Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

SZAKDOLGOZAT
Filmes effektek és manipulációs eszközök Mélièstől napjainkig

Témavezető: Dr. Róka Jolán

Készítette: Molnár Anna Kommunikáció és médiatudomány szak

Budapest 2014

BÜNTETŐJOGI NYILATKOZAT Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Budapesti és Üzleti Főiskola fent kiválasztott szakán leadott szakdolgozatom saját munkám eredménye. A dolgozatomban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Tisztában vagyok azzal, hogy amennyiben plagizálás vétségét követtem el, a Főiskola fegyelmi eljárást indít ellenem.

SZAKDOLGOZAT KIVONAT

1. A szakdolgozat alapvető kulcsszavai:      Manipulációs eszközök Speciális effektek Montázs technika Forgatási szakasz Utómunka szakasz

2. A 2-3 legfontosabbnak ítélt forrás (szakirodalom) megjelölése:    RÓKA JOLÁN: Kommunikációelméleti alapismeretek. Budapest, Századvég Kiadó, 2007. DULÓ KÁROLY: A néző filmje. Budapest, Gondolat Kiadó, 2006. SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. Budapest, AB OVO, 2002.

aki filmjeiben alkalmazta a CGI technológia nyújtotta új lehetőségeket. A különböző filmtörténeti korszakokban alkalmazott trükkök eltérő módon manipulálják a nézőt. terjesztési szakaszban is van lehetőség a néző manipulálására. Ő reprezentálja dolgozatomban napjaink technikai vívmányait a filmtörténet utolsó szakaszában. egyre fejlettebb technikával létrehozott speciális effektekkel érték el az alkotók. A második. A harmadik. Később ebben a technikában az alkotók meglátták a vizuális manipuláció egy újabb lehetőségét. Még kezdetleges módon rögzítették a filmkockákat. Ennek legfontosabb kiváltó oka a számítástechnika rohamos fejlődése és egyre nagyobb uralma a filmes világban is. A film a nézőben elérni kívánt vizuális és pszichológiai hatások érdekében speciális effekteket használ. Ugyanazt a manipulációs eszközt az egyes rendezők más-más befolyásolási céllal használják fel. Ezeket a manipulációs formákat különböző. A filmtörténet folyamán a különböző effektek egyre inkább áttolódnak a filmkészítés utómunka fázisába. melynek eredményeként ez a montázs eszközévé is vált. ALFRED HITCHCOCK vizuális effektjei mind a mai napig követendő manipulációs eszköznek számítanak. mégpedig a vetítés során. mások a pszichés hatásgyakorlást tartják elsődleges céljuknak. hogy a film megszületésétől kezdve napjainkig milyen manipulációs eszközökkel próbálták a nézőket befolyásolni a filmkészítők. Az első. amikor GEORGES MÉLIÈS már filmtörténeti újításokat. új műfajokat alkotott. Míg egyes rendezőknek a vizuális megjelenítés a legfontosabb. melyek változatlan formában illetve továbbfejlesztve mind a mai napig használatosak. hogy a film különböző történeti egységei egymás után következzenek. valamint kamera segítségével állítanak elő. Ő az emberi elmére gyakorolt hatást preferálta és ezzel írta be magát a filmtörténelembe. illetve itt kerül sor a film vágási munkálataira is. addig soha nem látott rendezői fogásokat.Kivonat Dolgozatomban azt vizsgálom. A filmkészítés kezdetén a vágás arra szolgált. . PETER JACKSONt az elsők között volt. Ezeket a speciális eszközöket a filmkészítés különböző fázisaiba építik be. forgatási szakaszban olyan effekteket hoznak létre. Már a filmtörténet hajnalán alkalmaztak olyan speciális effekteket. utómunka szakaszban kerülnek a filmbe a különböző vizuális effektek. melyeket ténylegesen megalkotva.

In the course of film history. new effects are added and editing tasks are carried out. Whereas some directors consider visual realization the most important. He stands for the achievements of modern day film history. also leaves room for manipulation in the course of the showing. Film is an essential element of visual communication. unheard of directing methods and created new genres. Alfred Hitchcock’s visual effects are still considered manipulative tools that are exemplary and to be followed. He exploited the impact of effects on the human brain and made history with it in the movie world. The principal reason for this is to be found in the fast development of computer technology and its growing domination in the movie world. when Georges Méliès employed film historical innovations. At the beginning of film making editing was a tool to put the different story lines of a film into the desired order. It achieves the desired visual and psychological impacts in the viewers applying special effects. others regard creating psychological effects their primary goal. Different directors employ the same manipulative tools for different manipulative purposes. These forms of manipulation have been achieved by the film makers through special effects created with the help of ever improving techniques. . during principal photography. The third stage. április 15. These are created in the different stages of film making. this technique was discovered to provide another way of visual manipulation and became the tool of montage. Tricks created in different eras of film history manipulate the viewer with different effect mechanism. In the first stage. the insertion of effects have shifted to the postproduction stage more and more. Films were recorded with rudimentary methods as yet. from the dawn of film history.Extract In my essay I examine what kind of manipulative tools the film makers have been using to try to influence viewers from the dawn of film making to the present. during postproduction. Some special effects. These tricks have been modified and the aim of their usage has also changed over time. Peter Jackson pioneered in taking advantage of the CGI technology. are still used to this day and age. In the second stage. the effects are created with the help of the camera or are present in their physical realities. 2014. Subsequently. the distribution. targeting different sensors.

........ 8 1 Forgatási szakaszban alkalmazott manipulációk....5 1...............................................................................................................................................................................................2.......6 1................................. 10 Makettek ......................................................1..............2 Kamera előtti effektek ............................1 Vizuális effektek ..........2 1.......................2..................... bújtatás.............................................. a néző pozícionálása és relatív helyzete.........................................................................1 3 Terjesztési szakaszban alkalmazott manipulációk ........................................3 Utánvágás ....................................... 34 CGI ..............................1...................................................................... maszk............1........ 44 Georges Méliès...................... 16 Kameramozgások.1..........1.............................1 1.............. 36 Montázs ....................................................................................................................................................................................................................................................................................... 30 Kettős exponálás .....2............................ 40 Zene és szöveg ............................2..... 17 1................. 12 Díszletek ....... 15 Aerial rigging.........................4 1.................................1................................................... 41 Filmelemzések ......................................................... áttűnés ................................................................................. 32 Színezés ....... 10 Báb................................................................................................... marionett.......... 36 2............2 1............... 30 1......................................................6 1................... 48 ........................................................... 41 Vetítési sebesség ..........................2............................................................... animatronics.........4 1.....................2 3................................4 2..................................................1..................... 32 2....................... 35 Greenbox technika ................ proxemitás.......................... 12 Jelmez .........2 2......... művér ............................3 2................Tartalomjegyzék Bevezető ..........1 Gyakorlati effektek ............ 25 Lassított felvétel .... suitmation.........................1 2..................................................................................................................................3 1...............................................3 1................................................. 28 Átváltozás.................................................................1 3.............................2 Vágás .......................................................1............................. 39 3.Utazás a Holdba .......................................................................................................................... 32 Osztott képernyő: maszkolás...2...........5 1..............1............................ 28 Stop trükk ................................. 37 2.....2... 14 Smink.....................7 2 Utómunka szakaszban alkalmazott manipulációk................................1.......1 1............................ 27 Schüfftan-eljárás ................................................. 10 1.... 44 Alfred Hitchcock..................... 17 Erőltetett perspektíva ...............................2....................................Psycho .......

....................... 55 Irodalomjegyzék ...................................................................... 59 Nyomtatott ............................................................................................................................................................ 57 Egyéb irodalom .............................. 61 Képek .............................Peter Jackson trilógiák .................................................................................................................... 68 .......................................................................................................................................................................................... 59 Online ......................... 57 Szakirodalom ... 59 Mellékletek ................................................................................................................................................................................................................................................................................................. 51 Összefoglalás/Konklúzió ............................................................................................................................................... 61 Videók ........................................................................................

ami a nézőnek az imázsokra adott reakciója. 2010. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. A filmkészítés több évtizedes története során a rendezők különböző céllal használták fel ugyanazt a manipulációs hatáskeltő eszközt. Ennek legfontosabb kiváltó oka a számítástechnika rohamos fejlődése és egyre nagyobb uralma a filmes világban is. Az elmúlt. forgatási szakaszában olyan effekteket hoznak létre. A képi hatások folyamatát jelenti. 8 . új műfajokat (fantasy. Dolgozatomban ezeket a hipotéziseket vizsgálom. amiket fizikai valójukban. Míg egyes rendezőknek a vizuális megjelenítés a legfontosabb. rendezői fogásokat. Ezek a trükkök az idők során módosultak. A speciális hatásokat a filmkészítés különböző fázisaiban alkotják.1 A vizuális kommunikáció egyik fontos eleme a film. tudományos. utómunka szakaszban kerülnek a filmbe a különböző vizuális effektek. A film speciális effekteket használva éri el a kitűzött vizuális és pszichológiai hatásokat a befogadóban. valamint kamera segítségével állítanak elő. illetve mesefilmek) alkotott. míg mások technikai megoldásként nyúltak ugyanahhoz a trükkhöz. effekteket. A harmadik. Budapest. Egyes rendezők tartalmi céllal alkalmaztak egy effektet. ezért választottam a vizsgáltak körébe a kezdetek egyik meghatározó rendezőjét. az 1890-es évektől egészen napjainkig. kommunikációs szaktekintély alkotta műszó. mások a pszichés hatásgyakorlást tartják elsődleges céljuknak. A filmtörténet hajnalán alkalmaztak olyan speciális effekteket. közel százhúsz év gazdag filmtermése nem teszi lehetővé minden egyes alkotás elemzését. illetve ebben a fázisban végzik el a film vágási munkálatait is.fantasztikus. megváltozott felhasználási céljuk is. Különböző filmtörténeti korszakokban készült trükkök eltérő hatásmechanizmussal manipulálják a befogadót. 96. más észlelési szenzort céloznak meg. 1 RÓKA JOLÁN: Kommunikációelméleti alapismeretek: Témakörök a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából.Bevezető A vizuális manipuláció PAUL MESSARIS. A filmkészítés még gyerekcipőben járt és kezdetleges módon rögzítették a filmkockákat. terjesztési szakaszban is van manipulációs lehetőség a vetítés során. GEORGES MÉLIÈS-t.. A filmkészítés első. de ő már filmtörténeti jelentőségű újításokat. A filmtörténet folyamán a különböző effektek egyre inkább áttolódnak a filmkészítés utómunka szakaszába. A második. melyek mind a mai napig használatosak.

A mozi néző a mozgókép születése óta a lehető legnagyobb realizmus illúzióját sóvárogja. Ő az emberi elmére gyakorolt hatásával írta be magát a filmtörténelembe.”2 Dolgozatomban azt vizsgálom. Ő reprezentálja napjaink technikai vívmányait a filmtörténet legutóbbi szakaszában.hu/xereses_frame.) 7. Napjaink speciális effektjeinek vizsgálatához PETER JACKSON új-zélandi rendezőt választottam. Az elsők között volt.Az általam választott második rendező az 1900-as évek derekán alkotta meg filmtörténetileg meghatározó műveit. 2000 (XLIII. hagyományos trükköket. Vizuális trükkjei felett nem járt el az idő. szám. Filmvilág filmművészeti folyóirat. milyen hatásmechanizmusuk volt. ALFRED HITCHCOCK vizuális effektjei mind a mai napig követendő manipulációs eszköznek számítanak.php?cikk_id=2987 2014-04-02 9 . hogy a filmtörténet több mint száz éves időtartama alatt. ahogy az emberek „megtanultak filmet nézni”. fejlődtek. 22. SCHUBET GUSZTÁV szerint „a szem telhetetlen. 2 SCHUBERT GUSZTÁV: A vad szem. http://filmvilag. A különböző vizuális manipulációs technikák hogyan változtak. milyen manipulációs eszközöket használtak a filmrendezők a nézők befolyásolására. Ezek hogyan hatottak a különböző korokban. akik filmjeikben alkalmazták a CGI technológia nyújtotta új lehetőségeket. A Gyűrűk Ura című trilógiájában vegyítette a számítástechnika legújabb vizuális effektjeit és az évszázados. évf. p.

eső. fizikai úton létrehozott trükköket5 az angol filmes szakzsargonban practical effects-nek nevezik. Az ablakon kiugró színészt is praktikus trükkökkel védik.6 1. Ebben a szakaszban azonban nincsenek számunkra említésre méltó manipulációk és trükkök. MÉLIÈS egy óriási marionett-báb segítségével hívta életre emberevő szörnyét. a robbantás. A tudományos fantasztikus filmek atyja természetesen kiszínezte a történetet. amin kiugrik ugyanis egy különleges cukorvegyületből készült „üveg”. hogy eladhatóbb legyen a közönségnek. suitmation A mechanikailag létrehozott trükkök egyik legősibb változata a báb és a marionett volt. A practical effect (gyakorlati hatás) fogalomkörébe tartozhat még a golyótalálat. A különböző gyakorlati-. . esőztető rendszert. A történet ihletét egy akkortájt megjelenő hírből merítette. ami a kutatókat fel akarja falni.3 Itt kerül rögzítésre a film alapja. melyek a kívánt hatást segítik elő.SUSAN ZWERMAN (szerk. Ezeken kívül vannak érdekesebb vagy éppen tradicionálisabb trükkök is a filmtörténetben. Az ablak.1 Báb. valamint a különböző pszichikai manipulációs eszközökkel létrehozott hatásokat a forgatási szakaszban készítik. Ezek előidézését és biztonságos használatát a filmesek nem bízzák a véletlenre. The VES Handbook of Visual Effects Industry Standard VFX Practices and Procedures. de nem a látható eszközökkel. 10 . adminisztrációs teendők. valamint a különböző listák kidolgozása.1 Gyakorlati effektek4 A forgatási szakaszban mechanikai. és kamera előtti effekteket. helyszínbérlések. a tűz. 6 JEFFREY A. 1. OKUN (szerk. Története egészen a kínai árnyjátékokig vezethető vissza. olcsóbb vagy éppen hatásosabb a filmkészítés ezen fázisában rögzíteni. 2010.1 Forgatási szakaszban alkalmazott manipulációk A film tényleges készülésének első fázisa a forgatási szakasz. ezért használnak hógépet. A filmekben egyik első alkalmazója MÉLIÉS volt. Ilyen például az irodalmi. 1912-ben FERDINAND ZECCA irányításával MÉLIÉS egy új felfedező expedícióról szóló filmet rendezett. Focus Press. A történet végén feltűnik egy hatalmas jégóriás. vagy éppen az ablaküveg széttörése. stb. ami egy sarkkutató utazásáról számolt be. marionett. Ilyen például a felvétel ideje alatt rögzített látszólagos hóesés.). az autós akció jelenetek (car gags) és a reptetés (aerial rigging). 2.és technikai forgatókönyvek. 4 Practical effects 5 KALAPÁCS RITA-NOVÁK EMIL: Angol-magyar filmes szó-tár.1.) . „A hatalmas 3 A forgatási szakasz előtt a stáb az előkészületi szakaszban már elkezdi a film alapjainak megteremtését. animatronics. HSC stábiskola. Azonban vannak olyan effektek. Folpress Nyomda Kft. castingok. amire az utómunka szakaszban további változtatások és trükkök kerülnek. amiket egyszerűbb. szélgépet.

Mert. méretbeli különbségüket a Big Rig névre keresztelt technológiával tette láthatóvá. A mesterséges lények mozgatásának harmadik típusa a suitmation13 technikával jön létre. Tolkien Középföldén játszódó történeteinek egyik népe.R. 24. hogyan is készült valójában a film. az entet8. A néző egy bő szekondban 12 látja az állatot. mint. Alexandra Kiadó. A mozgás folyamatosnak látszik.R. Nem volt jellemző ezek használata. 13 Az élethűen kidolgozott mesterséges lény vázát egy belebújt ember mozgatja. addig A két torony nézése közben a nézőnek fel sem tűnik a robotika jelenléte. Habár JACKSONnál nem egyetlen robot szerepelt az összes jelenetben ‒ volt egy kétkezű robot és volt külön egy. Ha nem mozognak épp olyanok. sci-fi és katasztrófa filmekben. „(a francia second plannak. p. 60-128 cm magas emberszabású lények. a közelinél egyel nagyobb képkeretezés.”7 (kép 1) Már ROBERT HOUDIN és MÉLIÉS is remek automatákat épített. de a különbség szemmel látható. koordinálatlanabb karmozgásával még el sem találja néha zsákmányát. főleg a fantasy. csak egy-egy géniusz bővítette így filmes eszközeinek sorát. néha gyorsul néha lassul tehát még természetesnek is hat. 25. Tolkien műveiben. azaz második plánnak nevezi) … A bő szekond…. Pontosabban nem látható. Az entek J. AB OVO. p. ha csak nagy fák lennének 9 Robotikával működtetett szerkezetek 10 Félszerzetek. Fa óriá sok. szőrös lábfejjel. Mivel mindkét lényt emberek játszották. óriási farkasokra hasonlító állatok J. a szemét. A keretezés és a gyors vágások segítségével a néző nem is sejti. …” SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv. Az animatronica és a suitmation technika kombinálásával és továbbfejlesztésével érte el PETER JACKSON A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetsége című filmjében az emberek és a hobbitok közötti méretkülönbség érzékelhetőségét egyes jelenetekben. ami az óriási fa arcjátékát adta‒. Pécs. A szerkezet egy rodeó bikához hasonló gépezet volt. láthatjuk.Hogyan kommunikál a film?. ha a filmtörténet mai kockáit vetjük össze velük. Az óriási álvégtagok mellett az átlagos méretű színészek 7 8 PASCAL PINTEAU: Speciális effektek. 11 . nagy. 12 Félközeli. 2002. Budapest. Lassú beszédűek és mozgásúak.R. Szilszakállt egy animatronic9 segítségével varázsolta a filmvászonra. 11 Wargok. PETER JACKSON a maga „óriását”. azaz szekond. ami vonszolja maga mellett a nyeregbe akadt kezű Aragornt. valahol a mell és a köldök között vág. amit vastag bundával borítottak. a karját és a kezét.R. hogy igen elterjedt eszközzé vált. más néven fapásztorok.marionett-bábot tizenöt gépész irányította: mozgatta a fejét. Azonban. Az orkok gyakran hátas állatnak használják őket. Tolkien teremtményei.R. hobbitok J. Az óriási fa elkapja a két félszerzetet10 majd markában tartva elviszi magával. azonban a filmes effektek skáláját abban az időben még nem szélesítette a robotika. 2004. míg MÉLIÉS jégóriása feltűnően darabos mozgású.R. A trilógiának szintén ebben a részében egy warg11 is animatronica segítségével jött létre.

aki mozgóképen makettet alkalmazott. Pécs. Az utazás a Holdba14 című filmje végén15 a rendező szintén makettet használ a tudósok révbe érésének ábrázolására. 12 . 1. Díszletei „… érzéki csalódást előidéző festett képekből és a lépcsők. illetve a terjedelmesebb épületrészek perspektíváját meghosszabbító vásznakból álltak. Az eredmény: nem tudnánk megmondani. p. CGI technika (bővebben vizuális effekteknél).apróvá váltak. A Schüfftan-eljárás segítségével a méretbeli eltérés sem okozott gondot. így nemcsak megtervezte filmjeinek hátterét. hogy a gyengébb képzelő erővel bíró néző is kapjon képet például arról. de legtöbbször ő maga is készítette el azokat. percében 16 RÓKA JOLÁN: Kommunikáció-és médiatörténet: Szemelvények a tömegkommunikációs eszközök kialakulásának és elméletének történetéből.1. milyen lehet a rendező 14 15 Le voyage dans la lune (1902) Az elemzett film 13. hol alkalmaztak életnagyságú díszletet. MÉLIÈS volt az első. Alexandra Kiadó. azért. PETER JACKSON nagyon változatos eszközöket használt a méretkülönbségek megjelenítésére: erőltetett perspektíva (kamera előtti effekteknél tárgyalom). JACKSON előszeretettel vegyítette itt is a régi idők technikáit az új digitális technológiákkal. 23. A makett olcsóbb volt. könnyebbé és olcsóbbá vált […]. mint a valós méretű díszlet felépítése. törpe dublőrök és a Big Rig technikával érte el a kívánt hatást a trilógiákban. (Erről az eljárásról a Kamera előtti effektek fejezetben írok. Budapest. (Méliès videó 1) ALFRED HITCHCOCK filmjeiben gyakorta láthatunk maketteket. hogy érzékeltessék a helyszínek jellegét. Egy lavórban ringatott kishajó segítségével jelenítette meg a vad tenger és az ember küzdelmét. 43.3 Díszletek Az első fantasy. 2004. (kép 3) 1. 17 PASCAL PINTEAU: Speciális effektek. p. amit A kötél című filmjében is alkalmazott.) (kép 2) „A ’80-as-’90-es évekre a számítógépek fejlődésével egyre inkább elterjedt a CGI (Computer-Generalted Imagery‒számítógépes ábrázolás). Századvég Kiadó. scale composing (díszletnél fejtem ki). Ez egyre meggyőzőbbé.”17 Ezek a díszletek inkább csak arra szolgáltak.2 Makettek A makettek már a filmművészet hajnalától látványosabbá tették a mozifilmeket. 2008. ez egy látványos megoldás a panoráma látképeknél.1. MÉLIÈS ragyogóan tudott rajzolni.és tudományos-fantasztikus filmekben gyakorlatilag színházi díszleteket alkalmaztak a megfelelő helyszín megteremtésére.”16 Napjainkban a CGI technika még nem tudta kiszorítani teljesen a makettek használatát a vászonról. maketteket vagy CGI technikát.

hogy azokat utómunkával kiszíneztesse és így még élvezetesebb élményt nyújtson a nézőknek. hogy a díszleteket úgy fessék meg. addig HITCHCOCK tudatosan. A forgatáson minden szürke volt. 2. 55. de ez a kifejezés nem igazán adja vissza az új technika lényegét.”18 Ez tökéletesen mutatja. a pszichés hatás érdekében forgatta a Psychot fekete-fehérben. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. hogy nagy különbség van egy fekete-fehér film megnézése és egy színezett mesevilág megelevenedése között. American Cinematographer. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main. mint a színházi díszleteket. hogy valóban „… enyvvel festik. felhasználva a szürke teljes skáláját a tiszta fekete és a tiszta fehér között. szám (fordító: Gál Péter) http://www. In Filmspirál 21. mivel csak fekete-fehér filmre tudott felvenni.21 ALFRED HITCHCOCK is gyakorta használta ezt a 18 JEAN PIERRE JEANCOLAS (főszerk. Az évek során megjelent egy újabb háttér módosítási trükk. a hatás teljesen odalesz.”19 Míg MÉLIÈS kényszerből használta ezt a fajta technikát. A régi hollywoodi filmek nagy kastélyai. éppen úgy. A különbség csak annyi. szám (fordító: Gál Péter) http://www.által vagy a könyv írója szerint a Holdon lenni. 2. Idézi BÁRON GYÖRGY: Alászállás az alvilágba: Psycho analízis. Új Mandátum Könyvkiadó. szám.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles.htm 2014-03-16 20 Alfred Hitchcock interjú. p. Plon. 1895. szám. akárcsak a zöldek. 3-10. A kék fehérré válik. MÉLIÈS egy akkori lapnak azt nyilatkozta a díszletek készítéséről. ahol „összerajzolták” az eredeti tájjal a megjeleníteni kívánt elemet. hogy itt kizárólag a szürke árnyalataival festenek. kidobhattam volna az egész jelenetet”20nyilatkozta HITCHCOCK egy interjúban. Georges Méliès". hogy a rendező filmjeit már eleve úgy tervezte. 13 . a tárgy természetéhez alkalmazkodva. hogy a fényképek háttereként fognak szolgálni. figyelembe vegyék. a piros és a sárga színek feketévé változnak. Magyarra fordítva festett háttér. HSC stábiskola. In Filmspirál 21. 1987. 21 KALAPÁCS RITA-NOVÁK EMIL: Angol-magyar filmes szó-tár. pp. 1987. 3-10. Az üveglapot a kamera elé rakták a megfelelő távolságba és ezen keresztül készítették a felvételeket. az angol matte painting. Annuaire Général et International de la Photographie. 376 és k. Látta. hogy minek milyen színe lesz majd a kész filmen. „[…] hogy ha színesben vettem volna fel. tájai és a hátterek nagyrésze valójában egy üveglapra festett kép (kép 4). idézi Jean Pierre Jeancolas (főszerk. Szükséges tehát. 1907.filmintezet. a szürke árnyalatainak lépcsőzetes. Pontosan előre megtervezte a rakétától egészen az utolsó térdzokniig.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles. 2007.filmintezet. Ezeket a festett háttereket MÉLIÈS stúdió díszleteivel szemben inkább terepen alkalmazták. Paris. Budapest. ALBERT WHITLOCK 130 film díszletét festette meg ennek a módszernek a segítségével.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. Folpress Nyomda Kft. […] mint eredetileg erre a célra elkészített tárgyakat. […] Legjobb semmi mást nem használni. 1967. hiszen „a színes díszletek rettenetesen rosszul festenek. 1895. gondos felfestésével.htm 2014-03-16 19 -----:„Les vues cinématographiques de M.

1. De a néző pont a cselekményre koncentrál. azaz a vizuális effektek körébe. „Ugyanebből az okból kifolyólag a kosztümök nagy részét is olyan árnyalatokban kell elkészíteni. 1907.technikát. idézi Jean Pierre Jeancolas (főszerk. p. a hosszú műszakállal szaladgáló tudósokig. amikor a felvétel valódi környezetben könnyen megoldható volna. Annuaire Général et International de la Photographie. amelyek jól mutatnak a filmen. revükben vagy akár a hétköznapokban hordott ruhák között. a századforduló környékén a jelmezeknél sem vehetünk észre számottevő különbséget a filmekben és a színházakban.htm 2014-03-16 14 . 2007. szám (fordító: Gál Péter) http://www. Soha nem azt a beállítást választja. ami a célja. 1. amelynek csak a tűz körül játszódó része valódi. Budapest. 23. Georges Méliès". hogy ‒akárcsak a díszletnél‒ itt is mindent fekete és fehér árnyalataira színeztek. szám. amelyik a legrealisztikusabb. Háttérvetítés ALFRED HITCHCOCK „előszeretettel használ például háttérvetítést olyan esetekben is. rákszerű Hold -lakó lények elnevezése 24 ----:„Les vues cinématographiques de M.”24 22 BÁRON GYÖRGY: Alászállás az alvilágba: Psycho analízis. Többek között az Észak-északnyugat című filmjében a Mount Rushmore-t és az oda épült modern házat is ezzel a technikával varázsolta a vászonra METTHEW YURICICH. 1895. pp. Új Mandátum Könyvkiadó. A háttér filmre vitele lassan átkerült az utómunka. ezért ennek a technikának a vizsgálatát lentebb tárgyalom. aki a Ben Hur és a Die Hard díszleteit is festette. mert a piacot egy új eszköz a számítógépes technika kezdte átvenni. 23 George Méliès Utazás a Holdba című filmjében feltűnő. és alkalmasak lesznek később a színezőanyagok befogadására. Plon.”22 A háttérfestés 1992-es év környékén ki is halt. akik csúcsos süvegekkel a fejükön örvendeznek‒ ezek a képek voltak jellemzőek a korai mozgóképekre. 376 és k. Paris. PETER JACKSON már az új számítógépes technikák segítségével varázsolt filmjeleneteibe hátteret.filmintezet.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles.4 Jelmez Akárcsak a díszletek esetében. A folyamatosan terjedő greenbox (zöld háttér) és CGI technika szinte teljesen kiszorította a filmpiacról a háttérvetítést is. hanem mindig azt. amelyik a legalkalmasabb annak a hatásnak az elérésére. HITCHCOCK a Madarak című filmje légi felvételét Bodega Bay-ről is ezzel a technikával manipulálta. Mintha egy mesekönyvből bújtak volna elő. az a hatás. […] HITCHCOCK nem törődik a filmkép realitásával.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. így kevésbé figyel fel erre a szemfényvesztésre (kép 5). Ami egyedül érdekli. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main. 3-10. 1987. In Filmspirál 21. A papírmasé szelenit23 fejektől. Az egész város egy festmény. Leszámítva persze azt a különbséget. 2.

A stáb dokumentálására sem fektettek hangsúlyt. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main.”25 A fekete-fehér technika nagyon behatárolta milyen eszközöket és tárgyakat használhattak a felvétel. Annuaire Général et International de la Photographie.és jelmeztervező. hogy ne csak elhiggye. maszk. itt az egyik színésznő JEANNE D'ALCY. MÉLIÉS filmjeire nem a durvaság és vérgőzös jelenetek jellemzőek. idézi Jean Pierre Jeancolas (főszerk. és ezért a legapróbb részletekig kidolgozott fantáziavilágot készített a nézőnek. szám. addig Jackson már a tökéletes fantáziavilág megalkotását tűzte ki célul. In Filmspirál 21.Egy váratlan utazás című részben száztizennégy textil. 3-10. ruha-kivitelező. A színes filmek nem csak új teret nyitottak a művészeknek.és az utómunkálatok során. ékszerész. Georges Méliès".1. pp. 1987.Míg MÉLIÈS csak a képzelt fantáziavilág érzékeltetése kedvéért használt jelmezeket. PETER JACKSON mindkét trilógiájában nagy hangsúlyt fektetett a jelmezek „hitelességére”. Azonban leghíresebb filmjében Az utazás a Holdba című művében és annak is legismertebb 25 ----:„Les vues cinématographiques de M. (Méliès Utazás a Holdba című filmje nem túl jó összehasonlítási pont. patina mester és öltöztető dolgozott a filmben. A smink kizárólag feketéből és fehérből állhat. Plon. Több feljegyzés maradt arról. hiszen a nézőkben velük született viszolygás.filmintezet. ami vészhelyzetet jelez.) 1. A vér piros színének megjelenítése a filmekben igen erős manipulációs eszköznek számít. „Tilos az arcot vagy a szájakat pirosítani. hacsak nem akarunk néger-fejeket kapni eredményül.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. Paris. amit lát.5 Smink. Ezt a hatást kísérlik meg elérni. A vér látvány egy ösztönös riasztást indít el az emberi agyban. A filmes smink sokban különbözik a hétköznap használt. 1907. míg A hobbit.htm 2014-03-16 15 . 2. 376 és k. A tökéletes kinézet elérése a céljuk és ehhez professzionális szakembereket alkalmaznak. de a manipulálásban is tovább bővítették a hatáskeltés eszközeit. félelmet és rosszérzést kelt. MÉLIÈS későbbi második felesége volt egyben a jelmeztervező is. boltokban kapható kozmetikumoktól.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles. hanem át is élje a filmet. 1895. hiszen egy közel negyedórás film nehezen vethető össze egészestés mozikkal. Azonban a mai rendezők aligha tölthetnének be ilyen feladatot filmjeikben. szám (fordító: Gál Péter) http://www. A Gyűrűk Ura trilógia elkészítésében átlagban ötvenketten dolgoztak a jelmezek megalkotásán és állagmegőrzésén. művér A smink színei is hasonlóan kényes pontjai voltak a fekete-fehér filmek elkészítésének és esetleges későbbi kézi színezésüknek. hogy a MÉLIÈS sminkes is volt filmjeiben.

mint az. 55. A technikai megoldások során kiemelendő. hogy amit a néző a moziban lát az a megfelelő hatást váltsa ki belőle. Annyi vér volt a fürdőkádban. a test a levegőben maradt »felfüggesztve«. a rendező egy pillanatig sem gondolkodott azon.jelenetében feltűnik a vér. kidobhattam volna az egész jelenetet”27‒mondta. p. jobb karja alá botot csúsztatott. 2007. melynek egyik végét a színpadhoz illesztette.” PASCAL PINTEAU: Speciális effektek. Amikor a rakéta belecsapódik a Hold szemébe. Amikor elengedte. ROBERT HOUDIN színházában már 1848-ban „lebegtette” fiát az „Éteri függeszkedés”28 című produkciójában. Filmjeiben is használta a repülés illúzióját keltő segédeszközöket. idézi Báron György: Alászállás az alvilágba: Psycho analízis. Budapest. 28 „Úgy tett. 27 Alfred Hitchcock. A filmeken ez a lehetetlen is sikerül.1. hogy a fiú fémfűzőt és lábszárvédőt visel ruhája alatt. hogy a jelenetben állatvért vagy arra emlékeztető művért. a lebegést. Budapest. hogy a film tele van kardforgatással és háborúval. majd sűrű fekete folyadékot látunk kifolyni a sebből. 1967. »Hozz a vérnek tömérdek csokiszirupot!«‒ utasította BARRONT. LIGHTMANnek azt nyilatkozta egy 1967-es interjúban. 1. Egy nem mindennapi mai példát kiemelve a vérrel való manipulálással kapcsolatban: PETER JACKSON A Gyűrűk Ura című filmjében annak ellenére. A tökéletesen felszerelt stúdiója új 26 BÁRON GYÖRGY: Alászállás az alvilágba: Psycho analízis. JACK BARRONnak a visszaemlékezéseiből tudjuk. Azonban ez az ember számára segédeszköz nélkül a mai napig lehetetlen. A színes kópián láthatjuk. 2007. azzal a manipulációval.6 Aerial rigging A repülés mindig izgatta az emberek fantáziáját. hogy „A Psychót egyedül a vér miatt forgattam feketefehérben. „A film sminkesének. és testét is vízszintesen a levegőbe emelte. p. Minden színezés a rendező előzetes utasításai szerint történt. csupán a bot egyik végéhez támaszkodva. Pécs. Alexandra Kiadó. Új Mandátum Könyvkiadó. Amikor a gyermek elalvást színlelt. hogy ha színesben vettem volna fel. eltorzul a Holdbéli ember arca. ezzel próbálnak hatást elérni a nézőben. Az elképedt nézők nem tudták. hogy még több nézőnek okozzon örömet. majd felemelte a gyermek lábát. ami ámulatba ejtette a nézőközönséget és nagy siker volt a show. Új Mandátum Könyvkiadó. szinte nem használ vért a trilógiában.”26 Hitchcock az American Cinematographer munkatársának HERB A. mintha fiával egy flakonnyi éter gőzét lélegeztetné be. American Cinematographer interjú. hanem sötét színt használ a vér megjelenítésére. 55. (Méliès videó 2) HITCHCOCKot kevésbé érdekelte a realitás. esetleg paradicsomlét vagy bármi vörös folyadékot használjon. hogy a rendező vérnek szánta. 16 . de erről bővebben az utómunka fejezetben írok. hogy ő sem pirosat. ő azonban nem érte be ennyivel. MÉLIÈS is műsorára tűzte a produkciót. p. A mai filmek általában „úsznak a vérben”. 13. 2004. hiszen pirosra színezték a nedvet. ami valóra váltotta álmukat.

2 Kamera előtti effektek A forgatási szakaszban használt manipulációknak egy másik nagyon fontos csoportja a kamerák előtt végrehajtott effektek.”30 MÉLIÈS filmjeiben megfigyelhető egy állandó távolság a néző és a színészek. mint például. maszkolás. erős emberszerű teremtmények. akik jelentősen kisebbek.. Ez egy elég gyakran használt eszköze a hollywoodi és egyéb magasabb költségvetésű játékfilmeknek. többszörös exponálás. ahogy azt PETER JACKSON használta A hobbit trilógia első részében. timelapse. gyorsított. proxemitás. a nagy fehér orkkal. Tolkien fantázia világában alacsonyabb nép. átváltozás. hatékonyságát a valós élet interperszonális interakciójának analógiájából nyeri. például az Utazás a Sarkvidékre című filmjébe is. hogy a rendező élt volna valamelyik filmjében ezzel a trükkel. 120-158 cm magas jelentős arcszőrzettel rendelkező zömök. akik a hegyek mélyén laknak. ahol a törpök29 vezére találkozik ősi ellenségével. a jelenet között. Egy finomított repülést láthatunk a film végén.R. a kamerák segítségével végrehajtott trükkök ‒ilyen a kamera mozgása. Sokkal látványosabb és dominánsabb használatai is előfordultak a filmtörténet során. 30 RÓKA JOLÁN: Kommunikációelméleti alapismeretek: Témakörök a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. HITCHCOCK gyakran röptet. Budapest.2. Ennek természetes kísérőeleme az un. Ezeket a trükköket gyakran beépítette filmjeibe. p. miközben a kamera teljes 29 J. de a nézőt a kamera ilyen mozgatásával) 1. a proxemitás. vagyis a tárgyorientáció közvetlenségének a foka a nézőhöz képest. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. a néző pozícionálása és relatív helyzete „A néző pozicionálásának […] talán legfontosabb vizuális manipulációs eleme a proximitás. 1. bár eredetük valószínű közös. mint a közönség válaszreakcióit manipuláló eszköz. pontos koreográfia szerint mozognak a színházi díszletek között. MÉLIÈS óta persze sokan használták a kicsit sután „reptetésnek” fordított aerial rigginget. pontosabban az imázs tárgyának a nézőhöz való közelsége. Nem összetévesztendő a Grimm testvérek és más népmesék törpéjeivel.R. Mintha egy színházi közvetítést látnánk: az erősen gesztikuláló színészek. a nagy összecsapásban.illetve lassított felvételek. „horizontális szög”. A nekifutásból támadásba lendülő törp ráugorva akar lesújtani ellenfelére és ezt az ugrást segíti elő a filmben a csigás reptető rendszer. 17 .1 Kameramozgások. 2010. Ez két csoportra bontható.lehetőségeket adott. MÉLIÈS speciális trükkjei: stop-trükk. A műteremben csigák és kötelek segítségével tudta röptetni vagy éppen zuhantatni színészeit. bújtatás ‒ és a kamera és egyéb eszközök kombinációival létrejövő speciális felvételek. 110. A kameraszöghöz hasonlóan a proximitás is. (HITCHCOCKnál nem találtam arra vonatkozó forrást.

Crown Publishing Group. „MÉLIÈS-nél a kamera […] a székében ülve maradó színházi néző szemének felel meg. a szereplők és a kellékek a színpad jobb vagy baloldalán „léptek be” és itt is távoztak. de a képkivágás nem mozdul […]. 2006. „bár a legelső közelképek nemegyszer váltottak ki 31 Svenk: német filmes kifejezés magyarított változata. Ennek hatására különböző plánok36 jelentek meg. Így az operatőr gyakorlatilag vakon forgatott. mint egy bűvész show-t. ”32 Filmjeihez számos jelenetet forgatott le egyazon szemszögből. A cselekményt egyetlen díszletben vette fel. Vízszintes kameramozgást jelent. 13. Alexandra Kiadó. amit nagy közönségnek szánt. 58. p. évf. 18 . Méliès. még háromszáz évig: Beszélgetés Michel Contourral. 2004. (XLI. 36 képméret 37 DULÓ KÁROLY: A néző filmje. másoló és vetítő gép is volt egyszerre. HSC stábiskola. oldalirányú mozgása. Ezért van az. A kamerán megjelent a kereső ablak és a gép könnyebb. 1998.48. „A plánok […] a nagy távolitól a nagy közeliig sorba rendezve a környezet rovására egyre inkább az emberre összpontosítják a figyelmünket: a létezőről a tevékenykedőre. Nem svenkel31 se jobbra. nem beszélhetünk olyan kiforrott technikai eszközökről. „A kamerafej vízszintes. Ennek a technikai fejlődésnek a hatására a filmművészet is gazdagodott. 33 RICHARD RICKITT: Special effect: The history and technique. évf. arról pedig az érzelmek hordozójára. p. Ennek több magyarázata lehet. a kistotál. használata egyszerűbb és sokoldalúbb lett. Bár a LUMIÈRE fivérek kamerája felvevő. az egész alakos. hogy MÉLIÈS. Az egyik az. 14.látószögét kitölti a színpad. kifejezőeszközeinek tárháza szélesebb lett. mint például a totál. p. a bűvész és színházigazgató világa a színpad volt. becsukta. a szekond és a közeli. olykor BREUGHELre vagy HIERONYMUS BOSCH-ra emlékeztető film-festményeket alkotott. Filmvilág filmművészeti folyóirat. 2000. a kamera nem is közeledik a jelenethez és nem is távolodik. hogy minden Lumièrefilmnek fix a képkivágása. Folpress Nyomda Kft. de keresője nem volt. 32 NICOLAS SCHRÖDER: 50 híres filmrendező. 1998. beállította. Budapest.33 A másik magyarázat. Gondolat Kiadó.”35 A filmtörténet előrehaladtával a kamera technikailag sokat fejlődött. az amerikai. szám. így filmjeit úgy kezelte. angolul pan.) 6. 48. Pécs.” KALAPÁCS RITA-NOVÁK EMIL: Angol-magyar filmes szó-tár. amik lehetővé tették volna az ilyen manipulációt a rendező számára. Méliès.”37 Idővel egyre népszerűbb kifejezési eszköz lett a közelkép. Filmvilág filmművészeti folyóirat. (XLI. mintha a kamera a színházi nézőtér első sorában állna. 35 MUHI KLÁRA: Lumière.34 „A kamera nyitott volt. amely olykor DELACROIX-ra. még háromszáz évig: Beszélgetés Michel Contourral.) 6. beletette a filmet. Szám. a félalakos. így mozgathatóbb lett. és elkezdett kurblizni. Az emberek mozognak. 34 MUHI KLÁRA: Lumière. Legkedvesebb beállítása a totál. hogy mivel a filmtörténet csecsemő korában járunk. se balra. az operatőr egy mattüvegen látta a képet.

2010 . 2002. amely a fizikai közelségre számos metaforikus kifejezést hozott létre. 37. 2002. Budapest. azonosulni tud a hőssel. ez arra ösztönözheti a nézőt. ha a rendező mindegyik szereplő helyére behelyettesíti a nézőt.”38 „Hogy a közeli ereje milyen nagy. zuhanás és száguldás. Az első esetben a nézőt az események középpontjába helyezi a rendező. 40 RÓKA JOLÁN: Kommunikációelméleti alapismeretek: Témakörök a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából.riadalmat a nézőkből. Budapest. p. p. Budapest. 41 JOSHUA MEYROWITZ: Television and Interpersonal Behavior: Codes of Perception and Response. a másikban pedig. hogy levágott fejként értelmezték […].”41 Néző pozícionálása „Szubjektív szemszögről akkor beszélünk. 58. hiszen nem volt ritka. DULÓ KÁROLY: A néző filmje. végül teljesen dezorientálódik. p. AB OVO. Budapest. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. p.. hogy e szereplő (csoport) állásfoglalását fogadja el. 58. az elsőben a kamera valamelyik szereplő helyébe lép. AB OVO. az nem is látszik. p. Századvég Kiadó.45 Akinek a szubjektív szemszögéből látja a szereplő a történteket. Cathcart [eds. 38 39 DULÓ KÁROLY: A néző filmje. Budapest. 2002. hogy nézzenek. 37. „A nyelvhasználathoz hasonlóan. Gondolat Kiadó. 1986. illetőleg televízió program teljes időtartamán keresztül egy szereplőt (vagy csoportot) viszonylagos közelképekkel emelnek ki. 2002. Gondolat Kiadó. Inter/Media. In: G. gyorsan „lemarad” a jelenetről.) A szubjektív szemszögű kamerának az egyik negatívuma. Idézi Róka Jolán Kommunikációtan: Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Ezzel átélhetőbbé teszi számára a történetet.43 „ A filmek legdinamikusabb és legkülönlegesebb beállításai többnyire szubjektív szemszögből készülnek. akkor elveszíti „láthatatlan megfigyelő”-i státuszát. Így a néző nem képes olyan gyorsan váltogatni identitástudatát. AB OVO. 2006. 2002. 43 SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. arról is tanúskodik a LEV KULESOV nevéhez fűződő legendás filmnyelvi kísérlet.”44 (Ilyenek például a küzdelem. ha egy jeleneten vagy a film. 111. amikor a kamera valakinek a szemszögét képviseli”42 A szubjektív beállításoknak két fő csoportja van. 37. AB OVO. a nézőt teszi jelenlévővé. A szubjektív beállítás másik veszélyforrása az. A vele konfliktusban álló szereplők a kamerába kell. Gumpert and R. a közelkép filmes és téves konvenciója közkeletű vizuális eszközzé vált a nézői empátia és beleérzés növelésére. 36. p. olyan.”40 „MEYROWITZ szerint. Budapest. 2006. 45 SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. 44 SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. vagyis a nézőre. hogy ha a néző valamelyik szereplő helyére kerül.”39 Ezen kísérlet másik fontos eredményét majd lentebb. 19 . Ahelyett .]. a vágás/ imázs/ montázs címszó alatt fejtem ki. Budapest. mintha a dolgok vele történnének. 42 SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. New York: Oxford University Press. 68. Budapest.

46 „A szubjektív kamera valójában a szubjektív szemszögből készített beállítás továbbvitele.49 „A szubjektív beállítások másik típusa. így a kamerát „szólítja meg” és ezen keresztül a film nézőjét. 2002. Ezt a szokását filmjeiben is megőrizte. 39. AB OVO. amelyben a kamera a nézők kollektív szemszögét képviseli. WOODY ALLEN Annie Hall (1977) 46 47 SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?.”47 Olyan. A Robert Houdin Színház bűvészeként debütált művész. hogy a túlzott igyekezet ne váljon erőltetetté. Közönség nem volt a felvételek során. műsorai során megszokta.hogy intenzívebben élné át a jelenetet. 48 SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. hogy megszólítja a közönségét és folyamatos kapcsolatot tart velük az előadás közben. 49 SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. AB OVO. abszolutizálása. Egy időben szabályosan tabu volt a kamerába nézni. a legellentmondásosabb. A másik probléma: nem alkalmazhatók ilyen film esetén a film hagyományos vágástechnikái és idősűrítési módszerei. vagy a szereplő néha „kibeszél” a jelenetből.48 A szubjektív kamera szemszög hatását gyakran túlértékelik. jobban közvetíti egy megfelelően keretezett közeli. Budapest. a tudósítások műfajában létezik.”50 Ez a fajta szubjektív szemszög leginkább a televíziózás. Budapest. 40-41. 38. 51 SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. 2002. p. hogy éppen melyik kamera képe van bevágva. SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. szemszöge attól függ. ami történik a szubjektív szereplő szemével látnánk. Budapest. p. Helyes arányérzékkel azonban kiküszöbölhető ez a hiba. A jelenet minden résztvevője tudatában van a néző jelenlétének. AB OVO. 2002. épp az ellenkezőjét éri el a rendező: kikerülünk a film hatása alól. 38-39. Budapest. 2002. 2002. Egy másik remek példa a szubjektív szemszög e fajtájának használatára. 40.51 A nézőnek ez a fajta bevonása a filmbe már MÉLIÈSnél megjelent. néha elég egy néma tekintet a kamerába véleménynyilvánításként. ahol a riporter a nézőkhöz fordulva közvetlenül a kamerába néz. Budapest. 38. ilyen beállítások használata helyett a főhős gondolatát. Tapasztalatok szerint. a riportfilmek. Ilyenkor teljesen elfogadjuk a kamera. Ez erős kontaktust jelent a néző szempontjából. Játékfilmekben is előfordulhat ez a szubjektív beállítás ilyenkor a szereplő narrációjára épül a film. azaz a néző jelenlétét. A néző elveszti láthatatlanságát. 2002. Ennél a kerekasztalnál a nézőnek nincs egy állandó helye a stúdióban. de a szemszöget következetesen betartsa a rendező. Ez a módszer. 20 . A saját jogán van jelen ő is. Fontos. AB OVO. AB OVO. 50 SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. AB OVO. Budapest. A későbbiekben leszoktak a művészek a néző ilyenfajta megszólításáról. mintha mindent. Ennek legnyilvánvalóbb megjelenési formája egy kerekasztal-beszélgetés.

56 DULÓ KÁROLY: A néző filmje. Mi is úgy vagyunk vele. mégis drukkolunk neki. Az Idegenek a vonaton című filmben annak ellenére.54 Ezeknek kommunikációs jelentősége van. EDWARD T. hanem úgy is. a társadalmi 1. hogy. hogy a főszereplő nő sikeresen el tudjon menekülni a lopott pénzzel. akkor messzebbre is húzódunk tőle. Századvég Kiadó. 2002. társasági és nyilvános távolság. valamint a legváratlanabb pillanatokban odafordul a kamerához és közvetlenül a nézőhöz kezd beszélni. Budapest.”53 E. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft.2–3. a társas pedig a tágabbakkal analóg. Gondolat Kiadó. 2010. melyekben […] úgy látnánk a másik embert. amelyekben a bűnöző a filmkockák hosszú során át üldözi áldozatát. 55 HALL. szubjektív kameraállásból szemlélheti a néző.: The Hidden Dimension. de összeszólalkozni csak akkor tudunk vele. akkor közel megyünk hozzá. „A néző pozícionálásának hatása […] magában hordozza annak a lehetőségét. EDWARD T. 68. Budapest. Budapest. 59-60. […] Szerelmet vallhatunk a másikhoz hajolva. mint a bizalmas barátjától. A személyes távolság a köztes plánok szűkebb változataival.‒ a bűnjelet‒ nagy erőfeszítések után ki tudja venni. ahogy a bizalmas is a közelinek. p. Budapest.5–7 méterig vagy tovább. ahogy a képsor 52 RÓKA JOLÁN: Kommunikációtan: Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Itt elsősorban azokra a bűnügyi filmekre gondolunk.5 méterig és a közéleti távolság 3. hogy felébreszti bennünk azokat a tapasztalatokat.. ahol a főszereplő maga mondja el a történetét. személyes. A Psychoban több mint fél órán keresztül izgulunk. Az intim 0–50 cm-ig tart.”52 HITCHCOCK filmjeiben jó példákat találhatunk ezek alátámasztására. […]Más távolságot tart az ember az alárendeltjétől. ha tüzetesebben akarunk valamit szemügyre venni.55 „A nyilvános távolság pontosan megfelel a távolkép keltette élménynek. hogy Bruno Antony alakja egy pillanatra sem szimpatikus a nézőnek. Gondolat Kiadó. pp. s mindezt kizárólag a bűnöző nézőpontjából. hogy a néző a negatív típusokkal azonosuljon. 82. a személyes 50–75 cm-ig.: Rejtett dimenziók.[…] A mindennapi életben az emberek közötti viszonyokhoz és kölcsönhatásokhoz bizonyos távolságok tartoznak. 60. hogy a plán nem csupán úgy hat. A plánok rendszeréhez „az emberi szem is hasonlóan működik. 2006. 53 DULÓ KÁROLY: A néző filmje. 2006.”56 „Mindebből az következik. p. s ezeknek mind a közeli..című játékfilmje. New York. hogy valamire tereli a figyelmünket. 161. 21 . 54 HALL. Budapest. idézi Róka Jolán: Kommunikációelméleti alapismeretek. Gondolat Kiadó. hogy a csatornába ejtett öngyújtót. 1969. ha elhátrálunk tőle. ha pedig távlatot keresünk. 1975. mind a távoli fázisát vizsgálta.Témakörök a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. HALL megfigyelte az emberek magatartását a társas érintkezéseikben és végül négy fajtát különböztetett meg: bizalmas. T.

így a színészeknek nagyobb mozgástérre. ha mozgásuk szerint kategorizáljuk őket. 2006. ahol a madarak gyülekeznek.szereplője a szemünk elé kerül. 2002. A Psycho című alkotásban a híres zuhany-jelenetben csak Marion mit sem sejtő arcát látjuk közeliben és a közeledő sötét alakot. Budapest. Ezzel a manipulációs eszközzel a nézőt olyan helyzetbe hozza. Azonban könnyebb csoportosítani ezeket a gépmozgásfajtákat. pp. majd utána a fárt. az etnikum.. A kameramozgás fontos filmes kifejezőeszközzé azonban csak fokozatosan vált az évtizedek során. A bálon Mrs. AB OVO. Budapest. PETER JACKSON is meglátta a közeli képkivágások nagyhatású erejében a filmes manipuláció lehetőségét. 2006. Ezzel a módszerrel megkülönböztetünk két. Az operatőrök négy fajta kameramozgással dolgoznak. ezt követően a krán használata terjedt el és végül a zoomé. Budapest. Így felmerült az igény. 60-61 DULÓ KÁROLY: A néző filmje. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Egy másik példa Hitchcock munkásságából az Idegenek a vonaton (1951) című film egyik ominózus jelenetében közelik sora váltja egymást. hogy a kamera kövesse a szereplőket. 82. A filmtörténet során először a svenk született meg.60 57 58 DULÓ KÁROLY: A néző filmje. Gondolat Kiadó. a környezet. „Kutatások kimutatták. MÉLIÈS színházszerű beállításait hamar megunta a közönség. Cunningham mosolygós arca. Bruno Antonynak a fojtogatás során a szemüveg látványára feltűnően megváltozó arckifejezése és Barbara ijedt tekintette követik egymást. p. Gondolat Kiadó. amikor a sötét padlás felé közeledik. neme. hogy a proxemikus távolság nagyságára hatással lehet az interakcióban állók kora. A Madarak című filmjében Melanie arcát közeliben mutatja a kamera. 2010.”59 A kamera mozgathatóvá tételének elsősorban technikai okai voltak. 60 SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. 63. De a moziban nem kiabálhatnak be a nézők. Ez a tehetetlenség érzet és a közelik kiváltotta szimpátia adja a feszültség lényegét. hol pedig kombinálva ezeket egymással. Mindkét trilógiájában megtalálható a közeli képkivágások több célra alkalmazott hatáskeltő eszköze. Budapest. hol külön-külön.58 HITCHCOCK filmjeiben gyakran használ közeli. A közelik erejével számos filmjében él HITCHCOCK.és háromdimenziós kameramozgásokat. mint amikor a bábszínházban a gyerekek is kiabálva figyelmeztetik a főhőst. 22 . 61 59 RÓKA JOLÁN: Kommunikációelméleti alapismeretek: Témakörök a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. hogy ellensége mögötte lapul. illetve a rendezőknek mozgalmasabb filmek készítésére volt szükségük.”57 Ezzel a nézőket a személyes élményei alapján behúzza a film teremtette helyzetbe. a kapcsolat jellege.és szuperközeli képkivágásokat a megfelelő hatás elérése érdekében.

olyan akár a fejünk. hogy a kamera egy szembe fárttal közelít a helyszínhez vagy tárgyhoz. (Hitchcock videó 1) 61 62 Kameraállvány filmes terminus technikus-a Angol megfelelője: pan. a fordítása „kocsizás”. 2002. anélkül. nézhetünk egyenesen előre. A svenk tehát. Azonban a statívon61 álló kamera horizontálisan követhette a színész mozgását. hogy testünkkel elmozdultunk volna. Ezeknél a kameramozgásoknál a kamera ténylegesen elmozdul a térben. Vertigo/Szédülés effekt 69 Vertigo (1958) 23 . a szakma azonban nem használja ezeket a kifejezéseket. Budapest. így például amikor a szereplőt követik egy darabig oldal fárttal. vagyis a helyzete a térben nem változatozik. Gyakran használt azonban angol megfelelője a dolly vagy a tracking. 63 Angol megfelelője: tilt 64 Másik nevén vario 65 SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. akárcsak a filmtörténet hajnalán. 68 Hitchcock zoom.67 A rendezők gyakran alkalmaznak együtt két merőben ellentétes kameramozgást. Az effekt valójában abból áll. Azonban még ennél is érdekesebb hatást érhetünk el. Ez a nézőben olyan érzetet kelt mintha közeledne.65 Ezt a hatást azonban nemigen használják nagyjátékfilmekben. majd követhetjük a mozgást vízszintes és függőleges irányba is. AB OVO. A másik kétdimenziós mozgás a zoom. Ez a fejlesztés újabb nagy erejű képi kifejezőeszközt adott a filmes szakmának.64 ahol valójában csak a kamera objektívjének gyújtótávolsága változik. Budapest. 67. A háromdimenziós kameramozgások újabb „tereket” hódítottak meg a film világában. ezt a filmes szaknyelv svenknek62 nevezi. miközben a kiengedett zoomot folyamatosan húzza vissza a kocsi előrehaladásának sebességével. ha két hasonló kameramozgást kombinálunk. AB OVO. Idővel a kameraállvány kiegészült egy gömbcsukló fejjel. Ezt különböző eszközök segítségével érik el az operatőrök. 67 SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. hanem függőleges mozgásra63 is képes lett. Fárt66 mozgás vízszintes irányban történő elmozdulást jelent bármilyen irányban. miközben a kamera felfelé távolodni kezd az eseményektől. de ez a szó ne ragadt meg a szakmában. változtatja helyét a felvétel közben. illetve távolodna az adott témától. A két ellentétes kameramozgás olyan érzést kelt a film nézőjében. Ezért is volt akkora hatással a nézőközönségre HITCHCOCK Zuhanás69 című filmje. 65. ALFRED HITCHCOCK nevéhez fűződik a dolly zoomként68 is ismert kameramozgás. 66 A német fahrt szó magyarosított változata. mert a filmgyártás nyelve sokáig a német volt (nem csak Magyarországon). mintha zuhanna. 2002. magyarítása a „pásztázás” vagy „panorámázás”. melynek segítségével a kamera már nem csak vízszintes. A német schwenk magyarított formája honosodott meg.A kétdimenziós kameramozgások „statikus mozgást” végeznek.

A trilógia első részében. ezért különleges jelentéstartalmak köthetők hozzá.A két torony című filmjében.74 HITCHCOCK szívesen használta a kameramozgás ezen fajtáját. de ez a formája nem használatos a szakmában. amikor Aragorn72 és társai készülnek átlépni a Holtak-ösvényének kapuját. Ez a hatás mindkét esetben jól átadja a nézőnek a szereplők által megélt érzést. A legújabb filmek közül PETER JACKSONnál is találunk ilyen fajta kameramozgásra példát A Gyűrűk Ura. így feltétlenül objektív szemszögbe kerül a néző. A néző számára a függőleges kameramozgás a legkevésbé természetes érzés. Abban a jelenetben. Észak-északnyugat83 és a Psycho. Az angol crane szóból ered az elnevezés. a Gyűrűk Ura művek főhőse A Sötét Nagyúr szolgálatában álló. 70. 2002. fordítása „daruzás”. (Jackson videó 1) A király visszatér című filmjében szintén ezt a trükköt alkalmazza. Hátsó ablak82. akik az Egy Gyűrűt keresik 72 Vándor 73 A német Krahn szó magyarosított változata. Gyanakvó szerelem81. 9. amikor azt mutatja be. A kamera több száz méteres süllyedésének hatását már digitális eszközökkel érik el. valamint ennek szimbolikája és ez a speciális kameramozgás használata szinte védjegyévé vált. A felső gépállás egy különleges távolságtartást ad az eseményektől a szemlélő számára. ilyen például a Szédülés76. Krán73 a kamera függőleges mozgását jelenti egy daru segítségével. Új Mandátum Könyvkiadó. Téboly79. amikor Frodo70 először érzi meg az úton közeledő Gyűrűlidérceket71.A dolly zoomot PETER JACKSON is használja A Gyűrűk Ura című filmjeiben. Madarak80. hogy Sarumán Uruk-Hai harcosokból álló hadsereget „gyárt” Vasudvardban. Angol-Magyar Filmes szó-tár 74 SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv. 76 Vertigo (1958) 77 Spellbound (1945) 78 Notorius (1946) 79 Frenzy (1972) 80 Birds (1963) 81 Suspicion (1941) 82 Rear Window (1954) 83 North by Northwest (1959) 24 .Hogyan kommunikál a film?.(Jackson videó 2) A néző relatív helyzete „A néző relatív helyzetének manipulatív felhasználása (például a nézőnek a tárgy „alá” helyezése a megfelelő kameraszög felhasználásával. ez jellemzi az objektivitás fokát. ezzel az effekttel mutatja meg a főhős szédülő érzését. Bűvölet77. a tárgy hangsúlyozása céljából) 70 71 Hobbit. 75 BÁRON GYÖRGY: Alászállás az alvilágba: Psycho analízis. AB OVO. hajdani nagy királyok szellemei.75 Több filmjében is látható a vizuális manipulációnak ez a fajtája. Forgószél78. Fontos volt számára a vertikális mozgás. 2007. Budapest. Budapest.

A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetsége című filmjében a szövetség apró csónakjaikkal eleveznek az Argonath monumentális ősi kapuőreinek lábánál és az amúgy is óriásinak ható szobrokat szinte a folyó vizének szintjéből mutatja a kamera.2. hogy a két. míg az óriás szerepét játszó színészt 84 RÓKA JOLÁN: Kommunikációelméleti alapismeretek: Témakörök a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. tekintélyelv alapján nézünk fel rá. Journal of Broadcasting. Ennek használata leginkább a kilencvenes évek mesefilmjeiből ismert. közel egyforma magasságú szereplő törpének. hogy a kameraszög befolyásolhatja a képen látható személy tekintélyének és hatalmának észlelését. A trükk lényege nem más. hogy ezzel is fokozza az elérni kívánt hatást. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Ez a trükk úgy manipulálja vizuálisan a néző érzékelését. 2010.[…] konvencionális eszközzé vált […]. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. PETER JACKSON nemcsak a fent említett manipulációs hatások elérésére használta fel a kamera szögének változtatását.. A monumentális hatás elérése érdekében is használ alsó kameraállást. ahol például Babszem Jankó találkozik az óriással. heroizáljuk őt. 2010. Ezért egy ‒ már az építészetből jól ismert‒ eszközt használtak. p. A Psycho című filmjében a vizuális manipuláció e fajtáját a dolgozatom filmelemzés részében tárgyalom. 97. HITCHCOCK filmjeinek gyakori hatáskeltő technikája a néző relatív helyzetének megváltoztatása. Az alsó kameraállás sugallata az. ilyenkor a kamera hatalomközvetítő eszköz. illetve óriásnak tűnik. a kamerától távol pozícionálják.”84 A befogadó nézőpontjának irányított beállítása hatékony vizuális eszköznek minősül a filmekben. Sem technikai lehetősége nem volt meg. „MANDELL és SHAW kutatásai bebizonyították. Ez gyakran használják a főhős beállítására. az erőltetett perspektívát. MANDELL‒DONALD L.tündék) méretének érzékeltetésére is. 1.2 Erőltetett perspektíva Az egyik régi trükknek mondható kamera előtti effekt az erőltetett perspektíva. 85 LEE M. 96. p. Azonban a kilencvenes években ez még nem volt megoldható. akit kicsinek akarunk láttatni.. hiszen a CGI technológiával pár kattintással átméretezhetők a szereplők. sem filmjeinek története nem igényelték ezt a vizuális hatáskeltő eszközt. A nézőt ugyanúgy pozícionálja az operatőr.SHAW: Judging People int he News‒ Unconsciously: Effect of Camera Angle and Bodily Activity. hogy felnézünk valakire. Idézi Róka Jolán: Kommunikációelméleti alapismeretek: Témakörök a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. hanem az eltérő magasságú népek (hobbitokemberek. mintha alsóbbrendű (gyerek) lenne az ábrázolt szereplő mellett. törpök. A mai technikákkal ez könnyen kivitelezhetőnek tűnik. Budapest.”85 Ilyen manipulációs eszközökkel MÉLIÈS még nem élt. Budapest. 25 . 17. 1973. minthogy a szereplőt.

htm 2014-03-26 89 Erre azért volt szükség.hu/Filmes/HorrorStory/2Hb. Maguk sem veszik véresen komolyan se magukat. bújócskáznak a nézővel. irányzatok. vagy egyszerűen eltűnnek. hogy a köztük lévő különbség ne látszódjon. A maszkolási technikával készített filmben a cameo87 szerepben feltűnő MÉLIÈS. Ezért is furcsa a CGI technika hajnalán készült filmen látni. A Gyűrűk Urában hobbitok és törpök láthatók emberekkel és tündékkel egyazon beállításban. a korai rémfilmek. ami eddig csak a képzeletükben létezett mikor olvasták J. 2000. majd megtalálják saját helyüket a rendszerben és a korábbi eszközökkel harmóniában működnek tovább. PETER JACKSON az ezredfordulón forgatott filmjében. de nem tudják. hogy JACKSON már akkor az egyensúlyra törekedett és rengeteg effektet „manuálisan” oldott meg. nem beszélve az úttörő fejlesztésekről. Ezzel jelzik is a néző számára. Hitchcock. Célja az volt. Első exponálás alkalmával MÉLIÈS felvette a pumpáló tudós jelenetét. a WETA Digital fantasztikus technikai felszereltséggel rendelkezett. Készített egy enyhén emelkedő sínpárt. ahogy nő. Crown Publishing Group.90 86 87 L'Homme á la tite de Caoutchouc (1901) Cameo: A rendező filmjében meg is jelenik kisebb-nagyobb szerepekben.89 amin egy guruló talapzatra szerelt doboz volt. hogy a mozgás folyamatos és egyenletes lehessen. hogy sok effekt nem számítógépes a filmben.R. hogy a nézők tátott szájjal csodálhassák filmjében azt. alkotók. lehetőleg a felvételi szakaszban szerette volna megoldani ezt a filmtechnikai feladatot is. A lehető legegyszerűbb megoldás.hu http://www. 26 . A rendező szándéka pont az volt. amit a ren dező ki akar váltani a befogadóból. 90 RICHARD RICKITT: Special effect: The history and technique. A rendező azonban. 88 SZENTES GERZSON PÉTER: A horrorfilm. se pedig filmjeiket. amiknek köszönhetően az új-zélandi céghez a világ minden pontjáról érkeznek azóta is filmes megrendelések.pedig közel állítják. sajátosságok: A kezdetek. hasonlóan a perspektivikus látásmódra gyakorolt hatással tévesztette meg nézőit a Gumifejű ember86 című filmjében. hogy egy „digitális filmet” alkosson. illetve csökken a „pumpálás” hatására. Mind három általam kiválasztott rendező „védjegye” a cameo szerepek. 13. (kép 6) (kép 7) MÉLIÈS is egy. hogy számukra szórakozás a film és annak készítése is. Majd olyan szögben filmezik őket. hogy ne vegyék észre a trükköket. Sokak szerint „túl digitális” A Gyűrűk Ura trilógia. mint a rendező feje. aki felpumpál egy.hitchcock. A Középfölde különböző népei közötti méretkülönbség szemléltetése megoldható lett volna CGI technikával. Georges Méliès és a filmtrükk születése. TOLKIEN könyveit.korszakok. majd a saját fejét. JACKSON nem arra törekedett. A rendezők ezzel egy kis játékosságot visznek a filmjeikbe. az asztalon lévő fejet. a számítógépes technika nem föltétlen nyújtja azt az élményt. Már ebben az időben is JACKSON cége. ami szintén olyan.R.88 Ezt a hatást a kocsizás nevű trükkel érte el. Az új trendek először mindig dominánsan elterjednek a filmes megoldások között. egy feltalálót alakít. ebbe ült bele a színész.

A pillanat elnyújtására vagy éppen egy gyors jelenet jobban láthatóvá tételére is szolgáló effektet az idők folyamán több módszerrel készíthették. Így a normál sebességű lejátszásnál ‒ akár csak a második eljárásnál‒ fele olyan gyorsaságú mozgást látunk. A néző szemében persze teljesen olyan mintha a fej valóban nőne. 2000. Minden filmkocka mögé beillesztett a vágó a másik tekercsből egy ugyanolyan képkockát. erről csak írásos A későbbiekben ez huszonnégy 91 MUHI KLÁRA: Lumière. míg a lejtő alján állva kicsinek. azonban a lejátszásnál kétszer annyi kép látható a kivetítőn. A speciális effektek atyja. GEORGES MÉLIÈS is alkalmazta a lassítás technikáját a Hamupipőke című rövidfilmjében. így érve el a kívánt hatást. http://www. hogy a jelenetet felvevő készülék kétszeres vagy éppen még többszörös sebességgel rögzítse a történteket. A digitális kamerák korában már a felvétel közben módosítják az anyagot. hol pedig távolabb volt a kamerától. Crown Publishing Group. ezzel a cselekmény fele olyan gyorsan haladt. szám. így hol közelebb. Akkoriban a megszokott filmsebesség tizenhat kép volt másodpercenként.2.A kamerát felállították a sínpár magasabbik végébe és a színészt fel-le mozgatták a rámpán. 13.hu/xista_frame. Ez a találmány a dollyzás elődje is lehetne. Filmvilág filmművészeti folyóirat. A modern idők persze itt is újítást hoztak. miközben a rendező itt is a távolsággal és a megfelelően keretezett képpel manipulál. még háromszáz évig: Beszélgetés Michel Contourral. hanem maga a szereplő. hogy a nézőre nagy hatással vannak ezek a fajta képsorok és erre már a filmkészítés hajnalán ráébredtek. Azonban ezek a gyorsabb felvételre is képes gépek ötven. (kép 8) 1. Egy másik eszköze a lassított felvétel elérésének. Ennek függvényében a feje közelebb a kamerához óriásinak látszott. hatvan vagy akár száz képkocka rögzítésére is képesek. 1998. hogy a filmszalagot duplikálták. hiszen az új technika lehetővé tette. (XLI.93 Mivel azonban ő az első technikát alkalmazta ‒ tehát a lejátszás sebességén lassított ‒ és mivel ez manuálisan zajlott. A kamera manapság is huszonnégy92 kockát rögzít és játszik le egy másodperc alatt.) 6. Ebben az esetben a vetítés sebességén nem változtattak. Az tény. 27 . Méliès.php?cikk_id=3724 2014-03-27 92 Perforációtól. ahol a pajkos tündérek táncának sebességén lassított.3 Lassított felvétel Az akció filmek egyik nagyon hatásos manipulációs eszköze a lassított felvétel. Kezdetben a vetítőgépet kezelő csupán lassított a tekerés sebességén. csak éppen itt nem a kamera siklik közelebb a jelenethez. évf. és a filmszalag szélességétől függően ez huszonöt is lehet 93 RICHARD RICKITT: Special effect: The history and technique.91 képkockára nőtt.filmvilag.

‒ szeretném egyértelműsíteni a különböző változásokat és eltéréseket a technikák között. szám. Gabo Kiadó. a 94 95 Eredetileg a Gulliver utazásai című filmhez találta ki PATRICK MCGILLIGAN: The Nature of the Beast. A lassított felvételt több helyzetben is használt. Ennek operatőre. hogy egy csodás átváltozásnak lett tanúja. ‒ amennyire az információim engedik. Ugyanis a felvétel megszakadásának pillanatában még egy omnibuszt rögzített a felvétel. legyen szó akár akciójelenetről. majd amikor újraindult a kamera ugyanott egy halottaskocsi állt.2. A Star Film filmjei mellé gyakran mellékelt használati utasítást. a celluloid hirtelen megakadt a kamerájában. A források sem mindig egyeznek a különböző trükkök elnevezésében. észrevette. 1.dokumentumok maradtak fenn. Amikor a filmet levetítette. Austin. vagy megrázó lelki folyamatok érzékeltetéséről.96 amikor az Opera téren filmezte a forgalmat. leírásában. The Sprocket Society.) 7. 8. évf. Gulliver Metropolisban. mire a felvétel újra elindult. 2. egy felvétellel tudták egyszerre megörökíteni a makett helyszíneket és a szereplőket. http://sprocketsociety. mintha a miniatűrök rendes méretű épületek lennének. használatában. SCHÜFFTAN kidolgozott egy módszert. FRITZ LANG 1927-ben rendezte Metropolis című filmjét. (ford. így nem beszélhetünk egyiknél sem kizárólag tisztán egy trükkről. de addigra a reggeli forgalom tovább haladt. In Filmvilág 2001. (XLIV. Budapest. 2008. 1997. Faber and Faber. Ehhez speciális tükrökre volt szüksége és a felvételen úgy látszott. 28 .95 Ezt a trükköt HITCHCOCK és PETER JACKSON is alkalmazta filmjeiben. a buszok. 96 -----: Silent Magic-Trick Films and Special Effects 1895-1912.4 Schüfftan-eljárás Egy másik háttér manipulációs kamera trükk kidolgozása EUGEN SCHÜFFTAN nevéhez fűződik. másikakat kombinált egymással.org/pdf/Silent-Magic-program-notes-Austin-2013.97. PETER JACKSON már nagy felvevő sebességgel bíró kamerákat használt mindkét trilógiájának készítéséhez. Egyes effektet továbbfejlesztett. 1. 98 MÉLIÈS később így írt az esetről: ezekben a percekben az emberek. 2013. Percek teltek el. A rendező gyakorta felhasznált eszköze ez a kívánt hatás elérésében.: Varró Attila) 35.94 A Schüfftan-eljárás segítségével.5 Stop trükk Egy híressé vált anekdota szerint. 1896 tavaszán. Mindezek ellenére.): 501 Filmrendező.2.pdf 2014-03-19 97 STEVEN JAY SCHNEIDER (szerk. melyben a szövegek és kották mellett gyakran a lejátszás sebességére vonatkozó utasításokat is adott. MÉLIÈS első trükkjét. (kép 9) Méliès főbb trükkjei MÉLIÈS trükkjeinek technikáiban átfedések vannak. ami ebben a filmben debütált. a stop-trükköt egy véletlen következtében „találta fel”.

html 2014-03-19 101 Escamotage d'une dame au théâtre Robert Houdin (1896) 102 SZENTES GERZSON PÉTER: A horrorfilm. a közönség egy tökéletes eltüntetés szemtanúja lehetett. igazán megmutatkozik kreativitása és egy nagyon precízen megrendezett és kivitelezett előadást láthat a néző. 12. Alexandra Kiadó. 2013. Georges Meliés és a filmtrükk születése. ‒ ahogy azt a címe is mutatja‒ eltüntette JEANNE D’ALCY színésznőt. 08. stop-trükknek hívják. Pécs.hu/Filmes/HorrorStory/2Hb. A Robert Houdin Színházban készített felvételen. The Sprocket Society.járművek természetesen tovahaladtak. 12. 22. 2004. Azonban már nem volt szüksége a „varázslathoz” süllyesztőre. 2. Behelyettesítő trükk. hogy egy omnibusz hirtelen halottaskocsivá és egy férfi nővé változott. 2004.”100 Ezek volta a filmtörténelemben a néző vizuális manipulálására tett első kísérletek.. A hölgy csodával határos módon eltűnt a székéről. 2011. Queen of Scots (1895) 29 . Fejezet: Akezdetek. Alexandra Kiadó. észrevettem.hu http://www. Crown Publishing Group. és ezzel megszületett a mozifilm. majd újra elindították a kamerát.hitchcock.htm 2014-03-19 103 PASCAL PINTEAU: Speciális effektek. 2000. amikor a hibás részhez értem. Hitchcock. majd az üres helyén egy varázsütésre egy csontváz termett. Ezek a filmek már nem életképeket vagy dokumentumfilmszerűen eljátszott történelmi eseményeket tártak a nézőközönség elé. a fantasztikumot.magyarhirlap. aztán a felvétel újabb leállítása után egy csontvázat tettek a székre.org/pdf/Silent-Magic-program-notes-Austin-2013. 2. A vetítéskor. 102.hu/kultura/szazotven_eve_szuletett_georges_melies_. s nekilátott a speciális effektusok kidolgozásának. RICHARD RICKITT: Special effect: The history and technique. csupán megállította egy pillanatra a felvételt. sem egyéb színházi gépezetre. In Magyar Hírlap Online. a korai rémfilmek.104) Valójában a stop-trükköt már korábban használta egy Edison kamera operatőr. ALFRED CLARKE. http://sprocketsociety. Amikor levetítette a filmet.99 MÉLIÈS meglátta a stoptrükk. 22. http://www. a színésznő elhagyta a kamera látószögét. 100 --------: Százötven éve született Georges Méliès. Pécs. Ebben a rövidfilmben nemcsak egyszerűen bemutatja a stop-trükköt. egy lefejezéshez a Stuart Mária kivégzése105 című rövidfilmjében 1895- 98 99 PASCAL PINTEAU: Speciális effektek. Az első film. 103 A stoptrükk segítségével MÉLIÈS megtalálta a saját stílusát. 104 -----: Silent Magic-Trick Films and Special Effects 1895-1912.pdf 2014-03-19 105 The Execution of Mary. amiben először alkalmazta a stop-trükköt az Egy hölgy eltűnése101 volt. hogy a filmmel manipulálni tudja az időt és helyszíneket. (A hölgy eltűnése című művének egy újrafeldolgozását készítette el 1899-ben. Austin. más néven behelyettesítő trükk nagyszerűségét és „rájött. amit 1896 októberében készített. így találtam fel. Így lett GEORGES MÉLIÈS a bűvésztrükkök mesteréből a filmes trükkök és speciális effektek szülőatyja. a felvételen rögzítette az üresen maradt széket.

hu http://www. A montreuil-i mágus által feltalált effektet a vágók is előszeretettel alkalmazzák. A különbség a stop trükk és az átváltozás között nem nagy. Az effekt feltalálója az átváltozást a történet konkrét elemeként alkalmazta. amik „átváltoznak”. A fantasy filmekben gyakorta alkalmazzák az átváltozás nevű effektet. már felvett jelenetre még egy 106 107 RICHARD RICKITT: Special effect : The history and technique. amit a bűvész a színpadon hosszas évek gyakorlásával és komoly fejlesztések közepette tud csak megcsinálni.htm 2014-03-19 110 double exposure 30 . hogy a néző szemének ne legyen olyan éles.6 Átváltozás. Mystique. virágcsokorrá változzék. áttűnés107 „Az eltüntetés volt az első trükk. lágyítása volt. digitálisan hozzák létre a hatást.7 Kettős exponálás110 MÉLIÈS az elsők között volt.106 1. a tökéletes hatást speciális számítógépes programokkal állítják elő. Dissolve 108 Faust et Marguerite (1897) 109 SZENTES GERZSON PÉTER: A horrorfilm. hogy MÉLIÈS maga is felfedezte ezt a trükköt. ezt követte az átváltozás.hitchcock. hirtelen. 2000.2. hiszen ez az első technika továbbfejlesztése.ben. fontos szerepe volt a filmjeiben.2. hogy egy hölgy ördöggé. Ez a speciális technika abból állt. Crown Publishing Group. Nem kétséges azonban. Manapság ennek az effektnek a létrehozása is áttevődik az utómunka szakaszba. aki filmjeiben alkalmazta a kettős exponálás adta lehetőségeket. Gyakran láthatjuk a helyszínvagy jelenetváltásoknál. Ezért látszik úgy. át tud változni bárkivé. ilyenkor átúsztatják az egyik színteret a másikba. itt a leállított felvételt visszatekerte egy kicsit. Georges Meliés és a filmtrükk születése. hogy. ahogy MÉLIÈS tette. azonban. Hitchcock. Az X-Men filmek kék mutáns szereplője. 1. mint egyfajta vágási technika. mint például a Faust és Margit108ban. Ennél az effektnél nem csak egyszerűen leállította a filmet és kicserélte a tárgyakat. Hiszen ehhez a varázstrükkhöz csak a kamerája kellett és a két tárgy. PETER JACKSON is használta filmjeiben ezt az effektet. durva a váltás. Ma. míg korábbi trükkjében például az omnibusz.”109 Ez a trükk teret nyitott MÉLIÈS számára. Ezt a hatást a mai napig használják a filmekben. 12. 2. hogy egy. Ezzel érzékeltetik a nézővel mondjuk az idő múlását. mint hatáskeltési eszközt alkalmazzák. mintha a tárgyak lágyan áttűnnek egymásba. a korai rémfilmek. amely lehetővé tette. Fejezet: Akezdetek. például. habár mára sokkal árnyaltabban alkalmazzák és nem feltétlenül úgy.hu/Filmes/HorrorStory/2Hb. azt a film segítségével egyszerűen és gyorsan megteheti. és ez a véletlen baleset tette őt a világ első „trükk film gyárosává”. Ma már azonban a modern technika segítségével. így néhány kockát egymásra rögzített. szinte varázsütésre változott át. különösebb anyagi ráfordítások nélkül.

„MÉLIÈS filmjeiben bármi átváltozhat bármi mássá. 2002.balkon. Pécs. (kép 10) 111 MÁHR KINGA: Bloomsday a moziban. 31 . 2004. 85-86. A kontrasztok elhomályosulnak. 7-8. szám http://www. A hat „kottafej” és maga a karmester jelenléte arra enged következtetni.”111 „Azonban ennek az eljárásnak is vannak határai: minden újabb expozícióhoz hozzátevődnek a tekercsre már maszkolt képek nem kívánt fényei.html 2014-03-16 112 PASCAL PINTEAU: Speciális effektek. és ez érződik az összetett jelenet minőségén. In 1895.felvételt rögzített és így a kettő egymásra került. A bűvész saját fejét sokszorosította meg és használta hangjegyeknek a felette kifeszített kottavonalakra dobálva azokat. hogy MÉLIÈS hétszer exponálta filmjét. Példa erre A Gyűrű Szövetsége című részben az a rész mikor Gandalf látogatást tesz Zsáklakba. összeolvadt. míg az újra „vissza nem nőtt” 115 JACQUES MALTHÊTE: Quand Méliès n’en faisait qu’á sa téte. szám. p. A többszörös exponálást a fekete háttér és egy kisebb darab fekete anyag114 segítségével érte el.hu/balkon02_0708/18bloomsday. 2011. 26. Olyan. 115.”112 Ezzel a technikával alkotta meg MÉLIÈS A zenebolond113 című művét. 27. Balkon. vagy többszörös exponálás adta lehetőségekkel. 116 A új technika korában JACKSON már egy tovább fejlesztett digitális változatát használta mindkét trilógiájában. és ez színtelenné teszi és elmossa az új felvételt. 1999. 113 Le Mélomane / The Music Love (1903) 114 Ez takarta a karmester feje helyét. mint amikor az analóg fényképezőgépet nem eléggé tekertük tovább. 116 --------: La couleur retrouvée du Voyage dans laLune/ ATrip to the Moon Back in color: Fondation Groupama Gan pour le Cinéma & Fondation Technicolor pour le Patrimoine du Cinéma. az elsők között kísérletezik a kettős. Alexandra Kiadó. így egy fotóra rákerült egy éles és egy „szellemes” kép is. A speciális effektek atyja szívesen alkalmazta ezt a technikát. 23.

Maszkolás MÉLIÈS egy másik zseniális találmánya a maszkolásnak nevezett technika. nem elég látványos. az áttűnést és a muszter118 vágását már MÉLIÈS is használta. utólagos szín kiemelésről. akárcsak A Gyűrűk Ura trilógiában Gollam119 figurája. 2. bújtatás Az osztott képernyő lényege. így a különböző maszkolási technikákat. Akkor használják. Az is gyakran előfordul. Annak. Ilyen volt többek között a maszkolás és a bújtatás is.1 Osztott képernyő: maszkolás. összedőlő városok látványa és olyan lények megjelenítése. 2. nem is beszélve a CGI technika legújabb programjairól. például forgószelek. ha a trükk túl veszélyes.1. hogy a valóságban képtelenség lenne előállítani ehhez fogható hatást. legyen szó akár fényárnyék módosításáról. amiben szintén 117 118 Post production A német muster magyarított formája. mintha a forgatási szakaszban állítanák elő. A zöld-. ami az utómunka szakaszban kerül a filmre. A későbbiekben MÉLIÈS osztott képernyőjének továbbfejlesztése révén született meg a greenbox. amik az általuk létrehozott figurákat „intelligenciával” és „jellemmel” ruházza fel és ezek határozzák meg viselkedését. Ennek a manipulációs eszköznek előállítására különböző korokban más-más trükköket alkalmaztak. Az analóg módszerekkel létrehozott vizuális effektek már a filmtörténet kezdetén megjelentek. vagy éppen kék háttér helyére bekerülnek a képek. ami valójában sosem létezett vagy nem is létezhetett volna.2 Utómunka szakaszban117 alkalmazott manipulációk A forgatás végeztével (ma már általában párhuzamosan a forgatással) megkezdődnek a film utómunkálatai. 119 Hajdanán hobbit volt. Ebben a szakaszban kerülnek a filmbe a vizuális effektekkel előállított trükkök. Ezen trükkök segítségével a néző szeme elé tárulhat az a filmes kép.1 Vizuális effektek A vizuális effektek a speciális hatások azon fajtája. amik nem léteznek. A predigitális korszakban MÉLIÈS számos megoldást talált ki a kívánt cél elérésére. hogy ugyanaz a színész többször megjelenhessen egyazon képen belül. de a Gyűrű hatása alá került 32 . A vizuális effektek használatának egy másik fontos oka. több oka is lehet. vagy így olcsóbb. A rendező osztott képernyőt használt a trükk tökéletes kivitelezése érdekében. hogy egy filmben vizuális effekteket használnak. A számítógépes technika további machinációknak ad lehetőséget. hogy a forgatási szakaszban létrehozott effekt nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. csillogás fokozásáról.

úttörő volt. PETER JACKSON a greenbox segítségével varázsolta Völgyzugoly látképét Gandalf és Galadriel mögé A hobbit. Ennél a felvételnél azonban pont az előbb letakart terület marad szabadon. ahogy leülnek.éppen annyi takarólapot készített. 2000. amennyi egymás mellé rakott szék volt a jelenetben. Vetítéskor a nézők a Méliès-klónokat láthatták. hogy a film képeit milyen sorrendben kívánja felvenni. 13. tovább fejlesztett változatai a háttérvetítés és a greenbox. majd jobbra-balra fordulva társalognak. a zöld háttér. ALFRED HITCHCOCK szintén újra alkalmazta ezt a filmes trükk technikát az Elbűvölve121 című filmjében. 33 . Ezek a technikák a jelenkori vágási eljárások. Crown Publishing Group. 15. és elkezdenek játszani hangszerükön. (kép 11) Bújtatás A felmerülő hibák orvosolására MÉLIÈS egy újabb technikát talált ki.120 Ezt először a Gumifejű ember című művében alkalmazta 1902-ben. Majd másodszorra is befűzte a filmet. 123 PASCAL PINTEAU: Speciális effektek. a vonat belsejében folyik a történet cselekménye. Crown Publishing Group. HITCHCOCK kedvelt technikai trükkje volt a háttérvetítés. Ezért a többszörös (kettős) exponálást továbbfejlesztette és létrehozta bújtatás elvét. […] Felvette minden egyes hasonmása érkezését. 2004. Spellbound (1945) 122 RICHARD RICKITT: Special effect: The history and technique. A felvétel során a képernyő egy részét letakarta egy fekete fóliával. amit az egyik legfrissebb filmtechnikai vívmányok egyike. Alexandra Kiadó.122 Ennek a filmes technikának a későbbi. amikor már új.Egy váratlan utazás című filmjében. 23. Pécs. 120 121 RICHARD RICKITT: Special effect: The history and technique. A nagy vonatrablás (1903) című amerikai filmben is a vonat nyitott ajtaja előtt látjuk elsuhanni a tájat. míg a többi terület letakarásra került. hogy ne menjenek el a kitakart rész előtt. miközben az előtérben. csupán arra kellett figyelniük a szereplőknek. miközben a többiek a még üres filmtekercset védték. így ide az első expozíció alatt nem rögzített képet.”123 A fent említett speciális effektek a ma használt filmes trükkök és vágási technikák ősei. Még akkor is ezt az effektet használta. modernebb eszközökkel is dolgozhatott volna. ‒ hiszen az ő szeme már rögtön látja a nyilvánvalót. 2000. az áttűnés és a háttérvetítés elődei. Míg a ma nézője megmosolyogja a MÉLIÈS filmek egyszerűségét. Ugyanezt a technikát használták. A második felvétel elkészültével a vetítőben már a két felvételt egyben látjuk. A későbbiekben a maszkolást filmes generációk sora használta. […] Amikor saját magát sokszorosította A zenekari ember című filmben. azaz a zöld háttér. „A trükköt gondosan előkészítve meghatározta. p. hogy meg akarják téveszteni. […] minden egyes alkalommal felhajtotta az új szereplőhöz tartozó takarólapot. mert akkor eltűnnek a képről és akkor fény derül a trükkre.

hogy a mozgóképek vetítéséhez a szín használata új mélységet társít […]” A századfordulón kockáról-kockára kézi színezéssel történt a színes film készítése. annak ellenére. vagy 124 125 HARTAI LÁSZLÓ (szerk. Hiszen a színek hozzásegítették a nézőt. 2. In Filmspirál 21. A felvételek természetesen eredetileg is színesek voltak ‒ellenben MÉLIÈS filmjeivel‒.Méliès-tekercsek. JEAN PIERRE JEANCOLAS (főszerk. A CGI technológia segítségével megváltoztathatták a fény árnyék erősségét. Korona Kiadó. 1987.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles. szám (fordító: Gál Péter) http://www. 3-10. 1895. ami szintén a montreuil-i varázsló munkáját dicséri. 1999/02.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. szám. mind A Gyűrűk Urát.127 „Filmjeinek nagy részét valószínűleg úgy forgatta. 2. 32.1. szám (fordító: Gál Péter) http://www. hogy beleképzelhesse magát abba a környezetbe.): Film.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificie lles.2 Színezés GEORGE MÉLIÈS filmjei fekete-fehérek voltak.filmintezet. a színek lényegében eg yik kópiáról a másikra változtak a színező ízlése és ügyessége szerint. „A szem telhetetlen.filmintezet. hogy a színek elosztásáról pontos szabályok intézkedtek. In Filmspirál 21. misztikusabbá változtathattak helyszíneket. az utómunka szakaszban digitális utószínezéssel tette még hatásosabbá. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. szám (fordító: Gál Péter) http://www.” Ez hajtotta a speciális effektek fejlesztőit az évtizedek során. 1987.manipulálni.filmintezet. A mozinéző a mozgókép születése óta a lehető legnagyobb realizmus illúzióját sóvárogja. aki (akárcsak WALT DISNEY) sosem törekedett valamennyi természetes árnyalat hű visszaadására. Budapest.”128 JACKSON trilógiáit. „Valójában MÉLIÈS. nagyon hamar megértette. In Filmvilág filmművészeti folyóirat.htm 2014-03-16 126 BIKÁCSY GERGELY: Én voltam a Hold . 3-10. amelyekhez majd a filmszalag festésekor folyamodik.124 Ennek következtében a kockák színe gyakran eltért egymástól. 2. 1895. „A kézzel színező eljárás esetén minden filmnek egyedi színezése volt (főképpen 1905 előtt).htm 2014-03-16 34 . szám. 1987.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main.”125 Az első ecsettel színezett francia film a Báb és a lepke (1901) című mű volt.és médiafogalmak kisszótára. 2002. 1895. In Filmspirál 21. a színek intenzitását. 3-10. 160. 127 JEAN PIERRE JEANCOLAS (főszerk.126 Majd az 1903-1904-es években áttértek a sablonnal való színezésre. szám. ám a rendező gyakorta színeztette filmjeit a nagyobb hatás elérése érdekében. A kezdetleges technika a ma nézőjéből egyszerre vált ki elismerést és naiv lelkesedést. hogy közben már a különböző színezőanyagokra is gondolt.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. de a rendező és stábja úgy vélték még erőteljesebb hatást tudnak elérni.htm 2014-03-16 128 JEAN PIERRE JEANCOLAS (főszerk. mesébe és részesei lehessenek a bűvész által megálmodott illúziónak. mind pedig A hobbitot. ha néhol „manipulálják” a felvételeket és ezzel a nézőt is. 2.

s jóval tudatosabban irányítható. ami már túltett a SCOTT filmjének technológiáján. mikor manipulálják őket.org/wiki/CGI_(film) 2014-03-31 131 (1994) 132 DULÓ KÁROLY: Közelítő távolítás. vagy statiszták alkalmazása tömegjelenetekhez. úgymint miniatűrök megalkotása. 2010. s kétezer statiszta is elég volt ahhoz. mintha hagyták volna a felvétel pillanatában rögzített ég eredeti színét. „A digitális fényelés a kortárs 129 130 Computer-Generated Imagery vagy Computer Graphics Imagery CGI (film). de jelen vannak. közismert ‒és vitathatatlanul dokumentumértékű ‒ filmfelvételeken. nyilvánvalóan manipuláltak lehetnek csak. Filmvilág Könyvek.wikipedia. 62. hogy számítógéppel megsokszorozva benépesítse a nézőteret. mert sokszor magasabb minőséget eredményez.p.”132 Ez egy újszerű technikai találmány. Wikipedia: http://hu. mint más. SCOTT dolgát a digitális technika jelentősen megkönnyítette. 133 SCHBERT GUSZTÁV: Képeltérítők.kifejezőbbé tehették a tekintetet. A tömeg megjelenítése a filmvásznon az ezerkilencszázas évek derekán még igen költséges és időigényes része volt egy filmes produkciónak. A ma készülő filmek többségében jelen van a CGI technológia. Egy évre rá megjelent PETER JACKSON A Gyűrűk Ura trilógiájának első része. 2007. Ha nem is látványosan. 35 .1. 303. 2. amelyben […] TOM HANKS ‒ egy kitalált történet főszereplőjeként ‒ együtt volt látható a hatvanas évek legendás történeti alakjaival (JOHN FITZGERALD KENNEDYvel. a legendás kocsijelenet nyolc perce három hónapnyi keserves munkába tellett. így a CGI nyújtotta lehetőségeket. hiszen ma már a digitális fényelés is egy gyakran alkalmazott utómunka eszköz a filmkészítésben. Budapest. Az egész képnek más hangulatot adhattak egy borongóssá tett égbolttal. „WILLIAM WYLERnek még százezer statiszta kellett. Budapest. JOHNSONnal. LYNDON B.”133 A Gladiátor az ezredforduló sikerfilmje lett.129 azaz a számítógépen létrehozott kép manapság szinte nélkülözhetetlen a mai filmkészítés tárházából. p. hogy leforgassa a Ben Hurt. „ROBERT ZEMECKIS Forrest Gump131 című filmje.”130 A filmtörténelem során születtek olyan alkotások.3 CGI A CGI. melyeket semmilyen más technológiával nem lehetséges létrehozni. hiszen fel kell ismerniük. Gondolat Kiadó. A nézők már nem nézhetik naivan a szemük előtt forgó képkockákat. ezredvégi rémálmaink. illetve mert olyan képek kidolgozására is alkalmas. a Gladiátor Colosseuma jó része pixelekből épült. JOHN LENNONnal) a velük egykor készített. aminek képei bár dokumentum jellegűnek látszódnak. ami egyben a befogadók „filmnyelvi tanításában” is korszakosnak minősült. „Filmkészítés során filmtrükköt igénylő jelenetekhez azért használják egyre gyakrabban a digitális technikát. inkább gyakorlati alapú módszerek.

például MÉLIÈS Utazás a holdra (1902) című filmjében. A film művészi kifejezőerejét.wikipedia. Ez a film utómunkálatai során egy olyan. melynek hátterében egy monokróm fal vagy vászon van.wikipedia. diszkontinuitás: a korai filmek műfajaina k elmélete. kontinuitás. mert az emberi bőrben ezek a színek találhatók meg a legkisebb arányban. Például egy részlet. a különböző felvétel rétegelése. Ha a színész kék háttár előtt kék felsőt viselne a filmen csak a háttér elő tt lebegő feje látszódna. ahol a tabló formát módosítja a szereplők távozása az egyik helyszínről a snitt végén és megérkezésük a következő helyszínre a soron következő snittekben [.]. In: Vajdovich Györgyi (szerk. A vászon színe azért kék vagy zöld.”134 2. melynek során az eredeti kép egészén vagy egyes részein színkorrekciót hajtanak végre egy speciális digitális rendszeren. mintha a cselekmény a valóságban is ott játszódott volna.4 Greenbox technika A Chromakey135 eljárás lényege. 2004.2 Vágás A filmkészítési szakaszok utómunka fázisainak egyik nélkülözhetetlen eszköze a vágás. Wikipedia: http://hu. Az előtérben játszódó cselekmény felvétele születik meg először.”136 Az elért hatás olyan. 2.filmkészítés eszköztárának egyik legújabb vívmánya. a másik videó fölé helyezik. túl veszélyes vagy éppen nem is létezik az a hely.. ezen eljárással kivilágosítható és kihangsúlyozható. mint valami mozgó fóliát. hatását nagyban befolyásolja a vágási munka színvonala. Az egyszínű hátterek és a számítástechnika segítségével a film cselekményét a olyan helyszínekre tudják helyezni. A kontinuitás ezen formája azonban az üldözéses filmben talál teljes kifejezésre.”137 134 135 CGI (film). 314. és a bluebox technika is. A ma készülő filmekben az eddigieknél is nagyobb fontosságú a kiváló vágómunka. Budapest.1. Ide tartozik a fent már említett greenbox-. Wikipedia: http://hu. „ … Ezután számítógép segítségével kicserélik a kék vagy zöld háttérszínt átlátszóra. túl drága.): A kortárs filmelmélet útjai. 36 . mert például túl forgalmas. ahol nem tudnának forgatni.. mert a ruházatban gyakorta előforduló szín. ritmusát. Palatinus.org/wiki/CGI_(film) 2014-03-31 Durva fordításban: a „színtelítettség a kulcs”-a a technikának 136 Bluebox technika. a hagyományos labormunkát részben kiváltó folyamat. összemontírozása.org/wiki/Bluebox_technika 2014-03-31 137 TOM GUNNING: Nonkontinuitás. majd az egészet. ahol a helyszínről helyszínre történő rohangálás adja a film narratív vázát. Egy másik felvételen a háttérnek szánt közeg látható. „A kontinuitás ezen fajtájának prototípusa a korai soksnittes narratívákban lelhetők fel. A kék háttér azért kevésbé kedvelt. egymásra rakása. ami túl sötét volt az eredeti felvételen.

: Minden (kép-)kocka egy Rembrant. 58. meghatódtak az asszony előtt mutatott mélységes gyászán. Budapest.1 Montázs A KULESOV nevéhez fűződő filmtörténeti kísérlet „abból állt. p.187-188. p. 24. és ha olyan hosszan mutatnánk egy snittet. ha nyilvánvalóhibákat követünk el. a montázs szerepét kívánta alátámasztani vele. hogy a közönség lelkesen fogadta a nagyszerű »alakítást«:”138 „kiemelték azt az elmélyedt tűnődést. 140 DULÓ KÁROLY: A néző filmje. Új Mandátum Könyvkiadó. A lebukás csak akkor következik be. valóságos helyszínen fölvett snittek és háttérvetítések.2. 141 ANDREW LASZLO. és a cselekmény olyannyira lekösse. Budapest. 1966. hogy egy régebbi filmből kiemelt egy jellegzetes színészarcot. 142 BÁRON GYÖRGY: Alászállás az alvilágba. hogy a közönség várja és elfogadja a szituáció nyilvánvaló képtelenségét. boldog mosollyal tekintett a játszó kislányra. A. Ezért nagyon rövidre kell vágni. pp.C. Gondolat Kiadó. ULRICH GREGOR – ENNO PATALAS: A film világtörténete. Budapest. egy koporsóban fekvő halott nőt és egy játszadozó gyermeket. 2006.A filmfényképezés művészete és gyakorlata. a Kötél). 37 .2. E közeli mellé aztán egyenként három másik képsort vágott: egy tányér gőzölgő levest. Révai Digitális Kiadó. hogy a filmkép által kiváltott hatás függ a környezetétől.”140 A montázs egy másik fontos szabályát ANDREW LASZLO így írja le: „Nagyon fontos eleme a becsapásnak az. Budapest. hogy a nézők szeme elé mindhárom környezetben ugyanaz az arc került változatlan mimikával! A kísérlet arról tanúskodik. 59. milyen derűs. hogy az egyes jelenetek a kívánt jelentést közvetítsék.Psycho analízis. Budapest. stúdiófelvételek. Gondolat Kiadó. és megcsodálták. p. és gyakorta szükséges az eredeti helyszínen felvett vágóképeket közbeiktatni.”139 „Ki lehet hangsúlyozni.”142 138 139 DULÓ KÁROLY: A néző filmje.”141 HITCHCOCK filmjei eklektikusnak mondhatók. hiszen „megtalálhatók benne a klasszikus eisensteini montázstechnikával megoldott jelenetek (ilyen a Psycho első gyilkosságepizódja a zuhany alatt). PUDOVKIN leírásából tudjuk. Gondolat Kiadó. A filmet nem ábrázolásként. 2006. hogy a néző tanulmányozni kezdje a kép részleteit. KULESOV maga éppen az összeillesztés.S. 2007. 106. amellyel MOZZSUKIN a levesre meredt. számára fontosabb a képek realizmusánál. a modern filmnyelvre emlékeztető hosszú beállítások (a Téboly gyilkosságjelenete vagy a filmtörténet egyetlen vágás nélküli játékfilmje. a cselekménynek magával ragadónak kell lennie. hogy a helyzet valótlansága már ne számítson. IVAN ILJICS MOZZSUKINét. hanem nyelvként fogja fel: az. hogy a valóságosság hatását erősítsük. p. 2012.

) 2. Elkezdték kívánni a kólát és a kukoricát. Az 1896.143 A publikált „kísérlet” óriási botrányt kavart. 87.edu/cyllek/docs/KCrandall_Thesis2006. CRANDALL: Invisible Commercials and Hidden Persuaders: James M. 2011. az agyuk ezzel ellentétben igen. évf. De még nagyobb felháborodás volt maga a tény.1%-kal megnőtt. (kép 12) 143 KELLY B. bár messze nem olyan etikátlanul. 1999. akik „MÉLIÈS filmgyárának jelvényeit viselik:» Star-Film«. 38 .5%-kal ugrott meg. piackutató nevéhez fűződik. Ezt a rövid ingert a nézők szeme nem fogta fel. az Utazás a Holdba című művének végén. Nem JAMES VICARY volt az első. aki 1957-ben robbant be a köztudatba etikailag-. A szubliminális (tudat alatti) ingerlés ütközött az amerikai alkotmányban foglaltakkal. azaz A gumifejű ember című filmben MÉLIÈS sokkal direktebben használta ezt a manipulációs eszközt. 145 BIKÁCSY GERGELY: Én voltam a Hold-Méliès-tekercsek. és tudományosan is vitatott „kísérletével”. hogy úgy manipulált embereket. A montázs egy az emberi szem által nem érzékelhető formájával. szám. jogilag-. Leghíresebb filmjének.ufl. aki valamilyen cselekvésre akarta ösztönözni a film nézőit. (Állítólag a mai értelemben használt „sztár” szó ekkor születik. http://plaza. p. utólag manipulálta a filmet. amikor visszatérnek az űrutazók a földre. A rendező ugyanezen filmjében már kicsit eröltetettebb verziója a filmbeli reklámnak: a Holdról látszódó csillagok belsejében is a Star-Film emblémája látható.Az egyik legismertebb anekdota JAMES VICARY. A 0. ünneplő tömeg várja őket. 57. 31. Ennek következtében a büfében eladott Coca-Cola mennyisége 18. o. A mozifilmek atyja saját cégét reklámozta filmjeiben. De nem akárhogyan. Sok kutató kétségbe vonta a kísérlet eredményeit mivel nem laboratóriumi környezetben készült a filmnézés és más befolyásoló tényezők is közrejátszhattak a megnövekedett fogyasztásban.03 másodpercre felvillantott a filmkockák között „igyál Coca-Colát” és „egyél pattogatott kukoricát” feliratú képkockákat vetített. így be is tiltották a használatát. hogy azok nem tudtak róla. (XLII. mint a fent említett szénsavas üdítőt gyártó cég. A filmgyár teljes logóját egy az egyben elhelyezte a díszlet falán. nem rejtve véka alá önreklámozási szándékát. november 20-án144 alapított Star film logója fel-feltűnt a filmek díszletébe ágyazva. a pattogatott kukorica fogyasztása pedig több mint másfélszeresére nőtt.lobogtatják reklám-zászlócskáikat. amelyben reklámot tett a mozifilmbe. Másik filmjében az 1901-ben készült L'homme à la tête en caoutchouc. mire a gondülte és Hold-látta vén szakállasok táncra perdülnek. Már MÉLIÈS is alkalmazott reklámot filmjeiben.)”145. Vicary and the Subliminal Advertising Controversy of 1957.pdf 2014-03-10 144 ---: La couleur retrouvée du Voyage dans la Lune/ A Trip to the Moon Back in color: Fondation Groupama Gan pour le Cinéma & Fondation Technicolor pour le Patrimoine du Cinéma. In Filmvilág filmművészeti folyóirat.

zene és zörejek hatásáról. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main. Ezekre az eseményekre a mozi üzletággá alakulása során iparágak specializálódtak. „Az első filmek változtathatósága a kezdetek olyan sajátossága. valójában több köze volt a színházi bemutatókhoz. berendezési tárgyak és eszközök (tároló láda. amelyek végleges állapotukba dermedve hagyják el a laboratóriumot. vörös szőnyeges díszbemutatók. 146 JEAN PIERRE JEANCOLAS (főszerk. Ezek a reklámozási technikák tagadhatatlanul befolyásolják az embereket. turnék és nézőrendező találkozók is. Már a filmtörténet kezdetétől jellemző volt a befogadók manipulálása. a film saját. 2. werkfilmek.htm 2014-03-16 39 . Még ugyanazon moziban is változhatott az alámondás és a zene. 1895. A némafilmek idején jellemző volt az élő zenei aláfestés és a helyi narráció. Nem is beszélve az előadásról előadásra módosuló kísérőszövegek. ilyenek többek között a filmelőzetesek. illetve a színészek és a közönség kedve szerint tolmácsolnak. ékszerek. azon eszközök bemutatásával. Egyes gyerekfilmek kapcsán papír-írószer.3 Terjesztési szakaszban alkalmazott manipulációk A nagy nyilvánosság először a terjesztési szakaszban találkozhat a filmekkel. Terjesztési szakaszban alkalmazott manipulációk közé tartoznak ezek reklámozása. textil ipar. 3-10. hozzá tartozó reprezentatív események. promócionálása. Tanulmányomban a filmek vetítése során létrehozott manipulációkra térek ki. De egy találkozó a filmsztárokkal vagy akár egy díszbemutató erőteljes érzelmi benyomással van a nézőre. számítástechnikai ipar. amiről gyakran megfeledkezünk. In Filmspirál 21.”146 A laboratóriumból kijövő fekete-fehér filmeket gyakran maguk a mutatványosok színezték ki és vágták újra módosítva ezzel az eredeti alkotás mondanivalóját. amelyeket a rendező szája íze. Ez jellemzően eltérő volt minden vetítésen. A századelő mozgóképei távolról sem voltak befejezett alkotások. Miután eladták.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. szám (fordító: Gál Péter) http://www. számítógépes játékok sokasága kerül piacra. Ez egyfajta élménymarketing. önálló életét kezdte élni. játék.filmintezet. ruházati cikkek. plakátok. reklámok. ami a nézőt benn a moziban befolyásolta és befolyásolhatja ma is. mint a mai filmekhez. szám. Ezen manipulációs eszközök bemutatása és értékelése azonban nem tartozik szorosan szakdolgozatom témájához. 1987.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles. valamint a vetítési sebesség is előadásról előadásra. miniatúrák. Egyre nagyobb profitot termelve a filmmel párhuzamosan. Ebbe a filmgyárnak már nem volt semmi ráhatása. étkészlet). akár abban hogy beüljenek a moziba és megnézzék a filmet. fantasy filmek kapcsán már fegyverek.

MÉLIÈS filmjei eladása után gyakorlatilag teljesen elvesztette a rendelkezését művei felett. Budapest. és minden joguk megvolt.”152 Ezzel az eljárással akár teljesen új értelmet kölcsönözhettek a MÉLIÈS filmeknek. a Faust des enfers150 -ből kivágott jelenettel.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles. 1987. hogy a kezdetekben a filmek vetítői nagyfokú ellenőrzést gyakoroltak az általuk bemutatott előadások felett. ahol a rögzített hang miatt sokkal bonyolultabb volt az utólagos beavatkozás. 3-10. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main.1 Utánvágás Az 1895 című francia filmes folyóirat szerint a vetítősátrak tulajdonosai „nem ijedtek meg a filmek vágásától és a betoldásoktól sem. 226-229 idézi Jean Pierre Jeancolas (főszerk. szám. 148 JEAN PIERRE JEANCOLAS (főszerk. a vágásnak kimagasló szerepe van a film mondanivalójának kialakításában. Az hogy egy képet milyen másik kép követ. TOM GUNNING szerint azonban nem is tartották fontosnak a rendezők.A korai film. hogy a néző tudott volna a rendezői szándékot megváltoztató vágásokról. In Filmspirál 21. illetve a kormány szája íze szerint.. nézője és az avant-garde.”147 3. 1987. pp. 1981 im.”148 Ez történt „MÉLIÈS egyik filmjének.htm 2014-03-16 40 . hogy kézben tartsák munkáik további sorsát. ahogy akarták. ténylegesen újravágták a megvásárolt filmeket. 2004. szám (fordító: Gál Péter) http://www. anélkül.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. 3-10. A mutatványosok sátrakban vagy istállókban. p. 1908-as katalógus szövegéhez képest. Amint azt már feljebb kifejtettem. 296.filmintezet. A híres filmtörténész. annak hatását a KULESOV féle kísérlet is bizonyította. a La Descente aux enfers-rel151 együtt mutattak be […].): A kortárs filmelmélet útjai. Hasonlóképpen. 147 TOM GUNNING: Az attrakció mozija. szám. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main. és egy sor vásznon kívüli kiegészítőt. 1895. előkelőbb közönségnek színháztermekben. 2. 1905-ös film két nitrokópiája is több felcserélt képpel rendelkezik az amerikai. hogy a külön vásárolt jeleneteket és feliratokat beillesszék a filmbe.htm 2014-03-16 149 Faust elkárhozása (1904) 150 Faust a pokolban (1903) 151 Pokolra szállás 152 ----:Essai de reconstitution du catalogue français de la Star-Film. például hangeffektusokat és szóbeli kommentárokat fűztek hozzájuk. A művek effajta eltorzításának.filmintezet. In: Vajdovich Györgyi (szerk.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. 2. a Damnation de Faust149 egyik „verziójának" esetében is. In Filmspirál 21. kávéházakban úgy alakították a filmet saját. 1895. Palatinus. amelyet a roueni StRomain vásáron egy másik „Star" filmből. a Raid Paris_ Monte-Carlo en 2 heures című. CHARLES MUSSER mutatott rá. szerencsére részleges gátat szabott a hangosfilm megjelenése. „A korai filmben megjelenő exhibíciós módok is tükrözik. mennyire kevéssé foglalkoztatja az alkotókat az önmagában teljes narratív világ megteremtése a vásznon. szám (fordító: Gál Péter) http://www.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles.

aki zajokkal festette alá a jeleneteket.filmintezet. amit látniuk kellett volna a vásznon. mint olyan. In Filmspirál 21.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. Pedig a „némafilm.3. ami ma. hiszen a kikiáltó történetét nem volt okuk megkérdőjelezni. 1987.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. és hol gyorsítson a vetítőgép kezelője. A filmeket többféleképpen is kísérték. szám (fordító: Gál Péter) http://www. hogyan teszi fel a mozgókép „i”-jére a pontot. 2. a digitális és számítógépeken előre beprogramozott rendszerekben már elképzelhetetlen. és elmagyarázta a közönségnek azt. és főképpen a kísérőszöveg-mondó. szám.156 Ezen „félreértelmezések” megakadályozásának érdekében egyes filmekhez külön kottát és forgatókönyvet is mellékeltek. 1987. részint egy zenekar. ami az orruk előtt játszódott le. 1895. 3. mint a Le nouveau seigneur du village154 vagy a La bonne bergère et la mauvaise princesse155.: Gál Péter) http://www. 2. „A Pathé-katalógus 153 JEAN PIERRE JEANCOLAS (főszerk. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main. és konkrét instrukciókat mellékelt a filmtekercshez. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main. „ MÉLIÈS mozijában” azonban ez komoly befolyásolási tényezőnek számított. sőt ezzel akár más hatást is elérhetünk. illetve mely részeknél lassítson.2 Zene és szöveg A korai filmtörténetben a filmek „kétdimenziósnak” számítottak.3 Vetítési sebesség Nehéz a mai nézőnek elképzelni. Ezért gyakran nevezik ezt az időszakot a némafilm korszakának. hogy figyelmen kívül hagyhatta a rendezői szándékot és úgy gyúrhatta át (a vágás után) ismét a művet.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles. Ez egy újabb manipulációs technika.”153 Ez azonban olyan értelmezésekre adott lehetőséget a film „tulajdonosának”. A nézőnek eszébe se jutott a film másként való értelmezése. aki többé-kevésbé mindig ugyanazokból a motívumokból építkezett.filmintezet. ha olyan nehezen értelmezhető MÉLIÈS filmeket látunk. hiszen a kezdetleges technika még nem tette lehetővé a hang és a film együtt való rögzítését. Az ellenőrzés hiányában azonban ez sem nyújtott teljes megoldást a művek helyes értelmezésére.htm 2014-03-16 154 A falu új földesura 155 A jó juhász és a rossz hercegnő (1908) 156 JEAN PIERRE JEANCOLAS (főszerk. mi legyen az átlag játszási sebessége a filmnek. illetve lejátszását. In Filmspirál 21. A kikiáltó jelentős szerepét akkor láthatjuk igazán.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles.htm 2014-03-16 41 . soha nem létezett. avagy a »kikiáltó«. Ebben előírták. Gyakran előfordult. hogy a vetítési sebesség változhat. szám (ford. 1895. szám. A gépkezelőn múlt. melyeknek forgatókönyve elveszett. 3-10. ahogy szerette volna. hogy az alkotó vagy a filmgyár szabályozni próbálta ezt a fontos elemét a mozinak. gyakrabban egy zongorista.

2. vagy éppen egyszerre sikít fel. sokszorosára nőnek. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main. a valósághoz képest hatványozott méretű filmkép. 1895. 2.”157 „Ha valószínűsíthetjük is.”159 A moziélmény. 2. szám (fordító: Gál Péter) http://www. a mozgások felgyorsítottnak tűnnének […]«. a Théâtre Robert-Houdin-t. azon.htm 2014-03-16 159 Jean Pierre Jeancolas (főszerk. A tömegben megélt dolgok. 1987. szám (fordító: Gál Péter) http://www. Ehhez hozzájárul persze a teljes sötétség. szám (fordító: Gál Péter) http://www. de legfőképpen a vetítéstől függött. hogy ez a fajta élménymozi nem újkeletű.filmintezet. hiszen már a századforduló elején is alkalmaztak ilyen manipulációs technikákat. de ő fenntartott magának másik »műhelyt« is. ahogy azt a készítők akarják. 3-10.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. a nagy hangerő. ahol filmjeinek bemutatóit saját szája íze szerint szervezhette meg. Következésképpen. nem hagyhatjuk figyelmen kívül. hogy a némafilmek átlagos ritmusa másodpercenként 1618 képkocka volt.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. 1895.filmintezet. a legnagyobb olyan vetítőhelylánc. Nem elég.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. a társaságban megélt impresszió fontos tényezője lehet annak.filmintezet. „Például MÉLIÈS vásárlói nyilvánvalóan a maguk ízlése szerint mutatták be felvételeit. In Filmspirál 21. hogy ez a ritmus részben a felvételtől.1905 decemberi kiegészítése pontosít […]:» Utasítás néhány filmszalag vetítését illetőleg. hogy a filmet úgy élje meg a közönség.”158 MÉLIÈSnek azzal. amikor a közönség egy emberként folytja vissza lélegzetét. 3-10.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles. 3-10.htm 2014-03-16 158 Jean Pierre Jeancolas (főszerk. „A legszélsőségesebben talán Hale's Tours járt el. hogy milyen hatást akart elérni (például gyorsítani). Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main. ha ezeket a képeket normális sebességgel vetítenék. A szerző által „magára hagyott" mű tehát a ritmus esetében is tág teret biztosít az előadások változatosságának. szám. megadatott az a kiváltság. hogy a filmek mozgó járművekből 157 Jean Pierre Jeancolas (főszerk. 1895. amely már 1906 előtt is csak filmeket vetített.htm 2014-03-16 42 . vagy könnyezi meg a történet szereplőinek sorsát. ami minden irányból bombázza a nézőket és persze az óriási vásznon megjelenő. In Filmspirál 21. Meglepő azonban.): Les bandes cinématogra phiques en couleurs artificielles. hogy a Robert Houdin Színházban mozit is működtetett. a normális sebességnél némiképpen lassabban kell leforgatni néhány „képet" az utolsók közül […]. 1987. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main. In Filmspirál 21. tehát filmjeit teljes egészében maga rendezhette. Hogy a téli hónapok napjainak rövidsége miatti kiesést helyrehozzuk. 1987. érzelmek felerősödnek. és ebből következően nagyban múlt a vetítő kezelőjének ügyességén és fantáziáján. szám. hogy filmjeinek útját végigkísérhette és felügyelhette. szám.

Az egy másodpercre jutó huszonnégy képkocka helyett negyvennyolc kép jut. ahol a látóterünket kitöltő és kissé megdöntött vásznon elevenednek meg a történetek. még természetesebbnek tűnik. A mozikban megtekinthető volt 3D-ben. Sőt a filmélmény fokozására megjelent a HFR162. vagy éppen a zuhanást. A hobbitban. nézője és az avantgárd. nem kell rajtuk gondolkozni. 162 High Frame Rate 43 . mintha a hajunkat súrolva száguldott volna el egy nyílvessző.(általában vonatból) felvett nem narratív szekvenciákból álltak. mint egy komolyabb hangvételű filmen.”161 Az élmények (és persze a bevételek) fokozása érdekében különböző szórakoztató parkok és speciális effektekkel szórakoztató éttermek is épültek. a hegymenetet.): A kortárs filmelmélet útjai.): A kortárs filmelmélet útjai. In: Vajdovich Györgyi (szerk. Mozgó ülésekkel imitálják a lovas vágtákat. ahol kalauz kérte a jegyeket és hangeffektusokkal szimulálták a kerekek kattogását és a légfékek sziszegését. Ma a film esztétikai élvezetére a fent említett eszközök önmagukban már nem elégségesek. hogy a néző még jobban beleélhesse magát a filmbe. ez sokkal közelebb áll a szeműnk befogadóképességének határához. 161 TOM GUNNING: Az attrakció mozija. Az erős léglövedékek segítségével pedig tényleg olyan érzésünk támad. ma már a 3D-s televíziók is piacra kerültek. Palatinus. Itt az emberek minden érzékére próbálnak hatni. Amit lát a néző. Emellett szélgép biztosítja a természet közelségének érzetét. 296. A jelenben még további igényeket generálnak. azért. mintha mi is ott lennénk a főhőssel. akárcsak egy szimulátorban. A korai film. A korai fi lm. speciális illatokat fújnak a levegőbe a megfelelő filmrésznél. Ezek az élmények azonnaliak. In: Vajdovich Györgyi (szerk. PETER JACKSON is alkalmazza ezeket a képi manipulációs eszközöket legújabb trilógiájában. tehát a moziélmény már nem csak audiovizuális hatást nyújt. 2004. HFR 3D-ben és 4DXben is. hiszen túlélte a „veszélyes helyzeteket” is. azt megéli. pp 116-130. A vizuális hedonizmust fokozzák az IMAX mozik is. Budapest. A vízbe csobbanásnál a szereplőkkel együtt részesülünk az arcunkba csapódó párából és vízpermetből vagy éppen egy pók testnedvéből. Budapest. Palatinus. 2004. In Fell: Film Before Griffith. Ettől a mozgás még simábbnak. magát a mozit is vasúti kocsiként rendezték be. aki megérzi a friss szellő és a tavasz illatát. Idézi Tom Gunning: Az attrakció mozija. és azt az agya azonnal élményként raktározza el. mint az elismert színházi hagyományokhoz. 160 RAYMOND FIELDING: „Hale’s tours:Ultrarealism int he pre-1910 motion picture”.160 A filmnézés ilyen élménye közelebb áll a vásári látványossághoz. 296. nézője és az avantgárd. Korábban a HD-re. majd a full HD-re volt szüksége a televízió vásárlóknak.

így nagyobb mozgásteret adva a szereplőknek. nem is szólva a jelmezekről.ro/index.) 23. Helikon irodalmi folyóirat. hogy a nézőben a kívánt hatást érje el. 4. 2011. amikor a háztetők tetején felállított rakéta és az ágyú. szám. hogy a felfedezők leereszkednek a Hold egy barlangjába. akár a Robert Houdin Színházban is játszódhatna.163. The Sprocket Society. A montreuili varázsló célja a szem megtévesztése manipulációs szándékkal. de kétségkívül a legismertebb. A néző feltehetőleg egy hullámos. hogy a színészek oldalra irányuló korlátozott mozgása ne menjen a cselekmény és legfőképp a látvány rovására. ami a néző elé tárul. amit sok teátrum megirigyelt volna. ezzel adott több teret színészeinek a játékra. A következő jelenetben hasonló 163 Papp Attila Zsolt: A karneváli mozi: 150 éve született Georges Méliés. Az első ember a Holdon című műve alapján készült. Azért. 2013. hiszen kamerával nem tudta őket követni. (Méliès videó 3) (Ez csak az egyik része a trükk felvételnek. hogy megmutassa milyen trükkökre képes egy mágus a kamerával.php?m_r=2775 2014-04-02 164 -----: Silent Magic-Trick Films and Special Effects 1895-1912. A rendező. Felvételi szakasz A kép. 44 . G. hol is játszódik a jelenet valójában.helikon. hiszen a cselekménynek ez a szegmense többszörösen exponált felvétellel nyerte el végső alakját. Fontosabb volt számára. illetve a búcsúzkodó tudósok méretarányai tárnak elénk. méretarányosan ábrázolta volna. Csodás filmjeinek megalkotásának oka. MÉLIÈS ha a háztetőket rendes. cserépszínű „falat” látott volna. Ez a film a megjelenésének idejében rekordhosszúságúnak számított a maga 13 percével. 1. Erre kiváló példa az a jelenet. Csörlők segítségével aktiválhatta a „reptető rendszereit”. 164 A tudományos-fantasztikus film műfaja Az utazás a Holdba című művel kezdte meg hódító útját. WELLS a századfordulón megjelent munkája.) A süllyesztőkkel is felszerelt színpad segítségével tudta a rendező láttatni. Austin. mélységben próbált teret nyitni azzal. nem lett volna ilyen egyértelmű. hogy több rétegben helyezett el díszleteket. http://www. nem fordított nagy hangsúlyt a méretarányok megőrzésére. A mű alapja JULES VERNE 1865-ben megjelent azonos című regénye és H. így könnyedén belógathatta a holdsarlón ülő JEHANNE D’ALCYt az alvó tudósok fölé. MÉLIÈS montreuili stúdiója olyan színháztechnikai eszköztárral rendelkezett. és berendezési tárgyak. ami nem mindenki számára egyértelmű utalás.Utazás a Holdba GEORGES MÉLIÈS 1902-ben készült filmje már nem az első filmtrükkökben bővelkedő produkciója. A díszlet térben több rétegben helyezkedett el. Színházi díszletek. aki egyben filmjeinek díszleteit is tervezte és készítette.Filmelemzések Georges Méliès. Évf. (XXII.

Ezzel a beállítással kicsit közelebb engedte a nézőt a cselekményhez.aránybeli eltolódásokat láthatunk. hogy az imént látott rakétaindító szerkezet jelentősen összement és ehhez a viszonyítási alapot a mellette álló emberek adják. inkább technikai okai voltak. így a felvételen teljesen úgy látszik. kiszorította volna a cselekmény többi szereplőjét a keretből. hogy hogyan vált köddé a rákszerű holdlakó és hogy változhatott a tudósok távcsöve egy csapásra székké. Ennek nem dramaturgiai. Így történt ez a fent említett esetekben is. (Méliès videó 6) A kamera „mozdulatlansága” jól megfigyelhető a film teljes hosszán. Az ezt megelőző képsorok után szembetűnő. ahol kiválasztják a használni kívánt snitteket és elkészítik a teljes. Ha a rendező megőrizte volna az ágyú előző jelenetben használt méreteit. Utómunka szakasz MÉLIÈS filmjeinek ‒így az általam elemzett filmnek is‒ utómunkálatai két fő részre tagolhatók. A néző mindvégig kívülállóként szemléli az eseményeket. Az egyik jelenetben. 2. Így a megfelelő keretezés érdekében másként kellett beállítani a kamera helyzetét. jobban részese lehetett az expedíció lázas készülődésének. MÉLIÈS a felvétel elkezdése előtt egy halakkal teli akváriumot alkalmazott. elindították a felvételt és végig meghagyták ebben a helyzetben. mintha a kamera a víz alatt is követné a hős felfedezők útját. kivételesen közelebb állították fel a kamerát a jelenethez. MÉLIÈS alkotásait látva a néző óhatatlanul is azon gondolkozik. MÉLIÈS első trükkje a stop-trükk. Az első utómunka szakasz a vágás. vagy varázsütés szerűen átváltoz tat egy tárgyat egy másikká. (Méliès videó 5) Kamera előtti trükkök Az Utazás a Holdba című film. hogy a „beszálló” tudósok a díszletben le tudjanak ereszkedni. mikor a tudósok visszaérkeznek rakétájukkal és a tengerbe csapódnak. Így a rakéta a színpad szintjén állomásozik. 45 . Különböző gőték és halak úszkálnak a tengerfenéken nyugvó rakéta körül. amikor is az ágyút már a kilövést elindító emberrel együtt látjuk. már összevágott kópiát. mely segítségével eltüntet. amikor a rakétába beszállnak a tudósok. (Méliès videó 4) A filmtörténet egyik első víz alatti jelenetét csodálhatjuk meg a filmnek abban a részében. mint például a fekete-fehér kópia kézi színezése és a nem forgatási szakaszban készült trükkök megalkotása. bővelkedik a kamerák előtt létrehozott effektekben. hiszen így kevésbé kellett megemelni a látszólag a tetőkön álló rakétát ahhoz. Majd a második szakaszban kerülnek a filmre a különböző vizuális effektek. A gépet felállították a színpaddal szemben statikusan. míg a háztetők közvetlen a színpad elé lehettek leállítva. külső szemlélőként.

a berendezés és a díszlet színváltoztatásai nem a rendező szándékának megfelelően váltogatják a színüket.166 Az imázsos mellérendelés elve alapján a néző elhiszi. Ez a fajta vágási technika is egy viszonylag új megoldásnak számított. félelmetes hatást. ha a snittek közé élőben felvett. bújtatás MÉLIÈS trükkjeit folyton továbbfejlesztette és ötvözte egymással. idegen. amikor a tudósok a Holdon aludtak. tehát úgy negyvennyolc képkocka került fedésbe. A színes film egyrészt az újdonság erejével hatott a nézőkre. (Méliès videó 7) A kockánkénti kézi színezés eredményeképpen Az Utazás a Holdba című mű egészét végig kíséri a színek változása. A szelenitek felrobbanását követő tűz és füst vörös és zöld színre festése külön fokozza a rémisztő. (Méliès videó 8) Ez a kezdetleges technika egy olyan adaléka. 165 Ezzel az eszközzel érte el a rendező. mint a többi trükk. csupán a véletlen műve. Ezen technikák segítségével varázsolta a csillagokat az égre. hogy a két különböző jelenetet tartalmazó tekercset egymásra helyezve ragasztotta össze. Az Utazás a Holdba című filmje is bővelkedik ilyen trükkökben. hogy a tengert látja. (Méliès videó 5) Vizuális effektek MÉLIÈS filmjeinek jelentős része színes változatban is a közönség elé került. MÉLIÈS már a századfordulón rájött. hiszen előtte a korábbi filmek többségében éles váltások láthatóak. 165 166 Ezekben a filmekben másodpercenként tizenhat képkocka látható. A Mélièsfilmek kivételével nem volt túl gyakori a több helyszínen játszódó mozgóképpel feldolgozott történetek száma. A fedés átlagosan körülbelül három másodpercnyi anyag.Vágás A különböző jeleneteket. A ruhák. csodásabbá tudta tenni alkotásait. hogy a film nézője jobban belekerülhessen az általa megálmodott világba. csak kevésbé kontrollált. Maszkolás. helyszíneket elkülönítő vágások álomszerűen egymásba mosódnak. eredeti felvételeket is berak. vibrálása. A színekkel még mesésebbé. másrészt életszerűbbé tette a látottakat. ami szerves részévé vált a filmnek. Ezt a hatást valószínűleg úgy érte el az alkotó. A maszkolás. ahova a kalandorok érkeztek és ez az érzés a későbbiekben tovább fokozódik a fenn már tárgyalt „víz alatti felvételek” révén. Így ez is egy bizonyos manipulációs eszközzé lépett elő. Például a film tizenharmadik másodpercénél 46 . a bújtatás és a többszörös expozíció segítségével fantasztikus trükköket hajtott végre filmjében. hogy a néző sokkal hitelesebbnek érzi a filmet.

Ebben leírja a vetítés normál sebességét periodizálva.167 A film restaurálása után nem az eredeti zene. Az eredeti vetítési sebességgel megegyező a felújítottan látható mű. ettől látszik az érdekes. ‒ így az általam elemzett filmhez is‒ a megvásárláskor mellékelt egy „használati utasítást”. Továbbá mellékelte a narráció szövegét is. 167 A fent felsoroltak pontos részleteit és adatait nem tudom dolgozatomban feltárni. így nem bízta a kikiáltó vagy – az akkor még filmhez nem szokott ‒ a nézők fantáziájára filmje értelmezését. 47 . (Méliès videó 3) 3. A rendező műveit gyakran emlegetik.Manipuláció a vetítés során Az Utazás a Holdba című mű a terjesztési szakaszban ért el oda. amit megálmodott. hogy elmagyarázzák neki a már evidensnek tűnő látottakat. „régi film” hatás. Terjesztési szakasz. Az eladott filmek teljesen a vetítő tulajdonosára és kezelőjére lettek bízva. hiszen azzal „meghamísították” volna az eredeti filmélményt az új technika eszközeivel.Ezzel a technikával jelenítette meg a holdsarlón ülő színésznőt és a többi égitestet megszemélyesítő hölgyet a háttérben. hogy a ma nézője már ért a film nyelvén és nincs szüksége arra. Ezen a felvételen magyarázó szöveg nem található. Ez megfigyelhető az Utazás a Holdba című felvételen is. így a vetítőgép kezelőjének segítségével a rendező azt a hatást érhette el filmjeivel. A másik ok. MÉLIÈS azonban igyekezett ezt korlátok között tartani. hanem az AIR zenekar komponált hozzá aláfestést és most ezzel „forgalmazzák”. hogy elkápráztassa a nagyközönséget. mint a burleszk filmek őseit. hogy miért nem hallhatjuk a narrátor értelmezését az. mivel ezek csak papír alapú dokumentumok formájában érhetők el egy-egy példányban francia és spanyol múzeumok archívumában. A tökéletes hangulat elérése érdekében az aláfestő zene kottáját és a zörejezés pontos eszközeit és a film során felhangzásának helyét is lefektette a mellékelt füzetben. A rendezők a századforduló környékén filmjük eladása után elveszítették művük feletti fennhatóságukat. A ma megszokott huszonnégy képkocka per másodperc helyett csak tizenhat kép pereg a néző szeme előtt. Ezért filmjeihez.

tévutakra csalja. HITCHCOCK a negyvenötödik percben megfosztja a befogadót eddigi tévhitétől. amit „vörös-hering”-nek hívnak. hogy azonosulni tudjon a néző az akkor még főszereplőnek hitt karakterrel. Játszik a nézővel a film egésze alatt. hanem inkább csak érezze filmjén ek közegét. de a vizuális befolyásolás szempontjából hatása sokkal nagyobb ebben a műfajban. Elhiteti vele. hogy a néző ne konkrétan lássa. Marion „menekülése” a városból jó példa a háttérvetítés használatára. amikor egy éles váltással hirtelen egy. hogy HITCHCOCK előszeretettel használ háttérvetítést. majd magára hagyja. A Psycho című filmben a néző relatív helyzete nagyon érdekes a különböző szereplők és helyzetek esetében. ami segítségével a rendező elnyeri a néző szimpátiáját és bizalmát. a pszichokrimit. hogy még erősebb legyen az ugrás a snittek között. Ez abból is látszik. hiszen Mariont megöli a híres zuhanyzós jelenetben. Nem tudja mibe. hogy filmje mennyire tűnik reálisnak. (Hitchcock videó 2) Ebből a példából is látszik már. hogy azt látja. hogy a rendezőt nem érdekli az. ami valójában nem jelent meg a filmvásznon. mint akinek kirántották a talajt a lába alól. A rendező filmjeit nem a látvány tette naggyá. A Psycho nyitó jelenete Pheonix várost mutatja felülről egy helikoptert használva a pásztázáshoz. mint más filmjeiben. A néha teljesen szembetűnő díszletek a rendező utasításának megfelelően ennyire lettek „amatőrök”.Alfred Hitchcock. A realitást háttérbe tolja a megfelelő hatások elérése kedvéért. Azért is választottam a rendezőnek ezt a filmjét. illetve kinek a 48 . 1. A vizualitás csak egy eszköz volt HITCHCOCK számára minek segítségével láttatta a cselekményt. helyszínét. Ez a rendező egy újabb trükkje. Azt akarta. Még a felvétel szöge is megváltozik. ami a mai napig is egy közkedvelt műfaja a filmtörténelemnek. Felvételi szakasz ALFRED HITCHCOCK a legtöbb vizuális „trükköt” ebben a szakaszban adta filmjeihez. Ez mind része a nagy manipulációnak. A kamera egyre közeledik egy téglaborítású házhoz. A kamera semleges szöge és a sok közeli kép a lányról segít. Az ő célja a néző pszichéjére gyakorolt hatás és annak fokozása. A Mariont ábrázoló felvételek nagy része szemből készült a színésznőről.Psycho ALFRED HITCHCOCK korszakalkotó filmje egy új filmstílust teremtett. az eddigi faltól szembetűnően különböző díszletfalat látunk. A néző úgy érezheti magát. Ez persze közel sem jelenti azt. mert itt még szembetűnőbbek HITCHCOCK manipulációs technikái. (Hitchcock videó 3) A rendező tudatosan döntött a fekete-fehér film mellett a színes film virágzásának évtizedeiben. hogy ezek gyakorolták a legnagyobb hatást a nézőre. Bár ez technikai visszalépésnek tűnhet.

) Már a film elején fokozza a vágás segítségével a feszültséget. de Norman külleme. Az alsó kameraállással a néző relatív helyzetének eddigi felhasználási módja és manipulációs hatása más lett. ülve marad. percétől 49 . ALFRED HITCHCOCK célja a néző elméjének manipulálása. Lila és Sam karaktereibe. A filmben tovább is folytatódnak a hasonló pszichés manipulációk vizuális alátámasztással. Norman ‒egy-két kivételtől eltekintve‒ mindig alulról van fényképezve. A felvétel szöge ritkán azonos. akik először Mariont keresik. 2. megtévesztésére szolgálnak. majd később sokkal mélyebbről mutatja a férfit)majd a végén megtörve. beszéde. Így a néző belekapaszkodik az új szálba. Ez a kameraszög hagyományosan heroizálja a szereplőket.‒ így a Psychoban is‒ az utómunka szakasz nem bővelkedik vizuális trükkökben. (Hitchcock videó 2) 168 Hitchcock Pszicho című filmjének 33. Ezzel ki-kizökkenti a nézőt a város látképe okozta nyugalomból és ezeknek a kis döccenőknek a segítségével már a film elején feszültséget kelt a nézőben. (Hitchcock videó 4) Az alsó kameraállás általában a néző azonosulását segíti az ábrázolt jellemmel. hogy tovább kísérhesse a film menetét. hogy HITCHCOCK filmjei a kívánt hatást érjék el. Utómunka szakasz HITCHCOCK filmjeiben. HITCHCOCK félrevezeti ezzel a befogatót és „cserbenhagyja”. a továbbiakban lényegesnek mondható esemény. hogy az első fél órában nem történik semmi. (Auditív eszközök. Marion pedig fölé magasodik. Normant. Ebben a szakaszban fellelhető vizuális eszközök közül a vágás bizonyult a leghatékonyabbnak. hiszen a vizuális effektek inkább a szem elkápráztatására. Egy másik vonalat is elindít HITCHCOCK. mondanivalójának tartalma ellentmond ennek. majd az eltűnt magánnyomozót is. Dezorientálja a nézőt Marion meggyilkolásával.168 amikor Norman anyjáról mesél (először alig pár fokos eltérés a vízszintestől. mint például a zene és a zörej szintén fontos szerepet játszanak abban. aki védeni akarva anyját eltűnteti a gyilkosság nyomait. HITCHCOCK tudatosan játszik a néző pszichéjével: sokáig altatja a figyelmét azzal.karakterébe kapaszkodjon. Ekkor a rendező bedobja a másik csalit. Példa erre az a beszélgetés a Bates Motel hátsó kis irodájában. amikor a békés Pheonix városát mutatja felülről és ezt az idillt éles vágásokkal ugorva szakítja meg. A rendező nem tulajdonított nagy jelentőséget ezeknek az eszközöknek. ezzel is jelezve Norman különböző lelki állapotait.

Ezzel azonban kevésbé erős hatást érnek el.”169 (Hitchcock videó 5) A ma készülő filmekben az az általános szokás. A Cinema interjújában ezt nyilatkozta a rendező: „a montázs technikát alkalmaztam a zuhanyozós gyilkosságnál is. Ez a néző tudatában már rémtetté válik. ami merő illúzió. a legvisszataszítóbb képeket akár hosszú másodpercekig is mutatják a nézőnek. akkor HITCHCOCKnál a késsel hadonászó kéz. De az egymásra vágott filmkockák pergése megteremti az illúziót. 2007. hogy a gyilkosság közvetlen képi megjelenítése látszik a filmen. Ha KULESOV színészének közömbös arcához az éhség képét társítja a néző egy tál leves montázsával. mint Hitchcock azzal. a rémült női arc és a kiszolgáltatott fürdő nő teste látványának montázsa feltétlen hatásos. 53.A fent már említett jelenetben. hogy csak elképzelteti a véres szituációkat. Budapest. amikor Marion kocsival elhagyja a várost. 50 . hanem csak a gyilkosságra utaló képeket vág össze.Psycho analízis. p. hogy mindent láttatnak. Meggyőződésük volt. A kés hozzá sem ér a nő testéhez. hogy a rendezőnek a cenzúrahivatal kritikáját is tűrnie kellett. ez a montázs olyan sikeres volt. Mint tudhatjuk HITCHCOCK önéletrajzából. 169 BÁRON GYÖRGY: Alászállás az alvilágba. amikor nem mutatja a gyilkosságot. (Hitchcock videó 3) HITCHCOCK A PSYCHO című filmjében KULESOV klasszikus asszociációs montázsát eleveníti fel. a háttérvetítés hitelesítése kedvéért eredetiben felvett részleteket is bevágtak. Új Mandátum Könyvkiadó.

A nézőt intim közelségbe hel yezi a 170 A hobbitok másik elnevezése J. (kép 14) (kép 15) (Jackson videó 4) PETER JACKSON igen változatosan használja a proxemitást. 1. köztük lévő rést. egy vonalban ülne a két különböző méretű szereplő. ami együtt mozgott a kamerával. azonban. kiváló példa látható erre a manipulációs technikára. miközben a néző úgy látja a filmen. látszatra egymással szemben. Denethor tudatosan a biztos halálba küldi egyetlen fiát. A Gyűrűk Ura – A király visszatér című filmjében Gondor helytartója. Felvételi szakasz Erőltetett perspektíva használata JACKSON filmjeinek egyik legérdekesebb trükkje a filmfelvételi szakaszban. A rendez ő. Figyelemreméltóan ötvözi a régi.R. ezeket a bútorokat is egy speciális mechanikára szerelték. normálméretű. amelyben szintén a két fent említett szereplő beszélget egy asztalnál teázgatva. A kamera helyes szögének megválasztásával teljesen olyan. hagyományos vagy éppen már elfeledett trükköket a legújabb számítógépes eszközökkel. mint manipulációs hatást kiváltó eszközt. mint Gandalf. A Gyűrű Szövetsége című részben. hogy ne legyen látható a két egymás mellett lévő díszlet méretbeli-. Gandalf előtt lévő asztalrész kicsi. hogy egymással társalognak. hogy fokozza az atya fia halála miatti közönyét. amikor Frodo és Gandalf együtt utaznak a szekéren. ezzel arányos tárgyakkal berendezve. a fiú a csatába vágtat. A két színész beszélget.170 és ennek megfelelően a berendezési tárgyak is kicsik az ő méreteihez képest. Tolkien fantáziavilágában.R. hiszen ő jóval nagyobb a félszerzeteknél. 51 . A hobbitok és az emberek közötti méretkülönbség kihangsúlyozására két különböző méretű díszletet használt. Az asztal egyik fele. mintha egymás mellett. A jelenetet egy kilencvenfokos jobb oldali kocsizással vették fel. A Frodot alakító színész hátrébb ül Gandalf helyzetéhez képest és a mágus ruhája kitakarja az effektből adódó. Azonban a hobbitot alakító színész jóval távolabb áll a kamerához képest.R. (kép 13)(Jackson videó 3) Egy másik érdekes trükk a Zsáklak konyhájában felvett jelenet.Peter Jackson trilógiák Az új-zélandi rendező J. illetve szintkülönbsége. miközben Faramir. JACKSON filmjei a vizuális manipuláció gazdag tárházát rejtik magukban. Mindketten a szemközti fallal beszélgetnek a felvétel során. a hobbitok méretéhez szabva. ahol Frodo áll. TOLKIEN műveinek filmes adaptációival vált világhírűvé. Ennek szemléltetésére Jackson közeli és szuper közeli képkivágásokat használt.R. megmutatja a nézőnek milyen jó étvággyal eszik az apa.

majd véletlenül felébresztve a bestiát. azonban a cselekedete mást mutat. jobboldalt. a jól megválasztott gyújtótávolságú objektívjével. A nézőben viszolygást kelt a látvány és a bensőséges közelség ezzel a szívtelen szereplővel. a sárkány. hogy annak minden egyes pikkelye tökéletesen kivehető. A lezúduló arany szépen lassan láthatóvá teszi a sárkány egész fejét. aki pont alatta fekszik. közelebb tolja a szemlélőt az állat szeméhez. A nyugodtan étkező apa képei közt megjelenik a Denethor mellett álló hobbit. Még szemléletesebbé téve az eseményeket további képkockákat vágott be JACKSON a csatába vágtató Faramirról és bajtársairól. mintha saját fiának vére lenne. és látja. Pippin. óvatosan hátrálva. (Jackson videó 5) A néző pozícionálásával játszva. amikor is hirtelen. mint a parancsnak megfelelően énekel. hallhatja. A feszültség keltés eszközeként olyan közelségben hagyja a nézőt az állat szemhéjához. ahogy csámcsogva rág. Smaug. Besétál a sárkány barlangjába. Ekkor hirtelen felnyílik a szem és a sárkány egyenesen a nézőre mered borostyán színű szemével. szinte már túlzott közelségben a nézőhöz. A kamera szögével. A lassított és a közeli felvételek segítségével még tovább fokozza a drámai hangulatot. A rendező ezt tovább fokozza a montázs technika eszközével. Ezeknek a snitteknek kemény ellentéte a normál sebességgel. Őt mélységesen megrázza a Denehtor kegyetlen viselkedése fiával szemben. Mivel alárendeltje a kegyetlen úrnak. nem tehet egyebet. mintha valóban részese lenne a történéseknek. valamint a proxemitás tökéletes távolságának megválasztásával a nézőben olyan érzést kelt a képsor. A néző beleérezhetné – a Kulesov-effektus alapján ‒ Denethor szükségszerű megrendülését a színész semleges arckifejezésébe. Feltűnésének azt a különös eszközét választotta a rendező. Pippin képviseli a néző érzéseit a filmben. Egy szívszorító dalt választ. A digitális kameramozgás segítségével előre nézve siklunk hátrafele a Magányos-hegy mélyén nyugvó kihaltnak hitt aranyhalmok között. A befogadó úgy érzi. hogy 52 . sőt néha finoman gyorsítva lejátszott képkockák az apa érzelemmentes. a befogadó szinte érzi Denethor ételének illatát. habzsoló arcáról. Majd a befogadóban a hüllő által keltett undort és félelmet tovább fokozandó. Ez olyan hatású. hogy hihetetlen közelségbe engedte a nézőt a szörnyhöz. ez pedig a félelemkeltés. mint egy karnyújtásnyira aranyérmék mozdulnak meg és meglátjuk az óriási hüllő orrnyílását. egy másik érzelmi hatás elérésére használja fel ezt a manipulációs technikát.helytartóhoz. aki a helytartó apródja. A hobbit – Egy váratlan utazás című filmjének utolsó percében jelenik meg először a fő ellenség. ahogy kifolyik a szája szélén a jóízűen elfogyasztott paradicsom leve. hátha ennek hatására a helytartó jobb belátásra tér. A habzsoló helytartó arca még ridegebbnek hat a képsorok gyors egymásutániságában.

A film utómunka szakaszának egyik jelentős hatású eszköze. de látja is. megfutamodott. A jellemek kialakításánál fontos szerepet játszottak a fizikai jellemzőkből adódó egyéb tulajdonságok megalkotása. Ebben a másodpercben elsötétül a képernyő. ha alacsony. A Gyűrűk Ura filmek híresek grandiózus csatajeleneteikről. A Megye172 tökéletes idilli illúziójának elérése érdekében a mindent beborító fű zöld színét intenzívebbé tették. Ez a program segítette Jacksont és stábját a valósághű csatajelenetek megalkotásában. hogy Középfölde e szegletében tényleg jó lehet élni. A katonáik „önálló egyéniségek” voltak és nem mozdulatsorokat egyszerre végrehajtó droidok. A egy random generátor171 segítségével minden egyes katonát felruháztak különböző külső. fizikai adottságokkal. vagy éppen kegyetlen is lehetett. a színezés. érdekesebbé teszi a filmet. Így. Majd a Massive program egy másik alkalmazása segítségével „mesterséges intelligenciával” láttak el minden egyes karaktert. (Jackson videó 6) 2. erősebbet üt. A WETA kifejlesztett egy Massive nevű programot. Ha a helyzet úgy hozta. Továbbá a program érzelmi tulajdonságokat is rendelt a szereplőkhöz (átlagosan katonánként nyolcat). amikor Boromir haldoklik. ha nagydarab. itt a vég. A hős arcából fokozatosan kivonták a természetes színeket. tisztább hatást ébreszt a nézőben. A digitális fényelés egy szintén nagy újítása a filmszakmának. így még üdébb. A felvétel során rögzítésre került anyagok átfényelése még kifejezőbbé. Erre egy példa A Gyűrűk Ura trilógia első részének végén látható jelenet. így a befogadó nem csak érzi. Utómunka szakasz A Gyűrűk Ura trilógia ‒ és A hobbit címmel kezdődő művek is ‒ bővelkednek a CGI technika nyújtotta újításokban. tökéletes bevilágítások az utómunka szakaszban korrigálhatóvá válnak. MÉLIÈS az „átváltozás”173 technika segítségével elért hatását mind a mai napig használják a filmekben. máskor önfeláldozó volt. Az ég kékjén is végeztek árnyalatnyi változ tatásokat. aminek segítségével létrehozták a tökéletesen élethű hadseregeket. ahogy közeledett a vég. lassabban fut. ami ma már szintén digitálisan történik. főként a fantasy műfaj kedvelt eszköze lett. a filmnek vége. ha például kövér. Az analóg technikát itt 171 172 Különböző matematikai képletek segítségével véletlenszerű megjelenések osztója A hobbitok által lakott település 173 dissolve 53 . gyorsabban el tud hajolni az ütés elöl. így egyre sápadtabb lett.lebukásának következménye elkerülhetetlen. a karakter gyáva volt. A helyszínen technikailag nehezen megvalósítható.

is felváltotta a digitális. A speciális effektek atyja által, olyan találóan megoldott trükk ma már számítógépes programok segítségével érhető el. PETER JACKSON is alkalmazta az „átváltozást”, mint hatást A Gyűrű Szövetsége című részben, amikor Zsákos Bilbo még egyszer meg akarja fogni az Egy Gyűrűt. Arca hirtelen eltorzul, ráncos, sápadttá válik , szemei karikásak és nagyok lesznek egy pillanatra. Nem több az egész, mint egy másodperc, de jól érzékelteti ezzel a rendező, hogy mekkora hatalma van a Gyűrűnek. (Jackson videó 7)

54

Összefoglalás/Konklúzió
Georges Mélièst a speciális effektek atyjaként is emlegetik, hiszen újítások sokaságát adta a filmkészítésnek, ilyen a stop-trükk, a montázs, az áttűnés, makettek, víz alatti felvételek. Az általa kifejlesztett speciális effektek nagy része kiállta az idő próbáját, hiszen ezeket ma is használják a filmrendezők. A filmtörténet során voltak művészek, akik minden részletében átvették az ő technikai eljárásait, míg mások módosítva alkalmazták, hozzátették saját újításaikat. Peter Jackson trilógiáiban trükkök sokaságát használja, nemcsak a montreuil-i varázsló tárházából. Alkalmazza az erőltetett perspektívát is, ami már jóval a film megszületése előtt ismert manipulációs eszköz volt. Számos effekt, ami korábban a felvételi szakaszban került rögzítésre a technika és az informatika fejlődésének köszönhetően áttolódott a filmkészítés utómunka szakaszába. Ennek egyik oka a nézőnek a tökéletes látvány iránt érzett telhetetlensége, aminek a rendezők csak úgy tudnak eleget tenni, ha CGI technológiát alkalmaznak filmjeikben. Valósághűbb a mai néző szemének egy greenboxban felvett jelenet, mint egy festett háttér előtti. Jobban meggyőzi a befogadót egy számítógép segítségével létrehozott gorilla, mint egy majomnak öltöztetett ember. A Gyűrűk Ura trilógia kétségtelenül kevésbé varázsolná el a nézőket, ha a CGI technika nem tette volna a kor színvonalának megfelelővé. Egyes rendezők más befolyásolási céllal használják fel ugyanazt a manipulációs eszközt. A vágás a filmkészítés kezdetén arra szolgált, hogy a film különböző történeti egységei egymás után következzenek. Később ebben a technikában meglátták a vizuális manipuláció egy újabb lehetőségét, így a montázs eszközévé is vált. Míg MÉLIÈS a stoptrükköt és az áttűnést speciális effektként, a cselekmény szerves részeként használta, addig a ma rendezői már vágási technológiaként alkalmazzák. A filmtörténet kezdetén, ‒ mikor a mozgókép is újdonságnak számított,‒ a befogadó szemének elkápráztatása volt a cél, amit a film már önmagában megtett. GEORGES MÉLIÈS varázslatos trükkjei bámulatba ejtették kora nézőit. A bűvészet és a film ötvözetével manipulálta a közönségét. Eltüntetett nőket, elővarázsolt csontvázakat, átváltozott ördöggé, majd soha nem látott tájakra vitte el a mozitermekbe vagy vetítősátrakba látogatókat. A színházi produkciók színvonala volt a kor legmagasabb technikai szintje. ALFRED HITCHCOCK nem a látványra fektette a hangsúlyt. A realitás megjelenítése, azaz a szem meggyőzése helyett a pszichológiai hatást helyezte előtérbe. Az ő krimijei nem a borzalmak látványát jelentik, hanem azok elképzelését a néző fantáziájára bízza. A gondosan összevágott montázs erősen sugallja a borzalmat és a fenyegető veszélyt. De a

55

rendező gyakran nem is mutatja meg a filmkockákon annak bekövetkezését, azt csak a befogadó elméje vetíti tovább. Peter Jackson filmjeiben, alkalmazkodva a kor elvárásaihoz, a fő hangsúly a látványelemeken van. A néző szemének rabul ejtése érdekében bevetett „analóg” és digitális eszközöket is. A számítástechnikai programok alkalmazásával a legkorszerűbb speciális effektekkel színesíti filmjeit. A film, mint vizuális kommunikációs eszköz közel százhúsz éves történetében számtalan manipulációs technikát alkalmaztak a nézők befolyásolására. A filmes effektek eszköztára folyamatosan szélesedik, technikai megoldásai egyre fejlettebbek.

56

. 2010.): A kortárs filmelmélet útjai. 296. Budapest.Témakörök a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. RAYMOND: „Hale’s tours:Ultrarealism int he pre-1910 motion picture”. 1975. Idézi Róka Jolán Kommunikációtan: Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. PINTEAU.: Rejtett dimenziók. Budapest. Palatinus. 2004. New York: Oxford University Press. A. 7.). DULÓ KÁROLY: Közelítő távolítás. HALL. GUNNING.: Minden (kép-)kocka egy Rembrant: A filmfényképezés művészete és gyakorlata. FIELDING. 8. Enno: A film világtörténete. 10. ULRICH – Patalas. Pécs. 2006. In: Vajdovich Györgyi (szerk. ANDREW. A korai film. 12. In: G. Gondolat Kiadó. MEYROWITZ. Budapest. HALL. 4. LASZLO. DULÓ KÁROLY: A néző filmje. BÁRON GYÖRGY: Alászállás az alvilágba‒ Psycho analízis. 2007. 2. In Fell: Film Before Griffith. 2012.): The VES Handbook of Visual Effects Industry Standard VFX Practices and Procedures. 1966.. SUSAN (szerk. JOSHUA: Television and Interpersonal Behavior: Codes of Perception and Response. Új Mandátum Könyvkiadó. 2002. EDWARD T. Gumpert and R. Budapest.]. Budapest. OKUN. 11. 1969.: The Hidden Dimension. 14. Pp 116-130.Irodalomjegyzék Szakirodalom Könyvek 1. Századvég Kiadó. 2004. 5. 9. 1986. 13. diszkontinuitás: a korai filmek műfajainak elmélete.S. In: Vajdovich Györgyi (szerk. (szerk. 3. Focus Press. Gondolat Kiadó. Budapest. Crown Publishing Group. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Inter/Media. Budapest.C.ZWERMAN. 2000. RICKITT. Budapest. 2007. Gondolat Kiadó.): A kortárs filmelmélet útjai. GUNNING.): A kortárs filmelmélet útjai. Idézi Tom Gunning: Az attrakció mozija. nézője és az avant-garde. EDWARD T. kontinuitás. RICHARD: Special effect: The history and technique. 2004. Budapest. 6. Palatinus. Budapest. Cathcart [eds. nézője és az avantgárd. 68. 57 . 2010. TOM: Az attrakció mozija: A korai film. JEFFREY A. In: Vajdovich Györgyi (szerk. PASCAL: Speciális effektek. Palatinus. Budapest. idézi Róka Jolán: Kommunikációelméleti alapismeretek. Gondolat Kiadó. Révai Digitális Kiadó. Alexandra Kiadó. TOM: Nonkontinuitás. New York. GREGOR. 2004.

226229 idézi Jean Pierre Jeancolas (főszerk. 2010. 2001.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. 1997. évf. RÓKA JOLÁN: Kommunikáció-és médiatörténet: Szemelvények a tömegkommunikációs eszközök kialakulásának és elméletének történetéből.. 3. évf. szám. SCHRÖDER. Folyóiratok 1. szám. Elektronikus szakirodalom 1. NICOLAS: 50 híres filmrendező. 17. SCHNEIDER. RÓKA JOLÁN: Kommunikációelméleti alapismeretek: Témakörök a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. 1987. Budapest. SCHBERT GUSZTÁV: Képeltérítők. 20. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main. 1981 im. MUHI KLÁRA: Lumière.) 2. Alexandra Kiadó.) 6. 1895. Gulliver Metropolisban. Filmvilág Könyvek. 2.htm 2014-03-16 2. Annuaire Général et International de la Photographie. STEVEN JAY (szerk. In:1895.) 7. PATRICK: The Nature of the Beast. SZABÓ GÁBOR: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film?. 1987. 21. 1999. szám. 2002. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. ----:Essai de reconstitution du catalogue français de la Star-Film. 376 és k. (XLI.. 1998. 34-39. 4. még háromszáz évig: Beszélgetés Michel Contourral. 3-10. JACQUES: Quand Méliès n’en faisait qu’á sa téte. (XLIV. idézi Jean Pierre Jeancolas (főszerk. Varró Attila (ford. Méliès. 2004.filmintezet. 1895. 2002.old. 1907. 58 . pp.): 501 Filmrendező. Pécs. 19.15. 2008. Paris. ezredvégi rémálmaink. Budapest. évf. Századvég Kiadó. Filmvilág filmművészeti folyóirat. szám. 18.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles. pp. szám 2. MCGILLIGAN. In Filmspirál 21. Budapest. MALTHÊTE. (XLII. Filmvilág filmművészeti folyóirat. BIKÁCSY GERGELY: Én voltam a Hold: Méliès-tekercsek. 1999. 2010. Budapest. szám (fordító: Gál Péter) http://www. ----:„Les vues cinématographiques de M. 27. Plon. 16. Faber and Faber. Budapest. Georges Méliès". 2008. Gabo Kiadó.). Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main. AB OVO. RÓKA JOLÁN: Kommunikációtan: Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából.. Budapest. Századvég Kiadó.): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles. In: Filmvilág.

htm 2014-03-16 8. HARTAI LÁSZLÓ (szerk.org/wiki/CGI_(film) 2014-03-31 2. CRANDALL.): Film. Helikon irodalmi folyóirat. 3-10. --------: La couleur retrouvée du Voyage dans la Lune/ ATrip to the Moon Back in color.hu/konyvek/robert-bloch-pszicho 2014-03-31 59 .): Les bandes cinématographiques en couleurs artificielles. Budapest.hu/balkon02_07-08/18bloomsday. In Filmspirál 21. Balkon. 3-10. szám (fordító: Gál Péter) http://www. ------: Robert Bloch: Pszicho. (XXII.pdf 2014-03-10 4. http://www.filmintezet.edu/cyllek/docs/KCrandall_Thesis2006.2.filmintezet. 1895. Vicary and the Subliminal Advertising Controversy of 1957. 2.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. 2002. KALAPÁCS RITA-NOVÁK EMIL: Angol-magyar filmes szó-tár.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. PAPP ATTILA ZSOLT: A karneváli mozi: 150 éve született Georges Méliés. 2011. SCHUBERT GUSZTÁV: A vad szem.ro/index. (10. MÁHR KINGA: Bloomsday a moziban. szám (fordító: Gál Péter) http://www.filmintezet. Korona Kiadó. Online 1. JEAN PIERRE (főszerk. HSC stábiskola. JEANCOLAS. 2000 (XLIII.hu/xereses_frame. Fondation Groupama Gan pour le Cinéma & Fondation Technicolor pour le Patrimoine du Cinéma.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. szám http://www.) 7-8. Filmvilág filmművészeti folyóirat.ufl. szám. 2011 2. http://www.php?cikk_id=2987 2014-04-02 Egyéb irodalom Nyomtatott 1. KELLY B. Un exemple: les films de Georges Méliès coloriés á la main. évf.html 2014-03-16 9.php?m_r=2775 2014-04-02 5.) 7. http://www.php?m_r=2775 2014-04-02 10. 2002. In Filmspirál 21. 1987. évf. Folpress Nyomda Kft. szám.htm 2014-03-16 6. szám. Moly http://moly.és médiafogalmak kisszótára. http://www.) 23. ------: CGI (film). Wikipédia http://hu.: Invisible Commercials and Hidden Persuaders: James M.ro/index.htm 2014-03-16 3. http://plaza. Évf.filmintezet.balkon.helikon.helikon.htm 2014-03-16 7. http://filmvilag.wikipedia.hu/magyar/filmint/filmspir/21/melies. szám.

hu/Filmes/HorrorStory/2Hb.html 2014-03-19 5.hitchcock.org/pdf/Silent-Magic-program-notes-Austin-2013. Georges Méliès és a filmtrükk születése.pdf 2014-0319 4. a korai rémfilmek. http://www. 2013. -----: Százötven éve született Georges Méliès. http://sprocketsociety.magyarhirlap. Szentes Gerzson Péter: A horrorfilm: A kezdetek. Magyar Hírlap Online. http://www.3. -----: Silent Magic-Trick Films and Special Effects 1895-1912.htm 2014-03-26 60 . Austin. The Sprocket Society.hu/kultura/szazotven_eve_szuletett_georges_melies_.

blogspot.akamaihd.jpg 2014-04-10 (kép 2) http://4.Mellékletek Képek (Kép 1) https://fbcdn-sphotos-d-a.bp.09/539183_10151124238972482_1673680411_n.jpg 2014-03-16 61 .com/nJz6qGeNYaY/TfxH1XkUBFI/AAAAAAAAE8Q/oCEERD34468/s400/Ropebacking+fx.net/hphotos-ak-prn1/t1.

theonering.photobucket.com/albums/v201/Hidetora/7684e585.(kép 3) http://img-nex.jpg 2014-02-23 62 .net/images/scrapbook/6867.jpg 2014-04-10 (kép 4) http://img.

(kép 5) http://1.crackedcdn.blogspot.com/wp-content/uploads/2013/03/best-forced-photographytutorials-forced-perspective-with-a-moving-camera.photoventure.com/phpimages/article/7/7/0/52770.jpg (részlet) 2014-04-10 63 .com/-5iKdjUQNWfw/UlKO8yMq4rI/AAAAAAAAYjc/mJBICaCbmY/s1600/birds1.bp.jpg 2014-02-23 (kép 6) http://i.jpg?v=1 2014-04-10 (kép 7) http://www.

jpg 2014-04-10 (kép 9) http://1.bp.blogspot.com/_-CpD1uhTtg/SojlCzvfjbI/AAAAAAAAVfc/oEAO2mxOSUQ/s1600-h/schufftan-715341.blogspot. Fell: A History of Films http://3.(kép 8) John L.bp.JPG 2014-03-31 64 .com/aleze34fUnc/TuUfmw2ny6I/AAAAAAAAAh8/t9K61w1lhdU/s640/melies+illustration.

jpg 2014-02-26 65 .atw.pinimg.(kép 10) http://users.com/236x/63/e3/66/63e3669de5e46da93d328bba286786dc.html 2014-02-11 (kép 11) http://media-cacheec0.hu/megadata/képek/lotr.

com/wp-content/uploads/2011/10/L_homme-%C3%A0-lat%C3%AAte-en-caoutchouc-The-Man-with-the-Rubber-Head-1902.jpg 2014-04-10 66 .foxrenderfarm.jpg 2014-03-02 (kép 13) http://www.(kép 12) http://www.feveravenue.com/blog/wp-content/uploads/2013/08/0f9ddab3-5277-42e7ac88-4d929e922722_lord-of-the-rings.

jpg?v=1 2014-04-10 (kép 16) http://x2.com/upload_video/videoBigImage/videoLarge_7ywux4c7.com/thumbnails/comments/And+this+one+too+_842e190a0ad3625d261794 43917294a8.crackedcdn.(kép 14) http://www.com/phpimages/article/7/7/1/52771.gtack.jpg 2014-04-10 67 .jpg 2014-0410 (kép 15) http://i.fjcdn.

Videók Méliès videó 1 Georges Méliès: Utazás a Holdba (1902) Méliès videó 2 Georges Méliès: Utazás a Holdba (1902) Méliès videó 3 Georges Méliès: Utazás a Holdba (1902) Méliès videó 4 Georges Méliès: Utazás a Holdba (1902) Méliès videó 5 Georges Méliès: Utazás a Holdba (1902) Méliès videó 6 Georges Méliès: Utazás a Holdba (1902) Méliès videó 7 Georges Méliès: Utazás a Holdba (1902) Méliès videó 8 Georges Méliès: Utazás a Holdba (1902) Hitchcock videó 1 Alfred Hitchcock: Szédülés (1958) Hitchcock videó 2 Alfred Hitchcock: Psycho (1960) Hitchcock videó 3 Alfred Hitchcock: Psycho (1960) Hitchcock videó 4 Alfred Hitchcock: Psycho (1960) Hitchcock videó 5 Alfred Hitchcock: Psycho (1960) Jackson videó 1 Peter Jackson: A Gyűrűk Ura‒ A Gyűrű Szövetsége (2001) Jackson videó 2 Peter Jackson: A Gyűrűk Ura‒ A Gyűrű Szövetsége (2001) Jackson videó 3 Peter Jackson: A Gyűrűk Ura‒ A Gyűrű Szövetsége (2001) Jackson videó 4 Hogyan készült A Gyűrűk Ura ‒ A Gyűrű Szövetsége (werkfilm) (2001) Jackson videó 5 Peter Jackson: A Gyűrűk Ura‒ A király visszatér (2003) Jackson videó 6 Peter Jackson: A hobbit‒ Egy váratlan utazás (2012) Jackson videó 7 Peter Jackson: A Gyűrűk Ura‒ A Gyűrű Szövetsége (2001) 68 .