You are on page 1of 138

A biotechnikai vzkezels hatsmechanizmusa,

az ember, az llatok s a technika


klcsns egymsra hatsnak eredmnye
Harmadik bvitett es atdolgozott kiadas
MMMJKA@A
AKVRIUM KOLGIA
A biotechnikai vzkezels hatsmechanizmusa, az ember, az llatok s a technika kl-
csns egymsra hatsnak eredmnye
Ahhoz, hogy sikeresen akvarizalhassunk, az akvarium alapvet mszaki berendezesein kivl a
termeszetben lejatszodo Iolyamatok megertesere is szksegnk van. A m a viz tisztantartasa-
nak mszaki modszerei mellett (mint pl. szres, hablevalasztas, stb.) a biologiai Iolyamatok
lenyegebe is bepillantast nyujt.
Egy tovabbi Iejezet a viz minsegi megitelesehez szkseges modern meresi modszerekkel
Ioglalkozik (vezetkepesseg-, pH-meres, redoxpotencial merese stb.). A szerzett ismereteket
szabadteri vizsgalatok es akvariumi megIigyelesek eredmenyei egeszitik ki.
A knyv elssorban a halado akvaristanak keszlt es az akvariumokban alkalmazott mszaki
berendezesek ertelmet es celjat kologiai szempontok alapjan probalja megismertetni. Igy az
edesvizi es a tengeri akvarisztika szerelmesei szamara egyarant ertekes segitsegkent szolgal. Ez
nem utolso sorban a TUNZE-technika megertesere is vonatkozik.
Tartalomjegyzk
Elsz
1. Az akvarisztikval kapcsolatos alapvet megjegyzsek
1.1 kologia es akvarisztika
1.2 Mszaki berendezesek az akvariumban?
1.3 Mi a vizklima?
1.4 A vizcsere temajaval kapcsolatos szakerti velemeny
2. Mszaki vzkezels
2.1 Szres
2.2 Biologiailag Iontos aramlasi Iormak megvalositasa
2.3 A keringtet szivattyuk hatekonysaganak meghatarozasa
2.4 Gazcsere az akvariumban
2.5 Mikroorganizmusok az akvariumban
2.6 Bioreaktor
2.7 Eeherje-hablevalasztas
2.8 Ozmozisszabalyozas
2.9 A vezetekes csapviz tisztitasa Iorditott ozmozissal
3 Mineralizls
3.1 A harom akvariumtechnikai bomlasi lepcs
3.2 Milyen tulajdonsagokkal kell ezek alapjan egy jo viztisztito rendszernek rendelkeznie?
4 Mrlegjelleg gondolkods az akvarisztikban
4.1 Az akvariumi rendszer anyagegyensulya
4.2 Az akvarium mint Ieladat
5 Akvarisztikai mrsek
5.1 Mi a vezetkepesseg?
5.2 Szensav az akvariumban
5.3 A tengerviz kemenyitese
5.4 A redoxpotencial es gyakorlati jelentsege
5.5 EoszIor
5.6 Oxigen
5.7 A Maldiv-szigetek kologiai szempontbol
6 Akvarisztikai gyakorlat
6.1 Az aktiv szen adszorpcios kepessegenek a vizsgalata
6.2 Klnbz biologiai szranyagok lebontasi teljesitmenyenek tesztelese
6.3 A jo koszt a halak eseteben is lenyeges szempont
6.4 Azok a kellemetlen algak
Irodalomjegyzk
Elsz
N. Tunze ezen knyv els kiadasanak kezdemenyezje es szerzje 35 even keresztl klnbz
biotopokhoz sorolhato akvariumokkal Ioglalkozott. Ezalatt azt Iigyelte meg, hogy a legtbb
akvarium sikeres periodusa inkabb veletlenszer, tehat nem tetszlegesen megismetelhet ssze-
Iggeseken alapszik, aminek oka jelents mertekben azonban az akvarista akvariumgondozasi
szokasaiban rejlik. Ezek a sokeves megIigyeles alapjan gyjttt tapasztalatok vezettek olyan
kategoriaju mszaki berendezesek kiIejlesztesehez, amelyek 'akvariumtechnikai gyjtIo-
galmat a hatvanas evekben N. Tunze neve Iemjelezte es amelyeket ma az egesz szakma hasznal.
Akvriumtechnika alatt azt ertjk, hogy a ma rendelkezesre allo mszaki eszkzkkel es
modern viztisztito eljarasokkal megprobaljuk az akvariumi ellenyek eletkrlmenyeit opti-
malizalni.
Tovabbi szerzk:
E.J.Wichowsky, biologus: Kielben tengeri biologiat tanult; ezt kveten egy delnemet nyil-
vanos akvariumnal szerzett tapasztalatokat. 1985 es 1987 kztt vezette a Tunze ceg hidro-
biologiai laboratoriumat.
J. Sarbacher, diplomas biologus: Karlsruhe-ben vegzett 1993-ban, diplomajat a Teleples-
vizgazdalkodasi Intezetben (Nemetorszag) szerezte. A viztisztitas terleten dolgozott. A
TUNZE ceg Iggetlen munkatarsa.
A.Tunze, diplomas mernk: A Mncheni Mszaki-Eizikai Eiskolan mszaki
krnyezetvedelmet vegzett. 1994 ota a TUNZE ceg gyvezet igazgatoja.
1. Az akvarisztikaval kapcsolatos alapvet megjegyzesek
1.1 kolgia s akvarisztika
Az kologia a termeszettudomanyok reszterletekent a termeszetben lejatszodo biologiai, kemi-
ai es Iizikai Iolyamatokat kutatja, valamint a termeszet dinamikajanak megIigyelesevel es kl-
csns kapcsolatainak es sszeIggeseinek a leirasaval Ioglalkozik. Az kologia az akvarisztikai
Iejldes Iontos alapjanak ill. hajtoerejenek is tekinthet.
A Ienomenologia (jelensegkutatas) a megIigyelesek szigoruan objektiv Ieljegyzesevel es leirasa-
val Ioglalkozik. Ezeket a jelensegeket lenyegeben tapasztalati tudas utjan ismerjk Iel (empiria).
Az akvarisztika szinte sszes lenyeges Ielismerese igy szletett.
Az akvariumban tartott allatok es nvenyek biologiai es Iizikai igenyet, mint pl. a h-, Ieny-,
oxigen- es vizmozgas iranti igenyt mar a 19. szazadban is ismertek. Az
akvariumokat egyszer mszaki eszkzkkel zemeltettek. Az
akvarisztika es kiIejezetten az akvariumtechnika Iejldesere az utolso
evtized altalanos mszaki elrelepese termeszetesen alapvet hatast
gyakorolt. Megis megIigyelesre erdemes, hogy szamos berendezes az
akvarisztikai es a termeszetben vegzett megIigyelesek kiertekelesi
eredmenyekent szletett meg. A kvetkez Iejezetben ezek kzl
valasztottunk ki nehany ismertetesre meltot.
1. abra: A termeszet dinamikajat Iizikai, es kemiai Iolyamatok hatarozzak meg. Ezek meg-
Iigyelese es kiertekelese segit a termeszet megerteseben es az akvariumban valo
lekepezeseben.
1.2 Mszaki berendezsek az akvriumban?
Eoglalkozzunk elszr egy kicsit az orvostechnikaval, ami az ember segitsegere alakult es az
eletnkbl voltakeppen senki sem akarna igazan nelklzni. Ugyanez vonatkozik a modern
biologiai ivoviztisztitasra, amely a nvekv varosi nepesseg mellett a tuleles biztositeka. Az a
teny, hogy modern viztisztitasi eljarasokkal az akvariumban gyakran alacsonyabb nitrat tartalmat
lehet elerni es Ienntartani mint az ivovizben, nmagaert beszel. Erthet, hogy egyre hangosab-
ba valik a jobb es gondosabb ivoviztisztitas iranti igeny.
Ha mi ma gyakorlatilag a vilag barmely tropusi videkerl szarmazo halakat, nvenyeket es alac-
sonyrend allatokat nemcsak hosszabb ideig tudunk jo allapotban tartani, hanem szaporitani is,
akkor ezt elssorban a biologia egyre ujabb ismereteinek es az erre epl biotechnikanak,
esetnkben specialisan az akvariumtechnikanak, ksznhetjk.
A veletlen sikerbl eveken keresztli allando sikerek, a modern
meresi modszerekre tamaszkodo, Iolyamatos ellenrzes, modern
viztisztito technika alapjan valhatnak. Ez sikerlt peldaul a k-
korallok es korallsgerek eseteben.
Aki az ellenyek eletkrlmenyeit biztonsagosan Ienntarto biotech-
nikat elveti, akar tudatlansagbol vagy 'takarekossagbol, inkabb ne
is Ioglalkozzon akvarisztikaval, ez ugyanis csak allatkinzas lenne.
2. abra: A mai akvariumi ellenyek tartasi sikere a biologia ujabb ismereteinek es az
erre epl biotechnikanak (akvariumtechnikanak) ksznhet (TUNZE Comline
keszlet).
1.3 Mi a vzklma?
desvz
A termeszetben a napIeny merteke dnt a termeszetes edesvizek hmersekleterl es
nvenyzetenek nvekedeserl. Az azsiai es del-amerikai tropusokon, ahonnan a diszhalaink es
nvenyeink jelents resze szarmazik, atlagosan 5.000 es 10.000 Lux krli a megvilagitas
erssege (ez a Iak es az uszonvenyek altal learnyekolt eredetileg 100.000 Lux krli napIeny).
A napkzben mert vizhmerseklet 30C krli. Ejjel a vizmennyisegtl Iggen 2-10C krli
lehles tapasztalhato. Szabalykent ervenyes, hogy minel kisebb a hingadozas annal nagyobb a
viz Iajtagazdagsaga.
Tengervz
A nyilt tropusi tengereken, azaz a korallzatonyok tenger Ielli oldalatol kezdden a viz
hmerseklete kzel allando, az ejszakai es nappali hmerseklet csupan nehany tizedIokkal ter el
egymastol. Ezzel szemben a laguna hmerseklete a vizmelysegtl Iggen jelentsen
ingadozhat. Apalynal rvid idre akar 40C-ra is Ielmelegedhet. Itt is igaz, hogy minel kisebb
a hingadozas annal nagyobb a viz Iajtagazdagsaga.
Fny s hmrsklet az akvriumban
Az akvarisztikaban a kis hsugarzasu es viszonylag magas lathatoIeny-reszaranyu
vilagitoreteggel ellatott lampak terjedtek el. Eggetlenl attol hogy higanygzlampat (HQL)
vagy Ienycsvet hasznalunk-e, a nvenyek jo nvekedeset magas piros- es/vagy kekhanyadu
vilagitoeszkzzel pl. 'Aqua Coral vagy 'Grolux tudjuk elerni. Szinte az sszes vilagitoeszkz
egy ev alatt kzel 50-ot veszit a Ienyerejebl, ezert ennyi id elteltevel celszer ket kicserel-
ni. Az elektronikus gyujtas a Ienycsvek elettartamat lenyegesen megnveli.
Fm-halogn lmpk (HQI)
A jelenleg kaphato 70W /150W/ 250W/ 400W teljesitmenyeket elssorban a tengeri
akvarisztikaban hasznaljak alacsonyrend allatok tartasara. Ezek dragak, de akar 100.000 Lux
Ienyer elallitasara is kepesek.
A Itesre klnIele, termosztat vezerles vegcsves es szilikon-Itkabeles Ites hasznalhato.
A meghibasodasi riziko cskkentese vegett celszer ket, beepitett termosztattal ellatott,
egyenkent a szkseges Itteljesitmeny Ielenek megIelel teljesitmeny vegcsves It rudat
hasznalni. Mindenkeppen Iontos azonban a konstans hmerseklet. Idealis a 0,1C pontossagu
szabalyozas lenne.
1. tablazat: A szkseges Itesi teljesitmeny attekintese Wattban (normal vegezes, jol leIedett akvariumok tapasztalati
ertekei alapjan)
akvarium-terIogat a 20C szobahmersekletnel nagyobb kivant hmerseklet
literben 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
szkseges Itteljesitmeny Wattban
50 8 16 23 31 39 47 54 62 69 77 85 93 100 108 115
60 9 18 26 34 42 51 59 68 76 85 93 102 110 119 128
70 9 18 28 37 46 55 64 73 82 91 101 110 119 128 137
80 10 19 29 38 48 57 67 77 86 96 105 115 124 134 144
90 10 20 30 40 50 59 69 79 89 98 108 118 128 138 148
100 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150
200 125
300 150
400 200 (max. 28C-ra valo IelIteshez)
500 250
600 300
A tablazat klnsen nagy segitsegl szolgal Iokozatosan szabalyozhato Ites Ielhasznalasanal
a legjobb Itesi teljesitmeny kiszamitasaban. A Ienti adatok csupan tapasztalati ertekek, igy a
helyi adottsagok Iggvenyeben elteresekkel kell szamolnunk. A tablazatbol tovabba az is lathato,
hogy a nagy medencek Itestechnikailag elnysebbek mint a kisebbek. Klnsen a helyiseg
hmersekletingadozasara nem olyan erzekenyek. A Ites megvalasztasanal a Ielhasznalt
szrszivattyu teljesitmenyet is Iigyelembe kell venni.
Vzmozgs - ramls - keringtets
Kzismert teny, hogy a viz oxigen megktesi kepessege a hmerseklet nvekedesevel cskken.
A nagyteljesitmeny, a vizIelletre kiIolyo 600-4000 l/h teljesitmeny merl-szivattyuk ers
oxigencseret tesznek lehetve. Szinte az sszes vizinveny anyagcserejere a vizaramlas serken-
tleg hat. Az algalepedek kialakulasat a vizaramlas viszont gatolja. A vizmozgashoz szkseges
szivattyu teljesitmenyere klszabaly edesviz eseteben, hogy a medence vizmennyiseget
orankent 1-4-szer, tengerviz eseteben orankent 4-10-szer kell megIorgatni (lasd 2.1 Szres es 2.2
Biologiailag Iontos aramlasi Iormak megvalositasa).
Konstans vezetkpessg s srsg - ezek is hmrskletfgg problmk!
Ha a modern vezetkepesseg-mer mszereinkkel megvizsgaljuk az akvarium vizet, akkor egy
herzekelvel vagy kezi beallitas utjan a hmersekletet 25C-ra 'kompenzaljuk. Erre azert van
szkseg, hogy sszehasonlithato meresi eredmenyeket kapjunk. Mert pl. a 18C-os tengerviz
'25C-ra vonatkoztatott
50 mS 50000 uS biologiailag azaz pontosabban Iiziologiailag hatasos vezetkepessege a
valosagban kb. 44,4 mS 44400 uS. A vezetkepesseg kb. 800 uS/C-os valtozasa Iiziologiailag
ugyanannyi valtozasnak Ielel meg mint amennyit a parolgas idez el! Ennek az az oka, hogy az
'ionok, vagyis a szabadon mozgo tlteshordozo reszecskek a Iolyadekban annal gyorsabban
mozognak minel magasabb a Iolyadek hmerseklete. Ebbl legalabbis az erzekenyebb allatok es
nvenyek tartasahoz az kvetkezik, hogy a konstans hmerseklet cskkenti a Iiziologiai megter-
helest es az alkalmazkodasi stressz elkerlhet.
Ebbl a Ielismeresbl kiindulva nagyon pontosan mer es szabalyozo Itberendezeseket
Iejlesztettek ki. A hmersekletet egy nagy digitalis kijelzn tizedpontosan lehet leolvasni.
Gombnyomassal egy hmerseklethatart is megadhatunk. A keszlek ezutan ezt az erteket 0,1C
pontossaggal megtartja. A berendezessel max. 600 Wattos Ites es 450 Wattos motorok is
vezerelhetk (induktiv terhelesek eseten kb. 20-al kisebb teljesitmeny).
3. abra: A szamos 'klimaberendezes egyike az akvariumban a hmerseklet mer es szabalyozo keszlek (7028-as
hmerseklet szabalyozo keszlet)
1.4 A vzcsere tmjval kapcsolatos szakrti vlemny E.J. Wichowsky
A biologiai tanulmanyaim 1983 novemberi beIejezese utan kzel egy evig a Mnchen /Hellabrunn
beli allatkert akvariumanak es terrariumanak vezet munkatarsa voltam. 1985 es 1987 kztt a
TUNZE ceg kutatolaboratoriumanak voltam tudomanyos vezetje Penzbergben. Ennek a Kutatasi
es Tudomanyos Szvetsegi Miniszterium altal tamogatott tevekenysegnek a kereteben ma tbb tro-
pusi tengeri allatot es nvenyt tartalmazo kiserleti akvarium Ielgyeletet latom el.
A TUNZE ceg tbbek kztt azt is celjaul tzte ki, hogy az akvarisztikanak modern ter-
mszettudomnyos mdszerek Ielhasznalasaval uj impulzusokat adjon. Ezen erIeszites kzpon-
ti problematikaja az akvariumok termszetes krlmnyeknek megfelel zemeltetese.
Segedeszkzkent a TUNZE ceg szivattyuit, hablevalasztoit, bioreaktorait es ozmozisszabalyozoit
valamint biologiai know-how-jat hasznaljak. A termeszeteshez hasonlo Ielteteleket akkor lehet
elerni, ha a vizek biologiai es kemiai krIolyamatai (vagyis a karos anyagok lebontasa es a tapa-
nyagok rendelkezesre allitasa) az akvariumban is megvalosithatok. A legIontosabb cel tehat, hogy
az egyik Iaj (pl. halak) altal a vizbe leadott szennyez anyagokat olyan anyagokka valtoztassuk,
amelyeket a masik Iaj (pl. nveny) hasznositani kepes vagy egy mszaki berendezessel (szrk,
bioreaktorokkal biokemiai uton, stb.) eltavolitsuk es ezaltal hatastalanitsuk. Eddig az
akvarisztikaban a viz ers szennyezdese miatt ugynevezett 'rendszeres vizcserere volt szkseg
(lasd a szakirodalmat). Ezuton evente tbb tizezer liter sos szennyviz kerl a kzcsatornakba. Az
ugynevezett 'rendszeres vizcsere nem csak egyIajta krnyezetszennyezest, de az akvariumi
ellenyek szempontjabol is egyIajta elre nem kalkulalhato veszelyt jelent. Eleg ok ez ahhoz, hogy
ezt az eljarast Ilslegesse tegyk! Azt, hogy ez lehetseges, egy kzel haromeves, tudomanyosan
megalapozott vizsgalattal bizonyitottuk. A 2,5 evig tarto kiserlet soran a viz legIontosabb
parametereit naponta rendszeresen mertk. Ezek reszletes alakban rendelkezesre allnak es
bizonyitjak, hogy a sikeres korallszirti akvarisztika a 'rendszeres vizcsere nelkl is megvalosithato.
2. Mszaki vzkezels
2.1 Szrs
A modern akvarisztikaban a szres tbb okbol is jelents szerepet jatszik. EgyIell szep latvany
az akvarium kristalytiszta vize. MasIell, es ez sokkal lenyegesebb, az allatok egeszsegben
tartasahoz elengedhetetlenl Iontos, hogy az oldott, szemmel lathatatlan anyagok koncentra-
ciojat is korlatok kztt tartsuk ill. hogy lehetleg a nvenyek altal hozzaIerhet vegyletekke
alakitsuk (biologiai krIolyamat)
A hatekony szres ezert legalabb ket lepesbl all:
1. Mechanikus szresbl, amelyre celszer gyorsan cserelhet nagyteljesitmeny szrt hasznal-
ni (pl. Comline, TUNZE SYSTEM).
2. Biologiai szresbl, egyIajta biologiai reaktor hasznalataval (rviden bioreaktorbol).
A gyorsan cserlhet mechanikus szr
Eeladata, hogy az sszes szemmel lathato lebeg anyagot rvid id alatt kiszrje az akvarium
vizebl. Ilyen elssorban a taplalekmaradek, elhalt nvenyi reszek, halrlek stb. Mivel ezek a
hulladekok egy id mulva Ieloldodnak es a viz minseget rontjak, ezert a jo mechanikus szr-
vel szemben mindenek eltt ket kvetelmeny tamasztando: nagy szrhatas valamint gyors es
knny tisztitasi lehetseg.
A TUNZE ceg tbb mint tiz eve alkalmaz tbbreteg, specialis eljarassal merevitett vattabol
keszlt szrpatronokat. Ezt a szrIajtat a biotechnikaban melysegi szresnek nevezik. A le-
valasztas abszorpcioval trtenik, azaz a reszben ragados reszecskek ratapadnak a vatta szalaira
es elektrosztatikus klcsnhatas eredmenyekeppen rgzlnek (a negativ es a pozitiv tltes
reszecskek vonzzak egymast). Ennel a Iolyamatnal a kolloidoknak mint rgzit elemeknek
('ragaszto) jelents szerep jut. Minel jobban beallt egy akvarium biologiailag, annal
hatekonyabban mkdik a szrpatron. Az akvariumban tartott ellenyek mennyisegetl Ig-
gen a szrpatront 3 het mulva egyetlen mozdulattal ki lehet cserelni, vagy 2-3 alkalommal ki
lehet mosni. Az akvariumi higienia miatt azonban celszer a vattat mar 1-2 het elteltevel kic-
serelni.
4. abra: A melysegi szres elvi vazlata
1. akril vatta
2. vattaIonalak
3. szennyez anyagok
4. kolloidok
5. szrlet
Gyogyszeres kezeles utani mergezesek eseteben es ers sarga szinezdeskor a szrpatron
helyett az utantlt patronba szenszrs beteteket helyezhetnk, ezeket is nehany kezmozdulat-
tal lehet kicserelni. Ez a megoldas egy keszenletben allo tzolto keszlekhez hasonlithato. Az
utantlt patronokat hosszutavon hetkznapi szrvattaval vagy makacs zavarosodas eseten a
Iinomszreshez mikrovattaval is Ieltlthetjk.
A TUNZE altal az utobbi evekben az egyszer patronos es Iazekszrkbl kiIejlesztett gyors-
csere-szrkomponensek a masodpercek alatt vegrehajthato, kenyelmes szrcseret valamint
egy teljes rendszer biologiai vizkezel berendezesekbl trten Ielepiteset teszik lehetve. A
berendezes gyjtneve TUNZE vzkezel komponensek.
A. beszivo csvek
B. Ielleti elszivas
C. szrpatron visszaIolyas elleni
vedelemmel
D. szivattyukimenet
E. az ozmozisszabalyozo erzekeli
vizszint-szabalyozas
E. rgzit
5. abra: Szivattyus szr es homogen, tekercselt vatta
szrpatronnal (Comline)
2.2 Biolgiailag fontos ramlsi formk megvalstsa
-hiszen az ramls egyben letenergia is
Oka s jelentsge
A Ild tengerviz- es edesviztmegenek a mozgasa a szelnek, az atmoszIerikus nyomasnak, a
hold es a Ild klcsns vonzasanak es srsegklnbsegeknek (hmerseklet) valamint lejtes-
nek ksznhet. Az ezaltal keletkez aramlasok termeszetesen nagymertekben Iggnek a Il-
drajzi adottsagoktol. Ezek nelkl a hidrodinamikai hatasok nelkl pl. a tengeri elet csak nehezen
kepzelhet el. Ezert van az 'akvariumi koszisztemaban is nagy jelentsege a biologiailag
Iontos aramlasok megvalositasanak.
A biologiai hatasok nagyon atIogoak. Ezeknek az aramlasi Iormaknak lenyegeben Iontos szal-
lito- es elosztoszerep jut. Igy pl. a meleg, az oldott gazok egyenletes elosztasa vagy a tapanya-
greszecskek szallitasa klnsen Iontos Ieladat. Az oxigen es a szendioxid diIIuzios sebessege
allovizben olyan alacsony, hogy a mialtalunk ismert tengeri elet nem alakulhatott volna ki. A
zatonyon a helyhez kttten el lenyek elszeretettel telepszenek meg az ers aramlasnak kitett
helyekre. A korallzatony eletIelteteleinek egyik legIontosabbika, hogy a korallok elssorban az
aramlassal szallitott planktonnal taplalkozhassanak. Az 'akvariumi koszisztemaban az aram-
las a szennyez anyagokat kell a szrbe szallitsa, ami nem kisebb szerep.
Az ramls megfigyelse a szabad termszetben az akvriumi adaptls cljbl
Ha megIigyeljk egy nagyobb edesviz to vagy a tenger vizmozgasat, akkor Ielismerhetjk,
hogy ebbl lenyegileg t mozgasIajtat vihetnk at az akvariumra.
1. Szles fellet ramls:
A termeszetes vizek aramlasa a hatalmas meretaranybol es a keletkezes modjabol
kiIolyolag szeles Iellet. Ez azt jelenti, hogy az aramlasi vonalak inkabb
parhuzamosak es nem egy pontbol indulnak ki, mint egy szivattyu kiIolyocsve
eseteben.
2. Hullmvers:
A Ielszin kzeli szel eredmenyekeppen keletkez hullammozgas (hullamveres)
ersebb (hullamvlgy) es gyengebb (hullamhegy) aramlasi impulzusokat kelt. Az
igy keletkez aramlas nehany meter melysegig hat. Ez az aramlas szamos turbu-
lenciat is kelt.
3. Intervallumos ramls
Iranyat valtoztato aramlas tbbe kevesbe rendszeresen keletkezik, ilyen pl. az ar es
az apaly okozta iranyat valto aramlas (intervallumos aramlas). Hatasa a zatony
anyagszallitasa szempontjabol klnsen Iontos. Az akvariumban a szr hatas-
Iokan lehet ezaltal lenyegesen javitani.
4. jszakai lecsendesls
Az ejszaka Iolyaman a zatonyon a hullamveres az elIekv szelnek ksznheten
lenyegesen lecsendesl. A nappali allatok tbbsege nyugovora ter, a plankton
Ielemelkedik. Ez alatt az id alatt az aramlasi aktivitas cskken.
5. Etetsi sznet
A termeszetes vizek hidrodinamikus jelensegei alapveten a tapanyagszallitast
szolgaljak. A legtbb halIaj a taplalkozashoz nyugodtabb vizeket reszesit elny-
ben, Ielteve, hogy a kivant taplalekkinalat ott is megtalalhato. Az akvariumban vis-
zont az aramlas utjan a szrkrbe trten taplalekbeszivas problemat okoz. Igy
tehat a halak taplalkozasat zavarhatja a tul ers aramlas es a taplalek a szrben
'landol. Ekkor a szr leallitasa segithet (Etetesi sznet).
Szivattyk
A Ienti mozgasok megvalositasahoz alkalmas szivattyukra van szkseg. Termeszetesen
probalkoztak mar masmodon is aramlast kelteni az akvariumban (sritett-levegs rendszerek,
mozgo lemezek). Ezek a megoldasok azonban rendszerint a csekely teljesitmenyen vagy a rossz
ar-teljesitmeny viszonyon buktak meg. Ezen kivl a szivattyuk megbizhatosaga az akvarium
lakoinak tulelese szempontjabol a legjelentsebb elny.
Az els akvariumi szivattyu szellztet szivattyukent mkdtt. Ezeket azonban a csekely aram-
lasi teljesitmenyk miatt csak az edesvizi akvariumoknal lehetett Ielhasznalni, a tengerieknel
alig. A szamos szivattyurendszer kzl az akvarisztikaban a legjobban a centriIugalszivattyuk
valtak be.
Centrifuglszivattyk
Klnbz centriIugalszivattyu tipusok, ill. meghajtastipusok leteznek. Ezek lenyegileg a
motorok tipusaban es alkalmazasuk celjaban ternek el egymastol. A motorok kztt megkln-
bztetnk szinkron es aszinkron motorokat valamint az uj, elektronikus szabalyozasu, biztonsa-
gi kisIeszltseggel mkd elektronikus motorokat.
A szinkron motorok, amint ezt a nevk is mutatja a halozati Irekvenciaval szinkronban Iorognak.
Ezeket rendszerint mgyantaval kinttt buvarszivattyukban szoktak hasznalni. Ezeket az egysz-
er ki- es bekapcsolason kivl az akvarisztikaban kiIizethet berendezesekkel vezerelni nem
lehet. A csapagyak kenese valamint a htes is vizzel trtenik. Az utobbi evekben szinkronmo-
toros biztonsagi kisIeszltseg (12/24V) buvarszivattyuk is kaphatok a piacon.
Az aszinkron motorok a halozati Irekvenciatol elter Iordulatszammal is Ioroghatnak. Ezert
elszeretettel hasznaljak ket csillapitotagos elektronikus vezerlesekkel egytt, rendszerint
merl centriIugal-szivattyukkent. Az also szekrenybe vagy egyeb kls elhelyezeshez magne-
ses kuplungos kivitelben is keszlnek. A motorok Ielepitesebl kvetkezik, hogy tbbsegket
levegvel htik.
A TURBELLE szivattyuk tovabbIejlesztese egy uj szivattyutipus akvarisztikai alkalmazasat
tette lehetve. Elektronikus eltetek segitsegevel sikerlt a buvarszivattyukat biztonsagi
kisIeszltseggel mkdtetni ugy, hogy ezek elektronikusan szabalyozhatok legyenek es nagy
hatasIokkal rendelkezzenek (lasd 7. abra).
A mszaki lehetsegek szerteagazo terleten az aramlaskeltesre harom szivattyutipust szokas
alkalmazni: merl centriIugalszivattyukat, buvarszivattyukat es kls szivattyukat.
Merl centrifuglszivattyk
A merl centriIugalszivattyukat mar a hatvanas evekben is hasznaltak. A TUNZE ceg a
TURBELLE nev alatt az aramoltato szivattyuk gyartasaban ezzel a szivattyutipussal vezet
szerepet jatszott.
Amint ezt a neve is jelzi, a merl centriIugalszivattyu centriIugal resze a viz alatt helyezkedik
el. A motor viszont leghteses es a viz szine Ielett nyer elhelyezest. Ez a szivattyutipus eddig
szinkron-motorral lett ellatva es megIizethet kltsegert elektronikusan szabalyozhato.
6. abra: Turbelle merl centriIugalszivattyu
Bvrszivattyk
Ezeket a szivattyukat az akvarisztikaban Powerhead-szivattyuknak is szokas nevezni. Ezeket tel-
jesen a vizszint ala sllyesztve lehet mkdtetni. Az egyszer Ielepites miatt rendszerint szinkro-
nmotorokkal latjak el ket. Ez a Ielepites vizkenest es vizhtest tesz lehetve. Manyagok
hasznalatanak ksznheten nincsenek korrozios problemak. Hatrany viszont, hogy ezeknek a
motoroknak deIinialatlan a Iorgasi iranya, ezert a legtbb gyarto szimmetrikus centriIugal hazat
kenytelen hasznalni. Ennek eredmenyekeppen a szivattyu hatasIoka viszonylag rossz es igy tbb
hulladekh jut az akvariumba. Ez Ikepp a nyari honapokban lehet kritikus. A TURBELLE szi-
vattyu tovabbIejlesztese szinkron motoros buvarszivattyukka viszont ezen problemak jelents
cskkenteset tette lehetve. Ezek Iorgasirany-adoval es aszimmetrikus centriIugal hazzal ren-
delkeznek, ami a szivattyuk hatasIokat kb. 1/3-al javitja.
Kls szivattyk (az akvariumon kivl)
Ezeket a szivattyukat szinkron es aszinkron motorokkal is epitik. Klnlegessegk, hogy telje-
sen tmitett centriIugal hazzal rendelkeznek es az akvariumhoz tmlkkel csatlakoznak. Ezaltal
a szivattyut ugyan kivettk az akvariumbol, ennek Iejeben azonban egy bizonyos szivargasi
riziko, illetve a tmlk miatt vezetesi veszteseg is adodik.
7. abra:
Balra: Szinkronmotoros buvarszivattyu: Turbelle powerhead
Jobbra: Buvarszivattyu elektronikus motorral Iordulatszam-szabaly-
ozashoz: Turbelle electronic
Milyen ersen melegtik fel a bvrszivattyk az akvrium vizt?
Az irodalomban neha talalkozhatunk akvaristak beszamoloiban azzal a Ielelemmel, hogy a
buvarszivattyuk az akvariumot veszelyesen Ielmelegitik, akar a szobahmersekletnel 3-4C-al
melegebbre is. Egy ilyen akaratlan 'potItes Ikepp a Iorro nyari honapokban veszelyt jelen-
tene az egyebkent 25-27C-on zemel akvariumok szamara. Mi trtenik tehat tenylegesen a
buvarszivattyuk energiajaval?
A termodinamika els Itetele alapjan egy kls szivattyu eseteben a teljes meghajto energia
henergiakent jelentkezik az akvariumban. A teljesen viz ala meritett szivattyuk eseteben meg a
motor altal Iejlesztett h is ehhez tarsul. Ha azonban egy 20 W-os es kb. 50 hatasIoku szivat-
tyut a viz alatt mkdtetnk, akkor 10 W henergia keletkezik a viz mozgatasaval es 10 W a
motor hvesztesegebl adodoan, ami sszesen 20 W henergiat jelent.
Gyakorlati tesztben ez a kvetkezkeppen nezett ki: Egy nyitott 300 literes tengeri akvariumot
allatok es nvenyek nelkl viz ala meritett 20 W aramIelvetel (3000 l/h) Turbellevel mkdtet-
tnk. Ennek eredmenyekeppen a 22C szobahmerseklethez kepest 0,4C hemelkedes jelen-
tkezett (az zembeveteltl szamitott 24 ora elteltevel merve). Egy 3000 l/h Turbelle egy 300
literes akvariumban ers aramlast kelt, ez tbb is mint amire egy ekkora tengeri akvariumban
tenyleg szkseg lehet. Egy ilyen aramtakarekos szivattyuval egy nagyobb akvariumban, pl. egy
600 literesben a vizmennyiseg megduplazodasa miatt a hemelkedes megIelezdik. Ez a Ites
tehat olyan csekely, hogy nyugodt lelkiismerettel elhanyagolhatjuk.
A biztonsagi kisIeszltseg szivattyuknal (12/24V) a Ithatas szempontjabol a transzIorma-
torok melegedeset le kell vonni. Pelda: Egy elektronikus vezerles 24V-os es (2m emelesi mag-
assag eseten) 4000 l/h teljesitmeny buvarszivattyu a transzIormatorral egytt 48 W-ot Iogyaszt.
Maga a szivattyu csak 38 W-ot igenyel, a tbbi a transzIormatorra es a vezerlelektronikara jut
(mindkett az akvariumon kivl helyezkedik el). Igy a szivattyu tenyleges hleadasa kisebb mint
a megadott sszes teljesitmenyIelvetel.
sszegzes: Az akvariumban zemel szivattyuk megallapitott teljesitmeny-Ielvetelet az akvari-
um lakoit Ienyeget nyari meleg miatt minel alacsonyabb erteken celszer tartani. Ezert (es nem
csak ezert) celszer a nagyteljesitmeny szivattyuk vasarlasanal az alacsony teljesitmeny-
Ielvetelt is szem eltt tartani.
Az ramls jellemzi
Talalekony emberek rajttek, hogy az olcsobb kerti tavi szkkutszivattyukkal 'Iergeteges
aramlast lehet az akvariumban letrehozni. Egy id mulva azonban az rm alabbhagy, mert az
akvarium valahogy 'nem szereti igazan ezt a megoldast. Mi is trtent voltakeppen?
Minden aramlas peremen ugynevezett nyiroerk lepnek Iel. Ezek bizonyos nyomashatarertek
Ielett meglik a planktont. Szabalyosan szetszakitjak. Az kologusok nyirasi-stresszrl is beszel-
nek. A hatasa hasonlo mint amikor egy get lo maga utan vonszol valamit, vagy amikor
vizisizes kzben 60 km/h sebesseggel vizbe esnk.
Az ilyen 'kemeny aramlas tbbek kztt pl. szkkutszivattyukkal erhet el, amelyek tbb
mint 2m-es vizoszlop allando nyomasaval kis keresztmetszeten mintegy 'belnek az akvari-
umba. Az ilyen sebesen aramlo vizekben se a diszhalaink, se a vizinvenyeink nem Iordulnak
el, a korallokrol nem is beszelve! A zatonyok ers arapalyaramlasainak kitett reszein csak
nehany, specialisan alkalmazkodott Iaj kepes a tulelesre. Tapasztalt kologusok es akvaristak
ovnak az akvariumban az ellenyekre nezve veszelyes, nagynyomasu aramlas keltesetl! Ezert
specialis, a biotopra jellemz aramlas elallitasara kiIejlesztett szivattyukat hasznaljunk es ne a
kerti tavak es szkkutak univerzalis szivattyuit.
Nagy teljesitmeny keringtet szivattyukent jol hasznalhatok a kb. 20 mm-es vagy
nagyobb kls aramlasi atmerj szivattyuk. (Lasd 8.2 abra.) Ekkor az ataramlo
mennyiseg 4000 l/h-nal ne legyen nagyobb. A 8 mm-es atmerk eseteben 1000 l/h-
nal ne 'kergessnk tbb vizet at a rendszeren, klnben a 2m vizoszlopnal nagyobb
nyomas keletkezik (lasd 8.4. abra.) Az ilyen szivattyuk inkabb a cs - es tm-
lvezetekek nyomoszivattyuinak Ielelnek meg.
Ezen tulmenen egy alkalmas kiIolyocsonk alkalmazasaval az aramlas szetterl es a ter-
meszetben elIordulo aramlashoz hasonlova valik (lasd 8.3 abra). Ha azonban ugynevezett aram-
lasosztokat alkalmazunk, sok apro lyukkal ellatott csveket, akkor az aramlas erteljes
vesztesegevel kell szamolnunk. Ezert az ilyen megoldasok alkalmazasa csak korlatozott mertek-
ben javasolhato.
8. abra
Klnbz aramlasi kepek abrazolasa
1. A termeszetben elIordulo aramlas (szeles Irontu, parhuzamos)
2. Mszaki aramlas nagy
keresztmetszettel, kis nyomassal
3. KiIolyocsonkkal az aramlas
tovabb szelesithet
4. Mszaki aramlas, kis keresztmetszettel
es nagy nyomassal, ers nyiroerk lepnek Iel.
A szivattyk elektronikus szablyozsi lehetsgei
A hullamveres (pulzalo aramlas) es az ar-apaly (intervallumos aramlas) okozta vizmozgasok
akvariumi modellezesere mar a hatvanas evekben klnbz tudomanyos intezmenyekben Ioly-
tattak reszben nagyon komplikalt technikakat alkalmazo kiserleteket. 1980 elejen elektronikus
berendezeseket (powertimer) Iejlesztettek ki, amelyekkel a (szabalyozhato) szivattyuk Iolyam-
atos aramlasat beallithato impulzushosszusagu es ersseg pulzalo aramlassa lehet alakitani.
Ilyen szabalyozast az elektronikus bvrszivattykkal es minden aszinkron motoros szivat-
tyval egyarant meg lehet valositani. A szinkronmotoros szivattyuk tul komplikalt vezerlesi
modszerei miatt eddig ennel a szimulacional csak ki- es bekapcsolasi Iolyamatokat valositottak
meg (pl. tapadagolas). Kapcsolooraval vagy mas eszkzkkel az intervallumkapcsolas azonban
megvalosithato.
9. abra
A pulzalo akvariumi aramlas egyszersitett abrazolasa
1. Eolyamatos aramlas
2. A szivattyu Iordulatszam valtoztatasaval aramlasi
impulzusok keletkeznek. Az aramlas a turbulenciak kvetkezteben
szelesebbe valik.
3. A klnbz aramlasi impulzusok elter idkzkben trten
egymasba tkzese jelentsen cskkenti az aramlas szempontjabol
pango sarkok keletkezesenek veszelyet.
A pulzalo aramlas ala nem becslhet elnye, hogy termeszetes viszonyokat szimulal
es javitja a szres hatekonysagat. Klnbz ersseg rvenyek ('power) adott
idkznkenti letrehozasaval ('timer) az akvariumban a pango sarkok
keletkezesenek a veszelye jelentsen cskken.
Ket szivattyu hasznalata a hatast hatarozottan javitja. A ketcsatornas pulzalo technikaval
mkd keszlekek a csatlakozo szivattyukat azonos vagy ellenkez iranyban kepesek kapcsol-
ni. Az azonos iranyu beallitas eseteben az aramlas hullamjellege ersdik, mivel az ers aram-
last a gyenge aramlas nem kepes elIedni (lasd 8.1 es 8.2 abrak). Az ellenkez iranyu beallitas
eseteben nagy es szeles aramlasi Iront kepzdik (lasd 8.3 es 8.4. abrak).
10. abra
Pelda ket pulzalo aramlast kelt elektronikus buvarszivattyu alkalmazasara
Azonos irny pulzl zemmd
1. az els szivattyu az 1-es csatornan.
Beallitasa: kb. 30 es 60-os teljesitmeny, impulzusismetldes kb.
2 mp.
2. a masodik szivattyu a 2-es csatornan.
Beallitasa: kb. 40 es 100-os teljesitmeny, az 1-es csatornaval
azonos irany, impulzusismetldes kb. 2 mp. az 1-es csatornaval
szinkronban.
Ellenttes irny pulzl zemmd
3. az els szivattyu az 1-es csatornan.
Beallitasa: kb. 60 es 30-os teljesitmeny, impulzusismetldes kb.
2 mp.
4. a masodik szivattyu a 2-es csatornan.
Beallitasa: kb. 40 es 100-os teljesitmeny, de az 1-es csatorn-
val ellenttes irny, impulzusismetldes kb. 2 mp. az 1-es
csatornaval szinkronban.
A tropusokon a szel es a hullamzas ejszakara rendszerint lecsendesedik, ezert ezek a
vezerlberendezesek a pulzalast ejszakara Iotocellak segitsegevel ki tudjak kapcsolni.
A szivattyuk ilyenkor csak cskkentett teljesitmennyel mkdnek. A szivattyuk
ejszakara cskkentett Iordulatszama cskkenti a vizben Iellep nyiro erket is. Ez vis-
zont a stetben Ielszallo plankton tulelesi eselyeit nveli meg.
Azok a vezerl berendezesek, amelyek intervallumkapcsoloval is rendelkeznek kepe-
sek az ar es apaly aramlasat szimulalni. Kepesek arra, hogy egy vagy tbb aramlast
kelt szivattyut Ielvaltva ellenkez iranyba mkdtessenek. Rendszerint 3-6 oras
intervallumokat lehet rajtuk beallitani. Az aramlasi intervallumok a korallzatonyon
ezzel megegyeznek. Ennek hatasara a zatony teteje rendszeresen tisztara blitdik.
Ez az akvarium vonatkozasaban szinten a szr tisztito teljesitmenyenek a
nvekedeset jelenti, mivel az akvariumi berendezesek minden iranybol leblitdnek (lasd 9.
abra).
Az intervallumkapcsolast a tengeri akvariumoknal kell mszaki elIeltetelek eseten a pulzalo
aramlassal is meg lehet valositani (lasd 10.1 es 10.2 abrak). Ha ekkor tbb szeles aramlasi
keresztmetszet szivattyut hasznalunk es ezeket intervallum- es impulzus-aramkrrel
zemeltetjk, akkor idealis aramlasi viszonyokrol beszelhetnk.
11. abra
Az akvariumi ar es apaly aramlas egyszersitett
abrazolasa pulzalo aramlas nelkl.
1. A baloldali szivattyu az akvarium egyik Ielet
bliti at.
2. Az ar-apaly temeben a jobboldali szivattyu
az akvarium masik Ielet latja el aramlassal.
Ezaltal szinte mindenve kell aramlas jut.
12. abra
Pelda azonos iranyu intervallum-
es pulzalo zem elektronikus merlszivattyukra
1. az els szivattyu az 1-es csatornan.
Beallitasa: kb. 45 es 90-os teljesitmeny,
impulzusismetldes kb. 1,5 mp.
2. a masodik szivattyu a 2-es csatornan.
Beallitasa: kb. 40 es 70-os teljesitmeny,
az 1-es csatornaval azonos irany, impulzusismetldes
kb. 1,5 mp. az 1-es csatornaval szinkronban.
Intervallumkapcsolas:
A szivattyukat az intervallumszabalyozo Ielvaltva, pl. 5 orankent kapcsolja ki es be.
Ezeknek a keszlekeknek tovabbi elnye, hogy segitsegkkel automatikus etetsi
sznet valosithato meg. Az etetes eltt csak ra kell nyomni egy gombra es a szi-
vattyuk az elre beallitott ideig, ami kb. 8 perc, leallnak. Ezutan automatikusan
bekapcsolnak. Ez a kapcsolasi zem mindegyik szivattyutipus eseteben hasznal-
hato. A szr- ill. aramoltato szivattyuk kikapcsolasa az etetes idtartamara szinte
az sszes akvarisztikai tanknyvben szerepel. Egyes etet automatak ezt a
Iunkciot opciokent kinaljak. A modern pulzalva aramoltato es aramlasintervallum szabalyozo
berendezesek eseteben az etetesi sznet termeszetes Ieltetel. A jobb kezelhetseg vegett egyes
keszlekek tartozekkent 2 m-es tavkapcsolo kabelt tartalmaznak.
13. abra: Multicontroller: ketcsatornas hullam-illetve
arapaly-szimulacios vezerlkeszlek, ezzel az eszkzzel
az itt emlitett sszes aramlasi Iorma megvalosithato.
14. abra: Az akvariumi aramlas egy szivattyuval es szrvel
trten kialakitasanak alapelve. A kraramlasnak ksznheten a
nehez reszecskek is a szrbe kerlhetnek.
Keringtet krramlsok
Ahhoz, hogy az aramlasnak az akvariumi szr hatasat jobban megertsk nemi aramlastechnikai
alaptudasra van szksegnk. Vigyazni kell peldaul azokra a szivattyukhoz csatlakozo csvekre,
amelyek a Ienekig ernek (lasd 14. abra). Az sszes tbbit is eszerint az elv szerint varialhatjuk.
A cshosszabbitassal az aramlas a talaj kzelebe iranyithato. Ezaltal meg a nehez szennyez
reszecskek is bekerlnek az aramlasba es a szrbe (lasd 14. abra).
Ha az akvariumba egy masodik vagy tovabbi szivattyukat is Ielszerelnk, akkor vigyazzunk ra,
hogy azok a szr Iele kialakitott kraramlast ne zavarjak meg, azaz a szr Iele a kraramlas
megmaradjon.
A szrrendszer intervallumszivattyuk installalasa soran tehat a szrhz mindket oldalon
szereljnk a szennyezett vizet a szrbe vezet leIolyot is, mert az intervallumaramlas semmi
esetben sem hathat a szraramlassal szemben.
Igy tehat annak nem lenne ertelme, hogy ket szivattyut egyidejleg egymassal szemben dolgoz-
tassunk, mert ezaltal nem alakulhat ki hordozo aramlas. Az ekkor keletkezk turbulencia vis-
zont semmilyen biologiai elnnyel nem jar.
A viz mozgatasahoz szkseges szivattyuteljesitmeny klszabalya, hogy a medence tartalmat
edesvizi akvariumok eseteben 1-4-szer, a tengeri akvariumoknal 4-10-szer kell orankent
ataramoltatni. Az aramlas meghatarozasa szempontjabol termeszetesen az allat es
nvenytarsitas, az aramlas minsege es az akvariumi dekoracio a lenyeges es dnt szempont.
Ezt vegl is csak kell tapasztalattal lehet optimalizalni.
A hramls az akvariumokban alig szokott problemat jelenteni. Meg a nagyobb akvariumok
eseteben sem tbb a hmersekletklnbseg 0,1 C-nal. Ennek oka a nagy aramlasi sebessegben
es a szabad termeszethez viszonyitott kis vizmennyisegben rejlik. Mivel a trend az, hogy az
sszes mszaki berendezest lehetleg az akvariumon kivl helyezzk el (meg a Itest is), igy a
kls szr hasznalata kenyszeren hti az akvariumot. Ezert a gondosan megtervezett kls
szrberendezes egy sajat szr nelkli szivattyut kell tartalmazzon a viznek a medencebe
trten visszavezetesehez, amennyiben kls Itest terveztnk.
2.3 A keringtet szivattyk hatkonysgnak meghatrozsa
A keringtet szivattyu gazdasagossaga a vasarlasnal egy lenyeges szempont. Annak erdekeben,
hogy a szivattyuk mszaki parametereinek segitsegevel hatekonysagi sszehasonlitast
vegezhessnk az alabbi adatokra van szkseg:
1. A szallitott maximalis vizmennyiseg (liter per oraban vagy liter per percben)
2. A maximalis emelesi magassag Hmax (meterben)
3. A maximalis elektromos teljesitmenyIelvetel (Watt-okban)
Ezeket az adatokat mindegyik akvariumi pumpanal meg kell adni. Ha eddig csak a szallitott viz-
mennyiseget es a nyomast vettk Iigyelembe az ertekelesnel, akkor a szivattyu hatekonysaganak
a megitelesehez hianyzott egy lenyeges parameter, espedig a Ielvett elektromos teljesitmeny.
A Iizikaban ered hatasIokrol beszelnek. Az ehhez tartozo keplet tartalmazza az elektromos tel-
jesitmenyt, a szallitokepesseget, a szallito aramlast es a Iajsulyt. A gyakorlatban hasznalhato
jellemz meghatarozasahoz specialisan az akvariumi es tavi szivattyuk eseteben a hatekonysa-
got (E) egy egyszerbb modszerrel is meghatarozhatjuk. Ezt a jellemzt (E) az alabbiak szerint
szamoljuk ki:
(max. vizmennyiseg l/h) x (max. szallitasi magassag m)
E
(Ielvett elektromos teljesitmeny)
Pelda: Egy max. 3000 l/h (liter per ora) szallitasara alkalmas szivattyu maximalis emelesi mag-
assaga 1,5 m es ekkor 21 Watt elektromos energiat Iogyaszt.
3000 x 1,5
E 214---- 214
21
Vagy: Egy 1000 l/h szivattyu max. emelesi magassaga 1 m es 16 W a Iogyasztasa.
1000 x 1,0
E 62,5-- 62,5
16
15. abra: Az akvariumi szivattyuk hatekonysagi jellemzje (E) 100 W-ig
1.) Hatekonysagi jellemz E
2.) tul kicsi
3.) csekely
4.) kzepes
5.) jo
6.) nagyon jo
Az ebbl a kepletbl adodo eredmeny a szivattyu ered hatasIokaval aranyos. Igy a klnbz
szivattyuk sszevetesere alkalmas jelzszamot kaptunk.
Aramtakarekossag kicsiben is aktiv krnyezetvedelemnek szamit. hiszen egy akvariumi szivat-
tyu evekig ejjel es nappal mkdesben van. A nagy, 300 liternel nagyobb akvariumoknal
gyakran tbb szivattyut is hasznalunk. Az akvarium vizebe leadott hteljesitmeny eppen a nyari
honapokban az akvariumi biotopot veszelyeztet tulmelegedeshez vezethet (lasd ezzel kapcso-
latban az elz Iejezetben 'Milyen ersen melegitik Iel a buvarszivattyuk az akvarium vizet?)
2.4 Gzcsere az akvriumban - buborkkpzds
Ha egy akvariumot ers Iennyel (HQI lampaval) es hosszu ideig vilagitunk meg, akkor az algak
es korallok legzesebl kiIolyolag oxigenbuborekok keletkezesevel szamolhatunk. A Ienyhatas-
sal valo sszeIggest arrol ismerhetjk Iel, hogy a gazkepzdes a megvilagitasi id vege Iele
erteljesebb. A nvenyek es az algak Iotoszintezise a teljes megvilagitasi Iazis alatt, eleinte
lathatatlanul, oxigent termelt, amit ezek a vizbe adtak le.
A gz tltermels minden akvariumban a vizben oldhato mennyiseg tullepeset eredmenyezheti.
A tengervizben a sok illetve a megvaltozott felleti feszltsg hatasara a tlteltettsg
buborekkepzdes utjan valik hatarozottan erzekelhetve. A nvenyek, algak es korallok altal ter-
melt szendioxid es oxigen gazok a vizben tarolodnak. Buborek akkor keletkezik, ha ekkor a
gazok maximalis oldhatosagi szintjet elerjk illetve tullepjk.
Termeszetesen a tapanyag-tulkinalat is Iontos tenyez lehet, ami pl. az alganvekedes
kivaltasaban mutatkozik meg. Gyakran Iel nem ismert modon ugyanis tapanyag szabadulhat Iel
a talaj nagytakaritasakor is. Az ott tarolt tapanyagok a redox klima valtozasatol is Ielszabadul-
hatnak. A szrberendezesen vegzett valtoztatasok hasonlo hatassal jarhatnak. Az ilyen tapa-
nyag- es Ienytulkinalattal szinte mindegyik kezd Iazisban lev tengeri akvariumnal talalkozunk
az els hat honap Iolyaman. Ezek a problemak a kezd Iazis utan is Iennmaradhatnak. A gyako-
rlott akvaristak gyakran Ielismerik az 'algakeppel illetve a tapanyagmennyiseggel Iennallo
sszeIggest.
16. abra: Gazbuborekok keletkezese a tengeri akvariumban
Az akvariumban talalhato szivattyuk, mindenek eltt a szrszivattyuk, kepesek arra, hogy ezt a
tultelitettseget kihajtsak. Ez gyakran ugy jelentkezik, mintha a szivattyu neha 'valamiIele
buborekokat szivna be. A szrkn es szivattyukon ataramlo vizben hirtelen megvaltoznak a
nyomasviszonyok es ekkor a gaztulkinalat Ielszabadul (Henry-Iele gazoldhatosagi trveny).
Minel nagyobb a nyomasklnbseg annal nagyobb mennyiseg gaz szabadul Iel. Ezek a klnb-
segek ezert a szivattyu teljesitmenyetl (szivattyunyomas) es a szranyag ellenallasatol is Ig-
gnek.
Ha az ilyen akvariumban hablevalaszto is zemel, az a benyomas szlethet, hogy a buborekok
ezekbl szarmaznak. Holott a gazokkal ersen telitett viz csupan megnveli egy kicsit a
lehabozo altal egyebkent leadott gazmennyiseget.
Ez a jelensg tbb vagy kevsb minden j, ramlsokban gazdag tengeri akvriumban
jelentkezik. A gztlteltettsg a korallztonyon termszetes s az egszsges vzklima
rsze. Az akvriumban fellp gzfejlds ezrt a fotoszintzis hatsnak tekinthet.
Ha a legbuborekok egyszer valoban zavarnanak, pl. Ienykepezesnel, akkor a Turbellet egy idre
nyugodtan kikapcsolhatjuk, ezzel bajt nem okozunk. Mindenki maga dntse el, hogy mennyi
idre rontja le az eletkrlmenyeket pusztan esztetikai okokbol. Peldaul egy ers vizaramlasu
korallzatony hatalmas gazcserejet szem eltt tartva Ielismerhetjk, hogy egy ilyen Iaj-
tagazdagsagu biotopban sose uralkodhat abszolut tisztasag es nyugalom es ezt az allapotot ezert
az akvariumban sem kell erltetni.
Az az allitas, mely szerint a lebeg buborekok a halakat karositanak vagy netan a kopoltyujuk-
ba hatolna, nem allja meg a helyet. A tengerben vegzett megIigyelesek szerint ugyanis a halak a
zatony szelen habzo vizben eppugy keresgelnek elelem utan mint a melyebb regiokban. Kivetelt
jelent viszont a Iiatal halak tapanyagIelvetele, pl. a tengeri csikok eseteben. Ezeket azonban
rendszerint nem a tarsas akvariumban szokas Ielnevelni, hanem kln tenyesztakvariumokban,
ugy mint a lagunakban a zatony eltt. A korallokat a buborekok ugyan ingerelhetik, de a
krlmenyek romlasa az esetleges algasodas es nem kzvetlenl a buborekkepzdes eredmenye.
Az albbiakban lljon nhny tlet a tlzott buborkkpzds elkerlsre:
1. Rvidebb megvilagitasi id vagy a IenyIazis eltolasa, hogy a Ieny csak elszr este, a
nezeldesi idkor kapcsolodjon be. A tiz oranal hosszabb ers (HQI lampas) megvilagitas
oxigentultelitettseget okozhat.
2. Az oldott tapanyagok, mint pl. nitrat es IoszIat, a tul sok Iennyel kombinalva az akvariumban
el algak es nvenyek (korallok) oxigentermelesenek I meghajtoerejet kepviselik. Ez nem azt
jelenti, hogy az akvariumban a sok alga hatranyos lenne, vagy netan kologiailag vagy optikailag
Ieltnne. Celszer az iment emlitett tapanyagok koncentraciojat a kimutathatosag hatara ala
cskkenteni.
3. Sr nveny- illetve algaallomany eseten a gaztermeles termeszetesen nagyobb mertek.
Ezert ellenrizni kell, hogy az adott srseg meg kiegyenlitettnek tekinthet-e vagy pedig ritki-
tani kell.
4. Megoldast jelenthet a szrellenallas cskkentese vegett durvabb szrvatta hasznalata is.
Hatranya viszont, hogy a szres minsege romlik. Ha lehet, akkor a szrellenallas cskken-
tesere bvitsnk meg egy szrmodullal, pl. a TUNZE SYSTEM eseteben.
Megjegyzes: A telitett szr eseteben a szivattyu es szr kztti nyomaseses nagyobb. Ezert
szrcsere utan a Ils tavozo gazmennyiseg cskken, mivel a szrellenallas, mint
nyomaskszb kisebb lett. Ket azonos, Iggetlen szrvel zemel akvarium eseten elIordul-
hat pl. hogy az egyik szr buborekokat ad le, de a masik nem. Az oka, hogy az egyik szr
telitett, mig a masik meg 'Iriss.
5. A szivattyuk teljesitmenycskkentesevel a gazkepzdes cskkenhet. Ez megvalosithato
kisebb teljesitmeny szivattyu hasznalataval, de meg jobb a szabalyozhato teljesitmeny szivat-
tyuk hasznalata, mint amilyen pl. a Turbelle electronic. Hatranya, hogy a kisebb aramlas lass-
abb szrest is jelent.
6. Kerljk az ers aramlast a hablevalaszto iranyaba. Szkseg eseten valtoztassuk meg a szi-
vattyubol kiaramlo viz iranyat.
7. Az ujonnan bezemelt vagy Irissen tisztitott porlasztasos hablevalasztok eleinte
gyakran Iinom legbuborekokat bocsatanak ki magukbol. Ez egy-ket het bezemelesi id utan
magatol beall. Annak kideritesere, hogy mely merv gazkepzdes tekinthet 'normalisnak es
mely pedig az kologiai valtozasok elIutara, a belsszrs es alsoszekrenyben elhelyezett
szrs akvariumok sszehasonlitasanal az alabbiakat kell Iigyelembe venni: Az alsoszekrenyes
szrberendezeseknel a szr es a hablevalaszto rendszerint klnallo szrtartalyban
helyezkedik el. A belsszrs berendezesekkel szemben a Ils gazok tulnyomoreszt itt
szabadulnak Iel. Ezert az alsoszekrenyben szrt akvariumok eseteben alig erzekelnk az akvari-
umban gazIejldest. Ha nem volnank biztosak a dolgunkban, akkor ellenrizzk, hogy a
buborekkepzdesert a hablevalaszto vagy a szivattyu szivargasa-e a Ielels vagy pedig gaztul-
telitettsegrl van-e szo.
2.5 Mikroorganizmusok az akvriumban
A mikrobak temajat mar az okor ota Ied leplet (ma mikroorganizmusoknak nevezik ket) min-
denek eltt a mikroszkopok tovabbIejlesztesenek ksznheten sikerlt lepesrl lepesre leran-
tani.
A mikroorganizmus elnevezes alatt altalanossagban olyan ellenyeket ertnk, amelyeket szabad
szemmel nem lehet eszrevenni. A Ielosztasuk: virusok, bakteriumok, gombak, cianoIitak
(kekalgak) protozoak (egysejtek) es algak.
Tudjuk peldaul, hogy az ember szamos elelmiszere es anyaga a mikrobas anyag-atalakitas pon-
tos ismerete nelkl nem lenne Iolyamatos minsegben lehetseges. Peldak: a bor, srk, tejter-
mekek stb. Azt is tudjuk, hogy az sszes magasabb rend elet, tehat a nvenyi, allati es emberi
elet ezek nelkl az 'apr segttrsak nelkl nem letezhetne. Ezek azok a rejtett kis 'manok,
amelyek a krlmenyek Iggvenyeben 'jot vagy rosszat tesznek.
Voltakeppen minden akvarista alaptudasanak a vizben el mikroorganizmusok eletIelteteleinek
az ismerete is resze kellene legyen. Ha pl. egy pohar csapvizet leIedetlenl az ablakba tesznk,
akkor ha nehany nap mulva egy mikroszkoppal beleneznk, csak ugy nyzsgni Iog benne a sok
apro leny. Mi trtent voltakeppen? A vizben milliliterenkent 5-20 'csira talalhato, vagyis bak-
terium sporak, amelyeket ilyen koncentracioban minden ember elvisel (a minseget a vizmvek
trvenyes elirasok alapjan garantalja). energia, azaz egy adott mennyiseg Ieny, meleg, oxigen
es tovabbi a levegbl erkez csira hatasara egy kis biocnozis (eletkzsseg) alakult ki, amely-
ben bakteriumok es algak Iejldnek ki, taplalkozni kezdenek es IelIaljak ket illetve szaporod-
nak. Kedvez krlmenyek kztt a bakteriumok huszpercenkent szaporodnak. Durvan
megklnbztetjk a Iontos anyag-atalakito bakteriumokat, kekalgakat es gombakat a
korokozoktol (patogen csiraktol). A Iejezet keretein bell az akvarisztikai szempontbol Iontos es
hasznos mikroorganizmusokkal, azok eletkrlmenyeivel kivanunk Ioglalkozni. Mi trtenne az
akvariummal, ha egyszeren Ieltltenenk csapvizzel, kvekkel, talajjal, nvenyekkel, megvilagi-
tanank es a szokasos 'szrest is beinditanank? Ez egy ugynevezett meglepetes-akvarium lenne,
egyIajta biologiai lotto, amelynek a kimenete krlbell annyira lenne ismeretlen mint a
tenyleges sszetetele. Ha biztosra akarunk menni es egy bizonyos akvariumi milit akarunk kiIe-
jleszteni es erlelni, akkor a mikroorganizmusoktol meg kell tanuljuk a megIelel 'taptalaj
sszeallitasat, azaz egeszen specialis elIeltetelek (krnyezeti tenyezk) megteremteset. Az
ehhez tartozo Iizikai Ieltetelek: a hmerseklet, a Ienymennyiseg es a szinsszetetel, az aramlas,
a szres, a bioreaktorok stb., a kemiai es vizsszetetel, a sok, a nyomelemek, a dekoracio,
valamint a biologiai azaz egymashoz illeszked allatkzssegek.
Ha ezeket a keretIelteteleket sikerlt sszeallitanunk es ezt a 'szubsztratumot, igy neveznek a
mikrobiologusok, a hozza tartozo vagy kivant mikroorganizmusokkal beoltanank, akkor
bizonyos valoszinseggel szamithatunk arra, hogy az akvariumunk a kivant eletterre Iejldik.
Az oltoanyagot peldaul az el kvekkel kapjuk meg vagy beallt biologiai szrkbl.
Csak akkor lepnek Iel problemak, ha egy vagy tbb lenyeges tenyez hianyzik vagy uj
ellenyekkel korokozo (patogen) csirakat hurcolunk be nagyobb mennyisegben (mindenek eltt
megIigyeles alatt nem tartott halakkal). A siker kulcsa az akvarium bezemelesehez valo kell
trelem es az ellenyek betelepitesenel az nmerseklet.
Az idtnyez
Az akvarium Iejldesi Iolyamatanal ne takarekoskodjunk vele. A mondas szerint is 'trelem
rozsat terem - es szep akvariumokat! Ha pl. a vizinvenyeket egy tbbnyire ismeretlen
krnyezetbl atltetik, akkor azok rendszerint Iolyamatosan ledobjak a regi leveleiket es ujakat
nevelnek, amelyek az uj Ieny- es vizviszonyokhoz jobban alkalmazkodnak. Ugyanez elssorban
a mikroorganizmusok eseteben is igaz. Gyakran csak a sporak elik tul az attelepitest es igy elbb
ki kell Iejldjenek. A stabil mikrobiologiai mili kialakulasahoz (az akvarium kologiai reseinek
a birtokbavetelehez) tbb het idre van szkseg. Az els ket-harom heten az aerob bakteriumok
Iejldnek ki. Az aerob (nitriIikalo) bakteriumok aktivitasa alapjan Ielgyleml anyagcsereter-
mekeket (pl. nitratot) a most tmeges Iejldesben lev anaerob bakteriumok hasznositjak (2.
Iazis: 3-4 het). A stabil helyzet kialakulasaig ezert kb. ket honap telik el (beallasi id). Ha eza-
latt az id alatt vallaljuk a mindennapos meresek okozta apro kis Iaradalmat, akkor a mikrobas
Iejldest a nitrit es nitrat ertekekben nyomon tudjuk kvetni. A nvenyek Iotoszinteziset es
lelegzeset a pH napi valtozasaban kvethetjk nyomon (szensavegyensuly), hogy csak nehany-
at emlitsnk meg az erdekes megIigyelesi lehetsegek kzl.
2.6 Bioreaktor
A bioreaktor az esszeren Ielepitett vizkezel berendezesekben a gyorscsere-szr utan
kvetkezik. Ez biztositja azt, hogy az elszressel az sszes durva lebeg anyag ki legyen
szrve, ami a bioreaktor id eltti eltmitdeset akadalyozza meg. A bioreaktort altalanosan
csepegtetszrnek is tekinthetjk. A gyakran hasznalt vizbemerl biologiai szrkkel ellen-
tetben, amelyek bakteriumkulturaja az oxigenszksegletet az ataramlo, tbbnyire szretlen
akvariumvizbl meriti (ezaltal a halaktol oxigent vesz el, es ez aramkimaradas eseten gyorsan
katasztroIalis helyzetet okozhat), a TUNZE bioreaktorok a ketzonas elv alapjan mkdnek. A
bakteriumok Ieladata a reaktorban altalanosan nezve az, hogy az oldott anyagokat, amelyek
ammonia es nitrit alakban ersen mergezk, teljes mertekben egyenlre viszonylag veszelytelen
nitratokka bontsak. Ezert ezeket az eszkzket Tunzeeknel helyesen bioreaktornak es nem
bioszrnek nevezik. Hiszen ezek semmit sem szrnek ki ill. gyjtenek ssze. Itt tehat a bak-
teriumok egy anyagcsere Iolyamatarol van szo.
Nitrifikci
A bioreaktorokat a Ienytl vedeni kell, hogy a bealgasodasukat elkerlhessk. Mivel a behe-
lyezett anyag egy resze a vizszint Ielett helyezkedik el es Iinom porusu biogranulatumot
hasznalunk, pl. egy 1200C-on egetett buborekos agyagsalakot, ezert az aerob (oxigenIogyaszto)
bakteriumok optimalis betelepedeset erjk el. A gyorsan cserelhet szr altal mechanikusan
megszrt viz a szivattyu kiIolyocsonkjarol egy eloszton keresztl 90-ban kzvetlenl visszak-
erl a vizIelletre, a maradek egy vagy tbb bioreaktorra oszlik szet, ahol reaktoronkent orankent
kb. 10-20 liter permetezdik szet es alakul at. A biologiai anyagatalakitasnal lenyeges, hogy a
viz lassan haladjon at mivel a tul gyors ataramlas a bakteriumokhoz tul sok tapanyagot szalli-
tana, es azok ennyit nem birnanak tkeletesen atalakitani.
Kemiailag tekintve az ammonium illetve ammonia (NH4/NH3) nitrit (NH2-) atmeneten
keresztl nitratta alakul at. Ezt a Iolyamatot nitriIikacionak nevezik. Ez a reakcio sok oxigent
igenyel. Az atalakitasban a nitriIikalo bakteriumoknak, tbbek kztt a Nitrobactereknek es
Nitrosomasoknak jut jelents szerep. Ennel a Iokozatnal az akvarium vizeben lev es mar cseke-
ly koncentracioban is karos ammonia es nitrit nitratta alakul at.
Nitrogn koncentrci
A beallt akvariumban az ammonia es ammonium 0,1-0,3 mg/l sszkoncentracioja normalisnak
tekinthet. A nitritkoncentracio eseteben a 0,02-0,1 ertek meg elIogadhato. A nitrat koncentra-
ciora javasolt hatarertekek gyakran vita targyat kepezik. Jonak altalaban a 20 mg/l alatti ertekek
tekinthetk, az 50-80 mg/l meg elviselhet. A 120 mg/l Ieletti ertekek kerlendk.
Denitrifikci
Annak erdekeben azonban, hogy a biologiai lebontas krIolyamata biztonsaggal bezarodjon
valamint hogy erzekeny anaerob (oxigen nelkl el) bakteriumok Iejldhessenek a vizszint alat-
ti bioreaktor reszben es a nitratokat nitrogen gazza redukalhassak, egy viz alatti redukcios
zonara is szkseg van. Az oxigenszegeny zona azonban nem a granulatum Ielleten , hanem
ennek szamtalan regeben (vakuolak) alakul ki. Itt ugyanazok a Iakultativ dolgozo bakteriumok
elnek, de ebben a 'klimaban kepesek a nitratot elillano nitrogen gazza es kejgazza atalakitani.
A bakteriumok a nitriIikacio es denitriIikacio soran energiahoz jutnak. Az elethez azonban meg
szenre is szksegk van. Ez a denitriIikacio szempontjabol klns jelentseggel bir. Ehhez
szenvegyleteket, pl. egyszer karbonsavakat (citromsav) vagy alkoholt hasznalnak Iel. Ezek,
mint a termeszetben is, szerves vegyletek Iolyamatos lebontasakor keletkeznek, vagy maskep
kiIejezve a taplalek-, rlek- es nvenyi maradvanyok bakteriumok es gombak
kzremkdesevel zajlo mineralizaciojaval keszlnek. Errl a munkarol viszont mas bakteri-
umok gondoskodnak. Igy erthet, hogy az alkalmazott haltap a denitriIikaciora dnt beIolyas-
sal lehet. Nyilvanvalo, hogy a Iagyasztott vagy el eleseg a legjobb tapanyagIorras, mikent a
halak szamara is az. Termeszetesen adagolhatjuk is a taplalekot, de ezeket a modszereket a
megoldasok nehezkessege miatt csak ritkan szoktak hosszu idn keresztl alkalmazni.
Ha az akvariumban tul magas a nitratkoncentracio, szivesen szokas az esetleg nem kell nitratre-
dukciora hivatkozni es megoldaskent mesterseges szenIorrasokat vagy oriasi reaktorokat java-
solni. Amikor azonban a denitriIikacios Iolyamatot ezekkel a modszerekkel intenzivebbe
tesszk, akkor a tenyleges tultragyazasi problemat meg mindig nem oldottuk meg. A szerves
vegyletek mineralizaciojakor nem csupan nitratok keletkeznek. Ezen tulmenen meg szamos
szervetlen vegylet is keletkezik, mint pl. IoszIatok, szulIatok es Iemionok. Amikor ezt az
'idzitett bombat Ielismerjk, gyors vizcserehez Iolyamodunk, de a problemat meg mindig nem
oldottuk meg. A lenyeges tenyezk, mint pl. a tul regen nem cserelt szrbetetek, a tul nagy
taplalekmennyisegek vagy a tisztitasi technikak elhagyasanak kerdeset csak ritkan vetik Iel.
Ezekkel az sszeIggesekkel knyvnk 3. Iejezeteben meg reszletesen Ioglalkozunk.
17. abra: A ketzonas bioreaktor vazlata
A - A leveg oxigenjevel telitd akvariumviz a
GRANOVIT granulatumban oxidacios zonat teremt.
Itt trtenik az ammonia es a nitritek lebontasa.
B - A granulatum kzeps terleten redukcios zona keletkezik,
itt valosulhat meg a nitrat lebontas. A Iinom porusok maximalis
biologiai lebontasi aktivitast tesznek lehetve.
A bio-hidro-reaktor
A bioreaktor hidrokulturas disznveny-tartokenti Ielhasznalasa az akvarium szepitesen kivl
erdekes kiegeszites is egyben. A bio-hidro-reaktor elnevezes a ketts hasznalatra utalo rvidites.
A beltetett hidrokulturas nvenyek optimalisan Iejldnek, mivel a bakterologiailag lebontott
ballasztanyagokat kzvetlenl es koncentralt Iormaban vehetik Iel. Ezzel egyidejleg az akvari-
um vizet is tehermentesitik. Az anyagok krIolyamatabol itt nemcsak a nitrogn-, de a fos-
zftvegyleteket es egyeb vegyleteket is kivonjuk. Ez klnsen a sgerek tartasanal es
tenyesztesenel lehet Iontos, mindenek eltt akkor, ha azok az akvariumi nvenyeket nem
hagyjak beken.
Az ilyen nvenyi szennyviztisztitokat azonban az akvariumi nvenyzet kiegeszitesenek si
tekinthetjk. Eontos, hogy kell megvilagitasban reszesedjenek. A bio-hidro-reaktor edesvizi
akvariumokban hasznalhato, a tengeri akvariumokban helyket a hablevalaszto Ioglalja el.
Alkalmas nvenyei lehetnek pl. a gyorsan nv tropusi mocsari IIelek. De bizonyos akvariumi
nvenyek is hasznalhatok. Ezek kepesek a vizIelszin Ielett (emers) vagy alatt (submers) modon
is Iejldni. Az alabbiakban Ielsorolt nvenyek az akvarisztikai szakboltokban kaphatok.
Rendszerint emers modon, mocsarban termesztik ket. Ha gyelnk ra, hogy a nvenyek ne
kerljenek hosszabb idre viz ala, akkor problemamentesen tovabb nnek. Klnben kezdetben
a regi levelek pereme bebarnulhat. A bio-hidro-reaktorban valo tartasra az alabbi mocsari
nvenyek alkalmasak:
Cryptocoryne beckettii, Acorus gramineus, Acorus pusillus, Alternathera sessilis, Anubis nana,
Anubis heterophylla, Spathiphyllum wallisii, Hygrophila difformis, Noraphila siamensis.
18. abra: A bio-hidro-reaktor az akvariumban:
balra Spathiphyllum-mal, jobbra mocsari Ivel beltetve.
2.7 Fehrjehab-levlaszts
Paracelsus hires orvos es nagy alkimista mondta valamikor: 'voltakeppen mereg nem letezik - a
mereg csak az adagolas utjan valik meregge!. Ennek a Ielismeresnek az igazolasaval a ter-
meszetben lepten nyomon talalkozhatunk. A tengerben egy halnak durva becsles szerint 1.000-
10.000 liternyi eletter all rendelkezesere. A 300 literes tengeri akvariumban azonban 10 st 20
halat is szeretnenk tartani. Mar ez az sszehasonlitas is azt mutatja, hogy az akvarium a ter-
meszetes eletterrel sszevetve csupan egy 'kis pocsolya. Ezert is klnsen Iigyelemre melto,
hogy milyen nagyszer sikereket (korallsgerek es kkorallok szaporitasa) ert el a modern
akvarisztika!
Rvid visszatekints:
A tengeri akvaristaknak mar regota Ieltnt, hogy az akvariumban az etetes utan a porlaszto
krnyeken a viz Iellete habzik, es ez a hab valahogy a taplalek Ieherjejevel Igg ssze. 1963-
ban egy sollingeni mernk ezt a jelenseget Ielhasznalo tletet bekldte a Max-Planck-Intezet
sszehasonlito Viselkedestani tanszekere. Harom egymasra ragasztott celluloid csrl van szo.
Mindegyikben volt egy porlaszto. A csvek Iels vege egy-egy Ierde kiIolyocsatornaban
vegzdtt. Ezzel az egyszer keszlekkel els alkalommal tettek kiserletet a porlasztonal meg-
Iigyelt Ieherjehab-kepzdes IelIogasara es elvezetesere. De azert meg hosszu ut vezetett a mai
porlasztoszelepes hablevalaszto keszlekek kiIejleszteseig. Ezek a szelepes szerkezetek a por-
lasztok (buborekoltatok) instabil mkdesetl Iggetlenl, hosszu idszakon keresztl nszaba-
lyozva kepesek a vizbl nagy Ieherjemennyisegeket (mint pl. taplalekmaradekokat vagy az alla-
tok anyagcseretermekeit) eltavolitani, meg mieltt ezek mergez bomlastermekekke alakulhat-
nanak.
Az ugynevezett Ieherjehab-levalasztok IelIedezesevel es kiIejlesztesevel, amiben Norbert Tunze
is kezdettl Iogva jelents reszt vallalt, sikerlt a mai tengeri akvarisztika alapjait leIektetni.
Mindenek eltt az utobbi evekben kiIejlesztett nagyteljesitmeny porlasztoszelepes
hablevalaszto automatak kepesek arra, hogy az akvariumban keletkez szerves anyagcsereter-
mekek es taplalekmaradek stb. 60-80-at eltavolitsak, meg mieltt ezek az akvarium 'biologiai
rendszeret megterhelhetnek.
19. abra: Az els SK5 tipusu TUNZE gyartmanyu szellztets hablevalaszto
a 70-es evek els Ielebl
A fehrjehab-levlaszt - nem ms mint egy hatrfelleti adszorbtor
A hatarIellet pedig a Iolyadek es a gaz kztti reteg illetve Iazis, mint pl. a leveg es a viz
hatara. Az akvarium vizeben a hatarIelleten az aktiv anyagok (un. tenzidek) mint pl. a taplalek-
es a nvenyi maradvanyokbol es az rlekbl szarmazo Ieherjek es cellulozok, elszeretettel
rakodnak ki a leveg es a viz hatarretegen. Ezek a nagy Ielleti Ieszltseget cskkentik. Ezzel
egytt iondisszociacio kvetkezteben viszonylag kismertek elektromos Ieltltdes tapasztal-
hato es egyben a viz nedvesit hatasa is javul.
A porlasztoszelepes hablevalasztokban a nyomasszivattyu altal keltett kemeny vizsugar egyen-
letes, Iinom buborekos kevereket hoz letre amely a lerit szakaszon keresztl a lerit
hengerbe kerl. Ezek a buborekok voltakeppen a viz es leveg kztti golyo alaku hatarretegek,
ahol a Ienti anyagok Iolyamatosan sszegylnek. Ezaltal a hablevalasztoban lev viz Ieher-
jeszegennye valik. Az akvarium vize gyakorlatilag diIIuzio utjan automatikusan a hablevalaszto-
ba aramlik.
20. abra: Egy plankton kimel hablevalaszto vazlata
A hablevalaszto krIolyamatban mkdik: a Ieherjemolekulak
az erintkezesi Ielleten keresztl lenyegeben diIIuzio utjan
kerlnek a hablevalasztoba.
SchaumtopI - habIelIogo edeny
Pumpe - szivattyu
LuItdse - levegporlaszto szelep
LuIt - leveg
KontaktIlche - erintkezesi Iellet
RckIlu - visszaaramlas
A 0.7-0.8 mm kzepes buborekatmer es az idegysegenkenti habmennyiseg valamint a
hablevalaszto henger terIogatanak Iigyelembevetelevel a TUNZE hablevalaszto atlagosan
100.000 m (kb. 10 ha) adszorpcios Ielletet hoz letre naponta.
Ezzel a hatalmas Iellettel sszevetve az akvarium hatarIellete, tehat a vizIellete es Ialai,
jelentektelenl eltrplnek. ElIeltetel azonban, hogy a hablevalaszto mkdeset a tul zsiros
haltap vagy egyeb okbol keletkez zsirlerakodas ne zavarja meg. Klnben akaratlanul is zsir-
lerakodas keletkezhet az akvariumban. Az is megIigyelhet tovabba, hogy a hablevalasztoval
egyidejleg hasznalt levegporlasztok a hablevalasztast jelentsen cskkentik, mivel a Ieherjek
egy reszet magukhoz ragadjak es igy lektik.
Az utolso 30 ev tapasztalatara alapozva illetve a keletkez anyagok koncentracioja miatt sem
javasoljuk, hogy egy (normalis, tehat halakkal nem tulterhelt) akvariumot csak nagy biologiai
szrvel, amelyek merete az akvariumenak 10-50-a kell legyen, hablevalaszto nelkl
probaljuk zemeltetni. A lebonto bakteriumok a tulterhelesre es a vizklima ingadozasaira nagy-
on erzekenyen reagalnak, igy egy ilyen kiserletnek gyakran a halak nehany honap mulva
bekvetkez hirtelen tmeges elhullasa a szomoru eredmenye.
Ezzel szemben most mar mod van arra, hogy a korallzatony vizenek minseget es sszetetelet,
kevesebb mint 0,5 mg/l nitrat koncentraciot es kimutathatatlan nitrittartalmat erjnk el a Tunze
vizkezel berendezesekkel. Ezzel lehetve valik, hogy pl. halak, alacsonyrend allatok es mag-
asabbrend algak (Caulerpa, meszalgak stb.) kombinaciojaval a korallzatony klnbz res-
zleteit a tengeri akvariumunkban termeszethen
lekepezhessk. A tengeri akvarisztika legujabb
sikerei es a korallzatony ellenyeirl ott szerzett
ismeretek (amelyek tudomanyos szempontjabol is
jelentsek!) mindezt hatasosan igazoljak!
21. abra: Eggleges hablevalaszto es rotacios hablevalaszto
Kt vagy tbb hablevlaszt viselkedse egy akvriumban
A Ieherje-hablevalasztok olyan hatarIelleti adszorberek, amelyek a Ilotacios elv alapjan
mkdnek. Ha idealisak lennenk es 100-os lenne a hatasIokuk, akkor az akvarium celluloz es
Ieherje szintjet szinte 0,0 mg/l-re szoritanak. A tenyleges ertekek 0,4 mg/l krl mozognak, ami
a medence vizenek a lehabozasi teljesitmenyt beIolyasolo Ielleti Ieszltsegingadozasat (pl.
eteteskor) tekintve kivalo ertek.
Vegl egy kologiai rendszernek, mint amilyen a korallszirti akvarium is, szksege van egy
bizonyos mennyiseg Ieherjere a tapanyaglanc szamara. Eltekintve attol, hogy a szellztetesnek
az akvariumi hablevalasztas mellett semmi keresnivaloja sincs, mivel megkti a Ieherjeket es
ezzel a lehabozastol elvonja ket, neha megis Ielmerl a kerdes, hogy van-e ertelme egy zart
rendszerben (akvariumban) ket vagy tbb hablevalasztot is zemeltetni.
Sokeves tapasztalatok azt mutattak, hogy csak azonos tipusu, azaz azonos teljesitmeny
hablevalasztok egyidej mkdtetesenek van ertelme. A kisebb gyartasi klnbsegek vagy elter
legteljesitmeny beallitasbol ereden meg ilyenkor is kismertek elteres tapasztalhato a lehabo-
zott mennyisegekben. Ha egy kisebb hablevalaszto melle egy nagyot installalunk, ugy ez az
elbbit teljesen leallitja.
A jelenseg magyarazatahoz az alabbi hipotezisbl indulhatunk ki. Az akvarium Ieherjevel telitett
Ielletehez kepest a hablevalasztok habkivalasztasi szakaszai a ballasztanyagok leIolyasaval
szembeni ellenallasokkent viselkednek. Ebbl kiIolyolag az idealis hablevalaszto igen kis
ellenallassal kellene hogy rendelkezzen. Az azonos hablevalasztok egymas mellett igy nagyjabol
azonos teljesitmennyel is mkdnek. Azert nem celszer egy nagy hablevalaszto mellett egy kic-
sit zemeltetni, mert a nagyon keresztl szinte az sszes Ieherje kicsapodik, Ikent pedig azert
sem, mert a nagyobb hablevalasztok a Ielleti Ieszltseg ingadozasara (tbbnyire) nem olyan
erzekenyek, igy tehat stabilabban mkdnek.
Ha azonban mar ket elter teljesitmeny hablevalasztot zemeltetnk, akkor legalabb a lehet
legnagyobb tavolsag legyen kzttk. Ekkor a nagyobb teljesitmeny hablevalaszto Ieherjeel-
szivo hatasa kevesbe Iog ervenyeslni. A nagyobb egymas kztti tavolsag betartasa ter-
meszetesen az azonos teljesitmeny hablevalasztok eseten is celszer.
A hablevlasztban visszamaradt csapadk vizsglata
A hablevalasztok Ieladata, hogy az oldott szerves anyagokat sszegyjtsek. Ezen anyagok egyik
Iontos alkotoja a Ieherje, innen szarmazik a Ieherje-hablevalaszto elnevezes is. Ezek az anyagok
lenyegeben szen, hidrogen es nitrogen vegyletek. A hablevalasztoban visszamaradt zagy azon-
ban cellulozt es nvenyi maradvanyokat es egyeb kisebb szilard anyagot is tartalmaz. Annak
erdekeben, hogy a zagy sszetetelerl pontosabb kepet lehessen alkotni, az alabbi kemiai
analizist vegeztk:
Egy nagy, 3400 literes bemutato akvarium zagyvizet vizsgaltuk. Az akvarium alapveten koral-
lokat tartalmazott, csak keves hal volt benne. Az akvarium harom TUNZE 235-s hablevalaszto-
val zemelt. A harom keszlekbl szarmazo kevereket a habtartalyok tisztitasat illetleg riteset
kveten kb. harom nap elteltevel vizsgaltuk.
2. tablazat: A hablevalaszto zagyvize kemiai analizisenek eredmenye.
Elemek az akvarium a zagyban meresi modszer
vizeben mg/l
mg/l

Na 16.500 19.666 AAS


K 450 566 AAS
B 1,9 2,33 ICP
Ee 0,1 1,17 ICP
Al 0,01 0,55 ICP
Zn 0,01 0,33 ICP
Mn 0,1 0,016 ICP
Cu 0,1 0,16 ICP
Ni 0,01 0,23 ICP
Pb 0,01 0,016 ICP
P ssz - 5,3 DIN szerint spektrometerrel
kensavas kezeles utan

Meresi elkeszletek:
A hablevalasztobol szarmazo Iolyadekot nem szrtk. 60 ml tiszta zagyot 6 ml kiralyvizzel elegyitettnk, majd arzen-
mentes vegbe tltttk (hogy az arzenbol ered hibakat kikszbljk) es minimum 2 oran keresztl egy visszaIolyos
htben Iztk (200C-on). A lehles utan a visszamarado oldatott 100 ml-re higitottuk. Nehany mas elem szamara a
meresi hibak elkerlese vegett tovabbi higitasokat is keszitettnk. Az adatok a hablevalasztobol szarmazo higitatlan zagy-
ra vonatkoznak.
22. abra: Hablevalaszto edeny a szokasos zaggyal halakkal es korallokkal
vegyesen telepitett akvarium eseteben.
Egy kesbbi idpontban ugyanezen akvarium hablevalasztojabol nyert zagy tovabbi kemiai
parametereit is megvizsgaltuk. Az akvariumban el allatok szama ekzben, mivel egy bolti
akvariumrol van szo, lecskkent. A zagy ismet kb. 3 napos volt. Sajnos itt az akvarium vizevel
trten sszehasonlitas adatai hianyzanak (IoszIat 0,2 mg/l, nitrat 3 mg/l, ammonium 0,2
mg/l).
3. tablazat: A hablevalasztobol szarmazo viz kemiai vizsgalati eredmenye.
Elemek az akvarium vizeben meresi modszer
mg/l

NH4 8,0 spektrometria


NO3 12,6 '
NO2 3,9 '
PO4 oldott 3,0 '
PO4 sszes 4,6 '
SiO ~0,05 '
UV abszorb. 14
lebeg anyag 13 NTU (New Turbidy Units
pH 4 ora mulva 7,53
vezetkepesseg 44,6 mS/cm (az akvariumban: 48,5)
TOC 635 (Total Organic Carbon)
KMnO4-Iogyasztas 620
Oxigen Iogyasztas 155

A szerves vegyletek kemiai Ielbontasat itt (az sszes IoszIat kivetelevel) nem vegeztk el.
A mert vegyletek ezert elssorban a habtartaly bakterologiai lebontasabol szarmaznak.
Ezek a meresek azt bizonyitjak, hogy a hablevalaszto a zagyban nagy mennyiseg ammonia es
IoszIat sszegyjtesere kepes. A habtartalyban elszr tisztan szerves vegyletek gylnek ssze
(pl. Ieherje). A Ient emlitett anyagokra es egyeb asvanyokra csak a bakteriumos lebontas
Iolyaman esnek szet. Rviden: a zagy nvenyi es allati maradvanyokat tartalmaz.
A meresi eredmenyek ertelmezesenel a kvetkez eredmenyre juthatunk. A zagy az akvarium
vizehez viszonyitva kb. negyvenszeres IoszIat es ammonia mennyiseget tartalmaz.
Termeszetesen mas akvariumokon vegzett tovabbi meresek nelkl altalanos erveny ered-
menyeket nem varhatunk. Megeshetett pl. hogy a szerves alkotok asvanyi vegyletekben mert
lebontasa nem volt 100-os. Ezert elkepzelhet, hogy a meresi ertekek meg nagyobbak lehet-
nenek. De ez az eredmeny a hablevalasztok szksegessegerl Iolytatott vitat bizonyara hatterbe
szoritja. A IoszIatmaradvanyok tulnyomoreszt a szkseges etetes maradekabol szarmaznak. A
IoszIat a biologiai lebontasi lanccal a vizbl nem tavolithato ugy el, mint amint ez a nitrogenv-
egyletek eseteben (nitrogen gaz Iormajaban) lehetseges. Ugyanez a tbbi elemre mint pl. olom,
rez stb. is vonatkozik. Ezeket az elemeket csak rvid ideig lehet biologiailag megktni. A
hablevalaszto segitsegevel azonban ezeket az elemeket idben el lehet tavolitani, meg mieltt pl.
az algak tapanyagakent problemakat okozhatnanak.
Korabbi meresek igazoltak, hogy a hablevalasztoban visszamaradt viz srsege majdnem azonos
az akvarium vizenek srsegevel. Ez ilyen sszehasonlito merest Iedett hablevalaszto edennyel
vegeztk, hogy a gyjtesi id alatt a parolgasi veszteseget minimalis szinten tartsuk. A zagy
vezetkepessege azonban kisebb volt mint az akvariume. Ebbl arra lehet kvetkeztetni, hogy
a zagy a sok helyett nem vezet anyagokat tartalmaz. Ezek az anyagok a korabbi vizsgalodasok
alapjan szerves vegyletek (Ieherje, algamaradvanyok, celluloz stb.) kell hogy legyenek.
Klnsen Ieltn volt, hogy a stetebb zagy vezetkepessege az akvarium vizetl kisebb
mertekben tert el (kb. 4 mS/cm) mint a vilagosabb (7 mS/cm). Ebbl arra lehetne kvetkeztetni,
hogy a vilagosabb Iolyadek tbb nem vezet szerves vegyletet, pl. algamaradekot tartalmaz. A
vilagosabb zagyban esetleg elssorban halrlek es korallok anyagcseretermekei talalhatok.
Minsegi szempontbol azonban nem nyilatkozhatunk, ehhez tbb merest kellene vegezni. A
zagy azonban mindenkeppen tartalmaz tengeri sokat. A szrcserehez hasonloan a lehabozasnal
is kis mennyiseg so tavozik az akvariumbol. Ezt a soveszteseget ezert idrl idre tengeri so
adagolasaval kompenzalni kell.
Nyomelemek a zagyban
Az a velemeny, mely szerint a hablevalasztas a nyomelemeket is eltavolitja, megIelel a valosag-
nak de megis Ielrevezet. A meresek kimatattak, hogy a zagy tartalmaz nyomelemeket. Ha nem
tavolitanank el, akkor ezek az akvarium vizeben maradnanak es egyre nne a koncentraciojuk.
Nemcsak 'nyomokban lennenek jelen, ami kikerlhetetlenl tuladagolashoz vezetne.
Az akvarium vizeben lev, oldott, szervesen nem kttt nyomelemeket a Ilotacios elven mkd
hablevalaszto nem tudja eltavolitani. Ha pl. gyogyszer gyanant rezszulIatot adagoltunk az
akvarium vizebe, a hablevalaszto a reziont nem tudja kiemelni. A rezion nehany nap elteltevel
szerves ktesbe megy. Az igy becsomagolt elemet a hablevalaszto mar le tudja Ilotalni. Ez a
Iolyamat nagyon lassan zajlik. Az akvarium homokja is megkt ebbl a szerves rezbl. Ez a
tarolo-Iunkcio is oka annak, hogy a korallok szamara olyannyira karos reznek az akvariumbol
valo eltavolitasa nehany honapig vagy evig is eltarthat.
Ennel a vitanal az akvariumi taplaleknak es egyeb adagolt anyagoknak dnt szerep jut. Ha ezek
mindazon elemeket tartalmazzak, amelyekre az akvariumban szkseg van, akkor nem keletkezik
nyomelem hiany. Ha azonban az akvariumba kerl mennyiseg es a lakoinak sejtnvekedesehez
szkseges mennyiseg kztt elteres adodik, akkor a nyomelemek es tapanyagok hianya illetve
tulzott mennyisege is Iellephet. Rendszerint azonban a szkseges, meg szervesen kttt veg-
yletekbl tbblet szokott kepzdni. Ezt kepes a hablevalasztas kiegyenliteni.
23. abra: Egy modern tengeri akvarium hablevalasztoval
2.8 Ozmzis szablyozs
A tengeri akvarium vizsrseg-meghatarozasanak eddig az irodalom nem tulajdonitott tul nagy
jelentseget. A javasolt srsegi ertekek 1.022 es 1.025 kztt valtoznak 25C-on merve.
Szamos esetben meg az veg-aerometerrel merik, amelynel nagy leolvasasi hibakkal kell sza-
molni.
Mivel a tengerviz elektromos vezetkepessege gyakorlatilag kizarolag a sok disszocialt ionjaibol
ered, ezert a vezetkepesseg meresevel, pontos, automatikusan hmersekletkompenzalt digitalis
mermszerrel tbb mint 30-szor nagyobb pontossgot lehet elrni mint a laboratriumi
aeromterekkel! (Lasd 5.1 Iejezet.) Az elektronikus srsegmeres alapjaban veve
vezetkepesseg meres az ennek megIelel srsegkijelzessel.
Klnsen a tengeri akvarisztika terleten sikerlt a szerznek tbbeves megIigyelesek alapjan
az ujIejlesztes, nagyon pontos mermszerekkel dnt sikereket elernie. Amint ezt majd az 5.8
Iejezetben a Malediv szigetekkel kapcsolatban megemlitjk a korallzatonyokon a
vezetkepesseg erteke hetes atlagban csak maximum + 100 uS/cm-el ingadozik (automatikusan
25C-ra vonatkoztatott ertek). Ha tudjuk azt, hogy a srseg 1,025-rl 1.026-ra trten
emelkedese 2.500 uS/cm vezetkepesseg klnbsegnek Ielel meg, akkor megerthetjk, hogy
milyen hatalmas ozmotikus nyomasingadozasok lephetnek Iel az aerometeres meresek mellett.
Az az erv, mely szerint egy tropusi eszes a lagunak vizet erteljesen Ielhigitja, nem Ielel meg a
valosagnak. Az ilyen eszesek az ev max. 30-40 napjan rendszerint csak egy ora hosszat lepnek
Iel es a sotartalom alig erezhet ingadozasat idezik csak el.
Mi az ozmzis szint?
Az akvariumi vizcsere szamos esetben Ilsleges vagy ha a Iriss vizet nem eleg ovatosan (csep-
penkent!) adagoljuk, akkor akar karos ervagas is lehet. Az akvariumviz biologiai minseget
Iggetlenl attol, hogy edesvizrl vagy tengervizrl van-e szo, elssorban a benne ugynevezett
ionok alakjaban oldott (disszocialt) sok mennyisege jellemzi. Amint ezt tovabba tudjuk a vizbe-
li anyagcsere vonatkozasaban a nvenyek es az allati sejtek eseteben is az ugynevezett
ozmotikus sejtnyomas a meghatarozo, amely egy el sejt sejtIalanak ket oldalan elter soion
koncentracio alapjan lep Iel. Minden elleny kepes arra, hogy az ozmotikus sejtnyomasat az t
krlvev kzeghez (esetnkben vizhez) bizonyos hatarokon bell hozzaigazitsa. Ez az alka-
lmazkodokepesseg egyes Iajok eseteben jobb (az un. euryhaline Iajok) masok eseteben gyengebb
(stenohaline Iajok). Az eddigi akvarisztikai gyakorlatban rendszerint a kvetkez trtent:
A viz vezetkepessege a parolgas kvetkezteben egy het alatt kb. 5-10-al megntt. Ezalatt az
id alatt az akvariumban el szervezeteknek, mint pl. a halaknak, amennyiben erre kepesek
voltak, Iolyamatosan kellett a valtozo ozmotikus krlmenyekhez igazodniuk. A legtbb viz-
inveny es szamos mas alacsonyrend allat erre nem vagy csak nagyon lassan kepes. Ez az alka-
lmazkodas minden esetben megterhel, amit ozmotikus stressznek is neveznk.
Ha azonban a het vegen az akvarium joindulatu, de tudatlan gondozoja, amint ezt meg reszben
ma is ajanljak, 10-20 'regi vizet leereszt es ezt hirtelen, pl. ioncserelbl vagy Iorditott
ozmozisos keszlekbl szarmazo Iriss vizzel helyettesiti, akkor rendszeresen biologiai katasztro-
Ia lep Iel.
A viz hozzaadasabol kiIolyolag a klnbz ionok eloszlasa ill. srsege (megvaltozott
ionsszetetel!) a sejtIal ket oldalan (es ezzel az ozmotikus nyomas is) egy csapasra megvaltozik!
Ezt mindenek eltt az alacsonyrendek (az ar-apaly terleten elk kivetelevel) de szamos
nveny is csak ritkan birja ki karosodas nelkl.
A termeszetbl jol lathatjuk, hogy sokret elet ott tudott kialakulni, ahol a krlmenyek kiegyen-
litettek, azaz Iolytonossag uralkodik. Ha tehat egyenetlen viszonyok kvetkezteben, pl. a halak
tularanya a nvenyek rovasara, a viz nvekv nitratertekeket mutat, akkor a leengedett 'regi
vizet csepegteteses modszerrel kell helyettesiteni, olyan lassan tehat, hogy az allatok es
nvenyek ne kapjanak ozmozis sokkot.
A del-amerikai patakokban es Iolyamokban vegzet mszeres vezetkepesseg meresek tanusaga
szerint tbb hetes tavlatban is csak nehany uS/cm a mert ertekvaltozas. Az Indiai ocean koral-
lzatonyain Ceylon (Sri Lanka) es Madagaskar kztt a vezetkepesseg erteke 49,2 es 48,8
mS/cm 25C-ra vonatkoztatva (1 mS/cm 1000 uS/cm), az elteres tehat minimalis (lasd 5.7
Iejezet).
A tenyallast a termeszetes vizek es klnbz akvariumok sszehasonlitasaval probaljuk
megvilagitani. Az sszehasonlithatosag elIeltetele a hasonlo, nagyjabol konstans viszonyok
Iennallasa, a halak szamat, taplalasat, a megvilagitast, a hmersekletet es a pH erteket tekintve.
24. abra: A termeszetes vizek sszehasonlitasa klnbz akvariumokkal. A bakteriumok Iejldese a szabadban es az
akvariumokban az ozmotikus viszonyok (vezetkepesseg) Iggvenyeben.
A./ VizbeIolyas nelkli to
Trockenheit szarazsag
Regen es
Menge mennyiseg
Wochen hetek
B./ Akvarium kethetenkenti 20-os
esvizzel trten reszleges vizcserevel
Wasserwechsel vizcsere
C./ Tropusi Iolyoreszlet
D./ Tunze ozmozisszabalyozoval sta-
bilizalt akvarium
Jelmagyarazat:
vezetkepesseg (srseg)
aerob bakteriumok
nitrat
Hogyan mkdik az ozmzisszablyoz (ozmoltor)?
Az akvariumok a termeszetes vizekhez kepest nagyon kicsi biotopok. Tropusi hmersekletek
mellett a tartalmuk olyan gyorsan parolog el, hogy az ezzel jaro srsegvaltozas (amely
vezetkepesseg valtozaskent merhet) majdnem 1000-szer gyorsabban zajlik le mint a diszha-
laink termeszetes eltereben. A legtbb termeszetes viz veszteseget az es, beIolyasok es tala-
jvizkepzes Iolyamatosan vizzel tlti Iel, igy ezek viszonylag stabil allapotuak. A valtozasok
nagyon lassan trtennek.
Ezeket az ismereteket Ielhasznalva Iejlesztettk ki a TUNZE-OZMOLATOR-t. A jo, mas mod-
szerrel el nem erhet vizstabilizalasi tulajdonsaganak ksznheten segitsegevel ma barmely
akvarisztikai biotopot meg tudunk valositani es hosszutavon Ienn tudunk tartani. Vonatkozik ez
a Ieketeviztl kezdve a korallzatony akvariumokra, vagyis az akvarisztika teljes
temavalasztekara.
Az eddig ismert szintszabalyozo parolgaspotlo megoldasok uszokapcsolokkal mkdtek, ame-
lyek a Ielletingadozasra tbbe-kevesbe erzekenyen reagaltak. Az az uszokapcsolo, amely 1
mm-es vizmagassag-valtozasra reagal, egy 200 x 60 x 60 cm-es ( 720 literes) akvarium
eseteben csak akkor lep mkdesbe, ha minimum 200 x 60 x 0,1 cm 1200 cm3 azaz 1,2 liter
viz mar elparolgott. Raadasnak a vizIellet minden mozgasa is tovabbi zavaro tenyezkent
hatna.
Az OZMOLATOR szabadalmaztatott szerkezete egy lenyegesen kisebb tartalyt, a szabaly-
ozashoz az ugynevezett szenzorkamrat hasznalja (amely egyben szrkamra is lehet). A szen-
zorkamra tartalmat egy szivattyu emeli vissza az akvariumba. Az akvarium - tulIolyo - szen-
zorkamra kaszkadjelleg aramlasa eredmenyekeppen az akvrium vizszintje abszolut allando
marad, az csak a szenzorkamrban cskken!
Az OZMOLATOR szenzor kamrajanak 8 x 9 cm Iellete mellett az akvariumban Iellep 7,2 cm3
parolgas eleg ahhoz, hogy a szenzorkamraban 1 mm-el cskken vizszint a szenzort biztonsag-
gal mkdesbe hozza. A szenzorkamra ket szenzort is tartalmaz. Az egyik az ozmozisszabaly-
ozashoz kell mig a masik tulIolyas elleni vedelemkent mkdik. Ezt az akvarium vizszintje Ielett
5 mm-el helyeztk el.
Az OZMOLATOR segitsegevel az emlitett peldaban a megszolalasi erzekenyseg 1200 cm3 : 7
cm3 min. 170-szer nagyobb mint ahogy ez eddig lehetseges volt! A matematikai sszeIgges
a kvetkez:
H
A
: H
OS
E
OS
: E
A
H
A
az akvarium vizszintvaltozasa
H
OS
a szenzorkamra vizszintvaltozasa
E
OS
az akvarium Iellete (h x sz)
E
A
a szenzorkamra Iellete (h x sz)
Esetnkben az akvarium vizszintvaltozasa:
H
A
1 mm es H
OS
7,2 cm
3
parolgas eseteben
0,1 cm x Eos (8 x 9cm) 7,2
H
A
0.0006cm
Ea (200 x 60cm) 12.000
25. abra: A TUNZE SYSTEM OZMOLATOR vizaramlasa
1. Turbelle
2. gyorscserebetetes szr
3. eloszto: elszrt viz
4. ozmolator
5. bioreaktor szrbetet leveg
6. tisztavizes kiIolyo
7. Ielleti elszivas
8. parolgaserzekel
A pontos es rendszeres adagolas kvetkezteben a biotoptol Iggen az OSMOLATOR szen-
zorvezerles adagoloszivattyujaval az elIogyott sok, karbonatok (CaCO3), tapsok vagy ersen
soszegeny viz (Iorditott ozmozissal nyert viz, lasd 2.9) adagolhato egy tartalybol.
A felleti elszvs az OZMOLATOR Ielepitesebl automatikusan kvetkezik. A TUNZE-SYS-
TEM eseteben a tulIolyon atIolyo Ielleti viz a gyorscserels szrpatronon Iolyik at es itt
megtisztul. Az OZMOLATOR nelkl hasznalt akvariumokra jellemz vizkkicsapodas az
akvarium Ialan ezzel megsznik.
sszegzs:
A hatekony es megbizhato vizszintszabalyozassal az akvariumban a nagy szabad vizek stabil
biologiai tulajdonsagai valosithatok meg.
2.9 A vezetkes csapvz tiszttsa fordtott ozmzissal
A sikeres akvarisztika alapvet Ieltetele a tiszta viz hasznalata. A vizmvek egyre nagyobb gon-
dokkal kzdenek a tiszta ivoviz elallitasa soran, amint ezt a talajvizben halmozodo nitratrol es
peszticidekrl szolo jelentesekben nap mint nap olvashatjuk. A tiszta viz elallitasaban az utob-
bi evekben a Iorditott ozmozisos eljaras mint modern es krnyezetbarat eljaras hoditott teret.
Ehhez se vegyszerekre se energiara nincs szkseg.
Hol hasznlhat ez az eljrs az akvarisztikban?
A tengeri akvarisztikban vizcsere vagy vizpotlas eseten a Iorditott ozmozissal nyert viz
kizarolagos hasznalata gatolja meg az ivovizben egyre nagyobb mennyisegben Iellep nitratok,
IoszIatok es szilikatok (kovasav) behurcolasat. Ezen anyagok Ielhalmozodasa a legnagyobb
mertekben Ielels az akvarium vizenek tulzott tapanyag-Ieldusulasaert (eutroIizalodas). Ezt a
Iorditott ozmozissal nyert vizzel hatekonyan megakadalyozhatjuk. Az igy zemeltetett es
kiegyensulyozottan betelepitett akvariumban a nemkivanatos algasodas elkerlhet. Celszer
egy CO2 gazzal mkdtetett kemenyitszr (kalciumreaktor) beiktatasa is, amellyel a kko-
rallok es meszalgak nvekedesehez nelklzhetetlen karbonatkemenyseget lehet beallitani.
Az desvz eseteben knnyen tudunk barmilyen kemenyseg vizet elallitani. Ehhez a csapvizet
kell aranyban kell Iorditott ozmozissal nyert vizzel ill. kalciumreaktorral Ielkemenyitett vizzel
keverni. A halaknak es nvenyeknek optimalis krlmenyeket kinalhatunk, ami klnsen az
erzekeny hal- es nvenyIajtak tartasa es sikeres szaporitasa miatt Iontos.
Mi a fordtott ozmzis elvi alapja?
A vizet nagy nyomas preseli keresztl egy Ielig atereszt membranon az ozmotikus gradienssel
ellenkez iranyban (innen szarmazik az elnevezes is: Iorditott vagy reverse ozmozis). Ekkor a
sotalanitott tiszta vizen kivl (permeatum) koncentralt szennyviz (koncentratum) is keletkezik.
A modern Iorditott ozmozisos berendezesek szennyviz es tisztaviz aranya kicsi, kb. 2:1. A
korabban elterjedt ioncserelkkel ellentetben a Iorditott ozmozis elven az ionos anyagokon kivl
a nem ionos (unipolaris) anyagok, mint pl. peszticidek tbb mint 95-ban visszatartodnak.
Minel nagyobb a molekula, annal jobb a visszatartasi kepesseg. A Iorditott ozmozisos beren-
dezes teljesitmenye az alabbi tenyezktl Igg:
viznyomas - hmerseklet - sotartalom
a) Nyomas: A nyomas nvekedesevel a nyert permeatum mennyisege es tisztasaga is n. A
nyomas also hatarakent 3 bar tekintend. A csapviz nyomasa rendszerint 3-5 bar kztti, igy
altalaban nincs szkseg nyomasnvel szivattyura.
b) Hmerseklet: A termelt viz mennyisege a hmerseklet emelkedesevel nvekszik. A Iorditott
ozmozisos berendezesek teljesitmenyadatai kztt tehat Iontos a megadott hmersekleti ertek is.
A csapviz atlagos hmerseklete 10C, igy a teljesitmenyadatok celszeren erre a hmerseklet-
tartomanyra vonatkozzanak. Arra is Iigyelemmel kell lenni, hogy a hasznalatos membranok
35C Ielett tnkremehetnek.
c) Sotartalom: Mivel az ozmotikus nyomas Igg a viz sotartalmatol es ez a Iorditott ozmozis
elvevel szemben hato er, ezert a kis berendezesekkel csak az 1000 mg NaCl/l-nel kisebb sotar-
talmu edesvizet ill. ivovizet lehet tisztitani.
A brack- es sosviz csak nagynyomasu (50-100 bar-os) berendezesekkel tisztithato, amelyekben
specialis nagynyomas-allo membrant alkalmaznak.
A Iorditott ozmozis berendezes legdragabb alkatresze a csak 0,2 um ( 0,0002 mm) vekony
Ieligatereszt (szemipermeabilis) membran, amelynek klnbz tipusai leteznek:
1) Cellulozacetat-membran: ersen klorrezisztens, de nem tul tartos, mivel a bakteriumok lebon-
thatjak. Az ilyen membranokat ma mar csak ersen klorozott vizekhez hasznaljak, ezert az
akvarisztikaban alig van jelentsegk.
2) poliamid/poliszulIon membran: ezeket a manyag membranokat a bakteriumok nem kepesek
megtamadni, ezert hosszu elettartamuak, amennyiben klortol es ers oxidalo szerektl (ozon,
hidrogenperoxid) elszrvel vedjk ket. Itt a szivacsos Iinomszr (max. 5 um porusmeret) es
utana kttt aktivszen-szr kombinacioja valt jol be. Az elszr rendszeres tisztitasa a mem-
bran tartossagat tbbszrsere nveli.
A Iorditott ozmozisos berendezesben blit rendszerre csak akkor van szkseg, ha az oldott
anyagok (TDS) reszaranya tul nagy, pl. 30NK Ieletti sszes kemenyseg eseteben. A rendsz-
eres blitessel a membranon jelentkez lerakodas tavolithato el, ami szinten meghosszabbithat-
ja az elettartamat. A legtbb csapviz eseteben azonban a membran elettartama vonatkozasaban
Iontosabb a nagyon Iinom elszr es aktivszen-szr alkalmazasa.
A Iorditott ozmozis hatekony, krnyezetbarat es egyszer technikaja segitsegevel az akvarium
lakoinak jo es konstans vizviszonyokat biztosithatunk - az akvarisztika tartasi Ielteteleinek opti-
malizalasaban ez egy tovabbi Iontos lepes!
26. abra: KOGAPUR L Iorditott ozmozis berendezes
1 m-es elszrvel es ugyanolyan nagy aktivszen-szr egyseggel.
3 Mineralizls
3.1 A hrom akvriumtechnikai bomlsi lpcs
A mikroorganizmusok utjan az akvariumban Iolyamatosan zajlo szerves anyag asvanyi sokka
valo lebontasi Iolyamatai (mineralizacio) alkotjak az akvarium legIontosabb biokemiai Iolya-
matait. Ez az anyag atalakitas es lebontas harom bomlasi Iokozatra oszthato, amelyeket az
akvarista a jobb megertes vegett celszer ha mindig szem eltt tart.
I. lpcs: Szemmel lthat szerves szennyezds keletkezse
Okozoi:
- elhalo nvenyzet, allatok (hullak, levelek stb.)
- taplalek
II. lpcs: oszlsnak indult, rszben lebomlott szerves hulladk
- a szerves hulladek szemmel nem eszlelhet szerves molekulakka trten lebomlasa (makro-
molekulak)
- a tkeletes mineralizacio elIeltetele
- tbbek kztt proteinek, zsirok, szenhidratok, Ielletaktiv anyagok, kolloidok, szinanyagok,
poliIoszIatok keletkeznek
III. lpcs: oldott szerves s szervetlen anyagok
- a szerves anyagok a mikroorganizmusok tevekenysege utjan szervetlen anyagokka alakulnak at
- szendioxid, ammonia/ammonium, nitrit, nitrat, ortoIoszIat, szulIat, vas, kalium, kalcium stb.
keletkezik.
Mire j az akvriumi technika?
A technika celja, hogy az sszes akvariumban lezajlo termeszetes mineralizacios Iolyamatot
(szerves anyag oldott asvanyi sokka trten atalakitasat) mszaki megoldasokkal tamogassa es
lehetseg szerint optimalizalja.
A legjobb modszer termeszetesen az, ha a durva szennyezdest meg az eltt el tudjuk az akvari-
umbol tavolitani mieltt ezekbl mergez (tbbnyire oldott alakban elIordulo es igy nehezen
eltavolithato) vegyletek keletkezhetnek.
Ez az els lpcs szempontjabol a kvetkezket jelenti:
Hatekony, gyorsan cserelhet mechanikus szr hasznalata. Jelentsen cskkenti a mineraliza-
cio szamara rendelkezesre allo szilard szerves anyag mennyiseget. Igy a lebontasi lanc vegen
kevesebb nitrit es IoszIat keletkezhet.
A msodik lpcs szempontjabol analog modon ervenyes:
Minel hatekonyabban mkdik a Ieherjehab-levalaszto annal kevesebb karos asvanyi so
keletkezhet. Az aktiv szennel olyan oldott szerves vegyletek is kiszrhetk, amelyek egyebkent
csak nehezen (lassan) bontodnak le (mereg- es szinanyagok).
A harmadik lpcs vonatkozasaban ervenyes:
Itt az oldott alakban elIordulo, ersen karos vegyletek (ammonium, nitrit) nitriIikacios es den-
itriIikacios Iokozatok utjan kevesbe mergez (nitrat) illetve nem mergez anyagokka (elemi
nitrogen) alakulnak at (lasd 27. abra).
A mineralizacio Iolyamatat, a lebontasi lepcskke valo Ielbontasat es az ebbl levezetett tech-
nikat a 27. abra atIogoan abrazolja.
27. abra: A hrom akvriumtechnikai lebontsi lpcs
a mikroorganizmusok ltal lezajl termszetes mineralizci esetben
1. bakteriumok
2. gombak
3. lathatatlan oldott vegyletek
4. nitrosonomas/nitrobakter
5. szilard szerves anyagok (taplalekmaradek, rlek)
6. oldott szerves hulladek (Ieherjek, szinanyagok, karbamid)
7. oldott asvanyi sok (nitratok, IoszIatok)
8. eltavolithato
9. szressel (vattas melysegi szres)
mechanikus gyorscserebetetes-szr
10. aktivszenes adszorpcioval nagytel
jesitmeny hablevalaszto automata
11. biologiai reakciokkal a bioreaktor-
ban vagy a hidrokulturas reaktorban
a nvenyi sejtekben zajlo Iotoszintezis-
sel
3.2 Milyen tulajdonsgokkal kell ezek alapjn egy j vztisztt rendszernek rendelkeznie?
Az els lebontsi lpcs esetben: a mechanikus gyorscsere-szr
- Kell szrIellettel kell rendelkezzek ahhoz, hogy egy vagy ket het 'szemetet tarolni tudja.
- Az sszes keletkez szemetet tenyleg ssze kell tudja gyjteni, nagy szrteljesitmeny.
- A szranyag merevitett akrilvattabol legyen, hogy melysegi szrest (nagyon kis reszecskek
megktese abszorpcio utjan) is megvalositson.
- A vattacsere szksegesseget ranezesre meg lehessen allapitani.
- A szrcserenel a kiszrt anyag (szennyezdes) ne Iolyhasson vissza, tehat visszaIolyas elleni
zarral kell rendelkezzek.
- Az emberi kenyelmesseget csak a tenyleg masodperces gyorsasaggal vegrehajthato betetc-
serevel lehet lekzdeni.
Hatasa:
A lebontando szerves anyag mennyisege ersen lecskken, mieltt meg mergez vegyletekke
alakulna. Ezaltal az ezutan kttt bioreaktor, amelyben a mineralizacio zajlik, lenyegesen kisebb
lehet (helymegtakaritas!).
A msodik lebontsi lpcs esetben: specialis szen es hablevalasztas
A specialis aktiv szen es nagyteljesitmeny porlasztoszelepes hablevalasztok segitsegevel a
vizbl a szerves anyagcseretermekek 60-80-a mar ennel a lepcsIoknal eltavolithato. Lenyeges
a berendezesek nagy teljesitmenye, mert mar itt is ervenyes, hogy minel nagyobb a kibocsatas,
annal tisztabb a szrkaszkad vegen kilep viz!
Az aktiv szen mellett a hablevalaszto az utolso lehetseg, hogy
a) mar oldott szerves anyagot eltavolitsunk
b) nitrogen vegyletet (pl. proteineket) a viz krIolyamatabol kivonjunk
c) es szamos allati es nvenyi eredet, meg szervesen kttt vegyletet eltavolitsunk (amelyek
kesbb az Ional- es egyeb algak idealis tapanyagaiva valnanak).
A harmadik lebontsi lpcs esetben:
1) Bioreaktor:
A bioreaktor olyan tisztito eszkz, amelyet Ieltetlenl egy elszrvel kell sszektni.
A bioreaktor biolgiai folyamatai:
A nitriIikacio es denitriIikacio a bioreaktor kzs kamrajaban zajlik. A Iels oxigenben dus
zonaban (ahol pozitiv a redoxpotencial) az ammoniumbol (NH4) oxidacio utjan nitrit (NO2-)
majd nitrat (NO3-) keletkezik (nitriIikacio). Az also oxigenmentes Iokozatban (itt negativ a
redoxpotencial) ezt kveten a nitratbol nitrogen (N2) es kejgaz (N2O) keletkezik (denitriIika-
cio). A nitrat molekula oxigenjebl ilyenkor azonban nem oxigengaz, hanem a protonokkal (H)
egyeslve vizmolekula keletkezik.
A bioreaktor nagy fellete:
Ha az elzetes Iokozatokat egy helyesen Ielepitett tbbkomponens berendezesben (gyorscsere-
szr, Ieherjehab-levalaszto, es aktiv szen) megIelelen mereteztk es rendszeresen tisztitjuk,
akkor a mineralizaciohoz rendelkezesre allo asvanyi szallitmany lenyegesen lecskken! Ennek a
hatekony eltisztitasnak ksznheten egy kompakt, helytakarekos bioreaktorral nagy nitriIika-
cios es denitriIikacios hanyadot erhetnk el. Nagy Iellet szranyag hasznalataval nagy men-
nyiseg bakterium telepithet meg. Ezek a megmaradt szennyezdest hatekonyan tudjak ata-
lakitani.
2) Hidrokultrs reaktor:
A hidrokulturas reaktor lenyegileg egy el (mocsari) nvennyel betelepitett biorekator. A
nvenyek sejtjeik Ielepitesehez a Ienyen, vizen es szendioxidon kivl egy sor elemet is igenyel-
nek, mint pl. N, P, K, Ee, Ca, S, Ni, Mn es meg nehany mas. Ezeket az elemeket a hidrokulturas
reaktorban Iejld nvenyek vegyletek alakjaban (pl. a P-t IoszIatok, a N-t nitratok, a S-t, Ni-t
enzimek alkotoikent) vonjak ki a vizbl es ezzel szinten cskkentik a tapanyagok Ieldusulasanak
veszelyet.
4 Mrlegjelleg gondolkods az akvarisztikban
4.1 Az akvriumi rendszer anyagegyenslya
A kereskedknel az zleti merleg a vallalkozas allapotat mutatja meg. Az aktivumok es
passzivumok lehetleg egyIormak kell legyenek. Ha az akvariumra vonatkoztatva anyagmer-
leget akarunk kesziteni, akkor az aktivum Iogalmat az inputeval a passzivumet pedig az out-
puteval helyettesithetjk. Az input es output vonatkozasaban a kvetkez peldakat talalhatjuk:
28. abra: Az akvarium-rendszer input-output viszonyai
Input
taplalek (tuletetes)
allati anyagcseretermekek
elhalt szervezetek
nikotin
emberi brzsir
csapviz soi
nyomelem adagolas
gyogyszerek
CO2
stb.
1. akvarium
2. Cel: az kologiai egyensuly letrehozasa
Output
szrs - mlysgi szrs
- vattas szres
- mechanikus gyorscsere-szr
adszorpci
- aktiv szen
- nagyteljesitmeny hablevalaszto automata
biolgiai (biokmiai) reakcik
- bioreaktor (gazkilepes, anyag atalakitas)
- talajszres (gazkilepes, anyag atalakitas)
- hidrokulturas reaktor
tpanyagkivons nvnyek fejldse tjn
szerves anyag kzi eltvoltsa
- nvenymaradvanyok, mulm
vzcsere
- oldott asvanyi sok
Mint minden merleg eseteben az akvariumi anyagmerleg eseteben is az input es output menny-
isege kiegyenlitett. Ez egyenlet alakjaban a kvetkezkeppen irhato Iel:
input = output
Ha az egyenlseg nem all Ienn, akkor nincs kologiai egyensuly se es az akvarium 'prob-
lemakat okoz. Lenyeges kiegyenlit tenyez, amellyel az akvariumi anyagmerleg egyensulyba
hozhato a vizcsere. Ezt egyIajta 'veszIeknek is tekinthetjk.
Minden akvaristanak a vizcsere nelkli, nem tulzsuIolt, input-output egyensulyban lev akvari-
um elerese kellene a celja legyen. Ez mindenek eltt azert is ervenyes, mert az akvarium a ter-
meszeti krnyezetnkkel szembeni viselkedes taneszkze lehet. A krnyezetvedelmi tech-
nikaban kzismert, hogy a krnyezeti Iorrasok (az akvarisztikaban ezalatt a vizcserehez szk-
seges tiszta vizet ertenenk) csak korlatozott mertekben allnak rendelkezesre es ezert a zart kr-
Iolyamatokban valo gondolkodasnak nagy a jelentsege.
Ez lenyegeben az idealis akvarium vonatkozasaban a kvetkezket jelenti:
input
ha = 1 akkor vzcserre nincs szksg
output
Szemleletesen ez a kvetkezt jelentene: Ha egy honap alatt 100 g Iagyasztott eleseg kerl az
akvariumba, akkor a halak es nvenyek altal szveteikbe be nem epitett reszaranyt (kb. 60) ez
alatt az id alatt a szrberendezes, hablevalaszto, aktivszenes szr stb. kell ismet eltavolitsa.
Ez peldankban negy het alatt 60 g-ot jelentene.
Ha ez nem valosul meg, akkor az akvariumon valamit meg kell valtoztatni (halak szamat, kar-
bantartast, technikat). Ha a viz kemiai vizsgalataval es tartalmanak biologiai vizsgalataval az
akvariumi biotopban egyenltlenseget allapitunk meg, akkor a kvetkez ervenyes:
input
ha > 1 akkor vzcserre vagy a biotp
output megvltoztatsra van szksg!
A gyakorlatban minden akvariumnal a kvetkezt kell elerni:
input
ha = kzel 1 akkor vzcserre alig van szksg
output
Ez klnskeppen akkor lehetseges, ha az sszes vizkezel komponens egymast esszeren
kiegesziti (lasd 2. Iejezet mszaki vizkezeles). Egy akvarium, ha minimum hat honapig zemelt
anelkl, hogy vizcserere lett volna szkseg, akkor kologiai egyensulyban levnek tekinthet.
Az akvarium egyensulyi allapotat tehat az anyagbevitel es anyagkivetel vonatkozasaban a vizc-
seren is lemerhetjk. A mai akvarisztikai sikerek ketsegtelenl a mszaki berendezesek Iolyam-
atos tkeletesitesenek es az akvariumban lezajlo biokemiai Iolyamatok jobb megertesenek
ksznhetk. A gyakori es nagymennyiseg vizcserek ezt a Iolyamatot semmi esetben sem
segitettek. A viszonylag magas berendezeskltsegek ezert az allatok elhullasanak elkerleseben
es a cskken akvariumgondozasi munkaban mar rvid id alatt megterlnek.
4.2 Az akvrium mint feladat
Az akvarium mint Ieladat lenyegileg harom I terletre bonthato. Az akvariumi llnyekre
(kiegyenlitett nveny- es allattarsulas kivalasztasa), az akvarium mszaki berendezseire es a
gondozsi tevkenysgre (pl. etetes, a technika kezelese).
A sikeres akvariumnak mindharom sszetevbl adott reszre van szksege. Arra nincs mod,
hogy az egyik terletet a masikkal teljes mertekben helyettesitsk. Annal az akvariumnal, ame-
lynek celja egy adott biocnozis kialakitasa, az akvariumi berendezesek esszer egymasra hang-
olasaval a gondozasi munka hanyada redukalhato. A mszaki lehetsegek csekely kihasznalasa
eseten Iorditott viszony alakul ki (lasd 29. es 30. abrak).
29. abra A gondozasi krIolyamat es klcsns sszeIggesei
Adott mszaki lehetsegekkel (motoros szivacsszr) rendelkez akvarium eseteben a gondo-
zasi Ieladatok jo ismeretenek es a rendszeres tisztitasra valo keszseg dacara alig lehet egy ertekes
biotopot hosszutavon Ienntartani vagy akar tenyesztesi sikereket elerni. De nem akarjuk azt a
benyomast sem kelteni, hogy a sikeres akvarisztikanak a draga akvariumi technika lenne a kulc-
sa. A siker alapjaul mindig a jo szaktudas Iog szolgalni!
sszegzs:
A sikeres akvarisztika sszes
raIorditasigenye (amint mi ezt itt deIinialtuk)
mindig allando! Eelmerl a kerdes, hogy sik-
erl-e az egyik terlet hianyossagait (pl.
gyenge mszaki berendezeseket) a masik
terlettel (pl. tbb karbantartasi munkaval)
kipotolni. Amennyiben ez nem sikerlne,
akkor e csodalatos hobbival sem lehetne
hosszantarto sikereket elerni.
30. abra: Az akvarium sikeres zemelteteset beIolyasolo
tenyezk
1. gondozasi munka
2. allatallomany
3. akvariumtechnika
4. egymassal esszeren sszehangolt akvariumtechnika
5. csekely mertekben kihasznalt akvariumtechnika
6. altalanosan szkseges raIorditas
7. ersen cskkentet gondozasi munka
8. megnvelt gondozasi munka
5 Akvarisztikai mrsek
5.1 Mi a vezetkpessg?
Alapok:
A polarizalt molekulak mint pl. sok es aminosavak a vizben disszocialnak es igy ionos alakban
Iordulnak el. Ezek az ionok pozitiv (kation) es negativ (anion) tltessel rendelkezhetnek. Ha
Ieszltseget kapcsolunk rajuk, akkor a pozitiv tltes ionok (kationok) elektrosztatikus vonzas
kvetkezteben a katod (negativ polus) mig a negativ tltes ionok (anionok) az anod (pozitiv
polus) Iele kezdenek vandorolni. Ezaltal a vizben aram Iolyik. Az ellenallas meresevel az elek-
tromos vezetkepesseget (uS/cm-ben merve) allapithatjuk meg. Ez Igg az iontartalomtol es igy
egyben a viz sotartalmat jellemzi. Ha a sotartalom es az elektromos vezetkepesseg kztti
sszeIggest pontosabban megvizsgaljuk, akkor megallapithatjuk, hogy a viz elektromos
vezetkepessege a kvetkez tenyezktl Igg:
- az egyes ionok koncentraciojatol
- az ionok disszociacios Iokatol
- az elektrokemiai erteksegtl (egyszeresen pozitiv, ketszeresen pozitiv stb.)
- az ionoknak az elektromos mezn belli mozgekonysagatol (vandorlasi sebessegetl), ami
tbbek kztt az ionok meretetl is Igg
- a hmerseklettl.
Mivel adott ion-sszettel vz ill. vzprba ionjainak Iizikai es kemiai tulajdonsagai (disszo-
ciacios Iok, ionmozgas es elektrokemiai ertekseg) allandonak tekinthetk, ezert az elektromos
vezetkepesseg csak a hmrsklettl es az ionok koncentrcijtl Igg. Adott hmersek-
leten az elektromos vezetkepesseg tehat mar csak az ionkoncentraciotol Igg. Ezert ezt Iel-
hasznalhatjuk a viz sotartalmanak a meghatarozasara.
31. abra: Az els TUNZE altal 1968-ban sorozatban keszitett edesvizi vezetkepesseg
meresere szolgalo kezi mszer.
Ha azonban ket vizminta so sszetetele lenyegesen elter egymastol, akkor az ionok Ient emlitett
hatasat is Iigyelembe kell venni. Ilyenkor a meresi eredmenyeket csak cskkent pontossaggal
lehet sszehasonlitani. Szerencsere azonban a legtbb viz ionsszetetele annyira hasonlo, hogy
az elektromos vezetkepesseg sszehasonlitasakor klnsebb hibat nem kvetnk el.
Az elektromos vezetkepesseg erteke erteljesen Igg a hmerseklettl. Emiatt az sszes merest
adott hmersekletre kell viszonyitani (ez a vonatkoztatasi hmerseklet), ami megallapodas
szerint 25C. Ezert a modern vezetkepesseg-merket automatikus hmersekletkompenzacioval
latjak el. A vizproba tenyleges hIokat egy beepitett, pontos herzekel allapitja meg. A
merberendezesben elre beallitott hmersekleti egytthato segitsegevel a vezetkepesseget
automatikusan 25C-ra szamitja at es javitott meresi eredmenykent jeleniti meg. Igy tehat a
hmersekletet kln mernnk nem kell es a klnbz meresi eredmenyek is problemamentesen
sszehasonlithatok, hiszen ezek mind 25C-ra vonatkoznak.
Hol clszer teht a vezetkpessg-mrs alkalmazsa az akvarisztikban?
Amint ezt mar mashol hangsulyoztuk az erzekeny akvariumi ellenyek tartasahoz es sza-
poritasahoz az ozmotikus viszonyok allandositasanak klnleges a jelentsege (v. 2.8 Iejezet).
A vezetkepesseg-meres segitsegevel egyszeren es elegansan lehet gyorsan es nagy pon-
tossaggal az akvarium vizenek sszes iontartalmarol inIormalodni es ezzel az ozmotikus egyen-
sulyat meghatarozni. A vezetkepesseg meresevel tovabba a vizkezel berendezesek (pl. Iordi-
tott ozmozisos berendezes, ioncserel stb.) hatekonysagat es hibatlan mkdeset is
ellenrizhetjk. Ha pl. a Iorditott ozmozisos berendezes altal termelt viz vezetkepesseg nehany
S/cm-rl jelentsen megn, akkor ez nagy valoszinseggel a membran serlesere utal. Ez a
membran ellenrzesenek es adott esetben cserejenek szksegszerseget jelzi.
Az desvzi akvarisztikban a 25-140 S/cm vezetkepesseg szamos halIajta tenyesztesehez
idealis. A csapviz es az ionizalt viz (pl. Iorditott ozmozissal nyert viz) keveresevel a
vezetkepesseg-mer hasznalata mellett barmilyen sotartalmu ivato viz percek alatt elallithato.
A gyakorlati tapasztalatok alapjan kialakitott klszabaly szerint kb. 30 S/cm Ielel meg 1 NK
(Nemet Kemenyseg)-nek. Ebbl az akvarium vizenek kemenysege kzelitleg megallapithato.
Ezaltal lehetve valik, hogy az egyes halIajokat celiranyosan a termeszetes biotopjuknak
megIelel vizviszonyok kztt tartsuk.
A tengeri akvarisztikban a vezetkepesseg mereset els sorban a sotartalom meghatarozasara
hasznaljak. Segitsegevel az akvarium vizenek sotartalma lenyegesen pontosabban hatarozhato
meg, mint ahogy ezt eddig az veg aerometerrel tehettk. Egy preciz mkdes ozmozisszaba-
lyozoval sszekapcsolva (amely az elparolgott vizet automatikusan potolja) a sotartalom allando
erteken tartasa ma mar nem okoz problemat. A nagy sotartalom kvetkezteben a tengerviz
vezetkepessege nagysagrenddel nagyobb mint az edesviz akvariume. 25C-on 45 es 50 mS/cm
(45000-50000 S/cm).
A vezetkepesseg, sotartalom es srseg sszeIggeserl (25C-on) az alabbi tablazat inIormal.
4. tablazat: A vezetkepesseg, sotartalom es srseg sszevetese a termeszetes tengerviz eseten (Spotte 1979).
Vezet-
kepesseg szalinitas srseg
25C-on 25C-on 25C-on
(mS/cm) () (g/cm3)
40,0 25,5 1,0187
41,0 26,2 1,0193
42,0 26,9 1,0198
43,0 27,7 1,0204
44,0 28,4 1,0209
45,0 29,1 1,0214
46,0 29,8 1,0220
47,0 30,5 1,0225
48,0 31,3 1,0232
49,0 32,0 1,0238
50,0 32,7 1,0244
A sotartalom vagy szalinitas (megadasa -ben trtenik) az 1 liter vizben oldott sok sszesseget
jelli. A tengerviz atlagos sotartalma 34,7 (Tradent 1993). A Vrs-tenger sotartalma jelen-
tsen nagyobb, kb. 39, mig a Keleti-tenger kzeps resze csak kb. 30 vagy meg ennel is
kevesebb sotartalommal bir. A sotartalom kzvetlen modszerrel nem hatarozhato meg,
meresehez indirekt modszert hasznalunk.
Eontos meg megjegyezni, hogy a vezetkepesseg erteke alapveten az oldott sok mennyisegetl
Igg, de nem kizarolag. Ez az adat Igg meg a sok tipusatol (pl. tltesetl es molekulameretetl)
es a hmerseklettl is. Igy azonos ered sotartalom eseten elter meresi eredmenyt kaphatunk ha
a ket minta so sszetetele elter.
De most essek szo a klnbz kereskedelemben kaphato tengeri sokeverekek so sszetetelenek
a vezetkepessegre gyakorolt hatasarol. A termeszetes es szennyezdesektl mentes
tengerviznek a vilagon mindentt azonos az sszetetele. Ebben kb. 70 Iele sot lehet kimutatni.
Mas szoval az egyes soIajtak mennyisegenek egymashoz viszonyitott aranya a termeszetes
tengervizben a vilagon mindentt allando. Ez ugyan Iigyelemre melto, de nem klnsebben
meglep, ha Iigyelembe vesszk, hogy a mai tengerek mind egy Osoceanbol szarmaznak.
Csupan az ered so mennyiseg elter a tengerviz szarmazasi helyenek Iggvenyekent, amint
errl mar szo esett.
Ezzel ellentetben a klnbz gyartok altal keszitett tengeri sokeverekek so sszetetele (tbbek
kztt a klnbz adalekok miatt) reszben jelentsen elter. Erre peldaul egyes gyartok rek-
lamkijelenteseibl is kvetkeztethetnk. A tengeri sokeverekek pontos sszetetelehez azonban
termekvedelmi okokbol rendszerint nem lehet hozzajutni.
A sokeverekek emlitett elteresei alapjan arra szamithatunk, hogy ez a vezetkepesseg-meres
eredmenyere is hatassal lesz. Ennek tesztelesere azonos kiserleti Ieltetelek mellett megvizsgal-
tuk egyes kereskedelmi tengeri sokeverekek vezetkepesseget. A meresi eredmenyek max. 5
elteret mutattak. Ez azt jelenti, hogy egy 35 atlagos sotartalom eseten a merend
vezetkepessegi ertek a sokeverektl Iggen az atlagosan kb. 49 mS/cm kzepertektl tbb
mS-el elterhet. A Ielhasznalt sokeverek markaja tehat beIolyassal lehet a meresi eredmenyre.
A mert vezetkepesseg erteket, mint mar emlitettk, egy atszamitasi tablazattal adott sotartalmat
rendelnk hozza. Ha az akvarisztikai irodalom srseg es vezetkepesseg atszamitasi tablazatait
pontosabban megnezzk, akkor eszre Iogjuk venni, hogy az egy adott vezetkepesseghez rendelt
eretkek nem egysegesek. Az azonos vezetkepesseghez megadott sotartalom ertekek jelentsen
elternek egymastol. Hasonlo eltereseket tapasztalhatunk klnbz srseg/sotartalom tablaza-
tok eseteben is. Ezek, amennyiben nem csak egyszer meresi hibarol van szo, nagy
valoszinseggel a klnbz tengerso keverekek elter ionsszetetelere vezethetk vissza.
A srseg ingadozasanak elkerlese mindenek eltt azon tengerlakok tartasanal es sza-
poritasanal Iontos kerdes amelyek termeszetes biotopjukban csak nagyon csekely sotartalom-
ingadozasnak vannak kiteve es emiatt az evoluciojuk Iolyaman csak nagyon kis mertekben kepe-
sek az ingadozo sotartalomhoz alkalmazkodni. Ez jellemz a legtbb gerinctelenre es algara.
Klnsen erzekeny gerinctelenekre szolgaljanak peldakeppen a kkorallok es a tskesbrek.
Szamos vizsgalat bizonyitotta, hogy a korallzatonyon a sotartalom szinte mindentt allando (v.
a Malediv szigeteken mert adatokkal az 5.7-as Iejezetben). Nagyobb ingadozasok csak a zatony
bels oldalan a sekely vizben es a lagunakban Iordulnak el, ami miatt ott lenyegesen kisebb a
Iajtagazdagsag.
32. abra: A Lysmata wundemanni tisztogato garnela akvariumban tenyesztett
peldanyanak Ienykepe. A csak nehany napos garnela allando sotartalom
nelkl nem kepes a tulelesre.
sszeIoglalva megallapithato, hogy az akvariumok sotartalmat modern vezetkepesseg-merk
hasznalataval olyan pontossaggal tudjuk ma merni es szabalyozni is, amire nehany evvel ezeltt
gondolni sem lehetett. A vezetkepesseg-meres igy az akvariumi analitika allando alkotojava
valt.
33. abra: Automatikus hmersekletkompen-
zalt vezetkepesseg merk kemenyszen
elektrodaval, baloldalt edesvizhez, job-
boldalt tengervizhez.
5.2 Sznsav az akvriumban
A nvenyeknek a szerves anyagok Ielepitesehez tbbek kztt szenre is szksege van. Ez az
elem a levegben szendioxid gazkent (CO2) all rendelkezesre. Az oxigen mellett a biologiailag
legIontosabb gazok kze tartozik. A levegnek a szarazIldi nvenyek szamara elerhet szen-
dioxidtartalma (0,03 terIogat) egy bizonyos mertekben a vizben is Ieloldodik, a leveg es a viz
kztt szendioxid-egyensuly alakul ki.
34. abra: A szendioxid viz-leveg egyensulya
1. a viz CO2 tartalma
2. a leveg CO2 tartalma
Az a szendioxid mennyiseg, amelyet a viz Ielvenni kepes, Igg a viz sotartalmatol, hmersek-
letetl es az uralkodo nyomasviszonyoktol is. A soban gazdag vizek azonos hmerseklet mellett
kevesebb szendioxidot vesznek Iel mint a soban szegenyek.
35. abra: Azonos hmerseklet de elter
sotartalmu vizek altal Ielvett szendioxid-
mennyiseg
A: magas sotartalom
B: alacsony sotartalom
S: somolekula
CO2: CO2 molekula
A meleg viz azonos sotartalom eseteben kevesebb szendioxidot kepes oldani mint a hideg viz.
Ha a B jel medencenkben 15C-ra emeljk a hmersekletet, akkor a Vizbl CO2 molekulak
Iognak tavozni, mivel az egyes molekulaknak megn a helyigenye.
36. abra: A viz altal a hmerseklet
Iggvenyeben Ielvett CO2 mennyisege.
A ket medencenek azonos a sotartalma.
B
kalt
B
hideg
B
warm
B
meleg
Ha azonban a legnyomas megnvelesevel egy kls ert alkalmazunk, akkor a B medence CO2
molekulai sszenyomodnak, igy a viz tbb CO2-t kepes oldani.
37. abra: A megnvelt nyomasnak kitett viz tovabbi
CO2 molekulakat kepes oldani. (Druck nyomas)
A viz tehat azonos hmerseklet es azonos sotartalom mellett nagyobb nyomas eseteben tbb
szendioxidot kepes oldani. Az akvariumi krlmenyek kztt ezt a nyomasIggseget
elhanyagolhatjuk, mivel a nyomasingadozas itt nagyon kicsi.
A leveg szendioxidtartalmaval ellentetben a viz szendioxidtartalma ersen ingadozhat. A
vizben egyszer mar Ieloldott CO2 mennyisege nem allando ertek. Ezt az alabbi Iolyamatok
erezheten beIolyasoljak:
- a nvenyek Iotoszintezise (CO2 Iogyaszto)
- a nvenyek legzese (CO2 termel)
- az allatok legzese (CO2 termel)
A nvenyek nappal a Iotoszintezis Iolyaman a vizben oldott szendioxidot Iogyasztjak es szerves
szenvegyletekke (szlcukorra) alakitjak at. A nvenyek, allatok es mikroorganizmusok
legzese soran (szerves anyag lebontas, pl. taplalekmaradek bakteriumos bomlasa) CO2 szabadul
Iel.
38. abra: A viz CO2-egyensulyanak egyszersitett abra-
zolasa. A leveg es viz szendioxidtartalma egyensulyban
van.
1. Az allatok es nvenyek legzese; bakteriumos
bomlas)
2. A vizben oldott szendioxid
3. A levegben oldott szendioxid
4. Eotoszintezis
5. Szerves szen
Gyakori jelenseg, hogy a Iotoszintezis miatt keletkez CO2 veszteseg tulsulyba kerl. A vizben
keletkez CO2 hiany a levegbl potlodik. Ez a potlodas azonban csak lassan zajlik es a szabad
vizIellet meretetl es a vizmozgastol Igg.
Szndioxid s pH-rtk
A vizben oldott szendioxid szensavat kepez. Mint minden sav, a szensav is beIolyasolja a viz pH-
erteket. Itt is ervenyes, hogy sok szendioxidbol sok szensav (H2CO3) keletkezik. Ezek tehat
szinten egyensulyt alkotnak.
39. abra: A vizben talalhato CO2-gaz es az altala keletkezett szensav
egyensulyi allapota. Mindkett, a szendioxidgaz es a szensav is egytt
talalhato meg a vizben.
1. szendioxid 2. szensav 3. pH ertek
Durvan egyszersitve azt mondhatjuk, hogy a pH-ertek a CO2 tartalom nvekedesevel esik. De
az eses merteke tbbek kztt a viz kemenysegetl is Igg. A viz kemenysege valtozo es allando
kemenysegbl all ssze, ezert sszes kemenysegnek is szokas nevezni.
A viz kemenyseget, esetnkben a valtozo kemenyseget, kemenysegi Iokokban merik (1nK 1
nemet kemenysegi Iok ami literenkent 18 mg CaCO3 (mesz) tartalomnak Ielel meg). Ebbl az
kvetkezik, hogy a meszes vizeket kemenynek, mig a meszszegeny vizeket lagy vizeknek nevez-
zk. A kemeny, meszes viz pH erteke Iolyamatos mennyiseg CO2 adagolasa eseten nem esik
olyan ersen mint a meszben szegeny, lagy vizeke. A mesz-szensav-kevereknek ezt a tulajdon-
sagat a viz puIIertulajdonsaganak szokas nevezni. Hogyan magyarazhato ez a Iolyamat?
A vizben talalhato CO2 mennyisegtl Igg mertekben keletkez szensav mennyisege (22. abra)
a vizben lev mesz (pontosabban a CaCO3-bol a Ca2 ionok) egy reszet oldja es vele
hidrogenkarbonat ionokat (HCO3-)(kttt szensavat) alkot. Ehhez a reakciohoz a nem kttt
szensav (vizben oldott CO2-gaz alakjaban) egy reszere is szkseg van, mivel egyensulyi reak-
ciorol van szo. Ezt a reszaranyt egyensulyi szensavnak (vagy szabad szensavnak is) nevezik.
Egy adott mennyiseg kttt szensavhoz tehat mindig adott mennyiseg szabad szensav is tar-
tozik.
40. abra: Az egyensulyi- es a kttt szensav egyensulya
1. egyensulyi szensav
2. kttt szensav
3. valtozo kemenyseg
Minel nagyobb tehat a viz mesztartalma, annal tbb kttt szensav keletkezhet. Termeszetesen
kell mennyiseg egyensulyi szensav is jelen kell legyen. Ha a kttt szensav tartalom megn,
akkor automatikusan n a valtozo kemenyseg is (23. abra). Ha az egyensulyi szensavon kivl
(szabad szensav) tovabbi szensav is rendelkezesre all de ennek lektesere nincs kell menny-
iseg mesz mar a vizben, akkor ezt a szensav Ielesleget szabad, agressziv szensavnak nevezik.
A lagy vizben tehat csak keves kttt szensav kepzdik, a kemeny vizben ezzel szemben sok (41.
abra).
41. abra A viz pH-erteke, CO2-tartalma es
valtozo kemenysege kztti sszeIgges
15C-on (Gessner 1959)
1. pH-ertek 2. valtozo kemenyseg
CO
2
-pH tblzatok a CO
2
-adagols kiszmtshoz
Eljarasmod:
valos pH-ertek
merese
a kivant pH-ertek
beallitasa az
adagoloatomatikan
az uj CO
2
-celertekkel es a mert
valtozo kemenysegi ertekkel
(NK)
a 3. tablazatbol le kell olvasni az
uj pH-celerteket
a leolvasott CO
2
mennyiseghez
hozzaadva a CO
2
adagolast
kapjuk meg az uj CO
2
celerteket
valtozo kemenyseg
merese
a pH-ertek alatt (4. tablazat) merese a
KH (NK) sorban a hozzatartozo CO
2
mennyisegenek megkeresese
5. tablazat
valtozo kemenyseg savkapacitas (Ks 4,3)
NK mmol/l vagy mol/m3

2 0.7 mmol/l
3 1,1 '
4 1,4 '
5 1,8 '
6 2,1 '
7 2,5 '
8 2,9 '
9 3,2 '
10 3,6 '
11 3,9 '
12 4,3 '
13 4,6 '
14 5,0 '
15 5,4 '
16 5,7 '
17 6,1 '
18 6,4 '
19 6,8 '
Az adatok kerekitve ertendk; a pontos atszamitasi tenyez: 0.357 ill. 2801
6. tablazat: CO2-tartalom mg/l-ben, 15C-on klnbz valtozo kemenyseg es pH ertekekre (Gessner 1959)
Alapszabaly: a viz hmersekletenek nvekedesevel 1C-onkent kb. 1-al cskken a CO2 mennyisege
Plda:
1. mert pH-ertek: 7,4
2. valtozo kemenyseg 10NK (mert ertek)
3. a 4. tablazatbol 17 mg/l oldott CO2 adodik
4. CO2 nvekmeny a vizinvenyek utjan az irodalom alapjan (pl. DATZ) pl. 10 mg/l hoz-
zaIerhet CO2 a Cryptocorynek eseteben.
5. 17 10 27 mg/l celertek
6. 27 mg/l a 4. tablazatbol 7,2 pH celerteket ad
7. Allitsuk be a kivant pH-erteket az adagolo automatan
Elnys desvz-rtkek:
Valtozo kemenyseg 5-10NK, 6.8-7.2 pH tartomany
Javasolt CO2 adagolas:
5-15 mg CO2/l Cryptocorynek eseteben
15-30 mg CO2/l Echinodorusokhoz
5.3 A tengervz kemnytse
Kezd tengeri akvaristak gyakran teszik Iel a kerdest, hogy szkseg van-e arra, hogy az akvari-
um vizebe Iolyamatosan meszet adagoljanak. Erre a kerdesre egyertelm igennel kell valaszol-
nunk! Az alabbiakban azzal kivanunk Ioglalkozni, hogy hogyan keletkezik ez a Iolyamatos
meszigeny, a tengerben honnan Iedezdik es, hogy hogyan lehet ezt a problemat a legjobban
megoldani:
A termeszetes vizek nagy mesz/kalcium tartalma szamos szempontbol dnt szerepet jatszik.
EgyIell Iontos a puIIerIunkcioja, ezzel stabilizalja a pH-erteket. MasIell a test sejtjeinek es
vazanak Ielepitesehez minden ellenynek meszre van szksege. A tengerviz 20 es 30C-on 230-
335 oldott kalcium (tehat CaCO3) eseteben tultelitettnek szamit (Gessner 1959). Ez a hatal-
mas koncentracio (Htter, 1992, 416 mg/l) a tengerekben a szensav altali allando meszoldas
eredmenyekeppen jn letre. Ezek a Iolyamatok nagy tengermelysegekben zajlanak, mert az ott
sszegylt, nagy nyomas alatt ersen savas hatasu szensav (szabad, agressziv szensav) a lerako-
dott (szedimentalis) meszet kalciumkarbonat (CaCO3) alakjaban Ieloldja. Ez a CaCO3-al ersen
Ieldusult melysegi viz kiegyenlit aramlasok utjan a Ielszini vizekbe kerl Iel. Itt a Ielmelegedes
(kiIejezetten a tropusi vben) es a cskken nyomas kvetkezteben a szensav ismet Ielszabadul,
ami a tropusi vben a sekely vizekben kalciumkarbonat tultelitettseget okoz.
Mivel a tropusi vben el sszes meszkedvel elleny oldott meszigenye hatalmas (koral-
lzatonykepzes!), ezert az akvariumban rvid id elteltevel hianyjelensegek mutatkoznanak az
ellenyeknel, illetve ers napi pH-ingadozas jelentkezne (klnsen csekely puIIerkapacitas
eseteben). Az ilyen akvariumok kalciumerteke csak kb. 200 mg/l lenne.
Peter Wilkens (1973) ezert mar korabban is azt javasolta, hogy az akvariumba az alacsony pH-
ertek idejen, tehat a kora reggeli orakban, kalciumhidroxid (Ca(OH)2) ersen lugos, vizes oldatat
adagoljuk. Habar ezzel a modszerrel reszben nagyon jo eredmenyeket lehet elerni, 'hazi
hasznalata nem lebecslend veszely Iorrasa lehet, mivel ez az oldat ersen lugos (12,5 pH).
Ezen kivl a pH hirtelen megnvekedeset is okozhatja ami az akvariumi ellenyeknel stresszhez
vezethet.
Elegansabb es biztonsagosabb modszer a Ca-CO2-reaktor (kalciumreaktor) hasznalata. Egy tisz-
ta meszkristaly granulatumot tartalmazo tartalyba egy CO2-szabalyozo berendezessel beallitott
pH-ertek tullepese eseten alulrol CO2 gazt vezetnk be. A kis terben hato szensav (4-5 pH)
kioldja a meszet. Ezt az immar telitett meszoldatot az akvariumba vezetjk. A Iolyamat a tropusi
tengerekben lejatszodo, korabban leirt meszoldasi Iolyamatokhoz hasonloan zajlik.
Ezzel a szelid modszerrel a viz puIIerkapacitasat szkseg szerint, veszelytelenl tudjuk helyreal-
litani es az sszes elleny Ca2 ellatasat biztositani. Ezzel erteljesen nvelhetjk a korallok es
meszalgak nvekedeset. Karos mellekhatas eddig meg nem volt tapasztalhato, mivel a pH-ertek
napkzben, ers vilagitas eseteben is 8.1-8.2 pH krl stabilizalodott es a legzessel sszeIgg
ejszakai pH cskkenes tbbnyire csak 0.2 pH-nyi.
Teny, hogy a mszaki raIorditas nagynak tnik. Letjogosultsaga azonban a meszIogyaszto
ellenyek (kkorallok, meszalgak stb.) ezaltal elerhet erteljes nvekedeseben rejlik.
43. abra: A Comline sorozat Turbo-Kalcium-Reaktora
bels zart szivattyukrrel rendelkezik, de kontaktus-
nyilasain keresztl a medence vizevel is sszekt-
tetesben all. A bels kr Iolyamatosan zemel. A CO2
adagolas bekapcsolasa utan a CO2 gaz egy injektor-
Iuvokan keresztl rvid id alatt oldodik a vizben es
beleIog a Ca-granulatum Ieloldasaba. A telitett kalci-
umoldat egy kontaktusIelleten keresztl jut be az
akvariumba.
A tengervz pH-rtke
A kalcium kalciumreaktoros adagolasa soran hidrogenkarbonat is kerl az akvariumba. A pH-
ertek ingadozasait egy CO2 vezerlessel kell a korallzatony termeszetes ertekei kztt tartani. A
termeszetes tengerviz pH erteke 8,1 es 8,2 kztt valtozik. Ez az ertek a tengeri sok sopuIIerenek
es a kalcium-szensav puIIerrendszernek ksznhet. A pH-ertek ingadozasa lenyegeben a Ioto-
szintezis hatasara es a CO2-haztartasra vezethet vissza.
Az akvariumban a pH-ertek ingadozasa altalaban nagyobb mint a zatonyon. Ennek elssorban az
az oka, hogy hianyzik a tenger hatalmas viztmegenek es puIIerrendszerenek kiegyenlit hatasa.
Az egyes tengeri akvariumok pH-ingadozasa ersen elter lehet.. Minel nagyobb az ingadozas,
annal nagyobb a Iotoszintezisbl ered CO2 Iogyasztas. A 8,5 Ieletti pH ertekek azonban
kerlendk. Az ilyen magas ertekek a halakat Iiziologiailag nagyon megterhelik. Ezen kivl az
ammonium erteljesebben kezd veszelyes ammoniava atalakulni.
Ritka eset az amikor az akvarium napi grbeje max. 8,1 vagy akar csak 8,0 pH-erteket er el.
Amennyiben a meresi hiba kizarhato, akkor ebbl a puIIerrendszer zavarara kvetkeztethetnk.
Ez nem Ieltetlenl hatranyos. Vannak akvaristak, akik ilyenkor megprobalnak gyors kalci-
umhidroxid adagolassal pH-ertek emelkedest elerni. Ez egy kalciumreaktorral egytt a kalcium
mennyiseg es a valtozo kemenyseg ugras szere emelkedeset eredmenyezi. Ennek a korrekcio-
nak tehat csak akkor van ertelme, ha a pH ingadozas oka a kalcium-szensav puIIerben rejlik. Az
akvarium vagy a termeszetes korallzatony mindenkori pH-ertek ingadozasa ersen a teljes
krnyezettl, azaz az ott el organizmusoktol is Igg. Voltakeppen ezek eredmenyezik a puIIer-
rendszer valtozasait. Ezert a kalciumreaktort nem kell Ieltetlenl egy Iiktiv 8,2 ertekre beallitani.
44. abra, baloldalt: Egy tengeri akvarium napi
pH valtozasa 10 oras megvilagitas mellett,
CO2 adagolas es a pH-erteket beIolyasolo
kemiai adalekok nelkl.
Jobboldalt: Valtozasok egy kalciumreaktor
hosszabb zemeltetese soran.
Lichtphase: megvilagitas
5.4 A redoxpotencil s gyakorlati jelentsge
Elmeleti alapok:
A redoxpotencial (vagy redox ertek) a redukcios-oxidacios potencial rviditese. Ez irja le azt az
elektromos Ieszltseget, amely a vizben lev klnbz molekulak kztti elektronatvitelbl
szarmazik (mertekegysege a millivolt (mV)). A redoxpotencial jobb megertesehez celszer
elszr arrol beszelni, hogy miert is keletkeznek ilyen elektron-eltolodasok?
Az atomok jelenlegi tudasunk szerint egy pozitiv tltes atommagbol (reszei a pozitiv protonok
es a semleges neutronok) es a negativ tltes elektronhejbol eplnek Iel (az elektronok negativ
tltes anyagi reszecskek). Azonos szamu proton es elektron eseten az atomok kiIele elektro-
mosan semlegesek. Ha nagyobb a protonok szama mint az elektronoke, akkor az atom (vagy
molekula) pozitiv tltes (kation). Ha viszont Iorditott helyzet alakul ki es az elektronok szama
nagyobb, akkor az atom (vagy molekula) tltese negativ (anion).
Az atomok es molekulak igyekszenek lehetleg minel stabilabb (azaz energiaszegenyebb)
allapotba kerlni. Ha egy atom meg nem erte el a legstabilabb allapotat, akkor ezt elektronok
Ielvetelevel vagy leadasaval probalja meg elerni. Mivel az elektromos tltest se letrehozni, se
megsemmisiteni nem lehet, ezert mindig rendelkezesre kell alljon egy reakciopartner, amely az
elektronokat Ielvenni ill. leadni kepes. A redukcio es az oxidacio ezert mindig egyttesen Iellep
jelensegek. Az elektronokat leado anyag ugyanis oxidalodik, mig az a reakciopartner aki az elek-
tront Ielveszi redukalodik.
Pelda:
Ha egy pohar vizbe keshegynyi vas-II-szulIatot tesznk, akkor a viz zldeskek szinre
szinezdik. Ha azonban levegt vezetnk a vizbe, akkor az oldat hamarosan piszkosszrkere val-
tozik es vegl sargasbarna lesz. Ez a Iolyamat ozon bevezetese eseten meg gyorsabban Iog leza-
jlani (az ozon az oxigennel ersebb oxidalo szer) es azonnali szinvaltas kvetkezik be ha oxidalo
szerkent egy csepp hidrogenperoxidot hasznalunk. Mi is trtent voltakeppen?
A leveg, ozon vagy hidrogenperoxid bevezetesevel a vas-II-szulIatot vas-III-szulIatta alakitot-
tuk at, azaz ebben az esetben a vas-II-szulIatot vas-III-szulIatta oxidaltuk. Az oxidacio tehat a
pozitiv tltes elektronleadasbol ered nvekedeset jelenti.
oxidci = elektronleads
Ennel a Iolyamatnal az oxigen reakciopartnerkent szerepel, a Ielszabadult elektronokat vette Iel.
Ebbl kvetkezik, hogy az oxigen a Iolyamat soran redukalodott.
redukci = elektronfelvtel
Az oxigen a vasszulIatot oxidalta, ezert oxidalo szernek nevezzk, mig megIorditva, a vas-II-
szulIat az oxigent redukalta es ezert redukalo szerkent mkdtt.
A Iolyamat redox-egyenlete:
2 Fe
2+
+ O2 2 Fe
3+
+ O
2
2-
A redoxpotencial meresere klnbz elektrodakat hasznalhatunk, ami az akvarisztikai gyakor-
latban rviddel ezelttig egy kis zavart is okozott (lasd lent). A vizanalizis soran platina
(Pt/telitett kalomel) vagy ezstbevonatu (Ag/AgCl) elektrodakat szokas alkalmazni. Amit eddig
redoxpotencialnak neveztnk, az tudomanyosan vizsgalva nem teljesen helytallo.
Az 'eredeti redoxpotencialt 1 molos Iemion oldatban mertek 18C-on egy vizbliteses platina
elektrodaval, az ugynevezett normalhidrogen-elektrodaval. Ehhez a meresi eredmenyhez a
tudomany nkenyesen a 0.0 V erteket rendelte hozza. Az sszes a vizanalizisben alkalmazott
elektroda (platina/kalomel vagy ezst/ezstklorid elektrodak) ehhez az elektrodahoz viszonyitva
szinten egy bizonyos potenciallal rendelkeznek (lasd 7. tablazat) amit a tenyleges meresi ered-
menyhez hozza kellene adni. A problema lenyege, hogy az akvarisztikai irodalomban szerepl
ertekek egy resze ezt a hozzaadott erteket Iigyelembe veszi, mig mas resze nem tartalmazza.
sszehasonlithatosagra tehat csak e kerdes tisztazasa utan van lehetseg. Az akvarisztikai
meresek terleten csupan az utobbi evekben kezdtek a tiszta, hozzaadott ertek nelkli elektro-
dapotencialt megadni.
Emiatt Iontos az elektroda tipusanak megadasa, ezzel biztosithato csak a meresi eredmenyek
sszehasonlithatosaga.
7. tablazat: A platina ill. ezstelektrodak vonatkozasi elektroda potencialja (mV-ban) a normalhidrogen-elektrodara
vonatkoztatva klnbz hmersekleteken (DEV nyoman).
hmerseklet platinaelektroda ezstelektroda
(C) (Hg/telitett kal.) (Ag/telitett AgCl-KCl)
(mV) (mV)

5 257 216
10 254 212
15 251 207
20 248 202
25 244 197
30 241 192
Hmrskletfggs
A redoxpotencial kismertekben a hmerseklettl is Igg, de ezt az akvarisztikai meresek soran
el szoktuk hanyagolni, mivel a potencialklnbseg az akvarisztikaban erdekes szk hmersek-
lettartomanyban (25-27C) csekely (7. tablazat).
A redoxpotencil pH-fggse
A mert redoxpotencial Igg a pH-ertektl is. Minel magasabb a pH annal alacsonyabb a redox-
potencial es Iorditva. Az elteres pH-egysegenkent elmeletileg 57,7 mV krli ertek, de itt
kivetelek is leteznek. Megemlitenenk itt az iskolai kiserletekbl ismert metilenkeket: Ha a pH 5-
rl 6-ra emelkedik, akkor a redoxertek 57,7 mV-al kellene essen. A valtozas erteke azonban csak
54 mV. Ha a pH 6-rol 7-re valtozik, akkor a valtozas csak 36 mV.
A redoxpotencial pH-ertekIggese miatt gyakran hasznalnak egy kombinaciot, az ugynevezett
rH-erteket. Ezt az alabbi egyenlet alapjan szamithatjuk ki (Baumeister 1990):
rH = mV/29 + (2xpH) + 6,67
Mivel tehat a meresi ertek pH-Igg, ezert a redoxertek megadasanal a pH erteket is mindig meg
kell adni (ha nem egybl az rH-ertekkel dolgozunk).
A redoxertek helyes megadasa ezert peldaul igy nezne ki:
meresi eredmeny: 340 mV (platina elektrodaval, T25C, 8,2 pH
Hol lehet ezt az akvarisztikban sszeren felhasznni?
Altalanosan megallapithato, hogy a redox Ieltetelek nagy hatassal vannak a termeszetben zajlo
kemiai es biokemiai (biologiai) Iolyamatokra, mivel szamos eletIolyamat tlk Igg. Nagy
oxigentartalom eseten a redoxpotencial is magas, mig ha keves az oxigen vagy teljesen hianyzik,
akkor a redukcios Iolyamatok (pl. a bakteriumok anaerob legzese) vannak tulsulyban. Redukalo
hatasu (azaz oxigen elvono) a legtbb szennyezdes (pl. a taplalekban es az rlekben lev
Ieherjek, aminek hatasara mergez ammonium es nitrit keletkezik), ami miatt az ersebben szen-
nyezett viz alacsonyabb redoxpotenciallal rendelkezik mint a szennyezetlen.
A redoxIeszltseg akvariumi meresenel a merelektroda es a viz (es az sszes benne lev anyag)
kztti redukcios es oxidacios Iolyamatok sszesseget hatarozzuk meg.
A redoxmerest lehetleg Iolyamatosan, tbb napon vagy heten keresztl kell vegezni, mivel az
elektrodaknak hosszu a beallasi ideje. A redox-ertek hosszu tavu (idealis esetben Iolyamatos)
megIigyelesebl kvetkeztethetnk az akvariumban nagyszamban zajlo redox-reakciok stabil-
itasara. A vizminseg valtozasa rendszerint a redoxpotencial megvaltozasaval is jar es igy
idben Ielismerhet. Viszont nem lehet az akvarium redoxpotencialjara idealis erteket megadni,
legjobb esetben is csak a tapasztalatok alapjan meghatarozott ertektartomanyrol beszelhetnk.
A tengeri akvariumok eseteben ez a tartomany 250-400 mV kztti. A tapanyagban gazdag, ers
alganvekedest mutato akvariumokban a redox-ertek tbbnyire jelentsen kisebb, 200-300 mV.
A redoxpotencial megnvelese a korallos akvariumokban a publikaciok szerint (tbbek kztt
Wienandt 1992) a nyalkas es Ionalas algak sikeres visszaszoritasat eredmenyezte.
A redox-erteket ozon adagolasaval is meg lehet nvelni. Ekkor egy redox-mer- es vezerl
berendezessel lehetseg van az ozon mennyisegenek pontos adagolasara es egy adott (magas)
redox-ertek lepesenkenti megkzelitesere. Az ozonIejlesztvel zemel akvariumokban egeszen
450 mV-os ertekek is elerhetk.
A redoxmeresnek a nitritszrk (denitriIikalo szrk) mkdesenek az ellenrzesenel is Iontos
a szerepe. Ezekben optimalis mkdes eseten -50 es -200 mV merhet. A redoxpotencial
tovabbi cskkeneset -300 mV ala Ieltetlenl meg kell gatolni, mert ekkor a bakteriumok a nitrat
helyett szulIatot Iognak ellelegezni es mergez kenhidrogen keletkezhet (zaptojasszag!).
A Ientebb az ozonvezerlessel kapcsolatban mondottak analog modon az edesvizi akvariumokra
is ervenyesek. A redoxpotencial meres segitsegevel meg tudjuk merni az akvarium vizenek
oxidacios es redukcios viselkedeset es nemi gyakorlattal kvetkeztethetnk a 'biologiai rendsz-
er (vagy pontosabban biokemiai rendszer) stabilitasara. A redukalt (oxigen Iogyaszto) veg-
yletek reszaranyat ozon hasznalataval vagy a szrtechnikank javitasaval adott esetben
cskkenthetjk.
45. abra: mV-mer mszer a redoxpotencial meresehez es szabaly-
ozasahoz
5.5 Foszfor
A szerves anyag bakteriumos bomlasanal (nvenyi maradekok stb.) IoszIor keletkezik es Ios-
zIatkent kerl a vizbe. Ezen tulmenen a mindennapi etetessel is IoszIatokat juttatunk az akvari-
um vizebe.
A nitrogen mellett a IoszIor a nvenyek egyik legIontosabb tapanyaga. A termeszetes, szen-
nyezetlen vizekben ez az elem csak nyomokban Iordul el (10 g/l) Ebben az esetben a IoszIor
a nvenyek nvekedeset korlatozo tenyez. Mas szoval, ha n a viz IoszIortartalma, akkor tul-
zott nvenyi nvekedes lep Iel. Tulzottnak azert nevezzk, mert Ileg akkor, amikor a nvenyek
elpusztulnak, akkor ez az el viz is halotta valik (kibillen az egyensulyabol).
Az akvariumi gyakorlatban a halak tuletetese vezethet a viz tultragyazasahoz. Ezt tbbek kztt
a tulsagosan megnvekedett IoszIatkoncentracio is jelzi. Ennek a tultragyazasnak
(eutroIizalodasnak) az egyik kvetkezmenye a kellemetlen nyalkas es Ionalas algak megje-
lenese. Klnlegesen rossz esetben a pH-ertek is lecskkenhet.
Az etetes adagolasanak ellenrzesere es a Ient emlitett kvetkezmenyek elkerlesere celszer
hetente az etetes eltt a vizben oldott IoszIor mennyiseget ellenrizni. A 0.2 mg/l alatti IoszIor-
tartalom jonak, a 0.2-0.7 mg/l pedig kzepesnek tekinthet. Ha a IoszIorkoncentracio 0.7 mg/l-
nel nagyobb, akkor celszer az etetest visszaIogni illetve a halak mennyiseget cskkenteni. Ez
edesviz es tengeri akvariumokra egyarant ervenyes.
5.6 Oxign
A magasabbrend elet alapIeltetele (legalabb is az altalunk ismert elete) az oxigen jelenlete. Ez
a vizi es szarazIldi ellenyekre egyarant ervenyes.
Az evolucio Iolyaman klnbz allatIajtak alakultak ki, amelyek tbbek kztt az
oxigenigenykben es annak Ielveteli modjaban is klnbznek egymastol. Az akvariumokban
tartott allatok tulnyomo tbbsegkben a brlegzeses es kopoltyulegzeses Iajok kze tartoznak.
Igy leteznek IeregIajtak (pl. a tubiIex Iajok) amelyek kevesebb 1 mg/l O2-el is megelegszenek.
Ezzel szemben a hazai pisztrang 7-8 mg/l oxigent igenyel, ami nagyon magas oxigenigenynek
szamit. Az oly nagyon Iontos gaznem oxigen kzvetlenl a levegbl kerl az akvarium vizebe.
Ott bakteriumok Iogyasztjak el es a nvenyek Iotoszintezise ujra termeli.
Magas hmersekleten es nagy sotartalom eseten kevesebb oxigen oldodik a vizben mint alac-
sonyabb hmersekleten es kisebb sotartalomnal.
46. abra: Az oxigen oldodasa a vizben
a hmerseklet es sotartalom Iggvenyeben
(Smith 1974 , Htter 1992 nyoman)
1. oldott oxigen 2. edesviz 3. brackviz
4. tengerviz 5. hmerseklet 6. sotartalom
Ha a viz a megIelel, maximalisan lehetseges oxigen mennyiseget Ielveszi, akkor 100-osan
telitettnek tekinthet. Eszerint ket oxigenerteket klnbztetnk meg:
- a vizben oldott oxigen mennyiseget (mg/l)
- es a viz oxigentelitettseget ()
Mire kvetkeztethetnk az akvriumban mrt oxignrtkekbl?
Mivel az akvariumainkban tbbnyire klnbz oxigenigeny allatIajtak elnek, ezert a viz
oxigen tartalma a legkenyesebb elleny igenyehez kell igazodjek. Altalaban also hatarertekkent
4 mg/l oxigentartalmat jellhetnk meg. Ezt a minimumot az akvarium reggel, a vilagitas
bekapcsolasa eltt erheti el. Az oxigentartalom maximuma este, rviddel a vilagitas kikapcsolasa
eltt hatarozando meg.
A maximum 27C vizhmersekleten 6 mg/l (tengerviz) es 8 mg/l(edesviz). Ezzel kb. 100-110-
os telitettseget erhetnk el. A 150 Ieletti telitettseget jobb kerlni. Ezert celszer az emlitett
ertekeket havonta ketszer ellenrizni. Az ujonnan berendezett akvariumokat celszer hetente
ketszer ellenrizni.
5.7 A Maldiv-szigetek kolgiai szempontbl
A Maldiv-szigetek Sri Lankatol delnyugatra Iekszenek az Indiai oceanban. Eelepitesk ketsoros
korallatoll. Az eszak-deli kiterjedesk kzel 1000 km, a kelet-nyugati mintegy 160 km. A
szigetcsoport kb. 110.000 km vizIelletet vesz kzre, a szarazIld terlete csupan 300 km. Ez
nem egeszen akkora mint Mnchen. Az sszesen 1200 Maldiv-szigetbl csupan 200 lakott, kb.
150.000 szigetlako lakja. Ezaltal a Maldiv-szigeteken 500 lakos jut egy km-re, ami ketszer
akkora nepsrseget jelent mint az NSZK nepsrsege.
Szamos sziget els latasra buja dzsungelnvenyzetet csak nagyon keves nvenyIaj alkotja:
kokusz-, csavar- es arekapalma, bananIak, papaya, kenyerIa es hibiszkuszok valamint elszortan
allo bambuszallomanyok a meghatarozok a szigetek nvenyvilagaban.
Az allatvilaga hasonloan szegenyes. Az emlsket a hazipatkany, a replkutya es a kivadult
hazinyul kepviseli. Gyakori haziallat a kecske es a csirke. Ritkak a hllk, a gekkok es egyes
gyikIajok dominalnak. A madarakat a gemek, varjak, siralyok, homoki Iutok es tengeri Iecskek
kepviselik.
A szam szerint legnagyobb allatcsoportot a remeterakok alkotjak. Mivel ezek a vizbl szarmaz-
nak, igy atvezetnek minket abba az eletterbe, amely a Maldiv-szigeteket olyan hiresse tette, a
csodalatos korallzatonyokra. Ezek ma (meg) a Ildnk legszebb es legeredetibb eletterei kze
tartoznak. Ezen kivl ezek az el kzetIormaciok az altalunk ismert legidsebb koszisztemak-
nak szamitanak. Az itt elIordulo alak- es szinsokIeleseg, szinte kimerithetetlennek tnik. A sza-
mos Iaj kepviselikent itt csak a pompazatos doktorhalakat es pillangohalakat valamint a kln-
Iele alakot lt kkorallokat emlitenenk.
A Maldiv-szigeteken nyaralok jelents resze buvar vagy akvarista. Az inkabb sportos ambi-
ciokkal rendelkez buvar leIenykepezi a viz alatti vilagot, hogy otthon is rlhessen neki. Az
akvarista meg ennel is 'igenyesebb. O megprobalja a Malediv-zatonyok kologiai viszonyait
otthon minel hbben modellezni.
Mivel az ez koszisztema szamos mozaikbol epl Iel, ezert az akvarista merhet es lathato
kologiai jellemzkre tamaszkodik. Ezen tenyezk megtalalasaban es megerteseben hivatottak
az alabbi adatok segiteni, amelyeket az Eriyadoo szigeten (1985 november es december kztt)
mertnk.
A vz s a fny mrsi rtkei a Maldiv-szigetek Eriyadoo szigetn 1985 novemberben s
decemberben
A meresi pontok leirasa:
A: homokos strand: 1m-rel a vizszint Ielett, arnyekmentes helyen
B: sekely viz: max. 0,2 m vizmelyseg, homokos Ienek
C: sekely viz: max. 1,0 m vizmelyseg, homokos Ienek
D: meredek zatonyIal: max. 10,0 m melyseg, koralltrmelekes aljzat
Az egyes meresi pontok elhelyezkedeset az alabbi vazlatban bejelltk. (47. abra)
47. abra: Meresi helyek
az Eriyadoo szigeten
a) uralkodo szelirany
b) vizallas
Redoxpotencil mrs:
B meresi pont, meresi idkz 11h (7-18 ora kztt)
8. tablazat: A redoxpotencial napi alakulasa
helyi id mV

7 -
10 230
12 248
18 253
A 7 es 10 ora kztt eltelt idt az elektroda alkalmazkodasi idejenek tekintettk. (Pontos meresi
eredmenyek 12 ora utan).
9. tablazat: A Maldiv-szigetek Eriyadoo szigetenek meresi eredmenyei 1985 novembereben
datum ora pH vezetkepesseg Ienyer egyebek
B pont B meresi pont A. meresi pont
(mS/cm,C) (lux x 1000)

85.XI.17. 10 8,06 50,2/28,5 46,5 szeler 2-3


12 - - 43,0 szeler 2-3
18 - - 0,8 1/8-a Ielhs
85.XI.18. 10 8,13 49,9/29,8 -
85.XI.20. 10 8,14 49,6/30,0 - szeler 0-1
85.XI.23. 10 8,12 49,6/29,2 - szeler 2-3
85.XI.26 8 8,13 49,9/27,7 35,0 szkar
12 8,23 49,8/28,9 21,0 7/8-a Ielhs
18 8,12 49,9/27,4 3,0
85.XI.27. 9 8,15 49,5/28,1 38,0 1/8-2/8-a Ielhs
12 8,21 49,3/29,1 42,5
18 8,16 49,3/27,8 2,0 szeler 2-3
pH-rtkek:
A 85.XI.17-i erteket (10 orakor) nem kellen beallitott elektrodaval mertk. A tbbi ertekhez
merten tul alacsony. A pH-ertekek enyhe napi ingadozast mutatnak (XI.26. es XI.27.) 12 ora
krli maximummal. A maximalis elteres 0,1 egyseg, XI.26-an.
Vezetkpessg:
Az 25 ertekek 49,3 es 50,2 mS/cm kztt ingadoztak. Napi ingadozas alig eszlelhet (XI.27-en
a klnbzet 0,2 mS/cm). Ezzel szemben az egyes napi ertekek jelents eltereseket mutatnak
(XI.17. 50,2;XI.27. 49,5 mS/cm). Ezek a klnbsegek az elter bemlesi szituaciokkal mag-
yarazhatok.
Hmrskletmrsek:
A mert vizhmersekleti ertekek 27,4C (XI.26.) es 30C (XI.20.) kztt valtoztak. Az ertekek
bizonyos mertekben Iggnek a Ielhzettl es a szelerssegtl valamint a szeliranytol is. A
hmerseklet napi ingadozasa kimutathato, a maximum az elvarasnak megIelelen 12 orakor
merhet (XI.26. es XI.27.)
Lux-mrs a szrazfldn:
A szarazIldi meresek (A meresi pont) 46.500 es 800 lux kztti ertekeket eredmenyeztek
(mindkettt XI.17-en mertk). A delre vart maximumot csak XI.17-en lehetett kimerni. Ennek
az ersen ingadozo Ielhzet volt az oka. Az ersen Ielhs napokon (XI.26.) a deli ertek kzel
50-al volt alacsonyabb mint a szinte teljesen Ielhtlen napokon (XI.17.).
Lux-mrs a vzben:
A vizben a C-pontban vegzett Ienyermeres is napi ingadozast mutat. Meg egy meteres
vizmelysegben a Ielleten mert ertek tbb mint 50-a merhet (lasd lent).
10. tablazat: Megvilagitas erssege (Lux) a napszak es vizmelyseg Iggvenyeben
Datum ora Ienyer
Iellet 1m melysegben
(lux) (lux)

85.XI.27 10 40.000 25.000


12 42.000 26.000
18 700 700
Vzkmiai vizsglatok:
A vizsgalat alatt a sekely parti resz vize zavaros volt (B es C pontok), mivel ez idben viszony-
lag ers ENY-i szel uralkodott, mindehhez meg szkar is tarsult. Ezzel szemben a D meresi
pontban a viz lenyegesen tisztabb volt.
11. tablazat: A D es C pontok meresi eredmenyei
Meresi parameter D pont C pont
4m melyen Ielszinen 1m melyen Ielszinen

(mS/cm) 48,5 48,4 48,6 48,4


pH 8,17 8,19 8,22 8,22
NO
2
- (mg/l) 0,05 0,05 0,05 0,15
NO
3
- (mg/l) 5 5 5 5
PO
4
3-
(mg/l) 0,05 - - -
EE 2- (mg/l) 0,05 0,05 0,05 0,05
kemenyseg (NK) 6 6 6 6
A vezetkepessegbeli elteres a C (Ielszin kzeleben, homokos aljzat Ielett) es D (zatony merede-
lyen) pontok kztt minimalis. A pH klnbseg 8,22 (C pont) es 8,17-8,19 (D pont) mar
valamivel nagyobb. Ezt a klnbseget az blben zajlo ersebb Iotoszintezisre lehet vissza-
vezetni. A NO2/NO3 meresek a vart alacsony erteket eredmenyeztek. A C meresi pont ered-
menye helyi elterest mutat (rothado szerves anyagbol ered tul magas ertek).
A Ielsorolt meresi eredmenyek a korallzatony nagyon tiszta vizviszonyait hivatottak bemutatni.
Ez kell minket akvaristakat is sarkaljon, hogy az akvariumainkban hosszutavon ilyen Ielteteleket
teremtsnk.
6 Akvarisztikai gyakorlat
6.1 Az aktvszn adszorpcis kpessgnek a vizsglata
Nem is olyan regen a szenet mindenek eltt jo Itesi tulajdonsagai miatt ertekeltek. Ma tbbek
kztt elektroda anyagakent, gyogyszernek es a viz- ill. legtisztitas terleten is hasznaljak.
Minket elssorban az aktiv szen szrhatasa erdekel.
Az aktiv szen ersen porozus, igy a Iellete is igen nagy (600 - 1.400 m/g). A szin- es sza-
ganyagokkal szemben klnlegesen ers adszorpciot mutat. Ezt a tulajdonsagat a viztisztitasban
mar regota kihasznaljak. Az aktiv szen a vizbl a nehezIemek, gyogyszerek, ozon es klorgaz
valamint a nehezen lebomlo anyagcseretermekek eltavolitasara kepes. Ezekre a nehezen lebom-
lo anyagcseretermekekre jellemz, hogy a vizet egy id mulva sargara Iestik. Az reg vizet igy
nem utolso sorban sarga szinerl lehet Ielismerni.
Mi az akvarisztikai jelentsege a sarga viznek? A kellemetlen, optikailag is eszlelhet sarga
elszinezdesnek tovabbi, biologiai szempontbol nagyon kedveztlen hatasa is lehet. Az akvari-
umba juto, reszben igen draga lampakbol szarmazo Ieny erejet a sarga viz csillapitja.
Szerencsetlen modon epp azokat a Ienysszetevket szri ki, amelyek az algak, nvenyek es a
Ienytl Igg korallok nvekedesehez szksegesek. Ezen hatrany elkerlesere altalaban idben
korlatozott aktivszenes szrest szoktak javasolni.
Az alabbi szenteszt azt mutatja be, hogy milyen sebesseggel kepes az aktiv szen adott menny-
iseg sarga szinanyagot a vizbl kiszrni. Ez segitheti az akvaristat az aktiv szen eddiginel
celiranyosabb alkalmazasaban.
A kiserleti elrendezes a szranyagok vizsgalatanal alkalmazottal azonos (lasd 6.2. Iejezet). A
kb. 70 literes akvariumot reg, sargara szinezdtt vizzel tltttk Iel. A vizet egy 600 l/h tel-
jesitmeny Turbelle-vel kereskedelemben kaphato aktiv szennel tlttt csepegtets szrn haj-
tottuk keresztl. A sarga szinanyag reszaranyat spektroszkoppal allapitottuk meg. A vizsgalat
soran, harom, granulalt, elter szemcsemeret markas szenIajtat hasznaltunk. Az egyes szenIa-
jtak meresi eredmenyei kztti elteres a meresi tolerancian bellre esett, igy igen csekely volt.
12. tablazat: Sarga szinanyag eltavolitasa tengervizbl aktivszenes adszorpcioval
szr terIogat 0,45 l
medence terIogat 70 l
viz atIolyasi sebessege 600 l/h
kiserleti idszak (napokban) 2 3 4 7 9 10 30
sarga szinanyag eltavolitas () 29 43 51 83 85 92 100
A viz sarga szinanyaganak Ielet negy nap alatt, het nap elteltevel mar 83-at sikerlt eltavoli-
tani. Ettl az idponttol kezdve a sarga szinanyag koncentracioja lassabban cskken. A 100-ot
30 nap elteltevel sikerlt elerni (48. abra es 12. tablazat). Az aktiv szenet tehat celszer 10-14
nap elteltevel cserelni.
48. abra: Sarga szinanyag eltavolitasa
tengervizbl aktivszenes adszorpcioval
a) sarga szinanyag eltavolitasa ()
b) napok szama
6.2 Klnbz biolgiai szranyagok lebontsi teljestmnynek tesztelse
Alapok
A szerves anyagokkal terhelt vizbl a bakteriumos lebontas Iolyaman oxigen vonodik el. A
szerves terheles merteke hatarozza meg az oxigenIogyasztast. Egy grammnyi szerves terheles x
gramm oxigent Iogyaszt. A vizben igy keletkez oxigenhiany a leveg oxigenjebl potlodik. Ha
viszont ezt a szervesen terhelt vizet legmentesen zarodo vegbe tesszk, akkor az oxigenIo-
gyasztast y nap elteltevel meg tudjuk merni. Mindegyik jo akvariumban a biologiai szr az a
hely ahol a lebontassal Ioglalkozo bakteriumok nagy mennyisegben gylnek ssze. A lebontasi
munka jelents resze itt zajlik, a keletkezett szerves anyag oxidalodik. Idealis esetben ez a bom-
las (csepegtets szrben) a vizbl oxigenelvonas nelkl trtenik. Ha tehat adott idkznkent
megmerjk a vizben az oxigenIogyast, akkor ez egyre kisebb kell legyen, es ha az sszes szerves
szennyezdes lebomlott, vegl nulla krli erteket kell mutasson. A lebontas sebessege elssor-
ban a szranyag aktiv Ielletetl Igg.
49. abra: Adott szamu, teljesen azonos Ielepites
akvariumot bioreaktorokkal szerelnk Iel. Ezek csak a
szranyagban klnbznek egymastol. Mindegyik
medencebe azonos vizet tltnk. A lebontas
mertekeben Iellep klnbsegek tehat csak a
szranyagra vezethetk vissza.
a) Kiserleti elrendezes
b) csepegtets szr
c)szervesen terhelt viz
V70 l
d) Minta kezeles
O2-tartalom merese
legmentesen zart veg
e) 2-3 napig stetben allni hagyni
I) O2-tartalom merese,
klnbseg meghatarozasa
Eredmnyek
Megvizsgaltunk kilenc az akvarisztikai gyakorlatban hasznalatos szranyagot (13. tablazat). A
tesztanyagokat a teszt kezdete eltt kb. negy hettel behelyeztk egy beallta akvarium
szrkrebe. A klnbz elnevezesekkel arusitott manyag alapu szranyagokat ezen teszt
kereten bell nem tudtuk ertekelni. Az itt kiertekelesre kerlt termeszetes anyagokkal sszeha-
sonlitva a mesterseges anyagoknak szelssegesen nagy a helyigenye, igy a tesztnkben ezeket
nem hasznaltuk.
13. tablazat: A tesztben szerepl anyagok a hozzatartozo tltesi magassaggal (g/l); a zarojelben allo szamok a szemc-
semeretet adjak meg (mm-ben).
tojashej (durva) 1780
tojashej (kzepes) 1860
tojashej (Iinom) 1940
biogranulatum (1-2) 1760
biogranulatum (2-4) 1640
IoraminiIera-homok 2426
horzsak 1760
szen 1620
lavalit 1920
schott-gyrk 1480
schott-golyok 1640
bakterium-homok 1740
A lebontasi teljesitmeny meresenel jelents klnbsegek derltek ki. A tesztelt anyagok tbb-
sege 30-40 nap elteltevel 100-os szennylebontast ert el (azaz az oxigenIogyasztas nullara
cskkent).
A schott-golyok, IoraminiIera-homok (IoraminiIeras meszhomok), durvara trt tojashej,
biogranulatum (1-2), biogranulatum (2-4) es a kzepes meret tojashej 30-40 nap alatt erte el a
nulla erteket. Az oltatlan IoramniniIera-homok a nullat 50 nap elteltevel erte el (50. abra).
A tbbi szranyag (bakterium-homok, lavalit, Degussa-szen, horzsak, Iinomra trt tojashej es
schott-gyrk) az oxigenIogyasztast 60 nap elteltevel tudta nullara cskkenteni. A legjobb
lebontasi teljesitmennyel ezek alapjan a schott-golyok, a biogranulatum, a IoraminiIera-homok
valamint a durvara trt tojashej rendelkezik. Az itt tesztelt Degussa-szen vizsgalati idre
vonatkoztatott lebontasi teljesitmenye volt a leggyengebb (50. es 51. abra).
A szranyagfgg lebontsi hnyad
Az elter lebontasi teljesitmenyt reszben a lebontas szempontjabol aktiv Ielletek anyagspeci-
Iikus meretklnbsegevel lehet magyarazni. MasIell Iontos az az id is amire a bakteriumok-
nak a szranyagon valo megtelepedesre szksegk van. Igy a biogranulatum es a IoraminiIera-
homok mar a kiserlet elejen jo lebontasi parameterrel rendelkezik. Ez eleg volt ahhoz, hogy az
oxigendeIicitet a kiserlet idtartama alatt nullara cskkentsek. Ezzel szemben a vizsgalt szennek
30 napra volt ahhoz szksege, hogy a lebontas beinduljon. Igy persze a hatralev id mar nem
volt eleg ahhoz, hogy a kiserlet soran az oxigendeIicit nullara cskkenjek (51. es 52. abra). Ha
hozzaszamitjuk a kb. 28 napos beallasi idt, akkor a lebonto bakteriumoknak kb. 56 napra van
ahhoz szksegk, hogy a szenen megtelepedjenek. Ez utan az id utan kezddik meg az oxigen-
Iogyasztas cskkentese.
50. abra: A mestersegesen keltett oxigen-
Iogyasztas cskkentese klnIele szranyagokkal.
A kiserlet elejen mert oxigenIogyasztast
100-nak tekintettk.
1. -os oxigenIogyasztas
2. IoraminiIere-homok (beoltatlan)
3. Ioram.-homok, schott-golyok, tojashej (durva kzepes),
biogranulatum (1-2), biogranulatum (2-4)
4. kiserlet idtartama (napokban)
51. abra: A mestersegesen keltett oxigenIogyasztas
cskkentese klnIele szranyagokkal.
A kiserlet elejen mert oxigenIogyasztast
100-nak tekintettk.
1. -os oxigenIogyasztas
2. szen
3. tojashej (Iinom), lavalit, horzsak, schott-gyrk
bakterium-homok
4. kiserlet idtartama (napokban)
A szemcsemrettl fgg lebontsi hnyad
A szranyag Igg lebontasi hanyadon kivl a lebontasi teljesitmenyt a szemcsemeret Ig-
gvenyeben is megvizsgaltuk. Ha a harom tesztelt tojashej eredmenyet sszehasonlitjuk, akkor a
lebontasi teljesitmeny szemcsemerettl valo Iggese egyertelmve valik. A durvara trt tojashej
a Iinomra trtnel jobb eredmenyt ert el. Ezzel szemben a ket biogranulatum sszehasonlitasanal
nem tapasztaltunk egyertelm klnbseget.
52. abra: A szemcsemerettl Igg lebontasi teljesitmeny
abrazolasa a biogranulatum es a tojashej eseteben
(az oxigenIogyasztas cskkenesen merve).
A mestersegesen elallitott oxigenIogyasztast a kiserlet
elejen 100-nak tekintettk.
1. -os oxigenIogyasztas
2. tojashej (durva)
3, kzepes
4. Iinom
5. biogranulatum
A szranyag szemcsemeretenek megvaltoztatasa azonos terIogat mellett a bioszr lebontasi
teljesitmenyet beIolyasolja. A kvetkez esettanulmanyban ennek hatasat vizsgaljuk meg.
A) A szemcsemeret nvelese - az aktiv Iellet cskken
- az idegysegre juto atIolyasi
- teljesitmeny n
B) A szemcsemeret cskkentese - az aktiv Iellet n
- az idegysegre juto atIolyasi
- teljesitmeny cskken
Amint azt az elzekben mar emlitettk, az aktiv Iellet nvelesevel a bioszr lebontasi tel-
jesitmenye adott hatarok kztt nvelhet. Ha azonban az idegysegre juto atIolyas a szemc-
semeret cskkenese miatt tul kicsi es ezert keves lebontando anyag jut a szrbe, akkor ezzel
vegl is a lebontasi teljesitmeny cskkeneset idezzk el.
Az alabbi hataresetek lehetsegesek:
I. Maximalis Iellet, minimalis ataramlas/idegyseg
II. Maximalis aktiv Iellet, kzepes ataramlas/idegyseg
III. Minimalis Iellet, maximalis ataramlas/idegyseg
Mire kvetkeztethetnk mindebbl?
I. Maximalis Iellet, minimalis ataramlas/idegyseg
- csekely mertek lebontas
II. Maximalis aktiv Iellet, kzepes ataramlas/idegyseg
- jo lebontas
III. Minimalis Iellet, maximalis ataramlas/idegyseg
- csekely mertek lebontas
53. abra: Az atIolyasi hanyad/idegyseg
Iggese a szranyag aktiv Ielletetl
1. Iellet
2. atIolyasi hanyad/idegyseg
54. abra: A lebontas Igg az atIolyasi
hanyadtol es az aktiv szrIellettl
1. lebontas
2. atIolyasi hanyad/idegyseg
Milyen hatsa van a biolgiai szranyagok gynevezett beoltsnak?
Amint ezt mar a bevezetesben emlitettk a vizsgalt szranyagokat a teszt eltt kb. negy hetig
egy beallt akvarium szrkrebe helyeztk, ezzel mintegy 'beoltottuk ket. Egy beoltott es
beoltatlan szranyag sszevetese hivatott bizonyitani, hogy a negyhetes beallasi id elegend.
A beoltott bakteriumIloras IoraminiIera-homok es a teljesen egyenertek de beoltatlan anyag
sszevetese kimutatta, hogy a beoltatlan anyagnak kb. 20 napra volt arra szksege, hogy a lebon-
tast megkezdhesse. Ebbl kiIolyolag 20 nappal tbb lebontasi idre volt szksege (55. abra).
55. abra: Beoltott es beoltatlan anyagok
lebontasi teljesitmenyenek sszehasonlitasa.
1. -os oxigenIogyasztas
2. IoraminiIera homok (beoltott)
3. IoraminiIera homok (beoltatlan)
4. kiserleti idtartam (napokban)
A rendelkezesre allo eredmenyek alapjan megallapithatjuk, hogy a beoltas hatasara a lebontasi
Iolyamat hamarabb indul be, mint a beoltatlan szranyag eseteben.
6.3 A j koszt a halak esetben is lnyeges szempont
A szaporodas energiaigenyes. Hihetetlenl ers hatast gyakorol az allat komplex viselkedesere
es termeszetesen a habitusat is beIolyasolja. Gondoljunk csak a szexualis szelekcio hatasara az
allatvilagban: a legszebb madarenek, a legpompasabb tollruha, a leghihetetlenebb udvarlasi rit-
ualek vagy a leghatasosabb Iegyverek vegl is ezaltal keletkeztek.
De ha egy allat nincs ereje teljeben, nem birtokolja maximalis Irissesseget, akkor egy rivalis bar-
mikor Ielvalthatja, es a lehet leghatekonyabb szaporodasi eselyei annal jobban lecskkennek,
minel gyengebb , vagy 'jobb a konkurencia. Persze a gyengebb is megprobalhat blIIlni,
amikor is a lehetsegeit tullep viselkedest lt magara, de ilyenkor megn annak az eselye, hogy
valamelyik ellensegenek aldozatul esik.
Nem kerdes tehat, hogy egy jol taplalt, ertl dagado harcos, enekes, szinesz a bicegvel szem-
ben, legalabb is hosszutavon, az elnyt maga mellett tudhatja!
Ez termszetesen a halak esetben is igaz.
Specialisan a korallzatony halai eseteben varhatunk a szaporodasi strategiak eseteben maximalis
teljesitmenyt, hiszen k azok, akik meglepen, szinte megrazoan szep naszruhat tudnak lteni,
spontan szin- vagy testalkatvaltozasra kepesek. Az viszont csak termeszetes, hogy ehhez hatal-
mas energiara van szkseg.
Ehhez tarsul meg az is, hogy a nagyobbreszt pelagikusan (szabad vizben) ikrazo korallhal Iajtak
(THRESHER 1984 alapjan tbb mint 60), ugynevezett 'Iolyamatos ikrazok, ami azt jelenti,
hogy vagy naponta, vagy pedig bizonyos periodusok alatt klnsen gyakran ikraznak (hold-
Iazis szerint ikrazok). A keves ivadekgondozo Iaj is (amelyek ivadekgondozasa csak az ikrak
vedelmere korlatozodik) szinte sznettelen sorozatban szaporodik. Ketts energiaraIorditassal
kell tehat 'zemeljenek, egyszer azert, hogy kellen 'el tudjak magukat adni, masIell pedig
hogy merhetetlen mennyisegi ivartermeket tudjanak leadni, hiszen a korallhalak adott esetben
tbb ezer ikrat adnak le egy-egy ikrazas soran!
Ez a tengeri akvarista szamara, aki a halait a Iaj termeszetes krlmenyeinek megIelelen, azaz
lehetleg korallzatony akvariumban tartja (vagy kellene hogy tartsa!), azt jelenti, hogy a halait
jol kell etesse. Ketsegtelen, hogy kell nemi erzek ahhoz, hogy ezeket az egymassal nehezen
sszeegyeztethet parametereket, mint vizminseg, korallnvekedes, halak mennyisege es
etetese, kezben lehessen tartani. A Iaj igenyeinek tenyleg megIelel tartasi Ieltetelekrl csak
akkor beszelhetnk, ha az sszes Ieltetelt biztositottuk, minden vedencnk igenyet egyIorman
kielegitettk, es a halak is csak ekkor kepesek teljes viselkedesi repertoarjuk bemutatasara!
De alapjaban veve mi akvaristak mind azt a celt kvetjk, hogy egy kis 'erintetlen vilagot egy
ertl duzzado korallzatony darabka alakjaban nap mint nap megIigyelhessnk. Normalis aktiv-
itasu, azaz parzo halak nelkl ez csak Ielig sikerlhet. Ami e nelkl marad, az egy szep, de
'lelketlen malkotas, aminek csak nagyon keves kze van a termeszethez. Voltakeppen min-
denki nagyon zavaronak kellene hogy erzekelje, ha a halak sztereotip modon ide-oda uszkalnak
vagy netan civodnak, egymas sznet nelkl kergetik avagy egymas ell elbujnak. Ennek ugya-
nis a termeszetes viselkedeskhz semmi kze sincs! A nyilt vizi megIigyelesek jol alata-
masztjak mindezt. A harci motivacio rendszerint csak utalo mozdulatokban mutatkozik meg,
rendszerint alig Ielismerhet imponalo pozokrol van szo, mint pl. az uszokkal valo rvid idej
legyezes, Iejhajtas vagy emeles, de mindez bven eleg ahhoz, hogy az erintett azonnal kiterjen.
A minimalis viselkedesi elteresre valo ilyenIajta reakcio eletIontossagu, hiszen a vereked halak
Iigyelmetlenek es mindenek eltt Ieltnek! A szabad vizekben azonban mindentt ott olalkod-
nak az ellensegek, akik egy hosszabb harcot azonnal a sajat javukra hasznalnanak ki!
Az ilyen problemakra altalanosan javasolt es a modern irodalomban is Iellelhet megoldas, azaz
az ugynevezett 'agressziv Iajok egyenkenti tartasa minden szempontbol hibas. Ezaltal a ter-
meszetes viselkedes ki sem tud alakulni. A benne rejl ellentmondasrol nem is beszelve, hiszen
az ugynevezett korallhalak legnagyobb resze egy eletre szolo parkapcsolatot szokott letrehozni!
Sajnos az ugynevezett 'szep korallzatony akvariumokban ritkan veszik a halak igenyeit is
Iigyelembe. A gondozo (vagy inkabb zemeltet) minden tenykedeset a vizminsegrl valo
gondoskodas kti le, annak ellenere, hogy a tengeri akvaristak tbbsege a korallzatonyt mint
eletteret buvarkodasaibol vagy strandolasaibol kivaloan ismeri, de szemmel lathatolag csak mint
a korallok helyet, a viz mozgasat vagy mint a Ienyviszonyok mert ertekeit kepes megjegyezni.
Pedig a korallzatony halai is ide tartoznak, szinesen ide-oda uszkalva, eletet adva a jelenetnek.
A hal azonban sokkal de sokkal tbbre kpes!
A paros korallhal tartas problemajat nehany kepes pelda alapjan szeretnenk megvitatni:
56. abra: Palettas reszelhal, Qxymonacanthus longirostris.
Parades pelda az eletre szolo, intenziv partnerkapcsolatra.
Ezek a reszelhalak szemelyesen ismerik egymast,
a partnereket tehat nem lehet tetszlegesen kicserelni.
BARLOW (1983) es THALER (1997) ezt a viselkedes nyilt
vizben es kiserleti krlmenyek kztt akvariumban is vizsgalta.
A reszelhalak nemcsak a partneri hsegk, de az akropora
korallok polipjaira valo specializalodasuk miatt is nehezen
tarthato halak.
57. es 58. abra: Hasonlo vonatkozik szamos gebIajtara is. Nyiltvizben az aranyIej geb, Valenciennea strigata,
intenziv vizsgalatat vegeztek el. (57) Ha a halak egyiket eltavolitjuk a revirbl, akkor a partner nehany nap mulva
elpusztul. (Reavis 1995). Hasonlo igaz az aprocska, agressziv Okinawa-korallgeb, Gobiodon okinawae, eseteben is (58).
59. abra: A Torpedo- es Kardgebek (a kepen: Dekorkardgeb,
Nemateleotris decora) is allando parokat alkotnak, egyenkent vagy
csoportosan tehat nem tarthatok. Azonban kb. 2 ev elteltevel ktelez
nemvaltas lep Iel. Az sszes nsteny himme alakul at es a (mar
regebben himme alakult) korabbi partnerk kegyetlenl elkergeti ket.
Amint az akvariumban harcokat eszlelnk a halak egyiket egy joval
kisebb peldanyra kell cserelni, akkor a beke ujabb 2-3 evig eltarthat.
60. abra: A Sarga Partnergeb, Cryptocentrus cinctus szezonalisan ugyan
h a partnerehez, de nem szigoruan monogam. Ami azt jelenti, hogy a
partnerek kicserelhetk.
61. abra: Reszben hek partnereikhez az e szempontbol vizsgalt
tengeri tk, a kepen a paranyi kekcsikos tengeri t, Doryrhamphus
excisus, lathato. Az azonos nem tengeri tk kemenyen kzdenek
egymassal, az akvariumban akar meg is kepesek egymast lni. A
parok nagyon szoros kapcsolatot tartanak egymassal. Ha valame-
lyik elpusztul, ugy egyes Iajoknal minden tovabbi nelkl, masoknal
(mint pl. a zebra tengeri t) alig helyettesithet.
62. abra: Pelda ivadekgondozo korallhalakra: az AranyIej Kutepit,
Opistognathus auriIrons, a petecsomagjaval. Az ikrakat szajklt
modjara a him rzi a 9. napi kikelesig. Mivel a halak laza koloniaban
elnek a stabil 'kutjukban, mar csupan a lakasok kzelsege miatt is
tartos partneri kapcsolatok alakulhatnak. Nyiltvizi megIigyelesek
hianyoznak, a parok az akvariumban inkabb tavolsagot tartanak.
(THALER 1993)
63. es 64. abra: A doktorhalakat nyiltvizben sose talaljuk egymagukban, a kiIejlett halak tbbnyire parosaval vagy cso-
portosan mozognak. Ezek egyenkenti tartasa egyaltalan nem Ielel meg az igenyeiknek! Az agresszivitasuk az ehsegkkel
pozitivan korrelal. Ha eleg es kellen valtozatos elelemhez jutnak, akkor a tarsas tartasuk is sikerl. Ez a Zebrasoma sco-
pas par az akvariumban tbbszr is leikrazott (THALER 1997) es egy Z. desjardinii es ket Paracanthurus hepatus sem okoz
problemakat!
65. abra: Hasonlo a helyzet a Zebrasoma Ilavescens-el is.
66. abra: A tisztito ajakos halak, Labriodes dimidiatus, a
Iolyamatosan ikrazok kze tartoznak. Ez a par (epp
naszjatekuk lathato) 1990 ota naponta 16 es 19 ora kztt
ikrazik. A nyilt vizben is ugy tnik, hogy bizonyos, egymast
elnyben reszesit partnereket kztt sszetartas van, meg
akkor is, ha a parral mintegy harem gyanant tbb kisebb hal el
egytt. Az akvariumban a tisztitohalak parosan sokkal proble-
ma mentesebben tarthatok mint egyesevel. Az egyedl tartott
tisztitohallal megeshet hogy akar csak unalmaban is csipkedi
vagy akar karositja is az alacsonyrend allatokat!
67. abra: Ugyanez igaz a trpe csaszarhalakra is. A kepen
egy Centropyge bispionsus lathato. Ennel a halcsaladnal az
agresszivitas es a korallok karositasa is a taplalasukkal Igg
ssze. Minden ehes csaszarhal kenyszersegbl csipked,
mivel a proteinhianyat igyekszik kiegyenliteni, ekzben
pedig a taplalekkonkurenciat is tavol akarja tartani.
6.4 Azok a kellemetlen algk
Alga minden egszsges akvariumban talalhato. Ez is termeszetes alkotoja az akvarium
elvilaganak. Bizonyos algakkal gyakran csak akkor adodik problema, ha mas nvenyekkel vagy
korallokkal szemben uralkodova valnak. A 'normalis algamennyiseget a leginkabb a ter-
meszetes mintakepekkel valo sszehasonlitasbol lehet Ielismerni.
Az akvarista szamara elssorban a kekalgak szamitanak kellemetlennek. Ezeket a mikrobiolo-
gusok Cyanobakteriumoknak vagy CyanoIteneknek nevezik. A homokon vagy a dekoracion lat-
szolag egy ejszaka alatt keletkez piros vagy kekeszld bevonata a lelkiismeretes akvaristaban a
sajat magaba vetett hitet renditi meg: hiszen mindent jol csinalt, jo vizkezel berendezest szerelt
Iel minden hozza tartozoval, keves halat tart es azok is szinte mind csak algaevk. De ezek a
nyalkas algakhoz hozza se nyulnak, a keves kezd halallomany, sok Ieny stb. alkalmazasa sem
hoz eredmenyt. A Cyanobakteriumok ugynevezett kozmopolitak es barhonnan behurcolhatok.
Szinte minden vizben Iejldnek, ha sikerlt hozzaszokniuk a joban eppugy mint a rosszban. De
mivel gyors a nvekedesk, ezert sok helyre van szksegk es erre gyakran epp a sok szabad
hellyel es keves hallal illetve konkurenciaval rendelkez akvariumokban lelnek!
Ezen kivl is egy sor olyan alga letezik, amelyik kellemetlenkedhet. Pl.: a szakall- vagy ecsetal-
gak, Ionalalgak, kovaalgak zld lebegalgak stb. Szamos knyv ad tletet az ilyen algaprob-
lemak keletkezesevel es lekzdesevel kapcsolatban. Okkent rendszerint tuletetesbl vagy egyeb
karbantartasi hibakbol ered vizminseg romlast szoktak megadni. Itt a kvetkez szabaly
ervenyes: ha nitrat vagy IoszIat kimutathato, nem csodalkozhatunk, ha algaproblemaink adod-
nak.
Egy akvrium algakpe felvilgostst nyjt a betelepts kiegyenltettsge, a vztiszttsi
technika hatkonysga s az ember ltali karbantarts ill. gondozs klcsns egymsra
hatsrl. Knyvnk 2. Iejezete szamos a viztisztitas technikajaval kapcsolatos inIormaciot tar-
talmaz. A 3. Iejezet a technika, a betelepitett allatok mennyisege es a gondozasi tevekenyseg
kzti sszeIggesre vilagit ra. Ha pl. ugy gondoljuk, hogy mindezen eszkzket esszeren
hasznaljuk, az akvariumunkat megIelelen gondozzuk es ennek ellenere kellemetlen algaIe-
jldest tapasztalunk, akkor pl. az akvariumba telepitett ellenyek mennyisege nincs kologiai
egyensulyban.
Az algk szempontjbl itt kt irnyelvet kell figyelembe venni:
1. Minden behelyezett allat es annak gondozasa bizonyos mertek algatapanyag (nitrat es Ios-
zIat) keletkezeset eredmenyezi. Ennek elkerlesere a viztisztito berendezesnek 100-os
hatekonysaggal kellene mkdnie. Ez termeszetesen lehetetlen. Ezrt minden akvriumban
lehetleg minl magasabb szint fotszintetizcis aktivitsra (nvnyi nvekedsre) van
szksg hogy a keletkez tpanyagok megktdjenek. A nvenyek ezen tapanyagokat min-
daddig magukban taroljak amig az akvarium lakoi ket le nem 'legelik vagy a gondozo le nem
aratja. Ha nincs az akvariumban eleg disznveny vagy korall vagy ha az ott levk tul lassu
nvesek, akkor mas nvenyek, azaz a kellemetlen algak probaljak a szabad helyet elIoglalni es
a tapanyagot Ieldolgozni. Termeszetesen ezen problemak egy reszet egy vizcsere vagy a kemiai
szerek is kepesek cskkenteni, de ez a megoldas hosszutavon senkit sem Iog kielegiteni. Emellett
meg gyakran karos mellekhatasaik is vannak. Epp az akvarista probalja meg az akvariumi
biotopot kemiai szerek, vagy allando vizcsere nelkl Ienntartani.
A mszaki lehetsegeken kivl (2. Iejezet) a tengervizben segitsegnkre siethetnek a
szandekosan betelepitett magasabbrend algak vagy a nagyobb nvekedesi erely korallok. Ezen
nvekedes gyorsitasa (pl. kalciumrekatorral) azonban Ieltetelezi, hogy a kellemetlen algak men-
nyisege nem tul nagy es az akvarium vize nincs tulzottan megterhelve (nitrat, IoszIat). Klnben
epp az ellenkezje trtenhet, es a nem kivant algak kezdenek erteljes nvekedesbe.
Az edesvizi akvariumoknal nagy mennyiseg nveny tapanyag konkurenskent valo alka-
lmazasaval szep eredmenyeket lehet elerni (Holland akvarium). Ha erre nincs mod, mert mond-
juk a nvenyev halak ezt lehetetlenne teszik, akkor pl. hidrokulturas nvenyekkel teremthetnk
egyensulyt (lasd 2.6 Iejezet). Itt a vaspreparatumokkal es szensavval valo tragyazas hasznosan
alkalmazhato. De itt is megeshet, hogy a nemkivanatos algak gyorsabban nvekedesbe indulnak,
mintsem hogy a nagyobb tapanyagmennyiseget Iogyaszto, eleters disznvenyek kiszoritjak
ket.
2. Minden vizi biotopban vannak algak, egyszeren oda valok. De minden nvenynek van olyan
ellensege, amely vele taplalkozik, az algaknak is. Ha ez hianyzik, akkor az ugynevezett 'tiszta
akvariumban is algatbblet keletkezhet. Az ilyen ellensegek kepesek arra, hogy meg a tapanyag
tulterhelesbl ered alganvekedest is kordaban tartsak. Az ersen szennyezett parti vizekben pl.
a tengeri sn, mint a Ionalas algak ellensege, kepes az algak tulzott elterjedeset megakadalyozni.
Az algak alkalmas allati ellenseget megtalalni voltakeppen nem is nehez. Ha az akvariumunkban
az allatok es nvenyek termeszetes egyensulyara treksznk, ugy a kivalasztasnal ne csak meg-
jelenesbeli szempontokat vegynk Iigyelembe. Szamos klsleg jelentektelennek tn hal kepes
arra, hogy az akvarium algamennyiseget cskkentse, jobban mint azt az emberi gondozo.
Gondoljuk csak meg, hogy a halak szamara az alga ujra nv taplalek, amirl mar nem neknk
kell gondoskodnunk. Azonban szamos algaev taplalekspecialista, es nem lehet bellk tul sok
az akvariumban.
Knnyen ehen pusztulnak ugyanis, ha az akvariumban mar nem Iejldik eleg alga.
Az akvarista mindket iranyelvet tartsa be. Az algaproblema termeszetes szabalyozasara az alab-
biakban nehany peldat mutatunk be, elszr az desvzi akvrium szmra:
68. abra: Az almacsiga, Ampullaria scalaria, meretenel Iogva is kivalo 'algatzolto. A
szakallas es Ionalas algakat is Iogyasztja.
69. abra: A sziami ormanyosmarna, Crossocheilus siamensis egy nem tul Ieltn, de szor-
galmas algaev, a Ionalas algakat se kimeli.
70. abra: A radargarnela, Atyopsis moluccensis, rvid nvendekalgakkal taplalkozik.
71. abra: A Ieketesavos vertesharcsa, Panaque nigrolineatus, nem annyira Ienykerl mint
a tbbi harcsa. Szinten nvendek algakat Iogyaszt, az akvariumi nvenyeket kimeli.
72. abra: Egy savos trpe pancelosharcsa, Peckoltia pulchra, elssorban algakbol el (szakal-
las algak, Ionalas algak)
73. abra: Az antennas vertesharcsa, Ancistrus dolichopterus, mindenev, a levelek
algabevonatat is szivesen Iogyasztja.
74. abra: Ez a keklabu Dadanus csodalatos Ionalalga Iogyaszto.
75. abra: A nyalkashal, Salaris Iasciatus, 15 cm-esre is megn es kivaloan tud a kveken
Iejld algabevonatbol megelni, bar a Ionalas algakat sem kimeli.
76. abra: A barnasavos geb, Amblygobius phalaena, algat es detrituszt is eszik, de ez a hal
valami klnleges. A kk algk (Cyanofgok) ritka ellenszere. Egy par kepes arra, hogy
egy 300-400 literes akvariumot teljesen kek- es Ionalasalga mentesen tartson.
77. abra: A turbo algacsiga, Turbo Iluctuosus, ugyan nem Ieltn, de megbizhato segittars a
kellemetlen algak 'termeszetes betakaritasaban.
78. abra: A tancos garnela, Rhynchocinetes uritai, dgev, de a Ionalas algakat se kimeli.
79. abra: A valtozekony tengeri sn, Lytechinus variegatus, vegyes koszton el, a Ionalas es
barna algakon kivl Caulerpat es dgt is eszik.
Irodalomjegyzk
Baumeister, W. (1990): Meeresaquaristik, Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart
DEV (1989): Deutsche EinheitsverIahren zur Wasser-, Abwasser- und Schlammbehandlung, VCH, Weinheim
Eibl-Eibelsfeldt, I. (1972): Im Reich der tausend Atolle, DTV, Mnchen
Eibl-Eibelsfeldt, I. (1985): Die Malediven, Piper Verlag, Mnchen
Fossa, S.A.; Nilsen, A.J. (1992): KorallenriII-Aquarium, 1.ktet, Birgit Schmettkamp Verlag, Bornheim
Gessner, F. (1959): Hydrobotanik (III.ktet), VEB Deutscher Verlag der WissenschaIten, Berlin
Greger, B. (1984): Guter PIlanzenwuchs..., DATZ: 37, 182-184
Greger, B. (1983): Kleine Sprnge - groe Wirkung..., DATZ: 36, 356. o.-tol es 395. o.-tol
Hass, H. (1961): Wasser und Wasseruntersuchung, 5. kiadas, Salle und Sauerlnder, ErankIurt a.M.
Krause, H.J. (1983): KohlensureverIahren..., Aquarien-Magazin, 180. o.-tol
Krause, H.J. (1983): Warum dngen wir mit Kohlensure?, Aquarien-Magazin, 614. o.-tol
Paffrath, K. (1979): Kohlensure im Aquarium, DATZ: 32, 107. o.-tol
Schlegel, H. (1989): Allgemeine Mikrobiologie, Thieme-Verlag, Stuttgart
Schumacher, H. (1982): KorallenriIIe, 2. kiadas, BLV, Mnchen
Schwoerbel, J. (1993): EinIhrung in die Limnologie, 7.A., G. Eischer Verlag, Stuttgart
Smith (1974): Handbook oI Marine Science, Ohio
Spotte, S. (1979): Seawater Aquariums, John Willey & Sons, New York
Tardent, P. (1979): Meeresbiologie, Thieme-Verlag, Stuttgart
Weinandt, R. (1992): Redoxpotential und biologische Eilterung, Das Aquarium: 277, 28
Wilkens, P. (1973): Niedere Tiere im Tropischen Seewasser-Aquarium, 1. ktet, Engelbert PIreim Verlag, Wuppertal
BARLOW, G.W. (1986): Spawing, eggs and larvae oI the longnose IileIish
Oxymonacanthus longirostris, a monogamous coralivore.-Envorinmental Biol. Eish, 20, 3, 183-194.
Fossa, S.A. & A.J.NILSEN (1993); KorallenriIE-Aquarium, Bd. 3, Eische,-Birgit Schrnettkamp-Vlg., Bornheim.
REAVIS, H,R. (1995): The evolution oI monogamy in a coral reeI Iish with abundant resources.-
THALER, E. (1994); Der Brunnenbauer mit den Bernsteinaugen,- DATZ 47, 11
(1995); Eische beobachten.- Ulmer, Stuttgart
(1997a): Schau mir in die Augen, Kleines! BIUZ 1, 53,
(1997b): Eisch-Polemik. - DATZ 5,
(1997c): Kein Eisch Iiir`s Ri8`-Aquarium (?): der PalettenIeilenIisch, Oxymonacanthus longirostris. DATZ
THRESHER, R.E. (1984): Repraduction in ReeI Eishes. TPH Publ. Inc., New Jersey, USA