Rudolf Steiner: A bennünk lakozó láthatatlan ember

A terápia alapjául szolgáló patológia (kórtan)
1923 február 11-én, Dorna !ban tartott el"a#ás ($%ers for#&tás soport'unkában (aló !asználatra) *or#&totta+ ,en#(a% -iklós (né'etb"l) és .a(ril /atalin (angolból))

Az e'berben, a!og% el"tt0nk áll, tulaj#onképpen két lén%t le!et (ilágosan 'egk0l1nb1ztetni) 2n1k e'lékeznek arra, !og% az utóbbi i#"szak k0l1nféle (izsgáló#ásaiban azt fejtette' ki, !og%an kész&t"#ik el" szelle'ileg a sz0letést 'egel"z" életben az e'ber fizikai szer(ezete, aztán ez a szer(ezet !og% k0l#"#ik le bizon%os fokig 'int szelle'i szer(ezet, 'iel"tt maga az ember énjé(el a f1l#i létbe belép) 3z a szelle'i organizá ió lén%egében az egész f1l#i élet alatt !at, sak!og% a fizikai, f1l#i élet alatt ne' (ala'i k0ls"leg lát!atóban fejez"#ik ki) 3nnek a szelle'i organizá iónak a k0ls"leg lát!ató aspektusa a sz0letéskor lén%egében kil1k"#ik, kitasz&tó#ik, 'ert ezek azok a burkok, a'el%be az e'ber s&ra az e'brionális i#"szakban be (an pól%ál(a, ebben (an elrejt(e) A !orion (k0ls" 'agzatburok), az a'nion-zsák (bels" 'agzatburok) és az allantois ('agzati !4g%t1'l"), 'in#az, a'i fizikai organizá ióként jelenik 'eg, ki lesz tasz&t(a akkor, a'ikor az e'ber az an%a'é!b"l kiker0l(e eg% szaba# fizikai létet n%er) De selek(" 'ara# az e'berben ez a sz0letés el"tti organizá ió az e'ber egész életén kereszt0l) 5sak!og% ennek az organizá iónak a felép&tése (ala'el%est 'ás, 'int az e'ber testi-lelki-szelle'i '6k1#ésete(éken%sége a fizikai-f1l#i élete alatt) 7s err"l szeretnék 'a (ala'it 'on#ani) 8enn0nk (an te!át bizon%os fokig eg% lát!atatlan e'ber) 8enne (an a n1(eke#ési er"inkben, azokban a rejtett er"kben is, a'el%ek által a táplálkozás létrej1n) 8enne (an 'in#enben, a'el%re a tu#atos e'beri te(éken%ség ne' terje# ki) 9e(éken%sége ebbe a tu#at alatti, ne' tu#atos te(éken%ségbe !at bele, egészen a n1(eke#ési er"kig és azokig az er"kig, a'el%ek a napi 4jra-felép&tésben (esznek részt a táplálkozáson kereszt0l) 7s ez a !atás épp a sz0letés el"tti lét utó!atása, a'el% a f1l#i létben eg% er"testté (álik, a'el% benn0nk '6k1#ik, #e a'el%ik tulaj#onképpen ne' jut tu#atos 'egn%ilatkozás!oz) 3zt a lát!atatlan e'bert, a'el%et 'in#ann%ian 'agunkban !or#unk, a'el% a táplálkozási, a n1(eke#ési és a szaporo#ási er"inkben rejt"zik, ezt a lát!atatlan e'bert szeretné' 1n1knek el"sz1r felép&tése szerint le&rni) 3zt 'egte!etj0k se'atikusan, a'enn%iben azt 'on#juk, ebben a lát!atatlan e'berben is benne (an az én, az asztrális organizá ió, az éteri organizá ió, te!át a for'a képz"er"-test és a fizikai organizá ió) 9er'észetesen a fizikai organizá ió a 'egsz0letett e'bernél a 'ásik fizikai organizá ióban (an benne, #e a 'ai 'ag%arázatok során 'eg fogják 1n1k látni a lát!atatlan e'ber !atását a fizikai szer(ezetben) .a se'atikusan rajzolo', akkor &g% kellene rajzolno') (l#) -ellékelt ábra)

1

a k0ls" 'ozgási er"inkbe. az e'brionális burkokban. és a bels" 'ozgási er"inkbe. eg% ára'lás be!atását látjuk. eg% er"!atás. a fizikai test!ez) (n%&l) A sz0letés után ez az ára'lás megy végbe az an%ag sere-(égtagorganizá ióban. a'it 'i itt a lát!atatlan e'ber fizikai organizá iójának ne(ez0nk. a'el%ik k1z(etlen0l az énb"l !at az i#egiérzékszer(i organiz'usba. . az étertest!ez. a!og% az e'ber a 2 . épp4g%. !og% pl) a b"r-érzékelés. aztán az asztrális organizá ió ((1r1s).(ag% a!og% én 1n1knek erre g%akran an%ag sere-. a'el% el"tt0nk áll. a !orionban. a'ikor az ember megszületik) 3zt a lát!ató e'bert a lát!atatlan 'ellé rajzolo') 9e!át &g% nézne ki a k1l s1n1s eg%'ásba !atása a fizikai és a fizikai f1l1tti e'bernek a f1l#i élet alatt) A f1l#i élet alatt eg% fol%tonos ára'lás (an az én-t"l az asztrál test!ez.az e'beri szer(ezetben 'egn%il(ánul) -in#en ára'lás. !og% el"sz1r kereszt0l 'enne az asztrál testen és az étertesten. az a'nion-zsákban (an jelen) A 'egsz0letés után az e'bernél 'in#azt. aztán az asztrálisba. az éteri organizá ió (kék) és a fizikai organizá ió (fe!ér)) 3z a lát!atatlan e'bernél tekintetbe jövő fizikai organizá ió sak a táplálkozási és a n1(eke#ési fol%a'atokat !atja át. er"!atás ebben a lát!atatlan e'berben 4g% zajlik le. !ane' eg%es0l(e (an (ele) 8izon%os fokig e 'ellett a lát!atatlan e'ber 'ellett (an a lát!ató e'ber. a!ol a legt1bb érzékszer( kon entráló#ik) . az éteribe és a fizikai szer(ezetbe jut) 7s aztán a fizikai szer(ezetben kiteljese#nek (ezt a rajzon le(" n%&l jelzi)) Az e'beri e'brióban. a!og%an eg% ára'lást kellene rajzoljak arra. a'el%ek a fel(ett táplálékot az egész szer(ezetben !or#ozzák fel az ag%ig) 3'ellett (an eg% k1z(etlen be!atás is.3bben a lát!atatlan e'berben el"sz1r is benne (an az én organizá ió (sárga). az allantoisban. 'in#azt. az e'beri lén%ben lé(" táplálkozási és felép&tési fol%a'atok tartal'azzák) 9e!át k&(0lr"l tekint(e ez a fizikai organizá ió (itt a rajz jobb ol#alán) az e'ber 'ásik fizikai organizá iójától nin s el(álaszt(a. (égtag-e'berként utalta' . a tapintás-érzékelés által az egész e'berben szétterje#. a!ol az alsó e'ber. a'it a lát!atatlan e'ber fizikai organizá iójának ne(ez0nk. !og% az én organizá ióból in#ul ki. !ane' ez az ára'lás k1z(etlen0l az e'ber fizikai testébe !at) 9er'észetesen ez a be!atás a leger"sebben a fejben jelentkezik.g% kellene ezt az ára'lást lerajzolni. anélk0l. a'el% az énb"l k1z(etlen0l !at bele az egész e'berbe (lás# az :) szá'4 sz&nes rajzot)) 9e!át bizon%os 'értékben eg% te(éken%ség.

a!ol az én 'ég azáltal is 'eger"s&ti 'agát. 'int az a fol%a'at. a!ol a szelle' k1z(etlen0l jut a fizikai an%agba. eg% leg%eng&tett !alálfol%a'at) 3((el sze'ben áll az a fol%a'at.táplálékot a száján kereszt0l fel(eszi) De se'atikusan a rajz 4g%. !og% belátjuk. és találkozik (1ssze sap) a 'ásik ára'lással. a'el% k1z(etlen0l a fizikaiba 'eg% bele és lefele ára'lik) . !a a (érpál%ákat az érzékekig k1(etj0k (lás# az :) szá'4 sz&nes rajz pirosát) ) 9e!át !a az e'bert. a'el%ik az énb"l k1z(etlen0l a fizikai organizá iót raga#ja 'eg) 3g%ébként a #olog a (alóságban 'ég bon%olultabb) A (alóságban a légzési fol%a'atot is 'eg kell nézn0nk) A légzési fol%a'atnál 4g% áll a !el%zet. a!og% az i#egi. a pulzusban 'ég k0ls"leg észlel!et"en !at) 3z eg% ol%an felépítő folyamat. #e ne' ug%anol%an 'ó#on. te!át a b"rbe is. az éteri és a fizikai testen !ala# kereszt0l. 'aj# az éteri. és sak ezután. !og% az én egészen az asztrális testig ára'lik. a'el% az énb"l k1z(etlen0l a fizikaiba 'eg% bele és aztán a testben szétágazik. eg% leg%1ng&tett !alálfol%a'at) A tulaj#onképpeni !alálfol%a'at az idegérzékszer(i fol%a'at@ a légzési fol%a'at pe#ig eg% leg%eng&tett leép&t" fol%a'at. #e át'eg% az asztrálison. ro'boló fol%a'atok játszó#nak le) 9e!át az i#egpál%ák 'entén az érzékekb"l kiin#ulóan eg% fino' !alálfol%a'at terje# szét az e'beri szer(ezetben) A 'ásik ára'lás. érzéki fol%a'atoknál. a!ol az én k1z(etlen0l raga#ja 'eg a fizikai szer(ezetet) A légzési fol%a'atban az én átitatja 'agát az asztrál er"kkel. 'inél jobban ellene !at a (érben lejátszó#ó szénsa(-képz" folyamat a légzési fol%a'at oxigénfelvételének) 3 . az i#egpál%ák 'entén 'eg% (égig (lás# az :) szá'4 rajz sárgáját)) =g% te!át. és sak ott foga#ó#ik be (lás# az :) szá'4 sz&nes rajz neg%e#ik n%ilát)) 3z a fol%a'at. teljesen !el%es) 9e!át az e'beri fejben eg% ol%an organizá iót találunk. !og% a 'in#ennapi fiziológia által 'ár ne' k1(et!et". n1(eke#ési fol%a'atként. az élet0nk sokkal r1(i#ebb lenne) Az élet0nk ann%iban !osszabbo#ik 'eg. a'el%ik alulról felfelé ára'lik. éterin. a'el% a lát!atatlan e'berben az asztrális. !og% az er"it el"sz1r átlelkes&ti az asztrális. a k0ls"leg lát!ató i#egszál a k0ls" lát!ató jele annak a szétára#ó ára'lásnak. a!og% az el"bb lerajzolta'. fizikain és aztán felára'lik az énbe) <an eg% 'ásik ára'lás is. a!og% el"tt0nk áll.a 'eg(izsgáljuk az e'beri szer(ezetet. a'el% 'ár nag%on er"sen az érzékf1l1ttiben talál!ató. se'atikusan ezt 'on#!atjuk. 'int a #irekt an%ag sere-felép&t" fol%a'at. ez a k1z(etlen ára'lás. a'el%ik az énb"l in#ul ki. !og% az ára'lás az étertestig 'eg%. !a az e'beri i#egek a szer(ezetben szétterje#nek. a'el% 'in#ig 'eg4j&tja az e'bert a táplálék fel#olgozása által) 3z az ára'lás az e'berben alulról felfelé ára'lik. !ane' 'int én-asztrálorganizá ió raga#ja 'eg a szer(ezetet a légzési fol%a'at seg&tségé(el (lás# az :) szá'4 rajz !ar'a#ik n%ilát)) 9e!át azt le!etne 'on#ani+ a légzési fol%a'at eg% leg%1ng&tett leép&t" fol%a'at.a t1bb o?igént (ennénk f1l. az én átára'lik a fizikai organizá ión a (érben alulról felfelé) =g% az egész lát!atatlan e'ber ára'lik a (érfol%a'atban eg% felép&t". akkor arra jutunk. ezt az e'berben k1(etni tu#juk akkor. bele1'lik az érzékekbe. (ég0l a fizikai organizáció) -iután el"sz1r az asztrális és az éteri organizá iót magával vitte. 'eg(izsgáljuk. ol%ann%ira. azt 'on#!atjuk+ az én a (érben ára'lik) > De az én 4g% ára'lik. 'egraga#ja az o?igént. és 'in#en0tt. aztán k1z(etlen0l bele a t0#"be a le(eg" segítségé(el) =g% te!át a légzési fol%a'at alapja is (ala'el%est az érzékfeletti e'berben talál!ató. 'ost 'ár ne' 'int tiszta én-organizá ió. a'el%ik az énb"l k1z(etlen0l az egész szer(ezetbe bele!atol. az ént"l k1z(etlen0l a fizikai organizá ióba !atol be k1z(et&tés nélk0l) Az i#egpál%ák 'entén fut te!át els" 'egk1zel&tésben az én-szer(ezet) 3nnek els"sorban eg% leép&t" !atása (an a szer(ezetre) :tt a szelle' k1z(etlen0l a fizikai an%agba !at. !ane' eg% leg%eng&tett fölépítő folyamat) 7s aztán ez találkozik a légzési fol%a'attal) A légzési fol%a'at bizon%os fokig eg% ro'boló fol%a'at) . a'el% ne' ann%ira er"s.

legalábbis bel0lr"l. a'el% t4lságosan sok leép&t"-er"t tartal'az 'agában. #e a'el%eket 'i pontosan 'eg tu#unk ne(ezni. ennek a két fol%a'atnak a 'eta'orfózisa) . !og% bizon%os fokig fentr"l lefelé eg% t4lságosan er"s leép&tési fol%a'at in#ul el. ro'boló fol%a'atok a szer(ezetben lejátszó#ni) Az e'ber azáltal beteg. akkor a sze'ben látjuk a (ér fol%a'atot. akkor ezek az i#egen képz"#'én%ek. a'i a szer(ezetben (an. 4g% !og% ezek a tu'or-szer6 képz"#'én%ek kifejl"#nek (ala!ol. és szétesnek. 'ert a #olog a k1(etkez"képpen áll+ abban a pillanatban. aztán azonban az a ten#en iájuk. eg% #uzzanat azáltal keletkezik. a'el% a fino' elágazásokban fut (lás# a ::) szá'4 sz&nes rajzot. a'el%eknek els"#legesen az a ten#en iájuk. a'el% a (érpál%ák 'entén !at.a az antropozófiai e'beris'erettel pl) az e'beri sze'be tekint0nk. ezek ne' tu#nak felol#ó#ni) .=g% 'in#en 1sszejátszik a szer(ezeten bel0l és tulaj#onképpen 'in#azt. prin &piu'ot. k0ls" eszk1z1kkel tá'ogassuk) C . befoga#ni) 9ulaj#onképpen a k1z(etlen e'beri '6(észet általi g%óg%&tásról ne' le!et beszélni. a'el%et itt tulaj#onképpen a fizikai e'ber 'ellé lerajzolta'. a'i a szer(ezetben lejátszó#ik.a a (érképzési fol%a'at 'egfelel" 'ó#on ennek ellene !at. és akkor is'ét az általános e'ber test-élet fol%a'ataiba alakulnak át) De !og%!a eg% feltorló#ás. s"t le(eg"for'áj4 aspektusában) /i fognak alakulni és !a ne' találkoznak eg% g%óg%&tó fol%a'attal. ren#ben (an (!el%esen koor#inált). a'el%ek talán ne' lát!atóak azonnal fizikai szi'ptó'ákban (felg%0le'lésekben). a((al a ter'észettel. (ag% az asztrális testtel #olgozó ént. !og% a testben #uzzanatszer6 (tu'or-jelleg6) felg%0le'léseket képezzenek. a'el%ek beteges t1rténéseket. a'el% alulról felfelé fel tu# j1nni. láza#ólag lép fel és 'eg akarja tere'teni a g%óg%&tást+ azt. eleget fel(enni. akkor keletkeznek azok a fol%a'atok. 'int a!og% a f1l#i ter'észet k0ls" fol%a'atai játszó#nak le. a'el% fol%a'at a 'ásik irán%ba !at) A (érfol%a'at tulaj#onképpen 'in#ig a periféria felé entrifugálisan !at az e'berben) Az i#egfol%a'at. át akarja !atni a 'egfelel" asztrális. !a az antropozófiai e'beris'eretb"l in#ulunk ki) . !a k0ls" sér0lések ne' érik. szétporla#nak) 7s akkor azt kell (ilágossá teg%0k 'agunkban. i#egen képz"#'én%eket !oznak létre) 3zek az i#egen képz"#'én%ek. !og% eg%'aga seleke#jen (!asson)) 3zt a forra#al'i alapel(et. a g%óg%&tónak fig%ele'be kell (ennieA B a g%óg%&tás éppen abban áll. !og% éppen 4g% játszó#nak le. piros). akkor fel tu#nak ol#ó#ni. a!ol te!át a k0ls" k1rn%ezet fol%a'ataiból t4l sok beleg%1'1sz1l"#1tt az e'berbe. akkor ez (ala'el%ik szer(et raga#ja 'eg) :#egen testek képz"#nek. a'i a szer(ezetben 'ár ere#etileg 'eglé(" g%óg%&tó-er" ele(e ott (an. 'in#ig entripetálisan az e'ber belseje felé 'eg%) 7s 'in#en fol%a'at. a'el% tulaj#onképpen eg% leép&t" fol%a'at. és a'el%et aztán az i#egfol%a'at 'egraga# (sárga). #e 'egjelen!etnek az e'beri lén% fol%ékon%. a'el% a (érpál%ák 'entén alulról felfelé !ala#. és a sz0letés után az e'berben 'ár sak lát!atatlan er"k1n kereszt0l !at.a az a fol%a'at. a'el% a pulzus és a légzés k1z1tt lejátszó#ik. és bel0l azután szétt1re#ezzenek. akkor az alsó e'ber a fels" e'berrel !el%es kap solatban áll és tulaj#onképpen il%enkor az e'ber. !og% a szer(ezetében (ala'i i#egenszer6 g%0le'lik fel. a'el% ne' #olgozó#ik fel a 'egfelel" 'ó#on. izza#'án% jelleg6ek. éteri er"(el. a'el%ek aztán szétt1re#eznek@ nos abban a pillanatban a 'ásik ren#szer. #uzzanatszer6ek. !og% azt. a'i az e'berben lejátszó#ik. 'ert ennek a k0ls"leg lát!ató aspektusa le(et"#1tt az e'brionális !árt%ákkal. és 'eg akarja ó(ni az ént. !og% ez esetben az érzékfeletti e'berb"l az ember ne' (olt képes azon az 4ton. a'el% t4lságosan sokat tartal'az abból. a'el%ek el"sz1r (ála#ék. akkor fognak átfogó. a'el% a *1l#1n az e'ber k1rn%ezetében talál!ató) . a'el% a k0ls" fizikai ter'észettel rokon. a'el% az e'beri szer(ezetben talál!ató. alapjában egészséges) 5sak !a a leép0lés #o'inál. sak akkor le!et 'egérteni. !a az érzékfeletti e'bert is 'egértj0k. a'ikor t4l sok te(éken%séget fejt ki az i#egi-érzékszer(i szer(ezet entripetális irán%ba.a a szelle'i #irekt !at az e'berre az én kerülő 4tján át.

a'i 'ár jelen (an az e'beri szer(ezetben és akti(itásra t1rekszik) 5sak azt kell tu#nunk. !og% éjszaka 'in#en nor'ális e'ber fizikai-éteri organizá iója ellenáll a lelki-szelle'i fel(ételének) 3z az ág%ban fek(" éjszakai organizá ió > ne' a lát!atatlan e'beré. !og% ennek (az éteri organizá iónak a) felép&t" ereje sze'be!el%ezke#jen a t4lzott ro'boló er"(el) =g% belát!atjuk.el%es 'ó#on (ál!at akt&((á. !og% fel(eg%e a lelki szelle'it. a'ikor az én és asztrál akti(itással sze'be!el%ezz0k az éteri akti(itást. a'it 4g% ne(eznék. !og% a lát!atatlan e'ber elégtelen0l raga#ja 'eg a fizikai testét. !og% 'egfelel" 'ó#on !asson bele a (érfol%a'atba) 3kkor az e'beri szelle' ne' tu#ja a (érfol%a'atot !el%esen 'egk1zel&teni (elérni)) Az il%en eg%énekben 'ár g%erekkortól kez#(e lát!atjuk ennek k1(etkez'én%eit) Bápa#tak és (ékon%ak 'ara#nak. !og% ne' fogjuk 'egérteni a terápiát alátá'asztó kórtant sak a lát!atatlan e'ber fig%ele'be(ételé(el) 3l"for#ul!at az is.a (alaki a leép&t" fol%a'atokat er"s&ti. !óri!orgas eg%énekben a t4ln1(eke#ési er"k. kitér az el"l. a!ol az akti(itás t4lzottan er"ssé (ált) Az il%en sápa#t. !og% a megjelenni ne' 'in#ig képes ter'észetes g%óg%&tó fol%a'atok 'egtá'ogatása le!etségessé (álik) D . !og% az éjszakai fol%a'atok uralják a nappali fol%a'atokat) -ost 'on#!atják. és a !atása a fels" e'berben g%1ng0l) Az il%en állapotot azon is észreve etjük. a élunk az kell leg%en. !og% bizon%os ne!ézséget kell a#ni a leép&t" fol%a'atok bátor&tásá(al) . akkor azt a g%óg%&tó fol%a'atot tá'ogatjuk. !og% az éteri organizá iót seg&ts0k g%óg%&tó eszk1z1kkel) 3zért tu#nunk kell. a!og% azt le&rta' az i'ént) :l%en esetekben a nappali organizá iót kell tá'ogatni) 3zt azt jelenti. a'el%ek ne' kaptak elegen#" s"lyt a fizikai organizá ió(al (aló integrá iójuk (illeszke#és0k) kap sán) <alaki 'egsz0let!et ol%'ó#on. !a el"sz1r az én és az asztráltest !atja át. !og% il%en esetekben 'il%en eszk1z1k seg&tségé(el t!d be atni a testbe az asztrál és ego organizá ió(al !el%esen átjárt éteri organizá ió) -ás sza(akkal+ il%en esetben eg%szer6en arra (an sz0kség. a'i ke'én%&t és (ég0l szétesik (a g%óg%&tásban ter'észetesen ez sak eg% ki sin% 'értékig t1rtén!et). 'el%ik g%óg%szer (g%óg%'ó#) fogja er"sebbé tenni az éteri organizá iót. ezek 'egfékezésére kell t1reke#ni. #e né!a ne' képes a tu'ort 'egk1zel&teni) 3kkor az étertestet tá'ogat!atjuk. (isszaszor&tani "ket a 'egfelel" szintj0kre) 3zekkel az eszk1z1kkel ne!ézséget (i!et0nk a testbe@ pél#ául !a a (ér 'egkapja a sz0kséges (astartal'at. akikben (ala'ifajta (elesz0letett tüdővész (an. ez annak a szimptomája. akkor az étertest t4l sor#uló ereje (issza lesz tart(a és a tüdőbaj a !áttérbe szorul) :l% 'ó#on az egész e'ber is'eretéb"l kiin#ul(a 'egért!etj0k az egészség és betegség k1z1tti k0l1n1s k1l s1n!atást) 3z a k1l s1n!atás 'in#ig jelen (an és lén%egében kieg%ens4l%ozott azáltal. és azután (álik akt&((á) A'i fel0lr"l érkezik és ne' (ette fel az éteri !atást. #e 'on#!ato'. ne' elég er"sen !at bele énjé(el és asztrál testé(el > lelki-szelle'i organizá iójá(al > a fizikai organizá ióba) A lelki-szelle'i organizá ió ne' n%o'ja bele 4tját 'egfelel"en a fizikai organizá ióba) 3kkor ebben az eg%énben fol%a'atosan t4ls4l%ban lesznek az alulról f1lfelé !ató n1(eke#ési er"k. és ott bels"leg 'egjelenik az. !og% a'ikor (alaki 'egsz0letik. (ag% a n1(eke#ési er"k eluralko#ása 'iatt g%orsan 'agasra n"nek) A lelki-szelle'i ne' 'egfelel"en lép be a szer(ezetbe) 7s 'i(el a test elutas&tja. ogy az én tevékenysége nem elyesen avatkozik be az étertest felöl) Az én-te(éken%ség el"térbe !ozza 'agát. !og% g%eng&ts0k a t4lzottan er"s étertestet. 'egkapja a 'egfelel" ne!ézséget is) 3zután az étertest ne' ann%ira akt&( a felfelé irán%ban. a'el%ek t4lzottan akt&(ak az étertestben. t4l er"s azokban az e'berekben. akkor a 'in#ig jelenlé(". !og% 'el%ik k0ls" eszk1z seg&tségé(el tu#juk az eg%iket (ag% a 'ásikat elősegíteni. legfeljebb én és asztrál !atást. !og% akt&((á (áljon) .A'ikor eg% tu'or-jelleg6 képz"#'én% jelenik 'eg. a'el% k&(0l (an -. az 'érgezi a szer(ezetet) A'ikor az étertest 'egk1zel&ti ezt. a'i a pulzus és a légzés k1z1tt t1rténik) 7s !a ráj1(0nk. illet(e !at!at.

'int a!og% a k0ls" ter'észetben teszi. sti'ulálja a (érte(éken%séget) Az i#egi-érzékszer(i '6k1#és. a genn% szintén a periféria felé terel"#ik annak a n%o'ásnak a seg&tségé(el. a ro'boló er" lesz er"sebb) 2szt1n1zni (ag% serkenteni fogja azt. az az. az élele' tartal'az bizon%os ké'iai er"ket) *el(é(e ezeket. a'ikor (alaki 'egsz4rja 'agát eg% szálká(al és az betokoso#ik) A testnek ebben részében az e'ber egész organizá iója eg% ki sit f1lfelé 'oz#ul el) Az is 'egt1rtén!et. kifelé (ezetnek. beleplántál(a ebbe azután a g%óg%&tó éter testet) 3zt kell azután az asztrállal és az énnel 'egtá'ogatni eg% 'egfelel" kezelésen kereszt0l) :l%en esetben azt kell 'on#juk. izza#'án% alvadását) 3!el%ett a ki(álasztási fol%a'atot élénk&ti (serkenti). az a szer(ezeten bel0l azonnal átalakul saját 'aga ellentété(é) . #e ebben a !el%zetben az étertest képtelen át!atni az i#egen tárg%at@ e!el%ett ezen a ter0leten bel0l eg% ólyag alakul. 'on#juk eg% szálká(al) 9est0k kétféleképpen reagál!at) 9ételezz0k fel. az étertest eg% bizon%os 'ó#on átjárja a fizikai testet. a'el% sak éteri(el (an kit1lt(e) 9est0nk1n bel0l (an eg% ki sin% rész. !og% általában.A'iért 'i ne' supán eg% eg%szer6 an%agot alkal'azunk k0ls" eszk1zként. !og% (ala'i i#egen for'áló#ik ki sak 'agából a szer(ezetb"l) 3zt ug%anazon a 'ó#on kell tekinten0nk) 3g% teljesen 'ás fol%a'at is lejátszó#!at. a'el%ben az i#egen tárg% (an. akkor 'egkez#ené a leép&tés fol%a'atát.a a szálka k1zel (an a felsz&n!ez. és teljes ter0let genn%ezni fog) 3zért 'ost azt 'on#!atjuk. serkenti a (ér te(éken%ségét és ne' enge#i a (ála#ék. akkor a (ére#én%ekben lé(" felép&t" er"k er"s1#nek 'eg és a betokoso#ás!oz (ezetnek) . !og% a felsz&nre !ozza. !a a szálka t4l 'él%en (an a szer(ezetben. a'ikor nin s azon a ter0leten i#egen tárg%. pél#ául.e!etséges. a szer(ezet azonnal átalak&tja "ket az ellentét0kbe) 3z sz0kséges) . el'oz#ulnak a saját !étk1znapi !el%zet0kb"l) 3z azonnal az i#egi akti(itás t4ls4l%á!oz (ezet ott) #z idegen test körül izzadmányszer$ képződmény válik ki% #z idegen testet betokozza% A'ikor ez t1rténik. genn% (fe!ér) alakulásá!oz (ezet) 7s 'ert az i#egek kin%o'ják (n%ilak). a'el% az i#egpál%ákon 'eg% kereszt0l a ro'boló te(éken%ségében) A szálka kij1n. !og% 'agunkban !or#ozunk a szer(ezet0nk E .a esz0nk (ala'it. annak elég er"snek kell lennie a!!oz. !og% '6k1#j1n a fizikai nélk0l az e'beri szer(ezetnek abban a kis részében) Az e'beri lén%ben (ala'il%en i#egen be!atolás során el"!&(ott g%óg%&tásban 'in#ig ez t1rténik. k1(et!etik az e'beri lén% egészében) 9eg%0k fel pél#ául. az i#egi-érzékszer(i ren#szer ne' elégséges. a'i izza#'ánn%á akar (álni. !og% eg% teljesen i#egen fol%a'at ne' lenne az e'beri organiz'usba be(ezet!et") A'ikor (ala'il%en i#egen fol%a'atot be(ezet0nk. !og% az asztráltesttel 'eger"s&tett ego). 4g% !og% igén%be (eszi a leép&t" satornákat. és itt az étertestnek a ki sin% része nin s a fizikai test által organizál(a (szer(ez(e)) 3bben az esetben fontos az asztrál testet er"s&teni abban a kiterje#ésben. #e 'ik1zben ezt teszik. és &g% a leép&t" ren#szer n%o'ó ereje. a'el%eket itt kifejtette' 1n1knek. !og% 'egsz4rják 'agukat eg% i#egen tárgg%al. a'el%ben az én '6k1#ik ((ag% le!et. akkor az i#egi n%o'óer". &g% az 1n1k1n bel0l 'ara#) Akkor két #olog t1rtén!et) Az ára'ló (érben akt&( felép&t" er"k k1r0l(eszik az i#egen tárg%at) 2sszeg%6lnek a tárg% k1r0l. a'el%ek eg%ébként 'in#ig jelen (annak. elk0l1n&t(e ezeket a ro'boló er"ket a test eg% kis #arabjában. a'el% az egész testen kereszt0l !ala#. !og% a'i eg% bizon%os értele'ben a fizikai f1l1tt (an az e'beri testben.át!atják. !og% ne' tu#ják ki(enni az i#egen tárg%at. és &g% ro'boló és !alált !ozó leép&t" fol%a'atokat !ozna az e'beri lén%be) A fol%a'atok részleteit. és a ter0let 'egg%óg%ul) . !osszasan f1nntartaná k0ls"#leges karakterét.a pl) az étel. 'iután f1l(ett0k. !og% a szálka k1r0li i#egi fol%a'atok feler"s1#nek és uralo'ra jutnak a (érte(éken%ség f1l1tt) -aj# az i#egi akti(itás. 'ég!a eg% szálka is sz4rt 'eg 'inket) . !og% !atékon% le!essen a fizikai test seg&tsége nélk0l az étertest e ki sin% részében) 3zen a betokoso#áson kereszt0l test0nk éppen a ro'boló er"ket (ette igén%be. a k1(etkez" zajlik le a testnek abban a részében+ tekintettel arra.

'iel"tt ez az asztrális fel(ette (olna az életer"ket az éteri lefelé ára'lásában) -on#!atjuk. a'el% befelé irán%ul és a genn%ese#ésig%ulla#ási er". 'int a lázas jelenségét. &g% az asztrál lép be ebbe a szubsztan iába) A bella#onná nál a g%0'1l s k0l1n1sen mo óvá (álik. a'el%eket a k1rn%ezet0nkben találunk. pél#ául a na#ragul%ában. a'el%ek ne' 'ennek kereszt0l !el%esen a f1l# éteri at'oszféráján. és ne' elégszik 'eg supán az éteri fel(ételé(el@ e!el%ett a g%0'1l s az asztrálisat (eszi fel k1z(etlen0l. #e átalak!l "tközben az asztrál által. !og% (ala'i 'ás t1rténjék 'eg. !og% il%en esetekben az asztrális fol%tonosan s1p1g a (ilág-periféria fel1l k1z(etlen0l le a f1l#re a!el%ett. elég sok er"sséget le!etne n%4jtani eg% 'áso#ik sze'él%nek. a'el% tisztán szelle'i te(éken%ség) . a sattanó 'aszlag. a na#ragul%ában lé(" 'éregr"l+ 'enn%iben k0l1nb1znek a tén%leges 'érgek a !étk1znapi szubsztan iáktól. pél#ául a bella#onnában. !og% az éteribe lépne bele) 7s az il%en asztrál lén% seppek. (ala'i be(ezet"#ik a szer(ezetbe. ezeket talál!atjuk 'eg pél#ául a na#ragul%a 'érgében) Hg%an sak ez a koz'ikus asztrális ele' s1p1g bele n1(én%be. a!og%an a 'i lát!atatlan e'ber0nk lett kialak&t(a) *el(esz0nk 'agunkba (ala'it. meg $lés jelensége for#ul el") 3 jelenség jelenlétét ne' ol%an k1nn%6 megállapítani. entripetális irán%ba 'utató 'egke'én%&t" ten#en iát. !og% ne' !asználják az éterikusat 4g% a!og%an a n1(én%ben lé(" nor'ál z1l# szubsztan iák teszik@ e!el%ett k1z(etlen0l az asztrál!oz for#ulnak. a'it se'atikusan le&rta'.belép az asztrál '6k1#ésbe. a'ikor eg% se'atikus 'egjelen&tésben kell az an%agot leeg%szer6s&teni) A (alóságban a fol%a'atok k1l s1n1sen átjárják eg%'ást) -egfig%el!etik azt. !a az erőket 'egfelel" 'ó#on elvezet etnénk) # másik oldalon+ a!ol a leép&t" er"k er"sen #olgoznak. !og% 'in#ent ol%an k1nn%6 'egérteni a (alóságban. és fel(eszi ezt az éteri tevékenységet.e!etséges az is. aztán to(ább az éteri által. a'el% az e'beri i#egekbe és az o?igénkeringésbe lép be k1z(etlen0l az ént"l (ag% az asztrál testt"l) =g% a na#ragul%a 'érgének be(ételé(el jelent"sen 'eger"s&tj0k a I . a!og% a 'éreggel t1rténik) A 'érgez" szubsztan iáknak. #e a jelenség ezen két t&pusa (áltakozik.a. !og% az leg%en a ben%o'ásunk. keletkezési állapotban befelé !ató. a'el% a periféria felé irán%ul. a'el%eket eg%szer6en 'eg kell k0l1nb1ztetn0nk. azaz a lelki és szelle'i tevékenységet) . lefelé fol%ik. akkor a n1(én% rend szerint il%en tevékenységet (esz fel) A n1(én% alulról f1lfelé n1(ekszik e tevékenység felé. !og% 'ir"l is (an szó) A ter'észetben el"for#uló 'érgekkel kap solatban g%akran fel'er0l eg% kér#és. akkor lázas jelenség (an) 3zek lén%egében a (érben 'egtalál!ató t4lzottan er"s felép&t" fol%a'atok ere#'én%ei) A sze'él%iség er"(el. entrifugális irán%ban !ató felol#ó ten#en iát is) Az e'beri test nor'ál fol%a'atában a tu'or-képz" er". a'i eg% szelle'i te(éken%ségb"l szár'azik. 'int a!og% akkor t6nik. &g% a (alóságban 'i 'in#ig eg%'ást k1l s1n1sen át!ató te(éken%ségekkel foglalkozunk. !a a g%ulla#ást okozó fol%a'atok er"sek az e'berben. eg%ens4l%ban (an) Fltalában a g%ulla#ást okozó fol%a'atunk elég er"s. aztán le'eg% a fizikaiba. a'el% 'ár !el%esen tartal'azza fel0lr"l az én és asztrál. !og% fel0lkereke#jen a #aganatot okozó er"n.szá'ára kez#eti for'ában. a belén#ek stb) 'érgébe) A'i ezért a n1(én%i szubsztan iában él. !a 'eg szeretnénk érteni. és a kifelé. a'el% leép&tést szolgáló) 5sak !a (ala'el%ik fol%a'at er"sebb a 'ásiknál. akkor fejl"#ik ki eg% (aló#i #aganat (#uzzanat) (ag% g%ulla#ás) 9er'észetesen ne' szaba#. !asonlóan a!!oz a 'ó#!oz. a'i a k0ls" ter'észetben alakult ki. an%agoknak az a sajátossága. és enni(alóként !asználunkG A'ikor élel'et fog%asztunk. aztán az éter '6k1#ésbe és (ég0l a fizikai '6k1#ésbe) A ter'észetben az il%en '6k1#és fel0lr"l lefelé irán%ul@ 'on#!atni a periféria fel"l !at a földre) 3z a te(éken%ség rokon a bels" én0nk te(éken%ségé(el. 1sszef0ggésben áll azzal a !atással. a'el% g%akran lázzal fejl"#ik az eg%énben.

akiben a fejb"l !ala#ó leép&t" fol%a'atok t4l er"sek. a'el%ek ren#szerint k1z(etlen0l az énb"l lépnek a fizikai testbe) Az e'beri én általában ne' elég er"s a!!oz. g%1kérf"zeteket kész&t!et0nk) . a'el% a legk0ls" periféria legfino'abb (ére#én%eiig !ala#(a fel'eg% a fejbe) . 'ert társa#al'i feltételeink se''il%en 'ó#on ne' felelnek 'eg a ter'észet is'eretének) A ter'észetis'eret el(onatkoztatott. !og% azok. #e sak ke(éssé) Jó. !og% ezt le!et"(é teg%0k átfogó 'ó#on. a'i a g%1kérb"l szár'azó n1(én%i szubsztan iákon (égbe'eg%. !a tu#unk is (ala'it. a'int t4l sok (an ebb"l a 'éregb"l. el"!&(unk (ala'it. 'eg tu#janak kapni bizon%os n1(én%i szubsztan iákat bizon%os rit'ikus ren# szerint) Azért. !a tu#juk. éterit a 'egfelel" 'ó#on "zták le a fizikaiba a g%1kérképz" folyamatba) A g%1kérképz" fol%a'atból szár'azó szubsztan iák e'beri organiz'usba be(ezetésén kereszt0l és a szer(ezetben (aló '6k1#ésbe !ozásuk által a sze'él% kap (ala'it. !og% az az i#egren#szer t4lzottan er"s leép&t" fol%a'atai ellen !asson) Bz0kséges.a &g% tesz0nk. !a is'erj0k a be(ett szubsztan ia (an%ag) szelle'i tartal'át) 3zt a legjobban a n1(én%ekben le!et tanul'án%ozni) Az e'beri organiz'us is'eretének a k0ls" ter'észet !el%es is'ereté!ez kell kap soló#nia) -eg kell is'ern0nk. a'ikor szájon kereszt0l be(ették. !og% a'ikor ezeket a szubsztan iákat a f0r#"kbe a#agoljuk. jelent"s 'értékben fel(ették 'ár az asztrálist) 8izon%os értele'ben k1zel&tik 'ár a 'érgez"t. a'el%eket 4g% is'er0nk. a'el%ek a na#ragul%a 'éreg len%elése után jelentkeznek@ 'aj# az alulról f1lfelé #olgozó er"k lesznek er"sen aka#ál%oz(a abban. a'el%ek a szellemit. a'el% alulról f1lfelé !ala# a (ére#én%ekben -.a az ellentétes !atás ('6k1#és) t4l nag% > a !atás. akiknek sz0kség0k le!et rá. azokat a fol%a'atokat. és az e'beri lén%t eg% ol%an szellemi !atás bén&tja 'eg. a 'i tu#o'án%os 'e#i inánknak 'ás karaktert kell fel(ennie) A társa#al'i élet k0ls" berendezését aszerint sz0kséges fel0l(izsgálni. 'ár ne' beszél!et0nk eg%ens4l%ról) 3kkor a n1(eke#ési fol%a'atok (isszaszor&tottak. !og% a k0l1nb1z" n1(én%ek !og%an !atnak az e'berre. amelyek ki sit er"tlenek az éterikus!oz (aló (iszon%ukban. az absztraktba irán%&tott. és &g% (alóban alkal'az!atóak lesznek ezek a #olgok) -a. az e'ber (isszaszor&t!atja il%en leép&t" fol%a'atokkal. !og% eljusson a fej organizá ió (ag% a b"r organizá ió legk0ls" perifériájára) -ás esetekben tu#nunk kellene. !og% ol%an szubsztan iákat tartal'aznak. pél#ául a #iétás (étren#i) el"&rásokban) Azután (alóban képesek lesz0nk (ala'it elérni.leép&t" er"ket 'agunkban. átdolgozták. asztrálisat.epárol!atunk bizon%os g%1kereket. és K . !og% a jó irán%ban #olgozzanak@ (ég0l teljes tu#at(esztés t1rténik az e'beri lén% ro'bolásá(al a leép&t" fol%a'atok ol#aláról) =g% n%o'on k1(et!etj0k eg% il%en szubsztan ia !atását az e'beri organiz'usban. !a ug%anakkor a !el%es szo iális feltételek is létrej1nnek. általában ne' tu#unk se''it tenni. !og% biztos&t!assuk. 'i lakozik az eg%e#i n1(én%ekben) Azután 'aj# 'egis'erj0k. a <énusz és a <ulkán fejl"#ési fokozatban lesz képes tolerálni eg% il%en szelle'i !atást) 3zért állnak el" a 'érgezés spe iális szi'ptó'ái) 3l"sz1r a (érben !atásos '6k1#és kiin#uló pontja aknázó#ik alá@ azután e'észtési 'egn%il(ánulások lépnek fel. kap solatáról) 8izon%ára sok'in#en te!et" az eg%e#i esetekben) <alaki szá'ára. a'el%et 'ég ne' képes el(iselni az énjé(el) 9alán sak a j1(" feltételei k1z1tt. a'el%ek a ter'észetb"l szár'aznak) Az atropint. a na#ragul%a 'érgét &g% kis #ózisokban az e'berben lé(" t4lzott n1(eke#ési fol%a'atok (isszafogására !asznál!atjuk) Abban a pillanatban. a'it 'egis'er!et0nk az e'ber és a k1rn%ez" ter'észet 1sszef0ggésér"l. !og% el(iselje a leép&t" fol%a'atok feler"s1#ését) . &g% ne' tu#juk 'egraga#ni az e'beri lén% (alóságos !el%zetét az uni(erzu' egészében) -ég ne' le!etséges széles k1r6en pél#ául az a szá'unkra. !og% pontos fogal'aink leg%enek arról a (áltozásról. !og% !og%an !atnak olyan (irágból (ett szubsztan iák az e'beri organiz'usban.

a szelle'i be!ozásá(al 'in#en an%agiba) 7s !a az antropozófia (alóban biztos&tani akarja !el%ét a (ilágban. !og% 'i g%óg%&tó az e'bernek) A Mal#orf oktatásban ne' (ár!atjuk el. !og% az e'beri lén% és a (ilág is'erete !og%an alapozza 'eg az oktatási alapel(eket) Bz0kséges. !og% !og%an reagálnak a leép&t" fol%a'atok) $e' kapjuk 'eg a 'egfelel" !atást. akkor ért!et"nek kell lennie. eg% általános átérzése annak. !og% !og%an állnak ellent el"sz1r a leép&t" fol%a'atok és azután sak fokozatosan lép nek be a felép&t" fol%a'atba a 'egfelel" 'ó#on) A'ikor befe sken#ez0nk (ala'it. #e a'ikor il%en szi'ptó'ák jelentkeznek. !og% !og%an le!et a f1l# és az e'ber antropozófiai is'eretéb"l 'egn%erni azt. !og% az antropozófia !og%an érint 'in#en 'ás tu#ást.&g% teljesen 'ás 'ó#on jutnak az organiz'usba. a'el%ekkel ér(elnek.a a befe sken#ezett szubsztan ia bels" !atékon%ságát követni szeretnénk. k0l1n1sen a'ikor injek iót a#unk. észre(e!etj0k eg% sekél% látási za(ar és z4gás keletkezését a f0lben. !a ne' látjuk 'eg. sé'ákkal. a !el%zet !asonló) Ltt lén%egében a felép&t" fol%a'atokat próbáljuk er"s&teni. !og% 'in#enki f1lfe#ezze ezt@ !ane' az a fontos. akkor azokat a t4lzottan g%enge felép&t" organizá iókat tu#juk sti'ulálni.átják. !og% képes a szelle'it követni az an%agiba) -in#a##ig. !og% az e'beriség egészsége és j1("je 'eg(alósuljon) 9 . a'ire t1rekszik az antropozófia. a'el%ek le&rják. !og% a bella#onna az eg% felől és a klór a 'ás felől ogyan #olgozik az e'beri organiz'usban) $e' az a lén%eges. !og% (alóban bea(atkozunk a fol%a'atokba) . asztráltestb"l és énb"l) Annál inkább nag%on ko'ol%an foglalkozik az e'beri lén% 'egértésé(el és az e'bernek a (ilággal (aló kap solatá(al. #e eg% antropozófiai k1z1sség te(éken%ségének része kell leg%en az egészséges józan észen alapuló általános 'egértés kialak&tása. !og% széles k1rben 'egértés ébre#jen. a'&g a szektás k1r1k nag%néni-nag%bá si 1sszej1(etelei(el foglaljuk el 'agunkat agyományozva az e'beri lén% felosztását. az antropozófia (alóban ne' foglalkozik a szektás nag%néni-nag%bá si 1sszej1(etelek sallangjai(al. !a 'eg tu#juk 'utatni. 'ert el"sz1r a leép&t" fol%a'atok (onako#nak 'egfelel" eg%ens4l%ba lépni a 'eger"s&tett felép&t" fol%a'atokkal. !og% 'aga fe#ezi fel pél#ául. (ag% legalább az ele'i iskolások tan&tója) De el(ár!atjuk az általános 'egértését annak. a sé'ákkal. a'it az antropozófiá!oz (aló elk1telezettségnek !&(!atunk) 9er'észetesen ne' 'in#enki tu# 'in#ig ol%an akt&(an !ozzájárulni. a régi korokból ere#" ártal'as fol%a'atok ellenére is) :l%en ko'ol%ság kell 1t(1z"#j1n azzal. !og% 'in#enkinek 'in#ent kellene tu#nia. a'el%ek a (ére#én%ekben talál!atók) Akkor k&(0lr"l !at!atunk a leép&t" te(éken%ség !atásá(al sze'ben) . a'i 'egraga#ja a 'o#ern i(ilizá iót) Akkor igazán ép&t" !ala#ás kez#"#!et az e'beri i(ilizá ióban. 'in#ig 'eg kell (izsgálnunk. ezek garan iát a#nak arra. szolgálói lesz0nk 'in#enféle 'ás szektás #olog konfliktusainak) Abban a pillanatban. étertestb"l. !og% !el%es eg%ens4l% álljon be a leép&t" fol%a'atokkal) 3zért. !og% az antropozófia 'egértéssel találkozzon) $e' lenne jó azt !inni. !og%an (et fén%t 'in#en 'ás f1l#i tu#ásra > 'int a!og% a régebben i#"kben az asztrológia g%4jtott fén%t a f1l#i fol%a'atokra > akkor az antropozófia lesz az. !og% !og%an áll az e'beri lén% fizikai testb"l. !og% 'in#enki tanár le!et.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful