1.

tétel: A Az z egy egyes ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzõinek azonosítása a zono
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az Indus völgyében a Kr. e. 3. évezredben kibontakozó dravida kultúrát a Kr. e. 2. évezred közepén árja törzsek hódították meg. A dravidák jelentős része a szubkontinens délebbi részeire költözött. Az ún. védikus korban (Kr. e. 3. évezred közepe és III. század között) alakult ki az árják új civilizációja, amiben jelentős szerepet játszott a brahmanizmus. Indiában kisebb-nagyobb államalakulatok jöttek létre, amelyek egymás elleni harcai ritkán eredményezték nagyobb területek egyesülését, a széttagoltság megszüntetését. Kifejtés A brahmanizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi szerkezet: A brahmanizmus sokistenhitű vallás, ahol a világ rendjét három fő istenség határozza meg. A hódító árják által létrehozott új társadalmi tagolódás a bőrszín szerinti különbségen alapult (varnavagy kasztrendszer). A brahmanizmus megőrizte a védikus vallás bizonyos elemeit: a világ örök és megváltoztathatatlan, az újjászületés, a lélekvándorlás, a dharma (a minden felett álló világtörvény által előírt kötelességek) megtartása, az isteneknek bemutatott áldozatok jelentősége. E rendszer négy kasztot és a kaszton kívüliek csoportját különböztette meg. A kasztba csak beleszületni lehetett. A kasztok közötti átjárás attól függött, hogy az illető mennyire tartotta be a számára előírt vallási parancsokat, azaz kasztja törvényeinek megfelelően élt-e. Ha igen, akkor volt reménye a reinkarnáció (újjászületés) következtében egy magasabb kasztba születni. A brahmanizmus (áldozatbemutatásban játszott kiemelt szerepük életmódjuk tisztelete) tette lehetővé, hogy a papok kasztja megszerezze a politikai vezető szerepet is a ksatrijákkal vívott küzdelmek során (az eposzok megőrizték a harcok mitikus elemekkel átszőtt történetét). A buddhizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi elképzelések: A brahmanizmussal szemben a Kr. e. VI. században kialakult vallás, alapítója a ksatrija Gautama Sziddharta (Buddha). Nem fogadta el a kasztrendszert, de nem is hirdetett harcot ellene. Tanítása szerint van lehetőség az egyénnek az örökös újjászületés kényszeréből való kiszakadásra (nirvána). Tanításának lényege: a boldog megsemmisülés (nirvána) a vágyakról való lemondással érhető el. A szerzetesi élet központjában az elmélkedés és önmegtartóztatás állt, de a híveknek is erre kell törekedniük ahhoz, hogy megszabaduljanak az újjászületés kényszerétől. A buddhizmus a negyedik legnépesebb világvallás. Meghatározó a jelenléte Nepálban, Tibetben, Kínában, Japánban és Indokina területén. A két vallás egymáshoz való viszonya és az indiai állam(ok) életében játszott szerepe: A buddhizmus lényegi tanításaival ellenkezett a világi értelemben vett vallási harc a brahmanizmus ellen.

1

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
A Maurja-dinasztia legjelentősebb tagja, Asóka (Kr. e. III. század) felismerte azonban, hogy amíg a varnák (kasztok ) együttes fellépését lehetetlenné teszik a vallási törvények, addig egységes állam sem jöhet létre Indiában. Asóka ezért buddhista lett, és támogatta a vallás elterjedését, a társadalom átalakulását, de halála után a reform leállt. Asóka kísérlete kudarcba fulladt, de hatására a brahmanizmus megújulása elkezdődött (hinduizmus). Lezárás, összegzés A hinduizmus a többi vallással szemben toleránsabb, mint a brahmanizmus volt. A hinduizmus megőrizte a kasztrendszert, de több kisebb csoportra osztotta a társadalmat (alkasztok), amelyekbe – a korábbiakhoz hasonlóan – csak beleszületni lehetett, és meghatározott foglalkozást űzhettek tagjai. A hinduizmus nem térítő vallás ugyan, de az indiai kereskedők hatására megjelent Délkelet-Ázsiában, Indokinában is. A harmadik legnépesebb világvallás.

2. tétel: A hódító hód háborúk hatása és a római köztársaság válsága
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi hatásait! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Róma a Kr. e. III–II. század folyamán a punok ellen vívott három háborúban szerezte meg a Földközitenger nyugati medencéje feletti uralmat. Provinciákat szerveztek. A sikerrel záruló háborúk után a Földközi-tenger keleti medencéjét hódították meg. A Kr. e. II. században a meggyengült hellenisztikus államok területe is provinciává vált. A Birodalom központja Itália. Az államot Rómából irányítják. Kr. e. II–I. század között jelennek meg a válság jelei. Átrendeződtek a Birodalom területén a gazdasági, társadalmi és ezek következtében a politikai viszonyok. A hódítások eredményeképp a gazdaság terén óriási felvirágzás lehetősége teremtődött meg, ám a válság társadalmi és politikai elemei egyelőre nem tették lehetővé ennek kibontakozását. Kifejtés A földbirtokviszonyok átrendeződése Az ager publicusból a patríciusok részesedtek elsősorban, ami a rabszolgatartó nagybirtokok (latifundium) kialakulásához és a kisparaszti birtokosság súlyának csökkenéséhez vezetett. A parasztság helyzetének megváltozása a hódító háborúk idején A katonai kötelezettség a szolgálatra kötelezett kisbirtokos parasztok elszegényedéséhez vezetett. A háborúk során ez a réteg óriási emberveszteségeket szenvedett el. A latifundiumok előnybe kerültek a paraszti birtokokkal szemben, egyrészt mert a parasztok nem vagy nehezen jutottak bérelhető földekhez, másrészt a latifundium olcsóbban termelt, mint a paraszti kisbirtok.

2

A földjüket vesztett parasztok jelentős számban Rómába költöztek, ott reméltek megélhetést (antik proletariátus problémája). Katonai válság Az eladósodó parasztok elvesztették fegyvereiket is. A nehézgyalogság felállítása veszélybe került. A hódításokban egyre nagyobb haderőre lett volna szükség, ám a parasztságból ezt nem lehetett biztosítani, ezért sor kerül a hadsereg átalakítására is (paraszti hadsereg helyett zsoldos hadsereg, Marius reformjai után állandó hadsereg). A hadvezérek a polgárháborúban saját politikai törekvéseikre tudják felhasználni a tőlük földet kapó zsoldos katonákat és veteránokat (pl. Sulla, Pompeius, Caesar, Antonius, Octavianus). A rabszolgák helyzete, gazdasági szerepe A háborúk következtében rengeteg rabszolga került a Birodalomba, ezért az áruk lecsökkent, s nem törekedtek velük szemben az emberséges bánásmódra, a megfelelő ellátásra. Általánosságban elmondható, hogy a városokban élő és dolgozó rabszolgáknak jobb volt a helyzete, mint a vidéken vagy a nem ház körül élőké. Csak az ellátásukról gondoskodva a szabadoknál olcsóbb munkaerőt jelentettek. Munkájuk megbecsüléseként felszabadíthatták őket, így külön réteggé váltak a libertinusok. A rabszolgák számának növekedése a rabszolgafelkelések állandó veszélyét is jelenti (pl. szicíliai felkelések, Spartacus lázadása). A hódítások társadalmi következményei a gazdasági/politikai elitben A hódítások következtében a hagyományos római erkölcsi értékek válságba kerültek. A görög műveltség átvétele kulturális válságot is okozott. A hódítások során jelentős szerepet játszó itáliai szövetséges népek a támogatás és a hadsereg biztosítása érdekében római polgárjogot nyernek. A lovagrend egyenrangúságot vívott ki a patríciusokkal szemben. Lezárás, összegzés A római köztársaság válságához hozzájáruló tényezők: Az eladósodásból következően bekövetkezett a parasztok válsága, ami a rabszolgatartó nagybirtok megerősödését és ezzel együtt a paraszti árutermelés csökkenését eredményezi. A rabszolgák számának növekedése egyrészt a termelés jelentős felfutását, másrészt azonban a rabszolgafelkelések veszélyét is magában hordozta. Az óriási emberveszteség és a további hódításokra törekvés katonai válságot eredményezett. (Marius reformja új hadszervezetet hozott, amely földhöz jutást is ígért. A hadvezérek diktátorként politizálnak.) Városállamból birodalom lett. Közigazgatási válságot okozott a provinciák megszerzése és a magistratusok hagyományos, a római köztársaság szokásának megfelelő munkarendjének lehetetlensége. A politikai erők közötti küzdelem végül polgárháborúkhoz vezetett a Kr. e. I. században, melynek fő színhelye Róma, ill. Itália. A társadalmi és a politikai konszolidáció (pl. a principátus idején az I–II. században) megteremti majd a virágzás lehetőségét, hiszen a lakosság nyugalomban élhetett, a gazdaság fejlődött (pl. provinciák közötti munkamegosztás, belső kereskedelem, a birodalmon kívüli területekkel való kereskedelem).

3

A vallás szabta meg a görög középületek főbb művészi feladatait. A római építészetre az etruszkok és a görögök jelentős hatást gyakoroltak. hidakat. amikor az árutermelés viszonylag általános jólétet biztosított. Propülaia stb. hogy saját maguk alakítsák életüket. Az oszloprendeket nem csak a templomépületeknél alkalmazták.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 3. ill.) Kifejtés A görög köztéri építkezések. hegyek oldalán jöttek létre. félkör alakú. valamint a ló. az előadás alatt a kórus helye. a sportversenyek az istenek tiszteletére rendezett vallási rendezvények voltak eredetileg. megmutatja. hanem az agórát övező középületeknél (pl. A görög építészet legjellegzetesebb elemei a különböző oszlopfajták: a dór (ami férfias. ha mód volt rá. a városokat pedig védfallal vették körül. kiemelkedõ alkotásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Kr. a női a kariatida. A klasszikus korszakban jelent meg a várostervezés is: szabályozták a városépítészetet. Az etruszk művészetre vonatkozó ismereteink legnagyobb része azonban a sírokból előkerült leleteken alapul. A klasszikus korban jelentek meg a szórakozásnak. erődítményeket kellett építeni. Az agyagtéglákból épített település két központja az agóra (piactér) és az akropolisz (fellegvár). A szabad embereknek a poliszban tág terük volt arra is. a kollión a domboldalból kivájt. a vallási ünnepekhez kötődő versenyeknek helyet adó középületek: pl. a szkéné a tulajdonképpeni színpad. a tornacsarnokok (gümnaszionok). A klasszikus kor legjelentősebb épületegyüttese a Periklész vezette Athén Akropoliszra emelt épületei (Athéné temploma a Parthenón. század az athéni demokrácia fénykora. a közösségi ünnepségeken részt venni. Az oszlopot emberi alakot ábrázoló szobor is helyettesíthette: a férfi az atlaszfigura. az Erekhtheion. tétel: A klasszikus klas kor kiemelkedõ kulturális emlékei. V. robusztus hatást kelt). A róm római építészet jelentõs alkotásainak azonosítása FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a klasszikus kori görög és a római építészet sajátosságait. képességeiket sokirányúan fejlesszék. milyen lehetett a római lakóháznak is mintául szolgáló jellegzetes etruszk otthon. e. lépcsőzetes üléssor). Etruria mocsaras vidéken feküdt. kecsesebb törzsű. Athénban kötelező volt a közösség ügyeinek intézésében. a versenypályák (sztadionok). melynek középpontjában az agora található. a ión (a női test arányai szerint készült. a kultusz szolgálatában álltak a templomok. A színházi versenyek. (A sírok alaprajza pl.és kocsiversenyek építményei (hüppodromok). A színház jellegzetes szerkezet (az orkhesztra egy kerek vagy félkör alakú térség. védett helyek. Az első sorokban a város és a papság vezetői foglaltak helyet. 4 .). sztoa) is. ezért utakat. A perzsa háborúk után a várost újjáépítették. a díszes korinthoszi (akantuszlevelek futnak a tetején körbe). A város az alapító hérosz és a helyi kultusz legfőbb istenének védelme alatt áll. a versenyjátékok építményei és a színházak is. csatornákat. derékszögű úthálózatokat építettek. Helyenként csatornáztak (de ennek elterjedése nem jelentős). a lakóházak jellegzetességei: A görög városok gyakran kikötők. az oszlopfőn csigavonal látható).

másrészt a nyilvánosságtól elzárt lakóházakban zajlott.és kereskedelmi épületek). nagyobbat azonban már donga-. kereszt-. A család életének központja egy belső udvar volt. pl. a vízvezetékrendszerek kiépítése. A városrendezés mestereinek tekinthetők a rómaiak. összegzés A politika és az építkezések kapcsolata Mind a görögöknél. Ritkán volt folyóvíz. a bazilika (eredetileg háromhajós törvény. színházak. mind pedig a kényelem szempontjából. ill. szimmetrikusan helyezkedtek el. a Birodalom nagyságát. A lakószobák egy kisebb udvar (átrium) körül szabályos rendben. insulákban) lakott. a szobákat – a fürdőkhöz hasonlóan – padlófűtéssel látták el (a padló kőlapjait tartó oszlopok közé és a falak üreges tégláiba gőzt vezettek). a diadalívek stb. cirkuszok. és hosszú vízvezetékeken juttatták a városba. A víz egy árkádsor tetején. Ahol az éghajlat megkívánta. utak. A környékbeli források vizét összegyűjtötték. A római művészet a császárkorban azonban fokozatosan veszített eleganciájából. A köztársaság első századaiban a templomépítés a meghatározó építészeti feladat. alacsonyak voltak a lakások. tétel: A Nyugatrómai Nyu Birodalom bukása és a népvándorlás FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait! 5 . erejét fejezte ki a köztéri építkezés pompája. nagyzoló – vágyait tükrözték. Kisebb fesztávolságot síkfödémmel. mert nagy a meleg.A görög emberek élete tehát egyrészt a nyilvánosságnak teret adó köztereken. A faszerkezet miatt komoly veszélyt jelentett a tűzvész (szenes serpenyőkkel fűtöttek). ezért kevés emlék maradt fenn. mind a rómaiaknál a város. onnan pedig a város megfelelő pontjaira. télen füstösek. vásárcsarnokok. A lakóházak javarészt vályogból készültek. és gömbboltozattal hidaltak át. másrészt azonban a görög nő társadalmi helyzetét is a külvilágtól való elzártság jellemezte. A jellegzetes római középületek itt is megtalálhatók voltak. a lakóházak jellegzetességei: A római város jellegzetességei: az úthálózat. a fürdő és – nagyobb városok esetén – a többemeletes bérházak. A városi köznép akár többemeletes bérházakban (ún. a fürdők. gazdagsága. túlzsúfolttá lettek. csatornák. árkádos vízvezetékek. A lakóház külvilágtól elzárt. egy-egy uralkodó – olykor irreális. Lezárás. városfalak) kialakításában is. csöveken keresztül jutott el a városi elosztó. A római lakóházak (különösen a villák) felülmúlták a görögöt mind a változatos alaprajz. Az alkotások egyre díszesebbé. a díszterek. aminek részben éghajlati oka van (minél kevesebb ajtó és ablak. a városfal. a látványos rendezvényeknek helyet adó amfiteátrum és a circus is. célszerű alaprajzuk gyors közlekedést tett lehetővé. csatorna. A római köztéri építkezések. Róma élen járt a monumentális épülettípusok (pl. A római városok nagyon fontos eleme volt a társasági élet központjának számító közfürdő.és tárolótartályokig. A provinciák városai a katonai táborokból alakultak ki. a csatornázottság. diadalívek. sokáig tűz a nap). 4. Ekkor alakultak ki a városi középületek típusai.

században engedélyezte először Róma nagyobb germán csoportok betelepedését. akik bérleti díj fejében művelték meg a számukra kiosztott parcellát. A keleti területek uralkodója azonban nem teljesítette az ígéretét (zsold. de nem elhanyagolható tényező a „harci” vágy és a Római Birodalom vonzása. a munkaerőhiány. a császári adminisztráció meggyengülése. A válság fontosabb összetevői: a gazdaság hanyatlása. így a városok jelentősége is megmaradt. A letelepedés további népességnövekedést okozott. és II. szászok Britanniát foglalták el. század folyamán a túlnépesedő germán törzsek már be-betörtek a Római Birodalom határ menti területeire. és megnövelte a germánok katonai erejét is. a burgundok is Galliában telepedtek le. (A gazdasági erőnek köszönhetően eredményesebben védekezhettek majd a barbár támadásokkal szemben is. ill. a piacra kerülő áru mennyisége kisebb lett (a colonus többet fogyasztott a rabszolgánál). Constantinus) adóemeléssel. a Birodalom két részének eltérő fejlődése. A nagybirtokosoktól függő helyzetbe kerültek a kisbirtokosok (patrocínium). élelem). hanem egy olyan hatalmas népmozgást szerte Európában. Attila halála után (453) a hunok birodalma felbomlott. csökkent a rabszolgák száma. Pannóniát a hunok szállták meg. Ez a lépés csak átmenetileg hozott megnyugvást. A Birodalom keleti részén viszont fennmaradtak a piacok a pénzgazdálkodásnak. A colonusok megjelenése csökkentette a munkaerőhiányt. és katonai szolgálatért cserében bebocsátást kértek a Római Birodalomba. A hódító háborúk lezárultak. A népvándorlási hullám a hunok hatására indult el Európában (375). a birodalom területére betelepedő barbárok destabilizáló szerepe. ill. hogy nyugat felé támadjanak inkább. a támadó. A Birodalom nyugati részének lakossága az ellátási problémák miatt (hanyatló városok) vidékre menekült. földművelésből tartotta fenn magát (naturális/önellátó gazdálkodás). de a császári diplomácia elérte. Az angolok. A piac beszűkülése. A Nyugatrómai Birodalom azonban önmagában nem lett volna képes a hunoknak ellenállni. Kifejtés Az I. A III. ezért a rabszolgatartó nagybirtokon (latifundium) elterjedt a colonusok alkalmazása.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A IV–V. a kereskedelem központjának keletre tolódása az ipar és a városok hanyatlásához vezetett a Birodalom nyugati részén. a patrocínium rendszere. ezért a gótok fellázadtak. és legyőzték a császári haderőt (378 Hadrianopolis).) A II–III. amit a császárok (Diocletianus. akik határvédő funkciókat láttak el. A népvándorlás nem alkalomszerű támadást jelent. században a gazdasági virágzás miatt a provinciák megerősödtek. században a Római Birodalom válságba jutott. decentralizáció a Birodalom nyugati részén. evvel párhuzamosan Itália gazdasági szerepe egyre csökkent. A gótok jelentette veszély csökkentése érdekében Theodosius császár letelepítette őket: önálló államot alkothattak a Birodalomban. A keleti/osztrogótokat a hunok uralmuk alá vonták. A népvándorlás okai: éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt bekövetkező földhiány. a nyugati/vizigótok azonban menekülni próbáltak. A nyugati gótok vezetésével a hunok elöl menekülő germánok kifosztották az önmagát megvédeni képtelen Rómát (410). majd Galliába vonultak. gazdasági és politikai helyzete. a munkaerő röghöz kötésével próbáltak meg ellensúlyozni. melynek hatására alapvetően megváltozott a korabeli Európa társadalmi. ezért a germánokkal kötött szövetséget (451 Catalaunum). 6 . A vandálok Africa provinciát foglalták el. a távolsági kereskedelemnek köszönhetően. s ez a területről befolyó adó csökkenését eredményezte. elindította viszont a Birodalom részekre szakadását. ill. ám ezeket akkor még Róma hárítani tudta. A hunok Attila vezetésével először a Keletrómai Birodalomra támadtak.

Az alacsony terméshozamok. erdők irtása. aminek egyszerre feltétele és következménye a megtermelt élelmiszer mennyiségének növekedése. (476-ban Romulus Augustulust lemondatta Odoaker. Lezárás. technológia (égetéses földművelés. s végül ez okozta a Nyugatrómai Bordalom bukását. Amikor Klodvig frankjai legyőzték a helytartót (486). a Nyugatrómai Birodalom központja a Pó mocsarai miatt jobban védhető Ravenna lett. az éghajlat kedvezően változott (felmelegedés). a földek eltartóképessége javult: csökkent a háborúk jelentette pusztulás. összegzés A vandál támadás után újabb germán betörések és a törzsek egymás elleni harcai egyértelművé tették. A longobárdok Pária központtal királyságot alapítottak (568). mocsarak lecsapolása. hogy a germánoknak nem érdeke megőrizni a Nyugatrómai Birodalom egységének a látszatát sem. tétel: A mez mezõgazdasági technika fejlõdésének néhány jellemzõ mozzanata a X-XI X-XI. amelyek hatására a termelékenység nőtt. éhínségek). ill. A piac és a pénzforgalom visszaszorult. Nagy Theodorik legyőzte Odoakert és a keleti gótok Itáliába telepedtek le. Kifejtés A IX–X. ruházat) is helyben állították elő (naturális gazdaság). 5.) Odoaker önmagát Itália királyának neveztette. században FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a mezőgazdasági technika és technológia változásának okait és következményeit. a demográfiai változásokkal való összefüggését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a kereskedelem. talajváltó majd kétnyomásos gazdálkodás) és a korszak háborúi a népesség csökkenéséhez vezettek (gyakori éhezések. A hatalom a hadsereg – nem is feltétlenül római származású – vezetőinek kezébe került. az ipar és a városok hanyatlásával a megélhetés forrása a földművelés lett. elismerve a császári hatalom feljebbvalóságát. kiszámíthatóbb életkörülmények miatt a népesség növekedésnek indult. a nagyobb mennyiségű élelem előállításának feltétele és következménye a termőterület növelése különböző eljárásoknak köszönhetően. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. a császári jelvényeket Constantinapolisba küldette. a nagyobb termőterület (új földek feltörése. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok.A vandálok Róma ellen indított támadása (455) után. az elmaradott technika. a lakosság jelentős része vidékre költözött. tengertől föld elhódítása) a megújuló technikával és technológiával művelhető meg hatékonyan: 7 . Gallia provincia megszűnt. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el.

csökken a természetnek való kiszolgáltatottság mértéke. újra/megalakulnak a városok (XI. újra különválik az ipari és a mezőgazdasági termelés. Lezárás. ahol egyenlő nagyságú birtokokat kaptak. a korai középkorban csak a szűk elit számára elérhető távolsági kereskedelem árui is szélesebb körben elterjedhettek (városok és az új kereskedelmi útvonalak kialakulása). és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. borona alkalmazása. gyakran önkormányzati jellegű jogokat is kaptak (pl. elé lovat fognak (patkóval és szügyhámmal). ami a nyomáskényszerrel kapcsolódik össze (egy uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt művelése). A földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. ruházat) helyben állították elő. 6. század). előre rögzített bérrel tartoztak a földesúrnak. hiszen a földesuraknak érdeke volt a munkaerő letelepítése. hogy a kora középkorban kialakuló államokban az uralkodók földbirtokokat (beneficium.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli háromnyomásos gazdálkodás. majd szervezett formában érkeztek az addig műveletlen területekre. mint robot esetén. telkét szabadon örökíthette. a táplálkozás változatosabb lett. Mindezen változás egyrészt népességnövekedést eredményez. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. aminek következtében egyrészt próbáltak újabb szántókat kialakítani. mentességüket és kötelességeiket. 8 . A hospesek jelentős számban telepedtek le az Elbától keletre eső területeken. másrészt vándormozgalmak alakultak ki. A hospesek szerződésekben rögzítették jogaikat. kiváltságaikat pedig az ún. Rájuk nem vonatkozott minden földesúri jog. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. feudum) adományoztak katonai vagy hivatali szolgálat jutalmaként. tétel: A középkori közé uradalom jellemzõ vonásai FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori uradalmak működését. A hospesek kezdetben szervezetlenül.) A megnövekedett lakosság számára azonban szűk lett az addig művelt terület. bíróválasztás). német jog határozta meg. másrészt a felesleget a piacon értékesíteni lehet. A modernebb eljárások következtében tovább nő a területek eltartóképessége. A terményfelesleg következtében kialakuló piaci központok a helyi kereskedelem színtereivé váltak. nehézeke. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. Az előzőekben leírt gazdasági változásokból következik. A telepítések szervezői soltészi rangot (falubíró) és kiváltságokat kaptak. összegzés A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. a gazdálkodás szervezeti kereteit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a piac és a pénzforgalom visszaszorult.

támogatja az egyházat. nem összefüggőek. Lezárás.A földbirtokokon azonban biztosítani kellett a megfelelő munkaerőt. majd egyre inkább a függő helyzetű volt colonusokból és germán szabadokból kialakuló jobbágyság jelentette. aminek következtében a romanizált területeken (pl. intenzívebbé vált a termékcsere. Gyakran él a földbirtokos katonai kényszerrel.) A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés is: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. beszállásolásra nem kötelezhetők. A vad talajváltó földművelést felváltotta a kétnyomásos. a kereskedelem. korlátozta a költözésben). meghatározza a terheket. Emellett kialakul az úriszéki bíráskodás intézménye: a colonusok és korábban is függő helyzetű szolgák mellett a földesúr bíráskodik (személyi függés) jobbágytelket bíró korábbi szabad felett is. tétel: A Az z egy egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. majd a IX. Az uradalom és a hozzá tartozó jobbágytelkek szórtan elhelyezkedők. Az uradalom munkaerejét kezdetben a (rab)szolgák. amelyet a későbbiekben gyakran építettek át lakóvárrá. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. hogyan válik meghatározó politikai tényezővé a kora középkori keresztény egyház Nyugat-Európában! 9 . Mindez az uradalmakon belüli munkamegosztás átalakulását eredményezte. ínség idején gondoskodást nyújt. A földesúr birtokhasználati jogot ad. így az uradalmakban folyó gazdálkodás is egyre magasabb színvonalú lett. jobbágytelkek és a közös használatú területek. azaz mentesek az állami adók alól. de a germán társadalmak korábbi szabad rétegei is egyre nagyobb részben kerültek függő helyzetbe. telkét szabadon örökíthette. Valamint katonai védelmet. amelyek hatására a termelékenység nőtt. A IX-X. Gallia) a colonusok függő helyzete nem változott. A faluközösség családi gazdálkodásra épül. (A szolga nem érdekelt a termelésben.) Az uradalom földjei három típusra oszthatók: majorság. A terményfelesleg kialakulásával felbomlott a naturális gazdálkodás rendszere. Mindkét esetben nyomáskényszerrel művelték (az uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt hasznosítása). mint robot esetén. századtól egyre több helyen a nagyobb terméshozamot biztosító háromnyomásos gazdálkodás terjedt el. 7. egyrészt a naturális gazdálkodás. ahogy a katonai kíséret tagjai lovas katonákká váltak. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. életüket az uradalom szabályozta (pl. hanem általában több tagból álltak. Az uradalmak az adományozás jellegéből fakadóan immunitást élveznek. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. Az uradalom központjában a földesúri udvarház (védelem és lakóhely. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. raktár) állt. ezért gazdaságosabb neki földhasználati jogot adni járadékok fejében. összegzés A mezőgazdasági újítások hatására a földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. a földek eltartóképessége javult. másrészt a nyomásos gazdálkodás miatt. Kifejtés A korábban szabad falvak lakói a földesurak joghatósága alá kerültek.

A püspökök zsinatokon vitatták meg a hit kérdéseit. Pl. 10 . hogy Nagy Károlyt a pápa koronázta császárrá: a Birodalom világi feje a császár. század folyamán kialakuló helyi/városi keresztény közösségek irányítását a püspökök végezték. (Ő a legfőbb bíró egyházi ügyekben. Kis Pippin Itália északi részét elfoglalta és a pápának adományozta.) Az ő pápaságához kapcsolódik a pápai hivatali apparátus kiépítésének kezdete is. másrészt a római püspökök. I. Szent Bonifác pedig a germánok apostola. aki kinyilatkoztatja. így létrejött 756-ban a Pápai Állam. de nem volt azonnal sikeres. A pápa Krisztus helytartója címet viseli (világi hatalmat fejez ki). hogy Martell Károly mint a kereszténység védelmezője nyert támogatókat az arabok ellen vívott csatában (Poitiers 732). (A kor egyházi zenei stílusa a róla elnevezett gregorián. amely Róma önállóságát és a római püspök világi hatalmát fogalmazta meg. Róma püspökét Szent Péter utódának tekintették. Constantinus-féle adománylevelet. Nagy Gergely megreformálta a liturgiát. így próbálva Rómához kötni őket. cserében viszont a pápa elismerte jogát a frank királyi címre (Isten kegyelméből uralkodik). István pápa szembefordult a Keletrómai Birodalommal. és ebben a minőségében a katonai. A pápai hatalom jelentősen megerősödött akkor. hogy hatalma Istentől származik. Kifejtés A nyugati egyház fokozatosan függetlenítette magát a Keletrómai Birodalom császárától is. (Az igaz viszont. kialakul a csalhatatlanság dogmája. Szent Patrik az írek. de megőrizte a frank királyok hagyományos jogait is. A frankok megkeresztelése Chlodvig uralkodása idején kezdődött el (V-VI. Kis Pippin vállalta a langobárdok kiűzését. A püspököket eleinte a hívek választották. és a germánok megtérítését (misszió) tekintette elsődleges feladatának. hogy a császár Isten akaratából uralkodik. (A Ravenna és Róma közti terület az Egyházi Állam része marad 1870-ig. Kis Pippinnel. század fordulója) elfordult a keleti hatásoktól. akinek meg kell védenie államát és az egyházát is. hogy Péter és Pál apostol halálának a helyszíne. A kereszténység 391 után államvallássá lett a Római Birodalomban. Vagyis a császár úgy értelmezte. vagyis az egyház felett a császárok hatalma érvényesült. Ez a Birodalom kettészakadása után a keleti részen így is maradt. aki a császári hatalom átruházója. Róma tekintélye azon alapult. amikor II. és szövetséget kötött a frankokkal. A kereszténység erejét mutatja az. ill.) Chlodvig megkoronázása a korabeli felfogás szerint Isten kegyelméből történt. Nagy Gergely pápa (VI-VII. mint Péter utódai különleges tekintélyt szereztek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A Római Birodalomban a II.) A római püspök (pápa) hatalmát az egyházi hierarchia élén kezdetben nem minden egyházi vezető ismerte el.) A frankok túlzott megerősítésének és a keleti császárok ambícióinak „letörésére” fogalmazták meg az ún. a pápa pedig magát tekintette a hatalom birtokosának. Ezt a hatalommegosztást erősítette az is. Krisztus földi helytartója a pápa. A királlyá koronázás szakrális volta mellett Chlodvig az állam kiépítésében (írásbeliség) is számított a szervezett. a pápák világi hatalmak felett álló voltát igyekeztek elfogadtatni (lásd I. I. az egyházat pedig a tizeddel kárpótolta. A hívek létszámának növekedésével kialakult az egyházi hierarchia (pápa – érsekségek – püspökségek – plébániák – hívek). Ahogy Bizánc itáliai befolyása jelképessé vált. s ez a hatalom öröklődött a Meroving dinasztiában még akkor is. a püspököket egyenrangúnak tekintették. stb. nyugaton azonban kialakult egyrészt a világi hatalomtól függetlenebb egyház. Britannia őslakosai felveszik a kereszténységet. így jutott hatalomra a Karoling dinasztia (754). Gelasius levele a császárnak). Szent Kolumbán a skótok. Chlodvig az egyházra támaszkodva igyekezett hatalmát megerősíteni. hogy az egyháztól elvett földbirtokokat osztotta ki a lovagjai között. a szent iratok értelmezésének problémáit. engedelmességen alapuló egyházi hierarchiára. világi feladatokat a koronázással a császárra bízta. ő nevezi ki az egyházi vezetőket. ha valós hatalommal egyre kevésbé rendelkeztek a frank állam szétesése miatt. század fordulója).

Minden muszlim. melyekből sokat merített. 11 . melyben Mohamed – Allah által kinyilatkoztatott – tanításai olvashatók. szent könyvének tekinti az Ószövetséget is. a keresztény és a pogány arab vallással. elismeri a zsidó és a keresztény hagyományok több elemét. hogy 962-ben létrehozta a Németrómai Birodalmat. mivel ellenezte az uzsorát. Az arabok másik része nomád/félnomád állattenyésztő volt. tétel: A Az z iszlám isz vallás kialakulása és fõbb tanításai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az iszlám vallás kialakulásának körülményeit és a legfontosabb tanításait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az iszlám vallás a föld nagy világvallásainak egyike. Fő elterjedési területe ma Észak-Afrika. hit az angyalokban. hogy csak ő méltó imádatra. u. támogatta az elesettek gyámolítását és a törzsi ellentétek beszüntetését. 8. Mohamed Kr. században a cluny reformok hozták el. ezek egyike volt Mekka. irányzattól függetlenül hisz az alábbi hat alaptételben: hit Istenben. Kifejtés Az Arab-félszigeten élő népek (arabok) egy része kereskedelemmel foglalkozott. A Mekkából való kivonulás éve vált a mohamedán időszámítás kezdetévé. őket nevezték beduinoknak is. Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. 610 körül új tanokkal lépett fel: úgy vélte. A Korán mellett a szunna (a szokások hagyománya) és a hívők egyetértése (idzsma) jelenti a vallás alapját. közben megismerkedett a zsidó. Az egyház és a pápai hatalom megújulását a XI. és abban. A karavánutak mentén városok alakultak. Közép-Ázsia. ezért tilos megváltoztatni. hogy Allah Dzsibril. amelyből átmenetileg I. melynek Róma a központja. hit a Végítéletben. a Közel-Kelet. és fordításait is csak magyarázatnak minősítik. annak egyedüliségében. kinyilatkoztatásokban. hit az Isten által leküldött könyvekben. Ottó emelte ki azáltal. Mohamed tevehajcsárként majd kereskedőként beutazta Arábiát. hit az elrendeltetésben. valamint Malajzia és Indonézia. A beduinok között gyakoriak voltak a sivatagos környezetben a legelőkért és a vízért folyó háborúk.Lezárás. összegzés A frank császárság megszűntét (843) követően a pápai hatalom is válságba jutott (itáliai nemesi családokban öröklődött a cím). Szent könyve a Korán (Allah szava). ezért híveivel együtt 622-ben Medinába (jelentése: „a próféta városa”) vonult (hidzsra). ők bonyolították le a Jemen és Palesztina közötti forgalmat. hívei a muszlimok. amelyek keresztény világbirodalom létrehozását tűzték ki célként. azaz Gabriel arkangyal útján kinyilatkoztatta számára igazságait és parancsait. hit a Prófétákban és a Küldöttekben. Ezen tanítások miatt összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel. Követői elsősorban a szegények voltak. melynek urát (császár) a pápák koronázták meg. Monoteista vallás.

adót fizettek a kalifának. Palesztinát. (Az adományozott birtokot is bármikor elvehette. kevésbé jelentős követelmények is megfogalmazódnak a Koránban: például a sertéshús és a szeszes italok fogyasztásának tilalma. A kalifák vezetésével az arabok megszerezték Szíriát. amennyit el tud tartani) és a nők jogainak szabályozása. illetve a többnejűség korlátozása (csak annyi felesége lehet. A kalifa (a próféta utóda) hadvezér. Keleten elérték az Indus völgyét. az a 12. bíró és a Korán első értelmezője egy személyben. Kis-Ázsiában a bizánciak (740). Mezopotámiát és Egyiptomot. 12 . Kharidzsiták vagy háridzsiták (1-3%): csak az első két kalifát ismerik el prófétának. amiben egyetértenek. jelentős eltérések alakulhattak ki. Szunniták (85-87%): Mohamed halála után nem a leszármazottait. hanem továbbfejleszthető volt. összegzés Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást. század közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kereskedelem a IX-X. Megnőtt a felesleg. tétel: A középkori közé kereskedelem sajátosságai FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a távolsági és a helyi kereskedelem alakulását a XI-XIII. despotikus uralkodókká váltak. Az iszlám irányzatai: Síiták (10-14%): csak Mohamedet és leszármazottait (imámokat) ismerik el prófétaként. A hódításoknak Poitiers-nél Martell Károly (732). tehát a szunna nem zárult le Mohamed halálával. ipar és mezőgazdaság különválása) alapult. majd a távolsági kereskedelem fellendülését vonta maga után. mert kötelező érvényűnek tekintik a hagyományoknak azt a részét is. imám eljövetelében (ő lenne az utolsó próféta. Az arab kultúra tehát az iszlám tanítások mellett a korábbi pogány kultúrát és a helyi szokásokat is magába foglalta. a Mahdi) való hit. hanem az uralkodó kalifákat imádták. A városok és a kereskedelem jelentősége a hódítások után is megmaradt. század folyamán elinduló nyugat-európai gazdasági változásokon (mezőgazdaságban új technikák és technológiák elterjedése. keleten a kínaiak vetettek véget. 9. A síita szekták közötti különbség elsősorban az egyes imámok el nem ismeréséből származik. a vallásnak és a kötelező Koránolvasásnak központosítást segítő szerepe volt. Az öt fő előírás mellett további. javult az életszínvonal. ha a hatalom létjogosultságát nem kérdőjelezi meg. nem vettek részt a síiták és szunniták harcában. de elvben minden föld tulajdonosa a kalifa maradt. és elfoglalták Hispánia nagy részét. vásároshelyek jöttek létre. s ez először a helyi. illetve nyugaton átkeltek a Gibraltári-szoroson (711). Lezárás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az iszlám öt alappillére (lásd a forrásokban az iszlám hitűek legfőbb kötelességeit összefoglaló öt pontot) a legfontosabb hitelveket tartalmazza. amit a vallás toleránsan kezel.) A meghódított népeket nem kényszerítették az iszlám felvételére. A hódítások következtében kialakult a katonai szolgálati birtokok rendszere. Mivel az arab birodalmakban igen sokféle származású és nyelvű nép élt. amit a hívők közmegegyezéssel elfogadnak.

elefántcsont. az itáliai városok és a bizánciak között. A XIV. később iparcikkeket vittek Ázsiába. rabszolgát. fegyverek. porcelán. Genova. A közlekedési viszonyok fejletlensége következtében általában vízi úton szállítottak luxuscikkeket. az Alpok hágóin át jutottak el Champagne-ba. Augsburgban). s ennek lebonyolítására jöttek létre a bankok. tehát elsősorban luxuscikkeket szállítottak. prémet. hiszen a távolsági kereskedelem nagy befektetést igényelt. Észak-Itália városaiban (pl. Flandriába. Az északi. Az északi és déli kereskedelem közötti szárazföldi összeköttetés kialakulására az arab. azaz specializálódott kereskedők (lombardok) váltották át az országonként vagy országrészenként eltérő nemesfémtartalmú érméket. A kereskedők gyakran hoztak létre szakmai érdekvédelmi egyesületeket. és nagyon veszélyes volt. északon a hanzák). s csak a biztonságosabb úthálózat kiépítésével vált valóban szárazföldivé a kereskedelemnek ez az ága. normann és magyar támadások megszűntével nyílott lehetőség. posztót és – a szárazföldi árucserének köszönhetően – a levantei luxuscikkeket. Flandria lett a jó minőségű posztógyártás központja (angol gyapjút használtak fel). viaszt. Az indiai és távol-keleti kapcsolatokkal rendelkező Közel-Keletet kötötte össze Európával. Ezek a kereskedőállomások lettek a középkori városok előfutárai.. gyapot. Mindezekért cserébe nemesfémet. később a bizánciak. épületfát. A kereskedők a helyi hatalmasságoktól (világi és egyházi méltóságok) kértek engedélyt arra. amelyeknek megalkották sajátos alapszabályaikat (pl.és balti-tengeri kereskedelem a XII. mert első útvonalai a folyamok voltak. A Hanza Novgorodtól Flandrián át akár Londonig szállította Európa északi felének áruit: a heringet. S bár Genova szövetséget kötött az 1261-ben újra önállóvá váló Bizánccal. A távolsági kereskedelem fellendülése következtében ismét aranypénzt (pl. században alakult meg végül az a nagy északi kereskedelmi városszövetség. nyersanyagokat (pl. fűszerek. sót. déligyümölcs stb. Jellegzetes áruik a selyem (textíliák). összegzés A kereskedelem fejlődése következtében egyre nagyobb mennyiségű pénz került forgalomba. Nürnbergben. Lübeck és Hamburg szövetségéhez (1161) több kereskedőváros csatlakozott. A levantei kereskedelem urai kezdetben az arabok voltak. gabonát. majd a keresztes háborúk idejétől az itáliai kereskedőállamok (Velence. Velencében saját kereskedelmi telepük volt. a levantei kereskedelem volt. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. ékszerek. Az arabokat a genovaiak és a pisaiak szorították háttérbe az Ibériai-félszigeten folyó reconquista támogatásával. század közepén fellendült. Pénzváltók.) A piac kiszélesedése miatt Európa egyes részein az ipar magas színvonalat ért el. 13 .A nemzetközi kereskedelem a XI. bort. Pisa) kezébe került a tengeri szállítás. és gyarmati telepet hozott létre a szomszédságában. (A szárazföldi kereskedelem elnevezés félrevezető. az akkor ismert útvonalak egy része „éledt” újjá a középkorban. illatszerek. keresztes hadjárat során (1202-1204) zsoldosokkal elpusztíttatta. Bizáncot Velence a 4. gyapjút. Kifejtés A távolsági kereskedelem az egyes területek eltérő termelési adottságain alapult már az ókorban is. fát). A levantei áruk a távolsági kereskedelem legjelentősebb szárazföldi útján. A kapcsolat hatására a délnémet és a rajnai városok is bekapcsolódtak a távolsági kereskedelembe. aminek következtében az európai arany jelentős része az ázsiai kereskedők kezébe került. de Velence térségbeli hatalmát (Egyiptom támogatja) már nem tudta felszámolni. forint) használtak. Firenzében) a posztógyártás és a selyemszövés volt jelentős. amelyet Hanzának nevezünk. században a legnagyobb vásárok a franciaországi Champagne grófságban voltak. századtól az északnémet városok monopóliuma lett. A Földközi-tenger medencéjének uralmáért folyt a harc az arabok. guildéket (gilde). A XII-XIII. mézet. A legnagyobb jelentőségű a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelme. ill. Dél-Németországban a bányászat és a helyi nyersanyagra építő fémfeldolgozás emelkedett ki (pl. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. Lezárás.

században új termelési technikák és technológiák jelentek meg (háromnyomásos földművelés. nehézeke. A legjelentősebb városok közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak (szabad vagy királyi városok). Kifejtés A XI. és saját bíráik ítéljenek felettük (kommuna). és szabadon értékesíthették tulajdonukat. s ezzel beindult a városiasodás folyamata. borona. (Általában kis összegeket adtak kölcsön zálog ellenében kamatra és meghatározott időre. században kialakuló önkormányzatok működését. Ezért első lépésként megszerezték a jogot arra. Ezen változások következtében a népesség létszáma jelentősen megnőtt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A bankok pénzváltáson kívül kölcsönügyletekkel is foglalkoztak.) Széles körű banktevékenységet folytatott a templomos lovagrend. Később kapcsolataikat kihasználva egész Európában és a Szentföldön is kiépült bankhálózatot építettek ki. században a vásáros helyen lakók a kereskedők vezetésével szövetségbe tömörültek. hogy lazuljon vagy megszűnjön felettük a földesúri fennhatóság. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. mert jelentős adóbevételt remélt tőlük. piachelyek alakultak ki. szügyhám). hegység és alföld (eltérő gazdasági tevékenységet folytató tájegységek) találkozása. ill. de a nemességre érvényes hűbéri függés elemei sem. (A jobbágyok városokba költözésére külön törvények vonatkoztak. a XII-XIII. A városi lakosság különleges jogállást szerzett: nem vonatkoztak rájuk a parasztság feudális kötöttségei. Városalapító tényezők: folyók találkozása vagy folyami átkelők. A kereskedőknek a helyi hatalmasságoktól kellett engedélyt kérniük. Személyükben szabadok voltak.) A központi hatalom általában támogatta a városok önállósági törekvését. végrendelkeztek. bányavidék (speciális ipari tevékenység). A keresztes háborúk fellendítették a földközi-tengeri. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. 14 . a levantei kereskedelmet. értékesíthető terményfelesleg maradt a jobbágyok és a földesurak birtokában. egyházi vagy királyi központ természetes erősség. A Földközi-tenger elvesztette az ókortól tartó kereskedelmi jelentőségét. Az elcserélhető vagy eladható terményfelesleg miatt újraéledt a kereskedelem. távolsági kereskedelmi útvonalak mentén. s ez jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. A Török Birodalom terjeszkedése miatt a nagy földrajzi felfedezésekkel az Atlantikum lett a kereskedelem fő területe. jogi helyzetét! FELELETVÁZLAT Bevezetés Nyugat-Európában a X-XI. 10. később a nemességgel szemben politikai támaszt is jelentettek az uralkodónak. és arra törekedtek. tétel: A középkori köz város jellemzőinek bemutatása FELADAT: A források és saját ismeretei alapján ismertesse a nyugat-eutópai városok gazdasági szerepét. hiszen eredetileg ők kezelték a Szentföldnek szánt pénzadományokat. hogy egy összegben adózzanak. régi római városok helyén.

sikátorok voltak csak (ezek nem a mai értelemben vett utcák vagy terek voltak). a céhek. valamint gyakran átadtak számukra királyi felségjogokat (pl. önálló igazságszolgáltatást gyakorolhattak. 11. de százezernél több lakója volt Velencének. századtól több városban a városi tanács tagjai közé jelentősebb céhmesterek is bekerülhettek. A kereskedők érdekvédelmi egyesületét guildének (gildének) nevezték.) A XIII. században jelentek meg a kézművesek. A város vezetői a legvagyonosabb és legelőkelőbb kereskedők és a legnagyobb telektulajdonosok voltak (patríciusok). a termelés módját.A városok az alapítótól fontos privilégiumokat nyertek el: maguk választották meg a városi tanács élén álló bírót. Észak-Itáliában azonban ezeknél is nagyobb városok alakultak ki: a legnépesebb az Alpok „kapujaként” fontos kereskedelmi központtá növő Milánó. funkcióját. és rengeteg volt a szemét. (A XIII. katonai központok voltak. a plébánost. vásárregálék. Genovának és Firenzének is. kézművesekből és más városlakókból új társadalmi réteg született. A városokat fallal vették körül. Lezárás. polgármestert. védelmi és közigazgatási jogokat gyakoroltak). egyházi. A városok ebben az időben nem kulturális. Ők látták el a városfal védelmét és a rendfenntartást is. polgáraik szabadon kereskedhettek. közigazgatási. az inasok tanítását stb. valamint a Rajna és Duna menti délnémet terület volt. a terek és (köz)épületek tervezését. de a nagyvárosoké elérhette a 10-15000 főt is. A városok lakossága ebben az időszakban általában 2-5000 fő. összegzés Az érett középkor Nyugat-Európájában a legvárosiasabb vidék Észak. tétel: A Az z eg egyház szerepe a középkori mindennapokban FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse az egyház világi hatalmának változása következtében megjelenő egyházellenes és egyházi mozgalmakat. ami azonban egyáltalán nem jelentett egységes réteget: jelentős vagyoni és jogi különbség volt közöttük. eszközeit. Nem volt csatornarendszer. ill.” A városok gazdasági életre vonatkozó jogai: elnyerték a vásártartási jogot. a polgárság. ami jelentős mértékben befolyásolta belső szerkezetüket.és Közép-Itália. árumegállító jogot is kaphattak (az áthaladó kereskedőket áruik eladására kötelezhették). hanem gazdasági. A házak között gyakran szűk utcák. hiszen védelmi funkciót is elláttak. A két társadalmi réteg között helyezkednek el a céhekbe tömörülő kézművesek. ami jelentős részben hozzájárult a higiéniás viszonyok romlásához. Flandria. A céhszabályok az élet minden területén szabályozták a céhtagok életét. akinek nem volt ingatlanja. A kereskedőkből. s azok társadalmi hatását! 15 . rendőri feladatokat láttak el (azaz törvényszéki. A városokban a jogok gyakorlását ingatlantulajdonhoz kötötték. „A városi levegő szabaddá tesz. vámregálék). nem vehetett részt a város irányításában (plebejusok). ezért gyakran járványok törtek ki. orvosok és ügyvédek különféle érdekvédelmi testületei.

ahol a pogányság vagy az arianizmus még élt. A kolostorokon belüli világi életforma felszámolását célzó reformhoz seregestül csatlakoztak az európai kolostorok.) Az egyház megújulásának egyik alapvető célja volt azonban. hogy közben folyamatosan bírálták az ettől már elhajló. eredeti. (Az ezredforduló gazdasági virágzása következtében a bencés kolostorok jelentősen meggazdagodtak. A remeteközösségek kialakulására Egyiptomban került sor (Remete Szent Antal) a IV. Ez magyarázza. létrejött a szerzetesség.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A clunyi bencés apátságból kiinduló reformmozgalom (X-XI. Ezek a mozgalmak nem voltak képesek önálló politikai. század) regulákban határozták meg a közösségi élet rendjét. az őskeresztény közösségi értékekhez kívánták visszavezetni. melynek regulája az elkövetkező évszázadokban szinte kötelező érvényű szerzetesei szabályzattá vált. A cisztereknek jelentős szerepe volt a korszerű mezőgazdasági módszerek. szigorúbb bencés regulához akartak visszatérni úgy. század) és nyugaton (bencések – VI. Az eretnekség két. valdensek. A ciszterciták az ősi. század végére hat (mások szerint nyolc) jelentősebb típusa alakult ki a szerzetesrendeknek. Az egyházon belüli reformmozgalom mellett kialakultak az eretnekmozgalmak is. bogumilok) Európa számos pontján. másrészt az egyház tekintélyének visszaállítása volt. melynek követői általában aszkétikus életformát követtek. A kereszténységet alapjában véve a páli reformot megelőző időszakhoz. gyakran azonban egybeolvadó irányzatra oszlik: a jelentősebb hatású (manicheista) dualizmusra. sorban alakultak meg/újultak meg a szerzetesrendek. Keleten (baziliták – IV. a pápaság intézményét is elutasították. 529-ben alapította meg Nursiai Szent Benedek Monte Cassinón a kolostort. Az eretnekmozgalmak egy átmeneti korszak eredményei. A szigorúbb életvitelt. Kifejtés A magát egyetemesnek valló római katolikus egyház véleményétől eltérő állásfoglalások a történelem során mindig jelentkeztek. idegenek voltak. ennek szükségességét hirdették. A középkori Nyugat-Európában a XIII. a kereszténység határterületein. elképzeléseik az adott társadalom körülményei között utópisztikusak. Majdnem mindegyik eretnekmozgalom az apostoli szegénység híve volt. ezekből kb. ill. az evangéliumi szegénységgel való szembefordulásnak tartották. s egyre világiasabb értékek felé kezdtek vonzódni a kolostorok lakói. az ipari találmányok elterjesztésében. Elvetették a szentségeket (vagy ezek közül többet is) és az egyházi dogmák jelentős részét. ahol – a feudalizmus átalakulásának első jeleként – megjelent egy polgárosodó kézműves-kereskedő réteg. a királyok kezéből. században megalapította a csaknem állandó hallgatást fogadó karthauzi szerzetesek közösségét. A pápa az invesztitúra jogát ki akarta venni a császár. akik a bencés templomokat túlzottan fényűzőnek. hogy a pápaság ügyeibe ne szólhasson bele a császár. hogy a társadalom minden uralkodó rétege ellenük fordult (kivéve Albi grófját. albigensek. a XII. és fellépett az egyház és a szerzetesség elvilágiasodása ellen. társadalmi perspektívát nyújtani. ill. így jött létre az albigens mozgalom). amikor a XI. „ezeréves birodalomhoz”. században. ill. és egyfajta panteizmusra. húsz további ágazat fejlődött ki. Magát az egyházi hierarchiát. Ezután a szimóniát változtatták meg: ez egyrészt az egyházi szentségek pénzért való szolgáltatásának betiltását jelentette. „elpuhult” bencéseket. Az eretnekmozgalmak azokon a területeken jelentkeztek elsöprő erővel. másrészt viszont felléptek vele az egyházi méltóságok megvásárlása ellen is. az egyszerűség és szegénység elvét hirdette Kölni Szent Brúnó reimsi kanonok. Benedek követői a hivatásukat szerzetesi harcnak tekintették: „Ora et labora!” (Imádkozzál és dolgozzál!) Ez a felfogás sem volt azonban mindenki számára eléggé aszketikus. század) célja egyrészt az elvilágiasodott bencésség megreformálása. amelyek szintén az egyház és/vagy a hit megújulását várták. voltak. században azonban addig soha nem látott mértékben erősödtek meg az eretnek tanítások (katharok. E közösség igazi felvirágzása Szent 16 .

A gótika a XII. maga Bernát Clairvauxnak lett az apátja. század végére egész Európában uralkodóvá.Bernát korára tehető. század stílusirányzata. Szentírás. az eretnekmozgalmak radikalizmusa felé sodródás. létjogosultságát az eretnekekkel való vitákban bizonyították. A pápák avignoni fogsága után a nyugati egyházszakadást a konstanzi zsinat megszüntette. az egyetemek irányításában. század folyamán. A ferencesek jelentős szerepet kaptak az oktatási intézmények. akinek vezetésével a közösség új kolostorokat alapított. mind az egyházi vezetésnek (pl. Aquinói Szent Tamás). A ferencesek közösségét Assisi Szent Ferenc alapította a XIII. munkájában is. A tudás fontosságát. században alakuló egyetemeken a vezető tanárok javarésze közülük került ki (pl. Lezárás. században. század fordulója). betagozódtak a világi egyházi hierarchiába. (A Mária-kultusz megfogalmazásában meghatározó szerepe volt. A XIII. az egyház világi hatalmának bírálata) komoly nehézséget jelentett. és vált a XIII.) A másik koldulórend – bár vannak.) A városi szegénység elterjedése olyan új szociális problémákat vetett fel. A romanika a XI-XIII. Kialakulásuk inkább az eretnekmozgalmakkal való szembeszállásnak tudható be. A különböző csoportok eltérő módon értelmezték a szegénység fogalmát. felkelések). hanem a településeken belül építették kolostoraikat.) megjelent egy új eretnekség. 17 . a bizánci kultúra hatása alatt álló országok kivételével. A kolduló rendek már nem távol a világ zajától. egy kasztíliai pap alapította a XIII. rátermettségük elismeréseként az inkvizíció megalakulása után ők látták el ennek az intézménynek az irányítását is. III. akik prédikáló testvéreknek hívják őket inkább – a domonkosoké. két szín alatti áldozás stb. a huszitizmus. híveinek száma pedig rohamosan nőtt. ekkor vált Szent Péter utódából Krisztus földi helytartójává. amelyek megoldása mind a világi hatóságoknak (pl. (A szegénységet Szent Ferenc értelmezése szerint vallók lettek az obszervánsok. összegzés Az új szerzetesrendek kialakulásával párhuzamosan zajlottak a pápaság megerősödését eredményező. a fennálló rendszerhez leginkább alkalmazkodók a minoriták. majd harmadik csoportként létrejött a szintén Szent Ferenchez való visszatérést valló kapucinusok közössége is. tapasztalatuk. s a keresztény Európában mindenhol megfigyelhető a hatása. Újabb egyházi reformok igényeként (anyanyelvű liturgia. Az eretnekek elleni harc újabb állomásaként. Ince kora jelenti a pápaság fénykorát (XII-XIII. és innen terjedt el. tétel: A rom romanika és a gótika fõbb stílusjegyei FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a román és a gótikus építészeti stílus jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A középkor két nagy stílusirányzata a román stílus és a gótika. 12. de évszázadokra hatalmi válságot hozó invesztitúraharcok és a Szentföld elvesztésével záruló keresztes hadjáratok (lovagrendek alapítása). A közösséget Guzman Domonkos. század derekán Franciaországban fejlődött ki. Ezeknek a rétegeknek a megszólítása lett a kolduló rendek feladata.

a fülkékbe épített szoborgalériák és a hatalmas méretű rózsaablakok. az egyház és a főnemesi udvarok voltak. A boltozati nyomás levezetésére a templombelsőben oszlopok és pillérek váltják egymást. fénnyel elárasztottak. tagolatlanok. a másik oldalon pedig egy sajátos realizmus. de a nagy építkezések. „karja”. harmonikus hatást kelt. A gótikában viszont eltűnnek a hatalmas és vastag falfelületek: karcsú pillérek. keskeny bordák tartják az egész épületet. a gótika korában azonban megnő a polgárság szerepe (katedrálisok. arckifejezése merev. a kegytárgyak készítése önmagában is a kézművesség fellendülését támogatta. A rendkívül törékeny földi létet – mely ki van téve rablóbandáknak. erősen bevilágított térré. vagy akár a szakrális értelmű gonosz ellenében is. Céhekbe tömörültek az építőmesterek. az élénk színekben ragyogó üvegablakok is gyakran csúcsívben végződnek. században a keresztes hadjáratok és a lovagság eszméje egyesítették az európai országok közötti kapcsolatokat és hatásokat. „lába” van. A tér lezárására előszeretettel alkalmaztak csúcsíves megoldásokat. ábrázolásuk nem törekszik az egyediségre vagy az érzelmek kifejezésére. a félkörív zárja le a keskeny. ami egységes. Jellegzetes épületfajta a templom. azaz az építőműhelyek társulásként működtek. Krisztust szimbolizálja. A támpillérek felületei kezdetben egyszerűek. kiskirály- 18 . de a homlokzat és a mellékhajók falai így is kevéssé stabilak. belül is masszív erőt árasztanak. egységes szerkezeti rendszert hozott létre: a magasba törő terek áttekinthetőek. ezért ezeket a falsíkra merőleges támpillérekkel támasztották meg. A problémát a falak megvastagításával és vaskos támfalak alkalmazásával igyekeztek megoldani. A gótikus építészet létrejöttének előfeltételeit részben a XI-XII. A térarányai általában igen karcsúak: a főhajók magassága a francia székesegyházakban a szélesség két-háromszorosa is lehet. Két dongaboltozat derékszögű találkozásából született meg a keresztboltozat. de az emberi test itt egy konkrét személyt. Ezért olyan vaskosak a falak. században meginduló társadalmi és gazdasági fejlődés teremtette meg. a korszak ellentmondásosságát jól mutatják az egyik oldalon az égbe nyúló szentélyek. A román kor kőből készült dongaboltozatot használt. lőrésszerű ablakokat is. „nyaka”. A rendkívül karcsú s egyre nagyobb ablak. A romanika építészete szerint a templomnak „feje”. a templom kereszt formájú alaprajza az ő feszületét mintázza. A templomhomlokzatok jellemző elemei a gazdagon díszített kapuzatok. városházák). hogy a hívők biztonságban érezhetik magukat a külső támadások. A templom alaprajza meghatározott formát követ. A terek lefedése túlnyomó részben a gótikában is boltozatos. Jelentős szerepet játszott a nyugat-európai építészet fejlődésében. Kifejtés A román stílusú templomok erődökre emlékeztetnek. A gótika legfőbb törekvése a román stílusban kiérlelődött alaprajzi elrendezés és felépítés továbbfejlesztése: a térrészek egyesítése áttekinthető. melyek fölfelé irányították a földi létében kiszolgáltatott halandó figyelmét. ill.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A romanika korában a kőépítkezés az egyház és a társadalom legfelső vagyonos rétegeinek a privilégiuma volt. később azonban kőrácsokkal gazdagon díszített szoborfülkékkel. magasba törő. hogy megismerkedtek Bizánc és az iszlám világ kultúrájával. az ablakokban. A gótika kettősségét. A templomokat díszítő szobrok testtartása. s a súlyos falakat megtámasztó zömök pillérek kívül is. s azt az érzést sugallták. kis tornyocskákkal oldották fel. majd az épület több pontján is díszítő elemként pazar faragású kőcsipke jelenik meg. De a megújulást segítette az egyházon belül meginduló megújulási mozgalom és az új szerzetesrendek megalakulása is. A teret félköríves boltozatok hidalják át. de a gótika a csúcsív és a bordás keresztboltozat felhasználásával és továbbfejlesztésével alapvetően új. a vár. az ötvösök. a kolostor.és ajtónyílásokat közrefogó keskeny faltestek nem voltak elegendők a boltozatok oldalnyomásának felvételére. „hasa”. szobrászok és festők. Jellemző típus a háromhajós bazilika. A nagyobb megrendelők azonban a gótikában is a királyok. amely formát továbbfejlesztették. A XII.

nevét az iskolai tanítási módszerről nyerte. és gyakran magán a gótikán is túlmutatnak. Vándor kőművesek és kézművesek városról városra. az öröm. a fény. mint Európa többi része.oknak. de már sejteti az élő. azaz új ismeretek megszerzésének támogatására kényszeríttette. s egyre tökéletesebb eszközök. új eljárások kidolgozására (pl. A humanisták létszáma mindössze néhány ezer fő Európában. hiszen csak ott terjedt el. századra sokkal kevésbé volt feudális. 13. Az ő megrendeléseik nyomán. században bontakozott ki. a szépség. ezért az egyes stílusjegyek az adott területre jellemzőek. királyoknak. A gazdaságilag megerősödött polgárság igyekezett a maga világszemléletét érvényesíteni. az iszonyat. Leonardo da Vinci). valósággal élnek. (A XV. A ruhák redőzete még eltakarja. A reneszánsz Észak-Itáliában (Firenze. Jellegzetes épületfajta a katedrális. a gótikáé. érzelmek jelennek meg az arcokon. összegzés A román zömökségével szemben a könnyed. szinte súlytalannak tetsző. nyomornak és szenvedésnek – mélyen átitatja a túlvilági remény. szerkezetek alkotására. a díszítés fejez ki. a csúfság. Ahol a gótikus építészet meghonosodott. országról országra vitték tovább az új ötleteket. kereskedelemből élő és gazdagodó polgárságot a piac szélesedéséből remélt haszon is a technika fejlesztésére. mozogni látszanak. mint pl. de vonatkozhat az európai kulturális élet általánosságban vett megújulást hozó újjászületésére is. században erősödött meg. Az iparból. Velence. Hatásköre földrajzilag jóval korlátozottabb.) Kifejtés A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik. járványoknak. Milánó. A reneszánsz maga újjászületést jelent. eleven testet. egyedi jellemvonásokat is ábrázolnak. tétel: A humanizmus hu és a reneszánsz főbb jellemzői FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a reneszánsz kor emberképének újdonságait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Itália más gazdasági és társadalmi fejlődési utat járt be. Lezárás. a félelem. Megjelenik pl. amit elsősorban az antik kultúra újjászületéseként szokás értelmezni. A XIV. A késői gótikában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a misztikus lények. ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés (polgárosodás) megteremtette az alapot befogadására. de a kíváncsiságtól (is) hajtva a kor tudósai. amit a felfelé törekvő tornyok. szörnyek és angyalok. technikusai törekedtek újabb. A merev román szobrokkal szemben a gótikus szobrok légiesek. a boldogság ábrázolása. Európa más részein azonban inkább a XVI. báróknak. Róma) a XIV. teológiai. a harag. a földbirtokos nemesség anyagi lehetőségeit és befolyását tekintve gyengébb volt a levantei kereskedelemből és az ehhez kapcsolódó ipari fejlődésből meggazdagodó városi nagypolgárságnál. égbe törő gótikus katedrálisok a mennyek dicsőségét. az épületek szinte lebegni látszanak. filozófiai irányzat. a „diadalmas egyház” hatalmát hirdetik. A tanárok és a tanítványok az előadásokon és vitákon formálták ki. a helyi sajátosságok komoly hatást gyakoroltak rá. 19 . században született a középkor megnevezés.

A reneszánsz alkotók legfőbb célja az emberi test és a természet hű megjelenítése. A reneszánsz és humanista világnézet eltávolodott sok tekintetben a skolasztikus felfogástól. vagyis a realizmus nem teljes. bánat. s az ismereteket szélesebb tömegekhez is eljuttatta a kor egyik legnagyobb találmánya. A reneszánsz ember egyik legnagyobb élménye. funkcióját. A valóságigény azonban összekapcsolódott a harmónia igényével is. alárendelt helyzete azonban abból a szempontból tovább élt. az élet örömeit. csúfság. s a figyelem középpontjába az ember került (az ember a teremtés csúcsa). szívesen ábrázolva az emberi testet. amely tiszteli a személyt. A vallásosság a középkoritól eltérő. század végéig még Platón tanai is elevenen hatottak). azaz a Szentírás. keresték a (római) ősöket. a művészetek szeretetében. R. mitológiai.) már a gótikában megjelent. képzőművészeti. az élet szépségét állítja előtérbe. az egyházatyák. ebből a szempontból nem mentes az alkotás az idealizált megoldásoktól. de a reneszánsz emberek nemcsak a folytonosságot érzékelték. új kultúra volt. az evilági dicsőség (és gazdagság). hogy a reneszánsz művészekben erős volt a hírnév. de egyre több tudós és gondolkodó használta a saját anyanyelvét (is) alkotásaiban. verselése. Amit így létrehoztak. A reneszánsz templomok is a főpapok. Az emberközpontúság az e világi valóság. összegzés A reneszánsznak köszönhetően a nagy technikai és tudományos felfedezések nyomán a geocentrikus világkép széthullt. a magánembert. világias önkifejezés jellemzi. hanem új kultúrájukat az antik műveltség felfedezésének és újjászületésének tekintették. a megismerés iránti vágyban. Az emberi ábrázolása (szépség. a zsinati határozatok. Olykor azonban ez a hit világias. 20 . esendőség stb. A skolasztika második korszakában alkotó Aquinói Szent Tamás – részben Arisztotelész hatására – a természetfeletti világot elkülönítette az érzékekkel felfoghatótól. A humanista kultúra nyelve még a latin. hogy formálója lehet a maga világának. Szívesen utaltak a családra. mecénásoktól) független alkotókká. de egyéni kapcsolatot keres istennel. bár a humanisták többsége is mélyen vallásos. az egyház hatalmának és gazdagságának büszke hirdetői egyben. A skolasztikát sokáig egyértelműen tekintélyelvűség jellemezte. öröm. új megközelítésben vizsgált (lásd kései skolasztika) hittel. hogy kevesen válhattak a megrendelőktől (ill. valamint Arisztotelész tisztelete (bár a XV. a természetet. Lezárás. Bacon). szépségeit élvező. miáltal többek számára lett hozzáférhetővé a könyv és a tudás. a reneszánszban a műveltség különvált a vallástól. A skolasztika kései korszakában a veritas duplex (kettős igazság: a hit és az értelem igazságának megkülönböztetése) elvének elterjedésével a természetfilozófia kezdett önállósulni. egyéni hangja. A humanista műveltség antik hagyományokra (klasszikus latin nyelv. műfajai. de nem lépett fel a vallás ellen. az nem a régi felújítása vagy utánzása. hogy ez az individuum a maga teljességében élje életét. önmagában való értéket képvisel. a bibliai témák is több esetben világias szellemben jelentek meg. Az ember és a természet iránti érdeklődés megfért a némiképp átértelmezett. történetírói. s a konkrét létezőkkel kezdte a vizsgálatot. A reneszánsz ideológiáját jelentő humanizmus gyökerei is visszanyúlnak a középkorba. a könyvnyomtatás. A középkorhoz képest mindenképp nagy változás. irodalom szerzői. világias érzelmei.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli illetve fejlesztették tovább a keresztény filozófiát. megtalálja az ő egyedi szerepét. ugyanakkor a halhatatlanság utáni vágy. Az ember magánemberként. A humanisták szerint az élet örömei. a tapasztalaton alapuló megismerés egyre több híve fogalmazta meg tanításait (pl. fájdalom. Ez az aktivitás jelentkezik a művészetekben. s minél tökéletesebben kifejezhesse önmagát. az ember evilági feladatait és céljait. hanem a saját koruknak megfelelő. Egyéni. A középkorban az ember a kultúrát vallási élményként élte át. filozófiai ismeret) épített. Az élet célja. ha nem tekintette tudós munkának írását. Az alkotó névtelensége megszűnt. önkifejezése áll a középpontban. annak viszonyait kifejező. élvezete is hozzátartozik a teljességhez és a személyiséghez. A kulturális haladásnak hatalmas lendületet adott. képei. lehetőségeit kutató. Szerinte az ész feladata a dolgokban rejlő formák (lásd Arisztotelész) nyilvánvalóvá tétele.

és katonai szervezete! Térjen ki arra. de döntési jogkörrel nem rendelkeztek. A szultán tanácsadó testülete.) Az igazságszolgáltatás a muszlimok számára a Korán alapján történt (muftik és kádik végezték). Az alakulatok nagyobb részét a reguláris haderőt jelentő szpáhik és a janicsárok alkották. században érkeztek az iszlám vallású. Az állam székhelye Bursa lett. A terjeszkedést elősegítette. nomád állattartó ún. hogy Bizánc meggyengült. ami azt jelentette. nem volt képes komoly ellenállásra. hogy független muszlim hitű uralkodónak tekintette ekkortól magát. század fordulóján. Kifejtés Az oszmán-török államszervezet részben a szeldzsuk. bosszújától. s a korban szokatlan módon centralizált. Bármikor elvehető szolgálati birtokot kaptak. először a környező török népeket győzte le. A földek elenyésző hányada volt örökletes magánbirtok vagy egyházi tulajdon. A jogot és az állami törvényeket az iszlám határozta meg. a díván főtisztviselőkből állt. ezért az eredményes hódítás érdekében átszervezték a haderőt. Kiemelt szerepük volt a defterdároknak (adószedők). hogyan épült fel az Oszmán Birodalom állam. egyrészt ezáltal feltétlenül hűek. másrészt sokkal könnyebb őket félreállítani. megkülönböztetve a könnyűlovas akindzsiktól. tétel: A Az z Oszmán Os Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. (Az Oszmán Birodalom évi jövedelme több mint háromszor akkora. élén a béggel. akik 10 évente felmérték. akiket nehézfegyverzetűnek neveztek (de az európai fogalmak szerint. 21 . azaz lovagi mércével mérve nem tekinthetők nehézlovasnak). ám ők nehezen fegyelmezhető alakulatok voltak. részben a bizánci mintákat követte. melynek élén a pasa/ basa állt. Az új oszmán-török állam a hódításra rendezkedett be. összeírták a beszedhető jövedelmeket. sőt sok közülük eredetileg rabszolgaként dolgozott. a meghódított keresztény lakosság azonban megtarthatta saját bírói rendszerét. szeldzsuk törzsek Kis-Ázsiába. Hivatalszervezet A Birodalmat közigazgatási egységekre osztották: a nagyobb egység a vilajet. Így ők a karrierjüket a szultánnak köszönhetik. hogy ez az államszervezet hogyan szolgálta a katonai törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XI. majd Bizánc ellen fordult. törvényeit. A díván elnöke és a török hadsereg főparancsnoka a nagyvezír volt. (Mivel „gyökértelenek”. nem kell félni a rokonság esetleges lázadásától. azaz a Birodalom vallási vezetője is. Európában 1354-ben vetették meg először a lábukat. ebből használatra adományoz (lásd ábra). A török államot Oszmán emír/vezér hozta létre a XIII-XIV. despotikus jellegű hatalom jött létre (lásd ábra). mint a leggazdagabb három európai uralkodó bevétele összesen. utóda vette fel a szultán címet.14.) Hadsereg Kezdetben gázikból (hitharcosokból) állt a török hadsereg jelentős része. a kisebb egység a szandzsák. A szultán hatalma a tőle függő hivatalnokokra és a hadseregre épült. A meghódított területek nagy része a szultán tulajdona. A hivatalnokok jelentős része eredetileg nem is török származású volt. A szpáhik lovas katonák. és ekkortól a Balkán megszerzése volt a céljuk. de ő volt a kalifa.

A meghódított területek adóztatása a hivatalszervezetet is eltartotta. A pusztai népek mondakincse is sok közös vonást mutat (pl. I. a szókincs hasonlósága és az ún. de ezek eredményei gyakran egymásnak ellentmondani látszanak. az egymással való érintkezés következtében egy új kultúra alakult ki. (Minél nagyobb területeket szereztek. tárgyi kultúrájuk átalakult. összegzés A Balkánon nem volt olyan állam. II. A tudomány ismeretei szerint a magyar nyelv finnugor eredetű.és Fekete-tengeren biztosította a török uralmat. antropológia stb. amely a törökök számára komoly ellenfél lehetett volna. Az Oszmán Birodalom külpolitikáját az erős hadsereg fenntartásának kényszere határozta meg: addig működött jól. gyakorlatilag kolostori elzártságban. amíg a folyamatos hódítások újabb és újabb kiosztható birtokot adtak. hogy a vándorlás során milyen népekkel kerültek kapcsolatba. bár a Földközi-tengeren a nyugati hódítást 1571-ben Lepantónál megállították a keresztény hadak. és ez hogyan hatott az életmódjukra! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok – és a legtöbb nép – eredete. nyelvészet. szigorú fegyelemben nevelt gyalogos katonák voltak. hiszen a népek vándorlásaik során keveredtek egymással. 1366-ban Drinápoly lett az európai főváros. hangtani) változások törvényszerűségei alapján nyelvcsaládokba osztják a nyelveket. 15. mert igen kevés forrással rendelkezünk. Lezárás. alapszókincsben bekövetkező nyelvi (pl. A flotta a Földközi. tatárok. annál több lehetett a szpáhi.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A janicsárokat részben devsirmében szedték össze. az utóbbiak jórészt a portyázásokon szerzett zsákmányból tartották el magukat. akár ellent is mondhatnak. tétel: A ma magyar nép vándorlása FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar nép vándorlását a honfoglalást megelőzően! Térjen ki arra. majd a bolgárokat győzték le (I. Murad szultán).) A hódításokat alátámasztották az iszlám tanok is (dzsihád). Mohamed szultán) vált az uralmuk teljessé ebben a térségben. tudományok eredményei pedig nem mindig egyeztethetők egymással. őshazája kérdésében sok a bizonytalanság többek között azért. akindzsik. ennek következtében pl. egymással kereskedhettek is. Ágyúkkal felszerelt tüzérség (topcsik) és nagy létszámú segédcsapatok (pl. Először a szerbeket (1389. azaz annál erősebb volt a hadsereg. század második felétől Magyarország déli határaira hárult a török elleni védekezés. csodaszarvas vagy turulmadár). a régészet. 22 . és a portyázóknak jutott zsákmány. A XV. A nyelvészet eredményei a mai nyelvállapotból és a nyelvemlékekből próbál visszakövetkeztetni a nyelv történeti fejlődésére. A magyar őstörténet kapcsán a régészet és a nyelvészet kínál kapaszkodókat. vagyis a tárgyaik keveredtek. Zsoldosok. A nyelvtani szerkezet. Az előbbiek a várostromoknál tettek jó szolgálatot. Bizánc elfoglalásával (1453. Nem mindig lehet egyértelműen azonosítani egy-egy régészeti lelet pontos származását. martalócok) egészítették ki a hadsereget. Bajazid). Írott források a kezdetekről nincsenek.

e. akiknek a kultúráját jelentős mértékben átvették (a régészeti leletek gyakorlatilag elkülöníthetetlenek). s a vita a mai napig nem zárult le. ami arra utal. Sámánizmus. évezred) A későbbi finn-permi népek nyugatabbra vándoroltak. Jellemző változások: a kereskedelem kialakulása. 300 korai török eredetű szót vettek át ekkor). A vándorlás oka valószínűleg egy felmelegedő periódus lehetett. szarvasmarha. Az arab írásos források és a középkori történeti hagyomány miatt felmerült a hun-magyar és a törökmagyar rokonság kérdése. e. Levédia 600 körül délkeletre vándoroltak. zsákmányszerző életmód a jellemző. A magyar vándorlás (a magyar nép őstörténete) Uráli őshaza (Kr. feltételezhető a faeke használata. domonkos szerzetes a XIII. A baromfitartás elterjedése arra utal. Megjelent a fémeszközök (réz. 2. Nemzetségi társadalomban éltek az államalapításig. lándzsa. Kifejtés A régészeti leletek alapján a magyarok ősei antropológiailag többségükben europid jellegű népesség voltak. amikor itt kereste a magyarok rokonait. A Baskíriában való letelepedés után török népekkel kerültek kapcsolatba (kb. vagyis a népek keveredése miatt a nyelv átalakulásából (pl. csonteszközök. Baskíria (Kr. kecske. szarmata szomszédság jellemző. pajzs. íj. Életmódjukra a legeltető állattartás lett a jellemző (juh. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. és Kr. Ugor őshaza (Kr.A nehézséget az jelenti. lemez. A kiszáradás és a sztyeppövezet északabbra húzódása miatt vagy életmódot kellett váltani (a későbbi magyarok áttérése a nomád állattartásra). a nyelvátvétel vagy nyelvcsere miatt – a sztyepp vidékén ez nem egyedi jelenség) nem lehet biztos következtetéseket levonni a nép történetére vonatkozóan. Volga – Don – Donyec és az Azovi-tenger által határolt terület lehet. évezred) A későbbi szamojédok különválásának az oka valószínűleg a relatív túlnépesedés. A török kulturális kapcsolat valóban erős (pl. Julianus. keleties jellegű tárgyi. Életmódjukban a földművelésre helyeződött a hangsúly. e. évezred első felében történhetett és az újabb felmelegedés hatására. bronz) használata. a vashasználat elterjedése. évezred közepe között) Az ugorok szétválása a Kr. nyíl. században a Magna Hungaria nevet adta a Volga e területének. a katonai szervezet kialakulása. Finnugor őshaza (Kr. amely megváltoztatta a környezetükben a növénytakarót. zsákmányszerző (halász – vadász – gyűjtögető) életmód. hogy a magyar kultúra többgyökerű. gyümölcstermesztés is. népzenei hagyomány). hogy a nyelv története önálló fejlődési utat jelent. valószínűleg a későbbi ugorok pedig az Ob. Megismerték a földvár és boronaház építését.és bőrpáncél használata. e. Pattintott kőeszközök használata. A hun-magyar rokonságot a tudományos ismeretek nem támasztják alá. században a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültek. ami a földművelés kezdeteire vall. mint még sok egyéb nép. 23 . 1. vagy északabbra kellett költözni a korábbi életmód megőrzése érdekében (obi-ugorok). 1. ló). megjelent a kertgazdálkodás. Magyar őshaza. Megjelentek a csiszolt kőeszközök. e. 1. agyagedények. 4. majd a VIII. A vándorlás során egyrészt iráni népekkel kerültek kapcsolatba. 3. Irtis és Iszim vidékére. rövid kard. másrészt szkíta. szókincs. Baskíria a Volga és az Urál közötti terület. u. évezred) Az Ob és az Urál hegység közötti területen éltek az uráli nyelvcsalád tagjai.

A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat a bolgárok. télen a folyók mellé húzódtak. felemelkedést. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. bizánciak és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. hiszen bár sátrakban/jurtákban éltek (lásd kép). A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). megjelent a kertgazdálkodás. Tarján. Írott források és mondák (Emese álma. A törzsek szövetsége itt erősebbé vált (vérszerződés. gyümölcstermesztés is. gazdálkodás. bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). öltözködés. Kazár hatásra Levédiában alakult ki a kettős fejedelemség. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat az oroszok. Ismerték a boronaházak. 24 . 16. Jenő. Etelköz (IX. amely lehetővé tette a megtámasztást. Keszi. Jenő. vallási hiedelmek stb. amelyek kulturális rokonságot (nomadizálás. nyilazást. bizánciak. Csodaszarvas) köthetők e korszakhoz. A baromfitartás elterjedése arra utal. Lótenyésztő népként gyakorlott lovasok voltak. Életmódjukban már a levédiai időszakban a földművelésre is helyeződött hangsúly. nyergükön kengyel található. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer).) mutatnak. földvárak építésének módját is. A törzsek szövetsége Etelközben erősebbé vált (vérszerződés. és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). század) Helyszínét (Dnyeper–Duna köze) a források alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani. A korabeli források szerint 862-től több esetben is jártak a Kárpát-medencében. A kazárokkal kialakult feszült viszony állhatott valószínűleg a továbbvándorlás hátterében. lovas íjászat. bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kazár hatásra alakult ki a kettős fejedelemség és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). mesék és mítoszok. bolgárok. zene. s együtt vonultak az állatokkal. művelték a földeket is. A vándorlások során főleg a török nyelvcsalád népeitől sok olyan elemet vettek át. oroszok és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. tétel: A honfoglaló ho magyarság társadalma és életmódja FELADAT: Mutassa be a honfoglaló magyarság életmódját a korabeli források és saját ismeretei alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok életmódja félnomád a honfoglalást megelőző időszakban. Lezárás. összegzés Harcmodoruk: a török népektől eltanult lovas íjász harcmodor volt. 862-től több esetben is jártak a kalandozók a Kárpát-medencében a korabeli források szerint. Keszi. Tarján. A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér.

ha mégis kialakult. majd a Taktikában részletesen leírja fegyverzetüket. életfa. hogy felkészítse a bizánci hadvezéreket arra. hiszen a krónikák többségét olyan egyházi személyek írták. Géza fejedelemsége alatt kezdődött el nagyobb mértékben a térítés – erről lásd a forráshoz írtakat. A hadjáratok zöme a frank területek és Itália ellen irányult. így megváltva a területet az évenkénti támadásoktól (pl. Mivel a zsákmányt. de jártak Bizáncban. Árpád 907-ben halt meg. az adóból származó bevételt nem helyben. összegzés A magyarok ősvallása a sámánhit volt (sámánizmus. ill. Kurszán haláláig állt fenn. A magyarság tehát az erősödő bizánci és német-római császárság között élve vette fel a kereszténységet és a feudális jogrendet. és körbevette védelmi funkcióval a többi. Bulcsú. a többiek pedig váratlanul bekerítették őket. megfordultak és nyílzáport zúdítottak rá. A zsákmányszerzés helyébe egy idő után az adószedés lépett. A letelepedés törzsi keretekben és nemzetségi rendben történt. A kettős fejedelemség 904-ig. harcmodorukat azért. ez megnövelte a fejedelmi hatalom súlyát. Taksony fejedelem és fia. vagy cselt vetve maga után csalogatta az ellenséget egy előőrs. a lengyel területeken és a Pireneusi-félszigeten is. Lehel). a gyulák megtérése. ill. Lezárás. Társadalmi és életmódbeli hatásokról lásd a táblázathoz írtakat. A nyugati területek belső harcaiban a szembenálló felek hívták őket egy-egy váratlan támadás és félelemkeltés céljából. vagy társadalmi szerepük miatt a támadások fő célpontjai voltak. azaz a honfoglalás Árpád és Kurszán vezetésével. s negatívan jellemzi az ő erkölcseiket. Bulcsú követjárása).Kifejtés 895-907 között történt meg a Kárpát-medence megszállása. hadirendjüket. a Bizánc elleniek 970-ben értek véget Arkadiopolisznál. A közelharcot igyekeztek elkerülni. a sikeres magyar harcmodor miatt gyakran jártak ún. 25 . tehát a korabeli források szedett-vedett pogány hordákról szóló írásai erős elfogultságot tükröznek. A határ menti magyar törzsek vettek részt elsősorban a kalandozásoknak is nevezett zsákmányszerző hadjáratokban (pl. Mindkét taktika igen fegyelmezett magatartást feltételez. táltosok. totemizmus) – lásd a forráshoz írtakat. Taktikájuk alapja az ellenfél nehézlovascsapatainak fellazítása volt. A kalandozó hadjáratok elsősorban zsákmányszerző. akik vagy saját személyükben. adóztató és felderítő szerepűek voltak. A kereszténység bizánci hatásra jelent meg először a magyarok között (pl. Géza azonban a nyugati kapcsolatok erősítése és a terjeszkedő Bizánc jelentette fenyegetés csökkentése érdekében a nyugati kapcsolatok kiépítését tartotta megoldásnak. akkor az összecsapás legvégén került rá sor. a segédnépként szolgáló szabadok vehettek részt. német területeken). A magyarok tudniillik gyakran támadtak gazdag zsákmányt ígérő kolostorokat és templomokat. bérhadjáratban is. az erős íjak messziről is átütötték a páncélt. szerepét. A hadjáratok tervezett akciók voltak. A magyar kalandozásokról meglehetősen sok – és igen negatív ítéletű – forrás maradt fenn. a fejedelmi törzs az ország közepén. amikor az ellenség üldözőbe vette őket. a gyors mozgású csapatok váltott lovakat használtak. A nyugati hadjáratok a 933-as merseburgi és 955-ös augsburgi vereségeknek köszönhetően. hanem vagy látszólag menekültek. mi módon lehet velük szemben sikerrel harcolni. A korabeli magyarokat a bizánci császár türköknek nevezi. A hadjáratokban valószínűleg a katonáskodó középrétegek. hanem hazaérkezés után osztották szét. Nem szemtől szembe támadtak.

amelyek 1018-ban és 1030-ban jelentek meg. majd 1031-ben békét köt vele. Az esztergomi érsekség. Dinasztikus házasságpolitikája (leánytestvérei) révén a szomszédos népekkel jó kapcsolatot alakít ki. tétel: I I. ezzel megszületett a keresztény magyar királyság. január 1-jén Esztergomban királlyá koronázzák. . de a támadást visszaveri. és a holttest darabjait közszemlére tettette Győr. Miután német lovagjaira támaszkodva ellenfele seregeit leverte. aki esztergomi érsekként is sokat tett István hatalmának a megszilárdításáért (lásd a forrásoknál írtakat). a magyar egyház elkerülte a függést a Német-római Császárságtól. a lengyel herceg. december 25-én vagy 1001. s hadműveleteinek sikerességét az apjától rámaradt hadseregnek köszönheti. Az államalapítás idején a Német-római Birodalommal (III. A magántulajdon védelméről. Így lett Géza fia. Géza szakított a szeniorátus elvű örökítéssel. Hatalmának megtartása érdekében le kellett számolnia Koppánnyal. Vajk (István) a bajor Gizella férje (996). az egyházszervezésről és a bűnösök büntetéséről fogalmazza meg részben nyugati mintára. bevezette a feudális jogrendre jellemző primogenitúrát (az egyenes ági örökösödést). részben önálló jogalkotásként a királyi tanáccsal egyetértésben a törvényeit. pénzverés. neki szolgálatokkal tartozó réteg. a német-római császár támad ellene. gyerekeit (és István a testvéreit) a környező államok uralkodócsaládjaiba házasítja be. a közigazgatás kiépítése. A legyőzött törzsfők birtokait királyi birtoknak minősítik. Ennek érdekében szövetséget köt a bizánci császárral. 26 . elemeiben még tovább él a nomád joggyakorlat (lásd a forrásoknál írtakat). Henrik) erős.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 17. Kifejtés István 1000-ben koronát kér a pápától. Veszprém és Fehérvár várkapuján. István apostoli királyként a keresztény egyházszervezet kialakítója Magyarországon. ill. családi kapcsolatokat tart fenn. a belső politikai helyzet megszilárdítása és a keresztény vallás államvallássá tétele. a királyi vármegyerendszert és az udvarszervezetet Magyarországon (lásd ábrához írtakat). Sze Szent István államszervező tevékenysége FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be I. Ajtony). Az önálló királyság elismertetésének feltétele a koronázáson kívül az önálló egyháztartomány. Kezdetben a legfontosabb támasza Asztrik lett. három leánya pedig a velencei dózse. Konrád. István frank mintára megszervezte a területi elvű közigazgatást. István célja a külföldi támadások visszaverése. fiának. Szilvesztertől. Szent István törvényeit és az uralkodása idején kialakult államszervezetet! FELELETVÁZLAT Bevezetés Géza fejedelem (972-997) célja egy szervezett állam létrehozása. Aba Sámuel felesége. István harcot folyatott az uralmát vagy az új keresztény államot el nem ismerő törzsfőkkel (Gyula. ezáltal az ország több mint kétharmada került közvetlenül a király ellenőrzése alá. István a törvényeit két törvénykönyvben foglalta össze. a negyedik darabot Erdélybe küldte. Ottó és II. 1000. Koppányt felnégyeltette. Vajk 997-től fejedelem. törvények alkotása. Mivel elsődlegesnek tekinti az államszervezet kiépítését. 1030-ban II. Imrének is bizánci menyasszonyt kér (bolgárok elleni hadjárat Bizánc szövetségében – 1018). ezért kerüli a külső háborúkat. II. Az örökletessé tett birtokoknak köszönhetően pedig kialakul a királyhoz hű.

összegzés István legnagyobb problémája az utódlás biztosítása volt. állatok. az államszervezés sikerült. Az ország északi és keleti területein a jelentős ásványkincs lehetővé tette a bányák nyitását. hogyan változtak a jövedelemtípusok Magyarországon III. Kifejtés III. Lezárás. a bor. a fa. 1031-ben Imre vadászat közben meghalt. A gazdaság fejlődését segítették elő a magasabb szintű technikai és technológiai ismereteik miatt szívesen fogadott. Ennek egyrészt az árutermelés fejlődése. kézműipari termékeket és luxuscikkeket: ékszereket. Vazult. csak Imre élte meg a felnőttkort. A legfőbb kiviteli cikkek között a magyar szürkemarha mellett megtalálható a só. század végén bizonyosodott be.István 1018-ban megnyitotta a nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat. A jobb életszínvonal következtében a népesség is nőtt. a méz. azaz a letelepült életmód.vagy kisgyermekkorukban. 18. István unokaöccsét. az ón. benne látta államszervező tevékenységének folytatóját. tétel: T Társadalmi ársa és gazdasági változások az Árpádok és a vegyesházi királyok k irály korában FELADAT: Tekintse át. piacokon zajlott. apai unokatestvérét uralkodásképtelenné tettette. 27 . Az országon belül főleg a mezőgazdasági termékek cseréltek gazdát: gabona. a nemesfém. tanácsokkal látta el a fiát. illetve állati termékek. A kereskedelem jelentőségét mutatja. amely tudja garantálni a zarándokok biztonságát. másrészt pedig a királyi birtokok nagyságának csökkenése az oka. hogy a magyar keresztény királyság megteremtése. bor. Szűz Mária oltalma alá ajánlotta az országot. Béla (1172-1196) korában bizánci mintára a regálé jövedelmek jelentősen megnőttek. Városok jöttek létre. majd – főként külföldön – keresett árucikk lett a nemesfém is. István Intelmek című könyvében összegyűjti a bölcs kormányzás módszereit. A termékek cseréje vásároshelyeken. a gabona. Ezekért Magyarország elsősorban katonai felszereléseket. Gyermekei sorra meghalnak csecsemő. azaz a pénzváltási illetékből származott. hogy egy olyan erős keresztény állam jött létre. Döntővé vált a földművelés. A XI. századtól kezdődően egyre intenzívebben kapcsolódott be a külkereskedelembe. Istvánt László uralkodása idején. fűszereket kapott. 1083-ban szentté avatták. a viasz és a hal. bár a birtokokból származó terménybeszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszott. hogy a regálék közül a legnagyobb jövedelem a kamara hasznából. Az uralkodók kezdetben elsősorban a só kereskedelméből szereztek nagyobb jövedelmet. a velencei származású Orseolo Pétert nevezte ki utódjává. Amikor 1038-ban István meghalt. az állatbőr. Mindennek következtében Magyarország a XII. a réz. Béla uralkodásától az önálló magyar állam bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaságban a XII. század folyamán jelentek meg az árutermelés és pénzgazdálkodás elemei. amivel be akarta bizonyítani. az ólom. hívott hospesek az Árpád-korban.

fellendítették a külkereskedelmet. Károly Róbert (1308-1342) gazdasági reformjaira azért volt szükség. illetve a királyi várakat is. Pozsony.) Károly Róbert a városok fejlődését segítette. Zsigmond idején azonban fellendült a külkereskedelem. A városok lakói gyakran latin.) A királyi kincstár adóját a kamarahaszna helyett szedték be. a pénzgazdálkodást. robot és ajándékok a földesúrnak. s ezek az ipari. vándormozgalom indult a jobbágyság között. kereskedőit vámmentesség illette. Buda. egy összegben). ezért logikusnak tűnt ezekre építeni a királyi jövedelemrendszert. a hadsereg fenntartása miatt pedig több adóbevételre volt szüksége. mert a bevezetett kilencedet a leggazdagabb bárók nem szedték be olyan rendszerességgel. Mátyás uralkodása idején a királyi bevételek túlnyomó részét a jobbágyoktól származó állami adók és a regálék jelentették. mint a köznemesek. Emiatt gyakran nyúlt a pénzrontás eszközéhez. (Lásd az ábrához írtakat. András (1205-1235) új gazdaságpolitikát vezetett be. A királyi birtokok eladományozása miatt a befolyt jövedelmek pótlására a regálé (lényegében a pénzbeli) jövedelmeket tovább növeli. A vándormozgalomhoz hozzájárult a pestisjárvány magyarországi pusztítása is. ezért gyakran a pénzrontásból és az egy éven belüli többszöri pénzverésből (kamarahaszna) próbálta pótolni a hiányzó jövedelmeket. Ezzel a lépéssel kialakult a jobbágyadók rendszere (kilenced. században a gazdaság fejlődése a korábbi úton haladt: megerősödött az árutermelés és pénzgazdálkodás. árumegállító jogot kaptak. a szabad királyi város és a mezőváros. A városoknak két meghatározó típusa volt az Anjouk idején. gazdag államot hagyott fiára. s bár támogatta a városok fejlődését (a városokat tanácskozásra hívta. 1222 után azonban a katonai szolgálattal tartozó nemesség (közéjük tartoznak majd a szerviensek is) adómentessé lett. Eperjes. harmadik renddé váltak a királyi városi polgárok). a Szepességet a lengyel királynak). saját önkormányzattal rendelkeztek. Az 1351-es törvények értelmében egy és ugyanazon jogú nemesi és ugyanazon terhű jobbágyi réteg jött létre. a király vagy udvartartásának beszállásolására is kötelezhették õket. A XV. század első felének királyi pénzügypolitikáját az határozta meg. a helyi és a külkereskedelem központjaiként is működtek. fallal kerítették körül a településeket. Sopron. a vámokat. Kassa. Hunyadi Mátyás (1458-1490) egyik célja az volt. állattenyésztéssel foglalkoztak. támogatta a külkapcsolatok fejlődését. Az Aranybullában (1222) egyrészt ígéretet tett a pénz értékének visszaállítására. A háborúk miatt a kincstár és a földesurak növelték a jobbágyterheket. A reformfolyamat kidolgozója Nekcsei Demeter tárnokmester volt. hiszen ő maga több ország uralkodója volt egyszerre. A mezővárosok birtokosok falvaiból alakultak ki. I. A XIII. Károly Róbert reformjai serkentették az árutermelést. Ezzel a jobbágyokat a köznemesek birtokairól saját birtokaikra csalogatták. mert a királyi városok a kincstárnak fizettek adót. (Lásd még az ábrához írtakat. másrészt deklarálta a szerviensek adómentességét. német hospesek lettek. Ezekkel az intézkedésekkel jelentős érdeksérelmeket okozott. hogy a rendi ellenőrzés alól kivonja az adózást. elzálogosította (pl. mert a birtokadományozások és a honor rendszere miatt ekkortól a királyi hatalom anyagi alapját már nem az uradalmak. hogy Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) állandó pénzhiánnyal küszködött. A jobbágyterhek rögzítésére az 1351-es törvényekben került sor (lásd az ábrához írtakat). a királyi birtokok eladományozásával pedig forrásainak egy része is elveszett. földműveléssel. Károly Róbert halálakor erős. Bevételei növelése érdekében bérbe adta a pénzverést. A szabad királyi városok a főbb kereskedelmi útvonalak mellett jöttek létre. adót a földbirtokosnak fizettek (általában évente. a bérleti rendszer megszüntetésére. Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal kialakításával. Különböző jogokat élveztek. ha a szükség úgy hozta. a királyi földbirtokok szerepe nagyon visszaszorult. (Pl.) Speciális királyi várostípus a bányaváros volt. Béla (1235-1270) politikájának következtében egyre több város jött létre. s a korábban adómentességet élvező privilegi- 28 .Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli II. amelyet 1335-ben a visegrádi királytalálkozón sikerült megoldani egy új. a sókereskedelmet. ill. kapuadó és rendkívüli hadiadó az államnak). A kereskedelemben Bécs árumegállító joga jelentett hátrányt. Nagy Lajosra (1342-1382). IV. a réveket. A korábbi időszakban a szabadok dénárja nevű adót minden szabad fizette. ám a növekvő tervek nem voltak egységesek. hanem a regálék jelentették. a külpolitikai céljai. Mivel a magyar gazdaság színvonala ezt nem tette még ekkor lehetővé. tized az egyháznak. Az ország területe nagyon gazdag volt nemesfémekben.

zált csoportoknak is be kellett fizetnie (pl. kunok, jászok, erdélyi nemesség, a jobbágytelken élő nemesség). Mátyás több adót is átneveztetett vagy újjal cserélt le, aminek az volt az oka, hogy a belpolitikai küzdelmek során sokan szereztek mentességet jobbágyaik számára az adott adó fizetése alól, s aztán azt a nemesek a maguk javára szedték be. A kapuadó helyett bevezette a füstpénzt, a regálék közül a harmincadvám helyett vezette be a koronavámot. A legtöbb pénz Mátyás idején folyt be a kincstárba. Mátyás évi jövedelme az 1470-es évek derekán mintegy 600 ezer forint volt. Bevételei azonban nem állandó összeget jelentettek, uralma alatt növekedett a mértékük és egy-két évben még a 900 ezer forintot is elérhette. A legtöbbet azonban nem a kereskedők, bányászok fizették a kincstárnak, hanem a magyarországi jobbágyság. Lezárás, összegzés A magyar gazdaság a XV-XVI. század fordulóján is mezőgazdasági dominanciájú volt az ország természeti adottságainak megfelelően. A kincstár bevételeinek 60%-a az agrártermelésből származott, s mivel jelentős technikai vagy technológiai újítás nem történt, a termésátlagok sem javultak. A hazai piaci viszonyok szűkösek voltak, a gazdaság krónikus tőkehiánytól szenvedett. (Jelentős volt a külföldi tőke aránya.) Mátyás uralkodása és az azt követő időszak nagyon magas állami és földesúri adóterheit az adózó lakosság egyre nehezebben tudta kifizetni. A nemesség ráadásul akadályozta a mezővárosok gazdasági megerősödését (pl. a szabad költözés korlátozása, az egyösszegű adó eltörlése), s az így kialakult konfliktus vezetett többek között a Dózsa-féle parasztháborúhoz. A parasztháború elsősorban a mezővárosi parasztpolgárság megmozdulása volt, így őket érintette volna a legsúlyosabban a felkelés bukása utáni szankciók sora, ha azokat a török veszély árnyékában valóban érvényesítették volna. A jobbágyterheket a Werbőczy István-féle Hármaskönyv rögzítette (1514, 1517).

19. tétel: A Az z Aranybulla. Ar A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a XIII. században bekövetkező társadalmi folyamatokat, mozgalmakat! Részletesen térjen ki a szerviensek helyzetében bekövetkező változásokra! FELELETVÁZLAT
Bevezetés III. Béla (1172-1196), II. András (1205-1235) és IV. Béla (1235-1270) birtokadományozási politikája következtében jelentősen átalakult a társadalom szerkezete. (Lásd ábrához írtakat.) A király megmaradt a legnagyobb földbirtokosnak, de a bárók a kisebb nemeseket familiáris függésbe kényszerítették a XIII. század végére. Kifejtés II. András uralkodásának középpontjában egy új birtokpolitika állt, a király elkezdte a birtokokat osztogatni a főtisztviselők között, hogy minél több hívet szerezzen magának. Az így eladományozott birtokok örökölhető birtokok lettek.

29

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Ennek következtében a királyi birtok aránya jelentős mértékben csökkent, s ez számos gazdasági, katonai, jogi és társadalmi problémát váltott ki. A hanyatló udvarszervezet miatt a király jelentős jövedelemtől esett el, amelyet a regálé jövedelemmel akart kiváltani. A regálék közül a vámszedés és a sókereskedelem jogát zsidó és izmaelita bérlőknek adta a király bérbe. Az is erős idegengyűlöletet váltott ki az országban, hogy az uralkodótól Gertrudis német kíséretének tagjai állami hivatalokat és jól jövedelmező birtokokat kaptak (királynégyilkosság). Az uralkodó folyamatos és sikertelen háborút folytatott (Halicsért). A birtokadományozás nyomán nőtt a világi birtokok befolyása, a feudális alávetés felgyorsult, a szerviensek egy része és a várjobbágyok függő helyzetbe kerültek. A szerviensek nem fogadták el a bárók főségét (familiaritás), csak a királyét, a várjobbágyok pedig vissza akarták állítani a várszervezetet. Az eddig ismertetett feszültségek az Aranybulla-mozgalom kibontakozásához vezettek. 1220-ban András ígéretet tett az eladományozott birtokok visszavételére, de ez nem történt meg. Igazi sikert a mozgalom akkor ért el, amikor 1222-ben rákényszerítették a királyt az Aranybulla kiadására, tehát megjelent az a nézet, hogy a királyi hatalom nem korlátlan. Az uralkodó megígérte, hogy: (a forrásban írtakon kívül) királyi birtokot örök tulajdonul nem adományoz; idegenek birtokhoz nem juthatnak; a kamarából az idegeneket ki kell zárni; tisztségeket csak a királyi tanács jóváhagyásával lehet odaítélni (idegen ezt sem kaphat); előírták, hogy a várjobbágyokat a jogaikba vissza kell helyezni. Az Aranybullát 1231-ben II. András megújította egyrészt azért, mert nem tartotta be az 1222-est, másrészt pedig jelentős adósságokat halmozott fel. Az egyház ekkor visszakapta azt a jogát, hogy a tizedet pénzben szedhesse be, a sókereskedelem monopóliumában részesült, és módosult az ellenállási záradék. (Lásd még forráshoz írtakat.) Bár a szerviensek jogokat szereztek az Aranybullával, ezek érvényesülését ki kellett kényszeríteni. Így került sor 1232-ben a kehidai oklevél kiadására (lásd a forrást a szolgabírák választásáról). IV. Béla a tatárjárás előtt megpróbálta visszavenni az eladományozott birtokok egy részét, illetve a további adományozást megszüntetni. Emiatt a nagybirtokosokkal ellentétbe került, így kénytelen volt a középrétegre támaszkodni, a hivatalokban szervienseket alkalmazott. (A nagybirtokosokkal való ellentétet ez csak tovább növelte.) Az uralkodó kunokat telepített az Alföld középső részére azért, hogy a nemességtől független hadserege legyen. Nomádok voltak, vándoroltak az Alföldön, amivel jelentős károkat okoztak a magyaroknak. A kunokat ugyan védte a törvény, de amikor a vezetőjüket megölték, akkor kivonultak az országból. A tatárjárás jelentős pusztulást okozott a népességben, az ország egy része elnéptelenedett, s mivel számítani kellett újabb támadásokra is, ezért IV. Béla gyökeresen változtatott a politikáján, és igyekezett megnyerni a nemeseket magának. Lemondott a birtokok visszavételéről, sőt adományozott is azzal a feltétellel, hogy a birtokon jól védhető kővárat építenek, és páncélos magánhadsereget kell szervezniük, amelyet a király is igénybe vehet, ha az országot támadás éri. (Lásd forráshoz írtakat.) Az Alföld elnéptelenedett területeire visszahívta a kunokat (fiával a kun fejedelem lányát házasította össze), Erdélybe román, a Felvidékre cseh és morva, a Dunántúlra pedig német hospeseket telepített. A kunok IV. Kun László uralkodása alatt nyertek területi autonómiát (kun és jász székek). A városok közül többet szabad királyi várossá emelt, ezeket azonban kőfallal kellett körülvenni. Más városoknak is adott kiváltságokat (pl. szabad bíróválasztás, vámmentesség), ill. városokat alapított (pl. Buda, Szeged). Az 1267-es országgyűlésen megerősítette a szerviensek jogait. (Lásd forráshoz írtakat.) Ugyanez a dokumentum nevezi a birtokadományok és várak építése miatt nagyon megerősödött előkelőket báróknak, így különbözteti meg őket a nemesség többi részétől. (Mindez a familiaritás, ill. később a tartományúri rendszer kialakulását vonta maga után.)

30

Lezárás, összegzés A tatárjárás jelentősen lecsökkentette a parasztság létszámát (pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a történeti szakirodalomban a becslések lényegesen eltérőek), ezért külföldieket hívtak be. A betelepülő hospesek kedvezményeket kaptak, ami miatt a jobbágyok terhei is csökkeni kezdtek. A XIII. század folyamán jelentős azoknak a népcsoportoknak az aránya, akik ún. kollektív szabadsággal bírtak (szászok, székelyek, kunok, jászok). Kiváltságaik fejében a királynak fegyveres szolgálattal vagy egyéb szolgálattal tartoztak, a királynak fizettek egy összegben adót, azaz függetlenek voltak a vármegyéktől és a földesúri joghatóságtól. A kunok a tatárjárást követően telepedtek le, katonai szolgálatuk a nemességtől független haderőt jelentett, konfliktust eredményezett azonban, hogy a IV. Kun László uralkodásáig pogányok maradtak. (Az uralkodók sem szorgalmazták a keresztény hitre térítést, hiszen akkor hamarabb betagozódtak volna a társadalomba.)

20. tétel: A ma magyar városfejlõdés a középkorban
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori magyar városok kialakulását, értékelje a városok gazdasági és társadalmi jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Magyarországon is létezett a jogi értelemben vett városok megjelenése előtt olyan település-, illetve településcsoport-típus, amely a későbbi városok szerepét töltötte be, azaz egy körzet gazdasági központja volt (lásd vásárok tartása), ahol jobban működött a társadalmi munkamegosztás, nemcsak mezőgazdasággal, hanem iparral és kereskedelemmel is foglalkoztak. Magyarországon az első városias jellegű települések a királyi és egyházi központok voltak (pl. Esztergom, Székesfehérvár), de nyugati értelemben vett önkormányzattal bíró településekké a XII. században lettek. Ehhez a változáshoz jelentős mértékben hozzájárult az, hogy a XII. században latin, délnémet és főként szász hospesek érkeztek az országba. A szászok nem csak ezekben a régebben létező központokban, hanem Erdélyben és a Szepességben is letelepedtek, és létrehozták városaikat (pl. Szeben, Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya, Bártfa, Eperjes, Kassa). A városok megjelenését és relatív megerősödését az árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása, a letelepedés általánossá válása, a népességnövekedés tette lehetővé: megerősödött a külfölddel folytatott árucsere is, s ennek központjai a kereskedők által lakott, vásártartási joggal rendelkező városok lettek. A XII. század végén, III. Béla uralkodása idején a királyi regálék kb. egynegyede már a vásárokból, révekből származott. Az ország elsősorban élőállatot, mezőgazdasági terményeket és fémeket exportált, és iparcikkeket importált. Kifejtés A városiasodás folyamata a tatárjárás után gyorsult fel, bár az európai színvonalat még ekkor sem érte el. IV. Béla és fia, V. István a városok védelmének és a gazdaság fejlesztésének érdekében több városnak is kiváltságot adott (pl. Buda és Szeged), ha azok városfallal veszik körbe magukat. (Lásd forráshoz írtakat.)

31

az egyházi bíróságok voltak illetékesek. a Fekete-tenger felől pedig Brassó és Nagyszeben. A XIV. Mezőtúr és főképp Debrecen. A kézművesek és kereskedők aránya a nagyobb városokban a lakosság 25-35 százalékát tette ki.és a tanácsválasztás joga volt. amelyhez egy másik kiváltság társult: a plébánia kikerült a főesperesi joghatóság alól is.) Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt Buda a reneszánsz városépítés közép-európai mintájává vált (pl.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A magyarországi városok szabadságai közül a legfontosabb a bíró. Nagybánya) adómentesség. kiváltságokkal rendelkező város és a mezőváros. akkor a magyarországi városhálózat eléggé szabályos képet mutat. Ezeknek a kiváltságait igyekezett megerősíteni. Elsősorban azok a települések lettek királyi várossá. századtól szabad királyi város jogait is bírhatta. századi Magyarországon szabad királyi város (civitas vagy Stadt) kereskedelmi útvonalak mentén (pl. Lengyelország felől Bártfa. Lőcse és Késmárk. önálló bíróválasztás szabad királyi bányaváros: német telepesek behívása (pl. köztük városokat is eladományozott uralkodása kezdetén.és plébánosválasztás. A városok fajtái a XIV-XV. mezőgazdasági termelés évi egyösszegű adózás. ami azért lehetett lényeges. legyenek azok világi vagy egyházi törvényszék alá tartozók. Gyula. hogy az Alföldön és a Dél-Dunántúl egyes részein alig akadt fallal körülvett település.és Morvaország felől Nagyszombat. de a legfontosabbakat megtartotta magának. Prága. 32 . Győrnek és Kolozsvárnak. azaz Itália felől Zágráb. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) hatalomra kerülése és a hatalom megerősítése érdekében jelentős területeket. Hasonlóan fontos volt a plébános választásának a joga. Az alföldi mezővárosok már ekkor rátértek az állattenyésztésre. Krakkó belvárosának átépítéséhez). a mezővárosokban pedig 15-20 százalékát. Sopron) függés csak a királytól. vásártartás joga. vásártartás joga. A fallal körülvett település a XV. a polgárok által választott személyek ítélkeztek első fokon. védőfal építése mezőváros (oppidum vagy Markt) átmenet a város és a falu között. A magyar városhálózat egyenetlen eloszlású abból a szempontból. hiszen Dél-Németország és Észak-Itália ekkor rá volt utalva a magyar állatkivitelre. mint Pápa. ezért következetesen növelték ezen települések számát. Az alföldi városok közül egyedül Szeged lett (fal nélküli) szabad királyi város (1498). 1405-ben összehívta a királyi városok és a mezővárosok követeit. A város polgárainak valamenynyi ügyében. Cseh. A központ Buda. az Anjouk idejétől legfőbb bírájuk a tárnokmester volt. amely egyrészt lehetőséget nyújtott a borkereskedelemre. Buda. amelyek a távolsági kereskedelem útvonalain feküdtek: délnyugat. évi egyösszegű adózás. Különösen fontos volt a szőlőművelés. A településeket kiemelték az ispáni fennhatóság alól. ill. földesúri fennhatóság alatt. Pozsony. akik jelentős bevételi forrást láttak a városok egy összegben befizetett adójában. bányaművelési jog (királyi fennhatóság) A magyarországi városok lakosságának többsége – a nyugatiakhoz hasonlóan – mezőgazdaságból élt. Pest gazdasági szerepe miatt. Eperjes. Ha azonban figyelembe vesszük a nagyobb mezővárosokat is. ahol megfogalmazták a városok kiváltságait. másrészt a gabona piaci megszerzését követelte meg (lásd a forráshoz írtakat). szabad bíró. A fellendülés az Anjouk idején folytatódott. Selmecbánya. Besztercebánya. vámmentesség. (Lásd forráshoz írtakat. és kiváltságokkal felruházva királyi vagy királynéi tulajdonnak nyilvánították. Ausztria felől Sopron és Pozsony. valamint Fehérvár és Esztergom mint közigazgatási centrumok. hogy politikai támaszul szolgálhassanak számára. század folyamán – elsősorban Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás intézkedéseinek köszönhetően – ezek a kereskedelmi utak Budán futottak össze. Kassa. Körmöcbánya. mert a középkorban számos ügyben az egyházközség lelki vezetője. így innentől kezdve a királyi vagy királynéi kincstárnak fizetett adót. A városoknak – nyugati mintára – két típusa alakult ki: a fallal körülvett. így a határszél és Buda közötti útvonalon megnőtt a jelentősége a regionális központtá váló Kassának.

apja gondosan válogatta ki fia nevelőit. Mátyás azonban nem volt hajlandó elismerni ezeket a korlátokat. így korán komoly tapasztalatokat gyűjtött. A nádort leváltotta. de kiskorúsága miatt nagybátyja. így nem tudtak jelentős erővé válni politikai értelemben. tétel: H Hunyadi uny Mátyás uralkodói portréja FELADAT: A források és ismeretei alapján vázolja fel Hunyadi Mátyás uralkodói portréját intézkedései segítségével! FELELETVÁZLAT Bevezetés Mátyás Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként született Kolozsvárott 1443-ban. a köznemesek a király támogatását várták a nagyurakkal szemben. csehül és törökül is. a pénzromlás megakadályozását.) A késő középkori magyar jog (pl. A főurak azt szerették volna. polgári szabadságjogokkal rendelkezőknek. a városok a külső garázdálkodók megfékezését. Minden más város polgárai ugyanolyan jobbágynak számítottak. aki majd kiirtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. Az eltérő nyelv. 33 . A latin mellett jól beszélt magyarul.Lezárás. méltán tartották az ország egyik legműveltebb emberének. A külföldi verseny a hazai iparfejlődésre negatív hatást gyakorolt (lásd a posztógyártás háttérbe szorulása). igen magas szintű oktatást kapott. Kifejtés Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át. Podjebrád Katalint. hogy mezővárosok is léteztek. összegzés A XIV-XV. a pápa pedig „Isten emberét” kívánta látni benne. ha engedelmes és akaratgyenge lesz. azután pedig Prágába vitette börtönbe. László váratlanul meghalt. hogy feleségül veszi a lányát. hiszen jó kapcsolatokat tartottak fenn mind az itáliai. Mivel 1457 őszén V. A városoknak a lakossága zömében idegen (latin és német) volt. Werbőczy István) csak a szabad királyi városok polgárait ismerte el polgároknak. majd V. (A rendi országgyűlésekre sem mindig hívták meg őket. Vitéz János váradi püspök támogatását maga mögött tudva erélyesen fogott hozzá az erős királyi hatalom megszervezéséhez. 21. mind a német területekkel. és centralizált királyi hatalom kiépítésére törekedett. és iparcikkeket importált. A források szerint már gyermekként alaposan kiigazodott a társadalmi és a politikai élet területén. Szilágyi Mihály személyében öt évre kormányzót állítottak mellé. Szilágyit lemondatta és elfogatta. idegen származás és kultúra azonban elkülönítette őket a magyar társadalom egyéb rétegeitől. mint a falusiak. ami a távolsági kereskedelem szempontjából előnyt jelentett. 1458 januárjában a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották. nem is vettek tudomást arról. Vitéz János megegyezett Podjebrád György cseh királlyal Mátyás szabadon engedéséről és arról. században kialakult külkereskedelmi struktúra jelentősen hátráltatta a későbbi városiasodást: Magyarország mezőgazdasági és nyersterményeket exportált. Már gyermekként gyakran tűnt fel tolmácsként apja mellett a fontos politikai tárgyalásokon. László király Bécsbe. az ellenségeskedő főurakat pedig legyőzte.

amiben megígérte a rendi jogok védelmét. Nem kedvelte azokat a hivatalnokokat. Miksa lett a császári trón várományosa. Bécsújhely. Galeotto Marzio. összegzés Ezért élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia. a reneszánsz mecénás uralkodó „imázsára” ahhoz. ahhoz sem Mátyás. Zrínyi Miklós életműve). sokszor idegen embereinek tartotta fenn. Ez a cél. a nápolyi király leányát. hanem csak választott király volt. hogy megőrizze nagyhatalmi pozícióját. meghódította Morvaországot. Stájerország és Karintia ellen is hadba indult. még erősebb lett a központosítás. Ez az.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Mivel azonban nem koronázott. (Lásd forrásokhoz írtakat. A magyar állam. kulturálisan azonban hatalmas kincset hagyott hátra Mátyás. mégsem vette komolyan. Bár uralkodása alatt többször összehívta a rendi gyűlést. A túladóztatott ország gazdasága kimerült. ha Mátyás törvényes fiúutód nélkül halna meg. hanem III. a döntéseket nem szívesen engedte át. vagy olyan pozícióval megbízni. egy új európai királyi dinasztia megalapítása vezette akkor is. Frigyes fia. a nagyhatalom képe összefonódott Mátyás személyével. Az ő uralkodása volt a magyar állam utolsó kísérlete arra. III. ezért először megszerezte a cseh királyi címet (választófejedelemség). Jeles tudósokat és reneszánsz alkotókat (pl. nem ő. Újlaki Miklós bosnyák királyi kinevezése jelentős terheket rótt az Újlaki család magánvagyonára. (Lásd a Thuróczy forrás idealizált képe!) Híres volt művészet.) A jelentős jövedelemmel járó kincstartói és egyéb gazdasági tisztségeket alacsony származású. de sikerei csak átmenetiek voltak. újjászervezte az adórendszert. Pénzügyi reformot hajtott végre. Jagello Ulászló lett. hiányzott az egyetem (a pozsonyi kérészéletűnek bizonyult). így személyes hűségükben jobban bízhatott.) Pedig Mátyásnak szüksége volt a fényes udvarra. gyermekük azonban nem született. ha adott esetben tervei és érdekei így kívánták. s így Mátyás 1464-ben megkoronáztatta magát a nagy nehezen visszaszerzett Szent Koronával. ezért a legitimitását meg kellett erősítenie a korona visszaszerzésével.és tudományszeretetéről. mindenről tudni akart. a maga számára biztosította a vámszedés jogát. s az így megnövekedett jövedelmekből jól szervezett zsoldos sereget állított fel. akik önálló elképzelésekkel bírtak. A szerződés titkos záradéka szerint a Habsburgok trónigénye megmaradt a magyar trónra. amikor 1476-ban feleségül vette Beatrixot. ezért igyekezett – többek között – megszerezni a német-római császári trónt. a törökellenes harcok háttérbe szorulása állt az 1471-es Vitéz János és Janus Pannonius vezette összeesküvés hátterében. de őket könnyen félre tudta állítani. Corvin János számára biztosítani a trónt. Többek között ez a politikája. Becsvágya is a császári trón megszerzésére ösztönözte. ami miatt a Mohács utáni időszakban valóságos Mátyás-kultusz bontakozott ki az országban (megszülettek a mondák Mátyásról. hogy elfogadtassa magát. amely jelentősen meggyengítette anyagi bázisukat. amelyek egybeestek az ő elképzeléseivel. ami biztosítja a függetlenséget és önállóságot (pl. az ügyeket igyekezett saját kezében tartani. Az új uralkodó II. A nemzetközi összefogás (közép-európai) – a császári és pápai ígéretek ellenére – nem tűnt reálisnak. 34 . hogy egyedül Magyarországnak nincs lehetősége a török elleni tartós sikerekre. az igazságos királyról). Frigyes német-római császártól pénzen megváltotta a koronát. Erre 1463-ban került sor. Magyarországon nem volt elég vonzó szellemi műhely. A rendeknek csak azon döntéseit tartotta magára nézve kötelezőnek. ám a rendeket igyekezett kiszorítani a hatalomból. sem Beatrix itáliai kapcsolatai nem voltak elégségesek. Frigyes lemondott a királyi címre eddig fenntartott jogáról. ezt igazolja a könyvtár alapítása is. Kevéssé előkelő származását – többek között – így próbálta meg elfeledtetni. Antonio Bonfini) hívott udvarába. Bécs. Uralkodása alatt saját céljainak megfelelően új központi hivatalokat állított fel. (Pl. ezt is bevonták a déli végvárak fenntartásába. de a legjelesebbek nem jöttek el. de célját nem érte el. de felmérte azt. Lezárás. koronázásakor le is tette az esküt. Társadalmi reformjaival a köznemesség politikai befolyását növelte. A török elleni küzdelmet „családi örökségnek” tekintette. Az összeesküvők lelepleződése után még kevésbé vette figyelembe a rendek akaratát. A bárókat igyekezett az országos hivatalokból eltávolítani. Sziléziát.

az őslakosok számára ismeretlen betegségek (himlő. Cortezt és katonáit. szinte egész Dél-Amerikát. Az utak célja a gyarmatok létrehozásán túl elsődlegesen a keleti termékek szállítására új útvonalak felfedezése és a nemesfém. vérhas. hogyan alakult át a helyi társadalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XV. A megművelt földnek az indiánok jogilag ugyan tulajdonosai maradtak. a tájékozódást segítő iránytű és egyéb műszerek. (Lásd táblázat adatai. ill. A felfedező utak megvalósulását lehetővé tették a reneszánsz tudományos és technikai ismeretei (pl. térképészet – tengerek veszik körül a szárazföldeket. kanyaró. az indián államok belső megosztottsága és egymás elleni harca is könnyítette a hódítók helyzetét. a Föld lehet gömbölyű. Tenochtitlan helyén emeltette az amerikai spanyol gyarmatbirodalom fővárosát. Peruban Pizarro az általa alapított Limából irányította a dél-amerikai spanyol gyarmatokat. de a hódítók ezeket is megkapták használatra. helyettük kőeszközöket használtak).22. így Afrika megkerülhető. a spanyolok könnyen legyőzték az indiánokat először lőfegyvereikkel. túlnépesedett területekről jött kalandor (hidalgo) volt. Mexikóvárost. hogy óriási túlerővel szemben is győzni tudjanak (nem ismerték a fémszerszámokat. 35 .) Kifejtés A konkvisztádorok győzelmének okai az amerikai kontinensen a fegyverzetben megnyilvánuló technikai fölény. tétel: A Az z Európán Eu kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. században a portugál és spanyol felfedezéseknek köszönhetően Európa elkezdte a gyarmatosítást Afrikában. elszántság. azt gondolták az indiánok. nem pedig új hódítóként (az indián birodalmak rabszolgatartó despotikus katonai-papi államok voltak). akik a meghódított területen remélték a meggazdagodást.) A gyarmatosítás során megszerzett legjelentősebb értékek Területek megszerzése A spanyolok alkirályságokba szervezték az új tartományokat. valamint a már tengeri. akik „hatlábúak” (ló+lovasa) és elhozzák a boldogságot. Bár az egyház és a korona próbálta fékezni a konkvisztádorok mohóságát és kegyetlenségét (lásd Kasztíliai Izabella és Las Casas véleményéről írtakat). az európaiak helyzetét megkönnyítette az is. tífusz stb. majd a behurcolt. az aranykort. a más indiánok által leigázott népek szabadítóként fogadták pl. a rajtuk lévő megtérítendő „lelkekkel” együtt. a hódítók többsége otthon ellehetetlenült. hogy az európaiak ezek a régóta várt istenek. óceánparti hajózásban tapasztalt emberek által kifejlesztett karavella. de nem sok sikerrel. (Az első hajózási iskolát Portugáliában alapította Tengerész Henrik herceg. Ázsiában – és Kolumbusz felfedezésének köszönhetően (1492) – Amerikában. hogy az indiánok mondái szerint fehér istenek érkeznek majd. tbc. milyen változást hozott az európai gyarmatosítók megjelenése a meghódított területeken. gyakran börtönviselt vagy birtokait vesztett.) tizedelték meg a lakosságot. Cortez 1519-1521 között a lerombolt azték főváros. a zsákmány megszerzése volt. Végül a szabad földterületet a spanyol állam szétosztotta a konkvisztádorok között. ami az érdemi ellenállást később sem tették lehetővé. s így nyugatra hajózva elérhető India). amely lehetővé tette.

Lezárás. Brazília. (Bányái többet termeltek. ezért többnyire kölcsönösen nem értették egymás értékrendjét.). (1500-ban hódították meg Brazíliát. portugál (francia. gyapot. a híres ezüstflotta. miszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. eddig számára ismeretlen területeken jelent meg a fehér ember. A XVI. Az európai civilizáció kiterjedése jelentősen megnőtt. dohány. szokásait. India és a Távol-Kelet pedig a portugáloké. bár a gyarmatok hatására maga is sok tekintetben átalakult (lásd nemesfém beáramlása. burgonya. az eredeti indián kultúrák teljes elpusztítását. Ez óriási tőkebefektetést igényelt és rengeteg munkaerőt. század közepétől kezdték kiaknázni a világ leggazdagabb lelőhelyét a bolíviai Potosiban. akik aztán ezt kihasználva kegyetlenül meggyilkolták őket épp vallási ünnepeik alkalmával – lásd forrás. Felgyorsult az emberfajták keveredése. hiszen élelmezési cikként a kapásnövények átalakítottak az európai konyhát. A spanyol előretörés miatt Portugália szükségesnek látta felosztani az addig felfedezett és azután felfedezendő tengerentúli világot. illetve annak a partvidéki sávját. a cukrot kizárólag nagybirtokon lehetett gazdaságosan termelni.) Növények: kukorica. (Lásd forrásoknál írtakat. aranynál. kávé. új kultúrnövények stb. minden kalóz álma a kincs megszerzése (pl. de nagyon sok aranyat és „ezüstországot” igen. mint az európaiak együttvéve. paradicsom. s vele együtt a spanyol.) A keresztény európaiak számára a pogány kultúrák alsóbbrendűek voltak (lásd forrás). Afrika és Amerika népei a népirtást élték át az európai gyarmatosítókkal találkozva. az indiánok isteni lényeknek hitték az európaiakat. A mezőgazdaságban meghonosodott az ültetvényes rendszer.) Nemesfémek Az áhított El Doradót nem találták meg a spanyolok. (Pl. ill. angol) etnikum. tétel: A nag nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a földrajzi felfedezések okait. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. biztosabb megélhetést jelentettek a gabonánál. Expedíciók hozták Afrikából a néger munkaerőt az ültetvényekre és a bányákba az indiánok népességének csökkenése miatt. és az évente Sevillába küldött ezüstszállítmány. nyelv és kultúra. A keresztény hit új térségekben terjedt el. összegzés A gyarmatosítás következtében megváltozik a világ kulturális térképe.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az uralkodót illette minden termény és haszon egyötöde. tök. mert a fő terményt. 23. megoldásnak a szolgaságba vetést. bab. lefolyását! Térjen ki a gyarmati versengés kezdeteire is! 36 .) A kultúrák találkozásának következményei Mivel egészen eltérő kultúrák találkoztak. kakaó stb. a hittérítést tekintették. Hosszú távon Európa nagyobb hasznát látta a növényeknek az ezüstnél. Drake). paprika. VI.

ahol leginkább itáliai tengerészek. a szállítások csak a korona általi ellenőrzés után történhetnek. századra szinte beltengerükké tették az Indiai-óceánt. csillagászok és földrajztudósok tanítottak. 1492 A genovai Kolumbusz első útja a spanyolok támogatásával az Újvilágba.és rabszolga-kereskedelmet. Az Indiai-óceán feletti uralomért folytatott küzdelemben a portugál tengerészek többször összecsaptak az egyiptomi és a török flottával. megvetették lábukat Afrika északi partján. 1502 Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjainál tett utazásai nyomán új földrésznek tartja az Újvilágot (az Amerika elnevezés az ő nevéből származik). Az újonnan felfedezett földekre aranybányászat és földművelés céljára embereket költöztetnek. 1487 Bartolomeu Diaz (portugál) eléri a Jóreménység fokát (Vihar-fok). A tudás gyorsan terjedt. s ezzel kezdetét veszi a spanyol gyarmatbirodalom kiépítése. Brazíliában. A század második felében megkezdték a gyarmatok kiaknázását. A portugálok élen jártak a tengerjáró hajók (karavella. század közepén véget ért a százéves háború. a legfontosabb portugál gyarmaton óriási ültetvényeken cukornádat termesztettek és dolgoztak fel rabszolgamunkával. átvétele). a függőség következtében azok gazdasági erejét saját céljainak megfelelően felhasználta.FELELETVÁZLAT Bevezetés A felfedezéseknek nevezett folyamat során és következtében Európa igyekezett kiterjeszteni befolyását a többi kontinensre. ekkor jött létre az egyesített Spanyolország is!) A felfedezések okairól és feltételeiről lásd az ábrához írtakat. Kifejtés Felfedező utak A portugálok a mórok kiűzése után a tengeren terjeszkedtek. növekedett a népesség. ezzel monopolizálták az óriási hasznot hajtó fűszer-. ez kedvezett az újra törekvő. a XV. nao) tökéletesítésében is. Az Európában lezajlódó társadalmi és politikai változások is kedveztek a felfedezéseknek: az ipar és a kereskedelem fejlődése miatt gazdag városok jöttek létre. ritkábbak lettek az éhínségek és a járványok. Mexikót. A spanyol felfedezések első sikeres expedíciója. 1513 A spanyol Balboa felfedezi a Csendes-óceánt. másrészt ők feltételezték azt. Királyságokat 37 . hogy egyrészt nekik sikerült ellesni az araboktól a part menti hajózás tudományát. ő szintén külön kontinensnek tekinti az Újvilágot. A XVI. ők alapították az első hajósiskolát. 1498 Vasco da Gama (portugál) Afrika megkerülésével eljut Indiába. hogy Indiát Afrika megkerülésével is el lehet érni. 1500 Cabral (portugál) felfedezi Brazíliát. az ott élő népekkel nem kereskedhet. s az egyre nagyobb adóbevételekre építve megerősödött több országban is a központi királyi hatalom. Kolumbusz útja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (lásd forrás). Ennek az az oka. felfedezni vágyó embereknek (ismeretek áramlása. (Pl. A királyi pár azonban úgy döntött. 1533-tól a spanyol Pizzaro meghódítja az Inka Birodalmat. az engedélyük nélkül senki nem hajózhat az „Indiákra”. Perut és Chilét. A reneszánsz szellemi légköre és a könyvnyomtatás hatására Európa a középkorhoz képest jóval nyitottabbá vált a rajta kívüli világok iránt. Indiában és Malájföldön. 1521-től A spanyol Cortez meghódítja az Azték Birodalmat. A portugálok Kínában és Japánban is létesítettek kereskedelmi telepeket. ezzel bizonyítja annak gömb alakját. A XVI. Mindezek hatására mérséklődtek a társadalmi konfliktusok. nemesfém. 1519-22 A portugál Magellán expedíciója körülhajózza a Földet. század első felében a spanyolok Haitiről és Kubából kiindulva meghódították Panamát. A portugálok kereskedelmi telepeket létesítettek Afrikában. (Tengerész Henrik) A felfedezések és hódítások 1415 A portugálok megkezdik az Afrika körüli hajóutak szervezését.

Brazília. század folyamán a kereskedelmi társaságok váltak. A portugálok általában beérték néhány. A terjeszkedés a XVII. sokáig úgy tűnt. de az angolok az ópiumkereskedelemnek köszönhetően növelték tőkeerejüket. eredeti tőkefelhalmozás stb. században azonban új lendületet kapott. Ezzel viszont megjelent a versengés is ezen hatalmak között. hiszen az Atlanti-óceán vált a kereskedelem fő útvonalává. Spanyolország jóval nagyobb lélekszámú és jelentősebb katonai erőt felvonultató ország volt. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. kukorica.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hoztak létre. Ezzel magyarázható. Majd 1602-ben létrejött a holland Kelet-indiai Társaság. A kormányok a társaságok felett ellenőrzést gyakoroltak. bab. mert megszervezték a gyarmatosítást. hanem kereskedelmi telepek láncolata alkotta. az Újvilágban a rabszolgaság. Létrejött a világkereskedelem. Átmenetileg a hollandok szerezték meg a tengeri hegemóniát. Eszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. 1600-ban angol (később brit) Kelet-indiai Társaság alakult meg. Az angolok azonban ki akarták sajátítani a tengeri kereskedelem bizonyos területeit. tök.) A spanyolok és portugálok hatalmát jelentősen visszavetette az árforradalom. paprika. Kolumbusz felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat. háborúra és békére.). árforradalom. 38 . a kereskedőiket védő katonai támaszpont létesítésével. valamint rengeteg nemesfém. hogy kié lesz a felfedezett terület. mint Portugália. ezért a kormányoktól széles körű felhatalmazást kértek és kaptak telepítésre. az ültetvényeken és a bányákban kezdetben az indiánokat. (1580 és 1640 között Spanyolország és Portugália között perszonálunió van. nagyobb. azaz az üzleti szellem megerősödése. A gyarmatok olyan gazdasági lehetőséget biztosítottak. vámszabályozás és különféle monopóliumok eszközeivel. a Távol-Kelet a portugáloké (a nemzetközi szerződés a nemzetközi jog első dokumentuma). ami radikális változásokat indított el (pl. nemzetközi munkamegosztás. dohány. hódításra. s a helyzet nemzetközi jogi rendezését akarta elérni Hugo Grotius a tengerek szabadságának elvével. hogy a spanyoloknak és a portugáloknak valóban nem lesz vetélytársa (Drake-nek és az angoloknak egyelőre be kellett érniük a kalózkodással). Elkezdődött az emberfajták nagy létszámú keveredése. a területeket nem igázták le. mint az angol. az 1651-as angol hajózási törvény. nem tudták megtartani nagyhatalmi státuszukat. összegzés A felfedezések hatására megjelent Európában sok újféle növény (pl. A felfedezések másik fontos hatása a kapitalista. éltek a kereskedelmi tilalmak. Kettejük hatalmi viszályát mutatja pl. Európában Nyugat és Kelet munkamegosztása érvényesült. Lezárás. A spanyolok előnybe kerültek a portugálokkal szemben. amelynek segítségével egy-egy állam hosszabb-rövidebb időre nagyhatalommá válhatott (pl. Portugália kezdeményezésére VI. Gazdaságukat elkényelmesítette a kevés befektetéssel szerzett nagy haszon. hogy egy szerződésben határozzák meg. paradicsom. amely kulcsszerepet játszott India gyarmatosításában. India. egybefüggő területeket szereztek meg. s mindennek következtében megerősödött Kelet-Európában a feudalizmus. a franciák. század elején sorra át kellett engedniük gyarmataikat nagyobb katonai erőt felmutató vetélytársaiknak. és elvesztették verseny. Az Ibériai-félsziget országai a későbbiekben a visszamaradottság „mintapéldáivá” váltak. A terjeszkedés következtében kiépült portugál „gyarmatbirodalom” nem összefüggő területekből állt. burgonya. Ezek az egyéni vállalkozók a terjeszkedést üzleti lehetőségnek tekintették. Az angolok már 1497-ben feltűntek Észak-Amerika partjainál. kakaó). kávé. hogy a XVII. amely eredetileg jóval (nyolcszor) nagyobb alaptőkével indult. Az államkincstár helyett magánkézbe vándorolt arany és ezüst végül a fennálló rendet konzerválta. majd az Afrikából hozott néger rabszolgákat dolgoztatták.és alkalmazkodóképességüket. amikor a hollandok versenyét próbálta kizárni az 1651-es angol hajózási törvény. valamint az angol-holland tengeri háborúk. de Anglia befolyása folyamatosan nőtt. gyapot. amelyben a hagyományos egyenrangú Európa–Ázsia kereskedelem mellett Európa kizsákmányolta Afrikát és az Újvilágot. Hollandia és Anglia). Nyugat-Európa lett a folyamat centruma és egyben haszonélvezője. A távolsági kereskedelem legjellegzetesebb szervezeteivé a XVII. a hollandok és az angolok is megkezdték saját gyarmatbirodalmaik kiépítését.

) Az ellenreformáció célja tehát az volt. Ebben a törekvésében támogatták a tridenti zsinaton megfogalmazott reformelképzelések. a fény szükségszerűen győzedelmeskedik. A reformáció a művészetek terén is változást hozott. hogy a barokk világképe szerint a földön a káosz. Formai elemeivel meghökkenteni. A barokk műalkotásban a földi és az égi szint végső soron összekapcsolódik: a látványnak látomást kell megidéznie. érzékiségében jelennek meg. lenyűgözni. Kialakulásának oka és alapja részben a katolikus egyház pompájának. A barokk műalkotás ezért az alapvető dualitást jeleníti meg. Az egyházi és/vagy a világi hatalom a nagyság. Ez abból fakad. érzékiség– transzcendencia. a látványosság.24. mert úgy tartották. az ábrázolt tárgyak a maguk nyerseségében. templomi szobrokat. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. (Az ellenreformáció elnevezést a reformátusok. Mert a jó. a puritánabb. hanem a római katolikus egyház megújulása. Kifejtés A XVI-XVIII. A barokk mű szerkezete – bármelyik művészeti ághoz tartozik is – lazának látszik. A barokk művészet központi célja is a vallásos áhítat felkeltése. egyszerűbb belső terek híve volt. gyönyörködtetni akart. a humanista irodalmat is elvetette. A protestánsok sok helyen elpusztították a freskókat. nagy korszaka a barokk. A művészet és a templomok az egyház és a hit erejét voltak hivatottak kifejezni. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. a híveknek megmutatni. az igaz. azt a reformáció előzményének tekintette. a katolikus templomok a belső díszítéssel próbáltak meg a híveikre hatást gyakorolni (látványcentrikusság). s egyben pompaszeretetével fölébe akart kerülni az előző kor alkotásainak. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. 1517) és eredetileg nem egyházszakadást. erősítése volt. század művelődéstörténetének egyetemes. Az egyház mereven elutasította a reneszánsz hatásra fejlődőben lévő természettudományt. A különböző egyházellenes mozgalmak. pl. nagyságának. a hatalma. az egysze- 39 . funkcionális. tétel: A barokk ba stílus jellemzői FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a barokk stílus kialakulásának körülményeit. jellemző eszköze a túlzás. Új szerzetesrendek jöttek létre. mivel jelentősen csökkent a befolyása. a szép. A protestáns istentiszteleteknek fontos része volt a közös éneklés. Jellegzetes ellentétei: fény–árnyék. A Rómában született új irányzat hamar elterjedt Észak-Itáliában. legfőbb jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. a vallás erejének kifejezése. mégpedig az ellentétek harcából kibontakozó végső harmóniaként. az 1540-ben alapított jezsuita rend. világosság–sötétség. erő és szépség jegyében fogalmazta/fogalmaztatta meg saját magát. burjánzó jellegű. majd egész Európában és Amerikában. a katolikus megújulást pedig a római egyház használta. de mögöttük misztikus jelentést sejtetnek. A barokk alkotások fő jellemzői a monumentalitás. hanem a katolikus egyház reformját szerette volna elérni. Isten világában azonban a rend uralkodik. Az ellenreformáció nemcsak a reformációra való katolikus reakció. az alakábrázolás bálványimádáshoz vezet (lásd forráshoz írtakat). Akkoriban ezt úgy nevezték: a szem és a fül vitája. visszatértek az ókeresztény szimbolikához. ill. ezzel is magyarázhatók a hatalmas méretek.

kedvelték a dinamizmust kifejező hullámvonalakat. A barokk zene jellegzetessége. Murillo. mozgalmasság. az operáé Monteverdi. dinamikus. A figurák megalkotásakor azonban az ún. az eposz. ill. tétel: A katolikus kat megújulás. míg a feudális és erősen katolikus többségben maradó államokban nagyobb teret kaphatott. rengeteg mű született ekkor. de különleges használata. szabálytalan mozgalmas formák. hogy az egyéni helyett a sematikus ábrázolás. polgári lakóházak építése. A barokk szobrászatban is a külsőségek ragyogása került előtérbe. az opera. az illuzionista külsőségektől való mentesség a jellemző.) A barokk festészet tipikus alkotásaira is a díszes megoldások. Festőiség. (Lásd a forráshoz írtakat. Kedveltek a mitológiai és vallási témák. misztikum. A barokk zene jelentős alakjai Bach és Händel. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. óriási hatást gyakorolva a kor emberére. a szentek vallásos extázisát ábrázoló misztikus jelenetek. Művészetére a tárgyilagosság. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. de ószövetségi és újszövetségi témákat is feldolgozott alkotásaiban. kupolatér kiemelése a jellemző. drámaiság. nagy alkotások születtek a kastélyépítészetben (pl. és sok a kritikusa (pl. a reformációt támogató államokban rövidebb ideig van jelen. Németalföld. a kert. sejtelmesség. ezért a már polgárosultabb. A templomoknál a hosszirányú alaprajz. sok alak. harsány színek.) A barokk irodalomban is a monumentális műfajoké a főszerep. immaterialitás („anyagtalanság”) jellemző. paloták. ellentétek és hirtelen fordulatok. az ellenreformáció kibontakozása FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az ellenreformáció kibontakozását és magyarországi megjelenését! 40 . Mivel a barokk a feudalizmussal is összekapcsolódik. hanem számában is. Mind az épületek belső terei. Lajos uralkodásának idejére esik. belülről fakadó érzéssel szemben a túlzó érzelmesség és színpadiasság vált jellemzővé. egyetemes. mind külsejük pazarul díszített. fontos a színek szerény. A zenében is kimutathatók a korstílusra jellemző különböző jegyek: ünnepélyes hangvétel. Az érett barokk egyik fő egyénisége Bernini. A barokk építészek főbb tevékenységei a templomok. Egyetemes. Ennek megfelelően.) A barokk építészet francia meghonosodása XIV. ami maga után vonta. Versailles). királyi és fejedelmi kastélyok. a lebegésben ábrázolt testek ellentmondanak a fizikai törvényeknek. a racionalitással szemben a túlzott. szertelen pompa. A barokk egyik kulcsjellemzője a monumentalitás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli rűséggel. Új zenei műfaj jött létre. és kedveli a díszítéseket. felfogása és ábrázolásmódja alapvetően eltér katolikus kortársaiétól. (Ebben a művészeti ágban nincs protestáns és katolikus különbség.és enteriőrművészetben. (Lásd forráshoz írtakat. az őszinte. csigavonalakat. eszmetörténeti korszak. pátosz jellemezte alkotásait. hogy feszültséget teremt. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. s egyetemes. Legjelentősebb alkotói: Caravaggio. mozgalmas. monumentális méretek és arányok. Arcképfestőként vált híressé. Anglia). 25. a hangsúlyos hullámvonalak jellemzők. bár a barokk korához kapcsolható. valamint a fény adta lehetőségek teljes kiaknázása. ilyen volt pl. mozgalmasság.) Lezárás/összegzés A barokk tehát egy egyetemes művészeti és korstílus. módosítások. ami nemcsak az alkotások méreteiben és arányaiban mutatható ki. (Lásd forráshoz írtakat. A barokk festészetben a legfontosabb név a holland protestáns Rembrandté.

Adorjánhoz és V. polgárosultabb államokban nagyon jelentős befolyásuk volt (pl. egyházi személyeket állami hivatalnokká tettek.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. s nem a hit kérdése állt. azokra használták a pápai udvarban. A barokk egy egyetemes művészeti és korstílus. de az erdélyi országgyűlés tíz év múlva kiutasította őket. Az ellenreformáció sikerében az inkvizíció jelentette fenyegetés mellett az egyház elsődleges támasza a jezsuita rend volt. akik túl sokat emlegették Jézust. (A francia vallásháborúk mögött is inkább a trónharc. Németalföldön. szerteágazó és egyre növekvő politikai befolyás. Az Itáliában. Erdélyben a jezsuiták 1579-ben jelentek meg először. egyetemes. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. katonai fegyelem.) A III. Habsburg Birodalom) eszközként használta a katolikus hierarchiát. (A jezsuita eredetileg csúfolódó elnevezés volt. A római egyház Luthert elítélte és kiközösítette. Spanyolországban. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. vallásosság. Spanyolország. A magyarországi ellenreformáció sem volt sikeres a XVI. Legfőbb határozatait lásd a forrásnál. ami szintén jelentős szerepet játszott az egyházi hatalom. a hatalma. misszió a gyarmatokon). eszmetörténeti korszak. tekintély megerősítésében. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. újra el kellett hagyniuk az országot. Egyetemes. misztikum. a katolikus megújulás kifejezést pedig a római egyház használja. 41 . Az 1561-ben behívott jezsuiták nem tudták megakadályozni a reformáció gyors terjedését. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. A katolikus megújulás művészi kifejezése a barokk. Bár protestáns egyházak sehol sem tudtak kizárólagos teret nyerni. itt népmozgalmakra nem került sor. Pál által összehívott tridenti zsinat is a megújulás jegyében ült össze (1545-1563). hanem az egyház jelentős átalakulásáról. s bár Báthory Zsigmond fejedelemsége alatt ismét visszatértek. Kifejtés A reformáció tanainak hatására a latin országok kivételével minden európai államban meggyengült a római egyház befolyása.FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. a fejlettebb. (Lásd VI. látványcentrikusság uralja a művészeti ágakat. engedelmesség a pápának. Károly egyértelmű támogató lépései és a megújulást szükségesnek látó pápák elindítottak egy reformfolyamatot az egyházon belül. Angliában). s egyetemes. Károlyhoz kapcsolódó források kapcsán írtakat. A különböző egyházellenes mozgalmak.) A jezsuita rend legfőbb jellemzői (lásd még a forráshoz írtakat): célja a katolicizmus védelme és terjesztése (lásd pl. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. eredetileg nem egyházszakadást. pompa. Az ellenreformáció elnevezést a protestánsok. Az abszolutizmus (pl. Lengyel Királyságban élők jobban megőrizték a katolicizmust. Tudniillik nem csak egy ellenmozgalomról van szó. s ettől a központi királyi/császári hatalom erejének növekedését is várták. az oszmán hódítás is a katolikus egyház meggyöngülését hozta. 1517). (Lásd a karikatúrákhoz írtakat. magas színvonalú oktatás. században. Francia Királyságban. mozgalmasság. V. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. Franciaország.) Nem volt veszélytelen a hivatalos egyházi állásponttól eltérő tudományos vagy teológiai nézeteket hirdetni (lásd Giordano Bruno megégetése 1600-ban. Az ellenreformációt támogatták a kor jelentős katolikus uralkodói. A barokk főbb jellemzői: monumentalitás. vagy Galileo Galilei pere – 1633). hanem a római katolikus egyház reformját szerette volna elérni. mivel jelentősen csökkent a befolyása. a reformációra való katolikus reakció.

) Pázmány – a reformációtól eltanulva – nagy hangsúlyt fektetett arra is. majd Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek a Habsburgokkal kötött békékben (bécsi. hogy halálakor a nyugati országrészen már alig akadt protestáns főnemes. század első felében. Pázmány protestáns családban született. orsolyiták és piaristák (népiskolák felállítása). Új szerzetesrendek jöttek létre: karmeliták (elmélkedés. majd 1635-ben székhelyén. A katolikus egyház Pázmány Péter esztergomi érsek és Esterházy Miklós nádor segítségével erősödött meg ismét a XVII. (Lásd forráshoz írtakat. de katolikusban fog meghalni. Lezárás. Pázmány állítólag azt mondta. és belépett a jezsuita rendbe. az abszolutizmus működését Franciaországban! FELELETVÁZLAT Bevezetés IV. Nagyszombaton egyetemet alapított. (Lásd forráshoz írtakat. később áttért a katolikus hitre. Mint esztergomi érsek előbb a főurakat térítette vissza a katolikus vallásra. Magyar nyelvű prédikációinak. a szakszerű bürokrácia kiépítésével. magyarul jól beszélő és teológiailag felkészült katolikus pap vagy szerzetes jusson el.) Pázmány ösztönzésére készítette el Káldi György. század közepére a királyi Magyarországon már csak négy főúri család maradt meg a protestáns hiten. Bourbon Henrik (1589-1610) uralkodásához köthető a francia abszolutizmus kiépítésének első szakasza. hogy a jobbágyok kénytelenek követni uruk vallását. hogy ő még egy protestáns Magyarországon született. A XVII. hisz tudta. században a katolikus vallás legfőbb támaszaivá váltak a főrangúak. Intézkedései: A rendiség háttérbe szorítása és a központi hatalom kiépítése kezdődött el a hivatalnokrendszer átalakításával. a hódoltságba ezért Boszniából jöttek ferences szerzetesek. hitéleti tevékenység). Lajos uralkodását. hogy a hívekhez minél több. Pázmány jezsuita képzettségéből adódóan az oktatást és a nevelést is felhasználta céljaira. linzi) elérték. századra sikereket ért el (40 százalékról 20-25 százalékra esett vissza a protestánsok aránya).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem járt eredménnyel a Habsburg-udvar erőszakos térítése sem. Igaza lett annyiban. összegzés A rekatolizáció a XVII. A török kiűzése után a XVIII. hitvitázó iratainak kiadásával maga mutatott példát. század végére az ország lakosságának többsége római katolikus hitű lett. 26. a XVII. hogy a nemesség és a polgárság szabadon gyakorolhassa saját vallását. szintén jezsuita szerzetes a Biblia első teljes katolikus fordítását. országonként eltérő. de jelentős számban hódította tehát vissza a híveket a katolikus egyház. A gazdaság fejlesztése: 42 . tétel: A francia fra abszolutizmus XIV. A törökök nem tűrték meg területükön a jezsuitákat. Először a bécsi egyetemen papnevelő intézetet hozott létre. Lajos korában FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be XIV. nikolsburgi. Bocskai István.

Intézkedései: Elsődleges cél a központi hatalom erősítése. A kultúra egységesítése – és állami ellenőrzés alá vonása – érdekében támogatta a francia akadémia megalapítását is. csatornák építése. külföld felé a hajózás támogatása. azaz a gallikán egyház létrehozása is. A gazdaságpolitikára a merkantilizmus jellemző (lásd a forrásokhoz írtakat. s ezzel Franciaország megjelent a nagyhatalmak gyarmati területekért folyó versenyében. A hivatali rendszerben a szakszerűség jegyében megjelentek az államtitkárságok és a király legfőbb támaszai.királyi manufaktúrák alapítása. illatszerek. Külpolitika XIV. Folytatódott a királytól függő bürokrácia kiépítése. A spanyol örökösödési háború (1701-1714) azért tört ki. XIV. mert XIV. Lotaringiát sikerült neki megszerezni. Ők voltak a francia tartományok élén álló főhivatalnokok. ennek megteremtése XIV. Lajos meg akarta szerezni a spanyol trónt és vele együtt hatalmas gyarmatait. akik pénzen vették meg nemességüket és hivatalukat. az intendánsok. Lajos uralkodása idején sem történt lényeges változás. egységes állam megteremtése volt. A hugenották elüldözése azonban a gazdaságra is jelentős hatást gyakorolt. Célja a Rajna természetes határrá tétele volt. A szakszerű és vásárolt bürokrácia kettőssége a francia forradalomig fennmaradt. Egyházpolitikájában sem tért el Richelieu és Mazarin útmutatásaitól. Lajosra várt. és sokat rontott az államigazgatás hatékonyságán. A 150-200000 fős haderő fenntartása óriási terheket rótt a lakosságra. a német területek ellen irányultak. csipke). A kereskedelem fejlesztése érdekében jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek: belföldön utak. Az adórendszer racionalizálása egyrészt a paraszti terhek kiszámíthatóbbá. ám ebben a kérdésben csak részleges sikereket ért el. Ennek érdekében 1614 után nem hívták össze az országos rendi gyűlést. Megjelentek soraikban az ún. aki helyett azonban javarészt Richelieu államminiszter irányította az országot. Richelieu célja volt a nemzeti. hiszen ők zömében kézműves és kereskedő polgárok voltak. így jelentős bevételt hoztak (pl. A hadseregreform Louvois hadügyminiszter nevéhez kapcsolódik (lásd a táblázathoz írtakat). a helyi parlamentek azonban továbbra is működtek. A szakszerű bürokrácia mellett azonban – főként a pénzben szűkösebb időszakban – megnőtt a vásárolható hivatalok aránya. A tartományok jogrendje azonban nem volt teljesen egységes. Kanada gyarmatosítása elkezdődött. akiknek az elvesztése ezen ágazatokban érzékeny veszteséget jelentett. 1661-ig Mazarin az államminiszter. taláros nemesek.) Colbert célja az államháztartás egyensúlyának létrehozása lett volna. ez azonban a király hódító háborúi miatt csak kezdetben sikerült. utána XIV. Kifejtés XIII. Lajos (1610-1643) a következő uralkodó. csak az uralkodónak tartoztak felelősséggel. az állam el is adósodott (lásd a táblázatokhoz írtakat). de ezen a téren csak részlegesen tudta elképzeléseit megvalósítani. célja a gallikán egyház megteremtése volt (lásd a forráshoz írtakat). Lajos háborúi kezdetben megtartva a francia külpolitika Habsburg-ellenes hagyományát. s ebben XIV. Ezt azonban mindenkép meg akarták aka- 43 . ami együtt járt a hugenották üldözésével. ők tartották ellenőrzésük alatt a tartományok rendjeit és kormányzóit. Elzászt. bár erős állami ellenőrzés alatt. amelyek keresett exportcikkeket gyártottak. másrészt az állami bevételek tervezhetőbbé tételét szolgálták. Lajos uralkodása (1643-1715) a francia abszolutizmus virágkora (lásd az ábrához és a forrásokhoz írtakat): Belpolitika Az államigazgatás a Richelieu által elindított úton haladt tovább. Az egységes hadsereg létrehozása még nem sikerült. Az óriási bürokrácia kiépülése miatt hivatalnokállamnak is nevezték. Lajos irányít („az állam én vagyok”).

Kifejtés A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. Milánó és a Nápolyi Királyság. eszmetörténeti mozgalma. akik Anglia és Hollandia szövetségével megerősítve végül győzelmet arattak a franciák felett. a józan ész. Angliáé lett a hajózásban stratégiai szerepű Gibraltár és a rabszolga-kereskedelem kizárólagos joga. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. Ez abban különbözik az előző szerződéstől. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. amely törvényhozástól. de a törökök támogatására már nem számíthattak a Habsburgok ellen a franciák. Lajos uralkodása idején. több Észak-Amerikában fontos gyarmati terület.) Az európai erőviszonyok is jelentősen átalakultak XIV. századi fejlődése. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (amelyet szokás alávetési szerződésnek is nevezni). Angliából indult a XVII. politikai értelemben vett szabadság. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. század filozófiai. A középkori teológusok egy isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. (Lásd a forrásokhoz írtakat. 44 . században Franciaországban és a német területeken teljesedett ki. megállapodástól. hadseregének. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). a forradalom korában (pl. amit ő nem akart/tudott elfogadni. évi békék értelmében a spanyol trón a Bourbonoké. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. Ebben a háborúban volt Franciaország szövetségese II.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli dályozni a Habsburgok. század második felében. majd a XVIII-XIX. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. 27. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. elsősorban Newton munkássága. Lezárás. és ugyanezt várta el udvarának tagjaitól is. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. a hatalom isteni eredetének elvét. Az 1713-14. hódításainak és bürokráciájának finanszírozása miatt óriási államadósságokat halmozott fel. de nem egyesíthetik a két országot. Rákóczi Ferenc. összegzés XIV. a haladás. a művészetek felvirágzását hozta el. A harmincéves háborúból győztesként és megerősödve kikerült Franciaországnak tudomásul kellett vennie a spanyol örökösödési háborút lezáró békében megfogalmazott korlátokat. tétel: A Az z al alkotmányos monarchia működése FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze az angol alkotmányos monarchia rendszerét és működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. hiszen a pazar udvar fenntartására. a tolerancia és az etikai. Szerepének megítélése mégsem egyértelműen pozitív. Locke munkássága). Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létezett természeti állapot feltételezése. Lajos uralkodása a kultúra. ő maga bőkezű mecénás volt. Ráadásul az osztrák Habsburgoké lett a spanyol Németalföld. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket.

hanem a kormányzattal kötnek szerződést.) Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a három hatalmi ág (törvényhozás. (Lásd forráshoz írtakat. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. A Stuartresturáció bukása és II. A politikai hatalom működését szabályozó dokumentum az 1689-ben elfogadott Jognyilatkozat. megszervezze világbirodalmának alapjait (Nagy-Britannia). sajtó. (Lásd az ábrához és a forráshoz írtakat. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. Ez az elv megvalósul az angol alkotmányos monarchiában. amivel az emberi szabadságjogoknak a kidolgozását segítette elő. (Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. sőt az idők folyamán egyre erősebb lett. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog). Az angol alkotmányos monarchia kialakulása az angol forradalom lezárulásának köszönhető. század fordulójától belpolitikailag egyre stabilabbá vált Anglia. és a legfőbb hatalom ekkortól nem az uralkodó. ahol a király hatalma a parlament által elfogadott alkotmányon alapszik.) Locke szerint az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. Sem a parlament működése. a hadsereg. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). Amennyiben azonban a kormányzat ezt nem tartja be. a nép elmozdíthatja. sem a választások nem voltak mentesek a visszaélésektől. és az amerikai alkotmány megfogalmazásában is meghatározó szerepe volt. ami lehetőséget adott arra. (Orániai) Vilmos trónra ültetése (dicsőséges forradalom – 1688) után a parlamenti erők nem köztársasági. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. összegzés A XVII-XVIII. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban is. Az Angliában létrejött. ám az alkotmányos rend ezektől nem rendült meg. Az angol alkotmányosság alapdokumentumának tekintett Jognyilatkozat megfogalmazza az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait (szólás-. Montesquieu is pozitívan nyilatkozott az angol alkotmányosságról. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról.és vallásszabadság).) Angliában a XVII. hogy megszilárduljon az alkotmányos rend. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. 45 . és a külpolitika felé forduljon. egyértelmű. a pénzügyek. s egyben mintául szolgáló alkotmányos monarchia tehát olyan államforma. a kormányzat pedig jó kormányzást és biztonságot. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. A Locke által megfogalmazott. (Lásd forráshoz írtakat. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. hanem monarchikus rendszert hoztak létre. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. hanem a részben képviseleti elven működő parlament lett. A király jogkörét azonban egyértelműen szabályozták. gyülekezés-. a toryk és a whigek. a szabadság garanciáját látta benne. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. mint ami a közjó érdekében szükséges. konfliktusoktól. szabadságukat és vagyonukat.) Lezárás. századtól politikai „pártok” működtek.) A nép engedelmességet ígér. ezért a szerződés érvényét veszíti. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. megszegi a szerződést. (Lásd forráshoz írtakat. megteremtve a modern polgári demokrácia alapját. a kormány ellenőrzésének joga a parlamentnek felelős kormány kezében van. nyugodt évtizedek (uralkodók váltják egymást) jöttek. ún.

felemelhető. majd a XVIII. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. amely törvényhozástól. kulturális reformokat megvalósító. Különösen egy kiadványsorozat (35 kötet). Képviselői hittek abban. A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. d’ Alembert. Condillac. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létező természeti állapot feltételezése.) A nép engedelmességet ígér. megismerhetőnek tekintették. század második felében. A vélekedés helyett a tapasztalat került előtérbe. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. Angliából indult a XVII. az ember és társadalom nevelhető. s egyben a tudományok legkorszerűbb összefoglalóját adták ki. megállapodástól. hanem a kormányzattal kötnek egyezséget. a hatalom isteni eredetének elvét. meghatározó gondolkodóit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. Montesquieu. hogy a felvilágosítás által minden probléma kezelhető. század filozófiai.) Fontos szerepet játszottak terjedésében a szalonok (lásd forráshoz írtakat). és helyette a józan ész jelszavát hirdették. a megnövekedő könyvkiadás (lásd forráshoz írtakat). Amennyiben azonban ezt nem tartja be. századi Franciaországban teljesedett ki. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (szokás alávetési szerződésnek is nevezni). a zsarnokságon alapuló állam helyett a gazdasági. a matematika hatása érvényesült abban. kiszámíthatónak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 28. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). Locke munkássága). Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. Sapere aude! (Lásd forráshoz írtakat. a ráció mindenhatóságába vetett hit (a fény százada). Felléptek a fanatizmus. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. a nép elmozdíthatja. (Lásd forráshoz írtakat. babonák ellen. amelyben a kor jeles tudósai (Diderot. Voltaire. Turgot) a felvilágosodás rendszerét. a vezetés pedig jó kormányzást és biztonságot. Quesnay. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. Rousseau. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. A középkori teológusok (Szent Ágoston: Az Isten városáról) az isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. Ez abban különbözik az előzőtől. Holbach. Kifejtés A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. a vallási dogmák. Helvetius. elsősorban Newton munkássága. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. a szerződés érvényét veszíti. tétel: A felvilágosodás fel legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a felvilágosodás eszmetörténeti jelentőségét. A tekintélyen. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. szabadságon alapuló államban hittek. hogy a világot leírhatónak. Locke szerint 46 . Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. századi fejlődése. eszmetörténeti mozgalma. a forradalom korában (pl. a francia Enciklopédia.

testvériség. ezért kompromisszumként elutasította a vagyoni különbségeket.) Voltaire a filozófiai elbeszélés. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. emiatt számos tévhit kapcsolódik a mozgalomhoz azóta is. vagyis szerinte a közösség összes tagjának aktívan részt kell vennie a döntéshozatalban. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. az áru értékét pedig az előállításukra fordított.) Rousseau hitt a közvetlen demokráciában. egyértelmű. ugyanakkor tisztában volt megszüntethetetlenségével. (Lásd forráshoz írtakat. Rousseau óriási hatást gyakorolt a francia forradalomra. a rászorulók támogatása. elsősorban a jakobinusok nézeteire. Ugyanakkor csak a mezőgazdaságot tekintették új érték teremtőjének. Quesnay. mint ami a közjó érdekében szükséges. összegzés A Locke és Montesquieu által megfogalmazott. de nézeteikbe misztikus elemek is kerültek. Céljuk az egész emberiség erkölcsi és szellemi felemelése. 47 . kérlelhetetlen ellenfele bármiféle fanatizmusnak és tekintélynek. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. ki kéne találni!” A vallást személyes ügynek tekintette. és senkinek sincs túl sokja. sem az államnak nincs beleszólása. szabadságukat és vagyonukat. Szembefordultak az államilag ellenőrzött merkantilizmussal. képviseleti rendszer). A szabad versenyes kapitalizmus hívei (A. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. (Lásd forráshoz írtakat. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. a természetes fejlődés hívei voltak. mert a szabad verseny eredményesebb a központi irányításnál. nem tagadta Isten létét: „ha Isten nem volna. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogaiért cserébe a hatalom ellenőrzésére. A felvilágosodás időszakában alakult ki a titkos testvéri szövetségen alapuló szabadkőműves mozgalom is.) Rousseau tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társadalomra. helyette a vadember boldogságát hirdette. az álszentség és a vakbuzgóság megtestesítőjének tartotta. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. „ha mindenkinek van valamije. Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét. társadalmilag szükséges munka mennyisége határozza meg. a tulajdonkorlátozásban látta a megoldást. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. amelynek jelszava: „egyenlőség. A magántulajdont lopásnak tekintette. s helyette a népszuverenitást vallotta. Az egyházat a népbutítás eszközének. Rousseau a felvilágosodás általános személetétől sok szempontból eltérő rendszert dolgozott ki. a Locke és Montesquieu által elfogadott társadalmi szerződés elméletét elvetette. amibe sem a társadalomnak. De elfogadta a terrort a közjó megvédése érdekében. Az az üdvös. Lezárás. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). híressé vált mondata is ezt fejezi ki: „Tiporjátok el a gyalázatost!” Ugyanakkor ő maga deista. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban és alkotmányban is. Turgot) szerint az államnak csak a piac normális működését kell szabályoznia.az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog. szabadság” kis módosulással a francia forradalom idején is nagy szerepet kap majd. Smith) szerint az egyéni önérdek által mozgatott munka a gazdaság fő hajtóereje. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. (Lásd forráshoz írtakat. A három hatalmi ág (törvényhozás. ezért szerintük ezt az ágazatot kell támogatni az ipar és a kereskedelem helyett. az ironikus fejtegetések mestere volt.” A felvilágosodás a közgazdaságtanban is újat hozott. A fiziokraták (pl. Az államnak szerintük a lehető legnagyobb mértékben ki kell vonulni a gazdaság irányításából (éjjeliőr-állam).

1542-ben Ferdinánd Buda ellen vonult. az ország végérvényesen három részre szakadt. aki biztosította támogatásáról. tétel: V Végvári égv küzdelmek Magyarországon FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a várháborúk korát! Jellemezze a végvári életet. Ferdinánd cserébe ígéretet tett Buda visszafoglalására. amikor fia született. ezért időhúzás céljából megállt Kőszeg váránál. a király – kárpótlás fejében – lemondott az országról. de első alkalommal az elhúzódott ostrom. a nyugati területek Ferdinánd kezében voltak. és megindult Magyarország ellen. Szulejmán úgy döntött. amelyre bár kitűzték a török zászlót. a szultáni csapatok elvonultak. Szapolyai átértékelte a szerződést akkor. a hódoltság a törököké lett. hogy ha 48 . visszaadta a koronát Ferdinándnak. hogy kérjen segítséget I. Franciaország és Velence). annyi ereje azonban mindkét nagyhatalomnak van. úgy vélte. hogy a törököt csak Habsburg segítséggel lehet kiűzni. ezért 1541. Károly jóvoltából Bécs környékén 100000 német zsoldos várta a törököket. de Szulejmán sem látta biztosnak hűbérese. Szapolyai özvegyének (Jagelló Izabella) és híveinek a Tiszántúlt és Erdélyt adta át a szultán. hogy a Német-római Birodalom rendjei a kudarc hatására úgy döntöttek. ezért megkötötték még 1541-ben a gyalui egyezményt: a váradi béke alapján igyekeztek rendezni a vitás kérdéseket. A török be is vonult az országba. hogy a két nagyhatalom nem bír egymással. Kifejtés Az 1538-ban megkötött váradi béke értelmében Szapolyai János halála után az egész országot Ferdinánd vagy utódai birtokolták volna. két részre szakadás). Szulejmántól. Ezzel az eseménnyel bebizonyosodott a törökbarát politika kudarca. mivel Ferdinánd érvényesíteni akarta a jogait (lásd váradi béke). (Lásd forráshoz írtakat. a harcoknak az érintett térség lakosságára gyakorolt hatását! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csatavesztés (1526) után és II.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 29. míg a középső rész. mégpedig egy-egy „párt” támogatásával. aki a csecsemő király helyett kormányzott. János Zsigmond helyzetét. akik arra biztatják. nem vállalja velük szemben a harcot. hogy a váradi egyezséget figyelmen kívül hagyva a csecsemő János Zsigmondot választják királlyá. második alkalommal V. A török 1529-ben és 1532-ben is Bécs ellen indult. A csecsemő királynak. hogy Magyarországon befolyással bírjon. Török Bálint seregével együtt szétverték a Habsburg sereget. Szapolyai segítséget kér a Habsburgok ellenfeleitől (pl. Egyértelművé vált.) Fráter György. augusztus 29-én megszállták Budát a törökök. Szapolyai János hívei nehéz helyzetbe kerültek. Annyi haszna mégis volt a hadjáratnak. Fráter György segítséget kért a törököktől. ráadásul a nemesség nagy része nem bízott a csecsemő királyban. Vagyis az ország két birodalom ütközőzónája lett. ugyanis Szapolyai lemondott utódai nevében is a trónról. de a gyenge sereg nem ért el eredményt. Megeskette Fráter Györgyöt és Török Bálintot. Lajos halála miatt kitört trónharcok és belső háborúk következtében az ország két részre szakadt (kettős királyság.

Szolnok. vallon zsoldosok is kezdetben. Fráter Györgyöt azonban meggyilkolták (1551). 1. ezért nem tudta önmaga védelmét ellátni. valamint a két nagyhatalom belátta. a többiek zsoldosok voltak. betörések. Fülek.] Vártípusok nagyság szerint: néhány korszerű vár (Kanizsa. Drégely). vagyis az uralkodó. magas. A végvárak állandó védői között a magyarok. Lippa. Pécs. 2/3). a Német-római Császárság segítségére szorult.5 millió fő. aminek következtében sorra estek el a magyar várak (Siklós. az állandó portyák. akik a korábbi lovagtornyokat lebontották. Ezért királyi megbízásból olasz hadmérnökök jöttek. de olcsóbb és könnyebb javítani. de spanyol. és alacsonyabb. középen hatalmas lakótorony épült. hogy nem bír egymással. ezért a status quo rögzítésével békére kényszerültek (Drinápoly. horvátok. A stratégiailag fontos helyeken épülő kővárak drágábbak. Temesvár. Felmentő seregek híján ezek a várak sem tudták magukat hosszan tartani a törökökkel szemben. Ezeket a várakat kellett modernizálni ahhoz. Tata. védelmet nyújtottak a környékbelieknek. Eger) kb. 49 . és köréje külső vár(ak)at építtettek. olyan erősek legyenek. főként németek. Vác). Az 1551-es események miatt indították a törökök az 1552-es nagy hadjáratot. a tűzfegyvereknek ellenállni képtelen falakkal rendelkeztek. őrhely befogadóképessége: 20-50 katona. A palánkvár nem olyan erős. Ferdinánd zsoldosokat fogadhat. azaz minél kevésbé legyenek kitéve az ellenséges ágyútűznek. Az elkövetkezendő időszakban csak a nagy hadmozdulatok szüneteltek. Mivel az ostrom alatt Szulejmán meghalt. mégis rendszeresen folyósítják évente 6 hónapon át az ún. megkezdte a keleti országrész elfoglalását.) Egy új várrendszer létrehozása volt a legfőbb feladat. megakadályozhatták a török továbbvonulását. Eger azonban ekkor még ellenállt. 1551 nyarán a gyalui egyezményre hivatkozva. Ezzel párhuzamosan újfajta vártípusok is meghonosodtak Magyarországon. mint nemesekből. Veszprém. amelyet könnyű volt a tüzérséggel megsemmisíteni. A törökök ekkorra már Magyarországot és Budát nemcsak felvonulási területnek tekintették. Győr. Szigetvár. hogy állhassák a török ostromot. Korábban az erősségek keskeny. aminek értelmében a magyar területek fejében évi 30 ezer Ft-t fizet a töröknek. A törökök várrendszert hoztak létre Buda körül is (hogy ne lehessen visszafoglalni). 1000-1500 harcost tudott befogadni. szerbek voltak többségben (kb. Veszprém. amikor Szigetvár és Gyula is a török kezére került. de ezt a magánbirtokosok nem tudták kivitelezni. rablások továbbra is általánosak maradtak – ezek megviselték az ütköző zóna lakosságát. Esztergom. Bár 1547-ben Ferdinánd 5 évre békét kötött a törökkel. a várfalakon ágyúkat tudjanak elhelyezni (pl. (Lásd forrásokhoz írtakat. közepes várak (Nógrád. majd el akarták szigetelni a magyar országrészeket. az évi adó mennyisége 500 ezer Ft. Sümeg. azaz egyik sem tudja elfoglalni Magyarországot egészen.több katonát nem is küldenek Magyarországra. Fehérvár. és óriási költségen a kor színvonalának megfelelően kiépíttette. török segélyt. Magyarország népessége kb. Szeged. Az utolsó jelentős hadjárat az 1566-os. szélesebb ágyúállások kialakítására alkalmas védműveket építtettek. amelyből I. Palota. A magyarok valamennyi rétegéből kerültek ki a végvári vitézek: főúri családokból éppúgy. hanem kiindulópontnak a nyugati terjeszkedéshez. ezért a jelentősebb végvárakat a király a saját irányítása alá vonta. Szerencs) 100-500 katonát fogadott be. Sikeres ostrommal elfoglaltak számos várat (pl. Simontornya. Az oszmánok újra meg akarták hódítani Erdélyt. A Habsburgok vereségével párhuzamosan a török hadjáratot indított (1541-1546). amelyet vizes árokkal vetettek körül. 1568). ám erősebbek. és minél nagyobb létszámú őrséget tudjanak befogadni. hogy ne omoljanak le lövés közben). A katonaság eredményt elérni nem tudott. parasztokból. Az egykori várat belső várrá alakították. vagy utánpótlási vonalait tudták elvágni. [Eredetileg a magyar várak 85%-a magánföldesúri kézben volt. Új bástyatípusokat kísérleteztek ki: az újolasz vagy fülesbástyák a várfalakat és a bástya tüzérségét sokkal hatékonyabban védték az ellenséges ágyútűzzel szemben.

se posztó”).) Az ellátási problémák miatt egyrészt kénytelenek voltak a lakosságtól élelmet rabolni. a terület teljes mértékben az ország részét képezte. Sajátos pénzszerzési mód volt a török foglyokért kért váltságdíj és a párviadalok során szerzett zsákmány. a végvári rendszert pedig a XVIII. de ha volt rá mód. A végváriak zsoldosok voltak. Kifejtés A mohácsi vereséget követő kettős királyválasztás után (1526-1527) Magyarország mindkét királya. századi erdélyi társadalom jellegzetességeit. a székelyek kollektív nemességgel rendelkeztek. akkor gazdálkodtak. században a határőrvidék váltotta fel. adott esetben portyák lebonyolítása volt.) A végvári katonaságot a török felszabadító háborúk után elbocsátották. A megyeszervezet is más volt népenként. összegzés A magyar végvári vitézek élete kemény és fáradságos volt. a szász (patríciusok). hanem területi alapon is elkülönült egymástól. Az 1437-es kápolnai unió sajátos rendi szerkezetet hozott létre. a székely (előkelők/lófők) nemcsak hierarchikusan. A hosszabb békeidőszakban a harci kedvet és az ügyességet is ezeken a párviadalokon tették próbára. Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd az egész ország urának tekintette magát. de az udvar nem mindig tudta kifizetni a járandóságukat (pénzben vagy természeti juttatásokban). 1541-ben Buda török 50 . amelynek feladata a katonai szolgálat – elsősorban a várakban –. közigazgatási egységeik a székek. vagy elszegődtek a tőzsérek mellé a marhacsordák fegyveres kíséreteként (lásd hajdúk). ha egyáltalán kifizették nekik („se pénz. A 3 rendi nemzet: a magyar (nemesség). (Lásd forrásokhoz írtakat. jövedelmező tevékenységet folytatni. és külföldi zsoldosok is kerestek itt megélhetést. azaz rabolni. más. sajátos etnikai és vallási vonásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csata előtt Erdély élén a királyt képviselő vajda állt. Lezárás. A magyarok megőrizték a magyar megyerendszert. ahol a szász polgárok az 1224-es Andreanum óta a szebeni bíró vezetésével önállóan irányították területüket. Szászföld önálló. tétel: E Erdély rdé sajátos etnikai és vallási helyzete FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a XVI. külön terület. Tagjai között a földjüket vesztett nemesek éppúgy voltak. állandó harcokban telt. a gyakori élelmiszerhiány miatt pedig legyengültek. Ebből a rétegből alakult ki a vitézlő rend. ezért egzisztenciájuk biztosítására egyéb „munkákat” is elvállaltak a békésebb időszakokban. ill. mint a földjeikről a török elől vagy más okból megszökött jobbágyok. az ország védelme. 30. A törökhöz hasonlóan gyakran jártak portyázni. ill. (Lásd forrásokhoz írtakat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A végvári katonák sajátos részét jelentették a korabeli társadalomnak. Zsoldjukat utolsóként kapták meg.

Báthori István politikai koncepciója évtizedekre meghatározta Erdély sorsát. hogy nem képes Erdélyt és a Részeket a királyi Magyarországgal egyesíteni. ami lehetőséget biztosított arra. Az erdélyi társadalom tagolódásáról és arányairól lásd a forrásokhoz írtakat. János Zsigmond halála (1571) után azonban az erdélyi rendek nem tartották be a speyeri egyezményt. Az új fejedelem elküldte az adót a töröknek. tehát a fejedelem személyét és a külpolitikáját egyeztetni kellett. Az anyanyelvi istentisztelet. A speyeri egyezményben (1570) János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). Az 1551. Ennek eredményeképp a Tiszántúl és a Temesköz is török fennhatóság alá került. ezzel elismerte a vazallusi státuszt. Először ismerte el Habsburg uralkodó Erdély függetlenségét. század derekán. mint Moldváé és Havasalföldé. Fráter György 1551-es meggyilkolását követően beálló patthelyzet után az erdélyi rendek hívására János Zsigmond 1556-ban visszatért Erdélybe. konkrétan meg is határozták Erdély határait. adófizetéssel tartozott. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. Ezekkel a döntésekkel ismerték el először a Habsburgok az ország három részre szakadását. hiszen a terület nem esett a török támadások fő irányába. akár magyar. Eszerint Erdélyt stabilizálni kell. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. hiszen nem a Habsburgokat. cserében Miksa elismerte őt Erdély (önálló hercegség) fejedelmének. királyságból fejedelemség lett. A magyar és így az erdélyi rendi társadalomban a nemzet tagja csak birtokos ember lehetett: a birtoktalan jobbágy. hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódított. mint a katolikus egyháznak. János Zsigmond elismerte a Habsburgok magyar trónját. akkor a Habsburg főség alatt egyesíthetik Magyarországot. kívül maradt a nemzeten.) Természetes határai. azaz megfogadta. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlít a városi önkormányzatokhoz. a rendiség sajátos erdélyi formája (kápolnai unió). mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. (Később Bocskai István módosítja Báthori István koncepcióját. szász avagy román. Lezárás. Erdélyben a nemzethez tartoztak a birtokos nemesek mellett a katonáskodó székelyek. a cölibátus megszüntetése. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. A csecsemő király helyett kormányzó Fráter György egyrészt kemény kézzel látott az államélet szervezéséhez. A nemesek. évi egyesítési kísérlet azonban kudarcba fulladt. összegzés A reformáció gyorsan terjedt a XVI. aki azonban ekkor még a magyar királyi címet viselte. 51 . Szulejmán megelégedett János Zsigmond. majd a fejedelemség politikai döntéseit. másrészt viszont nem mondott le az országegyesítésről sem. mivel Miksa is belátta. hasonlóképpen az ugyancsak közösségi jogon birtokos szászok. valamint a cuius regio. hanem Báthori István partiumi nagybirtokost emelték hatalomra (1571-1586). és a Habsburgokkal rendezte a közjogi viszonyokat. 1437-ben az erdélyi parasztfelkelés idején jött létre az erdélyi három nemzet szövetsége (unio trium nationum). a protestantizmussal megjelenő olcsóbb.kézre kerülése az ország három részre szakadását is jelentette: a szultán „ajándékaként” kapta meg a keleti országrészt János Zsigmond. mert csak Erdélyből kiindulva lehet egyesíteni az országot. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). akik birtokukat a közösség tagjaként kapták. a speyeri egyezményt pedig magára nézve is kötelezőnek ismerte el. A megállapodás következtében Erdély államformája is megváltozott. hogy szinte minden társadalmi réteg érdekeltté vált a reformációban. a székelyek és szászok képviselői a tartományi gyűléseken tudták befolyásolni a vajdaság. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. a termelési lehetőségek változatossága képessé tették az erdélyi társadalmat bizonyos önellátásra. büntető hadjárat követett. ami elősegítette a terület politikai önállósulását is a XVI. század első felének Magyarországán. Erdély jogi helyzete így hasonló lett. amit török megtorlás. erre azért voltak ekkor hajlandók. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. Ennek legfőbb oka. eius religio elve. illetve Erdély vazallusi státuszával.

A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat. Elfogadták tehát az ún. Lajossal folytatott levelezését leleplezték. a rendek szabadságjogainak megsértését. pusztítása miatt a magyar társadalom jelentős része szembekerült a Habsburgokkal. A török elleni harcok idején a magyar 52 . és a mozgalom élére állt. 31. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát.2 millió holdat tettek ki. Perényi Péter sárospataki. hogy Magyarország önállóan nem képes felvenni a küzdelmet a Habsburgokkal szemben. hitéletet elhanyagoló magatartása volt. (Lásd a térképhez írtakat.) A XVI. őt magát bebörtönözték. a református és az unitárius irányzatot. A háborúk miatt bekövetkező adóemelés tovább fokozta az elégedetlenséget. 1697-ben Tokajhegyalján parasztlázadás tört ki. magas adók bevezetését. 1. Ezt a felkelést a császári haderő leverte. (Lásd a forráshoz írtakat. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának több mint 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. Bercsényi Miklós felvidéki főnemes szervezkedést indított. Kiss Albert és Szalontai György) felkeresték Rákóczit Brezán várában. A főurak (pl.) 1703 áprilisában a Felső-Tisza-vidéki lázadó nép követei (Esze Tamás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az új hit először a királyi udvarban. (Birtokai kb. Rákóczi Ferencet. amihez megnyerte II.) Rákóczi látta. (Lásd a forrásokhoz írtakat. az ellenállás jogának eltörlését. századi vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. az evangélikus. négy bevett vallást: a katolikus. Csak kedvező külpolitikai viszonyok mellett volt hajlandó felvállalni a felkelést. Habsburg Mária udvartartása körében és a szász városokban terjedt el. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia). Rákóczi kapcsolatot keresett a franciákkal. az Udvari Kamara önkényuralmát. hogyan próbálta meg Rákóczi a hadsereg létszámát és képzettségét növelni! FELELETVÁZLAT Bevezetés I. Kifejtés 1701-ben kitört a franciák és a Habsburgok között a spanyol örökösödési háború. de a XIV. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. ugyanis tisztában volt vele. és Lengyelországba menekült. de a rendi sérelmek a nemességet is az udvar ellen hangolták.) 1703 májusában még Brezánban kiadott kiáltványában fogalmazta meg az országot ért sérelmeket: a szabad királyválasztás eltörlését. tétel: A Rákóczi-szabadságharc Rá fordulópontjai FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a Rákóczi-szabadságharc belső támogatottságának kérdését! Térjen ki arra. aminek következtében a császári hadsereget szinte teljesen kivonták Magyarországról. Lipót abszolutisztikus politikája és a török kiűzésének terhei. külső segítségre van szükség. (Lásd a forráshoz írtakat. aki elfogadta ajánlatukat. az ország egyik legnagyobb birtokosát. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház világias. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. Megszökött. az erdélyi fejedelmek örökösét (I. hogy az elégedetlenség nem elég.

Szeged). A fegyvereket részben importálniuk kellett. összegzés 1707-re a katonai helyzet lényegesen nem változott. holott az azokból származó jövedelmekre szükség lett volna. az udvari tanács önkényesen hozta meg döntéseit. Az 1707. ám ez nem javította lényegesen az anyagi feltételeket. A szabadságharc anyagi bázisát részben Rákóczi saját birtokai. ezért többnyire portyázó lesvetéseket. ráadásul 1702-től I. Lajos csak 10000 tallért folyósított havonta. évi ónodi országgyűlésen kimondták ugyan a közteherviselést.) Később (1708) a végsőkig kitartóknak hajdúszabadságot ígértek. A hadsereg ellátására Rákóczi pénzt veretett. Rákóczi azonban tudta. fegyelmezettebb. ezért hamar értékét vesztette. Turóc vármegye követei azzal vádolták Rákóczit. 1704-ben a franciák (és bajorok) vereséget szenvedtek Höchstädtnél. a szabadságharc befejezését követelték. illetve a vitézlő rend térnyerésének megakadályozása céljából).) A fegyverhiány megszüntetése érdekében állami manufaktúrákat hozott létre. de legnagyobb részben a jobbágyok adói biztosították. Lipót megkezdte a várak szisztematikus megsemmisítését. az utánpótlási vonalak elvágására törekvő hadműveleteket hajtottak végre. (XIV. (Ekkor még nem merték kimondani a trónfosztást. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a rendek szövetséget kötöttek. Lajos csak mint erdélyi fejedelmet tekintette tárgyalópartnerének (ugyanis Magyarországot rebellis. (Még ebben az évben a családtagokra vonatkozó rendelkezést érvényteleníti. Lipótvár. hogy viszonylag kis haderő is elég volt a magyar front egyensúlyban tartásához. a harci fegyelem biztosítása érdekében rendelkezett a hadirendtartás kiadásáról és a vallási ellentétek tompításáról (katolikus. Országszerte raktárakat létesített. lázadó államnak tartotta). A nemeseket kizárták minden tanácskozásból. részben a francia segítség. melyekből a hadsereg fegyvereket és ellátmányt vételezhetett. hogy a hadsereg is javarészt jobbágyokból állt. Rákóczi Ferenc is tisztában volt.katonákat mellőzték. Az elhúzódó háború miatt azonban a parasztság elkedvetlenedett. mert XIV. Ez azért volt fontos. A gyulai pátensben viszont megtiltotta a nemesek. hogy a nemességet és a parasztságot egy táborban kell tartania. döntésből. Ekkortól kezdődően már csak a rendi jogok biztosítása a magyarok célja. amely önkéntesekből állt. jobban tudott manőverezni. akik viszont így nem tudták megművelni a földjeiket. és vezérlő fejedelmükké választották Rákóczit. A Rákóczi-szabadságharc sorsa azonban alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el – ezzel II. és önkényuralmat gyakorol a szabadság leple alatt. mivel azonban alig volt megfelelően képzett tiszt. 1704-ben az erdélyi rendek fejedelmükké választották Rákóczit. valamint az irreguláris haderőből. A kuruc hadsereg két alapvető egységből állt: egyrészt a reguláris haderőből. de kevés volt közöttük a főrendű. a nemesség egy része pedig szembefordult a fejedelemmel ősi szabadságjogaik sérelme miatt (az adómentesség. Az 1707. a nemesség azonban parasztlázadást látott a mozgalomban (fegyvert is fog ellenük több helyen). vezetője Bercsényi Miklós. féltek Rákócziék a főúri ellenállástól. a katonák zsoldja miatt is sok pénzre volt szükség. Várad. amely biztosította a rendiség rendszerét. A császári haderő rendezettebb. s még ugyanebben az évben a felkelők is vereséget szenvedtek Nagyszombatnál. ezért a nagyobb ütközeteket ők nyerték. Bercsényi és hívei. A számszerű adatok is igazolják. a rendi jogok védelme érdekében. Bár Rákóczi a gazdasági intézkedésekkel igyekezett biztosítani a hadsereg ellátását. evangélikus felekezetek szabad működése). kastélyok elleni paraszti fellépést. A fontos várak Habsburg kézen maradtak (Buda. ez toborzott. évi ónodi országgyűlésen már komoly feszültségek jelentkeztek. kiképzett hadsereg volt. A hadsereg leginkább lovasságból állt. amelynek vezetője Károlyi Sándor. konföderációt hoztak létre. Az újszerzeményi jog bevezetése következtében a nemesek egy része nem kapta vissza régi birtokait. hogy elejét 53 . hogy az általa kivetett adók magasabbak a császáréinál is. ez csak részben sikerült. A kiáltvány ugyan a nemes és „nemtelen” országlakosokhoz szól. A nehézséget növelte. református. A rendelkezések következtében a nemesség egy része csatlakozott (Károlyi Sándor is) a felkeléshez. mivel azonban ez rézből készült (rézlibertás). a várak élére külföldieket állítottak. másoknak pedig fegyverváltságot kellett fizetni érte. ill.) Lezárás. ezért 1703 augusztusában a vetési pátensben a hadba lépőknek és legközelebbi családtagjaiknak mentességet ígért az állami és földesúri szolgáltatások alól.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
vegyék egy esetleges Rákóczi-ellenes rendi fellépésnek, lekaszabolták a Turóc vármegyei követeket, ezzel az ellenzéket megfélemlítették. Kimondták a közteherviselést, a Habsburg-ház (I. József) trónfosztását. II. Rákóczi Ferenc olyan uralkodót akart a magyar trónra, aki meg is tudja védeni az országot, ám a tárgyalások a trencsényi csatavesztés miatt (1708) kudarcba fulladtak. A vereség döntő fordulatot eredményezett a szabadságharc történetében, hiszen az új, ill. nagy harcértékű magyar csapatok megsemmisültek, a kurucok nagy része többé nem tért vissza harcolni, ill. ezredek álltak át a labancokhoz. Rohamosan fogyott a kuruc haderő, és ezzel együtt az általuk felügyelt terület is. 1709-ben a nemzetközi helyzet is még kedvezőtlenebb lett, a franciák veresége, a spanyol örökösödési háború is a vége felé közeledett, a békéket kezdték előkészíteni. XIV. Lajos beszüntette a magyar mozgalom támogatását. XIV. Lajos a trónfosztás kimondása ellenére is vonakodott formális szövetségre lépni a fejedelemmel, a francia érdekek ekkor már mást kívántak. Még 1707-ben Varsóban Rákóczi szerződést kötött I. Péter orosz cárral, de az oroszoknak más érdekeik fűződtek ehhez, nem kívántak a Habsburgokkal mélyebb konfliktusba keveredni, azaz Oroszország csak eszközként kívánta felhasználni a Rákóczi-szabadságharcot a svédek ellenében. A szabadságharcot lezáró béke megkötésére 1711-ben – Rákóczi távollétében – került sor Szatmáron. A majtényi síkon tették le a fegyvert a csapatok.

32. tétel: D Demográfiai em változások, a nemzetiségi arányok alakulása a XVIII. X VIII században
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan változtak a demográfiai viszonyok, a népesség etnikai összetétele Magyarországon a XVIII. században! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az elhúzódó háborúskodás, az éhínségek, a járványok a lakosság nagyarányú pusztulását eredményezte főként az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlon, a települések jelentős része a népességgel együtt eltűnt, elpusztult. Az érintett térségekben az egykori szántók helyét legelők, bokros parlagok, vadvizek váltották fel. A várak építése, a hadsereg tűzifaigénye megritkította az erdőket, a talaj elpusztult, sok helyen átadta helyét a futóhomoknak, ezért az egykori kultúrtáj elvadult vidékké változott. A pusztásodást elősegítette az éghajlati változás is. A településszerkezet is átalakult: az Alföldről sokan a védettebb városokba mentek megélhetést találni a háborúk idején, az Alföld aprófalvai nagy számban, de védtelenebb mezővárosai is jelentős mértékben elpusztultak. Kifejtés Mindezen változások következtében egész országrészek váltak lakatlanná, aránytalanságok jelentek meg a népsűrűségben. A háborúktól megkímélt nyugati, északnyugati országrészek népsűrűsége sokkal nagyobb volt: egy-egy megyében több mint százezer ember élt, míg a déli, délkeleti területeken megyénként alig 3-4000.

54

1711 volt a demográfiai mélypont, utána – a tartós békének köszönhetően – gyors gyarapodás, népességnövekedés kezdődött. Ebben egyaránt szerepet játszott az újjáépítés, a gazdasági helyzet javulása, a bevándorlás, a belső vándorlás (migráció) és a betelepítés is. Mivel a háborúk elsősorban az alföldi, dombsági és völgyi területeket pusztították, a hegyvidékek érintetlenek maradtak, ezért a hegyvidéken élő magyarok, románok, ruszinok, szlovákok a térség kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai és a relatíve magas népsűrűség miatt megindultak a völgyek, sík vidékek felé (migráció). Döntően az Észak-Dunántúl és az Alföld peremvidékén élő magyarok népesítették be az ország ritkán lakott, belső vidékeit, ezzel a magyar etnikai határ a Kárpát-medence belseje felé tolódott. A földesurak egy része a hódoltságon fellépő munkaerőhiány miatt támogatta a vándorlást, sőt kedvezményeket (átmeneti adómentességet) adott a földjére betelepülő parasztoknak. Az ideáramló jobbágyok megkezdték a bozótosok és vadvizek visszahódítását, a hatalmas megműveletlen földek sokkal jobb életlehetőségeket kínáltak számukra a kezdeti nehézségek ellenére is. A földesurak másik része azonban rendeletileg és törvényekkel próbálta megakadályozni a munkaerő elvándorlását, hiszen az ő jobbágyaik száma jelentősen csökkent. Az öntevékeny betelepülés szervezetlen, de nem mindig spontán népmozgást jelentett. A szabad földterületek az ország határai mentén élők közül sokakat csábítottak Magyarországra. A gazdasági lehetőségek mellett szerepet játszott a török előli menekülés is (pl. szerbek, bolgárok). Az elvándorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottak a hegyvidék különböző népei, elsősorban a szlovákok és a románok. Ekkor jöttek létre az Alföld és Temesköz szlovák szigetei, északról pedig csehek, lengyelek, ruszinok érkeztek a délre vándorló szlovák családok helyére. A románok is lehúzódtak a völgyekbe (ill. a határon túlról is érkeztek új csoportok) és az Alföld irányába. Ennek a népmozgásnak a következtében Erdélyben többségbe kerültek a románok. A népmozgás ösztönzői a magyar nemesek voltak, akik birtokaik megművelésére igyekeztek munkaerőt biztosítani, s ezért átmeneti engedményeket is adtak. A szervezett betelepülés részben a földbirtokosok, de döntően az állam irányításával folyt az 1720-as évektől. (Bár előzményei már voltak a Rákóczi-szabadságharc idején is.) Az udvar és a főnemesség ún. pátensekben toborzott a sűrűbben lakott német nyelvű területeken. III. Károlyt elsődlegesen az adóalap növekedése vezette, de felekezeti szempontok is szerepet kaptak, hiszen a svábok érkezésével a katolikusok arányát kívánták növelni. Az első kísérletek gyakran végződtek kudarccal, többen visszatértek eredeti hazájukba. A problémákból okulva a következő csoportokat már előkészítettebben fogadták, Mária Terézia 1766-ban fel is állított egy telepítő biztosságot. A megérkezők jelentős kedvezményeket kaptak az udvartól (pl. állami adó elengedése), a Bánátban előre felépített falvak, szerszámokkal felszerelt házak várták a lakókat. A svábok szétszórtan, több jelentős szigetet alkotva települtek le (pl. Tolna, Baranya vidéke, Buda környéke, Bakony, Kalocsa, Dél-Balaton térsége). A vándormozgalmak hosszú távú következményeiként csökkent a magyarság aránya az országon belül (Horvátországgal együtt nem érte el a 44%-ot, de Horvátország nélkül is csak 50% körül alakult); másrészt etnikailag kevertebbé vált az ország, bár létrejöttek nagy etnikai tömbök is. A lakosság arányairól lásd az adatsorokhoz írtakat. A XVIII. században a településszerkezet is jelentősen átalakult. A háborúk következtében eltűntek az Alföld aprófalvai, és helyettük megnőtt a városias településeken élők aránya. A XVIII. században a tartós békének köszönhetően kialakult az alföldi tanyarendszer. A ritkán lakott, termékeny területeken a települések határa jóval szélesebb lett, mint a korábbi időszakban. Sok gazda a tél beálltáig a tanyán lakott. (Kecskemét tanyáinak száma pl. 1000 körül volt.) A XVIII. század első felében Debrecen és Pozsony volt a két legnépesebb település, de az újjáépítésnek és a betelepülésnek köszönhetően megelőzte őket Pest és Buda. Mivel ez utóbbi városokat a török háborúk után újjá kellett építeni, így sokkal modernebbnek tűntek, mint a török által nem pusztított városok. (Lásd a forrásokhoz írtakat.)

55

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Lezárás, összegzés A betelepülésnek és a betelepítésnek köszönhetően tehát a XVIII. század végére a lakosság megkétszereződött, a II. József korában készült népszámlálás adatai szerint kb. 9,3 millió lett. A népességnövekedés mértéke – pontos kiinduló adatok hiányában – vitatott, de általában a megkétszereződést tartják reálisnak. (Természetes szaporodás a jobb életkörülmények között kb. 2 millió, és kb. ugyanennyi a betelepülő.) A század során elért változások már csak azért is igen figyelemre méltóak, mert a gazdaság fejlődése, az életszínvonal tagadhatatlan emelkedése mellett is mindennapos dolog volt a magas halálozás: éhínségek és járványok (tüdőbaj, pestis, vérhas, himlő, torokgyík) pusztítottak, két nagy pestisjárványt (1711-ben és 1738-41 között) pedig a hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel, a higiénia megteremtésével próbáltak megállítani. A II. József korában készült népszámlálás nem tért ki a nemzetiségek vizsgálatára – mert erre az információra az államnak akkoriban semmi szüksége nem volt –, ezért pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, arányuk becsült. A betelepülésekkel Magyarország többnemzetiségű országgá vált, de egyben kevert népességű is, mivel több népcsoport élt egy helyen (pl. Temesköz). A horvátokat kivéve az összes magyarországi nemzetiség ún. csonka társadalmat alkotott, ez olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg. A horvát és a magyar ún. teljes társadalom volt.

33. tétel: A ma magyarországi reformáció
FELADAT:

A források és ismeretei alapján mutassa be a reformáció magyarországi térhódítását és jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A reformáció előzményének tekinthető, hogy Mátyás király az udvarába hívott számos humanista gondolkodót, akiket azután magas egyházi tisztségekbe helyezett. Ők nem elsősorban egyházi értékrendet képviseltek, hanem a humanizmus szellemében ténykedtek. Az egyház vezető rétege kezdett elvilágiasodni, reneszánsz életvitelt képviselt (pl. Janus Pannonius, Vitéz János, Bakócz Tamás). A reformáció gyorsan terjedt a XVI. század első felének Magyarországán. A katolikus egyházban számos visszásság és visszaélés volt megfigyelhető a tárgyalt időszakban, vagyis az európai tendenciáknak megfelelően Magyarországon is elterjedt a nepotizmus, simonia, a reneszánsz életvitel, tisztségek halmozása, az alsópapság érdekeinek szem elől tévesztése stb. Ezeket a jelenségeket az egyházon belül is számos irányzat, csoport bírálta, pl. közéjük tartoztak az obszerváns ferencesek. A római egyház meggyengüléséhez mindenképp hozzájárult, hogy a mohácsi csatában 7 főpap hunyt el, azaz szinte „lefejeződött” a katolikus egyház, amely vezetők nélkül nem igazán tudott megbirkózni a reformáció okozta kihívással. Kifejtés Az új hit először a királyi udvarban, Habsburg Mária udvartartása körében jelent meg, bár II. Lajos udvarában még törvény tiltotta a reformáció terjesztését, ill. a lutheránus vallás gyakorlását. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat.

56

a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). leginkább a városi lakosság körében. A református egyház megszilárdulását a debreceni zsinat (1562) határozatainak köszönhette (Debrecen – Egervölgyi Hitvallás). az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. s ez az irányzat a mezővárosi lakosság és a végvári vitézek körében terjedt gyorsan. Az evangélikus közösséghez kapcsolódott az első Újszövetség-fordítás is (Sylvester János). több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. az evangélikus.) A XVI. szabadulása után már az egész országban prédikált. a Székelyföldön zömében katolikusok. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlított a városi önkormányzatokhoz. I. 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. A legelterjedtebb felekezetté vált a XVI. A vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódítottak az új tanok. majd Szapolyai János is bebörtönözte. Az evangélikus vallás terjedését igazolja az ún. ötvárosi hitvallás megszületése.A főurak (pl. ill. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. Bár I. a Habsburgok által ellenőrzött területen és a legkeletibb területeken. században. a cölibátus megszüntetése. az anyanyelvi igehirdetés terjedését. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át: támogatták iskolák. Ebben Kassa. a magyar Luthernek is nevezték a kortársak. Debrecent „kálvinista Rómává” tette azzal.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának tehát kb. (Néhány évtized múlva ugyanezzel a váddal illették a reformációt. összegzés A reformáció egyik legfőbb vonzereje az anyanyelvűség volt. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. A Szászföldön evangélikusok. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). 57 . hitéletet elhanyagoló magatartása volt. és elterjesztette ezeket a tanokat Kassán. kisebb részben reformátusok laktak. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. Az 1550-es években jelent meg a magyarok körében a kálvinizmus. mint a katolikus egyháznak. de elterjedt az erdélyi szászok körében is. A magyarországi református egyház legnagyobb alakja Méliusz Juhász Péter volt. A református és az unitáriusok elsősorban a magyar etnikumhoz tartozóak voltak. Elfogadták tehát az ún. Eperjes. Kialakult az új egyházszervezet. Lezárás. négy bevett vallást: a katolikus. a református és az unitárius irányzatot. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. Dévai Bíró Mátyás (egykor ferences rendi szerzetes) a wittenbergi egyetemen tanult. ami lehetőséget biztosított arra. Jelentős kálvinista prédikátor volt még Kálmáncsehi Sánta Márton és Szegedi Kis István is. Bártfa. A reformáció nagyobb irányzatai közül Luther tanai idővel szélesebb körben is elterjedtek. kapcsolatot tartottak a reformáció külföldi vezetőivel. valamint a cuius regio. Perényi Péter sárospataki. Lőcse és Kisszeben polgársága megfogalmazta a lutheri tanoknak megfelelő hittételeit hasonlóan az augsburgi hitvalláshoz (1549). de megjelentek az unitáriusok elszórtan elhelyezkedő közösségei és a nagyobb görögkeleti vallású románok lakta régiók is. amely főként a Felvidéken szilárdult meg. jelentősebb katolikus tömb a nyugati országrészben. a Felvidék németek lakta városaiban. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. Ferdinánd is elfogadta ezt a hitvallást. hogy itt nyomdákat és iskolákat alapított. Az anyanyelvi istentisztelet. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. Ferdinánd. nyomdák alapítását. eius religio elve. vagyis minden baj forrásának tekintették az ellenreformáció időszakában. A korszak egyik legjelentősebb hitvitázója volt. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. a Székelyföldön maradt csak. század eleji Magyarországon szinte minden társadalmi rétegből csatlakoztak a reformációhoz. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház és a magyarság világias. A Részek (Partium) és a 7 vármegye területén többségében reformátusok éltek.

taláros nemesség. Gyulafehérvár. A polgárság gazdasági befolyása egyre nőtt. Óriási szerepe volt a reformáció terjedésében az anyanyelvi éneklés (zsoltárfordítások. Debrecenben. meg kellett szüntetni a kiváltságos rétegek adómentességét. Marie Antoinette igen népszerűtlenné tette a királyi családot egyrészt osztrák származása. a bürokráciában egyre jelentősebb szerepet kapott az ún. Nagyszebenben. Gazdasági okok: A korszerűtlen adózási rendszer és az elhúzódó háborúk miatt a francia állam csőd közelébe jutott. hogy befolyása visszaszorult. másrészt pazarló életvitele miatt. Várad. XVI. de ábécéskönyveket és széphistóriákat is megjelentettek. Állandó nyomdák működtek: Sárváron. (A XVI. Debrecen. 58 . Az alsóbb évfolyamos diákok központokban tanulhattak tovább. (1526-1560 között a krakkói és wittenbergi egyetemre pl. melyben mind a három rend azonos számú (300) követtel képviselteti magát. Lajos 1789. ezért külföldi egyetemeken tanulhattak csak tovább. Kolozsváron. főként teológiai műveket. Sárospatak. 650-700 magyarországi diák járt. május 5-re összehívta a Rendi Gyűlést Versailles-ba. a politikában még nagyobb szerepet szeretne. de a helyzetet valóban súlyosbította. században kb. akiknek erre lehetősége volt.) Félve az újbóli államcsődtől. Egy-egy iskola kisebb országrészek oktatását felügyelte. Tolna. Iskolákat alapítottak: pl. az államadósság a kezelhetetlenség határán állt. Apáczai Csere János is. emelkedő árak és az adóterhek növekedése.) Az új felekezetek nagy súlyt fektettek az oktatásra. tétel: A francia fra alkotmányos monarchia válsága és bukása FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a királyi hatalom jellegének változását a forradalom kirobbanásától az alkotmányos monarchia bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A forradalom okai: Társadalmi okok: A nemesség úgy érezte. A polgárság körében egyre jelentősebbé vált a felvilágosult értelmiség befolyása. Mivel Magyarországon nem volt egyetem. 1000 könyvet adtak ki. A parasztságot az 1780-as évek gazdasági válsága sújtotta: éhínség.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Károli Gáspár Bibliája az irodalmi nyelv kialakulásában döntő szerepet játszott. Személyes okok: XVI. s ezek fejlesztését szorgalmazta pl. (A francia államcsődöt nem az udvar költekezése okozta. hiszen 1614 óta a királyok nem hívták össze a rendi gyűlést. Két lehetőség állt fenn: Az 1614-es forma. Lajos felesége.) 34. Kolozsvár. Először az ülésezés rendjét kellett eldönteni. az alkotmányos átalakulás pedig számukra garanciát jelent erre. egyházi énekeskönyvek) meghonosításának is. Mindenképp át kellett alakítani az adórendszert.

és a városok lemondtak a kiváltságaikról.). hogy az uralkodó a nemzetgyűlés mellett az alkotmányos monarchistákkal sem volt képes együttműködni. Az emigránsok. a polgári társulás célja az ember jogainak megőrzése. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. Párizsban a régi hatalom összeomlott. mire a Nemzetgyűlés a Labdaházba vonult. La Fayette a nemzetőrség parancsnoka lett. XVI. A király azonban kétkamarás rendszert és királyi vétót követelt. a Bastille-t. kenyeret követelve. a parasztság pedig alacsonyabb adókat és a földesúri szolgáltatások csökkentését várta. A nemzetőrség azonban letartóztatta. A tömeg azonban ki akarta erőszakolni a király és családja Párizsba költözését is. A dokumentum az alkotmányos átalakulás elveit határozta meg azzal. és Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek kiáltotta ki magát. hogy külső segítséggel (osztrák. 1789. Az uralkodó a tömeg nyomására engedett. kiáltványok árasztották el a városokat (a nép követeléseit tartalmazták. és nem fogadta el az augusztus 4-ei és 26-ai rendelkezéseket. és megalázó módon visszavitték Párizsba („A monarchia halottas menete”). az alapvető polgári szabadságjogokat (vallásszabadság. melyeket a radikális értelmiség fogalmazott). Ezeknek a lépéseknek köszönhetően népszerűsége folyamatosan csökkent. alábecsülte a politikai erők belső küzdelmeit is. mint a másik kettőnek együttesen. A politikai feszültséget az is növelte. ám a nemzetgyűlés csak az utóbbit adta meg. június 17-én a Rendi Gyűlés Nemzetgyűléssé alakult. Július 17-én aláírásgyűjtésbe kezdtek a Mars-mezőn a köztársaság kikiáltásáért. Mirabeau márki és La Fayette márki. Október 5-én javarészt asszonyokból álló tömeg vonult Versailles-ba. az egyháziak és a királyi hatalom visszaállításában érdekelt nemesek tanácsára hallgatva belement a szökésbe is (1791. A nemesség alkotmányos monarchiát. Ez a lépése a tömegek radikalizálódását segítette elő (pl. amelyet október 6-án végre is hajtottak.és sajtószabadság.) Miután XVI. labdaházi eskü. A rendek panaszfüzetekben foglalták össze követeléseiket. a polgárság jogegyenlőséget akart. így próbálván az indulatokat lecsendesíteni. de meghagyta a külön ülésezést és a rendenkénti szavazást. Lajos a Tuilleriákba tette át székhelyét. a tulajdon sérthetetlensége). Kifejtés A harmadik rend együttes ülésezést követelt. Itt megfogadták. A vidék forradalmát („nagy félelem időszaka”) követően a nemzetgyűlésen a nemesség. 20. a törvény előtti egyenlőséget. azaz érvényesülnie kell a népfelség elvének. Rögzítette a közteherviselést.Új szisztéma szerinti. Maga a király is Párizsba ment. Marat: A nép barátja című újság cikkei). Bízott abban. szólás. és az utcára vitte a küzdelmeket. ráadásul ellenséges gesztusokat tett (esküt nem tevő pap kezéből áldozott). hiszen a hatalom forrása a nép. La Fayette ágyúkkal löve- 59 . hogy addig nem oszlanak fel. A király szökését követően felerősödött a köztársaságot kívánók tábora. Július 12-án megkezdődött a nemzetőrség szervezése. XVI. de a nemzetőrség vezetője. ehhez a királyi hatalomnak is alkalmazkodnia kellett (volna). Június 20-án az uralkodó munkák ürügyén bezáratta az üléstermet. Egyetlen lehetőségnek az egyházi és emigráns vagyon kisajátítása mutatkozott. ezzel a régi rendszer társadalmi értelemben megszűnt. Az uralkodó végül az utóbbi mellett döntött. amelyben a harmadik rendnek ugyanannyi követe van. hogy kimondta: nincsenek születési előjogok. ezzel tovább növelte a feszültséget. míg meg nem születik az új alkotmány – ez az ún. Az abszolutizmus bukásának fő oka a pénzügyi csőd volt. Amikor a tömeg fegyverkezésbe kezdett. Lajos katonákat állított Párizs köré. A választási küzdelemben a politika az utcára vonult: röpiratok. június. ami azonban a forradalom kirobbanását követően nem enyhült. és új városi tanácsot alakítottak. miközben a papság és a nemesség egy része a polgárság mellé állt. a papság. (Vezetők: Sieyes abbé. A politikai élet radikalizálódását félreértette a király. A papság és a vidéki parasztság egy jelentős része szembefordult a forradalommal. sőt felerősödött. Lajos ismét csapatokat hívott Versailles-ba. július 14-én megostromolta a zsarnokság szimbólumát. és elfogadta az augusztusi határozatokat. porosz) vissza tudja majd állítani abszolút hatalmát.

és megdöntötte a monarchiát. Lajos szemében nem volt más. összegzés Az uralkodó sorsa politikai kérdéssé vált. így növelte a király bizalmatlanságát. és Capet Lajost a Konventben halálra ítélték. és átadta helyét a törvényhozó nemzetgyűlésnek. míg az alkotmányos monarchisták és a jakobinusok ellenezték. legfőbb irányzatait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Demográfiai változások: (lásd táblázat adatai) 60 . A királyt és családját a Temple börtönébe zárták. hogy a girondiakkal szemben növeljék befolyásukat. (Lásd a forráshoz írtakat. hanem az alkotmányos monarchisták is egyre inkább elszigetelődtek. szeptember 20). melyben a tulajdonosok kezében van a hatalom. Lajos 1792.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tett a tömegbe. a király szembeszállt a nemzetgyűléssel. Erre a párizsi községtanács vezette tömeg 1792. az abszolút monarchiát alkotmányos monarchia. A girondiak a királlyal együtt a háborút támogatták. XVI. A girondiak végül kénytelen voltak engedni. Koblenzben kiáltványt adtak ki. Az abszolutizmus lényege volt. augusztus 10-én megostromolta a Tuilleriákat. Az új állam az egyéni szabadságjogok és a politikai egyenlőség megvalósítása során a népfelség elvét juttatta érvényre. a végrehajtó hatalom egy kézben való egyesítésével teljhatalomra tett szert. hogy ésszerűen berendezkedett állam jöjjön létre. 1793. és hadat üzent a Habsburg Birodalomnak. hogy az országban ne lehessen visszaállítani az abszolutizmust. augusztusi pillnitzi osztrák-porosz nyilatkozatot követően fokozódott Franciaországban a külföldi beavatkozástól való félelem. amit alapvetően barátságtalan gesztusként értelmezett. április 20-án girondi kormányt nevezett ki. valamint megtagadta a védelmi rendelkezések teljesítését. Először június 20-án szállta meg a párizsi tömeg a Tuilleriákat. az igazságszolgáltató. A nemzetgyűlés 1791 szeptemberére alkotta meg az alkotmányos monarchia működéséhez szükséges törvényeket. Az alkotmányozó gyűlés 1791 októberében feloszlott. mint királyi jogainak korlátozása. Miután vereségek követték egymást. folytatta politikáját. ill. Megalkotóit két cél vezette: egyrészt az. leváltotta a girondi kormányt. Lezárás. de a királyt nem sikerült megfélemlíteni. A francia forradalom tehát megszüntette az abszolutizmust. tétel: A XIX. a jakobinusok is melléjük álltak. Átalakultak a politikai erőviszonyok: az alkotmányos monarchisták mellett a girondiak erősödtek meg. január 21-én guillotine-nal kivégezték. ha a királyt baj éri. XIX század főbb eszmeáramlatai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. melyben lerombolással fenyegették meg Párizst. Az alkotmányos monarchia a hatalmi ágak megosztására épült. és nem felelt tetteiért az alattvalóknak. hogy az „Isten kegyelméből” uralkodó király a három hatalmi ág: a törvényhozó. 35. A hírek hallatán az emigráció központjában. századi szocializmus eszmerendszerének létrejöttét. továbbra sem adta fel eredeti terveit (külföldi segítséggel visszaszerzi hatalmát). másrészt pedig. Ennek a lépésnek köszönhetően nemcsak a király. Mivel a tömeg a király halálát kívánta. Az 1791. ez lett Franciaország első írott alkotmánya.) Az alkotmány XVI. később köztársasági államforma váltotta fel (1792.

A társadalom átrétegződése az ipari forradalom által érintett országokban: (lásd a forráshoz írtakat) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. vízszennyezés stb. A parlamenti váltógazdálkodás miatt Angliában a parlamenti pártok közötti verseny biztosította a munkásság szervezkedésének törvényes hátterét (1824). ide tartoztak az önállóan termelő kisparaszti elemek. A géprombolás az embertelen körülmények között élők természetes és ösztönös reakciója volt. a társadalmi robbanás lehetősége sok embert elméleti vizsgálódásra ösztönzött. Kolping) és magánszemélyek által biztosított segélyezés nem oldja meg a problémákat. kábítószer-fogyasztás). A kormányok erőteljesen felléptek ellenük: Angliában halálbüntetés. másrészt a higiéniás viszonyok javulásának köszönhető. Eszerint tilos a női és gyermekmunka a bányákban. de egyes elemeiben megvalósíthatók. Kiderült az is. új iparvidékek alakultak ki. a feudális járadékaiból élő. Fourier és Saint-Simon csak teoretikusan próbálta megoldani a problémákat.) Bár már 1802-ben és 1819-ben is születtek ilyen tárgyú törvények. Ausztráliába történő deportálás volt a büntetés. prostitúció. szociológia) írták le. de Franciaországban és Poroszországban is katonai erővel verték le a mozgalmakat. Szerinte a megoldás az iparosok és tudósok együttműködése volna (dolgozó osztály). A munkásság ellehetetlenült életkörülményei (alkoholizmus. Az utópiák a fennálló társadalmi rend kritikáját jelentik. ezért nevezték őket „ pedagógiai optimistáknak” is. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. középvállalkozók. Owen a gyakorlatban is kipróbálta. ill. hogy az egyházak (pl. 61 . A városba költözés során az emberek elvesztették hagyományos kultúrájukat. majd politikai szerepet is vállaltak. valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. Ő úgy tartotta. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). hogy neveléssel lehet megváltoztatni a szemléletet. Az utópikus szocialisták (Morus Utópia című művéről kapták nevüket). de nem tudták betartatni. hivatalnokok. dologtalan nemesség. s főleg a szakszervezeti színtéren zajlottak a viták a munkaadó és a munkavállaló között. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. ilyen dokumentumot terjesztettek a parlament elé. vallásukat. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. értelmiség. A charter 6 pontját lásd a forrásban.). nyomortelepek jöttek létre. teljes egészében nem. Angliában Ned Ludd volt a feltételezett vezetőjük (luddizmus). ezzel létrejött a chartizmus. munkaidő kérdése) voltak. A brit gazdaság dinamikus fejlődése is enyhítette a gondokat. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). munkaviszonyok. Ezek kezdetben szakmai jellegű. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). azaz a papság. (Lásd forráshoz írtakat. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. a szakszervezetek (trade unionok).A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. majd megalakulhattak az első szervezetek. A. s így reformokra ösztönöztek. Hittek abban. hogy a bajok forrása a káosz. korlátozták a gyermekek munkaidejét. század közepére tompultak az ellentétek. a riválisnak tekintett gépeket próbálták elpusztítani. életkörülményeinek javítására különböző mozgalmak alakultak ki. A chartizmus elnevezése a charter (alkotmányjavaslat) szóból származik. önsegélyező szervezetek (bérkövetelés. Megjelent a középosztály. A XIX. Kifejtés A munkásság érdekeinek védelmére. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. ill. Saint-Simon elméletén erősen érződik a felvilágosodás hatása. bár nem szüntette meg. Gyárvárosok. melynek okai a henyélők. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. Eredmény a gyáripari törvények elfogadása. A korabeli társadalmat új társadalomtudományok (közgazdaságtan.

amely elveti a forradalmat. az angol polgári gazdaságtan (Smith) és az utópikus szocializmus volt. ugyanakkor ők is tulajdonosok voltak. de kudarcot vallott. A szocializmusok közül a legnagyobb hatású a tudományos szocializmus/történelmi materializmus. A marxizmus forrása a német filozófia (Kant.). Az utópistáknál erőteljesebb fellépést sürgettek a szocialisták.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Fourier a jól szervezett társadalomban és az élvezettel végzett munkában látta a megoldást. helyette jogszerű és törvényes eszközökkel. kísérlete kudarcba fulladt. A szocializmusok egyértelműen a magántulajdon. Az egyház a munkásokat. amihez szükségesnek tartja a magántulajdon eltörlését és az uralomnélküliség (hatalom. amely kétségkívül nagy társadalmi problémákat szült (pl.) 62 . Lezárás. század közepén megjelenő keresztényszocialista gondolatokat XIII. A XIX. ezért többen a kommunizmus előfutárának tekintették. az ő érdekeik képviseletében lépett fel. munkanélküliek). az I. amelynek célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése. iskola. (Lásd a forráshoz írtakat. összegzés A szocializmus a születésekor tehát egyfajta válasz volt a nyugat-európai iparosodási folyamatra. a versenyt a kooperáció és a polgári társadalmat a szocialista társadalom. hogy bár gyűlölték a kapitalizmust. s lehetővé tette. betegségi.) Eduard Bernstein revízió alá vette Marx nézeteit. Az I. vagyis a marxizmus. egyes társadalmi csoportok közötti különbségek hihetetlen mértékű növekedése stb. akkor kénytelenek voltak munkaerejüket rendkívül alacsony áron eladni. Louis Blanc szerint nemzeti műhelyeket kell létrehozni a munkások szociális kérdéseinek megoldására. Internacionálé 1889-ben. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) 1864-ben jött létre. 1848-ban meg is kísérlik a munkások által üzemeltetett. Internacionáléban a marxizmus domináns szerephez jutott. a kiszolgáltatott embereknek választójogot kell adni. klubok. Nézeteik belső ellentmondását többek között az jelentette. (A II. (Lásd a forráshoz írtakat. akik a forradalomban látták a társadalom tömegeit érintő problémák megoldását. Leo pápa Rerum Novarum című (1891) enciklikája összegezte. Blanqui is egyenlősítő programot akart megvalósítani.) A XIX. Hegel). hogy a munkásmozgalom valamennyi áramlatának képviselői elfogadhassák a közös elveket. A munkásság első nemzetközi szervezete. a szociális támogatás különböző módozatait alkalmazta (óvoda. Sok eszméjében az anarchisták előfutárának tekinthető. Internacionálé [Komintern] pedig 1919-ben jött létre. parlamentáris úton akar érvényt szerezni céljainak.). az individualizmust a kollektivizmus. létrehozni a demokratikus szocializmust (ill. hogy váltsa a társadalmi tulajdon. öregségi biztosítás. megkérdőjelezte az állam szerepét. leállás esetén minimális bér stb. Bakunyin) az anarchizmus. állam által támogatott nemzeti műhelyek szervezését. szociáldemokráciát). a III. azaz a polgári társadalom ellenében jöttek létre. A marxisták szerint a történelem osztályharcok története. Owen angol gyáros volt (New Lanark). A tulajdonnal nem rendelkezők vagy be sem kerültek a társadalom rendszerébe (pl. állam nélküli rendre való törekvés) megvalósítását. a magántulajdont szerintük fel kell. gyermekmunka. tömeges elszegényesedés. így jött létre a revizionizmus. A szociális törekvéseket Krisztus szociális tanaival összhangban állónak tekintettek. falansztereket akart létrehozni (lásd Madách: Az ember tragédiája). vagy ha mégis. Proudhon szerint a tulajdon lopás. Képviselője Karl Marx és Friedrich Engels. a szegényeket vette védelmébe. elutasította a piacot. pl. század második felében formálódott nagyobb hatású szocialista mozgalommá (pl.

másrészt az egészségügyi viszonyok javulásának és az orvostudomány új felismeréseinek köszönhető. és az visszahatott a termelésre. a földeket trágyázták. középvállalkozók. vagy csökkenő terület mellett egyre több terméket tudtak előállítani. Ahogy fokozódott a termelékenység. A városba költözés során az emberek elvesztették a hagyományos kultúrájukat. amikor az emberi erőre. A lakosság számának a növekedésének azonban nemcsak a nagyvárosokba költözés a következménye. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). hivatalnokok. ami növekvő keresletet.)! FELELETVÁZLAT Bevezetés Ipari forradalomnak azt a folyamatot nevezzük. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. Az 1770-es években intenzíven fejlődött a mezőgazdaság. értelmiség. A gőzgépek megjelenésével gazdaságossá vált a nagyobb üzemek. aminek következtében kevesebb munkás egyre több városi lakos (pl. 63 . A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). hanem az új egzisztencia megteremtésének reményével elinduló kivándorlók. tétel: A Az z ipari ip forradalom teremtette ellentmondások FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be az ipari forradalom társadalmi és környezeti hatásait (demográfia. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. A társadalom átrétegződése (Lásd még az ábrához írtakat!) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. A kialakult munkaerő-felesleg először olcsóbb munkaerőhöz. a gyarmati országokban való letelepedők számának az emelkedése is. ide tartoztak az önállóan termelő gazdálkodók. másrészt viszont fontos szemponttá vált a termelés folyamatosságának biztosítása. gépekkel végzett tömegtermelés. hiszen a gépek leállítása és újraindítása költséges és időigényes folyamat volt. A gépek kiszolgálása érdekében tehát fontossá vált a tervezés. kézimunkára épülő termelő tevékenységet felváltja a gyárakban. városiasodás. Az ipari forradalom alapvető feltétele tehát a mezőgazdasági termelés átalakulása. vallásukat. nagyobb felvevőpiacot biztosított. amelyek egy területen koncentrálták a gépeket. Ennek a folyamatnak a feltételei Európában Angliában jelentkeztek leghamarabb. Megjelent a középosztály.36. majd munkanélküliséghez vezetett. így ezekre a munkafolyamatokra is hozzáértő munkaerőt kellett kiképezni. vetésforgót alkalmaztak. életkörülmények. anyagbeszerzés. valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. A tömegtermelés miatt egyrészt a gyárak egyre több embert foglalkoztattak. Kifejtés Demográfiai változások (lásd még a táblázathoz írtakat) A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. a gyártáselőkészítés. a raktározás és értékesítés. bérmunkások) eltartására volt képes. egyre több munkaerő szabadult fel a fejlődésnek indult ipar számára. azaz a gyárak létrehozása. környezetszennyezés stb. aminek következtében azonos. A mezőgazdaság fejlődése miatt növekedésnek indult a népesség.

A légkör szennyezése is tovább folyt. fogyasztói szokásait. Ahol az erdőket kiirtották. a tőzsde központja is a XIX. akár mérgezést is jelenthettek. gyorsan fejlődött a vasúthálózat. az elit kifinomult kultúrája visszaszorult. a különböző ipari eljárások (vegyipar. század első harmadában nem voltak törvények.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a munkásság kettéválása: a kétkezi munkát végző kékgalléros és a szervező. majd a táplálékláncon keresztül kihatott más fajokra is. valós szükségletei rabjává lett. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. ezért pusztultak az erdők. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. a munka feltételei a munkaadótól függtek. mivel azonban ez egyet jelent a tömegkultúra megerősödésével. ami megfogja a talajt. ám eközben elveszítette az egyéniségét. tavakba és ez tönkretette az ott élő növény. Lezárás. city stb. Manchester). a XIX.és állatvilágot. A természeti kincsek kitermelése (felszíni bányászat) átformálta a környezetet. egyediségét és beleolvadt az átlagosba. ott lett legerősebb a talajerózió. amelyek a munkások jogait védték volna. és a csapadék is könnyen le tudta mosni a termőréteget. összegzés Az ipari forradalom kibontakozása és továbbfejlődése miatt a városok a XIX. Az ipar számára rengeteg faanyagot kellett biztosítani. mert nem volt. a sebesség. A művelődés széles körben terjedt (az analfabetizmus minimálisra csökken az ipari társadalmakban). a légkör és a vizek szennyezése miatt felborult az addigi biológiai egyensúly. század első felében elindult folyamatok folytatásai. mert növekedtek a települések. a fehérgalléros munkásoknak a megjelenése.) A városi lét alapvetően alakította át az emberek értékrendjét. A városszerkezet átalakulásával kiépültek a lakónegyedek. ill. A pénz. a meggazdagodás utáni hajsza. ahol óriási iparvidékek alakultak ki. az ipari hulladékok a korábbiaknál is jobban károsították a természeti környezetet. század második felében átalakultak. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. Drasztikusan csökkent a zöld terület. kertváros. A szennyvíz belekerült a folyókba.). A nagy ipari és bányavárosok mellett kezdődött meg a természet károsítása is. azaz az egyes társadalmi rétegek lakóhelyük szerint elkülönültek (munkásnegyed. A fejlődés szétbomlasztotta a régi közösségeket. és a gyárakat a bányák közelébe építették. A környezetszennyezés a korábbinál is nagyobb mértéket öltött. században (lásd a forráshoz írtakat). fémipar) a korábbiaknál is nagyobb veszélyt. tétel: A Az z ipari ip forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a gépesítés jelentőségét az ipari forradalom első szakasza idején! 64 . az információ hajszolása csapdahelyzetet is teremtett: az ember vélt. Az ipari forradalom második szakaszában zajló változások jelentős részben a XIX. Az ipari forradalomnak köszönhetően Anglia lett a „világ műhelye”. a nagyvárosokban viszont magányosnak érezte magát az ember. De Anglia a világkereskedelem és a bankélet. Új iparnegyedek alakultak ki. vízszennyezés stb. a rovarirtó szerek. nyomortelepek jöttek létre. hiszen a vegyipar kialakulásával és elterjedésével a műtrágyák. ipari nagyvárosok létesültek (Liverpool. 37. A talaj. tervező munkát végző munkás elitnek. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés.

az elektromosság megjelenése. A textiliparban egészen kevés hitellel hatalmas jövedelemre lehetett szert tenni. vízi és szélenergiával működtették (lehetővé tették a vízi energia által keltett forgómozgás felhasználását). fajnemesítés. tengeri szállítási lehetőséget biztosító hosszú tengerpart. A Thomas Savery által tervezett első gőzgépek alkalmasak voltak a szivattyúk hajtására. olcsó nyersanyaggal hatalmas hasznot lehetett produkálni. A széntermelés viszont ötszörösére emelkedett. de a kitermelt szén jó részét ezek el is emésztették. vetésforgó. majd ezt felváltotta a gőzgép. században: a manufaktúraipart felváltotta a gépeket alkalmazó gyár. Az ipari fejlődés először a textiliparban jelentkezett. századtól nőtt a termelékenység. Az 1780-as években ugrásszerű átalakulás következett be. pl. az acélgyártás. melynek az első/klasszikus szakasza az 1780-1860-as évekre tehető. Ezt felismerve fejlesztette ki Hargreaves fonógépét („fonó Jenny”). csatornázás. John Kay-féle repülő vetélővel gyorsabban és egyszerűbben lehetett szőni. amelyek a munkát gyorsították (a minőséget azonban kezdetben nem javították). a munkások számának növelését vonta maga után. segítette az átalakulást az előnyös földrajzi fekvés. így szélesebb körben fel lehetett használni (fonó-és szövőgépek. század közepéig megháromszorozódott (gőzgép és a vasút). a mezőgazdaság egyre belterjesebbé vált. amely már tengely hajtására is alkalmas volt. Az iparral együtt fejlődött az infrastruktúra is. James Watt termelékenyebb gőzgépet épített. A gőzgép elterjedését segítette az. A beruházások megkövetelték a közös földek tagosítását. olcsó és nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialakítása volt (csatornázás. Mindez hosszú és tartós fejlődéshez vezetett. megerősödése. emiatt a vidéki népesség a városokba áramlott. hogy a felszín közeli bányák kimerültek. gőzhajózás). majd a gyapjú mellett egyre inkább tért hódított a gyarmati ültetvényekről (Észak-Amerika. a szénből gőzenergia előállítása jellemzi. A találmányok átalakították az energiafelhasználást is. folyamszabályozás. de erre az állati vagy vízenergia által hajtott gépek nem voltak képesek. Ezt az első szakaszt a gőzgépek. ahol a XVI. Elengedhetetlen volt a sok energiaforrás és a gyarmatok jelentette biztos piac. század közepéig nem mentek végbe. Az első gépeket emberi és állati erővel. fúrók. India) behozott gyapotból készült pamut. hiszen a gyarmatokkal folytatott kereskedelem legfőbb iparcikke a textília. a vegyipar. talajjavítás. majd még tovább csökkent. óriási piacon. a jó kikötők. vasút. „fonaléhség”-et vont maga után. Ez az ipari forradalom kezdete.FELELETVÁZLAT Bevezetés Az árforradalom következtében kibontakozott a tőkés ipar és mezőgazdaság. Másrészt viszont nagy volt a nyersanyagszükséglet (gyapjú). A gépesítés következtében az angol vasfelhasználás a XIX. Új lendületet adott a bekerítéseknek. Mindez hatékonyabb működést tett lehetővé. új eszközök (jobb ekék. textilipar. aratógép). A gépesítés miatt egyrészt egyre kevesebb parasztra volt szükség. A gazdasági fejlődés egyik alapvető feltétele a gyors. hogy az angol mezőgazdaságban felhalmozódott tőke lehetővé tette az iparvállalkozások megkezdését. esztergák meghajtása). Alapvető technikaitechnológiai változások azonban a XVIII. ami az új üzemformák és szervezési eljárások elterjedését. Innentől a két ágazat egymást húzva fejlődött. 65 . istállózó állattartás. elterjedt a trágyázás. az olcsó. így a növekvő piacon viszonylag kis tőkebefektetéssel. textilipar gépesítése. A textilipari találmányok egyszerű mechanikus szerkezetek voltak. ami fellendítette a juhtenyésztést. A változások következtében az angol gyapjúfonal előállításának ára a felére. Mindez a gazdasági fejlődés Angliából indult a XVIII. orosz) szorultak. az iparág a paraszti kiegészítő háziiparból a tőke révén bérmunkásokat foglalkoztató gyáriparrá fejlődött. s emiatt jelentős vasbehozatalra (svéd. Kifejtés A fejlődés alapja tehát a fejlett angol mezőgazdaság. az 1860 és 1918 közötti második szakaszt pedig a nehézipar. a mélyben lévőkből pedig folyamatosan szivattyúzni kellett a vizet. kohászat. ám ez ún.

Nagy-Britannia viszont meg kívánta őrizni a török államot. az azonos fesztávok pedig a vonatközlekedés gyorsaságát és hatékonyságát stb. a XIX. amit két ország kívánt betölteni: az Osztrák–Magyar Monarchia (OMM) és Oroszország. összegzés Az ipari forradalom következtében kialakuló nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. Morse találmánya. Kezdett kiépülni a csatorna. Az iparosodás következtében bekövetkező urbanizáció alapvetően átalakította a társadalom szerkezetét. az elektromosságról nyert egyre alaposabb ismeretek azonban lehetővé tették. Maudslay esztergája. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. (Lásd a Goethe. a városok forradalma. századi gazdasági fellendülés általános modernizációs folyamatot indított el. sínek nagyipari előállítása. Kibontakozott az ipar. Az ipari forradalom még ma is tart. tétel: A balkáni ba konfliktusok okai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. Új iparvidékek alakultak ki. biztosították az alkatrészek könnyebb cseréjét. Lezárás. hogy önálló balkáni nemzetállamokat kívántak létrehozni az itt élő népek. lehetővé vált az anyagi javak és szolgáltatások gyors megsokszorozása. A XVIII. Megjelentek a szerszámgépek. amelyek a munkások jogait védték volna. értékrendjét és fogyasztói szokásait. A fejlődés kikényszerítette a szabványosítást. nyomortelepek jöttek létre. A másik problémát az jelentette. 66 . kiépült az USA és Anglia közötti összeköttetés is. A megváltozott városi életmódhoz hozzátartozott a gázvilágítás.és vízhálózat.).) Az ipari forradalom következtében tehát megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése. bár ezekre a folyamatokra csak korlátozottan tudtak befolyást gyakorolni. a távíró gyorsan terjedt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A gyors ütemű vasútépítés tehát nagyon megnövelte a szén és vas iránti igényt. az egységes csavarok pl. vízszennyezés stb. Egységes nemzeti piac jött létre. században a keleti kérdés lényege nem változott. pl. a járda és a kövezett út. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. a gépgyártás viszont a szerszámipart is forradalmasította. a mozdonyok. mellyel a vasat is meg lehetett művelni. az infrastruktúra. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. a munka feltételei a munkaadótól függtek. Mindez jelentős hatással volt a tudományok és művészetek fejlődésére is. Ezt a nagyhatalmak valamelyest támogatták. megsokszorozódott a népesség. a mezőgazdaság. A Török Birodalom hanyatlása hatalmi vákuumot hozott létre. századi balkáni konfliktusok okait és hatásukat a nagyhatalmi politikára! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. 38. század első harmadában nem voltak törvények. Az egymástól látótávolságra kiépített állomások kezdetben fényjelekkel kommunikáltak. hogy a fényjeleket elektromos jelzésekkel helyettesítsék. így biztosítva saját befolyását a térségben. megváltozott a társadalomszerkezet. A gazdaság élénkülése lehetővé tette és meg is kívánta az optikai távírórendszer kiépítését.és Heine-idézethez írtakat.

függetlenül attól. ill. ugyanakkor a Monarchia megszállhatja (okkupálhatja) Bosznia-Hercegovinát. ezzel Szerbia teljesen önálló lett.A térséget korábban is a meghatározó nagyhatalmak uralták (Nagy-Britannia. Franciaország. Mivel azonban visszautasította Bosznia és Bulgária autonómiáját. ezért először a francia. emiatt minden nép igényt tartott a félsziget jelentős részére. A tengeri hatalmak. A szövetség gyenge pontja azonban a Balkán.) Kifejtés Az Oszmán Birodalom meggyengülésével keletkező hatalmi űrbe az Orosz Birodalom akart a legerőteljesebben behatolni. század folyamán. A kívülről. majd a porosz együttműködés felé nyitott. A balkáni államok befolyása a század folyamán nő. de ezek köre részben bővült. és elszigetelte a franciákat. A balkáni népek szerepe jelentősen megváltozott a XIX. 1877-ben titkos szerződést kötöttek az OMM-val (budapesti egyezmény): a Monarchia semleges marad. a francia kapcsolatokat sem számolta fel. hogy milyen számban lakott az egyes területeken. 67 . A konfliktusok és a politikai fordulatok ellenére a Balkán társadalmi-etnikai összetétele nem változott. majd Bulgária lázadt fel (1876). 1859-ben került sor Havasalföld és Moldva függetlenedésére. Nagy-Britannia elsősorban Ausztriára (ill. az OMM-re) támaszkodott. 1862-ben jött létre a Cuza fejedelem vezette egységes Románia. Az 1870-es években a Balkánon kiéleződött a helyzet. ezzel ürügyet szolgáltatott az orosz beavatkozásra. a törökök 1820-tól elismerték autonóm fejedelemségként. OMM-nek) egy táborba kerülését. valamint a nagyhatalmi befolyás is hátráltatta a gyorsabb modernizációt. Szerbia először 1817-ben választott saját fejedelmet (Obrenović-dinasztia). ha Oroszország csak Besszarábia déli részét kapja meg. Oroszország és az OMM között az ún. A török szultán (II. ha a tengerszorosok orosz ellenőrzés alá kerülnének. A korábban török uralom alatt élők szinte csak parasztok voltak. (Bár a németek és az oroszok közt nem volt se európai. legfőképp Nagy-Britannia azonban ezt megakadályozta. S bár támogatta a német egység létrejöttét. Habsburg Birodalom). ahol az osztrákok nem érezték biztonságban magukat az orosz terjeszkedés miatt. Oroszországnak és a Habsburg Birodalomnak. se gyarmati ellentét. Szerbia hadba lépett a török ellen. s ez az oka részben a három császár szövetsége (1873) felbomlásának. de folyamatos gazdasági fejlődésnek. ahol a birtokosok is románok. részben a nacionalizmus térhódításának és a független államok létrejöttének köszönhető. Az újonnan létrejövő államok a gazdasági és társadalmi problémák miatt válságba kerültek. az európai egyensúlyt fenn kívánta tartani. Oroszország a krími háború (1853-1856) után diplomáciailag elszigetelődött. részben némileg átalakult a XIX. Az etnikumok keverten helyezkedtek el. de teljes vereséget szenvedett a kölcsönös kegyetlenséggel folyó háborúban. bojároknak nevezték őket). a Balkánon élő. hiszen számára igen kedvezőtlen fordulat lenne. Abdulhamid) megpróbálta megakadályozni a válság kiszélesedését. elsősorban Oroszország által egyre inkább támogatott keresztény lakosság gyakran összetűzésbe került a török hatóságokkal. mert: a gyarmati és kereskedelmi pozícióit féltette. míg a földesurak csak törökök lehettek (ez utóbbi alól kivétel Románia. Bismarck ezzel a lépéssel megakadályozta a német egység ellenfeleinek (Franciaországnak. azaz az expanzív külpolitikával kívánták feledtetni a belső gondokat. 1873-ban létrejött Németország. erejük megnőtt. hiszen ez az állam is fenyegetve érezte magát az oroszoktól. Először Boszniában tört ki felkelés a magas adók miatt (1875). ami egyrészt a lassú. A balkáni államok elsősorban egymás rovására próbáltak terjeszkedni. a Habsburg Birodalomból pedig dualista berendezkedésű Osztrák–Magyar Monarchia lett. Oroszország. század második felében: létrejött az egységes Németország. három császár szövetsége. Az 1821 és 1829 között zajló háború eredményeképp a törököktől függetlenné vált Görögország. jelentős számú törökkel. Az oroszok a hadüzenet előtt. A török csapatokat 1862-ben kivonták a helyőrségekből. ill. ezért Konstantinápolyban nemzetközi konferenciát hívott össze. de Németország inkább az OMM-t támogatta ebben a kérdésben.

de orosz kézre került Besszarábia. hogy a balkáni „lőporos hordó” „kanócát” a nagyhatalmak tartják kezükben (1912-13). (Majd csak 1886-ban. A berlini kongresszuson (1878) a következő döntések születtek: Németország. Oroszország. egy Szerbiával vívott háború után egyesülhetett Kelet-Ruméliával. a Sipka-szorosban).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A török seregek nem várt ellenállást fejtettek ki (pl. ami előrevetítette a rövid időn belül kialakuló. A balkáni államok határait nagyhatalmi stratégiai szempontok szerint. hogy a megszerzett területeken létrejöjjön egy orosz befolyás alatt álló ország. mert ez a Monarchia területét veszélyeztető szerb irredentizmust erősítette volna. A szultán San Stefanónál békét kötött az oroszokkal. Románia és Montenegró függetlenségét. Mivel az orosz győzelem a nagyhatalmi egyensúly felborulásával fenyegetett. A San Stefanó-i békében a szultán lemondott minden európai területről (a főváros kivételével).) Lezárás. s nemzetközi konfliktus csak a nagyhatalmak szembenállásakor törhetett ki a folyamatos balkáni etnikai villongásokból. amelyek sorsa a szomszédos államoktól függött. s nem etnikai elvek alapján határozták meg. A széttagoltság tehát csökkent. de nem szűnt meg. összegzés A berlini kongresszus után Oroszország eltávolodott Németországtól és az OMM-tól. ezért nagyhatalmi nyomásra (pl. Nyilvánvalóvá vált. hanem megakadályozták. orvosolhatatlannak látszó etnikai problémákat. hogy Bosznia szerb kézbe kerüljön. tétel: N Németország ém nagyhatalommá válása FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be Németország nagyhatalommá válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1648-as vesztfáliai béke után a Német-római Császárság széttagolódott. de nem jött létre Nagy-Bulgária. amely 35 állam és 4 szabad város laza szövetsége volt. A tagállamokat 68 . bosnyákok lakták. hogy az oroszok elfoglalják és esetleg lerombolják a török fővárost. NagyBulgária. (Boszniát szerbek. Napóleon 1806-ban megszüntette a Császárságot. így az orosz seregek Isztambulhoz közeledtek. így próbálván megakadályozni. az orosz túlerő miatt mégis rövidesen összeroppantak. 1815-ben létrejött Ausztria és Poroszország vezetésével a Német Szövetség (Bund). s ezt az 1814-15-ös bécsi kongresszus sem állította vissza. Az OMM és Oroszország viszonya viszont elhidegült. A Monarchiát nem újabb délszláv tartományok megszerzése vezette Bosznia elfoglalásakor. horvátok. valamint beleegyezett abba. a Monarchia pedig okkupálta Bosznia-Hercegovinát. 39. hogy a rendezésről nemzetközi kongresszus döntsön. Ez a lépés azonban súlyosan sértette a többi nagyhatalom (elsősorban Nagy-Britannia és az OMM) érdekeit. több mint 300 kisebb-nagyobb fejedelemség laza szövetségéből állt.) A törökök jelentős balkáni területek urai maradtak. Anglia és az OMM képviselői elismerték diplomáciai szinten Szerbia.: a brit flotta befutott a Boszporuszba) Oroszország elfogadta.

amelynek legfontosabb feladata az egységes Németország megteremtése volt. Schleswig végül porosz. így állandó és biztos piacot jelentett a termékeknek. 1848 tavaszán sorra törtek ki a forradalmak a német területeken. nem volt közös pénzrendszer. de 1848-ban és 1859-ben bebizonyosodott. Bismarck viszont az 1863-as lengyel felkelés során tanúsított oroszbarát politikájával a cár támogatására tett szert. de ezt akadályozta egyrészt. Ausztria azonban kimaradt a szövetségből. elszigetelődött gazdaságilag. központi kormányzat. század óta két hatalom vetélkedett a Németország feletti uralom megszerzéséért: Ausztria és Poroszország. protestáns nemzetállamként. 1848 előtt inkább Ausztria. hogy Ausztria önmagában nem az. Vilmos porosz király Otto von Bismarckot nevezi ki kancellárrá 1862 szeptemberében. a meghatározó. amely magában foglalta volna a Habsburgok nem német országait is. s 1848 májusában összeült a német nemzetgyűlés Majna-Frankfurtban. és a német területek számára csak laza föderációt jelentett volna. Kifejtés Az 1830-as évek közepétől Poroszországban és az észak-német területeken megkezdődött az ipari forradalom. 1864-ben tört ki a Schleswig-Holstein körüli háború. (Lásd táblázatokhoz írtakat. és a magyar kérdés a későbbiekben is korlátozta külpolitikáját. részvénytársaságok jöttek létre (pl. de a további fejlődés megkövetelte a politikai egység létrehozását. 1848 után azonban egyre inkább Poroszország lett az erősebb. A nagy német egységet Ausztria hozta volna létre. de a helyi kormányok sorra kiiktatták a fejlődést akadályozó feudális korlátozásokat.vámhatárok választották el egymástól. Az 1840-es években megerősödtek a liberális mozgalmak. Holstein osztrák igazgatás alá kerül. s ennek érdekében a parlament megkerülésével bevezette a hadseregreformot (modern fegyverek. A XVIII. és csökkent a nagy német (Ausztriával együttes) egység támogatottsága. és ez később Poroszország számára előnyt jelentett. a polgárság egyre ellenzékibbé vált. A Bismarck vezette Poroszország jóval kedvezőbb helyzetben vágott neki a háborúnak. amely folytatódott az 1850-es években. melynek több német állam is tagja. a Hohenzollern igen. amely 1866-ban megépíti az Európa és Amerika közötti első távközlési kábelt). A szövetség élén az osztrák császár állt.) A gazdasági fejlődést elősegítő tényezők: Világszínvonalú iparvállalatok. Másrészt pedig Ausztria és Oroszország szövetsége felbomlott a krími háború során. A német egység megteremtésére két út kínálkozott. amikor I. míg a porosz királyi család. Porosz részről akkor következik be fordulat. Ausztria megpróbálta ugyan ismét megszilárdítani egykori helyzetét. a Siemens-gyár. hogy 1848-ban a forradalmak hatására majdnem szétesett. Másrészt fejlődött ugyan a gazdasága. 1848 forradalmai ugyan elbuktak a német területeken. amelyben Poroszország és Ausztria szövetséget kötöttek Dánia ellen. A Habsburgok helyzetét nehezítette az is. Ausztria itáliai veresége után (1859) növekedett a kis német (Ausztria nélküli) egység híveinek száma. A Vámszövetség (Zollverein). A Ruhr-vidék és Szilézia kőszéntelepei biztosították a modern nehézipar nyersanyagszükségletét. hogy soknemzetiségű birodalmuk élén nem képesek nemzeti dinasztiaként fellépni. 69 . de a két tartomány így folyamatos konfliktusforrást jelent. A „vaskancellár” célja a porosz vezetésű kis német egység létrehozása. A Német Szövetség minden tagállamában nőtt a forradalmi elégedetlenség. mint a német területeké. A kis német egységet a poroszok akarták megvalósítani a Habsburg tartományok mellőzésével. általános hadkötelezettség). Poroszország katonai ereje a többszörösére nőtt. ami egységes piacot biztosított a német ipar számára. ám sokkal kevésbé. a nagy és a kis német egység. A gazdasági növekedés hatására bővült és egységesült a német területek piaca. ami háborúhoz vezetett Poroszország és Ausztria közt. 1834-ben porosz vezetéssel létrejött a Német Vámszövetség. Egyrészt az angolok az európai egyensúly érdekében fontosnak tartottak egy erős német államot.

1878). A kancellár ezenkívül kihasználta az 1849-es magyar emigrációt és az olasz egységtörekvéseket Ausztria ellen. amelynek értelmében Velence csatlakozhatott Olaszországhoz. Az orosz előretörést sem Anglia. hogy Németország ellen a francia diplomácia megszervez egy francia-orosz-osztrák szövetséget. és cserében Rajna menti területeket ígért Franciaországnak. sőt a császár parlamenti kontroll nélkül is dönthetett – s így a hadseregre építve erős. Bismarck külpolitikai törekvéseit a szövetségkötés szándéka határozta meg. ezért a nagyhatalmak Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültették (berlini kongresszus. 1871 után Bismarck. ezért 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. ami később. A kormány azonban nem a törvényhozásnak. s ezzel megkezdődött az agresszív német külpolitika időszaka. 2 nap múlva pedig az új francia kormány elfogadta a német fegyverszüneti ajánlatot. A háborút a prágai béke zárta le (1866). Németország a világ második (az USA után). 1870. A szövetség azonban ingatag lábakon állt. hanem Elzász-Lotaringia elszakítása és egy csillagászati összegű hadisarc megszerzése (ötmilliárd frank). III. Lezárás. mert a délnémet államokat csak így tudja megszerezni. (Elzász-Lotaringia nagy vasérctelepei és az óriási hadisarc felgyorsította a folyamatot. A szövetségekre épülő ún. jogrend akadályozta az egységes kormányzást. Bismarck célja most már nem csak az egység. majd Königgrätznél egy nap alatt megsemmisítették az osztrák főerőket. sem a Monarchia nem tűrhette. ahol a parlamentbe általános szavazati jog alapján kerülnek be a képviselők. A szövetség elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. Poroszország pedig létrehozta az Északnémet Szövetséget. központosításra is lehetőséget adó hatalmat építhetett ki. Az enyhe feltételek nem késztették visszavágásra Ausztriát. 1871.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Bismarck III. a porosz-francia háború során alapvető fontossággal bír majd. A Német Császárság szövetségi állam volt. összegzés Az 1888-ban trónra lépő II. hogy csak az északnémet területek egységéről van szó. mert a Monarchia és Oroszország között a balkáni kérdésekben komoly érdekellentét alakult ki. Napóleon is fogságba esett. a „vaskancellár” célja a status quo megerősítése. Franciaország elszigetelése volt. A berlini kongresszuson megvalósuló német-osztrák-magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. Tartott attól. Németország az 1890-es évektől új külpolitikába kezdett. az eltérő szokások. ezért 1873-ban létrejött a német-orosz-osztrák császár szövetsége. az olasz szövetségesek azonban gyors vereséget szenvedtek. Vilmos császár menesztette Bismarckot. és a német államok nagy része is Bismarck politikája ellen fordult. ezért kiprovokálta a porosz-francia háborút. Napóleont is megpróbálta szövetségesnek megnyerni. Ezért a poroszoknak először le kellett győzniük a Habsburgok német szövetségeseit. hiszen orosz támadás esetén német támogatást biztosított.) A német gazdasági és politikai érdekek megvalósulását szolgálta volna a világ újrafelosztása és/vagy a németek totális európai hegemóniája. Azt ígérte. a császár pedig a mindenkori porosz király lett. A tartományi önállóság problémája azonban továbbra is fennállt. Európában vezető ipari nagyhatalma lett az ipari forradalom második szakaszában. 70 . így konfliktusokhoz vezetett. hanem az uralkodónak felelős. ám ezek a törekvések kivívták Anglia ellenkezését. „Európa politikát” a gyarmati terjeszkedés váltotta fel. szeptember 2-án Sedannál a porosz seregek megverték a franciákat. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a Német Császárságot. 1866-ban megkötötték a porosz-olasz szövetséget. Bismarck azonban teljes Németországot akart.

A középső gyarmatokon elsősorban a farmergazdálkodás és az ehhez kapcsolódó kézműipar erősödött meg. majd minden férfi szavazhatott).40. Mivel farmokat alapítottak a szabaddá váló területeken. 1620). cukornádat. A franciák a Kínába vezető észak-nyugati átjárót keresték. Őket már tőkés vállalkozók szállították pénzért. században jöttek létre Virginiában (1607). így jöttek létre a hugenotta telepek a part mentén. Tovább növelte az angol terheket a térség védelmének és igazgatásának megszervezése. ahol indigót. de mindet külön-külön. cukor. A hétéves háborúig a gyarmatok jó viszonyt alakítottak ki az anyaországgal. rum). szerszámok). A gyarmatok a kedvező természeti feltételek miatt gyorsan fejlődtek a XVII-XVIII. Az északi árukkal szembeni angol védővámok be- 71 . A déli gyarmatokon rabszolgatartó ültetvények voltak. a szabad földfoglalás és a vallásszabadság terén. század végén gyarmatokká egyesültek. egymástól függetlenül. Az angolok a Hudson-öböl és az atlanti partok felől érkeztek. A puritánok magukkal hozták az önigazgatás gyakorlatát. majd a Sziklás-hegységet. s az angol közigazgatás hiányában maguk alakították kormányzati rendszerüket. és a gyarmati önigazgatást vissza akarták szorítani. A király a gyarmati tanács segítségével kormányozta a gyarmatokat. s ezeket a költségeket a gyarmatokkal kívánták megfizettetni (adóemelés). indián prémekért cserében fehér fegyverek. amiért hajlandók voltak engedményeket tenni a politikai jogok. Ezeket az árukat elsősorban Európába szállították. A behurcolt betegségek és a harcok következtében az indiánok jelentős része meghalt. kereskedelem (pl. Anglia azonban nagyon eladósodott a nagy költségek miatt. ami nem volt érdeke a kormányzatnak az adózók elvesztése miatt. Az északi gyarmatok iparral is foglalkoztak: kiépültek a malmok. A telepesek szükségszerűen kapcsolatba kerültek a területen élő indián törzsekkel. Ennek a térségnek a központja Boston. ezért elégedetlenség esetén nyugatabbra vándoroltak. így ezek a területek szorosabban kötődtek az angol gazdasághoz is. az első telepek azonban csak a XVII. Ennek a térségnek a központja New York. dohányt. halászat. Ebben az együttműködésben a hétéves háború hoz változást. században. Önálló törvényhozó testületeket alakítottak (az adózók. Kifejtés A települések a XVII. A gyarmatok gazdasági megerősödése miatt Anglia azt gondolta. tétel: A Az z USA U kialakulása és nagyhatalommá válása FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be az észak-amerikai gyarmatok függetlenné válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Amerika gyarmatosítása a XVI. A puritán csoportok érkezése jelentős változást hozott (pl. hogy a spanyolok dél felől érkezve elfoglalták Floridát. Így az angol gyarmati kormányzat célja a lakosság megtartása lett. így megpróbálta akadályozni a fejlődésüket. de a Szent Lőrinc-folyót fedezték fel. akikkel részben kereskedtek (pl. de az újabb telepesek érkezésével a területekért harc tört ki. hogy konkurenciát jelenthetnek számára. gyapotot termesztettek. húzóágazat lett a hajóépítés. s ennek fejében 4-7 évre átmenetileg rabszolgaként éltek és dolgoztak. A háború végére Franciaország gyakorlatilag kiszorult a kontinensről. Mayflower. században kezdődött avval. a gazdasági együttműködés mindkét fél számára előnyösen működött.

A rabszolgatartást azonban az 1787-es alkotmányban sem törölték el. hogy az új. fellázadt gyarmatokat. ami majd a polgárháborúhoz vezet. az amerikaiak megtámadták a vámtiszteket. tétel: B Budapest uda világvárossá fejlődése FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be Pest és Buda fejlődését a reformkorban! 72 . de képviseleti jogot továbbra sem adtak. július 4-én a Kongresszus elfogadta a Thomas Jeffersonék által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. Az USA alkotmánya a legrégibb. A teavám kivételével végül minden korlátozó intézkedést eltöröltek. ezért brit üzleti körök követelésére enyhítette az angol kormányzat a megszorításokat.) A kezdeti brit győzelmek után az amerikaiak kerülték a frontális ütközeteket. Számos európai uralkodó – főleg a francia (XVI. délen rabszolgatartó társadalom jött létre). Az angol áruk bojkottja miatt az angol gazdasági bevételek visszaestek. ha azt saját törvényhozóik vetik ki rájuk. 1781-ben Yorktownnál az amerikaiak döntő győzelmet arattak. összegzés Az új állam szövetségi köztársaság lett. Kimondták. A gyarmatok elleni újabb szankciók (lásd táblázatos kronológia) polgári engedetlenségi mozgalmakhoz vezettek: pl. Lezárás. csempésztek. Franciaország) szövetséget kötöttek a gyarmatokkal. Az első fegyveres akcióra Lexingtonnál került sor (1775). és 1773-ban az ún. a teára azonban a Kelet-indiai Társaság monopóliumot kapott. azaz az egyes tagállamok belső önkormányzattal rendelkeztek. nehogy a déli államok elszakadjanak (északon tőkés. (Lásd a forráshoz írtakat. szigorították a nyugatra költözés tilalmát. és korlátozták a helyi igazgatás jogkörét. és kinyilvánították a kényszerítő intézkedések törvénytelenségét. újra emelték az adókat és a vámokat. 1776. hogy csak akkor fizetnek adót. A független ország első államfője a hadsereg vezetője. A britek erre blokád alá vették Bostont. Ez a fő ellentét észak és dél között. amire a gyarmatok nem voltak hajlandók. 41. ma is érvényes alaptörvény. helyette az indián szétszórt alakzatot alkalmazták a brit erők felmorzsolására. ezért a háború véglegessé vált. az angol katonákat („bostoni mészárlás”). Hollandia. Mivel III. a szabadságjogokra épülő elvek az ő koronájukra is veszélyeket jelenthetnek. Az amerikaiak meghirdették a tea bojkottját. Az 1777-es saratogai amerikai győzelem után Anglia ellenfelei (Spanyolország. Az 1783-ban Versailles-ban megkötött békében az angolok elismerték a gyarmatok függetlenségét. Az engedmények azonban átmenetiek voltak. de a spanyol és a holland is – fegyveresen támogatta a királyukat zsarnoknak nyilvánító. George Washington lett. bostoni teadélutánon a tengerbe borították a hajók rakományát. Anglia meggyengítésének lehetőségét ugyanis nem akarták elszalasztani. Az angol megtorlások miatt a gyarmatok 1774-ben összehívták az első Kontinentális Kongresszust. György király a gyarmatok teljes behódolását akarta. azaz képviseleti jogot követeltek. ám közben nem vették tekintetbe. bojkottáltak. Lajos). adót nem fizettek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetése és az amerikai kereskedők kitiltása a Brit Birodalom piacairól komoly sérelmet jelentett a gyarmatokon.

a polgármestert. míg Budán túlsúlyban voltak a barokk épületek. Buda a XVIII. akik a városi tanáccsal közösen irányították a települések ügyeit. Sikerült azonban néhány év alatt kiheverni a csapást. A lakosság csaknem teljesen meghalt az ostrom alatt. a korábbi barokk városképet a klasszicista stílus uralma váltotta fel. mert a magyar ipar nem vetélytársa. Az egyértelmű különbség elsősorban az 1838-as nagy árvíznek „köszönhető”. Az országgyűlések színhelye azonban egyelőre Pozsony maradt. században bekövetkező gazdasági változások. az ún. és Buda is kapja vissza kiváltságlevelét. ugyanis az ország két fele között a pesti rév volt az egyik legforgalmasabb dunai átkelőhely. s valamilyen kézműves mesterséget folytattak vagy kereskedtek. A királynő az újjáépíttetett királyi várba helyezte el a nagyszombati egyetemet. II. Pozsonytól. hogy Pest is. A reformkorban alapozódott meg Pest klasszicista stílusa. Kifejtés A két város a vezetőket (a bírót. században is politikai megfontolások tárgya lett. a tisztaság. s ez a hajóhíd kötötte össze az ország két részét is. művelés alá vonják a budai dombokat és a pesti síkságot. A terménykereskedők kezén felhalmozott tőkét az infrastruktúrába fektették. ill. A valóságos városi jegyek pedig még sokáig hiányoztak mind a két városból: az utcák kövezése. míg Pesten inkább kereskedelemből és iparból éltek a polgárok. Az udvar eltűri ezeket a változásokat. A dinamikusan fejlődő Pest a XIX. század végétől a lakosság növekedése is felgyorsult. hidat építettek. hiszen sem kormányzati. A városba és a szomszédos Óbudára a német fejedelemségek területéről toboroztak családokat. városi házzal rendelkeztek. A városba települő új hivatalnokrétegnek és a természetes népszaporulatnak köszönhetően a XVIII. A gazdasági élet meghatározó részét jelentette az átmenő forgalom. sok kis térrel és sikátorral. A XVIII. egyetlen lakható ház sem maradt a bevett várhegy területén. világítása. kereskedők és marhahajcsárok kiszolgálása.) Az 1830-as évektől újra növekvő gazdasági fejlődés eredményeként Buda és Pest gazdasági központ szerepe megerősödött. a főkapitányt) külön-külön választotta. hogy itt letelepedjenek. a közbiztonság még sok kívánnivalót hagyott maga után. század közepéig. A pesti és a budai vásárokra emiatt az egész országból feljártak az árusok. Buda újjáépítése elsősorban katonai jelentősége okán a XVIII. Buda elveszítette még Mohács előtti főváros szerepét is. (Lásd az adatokhoz írtakat. elkezdődtek a vasúti fejlesztések. Az egy-két eme- 73 . század közepére az ország elvitathatatlan központja lett. valamint a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát költöztette a városba. A két település vidéki barokk kisváros jelleget mutatott a XVIII. Pest és Buda polgárjoggal rendelkező lakosai ingatlannal. és nagyrészt az 1860-as évekig tartó újjáépítés során nyerte el a város mai szerkezetét. század második felében az ország igazgatási központja lett Mária Terézia és II. a túlélők fogságba kerültek.vagy betelepülő polgárság szorgalmazta. közigazgatási vezető szerepét nem kapta vissza Bécstől. József intézkedései nyomán.FELELETVÁZLAT Bevezetés 1686-ban a budai vár felszabadult a 145 éves török uralom alól. József pedig mérnökképző intézetet alapított. de hatalmas áron: a vár és a város teljesen elpusztult. külvárosok is fejlődésnek indultak. Mindkét város csak két évtizedes küzdelem árán jutott szabad királyi városi jogaihoz. a fellendülés következtében a városfalakon kívüli települések. Az újjáépítéssel együtt a vissza. az utazók. hogy a Rákóczi-szabadságharc idején nem állt a felkelők oldalára. sem gazdasági erejét nem nyerte még vissza a XVIII. s jelentős kedvezményekben részesítették őket azért. nem kis mértékben jutalmul azért. sok földszintes vagy egyemeletes házzal. Megalapították az első pesti manufaktúrákat és bankokat. század végéig. század folyamán is. pl. A két város között 1769 óta álló hajóhídon közlekedtek a polgárok. a városokat újjáépítsék. A szabad királyi város Buda polgársága és a mezővárosias Óbuda lakossága szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott elsősorban a XVIII.

) 1849-ben. 42. Ő alapította a Magyar Tudományos Akadémiát. század második felében fogják orvosolni. a vasútépítés vagy a lóversenyek elindulása szintén jórészt Széchenyi elképzelései szerint valósult meg.) A Lánchídon kívül még számos budapesti épület. (Lásd a forráshoz írtakat. Ugyanebben az évben adták át a Lánchidat. (Szükségességéről lásd a forráshoz írtakat. kormányzatának és kulturális életének központjává vált. a porció (katonák beszállásolása és ellátása) és a katonáskodás. Mindkét város fejlődésére jótékonyan hatott a nádori udvar jelenléte. összegzés Míg tehát a XVIII. század elején a Duna partján még két kisváros terült el. az egyházi adó a tized volt. században az ország földrajzi központjának számító Pest és Buda Magyarország kereskedelmének. provinciális jelleggel. iparosokat Magyarországról és külföldről egyaránt. hanem a gazdaság további fellendülését is szolgálta. (Lásd a forrásokhoz írtakat. támogatta a Lánchíd budai hídfőjénél az alagút megépülését. a városépítészet nem tudott lépést tartani a megnövekvő lakosság igényeivel. (A Budapest elnevezést is Széchenyi javasolta elsőként. Ezeket a (tömeg)közlekedési. a gőzhajózás. A kor leghíresebb építésze Hild József volt.) Megalakította a Budapesti Hídegyletet. és végső célja – a két város összetartozásának és egymásrautaltságának felismerése után – Pestnek és Budának Budapest néven történő egyesülése. intézmény létrejötte köszönhető Széchenyi Istvánnak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli letes apróbb házak helyén igazi városhoz méltó két-három emeletes paloták sokasága épült: a nemesség tehetősebb tagjai egymás után építtették fel pesti és budai palotáikat.) A látványos fejlődés és a gazdasági lehetőségek miatt Pest-Buda vonzani kezdte az új betelepülőket. óriási szerepe volt a Nemzeti Színház megalakulásában. A paloták mellett szállodák épültek. addig a XIX. 74 . a Váci utca elnyerte mai szerepét. a forspont (katonák szállítása). csekély népességgel. (Az első állandó Dunahidat végül csak 1849 novemberében adhatták át a forgalomnak. A folyamszabályozás.) Lezárás. század első felében a következőképpen oszlottak meg: állami terhek a hadiadó. században és a XIX. Kiépült a városközpont. csatornázási problémákat majd a XIX. Buda várának ostromakor a palotasor megsemmisült. s ezekkel a lépésekkel nemcsak a városi lakosság polgárosodását. polgárokat. József nádor támogató tevékenysége. amely a modernizálás összes területére kiterjedt. tétel: A ref reformkor fő kérdései Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a jobbágyfelszabadítás kérdéskörét! FELELETVÁZLAT Bevezetés A jobbágyság terhei a XVIII. A gyors és igen intenzív változásoknak azonban árnyoldala is volt. (Az egyéb építkezésekről és fejlesztésekről lásd a kronologikus táblázathoz írtakat. közigazgatásának.) Első nagy tette a Lánchíd építésének kezdeményezése volt. és felpezsdült a kulturális élet. József nádor támogatásával gróf Széchenyi István alkotta meg azt az átfogó programot. és megnyerte tervének József nádort is.

pusztákat bérelhettek. században. melyet a jobbágyok a földesúr által meghatározott díj ellenében használhattak). A középparaszti réteg önmagát és családját tartotta el. nem biztosították munkaerejük kihasználását. de ezek egyike sem volt meg. A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak. a banalitások (a földesúr kizárólagos joga malom. a különböző országrészek eltérő gazdasági fejlettsége következtében jelentős eltérések alakultak ki a jobbágyok terheiben. József az 1784-es Horia és Kloska vezette parasztfelkelés után adta ki jobbágyrendeletét. A bérmunkások béreit a megyei döntések jelentősen befolyásolhatták. A nemesség számára nyilvánvalóvá vált. s ehhez telekre lett volna szükségük. a szegényparasztság kénytelen volt telkének jövedelmét többletmunkával kiegészíteni.) II. Ám a rossz piaci adottságú területek nemessége és azok. hiszen a jobbágy nem volt annyira érdekelt a termelésben. üzemeltetése.) A zselléreknek jogilag két jelentősebb csoportja volt: az ún. melynek legfontosabb eredménye a jobbágyság terheinek törvényes rögzítése volt. amelyek hozzájárultak termelőeszközeik elveszítéséhez. ezért arra korszerű. A reformkori társadalom tagolódása feudális viszonyokat tükrözött. akik 1/8-nál kisebb töredéktelekkel és házhellyel rendelkeztek. Ezért adta ki Mária Terézia az Urbáriumot (1767). A majorsági cselédek házzal sem rendelkeztek. Egyedül a gazdagparaszti réteg volt képes piacra termelni. részes aratóként. A kárpótlást fizethette a jobbágy saját vagyonából (önkéntes örökváltság) vagy az állam támogatásával. ún. mely az iparosításnak is alapfeltétele volt.Földesúri terhek: a kilenced. A hatékony termeléshez szabad munkaerő és pénz kell. A cselédség függő helyzetéből adódóan az egyik legkiszolgáltatottabb rétege a jobbágyságnak. s fölhasználták a nincstelenek munkaerejét. külpiacokon is eladható termékeket produkáló gazdálkodást alapozni lehetetlen. a csoportok jogi helyzetét a rendi „alkotmány” határozta meg. század derekára a társadalmi és gazdasági haladás akadályává lett. és megtiltotta a jobbágy név használatát. és ehhez kapcsolódva az örökváltság problémája. A vállalkozó szellemű nemesek a jobbágyi terhek megszüntetésétől várták a birtokkorszerűsítéshez elengedhetetlen pénzt és szabad munkaerőt. a robot (egész telek után heti 1-2 nap). Az uradalmi központokban dolgozó uradalmi cselédek alapvetően természetbeni fizetést kaptak. Ez utóbbi réteg rendszeresen arra kényszerült. ők az önálló egzisztencia megteremtésére törekedtek. (Számukról lásd az adatokhoz írtakat. A zsellérek számottevő munkaerő-tartalékot képeztek. Ezt a helyzetet azonban a parasztok egyáltalán nem tekintették megoldásnak. A jobbágyok vitás ügyeiket általában a földesúr úriszéke előtt intézték. (Lásd a forráshoz írtakat. Ezenkívül a nagyszámú. nem létezett szabad tőkeáramlás. a földjéről az elvi lehetőség ellenére költözni nem tudó jobbágy miatt nem jött létre a szabad munkaerő.) 75 .) A reformkorban a parasztság is differenciálódott. A nemesi vármegye költségeit is a jobbágyok viselték a háziadó formájában. hogy megélhetése biztosítására bérmunkát vállaljon. ill. A XVIII. hogy a hegyvidéki területekről sokan jártak le az Alföldre ún. A reformkori politikai viták egyik fő témája a jobbágykérdés. házatlan zsellér jó esetben házhellyel és legeltetési joggal. (Lásd a forráshoz írtakat. kocsma. amelyben megszüntette az örökös jobbágyi állapotot. amit kisebb mértékben egészített ki pénzbeni fizetés. Az ország egyes területeinek eltérő természeti adottságaiból következett. akiket csak kiváltságai különböztettek meg a jobbágyoktól (pl. Azok a viszonyok azonban. de nem rendezte a jobbágyok földhöz jutásának kérdését. házas zsellérek. míg a többi. Kifejtés A jobbágyság léte a XIX. a jobbágyrendszer fenntartásában voltak érdekeltek. mint a bérmunkás vagy a szabad paraszt. ezt az őket felfogadó földesúr biztosította számukra. az ország benépesítésének idején a földesúri terhek helyi eltérései. stb. Nem voltak bankok. bocskoros nemesség). A jobbágyfelszabadításnak két lehetséges formáját fogalmazták meg a reformkorban: a kárpótlással vagy anélkül történőt. (Ez utóbbi kettő a kötelező örökváltság. hogy a jobbágy robotmunkája gazdaságtalan. az ajándékok. közvetlenül az állam is.

Wesselényi szerint a megváltást a parasztságnak kellett volna kifizetnie állami támogatással a nemesség adóztatása mellett. ami polgári tulajdonná vált. (Lásd a térképhez írtakat.) A nemesség megosztott ebben a kérdésben. szimbolikus értelemben azonban a jogegyenlőségért vívott harcnak fontos állomása ez a törvény. E jobbágyfelszabadítás kérdésében azonban az udvar a konzervatív főnemesség mellett állt. Az érdekegyesítés fontos eleme a birtokbírhatás kiterjesztése. Ez a radikális elképzelés veszélyeztette az érdekegyesítést. Lezárás. mivel a munkájukért bért nem kapnak. (Lásd a forráshoz írtakat. A kárpótlásra azonban csak 1853-tól. hogy jó életet teremtsenek maguknak. Viszont a terményfelesleg kevés arra. a szabadságharc veresége után került sor. Táncsics Mihály és a radikálisok egy része a kármentesítés nélküli jobbágyfelszabadítást támogatta volna. és ők voltak a katonák is. Az 1839-40-es országgyűlésen végül törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot. tehát nem támogatták azt. tehát a jobbágyok a földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megválthatják szabadságukat és telküket. Ezt a lehetőséget azonban 1848-ig a jobbágyság mindössze 1%-a tudta kihasználni. az önkéntes örökváltság hívének számított. amely az 1843-44-es országgyűlésen valósult meg. vagyis tényleges megoldást nem hozott. hisz ők voltak a legfőbb adóalanyok. ám ez nem sikerült.) 1847-től a reformellenzék már egységesen állami kártalanítást és közteherviselést követelt. ezért ezt Kossuth és a reformtábor ellenezte. 43. A reformpárti nemesség az 1832-36-os országgyűlésen el akarta fogadtatni az önkéntes örökváltságot.) Az udvar is fontosnak tartotta a parasztok védelmét. A jobbágyfelszabadítás végül az 1848-as áprilisi törvényekkel valósult meg kötelező örökváltság formájában. összegzés A reformkorban tehát a jobbágyfelszabadítással összhangban került előtérbe az érdekegyesítés gondolata. hogy Magyarország mezőgazdasága azért elmaradott. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az érdekegyesítés Kossuth és az általa vezetett reformellenzék programjában kapott hangsúlyos szerepet. és a kortársak véleményének felhasználásával értékelje Kossuth modernizációs programját! 76 . mert a jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A reformkor egyik nagy programalkotója. Széchenyi István ellenezte a robotot. Ez a jobbágyság és a földbirtokos nemesség érdekeinek összhangba hozását jelenti a polgári átalakulás érdekében. Úgy tartotta. Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos a jobbágykérdést kötelező örökváltsággal akarta megoldani. tétel: K Kossuth oss Lajos reformprogramja FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. melyet állami kárpótlással kívántak végrehajtani. a nemesség számára meglehetősen kedvezőtlen formában. S bár Széchenyi nem dolgozta ki részletesen a jobbágyfelszabadítás kérdését.

1841 januárjában Landerer Lajos felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői állását. Landerer (a többi lapkiadóhoz hasonlóan) a titkosrendőrséggel állt kapcsolatban. Másrészt tapasztalva a kormányzat megfélemlítésen és megvesztegetésen alapuló taktikáját. A Tudósítás az ellenzék szócsöve lett. ezért Kossuthot 1837 májusában letartóztatták. 1831-ben a kolerajárvány idején feladatai közé tartozott a járvány elszigetelése. hanem egy más. a vesztegzár biztosítása. s az információk továbbításával megpróbálni a megyék között a kapcsolatot kiépíteni. (A börtönben angolul tanult. illetve az uralkodó és az országgyűlés. Úgy gondolta. Az Országgyűlési Tudósítások hatására az – erős cenzúra felügyelete alatt álló – hírlapok is egyre több információt közöltek az országgyűlésen történtekről. és tanulmányozta a közgazdaságtant. az amnesztiarendelet értelmében szabadult. a közvetlen munkába nem kapcsolódhatott be. ám mint megfigyelőnek. hogy mivel az országgyűlés végével az ellenzéki nemesség hazatért a megyékbe. amely ébren tartja a reformgondolatokat. sajátos szónoklati formáit. heti rendszerességgel. igen korlátozott lehetőségei voltak csak. A kiadványt a sajtószabadság hiánya hozta létre.) A forma maradt a kéziratos magánlevél. s ekkor szembesült a jobbágyság életét megkötő problémákkal. (Ebből a szempontból nem egyszerűen az Országgyűlési Tudósítások folytatásáról van szó. az üléseken lezajló vitákról nem tudósíthattak. magas ára ellenére gyorsan népszerű lett. A Tudósítást többségében kéziratosan (néhányat kőnyomatosan. Kifejtés Ezen az országgyűlésen született meg az ötlet. többnyire nemesi származású értelmiségi fiatalok. itt adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. Az 1830-as években ugyanis a hírlapok csak az országgyűlés üléseinek tárgyát. ezekben népszerűsítette az el- 77 . hogy kézben tudja tartani a kormányzat. majd lakásán jegyzőkönyvet diktált. birtoktalan (evangélikus) nemesi családban. részben szervező funkciójú produktumról. A reformkori országgyűlés közönségét alkotó. még nagyobb szükség van valami központi orgánumra. az elszántságot. 50 példányban jelent meg. és 4 évi börtönbüntetésre ítélték. évi országgyűlésen a távollévő Zemplén megyei főrendi képviselőt helyettesítette. Az 1832-36. Ám a hatóságok úgy gondolták. Tudósítások – már nem Kossuth szerkesztésében – készültek az 1839-40-es és az 1843-44-es országgyűlésekről is. Ekkor honosodott meg Magyarországon a vezércikk. de a hírközlésen kívül értékelést is tartalmazott. előfizetés fejében érkező „levél” voltaképpen hírlap. a reformtábor vezetőivel. Újságírói tevékenységét azonban nem adta fel. érvekkel alátámasztva közölte beszédeiket. de rendszerint szabatosabban. Az elkészült kéziratot a szerkesztési munkák után a szükséges példányszámban iratmásolókkal leíratta.) 1840-ben. A lap célja a megyegyűléseken történtekről begyűjteni az információkat (minden megyében igyekezett Kossuth „tudósítót” megnyerni a reformpártiak közül). Tartalma tehát az országgyűlésen elhangzottakra épül. országgyűlési ifjak közül is sokan részt vettek az Országgyűlési Tudósítások készítésében. de a követküldők is ezek által értesülhettek először követeik szerepléséről. valamint a két tábla közötti iratváltásokat ismertették. Megtartotta a felszólalók egyéni. hogy megalapítja az Országgyűlési Tudósításokat. úgy vélte. amelyre nem vonatkozott a cenzúra. Karrierjét Sátoraljaújhelyen kezdte. hogy a hirdetéseket is tartalmazó. amelyben az üléseken zajló vitákról tudósított. Itt ismerkedett meg a formálódó reformeszmékkel. az ún. hogy szükség van egy olyan fórumra. bírált és véleményt nyilvánított – a formálódó ellenzék szemszögéből. azért bízta meg Kossuthot.FELELETVÁZLAT Bevezetés A Zemplén megyei Monokon született. Az üléseken legtöbbször Kossuth Lajos készített jegyzeteket. Kossuth az országgyűlés feloszlatása után Pestre költözött. de a hatóság lefoglalta a gépeket) és levél formájában terjesztették (így nem vonatkoztak rá a hírlapokra érvényes korlátozások és a cenzúra). jogi végzettséget szerzett. Kossuth közkedveltté tette a Pesti Hírlapot (induláskor kb. 1844-ben már 5000 példányban). a reformok ügyét ezzel is elősegíteni.

Nemzetiségi kérdésben az egy politikai nemzet koncepciót vallották. hogy a fejlődés záloga a védővám. megszületett a vitázó. Széchenyi megkísérelt a mérsékeltebb liberálisok (Batthyány Lajos. amelyek bármikor jobbágyfelkelésekhez vezetnek. században már teljesen korszerűtlenné vált gyakorlata alapján a nemesség és a jobbágyság között olyan ellentétek állnak fenn. Mivel sem megnyerni (lefizetni). Ekkor fordult Széchenyi nyíltan Kossuth ellen (1841 nyara – Kelet Népe). A rendi alkotmány liberális kiterjesztése. majd 1844-ben a Védegyletet. A gazdaság terén kezdetben a vámhatárok lebontását. elemző publicisztika („sorok közötti olvasás”). alapították meg az Iparegyesületet. Szerinte azonban Kossuth veszélyezteti a békés reformokat a radikális politikával. hogy a bécsi udvar erőszakos eszközöktől sem riad vissza. hiszen a rendi jogok megszüntetésén és a jogegyenlőségen alapult. ezt viszont ő is elutasította. ezért 1844-ben leváltották a Pesti Hírlap éléről. amelyek érdekében az összefogás megvalósulhat. Széchenyi szerint célok tekintetében nincs különbség kettejük között. Deák Ferenc) bevonásával egy középpártot létrehozni. ha érdekei védelméről van szó. de társadalmi rang alapján nem tett különbséget a választásra jogosultak között.) 78 . A kötelező örökváltságot kell bevezetni. Deákék nem kívánták megbontani a liberálisok egységét. Az 1846-os galíciai felkelés véres leverése azonban arra hívta fel a figyelmet. azaz Kossuthot támogatta. ha régi jogai csorbulnak – azaz a nem nemesekre is kiterjesztik azokat. ezekkel lehet a nemzetgazdaságot megvédeni. amely a korban szokásos vagyoni cenzusok megtartásával. Úgy gondolta. tehát amíg a magyar társadalom és jogrend több évszázados. (Lásd a forráshoz írtakat. A lapban képviselt program a Kölcsey Ferenc által elkezdett.) A lap nem szűnt meg. Széchenyi elszigetelődött. ami igazából a rendi alkotmány helyett egy polgári alkotmány bevezetését jelentette volna. amit állami kárpótlással lehet megvalósítani. ráadásul Kossuth szinte minden kérdésben támadta az egyre mérsékeltebb (óvatosabb) grófot. addig az ország nem lesz képes lemaradását behozni. de a XIX. Ennek jegyében szervezték meg az első Iparkiállítást. Ez a tapasztalat az ellenzéket is gyorsabb előrehaladásra ösztönözte. (Lásd a forráshoz írtakat.) A lap sikere és egyre egyértelműbb politikai szervező szerepe miatt a hatóság megpróbálta Kossuthot meghátrálásra kényszeríteni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli lenzék eszméit. de kudarcot vallott. Lezárás. csak az eszközök különbözők.) Bár Kossuthtól elvették legfőbb fórumát. (Lásd a forráshoz írtakat. Az örökváltság egyben azt is jelenti. Meg kell találni azokat a célokat. radikális hangvétele sértette Széchenyi érzékenységét. sem megfélemlíteni nem sikerült. 1844-re a liberális ellenzék egyik meghatározó alakjává lett. ez vagy a kormányzat ellenállását. már csak korábbi konzervatív ellenfelei támogathatták volna. 1847-ben megfogalmazták a programjukat összefoglaló Ellenzéki Nyilatkozatot. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy a földet polgári tulajdonná kell nyilvánítani. A nemességnek pedig el kell fogadnia. azaz meg kell szűnnie az adómentesség rendi jellegű kiváltságának. amelyet elfogadott a liberális ellenzék mérsékeltebb (Batthyány és Deák).) A rendi alapon szerveződő helyett népképviseleti országgyűlést akartak. hanem a sorok között elbújtatva hozta nyilvánosságra gondolatait. A liberális közvélemény azonban az intenzívebb átalakítást pártfogolta. A cenzúra miatt általában nem nyíltan. majd Wesselényi Miklós által folytatott úton haladt. hogy az érdekegyesítés csak úgy valósítható meg. a változások elengedhetetlenségét. Fő pontjai: Érdekegyesítés. de a közgazdasági tanulmányaiból szerzett ismeretek és a magyar gazdaság helyzete alapján felülvizsgálta korábbi nézeteit. a szabad versenyt támogatta. hanem igyekezett a nagyvilág bemutatásával is érzékeltetni a reformok szükségességét. valamint radikálisabb (Kossuth) vezette szárnya is. (Lásd a képhez és a forrásokhoz írtakat. A lap nemcsak magyarországi híreket tartalmazott. összegzés A Pesti Hírlap érzelmekre ható. vagy forradalmat generál. a centralisták orgánumává lett. Ehhez be kell vezetni a közteherviselést is.

hogy vezető szerepet kell játszania Magyarország civilizálásában. azaz a reformokra feltétlenül szükség van. édesanyja Festetich Júlianna (a Georgikont alapító Festetich György nővére).) Ezért a reformkor történelmi kezdetének vagy ezt. 79 .) A lóverseny meghonosítása egyrészt az angliai tapasztalatokból kiindulva a szórakozás új formáját akarta meghonosítani. hogy a korszakos lemaradást csak korszakváltással lehet felszámolni. Az Angliában látottak alapján született meg benne a tenni akarás vágya. széles középosztály. újfajta életmód). másrészt pedig gazdasági hasznot látott a (fajállat) lótenyésztésben. Célja a személyes példamutatáson alapuló átnevelés. a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója. a dunai és tiszai folyószabályozások terveinek elkészítésével a személyszállítás mellett elsősorban a kereskedelem fellendítését kívánta elérni. Utazásai során kezdetben Wesselényi Miklós volt a kísérője.44.) Gyakorlati tevékenysége (Lásd még a képekhez írtakat. Az 1830-31-es országgyűlés már nem az uralkodó és a rendek közötti hagyományos kompromisszum jegyében telt. Az 1820-as évek végére azonban már egyértelművé vált. amikor a személyes higiéné fontosságát bizonyítandó fürdődézsában fogadta a vendégeit. ezért az arisztokratákra (mágnásokra) támaszkodik. Az 1825-27-es országgyűlésen szólalt fel Széchenyi. udvarhű arisztokrata család sarjaként.) Történeti szempontból azonban ez az országgyűlés nem hozott újat. (Lásd a forráshoz írtakat. Huszártiszti pályára lépett. általa műveletlennek és maradinak gondolt nemesség szerinte alkalmatlan erre a feladatra. a küldetéstudat. a sérelmi politika jegyében telt. Európai körútjai során elsősorban Anglia nyerte el tetszését (alkotmányos monarchia. (Igaz. ahol a viták és beszélgetések (ahogy akkor mondták: az elmesúrlódás) számára kellemes környezetet biztosítottak. Kifejtés Széchenyi Bécsben született. jólét. téli kikötők. részt vett a Napóleon elleni harcokban (a győri ütközetben és a lipcsei csatában). hiszen a hagyományos rendi ellenzékiség. (1827: A lovakrúl című munkája) Nemzeti Kaszinót alapít Pozsonyban (1827). s ezen alkalmakkal döbben rá Magyarország elmaradottságára. amellyel az volt a célja. A rendi kiváltságait őrző. (Ennek sokakat meghökkentő példája volt. az uralkodó pedig ezért cserébe az adók és az újoncok megszavazását követelte. A nemesség hangoztatta rendi kiváltságait (adómentesség). s a Vaskapu szabályozásával. Édesapja Széchényi Ferenc. hogy az angol klubok mintájára megteremtse az igényes társasági élet intézményeit. A gőzhajózás lehetőségeinek megteremtésével (óbudai hajógyár. de a katonatiszti pályán lassan haladt előre. s ajánlotta fel egy évi jövedelmét a később Tudományos Akadémiának nevezett intézmény felállítására. a kolerajárvány miatt a nyílt politikai összeütközés elmaradt. dunai és balatoni gőzhajózás). hogy az arisztokrácia tagjai követni fogják őt. bízott benne. Elsősorban az arisztokráciát várta el a kaszinóba is. tétel: S Széchenyi zéc István reformprogramja FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be gróf Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit a forradalom előtt! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kultúrtörténet (és az irodalomtörténet is) 1825-től eredezteti a reformkort. vagy az 1832-36-os országgyűlést tekintik.

A mű nagy siker (három kiadása készül el rövid idő alatt). Az udvarra kíván támaszkodni a reformok végrehajtásakor. A modernizációhoz azonban a nemességnek feltétlenül hitelekre van szüksége (a devalvációk és a gazdasági állapot miatt hiányzik a fejlesztéshez szükséges tőke). A hitel azonban önmagában nem elég. mert nemcsak a számára szükséges banki hitelről van szó. 80 . Ez a reformkor első programja. a malomipar fellendítése (gőzhengermalmok). Széchenyi nem látta be. az ország gazdasága és kulturális fejlesztése érdekében végzett hatalmas munkájáért nevezte a legnagyobb magyarnak. a vámpolitika átalakításában egyetértettek. hiszen birtokai nem képezhetnek fedezetet a bank számára. vádaskodással igyekezett eredményeket elérni: szembe akarta állítani a liberális tábor két szárnyát.) Széchenyi a Világ című műben (1831) reagált. de irigyei is elismerték eredményeit. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A Stádium (1833) programszerűen. A reformokat lassan. viszont birtokait modernizálni kívánta. Széchenyi úgy tartotta. Támadja Széchenyit azért. hogy a köznemesség és a jobbágyok türelmetlensége veszélybe sodorhatja az országot. valamint a köz. mert a rendi állapot reformja helyett az angol minta alapján a régi rendet kívánta megszüntetni.) Az 1830-as évek váltak Széchenyi évtizedévé. s ezért feltűnően kerülte a közjogi kérdéseket. a szükségszerű változtatás szakaszaira (stádiumaira) utal. A bank azonban visszautasította a kérést az ősiség törvényére hivatkozva (1351). végül azonban közadakozásból épült fel. hiteléről. A kultúrát szolgálta a Nemzeti Színház megalapításának támogatása is. ez szemben áll a modern tőkés gazdasági és társadalmi elvárásokkal. Dessewffy József: A Hitel c. (A jobbágykérdésben. Elméleti tevékenysége Hitel című műve (1830) egyéni problémájából született. 12 pontban összegezve fejti ki elképzeléseit. az 1832-36-os országgyűlés után). hiszen az utazások és a fényűző életmód miatt eladósodott. és ezért hitelért folyamodott az egyik bécsi bankhoz. amikor az megfélemlítéssel vagy zsarolással a reformok útját állta (pl. ugyanis nem árverezhetők el nemesi birtokok. fel kell számolni a rendi kiváltságokat. s ezzel a jóval nagyobb létszámú és a reformkorban egyre jelentősebb politikai szerepet játszó köznemességet. Ha más eszköze már nem maradt. sokan irigyelték. a jobbágy számára egyáltalán nem motiváló. hogy az arisztokraták inkább a konzervatívokhoz csatlakoztak. hanem átvitt értelemben Magyarország elfogadottságáról. Kossuth is ezekért a gyakorlati reformokért. a kor kívánalmait felismerve gyorsítani akarták. változtatni kell a hagyományos nemesi szemléleten is. fokozatosan kívánta bevezetni. és így a nemes számára sem hatékony robot helyett be kell vezetni a bérmunkát. s próbálta a Hitelben leírt gondolatait közérthetőbben megmagyarázni (a mű címe a világosságra utal). s a liberálisokat forradalmároknak tartotta. amikor ők a változásokat. sokan tisztelték. kidolgozta a leendő közlekedési hálózat tervét. (Lásd a forráshoz írtakat.) Lezárás. s elkészítette Pest árvízbiztosításának tervét is. összegzés Széchenyi politikájának főbb jellemzője tehát.és kisnemesi származású értelmiséget maga ellen hangolta. vasúttársaságok alapítását. A mű címe kettős értelmű. akkor az ellentábor megosztásával. és az ehhez elengedhetetlenül szükséges állandó híd megépítése. El kell törölni a kilencedet. S ez utóbbi csak akkor javítható. de támadásokat és kritikát is kapott. Jelentős szerepe volt az 1838-as árvíz után a városrendezés új terveinek elkészítésében.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Szintén az angliai minta alapján kezdeményezte a vasútépítést. Tervei között szerepelt Pest és Buda egységének megteremtése is. Akkor is bízott az udvarban. a bortermelés támogatása. ha elkezdődik az ország modernizálása. Az ő elképzelései szerint az arisztokrácia támogatásával valósult volna meg a Színház. hogy az arisztokráciát tartotta a változások letéteményesének. s ezért el kell törölni az ősiség törvényét. A gazdaság fellendítését szolgálta a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása. mű taglalatja (Taglalat) a konzervatív rendi ellenzék véleményét tartalmazza.

s ezt Széchenyi nem tudta vagy nem akarta elismerni. József nyelvrendelete azonban politikai tartalommal töltötte fel ezt a problémát. század első felében megfogalmazódott magyar polgári nemzetfelfogás sok szempontból azonos a nemesi nemzetfelfogással (pl. A magyar liberálisok azonban a magyar rendi nemzettudatból eredeztették nemzetfelfogásukat. Így a XIX. kiváló szónoki és újságírói kvalitásokkal rendelkező Kossuth időszaka érkezett el.). 1836-ban pedig a Szózatot. történelmi múlt. Kifejtés A liberalizmussal párhuzamosan megerősödő nacionalizmus (mely egy új polgári nemzeteszményt fogalmazott meg) követői a jogi és vagyoni korlátokat áthidaló nemzeti közösség elvét vallják. A magyar nemesi nemzet tagjai az azonos jogok és kiváltságok révén alkottak egységet eredetileg. II. hogy minél szélesebb csoportok lehessenek részesei a kulturális felemelkedésnek. így Magyarországon is. ami korábban nem volt jellemző. A II. a rendi országgyűlések váltak a magyar államnyelvért folyó küzdelem színtereivé. József nyelvrendeletére reagáló nyelvművelő. a nagy nemzeti célokat is megfogalmazó. Közép. Ennek hatására indult el a nyelvújítás. Kölcsey Ferenc. a történelmi múltat bemutató műveket alkossanak. Megjelenik a magyar nemzeti hős az irodalomban János vitéz (1844) és Toldi Miklós (1847) személyében. Vörösmarty Mihály. magasztos. nagy nemzetek közé való ékelődés oda vezetett. Vörösmarty Mihály a Zalán futását. zene stb. támogató vagy a nemzeti sorsot. A XIX. A közvélemény elvárta tőlük. az idegen uralmon belül is más. ekkor kezdte pályáját Petőfi Sándor és Arany János). festészet. A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma. A romantika az irodalomban fejlődött ki. tétel: A ref reformkori művelődés. hogy az együvé tartozás egyetlen ismérve a közös nyelv maradt. A reformáció és a felvilágosodás azért szorgalmazta a magyar nyelv használatát.és Kelet-Európában az egyes népek nemzeti függetlenségének hiánya. hogy kizárólag magas erkölcsi mintákat felmutató. nemzeti erények. problémáik megfogalmazásához sokkal jobban értő. Ebben az időszakban tevékenykedtek legnagyszerűbb költőink közül többen is (Berzsenyi Dániel. 45. etnikai tartalommal bővítették a rendi ellenállást. (Lásd a táblázathoz írtakat. hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt.) 81 . az irodalmi nyelv kimunkálása. A tömegek megszólításához. Az idegen elnyomás ellen és a nemzeti nyelvért folyó harc a romantika korában olyan társadalmi-politikai szerepet erőszakolt az írókra. ez az évtized már egy új stílusú politizálást kívánt. nyelvmegújító mozgalmak (Dugonics András) nyelvi. viselet. szobrászat).Az 1840-es években azonban Széchenyi – jórészt saját politikájának köszönhetően – elszigetelődött. század elején hódított a romantika stílusirányzata egész Európában. és innen terjedt át más művészeti ágakra (zene. Ebben az időben született meg Katona Józseftől a Bánk bán. kultúra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a reformkori magyar művelődés és kultúra helyzetében bekövetkező változásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformkorban (1825/1830-1848) Magyarországon felpezsdült a kulturális élet. a széttagoltság. Magyarországon a nemzeti öntudat erősödését bizonyítja.

Divattá vált magyar ruhákban járni. század fordulóján. filológiai tudományok központjaként. hogy ez volt az egyetlen kérdés. de emellett több vándortársulat is járta az országot. ezért a nemzet elismerését az állami léthez kötötték. század közepétől Magyarország lakosságának több mint fele nem magyar anyanyelvű volt. mely 1830-ban meg is kezdte működését. Hosszú évekig tartózkodott Tibetben és Indiában. Sokan kutatni kezdték népünk. a Világ és az Életképek megindulása után (1840-es évek) az előfizetők számának megugrása inkább a magyar lapok fokozódó népszerűségére utal. 30-as években állandó színházak létesültek. Tehát nem csupán a hazai német polgárság érdekeit képviselték. Olvasóik táborába tartozott ugyanis a magyar anyanyelvű közönség is. a társadalmi és kulturális életre vonatkozó írásokat közöltek (pl. Az 1820-as. óvodák. (Lásd a forráshoz írtakat. az értelmiség. Pest-Budán még nem volt állandó magyar színház. Ezekből alakult ki az érzelmekre erősen ható.) A nemzeti ébredés korában fontos kifejezési formává vált a színjátszás. magyar nemzeti opera. Kolozsvárott id. és végül – Széchenyi akaratával szemben és neheztelése mellett – az ő álláspontjuk érvényesült. a magyar nyelv államnyelvvé tétele is. hanem történelmi. egyház nyelvének magyarosí- 82 . magyar zenét hallgatni. de számos kutatást végzett. A Pesti Hírlap.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Széchenyi István az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. A magyar színjátszás nem tudott lábra állni anyagiak hiányában. hiszen a lakosság nagyobb része ekkor még németnek vallotta magát. Erkel Ferenc Hunyadi László című művének (1844) óriási sikerét elősegíthette a nemzeti érzelmek hű kifejezőjének tekintett – a korban rendkívül divatos – verbunkos elemeket felhasználó hangzásvilág. A magyar kultúra fejlődése. Pesti Divatlap). jogi képződmény. amelyben a reformkorban formálódó politikai platformok mind egyetértettek. Az igazi újságírás megalapítói a magyarországi német nyelvű polgárok közül kerültek ki. Regélő. nyelvünk történetét. Széchenyi eredeti elképzelései szerint az intézet akkor is megmaradt volna a nyelvi. Kőrösi Csoma Sándor a feltételezett őshaza felé indult. amely a francia Enciklopédia államnemzet fogalmából indul ki. több tudományágra kiterjedő Akadémiát képzeltek el. amely szintén a nyelv művelését és az irodalmi élet pártolását tűzte ki célul. Pest-Budán állandó színházi épület nélkül működött egy magyar színtársulat. Megalakult a Kisfaludy Társaság is. az öltözködéssel foglalkozó cikkek és a csatolt divatképek mellett elsősorban elbeszéléseket. A liberálisok tehát a jogkiterjesztés kapcsán a nemzetiségeket is a politikai nemzet részének tekintették.) Ebből jött létre a Nemzeti Színház (egy 1840-es törvény „országos pártfogás” alá vette). hiszen történelmi okok miatt a nemesség. magyar táncokat táncolni. Pest vármegye építtette meg a Pesti Magyar Színházat. nyelvi képződmény. A kormányzat pedig szelepként használta a nyelvkérdést: itt engedett. verseket. 1843-ban csendült föl először a megzenésített Szózat. A két tényező pedig összekapcsolódott a megyékben az iskolák. A prózai darabok mellett zenés előadásokat is rendeztek. (Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című művével nyílt meg 1837-ben. A tudományos élet képviselői ennél szélesebb hatáskörű. Az első divatlap a század elején Franciaországban jelent meg. a nacionalizmus ébredése szükségszerűen feszültségekhez vezetett az ugyanezen az úton némi késéssel elinduló nemzetiségek és a magyarok között. ezeket a közvélemény jobban kedvelte. és 1821-ben. amikor a nyelvújítás és a hozzá kapcsolódó rendszeres nyelvtanok elkészültek. Az államnemzet megteremtésének lett eszköze a jogkiterjesztés. a polgárság nagy része németül is beszélt. A legnépszerűbbé a divatlapok váltak. és megalkotta az angol-tibeti szótárt is. Az állam nem etnikai. A magyar államnyelv ügyének sikeréhez az vezetett. a meglévő német nyelven játszott. míg más kérdésekben merev magatartást tanúsított. ugyanannyi német és magyar nyelvű lap jelent meg. A XVIII. hanem műveltségközvetítő programjukkal a magyar kultúra ügyét is szolgálták. negyedszázad múlva már megnőtt a különbség a magyar javára. a hazai és külföldi szellemi áramlatok kölcsönös közvetítésének szándékával indították meg lapjaikat a XVIII-XIX. Ezt az ellentmondást a liberálisok az (egy) politikai nemzet koncepcióval kívánták feloldani. Expedíciója során nem sikerült a magyarok eredetére fényt derítenie. Az 1800-as évek elején még több vagy kb. báró Wesselényi Miklós támogatásával megnyílt az ország első magyar nyelven játszó kőszínháza.

tétel: A Az z áprilisi áp törvények FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. ez lett a 12 pont. a felsőtábla is támogatta a javaslatot. Kossuth a március 3-ai felirati javaslatában a katasztrófa megelőzése érdekében a reformok végrehajtását javasolta. Az élelmezési és az azt kiegészítő ipari válság kettős szorításában a városi szegénység kilátástalan helyzetbe került. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom. az alsótábla többsége mellé állt. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. a feudalizmus eltörlése és az önálló nemzeti államok megteremtésének igénye. Nyugat-Európában tehát az ipari forradalom következtében fellépő szociális feszültségek radikalizálták a szegényeket. 83 . hosszú távú gazdasági. Közép-Európában azonban a kezdetleges polgári átalakulás. a városok német és zsidó lakosságának körében volt jelentős. ám céljaik eltérőek voltak. Tényleges asszimiláció a nemzetiségek köréből kikerülő nemességnek. ezért a kormány engedni kényszerült. s a holtponton a párizsi forradalom híre lendítette túl a képviselőket. ez alól kivételt az Oszmán Birodalom és a cári Oroszország jelentett. a nemzeti keretek kiterjesztése. évi (s egyben utolsó rendi) országgyűlésen a magyar konzervatívok és reformerők közt patthelyzet alakult ki. de elfogadni sem állt szándékában. társadalmi és eszmei okok állnak. Kossuth megegyezett Irányi Dániellel. törvényes forradalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1848 tavaszán Európa országaiban futótűzként terjedt a forradalom. A forradalmak hátterében közvetlen. Lezárás. A pozsonyi ellenzéki vezetők elfogadták a pesti radikálisok tervezett fellépését. de a középosztályokat is sújtották a problémák. összegzés A magyarországi nemzetiségek körében is megkezdődött a nemzeti eszme térhódítása. ill. Kifejtés Az 1847-1848. szocializmus. hogy a kormányra nyomást gyakoroljanak. Bécstől várták problémáikra a megoldást. Az első megmozdulások 1848 januárjában Palermóban és februárban Párizsban voltak. Az 1840-es évek közepétől rossz termésű évek követték egymást. 46. ami ellátási problémákat eredményezett. hogy Kossuth felirati javaslatát pontokba szedve terjesztik. amelynek fontos része volt a történelmi múlt nemzeti szempontú feltárása. A forradalmi mozgalmak tömegeit hasonló eszmék mozgatták: liberalizmus.) A nemzetiségi vezetők elképzelései nem voltak egységesek: az önálló tartománytól a nemzeti kulturális intézmények követeléséig terjedtek. ill. a nyelv fejlesztése.) A felsőtábla és a kormányzat azonban húzta az időt. nacionalizmus. A rendek attól tartottak. hogy a francia események elsősorban a jobbágykérdés megoldatlansága miatt felkeléseket okoznak. hogyan zajlott le 1848-ban Magyarországon az ún.tásával (olykor túlkapásokkal). utóbbi hatására indult el a forradalmi hullám Európában. nem merte nyíltan elutasítani a javaslatot. A magyar egy politikai nemzet koncepció miatt a kormányzat (udvar) felé sodródtak.

A Magyar Királyság egyesül Erdéllyel. Külügyek és hadügyek terén továbbra is a királyé maradt a rendelkezési jog. (Neveket és tárcákat lásd a táblázatban. Ferdinánd szentesítette a törvényeket. A cenzúrát eltörölték.) Az áprilisi törvényekben elért eredmények: Az érdekegyesítés jegyében a jobbágyság 80%-a földhöz jutott ugyan (még a házas zsellérek is a közös legelőkből). (Az volt a terv. nemzetőrséget állítsanak fel. Az országnak a birodalmon belüli önállóságát deklaráló törvények: Magyarország alkotmányos monarchiává vált: Ausztriával elméletileg csak a közös uralkodó kötötte össze. A dinasztia helyzetét további törvényekkel pontosítják majd. csoport képviselve volt. A földesurak kárpótlását későbbre halasztották.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Március 15-én megérkezett a pozsonyi delegáció a felirati javaslattal a Burgba. de csak 16-án fogadták őket azután. mert nem vették el földjeik egy részét (mint Poroszországban). nemzetiségi lázadás). S bár a kamarilla végül nem egyezett bele Batthyány kinevezésébe. március 17-én a nádor személyesen a királyt (egyben az unokatestvérét) vette rá. A sajtószabadságot bevezették. de a magyar liberálisok ezt megakadályozták. A közteherviselést bevezették. Széchenyi javaslatára ekkor az udvar taktikát váltott: megkezdődtek a tárgyalások egy felelős magyar kormány felállításának lehetőségéről. mert az ifjak együttműködtek a megyei és városi vezetőkkel. hogy a kincstári birtokok áruba bocsátásából fedezik majd. A nádor Batthyány Lajost kinevezte miniszterelnökké. de csak a telki állomány alapján. Perszonáluniót határoz tehát meg. 84 . a többséget azonban a liberálisok alkották. A magyarországi jobbágyfelszabadítás következtében ment végbe a morvaországi és ausztriai jobbágyfelszabadítás is. Eközben Pozsonyban rémhírek terjedtek a Petőfi vezetésével szerveződő parasztsereg alakulásáról. az idegenekből (főként olaszokból) álló helyőrséget nem merték bevetni. Törvénybe iktatták a népképviseletet. s ezzel megszületett a polgári és alkotmányos Magyarország. a minisztériumban minden jelentős politikai párt. István nádor közbelépésére az uralkodó jóváhagyta a feliratot. hogy a pesti forradalom vér nélkül zajlott le. Feszültség alakul ki a földet nem kapók körében (parasztfelkelés.) Az ország önrendelkezéséről szóló törvények: független magyar felelős kormányt állítsanak fel. Az ősiséget eltörölték. Ebben a kérdésben a nádor és Esterházy Pál is Batthyány mellett állt (lásd a forráshoz írtakat).) Az önkényuralom időszakában születnek meg majd a vonatkozó törvények (1853). ahol a király jogkörét távollétében a nádor látja el (miniszteri ellenjegyzés). évenként Pesten országgyűlést tartsanak népképviseleti alapon. (A Határőrvidék katonai közigazgatásának megszűnése azonban tisztázandó kérdés még. hogy nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnökké. Az azonnali jobbágyfelszabadítás állami támogatással (kötelező örökváltság) történt meg. Batthyány Lajos koalíciós kormányt hozott létre. amit először az Államtanács szorult helyzetében sem fogadott el. hogy éjszaka megérkezett a pesti forradalom híre. Április 11-én V. A magyar jobbágyfelszabadítás kedvező volt a jobbágyság számára. ill. A feudalizmus lebontását és a polgári átalakulást célzó törvények: Felszámolták a rendi kiváltságokat. A tárgyalásokat nagyban megkönnyítette.) Az Államtanács próbálta visszavonni az engedményeket. A törvények három nagy csoportba oszthatók: (Lásd a forráshoz írtakat. és nem volt hosszú ideig fizetendő adósság (mint Oroszországban). a költségvetést az országgyűlés hagyja jóvá.

és a júniusi választások után összeült a népképviseleti országgyűlés.és pénzügyminisztérium jogkörét. amelyet a kor követelményeihez kellett volna igazítani. de ez egy alkotmányos rendszerben sem tűnt működőképesnek 1848-ban.Létrejött a népképviseleten alapuló alkotmányos állam. Lezárás. Ezt azonban a magyar vezetés nem fogadta el. 47. Itáliából).és pénzügyminisztérium ügyében a Pragmatica Sanctióra hivatkozva egyértelműen a beolvasztást szorgalmazta 1848 nyarán. céljuk a tartományi érdekek összhangja alapján biztosítani az önállóságot. de a közjogi viszonyt nem tisztázhatta ez sem. Konfliktus forrása volt a magyar haderő kérdése. és a király is szentesíti. Az április 11-én a rendi országgyűlésen elfogadott törvények értelmében a diéta feloszlott. milyen külső és belső tényezők vezettek a magyar szabadságharc bukásához! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar és az osztrák kormányzat között kialakult. által szabályozott független rendi berendezkedés most polgári parlamentáris berendezkedéssé alakult. tc. Batthyány Lajos a magyar sorozású ezredek hazaküldését kérte (pl. ha az országgyűlés elfogadja. ahol – a kor szokásainak megfelelően – a választójogot cenzus korlátozta. a Határőrvidéket (Magyarországon állomásozó katonaságot) is Magyarország alá rendelték. Ez utóbbi intézkedés azonban csak akkor léphetett volna érvénybe. A Birodalom tartományainak alkotmányosságát és az Ausztriához fűződő viszonyt azonban nem tudták egyértelműen rendezni. Helyreállt Magyarország egysége. Az országgyűlés végül július 11-én megszavazta a pénzt a 200 ezer újonc kiképzésére és felszerelésére. tétel: A sza szabadságharc FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. Létrejött a felelő kormány. ezért elkezdődött a nemzetőrség fejlesztése. népfelkelést hirdet- 85 . Súlyosan terhelte az udvar és a magyar kormány kapcsolatát az önálló magyar hadsereg és külképviseletek hiánya. Az Államtanács és az osztrák kormány azonban az áprilisi törvényekben is nyitottan hagyott kérdésben a magyar hadügy. meghatározó feszültség összetevői: A magyar kormány célja az alkotmányosság biztosítása. uniója Erdéllyel (és Partiummal). így próbálván meg növelni a magyar haderő létszámát. az uralkodó jogköre pedig korlátozott. A Kossuth felirati javaslatában megfogalmazott pontok közül a népképviselet. A bécsi kormány javaslatára augusztus 31-én az uralkodó visszavonta az önálló magyar had. és májusban kiadta az utasítást az első 10 honvédzászlóalj toborzására is. az örökváltság és a közteherviselés megvalósult.és valutakérdés megoldatlansága. összegzés Magyarországon a polgári átalakulás tehát vérontás nélkül lezajlott. a polgári állam viszonyai között akarták megvalósítani a (rendi dualizmus idején még működő) birodalmi egységet és a birodalmon belüli magyar függetlenséget. Az 1791. A liberálisok eredendően nem kívántak elszakadni a Birodalomtól. X. Még mindig a Pragmatica Sanctio határozza meg a közjogi viszonyt. A kérését nem teljesítették. a vám.

ám lemondását a magyar országgyűlés nem fogadta el. 86 .). és az eddig udvarhű nemzetiségeknek is. ezért fokozatos közeledés indul meg a tárgyalókészségét folytonosan jelző magyar kormányzat felé. elrendelték az újoncozást. A magyar országgyűlés azonban a harc folytatása mellett döntött. így mivel vereség esetén biztos halál várt rájuk. V. vállalták a fegyveres küzdelmet is. mely októbertől a végrehajtó hatalom szerepét töltötte be. Kossuth elnökletével létrehozták az Országos Honvédelmi Bizottmányt. 1849 áprilisában a tavaszi hadjárat során a magyar seregek jelentős győzelmeket aratnak (pl. s ezzel semmibe veszi a magyar törekvéseket nemzeti és alkotmányos szempontból. Isaszeg). valamint fiatal kora és tapasztalatlansága miatt befolyásolhatónak tartották. és helyette a 18 éves Ferenc József (Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegnő fia) lett a király. az államformáról ekkor nem rendelkeztek. Batthyány – a sikertelen béketárgyalásokat követően – házi őrizetbe került. ill. Először egyik testületet sem sikerül meggyőznie. ahol ennek hatására 1849. Az alkotmány csalódást jelent a magyarságnak. muníciót. a diadal így is óriási. hogy kit kell szolgálni. 1848 decemberében támadás indult Magyarország ellen.) A jogilag vitás helyzetben októbertől a volt császári és királyi tisztek és az OHB közti ellentétek fokozódtak. ill. bár eredeti céljukat (az osztrák csapatok bekerítése) nem tudták elérni. február 26-27-én Kápolnánál vívott. (Lásd a forráshoz írtakat. A főerők Windish-Grätz herceg vezetésével a Duna mentén haladtak. sokan visszavonultak. Az OHB emberfeletti munkával teremtette elő a katonát. létre sem jött. Ferdinánd azonban már nem volt király. Mivel eredményt nem tudtak elérni. A volt császári és királyi tisztek nem tudták. december 2-án V. eközben a magyarok ellen lázította a nemzetiségeket. a magyarok vereségével végződött csata után WindischGrätz a felkelés teljes megsemmisülését jelenti az udvarnak. és a parasztság meggyőzése érdekében eltörölték a szőlődézsmát (szeptember 15.) Kossuth a függetlenség kimondásától az ország elismerését és külső támogatást remélt. Kossuth és Görgey között a módszerek és a további lépések kérdésében olyan ellentét alakult ki. Ferdinándot lemondatták. Az események hatására Esterházy és Batthyány is lemondott. hiszen Ferenc József császár volt ugyan. hogy hűek maradjanak katonai esküjükhöz. bár a magyar kormány 1848. a hadiipart Nagyváradra költöztették. Papírpénzt. A centralizáció a nemzetiségeket is érinti. hogy ott ez a társadalmi egység megbomlott. március 4-én a Schwarzenberg-kormány kiadta az olmützi alkotmányt. gondoskodott a törvények kihirdetéséről. a kormány lassan feloszlott. (A nyugat-európai forradalmak kudarcának egyik alapvető oka. államfőként kinevezhette a minisztereket. fegyvert. Végül 1849. és komolyabb ellenállás hiányában elfoglalták Pestet (január 4. A kormányt és a törvényhozást Debrecenbe. a bécsi kormány továbbra sem akart tárgyalni. bár nyíltan nem léptek fel ellene.). márciusi ajánlatánál nemzetiségi szempontból kedvezőbb. Tápióbicske. amely a későbbiekben is meghatározta a szabadságharc eseményeit (váci nyilatkozat). A nagyhatalmak a Habsburg Birodalmat az európai egyensúly alapkövének tekintették. hadüzenethez. Kossuth-bankót adtak ki. a Függetlenségi Nyilatkozatot. majd az országgyűlés zárt ülésén. (Lásd a forráshoz írtakat. ám épp ellenkezőleg történt.) A trónfosztás nem jelentette a királyság megszűntét. 1848. Az 1849. tehát le kell mondaniuk autonómiaterveikről. de rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek. de nem koronázták meg magyar királynak. A királyváltás bonyolult jogi helyzetet eredményezett.) Mivel az olmützi alkotmány Magyarországot beolvasztja a centralizált birodalomba. akit – a bécsi udvar felfogása szerint – nem kötöttek az áprilisi törvények.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tek. Kossuthot kormányzó-elnökké választották. a magyar oldalon a megegyezés ellenzői megerősödnek. április 14-én a debreceni Nagytemplomban elfogadják Kossuth javaslatát. hiszen nem írta alá azokat. (Az új kormány elnöke Szemere Bertalan lett. A katonai fordulat és az olmützi alkotmány hatására Kossuth felvetette a függetlenség kimondását először az OHB. békekötéshez pedig a nemzetgyűlés hozzájárulása lett volna szükséges. Kifejtés Az udvar nem kívánt tárgyalni a magyar kormánnyal. sőt egy 100 tagú országgyűlési küldöttséget sem fogadott a király.

szabadította fel a fővárosát (1849. május 9-én a cár bejelentette az orosz hadak megindítását (kb. ami Aradra megérkezik. Kossuth először elfogadta az előterjesztést. aminek következtében az európai közvélemény figyelme Magyarországra irányult. Apponyi György javasolta a 87 . ám az erre irányuló intézkedéseket a magyar politikai elit elutasította. (Lásd a forrásokhoz írtakat. 170 ezer fő) nagyon gyorsan követi a fősereget. dolgozzanak ki megoldási javaslatot az osztrák-magyar viszony elrendezésére. A végső vereséget augusztus 9-én szenvedték el a magyar csapatok Temesvárnál. Andrássy Gyula Isztambulban sikeresen képviselte a magyar ügyet. I. korlátait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1850-es évek abszolutizmusának (Bach-rendszer) kudarca után az osztrák politika a magyarokkal való megbékélést látta sikeres megoldásnak. Görgey hada az egyetlen. összegzés Június 18-án indultak meg az orosz hadak. A további sikerekhez a nagyhatalmak semlegességére lett volna szükség. A magyar katonai győzelmek hatására Ferenc József I. bízva a büntetlenség ígéretében. 200 ezer fő). ez azonban nem adatott meg. amelynek oka a vesztes olasz háborúk után a Németország egységesítéséért folytatott küzdelem volt.) A magyar hadsereg egyszerre verte ki az országból a birodalmi haderőt. komáromi csata). Kossuth nemzetiségekkel való tárgyalása nem hozta meg a remélt sikert. Görgey már augusztus 6-tól folyamatosan egyeztetett az oroszokkal. mellyel egyedül is képes legyőzni a magyar hadsereget. Bem kiszorul Erdélyből. (Ez azonban hibás elképzelés volt. a nemzetiségi törvény pedig – a szabadságharc további sikerei szempontjából – későn született meg. hogy Teleki László Párizsban. tétel: A kie kiegyezés tartalma és értékelése FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori politikai berendezkedés működési elveit. (Lásd a forráshoz írtakat. februári pátens). aki az erők egyesítését Szegedtől délre tervezte.) Haynau hada (kb.). ha akkora sereggel érkezhet. Az ún. Görgey a megoldást az erők koncentrálásában látta: az orosz felvonulás előtt vereséget akart mérni az osztrákokra (2. Lezárás. Schmerling-provizórium (1861-1865) ideje alatt pénzügyi csőd következett be. Miklós orosz cár támogatását kérte a Szent Szövetségben foglaltakra és a magyar szabadságharcban részt vevő lengyel katonák nagy számára hivatkozva. Világos) mellett döntött. 48. miközben egyre jobban éleződött az osztrák-német ellentét. akkor a haditanács a fegyverletétel (augusztus 13. a cári erők felvonulását pedig tárgyalásokkal igyekezett lassítani. és törte meg a területi elszakadásra törő nemzetiségek lázadásait. Pulszky Ferenc Londonban. majd Dembiński javaslata mellé állt. Ezen a tényen az sem változatott. május 21. a honvédség reménytelen helyzetbe került. újra passzív ellenállásba vonult (októberi diploma. Az udvar ezért felkérte a magyar konzervatívokat.) 1849. a szőregi csatában megveri és tovább üldözi. Miklós csak azzal a feltétellel volt hajlandó segítséget nyújtani. rokonszenveztek az ország szabadságküzdelmével. ám közel volt a menekülést jelentő török határ.az országot hivatalosan nem ismerték el. így amikor augusztus 11-én Kossuth Görgeynek adta át a teljhatalmat.

Cassandra-levélben elítélte a kiegyezést. a gyakorlatban inkább reáluniónak tarthatjuk. Liszt Ferenc koronázási miséje közben Andrássy Gyula és az esztergomi érsek tették a király fejére a koronát. ui. Deák visszatartotta az országgyűlést attól. Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett. de a külpolitikai körülmények változása (Oroszország megerősödése és Poroszország előtörése) is a megegyezésre sarkallt. ezért kapta a „szép akasztott” nevet). Bécsben is egyre többen a megegyezés hívei lettek. hogy kihasználja a birodalom szorult helyzetét.) 1867 februárjában Ferenc József kinevezte Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké (akit egyébként 1849-es szerepvállalásáért távollétében már halálra ítéltek. hogy az 1866. ugyanakkor reális kompromisszum volt. amelynek vezetője Andrássy Gyula lett.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vitás ügyek (kül-.) Az 1867-ben megalakult Osztrák–Magyar Monarchia kétközpontú. (A magyarok ügyét segítette. hogy az alkotmányos egység nem valósítható meg a ’48-as törvények tiszta perszonálunióként való értelmezésével. május 29-én a képviselőház [209:89 arányban. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá.) Kossuth az ún. hogy Magyarország törvényes keretek között engedni hajlandó a közös külpolitika. Az országgyűlés egy bizottságot választott a közös ügyek megtárgyalására. pénzügy) közös kezelését. sőt az új miniszterelnök. Ferenc József 1865-ben összehívta az országgyűlést. amelyből Ausztria 70. meghagyták a közös valutát. (Deák nem vett részt a szertartáson. (Lásd a forráshoz írtakat. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. Magyarország 30%-kal részesedett (ez a két állam fejlettségét tekintve méltányosnak mondható). A magyar vezetőréteg elvárásait kevesebb áldozattal nem lehetett biztosítani (területi egység. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. magyar vezetés. A megegyezést siettette. Beust meggyőzte Ferenc Józsefet arról is. hogy Erzsébet királyné támogatta Deák és Andrássy lépéseit. akkor uralkodói hatáskörbe került a kvóta mértékének megállapítása. A közös ügyek fedezésére kvótát állapítottak meg. mérték-. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. A politikai kiegyezés mellett megszületettek a gazdasági együttműködést szabályozó jogszabályok is (gazdasági kiegyezés). 83 tartózkodás mellett] elfogadta a közös ügyekről szóló törvényjavaslatot. A századfordulóra a magyar kvóta elérte a 36%-ot. Ennek belpolitikai oka a passzív ellenállás kifáradása és a nemzetiségekkel folytatott tárgyalások kudarca volt. dualista államszervezet volt. összehangolták az adó-. Ennek a magatartásnak köszönhetően Ferenc József magyarokba vetett bizalma megerősödött. s az ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében (az alkotmányosság visszaállítása esetén). védelem az orosz és német törekvésekkel szemben). kvótabizottságok javaslatai alapján állapították meg 10 évre. hogy Ausztria nagyhatalmi helyzetének fenntartásához magyar támogatásra van szükség. had-. Erzsébetet királynévá koronázták a budai Mátyástemplomban. A dualista állam két államalkotó nemzete közötti viszonyt (közjogi kérdés) a Pragmatica Sanctio figyelembevételével határozták meg. és ezek ellenőrzését a független törvényhozások által kiküldött delegációkra bízta volna. A dualizmus nem volt perszonálunió (még ha Deákék annak is tartották). az uralkodó személye.) A kiegyezés nem biztosított teljes függetlenséget. védelem. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. valamint a Pragmatica Sanctio szorosabb közjogi kötődést eredményezett a perszonáluniónál. amelyet a közös ügyek egy másik alkotmányos rendszerhez fűztek. közlekedési és hírközlési rendszert. 1867. július 3-ai königgrätzi csatában az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól. 1867. (Lásd a forráshoz írtakat. A magyar politikai elit jelentős részét is a megegyezési szándék vezette már ekkor. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. A kvótát a két törvényhozó szerv által kiküldött ún. ezért az 1865-ös Húsvéti cikkben kilátásba helyezte. a közös ügyek. majd Ferenc József megesküdött a magyar alkotmányra. Ha nem sikerült megegyezni. A gazdasági 88 . Kifejtés Deák belátta.

A törvény a területi egység és az egy politikai nemzet elvét fel nem adva széles körű nyelvhasználatot biztosított az oktatásban (állami feladat). Sokan tartottak attól. (A századfordulón az akkori trónörökös. A vegyes vidékeken a 20%-ot elérő nemzetiségeknek is biztosítottak anyanyelvi jogokat. társadalmi megújulásra. az igazságszolgáltatás és az oktatásügy függetlenségével rendelkezett. s az uralkodó is hajlott arra. mert a horvátok a magyarokkal és az osztrákokkal egyenrangú helyzetre törekedtek. másrészt pedig más nemzetiségek is követelték ugyanezeket a jogokat. hogy az uralkodó visszalép majd ettől a kompromisszumtól. Horvát-magyar kiegyezés (1868) elfogadására végül csak a horvát tartománygyűlés többszöri feloszlatása. ill. ám a későbbi fejlődést a politikusok változatlan elvárásai (a 67-es alaphoz képest) akadályozták meg. akit a király nevezett ki a magyar miniszterelnök beleegyezésével.) Lezárás. valamint az uralkodói (alkotmányossággal nem teljesen egyező) kiváltságok jelentős szerepet játszottak a dualizmus válságában. hogy a rendszer továbbfejleszthető. a demokratikusabb (pl. Az európai erőegyensúly fontos szereplője. Deákék még hittek abban. (Balkáni terjeszkedési törekvésekről lásd a forráshoz írtakat. A báni kormány a közigazgatás. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. a pártok közötti erős megosztottság. a politikai. a lakosságszám (35 millió) alapján harmadik legnagyobb állama lett. A korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye volt. német és brit nagyhatalmi vetélkedés idején azonban egyre inkább Németország felé sodródott. amely a magyarokkal közös országgyűlésbe 42 képviselőt delegálhatott.kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. és fegyverkezni kezdett. a cseh németek és a magyar vezetés hatására azonban végül Ferenc József visszalépett ettől a tervtől. A horvátokat elismerték politikai nemzetnek. Az ennél többre vágyó nemzetiségeket azonban ez nem elégítette ki.) A kortársak számára kérdéses volt. A horvát autonómia megteremtése a korabeli Európában a nemzetiségi kérdés kezelésének kis számú pozitív példája volt. azaz Közép-Európában nagyhatalomnak számított. újabb választások és jelentős előnyök biztosítása után kerülhetett sor. Ferenc Ferdinánd újra felveti majd a trializmus kérdését. illetve Szerbia. Működhetett a szabor (horvát országgyűlés). és egyáltalán képes-e az ország megtartani a nemzetiségeket. az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén. de megnyugvást egyrészt azért nem hozott. a század második felében megjelenő orosz. hogy mennyire teljesül a kiegyezéshez fűződő remény.000 km2) Európa második. A nemzetiségi viszonyok rendezése érdekében alkották meg 1868-ban a nemzetiségi törvényt is Eötvös József minisztersége idején. akikre egyre nagyobb hatással volt a kialakuló Románia. hogy a gazdaság fejlődése nem lesz várt ütemű. beligazgatási autonómiát kaptak. mert abban az ausztroszláv törekvések bukását látták. Lehetővé tették egyesületek és pénzalapok létrehozását.) A csehek fogadták a kiegyezést a legnagyobb ellenszenvvel. (Lásd forráshoz írtakat. Az osztrák-német nagypolgárság. Palacky fel is emelte szavát. Ez. mennyiben hajtja végre a magyar állam.) Horvátország a magyarokhoz fűződő viszonyt perszonálunióra akarta redukálni. a közigazgatásban. A magyarok azonban csak tartományi különállásukat ismerték el. általános választójog). (Lásd a forrásokhoz írtakat. Horvátország élén a bán áll. Fiume és Muraköz átadását. bár a gazdasági kiegyezés újratárgyalása jelentős feszültségeket eredményezett. Fiume magyar irányítás alatt maradt. Ez utóbbi nem következett be. A dualizmus válságának fontos összetevője még a parlamenti politizálás korabeli eredménytelensége (lásd obstrukció) is.) 89 . A magyar kormányban külön horvát miniszteri tárcát hoztak létre. polgári jellegű társadalom kiépülésére irányuló szándék gyengesége. hogy a dualizmust trializmussá alakítsák át. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A törvény hatása attól is függött. s a horvát lett a hivatalos nyelv. összegzés A kiegyezéssel létrejött birodalom a területe alapján (600. ezért követelték függetlenségük elismerését.

köszönhetően az ipari forradalom jótékony hatásának.) A fejlődést segítette a bérleti rendszer terjedése is. A hegyvidéki és síkvidéki kisparcellákon a gazdálkodás azonban nem sokat változott (lásd a forráshoz írtakat). Kifejtés Míg az európai államok mezőgazdasága értékesítési gondokkal küszködött. tejgazdaságok jöttek létre. aratógép stb. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. fejlődő mezőgazdaság. mérték-. makói hagyma. összehangolták az adó-. ami a bécsi kormányzat ellenállása miatt nem sikerült. műtrágya. tétel: K Kibontakozó ibo ipar.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 49. bár a gépesítésre és a modernebb eljárások bevezetésére csak a jelentősebb anyagi háttérrel rendelkező nagyobb birtokok tulajdonosai voltak képesek.3 millió katasztrális hold vált szántóterületté. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére.és gyümölcstermesztés. másrészt pedig a nagybirtokokon elterjedő korszerű eljárások. (A munkálatok során 6300 km gát épült meg. homoki szőlőkultúra a Duna-Tisza közén stb. s 6. A kisbirtokok nagy száma mellett az olcsó bérmunka (idénymunkások. Ez azonban nem jelentette a fejlesztések elmaradását. Növénynemesítő intézetet állítottak fel. vetőgép. közlekedés a dualizmus k orá korában FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori iparban és a mezőgazdaságban megfigyelhető alapvető változásokat! Vázolja fel. A modernizálást a gátrendszerek kiépítésével a mezőgazdaságban kellett kezdeni. közlekedési és hírközlési rendszert. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. Az alföldi mezővárosok virágzása jellemzi a korszakot.) a termelékenység növekedést vonja maga után. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a Monarchia piaci védettségének. ill. a tőkével rendelkező bérlők növelték a mezőgazdasági befektetéseket. 90 . bővülő piaca Magyarország rendelkezésére állt. csányi dinnye. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. Az ország egyes területein kialakul a térségre jellemző sajátos termelési struktúra: pl. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. A városok – főleg Budapest – környékén a városi piacokra termelő zöldség. Mivel az alföldi folyók árvizei mocsarakat.) A fejlődés tehát egyrészt annak köszönhető. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. A gazdasági kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. ezeken a területeken nem lehetett mezőgazdasági termelést folytatni. meghagyták a közös valutát (1878-től közös jegybank működött. napszámosok) is akadályozta azonban a gépesítés még szélesebb körű elterjedését. kecskeméti kajszibarack. gépek (alagcsövezés. Tisza Kálmánhoz hasonlóan az időszak több miniszterelnöke kísérletet tett a gazdasági kiegyezés megújítása után az ipar fejlődésének támogatására. valamint 1892-től az arany alapú korona lett a közös pénz). A gazdaság fejlesztésének törvényi kereteit a gazdasági kiegyezés jelentette. milyen nemzetközi gazdasági tendenciák állnak a változások hátterében! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaság ebben az időszakban fejlődött a legtöbbet. A birodalmi mellett kialakuló országos piac is biztos értékesítési lehetőséget jelentett a specializálódó termelés számára is. ártereket hoztak létre. kalocsai vagy szegedi paprika. addig a Monarchia védett. de ehhez a vámtörvények átalakítására lett volna szükség. hogy a folyószabályozások lezárultával jelentős területek kerültek művelés alá.

A változások hatására az ipari forradalom vált meghatározóvá. A konjunktúra nem lett volna lehetséges a külföldi tőke beáramlása nélkül. ami a gazdasági kiegyezés megújításakor minden esetben komoly vitákhoz vezetett. megjelentek pl. s ennek segítségével a magyar mezőgazdasági termékek gyorsan eljutottak a világpiacra (pl. A magyar ipar fejlődését a magyar kormányok adókedvezményekkel segítették. Tiszán. az izzólámpagyártás (az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. A bejövő tőke jelentős része német eredetű volt. Száván és a Maroson is. Nagyvárad–Fiume vasútvonal). Lezárás. s ez lehetővé tette a Monarchia. A már hagyományosnak tekinthető iparágak tovább erősödnek (pl. Rimamurány–Salgótarján. az európai élbolyt elérni nem volt képes. hogy rendelkezésre állt a Monarchia egész piaca is. de kiegyensúlyozatlan. a politikai stabilitás. Budapest mellett új iparvidékek (pl. A fő kereskedelmi útvonalat azonban a vasút jelentette. Déva–Temesvár) erősödtek meg. Korszerű. A folyószabályozás lehetővé tette a gőzhajózást a Dunán.és vasúthálózat. Mindez új fajták megjelenését is jelentette: a magyar szürkét felváltotta a hízékonyabb. a mezőgazdasági ország olcsó megélhetési viszonyai – melyek alacsonyabb munkabért tettek lehetővé – alapozták meg a látványos változást. azon belül is Magyarország gazdaságának felzárkózását. ill. s nem csak Ausztria ipari fejlettségét közelítette meg.A tradicionális juhtenyésztés és rideg állattartás visszaszorulóban volt. ún. ami az európai élvonalba emelte a magyar ipart. a vas. a világ harmadik legnagyobb izzólámpagyártója). A kiegyezés évében alapították a Magyar Általános Hitelbankot. Az ipar egyes szektorainak (pl. Dráván. A tőkebehozatal részben bányák és gyárak alapításához járult hozzá. fejlett bank. A magyar közlekedési rendszerben óriási változás történt. Győr–Pozsony. ami magas termelékenységhez vezetett. helyette az istállózó állattartás terjedt el. jól tejelő „színes” svájci és holland szarvasmarha. Portugáliát és a Balkánt megelőzte a korabeli magyar gazdaság. s ezután gyorsan nőtt a hitelintézetek száma is. monopolkapitalizmus 91 . Temesvár–Bécs. A magyar gazdaság és ezen belül az ipar fejlődését a Monarchia egységes piaca. a szitálás gépesítése). élelmiszeripar). és a tőkés gazdaságra jellemző ciklikusság (túltermelés és pangás váltakozása). a makkoltatva tartott bakonyi sertést pedig a mangalica és az angol hússertés. Rákoson repülőgépgyártás. A fejlődés fokozottan érvényesült az újonnan megalakult iparágakban: pl.). élelmiszeripar. Kassa–Diósgyőr. A századfordulóra megerősödött a jelentős részben terménykereskedelemből származó magyar tőke szerepe. Mechwart András rovátkolt hengerszéke. az állami iparpártolás. gépgyártás) fellendülését nagymértékben segítette. közepesen fejlett agráripari országgá vált. Egyes területeken világszínvonalú fejlesztések valósultak meg (pl. Az 1880-as évek közepétől az ipari forradalom hatására Magyarországon az ipar fejlődése újabb lendületet vett.és acéltermelés felfutásának köszönhetően magas színvonalú gépgyártás alakult ki. sőt Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került. Míg Oroszországot. Aradon autógyártás. hanem az európait is. A fejlődés ellenére/hatására aránytalanságok figyelhetők meg a magyar gazdaságon belül. a magyar gőzmozdonyok sorra nyerték el az ipari kiállítások díjait. összegzés A dualizmus korában lejátszódó gazdasági változások jelentős fellendülést eredményeztek. A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. A reformkori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842) és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár mellett létrejött a Magyar Földhitelintézet (1863). Győrött a Rába). vegyipar. a monopóliumok (pl. gépipar és az ezekre épülő gépgyártás: autó. Ezekben az iparágakban a termelés súlypontja a Monarchián belül már Magyarországra tevődött. ferdevállú magyar nagyipar. Spanyolországot.vagy repülőgépgyártás (Pesten. mivel az újonnan létesült vállalatok az ipari forradalom legújabb vívmányait is alkalmazhatták már. A magyar ipar kicsit megkésett fejlődése a többi nyugati állam iparához képest előnyöket is rejtett magában. amit a bankok hitelekkel finanszírozták.

másrészt a vidékről városba költözött. Az elvándorlás a Felvidéket és a Kárpátalját érintette leginkább. A XIX.és bevándorlás is a magyarság arányát növelte. Felvidék) hamarabb ment végbe. egyház – elszakadó emberek a városok domináns etnikumába olvadtak be. Dél-Amerika felé). család. század második felében tehát jelentős arányeltolódások mentek végbe a nemzetiségi összetételben: a magyarság aránya (Horvátország nélkül) 41%-ról 54. század második felében indult meg az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). Az asszimiláció (beolvadás) egyrészt felgyorsult a városi német és zsidó lakosság körében. Az ország népessége 30 év alatt 33%-kal nőtt a jelentős mértékű kivándorlás ellenére is. kolera. A városlakók asszimilációja azonban jelentős volt. USA. az érdekegyesítő nemzetiségi politika realizálása azonban – mint 1848 bizonyítja – nem sikerült. gyors ütemű folyamat (I. szlovákokkal és ruszinokkal együtt. s bár két nagy kolerajárvány visszavetette a fejlődést. A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. 50. tétel: N Nemzetiségek em a dualizmus időszakában FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével ismertesse a magyarok és a nemzetiségek viszonyát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarország lakossága másfél évszázad alatt 2. a demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. A változás alapvetően három dolognak köszönhető: Az életkörülmények javulása miatt megnőtt a természetes szaporulat. a másik oldalon azonban kis-.5%-ra nőtt. mint a többi nemzetiség. Kanada. még a járványok (pestis. Kifejtés A XIX. megélhetési gondokkal küzdő társadalmi rétegek. (A zsidóság egyenjogúsítására 1867-ben került sor. a gyökereiktől – szülőföld. A reformkor érdekegyesítési gondolata elvileg kiterjedt a nemzetiségi érdekek egyeztetésére is. Dunántúl. tbc) ellenére is. hogy a népszámláláskor sem derült ki egyértelműen az etnikai hovatartozás. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. az 1880-as évektől egyenletes.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli jött létre. A kivándorlás során a legnagyobb veszteség a szlovákokat érte. vagy alkalmazkodásképp az asszimilálódó népesség tagjának is vallhatta magát. hamarabb vált a demográfiai robbanás részévé a magyarság. a németekkel. hiszen minden 100 kivándorlóból csak 33 volt magyar. A ki. vallásuk pedig 1895-ben lett bevett vallás. hiszen a megkérdezett lehet kettős gyökerű.) A korabeli adatok hitelét azonban csökkenti. Az egyéni szabadságjogokat a nemzetállami léttel egybekapcsoló klasszikus liberalizmus saját ideológiájából 92 . tehát a kivándorlók között az össztársadalmi arányoknál jóval magasabb volt a nemzetiségiek aránya. törpebirtokosok milliói.5-szeresére nőtt. világháborúig) vette kezdetét.

s ezen keresztül nyelvi-kulturális magyarosításra törekedtek. ennek következtében a feszültség egyre nőtt. században több osztrákellenes nemzeti mozgalom képviselőjében felmerült. A nemzetiségi elit számára azonban ez a felfogás elfogadhatatlan volt. Szerbia. Kossuth tervezete (1862) szerint a térség kisebb államai (Magyarország. A nemzetiségek a nemzetiségi törvénynél többet akartak. Az uralkodó azonban felbontatlanul továbbította a dokumentumot a magyar kormányhoz. Ferenc Ferdinánd köre a dualizmus 93 . összegzés Magyarországon elnyomták a nemzetiségeket abban az értelemben. autonómiát követeltek.) A törvényhatóságok és a községek önkormányzatának szűkítése. Ez a tényező. Az 1868-as törvény. A tervezetet mind a magyar. Románia. Az önrendelkezés hiányának elmaradása miatt a XX. de olyasféle terror. hogy önrendelkezési joggal bíró kollektivitásként nem jelenhettek meg a politikában. föderatív átszervezést vártak. Az anyanyelvű oktatás támogatása helyett inkább a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére. A törvény azonban nem tért el az egy politikai nemzet elvétől.) A Duna völgyi népek összefogásnak terve a XIX. Határőrvidék). a magyarországi nemzetiségi kérdés pedig magyar belüggyé vált. Horvátország. egyesíthette a történelmi magyar államrészeket (Erdély. sokan megkérdőjelezték. a megnyíló politikai szabadságjogok viszont a nemzetiségi törekvéseknek nyitottak szabadabb teret. Lezárás. A magyar politikai elit 1867-ben a kiegyezéssel történelmi kompromisszumot kötött Béccsel. a magyar vezetőréteg nem vette komolyan a feszültség nagyságát. azaz nem vettek részt a magyar országgyűlés munkájában. Erdély) szövetséget hoznak létre a Habsburg Birodalom helyett. 1848-as rokonszenven alapuló pozitív viszonyulás az ellenkezőjére változott. a korábbi. mint a cári Oroszországban vagy 1915-ben az örményekkel szemben az ifjú török mozgalom részéről. ahol a községek és megyék nemzeti alapú önkormányzatával kívánta a nemzetek érdekképviseletét megoldani. a központi hatalom erősítése. másrészt az intézkedés Nyugat-Európában megrökönyödést váltott ki. mind a nemzetiségi vezetőréteg elutasította. Az 1890-es évektől kezdve azonban fokozottabban síkra szálltak jogaik bővítése érdekében. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az 1867 utáni magyar asszimilációs politika „eredményeképp” a nemzetiségi iskolahálózat az 1880-as évektől nem fejlődött. aminek következtében pert indítottak ellenük a magyar hatóságok. országgyűlést alakíthatott ki. Erre jó példa a román Memorandum-per (1894). a korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye számos liberális elemet tartalmazott. aminek értelmében lemondott a teljes önállóságról. valamint az. A per (1-5 éves börtönbüntetést kaptak a vezetők) hatására egyrészt megerősödött a romániai magyarellenes szervezetek propagandája. a magyarok közül Kossuth Lajos dolgozta ki a Duna-menti konföderáció tervét. az alsó fokú bíráskodásban. a nemzetiségi szervezetek és egyesületek megalakításának jogát.fakadóan nem talált megoldást a nemzetiségi kérdésre. s ezt Bécsbe vitték Ferenc Józsefhez. és képviselőket küldhetett a magyar országgyűlésbe. nem mutatkozott. hogy társadalmi szerkezetüknél fogva és a magyar választási rendszer szabályaiból fakadóan kevesebb képviselőjük jutott mandátumhoz. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Ők társnemzeti státust igényeltek. azaz – az autonómiával felruházott horvátokat kivéve – tagadta a nem magyar nyelvi-kulturális közösségek nemzet jellegét. hogy a nemzetállamok korában reális alternatíva-e egy ilyen államszövetség. század elején és az I. az oktatásban és az egyházi életben biztosította a nem magyar népek számára az anyanyelv használatát. valamint a választójog szűk korlátok között tartása és a választások nyílt jellege ugyancsak összefüggött a magyar állam magyar jellegének erősítésére való törekvéssel. ezért tiltakozásuk jeléül jó ideig passzív ellenállást folytattak. Az 1868-as rendezés nem magyar nyelvek és kultúrák iránti toleranciáját a dualizmus kor kormányai egyre kevésbé érvényesítették. A századfordulón a Monarchia mérvadó politikacsináló köreiben napirenden van a dualizmus revíziójának és a birodalom valamiféle föderalizálásának a gondolata. A román vezetők összeállították nemzetiségi sérelmeik listáját. világháború alatt a nemzetiségi politikusok már nem az OMM-án belül képzelték el népük további sorsát. kormányt. Községi szinten. Az 1868-as horvát-magyar kiegyezéssel Horvátország széleskörű önkormányzatot kapott: saját közigazgatást.

A csecsemő. a tudományok nagyarányú fejlődése együttesen vezettek ehhez a nagyarányú népességnövekedéshez. század elején bontakozott ki.) A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. javult a megtermelt élelmiszerek elosztása).6 millióról 18. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. világháborúig). A demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. minőségi javulásával és az orvostudomány fejlődésével (Semmelweis Ignác. Dunántúl. az OMM azonban nem tudott alternatívája lenni a nemzetállamnak. így az ipari forradalom vívmányaiból részesedő Magyarországon is. (A nemzetiségek helyzetéről lásd a foglalkoztatási táblázathoz írtakat. Felvidék) hamarabb ment végbe. Korányi Frigyes) magyarázható. az 1880-as évektől viszont egyenletes. USA. A határok mentén megvalósuló nemzetállamok biztatására azonban a Monarchia nemzetiségei a nemzeti önmegvalósítás kérdése felé fordultak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli trializmussá alakításában gondolkodott.3 millióra nőtt. orvosi felfedezések. Kifejtés A gyermekhalandósági mutató 1865-től Európa-szerte csökkent. A korszak másik. század második fele a nemzetállamok megalakulásának kora Európában. s bár két nagy kolerajárvány és a jelentős mértékű kivándorlás visszavetette a fejlődést. változások kedvezően hatottak az életben maradás tekintetében. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. a munkások lakta külvárosok többségében borzalmas körülmények között éltek az emberek. A kormányzat ugyan ügyesen kihasználva a gazdasági konjunktúrát. ezzel azonban csak ideig-óráig odázta el a problémát. megszűnt a közép-európai egységes piac. gyors ütemű volt a folyamat (az I. A kiegyezést követő négy évtizedben Magyarország lakossága 13. más körök másféle föderalizálási lehetőségben. Kanada. noha még ekkor is túlsúlyban volt a vidéki. (Lásd az adatokhoz írtakat. század második felében indult meg tehát az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom).) 94 . az ipari forradalommal összefüggő társadalmi változása a városiasodás.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése részben a táplálkozási szokások megváltozásával (emelkedett az élelmiszertermelés. Dél-Amerika felé). agrárjellegű településeken élő népesség aránya. A városfejlődés jelentősebb szakasza Magyarországon a XIX. században korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg: 1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. A városi lakosság növekedése a dualizmus idején háromszorosan felülmúlta az országos átlagot. A gazdasági fejlődés nyomán bekövetkezett változások. Ebben a mozgástérben jelentkeztek a magyar nemzeti törekvések ellen fellépő nemzetiségi törekvések is. tétel: A Az z életmód él változásai a századforduló Magyarországán FELADAT: A források és ismeretei segítségével értékelje a polgárosodás folyamatát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ a XIX. az életkörülmények átalakulása. A XIX. Bár a technikai. és a század végéig csak alig-alig részesültek a fejlődés áldásaiból. vissza tudta szorítani a demokratikus és a szociális törekvéseket. 51. A XIX.

a dualizmus idején a gyorsan „fogyasztható”. Jól elkülönültek egymástól a különböző negyedek: a belváros lett a politikai irányítás mellett a kereskedelem és bankvilág központja. ilyenek voltak a bulvárhíreket (bűnügyeket. posta. kirándulás stb. Az egyre virágzóbb főváros azonban elszakadt a lassabban korszerűsödő vidéktől. hogy még a módos rétegek körében is sokkal kevesebb volt a kövér ember. rövidebb cikkek voltak népszerűek. turizmus. sportolás.) Lezárás. közép. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Pl. közvilágítás. minden társadalmi réteget megpróbált kiszolgálni. (Az alap-. A korabeli festmények és fotók tanulmányozásával szembeötlő. ám az iparosodás következményeként megkezdődött az ivóvízkészletek és a természetes vizek szennyezése. vurstli. villamosság. gyors ütemben. A járványok visszaszorultak.A közművesítés óriási változásokat eredményezett a lakosság életszínvonalában. ráadásul hiányzott a világvárossá váló Budapest és a vidéki nagyvárosok (Pozsony.) 95 . mélyebb előismereteket és komolyabb elemzést nélkülöző. iskolák stb. egyébként is a korban a hír fontosabbnak számított a véleménynél. hogy mindenki jól is lakott. ami egyrészt a munkásság munkaidejének csökkenéséből. egész oldalas sportrovatot megjelentető Est-lapok. század a polgári államok kiépülése. kövezett út). mind a gazdaságban.és rendszeres szórakozóhelyeként. (Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Kassa. városházák. összegzés A századfordulón lett valódi nagyhatalommá a sajtó Magyarországon. tervszerűen épült. ez azonban nem jelentette azt. A nők számára is – különösen a század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. s ezzel Európa-szerte a tankötelezettség törvénybe iktatásának ideje. A lapokat a rikkancsok segítségével az utcán is árusították. mint ma. stratégiai ágazatként kezelték a kormányzatok. Az oktatást kiemelt feladatként. míg a gyárnegyedek ipari centrummá tették a fővárost.) A magyar városok (belvárosok) városias külsőt öltöttek. így az új szórakozási formák és lehetőségek is itt alakultak ki.) A szórakoztatóipar üzletté vált. vízvezeték. Míg a reformkorban Kossuth vezércikkei hozták a Pesti Hírlap számára a sikert. szállodák.) a századforduló táján alakult ki. a pályaudvarok és a megépülő hidak közlekedési csomóponttá. cirkusz. botrányokat. sok városunk mai arculata (bankok. kórházak. A népszerű lapokban jelentős volt a hirdetések aránya. Közkedveltek lettek a kávéházak. bérházak. Temesvár. utat törtek az új találmányok. Az éhínségek megszűntek. A XIX. hiszen a képzettebb munkaerőtől nagyobb teljesítményt várhattak el mind az államigazgatásban. hivatalok. A fizetőképes kereslet először Budapesten jelentkezett. A sikeresebb lapkiadók egész „sajtóbirodalmat” hoztak létre. pl. a szakoktatás és az egyetemi képzés kiépítésének korszaka.és felsőfokú oktatásról lásd a forrásokhoz írtakat. posták. a művészek és középosztálybeliek találka. másrészt az alkalmazotti réteg növekedése jóvoltából következett be. szenzációkat) is közlő.) A politikai lapok – a piac megtartása érdekében – kerülték a nyílt pártpolitizálást. A dualizmus kori társadalom új jelensége a megnövekedett szabadidő. A városokban terjedtek a civilizáció vívmányai (csatornázás. kialakult a modern tömegközlekedés. járda.) Budapest a századfordulón már Európa 10 legnagyobb városa közé tartozott. tornaklub. mozi. nagyobb tömegek számára is érthető. Debrecen) közötti átmenet. (Lásd a forrásokhoz írtakat.

majd 1871. valamint a gazdaság. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon (Lásd a forráshoz írtakat. Kifejtés A békekonferenciát 1919. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. (Szovjet-)Oroszországot meg sem hívták a békekonferenciára. a kereskedelem szabadságát. Schleswig-Holstein északi része pedig Dániához került. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. a Tükörteremben. A franciák Németország visszaszorítására. 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. 1918 januárjában kidolgozott ún. mint a háborús pusztítást közvetlenül is elviselő európai országok. Németországgal 1919. mert a japán kormányfő nem vett részt az európai ügyek rendezésében. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. a nemzeti elv érvényesítésének. Nagy-Britannia bízott abban. június 28-án kötöttek békét igen súlyos feltételek mellett. hanem megvizsgálták. e tnik és gazdasági vonatkozásai etnikai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a versailles-i és a washingtoni békerendszer létrehozásakor érvényesülő nagyhatalmi érdekeket! Térjen ki a Németországgal kötött békemegállapodás részleteire is! FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben megfogalmazódott a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. határmódosító tervezetek készítését a Tanács felügyeletével. jelentések.) A konferencián 27 állam képviselte magát. kisebb területek (5 város) Belgiumhoz. Pomeránia 96 . AusztriaMagyarország népeinek önálló fejlődési lehetőséget. (1701. Elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 52. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. Jelentős területi veszteségeket szenvedett el az ország: Elzász-Lotaringia Franciaországé lett. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatt tett területi ígéretek valóra váltása. Mivel az Egyesült Államoknak Németország legyőzése volt a célja. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. független Lengyelországot. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). így enyhébb békefeltételeket tudott kialakítani. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a XIX. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. Az időpont kiválasztása nem volt véletlen. Béketervek közül kettő kapott nagyobb propagandát: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. január 18-án Versailles-ban a Német Császárság. Az USA érdekei alapvetően mások voltak.) A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa (amely kormányfőkből és külügyminiszterekből állt) és a kormányfőkből álló Ötök Tanácsa volt. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. tétel: A Párizs Pá környéki békék területi. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. 1919 márciusától azonban az Ötök Tanácsa helyett Négyek Tanácsa működött. január 18-án jött létre a Porosz Királyság. században is.

a haderő és fegyverzet túl radikális leszerelése.keleti része. ezeket azonban nemigen tartották be. Működésképtelenné vált amiatt. addig most ennek megteremtése már nem volt közös érdek. a Távol-Keleten Japán). a flottát pedig elsüllyesztették. korridor (Kelet-Poroszország és Németország közötti rész) révén kijutott a tengerre. A Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték. Az USA megpróbálta érvényesíteni érdekeit a Csendes-óceán térségében. Gdansk (Danzig) „szabad terület” státuszban nemzetközi (Népszövetség) felügyelet alá tartozott.5 millió fő) vesztette el. Végül az angol-francia vetélkedés színtere lett. Az eredeti francia szándékokhoz képest mérsékeltebbé váltak a területi követelések. Nyugat-Poroszország jelentős része. támogatta a nemzetközi konfliktusok békés úton történő rendezését. de a lengyelek használhatták. A Rajna-vidék (a folyó jobb partját 50-60 km mélységben) 15 évre nemzetközi megszállás alá vonták és egyben demilitarizálták. A Népszövetség azonban nem tudta betölteni a rá osztott szerepet.) 97 . de a végső és teljes összeget később állapították meg. eszerint 20 milliárd márkát kellett fizessen Németország azonnal. ami miatt a nemzetközi konfliktusok idején nem tudott megfelelő tekintéllyel élni. (II. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmust a győztesek nem fékezték kellőképpen. kisebbségvédelmi törvények is születtek. A béke Németországgal szemben megalázó feltételeket határozott meg. ám ezért „kárpótlásul” Franciaország hatalmas hadisarc és jóvátétel kifizetését eszközöl(het)te ki. megtagadta a békeszerződések ratifikációját. s feloszlatták a vezérkart.9 milliárd márka „végleges” jóvátételt határoztak meg. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. összegzés Az USA. s ez idő alatt az itteni szénbányákat Franciaország aknázhatta ki. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. A washingtoni békében (1921-22) rögzítették a nagyhatalmak flottáiknak arányát és a tengeri kereskedelemben a nyitott kapuk elvét. a revíziós törekvések alapvetően meghatározták az európai hatalmi viszonyokat a két világháború közötti időszakban. és Lengyelország az ún. június 7-én aláírt Young-tervben 113. a túlzott jóvátétel. (Az 1929. lakosságának 10%-át (6. világháború) Míg a 18-19. tartózkodott az új nemzetközi rendszer garantálásától is. A német gyarmatokat a győztesek kapták meg (pl. a német nép (és szövetségesei) kizárólagos felelősségének kimondása. hogy döntéseit egyhangúlag kellett meghoznia és nem rendelkezett katonai békefenntartó erővel. A békerendszer „eredménye” a belső ellentmondások és a nagyhatalmi érdekek ütközése miatt hosszú távon egy újabb háború kirobbanása volt. A békekonferencián ún. Poznan és térsége Lengyelországé lett. A hadsereg maximális létszámát 100 ezer főben határozták meg (ebből 4000 tiszt). A genfi székhelyű Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) eredeti szerepe szerint szavatolta a békeszerződések végrehajtását. tengeralattjárók. pl. Megtiltották harckocsik. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. A békeszerződés tartalmazta az Anschluss tilalmát is. az Anschluss tilalma. kivonulva a béketárgyalásokról. (Lásd majd a hitleri Németország terjeszkedő politikája. világháborúhoz. A békerendszer alapot szolgáltatott a II. léghajók és repülők hadrendbe állítását. A jóvátétel összegéről 1921 májusában született egy előzetes megállapodás.) Németország területének 15%-át (70 ezer km2). században a konfliktusok lezárultát követően az európai nagyhatalmak a hatalmi egyensúly megteremtésére törekedtek. A francia hegemón törekvések miatt a győztesek között is viták bontakoztak ki. s mivel nem lépett be az eredetileg Wilson által megálmodott Népszövetségbe sem. Felső-Szilézia azonban népszavazás után Németországnál maradt. felügyelte a kisebbségvédelmi szerződések betartatását és gyámkodott a német gyarmatokból és török területekből kialakított mandátumterületek felett. főként a britek nem nézték jó szemmel Franciaország túlzottnak tűnő megerősödését. Lezárás.

bár elmaradott gazdaságú országa mégis jelentős katonai potenciált képviselt. amelyek az első világháború kirobbanásához vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. ill. Perzsia. mint Németország. 98 . A XIX. század végére öt európai nagyhatalom (Nagy-Britannia. Nagy-Britannia. Németország. porosz vezetésű német egységállam külpolitikája kezdetben arra irányult. tétel: A Az z el első világháborúhoz vezető konfliktusok FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse a hatalmi viszonyok és érdekek változásait. Ezért került sor az eddig még el nem foglalt területek megszerzésére. és az öt európai hatalomból maga mellett tudjon kettőt (OMM és Oroszország). lemaradhatott a nagyhatalmi versenyben. hiszen a gyarmatok nyersanyagforrások és piacok is voltak egyben (gyarmatbirodalmak). (Lásd a forrásokhoz írtakat. A régi gyarmatosító hatalmakkal (Nagy-Britannia. a legnagyobb gyarmatbirodalommal rendelkező Nagy-Britannia. akik csak az ipari forradalom második szakaszába tudtak bekapcsolódni. hogy elszigetelje Franciaországot.) Az orosz-török háborút lezáró berlini kongresszuson (1878) megvalósuló német–osztrák–magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. az OMM. A XIX. (Lásd a vastermelési adatokhoz írtakat. században Európa vezető hatalma.) Az intenzív fejlődés maga után vonta a hódítások. Mandzsúria) mind Nagy-Britannia. mind az OMM vissza akarta szorítani. „későn jövők”. Oroszország) határozta meg a világpolitikát. hiszen aki nem szerzett gyarmatokat. pl. század folyamán befolyását folyamatosan növelő Oroszország hatalmi ambícióit (Földközitenger. ami elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. a német diplomácia – kihasználva az észak-afrikai olasz-francia ellentéteket – Olaszországot is bevonta a kettős szövetségbe. (A következő évben Románia is csatlakozott ehhez a szövetséghez. Japán) gyorsabb növekedési ütemet produkáltak. ami ezáltal hármas szövetséggé alakult 1882-ben. így beérték az addigi centrum országokat. Ennek eszköze pedig a hadsereg volt. szövetségi politika azonban II. Franciaország) párhuzamosan új államok is bekapcsolódtak a terjeszkedésbe. óriási nyersanyagtartalékokkal rendelkező.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 53. Jelentős szerepet játszott az újabb gyarmatosításban a nagyhatalmak közötti verseny. s 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. Az alacsonyabb szintről indulók (USA. Minden terület stratégiai jelentőséget nyert. az újabb gyarmati területek megszerzésének kényszerét. sz. a gazdasági élet központja.) A Bismarck nevéhez kapcsolható kontinentális. Az 1871-ben megvalósult. Franciaország. S bár mind a két ország igyekezett javítani kapcsolatait Oroszországgal. világhatalommá akarta tenni országát. Franciaország és Ausztria/OMM a német egységért vívott háborúban elszenvedett veresége és az ipari fejlesztések lassabb üteme miatt sokat veszített korábbi befolyásából. A változások intenzitása alapján a centrum országok két csoportra oszthatók: az ipari forradalom első szakaszában is részt vevő országok. az USA és Japán. Vilmos trónra lépésével (1888) megváltozott: Németország bekapcsolódott a gyarmatokért folyó küzdelembe. a Balkán. második felében jelentős ipari fellendülés zajlott le Európában és Észak-Amerikában. a korábbi gyarmatosítók kezén lévő területek „újraosztására”. Franciaország és az ún. Németország. de Európa legnépesebb. Kifejtés A XIX.

Vilmos és a militáns körök által irányított agresszív külpolitika nemcsak hatalmi kérdés. Vilmos látogatása Isztambulban. (Balkán = lőporos hordó. mind Oroszországgal (Közép-Ázsia) szembekerült a századfordulón. szoros szövetséggé válása éppen a német expanzív külpolitikának volt köszönhető.) A gyarmati terjeszkedés miatt Nagy-Britannia mind Franciaországgal (Afrika). a Német Császárságot azonban ezzel a lépéssel körbe tudták fogni. így vélelmezhető volt. ekkortól Hármas Antantnak nevezték az együttműködést.II. A német haderő fejlesztése és a német flottaépítési program (lásd a forráshoz írtakat) arra késztette a franciákat és a briteket. amelyek egy minden korábbinál nagyobb háború kitörését tették valószínűvé.) A balkáni államok saját érdekeik szerint kerestek és találtak nagyhatalmi szövetségeseket maguknak. hanem – ahogy a többi országnál is – egyfajta gazdasági kényszer következménye. Az antant megerősödése. Az antant első problémája s egyben szakítópróbája az első marokkói válság volt (1905).) A japánoktól vereséget szenvedő. összegzés A világpolitika új erővonalát a XX. Lezárás. mert az angolok nem akarták vezető pozíciójukat elveszteni. 99 . hiszen a brit gyarmati érdekeket már nem veszélyeztette Perzsiában. Így elindult a francia-angol közeledés a fashodai válság (1898) után. Mivel Franciaországgal mind Nagy-Britannia. hogy megkössék a hivatalosan csak a kétoldalú gyarmati konfliktusok megoldásáról szóló entente cordiale-t (1904). Az antant államok önálló külpolitikát folytattak. hiszen a marokkói válság idején Nagy-Britannia Franciaország mellé állt. ill. mind Oroszország szövetségben állt. (Katonai erőviszonyokról lásd a táblázathoz írtakat. s mivel nem voltak egymással ellentéteik. A szerződés azonban egyértelműen jelezte a korábban ellenséges viszonyban álló két nagyhatalom együttműködési szándékát. az ellentétek miatt a helyzet bizonytalan maradt a félszigeten. az afrikai terjeszkedés pedig Franciaországét. (Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. II. Vilmos hatalomra kerülésekor tehát mind Franciaország. a németek pedig a korábbi pozíciójukba nem nyugodtak bele. mind Oroszország veszélyesnek ítélte a helyzetet. gyakorlatilag csak vészhelyzetekben léptek fel szövetségesként. A növekvő katonai erejének tudatában egyre magabiztosabbá váló német külpolitika azonban visszautasította a közeledést. és ezzel jelentősen meggyengülő Oroszországgal szövetséget kötött Nagy-Britannia (1907). hogy egy újabb balkáni konfliktus európai/világméretű háborúvá szélesedik ki. A rendkívül intenzíven fejlődő német gazdaságnak piacra és olcsó nyersanyagforrásokra volt szüksége. amelyek tagjai között olyan jellegű konfliktusok halmozódtak. a cár hajlott a franciákkal kötendő szövetségre (1893). század elejére az angol-német szembenállás jelentette. Kialakult tehát a két szövetségi rendszer. ezért feladva a „fényes elszigeteltség” politikáját Németországhoz próbált közeledni. bagdadi vasút) sértették Nagy-Britannia érdekeit. Az egyre egyértelműbb német gyarmatosítási szándékok (pl. II.) Mivel a berlini kongresszus egyáltalán nem oldotta meg a balkáni konfliktusforrásokat. jeruzsálemi zarándoklat.

amelynek nincs neme). de közéleti szerepüket lassan szerezték viszsza. a Konventhez. (1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. (Lásd a forráshoz írtakat. kezdeményeztek (pl. században Európa nyugati és középső részében egyre több helyen iktatták törvénybe a tankötelezettséget. A XVIII. század fordulóján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás hatására egyre jelentősebb vita bontakozott ki a nők művelődésének. az ipar szükségleteinek megfelelően bővült a szakoktatás rendszere. vitairatokat vagy újságcikkeket tettek közzé. az életkörülmények átalakulásának. vidéken élő nőket érintették talán legkevésbé a változások. szeretőiket vagy rokonaikat (Madame Roland. az asszonyok menete Versailles-ba) beadványokat szerkesztettek a Nemzetgyűléshez. ingó és ingatlan vagyont örökölhettek. iskoláztatásának fontosságáról és ennek közéleti következményeiről. az egészségügy nagyarányú fejlődésének köszönhetően a XIX. majd a nőknek megtiltottak mindennemű politikai tevékenységet. a tudományok. hogy a nőknek (családanyáknak) legalább akkora szerepe volt a társadalmi és gazdasági változások megalapozásában. és olykor arra is képes. Kifejtés A francia forradalom idején a nők jelentős politikai szerepet vállaltak. 100 . mint a férfiaknak. de a királynak átnyújtott petíciók sem voltak ismeretlenek. Descartes filozófiájára támaszkodva (amely szerint az ész nem tekinthető férfi avagy női princípiumnak. Ennek a gondolatmenetnek folytatásaként vallották többen is. Fontos szerepet játszottak azok is. (A jakobinus terror idején guillotine végez Olympe de Gouges-zsal. Olympe de Gouges megfogalmazta A nők jogainak nyilatkozatát) A nők tehát több alkalommal is olyan csoportként jelentek meg. században a fejlett világ korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg. amely elszántan hangot ad érdekeinek. A tömeggyűlések szónokaiként léptek fel. a forradalmi átalakítás felé terelni nagyhatalmú férfi ismerőseiket. hanem olyan jelenségként kell felfogni.) A csecsemő. tehát politikai vezetőkként léptek fel. században megjelent az a felismerés is. (pl. tétel: A nő nők szerepének változása FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a nők szerepében bekövetkezett változásokat a XIX-XX. hanem tudományos képzésben is részesültek. hogy érvényre juttassa őket. (Lásd a forráshoz írtakat. akik nyíltan igyekeztek befolyásolni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 54. A gazdasági és társadalmi változásoknak. munkaidő.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése és a halálozási ráta stagnálása idézte elő a népesség növekedését a társadalom különböző rétegeiben. hiszen ezt bérerejük lehetővé tette. tüntetéseket szerveztek. illetve Madame Roland-nal is. Manon de Condorcet). hogy a nőknek lehetővé kell tenni a politizálást (bár ez még nem feltétlen jelentette a választójog megadását). Ebbe a folyamatba illeszkedik a lányok számára alapított iskolák számának növekedése. ahol már nemcsak a hagyományos női feladatokra való felkészítés folyt. és felgyorsult az egyetemi képzés kiépítése. A mezőgazdasággal foglalkozó.) A francia forradalom után polgárosodó társadalmakban a nők dolga lett például a gyermeknevelés. munkakörülmények) és nagyobb önállóságot vívtak ki maguknak.) A XIX. A munkások soraiban dolgozó nők is egyre több jogot (pl. a háztartás vezetése.) 1793-ban azonban betiltották a női politikai klubokat. egyre többen fogalmazták meg a nők iskoláztatásának fontosságát.

és a nők tömeges munkába állása átalakította a társadalom képét. Az életmód megváltozása Nyugat-Európában csakúgy. A tudományos életben is megjelentek a nők. hogy beleszóljanak saját társadalmi–politikai helyzetük alakításába. hogy a társadalom (vagy inkább a férfiak) megítélése szerint látványos. női témákat feldolgozva) íródtak. a felelős döntésekre alkalmatlannak tartották őket. A nyilvános helyen cigarettázó hölgyeknek sem kellett már hangos rendreutasítástól tartaniuk.) Lezárás. szociális. (Lásd a forráshoz írtakat. a rajz és a kézimunka oktatása is. Erkölcstelennek minősült a nemi felvilágosítás vagy a házasság előtti nemi élet is. A szexuális normák ugyan már kevésbé voltak szigorúak. A világháborúk következtében megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. sőt a gyújtogatástól sem. század végéig komolyan fel sem merült (a francia forradalom idején akadt kivétel). A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány a lányokat is feljogosította a felsőfokú tanulmányok folytatására. 1895-től tanulhattak Magyarországon a nők bölcsészeti. egyházakhoz kapcsolódó női szervezetek működése lehetőséget biztosított arra. Az Országos Nőképző Egyesület törekvéseinek eredményeképpen. 1911-ben pedig kémiai Nobel-díjat kapott. és az így szerzett sérüléseibe belehalt. A leánygimnáziumok létesítése azonban nehézkesen haladt. Még 1912-ben is csak három ilyen intézmény működött az országban. a hagyományos polgári. a nadrág hétköznapi viseletként sem számított már kivételesnek. A XIX-XX. A feminista aktivisták még ennél erőszakosabb cselekedetektől sem riadtak vissza: egy 1913-as lóversenyen Emily Davison a király lova elé vetette magát. összegzés A nők számára is – különösen a XIX. mint a dualizmus-kori Magyarországon is jellemzően a városi nők különböző rétegeire volt jellemző. A feminista mozgalmaknak azonban létezett egy jóval békésebb. Ezzel elvitatták tőlük a jogot. Az asszonyoknak valami sajátos. de itt görög nyelvet nem. eltérő gondolkodásmódot és képességeiket korlátozó természetet tulajdonítottak. de a közvélemény meghatározó része még elutasította.) A XIX. a vezető pozíciót betöltő nő még ritkaságszámba ment. a családon belüli munkamegosztási elveket. átgondolásra késztette többek között a hagyományos nemi szerepekről vallott nézeteket. illetve nagyvárosaira korlátozódtak. a lengyel származású francia Marie Sklodowska-Curie asszony 1903-ban fizikai. amelyek a nőkről és nőknek (ún. század fordulóján világszerte sorra alakultak a feminista. hogy a polgári réteghez tartozó férjezett nők dolgozzanak. Őt tekintették a nőmozgalom első mártírjának. A nők fizetése. Angliában erőszakos eseményekre is sor került: a magukat szüfrazsetteknek nevező úri hölgyek tüntetéseken csaptak össze a kivezényelt rendőrökkel. a nők jogaiért fellépő egyesületek. orvosi és gyógyszerészeti karokon. A fiúk számára is kötelező tárgyak mellett a tantervben szerepelt az ének.A dualizmus kori Magyarországon a nők képzésében is új korszak kezdődött. A századfordulós női divat is tükrözte a változásokat: elterjedtek a könnyebb anyagok. (Lásd a forráshoz írtakat. latint is csak az ötödik osztálytól kezdve tanítottak. a szoknyák és a frizurák. Észak-Amerika és Ausztrália felvilágosultabb országaira. s bár elismerésük nem volt általános. A nők választójoga a XIX. rövidebbek lettek a ruhák. még kevésbé egyenlő feltételekről. Tanterve főbb vonásaiban megegyezett a fiúgimnáziumok tantervével. A nyugati társadalmakban – az életszín- 101 . az egyesület budapesti felsőbb leányiskolájában. A szüfrazsetteket még a kilátásba helyezett börtönbüntetés sem riasztotta vissza a kirakatok betörésétől.) A nők jogaiban bekövetkezett változások Európa. 1896-ban megnyílt az első leánygimnázium. női szerepekkel jobban összeegyeztethető vonulata is: a jótékonysági. (Lásd a forráshoz írtakat. század végi könyvek és sajtótermékek között szembetűnően megnőtt azoknak az írásoknak a száma. De még itt sem volt szó egyenlőségről. a politizálásra. A nők fogyasztóként is jelentősen befolyásolni tudták már a média átalakulását. Európában először a zürichi egyetem engedélyezte nőhallgatók beiratkozását. Magyarországon az első hölgy 1896-1900 között végezte el az orvosegyetemet. hasznosnak vélt tevékenységeket végezzenek a nők. ezért válhatott a feminista mozgalmak egyik legfontosabb céljává a választójog megszerzése. munkahelyi előmenetele és közéleti szerepe jóval elmaradt a férfiakétól. század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek.

Az ár mögött nem volt valós érték. A gazdasági kapcsolatokat akadályozta a világháború alatt és után bevezetett protekcionista behozatali vámok továbbélése Nagy-Britanniában. amely előnyöket nyújtott a brit birodalom. (Lásd a forráshoz írtakat. 55. mielőtt még teljesen elértéktelenedtek volna. Ő szervezte 1907-ben az első nemzetközi szocialista nőkonferenciát. Az amerikai gazdasági helyzet változásai világméretű következményekkel jártak. az újabb határok nehezítették az áru szabad áramlását. 1929 második felében azonban az USA-ban csökkent az építkezések száma. különösen a pénzügy és a kereskedelem terén. ezért az egyes cégek részvényeinek árfolyama sokszorosan meghaladta az adott cég tényleges jövedelmét. ill. (Lásd a forráshoz írtakat) A szocialista mozgalmak is felkarolták a nők egyenjogúságának ügyét. így a gépkocsik eladása is. az ő javaslatára alapította az 1910-ben Koppenhágában tartott Szocialista Internacionálé a nemzetközi nőnapot. annak látszatát a világháborúban résztvevő országok számára folyósított sokmilliárdos kölcsön. Clara Zetkin. a későbbi Brit Nemzetközösség országainak. folyamatát illetve a megoldására született törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. a Német Szocialista Párt tagjaként egyik irányítója volt a szocialista nőmozgalomnak.és kelet-európai birodalmak (pl. tétel: A vilá világválság jelenségei. a hatalmas fogyasztó piac és az értékpapírok árfolyamának megkétszereződése tartotta fenn. A közép. Miután a 102 . s ezért mindenki szabadulni akart az értékpapírjaitól. világháború megrázkódtatását ki nem heverő és a Dawes-terv megvalósításának módja miatt ingatag világgazdaság volt. amely az áruk viszonylag zavartalan cseréjén és az egyre jobban kiépülő világkereskedelmen alapult. OMM) szétverése is negatív gazdasági következményekkel járt. s a birodalmi méretekre tervezett iparágakat megfosztották felvevőpiacuktól. 1929 első felében még általános derűlátás uralkodott az Egyesült Államokban. a tartós fogyasztási cikkek. amely csak fokozatosan és kis lépésekben kapcsolódott be ismét a nemzetközi gazdaság rendszerébe. A New York-i tőzsdén a kereslet egyre nőtt. gazdasági g azd és társadalmi következményei FELADAT: A források és ismeretei alapján ismertesse a nagy gazdasági világválság okait. világháború véget vetett a XIX. Az USA pozíciója a háborúnak köszönhetően tovább erősödött. században megalapozott világgazdasági rendszernek. Az értékesítési problémák miatt a részvények árfolyama megingott. Másrészt jelentős változást okozott a hatalmas orosz térség kiesése az áruforgalomból.) A folyamat azonban teljes egészében az Egyesült Államok gazdasági prosperitásától függött.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vonal fenntartása érdekében – egyre elterjedtebbé válik a kétkeresős családmodell. Kifejtés A válság egyik fő oka az I. viszont az érintett országok viszonylag rövid idő alatt újjáépítették a gazdaságukat. hiszen az ország gazdaságának meghatározó szerepe volt. Az amerikai gazdaságban igen magas szintet ért el a részvényspekuláció. felbomlott a birodalom gazdasági egysége. Az USA rövid lejáratú hiteleket folyósított a háború után a vesztes országoknak. A konjunktúrát. Ezek magas kamatúak voltak.

Németországban a válság mélypontján jutott hatalomra Adolf Hitler (1933. hogy nincs többé visszaút a hagyományos liberális gazdaságpolitikához (az önszabályozó piachoz és a szabad tőkeforgalomhoz). helyi megoldások léteztek. október 29. sőt az amerikai bankok felmondták az európai hitelintézeteknek nyújtott hiteleket. erdőültetés. fenn kell tartania a keresletet. összegzés Az 1929-es válság: komplex válság volt. (A II. parkosítás stb. Megalapította a Polgári Tartalék Hadtestet: munkanélküli fiatalok jelentkezését várta. Megállapította a tisztességes verseny szabályait.és hídépítés. ezáltal enyhül a túlzsúfolt piac. Nagy-Britanniában államosítottak. „fekete csütörtök”. Az eladási láz hisztérikussá lett (1929. ill. autópálya-építés.kínálat felülmúlta a keresletet. és a problémákat megoldja maga a piac „vitalitása” a kereslet-kínálat révén. A nemzeti ipar és mezőgazdaság helyreállítása érdekében állami beavatkozással visszafogta a kínálatot. (Lásd a forráshoz írtakat.). A Birodalmi Munkaszolgálat létrehozásával elsősorban a német lakosság élelmiszerellátást próbálta biztosítani. 1929. szállást kaptak. aki a totális háborúra készülő fegyverkezési program és az infrastruktúra kiépítésének segítségével gyakorlatilag megoldotta a munkanélküliséget. Meghatározta a munkabérek alsó és felső határát. az USA-ban.) Az első megoldási kísérletek kudarca után kiderült.). hogy a nagyarányú munkanélküliség egy természetes állapot. Lezárás. meghatározatlan időre megtiltotta az arany kivitelét.) Kimondták. még ha borul is az éves költségvetés a túlköltekezés és az állami megrendelések miatt.és betétfelügyeleti intézményeket. A kapitalizmus új korszaka következett be. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Németországban pedig diktatórikus eszközökkel érte el Hitler a céljait. A Hadtest tagjai egyrészt fogyasztóként jelentek meg (elsősorban élelmiszereket). s a banktörvény kimondta: új bankot csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet nyitni. hatással volt a politikai berendezkedésre és az emberek szemléletmódjára is. megszabta az adott szakágban a (belföldre) termelés mennyiségét. Franklin Delano Roosevelt lett. Szerinte szükség esetén az államnak igenis bele kell avatkoznia a gazdasági keretekbe a válság megfékezése érdekében.) A válság megoldása igen sok lemondással járt. január 30. brit közgazdász szerint nem igaz. A tőzsde összeomlása és a túltermelési válság egymás hatását erősítették. és műszaki szakemberek koordinálásával produktív közmunkát végeztek (pl. Válságmegoldó programja a New Deal. A válság megoldására új gazdaságpolitikai elmélet született: John Keynes. helyette természetessé vált az állami beavatkozás: pl. 1932 novemberében az USA elnöke a demokrata párti politikus. világháború után az 1929–33-as gazdasági világválság közvetett és közvetlen hatására a szabadversenyes piacgazdaságot felváltja a szociális piacgazdaság. hogy a dollár aranyalaphoz kötöttsége megszűnt. másrészt csökkentette a munkanélküliséget. amihez a munkavállalóknak fizetőképes keresőként kellett megjelennie a piacon. ami miatt a német és osztrák bankok fizetésképtelenek lettek. javítóműhelyek. célja az egyensúly fenntartása. ezért meg kellett nyerni a közvéleményt: az USA-ban a rádió segítségével a reformokról közvetített rendszeres. vízerőművek építésére is. (Lásd a forráshoz írtakat. csak lokális. út. szakmai szakoktatás stb). 103 . „fekete kedd”). Összességében azonban nem született világméretű válasz a válság kezelésére. míg Németországban a nemzetiszocialista eszmék és az erős német állam felépítésének ígéretével. így teremtette meg egy önellátó össztársadalmi nemzetgazdaság létrejöttének a kereteit. Első intézkedései egyikeként lehetetlenné tette a bankbetétek tömeges kivételét. az állammonopol-kapitalizmus. hiszen az Egyesült Államokból megszűnt a tőkeexport. október 24.) A válság rövid időn belül láncreakcióhoz hasonlóan átterjedt Európára. repülőterek. Létrehozták a mai napig fennálló tőzsde. más területeken (főként a harmadik gazdasági szektorban) viszont új beruházásokat ösztönzött (út-. csökkentek az árak. Kiterjedt minden gazdasági szektorra. akik ingyen étkeztetést. pontos beszámolók a meggyőző hazaszeretet és demokráciába vetett hit jelszavaival egészültek ki. s az inflációs gazdaságpolitikának és az állami ellenőrzésnek (minimális és maximális árak meghatározása) köszönhetően stabilizálódott a dollár. leszorította az inflációt. Sor került a Tennesse folyó völgyének helyreállítása.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

56. tétel: A nác náci ideológia és propaganda
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a náci ideológia legfőbb elemeit és a terjesztésére használt propaganda eszközeit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A német szélsőséges csoportok a weimari köztársaság alatt nem jutottak komoly politikai szerephez. Az elégedetlenek főleg a válság által sújtott parasztok, kisvárosi polgárok és a munkanélküliek közül kerültek ki, ezért a mérsékelt középpártok támogatottsága csökkent, és mellettük megerősödött a munkásmozgalom, illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), azaz a náci párt. Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. A párt célja, hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek, a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. A pártnak Hitler is tagja, 1921-től pedig elnöke volt. A párt kezdetben erőszakos úton kísérelte meg a hatalomátvételt. Első nagy akciójuk 1923 novemberében az ún. müncheni sörpuccs volt, amikor foglyul ejtették a bajor tartományi miniszterelnököt. A kísérlet azonban kudarcba fulladt, Hitler és társai börtönbe kerültek (Hitler ekkor kezdte írni a Mein Kampfot). A kudarcból Hitler azt a következtetést vonta le, hogy a hatalmat törvényes, legális úton kell megszereznie, parlamenti mandátumokért kell küzdenie, ezért amikor kiszabadult a börtönből (1925), újjászervezte a pártját és pártja propagandáját. Kifejtés Hitler az egész társadalom támogatását maga mögött szeretné tudni, ezért az 1921-ben kiadott 25 pontból álló program a szociális demagógia eszközeit vonultatta fel. A nagytőkéseknek megígérik az expanziót, azaz a régi gyarmatok visszaszerzésével újra piacokhoz jut Németország, valamint a kommunista mozgalom teljes felszámolását. A középrétegeknek állami támogatást, biztosabb egzisztenciát, a nagytőke korlátozását, valamint a középtulajdonosok védelmét ígérték. Az alsóbb rétegek felé szintén megfogalmazták a nagytőke korlátozását, emellett szociális biztonságot jelentő intézkedéseket ígértek: rögzített árakat és béreket, a munkanélküliség felszámolását, az adósságok kamatainak csökkentését, jobb hitelfelvételi és a parasztságnak új birtokszerzési lehetőségeket. Elutasították a német érdekeket súlyosan sértő versailles-i békeszerződést, és ilyen nagymennyiségű, főleg amerikai tőkének az országba engedését (Dawes-terv 1924-29), ami Németországot az Egyesült Államoktól való gazdasági függésbe sodorta. A német nemzeti múlt elemeit, a germán mítoszokat is felhasználták propagandájukban. Az NSDAP programjában megjelent a fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) A fajelmélet szerint az uralkodó, árja nép a német, másodrendű a többi germán nép. Szolganépek a szlávok és más kelet-európai népek, a legnagyobb ellenség azonban a kezdetben Németországból kitiltandó, ill. életminőségében korlátozandó, majd kiirtandó zsidóság és a cigányok. Fő céljuk egy fajilag tiszta, homogén Nagynémet Birodalom létrehozása volt. Az élettérelmélet (Lebensraum) azon alapul, hogy Németország túlnépesedik majd a gazdasági fellendülés és a nemzeti jelszavak hatására megnövekvő gyerekvállalás miatt, ezért új területek kellenek majd

104

az ellátás biztosítására. (Jellemzően Kelet-Európa meghódításáról, a térség feletti német jogról szól a program.) A program céljai közé tartozott Európa német nyelvű lakóinak egyesítése, majd következő lépésként egy egész Európára kiterjedő nagynémet birodalom, s végül egy német világbirodalom létrehozása. A pontok egymásnak ellentmondanak, ami abból fakad, hogy minden réteget meg akartak nyerni, ráadásul kezdettől fogva nem is titkolták, hogy bizonyos pontokat (pl. a nem zsidó nagytőke korlátozását) nem akarják végrehajtani. Az NSDAP erősen hierarchikus szervezet lett, ahol a vezér akarata a meghatározó (Führer-elv vagy vezér-elv). (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett, Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról, hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. A kibontakozó világválság a külkapcsolatoknak kiszolgáltatott német gazdaságot érintette a legérzékenyebben. A termelés rohamosan csökkent, ezrével mentek tönkre a kis-és középüzemek, a parasztbirtokok tízezreit árverezték el. A válság mélypontján (1932) a munkanélküliség elérte az 50%-ot. A gazdasági helyzet egyre reménytelenebbé válása nemcsak a politikai egyensúlyt borította fel, hanem a törvényes rendet is. A náci és kommunista pártok fegyveres alakulatai az utcákon csaptak össze vagy igyekeztek tönkretenni az ellenfelek politikai rendezvényeit. (A náci párt fegyveres szervezete az SA volt, ami az 1930-as évek elejére jól szervezett, az egész országot behálózó párthadsereggé vált. Katonai külsőségek hangsúlyozása jellemző rájuk, majd megalakult az SS és a Gestapo.) A világgazdasági válság alatt egyaránt nő a kommunista, a szociáldemokrata valamint a náci párt tömegbázisa, népszerűsége. 1932-ben, a gazdasági világválság mélypontján háromszor is tartottak választásokat, ahol bár a baloldali pártok is egyre nagyobb támogatottsággal szerepeltek, az NSDAP-é volt a legnagyobb részarány. Hitlert 1933. január 30-án nevezte ki Hindenburg Németország kancellárjává. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását, és egyre több embert győzött meg arról, hogy a kivezető út az új rend, az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. A sztrájkok megszüntetését, a munkanélküliség felszámolását, a közrend biztosítását ígérték. Hitler meggyőződése volt, hogy a tömeg alkalmatlan arra, hogy magát irányítsa, ezért szerinte szükségszerű a demokrácia bukása. A tömeget ostoba, manipulálható, irányításra szoruló „csordának” tekintette, a náci propaganda is ezekre épült. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Leggyakrabban használt jelképük a náci zászló, a horogkereszt és a karlendítés “Heil Hitler!” kiáltással. A jelképek tudatos és hatásvadász felhasználásával azt akarták elérni, hogy az emberek azt érezzék, az élet minden területén jelen van a párt és annak vezetője. A propaganda eszközeiről lásd még a képekhez írtakat. Lezárás, összegzés A nácik hatalomra jutásának veszélyét felmérő német körök megdöbbenésüknek adtak hangot Hitler kancellári kinevezése után, mások azonban úgy vélekedtek, hogy ez nem biztos, hogy rossz, mert most nyílt színen kell a náciknak a tarthatatlan politikájukat folytatni, amivel legkésőbb nyolc hónap múlva megbuknak (pl. Thomas Mann). A felhatalmazási törvény jelentette legitimációval és az erőszakszervezetek támogatásával nem egészen egy év alatt kiépült a totális fasiszta diktatúra. A Reichstag felgyújtásának ürügyén (1933. február 27.) Hitler törvényen kívül helyezte a kommunista pártot, június-július folyamán felszámolta a szociáldemokrata pártot, majd a szakszervezeteket, ezt követően az összes ellenzéki pártot betiltotta, és a polgári szabadságjogokat korlátozták.

105

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

57. tétel: A szt sztálini diktatúra legfőbb jellemzői
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan épült ki a bolsevik diktatúra a Szovjetunióban! FELELETVÁZLAT
Bevezetés 1922-ben létrejött a Szovjetunió, a kommunista pártállam. A legfőbb végrehajtó hatalom a Népbiztosok Tanácsa volt, az országgyűlés helyett pedig szovjetkongresszus hozott törvényeket. Népbíróságokat állítottak fel. Lenin 1922-ben súlyosan megbetegedett (agyvérzést kapott), s emiatt időszerűvé váltak az utódlási viták. Sztálin óriási hatalmat kapott azzal, hogy a párt titkára lett, s ezt Lenin nem tartotta helyesnek. Lenin 1924-es halála után a hatalmi harcban végül Sztálin győzedelmeskedett a nagy rivális, Trockij felett. (Lásd a forráshoz írtakat.) Sztálin minden jelentős posztra saját embereit állította, amivel egyrészt saját befolyását biztosította, másrészt igyekezett a hatalomból kiszorítani azokat, akik valamilyen értelemben korlátot jelentettek számára. (Pl. összefogott Zinovjevvel és Kamenyevvel Trockij ellen, majd Buharinnal Zinovjev és Kamenyev ellen, s végül Buharint is kiszorította a döntéshozatalból.) Trockij előbb belső, majd külső emigrációba vonult (Mexikó), végül 1940-ben meggyilkolták. A polgárháború végére (Szovjet)Oroszország gazdasága teljesen szétzilálódott. A gazdaság helyreállításának érdekében a polgárháború idején bevezetett hadikommunizmusról áttértek az új gazdaságpolitikára, a NEP-re. Kifejtés A NEP keretében a fontosabb gazdasági ágazatok állami tulajdonban maradtak (közlekedés, nehézipar, hadipar, bányászat), a parasztok beszolgáltatási kötelezettségeit azonban adó váltotta fel, és ismét engedélyezték – bár korlátok között – a magánkereskedelmet. A magánkereskedelem hatására a társadalom differenciálódni kezdett: a kereskedők és kulákok (tehetős parasztok) közül többen is jelentősebb vagyont szereztek. Ez a differenciálódás, az infláció és az ellátási problémák megosztották a bolsevik párt vezetőségét. (Az alacsony felvásárlási ár miatt a parasztok rejtegették az árujukat, illetve feketén próbálták eladni.) Az 1927-es XV. Pártkongresszuson a problémák felszámolására három egymástól eltérő alternatíva fogalmazódott meg. Buharin szerint a NEP-et minden hibája ellenére folytatni kell, de úgy, hogy magasabb felvásárlási árat meghatározva növeljék a parasztok érdekeltségét, és ellenezte a kollektivizálást is. Buharin úgy érvelt, hogy ha a paraszt többet termel, mert jobb áron tudja eladni, akkor egyrészt így ő is jobban él, másrészt a városok élelmiszerellátása is megoldódna. Ráadásul, ha a paraszt megjelenik vevőként a piacon, akkor keresletet jelentene az ipar számára, ami fellendüléshez vezetne ebben a gazdasági szektorban is. (Az állam pedig progresszív adórendszert vezethetne be.) Trockij szerint viszont Preobrazsenszkij "eredeti szocialista tőkefelhalmozás" elméletét kell megvalósítani. Trockij abból indult ki, hogy a szocializmus nem lehet tartós egyetlenegy országban, ahhoz azonban, hogy győzzön más országokban is (világforradalom) gyors iparosításra lenne szükség. Ehhez azonban a pénzt csak a mezőgazdaságból lehet elvonni, tehát a parasztokat kötelezni kell az alacsony felvásárlási árak megtartásával terményük eladására, továbbá növelni kell az adókat is.

106

ehhez tőkét és munkaerőt a mezőgazdaságból kell elvonni. Mindennek eredményeként Sztálinnak sikerül felszámolnia ellenzékét. minden apró területét az állami irányításnak a párt titkárai. (Lásd a forráshoz írtakat. Ezzel az eseménnyel kezdetét vette a terror egy új szakasza. Zinovjev. a tisztikar létszáma a felére csökkent. A kommunista párt az állam fölött állt. politikai célokat szolgáló bírósági tárgyalásokon halálra ítélték. pártkongresszuson Sztálin kapcsán. A nagy terror után. Lenin idején léptek be a pártba. A GULAG táboraiban nem lehet tudni. A mesterségesen gerjesztett hisztérikus légkörben tág tere volt az egyéni bosszúnak és ellenszenvnek is. ha minden téren megvalósul a központosítás. Kirovot pedig meggyilkoltatta. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy végül pontosan hány millió embert tartottak fogva és hányan haltak meg. hogy ki kell irtani mindenkit.Sztálin részben átvette Trockij programját. majd a kulákok ellen lépnek fel. amikor a párt és állam legfőbb vezetőit. ám létrejött egy új. vagy szembefordulhat vele. Továbbá fel kell mérni és ki kell aknázni az eddig kihasználatlan természeti erőforrásokat. vagy „az. a kultúrpolitika. hogy hatalma tartós legyen. sok zsidó tudóst végeznek ki. de abból indult ki. amely 1936–39-ben tetőzött. Sztálin korlátlan hatalomra tett szert. hogy egy országban akkor is tartós lehet a szocializmus. letartóztatások). Buharin) Több vezető öngyilkosság segítségével „menekült el” a bírósági tárgyalás elöl. a forradalom legendás vezetőit vádolták meg árulással. azaz hamis vádakon alapuló. A külső és a belső „ellenségek” felkutatására és megsemmisítéséhez kérték és várták a lakosság együttműködését (megfélemlítés. de több millió ártatlan ember életét is kioltotta a kivégzések során vagy a börtönökben. besúgó rendszer. Korábban a terror általában gazdasági célokhoz kapcsolódott.) 1929-től (Sztálin 50 éves lett) jelentek meg a személyi kultusz első elemei. az oktatási rendszer gerjesztette. Meg kell tehát valósítani a szocialista iparosítást. fiatal vezérkar. s koncepciós. hiszen ők ellenezték a kollektivizálást.) Ennek a lépésnek katasztrofális következményei lettek a második világháború első éveiben.) Bár a kultusz kialakulásához vezető tisztelet sokakban őszintén is kialakulhatott. Az ekkor elítéltek többsége a GULAG valamelyik táborába került munkaszolgálatra Szibériába. aki szembefordult. „Az ellenség köztünk van”. kongresszusán Kirovot. A Kirov gyilkosság azonban alapot adott Sztálinnak arra. ezzel az ország önellátóvá válik a lehető legtöbb ágazatban. A szavazást végül Sztálin parancsára meghamisították. illetve a főtitkár és a Központi Bizottság határozta meg. mint a paraszti kisgazdaságok. és megindult a kollektivizálás mellett az első ötéves terv is. azaz a központi apparátus hozta a rendeleteket. ezért kollektivizálni (államosítani) kell. általában az ország tömegtájékoztatási eszközei. valamint az összes tengernagyot kivégezték. ami fennállását az igen erős centralizációnak és az NKVD tevékenységének köszönhette. Sztálinnak sikerült a programját 1928-ra elfogadtatni. a leningrádi párttitkárt akarta Sztálin helyére megválasztani a többség. Gyakran az önvédelem eszköze volt mások feljelentése. Kezdetben a szabotázzsal vádoltak. 107 . a tizenhat tábornokból tizennégyet. az ellenünk van” jelszavak a szüntelen éberségre hívták fel a figyelmet. hogy elinduljon a „nagy tisztogatás”. 1938–39-ben az értelmiség ellen lép fel. a világgazdasági válság után az SZKP XVII. hiszen a feljelentéssel „bizonyította” az illető saját elkötelezettségét a rendszer iránt. (Magát a személyi kultusz kifejezést először Hruscsov használta 1956-ban a XX. akik javarészt még régi bolsevikok voltak. 1937-ben új réteget szemel ki magának Sztálin: a Vörös Hadsereg tisztikarát.) 1934-ben. amelyek gyakran a valóságtól elrugaszkodó elképzelések voltak. A gazdaságirányítás tervutasításokkal történt. Lezárás. Sztálin úgy gondolta. (Az öt marsallból hármat. összegzés Sztálin tehát létrehozott egy a gyakorlatban hosszútávon is működőképes kommunista pártállami diktatúrát. Sztálinhoz feltétlen hű. aki nincs velünk. kikényszerítve a népből az áhítatot a vezető iránt. Kamenyev. Mivel az állam számára a nagyüzemek jobban ellenőrizhetőek. (Pl. de voltak kivégzések is.

s még ebben az évben – a korabeli diplomáciában teljesen szokatlan módon – kilépett a Népszövetségből. Hitler 1933. Ez a döntés az egyre erősebb és kancellári pozícióra törő Hitlernek igen kedvező volt. s megszüntették az ország katonai ellenőrzését is. katonai k ato és politikai fordulópontjai FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. a gazdasági és társadalmi feszültségek okán a vesztes országok újra aktivizálódtak. Ezért Franciaország 1920-ban elfoglalta Frankfurtot és Darmstadtot. aminek jegyében az amerikai kölcsönből helyreállították Németország gazdaságát. majd Belgiummal közösen 1923-ban a Ruhr-vidéket is. 108 . hiszen az NSDAP már kezdetektől követelte a német jóvátétel eltörlését. hogy Németország a versailles-i béke revíziójára készül. ami képes volt a II. másrészt. hivatalnokok. ill. ahogy tudta. Locarnóban (1925) elfogadták Németország nyugati határait. s így – bár még nem Hitler volt a kancellár a döntés megszületésekor – a közvélemény mégis őhozzá kötötte ezt az eseményt. tétel: A II. revíziót akartak.) A megoldást végül az 1924-es Dawes-terv hozta el. Németországot pedig a nem-teljesítés politika uralta ekkor. majd 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe. ami egyrészt erősítette a sztálini vezetés társadalmi bázisát. az expanzív politika újjáéledt. halasztotta. Kifejtés A válságban egzisztenciájukat vesztett vagy azt veszélyben látó tömegek radikalizálódtak. Ezzel egyértelműen jelezte. A Szovjetunió 1939-re ipari nagyhatalommá vált. január 30-án lett Németország kancellárja. milyen konfliktusok vezettek a II. másrészt bár a szocialista iparfejlesztés ára iszonyatos volt. ezért az 1932-es Lausanne-ban rendezett konferencián az egyszeri 3 milliárdos fizetésen felüli összegeket eltörölték.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A sztálini modernizációnak azonban pozitív társadalmi hatásai is voltak. 58. s így ki tudta fizetni a háborús jóvátételt Franciaországnak és NagyBritanniának. világháborút lezáró versailles-i béke a németek számára elfogadhatatlan volt. ez az ipar már képessé vált egy erős tömeghadsereg ellátására és olyan nehéz. ezért a nemzetközi kapcsolatokat évekig a volt ellenfelek közötti szembenállás határozta meg. megtagadta a jóvátétel fizetését. Németország a válság miatt felmondta a jóvátétel fizetését. az általános közoktatásnak köszönhetően megnőtt a társadalmi mobilitás. Ezt a folyamatot látva 1932-ben összehívták a Népszövetség leszerelési konferenciáját.és hadiipart teremtett. ám eredményt nem tudtak elérni. mérnökök. amelyek az agresszívvá váló német külpolitikával szemben megfogalmazódtak. világháború idején a német támadások megállítására. munkások és parasztok milliói lettek tanárok. A gazdasági világválság azonban felborította a számításokat. felszámolták a munkanélküliséget. v világháború előzményei. hogy Hitler nem tekinti magára nézve kötelezőnek azokat a nemzetközi szankciókat. (Franciaországot a grandeur-politika. a szociális demagógiával párosuló nacionalizmus Németországban is felerősítette a revans követelését. Németország. világháború kitöréséhez! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I.

) 1936-ban Németország és Japán is szövetséget kötött. (Lásd a forráshoz írtakat. keleti-Locarnó szerződésben. Hitler el tudta hitetni a nyugatiakkal. akkor Nagy-Britannia. Barthou külügyminiszter úgy gondolta. de konkrét együttműködésről nem döntöttek. hiszen Hitler 1939. Az 1939 májusában Németország és Olaszország között létrejött ún. amelyek a kölcsönös bizalmatlanság jegyében folytak. Ellenállásba nem ütközött. ukrán és orosz földön az „élettér” (Lebensraum) megszerzése. Az abesszin háború következtében azonban egyre inkább Németországhoz közeledett. amihez 1937-ben Olaszország is csatlakozott. elutasította az Anschlusst is. (Lásd a forráshoz írtakat. Németország felfegyverzése. így ez a terület német fennhatóság alá került. „Harmadik Birodalom” Európa egészét uralma alá akarja vonni. A Szudéta-vidéken kb. valamint lengyel. s tárgyalásokat kellett kezdenie lengyel és magyar szomszédjaival azok területi igényeiről (lásd első bécsi döntés). és intenzív fegyverkezési programba kezdtek. és 1935-től az engedékenységi politikát folytatták a németekkel szemben. (Lásd a forráshoz írtakat. 3 millió német élt. ez volt a szovjetellenes Antikomintern paktum. amelyek ezen államok háborútól való távoltartását szolgálták volna. marseille-i merénylet) után azonban ezek a célok nem valósultak meg. Ezután a francia külpolitika megváltozott. Áprilisban német-brit és németfrancia tárgyalások kezdődtek. Schuschnigg osztrák kancellár népszavazást írt ki a kérdésről.) Szeptember 29-én aláírták a müncheni egyezményt. hogy nem engedhető meg a német expanziós politika. másrészt viszont azt is. március 12-13-án megszállta az országot. (Lásd a forráshoz írtakat. 1938-ban Hitler fokozta a nyomást Ausztriára az Anschluss érdekében.) Mussolini kezdetben gyanakodva figyelte Hitler politikáját. 1936-ban a locarnói szerződést megszegve a német csapatok bevonultak a Rajna-vidéken lévő demilitarizált övezetbe. valamint létrehozzák a német légierőt és a haditengerészetet is felfejlesztik. Lezárás. aminek értelmében Csehszlovákiának át kellett adnia német többségű területeit. 1938 szeptemberében ült össze Münchenben a Chamberlain brit miniszterelnök által kezdeményezett konferencia. ám a szerződések nem születtek meg. s rá akarták bírni őket. de Hitler még a szavazás előtt. hogy a versailles-i béke megszegésével 600 ezerre emelik a német hadsereg létszámát. hiszen közvetlenül is veszélyeztetve érezte magát.) Amikor 1934-ben Hitler nyilvánosan bejelentette. A rendezés után létrejött „maradék” Csehszlovákiának az aláíró nagyhatalmak garanciát ígértek. Ezután Hitler bejelentette az általános hadkötelezettség bevezetését. összegzés 1939 tavaszán megkezdődtek a nagyhatalmak és a németek. 109 . Acélpaktum már katonai szövetséget jelentett. március 15-én következmények nélkül megszállhatta Prágát és létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust.Az NSDAP már az 1920-as években egyértelműen megfogalmazta külpolitikai céljait: versailles-i békeszerződés érvénytelenítése. Távolabbi célként megfogalmazták. Ezt az elképzelést támogatta Nagy-Britannia is. Nagy-Britannia és Franciaország diplomáciai tiltakozáson kívül nem lépett fel komolyabban a német külpolitika ellen.) 1935-ben a Saar-vidéki népszavazáson a helyi lakosság többsége Németország mellett döntött. illetve a nagyhatalmak egymás közötti titkos tárgyalásai. a Birodalmon kívüli németek egy államban való egyesítése (Herrenvolk). (Lásd a forráshoz írtakat. s a lépést nemzetközileg is elfogadták. ezért fel akarta újítani az 1893-as francia-orosz(szovjet) együttműködést. Franciaország és Olaszország összehívta a stresai konferenciát (1935). és rögzíteni akarta Németország keleti határait egy ún. együttműködést írt elő mindkét országnak támadó háború esetére is. Valójában a politikai érdekszférákat osztották fel e paktumban. hogy a vidék megszerzéséért háborúra is képes. hogy az ún. A német fenyegetésre először Franciaország reagált. ám ez végül semmit sem ért. hogy kelet felé terjeszkedjenek. hogy nincsenek további követelései. Barthou halála (1934.

ám ezt a nyugati hatalmak elutasították. amelyek a náci Németországban a holokauszthoz vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. A párt célja. sem a tömeges kivégzések nem érték el a céljukat. mert Németország nem akar kétfrontos háborúba keveredni. Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett. hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. antiszociális elemek. szeptember 1.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ezután az oroszok tárgyaltak a britekkel és a franciákkal. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását. A német-szovjet tárgyalások végül eredményre vezettek. Jehova tanúi vallás tagjai stb. A megnemtámadási szerződés mindkét félnek igen fontos. és a Szovjetunió is jobban szeretné nagyobb konfliktus nélkül elérni céljait. 1921-től pedig elnöke volt. január 30-án Hitler lett Németország kancellárja. homoszexuálisok. 1933. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek. Ezzel megkezdődik a második világháború.Poroszországgal való egyesülés. 1939. cigányok) és társadalmi csoportokat (értelmi fogyatékosok. az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom.jén 04:45-kor indul meg. augusztus 23-án létrejön a tíz évre szóló német-szovjet megnemtámadási szerződés. mert sem a gettók (az éhínség. Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról. a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. A németek hivatalos célja Danzig megszerzése és a Kelet. Az NSDAP programjában kezdettől fogva megjelent az antiszemitizmussal összekapcsolódó fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. Elképzelései szerint a Birodalmat segédállamok veszik majd körül. hogy a kivezető út az új rend. a járványok és az őrök brutalitása révén). Ezek után a lengyelek a britekkel és a franciák kötöttek egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. Sztálin szerette volna a feleket megnyerni azon elképzelésének. amit az árja faj. a kiirtandó népeket (zsidók. a kb. 250 milliós német nép irányít.) A Lengyelország elleni totális támadás végül is 1939.) Kifejtés Hitler egész Európára kiterjedő uralmat tervezett. hogy egy német-szovjet konfliktus esetén a szovjetek átvonulhassanak Lengyelországon. valamint megjelölte a németség legfőbb ellenségeit. 110 . (Lásd a forráshoz írtakat. tétel: A holokauszt ho FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be azokat az ideológiai.) A megvalósítás eszköze a koncentrációs tábor lett. és egyre több embert győzött meg arról. társadalmi és gazdasági jelenségeket. szlávok). 59. A pártnak Hitler is tagja. meghatározta a szolganépek körét is (pl.

A Ciklon-B gázt először Auschwitzban próbálták ki orosz hadifoglyokon (1941 ősze). az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséről. az USA-ban a bevándorlók ellen. azaz genocídiummá. a többieket a kegyetlen munka és az éhezés. de „csak” 1941-ig folytatódott a begyűjtésük és kivégzésük. pl. (Fizikai bántalmazás. (Internálótáborok több helyen is működtek. döntöttek a zsidó nép teljes kiirtásáról. Reinhard Heydrich vezetésével ezen a konferencián hangolták össze a zsidókérdés „végleges megoldásának” feladatait. üzemekben dolgoztatták a foglyokat (pl. a környezetükben működő vagy odatelepített gyárakban. majd a holttesteket elégették. (Ez idő alatt 70 ezer. emigrációba kényszerítése. Einsatzgruppe-k tevékenykedtek. 1944-ben naponta 200 ezer fő halt meg így. a munkára valamiért alkalmatlannak ítélteket azonnal. s az SA önkényeskedő brutalitása helyett szisztematikus terrort alkalmaztak. a kommunisták és a szociáldemokraták számára. kialakításáról. Himmlert a keleti fronton tett látogatása során (1941) megrázta és elgondolkodtatta a kivégzés kegyetlensége és a német katonákra gyakorolt hatása. (Az első tömeges elgázosításra Nyugat-Lengyelországban Chelmnóban került sor. egyelőre átfogó terv nélkül. ezért „humánusabb” kivégzési módszer kidolgozására adott utasítást. Az állam által is támogatott erőszak egyik példája 1938. Zuhanyozóhelyiségnek álcázott gázkamrákat építettek. Hitler kancellári kinevezése után gyakorlatilag azonnal létrehozták az első koncentrációs táborokat. mint a társadalom számára „felesleges” embert. vagyonuk elvétele. A leghírhedtebb: Auschwitz-Birkenau. s ezek a kivégzőosztagok közel másfél millió embert öltek meg. majd 1942-től alkalmazták tömeges megsemmisítésre. kipufogógázt vezettek vissza a zárt teherautókba. Először ún. 1942-ben nyíltak meg a speciális táborok először Lengyelországban. 1941-1942-ben a lengyel területeken kezdték meg az európai zsidóság szisztematikus megsemmisítését. Kulmhof volt. (Lásd a forrásokhoz írtakat. 1933-tól kezdődött Németországban a zsidók bántalmazása. Itt és így gázosították el a Magyarországról deportált zsidókat is. (1962-ben végezték ki népirtás vádjával). Sobibor. ahová nem jogi úton. elégtelen táplálkozás és szállás stb. hanem rendelet vagy katonai parancs alapján. ekkor még a politikai ellenfelek. mert kitudódott. Mengele kísérletei). Mauthausenben és Buchenwaldban).) A koncentrációs tábor (Konzentrationslager) elnevezés kegyetlenebb és még inkább büntető jellegű tábort takar. 1934-től már az SS felügyelte a táborokat. Majdanek. Treblinka. 1942 januárjában. Buchenwaldban és Dachauban pedig orvosi kísérleteket is folytattak a foglyokon (pl.) A szisztematikus rendszert végül a wannsee-i konferencián dolgozták ki. A németek a britektől vették át az elnevezést. és főként az egyházak nyomására Hitler leállította azt.) Egyes koncentrációs táborokat a háború alatt megsemmisítő táborként működtettek. A Szovjetunió megtámadása után vált az Endlösüng igazi népirtássá.A táborok eredetileg internálótáborok voltak. más adatok szerint 93 ezer szellemi fogyatékost öltek meg. polgári bűncselekmény miatt kerülnek a foglyok. vád nélkül zárták ide az állambiztonsági szempontból veszélyesnek ítélt politikai ellenzéket vagy kisebbségi csoportokat. november 9-én az ún. Belzec. betegség következményeképp vittek a gázkamrákba. Németországban 1933 tavaszán. 111 . A kivégzésnek ez a módja teljesen személytelen.) 1939 októberétől az elmebetegeken ún. hogy a nem harcoló búr lakosság így elzárva ne nyújthasson támogatást az angolok ellen harcoló búroknak. másrészt a hivatalosan is antiszemita állami propaganda miatt senkit sem büntettek esetleges egyéni „túlkapásért”. s mint eszközt az angol-búr háború (1899-1902) idején alkalmazták. Ehhez egyrészt az 1935. évi nürnbergi törvények adtak jogi alapot. „eutanáziaprogramot” hajtottak végre. kimerítő munkavégzés.) 1938-tól s különösen a háború idején az SS már kifejezetten gazdasági célzattal aknázta ki a koncentrációs táborok lakóinak munkaerejét. melyeket dízelmotorokkal termelt szénmonoxiddal árasztottak el. a Szovjetunióban a GULAG. amelyeknek a feladata a gyors és tömeges kivégzés volt. Az Endlösung fő vezetője Adolf Eichman lett. kristályéjszaka volt.

Az USA-ban 117 ezer japánt zártak koncentrációs táborba a háború idején. cigányság kiirtása is cél volt. A holttesteket meggyalázták. A holokauszt egyedi voltát azonban az jelenti. Magyar rövidítése ENSZ. volt csoportos kedvezmény. hogy a németek számára megkönnyítse. pl.) Az elhunytak ruháit. szemüvegeit újrahasznosították. szappan. művégtagjait. majd 1942. hiszen a vonatok közlekedéséhez. A holokauszt által érintett országok 9. csomagjait. hadifogoly is. hogy a vonatjegyeket az áldozatokkal kifizettették. a United Nations-ból ered az UN rövidítés. 60. De a tömeges kivégzésekben és a koncentrációs táborokban meghalt kb. 1941 augusztusában az Atlanti Charta (Churchill és Roosevelt nyilatkozata). a gyárak működtetéséhez civilekre is szükség volt. (A cinizmust mutatja. szerencsétlenség”). a szervezet angol nevéből. ruhafogas. egész népeket deportáltak. 1915-ben az örmények elleni török atrocitások). 200 ezer romát öltek meg a zsidókhoz hasonló módon. A zsidóság kiirtására tett kísérlet elnevezésére két szó használatos. táborokba szállítás (transzport). a nők haját párnába tették bélésnek. kb. krími tatárokat a németekkel való kollaborálás megtörténte vagy lehetősége ürügyén. a szervezet működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működő Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség egy újabb háború megelőzése érdekében. A megaláztatásoknak. az ő vallomásukat tartalmazza az ún. az emberi maradványokból pl.8 millió embert gyilkoltak meg (kb. Roosevelt amerikai elnöktől származik. A népirtás nem csak a zsidókat érintette. és kb. tétel: A Az z ENSZ EN létrejötte és működése FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be az ENSZ kialakulásának előzményeit. Holokauszt (görögül „égő áldozat”) vagy Soá (héberül „katasztrófa. áldozataikat ne embernek. és ehhez modern tömegpusztító eljárásokat. Az aranyfogakat kitépték a halottakból. 3 millió lengyel polgári személy. A történelemben a népirtás nem volt egyedi jelenség (pl. január 1-jén az Egye- 112 . így a csecseneket. hanem megsemmisítendő állatnak tekintsék. ill. A japán hadifogolytáborokban a foglyok mintegy negyede. Lezárás. világháború után. amerikai indiánok. Az adott korszak vezetői nem igazán akarták tudomásul venni. modern szervezési elveket és ipari technikát alkalmaztak. 60%).7 milliós zsidó lakosságából 5. a kényszermunkára hurcolt foglyoknak pedig a 90%-a halt meg. az éheztetésnek az volt a funkciója. vonatokon történt. A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált. ráadásul a népirtás végrehajtásában nemcsak az SS vett részt. ingusokat. 4 millió szovjet polgári személy. lámpaernyő készült. hogy egy egész népet akartak kiirtani (kortól. nemtől függetlenül) csupán származása miatt. a korábban állatok szállítására használt vagonokba sokszor 100 embert is zsúfoltak embertelen körülmények között. a mocsoknak. D. a sztálini rendszer is alkalmazta. 1 millió szerb és kb. Auschwitz-jegyzőkönyv.6-5. 4 év alatt ingyenes volt az út.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A deportálás. ezt Porrajmosnak nevezik. összegzés 1944 áprilisában két szlovák fogoly megszökött Auschwitzból. Az Egyesült Nemzetek kifejezés F.

a Szovjetunió valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát. (Lásd a forráshoz írtakat. Olaszország. Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. Az alapító tagok közé tartoztak (51 győztes állam) azok az államok. A Biztonsági Tanács (Security Council) az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. a nemzetek közötti egyenjogúság. illetve Japán ellen. Az ENSZ Alapokmányának fő célkitűzése a béke és a biztonság fenntartása. valamint a Közgyűlés által megalkotott ajánlásokhoz. ahol állandó tagként vesz részt a munkában az öt nagyhatalom (USA.) A végül San Franciscóban aláírt ENSZ-alapokmány 1945. Szudánban. Ha ez is hatástalan. Szovjetunió). október) – egyeztetett egy nemzetközi szervezet létrehozásában. és a Titkárság. Az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját a hidegháború idején. rendszabályokat vezethet be (pl. a Biztonsági Tanács (BT).) A béke veszélyeztetése esetén a BT háromféle megoldás közül választhat: először felhívhatja az érdekelt feleket. A „három nagy” megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben.sült Nemzetek Nyilatkozata (vagy más néven a Washingtoni Nyilatkozat) is deklarálta ennek szükségességét. november) esett szó államvezetői szinten. (Lásd a forráshoz írtakat. illetve az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya egyrészt deklarálta az emberi jogokat. Nagy-Britannia. az önrendelkezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása. Kifejtés 1944 augusztusában Washington közelében (Dumbarton Oaks) ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás. Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő Jaltában. de a szervezeten belül a központi szerep a Biztonsági Tanácsé. A Közgyűlés (General Assembly) a legfőbb tanácskozó testület. amelyek hadüzenetet intéztek a második világháború során Németország. Kenyában. a Biztonsági Tanács szavazati rendjében. Megállapodtak abban. hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. A nagyhatalmi együttműködést azonban ekkor már beárnyékolták a háború utáni rendezés egyéb kérdései: a szövetségesek jelenléte és a befolyási övezetek kialakítása. Egy szupranacionális (nemzetek fölötti) szervezet megalakításáról és annak fő feladatairól tehát először a teheráni konferencián (1943. (Minden nagyhatalom vétózott már az alapítás óta eltelt időszakban.) A háború alatti nagyhatalmi konferenciák folytatásaként 1945. azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határozatot. akkor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat. Nagy-Britannia.) 113 . Az ENSZ működését alapvetően három intézmény biztosítja: a Közgyűlés. Franciaország. (Lásd a százalékos megosztásról és a nagyhatalmak érdekérvényesítéséről a forrásokhoz írtakat. a baráti kapcsolatok fejlesztése. Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a Szovjetunióval együtt a három szövetséges nagyhatalom a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1943. pl. február 4-én ismét találkozott Churchill. és nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának elfogadására (1945. Cipruson kialakuló konfliktusok rendezése idején. gazdasági blokád). amelynek során az Egyesült Államok. Kasmírban. akkor már fegyveres erő felhasználásával járó műveleteket is elrendelhet. de konkrét szervezeti elképzelések még nem merültek fel. illetve létrehozta az egyezményokmány betartását vizsgáló Emberi Jogok Bizottságát is. Kína. (A kéksisakosok szerepet vállaltak az 1948-as arab-izraeli háború után. hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz.) Az alapokmányban felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi együttműködés alaptételeivé váltak. Jugoszláviában. október 24-én lépett hatályba (ez az ENSZ napja). amelyeknek vétójoguk van. április-június). ha ez nem eredményes. amely ismételten és lényegre törően foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb tíz alapelvet. Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány (1975). ellenőrzése elsősorban Nagy-Britannia és a Szovjetunió érdekütközését hozták.

megbomlott a korábban tapasztalható összhang a felek között. és az ez irányú együttműködés előmozdítása. Bécsben és Nairobiban. Az ENSZ Bécsi Hivatala többek között a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés. Franciaország és a Szovjetunió a második világháború alatt különféle konferenciákon vesznek részt (Teherán. 61. de a főtitkári funkció mindenekelőtt diplomáciai. szeptember 11-ei merénylet után azonban a fejlődő országok területén zajló konfliktusokban az ENSZ közvetítő és ellenőrző szerepe megkerülhetetlenné vált. A hidegháború első tíz évében a tagfelvétel körül minden egyes esetben komoly politikai harc bontakozott ki. Jalta. Szuez. Lezárás. a tagállamok pedig féltve őrzik nemzetközi jogi értelemben is szinte érinthetetlen szuverenitásukat. hogy a meghozott döntések végrehajtását nehéz és nem mindig célravezető kikényszeríteni. összegzés A szervezet elsődleges céljával. a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban nem mindig váltotta/váltja be a hozzá fűzött reményeket. amely nélkülözhetetlen garanciája a világ békéjének. amelyeken az aktuális katonai és politikai teendőket egyeztetik. Potsdam). illetve 1973-ban a két német állam (az NDK és NSZK) egyidejű belépésével jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma. a bűnmegelőzés és büntetőjog területén illetékes. A Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) az államok között kialakult jogviták. Ennek egyik legfőbb oka az. Magyarország belépése – 15 másik országgal együtt – 1955. 1960-ban 16 afrikai tagállam és Ciprus felvételével. A 2001. december 14-én történt meg. (FAO. WHO) Úgy tűnt. valamint a háborús konfliktusok békés. Nagy-Britannia. század végén szerepe megkérdőjeleződött. szociális és humanitárius feladatok megoldása. sokan nem tartották elég hatékonynak. Az ENSZ Genfi Hivatala a leszerelés és az emberi jogok fóruma. Az ENSZ Nairobi Hivatala elsődlegesen a környezeti kérdésekkel foglalkozik. Moszkva. A potsdami konferencián azonban a Jaltán is érezhető bizalmatlanság felerősödött. A főtitkárnak nagyon jelentős feladata van. A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek. politikai jellegű feladat. E téren teljesítménye vitathatatlanul pozitív. 114 . Az ENSZ a New Yorkban található központján kívül jelentős hivatalokat tart fenn Genfben. koordinálása. a harmadik világbeli IMF politikát is erős kritika érte. ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője. tétel: N Nemzetközi em konfliktusok a hidegháború idején FELADAT: A források és saját ismeretei alapján vázolja fel a hidegháború időszakában kibontakozó Európán kívüli nemzetközi konfliktusok (Korea. így mára valóban az egész világot átfogó szervezetté vált. délszláv háborúk). Kuba) okait. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bír ez az ENSZ-szervezet (lásd pl. Vietnám. Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági. hogy a 20. összetevőit és hatásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ vezető hatalmai: az Egyesült Államok. bírósági tárgyaláson történő rendezésére hívatott.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Titkárság (Secretariat) a főtitkárból és tisztviselői karból áll.

politikai. De Gaulle is egyetértett a mondandójával. a béketáborra. (Tito kiközösítése és a titoista perek sorozata. A hidegháború időszakában a két szuperhatalom között fegyverkezési verseny folyt. NagyBritanniát nem érték ekkora veszteségek. ami a konkrét katonai célon túl (Japán kapitulációra késztetése) erődemonstrációként hatott. és ezért mindent meg kell tenni a terjesztéséért. 1947 márciusában Truman nyilvánosságra hozta doktrínáját. mivel a „feltartóztatási politika” csak részben valósult meg. gazdasági és katonai támogatást nyújtottak. 1947). szuperhatalommá. emellett pedig tisztogatással. 1955-ben (Varsói Szerződés) a katonai tömbök is kialakultak. hogy a világot a szabad. ráadásul négy megszállási övezetre volt osztva. gyarmatosító. Az akkor épp semmilyen kormányzati pozíciót sem birtokló Churchill előzetesen egyeztette beszédét Trumannal is. kiterjesztésére.) 1948-ra a Kominform segítségével a keleti blokkban megtörtént a kommunista hatalomátvétel. Hruscsov már elkerülhetőnek tartotta a harmadik világháborút. A Szovjetunióban Sztálin halála nem okozott túl nagy változást. agresszor) és az imperialistaellenes. ezért beszélünk a világháború után a kétpólusú világ kialakulásáról. A két szuperhatalom több évtizedes szembenállása nem vezetett közvetlen katonai összecsapáshoz. szociológia betiltása. október): a világ valóban két táborra oszlik: az imperialistákra (kizsákmányoló. ill. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió vált tehát a két legnagyobb hatalommá. majd 1957-ben először a Szovjetunió lőtt fel mesterséges tárgyat (Szputnyik nevű műholdat) Föld körüli pályára. de utódja. Dulleshoz kapcsolódóan. politikai terrorral igyekeztek befolyásukat biztosítani. A hidegháborús időszak háborúiban a konfliktusok egyik résztvevője mögé az egyik. Szembe kell szállni a burzsoá ideológiai befolyással (pl. 115 . másik szereplője mögé a másik szuperhatalom állt. kibernetika. hogy a Szovjetunió az általa megszállt országokban a szovjet típusú politikai rendszer létrehozását támogatja. genetika. 1961-ben szovjet ember jutott fel elsőként a világűrbe (Jurij Gagarin). Ez az ún. a többiek jóval elmaradtak tőlük. valamint ideológiai. ill. pszichológia. de gazdaságilag messze elmarad tőle. politikai és gazdasági háborút folytatnak a befolyási övezetek biztosítására. 1969-ben azonban az amerikai Armstrong lépett elsőként a Holdra. művészetek terén a „szocialista realizmus” meghirdetése). Mindkét doktrína a saját életformáját tartotta magasabb rendűnek. ekkorra lett kész a szovjet atombomba. Eszerint. 1949-ben (NATO). A második világháború után egy nagyhatalmi átrendeződés figyelhető meg. hidegháború: befagyasztják a nemzetközi kapcsolatokat. illetve más országokban a politikai eszközökkel történő „föllazítás”. március 5-én Churchill fultoni beszédében felhívta a közvélemény figyelmét arra. de megálljt kívántak parancsolni a további terjeszkedésnek. és még túl kellett tennie magát gyarmatbirodalma jelentős részének elvesztésén is. Sztálin azonban háborús uszításnak minősítette Churchill mondatait. a diplomáciai viszony a legkritikusabb helyzetekben sem szakadt meg. Franciaország szintén meggyengült a háború idején. demokratikus nemzetek és a totalitáriánus rendszerek ellentéte osztja meg. 1948-ra a két világrend gazdasági elszigetelődése is végbement (Marshall-terv. Kifejtés 1946. demokratikus táborra. Az USA mellé katonai és politikai szempontból fölzárkózott a Szovjetunió is. de gyarmatbirodalma szintén felbomlóban volt. amelyet „győzelemre ítélt a történelem”. A szovjet választ Zsdanov fogalmazta meg (1947. atomkorszakról.ráadásul a konferencia második napján az Egyesült Államok sikeres kísérleti atomrobbantást hajtott végre. ami arról szól. Az USA kezdeti előnye 1949-ig tartott. hogy a szovjetek zsarnoki uralmat építenek ki Európa keleti felében. Németország gazdasága megsemmisült. műszaki és ideológiai zár) osztja ketté nyugati (demokratikus) és keleti (kommunista) tömbre. 1949-től a Szovjetunió is atomhatalommá vált. szükséges a Közel-Keleten és Vietnámban a katonai „fölszabadítás”. A Truman-doktrínát az 1950-es években a „felszabadítási” és a „fellazítási” politika váltotta föl Nixon elnök külügyminiszteréhez. és hogy a kontinenst (Stettintől Triesztig húzódó) „vasfüggöny” (katonai. Ezután következett a hidrogénbomba. Truman ezért meghirdette a feltartóztatás politikáját: elfogadták. 1947-re egyértelművé vált az elkülönülés és a konfrontálódás.

Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az USA-ban „Szputnyik sokk”-ról beszéltek. majd az ún. mert az 1960-as években Nagy-Britannia. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az USA vezetése úgy vélte. Az 1960-as évekre világossá vált. eredmény nélkül. az északiak kommunista. (Föld alatti robbantások továbbra is lehetségesek. A két Vietnám között kirobbanó háborúba avatkozott bele az USA a déliek oldalán kezdetben tanácsadók küldésével. Izrael ellenfeleit (Irak.) Az egyezményt továbbfejlesztették 1968-ban (ún. rövidebb enyhülési szakaszokkal tördelt korszakát (1947-1962) az átmeneti és nem kiegyensúlyozott enyhülés korszaka követette. s ezután kivonulva a térségből elismerték az itteni népek önrendelkezési jogát. 1965-től azonban már fegyveres erők térségbe küldésével is. s ez az egész emberiség pusztulását vonja maga után. ami kommunista vezetésű államként veszélyt jelentett az amerikai törekvésekre.) Az ázsiai térség mellett a Közel-Keleten is megnőtt a szovjet befolyás. „forró drót”-ot létesítettek a „véletlen” atomháború kockázatának csökkentésére. (Lásd a forráshoz írtakat. 1949 októberében kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. 1953 júliusában kötött fegyverszünetet a két Korea Panmindzsonban. hogy egy esetleges téves riasztás miatt atomháború tör ki. Kiderült. A Szovjetunió pedig elsősorban távol-keleti. 1963-ban szintén a kubai válság hatására aláírták az atomcsend egyezményt. 116 . ugyanis ezzel az egymást ledöntő dominókhoz hasonló hatalomátvételre kerül sor a környező országokban is (lásd a forráshoz írtakat). Az enyhülés egyik fontos jele volt 1955-ben a genfi csúcs. amire azért is szükség volt. hogy az USA-t már nem védi az óceánpajzs. hogy egy kommunista ország műszaki területen képes előnyt szerezni a fejlettebbnek tartott Nyugattal szemben. Nyugat-Európa és Latin-Amerika. a fegyverkezési verseny azonban tovább folytatódott. Az Egyesült Államok érdekterületei: a csendes-óceáni térség. A szuezi válságról lásd a forráshoz írtakat. tárgyalási készségük nőtt. mert fönnáll annak is a veszélye. mert olyan váratlan volt. amelynek értelmében betiltották a kísérleti bombázásokat mind a légkörben.) Lezárás. összegzés A hidegháború „klasszikus”. hogy 1963-ban a két szuperhatalom főhadiszállásai között állandó összeköttetést ún. atomsorompó szerződés). A világ számára mindeközben egyfajta biztosítékot jelentett. „kis hidegháború” (1979-1985) idején újra elmélyültek a konfliktusok. míg a déliek az USA támogatásával egy Nyugat-barát rendszer kiépítésébe kezdtek. nem engedhetik meg. másrészt pedig atomháborúban mindegy hogy ki győz. A háború az északiak győzelmével zárul. amelyen a négy nagyhatalom a béketárgyalások után először ült tárgyalóasztalhoz. hogy a két szuperhatalom birtokában lévő több ezer nukleáris robbanófej új stratégiát követel: egyrészt azért. A két országnak természetesen érdeke minél nagyobb területet a befolyása alá hajtani. mert a radioaktív égéstermék és por miatt beállhat a „nukleáris tél”. igaz. s a két országrész egyesülésével 1975-ben kommunisták kerülnek hatalomra. kelet-közép-európai és balkáni területekben érdekelt. A vietnami háború 1946-ban a gyarmati státusz megszüntetése miatt tört ki. A franciák Dien Bien Phunál döntő vereséget szenvedtek (1954). Franciaország és Kína is nukleáris hatalom lett. Vietnámot azonban egy ideiglenes demarkációs vonal osztotta ketté. Szíria) támogatta. mind a víz alatt. a felek szembenállása csökkent. (1963-1975). Az egymás közötti tárgyalások azonban innentől kezdve rendszeresebbé váltak. hogy bármilyen kevéssé jelentős országban a kommunisták kerüljenek hatalomra. A koreai háború kitöréséről lásd a forráshoz írtakat. a kettéosztottság a mai napig fennáll. A hidegháború legsúlyosabb konfliktusa a karibi válság lett. ahogy a szomszédos Kambodzsában és Laoszban is.

Románia. Ezekben az államokban megtörtént a sztálinizmus „adaptálása”. tétel: R Rendszerváltás end Kelet-Közép-Európában FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a Gorbacsov nevéhez kapcsolt változások okait és céljait. 1956 júniusában Poznanban. A létező szocializmus. kis hidegháború véget ért. a proletárdiktatúrák megvalósítása. Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. ami a korlátozások feloldását jelentette az általános üzleti és politikai tevékenység terén.62. Kifejtés Míg az 1960-as években a szocialista országok látványos gazdasági növekedést produkáltak. Az 1980-as évekre már súlyos gazdasági válság bontakozott ki a szocialista tömbön belül: az olajválságból következő eladósodás. a felszínen „testvéri együttműködésről” volt szó. Brezsnyev-doktrínáról. A kommunista rendszer alapvonásai nem változtak. ha békésen. Csehszlovákia. a szovjet beavatkozás pedig nem agressziónak. A lengyel és magyar események elbuktak. (Lásd a forráshoz írtakat. azaz a korlátozott szuverenitás elvéről.) 117 . 54 évesen Sztálin óta ő a legfiatalabb e poszton. Az első jelentősebb felkelés 1953-ban Kelet-Berlinből indult. A nyugati sajtó az 1968-as prágai forradalom leverése kapcsán kezdett írni az ún. (Lásd a forráshoz írtakat.) Gorbacsovval „csúcsról jövő forradalom” valósult meg. Ehhez hozzájárult. ám ugyanakkor hiánygazdaság jött létre. Beszédében Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. majd októberben Magyarországon csaptak össze a felkelők és a szovjet alakulatok. új cselekvési programot jelentett be. az 1970-es években ez a növekedés már elmaradt a nyugati társadalmakétól. a kommunista párt irányításával hajtják azt végre. hogy a KGST-n belüli együttműködés sem hozta meg a várt eredményeket: pazarló. a népi demokráciák.) A Szovjetunió alulmaradt a fegyverkezési versenyben. majd amikor ez lehetetlenné vált. a leszerelési tárgyalások és az afganisztáni kivonulás (1989) a szuperhatalmi státusz végét jelezte. de változtatásra késztették a szovjet vezetőket. Bulgária) szovjetbarát kormányok alakultak (1946-1949). azaz átalakítás néven közismert gorbacsovi reformprogram összetevője volt a „glasznoszty”. azaz a nyíltság. A szovjet gazdaság nem bírta el a terheket. Gorbacsov megpróbálta fokozatosan és lassan érvényesíteni a piaci normákat az országban. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. hogy alapvető gazdasági szerkezetváltásra is szükség van. hanem önvédelemnek minősül. de az emberek a korábbiakhoz képest önállóbban irányíthatták életüket. A kelet-német felkelésnek szerepe volt a későbbi szovjetellenes megmozdulásokban is. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. a nyugaton eladhatatlan áruk előállítása és a gabonahiány azt jelezték. A glasznoszty korlátai is hamar egyértelművé váltak: a csernobili atomreaktor robbanását először igyekeztek eltitkolni. Lengyelország. (Lásd a forráshoz írtakat. valamint ezek hatását Kelet-Közép-Európában! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. A peresztrojka. a valóságban azonban a tagállamok egymással versengő nehézipart építettek ki. akkor kisebbíteni jelentőségét és veszélyét. ezért az ún. Eszerint a szocialista tömb országai akkor sem választhatják meg saját útjukat. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. a sztálini rendszer ellen azonban több esetben is felkelés tört ki a tábor különböző államaiban. gazdasági és politikai számvetést. Magyarország.

A Gdanskban megalakult sztrájkbizottság. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. A Szovjetunió 1991. a hatalmas sztrájkhullám alapjaiban rázta meg az egyébként is válság felé sodródó országot. augusztusi elvetélt moszkvai puccskísérlet felgyorsította a feltartóztathatatlan bomlást. 1989-re a szovjet rendszer reformjának gorbacsovi modellje is válságba jutott. Sinatra-doktrína lépett (a népszerű My Way dalból levezetett „saját út” lehetősége). mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. engedélyezték például a nyugati tőkéjű vegyes vállalatokat. A magánosítást nem nevezték nevén. 1981 decemberében a szükségállapot bevezetése vetett véget. gazdaságilag pedig azt. Az ellenzéki politizálás Lengyelországban addig sosem látott mérteket öltött az 1980-as években. konföderatív jellegű szövetségbe tömörültek. a jogállami elemek megjelenése) felszínre hozta a rendszer gyengéit. A jogi és politikai változásokat nem követte az 1990-es években az életviszonyok javulása. amelyek (a baltiak kivételével) laza. az egyén felszabadítását. az állami kontroll gyengülése miatt pedig a korrupció. Lech Wałesát pedig 1990-ben köztársasági elnökké választották. a gazdaság decentralizálását és a népek önrendelkezési jogát elismerő gorbacsovi irányvonal mély egyetértésre talált az NSZK-ban. amelynek helyébe októberben az ún. a nyitást.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem tisztázódott. a lakosság többsége nem érzékelt sem több és jobb árut. a Szolidaritás vezérét. (Lásd a forráshoz írtakat. A demokratizálás (a nagyobb nyilvánosság. ám ez csak azért következhetett be. Gorbacsov nem avatkozott be a keleti blokk országaiban 1989-ben bekövetkező megmozdulásokba. hogy a népek és az államok szabadon határozzák meg sorsukat. s az ellenzékiség fenntartásában jelentős szerepet játszott a szamizdatirodalom és a katolikus egyház is. 1988 után újra legalizálták a Szolidaritást. nehézkességét. 1989-90-ben elkezdődött a szovjet csapatok kivonása is. s kapcsolataikat szuverén módon alakítják. 1987 februárjára a szovjetNDK viszony alaposan megromlott. Az 1991. ellentmondásait. más szóval a „nyitást”. ám egy új rendnek még körvonalai sem mutatkoztak. 1989 júniusában Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Helmut Kohl német kancellár nyilatkozatban rögzítette. és ha igen. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének helyébe szuverén szövetségi és nemzetállamok léptek. hanem a politikai szervezeti rendszert is érintették. december 21-én gyakorlatilag megszűnt. mivel a palackból kiszabadított szellem megfékezésére nem volt. sem hatékonyabb gazdaságot. 25-én Gorbacsov lemondott szovjet elnöki posztjáról. A kezdeti reményt kiábrándultság váltotta fel. Lengyelországban a szocialista pártvezetés a szükségállapot alatt reformokat vezetett be. mely nemsokára tárgyalásokat kezdett az állampárttal. a kapitalizmus. de nem is lehetett képes. de saját népe ellene fordult. ami akkor az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. A szegénységgel összefüggésben nőtt a bűnözés. 1989 elejére az állami tulajdon társadalmasításának elvont programjától eljutottak a Világbank és az IMF által ajánlott privatizációig. majd demokratikus tulajdonreformként emlegették. A politikai és jogi lépések is új vonalat mutattak: a kommunista országok közül elsőként Lengyelországnak lett alkotmánybírósága és emberjogi ombudsmanja. A közel másfél évig tartó hatalmi harcnak. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. Lengyelország gazdasági válsága az 1980-81-es nagy sztrájkok idején is egyértelmű volt. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. sejtette közeli széthullását. először szocialista államtalanításként. Ennek eredményeként 1989 augusztusában felállt a szovjet tömb első nem kommunista vezetésű kormánya. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. az NDK vezetése azonban megosztott volt az új szovjet irányvonal kapcsán. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. 118 . Gorbacsov népszerűsége ugyan Nyugaton töretlen maradt. Gorbacsov ezzel nyíltan visszavonta a Brezsnyev-doktrínát. miként a világrendszerhez kapcsolni. s az abból kiteljesedő Szolidaritás Szakszervezet követelései azonban nemcsak a gazdaságot. de az újról – a jelszavakon túl – nem volt igazán elképzelése. hogy a szocialista gazdaságot lehet-e. A peresztrojkából megindítójának szándéka ellenére rendszerváltás lett.és sajtószabadság növekedése. a szólás. Gorbacsov tudta: a régi gazdasági rendszer nem tartható.) 1985 márciusa után a demokratizálást.

Csehország. Gorbacsov figyelmeztette. Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül az NSZK-ba irányuló menekülthullám volt (határnyitás). a belpolitikai feszültséget enyhítendő engedélyezte a rendszer bírálóinak NSZK-ba való távozását. demokratikus kormány megalakulását szabta. a szolgáltatás folyamatos romlása. Nőtt a szegénység és a társadalmi különbségek. hogy ilyen eszközökkel már nem él. amikor 1989. tétel: T Trianon rian gazdasági. társadalmi és etnikai hatásai FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a trianoni béke jellemző vonásait! Térjen ki a béke magyarországi fogadtatásának kérdésére is! 119 . 63. de csak a Szovjetunió hozzájárulásával. A nagyobb városokban kitörő utcai megmozdulások eredményeképp szimbolikus esemény volt. Lengyelország. Ekkortól merült fel nyíltan a német újraegyesítés lehetősége. május 7-i helyhatósági választásokon. A rendszerváltás és gazdasági átalakulás mindenütt gazdasági visszaeséssel. Mivel a szocialista tábor több országában elkezdődött a politikai átalakulás. Amikor a keletnémet külügyminiszter Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamainak összehívásával igyekezett elérni Magyarország „megregulázását”. A piacgazdaság kialakítása értelmében nagyszabású privatizációs folyamatok indultak meg. mind a Szovjetunión belüli szocialista birodalom darabjaira esett. nyári-őszi hónapok legfontosabb eseménye a Magyarországon. a környezeti problémák és az áremelések miatt nőtt a belső elégedetlenség. A változásoknak azonban az NDK vezetése sem tudta útját állni. Korábban tabuként kezelt problémák kerültek felszínre. A politikai válság új méreteket öltött az 1989. Egyidejűleg határozottan kimondta. Az egyesítés menetéről lásd a forráshoz írtakat. Magyarország. tömeges munkanélküliséggel járt együtt. Csehszlovákia és Jugoszlávia). A rendszerváltást segítette az európai integráció és a felgyorsuló globalizáció is. ahol csalásokkal próbálta meg az állampárt megtartani a hatalmat. Észtország. A vezetés kezdetben – a korábbi reflexek alapján – elnyomta az ellenzéket. A politikai átalakulást nehezítette a demokratikus hagyományok hiánya. összegzés A 80-as években válságba kerülő szocializmust a gorbacsovi reformok sem tudták megmenteni. Kohl nyugatnémet kancellár segítséget ígért az NDK gazdasági nehézségeinek megoldására. Szlovákia. ennek feltételéül azonban egy legitim. Európában nem mindenhol fogadták kitörő lelkesedéssel az újraegyesítés ötletét: London és Párizs a német újraegyesítéstől az európai rendszert látta veszélyeztetve. november 9-én megnyitották a berlini fal határátkelőit. a növekvő gazdasági gondok. Az 1989. az NDK vezetése elszigetelődött. A függetlenedő államok többsége azonnal közelíteni kezdett az Európai Unióhoz és nyolcan közülük – Szlovénia. hogy az NSZK végcélja az egyesítés. Lezárás. de ezzel megágyaztak a korrupciónak is.A közelgő válságra azonban az NDK-ban is számos jel utalt. köztük a nemzetiségi kérdés (pl. Mind a Szovjetunió köré szervezett és egybefüggő nemzetközi diktatúra rendszereként összetartott nemzetközi szocializmus. Lettország és Litvánia – 2004-ben tagországgá váltak.

A magyar békedelegáció (Apponyi Albert. hogy etnikai. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. ezért Franciaország érdekei mentén az új. elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. november végén támadásba lendült Magyarország ellen. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a 19. független Lengyelországot. Ausztria-Magyarország népei részére önálló fejlődési lehetőséget. Kifejtés A békekonferenciát 1919. jelentések. hanem a Dunántúl egy részére is ezzel is nyomatékosítva területi igényüket. 1918 januárjában kidolgozott ún. A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa mellett 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések.) 120 . amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. Románia 1918. mint alkalomadtán a megerősödő Németország egyeduralmi törekvéseinek is ellent tud állni – a nagyhatalmak reményei szerint. ezért a szomszédos országok a háború befejeztével el is kezdték a területeket magukhoz csatolni. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. azaz akkor aktuálisan Szovjet-Oroszország elszigetelését. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. Béketervek közül kettő kapott nagyobb nyilvánosságot: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. az ország védelem nélkül maradt. hanem megvizsgálták. Mivel az Antant már a háború alatt jelentős területeket ígért Olaszországnak. közlekedési és gazdasági érvekkel bebizonyítsák a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence feloszthatatlanságát. A belgrádi konvencióban a demarkációs vonal kijelölte a magyar állam déli határát. s mivel Károlyi Mihály elrendelte a magyar hadsereg feloszlatását. az úgynevezett „egészségügyi” övezet. ami erre képes. Majd a Magyar Tanácsköztársaság 1919. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon. Teleki Pál. amely kiindulópontja lehet a Monarchia „újraélesztésének”. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben felmerült a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. A szerbek a Délvidéken lecserélték a közigazgatást. a csehszlovák csapatok a Felvidéket vonták ellenőrzésük alá. április végéig a Tiszáig jutottak. Mivel Nagy-Britannia mindenképp biztosítani akarta a kontinens hatalmi erőegyensúlyát. határmódosító tervezetek készítését. Magyarországgal kapcsolatban pedig mindenképp meg akarták akadályozni a Habsburg restaurációt. augusztus 1-jei bukása után az antant határozott tiltakozása ellenére nemcsak Budapestre vonultak be. a nemzeti elv érvényesítésének. A franciák Németország visszaszorítására. a demarkációs vonalig megszállták a területet. Nagy-Britannia bízott abban. Bethlen István) már 1920 januárjában kiutazott Párizsba. Szerbiának és Romániának a támogatásért cserébe. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatti területi ígéretek valóra váltása. (Lásd a forrásokhoz írtakat. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. A konferencián 27 állam képviselte magát. geográfiai. században is. ezért támogatta Közép-Európában egy olyan középhatalom fenntartását. hiszen szétdarabolásáról más a háború alatt döntés született a nemzetiségeknek tett területi ígéretekben. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. s 1919. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. amely a szovjet-orosz bolsevik veszélynek éppúgy. történeti. A „cordon sanitaire”. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. baráti „ütközőállamok” szövetségét hozzák létre. a Tükörteremben. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. a kereskedelem szabadságát. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. Mivel erre az OMM nem lehetett alkalmas. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. valamint a gazdaság.

hogy Magyarország hadi potenciálját olyan szintre süllyesszék. másrészt viszont Nagy-Britannia meg akarta előzni Franciaország túlzott megerősödését is. Wilson elnök a népek önrendelkezési jogára hivatkozva nem írta alá a Magyarországgal a békét. köztük Magyarországra is. mert olyan belső ellentmondást hordozott.) Egyes vitás területeknél népszavazás kiírását írták elő. század fordulóján a világ egyik legerősebb hatalmává vált. világháború többi vesztes országára. 1920-21-ben létrejött a kisantant. mint Borsod. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. Kisalföld északi része. az annexiómentes békekötést valló a Szovjetunió sem volt hajlandó aláírni. a királypuccsok idején. Bánság. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a vasúthálózat. ami egyik oldalon jelentős sérelmeket okozott Németországban. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. ezeket azonban nemigen tartották be. Burgenland) külföldre került. Végül az ellentétes érdekek miatt kompromisszumos béke született. Lezárás. 121 . a munkaerő-. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmusokat a győztesek nem fékezték kellőképpen.1920. szakadt meg. fa. másik oldalon viszont nem gyengítette le annyira. és a tőke szabad áramlása. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. A békediktátum határozatai ellenében megfogalmazott revíziós törekvésekben pedig Németország támaszkodhatott az I. Kárpátalja. A katonai intézkedések fő célja volt. (Az „imperialista rablóbékét”. tc. összegzés Az amerikai küldöttség még a békekonferencia alatt elhagyta Párizst. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. Magyarország végül 1921-ben kötött különbékét az Egyesült Államokkal. A revíziót hirdető szervezetek nagy támogatást élveztek. mint Magyarország. hogy ne legyen alapja a revanspolitikának. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. Egyrészt azért. akkor Sopron túlnyomó többségének döntése határozta meg a szavazás végső kimenetelét. mert bár összes környező település az elszakadás mellett szavazott. A békekonferencián ún. Németország a XIX-XX. Erdély) a bányákkal együtt. nyersanyagforrások (szén. és 1921. Bácska. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. ill. megszüntette (pl. a békeszerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel. A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. hogy komolyabb veszélyt már többé ne jelentsen. propaganda versek születtek. a reggeleket – nem csak az iskolákban – Magyarország „feltámadásáért” könyörgő imákkal kezdték. hiszen az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. hogy az alkalmatlan legyen bármilyen katonai visszavágásra. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül.) A környező országok erős fegyverkezése miatt külön-külön is erősebbé váltak. hogy Németországot ne alázzák meg túlságosan.) A versailles-i békerendszert már születése pillanatában rengeteg kritika érte. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. az alföldek jelentős része (pl. Az amerikai és a brit vezetők azonban arra törekedtek.). vasérc) maradtak a határokon kívül. így a város Magyarország része maradt. hogy újra megerősödve ne jelentsen megint háborús veszélyt. ahol a szén magyar területeken. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. A nemzetgyűlés 1920. kisebbségvédelmi törvények is születtek. Megszűnt az egységes piac. (Lásd a forráshoz írtakat. ami miatt nem hozhatott megoldást a nagyhatalmak közötti feszültségekre. amely katonai fenyegetéssel is élt pl. november 15-én fogadta el. Pl. Pécs-Szeged). A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. december). Sopron azért nyerte el a „civitas fidelissima” címet (1921. az áru. amit a vesztes világháború után a franciák oly mértékig le akartak gyengíteni.

A háború. 3. ezért leállíttatta a bankóprést. Az elcsatolt területek lakosságának 30. Kárpátalja. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. Kisalföld északi része. mind közlekedését. Bánság. Erdély) a bányákkal együtt. ami az iparcikkekre is vonatkozott. megszüntette (pl. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. nyersanyagforrások (szén.) 122 . így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. vagyonadót vezetett be. malomipar). a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 64. ahol a szén magyar területeken. mert az adóalanyok nem siettek fizetni. Szeged. hogy megvalósítsa a profilváltást.6 millióra.2 millió főről 7. az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. kb. a korábbi 43 %-ára csökkent. A gyakorlatban azonban nem vált be. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. tehát a gazdaság messze állt attól. Kifejtés A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. jelentéktelen határvárossá. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. így viszont az állam nem tudott miből fizetni. a korábbi 33%-ára csökkent. fejlődőképes városok váltak vonzáskörzet nélküli. Kis túlzással szinte az egész ország Budapest vonzáskörzetévé vált a trianoni béke után.) Megszűnt az egységes piac. mint Borsod. ahol a határ mentén homogén magyar településtömbben éltek (Csehszlovákia. Pécs. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. A gondokat növelte. az alföldek jelentős része (pl. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. só) maradtak a határokon kívül. tc. Célja az államháztartás egyensúlyának megteremtése volt. Vajdaság. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. Burgenland) külföldre került. Ekkor vált Magyarország korabeli szóhasználattal „vízfejű csecsemővé”. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. a munkaerő-. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. mind a feldolgozó iparát. Debrecen. az áru. s nem egyszer olyan területeken.2 millió fő volt magyar.). ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. fa. A trianoni békeszerződés szerint Magyarország Horvátország nélkül számított területe 283 ezer négyzetkilométerről (Horvátországgal együtt 325 ezer) 93 ezer négyzetkilométerre. pl. Pécs-Szeged). Bácska. tétel: T Trianon rian gazdasági. A nemzetgyűlés 1920. november 15-én fogadta el. az inflációból hiperinfláció lett. Nagyvárad. Partium). hiszen Budapest potenciálja 20 millió emberre volt méretezve. hiszen sokszor a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak (pl. A Hegedűs-féle reform sikertelen volt. (Lásd a forráshoz írtakat. Az új határok meghúzása után korábban regionális gazdasági centrum szerepét betöltő. társadalmi és etnikai hatásai FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar gazdaság ipari és mezőgazdasági szektorában megfigyelhető alapvető változásokat a Bethlen-korszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. és a tőke szabad áramlása.2 százaléka. Lakossága 18. és 1921. vasérc. az azt követő forradalmak. mind nagyságát tekintve. a vasúthálózat. pl. mind a közigazgatását. (Lásd a forráshoz írtakat.

Az inflációt sikerült megállítani. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. ami gazdasági dezorganizációhoz vezet. ezért a nagybirtokrendszer. átlagosan 1. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. hogy csökkent a reálbér és az adó is. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. független pénzintézet. 1924-ben megállt a korona romlása.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. ( Ráadásul a részvénypiacon a külföldi tőke komoly pozíciókat szerezhet. 1927.) A legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az állam lett. de jelentős szerepet kaptak a hazai nagytőkések is.) Hátránya viszont. Ezek egy része ún.) A népszövetségi kölcsön fedezete részben a cukoradó. Az inflációs politikai azonban nem tartható sokáig. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. a pengő bevezetéséről. %-át használták fel. Végül az ország 16.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. valamint a korábbi hitelek törlesztése is könnyebb (ha nem valorizálták). de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség.16 millió katasztrális holdnyi területéből a földreform végrehajtásához 1 millió 120 ezer katasztrális holdat vettek igénybe. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. ill. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. hogy a fogyasztás drasztikusan visszaesik. 123 . a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek. aranyfedezete volt. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. (Lásd a forráshoz írtakat. Az ipari konszolidáció eredményeiről lásd a forrásokhoz írtakat. (Lásd a forrásokhoz írtakat. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. 1925-ben született törvény az új pénz. felvásárlás) útján szerzett meg az állam. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. mert a nagybirtokos érdekek egyre erősebben érvényesültek a kormányban. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. termelésbővítő kölcsön. hogy a reálbércsökkentés olyan mértékű. összegzés A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. iskola. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. Ebből 171.5. más része ún. igaz. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. (Lásd a forráshoz írtakat.5 ezer katasztrális holdat vásárlás útján. kórház fejlesztése és bővítése. Lezárás. megmaradt a falusi munkanélküliség. részben vámok bevezetése. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. úthálózat. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. hogy igen drágán kapta meg az ország. Leáll a tőkeképződés és a hitelnyújtás és a súlyos infláció miatt az ország gazdasága kiszolgáltatottá válik a külföldi valutáknak. (Lásd a forráshoz írtakat.7 katasztrális holdnyi. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. valamint a só és dohányjövedék. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. ami belpolitikai feszültséget okozott. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. Az inflációs gazdaságpolitikának tagadhatatlanul volt előnye pl. A földhözjuttatottak többsége (kb. ami azonban – megfogalmazója eredetei szándékaival szemben – nem változatta meg a birtokstruktúrát: Nagyatádi Szabó István (kisgazda földművelésügyi miniszter) sorozatos kompromisszumokra kényszerült. törpebirtokos és kisparaszt volt. 948.) A földreform eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. hasznos célra fordított kölcsön: pl. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. január 1-től törvényes fizetési eszköz. 5 ezer katasztrális holdat pedig vagyonváltság és megváltás (kártalanítás. Jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztottak ki.

(IV. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. április) kezdetét vette az ellenforradalmi rendszer konszolidációja. tc. Kifejtés Gróf Teleki Pál kormányalakításával (1920. a munkaerő-. az azt követő forradalmak. miként valósult meg a bethleni konszolidáció politikai.). a magyar mezőgazdasági termékeknek pedig piacot kellett keresni. ellenkező esetben támadást helyeztek kilátásba. Fellépett a forradalmak végén és után megerősödő jobboldali radikalizmus és tiszti különítményesek ellen éppúgy. a vasúthálózat. és 1921. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. IV. hiszen a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak. mert jelentős importra szorult.) A két puccsot a kormányzóhoz hű erők leverték. 65. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. se elhelyezésük. kísérelte meg. amivel igyekezett az egyetemeken csökkenteni az értelmiségi túlképzést és álláshoz juttatni az elcsatolt területekről Magyarországra menekülő értelmiséget. A nemzetgyűlés 1920. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. Az I. világháború végén szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A külkapcsolatok átalakulása már csak azért is elengedhetetlen volt az ország számára. Teleki elfogadtatta a numerust clausust (1920). (Lásd a forráshoz írtakat. Mivel a továbbtanulók arányát a „népfajok és nemzetiségek” országos arányszáma és a „nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság” alapján szabták meg. megszűnt az egységes piac. Ez a tény és ennek káros következményei. Az új politikai elit a világháború és az azt követő baloldali forradalmak után a keresztény-nemzeti értékrendet követ. IV. Károly volt magyar király 1921 folyamán kétszer próbálta meg visszaszerezni hatalmát Magyarországon. július-1921. Az 1920-as években tekintélyes kölcsönfelvétel jellemezte az országot. Károly száműzetésben halt meg. A volt Osztrák-Magyar Monarchia önállóvá lett államai – Magyarország szomszédai – azonban a magyar legitimista erők további mozgolódásai miatt követelték a trónfosztást. november 15-én fogadta el. hanem a köztársasági államformát is törvénybe iktatták. Jelentős társadalmi feszültséget hordozott az utódállamokból érkező menekültek problémája. ezért az intézkedés a forradalmak után felerősödő antiszemita hangulat kielégítését is szolgálta.) A háború. társadalmi és kulturális tekintetben! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. tétel: A Az z el ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be. az áru. sem ellátásuk nem volt megoldott. még az OMM örökségeként. gazdasági. mint a kommunisták ellen. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. 124 . és a tőke szabad áramlása. A revíziós propaganda valamint a szomszédos államokban is erős nacionalizmus a külkereskedelmet lehetetlenné tette. mert Ausztriában akkorra már nemcsak a Habsburg-házat detronizálták. (Lásd a forráshoz írtakat.) A trianoni béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. Károly egyébként azért is a magyar trón visszafoglalását. A legfontosabb partnerek Ausztria és Csehszlovákia voltak.

1927. A reformok kulcsa a stabil parlamenti többség volt. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek.és külpolitikában nyugalmat és kiszámíthatóságot kellett teremteni. A kormánypárt parlamenti többségét az 1922-es választójogi rendelettel biztosította. aranyfedezete volt. törpebirtokos és kisparaszt volt. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. mind a bel. Az állam lett a legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az országban. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. Gömbös Gyula). Először híveivel együtt belépett a kisgazdapártba. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. hiszen a korlátozott választójog és a – törvényhatósági jogú városok kivételével – nyílt szavazás biztosította a kormányzati akarat teljesülését. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. s a szélsőjobboldal képviselőit is igyekezett a kormánypártból kiszorítani (pl. 1924-ben megállt a korona romlása. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. Magyarországon többpártrendszer volt. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. (Lásd a forráshoz írtakat. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. hasznos célra fordított kölcsön: pl. termelésbővítő kölcsön. Ezek egy része ún. A tárgyalásokat a kormány kezdeményezte azzal a céllal. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. Az egymást követő politikai fordulatok után mind a gazdaságban. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. igaz. a békeszerződést a magyar társadalom 125 .) Az inflációt sikerült megállítani. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. A revíziós törekvések azonban áthatották mind a kül-. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. kórház fejlesztése és bővítése. A földhözjuttatottak többsége (kb. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. iskola. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. január 1-től a pengő lett a törvényes fizetési eszköz. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. Az inflációs politika azonban nem tartható sokáig. Az új miniszterelnök igyekezett megegyezni a legerősebb ellenzéki párttal.7 katasztrális holdnyi. A Bethlen-Peyer paktumot 1921. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is.5%-át használták fel. A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. ami belpolitikai feszültséget okozott. jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. ezért a nagybirtokrendszer. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. a kommunista párt továbbra is illegálisan működhetett csak. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. A szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal szemben azonban fellépett. sőt ekkor nyert erőteljes lendületet. független pénzintézet. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztották ki. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. hogy igen drágán kapta meg az ország. átlagosan 1. mind a belpolitikát. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. a Szociáldemokrata Párt képviselője. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. amit kormánypárttá formált Egységes Párt néven. ill. más része ún. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. A konszolidáció gróf Bethlen István idején is folytatódott. december 22-én írta alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. A gondokat növelte.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. úthálózat.

erősen szűkítették a választójogot is. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. Ez a tény és ennek káros következményei. a gazdasági és a politikai konszolidáció végrehajtása Bethlen István (1921-1931) miniszterelnökségéhez kapcsolható. A 20-as évek közepétől jellemző gazdasági stabilitás a politikai konszolidációt is elősegítette. s a megoldásukra hozott intézkedéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Horthy-korszak 1920 márciusától. Maga Horthy. október 15-én a világháborúból való sikertelen kiugrási kísérlet után mondott le. ami politikai-ideológiai téren is éreztette hatását. 66. ami miatt a népesség jelentős hányada nem kapott politikai képviseletet. A külföldi kölcsönök jelentős részét pedig az oktatás fejlesztésére használták fel. hiszen a szélsőségeket kiszorították a politikai életből. s ez jelentős mértékben a német piacok megnyitásának volt köszönhető. A Gömbös Gyula (1932-1936) vezette kormányzat idején a gazdaság talpra állítása sikeres volt.) Lezárás. Az 1920-as években tehát tekintélyes kölcsönfelvétel (a régebbi kölcsönöket és a jóvátételt újabb kölcsönökkel finanszírozták) jellemezte az országot. ám a magyar törekvések alátámasztására minden lehető eszközt kihasználtak. Bethlen Konszolidációja létrehozta az új gazdasági és politikai kereteket. a világválság hatására újra megerősödtek a szélsőségek is. posztjától 1944. Ennek a változásnak az ára a korlátozott parlamentarizmus volt. nem érvényesültek teljesen a szabadságjogok. összegzés A Bethlen-kormány által bevezetett gazdasági reformok prosperitást hoztak. kormányzóvá választása után visszavonult a mindennapi politikai életből. ami a törlesztést lehetővé tette volna. Horthy Miklós kormányzóvá választásától veszi kezdetét. Ráadásul a kölcsönökből megvalósított befektetések jelentős része nem termelt olyan jövedelmet. Magyarország így – részben a korszakban mindvégig élő revíziós törekvések mellett – gazdasági értelemben is egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a náci Németországgal. Politikai súlyuk azonban ekkor még jelentéktelen volt. Az 1929-33-as világválság hatására azonban a magyar gazdaság összeomlott. 126 . az ország kiszolgáltatottá vált a külgazdasági folyamatoknak. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. megkötötte az örök barátsági szerződést a versailles-i béke revíziójában szintén érdekelt Olaszországgal (1927).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli súlyos igazságtalanságként fogta fel. hiszen az alkotmányos pártok működését is korlátozták. tétel: T Társadalmi ársa rétegződés a húszas-harmincas években FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a Horthy-korszak társadalmi problémáit. A vesztes világháború és a Tanácsköztársaság utáni válsághelyzetben a politikai konszolidáció kezdete Teleki Pál (1920-1921). Magyarország pl. hogy alá lehessen támasztani a kultúrfölény koncepciót. A kormánypolitika tisztában volt azonban azzal. ám mivel jelentős részben külföldi tőkén nyugodtak. hogy a revízió a közeljövőben nem valósítható meg. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. (Lásd a forrásokhoz írtakat.

Mivel a földreform során az ország termőterületének 8.) A Klebelsberg-féle népiskolai törvénynek megfelelően a népiskolákat fejlesztették: az elmaradott. az árutermelésből kimaradt falvakban (a népesség közel 2/3-a falvakban élt). A korszak kultuszminiszterei (gróf Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint) a politika elvárásainak megfelelően. Az agrárnépesség nagy szegénységben élt. 5000 népiskolai egység. ezért a nagybirtokrendszer. addig a kormánypárti politikusok másik része a magyar többségi térségeken túl. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. mint politikai eszközt és különösen károsnak tekintették a magyarság szempontjából az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején történteket. A szociális problémákat (munkanélküliség. ill. Hóman Bálint minisztersége alatt újabb oktatási reformot vezettek be.Kifejtés A Horthy-korszak társadalma alapvetően a dualizmus örökségét vitte tovább. jelentős költségvetési összegeket fordíthattak az oktatás fejlesztésére. 3 főiskola. a kilencmilliós Magyarország a „hárommillió koldus országa” maradt. (Lásd a forrásokhoz írtakat. 3 egyetem.) Az oktatásfejlesztés céljai közé tartozott a felsőoktatás reformja is.) a falukutató mozgalom írta le. Szeged. hogy javult az orvosi ellátás. A legjelentősebb regionális különbség Budapest és a vidék között bontakozott ki. berlini Collegium Hungaricum és a római Magyar Akadémia). viszont elősegítette a zsidóság befolyá- 127 . elsősorban a nagyvárosokban javultak a higiénés viszonyok. Sváb-hegyi csillagvizsgáló. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár.) Bevezetik a kötelező betegbiztosítást.) Az oktatási rendszer jelentős mértékben átalakult a két világháború között. de központi elemei a következők voltak: A revízió szükségessége. és megint más a tanyavilágban. Ellenforradalmiság. 500 óvoda. A jelentős vagyoni különbségek mellett a torlódott társadalom jellegéből fakadó feszültségek is terhelték az egyes csoportok viszonyát. Teljes egyetértés alakult ki a magyar politikusok körében a trianoni békeszerződés elítélésében.7 katasztrális holdnyi. ezen kívül jelentős összegeket fordítottak tudományos kutatásra. s egy tanítóra átlag 50 gyerek jutott. 3000 könyvtár létesítése szerepelt a programban. s a korábbinál jelentősebb összegeket fordítottak az alsóbb társadalmi osztályok támogatására. a kultúrfölény és a szellemi honvédelem koncepciójának megfelelően az oktatási tárcát stratégiai ágazatként tudták kezelni. Debrecen lettek az új egyetemi városok).) A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. más területeket is igényelt. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. hierarchizált társadalmi rétegekre oszlott. Pécs. A földhözjuttatottak többsége (kb. A hivatalos propagandát. azaz elvetették a forradalmakat. Igen jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. Eltérő életforma alakult ki a polgárosultabb nyugati megyékben. A kor vívmányai közé tartozott. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ösztöndíjakra. vagy „keresztény-nemzeti eszmének” nevezték. 1928-ban megalakult az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet). Liberalizmus-ellenesség. tagolt. A földosztás azonban átlagosan 1. Tihanyi Biológiai Intézet. A sikeres egészségügyi kampányoknak köszönhetően csökkent a halandóság csökken. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában történt meg. mereven elhatárolódó.) A Horthy-korszak uralkodó ideológiáját „szegedi gondolatnak”. azaz egyetértettek abban. egykézés stb. a népbetegségnek számító tbc-t azonban nem sikerül felszámolni. azaz a történelmi Magyarország visszaállítása. %-át használták fel. „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). bécsi. elsősorban tanyasi és falusi térségekben tantermeket. már utolérte az európai átlagot.5. hogy Magyarországon csődöt mondott a dualizmus korában megnyilvánuló liberális politikai gondolkodás. (Az iskoláknak csaknem felében egyetlen tanító dolgozott. analfabetizmus. ám amíg a mérsékelt politikusok az etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. külföldi magyar intézetek felállítására (pl. egyetlen tanteremben. Ebből fakadt az ideológia antikommunizmusa is. más az alföldi mezővárosokban. hiszen a trianoni békeszerződés után meg kellett oldani az egyetemi képzést (Budapest mellett.) A népiskolai programnak köszönhetően az analfabéták aránya csökkent. törpebirtokos és kisparaszt volt. (Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. Nem foglalták egységes rendszerbe. tanítói lakásokat építettek.

minden alkotmányos válságot nélkülözően működött. A parlament – az 1944-es német megszállásig – folyamatosan. az uralmon levő politikai elit nem hajtott végre számottevő reformokat. hogy a kozmopolitának tartott zsidóságot azonosították a liberalizmussal és a baloldalisággal. addig a kormánypárti politikusok többsége a magyar többségi térségeken túl. ez a szemlélet jellemezte az utódállamokat is. Antiszemitizmus.) Lezárás. majd a viszonyok konszolidálása a Bethlen István vezette politikai csoport elképzelései szerint alakult és Bethlen alkotása időtállónak bizonyult. a keresztény hitre áttérteket is zsidónak tartották. illetve őket hibáztatták az 1918-19-es katasztrófákért. A rendszer tekintélyelvűsége. A hivatalos propagandát a „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). tétel: Magy Ma Magyarország külpolitikai céljai és kapcsolatai a két világháború között k özö FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. ezért a zsidó-kérdés sem vallási. helyette a korlátozott parlamentarizmuson alapuló ún. március 19-ig – ha nem is minden politikai kockázat nélkül – szabadon nyilvánulhattak meg a parlamentben. A revízió célja azonban állandó maradt. a forradalmak és az ellenforradalom után a helyzet stabilizálása. 128 . revizionista politikája. A polgári demokrácia elvetése. kulturális életben. ill. E stabilitás azonban egyben rugalmatlanságot is jelentett. módosult. az ellenzéki pártok képviselői (kisgazdák. A pártok és az uralkodó elit ebben tökéletesen egyetértettek. a harmincas évek végére mind kritikusabbá váló a földkérdés és a szociális problémák kezelésére. a történelmi Magyarország széthullása. hogyan alakult Magyarország külpolitikája a két világháború közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A trianoni békediktátum elkerülhetetlenné tette. Mivel a zsidóság a lakosságon belüli arányához képest magasabb arányban volt jelen a gazdasági. más területeket is igényelt. hanem politikai kérdés volt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli sának megnövekedését és a keresztény nemzeti gondolat szerint elsősorban ez vezetett a világháborús vereséghez. majd megállíthatatlanná vált jobbratolódása pedig újabb világháborúba vezette az országot. a folyton mozgásban lévő nemzetközi viszonyok és a mindenkori belső helyzet függvényében időről időre változott. 67. összegzés A háborús vereség. ami egyrészt abból fakadt. a gazdasági válságok időszakában ez is növelte az ellenszenvet irányukban. lassú. irányított demokrácia bevezetése (lásd a forráshoz írtakat). ám a revízió tartalmára és eszközeire vonatkozó kérdésekben azonban korántsem volt teljes a konszenzus: amíg a mérsékelt politikusok etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. a forradalmakhoz. ám nem volt minden részletében azonos. hogy a két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb céljává az új határok revíziója váljon. A két világháború közötti magyar kormánypolitikát a „nagyokra figyelés” koncepciója jellemezte. Mivel a korszakban alapvetően csökkent a vallási különbség szerepe. (Lásd a forrásokhoz írtakat. szociáldemokraták és liberálisok) 1944.

a vesztes államok német vezetés alatti összefogása volt. és egyben azt is garantálnia kellett. nem provokált magyar támadás esetére. a szovjet 129 . A nemzetközi viszonyok stabilizálódásával. aminek egyik legfontosabb eszköze a kereskedelempolitika. az ország teljes elszigetelődésének veszélyével és a magyar gazdaság kölcsönszükségleteivel számot vetve 1922– 23 folyamán a Bethlen-kormány szakított ezzel a kettősséggel. Pilsudski marsall. hogy Csehszlovákia. A németek a megbékélés és a beilleszkedés elvét vallották ekkor. a revízió szükségességének napirenden tartását és a békeszerződés későbbi módosítását támogatja. A kezdeményezés Mussolinitól indult ki. mert a gazdaság sikeres szanálásának köszönhetően 1926 nyarán a Népszövetség enyhítette Magyarország pénzügyi ellenőrzését. hogy bár a békeszerződés döntéseinek megváltoztatására pillanatnyilag nem lát lehetőséget. A szerződésre korábban azért sem kerülhetett sor. A trianoni békeszerződés revíziójának kérdése az 1920-as évek utolsó harmadában a világsajtóban is jelentős nyilvánosságot kapott. A külpolitikai elszigeteltségből való kitörés első jelentős lépésének az Olaszországgal kötött barátsági szerződés tekinthető (1927). Ezt követte a nemzetközi kölcsönért folyamodás 1923 elején. Egyrészt a nemzetközi közvélemény „lelkiismeretének” felébresztése teljes mértékben beleillett terveibe. Az 1920-as és az 1930-as évek fordulójától. (Lásd a forráshoz írtakat. de ez – elsősorban a németek elutasító magatartása miatt – szintén nem lehetett reális elképzelés. A kisantant célja Magyarország katonai fenyegetése és egymás kölcsönös megsegítése volt a status quo fenntartásában. lengyel államfő kijelentette ugyan. aki a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal (későbbi Jugoszlávia) szemben keresett szövetségest. amelynek egyik feltételeként a magyar kormánynak még egyszer el kellett ismernie a trianoni békeszerződésben megállapított határok érvényességét. Románia és Jugoszlávia 1920– 21 folyamán szövetségi szerződéseket kötött. kezdetben mind Románia.) A kiépülő német– magyar kapcsolatok ellenére Magyarország első számú külpolitikai szövetségese az 1930-as évek utolsó harmadáig változatlanul Olaszország volt. Az ideológiai szempontok szerint ellentétesnek tűnő viszonyt is a revízió magyarázta. A regionális együttműködés legfőbb patrónusává Franciaország vált. mind Csehszlovákia felé közeledett a határok megváltoztatása igényével. (Lásd a forráshoz írtakat. Károly visszatérési kísérletei – mellett ez a magyar magatartás is hozzájárult ahhoz. másrészt viszont a lord által támogatott etnikai revíziót kevésnek érezték. amellyel a magyar külpolitika az 1920-as évek legelején számolt.és délkelet-európai agrártermékek és nyersanyagok előtt. hogy a Habsburg-dinasztia egyik tagja sem tér vissza a magyar trónra. Az 1930-as évek első felében Németország nemcsak Magyarországgal. hanem a térség többi államával is kétoldalú barterszerződéseket kötött.Kifejtés A békeszerződés aláírása körüli hónapokban a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott érdekérvényesítéssel. hogy a Németországgal való kapcsolatot még szorosabbra fonja. A magyar külpolitika számára fontos lépés volt – a kisantant országokhoz hasonlóan Franciaország szövetségi rendszeréhez tartozó – a Lengyelországgal kötött megállapodás (1928). a mezőgazdasági termékeknek piacot talált.) A másik lehetőség. hanem a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése alatt is állt. Az egyetértést 1928 végén egy lengyel– magyar döntőbírósági szerződés pecsételte meg.) Gömbös Gyula azonban mindent megtett azért. azaz a német piacok megnyitása volt a kelet. Hitler hatalomra jutása előtt a német külpolitika iránya is megváltozott: egyre nyíltabban és határozottabban fordult szembe a versailles-i renddel. A magyar szándékokat elképzeléseket erősítette a győztes Olaszország nyíltan revíziós politikája (lásd a forráshoz írtakat). A kölcsönfelvétel után tehát Magyarország nemcsak a nagyhatalmak katonai. Egyéb okok – például IV. s egyúttal a kelet-közép. ennek egyik első jele Magyarország felvétele volt a Nemzetek Szövetségébe (1922).) Olaszország és Németország mellett a magyar külpolitikai aktivitás harmadik célpontja a Szovjetunió volt. (Lásd a forráshoz írtakat. Lord Rothermere cikke (lásd a forráshoz írtakat) és az általa kavart nemzetközi sajtóháború a magyar kormányt ellentmondásos helyzetbe hozta. (Lásd a forráshoz írtakat. majd 1927 márciusában a helyszíni katonai ellenőrzés is megszűnt.és délkelet-európai francia befolyást akarta ellensúlyozni. Mindemellett egyre intenzívebbé vált keletre irányuló német külpolitikai is.

ha ez három hónapon belül nem sikerülne. valamint a Berlin–Róma. ezzel Csehszlovákia megszűnt létezni. Arra az esetre. amelyet ekkor Imrédy Béla vezetett. bécsi döntésben (1940. hiszen nem az egész Felvidék.és a Berlin–Tokió-tengely (antikomintern paktum) 1936-os létrejöttével Európa. hogy a magyar és a csehszlovák kormány egyezzen meg a magyar kisebbséggel kapcsolatos vitás kérdésekben. 1939 szeptemberében Lengyelország elleni német támadáshoz nem adott felvonulási területet Magyarország. Az ily módon visszakerült terület nagysága ismét 12 ezer km2-t. és az egyezményhez csatolt záradék javasolta. A bécsi döntés körülményei nyilvánvalóvá tették. Miután Anglia és Franciaország érdektelenséget nyilvánított az ügyben. November végén engedélyezte a német kisebbség náci jellegű szervezetének. a fegyveres semlegesség és a revízió. hanem annak ellenzéke is. Nemcsak a hivatalos Magyarország ünnepelt. sőt Magyarország és a kisantant között 1937 eleje óta zajló tárgyalások eredményeként feltételes megállapodást írtak alá. 1936-ban a német csapatok bevonultak a rajnai demilitarizált övezetbe. illetve a világ kezdett ismét két egymással szemben álló nagy blokká alakulni. augusztus 30. Csehszlovákia feldarabolásával kapcsolatos tervében Hitler fontos szerepet szánt Magyarországnak. hanem annak magyar többségű része került „csak” vissza. Lényegében azt szerette volna. befogadták a lengyel menekülteket. hogy Kárpátalját katonai akció keretében akár német beleegyezés nélkül is visszafoglalja.) A volt Felvidék déli szegélyének visszatérését a magyar közvélemény kitörő lelkesedéssel fogadta. majd januárban bejelentette Magyarország kilépési szándékát a Népszövetségből és csatlakozási óhaját az antikomintern paktumhoz. A magyar remények szerint pedig ezzel a lépéssel a külkereskedelemi kapcsolatok mellett Románia elleni szövetségest is talált az ország. Szlovákia kikiáltotta függetlenségét (március 14. az itt élők túlnyomó többsége. Lezárás. zsidótörvények születnek. aminek következtében csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. s mivel március 15-én német csapatok vonultak be Prágába. német– olasz döntőbíráskodásra került sor. ekkorra már Hitler elképzeléseinek támogatójává vált. a négy hatalom újabb közös tanácskozást és döntést helyezett kilátásba. a Volksbundnak a megalakítását.). hanem ruszin (ukrán) nemzetiségűnek vallotta magát. 130 . A parafált egyezmény értelmében a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát (győri program). bécsi döntés) értelmében 11 927 km2nyi terület került vissza Magyarországhoz 1 millió 60 ezer főnyi lakossal. és egy fegyveres konfliktus kirobbantásával teremtse meg az ürügyet a német katonai beavatkozásra. (Az 1941-es magyar népszámlálás szerint a lakosság 84%-a volt magyar. A II.) Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetés nyíltan a versailles-i rend destabilizálására törekedett. hogy Budapest vállalja az agresszor szerepét. mintegy 70–75%-a nem magyar. A kormány – stratégiai okokból. Az 1935-ös szovjet– francia szerződés aláírásával. Teleki Pál javaslatára – olyan határozatot hozott. Berlin jóváhagyása azonban végül megérkezett. összegzés Teleki Pál külpolitikai vonalvezetését a háború kitörését követően két alapvető cél vezérelte. az Anschluss korábbi ellenzője. Eltérően azonban az 1938-as területgyarapodástól. s ezért cserébe a Csehszlovákiával szembeni magyar területi követeléseket jogosnak ismerik el. azaz a tengelyhatalmakhoz. Az 1938. de akadtak elégedetlen hangok is. A magyar vezetés azonban nem vállalkozott erre a szerepre. A kormány. hogy a további revízióhoz Németország támogatása elengedhetetlen. A minisztertanács 1939. szeptember 29-ei müncheni egyezmény a németek lakta cseh területeket (Szudéta-vidék) csatolja a Német Birodalomhoz. (Az egyezmény véglegesítése végül elmaradt. lakóinak száma pedig csaknem 700 ezer főt tett ki. 1938-39 fordulóján több lépéssel igyekezett demonstrálni németbarátságát. november 2-án Bécsben meghozott döntés (1. a lengyel–magyar közös határ megteremtése érdekében – különösen Kárpátalja visszaszerzését tartotta fontosnak. Mussolini. s Hitler még ugyanabban az évben kiválasztotta a következő célpontokat: Ausztriát és Csehszlovákiát. Magyarország pedig cserébe lemondott az erőszak alkalmazásáról. március 10-én – az új miniszterelnök.) 1938. Az 1930-as évek közepén új szakasz kezdődött az európai diplomáciában.

s ezáltal kitenni az országot a német megszállás veszélyének. Hitler elrendelte. (Lásd a forráshoz írtakat.) Hitler viszont a hazai szélsőjobboldal támogatásával éppen 1943-tól igényelte. avagy ellenállni. (Lásd a forráshoz írtakat.A két irányvonal tehát összeegyeztethetetlennek bizonyult 1941 áprilisára. ha a szovjetek érkeznek meg előbb a Duna-medencébe. pedig az csak az angolszász erők balkáni partraszállása esetén léphetett életbe. hogy a háború megnyerésére a német hadseregnek egyre kevesebb az esélye. Az alternatíva: engedni Hitler követelésének. és arról nem szólt. A sztálingrádi és a kurszki német vereség. Kifejtés Miután értesült a Kállay-kormány különbéke-tapogatózásairól. S mivel a közel félmillió főnyi magyarság által lakott Délvidék visszacsatolására vonatkozó német ajánlatot Horthy és az új kormány nem utasította/ utasíthatta vissza. A döntéssel járó politikai és morális felelősség súlya alatt Teleki valószínűleg lelkileg összeroppant. majd Mussolini bukása nagyot lendített a magyar béketapogatózásokon. 131 . tétel: M Magyarország agy német megszállása és a nyilas hatalomátvétel FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be Magyarország német megszállásának körülményeit és következményeit a nyilasok hatalomra jutásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1943 fordulatot hozott a második világháborúban. a németek többször átdolgozták a tervet. és várni a balkáni partraszállást. Az érdekek különbözőségéből fakadóan a két ország között állandóak lettek a súrlódások. mi a teendő. Az 1943. A miniszterelnök elégedett volt addigi politikája eredményeiből és újból a kivárás álláspontjára helyezkedett. viszont elveszíteni az angolszászok jóindulatának maradékát. kormányon maradni. az ország belépett a II. hogy Magyarország katonai és gazdasági erejét maximálisan állítsa a német célok szolgálatába. A kormányzó viszont határozottan szembehelyezkedett Hitlerrel. A Margarethe-terv első változata 1943 szeptemberében készült el. viszont megőrizni a szövetségesek rokonszenvét. legalábbis azok minimumát.) A magyar kormány számára az egyetlen lehetséges megoldásnak a kivárás politikája tűnt. hogy a német vezérkar dolgozza ki Magyarország és Románia megszállásának a tervét. és lassan megközelítette a Kárpátoknál húzódó magyar határt. és elégedetlenek voltak a magyar segítség mértékével. A szövetségesek júliusi szicíliai partraszállása. világháborúba. és az 1941. kapcsolatot sem kerestek vele 1944 szeptemberéig. Teljesíteni a német igényeket. A Szovjetunióval viszont semmilyen formában nem számoltak. áprilisi tárgyalásokon Hitler bírálta Kállay „kétszínű” politikáját és a magyar hadsereg addigi teljesítményét. 68. Észak-Afrika elvesztése a nácikkal szövetséges országok politikai vezetését rádöbbentette. április 3-ára virradó éjjelen főbe lőtte magát. mivel azonban az ősz folyamán a Vörös Hadsereg folytatta sikeres támadását. A németeknek katonai vonalon sem sikerült engedékenységre bírniuk a kormányt. A németek a megbízható hírszerzés révén pontos értesülésekkel rendelkeztek a kiugrási tárgyalásokat illetően. Az előzetes fegyverszüneti megállapodást a Kállay-kormány nagy sikernek értékelte. s ezáltal kiteljesíteni a revíziót.

amelynek legfontosabb feladata a háborúból való kilépés megszervezése volt. a kormánytagok zöme nácibarát. hogy a megszállás csak átmeneti lesz. újságokat és folyóiratokat. Hitler azonban nem tárgyalni akart. és Horthy megbízta az új miniszterelnököt. Bíztak benne. majd koncentrációs táborokba kerültek. Amikor Hitler Horthyt március 18-ára a klessheimi kastélyba hívta tárgyalásokra. a megyei főispánok kétharmadát. (Lásd a forráshoz írtakat. az új megalakulását az alkotmányos előírásoknak megfelelően Horthy hagyta jóvá. A német hadvezetés igényeit kiszolgálandó újabb magyar katonák indultak a keleti frontra. A nagyobb létszámú. a helyén marad. és a németek elvárásainak megfelelő kormányt nevez ki. a vezérkari főnököt. a feltétlen németbarát Sztóyay Dömét. lecserélték a városi polgármesterek. május 15-én kezdődtek a tömeges deportálások. és most megszervezhették volna az esetleges ellenállást. amelyet hivatalosan munkavégzés – a valóságban megsemmisítés – céljával vittek el. gabona és egyéb nyersanyagok. hanem közölte. 132 . A megszállás után megindult az ország kifosztása. de a budapesti német követség hadgyakorlattal magyarázta azokat. Megindult az államigazgatás és a közélet vezetőinek szélsőjobboldali politikusokra cserélése. akik azonnal hozzáláttak a politikai szempontból veszélyes személyek letartóztatásához. de szétszórt és gyengén felszerelt magyar csapatok a vezérkari főnök parancsának megfelelően nem tanúsítottak ellenállást. hogy fennáll a megszállás veszélye. beleegyezik Kállay menesztésébe. szén.) A nemzetközi tiltakozások. valamint élelmiszer mennyisége. bevonultak Budapestre. mert a román kiugrás és a németeknek szóló hadüzenet miatt újra elhalasztották a deportálást. a szövetségesek sikeres normandiai inváziója és az Auschwitzból szökött rabok vallomását tartalmazó jegyzőkönyv hatására a kormányzó július elején leállíttatta a deportálásokat. így július 9-ig 437 ezer zsidót szállítottak ki az országból. számos tábornokot és rendőri vezetőt. 1944. hogy mivel Kállay áruló. (Pl. elkötelezett szélsőjobboldali volt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Február végén Bécs környékén megkezdődött a megszálló katonai alakulatok összevonása. köztük a német titkosrendőrség (Gestapo) emberei. A megszálló csapatok élén Budapestre érkezett egy. túlnyomó többségük Auschwitzba került. és Horthyt gyakorlatilag túszként akarják addig Klessheimben tartani. a magyarországi vagy németországi Gestapo-börtönökbe. A parlamentet feloszlatták. repülőtereket. miközben a nácik semmiért sem fizettek. hogy a főváros védelmére átcsoportosítják haderejüket. kénytelen volt kiadni a parancsot a megszállásra. a német rendőrség különböző szerveinek 5-600 munkatársából álló speciális alakulat. 1944. Ezzel a mintegy 200 ezres budapesti zsidóság egyelőre megmenekült. Horthy kihasználta a németek meggyengülését. Március 19-én hajnalban a Wehrmacht és az SS-alakulatok több irányból átlépték a határt. május 2-án pedig elindult az első transzport. Horthyék nem akarták azzal provokálni a németeket. a magyarországi német kisebbségből a 18-62 év közöttieket a Waffen SS-ben katonai szolgálatra kényszerítették. Azok nagy része. Végül szóbeli kompromisszum született: Horthy nem ad parancsot az ellenállásra. A kollaboráns Sztójay-kormány gyorsan felszámolta az addig létező politikai ellenzéket és annak sajtóját.) A gyárakat hadiüzemként a birodalmi termelés részévé tették. A németek néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket. 1944 tavaszáig Magyarországot nem bombázták a szövetségesek. hidakat. és leváltva a Sztójay-kormányt egy új kabinetet állított fel Lakatos Géza vezérezredes vezetésével. Ugrásszerűen megnőtt a Németországba szállított olaj. április 16-án kezdődött meg a zsidók gettókba költöztetése. Magyarország élére teljhatalmú német megbízottat nevezett ki Hitler. hogy a kormányzó a Hitlerrel folytatott tárgyalások során engedmények révén el tudja hárítani a veszélyt. akkor a kormányzat tisztában volt azzal. és körülvették a laktanyákat. (Lásd a forráshoz írtakat. a német bevonulással azonban megkezdődtek a légitámadások a nagyobb városok – elsősorban Budapest – az ipari és közlekedési csomópontok ellen. A Gestapo a vele együttműködő magyar ügynökök révén előre elkészített névlisták alapján dolgozott. A magyar kormány értesült a határ menti hadmozdulatokról. Betiltották a nem németbarát pártokat és egyesületeket. akik az elmúlt években sokat tettek a németektől való függés gyengítésére. Cserében Hitler megígérte.) A kollaboráns Sztójay-kormány formailag törvényes keretek között került hatalomra: az előző kabinet lemondott.

A nyilasok az ország minden élő és gazdasági erejét mozgósítani akarták.) kudarcba fulladt. A szovjet hadsereg már a trianoni ország keleti részén volt. majd a Tildy. A szovjetek ellenőrzése alá került térség államai – köztük Magyarország – az amerikai Marshall-terv európai újjáépítési programjából a Szovjetunió tiltása és katonai jelenléte miatt nem részesedhettek. (Lásd a forrásokhoz írtakat. és véglegesen megoldják a magyar „zsidókérdést”. A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági 133 . hogy fegyverszüneti delegációt küldjön Moszkvába. 1945. Az Ideiglenes Kormány. hogy Magyarországot az utolsó pillanatig Németország oldalán tartják. járművet Németországba szállítottak. a kiürítés. nyersanyagot.) sikerült stabilizálni a gazdaságot.A kormányzó és köre sokáig reménykedett abban. amikor december elején Hitler fogadta Berlinben. a rendszer működése a Rákosi-korszakban FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a szocialista tervgazdálkodást magyarországi megvalósítása alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarországot a világháború következtében súlyos veszteségek érték. Az új pénz. a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került.és Nagy Ferenc vezette kormányok legfontosabb gazdasági célja az újjáépítés. A háborús áldozatok. igyekeztek lehetetlenné tenni azt. az infláció megállítása.) 69. és a dezorganizálódott gazdaság helyreállítása volt. A gyenge konspiráció. a földreform végrehajtása. utolsó tartalékként mozgósították Szálasit és a nyilasokat. az állam erőteljes beavatkozásával és kontrolljával megkezdték a kitűzött célok megvalósítását (földreform. ifj. Lezárás. Erőteljes beavatkozással. (Ő a csendőrség felügyelőjeként a nyári deportálások egyik felelőse volt). augusztus 1. a kényszer-kitelepítések és az emigráció tovább nehezítették az ország talpra állását. s igyekezett elkerülni a tárgyalásokat a szovjetekkel. Megkezdődött az ország szisztematikus kifosztása. és ezt a totális terror bevezetésével látták megvalósíthatónak. A háborús pusztítás. A szovjet katonai jelenlét azonban nem tette lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását. A küldöttséget az oroszul jól beszélő Faragho Gábor altábornagy vezette. a forint bevezetésével (1946. összegzés A nyilasoktól azt várták. március). Október közepére a Vörös Hadsereg már elfoglalta az ország felét és feltartóztathatatlanul nyomult nyugat felé. Faragho október 11-én aláírta az előzetes fegyverszüneti megállapodást. Szálasi a végsőkig elkötelezte magát és az országot a német szövetség és a háború folytatása mellett. Mivel a nácik igen pontos információkkal rendelkeztek a kiugrási előkészületekről. bár nem tartották kormányzóképesnek. Horthy Miklós elrablása és a kormányzó végig jellemző hezitálása miatt a kiugrás (október 15. részben a katonapolitikai realitás miatt elhatározta magát. tétel: A Az z 50-es 50 évek jellemzői. hogy sikerül az angolszász szövetségesekkel fegyverszünetet kötnie. a hadifogság. amikor a kormányzó részben a nyugati figyelmeztetés. A nácik. és nem vette figyelembe az ország keleti határai felé feltartóztathatatlanul közeledő Vörös Hadsereg jelenlétének realitását. amelynek során mintegy 600 ezer tonnányi gépet.

külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása. a folyamatos áru-. A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították a 100. hús. A szovjet befolyási övezetbe tartozó országokban (Bulgária. 1951-ben bevezették a jegyrendszert és az ország gabonabehozatalra szorult. mind a mezőgazdaságban. A hidegháborús feszültségek növekedése miatt visszafogták a fogyasztást. Kifejtés Az 1945 tavaszán végrehajtott földreform felszámolta a nagybirtokrendszert. élelmiszeripar. gépgyártás. A végrehajtás során azonban a kommunista befolyás növekedése következtében arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására. a központi tervezés jegyében a tervutasítás eszközeivel működtetett. A terv végrehajtása mindezzel együtt sikeres volt. Az újjáépítés gyorsan haladt. felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is. Megszűnt a munkanélküliség és büntették a munkakerülést. a sztálini típusú gazdasági fordulatot. s mivel Nagy Imre volt a miniszter. és hasonló módszerekkel valósult meg. alma.és uránbányászat játszott nagyobb szerepet. Magyarország. igen gyakran a tervanarchiába (végrehajthatatlan tervszámok) torkolló gazdasági intézményrendszer. Gazdasági Főtanács). A kommunista előretörés Európa keleti térségében több lépcsőben. bankok. A B-listázással lecserélték a régi tisztviselőket és gazdasági vezetőket. Az ipari termelés 1949-ben 40%-kal múlta felül az 1938-as szintet. nehézipari fejlesztések közül az elektromos ipar. Megszüntették a tőzsdét. A hidegháborús nemzetközi légkör. a feszült kelet-nyugati viszony felgyorsította a magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak. bauxit. A szocialista gazdasági rendszer alapja a megtermelt javak központosítása és újraelosztása. Az új pénz bevezetésével történő pénzügyi stabilizáció is a MKP népszerűségét növelte.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hatalmat (Belügyminisztérium.) A szigorúan központosított tervutasításos gazdasági rendszernek fontos jellegzetessége a gazdasági szervezet végletesen centralizált felépítése. (Ha a szocialista állam nem ellenőrizheti a termelést. a költségvetés jelentős részét fegyverkezésre fordították. majd 10 főnél több embert foglalkoztató üzemeket is. (Ahogy Rákosi mondta: „határ a csillagos ég”.) Miután a termelés nem a valós igények és gazdasági tények alapján szerveződött. Lengyelország. A keleti tömb országainak gazdasági együttműködését – s egyben szovjet ellenőrzés alá vonását –valósította meg az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST).és munkaerőhiány a szocialista gazdaság működésének természetes velejárójává vált. konzervgyártás a szocialista blokk számára is termelő) szerepet kapott. erőművek. Az erőforrás-felhasználás extenzív jellegének következtében mindent ezeknek a céloknak rendeltek alá a fogyasztástól. az önszabályozó gazdasági mechanizmusok működését lehetetlenné tették. a jövedelemelosztáson át a foglalkoztatáspolitika gyakorlatáig. ezért a földosztás a magyarországi kommunisták támogatottságát növelte. Az 1947-ben bevezetett hároméves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő mind az iparban. A gazdaság szerkezetében mélyreható átalakulás indult meg: az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett. (Lásd a forráshoz írtakat. az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítette elő a gazdasági rendszerváltást. Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott. A tervgazdálkodás fontos – jelentős részben propagandaként használt eleme – a munkaverseny-mozgalom vagy sztahanovizmus. A gazdasági folyamatokban a racionalitást a politikai akaratok háttérbe szorították. Csehszlovákia. s a gazdasági stabilizáció együtt járt az állami irányítás fenntartásával. nyersanyag. Románia) 1949-re végbement a kommunista hatalomátvétel. és az államilag ellenőrzött gazdálkodást a tőkés termelés visszaszorításával kötötte össze. hogy Magyarországot a vas és acél országává kell 134 . stratégiai szempontok kerültek előtérbe. Magyarország a KGST keretében elsősorban mezőgazdasági (gabona. bor kivitel. a gazdaságpolitikáért felelős Gerő Ernő kijelentette. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák.) A szovjet típusú tervutasítási rendszerben elsősorban katonai. akkor természetesen a javak elosztásának „egyenlőségét” sem képes biztosítani. ami biztosította az állami ellenőrzést.

) A termények és jószágok kötelező beszolgáltatása. hogy Magyarország nyersanyagbázisa ehhez nem volt elegendő. (Lásd a forrásokhoz írtakat. függetlenül attól.és textilipar fejlesztését elhanyagolták. internálások. A falvakból sokan költöztek be az iparosodó városokba. a beszolgáltatási rendszer és a padlássöprés (1952) miatt a mezőgazdasági termelés szintje nem érte el a háború előttit. a Nagy Imre miniszterelnök (1953-55) vezette „új szakasz politikájának” megvalósítását. egyúttal a politikai célok megvalósítását szolgálta. (Lásd a forráshoz írtakat. A parasztság ellenállása miatt azonban a téeszek szervezése lassan haladt. az eredményeket és a problémákat! 135 . a kollektivizálás. (ÁVH) (Lásd a forrásokhoz írtakat. a kitelepítések. s a mezőgazdasági ismeretnél. zavarok alakultak ki az élelmiszerellátásban. az életszínvonal azonban nem érte el a háború előtti szintet sem.) utáni szovjet politika változásai tették lehetővé a Rákosi-diktatúra felszámolását.) A lakosság ellátása másodlagos lett. a mezőgazdaság kevés fejlesztési forráshoz jutott: zavarok keletkeztek a közellátásban. Az erőszakos átalakítás. Az ipar dinamikus fejlődésnek indult és felszívta a munkaerő-felesleget. ami még tovább rontotta a teljesítményt. felszabaduló munkaerő) megkezdődött a mezőgazdaság szovjet mintájú átszervezése is. Ennek következtében 1953-ra az ipari termelés az 1938-as háromszorosára növekedett. holott a hivatalos propaganda szerint emelkedett az életszínvonal. tétel: A Kádár-rendszer Kád jellemzése FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1960-70-es évekbeli szocialista gazdaság és gazdaságpolitika változását. a koncepciós perek és a gazdasági aránytalanságok rendkívül feszült politikai helyzetet eredményeztek. mert a mezőgazdaság erőszakos átalakítása miatt több százezren végleg felhagytak a gazdálkodással. részben épp annak feltételeit megteremtendő (élelmiszer. a nagy. Az 50-es éveket a teljes foglalkoztatottság jellemezte.változtatni. a tagosítás (tudatosan rossz földcserére kényszerítették a földbirtokosokat).) Lezárás. március 5. általánossá vált a női munkások alkalmazása is. Az elhanyagolt infrastruktúra mégis hátráltatta a növekedést. összegzés Az új gazdasági rendszer miatt jelentős társadalmi változások is bekövetkeztek. a kulákok üldözése. nehézipari központokba.) Az iparosítással egyidejűleg. 1953-ban a megművelt földterület kétharmada még mindig magángazdák kezében volt. A mintagazdaságok és gépállomások létrehozása is az állam monopolhelyzetét erősítette. az ország adottságainak jobban megfelelő élelmiszer. a vasércet importálni kellett. Magyarország – agrár adottságai ellenére – a Rákosi-korszakban kenyérgabona és bor importjára kényszerült.) A Sztálin halála (1953.és középbirtokos paraszti réteg („kulák”) ellehetetlenítése. A létrejövő téeszek önállósága formális volt. vezetőiket az állam politikai úton nevezte ki. 70. ami miatt szükség volt az állami/párt akaratát mindenek felett képviselő erőszakszervezetre is. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Jelentősen megnövekedett az önkéntes vagy kényszerű társadalmi mobilitás. A vásárlóerő csökkenését eredményezték a terv-és békekölcsön kampányok (a lakosság vásároljon állami kötvényt) hozzájárultak a reáljövedelem és a fogyasztás (jegyrendszer) drasztikus visszaeséséhez. tapasztalatnál gyakran fontosabb volt a politikai megbízhatóság. a falvakból az ipari központokba csábította a fiatalokat. (Lásd a forráshoz írtakat.

1962-ben. s csak a nyolcvanas évek elejétől váltak láthatóvá az alkalmazott eszközök. A forradalmat követően a forradalom idején megalakult kommunista állampárt. s bár a szövetkezeteket kényszerrel hozták létre. nemzetközi kapcsolatok újraszervezése) kezdte meg hatalmának kiépítését. Az élelmezés olyan nagy mértékben javult. a Szovjetunióval való szoros kapcsolat. megszűnt az addigi tervutasításos rendszer. a korlátlan hatalmú „családfő” mintájára. Gondoskodó. Az ellátás javulását fejezi ki a frizsiderszocializmus. (Lásd a forráshoz írtakat. az velünk van. Bár az élet minden területén érvényesült az állami ellenőrzés. 1962-64-ben átformálták az iparvállalatok szervezeti kereteit. a parlamentnek csak jelképes szerepe volt. és szervezetileg is lehetővé tették az önálló szövetkezeti gépállomány kiépítését (az addigi állami gépállomási rendszer fokozatos felszámolásával). szovjet katonai és politikai támogatással hatalomra jutott Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-89) nem alkotott egységes időszakot: különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások. a korábbi fő gazdasági célok lényegében nem változtak. Puha diktatúra jellemezte ezután a korszakot. a közhangulatot pedig a legvidámabb barakk kifejezés. Az ezzel kezdődött változások a hatvanas évek második felétől az agrárgazdaságot több mint egy évtizedre a magyar gazdaság sikerágazatává tették.”) Nem alakult ki Kádár körül személyi kultusz és a szellemi élet is valamelyest szabadabbá vált. A parasztok a kezükben hagyott kis földterületen háztáji gazdálkodást folytathattak. de az ellenszenvet nem volt veszélytelen kimutatni. A lelassult gazdasági növekedés gyorsítása érdekében egyik oldalon erősítették a központi irányítást egyúttal viszont a vállalati önállóságot is (árszabályozás és bértömeg képzés mellett nyereségre ösztönzés). szervezeti formák korlátai. A mezőgazdasági termelés szervezetének átalakítása mellett. az ellenünk” helyett „Aki nincs ellenünk. amely a mindennapokban is jól érzékelhető pozitív változásokat hozott. A tömeges kollektivizálással az agrárgazdaságban is a közvetlen tervutasításos módszer vált uralkodóvá. („Aki nincs velünk.) Ekkortól fokozatosan szélesedett a mezőgazdasági szövetkezetek szervezeti. A rendszer mégis másképp működött. hogy „lerakták a szocializmus alapjait”. Kádár is a kollektivizálás híve volt. a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) az ún. (Lásd a forráshoz írtakat. erőszakszervezetek. a társadalom jólétét. 136 . Kádár tanult a Rákosi-korszak hibáiból. amit azonban 1964 februárjában az MSZMP Központi Bizottsága megváltoztatott a terméscsökkenés és az ebből fakadó ellátási problémák miatt. biztonságát lehetőség szerint növelő politikát folytatott. Mindez azonban az állami újraelosztó rendszerének köszönhető. megmaradt a tervutasításos újraelosztó rendszer. a hétköznapok átpolitizáltsága csökkent. hogy a külföldi megfigyelők egyenesen „gulyáskommunizmusról” beszéltek. nem tértek vissza az ötvenes évek elejének durva módszereihez. gazdálkodási önállósága. Nem történt radikális gazdasági irányváltás sem. a téeszesítés befejezése és az amnesztia rendelet kiadása után kijelentették. Kifejtés A kádári paternalizmus javított az életkörülményeken. ezért a rendszer a patriarchális család viszonyai.) Az életszínvonal emeléséhez hozzá tartozott. azzal szinte párhuzamosan és részben hasonló megfontolások alapján. szerepét a gazdasági szabályozók vették át. hogy a teljes foglalkoztatottság fenntartásával együtt folyamatosan nőttek a jövedelmek. Mindezzel együtt jelentősen megemelték a mezőgazdaságban felhasználható fejlesztési források összegét. annak irányításával működött. de a cenzúra (3T) nem szűnt meg. nem kellett lelkesedni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1956-os forradalom leverésével. A politikai rendszer és ideológia alapelemei nem változtak: megkérdőjelezhetetlen maradt az egypártrendszer. „kemény diktatúrával” (megtorlás. mint a forradalom előtt.

hogy az ne vezessen társadalmi robbanáshoz. illetve ezek részeként eszköz. de ez Magyarországon a régi reflexek felerősödését jelentette és többnyire az alig létező piaci jellegű intézmények háttérbe szorításával járt. hanem a szocialista rendszer sajátos korlátai. (Lásd a forrásokhoz írtakat. de nem a kívánalmakhoz viszonyítva – drasztikus változtatásokra kényszerült. Feladták az életszínvonal folyamatos emelésének politikai követelményét. különösen nem tartalmazhatott olyan elemet. a költségvetési hiány vált meghatározóvá. gyakorlatilag tehát az elvonásokat kellett úgy elosztani.) 1977-re azonban olyan drámaivá vált az ország külkereskedelmi mérlegének hiánya és az eladósodás. hogy a piacgazdaságokat átrendező nemzetközi cserearány-változás az olajárak 1973 utáni ugrásszerű emelkedésével hozzánk nem gyűrűzik be. Lezárás. tervlebontások rendszere. Meghatározóvá vált az a tévhit. ezért már nem képes a kisebb szocialista országokat olcsó nyersanyaggal ellátni.és anyagelosztás. a súlyos eladósodás. a világ és a magyar gazdaság helyzetének változásait automatikusan érzékelő berendezkedés kialakítása. az életszínvonal csökkenése. Egyértelművé vált az is.Az 1968. alapvető változásokra van szükség. GYED. évi gazdasági reform során az általában igen óvatos kádári vezetés hajtotta végre a szocialista országok közül – Jugoszláviát nem számítva – a legradikálisabb. A hetvenes évek utolsó harmadára nyilvánvalóvá vált. megúszható a gazdaság érdemi szerkezeti átalakulása.) Az 1968-as reformmal végül is megszűnt a részletes központi előírások. (Lásd a forráshoz írtakat. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. összegzés A Kádár-korszakban több kísérlet is történt a gazdaság átalakítására. A modern tömegtermelés minden fázisát azonban képtelenség volt központilag szabályozni. A társadalombiztosítási kiadások (teljes körű nyugdíj. a rugalmasabb. amikor a reformot a Szovjetunió leállíttatta. Ezzel Magyarországon bevallottan piaci jellegű. a ciklikusságot. egyáltalán gazdaságilag magához kötni. amelyek tovább növelték a káoszt. igaz. a költségek növekedése folytatódott a nyolcvanas években is. amikor a gazdaság növekedése megtorpant. ám ez nemcsak a külgazdasági környezet Magyarország számára hátrányos változása. a népgazdaság irányítása központilag történik). Másrészt az erőtartalékok kimerülésével évről évre csökkenő összegű elosztható jövedelem állt rendelkezésre. A rendszer 137 . a növekedés pedig gyorsabb. ami a politikai intézményrendszerre vonatkozott (az állami vállalatok össznépi tulajdonban vannak. azt jelentős részben csak imitáló eszközökkel működtették a gazdaságot 1974-ig. hogy a magyar gazdaságpolitika az évtized nagyobb részében alapvetően elhibázott irányt követett. a túltermelési válságokat. GYES stb. ingyenes egészségügy. a tervgazdaság miatt nem lehetett sikeres. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. évtizedekre maradandó előnyöket is hozó gazdasági változtatásokat. hogy a Szovjetunió gazdasági erejét felemésztette az Egyesült Államokkal folytatott katonai versengés. A gazdasági visszaesés. A tervezett reform a gazdaság jobb működését elősegítő változás volt. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a tervutasítások. Bármely hiba. sőt.) Az 1985-86-ra azonban világosan látszott. hogy az adminisztratív intézkedésekkel – ahogy egykoron nevezték. ami messze meghaladta a gazdaság egészének növekedését. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. de nem jelentette a szocialista rendszer alternatív gazdasági mechanizmusát. kézi vezérléssel – megteremthető a gazdasági egyensúly. hogy a gondok nem átmenetiek. hogy a vezetés – a maga normái szerint. az egyre nyilvánvalóbban elkerülhetetlen nyílt munkanélküliség. Egy ideig úgy látszott. A 1960-1970-es években bevezetett nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel. Az 1979-80-ban már egyértelművé váló gazdaságpolitikai fordulat miatt az egész világon újra erősödött az állami beavatkozás.) 1960 és 1980 között a nyolcszorosára nőttek. az erősödő infláció.

Célja a „testvéri” tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése és termelőerőik színvonalának emelése volt. Magyarország. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. KGST nem volt zárt szervezet. melyek azt tárgyalták. majd erőltetett iparosítási programokat indítottak. a nemzeti érdekek tiszteletben tartását. január 25-én jött létre. hogy a szomszédos országokkal miképp lehetne szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat. A vesztes országok üzemei a szovjet hadsereget látták el. a kölcsönös előnyök 138 . Lengyelország. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. tétel: A szo szovjet blokk kialakulása és jellemzői FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a KGST-be illeszkedő magyar gazdaságot és a rendszerváltás gazdasági következményeit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. kollektivizálták a mezőgazdaságot.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli ráadásul öncélúan működött. hiszen a munkaadó az állam. ill. a nyereségesség. amely osztotta legfőbb céljait. A szovjet pártvezetés felsőbb köreiben azonban ekkor a kisebb országok közötti együttműködés helyett a szocialista tábor más országaihoz hasonlóan. Kifejtés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Románia. ill. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. Már 1945–46-ban napvilágot láttak olyan közgazdasági elemzések Magyarországon. Nem a valódi fogyasztói igényeket. az innovációra való képesség. A szovjet ellenőrzés alatt álló országokban a Marshall-segély felvételét megtiltották. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. Az 1948-as év elejéig határozottan jelentkezett az ezekkel az országokkal való – politikai. 71. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. azaz a szocializmus és a kommunizmus építését szándékozott végrehajtani. Mindezek a változások biztosították a gazdaság totális ellenőrzését. A szövetségi rendszeren belüli önellátás eszméje is egyre inkább meghatározóvá vált a külgazdasági stratégia szempontjából. a jóvátétel teljesítése a nemzetgazdaság legfőbb feladata lett. és bevezették a tervutasításos rendszert. Az egypártrendszer. amely a termelést és az elosztást szervezi a tervutasítással. annak ellensúlyozására javasolta maga Sztálin a szocialista tömb gazdasági integrációját. Csehszlovákia. Létrejöttében kiemelt a szerepe az USA által felkínált újjáépítési segély (Marshall-segély) visszautasításának. Bulgária) 1945-1948 között szovjetbarát kormányok alakultak. A szovjet típusú rendszer kiépítésének állomásai a SZEB-ben lévő szovjet befolyás és a Vörös Hadsereg jelenlétét kihasználva a kommunisták kulcsszerephez juttatása volt az egyes országok kormányában. Magyarországon is a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági szálak erősítését szorgalmazták. Az alapító dokumentum rögzítette a tagállamok szuverén egyenlőségét. gazdasági – együttműködés igénye. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. mint gazdasági integrációs szervezeti forma hivatalosan 1949. bármely ország csatlakozhatott hozzá. a pártállam kiépülésével párhuzamosan történt a gazdaság szovjetizálása is: az államosítások során megszűnt a magántulajdon.

A magyar ipar (pl. 1978-ban a Vietnami Szocialista Köztársaság. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. műszaki segítségnyújtásra. azaz nem rendelkezett nemzetek feletti intézményi rendszerrel. Még 1949-ben csatlakozott a szervezethez Albánia (1961 után már nem vett részt a KGST munkájában). Laosznak. Ikarus. A sztálinista és poszt-sztálinista tervgazdaság a növekedést a belső erőforrások.és villamosenergia-hálózat teljes függést jelentett a Szovjetuniótól. 1962-ben Mongólia. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. tapasztalatcserére. Orion) és mezőgazdaság termékei (pl.és nyersanyagok zömét évtizedeken keresztül a KGST-partnerek egymástól szerezték be. A „proletárdiktatúra” hatalmi szerkezetét és ideológiai előfeltevéseit megjelenítő központi tervutasításos rendszer a legapróbb részletekig igyekezett szabályozni a javak termelésének és elosztásának láncolatát. A KGST végső ellehetetlenülésében jelentős szerepet játszott az 1970-es évek olajválsága. A rendszer ráadásul öncélúan működött. a ciklikusságot. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. ám ezek nem valósultak meg. a fogyasztásra. közvetlenül nem utasíthatta a tagállamok szervezeteit és vállalatait. a cink zöme. amelyeket csak a tagországok illetékes szerveinek beleegyezése után lehetett végrehajtani. Jugoszláviának. A hiányzó legfontosabb fűtő. A másik alapvető probléma a tervgazdaság természetéből fakadt.és a kölcsönös segítés elvét. a külkereskedelemre vonatkozó mutatókat. A KGST tevékenysége a kezdeti szakaszban főként az áruforgalom szélesítésére. földgáz.) Határozatokat csak eljárási és szervezeti kérdésekben hozhatott. Videoton. (Az erőviszonyokat és a szankcionálási lehetőségeket jelentősen befolyásolták a hidegháborús események és a szovjet hatalmi törekvések. amelybe minden tagország egy miniszterelnökhelyettest delegált. A szervezetben egyértelmű volt a szovjet dominancia. Később a tagállamok egyeztették a gazdaságfejlesztés főbb irányait. A modern tömegtermelés minden fázisát képtelenség volt központilag szabályozni. Az erre való törekvés fölfogható egy központosítottabb. Észak-Koreának. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. A KGST legfelsőbb végrehajtó szerve (Tanács). Nicaraguának. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. és nem alkalmazhatott szankciót velük szemben. a nyersanyagok és az energiahordozók egyre bővülő felhasználásával és a kelet-európai társadalmakban rejlő munkaerő-tartalékok mozgósításával tudta elérni. A KGST-ből származott az importált vasérc. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. A kőolaj-. konzerv) jó részének viszont a KGST-tagállamokkal kötött hosszúlejáratú szerződések nyújtottak biztos elhelyezési lehetőséget. bor. a túltermelési válságokat. az ólom. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. alma. Különböző időszakokban megfigyelői státusa volt a KGST-ben pl. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. majd napirendre került a népgazdasági tervek összehangolása. a villamos energia csaknem 100 százaléka. az innovációra való képesség. a nyereségesség. a Kínai Népköztársaságnak. gazdasági együttműködést érintő döntései mindössze ajánlások voltak. A tagországok együttműködését jócskán elősegítették a gazdaságilag erősebb tagországok nyújtotta kamatmentes vagy nagyon alacsony kamatozású hitelek. hatékonyabban működő szervezet kialakításának az igényeként. Bármely hiba. a szakemberképzés területére korlátozódott. 139 . a termelésre. amelyek tovább növelték a káoszt. mert az olajárrobbanás megváltoztatta a tagállamok közötti együttműködést. a növekedés pedig gyorsabb. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. A KGST nem volt szupranacionális szervezet. A Szovjetunió egyre kevésbé tudta kielégíteni az olcsó nyersanyagok és energia iránti igényt. 1973-ban Kuba. a felhalmozásra. a kőolaj. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. a munkamegosztást. A rendszer kimerítette az extenzív növekedés tartalékait. a faáru és réz jelentős hányada. Nem a valódi fogyasztói igényeket. 1950-ben a Német Demokratikus Köztársaság. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. a szakosítás is. Afganisztánnak. kohókoksz.

a tagállamok közötti kereskedelem lényegében összeomlott – 1991.és külpolitikáját egyre erőteljesebben határozta meg a peresztrojka hatása. amikor a Szovjetunió tilalmat vezetett be a barter-ügyletekre. amiképpen a foglakoztatási szint brutális visszaesésével és az infláció elszabadulásával is. ezért Mihail Gorbacsov a párbeszéd felújítását indítványozta az EK-nak 1986-ban megkezdődött a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodások megkötése és a diplomáciai kapcsolatok felvétele. a külső tőkebevonást pedig gazdasági és politikai gátak egyaránt akadályozták. A gazdaság modernizálásához nem volt elég belső tőke. A reáljövedelmek radikális csökkenésével már a rendszerváltás utáni kormányoknak kellett szembesülniük. A politikai váltás a külgazdasági kérdésekben is éreztette hatását. gazdaságilag pedig azt.) Lezárás. tétel: A ren rendszerváltozás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1980-as évek második felének Magyarországát. A reálbérek az 1980-as években folyamatosan csökkentek. összegzés A rendszerváltás politikailag azt jelentette. egészen 1996-ig. román. a második gazdaságban szerzett jövedelmek valamint az. A keletnémet (NDK). hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését. a rendszerváltás körülményeit! 140 . a gazdaságpolitikai konzultációt. az életszínvonalat azonban ideig-óráig szinten tartották. más szóval a „nyitást”. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. majd meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. szabályozták a két.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 1979-ben némi decentralizáció figyelhető meg a KGST döntéshozatali rendszerében. másrészt. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását és az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. 1991 elején. Engedélyezték a vállalkozást. 1984-ben a KGST moszkvai csúcstalálkozóján döntenek a párbeszéd megkezdéséről az Európai Közösségekkel. hanem egyrészt annak. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. hogy az állami újraelosztásban a hitelek egy részét a jóléti rendszer fönntartására fordították. (Lásd a forrás adatait. 72. A Magyarországon 1981-ben kis híján bekövetkezett államcsőd után 1984-ig valamelyest csökkent az adósságállomány. Amikor Gorbacsov 1985-ben az SZKP főtitkára lett. a kapitalizmus. Ez a csökkenés azonban nem a gazdaság szerkezetváltásának volt betudható.és többoldalú együttműködés szervezetét. hogy a gazdaságot kézi vezérlésre állították át. hogy a túlmunkában. A ’80-as évek közepétől a KGST-tagállamok gazdaság. A válság elburjánzását leginkább az eladósodás növekedése mutatta. hogy az MNB vezérkara ekkor még szerencsésen spekulált az árfolyamokkal.

A Szovjetunió nem szólt bele a keleti blokk országaiban lezajlódó folyamatokba (1989). Magyarország egyre több hitelt vett fel. hogy ez nem sikerült. de a felfogásbeli különbségek olyan nagyok voltak. Kifejtés Az 1980-as évek második felében a többi szocialista országhoz hasonlósan a magyar gazdaság. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a lakosságot elsősorban foglalkoztató gondokat a gazdaság összeomláshoz közeli helyzete. Az 1980-as évek közepén megjelent az ellenzéki ifjúság új generációja. 1985-ben a monori találkozón az ellenzék két csoportja kísérletet tett az összefogásra. hogy Magyarország belép a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. Egy idő után már a hitelek törlesztésének érdekében kellett újabb hiteleket felvenni (adósságspirál). gazdaságilag pedig azt. Beszélő kör) a legfontosabb szamizdat kiadványáról kapta a nevét. Állandó szervezői és résztvevői voltak a rendőrség által nem engedélyezett március 15-i és október 23-i megmozdulásoknak. Ez az ún. Kőszeg Ferenc. fél-ellenzéki és reformer gondolatok és csoportok még nem különültek el élesen. de ez csak átmeneti javulást hoz. így ebből kevés bevétel származott. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. gazdasági és politikai számvetést. Solt Ottilia. Az ellenzéki. hiszen a dráguló olajt csak hitelekből lehetett megvásárolni. az ún. Ennek egyik forrása az ország eladósodása az olajválság következtében. A két világháború közötti népi írók ún. Csengey Dénes. Bírálta a rendszert. A reformerek között akadtak párttagok is. Az alapvető. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. párton belüli reformkommunisták csoportja. Összefogás azonban nem jött létre a csoportok között. aminek egyik oka a még a két világháború közötti időszakra visszamenő. Rajk László Szakkollégium). általános foglalkoztatás) vagy ideológiailag bizonyultak vállalhatatlannak (magánszektor további növelése. 54 évesen ő e poszton a legfiatalabb Sztálin óta. Magyarországon a politikai ellenzék nyíltan az 1970-es évek második felétől lépett fel. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. Kis János. Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. Csurka István. Demszky Gábor) nevezett csoport (ún. ők elsősorban a szakkollégiumokon belül szerveződtek (Bibó István Szakkollégium. privatizáció). harmadik utas elképzeléseit vallotta a másik ellenzéki csoportosulás (Csoóri Sándor. ám ők egy bizonyos ponton nem mehettek túl pozícióik veszélyeztetése nélkül. mivel a magyar termékekért alacsony árat fizettek a világpiacon (cserearányromlás). társadalom és politika is válságba jutott. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását.FELELETVÁZLAT Bevezetés Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. A gyakran kéziratban vagy stencilgépen sokszorosított írásokban álltak ki a parlamentáris demokrácia kialakítása és a szabadságjogok mellett. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. demokratikus ellenzék és népi írók közötti népi-urbánus vita volt. A demokratikus ellenzéknek (pl. ám ez csak azért következhetett be. más szóval a „nyitást”. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. ezeket azonban elodázták. nem törődött kellően a népességcsökkenés jelenségével és nem állt ki az országhatáron kívül élő magyar kisebbségekért. elítélve a Brezsnyev alatti pangást.) A pénzügyi összeomlást ekkor még el lehetett kerülni azzal. mert nem igyekezett megőrizni a hagyományos népi kultúrát. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. Átfogó reformokkal lehetett volna csak a helyzeten javítani. voltak közöttük érintkezési pontok. akik korlátozott politikai 141 . képviselőik hatottak egymásra (pl. a kapitalizmus. Charta’77 vagy a Bibó-kör). emiatt gyakran zaklatták őket a hivatalos szervek. az államcsőd veszélye jelentette. Lezsák Sándor). új cselekvési programot jelentett be. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. mert vagy negatívan érintették volna a rendszer legfontosabb vívmányait (pl.

ahol megjelent Pozsgay Imre is. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. (Lásd a forráshoz írtakat. 1987-ben jelent meg a Fordulat és reform című. 142 . évfordulójára tervezett (ellenzéki) megemlékezést viszont a hatalom megakadályozta. a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). 1988 májusában létrejött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ). március 15-e. Az 1988.) 1989. amit az államapparátusban dolgozó. Az MSZMP elfogadta. Ugyanebben az évben Lakitelken az ellenzék másik ága összejövetelt tartott. A tüntetés részvevőit letartóztatta. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. általában párttag. június 16-ra. egy gazdasági. hogy Kádár János 3 héttel később halt meg azon a napon. bár nem is ellenezte). s bizonyos kérdésekben az ellenzékkel is együttműködtek. ill. 1988-ban jelentős tömeg vett részt a bős-nagymarosi gát megépítése és a romániai falurombolás ellen szervezett tüntetéseken a Parlament előtt. Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB). Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. március 15-i tüntetésen már közösen jelentek meg az ellenzék tagjai. DEMISZ stb.) 1988-89-ben jöttek létre vagy alakultak újjá a következő politikai szervezetek. hanem népfelkelés volt. a Független Kisgazdapárt (FKgP). Hazafias Népfront. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. sarkalatos törvényeket. a Hazafias Népfront elnöke volt. Társadalmi szervezetként megalakult a Magyar Demokrata Fórum. (kivéve a Fidesz és az SZDSZ. valamint igyekezett az MSZMP-n belül akadályozni a változásokat. amiben kimondják a helyzet tarthatatlanságát: „Kádárnak mennie kell!”. A párton belül sokan bírálták Pozsgayt.) Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. június 16-án százezrek jelenlétében újratemették Nagy Imrét és társait (Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. és céljuk a forradalom résztvevőinek rehabilitálása volt. Ennek jegyében a korábbiaknál sokkal békésebben telt 1989. politikai és szociális reformterveket összefoglaló tervezet is. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). akik hatalmi érdekből (generációs alapon) le kívánják váltani Kádárt. 1988-ban több fórumon. már nyilvánosan megkérdőjelezték az egypártrendszert. 1989 októberében tartotta utolsó kongresszusát az MSZMP. az MSZMP és ún. pártok: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz).) 1989. ill. Amikor 1989 januárjában (Grósz külföldi útját kihasználva) Pozsgay Imre kijelentette. SZOT. amikor hivatalosan is rehabilitálták Nagy Imrét. amelyet az 1956-os forradalom túlélői hoztak létre.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli reformok bevezetését is támogatták az égetően szükséges gazdasági reformok mellett. hogy 1956-ban nem ellenforradalom. (Lásd a forráshoz írtakat. de nem akadályozták meg ezután azt sem. Nagy Imre halálának 30.) 1987-ben a demokratikus ellenzék kiadja a Társadalmi szerződés című írást. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). amelyen a párt megszüntette önmagát. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. amivel megszűnt a pártállami szakszervezetek kizárólagossága. a hatalom azonban még ellenállt. s a reformerek létrehozták az MSZP-t (Magyar Szocialista Pártot). ami ellen hatalmi erőszakot is kilátásba helyezett. akkor ezzel az MSZMP hatalmának legitimitását kérdőjelezte meg. A reformkommunisták MSZMP-reformköröket szerveztek országszerte. Az 1988. a Hősök terén. (Lásd a forráshoz írtakat. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. Az 1980-as évek közepén az MSZMP-ben olyan politikusok jutnak főszerephez. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. reformoknak elkötelezett társadalomtudósok adtak ki. S bár 1988 novemberében Grósz Károly a sportcsarnoki beszédében felfordulással és fehérterrorral riogatott. Legmagasabb pozíciót betöltő képviselőjük Pozsgay Imre. 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). a régiek újjáalakulását.) Szimbolikus esemény. Fő képviselőjük Grósz Károly. az idős pártfőtitkárt. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). hogy nyilvánosságra kerüljenek Nagy Imre és társai újratemetésének követelőinek nyilatkozatai. célját nem érte el. majd szabadon engedte.

Hazafias Népfront. amelyek a rendszerváltás követően a politikai életet meghatározták: (Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). (Lásd a forráshoz írtakat. SZOT. az FKGP attól tartott. Lezárás. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. vér nélkül. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). október 23-án megszűnt a Magyar Népköztársaság. hogy ha a köztársasági elnök választása közvetlen és a parlamenti választás előtt lesz. ill. 1990 márciusában lehetősége nyílt az országnak tárgyalni a Szovjetunióval. Történelmi Igazságtétel Bizottság. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. s ezzel az MSZMP átmenti hatalmát az új rendszerbe. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). tárgyalásos úton megtörtént. a FIDESZ. román. DEMISZ stb. helyette kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. A szavazás igazi tétje a köztársasági elnök választása volt.1989.) Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. az első választásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1988-ban jöttek létre vagy alakultak újjá a Magyarországon azok politikai szervezetek (pl. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. ezzel jogi értelemben a rendszerváltás békésen. a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). 1989 őszén a rendszerváltó pártok között kialakult az első komoly ellentét. Végül a harmadik köztársaság első elnökét a parlament választotta meg Göncz Árpád személyében az SZDSZ és az MDF megállapodása alapján. hogy minél előbb vonják ki az összes szovjet katonát az ország területéről. Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. március 25-én tartották az első szabad választást Magyarországon. civil és szakszervezetek) és pártok. tétel: A ren rendszerváltás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a rendszerváltáskor született magyar választási rendszert. négyigenes népszavazás kapcsán. akkor a választást a volt MSZMP-s Pozsgay Imre nyeri (az ellenzéknek nem volt ugyanis országosan ismert és elismert „arca” ellenjelöltként). Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). 73.) A rendszerváltás politikailag azt jelentette. az MSZMP és ún. a régiek újjáalakulását. a kapitalizmus. A gazdasági rendszerváltás az 1990-es években kezdődött meg. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását. 143 . Az SZDSZ. gazdaságilag pedig azt. összegzés Mivel a keletnémet (NDK). 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). az SZDSZ és az MDF szembekerült az ún. a Független Kisgazdapárt (FKgP).) 1990. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság.

Az aktív és a passzív választójog feltételei nem különböznek az országos választásokétól. évi XXXIV. A 10. Az alkotmányban megjelennek az alapvető emberi szabadságjogok és megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása. A választás az önkormányzatok esetében egyfordulós. A megválasztható képviselők száma a szavazólapon fel van tüntetve.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kifejtés 1989. Az új alkotmány szerint az országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az alkotmány módosításáról. aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.6%). Az egyéni választókerület képviselője az lesz. hogy a kampányban a „nyugodt erőként” jelent meg. töredékszavazat-visszaszámláló rendszer. A törvény meghatározza az önkormányzati képviselő.6% és a FIDESZ 5. A képviselők azok lesznek. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. annak közvetlen érdekeit kifejező. Az országgyűlési választásokról. a szavazás pedig közvetlen és titkos. A rendszerváltáskor nem hoztak létre új alkotmányt. illetve társadalmi szervezetek (jelölő szervezetek) által állított kompenzációs listáról juthat mandátumhoz. sarkalatos törvényeket. s mivel nem szerezte meg a szavazatok több mint felét. Az országgyűlési és az önkormányzati képviselők választása egy évben történik. hogy gyűjtőpártként működött és megrázkódtatástól mentes (nem radikális) átmenetet ígért a választóknak.000-nél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszert alkalmaznak. (kivéve a Fideszt és az SZDSZ-t.) Az önkormányzat a helyi közösség életét irányító. az országgyűlési választások tavasszal. hogy az államhatalom működésének legfőbb forrása a nép. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. Mindez csak akkor valósulhat meg. valamint a vártnál jóval rosszabb szerepléssel az MSZP (8. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. MSZMP elfogadta. Fontos szempont lehetett. A polgármester választása közvetlenül történik.4%). ezért koalícióra lépett az FKGP-vel és a KDNP-vel. Az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket a magyar alkotmány szerint szintén négyévenként választják a választópolgárok. bár nem is ellenezték).7%) az MDF lett. A demokrácia egyik legfontosabb alapelve az. A parlamentbe bejutott még a két liberális párt (SZDSZ 23. A helyi önkormányzat választott vezetője a polgármester. A magyar alkotmány értelmében a választójog általános és egyenlő. a szavazás közvetlen és titkos. A magyar választójogi rendszerről. törvény szabályoz – kétfordulós. az országgyűlési képviselői választásokkal szemben nincs „érvényességi küszöb”. Az MDF győzelmének oka az lehetett. kétszavazatos. A győztes párt (42. 144 . A demokratikus államokban ezért a választójog általános és egyenlő. (Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. hanem a meglévőt módosították jelentős mértékben.000 lakosú vagy annál kisebb településeken a képviselő jelöltek abc sorrendben szerepelnek a szavazólapon. március 25-én tartották a rendszerváltás utáni első szabad választást Magyarországon. az eredmény megállapításáról lásd a forrásokhoz írtakat. A 10. 1990. illetve polgármester (főpolgármester) jelöltségéhez szükséges arányokat. Polgármester az lesz. aki a legtöbb szavazatot kapja. az aktív és apaszív választójogról lásd a forráshoz írtakat. A képviselők másik része pedig a pártok. független szervezet. ha a képviselők kiválasztásában minden választójoggal rendelkező állampolgár azonos értékű szavazattal vehet részt. A képviselők kb. Kompenzációs listák a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. Magyarország több mint négyezer települése közül kb. háromezer rendelkezik önálló települési önkormányzattal. 60%-át egyéni választókerületben választják meg. amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. míg a helyi önkormányzati választások ősszel. amely saját ügyeiben a központi hatalomtól független döntéseket hozhat. az egész társadalom. tehát az érvényességhez és eredményességhez nincs megállapítva részvételi arány. A miniszterelnök Antall József lett. A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. akik a legtöbb szavazatot kapják.

) Volt Európának két olyan régiója. A megállapodás másik pontja értelmében a magyar köztársasági elnököt nem közvetlenül a választópolgárok. A skandináv országok – Dánia. Felmerült Európában egy közös védelmi rendszer létrehozása az esetleges szovjet agresszióval szemben. működését a Maastrichti Szerződés elfogadásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. valamint az önvédelem területeire is. majd 1961-től OECD). világháború nyomán. Nagy-Britannia és Franciaország megkötötték a Brüsszeli Szerződést. Belgium. ahol rögtön a háború után már tényleges lépések is történtek az integráció felé. az SZDSZ-szel. Európa világelsőségének elvesztése láttán kezdték felismerni Európa politikusai. a képviselők és önkormányzatok számát pedig az ország nagyságához képest túlzónak tartják. Ennek alapján bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. Hollandia és Luxemburg vámuniót hozott létre a gazdasági integráció érdekében. amelynek az Egyesült Államok mellett a Marshall-tervben részt vevő országok lettek az alapító tagjai.A stabil kormányzás érdekében Antall József paktumot kötött a legerősebb párttal. hogy az ellenségeskedéseket a politikai és gazdasági egyesülés. lépéseit és az európai integráció alapelveit. (Lásd a forráshoz írtakat. de megalkotói azzal indokolták ezt. tétel: A Az z Európai Eu Unió legfontosabb intézményei FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az európai egységgondolat megszületésének körülményeit. majd a II. Fontos szerepet játszott a világkereskedelem liberalizálása érdekében az 1948-ban létrehozott Általános Vámtarifa. vagyis a mindenkori kormányfő ellen csak akkor lehet bizalmatlanságot szavazni a parlamentben. Izland. hanem a parlament választja 5 évre. hogy a relatív többséget szerzett párt így stabil parlamenti többséget tud szerezni. A NATO létrejöttével a Brüsszeli Szerződés elvesztette jelentőségét. az európai integráció útján lehetne és kellene elkerülni. ezért 1948 márciusában a Benelux-országok. Lezárás. A magyar választási rendszert sokan igen bonyolultnak. A harmadik Magyar Köztársaság első elnöke Göncz Árpád lett. 74. Az európai egységtörekvések alakulása szempontjából jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok gazdaságpolitikája is.és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) is. összegzés A pártok plakátjairól írtakat lásd a forrásoknál. valóban bonyolult. 145 . Norvégia és Svédország – pedig lazább politikai és jogi együttműködés felé vettek irányt. ha ezzel egyidejűleg egy másik jelöltnek többsége alakul ki. szociális. 1990 őszén lezajlottak az első önkormányzati választások is. az 1947-ben meghirdetett Marshall-segély elosztására ugyanis az érintett 16 európai kormány létrehozta az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC. A szerződés kiterjedt a gazdasági. A választórendszer valóban elég bonyolult a kompenzációs számítások miatt. kulturális együttműködés.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Kifejtés A II. világháború után a nyugat-európai országokban sorra alakultak a különböző politikai színezetű és eszmeiségű Európa-mozgalmak. E mozgalmak nagy része képviseltette magát az 1948 májusában Hágában tartott Európa-kongresszuson, ahol megfogalmazták az Egyesült Európa, Emberi jogok chartája, Bizottság és Parlament létrehozását is. A hágai kongresszus nyomán 1949-ben Londonban, tíz állam részvételével megszületett az Európa Tanács. A szervezet kormányközi együttműködésre épül és csakis a részt vevő kormányok teljes egyetértése esetén hozhat döntéseket. Az Európa Tanács, amelyhez idővel csatlakozott valamennyi demokratikus nyugat-európai ország, elsődlegesen arra törekedett, hogy többoldalú egyezményekkel erősítse a demokratikus jogállam működését és az emberi jogok érvényesülését. Az integráció másik útját jelentette a Schuman, francia külügyminiszter és Jean Monnet, a francia kormány tervezési részlegének vezetője által jegyzett ún. Schuman-terv (1950), amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg, és a francia-német együttműködés biztonsági garanciáit akarta megteremteni. Az alapötlet egy nemzetek fölötti (szupranacionális) főhatóság létesítése volt, amely ellenőrzi a francia és német szén- és acéltermelést, valamint természetesen azon országokéit is, amelyek csatlakoznak a szervezethez. A németek és az olaszok is támogatták a javaslatot, hiszen a szén- és acélközösség terve az iparfejlesztés biztos alapokra helyezését ígérte. A Benelux-államok szintén rögtön felsorakoztak a terv mellé. A britek számára csak a kormányközi együttműködés volt elfogadható. 1951 májusában hat ország – Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux-ország – külügyminiszterei aláírták az ún. Párizsi Szerződést az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió) létrehozásáról, 1952-ben lépett hatályba a ratifikációk után. Az együttműködés meggyőző eredményeket hozott, a közösség acélipara látványosan növekedett, ezért a Benelux országok azzal a merész javaslattal álltak elő, hogy hozzák létre a vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes európai közös piacot. 1956 nyarára két szerződéstervezet készült: az egyik teljes vámuniót irányzott elő a közösség országai között (belső vámok eltörlése, külső vámhatár pedig közös piaccá a közösség területét), a másik a békés célú atomenergia-ipar közös irányítását és fejlesztését. A Montánunióban is részt vevő hat állam külügyminiszterei 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom alapító szerződését. (Római Szerződés) A közös piac kiépítését egy 12 éves, három periódusból álló időszak alatt akarták megvalósítani, de a vámunió létrehozása gyorsabban ment a vártnál. Gazdasági tekintetben azt remélték, hogy a vámunió dinamizáló hatással lesz az egész gazdaságfejlődésre az egészséges versenyhelyzet megteremtésével és a nagyszériás termelés lehetővé tételével. Politikai oldalról a föderalisták azt remélték, hogy döntéseik meghozatala fokozatosan az európai intézmények kezébe kerül. 1967-1968 folyamán jelentős változtatásokra került sor, összevonták a három meglévő integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addig párhuzamosan működő szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés. A hetvenes évek elején egyértelművé vált, hogy az európai integrációnak a bővülés adhatja meg a további lendületet. Nagy-Britannia először 1961-ben kérte felvételét a Közösségbe, de Gaulle francia elnök azonban megvétózta. Így végül csak de Gaulle távozása után, 1970 nyarán kezdődtek meg a tárgyalások Nagy-Britannia, Dánia, Írország és Norvégia csatlakozásáról. A belépő új tagoknak el kellett fogadniuk az EK teljes joganyagát, de kaptak 5 év haladékot a hozzájuk való alkalmazkodásra. 1971 májusára sikerült megoldást találni a britekkel a nemzetközösségi kereskedelemmel és a finanszírozással kapcsolatos nézeteltérésekre is. A Norvégiában tartott népszavazáson azonban a lakosság nemet mondott a csatlakozásra. A brit, a dán és az ír csatlakozást követően a kibővült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem egyötödét, s ez megváltoztatta Európa gazdaságpolitikai súlyát a világban. Az USA korábbi elfogadó magatartása is változott, ekkortól fenntartásokkal fogadta az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól.

146

Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk időszakában az EK tag-államokhoz képest szegények, gazdaságilag fejletlenebbek, iparilag gyengébbek, politikai struktúrájuk tekintetében pedig instabilak voltak. Vissza nem térítendő támogatást kaptak gazdaságfejlesztésre. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban vált taggá. A déli kibővülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. Az immár 12 tagot számláló Közösség közel 350 milliós piacot jelentett, amely egyre bonyolultabb belső szabályaival, bővülő joganyagával, egyre átláthatatlanabb brüsszeli bürokráciájával is meghatározó szerepet töltött be Európa és a világ sorsának alakításában. 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozásával jött létre a tizenötök integrációja. Ezeknek az országoknak az oktatási, kulturális és szociális rendszere a belépés időpontjában fejlettebb volt az uniós átlagnál, és gazdaságilag is különösebb nehézségek nélkül integrálódtak. Az 1986 elején aláírt Egységes Európai Okmány az alapszerződések addigi legjelentősebb módosítását jelentette, amely új távlatokat nyitott a Közösség számára. A szerződés tételesen felsorolta, milyen jellegű akadályok maradtak továbbra is a cél (egységes piac megteremtése) megvalósításának útjában, a vámok teljes felszámolása után is (eltérő szabványok, adótörvények, hatósági és egyéb előírások, pénzügyi korlátozások stb.). 1992 végében jelölték meg az egységes piac teljes megvalósításának határidejét. Az egységes belső piac megteremtése lényegében lépésről lépésre, a kitűzött időre megvalósult. Teljesen megszűnt a határellenőrzés, a vámeljárás már nem a határokon, hanem az induló- vagy célállomásokon történt. Összehangolták az áruforgalomra, kereskedelemre érvényes számtalan szavatossági, egészségügyi és biztonsági előírást, az eltérő műszaki szabványokat, a fogyasztó- és környezetvédelmi előírásokat. A munkavállalók akadálytalan mozgása érdekében teljessé tették a diplomák, iskolai végzettségek kölcsönös elismerését, a munkavállalási feltételeket. A nem aktív munkavállalók (nyugdíjasok, diákok, járadékot élvezők) letelepedése más tagországokban azonban továbbra sem vált korlátlanná. Közelítették egymáshoz az adórendszereket, elsősorban a hozzáadottérték-adó kulcsot és a jövedéki adó alá eső cikkek körét. Felszabadították a tőkemozgásokat is a még meglévő korlátozások alól. A határok átjárhatóbbá tétele a bevándorlási politikák összehangolását kívánta volna meg, de ebben a kérdésben komoly viták alakultak ki, mert a tagországok egyike sem akart lemondani szuverenitásáról a tekintetben, hogy kit enged be határain. Végül a Schengeni Egyezmény (1985, 1990) tartalmazta a megegyezést az Unión belüli határellenőrzések megszüntetéséről, a vízumpolitika közös elveiről. Az Uniós tagországok közül egyedül Nagy-Britannia és Írország maradt ki a schengeni övezetből, szigetország helyzete miatt. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá. (Lásd a forráshoz írtakat.) A Maastrichti Szerződés révén sajátos, ún. három pilléres szerkezet jött létre. Első pillérként határozták meg az addig működő három Közösséget, az Európai Közösségeket, beleértve a pénzügyi unió célkitűzéseiből adódó feladatokat is. A második és a harmadik pillér az új, kormányközi alapon szerveződő kül- és biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi együttműködések lettek, amelyeknél a közösségi intézmények illetékessége erőteljesen korlátozott maradt. A három pillér együtt alkotja az Európai Uniót. Lezárás, összegzés A Maastrichti Szerződés elkészítésekor a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tételét is alapvető célként határozták meg. Ennek következtében a Szerződés jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi szavazási eljárás alkalmazási körét is. Nem tett azonban jót az integrációnak a kilencvenes évek elején beköszöntött gazdasági recesszió, amely erősen megviselte a monetáris rendszert, s amelynek következtében igen nehéznek tűnt a pénzügyi unió feltételeinek teljesítése és a közös pénz határidőre történő bevezetése. A közösség 1995-re új dilemmával találta szembe magát. Az egységes piac megfelelő működése érdekében szerette volna mind több területre kiterjeszteni és elmélyíteni a tagországok együttműködését,

147

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
ugyanakkor szembesült a szocialista tábor felbomlásával lehetőséggé váló keleti bővítés egyre sürgetőbb kérdésével, és az intézményi reform szükségszerűségével.

75. tétel: A fejlődő fej országok főbb problémái
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a „harmadik világ”, a „fejlődő” világ társadalmi, népesedési problémáit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A II. világháború után a világ országait három nagy csoportba lehetett besorolni: az ún. első világ a fejlett tőkés országokat, a második világ a szocialista országokat, míg a harmadik világ a legszegényebb fejlődő országokat foglalta magában. (Maga a fogalom Hruscsovhoz kötődik, ő ugyanis nem fogadta el a két tábor elméletet, s ezért az el nem kötelezetteket a harmadik világ országainak kezdte nevezni.) A Nyugat és Kelet megosztottság mellett az iparosodott Észak és a gyarmati sorból kitörő Dél ellentéte is jellemzi az 1945 utáni kort. A világ akkori politikai helyzetét az USA és a Szovjetunió szembenállása jellemezte, ami tulajdonképpen a tőkés és szocialista világrendszer, vagyis Nyugat és Kelet ellentétét jelentette. A dekolonizáció, vagyis a gyarmatok függetlenedése a Közel-Keleten és Kelet-, illetve Dél-Ázsiában kezdődött. 1955-ben Bandungban találkoztak a függetlenné vált államok vezetői, s létrehozták a fejlődő országok mozgalmát, ami azt jelentette, hogy egyenlő távolságtartásra kell törekedniük a Nyugattól és a Szovjetuniótól. (Ez azonban nem igazán valósulhatott meg.) Az el nem kötelezett országok 1961-ben Belgrádban megfogalmazták a békés egymás mellett élés szükségességét, s ennek jegyében helyzetüket a katonai tömbökön kívül határoztak meg. A hidegháború árnyékában kevesebb figyelem irányult arra a problémára, hogy a világ országainak egy igen jelentős része lényegesen szegényebb és elmaradottabb a nyugati társadalmaknál. Az 1960-as években ugyan az ENSZ keretein belül történtek kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezt a fejlettségbeli különbséget csökkenteni, a nagyhatalmak érdektelensége miatt azonban ezek csekély eredménnyel jártak. Kifejtés A Szovjetunió összeomlásával a Kelet-Nyugat szembenállás megszűnt, az Észak-Dél ellentét azonban továbbra is fennmaradt, és a világ globális problémáinak súlyosbodásával újra reflektorfénybe került. Az Észak-Dél ellentét nagyjából a fejlett-fejletlen, gazdag-szegény, centrum-periféria megjelöléseknek felel meg. A polaritást érzékelteti, hogy míg a fejlett országok rendelkeznek a világ jövedelmének (GDP) 4/5-ével, addig a világ népességének csak 1/5-e él ezekben az országokban. A fejlődő országokban viszont a világnépesség 4/5-e él, de a világtermelésből csak 20 %-kal részesednek. (Lásd a GDP, GNI és a népesedési adatok összefüggéséről a forrásokhoz írtakat.) A fejlődő országok hátrányának okai elsősorban a gyarmati múlt örökségében kereshetők. A gyarmatosítás idején ugyanis ezek az országok a gyarmattartók fő nyersanyag-ellátói és iparcikk-felvevői voltak, így gazdaságuk meglehetősen egyoldalúvá vált. A gyarmatosítás sok esetben szétzúzta a hagyományos társadalmi-gazdasági formákat is.

148

az állami beavatkozástól való tartózkodás követelményein túl ide tartoznak az állam részéről valamilyen tevőleges magatartást igénylő jogok is (többségükben – de nem kizárólagosan – gazdasági. a gazdaságnak és az ökológiának azonos súlyú és jelentőségű tényezőknek kell lenniük. Az iparosodott társadalmak népessége öregszik. a tőke. amíg az nem semmisíti meg az alapvető emberi (jogi) értékeket. amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki. és a nagyfokú specializálódás erős egyoldalú függő helyzetet teremtett számukra a világpiacon. tehát fenntartható gazdasági fejlődés a szociális jogok biztosítása nélkül elképzelhetetlen. Ma már a minden embert megillető jogokat értjük az emberi jogok fogalma alatt. az USA és Japán alkotják a világgazdaság három nagy tömbjét. a családtervezési programoknak. A gyarapodás a világ legfejletlenebb. és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik. melynek célja az áruk. tartalmilag pedig a szabadságjogokon. hogy a fejlődő országok lemaradása tovább nő. a szolgáltatások. hogy ha lényegesen csökkenne is a születések száma a szociális fejlődésnek.A függetlenség kivívása után a torz gazdasági struktúra megnehezítette a világgazdaságba való integrálódást. a technológia és az emberek minél szabadabb. 2001 után – többek között – a végtelenül fejleszthető világkereskedelem is megkérdőjeleződött. A világ ipari termelésének. vagyis mások jogainak tiszteletben tartása. Az egyetemesség azt jelenti. hogy a növekedés lelassuljon. szociális és kulturális jogok). A fenntartható fejlődés egyik célja a szegénység leküzdése. 149 . A centrum fejlett országai három pólus köré tömörültek. Az egyetemesség toleráns minden kultúrával szemben mindaddig. hogy vannak bizonyos alapvető értékek. az ismeretterjesztésnek és az egészségügyi helyzet javításának köszönhetően. Az emberi jogi eszmekör két fontos alapelve a diszkrimináció tilalma és a tolerancia. 100 év múlva már 14 milliárdan élnek majd a Globuson. ami további súlyos problémákat vet fel. Az emberi jogok egyetemessége összeegyeztethető a társadalmak és kultúrák sokféleségével. mert az egyetemesség nem egyformaságot jelent. akkor is még legalább egy generáció szükséges ahhoz. ezért a jelenlegi modell tarthatatlan. a fontosabb nemzetközi intézményekben azonban a fejlett ipari országok dominanciája (neokolonializmus) érvényesül. a szociális jólét biztosítása a jelen és a jövő nemzedékei számára. Az Európai Unió. tehát az egyetemességet is ezen alapelvek és értékek fényében kell értelmezni. mert előbb vagy utóbb a természeti erőforrások kimerüléséhez. amelyek végső soron a legtöbb civilizációban érvényes közös értékek. amelyek az ember (biológiai és társadalmi) természetéből adódóan minden ember számára fontosak és elidegeníthetetlenek. A fejlődő országok több fórumon igyekeztek a világgazdaságban elfoglalt pozíciójukat javítani. számítások azt igazolják. korlátozások nélküli áramlása) sem adnak alkalmat. Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés konferenciája fogadta el a fenntartható fejlődés koncepcióját. A fenntartható fejlődés három alappillérének a társadalomnak. hogy a jelenlegi gazdasági növekedés koncepciója alapjaiban hibás. sőt az állam és a polgár kapcsolatán túlmenően ma már az emberi jogok biztosításának igénye kiterjed az egyének egymás közötti kapcsolataira is. ami veszélyezteti a Föld és az emberiség életét. növekedési pólusát. Egyre több szakértő vélekedik úgy. Ezeknek az értékeknek a képviseletében (és negligálásában) kiemelt szerepe van a mai világban a médiának. század elején Kína. A túlnépesedés jelenti az egyik legjelentősebb demográfiai problémát. A zöldek álláspontja szerint a jelenlegi világgazdasági modell. Az emberi jogok csak az egyéni és a közösségi jólét minimális feltételeit határozzák meg. Azonban azt is figyelembe kell venni. de konkrét megfogalmazásuk és megvalósulásuk kultúránként eltérő lehet. a szegényebb országok teljes lemaradásához és globális ökológiai válsághoz vezethet. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad. Jelenleg mintegy 6 milliárd ember él Földünkön. kereskedelmének és pénzügyi rendszerének meghatározójává vált a XXI. Az ENSZ 1992-ben. modellváltásra van szükség. Az Észak-Dél ellentét felszámolására a világgazdaság jelenlegi tendenciái (a világ gazdasági globalizálódása. E szerint a fenntartható fejlődés olyan feltételrendszer. a gazdasági növekedés minden áron való hajszolása ökológiai válsághoz vezetett. A fenntartható fejlődésnek része az emberi jogok biztosítása is. legszegényebb országaiban legintenzívebb. hogy nem teszi lehetetlenné a jövő nemzedékek számára sem a saját szükségleteik kielégítését. a fejlődő országok társadalma pedig fiatalodik.

A talajok pusztulásában az ember közvetlenül is részt vesz. de fizetőképes kereslettel csak a fejlett országok állnak elő. a viharok. hogy a népesség növekedésével a városlakók száma is emelkedik. károsítják az erdőket. ami a sarki jégsapkák olvadásából adódik.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Föld eltartóképessége a jelenlegi technológiai feltételek mellett is véges. A levegőbe jutó ún. Jelenleg több ember él a Földön. metán. Az üvegházhatás fokozódásának következménye a világtenger szintjének 20-40 cm-es emelkedése.) Lezárás. de gyakoribbá lett az aszály. mint eddig az emberiség történetében. Felgyorsult a fajok kihalása is. 150 . Az élelmiszerek világpiacán bőséges a kínálat. üvegházgázok (pl. de a kutatók szerint ha a megtermelt élelmiszerek elosztása egyenletes volna a Földön. Az urbanizációs válság abból fakad. a növényzetet. összegzés A demográfiai viszonyokat meghatározzák még egyéb globalizációs problémák is. a szegényebbek nem tudják megvenni a szükséges élelmiszereket. A globális felmelegedés hatására hosszú távon az éghajlati övezetek eltolódása következhet be. A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban. sőt még a jelenleginél nagyobb népesség eltartása is lehetséges volna. s ez tovább növeli az afrikai térségekben az élelmezési problémákat. akkor senki nem éhezne. aminek következtében a levegő hőmérséklete emelkedik (globális felmelegedés). A nagyvárosi népességkoncentráció nagyobb fogyasztással és szennyezőanyag-. A csapadék kémhatása ennek következtében savasabbá válik. savasabbá teszik a talajt. Az ásványi tüzelőanyagok elégetése során a levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok a csapadékkal savakat (kénsav és salétromsav) képeznek és visszahullanak a földre. A talaj erózióját főként a csapadék és a szél okozza. hanem a túllegeltetés és a szikesedéshez vezető rossz technológiával alkalmazott túlöntözés is okozhatja. (Lásd a forráshoz írtakat. gyárakat épít. szén-dioxid. hulladék-kibocsátással jár. amikor utakat. A sivatagosodást nem csak a gyakoribb aszály. míg a mérsékelt övezet a sarki övezet felé tolódhat el. 2009-ben a globális pénzügyi és termelési válság a fenntartható fejlődés szerinti gazdasági rendszernek kialakítására ösztönöz. A savas esők savanyítják a tavak vizét. ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak. A globalizáció egyre növekvő fogyasztásra épített elvárásai illúzióvá lettek. jelenleg a Föld lakóinak 45%-a városokban él. a szubtrópusi öv a mérsékelt övezet felé. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 25 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön. Az élelmezési válság okai tehát a termelés és elosztás egyenlőtlenségében keresendők. és pusztítóbbá váltak az árvizek. A termés mennyiségét és így a népesség ellátását befolyásolják az egyre gyakoribbá váló savas esők. szén-monoxid) koncentrációja az emberi tevékenység következtében folyamatosan emelkedik. ami a tavi élővilág pusztulásához vezet. városokat. ózon.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful