hogy hányféle eszközt. többet vagy kevesebbet látnak. vagy olyasmit. hogy ha ugyanazt az eseményt mások más szögből látják. mert a csecsemő elmeműködését a természet számos olyan „trükkel" áldotta meg. SZÁM figyelmi képességek birtokában vág neki e feladatnak. a XXI. hogy bár a csecsemő igencsak szegényes „eszköztárral". rendkívül bonyolult. amelyek képességeinek nyilvánvaló korlátai ellenére is lehetővé teszik a szükséges tudás elsajátítását.) Az értelmi fejlődés kutatói elsősorban azt szeretnék megtudni. Amikor a baba megszületik. mégis hihetetlen tempóban sajátítja el az emberi környezetbe való beilleszkedéshez szükséges tudást. kezdetleges emlékezeti és 24 MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA • 2 0 1 1 / 1 . Az értelmi fejlődés egyik legnagyobb paradoxona. Az összehasonlító viselkedéskutatás ezen új területe felvirágzóban van. de elméje szinte azonnal nekilát a feladatnak és rövid idő alatt rengeteg információt elsajátítva. hogy egy bizonyos tárgy Mi zajlik a kis fejekben? . hogy a tárgy működésének természetét meg kellene ismernünk. ami tulajdonképpen az elme különleges fogékonysága a közlési-tanítási szándékot kifejező viselkedési jelzésekre. (Ez utóbbiról nemsokára bővebben is szó lesz. mára majdnem minden harmadik háztartásban családtagként szerepel egy négylábú kedvenc. Sőt. hogy más hogyan csinálja előttünk. társas szabályoktól vezérelt és komplex kommunikációval megfűszerezett világban találja magát. Részben ebből a hosszan tartó és különleges együttélésből következően alakult ki a kutyáknál egyedülálló „gondolkodásmód" . század forgatagában is kitart mellette. vagy arra. hogyan épülnek egymásra a csecsemő agyában az ismeretek és a képességek. akkor nem kell „próba szerencse módon" nulláról kezdenünk a felfedezést. Ez az állatvilágban példa nélküli teljesítmény csak azért lehetséges. egyre jobban megismeri az őt körülvevő tárgyi világot és egyre ügyesebben igazodik el szociális környezetében. Egy másik ilyen segítség az úgynevezett pedagógiai fogadókészség. ismeretlen tárgyakkal telezsúfolt.FEJLŐDÉSBEN A kutya évezredek óta hű társa az embernek. míg régebben főleg „munkakapcsolat" volt köztük.anélkül. Gondoljunk csak például a beszéd képességére. Erről kezdetben nagyon keveset tud. hogy mikortól értenek meg a babák bizonyos dolgokat (például azt. tárgyat tanul meg elkülöníteni és megfelelő módon használni a baba élete első éveiben. még most. Ilyen például az utánzásra való erős késztetés: ha látjuk. hanem a látottak megismétlése nyomán gyorsan elsajátíthatjuk például egy tárgy megfelelő használatát .ami sok tekintetben nagyon hasonlít az embernél a korai életkorban jellemző viselkedésre.

hogy bizonyos helyzetekből milyen elemeket jegyeznek meg.természetesen . akkor azt odafordulással jelzik. mire néznek. amit viszont váratlannak. mit tartanak érdekesnek. hajlamos megváltoztatni a hangszínét. elfordulnak a képtől. SZÁM 25 Pedagógia . Ezt a jelenséget kihasználva már egy néhány hónapos csecsemőt is lehet arról faggatni. hogy a csecsemőt a látottakból pontosan mely részletek érdeklik. mit gondol a világról. hogy a baba a kép mely pontjára fókuszál. s azt rögzítik. gáljuk.FEJLŐDÉSBEN használata mire szolgál). míg ha már unják a látottakat. mely gyors és hatékony tanulást tesz lehetővé olyan esetekben is. ezt a beszédet hívjuk dajkanyelvnek. Van ugyanis a csecsemőben egy veleszületett fogékonyság azokra a szituációkra.nagy része hasonlóan cselekszik. Bizonyára Ön is észrevette már. E cél érdekében alakult ki az embernél egy speciális kommunikációs rendszer. MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA . Ha számukra váratlan vagy érdekes dolog tűnik fel a képen. amikor az puszta megfigyeléssel nehéz és hosszadalmas lenne. Az utánzásos helyzetek vizsgálata általában fejlett mozgáskoordinációs képességeket igényel. meglepőnek tart. így a fiatalabb csecsemőknél gyakori kísérleti eljárás. figyelni azonban már egy újszülött is tud. felfelé ívelő hanglejtéssel beszélni. Nézni. A babák pedig legtöbbször nagyon is élvezik az őket megcélzó kedves szavakat.2 0 1 1 / 1 . Még pontosabb betekintést enged a baba gondolataiba a szemmozgáskövető berendezés . amelyeket a csecsemőkutatók pedagógiai helyzeteknek neveznek. és erősebb hangsúlyozással. vagy mire figyel oda. azt sokáig hajlandó nézni.és főleg a szülők . hogy képeket. A reklámszakmában a potenciális fogyasztók érdeklődésének tesztelésére kifejlesztett ún. hova figyelnek. így a kisebb babáknál többnyire nem alkalmas arra. animációk már akár az újszülött baba érdeklődését is képesek felkelteni. hogy amikor egy babához beszél.akiktől nem tudjuk megkérdezni. Ezzel a módszerrel részleteiben fel lehet tárni azt. A jelenlegi elképzelések szerint az emberré válás során kommunikációs rendszerünk elsődleges szerepe a közösségi (kulturális) tudásnak a csoport „tudatlan" tagjaival való megosztása volt. azt hamar megunja. a dolgok megértésében. amely képes rögzíteni. hiszen ami előzetes elvárásaival megegyezik.ez egy olyan különleges kamera. Ezzel nincsen egyedül: az emberek . és milyen feltételek mellett utánozzák azokat. Nagyobb gyerekeknél (2 éves kortól) gyakran használják az utánzás módszerét annak megfigyelésére. miközben mások megfigyelésével tanul. hogy tanulási folyamataikat vizsA csecsemő elé megfelelő távolságba helyezett képernyőn mutatott képek. szemmozgáskövető berendezés sokat lendített a csecsemőkutatásokon is . milyen tényezők segítik őket a megismerésben. mit találnak érdekesnek: elmondja nekünk a kamera. jeleneteket mutatnak nekik. és kitüntetett figyelemmel hálálják meg. vagy milyen változásokat tudnak észrevenni.

egy tanuló (Peti). És valóban: a babák fogékonyak arra. azaz megértse és felismerje a felnőtt részéről felé megnyilvánuló tanító szándékot. hogy időben és térben a csecsemő viselkedésével szinkronban (arra „válaszolva") reagál. További hasonló eszközök a korábban már említett dajkanyelv. hogy a tanító (tehát a baba esetén a legtöbb esetben a szülő) kifejezze tanítási szándékát. hogy az az elefánt. vagyis ha a tanítást végző személy bizonyos jeleket alkalmaz. amiről az ismeretet közli . Hogyan működik a természetes pedagógia a hétköznapokban? Képzeljük el. és tanul 26 MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA . Peti és az elefánt . Ez utóbbi azt jelenti. illetve a kontingens reaktivitás. ha őket egy tanítási helyzetben valaki „megcélozza".a tanulónak pedig értenie kell ezeket a jeleket. mint sajátosan emberi jelenség különösen érdekes amiatt. A tanító kinyilvánítja közlési szándékát: felhívja a figyelmet arra. amire nagyon pici kortól érzékenyek vagyunk. (2) kell. aminek szintén a korai időktől (és utána egész életünkben) megkülönböztetett szerepe van. hogy általános tudás elsajátítását eredményezi . amelyek az ember társas. eseményt vagy személyt. és (3) a nagymamának ez után kell elmondania. Ahhoz. hogy Peti figyeljen rá. figyelme a tanító felé fordul és a tudás befogadására készen. Ezekre az ismeretekre épülnek rá később a részletek. hogy egyike lehetett azoknak a fontos lépéseknek. két tényező szükséges.FEJLŐDÉSBEN Egy másik fontos tulajdonsága. hogy a befogadó. Mivel éri ezt el egy tanító? A babák esetében többek között szemkontaktussal vagy megszólítással. és kell az. melyeket a babának érdemes elsajátítania.és egyben ki is emeli a tudás lényeges és általánosítható részeit. A közlési szándék kifejezésére a csecsemő elméje nagyon érzékenyen reagál. Szükséges tehát először is egy tanító (például a nagyszülő). hogy az egy év körüli Petit elviszi a nagymamája az állatkertbe. az egyes emberekről való tudás .2011/1. Ebben az esetben nem elég. hogy észrevegyék. az egyedi emlékek. A nagymama szeretné neki megtanítani. Ennek során aktívan tudja vezetni gyermeke tanulási folyamatait azzal. kinyitja elméjének kapuit. hogy érdemes odafigyelni .az olyan információk. A természetes pedagógia. meg mindent. hogy mindketten tudják: ez egy tanítási helyzet. vagy a saját néven szólítás. társas világba való beilleszkedést segítik.és értelmi képességeit kiemelték az emberszabásúak köréből. és mintegy „tanulásra kész üzemmódba" kapcsol. és amelyek a kultúrába. !gy szívja magába a tudást a baba elméje a természetes pedagógia. hogy szelektív módon jeleníti meg saját tárgyi tudásának azon elemeit. hogy „elefánt": (1) kell. ahol számos új állatot figyelhet meg. hogy a nagy szürke ormányos állat az elefánt. Az efféle kommunikatív tudásátadást természetes pedagógiának nevezik. A tanító a közlési szándék kifejezése mellett ráutaló jelzésekkel kijelöli azt a tárgyat. melyet minden szülő ösztönösen művel. tehát a baba részéről ez ne találjon süket fülekre. amit a nagymama mond. SZÁM Mint a szivacs. hogy ez létrejöhessen. Ilyen jel például a szemkontaktus. és viselkedési jelzéseivel kijelölje az átadni kívánt tudás címzettjét. ha maga elé mormolja.. mire vonatkozik. Egyrészt.tehát a konkrét tanulási helyzettől nagymértékben függetleníthető ismereteket nyerhetnek belőle a naiv tanulók (legyen az akár egy 1-2 éves baba). Másrészt. amik nagyon is egyedi és meghatározott feltételek mellett érvényesek. mint „csodafegyver" segítségével. A csecsemő (így Peti is) mindezekre a jelekre igen érzékenyen „felel". hogy Peti tudja.. amit tudni kell és lehet. amelyek kiszínezik a képet. s végső soron az emberi kultúra megjelenéséhez vezettek.

bánatos szemekkel. vagy a lakás egy bizonyos pontján. e tekintetben az emberszabásúakkal is felveszik a versenyt. amikor is nemrég meglepő fordulatot vettek a kutatások. vagy amikor minden elképzelhető fogást bevetett. (2) a kutya speciális evolúciós előtörténettel rendelkezik. hogy vigyázzban ülnek vagy szeretnek fogócskázni (bár ez is igaz). azaz a környezetnek mely eleméről szól a tanítás. majd átfordítja a tekintetét vagy rámutat az elefántra. hogy azoknak a lényeknek. Több. hogy a kutyák . anélkül. amikor négylábúja kitartóan várta őt a kertkapunál.szinte minden gazdának van a tarsolyában olyan történet. nagy fülük és hosszú ormányuk van. Ez nem azt jelenti. vegyenek fel és tartósan alkalmazzanak egy furcsa szokást: az ajtó előtt továbbhaladva tegyenek egy rövid kerülőt a következő lépcsőfordulóig és vissza. Bizonyára kevesen tudják.2011/1. Ha ilyenkor tehát a nagymama ránéz Petire (amit Peti észre is vesz). és Peti megtanulja. annak ellenére. mint a csecsemők. sem más módon nem kérte vagy kényszerítette őket a viselkedés átvételére. A kutyának sok viselkedése funkcionálisan analóg az emberével. hogy miről lesz szó. MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA . elefánt a neve. és Petinek be kell tudnia azonosítani a tanítás tárgyát. SZÁM 27 Csak mi tudunk ilyet? . a közelmúltban megjelent tanulmány rámutatott. A gazda viselkedésében megjelent érthetetlen és nyilvánvalóan felesleges szokást látván a kutyák érdekes módon reagáltak: míg kezdetben inkább türelmesen megvárták az ajtóban a gazdát. mert Magyarországon. és megtette az utat a lépcsőfordulóig és vissza még a gazdája előtt. és közli. mielőtt belépnének lakásuk ajtaján. hanem inkább arról van szó. néhány hónap múlva nagy részük már maga ment előre. Ez döntő fontosságú. az üzlet előtt.feltehetően a háziasítás során végbement viselkedésevolúciós változások miatt . hogy e terület azért is különleges. adott viselkedéses jelzésekre hasonlóan reagálnak.hasonló érzékenységet mutatnak a kommunikációs szándékkifejező és referenciális jelzéseket tartalmazó helyzetekre. amiről nem tudjuk. Például hozzánk hasonlóan képesek az érzelmi-pszichológiai értelemben vett kötődésre . többek között az ELTE Etológia Tanszékén kezdődtek azok a kutyás vizsgálatok. hogy hozzánk hasonlóan hajlamos szociális szabályok elsajátítására és követésére. mire vonatkozik. A szabálykövető kutya A kutya emberi világhoz való alkalmazkodottságát mutatja. A fejlődéspszichológia ekképpen már sok mindenre rávilágított az utóbbi évtizedekben. amelyek ilyen óriási méretűek. (3) a kutya természetes körülmények között születésétől fogva egyedi szocializációs (enkulturációs) folyamatban részesül az emberi környezetben. szürkék. felfedezték. Egy kísérletben például a kutatók lakótelepi háztömbökben lakó kutyák gazdáit kérték meg arra. hiszen nem sokra megyünk olyan tudással. hogy a gazda soha. melynek során alkalmazkodott az emberi környezethez. hogy „elefánt": létrejön a tanítási helyzet. hogy a kutyák sok esetben a gyerekekhez hasonlóan viselkednek. amelyek alapvetően megváltoztatták a kutatók kutyákról (és babákról) való elképzeléseit és tudását. akik állatok viselkedését vizsgálják. hogy a pórázról előzetesen leoldott kutyához bármit is szólnának. hogy bizonyos helyzeteket hasonlóan értelmeznek.FEJLŐDÉSBEN Ezt követően a nagymamának ki kell jelölnie. Három tényező teszi a kutyát a mi szempontunkból különlegessé: (1) a kutya társas élete igen összetett. Etológusok. sem szóval. hogy visszatérjen időrabló körútjáról. hogy szokásos sétájukból hazatérve.

ha az ember közölni akar velük valamit. ahogyan elhagyja a csecsemőkort. keresik az emberrel való szemkontaktust . adott formájú műanyag edények általában a játék tárolására szolgálnak.FEJLŐDÉSBEN hogy elmenjenek sétálni. amikor valamennyi elefántszerűen kinéző lényhez hozzákapcsolja a nagymama által közölt elnevezést).végzős pszichológushallgató az ELTE PPK Kognitív Pszichológiai Tanszékén. Jelenleg az Intézet Összehasonlító Viselkedéskutató Csoportjának vezetője. a kutyánál is megfigyelhető. Bár a kutyák a csecsemőkhöz hasonló készséggel ismerik fel. Az MTA Pszichológiai Kutatóintézet Összehasonlító Viselkedéskutató Csoportjánál kutatási asszisztensként dolgozik. Másrészt. vagy egyebet csináljanak. kutatási eredményeit számos hazai és nemzetközi publikációban tette közzé A babák és kutyák emlékezeti és társas tanulási folyamatait. hogy az embergyerek gondolkodása egyenlő egy kutyáéval? Távol álljon tőlünk. képességeit külön-külön utakon. amelyek bennünket csecsemőkorban segítenek hozzá az ismeretek megszerzéséhez. amivel minden szülő nap mint nap szembesül. Egyrészt a babákhoz hasonlóan már 9 hetes kutyák is könnyen felismerik a szemkontaktus jelentőségét. Azt állítjuk tehát. csak együtt. A viselkedésbeli hasonlóságok nem jelentik azt. Területe a korai emlékezetfejlődés és társas kogníció. az ELTE Etológia Tanszék kutatójaként kezdte pályafutását. szép lassan kinő ezekből a „trükkökből". bármit. Ez tehát azt mutatja. Ilyenkor egy kétéves kisgyermek hajlamos lesz azt a tudást elraktározni. és könnyen azonosítják irányjelző gesztusaink alapján a közlés tárgyát is . tehát ha valamire nézünk. hanem mint befogadók. tehát később egy tárgykeresési helyzetben azt fogja feltételezni. alapvetően különböznek a csecsemőktől. és az ember irányjelző gesztusait készségesen követik (képesek például ez alapján megtalálni és elhozni egy paraván mögött elrejtett tárgyat). K a m p i s D ó r a . de ez az egyetlen tapasztalat nem fogja azt eredményezni. Az emberi értelem persze. Peti teszi akkor. Ezek a hasonlóságok azonban sokat segíthetnek az emberi gondolkodás megértésében és modellezésében. és kedvelik. hogy ezekben van elrejtve a játék. ahogy a babák már 6-8 hónaposán értik. Számos olyan jelenség tehát. hogy a természetes pedagógia fentebb ismertetett folyamatában a kutyák is meglepő rátermettséggel vesznek részt. T o p á l J ó z s e f . hogy az „irányított tekintettel". labdázzanak. Segítségével jobban megérthetjük a csecsemőkori tanulási folyamatokat. a kutyaelme számára azonban élete végéig csak azok az eszközök állnak rendelkezésre. utasításként értelmezni a tanítási helyzetben közölteket. A kutatók rájöttek arra. hogy „most a barna edényhez kell menned a játékért". persze nem mint tanítók. hogy ugyanazok a gondolkodási folyamatok állnak a háttérben. Ismereteink szerint a Farkasbőrbe bújt csecsemő? kutyák ugyanis nem általánosítanak (ahogyan pl. így a kutya lehet az emberi viselkedés tanulmányozásának természet adta modellállata. Az emberi környezet természetes feltétel a kutyának. A kutya azonban az efféle bemutatót úgy értelmezi. az ELTE Etológia Tanszéke és az MTA Pszichológiai Kutatóintézet Összehasonlító Viselkedéskutató Csoportja. a Társas Megismerés Kutatócsoporttagja. hogy a barna színű. amikor az ember pedagógiai helyzetben a gyermek vagy kutya szeme láttára egy játékot rejt el egy barna műanyag edénybe. SZÁM . azzal kijelölünk egy számunkra érdekes tárgyat a környezetünkben. A különbség jól megvilágítható egy olyan példával. hogy négylábú társaink is érzékenyek (bizonyos mértékig) az ember közlési szándékát kísérő viselkedési jegyekre. a CEU Babakutató Labor. 15 éve foglalkozik a kutyák gondolkodási képességeinek vizsgálatával. hanem hajlamosak „itt és most" érvényes információként. a kutyák is könnyen elsajátítják ezt a tudást. illetve közösen tervezett kutatásokkal vizsgálja többek között az ELTE Társas Megismerés Kutatócsoport.etológus. amikor információra várnak.ami az efféle helyzetekben elsajátított tudást illeti.különösen. hogy a barna műanyag edényeket általában a játék tárolására szolgáló tárgyaknak tekintse. 28 MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA • 2 0 1 1 / 1 . 2007-óta az MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársaként elsősorban a csecsemők és kutyák szociális és kognitív képességeiben fellehető hasonlóságok kutatásával foglalkozik.

" . ahol a kísérletvezető többször egymás után eldug egy pattogó labdát egy műanyag edény alá (egy barna és egy fehér közül mindig ugyanabba).1213) a Topái és kutatócsoportja (MTA Pszichológiai Kutatóintézet) által végzett vizsgálatok arra utalnak. valamint az általuk felépített kutatógárda az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tüneményes gyorsasággal alakított ki egy lenyűgözően új kutatási irányvonalat. New Scientist.. Végül a legfontosabb dolog.hu e-mail címen. a végén arra buzdítjuk: keressék meg a labdát. illetve lelkes gazdák jelentkezését bármilyen életkorú kutyával. (ScienceNow Daily News. 2009. majd behúzza a függönyt és kiveszi a labdát a cserép alól. ahol hasonló helyzetben vizsgálunk kutyákat és babákat.kommentálta Brian Hare." (Michael Tomasello.mtapi. a Coloradói Egyetem (US) viselkedéskutatója. bal oldal). hiszen életkoronként változik. 2 0 1 1 / 1 . A lényeget illetően a helyzet teljesen hasonló. az MTA kutatója megmutatta.) „Topál József. mint a saját szemüknek. Igy a lelkesebb gazdák jó párszor megfordulnak a laborban .) A magyar kutatók nagyszámú provokatív vizsgálata nyomán a kutyák gyorsan az elmekutatás elsődleges alanyaivá váltak. ahol például műanyag padló szolgálja a könnyű takaríthatóságot. 2009. melyek következtében a kutya elmeműködése csecsemőszerű jelleget öltött. és mi az.A kutatásokról bővebben szívesen mesélünk a Vizsgálatokban részt vevő szülőknek és gazdáknak. mint a gyerekek." (CarI Zimmer. mint a babákkal.könnyen beállnak ugyanis egy irányba és attól kezdve mindig oda mennek.) MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA .. és minden egyebet is a négylábúakra optimalizáltunk.. ami miatt a fejlődéskutatók irigylik az etológusokat: míg a babák hamar „kiöregszenek". hogy a kutyák vizsgálata közelebb visz bennünket saját szociális és kommunikációs képességeink kialakulásának megértéséhez (." (Virginia Morell.ami így a másik helyre kerül át.. a lipcsei Max Planck Intézet professzora. Fontos továbbá. milyen cselekvéseket tudnak végrehajtani. azonban néhány változtatásra szükség volt. a csecsemoakademia. Jelentkezni a babalabor@mtapi.) „Ezek az eredmények erős bizonyítékot szolgáltatnak azokra a . de még ugyanazokba az „értelmezési" hibákba is esnek bele.325. TIME Magazin 2009. Gondos tervezést igényelnek azok a kutatások.kutya háziasítása során bekövetkezett . vagy a labdát eltakaró cserép színét jegyzik meg? A babákat. az Észak-Karolinai Egyetem (US) kognitív etológusa a magyarok kutatási eredményeit. vagy bármelyik kutatócsoportnál külön is lehet." (Kate Douglas. ami még meghaladja képességeiket. szeptember 21. milyen alapvető hatása volt a háziasításnak a kutya szociális képességeire. 355. Ezt háromszor megismétli.hu honlapon. Miklósi Ádám és TopálJózsef. addig egy kutya szinte sosem lesz túl öreg a teszteléshez. 2009.. majd az utolsó alkalom után megcseréli az edények helyzetét. a kutya mindig teljesen középről induljon . hogy ha két dolog közül kell választani.) „Az 1990-es évek végén Csányi Vilmos. Science.tette hozzá Marc Bekoff. A kérdés: a labda helyzetét (pl. 2008. augusztus 23. 81 p. Science. akik végig a szülő ölében ülve szemlélik az eseményeket. A kutatások nemzetközi visszhangja „A Topái vezette kutatócsoport kísérleteivel arra mutatott rá. hogy az adott eb kedveli-e a labdákat. szeptember 3.de ne keseredjenek el a szülők sem: mindig minden életkorban van mit vizsgálni. „Ez mutatja meg igazán. Egy külön erre a célra kifejlesztett laborban folynak a vizsgálatok. SZÁM 29 . hogy a csecsemőkéhez hasonló módon vegyen részt szociális interakciókban és hasonlóan értelmezze az emberi kommunikációs jelzéseket.. Behavioral Processes. képesek az emberi mutatást követni. természetesen teljesen más helyszínen. 2009. hogy pl. A feladatot egyfelől a babák igényeihez kell igazítani. hogy a kutya elméje úgy alakult az evolúció során. vol. hogy a kutyák szociális intelligenciája nemcsak abban hasonlít a kisgyerekéhez." (Clive Wynne főszerkesztő. várjuk szülők jelentkezését 0-3 éves korú gyermekükkel.speciális változásokra. Ugyanez a kutatás kutyákkal is zajlik. Egyik most induló kutatásunkban 14 hónaposokkal egy labdarejtéses játékot alkalmazunk. Kommunikációs jelzésekkel ugyanolyan könnyű félrevezetni őket: hajlamosabbak az ember jelzéseinek hinni. Meg kell győződni például arról. a tudományos magazin szakírója. és a labdát ugyanazon cserép alatt hagyja .) „Briliáns vizsgálat" . augusztus 28.