You are on page 1of 50

Forgács Attila: Bevezetés a pszichológiába

1. A pszichológia előzményei A pszichológia furcsa jelensége a civilizációtörténetnek. A görög eredetű pszicho szó jelentése lélek. A lélek alighanem az univerzum legbonyolultabb és legszubjektívebb jelensége. Elég csak olyan lélektani jelenségekre utalást tenni, mint az érzelmek, vagy az álmok. A logosz szó a tudományosságra utal. A tudomány pedig az univerzum legracionálisabb megértését jelenti. A világ legszubjektívabb jelenségvilágának legracionálisabb megközelítését jelenti a pszichológia. Ez a paradoxon teszi kimondottan érdekessé a lélektant azok számára, akik szeretik. Pedig nem evidens, hogy a lélekkel tudományos alapon kell foglalkozni, vagy még az sem, hogy foglalkozni kell vele. Az evolúciót könnyedén élték túl a lények anélkül, hogy a lélekről gondolkodtak volna. Az ember az egyetlen ismert lény, akinek lélektani koncepciói vannak, tehát gondolkodik a lélekről. . Az első lény, amelyiket megihlette a lélek fogalma, a neandervölgyi ember volt, úgy 100 ezer évvel ezelőtt. Az antropológusok azért őt tartják az első lélekkel foglalkozó lénynek, mivel a neandervölgyi ősünk volt az evolúció első lénye, aki eltemette halott hozzátartozóját. A törzsfejlődés majom és ember közötti hiányzó láncszeme abból adódik, hogy a neandervölgyi előtti emberek tetemeit – temetés híján - a dögevők szerte hordták, ezért csak kivételes esetben fedezhető fel az egész fossziliájuk. A neandervölgyi elődünk viszont temetett. Mi köze ennek a lélekhez? A neandervölgyi nemcsak a testet temette el, hanem eszközöket is helyezett a sírba. Azt gondolta, hogy a test meghalt ugyan, de valami továbbél a létezésből, aminek eszközökre van szüksége. Sőt a neandervölgyi temetkezési helyeken a természetes pollentöménység sokszorosát találják, ami arra utal, hogy virágot is hordtak a sírra. A lélekkel való legősibb – 100 ezer éves - foglalatosság érzelmekkel telített, misztikus és vallásos volt. Ebben a lélekkoncepcióban a tudományosság jelei még nem fedezhetők fel.

A neandervölgyi ember1 A világ értelmezésének legalább három nagy megközelítése van: a vallásos, a művészeti és a tudományos felfogás. A lélek művészeti ábrázolása kb. 30 ezer éves. Az első alakábrázolások a cro-magnoni emberhez fűződnek. A neandervölgyi embert úgy 50 ezer éve felváltotta a cro-magnoni ember. A neandervölgyi azért halt ki, mert nem volt képes
1

Forrás: http://www.erichufschmid.net/Neanderthals/More-Neanderthals-4.html letöltés: 2012. 08. 01.

1

differenciált verbális kommunikációra úgy, ahogy ezt a sokkal gyengébb testfelépítésű riválisa, a cro-magnoni tudta (Csányi, 1999). A neandervölgyi koponyájában nincsen nyoma az agy verbális központjának. A koponya helyzete azt jelzi, hogy a gégefedő nem volt olyan helyzetben, hogy megfelelően artikulált hangot legyen képes kiadni. Minden jel szerint, a neandervölgyi ember nem volt képes a mai értelemben vett differenciált verbális kommunikációra. Ezért került túlélési hátrányba az egyébként satnyább testfelépítésű cromagnoni fajhoz képest. A verbális kommunikáció fejlődésének túlélés értéke volt az emberré válás során. A B betűvel jelzett terület az agy beszédközpontja (Broca-féle area). A régió sérülésének (bevérzés, daganat, infarktus, stb.) következménye a beszéd megértésének, vagy kivitelezésének zavara. Pierre-Paul Broca a 19.század második felében fedezte fel ezt a (legtöbb ember esetén) bal agyféltekén lévő területet, amely kapcsolódik a nyelvi képességekhez. Egy epilepsziás betege a „tan-tan” szótag ismétlésén kívül teljesen elveszítette a beszéd képességét. A vallás hisz a lélekben, míg a művész ábrázolja a lelki állapotokat. A tudományos érdeklődés pedig mérni igyekszik az egyes lelki működéseket. A vallásos felfogásnak 100 ezer éves előnye van, míg 30 ezer év bölcsességét fogja át a művészeti ábrázolás. A tudományos megközelítés pedig alig több 130 évesnél. Bizonyos művészeti lélekábrázolások évezredeket átívelve is hitelesek és érdekesek maradtak. Homérosz művei csaknem 3 ezredév után is olvashatóak, és meg tudjuk érteni a történéseket, és a hősök lelki állapotait. A tudományos ismeretek bizonyos szempontokból eltérnek a művészetektől és a vallásoktól. A tudomány nyitott rendszer. Minél nyitottabb, annál valószínűbb, hogy tudományos – és nem hitszerű (vallásos) - megközelítésről van szó. A korábbi tudományos tételek megdőlnek, és meg is döntendők, újabb ismeretek birtokában. Míg bizonyos művészeti alkotások és vallásos hittételek évezred átívelhetnek, a tudomány értéke a frissesség. Egy komoly tudományos pszichológiai folyóirat nem közölne olyan tanulmányt, amelyben a hivatkozások 10-15 évnél régebbiek. A szerkesztő a legfrissebb eredményeket tartja érdemesnek megosztani az olvasókkal. A 15 évnél régebbi tudományos megállapítások döntő többsége ma már elavult, nem hiteles és nem szalonképes. Valószínűsíthető az is, hogy a mai tudásunkat 15 éven belül felülírják újabb ismeretek. Tehát a mai tudományos ismeretünk pontatlan és múlandó. Most újra emlékezzünk a több ezer éves vallási tanokra, valamint a világirodalom klasszikusainak kopás állóságára! A tudomány hihetetlen dinamizmussal fejlődött az utóbbi évszázadban. A valaha élt tudósok 98%-a ma él. A tudományos eredmények alapjaiban változtatták meg az életmódot. A vallásos, a művészi és a tudományos lélekfelfogás időnként keveredik is. Az első emberábrázolások varázslási célokat szolgáltak. A paleolit kori Vénuszok a termékenység, míg a korai barlangrajzok a vadászatok sikereit voltak hivatottak szolgálni. Arra is van példa, hogy a tudományos és a művészeti felfogás keveredjen. Ronnie D. Laing angol pszichoterapeuta párterápiás megfigyeléseit rendszerint nem tudományos folyóiratokban, hanem verseskötetekben közölte. Álljon itt egy példa a Tényleg szeretsz c. kötetének címadó dialógus verse:

2

nő: Szeretsz? férfi: Igen szeretlek nő: Mindennél jobban? férfi: Igen mindennél jobban nő: Az egész világnál? férfi: Igen az egész világnál nő: Szeretsz? férfi: Igen szeretlek nő: Szeretsz itt lenni velem? férfi: Igen szeretek itt lenni veled nő: Szeretsz rám nézni? férfi: Igen szeretek rád nézni nő: Butának tartasz? férfi: Nem, nem tartalak butának nő: Vonzónak tartasz? Férfi Igen: vonzónak tartalak nő: Untatlak? férfi: Nem, nem untatsz nő: Szereted a szemöldökömet? férfi: Igen szeretem a szemöldöködet nő: Nagyon? férfi: Nagyon nő: A kettő közül melyiket mégis jobban? férfi: Ha az egyiket mondom a másik féltékeny lesz nő: Azért csak mondd férfi: Egyik gyönyörűbb, mint a másik nő: Tényleg így gondolod? férfi: Tényleg így nő: És a szemhéjam tetszik? férfi: Igen-igen tetszik nő: Ez minden? férfi: A szemhéjad gyönyörű nő: Szereted az illatomat? férfi: Igen szeretem az illatodat nő: Szereted a parfümöm illatát? férfi: Igen szeretem a parfümöd illatát nő: Gondolod jó ízlésem van? férfi: Gondolom jó ízlésed van nő: Gondolod tehetséges vagyok? férfi: Gondolom tehetséges vagy nő: Nem gondolod, hogy lusta vagyok ? férfi: Nem gondolom, hogy lusta vagy nő: Szeretsz hozzám érni? férfi: Igen szeretek hozzád érni nő: Szórakoztatónak tartasz? férfi: A szó legjobb értelmében nő: Szoktál nevetni rajtam? férfi: Nem, nem szoktam nevetni rajtad

Ronnie D. LAING (1927-1989) Legfontosabb művei magyar nyelven: Laing R.D. (1983a): Tényleg szeretsz…? Helikon Kiadó, Budapest. Laing R.D. (1983b): Gubancok. Helikon Kiadó, Budapest. Laing R.D. (1988): Beszélgetések gyerekekkel. Helikon Kiadó, Budapest. Laing R.D. (1990): Bölcsek, balgák, bolondok. Európa Könyvkiadó, Budapest. Laing legfontosabb követője a magyar származású kanadai matematikus, Feldmár András, aki x évig volt Laing személyi titkára és barátja.

FELDMÁR András (1940- ) Feldmár András legfontosabb művei: Feldmár A. (1992): A tudatállapotok szivárványa. Attitűd Kft. kiadása, Debrecen. Részletek letölthetők: http://www.daath.hu/showText.php?id =72

3

nő: Tényleg szeretsz? férfi: Tényleg szeretlek nő: Mondd „szeretlek” férfi: Szeretlek nő: Akarsz megölelni? férfi: Akarlak megölelni és simogatni és felöklelni és adni-kapni nő: És minden rendben? férfi: Minden rendben nő: Meg tudsz esküdni rá hogy sose hagysz el? férfi: Megesküszöm rá hogy sosem hagylak el két kezem a szívemre és így haljak meg ha hazudnék (csend) nő: Tényleg szeretsz?

Ronnie Laing és Feldmár András egy közös képen

A lélek iránti vallásos érdeklődésnek 100 ezer év, míg a művészeti felfogásnak 30 ezer év előnye van a tudományoshoz képest. Habár a filozófusok mindig is értekeztek a lelki működések törvényszerűségeiről, mégis az első tudományos igényű megközelítés 1879-ben látott napvilágot. Wilhelm Wundt lipcsei mérnök egyes lelki működéseket (leginkább az érzékleteket) laboratóriumi körülmények között mérte. Azóta számít a pszichológia a tudományok közé. A tudományosságnak vannak bizonyos alapkritériumai. Descartes óta annyira számít tudományosnak egy megközelítés, amennyire számokkal mérhető. A tudomány alapkritériumai: objektív; mérhető; kontrollálható; megismételhető; definiálható. A természettudományokban egyértelműségek vannak tehát. 1879 Lipcsében pszichológiai laboratóriumot hozott létre. Ez volt a tudományos pszichológia kezdete. A pszichológiát azóta egyetlen tényező különíti el az összes többi társadalomtudománytól: a lélektan a vizsgálatának tárgyát laboratóriumba viszi. A lelket úgy vizsgálgatja, mint mondjuk a kémikus az anyagokat és vegyületeket. Megkísérli előállítani a társadalmi helyzetet a laboratóriumban, megpróbálja kititrálni az összes feltételezhető hatótényezőt. Ezek lesznek a változók. A változókat cserélgetve méri, hogy azok milyen hatással vannak a lelki folyamatokra. Természettudománnyá kíván válni. Laboratóriumi kísérleteket más társadalomtudomány nem igazán képes végezni. A történelmi figurát, vagy a szépirodalom halhatatlan alakjait nehéz lenne a laboratóriumba cipelni, mert halhatatlanság ide vagy oda, döntő többségük már nincsen az élők sorában. Ha egy társadalomtudós mégis kísérletezik, akkor ő nagy valószínűséggel a szociálpszichológia eszközkészletét alkalmazza.

Wilhelm WUNDT (1832-1920)

4

2. A lelki jelenségek A tudományos lélektan döntően olyan jelenségekkel foglalkozik: • melyeket minden normális felnőtt ember naponta megtapasztal, • melyek megmérhetőek. Azon lelki jelenségek, melyek ritkán fordulnak elő, statisztikai módszerekkel nem mérhetőek megfelelően, ezért az akadémikus pszichológia figyelmét elkerülik (Forgács, 2004). A furcsa, ritka jelenségek döntő részét inkább kezelik patologikus működésként, főként, ha az zavart okoz a személyben, vagy a környezete számára (ld. 3.2. fejezetet a 16. oldalon). Néhány alapvető lelki működés felel meg ezeknek a kritériumoknak: • • • • • • • • • érzékelés észlelés figyelem tanulás emlékezés érzelem gondolkodás álom fantáziálás

A struktúrája: Az alapvető lelki jelenségekre vonatkozóan a pszichológus néhány alapkérdést fogalmaz meg, melyekre a különféle pszichológiai irányzatok eltérő válaszokat adnak. 2.1. Az érzékelés Sok pszichológus megkérdőjelezné, hogy az érzékelés egyáltalán pszichológiai jelenségnek tekinthető-e, hiszen elsősorban biológiai, biokémiai és fizikai folyamatok játszódnak le az érzékelés során. A látás esetén a fény rávetül a retinára, ahol az idegsejtekben lebomlik az A vitamin, ez képezi az ingerületet. Végtelen számú dolog, jelenés, változás zajlik egy időben, és ezek közül a mi érzékelésünk választja ki az épp megtapasztaltat, és ez maga a világ. Az érzékelés során az inger (a fizikai világ megváltozása) ingerületté válik. Az érzékelés tehát az információ felvételét jelenti akár külső, akár belső forrásból. Amely információ nem kerül be a rendszerbe, az számunkra nem is létezik. Vannak olyan fizikai folyamatok, melyeket nem képesek az emberi érzékelő szervek detektálni. Ilyenek pl. az ultrahang, vagy a röntgensugárzás. Ezek a folyamatok objektívek és létezőek, az ember mégis csak azért tud róluk, mert kifejlesztett valamilyen segédeszközt, amellyel ezeket a jeleket a saját érzékleti modalitásába, és a saját érzékelhető tartományába fordította. Az emberi érzékelés néhány érzéklet modalitásra vonatkozik: látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás, hőérzet és egyensúly érzet. Más lények egyéb érzékletekkel is rendelkeznek: pl. a halak érzékelik az áramlásokat, a denevér az ultrahangokat, a költöző madarak a Föld mágneses terét, stb. Ráadásul az egyes lények kapacitása az egyes érzékleti modalitásokon belül sokkal kifinomultabb és érzékenyebb lehet, mint az emberé. A kutya szaglása 50-szer, 100-szor érzékenyebb, mint az emberé. „Aldous Huxley-nak van egy novellája, aminek „A vakok országa” a címe. Arról szól, hogy egy ember eltéved egy sivatagban, átmászik egy hegyen, és egy egészen eldugott völgyben talál egy kis országot. Ott először minden normálisnak látszik, de aztán a

5

hogy az egész országban mindenki vak. mint a többiek. Rubin serleg van. vagy percepciónak. hallucinálnak. Végül is engedélyezik számukra a házasságot azzal a feltétellel. Emiatt egy operációt kellene elvégezni rajta. Az emberek egy része egy serleget észlel. Ekkor azt találják. amit a többi ember nem. Talál egy gyönyörű nőt. hogy valami nincs rendben ezzel az emberrel. míg az antipszichiáterek szerint. Mi ez? Mit lát? A kérdés helytelen. csakhogy az észlelés során eltérő jelentéssel ruházhatják fel ugyanazokat az ingereket. Attitűd Kft. és szívesen megszabadul tőlük. 2. 6 . hogy a férfi aláveti magát az operációnak. és úgy beszélnek. de ezt az elmebajt ezzel az operációval meg lehet gyógyítani. Olyan dolgokat mondanak. hogy ő is legyen olyan. és meg akarnak házasodni. hogy ki akarják szúrni a két szemét azért. Mikor azonban megkérdezi. A képen az un. akivel egymásba szeretnek. kiadása. A modern társadalom ezeket az érzékleteket megszüntetendőnek tartja. akkor megérti. A kommunikációs szakirodalom nagyjából ezt a jelenséget érti a dekódolás alatt. hogy mi lenne ez az operáció. A házasság előtt azonban meg kell vizsgálni az ifjú párt. ami önveszélyes állapot. mintha őrültek lennének. nincs joga senkinek megszüntetni ezeket. A lelki betegek döntő többsége ugyanakkor szenved a tünetektől. (1992): A tudatállapotok szivárványa. Az észlelés Az idegrendszerben keletkezett ingerület lélektani folyamatok során nyer értelmet. 2 Az idézet az alábbi forrásból származik: Feldmár A. hogy például vannak színek. mert valami rendellenesség van az arcán. Ráadásul a pszichotikus beteg a hallucinációival törődik. Azt mondták ugyanis róla. Debrecen.”2 A hallucináló pszichotikus beteg olyan dolgokat is érzékel.vándor nagy meglepetéssel fedezi fel. a reális ingereket sokszor figyelmen kívül hagyja. mint ő. míg mások két egymás felé forduló arcot percipiálnak.2. vannak formák. Ugyanis mindenki ugyanazt a mintázatot látja (érzékeli). Ezt a folyamatot nevezik észlelésnek. hogy az ilyen emberek.

Az emberek többsége kedveli ezeket a szempontváltásokat. aki egy fiatal hölgyet. vagy más néven gestalt pszichológia szerint. de legalábbis felkelti az érdeklődését. amikor a percepcióváltás következtében ugyanazoknak az ingereknek egészen más jelentése fogalmazódik meg. és van olyan is. Az észlelés. aki 7-et észlel. ézsellésen kreesztül sutrkturáldiók…” 2. az emberi percepció mnidnet mgeold! Nem atz olavssák aimt sajátossága. ahogy észleljük 2.3. az észlelése sajátosságai feltárása által megérthető. aki 6-ot. 7 .2. A kreativitás egyik kulcstényezője a szempontváltás (percepcióváltás) készsége. Van. aki egy időset. Ez a készség fejleszthető. A válasz a percepciós sajátosságoktól függ. humorosnak tekinti.Hasonló észlelési szabadságot biztosít a Boring féle ábra is. van. „Felsegeles brámiflée heylseírás. ahogy észleljük A világra úgy reagálunk.2. ezért egy személy lelkének tulajdonságai. van.1. Még akkor is értelmet keres az étrelmet ad az étrelmtelnenek… A vliág az ingerekben. amilyenek vagyunk Olyan világ jut nekünk.2. Minél könnyebben.2. az 6-ot észlel. aki egy idősebb urat észlel. hogy értelmes alakokba ítram. ha azok kaotikusan szerveződnek. haenm ami za étrelme… Az ézslelés (mintázatokba) törekszik szervezni az ingereket. mret az ayg Az alaklélektan. Aha-élménynek nevezzük azt a pillanatot. Miért fontos a percepció? • • • Úgy észleljük a világot. Aki alsó perspektívából szemléli a kockákat. az 7-et. gyorsabban és szokatlanabb módon képes valaki percepciót váltani. Aha-élmény. mint a személyiség megnyilvánulása Az észlelés egyedi és szubjektív folyamat. míg aki felülről tekint a kockákra. annál kreatívabb személyiség. Hány kocka van a képen? Van. Minden lelki jelenség megjelenik a percepcióban. Keresse meg valamennyi alakot! 2.

1. az emlékezet és a tanulás) mind meghatározzák. A vizsgálati személynek magának kell értelmezni (percipiálni) az ingert. 4. hogy miképpen észleljük a világot. hiszen itt még senkinek nincs cipője…” A két ügynök ugyanazzal a társadalmi realitással szembesült. mintegy megmutatja belső.2. akár az alábbi viccben: Egy cipőárust elküldenek Burundiba. az ügynök meglepődve telefonál az ügynökségnek a repülőtér elől: . fejezetet a 44. akkor valószínűleg hasonló következtetésekre jutna. Az egyén percepciójának vizsgálata által számos személyes lelki tulajdonsága feltárható. mint a társa. A lelki állapotok (az érzelmek. A humanisztikus pszichológia alapvetése.„Küldjék az összes cipőt.„Küldjék gyorsan a visszavivő repülőjegyét. Ez az észlelet pedig meghatározza a cselekedeteket. A beérkezett információk az észlelésen keresztül nyernek sajátos és egyéni értelmet. hogy meg kell próbálni a másik személy szemével szemlélni a világot. Másnap egy másik cipőárust küldenek Burundiba. hiszen senki nem hord cipőt”. hogy értelmezzék az ingert. Az ember lelki működései nem érthetőek meg a percepció feltárása nélkül. mert bármennyit el lehet adni. az ügynök meglepődve telefonál az ügynökségnek a repülőtér elől: . mint ugyanazt a kontextust egy szerelmes ember észlelné. A személy úgy reagál a környezetére. Az észlelt realitás Objektív világ nem létezik. Ezt az elvet alkalmazzák az un. 2.oldalon). Viselkedés és percepció Az értelemtulajdonítás sajátos humán tulajdonság. A személy mintegy belevetíti (projektálja) saját belső világát az értelmezés (percepció) közben. A projektív tesztek lényege. A folyamat által.4. és ezért hasonlóan is viselkedne. ahogy észleli? Ha Ön is úgy észlelné a dolgokat. hogy az ingernek önmagában nem sok jelentése van.5. Vajon miért észleli úgy a világot. A depressziós egyén egészen másképpen festi le a környezetét. hogy félig strukturált ingereket mutatnak a vizsgálati személyeknek. de az információk dekódolása és percepciója egészen eltérő reakciót váltott ki. A másik személy viselkedésének megértéséhez először is a percepcióját kell megérteni. ahogyan értelmezi (percipiálja) a környezete ingereit. akiknek az a feladata.Az alábbi személyes tényezőktől függ a percepció: • Tapasztalatok • Kielégítetlen vágyak és szükségletek • Kielégítetlen ösztönök • Személyiség • Traumák • Betegségek 2. A félig strukturált jelző azt jelenti. mert itt nem lehet cipőt eladni. Megérkezik a repülő. projektív személyiségvizsgáló eljárások. pszichikus realitását. a motiváció. csak észlelt világ van. ahogy észleli a világot. Olyan realitás jut az egyénnek.4. Megérkezik a repülő. Ez az állapot az empátia (ld.2. 8 .

amikor a személy a kis részleteket észrevéve halad a nagy totális rálátásra. akinek az a feladata. hogy értelmezze. Az ilyen szemlélet egészen eltér attól. Az eljárásban különféle jeleneteket mutat a vizsgálatvezető a személynek. Az egyes kategóriák telítettsége (a válaszok hány százaléka került az egyes kategóriákba). A válaszok jellegzetességeit a pszichológus tartalomelemzi. 2. A Rorschach-próba Hermann Rorschach nevéhez fűződik a Rorschach-próba eljárás. Van olyan percepciós stílus. Pl. aki örökké beleragad az apró jelentéktelen részletekbe. Egy-egy vizsgálati személy átlagosan 4 választ szokott adni egy táblára. A vizsgálati személy 10 db tintapacnit értelmez. A legtöbb személy valamilyen mozgásos 9 . és a legtipikusabb címeket tekintjük a tábla felszólító jellegének. a pszichodiagnoszta fejben tartja a tábla felszólító jellegét. és onnan halad a részletek felé. Az eredményeket . Az egyes személyiségvonásokra jellemző jegyek azonosíthatók. Ez azt jelenti. vagy éppen annak egy részletét értelmezi. Van olyan is.az adott kultúrába tartozó más válaszolók. bizonyos lelki betegségekre jellemző választípusok is vannak. Valamennyi ábrának megvan a maga hagyományos jelentésvilága.2. Az eljárás lényege. Fontos elemzési szempont.6. aki a nagy egészet ragadja meg. hogy bizonyos előre meghatározott tartalmi kategóriákba sorolja a személy válaszait. és a háttérjelentést ebből fejti ki. hogy a személy először az egész mintát. ábra felszólító jellege a társas viszonyokra vonatkozik. hogy adjanak egy rövid címet az ábrára. Ezen felül. Hermann RORSCHACH (1884-1922) A Rorschach-próba a percepciós jellegzetességek egész sorát vizsgálja. hogy a személyeket megkérjük. Bárki bármilyen választ ad. válaszjellegzetességeinek átlagához viszonyítja. A fenti 3.Tematikus Appercepciós Teszt (TAT). mi történhet az egyes képeken. valamint a kategóriák telítettségének egymáshoz viszonyítása alapján fogalmaz meg tendenciákat.

Sok esetben ezekkel az elfojtott. fejezetet a 35. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus professzorasszonynak elemzésre. oldalon). hogy itt egy széttaposott béka van. majd azt mondta.tevékenységet észlel két ember között. Pl. Egy szociofóbiás3 vizsgálati személy ezt a táblát megfordította a talpáról a fejére. Iatrogén ártalom: a terápia miatt bekövetkező ártalom. nem szembesítheti a vizsgálatvezető a páciensét azzal. Bagdy Emőke elolvasta a válaszokat.2. hogy a személy a tudattalan tartományba szorít bizonyos saját magára vonatkozó információkat (ld. hogy az illető személy problematikájának egy része a szociális kapcsolatrendszerben keresendő. amelyeket a személy maga sem tud.) (1905-1937) A módszert ennek ellenére már nem alkalmazzák számos nyugati országban. (1905-1995) BAGDY Emőke JÓZSEF Attila (1941. Két vizsgálatvezető ugyanabból a vizsgálatból nem mindig jut ugyanarra a következtetésre. ezért még akkor is a társas kapcsolatok jellemzőire vonunk le következtetést. A téves ítéletek valószínűsége magas. melyet névtelenül odaadtak Dr. Mivel nem lenne szerencsés a szembesítés. ezért felfüggesztette a vizsgálatot a pszichológusnő. A projektív mérési eszközök mellőzésének a másik oka. ezért sok helyen a vizsgálatot etikátlannak tartják. A vizsgálatvezető számára ez jelzés. a Flóraversek ihletője és József Attila egykori pszichológusa. 4. megvizsgálta a Rorschach-próbával József Attilát. 10 . hogy elfojtott homoszexuális tendenciákat sejt nála. ezért a személy védekezni sem tud a felmerült információkkal szemben. ha a vizsgált személy történetesen nem említi meg ezt a témát. ezért a vizsgálati eredmény erősen függ a vizsgálatvezető tapasztalatától és hozzáértésétől. hogy ezek reliabilitása sokszor alacsonyfokú. Azonban 400-nál több választ adott József Attila az első 4 táblára (egy átlagos ember 16 választ ad ugyanezekre a táblákra). mint a kriminológus számára az KOZMUTZA Flóra ujjlenyomat. Számos oka van ennek: A vizsgálatvezető pszichológus olyan információkat szerez meg az alanyról. majd először annyit mondott: „Nagyon józsefattilás!” A Rorschach-próba értő kezekben olyan pontos lenyomatát adja a személyiségnek. Mivel ez a motívum vezérli a szemléletet. tudattalan információkkal való szembesítés iatrogén4 ártalmakat okozna. Nem véletlen. Akad olyan 3 4 Szociofóbia: beteges rettegést jelent az emberekkel való érintkezéssel kapcsolatosan. Kozmutza Flóra. A hagyatékából előkerült József Attila töredékes Rorschach jegyzőkönyve. Kozmutza Flóra 1995-ben meghalt.

a másik személy lelki működésének alapvető sajátosságai tárhatók fel. Az ingerek halmazából kiemelkedik valamelyik mintázat. élményvilágát. hogy az idő múlásával hogyan változik a figyelem pontossága. hogy a helyes válaszok hány százalékát jelölte meg a személy (A keresett betűk hány százalékát jelölte be?). Hogyan értékelik ugyanazt a társadalmi jelenséget? 2. Ezért a jelenségek értelmezése nem csak magáról a jelenségről. ahol a módszert nem oktatják. egy magnóról lejátszott szöveget. esetenként traumáit vetíti bele a jelenségekbe. Akárhogy is.hazai pszichológusképzés. Minden ember a saját tapasztalatait. A megosztott figyelem vizsgálata során több betűt is keresnie kell a személynek egyszerre. Megmérhető a pontossága. valamint hány téves jelölése van (Hány olyan betűt jelölt meg. hogy hány elemet vizsgált meg a személy. Számos mérőeljárás ismeretes a figyelem sajátosságainak vizsgálatára. pl. hogy a C betűket is jelölje meg! A vizsgálatvezető a pontosság vizsgálata során megszámolja. Feladat: Figyelje meg két ellentétes beállítottságú TV csatorna beszélgetős műsorát.3. esetleg egy másik típusú információt is meg kell jegyeznie. az alaklélektan és a kognitív pszichológia) képviselői így tartják. a percepció sajátosságainak feltárása fontos pszichológusi tevékenység. A figyelem A figyelem tematizált percepció. Legalábbis bizonyos pszichológiai iskolák (pl. Mi történik a képen? Bizonyos felfogások szerint. hanem legalább annyira az elemzőről magáról is szól. terjedelme. a projektív vizsgáló eljárások érvényessége kitágítható az egész világmindenségre. A tartósság vizsgálata során azt számolják meg. tartóssága. ahol több éven keresztül tanulnak egy-egy projektív eljárást. Instrukció: Kérem soronként haladva jelölje meg az A betűket! (2 perc múlva) Most kérem. Eme helyen a Bourdon-próbát mutatjuk be. A másik személy információfeldolgozási stratégiái által. A környezet a projekció által nyer értelmet a percepció során. A terjedelem vizsgálat során azt mérik meg. személyiségét. 11 . míg olyan képzés is van. hányadik sorig jutott el egy bizonyos idő alatt. A figyelem szintén jól mérhető lélektani jelenség. amit nem kellett volna?).

azonnal gerjed egy másik. A Szondi-féle ösztöndiagnosztikai eljárásban. a személy számára nem léteznek.ezek alapján – egy szűnni nem tudó folyamatos szükséglet kielégítés.4. A lelki élet. a házastársválasztás során. Szondi felfogása szerint (ld.4. a 4. Feladat: Beszélgessen egy társával 5 percig. de még a lelki betegségek kialakulására is hatással vannak. amit a társa mond! Ismételje meg a beszélgetést úgy. • • • • • SZONDI Lipót (1893-1996) A világ nagy részén ma is alkalmazzák Elmélete téves Diagnosztikailag megbízható Patológia orientált Igen nagy tapasztalatot igényel az alkalmazása • Munkaerő kiválasztásban indokolatlan 12 .com/watch?v=Ahg6qcgoay4 A kommunikáció során a kommunikátor a realitás egy bizonyos szeletére fókuszálja a befogadó figyelmét. A motiváció Az élővilágban a legkülönfélébb hajtóerők fordulnak elő. melyek eredője határozza meg a tényleges viselkedést. Hányat passzolnak a fehér csapat játékosai? http://www. szükséglet.youtube. A jelentős döntések és a sorsfordulók biológiai vezérlés alatt állnak. a Maslow-féle szükséglethierarchiában. drive. a barátok megválasztása során. oldalon). . Ösztön. Amikor kielégült egy szükséglet. a lelki működések naturisztikus felfogását a 17. valamint két ellenszenveset. stb. a realitás fontos elemei egyszerűen kívül esnek a szubjektív realitás mezején. Kurt Lewin ezzel szemben a szükségleteket nem hierarchikus felépítésűnek. Szondi sorsdiagnosztikája A magyar származású Szondi Lipót a sorsot az ösztönökből vezeti le. és kövesse az instrukciókat. oldalán). Amennyiben ez sikeres. (Ezek felépítését ld. Az ösztönök így kifejtik hatásukat a foglalkozásválasztás során. hogy minden részletre alaposan figyeljen oda! 2. Sőt a legkülönfélébb szükségletek egyszerre hatnak.Nézze végig az alábbi videót. 6 sorozatban 8 személy fényképe közül ki kell választani két rokonszenveset. fejezet 45. hogy nem figyel arra. Az ösztönök telítettségét és kielégítettségét 8 alapösztön szondázásával tárja fel. hanem időben állandóan változónak tartja.

Ilyenek például a motoros tevékenységek. mégis sokan képesek kiválóan kivitelezni. 2. az egyed elpusztul. annál inkább képes az egyed – flexibilis viselkedéssel .1. és verbálisan reagálnia kell a helyzetre.3.) 2.6. valamint a munkaerő kiválasztásban. Bizonyos állatok érzékszerve például sokkal 13 . Az emlékezet is több szintű lehet. behavioristák) különös jelentőséget tulajdonítanak a tanulásos adaptációnak. Nehéz elmondani. és nem örökíti a viselkedésért felelős géneket az utódokba.2. A rossz adaptációt kínok követik. biztonsági őr. alfejezetet a 17. A Picture Frustration Test (PFT) számos érzelmileg kifeszített. A megoldások tartalomelemzése képet ad az érzelmek és indulatok kezelésének személyes jellegéről. amit büntetésként él meg. Az érzelmek vizsgálata fontos feladat a klinikumban. Amennyiben egy rögzült és örökölt viselkedésminta inadaptívnak bizonyul. Bizonyos pszichológiai iskolák (ld. akkor jól jár. Az emlékezet Tanulás nincs emlékezet nélkül. A vizsgálati személynek bele kell helyeznie magát a szituációba. Mint minden lelki működésváltozás.7.8.alkalmazkodni a körülményekhez. de ahogy közelítünk az ember rendszertani szintjéhez. 2. stb. Minél fejlettebb egy faj. az evolúció hagyományozta az utódokra. (ld. számos lelki működés tekintetében az ember nem is tekinthető az evolúció csúcsának. Az explicit emlékezés szavakban elmondható. Az érzelem Az érzelmek vizsgálatára számos eljárás lehetséges. a viselkedés egyre nyitottabbá válik.2. hogyan kell biciklizni. amit jutalomként él meg az egyed. panasziroda. míg az emlékezésnek van implicit rétege is. nehéz és frusztráló helyzetet mutat be. öröklöttek. különösen olyan munkaköröknél. sőt. Az embernek is vannak zárt viselkedései. Amennyiben megfelelőképpen adaptálódott. Az alacsonyrendű lények generációról generációra alkalmazkodnak a megváltozó körülményekhez. ami nehezen vagy egyáltalán nem verbalizálható. Az összes többi alapvető lelki működés megtalálható a törzsfejlődés során.oldalon). A gondolkodás A gondolkodás tekinthető a leginkább humánspecifikus lelki működésnek.5. még a lelki működések nurturisztikus felfogását a 3. amiben az érzelmileg felfokozott helyzetek kezelése fontos kompetencia (call-center. a gondolkodás is agyi mutációk következménye. A tanulás A viselkedés bizonyos rétegei biológiailag zártak. A populáció megszabadul a hibás génektől.

a tér-idő összezsugorodik. alvás közben egy furcsa (irracionális) lelki működés aktiválódik. és egyéb probléma oldódik meg.kifinomultabb az emberénél. stb. pedig álmodás közben számos tudományos felfedezés születik.9. aminek csak halvány kapcsolata van a külső realitással. a pszichoanalitikusokat a 35. mert a kommunikáció komplex jelenség. álomképről fog beszámolni. de olyan tökéletességgel egyetlen állat sem képes gondolkodni. Az alvás egy egészen más tudatállapot. más pedig hiányolná a kommunikációt. egyharmadát végigalussza. Olyan lelki tartalmak is beszűrődhetnek. Az álmok csak alig érintkeznek a mindennapi realitással. viszont egészen archaikus lelki működés. alakok keverednek. Tartós hiánya összeegyeztethetetlen az élettel. A figyelmet az az üzenet és információforrás köti le. ami akár magától is megtörténhet. Amikor nem eléggé érdekfeszítő az előadás. Ha valakit tartósan nem hagynak aludni (alvásmegvonás). akkor annak az embernek romlik az immunrendszere. Az álmodás fontos testi és lelki működés. mindez figyelmet igényel. Az álmodásra ugyanis szükség van az élmények letisztítására. Amennyiben ilyenkor felébresztjük. Az üzenetet megfelelő érzékszervekkel fel kell fogni (érzékelés). aki az érzékelést szívesebben kihagyná. Jelentős jelenség: az ember életének kb. 2. valamennyi lélektani alapjelenségnek jelentős szerepe van benne. Az ébrenlét során is változnak a tudatosság szintjei. addig az embernek kifinomult belső sémái vannak a külvilágról. A REM fázis során jelentkeznek az álomképek. Ez egy tudati határállapot. Az alert szakasz során erősen koncentrálunk az itt és most realitására. A tudatossági állapotok ciklusosan változnak a nap során. 14 . Bizonyos pszichológiai iskolák (ld. amit az egyén maga soha nem tapasztalt meg. vagy imaginációnak is nevezik.10. amely kellően érdekes (motivál). Lenne. mint az ember. A hipnózis tulajdonképpen ezt a tudatállapotot indukálja – a hipnózis egy természetes dolog. hiszen – mint ahogy korábban megállapítottuk – az emberré válás és a civilizálódás egyik legfontosabb kompetenciájáról van szó. a felületes alvást (a hipnagog állapotot) a REM (Rapid Eyes Movement) fázis. megfelelőképpen kell dekódólni (percepció). Az alvási szakaszban pl. Mégis olyan történések is színezik az álmokat. A kommunikáció érzelmeket kelt és gondolkodtat. esetenként a régmúlt tapasztalatok beleszűrődhetnek az álomképekbe. hogy a személy szeme mozog a behunyt szemhéj alatt. amelyek a valóságban nem fordulnak elő: repülni vagyunk képesek. A REM fázis (Rapid Eyes Movement) alatt álmodik az ember. vagy időre. A REM fázis legkönnyebben abból ismerhető fel. Az inert szakaszban eltávolodunk az itt és most téri és idői dimenzióiból. Az éberálom Az éberálmot fantáziának. amikkel képes műveleteket végezni a tényleges viselkedés előtt. és akár meg is halhat. oldalon) különös jelentőséget tulajdonítanak az álmoknak. később is felidéződik szükség esetén (tanulás és emlékezet). Míg az állatok reflexesen reagálják le a világot. a hallgató fantáziál valamilyen számára kedvesebb helyre. majd a mélyalvási szakasz váltja. 2. bár a napi események. Nem minden pszichológus értene egyet a lelki alapműködések fenti listájával. Az álmot sokan a napi élmények salakanyagának tekintik. Az álom Az alvás és az álom nem teljesen humán specifikus. Azért mellőztük mégis a listából. A gondolkodás elemei is az evolúcióba gyökereznek. személyre.

Fejlődéslélektan Személyiség lélektan Szociálpszichológia Érzékelés Észlelés Figyelem Motiváció Érzelem Tanulás Emlékezés Gondolkodás Álom Éber-álom. hogy milyen válaszokat adnak a kérdésekre.3. fantázia Alkalmazott pszichológia Általános lélektan 15 . hanem kérdéskörök – ezekre épülnek az iskolák és az irányzatok. imagináció. hogy ezek nem irányzatok. attól függően. A pszichológia alapkérdései Az akadémikus pszichológia képviselői néhány alapkérdést szoktak feltenni a fenti alapvető lelki működésekkel kapcsolatban: Általános lélektan Személyiséglélektan Fejlődéslélektan Szociálpszichológia Alkalmazott pszichológia Általában milyen törvényszerűségek jellemzik a fenti lelki működéseket? Miben és hogyan térnek el egymástól az egyes egyedek lelki működései? Mik az egyes lelki működések fejlődésének törvényszerűségei? Milyen okokból adódnak az egyedi lelki működések különbözőségei? Hogyan befolyásolja a másik ember a fenti lelki működéseket? Hogyan könnyíti meg az életet mindazok a válaszok. amelyek az előbbi kérdésekre adódtak? Fontos hangsúlyozni.

Van olyan lelki betegség. Valójában a lelki működés a legflexibilisebb testműködések sorába tartozik. A megfigyelt jelenségeket szisztematikus rendszerekbe sorolja. A személyiséglélektan a lelki működések különféle változatait írja le. A testhőmérséklet 36. A többi testműködés igen kis intervallumban változhat. Az általános lélektani szabályszerűségek praktikusan felhasználhatók. ami még normálisnak fogható fel. a súlyos működési rendellenesség jele. csakhogy a környezete szenved tőle. az alkoholizmus. A lelki működések közös és általános szabályszerűségeit igyekszik megragadni. Célkitűzése a megfigyelt jelenségek pontos megfigyelése és leírása. és a leleteket egymáshoz viszonyítja. Pl. Módszertani szempontból legalább három réteget különítenek el: • • Ideografikus. vagy életvitelre. Ilyen pl. hogy az emberek lelki működésének vannak közös és általános szabályszerűségei. vagy deskriptív (leíró) tudomány. Ilyen például a néprajz. míg a ’70-s években betegségnek tartották (medikalizálás). Jóllehet az egyes kultúrák különböznek a tekintetben. A személy valamilyen lelki ok miatt nem képes az adottságainak megfelelő teljesítményre. Hasonló a vérnyomás. Szisztematikus (rendszerező) tudomány. és nincs betegségbelátása. ha valamilyen élmény. A személynek betegségtudata van. Abnormális. ha: • • • • Zavarja a környezetet. • A legtöbb tudománynak egyaránt vannak deskriptív. a keresztény kultúrában egészen az ’50-es évekig börtön járt érte (kriminalizálás). Ilyen például a kulturális antropológia. A személy lelki segítséget igényel. ezért a célcsoport jellegzetes pszichikus működéseit tanulmányozzák. A megközelítés a legtipikusabb működési jellegzetességeket igyekszik megragadni. Az általános lélektan Általában milyen törvényszerűségek determinálják a lelki működéseket? A kérdésfelvetés azt feltételezi. vagy a vércukorszint is. ezért kezelést igénylő lelki működésnek tekinthető. amivel a beteg együtt él. napjainkra inkább az elfogadás trendje bontakozik ki (tolerancia). a marketingben tömegeket kívánnak befolyásolni. Pl. 3. A normalitás kritériumai ezért kultúráról kultúrára változnak. tapasztalat vagy lelki működés miatt szenved. Néhány általános érvényű támpont alkalmazható. egy sportautó megtervezése során figyelembe kell venni egy általános pszichikai működéssel rendelkező ember lelki tulajdonságait.3. 16 . Nomotetikus (törvényalkotó) tudomány. A személy boldogságképtelen. A lelki működések esetén sokkal szélesebb az a tartomány. szisztematikus és nomotetikus rétegei. Ugyanis a lelki működések tekintetében jelentősen különböznek az egyes emberek. hogy a szerkezet fit legyen az ember pszichikus felépítésének. A tudományoknak számos rendszerezési módja van.2. Ilyen például az általános pszichológia. hogy mekkora szabadságot biztosítanak az egyes lelki működéseknek. vagy hidegebb test. Az ergonómus az általános lelki jellegzetességnek megfelelően tervezi meg a műszerfalat és a működtetéshez szükséges eszközöket.1. A személyiséglélektan Az emberi lélek és működései bonyolultak és sokfélék. Ennél néhány fokkal melegebb.6 C fok lehet. A lelki működés mely szélsőséges változatai tolerálhatóak még? A homoszexualitás megítélése például folyamatos változáson ment át: Az ógörög kultúrában ajánlatos volt. hogy bárki képes legyen biztonságosan működtetni.

Fejlődéslélektan A fejlődéslélektan több kérdést is intéz a lelki működésekhez. De ha ez ortodoxiaként van jelen (mint pl. A különféle pszichológiai iskolák eltérő jelentőséget tulajdonítanak az öröklésnek és a tapasztalatnak. A behaviorista irányzat hangsúlyozza leginkább a tanulás szerepét a lelki rendszer működésében (ld. 3. Mivel ez a nézőpont a természetből eredezteti a lelki működést. ezért nurtuisztikus megközelítésnek is nevezik. A pszichológia ezekre a hullámokra hangolódik. Néplélektan (Hitler) – bizonyos népcsoportok örökletesen hordoznak magukban pszichikus jellegzetességeket. Az öröklődés nem enged meg túl sok szabadságot.3.Minél inkább fontos egy egyén a társadalomban. Egy majom 5 Nature = természeti (biológiai) eredet. általában tiltott dolog. hogy egy lény milyen (lelki) működésre képes. A megközelítés a lelki jelenségek evolúciójának fontosságát hangsúlyozza. amely a lelki működések biológiai huzalozottságát hangsúlyozza.és felsőbbrendűek). A lélek biológiai mozgatóereje az ösztön. A 20. amitől nem lehet megszabadulni).3. A gének által. Ha mégsem (tehát az egyén a háttérbe szorul). az alapvető lelki jellegzetességekért biológiai tényezők felelősek.3. a személyes lelki tulajdonságok öröklődnek 2. A megközelítés szerint. Valójában az öröklésnek és a tapasztalatnak egyaránt jelentősége van a lelki működésekben. Az ösztönök jelentőségét hangsúlyozza például a pszichoanalízis és a tömeglélektan. Tapasztalat (nurture): A törzsfejlődés alacsonyabb fokain a viselkedés rögzített. zárt. Nurture = betáplálás. 17 . században több rendszer is eltüntette a pszichológiát. Hitlernél). Mivel ez a nézőpont a környezet külső ingereiből eredezteti a lelki működést. annál jelentősebb az érdeklődés a társadalomban a pszichológia iránt. század elején népszerűek voltak például: • • Az ösztönpszichológia. A genetikus tényezők behatárolják.1. amikor az öröklés jelentőségét hangsúlyozza. (1) Eredettörténet (2) Rendszertani megközelítések. genetikailag programozottak. oldalon). Eredettörténeti kérésfelvetés Milyen tényezőkből adódnak a lelki jelenségek közötti különbségek? Hogyan alakulnak ki a személyiség jellemzői? A fenti kérdésre két alapvető választ szoktak adni: 1. a lelki működések velünk születnek. 3. Az emberi faj felé közeledve az irányítás egyre szabadabbá és nyitottabbá válik.3.2. ezért naturalisztikus megközelítésnek is nevezik.3. a viselkedések zártak. biológiailag huzalozott. 4. társadalmi hatás. mely folyamat lelki szubsztanciája a tanulás. akkor ez nyilvánvalóan téves és káros a társadalomra. A magyar történelemben. fejezetet a 40. determinizmus jellemzi (beleszületés egy csoportba. amelyektől nem lehet megszabadítani őket.1. Ezt a nehézséget nevezik nature-nurture5 dilemmának.1. 3. akkor nem irányul figyelem a pszichológia iránt. kívülről való berakás. Öröklődés (nature): Darwin tanainak megjelenésével az evolucionista megközelítések gyorsan terjedtek a társadalomtudományokban is. Ezekhez kvalitásokat is hozzárendelnek (alsóbb.1. A személyes adaptációnak egyre nagyobb a jelentősége. sőt. a személyes lelki tulajdonságokat a tapasztalatok formálják. a 20. 3.

A filogenezis (törzsfejlődés) az evolúciós változások folyamata. Azonban a majom lelki működései is elsorvadnak deprimált körülmények között. 3. A megközelítés a lelki működések genezisét vizsgálja és hasonlítja össze különféle fajoknál. Lev Tolsztoj kisregényének hőse.genetikusan sokkal több információt el tud sajátítani. Milyen törvényszerűségek jellemzik a lelki működéseket (pl. Főbb kutatók: Desmond Morris. Milyen jellegzetességei vannak az egyes lelki működéseknek a különböző életkorokban a fogantatástól a halálig? Már a magzati korban megjelennek bizonyos lelki működések. (1935. a halálos ágyán többet fejlődik. Ivan Iljics személyisége pl.2. Hogyan változott az idegrendszer.) Charles DARWIN (1809 .3.2.2.3. érzelem) egy 2 éves és egy 40 éves embernél? A fejlődéslélektan a tipikus jellemzőket leírja és értelmezi. mint egy elefánt. etológia. Darwin humánetológiai könyvét CSÁNYI Vilmos követően 101 évvel 3 etológust is Nobel-díjjal jutalmaztak. Mi az azonosság és a különbség a majom és az ember lelki működéseiben? Charles Darwin 1872-ben publikálta az első humánetológiai közleményt. Csányi Vilmos. A 4 hónapos magzat már hall. A humánetológia a pszichológiai működések prehumán eredetű rétegeit tárja fel. evolúció 8 Szociogenezis = társadalmi fejlődés 18 . evolúciós pszichológia.1882) 6 7 Ontogenezis = egyedfejlődés Filogenezis = törzsfejlődés. Az érzelmek kifejeződése az embernél és állatoknál címmel.3. A filogenetikus viselkedésfejlődést kutatja az etológia. Az ember egész életén át fejlődőképes. 3. Ontogenetikus fejlődéslélektan A klasszikus fejlődéslélektan az ontogenetikus fejlődéssel foglalkozik. mint az azt megelőző évtizedekben. a pszichikus rendszer és a viselkedés a törzsfejlődés során? Számos irányzat is sajátjának tekinti ezt a kérdésfelvetést: Biológiai pszichológia. Rendszertani megközelítések A lelki működések fejlődése többféle rendszertani egység szintjén tanulmányozható: • • • ontogenezis6 filogenezis7 szociogenezis8 3.2.1.

az egyedben kialakul egy ősbizalom a világgal kapcsolatban: „A világot jelentő anyám felismeri a szükségleteimet. Az ősbizalmatlanság nem egyszerűen karakter kérdése.Konrad Lorenz az imprinting (bevésődés) jelenségének leírásáért kapott Nobel-díjat. Az esemény hatalmas érzelmeket mozgat meg az anyában és a gyermekben egyaránt. Az imprinting egy olyan szenzitív periódusban megtapasztalt élmény. (1902-1994) 19 .” Ellenkező esetben a világ egy fenyegető. A pszichoszomatikus szülészeti gyakorlatban – a korábbi medikális szokásokkal ellentétben . Az imprinting egy olyan tanulás.nem választják el a babát az anyjától a szülést követően. A rooming-in rendszerben a gyermekágyon sem választják külön az anyát és a gyermeket. hogy a tojásból kikelő kiskacsák az első mozgó tárgyat követni kezdik (imprintálják). míg a tanulás maga a környezetből ered. mint a többi ismert tanulási forma. Kialakul a korai kötődés. A szenzitív periódust eredetileg a születést (tojásból kikelést) követő periódusra teszi Lorenz. Az anya akkor etetheti meg a babáját. Az első éves kor végére kialakul az ősbizalmatlanság. A későbbiekben védelemért hozzá futnak. amikor az enni kér. Az élet legelső kihívása a bizalom. ami nem igényel megerősítést. ezért ismétlést sem igényel. bár lehetnek az életnek később is szenzitív szakaszai (pl. hanem már ott a szülőszobán bőr-bőr kontaktust teremtenek közöttük. és hajlandó kielégíteni azokat. A kihívás megoldási módja fixálódik. és vele próbálnak szaporodni. Amennyiben optimális a megoldása. Nyugodtan odabízhatom magam rá. A jelenséget egyetlen tapasztalat kiváltja. Erik Erikson a pszichoszociális fejlődéselméletében nyolc fejlődési szakaszt különböztet meg. és később alig változtatható nyomot hagy a karakterben. A jelenséget leírták a szárnyasokon kívül rovarok és emlősök szintjén is. Ugyanis az imprintingre való hajlam öröklött. A módszernek mentálhigiénés és egyéb jelentőségei egyaránt vannak. amiben sosem lehet bízni. ami egy életre meghatározó nyomot hagy maga után. A fejlődési szakaszok kihívást jelentenek az egyed számára. első erotikus élmények). hanem számos súlyos társadalmi és Erik ERIKSON egészségügyi következménnyel járhat. és a későbbiekben az imprintált tárgyat tartják fajtársnak. Az imprintingnek van naturisztikus és nurturisztikus rétege egyaránt. sem jutalmat. élhetetlen kiszolgáltató hely. amire sosem lehet számítani. szülés. Az imprinting jelensége alkalmazható humán szinten is. sem büntetést. A világ egy élhető hely. Nyári ludak mesterséges keltetése során figyelte meg.

2. Margaret Mead9 a kultúrák karaktere közötti különbséget a korai evésélményekből eredezteti. és New Yorkban halt meg 1953-ban.5. amelyek kortól. 3. Tehát a szülészeti gyakorlatnak messzemenő társadalmi mentálhigiénés és egészségügyi következményei lehetnek. A csurunga népe. Még a mai napig érdekes lehet Homérosz műveit lapozgatni. oldalon). 20 . A szociogenezis A szociogenetikus pszichológia a lelki működések kulturális változásait vizsgálja a civilizációtörténet során. még a 3. szerelmüket és konfliktusaikat. helytől és kultúrától függetlenek. Ezt a fajta megközelítést leggyakrabban a kulturális antropológia címen szokták jelölni. A 80-as évek közepén több egészségügyi team (köztük pszichológusok) dolgozott a szülészeti gyakorlat humanizálásán és családközpontú gyakorlatán. Főbb művei: Primitív kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata. Kopp Mária professzor pedig a magyar lakosságot tizedelő szív-érrendszeri megbetegedések hátterében meghúzódó lelki tényezők közül a hostilitást (bizalmatlanságot) találta a leginkább meghatározó lelki tulajdonságnak (ld. akiket elűztek hazánkból. Ugyanis az ember lelki gyökerei mélyből erednek és tartósak. alfejezetet a 26. Magyar néphit és népszokások. Különböző óceániai népek szokásait kutatta. melyet a kulturális hatások befolyásolnak. míg a fellendülés a bizalom általános légkörében várható. míg más rétegek stabilak maradnak. alkalmazkodóképességét és kulturális meghatározottságát hirdette. indiánok között végzett vizsgálatokat. Bűvös tükör.3. Merthogy számos lelki jelenségnek van olyan rétege.az egymástól nem túl távol élő .3. Budapesten született 1891–ben. A szociogenezis (a civilizáció és a kultúra fejlődése) során a lelki működések bizonyos rétegei változnak.1. Még 3 ezer év távlatából is megértjük a hősök lelki állapotait.Francis Fukuyama Bizalom című könyvében azt mutatja be. Geréb Ágnest szabadságvesztésre ítélték 2012-ben. Miközben tagadhatatlanul vannak olyan jegyek. Az emberi természet hajlékonyságát. hogy a társadalmi erózió a bizalomvesztés következménye. Az első európai bababarát kórház címet a Debreceni Szülészeti Klinika kapta a WHO-tól. A mikronéziai szigetvilágban .5. Azon világhírű magyar pszichoanalitikusok közé tartozott. A kulturális antropológia legkiemelkedőbb tudósai: • • • • • Sir James FRAZER (1854-1941) Marcel MAUSS (1872 – 1950) Bronislaw MALINOWSKI (1884-1942) RÓHEIM Géza (1891–1953) Margaret MEAD (1901-1978) Róheim Géza (a második leggyakrabban idézett magyar szerző a társadalomtudományok területén) – Mikronéziában. A hazai család és bababarát szülészeti gyakorlat egyik éllovasát.harcos 9 Margaret Mead (1901-78) amerikai kultúrantropológus. 2012-ben már 16 bababarát kórház van Magyarországon.

dur. vagy akár csak vigaszra van szükségük. hogy az újszülöttek képesek utánzásra.4. Bizonyos alapérzelmeket kifejező arcokat megfigyelnek és utánoznak. így kisebb valószínűséggel nemzett utódokat. Bármi történik vele. A kedvelt párttal kapcsolatban lényegesen több pozitív információt idéznek fel. azokhoz az egyedekhez képest. http://www. amennyiben képesek voltak együttműködni. Mert az ember született társas lény. és Moore K. Megkérik a kísérlet személyeket. Erős szelekciós nyomás nehezedett az emberre a kooperációs stratégiákra.p.ac. Ugyanis egy mosolygó gyermek ápolási reflexeket indít el a társas környezetben. hogy Margaret Mead-en kívül soha többé senkinek nem sikerült megtalálni ezt a két népcsoportot. ezért biológiai mosolynak is nevezik. hogy idézzék fel az információkat. hogy miképpen befolyásolja a lelki működéseket a társak (tényleges. nem kínálják fel az anyamellet bármikor. 21 . (1988): Neonatal Imitation in the First Hour of Life: Observations in Rural Nepal. vagy elképzelt) jelenléte. A túlélés lehetőségét az összefogás biztosította. és megnézi hová született. 1970). 3. ha arcszerű mintázatot észlel. A gyermek előszeretettel mosolyog. Ezt követően fele-fele arányban pozitív és negatív információkat közölnek a kedvelt és az elutasított pártokra vonatkozóan egyaránt. Lényegében ki is halhatott volna. akik kooperációra voltak hajlamosak. Az ember társas hajlamának evolúciós okai vannak. és a gyermek megijed az ismeretlen arcoktól. Az anya hasára fektetve a mellekhez kúszik.reissland/publication%20fil es/Neonatal%20Imitation. hogy megszerezzék a legnagyobb kincsüket. Az arcpreferencia veleszületett társas érdeklődés. melyek arcot formálnak.pdf 10 Tudománytörténeti furcsaság. A lelki működései is csak a társas viszonyrendszerben érthetők meg. (1977) megfigyelték. A két nép habitusbéli különbségét a korai szoptatási szokásokban vélte felfedezni. Kísérleti személyek politikai preferenciáit bemérik.n.uk/n. melyben kölcsönös hatások érik. míg az elutasított párttal kapcsolatban sokkal több negatív információra emlékeznek. Az együttműködés kényszere fejlesztett ki olyan képességeket. az anyamellet. így a leendő kis harcosoknak már a pólyában is nagy csatákat kell vívniuk.4. Hamarabb elpusztult az az egyed. Meltzoff A. 24. Különösen érzékeny azokra a mintázatokra. Az előember testfelépítése és érzékszerveinek fejlettsége gyenge volt a konkurrensekhez képest. dacára annak. Olvasson a jelenségről többet: Reissland N. Ez egy biológiai reakció. ha éhesek. 8 hónapos kort követően megszűnik a jelenség. Már a szülőszobán a babák nagy része kontaktusképes. Developmental Psycholohgy. A szociálpszichológia A pszichológia negyedik nagy kérdése. 464-469. amelyik individuálisan próbált érvényesülni. Az ember született társas lény. mint például a verbális kommunikáció. a természetes közege a közösség. A korai táplálási mód alapvető nemzeti jellemet varázsolt a két népnek (Mead. A Mundugumur anyák viszont korán elválasztják gyereküket. Az Arapes nők a testükön hordják a gyereküket. hogy a kedvező/kedvezőtlen információ aránya azonos volt.Mundugumor és a békés Arapes10 társadalmakat vizsgálta. azt társas közegben éli meg. akik így bármikor megkaphatják az anyamellet. A sokkal erősebb ellenfeleket is képesek voltak uralni. Kb.

3. az üzenetek minden áttételnél torzulnak.. „Ha a csoportkiránduláson 4 személyes sátrakban laknátok. A pszichologizáló szociálpszichológia A pszichologizáló szociálpszichológia központi témája: hogyan határozza meg a lelki működéseket (egyéni szinten) a többi ember implikált / tényleges jelenléte? 3. A vonzalmi kapcsolatok alapján különféle alakzatok jönnek létre. A vonzalmi struktúrát három vonzalmi kérdés alapján tárja fel (pl. Mivel az üzenet 22 .2. A zárt alakzatot legalább négyen alkotják (pl. közös véleményük nem alakul ki. Ezek felmérésének technikája a szociometria. a 17. hiszen róluk nem vesz a csoport tudomást. és 14. személy az alábbi szociogrammon). A lánc alakzatban a személyek lineáris sorba rendeződnek (pl. 10. Ők képezik a csoport tudattalanját. Jacob MORENO (1889-1974) Fejletlen csoportra vall. akik sajátos hurkot képeznek. A szociometria A szociologizáló szociálpszichológia például a kiscsoportok kommunikációs és rejtett vonzalmi struktúrája iránt érdeklődik. 1988). kivel lennél szívesen egy sátorban a csoporttársaid közül?”) A kölcsönös vonzalmi kapcsolatokat a szociogrammon ábrázolja. Ennél nagyobb létszámú csoportok már a szociológia fenségterületéhez tartoznak).. A legszorosabb kapcsolatot hármas vonallal jelöli.A baloldali képen Andrew MELTZOFF (1950.) látható a kísérlet végzése közben A szociálpszichológiának alapvetően két nagy kérdése van: • pszichologizáló szociálpszichológia • szociologizáló szociálpszichológia 3. szakadozott.2. mikro-társadalom. A módszert Jacob Moreno dolgozta ki a 30-as években. 6. A csoporttagokat egy körbe írt számmal azonosítja Moreno.4.. az 1. 3.4. A páros alakzatok magas száma esetén a csoport működése szubjektív. amennyiben túl sok a magányos személy a csoportban. valamint a 11. személy az alábbi szociogrammon).1. a 13. hogy a két személy mindhárom kérdés kapcsán kölcsönösen megjelölték egymást.4. Az alakzatok arányaiból különféle csoportjellemzők diagnosztizálhatók (Mérei.. a visszacsatolások híján.. A szociologizáló szociálpszichológia A szociologizáló szociálpszichológia a kiscsoportok lelki törvényszerűségei iránt érdeklődik (A kiscsoport maximális létszáma 16-20 fő – ez az ún.1. A lánc alakzat egy csomó rémhírt termel. ami azt jelenti. Az ilyen alakzat nehezen mozgósítható.

Amennyiben képes ellátni a feladatát. amennyiben nem. az alakzat is hibázik. termékenyebbé az életünket. Ezt az eljárást nevezik többszempontú szociometriának. A funkció választások akkor jelzik a csoport érettségét. annál fejlettebb a csoport.5. Klasszikusan – és tévesen – 3 nagy területét szokták megemlíteni. és 14. 12. hanem tisztában (1909-1986) vannak a csoport tagjai azzal. sikeresebbé. • • • egészségpszichológia pedagógiai lélektan munkalélektan Ezeken kívül akármilyen területen alkalmazható a pszichológia. boldogabbá. „Ki lenne legalkalmasabb vezetőnek?” „Ki lenne a legjobb pénztáros?” „Ki lenne a legjobb sofőr?” stb. Mérei nemcsak vonzalmi kérdéseket intéz a csoport tagjaihoz. Ezért a lelki törvényszerűségek feltárása és megismerése bármilyen emberi tevékenység színvonalán javíthat. hogy ki mire alkalmas. A központi személy helyzeténél fogva hajlamos diktatórikus döntések hozására. A 8. személy központi figura. ezért ez az alakzat fontos közvéleményképző struktúra. ha a MÉREI Ferenc funkcióválasztások nem szóródnak. a csoport tevékenységeinek megfelelően. akinek megnyerésével az alakzat jól mozgósítható. hogy az alakzatnak van egy központi figurája (8. akik egymással nincsenek érzelmi és kommunikációs kapcsolatban. egészségesebbé.. melynek az a lényege. 15. 3. A magyar Mérei Ferenc továbbfejlesztette Moreno szociometriai módszerét. személy).visszacsatolódik. hogy a pszichológiai ismeretek miképpen teszik élhetőbbé. aki körül helyezkednek el a perifériás személyek. A válaszok alapján megmérhető a csoport fejlettsége. azt a pszichikus működések által teszi és éli meg. Minél inkább szóródnak a vonzalmi választások (annál több személyt kedvelnek a csoportban). az alakzat jól működik. A 8. személy a vezető. Az ember bármit tesz. 23 . hanem funkció kérdéseket is (pl.. A 14. Az alkalmazott lélektan A lelki működésekre vonatkozó kérdésekre adott válaszok használhatóak-e valamire? Van-e valamilyen hasznuk? Az alkalmazott lélektan arra a kérdésre keresi a választ. személyek csillag alakzatot képeznek.

pl. hogy a sor. Klinikai pszichológia: pszichológiai módszerekkel diagnosztizál (ld.3.5.2.5. A magyar népesség jelentős része szenved gyakori fejfájásban. Az egyetemisták 6. Tovább rontja a képet.4.1. A magyar lakosság 34%-a panaszkodik neurotikus tünetekre. Igen gyakori a szervi megbetegedés nélküli. alfejezetben a 19. hogy a traumatizáló tényezők kikerüljenek a rendszerből (ld. A dohányzás és az egészségtelen táplálkozási szokások hozzájárulnak a szív. 3. de a lányok 20%-a is rendszeresen fogyaszt tömény alkoholt. Az elmúlt évszázadban mindvégig az öngyilkossági statisztikák élén járt a magyar lakosság.2.4. A gyakori alkoholfogyasztás okai között fontos szerepet tölt be a szorongás és a hangulatzavar.5. öngyilkossági arányok. Súlyos depressziós tünetekről számol be a 39 év alattiak 2%-a.1. alkoholizmus és dohányzás. közülük 16% súlyos. nincs barátja a lakosság 12%-ának. A NATO csatlakozás egyik feltétele az volt. Egészséglélektannak több területe is van: • • • • • Neurológia Pszichiátria Klinikai pszichológia Mentálhigiéné Orvosi pszichológia 3. A mentálhigiénikus azonosítja a romboló iskolai és munkahelyi tényezőket. ha figyelembe vesszük. az orvos testi-anyagi szinten avatkozik be (gyógyszerek. A házasságok csaknem fele válással végződik. pszichoszomatikus tünetképződések.5. A legtöbb öngyilkosságot májusban. Magyarországon naponta 130 ember kísérel meg öngyilkosságot. 6%-ának a rokonokkal sem tart kapcsolatot.saját bevallása szerint – öngyilkosságot. Évente kb.5. A szomszédok közül senkivel sem áll kapcsolatban a magyar lakosság 11%-a. depresszió szint. prevenció eszköze. alvászavarban.3%-a kísérelt meg . hogy a viselkedés és a lelki jelenségek szerepet játszanak a legtöbb halált okozó betegség kialakulásában. elsősorban pszichikus zavarokra visszavezethető munkaképesség-csökkenés.és hivatásos állomány kirívóan rossz mentálhigiénés állapotát (stressz.1. Pszichiátria: lelki betegségeket diagnosztizál és korrigál. egyéb szomatikus módszerek). az 50-59 évesek 5%-a.6. Magas az alkoholisták aránya is.5. Mentálhigiéné: a megelőzés. A férfiak gyakrabban választják az ivást és gyógyszerfogyasztást. Ehhez orvosi képzettség szükséges – orvosi módszerekkel gyógyít. a pszichoszomatikus szülészeti gyakorlat elemeit a 3. kezelésre szoruló neurotikus. oldalon) és különleges kommunikációval (pszichoterápiával) korrigálja a fellépett lelki zavarokat. a Rorschach-próbát a 2.és érrendszeri betegségek kialakulásához. 24 . Szociálpolitikai feladat a patogén tényezők kiszűrése. alfejezetben a 9. A 20 évnél fiatalabb fiúk 26%-a. míg a nők inkább eleszik a konfliktusaikat. A magyar lelkiállapot mutatói lehangolóak. Neurológia: idegrendszeri problémák kezelése. a munkatársai közül senkivel a 15%-a.1. ki szűri őket. 3. illetve a 60 év felettiek 11%-a.1. operáció. A 80-as években iskolapszichológus státuszokat hoztak létre a hazai iskolákban.3. Az öngyilkossági kísérletek fiatalkorban a leggyakoribbak.1.) javítsák. és olyan folyamatokat és helyzeteket alkot. A fiatal korosztályban a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. elektrosokk. A 29 évnél fiatalabb korosztály leggyakrabban pszichés eredetű okok miatt kerülnek munkaképességcsökkenéssel járó állapotba. stb.1. szorongás. Magas a szorongásos és a depressziós személyek száma is.oldalon). 3. pl. 5000 ember (egy nagyobb falu népességének megfelelő emberszám) hal meg öngyilkosság következtében Magyarországon.

nem bírom tovább!” A legtöbb ember. A halál és a szenvedés témájának gyakori emlegetése. aki azon töpreng. mint a végzetes próbálkozás. Kilencszer gyakoribb a teátrális öngyilkosság. A mű többször volt öngyilkossági hullám kiinduló pontja. Az öngyilkosságok fele alkoholfogyasztást követően történik. önvádlás. Az öngyilkosok nem meghalni.youtube. hanem a környezet figyelmét szeretnék felkelteni. dala11. Hasonló hatást váltott ki Arany János: Hídavatás c. 2007ben bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (a Lipót mezőt). hanem kulturális mintaként is szolgál. élénk öngyilkossági fantáziálás. A figyelem sajátosan beszűkül. hogy forduljon segítségért a telefonos lelki segélyszolgálathoz. Goethe: Werther szerelme és halála c. Az öngyilkosság miatt elhunytak 75%-a korábban már kísérelt meg szuicidiumot. hogy valaki öngyilkossági gondolatokat forgat a fejében. valamint József Attilának. művében a főhős öngyilkosságot követ el. Az öngyilkosság nemcsak bűntudatot vált ki a hozzátartozókban. verse. de azóta ismét emelkedik az öngyilkosságok száma Magyarországon.vagy alkoholfüggőknél 75-ször gyakoribb az öngyilkosságra való hajlam. ha egyenesen rákérdezünk: „Néha úgy érzed. Amíg szakemberhez fordulunk. Preszuicidális (az öngyilkosságot megelőző) állapot jelei: Korregresszió: egy már meghaladott életkornak. jobb. hogy eldobja az életét. hogy valakihez forduljon. a halál körül mozog. az orvosok 40%-a elhagyta hazánkat. Ha a válasz nem túl meggyőző. A drog. Önagresszió: a mások felé irányuló agresszió gátolt. 11 Seress Rezső: Szomorú vasárnap http://pl. A személy feladja korábban megszokott tevékenységeit (sport.hétfőn követik el. elszegényesedése gyakran megfigyelhető ok az öngyilkosság hátterében. Az utód államokban (Ausztria. Az öngyilkossági kísérlet mindig segélykiáltás: „Figyeljetek rám. fejlettségi állapotnak megfelelő érzelmek és gondolatok. beszél is szándékáról.más megoldási módok híján . mint ha elhallgatjuk sejtésünket. Ezt nevezik „segélykiáltásnak”. Ezekben a megyékben lényegesen gyakoribb a neurózis és a depresszió aránya is. esetleg életkioltásra alkalmas eszközt. 2006-ig csökkent. Társas izoláció: A társas kapcsolatok beszűkülése. valamint a kocsi kulcsot. a délalföldi megyék és Szabolcs-Szatmár-Szolnok és Baranya között a legmagasabb az öngyilkosságok aránya. A korában ott dolgozó 20 rezidensből 19 nyugatra ment dolgozni. A volt Osztrák-Magyar Monarchiában mindig magas volt az öngyilkosságok száma. rá kell venni az érintettet. néhány óvintézkedés: Zárjuk el az összes gyógyszert. bűntudat érzése alakul ki. A potenciális öngyilkost ne hagyjuk sokáig egyedül. hogy nem érdemes élni?”. a Nirvana együttes énekesének öngyilkossága.com/watch?v=HAzJ_7CeWbc 25 . Jim Morrison blues énekesnek. Falun és tanyán a leggyakoribb az öngyilkosság. A tett elkövetése előtt egy utolsó kísérletet tesz. Az öngyilkosság . Az öngyilkossági gondolat és a tett között igen nagy a különbség. hobbi) Halálfantáziák: a gondolatkör beszűkül a negatív élményekre. Csehország) ma is magas.a konfliktuskezelés végső módozatává válhat egy adott szubkultúrában. Ha fennáll a gyanú. Seress Rezső: Szomorú vasárnap c. Északkeleti-délnyugati átló mentén.

Londonba emigrált. 2009c). agyvérzés). A szomatikus betegségek lelki tényezőivel foglalkoznak. Alexander Ferenc a pszichoszomatika megalapítója. valamint pszichoanalitikus tanulmányait Budapesten végezte. és aspecifikus megbetegedéseket. A B-típusú személyiség a gyomor-emésztőszervi panaszokra hajlamos. Lelki tényezőket is figyelembe vesznek a testi betegség gyógyítása során. Az orvosi egyetemet. Az orvos-beteg kapcsolatot vizsgálta. amik izgalommal járnak. magyar származású személye Bálint Mihály. Tízszer jelölték Nobel-díjra. A legelső felismert pszichoszomatikus zavarok a szív-érrendszeri betegségek (pl. folyamatosan túlmotivált és a környezetével bizalmatlan.5. végül halált okoz. vagy tényleges funkcióbeli károsodás a következmény. vagy a lefolyást befolyásoló tényezők között pszichikus tényezők is állnak. melyek olyan tevékenységek során keletkeznek. Pszichoszomatikusnak tekintik azokat a testi betegségeket. Meggyőződése szerint. Az állandó készenlét túlstimulálja a szimpatikus idegrendszert. 1986-ban egy nemzetközi Bálintkongresszust rendeztek hazánkban. Az A-tipusú (cardiovascularis) személyiség perfekcionista. ami hosszútávon szív-ér katasztrófát vált ki. magas vérnyomás. ahol a Tavistock intézet vezetője lett. ezért (1891-1964) menedzser betegségnek is nevezik (Császár. mivel ezek esetén szöveti. vagy a helytelen táplálkozás állnak. Selye János magyar származású orvos-fiziológus a stressz fogalom megalkotója. Bizonyos ALEXANDER Ferenc foglalkozások esetén gyakrabban fordul elő. A homeopátiás készítmények például egyáltalán nem tartalmaznak mérhető mennyiségű hatóanyagot. Bálint Mihály kapcsolatdiagnosztikai módszerében (Bálint-csoport). vagy elhúzódó stresszet distresznek nevezik.3. Mivel a stresszek SELYE János számát alig lehet csökkenteni. A világon ekkor 550 Bálint-intézményt tartottak (1896–1970) számon. A stressz testi-lelki feszültséget jelent. hanem bizonyos személyiség is.1. ahová 50 magyar érdeklődő BÁLINT Mihály jelentkezett. A túl magas. a beképzelt betegségekkel. az orvos sikertelen terápiáit elemzik. 1980). melyeknek a kóroki tényezői között. Bizonyos esetekben a hatóanyagot nem tartalmazó placebo is képes a beteg állapotán változtatni. Orvosi pszichológia: általános orvosok által alkalmazott pszichológia. valamint a beteggel való kapcsolata gyógyító tényező. az orvos személyisége. de egyszer sem kapta meg.5. Ugyannak a gyógyszernek a hatásossága függ a felíró orvos személyiségétől. a mozgásszegény életmód. Az orvosi pszichológia világhírű. Az eustresszek megvédenek a distreszek ártalmas hatásaitól. míg a C-típusú személyiség a daganatokra lesz fogékony (Forgács. állandó alarm reakciót tart fenn. szívinfarktus. ami kimerüléshez vezet. 26 . Ezek hátterében nem csak genetikai tényezők. Selye számon tart eustresszeket (jó stresszeket) is. de szeretjük csinálni. Ezek a betegségek nem azonosak a hipochondriával. ezért ma a megküzdési (1907–1982) mechanizmusok (coping) kerültek a figyelem központjába.

sok választípus született ezekre a kérdésfeltevésekre.április 13. Nézze meg az alábbi előadást a pedagógiai pszichológia témakörében: Az oktatás jövője európai szemmel. A válaszcsoportok alkotják a pszichológiai irányzatokat és iskolákat. Ezzel az a baj. Ma már inkább beszélnek munka. Pszichológiai irányzatok és alapiskolák A tudományos pszichológia elmúlt 130 éves bontakozása során. Az egyik a farát tapogatja meg. mint az elefánt. ami mind hatalmas költségekkel jár a cég számára. hogy tapogassák meg az elefántot. Amennyiben a gyökerekig ásunk.és szervezetpszichológiáról (Antalovits M. sajátítsanak el ismereteket.2. illetve a közösség építése lett a legfontosabb célpont. Ráadásul eltúlzottnak tűnik a 440 irányzat. hogy minél egyszerűbben. kisebb mértékű legyen az elvándorlás.5. és Perczel T. Pedagógiai lélektan A pedagógiai lélektan a nevelési / oktatási folyamat során alkalmazott lélektani ismeretek és fogások ismeretrendszere. Az alkalmazás célja. az igaz. hogy milyen. 6-7 alapirányzatot találhatunk. 3. Valahogy így van ez a pszichológiával is.hu/files/docs/nevelestudomanyi/munkapszichologia/Protokoll_munka%20 pszi. A 6-7 alapirányzat különféle mutációi hozzák létre a 440 irányzatot. és azt mondja: „Az elefánt egy keménybőrű. Munkalélektan A munkalélektanban a munkavégzésre alkalmazzák a pszichológiai ismereteket. kevés szőrrel. hogy melyik válasz az igaz? Egy hindu példabeszéd segíthet megértetni a pszichológiai válaszok sokszínűségének szükségességét. Joggal kérdezheti az olvasó. hogy van rajta kevés szőr.5. tömött állat. Két vak hindut odavezetnek egy elefánthoz. Ezeknek a nagy része csak valamilyen változata valamely pszichológiai iskola főáramának. azonban ezekből hiányzik az igazi kreativitás és az átütőerő.pdf 4.” Akkor most pontosan milyen állat az elefánt? Vajon melyik hindunak volt igaza? Mindegyik feltárt valamilyen réteget az elefánt tulajdonságaiból. hogy a balesetek valószínűsége csökkenjen. a megbetegedés. de a teljesség egészét egyik sem tudta megragadni. ő pedig azt mondja: „Az elefánt egy csőszerű puha állat.3. Az elmúlt 130 év csak arra volt elegendő. Ezek nagy része köthető valamely zseniális szerzőhöz. Megkérik őket. A lélektan sokkal bonyolultabb képződmény. Egy ráérős japán kutató a 80-as években közel 440 irányzatot számolt meg. 2010.” A másikat az ormányához viszik. hogy túl magas szám.3. hogy a lélek működésének különféle aspektusait megközelítsék.jfk. aki originális módon volt képes megközelíteni a lelki működésekről való gondolkozást. a kiégés. és mondják el.szie. 27 . hogy a termelés mennyisége és színvonala emelkedjen. Az alkalmazás célja. Fontos szempont. Dienes E. később az emberi kapcsolatok fejlesztése. Kovács Z. A munkalélektan kezdetben a munkát segítő fizikai környezet kialakítására fókuszált. Olvasson többet a munka. minél nagyobb motivációval.).és szervezetpszichológiáról: http://www.

bár az orvosi technika fejlődése új távlatokat nyitott a neuropszichológiában is. Hazánk csaknem egy évszázada nagyhatalomnak számít a neurobiológia területén.az emberi agy több mint 10-15 milliárd idegsejtet és szinte végtelen számú idegi kapcsolatot tartalmaz. stb. tehát amikor érzékelünk. hiszen folyamatosan adott világhírű szaktekintélyeket a világ számára. tanulunk. LENHOSSÉK Mihály (1863-1937) SZENTÁGOTHAI János (1912-1994) VIZI E.A pszichológia 5 legfontosabb önálló alapirányzata: Fejlődéslélektan Személyiség lélektan Szociálpszichológia Neuropszichológia Pszicho-analízis Behavior-izmus Humanisztikus pszichológia Kognitív pszichológia 4. biológiai-pszichológia. Képviselői inkább az orvosok és biológusok köréből kerülnek ki. Szilveszter (1936. A – világegyetem talán legbonyolultabb szerkezete . biokémiai. társadalmi történésekhez. álmodunk. ezért csak másodlagos jelentőségűek a neuropszichológus számára. pszichofiziológia A biológiai. Az irányzat képviselői szerint. valamennyi lelki jelenség hátterében agyi (fiziológiai. A lelki jelenségeket ezen agyi változások erősen szubjektív melléktermékeinek tekintik. Neuropszichológia. hogy mi történik az agyban a lelki működések során. anatómiai) változások állnak.) Alkalmazott pszichológia Általános lélektan 28 . gondolkodunk. Ezért azt igyekeznek feltárni. Az irányzat nem köthető korszakhoz. vagy más néven neuropszichológiai irányzat a pszichikus jelenségeket biológiai alapokon értelmezi.1.

Számos nemzetközi díja közül legjelentősebb az 1998-ban – 39 éves korában – kapott amerikai életműdíj. 2000-ben pedig elsőként kapta meg a tizenötmillió forintos Bolyai-díjat. Ez a kémiai anyag a központi idegrendszer bizonyos agyterületeinek működését gátolja. stb. milyen körülmények között termelődnek az agyban – merthogy termelődnek – a marihuánaszerű belső anyagok. a tudatos érzékelés kérdésköre izgatja leginkább.FREUND Tamás (1959. és ennek jól kitapintható következményei vannak: 29 . A neuropszichológia és a szociálpszichológia érintkezése A neuropszichológia bonyolult. A számtalan lehetőség közül egy olyat mutatunk be. biokémiai. amelyeket a marihuána és a hasis hatóanyaga közvetlenül befolyásol. illetve ezen a testrészen követ el harakirit a keleti harcos. speciális – orvosi.) CSÉPE Valéria (1951. hiszen a szív gyorsabban ver heves érzelmek hatására. Őt és fiatal kutatócsoportját az agykéreg.) Freund Tamás neurobiológus Zircen született 1959-ben. míg a szociálpszichológia a társadalomtudományi területen feltétételez jártasságot. Ma már tudjuk. A neuropszichológia feladata feltárni. és mi az igazi funkciójuk.) hátterében milyen fiziológiai változások állnak. eredményeit világszerte elismerik. A neuropszichológiai beavatkozás lényege ez esetben. A kapcsolódási pontokat kétféle irányból lehet megközelíteni: (1) a neuropszichológia. biológiai. Erre testtájékra koncentrál a jógi. „Valójában az érdekel bennünket. a tanulás. A keleti kultúrákban pedig a gyomor tájékára helyezték a lélek központját. 4. az érintkezési pontokat csak mostanában kezdik feltárni. a memória. hogy kémiai anyagot juttatunk a központi idegrendszerbe. és azt vizsgáljuk.1. hogy a lelki jelenség (érzelem. 4. álom.” 1997ben Akadémiai Díjat kap. élettani és anatómia ismereteket igényel.2. tanulás. az agykéreggel szorosan összefüggő funkciók.1.1. hogy ennek milyen testi-lelkitársadalmi következménye lesz. Ezért a szociálpszichológia és a neuropszichológia kérdésterületei nem integrálódtak. hogyan változik az egyén társas viselkedése. A neuropszichológiai megközelítés: a központi idegrendszer anatómiájába. De nem tudtuk ezt mindig így. ami több-kevesebb veszéllyel és mellékhatással otthon is kipróbálható. A kémiai anyag legyen az alkohol. amikor a szívbe lokalizálták a lelket. Volt. valamint a (2) szociálpszichológia felöl.2. A világon ők határolták be először pontosan azokat az idegsejttípusokat. vagy működésébe avatkozva keresik. hogy a szomatikus változások a központi idegrendszerben történnek.

1. és azt vizsgálta. hogy az új készítmény. Harry Harlow egy kísérletsorozat során majomkölyköket kiemelt a természetes mikroszociális közegükből (elválasztotta az anyjuktól). A szükséglet kielégítés szocializációs fékei lazulnak. Ez a rész (a bal agyféltekén elhelyezkedő beszédközpont) felelős a beszédértésért. • A frontális lebeny gátló funkciója tehát úgy érvényesül. oldalon). Az alkoholszint további növelése. Először tiltakoztak. 30 .3. az érzelmeket. az érzelmek és a szükségletek kialakulásáért felelős agy rész. 4. vagy más néven limbikus rendszer: archaikus agyterület. az egyensúly érzet sérül. indulatokat és a szükségletkielégítést. Kívülről is jól látható a majom és az ember agya közti leglényegesebb morfológiai különbség: az ember homloka magasabb. pl. ábráját). az ösztönöket.1. Neocortex vagy agykéreg: az asszociációs képesség és a gondolatok „helye”. Az alkohol viszont kikapcsolja ezeket az érzelmi fékeket: felszabadulnak az érzelmek és vágyak. Ezt a területet. még ősibb agyterületek funkcióinak blokkolásával jár. Ezek a pályák fékezik az archaikusabb agyrészek impulzusait.Az „első feles” azt a területet érinti.2. minél inkább képes uralkodni az ösztönein és indulatain. A különféle kémiai anyagok testi-lelki-szociális hatásaival az alkalmazott pszichológia bizonyos területei foglalkoznak. oldal 1. Az alkoholszint növelése a frontális lebeny és a temporális lebeny közötti rész működését tompítja. megközelítés-eltávodás pontos kivitelezése. ezért is van problémájuk az érzelmek kezelésében (ld. valamint a beszéd motoros kivitelezésért. azt is. alfejezetet a 18. hatással van-e bármely pszichikai funkcióra (ld. amely a filogenezis legkésőbbi szakaszában fejlődött nagy intenzitással. mert a homloklebenye (frontális lebenye) fejlődött rohamosan a majom agyához képest (ld. lelki működések listája). A kisagyi területek blokkolásával a mozgáskoordináció. Ennyi alkohol hatására általában elalszik az illető. melyek összeegyeztethetetlenek az élettel (az archicortex felelős a vegetatív szabályozásért is). Tehát a neuropszichológiai beavatkozással átmenetileg módosítható volt az interperszonális viselkedés. Az új gyógyszerhatóanyagok bevezetése során detektálni kell a mellékhatásokat.2. A szociálpszichológiai megközelítés: az interperszonális tér drasztikus megváltoztatásának neuropszichológiai (anatómiai és fiziológiai) következményeit keresi. hogy gátolja. mely a vegetatív szabályozásért is felelős. hogy a kölykök erre hogyan reagálnak. majd apátiába süllyedtek (gyászreakció). gátlópályák erednek. Az ember viselkedése annál civilizáltabbnak és szocializáltabbnak tűnik. A terület blokkolása vagy sérülése a beszéd megértését és kivitelezését megnehezíteni. 1. mivel olyan ősi agyrészek funkciói sérülnének.2. nevezhetjük a leginkább humánspecifikus agyterületnek. A frontális lebenyből sok más egyéb pálya mellett. Emelkedik az alany kezdeményezőképessége. a szorongástól is megszabadul a személy. • Archicortex. Tehát a szociális viselkedés változik a gátlások megszűnésével. még 3. További alkohol fogyasztása alkoholmérgezéssel járna. A kisgyermekek esetén ezek a pályák még éretlenek. kontrollálja az érzelmeket.

nem érinthette meg az anyját. vagy extrémen védekező testtartást vett fel. de nem szagolhatta. Az idői változó mentén. A természetes mikroközeg társas ingerei stimulálják a majomkölyök megfelelő agysejtjeit. James W. tehát a majom nem volt képes normális szociális viselkedésre. A drasztikus szeparáció irreverzibilis személyiségsérülést. milyen agyképlethez köthető a személyiségváltozás? Izoláltan és természetes társas környezetben nevelkedett felnőtt rhesus majmok agyát felboncolta. maradandó lelki károsodást okozott. A szeparáltan nevelkedett majmok bizonyos kisagyi sejtjei elsorvadtak. James W. A két típusú extrém viselkedés ciklusosan változott.) 31 . míg mások a nap bizonyos szakaszaiban igen. Az izolált körülmények között felnőtt majmot később természetes szociális közegbe helyezték. vagy nem hallhatta az anyja hangját. a megközelítésért és a távolításért.A szeparáció érzékleti modalitása valamint a szeparáció időtartama jelentették a kísérleti változót. A társas viselkedés beszűkült. és nyilvánvaló különbségeket talált a kisagyi sejtek területén. a kisagy felelős a mozgáskoordinációért. Az idegsejtek mai tudásunk szerint. míg az eltávolodás végpontja a védekezés és menekülő reakció. a viselkedés úgynevezett fight or flight jellegű lett: az izoláltan nevelkedett majom vagy nagyon agresszív volt. PRESCOTT (1930. Mint ahogy korábban kifejtettük. Érzékleti modalitás tekintetében volt olyan majomkölyök. Prescott azt kutatta. Harry HARLOW (1905-1981) Az izoláció enyhébb formái esetén a lelki sérülés kevésbé volt drasztikus. természetes úton nem képesek reprodukálódni. A társas térben a megközelítés extrém végpontja a támadás és agresszió. ezért azok nem sérülnek. azt végleg elveszítette az egyed. bizonyos majmok soha nem találkozhattak az anyjukkal. A két szélsőséges viselkedési mód között nem volt semmilyen átmenet. aki láthatta az anyját. Harry Harlow a korai szeparáció lelki következményeit vizsgálta. Amelyik idegsejt elpusztult. Más kismajmok más érzékleti modalitásban szerezhettek információt az anyjukról.

1.2. hogy az eredmények.2. Erik Erikson <19. amelynek akár anatómiailag is látható nyomai lehetnek. Herodotosz (Kr. A felsorolt kutatások deskriptív (leíró) jellegűek voltak. 484 körül – ?. és ez állatvédelmi kérdéseket vet fel. 4. és a majomkölykök nyilvánvalóan szenvednek a beavatkozás miatt.1. mert ezek biztosítják a tudomány előrelépését. Hasonló következtetésre jutott számos pszichoanalitikus (Sigmund Freud. e.A kisagyi sejtek degenerációja okozta a szélsőséges és irreverzibilis társas magatartásváltozást. Kr. Szubhumán lények kutatása: Harry Harlow rhesus majmokon végezte a kísérleteit. II. Mivel a tudomány nyitott rendszer. Harry Harlow kísérletes törekvései szisztematikusabb eredményeket hoztak.1250) német-római császár és Szicíliai király IV. Kutatásetikai problémák 2. Pedig a civilizációtörténetben többször is kísérleteztek ilyesmivel. Jakab (1473-1513) skót király 32 .oldal>).1.2.Frigyes 800 évvel ezelőtt. akkor még etikátlanabb lenne embercsecsemőkkel végezni ilyen vizsgálatot. Frigyes (1194 . Szubhumán lények kutatása 3. Korai kölyökkori kutatások 4.2. Jakab félévezrede alkalmazott szeparációs technikákat kutatásában. míg IV.oldal>). hogy a mikroszociális közeg hatással van az agy neuropszichológiai működésére. Herodotosz 2400 évvel ezelőtt. A majomanyák. A Harlow kutatásait legalább három főbb kritika éri: 1. Tagadhatatlan. legfontosabb eszközük a megfigyelés. hiszen az ember lelki működései jelentősen változtak az emberré válás során. Amennyiben etikátlannak minősül az állatok ilyen jellegű vizsgálata. ezért szükség is van kritikákra. Nagy kérdés. etológus (ld.oldal>) és kulturális antropológus (Margaret Mead az Arapes és a Mundugumor társadalmak összehasonlításával <20. hogy kísérletes úton volt képes bizonyítani a korai tapasztalatok meghatározó szerepét a lelki fejlődésre. Kutatásetikai problémák: Harry Harlow professzort a közvetlen környezete is támadta szadisztikus kutatói habitusa miatt. hogy a kutatássorozatnak számos bírálható felülete van. Harry Harlow kutatásinak haszna az. mennyire vonatkoztathatók az emberre. A kísérlet igazolta. 425 körül) II.2. Konrad Lorenz és az imprinting jelensége <19. e.

Nem volt mit enni. Arra számított II. . II. Olyan gyerekek.II. ezért a beszédnek vannak tanult rétegei is. Olyan gyerekek. játékuk nem volt. René Spitz (Magyarországon kiképződött pszichoanalitikus). a fizikális környezetük tehát nem volt embernek való. Az árvaházban nevelkedő gyermekek morbiditási és mortalitási mutatói is kedvezőtlenebbek. Azonban 12 babára jutott 1 ápolónő (a váltott műszakok miatt nem is mindig ugyanaz az ápolónő). csoportba tartozó gyerekek fejlődéslélektani üteme látványosan lemaradt: volt olyan gyermek. akik árvaházban. aki 5 éves korában mondta ki az első értelmes szót. vagy nem ismerte fel a majom. a történelem és a társadalom időnként magától előállítja ezeket a helyzeteket. 3. Frigyes az ősnyelvet szerette volna megismerni. hogy a gyerekek az ősnyelven fognak megszólalni előbb vagy utóbb. Londonban folytatott alapvető kísérleteket a szociális környezet testi-lelki fejlődésre kifejtett hatásának vizsgálatára. ennivaló. Spitz követte a gyermekek élettörténetét. ahol a csecsemők felnőnek: 1. tehát az embernek veleszületett tulajdonsága a verbális kommunikáció. hogy ha nem állítottak fizikai gátat az étel és a majom közé. sokkal gyakoribb a megbetegedés (morbiditás) és a korai halálozás (mortalitás) közöttük. 33 . volt olyan. minden jóval ellátta őket. Frigyes. Három különféle típusú szociális közeget vizsgált meg. a higiénés viszonyok borzasztóak. de a katonáknak nem volt szabad a gyerekekhez szólniuk. Olyan gyerekek. csecsemőotthonban nevelkedtek. Jellemző volt a majmokra pl. A korai emócionális kapcsolat (attachment) fontos tényező nem csak a lelki fejlődés. A börtönben volt hol lakni. Frigyes sohasem ismerhette meg az ősnyelvet. A 3. garantált volt a fizikális környezet és mellettük volt az anyjuk is. Az evés fiziológiai szabályzói nem működtek. Csakhogy az emberek különféle nyelveket alkalmaznak. II. mint a Harlow-féle kísérletekben a majmoké. Ezért csecsemőket katonákkal neveltetett.. deviáns és/vagy alacsony intelligenciával rendelkező anyák gyerekeiként. akik életük első periódusában hajléktalanok voltak. Habár a fájdalmat és szenvedést okozó humán vizsgálatok tiltottak és etikátlannak minősülnek. akkor hajlamos volt a gyomorrepedésig falni a majom. Frigyes német-római császár és Szicíliai király azt figyelte meg. Nekik tehát nem volt egyszemélyes érzelmi kapcsolatuk egy felnőtt személlyel. aki 3 éves korában kezdett el járni. 2. mert a gyermekek nem élték meg az ötéves kort. játékok). Hasonló jelenséget árvaházban nevelkedő ember gyerekeknél is megfigyeltek. hogy minden ember beszél. Itt voltak a legjobb higiénés és komfort Rene SPITZ (1887-1974) körülmények (fedél. akik börtönben születtek. De volt anyjuk vagy valamilyen más rokonnal szoros érzelmi kapcsolatban voltak (attachment). A gyerekek fejlődése hasonlóan késett. hanem a testi egészség tekintetében is.

1991). akit látogatnak a kórházban.. tehát diagnosztizálatlan.okozhat.1. hiszen az érzelmek éppen azon archicortikális területeken keletkeznek. Az özvegyülés utáni 2 évben a halálozás arány 20-40 %-kal magasabb. akkor az durva és hosszú távú elváltozásokat okoz az egyed fejlődésében. A modern világban. Kovácsné Török. Egy jelentős érzelmi hatásra megváltozhat a ciklus. egy fontos személy elvesztését követő 2 évben drasztikusan megemelkednek a morbiditási és mortalitási mutatók. A pozitív. Nem egy konkrét betegségben szenvedtek. vagy negatív érzelem hatással lehet az endokrinológiai rendszerre.és ennek különféle segédtudományai – foglalkoznak (Császár. Az érzelmi állapot pedig nagyon gyorsan szomatikus (testi) működésváltozásokat indíthatnak el.A megfelelő szociális közeg hiánya nemcsak pszichikus deficitet okoz. a házasságok 10%-ban nem születik gyerek. szociális veszteség hasonló következményekkel járna. aki rendelkezik kisállattal (akár aranyhallal) 4 évvel fog tovább élni. A baktériumok és vírusok megbetegítő hatása függ az immunológiai állapottól. Egy jól sikerült randi ovulációt – és ezzel nem kívánt terhességet . Ez azonban nem jelenti azt. A társadalmi kapcsolatrendszer hatással van a lelki működésekre. Az orvostudomány az esetek 60%-ban állapít meg testi okot. amelyben a vegetatív működések szabályozásáért felelős hipothalamus-hipofízis rendszer is van. 2008): • Az az özvegy nyugdíjas. Korai kölyökkori kutatások Harlow kutatásainak harmadik jelentős bírálati felülete. hogy a szociális izolációnak van-e ilyen hatása felnőttkorban is? Orvosszociológiai kutatások szerint. Amennyiben a korai gyermekkorban drasztikus beavatkozás történik a szociálpszichológiai térben. 2009). mivel az érzelmi tér és az életvitel is hasonlóvá válik. 4. hogy valamennyi életkorban megélt integrációhiány. A szaporodásra kedvezőtlen körülmények – nem tudatos érzelmi mechanizmusok által – leállítják a reproduktív funkciókat. A testi változások a neurológiai. • A szingli és a teljes családban felnövekvő gyermekek várható életkora között 6 év a különbség. hanem a testi betegségek iránt is fogékonnyá tesz. hanem a test általános működése lett gyengébb.3. hogy a kísérleti beavatkozások korai gyermekkorban történtek. A hormonális működés laboratóriumon kívül is követhető jele a női havi ciklus. az endokrinológiai (hormonális) és immunológiai működésen keresztül keletkeznek. és megugranak a mortalitási arányok is.2. További kérdés marad.2. Ezért is lehet az. hogy a gyász emeli a megbetegedésre való hajlamot. a helyzet annál súlyosabb. Lázár. Forgács és Németh. pedig szeretnének. Az immunaktivitásra is befolyással lehetnek pszichológiai folyamatok. A koncentrációs táborokban a legelső testi tünet az ammenorhoea (a menstruáció elmaradása) volt. 1980. Minél szorosabb és kizárólagosabb volt az elveszített érzelmi kötelék. egy fontos személy elvesztése) gyászreakciót vált ki. a maradék idiopátiás. 2009. A szociális kötelék (társadalmi támasz) védőfaktorként funkcionál (Kopp. Szeverényi és Forgács. gyorsabban gyógyul. 2009. 34 . Ezekben az esetekben merülhetnek fel a sterilitásnak a lelki tényezői is (Forgács és Szeverényi. A társadalmi integráció megváltozása (pl. Az egy környezetben élő nők menstruációs ciklusa egymásra szokott hangolódni. • Az a beteg. A betegségek és a lelki működések összefüggéseivel a pszichoszomatika .

4. század eleje tele volt olyan gondolkodókkal. A tudatos és tudatelőttes réteget félig meddig permeábilis határ választja el. Freud a lelket akarta forradalmasítani. Addig neurológusként dolgozott Párizsban. és ami verbálisan megfogalmazható. A pszichoanalízis viszont annyira meghatározó szellemi mozgalom lett. Nem minden tudattartamot tartunk a tudatban. az avantgarde művészek). Bicsérdi Béla. hogy olyan életmódbeli változást eredményezett. Később.11. egy cím. Sigmund FREUD (1856-1939) Freud a lelki működések közül az álmot tekinti a legfontosabb vizsgálandó lelki működésnek. szavakkal megfogalmazható. tabukat döntögetett. Előfordul. századot. Hipnózissal is foglalkozott. hogy megváltoztatta a társadalmi életet. Lenin). ami a tudat fókuszában áll. A mai napig az egyik legtöbbet idézett szerző. Ki az evési szokásokat (pl. Pszichoanalízis vagy mélylélektan (freudizmus) A pszichoanalízis alapvető elméletei és fogalmai Sigmund Freud személyéhez köthetők. tudatközelbe kerül. vagy Fletscher). ki a művészeteket (pl. de publikációi nem hoztak nagy áttörést. A tudatos az a Tudattalan pszichikus réteg. hogy a tudatelőttesből nem hívható elő egy információ. de abban sem volt sikeres. Freud törekvése annyira sikeres lett. vagy bármilyen információ. A tudatos réteg alatt elhelyezkedő 2012.30.2. Megpróbálta felszabadítani a civilizációtörténet évezredes elfojtásait. ami a Tudatelőttes __________________ freudi lélekfelfogásban központi szerepet játszik. ami pedig nyilvánvalóan ott van. átformálta a 20. 209 tudatelőttesből ugyanis az információk döntő része előhívható szükség esetén. hogy még 500 év múlva is fogják emlegetni. racionális gondolati műveletekkel megdolgozható. ki az egész társadalmat (pl. Ugyanis az álmok királyi utat Tudatos nyitnak a tudattalan felé. Nem jut észbe egy név. 35 . más helyzetben „beugrik” az „elfeledett információ”. A 20. akik messiásként kívánták átformálni a világ egy szeletét. Freud 40 éves korában írta le először a pszichoanalízis szót.

szükségleteit és vágyait. Megterhelő információk töltik meg a tudattalan szférát. ez a felettesén. és a személyt újra és újra a traumatizáló alaphelyzeteibe sodorják. biológiai rétege. A tudattalan tartalmak úgy hatnak a döntésekre. Ilyen kerülőút a freudi elszólás. A tudattalan megismerésének elsőszámú útja az álomelemzés. Ennek ellenére nagyon kevés gyermekkori emlékepizódot képesek az emberek felidézni és tudatosan elemezni. mint egy ősmajom. A tudattalan az ötéves korra nagyjából feltöltődik. 36 . Ezért hasznos a tudattalan tartalmaktól megszabadulni. páciens a kanapén fekve az álmait meséli. újrafeldolgozásokat remélnek. mert a lelki rendszer aktívan a tudattalanban tartja. éppen ezek a korai – felidézhetetlen. mint egy vénkisasszony. Az álomelemzés a klasszikus Sigmund Freud legendás gyógyító kanapéja. az elfojtással a tudattalan szférába nyomja. az ősmajom miket akar. megközelíthetetlen része. ami csak úgy tudott az evolúcióban fennmaradni. és szimbolikus formában szabadon engedi a tudattalan élményeket. A társadalom különféle együttélési fékeket épített be. A freudi személyiségszerkezet másik nagy modellje a lelki működéseket ismét három részre osztja: ösztön-én (ID). én (Ego) és a felettes-én (Szuper-ego). A tudatos lelki rendszer nem vesz tudomást ezekről az információkról. ami a tudattalanba süllyedt. Az az információ. hogy a tudatos réteg számára ezek az impulzusok érthetetlenek. majd a szabadasszociációs módszer alkalmazásakor mindent kimond. de ez nem lehetséges csak kerülő utakon. és ezzel együtt a karakter is kialakul. A tudattalan tartalmak mindeközben tudatközelbe szeretnének jutni. ami az álommal kapcsolatban az eszébe jut. nem tudatosodhat az eredeti formájában. Az ösztön-én. A pszichoanalízis legfontosabb technikája. Az eredeténél fogva ez egy állatias jellegű lélek rész. hogy rengeteg pszichikus energiát (libidót) köt le az információ cenzorállása. A tudattalan konfliktusok az élet során megoldásokat. vagy ősvalami a lélek veleszületett. Olyan traumatikus élmények ezek. A korai gyermekkor a legmeghatározóbb életszakasz. művészeti alkotás. Ennek az az ára. Az ember egy olyan különleges állat. azonnali kielégülésre törekszik. a lélek felismerhetetlen. A Szuper-ego állandó összeütközésbe kerül a biológiai impulzusokkal. Nem képes késleltetni az impulzusait. a vicc. megfoghatatlan. hogy társadalomba szerveződött. mert tudattalan – hatások a legmeghatározóbbak az életben. Az ösztönöket tartalmazza. A kulturális szabályrendszer le is képződik a személyiségben.A lelki struktúra harmadik része a tudattalan réteg. hogy ez az Ösztön-én. úgy működik. Olyan. A felettes–én a személyiségszerkezet társadalmi része. és a korai gyermekkorra jellemző primitív én-védő mechanizmussal. stb. aki folyton fanyalog. Pedig a freudi rendszer szerint. Álmodás során a cenzor tökéletlenül működik. az evolúció során kialakult. melyekkel nehéz lenne együtt élni. érzelmekre és a viselkedésre.

ami traumatizációk forrása. A biológiai eredet és a társadalmi létforma ellentmondásait ősidők óta nem sikerült optimálisan feloldani. Számos én-védő mechanizmust számon tartanak a pszichoanalitikus szakirodalomban.1. vagy magyar kötődésű pszichoanalitikusról: • • • • • • Ferenczi Sándor (az első pszichoanalitikus tanszék vezetője) Róheim Géza (az idegen nyelven második legtöbbet idézett magyar társadalomtudós) Spitz René (a londoni csecsemőtanulmányok kutatója) Bálint Mihály (az általános orvoslás megreformálója) Szondi Lipót (az ösztöndiagnosztika svájci megalkotója) Alexander Ferenc (a pszichoszomatika úttörője) 37 .század elején formálódott Bécsben. lényegében az összes mutató szerint a legelesettebb populáció él a Kárpát-medencében. illetve egy idealisztikus rétege. A neopszichoanalitikusok már nem tartják olyan nagy problémának az ösztönök megzabolázását.2. A bűntudatos rész azt jelzi. hogy ezt a vénkisasszony is elfogadhatónak tartja. A világ legelső pszichoanalitikus egyetemi tanszékét Budapesten alapították. Freudnak számos magyar követője volt. a Tanácsköztársaság idején. A pszichoanalízis budapesti iskolája A pszichoanalízis a 20. 4.A Felettes-énnek van egy bűntudatos része. míg az idealisztikus a vágyott tulajdonságok felé vonzza a karaktert. A társaság könyvtárában a mai napig megtalálható a világhírű magyar pszichoanalitikusok mellszobra. Az Én egy politikus. A Felettes-én és az Ösztön-én közzé ékelődik az Én. Emlékezzünk meg a legbefolyásosabb magyar származású. Az egyik leglényegesebb a már említett elfojtás. Miközben a magyar mentálhigiénés állapot csapnivaló. a magyar mentálhigiéniás állapotot a 3. Akkor végzi jól a dolgát. A magyar pszichoanalitikusokat több lépcsőben űzték el Magyarországról.oldalon). ha az Ösztön-én úgy tud kielégülni.4. Ehhez az Én különféle én-védő mechanizmusokat alkalmaz. 10028). A társadalmi ember folyamatosan elnyomni kényszerül a biológiai impulzusait. az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ellenben a New yorki pszichoanalitikus társaság (The New York Psychoanalytic Society) a mai napig a magyar negyedben található (247 East 82nd Street. alfejezetben. hogy milyennek nem szabadna lenni. New York. Freud az embert multitraumatikus lénynek tartja. világháborút követően alig maradt Magyarországon pszichoanalitikus. aki közvetít az erkölcscsősz vénkisasszony és az ősmajomként működő Ösztön-én között. hatalmas szellemi vagyont adtunk a világ számára (ld. a 24. illetve a későbbiekben említendő projekció. a II.1. NY. a budapesti iskola máig világhírű.5.

A II. Az álmok természete iránt érdeklődő szürrealizmus például elképzelhetetlen lett volna a pszichoanalitikus eszme nélkül.mtapi.) FERENCZI Sándor (1873-1933) HERMANN Imre (1889-1984) HAJDU G. József Attila. A folyóirat jogutódja Imago címen jelenik meg manapság. 1994).• Hermann Imre (az egyik világhírű magyar pszichoanalitikus. Gimes Miklósra ma úgy emlékszünk. A rendszerváltást követően a pszichoanalízis újraéledt Magyarországon. Füst Milán. Kosztolányi Dezső.hu/thalassa/a_folyoirat/a_index. aki Magyarországon halt meg. Erős Ferenc pszichoanalitikus főszerkesztésében pszichoanalitikus folyóirat jelent meg 1990 és 2010 között Thalassa címen. Babits Mihály. 38 . aminek jószerivel az anyja volt az utolsó képviselője Magyarországon. Illyés Gyula. mint a Nagy Imre per egyik halálraítélt áldozatára (Harmat. Lili (1891 -1960) Gimesné Hajdu Lili az azóta már bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (Lipót mező) igazgatója volt 1953 és 1957 között. Faludy György.html ). Karinthy Frigyes. A magyarországi művelt köztudat érdeklődéssel. A hazai szépirodalom számos képviselője érdeklődött a freudizmus iránt: Csáth Géza. Számos művészt vonzott a pszichoanalízis világszerte. mely online letölthető (http://www. világháborút követően nem alkotott jelentőset. míg a vallásos kereszténység gyanakodva fordult a pszichoanalízis felé. A fia. Juhász Gyula. Gimes Miklós sztálinista újságíróként támadta a pszichoanalízist. és még sokan mások.

A freudiánusok szerint az első öt év a leginkább fontos. gazdag bécsi felsőosztályba tartozó nőktől. Az álmok és a szabad asszociációk megfigyelésén és spekulatív értelmezésén túl. ami a szociálpszichológia vizsgálati körébe tartozik. amelynek bizonyos elemeit kontrollálják. változtatják. A pszichoanalízis és a szociálpszichológia kapcsolata A szociálpszichológiai kérdésfelvetés és a pszichoanalitikus irányzat módszertana eltér egymástól. a hipotéziseinek megvizsgálására nem alkalmaz statisztikai módszereket. A modern pszichológia számos fogalmát ő vezette be. hogy a feltevéseit elfogadjuk. hogy Freud originálisan új problémákat vetett fel. A sorozatos zsidó-ellenes atrocitások miatt. A primer mikroszociális közeg. ami az egész életre meghatározó. 4. Laboratóriumi körülmények között állítják elő a társadalmi helyzeteket. az előítélet. Freud tevékenységének eredményét az akadémikus pszichológusok szkeptikusan szemlélik. mivel ezek a témák a csoportok közötti viszonyt vizsgálják. mint szociálpszichológiai egység a pszichoanalízis érdeklődésének a fókuszpontjában áll. ráérős. hiszteroid neurotikus. valamint a sokukat érintő holocaust miatt. A szűk mintából levont következtetéseit ráadásul az egész emberiségre vonatkoztatja. preferálja a facet to face elhelyezkedést. A Freud által elemzett információk egy speciális populációtól származtak: fiatal. úgy gondolják. A pszichoanalitikusok döntő többsége zsidó származású volt.A hazai köztudatban a pszichológust és a pszichiátert a mai napig azonosítják a pszichoanalitikussal. majd statisztikai módszerekkel bizonyos társadalmi összefüggésekből alkotnak törvényszerűségeket. de nem feltétlenül tudatosodó hatásokat biztosít. megmérik. 39 .2. ez a lelki élet epicentruma.2. illetve tágabban értelmezve az attitűd. Mások elismerik. és nem is értelmeztek. a társadalmi diszkrimináció. fontos jelenségeket ő fogalmazott meg először. A karikatúrákban megjelenő lélekgyógyászt a kizárólag pszichoanalitikus kezelési helyzetre jellemző pozitúrában ábrázolják. hogy a fejlődést a szociális közeg hogyan befolyásolja. A legfontosabb érintkezési pont a szocializáció – az a fő kérdés. Ezzel szemben a pszichoanalízis módszertana egyáltalán nem felel meg (természet) tudományos kritériumoknak. A vizsgálati minta ezért nem reprezentatív. Freud munkáit a mai mércével nem fogadnák el doktori disszertációnak. amelyeket előtte nem figyeltek meg. gyakori vizsgálati téma lett az antiszemitizmus. Ezen jelenségkörök iránt viszont a szociálpszichológia is érdeklődik. hogy Freud 50 évre megtorpantatta a pszichológia fejlődését. Bíznunk kell Freud zsenialitásában ahhoz. Pedig a pszichológusok és pszichiáterek döntő többsége kerüli az ilyen helyzetet. A szociálpszichológia laboratóriumi kísérleteket alkalmaz. a család. A pszichoanalitikus terápia bizonyos lelki zavarok esetén a mai napig a legalkalmasabb gyógyító eszköz. de még szakdolgozatnak sem.

4. A származás. amit korábban büntetés követett. a jövőben ritkábban fog előfordulni. macskát. mint Európában. természettudományos módszereket használnak.) egy problémaketrecbe tesznek. a legkülönfélébb népek keveredésével egy egészen új keverék kultúra keletkezik. ami az adaptációt jelzi. vagy válasz) állnak az érdeklődése központjában. Behaviorizmus vagy viselkedéstan A Közép-európai eredetű pszichoanalízissel egy időben. Míg egy másik viselkedés egység. Európában a kulturális hagyományok és a szociális tradíciók sokkal meghatározóbbak.kísérleteket alkalmaznak. az S (stimulus. A modern tudományok és lélektan kihívásainak megfelelve. ezért viselkedéslélektannak is nevezik az irányzatot. míg jobbra Skinner ketrece) A kísérleti állatot (madarat. a behaviourizmus. Az inger és a 40 . a Thorndike-effektushoz vezet: Egy viselkedés szegmentum megjelenési valószínűsége emelkedni fog. stb. Ez a két komponens mérhető egyértelműen: milyen ingerek érték a kísérleti állatot. Jutalmat (rendszerint egy finom falat ételt) kap. gyors eredményekre van szükség. Mennyi idő telik el a reakció megjelenéséig. az öröklés nem olyan lényeges. A viselkedési egységek megerősítésével (jutalmazásával vagy büntetésével) komplex viselkedési sorok alakíthatók ki. THORNDIKE (1874-1949) A behaviorizmust nevezik S-R pszichológiának is. áramütés éri. és mely adaptáció a legalapvetőbb behaviorista elv megfogalmazásához. A behavior angol-amerikai szó viselkedést jelent. A személyes lehetőségek szinte korlátlanok. Problémaketrecek a behaviorista kutatásokban (Balra Thorndike vizsgálati doboza. stb. kondicionálásnak. Az USA-ban egészen más gazdasági. a reakció milyen gyakran ismétlődik. ha korábban jutalommal társult. sokkal inkább az adaptáción múlnak a sikerek. a lélektan fő trendje a tudományosság szigorúbb kritériumai felé mutat. ami ráadásul objektíven mérhető. század elején bontakozott ki az amerikai pszichológiai irányzat.3. illetve az R (reaction. Az USA-ban felgyorsul az idő. és milyen válaszokat adott erre. a 20. Az állat két pedált talál. Amennyiben a másik pedálra lép. A rigid méréseket végző irányzat számára ugyanis az egyértelműen kontrollálható változók. az objektív mérések fontosságát hangsúlyozzák. ráérősen évekig pszichoanalízisbe járni. Korábban nem látott gazdasági fellendülés. Európában lehet spekulálni. Ezt a folyamatot nevezik a behavioristák. laboratóriumi – állat . Edward L. Miközben persze mindenféle előfordul az USA-ban. vagy inger). ha a megfelelő pedált megnyomja. patkányt. Ebben a helyzetben előbb-utóbb kialakul egy sajátos viselkedés mintázat. büntetést kap. kulturális és társadalmi állapotok bontakoztak ki. filozofálgatni.

A lelki és testi megbetegedések oka – a viselkedéstan szerint – a hibás tanulás. az élete végén. A legfontosabb lelki tényező ebben a folyamatban a tanulás.B. biológiai. Mondjátok meg. Az egyed felszabadul a biológiai determináltság alól. objektív módszerekkel feltárhatatlan. a kondicionálás. reflexes és ösztönös folyamatok irányították. Az evolúció fejlettebb rétegeiben a viselkedés egyre nyitottabbá vált. mint amilyeneket a pszichoanalitikusok végeznek. a behavioristák érdeklődésének központjában a tanulás áll. amit akartok. „Bárkiből lehet bármi”.” A kondicionálással ugyanis (1878-1958) komplex viselkedéssorokat.3. ezért az olyan spekulációk szabad területe. a fóbiák. s azt hozom ki belőlük. Az amerikai álom szerint. amely az életmódot irányítja. művész. 41 . a marketing tudomány egyik kiemelkedő képviselője lett. azt a lelki programot. az adaptáció. ezért a szociálpszichológiába jól integrálódott az eszközrendszere. A viselkedésterápiának gyors és látványos eredményei vannak például a pánikbetegség. „fehér lap” vagyunk – a tapasztalatok. vagy éppen a szexuális funkciózavarok gyógyítása terén. A viselkedés adaptációja generációról generációra történt meg a kontraszelekció útján. A pszichológia a viselkedésprogramozás és a manipuláció terén lett eredményes igazán. míg a szoftver a szocializáció. hogy a megfelelő számú tudós. A hardver így az emberi idegrendszer. Tőle származik az alábbi gondolat: „Adjatok 12 egészséges csecsemőt! Hadd nevelhessem őket az általam meghatározott környezetben. és én úgy fogom őket kondicionálni. A behaviorista technikák gyógyításra is használhatók. az egyed nem tudott szaporodni. Watson. A laboratóriumi kísérletek miatt módszertana jól illeszkedik a modern pszichológiai törekvésekhez. A behaviorizmus és a szociálpszichológia kapcsolata A behaviorizmus eszköztára tudományos kritériumoknak is jól megfelel. hogy hány tudósra. Ez a behaviorista gyökereknek köszönhető. élsportoló és tolvaj álljon John Broadus WATSON rendelkezésetekre. és a viselkedésért felelős génállomány eltűnt a következő generációkból. mérhetetlen. kondicionálás.Watson a behaviorizmus egyik alapító tagja. adaptáció alakítja ki a lelki működést. Az öröklődéssel szemben szélsőségesen nagy szerepet tulajdonít a tanulásnak.1. a behaviorizms meghatározó alakja. A törzsfejlődés kezdetén a viselkedést zárt. amiről nem tudhatunk bizonyosat.válasz között egy fekete doboz. 4. Születéskor csak egy tabula rasa. „black box” helyezkedik el. Az ember egy „self made man”. élsportolóra és tolvajra van szükségetek.B. szocializáció. kiválóan mérhető technikákat alkalmazó irányzat. művészre. Amennyiben egy zárt viselkedés inadaptívnak bizonyult. és egyre inkább a tapasztalatok vezérlik a viselkedését. sőt karaktereket lehet kialakítani. J. J. Az állati tanulás értelmezhető az emberre is. A pszichoterápia lényege az újrakondicionálás. Míg a pszichoanalitikusok az álmokat tekintik a legfontosabb lelki mechanizmusnak.

melyek Pavlov tanaira vonatkoznak. Pavlov 400 oldalon foglalta össze téziseit. A mai napig olyan kiadványok tömege érhető el az antikváriumokban. Később elegendő lesz a fényinger is ahhoz. és támogatták kutatásait (Streatfeild. míg a későbbiekben említendő Carl Rogerst Béke Nobel-díjra jelölték. hogy beinduljon a nyál és a gyomorsav elválasztása. illetve képes tanult betegségeket gyógyítani. A pavlovi kondicionálásban az a meglepő. tehát a kísérleti állat mindenféle viselkedést megpróbál. Az 50-es években a pavlovi tanok voltak a kizárólagosan elfogadható pszichológiai tanok Magyarországon. de ez a dokumentum azóta sem került elő. A legenda szerint. Mivel a társadalomtudományokban nincsen Nobel-díj. Iván Petrovics PAVLOV (1849 . Pavlov a legtöbb szovjet professzorral szemben utazhatott a világban. Lenin felkérte Pavlovot. Képes betegségeket tanítani. és az adaptív viselkedés jutalommal társul. akkor az ideológiai nézetek formálására is lehetőséget adhat. Pavlov a technikájával képes átprogramozni a vegetatív működéseket. Pavlov eredményeire a bolsevik pártvezetés és maga Lenin is gyorsan felfigyelt. nagyon kevés lélektan iránt érdeklődő tudós szerzett ilyen kitüntetést. Pavlov Szentpéterváron tevékenykedett. 2007). de sosem kapta meg.A klasszikus kondicionálás A behaviorizmussal azonos időben kibontakozó másik jelentős tanuláslélektani irányzat Pavlov nevéhez fűződik. hogy amennyiben a pavlovi technika alkalmas a vegetatív működések átprogramozására. A pavlovi technika.1936) Pavlov kutyákkal kísérletezett. a klasszikus kondicionálás során nem egy inger és reakció között alakul ki a kapcsolat. hogy a tudatos cselekvéseken kívül eső zsigeri működésekre hat. Ezt a tanulástípust operáns kondicionálásnak is nevezik. Amennyiben az etetés előtt következetesen felvillan egy fény. ha enni kap (feltétlen reflex). Míg a behaviorista tanuláselmélet próba-szerencse jellegű. a kutya társítja a fényingert az etetés ingereivel. 1904-ben Nobel-díjjal jutalmazták tudományos eredményeit. és a nyálazás elindul (feltételes reflex) a feltétlen inger (étel) jelenléte nélkül is. Úgy gondolták. hogy dolgozza ki ennek módszerét. hanem két inger között. illetve Selye Jánost összesen tízszer jelölték Nobeldíjra. 42 . A kutya nyálazni kezd. Az 50-es években sok magyar fiatal tanult a leningrádi Pavlov Intézetben. Pavlovon kívül a három nagy etológust tüntették ki.

hiszen a terapeutának van lehetősége jutalmazni. A technikáját pszichoszintézisnek is nevezi. Magát nem terapeutának. amit person-centered (személyközpontú) pszichológiának is neveznek még. az beépült az elméletbe. hogy a csírák a fény felé nőnek. és nem páciensnek. 43 . a francia forradalom jelszavai ihlették meg: „szabadság.4. míg a fejlődés képessége kizárólag a szerves (élő) anyagra jellemző. Benne van a fejlődési potenciál. A fejlődési potenciál az élő anyag univerzális tulajdonsága. A facilitátor dolga. Rogers életének egy szakaszában a történelemmel foglalkozott. valamint a teljesség felé fordulás. Ebből azt a következtetést vonta le.4. A pszichoanalitikus mindent tud. akinek egy ősmajom tombol a lelkében. továbbá a legjelentősebb személyisége után rogeriánus pszichológiának is meg szokták nevezni. a páciens pedig semmit. A humanisztikus pszichológia A korábban tárgyalt pszichológiai iskolák sem antihumánusak. a behaviorizmusban pedig a lélek egy hardware. Rogers éltének egy következő szakaszában a keleti filozófiák felé fordult. A pszichoanalitikus helyzet egészen más. amit különféle programokkal idomítani lehet. hanem facilitátornak tekinti. hogy minden. A klienssel face to face (szemtől szembe) pozícióban foglal helyet. csakhogy a neuropszichológia lényege másfél kiló agy. testvériség”. Innen ered az önmegvalósítás koncepciója. ezzel is kifejezve. egyenlőség. Bármivel is foglalkozott Rogers. Ezt antrópiának is nevezi. Az entrópikus erők az ősegyensúly visszaállítására törekszenek. szembefordulva a pszichoanalitikus elvekkel. az jóra és fejlődésre törekszik. arra lett figyelmes. Carl ROGERS (1902 – 1987) A pszichológus feladata nem az. Ezt a célt elégíti ki a humanisztikus pszichológia. Ezért a humanisztikus pszichológia emberképe Rogers élettörténetéből is levezethető. ami élő. Az emberrel való foglalkozásban pontosan ezeket az elveket igyekezett megvalósítani. A 6 gyermekes család legifjabb tagja. hogy nincs köztük dominancia. a pszichoanalízis egy tudattalan emberrel foglalkozik. érzékeltetve van a dominanciakülönbség. hanem hogy a fejlődési potenciált katalizálja. világháborút követően igény keletkezett arra. hogy segítse a fejlődési potenciált. A református Rogers család farmerkodással foglalkozott Wisconsinban (USA). vagy büntetéseket és jutalmakat osztogasson. megkülönböztetve az entrópiától. Ilyen a humanisztikus terápiában nincs. vagy tudásbeli különbség. ami a szervetlen szféra mozgatóelve. és ezen belül is. Az irányzat számos tézise Carl Rogers élettapasztalataiból gyökerezik. vagy büntetni. hogy a lelki működéseket sokkal pozitívabb szemlélettel tárgyalják. hiszen a problémájának gyökere tudattalan. A behaviorista gyógyító helyzet is hierarchikus. a sötét pincében a krumplikat vizsgálgatva. A II. hogy traumákat fedezzen fel. A másik személyt kliensnek nevezi.

„Azt mondja a száj. oldalon). A Self-et. ami jó. az egészséges részek fejlődése gyógyítja meg a személyiség diszfunkcionális részeit. Tekintsen meg néhány epizódot Carl http://www.4. Alapvetően hitelességet jelent. Nem foglalkozik a beteg részekkel. A facilitátor a személyiségével katalizálja a kliens fejlődését. és mint minden élő anyag jóra és fejlődésre hivatott.2. Az észlelés befolyásolja a viselkedést. minél nagyobb a két felszólítás idői egybeesése. hogy rügyezzen és virágot hozzon. Rogers pedig a fejlődési potenciált hangsúlyozta. az közelebb kerül saját eredeti önmagához (Self-jéhez). A kongruens kommunikáció ezzel szemben gyógyító természetű. 44 .4. büntetést kapsz!” Minél elkerülhetetlenebb a felszólítás. Fontos kritérium. ahogy észleli? Mert ahogy értelmezi a világot.A humanisztikus terápia nem alkalmaz különösebb terápiás módszereket. miért úgy észleli a másik ember a világot. A terápiás viszony három nagy kategóriával jellemezhető: empátia. A gyógyító faktor a kliens-facilitátor kapcsolata. következményesen hasonlóan viselkedne. ráadásul energetizálja a Self eredeti fejlődési potenciáljait (ld. hogy a rabok képesek lennének megjavulni. de ha megteszed. hogy az ellentmondó üzenetek ugyanazon személytől érkeznek. Elegendő jó talajba helyezni. Akit megértenek. méghozzá a Sing sing fegyházban. az eredeti önmagát. A doubla bind üzenet olyan inkongruens üzenet. A virágmagot sem szükséges analizálni. Az ő bőrében más is hasonlóan értékelné a világot. és ennek megfelelően fog reagálni az észlelt világra. amely ellentmondó felszólításokat tartalmaz: „Tegyél meg valamit. Feltételnélküli elfogadás. Kongruencia. A többi börtönpedagógus. 4. Az eredményeit a feltételnélküli elfogadásra vezette vissza. vagy jutalmazni és büntetni ahhoz. Rogers nem a bűntettet fogadta el. még a 2. amit a szív diktál”. minél inkább releváns személy az üzenetküldő. hanem a másik ember fejlődési lehetőségeit. annál súlyosabb a következmény. olyan világ jut számára. Rogers elsődleges célja a másik ember megértése volt. hosszútávon lelki betegséget okozhat. Megérti saját indítékait. A klasszikus inkongruens kommunikációban a különféle kommunikációs csatornák (pl. amilyeneket senki más. Az antiszociális elítéltekkel olyan sikereket ért el. Az inkongruens kommunikáció súlyosabb esete a double bind (kettős kötés). A lélektan fenomenológiai modelljei azt szeretnék megérteni. 4.youtube. locsolni és napfényt biztosítani számára. Az inkongruens kommunikáció bármely formája zavart és feszültséget kelt. lelkész és pszichológus nem hitt abban. Empátia. a verbális és a nonverbális üzenetek) ellentmondanak egymásnak. fejezetet a 7.1.3.com/watch?v=m30jsZx_Ngs Rogers segítő kapcsolataiból: 4.2.2.4. és kongruencia. Rogers egy időben börtönpszichológus is volt. feltételnélküli elfogadás.

hogy vallásos-e Azonosul az emberiséggel Maslow A. a gyermek hasítja őket. A terápia egyik célja. New York: Harper & Row. Ezt tekinti Bateson a schizofrénia (tudathasadás) kommunikációs eredetének. a verbális kommunikációval is érkeznek üzenetek. A anyagyermek között azt megelőzően is van nonverbális kommunikáció. A beszéd megjelenésével egy újabb csatornán. Mivel az üzenetek ellentmondásosak. mint én-központú Autonóm és független Tapasztalat és nem az előítélet vezérli A legtöbbjüknek volt már misztikus vagy spirituális élménye. akinek a munkásságából a szükséglethierarchia bizonyult a legmaradandóbbnak és legmegtermékenyítőbbnek. ha az anya a beszédtanulás során alkalmazza. 4. egyszersmind az én-tudata is disszociáltan fejlődik (hasad). (1954): Motivation and personality.A double bind legsúlyosabb hatása akkor van. függetlenül attól. a gyermek nem tud megfelelően válaszolni. hogy támogassa a kongruens kommunikációt. alapján 45 . Az önmegvalósító személyiség legfontosabb jellemzői12: • • • • • • • • 12 Realitás orientált Elfogadja önmagát és másokat Spontaneitás Inkább problémaközpontú. Gregory BATESON (1904-1980) A humanisztikus pszichológia másik közismert személye Abraham Maslow.4. Amennyiben a nonverbális és a verbális felszólítások ellentmondásosak. hiszen valamelyik felszólításnak biztosan nem tud majd megfelelni.4. Az éppen bontakozó gyermeki én-tudatot alapvetően meghatározzák az anya üzenetei.

századdal. A személyközpontú pszichológia megtermékenyítő hatással volt a szociálpszichológiai gondolkodásra. és csúcspontja a 80-as évek elején volt. A 80-as években a szociálpszichológiában is megjelent ennek a hatása. a proszociális pszichológia (társadalmi segítő erők. és olvasson el cikkeket: http://www.) – a szociálpszichológia saját eszköztárával. hogy valahogy a világmindenség és az ember személyisége összekapcsolódik. istenképpel rendelkezik. lényegibb. Rogers és Maslow sem tekintette az önmegvalósítást a személyiségfejlődés csúcsának. stb.• • • • Van intim és mély érzelmeken nyugvó kapcsolata Demokratikus attitűdök Humorérzékkel rendelkezik Kreatív 4. mind kivétel nélkül én-központúak. A humanisztikus pszichológia kapcsolata a szociálpszichológiával A humanisztikus pszichológiának és a szociálpszichológiának egészen eltérő a módszertana.transzperszonalis. a méltányosság. érintkezik. aki bálványimádó. deviancia. fasizmus. az igazságosság. – a hibás működések okainak feltárásával foglalkozott. A humanisztikus pszichológusok. azaz tudományos módszerekkel vizsgálta ezeket az új témákat. Azzal viszont a humanisztikus pszichológia előtt egy irányzat sem foglalkozott. A rogeriánus pszichológia számos igazolhatatlan alapfeltevésből indul ki. előítélet. A szociálpszichológia fejlődését determinálta a gazdasági. az empátia. míg Rogers a pozitív társadalmi erőket állította a vizsgálat központjába. és Magyarországon is. a bioszféra szempontjait. ehhez kellett az ő hite és karizmája. össztársadalmi célok érdekében – járt Írországban. az empátia. „eggyé válik” vele. Az ismert szükségleti szintek. kulturális és történelmi állapot – együtt fejlődött a 20. Carl Rogers alapvető hatással volt a humanisztikus pszichológia jelentőségének növekedésében. az emberiség szempontjait. óceánisztikus élmény. A szociálpszichológia viszont csak azt a hipotézist fogadja el. hogy mitől normális az ember.4. pl. versengés. Élete vége felé békemissziókon vett részt.hu/?q=egyesulet 46 . fenségesebb. az altruizmus. hogy az egyetlen lény. A transzperszonális tapasztalatnak az a lényege. Moszkvában. az egyéni létet meghaladó (transzperszonális) eszme megélését jelenti. A fejlődés csúcspontja szerintük a transzperszonális élmény. bár erről nem szoktak megemlékezni a tankönyvek. A humanisztikus pszichológia az 50-es években kezdett kibontakozni. a társas támogatás. pl. az együttérzés. Halála után a humanisztikus pszichológia magas ívelése egyre megtört – kellett volna az ő karaktere és önismerete. a segítés. nagyobb egységeket tart szem előtt. a nemzet szempontjait. stb. Látogassa meg a Magyar Transzperszonális Egyesület honlapját. antiszemitizmus. Ez lehet vallásos megvilágosodás.5. a közösség szempontjait. vagy bármilyen más csúcsélmény – édenisztikus-. Ez egy magasztosabb. Olyan élmény. agresszió. Témái alapvetően negatív jelenségek voltak. ami kísérleti módszerekkel igazolható. Dél-Afrikában. konfliktus. ami meghaladja az egyéni létünket. Az ember egyik megkülönböztető jegye.

Pszichoarcheológia. old. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.: Forgács A. Humánetológia. Budapest. Aula Kiadó. milyen következtetések vontak le – ez az emberi lélek megismerésének kulcsa. A humanisztikus irányzattal együtt a fenomenológiai iskolát alkotják. Gondolat. Harmat P. Budapest. Akadémiai Kiadó. Budapest. Budapest. Letölthető: http://www. Angol nyelven letölthető: http://www. (2009b): Has vagy gólya? A meddőség transzperszonális vonatkozásai.szie. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. 131-140. Budapest.bartleby. Kognitív pszichológia Ez az irányzat is az 50-es években bontakozott ki. Budapest. Freud S. 47 .jfk. Császár Gy. Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. Budapest. és az abból levont következtetések.G. pl. és Kovács Z.) (2006): Alkalmazott pszichológia. az informatikából. Felhasznált irodalom: Ádám Gy. Aula Kiadó.): Totem és tabu. Göncöl Kiadó. 1908-1993. A kiindulópont itt is a percepció. a betege és a betegség. Pro és kontra. Kovács Z. Freud S.hu/files/docs/nevelestudomanyi/munkapszichologia/Protokoll_munka %20pszi.4. Kardos L.és szervezetpszichológia.com/196/ Fukuyama F. 5.: Forgács A. old. Behlen Gábor Könyvkiadó. (szerk. Forgács A.pdf Bagdy E. (szerk.n. Budapest. Dienes E. Gondolat. Európa Könyvkiadó. (1980): Pszichoszomatikus orvoslás. Freud S. Ugyanabból az ingerből. és Szeverényi P. Freud S. Pszichoarcheológia. Budapest. old. In. (1985): Álomfejtés. szerk. és Perczel T. szerk. Budapest. Pszichoarcheológia. (1991): A mindennapi élet pszichopatológiája. (é. Freud S. (1997): Bizalom. Budapest. Ennek a kiterjesztett változata a kognitív tudomány. szerk. Gondolat. Az S – R-ből a köztes folyamat lett a fontos. Budapest. Budapest. (szerk. A budapesti mélylélektani iskola története. Forgács A. és Szeverényi P. Antalovits M. Budapest. (2009a): A meddőség és az asszisztált reprodukció pszichoszomatikája. és Klein S. Akadémiai Kiadó. (1982): Az öngyilkosság. 22-31. Budapest. In. (2009c): A karcinogén személyiség. Gondolat. Aula Kiadó. Durkheim É.) (2005): Szervezeti látleletek. (1999): Az emberi természet. Szociológiai tanulmány. Helikon. (szerk. Medicina Könyvkiadó. pszichológián túli ismeretrendszer is beszűrődött. Budapest. Forgács A. Budapest. Budapest.: Forgács A. Forgács A. A kognitív pszichológia kísérleti műfaj – szociálpszichológiai kutatások többsége kognitív eredetű. 11-21. In.5. Osiris Könyvtár. Sok. A kognitív pszichológia érdeklődése az információ feldolgozó mechanizmusokra fókuszálódik: Input → Feldolgozás → Következtetés → Viselkedés. Frazer J. (2005): Az aranyág. Halász L. Bálint M. Budapest. (1994): Freud. A szervezetpszichológia hazai kutatási irányai. Egyfajta integrációs törekvéssel. EDGE 2000 Kft. minden korábban használt pszichológiai iskola ismeretrendszerét megpróbálta ötvözni. Budapest.) (1972): Pszichofiziológia. (2004): Az evés lélektana. (szerk.) (1988): A freudizmus. Gondolat. Csányi V. Vince Kiadó. (1961): Az orvos.. és Németh M.: Munka.) (1970): Behaviorizmus. (1982): Esszék. Faragó K. Cserépfalvi. Akadémiai Kiadó.

szerk. Laing R. módszertan és hivatás. Mérei F. Kovács Gy. Budapest. Kapcsolati terápia. Budapest. (1983): Salamon király gyűrűje. Lorenz K. Mead M. Akadémiai Kiadó. Budapest.) (2008): Magyar lalkiállapot 2008. Medicina Könyvkiadó. 48 .D. Budapest. Forgács A. (2003): A lét pszichológiája felé. (szerk. Az emberi faj útikalauza. (1983a): Tényleg szeretsz…? Helikon Kiadó. Budapest. Helikon Kiadó. A két nem viszonya a változó világban. & Dickhaut H. Laing R. Kapcsolati diagnosztika. & Phares J. (2004): Valakivé válni. Semmelweis Kiadó. .P. Budapest. (1988): Beszélgetések gyerekekkel. (1973): Alkalmazott pszichológia. Budapest. (1951): Pavlov válogatott művei.D. Budapest. Szeverényi P. ( 1983): Stressz distressz nélkül.D. Párbeszéd Könyvek.J. (szerk. Lorenz K. (1984): Pedagógiai pszichológia. (1991): Pszichoneuroimmunológia. (1990): Magyar néphit és népszokások. és Gulyás B. Lorenz K. Budapest. HVG Kiadó. Kopp M. Mérei F. Maslow A. (1973): Ember és kutya. (1970): Férfi és nő. Budapest. Trull T. Budapest. Budapest. Európa Könyvkiadó. Budapest. Totem Kiadó. Budapest. Gondolat. Budapest. Budapest. Lénárd F. Luban-Plozza B. Katalizátor Könyvkiadó. Budapest. (2004): Szabadon fogva. (2002): Rorschach-próba. Gondolat. Ursus Libris.F. (1989): A csupasz majom. Morris D. (1992): A csurunga népe. Morris D. Szondi L. Kiss Gy. Gondolat. EDGE 2000 Kft. Budapest. (1998): A munkalélektan története. Medicina Könyvkiadó. Mózes a törvényalkotó. (2000): A lélektan története. Budapest. Tinbergen N. Magyar Könyvklub. (1984): Primitív kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata. old. Budapest. (2003): A kognitív idegtudomány.. Pavlov I. Skinner B. (1990): Testközelben. (1997): Az emberállat. Sopron. (2004): Klinikai pszichológia. Gondolat. (1999): Én itt vagyok – Te hol vagy? A nyári lúd etológiája. Akadémiai Kiadó. Budapest. Osiris. Róheim G.: Forgács A. bolondok. ( 1973): A szupermolekuláris biológia védelmében. Lázár I. Elmélet. Pszichoarcheológia. Gondolat. Leboyer F. Szeged. Budapest. Kovácsné Török Zs. Aula Kiadó. Budapest. Selye J. Osiris. Budapest. 32-42. Magyar Könyvklub. Személyes vélemény az emberi fajról. Budapest. (1990): Bölcsek. (2007): Agymosás. (1988): Közösségek rejtett hálózata.) (1986): A Bálint-csoportok gyakorlati kérdései. Európa Könyvkiadó. Pléh Cs. Akadémiai Kiadó. Osiris. Selye J.D. Budapest.Kelemen L. (1988): A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. (1987): Káin a törvényszegő. A személyiség születése. Mens Sana Hungarica. Laing R. Budapest. IKVA Könyvkiadó. Gondolat. Rogers C. Tömegkommunikációs Kutatóközpont Kiadvány. Selye J. In.. Gondolat. (1976): Az ösztönről. Fejezetek a tudatmódosítás titkos történetéből. Laing R. Budapest. ( 1973): Életünk és a stressz. Budapest.H. Lorenz K. Róheim G. Tankönyvkiadó. Budapest. (2008): A gyöngéd születés. Morris D. Budapest. Róheim G. Pléh Cs. Gondolat. A Távközlési Munkalélektani és Üzemegészségügy Egyesülés kiadása. (1983b): Gubancok. (2009): A másodlagos amenorrhoea pszichoszomatikája. Budapest. balgák. Budapest. Budapest. Budapest. Helikon Kiadó. Budapest. Universum Kiadó. Streatfeild D. Akadémiai Kiadó.

........................6................................. Fejlődéslélektan ...16 3............................... Az észlelt realitás ....6 2... mint a személyiség megnyilvánulása................. pszichofiziológia ....................1.....................5................................18 3..........2...........................................7 2..................13 2.17 3................................................3....................................................................................30 4......................... Pszichoanalízis vagy mélylélektan (freudizmus) ................2.................17 3.......................2.............................................1....3............................4................................5 2.......................................... Orvosi pszichológia.2............................................2....................................................................................17 3.....................................1.........................28 4............................................. Az érzékelés ............. A gondolkodás..........3.............................................................22 3........................1...2... Neuropszichológia.......................................................................22 3...........2.............................................................. Munkalélektan .......................2..........1....24 3.................24 3.......................8........................2.. Mentálhigiéné...................................................................5.12 2........ Öröklődés......................................... Egészséglélektan ............. biológiai-pszichológia........16 3......2................... A szociálpszichológiai megközelítés............................................................................................. Az emlékezet ......1................ A személyiséglélektan...................9 2................... Az alkalmazott lélektan............................35 49 ..............................4.................5.5....................................................................................18 3........................1.............................................2..........................1.... Tapasztalat ......................................................................22 3...............................................................................13 2......................................................................................................... A pszichologizáló szociálpszichológia..............................1..............3. Miért fontos a percepció? .............. A szociogenezis.................................................................. A neuropszichológiai megközelítés.....................1.................................... A figyelem...............4.........................9.....2............ Az éberálom.......................................................................................................24 3...........1................................29 4. Eredettörténeti kérésfelvetés.............................. Az általános lélektan ..............................1........................... A motiváció ............. Rendszertani megközelítések.......................................................8 2.................................. A szociometria ....................24 3...................................6...............................................................................5.......................3.....4...1..10.................................14 3..........13 2............................... Az észlelés..2.......................................7 2..2......................................................3........................1.................... Neurológia ................ A lelki jelenségek ..................................8 2................ A tanulás................5......................................24 3............................... A szociálpszichológia ......................................................................11 2....................................2.................................................2..............5......................17 3....2.......................27 3.................1...1.2................ A Rorschach-próba......23 3............................. Pedagógiai lélektan ...1....1 2............................2...........3...................3..... Pszichológiai irányzatok és alapiskolák .....5.......................................7...............2.................20 3... Pszichiátria............................ A pszichológia alapkérdései.....................................18 3...............................14 2.............................................5............................29 4... Ontogenetikus fejlődéslélektan .......................................5...... Az álom ..................2........4.27 4..................................................15 3..............................1................................. A neuropszichológia és a szociálpszichológia érintkezése ..........................................................3............ A filogenezis ............................. A szociologizáló szociálpszichológia ..............3...26 3............................................3.2....................27 4...........13 2... Aha-élmény...7 2.....................................................5 2........4.........2...............................1...........5......5.................21 3...2........................................... Viselkedés és percepció................... A pszichológia előzményei .........6.......... Klinikai pszichológia........1.......................................1.....................1.....4..........................3. Tartalomjegyzék 1........ Az észlelés.......... Az érzelem.....3..

...................44 4........................................ A humanisztikus pszichológia kapcsolata a szociálpszichológiával........45 4.. Behaviorizmus vagy viselkedéstan.......3...................................................2............................... Felhasznált irodalom:.............................. A pszichoanalízis és a szociálpszichológia kapcsolata .............................. Feltételnélküli elfogadás.................................... Kongruencia..1............ Az önmegvalósító személyiség legfontosabb jellemzői............................................ Tartalomjegyzék .43 4.37 4...........47 5.........4.............4.......44 4............................41 4.....5...........................................4...........4.....................................................4..46 4......................................................................4...2.................................40 4................. Kognitív pszichológia ..................... A pszichoanalízis budapesti iskolája..49 50 ....................3.......... Empátia........................................................ A humanisztikus pszichológia..............2.................................................................4..............47 6..................39 4.........................1..............................44 4.....4...........1.........2............. A behaviorizmus és a szociálpszichológia kapcsolata ........................................................5.....3..........................