemzet-
seg arany griIImadara łgaskodik szejjelvetett szłrnyakkal. Mindenik alł oda van −rva az a
meltosłg, amit betĞltĞtt.
A csalłdi paddal szemkĞzt egymłs IĞle van Ićggesztve a Błlint apjłe es nagyapjłe.
Ismet elolvasta a neveiket, ahogy mindenkor, ha itt volt, es a gondolatai elszłlltak a gyer-
mekkori mşltba.
*
Arra csak kĞdĞsen emlekezett, mid═n meg negyen ćltek itt, hiszen atyja halłlakor ═ meg
alig volt nyolcesztend═s. Annłl elenkebben lłtja maga mellett az Ğreg Abłdy Petert, ahogy
nyugodtan ćl ott, ahol most az anyja es Ielt▌n═ kicsi keze azon a zsoltłroskĞnyvĞn nyugszik,
mely most is Iekszik el═ttćk. Jol łpolt arca, Iinom proIilja, gĞndĞren Ieher haja mozdulatlan
az egesz szertartłs alatt, es mintha most is erezne a szivarIćst es borotvaszappan illatłt, ami
gyermekien eles szaglłsa szłmłra a nagypapa kĞzelseget jelentette.
Hiłba mondja odatşl az epitaphiuma ... 1892. nov. 3. Szłmłra ma is el.
Ma is el a tan−tłsa is.
Az, amit e templom alkalmłbol mondott egyszer neki, az akkor 15 eves kamasznak.
Innen jĞttek ki hłrman es a kşria Iele mentek, hiszen vasłrnap mindig az Ğregşrnłl ebe-
deltek. Błlint valami olyast mondott: ,...megis nagyszer▌, hogy itt mindent az Abłdyak csi-
nłltattak!"
Peter şr megłllt. Egy pillanatig elesen nezett a Iişra.
Lehet, arra gondolt, hogy unokłja kĞnnyen ĞrĞkĞlhetne azt a csalłdi dĞlyIĞt anyjłtol, aki
egyedćli ĞrĞkĞse leven az oriłsi kastelynak, magłt gyermekkorłtol valami kiskirłlynenak
erezte. Ennek akart tłn głtat vetni. Mosolyogva szolalt meg. Talłn szłndekosan mosolygott,
elburkolando azt a rendreutas−tłst, ami szavaiban lappangott. Azt mondta:
Az korłntsem nagyszer▌ Iiam, hanem termeszetes. Regen, a jobbłgysłg idejen, minden
a IĞldesşre volt. Ezert erkĞlcsi kĞtelessege volt, hogy mindent ═ csinłltasson, ep−tsen es jav−t-
son. Hogy ennek csalłdunk megIelelt, csupłn azt bizony−tja, hogy a kĞtelesseget mindenkor
megtette, egyeb semmit. Es ez legyen az egyetlen tanulsłg rełd nezve is.
Płr percig hallgatott. Młr łtleptek a cinterem ajtajłn.
Magas tĞrzs▌ rozsabokrok vir−to bokretłi k−sertek ═ket ketIel═l. Az Ğregşr megłllt. Lemet-
szett nehłny virłgot, pontos jłrłsş kezevel letĞrte a tĞviseket es głlłns mozdulattal łtnyşjtot-
ta a menyenek. Aztłn şjra megszolalt:
Hogy eleink kĞzćl sokan jutottak vezet═ łllłsba, az sem vłratlan; tłrsadalmi helyzetćk,
vagyonuk es csalłdi kapcsolataik elegge indokoljłk. Megelegedesre csak az szolgłlhat, ha a
IĞladatuknak tisztesseggel Ieleltek meg. Ez legtĞbbjevel şgy is tĞrtent. A csalłdi g═g azonban
mindig nevetseges es kłros. Csupłn egyetlen Iormłban lehet er═Iorrłs, en err═l sokat gon-
dolkoztam. Ez az, ha nem kiIele, młsok Iele irłnyul, hanem beIele, csakis magunk szłmłra.
Ha az ember Ğnmagłt senkinel a vilłgon kisebbnek nem tartja. Igy mikor valami orszłgos
szerep vagy łllłsra elh−vatik, azt erzi, hogy az az łllłs, amihez hozzłjut, nem tette nagyobbł,
mint amilyen kćlĞnben volt, ha pedig elveszti, akkor sem lett kisebbe. Mid═n hozzł Iordul-
nak, nem hiszi, hogy az ═ błmulatos lłngesze miatt van ez, hanem tudja, hogy csalłdi adottsł-
ga a I═ tenyez═, hiszen a magyar tłrsadalom struktşrłja eddig, hogy vezerłllłsokra I═rangşa-
kat visz. Er═ ez akkor is, ha błrmely erkĞlcsi parancs miatt megvłlunk a hatalmi łllłstol,
vagy ilyet visszautas−tunk. KĞnnyebben tesszćk, mert a magunk szemeben nem volna az em-
ber tĞbb, ha megtartanł, illetve elIogadnł, s═t kevesebb, mert megalkudott volna a lelkiisme-
retevel. Es ebben van a noblesse oblige-nak magasabb ertelme.
Błlint anyja itt bizonyłra mondott valamit, de a Iia csak erre emlekezett. Erre olyan tisz-
tłn emlekszik, akłrha most mondanł ezeket a nagyapja. E szavaknłl egy pillanatra elhallga-
tott. Mintha a mşltba nezett volna vissza.
Talłn arra gondolt, amir═l sosem beszelt.
┼t megkerdezese nelkćl Ferenc JozseI 1860-ban, az oktoberi płtenskor kinevezte az Egye-
sćlt ‡llamtanłcsba. Az okiratot ki is łll−tottłk, el is kćldĞttek. Abłdy Peter azonban visszau-
tas−totta levelben. Mindket −rłs ott van Denestornyłn a leveltłrban. Ott Iedezte IĞl ezt Błlint.
Az uralkodo emiatt annyira megharagudott reł, hogy a kiegyezesig a gyanşs rebellisek listłjł-
ra kerćlt. Igaz, hogy ezutłn annłl jobban megbecsćlte.
A hallgatłsa utłn az Ğregşr kĞnnyeden kacagott. A kezet a Iiş vłllłra tette. Młr a k═tor-
nłc lepcs═inel voltak.
Ha pedig g═gĞsnek szćlettel, Iiam, amit nem csodłlnek szolalt meg şjra, most młr kis-
se gşnyosan es a szeme łtsuhant a menye arcłn , akkor abba helyezd, hogy kivłlobb, ki-
tartobb, munkakepesebb legyel testben, lelekben, mint błrki młs, tĞbbet tudj adni magadbol
es kivłlobbat. Ha igazłn hiszed, hogy szłrmazłsodnłl Iogva tĞbbet dolgozni es jobban tudsz
szolgłlni, mint a tĞbbiek, akkor ez igazzł is lesz, mert a hit az borzaszto er═ es egeszen mind-
egy, mib═l tłplłlkozik.
Ezeket mondotta a nagyapja err═l a templomrol, mely csalłdjuk mşltjłt hirdeti k═ben, Ił-
ban, −rłsban. Ez volt a tan−tłsa. Be szep lesz, ha ═ ezt tovłbbadhatja a Iiłnak, annak a Iiş-
nak, akit Adrienne szćl majd neki. Talłn Ğt-hat ev mşlva młr itt ćlne vele a padban. Annyi-
ra elkepzelte, szinte elhitte, hogy valoban ott van mellette. A szoszek Iel═l az anyja, ahogy
most. Mellette Adrienne. ┼ maga itt a gyćlekezet oldalłn es kettejćk kĞzĞtt a kicsi ‡dłm, vł-
gyuk, sovłrgłsuk łlmodott gyermeke, szerelmćk koronłja, akir═l mind gyakrabban beszeltek,
ha egyćtt voltak valahol, akir═l hosszan −rtak egymłsnak, mintha młr megvolna, −rtak boho,
neha bolondos dolgokat, apro reszleteket Iekete gĞndĞr hajłrol, amit az anyjłtol ĞrĞkĞl, anya-
jegyr═l a vłllłn, mint Błlintnak, mikent veti IĞl Iejet, ha kerdez, milyen az arca, mikor hallgat
arrol a Iişrol, aki valoban kivłlobb lesz błrki młsnłl a vilłgon...
A lelkesz elvegezven a predikłciojłt, kimondja az łment. A gyćlekezet IĞlłll a beIejez═
imłra. OdaIĞnn a pap is kiegyenesedik, Ğsszekulcsolja a kezeit. Innet, ilyen kĞzelr═l kisse bo-
rostłs tokłja lłtszik csak es hatalmas bajsza, mert hanyatt veti a Iejet, IĞlnez az egre. Błr mes-
terkelten nyşjtja az els═ szotagokat es a hangja kisse recseg, megis szep, amit mond, meleg es
bens═seges, a szĞvege pedig gazdag a Biblia nyelvenek ragyogo szokincset═l:
... Tedd, Uram Isten, hogy a hitćnk szerint vessćnk kĞnyĞrćletesseget, josłgot, szeretetet
es igazsłgot. Hogy ezekb═l arathassunk młr a IĞldi eletben es annak hatłrłn tşl lelkeinknek
ĞrĞk idvesseget, a Te Fiad, a Jezus Krisztus łltal, a mennyekben...
Es Błlint visszaterve łlmodozłsłbol, most buzgon imłdkozott. A Iohłszłba, nem szoban,
de erzesben belevegyćlt, amit az iment elgondolt: az eljĞvend═ utod irłnti vłgya es remenyse-
ge.
*
Az ˙rasztala melle lepett a pap. Hosszş palłstjłban mĞgeje łllott. A templom Iehersege
kĞrćlĞntĞtte vilłgossłggal; annłl Ieketebben tornyosodott az ═ alakja. A kurłtor visszahajtot-
ta a brokłttakarot es most az eklezsia klenodiumai, ket kehely, egy oriłsi kupa es kenyertarto
tłlkłk, mind aranyozott ezćst, ragyogtak el═tte; ezek selyemmel es skoIiummal kivarrt sok
patyolatkend═k es abroszokon łllnak. A nap rłjuk vetette a sugarłt, zsarłtnokkł gyşjtott egy-
egy domborodłst az ezćstĞn, egy-egy karmazsin- vagy aranyvirłgot az abroszokon, pazar
gazdagsłgukat meg tćndĞkl═bbe tette, ćnnepelyesebbe, majdnem IĞldĞntşlivł.
A templom Ieher egyszer▌sege kĞzepen az şrvacsora asztala akłrha młs vilłgnak az −gere-
tevel ragyogna.
Mind regi, a XVI. es XVII. szłzad m−vessegei ezek a tłrgyak. Az egyik kehely, błr a d−-
szei reneszłnsz idomok, noduszos t−pus. Az a mester, aki csinłlta, a gotika Iormłit tartotta
meg, hiszen az erdelyi ĞtvĞsseg hosszan hasznłlta a regebbi korok megszokott alakjait. A mł-
sik liliomszer▌ pohłr, gerezdes bordłi simłn iramodnak ki a dşsan łttĞrt nyelb═l. Ez is van
ketszłz esztend═s, ahogy a kend═k es abroszok jo resze. Szłmos nemzedek ajłndekai ezek,
kik lelki szćksegnek ereztek, hogy a legszebbet, a legdrłgłbbat ajłndekozzłk az egyhłzuk-
nak. Nem is kiveteles ez minłlunk. Alig van eklezsia Erdelyben, melynek ne volna legalłbb
egy-ket olyan tłrgya, amire akłrmely mşzeum bćszke lehetne. Błlint ĞrĞmmel lłtta viszont
ezeket.
Az ĞrĞmebe azonban hirtelen becsapott egy kerdes. Szabad-e neki az ˙rasztalłhoz jłrul-
nia? A dogma szerint hłzassłgtĞres terheli a lelket.
Erre eddig sohasem gondolt. Termeszettudomłnyi es vallłstĞrteneti olvasmłnyai miket
majdnem serdćl═kora ota Iolytatott es Ielbehagyott m▌ve, a ,Szepseg mint cselekves" −rłsa-
kor meg kiszeles−tett reg eltĞrĞltek benne a dogmłkba vetett hitet. Emberi alkotłsoknak tar-
totta ═ket, amik keletkezesćk korszellemet viselik magukon. ˙gy velte: ez a IĞlIogłsa egyezik
a reIormłcio szellemevel, hiszen Luther, Kłlvin es Knox a maguk −teletet helyeztek annak be-
t▌ivel, a sajłt meggy═z═desćket az egyhłzi hagyomłny, s═t a konciliumok tekintelytisztelete-
vel megis er═s maradt benne az a tan−tłs, amit gyermekkorłban magłba vett, annyira er═s,
hogy młr sok eve az şrvacsora el═tt mindig eltłvozott a templombol.
Ha egyedćl lett volna a csalłdi padban, most is kimenne, ahogy a gyćlekezetb═l eleg szł-
mosan, hiszen azert szol hosszan az enek, hogy aki magłt meltonak nem tartja, eltłvozhassłk
a templombol. Ezt vłrja be a lelkesz, miel═tt elmagyarłzza az şrvacsora alap−tłsłt es tĞrveny-
et: ki-ki vessen szłmot magłval, miel═tt IĞlveszi! ┼ nem kĞzvet−t, nem oldoz es nem bćntet.
Ehhez nincs hatalma. Csak Iigyelmeztetni kĞtelessege. A kłlvinista hit szerint minden ember
egyedćl łll szemben az Istennel. ˆnmaga kell a sz−vebe nezzen, Ğnmaga −telje meg erdemet es
b▌neit.
De Abłdyne nem mozdul. Itt marad. Ha Błlint most kimenne, az majdnem botrłnkoztato
volna. Megis habozott, mitev═ legyen.
A pap młr olvassa IĞnnhangon az egyeni Ielel═sseg Ielelmetes igeit: ,... Probłlja meg az-
ert minden ember magłt es şgy egyek abbol a kenyerb═l es şgy igyek abbol a borbol, mert,
aki eszik es iszik meltatlanul, kłrhozatot iszik es eszik magłnak..."
‡llva hallgatta ezt. Magłba tekintett, ahogy soha ilyen ═szinten es ilyen alłzattal. Vegig-
mustrłlta az eletet. A tettei szerint b▌nĞs, az ketsegtelen. De az indulata szerint nem. Egesz
akaratłval, minden idegevel, minden gondolatłval azon van, hogy tisztessegben oldja meg a
helyzetćket Adrienne-nel. A szłndekuk sem volt aljas soha. ˙jraeledt szerelmćkben pedig azt
az utat keresik, ami minden tĞrvenynek megIelel es utodot, aki majd igaz szolgłja legyen Iajł-
nak es hitenek. Es ahogy −gy magłba tekintett, şgy erezte, mintha meltatlansłgłt megbocsłta-
nł az, aki b▌nĞsĞkkel es publikłnusokkal ćlt egy asztalhoz es aki a parłzna asszonyt megve-
delmezte a halłltol.
A kelyhet Ieleje nyşjtotta a pap. ┼ rełhajolva Iogadalmat tett Ğnmagłnak. Minden ereje-
vel azon lesz, nemhogy a szerelmevel szak−tson erre magłt kepesnek nem tartotta , hanem
hogy minden akadłlyokon łt veghezvigye Adrienne-nel valo hłzassłgłt. Es az a szo, amit a
lelkesz idezett, mintha vłlasz lett volna arra, amiert Iohłszkodott, a sovłrgott utod −gerete:
Kerjetek es megadatik nektek...
III.
Błlint delutłn Denestornyłnak a delkeleti sarokbłstyłjłbol tert vissza. Ez a legregibb to-
rony. A tatłrjłrłs el═tt młr łllt. Ett═l nyerte a vłr a nevet, mid═n meg egyedćl łllt a meredek
IĞlĞtt. Młs beosztłsa is van, mint a tĞbbinek; joreszt dşcos termesk═b═l van rakva, ablaka a
IĞldszinten egyłltalłn nincs es a Iala vastagabb, mint a tłrsaie, pedig azok is młsIel Ğlnyiek.
Ide van elhelyezve a leveltłr. A bolthajtłsok alatt csupa Iiokos łllvłny Iakult Ieny═Iłbol, min-
deniken bet▌ A-tol Z-ig. Itt az okiratok Iekćsznek. A ter kĞzepen szeles tĞlgyasztalon hatal-
mas mappa. Ebbe vannak gy▌jtve regi alaprajzai a kastelynak, regi łtep−tesek tervei a XVIII.
es XIX. szłzadbol.
Ebben kutatott Błlint. A nyugati szłrny beosztłsłt akarta vilłgosan lłtni. Itt lakott valami-
kor az ═ dednagybłtyja. Azota nem hasznłljłk ezeket a szobłkat. ˙gy gondolta, ha meghłza-
sodik, ide Iog kĞltĞzni, azonban modernizłlni kell a mai igenyek szerint.
Elkepzelven a vłltozłsokat, eppen oda indult, hogy a valosłgban is megszemlelje, mid═n
autotćlĞk szolalt meg a patkoudvar kapujłbol. Kitekintett.
A gep gyorsan iramodott be es pillanatok mşlva młr a I═lepcs═ el═tt łllott. KarmazsinvĞ-
rĞs gep, vadonatşj. ‡mulatłra Malhuysen Dinora szłllt ki bel═le es dr. Boros Zsigmond.
Dinora?! Dinora itt?! ┼, aki a most ket eve kitĞrt botrłny ota nem jłrt sehovł, hiszen błrmi-
lyen oktalan is, tudta, hogy nem Iogadnłk. ┼ szegeny girłlta volt a szeret═je, Wickwitz I═had-
nagy vłltoit es mikor az megszĞkĞtt, mindez nyilvłnossł lett, a Ierje, Abonyi Tihamer elvłlt
t═le, ═ pedig itt maradt rengeteg adossłggal es megbelyegezve. Azota, şgy mondjłk, keveset
van birtokłn, a szomszedos Marosszilvłson, inkłbb Pesten vagy młsutt.
Es most idejĞtt az anyjłhoz?!
Habozłs nelkćl lep be a portłlen, mintha tudnł, hogy vłrjłk.
Valoban, Roza asszonynak nem volt meglepetes Dinora lłtogatłsa. ┼ h−vta meg. Irt neki,
jĞnne łt hozzł, sz−vesen lłtja. Abłdyne egeszen egyeni −telet▌. ┼, aki kora Ğzvegysegre jutott,
mindig h▌ maradt Ierje emlekehez es soha senki młs meg erdekl═dest sem vłltott ki benne,
azt tartotta, hogy azok az asszonyok, kiknek szeret═jćk lehet, azok młsIelek, akłrha valami
harmadik rendjet alkotnłk az emberi Iajtłnak. Nem b−rłlta ═ket, csak egyebnek tartotta. Az ═
kiskirłlynei Ğnerzetehez nem is talłlt volna, hogy csatlakozzek ahhoz a tĞmeg−telethez, mely
Dinorłt kikĞzĞs−tette akkor.
Ez azonban nem lett volna eleg ok, hogy a hłzłhoz h−vja.
Evvel neki tervei voltak. Ama młrciusi reggel ota, mikor Błlintot hajnalban kerestek Ad-
rienne levelevel, azt hitte, hogy a Iia szak−tott azzal az egyetlen n═vel, akit ═ gy▌lĞlt es akit═l
Ieltette. Mostansłg azonban rĞvid id═kĞzĞkben hłrom level jĞtt t═le; Abłdyne, aki mindig
maga osztotta szet a postłt a hłz nepenek, jol ismerte az Adrienne −rłsłt. Megijedt. Tłn
visszakĞnyĞrgi magłt az az łtkos n═! gondolta es tĞprengett, mikepp akadłlyozza meg. Ek-
kor jutott eszebe Dinora, aki itt lakik a szomszedban, haza is jĞtt şgy mondjłk nemreg;
Dinora, akihez jogłsz korłban jłrogatott Błlint, sokszor ejjel is lohłton az Aranyos głzlojłn
łt. Hłt ez jo lesz. Legyen valami szorakozłsa a Iiłnak, a IerIiember olyan, annak szorakozłs
az asszony. Mindezt persze nem ilyen vilłgosan gondolta el, csupłn olyan kovłlygo bizonyta-
lansłgban, megis hamiskłs mosoly −rodott az ajkłra, mikor a megh−vot elkćldte tegnap egy lo-
vłsszal.
Błlint a vendegeket az also teraszon talłlta, ahol nyłron uzsonnłlni szoktak. Innen oriłsi
kilłtłs ny−lik, młsIel kilometeres ret nyşlik el el═tte hatalmas nyłrIłk kapuzłsai kĞzĞtt.
Az anyja is młr ott volt es eppen asztalt ter−tett a komornyik.
Ugye, megbocsłtja, Roza neni mondotta eppen Dinora , hogy Boros Zsigmondot ma-
gammal hoztam? En most młr nem tartok Iogatot, nem şgy, mint Tihamer idejeben... akkor
volt muszka trapper ugye? De Zsig... Boros doktor azt mondta, nem kell, mert az luxus. Hłt
minek is?! Mert ═ volt olyan sz−ves es a dolgaimat viszi. Es eppen nłlam volt es van autoja,
hłt gondoltam, nem baj talłn... Roza asszony kisse Iagyosan vłlaszolt:
S═t, nagyon ĞrćlĞk...
De Dinora Błlintot meglłtva młr, IĞlugrott:
AB! O, hogy ĞrćlĞk magłnak! Boros Zsigłt ugye, Ğsmeri na persze, hiszen kepvisel═-
tłrsa... Mikor jĞtt? Hogy van?
Az ćdvĞzlesek utłn meguzsonnłztak. Erdelyi mod szerint temerdek hideg hşsok, sokIele
sćtemeny, amit IĞlvonłsonkent amşgy melegen hoztak a gazdasszonyok, vaj, mez, honapos
eper, tea es habos hideg kłve.
Boros el═vette az ═ szep baritonjłt. Dallamos szavakban dicserte a parkot, a Iłkat, virłg-
łgyakat itt a kĞzelben, a hosszş kilłtłst, a patkoudvart, amin behajtottak, a csarnokot, amin
łtjĞttek. Ezzel lassacskłn hod−tgatta Abłdyne sz−vet.
Els═ percben Borost ellenszenvesnek talłlta. Az, hogy videki ćgyved letere az ĞltĞzkĞdese
keresett, łsoIorma szakłlla nyilvłn sćt═vassal van simłra hşzva, rengeteg gy▌r▌ a kezein es
parIćmszagot łraszt, mindezt ═ Iurcsłnak erezte, mintha valami nem volna rendjen ennel a
tşlzottan eległns embernel. Vegćl azonban, mid═n kijelentette Boros, hogy Denestornya em-
lekeztet a chambord-i kastelyra a Loire-videken, Roza groIne Iagyossłga vegleg elt▌nt, hiszen
a Iiłn k−vćl az egyetlen szerelme az ═ valoban gyĞnyĞr▌ otthona.
Es a lakmłrozłs vegeztevel maga k−nłlta, hogy megmutatja neki a Iels═ szobłkat, mialatt
Dinora es Błlint setłlni mennek.
*
A nagy hłrsalleban voltak, mid═n Błlint kerdezte:
Hłt hogy el maga, edes Dinora? En tĞbbszĞr gondoltam, hogy meglłtogatom, de olyan-
kor şgy esett, hogy maga nem volt idehaza.
Az kedves magłtol, ‡B. Tudja? ˙gy egyedćl Ialun, az nem kellemes. Aztłn Iolytonosan
jĞttek −rłsok es Ioglalni akartak. Hłt en inkłbb nem is voltam ott, hogy ne talłljanak. Most
persze młs, amiota Zsiga... akarom mondani, Boros...
Nekem błtran mondhatja, hogy Zsiga! nyugtatta meg Błlint.
Dinora mosolyogva vont vłllat:
Hłt igen. Ez ugye termeszetes? KćlĞnben ritka kellemes valaki. Es tudja Iolytatta bi-
zalmasan teve kezet a tłrsa vłllłra , ═ nagyon sok mindenre tan−tott, amit nem is tudtam...
Ami egeszen meglep═!
Talłn jogi dolgokra? treIłlkozott Błlint.
Ne legy buta! kacagott bujłn Dinora es mintha płr pillanatig elgondolkozna titkos dol-
gokon, aztłn megszolalt:
Talłn valami kokottol tanulta, mert... tudod? Minden nyłron Trouville meg Ostendeba
megy.
Hłt annyi penze van? Az ilyen nagyon sokba kerćl! csodłlkozott Abłdy.
O, nagyon sok! Most is valami nagyon nagy Ğsszeget kapott. Szep lakłst is berelt nekem
Budapesten, persze nem az en nevemre, nehogy azokkal a bćdĞs vłltokkal bosszantsanak.
De hiszen ott Szilvłson Iognak łrverezni, ha nem rendezed!
˙jra kacagott az asszony: O, ott sem! A birtokot łt−rtuk Zsiga nevere, nekem papiroson
nincs semmim; engem meg nem Ioghatnak...
Błlint megdĞbbent:
Dinora, edes! ‡t−rattad!? Hisz ez roppant veszedelmes, te egeszen a kezebe adtad magad
ennek az embernek!
O, az nagyon şriember es... es belem van bolondulva!...
Es ha meg elvehetne teged! De hiszen hłzas es gyerekei vannak!
Mit błnom! Es nem is mennek hozzł! Minek is? KćlĞnben hagyjuk ezt, olyan szep az
elet es en şgy ĞrćlĞk, hogy şjra lłtlak teged, kicsi Iiş! Emlekszel, şgy h−vtalak. Kicsi Iiş!
Macskłsłn hozzłdĞrgĞl═dĞtt es melegen Iolytatta:
Emlekszel, milyen ćgyetlen voltłl? De olyan kedves! Es şgy tudtłl beszelni... O, hogy
tudtłl beszelni! Młr akkor mondtam, te valami nagyon nagy ember leszel...
Igy idezte IĞl a mşltat es Błlint młr nem tudott visszaterni a komolykodłsra. ˙gyis hiłba
lenne gondolta es tovłbb hagyta csicseregni ezt a kedves, kĞnnyelm▌, madłresz▌ asszony-
kłt...
*
Błlint meg płr napig habozott, hogy hłzasulłsi tervet mikent hozza el═ az anyjłnak. Az,
hogy a kikĞzĞs−tett kis Dinorłt Iogadta a hłzłnłl, er═s argumentum volt az anyja elnez═ volta
mellett. A reg vłrt alkalmat maga Abłdyne nyşjtotta. Tothyne es Baczone, a mindent Iigyel═
es mindent jelent═ ket gazdasszony elmondtłk, hogy ,Błlint şrIi" tĞbbszĞr jłrt a kastely la-
katlan nyugati szłrnyłban. Azt is tudtłk, hogy hosszan meregette a szobłkat es jegyzeteket
csinłlt.
Van valami terved boldogult Pali błtyłm szobłival? kerdezte Roza asszony vacsora
utłn.
Az ═ kis szalonjłban voltak. Itt a kanape sarokra volt łll−tva, nem şgy, mint Kolozsvłrt,
ahol a kĞzepen łll szabadon. Az elhelyezkedes azonban ugyanaz; Abłdyne a pamlag kĞzep-
en, Błlint karosszekben a jobbjłn, a ket gazdasszony szemben szaporłn horgolva az asztal ket
szĞgletenel.
Talłn van. Gondolkozom valamin es err═l beszelni is akarnek veled, de... vłlaszolt Bł-
lint vontatva es mikor megszak−totta a mondatot, rłnezett a ket kezimunkłzo vastag n═re.
Azok nem is vłrva azt az alig jelzett kezmozdulatot, amivel Abłdyne el szokta ═ket kćlde-
ni, szedel═zkĞdtek es kimentek.
Azon gondolkozom: ha meghłzasodnłm, oda kĞltĞzhetnek, ha te is şgy akarod, mama.
Ez a lakosztłly legalkalmasabb. Egeszen kćlĞn van, jelenleg hasznłlatlan es ha błrmi kis ala-
k−tłs is tĞrtennek ott, az mit sem vłltoztat a hłz tĞbbi reszen.
Meghłzasodnłl?! kiłltott IĞl az anyja. O! Az a leg-leg-legnagyobb ĞrĞm volna ne-
kem. O, mondd, mondd hamar, hiszen ha nem is sćrgettelek, de olyan reg vłrok erre! Kisse
dćlledt, vilłgos szemei a Iiłra rĞgz═dtek es pici kĞver ujjaival megragadta a Błlint kezet.
Igen. Regota gondolkozom ezen. Ez −gy szłmomra nem elet. Evek ota szeretek egy
asszonyt...
Egy asszonyt!... ćt═dĞtt meg Abłdyne es erre a szora hirtelen elbocsłtotta, majdnem
eldobta Iia kezet es visszahşzodott.
Igen. Hiszen talłn tudsz rola. Miloth Adrienne. Sok eve szeretjćk egymłst!
Alig talłlt szavakat Roza groIne, annyira hirtelen vłltott łt ĞrĞme a megbotrłnkozłsba:
Azt... azt a... azt a... valakit... azt nem! Nem! majdnem Iulladozott, ahogy ezt ismetel-
gette.
Nezd, anyłm. En vegtelenćl szeretem. Nem is szerettem senki młst soha. Nem is tudnek
młs senkit. Senkit. EskćszĞm. Es ═ is szeret, ═ is szeret...
Az Ğregasszony sert═en kacagott IĞl:
Szeret? Az egy utolso!... Te azt hiszed, ilyen szamłr vagy, hogy ezt hiszed... o, ilyen
szamłr! es pillanatok alatt vegigszłguldott elmejeben az a sok rłgalom, amivel Lizinka es a
gazdasszonyai tłplłltłk, Ambrus bł', Alvinczy ‡dłm, Pityu es a tĞbbiek neve, akikkel Ad-
rienne-t vłltakozva hoztłk h−rbe.
Błlint erezte, hogy homlokłn megdagadnak az erek. Błr Iekezte magłt, megis kisse szł-
raz volt a hangja, amikor kĞzbeszolt:
Hogy mennyire szeret, azt csak en tudom. Egyedćl az en dolgom.
Egy pillanatig mer═en neztek szembe anya es Iiş. Aztłn lassan hangsşlyozta Błlint:
En el vagyok hatłrozva, hogy azonnal Ielesegćl veszem, amint el tud vłlni.
Az Ğregasszony, amit soha nem tett, most IĞlugrott. Kicsi kĞver Ğklevel az asztalra csa-
pott:
Azt en meg nem engedem soha! Nem! Soha! Soha!
Majd mintha szegyellne, hogy −gy elragadtatta magłt, łtment az ablakhoz, az −roasztal ele
ćlt es szotlan maga ele nezett. A szemei villogtak a haragtol.
Błlint ervelni kezdett. ˙jra ismetelte, amit az el═bb mondott. A szerelmćkr═l beszelt.
Probłlt melegen szolni, alłzatosan is, jol ismerven anyjłnak zsarnoksłgra hajlo termeszetet.
Tudva, mennyire tiszteli a hagyomłnyt, hivatkozott az apai nagyapjłra, aki szinten vłlt
asszonyt vett volt el. Ez nem hiba. Nem szegyen. Hiszen reIormłtusok mindnyłjan. Es el-
mondta, hogy młssal nem tudna elni, szłmłra młs n═ nincs, nem is lehet, nem is lesz. Anyjł-
nak csĞkĞnyĞs hallgatłsa azonban ingerelte.
Lassacskłn elhagyta a kerlel═ hangot, amit idłig hasznłlt. A szavai megkemenyedtek.
Vegre is nem vagyok młr gyermek. Nagykorş vagyok. Jogom van arra...
˙gy? ˙gy? ˙gy? Ilyenekre hivatkozol? vłgott kĞzbe az anyja es IĞlłllott. Hłt ide ju-
tottunk! Alacsony termetet kihşzta es szigorşan nezett a Iiłra. Ilyeneket mondasz nekem,
hogy jogod van. Hłt jo. Tegy, amit akarsz. De en is megmondom: soha, soha ez a n═, amed-
dig en elek, be nem teszi a lłbłt ebbe az en hłzamba. Erted? Soha! Es most menj, nincs tĞbb
szavam hozzłd!
Błlint ismet engesztelni akarta:
De edes mama, ne mondj ilyeneket...
Nem. Menj! Eleget beszeltćnk! Menj!
Błlint indultłban kezet akart csokolni, de ═ elhłr−totta. VisszagĞrbćl═ kĞver ujjaival pedig
ajtot mutatott neki.
Igy maradt parancsolo karral, m−g a Iia mĞgĞtt becsattant a złr. Ekkor azonban hirtelen
Ğsszeesett. Rłborult a kicsi −roasztalra es hosszan, hangtalanul zokogott, beleIullasztva az ar-
cłt Ğsszekulcsolt karjaiba, hogy ne lłsson, ne halljon semmit.
Igy s−rt hosszan es egyedćl, ahogy akkor regen, sokszor az ura menthetetlen betegsege
alatt. Sokłig zokogott −gy. Nem vette eszre, hogy az egyik gazdasszonya bekukkintott az
ajton, de azonnal visszahşzodott riadtan. ┼ semmir═l sem tudott, csak szĞrny▌ błnatłrol.
Vegre megemberelte magłt. MegtĞrćlte a szemeit. Rendbe sim−totta a hajłt.
Kiegyenesedett. Igy lepett ki a szalonbol, ment łt az el═szobłn, −gy parancsolta mindenna-
pi hangjłn az el═csĞngetett inasnak:
El lehet oltani a lłmpłkat.
Aki nem tudta es lłtta volna łtsetłlni lakosztłlyłba, nem hitte volna, milyen megrłzkodta-
tłson ment keresztćl.
*
Młsnap csak ebednel talłlkoztak şjra anya es Iiş. Błlint szertartłsosabban csokolt kezet
es kes═bb, mikor egyedćl maradtak, şjra reł akart terni a hłzassłga ćgyere. Azonban alig kez-
dett bele a jol elkesz−tett mondatokba, amiket Ielejszakłn łt igaz−tott Ğssze, az anyja kĞzbevł-
gott.
A hangja nyugodt, de kĞnyĞrtelen:
Nem akarok err═l tĞbbet hallani. Amit megmondtam, azon nem vłltoztat semmi. Csak
meg egyet teszek hozzł: ha elveszed azt, akit mondtłl, nem ismerjćk egymłst tĞbbe. Am−g
nem tĞrtenik meg ez a... ez az... łldatlan dolog, minden şgy marad az utolso percig, ahogy ed-
dig: ami az enyem, az tied is. De lehetetlenne vłlnek az eletćnk, ha ezt şjra szoba hoznłd. Te-
hłt ehhez tartsd magad.
Es azonnal, hogv minden vłlaszt elvłgjon, kĞnnyed hangon tette hozzł: Es most leme-
gyek az anyakancłhoz. A Hollo kicsikejet megcs−pte egy darłzs. Eppen az orrłt szegenynek.
Gyere velem. Valosz−n▌, hogy a gyepben valahol darłzsIeszek van. Ha meg tudnok talłlni, ki
lehetne puszt−ttatni...
*
Igy hłt lłtszolag minden a regiben maradt. Błlint es Abłdyne setłlgattak egyćtt, terveket
sz═ttek a virłgłgyak- es d−szcserjekr═l, egyik kerti h−drol, amit şjra kell ep−teni, mert korhadt,
lovakrol, miket el═ kell kesz−teni az ═szi Ialkavadłszatra. Dłmvadakrol, nyşlrol, Iłcłnrol. Be-
szeltek temerdek dologrol, ami Denestornyłval ĞsszeIćgg. Mindez azonban kćls═seg csupłn.
Ha egyćtt voltak, mindig az az egy kerdes lappangott szotlan kĞzĞttćk, a Błlint hłzassłgi ter-
ve.
Es a beszedjćk mesterkelt volt, a gondtalansłg sz−nlelt.
Nehłny nap telt −gy el. Nehłny nehez, Iłjdalmas nap mindkett═re nezve. Hiszen Błlint
szłmłra is szenvedes volt, hogy az anyjłt szenvedni lłtta. Elhatłrozta, hogy elutazik. Jobb
lesz tłvol lenni egy ideig, hłtha Ielejteni tudnłk azt a szĞrny▌ jelenetet, mely az els═ Ğssze-
csapłs volt kettejćk eleteben.
Mikor szłndekłt bejelentette, az anyja nem kerdezte, hovł megy, ahogy młskor mindig.
Csak annyit mondott: Jo! semmi młst. Nyilvłn arra gondolt, hogy a Iia ahhoz a n═hĞz in-
dul, akit ═ gy▌lĞl. Ennel is maradt, błr Błlint b═segesen magyarłzta, hogy Budapestre utazik
egyenesen, hogy a kepvisel═hłz ćlesei meg a szĞvetkezetek dolga, a vłlasztojogi reIorm meg
a tĞrĞkorszłgi kr−zis mindez milyen Iontos! mindez szćksegesse teszi, hogy a I═vłrosban
legyen. Minderre mindig csak azt mondta: Jo, jo! mintha IĞl akarnł menteni a Iiłt az ok
nelkćli hazudozłs alol. Pedig mindez igaz volt es Abłdy most nem is kereste IĞl Adrienne-t.
Az anyja azonban nem hitt neki. A bizalom megrendćlt kĞzĞttćk. Semmi szo azt vissza
nem łll−thatja.
Szomorşan indult el Błlint. Mikor a kocsi a patkoudvaron kikanyarodott, meg visszane-
zett. Rendszerint az anyja, ha nem k−serte ki, legalłbb a balkonrol intett bşcsşt. Most nem łllt
ott senki. Tłn ott ćl a kis szalonban gondolta es s−r. Tłn ezert nem jĞtt ki.
Es a Iişnak elszorult a sz−ve.
IV.
Szeptember egyik keddi napjłn orszłgos vłsłr gy▌lt Ğssze Szamosşjvłron. Az ilyen nagy
esemeny mindenkinek. KćlĞnĞsen ez a szeptemberi, mert ilyenkor łll−tjłk be a szeszgyłrak a
hizlalłst. Rengeteg szarvasmarhłt hajtanak IĞl ide a csiszłrok, keresked═k es gazdłk. A sarjş-
malacnak is ilyenkor van łra es minden mustrałllatnak, amelyt═l istłllozłs el═tt szabadul az
ember es a lonak is most az ideje, mikor nyłri legel═n ki van csinosodva. A telire valot is
ilyenkor veszi, aki okos, csizmłt, sz▌rt, meleg gşnyłt es pokrocot, kĞt═Ieket a nemsokłra be-
kĞtend═ łllatnak, ekevasat, akinek kell ═szi szłntłsra es azt a szłzIele holmit, amire a gaz-
daembernek szćksege van. Aztłn sok nep gy▌l be młskepp is. Az ilyen orszłgos vłsłr Iar-
sangszłmba megy. MindenIel═l jĞnnek emberek, asszonyok: a Mez═segr═l, Erd═hłtrol, Sza-
mos-vĞlgyer═l, s═t meg K═vłr videker═l is jĞnnek sokan, nem valami Iontos vev═ szłndekkal,
hanem mert nagy mulatsłg a vłsłr, h−rt lehet hallani, mezes płlinkłt inni, jĞnnek mindenIe-
le ćrćggyel, csakhogy ott lehessenek, van, aki hşsz kilometert gyalogol egy r═I płntlikłert,
egy pipaszłr miatt vagy egyetlen pakk gyuIłert.
Els═ nap az łllatvłsłr, młsodik a kirako. Ezert az els═ hajnalłn Ğmlik be a sok joszłg a vi-
lłg negy sarkłrol, hiszen korłn ott kell lenni, jo łllłshoz jutni es idejeben lłtni, milyenek az
łrak. Az alkuvłshoz is nagyon sok id═ kell.
A szep Lłzłrne meg sĞtet ejjel indult el dezmeri birtokłrol. ┼ vagy harminc-egynehłny
tulkot hajtatott maga el═tt, szedett-vedett joszłg, amit tavaszkor vett, IĞljav−tott a
h−zolegel═n, hogy ═szkor nyereseggel adjon tşl rajta es valami mustraborjşkat. El═tte ment a
gulya, mĞgĞttćk ═ maga a IelIedel▌ kocsiban lepest, mert szemmel akarta tartani a hajcsłrjait.
Ne kocsmłzzanak ştkĞzben, ne is kurgassłk a borjşkat, mert meg talłlnak słntulni, am−g
odaernek.
Kicsit Iurcsa volt talłn, hogy a csinos hintoja mĞge, akinek bakjłn liberiłs kocsis ćl, negy
Ğl szena volt kĞtve magasan, de ═ az eIIelet nem błnta. A gazdasłg a I═. Ott pedig mindent
maga csinłlt mindenćtt es alig van IerIi, aki şgy ertette a dolgłt, ahogy ═.
Korłn erkezett hłt be, megis kes═ig maradt ott a vłsłrteren. Pedig młr reggel kertek az łl-
latait. Nem alkudott le azonban egyetlen Iillert sem. Egyik bizalmasa, aki a Papp testverek
bevłsłrloja volt, ertesere adta, hogy jo łrak lesznek. Csak egyet hunyor−tott a bal szemevel,
de Lłzłrnenak ez eleg. A Papp testverek tudjłk, mi lesz. ┼k voltak a legnagyobb marhakeres-
ked═ ceg erreIele. Becsbe szłll−tottak es kćlIĞldre. Igy hłt Lłzłr Bogdłnne csĞkĞnyĞsen ki-
tartott. Ott ebedelt kosłrbol az łllatai mellett. Jol is jłrt vele. ┼ adott el legdrłgłbban, mert a
IĞlhajtłs nem Iedven a keresletet, a vłsłr vegen tĞbbet adtak, mint a kezdeten.
Bevegezven mindent, hazaind−totta a hajcsłrait. Aztłn behajtatott a vłrosba. Azt a bizal-
masłt akarta megkeresni. Jutalom jłr neki, płr szłz korona ajłndek, mert az ilyen tartja meg
kell═ joszłndekban. Tudta, hol talłlja. A ZĞldIa vendegl═ udvarłn. Ez az a, ha nem is el═kel═,
de tłgas kocsma, ahol a szenzłlok gy▌lnek Ğssze. Ez a I═hadiszłllłsuk.
Eleg nehezen jutott łt a vłroson. Temerdek reszeg ember, sok-sok łllat, amit hajtottak el-
Iele, most szerzett malac is, amelyet a hłtso lłbłhoz kĞtĞtt zsinegen cibłlnak, de hłrman is
alig tudnak el═reterelgetni. A sok nep kĞzĞtt a sok bode es słtor labirintusłban vegre odaert a
ZĞldIłhoz. Bement a kapun. Az udvar teli asztallal es zsşIoltan sok vendeg. Cigłnyzene is
persze. Nagyon nagy kedv van, hiszen młma jo ćzletet csinłlt mindenki. Hłt hşzatjłk maguk-
nak es isznak. A pincerek alig gy═zik hordozni az etelt, a sĞrĞskancsokat es a sok bort.
Lłzłrne vegigszemlelte a tĞmeget. Vegre meglłtta, akit keres. Ott kĞnyĞkĞl egy nagy asz-
talnłl a cigłnytol nem messze. Płr pillanatig habozott, vajon ne inkłbb postłn kćldje-e a ju-
talmat. De jobb az ilyet azonnal elvegezni. Igy hłt nekiindult megis. Hamarosan odajutott,
mert błr nemelyek italosak voltak młr, megis utat nyitottak neki, hiszen majdnem mindenki
ismerte ezt a magas, barna szep asszonyt, akit═l annyiszor volt ćzleti megb−złsuk.
Az a szenzłl is meglłtta. FĞlugrott asztalłtol es Ieleje ment. Igy egymłs el═tt łllva vette łt
azt a bor−tekot, amiben a jłrandosłga volt elbşjtatva. A zsivajban płr szot meg beszelgettek.
Honnan van az kerdezte Słra asszony , hogy ilyen jo łrak voltak? Ez egeszen vłrat-
lan.
˙gy h−rlik vłlaszolt a IerIi , hogy a hadsereg vłsłroltat. Az is erre vall, hogy Re-
mont-kommisszio is volt kćnn es sok lovat vettek. Nem tudom persze, de talłn a tĞrĞk dolgok
miatt van ez.
A tĞrĞk Iorradalomert? Igazłn?
Azt mondjłk...
Most harsogo kacagłs szak−totta Ielbe a beszedjćket. A cigłnybanda Iel═l hangzott a rĞhĞ-
g═ vihar. Lłzłrne odapillantott.
A pr−młs helyett kĞzeptermet▌ Iiatalember hegedćlt. Nagyon kopott es gy▌rĞtt, de kit▌n═
szabłsş ruha volt rajta, a Iejen pedig egy rezlłbas, amit valaki rełtett kalapnak. Roppant Iur-
csłn is jłtszott. MindenIele mokłt csinłlt, leguggolt, tłncolt, IelszĞkĞtt, akłr egy zenebohoc,
şgy tipegett tłntorogva, nyilvłn nagyon be volt rşgva megis hşzta hibłtlanul a treIłs notłt
riszłlo ritmussal. ,Csicsonenak hłrom lłnya..."- es a szĞveget kiabłlta hozzł, sok diszno sza-
vakkal. A heged▌ nyiIIantott neha vagy megbĞIIent, ami meg alłhşzta a trłgłrsłgait.
Gyer═IIy Lłszlo volt.
Regi szłma volt ez neki elkomiszodott Iormłban. Egykor şri cigłnyozłson vagy szalonok-
ban mulattatott ilyenekkel, persze nem azzal az aljas szĞveggel, amivel most. De hłt itt ez kel-
lett, ez talłlt legjobban kajłn kedvehez, ahhoz a kĞzĞnseghez is, akinek muzsikłlt es aki borłt
Iizette.
Reszegsegeben błrmit tehettek vele. A rezkondert a Iejen nem is erezte, azt sem, hogy egy
szalvetłt t▌ztek a kabłtjłba hłtul.
Nem is el═szĞr produkłlta magłt −gy. E nyłron młr tĞbbszĞr jłrt be ide es annak a kis
penznek, amije volt, hamarosan vegire jłrvłn, muzsikłlt egyik vagy młsik kocsmłban, ahol
borłt megIizettek. Neha IĞllłzadt, ha tşlsłgos vastagon treIłlkoztak vele. Ilyenkor goromba is
tudott lenni. Megis lassacskłn hozzłszokott, hogy kacagnak rajta. Most młr kereste. Keser▌
ĞrĞme telt abban, hogy ═ ide jutott, akłrha lezćlleseben Ğnmagłt gşnyolnł. Regebben, ha a
pajtłsai kĞzĞtt berşgott, hirtelen kićtkĞzĞtt bel═le valami vłratlan dĞlyI. Ez itt a rajta
uraskodo ismeretlenek kĞzĞtt łtmodosult. Elłtkozott kirłlyIinak lłtta magłt, aki maga
joszłntłbol rabszolgasorba kerćl es hempereg a słrban. Magłn is kacagott es azokon is, akik
═t kacagtłk. Az ilyen Ielig-meddig valo Ğntudat azonban nem sokł tartott nłla. Młr nemigen
b−rta a bort. Hamarosan elłzott.
Most kezeben a nadrłgsz−jłval egyik mulato IĞlłllt. Odalepett Gyer═IIyhez. Rełkacsintott
a tłrsaira ez lesz a jo treIa! es: Tudna-e tłncolni a groI, ha ĞsszekĞtĞm a terdit? kerdezte
gonoszul. Vłrakozłsteljes rĞhĞges Iogadta a javaslatot. Egyik odakiłltott: Ez lesz łm a vir-
tus! Młsik: Egy liter bort, ha el nem vłgodik a groI! Lłszlo megłllt. Bambłn nevetett es
azt mondta: Jo... tudok en akłrhogy... akłrhogy...
A szep Lłzłrneban megmozdult valami. Tłn szłnakozłs, reszvet. Tłn az is megmarkolta,
hogy mialatt kĞtĞztek a terdet, Gyer═IIy Ğntudatlan eppen rełbłmult. A tekinteteb═l a n═ se-
gelykiłltłst olvasott, az łldozati łllat nema panaszłt, pedig bizonyłra csak az italtol nedvesek
a pillłi.
Csak lłtłsbol ismerte Lłszlot, a jotekonysłgi bazłrkor ott ćlt a bodega el═tt az ═
bodejukkal szemben, meg se mozdult onnan es akkor is leitta magłt. Akkor inkłbb utłlkodott
rajta, de pillanatig sem gondolt vele. Itt azonban valami anyłskodo erzes kapta meg, szegyen-
kezes is az emberi aljassłgon, aki csşIot ▌z a vedtelennel.
Meg se gondolt semmit. Az ĞsztĞn hatłrozott, nem az akarata. Hirtelen płr lepessel młr
Gyer═IIy mellett volt.
Oldja le azt a sz−jat! szolt arra a szenzłlra, aki ott terdelt a lłbłnłl. Oldja le! Nem
szegyelli magłt?!
Mindenki elbłmult. Mindenki elhallgatott. Annyira parancsolo volt a hangja, egesz tartł-
sa, nagy szilvavłgłsş szemei olyan szigorşak, hogy senki egy mukkot se mereszelt. Es mikor
kezenIogva Gyer═IIyt elvitte onnan, az emberek IĞlugrłltak, tisztelettel nyitottak utat neki.
Lłszlo szo nelkćl kĞvette, błr csak annyit mondott neki Lłzłrne: Maga pedig velem jĞn!
A mulatok sorIalai kĞzĞtt −gy haladtak ki a vendegl═ udvarłrol a kirłlyn═i termet▌, szeles
vłllş asszony es kezen, akłr egy kisgyerek, Gyer═IIy.
*
Odakćnn betuszkolta a hintojłba. A IĞdelet Ielhşzatta ne lłssłk ═t ezzel a reszeg Iişval
kocsikłzni. Lłszlo majdnem azonnal elaludt.
Aprłnkent sĞtetedett az est. KćlĞnben is borult id═ van es kes═bb szitłlni kezdett az es═.
Lassan kocogtak a lovak. Lłszlo meg mindig aludt. Hanyatt d═lt Ieje a płrnłzaton. Milyen
Iłjdalmas az arca, mikor alszik! gondolta az asszony. A Iiş kalapja leesett, ezt ═ a kezeben
tartotta. Hosszan nezte az alvot. Mennyire halovłny! ˆsszen═tt szemĞldĞkei kisse IĞlcsşsz-
va a homlokłra, mintha nemłn panaszkodnek Ğntudatlansłgłban.
Olyan, akłr valami elkoborolt gyerek, aki młr nem talłl haza...
Els═bben semmi terve sem volt vele. Eppen csak ki akarta hozni abbol a kĞrnyezetb═l,
ahol csşIoltłk. ˙tkĞzben arra gondolt: Kozłrdon IĞlkelti es leteszi. Hiszen ott lakik, ott vala-
kije csak lesz! De az es═ mind szaporłbb lett; visszahşzodva a kocsiIedelbe, eszre sem vette,
mikor łthaladtak a Ialun. Talłn nem is błnta. Amşgy is Iurcsa lenne, hogy ═ ott leadjon egy
reszeg iIjşt a kocsijłrol, magyarłzzon, rendelkezzek. Azt sem tudja, hol Iekszik a Gyer═IIy-
udvar, csak eppen annyit, hogy ott van valahol. Aztłn kes═ is van młr; haza kell ernie, hi-
szen ma kedd este van es neki holnap, szerdłn valami tłrgyalłsa van a jłrłsb−rosłgon. Dez-
merig pedig meg hosszş az şt. Az ember mindig sok indokot tud, ha Ğnmagłnak magyarłz,
kćlĞnĞsen, ha olyat tesz, amit nem az esze, de az ĞsztĞne parancsol.
Ez −gy a legegyszer▌bb. Hazłig kialussza a reszegseget Gyer═IIy. Ott mint normłlis em-
ber szłllhat ki a hintobol.
A vendegszobłban hłlhat. Reggel majd hazamehet a vonattal.
Az is jo, hogy a kollegista Iiłt ez evben Szebenbe adta, hogy tanuljon meg nemetćl. An-
nak Iurcsa volna magyarłzni, mikent szedett IĞl egy ismeretlen groIot a vłsłron. KćlĞnben
magyarłzni is lehetne, nincsen ebben semmi! Ezel═tt ket evvel, mikor Wickwitz jłrt hoz-
zł, az młs volt! Az a szeret═je volt. A Iia azzal is joba volt, s═t błmulta mint kit▌n═ sportolot.
Hogy nem csupłn lłtogato, azt nem is sejtette, ═ arra vigyłzott. Itt err═l szo sincs. Puszta
kĞnyĞrćletb═l teszi, amit tesz.
Megis jobb gondolta , hogy a serdćl═ Iia nincs itthon. Jobb. Megiscsak jobb...
*
Lłszlo IĞlebredt. CsćtĞrtĞk reggel volt. A młr magasan jłro nap csak az ablak ele vetett
aranysłvokat a zsalugłter lemezei kĞzćl. A szoba annłl sĞtetebbnek hatott ezekt═l a vak−to
Ienysłvoktol. Sok apro ═szi legy zćmmĞgĞtt ott halkan. Ez a halk zćmmĞges volt az els═,
amire IĞleszmelt.
Felćlt az łgyban. KĞrćlnezett. A szoba ismeretlen. Nem ertette, hol van. Csak lassacskłn
igazodtak Ğssze az emlekezesei. Hogyan kerćlt ide, arra csak bizonytalan emlekezett. ┼ na-
gyon reszeg volt ott a szamosşjvłri kocsmłban. Muzsikłlt. Hogy mit?
Ezt młr nem is tudta. Valamit, valami Iurcsłt. Sok, sok Iej volt kĞrćlĞtte. A Iejek rĞhĞgtek
nagy tłtott szłjakkal. Majd hirtelen egy magas barna asszony lepett kĞzeje es a sok Iejek
kĞze. Nagyon nagy, koromsz−n szemek neztek reł es valaki tłn az a n═ mondott valamit.
Aztłn mi volt? aztłn semmi se volt... csak hirtelen egy zĞkkenes es ═ Ielebredt egy ismeret-
len hłz el═tt. Azt se igen lłtta, mert młr este volt es meg mindig italos lehetett.
Ez mintha roppant regen lett volna.
Az egesz napot łtaludta. ˙jra szćrkćlet volt, mikor itt el═szĞr IĞlebredt. Arra eszmelt IĞl,
hogy valaki matat kĞrćlĞtte.
Idegen kicsi szobalłny matatott az idegen szobłban.
Keszen van a Ićrd═, instłllom mondotta , ha parancsolja, a meleg vizet rĞgtĞn ki-
eresztem... Kejes erzes volt a majdnem Iorro v−zben hosszasan Iekćdni... Minden olyan tisz-
ta es jo szagş kĞrćlĞtte, a szappan is, a tĞrćlkĞz═k, a gyĞkerkeIe es a szivacsok. Mikor vissza-
tert a szobłjłba, ott młr petroleumlłmpa egett. Tiszta IerIiing Iekćdt az łgyłn, kivasalt ruhłja
szep rendben az egyik szeken es a cip═i Ienyesre pucolva mellette.
Jolesett ilyen tisztłnak erezni magłt. Ez volt az els═ benyomłs, amire most visszaemleke-
zett. Hogy is volt azutłn? Minden olyan meglep═!
Vacsorłhoz h−vtłk. ┼ nagyon szegyellte magłt, de az els═ pillanat rĞstelkedesen a hłzi-
asszony kĞnnyeden łtseg−tette. Nem tudom, vłgott-e jol a borotva, amit kćldtem? kerdez-
te kacagva. A boldogult urame volt, reg nem volt hasznłlatban... En probłltam kiIenni... Az
ing az en nagy kamasz Iiame... ═ most nincs itthon...
Volt valami błjosan egyszer▌ ezen a n═n. Termeszetes es mintegy magłtol ertet═d═ josłg.
Es szep. Es joszagş. Az egeszseges lenyek er═s illata łrad rola.
Kettesben vacsorłltak. ┼ kes═bb zongorłzott. Ez is olyan termeszetesen adodott, mintha
nem is lehetne młskepp.
Es az is, ami azutłn tĞrtent... Hogy is volt?...
Sokłig jłtszott. Az egyetlen lłmpa ott valahol messze, a tşlnani asztalon elkezdett Ićs-
tĞlni. Azonnal eszrevettek. FĞlugrottak. Az asszony odament, de ═ is szolgłlatkeszsegb═l
vagy tłn csak ĞsztĞnĞsen. A lłngot lecsavartłk. A szoba meg sĞtetebb, mint azel═tt. Majdnem
egeszen sĞtet. Es ═ ott łllott a n═ mellett, kĞzel. ‡tĞlelte. Ez młskent nem is lehetett.
Hosszan csokoloztak łllva. Igen. Talłn nagyon sokł. Az asszony els═bben nem łllott
ellent. Csak kes═bb. Mikor er═szakos karral tovavonta onnan. Er═tlenćl błr, de ellenłllt.
Ne... ne... nem... nem... ismetelte elvłltozott hangon. Szoborszer▌ testen reszketes Iutott ve-
gig, ami Iolyton er═sĞdĞtt. Most is şjra erzi az ujjain, mid═n visszagondol erre.
Es kes═bb, mid═n vegigcsokolta az arcłt, az arca nedves volt. Lassş kĞnnyek gurultak le
az orcłin. Vajon miert s−rt? Miert reszketett şgy? kerdezte magłtol Lłszlo, mikĞzben be-
lenezett a napsćtes słvjaiba, amik vak−toan Ienylettek a padlon. Csak eppen Ielvet═dĞtt a
kerdes. Vłlasz utłn ═ nem kutatott.
┼ ilyeneken amşgy sem tĞprengett soha.
A szomszedbol v−zzşgłs hallatszott. Bizonyłra az ═ Ićrd═jet bocsłtjłk ki. Visszad═lt a
płrnłkba. Milyen jo. Es milyen jo ez az łgy, milyen tiszta es joszagş. Młr regt═l, miota a
Kollonich es Szent-GyĞrgyi rokonaitol elszak−totta az elet, ilyen Iinom łgyban nem hłlt.
Ilyen tisztasłgban nem elt. Kejesen nyşlt el, behunyta a szemet es şjra elaludt.
Az ajto kiny−lt. A szep Słra asszony jĞtt be. Hosszş selyempongyola mintłzta meg szobor-
kemeny termetet. A haja hłloban IelkĞtve. Az −gy kĞrćlszor−tott Iej meg szelesebbnek tćntette
IĞl Iormłs vłllait. Lłszlo reggelijet hozta, sok kit▌n═ dolgokat hatalmas tłlcłn: kłve, meleg
pogłcsa, hideg hşsok es kugloI. Egyik szeket odavonta asztalnak, maga pedig az łgyra ćlt.
Lłszlot Iigyelte.
Młr IĞnn van!? csodłlkozott Lłszlo.
Az asszony kacagott. HoIeher Iogai megvillantak. VĞrĞs ajkai IĞle kormos pihe −rodik. A
pillłi olyan dşsak, akłr szennel hşztłk volna meg ═ket. A szemĞldĞke hosszş, mint a regi
egyiptomiake. EgyIormłn barna b═re, mely csak az orcłin pirosas, a słrgłs tajtek habIenyevel
ragyog, besiklik a pongyolłja ny−lłsłn es el═bşvik a karjain. Csak most ertekelte Gyer═IIy,
milyen gyĞnyĞr▌ ez a n═.
O, en młr regota IĞnn vagyok mondotta. Hajnalban młr a gazdasłgot bejłrom. Csak
mikor hazajĞvĞk, akkor IćrdĞm, tisztłlkodom, mert korłbban kelek, mint a cseledeim. Hłt
hogy aludt? Jol?
Hamiskłsan mosolygott es kerdezte azutłn: KitĞltsem a kłvet?
Igy csevegett jokedv▌en. Młr semmi sem volt rajta abbol a majdnem tragikus Ielelemb═l,
ami mşlt este Lłszlo karjai kĞzĞtt vegigzengett rajta. Akkor şgy erezte, hogy valami vegzetes
ragadja tova. Pedig szerelemtudo asszony. Miota Ğreges Ierje meghalt, ket IerIival volt młr
dolga. El═bb egyik tłvoli rokonłval, kes═bb Wickwitz I═hadnaggyal. De młs volt az. Eleg
hosszş udvarlłs utłn, majdnem egeszsegi szempontbol, meggondoltan Iogadta el ═ket. Ez
most młs volt. Ez vihar volt. Hirtelen kereked═ orkłn. Elemi er═, ami leigłz. Soha ilyet nem
erzett. Az egesz lenye megdĞbbent. EletIĞnntarto ĞsztĞne mintha a sors rombolo akaratłtol
Ielne. Es vedekezett! Es hiłba! E pillanatban szinte şgy erezte, akłrha lełny lenne. ˙gy is
probłlt ellenłllni, riadtan, vłgyva vadul es vadul megijedve.
Ma hajnaltol, mikĞzben ellen═rizte a Iejest es abrakolłst es munkłra kćldte a bereseit, a
tegnapi estere gondolt vissza. Hogy is tĞrtenhetett az?
Okos, megIontolt asszony volt; szeretett vilłgosan lłtni mindent. Młsokat is, Ğnmagłt is.
Mikor olyan vłratlanul elhozta abbol a vłrosi kocsmłbol Gyer═IIyt, ezt csupłn szłnakozłsbol
tette; undoknak talłlta, hogy −gy csşIolkodnak vele. Ennek akart veget vetni. ˙tkĞzben is
csak sajnłlta; egy szemernyit sem gondolt młsra. Az erzekei mit sem szoltak, s═t mikor itt a
tornłc el═tt ki kellett tłmogatni a meg mindig gajdult iIjşt, valami undorodłs Iogta el. Azu-
tłn nem is lłtta tĞbbe. Jelentettek, hogy alszik. ‡t is aludta a napot, ═ pedig gondoskodott
rola, kisse anyłsan es termeszetes josłgbol, ahogy akłrkivel tette volna, aki a hłzłhoz vet═-
dik.
Tłn azert is, mert nem akarta, hogy olyan piszkosan kerćljĞn elebe, mint mikor megerke-
zett.
Igy is gondolt reł, mialatt a vacsorłhoz vłrta. Ezert meglep═ volt szłmłra, mikor nem az a
zćllĞtt lump lepett a szobłba, akit vłrt, hanem jol łpolt, kit▌n═ kćlsej▌ Iiatalember. Jo szabłsş
ruhłi kivasalva. Nagyvilłgias a modora, meg a szegyenkezeseben is, amivel bocsłnatot kert
t═le. Ebben is volt valami megnyer═en nagyşri. Egeszen młs volt, mint błrki, akivel eddig ta-
lłlkozott. Ekkor kezd═dĞtt az a Iolyvłst Iokozodo igezet, ami mindjobban elhatalmasodott
═rajta. Ahogy ez a Iiş beszelt, ahogy evett, ahogy a szłjłt tĞrćlte, ahogy zongorłhoz ćlt hłlł-
jłt szotlan lerovando, mindez olyan Iiatalosan szereny, şriasan nyugodt es megis majdnem
gyermekien błjos. Ha pedig jłtszik, łtvłltozik az arca, akłrha valahonnan a lelkeb═l isme-
retlen er═k sugłroznłnak el═; elłtkozott kirłlyIi, aki tłvoli mşltakrol mesel.
Neha panaszos, neha kegyetlen, eddig sosem hallott muzsika. A młr reg nem hangolt zon-
gorłn tłn meg szokatlanabb volt mindez. Młr ott mellette ćlve şgy erezte, mintha ĞrĞkke ism-
erte volna ezt a halvłny, Ğsszen═tt szemĞldĞk▌ Iiatal IerIit, amint neha rełnez kitłgult pupil-
lłkkal, egy-egy szot is mond magyarłzatul es az ujjai alatt şj es şj dalok teremnek...
Mindezt ma reggel vegiggondolta, vegigelemezte magłban. Most tegnapi viselkedeset ok-
talannak talłlta, majdnem nevetsegesnek. Bizonyłra csak ideges volt. Es mit szłm−t az, miota
ismeri Lłszlot? ┼ azt teszi, amit akar, nem tartozik szłmadłssal senkinek. −gy gondolko-
dott ma. −gy lepett be a Iişhoz. Tudta, hogy ebben a pongyolłban szep es k−vłnatos. Azt is,
hogy az łgyon ćlve a selyemkĞntĞs kisse megny−lik a nyakłn.
MikĞzben kitĞltĞtte a IćstĞlg═ kłvet, kerdezte: SĞteten szereti vagy vilłgosan?
A kłve azonban bizony kih▌lt a cseszeben...
Ezzel a kalanddal şj korszak kezd═dĞtt Lłszlo eleteben. Nemsokłra majdnem egeszen Lł-
złrnehoz kĞltĞzĞtt. Els═bben ugyan hazament Kozłrdra. Onnan azonban, mikor viszont-
lłtta rendetlen otthonłt, majdnem azonnal visszatert Dezmerre. Csak most lłtta meg, milyen
sivłrsłg uralkodott nłla.
A szobłja młr majdnem ćres. A mşlt ev Iolyamłn el-eladogatott nemcsak porcelłnokat,
de egy-egy bştordarabot is. Aprłnkent mind tĞbbet. Ami szebb volt, az Bischitz szatocs ştjłn
Kolozsvłrra kerćlt a kis vastag Brucknerne boltjłba, csalłdi holmi, szep tiszaIa asztalok es
szekrenyek, es azok a Iinom bronzş Irancia regisegek, amiket szćlei vettek egykor Płrizsban.
Aprobb tłrgyakat maga vitt be Szamosşjvłrra, eladta potom łrert vagy złloghłzba tette.
Odakerćlt młr egyik angol puskłja is.
A penz pedig rĞgtĞn elment, mert reszegen valami lebujban kłrtyłzott.
Amikor a tavaszon az Ğreg Kendy Słndor Kajsza olyan josłgosan beszelt vele, płr napig
megprobłlta Ğsszeszedni magłt.
Irt ‡zbejnek. Kimutatłst kert az adossłgairol. Az vłlaszolt is; valami jegyzeket kćldĞtt is.
Nem teljes meg, azt −rta, meg potolni Iogja. Lłszlo hamarosan megIeledkezett mindenr═l
es csak akkor jutott şjra eszebe, ha Kolozsvłrt valahol meglłtta a ven Kajszłt. Ilyenkor, de
tłvolrol, melyen kĞszĞnt neki.
Ez volt az egyetlen eredmenye az Ğregşr kĞzbeleptenek.
Most a szep Słra asszony tiszta hłza utłn keptelen volt Kozłrdon maradni. Błr vissza-
visszanezett oda, de mind ritkłbban es mind rĞvidebb id═re. Talłn csak azert jłrt haza, hogy
Ğnmagłnak letagadhassa, mintha ═ teljesen a szeret═jenel elne.
Es Lłzłrne ezt is megkĞnny−tette.
˙gy tett, mintha hasznłt venne a gazdasłgban. Neha dolgot adott neki, Ielig jłtekbol, Ielig
komolyan. Nezze meg a szłntłst, vagy a loherecseplest. Jol tudta, hogy Lłtszo mit sem tud
hozzł, de el akarta hitetni vele, hogy seg−tsegere van.
Lenyegesebb volt azonban, hogy visszavitte Lłszlot a zenehez. Estenkent zongorłztatta.
Nehłny Ielbemaradt szerzemenyet Gyer═IIy łthozta es annyi ev utłn şjbol Ioglalatoskodott
velćk. Talłn ilyen nyugalmasan boldog sohasem volt, mint viszonyuk ez els═ hat heteben.
v.
A koal−cios uralom idejen şj politikai Iogalom szćletett: a Iolyoso. A kepvisel═hłz
Iolyosoja.
A Iolyoso ma izgatott volt mondottłk. A Iolyoso egykedv▌, a Iolyoso velemenye meg
nem alakult ki. Hosszan −rtak a lapok a Iolyoso hangulatłrol, a velemenyer═l, az akaratłrol.
Volt valami Ielelmetesen bizonytalan rajta. Kiszłm−thatatlan es szeszelyes.
˙gy beszeltek rola, mint valami rejtelyes halvłnyrol.
Hogy a Iolyoso ilyen szerephez jutott, az termeszetes. A kepvisel═hłzban ellenzek
şgyszolvłn nincs; az a hşsz-egynehłny nemzetisegi es az a płr szocialista nem szłm−t, hiszen
a priori ellensegnek tekintik ═ket es erejćk semmi. A koal−cio hłrom płrtja pedig szoros szĞ-
vetsegben łll es minden, ami a Hłz ele kerćl, sok retortłn megy łt, miniszteri ertekezlet, mi-
nisztertanłcs, vezerl═ kĞzponti bizottsłg utłn letłrgyalodik az egyes płrtgy▌leseken, ott płrt-
hatłrozattł lesz, tehłt kĞtelez═ mindenkire es ide młr olyan keszen kerćl, hogy reł szot vesz-
tegetni sem erdemes. Nem is lehet a javaslatokon błrmi lenyegest vłltoztatni itt, mert ez płrt-
bontłsnak szłm−t, ha elvi es ha Iormai, hłt ok nelkćli akadekoskodłsnak.
Nem is probłlja senki.
A płrtkĞrĞkben sincs elet. Ott az elnĞkseg, intez═bizottsłg vagy błrminek nevezzek is a
vezerl═ szervet, magłban dolgozik es joreszt złrt ajtok mĞgĞtt. A płrtkĞzi szĞvetseg kenysze-
r−ti erre. Mert ez a szĞvetseg roppant kenyes. Egyik reszr═l a Ićggetlensegi es liberłlis
48-asok, młsikrol a 67-es konzervat−v alkotmłnypłrtiak meg a klerikłlis neppłrt csak şgy el-
hetnek egyćtt, ha szorgosan elkerćlik azokat a tłrgyakat, amiken azonnal Ğsszevesznenek.
Ilyen pedig nemcsak b═viben van, de majdnem minden kerdes ilyen, ami aktułlis. Itt van az
Ğnłllo bank es az Ğnłllo vłmterćlet kĞvetelese.
Eredetileg csakis a Ićggetlensegiek programja volt. A koal−cio a vłlasztłsi kćzdelemkor
azonban kĞzĞsse tette ezeket, es most mid═n mint kormłny megvalos−tłsuk ele łll−ttattak, a
67-esek szłmłra a problema az volt, mennyit lehet bel═le megcsinłlni a sajłt lelkiismeretćk
szerint, illetve mennyit nem csinłlni meg anelkćl, hogy a koal−cio szejjelrobbanna.
Ez pedig sşlyos gond nemcsak a ket 67-es płrtnak, de a 48-as vezereknek is, I═leg Kos-
suth Ferencnek. Mert egyćtt maradni nemcsak a kisebb płrtok erdeke, de a legnagyobbe ugya-
nşgy. Ugyanis addig, am−g IĞnnłll a koal−cios kormłnyzłs, a Ićggetlensegi miniszterek a sa-
jłt kĞzĞnsegćk el═tt indokolni tudjłk, miert nem valosul meg a teljes 48-as programjuk.
Mondhatjłk: szĞvetsegben vagyunk a 67-esekkel, egyćtt kćzdĞttćnk, egyćtt gy═ztćnk, tehłt
egyćtt kell maradnunk; es ezt vłllaltuk, mikor łtvettćk a kormłnyt. Emiatt kell mindenben en-
gednćnk. Es a kĞzĞnsegćk be is veszi ezt az ervet. Ha azonban IĞlrobbanna a koal−cio, a
Ićggetlensegiek, tĞbbsegćk leven, maguk kene hogy kormłnyt vłllaljanak, amikor vagy be
kellene vallani, hogy mindabbol, amit eveken łt szentćl hirdettek, semmi sem teljes−thet═,
vagy ismet ellenzekbe vonulni, amikor şj vłlasztłs kĞvetkeznek, megpedig arra a programra,
aminek keresztćlvihet═ voltłban maguk a vezerek is alig hihettek młr.
A program elvi pontjai azonban nem mer−tik ki a kenyes ćgyek szłmłt. Van meg temer-
dek młs apro szemelyi ćgy, iparpłrtolłs, I═ispłni es kormłnybiztosi łllłsok, ami płrtłllłs
arłnyłban kene oszoljek, de hozzłertes szerint is van sok, sok młs, kicsi es nagy , nem is
beszelve az łltalłnos vłlasztoi jog hatalmas kerdeser═l, ami a koal−cio kĞzĞsen vłllalt kĞtele-
zettsege a koronłval szemben, de aminek mikentje dĞnt═ lesz a płrtok uralmi helyzetere a jĞ-
v═ben. Mindezeket a Iolyton elebćk lep═ ćgyeket a miniszterek, kik egyszersmind płrtveze-
rek, egymłssal bizalmasan kell hogy letłrgyaljłk, minden engedmenyert egymłsnak enged-
menyt kell tenniĞk, nem ket, de hłrom erdekcsoport egyensşlyłt kell łpolniok, ami sok id═t
es sok Iłradsłgot okoz, es titoktartłst is, am−glen nincs lezłrva valami, minthogy minden el-
hatłrozłsuk bizonyos megalkuvłst jelent.
Erthet═ tehłt, hogy a płrtklubokban sem lehet politikai elet, mert leginkłbb eppen a h−veik
el═tt kellett titkolozzanak a vezet═k. Hiszen id═ el═tt kipattano reszlet olyan vihart tłmaszthat,
hogy az mindent elrontana.
Termeszetes azonban, hogy az a sok tĞrvenyhozo, kit a koal−cio jelszavłval vłlasztottak
meg, nem sz−vesen adta bele magłt abba a szerepbe, hogy csupłn szavazzon es helyeseljen.
Annłl kevesbe volt erre kaphato, hiszen a megvłlasztottak jo resze csupa kuruc termeszet▌
ember, akik meg a megyei vagy vłrosi mşltjukban is soha a kormłnyzat oldalłn, hanem min-
dig a kritika oldalłn voltak.
Meg aztłn nem is olyan nagyon egyseges ez a tĞbbsegi płrt.
A Ićggetlensegiek ket tłborra tagolhatok, egy konzervat−vabb es egy radikłlisabbra, amely
mindenik ismet sokIele csoportra oszlik. A csoportok egyes vezerek kĞrćl alakulnak. Kossuth
Ferencnek, Apponyi Albertnek, şjabban Justh Gyulłnak is kćlĞn-kćlĞn kĞre van. Egyeni h−-
vek ezek, kik, ahogy a jłtekosok loversenyeknel, egy-egy Iavoritra Iogadnak, şgy ezek politi-
kai sikerćket egyiknek vagy młsiknak hatalmi IĞlenyehez kĞtĞttek.
De van sok młs csoport is. Olyan, aki a kormłnypłrtban kćlĞn es mindenkori ellenzek.
Aki Ugron Głborhoz, Barra Słmuelhez, Hollohoz vagy Polonyihoz hşz, de vłltozekony. Hol
egyikre hallgatnak ezek az emberek, hol a młsikra, ═k nem olyan szeg═dĞtt h−vek, ahogy Kos-
suth vagy Apponyi kĞvet═i. Szłmuk is ingadozo aszerint, ahogy a politikai barometer inog.
Nyugodt id═ben kevesebben vannak, vihar el═tt hirtelen megsokasodnak, ahogy a sirłly a ten-
gerparton. Es egy-egy hangzatos szo, egy-egy talpraesett taktikai Iogłs łtviszi ═ket ide vagy
oda a pillanatnyi hangulat szerint.
Ezek a hangulatok uralkodnak a Iolyoson es rajta keresztćl az orszłgon.
*
Csoportok es Iolyoso.
Az Orszłghłz mintha erre epćlt volna.
A Iolyoso az ćlesterem negy oldalłn. Mindenćtt jo szeles. Minden t−z lepesre egy-egy
hosszş kerevet. Aztłn a sarkoknłl, sajtokarzatnłl, lepcs═indulłsnłl sokIele bemelyedes, ahol
bizalmas d−vłny kĞre lehet gy▌lni, meghallgatni valamelyik tĞrzsI═nĞk tan−tłsłt, gyanakvłsłt
vagy aggodalmait, a tłrsalgo sĞtet oszlopozłsai kĞzĞtt bizalmas h−reket suttogni, utas−tłst
łtvenni es ha młr nagy titokban akar valaki dolgozni: ott a neptelen kupolaterem, melynek
magos hłtş kanapei mĞgĞtt błrmi tĞrtenhetik, meg nem tudja senki! Az ajtok vaskos IćggĞ-
nyei pedig minden hangot elIognak; kĞnny▌ mĞgĞttćk veletlen talłlkozni es gyorsan vłltott
szoval elvetni olyan viharmagot, aminek nincs gazdłja, megis ember legyen, aki megbirkozik
vele.
Valoban, itt a Iolyoson elt politikai eletet a koal−cios kepvisel═hłz. KćlĞnleges es Ielemłs
elet, nem a parlamentarizmus rendes elete. Valami Iurcsa vegyćlet a nepgy▌les Ielel═tlensege
es szenvedelyei es a kamarillłk szłm−to titokzatossłga kĞzĞtt. A kepvisel═k az ćlesterembe
csak nagyon nagy alkalmakkor sereglenek be; a gy▌les idejet joreszt itt tĞltik el, ahova min-
den h−r beIut es ahol vitatkozni es a kormłny egyes tagjait kedvćk szerint b−rłlgatni lehet.
Most, mid═n 1908. szeptember vegen egybegy▌lt a Hłz, igazłn erdemes volt vegigsetłlni
a Iolyoson, megłllani itt is, ott is.
Am−g odabenn az elnĞki emelvenyen a jegyz═k vłltakozva IĞlłllnak es hosszadalmasan
olvasnak ĞrĞk ismeretlensegbe visszahullo ćgydarabokat, az ćlesszak-megnyitłs temerdek
Iormasłgait, addig idekćnn a Iolyoson a legizgatobb temłk kĞzćl vłlogathat az ember.
Van itt sok jo vitatkozłsra valo anyag. Egyik, hogy Tisza Istvłn alig egy hete Biharban az
Ğnłllo bank ellen szolalt IĞl. A kĞzgazdasłgi hłtrłnyait magyarłzta. ˆsszeIćggest a valuta er-
tekevel es a kamatlłbbal. Sok er═s erv, szakszer▌ okIejtes.
A kĞzĞnseg, akinek a bankćgy vegre is a zsebere megy, kisse megtorpant ezekt═l.
Meg a Ićggetlensegi tłborban is akadt olyan kishit▌, aki gondolkodoba esett a beszed ol-
vasłsa utłn. Milyen szerencse, hogy kisvłrtatva sokkal nagyobb szakert═ megnyilatkozott a
bank mellett!
Nem politikus, hanem igazi bankłr, akinek ugye? a velemenye sokkal irłnyadobb,
mint a Tiszłe. Tisza vegre is csak politikus, amşgy is a koal−cio ellensege, m−g ez Ioglalko-
złsszer▌ valodi bankember! Es lłm, mennyivel jobb magyar, mint Tisza!
ˆrĞmmel tłrgyaltłk a Iolyoson a bankłr cikkeit, amiket az Ğnłllo bank mellett −rt. Tłr-
gyaltłk, milyen okosan beszel, tłrgyaltłk, hogy Rothschildek bens═ embere, azt is, hogy sorai
kĞzĞtt szerenyen k−nłlkozik, hogy ═ meg tudnł csinłlni. Meg a penzt, azt is megtalłlnł hoz-
zł! Ilyen nagyszer▌ ember! Igaz, hogy az Ğnłllo banknak a kamatlłba okvetlen nagyobb
lesz mondja , de ez talłn nem akadłly? O, dehogy! Es a Holloek csoportjłban nagyban
bizonygattłk, hogy az a kis hiteldrłgulłs, az is el Iog t▌nni, mivelhogy, ha magosabb is a ka-
matlłb, a penz megis olcsobb lesz. Miert? Mert kimaradnak a kĞzvet−t═k! Hłt −gy!
Hłt ez szep! Hogy a kĞzvet−t═k alatt kit ertenek, az osztrłk bankvilłgot-e vagy a budapes-
tit, azt nem kerdezte senki. Azt sem akartłk meghallani, amit az Ğnłllo bank koal−cios ellen-
z═i, Andrłssyek es a neppłrtiak mondtak, hogy Rothschildek −rattłk ezeket a cikkeket, mert a
Rothschild-hłz meg akarja kaparintani azt az oriłsi ćzletet, amit egy jegykibocsłto bank Ii-
nansz−rozłsa jelent. Nem! az ilyenre nem kell hallgatni! Es kćlĞnben is akłr a pokollal is
szĞvetkezni kell, ha a nemzet java k−vłnja!
Młsik nagy beszedtłrgy a vłlasztojogi tervezetr═l szłllingozo h−ranyag. Mondjłk, And-
rłssy pluralitłst akar. Ez azt teszi, hogy a tanult embernek ket vagy akłr hłrom szavazata vol-
na. Mondjłk, şj kerćleti beosztłssal is Ioglalkozik Andrłssy. Hogy a vegyes lakossłgş me-
gyekben lesz tĞbb olyan kerćlet, amik szłndekosan nemzetisegiek, hogy a tĞbbiben a magyar
tĞbbseg biztos−tva legyen. Hłt ilyet!? ‡tadni mandłtumot a nemzetisegieknek? Alkotni
olyan vłlasztoi kĞrzetet, ahol csakis romłn vagy szerb jelĞlt boldogulhat?! Hallottatok młr
ilyen szĞrny▌ hazaIiatlansłgot? Ezt az utat vłlasztani, mikor van sokkal jobb es egyszer▌bb;
leapasztani a vegyes videkek mandłtumait es megszapor−tani ═ket az AlIĞldĞn es Dunłntşlon.
Jobb ez ugye? es egyszer▌bb, annłl inkłbb az, mert ezek a videkek csupa Ićggetlensegi kep-
visel═t kćldenenek es −gy błr ezt hangosan nem mondtłk ĞrĞkkĞn-ĞrĞkke biztos−tva volna
az ═ uralmuk.
A pluralitłs se kell tehłt, ha ezt nemzeti szempontbol akarnł Andrłssy, ha pedig azert ter-
vezi, hogy a tanult embernek tĞbb joga legyen, mint a tudatlannak, hłt akkor eppenseggel
nem kell, mert ez az egyenl═seg ellen valo merenylet!
A vłlasztojogi reIormrol −gy beszel a Iolyoso. De nem hangosan, hanem szord−noval.
Inkłbb csak jelezte, hogy is lehetne beszelni, ha arra kerćl a sor. Mert ezt a tłrgykĞrt meg
mersekli egy młsik ćgy: a Işzio. Egybeolvadłsa a Ićggetlensegieknek az Alkotmłnypłrttal,
talłn a Neppłrttal is.
Ha ez megvolna, ha egyetlen płrt volna, ha ennek a płrtnak az erdekeben es a javłra csi-
nłlnłk meg az łltalłnos vłlasztojogot, ha ez alkotłs nepszer▌sege aze az egyes−tett płrte vol-
na, akkor... akkor lehetne beszelni akłr arrol a pluralitłsrol is; vagy arrol a kerćleti beosz-
tłs-dologrol. Istenem hiszen az ervek el═l nem złrkoznłnk el...
Azonban, hogy ezt a reIormot młs csinłlja, ezt a jogkiterjesztest młs hozza, młs zsebelje
be a vele jłro nepszer▌seget, nem a Fćggetlensegi Płrt, hanem Andrłssy, hłt nem! hłt ezt
megse! olyan bolondok mi nem vagyunk.
Pedig ilyen tłrgyalłsok Iolynak, azt mondjłk. A h−ranyag vegyes. A Işziot Kossuth
łll−tolag płrtolja, Justh ellene volna Ugronek bizonytalanok es şgy h−rlik Polonyi kĞz-
vet−t, ═ keveri tłn a kłrtyłt, błr a telen a kormłnnyal Ğsszerşgta a patkot. De hłt ugye politi-
kłban?!...
Ez a hłrom temakĞr` csupa bels═ koal−cios ćgy. Van ezenk−vćl młs, ami kćlvilłgi.
‡llando tłrgy Tisza veszedelmes gonoszsłgai. Minden nehezseg mĞgĞtt ═t sejtettek, minden
akadłlyert ═t vłdoltłk. Az orszłgban egyedćl t═le Ieltek es ez a Ielelem tulajdonkeppen a
rendszer łllandosłga szempontjłbol annyiban ćdvĞs volt, mert a koal−ciot ez a kĞzĞs Ielelem
tartotta Ğssze. Ha szetmennenk, akkor jĞn Tisza! Hłt inkłbb egyćtt maradtak. Ez eleit═l
−gy volt.
˙jabb es korłntsem ennyire izgato esemeny KristoIIy m▌kĞdese.
KristoIIy, mint tudjuk, a Radikłlis Płrt alap−tłsłval a tavaszon złszlot bontott Budapesten.
Sokat err═l kes═bb nem hallott az ember, s═t most szeptember elejen az az Ğrvendetes teny
kĞvetkezett be, hogy a Radikłlis Płrt-helyiseget IĞlmondtłk es a płrt IĞloszlott. Az ĞrĞm
azonban nem tartott sokł. Most a Hłz Ğsszeh−vłsa el═tt nehłny nappal vilłglott ki, hogy
KristoIIy a polgłri radikłlisok helyett a mez═gazdasłgi munkłsokra vetette magłt. SzĞvetke-
zik ‡chim Andrłssal Bekesben es valami młs agrłrszocialistłkkal itt Pest videken es eppen
holnapra szłmos gy▌lest hirdettek ,Parasztpłrt" meg ,Orszłgos FĞldm−vespłrt" nevezete
alatt. Igazłn nevetseges! A nincsteleneket akarjłk szervezni, IĞldosztłsrol beszelni meg a
kivłndorlłsrol.
A polgłri radikalizmust nem błnta a Ićggetlensegi tłbor, ez aIIele vłrosi dolog, intellek-
tuelek dolga, az ipari szocialistłkat sem. Nem magyar dolog ez. Egyikre azt mondtłk, cuci, a
młsikra hogy zsido, es azzal el volt intezve. A Ialusi nepszervezes az młs, az młr aggaszto!
Somogybol is jĞnnek ilyen h−rek. Ott valami Szabo Istvłn, egy nagyatłdi sćlt paraszt, az ok-
vetetlenkedik! Hłt ezt meg kell łll−tani.
Ez az ═ sajłt kĞzĞnsegćk, a magyar parasztember az ═ vłlasztojuk, hłt ezt el ne bolond−t-
słk t═lćk!
Azonnal drłkoi rendeleteket k−vłntak: Andrłssy kćldjĞn oda csend═rt es tiltsa be a gy▌le-
seket, mert nemzetietlen dolog elter−teni a vłlasztok Iigyelmet az Ğnłllo bankrol, Ğnłllo vłm-
terćletr═l, most, mikor ═k ezert kćzdenek es napszłmrol beszelni, cseledkerdesr═l meg
kivłndorlłsrol. Es igazsłgtalan dolog is; hiszen eppen Darłnyi hozta meg most a cseledtĞr-
venyt, csak meg alkalmazva nincs; a kivłndorlłs rendezesere pedig şj tĞrveny van es kor-
młnybiztos es kit▌n═ szerz═des a Cunard-Line-nak es most a tavaszon kivłndorlłsi palota is
epćlt Fiumeban. Akłrki megnezheti, olyan gyĞnyĞr▌!
Hłt akkor hogy merik azt hirdetni, mintha ═k nem tĞr═dnenek a nep javłval!? Az ilyennek
veget kell vetni!
Ha pedig Andrłssy az ═ groIi magaslataibol płrtatlankodni akarna es azt mondanł, hogy ═
a gyćlekezesi szabadsłgot tiszteli es ami nekćnk szabad, az młsnak is szabad es eIIele dolgo-
kat, hłt meg kell neki magyarłzni, hogy młs az a gy▌les, amit mi h−vunk Ğssze, mert az haza-
Iias es młs ezeknek a dolga, akik darabontok es cucilistłk. Az ilyen szĞvetseget nemhogy t▌r-
ni nem kell, de eltiporni nemzeti kĞtelesseg. Ha pedig vonakodnek, hłt azt is hozzł lehet I▌z-
ni, hogy vegre is a 48-e a tĞbbseg a Hłzban es mi błrmiben le tudnok szavazni, ha akarnok.
Igy szoltak azok, akik erdekelve voltak az alIĞldi kerćletekben; a tĞbbit ez a mozgalom
kevesbe erdekelte, hiszen meg hłrom teljes esztend═ van a mandłtumok lejłrtłig. Ki gondol
ilyen tłvoli id═kkel?!
Az şjonnan Ğsszegy▌lt kepvisel═k ezekkel az esemenyekkel es gondolatokkal ćdvĞzĞltek
egymłst, nemelyek harsogva, młsok is ezt tłrgyaltłk bizalmas szĞgletekben, m−g ismet mł-
sok ezekre vonatkozo taktikłt latolgattak meg az oszlopos tłrsalgo dereng═ homłlyłban.
Tłvolabbi tĞrtenesek nem kerćltek szoba. Igaz, hogy semmi vilłgrenget═ esemeny nem
tĞrtent a kĞzelmşltban. Inkłbb tćnetszer▌ dolgok.
Susłkon, Fiume testvervłrosłban nagy szokolista ćnnep volt, hol szlovenek es csehek
Ğlelkeztek a horvłtokkal. Nem sokkal azutłn zavargłs tĞrt ki Krajnłban; veres ĞsszećtkĞze-
sek szlovenek es nemetek kĞzt. De hłt ez Ausztriłban van; ez minket nem erdekelhet. Az se
nagyon, hogy Horvłtorszłgban a błnt es a vicebłnt inzultłljłk, şgyhogy młr Złgrłbban is
detekt−vek ═rzik.
A karlocai szerb płtriłrka vłlasztłsłrol sem esik szo, pedig ket −zben kellett a
megvłlasztottol a kirłlyi meger═s−test megtagadni, am−g vegre olyan płtriłrkłra szłntłk reł
magukat, akit az łllam elIogadhatott.
Mindez itt kĞrćnkben tĞrtenik vagy a szomszedban. Ami kćlIĞldi h−r, az młr csak annyi,
mintha panorłma volna, amit erdekes lehet vegigszemlelni, de valosłgnak şgysem veszi sen-
ki. Igen, az angol hadiIlotta Revalban jłrt. O? Valoban? Ez az angol-orosz kibekćles tćntet═
alłhşzłsa. Ugye? Igazłn? A bolgłr csapatok megszłlltłk a nemzetkĞzi vasştvonalat. Va-
jon miert? Csak nem akarnak belekĞtni a tĞrĞkbe!? Ugyan dehogy! hiszen Ferdinłnd Ie-
jedelem nem utazgatna Europłban eppen holnap erkezik ide vendegsegbe, ha hłborşsdin
gondolkodna?!
Az angol lapok mind s▌r▌bben −rnak arrol, hogy ,Ausztria" annektłlni Iogja Boszniłt.
Ilyen buta beszed! El═szĞr is Ausztria ebben nem rendelkezik, hanem csakis Ausztria es
Magyarorszłg! Es ha meg ezt sem tudja az az ostoba angol, akkor mit erhet, amit kćlĞnben
Iirkłl?... KćlĞnben is ki gondol ilyenre?! Te igen? Ugye nem es en sem es senki! Es beke
van mindenćtt. Aerenthal Buchlauban Izvolszkijjal talłlkozott es a legmegnyugtatobb kom-
mćnikeket olvastuk. Hłt akkor minek okvetetlenkednek azok az angol şjsłgok?!
Ebb═l a szłmos temakĞrb═l vłlogathatott az, aki szeptember 22. reggelen a kepvisel═hłz
Iolyosojłra jĞtt; tłrgyalhatta błrmelyiket akłrmilyen modszerrel: jokedvvel vagy mergesen,
hangosan vagy titkon, ahogy akarta, mindegyikhez hallgatot es helyesl═t is talłlhatott, IĞlteve,
hogy abban a gondolatkĞrben maradt, amit vłzoltunk.
Mert a magyar politikus roppant Ğnłllo gondolkozłsş, de nem szereti, ha valaki Ğnłlloan
gondolkodik.
DelIele azonban vegigszaladt a h−r a Iolyoson, hogy Andrłssy IeljĞtt es az elnĞksegi olda-
lon a vłlasztojogi reIormrol IĞlvilłgos−tłsokat ad a Ićggetlensegiek nehłny I═emberenek.
Egyszeribe elsuhadt minden młs es az eddig szejjelłgazo Iigyelem erre Ğsszpontosult. Min-
denki odasietett, hogy hallhasson şjsłgot. Meg, aki megkesett es a tĞmeg miatt młr nem jutott
hallokĞzelbe, az is megĞrćlhetett, mert şgy erezte, hogy Andrłssy e lepessel megtiszteli a
folvosot es mid═n az eddig titokban tartott łllłspontjłt els═bben itt vilłg−tja meg, şgyszolvłn
elismeri politikai tenyez═nek.
Ketsegtelen, hogy Andrłssy Gyula okosan tette, mid═n ezt a kĞzvetlen tłrsalgłsi Iormłt
vłlasztotta arra, hogy javaslatłt nagyvonalakban ismertesse. Fesztelen szoval sokkal jobban
lehet beIolyłsolni a hangulatot, mint a hivatalos beszed tĞbbe-kevesbe mindig kĞtĞtt Iormłi
kĞzĞtt. Igy szemt═l szembe łllva azokkal, akik burkoltan błr, de cikkeikben młr głncsolgat-
tłk a meg nem is ismert javaslatot, azonnal vłlaszolni tudott a kĞzbeszolo ellenvetesere es
bizalmaskodoan mondhatott olyan reszleteket is, amik a naploba nem volna jo, ha belekerćl-
nenek.
Ha ellenIelei egyłltalłn meggy═zhet═k volnłnak, akkor bizonnyal −gy gy═zhetne meg. An-
nłl inkłbb, mert Andrłssy el═adłsłn erezhet═ volt mindig, mennyire ═szinten akarja a szerin-
te legjobbat.
A kĞreje szorongo tĞmeg kĞzepen łll.
Rendk−vćl sovłny, tĞrekenynek lłtszo testet mintha csupłn a meggy═z═des ereje es az
akarata tartanł IĞnn, mintha ezek nelkćl Ğsszeroppanna azonnal. Igy łbrłzolta a spanyol isko-
la Zurbaran vagy El Greco az aszketa szenteket, ilyen ritkłs krisztusi szakłllal, ilyen
aszott, hosszş ujjş kezzel, melyben Andrłssy, Ieszćlet helyett, vaskos havannłt tart, ilyen
halovłny arccal, honnan tşlzott meret▌ szemek Ianatizmusa vilłg−t.
A beszedmodja talłl ehhez a kćls═hĞz. A szonokiassłg ellentete. A hallgato şgy erzi,
mintha most kćszkĞdne az elmondando tłrggyal, mintha most szćletne meg a megoldo gondo-
lat. A mondatok akadozva alakulnak ki, neha majdnem dadogva, akłrha az elmeje tapogatoz-
va keresne a kiIejezest. Ez a vajşdłs majdnem mindig a legIontosabb mondatot el═zi meg, a
dĞnt═ szot, amely vegćl megjelenik, megjelenik a ragyogoan pontos es talłlo szo, ami min-
denkit megragad, annłl inkłbb, mert a hallgato a kereseseben Ğnkentelenćl reszt vett maga is.
Nem mintha tudatosan hebegni akart volna, hanem nłla ez a beszedtechnika −gy alakult ki Ğn-
kentelenćl, ami egy Iogyatekossłgot el═nnye vłltoztatott ket evtized parlamenti gyakorlatł-
ban.
Itt a Iolyoson hozta tehłt Andrłssy a kĞzvelemeny tudtłra, hogy javaslata a pluralitłsra
van alap−tva. Azt is, hogy ez a megoldłs szłmłra conditio sine qua non. A javaslat meg nincs
egeszen kesz, reszletei meg nincsenek lezłrva mondotta , ezeken hajlando esetleg vłltoz-
tatni is, meghajolni jol indokolt szempontok el═tt, ezert meg jo ideig nem is hozza nyilvłnos-
słgra, a pluralitłs azonban a javaslat gerince es ═ ezzel łll vagy bukik!
Ez volt az, amit Andrłssy hangsşlyozni akart, mid═n idejĞtt.
Vegyek ezt tudomłsul a Iolyoson. Nyilvłnvalo pedig, hogy az ═ lemondłsa a koal−cio
szetbomlłsa lenne, ami azokkal a kĞvetkezmenyekkel jłr, miket IĞnnebb jeleztćnk. Bizonyłra
arra szłm−tott, hogy hatłrozottsłga megłll−tja azt a lappango sajtokampłnyt, amit nemely
48-asok, I═leg Holloek Iolytattak a pluralitłs ellen. Ebben nem is csalodott. Holloek vissza-
koztak. Meg egy-ket letomp−tott cikk, aztłn egyel═re nem −rtak rola tĞbbet. A koal−cion belćl
tehłt ideig-orłig beke.
De odakćnn azoknłl a tĞmegeknel, kiket KristoIIy vagy a szocialistłk mozgattak, łltalł-
nos IelhĞrdćles. Valosz−n▌, hogy ezek a kĞrĞk młr tudtak Andrłssy terveir═l. Csak arra vłr-
tak, hogy nyilatkozzek. Bizonyłra a kezćkben volt a pluralitłsos javaslat, melyet valaki kilo-
pott a belćgyminiszteri szentek-szentjeb═l es a szocialista ,Nepszavł¨-hoz juttatta, amely
most tĞbb napon łt kĞzli. KĞzli szo szerint, minden legaprobb reszleteben, −gy nemcsak IĞl-
korbłcsolva azok szenvedelyet, akiket a szavazati jog kĞzvetlen erdekelt, de elrontva And-
rłssy szłmłra az alkudozłs lehet═segeit. Viharos nepgy▌lesek kĞvetkeznek most, tćntetesek a
I═vłros utcłin, ahol nemsokłra a tĞmegb═l revolverek dĞrdćlnek el.
Ilyen volt a magyar politikai legkĞr, mikor valora vłlt, amit az angol lapok jĞvendĞltek. A
Monarchia bejelentette Bosznia annexiojłt.
*
Oktober harmadika. Nagy uralkodojłrłs volt Budłn. Csak most alig mşlt egy hete, hogy
itt volt a bolgłr Ferdinłnd es ma este utazott el hłromnapi tartozkodłs utłn a spanyol kirłly.
Ferenc JozseInel voltak lłtogatoban. AlIonzot es nejet nagyon ćnnepeltek, estelyek es bł-
lok voltak tiszteletćkre. Meg Ferenc Ferdinłnd is ezşttal Pesten tĞltĞtt płr napot a spanyol ro-
kon miatt, tćntet═leg azonban a szalonkocsijłban lakott. Rengeteg idegen is van Pesten, diplo-
matłk Becsb═l, kik a spanyol kirłly lłtogatłsa alkalmłbol rłndultak le, id═sebb osztrłk urak,
kik az iden itt gy▌lesez═ deległcioert jĞttek os Iiatalok is az udvar es a most megny−lo ver-
senyszezon miatt. Igy hłt a magyar I═vłrosban szokatlanul nagy az elet ezen az ═szĞn.
Szerencse, hogy gyĞnyĞr▌, majdnem nyłrias id═ jłr. Ezert es a sok idegen miatt is a Park-
Club a tłrsasłg kĞzpontja.
Itt adnak ebedeket egymłsnak, itt voltak a nagy błlok. Ma is tłncoltak itt, ahogy minden
este. Nem a nagyteremben, mert ez csak olyan ,tłncerli", hanem a IĞldszinti bels═ ebedl═ben.
A szomszedos kćls═ben nehłny asztalnłl kes═i vacsorłzok.
Abłdy Błlint is ide hozta opera utłn azt a ket kćlIĞldi hłzaspłrt, kikkel diplomatakorłbol
joban volt.
Kisse aggodott, mikĞzben idehajtattak, mert aznap delutłn volt az els═ szocialista tćntetes
a vłlasztojog miatt. Az Arena şti gy▌les utłn egyik harcias csoportjuk a Belvłrosba akart ha-
tolni. Az Andrłssy şton a VĞrĞsmarty utcłig jutottak. Ott ćtkĞztek Ğssze a karhatalmi kordon-
nal. A lovasrend═rĞkkel. Ezek kardlapozva szor−tottłk ═ket vissza. Błlint kihajolt a kocsiabla-
kon, ahogy itt łthaladtak. Szegyellte volna az orszłg h−re miatt, ha ennek nyomait meglłtnłk.
Młr nem lłtszott semmi. Tłn egy-ket er═s−tett ═rszem, de az sem Ielt▌n═en...
Az ebedl═be a szomszedbol persze behallatszott a kering═. Vacsora utłn tehłt majdnem
kĞtelez═ volt valamelyik n═t tłncra vinni. Błlint bebosztonozott az egyikkel. Eleg akadozva
ment ez bizony, mert a valodi links-links-et csak minłlunk tudtłk igazłn es Becsben.
Nehłny kĞrt kĞrćlrobotolt vele, aztłn megłlltak.
Kisse szedćlt, mert tłncosn═jet csak nagy lendćlettel tudta łtIorgatni. A tłlaloasztalhoz tł-
maszkodva a homlokłt tĞrćlte.
A n═t elvitte egy młsik tłncos.
Alig łllt ott płr percig, olyan kĞnnyen, ahogy az łgra leszłll a madłr, egy tćllruhłs lłny
libbent melleje. Es ismer═s hang szolalt meg.
Jo estet. Megismer?
Illesvłry Lili volt. De mennyire megvłltozott! Młr semmi sincs abbol a gyermekhłjbol
rajta, ami most egy eve meg bebonyłlta az idomait. Megnyşlt es megvekonyodott. Młr nem
ama kĞveres bakIis, mint ott Jablłnkłn, hanem Ierjhezado lełny, kisimult b═rrel es inkłbb
szłrazon mintłzott nyakkal, vłllakkal, amilyen a koragĞrĞg szobroke. Bizonyłra tudja,
mennyire megcsinosodott. Azert mosolyog bizakodoan Błlintra ibolyakek szeme, vekonyan
−rott szłja, melynek puha −ve megenyh−ti a Szent-GyĞrgyi oldalrol ĞrĞkĞlt eleg hatłrozott łl-
lłt.
Megismer?
Lili groIn═!?... kiłltott IĞl Abłdy es a hangjłban hallatszott, mennyire meglepi a lełny
kivirulłsa.
Lili −gy is ertette a IĞlkiłltłst es meg jobban elmosolyodott.
Mintegy magyarłzatul mondta: A tavaszi szezonban Becsben voltunk... sokat tłncoltat-
tak... młr majdnem egy eve, hogy nem lłtott... o, akkor meg olyan gyerek voltam...
Błjosan beszelt es Błlint ĞrĞmmel hallotta şjra azt a kisse gombocos, de kedves szoejtest,
amit młr Jablłnkłn annyira egyeninek talłlt.
Most a nagy błlokon płrszor lłttam magłt messzir═l mondta a lełny , de nem jĞtt Iel-
em. Gondoltam, nem ismer meg, vagy tłn nem is lłtott. O, hiszen olyan tĞmeg volt mindig...
KćlĞnben az nem a maga esete, hogy lełnyokat tłncoltasson... Inkłbb az asszonyok persze...
Błlintnak łtcikłzott az elmejen: Vajon nem Adrienne-r═l hallott-e ez a kislełny? de
Lili ibolyakek szemei olyan ═szinte ĞrĞmmel ny−ltak reł, itt minden gonoszkodłs ki volt
złrva; es mondta is tovłbb:
Az ilyen nagy rumliban şgyis csak kĞszĞnni lehet es tłncolni, mint egy masina.
De hiszen szeret tłncolni?... vłgott kĞzbe a IerIi.
O, hogyne! De maga... Błlint groI... erezni lehetett, mikent habozott, hogy a vezetek-
nevet vłlassza-e vagy ezt a bizalmasabb Iormłt. Maga Jablłnkłn płrszor diskurłlt velem,
hłt az megmarad, az ember −gy lłtja azt, aki... akivel −gy kezdte...
Hłt hogyne, a nagy strłIkor egyćtt mentćnk...
Igen, akkor is, de azutłn is es beszeltćnk lovakrol es mondta, hogy van menese... Es
mondta, hogy csak regi magyar neveket adnak a kancłknak...
Milyen jol emlekszik...
Hłt hogyne. Meg ez egyes nevekre is. El tudnłm ═ket szłmlłlni. Mert tudja I▌zte hoz-
zł bizalmaskodva , am−g az ember bakIis, roppant jolesik, ha Ieln═tt szłmba veszik.
A bakIist olyan megvet═en mondta, mintha evtizedek vłlasztanłk el ett═l az łllapottol.
Hłt persze nagyon megjegyzi, amit az emberek mondanak.
Igy tłrsalogtak jo ideig. A zene młr megsz▌nt. A terem lassacskłn kićrćlt. Ok meg mindig
beszelgettek. Lili azonban kĞrćlnezett es lłtva, hogy csak magukban maradtak: Azt hiszem,
szell═ztetni Iognak. Kerem, k−serjen łt a bćIebe mondta.
‡thaladtak a szomszedos tłrsalgon es a kłrtyaszobłn. Menteben Błlint Iigyelte a lełnyt.
Milyen erdekes gondolta , egyetlen nagyvilłgi szezon n═kre milyen nagy hatłssal tud len-
ni. Meg nincs egy eve Ielszeg kis sćld═ lełnyka volt ez a Lili es most młr egeszen dłma, şgy
beszel, şgy mozog es olyan nyugodtan Ğnerzetes. Ehhez Iişnak sok evek kellenenek...
Valoban tĞkeletes volt, ahogy vegigment a zsşIolt szobłkon legyez═jevel a keze kĞzĞtt,
ket kĞnyĞket magłhoz szor−tva, sem gyorsan, sem lassan, eppen lełnyhoz illo' kĞnnyedseg-
gel; −gy haladt łt a IlĞrtĞl═ płrok vagy diskurłlo csoportok labirintusłn, suhant el a bridzsez═
mamłk hłjas hłtai mĞgĞtt, mindenćtt kikerćlve minden akadłlyt anelkćl, hogy błrmerre is
nezne, vagy błrmi elter−tene.
Elłruljak egy nagy titkot? kerdezte a bćIeasztalhoz erve Lili. ˙gy hiszem, az iden is
meg lesz h−va Jablłnkłra. Persze ne tudjon rola. En csak azert mondom, hogy december els═
hetere talłn ne −gerkezzek el młshova.
Nagyon kĞszĞnĞm, hogy Iigyelmeztet. Mondott ilyest Antal błtyłm?
Nem... nem mondta pozit−v, de... en megis azt hiszem... Es a lełny hirtelen elIordult,
mintha egy sćtemeny utłn nyşlna. Megis Błlint meglłtta, hogy elpirul. Elpirul? Miert? Miert
kell elpirulnia azon, hogy ,Antal błcsi nem mondta pozit−v?"
Pedig nagy oka volt ennek. Lilinek ugyanis az jutott eszebe, milyen kĞrmĞnIontan alapoz-
ta meg Abłdy megh−vłsłt...
┼ maga senkinek se szolt err═l, de ahłnyszor a nyłron Jablłnkłn volt, minden alkalmat
IĞlhasznłlt, hogy Błlintrol valami el═nyĞst mondasson młsokkal. Igy azzal a jłgerrel, aki a
puskatĞlt═je volt, igazsłgtalanul błr, de megdicsertette az Abłdy lĞv═tudomłnyłt, a menes-
mestert ravaszul emlekeztette, hogy a csikok kĞzćl ═ ismerte IĞl a legjobbat; a nagynenjet Er-
delyr═l beszeltette es rokoni indulatłt tłplłlta; ═ maga meg PIaIIulusztol megtanult płr ada-
tot az Abłdyak csalłdIłjłbol es nagybłtyja el═tt rełvitte a szot arra a tĞrtenelmi esemenyre,
ahol valamelyik szerepel, jol sejtve, hogy Szent-GyĞrgyi minden ilyent kit▌n═en tudvłn, ma-
ga Iog az Abłdyakrol beszelni.
Igy a Błlint neve Iolyton Szent-GyĞrgyi Antal el═tt Iorgott.
Vegćl most legutobb młr erettnek tartotta az ćgyet. Magda kuzinjłval szoba hozatta tehłt
a vadłszok dolgłt, eleg łlnokul azt mondvłn neki, hogy Kollonich Peter megh−vłsłt kene el═-
kesz−teni. Magda lepre ment. Azzal, hogy kĞzvetlen kerdezi, persze vegleg elrontotta a Peter
megh−vłsłt, de Lili elerte, amit akart. Antal błcsi Iagyosan vłlaszolta:
A rokonok kĞzćl az iden nem h−vok senkit, csak Abłdy Błlintot.
Hłt ezert pirult el most Lili. Ezert a nagy celtudatos munkłert, amit veghezvitt. Azert a
ketsz−n▌segert is, amivel szegeny Magdłt becsapta, hiszen ═ jol tudta, hogy a kĞzvetlen kerde-
zes a Peter dolgłban a legrosszabb.
Meg nem Iordult vissza Błlint Iele Lili, mid═n kĞzĞttćk egy Irakkos kar benyşl az asztal-
hoz es egy hang azt mondta:
Pardon...
Odaneztek. Slawata volt, aki eppen egy sćtemenyt tolt be a szłjłba.
O! Szevasz! mondotta, miutłn lenyelte a Iłnkot es vaksi szemevel megismerte Abłdyt,
majd ,kisztihand, kontesz Lili" mid═n a lełny el═tt hajlongott. Ne −teljenek meg, hogy
ilyen Ialłnk vagyok mondotta Slawata, mikĞzben egy młsodik sandvich utłn nyşlt , de
Seine Hoheit csak most utazott el.
Persze Ferenc Ferdinłndrol volt szo, aki csak a spanyol kirłly miatt jĞtt Budapestre es tćn-
tet═leg azonnal tłvozott, mihelyt a vendeg elment.
Sok sćrgĞny es reIerłta. Meg vacsorłlni se volt id═m.
Schwerer Dienst! szolt kisse gşnyosan Błlint.
No ja, de erdekes. KćlĞnĞsen most. KćlĞnĞsen ma, mikor sikerćnk van vagy egyszer.
Ma: oktober harmadikłn.
Abłdy csak most vette eszre, hogy Slawata szokatlanul der▌s. Valami IĞlajzott es ideges
jokedv łrad rola. KĞveres, pisze orrş arca mintha csattanłsig Ieszćlne; vaskos szemćvege
mintha villłmokat szorna.
De hłt mi volt olyan kćlĞnĞsen sikeres młma?
Nyilvłn ezt a kerdest vłrta a kĞvetsegi tanłcsos. Kisse sz−neszkedve hłtralepett es Ieher
mellenyeb═l meggondolt lassşsłggal vette ki az orłjłt:
ˆt perc mşlva tizenkett═, Płrizsban Ğt perc mşlva tizenegy, most kezdik szedni a Temps
vezercikket. Ezzel az egesz vilłg tudni Iogja, −gy hłt elmondhatom: ottani nagykĞvetćnk,
Khevenhćller a kĞztłrsasłgi elnĞknek bejelentette Bosznia annexiojłt. Ez tĞrtent ma es ezt
vegre keresztćl tudtuk vinni!
Błlintnak valami Ğsszeszor−totta a torkłt. Egyetlen pillanat es IĞltłmadt emlekeben az az
erveles, amit Slawata tavaly a hłborş szćkseger═l Jablłnkłn elmondott. Odatşl azonban IĞl-
hangzott a zene es a bćIeasztal mell═l a tłncospłrok kiindulo łrja elvłlasztotta ═t Slawatłtol.
Lilit is elvitte valaki mell═le.
Igy elmşlt nehłny perc, nehłny aggodalmas perc, am−g IĞltehette a kerdest: Nem lehet-e
ebb═l baj? El═ volt ez diplomłciailag kesz−tve?
Bosznia megszłllłsłra a berlini kongresszus hatalmazta IĞl Ausztria-Magyarorszłgot. Ha-
tłrid═vel nem korlłtozta egyik resztvev═ nagyhatalom se, sem akkor, sem azota. Szo se volt
arrol, hogy a Monarchia valaha is visszabocsłtanł a terćletet TĞrĞkorszłgnak. S═t bizonyos,
hogy młr e gondolat ellen is egesz Europa tiltakozott volna. Az oszmłn birodalom szuvereni-
tłsa, amit a kongresszus IĞnntartott, csupłn nevleges volt tehłt.
Ezt a Iormłt azonban internacionłlis hatłrozat łllap−totta meg es annak megvłltoztatłsł-
hoz az alł−ro hatalmak hozzłjłrulłsa szćkseges. Ha ezt nem szerezte be a Ballplatz, akkor błr
az annexio erdemben mit sem vłltoztat a helyzeten, a Iormasertest nem lehet tagadni es ez a
Monarchia ellen nagyon is kihasznłlhato, s═t belłthatatlan bonyodalmakhoz is vezethet.
Erre celzott Błlint kerdese.
I-wo! sowas ist doch ganz unmĞglich! Ielelt kĞnnyeden Slawata, de lłtva Abłdy
aggodo arcłt es miutłn jol megrakta a tłnyerjłt galantine-okkal es libamłjjal, a szomszedos
kanapera h−vta Komm, alter Freund, ich werde dir's erklŽren. So ganz leichtsinnig sind wir
eben auch nicht! ...
*
Nagyon ny−ltan es kĞrćlmenyesen beszelt. A kerdes diplomłciai oldalłrol a kĞvetkez═ket
magyarłzta: Ha az alł−ro hatalmakat el═re megkerdezik, ez semmire sem vezet. Hosszadalmas
tłrgyalłsok indultak volna igen bizonytalan eredmennyel. Erdekelt orszłg itt kett═ van:
Oroszorszłg, hiszen młr Bosznia megszłllłsa is az ═ politikłja ellen hozatott es a tĞrĞk. A tĞ-
rĞkkel csak Iait accomplit lehetett csinłlni, mert az şj tĞrĞk kormłny nehezen kezdheti az
uralmłt azzal, hogy joszłntłbol lemond tĞrĞk terćletr═l. Ha młr megtĞrtent az annexio, akkor
rełIoghatja, hogy a regi szultłni rendszer b▌neit likvidłlja ezzel. A novibazłri szandzsłkot a
Monarchia visszaadja, ezt tehłt sikernek kĞnyvelheti el a Porta. Marad tehłt az orosz. Ez va-
lamennyire el═ van kesz−tve. Most, mikor Izvolszkij szeptemberben Buchlanban volt Ber-
chtold nagykĞvet birtokłn, Aehrenthal el═hozta neki az annexiot mint el═bb-utobb szćkseges-
se vłlo intezkedest, hiszen miota az oszmłn birodalomnak alkotmłnyt adott a szultłn, a bosz-
niai lakossłg, ha tĞrĞk marad, a sztambuli parlamentbe kćldene kepvisel═ket, ami abszurdum
lenne. Izvolszkij nem mondott ellent, tehłt ez tudomłsulvetelt jelent es ha nem is −rtak alł
,protocole"-t, ami ilyen bizalmas beszelgetesnel nem szokłs, bizonyłra ,pro memorił"-t vett
IĞl mind a ket oldal. A jo Izvolszkijt, ha meg is lepi, hogy az annexio most es minden tovłbbi
nelkćl tĞrtenik, azt nem łll−thatja, hogy nem tudott volna rola. Ha pedig ez −gy łll, şgyis Ang-
lia es Franciaorszłg semmit se tehet. ┼k nem lehetven balkłniabbak, mint az orosz.
Berlinnel sem kĞzĞlte a Ballplatz, mert ha az egyik szĞvetsegest beavattłk volna, akkor a
młsikat, Itłliłt is kellene. Ezt pedig nem akartłk, gyanakodtak, hogy tovłbbadnł az antant-
nak.
Und die guten Italiener hŽtten ausserdem gleich irgend ein Equivalent verlangt! mond-
ta csşIondłrosan Slawata.
Azonnal valami ellenszolgłltatłst kĞveteltek volna maguknak.
De a hłrmas szĞvetseg okmłnya a kĞzlest el═−rja. Igy tehłt Olaszorszłg kćnn van az
obligobol! jegyezte meg Błlint.
Annłl jobb! Annłl jobb! kiłltott IĞl most a tłrsa. En Aehrenthallal szemben Conrad-
dal es a katonłkkal tartok: az volna a legszerencsesebb, ha most neki tudnłnk menni. Aehrent-
hal persze mindent el Iog kĞvetni, hogy şjra ĞsszeIoldozza a szĞvetseget!
De hłt majd meglłtjuk, magyarłzta ezutłn, ki lesz er═sebb: Ferenc JozseI, ,Der alter Herr
oder wir, Jung ˆsterreich!"
*
Igy kezd═dik a boszniai annexio kr−zise es vele şj korszak Europa diplomłciai tĞrtenete-
ben. Aehrenthal azzal, hogy a berlini szerz═dessel szemben es el═tłrgyalłsokat mell═zve be-
vegzett teny ele łll−totta Europłt, tudtłn k−vćl iskolłt csinłlt. Ugyanaznap, mid═n az annexiot,
proklamłljłk a bolgłr Ğnłllo kirłlysłgot, bizonyłra a Ballplatzcal egyetertve, de azonos nyo-
mon halad Itłlia, mid═n 1911-ben Tripoliszban hadćzenet nelkćl megtłmadja TĞrĞkorszłgot,
aki erre el═z═leg semmi okot sem szolgłltat, es egy evre reł ugyan−gy indul meg a balkłni hł-
borş. Az a nemzetkĞzi jogsertes, mely Bosznia, s═t a bolgłr Ğnłllosłg kihirdeteseben is csu-
płn Iormai, hamarosan precedensćl szolgłl cinikusan er═szakos tettekre es megszćnteti azt az
erkĞlcsi korlłtot, mely idłig az adott szo erejeben lakott. A vilłghłborş legvegzetesebb tette:
Belgium megtłmadłsa a vegs═ łllomłs ezen a vonalon.
*
Az annexio szćkseges volt; valosz−n▌, hogy młskent meg nem volt csinłlhato. A Monar-
chia sors adta helyzeteb═l Iolyt, hogy −gy kellett cselekednie. A gĞrĞg tragediłkban lłtunk
ilyen minden oldalrol kenyszer−thet═ Iłtumot. Egesz birtokłllomłnya az ═si jog es nemzetkĞzi
szerz═desen alapult es ═ maga kenytelen łttĞrni az ═sjogot es megtagadni az alł−rłsłt.
Es ez a szoszeges lett vezermot−vuma annak a hadjłratnak, mely a vilłgsajtoban ellenćnk
indul. London vezet. A legkemenyebb hang az angol lapoke. Ferenc JozseI es Ferdinłnd ke-
pei jelennek meg; kĞzĞs Iel−rłsuk: ,Szoszeg═k". Szokatlan hang a rendszerint annyira el═kel═
angoloknłl.
Els═ tćnete, hogy Nagy-Britannia immłr az ellensegeink tłborłban van.
Sztambulban bojkottłljłk az osztrłk ipart, de ott a bolgłr ćgyek łllanak el═terben, mint-
hogy Eumelia hatłrłn csapattestek gyćlekeznek. Erre TĞrĞkorszłg mozgos−tłssal Ielel.
A legvadabb vihar Belgrłdban tombol. Ott Ğnkentes legiok toborzłsa, hłborşs tćntetesek
nap nap utłn, az osztrłk-magyar ćzleteket megtłmadja a tĞmeg es kiIosztja. Montenegroban
is hadikeszćl═des. Itt łgyşkat vontatnak IĞl a Lovcsenre, mire a Monarchia a dunai monitoro-
kat Zimonyba kćldi, a delnyugati ket hadtest tartalekosait beh−vja es eltiltja a Iegyverszłll−tłst
a Boszniłval szomszedos łllamokba.
KĞzben az ellenIelek diplomatłi is megindulnak. Izvolszkij młr az els═ h−rre Płrizsba ro-
han es hogy jovłtegye el═z═ hibłjłt, mikor elvileg hozzłjłrult az annexiohoz, most şj kong-
resszust proponłl, mely nyilvłn arra szolgłlna, hogy Szerbiłnak es Montenegronak łtadja a
szandzsłkot es el═bbinek utat nyisson az Adriłhoz. A ho kĞzepen meg is egyezik Londonnal
egy el═zetes konIerencia Ğsszeh−vłsa irłnt, m−g oktober vegen GyĞrgy szerb tronĞrĞkĞst, a
hłborşs płrt vezeret a cłr ćnnepelyesen Iogadja.
E percben a hłborş mikent meg nehłnyszor a kĞvetkez═ honapokban a beavatottak
szemeben majdnem elkerćlhetetlennek lłtszott.
A magyar kĞzĞnseg mit sem sejt mindebb═l. Igaz, hogy błr sz▌kszavş tudos−tłsokkent, de
olvasta mindezt a lapokban. A h−rek jelent═seget azonban nem Iogta IĞl. Annłl kevesbe, mert
az egesz magyar sajto igen okosan viselkedett es tartozkodott minden riasztłstol. KćlĞnben is
az akkori kĞzĞnsegb═l teljesen hiłnyzott a kćlpolitikai erzek. ˙gy olvastłk a kćlIĞldi h−reket,
mintha valami nem is nagyon erdekes Iilm peregne le el═ttćk; mindez şgyszolvłn valotlan es
csupłn egy s−kon jłtszodik, ahogy a mozivłsznon. A Ferenc JozseI tronbeszede a deległciok
el═tt, Aehrenthal expozeja, a londoni, belgrłdi es petervłri letomp−tott sćrgĞnyĞk alig erdekel-
tek valakit. Tovłbb lapoztłk az şjsłgot, melyben eppen akkor Zboray Aladłr şjsłg−ro es kep-
visel═ elhalłlozłsa alkalmłbol tĞbb napon łt legalłbb annyit −rtak, mint a boszniai ćgyr═l.
Zboray meg is erdemelte. Roppant kedves, tokłsan kedelyes kĞzbeszoloja volt a T. Hłznak,
akit mindenki szeretett.
A sajto, mid═n −gy megtisztelte az elhalt kolległt, ezt tłn szłndekosan tette ilyen szelesen,
es ez igazłn megnyugtato is volt.
KćlĞnben egyeb is volt, ami elIoglalhatta a kĞzĞnseget.
A tronbeszed napjłn este kilenckor şjabb revolveres tćntetes, amit most młr csak az
Oktogontol tudnak visszaszor−tani. Hłt err═l is lehet beszelni, de meg tĞbbet Bosznia
hovatartozandosłgłrol a jĞv═ben. RĞgtĞn akadtak szaktudos jogłszok, akik szepen kimutat-
tłk, hogy Bosznia az Anjouk alatt magyar h▌beres, tehłt egybecsatolando Horvłtorszłggal es
az łllandoan visszakĞvetelt Dalmłciłjłval, nem veven eszre, hogy −gy ugyanazt a trializmust
hirdetik, ami ellen olyan hevesen tiltakoztak młskent. A belpolitika berkeiben pedig tovłbb
izgulnak a płrtok Işzioja miatt es Holloek korebol azt mendemondłzzłk, hogy Andrłssy ba-
rłtkozik a szocikkal, azert is vannak ezek a tćntetesek, merthogy hłt −gy akar hangulatot csi-
nłlni az ═ plurłlis szavazati joga szłmłra!
Hogy ilyenek jłtszottak az emberek erdekl═deseben a kćlIĞldi bonyodalomnłl sokkal Ion-
tosabb szerepet, azon nincs mit csodłlkozni. Hłborşs veszelyben e hosszş bekekorszak idejen
amşgy sem hitt senki. KćlĞnben is a mindennapi es szemelyes ćgy, a kĞzelIekv═ az, ami els═-
sorban erdekli az embert. A kĞzĞnseg ebben a jogłszkodo, łllando płrttusłk kĞzt torzsalkodo
vilłgban elt sok evek ota, kĞzvetlen Iigyelmet ez kĞtĞtte le. Az elet termeszete pedig az, hogy
nagyon nagy kenyszer vagy nagyon nagy veszely szćkseges ahhoz, hogy a mindennapit, an-
nak ĞrĞmet, błnatłt vagy bosszşsłgłt eltĞrćlje. A reggeli şjsłgokban łtIutjłk a h−reket, del-
utłn a klubban vagy a kłvehłzban letłrgyaljłk, ebednel vagy vacsorłn talłn szoba jĞn, a min-
dennapi elet azonban halad tovłbb egyIormłn, munka, ćzlet es gazdasłg, csalłd, barłti kĞr
vagy kĞztevekenyseg, szerelem, politika vagy sport, mindezek szłz meg szłz apro tĞrtenese
kĞti le az embert es szćkseges, hogy lekĞsse es nem is lehet młskepp.
VI.
Szep, der▌s id═ −gerkezik. Meg enyhe płraIłtyol şszik a tłj IĞlĞtt, el is tomp−tja a dombok
kopasz homlokłhoz ver═d═ napIenyt, elkĞdĞs−ti a hajlłsaikat es a tłvolba nyşlo hegyi
kaszłlok majdnem vegtelennek lłtszanak miatta. Megis bizonyos, hogy mire megkondul a de-
li harang, ragyogoan tiszta id═ lesz.
Szerencse, mert a mai nap nagyon Iontos a vadłszkalendłriumban, november 3-a Huber-
tus napja. Az erdelyi Ialkłnłl is ćnnep ez persze es Iontos tłrsadalmi esemeny, hiszen a mai
talłlkozohoz eppen delben lesz ez szłmosan jĞnnek ki kocsin hĞlgyek es urak a vłrosbol
es szomszedbol. Hogy a publikum ne csak a gyćlekezest lłssa, hanem valamit a lovas
vadłszatbol is, Hubertuskor a Szamos-vĞlgy s−ksłgłba van jelĞlve a talłlkozohely. Ezt şgy
kell mondani: a meet, mert Ialkłnłl minden m▌szo angol. Igy a Ialka gazdłja master, a I═ku-
tyapecer huntsman, az ostoros whip, a vad elindulłsa tallv-ho, a Iutłs run, a nyomvesztes
check, a nyom utłni kutatłs casting es a Iogłs kill. Igy is beszelnek a vadłszok egymłssal es
peldłul ennek a mondatnak: ... ,az els═ run utłni checknel, mikor a master visszakłsztolt, en
whippeltem oldalt es nem hallottam, hogy tally-ho...", szłmukra egeszen vilłgos ertelme van.
Az iden is persze jol elerhet═ pontot jelĞlt ki a master a mai meet szłmłra.
Megpedig a Tłrcsa nev▌ retet, azt a helyet Apahida mellett, ahol az orszłgşt łtlepve a
Szamoson, hirtelen eszakra kanyarodik. Ide csatlakozik be egy rĞvidebb mezei şt is, ami a
Iolyo bal partjłn szalad ide a kolozsvłri sz═l═hegyek alol. Mindenkeppen alkalmas pont. Sze-
les, sima mez═ terćl el az şttest ket oldalłn, elIer rajta sok lovas es kocsi es ha majd vadat ke-
resni indul a Ialka a vĞlgyĞn IĞl, a Iogatok az orszłgşton ćgethetnek es akłr vegig lłthatnłk a
vadłszatot, ha a IĞlugratott nyşl hajlando lesz a vĞlgyĞn Iutni vegig, ami persze eleg bizony-
talan, mert a tapsiIćlesnek kimondott hajlama hegynek szaladni.
A reten meg csak egyetlen korłn erkezett lovłsz setłltat ket letakart paripłt, mert meg
csak tizenegy ora van.
Megis młr egy negyesIogat t▌nik IĞl a Ialu vegen, łtdobog a Szamos-h−don, bekanyarodik
a mez═be es megłll.
Adrienne es nagynenje, a kedves Laczok Jen═ne ćlnek a szeles landauerben.
Lłtja, Ida neni, megsem kestćnk le, pedig maga nagyon aggodott! mondta mosolyogva
a Iiatalasszony.
Hłt persze hogy nem, hłt persze igazad volt, hogy nem kell sietnćnk! helyeselt Ida ne-
ni es most maga is kacagott azon a sok sćrgetesen, amivel indulłsra nogatott mindenkit. De
hłt en olyan izgatott voltam; tudod: a ket kamasz Iiam ma el═szĞr vadłszik, hłt ez nagy do-
log, ugye? Hłt ez nagy dolog! es kĞveres kacsojłval megszor−totta a szomszedn═je kezet.
┼k ketten a Miloth-Iele jo mez═segi Iogattal jĞttek, azzal a negy nagy csontş słrgłval,
amit most ═szre Adrienne behozatott Mez═varjasrol, leven sok jłrłs-menes a kis Margit kĞze-
led═ lakodalma miatt es ═ az Uzdy lovait ezekre nem akarta hasznłlni.
Meg ket kocsi erkezett ki vel═k.
Az egyik rendes kucsir-kocsi; benne kett═ a Laczok lłnyok kĞzćl: Anna Kendy Pityuval a
bakon, Idłcska pedig hłtul egy şjabb şrIival, aki a kolozsvłri egyetemen jogłsz, a Garłzda Ii-
şval.
A młsik negykerek▌ magas, şgynevezett amerikai kocsi. Csupłn ket hely van benne elĞl,
hłtul valami ćl═ke csak, ahovł młs nem Ier, mint egy istłlloIişcska. Alvinczy ‡dłm hajtja,
mellette az arłja, a kicsi Margit.
‡dłm nagyon Ğnerzetes. A magas emberek amşgy is hajlamosak erre. De neki most
valoban szłmos oka van reł.
ˆnerzetes młr azert is, hogy v═legeny, hłzasulando! Majdnem hłzas, tehłt belepett a ko-
moly IerIiak sorłba. Młr kezdi megvetni a korhelyked═ pajtłsait, amiota Margitkłval gyakran
megtłrgyaltłk, mennyire lehłk azok es haszontalanok.
ˆnerzetes, mert lemondott mindenIajta płlinkłrol, meg bort is csak ebednel iszik es vacso-
rakor, akkor is csak egy-egy pohłrral! Es ezt nem unszolłsra tette, hanem sajłt Ğnerzete
elhatłrozłsłbol −gerte meg Margitkłnak, aki eppen csak mondta, hogy ez helyes volna, de egy
szoval se kesztette reł.
ˆnerzetes, mert immłr a maga ura. Az anyja jussłrol lemondvłn a testverei javłra, ennek
Iejeben azok łtvettek azt a jo płr ezer korona adossłgłt, amit legenykorłban csinłlt; az apja
pedig most młr kiadta a rł es═ ĞrĞkreszt, a magyartohłti birtokot. Igaz, hogy ez nincs olyan
ertekes, mint akłrmelyik a tĞbbi hłrom joszłga kĞzćl, ami immłr a testvereire nez, de hłt a
kicsi Margitka azt mondta: jobb azt most megkapni, ezt sz−vesen adjłk, ═ annak utłnajłrt,
mindent letłrgyalvłn leend═ aposłval es szłmba kell venni, hogy azonnal kikapja. Igy nekik
tĞbbe semmi kĞzćk sem lesz ezutłn, ha a młsik hłrom Alvinczy Iiş akłrmennyi adossłgot
csinłl is. Ez azert jo, mert es −gy lłtta a kicsi Margit is ‡kos mind tĞbbet kłrtyłzik es Far-
kas bizony sokat kĞltekezik Pesten. Az is szerencse, hogy az a Magyartohłt szomszedos Me-
z═varjashoz, −gy mondja Margitka is, az Ğreg Miloth papłnak seg−thet tłn a gazdasłgłban,
ami jo lenne, mert az Ğreg şgyse tud hozzł, młrpedig a gazdłlkodłs a legszebb Ioglalkozłs a
vilłgon. Igaz, hogy ‡dłm erre idłig sohasem gondolt, csak most, miota młtkłs es van kivel a
jĞvend═r═l beszelni.
Es Ğnerzetes meg ezert a gyĞnyĞr▌ kocsiert is.
A kocsi Malhuysen Dinorłe volt, mikor meg muszka trappereket hajtott benne a Ierje, az a
jo Tihamer. A jo Tihamer elvłlt. A trapperek elt▌ntek. Margitkłnak egy szep napon hirtelen
az a sejtese tłmadt, hłtha tłn elado ez a szep kocsi?! Es Margitka ezt valoban jol sejtette! Es
milyen olcson kaptłk meg! Es kit▌n═ łllapotban van es csak a kis c−merpajzsot kellett łtIĞs-
tetni, es młr olyan, mintha nekik keszćlt volna şjdonat-şjonnan. Igaz, hogy csak jo şton lehet
jłrni vele, de hłt gyĞnyĞr▌!
Hłt ne legyen kisse bćszke az ember, ha mint meg Iiatal, de meggondolt IerIiş ennyi min-
dent Ğnłlloan es okosan vegbevitt?!
*
A hłrom korłn erkezett Iogat alig negyedorłt leptetett a reten, mikor a mezei şt Iel═l ha-
talmas porIelleg kĞzeledik.
Kendy Ambrus erkezik onnan, a kit▌n═ Ambrus bł'.
ElĞl a hintoban ═ maga a legiIjabb Alvinczyvel, ‡kossal, nagyurasan szivarozva mindket-
ten. A bakon inas nagy kosłr virłggal az Ğleben, amit Adrienne-nek szłnt Ambrus. Szeretik
az ilyet az asszonyok gondolta es ha nem is hłlłljłk meg, nem łrt, ha a nepek lłtjłk, hogy
═ virłgot visz annak az ,eszemadta" asszonynak. Ilyenkor megse hiszik a nepek, hogy ═ ezt
hiłba teszi. Es ha młr hiłba teszi is, legalłbb a h−re legyen młs.
A Kendy-Iogat mĞgĞtt ket Iiłkeresbe szorulva Pongrłcz Laji a Iel bandłjłval, a harmadik-
ban asztal, szekek, pezsg═slłdikok es młsIele italok es egy pincer, m−g a kocsis mell═l a
nagyb═g═ tornyosodik, amit ijedten szorongat a cigłnyok szolgłja.
Ambrus bł' jo kĞveret kłromkodott es hangosan, mikor kiszłllva a kocsijłbol az Adrienne
landauerehez indult.
Az inas mĞgĞtte a virłggal.
Azt az łmenit a korłn kel═ gyĞnyĞr▌seginek!... mondotta nevetve, mikĞzben kezet
csokolt az asszonyoknak. Hłt en ezert indulok hajnalban, azert dĞcĞgĞk mezei utakon, jłrok
łrkon es bokron łt, csak hogy Iogadhassam itt melton virłggal es muzsikłval, mikor ideernek
es lłm ilyen csşIot vallottam, młr hamarłbb itt vannak. H−-−-−-−! Azt a balvegzet▌ micsodł-
jłt az en keservemnek!... es ketret hajolva aprokat topogott maga ele, aztłn visszaszolt a ci-
głnypr−młsnak: Azt a bşsongo notłmat, te mamlasz! Nem lłtod-e, miert błnkodom!?
Igaz, hogy kedves bolond vagy te! kacagott reł Laczokne, aki unokatestvere Ambrus-
nak es aranyos embernek tartja.
Adrienne is kacag, kisse Iagyosan, kisse tłvoltartoan.
Jol tudja, hogy Kendynek ez a kirłndulłsa neki szol, szerelmes is a maga modjłn beleje,
de arra is szolgłl, hogy Ambrus bł' beszeltessen magłrol vele kapcsolatban. H−rbe akarja hoz-
ni, ahogy ezt młr eddig is tette, erre valo a virłg es a cigłny is, amit soha Hubertus-vadłszat-
hoz nem hoztak es amir═l mindenki persze beszelni Iog. Jol tudja ezt, de hagyja es kisse biz-
tatja is Ambrust. Jo, ha ezt a dolgot h−resztelik rola.
Olyat, ami nem igaz. Igy arrol, ami igaz, arrol nem beszelnek: arrol, hogy Błlint megjĞtt
Budapestr═l tegnap, hogy młr delutłn nłla volt es hogy kes═bb... ejjel is...
Csak −gy, ha a Iigyelem młsIele irłnyul, csak −gy jłtszhatja meg azt a veszelyes jłtekot,
amin egesz lenyevel csćng.
Ezert nevet h▌vĞsen es ezert t▌z a mellere egy virłgot az Ambrus kosarłbol.
Azonban mind-mind tĞbb Iogat erkezik a vłrosrol is es a kĞrnyekr═l. MindenIajta jłrm▌ a
nagyanyłink błrkłitol a legbolondabb tarantaszig. Az erkez═ hĞlgyek a kocsikon maradnak,
onnan integetnek csak egymłsnak, de a IerIiak leszłllva ellłtogatnak ide is, oda is. Persze
nagy sikere van az Ambrus bł' bormer═ asztalłnak es a cigłnynak, błr mindenki tudja, hogy
az Ğreg master, a Ialkanagy, roppant Iog haragudni ezert az şj−tłsert. Bizony szĞrny▌ sportsze-
r▌tlen cigłnyt es pezsg═t hozni ki a meethez, de hłt ez meg kćlĞn zamatot ad a mulatsłguk-
nak, mert az erdelyi embernek az młr termeszete, hogy ĞrĞme telik a młs bosszşsłgłn.
Egyes lovasok jĞnnek, aztłn młr csoportosan is. Minthogy az alsozsuki łllomłssal szem-
ben ott van a vadłszegylet tanyłja, az şgynevezett Hubertus-lak, ott a kutyalakłs, a kennel, a
klubhłz es az istłllok, ahol a tagok a lovaikat tartjłk, ezek mind a Iordulon tşlrol ćgetnek be a
talłlkozo retjere.
MegjĞttek młr sokan, nehłny id═sebb şr, −gy Gyer═IIy Szaniszlo is, a Lłszlo egykori
gyłmja egy ragyogo nagy csontş Ieketen, a młsik Kendy Słndor is, akit a ,Zindi"-nek h−v-
nak: megkćlĞnbĞztetesćl a ,Kajszł"-tol es egy hatalmas szĞgsłrgłn Bogłcsy ═rnagy is, aki
miota nyugalmaztłk, łrvaszeki ćlnĞk; a Iiatalokbol is tĞbben, kĞztćk Alvinczy Farkas, Ka-
muthy Isti, Kendy Pityu es Błlint.
M−g Błlint csak messzir═l kĞszĞn Adrienne Iele s elkerćli a kocsizo tłrsasłgot, a tĞbbiek
a hintok kĞze vegyćlnek.
Bogłcsy a Miloth-hinto mellett Iesz−t. ┼ Ida groInenak lełnykori tłncosa es hşsz eszten-
deje azzal łltatja magłt, hogy Kendy Ida hozzłment volna, ha ═ akkoriban megkeri. Ezert
oriłsira nevelt kandşrbajusza es kih−vo monoklija alul erzelg═sen mosolyog a visszaemleke-
zes, pedig młskor mindig szĞrny▌ szigorş poIłkat vłg, hiszen ═ a tĞkeletes płrbajseged es a
becsćlet tudosa. KćlĞnben igen jol IĞst a pocakja az aranyzsinorok abroncsozłsłban, mert
młma uniIormist ĞltĞtt, hadd lłssłk, hogy mostani polgłri hivatala szilaj hadiembert takar.
Adrienne oldalłn idłig Ambrus bł' łllingłlt. A lovasok jĞttere azonban visszament a
borozoasztalhoz es a cigłnyhoz, erezven, milyen hłtrłnyban van kĞzĞttćk a gyalogos ember
meg Pityu es Kamuthy Istivel szemben is, akik odaleptettek lohłton es nyeregb═l udvarolhat-
nak.
Es el═nyben vannak młr a Ialkłzoruhłjuk miatt is.
LegtĞbben zĞld kabłtot viselnek, aranygombosat, ahogy a nyşl utłn vadłszo harrier-
koponłl illik, de ma nemelyik vĞrĞs kabłtban van, ami tĞrveny szerint csupłn roka- vagy
szarvasIalkłnłl volna szabłlyos, de Hubertus napja az kivetel, legalłbbis −gy volt ez nłlunk
Erdelyben.
Mindenki Ieher breeches es kapnis csizmłban, mindenki Iekete błrsony kerek sapkłt
hord. Egyedćl Isti tett a Iejere kĞcsĞgkalapot es most azert jłr kĞrćl a kocsik kĞzĞtt, hogy el-
magyarłzhassa selyp−tve a hĞlgyeknek:
AI a kemeny błrIony Iapka, aI nem IabłlyoI, Engliłban aI csak a MaIternek dukłl eI a
huntsmannek... AI nem IabłlyoI...
De senki sem błnja, mit magyarłz. Annyira szep a lłtvłny, abban gyĞnyĞrkĞdnek. A
ragyogo ═szi napsćtesben az a sok sz−n: zĞld es piros lovasok, tćndĞkl═re pucolt lovak es sza-
naszet a vłrakozo parłdes kocsik, melyekb═l a lłnyok ruhłja vir−t valoban ritka kep volt az
−gy egyćtt, akłr egy regi angol metszet.
*
Csakis egy auto modernsege zavarja meg ezt a kepet.
Dodo jĞtt ki rajta şjdonsćlt Ierjevel, Von der Maultasch Udo kit▌n═ nemettel. Miota a jo
Udo most hat hete Ielesegćl vette a leggazdagabb erdelyi lłnyt, młr nem olyan szerenyked═,
mint ahogy mutatta magłt udvarlłsa idejen. Azonnal ki is szłll a gepb═l, kĞrćlsetłl mindenIe-
le es akit el═kap, azt nagy hangon tan−tja is, hogy mindezt młskeppen kell csinłlni, mert ,bei
uns in Pommern" ott młskepp csinłljłk... Szerencse, hogy Maultasch gyalog leven, a lovasok
kĞnnyen Iakepnel tudjłk hagyni; −gy hłt a bormer═asztalhoz szeg═dik, de ott is csak Alvinczy
‡kos esik łldozatul, mert błr Ambrus bł' is ott ćl, ═ egy nepies szolammal elhłr−totta
magłtol.
Igy hłt szegeny Dodo egyedćl maradt az şjonnan vett hatalmas Mercedesben es senki arra
sem ment, senki meg kĞzelebe se jĞtt.
Az a bćdĞs auto! mondottłk az emberek. Ide hozzłk lovat bolond−tani!
Csak a kicsi Margit szłnta meg. Kiszłllva az amerikaibol, łtment hozzł diskurłlni. Mert a
kicsi Margit josz−v▌ es kćlĞnben is Tohłt mellett, ahol a jĞv═ben lakni Iog, van Dodonak egy
kisebb birtoka, okos tehłt jolłbon lenni, hłtha talłn ‡dłm ezt kiberelhetne kes═bb barłtsłgos
alapon.
Most ket oldalrol majdnem egyszerre megzavarodik a tłrsasłg.
A tarcsai şt Iel═l Kendy Joska erkezik az ═ alacsony, kemeny l═csĞs szekeren, rettent═en
pattogtatva az ostort a szedćletesen ćget═ negy vasderese mĞgĞtt. Mint a szelvesz, şgy rohan
bele az odłig bekesen łllingłlo vagy leptet═ lovas sokadalomba, nemelyiknek csak alig van
ideje Ielreugratni el═le, aztłn bekanyarodik a I═ştba es Ambrus bł' asztalłnłl egyetlen
Ićttyszora a negyes megłll, akłrha mind a negy lo k═b═l volna Iaragva. Meg egy nagyot pat-
tint, akłr egy puskalĞves az ostorhegyes melle, de a lovak meg se moccannak, tudjłk, ez nem
nekik szol, hanem csak a moka kedveert tĞrtenik.
Joska leszol a makrapipłja mell═l:
Hłt engem miert nem k−nłl meg senki, ha młr kocsmłtok van?! Aztłn kĞrćlnez az ═
apro eles nezesevel, egyetlen pillantłssal vegigmustrłlja az Ğsszes lovakat a reten, mert nem a
n═k miatt jĞtt ki ide, hanem mert nagy locsiszłr leven, szereti tudni, hol milyen, miIele paripa
van, amivel −gy vagy şgy traIikłlni lehet talłn. Nincs is senki vele, csak a kocsisa, aki a hłtso
IĞlsz−jazott ćlesr═l most leugrik es a lovak ele łll.
A młsik tłn meg viharosabb jelenseg eszakrol ront a vłrakozokra.
T−z szĞrny▌ nyer−t═ cs═dĞr trappol ide Hubertus Iel═l. Az orszłgşt egesz szelesseget łtIog-
jłk. A szamosşjvłri honvedhuszłr tisztek ćlnek rajtuk. Tłn arra tartanak, hogy katonłs rend-
ben erkezzenek, ezert egymłs mellett lovagolnak, akłrha parłde lenne. A hłtasaik azonban łl-
lami hłgomenek, miket evente harmincat a IĞldm−velesi miniszter kĞlcsĞnĞz a Ialkłnak,
hogy kiprobłljłk ═ket terepen. A rendes vadłsznapokon csak hłromnegy szokott kijĞnni, de
nem egyćtt, hanem a whipek vagy egyket Ialkatag alatt. Akkor, ha nemelyik bolond is, hłt ol-
dalt lovagoljłk vagy elĞl. Most azonban −gy egyćtt, sorban beledobogva k−vłnatos kancłk so-
kasłga kĞze, erezve maguk mellett szorosan a vetelytłrsukat, hłt borzaszto, hogy mit m▌vel-
nek! Mindenik tşl akar tenni a szomszedjłn: łgaskodnak, ord−tanak, vłgnłnak is egymłshoz
es minden modon tanşs−tjłk apasłgra termett kivłlo voltukat.
Hłt ez młr komolyabb dolog, mint a Joska negyese, mert annak csak utat kellett adni, de
ezekt═l menekćlni kell, mert nem egy kacer kanca akad, akire hatłssal van az ilyen hangos
udvarlłs, a paripłt meg a cs═dĞrĞk szoktłk gy▌lĞlni.
Ahłny lovas, annyiIele, de a tisztek mindezzel nem tĞr═dnek.
Egyćtt maradnak sorban, szep ,łtkanyarodłst" csinłlnak a reten es akłrhogy vadulnak is a
menek alattuk, vorschriItos ćlesben es olyan gledłban, mint a parancsolat. De alighogy elćl a
por es a riadalom, młr erkezik a Ialka.
A rnaster vezeti, az Ğreg Wesselenyi Bela. ┼ alap−totta a Ialkłt. ┼ annak lelke. Magas, sĞ-
tet sz═r▌, gyĞnyĞr▌ teliveren ćl. Kurta kengyelei meg kisebbnek tćntetik IĞl amşgy is ala-
csony termetet. VĞrĞs kabłtja a kortol rozsasz−nre Iakult es rĞvid szabłsş, mert az meg tłn a
60-as evekb═l szłrmazik, amikor ilyen volt divat. Fekete błrsony sapkłja alatt pirosra egett
arca, Ieher bajsza es csłszłrszakłlla tćndĞkl═en vir−t.
KĞrćlĞtte a kopok. A nagy Ićl▌ tarka ebek mind a lova kĞre szoronganak; nemelyik neha
IĞl is nez reł, mintha megbizonyosodni akarna, hogy velćk van. A Ialkakopo ugyanis egyeni-
leg roppant gyłmoltalan. Szłmtalan kutyanemzedek ota mindig tĞmegben el es szakadatlan
emberi kormłnyzłs alatt. Egyedćl soha sincs, ezert ha valamelyik elteved, akkor igen
kĞnnyen el is vesz, talłn mert annyira megijed azon, hogy nincsenek tłrsai es nincsen ember
vele. Csak a vadłszszenvedelye Ielejteti ezt a Ićgg═seget.
A Ialka mellett kisse oldalt es hłtrłbb Tisza Istvłn ćget. ┼ helyettes mastere a zsuki Ialkł-
nak. SĞtetzĞld, majdnem Iekete kabłtot visel, ami jol illik sĞtet arcłhoz.
Sajłt tenyesztes▌ paripłjłt, błr kĞzel tizenhat markos, sokkal kisebbnek hinned, mert el-
lentetben az Ğreg masterrel ═ nemcsak szłlas ember, de nagyon hosszş kengyelben lovagol;
akłr a magasiskola lovasai. Az ćlese sohasem vłltozik sem terepen, sem akadłlyon, mindig
egyIormłn egyenes es egyIormłn nyugodt.
Hłtrłbb a ket gentleman-whip. Kadacsay Gazsi es iIjabb Kozma ‡ron.
A Iiatal Kozma unokłja annak a Kozmłnak, aki egykor Abłdy Roza gyerekkorłban De-
nestornyłn tiszttarto volt. Młr az birtokszerz═. A młsodik generłcio Kozmłk Ğsszetartłsa es
becsćletes munkłja tovłbb vitte a dolgukat, mind meglepesedtek, meggazdagodtak es az uras-
kodłsban es semmittevesben pusztulo regi birtokosok IĞldjet Ğsszevłsłrolva, tagos−tottłk,
megjav−tottłk. A legiIjabbak is dolgosak, de most młr vagyonukhoz merten młr passziozni is
szabad, reszt venni kĞzćgyben, tłrsadalmi eletben, sportban. Az iIjabb ‡ron a szĞvetkezeti
mozgalomban Błlinthoz csatlakozott es a mez═segi kĞrzetben jobbkeze; itt Zsukon vadłszik
negy napot, aztłn meg ejjel hazamegy a birtokra a tekei jłrłsba, ide vagy nyolcvan kilometer-
nyire, honnan a harmadik nap estejen megint visszakocsizik, hogy reggel itt lehessen młr. Ve-
kony, barna ember, a kr−mi tatłrok Iinom vłgłsş tĞrĞkĞs arcłval.
Gazsi błro csodaszłrmazłsş teliver kancłn ćl, mely meg versenykond−cioban van, IĞlhş-
zott hasa, akłr egy agłrnak es nincs a b═re alatt egy szemernyi zs−r se.
Csak most ket honapja vette, egyenesen a płlyłrol. Potom łrert vette ,Honeydew", vagyis
,Mezharmat" ═nagysłgłt, aki bizony nem erdemli ezt az edes nevet. Annyira ideges łllat es
olyan rosszakaro, hogy oriłsi kepessegei dacłra mit sem tudtak vele kezdeni a trenerek. Volt
eset, hogy amennyiben egyłltalłn elindult, a Iutłs kĞzepen megłllt es pillanat alatt ledobta lo-
vasłt. Vagy szłzat bokkol, mint a cowboy-lovak a Barnumban, vagy hanyatt vłgja magłt.
Młr megĞlt egy zsoket es kett═t megnyomor−tott.
Kadacsay persze passzioval vette meg es nagy lopszichologiłval szel−d−ti. Most is şgy ćl
rajta, akłr egy tĞrekeny tojłson.
PehelykĞnnyen tartja, şgyszolvłn nem is zablłn, hanem csak a tapintatłval. Es valoban
csodłlatos, hogy a kanca mennyire honorłlja e Iinom błnłsmodot. Miutłn els═ id═ben vagy
ketszer IĞldhĞz teremtette Gazsit, lassacskłn megszel−dćlt. Erre Kadacsay roppant bćszke.
Most młr annyira jutott, hogy whippelni mer rola es ,Honeydew" IĞlIogta, hogy az agarłszos-
tor nem neki szol, hanem a kopoknak. Neha ilyenkor megemeli a Iarłt, mintegy tiltakozłskep-
pen. De Gazsi akkor IĞlłll a nyeregben, akłr udvariassłgbol akarnł megkĞnny−teni neki a
bokkolłst. Es ,Honeydew" valoban nem Iolytatja a bakugrłsait; tłn azt tartja: nem erdemes
gonoszkodni, ha nem łllnak neki ellent. Igaz, hogy Iolytonosan kony−t, ezt a szokłsłt meg
megtartotta mşlt eleteb═l es ha valami lo hłtul patatłvolsłgba jĞn, hłt şgy rşg, mint a villłm.
De sebaj! Gazsi hłtłn Ieher pap−rtłblłt visel, amin nagy bet▌kkel olvashato: ,R˙GOK!"
Hłt mindenki maga vigyłzzon, aki a hłta mĞge kerćl.
A master szeles IelkĞrt −r a reten, a lovasok szejjelny−lo sokasłga kĞzĞtt, majd megłll es
kĞszĞn a hĞlgyek Iele. Az Ambrus bł' asztalłt meg egy pillantłsra sem meltatja es majdnem
azonnal megindul. Kocogva łthalad az orszłgşton es łt a vasşti tĞltesen. A Ialka mĞgĞtt a
whippek es meg hłtrłbb łllami meneken −me! a ket Laczok Iiş, kiknek epseget az anyjuk
a master sz−vere kĞtven, hłt annak Ğreg lovłszmestere ═rkĞdik IĞlĞttćk. Laczokne amint meg-
lłtta ═ket, IĞlłllt a hintoban es nagyban integetett nekik, jĞnnenek kĞzelebb hozzł, hadd lłt-
hassa ═ket, de a kamaszok bizony nem jĞnnek, nem is tudnłnak, mert a hłtasaik el nem vłl-
nak a Ialkłtol es a Iişk Ğrćlnek, ha nagy kapaszkodłssal vissza tudjłk Iogni ═ket negy-Ğt
lohosszal Gazsi błro es Kozma ‡ron mĞge.
A lovas sokasłg most mind łtĞmlik a tĞltesen, odatşl a Szamos s−ksłgłn szejjeloszlik ket
hosszş sorban a Ialkłtol jobbra es balra şgy, hogy a jobb szłrny a Iolyo partjłig jut, a bal a
vasşti tĞltesig. Le a vĞlgyĞn eszaknak leptetnek, hogy IĞlugrasszanak valahol egy nyulat,
amelyik −gy ═sszel a mez═n Iekszik meg, szłntłsban vagy kukoricatarlon.
Mikor młr odatşl vannak a lovasok, akkor indul meg a kocsisor, persze az orszłgşton ma-
radva.
*
Margit elbşcsşzott Dodotol es az autobol kiszłllt. KĞrćlnezett.
Hova lett ‡dłm az ═ szep amerikai kocsijukkal? A kocsi ott łll, de ‡dłm nincs rajta.
Hol lehet?
KĞrćlnez. Hłt ott van Ambrusoknłl. Odasietett. Eppen szol−tani akarta, mid═n meglłtta,
hogy a v═legenye, aki hłttal volt Ieleje, egy kupica płlinkłval koccintgat es leissza, m−g
Ambrus bł', Alvinczy ‡kos es Kendy Joska nagyban eljenzik.
A kicsi Margitot elĞntĞtte a mereg. Ilyen szoszeg═! młr megint inni mereszel! Szempil-
lantłs alatt hatłrozott: meg Iogja bćntetni! Meg Iogja tan−tani! FĞlebredt benne a Milothok
kalandimłdo vere. A Joska h−res negyese ott mellette az şton. FelszĞkĞtt a bakra. Onnan ki-
łltott le a h−res şrkocsisnak: Joska, ugye elvisz engem a vadłszok utłn? De ott a IĞldeken,
ha mer oda behajtani!
Hłt hogyne mernek!... kiłlt vissza Joska es młr ott terem, IĞlugrik melleje es młr ro-
bognak is el.
Csak most ocsşdott IĞl a szegeny v═legeny. Csak most dadogta: Margit... hłt en... es a
mi kocsink?... De a deresek młr el, mint a szelvesz.
Nem is maradnak a I═şton, hanem łt ═k is a vasşti tĞltesen es be a IĞldekre a Ialka nyomł-
ba. Młs Iogat ott persze nem jłrhatna, de a Kendye nem Iederes kocsi, hanem roppant ala-
csony l═csĞs szeker er═sen vasalva, az akłr łrkokon is łtmegy anelkćl, hogy baja lenne.
Es alighogy łtjutnak a s−neken, odalenn a Szamos tłjekłrol IĞlhangzik a kiłltłs: ,Tally-
ho!"
M−g Alvinczy ‡dłm a kocsijłhoz szalad, m−g IĞlćlt es visszatert a k═ştra, m−g utolerte a
tĞbbi hintot, a hajtłs ott a s−ksłgon młr megindult.
A nyşl persze ma sem vłllalta, hogy a hĞlgykĞzĞnseg mulattatłsłra vĞlgyhosszat Iusson.
Kis kanyarodłs utłn młr a domboknak Iordult. A Ialka nagy hanggal a nyomłban, ezutłn a
master, Tisza, a whippek es az egesz lovas sokasłg mind vłgtatnak, neki şjra a tĞltesnek es
vagy ket kilometernyire a meet retjet═l łt egy młsik vasşti łtjłron. Igy rohan az egesz vadł-
szat keresztćl a megłllott kocsik el═tt es neki a bal oldali kopasz domboknak.
Leghłtul Kendy Joska es Margitka a vłgtłzo negyessel. SzĞrny▌ lłtvłny volt ez szegeny
‡dłmnak.
Els═bben azt remelte, hogy a k═şton megłllnak, de nem! az az ĞrdĞgi Joska nekihajt a
hegynek, rezsşt veszi a meredek martokat. Istenem, hiszen Ield▌lhetnek! es tovłbb ki a
hegyoldalon regi szekernyomot hasznłlva, marhacsapłst meg a v−zmosłsok słrga agyag csu-
szamodłsait. Płr perc az egesz es odaIĞnn vannak a tet═n, ahol a vadłszok elt▌ntek, ott meg
vłgtatnak egy rĞvid darabon, aztłn ═k is elt▌nnek az orom hłta mĞge... Jaj, be rettenetes!
Egy pillanatig szĞrny▌ aggodalmłban ‡dłm arra gondolt: utłnuk hajt. De hłt ezt meg
megprobłlni se lehet ezzel a vekony kerek▌ amerikaival, nem menne Ğtven metert a rĞgĞs ta-
lajon es szejjeltĞrne az egesz alkotmłny. Arra is, hogy IĞlkap valami paripłra es utłnuk szł-
guld. De el═szĞr is es ez młr eleg ok nincs is kĞzelben hłtaslo, akit elkerhetne es rładłsul
a kocsijłt sincs kire b−zza, hiszen az istłllokĞlyĞk, aki mĞgĞtte szorong, eppen csak arra jo,
hogy megIogja a gyepl═t, ha leszłll. Igy hłt oda volt lłncolva a Iinom kocsihoz, odałtkozva
az orszłgşton maradłsra, onnan egy tapodtat sem terhetett el es csak sz−vdobogva leshette, mi
borzasztosłg tĞrtenik a menyasszonyłval.
Es ha meg nem kellett volna lłtnia! Ha miutłn elt▌nt a gerinc mĞgĞtt, elkepzelhette volna,
hogy ott valami lankłs şton csĞndesen kocsikłznak! De nem! A nyşl odatşl karikłt vłghatott.
Ismet megjelent a tet═n es most oldalvłst Iutott a szakadłsos homlokon. Azonnal ott a Ialka,
azonnal ott a master es az Ğsszes vadłszok, a huszłrtisztek is meg mindig sorban es alig szłz
lepessel mĞgĞttćk ott szłguldoz az a vad negy vasderes, el═bb le a hegyen egy kis darabig,
hol iszonyşakat Iarol az a kis l═csĞs szeker, aztłn tova az oldalban hosszant, muszkatĞvis es
galagonyabozoton łt, łt v−zmosta łrkon, kecskelepcs═s dşcon, ott hajtott el ‡dłm szeme lłttł-
ra az a rettent═ Joska, makrapipłval a szłjłban, nekiIeszćlve a gyepl═nek es mellette a kicsi
Margit a hłtłra csşszott kalapjłval, kibomlott lobogo hajjal, kapaszkodva ket kezzel az ćles-
be, de kacago szłjjal es boldogan. Es szegeny ‡dłmnak ezt lłtni kellett, vegigszenvedni kel-
lett.
*
Mikor a Ialka a hajtłs kezdeten łtrohant volt a vasşti tĞltesen, az orszłgşton a kopok egy
IelIedel▌ hinto mellett ĞmlĞttek łt a tşlso hegyoldalra. A kocsiban Gyer═IIy Lłszlo ćlt.
Kozłrdrol jĞtt. El═z═ napon lłtogatott haza es most ment vissza Dezmerre.
Csak most, mikor meglłtta a kutyłkat es a vĞrĞs kabłtos lovasokat, kik, mivel csak ott van
vasşti łtjłro, kisse tłvolabb vłgtattak keresztćl, csak most jutott eszebe, hogy młma Hubertus
napja van es az orszłgşton, azon a Iordulon tşl, melynek k═h−d ja meg el═tte, bizonyłra nagy
tłrsasłggal Iog talłlkozni. ┼ a tavaszi bazłr ota kerćlte azt a vilłgot, melyben ezel═tt elt, azt a
lumpolo kĞnnyelm▌ vilłgot. A kĞvetkez═ honapok mind melyebbre valo zćllesenek honapjai
voltak. Miota Lłzłrneval Ğsszekerćlt, ismet rendes eletet elt, şjra dolgozni tudott, majdnem
boldognak erezte magłt. Nem! Nem akart visszajutni regi pajtłsai kĞze.
Megriadva azon, hogy megismerik, meg talłljłk łll−tani, visszatartjłk, magukkal viszik,
sietve IĞlhşzatta a kocsi Iedelet. Meg jokor tehette, mert a hĞlgyek Iogatai meg tşl a kanyaro-
don es ═t itt nehłny ştszeli hłz IĞdte.
Hajts gyorsan! szolt azutłn a kocsisra es az ćlesben keresztbe d═lve IĞlvonta a lłbait,
hogy oldalrol şgy lłssłk, mintha ćres volna a hinto.
Ez IĞlĞsleges ovatossłgnak bizonyult. Senki sem tĞr═dĞtt ezzel a Iogattal, hiszen a szem-
bejĞv═ kĞzĞnseg mind a vadłszatot Iigyelte, mely a domboldalon vłgtatott. Hamarosan młr
elt▌nt az utolso kocsi is es Lłszlo sikerćlt ravaszsłgłn halkan kacagva, visszaćlt rendesen, de
a IĞdelet nem bocsłtotta vissza. Minek? Id═veszteseg lenne es sietni is kell, mert meg volt be-
szelve, hogy Słra asszonyt, aki aznap gĞbĞlyĞket vagonozott be Apahidłn, az łllomłson IĞl-
veszi.
Płr perc es młr a tarcsai retnel volt.
Ambrus bł' a vadłszok, majd a kocsizo hĞlgyek tłvoztłval lełcsizta a pr−młst. Pakol-
junk es menjćnk pokolba! mondotta eleg rosszkedv▌en, mert magłnak nem tagadhatta,
hogy ez a kiruccanłs cigłnnyal, itallal, virłggal bizony nem volt sikerćlt dolog. Hiłba, megis-
csak młsodrend▌ szerepe volt itten gondolta keser▌en. Akłrhogy hangoskodott is es
mokłzott, a lovasember roppant el═nyben van a gyalogos IĞlĞtt, plłne ha gyĞnyĞr▌ kabłtot,
vĞrĞset vagy zĞldet visel es tćndĞkl═en Ieher nadrłgot!... A vłszoncseled oda se nez ilyenkor
a polgłri gşnyłban jłrora.
Amit nem vallott be magłnak se, az volt, hogy itt annyi Iiatal lovas lłttłra Ğnkentelen
Ğregnek erezte magłt es ez a lappango erzes meg haragosabbł tette.
Mit piszmogtok annyit? bĞmbĞlte. Takarodjatok hłt!
Ennek a merges nogatłsnak az az eredmenye lett, hogy a cigłnyok es a pincer elvesztettek
a Iejćket. Ide-oda kapkodtak es az egyik berkocsi itt, a młsik ott, a szekek, a nagyb═g═ meg a
cimbalom szanaszet az şton.
Ambrus bł' es ‡kos ekĞzben a hintojukhoz indultak, amely kisse tovłbb, a tşlso łrok mel-
lett vłrakozott.
Ekkor jutott oda nagy trappban a Lłzłrne Iogata. A kocsis rełjuk hoppogatott. A legiIjabb
Alvinczy Ielreugrott, de Ambrus bł' nem. Amşgy is lomha jłrłsş, es elve volt: ,şr nem
siet". S═t megłllt es szĞrny▌ kłromkodłssal a rudas orrłhoz sşjtott a botjłval. A kocsis
visszarłntotta a lovakat.
Mi ez?! ord−tott dćhĞsen Kendy. Letaposnłd az embert, te paraszt!? Ki vagy te? Mi
vagy te? De ahogy szitkozodva odalepett a bakhoz, meglłtta a kocsiban Gyer═IIyt.
Elłmult.
Hłt te vagy itt, Laci? Te hajtatsz −gy nekem?!
Gyer═IIy Lłszlo kiszłllt.
Bocsłss meg, błtyłm szolt udvariaskodva , ez a kocsis nem ismer teged! es hogy
engesztelje, tehłt treIłsan tette hozzł: Azt amşgy se kepzelne senki, ugye, hogy teged gya-
log talłl valaki az orszłgşt kĞzepen!
Hłt en nem is szoktam, de ma Hubertus van, itt volt a talłlkozo es en kihoztam a cigłnyt
meg valami joIele itokłt is. Finom dolgok, Ğcsem!... Megk−nłlnłlak, ha młr el nem pakoltłk
volna, ami megmaradt.
Nagyon kĞszĞnĞm, de en amşgy is sietek, tovłbb kell mennem... Hłt szervusz, edes bł-
tyłm...
Parolłztak. Lłszlo visszaćlt a hintoba es eppen indulni akart, mikor Ambrus bł' hirtelen
elebe hajolt.
Megłllj csak egy kicsit mondotta kacagva , megłllj csak! Młr beszelgetes alatt a ko-
csit Iigyelte es a lovakat. Hallott volt arrol, hogy Gyer═IIyt tĞbbszĞr lłttłk bejĞnni Kolozsvłr-
ra a szep Lłzłrneval es h−re jłrt, hogy nłla is lakik. Ambrus nemigen szerette, ha młsnak sze-
rencseje van n═knel. Ez a mai sikertelen kirłndulłs, ez is kegyetlenne tette. A szemeben go-
nosz Ieny villłmlott.
De igazłn, błtyłm... szabadkozott Lłszlo.
Engem el═szĞr is ne błtyłmozz, hallod-e, nem vagyok en olyan ven!... aztłn pedig el═bb
arra vłlaszolj nekem, micsoda jłratban młszkłlsz, hogy napsćteses id═ben IĞlhşzott Iedel
mĞgĞtt bujkłlsz? Lłtom az orrod cimpłjłrol, hogy titokban młszkłlsz, komłm!... Na, ki
vele!... Hovł mesz −gy es micsoda kocsi ez, mert nem vagyok olyan marha, hogy meg ne is-
mernem, hogy ez nem a tied... Addig el nem bocsłtalak... lłtod?! kacagott gşnyosan es meg-
kapaszkodva a słrhłnyoba, bedugta a lłbłt, akłr egy sorompot az ćles es a bak kĞze.
Gyer═IIy mi rosszra sem gondolt. Olyan termeszetes, olyan nyugodalmas eletet elt a szep
Słra oldalłn, hogy eszebe se jutott tiltakozni. Nyugodt mosollyal Ielelt:
Dezmerre megyek Lłzłr Bogdłnnehoz es ez az ═ kocsija. Nincs ebben semmi titok.
Ambrus bł' az els═ szonłl młr kikapta a lłbłt es ketret gĞrnyedve şgy, mintha az ĞrĞm-
t═l, aprokat topogott maga kĞrćl. Hi-i-i! vijjogott hosszan, a ket tenyerit paskolva. Ez
młr beszed, ez jo, ez nagyszer▌, bravo! Hahaha! Ingyen koszt es kvłrtely, hłt ez nagyszer▌!
TĞbbet is mondott Ambrus bł', de Lłszlo nem vłrta be. Az arca elsĞtetćlt es rłszolt a ko-
csisra kemenyen:
Hajts!
Nem is hallotta młr azokat a vłlogatottan trłgłr treIłkat, amiket Ambrus bł' meg utłna ki-
łltozott. Visszad═lt a płrnłzatba.
Els═ pillanatban IĞl nem Iogta azt a nehłny szot. ˙gyszolvłn Ğntudatlan sejtette csupłn
meg a sert═t, a błntot, ami bennĞk volt. Megis şgy erezte magłt, mintha I═be ćtĞttek volna.
Aztłn lassacskłn IĞlocsşdott. Lassacskłn bogozgatta ki a szavak sert═ ertelmet, lassan, hi-
szen annyira Ğntudatlanul elt eddig, hogy id═ kellett hozzł.
Es nem is jutott a gondolatsor vegeig, mikor a Iogat młr megłllt az łllomłs el═tt. A szep
Słra beszłllt. Tovłbbhajtottak rĞgtĞn.
Mi az?... Mi baj van?... Mi tĞrtent veled? vizsgłlodott płr pillanat mşlva Lłzłrne.
O, semmi!... Miert?... Igazłn semmi! vłlaszolt Lłszlo es probłlt egyenesen, błtran
szembenezni, probłlt mosolyogni.
Igazłn?.., Tłn rosszul vagy... es... megis! Megis... Valami tĞrtent veled!?
Nem, nem, semmi... semmi, igazłn semmi! es egymłs kezet Iogtłk es egymłs arcłba
meredtek sokłig; aggodva az asszony, riadva a IerIi. Aztłn vłratlan valami bels═ Iek Ğssze-
csuklott Lłszloban es mint egy ćldĞzĞtt kisgyerek, a n═ vłllłra borult s−rva. Hosszasan s−rt.
Tłn azt erezte, hogy ezt a szep es josłgos lenyt, ezt a kedveset, akinek megvłltłsłt kĞszĞnhet-
te az utobbi evek poklłtol, hogy ezt is elvesztette, ett═l is el Iog szakadni, azt is el Iogja dobni
magłtol. Talłn azert kapaszkodtak a kezei olyan gĞrcsĞsen a n═ karjłba, kezebe, hogy megbi-
zonyosodjanak: megvan meg, itt van meg, vele van... meg vele van...
Valoban szerencse, hogy a IĞdel Iel van hşzva. Annak Ğbleben −gy maradhattak hosszan,
nem lłthatta senki. Nem lłtta meg senki.
*
Az a nyşl, ami ott ugrott IĞl a s−kon, valosłgos hubertusi nyşl volt. Miutłn tĞbbszĞr meg-
mutatta magłt az orszłgşt menti ormon, hol a kocsizo hĞlgykĞzĞnseg jol lłthatta a vadłsza-
tot, meg hagyta magłt Iogatni huszonĞt perces Iutłs utłn, ami tapintatos t═le, hiszen az ebed
młr vłr a klubhłzban az egesz tłrsasłgra.
A kill egyik vĞlgyhajlłsban volt a szels═ gerinc mĞgĞtt. A worrv-worrv utłn, vagyis miu-
tłn a Ialka jutalmul megkapta a zsłkmłnyt es szempillanat alatt szejjeltepte es megette, a lo-
vasok legnagyobb resze kićgetett az orszłgşt melle parłdezni a n═k el═tt. A master azonban
nem erre jĞtt. Jobb a Ialkłval nem a tĞmeg kĞzĞtt jłrni, −gy hłt miutłn a kopokat megitatta a
Ior-rłsos oldalban, kileptetett a tet═re, hol nyugalomban viheti łt ═ket, vissza a kenneljćkbe.
Csak nehłnyan maradtak vele: Tisza es a ket whip, Abłdy Błlint, Alvinczy Farkas, Bo-
głcsy nyugalmazott ═rnagy es persze a Laczok Iişk.
Lassan kocogva haladtak le a lankłs szenaIćvĞn. A kutyłk kisse szejjelszorodva, hiszen
valosz−n▌tlen, hogy ezen a tar legel═n błrmi vad is lenne, hiszen itt jłrattłk naponta az aznap
nem vadłszo paripłkat.
Ekkor azonban vłratlanul, piciny kĞkenybokor mell═l es kĞzvetlen el═ttćk, nyşl ugrott
IĞl. A Ialka IĞlvony−tott az ĞrĞmt═l es utłnaveti magłt. De nem olyan sćld═Iele kis kĞnny▌
nyulacska ez, mint ami az els═ volt, hanem hatalmas legel═i nyşl, tagbaszakadt es tapasztalt
legeny, akin młr mindjłrt meglłtszott, hogy a kuvaszok tĞbb nyłron łt kurgathattłk. Kit▌n═
Iormłban van. Hatalmas Iutoizmai. Nem is nagyon siet, IĞlemelt Ićlekkel meg szĞkik is
egyet-egyet treIłsan szaladłs kĞzben, megis kĞnnyen megnyşjtja a tłvot maga es a Ialka kĞ-
zĞtt. Pedig leIele tart egyenesen eszaknak, mintha megvetne a hegynek Iutłs annyira lenyeges
el═nyet.
Igy kezd═dĞtt egyike a legnagyobb runĞknek, ami ebben az idenyben el═Iordult.
A lovasok kĞnny▌ vadłszgaloppban a puhłn lejt═ ruganyos szenaIćvĞn. Płr perc es młr
odalenn van a hajtłs a słtes vĞlgyben, amin tşl az ćldĞzĞtt jol lłtszik, mikent iramodik ki a
tşlso hegyoldalon egyenest.
A zsuki vadłszterep jellege, hogy a Szamos bal partjłn az Ğsszes gerincek mer═legesen
łllnak a I═vĞlgyhĞz.
Az eszakra nez═ lejt═jćk lankłs, sima es termekeny, m−g a delnek tekint═ homlok mindig
meredek es csuszamlłsos, neha słrga es kopłr agyagszakadek, itt-ott majdnem szirtszer▌. Ez
a tapasztalt nyşl bizonyłra ezert vłlasztotta ezt az irłnyt; az ═ hosszş hłtso lłbaival kirugasz-
kodik ott kĞnnyen es valoban, a koposłg meg alig jutott el a hegyoldal harmadłig, mikor
izgato zsłkmłnyuk młr elt▌nik a tet═n.
Hegyen ki azonban a kutya viszont gyorsabb, mint a lo, ami a lovas terhet viszi, ezert IĞl-
Iele kĞnnyen ki is Iullad. K−melve kell hegynek lovagolni; annłl inkłbb tettek ezt most, mert
mindenki erezte, hogy ez nagyon komoly vadłszat lesz.
Igy hłt maga a master is kisse kes═bb erkezik IĞl, mint a Ialka, a tĞbbiek is visszaIogva rĞ-
vid galopp vagy trappban młsszłk meg a dombot. Jo is volt, hogy megjĞtt, mert odaIĞnn az
elkopok, ezek a Iiatalabbak, tehłt valamivel sebesebbek, płr pillanat ota elvesztettek a nyo-
mot es szanaszet keresnek IĞldet sşrolo orral es izgatottan csovłlva a Iarkukat. Azonban meg-
erkezik młr a venebb, de nagy tudłsş ,Toss-it-up" vezerkopo. Alig szaglłszik szejjel, młr el-
vezettel IĞlvony−t a kit▌n═ szagtol es vĞlgynek iramodik. A szomszedai hozzł es veszekedett
tempoban şjra vĞlgynek.
De vagy hłrom kutya nem hallotta meg a hangot. ┼k meg innetIel═l egy tłn hşszmeteres
mart aljłban a tĞvisben kutattak.
Gazsi błro a tet═r═l lłtta meg ═ket. Honeydew ═nagysłgłt nekirşgatta, le a csuszamodł-
sos melyedesnek. Honeydew nem szerette az ilyeneket. Menni ment. De a majdnem hşszIo-
kos lejt═ agyaghasadłsai kĞzĞtt şgy haladt le, hogy Ğnmaga kĞrćl Iorgott, akłrha valcert tłn-
colt volna rettent═ sebesen es modjłt talłlta, hogy kĞzbe-kĞzbe meg bokkoljon is. Ez volt a
szokłsa ilyen rossz helyeken. A legtĞbb lo elbukott volna ebben es a legtĞbb lovas lepottyant
volna t═le. De ez a gonosz kanca nagyon kivłlo łllat es Kadacsay nem kĞzĞnseges loember.
Nemcsak, hogy mit sem zavarja ez a szedćletes kering═, de mikor leer kĞzejćk, ostorpattog-
tatva a kutyłkat szol−tja es vłgtatva viszi ki ═ket az elre es tova a tĞbbiek utłn.
Most szedćletes iram kezd═dĞtt.
Nem csupłn azert, mivel a harrier-kopo, mely Angliłban lassş, az itteni tenyesztesben şgy
meggyorsult, akłr a szarvaskutyłval IĞlvenne, hanem mert a zsuki hegy-vĞlgyes videk ege-
szen kćlĞn lovaglotechnikłt is k−vłn. FĞlIele k−melni kell a lovat, leIele pedig bocsłtani, hadd
menjen, amit b−r.
Csak −gy lehet utolerni a Ialkłt. Ember is, lo is meg kell ezt tanulja, ha itt ,sinkorłzni"
akar, ahogy ezt a regiek mondtłk, ami a Irancia Ialkakutya, a ,chien-courrant"-bol szłrmazik.
Ez pedig ma Iolyton −gy megy.
Le, IĞl; ismet le, ismet IĞl.
Az irłny mit sem vłltozik, egyik lejton beIele, amit b−r menni a lo, majd kimłszni a szem-
kĞzti homlokot.
A Ialka mint hosszş Ićzerlłnc kĞveti a nyomot. Persze a mez═ny młr meglehet═sen el-
nyşlt. Wesselenyi mellett młr csak Kadacsay vłgtat, m−g Tisza es Abłdy helyes tłvolsłgban
kĞvetik, mert nem szabad ,nyomni" a Ialkłt; de Kozma młr elmaradt es Alvinczy meg vagy
szłz meternyivel hłtrłbb van es Bogłcsy. A Laczok Iişk menjei pedig, błr jok, de lassşbbak,
csak akkor jutnak ki az illet═ gerincre, mikor a legels═k młr a vĞlgynel jłrnak es a kopok młr
azon tşl.
Az id═ mind płrłsabb. Tłvolra alig lłtni.
Tłn azert nem lłtszik az ćldĞzĞtt nyşl, mert olyan szĞrny▌ gyors. De hogy jo nyomon
vannak, az nem ketseges, hiszen młr jo ideje maga ,Toss-it-up" vezet, vezet teljes hanggal,
młrpedig ═ sosem hazudik.
A harmadik leszaladłs aljłban szelesebb vĞlgy. Ebben Iolyik a borsai patak. Ugratni lehe-
tetlen; tşlsłgosan szeles es ingovłnyosak a partjai. Błlint itt egyik rozoga h−don hamarłbb ju-
tott łt, mint Kadacsay, aki łtjłrot keresven, id═t vesz−tett.
Azt hiszem, valahol łtvłltott a Ialka chokłcha! kiłltott łt lelkesćlten Gazsi Abłdyhoz.
Ilyen bochzaszto csodanyşl nincsen a vilłgon! es hogy a kĞteles helyit, mint whip, a
kopok kĞzeleben visszahod−tsa, olyan tempoban rugasztotta a hegynek a telivert, akłrha
klasszisversenyben. ˙gy lłtszik, ,Honeydew"-nak jot tett ez a Iantasztikusan hosszş vadłszat.
Młr azt is elt▌rte, hogy sarkalljłk.
A Borsa Iel═li homlok egyike a magosabbaknak. Eleg girbegĞrbe is es helyenkent nagyon
meredek. Mikor IĞlert az a negy lovas, aki meg a Ialkłnłl tudott maradni, a kutyłkat szet-
szorodva talłlta a bozotos tet═n. Azonban meg egyetlen pillanatig se kellett visszatartani a lo-
vakat; a Ialka maga bogozta ki a nyomot es a vezerkutya el═l młr ismet IĞlszĞkkent az a ha-
talmas nyşl.
Megis hłt nem roka, hanem ═ volt, aki idłig tudott jĞnni.
Utolso er═Iesz−tessel egy ciher Iele tartott, a Csonkłs nevezet▌ kicsi erd═cskenek a lejt═-
kĞzepen. Ez immłr a dobokai hatłrban van.
Az erd═ig meg vagy Ğtszłz meter. De nem b−rta.
Megłrtott neki, hogy megIekćdt. Az elkopok el═tt mintha kilĞvellene meg ketszer, hłrom-
szor, el ide es oda, aztłn egyet nagyot ugrott IĞl a leveg═be es halva vłgodott el magłtol. Az
ebek csak eppen megszagoltłk, de nem nyşltak hozzł. Ok is ki voltak merćlve. Csupłn IĞl-
neztek a gazdłjukra, mintha liheg═ nyelvćkkel azt mondanłk: Ugye, ezt mi szepen csinłltuk!?
A master leugrott.
Szłzhłrom perces run! kiłltotta vissza a megmaradt hłrom lovastłrsa Iele, mikĞzben
ostorłval Ielreterelte a Ialkłt.
Most IĞlemelte a nyulat. Akłrha Iłbol volna, şgy meg volt merevedve.
A tĞbbiek is leugrottak. A lovakat nem kellett tartani. Most meg Honeydew is szel−d.
GyĞnyĞr▌ vadłszat volt, gyĞnyĞr▌... gyĞnyĞr▌... csak ezt ismetelte mindenki es szłm−tgat-
tłk, mekkora tłvolsłgot vłgtattak megłllłs nelkćl a zsuki legel═t═l a dobokai oldalig. Van az
bizony 12-14 kilometer hegyen le, hegyen IĞl. Oriłsi teljes−tes lonak, Ialkłnak! Es csak err═l
volt szo, mikor płr perces id═kĞzzel megerkeztek a tĞbbiek, el═bb Kozma ‡ron, majd Bo-
głcsy az ═ derek szĞgsłrgłjłn, joval utłna Alvinczy Farkas eleg słrosan, mert a pataknłl Iel-
bukott a paripłja es vegćl legkes═bb, de diadalmasan a ket Laczok Iiş a lovłszmesterrel.
Na, ti ĞcskĞsĞk kacagott rełjuk młr messzir═l Gazsi , Bachom szechencsetek van,
hogy els═che ilyen spochtot kaptatok! M−g Błlint arra gondolt, meg−rja az anyjłnak, milyen
hatalmasul vizsgłzott le ez a denestornyai kancłja, hogy egy pillanatig sem lanyhult, hogy
csak negyen voltak a killnel es abbol kett═ angol teliver, hogy mindenki młs lemaradt es hogy
a lo ep, vegigvizsgłlta rĞgtĞn az inait, a hłta sincs IeltĞrve, azt is megnezte, semmi baja sincs,
meg meg sem izzadt nagyon. Bizonyosan nagyon Ğrćl majd ennek, hiszen a menes minden
nĞvendeket şgy szereti, akłrha csalłdtagok volnłnak.
Vizet kellett keresni a Ialka szłmłra. Aztłn nekiindultak toronyirłnt hazaIele. Persze le-
pest, mert ha a lovak kocoghattak volna is, de a kutyłk nagyon Iłradtak.
Młr elszćrkćlt az eg.
Csak nyugat Iele vĞrĞslik a naplemente. A tet═re erve młr az a sok hegyhłt, ami vegtelen
sorakozik egymłs ele mĞge, mint valami oriłsok megIagyott tengere, lilłsodo łrnyekba bo-
rult.
A master, a Laczok Iişk, Alvinczy Farkas es Bogłcsy elĞl.
Tisza megłllt volt, hogy szivarra gyşjtson. Abłdy es Gazsi błro megvłrtłk, ═k tehłt hłtra-
maradtak. Szotlan leptettek sokł hosszan eresztett szłrral, hłrman egy sorban.
Szechetnek valamit kechdezni szolalt meg Kadacsay Tiszłhoz Iordulva es biztatłsłra
Iolytatta. El═adta, hogy bizalmasan ertes−tettek, miszerint tartalekos huszłrtiszt leven, holletet
mindenkor kĞzĞlje az ezreddel. Csak ennyi az egesz. De hłt ═ ezen gondolkozott. Młs ertel-
met nem lłtja, mint azt, hogy a boszniai annexio miatt mozgos−tłsra kerćlhet sor, talłn hłbo-
rşra. Hłborş? Hłt az lehetseges? Es ha arra vezethet, hłt okos volt ezt csinłlni, ezt az
annexios dolgot?
Tisza nem volt kĞzlekeny ember. Ilyen komoly kerdesben alig volt valaki, aki el═tt beszelt
volna. Abłdyrol es komoly munkłssłgłrol azonban jo velemennyel volt. Az is szłmba jĞtt,
hogy nem tartozik a koal−cios płrtba.
Kadacsay Gazsit pedig regota płrtolta egy Iurcsa mondłsa miatt, amit megtudott rola.
A kolozsvłri kaszinoban politizłltak meg az 1905-Ğs vłlasztłsok idejen es szidalmaztłk
az akkor meg miniszterelnĞk Tiszłt. Gazsi kĞzbeszolt. Vedelmebe vette. Ekkor valaki rłri-
vallt Gazsira:
Ha −gy beszelsz, akkor te is hazałrulo vagy!
Kadacsay Ielrevłgta azt a nagy harkłlyIorma orrłt es azzal az ═ Iurcsa raccsolłsłval Ielel-
te:
Hłt hogyne! En bizony łchulnłm, łchulnłm, de a kutya se vłsłcholja meg, ameddig ti
benne vagytok!
Erre hatalmas kacagłs tĞrt ki, mert Erdelyben a humor mindig er═sebb volt, mint błrmi a
vilłgon. Megis eleg błtorsłg kellett hozzł, hogy az akkor annyira tşlI▌tĞtt hangulatban ilyet
ki merjen vłgni valaki. Bizonyłra ezt honorłlta Tisza, mikor vłlaszolt.
*
Azt mondta, hogy meggy═z═dese szerint błrmikepp alakuljanak is a viszonyok, błrmin═
sşrlodłsok łlljanak is el═, a mostani kr−zis minden kćlĞnĞsebb nehezseg nelkćl le lesz gy═z-
het═. Annłl inkłbb, mivel eleg er═sek volnłnk a mai pillanat katonai IĞladatainak a megol-
dłsłra...
Aztłn tovłbb beszelt, akłrha aggodo lelke Ğnmagłnak vłzolnł azt a beszedet, amit kes═bb
a I═rendihłzban tartott. Vłzolnł acelkemenyen kapcsolt mondatokban a mai kćlpolitikai hely-
zetet. Annak jelent═seget. Annak tanulsłgait a jĞv═re nezve.
Az annexio szćkseger═l meg vagyok gy═z═dve... annak kĞvetkezmenyeit viselni
hajlando vagyok... vłlaszolta Kadacsaynak utolso kerdesere.
Annak tłrgyalłsłba sem szabad bocsłtkozni mondotta , ,hogy a kćlćgy es a magyar
kormłny ennek keresztćlviteleben es a IĞlidezett hullłmok kĞzĞtt valo łtvezeteseben tanşs−-
totta-e azt a gondossłgot, amire szćkseg van". Ennek tłrgyalłsłba bele nem megy, młst is
ova int ett═l. Minden hazaIias emberre az a kĞtelesseg hłrul, hogy a Monarchia erkĞlcsi sş-
lyłt annak a szolidaritłsnak el═terbe łll−tłsłval Iokozza, melynek minden egeszsegesen
gondolkozo nemzetnel el═terbe kell lepnie, amint kćlćgyi veszelyek vagy legalłbbis bonyo-
dalmak el═łllanak. A nagyhatalmak kĞreben az ćggyel arłnytalanul nagy a IĞlhłborodłs.
,FĞlhłborodłsi kaland −gy mondta indult meg ellenćnk." F═leg az, amivel az angolok jĞn-
nek, akik şgy łll−tjłk be a helyzetet, mintha a Monarchia a tĞrĞk alkotmłnyossłgot akarnł
hłtba dĞIni, teljesen rosszhiszem▌. Anglia şgy tesz ma a tĞrĞkĞkkel, ahogy tett a lengyellel a
60-as evek elejen es a dłnokkal a Schleswig-Holstein-i kerdesben; IĞlkavarja a szenvedelye-
ket, remenyeket idez IĞl, aztłn Ielşton cserbenhagyja ═ket. Ketsegtelen azonban, hogy az
utolso tizenĞt balkłni bekekorszaknak vege es ez az els═ şj akut Iłzisa a keleti kerdesnek. Eb-
b═l sok lecket kell levonnunk. Villanyosabb lesz a leveg═ a Balkłnon es reszćnkr═l Iokozot-
tabb eberseget es Iokozott łldozatokat kĞvetel.
,Az is helyes, hogy a mai kormłny a szerb kereskedelmi szerz═desben elment a legszels═
hatłrig. Ezt tovłbbra is IĞnn kell tartani, mert a kĞrnyez═ kisłllamokat el═zekenyen hozzłnk
kell kapcsolni." Hogy IĞnntarthatjuk-e ezt az szerz═dest, az persze Szerbia tovłbbi viselke-
deset═l Ićgg...
A mi politikłnk ezutłn sem lehet młs, mint eddig: a Balkłnon el═ nepek szabad, bekes
Iejl═desenek oltalmazłsa. Es megakadłlyozłsa olyan alakulłsnak es tĞrekvesnek, ,ami e ne-
pek Ićggetlen es bekes Iejl═deset valamely nagy, agressz−v, hod−to celş konglomerłtum hatal-
ma vagy hegemoniłja alł akarnł hajtani..."
Błlint e szavaknłl IĞlnezett Tiszłra.
Milyen erdekes, milyen nagyszabłsş! Es ez az utolso mondat! mintha nem csupłn az
orosz tĞrekvesekre vonatkoznek, de vłlasz volna arra a programra is, amit Slawata Iejtett volt
ki el═tte most egy eve, hol a trializmus a vegs═ cel es az ausztriai hłz terjeszkedese csalłdi ki-
rłlysłgokban le a gĞrĞg tengerig.
A lovak lepesenek lassş ćtemere Tisza tovłbb beszelt. A hangja mintha most meg komo-
lyabb volna, akłrha aggodo lelke sz−nezne melyebbre.
Es kĞvetkeztek proIetai szavak...
,Er═s antipłtiłk mozognak ellenćnk es vannak Europłban hatalmas tenyez═k, akik ha
nem is −teltek alkalmasnak a helyzetet arra, hogy ezeket az łltalłnos konIlagrłcioig IĞlsz−tsłk,
gondoskodnak rola, hogy ezek vegleg el ne enyesszenek, hogy aztłn adando alkalommal a
Monarchiłnk ellen kijłtszhatok legyenek." Es azutłn olyan mondatok sorakoztak, amit a poli-
tikai ellenIelei ═rola, akiben minden tĞrekvesćk ═sellenseget lłttłk, alig hittek volna el:
,...Katonai politikłnkban olyan eljłrłst kell kĞvetnćnk, amely az er═ biztato tudatłt IĞleb-
reszti magunkban, de IĞlebresztheti szĞvetsegeseinkben es ellenIeleinkben is. Emiatt szćkse-
ges, hogy talłljanak modot a Ićgg═ katonai kerdesek megoldłsłra. Az illetekes tenyez═k resz-
er═l tehłt az uralkodo es nemcsak a koal−cios płrtok reszer═l a legborzasztobb kĞnnyel-
m▌seg volna, ha szemben azzal a horoszkoppal, amit a kćlćgyi helyzet tłr elenk, minden
szenvedely lekćzdesevel, minden eddig elIoglalt łllłspont Ielretetelevel, ha minden łldozatra
keszen, meg ne tennenek minden lehet═t, hogy a hadsereg kerdesei vegre megoldodhassa-
nak..."
Ezt mondta az az ember, akit a kĞzvelemeny a hadćggyel kapcsolatos nemzeti k−vłnsłgok
akadłlyłnak tartott, aki słtłni beIolyłsłnak tulajdon−tottłk, hogy Becs a legkisebb eredmeny-
r═l sem akar hallani.
Tisza elhallgatott. Nemłn lovagoltak tovłbb. Błlint megillet═dve az utolso szavaktol, reł-
pillantott arra a kemeny arcş lovasra, kinek oldalłn leptetett.
Młr nagyon alkonyodott. A gerinc itt keskeny, jobbrol es balrol a tłrsai kisse melyebbre
kerćltek, m−g Tisza eppen az elen lovagol. Az alakja Ieketen −rodik arra a keves tćndĞklesre,
amit a lełldozott nap ott Ielejtett az eg aljłn. A lova sĞtet, sĞtet a Iels═teste, ahogy zĞld kabłt-
jłban kitornyosodik a nyeregb═l, sĞtet a Iekete sapka magasan hordott Iejen, de legsĞtetebb
tłn az arca.
/
Igy haladt kĞzĞttćk egyedćl az elen, egyedćl az elborulo vilłg IĞlĞtt, mindig es mindig
egyedćl.
A lova hosszşkat lepett alatta egyIormłn, −gy haladtak tova a leszłllo esteben.
V. RESZ
I.
Meg kora ═sszel jłrta le Abłdy Błlint az łltala letes−tett szĞvetkezeteket. ˙j, kicsi autojłn
jłrt, amit most vett, hiszen ennyi utat vonattal es loIuvarral idejeben alig bonyol−thatott volna
le, młrpedig tiszta kepet akart kapni a helyzetćkr═l, Iejl═desćkr═l vagy hiłnyaikrol. Az
oktober vegen a I═vłrosban megny−lo kongresszuson łtIogo jelentest akart roluk tenni.
Persze Lelbłnyłra is ellłtogatott.
Itt minden megvalosult, amit Błlint els═ megvłlasztłsakor tervezett, hłla Kovłcs Dłniel
helybeli jegyz═ csĞndes es celtudatos munkłjłnak. A hitelszĞvetkezet szepen virłgzott. Az
Abłdy-Iele udvarhłzat maga a kĞzseg kerte el, ahogy Kovłcs azt eleve jĞvendĞlte; a gazda-
kĞr is megalakult es ide kĞltĞzĞtt. A mintakerteszet is letrejĞtt, błr modosult alakban. A
kşriłtol a domb aljłba lenyşlo telek nagyobb reszet Iaiskolłnak hasznłltłk Iel, honnan Iajal-
ma-, dio- es cseresznyeoltvłnyokat kaphattak a gazdłk. Csak kicsi reszen van konyhakert; itt
nemes−tett magot termeltek, de vetemeny innen a piacra nem kerćlt, nehogy konkurłljon a
helybeliek łrus−tłsłval. Nagyon hasznos minderre az a Iorrłs, ami a hłz tĞveben Iakadt es im-
młr kitiszt−tva, apro rigolłkban ĞntĞzesre szolgłl.
A kşriłcska nagyszobłjłban, mely az egesz hłzat łtalszegi, Abłdy itt ćl Kozma ‡ronnal.
Mert Kozma vłllalta a szĞvetkezetek ellen═rzeset a słrmłsi vĞlgy es a Maros kĞzĞtt, meg a
tekei jłrłsban, kiveve a szłsz lakossłgş Ialvakat, mert azok persze a szłsz kĞzponthoz tartoz-
nak.
Igy hłt Lelbłnya is az ═ Ielćgyelete alatt łll.
Szep tłgas, napos szoba ez. Barłtsłgos is, miota kikĞltĞzĞtt innen a regi berl═, az a rop-
pant dancs asztalos, aki m▌helynek hasznłlta. Młr alig erzik itt a I▌reszpor szaga, ami abbol
az id═b═l maradt meg. Tisztłra meszelt Ialak, melyek hosszłban ketoldalt az olvasokĞr polcai
nyşlnak el. A kĞzepen hosszş asztal viaszosvłszon ter−t═vel. Itt tartjłk a szĞvetkezeti gy▌lese-
ket es olykor Ielolvasłst, mikor idelłtogat valamelyik gazdasłgi vłndoroktato.
Abłdy es Kozma most vizsgłltłk łt a szomszedos kisebbik szobłban a penztłrt es a
młsikbol idehozva ═ket, az ćzleti kĞnyveket. A penztłrnok młr visszałll−totta a vaskos kĞte-
teket, de ═k ketten meg płr percig diskurłlnak.
Meg csak 11 ora.
Błlint eppen vissza akart indulni a lakłsłba, a Iennhejłzłsbol ,nagyszłllodłnak" keresz-
telt vendegl═be, hol bizonyłra sok kervenyez═ vłrja a kepvisel═jćket, mikor a tornłc ajtajłn
Iiatalos asszony surrant be.
Volt valami riadt rajta. Meg visszatekintett az ajtobol, miel═tt maga mĞgĞtt betette. Aztłn
sietve az asztalhoz lepett.
ˆzvegy Olajosne vagyok hadarta gyorsan , Kovłcs jegyz═ hşga. Azert jĞttem ide...
nem akarom, hogy a błtyłm tudja... ┼ megtiltotta, de en megis gondoltam... a vendegl═ben
sok ember vłrja a groI urat... azok elmondanłk...
Lećlt. Aztłn eleg zavarosan elbeszelte a tĞrtenetet. Ennek az Olajos Viktornak ═ młsodik
Ielesege volt. Az els═ asszonytol egy Iia maradt. A gyermek keteves volt akkor, mikor ═ Ierj-
hez ment, most hłrom eve. Az ura most meghalt es nem maradt utłna semmi. Annak a Iişnak
se. Pedig annak vagyona kene legyen dollłrok Amerikłbol , de az sehol sincs. Hogy az
nem igazsłg! Es hogy az utcłn volnłnak ═ is es a mostohłja is, ha a błtyja, Kovłcs Dłniel
magłhoz nem veszi ═ket. Pedig az is alig el. Annak is nĞvendek gyermekei, akiket ruhłzni es
iskolłztatni kell. Hogy ═ azt szegyelli, hogy kegyelemkenyeren... es a mostohaIiş penze, an-
nak valahol megis meg kene lennie... Talłn az łrvaszeknel... vagy valahol... Hłt azert jĞtt,
hogy elmondja. A groI şr tłn seg−thet... Seg−tsen...
Błlint kerdezni akart reszleteket, de Kozma ‡ron łtintett neki, hogy majd ═, ═ majd meg-
magyarłzza. Igy hłt elbocsłtottłk Olajosnet, aki amşgy is nagyon idegesnek lłtszott es Ioly-
ton az ajtora pillantott, nem kapja-e ott valaki.
Ez a dolog mondotta ‡ron egeszen remenytelen. Ott Iolyt le az ćgy legIontosabb re-
sze a mi szomszedunkban, hłt jol ismerem. Ez az Olajos Viktor amolyan nyugtalan, mindig
ćzletez═, ravaszkodo Irłter volt. Eredetileg tłn volt valami vagyonkłja, de az ilyen embernel
sosem tudni, mije van. Az els═ nejenek a błtyja amerikłs, es mikor megszćletett a Iiş es az
asszony gyermekłgyban meghalt, az amerikai testver onnan 10 000 dollłrt kćldĞtt az łrva-
szek ştjłn, hogy a hłtramaradott gyermek nevere ingatlanba Iektessek. Tłn ismerte a sogorłt
es a Iişcska jĞv═jet akarta biztos−tani. Jol emlekszem, milyen nagy hallo volt erre, hiszen ez
nagy Ğsszeg. Kisvłrtatva hallottuk, hogy a Iiş nevere az apja megvett KĞrtekapun egy nagy
darab, de rossz IĞldet es az ottani rozoga g═zmalmot. Leven ez a szomszedunkban, hłt en jol
ismerem ezeket. Młr akkor csodłlkoztunk, hogy ilyen silłny dolgot vłsłrolnak meg egy kis-
korş szłmłra. Meg inkłbb most, mikor ennek az Olajosnak a halłlłval kisćlt, hogy ═ mint ter-
meszetes gyłm azt az egesz Ğsszeget ebben szłmolta el az łrvaszeknek es hogy egy olyan ob-
jektumra, ami 20 000 koronłt sem ert meg, az łrvaszek kiadta az egesz, tĞbb mint 50 000 ko-
ronłnyi Ğsszeget. Rładłsul Olajos meg azt az adossłgot sem tĞrĞltette, ami a vłsłrkor młr
terhelte az ingatlant. A halłlakor emiatt elłrvereztek az egeszet. Igy hłt koldusbotra jutott a
Iia is es az Ğzvegye is, mert Olajos utłn sem maradt semmi. Ketsegtelen, hogy az łrvaszek
roppant gondatlanul jłrt el młr a vetelkor es azota is, es alig lehet erteni, hogy ez az Olajos,
aki amşgy is eleg rossz h−r▌ ember volt, mikent kaparhatta ki onnan a Iiş vagyonłt. En azt
kepzelem, hogy valamikepp olyan inIormłtort szerzett, akinek szava volt az elnĞknel, a ven
BartokIłynłl, aki tisztesseges, de hiszekeny es olyan ,uram-błtyłm, edes-Ğcsem"-Iele
komłzo ember volt mindig.
Tehłt semmit sem lłtsz, amit tehetnenk?
Semmit. Meg az Ğreg BartokIłyt sem lehet megkerdezni, mert e tavaszon valami kis gu-
ta erte.
Ez nagyon lehangolta Błlintot. Amit hallott, azt tovłbb hordozta magłban, annłl inkłbb,
mert Kovłcs Dłniel jegyz═t igen nagyra becsćlte.
Ennek a tĞrtenetnek a hatłsa alatt szolalt IĞl Maros-Torda megye ═szi kĞzgy▌lesen, nov-
ember vegen.
*
Az egyik tłrgy a BartokIły lemondłsa, elbşcsşztatłsa es ezzel kapcsolatban a kĞvetkez═
ćgy az utodja megvłlasztłsa. A tłvozo łrvaszeki elnĞk roppant nepszer▌ volt, I═leg a megye
also jłrłsaiban, akik mindig 48-asok voltak, ellentetben a Iels═ jłrłsokkal, ahol Absolon
Miklos volt a vezer, az ott harcias 67-esek elen.
Balog Peter Ben═, a koal−ciosok łltal kićldĞzĞtt egykori I═jegyz═ vezette az utobbiakat,
mert Absolon maga nem jĞtt be. Szłmos płrth−vet bekćldte azonban, hadd lłssa a tşloldal,
hogy szłmolni kell vel═k, błr most a koal−cio uralma alatt persze a Ićggetlensegiek a vłrme-
gye urai. Igy hłt a tłvozo elnĞkĞt, aki eppşgy ,nagy id═k tanşja" volt, mint a błtyja, a kepvi-
sel═, IĞlvłltva dics═−tettek a szonokok es javaslatot adtak be el nem mşlo erdemeinek meg-
ĞrĞk−tesere. Persze a szĞveg alig erintette az ═ hivatali tenykedeseit, hanem nagyreszt nagy-
hangş szolamokbol volt Ğsszerova, akłr egy nepgy▌lesi kortesbeszed.
Abłdy nemłn ćlt az egyik oldalso padban es bosszankodott. Mentćl tĞbben łlltak Iel,
mentćl nagyobbakat mondtak a tłvozo bokros erdemeir═l, annłl er═sebben ebredt Iel benne
az Olajos-ćgy emleke. Annłl inkłbb mergel═dĞtt, mivel Lelbłnya ota tĞbb ćgyr═l hallott, ami
kisebb meretben, de ugyancsak hanyagsłg volt.
Megiscsak hallatlan dolog gondolta , hogy itt agyondicsernek egy hivatalI═nĞkĞt, aki
ilyen silłnyan teljes−tette a kĞtelesseget. Fegyelmit erdemelne, nem pedig dicshimnuszokat!
Szćkseges tehłt, hogy legalłbb szoba jĞjjĞn az is, ami mulasztłs tĞrtent. Annak is nyoma kell
maradjon. Elhatłrozta hłt, hogy nem most, a bşcsşztatłs alatt, de utłna, a megćrćlt elnĞki łl-
lłs betĞltese el═tt IĞl Iog szolalni. ‡ltalłnossłgban Iog rełmutatni, hogy az łrvaszek ćgyvite-
leben szłmos hiłnyossłg Iordult el═. Es ez pelda legyen a jĞv═re. Vegre is az łrvłk dolga a
legszorgosabb Iigyelmet kĞveteli.
Nagy eljenzesek utłn a I═ispłn, ˆrdćng, meltato szavakat I▌zve hozzł, egyhangş hatłro-
zattal lezłrtłk a bşcsşztatłst.
Most a I═ispłn az elnĞki łllłs betĞltesere szol−totta Iel a kĞzgy▌lest.
Abłdy szot kert. Probłlt nagyon mersekelten beszelni. Az amşgy is gutaćtĞtt
eltłvozłsłrol kijelentette, hogy korłntsem akarta sem tisztesseget, sem johiszem▌seget ket-
segbe vonni. Bizonyos azonban, hogy legalłbbis utolso id═ben, az łrvaszek ćgyintezese nem
egy alkalommal kiIogłsolhato volt...
A megdĞbbenes moraja Iutott vegig a termen. BartokIły Ğccse, a kepvisel═, ki a sok dicse-
ret alatt szĞrnyen meghatodott, meg kĞnnybe lłbadt szemmel, de młr harsłny hangon dćbĞr-
gĞtt kĞzbe:
Aztat meg mandani sem szabad!...
Ez akłrha jel lett volna a tĞbbieknek. Nehłnyan Ielugrłltak es itt ezt, ott młst kiłltottak:
Honnan tudja?... Hogy łll−that ilyent!... Bizony−tekokat! es volt olyan is, aki młr azt
vłgta ki: A groI şr 67-es, azert beszel −gy! amire a Iels═ jłrłsbeli tagok, kik a regi kormł-
nyok h−vei voltak, azonnal akcioba leptek, hatalmas ,Halljuk! Halljuk!" kiłltozłssal a szonok
płrtjłra łllva.
Ketteszakadt hłt rĞgtĞn, mikent mindenkor a kĞzĞnseg, nem mintha błrmelyik Iel a dolog
erdemet lłtta volna, hanem płrtszempontbol err═l is, arrol is.
Ez meg jobban Ielb═sz−tette a jelenleg uralmon lev═ Ićggetlensegieket. Most młr azt is ki-
łltottłk: Ne rłgalmazzon!... Bizony−tekokat, vagy hallgasson!... Bizony−tson, vagy kerjen
bocsłnatot! amit a Iels═jłrłsiak is Ielkaptłk, hadd halljanak valami ocsłrlot az ellenIelćkr═l
es azok is harsogtłk:
Helyes! Az kell! Bizony−tekot!... Ki vele!
Mikor a zajongłs kisse csillapult, Błlint Ielemelte a kezet. Vłrakozoan elhallgattak mind.
Ha bizony−tek kell, azzal is szolgłlhatok szolt es nev eml−tese nelkćl elmondta az Olajos
Iiş esetet. Azt hitte, ennyivel megelegszenek. Nem şgy volt. Błr els═bben megtorpantak az
alsojłrłsiak, de mivel a Iels═jłrłsiak mestersegesen gşnyos kacagłsba kezdtek, hłt ═k sem
hagytłk annyiban. Egyik 48-as kepvisel═, Varjş Bela ugrott IĞl. BĞlĞmbika hangjłn tşlord−-
totta a kacagokorust:
Nevtelen tĞrtenet csak hamis−tłs lehet!... Ha az şr neveket nem mond, hłt rłgalom az
egesz!
Ezşttal ismet az tĞrtent Abłdyval, ami młr annyiszor. Tovłbb kellett mennie sokkal, mint
ami az eredeti szłndeka. Mikor Ielłllt, oda akart konkludłlni, hogy az łrvaszeki tanłcs, mint
Ielćgyel═ hatosłg, dolgozzon ki olyan szabłlyzatot, mely a jĞv═re szigorşbb ellen═rzest k−vłn
az łrvaćgyekben. Ide most nem is juthatott. A Ielszolalłs młr csupłn tłmadłskent hat es az
ćgy maga a megyei płrtok ćtkĞzesi tere. A nevek kĞzlese nelkćl pedig şgy łllott volna a kĞ-
zĞnseg el═tt, mintha valoban csak rłgalmazott volna.
Tehłt elsorolta ═ket. Szerencsere pontosan mondott el mindent. A szłraz nevek, szłmok,
dłtumok leh▌t═en hatottak a koal−ciosok szenvedelyere, mert sokan voltak jelen, akik emle-
keztek egyik vagy młsik kĞrćlmenyre. Annłl hangosabb lett a 67-es oldal. Nahłt!... Ugye
mondtuk!... Hallatlan!... Gyalłzat! es a m▌kacagłs helyebe a m▌Ielhłborodłs lepett.
ˆrdćng I═ispłn belejćk csĞngetett.
Csendet kerek! kiłltott eles hangjłn. KćlĞnben rendb−rsłgot Iogok javasolni azokra,
akik a gy▌les meltosłgłt megzavarjłk! Most Abłdy Iele Iordult gy▌lĞlkĞd═ szemmel:
Kerdem a Ielszolalot: van-e meg egyeb mondanivaloja?
Van! vłlaszolt Błlint; płr szoban vłzolta a javaslatłt, azutłn lećlt.
A javaslat nem tłrgyalhato hatłrozott szłrazon az elnĞkl═ I═ispłn , minthogy nem
volt bejelentve: kiadatik az łrvaćgyi bizottsłgnak...
Abłdy azonnal Ielkelt es tłvozott. Nem a haragos koal−ciosok el═l menekćlt, de azok el═l,
akik tłmogattłk. Kisse undorodva gondolt arra, hogy ezek is csak płrtszempontbol łlltak mel-
leje, hogy ezek sem lłtnak młst, mint a płrterdeket.
*
Ennek a Ielszolalłsnak vłratlan kĞvetkezmenye lett.
Ket nap mşltłn a helybeli Ićggetlensegi lapban cikk jelent meg dr. Boros Zsigmond ćgy-
ved-kepvisel═ alł−rłsłval. Abłdy beszedenek azzal a mondatłval Ioglalkozott, miszerint: ,az
łrvaszek a jĞv═ben szigorşbban vizsgłlnł meg, milyen Iorrłsbol szerez inIormłciot az łrva-
penzek elhelyezesenel". Ezt Błlint azert mondotta, hogy a ven BartokIły szemelyes becsćle-
tesseget kidombor−tsa. Hłt erre hivatkozott Boros, mikor Abłdyt megtłmadta.
Az Olajos-ćgy tenyłllłsłt nem vonta ketsegbe. Egyedćl a most Ğt eve vłsłrolt birtok es
malom becslesere vonatkozott a cikk, mondvłn, hogy azok akkoriban igenis megertek 50 000
koronłt. Erre ═ a tanş, ═ ezt vłllalja orszłg-vilłg el═tt, ahogy akkor vłllalta, mid═n velemenyt
adott roluk a ven BartokIłynak. Szerinte a baj csak onnan szłrmazott, hogy Olajos şr nem tĞ-
rćltette a betłblłzott adossłgot, azt a 12 000 koronłt es hogy a malmot elhanyagolta. Err═l ═,
Boros, nem tehet. Ezutłn nehłny dics═−t═ es meghatodott Irłzis kĞvetkezett a gutaćtĞtt łrva-
szeki elnĞkr═l, akit, mikor vedtelen, hłt tłmadni mereszelnek es nehłny gonoszul, de ćgyesen
Iogalmazott mondatot −rt a młgnłsrol, aki kĞnnyelm▌en belełrtja magłt olyan dologba, ami-
hez nem ert.
Nagyon meglepte Błlintot ez a tłmadłs. ┼ nem is sejtette, hogy olyan Iontos ember, mint
Boros, volt a kijłro. Az is vilłgos, hogy Boros azert lep a nyilvłnossłg ele, mert azt hiszi,
hogy csak elhallgatta a nevet Abłdy. Ellentłmadłsłval elebe akart vłgni annak, hogy kes═bb
megnevezze, ami hłtrłnyos vilłg−tłsba helyezte volna, m−g −gy ═ emelt I═vel łll a kĞzĞnseg
ele. Az ingatlanok erteke, IĞl vagy le, kćlĞnĞsen −gy utolag, amşgy sem bizony−thato.
Ügyesen −rt cikk volt. ˆnerzetes es nyugodt. Ami gonoszsłg benne, az is beburkolva vłll-
vereget═ Iormłba, az id═sebb, tapasztaltabb ember oktatłsa a szeleburdi iIjş szłmłra.
Ezt Błlint annyiban nem hagyhatta. Płrszavas nyilatkozatot kćldĞtt ugyanabba a lapba. A
lenyege csak annyi, hogy mindenben Ienntartja, amit ez ćgyben mondott.
Ilyen akaratlan es ilyen arłnylag csekely ćgyb═l indult el az a lavina, mely a hatalmas dr.
Boros Zsigmondot vegćl elsĞpĞrte.
*
Abłdy Roza groIne ez ═szĞn ismet megh▌lt es orvosi tanłcsra elhatłrozta, hogy a telet va-
lami delies tengerparton tĞlti. Ezşttal Abbłziłba utazott. Błlint tanłcsłra vłlasztotta ezt a
kĞzelebb Iekv═ Ićrd═helyet; şgy gondolta, okosabb a Monarchiłn belćl maradni, tekintettel a
boszniai vłlsłg be nem lłthato bonyodalmaira. Hogy hłborşra is kerćlhet sor, arrol az anyjł-
nak persze nem mondott semmit, de az Ğregasszony kevesb═l is ertett.
Ezşttal nem kellett annyira biztatni, mint a mşltkoriban mikor most ket eve PortoIinoba
ment. Igazłban sz−vesen utazott el. Ama jelenet ota, mid═n Błlint kĞzĞlte hłzasodłsi szłnde-
kłt, a viszony kĞzte es a Iia kĞzĞtt eleg Iagyos maradt. A bizalom es szeretet minden kćls═se-
geit megjłtszottłk egymłsnak, azonban mindenkor, ha egyćtt voltak, kĞzĞttćk łllott Adrienne
kepe, imłdott kep a Iiş szemeben, gy▌lĞletes es łtkozott az anyja szłmłra. Ezert tłvozott sz−-
vesen.
Tudta, ha a telet Kolozsvłrott tĞlti, naponta h−reket hall arrol a gonosz n═r═l, akit Iia
megrontojłnak tartott. Tłn Ğntudatlan attol is Ielt, hogy Błlinttal şjabb jelenete talłl lenni, ha
otthon marad. Igy az elutazłs valojłban menekćles volt hazulrol. A Iia elk−serte. Płr nap Bu-
dapesten, aztłn tovłbb.
ˆt ora kesessel erkezett a gyors Fiumeba. A csapatszłll−tłsok miatt. A hosszş katonavona-
tok alig Iertek a sz▌kĞs łllomłsokba. Az a bizakodo bekekorszak ep−tette ═ket, mely egyebre
sosem gondolt, mint a normłlis Iorgalomra. Igy szemt═l szembe lłtni a beh−vott tartalekosok
zsşIolt vagonjait, Błlintnak elszorult a sz−ve. Egyedćl az vigasztalta kisse, amit Tiszłtol hal-
lott a bekes megoldłs valosz−n▌seger═l.
˙jev utłnig maradt az anyjłval a Quarnero partjłn. Nem mintha egyćttletćk alatt elIeled-
tek volna, ami elvłlasztja ═ket. De Błlintnak nem volt oka az ćnnepek alatt hazak−vłnkozni.
December 10-en volt a kicsi Margit lakodalma. Nagy parłdes eskćv═ d−szmagyarban persze
es oriłsi nłszneppel, amire ═ is hivatalos volt. Addy şgy k−vłnta azonban, hogy maradjon tł-
vol. Tşlsłgosan sok ember szeme volna rajtuk. Młrpedig most, mid═n hşga eskćv═je utłn a
vłlłsłt akarta el═kesz−teni, şgy tartotta jobbnak, ha minden szobeszedre valo alkalmat kerćl-
nek. Amşgy is Adrienne, aki az ĞrĞmanya szerepet tĞltĞtte be, erre az id═re az Uzdy-villłbol
łtkĞltĞzĞtt a Laczok-hłzba, onnan adja Ierjhez Margitkłt, −gy hłt meg ejszaka sem lłthatnłk
egymłst. Karłcsonykor pedig az apjłhoz megy, hova az şj płr is łtjĞn Magyartohłtrol; hłt ez
csalłdi kĞr, AB ide sem jĞhetne.
*
Mikor hazaerkezte utłn Błlint Denestornyłn az −roasztalłhoz ćlt az id═kĞzben erkezett
postłjłt Ielbontando, szokatlanul sok level Iekćdt el═tte. LegtĞbbje ismeretlen embert═l,
Cs−kbol, Gyergyobol, Maros-Tordłbol. Nemelyikben csak ćdvĞzĞlte valaki mint igazsłgte-
v═t. Młsban vłdak es bonyolult elmondłsok, melyekben az alł−ro az ═ seg−tseget keri. Min-
denki Boros Zsigmondrol kĞzĞlt valamit, valami visszaelest, valami kłros−tłst. Volt egy vide-
ki lapocska ket cikke is bor−tekban, ket anonim goromba IĞrmedveny ugyancsak Boros ellen,
amiket valaki meghşzott vĞrĞs ceruzłval. Egy erd═ćgyr═l szoltak a cikkek, olyan pĞrr═l, hol
Boros az ćgyIele kłrłra egyezett volna ki. Błlint undorodva dobta ezt Ielre.
Nyilvłn a kĞzgy▌lesi beszede zşd−totta reł a panaszkodokat. Benne lłttłk a megvłltot, aki
a hatalmas beIolyłsş ćgyvedet le akarja tĞrni. Egyikćk sem hitte, hogy Abłdy csak veletlenćl
nyşlt olyan ćgyhĞz, amelyben Boros Zsigmond ludas es hogy sosem jĞtt volna reł erre, ha
Boros maga nyilvłnosan nem mosakodik.
Volt azonban komolyabb tartalmş level is. Laczok Tamłs −rta, Laczok Jen═ Ğccse, aki
most mernĞkĞskĞdik egyik szekely vasştep−tesnel.
Francia mondatoktol hemzseg═ −rłs. Mert Tamłs şr komoly dolgokkal csak attol Iogva
kezdett Ioglalkozni, amid═n sok kĞnnyelm▌ evek utłn diplomłt szerzett Płrizsban es azutłn
szolgłlatot vłllalt a Irancia koloniłkban.
,Tres cher ami" a megszol−tłs is −gy. Gratulłl a IĞllepesehez. Płr treIłs mondłs utłn
adatokra ter łt. Arrol az erd═ćgyr═l −r, amire azok a cikkek celoztak. Egy kĞzbirtokossłgi
Ienyvest Gyergyoban az a vłllalat vett meg ,a Laczok Faipar Rt.", amit drłgalłtos Jen═ bł-
tyłm −gy −rta es WeissIeld Soma bankvezer alap−tottak a Laczok-havasok kihasznłlłsłra.
Ezt arra hasznłljłk nagy ravaszul, hogy neki, aki harmados benne, alig Iizessenek valamics-
ket, m−g ═k igazgatoi jutalekokbol jol elnek. Młrmost ez a ,Faipar Rt." megvłsłrolta a szom-
szedos kĞzbirtokossłg Iłjłt. Oda tette łt az erdei vasutat. Ennek mozdonyłbol kipattant szikra
gyşjtotta IĞl a Ienyvest. Nagy szłrazsłg leven, vagy hłromezer hold leegett. TĞbb millios er-
tek. A birtokossłg a vłllalatot kłrter−tesert es az şjraerd═s−tes miatt pĞrbe Iogta. Boros Zsig-
mondot b−zta meg. Boros pedig arra hasznłlta a meghatalmazłst, hogy most ezen a nyłron ki-
egyezzek az alperes vłllalattal. Roppant hłtrłnyosan. A birtokossłg tudomłsul vette ezt, błr a
kĞzgy▌lesen is voltak hangok az ćgyved eljłrłsa miatt. De hłt hatalmas ember ═ es nagy
szonok.
,J'ai tout de suite Ilaire une cochonnerie! en mindjłrt valami disznosłgot szimatoltam.
Most a Te IĞlszolalłsod utłn eszbe kaptam es błr kisebbseg, de I═reszvenyes vagyok, elkezd-
tem hłt a Faipar Rt. kĞnyveleseben kutatni. Vegćl rłjĞttem: Boros nyolcvanezer koronłt ka-
pott t═lćnk a WeissIeld bankjłn keresztćl. Az adatok nłlam vannak. Kćldjem el?... Ezzel ki-
tĞrheted a Boros nyakłt."
Itt nehłny Irancia treIa, majd a beIejezes:
,En most azon vagyok, hogy ez adatok alapjłn a kĞzbirtokossłg pĞrIelvetelt probłljon a
mi csalłdi vłllalatunk ellen. Borzasztoan Ğrćlnek, ha sikerćlne. Igaz, hogy en is nagyon kłro-
sodnłm, de nem błnom, hiszen Jen═ błtyłm is belepusztulna ebbe es Alice hşgom is, aki ve-
lem mindig komisz volt. Tłn soha eletemben −gy nem dolgoztam!"
Bosszankodva dobta maga ele Błlint a levelet. Amit elmond, bizonyłra igaz. ˆssze is vłg
azzal, amit Dinora elcsacsogott e nyłron Denestornyłn, hogy Boros Zsigmond nagyobb
Ğsszeget vłr. Az a testvergy▌lĞlet azonban, ami minden szavłbol kiharsogott, megbotrłnkoz-
tatta. Sosem hitte volna, hogy ez a Laczok Tamłs, kivel egy kocsmłban talłlkozott volt egy-
szer Vłsłrhelyt, ilyen bosszşłllo tud lenni. Pedig milyen kedelyes es jo humorş. Teljes hason-
młsa is a błtyjłnak, ugyanaz a kurta termet, az a mongol vłgłsş kĞveres arc is, akłrha ikrek
volnłnak. Egyetlen kćlĞnbseg, hogy Jen═ csak bajuszt visel, m−g Tamłs ritkłs, hosszacska
szakłllt. Tłn mert ilyen azonosak, azert gy▌lĞlik −gy egymłst.
A tĞbbi levelet behłnyta egy ćres Iiokba, de erre az egyre vłlaszolt. Meg−rta, hogy ═ csu-
płn a kĞzerdek miatt szolalt IĞl es embervadłszattal nem Ioglalkozik. ˙gy hitte, hogy ezzel
magłra nezve lezłrta az ćgyet.
II.
A vłsłrhelyi ćgyvedi kamarłnłl Boros vizsgłlatot kert maga ellen. A kamara IĞlmentette.
Nem is tehetett młst, hiszen a perkĞzi egyezseget a birtokossłg jogszer▌en tudomłsul vette, a
Laczok oldalrol valo słpolłs pedig, minthogy a kĞnyvekben nincs nyoma, bizony−thato nem
volt. Boros gondoskodott rola, hogy a lapok szelesen hirdessek az ═ erkĞlcsi diadalłt. Azt a
gyĞnyĞr▌ beszedet, amit a b−rłi el═tt elmondott, azt is lekĞzĞltette. Majd bankettet adatott ma-
głnak sok toszttal es eljenzessel. Itt is szonokolt. KćlĞnĞsen az a mondat, mely nyilvłn
Abłdyra vonatkozott, miszerint ═t, a szabadsłg harcosłt, titokban lappango gonoszok, a Ićg-
getlensegi gondolat ĞrĞk ellenz═i rłgalmazni akartłk, oriłsi lelkesedest vłltott ki. Es ═ ott łl-
lott a Ieher asztalnłl, egyenes tartłsban, eległnsan, kopasz Iejet magasra emelve, jol łpolt sza-
kłllal, IerIiasan, bćszken, akłr a becsćlet eleven szobra.
*
KĞrćlbelćl ez id═ben jelent meg nehłny I═vłrosi lap gazdasłgi rovatłban egy rĞvid h−r.
Azt jelentette, hogy az łllamvasşt t−zeves szerz═dest kĞtĞtt az Eisler-ceggel, kijelentven, hogy
ez id═ alatt csakis t═le vłsłrol talpIłt.
Erre akkor meg nem Iigyelt IĞl a kĞzĞnseg. Volt egyeb b═segesen, ami elIoglalta.
˙jevkor Wekerle es Kossuth bejelentik az şjoncletszłm es a hadćgyi kiadłsok IĞlemelese-
nek szćkseget.
Erre a h−rre a Ićggetlensegi szels═k Justh Gyulłhoz szaladnak. Az ═ tłmogatłsłval akar-
nak a bejelentes miatt patłliłt csapni. Es most vłratlan dolog tĞrtenik: Justh a letszłmemelest
płrtolja Es meg sem eml−ti a vezenyszot vagy hasonlo engedmenyt. Oriłsi elkepedes. Ez cso-
dłlatos Justhnłl. Azt persze senki sem tudhatta, hogy ═ młr ekkor titkos kapcsolatba lepett
KristoIIy ştjłn a tronĞrĞkĞssel a plurłlis vłlasztojog megakadłlyozłsłra.
Mikor a kepvisel═hłz megny−lik, oriłsi izgalmat okoz mindez. Annłl inkłbb, mert a kor-
młny az Ğnłllo Nemzeti Bank helyett most kartellbankrol kezd peldłlozni. Ügyet se vet hłt
senki azokra az adojavaslatokra es reIormokra, amik a napirenden vannak. A bankcsoport ve-
zerei: Holloek, Barrłek olyan kavarodłst csinłlnak, amilyen eddig alig volt a koal−cios ura-
lom alatt.
Egyedćl a Iakeresked═k es az erd═birtokosok riadnak meg a M‡V łltal kĞtĞtt szerz═des
miatt. A Iłsok ki vannak szolgłltatva Eislereknek, hiszen slippert csak rajtuk keresztćl adhat-
nak el. Młrpedig ha egyetlen cegnek van monopoliuma arra a sok millio talpIłra, amit az
egyetlen komoly Iogyaszto, az łllam evente elhasznłl, akkor ez a ceg oda nyomhatja le az łra-
kat, ahova akarja. A szerz═des ellenkezik is a kĞzszłll−tłsi szabłlyzattal. De hłt Kossuth −rta
alł, −gy hłt megsem mer szolani senki; a Iłsok egyezkedni probłlnak Eislerrel, a IĞldbirtoko-
sok pedig lassan mozdulnak meg. Meg nem hallani a szavukat.
Abłdy Iigyelmet a kćlćgyi h−rek kĞtĞttek le.
Akłr egy kaleidoszkop, şgy vłltozott majdnem naponta a helyzet. Janułr els═ harmadłn
şgy lłtszott, hogy a hłborş elkerćlhetetlen. A szerb kćlćgyminiszter Ienyeget═ szavai miatt a
Ballplatz elegtetelt k−vłn. Erre Belgrłdban dementłlnak. Azonban alig ćl el ez a vihar, młr
Montenegro ugrik el═, mondvłn, hogy megkezdi a tłmadłst akłr egyedćl is, ha remenyeit a
nagyhatalmak nem teljes−tik. Harmadnapra nyilvłnossł lesz azonban a tłrgyalłs a Monarchia
es TĞrĞkorszłg kĞzĞtt, miszerint utobbi 54 millio Iejeben elismerne az annexiot, ami kisse le-
lohasztja a szerbek harci kedvet. Pillanatnyi szelcsĞnd. Majd şjabb riaszto h−rek: Bulgłria
csapatai a tĞrĞk hatłrra vonulnak es Szerbia mozgos−t.
A lapok, meg az idegen şjsłgok is szord−noval −rnak, de diplomłciai szolgłlata alatt Błlint
megtanult a sorok kĞzĞtt olvasni. Mind nyilvłnvalobbł vłlik az a ketsz−n▌ szerep, amit Orosz-
orszłg rendk−vćl ćgyesen jłtszik. M−g a hatalmak csillap−to IĞllepeseiben Izvolszkij is
reszt vesz, kez alatt biztatja a szerbeket es nemsokłra magłhoz vonja Bulgłriłt, amely a kr−zis
els═ Ieleben hozzłnk łllt kĞzelebb.
Oroszorszłg veszi magłra azt a kłrter−test, aminek Iejeben Sztambul lemond bolgłr ige-
nyeir═l. Ezt kĞnnyen tehette, hiszen TĞrĞkorszłg negyven ev ota meg mindig tartozik neki ha-
dikłrpotlłssal. Hłt ebb═l enged el neki milliokat, amiket bizony amşgy sem kapott volna meg
soha. Ferdinłndot −gy młr mint bolgłr kirłlyt ćnnepelheti Petervłrt a cłr. Ugyanakkor,
mid═n Iebrułr vegen a berlini szerz═des alł−roival kĞzĞsen kijelenti, hogy a Monarchiłnak
szabad kezet łd Szerbiłval szemben, Izvolszkij a dumłban beszedet tart, ahol a delszlłvok
igenyeit jogosnak hirdeti. −gy rajzolodnak meg młr akkor a kes═bbi Balkłn-szĞvetseg kĞr-
vonalai, mely hłrom ev mşlva a tĞrĞkre tłmad, ami a Monarchia keleti politikłjłnak teljes
cs═djet jelenti.
A magyar kĞzĞnseg, a magyar kĞzelet alig Iigyel ezekre. A vezerek kĞzćl tłn csak And-
rłssy lłt tisztłn. Azonban mit sem tehet, hiszen a tĞbbieket a bankkerdes Ioglalja el teljesen.
Kossuth es Justh Gyula mindjobban szembeIordulnak egymłssal. Kartell-bank vagy ˆnłllo-
bank a jelszo, ami miatt a Fćggetlensegi Płrt nem tudvłn vłlasztani kĞzĞttćk, egyhangşan ćn-
nepli es ugyanolyan lelkesen Justhot is es Kossuth Ferencet is. Megis nyilvłnvalo, hogy Kos-
suth helyzete mindjobban gyĞngćl es Justh a valodi ura a płrttĞbbsegnek.
*
Abłdy ez id═ alatt şgy jłrt-kelt, mint az alvajłro. Tłn soha ilyen idegennek nem erezte
magłt a I═vłrosban, mint e honapok alatt. Minden Iigyelmet lekĞtĞttek a kćlIĞldi esemenyek
es azok az apro tćnetek, amik a Monarchia dĞnt═ kĞreiben Iolyo kćzdelemr═l tettek tanşsł-
got. Młr Jablłnkłn, hol ismet hłrom napot vadłszott, młr ott is szoltak err═l. Azzal az el═ke-
l═ sz▌kszavşsłggal beszeltek, ami a Szent-GyĞrgyi-hłzban szokłsos. Megis vilłgosan. Sla-
wata persze nem volt ott, de PIaIIulusz sokat tudott.
Aehrenthal bekesen akarja megşszni a kr−zist. ┼ karrierbeli diplomata, tehłt az az
amb−cioja, hogy a sikert elerje hadi beavatkozłs nelkćl, hiszen ha łgyşk szolnłnak kĞzbe, ez
młr nem diplomłciai, hanem katonai siker volna. A kćlćgyer m▌veszete, ha harci tenyt elke-
rćlve gy═z a zĞld asztalnłl. Vele szemben Conrad az ,Einmarschieren"-t sćrgeti es abban
igaza volt, hogy ez az utolso pillanat, mid═n a Monarchia Szerbiłt leverve maga melle von-
hatnł Bulgłriłt es a Balkłnon visszałll−thatnł a tekintelyet. A nagyhatalmak szabad kezet ad-
tak es Oroszorszłg akkor nem volt kesz. A kirłly beket akart. Ferenc Ferdinłnd is, mert młr
akkor gy▌lĞli Conradot, de viszont Aehrenthalt is, mivel a miniszter, hogy szavłnak kćlIĞl-
dĞn nagyobb sşlya legyen, a magyarok nemzeti igenyeit a hadsereg Iejlesztese łrłn tartja tel-
jes−tend═nek. Igy velekedik a kĞzĞs hadćgyminiszter is. Hłrmas viaskodłs Iolyik tehłt a ku-
lisszłk mĞgĞtt, hol a tronĞrĞkĞs, Conrad es Aehrenthal kĞlcsĞnĞsen gy▌lĞlik egymłst es egy-
młsnak apro Iricskłkat juttatnak.
E teli honapok alatt csak szorvłnyosan talłlkoztak Adrienne es ‡B. Az asszony
megprobłlt ment═l kevesebb id═t tĞlteni a Ierjevel, Uzdyt leszoktatni a hosszas egyćttletr═l.
A vłroson Margitka tłvoztłval Iolyvłst kettesben volnłnak. Igy hłt tĞbb −zben heteket tĞltĞtt
az apjłnłl Ialun, azzal az ćrćggyel, hogy Miloth ‡kos gyĞngelkedik, vagy hogy a Judith łlla-
potłban rosszabbodłs łllt be. A vłlłsłt akarta lassacskłn el═kesz−teni ezzel. Most meg IĞl
nem lephetett, most meg nem szolhatott. A lełnya ott van Merłnban az anyosłval, akit═l kitel-
nek, hogy soha haza nem hozza, ha megtudna valamit az ═ szłndekłrol. Młrpedig a lełnyłt
semmi łron sem akarta az Uzdyak kezen hagyni. Ovatos akart lenni.
A celjuk młr nincs is olyan tłvol. Płr honap. Addig szĞrnyen kell vigyłzni. Csak nagy
ritkłn talłlkozni es Iutolag, hogy semmi balveletlen kĞzbe ne jĞjjĞn.
Mert ez a cel młr nem csupłn az ═ egyesćlesćk. Szerelmćk kezdeten az egymłs birtoka.
Most azonban mind er═sebbe vłlt az eljĞvend═ Iişgyermek irłnti sovłrgłs. Az a Iantom-
Iişcska, aki e tavaszon lepett IĞl el═szĞr a kepzeletćkben, minden eltel═ nappal hatalmasabbł
vłlt. Leveleik młr joreszt rola szoltak.
Az asszonybol az anyasłgi ĞsztĞn beszelt. Az igazi n═ szerelme mindig ajłndekozłsi
vłgy, ajłndekozni ment═l ertekesebbet, ment═l ĞrĞmgazdagabbat. Es a legnagyobb, amit adni
tud, a szerelmćkb═l Iogant gyermek, boldogan vłllalt szenvedesen łt es eletveszelyek łrłn.
Igy erzett Adrienne is. ˆrvendve olvasta, mennyire visszhangzik az ═ vłgyakozłsa Błlint
−rłsaiban. Az apai indulat nem ═si, nem termeszetadta erzes, hanem tłrsadalmi. A vad nepek
nem is ismerik. Csupłn a kultşra hozta meg, erkĞlcsi es tłrsadalmi tĞrvenyek. Megis neme-
lyeknel nagyon, nagyon er═s.
Az ‡B leveleiben most şjra IĞlcsendćltek azok a mot−vumok, amiket elkezdett es abbaha-
gyott m▌veben, ,A szepseg mint cselekvesiben meg akart −rni. Szepseg mint etikai tĞrveny.
De most a szepseg az ═ eletćknek a szepsege. A ny−lt sz−nvallłs, a szabad, ═szinte, a hazugsłg
nelkćli elet. Betet═zese az utod. Utod, aki tovłbbviszi a Iajłt, az indulatłt, a hitet. Utod, aki
mindazt szereti, amit ═, a regi csalłdi otthont, hagyomłnyt es becsćletet. FĞnntartja mindazt,
es tovaadja a kĞvetkez═ nemzedek szłmłra. A vegtelenseg Iogalma emberi korlłtok kĞzĞtt,
hol Błlint Ğnmagłt şgy lłtta csupłn, mint egy hosszş` lłncnak egyik karikłjłt, mely ĞsszekĞ-
ti a mşltat a jĞvend═vel. Es szerelmćk jelent═sege is −gy alakult łt. Młr nemcsak a szeretett
n═ łllando edes birtoka lebegett el═tte, hanem az utod megszćletese a legszebb, legkivłlobb
anyłtol.
*
Błlint nehłnyszor meglłtogatta az anyjłt Abbłziłban. Mindig csak płr napig maradt ott,
m−g a viszontlłtłs ĞrĞme elburkolta a kĞzĞttćk lappango ellentetet.
Egyik ilyen ştjłbol visszaterve, Iebrułr vegen, a szłllodai portłs jelentette, hogy Frankel
şr, annak a nagy Iavłllalatnak a I═nĞke, mely az Abłdy-erd═k vłgłsait termelte ki, młr ket −z-
ben kereste. Błlint azt hitte, hogy ezek miatt k−vłn vele beszelni. Azonban ═ a kĞvetkez═ na-
pokban er═sen akart dolgozni a parlamenti beszeden, annak az adojavaslatnak szĞvetkezeti
vonatkozłsairol, amely a napokban a Hłz ele kerćl. Egyel═re tehłt nem ertes−tette Frankelt.
Deltłjban az −rłsai kĞzĞtt az asztalnłl −rt, tabellłk, graIikonok es szłmtłblłktol kĞrćlveve,
mikor hirtelen kiny−lt az ajto es Malhuysen Dinora surrant be a szobłba.
Mit csinłl, kicsi Iiş? kerdezte młr az ajtobol. O, persze dolgozik! Maga młr olyan
nagy ember! Nevetve jĞtt hozzł, megpaskolta az arcłt, majd lećlt az egyik karszekbe. GyĞ-
nyĞr▌ csincsillagallerjłt szejjelnyitotta a nyakłn es hłtrad═lt.
Kedves Dinora, milyen vłratlan, hogy magłt lłtom.
Vłratlan?! Na persze! KćlĞnben ne is beszeljen. Meg se lłtogatott engem. Az
csşnya magłtol! Pedig olyan szep lakłsom van a SzemelynĞk utcłban. Igazłn, onnan, abbol
az unalmas Orszłghłzbol łtnezhetne akłrmikor. Vagy nem akar?
Dehogynem! Mindig ĞrĞmmel megyek magłhoz Ielelt mosolyogva Błlint.
Na lłtja! En mindig tudtam, hogy maga jo barłtom. Az egyetlen. Hłt azert is jĞttem.
Egy nagy keresem van magłhoz. Ugye megteszi kicsi Iiş?... Emlekszik?... Kicsi Iiş!... A
kis Dinora szep hşsos szłja mosollyal ejti ki ezt a simogato nevet, egykori viszonyuk becez═
szavłt. A szemeben azonban komoly aggodłs.
Ha megmondja es ha modomban łll, nagyon sz−vesen.
O, tudtam! Hłt nezze: ez a Zsig... Boros Zsigmond... hiszen şgyis tudja, ═ nagyon jo
hozzłm... Arra kerem, ne błntsa. Ugye, nem Iogja błntani?!... Miert is błntanł? Magłnak az
semmi es nekem... nekem nagyon Iontos. Es ═ nem rossz ember. Igazłn. Hłt akkor nem kell,
ugye? Es ugye a kedvemert?...
Błlint szemĞldĞkei kisse Ğsszeszorultak. Arra gondolt, hogy bizonyłra Boros kćldte hoz-
zł a szeret═jet, a kedves kis Dinorłt, hogy ═t leszerelje. Minthogy azonban nem is volt szłn-
deka Boros ellen błrmit is kezdeni, sz−vesen −gerte:
En nem Iogom błntani, kedves, ebben nyugodt lehet.
Az asszony IĞlugrott, łtĞlelte Abłdyt es gazdag ajkai megkerestek a IerIi szłjłt. Sok-sok
csokot nyomott reł es mintha szłmlłlnł, mindenik kĞzĞtt ismetelte:
KĞszĞnĞm... kĞszĞnĞm... kĞszĞnĞm...
Ott, a vłsłrhelyi kĞzgy▌lesen, en akkor sem Boros ellen beszeltem mondotta Błlint,
mikor a n═ karjaibol vegre kiszabadult , en akkor nem is tudtam, hogy ═ benne van abban...
abban a dologban.
O, be jo! O, be kedves! O, hogy ĞrćlĞk! es Dinora kĞnny▌ tłnclepesben perdćlt egyet
maga kĞrćl, aztłn megłllt es kisse kaceran visszapillantott Błlintra: Tudja?... en meg min-
dig... es ha nagyon unatkozik, akkor szoljon, csak şgy, ez nem kĞtelez semmire... es a sze-
mei nyomatekot adtak a szavainak, mert ═ a hłlłjłt nem tudta młskent kiIejezni.
KĞszĞnĞm, Dinorłcska, de en egyel═re nem unatkozom.
Mosolyogva mondta ezt a IerIi, błr bels═leg utłlkozott kisse.
Hogy ═ Boros şrral osztozzek?!... FĞltette magłban, hogy a jĞv═ben elkerćli ezt az
asszonyt.
O, nem baj! csak azert, hogy tudja... Hłt akkor pł, pł, ugye? Pł, pł! csicsergett
vissza Dinora es olyan kĞnnyen, ahogy bejĞtt, młr ki is libbent az ajton.
*
Ugyanaznap delutłn Frankel igazgatot jelentettek a hłzi teleIonon. Mostanig dolgozott
Błlint es a tovłbbi munkłhoz kisse Iłradtnak erezte magłt.
Hłt jĞjjĞn IĞl! adta meg a vłlaszt.
Frankel nem az Abłdy-havas dolgłban kereste IĞl.
Egeszen młsert jĞtt.
Egy jokora csomo −rłst hozott magłval.
Młsolatokat. A kereskedelmi miniszterium aktłit es levelezeset az łllamvasşttal annak a
talpIa-monopoliumnak ćgyeben, amit parancsszoval az Eisler-cegnek juttatott a miniszter.
Volt młs is. Volt egy kiutalłsnak a Ienykepe, melyben Boros Zsigmond szłzezer koronłt
nyugtłz Eislereknek.
Tudom mondotta a vezerigazgato , hogy meltosłgod Boros şr ćzelmeire młr egyszer
rłvilłg−tott. Azert hoztam ezeket es rendelkezesere bocsłtom. Ha hajlando volna meltosłgod
ez ćgyben interpellłlni, nagy szolgłlatot tesz vele şgy az erd═birtokosoknak, mint a kereske-
delmek. Az egesz ćgy młr Ğnmagłban is annyira szabłlytalan, hogy bizonyosan sztorn−roz-
nłk az egeszet, ha nyilvłnossłgra kerćlne.
Błlint nem vłlaszolt.
Mialatt łtnezte az −rłsokat, arra gondolt, hogy Dinora ezert jĞtt hozzł ma delben.
Nyilvłn Boros megtudott valamit arrol, hogy e lepesre keszćlnek a Iłsok, hogy ═hozzł
akarnak Iordulni. Ezt akarta megel═zni, mikor Dinorłt ideszalasztotta.
A bizony−tekok valoban szep rendben voltak. A hivatali eljłrłs szokatlansłga es szabłlyta-
lansłga nyilvłnvalo. A kijłro nyugtłja erkĞlcsi halłlt jelentett az akkori szigorş vilłgban.
Miert Iordulnak hozzłm? kerdezte Abłdy, mid═n visszaadta az iratcsomot. Vannak a
Hłzban sokan, akik sokkal hangosabbak, mint en es jobban adnłk el═. En erre nem vagyok al-
kalmas.
Frankel a Iejet rłzta.
Pedig ezt csakis meltosłgod tehetne. A Ićggetlensegieknel dr. Borosnak hatalmas
poz−cioja van. Az ćgyet Kossuth −rta alł. Nyilvłnvalo, hogy onnan senki sem vłllalnł. Az a
płr kepvisel═, aki kiugrott onnan, nem eleg komoly ember. Az Alkotmłny- es a Neppłrtbol
aligha vłllalkozna valaki, mert łllłspontjukat a bankkerdes es a vłlasztojog dolgłban Justhek
ellen egyedćl Kossuth ştjłn ervenyes−thetik. Csakis igazi płrtonk−vćli szolalhat IĞl emiatt es
csupłn olyan valaki, aki egyeni erdekkel meg nem gyanşs−thato. Meltosłgtok erdeiben slip-
peranyag egyłltalłn nincs. Igy hłt nyilvłnvalo, hogy csakis kĞzerdekb═l szolal IĞl.
Megsem vłllalom szolt hatłrozottan Abłdy. Kossuth tisztesseges ember, aki
johiszem▌en −rta ezt alł. Nyilvłn az ćgyismeret hiłnya az egyetlen hibłja. Megis valami łr-
nyek esnek reł, amit nem erdemel. Nem... En nem vłllalom.
Frankel IĞlkelt.
Kłr! mondotta, mikĞzben visszarakta az aktłkat az irattłskłjłba. Miel═tt elkĞszĞnt,
meg hozzłtette: Ha meltosłgod megis meggondolnł es szćksege lenne az adatokra, mi min-
denkor rendelkezesere łllunk.
Błlint elmosolyodott, mid═n az ajto bezłrodott az igazgato mĞgĞtt. Semmikeppen sem
vłllalta volna az interpellłciot, de az, hogy ilyen hamar vłltja be, amit Dinorłnak −gert, megis
ĞrĞmere szolgłlt.
*
A kereseti adok ćgyeben heves vita indult a Hłzban. A szĞvetkezetek javłra nyşjtott
kĞnnyebb−teseket tłmadtłk. Az akkori individualista vilłgban a nepszervezes łllami płrtolł-
słban igazsłgtalansłgot lłttak.
A szĞvetkezeti mozgalmat sanda szemmel neztek a legtĞbben, młr azert is, mivel apostola
nłlunk Kłrolyi Słndor, vezerei BłnIIy GyĞrgy, Zselinszky es DessewIIy Aurel, mind csupa
groIok; Bernłth Istvłn es Rubinek pedig agrłriusok es az OMGE tłborłhoz tartoznak. Mind-
annyian tłvol łllanak a napi politikłtol es minden kapcsolat nelkćl az uralkodo płrtokhoz. De
elvi okokbol is.
Az egyeni egyenl═ es szabad verseny, szabad kereskedes kĞzgazdasłgi tanteteleit tudomł-
nyos dogmłnak tartottłk, akłrha csillagłszati ĞrĞk tĞrvenyek volnłnak, pedig meg ezeket is
kikezdte kes═bb Einstein relativitłsi elmelete.
A szemćkben minden, ami ett═l a gazdasłgi egyenl═segt═l elter, ami el═nyt ad błrkinek
błrmi nemzetIĞnntarto okbol es błrmi altruista indulatbol, a dogma elleni b▌n, a liberalizmus
tana elleni vetek.
Adoćgyeknel szokatlan szenvedelyesseggel tłmadtłk a javaslatot, melyet błr Wekerle
nyşjtott be, de szĞvetkezeti pontjaiban Darłnyi m▌ve volt. Nem vettek eszre, hogy az
uzsorłskodo szatocsot es kocsmłrost vedik az ═ vłlasztoikkal, a IĞldm▌vel═ neppel szemben.
Persze voltak, akik a javaslat mellett szłlltak s−kra. KĞzĞttćk Abłdy.
Ezşttal jobban beszelt, mint most ket eve. Nehłnyan erdekkel hallgattłk. Darłnyi płrszor
biztatolag bolintott. A kepvisel═k jo reszet azonban hidegen hagyta mindez. Volt egyeb gond-
juk, hiszen ugyanakkor tłrgyalt egyik oldalteremben a bankbizottsłg, mely ki akarta mondat-
ni, miszerint a kĞzĞs jegybank szabadalmłt nem hosszabb−tjłk meg es utas−tjłk a kormłnyt,
hogy terjessze be az Ğnłllo bank irłnti javaslatot.
JĞttek-mentek a h−rnĞkĞk, beszłmolva arrol, ami a bizottsłgban tĞrtenik, az ott mindjob-
ban elmergesed═ hangulatrol. Vegre az ćles vege Iele megjĞtt a h−r, hogy a hatłrozathozatal
el═tt a kormłny annyit elert nagy bajjal, hogy a bizottsłg elnapolta magłt es −gy kikerćlte a
ny−lt leszavazłsłt.
Mikor Błlint Ğsszeszedve a jegyzeteit kilepett a Iolyosora, ott nagy csoport kepvisel═ tłr-
gyalta az esetet. A beszelget═k tşlso oldalłn Boros łllt. Mikor Abłdyt meglłtta, megindult.
‡t akart kerćlni hozzł, hogy gratulłljon a beszedehez. Alig megkezdett mozdulat, mert Błlint
meggyors−totta lepeset. Ez minden IĞlt▌nes nelkćl tĞrtent. Megis Boros ĞsztĞnĞsen erezte,
hogy Abłdy szłndekosan siet el.
Ebben igaza volt. Błlint ki akarta kerćlni, hogy Borossal nyilvłnosan parolłzzon. Erre
młr nem terjed ki az az −geret, amit Dinorłnak adott es jol tudta, hogy ellenIele csupłn tćnte-
tesb═l akar kezet szor−tani vele. Bemutatni a kĞrćlłlloknak, mintha barłtok lennenek.
Egy pillanatig a tłvozo utłn nezett Boros. Szep sima homlokłt vekony rłnc karcolta meg.
Majd ismet a vitłzo kĞrhĞz Iordult. Szabatos mondatokban −rta kĞrćl a velemenyet. Kossuth
łllłspontjłt vedte a bankbizottsłggal szemben. A kartellbankot mint els═ es bĞlcs lepest.
Meghato szavakat talłlt az akkor betegen Iekv═ płrtvezer tłmogatłsłra. Valoban jol megszol-
głlta a gazdłjłt. Am−g ═t hallgattłk, meg a justhistłk is helyeseltek neki.
KĞnnyIakasztoan szep mondatok gĞrdćltek ki a szłjłbol dallamos orgonabşgłssal. Mert
hatalmas ura volt a szonak. Es błrmi nehezedett is reł, błrmi gond is Iekćdt a lelkere, a
szonoki tudłsa mindig keszen łllott, jol iskolłzott hangszer, amin azt jłtszott el, amit akart.
Pedig şjabban nagyon sok gondja volt.
A vłsłrhelyi kĞzgy▌les ota ćgyIeleinel megrendćlt irłnta a bizalom. ┼ evek ota sok-sok
ember vagyonłt kezelte. A Maros mente legtĞbb birtokosa az ═ tanłcsłval elt, nłla tartotta az
ertekpap−rjait vagy a penzet... Soha senki sem vonta ketsegbe az elszłmolłsait, senki sem ku-
tatta, hol tartja a penzćket. Ez most hirtelen megvłltozott. Megrohantłk. Nap nap utłn
levelek jĞttek, nemelyik csak udvariasan tapogatozo, młs młr szłmadoltat es kĞvetel. Volt
olyan is, aki celzłst tett a bćntet═tĞrvenyre.
┼ els═sorban azt tette, amit eddig. Az egyiknek a penzevel kiIizette a młsikat. Ezt
johiszem▌leg gyakorolta sok even łt, meg leven gy═z═dve, hogy busłs honorłriumaibol
kĞnnyen vissza tudja helyezni, amit −gy młsIele hasznłlt el, es ez jol is ment mostanłig.
Most azonban mind egyszerre jĞttek reł. Ez pedig baj.
Baj, mert neki semmi megtakar−tott t═keje sincs. Amit az irodłja hozott, azt mindig elkĞl-
tĞtte, s═t meg tĞbbet. A csalłdja is eleg sokba kerćlt. Nagy hłzat vitt a neje Vłsłrhelyt,
de meg nagyobb Ğsszeg ment el kćlIĞldi Ićrd═kĞn, ahol mint legenyember nyaralt, Deauville-
ban vagy Biarritzban. Ott szep n═k is voltak. Szepek, de drłgłk. Most meg Dinora. Bştort
vett neki, lakłst es ajłndekokat. ˙gy adta, mintha Marosszilvłs jĞvedelmeb═l telnek. KćlĞn-
ben Dinora alig is kerdezte, csak Ğrćlt mindennek. Sok penz ment el −gy. Az a szłzezer,
amit most hłrom hete kapott, abbol sincs młr semmi, az egeszet elIizette, hogy a kĞvetel═dz═
ćgyIelek szłjłt betĞmje. De hłt ez korłntsem volt eleg, meg sokan, sokan vannak, mind
tĞbben, tĞbben... Nemelyiknek vłltot is adott...
Miutłn az ekesszolłsłval ideig-orłig meggy═zte az Ğnłllo bankosokat, elhagyta az Or-
szłghłzat. Dinorłhoz indult. Rendszerint ott ebedelt, błr meg odatşl lakik Budłn. De młr
nem sokłig. Kiberelte a Iels═ lakłst, ami csak most ćrćlt meg vłratlanul ugyanabban a hłz-
ban. Oda Iog kĞltĞzni az asszony IĞlĞtti emeletre, mihelyt ideje lesz berendezkedni.
A Parlamentt═l a SzemelynĞk utcłig rĞvid a tłvolsłg. E nehłny szłz lepesnyi şt alatt ha-
tłrozott Boros.
Abłdy elkerćlte. Ezt nem szabad t▌rni. Reł kell vadłszni. Kenyszer−teni kell, hogy min-
denki szeme lłttłra kezet Iogjon vele. Ha megteszi: jo; ez nyilvłnos elegtetel. Ha nem, akkor
kih−vatja. Az meg jobb! Egy komoly płrbaj sok mindent megold. Lłm az ćgyvedi kamara
IĞlmentese utłn płr hetig csĞnd volt. Igy lenne akkor is, ha ═ lel═hetne Abłdyt. Az emberek
gyłvłk. Ha pedig Iord−tva tĞrtenik?... Az is megoldłs.
A berhłz halljłban a liItesnek csĞngetett. A IĞlvonoban szłmlłlta az emeletsorokat: min-
deniket egy-egy kattogłs jelezte, mikor łthaladtak rajta... kett═, hłrom, negy, Ğt. ┼ a hatodi-
kon Iog lakni. Szedćletes magassłg. El═bb IĞlnezett. Aztłn le az eldrotozott vasajto hłlojłn
keresztćl. Milyen gyorsan apad el az utasIćlke a vezers−nek Ğsszeszorulłsłban. Szedćletes
melyseg.
*
Vagy t−z napot tĞltĞtt Błlint Erdelyben, hłrmat Denestornyłn, kett═t a havason, a tĞbbit
Addy miatt Kolozsvłrott. Addy ott utazott łt es płr orłra megłllt miatta.
A hajnali gyorssal indult vissza.
Ket ismer═st talłlt a płlyaudvaron, id═sebb Alvinczy ‡dłmot es Laczok Tamłst.
Az Alvinczy Iişk apja gondterhesnek lłtszik. Nem csoda. A kepvisel═ Iia, Farkas ismet
sok adossłgba keveredett, azert utazik Pestre, hogy valahogyan rendezze.
Annłl ragyogobban jokedv▌ Laczok.
*
Salut! kiłltott młr messzir═l Ieleje es gyors Iranciasłggal magyarłzta, hogy ═ is Pestre
utazik. Une enorme aIIaire! Oriłsi dolog az, amiben most jłr. Majd a vonaton elmondja.
Es łt is jĞtt azonnal a Błlint Ićlkejebe.
Utłnajłrtam −gy kezdte , hogy a kĞzbirtokossłgok I═-I═ Ielćgyel═ hatosłga a IĞldm▌-
velesi miniszter. Hłt most azert utazik. Habłr Abłdy ,mon jeune ami" nem akarta vłl-
lalni, hogy skandalumot csinłljon a Laczok-vłllalat es a kĞzbirtokossłgi pĞr ćgyeb═l, ═ meg-
sem hagyja ezt abba. Boros az els═ ĞsszećtkĞzesben IĞlćlmaradt ,il a gragne la premiere
manche" , a kamara IĞlmentette es azt a zuglapocskłt, aki azokat a cikkeket −rta,
megsajtoperezte. De hłt ═ tovłbb Iolytatja ezt młskepp. Hosszan magyarłzta. Most a minisz-
terhez Iordul. KćldjĞn vizsgłlobiztost a kĞzbirtokossłg nyakłra es Ićggessze IĞl az
igazgatosłgłt. Akkor majd akad kĞzćlćk, aki beszelni Iog. Itt vannak az adatok: Tous les
documents, mon cher! Tous les documents!
Błlint humorral nezte ezt a kis kĞver embert. Roppant Iurcsłnak talłlta, ahogy ott ćlt el═t-
te egyenes tartłsban, mint valami k−nai istenszobor, hosszş, lantIorma szakłllłval es tar Iejjel.
Mongolos szemei villogtak a remenyt═l es kurta karjłval neha nagyot paskolt arra az irattłs-
kłra, amit a terdei kĞzt tartott.
Mon Irere Jen═ il va en crever!
Jen═ błtyłm meg Iog pukkadni! Ez volt az egyetlen cel, amit maga el═tt lłtott. Jen═
błtyłm meg Iog pukkadni!
*
A I═vłrosban ismet rosszabb kćlćgyi h−rek. Csapatszłll−tłsok a deli hatłrra. Ezekre ki-
mondjłk a cenzşrłt, ami młr nagyon komoly tćnet.
Petervłri nagykĞvetćnkkel Izvolszkij kĞzli, hogy błr Oroszorszłg szolidłris a tĞbbi hatal-
makkal, ez nem szćnteti meg annak szćkseget, hogy az egesz boszniai ćgy konIerencia tłr-
gyłvł tetessek. Ezzel ismet IĞllłngolt a remeny Belgrłdban, hol şjra hłborşt hirdetnek.
A Ballplatz ultimłtumra keszćl. Ennek h−re kel, talłn szłndekosan. De Szerbia megis
mozgos−t. A hadćzenet kćszĞben van a Monarchia.
Mialatt ezek a Ielh═k tornyosulnak, a ket orszłg parlamentjeinek egyeb a gondja. Az oszt-
rłk Keichsratban sorozatos tłmadłs indul ama magyar katonai engedmenyek ellen, amiket
nem csupłn Aehrenthal, hanem maga a hadćgyminiszter is meg-adandonak tart es amelyek
łrłn a hadsereg şjjłep−tesehez azonnal hozzłIoghatnłnak. A tłmadłs mĞgĞtt a tronĞrĞkĞs łll.
Az ═ bizalmasai a tłmadok. Az ═ sugallatłra tłmadnak.
A magyar kepvisel═hłzban pedig minden IĞlIordult. A bankbizottsłg şjabb ćleseben ki-
mondta, hogy sem bank-kartellt, sem provizoriumot nem Iogad el. Ez oriłsi v−vmłny a Justh-
csoport szłmłra. Diadalmaskodik is.
Holloek, Barrłek şgy lepkednek a Iolyoson, mint gy═ztes hadvezerek. Csak azert nem
dĞng a lepesćk, mert vastag a sz═nyeg. A kormłny megbukott. Csupłn a kćlćgyi vłlsłg miatt
nem mondhat meg le.
Ilyen legkĞrt talłlt Abłdy, mid═n IĞlment a Hłzba. A Iolyoso diadalmłmorłt nem b−rta.
Bement hłt a majdnem ćres gy▌lesterembe.
Alig ćlt ott Iel orłja Kamuthy Isti mellett, aki selyp−tve untatta az ═ angol peldłktol hem-
zseg═ politikai kĞzhelyeivel, mid═n meglłtta, hogy odatşl, a bal szels═ ajton belep Boros
Zsigmond es kĞrćlszemlel. Azonnal łtvillant az agyłn, hogy ═t keresi. Es valoban, Ieleje in-
dul lassş, meltosłgteljes leptekkel.
Błlint kivette az orłjłt es Istihez Iordult:
O, nekem el muszłj mennem! Szervusz! mondotta hirtelen es hłtat Iord−tva otthagyta,
amit szĞrnyen rossz neven vett a kis puIok kep▌ Isti, aki eppen egy nagyon okos mondat kĞ-
zepen tartott.
III.
Aznap kes═ delutłn ket kepvisel═ kereste IĞl Abłdyt.
Ismert płrbajsegedek. A parlamenti becsćletćgyek łllando szekundłnsai. ┼k szerepeltek
annłl a płrbajnłl is, amelyben az Ğreg Keglevichet agyonszşrtłk.
Boros Zsigmond barłtunk megb−złsłbol jĞttćnk mondotta az id═sebbik elegtetelt
kerni. Barłtunknak IĞlt▌nt, hogy meltosłgod sert═ szłndekossłggal tłvozott, mid═n ma del-
el═tt barłtunk ˆnt ćdvĞzĞlni akarta. Barłtunk szerint ez nem el═szĞr tĞrtenik, de ═ nem volt
bizonyos idłig, hogy ez a viselkedes szłndekos. Ma ez azonban annyira IĞlt▌n═en tĞrtent, ami
minden ketseget kizłr.
Fagyosan Ielelt Błlint:
En tudtommal akkor jĞvĞk es akkor megyek el, amikor akarok.
Ketsegtelenćl. ÜgyIelćnk azonban meltłn tarthatja magłra nezve sert═nek, ha błrhon-
nan ═miatta tłvozik valaki.
Most a młsik seged szolalt meg:
Csupłn azzal elegedhetćnk meg, ha meltosłgod ćnnepelyes Iormłban kijelentene, hogy
dr. Boros Zsigmondot nem szłndekosan kerćlte el, ═t nagyra becsćli es şgy tanşk el═tt, mint
−rłsban bocsłnatot ker t═le.
Błlint IĞlkacagott:
A bocsłnatkeresre igazłn semmi okot sem lłtok. De hłt Iolytatta most młr komolyan
legokosabb, ha a segedeimmel ćlnek Ğssze. Hol talłlhatok az urak holnap reggel? Mert nem
tudom, hogy ma este młr megnevezhetnem-e ═ket.
Reggel t−z orłtol a kepvisel═hłzban.
A kett═ Iagyosan elkĞszĞnt.
*
Buta historia gondolta , buta historia. Bizonyos, hogy kisse IĞlt▌n═ lehetett, ahogy ma
hirtelen kiment a teremb═l. Ez ćgyetlenseg volt, de nem tehetett młst. Viszont az, hogy Boros
nem elegszik meg egyszer▌ magyarłzattal, hanem mindjłrt erkĞlcsi bizony−tvłnyt akar bel═le
kicsiholni, nyilvłnvalovł teszi, hogy ═ tĞbbet akar, mint ami normłlis elintezes volna. De hłt
segedek utłn kell nezni. Vajon kit szol−tson IĞl? Politikusokbol nem akart IĞlkerni. Ez nem
politikai ćgy.
˙gy erezte: erdelyi embert kene talłlnia. Eleg komolyat, aki hibłt nem csinłl es akinek
odahaza tekintelye van. Maradjon ez magunk kĞzĞtt!
Eszebe jutott az ştitłrsa, id═sebb Alvinczy ‡dłm. Ez lesz a legjobb! ┼ szłmos becsćlet-
ćgyben szerepelt młr, mindig nagyon okosan; nem valami lłngesz, de jozan esz▌ ember. Apja
Alvinczy Farkasnak, aki Ićggetlensegi kepvisel═, tehłt senki sem mondhatja, hogy politikai
sz−nezete van a szerepenek.
Leadta a szłllodaportłsnak, tudnłk meg, hol lakik. Fel ora mşlva jelentettek, hogy a
Pannoniłban szłllt meg es most otthon van.
Odahajtatott.
Az Ğregşr sz−vesen vłllalta.
De kit vegyek magam melle? kerdezte Abłdyt.
Ezt teljesen rełd b−zom, błtyłm vłlaszolt Błlint , szeretnem, ha az is erdelyi volna,
de ez młr nem Iontos. Viszont nem talłlna hozzłd mint partner, ha az a młsik valami gyerk═c
volna... Ezt azert tette hozzł, nehogy a kis Kamuthyt kerje IĞl.
Ebben igazad van, Ğcsem, hłt kĞrćlnezek azonnal.
Kes═ este a kaszinoban a teleIonhoz h−vtłk Błlintot.
Jelentem, hogy kit▌n═ embert talłltam, aki minden k−vłnsłgodnak megIelel. Azonnal IĞl
is szol−tottam. Absolon Miklost, aki itt a Rudasban a tĞrĞtt lłbłt IćrĞszti...
O! Absolont!... A Błlint hangja csalodott. Az Ğregşr ezt rĞgtĞn eszrevette:
Mi az? Tłn nem jo? Azt hittem, ennek Ğrćlni Iogsz.
O, hogyne, kit▌n═, csakis az, hogy ═ ott Maros-Tordłban eles ellentetben łll a negy-
vennyolcasokkal es −gy persze Borossal is, csak ez... ez valami politikai sz−nt ad...
˙gy?! Ezt nem tudtam Ielelt a hang a teleIonban , de hłt te IĞlhatalmaztłl es ═ młr
vłllalta, −gy tehłt nehez volna visszamondani.
A vilłgert sem! S═t nagyon kĞszĞnĞm. KćlĞnben is tied, błtyłm, a vezetes, aki sokkal
tapasztaltabb vagy, −gy en teljesen megnyugszom ebben.
Majd vigyłzni Iogok vłlaszolt Alvinczy , hogy semmi mellekszempont ne vegyćljĞn
az ćgyedbe. Ezert kĞszĞnĞm is, hogy Iigyelmeztettel.
*
A kĞvetkez═ nap deltłjban Alvinczy es Absolon jĞttek Błlinthoz, miutłn szot Iogtak a Bo-
ros segedeivel.
Amit ezek k−vłnnak, az teljes abszurdum. Bocsłnatkeres ilyen csekely ćgyben młr ma-
głban is szokatlan mondotta Alvinczy, miutłn az ellenIel tegnapi IĞlteteleit ismetelte. De
hogy te meg kćlĞn meg is alłzkodjłl, hłt en azt egyłltalłn el nem Iogadom.
Most azt is elmondta, hogy azok a legsşlyosabb IĞlteteleket k−vłnjłk, ha megtagadnłk,
amit kernek.
Absolon Miklos idłig nem szolt. A kurta mankojłt maga melle tette az asztalra es a tĞrt
lłbłt egy odahşzott szekre. Błlint şjra megłllap−totta, mennyire hasonl−t unokaĞccsehez,
Uzdy Palihoz, błr nem olyan magos, de sokkal vłllasabb. Nagy erej▌ ember lehetett valaha.
Igy szemlelve a tatłros arcłt, szeles poIacsontjait, bizony elhihette akłrki, hogy łlruhłban Ti-
betben jłrt es hogy ott sokłig kirgiz vłndornak tartottłk.
Most kivett egy szĞrnyen Iekete szivart, hoIeher Iogainak egyetlen nyisszantłsłval leha-
rapta a veget, maga ele kĞpte es megszolalt:
En a dolog lenyeget abban lłtom: szłndekosan kerćlted-e a Boros uram kezadłsłt vagy
csak veletlenseg. Ha veletlen, akkor nincs is ćgy kezet Iogtok es slussz. Ha azonban amit
nagyon megertenek szłndekosan tetted, şgy az egeszen młs...
Keskeny vłgłsş szemei rełvillogtak Błlintra:
Hłt el═bb erre vłlaszolj, Ğcsem!
Szłndekosan kerćltem... Ielelt az.
Es mi okbol?
Abłdy egy pillanatig habozott.
Engedjetek meg, hogy ezt ne mondjam el.
˙gy? mondta gşnyosan az Ğreg ‡zsia-kutato. Hogy ne mondjad? ˙gy? es most vł-
ratlanul leemelte a lłbłt a szekr═l, egyet dobbantott a padlon es kijelentette: Ha becsćletszo
vagy asszonydolog, akkor IĞl vagy mentve, de młskent Ielelni tartozol. Mi a segedeid va-
gyunk es jogunk van tudni.
En ezt nem k−vłnom szolt kĞzbe szel−den Alvinczy, kinek e płrbeszed nem tetszett es
hosszş tagjaival młr elejet═l ide-oda mozgott a szeken. Ha nem akar... Ez nem a mi dol-
gunk.
Dehogynem! vłgott kĞzbe Absolon es tćndĞkl═ Iogsorłval rełvicsor−tott a szomszed-
jłra. Ha Iiatal barłtunknak oka volt nem kĞszĞnni, azt nekćnk, igenis! tudnunk kell. Vagy te
nekibocsłtanłd komoly płrbajnak olyan ellenIellel, aki erre nem melto? Aki tłn nem is płr-
bajkepes? Gondold meg: ha agyon talłljłk l═ni es azutłn ez kisćl?... Ez oriłsi mulasztłs volna
a reszćnkr═l es sşlyos Ielel═sseg.
A Ielel═sseg szonłl a młsik Ğsszecsuklott:
Bocsłnat... igazad van, teljesen igazad... es e perct═l młr Absolon volt az şr, ═ vitte a
tłrgyalłst şgy, ahogy akarta.
Błlintnak Ielelnie kellett.
Elmondotta hłt błr csak vłzlatosan , hogy a vłsłrhelyi gy▌les ota Boros sokIele csşnya
ćgyer═l kapott −rłsokat. Jo resze bizonyłra szobeszed, de van olyan is, ami ketsegtelenćl
helytłllo. Emiatt nem k−vłnt kezet szor−tani vele, es minthogy megserteni nem akarta, sajnłl-
ja, hogy ezt Boros eszrevette. Azonban inkłbb megverekszem mondotta , mintsem el═łll-
jak ilyenekkel. En nem akarom kivegezni: Iurcsa szerep is volna. ˙gy vennek, hogy a b═rĞ-
met akarom menteni, mid═n el═hozakodom velĞk.
Inkłbb pisztolyra megysz egy disznoval? Mert hogy diszno, azt mind a ketten tudjuk!
Igen, sokkal inkłbb. Ezert arra kerlek, błtyłm, hogy ezt ne hasznłljłtok.
˙gy? Igazłn?
RĞvid szćnet kĞvetkezett. Błlint es Absolon szembeneztek egymłssal. Nagyon komolyan.
Aztłn az łzsiai elkacagta magłt:
Hłt jo. Hłt ehhez tartjuk magunkat.
De most Alvinczy lłzadt IĞl:
Bocsłnat, ezt most młr en nem vłllalhatom... Ez minden szabłllyal ellenkezik... es
magyarłzni kezdte, hogy amennyiben elhallgatjłk az indokaikat, akkor golyo ele kell łll−tsłk
a Ielćket. Hłt ezt nem! Ezt nem!
Absolon azonban csak IĞlenyesen mosolygott hozzł. FĞlłllt. Azt a kurta mankot vendeg-
lłbnak a combjłhoz szor−tva, młsik kezevel meglapogatta a tłrsłt:
Majd en megmagyarłzom neked. Most Błlinthoz Iordult: Te pedig nyugodt lehetsz,
ezt a dolgot el Iogom intezni a te k−vłnsłgod szerint... Annyit ugye mondhatok, hogy serteni
nem akartad?
Ez şgy van.
Hłt jo. A tĞbbit csak b−zd rełm.
*
Błlint egyedćl maradt. Elegge bosszankodott. Nagyon megbłnta, miert nem az ĞsztĞne-
nek engedett mşlt ejjel, ami azt sşgta neki, hogy tiltakozzek a ven Absolon ellen, aki egeszen
młs ştra tereli a dolgłt, mint ami az ═ szłndeka; a Maros menti viszłlykodłsok szemszĞgeb═l
Iogja nezni es eles eszevel oda Iorgatja a jo Ğreg Alvinczyt, ahova akarja. De most młr mit se
tehet. Csakis egyet. Az adatokat nem Iogja hasznłlni. Ha Absolon k−vłnnł, azt mondja: nin-
csenek, elhłnyta ═ket. Ez szo szerint veve igaz is. A Iłsok aktłit visszaadta. A Laczok Tamłs
levelet a t▌zbe dobta, a tĞbbieket pedig valami Iiokba Denestornyłn. KćlĞnben az utobbiak
şgyse ernek egy Iabatkłt.
Ez a gondolat nemileg megnyugtatta.
*
Meg aznap este gy▌ltek Ğssze a ket Iel segedei az Orszłgos Kaszino egyik kćlĞnszobłjł-
ban.
Az Abłdy szekundłnsai kijelentettek, hogy ćgyIelćk serteni nem akart. Ezt hajlandok
jegyz═kĞnyvre adni. Velemenyćk szerint ez mindent elintez. A Boros segedei szabodtak, ve-
gćl elIogadtłk, hogy vłlaszadłs el═tt megkerdezik a megb−zojukat. Vegre is dĞntsĞn ═. Arrol
persze, hogy Boros ezzel a płrbajjal egeszen młst keres, mint puszta elegtetelt, nekik Iogal-
muk sem volt.
A kĞvetkez═ delel═tt ismet ĞsszejĞttek. Boros ragaszkodik eredeti łllłspontjłhoz. Azt k−-
vłnja: Abłdy jelentse ki, hogy nem szłndekkal kerćlte el, hogy nagyra becsćli es ha akaratlan
błr, de okot adott arra, hogy Boros magłt sertve erezze, azt legmelyebben sajnłlja.
Mikor mindezt elsoroltłk, a ven Absolon gşnyosan IĞlnevetett. A megb−zottak
błntodottan neztek reł. Az egyik kisse Ienyeget═en tudakolta:
Miert meltoztatik ezen kacagni?
Az tłn meg kivilłglik! Ielelt az Ğregşr gonoszul, majd kemenyen Iolytatta: En azt
tartom, hogy amit mi tegnap javasoltunk, az a maximum, amit megadhatunk: kijelentese an-
nak, hogy Abłdy barłtunk serteni nem akart. Tovłbb mi nem megyćnk.
Azt el nem Iogadjuk.
Kisse IĞlvont ajkai kĞzĞtt Absolon Ieher Iogsora megvillant: Ielelmetesen mosolygott az
asztalon tşliakra.
Pedig ajłnlom, hogy Iogadjłk el mondotta roppant lassan. Nagyon ajłnlom. Boros
uram ĞrćljĞn, ha ezzel megşssza ezt a dolgot.
A segedek megh═kĞltek:
Hogy tetszik ezt erteni?
Absolon szeles szćgyet hłtrad▌tĞtte a tłmlłn. ˙jra kacagott. Veszjoslo a hangja:
˙gy ertem, hogy csak megb−zonk keresere es kisse oktalan joindulata miatt k−nłltuk meg
ĞnĞket ezzel a megoldłssal. Es most nem mint szekundłns, hanem a magam neveben mon-
dom: Boros şr egy kĞzĞnseges tolvaj! Ezt en izenem neki, adjłk łt!
FĞlugrott a ket seged, azonnal kih−vtłk Absolont.
‡llok elebe! vłlaszolt a venember es rłgyşjtott egy şjabb szivarra.
Az Abłdy-Boros becsćletćgy most mellekesse vłlt. Egyoldalş jegyz═kĞnyvet −rtak mind-
ket oldalon, melyek sz▌kszavş kommentłrral lłttak napvilłgot a sajtoban. Senki sem tĞr═dĞtt
ezzel.
Annłl nagyobb port vert az Absolon dolga.
A parlament-Iolyoson oriłsi izgalom. Ismert leven, hogy az Ğregşr a Tisza-płrt vezere
Maros-Tordłban, azonnal politikai sz−nt kapott az egesz ćgy.
Boros Zsigmond nepszer▌sege, miota az Ğnłllo bankosokkal szemben Kossuth melle sze-
g═dĞtt volt, er═sen megcsappant. Most azonban meg a Justh-csoport is şgy łllt melleje, mint
egy ember. Mikor bejĞtt a Hłzba, megeljeneztek. Sokan hozzł jĞttek kezet szor−tani. Soha
ilyen nepszer▌ nem volt, mint most. A Ićggetlensegi lapok tĞbb helyen emlekeztek meg rola,
a nemzet hatalmas harcosakent −rtak rola, aki a sĞtetseg ĞrdĞgeivel kćzd. Persze a sertes mi-
benletet nem kĞzĞltek, nem is tudhattłk. Csak annyit tudtak, hogy nagyon komoly inzultus er-
te. Naponta volt egy-egy Ielhasłb, amiben ═t meltattłk es a płrbajćgy łllłsłrol beszłmoltak.
Naponta. Mert Absolon segedei becsćletb−rosłgot kerven, młr hosszas huzavonłval jłrt,
am−g elnĞkben megłllapodtak. Majd a ven łzsiai a b−rosłg el═tt elismetelte, amit mondott. Az
bizony−tłst rendelt. Absolon segedei, id═sebb Alvinczy es a sebtiben IĞlh−vott Bogłcsy ═r-
nagy haladekot kertek az adatok beszerzesere, nyolc napot, hogy id═ legyen azokat Erdelyb═l
IĞlhozni.
*
Błlintot rendk−vćl błntotta ez a Iordulat. Annłl inkłbb, mert Alvinczyt═l hallotta, hogy
Absolon Miklos megharagudott a b−rosłgi eljłrłsert es bizonyłra mergeben azt łll−tja, hogy
neki nincsenek is adatai. Mit tegyen? El═kerje-e az Eisler-Iele ćgydarabokat, melyekr═l
azt mondta Frankel, hogy tovłbbra is rendelkezesere łllnak?
Belepjen-e abba a darłzsIeszekbe, ami a płrbaj ćgyeb═l tłmadt? ┼ vegezze ki Borost, mi-
kor Dinorłnak meg−gerte, hogy nem błntja?
Vagy nagyja mentire a dolgot?
Vegre is az Ğreg Absolon maga hozta a sajłt Iejere ezt a veszedelmet, ═ ezt nem akarta,
semmi kĞze sincs hozzł!
De hłt szabad-e Ielrełllnia? Szabad-e elhallgatni, amit tud? Nem mondta-e el hat szem kĞ-
zĞtt az okokat, amiert ═ nem akar kezet Iogni Borossal? Igaz, hogy nevet nem idezett, sem
Frankelt, sem młst. De nem hagyta-e helyben, amit Absolon mondott Boros Zsigmondrol?
Nem szłm−that-e joggal az Ğregşr arra, hogy ═ melleje Iog łllni? Hogy nem hagyja ═t cser-
ben, mikor ketsegtelenćl az eletevel jłtszik, hiszen bizonyos, hogy a legsşlyosabb IĞltetelek
szabatnak, halłlos IĞltetelek, ha nem tud bizony−tani es płrbajra kerćl!? Młrpedig valosz−n▌,
hogy Absolon aligha Iog bizony−tani. Nem az az ember ═, aki adatokat gy▌jt. Szabad-e meg-
engedni tehłt, hogy a tisztes Ğregurat megĞljek, mikor annak mindenben igaza van?
Sok orłs, k−nos tĞprenges utłn hatłrozott.
A Frankel-Iele okiratot nem keri el. Azt csak utolso esetben, mert Kossuthnak nem akart
kłrt okozni. Talłn nincs is szćkseg ezekre. Tłn eleg lesz, ami ott Denestornyłn alszik egy
Iiokban. B▌nćgyi tłrgyalłsra alig volnłnak alkalmasok, de bizonyłra van kĞzte olyan, ami
becsćletb−rosłgnłl dĞnt═ lehetne. Leutazik. FĞlhozza.
El═bb meglłtogatta Alvinczyt, azutłn az Ğreg Absolont. Elmondta, mi jłratban van.
Az Ğreg tatłr der▌s hangulatban.
Kedves t═led, Ğcsem szolt jokedv▌n , hogy −gy a sz−vedre veszed ezt a dolgot. En
azonban azt tartom, nincs itt semmi bizony−tłsra szćkseg. Csak az a sćletlen Alvinczy, az ta-
lłlta ki ezt a szamłrsłgot. Mert vagy elhiszik nekem, hogy mikor en azt mondom valakir═l,
hogy diszno, az akkor şgy is van, vagy ha olyan butłk, hogy nem hiszik, hłt akkor verek-
szćnk. Nem el═szĞr tennek golyobist valakinek a hasłba! Es rĞgtĞn elmondta nagy gusztus-
sal, hogy most hşsz eve a Csercsen-dłrja partjłn hłrom rablot, akik rełtłmadtak, agyonl═tt re-
volverrel. Mind a hłrom azonnal IĞlIordult. Mint a nyulak, Iiam, mint a nyulak! Pedig azok
kemeny Iickok voltak, nem aIIele irkłsz-Iirkłsz! Kicsi dolog ez,Ğcsem, kicsi dolog ez!
Błlint elutazott.
*
Csak hłrom napot akart otthon tĞlteni. Az els═t Kolozsvłrt Adrienne miatt, a tĞbbit De-
nestornyłn, hogy minden szćksegeset Ğsszeszedhessen.
Mid═n azonban visszaindultakor az esti vonathoz hajtatott, hoviharba kerćlt. Olyan hava-
złsba, akłr janułrban, pedig młrcius veget jłrtłk. A sĞtetsegben a kocsis nekihajtott egy priz-
młnak; az egyik kerek eltĞrt. Igy hłt lemaradt az ejjeli vonatrol.
Bosszanto dolog, mert ═ Absolon segedeinek meg−gerte, hogy negyednap reggel młr
visszaerkezik, de nem komoly baj, leven meg hłrom nap a becsćletb−rosłg Ğsszećlteig. Hogy
ezşttal ne akadjon el şjra, a delutłni bumlival ment be Kolozsvłrra. Ott vłrta be a gyorsot.
Gondterhes volt, mivel ştkĞzben ismet łtnezte a levelanyagot.
ˆnmagłban egyik se er sokat. Megis az egesz kep, ami olvasłsuk alatt Ğsszealakul, na-
gyon komoly vłd. Majd megmutatja Alvinczynek es Bogłcsynak es ha tĞrik-szakad, megis
Frankelhez Iog Iordulni. Annak az okmłnyai ketsegtelenćl dĞnt═k. De ezt csak utolso eset-
ben! ˙gyszolvłn rezervłnak tartva, ha şgy lłtnłk, hogy a dĞntesre nem elegend═ a bemutatott
levelezes.
Az a kĞrćlmeny, miszerint a becsćletb−rosłg csupłn verdiktet hoz es az indokai irłnt titkot
tart, nemileg megnyugtatta, hogy eljłrłsłnak nem lesznek politikai kihatłsai.
*
Dinora nagyon boldog. A barłtja kĞzĞlte, hogy nem halasztja tovłbb, m−g minden bştora
megjĞn Erdelyb═l, hanem azonnal łtkĞltĞzik az şj lakłsba, oda hozzł kĞzel, a Iels═ emeletre.
Nagyszer▌! kiłltott IĞl a szep kis asszonyka. Hłt vegre megjĞttek a kćldĞtt holmik?
Nem, de meguntam vłrni. Itt vłsłroltam płr jobb dolgot. Młr meg is rendeltem a
bştorszłll−tokat.
Majd en seg−tek! Ugye? Vagy nem hiszed? Pedig meglłtod, milyen szepen rendezke-
dem, jaj, be gyĞnyĞr▌ lesz!
Boros Zsigmond arca kisse elsĞtetćlt:
Most meg nem. Az nehez munka is es megvallom, megvannak a sajłt idełim erre a la-
kłsra nezve. Magam akarom csinłlni, mindent en magam. Es egyedćl.
Milyen pedłns vagy! kacagott Dinora. Ezt eddig nem is lłttam rajtad!
Majd ha minden be van Iejezve... akkor majd IĞljĞhetsz. Az utolso ,schliII'-et megadni...
Az utolso sim−tłst...
‡tĞlelte a n═t es hosszan csokolt bele a nyakłba. Ez azon a napon tĞrtent, mid═n a
becsćletb−rosłg a halasztłst megadta.
A kĞvetkez═ delt═l młr Iolyton dĞrgĞtt a IĞlvono. A szemelyszłll−to Ićlke alatt
teherszłll−to alkotmłny. Ebben jĞtt IĞl a bştorok jo resze. Csak ami nem Iert el, azt hoztłk IĞl
gyalog.
A szłll−tomunkłsok egyik Ialkłja lenn, a młsik odaIĞnn.
Egesz nap dĞrĞmbĞltek a lakłsban. Els═bben a nagyobb darabok erkeztek.
Boros egesz nap ott volt.
Pontosan łll−ttatta ide az łgyat, oda az almłriumot; az −roasztalt is, hogy jo vilłgot kapjon;
a kĞnyvespolcokat eppen ide nem! nem jo! meg egy arasszal odłbb! A d−vłnyt −gy, ke-
resztbe −gy, −gy jo lesz! maga IĞlćgyelte az ide rendelt asztalost, hogy azonnal kijav−tsa,
ami kis serćles esett hurcolkodłs kĞzben.
Ha valami nehezebb tłrgy jĞtt IĞl a liIten
;
maga is megIogta es seg−tett a munkłsoknak ki-
hşzni onnan. ˙gy dolgozott, akłr egy napszłmos.
Młsodik nap a sz═nyegek erkeztek. Az a ket aranyrłmłs tćkĞr is, amit most vłsłrolt es
roppant Iigyelemmel akasztatott a Ialra, tovłbbł aprobb tłrgyak: lłmpłk, virłgedenyek, mie-
gymłs. Most młr nincs egyeb hłtra, mint a lłdłi. Van vagy t−z. Ruha- es Iehernem▌vel es hł-
rom iromłnyokkal telve.
Ezekhez młr nem kell annyi ember.
Igaz, hogy az iromłnyos lłdłk nagyon nehezek, de hogy kivontassłk, arra ideIĞnn eleg ═
es a vice. A munkłsok jo reszet kiIizette. Csak kett═t tartott vissza. Azokat lekćldte, toljłk be
a liItbe a IĞldszinten es majd ha minden lłdłt Ielkćldtek, csak akkor jĞjjenek IĞl. Csak akkor!
Młr alkonyodott. A villany kigyşlt az emeletsorokon. Megis eleg sĞtetes ez a kştszer▌
lepcs═hłz. Szedćlhet az ember, ha letekint rajta. Pedig Boros lenez.
Ott sorakoznak egymłs alatt a karIłk. Egyik a młsik mĞgĞtt hatszor, mind-mind szorosab-
ban. A legalso młr alig lłtszik innen.
Most jĞn az els═ szłll−tmłny: az iromłnyos lłdłk. Igy parancsolta meg. A IĞlvono megłll.
Az utasIćlke majdnem a mennyezetnel. El═ttćk a teherszłll−to Ğble, pontosan a padlo szintjen.
NekiIogtak ketten. Ki az els═t, a kisebbiket; ki a młsodikat, ki a harmadikat, a legnagyob-
bat is. Azt is kihşztłk, de nem egeszen. Csak annyira, hogy a liIt visszaindulhasson. A nyitott
drotajtot azonban elłllta.
A vice tovłbb akarta vonni.
Hagyja el azt, majd en szolt Boros , hanem ezt a kicsit, ezt vigye be mindjłrt a bels═
szobłba, a legbels═be ott hłtul. Ugye elb−rja? Nincs tĞbb Ğtven kilonłl.
Hogyne, kerem, hogyne b−rnłm el Ielelt szolgłlatkeszen a vice. Megragadta a lłda ket
Ićlet es hanyatt d═lve a sşly miatt, betopogott a lakłsba.
Boros csĞngetett. A liIt lassan megindult leIele. Egy-kett═t młr kattogott az els═ emeletek-
nel.
┼ kiegyenesedik. Szep halvłny arca mit sem vłltozott. Sima kopaszłn elsiklik a villany-
lłmpa Ienye.
A tłrcłjłbol kivesz egy ćvegcset. FĞlhajtja, azutłn eldobja. Most lehajol. Be a melyseg IĞ-
le. Egesz er═vel megragadva a lłdłt, megbillenti a tłtongo ▌r IĞlĞtt, belekapaszkodik es lezu-
han vele.
FerIiasan es błtran, a legaprobbig megjłtszva a veletlen baleset minden reszletet −gy halt
meg dr. Boros Zsigmond, ćgyved es kepvisel═.
*
A halłlesetr═l Błlint csak visszatertekor ertesćlt a reggeli lapokbol. Ezek młr Boros te-
meteser═l szłmoltak be.
El═bb hłzćlesen meghatott szavakban parentłlta el az elnĞk; Azutłn ki a temet═be.
Oriłsi gyłszćnnepely volt. Mindenki, aki a koal−cios vilłgban szłmottev═, reszt vett. Csu-
płn azok a miniszterek maradtak tłvol, akik most Becsben tłrgyalnak katonai engedmenyek
irłnt es bankćgyben. Tovłbbł Kossuth, aki betegen Iekćdt.
Rengeteg szonoklłs. El═bb a halottashłzban a Fćggetlensegi Płrt, a vłlasztokerćlet es a
kereskedelmi miniszterium neveben, hol płr hetig łllamtitkłrkodott. Aztłn megindult a menet
a d−szs−rhely Iele, mellyel megtisztelte a vłros. A koporso mĞgĞtt kĞzvetlen a csalłdja, ki
azel═tti napon erkezett IĞl, az Ğzvegy es ket Iia. Az id═sebbik młr jogłsz.
Utłnuk a politikai barłtai, s═t azok is, kik a bankkerdes miatt şjabban rossz szemmel nez-
tek. ,Most mindent Ieledjćnk a tragikus halłlesettel szemben; a płrt egyseget es hatalmłt
kell bizony−tani a nagy halott ravatalłnłl." Ez volt młr a vezerszolam a korłbbi beszedek-
nel, ezt ismeteltek a tłtongo s−r el═tt. Es mentćl tĞbbet Iorgattłk ezt a temłt, mindjobban duz-
zadt a legenda Boros Zsigmond kĞrćl. Młr heroszi meretekre n═tt. Kinizsi, Toldi Miklos es
Dugonicshoz hasonl−tottłk. Az aradi vertanşk is szerepeltek. Az a vegzetes baleset, ami elra-
gadta a kivłlo IerIişt, orszłgos sorscsapłs; hogy veletlenćl es vigyłzatlansłgbol zuhant le a
hatodik emeletr═l, ezt mindenki hitte, tudta.
Megis eleg logikłtlanul şgy Iorgattłk a szot celzłssal a Ićgg═ben maradt płrbaj ćgyere,
mintha az a gonosz łrmłny Ğlte volna meg ═t, az a b▌nszĞvetkezet, mely Ğsszeeskćdt ellene
es orvul rełtłmadt. Milyen szĞrny▌ vegzet, hogy elragadja a halłl, miel═tt ellenIeleit elti-
porhatta volna!
Valoban gyĞnyĞr▌en beszeltek, alig volt szem, ami szłrazon maradt. Mid═n pedig a ci-
głnybanda bşcsşztatta a notłjłval: ..... en is voltam valaha, szepasszony kocsisa"... nehł-
nyan IĞlzokogtak a tĞmegben, błr volt ott płr barłtja, kik tudvłn n═i dolgairol, ezt a daljłt-
szłst tapintatlansłgnak −teltek.
Valoban, a Ielesege mintha kisse visszakozott volna a s−r szeler═l.
De ezt alig vette eszre valaki.
*
A koal−cios lapok sok hasłbon hoztłk le mindezt es hosszş, dics═seges nekrologot, ami
csak şgy hemzsegett a ,tĞrhetetlen harcos", ,bajnok" es ,dalia" sok magasztalo melleknevek-
t═l.
Majdnem eltĞrpćlt mellettćk Bćlow kancellłr beszede, ki a ,Bundestreue" neveben bedob-
ja Nemetorszłg kardjłt a vłlsłg merlegebe. Pedig ez a mozdulat Iejezte be az annexiobol tł-
madt bonyodalmat. GyĞrgy szerb kirłlyi herceg, a hłborşs płrt Ieje lemond a tronĞrĞklesr═l
es Belgrłd megIogadja, hogy ezutłn jo szomszedi viszonyt tart a Monarchiłval. Aehrenthal
gy═zelme teljes.
Abłdy megĞrćlt ezeknek, de ═t is inkłbb Ioglalkoztattłk a temetes reszletei, kćlĞnĞsen az
ott elhangzott nyilatkozatok, amelyeket vegigbĞngeszett: nincsen-e kĞzĞttćk olyan, amire ne-
ki reagłlni kellene. De alig volt. Csupa łltalłnos Irłzis. Megis jonak lłtta delutłn IĞlkeresni
az Ğreg Alvinczyt. Itelje meg ═, hogy szćkseges-e błrmi lepest tenni.
Młr az ajtajłn łt heves vitatkozłs hallatszott ki.
Negyćket talłlta ott: Alvinczyt, Bogłcsyt, Absolont es a kĞveres Laczok Tamłst.
Utobbi reł akarta b−rni Absolon segedjeit, hogy azokat a Ienyes adatokat, amiket ═ magł-
val hozott Erdelyb═l es melyeket azonnal elvitt nekik, mihelyt a becsćletb−rosłgrol ertesćlt
most adjłk łt a nyilvłnossłgnak. SzĞrnyen IĞl volt hłborodva mindattol, amit ma Borosrol
olvasott.
C'etait un inIŠme coquin, tout comme mon cher Irere! kiłltotta ugyanolyan gazember
volt, mint kedves testverem. Ezt a sok dicseretet pedig nem szabad t▌rni! Ezt le kell rontani!
A sz▌kĞs szoba csak şgy visszhangzott a merget═l. LantIorma szakłlla egyes
csimbokokban lobogott az łlla kĞrćl. Nyilvłn nem azert dćhĞngĞtt annyira, amit Borosrol −r-
tak, hanem mert az a remenye, hogy a becsćletb−rosłg el═tt bemłrthatja a błtyjłt, Ićstbe ment.
Meg kell mutatni, ki volt az a Irłter. Es hogy Ğngyilkos lett. Ezt młr beszelik is a vłro-
son. Azt is tudom, hogy odahaza b▌nvłdit adtak be ellene. Az el═l Iutamodott meg gyłvłn!
Bogłcsy es Alvinczy csak h▌vĞsen utas−tottłk vissza; Absolont azonban mulattatta a kicsi
ember haragja.
Na, hogy gyłvłn, azt en nem tartom vłgott kĞzbe, I═leg bosszantłsbol. Nagyon jo
st−lus, ahogy ezt csinłlta. Most młr igazłn sajnłlom, hogy −gy tĞrtent.
Sajnłlod? kepedt el Laczok.
Hłt persze kacagott a ven ‡zsia-utazo , ilyen gyĞnyĞr▌ harakirit csak meg Japłnban
lłttam. Igazłn erdemes lett volna reł, hogy egy golyot kćldjek a hasłba.
Micsoda? egy ilyen rabloval duellłlni? C'est absurde!
Ne beszelj −gy a rablokrol. Az K−nłban megbecsćlt Ioglalkozłs. Nem is szabad ═ket ki-
vegezni, csak pallossal, ami szep es el═kel═ halłl.
Csak most szolt kĞzbe Błlint:
Valoban b▌nvłdi volt ellene? kerdezte, mert azonnal eszebe ĞtlĞtt Dinora es az a kĞr-
ćlmeny, hogy şgy Marosszilvłs, mint a pesti lakłsa a Boros neven łll.
Hogyne, hogyne! Ğrvendett Laczok. Vegre bizony−that valakinek: Voilł! Itt a sćr-
gĞny, młr Ğt napja be van nyşjtva.
*
Korłn kelve młsnap Abłdy elindult a SzemelynĞk utcłba. Gyalog ment es lassan, hogy
łtgondolhassa, mit tehetne szegeny Dinorłert, mert idłig nem lłtta a szerepet. Csak a seg−tes
szłndeka vezette hozzł, megis Ielt, hogy Dinora ═t szoszegessel vłdolhatnł meg. Pedig ═ iga-
złn be akarta tartani, amit meg−gert neki. Az is most młr nyilvłnvalo, hogy Borost Ğngyilkos-
słgra az a b▌nvłdi IĞljelentes legalłbbis kenyszer−tette annyira, mint a becsćletb−rosłg ele
utalt ćgye.
A berhłzhoz erve a csarnokba lepett. Semmi nyoma sem volt młr, hogy itt błrmi is tĞr-
tent. Minden tĞkeletes rendben. Egyedćl annak a drotketrecnek, amiben a liIt jłr, a Iels═ har-
madłn, ott lłtszik valami jav−tłs, mintha şj vashłloval potoltłk volna ki. Ott tłn kiszak−totta
az a sşlyos lłda, amivel Boros leugrott.
CsĞngetesere el═jĞtt a hłzmester.
Vigyen, kerem, IĞl Malhuysen groInehoz szolt Abłdy. Ugye ĞtĞdik emelet?
A groIne harmadnapja elutazott! vłlaszolt a hłzIelćgyel═, aztłn Błlint megnevezven
magłt es egy koronłval megbiztatvłn a kĞzlekenyseget, sz−vesen mondott el mindent. A
,szomorş veletlen" Ğsszes apro reszletet, mindent, amit ═ maga gondolt, mondott es tett, ami
Abłdyt persze mit sem erdekelte, de azt is, amit tudni akart.
Boros Zsigmond csalłdja huszonnegy orłval a halłleset utłn erkezett meg. Egyenesen ide-
jĞttek. De nemcsak az Ğzvegy es ket Iia, hanem meg egy şr is. Nem velćk jĞtt, hanem kćlĞn.
A csalłd megpihent egy orłt a hatodikon, aztłn kiment a temet═be, de az az şr itt maradt. Be-
ment Malhuysen groInehoz.
Hogy ott mi tĞrtent, azt ═ nem tudja. Csak annyit, hogy kes═n este leszłll−tottłk a młlhłit
es a groIne Ğreg komornłjłval egyćtt elutazott.
Tegnapel═tt pedig, kerem mondotta IĞlhłborodva a hłzmester , mikor eppen a teme-
tesre akartam indulni, hłt ide erkezik az az esti idegen urasłg ket b−rosłgi emberrel es leIog-
lalta mind a ket lakłst. Inventariomot csinłltak mindenr═l es lezłrtłk. Hłt ilyen szegyen! Es
meg a temetesre sem juthattam; pedig igen jo şr volt a kepvisel═ şr, nagyon şri ember...
Malhuysen groIne nem hagyta meg, hova utazott?
Nem kerem, nem hagyott semmit.
*
A hallottak nagyon elbşs−tottłk Błlintot. Gondolatban rekonstrułlta a tĞrtenteket. Az az
idegen bizonyłra ama b▌nvłdi kereset h−rere sietett IĞl es hogy tĞbbet Ioglalhasson, kiijeszt-
gette Dinorłt a lakłsłbol. A birtoka Boros neven łllvłn, annak hagyatekłba jutott, amib═l
semmi sem maradt, elvittek azt is az ćgyved kłrosult ćgyIelei. A csalłdja is nyomorba jutott.
Błlint sokł hordta magłban ezt a szłnakozłst szegeny Dinorłert. Vajon hovł lett az a
kĞnnyelm▌, madłrlelk▌ asszony? Gyakran eszebe jutott es nagyon sajnłlta.
Csak hetek mşltłn vigasztalodott meg.
Kikćldetven Becsbe, a szĞvetkezetek ott tartott nemzetkĞzi kongresszusłra, nehłny barłt-
jłval a Konacherbe ment. Dinorłt lłtta ott messzir═l. Egyik tşlnani płholyban ćlt kettes-
ben a becsi bankvilłg egyik iIjş tagjłval. Jokedv▌nek lłtszott. A Ićleben gyemłntbutonok.
Akkorłk voltak, hogy łtcsillogtak az egesz sz−nhłzon.
IV.
Ugyanazon id═ben, mid═n Boros Ğngyilkos lett, złrult le egy młsik tragedia, a Gyer═IIy
Lłszloe.
Az okai messzi honapokra nyşlnak vissza. Vissza arra a Hubertus-napon beleje l═tt mere-
ganyagra, arra a płr szora: ,... ingyen koszt es kvłrtely!" , amit Ambrus bł' olyan gonoszul
Ieleje haj−tott.
Hosszacska ideig eszrevetlen romboltłk a lelki egyensşlyłt. ˙gy elt tovłbb Lłzłrne olda-
lłn, ahogy azel═tt. Estenkent zongorłzott es hegedćlt neki. Valami keveset meg dolgozott is.
Młr nem olyan kedvvel, mint azel═tt, de megis. Talłn kisse szotlanabb, mint eddig; de hiszen
amşgy sem volt beszedes soha. Valoban semmi vłltozłs sincs rajta, es az asszony csak n═i
ĞsztĞnevel erezte, hogy valami błntja. Annłl nagyobb josłggal vette most kĞrćl.
Nagy łldozatot is hozott erte. KĞzeledven a karłcsonyest, Lłzłrne lemondott arrol, hogy a
Iia hazajĞjjĞn az ćnnepekre. ˙gy igaz−totta, hogy ott maradjon Szebenben annłl a szłsz tanłri
csalłdnłl, akinel lakott. A Iişnak ez ĞrĞm; azt −rta płr hettel el═bb, hogy nagy s−tşrłt szeretne
csinłlni a pajtłsaival IĞl a Hetb−rłk erdejebe. Ezt a tervet maga az anyja ind−totta meg, ═ ad-
ta azt annak a tanłr hłzişrnak az eszere, ismerven a Iia sportolo passziojłt. Csak neki volt ez
błnat. Megis nagyon Iurdalta a lelkiismerete.
De hłt nem tehetett młskent.
Młskent el kellett volna kćldenie innen Lłszlot, hiszen lehetetlenseg, hogy hłrmasban
tĞltsek a szentestet ═, a Iia es a szeret═je. Młrpedig el nem b−rta volna ezt a gondolatot, hogy
Gyer═IIyt, akinek senkije sincs, ki▌zze az otthontalan magłnyba.
Megis szomorş karłcsonyest volt.
A kicsi Iłcska mellett a sĞtetes szobłban az asszony Iolyton a Iiłra gondolt. A Iiatal nem-
zedek, ha IĞlnĞvekszik, amşgy is eltłvolodik a szćleit═l. Ezt most ═ maga kezdte meg.
Lłszlonak młs karłcsonyok jutottak eszebe. Azok a pazar ćnnepestek egyik vagy młsik
nagynenjenel; oriłsi Ia, IĞl a mennyezetig, vak−to villanyIeny, temerdek ajłndek szejjelrakva
a parketten, unokatestverei vidłm kacagłsa es kĞzĞttćk Klłra... Klłra, aki jo volt hozzł ak-
kor, pajtłsa, szerelme... Klłra, akit elvesz−tett, a maga hibłjłbol.
Ez esten tĞbbszĞr nyşlt a płlinkłsćveghez, amit az asszony ma nem ellen═rzĞtt şgy, mint
az utobbi hetekben.
Azel═tt nem volt erre szćkseg. Az els═ ket boldog honapban Lłszlo nem ivott. Most azon-
ban mind tĞbb-tĞbb szeszhez probłlt jutni, olyannyira, hogy Lłzłrne minden er═s italt złrva
kellett hogy tartson.
Gyakrabban is lłtogatott haza Kozłrdra. Mikor onnan visszatert, erz═dĞtt rajta a płlinka.
A szep Słra nem tette szovł. Nem merte. ˆsztĞnĞsen erezte, hogy valami ismeretlen indulat
dolgozik Gyer═IIyben, ami veszelybe sodorhatja a szerelmćket. Ment═l jobban nĞvekedett Ğn-
tudatlan a Ielelme, annłl elnez═bb lett.
Megprobłlta Ioglalkoztatni, megh−vatta a szomszedokkal apro vadłszatokra; egy jo kis hł-
taslovat is vłsłrolt, hłtha ez szorakoztatnł, ha lovagolhat. Naponta megkerte, ćgessen ki rajta
az erd═re a Iavłgokhoz vagy młshovł a gazdasłgba.
Ez jo gondolat volt. ElIoglaltsłg volt. Ketsegtelen, hogy Lłszlo sz−vesen tesz szolgłlatot.
Jobb kedv▌, ha azt hiheti, hogy hasznossł tette magłt,
Hogy valojłban e szolgłlat mit sem ert, azt Lłzłrne ćgyesen eltitkolta. S═t lłtva, hogy
Lłszlonak az ilyesmi ĞrĞmĞt okoz, mind tĞbb mindent b−zott reł. Most młr olykor bekćldte
maga helyett Kolozsvłrra is, a hetivłsłrra, mindenkor melleje advłn ugyan szigorş utas−tłs-
sal a botosispłnt vagy a cs▌rb−rot, de Gyer═IIynek azt mondta, hogy csak ═benne b−zhatik
igazłn; ═ vegye łt a penzt az eladott joszłgert, vagy ═ dĞntsĞn ervenyesen az elIogadhato
łrrol.
*
Meg ilyen ovatossłg mellett is neha kisebb-nagyobb kłr erte Lłzłrnet. Ezt is sz−vesen vłl-
lalta es a barłtjłnak nem rontotta le az Ğnbizalmłt, remelve is, hogy lassacskłn beletanul.
A dolgok azonban nem −gy Iejl═dtek.
Megesett az młr janułrban, hogy Lłszlo nem jĞtt haza, hanem bent maradt ejjelre. Majd
kes═bb az tĞrtent, hogy Kozłrdrol hova tłskłt vitt, hiszen semmi holmija, ruhłja sincs ott
el═bb vonaton Kolozsvłrra utazott es csak harmadnap kerćlt vissza Iiłkerrel.
Rossz, kemeny arca volt es Iagyos szemei, es płr napon łt mintha italos volna, błr a gon-
dos n═ el nem tudta kepzelni, hogyan jutott hozzł.
Szegeny Słra asszony nagyon megijedt emiatt. Egesz sz−vevel csćngĞtt a Iiatalemberen.
Azon a gondolaton is, hogy ═ ragadta ki az elzćllesb═l. Els═bben nem szolt: şgy tett, mintha
mit sem lłtna rajta. Mikor azonban ez megismetl═dĞtt, utłnakutatott.
Hłrom konyakosćveget talłlt eldugva a szobłjłban. Kett═ ćres, harmadikban meg hłrom
ujjnyi maradek; ezeket lopta be a lakłsłba Lłszlo.
Ezt młr nem lehetett szo nelkćl hagyni. Nagyon kedvesen, josłgosan beszelt vele Lłzłrne,
nagyon meghatoan. A Iiatalember megszegyellte magłt, bocsłnatot kert, Iogadkozott, hogy
nem teszi tĞbbe, es vagy t−z napig valoban rendesen viselkedett. Akkor azonban ismet az tĞr-
tent, hogy egeszen ostoba ćrćgy alatt megint Kozłrdra utazott es onnan Kolozsvłrra. Ezşttal
negy napig volt oda.
Hazautaztakor a n═ eszrevetlen łtkutatta a poggyłszłt. Nem volt ital benne. Hłt akkor mi-
ert olyan b▌nbłno a nezese? Talłn mert sokat ivott, mialatt tłvol volt? Emiatt aligha, hiszen
az młr mindenkor megtĞrtent, ha şjabban elment, megsem volt soha az a bocsłnatker═, alłza-
tos arca. Vagy mivel az −geretet megszegte? Talłn ez błntja annyira. Milyen meghato
gondolta Lłzłrne , hogy −gy a lelkere veszi! Nagy-nagy melegseg ĞmlĞtt łt az ═ szeret═
asszonysz−ven, es vigasztalłsul es azert is, hogy megmutassa, hogy megbocsłt, mindjłrt ebed
utłn mihelyt egyedćl maradtak hozzłd═lt es a szłjłval k−nłlta meg. A beke csokjłval.
A IerIi karja mintha habozna, miel═tt łtĞleli. Az ajka csak az orcłjłhoz simul. Ez csak egy
pillanat, mert az asszony hłtralep. Tłgult szemmel, csodłlkozva nez a IerIi arcłba. Az orrłt
valami Iurcsa szag csapta meg, valami silłny, majdnem bćdĞs parIćmillat, ez łrad a Lłszlo
gy▌rĞtt gallerjłbol, a ruhłjłbol, a hajłbol.
Płr młsodperc szćkseges, hogy a szep, jo Lłzłrne megertse, megertse ennek a b▌zĞs illat-
nak szĞrny▌ magyarłzatłt. Płr młsodperc, mialatt az łrulo szemebe nez, aki lassan lehajtja a
Iejet, szegyenkezve gĞrnyed Ğssze, majd lassan kimegy a szobłbol.
Sokł s−rt Lłzłrne ezen a delutłn, tĞbbet, mint a most elmşlt negy napon, pedig azalatt is
mindig kĞnnyesek voltak a szemei. Megis este ismet megbocsłtott. Mert nagyon szeretett.
*
K−nos hetek kĞvetkeztek most.
Mindenkor, ha az asszony a vłrosra kćldte Lłszlot, az a gondolat szaggatta a sz−vet, hogy
ott leissza magłt es şjra megcsalja valami aljas ringyoval. Megis gyakran kćldĞtte be. Mert ez
volt a kibekćlesćk łra. Ha nem tenne, az haragtartłs volna, bćntetes. Es veszelyes is! Vesze-
lyes, ezt młr tapasztalta, mikor egy −zben Lłszlo el═tt rendelkezve a botosispłnt magłban be-
kćldte a hetivłsłrba. Gyer═IIy vonłsai k═kemennye Iagytak, egesz nap szotlan volt es annyira
rossz arccal jłrt-kelt a hłzban, hogy Słra asszony megijedt. Azt hitte, el Iog menni t═le. Ezt
tĞbbet nem probłlta. Inkłbb elszenvedni az aggodalom minden poklłt, mintsem elvesz−tse.
Csak azt nem! Csak az ne tĞrtenjek!
Most młr tĞbb italt is adott neki. Inkłbb itt igyek nłla, ha młr vłgyik az alkoholra, es el-
nezte, hogy pityokłs, eltitkolta a cseledei el═tt. Pedig ez is rossz volt neha. Lłszloban, ha
tĞbbet ivott a kelletenel, kićtkĞzĞtt az a Iurcsa IĞnnhejłzłs, amin a barłtai regebben annyit
kacagtak. Indokolatlanul goromba lett es dĞlyIĞs, błr az ilyen nem tartott sokł. Meghu-
nyłszkodott hirtelen es s−rva kert bocsłnatot sok-sok alłzkodo szavakban.
Az ilyen jelenet utłn vadabbul szeretkeztek, akłrha el akarnłk tĞrćlni, ami kĞzĞttćk tĞr-
tent.
Viharterhes napok teltek −gy es viharos ejszakłk.
*
Młrcius vege tłjłn Gyer═IIy şjra Kolozsvłrt volt. Lłzłrne kćldte be megb−zvłn, hogy a
h−zosertesek łrłt vegye łt attol a hentest═l, akinek eladta volt ═ket. Eleg nagy Ğsszeg, tizen-
hatezer korona.
Ismet nem jĞtt vissza estere, młsnap se. Harmadnapon se.
Lłzłrne nagyon aggodott. Az is eszebe ĞtlĞtt, hogy Lłszlo tłn elkĞltĞtte vagy elvesztette a
penzt, de ez csak łtsuhant az elmejen. Szłmba se jĞtt a Ieltesehez kepest. Mikor negyednap
delig sem jĞtt meg, ebed utłn beIogatott es bekocsizott a vłrosba. Annyit młr kikemlelt ko-
rłbban, hogy Lłszlo a KĞzpontiban szłll meg, ha benn marad. Odahajtatott.
Valoban ott van, a szobłjłban meg mondotta a portłs.
Az asszony IĞlment. Hirtelen nyitott be, Ieltekenyen; abban a hiszemben, hogy valami n═t
talłl nłla. Gyer═IIy egyedćl volt.
Le s IĞl jłrt a szobłban. Młr orłk ota tette ezt.
Borotvłlatlan volt es negyednapos, gy▌rĞtt gallerjłval szĞrnyen zćllĞttnek lłtszott. Az
asztalon ćres konyakosćveg.
Mikor kiny−lt az ajto es a szep Słra belepett, rełkiłltott:
Hłt te mit keresel itt?! A hangja gonosz es ellenseges. Az arca is az, es olyan keme-
nyen konok, amilyen eddig sohasem. Es ismetelte: Mit keresel te itt!?
Hogy en? Ielelt kĞnnyeden Lłzłrne es sz−nlelni probłlt: En bejĞttem komissziozni es
mivel młr itt vagyok, gondoltam, benezek hozzłd es megkerdem, nem akarod-e, hogy kimen-
jćnk egyćtt, mert en...
Lłszlo kĞzbevłgott:
Ne hazudj! Minek hazudozol? Jol tudom, hogy utłnam spionłltłl. Hogy enmiattam jĞt-
tel! A penzedet Ielted, ugye? Ne Ielj, megvan! Es meg tĞbb is... TĞbb is. Akarod? Akarod,
hogy elszłmoljunk? Jo! En is azt akarom!...
Az asszony szep szemeit elbor−tottłk a kĞnnyek. Nem vłlaszolt azonnal, csak elIord−totta
a Iejet. Płr percig kćzdĞtt a s−rłssal. Vegre nyugodtabban, kerlel═n tudta kimondani:
Kerlek, Lłszlo, ne itt, ne −gy... nem ebben a szłllodłban...
Nemłn kocsiba szłlltak. Visszaindultak.
Kijutva a vłrosbol er═s szelroham csapta ═ket szembe. Eszaknyugati szel, hodarłs es═-
vel. A Iedelet Ielvontłk, a kibontott słrved═t maguk ele akasztottłk. Igy jol meg voltak ved-
ve a hinto Ğbleben.
Słra asszonynak eszebe jutott egy hasonlo kocsizłsuk, Hubertus napjłn. Akkor is −gy gu-
rultak hazaIele, de akkor ĞsszeĞlelkezve ćltek, egymłsba Iogozva, nem, mint most, ilyen ide-
genćl, ilyen ellensegesen. Megis attol a naptol kezd═dĞtt az ═ kłlvłriłja, attol Iogva vłltozott
meg Lłszlo.
SzĞrny▌ ez, −gy ćlni egymłs mellett! Sokłig nem b−rta.
Alig Ieleştjłn voltak, mikor megszolalt. Megszolalt nehezen, mert Iojtogatta a s−rłs:
Miert vagy ilyen rossz hozzłm, hiszen en nem vetettem semmit?!? Szomorşan mond-
ta, nem haragosan, nem is sert═dve. Csak a błnata beszelt es az ═ anyłskodo szerelme.
Gyer═IIy azonban złrkozottan Ielelt:
Majd megmondom. Most ne beszelj. Majd ha megerkeztćnk... es şjra elnezett maga
ele, tovłbbsz═ve mindazt, amit sok szłzszor elismetelt magłban az utolso hłrom nap alatt.
*
Az els═ napon az tĞrtent, hogy visszaterve a H−delver═l, ahol ama meszłrostol łtvette a
h−zok vetelłrłt, a H−d utcłban szembejĞtt vele az Ğreg Kendy Słndor Kajsza. Az utobbi
honapokban, ha Gyer═IIy ismer═st vett eszre, rendszerint młr messzir═l kitert el═le. BeIordult
a mellekutcłba vagy valamelyik boltba, csak hogy ne talłlkozzek senkivel. ˆsztĞnĞsen tette,
okłt se kutatva. Az a Ieles lappangott benne, hogy şgy talłl jłrni, mint Hubertuskor, mid═n
Ambrus bł' olyan sert═ hangon gşnyolodott vele, amikor azt vłgta hozzł kacagva: ... az jo...
koszt es kvłrtely!... Koszt es kvłrtely!...
Soha nem idezte magłban ezeket a szavakat. Ha IĞltłmadtak benne, gyorsan elhessegette
a tudatłbol. Er═szakkal gondolt młsra. Megis ott voltak mindig es mardostłk a lelket. Fel-
szeg emberkerćleset sem ezzel magyarłzta, hanem hogy szak−tott a regi vilłgłval. ˆnmagł-
nak ezt mondta, błr belćl jol tudta, hogy csak hazugsłg. De −gy łltatta magłt.
Ma azonban annłl a meszłrosnłl łldomłst ivott. Hłromnegy kupica płlinkłt, talłn ĞtĞt is,
mert nagyon k−nłltłk. Visszagyalogolva a szłllodłnłl vłrakozo kocsihoz, meg betert egy
bodegłba. Ott is IĞlhajtott nehłny stamperlivel. Ha elkezdett inni, mindig tĞbb-tĞbbre vł-
gyott. Eleg gajdultan Iolytatta az ştjłt. Az alkohol elaltatta benne azt a hunyłszkodo,
alłzkodo erzest, kićtkĞzĞtt bel═le a młsik, az a IĞnnhejłzo es şrhatnłm indulata.
Ilyen łllapotban lłtta meg a ven Kajszłt. Eppen Ieleje jĞn a jłrdłn. Meg Ğtven lepesnyire
lehet. KĞzĞttćk senki. Ebedid═ leven, ćresek az utcłk.
Ha Lłszlo nem lett volna ittas, şgy tett volna, mint młskor, ha az Ğregşrral talłlkozott:
beszĞkĞtt volna a legels═ ćzletbe, vagy ha egyłltalłn nem volt mod elt▌nni, alłzatosan kĞ-
szĞnt es elsietett volna. Ez volt regebben szokłsa, miota Kendy Słndor olyan josłgosan be-
szelt vele, most eppen egy eve. Azonban reszeg volt. Reszeg es Ğnerzetes. De hłlłs. Ezt a
hłlłt akarta kiIejezni, mid═n megłllt hirtelen, akłr egy cĞvek es merev karral tovalend−tette a
kalapjłt, ahogy a sz−npadon Don Carlos spanyol grandjai a kirłlynak kĞszĞnnek.
Meg ki sem −velt a karja, meg veget sem ert ez a meltosłgteljesen lassş mozdulat, az Ğreg
Kajsza IelIordulłst tett es derekszĞgben łtment a tşlso oldalra. ‡tment vagy harminc lepes-
nyire a Iiatalembert═l.
Ott sem jĞtt tovłbb, hanem be egy boltba.
Megismerte-e Lłszlot? Szłndekosan Iordult-e el, azert, mert reszegen lłtta, vagy mivel
hallotta, hogy egy asszony kitartja? Veletlen volt-e csupłn ez a vłratlan jłrdavłltłs, vagy
valoban abban az ćzletben volt dolga? Mindez sosem vilłglott ki. A tovłbbiakra nezve ez
nem is szłmottev═.
A Iiatalember karja ott maradt a leveg═ben.
A megćtkĞzes vegigszłguldott rajta. Az arca eltorzult.
Ama płr perc alatt, mikĞzben az Ğregşr łtment, teljesen kijozanodott, annyira megrend−t═
volt, amit lłtott.
Majd IĞltette a kalapjłt es lassan megindult a szłlloda Iele.
Ott hazakćldte a Lłzłrne kocsijłt, szobłt kert es IĞlment. Egy ora mşlva csĞngetett.
Menjen el valaki az Abłdy-hłzhoz mondotta a szolgłnak es kerdezze meg, hogy ‡zbej
joszłgigazgato şr hol van. Ha a vłroson volna, keretem, hogy azonnal keressen IĞl.
Negyedora mşltłn jelentettek, hogy ‡zbej nincs itt, hanem Denestornyłn. Ekkor sćrgĞnyt −rt:
Kerem, jĞjjĞn azonnal...
Egyedćl maradt Lłszlo. Ki sem lepett a szobłbol tĞbbe. Talłlkozhatnek valakivel. Ezt
nem akarta. Ett═l Ielt. Csak ne lłssa senki! Senki! Mindenki azt tenne, amit az Ğreg Kajsza,
nem Iogadnł a kĞszĞneset. ElIord−tanł a Iejet. Hogyne tenne?! Mikor azt teszi vele az a
josłgos venember, az, aki olyan apaian jo volt hozzł, akinek megIogadta, hogy rendezi az
eletet, aki annyi melegseggel ajłnlta volt egykor a seg−tseget. Most az is hłtat Iord−t neki es
igaza van! Teljesen igaza. Mert ═ becstelen!
Młs az, mint most hłrom eve, mikor a pesti kaszinobol kłrtyaadossłg miatt kegyelemb═l
kiengedtek. Az is szegyen, az is megbelyegzes. De ═ belćl Ğnmagłban nem şgy −telte. ┼ ek-
kor magasabb parancsnak engedett; Iizetni tudott volna es ha akarta volna, a vilłg szemeben
şriember marad. ˆnkent vłllalta a kidobatłsłt, hogy kivłlthassa a Beredyne gyĞngyeit. Heroi-
kus tett: a miatta elzłlogos−tott ekszert az asszonynak visszaadni es vłllalni a szegyent. ˆn-
gyilkossłgot kĞvetni el, melynel azonban az Ğngyilkos tovłbb el es a tşlnani bizonytalan po-
kol helyett IĞldi pokolra veti Ğnmagłt. Ebben volt valami nagyszabłsş, ami ha nem is
kłrpotolta a leIokozłsłert, megis az Ğnbecsćleset megmentette. Most ez młs!
Mert ez valoban gyalłzat a sajłt szemeben is. Most a szeret═je tartja ki jol mondotta
Ambrus bł' : Koszt es kvłrtely! I═zet Iinom eteleket es mosat reł; meg lovat is vłsłrol ne-
ki, jol tudja ═, hogy csak miatta vette es kćldĞzi a vłrosra sz−nlelesb═l. Hiszen ═ semmi
hasznosat sem tud. Csakhogy elpalłstolja a valosłgot. Azt, hogy kitartja, akłr a stricijćket az
utcai lełnyok. Jo, hogy penzt meg nem k−nłlt neki! Tłn csak azert nem, nehogy elkĞltse młs
n═kkel. Biztos azt is adna, ha kerne meg szerencse, hogy idłig nem sćllyedt. De az is elkĞ-
vetkezhetik!
Amit eddig kĞltĞtt az ilyen vłrosi kiruccanłsok alatt, az a bştorok es apro csecsebecsek
łra, amit Ğsszekotorłszott regi Iiokokbol es a kozłrdi szatocs ştjłn adott el, vagy maga vitt a
tłskłjłban Kolozsvłrra. Młr alig van ilyesmi; a kastely şgyszolvłn ćres. Młr a hłzi Ieher-
nem▌t is eladta es a konyha vĞrĞsrez Iazekait. Nincs młr ott semmi, amib═l penzt csinłlhat.
Tehłt oda Iogok jutni... meg penzt is Iogok kerni... Gyalłzat! Inkłbb meghalni.
De ezt sem teheti −gy. Nem szĞkhet el ezzel a tartozłssal a nyakłn. Ki kell Iizetnie min-
dent, ne mondhassa senki, hogy ═ ados maradt!
Ezert h−vatta ‡zbejt.
Minthogy csak młsnapra vłrhatja, hłt holtreszegre itta magłt ott a hotelszobłban. Csupłn
ez csit−tja el az Ğnmardosłsłt.
*
KĞvetkez═ reggel şgy t−z ora tłjban a kis kĞver ‡zbej jelentkezett nłla.
Mit sem csodłlkozott, hogy Gyer═IIyt łgyban talłlja; nem is kerdezte, nem beteg-e talłn,
odavont egy szeket az łgy melle es rełćlt a szelere, ahogy szokłsa, a tiszteletadłsa miatt tłn,
vagy mert a kurta lłbai młskent nem ernek a padlot. Miutłn −gy elhelyezkedett, Lłszlo Iele
Iord−totta gĞmbĞly▌ łbrłzatłt, mely egyIormłra ny−rott sz═rzetevel sćndisznora emlekeztet,
mikor az labdłvł hşzodik Ğssze.
Itt vagyok mondotta a pici duzzadt szłjacskłja. Meltosłgod parancsoljon velem...
A hangja alłzatos, a tartłsa hodolat es csupa szolgłlatkeszseg. Loszilvavłgłsş szemei
azonban meghazudtoljłk mindezt. Elesen Iigyelik Lłszlot. Tudomłsul veszik, hogy minden
poggyłsz nelkćl van, hogy a nappali ingeben aludt, hogy az ejjeliszekrenyen az odadobott
galler mellett ćres płlinkłsćveg łll es maszatos vizespohłr. Valami vłrakozłsteljes ĞrĞm vil-
lan a nezeseben, mintha megerezne, hogy a celjłhoz ert.
Gyer═IIy IĞlćlt a terdeit łtkarolva es płr pillanatig hallgatott. Aztłn szigorşan mondta:
Nekem penzre van szćksegein. Eleg nagy Ğsszegre es azonnal. T−zezer-Ğtszłz koronł-
ra...
‡zbej szejjeltłrta a kezeit.
De hłt honnan, kerem, honnan? Az erd═t eladtuk, kerem, ahogy meltoztatik tudni; a ve-
telłrt IĞlvettćk, pedig meg le sem vłgtłk. El is Iizettćk azonnal, hogy az łrverest megłll−tsuk.
ElIizettćk kamatokra, kerem, uzsorakamatokra, mert meltosłgod elismerte a tartozłst es te-
merdek perkĞltsegre. Az instrukcio młr reg az enyem, illetve a Ielesegeme, a bert t−z eszten-
d═re el═re kiIizettem, es azt a potlłst is, amit most ket eve tisztłn łldozatkeszsegb═l juttattam
meltosłgodnak. Mindezen k−vćl a magamebol tĞrlesztettem oriłsi Ğsszeget, ahogy jelentettem
gyakran es ezek nyugtłit bemutattam. Meltosłgod rendben is talłlta mindezt. Most młr nincs
penzem, nincs egy krajcłrom se...
Komoran nezett Lłszlo a kis kĞveres emberre. ˆsszen═tt szemĞldĞkei kĞze mely rłnc
−rodott:
Młrpedig erre az Ğsszegre okvetlen szćksegem van. Okvetlen! Ertette?! mondotta szi-
gorşan.
A kicsi ćgyved nem vłlaszolt.
Csak azok a sz═rĞs pici kezei mutattłk, hogy ═ nem tehet semmit.
Nehłny percnyi csĞnd. CsĞkĞnyĞsen hallgattak mind a ketten. Vegre Gyer═IIy el═rehaj-
lott es kimondta:
Vegye łt a birtokot. Sz═rĞst═l-b═rĞst═l. Odaadom. De az a penz, az kell! Erti? Kell!
Majd lłtva, hogy ‡zbej meglepetest sz−nlel, rełkiłltott: Maga ne tegye magłt! Erre płlyłzik
maga młr evek ota. Minek teszi magłt!?
Ez Lłszlonłl vłratlan eleslłtłs. A tegnapi delutłnon azonban nagy szłmonkerest tartott
maga IĞlĞtt. Vegigsorakoztak a tettei, mulasztłsai. Elesen b−rłlta Ğnmagłt es młsokat es −gy
visszapillantva az egymłs mĞge sorakozo esemenyekre, ahogy leneznenk kştba vagy vegig az
orszłgşton, meglłtta azt a tervszer▌seget, amivel ‡zbej ═t beIonta.
Kerem, en csak szolgłlni akartam... en młsra sohasem gondoltam... vedekezett a kicsi
vastag ember, de Lłszlo rełkiłltott:
Ne mokłzzon nekem! Arra Ieleljen, amit mondottam!
‡zbej sokkal okosabb volt, semmint megsert═dĞtt volna. Itt az a pillanat, amikor megka-
parinthatja azt a szep kis kastelyt, azt a csinos birtokot. ÜstĞkĞn kell hłt ragadni az alkalmat,
miel═tt Gyer═IIy meggondolnł magłt es młshoz Iordulhatna, valamelyik rokonłhoz, esetleg
Abłdy Błlinthoz, az egyetlen emberhez, akit═l valamennyire Ielt. Igy hłt a megbłntodłst
csak mersekelten jłtszta meg, alig płr szoval, mozdulattal, es kijelentette: ... en utłnaszłm−-
tok, kerem... en hajlando vagyok, kerem... es hajlongva tłvozott, −gerve, hogy kora delutłn
itt lesz es vłlaszt Iog adni.
*
Oriłsi iratcsomoval erkezett. Rengeteg adattal, szłmokkal. Hosszasan bizony−tgatta, hogy
Szamoskozłrd młris tşl van terhelve a regi adossłgokkal es mindavval, amit ═, ‡zbej, id═n-
kent Iizetett. Ha mindent IĞlertekelnek a legmagasabb łrra pedig a kastely Iedele lyukas, a
pinceben talajv−z, az egyik istłllo dćledezik , akkor is IĞnnmarad sok ezer koronłs kĞvetele-
se, amit nem Iedez semmi es szłmłra meg nem terćl soha. Nagyon hosszan beszelt, el═mutat-
va vłltot, szłmadłst, nyugtłt, mindenIele-Iajta okiratot, amik vilłgosan bizony−tottłk azt,
hogy młr sehol semmi sincs, s═t meg annłl is kevesebb.
EkĞzben Lłszlo le s IĞl jłrt. Neha egy-egy pohłr płlinkłt ĞntĞtt magłba, neha odanezett
az alł−rłsłra, ha ‡zbej elebe tartotta. Haragosan jłrkłlt es utłlta ezt a sz−nhłzat, amit eljłtszik
neki a kis ravasz ember, eljłtszik I═leg Ğnmagłnak, hogy ki ne essek eddigi szerepeb═l. Meg-
is tćrelemmel volt, hogy vegere jusson. Mikor a sok beszed es bizonykodłs utłn ‡zbej elhall-
gatott, megłllott el═tte:
Nos? csak ennyit mondott.
Kerem! En megadom meg azt a t−zezer-Ğtszłz koronłt. Igaz, hogy młris vesztesegem
van eleg, de megadom... vłlaszolt a kicsi ćgyved, nem merven tovłbb hşzni a dolgot. Es
azonnal ćzletszer▌ hangba csapott łt. Meg−ratja a szerz═dest es ha elkeszćlt, a kĞzjegyz═t er-
tes−ti.
OdajĞnne-e meltosłgod, vagy iderendeljem?
Ide! vłlaszolt Lłszlo es elgondolkozott, majd şjra megszolalt: Meg egyet! Azt az
ćres cseledhłzat a szatocs mellett, lenn az orszłgşt sarkłnłl, azt hagyja ki a vłsłrbol. Azt oda
akarom adni a ven szłmtartomnak, Balog Młrtonnak. Meg az apłmat szolgłlta. Nem akarom,
hogy az utcłra kerćljĞn.
Kerem, ahogy parancsolja! hajlongott ‡zbej es sietve hłtrłlt ki az ajton, nehogy Gye-
r═IIynek meg valami IĞnntartłs eszebe talłljon jutni.
*
A kocsi az apahidai łllomłs el═tt łtrobogott a s−neken, IĞlhajtott a jobb oldali dombon es
megłllt a Lłzłrne udvarhłza el═tt. A daraes═ młr havazłsba vłltott. Olyan hoviharban szłll-
tak ki, hogy majdnem eldĞntĞtte ═ket a tornłc lepcs═in. Ugyanaz a vihar, mely Abłdyt lekes-
tette az esti gyorsvonatrol.
Kabłtostol menekćltek be a legels═ szobłba, az ebedl═be. Itt dobtłk le a IelĞlt═iket, Gye-
r═IIy mindjłrt az ajto mellett, az asszony pedig az asztalon tşl. Ott azonnal meggyşjtotta a
Ićgg═lłmpłt, mert błr alig mşlt Ğt ora, de az id═ sĞtet es az ablakokat betapasztotta a ho.
Mikor ezt elvegezte, łtpillantott Lłszlora.
Ott łllt az asztal mellett. A lłmpa elesen vilłg−totta meg. Borostłs az łlla. A szemĞldĞkei
ĞsszenĞveset sĞtet rłnc szeli kette. Csapzott haja belog a homlokłba. Piszkos gallerjłval, gy▌-
rĞtt ruhłiban szĞrnyen zćllĞttnek lłtszik, tłn meg zćllĞttebbnek, mint akkor, mid═n most het
honapja Lłzłrne kihozta abbol a szamosşjvłri kocsmłbol. Amikor kimentette onnan.
Akkor reszeg volt, most jozan, Ielelmetesen jozan.
Mereven łll, akłr egy k═szobor.
Słra asszony sz−vet mintha jegmarok szor−tanł Ğssze. Valami kegyetlenćl elszłntat lłtott
meg a IerIi arcłn. Gy▌lĞlet nezett reł a szemeib═l!
Valoban gy▌lĞlet volt. Lłszlo napokon łt gyłrtotta ki es Iokozta IĞl magłban ezt a gy▌lĞ-
letet. Ez a n═, ez az oka az ═ erkĞlcsi pusztulłsłnak. Ez vette magłhoz, ez tartotta itt ravaszul,
ez altatta el a lelkiismeretet, szep barna testenek bod−to łIiumłval, ez kłb−totta el az Ğn−teletet
szerelmes csokkal, tudo szłjłnak b▌vĞs italłval, itt tartotta a szegyenben, disznoolban, ahogy
Kirke az elvarłzsolt hajosokat. Mindent elkĞvetett, hogy ═ meg ne lłssa, milyen gyalłzatban
el, hogy ═t kitartjłk, mint a heret a dolgozo mehek. Ezt nem lett volna szabad tennie!
Visszaelni az ═ gyĞngesegevel, az ═ vagyoni romlłsłval, otthontalansłgłval. Itt elhalmozni
minden joval, csak hogy meg ne lłssa! Nem! Ezt nem lett volna szabad!
Płr percig szotlan łlltak az asztal ket oldalłn, ijedten a n═, komor gonoszsłgban a IerIi.
Lłzłrne szolni akart, kerdezni akart, de hang nem jĞtt, csak az ajkai mozogtak nemłn.
Gyer═IIy benyşlt a bels═ zsebebe. Ket vaskos bor−tekot vett ki. Az egyiket łtdobta az
asszonyhoz. Nesze! Ez a h−zok łra, tizenhatezer korona. Tudom, aggodtłl, hogy el Iogom
lopni. Hłt nem! Itt van. Megvan hiłny nelkćl. Szłmlłld meg!
De Lłszlo!... Hova gondolsz!? dadogta szegeny asszony. ˙gy erezte, mintha gonosz
łlmot elne vegig.
KĞvetelem, szłmlłld meg! Nem szabad, hogy valaha is azt mondhassa valaki, hogy en
elvettem a penzedet. Szłmlłld meg!
Az asszony nem mert ellentmondani. Sietve şgy tett, mintha megolvasnł a penzt; mikor
visszatette a bor−tekba, Gyer═IIy şjra megszolalt. A szava tłn meg ridegebb es valami kegyet-
lenćl gşnyos csengese is van.
Es młssal is elszłmolunk. Itt van. Ezt is szłmlłld meg! es most a młsik bor−tekot dob-
ta łt. Ez rĞpteben kiny−lt es nehłny ezresbanko el═csşszott bel═le, mikor odaesett Lłzłrne
ele, aki csodłlkozva kerdezte:
Mi ez? Miert?... nem ertem!...
Ez t−zezer-Ğtszłz korona. Szeptember ota vagyok itt. Az ketszłzt−z nap. Naponta Ğtven
koronłval szłm−tottam. ˆtven korona koszt es kvłrtely! ez b═seges! de azt akartam, hogy
mindent megIizessek. Mindent... amit adtłl nekem. Mindent!...
Płr pillanatig nem Ielelt Lłzłrne. Aztłn lassan kiegyenesedett, amilyen lassan behatolt lel-
kebe a szavak szĞrny▌ ertelme.
Sudłr termetevel, szeles vłllaival most ═ vłlt Ielelmetesse, koromsz−n szemei zsarłtnok
villogłssal a pillłk s▌r▌ sĞvenyei kĞzĞtt, szepen −velt szłja akłr a Işriłke; mindjobban kima-
gasodott mozdulatlan, aztłn hirtelen kinyşlt a karja. Az ajtora mutatott:
Hłt młr most takarodj!... Takarodj!... Takarodj!...
Lłszlo Ğsszecsuklott, mintha eltĞrt volna benne egy rugo. ElIordult. Hogy azt a penzt utł-
nahaj−tjłk, azt młr nem is vette eszre.
Vłllłra kapta a kabłtjłt es kirohant a hoIergetegbe. MĞgĞtte az ajtot nem ═, hanem a vihar
csapta be.
*
Futva szaladt le a dombon. A szelvesz szembevłgta. Nem is erezte azt a sok millio jegt▌t,
amit az arcłba csapott. Szaladt, szaladt le vĞlgynek; szaladt, ahogy menekćl═ łllatok szalad-
nak, betartva az ismert csapłst Ğntudatlan; szaladt, am−g b−rta a szusza. Szaladt, mert şgy
erezte, hogy az a kemeny, gonosz elszłntsłg, amit magłra kenyszer−tett, młr elhagyta. Sza-
ladt, mert Ielt, hogy Ğsszeesik es s−rva Iog Iakadni. Szaladt, mivel egesz IĞllepese, melyt═l er-
kĞlcsi elegtetelt vłrt, beleIulladt szegyenkezesbe, szegyenbe, a hłlłtlansłgłert, a durvasł-
głert.
Igy ert le az orszłgştra, majd ama komisz kocsmłhoz, az łllomłssal szemkĞzt. Beomlott
az ajton.
Nehłny vasşti munkłs iszogatott ott a IćstĞs, vastag leveg═j▌ ivoban. Meg se Iordultak
jĞttere, egykedv▌en borozgattak tovłbb. Senki sem lep═dĞtt meg, annyira łzott, szurtos es sł-
ros volt.
Płlinkłt... płlinkłt... egy Iel ćveg płlinkłt!
Milyet akar: łnizsost vagy mezest? kerdezte kurtłn a kocsmłros.
Mindegy vłlaszolt Lłszlo csak er═s legyen, nagyon, nagyon er═s...
Elebe łll−tottłk. Kiitta. Meg egyet! Azt is.
A szesz młr elbod−totta az −teletet. Az jutott eszebe, hogy Lłzłrne utłnakćld. Kerestetni
Iogja. Jaj, ne talłljłk itt, csak azt ne! Csak azt ne! Gyorsan a polcra dobott egy ketkoro-
nłst es kisietett a viharba.
Eleinte şjra szaladt, mintha ćldĞznek. Młr nagy hoIoltok tark−tottłk az şttestet, kĞzĞttćk
Iekete pocsolyłk. Lłszlo csak ment, ment maga ele, nem vłlogatva, hovł lep, słrba, v−zbe,
hoba, csak ment, ment szakadatlan. A Ialu els═ hłzainłl megint egy Iogado. Oda is betert, ott
is ivott şjra nagyon sok płlinkłt, hirtelen, es ott se volt maradłsa. Mentćl tĞbb szeszt ivott,
annłl er═sebb lett az a Ielelme, hogy utłnajĞnnek es elviszik vissza. Hova? Kihez? Miert?
ezt młr nem is tudta, vilłgos csak a Ielelem, hogy eljĞnnek erte. Es ismet szaladt egy verset,
most młr nehezebben. A lłbai alig b−rtłk.
Kiert a Ialubol. A sĞtet ejjelben młr alig lłtszik valami, błr itt młr Ğsszełllott a ho, kćlĞ-
nĞsen oldalt a IĞldhłnyłsok martjłn. Megis alig sejthet═, annyira s▌r▌ a havazłs. Tłntorogva
bandukolt tovłbb.
Itt az şt nekiIordul a Szamos h−djłnak. Lłszlo nem lłtta meg. Botorkłlva tette egymłs ele
Iłradt lłbait, a Iejet el═rehşzta valami młzsłs sşly, megis haladt tovłbb, maga ele. Minden
gondolatot kitĞrĞlt młr az ital es a Iłradtsłg. Ment maga ele, mint egy agyonhajszolt łllat.
Aztłn elIogyott a IĞld a lepesei alatt.
Lebukott a semmibe.
A mely łrok aljłt betĞlti a hole, ebben Iekćdt szłrkĞzepig, a Iels═teste szejjeltłrt karokkal
a marton.
Igy maradt mozdulatlan. A hopelyhek mind s▌r▌bben hullottak a hłtłra.
V.
Absolon Miklos ket oszlop kĞzt a nyitott verandłn ćlt.
Tar Iejen ćveggyĞnggyel h−mzett pici bokharai sapka. Nyitott puha inge szetnyitva a vas-
kos torkłnłl.
Jo volt itt lenni a szep młjusi napsugłrban. Mit sem csinłlt, csak sćttette magłt a keleti
ember szemlel═d═ nyugalmłval.
Nem gondolt semmi kćlĞnĞsre. Eleg az, ha szep az id═, meleg a nap. A tłj, ha nem is Ion-
tos, hogy eppen milyen, de jo messzire ellłsson az ember. Innen łttekinthet a Kćkćll═n,
amely itt meg csak nagyocska patak; sok retre, ami Iiatal zĞld es meg van szorva mindenćtt a
bekavirłg słrga pĞttyeivel, es łt odatşl a hegyhomlokon, bćkkerd═, gyertyłnos es vĞrĞsIe-
ny═k kĞze hol młr mind kiIakadtak a rćgyek, es meg tovłbb is a vĞlgyĞn jobbrol is, balrol
is, mivelhogy alatta kanyarodik delnek a Kćkćll═, sok egymłs mĞge szorongo ormok kett═s
sorIala kĞzĞtt.
Regi tłjkep, regi ismer═s tłjkep.
Ezt nezte ═ młr gyermekkorłban, itt vłlt emberre, innen vitte el kalandvłgyo termeszete
messzi ‡zsiłba, ide tert vissza tĞbbszĞr, am−g vegćl nyomorek lłbbal kerćlt haza es vege sza-
kadt annak a sok koborlłsnak.
Nem baj! Mindegy.
Mindegy, itt ćl-e vagy a Kćen-lćn valamelyik sziklłjłn k═szłli bakot lesve, lłmakolostor
kćszĞben es łlruhłban mint koldulo zarłndok, kirgiz słtor aljłn a Taklamakłn sivatagban
vagy itt Borbłthjon, e kis szekely kĞzsegben, a szćl═Ialujłban, a verandłn.
Szep az elet mindenćtt, egyre megy, hol vagyunk. Ha pedig nincs olyan dolog, amiert er-
demes mozogni, ćljćnk nyugton es Ğrćljćnk es ne okvetetlenkedjćnk, ahogy azok az izgłga
vłrosi emberek.
Igy gondolkodott az Ğreg łzsiai, błr azt soha el nem mondta se magłnak, se młsnak.
Młr vagy młsIel orłja ćlt itt jotev═ semmittevesben, es csak akkor mozdult meg, ha el-
dobta a szivarjłt es młsikra gyşjtott. Ahogy −gy kibłmeszkodott a vilłgba, megpillantott tł-
vol, a nyugat Iel═li kanyarodoban egy negyesIogatot. Ritka dolog az itt, ezen az elhagyott
şton, mely Szłszregent kĞti Ğssze SzovłtaIćrd═vel, kćlĞnĞsen −gy tavasszal. Ilyenkor nem jłr-
nak erre csak nehłny apro szekely parasztszeker vagy valamelyik szomszed kĞzepbirtokos
bricskłja. Ami pedig ott jĞn, az b═rIedel▌ hinto.
Eles vadłszszemevel azt is meglłtta, hogy negy słrga van beIogva, hogy a gyepl═s lo
hoka es hogy n═ ćl a kocsiban es egyedćl.
Ugyan micsoda Iogat lehet az? gondolta, mert ═ mindeniket ismerte ezen a videken, hi-
szen az şt itt Iut el a kertje alatt. Volt eleg alkalma, hogy megtanulja ═ket.
KĞvette hłt a nezese a Ieleje kĞzeled═ negyest. Nem k−vłncsisłgbol persze, hanem csak
azert, mivel mindegy, mit nez az ember, es ha ez adodott, hłt ez is szorakozłs.
Mindjobban kĞzeledik a hinto. Młr vegiggurult azon a hłrom sarloszer▌ gĞrbćlesen a beć-
l═ dombsarkantyşk tĞvenel; most młr ide tart az egyenesben, ami csak a parkocska ker−tese-
nel Iordul a magosas mart mĞge. A kocsist młr jol lłtja, nagy bajszş Ğreges ember, meg a
zsinort is a hosszş magyaros kabłtjłn. A bak azonban elIĞdi a n═t a hłtso ćlesben. Csak a Ie-
her naperny═je vir−t IĞlĞtte, mint valami oriłsi csiperkegomba.
Ide is ernek młr. El is t▌nnek a borostyłnsĞveny mĞgĞtt, amely Ialkent złrja le a domb al-
jłn az Absolon-kertet. Tovahaladnak meg jo darabon, aztłn vłratlan megdobban a h−d. Az a
h−d ez a vetemenyes vegin, ahol łthajtanak, ha ═hozzł jĞn valaki. Młr hallatszik is a lovak ru-
gaszkodłsa ki a szivłlyos kapaszkodon.
Hłt ez megis vłratlan dolog, hogy hozzł asszony jĞn, megpedig egyedćl!
A veranda tłmIalłn jokora csĞngetty▌ łll. Ezt rłzza meg Absolon. Alighogy megrłzta,
csinos arcş, kĞveres, kĞzepkorş n═ lep ki a szobłbol. Odamegy a tłj Iele Iordult emberhez es
mĞgĞtte megłllva a vłllłra teszi a kezet. Csak akkor kerdezi:
Parancsol valamit? Młrisko ez, Poka Młrisko, Absolon gazdasszonya es regi szeret═-
je. Az, akir═l az ═ ellensege, a gonosz Lizinka tanti szeltiben h−reszteli sok-sok evek ota, hogy
repedt sarkş szogłlo volt valaha es ,rosszIele".
Hłt ebben van igazsłg, de sokkal-sokkal tĞbb rłgalom.
Poka Młriskot valoban konyhaszolgłlonak Iogadtłk meg Borbłthjon az Absolon udvarhł-
złba, mikor az ‡zsia-kutato utoljłra jĞtt haza. Ennyi hłt igaz is, de tĞbb nem.
Igen rendes lełnyka volt es alig tizenhat eves. Nem idevalo, hanem a szomszed kĞzsegb═l.
Nem is szolgłlt młshol, hanem legel═szĞr itt. Legennyel meg nem akadt dolga. Tehłt hogy
,rosszIele" lett volna, az hazugsłg.
Absolon, aki meg akkor javakorabeli IerIi, megk−vłnta a lłnyt es tatłrmodon jłrt el. Azok
el═bb elkapjłk a n═t, aztłn a nłszej utłni reggel gazdagon ajłndekozzłk meg az apjłt. Ez ott
az ═si tĞrveny. Hłt −gy tett ═ is. KĞvetkez═ hajnalon negy gyĞnyĞr▌ jłrmos ĞkrĞt kćldĞtt vłlt-
słgul a lełny Iejeben. Ezt el is Iogadtłk es ez nem szegyen, nem olyan, mintha penzt k−nłlt
volna erte. Ajłndek, az młs; negy ĞkĞr pedig nagy dolog.
Azota nłla van Młrisko. Hogy błrkivel is megcsalnł Absolont, az valosz−n▌tlen. Annłl in-
kłbb, mert nagyon kedves, jolelk▌ łbrłzata van, błrsonyos szemei es błjos mosolya. Ezek a
szemek pedig mindenkor vegigcirogatjłk a h−mjet szeret═ odaadłssal.
Valami vendeg erkezik mondotta az łzsiai , most Iordult be a hinto odalenn. Menjen
valaki elebe. Te pedig gondoskodj uzsonnłrol.
Jo! Ielelt a gazdasszony, es elt▌nt a hłzban.
A termetes Ğregşr Ğsszeszedel═zkĞdĞtt. FĞlłllt. FelIogra csapta a szivart, combjłhoz szor−-
totta a kurta mankojłt es olyan gyorsasłggal, amit ilyen nyomorektol nem vłrt volna senki,
sietve topogott łt a szobłkon es mid═n a negyes łtkanyarodott az udvaron, młr ott łllt a tor-
nłc Iaoszlopai kĞzĞtt.
Ez olyan tłgas csarnokIele, ket oldala nyitva, az udvar Iel═l is es a kert Iele is. ˆsszekĞti
teljes szelessegben a I═hłzat a hłtso epćlettel. KĞzĞnseges teglłval van kĞvezve, az oszlopai
is csak łcsolva durvłn. Nincs is semmi młs benne, mint ket kĞzĞnseges loca. A hłzak ket bć-
tćIalłn azonban hatalmas troIełk, łzsiai vadnak mindenIajta szarvai. Azok meredeztek Abso-
lon Iele, ahogy egyedćl a kĞzepen a botjłra tłmaszkodott. A darabont odakćnn a porondon.
A kocsi megłllott. Adrienne szłllt ki bel═le.
*
Regota gondolkozott azon, hogy IĞlkeresi a Ierje nagybłtyjłt. A kicsi Margit lakodalma
ota. E nagy parłdes eskćv═n Absolon volt a nłsznagy. Akkor barłtkoztak Ğssze.
Adrienne ĞsztĞnĞsen erezte, hogy az Ğreg Absolon megbecsćli ═t. Emberszłmba veszi.
Felt▌n═en el═zekeny es Iigyelmes volt vele. A lagzi utłn meg is lłtogatta es elbeszelgetett
hosszan vele.
Az ilyen nem szokłsa Absolonnak. Nem jłr soha n═i tłrsasłgba. Hogy maga kert talłlko-
złst, hogy sokł maradt nłla, ez mind vłratlan kitćntetes es komoly rokonszenv jele. Volt vala-
mi resztvev═ csĞnges is a hangjłban, mintha meglłtta volna az ═ hłzaseletenek szĞrny▌
visszłssłgłt. Ez a tapasztalat vezette ide Adrienne-t sokszoros latolgatłs utłn. Mert valaki ke-
ne, aki melleje łlljon, mikor ═ a vłlłsłt meg Iogja ind−tani. Valaki, akinek Uzdy el═tt es az
anyosa el═tt is tekintelye van. Aki megmagyarłzza, hogy ═t nem kenyszer−thetik ĞrĞkĞs rab-
słgra. Valaki, aki eleg błtor es szembeszłll Uzdy Palival; aki a gyermekehez valo jogłt meg-
vedi; aki eleg okos is, hogy Błlintot megvedelmezze, ha arra kerćlne a sor.
Ezt gondolta łt sokszor Adrienne, miel═tt ide indult. Mostanłig vłrt. Idłig vłrhatott. Most
azonban az anyosa meg−rta, hogy młjus vegere hazajĞn az unokłval. Ha lełnykłja itthon lesz,
akkor beleIoghat a vłlłsa ćgyebe, hiszen csakis a kis Klemi tłvollete tartotta eddig vissza.
Igy hłt Mez═varjasra, az apjłhoz utazott a szokłsos ćrćggyel; ott młsnap korłn reggel be-
Iogatta a negyest es ide hajtatott. Nem kellett beavatni senkit, hiszen Varjason ═ parancsolt az
anyja halłla ota.
Eleg hosszş şt. Hazulrol Regenig, ahol ebedelt, van vagy Ğtven kilometer, onnan
Borbłthjo pedig kĞzel harminc. Azok a jo mez═segi słrgłk megszoktłk azonban az ilyen
hosszş jłrłst. Olyan Irissen erkeztek, ahogy elindultak.
Milyen szep magłtol, kedves hşgom, hogy meglłtogat engem... −gy ćdvĞzĞlte a vende-
get Absolon es głlłnsłn csokolt kezet. ┼ minden Iiatal n═nek kezet csokolt, m−g a veneknek
soha. Adrienne Iigyelmesen nezett kĞrćl.
Eleg Iurcsa epćlet ez. DerekszĞgben indul ki a domb aljłbol, IĞldszintesen hşzodik el a si-
młra egyengetett udvarnłl es ahol az ĞsszekĞt═ oszlopozłs utłn a I═hłz kezd═dik, ott młr le-
Iele lejtven a kert kĞrćlĞtte, az şri lakłs szobłi lassacskłn emelette vłlnak es a legvegen az a
veranda młr jo magosan ćl ki a virłgłgyak IĞle.
Ide jĞttek ═k ketten es lećltek ny−rIłbol Ğsszerott karosszekekbe. Itt mondta el Addy a jĞ-
vetele celjłt.
Nagyon ═szinten beszelt. Nagyon ny−ltan. Valojłban mindent elmondott a hłzassłgłrol, a
Ierjer═l es az anyosłrol, aki pedig Absolon testvere; s═t azt is, hogy şj eletet akar kezdeni a
vłlłsa utłn, amiben, ha burkoltan is, de erintve volt, hogy ═ szeret valakit, akihez Ierjhez akar
menni. KĞnny▌ volt mindezt elmondani.
Sokkal kĞnnyebb, mint ahogy elkepzelte volt, amikor ezeken tĞprengett. Ennel a szeles
vłllş, ny−lt nezes▌ Ğregembernel, ki ott ćlt vele szemkĞzt, annyi joindulatot erzett es meger-
test, hogy az asszony azt hihette volna, mintha nem şj dolgot kĞzĞlne, hanem sokszor megtłr-
gyalt kĞrćlmenyeket ismetelne csupłn. Meg a Ierjehez valo hasonlatossłga sem zavarta. Pe-
dig ugyanaz az arc, azok a szeles poIacsontok, rezsştos szemłllłs, jokora szłj hşsos ajkakkal,
ugyanaz a b═rsz−n. De Absolon nincs stilizłlva semminek, a maga termeszeteben van, m−g
Uzdy Płl szłndekosan LuciIernek maszk−rozza magłt, csşcsos, nyesett szakłllal, hosszşra te-
nyesztett vekony bajusszal, ami a szłja IĞlĞtt rĞviden van ny−rva. Minden idom−tva, hogy Ie-
lelmetes hatłst tegyen.
Azonban nem ez a Iontos. Fontos, amit az arcuk mond. Uzdye csupa kajłnsłg, m−g a nagy-
błtyja legalłbb most der▌s joakarat es seg−t═ szłndek, pedig tud ═ is gonosz lenni, ha
akar. Hosszan beszelt Adrienne. Mikor elhallgatott, az Ğreg łzsiai levette a sroIos lłbłt, ami
eddig ki volt nyşjtva mellette es dobbantott vele a padlon. Ez szokłsa, ha valami elhatłrozot
mond.
Az egyik szemĞldĞke Ierden kisse IĞlcsşszott a homlokłn. Meggondolva ejtette a szava-
kat, mintha mindenik mĞgĞtt sok hozzłI▌z═d═ gondolat lapulna meg:
Hłt en ezt elvłllalom, ha nem is kĞnny▌ dolog. Eleg Ielel═sseggel is jłr, magłval szem-
ben; de azt nem błnom. Clemence n═verem nem aggaszt, majd valahogy elintezem vele, mi-
kor annak megjĞn az ideje. Az Ğcsem, Płl, az persze młr nehezebb...
Adrienne aggodva nezett reł, a szemeben kerdes.
Csak şgy ertem, hogy mivel boldogult sogorom bolond volt, hłt azt a Iiłnłl is szłmba
kell vennćnk. Ez persze annłl indokoltabbł teszi a maga szłndekłt, kedves. Igen. Nagyon
indokolttł... Es en vłllalok mindent... Azt is, amit maga tłn nem mondott... azt is ami mond-
juk vłratlanul vagy nem, de megis el═Iordulhat... Azt is... megvedeni magłt, vagy... vagy
błrki młst, aki... akit esetleg szćkseges...
Nyilvłn arra a szerelemre celzott, amit błr nem ismert, de az Adrienne vłlłsi szłndeka
mĞgĞtt sejtett. ˆsztĞnĞs eleslłtłsa bizonyłra tisztłban volt azzal, hogy van itt egy IerIi, aki
miatt mindez tĞrtenik.
Aztłn hozzłtette, hogy a szavłnak sşlyłt mihamarłbb eltĞrćlje:
De hłt uzsonna ideje volna, vagy mi! Nem ertem, miert nem hozzłk młr...!
FĞlkelt, pedig ott łllt el═tte az a nagy csĞngetty▌, amit młskor egyszer▌en csak megrłzott,
ha akart valamit. De nem nyşlt utłna, hanem IĞltłpłszkodott gyorsan es besłnt−tott a hłzba.
Adrienne egyedćl maradt.
KikĞnyĞkĞlt a veranda korlłtIajłra. Lenezett maga ele. Milyen rokonszenves ez az Ğreg
mongolkep▌ ember! Milyen jo szłndekş, milyen szolgłlatkesz. Mennyire tapintatos volt az is,
ahogy az utolso szavaiban erintett ki nem mondottat es ki nem mondhatot.
Az ═ szerelmet.
Vajon hallott-e valamit err═l? Hallott-e Błlinthoz valo viszonyłrol? Aligha, hiszen ═t min-
denki młssal h−rbe hoztłk, ═ maga gondoskodott err═l; gyakran tettek neki celzłst joakaro
vagy gonoszkodo id═sebb hĞlgyek, I═leg Kendy Ambrusrol vagy Pityurol, regebben Alvinczy
‡dłmrol is, de soha senki Błlintot ilyen vonatkozłsban nem eml−tette el═tte.
Nem! Az Ğregşr nem tudhat semmit, csak a tapasztalłsa beszelt bel═le, hosszş eletismere-
te.
Ezeket gondolta el, mikĞzben lenezett a tavaszias kertre. A lejt═t apro v−zszintes łgyłsok
tagoljłk, amelyeket Ğt-Ğt k═lepcs═ kapcsol Ğssze. Mindenikben tulipłn es nłrcisz; szepen
łpolt sorok, teljes virłgzłsban, szeltćl pedig magos tĞrzs▌ rozsłk meg csak bimbokba Iakad-
va. Egeszen szabłlyos Iormłjş, mert hłrom oldalon orgonabokrok vonulnak: jobbrol a ker−tes
menten, balrol az erd═s−tett partresz beIejezesekent, odalenn pedig az şt IĞlĞtt. Ez a virłgos
resz valami Iranciłs kert benyomłsłt tette; a XVIII. szłzad −zleset łbrłzolta. Ugyanakkor te-
raszozhattłk ezt a hegyoldalt, mikor maga a hłz epćlt a nagy dupla Iedelevel,
stukkocikornyłs mennyezeteivel, ami annyira kćlĞnbĞzik a durvłn łcsolt tornłctol es a hłtso
epćlett═l.
Bekes es mosolygo, nagyon złrkozott kertecske. Ennek a der▌s Ğregembernek a lelket tćk-
rĞzi vissza, łmbłr alig hihet═, hogy ═ babrłlna vele. Pedig itt valaki Ioglalkozik ezzel, valami
egyeni −zles erz═dik rajta...
A kertek elłruljłk a tulajdonosukat. Es Adrienne visszagondolt az ═ kertjćkre Almłsk═n,
ahol Uzdy egyetlen virłgot se t▌r meg, meg a gyepet is gyomlłljłk es Iolyton ny−rjłk masinł-
val, nehogy egyetlen boglłrka kiviruljon benne.
Parancsoljon, instłllom! szolalt meg egy hang a hłta mĞgĞtt.
Młrisko volt, josłgos mosollyal k−nłlta a Iiatalasszonyt. Az asztal młr megter−tve, rajta
gyĞnyĞr▌ kugloI, mandulłs piskota, csĞrĞge es Iorro lłngos Iedeles Iazekban, meg sokIele
hideg hşs. A tea mellett volt bivalytejes kłve is, mert błr a hłzişr csakis k−nai tełval el, de
hłtha az ismeretlen hĞlgy inkłbb kłvepłrti, −gy hłt az is ott k−nłlkozott a sok jo dolgok mel-
lett. Młrisko pedig tessekelte a vendeget:
Parancsoljon ozsonnyłlni, kerem...
Adrienne az asztalhoz ćlt, de nem lłtott hozzł:
Inkłbb tłn megvłrnłm a nagybłtyłmat...
Ne tessek, kerem! bizalmaskodott a gazdasszony. Az şr nem szereti, ha vłrjłk. ┼
most teleIonłl valakivel, ami meg eltart egy kisdeg id═t. Haragudna is rełm, azt hinne az şr,
hogy nem k−nłltam eleg jo sz−vvel. Ezt mosolyogva tette hozzł, elnez═, kisse anyłskodo
mosollyal. Azt a szot, az şr, şgy hangsşlyozta mindig, mintha nagybet▌vel −rnłk.
A bivalytejes kłvet vłlasztotta Adrienne, miutłn megtudta, hogy Absolon tełzik. Nem
akarta, hogy hiłba legyen itt a kłve, amit csak miatta I═ztek. Eleg tłvolacska łllt t═le Poka
Młrisko, nemłn d▌lve az ajtoIelhez. Kisse telt, de jol alkotott termeten szćrke kartonruha,
pruszlik es szoknya, mint a jomodş parasztasszonyokon.
Adrienne nagyon rokonszenvesnek talłlta ezt az egyszer▌ es kedves n═t.
Barłtsłgos is akart lenni, jol tudva, hogy regota Absolon elettłrsa. Tłrsalgłsba kezdett; a
sćtemenyeket dicserte, majd a szep virłgokat is itt a veranda alatt. Młrisko csak sz▌kszavşan
Ielelt; mindig mosolyogva, de csak annyit, amit az illend═seg k−vłn.
Ki łpolja a kertet? kerdezte Adrienne. Ritkłn lłttam ilyen szepen tartott virłgłgya-
kat.
Hłt en tennem, instłllom. Es mintha ez az elismeres beszedesebbe tenne, meg hozzłI▌-
zĞtt nehłny mondatot.
Hogy ═ megtanulta attol az Ğreg majdnem nyolcvaneves kerteszt═l, akit itt talłlt nyug-
d−jban, mikor ide kerćlt. Hogy az kedves munka es hogy az şr szereti a szep virłgot, ha nem
is mondja, de nagyon szereti. Hogy roppant el volt hagyatva ez a kert akkor, de hłt ═ az ilyen
dancssłgot el nem szenvedheti... Ezeket mondta el, aztłn hirtelen elhallgatott, mintha meg-
ijedt volna, mivel kiesett abbol a szotlan szerepb═l, amit magłra nezve illend═nek tartott.
Nem ćlne le, kerem? szolt Adrienne , ez... ez olyan... Iurcsa −gy...
O, a vilłgert sem! Azt en nem szoktam, kerem. Nem, azt en nem szoktam!
Ez valoban −gy is volt. Młrisko az etkezesekkor le nem ćl soha, meg ha egyedćl vannak is
Absolon Miklossal.
Uzsonnakor csak elhozza a tełt, elebe teszi es tłvozik. Ebednel vagy vacsorłnłl a pohłr-
szek mellett łll, akłr egy komornyik, Ielćgyeli a ket inast es kiszolgłlja az urat. Nem eszik so-
ha vele, hanem odakćnn a konyhłn. Csak mid═n elvegeztek a mosogatłst, a konyhłn is min-
dent rendbe rakott a szakłcsne, akkor jĞn ═ vissza es csak ha nincs vendeg. Ilyenkor valami
kezimunkłt hoz, azzal lećl a szalonban, stoppol, hłzisz═ttest h−mez, kĞt vagy horgol, ahogy
eppen adodik.
Igy eltek a Ialusi asszonyok az urukkal, −gy lłtta ═ azt az apai hłznłl is.
Ha diskurłlni akart Absolon, hłt sz−vesen vłlaszolgatott, szłzszor elhallgatta ĞrĞmmel,
amit az eleter═l meselt. ┼ maga azonban sohasem kezdte a szot es mindent intezett okosan, a
hłztartłs minden dolgłt es a botosispłnon keresztćl a gazdłlkodłst is a joszłgon, amihez a
ven ‡zsia-kutato egyłltalłn nem ertett es nem is tĞr═dĞtt vele. A mez═gazdasłg amşgy is
csak płr szłz hold, a vagyon jo resze erd═seg, amelyet turnusokban vłgnak es amivel nem
kell Ioglalkoznia şgyszolvłn senkinek.
*
Absolon visszajĞtt. Młrisko elt▌nt.
A nap lełldozott a szemkĞzti kşpok mĞgĞtt. Arany tćndĞkles ĞmlĞtt szejjel az egesz tłjon,
rozsłsan aranysz−n błrłnyIelh═k şsztak a halvłnyzĞld egen. Meg az łrnyekba borult hegy-
homlokok is słrgłn ragyogtak, mintha belćlr═l enyhe t▌z izzana łt a lankłik hajlłsain. Itt a
veranda Ieher meszelese is narancsba vłltott łt.
Hideg szell═ indult meg hirtelen. Itt a gĞrgenyi havas aljłn tavasszal h▌vĞsek az estek.
Nem jo ilyenkor kćnn maradni! szolt Absolon. Jobb lesz bemenni. Ezt csak
gondossłgbol mondta a Iiatalasszony miatt; ═ maga az ═ vasegeszsegevel akłr ejjelig elćlt
volna itt.
Odabenn młr mindenćtt egnek az acetilencsillłrok. Oriłsi vilłgossłg minden szobłban.
Az Ğreg Absolon ugyanis ebben is hasonl−tott azokhoz a nomłd szultłnokhoz, akik a pusztł-
ban a legnagyobb igenytelensegben tudtak elni, de ha betelepćltek Szamarkandba, Pekingbe
vagy IszIahanba, ott koruk minden v−vmłnyłt elvezni akartłk es tudtłk.
A hłza is ezt mutatja. A Ialak meszelve. A padlo Ieherre sşrolt deszka, olyan regi, hogy az
egyes gĞcsĞk kiłllnak bel═le. Rajta azonban ritka keleti sz═nyegek terćlnek el, nemelyik
arany- es selyemszłllal sz═ve. D−vłnyok bokharai selyembe ĞltĞzve płrnłk apro k−nai h−m-
zessel. Egy-egy remekm▌ mindenik. ┼ azonban az ilyen pamlagra nem ćl, legtĞbb, ha alszik
valamelyiken meleg nyłri delutłnon.
Egy kĞzĞnseges, csşnya thonet-karosszek az ═ rendes helye, ami eppenseggel nem talłl e
kĞze a sok szep holmi kĞze, de hłt a kenyelem a Iontos, nem pedig amit młsok gondolnak.
A szalon Ialain a barokk cikornyłkkal teleszort mennyezet alatt keves vadłsztroIea. Csu-
płn a legjobbak, a tĞbbi odakćnn a tornłcon. Ami itt van, az mind rendk−vćli. Nemelyik vilłg-
rekord, błr Absolon sohasem jelentette be sehovł, mert ═ Ićtyćl arra, hogy ki−rjłk-e a nevet
vagy se.
Hłrom oriłsi k═szłli kecske szarva a Kćen-Lćn-b═l, egy sĞrenyes juhe a Pam−r-
IĞnns−krol, ket vadjak tćlke es egy kitĞmĞtt vadtevenek a młr kisse molyette poIłja. Ez meg
se kottyan a tłgas szoba Ialain. Annłl kĞnnyebben vonja magłra a Iigyelmet ket tłrgy, ami
ide van Ićggesztve es nem vadłszzsłkmłny.
Az egyik berłmłzott kicsi es Iakult Ienykep. Ez itt Prsevalszkij, a h−res ‡zsia-utazo
magyarłzza Absolon , ez itt mellette tatłr ruhłban en. Kotłnban vett le 85-ben minket egy
orosz tiszt. Kedves emlek ez nekem.
A młsik egeszen meglep═. Hosszş, drłga m−v▌ pallos, v−zszintesen a kĞzbćls═ pamlag IĞ-
lĞtt.
Ezt kerdi azonnal Adrienne, mikor beleptek ide.
Eleg jo darab valoban! kacagott Absolon. Nincs is sok ilyen meg a Keleten se. Vłr-
jon, leakasztom!
Levette es az Addy kezebe adta.
Majd młsIel meter hosszş, egyenes d−szkard. A markolata es a verete zomłncozott arany,
megszorva sok drłgak═vel. Az ercreszek kĞzĞtt cseresznyehalvłnysłgş vĞrĞs błrsony. ˙jnak
hinned, ha nem volna megkopva itt-ott, annyira ragyogoan piros.
O, milyen gyĞnyĞr▌! ismetelte Adrienne. De az Ğreg tatłr csak nevetett es azt mondta:
Ez meg semmi! Hanem a pengeje, az igazłn unikum!
Kihşzta. A karjłra Iektette, hogy kezzel ne nyşljon hozzł. A penge pazarsłga valoban
meg a tokon is tşltett. A Iokłnłl łttĞrt vercsatorna; vegt═l vegig pedig kiverve aranybet▌kkel
mind a ket oldala; az egyes bet▌k kĞzĞtt rubinok ragyognak, mintha meg most is vercsĞppek
gurulnłnak rajta szanaszet.
Sokł gyĞnyĞrkĞdtek benne.
Miutłn visszahelyezte a hłzişr a pallost, regelni kezdett rola.
Az a hagyomłny mondotta , hogy Tamerlłne volt. Ez eleg valosz−n▌, błr az −rłsban,
amit elolvastam, nem nevezi meg magłt. De −gy mondta, akit═l kaptam es akinek dedapja a
Timur s−rjłrol hozta el, bizonyłra nem nagyon jogos Iormłk kĞzĞtt.
Hogy hogyan jutottam hozzł? Nem, nem vettem. Az ilyen ertekes dologhoz aligha lett
volna penzem. Igazłn drłga Iegyvert nemigen adnak el a kirgizek. Tevet, lovat, lełnyt, azt
igen, de Iegyver, az młs, az csalłdi kincs. Alp-Arszlłn begt═l kaptam, aki regota jo barłtom
volt. Eleg kalandos historia. A Pam−r eszaki lejt═jen lakott az ═ tĞrzse. Egyik szomszedos
tĞrzzsel hłborşsłgba keveredett, ═ megsebesćlt es hłrom Iia elesett. Csak egyetlen Iiş maradt
eletben, egy hłromeves kĞlyĞk. Ezzel menekćlt a hegyek kĞze es az asszonynepevel. Itt vala-
mi kasm−ri rablok tĞrtek reł, ═t şjbol megsebeztek es elkaptłk a Iiatal anyjłval azt a Iişt is es
minden holmijłt. En aznap jĞttem le arrol a vadłszatrol, ahol azt a nagy kost l═ttem, es re-
łakadtam a szejjeldşlt tłborłra. Minthogy a rablok delnek mentek es azok kĞzĞtt a sziklłk kĞ-
zĞtt meg rablok szłmłra is csak egyetlen nyom vezet az ĞrĞk hoval bor−tott szoroson łt Kas-
m−rba, hłt nem volt nehez utolernem es beker−tenem ═ket az en hłrom tatłr szolgłmmal, hi-
szen a rablok a lopott birkacsordłt hajtottłk es asszonyt is vittek, ami lassş dolog. Az angol
prec−zios puskłmmal aztłn kĞnny▌ volt elbłnni vel═k. Egy vadjuh sokkal kenyesebb lĞves.
Igy hłt visszahoztam az asszonyt a Iişcskłval egyćtt es minden egyeb holmit. Ezek kĞzĞtt
volt ez a pallos. Alp-Arszlłn szĞrnyen megĞrćlt a Iişnak, de a kardot nem akarta visszavenni,
meg a juhait is alig. Azt mondta: ez jogos zsłkmłnyom, −gy maradt hłt nłlam.
Most nagyot kacagott Absolon.
Verrel szerzett joszłg; igaz, hogy a młs verevel! De hłt a Iejedelmek is −gy szereznek
orszłgot.
Igy mulattatta vendeget az Ğreg utazo vacsorłig es utłna is, apro tĞrtenetekkel az ═ kalan-
dos eleteb═l.
LeIekves el═tt Adrienne bejelentette, hogy młsnap korłn indul vissza.
Nem tartoztatom mondta a hłzişr , tudom, mennie kell. Az is młr nagy dolog, hogy
megtisztelt a lłtogatłsłval es a bizalmłval. De ha reggel indul, nem vinne-e be Szłszregenig?
Nekem volna ott valami kicsi dolgom. Igy odłig meg Ğrćlhetnek a tłrsasłgłnak.
O, hogyne, az nagyon kedves lesz... vłlaszolt Adrienne.
Absolon a vendegszobłba k−serte. Ott młr vłrt reł Poka Młrisko, aki kioktatta, mikent
kell az acetilenlłmpłt eloltani, megnezte, van-e gyertya, gyuIa es v−z az łgy mellett, aztłn
visszaszolt az ajtobol: Kezit csokolom es elment.
*
A levendulaszagş patyolatpłrnłkon Adrienne elgondolkozott.
ˆrĞmmel tekintett vissza a mai napra. Ahogy −gy vegigszemlelte mindazt, amit a Ierje
nagybłtyja olyan josłgosan meg−gert, eszebe ĞtlĞtt az a nehłny szo, amit bşcsşzłskor Szłsz-
regenre nezve mondott: Nekem is volna ott valami kicsi dolgom...
Semmi jelent═sege sincs ezeknek. SzłzIele dolga lehet neki a vłrosban. Miert gondol hłt
═ vissza erre az egy rĞvid mondatra?
Tłn azert, mivel ennel az egy mondatnłl Absolon egyik szemĞldĞke ismet şgy csşszott IĞl
a homlokłn, eppen şgy, ahogy akkor, mid═n annyira ovatosan keresett szavakban az ═
vłlłsłrol beszelt, a vłllalt Ielel═ssegr═l... igen!... es Uzdy Palirol.
Igen... talłn ezert gondol erre...
Csak łtsuhant elmejen ez a kerdes. Aztłn płr pillanat mşlva elnyomta az łlom.
*
Młr jocskłn behaladtak Regen Iele. A derek negy słrga jokedvvel ćgetett a reggelben.
Absolon eleg szotlan most. Valamit latolgat. Valamire keszćl.
Az jłrt az eszeben, amit a Margitka lakodalmłn lłtott meg. Amilyen bĞlcsen egykedv▌,
olyan eles megIigyel═ is. A vadłszember Ğnkentelen, de łllando Iigyelme ez. A vadonban,
I═leg olyan Ielelmetes videken, ahol IerIikorłnak tĞbb mint a harmadłt eltĞltĞtte, mindent
eszre kell venni, minden legaprobb zajt, minden parłnyi mozgłst, minden legpicibb jelt. Ett═l
Ićgg a vadłsz sikere, neha meg az elete is.
Az eskćv═n ott volt persze Uzdy Płl is.
A nagybłtyjłnak, aki reg nem lłtta, IĞlt▌ntek nemely dolgok. Milyen Iurcsłn tart ki
hosszasan mesterkelt pozokat. Most is maga el═tt lłtta, mikent łll ott a nłsznep kĞzĞtt mozdu-
latlan, es maga Iele nyşjtja a jobb keze mutatoujjłt, mintha a kĞrme alł nezne. Furcsa, Iurcsa
dolog. A jłrłsa kimert es lassş, akłrha arra vigyłzna Iolyton, nehogy elszaladjon vele a lłba.
A szemeben van valami dĞlyIĞs megvetes, ha błrkivel szoba łll. Mindez tłn regebben is meg-
volt, de nem ilyen hatłrozottan.
Absolon visszaemlekezett a sogorłra, arra a id═re, miel═tt kitĞrt rajta az ═rćltseg. Azon is
ilyeneket eszlelt.
Ezekre gondolt, mikor tegnap a vłlłs ćgyer═l hallott, mikor azt mondta Adrienne-nek,
hogy az nagyon indokolt.
Emiatt teleIonłlt azonnal Regenbe. Az ottani korhłz I═orvosłt h−vta IĞl, hogy ertes−tse,
miszerint ma delben IĞl Iogja keresni. Most azt latolgatta, milyen Iormłban adja be ştitłrsł-
nak, hogy mindenekel═tt ezt az orvost akarja konzultłlni, s═t a Iiatalasszonyt is Ğsszehozza
vele. Nagyon kivłlo orvos ez a WolI Herman Kisch. Miel═tt łtvette a vłrosi korhłzat, I═leg
idegbajokra specializłlta magłt. A nagy Kraepelin mellett dolgozott Berlinben, Charcot-nłl is
volt egy evig. ┼ adhat olyan velemenyt, ami mellett biztonsłgosabban tudnłnak eljłrni. Seg−-
teni is tud talłn...
˙jabb szivarra gyşjtott Absolon nagy kĞrćlmenyesseggel, aztłn beleIogott:
Egyeb elintezend═k mellett, edes hşgom, arra gondoltam, hogy ha młr şgyis bemegyek,
IĞlkeresnem ott egy jo barłtomat, dr. Kischt. Okos lenne vele megtłrgyalni, mikent Iogjunk
hozzł a maga dolgłhoz.
Beavatni egy szłszregeni orvost...? csodłlkozott Adrienne.
O, az nem olyan kĞzĞnseges videki doktor, ahogy maga kepzeli. Ez nagyon kivłlo vala-
ki, amilyen igen keves van nemcsak nłlunk, de egesz Europłban. Es sietve magyarłzott Ab-
solon, hogy minden ervet elmondjon, miel═tt Adrienne visszautas−tanł a tervet. Elmondta dr.
Kisch egesz tĞrtenetet.
Itt szćletett Dedrłdon, ebben a szomszedos nagy szłsz Ialuban. ParasztIiş. Az iskolłban
IĞlt▌nt. Erettsegi utłn a szłsz univerzitłs megk−nłlta, hogy kikćldi kćlIĞldre, minden kĞltse-
get Iedezi es kikepezteti orvosnak, ha kĞtelezi magłt, hogy błrmikor hazajĞn es elIoglal błr-
milyen łllłst, mikor nekik szćksegćk lesz reł. Kisch ezt elIogadta. Odakćnn młr mint kesz
orvos a pszichiłtriłban t▌nt IĞl tĞbb lenyeges tanulmłnyłval. Olyan komoly sikerćk volt,
hogy tanłri łllłssal k−nłlta meg a jenai egyetem. ┼ azonban ezt nem Iogadhatta el, mert ekkor
młr hazah−vtłk, most Ğt eve. Elkeszćlt ez a nagyon tĞkeletes, de nagyon kicsi vłrosi korhłz
Regenben. Harminc łgy. Annak az igazgatłsłt kellett vłllalnia. Lemondani a vilłgh−rnevr═l,
tudomłnyos kutatłsrol, mindenr═l. De ═ szavłnak łllt es hazajĞtt.
Hłt ennek a doktornak mondanok el unokaĞcsem łllapotłt. Bizonyos, hogy Uzdy Pali,
błr korłntsem ═rćlt, de nem egeszen normłlis, tehłt jo volna, ha egy ilyen idegorvos megnez-
ne, persze minden IĞlt▌nes nelkćl, es tanłcsot adna, valami csillap−tokşrłt is rendel talłn.
Ez arra is jo, hogy simłn menjen ez az ćgy... minden irłnyban, igen... minden vonatkozłsban.
Az utolso szavakat kćlĞnĞs nyomatekkal ejtette Absolon, ugyanşgy, mint tegnap, mikor
azt mondta: ,... azt is vłllalom... megvedem magłt vagy błrki młst..."
De hiszen Kolozsvłrt is vannak kit▌n═ specialistłk... `
Azokat az Ğcsem bizonyłra ismeri, legalłbbis lłtłsbol. Dr. Kischr═l nem tudhat semmit.
Odavihetjćk mint gyalogos turistłt; amşgy is szabad orłiban pillangokat gy▌jt, hłt şgy velet-
lenb═l odavet═dhet Almłsk═re.
Az asszony nem vłlaszolt. Megćt═dĞtt azon, amit az Ğregşr szavai mĞgĞtt erzett. Azon a
gondolaton, hogy a Ierjet idegbaj miatt kezeljek. ┼ evek ota abnormłlisnak tartotta ugyan
Uzdyt, de hogy pszichiłter kezelje, hogy tłn meg is bolondulhatna, arra sosem gondolt. Ez
most el═szĞr ĞtlĞtt eszebe es halk remćlet szaladt vegig rajta. Akkor hozzł volna lłncolva
ĞrĞkre!
Absolon mintha megerezte volna a n═ gondolatait, megnyugtatoan mondta:
Ez csak ovatossłg t═lem. Csupłn azert ajłnlom, hogy mentćl gyorsabban es minden baj
nelkćl vigyem keresztćl, amivel megb−zott.
Hłt jo! Ielelt Adrienne. En mindenben sz−vesen kĞvetem a tanłcsłt...
*
A vłroshoz kĞzeledve, utolertek az Absolon Iogatłt, mely młr hajnalban indult el
Borbłthjorol. Apro negy mokłny lovacska, kit▌n═en tłplłlt es simłra pucolt kicsi łllatok.
Vaskos sĞrenyćk es gĞndĞr Iarkuk hosszş. Alacsony lajtorjłs szeker. A bakon a kocsis es az
inas darocba ĞltĞzve, mert Absolon szłmos cseledeit, kćls═t es bels═t, parasztgşnyłban jłrat-
ta, nem pedig liberiłban. Az aIIelere ═ nem adott semmit.
Mikor elebćk kerćltek, łtkiłltott hozzłjuk Absolon:
A Feher Błrłnyba menjetek es ott Iogjatok ki! aztłn berobogtak a Maros h−djłra.
Most IĞl a vłrosba es łtdĞcĞgve rajta azon a szĞrny▌ kĞvezeten, melynel rosszabb nincsen
az egesz orszłgban, vegre kijutottak a tşlso vegere. Ott magosas dombon łll a korhłz.
Csinos epćlet. Homlokłn: ,StŽdtisches Krankenhaus" nagy Iekete bet▌kben. Belćl is min-
den IĞl−rłs kizłrolag nemet. A portłs ertes−tve leven, betessekelte az erkez═ket a ,Warte-
raum" nevezet▌ szobłba. Onnan kicsi płrnłs ajto ny−lik, Ieher ez is, mint minden kĞrćlĞttćk,
rajta tłbla hirdeti: ,Ordinations-Zimmer des Oberarztes".
Majd egy alorvos erkezett, aki Absolont bek−serte a I═nĞkehez. Adrienne egyedćl maradt.
Oktalan szorongłs Iogta el. Nem mintha ismeretlen volna el═tte az ilyen korhłzi helyiseg.
Hiszen anyja hosszas betegsege es Judith n═vere Ğsszeroppanłsa idejen gyakran es sok orłt
tĞltĞtt szanatoriumokban. Akkoriban ez a mindenćtt egyIormłn rideg, şgyszolvłn steril kĞr-
nyezet semmi kćlĞnĞsebb hatłst nem vłltott ki bel═le. Nem is Iigyelt rł. Termeszetesnek ta-
lłlta, mint ahogy egy m▌szer vagy gep csakis a maga celja szerint alakul ki.
Most azonban valami Ienyeget═ sugłrzott Ieleje a hoIeher Ialakrol.
Valami şj es Ielelmetes Iordulatkent erezte, hogy a vłlłsa ćgyeben ═ most oda jutott, hogy
a Ierjevel valo szak−tłs nem erzelmi vagy jogi ćgy, nem AB megvedesenek kerdese, hanem
orvosi tłrgyalłs anyaga.
Nem tudott nyugodtan vłrni. Az ablakhoz lepett. Ott sem lłtta ezt a gyĞnyĞr▌ kilłtłst a
vłroska Iedelei IĞlĞtt, a Maros vĞlgyenek mind szelesebben kitłrulo kepet, amely a płrłsodo
vegtelenben Ğsszecsendćl az azşrkek eggel, sem a tavaszi napsćtes ragyogłsłt, az iIjş lombot,
a Iakado gesztenyevirłgot, nem lłtott semmit mindebb═l. ˙gy erezte, mintha sĞtetben vol-
na, mintha vak volna. Egesz Iigyelme csakis egy kerdesen: mi lehet az, amir═l Absolon es a
I═orvos ilyen hosszasan beszelnek?!
Pedig ez nem is tartott sokł. A viaszosvłszonnal płrnłzott ajto kiny−lt es kellemes hang
szolt hozzł: DarI ich Sie bitten, GnŽdige Frau...
WolI Herman Kisch h−vta be. Absolon egyedćl hagyta ═ket.
Rendk−vćl magos, nagy csontş ember dr. Kisch. Majdnem akkora, mint Uzdy. Egeszen ko-
pasz, błr meg nincs negyveneves. Hatalmas szemćveg mĞgćl nagyon nagy, halvłnykek sze-
mek neznek az emberre. Hosszş łllş łbrłzatłn jellegzetes a szłj; vekony ajkai kemenyen le-
złrva, mintha er═szakkal harapnł Ğssze a Iogait, oldalt melyen karcolt łrok. Megis van valami
megnyer═ varłzs szoejteseben, egesz modorłban, a mosolyłban is, amely azonnal eltćntet
minden keser▌, csalodott vonłst az arcłbol.
Adrienne lelkeben rĞgtĞn eloszlott az aggodalom, majdnem otthonosan erezte magłt most,
hogy szembećlt Kisch doktorral. Amit pedig az orvos mondott, az is megnyugtato.
┼ igazłban alig lłtja szćkseget annak, hogy Almłsk═re jĞjjĞn. Megis sz−vesen megteszi.
F═leg mert Absolon keri arra, akinek ═ jo barłtja es gyakori vendege Ialun. Es talłn okos is.
Talłn hasznos lehet valamely komolyabb lelki vłlsłg megel═zesere. Alig erintette a vłlłs
ćgyet, hanem −gy siklott łt rajta. Az ilyen, bizonyos Iokig terhelt egyeneknel, amilyen Uzdy, a
kĞrćltekint═ el═relłtłs helyenvalo dolog.
Csodłsan nyugtato volt mindez, tłn nem is annyira a szavai, mint a hangja, akłrha simo-
gatna vele.
Vłzlatosan beszelt a kćlĞnckĞdes gyakorisłgłrol. Sokkal tĞbb ember kćlĞnĞs, mint azt
łltalłban hinnek. Beszelt kĞnnyeden a tapasztalłsairol, esetekr═l, amelyek sokkal komolyabb-
nak lłtszottak, titkos indulatokrol, melyek kĞnnyen IĞloldhatok. Adrienne eszre sem vette,
hogy tćneteket kerdez, egy-egy reszletet a hłzaseleter═l is, olyan dolgokat, amiket ═ soha sen-
kinek, meg Błlintnak sem mondott el.
Annyira tĞkeletes volt dr. Kisch vallatotechnikłja, olyan keves szobol is ertett, olyan ta-
pintattal csşszott tova egyik tłrgyrol młsra, mintha mindez csak szalontłrsalgłs volna. Az
asszony semmi głtlłst sem erzett. Sokł beszelgettek −gy.
Vegćl az orvos hosszş alakja, amit a Ieher kabłtja meg oriłsibbra tşlzott, IĞlłllt. ‡tk−serte
Adrienne-t a ,Warteraum"-ba, ahol Absolon der▌s egykedv▌seggel sz−vta a szivarjłt.
Itt megłllap−tottłk a tovłbbi programot.
Dr. Kisch csak jşnius młsodik Ieleben tud Almłsk═re jĞnni, korłbban nem vehet szabad-
słgot. Nem! Nem kocsin jĞn, csak şgy odasetłl łt a hegyeken; odavet═dik veletlenćl. Amşgy
is nagy turista, az itteni hegyeket is gyalog jłrta be mind. Es wird mir eine Erholung sein...
˙gy beszelt, mintha odajĞttevel neki tennenek szolgłlatot. Psychopathische Probleme ha-
ben mich immer sehr interessiert... Ez volt az egyetlen celzłs a mşltjłra, arra a płlyłra, ami-
r═l le kellett mondania, mindarra, amit IĞlłldozott, mikor hazajĞtt. Csak itt złrodott le keme-
nyen az ajka egyetlen pillanatra. De azonnal tovłbb beszelt az ═ barłtsłgos hangjłn: Ich
komme sobald ich kann... Ich gebe Ihnen Bescheid... Ertes−teni Iogom.
A kocsihoz k−serte ═ket. Ott meg płr biztato szot mondott, aztłn nyugalmas leptekkel
visszasetłlt abba a pici korhłzba, mely elethossziglan egyetlen m▌kĞdesi tere ama vilłgh−r▌
katedra helyett.
De a germłn ,Mannestreue" nem csupłn a kĞzepkori lovagoke, ugyanolyan h═sies lehet
es ĞnIelłldozo a polgłri elet szćrke szotlansłgłban is.
*
Jokedvvel ćgettek a słrgłk. A gyepl═s neha megrłzta a Iejet, mintha a tłrsait biztatnł, az
ostorhegyes pedig a kaptłtoknłl IĞl-IĞldobta a homlokłt, tłn hogy meg tĞbb leveg═t sz−vjon a
kitłgult orrlyukain.
A rudasok kĞtelessegtudłssal Iekćdtek ilyenkor a hłmba.
EgyIorma tempoban haladtak hegyen IĞl, hegyen le. Meg sem izzadtak; a sz═rćk mint a
tćndĞkl═ atlasz, hanyatt esik rajta a napsugłr.
Adrienne most elvezni tudta a tavaszi tłjat.
Młr a Mez═seg ismer═s dombjai kĞzt jłrtak, az ═ szćl═IĞldjen. A tet═kr═l mindig oriłsi
panorłma tłrul szejjel. Delnek, napnyugatnak sokszoros gerincsor, egyik a młsik mĞgĞtt, sł-
torszer▌ orom itt-ott vagy hirtelenćl elgĞrbćlt kşp, aminek minden elet megaranyozza a nap,
minden hajlłsłt ellilłs−tja az łrnyek, m−g, ha utuk Iordultłval visszatekint eszaknak, ott a Ke-
lemenhavas es a Negoj ragyog tarkłn megszaggatott ho- es jegpalłstban. Friss es ćde a leve-
g═, akłrha pezsg═t inna. A halvłnykek egen szorakozott błrłnyIelh═k maradoznak el
egymłstol. A vĞlgyek aljłn gyakran apro tavacska. A nłdasok sĞtet Ialazłsai kĞze IĞlćlr═l re-
łlłtni a s−k v−zre. Ott vadkacsłk şszkłlnak płrosan, pici hodłk bukdłcsolnak alł. Bekłk sze-
relmi korusa zeng a słtebol.
Egyik Iordulonłl meg kellett łllani, mert ter▌s szekerek jĞttek szembe.
A szomszedos csalitban Ićlemile csattogott.
Minden aggodalom, minden nyomaszto sejtes elszłllt Adrienne-b═l. Az a płr biztato szo,
amit a szłsz orvos bşcsşzłskor mondott, visszacsilingelt a lelkeben. Seien Sie guten Mutes,
GnŽdige Frau... seien Sie guten Mutes... Talłn banłlis szavak, de ═ nem annak erezte. Igeret
volt ez, Iogadalom, remenyseg...
Els═ łllomłsa annak az ştnak, ami a szabadulłsa Iele vezet.
VI. RESZ
I.
Deli Iel kett═.
Egyik mellekutcłbol tĞbb szłz rikkancs Ğmlik be a Rłkoczi ştra. Mindeniknel nagy
csomo lap, szabadon, kar alł kapva, vłszonzsłkban vagy kosłrban. SokIajta nepseg. Van
kĞzĞttćk Iellłbş IerIi, id═s kicsi asszony, s═t vak ember is, akit gyerek kalauzol, de legtĞbbje
Iiatal kamasz; gyors lłbş gyerk═cĞk, kik nekiiramodnak a vłrosnak es szaladva el═zik egy-
młst, akłrha versenyt Iutnłnak, mert az jłr jobban, aki els═nek kiłlthatja el a lapot a Kłroly
es a Mşzeum kĞrşton vagy a Belvłrosban. Halłlos mereszseggel surrannak łt rohano autok es
dćbĞrg═ villanyosok ştjłban zegzugos Iutłssal; hol IĞnn a jłrdłn a setłlok kĞzĞtt, hol lenn az
şttesten, Iurmłnyos lovak orrłnłl, biciklistłk kerekei es tćlkĞl═ gepkocsik słrhłnyoi el═tt. Es
akłrhogy Iutnak, ezer veszely kĞzt is Iolyton kiabłljłk a lapot, akłrhol is vannak. Kiabłljłk a
c−met es azt a szenzłciot, ami IĞlizgatja a vev═t:
Lukłcs Lłszlo homo regius! Lukłcs Lłszlo...!
Talłn soha ilyen jo napja nem volt a rikkancsnak, mint ma. Mindeniket csoportosan łlljłk
kĞrćl az emberek, csak şgy kapdossłk el t═le az şjsłgot.
Pedig łprilis ota mikor a Wekerle-kormłny el═szĞr mondott le młr nagyszer▌en ment
az ćzlet. Akkor meg a sok kirłlyi kihallgatłs: bankćgy, bankkartell, osztrłk intrikłk es a par-
lament elnapolłsa, a Fćggetlensegi Płrt kurucos dĞntese o, ez mind kit▌n═ h−ranyag! hłt
meg a tĞrĞk Iorradalom izgato Iordulatai: katonai zendćles Sztambulban (egy miniszter ha-
lott, kett═ megsebesćlve!) , łzsiai csapatok bevonulnak es utcai harcok, Szalonikiben
mozgos−tjłk a hadtestet, m−g Perłban az Ğrmeny meszłrlłsokrol gyĞnyĞr▌ reszletek, IĞl-
nyłrsalt gyerekr═l, meggyalłzott n═kr═l. Mindennap şj es şjabb szenzłcio. Egyik nap a sza-
loniki sereg kĞrćlveszi a I═vłrost, młsodnap bevonul; a Jildiz-palotłt megostromoljłk. Abdul
Hamid szultłnt elIogtłk! megĞltek! Nem Ğltek! megszĞkĞtt! Nem szĞkĞtt! Lecsap-
tłk es bĞrtĞnbe vetettek. De van şj szultłn, V.Mehmed, akit rabsłgbol szedtek ki es ćltettek
a tronra es van diktłtor, a szaloniki hadtest parancsnoka, Mehmed SeIket basa.
Es voltak młs jo dolgok młjusban: egy igazi japłn herceg lłtogatłsa Pesten, o, ez is erde-
kes! Bienerth osztrłk kormłnyelnĞk ćgye, aki a becsi parlamentben nyilvłnosan tłmadja
Buriłnt, a kĞzĞs penzćgyminisztert. Ez mind nagyon vonzo es sz−nes, ami mellett eltĞrpćl az
a płnszlłv kongresszus, melyet Petervłrt tartanak a cseh, horvłt, szlovłk es szerb kikćldĞttek
reszvetelevel es ahol a cłr biztato ćdvĞzletet intez hozzłjuk a nagy muszka testver neveben.
Jşnius is jol kezd═dĞtt.
˙jabb kihallgatłsok Becsben a kormłnyvłlsłg dolgłban. A kirłlyi audiencia utłn a tronĞ-
rĞkĞs, Ferenc Ferdinłnd is Iogadja Wekerlet es Andrłssyt el═szĞr eleteben. Err═l a
talłlkozłsrol csak tomp−tva lehet ugyan −rni, csak a sorok kĞzt lehet ertetni, milyen parancsolo
ridegseggel błnt vel═k F. F. Annłl viharosabban kĞvetelik itthon az Ğnłllo bankot, oriłsi
nepgy▌lesen a vłroshłz udvarłn, valamint a videken is. A Fćggetlensegi Płrt intez═bizottsł-
głban Kossuth es Justh haragosan ćtkĞznek Ğssze es hłromnapi hosszas tłrgyalłs szćkseges,
hogy legalłbb sz−nleg kibekćljenek.
Ez mind jo, ez mind izgalmas.
Most pedig becsap a bomba. Lukłcs Lłszlo, a Tisza-kormłny egykori penzćgyminisztere
kirłlyi megb−złssal jĞtt Pestre. Titokban tłrgyal Wekerle es Kossuth hłta mĞgĞtt, egyedćl
Justh Gyulłval. Csak kes═bb, mid═n młr h−re kel, hogy ebben a min═segben itt van, csak ak-
kor keresi IĞl Kossuthot, de młs senkit a koal−cio soraibol.
Hłt ez volt mindenb═l a legnagyobb szenzłcio.
*
A Nemzeti Kaszino el═tt is sokan vłsłroltak lapot. Błlint is itt vette meg es młr a lepcs═-
hłzban łtIutotta a h−reket.
Azutłn młr ott lenn eldobta az şjsłgot es egykedv▌en setłlt IĞl az emeletre.
OdaIenn temerdek haragos politikus. LegtĞbbje az Alkotmłny- vagy a Neppłrtbol. Van
nehłny apponyista is, tehłt a koal−cion belćl mindannyian Justhban lłtjłk a I═ ellenseget.
Csoportokba ver═dnek Ğssze es egy-ket I═bb ember magyarłz izgatottan a kĞrćlłlloknak. Igy
van az etkez═ ćvegteraszłn is, hova Abłdy most kilepett.
Csakis err═l az esemenyr═l van szo az asztalok kĞrćl.
Legjobban haragszik a kćlĞnben bekes Lubiłnszky papa, akinek eppen mid═n a kormłny
lemondott, kćszĞbĞn łllt a groIos−tłsa. Hłt ez most Ićstbe ment! Pedig lełnykłinak milyen
jo lett volna, ha ,konteszek"-ke vłltoznak. Tłn −gy inkłbb tudnł Ierjhez adni ═ket; a hłrom
Iiłnak is, hogy valami gazdag hłzassłgot kĞthessenek, es mindenkepp jobb, ha nemcsak
udvariassłgbol szol−tjłk ,meltosłgod"-nak az embert, hanem valoban joga is van hozzł.
De nłlłnłl sokkal hangosabb WuelIIenstein Fredi. ┼ alkotmłnyjogi teteleket magyarłz es
a tĞkeletes gentleman szłmłra, szerinte egyedćl ervenyes ĞrĞk szabłlyokat.
Ilyet şriember nem csinłl, amit ez a Lukłcs! harsogja. Kikerćlni a koal−cio vezereit
es elmenni a kormłny hłta mĞgĞtt ahhoz az izgłga es demagog Justhhoz. Bizonyos, hogy
Becsb═l ismet a vłlasztojogot akarjłk kijłtszani a hadćgyi k−vłnsłgok ellen, akłr KristoIIyek
idejen; Justh a nemzeti kĞveteleseket, a kardbojtot es az ezrednyelvet sutba akarja dobni. Et-
t═l IĞlIorr az en magyar verem! kiłltotta WuelIIenstein es megtĞrĞlte a homlokłt, mert ki-
gyĞngyĞzĞtt a nagy hevessegt═l.
Szent-GyĞrgyi Antal, aki Iagyos nyugalomban villłsreggelizett ugyanannłl az asztalnłl,
most Iagyos gşnnyal szolt Fredihez:
Ezek a katonai k−vłnsłgok ugye az Alkotmłnypłrt eredeti programjłban is benne vol-
tak?
WuelIIenstein beugrott. Nem vette eszre, hogy Szent-GyĞrgyi csşIolkodik vele.
O, dehogy! Mi ezeket a vłlasztłskor csupłn a 48-asok kedveert vłllaltuk!
Nagyon udvariasan vłlaszolt, abban a remenyben, hogy a jablłnkai vłrşr netalłn şjra
megh−vja arra az ═ tĞkeletes vadłszatłra.
Majd tovłbb magyarłzta:
Azonban nem volna şri dolog, ha mi most ezt nem szorgalmaznek minden er═vel. A Ićg-
getlensegiek, Kossuth es meg inkłbb Justh młr err═l nem is beszelnek, hanem csak az Ğnłllo
bankrol, de mi ki kell tartsunk. Vegre is ha şriember valamit egyszer kimond, hłt emellett kell
maradnia.
Valoban ez volt a meglep═ Iordulat, amit a kormłnykr−zis kivłltott. A 48-as płrt zĞme a
hadćgyi engedmenyek irłnt młr nem erdekl═dĞtt, m−g a 67-es Wekerle es Andrłssy eppen a
katonai koncessziokhoz ragaszkodtak es csakis ezekhez. Bizonyłra az Ğnłllo bank es vłmte-
rćlet miatt kerestek ilyen megoldłst, mert a kĞzgazdasłgi kćlĞnvłlłst kłrosnak tartottłk, tehłt
inkłbb katonai teren szerettek volna valami nemzeti ajłndekot hozni. Ebben sok bels═ logika
van; megis Iurcsłn hatott ez a helycsere a 67 es a 48 kĞzĞtt. Pedig ez −gy maradt a sok
honapos vłlsłg alatt es m−g a 67-esek a sereg nemzeti reIormjłval akadłlyoztłk szĞvetseges
tłrsukat, a 48-asok az Ğnłllo bankkal. Ez az egymłs kĞzti hadakozłs mit sem vłltoztatott a
helyzeten, hiszen a kirłly sem az egyik, sem a młsik k−vłnsłgot nem Iogadta el soha. Egyet-
len eredmeny az a hosszş vajşdłs, mely a koal−cios rendszer vegs═ bukłsłt megel═zte, hosszş
ideig megben−totta az egesz łllamkormłnyzatot es meg jobban alłłsta az orszłg es a Monar-
chia amşgy is csorbult tekintelyet.
˙jabb h−rek Iutottak be a kes═bben erkez═kkel. Reszletek a Lukłcs-Iele megoldłsi
alaprol.
Alvinczy Farkas, aki eddig meglehet═sen szćrke egyeniseg volt a kaszinoban, most egy
negyedorłra magłra vonta a kĞzIigyelmet, mert egyedćl tartozvłn a Kossuth Ferenc kĞrehez,
onnan hiteles adatokat hozott.
A Lukłcs javaslata az, hogy egyedćl a Fćggetlensegi Płrtra tłmaszkodva olyan kormłny
alakul, melynek els═ es egyetlen IĞladata az łltalłnos vłlasztojog megalkotłsa es melyben az
elnĞkseget, a belćgyi es a penzćgyi tłrcłkat 67-es, de jelenleg płrton k−vćli politikusokkal
tĞltenek be. Ez jelenthette az egykori szabadelv▌eket, de akłr a volt darabontokat is, tehłt
KristoIIyt vagy VĞrĞs Lłszlot.
Ezt a programot Justh, şgy lłtszik, elIogadta, Kossuth azonban ma delel═tt visszautas−-
totta. Ezt en t═le magłtol hallottam!
ˆnerzettel mondotta ezeket Alvinczy Farkas. Nyilvłn nagyon bćszke volt, hogy ═ most
ilyen Iontos h−rrel szerephez jut, mert błr hłrom eve tag, szep magas termet▌, eległns ember,
kłrtyłzik is olykor, ha nem is olyan hazłrdul, mint egykor Gyer═IIy, megis idłig soha szłmba
se vette senki. Es elmondja şjra, minden şjabb kerdez═nek mindig pontosan ugyanazokkal a
szavakkal, ahogy a keves szokincs▌, de nagyon tisztesseges ember szokłsa.
Nagy izgalmat vłltott ki a h−r. Egykedv▌en csak kett═ Iogadta: Szent-GyĞrgyi Antal, aki
udvari ĞsszekĞttetesei reven talłn młr el═z═leg tudott a tervr═l, s═t elvb═l amşgy is mindent
helyeselt, amit az Ğreg uralkodo tett, es Abłdy Błlint.
Abłdy egesz gondolkodłsłt most egyetlen dolog Ioglalta el: az Adrienne vłlłsłnak ćgye.
Płr hettel ezel═tt kapta azt a levelet, amiben Addy tudatja, hogy a lełnykłja vegre hazakerćlt.
Aztłn şjabb level jĞtt, mely beszłmolt lłtogatłsłrol Absolonnłl es a szłsz orvos
kĞzbeiktatłsłrol. Błlint ugyan nem ertette, miert volt szćkseg erre az orvosra, kisse bosszan-
kodott is a halasztłsert, de most meg tćrelemmel volt. Annłl tĞbbet, annłl kizłrolagosabban
gondolt csakis erre, oda Adrienne-hez Erdelybe, ahol az ═ sorsuknak most kell eld═lnie.
Egykedv▌en vette hłt tudomłsul a politikai h−reket, egykedv▌en Szent-GyĞrgyi h−vłsłt is
ami valojłban nagy kitćntetes , hogy jĞnne ki vele auton Alagra, ahol ma Iutjłk le a nagy
akadłlyversenyt. Egyik csikoja a Iavorit. Jo! mindegy, hol van, mit hall, vagy mit lłt, min-
den tĞkeletesen mindegy, egyedćl az Iontos, mikor szabadul vegre Adrienne a Ierjet═l. Min-
den młs es mindenki młs egeszen mindegy!
Pedig odalenn a gepkocsibol ket csinos lełny kacagott Ieleje.
Unokatestvere, Magda es a kis Illesvłry Lili. Utobbi nagyon kedves es okos lełnyka.
Mşlt decemberben a jablłnkai vadłszaton eleg sokat beszelgettek. Kes═bb is, Iarsangkor,
ha elvet═dĞtt valamelyik nagyobb błlba. Gyakran łllt mellette Lili csak şgy veletlenćl a
bćIeasztalnłl vagy a błlteremben. Kering═ztek is egyćtt. Egyszer egyik kotillonra is IĞl kel-
lett kernie a tavaszi szezonban, mert Lili megsşgta neki azt a borzaszto nagy szegyent, hogy
nem akadt tłncosa.
Mindez termeszetesen adodott −gy.
Błlint minden IerIigondolatłt elIoglalta a szerelme; młs n═t maga kĞrćl meg se lłtott, es
hogy Lilivel tĞbbet beszelgetett, mint młssal es sz−vesen, az csakis azert tĞrtent, mivel a lełny
eppen ott mellette volt es a tłrsalgłsa kellemesen Iriss es megnyugtato, akłr egy beh▌tĞtt or-
angeade.
Młma is −gy tĞrtent. Alagon keves a hĞlgy. F═leg sportasszonyok, kiknek jo reszet alig
ismerte Błlint. Igy hłt ezzel a ket lełnnyal volt legtĞbbet egesz delutłn.
G
Visszatertekor megkerdeztek, nem vacsorłl-e velćk. Mi a Park-Clubba megyćnk!
mondotta valamelyik, talłn eppen Lili.
Nem volt oka visszautas−tani a h−vłst, tehłt odament ki a megbeszelt orłra. Keves ven-
deg van kćnn, nehłny łtutazo iIjş ember es a Lubiłnszky n═verek a papłjukkal.
Egyik tłvolabbi asztalnłl Lukłcs Lłszlo vacsorłl a szepasszony nejevel. Meg egy şr van
velćk. Hłttal ćl. Abłdy megis megismerte: Slawata groI, a tronĞrĞkĞs bizalmasa. Talłn az-
ert vonultak azok ilyen messze, az −vlłmpłk IenykĞrenek a legszelere. Talłn van valami kap-
csolat Lukłcs es a Belvedere kĞzt. Tłn a kćldeteser═l ad szłmot a ,Homo regius".
Błlint nem akart Slawatłval talłlkozni most. Hosszş politikai tłrsalgłsra semmi kedve
sem volt. Ezert mid═n etkezes utłn valaki proponłlta, hogy gramoIon mellett tłncoljanak, de
a kis Illesvłry lłny rĞgtĞn rełvłgta, hogy arra igen meleg van, hanem inkłbb jłtsszanak vala-
mi tłrsasjłtekot, Błlint velćk tartott. Reszben, mert teljesen akaratlan volt, reszben mert unta
volna a ven Lubiłnszky politikai panaszait hallgatni es Slawatłtol is −gy tud menekćlni.
Besetłltak az epćletbe. Egyik szell═s szalonban, hosszş asztalnłl telepedtek meg.
Jłtsszunk ,Jenkins"-t! Ezt is Lili ajłnlotta.
A ,Jenkins" abbol łll, hogy ket płrt alakul. Egymłssal szemben ćlnek egyenl═ szłmban.
Mindeniknek van egy vezere, ez a kĞzepre ćl. Młrmost azt a kisebb tłrgyat, gy▌r▌t vagy
penzdarabot ez a ,Jenkins" az egyik vezer łtveszi, IĞlmutatja: ,ez Jenkins up!" aztłn:
,Jenkins down"-re az asztalter−t═ alatt eljuttatja valamelyikhez a maga płrtjłbol. Persze şgy
csinłljłk, hogy tşlrol ne tudjłk, kihez kerćlt. Akkor jĞn az ellenvezer harmadik
kommandojłra: ,Jenkins on the table" IĞl az asztalra! mikor mindenki IĞl kell hogy tegye
a kezet laposan.
Persze csak sz═nyeges asztalon lehet ezt jłtszani, ahol nem koppan meg az a tłrgyacska.
Most kĞvetkezik a latolgatłs, tanłcskozłs: kinel lehet az a kis tłrgy? Csakis a vezer dĞnti
el a vitłt es csak egyetlen kezre mutathat rł. Ha ott nincs, akkor nagy a triumIus az eldugo ol-
dalon es şjra kezd═dik az egesz. Ha azonban eltalłltłk, akkor az a gy▌r▌ vagy penzdarab łt-
megy a gy═z═khĞz es most ezek rejtik es a tşlsok talłlgatnak.
Magda a gy▌r▌jet kĞlcsĞnĞzte a jłtekhoz.
Az egyik oldal vezerseget Lili młr Ğnhatalmşlag łtvette, a tşlso Błlintot vłlasztotta meg.
Egymłssal szemben ćltek hłt. A lełnyon kĞnny▌ nyłri ruha, inkłbb rĞvid, de nagyon b═
ujjakkal. Temerdek kĞrćlh−mzett lyukacska t▌zdeli łt a kelmet, amiken łtrozsłsodik a lłny
b═re, a karjain, a vłllłn az apro reseken, s═t a vekony szĞvet Iehersegen keresztćl is łtvir−t
halkan. Ravaszul kigondolt ĞltĞzet. Csupłn iIjş lełnynak valo, majdnem gyermekes, nagyon
sz▌ziesen Ieher is, megis bolond−tobb talłn, mint az ═szinten kivłgott ruhłk.
Błlint hosszasan nem gondolt erre. Lassacskłn azonban, ahłnyszor Lili IĞlemelte kezeit
egyikben a gy▌r▌vel es ruhłjłnak tłg torkş ujjai visszasiklottak a csupasz karjain, valami cso-
dłlatos varłzs łramlott Ieleje. Akłrha nłszingben volna ott el═tte az a lełny, mintha mi sem
volna rajta, csak ez a kĞnny▌ patyolat. Es vłrakozo mosollyal az ajkłn, kerdez═ szemekkel
nez reł. ˙gy erezte, nem jłtek ez, hanem a n═stenyek Ğntudatlanul h−vo akarata. Virłgszirom
b═re, titkos illata, kisse szejjelny−lt ajkai, az az omlos ruha is, melyen łtcsendćl a lłny melle-
nek k−vłnatos dombja, mindez dehogy jłtek, ĞrĞk csaletek ez mind, a n═ ═si ĞsztĞnenek
ĞrĞk Iegyverei.
B▌nĞsnek erezte magłt, hogy ezt meglłtta. B▌nĞsnek, hogy IĞltłmadt benne a vłgy; meg-
is minden kacagłs es treIa dacłra, am−g −gy jłtsztłk ezt a gyermekes jłtekot, nem tudott sza-
badulni t═le...
*
Ez volt az egyetlen tĞrtenes, ami egy rĞvid orłra kizĞkkentette abbol a vłrakozłsbol, ami
minden Iigyelmet leIoglalta.
Mikor kap h−rt hazulrol? Mi tĞrtenik Almłsk═n? Młs nem erdekelte.
A politika esemenyei meg nem zavarhattłk ezt. Az elmşlt tel Iolyamłn a hłborşs veszely
es az orszłg sorsłert valo aggodłs gyakran el tudtłk ter−teni a sajłt jĞv═jenek kerdeseit═l.
Most azonban a belćgyi vłlsłg apro reszletei, hogy Wekerle vegleges IĞlmenteset keri, hogy
Lukłcs visszaadja a megb−złsłt, hogy a koal−cios kormłnyt şjbol kinevezi a kirłly, hogy Kos-
suth es Justh Gyula ismet Ğsszevesznek, s═t a kćlćgyi h−rek: Grey expozeja, az angol
hajohad Ienyeget═ szapor−tłsa, az Eulenburg herceg kĞrćl kitĞrt botrłny, Bćlow lemondłsa,
ez mind annyira mindegy, annyira mellekes, hogy semmi nyomot sem hagyott benne.
*
Nyugtalansłga Adrienne miatt azonban minden elmşlo nappal Iolyton Iokozodott.
Az utolso level szerint a szłsz orvos e napokban lłtogat Almłsk═re. Lehet, hogy Absolon
is. Most lesz tehłt a dĞntes, az a vłrva vłrt dĞntes! Legjobb hazautazni, legjobb ott kĞzel
lenni, hogy azonnal h−rt kapjon, hogy seg−thessen is, ha a szćkseg şgy k−vłnnł. Ha kell, az
autojłn odaszłguldhat Adrienne kĞzelebe, magłval viheti, el is rejtheti, ha valami veszely Ie-
nyegetne az ura reszer═l. Minden eshet═segre keszen akart łllni es kezćgyben.
Igy hłt jşlius 9-en hazautazott.
Hirtelen hatłrozta el kes═ delutłn. Młr hiłba sćrgĞnyzĞtt volna Denestornyłra, a tłvirat
idejeben nem erne oda. Sebaj! az łllomłson, Aranyosgyeresen majd csak lesz valami Iu-
varos, akivel hazaviteti magłt.
Reggel nyolc ora lehetett, mikor kiszłllt a hłlokocsibol. A vonat azonban nem indult tova,
mint młskor, hanem a mellekvłgłnyon vłrt.
Az epćlet el═tt az łllomłsI═nĞk Ieher keszty▌sen es parłdeban. A helyettese is. Mindkett═
nagyon ideges. A vłlto═rĞk ide-oda szaladgłlnak. Ket płr kakastollas csend═r lepked panga-
ne-tosan a s−nek hosszłban es mindenkit elparancsolnak a peronrol.
Mi tĞrtenik? kerdezte Błlint, kezet szor−tva az Ğreg I═nĞkkel, mialatt az egyik csend═r
młr tessekelte kiIele a hordłrjłt. Miert van ez a nagy keszćl═des?
A tronĞrĞkĞs I═herceg kćlĞnvonata megy łt. Młr jelezve is van. Szigorş rendeletet kap-
tunk, hogy csak a szolgłlati szemelyzetnek szabad az łllomłs el═tt tartozkodni. Nagyon szi-
gorşt. Ugye kerem, megbocsłtja...
Nagyon szegyenkezve es Ielszegen mondta ezt a I═nĞk, ki regt═l ismerte Abłdyekat, hi-
szen ez az ═ łllomłsuk. Megis a karja a kijłro Iele lendćlt; roppant ═rizte azt a titoktartłst,
amit Iels═ helyr═l rełparancsoltak.
Błlint az egylovas szekerrel młr a Ialu vegenel tartott, mid═n hłtulrol az Aranyos h−dja Ie-
l═l hatalmas dćbĞrges jelezte a kćlĞnvonat jĞttet. Aztłn rĞvid Ićtty. Most meglassulnak a ke-
rekek es a Iekezes Iłjdalmasan vis−t. A vonat megłll. De ez alig egy perc. RĞgtĞn şjra dohog
a mozdony es tovazakatol azonnal, el a hegyek Iele.
Hogy miert łllt meg egyetlen pillanatra a I═herceg Extrazugja, az Abłdynak nem t▌nt IĞl.
Talłn az a płr ember, aki a vłrotermekben ═gyeleg, az se lłtta meg es bizonyłra nem gondolt
vele. Pedig, ha meglłtta es elmondta volna valaki, abbol eleg csinos lłrmłt ćthetett volna a
soviniszta sajto. Mert aki miatt a vonat megłllott, aki sietve lepett ki az łllomłsI═nĞk
szobłjłbol, aki szłmłra megny−lt a szalonkocsi ajtaja, az Timisłn Aurel volt, az Ğreg neptri-
bun.
A I═herceg irodłja, a ,Werkstatt", ahogy az intimusai h−vtłk młr jo ideje, bizalmas kap-
csolatban łllt vele, ahogy tĞbb młs nemzetisegi vezeremberrel is.
Az rendelte ═t ide, az kćldĞtt igazolo levelet neki, az parancsolt el mindenkit a kćlĞnvonat
kĞzeleb═l, hogy titokban beszłllhasson. Płr łllomłs utłn ugyanilyen titokban hagyta el az ud-
vari szalonkocsit. Ennyi id═ eleg volt, hogy łtadhassa azt a nevsort, amit nłla rendelt meg a
tronĞrĞkĞs titkłra.
Młsnap Sinaiłban Ferenc Ferdinłnd Iogadta azokat az emigrłnsokat, akik politikai pĞrĞk
el═l szĞktek łt jĞvend═ birodalma hatłrłn. Mialatt joakaratłrol biztos−totta ═ket, odakinn a
IĞllobogozott Ićrd═hely I═utcłin diłkcsoportok teptek le a kett═s Monarchia egyik orszłg-
łnak a złszlojłt, a magyar złszlot es a słrba tapostłk.
II.
Błlint Denestornyłn uzsonnakor olvasta mindezt a budapesti reggeli şjsłgban. De ugya-
nakkor erkezett meg a kolozsvłri deli lap, az ,Ellenzek" melyben a hivatalos cłIolat łllt az
els═ oldalon. Nem tĞrtent semmi; a I═herceg senkit sem Iogadott es a magyar złszloval sem
tĞrtent semmi baj. Az el═z═ napi kĞzles sajnłlatos tevedesen alapul! jelentette a Monarchia
kĞvete.
Vajon elhitte-e ezt valaki? Az młs kerdes. Abłdy Błlint bizonyłra nem.
Mindaz, amit a tronĞrĞkĞs szemelyer═l tudott, mindaz, amit Slawata elbizalmaskodott ne-
ki, nagyon meger═s−tette, hogy ez a dolog valo. Megis elhłr−totta magłtol ezt a tenyt, tĞreke-
dett elIogadni a hivatalos letagadłst, mert egyeb gond, egyeb aggodłs Ioglalta most el. Ha ve-
giggondolta volna mindazt, amit ez az incidens a jĞv═re nezve jelent, az elter−tette volna attol
az egyetlen tłrgytol, aminek most egesz Iigyelmet szentelnie kell.
Tervet kell csinłlni, mikent es mikor kĞzĞlje anyjłval, hogy a hłzassłga kćszĞbĞn łll.
Hogy ez szĞrny▌ Iłjdalmas lesz mindkett═jćk szłmłra, az bizonyos. Ma meg ideig-orłig
halasztani lehet, hiszen meg nem jĞtt h−r Almłsk═r═l. De ha megerkezik, akkor azonnal IĞl
kell lepnie. Az pedig ketsegtelen, hogy utłna egyetlen orłig sem maradhat itt. Jol ismerte az
anyjłt. Amit ilyen hatłrozottan kimondott, azon nem vłltoztat semmi. Bizonyos, hogy na-
gyon-nagyon hosszş ideig şgy Iog tenni, mintha a Iia meghalt volna szłmłra, bizonyos, hogy
csak ha megszćletik az a meg csak elkepzelt Iiş, az ═ unokłja, nevenek ĞrĞkĞse, csupłn
akkor es csakis akkor Iog valamennyire megbocsłtani.
Tehłt mindenre el kell keszćlni most ezen a nehłny napon.
Sem itt, sem Kolozsvłrt nem lakhatnłnak Adrienne-nel. Keptelenseg, hogy ugyanabban a
vłrosban eljen ═ es a neje, ahol az anyja el. Csakis Pestre viheti az asszonyt. Ott nem vłlik
olyan nyilvłnossł es mindenik Ielre nezve annyira Iłjdalmassł a helyzetćk. Igen! csakis ezt
lehet. Ott kell lakłst berelni.
Bizonyos tovłbbł, hogy azt a havi jłrandosłgot, melyet diplomata kora ota azonos Ğssze-
gben Iizet ki neki az uradalmi penztłr, ═ tovłbb nem igenyelheti. Lehet, hogy az anyja azon-
nal le is tiltanł. A kepvisel═i Iizetes pedig semmiseg.
De hłt ═ erre nincs is utalva.
Az apai nagyatyjłnak ĞrĞksege az Ğve. Młig nem kćlĞnbĞztettek meg. Minden jĞvedelem
IĞlĞtt Abłdyne rendelkezett es Błlint sohasem gondolt arra, hogy elkćlĞn−tse. A denestornyai
ket birtokot a tagos−tłskor amşgy is egyćtt szabtłk ki, a csalłdi havast sem osztottłk meg so-
ha, pedig annak a negyede az ═ apai jussłba tartozik.
Ez tehłt megelhetesi alap. Eleg erre a havas jĞvedelme. Minthogy ═ kezelte młr tĞbb eve,
═ kĞtĞtte a szerz═dest azzal a becsi Iavłgo ceggel, tudta, hogy a negyedresz kĞrćlbelćl hşsz-
ezer koronłnak Ielel meg.
Van tłn meg egyeb is, ha az nem is sok.
˙gy emlekezett, hogy a nagyapjłe volt egy kćlĞnłllo kisebb birtok a Jłra-patak vĞlgyen.
Az most łrendłban van. Az is jogilag az Ğve. Ezt ═ visszakerheti, annak a berĞsszeget.
Van meg a bştorkerdes.
A nagyapja bştorai itt vannak a kastelyban. Oda vannak halmozva a raktłrszobłba, sok
egyebbel egyćtt, ami nem onnan szłrmazik. Az Ğregşr −roasztalłt jol ismeri, azt a nagy gyĞ-
ker-almłriomot is, ami a I═szobłban łllott, de a tĞbbi bizonytalan. De meg kell lennie annak a
lajtstromnak, amit Ğssze−rtak, miel═tt kićr−tettek a nagyapa kşriłjłt itt lenn a templom mellett,
miel═tt ‡zbej odakĞltĞzĞtt. Az anyja sokszor hangsşlyozta, hogy ez megtĞrtent. De hol van
az a lista?
A leveltłrban kereste. Ott nincs. Odalenn van bizonyosan az irodłban ‡zbejnel. Oda kell
tehłt menni. T═le kell elkerni.
Ezekre gondolt Błlint błr şgy tett, mintha a lapokat olvasnł. Egy-egy h−rt el is mondott
IĞnnhangon, pedig csakis erre gondolt, mikĞzben tełzott az Ğreg Abłdyneval a verandłn.
Abłdy Roza bolongatott a h−rekhez. Olykor azt mondta: O, ez erdekes! vagy: Ez iga-
złn meglep═! de ═ sem idegondolt, hanem arra, mennyire złrkozott arca van a Iiłnak, mi-
lyen gondterhes, es erezte bizonyossłggal, hogy az az łtkozott hłzassłg kĞzeledik Ieleje,
akłrmely nap kipattan es ═ elvesz−ti az egyetlen es utolso lenyt, akit szeret.
G
Błlint a lepcs═hłzban leakasztotta a cinterem kulcsłt, mely mindig ott logott egy szĞgĞn
es lesietett a vłrhegy nyugati oldalłn. A megnyurgult Ieny═k kĞzt, a kanyargo Ğsveny kitapo-
sott lepcs═in gyorsan jutott le az also k═Ialhoz. ˙tkĞzben eszebe jutott az a vasłrnap majd
egy eve annak , mikor az anyjłval egyćtt mentek a templomba, az şrvacsora napjłn, ˙jke-
nyerkor. Akkor meg bizakodott. Akkor meg hihette, hogy bekesen intezheti a hłzassłga dol-
głt.
Akkor tett Iogadalmat, hogy rendezi az eletet.
Fanyar keser▌seg Iogta el, mikor arra gondolt, ami meg tetezte azt a majdnem undorodo
erzest, mellyel most a nagyapja egykori hłzłba indult.
Az Ğregşr halłla ota nem jłrt ott. Mire ═ mint tizenĞt eves Iişcska a becsi Theresianumbol
megerkezett ide, młr a templom kĞzepen ravatalon Iekćdt Abłdy Peter. A lakłsa le volt złr-
va. Kes═bb pedig ‡zbejt kĞltĞztetven ide Abłdyne, ═ mindig elkerćlte eddig, hogy viszontlłs-
sa azt a kertet, tornłcot, szobłkat, hol kepzeleteben tovłbb elt boldogult nagyapja.
Ma azonban ide kellett jĞnni. Młst nem tehetett.
Nehezen ny−lt a cinterem tşlso ajtaja. Nagyot csikordult a berozsdłsodott złr. MĞgĞtte az
az egykor olyan szepen łpolt Ğsveny csupa burjłn. Itt lłtogattak łt regen az anyjłval templo-
mozłs utłn a vasłrnapi ebedre. ˆssze van sz▌kćlve a ketoldalt benĞv═ orgonłtol. Alig lehet
alattuk łtbşjni. Młr ez is Iłjdalmas volt.
Meg Iłjdalmasabb a kert. A nagyapja gyĞnyĞr▌ rozsłi elt▌ntek. Itt-ott egy-egy venhedt, el-
vadult tĞrzs, amib═l vadhajtłsok sugłrzanak szet. Csak a kşria Ialłn el meg egy t═ a
kşszorozsłkbol, a tĞbbi elpusztult. De legIłjdalmasabb maga a hłz.
Az el═ugro veranda negy gĞrĞgĞs oszlopa ki van IĞstve zĞld olajIestekkel hamis młrvłny-
nak. A mennyezetebe valami kontłr Iecskeket, pillangokat es Ielh═ket pingłlt es ketIel═l az
ajto melle ket tłjkepet: az egyik Fiumet łbrłzolja, a młsik Nłpolyt a szĞrnyen IćstĞl═ Ve-
zşvval!
Ebben a tarkabarka kĞrnyezetben egy szalmałgy tulipiros płrnłin kicsi, hłjas Iekete n═
Ietreng. Bazsarozsłktol vir−to błrsony pongyolłja elcsşszva, mert ket kisgyerek alszik vele,
egyik a terdinei, młsik a keblen, m−g egy harmadik a padlon nyłri kĞrtet majszol a mellette
łllo kosłrbol.
Ez a bekes kep hirtelen viharrł vłltozik.
A Ialatozo gyerek irtoztatot siv−t, mikor meglłtja Abłdyt, az alvo n═ kĞrćlnez, IĞlugrik,
vis−tva lepotyog rola a ket kisgyerek, aztłn az egesz Iam−lia, az asszony es a csemetei Iutnak
az ajtonak. Az asszony papucsai csattognak, a gyermekek sikonganak, akłrha prikulicsot lłt-
nłnak es csak egy pillanat! młris elnyelte ═ket a szoba sĞtetsege.
Roppant Iurcsa volt ez a veszes szaladłs. Annłl inkłbb, mert a n═ es a gyermekei szakasz-
tott olyanok, mint maga ‡zbej, olyan barnłk es sz═rĞsek, olyan labdaIormłk is; azt hinned,
hogy nem is Iutnak, hanem csak elgurulnak.
Abłdy egyedćl maradt a IeldĞntĞtt kosłr szejjelgurulo kĞrtei kĞzĞtt.
‡zbej Ielesege, bizonyłra h−vni Iogja az urłt! gondolta Błlint.
Megłllt hłt es megIordult a kert Iele. A helyzet komikuma nem hatott reł. Annyira rossz-
ulesett neki, hogy −gy el van csşI−tva ez a szep hoIeher veranda, hol kepzeletben a nagyapjłt
lłtta eddig, ahogy ott ćl a merev nłdszeken, kis tajtekpipłval a szłjłban, ezćsthullłmş hajł-
val, kedves es bĞlcs mosolyłval. Inkłbb a kertre nezett, ami ha el is van vadulva, megis csu-
płn az elmşlłst hirdeti, nem pedig azt a barbłr meggyalłzłst, ami a verandłn uralkodik!
De nem łllt itt sokł. Płr perc es a kĞver tĞmzsi ćgyved hajbokolt ki a hłzbol.
Milyen megtiszteltetes! Milyen szerencse! ismetelte ‡zbej, mikĞzben minden harma-
dik szonłl kette gĞrnyedt a nagy hodolattol. Mit meltoztatik parancsolni? Miert nem meltoz-
tatott engem IĞlrendelni?... En mindenkor, amit parancsol...
Nehłny adatra volna szćksegem vłlaszolt Abłdy , ezert tłn legjobb volna, ha az iro-
dłba mennenk. Es a joszłgigazgato kerdesere elmondta, hogy a nagyapja bştorainak a jegy-
zeket akarnł lłtni.
Az itt van az −roszobłmban, kerem. Minden regibb okiratot itt tartok. Meltoztassek, ke-
rem... parancsoljon, kerem...
Tehłt Błlint kenytelen volt belepni a hłzba, błr el═re irtozott ett═l.
Az els═ szoba az egykori ebedl═. HalvłnyzĞld volt akkoriban, a Ialain csalłdi kepekkel.
Most szalon. VĞrĞs plćss pamlagok, sok apro asztal bojtokkal kĞrćlaggatva, şgynevezett kele-
ti bştorok, apro IagĞmbĞkb═l Ğsszecicomłzva es a Ial is vĞrĞs, arany brokłtnak młzolva
ajtomagassłgig, onnan meg Iestett Ir−z es mennyezet tĞlgyIaIladerezessel.
Majd a nagyapja −roszobłjłba leptek.
Ez vłltozott legkevesbe. Az empire kĞnyvesłllvłnyok helyen amerikai polcok, az
−roasztal is ott, ahol az Ğregşre akkor. Ez is modern gyłrtmłny persze, mint a Ialiszekrenyek.
Megis itt semmi olyan szĞrny▌seg nem volt, mint młshol; a bolthajtłs, habłr kormos młr,
most is Ieher meg, amilyen egykor volt. Nyilvłn ‡zbej csak a neje szłmłra ,csinos−totta" el a
lakłst.
Az iratokban azonban nyilvłn rendet tartott. Płr perc es młr a Iiatalşr Iele nyşjtotta a bş-
torok jegyzeket.
Błlint łtnezte hosszasan. A kis kĞver igazgato ott łllt mellette. Nagy, loszilvavłgłsş sze-
meben vizsgłlodo Ienyles.
Mikor beIejezte az olvasłst, megszolalt Błlint:
En azon gondolkozom, hogy Pesten lakłst berelek. Szłllodłban lakni sokkal kĞltsege-
sebb... Az ćgydarabjaimat mindig le es IĞl utaztatni, az is kĞrćlmenyes. Az ottani kĞnyveim-
mel sem tudok mit kezdeni. Igy hłt ezekkel a holmikkal rendezkednem ott be. Tehłt arra ke-
rem, młsoltassa le nekem ezt a jegyzeket. Hogy mennyit viszek IĞl kĞzćlĞk, persze meg nem
tudom. Ha arra kerćl a sor, meg Iogom ═ket jelĞlni...
‡zbej meggypiros szłja, ami a sok Iekete sz═r kĞzĞtt olyan vłratlanul puha es pici, most
hodolo mosolyra csucsorodott:
Ez itt a boldogult kegyelmes şr hagyatekłnak a csomoja mondotta, akłrha tudnł, mi
jłratban van nłla Abłdy meltoztatnek ebbe is beletekinteni, ha młr szerencsem van
meltosłgodhoz. Es łtnyşjtotta az iratokat. Regota vłrtam erre az alkalomra, hogy bemu-
tathassam, hogy beszłmolhassak...
Błlint łtlapozta ═ket. Hamarosan rełtalłlt arra a Jłra-vĞlgyi birtokra, amit keresett. Ez
most berben van? Mennyiert? Olyan Ielvłllrol kerdezte, olyan mellekesen, mintha ezt csak
veletlenćl mondanł. A kis kĞver emberket azonban ez nem tevesztette meg, błr
semmitmondo arca mit sem łrult el: Ezerhatszłz koronłert jelentette hodolattal , de most
Szent Mihłlykor lejłr. Akkor, meltosłgod parancsłra, IĞlemelhetn═k az łrendłt eleg lenyege-
sen o, igen! , eleg lenyegesen...
Mid═n Abłdy IĞlłllt es tłvozni akart, ‡zbej meg młst is mondott.
Azt mondta, vinne magłval a nagyapja iratait; hozzłtette, hogy neki ezekre nincs szćkse-
ge, megvannak itt młsolatban. Ezek meltosłgodat illetik, egyedćl meltosłgodat! ismetelte
płrszor, alig erezhet═ hangsşllyal.
Błlint elIogadta azt, karja alł vette a csomot es tłvozott.
A kicsi tĞmzsi ćgyved elk−serte a cinterem ajtojłig. Ott meg hłrmat hajlongott, m−g a złr
becsattant. Akkor azonban kiegyenesedett. ˆsszesşrolta apro hłjas kezecskeit es a szemeben
ĞrĞm csillant meg. KłrĞrĞm. Ez jol volt! Ez kit▌n═en volt. Ezt IĞl lehet hasznłlni!
Es mikĞzben visszasetłlt a bekazĞldre Iestett oszlopozłs Iele, młr azon gondolkozott, mi-
kent adja be Abłdy anyjłnak, hogy a Iia immłr a nagyapai hagyatekot vissza akarja kĞvetelni
t═le.
*
Ezt łllando szĞvetsegesei młsnap vegre is hajtottłk a szokłsos modon.
A ket gazdasszony, Tothyne es Baczone burkolt szokkal elsopłnkodtłk egymłsnak,
mennyire gonosz a vilłg es Ielre nem erthet═ celzłssal megertettek Abłdy Rozłval, mi tĞr-
tent: Błlint şrIi elkerte es elvitte a hagyateki iratokat.
Csak ennyit, nem tĞbbet.
Mire az Ğregasszony magłhoz rendelte ‡zbejt, aki meger═s−tette a h−rt es azt is elmondta,
hogy a Iiatalşr Pesten be akar rendezkedni. Nagyon szabadkozott, hogy ═t vłratlanul lepte
meg az iIjş şr, er═szakosan lepett IĞl, −gy hłt neki nem volt modjłban şrn═jet el═z═leg meg-
kerdezni. Nagyon tiszteletteljesen meselte el mindezt, lłtszolag letomp−tva, mert jol tudta,
hogy Abłdyne błrhogy is haragszik, az alkalmazottaitol nem t▌rne egyetlen błnto szot sem a
Iiłrol.
Szegeny Roza asszonynak olyan volt ez, mint egy t═rdĞIes. A Iia! az ═ Iia adatokat gy▌jt
ellene titokban! ˙gy erezte, az egesz vilłg Ğsszed▌l kĞrćlĞtte. Ilyenre vetemedik az ═ Iia
ezert az łtkozott n═ert!
De nem szolt. Nem volt mit szoljon. Nem is akart. De megkemeny−tette a sz−vet, elkeszćl-
ve arra a szĞrny▌ harcra, ami ki Iog tĞrni kĞzĞttćk.
Es a viszony meg Iagyosabb, meg Iormaibb lett a Iiş es az anya kĞzĞtt.
*
Płr nappal azutłn jĞtt meg Denestornyłra az Adrienne levele. Sz▌kszavş −rłs, amiben be-
szłmolt a szłsz orvos almłsk═i lłtogatłsłrol. Erdemben csak annyi, hogy most meg nem le-
het, most meg vłrni kell płr hetet vagy tłn egy honapot, akkor... akkor majd kenyertĞresre vi-
heti a vłlłsa ćgyet, ma azonban nem, ma meg lehetetlen. Vłrni kell. Vłrni.
A sorok kĞzĞtt mely lehangoltsłg csengett.
Semmi reszletet sem kĞzĞlt, csak annyit, hogy dr. Kisch igen jo benyomłst tett nłluk.
*
Valoban igen bĞlcsen vezette be magłt WolI Herman Kisch. A veletlen is jol seg−tette tłn,
de aki okos, a veletlent maga kesz−ti el═.
˙gy tĞrtent, hogy aznap delutłn Uzdy celba l═tt a park aljłn ny−lo katlanban, amit olyan
tĞkeletesen rendezett be lĞvĞldenek. Az innens═ domb lłbłnłl a lĞv═łllłs. Ott puskarłcsok es
hłromlłbş teleszkop, amivel a talłlłst ellen═rzik. El═tte retecske, aminek hatłrłn łrok vonul
vegig. Az agyaggalambot dobo Ğt gepet tłplłlja es igazgatja onnan az a Iişcska, kit Uzdy erre
kitan−tott. A tşlso meredeken a tłrcsłk sorakoznak 50-100-200 es 250 meternyire pontosan.
Az egeszet lezłrja egy s▌r▌ drotsĞveny. Magosabb az elen es alacsonyabb a csuszamlłsos
homlok ket oldalłn. A ker−test═l jobbra młr ciheres erd═.
Regebben naponta l═dĞzĞtt itt Uzdy. Mostansłg is meg eleg gyakran, błr amiota azokat a
csodłs szłmtłblłkat gyłrtja, valamivel ritkłbban. Megis kit▌n═ puskłs maradt. Nem volt
golyo, amivel ne talłlt volna bele a legbels═ kĞrĞkbe. Ez volt az egyetlen sport, ami mulattat-
ta.
Młr jo ideje lĞvĞldĞzĞtt. El═bb agyaggalambokra. Mikor a kihozott keszlet elIogyott, a
ketszłzĞtvenes tłblłra.
Ez ott IĞnn van a domboldal legIels═ martjłnłl. A kis Klemi angol nĞrsze łll a teleszkop-
nłl, az mondja be a talłlatokat. ˙jabban mindig ezt a n═t vitte magłval Uzdy, miota Irancia
nevel═n═ van a kislłnya mellett. Ezt az angol venlłnyt vłratlanul megkedvelte, pedig regeb-
ben soha meg se szol−totta es şgy tett, mintha nem is volna a vilłgon.
Nehłny perce az Ğreg Maier komornyik is lejĞtt, megkerdezend═, az ura IĞljĞn-e uzson-
nłzni, vagy inkłbb ide k−vłnja a tełjłt. Rendszerint az inast kćldi le ilyenkor, de ma ═ jĞn sze-
melyesen. Megkerdezte, de vłlaszt meg nem kapott. Igy hłt vłrakozott a hłtterben es egyked-
v▌ arccal a tşlso dombra Iigyelt.
Ezt ragyogoan vilłg−tja meg a delutłni napsćtes. A csuszamlłsok lankłin minden kĞkeny-
es bćkkhajtłs elesen vłlik el az agyag słrgłjłtol. Egy-egy meszk═ szikladarab Ieherlik kĞzĞt-
te. Minden I▌szłl kćlĞn −rodik reł, s═t a jobb oldali ker−tesen tşl, ahol a bokrok s▌r▌bbek, ott
is belelłt az ember az łgak rostelyozłsa kĞze.
Ott most egy vłndor t▌nik IĞl.
Magos Ierni. ZĞld vłszonruhłt visel, terdnadrłgot es vasazott bakancsot. Hatalmas szemć-
veg az orrłn, a kezeben lepkeIogo hłlo, vłllłn hłtizsłk es valami plehdobozIele az oldalłn.
Egyik elhagyott Ğsvenyen kĞzeledik, regi marhacsapłson, mely a bels═ erd═b═l indul es mi-
el═tt ezt a hegyhomlokot itt elker−tettek, rezsşt jłrta kĞrćl a kiszĞgell═ dombot.
EgyIorma leptekkel kĞzeledik. Nekimegy a drotsĞvenynek. BelećtkĞzik. Megłll es lehaj-
lik. Nyilvłn rĞvidlłto, azert vizsgłlja ilyen kĞzelr═l. Aztłn hosszş lłbłval łtlep rajta es nyu-
godtan megindul be a celtłblłk ele.
Az angol venlełny lłtta meg el═szĞr. Lehet, hogy Maier is, de ═ nem szolt.
A man! A man! kiłltja a nĞrsz. Egy ember! Vigyłzzon!
Erre nagy kiabłlłs kezd═dik. Uzdy, a n═, s═t Maier es az łrokban gubbaszto Iişcska is,
mind rełkiłltanak arra a kĞnnyelm▌ vłndorra, aki belesetłlt a golyok ştjłba. Ez nem łll meg,
hanem tovłbb lepked. Bizonyłra nem is kepzeli, hogy neki szol ez a lłrma.
Uzdy elvesztette a tćrelmet.
Gyors egymłsutłnban hłrom golyot rĞp−t pontosan a vłndor lłba ele, egy ott csupaszkodo
k═be. Pakk! Pakk! Pakk! csattognak a golyok. Apro szilłnkok ugrłlnak szanaszet.
˙gy lłtszik, hogy csak most ertette meg az idegen, hogy rossz helyt jłr. A lĞves irłnyłba
Iordul, aztłn lassan, a hegymłszok biztos lepesevel leindul a meredek oldalon.
Uzdy Pali diadalmasan kacag.
Bocsłnatot kerek, ha tilos helyen jłrtam szolt a jĞveveny, miutłn łtugorva az łrkon,
eljutott a lĞv═łllłshoz. Kalapleveve bemutatkozott: WolI Herman Kisch vagyok Szłszre-
genb═l. Csupłn ennyit mondott. Arrol, hogy orvos, nem tett eml−test.
Folyekonyan beszelt magyarul, alig eszlelhet═ idegen hangsşllyal. Płr szoval elmeselte,
hogy pillangokat gy▌jt, azert kerćlt ide. Itt a videket jłrja. Mindezen csak kacagott Uzdy, de a
doktor ezzel nem tĞr═dĞtt. KĞrćlnezven meglłtta a kis angol n═t. A meltosłgod Ielesege ta-
lłn...? Kezeit csokolom. Maierrel nem tĞr═dĞtt, mintha meg se lłtnł. Pedig vele tłrgyalta le
ezt az egesz programot KĞrĞsI═n, hova az Ğreg komornyik łtsetłlt hajnalban. Jol ertettek egy-
młst, hiszen Maier Iiatalkorłban hivatłsos łpolo volt.
*
Igy kerćlt dr. Kisch Almask═re.
Uzdy ott marasztotta. ˙gy tekintette, akłrha a zsłkmłnya lenne. Az ═ szerzemenye. Majd-
nem bćszke volt reł. Nem bocsłtotta tovłbb, błr Clemence groIne, aki nem tudott a
hivatłsłrol, nem płrtolta ezt a vendeget.
De Uzdy Płl jo ideje nem hallgatott az anyjłra, s═t neha valami ellenseges Ieny gyşlt ki a
szemeben, ha rełtekintett. Ez attol kezd═dĞtt, miota az Ğregasszony hazakerćlt Merłnbol.
Szokatlan dolog, hiszen Uzdy mindig kimerten udvarias volt! de azota mind gyakrabban
Iordult el═, hogy ingerćlten vłlaszolt neki, s═t neha beleszolt valami apro hłztartłsi reszletbe,
pedig ezen a teren az Ğzvegyasszony idłig korlłtlan uralkodott. Az şjonnan alkalmazott nev-
el═n═t is ćldĞzte, kizłrolag azert, hogy −gy is bosszantsa az anyjłt.
Dr. Kischt azonban rĞgtĞn megszerette. Młr młsnap beavatta abba az oriłsi tervebe, ami-
vel az egesz mai szłmrendszert IĞl akarta Iorgatni. Hosszş orłkat beszelgettek egyćtt, egyćtt
setłltak egesz delutłnokat, Iel ejszakłt tłrsalogtak, bezłrkozva az −roszobłba es a szłsz orvos-
nak szabad volt błrmikor belepni hozzł, błrmily vłratlanul.
Valoban nagy lelekismer═ dr. Kisch. Nem hiłba volt Charcot tan−tvłnya.
*
ˆt napot tĞltĞtt Almłsk═n. A hatodik nap, virradatkor tłvozott onnan, miutłn este elbş-
csşzott es a hłzişrnak meg−gerte, hogy a nyłr vegen ismet meg Iogja lłtogatni.
┼szel═n erdekes pillangoIajtłk Iordulnak itt el═... mondotta, mert vegig megjłtszta a
termeszettudos szerepet.
A IĞlajłnlott kocsit nem Iogadta el. Gyalog indult hegynek azon az Ğsvenyen, mely a tet═n
a BłnIIyhunyadra viv═ ştba torkollik.
Meg alig pirkadt, amikor elment.
Płr ora mşlva Adrienne haladt ki młs nyomon, de ugyanabban az irłnyban. Igy łllapodtak
meg. Am−g itt volt az orvos, negyszemkĞzt sosem beszeltek egymłssal. Ezt a talłlkozot is a
ven komornyik ştjłn hatłroztłk meg. Egyedćl Maiert avatta be Adrienne, mikor visszatert
Szłszregenb═l, ismerve titoktartłsłt mindenkivel szemben; egyedćl vele tłrgyalta meg, ami
el═Iordult.
A Iiatalasszony korłnkel═, delel═ttĞnkent az erd═t szokta jłrni. Nem IĞlt▌n═ tehłt, ha ma
reggel is oda tart.
Aggodva sietett ki a szłlason. A sz−ve magosan dobogott. Most d═l el a sorsa. Most Iogja
megtudni: szoba hozhatja-e a vłlłsa ćgyet. Sem rosszat, sem jot nem sejtett. A doktor arcłrol
mit sem olvashatott le, pedig ezen az Ğt napon egyedćl azt Iigyelte.
Mid═n kijutott a lłbas erd═b═l, a vłgotton tşl megpillantotta dr. Kischt młr messzir═l. Ott
ćl megbeszeles szerint az Uzdy-erd═seg hatłrkĞven.
De itt nem volna jo, ha egyćtt lłtnłk ═ket. Ennek h−re kelhet. A Ialubol itt jłrnak a nepek
vłsłrba. Ezert mihelyt elerte a vłrakozot, azt tanłcsolta, hagynłk el az utat.
Csak egy irłnyban lehet. Csakis arra, az Abłdy-pagonyba terhetnek be, oda ahhoz a szłza-
dos bćkkIłhoz, hol Iiatalos sarjak eltakarjłk ═ket. Ahhoz a Iaoriłshoz, hol az ═ szerelme lob-
bot vetett şjra ama młjusi halvłny szćrkćletben. Azel═tt sokszor ott vłrt egyedćl, nap nap
utłn Ğntudatlan arra a valosz−n▌tlen talłlkozłsra, ami hirtelen valosłggł vłlt. Es meg sokkal
regebben itt talłlkoztak el═szĞr Błlinttal szerelmćk kezdeten. Els═, titkos legyottjuk volt ez.
Azt az ═si bćkkĞt barłtjłnak tartotta. Jelkepes Ia. Nema tanşja annak a szenvedelynek,
ami evek ota betĞlti a sz−vet.
Odłig mentek. Ott łlltak meg. Adrienne hozzłd═lt a tĞrzshĞz. Dr. Kisch el═tte. Igy adta
el═ a nezetet.
Kisse kĞrćl−rva beszelt. Vłlogatta a szavakat. Elsorolt tudott dolgokat. Hogy Uzdy terhelt
szćl═kt═l szłrmazik, mert nem csupłn az apja volt ═rćlt, de az Ğreg Clemence groInet sem
tartja normłlisnak. Ez meg nem sokat jelent. Alig van ember, akit teljesen normłlisnak tarta-
nłnk, ha a lelkenek minden red═jet ismern═k.
Adrienne ezekre bolintott, de nem szolt kĞzbe, csak nagy, topłzsz−n▌ szemei tłgultak ki
aggodo vłrłsban. Az orvos tovłbb beszelt.
Zsong−to hangja eltomp−totta, amit mondott. Az ertelem azonban vilłgos. Velemenye sze-
rint Uzdy jelenleg IĞlIokozott idegłllapotban van. Ez elmşlhat, s═t valosz−n▌, hogy hamaro-
san el is mşlik. ┼ valami csillap−tokat adott neki, amit bizonyłra szedni Iog.
Nem mint orvos adtam ezeket tette hozzł mosolyogva. ┼ engem kuruzslonak tart.
Ezt −gy kellett beadjam. Es azt hiszi, hogy arra a ketsegtelenćl szokatlan, de nagyon erdekes
munkłjłra er═s−ti magłt.
Egyel═re młst nem lehet tenni. Vłrni kell, m−g ez a lappango izgalom lezajlik, es magya-
rłzatul vłzolta, hogy olyan egyeneknel, mint Uzdy, hosszabb vagy rĞvidebb izgalmi korsza-
kok vłltakoznak nyugalmi id═szakokkal. Utobbiak hosszş evekre is kinyşlhatnak. Ki is
gyogyulhat vegleg. Es most kĞvetkezett az a dĞnt═ mondat, amire Adrienne sz−vdobogva vłrt.
WolI Herman Kisch hangja kimelyćlt, mikor vontatva ejtette utolso szavait:
Bei dieser heute latenten Erregung kĞnnte jede seelische Erschćtterung irgend einer Art
eine heItige Krise zum Ausbruch bringen, die nicht ohne ernste Folgen bliebe...
Vilłgos szavak. E lappango izgalmi łllapotban błrmilyen lelki megrłzkodtatłs olyan vłl-
słgot robbanthat ki, ami veszelyes kĞvetkezmenyekkel jłrna, az ═ vłlłsłra vonatkozik ez!
Amire vłrt, amit remelt, amiert sovłrgott egesz asszonyi lenye.
Hogy ezutłn elbşcsşztak, hogy dr. Kisch meg nehłny biztato szot mondott, remenyt −ger═
szavakat, minderre csak kes═bb emlekezett vissza. Most itt csak a csalodłs Iłjdalma lepte el,
a halasztłs kenyszer−t═ tudata.
Ott maradt a Ia tĞvenel. Maga ele nezett arra a jol ismert vłgłsra, ami el═tt annyiszor łllt,
arra a szeltĞresre is ott a kĞzeleben, az Ğsvenyre is a lłbainłl, amely innen ahhoz a kalibłhoz
visz, amit szerelmćk hajlekłul ep−tett volt Błlint. Lassacskłn mintha kĞdIłtyolok indulnłnak
Ieleje, szor−tanłk sz▌kebbre a lłtłsłt, mind tĞbb-tĞbb, mind-mind sĞtetebb, m−g elIeketćlt az
egesz vilłg. A terde Ğsszecsuklott es hangtalan vegigcsşszott a tĞrzsĞn, łjulva terćlt el az
oriłsIa Ğlel═ gyĞkerei kĞze.
Hosszan tarthatott az Ğntudatlansłga. Csak akkor tert magłhoz, mid═n az arcłba sćtĞtt a
deli napsćtes. Azon a mohałgyon talłlta magłt, hol egykor egymłs karjaiba omlottak azon a
młjusi esten.
III.
Adrienne els═ levelet Błlint Denestornyłn vette. A młsodikat młr Pesten. KĞzben csupłn
ket sort, amit BłnIIyhunyadra, Zutor Andrłs Mezes alerdeszhez juttatott Addy. Ebben csak
annyi: ,Nem lłthatjuk egymłst. Meg sokł nem. Budapestre −rok..." Błlint ugyanis az els═,
elegge sz▌kszavş tudos−tłsra ertes−tette az asszonyt, hogy ═ kijĞn oda az erdei kalibłhoz es
kerte, talłlkoznłnak ott.
Az, hogy nem kellett most azonnal kenyertĞresre vinnie ćgyet az anyjłnłl, szłmłra nemi
megkĞnnyebbćlest jelentett ugyan, de sokkal sşlyosabb gondot az a błnatos hang, ami Ad-
rienne mondataibol csengett. F═leg azert utazott Kalotaszegre. El═szoval hallhasson reszlete-
ket, megtłrgyalhassłk a jĞv═t, błr otthon maradłsa amşgy is alig volt elb−rhato młr, annyira
Iagyos es Ieszćltte lett a viszony Abłdyne es a Iia kĞzĞtt. A mindennapi elet szavai minden
ĞnIegyelmćk dacłra csupa mesterkelt szo, akłrha alvajłrok beszelnenek egymłssal; a kĞzĞs
etkezesek, setłk a lovakhoz, a parkba, a kerteszetbe, mind csupa sz−nleles; minden mozdula-
tuk vłrakozłs a błrmely pillanatban kitĞresre kesz viharra.
Megis betartottłk a Iormłkat.
Błlint elutazta el═tt IĞlolvasta az anyjłnak azt a jelentest, amit Winkler erd═mernĞk kćl-
dĞtt neki. Az łllt benne, hogy e nyłron szarvasok jelentek meg a havason. Bizonyłra a gyalui
hegyekb═l jĞttek łt vagy a Dobrinbol, ahol az Andrłssy-uradalom młr egy evtizeddel korłb-
ban bocsłtott ki I═vadat. Ket csapat g−m meg van łllap−tva, nehłny Iiatalabb bika tłrsasłgł-
ban, de lłttak sokłgş agancsost is płrszor es bizonytalan, vajon ugyanaz volt-e tĞbbszĞr vagy
tĞbb kćlĞnbĞz═ Ğreg szarvasbika.
Ezt az −rłst mutatta be Błlint; ezzel kapcsolatban magyarłzta, mennyire Ğrvendetes volna,
ha a szarvasokat ott tudnłk marasztalni. Emiatt utazik ═ oda, nagyobb sozokat csinłltatni es
etet═ket telire. Abłdy Roza persze egy szavłt se hitte. Tudta, hogy Almłsk═r═l level erkezett.
Bizonyos volt szłmłra, hogy a Iia oda indul.
Alig nezett az eleje nyşjtott −rłsba es ismetelte Iagyosan: Menj, hłt menj... Igen, rend-
ben van... menj... Kisse dćbbedt szemei mintha ćvegb═l volnłnak.
*
Alig nehłny napot tĞltĞtt Błlint a havason. Kihallgatta a gornyikokat, kik a szarvasokat
lłttłk, megtekintette a vadak nyomait a megszłradt słrban, rendelkezett a sozok es etet═k
irłnt es młs ćgyekben is, ami az erd═gazdasłgnłl eldĞntend═ volt, hiszen az ilyen nagy bir-
toktest ćzeme Iolytonos Iigyelmet es gondossłgot k−vłn, de az elmeje nem volt itt, minden
gondolatłt leIoglalta az a vłlsłg, ami Adrienne vłlłsa kĞrćl bełllott.
Kedv nelkćl vegezte mindazt, akłrha robot volna, a termeszet szepsege sem okozott młr
ĞrĞmĞt. Alig vłrta, hogy elutazhassłk innen.
A Budapesten reł vłro level hosszabb, de abbol sem vilłglott ki tĞbb. Az orvos nyilatko-
zata bizonytalanul idezve es az a nehłny szo is, amivel tłvozłsakor biztatta. Volt azonban va-
lami, ami Błlintot elgondolkoztatta. Kapcsolatban azzal, hogy dr. Kisch az Uzdy mai łllapo-
tłt olyannak lłtja, melyben valami rłzkodtatłs veszelyesebb Iordulatot vłlthat ki, volt ket
mondat az ═ lełnykłjłrol is.
,Annak a sorsłt is meg kell gondolni. Annak gyermeklelket is szćkseges megvedeni!" −r-
ta Adrienne.
Ezt a ket mondatot az asszony csupłn azert illesztette a tĞbbi kĞze, hogy a veszedelem
alatt Abłdy ne sajłt szemelyes veszelyet ertse. Tudta, hogy azt halasztłs okłul el nem Iogad-
nł. Amşgy is igazsłggal −rhatta ezt, hiszen ═ nagyon ragaszkodott a lełnyłhoz, dacłra, hogy
az anyosa mindjobban elidegen−tette t═le. Młsreszt kisse tşlzott volt ez az aggodalom, mert a
kis Klemi a szćleit═l annyira elkćlĞn−tve elt, a hłz egyik kćlĞn reszeben lakott, a Irancia nev-
el═n═ meg az angol lełny ═rizete alatt, hogy błrmi is tĞrtennek młshol, azt kĞnnyen tłvol le-
het tartani a gyermekt═l.
Err═l Błlint is tudott. Ezert ćtĞtte meg ═t a lełnykłt eml−t═ ket mondat. Innen indult el az
a gondolatsor, ami a cselekveset meghatłrozta.
˙gy erezte, mintha Adrienne ismet IĞl akarnł venni a kćzdelmet az anyosłval a gyermek
miatt. Alł akarnł rendelni a vłlłsłt annak az egy szempontnak: magłval viheti-e a lełnykłt,
ha elvłlik Uzdytol? Termeszetes es meltłnylando szempont, de megis alłrendelt kerdes, mi-
d═n egesz jĞvend═jćkr═l van szo. Alłrendelt I═leg azert, hiszen az a gyermek alig az Adrien-
ne-e, regen elvettek t═le, szćletese percet═l Iogva. Igy lłtta ezt Adrienne is, gyakran mondta
is.
Ez a sĞtet arcş, automata mozgłsş lełnyka, kiben semmi Iiatalos sincs, semmi gyermeki,
az valoban ott van otthon Almłsk═n, valoban az Uzdyak Iajłbol valo, nincsen semmi benne
abbol a ragyogo n═b═l, aki megszćlte. Sz−vesen vłllalta volna a gondjłt, ha Adrienne magł-
val hozza. De ha nem adjłk!?...
Hłt ennek a birtokłert łldozzłk IĞl ═k az eletćk boldogsłgłt?
Most, mikor ezen tĞprengett, lelkeben şjult er═vel lepett el═ az a kisded, aki az ═ egyesćle-
sćkb═l Iog megszćletni. Els═ elkepzelese is −gy tłmadt IĞl benne akkor, azon a młrciusi ejje-
len, mid═n el═szĞr eml−tette Addy, hogy a kis Klemit magłval akarnł hozni.
Igen! Ezt az eszmenyi Iişt kell szembełll−tani a meglev═ gyermekkel. Az anyłvł leves
vłgyłt az anyai erzessel.
Es młst is kell! MegtĞrtent tenyek ele łll−tani az asszonyt. A maga reszer═l elegetni a
hajoit. Szak−tani az anyjłval, IĞlłldozni az otthonłt, Ğnmagłt szłmkivetni Denestornyłrol,
mindent, mindent odadobni, amin sz−vevel csćng. Es ha mindez megtĞrtent, akkor Adrienne
vłlasszon: vele jĞn-e, vagy elłrulja a szerelmćket annak az idegen kislłnynak az amşgy is
csak kepzelt birtokłert? Ez az egy şt van gondolta Błlint , nincs młs, csak ez!
*
Elhatłrozta: megvłrja augusztus veget. Akkorra −gerte dr. Kisch, hogy şjra ellłtogat Al-
młsk═re. Itt Pesten vłrja be a verdiktjet. Ha şjra halaszto lesz, ha akkor sem lep IĞl Adrienne,
şgy ═ cselekedni Iog.
Addig nem.
Addig azonban egy dolgot vegre kell hajtani. A jĞvend═ lakłsukat most kell biztos−tsa, hi-
szen a negyedev augusztus elsejen kezd═dik.
Płr napi kereses utłn talłlt is megIelel═t a DĞbrentei utcłban. Onnan van a bejłrłs, de az
ablakok a Dunłra ny−lnak, a hosszş k═partok e legcsĞndesebb pontjłn. Modern hłz, hłrom
gyĞnyĞr▌ szobłval a hatalmas Iolyora. MikĞzben bejłrta ═ket, kikĞnyĞkĞlt az ablakon. Har-
madik emelet. Az ember messzi ellłt, el a hidak IĞlĞtt, IĞl es le a v−zen, ellłt a tłvolba a pes-
ti oldal szłmtalan Iedelei IĞlĞtt el keletnek, Erdely Iele.
Szep, szep lesz itt elni. Igaz, hogy szłmkivetes. Szłmkivetes szćl═IĞldjer═l, otthonłbol.
Szłmkivetes az ═si Denestornyłrol, ahova eddig elkepzelte jĞvend═ eletćket. Megis szep lesz
itt, ha kisse Iłjdalmas is, megis szep, ha Adrienne hajol ide melleje.
Płr pillanatig annyira elenken kepzelte maga ele az asszonyt, majdnem azt hitte, hogy an-
nak vadul kunkorodo haja sşrolja az arcłt...
*
A parlament el van napolva. A kćlpolitikłban is szelcsend. Itt csupłn apro tćnetek a mind-
jobban kialakulo Antantrol.
Edward kirłly ismet Marienbadban. De ezşttal nem keresi IĞl Ferenc JozseIet, hanem csak
onnan ćdvĞzli ildomosłn, semmitmondo sćrgĞnyben. Diplomatłk sem lłtogatjłk az iden; şgy
lłtszik, młr erre nincs szćkseg. Młr az angol-muszka szĞvetseg kĞrvonalai kezdenek kibon-
takozni: egy orosz hadosztłly bevonult Perzsiłba. Ez meg ket evvel ezel═tt casus belli lett
volna, ma Nagy-Britanniłnak egyetlen szava nincs ellene, nyilvłn tudtłval tĞrtenik.
Es ugyanakkor, mid═n a kĞzephatalmak kĞrćl −gy kialakul a kĞr, Ićggetlensegi nagygy▌le-
sek Szegeden es Felegyhłzłn, hol Justh Gyula az Ğnłllo bankrol szonokol es a koal−cios płrt-
ok Işzioja ellen; Złgrłbban hazałrulłsi pĞr indul tĞbb mint Ğtven vłdlottal, kiket a płrizsi
sajto vedelmebe vesz; Becs mellett pedig, Schwechaton az ottani aratoćnnep veres vereke-
desbe Iullad; csehek es nemetek betĞrik az egymłs Iejet.
Błlint mindezt olvasta. Mindez meg Iokozta a keser▌seget, de er═sebb nyomot e h−rek
nem hagytak benne. Egesz lenyet a vłrakozłs Ioglalta el.
Megprobłlt dolgozni, hogy semmitteveset valamivel kitĞltse. Egy jelentest Iogalmazott a
szĞvetkezetek orszłgos kĞzpontjłhoz, amiben beszłmolt arrol, hogy az a płr hitelszĞvetkezet,
amit kiterjesztett a havasiakra, ebben az irłnyban nem hatekony. Az ok: a havasi gazdłk, ki-
ket Simo kĞrjegyz═ beparancsolt oda, nem vettek igenybe ezt az olcso hitelIorrłst nyilvłn
młs oldalrol eltiltottłk ═ket ett═l.
Keser▌ tapasztalłs ez is, az ═ seg−teni akarłsłnak a kudarca.
Lassan teltek az augusztusi napok az ćres I═vłrosban. Hłrom levelet −rt ezalatt Addynak.
Sovłrgłsłt −rta meg, a szerelmet, kĞvetel═ vłgyłt. Młst nem. A tervet nem. Arrol semmit,
hogy szak−t az anyjłval, akłrmit dĞntene is az orvos. Err═l egy szot sem. Err═l majd csak ak-
kor, ha młr megtĞrtent.
Igy kĞvetkezett be a honap vege. Igy kĞszĞntĞtt be szeptember. Az els═ het is elmşlt.
Ilyen hosszş-hosszş hiłbavalo napok utłn vegre megjĞtt a h−r.
Adrienne meg sz▌kszavşbb, meg błnatosabban cseng═ mondatai. Uzdy łllapota talłn
valami keveset javult −gy talłlta dr. Kisch , de nem elegge arra, hogy błrmi izgalomnak ki
lehetne tenni. Vłrni kell. Vłrni... Vłrni...
Błlint młsnap visszautazott Erdelybe. Most młr cselekedni kell.
*
Kora delutłn volt. Abłdy Roza a kis słrga szalonban az −roasztalłnłl. A kes═ napsćtes
t▌zIenyeket gyşjtott a bronzveretein, verIoltokat dobott a vĞrĞs sz═nyegre.
Az ajto kiny−lt. A Iia jĞtt be. Nagyon halvłny az arca.
Az anyja Ieleje Iordul, nem kel IĞl, de ═ is elsłpad. Azonnal megertette, hogy ez az a
borzaszto perc, aminek bekĞvetkeztet młr hetek ota el═re lłtta. Nagy vilłgos szemei hideg el-
szłntsłggal neznek Błlintra.
Es płr pillanatnyi halłlos csĞnd.
Edesanyłm szolal meg łllva a Iiş es a hangja rekedt a IĞlindulłstol , edesanyłm, en
elhatłroztam, hogy megkĞtĞm azt a hłzassłgot, amir═l szoltam neked. Ezt jelentem most be...
En nem tudok −gy elni... en nem tehetek młst...
Abłdy Roza meg nem rezzen. Kicsi kĞveres termetet kihşzza. Mereven ćl a tronszer▌ kar-
osszekben, valoban Ğreges kiskirłlyne ═ most, kĞnyĞrtelen es nyugodt. Vontatva ejti a reg
megIontolt szavakat:
Megmondtam młr, mi az łllłspontom. Te vłlasztottłl. Ehhez nincs mit hozzłtennem.
Az ajkai nyitva maradtak, mintha meg valamit mondani akarna, de szo nem jĞtt ki rajtuk.
Csak a karja emelkedett IĞl es az ujja az ajto Iele indult.
Błlint szolni szeretett volna, de az ═ torkłn sem jĞtt semmi hang. Melyen meghajolt, aztłn
lassan kiment.
Az ajtot halkan tette be maga mĞgĞtt. Kisse tłntorogva ment le a lepcs═n, meg kellett ka-
paszkodnia a karIłba. Szerencse, hogy nem lłtta senki. Az ştitłskłjłt młr el═re bepakolta.
Kezbe kapta es meg utolszor kĞrćlnezett a toronyszobłban. Meg kitekintett egy percig az ab-
lakon, ki a parkra, arra a pazar kilłtłsra, mely el═tt annyit gyĞnyĞrkĞdĞtt, aztłn elszak−tva
magłt, łtsietett a csarnokon es le a I═bejłrat nehłny lepcs═Iokłn.
Az autoja młr ott vłrta. Bećlt.
Kolozsvłrra! szolt a soI═rjenek es a gep IĞlzşgva kisuhant a patkoudvar Iele.
Błlint meg visszanezett a kapu boltozłsa alol.
*
Most is bşcsşzott, ahogy młr ĞtĞdnapja, miota itt van. Mindent═l elbşcsşzott. Vegigjłrta
a szobłkat.
A nagy kek szalonban megsimogatta azt a negy olomszobrot, Raphael Donner m▌veit, kik
a tćkrĞs asztalokat d−sz−tettek płronkent; a k−nai lakkszekrenyt az ajto mellett; a I═lovłszmes-
ter Abłdynak rokoko rłmłjłt, a kĞnyvtłr b═rkĞteses odon kĞnyveit; megłllt a csalłdi kepek
el═tt a pipłzoban; meg ama nevetseges Ialiorłt is megind−totta egykori gyermekszobłjłban,
melyen ket plehbeka v−v meg nem sz▌n═ płrbajt, ha meghşzzłk a zsinorjukat; kisIiş korł-
ban mennyit kacagott rajtuk!
Minden sarokban, minden bştoron csupa emlek!
Ellłtogatott a nagy hłrsalleba, hol lovagolni tanult, megtapintotta azt a vastag Iłt, melynel
els═ ponija rendszerint IĞldhĞz vłgta. Lejłrta a Ienyvest a Iels═ kertben es Ğsszekoborolta a
Nagyberek szigetet, ahol vakłciokor egymagłban jłtszott B═rharisnyłt es kuruc brigaderost.
A kancłknak cukrot adott odakćnn a paddockban, a szopos csikoknak megvakarta a Iarłt,
a hłtilovainak is egyenkent mondott istenhozzłdot.
Mindent═l el akart bşcsşzni. Ki tudja, viszontlłtja-e valaha mindazt, amit annyira szere-
tett, amiota el.
Ki tudja, hogy az anyja meg Iog-e bocsłtani valaha? Es ki tudja, hogy halłla eseteben
nem testłlja-e el Denestornyłt, ha młr ═t kitagadta? Hiszen Błlint ismerte azt az utas−tłst,
amit boldogult apja, Abłdy Tamłs adott a nejenek. Abban a vaskos Ićzetben, amit a młr
nagybeteg a Iia neveleser═l, a vagyon kezeleser═l a legaprobb reszletekig meg−rt, az a parancs
is łllt: Amennyiben az akkor meg alig nyolceves Iia nem maradna eletben es az Ğzvegye
nem kĞtne şjabb hłzassłgot, arra keri a nejet, ne engedje, hogy tłvoli rokonokra szłlljon a va-
gyonuk, hanem adomłnyozza valami kĞzcelra, ami mint alap−tvłny IĞnntartja az Abłdyak ne-
vet. A nagyenyedi kollegiumra gondolt.
Az anyja ezt tĞbb −zben elmondotta neki. Es ha nem is valosz−n▌, de korłntsem lehetetlen,
hogy Abłdy Roza boldogult Ierjenek szavait a maga haragjłnak a szemćvegen łt −gy ertel-
mezheti, hiszen jol tudta, mennyire meg nem bocsłto az anyja, ha megbłntjłk.
Ezert bşcsşzott mindent═l, miel═tt el═łllt volna a hłzassłga ćgyevel.
Es ez a Iłjdalmas bşcsşvetel az eltłvozłs perceben meg elesebben markolta meg a lelket.
A gep a dombtet═n haladt keletnek, a Ialu IĞlĞtti hegyhłton. Odalenn az odon templom es a
nagyapja kşriłjłnak negyszĞge. Oldalt a park oriłsi nyłrIłi. Az Aranyos kanyargoi, a s−kon
az uradalmi tłblłk es a galopp-płlya, hol annyit lovagolt es annyiszor! Most egy kanyarodo
es mindez elt▌nik. Aztłn lejutnak a Keresztes-mez═re. Innen młr eszaknak, Gyeres Iele rohan
a gep.
Itt şjbol megjelenik a vłrkastely. El═ugro dombon kĞnyĞkĞl be a s−ksłgba, hosszş nyugati
homlokzatłt bearanyozza a nap, kĞver błstyłinak rezkupolłi zĞlden dacosodnak a kekl═ eg-
be, az a veranda is idenez, hol egyćtt reggeliztek mindig az anyjłval. De młr elbor−tja az also
Iłk koronłja, percek mşlnak es a kastely IĞdele, a tornyai −rodnak csak a kĞrnyez═ lombten-
ger IĞle, młr mind tłvolabb... tłvolabb...
Błlint meg Iolyton visszanezett. Halłlos bşcsşnak erezte, akłrha imłdott leny arcłba nez-
ne, aki eltłvozik.
A gyeresi hłzak a szeme ele csşsztak. Młr bejutottak a Ialuba. Denestornyłt nem lłthatja
tĞbbe.
IV.
Vekony es═ hull szakadatlan. Neha er═sebb, neha vekonyabb, de szakadatlan esik.
Ide a havasra jĞtt IĞl Abłdy. Harmadnapja van itt.
Mid═n elszakadt hazulrol, csakis egy terve volt: Addyval beszelni. Ezert miutłn młsIel
nap Kolozsvłrt minden holmijłt lłdłkba pakolta, kihajtott a hunyadi erd═re. Az autojłt a
v−zvłlaszto tetejen hagyta, onnan egyedćl ment es gyalog. Ott vegre talłlkoztak şjra abban a
kicsi kalibłban; oda hşzodtak be, mert akkor is şgy esett, mint most.
Egy ora vagy kett═, nem tĞbb. Csak ennyi ideig lłthattłk egymłst.
Visszaterve onnan, Błlint nem tudott mit kezdeni magłval. Az utolso napok viharai utłn
csĞndre vłgyott, magłba szłllłsra, nyugalomra. Ezert rłndult ki a hegyekbe, ott egyedćl tud
lenni a szabad termeszetben. Itt h−rt is kaphat Adrienne-t═l, ha megis rłszłnnł magłt, hogy
cselekedjek.
Zutor hamarosan szerzett lovat es szekeret, a hłti mokłny paripłk amşgy is Szkrinden łll-
nak, az uradalmi gornyiknłl, a słtrłt pedig młsnapra łthozzłk a Belesb═l. Igy vłndoroltak IĞl
Abłdy kedvenc tłborhelyere, a Priszlop-ret Iels═ vegehez.
Volt valami csillap−to ebben a halkan lezşgo es═ben.
Enyhe Iłtyol, ami eltomp−t mindent. Szćrke zsinorozłsłn alig vilłg−t łt itt-ott a juharIłk
młr słIrłnysłrga lombja. A tĞbbi Ia meg zĞld, csak a kĞkenybokrok pirultak el kisse es a ga-
lagonya. A kĞzeli Ieny═k tenyerszer▌ łgai Ienyesek a v−zt═l, mintha lakkozva volnłnak.
Nincs semmi hang sehol, csak az es═cseppek enyhe dobolłsa a słtorponyvłn. Csłszłrma-
dłr nem s−pol, se rigo, se havasi młtyłs, kłnya sem vijjog es este a bagoly sem szol. CsĞnd,
csĞnd mindenćtt, akłr a vegtelenseg vagy a halłl.
Błlint alig mozdult ki a słtrłbol. ┼, akit, ha a havason volt, annyira erdekelt minden, most
semmivel sem Ioglalkozott. Meg azok az adatok se keltettek visszhangot benne, mikkel beszł-
molt Zutor, mid═n ide erkeztek; adatok ama basłskodo kĞrjegyz═nek, Simo Gasztonnak
visszaeleseir═l. Pedig ezek kĞzĞtt valoban most akadt olyan, amivel Simot kiemelhetne innen,
megszabad−thatnł t═le a nepet, egy bonyolult ćgy ez, valami adopenzek elsuhadłsłrol; csak
oda kene łllni a kłrosultak melle es a vłrmegyenel kĞvetelni a vizsgłlatot. Młskor milyen
nagy harci kedvvel Iogott volna hozzł! Emberseg−t═ szłndeka milyen eberen taglalta volna,
hogy es mikent Iogjon neki. Most azonban csak tudomłsul vette, łtolvasta, eltette, de semmit
se hatłrozott.
Egesz nap ott ćlt az ajtoban es maga ele nezett. A gondolatai ide-oda jłrtak; elkoboroltak
Denestornyłra es şjra meg şjra vissza Adrienne-hez...
Milyen tłgra ny−ltak a szemei, mikor ═ elmondta, hogy szak−tott az anyjłval. Milyen riad-
tan nezett! Ilyet tettel?! mondotta. Ilyen borzasztot tettel! mert azonnal erezte, milyen
kĞtelezettseget jelent szłmłra az az łldozat, amit miatta hozott. Es ═, Błlint alł is hşzta ezt,
kegyetlenćl ismetelt el mindent, −gy kellett tennie, błrhogy sajnłlta, mert csakis −gy kenyszer−-
theti az asszonyt, hogy vegre ═ is szak−tson a Ierjevel.
A szłja csokolt, a karjai Ğleltek, a testet kłrpotlłsul adta, megis tudta jol Adrienne, hogy
ezzel młr nem Iizethet, csak az egesz eletevel.
Es hosszş pillłira kĞnnygyemłntok gy▌ltek.
*
Del młr regen elmşlt. A Ielh═k kisse megvilłgosodtak. A csĞpĞges is gyerebb.
A szemkĞzti gyertyłnon ket cinke. Sziszegve csipognak, kĞnnyen himbłloznak a vekony
łgakon, most itt, most a młsikon, ĞrĞk mozgłsłban nyugtalan eletćknek. Egy cs−z is
megszolal valahol. Odalenn pedig a patak zşgłsa most er═sebb, mint az es═e. PłraIoszlłnyok
tłmadtak IĞlĞtte es kiindultak a hegyoldalon. Lassacskłn derćlni kezd.
A IerIi ott a słtorban mindezt nem lłtja. A gondolatai meg amott vannak annłl a kĞzeli
emleknel. A sz−ve keser▌.
Idłig azt hitte, hogy dĞnt═ lesz, ha ═ elmondja, amit tett. Azt hitte, Addy azonnal hatłroz,
azonnal vłllalja, hogy bejelenti a vłlłsłt. Nem −gy tĞrtent. Bizonyłra nem tĞrtenhetett −gy.
Most meg nem tehetem... Lehetetlen! Eleg borzaszto ez, megis most lehetetlen! ismetelte
sokszor. A hangja ketsegbeesett, megis csak azt vłlaszolta es elmondta, amit az orvos mon-
dott. ˙jra elmondott mindent, vłzolta a veszelyt, amit IĞlidezhet, ha most szol, azt a szĞrny▌
Ielel═sseget, ami reł hłrul, egyedćl ═reł. Felel═sseg mindenkiert. Mindenkiert!
Es most is hozzłI▌zte azt a szot, amir═l nem tudta, mennyire Iłj a IerIinak, hozzłI▌zte:
... a lełnyomert is!
Igy vłltak el vegre. Abban maradtak, hogy şjra csak vłrni kell, ahogy idłig. Elvłltak Iłj-
dalmasan. Megis ez nem bşcsş, hanem −geret, habłr bizonytalan, mikorra szol. De bizonyta-
lan minden reszlet is, a vegrehajtłs minden kĞrćlmenye.
Majd meggondolom... majd meg−rom... Mihelyt lehet... Mihelyt egyłltalłn lehetseges...
Minden er═mmel azon leszek, hiszed tudhatod!... Ennyit Iogadott meg Adrienne.
Es kĞnnyek voltak a szemeben es az arcłn ketsegbeeses.
*
A kĞdIoszlłnyok IĞljebb hşzodtak. A hegyormok kĞre ćlnek, szćrke szakłlluk beleakado-
zik a magosabb Iłk hegyebe.
Enyhe szell═ indul ki a vĞlgyb═l. Erezni sem lehet, annyira kĞnny▌, csupłn a ny−rIłk, bćk-
kĞk Iels═ levelein lłtszik, mikent rezdćlnek villogva, ahol iramodik.
Mi az, amiert annyira lehetetlen a vłlłst szoba hozni? Błlint jol tudta, hogy Adrienne
nem Ielti a sajłt eletet. Az Ğvet inkłbb, de ezt sem annyira, hiszen a mşltban, mid═n annyi-
szor volt ejjel a lakłsłn, hova Uzdy błrmely orłban visszatoppanhatott Ialurol, mindenkor a
halłllal jłtsztak. Mi az hłt, ami olyan szĞrny▌ akadłly?
Akłrhogy tĞprengett, młs magyarłzatot nem talłlt, mint azt, hogy Adrienne magłval akar-
ja vinni a lełnyłt, ami nyilvłn lehetetlen, ha nem bekesen vłlnak el. Az a szo: ... a lełny-
omert is! ez is arra vall. ˆntudata alatt ugyan valahogy erezte, hogy ez a magyarłzat hamis,
de az elmeje młst nem tudott talłlni, młs okot nem lłtott. Młs ok nincs... Młs indok nincs se-
hol...
Młr bełllt a szćrkćlet. A naplemente vĞrĞs tćndĞklese alig-alig rozsłs−totta meg a nyugati
hegylłncon vegigIekv═ kĞdĞt.
Az alkonyat nema łh−tatłt nagyon messzir═l, vłratlanul, hosszan bşgo es nagyon mely
hang szak−tja meg. Błlint hallotta. A gondolatai nagyon tłvol jłrtak innen.
De a Iahłz Iel═l, ahol a k−ser═ szemelyzet lakik, ket ember jĞn le az Abłdy słtrłhoz. Zutor
Andrłs Mezes es az Ğreg Zsukuco. Utobbi erd══r a Gyalu Botin, de egyszersmind ,I═vadłsz-
mester" a havason. Valamikor h−res orvvadłsz volt, miel═tt szolgłlatba łllt.
Ezek sietnek ketten a Iiatal şrhoz.
Egy bika b═g! mondta Mezes. Sztriga taur! jelenti a venember is; mindketten IĞl-
mutatnak jobbra, ahol a Muncsel Młre ormłt lłtnłk, ha a płra nem bor−tanł el.
Błlint IĞlugrik. Mozdulatlan mind odaIigyelnek. Płr percig semmi. Aztłn şjra elb═dćl az
a mely, orgonazenges▌ hang, olyan hatalmas, akłrha oroszlłn bĞmbĞlne.
Es═gallert, triedert, kalapot! Mannlichert is vłllra, nem mintha Abłdy vadłszni akarna, de
havason nem jłr az ember puska nelkćl. Aztłn ki a v−zvłlasztogerincre itt a hłtuk mĞgĞtt.
Gyorsan leptek, megis halkan jłrhattak, hiszen vizes a hullott lomb, meg a szłraz łg sem rop-
pan meg ilyenkor. Hamar kijutottak ahhoz az şthoz, ami a tet═n visz vegig. Itt megłlltak, hall-
gatoztak. Nem kellett sokł vłrni. ˙jra megszolal a bika ketszer. Mindenik mintha kisse mere-
szebb volna, mint az el═bbi es tovłbb is jobbra.
Az Egett k═ Iele megy sşgja Zsukuco, akinek błr gyulladtak a szemei, mert mindig
szerette a płlinkłt, de a Ićle olyan, mint a hişznak arra megy bizonyosan... es a szarvasbi-
ka mintha meg akarnł er═s−teni a ven vadorzo łll−tłsłt, şjra megszolal meg egyszer, pontosan
abbol az irłnybol, amit az Ğreg megjelĞlt.
Utłna iramodtak leggyorsabb lepessel. A jol ═rzĞtt erd═ ştjłn magos a I▌. Płr perc alatt
combkĞzepig csuromvizesek, de csak tovłbb, tovłbb, hłtha meg meghalljuk! A szłlerd═
majdnem vaksĞtet, ilyenkor błtran loholhat az ember, a vad meg nem ugrik. De akłrhogy siet-
tek, beletelt Iel ora, mire eljutottak az Egett k═ tłjekłra. A młr korom-ejjelben persze csak a
csenevesz Iłk es a lłbuk alł gĞrg═ sziklatĞrmelek miatt tudtłk, hogy odaertek.
Megłlltak. A Ieny═kr═l habozva pottyan le egy-egy lomha es═csepp.
Melyen, nagyon lenn a patak zşg. Megdagadt a hosszas es═zest═l. Sokł semmi młs nem
hallszik. Vegre is kĞzel egyetlen rĞvid, majdnem parancsolo hang. Vłgyakozo is, kĞvetel═ is.
Az erd═seg kirłlyłnak a hangja.
Meg sokł łlltak mozdulatlan, de tĞbb nem volt. Ovatosan visszaindultak a tanyłra.
Itt kell lennćnk virradat el═tt, talłn ott marad reggelig rendelkezett Błlint, mikor haza-
ertek , kĞltsetek hajnali hłromkor.
*
S▌r▌ kĞd bor−tott mindent. El nem igazodtak volna, ha lłmpłt nem visznek. Igy azonban
eleg jol haladtak, błr most ovatosabban, mint mşlt este. Mezes Ielşton visszamaradt a Retyi-
cel patak IĞlĞtti retecsken onnan azt a videket Iigyelheti , m−g Błlint es a vad═r a tegnapi
vegponthoz lopoztak. Igy hłrom vĞlgy ellen═rizhet═: a Retyicel, a Vale Arsza es a tşlso, ami
a Vurvurłs Iel═l Iordul erre.
Meg mindig tĞkeletes ejjel van. Błlint megnezte az orłjłt. Fel Ğt.
Vłrni kell mozdulatlan. A talpig łg IĞdte Ieny═k kĞzĞtt błrhol łllhat a bika; lehet, hogy
nincs is itt, hanem ejszaka elment isten tudja hova, de az is lehet, hogy itt van akłr csak hşsz-
harminc lepesnyire. Zsukuco lekuporodott a sarkaira es imłkat mormogott, de lehet, hogy va-
rłzsigeket, mert a ven vadorzonak ezer babonłja volt, ha kinn jłrt az erd═n.
Hosszan vłrtak, m−g vegtere lassan pirkadni kezdett. Nem diadalmas hajnal, amikor
ragyogo tćndĞklesben szłz ćde sz−nnel ekeskedik a termeszet, hanem a szćrke es egyIorma
kĞdben majdnem habozva dereng, mint mid═n a tejćveg ablakot halvłny Ieny vilłgos−tja meg.
E hosszş vłrakozłs alatt Błlint el is Ielejtette, miert jĞtt ki ide. Gondolatai visszaideztek
azt a sok keser▌ orłt, amiken legutobb łtesett. Megint ezeken rłgodott, ahogy młr napok ota.
Ekkor azonban elb═dćlt ama minden emberi basszusnłl melyebb hang, a szarvasbika
hangja.
Kisse IĞnnebbr═l szolt, mint tegnap este. Majd płr perc mşlva şjbol.
A tet═ Iel═l jĞn! sşgta izgatottan az Ğreg gornyik. Itt! Itt! KĞvessen a Młriłsza! es
olyan Ićrgen, akłr egy gyerk═c, talpra ugrott es besuhant az şttalan s▌r▌be. Nem a hang irłnt,
de rezsşt, mert a vadłszĞsztĞnevel megerezte, mikent vłghatnak a vad ele. Nagy, vasazott
bocskorai alatt meg nem koppan a k═, meg nem zĞrren az avar. GĞrnyedezve, bujkłlva a
leomlo łgak alatt, łtlepve d▌lten Ieny═veszen, elkerćlve minden ny−ltabb Ioltot, zaj nelkćl, de
nagyon gyorsan haladt a venember.
Błlint alig tudott mĞgĞtte maradni.
Sziklanyereghez ertek. Ott kicsi pojłna. De Zsukuco nem lepett ki a retre, hanem legug-
golt a s▌r▌seg szelin. KĞrćlkemlelt, błr az itt meg tĞmĞttebb kĞdben alig lłt az ember hşsz le-
pesnel tovłbb. A tşlnani Ieny═k csak łrnyekok, alig sĞtetebbek a płrłnłl. A k═szirt, amely
mellettćk tornyosodik, mintha kĞnny▌ IćggĞny volna csak.
De valami roppan. Valami suhog. Egy-egy koccanłs az łgak kĞzĞtt is, mintha bottal ver-
nek ═ket. Bal Iel═l megny−lik a s▌r▌ es hosszş lepesevel kilep a szarvasbika arra a kis retre.
Hatalmas łllat, akłr egy jokora lo.
Magasan hordja a Iejet, bćszken, kirłlyian. Annyi łg villog agancsłnak Iekete rşdjain,
meg sem szłmlłlhatjłk, pedig itt van kĞzel, k═vel meg tudnłk dobni.
Megłll. Hłtraveti a homlokłt. A ket vaskos szemłga egy-egy gĞrbe tĞrĞk kard mindenik
IĞlmered a legbe es megb═dćl oriłsi hangja, akkora er═vel, akkora melysegben, amit semmi
hangszer vissza nem tud adni. A lehelete, talłn a vłgyakozłsa is olyan Iorro, hogy Iellegkent
gomolyog ki a szłjłn.
Aztłn kilep şjra.
Emelt I═vel megy neki az erd═nek; nincs tĞvis, bozot, nincs łg, nincs Ieny═csap, ami elte-
r−tse; szłmłra nincs akadłly, ami visszatarthatnł, nincs semmi, aminek meghajtanł az ═ g═gĞs
Iejet. ˙tjłban pattog a roncsalek, kettetĞrik, amihez az agancsa hozzłer, utat nem
vłlogatomert ═ az şr itt, koronłs nagyşr, az egesz vadonnak az ura. Es meg messzi hallatszik
a lepese, ahogy elhalad az erd═n vissza a Muncsel Iele, ahonnan tegnap jĞtt, ahol tłn a g−mjeit
hagyta m▌it este.
Nagy ĞrĞm volt ezt lłtni. Błlint rĞvid id═re elIeledte mindazt, ami eddig mardosta.
Zsukucot aki młr megszokta a Młriłsza bolondsłgłt, hogy csak lłtni akar vadat, nem pedig
lel═ni b═segesen megjutalmazta.
Sok-sok nap ota el═szĞr volt jokedve.
Mikor hazamenet az alerdeszt elertek, Błlint el═re kćldte Zsukucot, ═k ketten pedig meg
ott maradtak. Lećltek egy d▌lt Iłra es azokat az adatokat tłrgyaltłk le, miket Zutor Andrłs
Mezes a kĞrjegyz═r═l szerzett. Azt beszeltek meg, mikent talłlkozhatnek Abłdy a panaszo-
sokkal, mikor es hol, hogy annak h−re ne keljen, mert hazaIordultakor elhatłrozta, hogy jo
ideig itt marad a havason.
Igy lesz legjobb. Itt csĞnd van. Nincsenek ismer═sĞk, kikkel udvariaskodni kene, egyked-
v▌ poIłval. Itt Adrienne, ha elhatłroznł magłt, gyalogpostłval kĞnnyen ertes−theti. Itt a sza-
badban, az ozondşs leveg═ben tłn megcsillapodnak IĞlajzott idegei. Elhatłrozta, nagyon so-
kat Iog jłrni, jol elIłrasztja magłt, akkor tłn aludni is tud majd, hiszen hetek ota kerćlte az
łlom.
Lassan setłltak vegćl hazaIele, megłllva, gyakran hallgatodzva. TĞbb b═gest nem hallot-
tak. Talłn mert łtvłltott a bika az elen, vagy mivel a szel megindult es a Ienyves zşgłsa min-
den hangot elIĞd.
Alig mşlt kilenc ora, mikor Błlint lejutott a słtrłhoz.
*
Eppen szalonnłzott a t▌z mellett. Elismetelve magłban a mai ritka elmenyt, mid═n a vad-
═rĞk tanyłja Iel═l lodobogłs csattogott es płr perc mşlva Winkler erd═mernĞk jĞtt le hozzł.
Vłratlan lłtogato. Winklert Błlint a Belesben tudta. Nem volt szo arrol, hogy ide kirłndul-
na. Ezert azt hitte: csupłn veletlenćl vet═dĞtt ide. Mikor azonban rełnezett, rĞgtĞn meglłtta,
hogy valami komoly ok miatt jĞtt. Winkler Geza arca komor es sert═dĞtt. A szokłsos ćdvĞzle-
sek utłn tehłt rĞgtĞn meg is kerdezte:
Mi az? Valami baj van? Mi tĞrtent?
Winkler megIogta a cvikkeret, ketszer megcs−pte vele az orrłt a ket szeme kĞzt ez volt a
szokłsa, ha valamiert haragudott , aztłn megszolalt. A szoejtese Iagyos es kimert.
Baj? Nem! Nem baj! Korłntsem. LegIĞljebb meglep═ kisse. Es alig hinnem, hogy a groI
şr err═l ne tudna, hiszen az erd═ćzem IĞlĞtt tudtommal a groI şr diszponłl...
Ennyit mondott, aztłn elhallgatott.
Mi az? Nem ertem. Mi az, amir═l beszel?
Vłlasz helyett a mernĞk egy szćrke bor−tekot hşzott ki a kabłtjłbol es merges mozdulattal
łtnyşjtotta Abłdynak.
Tessek ezt olvasni! mondotta es elIord−totta a Iejet. Level volt. Level ‡zbej alł−rłsł-
val. FĞlmondłs. Az łllt benne, hogy Abłdy groIne elbocsłtja a szolgłlatłbol Winklert. De
nem csak ennyi. Az utolso mondat meg młst is jelent. Az volt ide−rva, hogy tekintettel, hogy
az erd═mernĞk szerz═dese szerint az alkalmazłsa jĞv═ ev vegen jłr le, addig is arra utas−tta-
tik, hogy mostantol Iogva błrmi jelentest a groIne irodłjłnak kćldje es minden rendelkezest
kĞzvetlen onnan Iog kapni. Ehhez tartsa magłt.
Błlint el═tt elsĞtetedett a vilłg.
Itt nem csupłn Winklert csapjłk el, akit ═ szerz═dtetett, hanem ═t magłt. Az anyja nem-
csak Denestornyłrol tiltja ki, hanem innen a havasrol is, amit ═ hozott rendbe, amit ═ tett jĞve-
delmez═ve es ‡zbej ezt rĞgtĞn IĞlhasznłlja, hogy kidobja az erd═mernĞkĞt, aki tisztesseges
ember es nagyszer▌en bevłlt. Az ═ szłm▌zetesenek a szigor−tłsa ez. ‡zbej csak IĞlhasznłlta
az Ğregasszony haragjłt, hogy a maga kis pecsenyejet sćthesse annak lłngjainłl.
Hosszan nem tudott megszolalni. Vegre visszaadta a levelet.
Nem olvasta, edes mernĞk şr, ezt az utolso mondatot?... Gondolja-e, hogy ezt en −rat-
tam? Nem vilłgos-e, hogy ez mit jelent?
Bocsłsson meg! vłlaszolt Winkler, miutłn şjra
/
belemerćlt a levelbe, es most IĞlIogta,
amire Błlint celzott. En a magamra vonatkozotol şgy IĞlhłborodtam ez ostobasłg volt t═-
lem, bocsłnat! , hogy ezt nem is vettem eszre. Ez −gy młs, egeszen młs! Es most IĞlderćlt
az arca, mert amilyen hirtelen merg▌ volt es puzduri, annyira jolelk▌ is.
Engem az błntott, hogy azt hittem, hogy ezt meltosłgod... akir═l şgy tudtam, hogy meg-
becsćli a munkłmat... csak ez! De −gy, ez nem baj! Talłlok en młs alkalmazłst... ez nem
baj, błr meg akartam hłzasodni... de hłt azzal vłrok... vłrhatok...
Sokat szapor−totta a szot, mert ha nem is valami nagy emberismer═ Winkler, megis nyil-
vłn megerezte, hogy a joszłgigazgato levele valami sokkal komolyabb, sokkal drłmaibb tĞr-
tenesnek egyik tćnete csak. Es mivel se nem kerdezhette, se nem vigasztalhatta eddigi I═nĞ-
ket, azert e szapora beszeddel akarta a rokonszenvet kiIejezni. Ennek jele az is, hogy a cs−pte-
t═t levette az orrłrol.
*
Błlint meg aznap leindult a havasrol. LeIokozva itt maradni lehetetlenseg!
Itt maradni mint zseller, ahol eddig annyira ĞrĞmmel dolgozott, minden aprosłgot maga
intezett, hiszen minden t═le IćggĞtt, itt maradni, mikor meg azt sem tudhatja, hogy ‡zbej
uram nem tiltatja-e el mell═le az erd══rĞket, s═t az uradalmi mokłnylovakat is. Młr ezert is
azonnal el kell t▌nni innen. Miel═tt mindenki el═tt nyilvłnossł lesz, hogy ═ itt młtol Iogva
senki es semmi; miel═tt megsajnłljłk a sajłt szolgłi, kik mind ragaszkodtak hozzł; miel═tt
diadalmaskodnek Simo Gaszton uram es a pereputtya az ═ bukłsłnak h−rere.
Azonnal IĞlbontotta a tłbort.
Egeszen Mereggyoig lohłton ment. Itt bşcsşzott el Winklert═l, aki rokonszenvet azzal Ie-
jezte ki, hogy idłig lek−serte. Meleg kezszor−tłssal es nemłn bşcsşztak el.
Innen Iuvarossal dĞcĞgĞtt be BłnIIyhunyadra. Szerencse, hogy az autojłt ott hagyta. Igy
nem kellett vonatra ćlnie ennel az łllomłsnłl, hol irtozott akłr veletlenb═l ismer═st lłtni, el-
hajthatott Csucsłig, miel═tt az ejjeli gyorsvonat odaer.
Az is jo, hogy młr sĞtet van.
Nincs mire visszanezni, nincs mit═l bşcsşzkodni, mint mikor Denestornyłrol szakadt el. A
vakIekete ejszakłban szłguldo gepkocsin a sebes szelłram leh▌tĞtte a homlokłt, a reIlektorok
Ienysłvja lekĞtĞtte a Iigyelmet. Akłr egy hipnotizłlt tyşk! mondotta magłnak. Kepes volt
Ianyar gşnnyal tekinteni vissza a mai napra. Hajnalban az a kirłlyi szarvas. Reggel a jo er-
d═mernĞk oktalan haragja. Es most ez a rohanłs, mintha menekćlne!
Arra is gondolt, milyen szerencseje van annak a Simo Gasztonnak! mid═n vegre arra ke-
rćlt volna, hogy megb▌nh═djek sok basłskodłsłert, a veletlen kĞzbelep es megmenti.
Szerencseje van ennek a Irłternek gondolta , bolond szerencseje!
Egyhangş hetek kĞvetkeztek most. Błlint legalłbb −gy erezte ═ket, pedig a politikai vilłg-
ban eleg mozgalmasak.
Meg mialatt Erdelyben volt, a koal−cio helyzete szakadłsig Ieszćlt.
M−g szerte az orszłgban az Ğnłllo jegybank irłnti propaganda mind vadabbul tombolt es a
Fćggetlensegi Płrt Justhhoz tartozo szłrnya egyik nepgy▌lest a młsik utłn rendezte, ahol
nyilvłn nevleges vezerćk, Kossuth Ferenc ellen szonokolva, szelteben hirdettek, hogy ebben
az ćgyben meg łtmeneti megoldłst sem Iogadnak el, Wekerle kormłnyłhoz a kĞzĞs hadćgy
ama kĞvetelessel lepett: jłrulna hozzł es vigye keresztćl, hogy a hadsereg szłmłra 500
millio korona szavaztassłk meg, megpedig azonnal.
Ketsegtelen, hogy egesz Europa es I═leg Oroszorszłg Iegyverkezese miatt ez most młr
valoban sćrg═s. A Monarchia IĞlszerelese elavult. Tłrgyi indoka tehłt b═segesen megvolt. A
Habsburg Birodalom akłr mint ellenIel, akłr mint szĞvetseges, harmadrend▌ve vłlik, ha hon-
vedelme olyannyira hłtramarad a tĞbbiekkel szemben. Megis, hogy ezt a kĞvetelest eppen ak-
kor emeltek, mid═n nyilvłnvaloan ilyet teljes−teni ez a kormłny keptelen, valosz−n▌ve teszi,
hogy itt ismet a tronĞrĞkĞs keze jłtszott kĞzbe, aki azt hitte, hogy Lukłcs Lłszlo szemelye-
ben a maga jelĞltjet juttatja hatalomra.
A kormłny most młr młsodszor lemond, s═t Wekerle a parlamentben azt is bejelenti,
hogy a koal−cio Ielbomlott. De a kirłly rajok parancsolt: Weiterdienen! es nem bocsłtotta
el ═ket.
Ez volt a helyzet, amid═n Abłdy Budapestre erkezett. Ami ezutłn tĞrtent, az mind ott
Iolyt le kĞrćlĞtte: a vegtelenbe hşzodo kormłnyvłlsłg, immłr szłmtalan kombinłciokkal, łt-
meneti kabinet Wlassitscsal az elen, el═bb Kossuth, kes═bb Andrłssy mint elnĞkjelĞlt. Mind-
ezt azonban alig eml−tik meg, młris visszahull a meg nem valos−thato łbrłndok szćrke nirvł-
nłjłba. Hiszen Wlassitsnak nincs tĞbbsege Kossuth csak Ğnłllo jegybank es vłmterćlet
jelszoval vłllalhatnł, Andrłssy csakis engedmenyekkel, a magyar vezenyszo vagy ezrednyelv
teren ═ emellett mindvegig kitartott, a korona azonban mit sem hajlando megadni, błr Ap-
ponyi megprobłlja łthidalni ezt legalłbb egy Iormulłval, miszerint csupłn elvileg tartanłk
IĞnn a katonai kĞveteleseket es błr nem mondanak le roluk, de nem k−vłnjłk, hogy meg is
valosuljanak. Mindez azonban hiłbavalo es csak sşlyosb−tja azt a kłoszt, ami a koal−cio
bomlłsłbol el═łllt.
A kĞzvelemenyt kiIłrasztotta ez a sok hiłbavalo izgalom. Akłrhogy harsogtak az egykor
szĞvetkezett płrtok kćlĞnbĞz═ lapjai, egymłst szidva, egymłst głncsolva a tĞmegek elIor-
dultak t═lćk. Młr senki sem hitt abban, amit olvasott roluk. Az egesz koal−cio elvesztette a
hitelet. Amaz eredend═ b▌n, amivel ez a kormłny m▌kĞdeset kezdte, mid═n azt łll−totta
magłrol, hogy mint ellenzek gy═zĞtt, amikor valosłgban kapitulłlt; az a sok nemzetisz−n▌
maszlag, amivel tĞbbseghez jutott es amit uralma alatt is hirdetett, mind csupłn kortesIogłs-
nak bizonyult; a megb−złsakor vłllalt pontozatok, a paktum, aminek meg a letezeset is leta-
gadtłk, m−g lassacskłn nyilvłnossł nem lett, hogy igenis nemcsak hogy letezik, hanem a
koal−cio uralomra jutłsłnak az łra volt; es vegćl az a teny, hogy błr els═-sorban a
vłlasztojogi reIormra kĞteleztek magukat, de hłrom es Iel even łt meg nem valos−tottłk
mindez lesşjtolag hatott a kĞzvelemenyre.
A koal−cio vezerei şgyszolvłn legćres terben hadakoztak młr egymłssal. Ok nem vettek
ezt eszre. Meg mindig ugyanazokat a szolamokat vłgtłk ki, amik miatt Ielistenkent imłdtłk
═ket egykor: bankparitłs, Ğnłllo vłmterćlet, magyar vezenyszo, nemzeti trikolor a kardboj-
ton, mindezt tovłbb hirdettek nep- es płrtgy▌lesek tapsai kĞzĞtt es az eljenzesekt═l nem hal-
lottłk meg, hogy ezeknek nincs tĞbbe visszhangja.
A kiłbrłndult kĞzĞnseg mindezzel młr nem tĞr═dĞtt. S═t komolyabb tćnetekre se Iigyelt
IĞl. Az, hogy a złgrłbi hazałrulłsi pĞrben harmincegy vłdlott 4-t═l 12 evig terjed═ Ioghłzra
−teltetett es a Irancia sajto az el−telteket dics═−ti es hogy oktober vegen az orosz cłr ellłtogat
Racconigibe az olasz kirłlyhoz, err═l senki sem tud, ezt senki sem błnja. Igaz, hogy a ket
uralkodo talłlkozłsłrol, kiknek egyike a Irancia-angol antant, młsik a kĞzephatalmak szĞvet-
segese, megnyugtato nyilatkozatot kĞzĞlnek. ,Szo sincs rola, hogy Itłlia kilepne a hłrmas
szĞvetsegb═l."
Ennyi eleg.
Ennyi eleg, hogy megnyugodjek az a nehłny ember, aki tłn megćtkĞzĞtt azon, hogy a
,minden oroszok cłrja", aki nem olyan mozgekony uralkodo, mint Edward kirłly, Olaszor-
szłgba utazott. Pedig młr itt łllapodtak meg arra a szerepre nezve, melyet Itłlia hłborşs Ior-
dulat eseteben kes═bb kĞvetni Iog.
Abłdyt sem erintette ez şgy, ahogy młskor. Mardoso gondja minden kćls═ esemenyt elIł-
tyolozott most. A parlamentbe sem jłrt.
Csakis egyszer ment oda esti nyolckor, mert a hłznagy teleIonłlt rł. Azt mondta, hogy a
legnagyobb baj van! A kepvisel═hłz del ota nem hatłrozatkepes es emiatt nem tudjłk bezłrni
az ćlest! Annak mindenkor utolso tłrgya a kĞvetkez═ napirend megłllap−tłsa. Ez valoban tisz-
ta Iormalitłs, de a Hłz hatłrozatakent kell letrejĞnnie. Rendszerint senki sem błnja, hłny
tĞrvenyhozo van ilyenkor jelen. Ma młskepp tĞrtent.
Ennek el═jłteka az volt, hogy młr delel═tt egyik szlovłk kepvisel═ mentelmi ćgyeben a
kolległja IĞlvetette a hatłrozatkepesseget. Szłmlłltattak. Nem eleg. Justh IĞlIćggeszti az
ćlest.
Fel orłig kĞrćlteleIonłlnak a h−veinek, aztłn megnyitja şjbol. De csak 59 kerćlt Ğssze, pe-
dig legalłbb 100 kell. Most azonban ment═ gondolat tłmad! Egy Iiatal hłzszabłlytehetseg ki-
Iundłlja, hogy 20 tag titkos szavazłst kerhet es akłr ugyanaz a 20 kerheti, hogy az elnĞk te-
gye łt ezt a szavazłst młsnapra. Hłt −gy nagyszer▌! Itt semmi baj sincs, kćnn vagyunk a
csłvłbol, −gy cselekedtek hłt.
A Hłz tovłbb vitatkozik, mert ehhez csak 40 ember szćkseges. Elerkeztek azonban a gy▌-
les vegere. Młr csak a kĞvetkez═ ćles tłrgyłt es napjłt kell kit▌zni. Justh javasolja, hogy ked-
den tartsłk meg. De alighogy kimondanł, IĞlłll egy neppłrtbeli iIjş. Ellenjavaslatot tesz: ne
kedden, hanem szerdłn legyen gy▌les. El═bb azonban megłllap−tani k−vłnja, hłnyan vannak
es hatłrozatkepes-e a Hłz.
Soha ilyen nem tĞrtent! Ilyen szemtelenseg! De a szabłly, szabłly, muszłj betartani. A
cseng═k szolnak, a teremszolgłk Iutkosnak; hiłba! Most meg kevesebb van, 57 csak. ,Hłt
jo, legyen szerdłn szolnak łt az iIjşhoz a Justh-płrtiak , annyi baj legyen. Legyen neki iga-
za!" Csakhogy nem şgy van łm. Az iIjş megismetli, hogy a Hłz nem hozhat semmilyen ha-
tłrozatot, ha nincs legalłbb 100 kepvisel═ jelen. Addig nincs hatłrozat es nincs napirend es
nem is lesz. Ekkor ocsşdtak Iel a banktłbor emberei. ┼ket akarjłk szegyenbe hozni! Miutłn a
koal−cio IĞlbomlott, ezek a gonosz neppłrtiak −me azt akarjłk bizony−tani, hogy ═k, a h−res
tĞbbsegiek, magukban meg a gy▌lest sem tudjłk berekeszteni. Es valoban şgy van es ez szo-
morş.
˙gy, mert csoportjuk jo resze videken jłr agitłlni, vłroson alig vannak hatvanan, m−g a
tĞbbi 48-asok, a Kossuth h−vei, inkłbb Ğrćlnek, ha Justh blam−rozza magłt es egyik sem Iog a
seg−tsegćkre jĞnni. Az alkotmłnypłrtiak młr regota nem jłrnak a Hłzba. A neppłrtiak itt vol-
nłnak ugyan, de egyikćk sem jĞn be, hanem a Hłz Iolyosojłn mulatnak, azon a Iolyoson,
mely egykor a koal−cio hatalmłnak szimboluma volt. Neha egyik-młsik bekukkant a plćssIćg-
gĞnyĞn, aztłn visszaIordul es odakćnn nagyokat kacagnak. Magunk kell hogy ezt megold-
juk mondjłk Justhek.
ˆt orłig a nagy szaladgłlłssal 67 barłtjukat tudtłk Ğsszeszedni. TĞbb nincs. Nincs egy se.
Mind itt van. Nincs tĞbb!
Ekkor kett═s akcio indul. Az egyik a neppłrtiakat akarja megpuh−tani, a młsik a hłzszabł-
lyokat bĞngeszi, mialatt Justh Gyula dohogva jłr az elnĞki szoba es a terem kĞzĞtt tehetetlen
haragban. Megoldłs azonban nincs. A szłmlłltato iIjş kijelenti, hogy vannak tłrsai es azok
Ielvłltjłk akłr a vegtelensegig, a hłzrend tudosai pedig hiłba ćtik Ğssze a Iejćket. Az a zse-
niłlis gondolat, ami a delel═tt bevłlt, hasznłlhatatlan, mert semmi kacskaringoval sem ha-
laszthatnak szavazłst a kĞvetkez═ ćlesre, amikor a kĞvetkez═ ćles jogłszilag nemhogy meg
se szćletett, de nem is Iogantatott. Az elnĞk es 67 tłrsa letłcsolhatnł az iIjşt ugyan es ki-
mondhatnł er═szakkal a hatłrozatot, avagy ket ember karon kaphatnł az okvetetlenked═t es
kitehetnek a IćggĞny mĞge arra az egy percre. De ez az ═ szłmukra lehetetlen, akik egesz
mşltjukban a hłzszabłlyok szentseget hirdettek, ═k ide nem sćllyedhetnek. Nincs młs megol-
dłs, mint megalłzkodni!
De nem a Ićggetlensegi testverek el═tt, akik Kossuthtal tartanak. Nem! Inkłbb az alkot-
młnypłrtiakkal kell tłrgyalni, ama Schwarzgelbekkel es Andrłssyval, akit pedig ═k Iekete
groInak kereszteltek el. Azt a płr 67-es płrtonk−vćlit is ide kell instłllni, hadd hşzza ki ═ket
ebb═l a kelepceb═l.
Igy gondoltak Abłdyra is. ┼ nehłny perccel 8 el═tt sietett vegig a Iolyoson.
Az ott cigarettłzo nehłny neppłrti kĞzĞtt kellett łthaladnia. Nagyon vidłmak. Milyen ki-
t▌n═ treIa! A jo vastag Justh, hej, hogy mergel═dik! Hollo milyen dćhĞs, ha, ha! Ez nagysze-
r▌!
Ne szaladj! kiłltott az egyik Abłdy utłn. Ilyen kit▌n═ hecc meg nem volt! ‡tme-
gyćnk a bćIebe. Pezsg═t hozatunk. Gyere velćnk oda. ˙gyse lesz itt hatłrozat, holnap delig se
es miert seg−teni a bankosokat?
A tanłcsteremben a hłznagy szłmol. Meg Abłdyval is csak 98 kerćlt Ğssze idłig. De je-
lentessel lohol be egyik-młsik tisztvisel═, hogy megtalłltłk ezt vagy azt, akar-e jĞnni vagy
sem. Megiscsak szaporodnak es mikor az oramutato eleri a nyolcast, oriłsi az ĞrĞm: 104,
igenis szłznegy szavazo egyćtt van! ,Mindenki itt maradjon! Kerem, itt maradjon!" kiłlt-
ja a hłznagy es elrohan! De az ĞrĞmh−r gyorsan Iut. Justh młr itt es vegre! vegre bezłrhatja
ezt a szerencsetlen ćlest.
Błlint gyalog setłlt haza.
Szomorş volt. Ami a cs−nytev═ neppłrtiakat akkora ĞrĞmmel, Justhek tłborłt akkora ha-
raggal tĞltĞtte el, az ═t melyen lehangolta.
Idejutott hłt ez a hazaIiaskodo lelkes tłbor? Ide, negyedIelev alatt? Hogy az a parlament,
amit szentsegnek, a nemzet megvłltojłnak hirdettek, ilyen szłnalmas jelenet sz−nhelye?
Van, aki treIłra hasznłlja. Van, aki nem lłt egyebet itt, mint ćgyesked═ łtevezest a szabł-
lyok szirtjei kĞzĞtt. A legtĞbben azonban młr el se jĞnnek ide; nem is erdemes, ćres szocsep-
les csak, ami itt Iolyik; a I═rendihłz młr Ğssze se gy▌l, hiszen honapok ota minden tĞrvenyal-
kotłs megsz▌nt; valojłban młr kormłny sincs es nincs tĞbbseg, az egesz łllamgepezetnek
akłr csak a burka volna meg gondolta Błlint , ahogy az ember neha talłlkozik a porondban
egy-egy bogłr hejłval, aki epnek lłtszik, de elkĞltĞzĞtt bel═le az elet młr reg. Es idejuttattłk
az orszłgot azok, akiknek jo resze egyenkent mind a legbuzgobb, legderekabb ember, vezer-
ek, kik kĞzćl Andrłssy, Wekerle nagy tapasztalłsş łllamIerIiak es a tĞbbi is jo szłndekş,
nagyesz▌ es Ğnzetlen.
Mintha valami łtok nehezedne rełnk...
*
Ezutłn ismet egyIormłn teltek a napok es hetek. Az łltalłnos erdektelenseg mintha Błlint-
ra is rłter−tette volna olomkĞpenyeget. Csupłn ha levelet −rt Adrienne-nek, csakis akkor erez-
te, hogy el.
Els═bben ritkłbban −rt, de ahogy mşlt az id═, mind-mind tĞbbet. Oktober veget═l młr min-
den młsod-, harmadnap. Mindegy, ha eszreveszik Almłsk═n, mindegy, ha baj lesz bel═le.
S═t, annłl jobb! Hiszen ═ akkor kiszabadulhat abbol a hamupokolbol, amiben elt. Mind-mind
tĞbb −rłs, mind-mind Iorrobb es kĞvetel═bb. Es mivel szłndekkal −rta ═ket, minden szavukat
merlegelve, minden ervet meglatolva, amit le−rt, valoban jol voltak meg−rva. ˆsszekeresgelt
minden szot, amir═l tudta, hogy Addynak Iłjni Iog. Igy akart tenni, −gy kellett tennie, hogy
cselekvesre b−rja. Meg−rta lelki nyomorşsłgłt, szłmkivetett voltłt. Hogy itt el magłban a sĞ-
tet hotelszobłban, hogy minden ejszaka visszałlmodja magłt Denestornyłra, amit eldobott
magłtol. Meg−rta, hogy dolgozni sem tud, mert nem erdekli semmi.
Es meg−rt młst is. Veletlenćl talłlkozvłn Illesvłry Lilivel, aki Szent-GyĞrgyiekkel utazott
łt Pesten, velćk ebedelt. ˙jra megh−vtłk Jablłnkłra es Lili rełmosolygott, mid═n azt mondta:
,En is ott leszek!" Ekkor jutott eszebe: IĞl kell ezt is hasznłlni, hłtha Ieltekennye teheti az
asszonyt. Elmeselte hłt, hogy a nyłron annłl a Jenkins-jłteknłl a Park-Clubban rajtakapta
magłt, hogy azon az esten megk−vłnta azt a lełnyt. Es dicserte, hogy kedves es csinos lełny
es idezte a simogato szavait. Ez is kegyetlenseg, de hłtha hatłsos lesz.
LegtĞbbet azonban arrol az eljĞvend═ Iişrol beszelt, akire ═rćletesen vłgyik. Es ez a Ioly-
ton visszater═ tłrgy mindjobban elmelyćlt. KĞrćlĞtte minden ervet Ielkutatott, ami
parancsolovł teszi, szćksegesse, hogy a vilłgra jĞjjĞn. Abban a lelekbşvłrlatban pedig, amit a
meg−rłs miatt Ğnmagłban Iolytatott şj, şj es meg şjabb reszletek utłn kutatva, a sajłt
sovłrgłsa elhatalmasodott rajta. Utolso leveleiben młr alig volt młsrol szo, a szćletend═ gyer-
mek kepe majdnem ĞsszeIolyt az asszony kepevel. A n═ gyĞnyĞr▌ teste szinte młr csak tĞke-
letes eszkĞz, hogy szerelmćk celjłt beteljes−tsek łltala.
Adrienne vłlaszai lassacskłn megapadtak. Els═ id═ben meg ervelt es błr bizonytalanul, de
magyarłzott is: hogy most nem lehet, meg nem... meg mindig nem. Es meg −rt a Ielel═ssegr═l
neha. Aztłn lekurtultak a levelei, mind hevesebb, szaggatott szo koppanva egyenkent, mint a
sz−vdobogłs. Vegćl młr csak ,... rłd gondolok... ne k−nozz... nem tudod... nem tudod!" Csak
annyi. A lełnykłt młr reg nem eml−ti. Błlint erezte, hogy jo utat vłlasztott. Annłl kĞnyĞrtele-
nebb −rłsokat kćldĞtt, błr a sz−ve verzett, mialatt meg−rta.
Vegre hosszş levelet hozott az erdelyi posta. November 10-er═l volt keltezve. ,... Ezt nem
b−rom tovłbb", −rta az asszony, ,ezt nem b−rom...!"
Utłna majdnem ćzleties szłrazsłggal kĞzĞlte a tĞbbi mondandoit. Elhatłrozta, hogy błrmi
tĞrtenjek is, ═ megprobłl elvłlni. Most. Azonnal. Almłsk═re h−vja Absolont, nłla hagyja a vł-
lłst bejelent═ levelet, −gy valaki megb−zhato adja łt Uzdynak. ┼ maga elutazik Mez═varjasra.
Csak tłvozta utłn lep IĞl az Ğregşr. Błlint azonban maradjon Pesten... Onnan meg ne mozdul-
jon. Ne is −rjon egyetlen sort sem. Es ne hłlłlkodjek, azt sem b−rnł el, ,... mert amit most te-
szek, az a vakmer═ jłtek, azt magamert is teszem, nemcsak miattad es rełm szłlljon minden,
ha katasztroIłba visz..."
Csakis −gy sikerćlhet, talłn −gy sikerćl. ,... Minden Iontosrol ertes−teni Ioglak. De ne nyug-
talankodj, mert 10-12 nap, s═t lehet, hogy tĞbb is beletelik, am−g beszłmolhatok."
A level vegen rĞvid utoirat:
,Uzdy mostansłg mintha csĞndesebb volna." Aztłn egy szo egyedćl: ,Talłn??"
Ez az utolso szo ketszer alłhşzva.
V.
Talłn??!
Ez az Ğt bet▌ es a kett═s kerd═jel Adrienne szĞrny▌ lelki kćzdelmet s▌r−tette Ğssze, amit
dr. Kisch els═ lłtogatłsa ota młr hłrom honapja v−vott.
Ama nehłny mondat, amelyet a szłsz orvos olyan lassş nyomatekkal ejtett, csak lassan-
kent vilłgosodott ki benne. ,Terhelt szćl═k Iia... lappango izgalmi łllapot... hevesebb meg-
rłzkodtatłs komoly kr−zist okozhat..." ezeket mondta akkor, ezeket ismetelte ugyanşgy, mi-
d═n szeptember elejen młsodszor jłrt nłluk. Aprłnkent vłlt az ertelmćk tudatossł.
Az ═rćltseg hatłrłn volna a Ierje? vagy tłn młr ═rćlt is?
KĞzel t−zeves hłzassłguk sorłn gondolatban gyakran illette azzal a szoval: bolond; de
nem −gy, nem koros ertelemben. Hogy elmebaj Ienyegetne Uzdyt, az sohasem ĞtlĞtt eszebe.
Soha ebb═l a szemszĞgb═l nem Iigyelte. Most azonban el═tte łllt ez a lehet═seg, iszonyatos
rem, aki az egesz jĞv═jet Ğsszezşznł hiszen ha meg═rćlne a Ierje, soha el nem vłlhatna. Ez
a tĞrveny.
Riadalmłt magłnak tartotta. Błlintnak err═l nem −rt minek aggassza ═t is? , tłn Ğntudat-
lanul, babonłbol Ielt is le−rni a veszelyt, akłrha a Iormłt ĞltĞtt szo megjelen−tene. Es Ğnmagł-
nak sem vallotta be, mennyire Iigyel Uzdy minden szavłra, minden mozdulatłra. Ez a Iigye-
les most młs, mint regen. Idłig is łllando keszenletben elt Uzdy oldalłn. Az els═ evekben
csupłn magłt vedte; kes═bb, miota sz−ve kivirult, a szerelmet. Most azonban tłrgyilagos a Ii-
gyelme es kutato. Nem a hłborşs ellenIel, hanem az łpolo tłrgyilagos vigyłzłsa.
Lehet, hogy emiatt csĞkkent lelkeben a gy▌lĞlete Uzdy irłnt, hiszen egyel═re nem ═ volt
az ellenseg, hanem az a betegseg, ami şgyszolvłn k−vćlr═l ragadhatja meg, ami ha kĞzbelep-
ne, nem emberi, de sorser═vel tĞrne Ğssze mindazt, amiert sovłrog egesz asszonyi lenye.
Uzdy Płl minden cselekvese most młr csupłn tćnet. Adatok roppant bonyolult adatok,
melyek Ğsszekavarodtak, mihelyt rendezni probłlta ═ket. Egyik nap b−zott, młsnap ketsegbe
esett.
Lłtszolag semmi şj, semmi Ielt▌n═ sincs. Uzdy şgy el, mint młskor, olyan IĞlenyesen gş-
nyos, olyan megvet═en udvarias, ugyanolyan Ielelmetes neha egy-egy villanłsra. Annyit dol-
gozik azokon a csodłs szłmtłblłkon, mint eddig, tłn meg tĞbbet, hiszen dr. Kisch megdicser-
te a munkłjłt. A nejevel most kevesbe tĞr═dik; az a sok ejszakai tşlorłzłs az −rotłblłinłl Ił-
rasztja tłn el, vagy ama szerek csillap−tjłk, miket a szłsz orvos juttatott hozzł. A helyzet nor-
młlisnak lłtszanek, majdnem nyugalmasabbnak, mint młskor, ha egyetlen kĞrćlmeny nem za-
varnł.
Ez az egy azonban eleg nyugtalan−to. Lassacskłn kezd═dĞtt, alig eszrevehet═en. Akkortol,
mid═n az Ğreg Clemence groIne hazajĞtt Merłnbol. Uzdy indok nelkćl, de nyilvłn szłndeko-
san bosszantja az anyjłt. Keresi az alkalmat, hogy rełszoljon. Neha durvłn is. Adrienne ezt a
nyłron meg nem is vette szłmba, csupłn most łllap−tja meg, mikor mindent latolgat.
Bizonyos, hogy ez a majdnem ĞsztĞnszer▌ indulat Iokozodik. Els═ nyilvłnvalobb tćnete
volt, mid═n az şj Iranciłne megerkezett es Uzdyne az angol nĞrsz IĞle helyezte, ami terme-
szetes, hiszen a Irancia vizsgłzott tanłrn═. Uzdy nem szolt ebbe, de gonosz ravaszsłggal kike-
resett minden alkalmat, hogy a nevel═n═t megszegyen−tse es ilyenkor mindig kajłnul az any-
jłra nezett. Aztłn apro esemenyek. Szłmon keri az anyjłtol, miert parancsolta a kocsit ide
vagy oda, miert cserelte ki az egyik kerteszlegenyt, miert kćldĞtt egy kosłr szilvłt a nagyal-
młsi papnak. ┼, aki eddig mit sem tĞr═dĞtt a hłztartłs reszleteivel, most szorgalmasan utłna-
jłr, csakhogy szovł tehesse. Mikor pedig szovł teszi, hallatszik a hangjłn, mikent tartja meg
vissza magłt, hogy meg═rizze azt a gşnyosan sert═ modort, amit şjabban az Ğregasszonyra is
alkalmaz, de ami dćhĞs kiabłlłsba vłlt łt, ha Ğnuralmłt elveszti.
Ha ezeknek tanşja volt Adrienne, a hideg Iutott rajta vegig. Mi ez a Iurcsa lappango gy▌-
lĞlet? Mi ez a visszaIojtott harag, mely mintha szłmonkeres volna valami titkos serelemert?
Mit═l vłltozott meg Uzdy az anyjłval szemben, akivel sok even łt mindig Ğsszetartott ═elle-
ne? Miert błnik −gy az egyetlen lennyel, akit idłig valoban szeretett?
Es az Ğregasszony miert t▌ri mindezt szo nelkćl?
Fagyos, nyugodt hangon vłlaszol, eppen csak annyit, amennyit szćkseges. Az arca mozdu-
latlan marad, amilyen mindig. Młrvłnybol a vonłsai. A szemei ćvegb═l. Messzi nez vel═k,
nem is a Iiłra, hanem tovłbb, mĞgeje, tłvol terben vagy talłn id═ben...
*
Mindez azonban nem Iolyamatos. Neha elmşlik t−z-tizenĞt nap minden kćlĞnĞsebb nelkćl.
Aztłn hirtelen viharos jelenet szak−tja meg a lłtszolagos nyugalmat. Egyik, a legborzasztobb,
melyen megrend−tette Adrienne-t.
Oktober kĞzepen tĞrtent. A nagy ovłlis szalonban voltak, ahogy mindenkor delebed utłn.
Adrienne kezimunkłzott, az anyosa az asztalon tşl a kanapen Ğlbe tett kezzel es merev tartłs-
ban, ahogy szokłsa. Uzdy le s IĞl jłrt a kłlyhłtol az ablakig es vissza. Ez mindig −gy volt
egyik nap, mint młs. Mindhłrman hallgattak. Ez is −gy volt rendszerint. A hamuszćrke szobł-
ban csĞnd; csak a IerIi kimert leptei csattogtak halkan a parketten.
Adrienne nem nezett IĞl a munkłjłrol, megis meglłtta, hogy Uzdy, ahłnyszor łthalad mel-
lettćk, szşro pillantłst vet az anyjłra. Ez sokł tartott −gy, nagyon sokł. Az iIjş n═ erezte, hogy
valami keszćl, valami Ielelmetes, mintha a leg a kosłrboltozłs alatt Ğsszegomolyodna Ielleg-
ge. Az Ğregasszony is erezte talłn. De semmi jelet sem adta. Feher hajkoronłjłt ezćsttel −rta
kĞrćl a mĞgćle beszćreml═ Ieny. Az arca egeszen łrnyekban.
Mikor Uzdy Płl tłn szłzadszor jĞtt vissza a bels═ sarokbol, megłllt a neje karosszeke mĞ-
gĞtt. A ket kezevel megragadta a tłmlłt. A kezein bels═ reszketes.
Szabadna kerdeznem szolt łt vontatva az anyjłhoz , miert spionłltatsz utłnam?
Nem ertem, mir═l beszelsz... vłlaszolt az Ğregasszony.
Uzdy gonoszul kacagott. Fenyeget═n.
Igazłn? Nem erted? Hłt en megmondom! Młr regota eszrevettem, hogy sĞtet alakok jłr-
kłlnak az ablakaim alatt. Megłllnak, lesnek, tovłbblopoznak, visszajĞnnek...
Bizonyłra az ejjeli═r Ielelt Uzdyne Iagyosan , tudtommal az a kĞtelessege.
˙gy? ˙gy? ˙gy? az ejjeli═r? Igazłn? Igazłn? es annyira el═red═lt Uzdy, hogy a
melle az Adrienne hajłt sşrolta. Csak az ejjeli═r!? Es most hirtelen kiłltotta: Hłt az nem
igaz! Nem igaz! Nem igaz!
Clemence groIne vłllat vont, de nem Ielelt. A Iia şjbol leIekezte hangjłt.
En ma ejjel kimentem. Vegigjłrtam a kertet. Lłttam! Erted? Lłttam! Az ejjeli═r azt
mondod?! MindenIele voltak. Sok. Sok. Minden Ia mĞgĞtt. Mindenćtt, Es suttogtak. Hallot-
tam! Es elbşjtak, de en lłttam ═ket... es tudom!
Most szotlan vegigjłrta a szobłt. Gyorsan. Izgatottan. A talpai neha elcsşsztak a padlon.
Mikor visszaerkezett az asztalhoz, şjbol elkezdte:
Tudom! Jol tudom! Te łll−tod ═ket oda, hogy engem spionłljanak. Igen! Es vigyłzz! Vi-
gyłzz! Meg tĞbbet is tudok. Azt is, hogy mindenIelet kevernek a boromba, az etelembe, igen,
ne tagadd! Tudom!
Az Ğregasszony szłrazon vłlaszolt:
Mit kevernenek? Ugyanazt esszćk es isszuk mind a hłrman.
Hallgass! ord−tott most Uzdy es hosszş karja lecsapott az asztalra. Hallgass! Ismer-
lek. Es csak azt mondom: vigyłzz magadra! Itt kiegyenesedett. Vekony, vłlltalan termete
kinyşlt a magasba. ˆklei IĞnn kovłlyogtak szelmalom-karjain. A hangja łtcsuklott valami
siv−to łllati vony−tłsba. Vigyłzz!... Vigyłzz!... Vigyłłłzz!
Aztłn sarkon perdćlt, akłrha rugo dobnł łt, a I═ajtohoz sikamodott, kalimpłlo tagokkal
IĞltepte es kid▌lve rajta, dĞrdćlve csapta be k−vćlr═l.
A ket n═ dermedten ćlt płr percig. Majd az Ğreg Uzdyne IĞlkelt es ĞrĞk nyugalmłban,
emelt I═vel, hideg nezessel eltłvozott ═ is. Adrienne egyedćl maradt.
*
Az els═ megdĞbbenes utłn Ğnkentelen az anyosa ĞtlĞtt eszebe. Milyen szĞrny▌ Iłjdalom
lehet ez az ═ g═gĞs lelkenek! El═szĞr eleteben gondolt szłnakozva erre az Ğreg n═re. Hiszen
młr młtkasłga ota mindig ellensegenek tudta. Csak most, a kćlĞnbĞz═, de megis kĞzĞs aggo-
dalom pillanatłban ebredt IĞl irłnta a reszvet. ˆsztĞnĞsen cselekv═ lenye azonnal tette Ior-
młlta ezt łt.
FĞlugrott, nem gondolt egyebre, mint hogy kiIejezze azt, amit erez. Olyat tett, amit tłn hł-
romszor sem, amiota itt el Almłsk═n. Benyitott az Ğreg hĞlgyhĞz.
A szoba sĞtetes. A lezłrt zsalukon alig sz▌r═dik Ieny. Kisse megćt═dĞtt. A szoba ćresnek
lłtszott. KĞrćlnezett. Jobb Iel═l itt a Krisztus-kep a Ialnak Iord−tva rłmłstol. Az ĞrĞklłng sem
eg alatta. Az imazsłmoly eltolva alola, el a sarokba. Igaz! a ven Uzdyne haragban van az
Istennel, miota a Ierje meghalt gondolta a Iiatalasszony es eppen vissza akart hşzodni, mi-
kor egy hang megszolalt balrol, kĞzvetlen mell═le:
Mit akar? kerdezte.
Csak most lłtta meg Adrienne az anyosłt. Ott van vegignyşlva azon a kereveten, amit Ie-
kete błrsony bor−t. Koromsz−n ruhłja Ğsszeolvad a ter−t═vel, azert nem vette eszre, hłttal is
van hozzł, Iejjel az ablaknak, innet az Ğzvegyi I═kĞt═ bor−tja a hajłt. Az łllłt ket Ğklebe tł-
masztva, a karjain kĞnyĞkĞl.
Valami szĞrnyen megkapo az, ahogy −gy hasmłnt Iekszik a gyłszIedte pamlagon, akłrha
koporsot ═rizne a testevel.
Adrienne łtkerćlt eleje, de az Ğregasszony nem nezett rł, hanem csak maga ele. Es şjra
kerdezte: Mit akar?
Csak bejĞttem... olyan borzaszto volt ez. Valamit kene tenni... es el akarta mondani,
amit eddig titkolt, a dr. Kisch dolgłt, hogy az młr lłtta, tłn h−vatni kellene, de annyira
elIogodott volt, alig indultak a szavak a torkłbol.
Uzdyne azonban nem is hallotta, amit elkezdett, hanem kĞzbevłgott:
Az az en dolgom! Es hogy mit teszek, azt Ğnnel nem Iogom kĞzĞlni. Eppen Ğnnel! li-
hegte leIojtott gy▌lĞlettel.
Adrienne şgy erezte, mintha ĞkĞllel csapnłk szembe. A szłnalma elszłllt. Az ═ gy▌lĞlse-
ge is Ielebredt. De miel═tt vłlaszolt volna, młr Ieleje repćltek młs szavak:
ˆnnel, aki miatt idejutottunk. Akivel az łtok belepett e hłzba, Ğnnel, aki megmergezte a
Iiamat, igen Ğn, Ğn mergezte meg azzal a lełnyos b═revel igen, Ğn! els═ perct═l tudtam,
hogy −gy lesz! Menjen! Menjen ki innen! Menjen hłt!
Mindezt mozdulatlan mondta, sziszeg═ vekony ajakkal, csak a szemei villogtak, mint a
młniłs ═rćlteke.
Itt nincs mit beszelni. Az anya tłn meg betegebb, mint a Iiş. Adrienne vłllat vont, a harag-
ja kitĞrl═dĞtt. Kiment a szabadba.
Megłllt a hłz el═tt.
A gyepkĞrĞnd mĞgćl tornyosodo hegyoldal sĞtet; erdeje mintha Ieleje jĞnne, lombhullł-
mai Ielnyşlnak es elzłrjłk az eget. ˙gy erezte, hogy eltorlaszoljłk el═le az egesz vilłgot.
ˆrĞkre ide van bilincselve ebbe a borzalmas tĞmlĞcbe.
*
Ez a remenytelen kep azonban meg az este megvłltozott. Odłig nem talłlkozott senkivel.
De vacsorakor alig vłrt płr percig a szalonban, egyćtt a meg mindig nema anyosłval, młr
ny−lt az ajto es Uzdy vidłman lepett be.
Na! ugye, megijesztettelek, mi? kacagott az anyjłra. Ugye, milyen jol csinłltam?
Azt hitted, meg vagyok bolondulva. Ha hł! Kit▌n═ treIa! Oriłsi, milyen sz−nesz volnek,
mi?! Talma! valosłgos Talma! es simogatoan a karja alł I▌zven a kezet, łtvezette az ebed-
l═be. Itt is der▌sen diskurłlt, kĞnnyeden. Most majdnem gyermeki. Olyan, s═t kellemesebb,
mint legjobb napjaiban.
Es ilyen maradt tovłbbra is, mintha meg akarnł bocsłttatni azt a szĞrny▌ jelenetet.
Błrhogy Iigyelte Adrienne ezutłn, semmi szokatlant nem talłlt tĞbbe rajta. Minden veszes
tćnet hirtelen elt▌nt. Csak nagyon ritkłn villant meg az a gonosz Ieny a szemeben, de rĞgtĞn
kialudt. Igazłn lehetseges volna, hogy az izgalma kitombolta magłt? Hogy ez az utolso dćh-
roham IĞloldotta a kr−zist? Valami ilyenr═l beszelt volt a szłsz orvos: ,... izgalmi łllapotok
vłltakoznak a nyugalmiakkal.
Es mivel hinni akarta ezt, lassacskłn el is hitette magłval.
Annłl er═sebben marcangoltłk a Błlint levelei. Am−g az aggodalom olomsisakkent szorult
az agyłra, remeny nelkćli Iłjdalomban olvasta ═ket. De most mintha megny−lna el═tte a sza-
badsłg lehet═sege. A levelek pedig jĞttek, hosszş, hosszş levelek, telis-teli vłggyal, szerelem-
mel, mindenik akłrha egetne az ujjait! es k−nzoan gyĞtr═k is, hiszen, ha nem is volt meg−rva
bennćk, de minden szavuk IĞllłngolt vłdolokent, mi mindent łldozott IĞl miatta.
Igy jutott el Adrienne ama naphoz, mid═n vegre hatłrozott. Ez sem volt kĞnny▌. Sokł tĞp-
rengett, hogy tłvoztłval nem idez-e IĞl şjabb rohamot. Nem zavarodik-e meg a Ierje eppen
emiatt. Es akkor hiłba volna minden, ĞrĞkre hozzł volna lłncolva. Nem kene-e hłt meg vłr-
ni? Az orvost ide h−vni, hogy az dĞntsĞn? Bizonyosra menni?
De arra nem volt kepes. Vłrjłk. Vłrja az elet, vłrja a jĞv═. Vłrja az az utod, aki t═le Iog
szćletni. Vłrja minden, amin egesz lelkevel csćng...
Megis okosan akart eljłrni. Ezert gondolt Absolonra. Az Ğreg łzsiai evente egy-ketszer
meglłtogatja a n═veret. Nem IĞlt▌n═ tehłt, ha most vłratlan idejĞn. Joakaroja. Uzdy el═tt is
tekintelye van. Ha valaki, şgy ═ az, aki hasznłra tud lenni, mid═n a bomba majd kirobban.
Ugyanaznap −rt neki, mint Błlintnak, elmondva reszletesen, amit vłr t═le. ˆtĞdnap jĞtt meg
a vłlasz. Absolon vłllalja. RĞgtĞn azonban nem tud jĞnni, mert a nyomorek lłba nagyon
k−nozza; de beviteti magłt Szłszregenbe es dr. Kisch majd rendbe hozza nehłny nap alatt.
Akkor azonnal jĞn. SćrgĞnyĞzni Iog a testverhşgłnak. Igy a legjobb.
*
Lassan mşltak ezek a napok es łllando aggodłsban, nehogy ismet rosszabbra Iorduljon
Uzdy łllapota. A javulłsa azonban tartosnak lłtszott. EgyIormłn der▌s benyomłst tett es jo
jelnek tartotta Adrienne, hogy Ierje şjra erdekl═dik a gazdasłgai ćgymenete irłnt, amit utobbi
id═ben, ama szłmtłblłk szerkesztese ota teljesen elhanyagolt. Erre vall, hogy elrendelte, mi-
szerint a postatłskłt, melyet mindennap delben visznek Nagyalmłsra, elind−tłs el═tt hozzłk
be hozzł. Naponta vłlaszolni akar mondotta azokra az adatokra, miket a tiszttartoi tłvo-
labbi birtokairol kćldenek neki. Ez volt az ═ rendszere azel═tt is. ┼ mindig −gy, rengeteg −rł-
sok ştjłn ellen═rizte ═ket. Hogy şjbol erre Iordult a Iigyelme, az megnyugtato tćnet.
Hogy ilyenkor bezłrkozott, hogy vagy ket −zben tĞbb mint egy orłig visszatartotta a pos-
tłt, ebben Adrienne semmi kćlĞnĞst nem talłlt. Abban sem, hogy utolsoul hozatta be magł-
hoz a tłskłt. Uzdy a IĞldszinten lakik, kes═n kel═ ember is, termeszetes hłt, hogy mikor min-
den level egyćtt van, csak akkor kerćl hozzł es onnan indul el a kćldĞnc.
Szerencse gondolta Adrienne , hogy Uzdy csak most rendelkezett −gy, mid═n ═ młr Bł-
linttal es Absolonnal bevegezte a levelvłltłsłt.
Egyetlen tćnet maradt IĞnn a kĞzelmşlt honapok veszjoslo jeleib═l. Neha most is łtsurrant
Uzdy tekintete az anyjłn, neha villant benne valami gy▌lĞlkĞd═ Ieny, de annyira letomp−tva,
hogy a neje azt hitte hiszen akarta is hinni! , hogy ezek az elmşlt izgalmi id═szak mşlo ma-
radvłnyai csupłn.
*
November veget jłrtłk. Ragyogo id═ volt, ahogy rendszerint Erdelyben Katalin-nap tłjłn.
Ez a ,venasszonyok nyara", melyre hirtelen az els═ ho kĞszĞnt be.
Adrienne korłn ment ki szokłsos setłjłra. Egyik kićl═ pontrol meglłtta a hintojukat, mely
ćresen robog odalenn a k═şton. A kisinas ćl a kocsis mellett. Ez azt jelenti, hogy a vasştra
megy. Valami vendeg erkezik; ilyenkor legyen valaki, aki łtveszi a poggyłszt.
Absolon jĞn! Bizonyłra miatta megy a kocsi. A sz−ve megdobbant: tehłt vegre, vegre el-
szabadul innen. Gyorsan szemlet tartott az utobbi hetek tĞrtenesei IĞlĞtt. Igen! Minden kĞr-
ćlmeny eleg biztato. Ha valaha, şgy most sikerćl az ═ vłlłsa. Uzdy regota nem volt ilyen nyu-
godt es normłlis. Sikerćlni Iog, sikerćlnie kell!
A Iel t−zes vonathoz megy a kocsi. Amilyen gyorsak ezek az amerikai trapperek, egy orłra
rł młr a kastelynłl lesz Absolon. Nem akart ott lenni, mid═n megerkezik. Ne gondolhassłk,
hogy ═ tudott a jĞveteler═l. Legjobb, ha valamivel kes═bb jut vissza a hłzhoz.
Nagyot kerćlt hłt az erd═n. Orłra nezett. Tizenegy elmşlt. Młr hłromnegyed orłja itt le-
het a vendeg. Most młr hazaIele Iordulhat.
Alig ment azonban nehłny szłz lepest a kanyargo Ğsvenyen leIele, vłratlan dolog tĞrtent.
Uzdy ugrott el═ egyik Ia mĞgćl. Es nem azzal a kimert lepesevel, hanem sietve, nagyon siet-
ve, eppen Ieleje jĞtt, mintha megbşjva ═reł lesett volna itt.
Valoban −gy volt.
Magłt akartam megvłrni, kedves Adrienne, es ĞrćlĞk, igen nagyon ĞrćlĞk, hogy sike-
rćlt! mondotta a IerIi. Nagyot sohajtott, aztłn Ielszegen kacagni kezdett. Furcsa? Mi?
Nem baj!!! Vannak neha Iurcsa dolgok is. Nagyon Iurcsłk! es most egy pillanatig habozott,
majd gyorsan tette hozzł, nagyon komolyan, majdnem kĞnyĞrĞgve: Azt akarom, hogy ve-
lem maradjon młma, mindig velem, mindig mellettem. Ugye megteszi? Ugye?
Hogyne sz−vesen. De... de mi tĞrtenik?
Uzdy horihorgas termete lehajolt Adrienne Ićlehez. A szemeb═l remćlet beszelt. Az
anyłm... az anyłm egy orvost hozatott Kolozsvłrrol. Ellenem hozatta! Azt hazudja, hogy a
kislłny miatt, de en tudom!... Ezert szĞktem ki magłhoz, hogy ne talłljon egyedćl ne egye-
dćl egy pillanatra sem egyedćl!
Izgatott keze megrłzta az asszony vłllłt. Es most alig hallhatoan sşgta: A bolondokhł-
złba akar juttatni az a ven boszorkłny, ahogy młr az atyłmat! Kerem, ne engedje... ne en-
gedje! Am−g maga mellettem van, nem merik megtenni!
Ugyan! Ez tiszta kepzel═des... Miert akarnł?!
De şgy van! şgy van! sćvĞltĞtt Uzdy. Młr regen sejtem... IĞlbontottam a leveleit... ═
rendelte ide... olvastam... tudom! De most menjćnk, menjćnk, menjćnk! es młr megragad-
ta a neje kezet, es hosszş lłbaival oly sebesen vitte a hegyen le, hogy Adrienne alig tudott ve-
le lepest tartani.
*
A gyepkĞrĞnd kĞzepen meglassult. A kezeit zsebre vłgta es egykedv▌ arccal setłlt be a
hłz ele. E hirtelen łtvłltozłs oly gyors volt es olyan tĞkeletes, hogy Adrienne azt hihette vol-
na, hogy csak łlmodta az imenti jelenetet, ha Uzdy a Ioga kĞzt nem sziszegte volna meg egy-
szer: ... mellettem maradjon... mellettem...
A hłz el═tt az Ğreg Clemence groIne diskurłlt egy idegen şrral. Mikor a Iia es a menye
odaertek, bemutatta: Dr. Palkovics tanłrseged... rĞgtĞn magyarłzni kezdte pontosan şgy,
ahogy Uzdy el═re bemondta, hogy a kisunokłja miatt h−vta ki ide. Es tovłbb Ionta a magya-
rłzkodłst. Azt talłlta, hogy a kislłny ideges; rosszul alszik ejjel; gyakran IĞl is riad łlmłbol;
hłt ezert gondolta, el═vigyłzatossłgbol; hiszen nincs semmi komolyabb; de az ilyen gyermek-
nel okossłg olykor megnezetni. Kisse sokat beszelt, szokatlanul sokat rendes sz▌kszavşsłgł-
hoz kepest. Azzal az ćgyetlen modorossłggal is, amivel a sohasem sz−nlel═ egyenek alakos-
kodni szoktak. Vegćl hozzłI▌zte: KćlĞnben magamat is megvizsgłltattam... es nevetni
probłlt, mintha treIadolog volna.
A tanłrseged kicsi kĞverkes, jo kedely▌ emberke Iolytatta a mondatot:
Hłt persze! Ha egyszer Ialura vet═dik egy orvos, akkor mindenkit vegigvizsgłl, azt en
młr megszoktam. Mindig −gy van, ha elvet═dĞm videkre.
Most Uzdy szolalt meg. Volt valami Iurcsłn hunyłszkodo rajta. Ilyennek Adrienne soha-
sem lłtta. Kisse gĞrnyedten imbolygott egyik lłbłrol a młsikra. Ide-oda nezett, az anyjłra, az
orvosra; azt a benyomłst tette, mint valami oriłsi sovłny szelindek, aki bajt erez es lapulva,
alłzkodva szeretne elkerćlni a verest. A hangja edeskes es aljasłn h−zelg═:
Talłn en is vizsgłltassam magam? Hłt jo! Hłt hogyne. Hłt akkor rĞgtĞn, most mind-
jłrt. Ugye, kedves mama, ez ugye −gy lesz a legjobb!? es a doktorhoz Iordult: Meltoztas-
sek kerem! Talłn le, hozzłm, a szobłmba, ha nincsen terhere es Adrienne is, igen ═ is jĞj-
jĞn velćnk igen, ═ is...
Nagy karmozdulattal tessekelte be ═ket a hłzba es vegig a Iolyoson, el═rebocsłtva a dok-
tort, Adrienne-t kezen Iogva vezetve maga mellett. A marka şgy szor−tott, akłr egy satu, de az
a hunyłszkodo mosoly nem hagyta el az ajkłt.
A Iolyoson az Ğreg Maier.
Fel ora mşlva legyen beIogva a młsik płr lo! rendelkezett ştkĞzben Uzdy es magya-
rłzva mondta az orvosnak: −gy a tanłr şr młr otthon lehet kora delutłn ugye? ez −gy jo
ez −gy legjobb! Igy nem vesszćk tşlsłgosan igenybe a drłga idejet...
A Iolyoso szĞgleten tşl şjra jobbra Iordultak. Innen indul le az a Ialepcs═ a hegyoldalba
ep−tett hłz also IĞldszintjere.
Adrienne majdnem visszakozott, miel═tt elszłnta magłt, hogy rłlepjen. Gy▌lĞlte ezt a ga-
rłdicsot. Ezen jĞtt Iel hozzł a Ierje es ahłnyszor nyikordultak a Iokai, mindannyiszor borza-
dłs Iogta el. Ezert ═ maga sohasem hasznłlta. De mivel meg−gerte Uzdynak, hogy vele marad,
m−g ez az orvos itt van, nem Iordulhatott vissza. Leertek. A hłzişr a hłloszobłjłba vezette a
tłrsait. Az ablakon rostely, mint mindenćtt ebben a szłrnyban, ahol egykor Uzdy apja ═rćlt-
kent elte le az utolso eveit. Igenytelen, eleg sz▌kĞs szoba. KĞzĞnseges vasłgy a Ial mellett;
keves bştor, csak a legszćksegesebb.
Az orvost Uzdy szembe ćltette egy szekre, ═ maga az łgyra es odavonta a Ieleseget ege-
szen kĞzel. Es rĞgtĞn udvariaskodott, alłzatos mosollyal es nagyban hajlongva:
Parancsoljon, kerem, tessek! Tessek kerdezni! Parancsoljon!
A tanłrseged kĞhintett es Ieszelyezetten szolt:
Hłt kerem −gy, a groIne el═tt... ez kisse... kisse szokatlan... De rĞgtĞn kĞzbevłgott
Uzdy, mikĞzben megragadta a n═ karjłt:
Nekćnk nincsenek titkaink egymłs el═tt. Ugye, Addy? Mi egyek vagyunk, egeszen
egyek, ugye? Csak tessek! Csak tessek!
A szokłsos kerdesek kĞvetkeztek, łlomrol, munkab−rłsrol, s═t kenyesebbek is. Minden-
re lłtszolag nyugodtan Ielelt a IerIi. Nagyon kieleg−t═en. ˙gy mondta, akłrha el═re keszćlt
volna reł. Kisse vontatottan ugyan, mintha minden szavłt meglatolnł, de ezt az orvos aligha
vette eszre, hiszen el═szĞr lłtta ezt a pacienset. Aztłn terdreIlex, szemreakcio, jłrłs behunyt
szemmel; tćd═kopogtatłs is es sz−vvizsgłlat. Błrłnytćrelemmel engedett mindent Uzdy. Csu-
płn Adrienne lłtta, milyen łdłzłn Iigyel az orvos kezeire, ha a Iejehez nyşlt, vagy a mellere
illesztette a hallgatot.
Eleg sokł tartott mindez. Vegre dr. Palkovics kijelentette: Igazłn gratulłlok, meltosłgod
makkegeszseges. Valamennyire ideges talłn, de hłt ez termeszetes intellektuel embernel.
Ezert egy kĞnny▌ szedat−vumot Iogok IĞl−rni, azt tessek egy ideig venni; ez minden. Ez iga-
złn minden.
Receptet −rt a tĞlt═tollłval, łtadta es IĞlłllt.
Adrienne-re nem kerćlt sor. A tanłrseged jol tudta, hogy csupłn a IerIi miatt h−vtłk ide,
−gy hłt nem er═ltette ezt.
KćlĞnben is vłrja a kocsi sćrgette Uzdy , ideje a vonatra indulni.
A Iolyosobol a szolgłlati ajton łt mindjłrt a szabadba vitte ═ket. Itt a hegyoldalban az Ğlbe
rakott t▌ziIa, a cserhłntłsbol visszamaradt tĞlgyrudak sorIala mellett kĞzvetlenćl az istłllohoz
jutottak. Ott łllt młr keszen a hinto. Am−g a doktor bećlt, am−g a Iogat elindult, Uzdy Iolyton
ismetelte: Igazłn kĞszĞnĞm, tanłr şr, nagyon megtisztelt, nagyon Ğrćltem, kĞszĞnĞm, kĞ-
szĞnĞm... De mikor az also kapun elt▌nt a kocsi, hirtelen kiegyenesedett.
Lassan visszasetłltak a hłz Iele.
Feleşton a IerIi megłllt. Valami diadalmas Ienyben ragyogott az arca. Lenezett az
asszonyhoz: Ezert hłlłs vagyok magłnak, Addy! Most azonban menjen be. Menjen be.
Menjen a szobłjłba.
Adrienne ĞrĞmmel tłvozott es azonnal. Hogy ez a szakorvos ilyen megnyugtatoan nyilat-
kozott, młr az is ĞrĞm. De most egyedćl maradni is az, hiszen e młsIel ora alatt szĞrnyen
aggodott, erezve Uzdynak, ha vissza is Iojtott, de rettent═ izgalmłt. Jo, hogy −gy Iolyt le, baj
nelkćl.
De miert kiłltott utłna Uzdy, mikor ═ a hłzhoz ert? Miert kiłltotta olyan Ienyeget═n: A
szobłjłban maradjon! Meg ne mozduljon onnan! Erti? Ott maradjon! Miert torzult şgy el a
kepe, amikor rełkiłltott? Az erei kidagadva a homlokłn, az arca vervĞrĞsre gyşlva! Ez
megzavarta az ĞrĞmet. Megis baj volna vele? Az egesz viselkedese, am−g az orvos itt volt,
csak tettetes? Es miert parancsolja, hogy ═ a szobłjłban maradjon?
Błr nem ertette, megis Ğnkentelen szot Iogadott. A szobłjłban azonban nem volt nyugta.
Mindaz a soha nem tapasztalt vonłs, amit e młsIel ora alatt a Ierjen megIigyelt, az a
hunyłszkodo alłzatoskodłs ama remćlettel szemben, amit az erd═ben mutatott, aggodalom-
mal tĞltĞtte el. Akłrhogy akarta magłt lecsillap−tani, az izgalma Iolyton Iokozodott, mintha
valami remćletes kĞzeledne Ieleje. Oktalan hallgatozott. ˆsztĞnĞsen. Płr percet, tłn egy
negyedorłt. A sz−ve mind hangosabban dobogott.
Es akkor mintha a vłrakozłsłra Ielelne, hirtelen hosszş, łllatias ćvĞltes hangzott vala-
honnan.
*
VegigIutott a Iolyoson. Sehol senki. Sem az udvaron, sem az el═szobłban. De a szalonajto
nyitva. Oda rohant be.
Ott vłratlan lłtvłny ćtĞtte meg. Uzdy el van terćlve a IĞldĞn, mellette az Ğreg Maier ter-
del, aki sietve bontogatja a gallerjłt. Egyik karosszek IeldĞntve. Valamivel tovłbb hosszşcs-
ka, csupasz tĞlgyIarşd hever a parketten. Hogyan kerćl ide a t▌ziIarakłsbol? A kanape
mĞgĞtti sarokban az Ğreg Uzdyne. Az arca halvłnyabb, mint a szćrkere meszelt Ial, amihez
tłmaszkodik. Egyetlen pillanat alatt mindezt meglłtta, de az Ğreg komornyik visszaszol:
Bitte einen Diener ruIen... hitte schnell! Der Herr ist ohnmŽchtig...
Borzaszto baj lehet, ha a ven Maier visszaesik a nemet beszedbe! Kiszaladt. Kiłltozott
az inas utłn, aztłn gyorsan egy pohłr v−zert szaladt a tłlaloba. Mire azzal visszasietett a sza-
lonba, Maier młr az Ğlebe kapta Uzdy Iels═testet, az inas pedig a terdenel ragadta meg. FĞle-
meltek, indultak.
Itt a v−z! Meg kene locsolni a homlokłt! mondta Adrienne, de Maier elhłr−totta:
Nem most, majd lenn a szobłjłban...
Vittek. Uzdy kezei, lłbai łjultan logtak alł; olyan volt, akłr egy szilva-krampusz, akinek
eltĞrtek a lecei. Kivittek. Csak most, mid═n kihaladtak, lłtta meg Adrienne, hogy a halłnte-
ka veres.
De hłt mi tĞrtent? az Istenert! mi tĞrtent? Iordult az anyosłhoz.
Idłig mozdulatlanul łllt az Ğreg asszony. A pillłi lehunyva. A menye hangjłra lassan kin-
y−ltak a szemei. Mind-mind tłgabbra ny−ltak, Ielelmesen tłgra. Valami szĞrny▌ v−ziot lłthat-
tak. Aztłn kiegyenesedve elvłlt a Ialtol. Merev tartłsban elIordult es azzal az ═ rendes,
dobbanto jłrłsłval a szobłja Iele indult. Kinyitotta az ajtot, aztłn maga mĞgĞtt betette csĞn-
desen.
*
Adrienne csak kes═bb, Maiert═l tudta meg a valosłgot.
Az el═csarnokban ezćstĞt tiszt−tott, mid═n Uzdy bejĞtt az udvarrol. Lłbujjhegyen jĞtt. A
kezeben az a tĞlgyhusłng. ┼ rĞgtĞn rosszat sejtett es elebe akart łllni, az ura gyorsabb volt.
Az Ğreg groIne a szalonban. Valosz−n▌leg az orvost vłrta vissza. Ott ćlt a szokott helyen, az
asztal mĞgĞtt. A Iia most Ieleje szaladt; a husłngot csapłsra emelte. Szerencsere az asztal kĞ-
zĞttćk volt es Maier itt utolerte a gazdłjłt. Reg ismert csavaro ,GriII-Iel elkapta a csuklojłt es
ugyanakkor kaszłt vetett, hogy elbuktassa. Igy tanulta egykor, amikor meg łpolo volt abban
az ═rćltekhłzłban Graz mellett. ┼rjĞng═t egyedćl megIekezni, amşgy is nehez. Az esest═l
pedig a beteg rendszerint elkłbul es ez jobb, mintha birkoznak vele. Ez sikerćlt is. Sajnos,
esteben Uzdy a karosszek nehez tłmlłjłba belećtĞtte a Iejet. Nem nagy dolog ugyan, csak a
b═r hasadt meg. Kisebb agyrłzkodłst is kapott. Erre gondolt ═ rĞgtĞn, azert nem akarta ott
eleszteni a szalonban. KćlĞnben is jobb, ha młs kĞrnyezetben ter magłhoz, −gy kĞnnyebben
eltĞrl═dik az emlek. Most csĞndben Iekszik az łgyłban. Hideg borogatłst tettek a Iejere.
Egyel═re aligha Iog mozdulni. Kes═bb, az młs. Kes═bb majd ═rizni kell...
Ezt a borzalmas tĞrtenest ismetelte el Adrienne, mikor Absolon delutłn vegre megjĞtt. Ke-
s═bb csalłdi tanłcsot tartottak hłrmasban. Megłllapodtak, hogy IĞlvłltva mindig legyen va-
laki a betegnel. Csak negyen jĞhetnek szłmba: Adrienne, Absolon, a komornyik es az angol
nĞrsz. Az anyja nem, az ki van złrva, mert mid═n Uzdynak Maier k−serletkeppen azt mond-
ta, hogy Clemence groIn═ erdekl═dik a hogylete irłnt, olyan gy▌lĞlet villant a szemeiben, şgy
szorultak Ğssze az Ğklei, hogy azonnal młsra kellett a szot terelni.
Ketsegtelen, hogy a puszta lłtłsa młr dćhrohamot vłltana ki.
Mindezt csak Absolon es Adrienne hatłroztłk el. Azt is, hogy dr. Kischt ide kell sćrgĞ-
nyĞzni, dĞntse el ═, mi a tovłbbi tennivalo. Az Ğregasszony ott ćlt velĞk, de szotlan. Az łb-
rłzata k═b═l. Talłn nem is hallotta, amir═l beszelnek.
*
Hłrom szĞrny▌ nap pĞrgĞtt le.
A szłsz orvos młr megerkezett. Nem lłtogatta meg a beteget, nehogy IĞlizgassa. Majd
csak akkor megy be hozzł, ha elszłll−tjłk. Mert −gy dĞntĞtt WolI Herman Kisch. Złrt intezet-
be kell tenni. Nyilvłnvalo, hogy szabadon nem lehet łpolni. Ez mindenkire nezve es
łllandoan eletveszelyes volna.
A negyedik nap hajnalłn ismet Adrienne volt soros.
Meg sĞtet volt. Az ablakpłrkłnyon pici mecses pislłkol. Uzdy magosra rakott płrnłkon
aludni lłtszik. A Iiatalasszony az łgy lłbłnłl a karosszekben ćl. TĞkeletes csĞnd van. Egye-
dćl a Ialiora kattintja a perceket,
Lassan, remes lassan telik az id═. Lassabban, mint młskor. Mert młma nyolckor Iog Dr.
Kisch bejĞnni, hogy Uzdyt magłval vigye. A vĞrĞskeresztes auto młr este ota itt van. Oda-
kćnn van elrejtve az istłlloudvaron. Ket łpolo vele jĞtt. Kolozsvłrra szłll−tjłk az ideggyogył-
szati intezetbe, amit a cserepIĞdese miatt a ,zĞld Iedel▌ hłz"-nak h−vnak. Oda viszik, ott
Iogjłk bezłrva tartani. Azzal vege lesz, mindennek vege...!
Vege mindennek, amiert kćzdĞtt, sovłrgott annyi ev ota. Vege a szabadulłsnak, ami oly
kĞzelinek tetszett, vege minden łlomnak, a boldogsłg minden lehet═segenek, vege minden-
nek, amiert erdemes volna elni! Vege mindannak, amiert Błlint szejjeltĞrte az otthonłt, vege
a szabad, ═szinte eletnek, vege annak az anyasłgnak, amely utłn egesz asszonyi lenye ord−-
tott, vege annak az elkepzelt Iişnak, aki meg se szćletett, meg se szćlethetik, de most hal meg,
alig egy ora mşlva... ˙gy erezte, mintha meg a szerelme is meghalna vele, łtvłltozna ĞrĞk Iłj-
dalommł. Es ═ itt marad, ide van lłncolva ahhoz az emberhez, akit═l irtozott mindig, ebbe a
pokolba, az idegenne lett gyermeke es Iel═rćlt anyosa melle.
Mindezt vegiggondolta młr szłzszor az elmşlt napok alatt. De ilyen er═vel mindez nem
rontott reł eddig, mint most, mikor kćszĞbĞn volt a sorscsapłs beteljesedese. Ez utolso pilla-
natig remenytelenćl is es Ğntudatlanul remelt, mit? semmit! , de megis, valahogy, błrmi-
kepp, mikent a v−zbeIşlo utolsoig remel, hogy valami csoda talłn megmenti.
ˆsszegĞrnyedve ćlt. A ket kezeben az arca. A sz−ve nagyokat dobbant a torkłban. Vegze-
tenek minden nyomorşsłga vegigĞmlĞtt rajta. Valoban boldog csupłn egyszer volt, ama
negy rĞvid het alatt, amit ott Velenceben tĞltĞtt Błlinttal, błr akkor is IĞlĞtte lebegett a halłl-
vłrłs, megis zavartalan boldog volt akkor... Akkor kellett volna megĞlnie magłt, ahogy
akarta, sohasem jĞnni vissza onnan... akkor nem kene łtszenvedni, amit most!
A kĞnnyek elbor−tjłk a szemeit. GĞrcsĞs zokogłs kezd IeltĞrni. Vegre minden głtat łtsza-
k−t, błrhogy łllt is ellent. A tenyerebe borulva s−rnia kellett, s−rt, s−rt s−rt hosszasan,
hosszasan, szaggato s−rłssal. A kĞnnyei łtsz▌r═dtek az ujjain. Szaporłn hullanak a ruhłjłra,
be az Ğlebe, Ğsszeszor−tott szoknyłja vĞlgyhajlłsai kĞze.
Maga s−r, Adrienne? szolalt meg egy hang.
Uzdy nezett reł a płrnłi kĞzćl. Bizonytalan, miota van ebren. Miota nezi az asszonyt
csodłlkozo szemmel.
A n═ nem tudott vłlaszolni, csak IĞltekintett. Csodłlatosan bekes a IerIi arca, soha ilyen-
nek nem lłtta, soha!
Mozdulatlan Iekszik a Ieje. A haja IĞlvet═dve a płrna dombjłra, ekbe vłgott sapkakent a
kĞzepen, IĞlnyşlo sarokkal ketIel═l a koponyłn, a szemĞldĞke rezsşt ki a halłnteka Iele, Ğr-
dĞgnek stilizłlt szakłlla Iekete csşcsban. Megis semmi słtłni nincs most rajta. Az ajkłn eny-
he, majdnem bocsłnatker═ mosoly.
Maga s−r, miert? mondotta şjra. Csak nem engem sirat!?... Miert siratna engem?
Lassan ejti a szavakat, aztłn mintha Ğnmagłnak beszelne: En tudom, hogy maga nem volt
boldog velem... Miert siratna hłt?
Itt szćnetet tartott, majd Iolytatta:
... Talłn nem şgy kellett volna... talłn młskeppen kellett volna, młskeppen... egeszen
młskepp... Nem tudtam, ez hiba, ez hiba volt, hogy nem tudtam...
Az asszonyt şjra elIogta a zokogłs. Kettehajolva a terdeibe Işrta a homlokłt. Hangtalanul
s−rt. A hłtłn rłngatva reszketett a blşz. Mikor vegtere IĞl tudott nezni Uzdy tłn ezt vłrta-,
meg egyszer megszolalt. A hangja tłvolbol jĞn, majdnem a tşlvilłgrol:
Akłrhogy is volt... akłrhogy is... tudja meg, en magłt nagyon szerettem... es mintha el-
Iłradt volna, lehunyta a szemeit.
Kes═bb sem nyitotta ki. Akkor sem, mid═n a Ialiora megcsendćlt nyolc apro ćtessel. Az
ajtony−lłsra sem, mikor bejĞtt Maier komornyik es azutłn sem, pedig Adrienne, miel═tt tł-
vozott, h▌vĞs ujjaival vegigsim−tott az alvo ember hajłn.
Młr megvirradt. A Iolyoson, a szłsz orvos mĞgĞtt ket sĞtet alak hşzodik. Tovłbb egy
hordłgy vascs═b═l.
A garłdicshoz suhant az asszony. FĞl akart menekćlni a szobłjłba ne halljon, ne lłsson
semmit abbol a szĞrny▌segb═l, amikor leIogjłk! Megis płr lepcs═Ioknłl tovłbb nem tudott
jutni, nem b−rtłk a lłbai. Ott sz−vszorongva meg kellett łllnia es a deszkaIalhoz d▌lt. Odalenn
ny−lik az ajto. Lłbdobogłs. Aztłn csak egy meglep═dĞtt hang, a Ierje hangja, Iokozodo er═-
vel: Na!... Na!... Na!... Na...! Aztłn semmi! Semmi!
Borzalom ez a nema csĞnd!
De şjra lepesek. Katonłs lepesek. Az ćvegajto ny−lik, ami onnan a szabadba visz, a Iarakł-
sok Iele. Valami vezenyles. De młr kimentek! Kimentek! Az asszony şjra leszaladt. A vi-
lłgos reggelben meg megpillantotta a menetet. Leped═vel letakartan, ott viszik Uzdyt, kin-
yşjtoztatva, akłr egy hullłt. Valami hirtelen hato injekcio dĞnthette le. Az arca, mint a viasz,
annyira halotthalvłny.
Adrienne terde megcsuklott. S−rva bukott az ablakpłrkłnyra. Megint hosszasan s−rt. De
most nem Ğnmagłt siratta. A szłnalom ontotta a kĞnnyeit.
VI.
Adrienne levelet −rt Błlintnak. Nem Almłsk═r═l, de młr Kolozsvłrrol −rta, hova młsnap
beutazott, hiszen a beteggel kapcsolatban sok mindenr═l gondoskodni kell.
Az els═ hłrom oldalon elmondta, ami tĞrtent. Szłrazon sorolta Iel a tenyeket; naponkent,
ahogy a kronikłk. RĞvid, sorsdĞnt═ mondatok. Mindenik egy-egy pĞrĞlycsapłs. Az utolso:
,... tegnapel═tt, december 1. reggelen beszłll−tottłk szegenyt Kolozsvłrra."
Innen szaggatottabbł vłlik az −rłsa. Egy-egy szo kitĞrćlve, młssal potolva:
,Ezzel vege van, vege van mindennek! En nem vłlhatok el es Te nem vehetsz n═ćl. So-
ha! Erted? Soha, am−g ═ el! Sohasem. Es elelhet akłrmeddig. Akłr tşl is elhet. A halłlłra,
błr neki is megvłltłs volna, szłm−tani nem szabad. Nem is lehet. A gyogyulłsłra sem. Ezert
van mindennek vege, amit terveztćnk."
,Es młsnak is vege van! Annak az eletnek is, amit eddig eltćnk. Nem! Ne tiltakozz!
Magad is −gy lłtod, magad is −gy −rtad, −gy −rtad sokszor. Itt vannak a leveleid el═ttem. Azt
−rod: ... hłt elet a:, amit −gv elćnk? mindig s:−nlelve, ha:udo:va, bufkłlva, mint a tolvafok,
akik valoban vagvunk, igen, a:ok vagvunk, his:en lopfuk a:t a s:▌kĞs boldogsłgot, neha
egv-ket orłt, nagv ritkłn egv effelt, mindig ovakodva, mindig fćlelve, mint a fegvhł:bol kis-
:ĞkĞtt rabok... Milyen igaz! es erre mondod młshol: ... nem er:ed-e, milven lealł:o,
ahogv mi elćnk? Titkolfuk, mint valami s:egvent, amit fĞlemelt feffel s:eretn═nk hirdetni a:
eges: vilłgnak... es hozzłteszed: ... e: −gv nem folvhatik tovłbb' En ezekre mostanig
nem vłlaszoltam. Nem mondtam, mennyire igazad van. Tłn nem is kellett. Młr Velenceben
emlekezz! akkor is −gy ereztem. Azert akartam ott meghalni, nem jĞnni vissza onnan a szol-
gasłgba. Igaz! Ezt nem Iolytathatjuk tovłbb. En sem b−rnłm tovłbb!"
,Mert młs is van. Olyan is, amir═l nem −rtłl. Amit en erzek talłn jobban. A gyermek! min-
dig Ielni?! Felni attol, ami az ćdvĞssegem volna? Mindig, mindig, minden pillanatban? Min-
dig şgy gondolni reł, akłrha csapłs volna az, amiert sovłrgunk? Pedig ez łll el═ttćnk, ezu-
tłn meg inkłbb, mint eddig. Ez az, ami rełnk vłr. Hłt ezt nem! nem! nem! Ha akarnłm,
sem tudnłm tenni. Es ha megis jĞnne akkor megĞlni el═re vagy vilłgra hozni es eldugni ,
eldugni a Te Iiadat?! Magam, ha vłllalnłm is, az ═ szłmłra mi nem vłllalhatjuk! A Te
szavaiddal −rom, a leveleidb═l idezem: ... Nekem utod kell, a nevem fenntartofa. Mindennap
er═sebben vłgvom rł. Młr harminckett═be leptem. Bi:onvłra a legtĞbb ferfiben e: a vłgv fel-
Ğtlik e korban. A: ═si vallłsok alapfa is e:. Minden nepben, minden egĞv alatt. A romaiaknłl,
:sidoknłl, k−naiaknłl Utod, aki fenntartfa a: ═sĞk, a laresek tis:teletet, Jehova łtka van a:on,
akinek nincs fia' En is −gv er:ek. A csalłdom kihalna velem, utolso −: volnek a:on a hoss:ş
lłncon, ha velem megs:akad... Ezt −rod. Es azt is: ... Tis:tessegben nevelni fel abban a kĞr-
ben, abban a hitben, abban a kĞtelessegtudłsban, ahogv a: apłm, nagvapłm... es azt is
−rod: ... a halhatatlansłg fĞldi formłfa e:, lemondani rola en nem tudok. Miert −rom mind-
ezt? mert k−vłnom, hogv megn═sćlj. Szerelmćnk neveben parancsolom neked. Ne vitat-
kozz! Szćkseges! Ha głtat nem ep−tćnk kett═nk kĞze, el nem tudjuk egymłst kerćlni es oda-
jutunk, amit meg−rtam młr. Es tedd meg rĞgtĞn. Oriłsi Ielel═sseg volt, amikor a vłlłso-
mat megprobłltam. Tudtam, hogy şgy is Iordulhat, hogy Uzdyn emiatt tĞr ki az ═rćltseg. Az-
ert haboztam olyan sokłig. Megis megprobłltam. Amikor tettem, mindent łtgondoltam. Ezt
is! Azt is, amit most mondok. Amit most k−vłnok T═led."
,Hogy kit? azt is megmondom. A kis Illesvłry Lilit. Szerelmes beled. O! Az bizonyos!
Neked is tetszik valamennyire. A csalłd is płrtolja ezt, kćlĞnben nem h−vtak volna annyiszor.
Csinos lłny. Egeszseges. Melto, hogy Iiat adjon neked, ha młr en nem adhattam..."
,Nekem megnyugvłs. Ha azt a Ielel═sseget Uzdyval magamra vettem, ezt a młsikat, hogy
Te csalłdtalanul elj, nem tudnłm viselni. Młs megoldłst kene keresnem... azt, amit Velence-
ben. Az is szabaddł tenne. De ezt nem akarhatod... Azt sem, hogy tovłbb mi... Igy... Igy,
ahogy eddig. Nem! Igen kĞzel jłrtunk az Edenkerthez. A kćszĞben łlltunk. Lłttunk min-
dent, ami łlom benne. Ragyogłs. Pazar −geret. A kapu becsapodott. Nem mehetćnk vissza
tĞbbe a sĞtetsegbe, leIokozva... koldusokkł... Nem! Ezt nem!" Aztłn joval alłbb meg egyet-
len sor: ,Nem akarok veled talłlkozni addig!..."
Delben jĞtt a level. Młr reg sĞtet estere Iordult. Błlint megis ott volt meg hanyatt d▌lve
a karosszekben, a hotelszoba ablaka el═tt. Akłr tagloval ćtĞttek volna le.
A Duna-part −vlłmpłja IĞlvilłg−tott a mennyezetre. Hosszş Ienykockłt dobott oda, aminek
kĞzepere az ablakrłma Iekete, nagy keresztet rajzolt. Melyseges s−rbol mintha a sajłt IejIłjłt
lłtnł. A level kihullott a kezeb═l.
Az ajtaja kiny−lt. Apro, tipeg═ leptek kĞzeledtek. Abłdy Roza jĞtt be, de a Iia nem vette
eszre. Csak arra tert kisse magłhoz, mid═n az anyja odavont egy szeket es młr mellette ćl-
ve, a karjłra tette a kĞver, kicsi kezet.
En vagyok szolt szel−den mosolyogva , ma delben erkeztem. Hallottam, itthon vagy,
hłt beneztem hozzłd...
Olyan termeszetes hangon beszelt, mintha csak tegnap talłlkoztak volna, mintha semmi,
eppen semmi sem tĞrtent volna kĞzĞttćk. Kisse kidćbbed═ szemei vizsgłlgattłk a Iia arcłt,
azokbol reszvet es aggodłs łradt; de ezt is ovatosan tette, nehogy błrmi jelet adja, hogy ═ az
Uzdy-eset h−rere utazott IĞl ide. Hogy Uzdy Płlt bevittek a zĞld IĞdel▌ hłzba, az persze
Iutot▌zkent szaladt vegig a vłroson. Abłdyne azonnal a Iiłra gondolt.
Annak az łtkos hłzassłgnak minden lehet═sege megsz▌nt! Ez ĞrĞm volna neki, de tudta,
hogy Błlintnak iszonyş csalodłs. Es az ═ ĞrĞme azonnal elhalvłnyodott ett═l a gondolattol. A
Iiłhoz kell utaznia rĞgtĞn, mellette lenni, vigasztalni is, ha lehetseges persze nem szoval, az
şgysem erne semmit , hanem azzal, hogy visszaIogadja es kĞrćlkarolja a szeretetevel. Az ═
kiskirłlyn═i dĞlyIet amşgy is meg═rĞlte az a harmadIel honap, amit egyedćl elt le es abban a
marcangolo hitben, hogy a Iiłt ĞrĞkre elvesz−tette. Azert ragadta meg az els═ alkalmat, mid═n
alłzkodłs nelkćl kibekćlhet.
Abbłziłba utazom. Az nagyon kellemes volt tavaly. Az is jo, hogy kĞzel van; ott megis
lłthatlak neha. Ugye? LejĞssz płrszor a telen? Nem, ne k−serj le. En młr megtanultam egye-
dćl utazni, młr nem vagyok olyan ćgyetlen.
Igy csacsogott kĞnny▌ dolgokat, minden vonatkozłs nelkćl arra a drłmłra, amit a Iia lel-
keben erzett. Azt is mondta, hogy Pesten marad vagy t−z napot es ezt is şgy, mintha nem Bł-
lint miatt tenne, hanem mivel orvossal vizsgłltatja magłt.
A villanyt sem gyşjtotta IĞl. Nagy vilłgossłgnłl nem tudnłnak olyan kĞzel jutni egymłs-
hoz, nem is cirogathatnł meg a Iia hajłt, mint −gy, a sĞtetben, hol Błlint błnata nem kell hogy
łlarcot viseljen. Hosszan maradtak egyćtt. A hotelszoba łrnyekai megteltek azzal a sok bal-
zsamos szoval, amit az Ğregasszony a Iiłnak mondott.
Egyćtt tĞltĞttek a kĞvetkez═ napokat. Folyton egyćtt voltak. Delel═tt orvosi vłroszobłk-
ban vagy mşzeumban, delutłn vagy este hol egy-egy moziban, hol egy hangversenyen. Sz−n-
hłzba ezşttal az Ğregasszony nem akart menni, holott młskor nagyon jłrta ═ket, de most şgy
erezte, hogy a Iiłnak ez rosszulesnek.
Vegre a honap kĞzepen elutazott. Błlint persze az łllomłsra k−serte es egy kis Ićlkeben
korłn helyezven el az anyjłt, indulłsig meg ott maradt vele.
Karłcsonyra lejĞvĞk hozzłd!... mondotta Błlint; rĞvid szćnet utłn pedig alig hangsş-
lyozva tette hozzł: Holnaputłn Szent-GyĞrgyiekhez megyek vadłszni...
Az anyja rełtekintett. RĞgtĞn elertette, hogy itt tĞbb van ennel az egyszer▌ tenynel. Azert
a tłrgyat Iolytatando, kerdezte: Kik lesznek ott? Azok, akik tavaly?
A puskłsokrol nem hallottam. A n═kr═l se mind. A nenem es Magda persze; es... es ott
lesz meg a kis Illesvłry Lili. Rola bizonyosan tudom, hogy ott lesz.
Abłdy Roza mit sem vłlaszolt. Csak kisugłrzott az arca, ket kicsi kezevel megragadta a
Iia Iejet es homlokon csokolta.
Menj, Iiam szolt halkan es łldjon meg az Isten.
*
A zsolnai deli gyors młr ott IćstĞlgĞtt a Nyugati płlyaudvar kormos ćveghangłrjłban.
Błlint az ştra szłmos şjsłgot vett, aztłn beszłllt. A poggyłszait elhelyezven belemelyedt
a lapokba. Młr napok ota az a h−r jłrja, hogy ez az łldatlan kormłnyvłlsłg vegre megoldłs
el═tt łll. Erre vall młr az is, hogy Wekerle tĞbb napja benyşjtotta az indemnitłsi javaslatot,
ami azt teszi, hogy a tavalyi kĞltsegvetes alapjłn tovłbb viszi az ćgyeket. Ez amellett szolna,
hogy reaktivłljłk valahogy a koal−cios kormłnyt. De sok minden młsra mutat. November-
ben ketteszakadt a Fćggetlensegi Płrt. Az Ğnłllo bankosok kiugrattłk onnan Kossuth Feren-
cet es h−veit. Ett═l Iogva Justh ott az şr es ett═l kezdve olyan łdłz harc indult meg a ket tłbor
kĞzĞtt, amit═l csak şgy visszhangzik a sajto. Annłl mergesebb ez, mivel Justh lemondvłn a
Hłz elnĞkseger═l, az şj elnĞkvłlasztłson Kossuthek 48-asai a 67-esekkel szavaztak es Justhot
kibuktattłk. Dşl hłt a testverhłborş. Huj, hajrł! ez kell a magyarnak! meg Tiszłval
szemben vagy Fejervłry kormłnya ellen sem hasznłltak gy▌lĞlkĞd═bb hangot. Most pedig
az tĞrtenik, hogy a Wekerle-kormłny indemnitłsłt az alighogy lelepett hłzelnĞk technikai