You are on page 1of 157

1

o 130-pi::
eio on napoowenn
Annoni Mapeinna
To the 130
th
anniversarv
since Antal Margittais birthdav
2 3
Antonin Haprittan
HAYKDBI HPAHI
Yxropop
Bceykpaucuke pepxaaue
aupaauufao ''Kapnafu''
2010
4 5
BH3 Vioocixn naionaninn yninecn1e1, 2O1O
Inc1n1y1 6o1anixn ix. M.I. Xononoio HAH Vxann, 2O1O
3axana1cixn yiocixn inc1n1y1 ix. 4eena Paxoi II, 2O1O
Annx C.H., Kim P.., Henea M.B., Hiqxo ., nc1yn. c1a11x, 2O1O
Bnannn1no Kana1n, 2O1O
ISB 978-966-671-295-3
VK 581.92 (477.87)
LLK 28.59 (4 VKP 4 3AK)
M 25
V xnn:i :i6ano nayxoni nai nna1noio 6o1anixa, ocninnxa qnon Kana1cixoio eiiony
An1onix Maii11ax onoio : naxamnx :nanin ocnnnnoio cni1y 3axana11x. Heenana 6inimic1i
o6i1, ony6nixonannx y nayxonnx naconncax Viomnnn 1a Hexocnonaixo Pecny6nixn n nemi
nononnni XX c1oni11x, cioioni :annmam1icx xanonioxnxn. V naxx xic1n1icx ynixaninn
xa1eian no ocnnnnn cni1 Hinninno-Cxinnx Kana1, :oxexa, :neeno :nannn xacnn nennnno
inqoxai no nomnennx cynnnnx ocnnn 1a yxonn x :oc1annx, y 1.n. ani no nncenini :naxixn
6aia1iox ixicnnx i xanonomnennx nnin. Oco6nnno innnxn c o6o1n, n xxnx nec1anneno
iyn1onni 1a e1anini qnonc1nnni :neennx oxexnx nnonnx 1en1oi i xicenoc1e cynacnnx
Vxann 1a Cnonannnnn. Taxi nai xam1i neneecinne :nanennx xx ic1onnnn :i: qnonc1nnnoio
i:noxani11x 1en1oi 1oio nacy.
Oxexo ynain :acnyionym1i 1axconoxinni 1a cnc1exa1nnni o6o1n nnenoio, nncnxneni cxnannx
i xn1nnnnx oax Rosa I., Ceniaurea I., Elaiine I. 1omo, n xxnx onncani noni nx nayxn 1axconn.
Hai, nncnxneni oy Elaiine, i cioioni nnaam1icx xnacnnnnxn, a naneena inqoxaix
ax1yaninom.
nx qaxinin y iany:i 6o1anixn, exonoii, niconoio iocnoac1na, oxoonn nnon 1a ic1oi
nayxn, xac:nanin.
Margittai Antal a Karpat-medence kivalo botanikusa, Ilorakutatoja, Karpatalja nvenyvilaganak egyik
legjelentsebb ismerje. E ktet az tudomanyos cikkeinek gyjtemenye. A kutato itt kzreadott publikacioi
magyarorszagi es csehszlovakiai tudomanyos kiadvanyokban jelentek meg a XX. szazad elejen, ezert kevesbe
ismertek a nagykznseg eltt. Cikkei es tanulmanyai az Eszak-keleti Karpatok nvenyvilagarol tartalmaznak
egyedi ismereteket, tbbek kztt jelents szamu els kzlest az edenyes nvenyek elterjedeserl,
eletkrlmenyeirl, valamint szamos ritka es kevesbe elterjedt Iaj elhelyerl. Klnsen ertekesek azon munkai,
melyek jelenleg az Ukrajnahoz es Szlovakiahoz tartozo tajak es terletek alapos es aprolekos Ilorisztikai
sszegzeseit tartalmazzak. Rendkivli Iontossaguk abban rejlik, hogy e dolgozatok reven attekintest kaphatunk
az altala kutatott terletek multbeli Iloragazdagsagarol.
Kln Iigyelmet erdemelnek a Rosa L., Centaurea L., Elatine L. kritikus nemzetsegek taxonomiajaval es
rendszertanaval Ioglalkozo munkai, melyekben szamos uj taxon leirasat adja kzre a tudos. Az Elatine nem-
zettseggel kapcsolatos cikkei mara klasszikussa valtak, a kzlt adatok pedig ma sem vesztettek aktualitasukbol.
A ktetet nem csak botanikusok, kologusok, erdeszek, termeszetvedk es tudomanytrtenettel Ioglalkozok,
de a honismeret irant erdekldk is haszonnal Iorgathatjak.
Knniy nnano :a iniia1nnn cnino6i1nnxin
Minioxno nayxono-ocnino na6oa1oi oxoonn nnonnx exocnc1ex
BH3 Vioocixn naionaninn yninecn1e1,
Inc1n1y1y 6o1anixn ix. M.I. Xononoio HAH Vxann,
3axana1cixoio yiocixoio inc1n1y1y ix. 4eena Paxoi II
1a qinancono ni1nxxn qony ,SzlIld Alap (Viomnna)
(n noa ne noc1ynac)
A kiadvany megjeleneset a ,SzlIld Alap tamogatta
Kereskedelmi Iorgalomba nem kerl
1HF SCIFN1IFIC VDRKS
DF
AN1AI HARCI11AI
Yxropop
Bceykpaucuke pepxaaue
aupaauufao ''Kapnafu''
2010
6 7
___________________________________________
1
Honon M.I. Onex ac1n1eninoc1n n qnoi Kana1. M.: H:-no Mocx.
o6-na ncni1. nn., 1949. 3O3 c.
HOBEPHEHHR HAYKOBO CHAHHHH
AHTOHIR MAPIITTAR
Ten1oix, o:1amonana n nainn6mi :ananni Kana1cixo
yin, xxa nnme : xinx no:axnnynoio c1oni11x c1ana nioxa ni na:nom
Viocixa Pyci (ni:nime Hixana1cixa Pyci), nnoon nixin
:annmanacx onicm : naxenm :nannx oxan Hen1anino Cnonn.
o xinx XIX c1oni11x no nnoy ic :exni, mo nxonna o cxnay
Viomnnn, Anc1icixo 1a Anc1o-Viocixo ixnei 6ynn o1nxani
nnme qaixen1ani nioxoc1i, :i6ani neenano axa1oaxn. Tinixn
: nona1xy XX c1oni11x o:nonanncx cnc1exni ocniennx nnon
ioio eiiony. Bonn 6ynn iniionani 1a nononnncx, iononnnx
nnnox, nayxonxxn i: noninnx nayxonnx en1in Anc1o-Viomnnn
Lyanem1a i Binx, a nicnx nemo cni1ono ninn, : nncnannxx
xam o nonoy1noeno Hexocnonaixo Pecny6nixn (1919) nnennxn
Hain, Lno, o xxnx onynnnacx xoio1a xnaniqixonannx ocninn-
xin-axa1oin. 3anxxn xnix :ycnnnxx ye n nemi nononnni XX
c1oni11x 6yn naxonnnenn 1a nac1xono ony6nixonann :nannn
nennnnn xa1eian, :i6ani 6aia1i xonexi, 6yno :icneno nemi
y:aianinennx 1a anani:n. Caxe n e neio :nanni xacnnn inqoxai
no nnoy xam c1ann oc1ynnnxn nx cnonecixnx ocninnxin.
3aann no1ynn ixnynic o:nn1xy ocnieni nnon
eiiony 6yn neenann yiom cni1onom ninom, nicnx :axinnennx
xxo xae neci xa ynimon o cxnay Paxncixoio Com:y xx
3axana1cixa o6nac1i VPCP. Ten1oix no1annna y cqey cycnini-
nnx 1a xyni1ynnx ninocnn ocicixoio cni1y, o 1oio :nanno
1ancqoxonannx 1o1ani1annx xoxynic1nnnnx enxox.
Hicnx nncnannx 3axana11x o Vxancixo PCP (1945) n xa
o:nonnnam1i ax1nnni ocniennx ocicixi 1a yxancixi
ocninnxn, xxi nneme o1nxann :xoiy no:naoxn1ncx : nonnx i
xae ne:nannx nx nnx nnonnx cni1ox Kana1cixoio eiiony.
x nncan 1oi nioxn 6o1anixo-ieoiaq noq. M.I. Honon
1
, yneme n
\zhhoiod alional \niveisily, 2O1O
M.G. Kholodny Inslilule ol Lolany, AS ol \Iiaine, 2O1O
Ferenc Rakoczi II. Transcarpathian Hungarian Institute, 2010
Andrik E., Kish R., Shevera M., PiIko D., nc1ynna c1a11x, 2O1O
PuLlishing House Kaialy, 2O1O
The LooI comiises scienlilic woiIs ol oulslanding Lolanisl, ieseaichei ol lhe Caialhian lloia
Anlal Maigillai who was one ol lhe Lesl connoisseuis ol lhe Tianscaialhian vegelalion. His woiIs
uLlished in scienlilic jouinals ol Hungaiy and lhe CzechoslovaI ReuLlic in lhe eaily XX cenluiy loday
iemain lillle Inown loi lhe giealesl ail. The woiIs iovide a unique maleiial aLoul lhe vegelalion ol lhe
oilh-Lasl Caialhians, in ailiculai, lhey summaiize a consideiaLle massil ol iimaiy inloimalion on
disliiLulion ol lhe vasculai lanls and lheii giowing condilions, including dala on numeious lindings ol
many iaie and uncommon lanls. Ol secial value aie his woiIs summaiizing lundamenlal and delailed
lloiislic dala ol seaiale naluial aieas and localilies ol modein \Iiaine and SlovaIia, which aie ol ailiculai
imoilance as a hisloiical evidence ol lheii lloiislic diveisily.
The scholai`s woiIs on Taxonomy and Syslemalics devoled lo lhe comlex and ciilical geneia
Rosa I., Ceniaurea I., Elaiine I., elc. wheie new loi lhe science laxa weie desciiLed deseive secilic
allenlion. His woiIs on genus Elaiine aie iecognized as Leing classical and lhe inloimalion given lheie is
lhoughl lo Le u-lo-dale even nowadays.
The LooI is inlended loi exeils in Bolany, Lcology, Ioiesliy, Lnviionmenl Pioleclion, Hisloiy ol
Science and secialisls in local loie sludies.
The LooI was uLlished
on lhe inilialive ol lhe woiIeis
ol lhe IaLoialoiy loi Lnviionmenlal Pioleclion,
\zhhoiod alional \niveisily;
M.G. Kholodny Inslilule ol Bolany, \Iiainian alional Academy ol Sciences;
Ieienc Rakoczi II. Tianscaialhian Hungaiian Inslilule
and wilh lhe linance suoil ol 'SzlIld Alap (Hungary).
(ol loi sale)
8 9
ic1oi 6o1aninno nayxn na qnoy i ocnnnnic1i Ceenio Cnonn
nonnnnncx onnxa ianx, na Aninn i Kana1n : 6oxy Iixanan i
Txni-Hanm, An1am 1a Kanxa:y, 1oi xx o ioio :ann nce 6yno
nannaxn: na neci ocnnnnn cni1 nnnnncx : Ceenio Cnonn. Hi
cnona n nonni xii xona ninec1n i o inmnx iany:e ocnieni
nnon Kana1. To61o nnnnennx eiiony o:nonanoci na :acaax
1a 1anixx, mo cqoxynannci nnacniox o6c1eeni nene1encixnx
ne:niannx a:icixo-cxinocnonecxnx noc1oin. Toxy :ioox,
noinnxnnx Kana1 nononnnci ne : cyxinnxn Lanxancixnxn
ioaxn nn : Aninaxn, a : anexnxn, ane o6e nioxnxn axncixnx
ocninnxax, neenano a:icixnxn iicixnxn xanaxn, na6nn-
nom : xxnx o:inxancx Kanxa:. Oxix cxinoio noinxy, oco6-
nnnic1m ocnieni na cxinnx 1eenax n Pocicixi ixnei, a
:ioox, n Paxncixoxy Com:i, 6yno 1e, mo, :a:nnna, xae nci
1en1oi 1ax nnnnannci neenano ni1nn:nxnnxn ocniennxxn,
a 1oxy neci :i6ann xa1eian xonexi, moennnxn (:anncn), 1ax
caxo xx i ny6nixai nayxoni c1a11i, xnnin 6yn oc1ynnnx nx
o:naoxnennx, ocxinixn :6eiiancx n 6i6nio1exax, xy:exx, inc1n1y1ax,
ie6aixx onic xann. Hexanonannx qax1oox, mo cy11cno
nnnnnan na oco6nnnoc1i nnooocninnixoio noecy Poci 1a
Paxncixoio Com:y (xaax1ennx, n1ix, y 1i nn inmi xii ncix
ixnecixnx eanax), 6yna yc1anonxa na nnxenmennx a6o
iinoynannx nayxonnx e:yni1a1in, o1nxannx ino:exnnxn nnennxn
1a inecnxxonane nee6inimennx ni1nn:nxnnx ocxineni n i:nnx
iany:xx nayxn. B nonocnnn neio n CPCP e 6yno oneeno o
io1ecxy 1oionacnom xoxnanicm 6oo1i6n : xocxononi1n:xox i
nn:ixonoxnonc1nox nee :axinom xyni1yom, cnxxonany na
nixniaim neooinxn :nanennx ixnin ocicixo nayxn i xyni1yn
y o:nn1xy cni1ono nnini:ai.
Bce e no:nannnoci na c1anonnenni nnnnennx ocnnnnoio
noxnny na 3axana11i n axncixn neio. Hicnx 1945 . yci
6o1aninni xonexi qnon eiiony onnnnnncx :a xoonox, ony6ni-
xonani ani 6ynn o:noomeni no nncnennnx xano1nannx :axo-
onnnx nayxonnx naconncax, a o 1oio , no1e6ynann cneianinoio
neexnay : yiocixo, necixo, cnonaixo xon, i nnme oxexi
ny6nixai 6ynn nanncani :aianinonnnannxn y 1o nac nixeixom
nn na1nncixom xonaxn. 3a 1axnx o6c1annn axncixi ocninnxn
nax1nnno ne :ne1anncx o ony6nixonannx, ane ne :axoonnnx
xa1eianin, a o:nonann 6o1aninni ocniennx n 3axana11i, 1ax 6n
xonn1n, : nnc1oio axyma. Be : necnn 1946 . 6yno oiani:onano
1a noneeno nemi excneni, neeycix y iicixi eiionn, ni nac
xxnx :icnmnancx ax1nnnn :6i ie6aim. Bncoxi 1exnn 1a
in1encnnnic1i nonionnx o6c1eeni, nenoiane, xx na nonocnnn nac,
qinancynannx ocninnixnx iyn, cnnxnnx x i: 6oxy nnan
o:nonnno ne :a xinixa oxin :i6a1n :nannn ie6ann xa1eian
i :o6n1n nemi y:aianinennx no qnonc1nnne 1a eno1nnne
i:noxani11x 3axana11x. Hnxn ocniennxxn nemnx nonocnnnx
oxin 6yn :axnaenn :oncix nonn qynaxen1 nioxoc1e no
ocnnnnn cni1 xam. o nioio xae ne no1annn o6o1nn xacnn
xa1eiany, :i6anoio n onocnnn nac. 3aann 1on iinoynan-
nx innimoio nnac1y annx :6eiiancx naani, a :ioox, :a
nenennxnx nnnx1xox, nax1nnno c1an noxom nx 6o1aninnnx o6i1
n eiioni. nme oxexi nneni-6o1anixn, :oxexa noqecon C.C. 4o-
o, C.M. C1oxo, K.A. Mannnoncixn 1a B.I. Honnx nncni1nmnann
1a ax1nnno :anynann o cnox nai ani yiocixnx, necixnx i cno-
naixnx noneennxin. He nocnnnna in1eecy o e:yni1a1in
ocnieni oaxncixoio neioy na 3axana11i noxna n 196O .
iyn1onno 'BibliograIia k Ilore CSR
2
, n xxi :neeno neci ony6nixo-
nann o 1952 . nayxonn oo6ox 6o1aninnnx c1yi y xa. Ha
xani, nnme n nesnauni mipi sminnnaci saranina cnryanix i nnpoonx
nanxrnnirrx yxpancixo nesanexnocri, xoua nayxonni npemri orpnmann
moxnnnicri ninino npanmnarn n iniorexax ra repapnnx ]onax sa
xoponom ra xonraxrynarn s saxoponnnmn xoneramn.
Cioioni, y :n`x:xy : niio1onxom nonnx :neeni i: qnon Vxann
(nonoio nnannx xoncnex1a cynnnnx ocnnn 1a nono 4non
Vxann), nonoio nn:nannnxa cynnnnx ocnnn Vxancixnx
Kana1, yxnaannxx Henono xnnin Vxancixnx Kana1 i
xoncnex1a qnon 3axana11x, ax1nni:aicm n Kana1cixoxy eiioni
___________________________________________
2
Futak J., Domin K. BibliograIia k Ilore CSR. Do R. 1952. Bratislava: Vydavatel`stvo
Slovenskej Akademie vied, 1960. 884 s.
10 11
yiocixi 1a nexocnonaixi qaxoni neioni, xae nonnic1m
nnxnmneni : cynacnoio ni1nn:nxnoio nayxonoio o6iiy. Toxy,
:icnmmnn nxn :axoin no nmanynannm nax`x1i An1onix Maii11ax
4
,
13O-innx ni nx naoennx xxoio nixinanoci y 2O1O oi, 6yno
nnimeno 1axo neenna1n nci ony6nixonani nai ocninnxa,
:o6nnmn x 1nx caxnx oc1ynnnxn nx yxancixnx nayxonin.
3aianox ynenn nnan 35 nayxonnx nai, y xxnx nin c ono-
oci6nnx an1oox. B1ix nnxano o6i1, mo nnmnn :-ni nea
ocninnxa, :annmnnncx n yxonncax. Pe:yni1a1n cnox ocnieni
ynenn ny6nixynan, iononnnx nnnox, y noninnx yiocixnx 6o1anin-
nnx ynanax Magyar Botanikai Lapok i Botanikai Kzlemenyek
yiocixom 1a na1nncixom xonaxn, cynonoymnn xae xony
c1a11m e:mxe, nanncannx nixeixom xonom. Hac1nna nai
nayxonani necixom 1a cnonaixom xonaxn.
Heenana 6inimic1i nai An1onix Maii11ax nncnxnena
nnnnennm qnonc1nnno i:noxani1noc1i xx oxexnx xicenoc1e,
1ax i innx o6nac1e eiiony Hinninno-Cxinnx Kana1. Kinixa oio
nonioxneni xic1x1i inqoxaim no nemi :naxixn ixicnnx nnin
ocnnn (1oianogeion alpinus BalL., Euphorbia carpaiica Woloszcz.,
Draba carinihiaca Hoe). Hn:xa c1a1e ynenoio c e:yni1a1ox
1axconoxinnnx ocnieni cxnannx y cnc1exa1nnnoxy ninomenni
oin Rosa I., Ceniaurea I., Elaiine I. Heony6nixonannx :annmnncx
niio1onnenn A. Maii11acx na1nncixo-yiocixn 6o1aninnn
cnonnnx, mo c1ocyc1icx me onoio nanxxxy 6aia1oianno nayxono
ixninoc1i nnenoio.
B1ix, 6e:neenno, nanaioximnx c nnecox An1onix Maii11ax y
ni:nannx i:noxani1noc1i ocnnnnoio cni1y ocniennx nnx 1en-
1oi. In1eec o qnonc1nnnnx ocnieni y xonooio nnenoio nn-
xnnncx me :a nacin nannannx n Myxanincixi iixna:i, xonn nin no-
nonn nemi excxyci. Hannamnnci y Lyanem1cixoxy yninecn1e1i,
A. Maii11a no:naoxnncx : yiocixnxn 6o1anixaxn, : xxnxn no1ix
no1xiox ycioio n11x ni1nxynan 1icni c1ocynxn. Cee nnx 1axi
cnn1axconoxinnnx ocnieni 1omo, onennnom c neo6xinic1i 1a
nnxonc1annx ycix nennnnnx xa1eianin, n 1. n. i no1ynoio
xacnny annx, naxonnnenoio ocninnxaxn oaxncixnx nacin na
3axana11i.
Cee 1axnx xa1eianin oco6nnno naioxnx oo6xox i nncoxom
inqoxa1nnnic1m nni:nxc1icx nayxona cnamnna noqecoa Myxa-
nincixo iixna:i An1onix Maii11ax, xxa :a o6cxiox :i6annx annx,
mno1om ieoiaqi nynx1in ocnieni, e1aninic1m 1a cxyny-
nio:nic1m o6c1eeni nnonnx o6`cx1in, oc1oninic1m ien1nqi-
xai :a:xin i cioioni c nn ne na:nannximnx eenox ni:nannx
qnonc1nnno i:noxani1noc1i xam. Ma1eiann cnamnnn A. Ma-
ii11ax, xxi, ne:naamnn na noenn nac, :annmam1icx ax1yani-
nnxn i nnni, xae nonnic1m nnnann : inqoxainoio nonx yxan-
cixnx 6o1anixin. oiinnnx i anno na:innx c nonenennx nayxonoio
oo6xy nnenoio nx mnoxoio ocninnixoio :aiany.
An1oni !e6e
3
(Maii11a) (17.O9. 188O 17.O7. 1939) naonncx
n c. Hananox (nnni n cxnai x. Myxaneno 3axana1cixo o6n. Vxann)
n onni nixeixoio noxoennx, nannancx n Myxanincixi iixna:i,
a 19OO . nc1ynnn o Lyanem1cixoio yninecn1e1y, no :axinnenni
xxoio o1nxan nnnox nnxnaana xa1exa1nxn 1a qi:nxn. Hamnan
noqecoox ynn1enicixnx cexinai y Knam1oi no 3nicnox (19O4-
1912) 1a n H1y6nxncixnx Tenniax (1912-1916) (nnni Tynancixe
Tennie, Cnonannnna), :ioox y Myxanincixi nnn1enicixi cexi-
nai (1916-192O) 1a n Myxanincixi iixna:i (192O-1939).
Hayxonn oo6ox ic neneecinno nmnnn naac xacm1a6-
nic1m. Hainnimnx c xonocaninn :a o6`cxox ie6ai ynenoio,
xxn naaxonyc 6nn:ixo 5O OOO (!!!) axymin i c ynixaninnx inqo-
xa1nnnnx eenox. Linimic1i ie6annx annx 6yna ony6nixonana
n nncnennnx naxx An1onix Maii11ax, mo no6annnn cni1
neenano n yiocixnx 6o1aninnnx naconncax. Cioioni e 1nonn
oo6ox ocninnxa nioxn yxancixi 6o1aninni cninino1i
iononnnx nnnox nnme :a naem B:noci x qno Hoxana1cxo
Pycn (Maii11a, 1923, 2O1O). Inmi o6o1n, ony6nixonani n
___________________________________________
3
An1oni !e6e :xinnn nixeixe onnne ni:nnme na yiocixe Maii11a
(:a ixenex ynnn Maii1 Hann) nn oyenni y 19O6 .
___________________________________________
4
Annx C.H., Kim P.., Henea M.B., axxan P.B., Koiy1 L., Hiqxo .
Minaona nayxona xonqeenix na c1oinnx ocniennx ocnnnnoio
noxnny Kana1 (Myxaneno, Leeiono, 1618 neecnx 2O1O .) // Vx. 6o1an. yn.
2O1O. T. 67, K 5. C. 778782.
12 13
nn:nanni oco6nc1oc1i XX c1., xx Hano noxa (an1o nemo 4non
Viomnnn (1925)), Aax Loom, nom Baine, Ana eien 1a inmi.
O1nxanmn nnnox ynn1enx qi:nxn i xa1exa1nxn, nin 6nn:ixo 13-1n
oxin nonamnan na nocai noqecoa nnn1enicixnx cexinai
Anc1o-Viomnnn 1oimnioio xoxi1a1y Tyo (ninninno-:axina Cno-
nannnna). Caxe 1y1, y 3axinnx Kana1ax, na nonny cnny nnxnnxc1icx
:aixannennx xonooio nnxnaana qnonc1nnnnxn ocniennxxn.
Cni neaioiinnn mnxx An1oni Maii11a o:nonan y 19O4 oi
n xic1enxy Knam1o no 3nicnox, a :ioox noonnn y xic1enxy
H1y6nxncixe (Tynancixe) Tennie y 3axinnx Kana1ax. Ty1 nin
ocniyc oni : naixanimnx : noinxy 6o1anixn 1en1oi 3axinnx
Kana1 iicixi xe61n Mano i Bennxo 4a1n, mo nni:nxm1icx
xx :nannnx qnonc1nnnnx i:noxani11xx, 1ax i nncoxnx enexi:xox
Lnioao nannxxonnx cxeni, xx nncan Maii11a. V cno ne-
mi ny6nixai xonon ocninnx y:aianinmc e:yni1a1n
n`x1ninnnx ocnieni iicixoio xacnny Mano 4a1n, oxonni
Knam1oa no 3nicnox 1a inmnx nac1nn xoxi1a1y Tyo, ni nac xxnx
nin :i6an 6nn:ixo 7OO nnin ocnnn (Maigillai, 191O). V ni nin
nanon1i nnme noni nx eiiony nnn: Equiseiun ielnaieia Lhih.,
1oianogeion naians I., Care ioneniosa I., C. orniihopoda Willd.,
Hedysarun obscurun I. 1omo) 1a ni1neyc :oc1annx cyxninnnx
o 1oio nacy ocnnn. 3nannn nnecox An1onix Maii11ax y ni:nannx
qnon Mano 4a1n iino oinnnn 6o1anixn-cynacnnxn. Henon:i,
ye n 1915 ., Hano noxa, anani:ymnn ie6ani :6on An1onix
Maii11ax, onncyc nonn ninn Sorbus hostii (Jacq. I.) K. Koch ssp.
margittaiana Jav., xxoxy ni:nime 3on1an Kana1i (196O) naac ani
nny Sorbus margittaiana (Jav.) Karpati. He enix1onn nn, xx onn
i: no1niox enexixin Mano 4a1n, nnni nxnmnenn o Henonoio
cnncxy Cnonannnnn i xac c1a1yc nny naionaninoio :nanennx,
nion1e1noio ni nac nninennx nnoooxoonnnx 1en1oi
5,6
.
Ha nec1i An1onix Maii11ax 6yno na:nano me onn 1axcon, onncann
i: 1en1oi Cnonannnnn, a 1ene :aneceno o ioio cnncxy Fesiuca
doninii vai. nargiiiaii Kiajina.
Pix :a oxox An1oni Maii11a :icnmc excxyci, xxi
noc1ynono oxonnmm1i yneci xoxi1a1 Tyo: cniox :a iicixnxn
xicenoc1xxn nin ocniyc 1axo i innnnni inxnxn eiiony.
B nac1ynnnx naxx (Maigillai, 1911, 1913, 1914, 1918, 1926) ocninnx
cy11cno ononnmc nonnxn annxn qnonc1nnni nioxoc1i eiiony.
3aianox e:yni1a1n cnox 6aia1oinnnx 6o1aninnnx ocnieni y
ioxy xa nin y:aianinnn y mec1n c1a11xx, mo no6annnn cni1 n
yiocixnx 6o1aninnnx ynanax.
3 nacox An1oni Maii11a oxonnmc cnoxn ocniennxxn
:nanny nac1nny cnonaixnx 3axinnx Kana1, :oxexa Hinenni Lini
Kana1n, Kexnnixi 1a H1xnnnixi ion, Cnonencixn a,
ynancixy i Knnancixy Many 4a1n, Bennxy 4a1y, Xocixi ion,
Lcnxncixi, Hn:ixi, Bncoxi 1a 3axini Ta1n, Tynancixy in1oncixy
xo1nonnnn, Cnicixi ion, Hancixy nexonnny 1a in. Pe:yni1a1n nx
ocnieni nec1anneni neenano n ie6annx :6oax, a nac1xono
y naxx 'Drobne zpravy o Slovenskej kvetene (Maigillai, 1932) 1a
'Letna kvetena Brezovice nad Torysou a jej okolia (Maigillai, 1937).
V 1o nac, xonn ocninnxin-6o1anixin na6inime ixannnn
qnonc1nnno 6aia1i iicixi xe61n 3axinnx Kana1, An1oni Ma-
ii11a nn ne nemnx :oceeyc cnom ynaiy na nnnnenni ocnnnnoio
noxnny ne xenm i:noxani1nnx naio6in innnnnnx eiionin
Hannoncixo o6nac1i Cxino Cnonannnnn. Tax, i: nona1xy 2O-x oxin
XX c1oni11x nin nonnnac ax1nnno cnc1exno o6c1eyna1n oxexi
xicenoc1i ninenno nac1nnn Cxinocnonaixo nn:onnnn (na
nnxoonni cynacnnx Vxann, Cnonannnnn Viomnnn), oco6nnno
nnonn eiion Men6oox (Medzibodrozie cnon., Bodrogkz
yio. An1.), mo qoxyc1icx xeninnxx a1oni, Looia i
Tncn. ocninnx onnx i: nemnx :nenyn ynaiy na m xo:anny
1en1oim, e nonneni :a6ononeni inxnxn xeym1i i: nimannxn
mnaxn oc1inxxn naio6in, cxnaennx i:noxani1nnxn
nooaxn 1a o1onennx xeeem nonnx a1ei. An1oni Maii11a,
o6c1ennmn oxonni cin Kanioncixn Xnxe, axo, Coxo1o,
Bennxn i Mann Kaxenei (ioa Ta6yxa) cynacnoio Komnixoio
xam, nneme e1anino ocninn 6aia1y i i:noxani1ny qnoy ioio
___________________________________________
5
Ferakova V., Maglocky S., Marhold K. Cerveny zoznam papradorastov a semennych
rastlin Slovenska // Ochr. Prir. (Banska Bystrica). 2001. 20, Suppl. S. 48 - 81.
6
Zoznam druhov europskeho vyznamu, druhov narodneho vyznamu, druhov vtakov a
prioritnych druhov, na ktorych ochranu sa vyhlasuju chranene uzemia. Priloha c. 4 k
vyhlaske c. 24/2003 Z.z. // Zbierka zakonov. 2003. Ciastka 13, c. 24. S. 183-222.
14 15
eiiony (Maigillai, 1929, 1933, 1935). V 6inimoc1i nnnaxin ocnnnnn
noxnn nx xicenoc1e nin onncynan ninonino o nninennx nnx
xaax1ennx 1nnin 6io1onin; nn e1eninoxy nnnnenni nnono
qaxi qnon :ne1an ynaiy 1axo na ceie1aniny yeaniny,
nnoxexnmnan nnn anen1nnnnx ocnnn. Ho6 xaxcnxanino
oxonn1n nce nnone 6aia1c1no 1en1oi, nin xinixaa:ono o6c1ey-
nan x y i:ni ce:onn oxy, inxonn nani1i moxicxnno. x e:yni1a1
:i6ani ocninnxox ie6ani xa1eiann 1a naneeni ani nn ne
nanonnime nio6aam1i 1oionacne qnonc1nnne i:noxani11x nx
xicenoc1e i cioioni nx oxexnx nnin ocnnn :annmam1icx
cnnnx cninennxx xnioio 1ax :oc1annx.
V 1916 oi An1oni Maii11a, nonenynmnci y Myxaneno,
noonyc o:nona1i me ni nac nannannx n iixna:i qnonc1nnni
ocniennx inoio xoxi1a1y Leei
7
. Beci nininn ni nnxnaannx
nac nin nncnxnyc inecnxxonanoxy o6c1eennm 1en1oi xam.
Kix xoxi1a1y Leei, oio xamy1n oxonnmm1i na6inim nia-
neni, :a:nnna me nixnx ne ocnieni xicenoc1i cycinix o6nac1e
Maaxoom
8
, Viona
9
Vni
1O
. Ve nenon:i nnenn c1ac noninnx
:nanex qnon eiiony 1a o1nxyc :acnyene nn:nannx i n necixnx
6o1aninnnx nayxonnx xonax cninnamc : 6aia1ixa nioxnxn
necixnxn 6o1anixaxn (Kaen oxin, Ho:eq Honea, Minom en,
Mnocnan Manox 1a in.), o6xinmc1icx ie6annxn xa1eianaxn,
xoncyni1yc, oiani:onyc cninini 6o1aninni excxyci.
V nemi c1a11i, xxa c1ocynanacx qnon cynacno 1en1oi
3axana11x, 'Adatok Bereg varmegye Ilorajahoz (ani o qnon
xoxi1a1y Leei (Maigillai, 1911)), An1oni Maii11a nanon1i 775
nnin ocnnn, i: xxnx 4O8 6ynn nonnxn nx eiiony. B i c1a11i nin
y:aianinnn e:yni1a1n xae 1O-innnx 6o1aninnnx ocnieni,
nacaxnee, 3axana1cixo innnnn, Bniona1-Iy1nncixoio xe61a,
Cxinnx Lecxnin i Loancixnx nononnn. V nac1ynnnx naxx
ynenn :a:nanac, mo nnxnnn me 66 nonnx nnin (Maigillai, 1913, 1915).
Hi nac nemo cni1ono ninn ocninnx, o6xeenn y xonnnoc1xx
i neecynanni, :6nac xa1eiann neeycix n oxonnxx Myxanenoio.
Ha nona1xy 2O-x oxin nin :icnmc ono- a6o noenni 6o1aninni
excxyci n i:ni nac1nnn eiiony, oxonnnmn :ioox ocniennxxn
nax1nnno nci ieoiaqinni 1eenn xam. Kix 3axana1cixo innnnn,
nin o6c1eynan inxnxn na Bexonnncixoxy Booininoxy,
Hononnncixoxy, Cnnoneixoxy, Honoiicixoxy, Bniona1-
Iy1nncixoxy xe61ax i y Maaxoomcixnx Aninax. Pe:yni1a1n
ocnieni, o1nxani n i oxn, nin nac1xono ny6nixyc y nai
B:noci . (Maii11a, 1923, 2O1O), a :ioox nonnime y:aianinmc
x me y nox c1a11xx (Maigillai, 1927, 1933). V nemi i: nnx 'Adatok
az Eszakkeleti Felvidek Ilorajahoz (ani o qnon Hinninno-Cxinnx
Kana1) nin nanon1i 1inixn na6inim ixicni, na oio noinx
ocnnnn 238 nnin, cee xxnx i noni nx eiiony. V nac1ynni nai
Addilamenla ad Iloiam Caialoium Selenliionali-oiienlalium
(1933) ocninnx nxa:yc me 6nn:ixo 2OO nnin. Kix annx moo
cynacno 1en1oi 3axana11x, 1y1 c 1axo nioxoc1i no nnn
xoxi1a1y 3exnnin (1ene Cxina Cnonannnna), : xxnx xeynan
xoxi1a1 Vni.
An1oni Maii11a yneme oxnano ocninn qnoy i. H`c1oc
Honoiicixoio xe61a (Paxincixn -n) i onncan nnone 6aia1c1no
:a nnco1nnxn noxcaxn. Bin nanon1i 1axo noinnxniny 1a6nnm
ixicnnx nnin, mo :oc1am1i na nemnnax ii H`c1oc, Lnn:nnx,
aio6a1, Ieemacxa i Ta1ynicixa (Maigillai, 1935).
Bnenn :naxon1i nennxy xinixic1i nonnx nx qnon 3axana11x
nnin ocnnn, nc1anonnmc x nomnennx. V oio naxx c nioxoc1i
no :oc1annx oxexnx ixicnnx nnin Aspleniun adianiun nig-
run I., 1aihyrus iranssilvanicus (Sieng.) ReichenL., 1inosella aquaiica I.,
___________________________________________
7
Koxi1a1 Leei Anc1o-Viomnnn (:ioox Hexocnonaixo Pecny6nixn),
:iino : cynacnnx axinic1a1nnnnx noinox, nxnmnac Leeiincixn,
Myxanincixn, Bononeixn, 6inimy nac1nny Cnanxncixoio 1a :axini nac1nnn
Imancixoio aonin 3axana1cixo o6nac1i Vxann 1a nenennxy nac1nny
Hinninno-Cxino Viomnnn.
8
Koxi1a1 Maaxoom oxonnmc Paxincixn, Txnincixn, Xyc1cixn, Mi-
iicixn, nac1nny Imancixoio aonin 3axana1cixo o6nac1i 1a ninninni nac1nnn
noni1y Maaxyem y Pyxyni, xxi A. Maii11a ne o6c1eynan.
9
V xeax xoxi1a1y Viona n 1945 . 6yn y1noenn Bnnoiaincixn aon
3axana1cixo o6nac1i, nenennxa nac1nna xoxi1a1y ynimna o noni1y Ca1y-Mae
n Pyxyni.
1O
Koxi1a1 Vni cioioni oxonnmc Vioocixn, Heennncixn i Bennxo6ee:-
nxncixn aonn 3axana1cixo o6nac1i 1a nenennxi inxnxn n Mnxanineixoxy
i Co6aneixoxy oxyiax Cnonannnnn.
16 17
Achillea pannonica Scheele, Taraacun nigricans (Kil.) ReichenL.,
1eoniopodiun alpinun Cass., Euphorbia carpaiica Woloszcz.,
1oianogeion alpinus BalL. 1a in. Linimic1i i: nnx cioioni :aneceni
o eiionaninnx, ni1nn:nxnnx
11
i xinaonnx co:onoiinnnx :neeni.
He na nona1xy 2O-x oxin XX c1oni11x, noanani:ynanmn oo6ox
qnonc1in-noneennxin, An1oni Maii11a xonc1a1yc: . : qno-
nc1nnno 1onxn :oy Hixana1cixa Pyci xano ocniena. Hn-
nnna n 1oxy, mo xa nam :naxon1icx ye anexo ni xyni1ynnx
en1in i exxi oio nac1nnn naxo oc1ynni nee: nec1any :ani:-
nnnno xeei . (Main11a, 1923). Toxy nin xic no xxnanon-
nime ocniennx eiiony : xe1om nnannx iyn1onno 4non ic
1en1oi. Cnona1xy nin ny6nixyc nemy nac1nny noneenioio
qnonc1nnnoio :neennx B:noci x qno Hoxana1cxo Pycn
(Main11a, 1923), y xxi y:aianinmc e:yni1a1n noneennxin i
nnacnnx 6aia1oinnnx ocnieni. V nai noano neenix nnin i
nny1imnionnonnx 1axconin, naneennx :iino i: :aianinonn-
nx1om na 1o nac cnc1exom A. Lninea, i: nxa:inxaxn xnix xice-
:oc1ani. Ty1 noano nioxoc1i no 642 nnn, 186 i:nonnnoc1e i
7 ninnin nnono qnon 1a 64 xyni1nnonani nnn i: 66-1n onn
nnmnx cynnnnx ocnnn. onx nac1ynnnx nac1nn ic nai, na ani,
nenioxa.
V 1936 oi An1oni Maii11a nanncan nennxy oinxony c1a11m,
nncnxneny qnoi Hixana1cixo Pyci, nx eiionaninoio oni-
xonoio nnannx . oc1ana (J. Dostal) Podkarpatska Rus, mo 1oio
oxy 6yna neennana xac:nannnx naconncox Casopis Turistu
(Maigillai, 1936a, L). V i o6o1i ocninnx, :oxexa, nanon1i
nnonn cxna qno i. Hixy (Cxini Lecxnn), Loan-
cixnx nononnn, i. Hin Inan Maxaomcixn, :icnmc noinnxninn
qnonc1nnnn anani: i. Ionena 1a i. H`c1oc na Honoioi,
Cnnoneixoio xe61a 1a oxexnx oio inxnox, xoo1xo xaax1e-
n:yc ixicni ocnnnn i. Hona ioa (Bnnoiaincixn -n) i
:annmxin xonnmnioio 6ono1a Cenc (Honoio) Monay (Leeiin-
cixn i Myxanincixn aonn).
Ha ani, An1onim Maii11am ne nanocx :nec1n nci :i6ani nnx
xa1eiann 1a nannca1n, xx nin nnanynan, 4noy Hixana1cixo
Pyci. B1ix, cioioni ne xona ni:nann1n, mo oio ie6ani :6on
1a ani, ni6n1i n ny6nixaixx i :aa: nn ne nanonnime ene:en1ym1i
qnonc1nnne i:noxani11x 3axana11x ecx1nni11x nac1ynnnx
ocnieni nnme n ne:nanni xii ononnnnn oio. 3aynanxo, mo
nnxano nnin, y 1.n. i 6aia1o ixicnnx nx xam 1a Vxann i nonnni
nioxi 1inixn :a :6oaxn 1a nxa:inxaxn ocninnxa.
Bnnnamnn nnony an1ox1onny qnoy, An1oni Maii11a
:ann :ne1an ynaiy na noxny nonnx anen1nnnnx nnin ocnnn,
qixcynan nac xnio noxnn 1a nncnonnmnan nnnymennx moo
mnxxin :anecennx. Tax, nin nnme, mo . ynoon oxin x
cnoc1eiiam :a 1nxn ocnnnaxn, xxi no1annxm1i o nac nn :a
onoxoiom 1oiinni, nn :ani:nnnnnx 1ancno1ox . B i:nnx
c1a11xx x ony6nixynan ne 6aia1o 1axnx :anecennx ocnnn (Anaranihus
albus I., Juncus ienuis Willd., Ceniaurea diffusa Iam., Erechihiies
hieracifolia (I.) Ral. ex OC. 1omo). Mnnynoio oxy y nac :`xnnnncx
noni nnn . Hi nnn no1annnn cmn nn : Bennxoio Aniqonia
(Hannoncixa nn:onnna An1.), nn i: :axoonnx (Maigillai, 1928).
Kix qnonc1nnnnx ocnieni, An1onix Maii11ax ixannnn
nn1annx cnc1exa1nxn ocnnn. Kono oio in1eecin cxnani n
1axconoxinnoxy ninomenni on Rosa I., Elaiine I., Ceniaurea I.
1omo.
ocninnx o6e oicn1ynancx n 1axconoxi oy Rosa, xxn nin
e1anino ocniynan nona na ecx1nni11x, :oxexa, onncan nn:xy
nonnx qox i ii6nin. Pe:yni1a1n nnnnennx ioio oy ony6nixonani
xx y cneianinnx c1a11xx i: cnc1exa1nxn, 1ax i n xinixox qnonc1nn-
nnx naxx. Heme :neennx : i:noxani11x oy Rosa An1oni
Maii11a niio1ynan nx nai 'Turoczmegye es a vele hataros megyek
vadon term rozsai nxoocni mnnmnnn xoxi1a1y Tyo 1a
nnneinnx 1en1oi (Maigillai, 1918), n xxi nin nonioxnxc no
nomnennx n ocniynanoxy eiioni 21-io nny 1a nennxo xinixoc1i
i:nonnnoc1e i qox mnnmnn (ycioio 169 1axconin). Cninino :
oonoiaxn (cneianic1axn : oy Rosa ) Haxy Kynnoxox i Ienixox
___________________________________________
11
Henona xnnia Vxann. Pocnnnnn cni1 / 3a e. .H. iyxa. K.:
Ino6anxoncan1nni, 2OO9. 912 c.
18 19
Ca6ancixnx onncyc nn:xy nonnx 1axconin, :oxexa Rosa ioneniosa
Sm. vai. nicans Oes. l. subnicans Maig. el SaLi., R. nicraniha Sm.
vai. perparva (BoiL.) l. suprahiria Maig. el SaLi., R. canina I. vai.
globularis (IiaIchel) H. Bi. suLvai. perfrondosa Maig. el SaLi., R. niiidula
Bessei vai. barsensis Maig. el SaLi., R. coriifolia Ii. vai. barsensis Maig.
el SaLi., Rosa caryophyllacea Bessei vai. parvvana Maig. el KuI., Rosa
pinpinellifolia x R. pendulina vai. Margareihae Maig.
12
,Rosa
pinpinellifolia x pendulina x duneiorun). V i e nai nin noac onnc
nonoio nny ii6nnoio noxoennx Rosa nargiiiaiana SaLi.
(R. pendulina I. x R. duneiorun Thuill.), naneenoio I. Ca6ancixnx,
xxn :icnnn 1axconoxinny eni:im mnnmnn. Hi:nime, y nnme:iay-
nannx B:nocax ., An1oni Maii11a ony6nixynan e:yni1a1n
iyn1onnoio onamnannx i:noxani1noc1i mnnmnn i: 1en1oi
cynacnoio 3axana11x, nx xxoio nxa:ynan mic1i nnin i 92
i:nonnnoc1i. Tax y xeax Rosa canina I. nninnn 38 i:nonnnoc1e
1a onncan noni nx nayxn 1axconn: R. ioneniosa Sm. vai. beregiensis
Maig.; R. duneiorun Thuill. vai. beskidiana Maig., vai. corynbosa
Maig., vai. piligera Maig. 1a vai. srsensis Maig. (Main11a, 1923).
Hn:xy nonnx i:nonnnoc1e i qox oy Rosa ocninnx nanon1i
i n oni : oc1annix cnox nai (Maigillai, 1937), nncnxneni qnoi
Le:oni (cynacna 1en1oix Cxino Cnonannnnn), :oxexa: Rosa
canina I. vai. albida Maig., vai. calycifrons Maig., vai. inaequalifolia
Maig., vai. Kaiarinae Maig., vai. lanceolaia Maig., vai. longifolia Maig.,
vai. Mankovicsiana Maig., vai. nuliiflora Maig., vai. polyflora Maig.;
Rosa duneiorun Thuil. vai. sarisensis Maig., vai. solsiiiialis Oesv.
l. leiosiyla Maig., vai. iransiens Maig.; Rosa glauca Vill. vai. bresevicensis
Maig., vai. pilosula Ciisl. l. brevipedunculaia Maig.; Rosa duneiorun
Thuil. vai. grandifrons Maig.; Rosa coriifolia Ii. vai. slovenica Maig.
Hannxini cnoio n11x An1oni Maii11a niio1ynan yxonnc
xonoiaqi no nxoocni mnnmnnn Hinninno-Cxinnx Kana1,
xxn, na ani, me oci ne ony6nixonann i :6eiiac1icx n axini
Viocixoio Hnonnnoio xy:em.
Tnnann nac ocninnx ixannncx nnaxn oy ycnnx (Elaiine),
xxi xaax1en:ym1icx cnenqinnnxn exonoiinnnxn oco6nnnoc1xxn,
nnacniox noio x naxo nnxnn1n y nnoi. Bnnnnnmn nnac1nnoc1i
1nnonnx nx nx nnin xice:oc1ani, A. Maii11a :yxin e1anino
ocnin1n xni xoqonoio-6ionoiinni oco6nnnoc1i. Hi iyni ocnnn
nin nncnx1nn 1n c1a11i, : xxnx y nemnx nox noan xaax1enc1nxy
xice:oc1ani, nomnennx x na 1en1oi xoxi1a1in 3exnnnn, Leei
1a Vni, :nenyn ynaiy na exxi x xinnoni nixinnoc1i (Maigillai,
1927, 193O). B cno oc1anni, ony6nixonani ne nocxe1no, y:a-
ianinmmni c1a11i (Maigillai, 1939) nin :icnnn xn1nxo-cnc1e-
xa1nnne onamnannx oy Elaiine, o6iyn1ynan ocnonni iainoc-
1nnni o:naxn nnin, e1anino noanani:ynan 6nn:ixo 1O 1nc. xy1nn-
oco6nn xonoio nny. Ha nic1ani :icnenoio ocniennx An1oni
Maii11a nxa:yc na :oc1annx n o6c1eenoxy eiioni n`x1n nnin i
no1niox qox oy Elaiine, :oxexa 1iox yneme onncannx
nnx (E. iriandra SchIui. l. iypica Maig., l. pedicellaia Maig.,
E. canpylosperna SeuL. l. iypica Maig.), ane nn ioxy ne nn:nac
nnonoio c1a1ycy E. hungarica Moesz. V c1a11i noano oniinaninn
xnmn nx nn:nanennx 1axconin, a 1axo inmc1ai 1nnonnx nnc1xin
i nacinnn (c1ninnx, ne:innx i : i:noxani1nnxn nixnnennxxn), xxi
6ynn :o6neni : an1ocixnx :anconox An1onix Maii11ax nioxom
yiocixom xyonnem i qnonc1ox Beom Honoi. Hai, nn-
cnxneni oy Elaiine, i cioioni nnaam1icx xnacnnnnxn, a naneena
inqoxaix ax1yaninom.
He onn o6`cx1 cneianinoio :aixannennx ocninnxa i
Ceniaurea, nnax xxoio nin nncnx1nn oniinaniny c1a11m Bonomxn
Hinninno-Cxinnx Kana1 (Maigillai, 1932). He:naamnn na 1e, mo
n eiioni namnano 6aia1o qnonc1in, x iyna ocnnn ne 6yna
nonnom xiom i xn1nnno onaionana. Haneeni ocninnxox 43
nnn nio6aam1i i:noxani11x ioio oy n Hinninno-Cxinnx
Kana1ax. Cninino : nioxnx yiocixnx 6o1anixox, xonoiaqox
oy nomex Baineox A. Maii11a onncan 1n nonnx nx nayxn
1axconn: Ceniaurea beskidiana Wagn. el Maig. (C. nelanocalaihia BoiL.
x C. induraia 1anIa), C. beregiensis Wagn. el Maig. (C. induraia 1anIa x
C. carniolica Hosl.), C. munkacsensis Wagn. el Maig. (C. nigrescens
Willd. x C. carniolica Hosl.).
___________________________________________
12
Hx i:nonnnic1i na:nana An1onicx Maii11acx na nec1i ynnn, xxa
:namna m ocnnny.
20 21
Cni :aynan1n, mo xae nci naneeni y c1a11xx nioxoc1i
ni1neeni ie6annxn :a:xaxn ocninnxa, 6inima nac1nna xxnx
:6eiiac1icx n ie6ai Viocixoio Hnonnnoio xy:em (x. Ly-
anem1). An1oni Maii11a, nammnn y nianennx ni c1onni
xic1ax i ne xamnn :xoin 6e:noceenio cninxyna1ncx : xoneiaxn-
6o1anixaxn, na:nnnano ax1nnno nnc1ynancx i xoncyni1ynancx : nnxn,
nacnnan ocnnnn nx eni:i 1a o6xinmnancx ie6annxn :a:xaxn
i: noninnxn cnonecixnxn qaxinxxn. nx nn:nanennx ocnnn nin
xonc1ynancx iononnnx nnnox 1oionacnnxn yiocixnxn nn:nannn-
xaxn
13,14
, a 1axo naicnannxn oxy ne nn:nanennxn cneianic1axn
ie6annxn :a:xaxn.
Hox : nayxonom :nannxic1m, o6o1n An1onix Maii11ax xam1i
oco6nnny ic1onnny innic1i, ocxinixn n nnx ni6n1n :i: qnonc-
1nnnoio i:noxani11x 3axana11x 1a Cxino Cnonannnnn nemo
nononnnn XX c1. Cioioni e o:nonxc nc1anonn1n 1a nocnixyna1n
:xinn, xxi ni6ynncx nnacniox iocnoacixoio ocnocnnx nx 1en1oi,
neeycix na innnnni nac1nni. Caxe na innnni :a oc1annc c1oinnx
nomnn oco6nnno niny1ni an1onoienni :xinn, a nnoni xoxnnexcn
:a:nann na6inimnx n1a1 iononnnx nnnox nee: ocnocnnx :annan
inox, :neennx nicin 1a xenioaim. x onn i: nnxnain y yii
nononnni XX c1oni11x, ne :a axncixnx nacin 6yno nonnic1m ocymene
1a 6e:nonoo1no n1anene ynixanine enix1one 6ono1o Cenc Mona,
o:1amonane n eneci xi xic1axn Myxanene 1a Leeione.
3naxono, mo me n 2O-x oxax xnnynoio c1oinnx :a :6eeennx
ioio 6ono1a a1ynan An1oni Maii11a, xxn onnx : nemnx ne
n 1i nacn nixecnmnan n cnox naxx neo6xinic1i ne nnme
ocniennx 1en1oi xam, ane oxoonn oco6nnno ynixaninnx
nnonnx inxnox.
Haneenn 1y1 xoo1xn oinx ny6nixai nnenoio nncni1nmc
1inixn nac1nny oio inno nayxono cnamnnn. Le:neenno, nenn-
ne:nn nnac1 nennnno inqoxai :oceeeno 1axo y oio ie6a-
nnx :6oax, xxi me nexam1i nonnx cneianinnx ocnieni, 1ax caxo,
xx i yxonncni xa1eiann niio1onnennx nnx c1a1e i xonoiaqi.
* * *
V :anonononani nn1aneni xnn:i :o6nena cno6a :i6a1n ni
onicm nani1yxom yci nioxi nax na e nac nai A. Maii11ax
c1a11i, xoo1xi nonioxnennx, noooni nancn (:a nnnx1xox
ony6nixonannx anime B:noci .), :o6nnmn x oc1ynnnxn nx
yxancixnx nayxonin.
Koni 1a ni6n1xn ny6nixai An1onix Maii11ax, nec1annennx
y ani xnn:i, naann xan. 6ion. nayx Mnocnan Henea, Poxan
Kim, xi. anieni Hiqxo, xan. 6ion. nayx Ani Mniani, - i
aniienxa. C1a11i yxnaeno y xononoiinnoxy noxxy, :i :6eeen-
nxx an1ocixoio nanonncy, n 1exc1i exxnx i: nnx nanxn nneceno
1inixn o cxoonennx oono na:nn nnin, xxi n an1ocixoxy naian1i
no:nananncx nanxaxn. Cxanynannx, o:ni:nanannx 1a xoex1yy
1exc1in, neexna yiocixoio e:mxe, niio1onxy c1a1e o yxy
nnxonana xan. 6ion. nayx Cna Annx.
Iniia1on nnannx nncnonnmm1i mny nxnnic1i ycix, x1o
onynnncx o niio1onxn 1a nnannx ic nai: xoex1yy oxexnx
yiocixnx 1exc1in :icnnnn oen1 3axana1cixoio yiocixoio
inc1n1y1y ixeni 4eena Paxoi II Ln6e1 Koiy1 i !eieni Koiy1,
nnnn1ynannx cnonaixnx i necixnx 1exc1in xan. qinonoi. nayx,
oen1 xaqen cnonaixo qinonoii Vioocixoio naionaninoio
yninecn1e1y ecx Lynixona 1a xan. 6ion. nayx, c1amn nayxonn
cnino6i1nnx ioio yninecn1e1y Iennai Lynixon, aninicixn
neexna 1exc1y Lneonoa Mnxaniona, cxanynannx exxnx nai
nnxonana xan. 6ion. nayx, c1amn nayxonn cnino6i1nnx o-
cnanna Canicno. Bnaacxo :a nncxnn o6on`x:ox noxxyna1n
xya1oy Ie6aim yninecn1e1y ix. T. Macanxa (x. Lno, Hexix)
-y i aniienxa (Dr. Jiri Danihelka) :a naannx onic : necixnx
c1a1e 1a xan. 6ion. nayx, oen1y xaqen nicinnn1na VHV
Anim Mnianm :a xoni exxnx nai nnenoio, xan. 6ion. nayx,
oen1y xaqen 6o1anixn VHV Bacnnm Ca6aomy :a neeinx
nc1ynno c1a11i 1a xoncni noan, Ma Komoni :a eaiynannx
1exc1y nc1ynno c1a11i.
___________________________________________
13
Cserey A. Kis nvenyhatarozo. Budapest: StampIel-Iele Knyvkiado, 1913.
14
Javorka S. Magyar Ilora. Budapest: Studium, 1925. 1309 l.
22 23
Bnannx xnnin c1ano xonnnnx :anxxn ni1nxi He:nen1a
3axana1cixoio yiocixoio inc1n1y1y ixeni 4eena Paxoi II
- Inixn Ooc 1a qony ,SzlIld Alap (Viomnna), xxnx 1axo
nncnonnmcxo mny noxxy.
Cnoinacxocx, mo neennannx nayxonnx nai An1onix
Maii11ax c1ane c1nxynox nx noanimnx qnonc1nnnnx ocni-
eni y Kana1cixoxy eiioni.
Aopar C.H., Kim P.B.
BHJ ''weopoocttu naiona:tnu ynieepcunen'
Heeepa M.B.
Incnunyn oonanitu i+. M.I. Xo:oonoeo HAH 'tpanu
Hiqro .
'eopcttu npupoonu:u +yse
REVERT OF ANTAL MARGITTAI`S
SCIENTIFIC HERITAGE
The territory hidden in the deepest depression oI the Carpathian Arc,
that only Irom the late XIX century became known under the name oI
Hungarian Rus (later Podkarpatska Rus) Ior centuries remained one oI the
least studied outlying areas oI Central Europe. Till the late XIX century there
were only scrappy data collected mainly by amateurs on the nature oI this
area that successively was a part oI Hungary, Austrian and Austro-Hungarian
Empires. Only Irom the early XX century systemic studies were commenced
in this territory. They were initiated and carried on primarily by scholars
Irom principal scientiIic centres oI Austro-Hungary Budapest and Vienna,
and aIter the end oI the First World War, when the territory became a part oI
the Czechoslovak Republic (1919), by scholars Irom Prague and Brno, and a
cohort oI skilled amateur researchers joining them. Due to their eIIorts in the
Iirst halI oI the XX century already an important bulk oI primary material
was accumulated and partly published, and rich collections were amassed.
On their basis the Iirst generalizations and analyses were carried out. It was
in this period oI time that considerable arrays oI inIormation on the nature oI
the land became accessible Ior European researchers.
The set up potential spurt Ior development oI the naturalistic studies oI
the area was interrupted by the Second World War, aIter which almost all the
land became a part oI the Soviet Union as the Transcarpathian Region oI the
Ukrainian SSR. The land occurred in the spheres oI quite diIIerent social and
cultural relationships, transIormed to a great extent by the totalitarian
communist regime.
AIter Transcarpathia was annexed by the Ukrainian SSR in 1945, Russian
and Ukrainian researchers who Ior the Iirst time had an opportunity to get
acquainted with a new and almost unknown Ior them natural world oI the
Carpathian region began their active work in the land. As ProIessor
M.G. Popov
15
, a well-known botanist and geographer oI those times, Ior the
Iirst time in the history oI science, Ilora and vegetation oI middle Europe
were scrutinized by the eyes oI an 'Iranian, the Alps and Carpathians in
the aspect oI the Himalayas and Tien Shan, Altai and Caucasus, while beIore
___________________________________________
15
Poov M.G. OcheiI iaslilelnosli i lloiy Kaial. MosIva: Izd-vo MosI.
oLsheslva isyl. iiiody, 1949. 3O3 s.
24 25
everything was vice versa: the whole plant kingdom was looked at Irom
Central Europe.
These words can be applied to other Iields oI natural studies in the
Carpathians as well, so the studies in the region started on the basis oI the
principles and traditions Iormed as a result oI investigations oI gigantic
unexplored Asian East European expanses. That is why the Carpathians
were compared not with the neighbouring Balkan mountains or Alps, but
with the remote but well known to the Soviet researchers Asian mountain
lands the nearest oI those being the Caucasus. Apart Irom the 'eastern
aspect, one more peculiarity oI the research work in the eastern lands in
the Russian Empire, and then in the Soviet Union was the Iact that almost
all the studies oI the territories there were carried on as home researches,
so the whole collected material collections, registers, as well as
publications oI scientiIic papers and books was accessible, since it was
kept in libraries, institutes, herbaria oI one country. The signiIicant Iactor
essentially inIluencing the peculiarities oI nature studies in Russia and the
Soviet Union (as a rule, characteristic to a certain extent oI all empires)
was the directive on underestimating or ignoring the scientiIic results
obtained by Ioreign scientists and purposeIul exaggerating oI the native
achievements made in diIIerent Iields oI science. In the post-war period in
the SSSR it was brought up to a grotesque by the campaign oI struggle
against 'cosmopolitism and 'obsequiousness toward the western culture,
aimed to 'liquidate the underestimation oI importance oI Russian scientists
and cultural workers in the development oI world civilization.
All this inIluenced the state oI vegetation studies in Transcarpathia
during the Soviet period oI time. AIter 1945 all the botanical collections oI
its Ilora remained abroad, the published data were scattered in numerous
Ioreign journals oI small circulation and moreover, they needed special
translation Irom the Hungarian, Czech, and Slovak languages, and only a
Iew publications were written in the more known German or Latin
languages. Under these circumstances the Soviet researchers did not reIer
to the published but Ior the time being 'Ioreign data, and it could be said
that they started their botanical studies in Transcarpathia Irom scratch. In
the spring oI 1946 a number oI expeditions were organized and carried on,
in the Iirst place, to the mountainous areas, during which herbaria were
being collected actively. High rates and intensity oI the Iield observations,
as well as quite good, as Ior the post-war period, Iinancing oI the research
groups and the encouragement rendered them by the government made it
possible to collect in a Iew years a considerable herbarium material and
make the Iirst generalizations on the Iloristic and cenotic diversity oI
Transcarpathia. By these investigations oI the Iirst post-war years quite a
new basis Ior the studies oI vegetation oI the land was Iounded. The array
oI material oI a good quality collected in the pre-war time had not entered
it nearly at all. The settled tone oI ignoring the most valuable layer oI data
persisted Iurther on, and soon, with Iew exclusions, became practically the
norm Ior botanical research work in the region. Only a Iew botanists, among
them ProIessors S.S. Fodor, S.M. Stoyko, K.A. Malinovsky, V.I. Chopik
reIerred to the data oI their Hungarian, Czech, and Slovak precursors and
actively used them in their works. The interest to the results oI studies oI the
pre-Soviet period in Transcarpathia was not increased by the publication oI
well-grounded 'BibliograIia k Ilore CSR
16
, where all the scientiIic reports
oI botanical schools in the land published beIore 1952 were brought together.
To a great pity, Ior the 20 years oI Ukrainian independence the general
situation has changed only negligibly, though scientists have at last had the
opportunity to work Ireely at libraries and herbarium Iunds abroad and
contact the Ioreign colleagues.
Today, when new inIormation on Ukrainian Ilora (new editions oI the
checklist oI vascular plants and the new 'Flora oI Ukraine), a new
determination key oI vascular plants oI the Ukrainian Carpathians, the 'Red
Book oI the Ukrainian Carpathians and a checklist oI the Transcarpathian
Ilora are being compiled and got ready Ior publication, and syntaxonomic
studies in the Carpathians region are under way, there is an evident necessity
to use all the primary materials accumulated as a result oI the studies in the
pre-Soviet times in Transcarpathia.
Among these materials the scientiIic heritage oI ProIessor oI Mukachevo
Grammar School Antal Margittai is a particularly weighty contribution
distinguished by the most complete inIormation, and in the volume oI
collected data, geographical range oI studies, minuteness and accuracy in
observing natural objects, trustworthiness oI their identiIication it can be
determined as one oI the most important sources oI knowledge about the
Iloristic diversity oI the land. UnIortunately, the materials oI Margittai`s
___________________________________________
16
Futak J., Domin K. BibliograIia k Ilore CSR. Do R. 1952. Bratislava: Vydavatel`stvo
Slovenskej Akademie vied, 1960. 884 s.
26 27
heritage though they are topical even today, in spite oI the remoteness oI
the time, Iell out oI the inIormation Iield oI Ukrainian botanists almost
completely. So the revert oI the scientist`s works Ior the wide circles oI
researchers is well-grounded and timely.
Antal Gerber
17
(Margittai, 17.09. 1880 17.07. 1939) was born in a village
oI Palanok (now a part oI Mukachevo, Transcarpathian Region, Ukraine) to
a Iamily oI ethnic Germans, studied at Mukachevo Grammar School, then in
1900 entered Budapest University and graduated Irom it as a teacher in
Mathematics and Physics. He worked as a proIessor oI Teacher`s Seminaries
in Klastor pod Znievom (1904-1912) and in Stubnianske (Turcianske) Teplice
(1912-1916) now belonging to Slovakia, then at Mukachevo Teacher`s
Seminary (1916-1920) and at Mukachevo Grammar School.
The scientiIic achievements oI this outstanding personality impress by
their tremendous scale. OI special value is his colossal in volume herbarium
numbering about 50 thousand (!!!) sheets being a unique source oI
inIormation. The major part oI the herbarium data was published in numerous
reports that appeared mainly in Hungarian botanical journals. Today Antal
Margittai`s research work is known to the Ukrainian scientiIic community
almost only Ior his 'Supplements to the Ilora oI Podkarpatska Rus (Margittai,
1923, 2010). The rest oI his reports published in Hungarian and Czechoslovak
special periodicals are nearly almost out oI reach Ior Ukrainian researchers
today. This is why, when carrying on the actions devoted to the
commemoration oI Antal Margittai on his 130
th
birthday in 2010
18
, we decided
to republish all the works oI the researcher to make them easy oI access Ior
the Ukrainian scientists.
The scientist published 35 scientiIic papers oI which he was the sole
author. However, a lot oI his works remain to be manuscripts. The scientist
published the results oI his observations in the main Hungarian botanical
journals 'Magyar Botanikai Lapok and 'Botanikai Kzlemenyek in
Hungarian and Latin, supplying almost every report with a summary given
in German. Some works were published in the Czech and Slovak languages.
The major part oI his works is devoted to the studies oI Iloristic diversity
oI both individual localities and whole areas oI the North-East Carpathian
region. Some oI his reports contain inIormation on the Iirst Iindings oI some
rare plant species (Potamogeton alpinus Balb., Euphorbia carpatica
Woloszcz., Draba carinthiaca Hoppe). A number oI articles are the result
oI his taxonomic studies oI systematically complex genera Rosa L.,
Centaurea L., Elatine L. UnIortunately, the Latin-Hungarian botanical
dictionary, compiled by A. Margittai, remains unpublished; however, it
illustrates one more trend oI his many-sided scientiIic activity.
Meanwhile, the contribution oI Antal Margittai into knowledge oI plant
kingdom diversity oI the areas studied by him is the weightiest. The young
scientist showed his interest to the Iloristic observations as early as during
his study at Mukahevo Grammar School, when he carried on his Iirst
excursions. During his studies at Budapest University A. Margittai got
acquainted with Hungarian botanists with whom he maintained close contacts
all his liIe. Among those there were such outstanding personalities oI the XX
century as Sandor Javorka (the author oI the Iirst 'Flora oI Hungary (1925)),
Adam Boros, Janos Wagner, Arpad Degen, et al. Having graduated with the
diploma oI teacher in Physics and Mathematics he worked as a proIessor at
Teacher`s seminaries oI Austro-Hungary in Iormer Turoc comitat (North-West
Slovakia) Ior about 13 years. It was in the Western Carpathians where the
young teacher`s interest in Iloristic research appeared in all its power.
A. Margittai started his pedagogical path in 1904 in the small town oI
Klastor pod Znievom, and then continued his work in a small town oI
Stubnianske (Turcianske) Teplice, West Carpathians. Here he studied some
oI the most interesting botanical areas oI the West Carpathians mountain
ridges oI the Mala and Vel`ka Fatra, distinguished by both notable Iloristic
diversity and high endemism 'Eldorado oI lime rocks, as A. Margittai put
it. In his Iirst report Antal Margittai summarized the results oI his Iive-year
observations in the mountain massiI oI Mala Fatra, environs oI Klastor pod
Znievom and other parts oI Turoc comitat, when he collected about 700
plant species (Margittai, 1910). In this paper he gives only new Ior the region
species (such as Equisetum telmateia Ehrh., Potamogeton natans L., Carex
tomentosa L., C. ornithopoda Willd., Hedvsarum obscurum L., etc.) and
conIirms the growings oI some plants which were doubtIul beIore. The
important contribution oI A. Margittai into the knowledge oI the Mala Fatra
Ilora was highly appreciated by the botanists oI those days. Soon aIterwards,
in 1915, Sandor Javorka, analyzing A. Margittai`s herbarium collections,
___________________________________________
17
Antal Gerber changed his German Iamilial surname to a Hungarian one Margittai
taking his wiIe`s name (Margit Papp) aIter their wedding in 1906.
18
Andrik E., Kish R., Shevera M., Dzhachman R., Kohut E. International scientiIic
conIerence ,Bicentenary oI vegetation cover studies oI the Carpathians (Mukachevo,
Berehovo (Ukraine), September 16-19, 2010) // Ukr. Botan. Zhurn. 2010. Vol. 67,
K 5. S. 778-782.
28 29
described a new subspecies Sorbus hostii (Jacq. I.) K. Koch ssp. margittaiana
Jav., which later was given a taxonomic position oI species by Zoltan Karpati
(1960) Sorbus margittaiana (Jav.) Karpati. At present this relic species as
one oI the Iour endemics oI the Mala Fatra entered the Red List oI Slovakia
and has the status oI a species oI national importance, having the priority in
estimating protected areas
19,

20
. There was another taxon called in honour oI
A. Margittai, described in Slovakia and also entering the Slovak Red List
Festuca dominii var. margittaii Krajina.
Year aIter year A. Margittai`s excursions gradually cover the whole Turoc
comitat, and aIter the mountainous localities he observes less studied plain
areas oI the region as well. In his Iurther reports (Margittai, 1911, 1913,
1914, 1918, 1926) the researcher supplies essentially the Iloristic data oI the
region with new ones. Altogether he generalized the results oI his botanical
studies carried out in this land Ior many years in his six reports published in
Hungarian botanical journals.
Soon the geography oI the researcher`s expeditions expanded onto a
substantial part oI the Slovak West Carpathians; in particular, the Southern
White Carpathians (Juzne Biele Karpaty), Kremnicke and Stiavnicke Vrchy
mounts, Slovensky raj, Luchanska and Krivanska Mala Fatra, Velka Fatra,
Chocske vrchy mounts, Belianske Tatry, Low Tatry (Nizke Tatry), High Tatry
(Vysoke Tatry) and Western Tatry, Turchanska and Liptovska basins
(Turcanska and Liptovska kotlina), Spisske vrchy mounts, Sharyshska
Highland (Sarisska vrchovina), etc. The results oI these observations were
presented mainly in his herbarium collections and only partly were published
in his works 'Drobne zpravy o Slovenskej kvetene (Margittai, 1932) and
'Letna kvetena Brezovice nad Torysou a jej okolia (Margittai, 1937).
At the time when the greatest interest oI botanists was excited by
Iloristically rich mountain ridges oI the West Carpathians A. Margittai was
one oI the Iirst to concentrate his attention on vegetation cover studies oI no
less Iloristically diverse hills oI lowland areas in the Pannonian region oI
East Slovakia. So, Irom the early 20s oI the XX century he starts an active
systematic observation oI some localities in the Southern part oI the East
Slovak Lowland (Vychodoslovenska nizina) (near the borderline oI today`s
Ukraine, Slovakia and Hungary), in particular, the natural area oI
Medzibodrozie (Bodrogkz Hungarian; Auth.), that is Iormed by the
interIluves oI the Latorytsa, Bodrog and Tisza Rivers. The researcher was
one oI the Iirst to Iocus his attention on this mosaic territory, where lowered
boggy areas border on sandy dunes and islets oI hillocks, composed oI various
rocks and surrounded by a network oI water arteries. For the Iirst time
A. Margittai studied in detail the rich and diverse Ilora oI this region, having
observed the environs oI Kral`ovsky Chlmec, Ladmoc, Somotor and Vel`ky
and Maly Kamenec (Tarbucka mount) oI today`s Kosice district (Margittai,
1929, 1933, 1935). In most cases he described vegetation oI the localities
according to the characteristic types oI biotopes singled out by him; while
scrupulous studying the natural Iraction oI Ilora he considered also segetal
and ruderal ones, noted adventitious plant species. To embrace all the species
richness oI the observed areas at most, he practiced successive visiting them
in diIIerent seasons, sometimes even monthly.
As a result, the original herbarium materials collected by him and the
data given reIlect the Iloristic diversity oI these localities at that time in a
most complete way and today remain one oI the most important evidences oI
some plant species growing.
In 1916 Antal Margittai, coming back to Mukachevo continued his
Iloristic observations that he had started as a grammar school pupil in his
native Bereg comitat
21
. He devotes all his Iree Irom teaching time to the
purposeIul observation oI the land territory. His routes cover, apart Irom the
Bereg comitat, the Iurthest and as a rule unexplored localities oI the
neighbouring regions oI Marmaros
22
, Ugocsa
23
and Ung
24
. Soon A. Margittai
___________________________________________
21
Bereg comitat oI Austro-Hungary (then oI Czechoslovakia), according to the modern
administrative division, includes Beregovo, Mukachevo, Volivets districts, the major part
oI Svalyava district and western parts oI Irshava district (Transcarpathian Region, Ukraine)
and a small part oI North-West Hungary.
22
Marmaros comitat includes Rakhiv, Tyachiv, Khust, Mizhgirya districts and a part oI
Irshava district oI the Transcarpathian Region, as well as northern parts oI Maramures
County in Romania (Romanian areas were not observed by A. Margittai).
23
Vinogiadiv disliicl ol lhe Tianscaialhian Region was loimed wilhin \gocsa
comilal, whose smallei ail enleied Salu Maie disliicl (Romania) in 1945.
24
The Ung comitat included today`s Uzhgorod, Perechin and Veliky Berezny districts
oI the Transcarpathian Region and small areas oI Michalovce and Sobrance districts oI
Slovakia.
___________________________________________
19
Ferakova V., Maglocky S., Marhold K. Cerveny zoznam papradorastov a semennych
rastlin Slovenska // Ochr. Prir. (Banska Bystrica). 2001. 20, Suppl. S. 48 - 81.
20
Zoznam druhov europskeho vyznamu, druhov narodneho vyznamu, druhov vtakov
a prioritnych druhov, na ktorych ochranu sa vyhlasuju chranene uzemia. Priloha c. 4 k
vyhlaske c. 24/2003 Z.z. // Zbierka zakonov. 2003. Ciastka 13, c. 24. S. 183-222.
30 31
becomes a leading connoisseur oI the regional Ilora and gains the deserved
recognition in the Czech botanical scientiIic circles as well he co-operates
with many well-known Czech botanists (Karel Domin, JoseI Podpra, Milos
Deyl, Miroslav Maloch et al.), exchanges herbarium materials, gives
consultations, carries on common botanical excursions.
In his Iirst paper 'Adatok Bereg varmegye Ilorajahoz ('Data on Ilora oI
the Bereg comitat (Margittai,1911)), concerning the Ilora oI today`s
Transcarpathian territory Antal Margittai gives 775 plant species, 408 oI
those being new Ior the region. In this report he generalized the results oI
nearly ten-year botanical studies carried on mainly in the Transcarpathian
Lowland, Vyhorlat-Hutynsky ridge, East Beskidy and Borzhava polonynas.
In his next works the scientist notes that he had Iound 66 new species more
(Margittai, 1913, 1915). Under the First World War the researcher, having
no possibility to travel Ireely, had to conIine his Iield oI observations mainly
to the environs oI Mukachevo. In the early 20s he again carried on his short
one- or two-day botanical excursions in diIIerent parts oI Transcarpathia,
and soon covered practically all the geographical areas oI the land. Apart
Irom the Transcarpathian Lowland, he observed areas in Verkhovinsky
Vododilny, Polonynsky, Svydovetsky, Chornohirsky, Vyhorlat-Hutynsky
ridges, and in the Marmarosh Alps. He published the observation results
obtained in these years in his paper 'Supplements to the Ilora oI Podkarpatska
Rus (Margittai, 1923, 2010), and then summarized them more completely
in two more reports (Margittai, 1927, 1933). In the Iirts one, 'Adatok az
Eszakkeleti Felvidek Ilorajahoz ('Data on Ilora oI North-East Carpathians,
1927) he gave only the rarest in his view 238 plant species, among which
there were the some new ones Ior the region. About 200 species more are
given in his Iurther paper 'Additamenta ad Floram Carpatorum Septentrionali-
orientalium (1933). Apart Irom the data Ior Transcarpathia, there are also
the ones Ior the species oI the Zemplin comitat (now East Slovakia) that the
Ung comitat bordered on.
Antal Margittai was the Iirst to study in detail the Ilora oI the Pyetros
mount oI Chornohorsky ridge (Rakhiv district), he described its speciIic
diversity depending on the altitudinal belts and gave a comparative table oI
the Pyetros, Bliznitsa, Dragobrat, Gereshaska and Tatulska mountain peaks
(Margittai, 1935).
The scientist discovered a great number oI plant species new Ior the
Transcarpathian Ilora, estimated their distribution. His works contain data
on growing oI some rare species Asplenium adiantum nigrum L., Lathvrus
transsilvanicus (Spreng.) Reichenb., Limosella aquaticaL., Achillea
pannonica Scheele, Taraxacum nigricans (Kit.) Reichenb., Leontopodium
alpinumCass., Euphorbia carpatica Woloszcz., Potamogeton alpinus Balb.,
etc. The greatest part oI these species enters regional, Ukrainian
25
and
international sozological data lists.
As early as at the beginning oI the 20s oI the XX century, having analyzed
the Iloristic works oI his precursors Antal Margittai states: '.Irom the
Iloristic point oI view Podkarpatska Rus is poorly studied. It is because our
land is very Iar away Irom the cultural centres, and some oI its parts are
diIIicult to access through the lack oI railways. (Margittai, 1923). So he
ponders over the most complete studies oI the region with the aim to publish
a Iundamental 'Flora Ior the area. To start with, he publishes the Iirst part
oI the previous Iloristic summary under the title 'Supplements to the Ilora oI
Podkarpatska Rus (Margittai, 1923), in which he generalizes the results
obtained by his precursors and his own perennial studies. His work presents
a list oI species as well as intraspecious taxa given according to the
conventional Ior those times A. Engler`s system, supplied with the reIerences
oI their sites. Reports on 642 species, 186 varieties and 7 subspecies oI natural
Ilora and 64 cultivated species oI 66 Iamilies oI higher vascular plants are
given here. UnIortunately, the destiny oI the next parts is unknown.
In 1936 Antal Margittai wrote a large article reviewing the Ilora oI
Transcarpathia Ior a regional guidebook 'Podkarpatska Rus published by
J. Dostal, which in the same year was republished in the local lore journal
'Casopis Turistu (Margittai, 1936a, b). In this article the author gives the
speciIic composition oI Ilora on Pikuy mount (the East Beskydy), Borzhava
polonynas, Pip Ivan mount oI Marmaros, carries out a comparative Iloristic
analysis oI Hoverla and Pyetros mounts oI Chornohora ridge, Svydovets ridge
and its separate areas, gives brieI characteristics oI the rare plants oI Chorna
Hora (Vynogradiv district) and the relics oI Iormer Szernye (Chorny) Mocsar
(Beregovo and Mukachevo districts).
UnIortunately, Antal Margittai did not manage to summarize all the materials
collected by him and write, as he planned, the 'Flora oI Podkarpatska Rus.
___________________________________________
25
Red Data Book oI Ukraine. Plant Kingdom / Ed. Ya.P. Didukh. Kyiv:
Globalconsulting, 2009. 912 s.
32 33
However, we can state that his herbarium collections and the data reIlected
in his publications represent most completely the Iloristic diversity oI
Transcarpathia the decades oI Iurther studies added to these only
negligibly. It should be noted that a great number oI species, including
those rare Ior the land and Ukraine now are known only due to the
researcher`s collections and reports.
Studying the natural autochthonous Ilora A. Margittai always paid
attention to the adventitious plant species, noted the time oI their emergences
and oIIered his suppositions as to the ways oI their transIer. So, Ior example,
he writes that '.Ior years I have been observing the plants that come to us
either through traIIicking or by the railway transport. In diIIerent articles
I have already published a lot oI such adventitious plants (Amaranthus
albus L., Juncus tenuis Willd., Centaurea diffusa Lam., Erechthites
hieracifolia (L.) RaI. ex DC., etc.). Last year some new species occurred .
These species came here either Irom Nagy AlIld (the Pannonian Lowland)
or Irom abroad. (Margittai, 1928).
Apart Irom Iloristic investigations, Antal Margittai was interested in the
problems oI plant systematics. The most complicated in taxonomical aspect
genera Rosa L., Elatine L., Centaurea L., etc. were in the range oI his
interests.
The researcher had a thorough grasp oI genus Rosa taxonomy that he
studied in detail over two decades, in particular, he described a series oI new
Iorms and hybrids. The results oI the studies in this genus were published
both in his special reports on systematics and in a number oI his Iloristic
papers. The Iirst summarizing report on genus Rosa diversity was presented
by A. Margittai in his paper 'Turoczmegye es a vele hataros megyek vadon
term rozsai ,Wild dog-roses in the Turocz comitat and the neighbouring
areas (A. Margittai, 1918), where he notes distribution oI 21 species and a
great number oI varieties and Iorms oI dog-roses in the studied area (169
taxa in all), in co-operation with specialists in genus Rosa Samu Kupcsok
and Henrich Sabransky he describes guite a number oI new taxa, including
Rosa tomentosa Sm. var. micans Des. I. submicans Marg. et Sabr.,
R. micrantha Sm. var. perparva (Borb.) I. suprahirta Marg. et Sabr., R. canina
L. var. globularis (Frakchet) H. Br. subvar. perfrondosa Marg. et Sabr.,
R. nitidula Besser. var. barsensis Marg. et Sabr., R. coriifolia Fr. var. barsensis
Marg. et Sabr., Rosa carvophvllacea Besser var. Parvvana Marg. et Kupk.,
Rosa pimpinellifolia x R. pendulina var. Margarethae Marg.
26
(Rosa
pimpinellifolia x pendulina x dumetorum). In the same paper a new species
oI hybrid origin is described Rosa margittaiana Sabr. (R. pendulina L. x
R. dumetorum Thuill.), given by H.Sabransky, who carried out the taxonomic
revision oI dog-roses. Later, in the well-known 'Supplements to the Ilora oI
Podkarpatska Rus the scientist gave the results oI his Iundamental studies
on the diversity oI dog-roses in the area oI today`s Transcarpathia, Ior which
he noted six species and 92 varieties, among these he singled out 38 varieties
within Rosa canina L. species, describes new Ior science taxa R. tomentosa
Sm. var. beregiensis Marg.; R. dumetorum Thuill. var. beskidiana Marg.,
var. corvmbosa Marg., var. piligera Marg. and var. srsensis Marg.
(Margittai,1923). A series oI new varieties and Iorms oI dog-roses is given
in one oI his last works (Margittai,1937), devoted to the Ilora oI Brezovica
(East Slovak area today), in particular, Rosa canina L. var. albida Marg.,
var. calvcifrons Marg., var. inaequalifolia Marg., var. KatarinaeMarg.,
var. lanceolata Marg., var. longifolia Marg., var. Mankovicsiana Marg.,
var. multifloraMarg., var. polvflora Marg.; Rosa dumetorum Thuil.
var. sarisensis Marg., var. solstitialis Desv. I.leiostvla Marg., var. transiens
Marg.; Rosa glauca Vill. var. bresevicensis Marg., var. pilosula Crist.
I. brevipedunculata Marg.; Rosa dumetorum Thuil. var. grandifrons Marg.;
Rosa coriifoliaFr. var. slovenica Marg. At the end oI his liIe Antal Margittai
completed his manuscript oI a monograph on the wild dog-roses oI the North-
East Carpathians, that, has not been published yet and is kept in the archive
oI Hungarian Natural History Museum.
For a long time the researcher dealt with genus Elatine species,
distinguished by their speciIic ecological peculiarities, due to which it is
diIIicult to identiIy them in nature. Having studied the characteristics oI the
sites typical Ior these species, A. Margittai managed to investigate minutely
their biological and morphological peculiarities. He devoted his three papers
to this group oI plants and in the Iirst two he gave the characteristics oI their
sites, their distribution in the territories oI the Zemplin, Bereg and Ung
comitats, and concentrated on some interspeciIic diIIerences oI the group
(Margittai, 1927, 1930). In his last summarizing paper (Margittai, 1939)
published posthumously he made a critical-systematic analysis oI genus
___________________________________________
26
This variety was named by Antal Margittai in honour oI his wiIe (Margit Papp) who
had Iound this plant.
34 35
Elatine, substantiated the basic diagnostic characteristics oI species, processed
in detail about 10 thousand beds-individuals oI every species. On the basis
oI the investigation Antal Margittai notes growing oI Iive species and Iour
Iorms oI genus Elatine in the observed region, three oI them being described
by him Ior the Iirst time (E. triandra Schkur. I.tvpica Marg., I. pedicellata
Marg., E. campvlosperma Seub. I. tvpica Marg.), but he did not admit the
speciIic status oI E. hungarica Moesz. The article is supplied with an original
determination key Ior the taxa, as well as illustrations oI typical leaves and
seeds (mature, immature ones, those with various deviations) drawn by well-
known Hungarian artist and Ilorist Vera Csapodi upon the original sketches
made by Antal Margittai. His works on genus Elatine are thought to be classical,
the data given in them being topical today.
Genus Centaurea was another object oI the researcher`s special interest,
and he devoted an original article to its species under the title ,CornIlowers
oI the North-East Carpathians (Margittai,1932). Although there were a lot
oI Ilorists working in the region, this group oI plants was not processed
completely and critically enough. 43 species oI this genus listed by the
researcher show the diversity oI the genus in the North-East Carpathians. In
co-operation with well-known Hungarian botanist, specializing in the genus
Centaurea Janos Wagner, A. Margittai described three new Ior the science
taxa: C. beskidiana Wagn. et Marg. (C. melanocalathia Borb. x indurataJanka),
C. beregiensis Wagn. et Marg. (C. indurata Janka x C. carniolica Host.),
C.munkacsensis Wagn. et Marg. (C. nigrescens Willd. x C. carniolica Host.).
It should be noted that almost all the data given in the article were borne
out by the researcher`s herbarium specimens the major part oI which is kept
in the herbarium oI Hungarian Natural History Museum, Budapest. Antal
Margittai worked in the places Iar away Irom the capital and had no possibility
to contact his colleagues immediately, but he corresponded and consulted
with them very actively, sent plants Ior revision and exchanged herbarium
specimens with the prominent European specialists. He used the Hungarian
determination keys
27, 28
, as well as the herbarium specimens already
determined by specialists.
Alongside with their scientiIic signiIicance, Antal Margittai`s works have
a considerable historical value, since they reIlect the Iormer Iloristic diversity
oI both Transcarpathia and East Slovakia oI the early XX century. Today this
helps to state and trace the changes having occurred as a result oI the economic
management in the territory, in particular, in the plain part oI it. It is in the
plain part where Ior the last century notably sensitive anthropogenic changes
took place, and the natural complexes suIIered Irom great losses Iirst oI all
through the reclamation oI Ilood plains, Iorest Ielling and drainage. Here is
one oI the examples: in the late XX century, in the Soviet period oI time,
Szernye Mocsar, a unique relic marsh located in the depression between the
towns oI Mukachevo and Beregovo, was completely drained and irrevocably
lost.
As early as in the 20s oI the last century Antal Margittai stood up Ior
preserving this marsh. It is signiIicant that in those times the researcher was
one oI the Iirst to raise the problem oI nature protection in the land and in his
works and stressed on the necessity not only to investigate, but also to protect
unique natural areas.
The brieI review oI Antal Margittai`s publications given above shows
only a part oI his valuable scientiIic heritage. OI course, a tremendous layer
oI the primary data is concentrated also in his herbarium collections that are
still waiting Ior new special studies, as well as his manuscripts oI his articles
and monographs.
* * *
This edition is an attempt to collect all the known at present works oI
A. Margittai articles, short reports, travel sketches (except Ior his
'Supplements to the Ilora oI Podkarpatska Rus published earlier) in one
book, making them accessible Ior Ukrainian scientists.
The copies and reprints oI A. Margittai`s publications were given by
Dr. Myroslav Shevera, Roman Kish, Mgr. Daniel PiIko, Dr. Andriy Mihaly,
Dr. Jiri Danihelka. The articles are given in the chronological order, with
preservation oI the author`s spelling; within the texts oI some articles
amendments were induced only in abbreviations oI the generic names oI the
species which in the author`s variant were signed by the inverted commas.
Scanning, reading and correcting oI the text, translation oI the Hungarian
summary, preparing the articles Ior printing were made by Dr. Eva Andrik.
The initiators oI the edition express their sincere gratitude to all who
took part in preparing and publishing oI it: Lecturer oI Ferenc Rakoczi II
___________________________________________
27
Cserey A. Kis nvenyhatarozo. Budapest: StampIel-Iele Knyvkiado, 1913.
28
Javorka S. Magyar Ilora. Budapest: Studium, 1925. 1309 l.
36 37
Transcarpathian Hungarian Institute Erzsebet Kohut and Gergely Kohut Ior
reading some Hungarian texts, Lecturer oI the Department oI Slovak Philology
oI Uzhgorod National University Dr. Lesya Budnikova and Senior ScientiIic
Worker oI the same university Dr. Gennadiy Budnikov Ior reading Slovak
and Czech texts, Eleonora Mikhalyova Ior translating texts into English,
Senior ScientiIic Worker, Dr. Jaroslavna Szaniszlo Ior scanning oI some
articles. It is our pleasant duty to thank Curator oI Herbarium oIMasaryk
University Dr. Jiri Danihelka (Brno, Czechia) Ior presenting one oI the Czech
articles, and Lecturer oI the Department oI Forestry oI Uzhhorod National
University, Dr. Andriy Mihaly Ior presenting copies oI some works oI the
scientist; Lecturer oI the Department oI Botany oI Uzhhorod National
University, Dr. Vasyl Sabadosh Ior reviewing the text oI preIace and giving
helpIul advice, and Maya Koshova Ior editing the text oI the preIace.
The publication oI the book was possible due to the support oI President
oI Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian Institute Dr. Ildiko Orosz
and ,SzlIld Alap Fund (Hungary) which we appreciate very highly.
We hope that the republication oI Antal Margittai`s scientiIic papers will
stimulate Iurther Iloristic studies in the Carpathian region.
E. Andrik, R. Kish
U:hhorod National Universitv
M. Shevera
M.G. Kholodnv Institute of Botanv
National Academv of Sciences of Ukraine
D. Pifk
Hungarian Natural Historv Museum
Cnucok npaut A. Mapri11aa / List of A. Margittai publications
1. Margittai A. Adatok Turocz varmegye Ilorajahoz. Beitrge zur Kenntnis
der Flora des Komitates Turocz // Magy. Bol. Lap. 1910. 9, K 59.
Old. 276279.
2. Margittai A. Ujabb adatok Turocz varmegye Ilorajahoz. II. Neuere
Beitrge zur Flora des Turoczer Komitates. II // Magy. Bot. Lap. 1911. 10,
K 810. Old. 343344.
3. Margittai A. Adatok Bereg varmegye Ilorajahoz. Beitrge zur Ilora des
Bereger Comitates // Magy. Bot. Lap. 1911. 10, K 1112. Old. 388413.
4. Margittai A. Ujabb adatok Bereg varmegye Ilorajahoz. Neuere Beitrge
zur Flora des Bereger Komitates // Magy. Bot. Lap. 1913. 12, K 15.
Old. 127129.
5. Margittai A. Adatok Turocz varmegye Ilorajahoz. III. Beitrge zur Flora
des Komitates Turocz. III // Magy. Bot. Lap. 1913. 12, K 89.
Old. 236250.
6. Margittai A. Adatok Turocz varmegye Ilorajahoz. IV. Beitrge zur
Kenntnis der Flora des Komitates Turocz. IV // Magy. Bot. Lap. 1914. 13,
K 15. Old. 7281.
7. Margittai A. Ujabb adatok Beregvarmegye Ilorajahoz. III. Neuere Beitrge
zur Kenntnis der Flora des Bereger Komitates. III // Magy. Bot. Lap. 1915. 14,
K 14. Old. 8l82.
8. Margittai A. A Pulsatilla pratensis var. Zichvi Schur uj lelhelye hazankban.
ber einen neuen Standort der Pulsatilla pratensis var. Zichvi Schur in Ungarn
// Magy. Bot. Lap. 1915. 14, K 14. Old. 8384.
9. Margittai A. Turoczmegye es a vele hataros megyek vadon term rozsai.
Rosae sponte crescentes Comitatus Turoc comitatumque adjecentium // Magy. Bot.
Lap. 1918 (1919). 17, K 112. Old. 8295.
1O. Mapeunna A. B:noci x qnoe Hoxana1cxo Pycn // Kna-
1aninnx. 4 cexnx. 1923. Myxaneno: Hannonnx. H.1. C. 899.
11. Margittai A. Botanicka exkurse na Svidovec u Jasiny // Ceske cteni.
1926. K 68. S. 9196.
12. Margittai A. Ujabb adatok Turoczvarmegye Ilorajahoz. Neuere Beitrge
zur Flora des Turoczer Komitates // Magy. Bot. Lap. 1926 (1927). 25, K 112.
Old. 219226.
13. Margittai A. Adatok az Eszakkeleti Felvidek Ilorajahoz // Bot. Kzl.
1927. 24, K 56. Old. 154164.
38 39
14. Margittai A. Az Eszakkeleti Felvidek Elatine-Iajai // Magy. Bot. Lap.
1927 (1928). 26, K 112. Old. 1518.
15. Margittai A. Az lris hungarica W. et K. ujabb termhelye. Neuere
Standorte von Iris hungarica W. et K. // Magy. Bot. Lap. 1928 (1929). 27,
K 112. Old. l718.
16. Margittai A. Ujabb vandornvenyek Munkacson. Neuere AdventivpIlanzen
in der Flora von Munkacs // Magy. Bot. Lap. 1928 (1929). 27, K 112.
Old. 1819.
17. Margittai A. Szomotor homokjanak Iloraja. Die Flora des Sandgebietes
von Szomotor // Bot. Kzl. 1929. 26, K 14. Old. 2632.
18. Margittai A. Kiralyhelmec es krnyekenek Iloraja. Flora von
Kiralyhelmec und umgebung // Ibid. 1929. 26, K 56. Old. 8896.
19. Margittai A. Az Elatine ambigua Wight ujabb termhelyei. ber
neuere standorte d. Elatine ambigua // Magy. Bot. Lap. 1930. 29, K 112.
Old. 1415.
20. Margittai A. A havasi gyopar IelIedezese a Szvidovecen. Berichtet ber
die Entdeckung des Edelweisses auI d. Berg Svidovec // Magy. Bot. Lap. 1930.
29, K 112. Old. 1822.
21. Margittai A. A Draba carinthiaca Hope a Szvidovec csoportban.
Berichtet ber die Entdeckung der Draba carinthiaca Hoppe auI d. Dragobratova
(Svidovec-Gruppe im Komitate Maramaros) // Magy. Bot. Lap. 1930. 29,
K 112. Old. 283.
22. Margittai A. Az eszakkeleti Karpatok Centaureai. Centaureae
Carpatorum Septemtrionali-Orientalium // Bot. Kzl. 1932. 29, K 56.
Old. 133138.
23. Margittai A. Az Euphorbia carpatica ujabb termhelye. Ein neuer
Standort der Euphorbia carpathica in den st-karpathen // Bot. Kzl. 1932.
29, K 56. Old. 156.
24. Margittai A. Drobne zpravy o slovenskej kvetene // Sborn. Prirod. Klubu,
Kosice. 1932. 1. S. 5455.
25. Margittai A. Additamenta ad Floram Carpatorum Septemtrionali-
orientalium // Magy. Bot. Lap. 1933. 32, K 16. Old. 95104.
26. Margittai A. Ladmoc es krnyekenek Iloraja. Flora von Ladmoc und
Umgebung // Bot. Kzl. 1933. 30, K 14. Old. 4757.
27. Margittai A. A Potamogeton alpinus Balb. elIordulasa Maramorosban.
Das Vorkommen des Potamogeton Alpinus Balb. im Maramaroser Gebiet // Bot.
Kzl. 1934. 31, K 34. Old. 158159.
28. Margittai A. A Krsmezei (Jaszinai) Pietrosz-havas Iloraja. Die Flora
des Krsmezer (Jasinaer) Pietros // Bot. Kzl. 1935. 32, K 16.
Old. 7591.
29. Margittai A. Flora Tarbucky pri V. Kevezde // Sborn. Prirod. Klubu, Kosice.
1935. 2. S. 8490.
30. Margittai A. Kvtena Podkarpatske Rusi // J. Dostal, Podkarpatska Rus.
Ed. 3. 1936. Piaha, KCST. 1936. S. 249260.
31. Margittai A. Kvtena Podkarpatske Rusi // Casopis Turistu. 1936. 48.
S. 144146.
32. Margittai A. A nagyszllsi Feketehegy nevezetes nvenyei. Berichtet
ber die interessantere PIlanzenIunde am Berge Feke-tehegy bei Nagyszlls
(Nordostkarpathen) // Bot. Kzl. 1937. 34, K 12. Old. 4852.
33. Margittai A. Letna kvetena Brezovice nad Torysou a jej okolia // Sborn.
Prirod. Klubu, Kosice. 1937. 3. S. 98110.
34. Margittai A. Az Eszakkeleti-Karpatok nehany erdekes nvenye // Bot.
Kzl. 1938. 35, K 12. Old. 5863.
35. Margittai A. Megjegyzesek a magyar Elatine-Iajok ismeretehez.
Bemerkungen zur Kenntnis der ungarischen Elatine-Arten // Bot. Kzl. 1939.
36, K 56. Old. 296307.
36. Mapeunna A. B:noci x qno Hoxana1cxo Pycn. (Pennn1ne
nnannx). Bc1. c1a11x Kim P.., Annx C.H., Henea M.B., axxan
P.B. Vioo, Kana1n, 2O1O. 1OO c.
40 41
ADATOK TURCZVRMEGYE FLR1HOZ
29
Margittai Antal
1904. ota tanulmanyoztam a Kis-Fatra turoczmegyei reszenek Ilorajat.
t ev alatt szamtalan botanikai kirandulast vegeztem a Kis-Fatra es a megye
klnbz reszeibe s ezen id alatt vagy 700 Iajt gyjtttem. Gyjtesem
eredmenyeit sszehasonlitottam Wagner Janos kartarsam 'Turocz varmegye
edenyes nvenyei cz. munkajaban Ielsorolt adatokkal s eme sszehason-
litasbol szarmaznak az alabb Ielsorolt adataim, melyek reszint az illet
helyekre nezve, reszint pedig az egesz megyere nezve ujak. Adataim kztt
vannak olyanok is, amelyek az eddigi ketes Iajok elIordulasat is megersitik.
Equisetum telmateia Ehrh. A Szlovani-vlgyben, a kenes Iorras krl.
Uj adat.
Equisetum variegatum Schleich. Zniovaralja mellett, a Studinec patak
menten. Uj adat.
Potamogeton natans L. Zniovaraljan a Hastavakban. Uj adat.
Potamogeton pusillus L. Zniovaralja mellett, a Vedzser toba ml
csermelyben.
Triglochin palustre L. Totprona, KelemenIalva es Rako-Pribocz krl.
Phalaris arundinacea L. Turoczszentmarton es Zniovaralja krnyeken,
arkok menten. Uj adat.
Phleum alpinum L. Nemcsak a Kis-Krivan hegycsoportban terem, hanem
a Veterna-Hola 1000 m.-nel magasabb helyein is kznseges.
Eragrostis poaeoides Beauv. A Jankova tetejen, Zniovaralja mellett. Uj
adat.
Lolium temulentum var. macrochaeton A. Br. Dubova krnyeken,
lenIldeken. Uj adat.
Eriophorum vaginatum L. Bohatsch es Wagner a Kis-Krivan
hegycsoportrol emlitik, terem azonban a Velka-Lukan es a Mincsolon is,
a Veterna-Holaban.
Carex leporina L. A Mincsol es a Velka-Luka csucsokon, a Veterna-
Holaban.
Carex vulgaris Fries. Uj termhelye Valcsa es Rako-Pribocz.
Carex tomentosa L. Gyeren Zniovaraljan, a Szlovani vlgybe vezet ut
menten es a Gajdeli hagon. Uj adat.
Carex ornithopoda Willd. A Vriczkoi-vlgyben arnyekos helyeken. Uj
adat.
Carex pallescens L. Wagner Janos Budisrol emliti, n a Velka-Luka alatt,
Valcsan is.
Carex flava L. A Valcsai-vlgyben, a Velka-Luka alatt.
Carex distans L. N Zniovaralja mellett, a Vedzser tonal, Abraham-Ialvan
es a Vriczkoi-vlgyben.
Carex hirta L. A Gagyeri-vlgyben, a Blatnicza patak menten es
a Vriczkoi-vlgyben.
Arum maculatum L. Gyeren terem a Jankova oldalan, Zniovaralja mellett
es a Szlovani-vlgyben.
Juncus conglomeratus L. Turoczszentmarton es Rako-Pribocz kztt a
vasuti arokban, Szucsany krnyeken. Uj adat.
Jeratrum Lobelianum Bernh. Zniovaraljan, a Jankovan es Vriczko mellett,
a Klakon. Uj adat.
Colchicum vernale HoIIm. Zniovaralja krli reteken. Ritka. Uj adat.
Crocus Heuffelianus Herb. A Velka-Lukan seregesen n 1400-1500 m.
magassagban s majus vege Iele virit.
Iris pseudacorus L. Turoczszentmarton es Ruttka kztt a vasuti arokban.
Uj adat.
Orchis militaris L. (lusus albiIlorus Asch.) Csak Lezsiacho mellett, az
erd szelen talaltam nehany peldanyt. Uj adat.
Orchis morio L. Biztosan elIordul a megyeben es pedig a Valcsa patak
es a Szlovan patak krli reteken.
Goodvera repens R. Br. Zniovaralja mellett, a Jankova keleti es eszaki
oldalan gyeren.
Polvgonum viviparum L. A Kis-Krivan csucson bven 1700 m.
magassagban.
Sagina Linnaei Presl. A Klakon, Vriczko mellett.
Aconitum variegatum L. var. angustilobum Ser. A Varhegyen Zniovaralja
mellett.
___________________________________________
29
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 191O. 9, K 59.
Old. 276279.
42 43
Ranunculus flammula L. Nedves reteken Turoczszentmarton es Rako-
Pribocz kztt.
Drosera rotundifolia L. A Kis-Krivan alatti reteken Turan Iltt seregesen
terem.
Sedum atratum L. A Koncsita nyugati lejtjen, krlbell 1600 m.
magassagban, egy klnallo sziklan tmegesen terem. Uj adat.
Saxifraga adscendens L. A Kis-Krivan csucs es a Koncsita kzti
hegygerinczen szalankint.
Ribes alpinum L. A Klak (Vriczko mellett) eszaknyugati lejtjen nehany
bokor tenyeszik.
Trifolium incarnatum L. Szlovan es Zniovaralja krl. Uj adat.
Trifolium ochroleucum L. A dubovai erd szelen elterl reteken gyeren.
Uj adat.
Hedvsarum obscurum L. Vitkay a Stochrol az Astragalus alpinus L.-et
emliti, Wagner Janos azonban elIordulasat ketsegesnek tartotta, amennyiben
a Stochon nem talalta meg. 1909 julius 22-en megmasztam a Stochot es az
egesz Krivan-csoportot, hogy az Astragalus alpinus L. elIordulasat eldntsem.
Azonban nem talaltam mas, ehhez nemileg hasonlo pillangos viragu nvenyt,
mint a Hedvsarum obscurum L.-t s valoszinnek tartom, hogy Vitkay is tevedett
s az Astragalus alpinus L.-je szinten Hedvsarum obscurum L. Terem a Stochon
es a Kis-Krivan csucs keleti lejtjen 1500 m. magassagban. Uj adat.
Onobrvchis sativa Lam. AbrahamIalva, Pribocz es Turoczszentmarton
krl.
Lathvrus silvester L. A Szlovani-vlgyben a kenes Iorras krl.
Lathvrus sativus L. Zniovaraljan, Valcsan, Turoczszentmarton s a megye
mas helyein is elvadultan terem a vetesek kztt. Uj adat.
Linum extraaxillare Kit. A Koncsita nyugati lejtjen gyeren.
Passerina annua Wickstr. Gyeren Zniovaraljan a Kalvaria alatt. Uj adat.
Epilobium rosmarinifolium Hnkk. Turoczszentmarton es Rako-Pribocz
kztt, a vasuti arokban. Uj adat.
Epilobium trigonum Schrank. A Belli patak menten, a Krivan-Fatra
hegycsoportban. Uj adat.
Epilobium alpinum L. A Belli patak eredetenel, a Krivan-Fatraban,
1500 m. atlagos magassagban. Uj adat.
Bupleurum rotundifolium L. Biztosan elIordul a megyeben. Valcsan,
Zniovaraljan es Laran krl, a vetesek kztt n.
Bupleurum falcatum L. Zniovaraljan, a Varhegyen es Szlovan krl
a Vricza partjan.
Seseli annuum Ehrh. Zniovaraljan, a Varhegyen es a Hohlersteinon.
Scandix pecten veneris L. A zniovaraljai allomas krl, vetesek kztt.
Uj adat.
Chaerophvllum bulbosum L. Zniovaraljan, kertekben, keritesek krl.
Falcaria rivini Host. AZ egesz megyeben szetszortan n a vetesek
mezsgyein. Tmegesebben AbrahamIalva, Valcsa es Turocz-varmegye krl.
Uj adat.
Chimaphila umbellata Nutt. Zniovaraljan, a Horkiban.
Monotropa hvpopitvs L. Zniovaralja krl, arnyekos erdkben gyeren.
Sweertia perennis L. A Gagyeri-vlgyben, Blatnicza mellett.
Convolvulus sepium L. Ruttka es a Sztrecsenyi-szoros kztt,
Zniovaraljan, a Vricza partjan.
Teucrium montanum L. Fabry a Nagy-Fatrabol emliti, elIordul a Kis-
Fatraban is, es pedig Zniovaraljan, a Varhegyen es Vriczko mellett,
a Hohlersteinon.
Jerbascum nigrum L. Zniovaralja krl mindentt.
Scrophularia Ehrharti Stev. Zniovaralja mellett, a Vedzser to krnyeken
terem. Uj adat.
Jeronica scutellata L. Dubova krl nedves, mocsaras reteken. Uj adat.
Euphrasia salisburgensis Funk. A Hohlersteinon, Vriczko mellett.
Bartschia alpina L. Vitkay a Stochrol, Borbas a Tlsztarol, Wagner a Kis-
Krivan magasabb csucsairol emliti. Terem a Klakon is, Vriczko mellett.
Adoxa moschatellina L. A Szlovani-vlgyben, a kenes Iorras krl,
a Valcsai-vlgy eszaki hegyei kztt es Lazanban a Szteklacs-Iele kertben
bven.
Jalerianella olitoria (L.) Poll. Wagner a Vedzser to krnyekerl emliti.
Terem meg Zniovaraljan is, az intezeti es mas kertekben.
Jalerianella Morisonii Spreng. Zniovaralja, AbrahamIalva, Valcsa es
Turoczszentmarton krl, a vetesek kztt bven.
Adenostvles Kerneri Simk. Wagner a Nagy-Fatrabol emliti. N a Kis-
Fatraban is a Klakon, Vriczko mellett.
44 45
Aster alpinus L. Eddig a Tlsztarol es a Gagyeri-vlgybl emlitettek.
A Kis-Krivan hegycsoporton is megtalaltam a Koncsita es a Kis-Krivan-
csucs kzti nyergen, 1500 m. atlagos magassagban.
Inula conv:a DC. Zniovaraljan, a Vricza partjan es a Vedzser-vlgyben.
Uj adat.
Inula ensifolia L. Wagner egyedl Tlsztan szedte. N Zniovaraljan
a Studineczen is.
Carlina longifolia Reichenb. A Vedzseri-vlgyben, Zniovaralja mellett.
Uj adat.
Crepis praemorsa Tausch. A Varhegyen es a Jankovan, Zniovaralja
mellett.
Ez alkalombol halas ksznetet mondok Dr. Degen Arpad, Dr. Gayer
Gyula es Wagner Janos uraknak, akik adataimnak meghatarozasat es
revidealasat a legnagyobb keszseggel vallaltak el.
BEITRGE ZUR KENNTNIS DER FLORA DES
KOMITATES TURCZ
Margittai Antal
VerI. zhlt in diesem Verzeichnisse die Ergebnisse zahlreicher whrend
der Jahre 19041909 in die verschiedensten Teile des Komitates insbesondere
in dem Turoczer Teil der Kleinen Fatra durchgeIhrter Excursionen auI. Die
einzelnen Standorte sind aus dem ungar. Texte verstndlich; bezglich des
von Vitkay Ir den Berg Stoch angegebenen Astragalus alpinus L. erwhnt
der VerI., dass er gelegentlich speziell dem AuIsuchen dieser Art gewidmeter
Excursionen sowohl auI dem Stoch, als auch auI dem Ostabhang des Kleinen
Krivan von halbwegs hnlichen Papilionaceen nur Hedvsarum obscurum L.
geIunden habe, dass es also hchst wahrscheinlich ist, dass Vitkay diese
PIlanze Ir Astr. alpinus gehalten hat.
* * *
1ABB ADATOK TURCZVRMEGYE FLR1HOZ.
II-ik kzlemeny.
30
NEUERE BEITRGE ZUR FLORA DES TURCZER
KOMITATES. II. Mitteilung.
Margittai Antal
Tekintettel azon krlmenyre, hogy a zniovaraljai all. tanitokepz intezet
az 1911-ik evben atkltzkdik StubnyaIrdre, a jvben mar keves vagy
talan mar egyaltalaban nem lesz alkalmam, a Veterna Hola hegycsoportozat
Ilorajat kutatnom, elhataroztam, hogy az 1910-iki evet tisztan Zniovaralja es
krnyeke Ilorajanak ujboli atvizsgalasara Iogom Iorditani. Kutatasaimat siker
koronazta, amennyiben az alabb Ielsorolt adatokkal bvitem reszint
Zniovaralja, reszint pedig az egesz megye Ilorajat. 1910. ev junius havaban
az Atragene alpina L. kedveert megmasztam a Nagy-Fatra Tlszta nev csucsat,
ahol szinten sikerlt 2 drb., az egesz megyere nezve uj nvenyIajt IelIedeznem.
Adataim a kvetkezk:
Carex verna Vill. Zniovaralja mellett a Horkiban, a Valcsai-vlgyben es
a Kalvarian. A. m. u. a.
31
C. humilis Leyss. Zniovaraljan a Horkiban es a Kalvarian. A. m. u. a.
C. pallescens L. Zniovaraljan a Kalvaria alatti reteken es a Halastavaknal
seregesen.
C. flava L. Ugyanott.
C. oederi Ehrh. A Halastavaknal Zniovaraljan.
C. vesicaria L. A Kalvaria alatti reteken, a Vriczkoi vlgyben es a
Halastavaknal Zniovaralja mellett. A. m. u. a.
C. acutiformis Ehrh. A Kalvaria alatti reteken es a Vriczkoi vlgyben.
A. m. u. a.
Salix incubacea L. Wagner Janos a Vedzseri to krnyekerl emliti mint
nagy ritkasagot. A Vedzseri to krnyeket atkutattam a legalaposabban, de
mar nem tudtam ott megtalalni. Valoszinleg onnan teljesen kipusztult.
Megtalaltam azonban a Halastavaknal es a Kalvaria alatti reteken, ahol
seregesen n.
___________________________________________
3O
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 1911. 10, K 8O-1O.
Old. 343344.
31
A megyere nezve uj adat. Neu Ir die Flora des Komitates (:axi1xa
A. Maii11ax).
46 47
Gvpsophila repens L. A Tlsztanak az Osztri-Iele nez s nagyon Ielre es
meredek sziklajan, ahol seregesen vegetal. A. m.u. a.
Ervsimum repandum L. Szent-Maria es Laczko kztt vetesek kzt.
Prunus padus L. A Gagyeri vlgyben Blatnicza mellett, Zniovaraljan
a Vricza partjan.
Rosa canina L. I. fallens Desegl. Zniovaraljan a Vricza partjan. A. m. u a.
Rosa canina L. I. glaucescens Desv. Ugyanott. A. m. u. a.
Rosa canina L. I. frondosa H. Br. A Vriczkoi vlgyben. A. m. u. a.
Rosa dumetorum Th. I. urbica Christ. Lazanban a Szteklacs-Iele haz
eltt egy bokorral. A. m. u. a.
Rosa alpina L. I. pubescens Koch. A Sztudineczben Zniovaralja mellett.
A. m. u. a.
Ribes glandulososetosum Koch. A Tlszta oldalan Blatnicza mellett.
A. m. u. a.
Geranium dissectum L. A Kalvaria alatt Zniovaraljan. A. m. u. a.
Linum austriacum L. A zniovaraljai vasuti allomasnal. A. m. u. a.
Primula austriaca Wettst. (pannonica x acaulis). A Vedzseri to Iltt az
erd szelen szarral biro es szar nelkli alakjaban. A. m. u. a.
Succisa pratensis Mnch. Zniovaraljan a Kalvaria alatti nedves reteken.
A. m. u. a.
Aster amellus L. A Szlovan Iltti vagasban, Zniovaralja es AbrahamIalva
kzti dombokon. Valoszinleg az Erdelybl hozott juhok hurczoltak be.
A. m. u. a.
* * *
ADATOK BEREGVRMEGYE FLR1HOZ
32
BEITRGE ZUR FLORA DES BEREGER COMITATES
Margittai Antal
Mint a munkacsi Igymnazium tanuloja mar 1896 ota botanizaltam a
megyeben es azota is ugyszolvan minden evben meglatogattam szlIldemet,
hogy a megye klnbz reszeit atkutassam Ilorisztikai szempontbol. Az
191011. evi vakacziomat ismet Beregben tltttem s az alabb Ielsorolt
helyeken reszint gyjtgettem, reszint sszeirtam a czikkembem kzlt
adatokat. Tbbszr Iennjartam a Verchovinan is, de onnan csak azokat az
adatokat kzlm, melyeket Thaisz Lajos ur, aki idkzben szinten kutatott a
megye Ielvideki reszen, a 'Magyar Botanikai Lapok X. ktet 38-64. lapjain
megjelent czikkeben Iel nem sorolt. A Szinyak hegysegbl, ahol Thaisz ur
nem botanizalt, azokat az adatokat nem sorolom Iel, melyekrl Thaisz ur azt
mondja, hogy 'in parte superiore ubique megtalalhatok.
Az atkutatott terletek:
1. Munkacs krnyeke. Ennek a Ilorajat tudtam legjobban atkutatni,
amennyiben, mint a munkacsi gymn. tanuloja, tbb even keresztl az ev
klnbz szakaiban volt alkalmam botanikai kirandulasokat vegezni.
E terlet ritkasaga az Utricularia vulgaris.
2. A Szinyak hegycsoport. A vulkanikus eredet es trachit kzetbl allo
hegycsoport alig eri el a 800 m. magassagot. Erdekessege a Radiola linoides,
melyet a Szinyak patak menten, mar kzel Ungmegyehez, gyjtttem.
Valoszinleg el Iog meg kerlni a megye mas reszebl, st talan Ung-
megyebl is, csakhogy eddig kicsinysegenel Iogva kikerlhette a botanikusok
Iigyelmet. Ritkasagok meg: Dianthus deltoides, Jasione montana es Tvpha
shuttleworthii.
3. A siksagnak azon resze, mely a Sztara patak, a Latorcza, a Szernye-
patak es a Kerepecz patak kztt terl el. Alluvialis terlet, melyet sok helyen
45 m. magassagu agyag borit. A nagy terlet Iloraja rendkivl szegenynek
mondhato, mert az igen termekeny Ildnek minden talpalattnyi reszet mveles
ala vettek, ugy, hogy Iloraja arkokba, vasuti tltesekre, mocsarakba es meg ki
nem irtott erdkbe huzodott. Ritkasagai: Heleocharis acicularis, Heleocharis
carniolica, Portulaca oleracea, Salvinia natans es Urtica kioviensis.
4. Beregszasz krnyeke.
5. A Szernye mocsarnak a Verke es a Feketeviz kze es resze. Ritkasagok:
Elatine alsinastrum, Polvcnemum arvense.
A sik terlet ama resze, mely a Tisza, a Szernye-csatorna, a Budapest-
Lavocnei vonatresz, Kislonya es Mezkaszony kzt terl el. Ritkasag: Cicuta
virosa.
7. A megye Ielvideki resze, kiveve a Borlogyilt.
Czikkemben a megyere nezve sszesen 408 uj adatot sorolok Il. Adataim
a kvetkezk:
Cvstopteris fragilis (L.) Bern. A Viznicze vlgyben, Szarvasret krl.
___________________________________________
32
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 1911. 10, K 11-12.
Old. 388-413.
48 49
Nephrodium filix mas (L.) Rich. Szarvasreten arnyekos erdkben.
Polvstichum Braunii (Spenn.) Braun. SzidorIalva Iltt, a Szinyak
hegysegben.
P. lonchitis (L.) Roth. Ugyanott.
Asplenium trichomanes L. Szarvasreten, a Szinyak hegycsoportban.
A. ruta muraria L. A Varhegy sziklain, Varpalanka mellett.
Athvrium filix femina (L.) Roth. A bejart terlet erdeiben mindentt.
Polvpodium vulgare L. A varosi erdben, Munkacs mellett; a Szinyak
hegycsoportban, FrigyesIalva es Szarvasret krl.
Salvinia natans (L.) All. Csongor mellett, az Ujdavidhaziak legeljen
es a Feketevizben, Gat mellett; a Kaszonyi csatornaban; Batyu es Barkaszo
kztt a vasuti arokban.
Equisetum arvense L. A sik terleten mindentt.
E. hiemale L. Szarvasret mellett gyeren; a Vicsa patak menten, Zanyka
krl; a Lomovanya vlgyben, Szarvasret, mellett.
E. limosum L. Ivanyi es Klacsany kzt, a patak menten.
E. palustre L. Klastromaljan, Munkacs mellett.
Lvcopodium selago L. A Szinyak hegycsoportban Szarvasret es Ilgocz
krnyeken.
L. clavatum L. A Szinyak hegycsoportban.
Tvpha latifolia L. A sik terlet allo vizeiben mindentt.
T. angustifolia L. A Kerepecz csatornaban, Varpalanka mellett; a vasuti
arokban, Barkaszo es Batyu kztt.
T. shuttleworthii Koch et Sond. A Szinyak hegysegben, a Cserna patak
Iels Iolyasanal seregesen.
Sparganium ramosum Huds. Ujdavidhazan, Csongoron, Bereg-Ardon,
Barkaszo es Batyu kztt: a Szernyemocsar vizeiben; Ivanyi es Klacsany
krl.
S. simplex L. Ignecz es Dubroka krl.
Potamogeton crispus L. A Kerepecz csatornaban, Varpalanka mellet;
a Czihornyan, Varalja mellett; Beregszaszon a Verkeben es a Feketevizben.
P. lucens L. A Kaszonyi csatornaban, Haranglab mellett.
P. perfoliatus L. Ugyanott.
P. natans L. Varalja mellett, a Czihornyaban.
P. pusillus L. Ugyanott es Ujdavidhaza krl, allo vizekben.
Alisma plantago L. Munkacs, Varpalanka, Varkulcsa krnyeken.
Az AlIld terleten, allo vizekben mindentt.
Sagittaria sagittaefolia L. A Kerepecz-csatornaban, Munkacs es
Varpalanka kztt; Ivanyi es Klacsany kztt; a Kaszonyi csatornaban.
Butomus umbellatus L. A sik terleten, Csongor mellett; a Fekete-vizben;
Batyu krl, a vasuti arokban; Som krnyeken.
Hvdrocharis morsus ranae. A sik terleten, Csongoron, az Ujdavidhaziak
legeljen es Beregszasz es Batyu kzt, a vasuti arokban.
Stratiotes aloides L. Batyu es Barkaszo kztt, a vasuti arokban.
Panicum crus galli L. A sik terleten tbb helyen, igy Ujdavidhazan,
Varpalankan, Varkulcsan.
P. orv:oides Ard. Ujdavidhaza es Rakos mellett, a kukoriczasban; Batyu
mellett.
Digitaria sanguinalis (L.) Scop. A sik terleten kznseges.
Setaria glauca (L.) Beauv. A sik terleten, a Latorcza ket partjan
kznseges.
S. verticillata (L.) Beauv. Csak Varpalanka krnyeken gyeren.
Orv:a clandestina A. Br. A Kerepecz-csatornaban a Nagyhegy alatt,
Munkacs mellett; Klacsany krl, a Kaszonyi csatornaban Haranglab
mellett.
Baldingera arundinacea (L.) G. M. Sch. KIacsan krl es a Lovacskan,
Munkacs mellett.
Phleum nodosum L. A sik terleten, Ujdavidhaza mellett.
Alopecurus geniculatus L. Ujdavidhazan, Posahazan, Csongoron es
Nagybereg krnyeken.
Alopecurus pratensis L. A sik terleten kznseges.
Agrostis vulgaris L. A Szinyak hegycsoport retjein.
Agrostis alba L. Ugy a sik, mint a Szinyak hegycsoport terleten
kznseges.
Calamagrostis lanceolata Roth. A Lovacskan, Munkacs mellett.
Holcus lanatus L. Varpalankan a Varhegyen; a Lovacskan, a Palhegyen
es Vereshegyen, Munkacs mellett; a Sajgoban; a Szinyak hegysegben.
Phragmites communis Trin. Varpalankan.
Arrhenatherum elatius (L.) M. et K. A sik terleten, Ujdavidhaza es
Csongor mellett.
50 51
Molinia coerulea (L.) Mnch. A Munkacsot krnyez szlhegyek alatti
nedves reteken.
Eragrostis pilosa (L.) Beauv. Ujdavidhaza krl, a kukoriczasban; a
Vicsavlgyben, a Vocsi-telep mellett.
E. minor Host. A Latorcza partjan, Ujdavidhaza mellett.
Sieglingia decumbens (L.) Bernh. A Szinyak hegycsoport retjein
szorvanyosan.
Melica nutans L. Ugyanott.
M. ciliata L. A Lovacskan, Munkacs mellett, a Nagyhegyen, Beregszasz
mellett.
Bri:a media L. A sik terleten kznseges.
Cvnosurus cristatus L. A Szinyak-hegycsoportban; a sik terleten, a
Sajgoban.
Poa annua L. A sik terleten kznseges.
P. compressa L. A sik terleten, Ujdavidhaza es Csongor krl.
P. nemoralis L. A Sajgoban, Posahaza mellett.
P. pratensis L. A sik terleten, Ujdavidhaza es Varpalanka krl.
P. trivialis L. A sik terleten kznseges.
Glvceria fluitans (L.) R. Br. A sik terlet vizenys helyein mindentt.
G. aquatica (L.) Wahlb. Ujdavidhazan.
Festuca rubra L. Szarvasreten, a Szinyak-hegycsoportban.
F. pratensis Huds. Csongoron az erdkben.
F. gigantea (L.) Vill. Csongor mellett, az Ujdavidhazai legeln.
Bromus inermis Leyss. A Latorcza-csatorna menten, Ujdavidhaza es
Nagylucska kztt.
B. sterilis L. A sik terleten kznseges.
B. mollis L. Ujdavidhaza es Csongor krl.
B. tectorum L. Varpalanka es Ujdavidhaza krl.
Lolium perenne L. A sikon kznseges.
L. temulentum L. Ujdavidhazan, vetesek kzt.
Agropvron caninum Schreb. Munkacs es Ujdavidhazan, a Latorcza
partjan.
A. repens L. A Pikujon; Ujdavidhaza krnyeken.
Hordeum murinum L. Klastromaljan, Munkacs mellett; a Varhegyen,
Varpalankan seregesen.
Cvperus fuscus L. Varpalankan, az AkasztoIld retjen.
Cvperus flavescens L. A Szinyak-hegysegben, SzidorIalva es Dunko-
Ialva krl.
Scirpus compressus Pers. A Szinyak-hegycsoportban, Felsviznicze es
Szarvasret kzti reszen.
S. lacustris L. Ujdavidhaza, Varkulcsa krnyeken.
S. silvaticus L. Ujdavidhaza, Varpalanka, Ignecze krl s mas helyeken
is.
S. tabernaemontani Gmel. A Feketevizben Gat mellett; a Kaszonyi
csatornaban; Batyu es Barkaszo krl.
Heleocharis ovata (Roth.) R. Br. A Szinyak-vlgyben; arkokban
Varkulcsa es Barkaszo kztt.
H. carniolica Koch. Arokban Mezterebes mellett nehany tvel.
H. acicularis (L.) R. Br. Dubroka krl es Csongoron, az Ujdavidhazai
legel melletti csatornaban.
H. palustris (L.) R. Br. A sik terlet mocsaras helyein mindentt.
Carex acuta L. Varpalankan, a Kerepecz-csatornaban.
Carex acutiformis Ehrh. A Sajgoban, Posahaza mellett.
C. bri:oides L. Mezterebes es Csongor kzti erdkben; a Szinyak-
hegysegben.
C. Davalliana Sm. A Szinyak-hegycsoportban, Szarvasret es
Felsviznicze kzti reteken.
C. digitata L. Szarvasreten, a Szinyak-hegycsoportban; Ilgoczon.
C. echinata Murr. Ugyanott.
C. flava L. Alsovizniczen, Felsvizniczen es Szarvasreten, a Szinyak-
hegysegben.
C. hirta L. Varpalankan, a Kerepecz-csatornaban; Szarvasreten.
C. paniculata L. Szarvasreten, a Szinyak-hegycsoportban.
C. remota L. Ilgocz es Szarvasret kzti erdkben, a Szinyak-hegysegben.
C. pseudocvperus L. A sik terleten, Batyu es Barkaszo kzt a vasuti
arokban.
C. riparia Curt. Varpalankan, a Kerepecz-csatornaban.
C. silvatica Huds. Szarvasreten.
C. vesicaria L. Varpalankan, a Kerepecz-csatornaban; a Cserna patak
menten, Szarvasret mellett.
C. vulpina L. A sik terlet mocsaras helyein.
C. vulgaris Fr. A sik terleten Szentmiklos krl.
52 53
Lemna minor L. Allo vizekben, Varpalanka es Ujdavidhaza krl.
L. trisulca L. A Feketevizben Gat es Nagybereg kztt; Ujdavidhaza
mellett allo vizekben.
Spirodela polvrrhi:a (L.) Schleid. A Feketevizben, Gat mellett. A sik
terlet allo vizeiben gyakori.
Juncus bufonius L. A Kis-Pinye-patak menten, a Rozgyilan; a Szinyak-
hegysegben.
J. conglomeratus L. Ilgoczon es SzidorIalvan, a Szinyak-hegysegben.
J. effusus L. A sik terleten, Ujdavidhaza mellett.
J. glaucus Ehrh. Varpalankan.
J. lampocarpus Ehrh. Varpalankan, a Kerepecz-csatornaban.
Lu:ula campestris (L.) DC. A sik terleten mindentt.
L. nemorosa var. cuprina Roch. Szarvasreten, a Szinyak-hegysegben.
L. maxima DC. Ugyanott.
L. pilosa (L.) Willd. A Szinyak-hegycsoport arnyekos erdeiben.
Jeratrum album L. A Sajgoban, Varkulcsa mellett.
J. Lobelianum Bernh. Szarvasreten, a Szinyak-hegysegben.
Colchicum autumnale L. A sik terleten mindentt.
Anthericum ramosum L. Munkacs mellett, a Lovacskan es Palhegyen,
Beregszasz mellett, a Nagyhegyen.
Gagea arvensis (Pers.) R. et Sch. Munkacs mellett, a honved-
lvldeben.
Gagea pratensis (Pers.) Reichb. Ugyanott.
G. lutea (L.) Kern. Varpalankan kertekben.
Allium montanum Schm. Munkacs mellett, a Palhegyen.
A. scorodoprasum L. A sik terleten es a parkanyzo dombokon
szorvanyosan mindentt.
A. ursinum L. A Pikuj havason.
Lilium martagon L. A sik terleten, a Sajgoban, Posahaza mellett.
Fritillaria meleagris L. A Szernyemocsarban.
Scilla bifolia L. Oroszveg es FrigyesIalva kzti erdben (lusus albus
ugyanott)
Ornithogalum umbellatum L. Munkacs es Varpalanka krl, arkokban.
Muscari comosum (L.) Mill. A Lovacska alatt elterl vetesek kztt,
Munkacs mellett.
Mafanthemum bifolium (L.) DC. Erdkben, a Szinyak-hegycsoportban.
Polvgonatum officinale All. Munkacs krli dombokon.
P. verticillatum (L.) All. A Szinyak-hegysegben Szarvasreten.
Convallaria mafalis L. A Csernekhegyen es Lovacskan, Munkacs
mellett.
Paris quadrifolia L. A Lovacskan, Munkacs mellett; a sik terleten
csak Posahaza es Varkulcsa kzti erdben.
Leucofum vernum L. FrigyesIalvan a malomnal seregesen terem.
L. aestivum L. Varaljan arkokban es nedves reteken szorvanyosan.
Galanthus nivalis L. Klastromaljan, Munkacs mellett.
Crocus Heuffelianus Herbert. Munkacs mellett, a honvedlvldeben
es a Sajgoban, Posahaza mellett.
C. albiflorus Kit. Munkacs mellett, a honvedlvldeben szalankent.
Gladiolus imbricatus L. Felsviznicze es Szarvasret kzti reteken, a
Szinyak patak menten.
Iris pseudacorus L. A Kerepecz-csatornaban, Munkacs es Varpalanka
kztt; Klacsany es Varkulcsa krl.
Orchis latifolia L. A Lovacskan Munkacs mellett.
O. palustris Jacq. A Lovacska alatti reteken; Posahaza mellett, a Sajgo
szelen.
O. maculata L. Nedves reteken, a Szinyak-hegysegben.
O. militaris L. A Lovacskan.
O. morio L. A Vereshegyen, Munkacs mellett.
O. sambucina L. A Csernekhegyen, Munkacs mellett.
Platanthera bifolia (L.) Rich. A Sajgoban, Posahaza mellett.
Cephalanthera longifolia (L.) Fritsch. A Lovacskan Munkacs mellett.
Epipactis latifolia (L.) All. Csongor es Mezterebes kzti erdkben.
E. palustris (L.) Cr. Szarvasreten, a Szinyak-hegysegben.
E. rubiginosa Gaud. Beregsziklason.
Neottia nidus avis (L.) Rich. Arnyekos erdkben, a Csernekhegyen es
a Sajgoban.
Populus alba L. Munkacs es Ujdavidhaza kzt, a Latorcza partjan.
P. tremula L. A siksag erdeiben szalankent.
P. pvramidalis (Roz.) Spach. A siksagon, utak menten es kertekben.
Salix alba L. A sik terlet vizei mellett mindentt.
S. caprea L. A siksag erdeiben.
S. cinerea L. Kznseges.
54 55
S. fragilis L. Varpalanka krl.
S. viminalis L. Ujdavidhaza es Varpalanka kzt a Latorcza partjan.
S. acuminata Smith. Ujdavidhazan.
S. triandra L. A Latorcza partjan szorvanyosan, Ujdavidhaza krl.
Corvllus avellana L. A siksag erdeiben kznseges.
Betula alba L. Az erdkben szorvanyosan.
Alnus glutinosa (L.) DC. Csongor mellett erdket alkot.
Castanea sativa Mill. Munkacson, a Palhegyen; Beregszasz mellett, a
Nagyhegy erds reszen tbb peldany latszolag vadon n.
Ulmus campestris L. A sik terleten szorvanyosan.
Humulus lupulus L. A sik terleten mindentt.
Urtica urens L. Ujdavidhazan, Varpalankan kertekben bven.
U. kioviensis Rogow. A Sajgoban nedves, mocsaras helyeken Varkulcsa
mellett. Masodik hazai termhelye.
Jiscum album L. A Lovacskan gymlcsIakon; a sik terleten tlgyeken
elskdik.
Aristolochia clematitis L. Ujdavidhaza krl vetesekben, reteken
seregesen.
Rumex acetosa L. A sik terleten mindentt.
R. acetosella L. Varpalankan a legeln; Ujdavidhazan a Latorcza
partjan.
R. conglomeratus Murr. Varpalankan.
R. crispus L. Ugyanott.
R. obtusifolius L. A Palhegyen Munkacs mellett.
R. sanguineus L. A Sajgoban, Posahaza mellett.
Polvgonum aviculare L. A sik terleten utak szelen, legelkn mindentt
kznseges.
P. amphibium L. var. terrestre. A Latorcza-csatorna menten,
Ujdavidhaza es N.-Lucska kztt, vetesekben.
P. convolvulus L. A sik terleten, vetesek kztt kellemetlen gyom.
A Felvideken csak Alsovereczken gyjtttem.
P. hvdropiper L. Ujdavidhazan kertekben.
P. lapathifolium L. A sik terleten mindentt kznseges.
P. persicaria L. Ujdavidhaza es Varpalanka kertjeiben.
P. mite Schrk. Varpalankan, Mezterebesen s a sik terlet mas helyein is.
Polvcnemum arvense L. Beregszasz es Beregardo kzt, a vasut menten;
tarlokon Beregrakos mellett.
Chenopodium bonus Henricus L. A sik terleten mindentt Ialvak krl.
Ch. album L. A sik terleten kznseges.
Ch. hvbridum L. A sik terleten, Varpalankan, Ujdavidhazan es Gat
krl.
Ch. polvspermum L. Ujdavidhaza es Varpalanka krl, vetesek kzt
kznseges.
Ch. urbicum L. A sik terleten, a Latorcza krli Ialvak krl.
Amaranthus retroflexus L. Ujdavidhaza es Varpalanka kertjeiben
kznseges.
Salsola kali L. Batyun a vasuti allomason. Valoszinleg a vonattal
hurczoltak be s most a homokos palyaudvaron vegetal.
Portulaca oleracea L. Ujdavidhaza krl, a kukoriczasban; Munkacs
es Varkulcsa kztt a vasuti tltesen; Batyu es Barkaszo krl.
Agrostemma githago L. A sik terleten vetesek kzt.
Jiscaria viscosa (Gilib.) Aschers. A Lovacskan, Munkacs mellett;
a Varhegyen, Varpalanka mellett s tbb helyen a Szinyak-hegysegben.
Silene gallica L. Szarvasreten, a Szinyak-hegysegben.
S. inflata Sm. A Szinyak-hegysegben tbb helyen; (lusus roseus)
Ujdavidhaza es Varpalanka kztt.
S. italica (L.) Pers. ssp. nemoralis (W. K.) Williams. Lovacskan
Munkacs mellett.
Melandrvum album (Mill.) Garcke. A bejart terleten kznseges.
M. rubrum (Wgl.) Garcke. A Lovacskan, Csernekhegyen, Munkacs
mellett; Szarvasreten, a Szinyak-hegysegben.
Cucubalus baccifer L. Ujdavidhazan, Csongoron, FrigyesIalvan,
Alsovizniczen es Szarvasreten.
Gvpsophila muralis L. A sik terleten kznseges.
Dianthus armeria L. A sik terleten kznseges.
D. compactus Kit. Il. alb. A Temnatik-havas retjein.
D. saxigenus Schur. A Szinyak-hegysegben mindentt kznseges.
D. deltoides L. FrigyesIalva mellett.
Saponaria officinalis L. A Latorcza menten, a sik terleten mindentt.
Stellaria holostea L. A Varhegyen, Varpalanka mellett; a Sajgoban,
Posahaza mellett; Csongor krl.
56 57
S. media L. A bejart terleten kznseges.
S. nemorum L. Szinten.
S. graminea L. Szinten.
S. uliginosa Murr. A Csernapatak menten, a Szinyakhegysegben.
Cerastium vulgatum L. Kznseges a sik terleten.
C. arvense L. Munkacs krl.
Sagina nodosa (L.) Fenzl. A Tichi-patak tzeges retjein, Szarvasret
mellett.
S. procumbens L. Varpalanka, Varkulcsa es Ujdavidhaza legelin.
Malachium aquaticum (L.) Fr. A sik terleten Mezterebes es Rakos
krnyeken.
Arenaria serpvllifolia L. A sik terleten kznseges.
Moehringia trinerva (L.) Clairv. A Szinyak-hegysegben mindentt.
M. muscosa L. A Pikuj-havason.
Spergula arvensis maxima Bnngh. Szarvasreten es SzidorIalvan; a
Szinyak-hegycsoportban; a sik terleten, Odavidhaza es Ivanyi kztt a
kukoriczasban.
Spergularia rubra (L.) Dum. A sik terleten Varpalanka, Varalja,
Ujdavidhaza es Csongor legelin.
Scleranthus annuus L. A sik terlet legelin gyakori.
Nuphar luteum (L.) Sm. Ujdavidhaza es Klacsany krl allo vizekben.
Ceratophvllum submersum L. Ujdavidhazan, a Latorczaban;
Varpalankan, a Kerepecz-patakban; a Fekete vizben, Gat krl.
Caltha palustris L. A bejart terleten kznseges.
Helleborus purpurascens W. et K. ssp. Baumgartenii Kov. A Szinyak-
hegysegben, FrigyesIalva krl.
Actaea spicata L. Szarvasreten, a Szinyak-hegysegben.
Nigella arvensis L. Mezterebes es Batyu krl.
Isopvrum thalictroides L. Klastromaljan, Munkacs mellett.
Aquilegia vulgaris L. A Varhegyen, Varpalanka mellett.
A.vulgaris L. (lusus albus). Ugyanott.
Delphinium consolida L. A sik terleten vetesek kzt.
Aconitum rigidum Reich. A Pikujhavason.
A. skerisorae Gay. A Pikujhavason es Szarvasreten a Szinyakhegysegben.
A. moldavicum Hacqu. A sik terleten, a Sajgoban, Posahaza mellett.
Anemone nemorosa L. A Klastromaljan es a honvedlvldeben,
Munkacs mellett.
A. ranunculoides L. A Szinyakhegysegben, FrigyesIalva krl.
Clematis recta L. Ujdavidhaza es Munkacs kztt, a Latorcza partjan;
a Lovacskan, Munkacs mellett.
C. vitalba L. A Varhegyen, Varpalanka mellett.
Ranunculus acer L. A bejart terleten mindentt.
R. aquatilis L. A Czihornyan, Varalja mellett.
R. arvensis L. Varpalanka es Munkacs kzti mezkn.
R. aureus Schleich. Klacsany mellett, az erdben.
R. auricomus L. A Sajgoban, Posahaza mellett.
R. bulbosus L. A Latorcza partjan, Ujdavidhaza es Varpalanka kztt.
R. ficaria L. A sik terleten csak Varpalankan szedtem.
R. flammula L. A sik terleten kznseges.
R. lingua L. Barkaszo es Batyu kzt a vasuti arokban.
R. polvanthemus L. A Szinyak-hegysegben szorvanyosan.
R. repens L. A sik terleten kznseges.
R. sardous Cr. var. mediterraneus Griseb. A sik terleten Munkacstol
delre egeszen Mezterebesig.
Thalictrum aquilegifolium L. A Pikujhavason es a vereczkei szorosban.
Th. lucidum L. Cserjesekben, reteken, arkok szelen a sik terleten
Ujdavidhaza, Rakos es Nagy-Lucska krl; DunkoIalvan.
Th. galioides Nestl. A legelk szelein Batyu mellett.
Berberis vulgaris L. Ilgoczon a Szinyakhegysegben.
Papaver rhoeas L. A Varhegyen, Varpalanka mellett. A sik terleten
vetesek kzt.
Chelidonium mafus L. A sik terleten, Ialvak krl.
Corvdalis cava Sch. et K. Varpalankan, a Varhegy alatti kertekben.
C. solida (L.) Sm. A Klastromaljan, Munkacs mellett.
Fumaria rostellata KnaI. Beregszasz mellett, a Nagyhegyen igen gyeren.
Lepidium campestre (L.) R. Br. A sik terleten, Varpalanka es
Ujdavidhaza krl.
L. draba L. Batyu es Munkacs kzt a vasut menten; Varpalankan a
kertekben kellemetlen gyom.
L. perfoliatum L. Voloczon, a vasuti allomason.
L. ruderale L Varpalanka es Ujdavidhaza krl, kertekben es mezkn.
58 59
Thlaspi arvense L. A sik terleten. Ujdavidhaza es Varpalanka krl.
Alliaria officinalis Andr. Ugyanott.
Sisvmbrium Sophia L. Ujdavidhazan kertekben.
S. officinale Scop. Ugyanott a Latorcza partjan.
Sinapis arvensis L. A bejart terleten mindentt bven.
S. orientalis Murr. Ujdavidhazan, vetesek kztt gyeren.
Diplotaxis muralis (L.) DC. Ujdavidhazan a Latorcza partjan;
Varpalankan a Varhegyen; Szarvasreten a Szinyak-hegysegben.
Raphanus raphanistrum L. Varpalankan, Szarvasreten vetesek kzt.
Barbarea arcuata (Opiz) Reichb. A sik terleten, Ujdavidhaza
krnyeken a kukoriczasokban.
B. vulgaris R. Br. A sik terleten kznseges.
Nasturtium officinale R. Br. Munkacs mellett, a Latorcza partjan.
N. armoracia (L.) F. Schultz. Nagy-Lucska, Ujdavidhaza hiresek a
tormairol.
N. silvestre (L.) R. Br. A sik terleten mindentt.
N. austriacum Cr. Ujdavidhaza, a Latorcza partjan.
Cardamine silvatica L. Szarvasreten es a Pikujhavason.
C. pratensis L. A bejart terleten mindentt.
Dentaria bulbifera L. Munkacs krl, erdkben.
Capsella bursa pastoris (L.) Mnch. A terleten mindentt.
Draba verna L. Munkacs krl.
Neslia paniculata (L.) Desv. Munkacs es Varpalanka krl,
a vetesekben.
Arabis arenosa (L.) Scop. Munkacs krl.
A. glabra (L.) Weinm. A Vereshegyen, Munkacs mellett; Ilgoczon,
a vagasokban.
Ervsimum cheiranthoides L. A sik terleten, a Latorcza krli
kukoriczasokban.
E. pannonicum Cr. Varpalanka krl.
Bunias orientalis L. A sik terleten, Varpalanka krl.
Alvssum calvcinum L. Szarvasreten.
A. desertorum StapI. Varpalankan, a Varhegyen.
Reseda lutea L. Ujdavidhaza es Munkacs krl.
Drosera rotundifolia L. A Cserna- es Tichi-patak tzeges helyein,
a Szinyak-hegysegben.
Sedum acre L. Varpalankan es Beregszasz krl.
S. boloniense Lois. Ilgoczon, a vagasokban.
S. maximum L. Varpalanka mellett, a Varhegyen; a Csernekhegyen,
Munkacs mellett; a Nagyhegyen, Beregszasz mellett.
S. carpaticum Reuss. A Temnatik havasnak ZanykaIrd Iele es reszen.
S. glaucum W. et K. I. glanduloso-pubescens Feight. A Vereczkei szoros
sziklain, a Latorcza Iolyo menten.
Sempervivum tectorum L. Hazak tetejen, Varpalankan es Varaljan.
Saxifraga bulbifera L. A Szarkahegyen, Hegyralja mellett.
Ribes grossularia L. Szarvasreten, a Szinyak-hegycsoportban.
Aruncus silvester Kostel. Ugyanott.
Filipendula ulmaria (L.) Maxim. Ugyanott.
F. hexapetala Gilib. A sik terleten, Varpalanka es Ujdavidhaza
krnyeken.
Pirus communis L. A bejart terleten szetszorva.
P. malus L. Szinten.
Sorbus aucuparia L. Szarvasreten.
S. aria (L.) Cr. Beregszasz, Munkacs krnyeken.
Rubus bifrons Vest. A Lovacskan, Munkacs mellett; a legelkn Ivanyi
mellett.
R. glandulosus Bell. Varpalankan, a Varhegyen.
R. caesius L. Ugyanott.
R. idaeus L. Vagasokban, a Szinyakhegysegben.
Fragaria vesca L. A bejart terleten kznseges.
Potentilla alba L. A Csernekhegyen es Palhegyen, Munkacs mellett.
P. anserina L. A sik terleten is mindentt.
P. argentea L. A sik terleten, Ujdavidhaza krl reteken.
P. aurea L. A Pikuj havason.
P. recta L. Klacsany es Ivanyi Iltti szlhegyeken; Ujdavidhaza krl
reteken.
P. reptans L. Varpalanka krl.
P. silvestris Neck. A Szinyakhegysegben es a sikon is mindentt.
Geum urbanum L. A siksagon kznseges.
Agrimonia eupatoria L. A siksagon reteken, arkokban mindentt.
Aremonia agrimonoides (L.) Neck. Mezterebes es Csongor kzt az
erdben. A Sajgoban, Posahaza es Varkulcsa mellett seregesen.
60 61
Sanguisorba minor Scop. Munkacs es Varkulcsa kztt, a vasuti
tltesen.
S. officinalis L. A sik terlet retjein kznseges.
Prunus spinosa L. A sik terleten kznseges.
Rosa canina L. I. nitens Desv. Csongor mellett, az Ujdavidhazaiak
legeljen.
R. canina L. I. aciphvlla Lind. Ujdavidhazan a legeln.
R. coriifolia Fr. Csongor mellett, az Ujdavidhazaiak legeljen.
R. dumetorum Th. I. platvphvllos Desv. A Palhegyen, Munkacs mellett.
R. gallica L. Ivanyi Iltt a szlhegyeken; a Nagyhegyen Munkacs
mellett.
R. squarrosa Ran. Ujdavidhazan a legeln.
Genista germanica L. Munkacs krli szlhegyeken, Felsvizniczen,
Ilgoczon, a Szinyakhegysegben, Beregszasz mellett, a Nagyhegyen.
G. tinctoria L. A bejart terleten mindentt.
G. pilosa L. Munkacs es Hegyralja krli dombokon.
Cvtisus serotinus Kit. Loho Iltt a szlhegyeken; a Lovacskan,
Csernekhegyen es Palhegyen Munkacs mellett; a Nagyhegyen, Beregszasz
mellett.
C. nigricans L. A Szinyakhegysegben.
Sarothamnus scoparius (L.) Wimm. A Lovacskan, Munkacs mellett;
DunkoIalvan.
Ononis hircina Jacqu. A sik terleten kznseges.
O. hircina Jacqu. (lusus albus). Ujdavidhazan.
O. spinosa L. Munkacs krl, a kaszalokon, de joval gyerebben az
elbbinel.
Anthvllis vulneraria L. A sik terleten.
Trifolium agrarium L. Ujdavidhaza krl.
T. alpestre L. Szarvasreten, a Szinyakhegy csoportban.
T. arvense L. A sik terleten, vetesek kzt.
T. aureum Poll. A sik terleten mindentt.
T. fragiferum L. Felsvizniczen, Szarvasreten, a Szinyakhegysegben, a
sik terleten; Ujdavidhazan; Mezterebesen es Csongoron.
T. hvbridum L. A sik terleten szorvanyosan.
T. medium L. Ujdavidhazan; Klacsan krl; a Lovacskan Munkacs
mellett.
T. minus Sm. A Szinyak-hegysegben, Felsviznicze krl; a sik
terleten: Varpalanka, Batyu, Som, Haranglab es Kislonya krnyeken.
T. ochroleucum L. Ugyanott es a Szarvasreten a Szinyakhegysegben.
T. rubens L. A Lovacskan, Csernekhegyen es Palhegyen, Munkacs
mellett.
Medicago falcata L. A bejart terleten mindentt.
M. sativa L. Szinten.
M. varia Med. (falcata x sativa). Ujdavidhazan, a Latorcza partjan.
M. lupulina L. Kznseges a bejart terleten.
M. Willdenowii Bnngh. Ujdavidhazan, a temetben es a Latorcza
partjan.
Dorvcnium herbaceum Vill. Ujdavidhazan, a sik terleten mindentt.
Melilotus albus Desv. A sik terleten mindentt.
M. officinalis L. Szinten.
Lotus corniculatus L. A Szinyakhegysegben.
L. tenuifolius L. A Palhegyen es a Csernekhegyen, Munkacs mellett;
Rakos krnyeken.
Galega officinalis L. A sik terleten s az azt krnyez dombokon
szorvanyosan mindentt.
Astragalus cicer L. Ujdavidhazan.
C. glvcvphvllos L. A Szinyak-hegysegben szorvanyosan es Munkacsot
krlvev szlhegyeken; a sik terleten a Sajgoban, Varkulcsa mellett.
Coronilla vaginalis Lam. A Lovacskan, a Palhegyen, Munkacs mellett.
C. varia L. A bejart terleten szorvanyosan.
Hippocrepis comosa L. A Palhegyen Munkacs mellett.
Jicia cassubica L. Klacsany krl. A sik terleten mindentt.
Jicia cracca L. A sikon kznseges.
J. hirsuta (L.) Koch. Ujdavidhaza krl, vetesekben.
J. pannonica Cr. Mezterebes es Gorond krl.
J. pisiformis L. A Lovacska tetejen, Munkacs mellett; a szlhegyeken
Loho es Ivanyi Iltt.
J. sativa L. A sik terleten elvadulva mindentt.
J. segetalis Thuill. A Latorcza partjan, Ujdavidhaza es Varpalanka
kztt.
J. sepium L. Ujdavidhazan, Munkacs krl, bokrok kzt.
J. silvatica L. Klacsany melletti erdben.
62 63
J. sordida W. et K. Csak Csongor mellett gyjtttem.
J. tetrasperma (L.) Mnch. A bejart terleten vetesek kzt mindentt.
J. villosa Roth. A sik terleten, Munkacs krl.
Lathvrus hirsutus L. Ujdavidhaza krnyeken.
L. pratensis L. A siksagon mindentt.
L. silvestris L. Ujdavidhaza krl bokrok kzt; a Latorcza partjan,
Ujdavidhaza es Varpalanka kzt.
L. platvphvllos Retz. Ugyanott az elbbivel keverten.
L. tuberosus L. A sikon szorvanyosan mindentt.
L. vernus (L.) Bernh. A Csernekhegyen, Munkacs mellett.
Pisum sativum L. Vetesek kzt, Ujdavidhazan es Szarvasreten.
P. arvense L. Ugyanott.
Geranium columbinum L. Varpalanka es Munkacs krl.
G. palustre L. A Palhegyen, Munkacs mellett.
G. phaeum L. Varpalankan, a Varhegyen.
G. pratense L. A Vizniczevlgyben.
G. Robertianum L. A sik terleten Varpalanka es Munkacs krl.
G. pusillum L. Varpalanka es Ujdavidhaza krl.
G. sanguineum L. A Palhegyen, Munkacs mellett.
G. silvaticum L. A Szinyak-hegysegben.
Erodium cicutarium (L.) L`Herit. A sik terleten mindentt.
Oxalis acetosella L. Szinten.
O. stricta L. Ujdavidhaza es Mezterebes krl kaszalokon.
Linum catharticum L. A bejart terleten mindentt.
L. gallicum L. Ivanyi krli reteken igen gyeren.
L. usitatissimum L. Elvadulva vetesek kztt, Szarvasreten.
Radiola linoides Gmel. A Szinyakhegysegben, Felsvizniczen a Ialusi
temetben seregesen terem.
Polvgala amara L. Szarvasreten, a Szinyak-hegysegben.
P. vulgaris L. Kznseges a bejart terleten.
P. vulgaris L. I. oxvptera Reichb. Szarvasret es Felsviznicze kzt,
a reteken.
P. mafor Jacqu. A Lovacskan, Munkacs mellett.
Euphorbia cvparissias L. A sik terlet legelin nagyon kellemetlen
gyom.
Euphorbia esula L. Varpalanka es Ujdavidhaza krl.
E. helioscopia L. Varpalanka es Ujdavidhaza retjein, szantoin
kznseges.
E. platvphvlla L. Ujdavidhazan. A bejart terleten szorvanyosan
mindentt.
E. polvchroma Kern. A Lovacskan, Munkacs mellett.
E. villosa W. et K. A Vizniczevlgyben, Felsviznicze mellett.
Mercurialis perennis L. A Szinyakhegysegben, Szarvasret krl.
Callitriche verna L. Allo es csendesen Iolyo vizekben kznseges;
a Pikuj havason c. 1300 m. magassagban is megtalaltam egy Iorrasban.
Evonvmus europaea L. Ujdavidhaza es Varpalanka krl.
Impatiens nolitangere L. A Sajgoban, Posahaza mellett.
Rhamnus cathartica L. Bokros helyeken, a sik terleten.
Rh. frangula L. Varpalankan, a Varhegyen.
Parthenocissus quinquefolia (L.) Planch. Ujdavidhaza es Varpalanka
krl elvadulva.
Tilia parvifolia Ehrh. Munkacson.
T. platvphvlla Scop. Varpalankan.
Malva neglecta Wallr. Ujdavidhazan keritesek krl.
M. pusilla Sm. Varpalanka krl.
M. silvestris L. A sik terleten Munkacs es Varpalanka krnyeken.
Althaea officinalis L. Ujdavidhazan, az uj temet krl; Varpalanka es
Ujdavidhaza kzt a Latorcza partjan; Som krl, a legelkn.
Hvpericum hirsutum L. Mezterebes es Csongor kzt, az orszagut
menten.
H. humifusum L. . Liottardi Vill. Ivanyi krl, a legelkn.
H. maculatum Cr. A sik terleten Barkaszo es Mezterebes kztt.
H. montanum L. Klacsan melletti erdben; a Loho Iltti szlkben.
H. perforatum L. A bejart terleten kznseges.
H. quadrangulum L. A Sajgoban, Posahaza mellett; Szarvasreten,
a Szinyakhegysegben.
H. acutum Mnch. Csongoron es Varkulcsan az erdkben; a Lomovanya
vlgyben, Szarvasret krl.
Elatine alsinastrum L. Beregszasz es Ardo kztt a vasuti arokban.
Helianthemum obscurum Pers. Beregszasz krl, a Nagyhegyen.
Jiola canina L. A bejart terleten kznseges.
J. hirta L. Munkacs krl a mezkn.
64 65
J. silvestris L. Szarvasreten.
J. saxatilis Schm. Ugyanott.
J. persicifolia Roth. Batyu es Haranglab krnyeken, nedves reteken.
J. odorata L. Varpalankan, a Varhegyen.
J. tricolor L. A bejart terleten mindentt.
Daphne me:ereum L. Az erdkben szorvanyosan mindentt.
Peplis portula L. Csongoron, az Ujdavidhazaiak kzsegi erdejeben;
Bereg-Ardon, a vasuti arokban.
Lvthrum hvssopifolia L. Ujdavidhazan; Csongor es Beregszasz krl;
Varkulcsan es Odavidhazan, az ut menten.
L. salicaria L. A sik terleten kznseges.
L. virgatum L. Varkulcsa, Rakos es Gajdano nedves retjein.
Epilobium hirsutum L. Buboliska krl, az erdben.
E. palustre L. A Szinyakhegysegben mindentt.
E. montanum L. Szarvasreten, a Szinyakhegysegben.
E. parviflorum Schreb. Varpalankan. A sik terleten mindentt.
E. rosmarinifolium Haenke. Csak FrigyesIalva krl gyjtttem.
Chamaenerium angustifolium (L.) Scop. A vagasokban, a Szinyakhegy-
segben mindentt.
Oenothera biennis L. Munkacstol delre egeszen Nagy-Lucskaig,
a Latorcza partjan.
Circaea lutetiana L. Varpalankan kertekben, a sik terlet erdeiben
mindentt.
Mvriophvllum verticillatum L. A Kerepeczcsatornaban, Varpalanka
mellett, a Latorcza Iolyoban szorvanyosan.
Hedera helix L. Munkacsot krnyez dombokon kznseges.
Sanicula europaea L. A sik terlet erdeiben, Posahaza, Varkulcsa,
Mezterebes es Csongor krl.
Astrantia mafor L. Szarvasreten, a Szinyakhegysegben.
Ervngium campestre L. Ignecze es Beregszasz krl.
E. planum L. Beregszasz mellett, a Nagyhegyen; a Szernye mocsar
krnyeken.
Cicuta virosa L. A vasuti arokban, Barkaszo es Batyu kztt.
Aegopodium podagraria L. A sik terleten mindentt.
Carum carvi L. A sik terleten, Varpalankan kertekben; a Szinyakban
mindentt.
Pimpinella magna L. A sik terleten szorvanyosan.
P. saxifraga L. Szarvasreten, a Szinyakhegysegben.
Sium latifolium L. A sik terleten, Varkulcsa mellett az erdben;
Mezterebes krl, az orszagut arkaban.
Bupleurum longifolium L. Beregsziklason, a Pikuj alatt.
B. tenuissimum L. Batyu, Som, Haranglab es Kislonya kzti legelkn.
Oenanthe aquatica (L.) Lam. Ujdavidhaza, Varkulcsa, Mezterebes
krnyeken arkokban; a Sajgoban Posahaza mellett.
Oenanthe banatica HeuII. A sik terleten; a Kerepecz-csatornaban,
Varpalanka mellett; Varalja es Posahaza krnyeken, nedves reteken es
arkokban.
Aethusa cvnapium L. Kertekben, vetesek kztt a sik terleten.
Seseli annuum L. A Nagyhegyen, Beregszasz mellett.
S. glaucum L. A Palhegyen, Munkacs mellett.
Silaus selinoides (Jacqu.) Beck. A Nagyhegyen, Beregszasz mellett.
Angelica silvestris L. A sik terlet nedves retjein; a Palhegyen Munkacs
mellett.
Anethum graveolens L. Varpalankan, a Varhegyen elvadulva.
Peucedanum cervaria (L.) Cass. A Palhegyen es Csernekhegyen
Munkacs mellett; a szlhegyeken Loho Iltt.
P. oreoselinum (L.) Mnch. A Szinyakhegysegben, Felsviznicze es
Szarvasret kztt.
P. palustre (L.) Mnch. Mezterebes, Batyu es Varkulcsa krl, nedves
helyeken.
P. carvifolia Vill. A Nagyhegyen, Munkacs mellett.
Pastinaca sativa L. A sik terleten mindentt.
Heracleum sphondvlium L. A terleten kznseges.
Tordvlium maximum L. Varpalankan, a Varhegyen.
Laserpitium latifolium L. Munkacs krl a szlhegyeken.
Daucus carota L. A sik terleten mindentt gyakori.
Torillis anthriscus (L.) Gmel. A Szinyakhegysegben; a sikon is.
Anthriscus scandix (Scop.) Beck. A Varhegyen, Varpalanka mellett.
A. svlvestris (L.) HoIIm. A terleten kznseges.
Chaerophvllum aromaticum L. Varpalankan, Ujdavidhazan kertekben.
Ch. bulbosum L. Ujdavidhazan, arkok szelen; Varpalankan,
a Varhegyen.
66 67
Ch. cicutaria Vill. A Szinyakban kznseges.
Conium maculatum L. Odavidhazan; Varpalankan, a Varhegyen.
Pleurospermum austriacum HoIIm. A Pikuj havason.
Cornus mas L. A Klastrom aljan, Munkacs mellett.
C. sanguinea L. A Munkacsot krnyez dombokon; a sik erdeiben
szorvanyosan.
Pirola uniflora L. A Zsarnoban, Munkacs mellett.
P. rotundifolia L. Szarvasreten, a Szinyakhegysegben.
Monotropa hvpopitvs L. Beregsziklason, Fels Kisbisztran a Pikuj-havas
alatt; Szarvasreten, a Szinyakhegysegben; a sik terleten a Sajgoban,
Varkulcsa mellett.
Primula acaulis L. A honvedlvldeben, Munkacs mellett.
Soldanella hungarica Simk. A Pikuj havason, a Schnborn havason,
a Temnatikon.
Hottonia palustris L. Varaljan, Varpalankan arkokban; a Sajgoban,
a Veres korcsma krnyeken; Mezterebes es Csongor kzt az erdben.
Lvsimachia nummularia L. A bejart terleten mindentt.
L. punctata L. A sik terleten mindentt.
L. vulgaris L. Ujdavidhazan; a varkulcsai erdben; Klacsany krnyeken.
Anagallis arvensis L. A sik terleten mindentt kznseges.
Fraxinus excelsior L. Varkulcsa mellett erdt alkot.
Ligustrum vulgare L. A szlhegyek aljan, Lauka es Loho kztt.
Ervthraea centaurium (L.) Pers. A bejart terleten mindentt.
E. pulchella (Sw.) Pr. Ujdavidhaza, Nagy-Lucska es Mezterebes
krnyeken, tarlokon.
Gentiana asclepiadea L. Il. alb. A Szinyakhegysegben reteken, Dubina
Iltt.
Menvanthes trifoliata L. Ivanyi es Klacsany kzt, a patak menten
elterl ingovanyos reteken.
Jinca minor L. Munkacs krnyeken; Varpalankan kertekben.
Cvnanchum vincetoxicum (L.) R. Br. A bejart terleten mindentt.
C. laxum Bartl. A Nagyhegyen, Beregszasz mellett.
Convolvulus arvensis L. A sik terleten vetesek kzt kznseges.
Calvstegia sepium (L.) R. Br. Varpalankan es Ujdavidhazan, a Latorcza
partjan.
Cuscuta europaea L. Felskisbisztran csalanon; Ujdavidhazan.
C. trifolii Bab. A sik terleten a hatosag nembanomsaga es a nep
tudatlansaga miatt nagy pusztitast vegez a loheresekben.
Cvnoglossum officinale L. A Zsarnoban Munkacs mellett; a sik terleten
Batyu, Botragy es Haranglab kzti legelkn.
Lappula echinata Gilib. FrigyesIalvan; a Nagyhegyen, Beregszasz
mellett igen gyeren.
Asperugo procumbens L. Batyu es Barkaszo kztt, a vasuti tltesen.
Svmphvtum officinale L. A sik terleten kznseges.
S. officinale L. (lusus albus). Munkacs es Varpalanka kzt a mezkn.
S. tuberosum L. A Vereshegyen, Munkacs mellett.
Anchusa officinalis L Ujdavidhaza es Varalja kzt, a Latorcza partjan.
Nonnea pulla DC. Ujdavidhaza krnyeken.
Pulmonaria mollissima Kern. Klacsany melletti erdben.
P. officinalis L. A Munkacsot krnyez erdkben kznseges.
Mvosotis arvensis (L.) Hill. A Nagyhegyen, Beregszasz mellett.
M. sparsiflora Mikan. Varpalanka, Munkacs es Ujdavidhaza krl.
M. silvatica HoIIm. A Szinyak-hegysegben.
M. stricta L. Munkacs es Ujdavidhaza krnyeken.
M. palustris (L.) Lam. I. scabra Smk. Szarvasreten, a Szinyakhegy
csoportban; a Nagyhegy alatt, Munkacs mellett.
Lithospermum arvense L. Munkacs krl, a mezkn.
Cerinthe minor L. Ugyanott.
Jerbena officinalis L. A sik terleten mindentt.
Afuga genevensis L. A honvedlvldeben, Munkacs mellett.
Afuga reptans L. A bejart terleten kznseges.
Afuga reptans L. (lusus albus). A honvedlvldoben, Munkacs mellett.
Scutellaria galericulata L. Felsvizniczen, a Szinyakhegysegben; a sik
terleten, Ujdavidhaza es Varkulcsa krnyeken.
S. hastifolia L. A sik terleten kznseges.
Nepeta pannonica L. Rakocziszallason es Felsvereczken, a Latorcza
menten; Volocz mellett.
N. cataria L. Ujdavidhazan, a legeln.
Glechoma hederacea L. A bejart terleten kznseges.
Prunella grandiflora (L.) Jacqu. A Nagyhegyen, Beregszasz mellett.
68 69
P. laciniata L. Kajdano, FrigyesIalva, Felsviznicze es Szarvasret
krnyeken.
Melittis melissophvllum L. A Lovacskan, Munkacs mellett.
Phlomis tuberosa L. Ujdavidhazan; a Lovacskan, Munkacs mellett.
Galeopsis angustifolia Ehrh. A Palhegyen, Munkacs mellett; a sik
terleten szorvanyosan.
G. ladanum L. Az elbbivel.
G. pubescens Bess. Varpalankan.
G. speciosa Mill. Ujdavidhaza, Varkulcsa es Szarvasret krl.
Lamium album L. A sik terleten kznseges.
L. amplexicaule L. Szinten.
L. luteum (Huds.) Krock. A Klastromaljan, Munkacs mellett.
L. purpureum L. Mindentt kznseges.
Leonurus cardiaca L. A bejart terleten mindentt.
L. marrubiastrum L. Ujdavidhazan es Varpalankan, kertekben,
kukuriczasokban.
Ballota nigra L. Ujdavidhaza.
Stachvs alpina L. Szarvasreten es Pikuj havason.
S. officinalis (L.) Trev. A bejart terlet retjein.
S. palustris L. Szinten.
S. recta L. A Lovacskan, Munkacs mellett. Ujdavidhazan vetesek kzt.
S. silvatica L. A Szinyak-hegysegben, Szarvasret krl; a sikon, Ignecze
mellett.
Salvia glutinosa L. A Szinyak-hegysegben.
S. pratensis L. A sik terleten Munkacs es Varpalanka krl.
S. silvestris L. Varpalankan.
S. verticillata L. Varpalankan; a sikon kznseges.
Satureia acinos (L.) Scheele. Varpalankan, a Varhegyen; Beregszasz
mellett, a Nagyhegyen.
Satureia vulgaris (L.) Fritsch. Ujdavidhazan, a legeln.
Hvssopus officinalis L. Varpalankan, a var Ialain, bastyain elvadulva.
Origanum vulgare L. Varpalankan, a Varhegyen; Munkacsot krnyez
dombokon.
Origanum vulgare L. (lusus albus). Varpalankan, a Varhegyen.
Thvmus collinus M. B. Ujdavidhazan.
Th. ovatus Mill. I. subcitratus Schreb. Szarvasreten.
Lvcopus europaeus L. A bejart terleten kznseges.
Mentha arvensis L. Ujdavidhaza krl tarlokon.
M. aquatica L. Ugyanott arkokban; Batyu es Som kztt, a vasuti arokban.
M. austriaca Jacqu. Ujdavidhazan, kertekben es a Latorcza partjan.
M. mollissima Borkh. var. retinervis (Borb.) Ujdavidhaza mellett.
M. longifolia Huds. var. discolor (Opiz.) Ugyanott.
M. longifolia Huds. var. virgultorum Desegl. I. cinerula H. Braun
Nagylucska krl.
M. pulegium L. A sik terleten kznseges.
Lvcium vulgare Dun. Munkacson.
Atropa belladonna L. A Szinyakhegyseg vagasaiban.
Scopolia carniolica Jacqu. Klastromaljan, Munkacs mellett.
Hvoscvamus niger L. A sik terlet Ialvai krl es legelin.
Phvsalis alkekengi L. Varpalankan, a kertekben es a temetben.
Solanum dulcamara L. A sik terleten mindentt.
S. nigrum L. Ugyanott.
S. villosum Lam. Varpalankan, a szl alatti kertekben.
Datura stramonium L. Varpalankan es Ujdavidhazan, a legelkn
kznseges.
Jerbascum blattaria L. A sik terlet legelin es retjein kznseges.
J. nigrum L. Ujdavidhazan, a Latorcza partjan; a terleten szorvanyosan
mindentt, de joval gyerebben, mint az elbbi.
J. phlomoides L. A Csernekhegyen, Munkacs mellett.
J. phoeniceum L. Varpalankan, a kertekben; a Palhegyen, Munkacs
mellett.
J. thapsus L. Varpalankan, a Varhegyen.
J. thapsiforme Schrad. Az AlIldet szegelyez dombokon mindentt.
Kickxia elatine (L.) Dum. Ujdavidhaza, Nagy-Lucska es Mezterebes
krl, tarlokon.
Linaria vulgaris Mill. A bejart terleten mindentt.
Linaria vulgaris Mill. (cum peloria). Ujdavidhazan, a legeln a talak
tarsasagaban talaltam. Halvanyabb, szinte Iehernek mondhato szine altal
vonja magara az ember Iigyelmet. Peldanyaim kztt vannak atmeneti
alakok is egy- es ketsarkantyus viragokkal ugyanazon peldanyon. Ezeknek
70 71
a szine is atmeneti. Egynehany peldanyon az oldalso ket sarkantyu kicsiny
az eredeti kzepshz kepest. Az egyik peldanyon t sarkantyut talaltam.
A hely, ahol a pelorias Linariat talaltam, kver, de a joszagtol nagyon
sszetaposott talaj volt.
Antirrhinum mafus L. Varpalankan, a var bastyain es Ialain klnbz
szinkeverekben elvadulva.
A. orontium L. FrigyesIalvan; Beregszasz mellett, a Nagyhegyen. Mind
a ket helyen csak szalankent.
Chaenorrhinum minus (L.) Lge. Vocsitelepen es Voloczon az allomason.
Scrophularia nodosa L. A bejart terleten szorvanyosan.
S. scopolii Hoppe. Ujdavidhazan a legeln.
Gratiola officinalis L. A sik terleten kznseges.
Jeronica arvensis L. Varpalankan es Ujdavidhazan.
J. austriaca L. A Palhegyen Munkacs mellett.
J. beccabunga L. A sik terlet arkaiban mindentt.
J. chamaedrvs L. Szinten.
J. elatior Ehrh. A Palhegyen, Munkacs mellett.
J. montana L. Csongoron az erdben.
J. officinalis L. A bejart terlet erdeiben.
J. orchidea Cr. A Palhegyen, Munkacs mellett; a Nagyhegyen
Beregszasz mellett.
J. spicata L. Munkacson, a szlhegyeken; Varalja krl, a Nyirses
dlben.
J. polita Cr. Ujdavidhazan vetesek kzt.
J. persica Pom. Varalja es Ujdavidhaza krl.
J. scutellata L. Ujdavidhaza es Csongor krl, arkokban, nedves reteken;
Batyu es Som krl, a legelkn.
J. serpvllifolia L. Ujdavidhazan; Szarvasreten, a Szinyak-hegysegben.
Digitalis ambigua Murr. A sik terleten a Sajgoban.
Melampvrum arvense L. A sik terlet veteseiben.
M. nemorosum L. A Palhegyen, Munkacs mellett.
Euphrasia rostkoviana Hayne A bejart hegyvideken.
Odontites pratensis Wirtg. Ujdavidhaza es Mezterebes krl,
a tarlokon; Beregszasz mellett, a Nagyhegyen.
Alectorolophus mafor (Ehrh.) Reichb. A bejart terleten kznseges.
Lathraea squamaria L. A honvedlvldeben, Munkacs mellett.
Utricularia vulgaris L. Munkacson, a Palhegy alatti valyogvetben.
Plantago lanceolata L. A bejart terleten kznseges.
P. mafor L. Szinten.
P. media L. Szinten.
Sherardia arvensis L. Ujdavidhazan, vetesek kzt.
Asperula cvnanchica L. A Klastromaljan, Munkacs mellett; Szarvas-
reten, a Szinyakhegysegben.
A. glauca (L.) Bess. A Palhegyen, Munkacs mellett.
A. odorata L. A sik terlet erdeiben.
Galium aparine L. Ujdavidhazan, a temetben.
G. cruciata (L.) Scop. A Nyirses dlben. Varalja mellett.
G. palustre L. Mezterebesen es Varpalankan a sik terleten.
G. schultesii Vest. Klastromaljan, Munkacs mellett.
Sambucus ebulus L. Varpalankan, a Varhegyen, a Latorcza menten,
mindentt kellemetlen gyom.
S. racemosa L. A Szinyakhegysegben, Szarvasret krl.
S. nigra L. A bejart terleten mindentt.
Jiburnum lantana L. A Sajgoban, Posahaza krl.
J. opulus L. Munkacs krl.
Jalerianella coronata (L.) DC. Ujdavidhazan, vetesek kzt. Ritka.
J. olitoria (L.) Poll. A Varhegyen, Varpalankan.
Dipsacus fullonum L. Ujdavidhazan; Beregszasz krl.
D. pilosus L. Ujdavidhazan a temetben.
Succisa pratensis Mnch. A Szinyakhegysegben, Szarvasreten es
Felsvizniczen; Beregszentmiklos krl.
S. inflexa (Kluck.) Beck. Ujdavidhaza krl; a Szernye mocsarban;
a sik terleten arkokban szorvanyosan mindentt.
Knautia arvensis L. var. polvmorpha (Schm.) Szb. I. agrestis (Schm.)
Szb. Szarvasreten, a Szinyakhegysegben; I. glandulosa Froel. Szarvasreten
es Klacsany krl; Szarvasreten, a Szinyakhegysegben.
K. silvatica Duby var. dipsacifolia (Host.) Godet I. vulgata Kittel.
Szarvasreten a Szinyakhegysegben; var. pocutica Szb. A Palhegyen
Munkacs mellett.
72 73
Scabiosa ochroleuca L. Varkulcsa mellett, a vasuti tltesen; Ignecze
krl.
Brvonia alba L. Beregszasz mellett, a Nagyhegyen; Varpalankan es
Ujdavidhazan keriteseken.
Campanula bononiensis L. A Lovacskan, Munkacs mellett; a Nagyhegyen,
Beregszasz mellett.
C. cervicaria L. A Lovacskan, Munkacs mellett.
C. glomerata L. Ugyanott.
C. latifolia L. Csongor mellett, az erdben.
C. persicifolia L. A bejart terlet retjein mindentt.
C. rapunculoides L. A honvedlvldeben, Munkacs mellett.
C. rotundifolia L. A Pikuj havas legmagasabb csucsanak sziklahasa-
dekaiban.
C. patula L. A bejart terlet retjein mindentt.
C. patula L. (lusus albus). Beregsziklason, a Pikuj alatt.
Campanula trachelium L. A sik terleten, Csongor mellett.
Adenophora infundibuliformis DC. A Nagyhegyen, Munkacs mellett.
Phvteuma spicatum L. ssp. ochroleucum Dll. var. cordifolium Wallr.
A Szinyak-hegysegben, Szarvasret mellett.
Ph. orbiculare L. A Szinyak-hegysegben.
Jasione montana L. Felsvizniczen, Ilgoczon, a Szinyakhegysegben;
a sikon lejn egesz Varkulcsaig.
Eupatorium cannabinum L. A bejart terleten kznseges.
Solidago canadensis L. Varpalanka es Ujdavidhaza kzt, a Latorcza
partjan.
S. virga aurea L. A sik terleten, a Latorcza menten.
Bellis perennis L. A bejart terlet legelin mindentt.
Aster linosvris (L.) Bernh. Szerednye krnyeken, napos hegyoldalakon;
a Nagyhegyen, Munkacs mellett.
Stenactis bellidiflora A. Bt. A siksagon s a hegyekbe nyulo vlgyekben
kznseges.
Erigeron canadensis L. A sik terleten, a Latorcza menten.
Trimorpha acris (L.) Vierhapper. A bejart terleten kznseges.
Filago arvensis L. A Nagyhegyen, Beregszasz mellett, a Palhegyen es
Lovacskan Munkacs mellett.
F. germanica L. Ilgoczon, a Szinyakhegysegben.
Antennaria dioica Grtn. A Lovacskan, Munkacs mellett.
Gnaphalium silvaticum L. A Palhegyen, Munkacs mellett.
G. norvegicum Gtrx. A Pikuj havason.
G. uliginosum L. A sik terleten mindentt.
Inula britannica L. A Nagyhegyen, Beregszasz mellett; a sik terleten,
Mezterebes krl.
I. ensifolia L. Ugyanott.
I. helenium L. A Nagyhegy alatti kaszalokon, Munkacs mellett.
I. conv:a DC. FrigyesIalva es Szentmiklos krl, az erd szelen.
I. salicina L. Beregszasz mellett, a Nagyhegyen; Ujdavidhazan,
a legeln.
Pulicaria vulgaris Grtn. Ujdavidhaza, Varpalanka, Nagy-Lucska
krnyeken; FrigyesIalvan.
Buphthalmum salicifolium L. A sik terleten, Ujdavidhazan.
Telekia speciosa (Schreb.) Baumg. A sikon lejn egeszen a Nyirses
dlig,Varalja mellett; SzidorIalva Iltt, a Szinyakhegysegben.
Xanthium spinosum L. Varpalanka es Ujdavidhaza legelin kellemetlen
gyom.
X. strumarium L. Varpalanka es Ujdavidhaza kertjeiben es reteken.
Bidens cernua L. A Szernyemocsarban; a Csernapatak menten
a Szinyak-hegysegben; Beregszentmiklos es FrigyesIalva kztt; Klacsany
krl.
Bidens tripartita L. Ujdavidhazan, a Latorcza menten.
Rudbeckia hirta L. Reteken Munkacs es Schnborn kztt,
a Kerepeczpatak menten.
Galinsoga parviflora Cavan. Ujdavidhaza krl, kertekben es
szantokon.
Anthemis arvensis L. A sik terleten kznseges.
A. tinctoria L. A Lovacskan, Munkacs mellett; Rakos es Ignecze kztt,
az orszagut menten.
Achillea millefolium L. A sik terleten kznseges.
Matricaria chamomilla L. Ujdavidhaza es Varpalanka krnyeken.
M. discoidea DC. Voloczon es Vocsitelepen, az allomason.
M. inodora L. Ujdavidhazan.
74 75
Chrvsanthemum corvmbosum L. A Lovacskan, Munkacs mellett.
Ch. leucanthemum L. A sik terleten mindentt kznseges.
Ch. vulgare L. A Latorcza partjan, Varpalanka es Varalja kztt.
Artemisia absvnthium L. A sik terleten, a Latorcza menten mindentt.
A. vulgaris L. A bejart terleten mindentt.
A. campestris L. A Klastromaljan, Munkacs mellett; a Varhegyen,
Varpalanka mellett.
Tussillago farfara L. A sik terleten, Munkacs es Ujdavidhaza kzt
a Latorcza menten.
Petasites hvbridus (L.) G. M. Sch. Ugyanott.
Erechthites hieracifolia (L.) RaI. A Palhegy mgtti vagasban Munkacs
mellett.
Senecio barbareaefolius Krock. Ujdavidhaza krl, a kukoriczasokban.
S. erucifolius L. Ujdavidhaza es Klacsany krnyeken.
S. nemorensis L. A Sajgoban, Varkulcsa mellett; a Szinyakhegysegben.
S. fluviatilis Wallr. Mocsaras helyeken a Sajgoban, Mezterebes eltt.
S. silvaticus L. Ilgoczon es DunkoIalvan, a Szinyak-hegysegben.
S. tenuifolius Jacqu. Dubroka krnyeken.
S. viscosus L. Buboliska krnyeken, vagasokban, a Szinyak-hegysegben.
S. vulgaris L. Mindentt a bejart terleten.
Echinops commutatus Juratzka. A sik terleten, Ujdavidhaza mellett.
Carlina acaulis L. var. alpina Jacqu. A Szinyak-hegysegben, Szarvasret
krl.
C. longifolia Reicheb. I. brevibracteata Andrae. Munkacs krl,
a szlhegyeken; Szarvasreten, a Szinyak-hegysegben.
C. vulgaris L. Alsovereczken, a paplak Iltti hegyen.
Arctium lappa L. Ujdavidhazan es Varpalankan.
A. tomentosum Mill. A sik terleten kznseges.
Carduus acanthoides L. Szinten.
C. acanthoides L. (lusus albus). Varpalankan, a temet krl.
C. personata (L.) Jacqu. Ujdavidhaza es Varpalanka krl.
Cirsium arvense (L.) Scop. A sik terleten, vetesek kzt.
C. horridum W. et Gr. Szinten.
C. canum (L.) M. B. Rakos es Ujdavidhaza krl.
C. palustre (L.) Scop. Szarvasreten, a Szinyakhegysegben.
Onopordon acanthium L. Ujdavidhazan; Varpalankan a temet krl.
Serratula tinctoria L. A Palhegyen es Csernekhegyen, Munkacs mellett,
a Nagyhegyen, Beregszasz mellett; a sik terleten Mezterebes, Barkaszo
es Batyu krl.
S. tinctoria L. (lusus albus). A Nagyhegyen, Beregszasz mellett.
Centaurea austriaca Willd. Felsvizniczen es Szarvasreten.
C. erdneri Wagn. (pseudophrvgia x austriaca) Szarvasreten,
a Szinyakhegysegben; a Nagyhegyen, Beregszasz mellett: a sik terleten,
Mezterebes es Gorond krl.
C. extranea Beck. Varpalanka kertjeiben igen gyeren.
C. facea L. Ujdavidhazan, reteken.
C. Kupcsokiana Wagn. (oxvlepis x rhenana) Korlat-Helmecz mellett;
nagy mennyisegben SzobranczIrd krnyeken, de mar Ungmegyeben;
Ilgoczon, a szlhegyek alatt.
C. nigrescens Willd. Gat mellett, a Feketeviz menten.
C. pannonica HeuII. Ujdavidhazan; Ilgoczon es Hegygombason,
a Szinyakhegysegben; Varalja mellett, a Latorcza partjan.
C. similata Hausskn. (pseudophrvgia x facea) Ujdavidhazan, a Latorcza
partjan.
C. spuria Kern. A Lovacskan es a Palhegyen, Munkacs mellett.
C. pseudospinulosa Borb. A Nagyhegyen, Beregszasz mellett.
C. cvanus L. A sik terleten vetesek kzt.
Cichorium intvbus L. A sik terleten mindentt.
Lapsana communis L. Ujdavidhazan, kertekben.
Crepis biennis L. A sik terleten kznseges.
C. paludosa (L.) Mnch. A sik terleten. Ujdavidhazan.
C. setosa L. Ugyanott.
C. virens L. Ugyanott.
Picris echioides L. A sik terleten kznseges.
P. Tatrae Borb. Ujdavidhaza krl, retek arkaiban; a Nagyhegyen,
Munkacs mellett.
Hieracium auricula DC. ssp. furcicula I. epilosum W. Varpalankan,
a Nagyhegyen, Beregszasz mellett.
Hieracium aurantiacum L. ssp. carpaticola NP. Szarvasreten, a Szinyak-
hegysegben.
76 77
H. bauhini Schult. Beregszaszon a Nagyhegyen; Varpalanka krnyeken.
H. leptophvton W. ssp. leptophvton NP. Beregszasz krl.
H. pilosella L. ssp. brucunense NP. Varpalankan.
H. pratense Tausch. I. brevipilum NP. Varpalanka es Munkacs
krnyeken.
H. racemosum W. et K. I. subracemosum Zahn. A Csernekhegyen,
Munkacs mellett.
H. umbellatum L. Az AlIldet szegelyez dombokon kznseges.
Dubroka es Korlathelmecz kzti dombokon.
H. vulgatum Fr. I. alpestre Uechtr. A Pikuj havason.
H. vulgatum Fr. ssp. argillaceum Jord. Klacsany krl, az erdkben.
Hvpochaeris maculata L. Szarvasreten, a Szinyak-hegysegben.
H. radicata L. Ugyanott.
H. radicata L. var. hispida Peterm. Ugyanott; a sik terleten
Mezterebes krl.
Leontodon autumnalis L. A sik terleten mindentt.
L. hispidus L. Szinten.
L. danubialis Jacqu. A Lovacskan, Munkacs mellett.
Lactuca muralis L. A sik terlet erdeiben.
L. sagittata W. et K. Varkulcsa es Mezterebes kzt az orszagut menten;
Ujdavidhazan, a Latorcza partjan.
L. scariola L. Ujdavidhaza es Csongor krl.
Prenanthes purpurea L. Szarvasreten, a Szinyak-hegysegben.
Chondrilla funcea L. Ujdavidhaza es Varpalanka kzt, a Latorcza
partjan.
Sonchus asper (L.) All. Ilgoczon, a Szinyak-hegysegben.
S. laevis (L.) Will. A sik terleten kznseges.
S. arvensis L. Szinten.
Tragopogon orientalis L. A sik terleten kznseges.
Vegl ezuton is halas ksznetet kell mondanom Dr. Degen Arpad,
Dr. Gayer Gyula, Kupcsok Samu, Dr. Szabo Zoltan es Wagner Janos
uraknak, kik a legnagyobb keszseggel hataroztak meg, illetve revidealtak
nvenyeimet.
* * *
1ABB ADATOK BEREGVRMEGYE FLR1HOZ
33
Margittai Antal
1912. e. augusztus ho elejen oly czelbol utaztam le Bereg-megyebe,
hogy annak Ilorisztikai szempontbol meg at nem kutatott reszeit atkutassam
es a 'Magyar Cyperaceak reszere a Heleocharis carniolica-t es a H. ovata-
t meggyjtsem. Klnsen nagy remenyeket Iztem annak a helynek
atkutatasahoz, amely a Latorcza es a Latorcza-csatorna kztt Iekszik. Ez
a hely rendkivl bviz, rajta sok a tlgyes s igy errl a helyrl meg igen
sok erdekes dolog kerlhet napIenyre. Sajnos, tervemet nem valosithattam
meg, mert egesz honapon at Iolytonosan szakadt az es s az egesz videket
elnttte a viz. A Heleocharisokat is a viz alol kellett kihalasznom.
A Heleocharis-ok gyjtese azonban azt az erdekes eredmenyt szlte, hogy
a Heleocharis carniolica megsem olyan ritkasaga Beregmegyenek, mint
azt 'A Magyar Bot. Lap. 1911. evIolyam 388 lapon megjelent czikkemben
emlitettem es hogy a Heleocharisok beregmegyei Ildrajzi elterjedesket
illetleg pontosabb hatarokat tudtam megallapitani. A Heleocharis ovata
jellemz nvenye a Szinyak hegysegnek. Klnsen a Viznicze pataknak
Felsviznicze kzsegtl Ieljebb es reszein s annak mellekpatakocskai
menten mindentt megtalalhato. E vlgy nemely vizallott arkaiban
valosaggal elnyomja a tbbi nvenyeket es gyepeket alkot. H kiser tarsa
e videken mindentt a Heleocharis carniolica, noha tetemesebben gyerebb,
mint az elbbi. A sik terleten csak ket helyen gyjtttem. Mezterebes es
Varpalanka krl, de csak egy-egy tvel. A Viznicze pataktol nyugatra
Iekv hegygerincznek a siksag Iele es reszetl kezdve az uralmat teljesen
a H. carniolica veszi at. Hegyi utak nedves helyein, Iorrasak krl, Irissen
asott arkok oldalain, retek es legelk vizallott helyein mindentt igen
seregesen es nagy tmegben lep Il a H. carniolica. A sikon e Heleocharis
nyugati, illetve deli elIordulasanak hatarat az eddigi megIigyeleseim
alapjan a Munkacs-Mezterebes kzti vasut, Mezterebes es Beregrakos
kzti mezei ut es Beregrakos-Ungvar kzti orszagut menten allapitom
meg. Lehetseges, hogy e hataron tul is elkerl meg, de a legszorgosabb
kutatasom mellett sem tudtam e hataron tul a H. carniolica-t megtalalni.
___________________________________________
33
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 1913. 12, K 1-5.
Old. 127-129.
78 79
E hataron tul a H. carniolica-t helyettesiti a H. acicularis. Mocsaras,
csendesen Iolyo sekely vizekben mindentt megtalalhato e piczinyke
nveny. Legtbbet lattam Csongor (regen Csotnonya) kzseg melletti
erdben asott vizlevezet csatornaban, ahol nagykiterjedes pazsitokat
alkot.
Az Urtica kioviensis beregmegyei elIordulasat a Ient jelzett
czikkemben publikaltam mar, de ezt csak par szoval tettem, t. i. elIordul a
Sajgoban, Varkulcsa mellett. A Sajgo nev erd azonban tbb km. hosszu
es szeles is, ugyhogy indokoltnak tartom e ritka nveny termhelyet
pontosabban megallapitani, hogy esetleg mas kutato is Ieltalalhassa.
A termhelyhez legknnyebben Varkulcsa (regen Klucsarka) kzsegtl
juthatunk. A Ialu mellett halad el a Munkacsrol jv vasut. E vasut menten
Batyu Iele haladva egy erdeszlakhoz er az ember. Az erdeszlak mellett egy
erdei szekerut vezet az erdbe. Eme uton megynk be az erdbe s krlbell
2 km.nyi jaras utan egy a Sajgot kelet-nyugati iranyban atmetsz arokhoz
jutunk. Ez az arok tulajdonkeppen egy termeszetes 5-6 m. szeles melyedes,
melyben az esviz gylemlik ssze s a nyar legnagyobb reszeben szaraz.
Aroknak csak azert nevezem, mert a nep is annak nevezi. Ettl az aroktol
mar csak 100-150 m.-re kell haladnunk az erdbe az uton s jobb kez Iele
az ember az utrol egy kis erdei tisztast, pillant meg. Eme tisztason keresztl
haladva ismet egy, a Ientihez hasonlo arokba erkeznk. Ez az arok azonban
bal Iele mar nem szeli at az erdei utat. A tisztasrol az ember rgtn eszreveszi
az arokban es sok gyom kzt nv, elenk vilagos zld szin, hatalmas es
csipkesen nagy Iogas level csalant. Az erd mas nedvesebb helyeit is
bejartam, de sehol sem birtam raakadni e csalanra!
A megyere nezve meg a kvetkez uj adatokat sorolom Iel.
Nephrodium thelvpteris Sw. Nedves, mocsaras reteken Ivanyi es
K1acsany kztt.
Elvmus europaeus L. A Varhegyen, Varpalanka mellett.
Heleocharis palustris (L.) R. Br. var. minor Th. Arkokban Uj-Davidhaza
mellett.
Thalictrum lucidum L. . peucedanifolium Griseb. Hegyi reteken
Szarvasret mellett, a Szinyakban.
Sedum hillebrandii Fenzl. A Nagyhegyen Beregszasz mellett.
Rubus hirtus W. K. ssp. Guenteri W. et K. A Cserni vlgyben Szarvasret
mellett, a Szinyakban.
R. plicatus W. et K. var. rosulentus Sud. Ugyanott.
R. carpinifolius Wallr. Ugyanott.
R. suberectus Anders. A Sajgo szelen, Varkulcsa mellett.
R. thvrsoideus W. ssp. candicans Whe. Dombokon, Ivanyi krl.
Potentilla supina L. Vizallott helyeken a legeln, Varpalanka mellett.
Rosa canina L. I. fissidens Borb. A legeln Ujdavidhaza mellett.
Rosa collina Jacqu. Ugyanott.
Linum gallicum L. Gombas es Ilgocz kzt a vagas szelen.
Euphorbia platvphvlla L. I. literata Jacqu. A legeln Mezterebes krl.
Hvpericum humifusum L. var. Liottardi Vill. Tarlokon, vetesek kzt a
Munkacs-Beregrakos Iele vezet orszaguttol Iel a Viznicze vlgyig.
Epilobium rosmarinifolium Haenke. A Lovacska aljan, Munkacs mellett.
Aethusa cvnapium L. I. agrestis Wallr. Keritesek krl, Ivanyi mellett.
Gentiana carpaticola Borb. Hegyi reteken Szarvasret krl, a
Szinyakban.
Teucrium scordium L. Nedves reteken, arkok partjan Varkulcsa es Ivanyi
krl.
Mentha austriaca Jacqu. pr. . gnaphaliflora Borb. Vetesekben es
reteken Ivanyi krl.
M. austriaca pr. I. Kitaibeliana H. Br. Nedves, arnyekos helyen a Sajgo
nev erdben, Varkulcsa mellett.
M. pulegium L. I. hirtiflora Opiz. Nedves helyen Varpalanka krl.
M. mollissima Borkh. pr. . leuneura Borb. Iglocz mellett.
Limosella aquatica L. Vizallott helyeken a legeln, Varpalanka mellett.
Euphrasia stricta Host. Cserjes helyeken Ivanyi es Orosztelek krl.
Campanula macrostachva Kit. A szl alatti Ives, bokros helyeken.
Ivanyi Iltt.
Knautia arvensis (L.) Coult. v. dumetorum (HeuII.) Smk. I. rosea
Baumg. Fves, bokros helyen, Ivanyi krl.
Filago germanica L. I. canescens Jord. Ivanyi mellett.
Inula cordata Boiss. Cserjesekben Mezterebes krl.
Erechthites hieracifolia (L.) RaI. A vagasban Ilgocz es Gombos kztt.
Cirsium arvense (L.) Scop. I. incana Vill. A varban, Varpalankan.
Serratula tinctoria L. Hegyi reteken Szarvasret mellett, a Szinyakban.
Picris tatrae Borb. Szorvanyosan mindentt a Szinyak hegysegben.
80 81
Vegl ktelessegemnek tartom a megyere vonatkozo egyik teves
adatomat helyre igazitani. A Ient jelzett czikkemben a Polvcnemum arvense-
t publikaltam. A meghatarozasom tevesnek bizonyult es ezen adatom
Polvcnemum Heuffelii Lang.-ra javitando.
Szedreimet es rozsaimat Kupcsok Samu ur, a Menthakat pedig
Dr. Javorka S. ur hatarozta meg. Fogadjak ez uton is halas ksznetemet.
NEUERE BEITRGE ZUR FLORA
DES BEREGER KOMITATES
Margittai Antal
Der Artikel enthlt Beitrge zur Flora des im Titel genannten Komitates,
von welchen die wichtigsten Sedum Hillebrandii bei Beregszasz, Ierner
eine genaue Beschreibung des vom VerI. entdeckten zweiten ungarischen
Standortes von Urtica Kioviensis ist. Red.
* * *
ADATOK TURCZVRMEGYE FLR1HOZ.
III. Kzlemeny
34
Margittai Antal
1911 szeptember havaban az allami tanitokepzintezetet Zniovaraljarol
athelyeztek StubnyaIrdre s igy a Zniovaraljatol nehezen megkzelithet
es Ilorisztikai szempontbol igen erdekes Nagy-Fatrahoz kzelebb jutottam.
Az 1912. evet ugyszolvan teljesen arra hasznaltam Iel, hogy a Nagy-Fatra
Ilorajat atkutassam. A terlet, melyet botanikai szempontbol bejartam, a
N.-Fatranak az a resze, amely a Krizsnan ered es StubnyaIrd mellett
elIolyo Zsarnovicza-patak es a Vag-Iolyo kze esik. A N.-Fatra eme resze
ugyszolvan tisztan meszkbl all s klnsen a Gagyeri vlgy krnyeken a
meszsziklak valosagos Eldoradojaba juthatunk. Bar igen tekintelyes ama
botanikusoknak szama, kik a N.-Fatra eme sziklas reszet Ielkerestek mar,
megis erdemes ezeket a sziklakat ismetelten atkutatni, mert erdekes adatokat
es ujdonsagokat meg mindig lehet rajtuk talalni. Midn tehat a N.-Fatra
eme reszenek ujboli atkutatasat tztem ki celomul, Iaradsagomat siker is
koronazta, amennyiben ugy a megye, mint pedig a N.-Fatra Ilorajat illetleg
ujabb adatokkal bvitem az irodalmat. A N.-Fatra vlgyei kzl bejartam
a Zsarnovicza, a Nedozori, a Raksai es a Gagyeri vlgyet, a csucsai kzl
a Krizsnat, a Dryenokot, a Tlsztat a Pustalovcsat, a Ploskat, a Csernikament
es a Klakot. Florisztikai szempontbol mindenesetre erdekesebbek a csucsok.
A Ientnevezett sszes csucsok kzs erdekessegei: a Knautia turocensis, a
K. hungarica es a K. pterotoma. Ahol az egyik Iellep, ott mindig
megtalalhato a masik kett is. De ugyszolvan minden csucsnak megvan a
maga specialitasa is, amelyik a tbbieken el nem Iordul. A Krizsnan es a
Pustalovcsan ilyen erdekesseg a Hvpochaeris carpatica. Ez utobbi klnben
meg mindig egy Iigyelemremelto s tovabbi vizsgalodast igenyl nveny.
A Klaknak erdekes nvenye a Pedicularis exaltata Bess. I. carpatica Andrae
s oldalan a Telekia speciosa, a Csernikamennek a Saussurea discolor es a
Sorbus chamaemespilus, a Dryenoknak a Daphne cneorum L. es a Gentiana
fatrae, mely utobbit 4050 cm. magas, bokrosan elagazo, igen termetes
alakjaban szedtem. Vegl egy izben Ientjartam a Krivan-Fatraban is es
az arra nezve uj adatokat szinten Ielsorolom cikkemben. Adataim a
kvetkezk:
Asplenium septentrionale (L.) HoIIm. Az Amonszirt meszsziklain,
StubnyaIrd mellett.
Equisetum variegatum Schleich. A Valcsa-patak menten, a Valcsai
vlgyben; a vasuti arokban, StubnyaIrd mellett.
Lvcopodium alpinum L. Fves helyen a Kis-Krivan-csucs alatt, a turoczi
oldalon c. 1650 m. magassagban.
Potamogeton crispus L. A Turocz-Iolyoban, Dubovo mellett.
Holcus lanatus L. Fves tersegeken a Dubovoi erdben, StubnyaIrd
mellett.
Sieglingia decumbens (L.) Bernh. Fves helyeken a Dubovoi erdben,
StubnyaIrd mellett; reteken a Suchy oldalan, a Krivan-Fatraban; reten a
Lubochnoi vlgyben, a Nagy-Fatra hegycsoportban.
Molinia caerulea (L.) Mnch. Nedves reteken. StubnyaIrd mellett.
Festuca gigantea (L.) Vill. A Sztrecsenyi szorosban.
Bromus inermis Leyss. A Sztrecsenyi szorosban.
___________________________________________
34
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 1913. 12, K 8-9.
Old. 236-25O.
82 83
Lolium temulentum L. var. macrochaeton A. Br. Len kztt Cseresnyes
Iltt.
Cuviera europaea (L.) Koel. Arnyekos helyeken, a Sztrecsenyi
szorosban.
Trichophorum oliganthum (C. A. Mey.) Fritsch. ( Heleocharis alpina
(Schleich.). Eddig a T. oliganthum-ot csak Szepes- es Liptomegyebol
ismerjk. 1912. ev junius havaban sikerlt azt Turocz megyeben is
megtalalnom. A T. oliganthum Turoczmegyeben az ugynevezett Nedozori
mocsarban terem. A nevezett mocsarhoz legknnyebben ugy juthatunk, ha
a Raksa kzsegen keresztlIolyo patak menten haladunk a Raksai vlgy
Iele (a nep Cyclamen-vlgynek nevezi, a benne seregesen term Cvclamen
utan). Miutan Raksa kzseget elhagytuk, mar csak egy Iel km. kell
gyalogolnunk s mar ott vagyunk a Nedozori mocsarnal. A Nedozori mocsar
terlete egynehany ha. nagysagu. Az ev minden idejeben viz boritja a
terletet; csak itt-ott emelkednek ki apro, tuIas dombocskak. Ezeken terem
a Trichophorum.
Eleocharis pauciflora (LightI.) Link. A Lubochnoi vlgyben,
kzvetlenl a villanyos vasut menten, egy mocsaras arokban.
Heleocharis uniglumis (Lk.) Schult. A Gagyeri vlgyben, a Ireszmalom
eltt.
Carex vulpina L. Arkokban a Dubovoi erdben, StubnyaIrd mellett.
Carex teretiuscula Good. Tzeges, ingovanyos reteken Raksa es Haj
kztt.
Carex canescens L. Nedves reteken a Dubovoi erdben, StubnyaIrd
mellett; a vasuti arokban StubnyaIrdn; legeln a Kis-Krivanon
c. 1500 m. magassagban.
Carex remota L. A Gagyer-patak menten a Gagyeri vlgy Iels reszeben.
Carex goodenowii Gay. I. turfosa Fries. Nedves reteken, StubnyaIrd
mellett.
Carex humilis Leyss. Meszsziklakon, Ives helyeken a Raksai vlgyben;
a Haji erdben; a Dryenokon.
Carex ornithopoda Willd. Arnyekos erdben, Haj mellett.
Carex pallescens L. Nedves helyeken, StubnyaIrd mellett.
Carex secalina Wahlbg. Vizenys reteken Raksa es Haj kztt.
Carex brachvstachvs Schrnk. A Cserni-Kamen meszsziklain, a Nagy-
Fatraban.
Carex flava L. Nedves reteken, StubnyaIrd mellett es a Klak alatt,
a Nagy-Fatraban.
Carex oederi Ehrh. StubnyaIrdn, a parkban.
Schoenus ferrugineus L. Tzeges, mocsaras reteken Raksa es Haj
kzsegek kztt, a reten keresztl Iolyo patakocska jobb partjan.
Jeratrum lobelianum Bernh. A Klak-havason, a Nagy-Fatraban.
Allium sibiricum L. Nedves reteken, Iorrasok krl a Ploskan, a Nagy-
Fatraban.
Scilla bifolia L. A Stubnya-patak partjan, StubnyaIrd es Divek kztt.
Muscari comosum (L.) Mill. Vetesek kztt, Mosocz krnyeken.
Orchis maculata L. var. candidissima (Krock.) Max Schulze. Hegyi
reten, Dubovo mellett.
Orchis morio L. Reteken, Alsostubnya mellett.
Goodvera repens (L.) R. Br. Fenyveserdben a Gagyeri vlgyben lev
Ireszmalom krl.
Quercus sessiliflora Sm. var. aurea Wierzb. Az Amonszirten c. 700 m.
magassagban, StubnyaIrd mellett.
Rumex scutatus L. Trmelekes talajon a Suchy-havason, a Krivan-
Fatraban.
Rumex obtusifolius L. I. purpureus Poir. A Krizsna alatti reteken.
Gvpsophilla repens L. A Szokol-sziklan, a Gagyeri vlgyben.
Cerastium semidecandrum L. Meszes talajon, Haj mellett.
Aconitum firmum Reichb. Sziklas, Ives helyeken a Suchyn, a Krivan-
Fatraban.
Aconitum variegatum L. A Tlszta nyugati oldalan; I. angustifolium SIr.
a Zsarnovicza-vlgyben.
Ranunculus aureus Schleich. Reteken, a Krizsnan.
Ranunculus auricomus L. Reteken a turoczi medenczeben StubnyaIrdtl
delre kznseges.
Thalictrum collinum Wallr. A Varhegyen, Zniovaralja mellett; a Szokol-
sziklara vezet uton a Gagyeri vlgyben; a Tlsztan.
Papaver argemone L. Vetesek kztt a vasut menten, StubnyaIrd
krl.
Rorippa repens Borb. (R. amphibia x R. silvestris). A Beli patak menten
a Krivan-Fatraban.
Capsella apetala Koch. Tarlokon, Zniovaralja mellett.
84 85
Ervsimum pannonicum Cr. Az E. pannonicum elterjedesenek eddig
ismert legeszakibb hatara a Karpatok vlgyeiben a turoczmegyei 'Gagyeri
vlgy es a zniovaraljai Varhegy volt. A Vag menten eddig csak a Vagreve
melletti Manin-szorosig eszleltek. 1912-ben megtalaltam a vasuti hid krl
Kralovan mellett, Liptomegyeben es az Arva vlgyben, az Arva-Iolyo
partjan.
Sedum maximum L. Arnyekos meszsziklakon, a Zsarnovicza-vlgyben.
Sedum atratum L. A Suchy-havason a Suchy es a Kis-Krivan kzti
gerinczen sziklakon es trmelekeken szorvanyosan mindentt vegetal e kis
nveny.
Sorbus chamaemespilus (L.) Cr. A Csernikamenen es a Suchyn a
trpeIenyk kztt es a S. sudetica (Tausch) Nym. tarsasagaban. A Suchyn
a kettnek hybridje is terem c. 1400 m. magassagban.
Rubus serpens Whe.
35
A Beli patak menten, a Krivan-Fatraban.
Rubus hirtus W. K. ssp. Kaltenbachii Mett. Ugyanott.
Rubus plicatus W. et N. ssp. opacus Focke. A Dubovoi erdben,
StubnyaIrd mellett.
Rubus idaeus L. var. inermis G. Br. A Gagyeri vlgyben.
Potentilla thuringiaca Bernh. Reten a Ploskan.
Potentilla alba L. Erdk szelen, StubnyaIrd es Dubovo mellett.
Potentilla recta L. U. o.
Alchemilla arvensis (L.) Scop. Parlagokon es legelkn, Dubovo mellett.
Rosa pendulina L. I. pubescens Koch. A Tlsztan; a Suchyn a Krivan-
Fatraban c. 1400 m. magassagban, I. adenosepala Borb. A Tlsztan.
Rosa pimpinellifolia L. I. tvpica Christ, es I. spinosissima Koch.
A Tlsztan.
Rosa canina L. I. glaucescens Desv. A Dubovoi erdben; a Kalvaria
alatt, Zniovaralja mellett, I. lutetiana Back. A Tlsztan; Kralovan, Cseresnyes
krnyeken; a Jankova es a Kalvaria alatt, Zniovaralja mellett, I. frondosa
Braun. Turcsek, KarolyIalva es Cseresnyes krnyeken, I. montivaga Desegl.
Cseresnyes krl, I. oxvodonta Kern. Cseresnyes es KarolyIalva krl,
I. senticosa Asch. Kralovan mellett, I. fissidens Borb. Cseresnyes, Kralovan
es KarolyIalva krl; a Jankova es Kalvaria alatt, Zniovaralja mellett,
I. Tourangiana Des. Cseresnyes es Kralovan krl, I. lutetiana Beck. verg.
ad Tourangiana Zniovaralja mellett, I. fallens Des. Kralovan krl; a
Jankova alatt Zniovaralja mellett, I. insignis Gren. Cseresnyes krnyeken,
I. breviceps Jord. A Horkiban Zniovaralja mellett, I. spuria Rouy. A Kalvaria
es Jankova alatt, I. nitens Desv. u. o., I. flexibilis Desv. u. o., I. oxvphvlla
Rip. A Jankova alatt, Zniovaralja mellett.
Rosa incana Kit. Turcsek es Cseresnyes krl.
Rosa dumetorum Thuill. A Horkiban, Zniovaralja mellett,
I. plathvphvlla Christ. Cseresnyes krnyeken, I. ramealis Pug. u. o.,
I. semiglabra Rip. Kralovan mellett, I. solstitialis Bess. Kralovan krl;
a Jankova alatt, Zniovaralja mellett, I. obscura Pug. KarolyIalva krl.
I. Thuillieri Christ. A Jankova alatt, Zniovaralja mellett.
Rosa glauca Vill. Kralovan krl; a Kalvaria es a Jankova alatt
Zniovaralja mellett. I. complicata Gren. Kralovan krl. I. falcata Pug.
Cseresnyes krnyeken.
Rosa coriifolia F. I. venosa Christ. Kralovan mellett.
Rosa tomentosa Sm. I. micans Desegl. Cseresnyes krl.
I. subadenophvlla Borb. u. o. I. tunoniensis Desegl. A Suchy-vlgyben, a
Nagy-Fatraban. I. brigantiana Borb. A Kalvarian, Zniovaralja mellett.
Rosa sepium Thuill. I. inodora Fr. A Jankova alatt, Zniovaralja mellett.
Rosa biserrata I. adscita Des. A Kalvaria alatt, Zniovaralja mellett,
I. oblonga Des. et Rip. A Jankova alatt, Zniovaralja mellett.
Rosa subglabra Borb. A Horkiban Zniovaralja mellett.
Cvtisus serotinus Kit. A Cvtisus serotinus-t legelszr Kitaibel talalta
a Nagyhegyen Munkacs mellett s ugyancsak irta le ezt a Iajt. Kitaibel
ezenkivl meg Mernyiknel, Varanno mellett is gyjttte. Simonkai L.
'Nehany eszrevetel Vinna es Homonna videkenek Iloraja c. cikkeben
(Magy. Bot. lap VI. p. 235) Ielsorolja Vinna varhegyerl, ahol 1906
augusztus honapban szedte. Ugyancsak e czikkeben a C. serotinus
elIordulasanak ket vegs hatarat Munkacs es Varanno krnyeken allapitja
meg s az Eszakkeleti Karpatokra vonatkozolag egyik jellemz endemikus
nvenyIajnak mondja, mert mashonnan, mint innen, nem ismeretes.
Bereg megyenek a sikkal erintkez dombjait Ungmegyetl egeszen
Beregszaszig atkutattam. Ezeken a dombokon, klnsen a szllk Iltti
cserjes, Ives helyeken mindentt megtalalhato a C. serotinus, nemely
helyen seregesen is. Legtbbet lattam a Csernekhegyen Munkacs mellett.
___________________________________________
35
Rubusaimat es rozsaimat Kupcsok S. ur hatarozta meg. Fogadja ez uton is halas
ksznetemet.
86 87
Az egesz hosszu vonalon keresztl azonban mindentt csak az AlIlddel
kzvetlenl erintkez dombokon marad meg s sehol sem hatol beljebb az
Erdskarpatokba. Minthogy Beregszasz mellett a Nagyhegyen is
begyjtttem a C. serotinus-t azert ennek deli hatarat Beregszaszig kell
lejjebb tolnunk.
Pax is endemikusnak tartja a Cvtisus serotinus-t a Keleti Karpatokra
nezve (Grundzge der PIlanzenverbreitung in den Karpathen II. Band
p. 66), nekem azonban sikerlt megallapitanom, hogy ez az Cvtisus atlepi a
kassa-eperjesi vonalat, a mennyiben 1911 ev junius havaban Turoczmegyeben
is megtalaltam. Hogy a Daphne cneorum-ot Blatnicza krnyekerl
meggyjtsem, a Blatniczai vlgybl a Szokol sziklahoz vezet gerincre
masztam s a gerincnek, a vlgy Iele es reszen kerestem a Daphne-t.
A Daphne-t nem sikerlt megtalalnom s igy ezt illetleg kirandulasom negativ
maradt. A gerincnek a vlgy Iele es sziklain azonban egy Cvtisus-t vettem
eszre, amelynek igen megrltem, mert tudtam, hogy a megyebl eddig csak
a C. nigricans lett publikalva. E Cytisusbol tbb ivre valot gyjtttem s a
helyszinen nem igen vizsgaltam meg kzelebbrl a begyjttt anyagot.
Otthon azutan vizsgalat ala vettem az anyagot, amikor is eszrevettem,
hogy nem egy, de ketIele Cvtisus-t gyjtttem. Az egyikrl csak szelen
szrs termesebl azonnal lattam, hogy a Cvtisus ciliatus Wahlbg., a
masikkal azonban nem boldogultam, noha sszehasonlitva a munkacsi
C. serotinus-sal eszrevettem a megegyezest, de nem mertem elhinni, hogy
az Erdskarpatok eme endemikus nvenyet itt messze nyugaton
megtalaljam. A nvenyt revidealas czeljabol Dr. Degen A. urnak (ez uton
is halas ksznetet mondok erte) kldtem, aki ertesitett, hogy a gyjttt
zanot csakugyan C. serotinus Kit. Erdekesse teszi a leletet az a krlmeny
is, hogy a klasszikus lelhelyen mindentt trachyttalajon s legIljebb
400 m. magassagig terem, Turoczmegyeben azonban meszes talajon s kb.
900 m. magassagban Iordul el. C. ciliatus Wahlbg. Az elbbi tarsasagaban.
Trifolium badium Schreb. Nedves reteken, Turcsek mellett.
Astragalus danicus Retz. Fves tersegen, Szent-Gyrgy mellett.
Linum flavum L. Raksa es Haj kzt Iekv es a vetesek kzl kiemelked
dombok oldalan seregesen. Gyeren a Tlsztan c. 800 m. magassagban, ahol
Huljak J. baratommal gyjtttk.
Callitriche verna L. Nedves helyeken a Dubovoi erdben StubnyaIrd
mellett.
Hvpericum humifusum L. Parlagokon es legelkn Dubovo mellett az
Alchemilla arvensis tarsasagaban.
Hvpericum quadrangulum x tetrapterum Lasch. A Beli patak menten a
Krivan-Fatraban.
Jiola lutea Huds. A Krizsna, Pustalovcsa es a Ploska havasok tetejen,
a Nagy-Fatraban.
Daphne cneorum L. Tuzson J. a turoczi D. cneorumot Jerloti
36
neven
klnbzteti meg s a 'Botanikai Kzlemenyek 1911. evi 5 6 Izet 15.
oldalan Ielsorolt lelhelyek kzt Ielemliti Blatniczat es az Osztry-vrch-et,
ahol a D. Jerloti-t Textoris Bella, blatniczai postamestern gyjttte.
Tuzson J. azonban tevedett, amikor a turoczi Daphne-t Jerloti (Gren.
et Godr.) Messn.-nek mondja, amennyiben a turoczi D. csak atmeneti alak
a D. cneorum es verloti kztt, s hazankban egyaltalaban nem is terem a
D. Jerloti. Ez evben ugyanis sikerlt a turoczi Daphne-bl b anyagot
gyjtenem, mely anyagot revidealas celjabol bekldtem Dr. Javorka Sandor
urnak aki volt szives az anyagot tzetesen megvizsgalni s cikkem reszere
az alabb kzlt velemenyet atengedni, amiert ez uton is halas ksznetet
mondok. Dr. Javorka Sandor ur velemenye a kvetkez:
'A Fatra 'Osztri vrch es 'Drjenok hegyen nv Daphne cneorum
egyes peldanyai amaz aranylag nyulank es keskeny es rviden kihegyezett
level alakokkal egyeznek meg, melyek a D. cneorum . verloti (Gren. et
Godr.) Meissn.-hez kepeznek atmenetet, de vele nem teljesen azonosak.
Gren. et Godr. diagnozisa es a locus classicus-rol valo szamos peldany
tanusaga szerint ugyanis a D. verloti-nak a keskeny es rvidesen kihegyezett
levelen kivl meg aranylag keskenyebb lepelcimpaja is van, amit a hazai
peldanyokon nem latni. Viszont azonban a D. verloti locus classicusan is
teremnek oly peldanyok, melyeknek levelei mar szelesebbek s hegykn
az apro szalkahegy mellett tbbe-kevesbe lekerekitettek. Ilyen ertelemben
szerintem legczelszerbben targyalja a D. cneorum alakkret, igen nagy
herbariumi anyag alapjan, Keissler, Englers Bot. Jahrbcher XXV. (1898)
7782. oldal.
Keissler a tompabb, szelesebb level D. cneorum melle Meissner
nyoman mint .-t allitja a keskenyebb, hegyesebb, keskenyebb level es
___________________________________________
36
Barataimnak es ismerseimnek szinten e nev alatt kuldtem szet (nnxi1xa A. Ma-
ii11ax).
88 89
keskenyebb lepelcimpaju D. verloti Gren. et Godr.-t. A ket levelalak kzt a
D. cneorum elterjedesi kreben minden kepzelhet atmenet es pedig
tbbnyire egymas mellett, mint azt pl. a Iatrai peldanyok is bizonyitjak
megtalalhato s Keissler szksegtelennek tartotta ezeket az atmeneteket uj
nevekkel megjellni. Ilyen legtbbszr egymas mellett nv atmeneti
alakokat Tuzson klnbztet meg a Bot. Kzl. X. (1911) 150152. oldalan
I. oblonga, I. arbusculoides neven. Ezek a nyultabb, tompabb level alakok
meglehetsen egyenertekek annyira, hogy pl. a Nemzeti Muzeum
herbariumaban egyes D. cneorum, I. oblonga-, I. arbusculoides-, I. dilatata-,
I. Jerloti-nak determinalt peldanyok kzt klnbseget talalni nem lehet.
A Grenier et Gdrn es Keissler ertelmeben vett D. cneorum . verloti,
mint elbb emlitettem, nem terem az orszagban, mert az annak determinalt
peldanyokon a lepelczimpak szelesebbek a D. Jerloti-enal s igy, ha
elIogadjuk azt, hogy a D. cneorum sokszor ugyanazon a tvn Iellep
alaksorozatanak minden tagjat meg kell nevezni, a Tuzson altal az orszag
klnbz pontjarol (Somogy-, Szatmar-, Turocz-, Szepes-, Csikmegye)
verloti neven kzlt alaknak meg mindig nincs neve. Megjegyzem meg,
hogy a Pyreneusokbol kzlt I. pvrenaica Tuzson leirasanak megIelel
alakok nalunk is talalhatok. A I. pvrenaica-rol meg eldntend, hogy mily
viszonyban all a D. cneorum var. cantabrica Sen. et Pau.-val is.
A D. cneorum turoczi elIordulasara vonatkozolag meg a kvetkezket
jegyzem meg.
Wagner J. 1891-ben jart utoljara a megyeben s amint 'Turocz varmegye
edenyes nvenyei cz. munkajanak 8. oldalan mondja, a varmegyeben nem
tudta megtalalni. Levelbeli ertesites alapjan megtudtam Textoris Bella
kisasszonytol, hogy a D. cneorum-t 1890-ben gyjttte a Szokol-sziklahoz
vezet gerinczen, Blatnicza mellett, de azota mar ketszer kereste Iel a
lelhelyet, de nem tud a D. cneorum-ra raakadni. 1905-ben majus vege
Iele az intezetnk nvendekei kzl nehanyan kirandulas alkalmabol
szinten szedtek a D. cneorum-t a Gagyeri-vlgyben s krlbell meg is
jelltek nekem a szedes helyet, de bar tbbszr bejartam a Gagyeri-vlgy
eszaki hegyoldalait, majus vegen es junius elejen, sehol sem sikerlt
raakadnom a D. cneorum-ra. Valoszinleg az 1905-ben ott jart nvendekeim
teljesen lekopasztottak s ezzel ki is pusztult arrol a helyrl. 1900-ban
Textoris kisasszony az Osztry-vrh-on ujbol rabukkant egy 4550 cm. magas,
reg, viharedzett bokorra, de mig a gyjttt anyagot elhelyezte, az t
kiser kis leanyka teljesen lekopasztotta, ami megadta a bokornak a
kegyelemdIest, mert a bokor teljesen elpusztult. Azonban nem veszett ki
a megye terleterl, mert 1912-ben veletlenl ujabb termhelyere akadtam.
1911 szeptember havaban Zniovaraljarol atkltzkdtt intezetnk
StubnyaIrdre. A videk ram nezve uj es ismeretlen volt s hogy a
krnyeket nemileg megismerjem, 1912 marcius vege Iele megmasztam a
StubnyaIrdhz kzel Iekv s 1260 m. magas Dryenokot. A tetejenek
delre es oldalarol akkor mar eltnt a ho. A tetre erve egy zldel
bokrocskat pillantottam meg s a legnagyobb meglepetesemre es rmmre
megismertem a D. cneorum-t. Ugyanakkor a tetn meg harom bokorra
akadtam. A hegy oldalait nem birtam meg akkor atkutatni, mivel ho boritotta
ket. Junius 6-an indultam el a Dryenokra, hogy a D. cneorum-t begyjtsem.
Javaban viritott s a Dryenok tetejet es a keletre nez oldalat valosaggal
rozsaszin kntsbe ltztette, s kellemes illataval betlttte az egesz
krnyeket.
Epilobium trigonum Schrank. A Klak alatt a Nagy-Fatraban.
Epilobium palustre L. I. Schmidtianum Koch. Patak partjan, Dubovo
mellett.
Epilobium dodonaei Vill. A vasut menten, Kralovan mellett.
Laserpitium archangelica WulI. A Dryenokon; a Suchyn, a Krivan-
Fatraban.
Monotropa multiflora (Scop.) Fritsch. I. pauciflora m. InIlorescentia
13 Ilora. Hab. in pinetis umbrosis in valle Gagyer ad pagum Blatnicza.
Primula digenea Kern. (acaulis x elatior). A Vedzseri-vlgyben
gyjtttem nehany tvel. Az egyik tvn az acaulis es elatior Iormak voltak
egytt.
Primula austriaca Wetsst. Reteken, Cseresnyes Iltt.
Gentiana verna L. A Dryenok es Klak tetejen a Nagy-Fatraban.
Svmphvtum officinale L. (Il. alb.). StubnyaIrd mellett.
Lvcopsis arvensis L. Igen gyeren vetesek kztt, StubnyaIrd mellett
es Dubovo krl.
Pulmonaria officinalis L. (Il. alb.). A Vriczkoi- es Szlovani-vlgyben.
Brunella vulgaris L. (Il. alb.). Fves helyeken Dubovo krl.
Lamium purpureum L. (Il. alb.). A temet krl, Zniovaralja mellett.
Lamium amplexicaule L. (Il. alb.). Szantokon, Divek krl.
Salvia pratensis L. (Il. ros.). Fves tersegen, KarolyIalva krl.
90 91
Jerbascum austriacum Schott. Sziklakon a Zsarnovicza-vlgyben.
Linaria vulgaris Mill. cum peloria. Egynehany darabot gyjtttem
vetesek szelen a Dubovo Iltti erdben.
Succisa pratensis Mnch. Nedves, vizenys reteken StubnyaIrd
mellett.
Knautia arvensis (L.) Coult. var. polvmorpha (Schm.) Szb. I. glandulosa
Froel. Zniovaralja mellett, a Kalvaria alatt elterl reteken. A Suchyn, a
Krivan-Fatraban egy igen halvanylila szin alakja n, melyen ersen
meglatszik a K. Kitaibelii hatasa.
Knautia arvensis (L.) Coult. var. Kitaibelii (Schult.) Szb. I. lanceolata
(Holuby.) Szb. A Vriczkoi-vlgyben es a Horniban, Zniovaralja mellett,
I. Kossuthii (Pant.) Borb. A Lubochnoi-vlgyben, a Tlsztan, a Klakon a
Nagy-Fatraban; a Vriczkoi-vlgyben, Zniovaralja mellett.
Knautia silvatica Duby. var. dipsacifolia Godet. I. vulgata Kittel. Cserjes
helyeken Dubovo mellett I. praesignis Beck. A Krizsnan, a Csernikamenen
a Nagy-Fatraban, I. semicalva Borb. A Zsarnovicza-vlgyben, StubnyaIrd
mellett.
Knautia turocensis Borb. A Nagy-Fatra magasabb, meszes talaju
hegyeinek jellegzetes nvenye. Megtalaltam a Krizsnan, a Csernikamenen,
a Ploskan es a Pustalovca havasokon. Ugyanezeken a helyeken elIordul
az elbbi tarsasagaban a K. hungarica Borb. es a K. pterotoma Borb.
Campanula cervicaria L. Cserjesekben szalankent a Dubovoi erdben,
Dubovo mellett.
Campanula trachelium L. (Il. alb.). A Tlszta nyugati oldalan.
Adenostvles Kerneri Simk. A Suchyn, a Krivan-Fatraban.
Filago germanica L. Parlagokon Dubovo mellett.
Filago minima Fries. U. o.
Telekia speciosa (Schreb.) Baumg.
Az 'Eperjes-Kassai tresvonal nvenyIldrajzi szempontbol eles hatart
von a Nyugati- es Keleti-Karpatok kzt.
37
A Telekia speciosa eddig a Keleti-
Karpatoknak endemikus es jellemz nvenye volt, noha Pax: Ientjelzett
mvenek 186-ik oldalan maga is vallja, hogy ezt a vonalat kisse atlepi a
Telekia. Valoszinleg a szepesmegyei elIordulasat erti alatta.
A rendelkezesemre allo irodalmi adatok, Nyaradi E. Gyula, Dr. Javorka
Sandor urak Ielvilagosito utbaigazitasa s vegl sajat tapasztalataim alapjan
azonban kimutathatjuk, hogy a Telekia lenyegesen atlepi nyugat Iele a Pax-
Iele vonalat s elIordulasanak legnyugatibb hatara a Nagy-Fatraban
allapithato meg.
Beregmegyebl legelszr Kitaibel emliti, majd Thaisz L. (Magy. Bot.
Lap. X. kt. 3864.). Beregben meg seregesen terem a Vicsa-vlgyben
Szolyva-HarsIalva es Volocz kztt, ahol a vasut menten a hegyek oldalait
valosagos sarga kntsbe ltzteti. A sik terleten lejn Hegyraljaig (regen
Podhering) es egy tvet lattam a Nyirses dlben Posahaza mellett is.
A Vicsa-vlgytl eszakra Iekv vlgyekben mindinkabb ritkabb lesz, de
azert szorvanyosan meg mindig meg lehet talalni. Magam a Szinyak-
hegysegben SzidorIalva mellett szedtem, kzvetlenl Ungmegye hataran.
Ung megyebl Kitaibel kzli Hluboka es Szerednye melll (Additamenta
74. old.). Mind a ket hely a Szinatora-Polyana hegyszakasznak az AlIlddel
erintkez dombjai kzt Iekszik. Zemplen megyeben Zamuto mellett
Hazslinszky szedte (Eszakmagyarorszag vir. 246. old.). Ezek mind
megbizhato adatok, de egyszersmind a Pax-Iele elmelet szerint a Telekia
legnyugatibb elrsei.
Sagorski es Schneider azonban Szepes megyebl is kzlik a Telekia
elIordulasat (Pl. d. Centralkarpaten I. p. 184), amely adatot valoszinleg
ScherIIel Aurel Ielkai gyogyszeresztl vettek at (Magyarorszag Karpat-
Egyeslet evknyvenek VI. kt. pag. 262.), aki a Telekia-t valoban Bela es
Busoc kztt gyjttte 1872-ben augusztus 18-an; az eredeti peldanyt a
Felkai Tatra Muzeum rzi.
Hogy megtudjam, vajon a Telekia ezen a helyen, vagy Szepesmegye
mas helyen meg van-e meg, levelet inteztem Szepesmegye egyik kivalo
ismerjehez, Nyarady E. Gyula urhoz, aki levelben a kvetkezkrl
ertesitett: 'En augusztus elejen (egy par ev eltt) Ielkerestem a lelhelyet
es alapos keresesem dacara nyomat sem talaltam a Telekia-nak, pedig ott
az orographiai helyzet oly egyszer, hogy lehetetlen meg nem talalni. Bela
es Busoc kzsegek 3-5 km.-re Ieksznek egymastol (Kesmark kzeleben)
s e tavolsag kzepe tajan metszi az utat a TieIenseiIen Graben nev
vizerecske, melynek menten, az ut jobb es balIelen is, sok Izbokor van.
Masutt az ut menten csak szantok vannak, csupasz a hely s igy ott sehol
___________________________________________
37
Dr. F. Pax Grundzge der PIlanzenverbreitung in den Karpaten. I. Band. 65. old.
92 93
sem teremhet. A TieIenseiIen Graben-ben azonban hiaba tettem tve
mindent, nem talaltam meg.
E szerint tehat errl a helyrl a Telekia kipusztult s igy a Telekia eme
szepesmegyei adatat trlni kell az irodalombol. Ha azonban Bela es Busoc
kztt mas Izes nincs, mint a kzsegektl e masIel km.-nyire Iekv
TieIenseiIen Gr. Izese-, ugy ScherIIel csak ezen a helyen szedhette. Ez a
tavolsag mar olyan tekintelyes, hogy megokadatoltnak tartom azt a nezetet,
hogy e helyen vadon termett a Telekia. St hiszem, hogy Szepesmegye mas
helyerl is el Iog kerlni, s csak ritkasaga s amint Lipto megyeben
tapasztaltam elszigeteltsege miatt kerlte ki a botanikusok Iigyelmet.
Liptomegyebl legelszr Borbas emliti a Telekia-t. (A Tatra-hegyseg
nemzeti es nvenyzeti alapon. A budapesti V. ker. allami Ireal isk. 1897/
98. evi ertesitje 21. old.) Fenyhazarol; a Veterna-Hola-rol irott cikkeben
(Fldrajzi Kzlemenyek 1900 evi ktet 269. old.) altalanossagban
emliti Lipto es Nyitramegyebl. Hogy vajon Nyitramegyeben vagy mas
szedte-e, azt a rendelkezesemre allo irodalmi adatokbol nem tudtam
megallapitani s herbariumaban most meg nem lehet utana nezni. Borbas
herbariumanak rendezese utan, esetleg meg nyugatabbra, Nyitraban kell
majd megallapitani a Telekia elIordulasanak legnyugatibb hatarat. Borbas
azonban nem allitja biztosan, hogy a Telekia Fenyhazan vadon terem,
amennyiben a Balaton Edenyes nvenyzete cim munkajanak 225. old. azt
mondja: 'Hazank delkeleti hegyes-vlgyes tajainak szep Telekia-ja, ma mar
talan inkabb szel utjan a Karpatok nyugati vlgyeibe (Fenyhaza, Nyitra-
megyebe) is megIeszkeldtt. Borbasnak tehat az a velemenye, hogy a
Telekia a szel utjan kerlt a Nagy-Fatraba.
Ugyancsak Fenyhaza mellett a Lubochnai-vlgyben szedte (Pax:
Grundzge der PIlanzenverbreitung in den Karpaten II. Band p. 152.) Pax
is. Pax az idezett munkajaban annak a sejtesenek ad kiIejezest, hogy a
Telekia-t a Lubochnai-vlgybe az esetleg a Vag-vlgyeben letelepedett
erdelyi romanok hurcoltak volna be, amikor valamikor regesregen a
Karpatok menten Morvaorszagig vandoroltak. Ezen allitasat azzal
bizonyitja, hogy a tot es roman nyelvben az allattenyesztesre vonatkozo,
egyes helysegek es hegysegek megnevezesere hasznalt szavak kzsek es
seredetket a roman nyelvben kell keresnnk. A masodik ervel
bizonyiteka pedig az, hogy Dr. G. Weigand, a roman nep kivalo ismerje
Rozsahegy krnyeken a parasztok kztt roman typusokat latott volna. Pax-
nak mind a ket bizonyiteka johiszem tevedesen alapszik. Tudtommal
romanok eszak-Iele csak Marmarosmegyeben laknak. Beregben pedig
annak minden reszet ismerem romanokat mar sehol sem lattam. A tbbi
eszaki es nyugati megyeben a lakossag zmet mar a ruthen, majd a tot nep
alkotja. Liptoban sem a hagyomanyokbol, sem pedig a trteneti
Ieljegyzesekbl meg nem allapithato, hogy e helyen valaha romanok
telepedtek volna le. Pax ezeket a szavakat tartja seredet roman szavaknak:
Magura, Grunj (rum. gruiu), Djel (rum. Deal), Mincol (rum. Mencel
Muncel). Ezek a szavak epenseggel nem roman eredetek, hanem typikus
s-szlav szavak. Magura erds hegy, grunj erdei ret, Djel valaszto-
hegy hatar-hegy es szarmazik ebbl az igebl delit (olv. djelity)
szetvalasztani. Ezekkel a szavakkal legIljebb azt lehet bizonyitani, hogy
a roman nyelvben sok eredeti szlav szo van, de semmi esetre nem bizonyitja
azt, hogy a Vag vlgyeben romanok telepedtek volna le. Ami pedig
Dr. G. Weigand allitasat illeti, hogy Rozsahegy krl roman typusokat latott,
az hihet is, mert a Ielvideken pld. Turoczmegyeben is tbbszr lathatni
roman typusokat, csakhogy azok nem leteleplt lakoi videknknek, hanem
Marmaros megyebl a nyari Iamunka elvegzesere IelIogadott Iamunkasok.
Ha tehat Weigand roman typusokat latott, ugy azok valoszinleg ezek a
marmarosi Iamunkasok voltak. De alig valoszin, hogy ezek a Iamunkasok
hurcoltak volna be a Lubochnai-vlgybe a Telekia-t, mert rendesen majus
honap vegen erkeznek meg videknkre. Azonban Pax sem tartja a lubochnoi
Telekia-ra vonatkozo allitasait abszolut ertekeknek, ami kitnik Ient idezett
munkajanak II. kt. 33. lapjan irt kvetkez mondatabol: 'Ob Telekia
speciosa im Lubochnatale bei Fenyhaza wirklich ursprnglich wild wchst,
wie es jetzt Iast den Anschein hat, wird spter noch zu errtern sein.
Hogy a kerdest eldntsk, 1912 julius ho Iolyaman Huljak Janos
baratommal egytt a Lubochnai-vlgyn keresztl a Klakot masztuk meg.
Fenyhazatol kb. 2 -3 km.-nyi tavolsagban akadtunk ra legelszr a Telekia-
ra, s a vlgyben a Lubochna-patak jobb partjan elterl hegyoldalon meg
ket helyen is rabukkantunk. A vlgyben nv Telekia-k, ha eredetileg nem
vadon teremnek, csak a teleprl szkhettek ki. De ha tekintetbe vesszk a
teleptl valo nagy tavolsagot, ugy ez a velemeny alig allja meg a helyet. De
egeszen biztosnak vehetjk, hogy a Telekia nem termett a vlgyben abban
az idben, amikor Wahlenberg (1813.) a Lubochnoi-vlgyn keresztl a
94 95
Klakra ment, es lehetetlensegnek tartom, hogy oly elesszem botanikus,
mint Wahlenberg, ezt a Ieltn, szep nvenyt eszre nem vette volna.
A vlgyn IlIele haladva, krlbell 12 km.-re Fenyhazatol a Klak
patakocska mlik a Lubochnoi patakba. A Klak-patakocska a Nagy-Fatra
Klak nev csucsa alatt ered. Eme patakocska menten haladtunk Iel a Klakra.
A patak menten krlbell masIel km.-nyire egy kis erdei tisztasra erkeztnk
s a legnagyobb meglepetesnkre a Ives tersegen, bokrok kztt nagy
tmegben megtalaltuk a Telekia-t. A helyzet oly termeszetes, hogy nincs
ok ketelkedni abban, hogy itt a Telekia seredet s az ide-hurcolasara
gondolni sem lehet. A teleprl ide ki nem szkhetett, mert a katonai terkeprl
megallapitottam, hogy ez a hely a teleptl 13.59 km.-nyire Iekszik melyen
bent az erdben. Az is igen valoszin, hogy a krnyeken lako nep tisztan
kedvtelesbl oda ki nem ltette. Igaz ugyan, hogy a Ielvideknkre Erdelybl
tbbszr szallitanak Iel juhnyajakat, de a Klak egesz terleten soha sem
voltak legelk, hanem minden Iamentes resze ret, s igy az allatok sem
hurcolhattak ide. Biztos, hogy a marmarosi Iamunkasok reven sem kerlt
ide, mert a Klak oldalan vagasok nincsenek. Vegl meg az a kerdes merlhet
Iel, hogy miert nem gyjttte a Klak alatt Wahlenberg es Wagner Janos?
Wagner J. baratom ertesitett levelben, hogy a Klakra a turoczi oldalrol
ment Iel, s a Klak-patak menten es a Lubochnai-vlgyben nem jart soha s
igy nem is gyjthette a Telekia-t. Igen valoszinnek tartom, hogy Wahlenberg
sem ment Iel a Klakra a Klak-patak menten. Ugyanis Wahlenberg eltt a
videk ismeretlen leven, kalauzzal mehetett Iel a Klakra. A kalauz pedig
ismerte a Klakra vezet utakat, s igy valoszinnek tartom, hogy nem a
legIarasztobb uton vezette Iel a Klakra. Ez az ut pedig, amelyen mi mentnk
Iel, igen Iaraszto, klnsen az utolso szakasza, amelyen ugyszolvan
negykezlab kell az embernek Ielkapaszkodnia.
Ez a IelIedezesnk most mar nemi utbaigazitast nyujt arra nezve is,
hogy honnan kerlt a Telekia a Lubochnai-vlgybe? Velemenyem szerint a
Nagy-Fatraban a Telekia eredeti termhelyenek a Klak alatti helyet kell
tekintennk s errl a helyrl kerlt le a Klak-patak vizevel a Lubochnoi-
vlgybe. A vlgybl idkzben el is tnhetik a Telekia, amennyiben
kzvetlenl a patak menten terem. A hirtelen hoolvadasok alkalmabol
annyira megaradhat a sebes Iolyasu patak, hogy a part krli Ildreszeket
szetrombolja s a Telekia-t is kiirthatja. Ilyen esetet tapasztaltam a
liptomegyei Bansko-vlgyben is. 1910 augusztus havaban e vlgy menten
mentem Iel a Prassivara. Kzvetlenl Luzsna mellett c. 600 m. magassagban
seregesen termett a klnben csak a havasokon nv Sedum atratum, mely
a Bansko-patak eredete krl c. 1500 m. magassagban n. Luzsna melle
tehat csak e patak vizevel kerlhetett. 1912-ben ismet kerestem e helyen a
Sedum atratum-ot, de sehol sem talaltam meg, mert a patak megaradt vize
teljesen Ielszantotta a terletet. Igy 1813 eltt is kiirthatta a Lubochno-
patak megaradt vize a Telekia-t, s azert nem talalta a Wahlenberg a
Lubochnai-vlgyben. Ezek alapjan a Telekia speciosa elIordulasanak
legnyugatibb hataraul a Lubochnai-vlgyet es a Klak-csucsot (a Nagy-
Fatraban) allapithatjuk meg.
Matricaria discoidea DC. A vasuti allomas krl, Ruttkan.
Chrvsanthemum subcorvmbosum Schur. A Krizsna es Ploska retjein
c. 1300 m. magassagban.
Senecio barbareaefolius Krock. Nedves reteken, Dubovo krl.
Carlina longifolia Reichb. A Zsarnovicza-vlgyben, I. brevibracteata
Andrae. A Varhegy deli oldalan, Zniovaralja mellett; a Tlszta nyugati
oldalan es a Raksai-vlgyben.
Carduus personata (L.) Jacqu. A Beli-patak menten a Krivan-Fatraban.
Carduus sublobulatus Borb. A Lubochnai-vlgyben.
Cirsium palustre (L.) Scop. (Il. alb.). Dubovo mellett.
Cirsium erucagineum DC. (oleraceum x rivulare). A patak menten, a
Gagyeri-vlgyben.
Saussurea discolor DC. A Csernikamennek a Ploska-Iele nez
meszsziklain seregesen.
Picris tatrae Borb. Cserjes, Ives helyeken a Ploska havas alatt.
Hvpochaeris carpatica Pax. A Krizsnan, ahol Pax elszr gyjttte,
szedtem Ioltoslevel es elagazo alakjait is. ElIordul meg igen gyeren a
Pustalovca-havason is.
Hvpochaeris uniflora Vill. A Klakon, a Nagy-Fatraban.
Crepis alpestris (Jacq.) Tausch. A Szokol-sziklahoz vezet hegygerinczen
seregesen, a Tlsztan, a Klakon, a Nagy-Fatraban.
Crepis mollis Jacqu. A Nagy-Fatraban: a Klakon, Krizsnan, Ploskan es
a Pustalovca-havason; a Krivan-Fatraban: a Suchyn.
Crepis capillaris (L.) Wallr. Tarlokon Dubovo mellett.
96 97
BEITRGE ZUR FLORA DES KOMITATES TURCZ.
III. Mitteilung
Margittai Antal
Der VerI. zhlt in diesem Artikel die wichtigsten Funde auI, die es um
seinen Wohnort StubnyaIrd im besondere aber in der Grossen Fatra
gemacht hat. Hervorzuheben ist die Entdeckung eines neuen Standortes
von Trichophorum oliganthum (C. A. Mey) Fritsch im SumpIe Nedozor
im Raksaer Tale; von Cvtisus serotinus Kit. auI dem Berg Sokol im
Blatnicaer Tale, Ierner von Telekia speciosa nicht nur bei Fenyhaza, von
wo sie schon bekannt war, wo jedoch ihr spontanes Vorkommen etwas
zweiIelhaIt war, sondern auch auI dem Berg Klak, wo sie sicher wild wchst.
Der VerI. weist auch auI Grund eines Gutachtens Dr. S. Javorka`s nach,
da von Tuzson Daphne Jerloti G. G. resp. D. cneorum . Jerloti
irrtmlicher Weise aus dem Turoczer Comitate angegeben wird. Es handelt
sich nmlich nur um eine schlankere Form von D. cneorum mit schmleren,
kurz zugespitzten Blttern, welche aber in der Form der Corollenabschnitte
von der echten D. Jerloti abweicht und sicher zu D. cneorum zu zhlen ist,
ebenso wie die brigen von Tuzson als I. arbusculoides, I. dilatata u.
I. oblonga unterschiedenen Formen, von welchen einzelne von Tuzson selbst
bestimmte Exemplare (im Herb. des ungar. National-Museums) von
einander nicht zu unterscheiden sind.
* * *
ADATOK TURCZVRMEGYE FLR1HOZ.
IV. Kzlemeny
38
Margittai Antal
Az 1913. ev nagy reszet ismet Turoczmegyeben tltttem es Iolytattam
e megye Ilorajanak kutatasat. Kutatasaim alatt klns gondot Iorditottam
a turoczi medenczenek es a Nagy-Fatra StubnyaIrdhz kzel Iekv
vlgyeinek atvizsgalasara. A medencze minden Ielhasznalhato, a legnagyobb
nehezseggel is megmvelhet, legkisebb talpalatnyi Ildjet a szegeny
nep Ielszantotta es mveles ala Iogta. Termeszetesen a kultura maga utan
vonta a medencze eredeti Iloraja legnagyobb reszenek kipusztulasat is.
E szantoIldek valoban semmiIele erdekes dolgot nem nyujtanak a
botanikusnak, mert a megszokott segetalis es ruderalis Iajokon kivl egyebet
nem igen talalunk. Hebe-korba rabukkan az ember vizsgalodasai kzben
egy-egy Ieltn, nem ide valo Iajra is, de ezeket csak a vetmaggal
behurczolt vendegeknek kell tekinteni s Iellepesk utan csakhamar ki is
pusztulnak. Igy nehany evvel ezeltt Zniovaralja krnyeken vetesek kzt
gyjtttem Adonis flammea-t, de azota sem ott, sem a megye mas reszen
nem eszleltem. Ugyancsak Zniovaraljan, az intezeti gazdasagi kertben,
harom szal Ranunculus pedatus-t talaltam, de minden szorgos apolas mellett
is kipusztult onnan.
Erintetlen allapotban maradtak meg a medencze retjei s Ilorisztikai
szempontbol ezek a medencze legerdekesebb reszei. Szerencses krlmenyek
kztt a medencze eredeti Iloraja ezekre huzodhatott volna vissza. Sajnos,
ez be nem kvetkezett, mert a kulturatol mentesen maradt retek mind vad
vizenys, mocsaras es lapos helyeken terlnek el. E retek tehat a
medenczenek csak a vizi es a nedves, mocsaras talajt kedvel nvenyeit
riztek meg.
A megyeben mar sok elesszem es kivalo botanikus kutatott, de az
eddig ismert es Ielsorolt adatokbol latom, hogy ezekkel a mocsaras helyekkel
behatobban nem Ioglalkozott senki sem. A vendeg-botanikus mindenesetre
a nyar derekan jn a megyebe, amikor a reteket mar nagyobbreszt le is
kaszaltak, es akkor is inkabb a Nagy-Fatra meszsziklait Iogja Ielkeresni,
amelyeken a megye Iloraja a leggazdagabb, a legvaltozatosabb s hol Ilorank
legritkabb Iajait tanulmanyozhatja. Eveken keresztl en is ugyszolvan
ezeken a sziklakon vegeztem kutatasaimat s csak az iden Iogtam hozza e
mocsarak tzetesebb atkutatasaihoz. Sajnos, tulsagos elIoglaltsagom s az
1913. evi allando eszesek engem is megakadalyoztak, hogy a medencze
sszes mocsarait behatobb vizsgalat targyava tehettem volna. Ez evben
csak Haj, Nedozor, Dubovo es Budis kzsegek krl elterl nagyobb
mocsarakat kutattam at, a tbbit pedig jobb idkre kellett halasztanom.
E mocsaraknak klnsen Carex-Iloraja meglepen gazdag.
___________________________________________
38
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 1914. 13, K 1-5.
Old. 72-81.
98 99
A mocsarak kzl a legnagyobb a Dubovo es Budis kzsegek kzt
elterl ingovany. Dubovo Iele az ut a stubnyaIrdi allomasrol egy Iennsikon
vezet keresztl. A Iennsik kzeps reszen egy Iiatal erd terl el. Mar az
erdben itt-ott nedves retek vannak, amelyeken klnsen a Carex
canescens, C. echinata, C. elongata,

Ranunculus auricomus, Trollius
europaeus es Scor:onera parviflora Iordulnak el tmegesen. Az erdbl
kierve, szemnk ele kerl Dubovo kzsege. Utunk a Turocz-patak
jobb-partjan elterl ret mellett vezet el. A reten a I buja, magas nves s
igen megneheziti benne a jarast. Az egesz reten az edesIvek keverednek a
savanyuakkal. Pazsitjai: a Poa pratensis, P. trivialis, P. serotina, Alopecurus
pratensis, A. geniculatus, Anthoxanthum odoratum es a ret szelen, a
szarazabb helyeken, itt-ott szerenyen huzodik meg egy Nardus stricta-gyep.
A ret zld szinet tarkitja a sok Polvgonum bistorta, Chrvsanthemum
leucanthemum, Ranunculus acer, R. flammula es Svmphvtum officinale lila,
Ieher es e kett keverekebl szarmazo atmeneti szin viragaival. A Turocz
Iolyohoz erve, utunk egy hosszu pallon at vezet Dubovo kzsegbe. A Turocz
Iolyo csendes Iolyasu medret itt ugyszolvan teljesen ellepi a Ranunculus
aquatilis v. heterophvllus es Potamogeton crispus. A Ialun keresztl
eszaknak haladva, a savanyuvizIorrashoz jutunk. A tulajdonkeppeni
dubovo-budisi lap itt veszi kezdetet. Keletrl a Turocz Iolyo, nyugatrol a
Zsgyar-hegyseg laba hatarolja es delrl Dubovotol tbb km-en at huzodik
egesz Budisig. A nagy mocsaras retbl csak itt-ott emelkedik ki szigetkent
egy-egy szarazabb dombocska, amelyeken ezrevel terem a Saxifraga
granulata, Scor:onera parviflora es Trollius europaeus. E reten a kvetkez
Carex-eket szedtem: Carex davalliana Sm., C. paniculata L., C. paradoxa
Willd., C. teretiuscula Good., C. vulpina L., C. muricata L., C. elongata L.
(seregesen), C. canescens L. (szinten), C. Goodenoughii Gay v. basigvna
Reichb. I. elatior Lang, C. caespitosa L, C. tomentosa L., C. glauca Scop.,
C. pallescens L., C. panicea L. v. basigvna, C. flava L., C. oederi Ehrh.,
C. distans L., C. hirta L., C. vesicaria L., C. acutiformis Ehrh., C. riparia
Curt. Eleg gyakori a Heleocharis uniglumis (Lk.) Schult, es a H. pauciflora
(LightI.) Link. A tbbi nvenyIajokbol csak azokat sorolom Iel, amelyek
erdekesebbek es ritkabbak a megyeben. Ilyen a Triglochin palustre,
Menvanthes trifoliata, Drosera rotundifolia es az Utricularia vulgaris. Ez
utobbit mar harom helyen eszleltem a megyeben, de sehol sem viragzik.
Joval kisebb lapok a Haji- es a Nedozori-lap. Az els Haj es Raksa
kzsegek kztt, a masodik a Nedozori-vlgy nyilasa eltt terl el s igy
StubnyaIrdrl igen knnyen megkzelithetk. Mindkettnek Carex-
Iloraja szinten gazdag, azonban sok tekintetben megegyezik a Budis-
dubovoi-lap Carex-Ilorajaval. A ket mocsarbol teljesen hianyzik a
C. canescens L., C. echinata Murr. es a C. elongata L. Ezeket potoljak a
C. dioica L., C. figerti A. G. (C. dioica x C. davalliana), C. Hornschuchiana
Hoppe es a C. hordeistichos Vill. A Haji-lap nevezetessege meg a Schoenus
ferrugineus L., a Nedozori-lape a Catabrosa aquatica (L.) Beauv.
E mocsarakbol hianyoznak meg a Saxifraga granulata, Scor:onera
parviflora es a Drosera rotundifolia.
A mint cikkem elejen mar emlitettem, a StubnyaIrdhz kzel Iekv
vagasok kepeztek masodsorban azt a terletet, amelyet az iden nagyobb
gonddal kutattam at. Eddig is tbb izben Iordultam meg ezekben, de e
vlgyekben elterl vagasokat csak az iden kutattam at. Ezek megint olyan
terletek, amelyeket a vendeg-botanikus nem igen szivesen jar be, reszint,
mert keves eredmenyt var Iaradozasa utan, reszint pedig, mert nem valami
kellemes dolog bozotokban, malnasokban es csalanok kzt jarni. Mint
mindentt, nalunk is a vagasokat a sok ruderalis nveny jellemzi. A rengeteg
Rubus idaeus, Epilobium angustifolium, Urtica dioica, Senecio silvaticus
es Atropa belladonna valoban sokszor megakasztja es kellemetlenne teszi
a kutato munkajat. Nekem klnsen Iaradsagos munkam volt, mert
kutatasaimat az iden az allando eszesek meg kellemetlenebbe tettek. Meg
sem sajnalom, hogy ilyen krlmenyek kzt is vallalkoztam e vagasok
atkutatasara, mert a megyeben eddig vegzett sszes kutatasaim legszebb
eredmenyeit nyujtottak.
A vagasok Ilorajanak legertekesebb tagjai a klnbz Carduus-ok
hybridjeikkel es a Salix silesiaca szep Iormai. A Carduus-ok kzl
mindenesetre a legerdekesebb a Carduus lobulatus Borb. A vlgyek Iels
reszein elterl vagasok szelein, kisebb katlanjaikban s oldalaikon
szorvanyosan mindentt megtalalhato, s igy jellemz nvenye a Nagy-
Fatranak. Erdekes az a megIigyelesem, hogy a vlgyek elejen sehol sem
lep Il e nveny, hanem mindentt a vlgyek Iels reszeiben, ahol a Carduus
glaucus Baumg. is terem. Minthogy a C. acanthoides L. e vlgyekben
100 101
mindentt megvan, sokszor az a hit tamadt Iel bennem, mintha a C. lobulatus
Borb. a C. glaucus es C. acanthoides hybridje volna. Sok C. lobulatus tvet
szedtem kzvetlenl, alig egy-ket dm. tavolsagnyira egymastol a
C. acanthoides mellett es igen sok lobulatus t nem teljesen kopasz, hanem
a szar legalso-reszen igen sokszor megtalaltam a C. acanthoides-en eszlelhet
merev, tskeszer szrzetet. Mindenesetre hitemet es velemenyemet ersen
megingatja a C. lobulatus Ildrajzi elterjedese es habitusanak allando jellege.
Velemenyem szerint azonban Iloranknak meg mindig olyan erdekes tagja,
mely tovabbra is megIigyelest igenyel. A Nagy-Fatra minden vlgyeben
megtalalhato, de sehol sem nagyobb tmegben, hanem csak szalankent. Az
1913. evi turoczi kutatasaim eredmenyekent az alabb Ielsorolt adatokkal
szamolok be, melyek legnagyobb resze a megyere nezve is ujak.
Asplenium germanicum Weis. (A. trichomanes x A. septentrionale).
AndesittuIan Janoshegy krnyeken es az Amonszirten StubnyaIrd mellett.
Sparganium ramosum Huds. A Turocz Iolyo partjan, Dubovo mellett.
Triglochin palustre L. Mocsaras helyeken szorvanyosan az egesz
megyeben.
Trisetum flavescens (L.) R. et Sch. pr. purpurescens (DC.) Arcang.
Reteken, Janoshegy krl.
Koeleria pvramidata f. villosa Domin. Fves helyeken a Drjenokon;
meszsziklakon a Lubochnoi-vlgyben.
Catabrosa aquatica (L.) Beauv. Igen szorvanyosan a Nedozori-lapban.
Festuca gigantea (L.) Vill. A Malom-vlgy vagasaiban Turoczszent-
marton mellett.
F. silvatica (Poll.) Vill. A Drjenk es Rakitov oldalain; a Malom-
vlgyben.
Bromus commutatus Schrad. v. depauperatus Uechtrz. Seregesen a Haji-
es Nedozori lapban.
Bromus inermis Leyss. A Stubnya-patak partjan StubnyaIrd es Divek
kztt.
Bromus mollis L. trpe (I. nanus) alakja. Napos dombokon a vasut
menten, StubnyaIrd es Divek kztt.
Lolium temulentum L. macrochaeton A. Br. Len kztt, a megye deli
reszen mindentt.
Blvsmus compressus (L.) Panz. Szorvanyosan az egesz megyeben.
Heleocharis uniglumis (Lk.) Schult, es H. pauciflora (LightI.) Lk.
Nedves reteken, az egesz megyeben.
Carex elongata L. Mocsaras helyeken StubnyaIrd, Alsostubnya,
Turcsek es Dubovo krl.
Carex canescens L. U. o.
Carex muricata Hoppe. Szorvanyosan az egesz megyeben.
Carex disticha Huds. Nedves reten a vasut menten, Kiscsepcseny es
Zniovaralja kztt. (Igen ritka).
Carex remota L. A Malom-vlgyben Turoczszentmarton mellett.
Carex Schreberi Schrank. A Stubnya-patak partjan StubnyaIrd es
Divek kztt. (Ritka).
Carex dioica L. A Haji lapban.
Carex figerti A. G. (dioica x davalliana). A Haji- es Nedozori-lapban.
Carex panicea L. I. basigvna. Szorvanyosan az egesz megyeben.
Carex hornschuchiana Hoppe. A Haji mocsarban.
Carex Goodenoughii Gay I. basigvna Reichb. Szorvanyosan az egesz
megyeben, I. elatior Lang. A Budisi es Haji lapokban. I. oxvlepis (Sanio)
Kkenth. Nedves reten a vasut menten, StubnyaIrd es Turcsek kztt.
Carex pilulifera L. A parkban, StubnyaIrd mellett.
Carex carvophvllea Lat. Az egesz megyeben kznseges.
Carex fulva Good. A parkban StubnyaIrd mellett.
Carex gracilis Curt. Zniovaraljan az allomas krl.
Carex caespitosa L. A Budisi- es Haji-lapban.
Carex sempervirens Vill. A havasi Ives terletek jellemz sasa.
Ha ezekhez az adatokhoz meg a mar eddig megjelent cikkeimben
Ielsorolt adatokat vesszk, ugy a megye Carex-Ilorajabol mar 50 tagot
ismernk.
Juncus conglomeratus L. A megye deli reszen mindentt.
Juncus glaucus Ehrh. Forrasok krl Haj Iltt.
Juncus effusus x conglomeratus. A szlk tarsasagaban Dubovo es
Divek krnyeken.
Lu:ula silvatica (Huds.) Gaud. Arnyekos helyeken a Rakitov alatt.
Allium sibiricum L. Patak partjan Janoshegy mellett.
Colchicum vernale HoIIm. Nedves reten StubnyaIrd es Felsstubnya
kztt.
102 103
Muscari comosum (L.) Mill. Lohereben Turoczszentmarton mellett.
Orchis morio L. Reten Alsoturcsek krl.
Gvmnadenia conopsea (L.) R. Br. I. candidissima Kit. Reteken
Cseresnyes Iltt.
Ophrvs muscifera Huds. Erdei reteken, a Nedozori-vlgyben.
Cvpripedium calceolus L. Szorvanyosan a Rakitov alatt.
Salix incubacea L. Nedves reten Haj, StubnyaIrd es Alsoturcsek
krl.
Salix viminalis L. Dubovo mellett.
Betula verrucosa Ehrh. StubnyaIrd mellett.
Urtica dioica L. v. galeopsidifolia Wierzb. Az orszagut arkaban,
Alsoturcsek mellett.
Holosteum Heuffelii Wierzb. A vasut menten, Kiscsepcseny mellett.
Buda rubra (L.) Dum. Vetesek kztt a megye deli reszen.
Herniaria glabra L. A Malom-vlgyben, Turoczszentmarton mellett.
Ranunculus trichophvllus Chaix. Tocsakban, csermelyekben
Kiscsepcseny krl.
Ranunculus philonotis Ehrh. Fves helyeken Kiscsepcseny es
StubnyaIrd krnyeken.
Thalictrum collinum Wallr. A Rakitovon.
Ervsimum Wittmanni Zaw. A Nedozori-vlgyben es a Rakitovon.
Hesperis silvestris Cr. I. candida Kit. Vlgyekben, a Nagy-Fatraban
mindentt. (Eddig H. nivea Baumg. neven lett publikalva).
Ribes grossularia L. v. glanduloso-setosum Koch. Kralovan mellett es
a Nedozori-vlgyben.
Alchemilla arvensis (L.) Scop. Loheresben, Haj mellett.
Potentilla canescens Bess. . inciso-serrata Th. WolI. A vasut menten
StubnyaIrd es Turcsek kztt.
Potentilla argentea L. v. dissecta Wallr. I. cinerascens Th. WolI. Turcsek
krl es a Malom-vlgyben Turoczszentmarton mellett.
Trifolium ochroleucum L. Fves helyen StubnyaIrd mellett.
Trifolium pannonicum Jacqu. A vasut menten Janoshegy es Turcsek
krl.
Trifolium rubens L. Reteken, erdk szelen Felsstubnya krl.
Linum austriacum L. A vasut menten, Kiscsepcseny mellett.
Linum extraaxillare Kit. A Stoch-havason, a Krivan-Fatraban.
Radiola linoides Gmel. Tarlokon, vetesek kzt Dubovo mellett igen
seregesen.
Polvgala austriaca Cr. Nedves, Ives helyeken a Nedozori-lapban es a
Zsarnovicza-vlgyben.
Hvpericum humifusum L. v. Liottardi Vill. Tarlokon, vetesek kztt
Dubovo mellett.
Jiola mirabilis L. A nedozori vlgybe vezet ut menten, Haj mellett.
Mvriophvllum verticillatum L. A kzsegen alul, a Stubnya-patakban.
Libanotis montana Cr. A Drjenokon.
Selinum carvifolia L. A parkban, StubnyaIrdn.
Laserpitium archangelica WulI. A Drjenok deli lejtjen igen gyeren.
Chaerophvllum aromaticum L. v. brevipilum Murb. A megyenek eme
ritka nvenyet, melybl Wagner J. annak idejen csak 3 tvet talalt, megtalaltam
a Rakitov gerinczen is.
Lvsimachia punctata L. Tarlokon, Dubovo krl.
Androsace obtusifolia All. Sziklakon a Drjenokon.
Sweertia perennis L. A Zsarnovicza-vlgyben.
Phacelia tanacetifolia Pers. Vetesek kzt elvadulva Szucsany krl.
Lvcopsis arvensis L. Vetesek kztt szorvanyosan az egesz megyeben.
Jerbascum thapsiforme Schrad. A vlgyek Iels reszeiben, vagasokban
az egesz megyeben.
Jerbascum nigrum L. Szinten.
Jerbascum thvrsoideum Host. Vagasokban a Nedozori-vlgyben. (Igen
ritka).
Jeronica scutellata L. A megye deli reszen, mocsaras, nedves reteken
szorvanyosan mindentt.
Utricularia vulgaris L. Ingovanyban Dubovo mellett.
Asperula glauca L. Napos dombokon, bokrok kztt, Haj mellett.
Jaleriana simplicifolia Reichb. A patak partjan a Raksai- es Nedozori-
vlgyben.
Knautia Kossuthii (Pant.) Borb. A Nedozori-vlgyben.
K. arvensis (L.) Coult. v. polvmorpha I. collina (Schm.) Szb. U. o.
K. arvensis I. fallax Briq. Sutto mellett.
104 105
Knautia arvensis (L.) Coult. v. Kitaibelii (Schult.) Szb. I. pubescens
(Kit.) Sag. Fves helyen, erd szelen Dubovo mellett.
Campanula glomerata L. I. farinosa Roch. Reteken, Janos-hegy krl.
Achillea Neilreichii Kern. A dubovoi erdben, a Zsarnovicza-vlgy
bejarata eltt es a Bora alatt StubnyaIrd mellett.
Achillea distans W. K. A Drjenok alatt.
Chrvsanthemum atratum (Koch) Fritsch. (Ch. montanum atratum
Koch.) Reteken a Ploskan es a Drjenokon.
Carlina longifolia Reichb. A Nedozori-, Raksai- es a Zsarnovicza-
vlgyben.
Carduus personata (L.) Vill. A Malom-vlgyben Turoczszentmarton
mellett.
Carduus crispus L. A Nagy-Fatra vlgyeinek Iels reszeiben,
vagasokban mindentt seregesen.
Carduus lobulatus Borb. Szorvanyosan a Lubochnoi-, Gagyeri-, Raksai-,
Nedozori- es Zsarnovicza-vlgyben.
Carduus Nvaradvanus Degen. (C. lobulatus x C. glaucus.) A szlk
tarsasagaban a Raksai- es Zsarnovicza-vlgyben.
Carduus turocensis m. (C. crispus x C. glaucus) .) superglaucus m.
Habitu C. glauci. Caule gracile, subsimplici; Ioliis omnibus integris,
decurrentibus, ambitu ovatis vel ovato-lanceolatis, crassibus, sinuatodentatis,
non glaucescentibus, margine spinulosis. Foliis caulinis glaberrimis,
terminalibus subtus rare lanuginosis. Pedunculis longissimis, monocephalis.
Squamis anthodii lanceolatis, spinosis subrecurvatisque. Crescit inter parentes
in silvis caeduis in parte superiore vallium Raksa, Nedozor et Zsarnovicza.
.) pseudocrispus m. Habitus eius propinquat habitum C. crispi. Caule
ramosissimo, robusto, c. ad 150 cm alto. Foliis omnibus decurrentibus,
basalibus et caulinis ovato-lanceolatis, pinnatis, irregulariter dentatis,
crassibus, glaberrimis et margine spinulosis. Foliis superioribus ovatis,
integris, dentatis et subtus rare lanuginosis. Pedunculis elongatis,
subuniIloris. Squamis lanceolatis, subrecurvatis, spinosis. Crescit inter
parentes in silvis caeduis in parte superiore vallium Nedozor, Raksa et
Zsarnovicza.
E ket alakot habitusa lenyegesen megklnbzteti egymastol. Az els
termete annyira hasonlit a C. glaucus-ehoz, hogy az ember tavolrol els
pillanatra ennek tartja. Alakja is megegyezik a C. glaucus-eval. Szara karcsu,
alig elagazo. Levelei valamennyien leIutok, epek, tojasdad vagy tojasdad-
landzsas alakuak, blskesen Iogasak, husosak es nem deresek. T- es also
szarlevelei teljesen kopaszak, a szar Iels levelei azonban also reszkn
ritkasan molyhosak, mint a C. crispus levelei. A Ieszekkocsanok hosszuak,
egy Iejet viselnek. Feszekpikkelyei landzsasak, tskes vegek, kisse
hajlottak. ElIordul a vagasokban a Raksai-, Nedozori- es Zsarnovicza-
vlgyek Iels reszeiben. Ez az alak a gyakoribb. Ennel sokkal ritkabb a
masodik alak, amelyen a C. crispus hatasa ersebb. Termete inkabb a
C. crispus-ehoz hasonlit. Szara termetes, ersen elagazo, egeszen 150 cm
magas. Valamennyi levele a szaron leIuto. A t- es a szar also reszen lev
levelek tojasdad-landzsas alakuak, karelyosak, karelyaik szabalytalanul
Iogasak, husosak, kopaszak es szelkn tskesek. A Iels levelek
tojasdadok, epek, Iogasak es alul ritkasan molyhosak. Feszkei kocsanyosak,
de e kocsanyok mindig joval rvidebbek, mint az elbbi alaknal, 12-Iejek.
Feszekpikkelyei landzsasak, hatrahajlok es tskesvegek. N a szlk
tarsasagaban az els alakkal keverten.
Carduus fatrae m. (C. lobulatus x C. crispus). Omnino intermedius inter
parentes. Caule subramoso, Ioliis omnibus decurrentibus, caulinis oblongo-
lanceolatis, lobulatis, lobulis irregulariter dentatis, glaberrimis e margine
spinulosis. Foliis superioribus ovatis, dentatis, integris et subtus rare
lanuginosis. Capitulis pedunculatis, pedunculis longis, submonocephalis.
Squamis anthodii subulatis subrecurvatisque. Legi inter parentes exemplar
unum in silva caedua in parte superiore vallis Zsarnovicza.
Ez a hybrid mindenben a szlk kztt all. Levele mind leIuto. A szar
also levelei tipikus C. lobulatus-levelek, hosszukas landzsasak, karelyosak,
a karelyok egyenetlenl Iogasak, kopaszok es szelkn tskesek. A Ielsk
megkzelitik a C. crispus Iels leveleit, epek, tojasdad-alakuak, Iogasak es
alul kisse molyhosak. Kocsanai egy-ket Ieszket viselnek, de a kocsanok
joval rvidebbek, mint a C. lobulatus-nal. Feszekpikkelyei aralakuak, kisse
visszahajlok. Csak egy peldanyt szedtem a Zsarnovicza-vlgy Iels reszeben
elterl vagasban.
Carduus leptocephalus Peterm. (crispus x acanthoides). Vagasokban
Cseresnyes Iltt es a Zsarnovicza-vlgyben.
106 107
Cirsium palustre (L.) Scop. Patakok partjain, vagasokban, magasabban
Iekv retek es legelk Iorrasai krl mindentt. A vagasokban ket meternel
magasabb peldanyokat is lattam.
Cirsium pannonicum (L.) Gaud. A Drjenok oldalan.
Cirsium canum (L.) M. B. Nedves reteken, patakok partjan az egesz
megyeben kznseges.
Cirsium rivulare (Jacqu.) Lk. Szinten.
Cirsium arvense (L.) Scop. I. incanum (Fischer) Beck. Vagasokban a
Drjenok alatt.
Cirsium havnaldi Borb. (palustre x canum) A patak partjan a Raksai-
vlgy bejarata eltt; a Lubochnoi-vlgyben. (Ritka).
Cirsium siegertii Schultz. (canum x rivulare.) A Stubnya-patak partjan
StubnyaIrd es Divek kztt.
Cirsium hvbridum Koch (palustre x oleraceum). A Zsarnovicza-vlgy
Iels reszeben. (Igen ritka).
Cirsium erucagineum DC. (rivulare x oleraceum). Mocsaras helyen
Felsstubnya mellett.
Cirsium oleraceum x erisithales. A Nedozori-vlgyben.
Centaurea austriaca W. A Nedozori-vlgyben; reteken StubnyaIrd
es Turcsek krl.
Centaurea austriacoides Wol. Reteken a Malom-vlgyben, Turoczszent-
marton mellett.
Centaurea tatrae Borb. A Nagy-Fatra Drjenok-, Klak- es Ploska-
csucsain lev reteken; a Zsarnovicza-vlgyben.
Centaurea oxvlepis Wimm. et Grab. A Nedozori-vlgyben.
Centaurea melanocalathia Borb. A Lubochnoi-vlgyben.
Centaurea melanocalathia Borb. x pseudophrvgia C. A. M. Ugyanott.
Centaurea Erdneri Wagn. (C. austriaca x C. pseudophrvgia) trpe alakja
a Krizsnan.
Crepis capillaris (L.) Wallr. Reteken, loheresekben, vetesek kztt a
megye deli reszen.
Crepis praemorsa (L.) Tausch. Reteken, StubnyaIrd mellett.
Hvpochaeris glabra L. Vetesek szelen Dubovo es StubnyaIrd krl.
Nvenyeim legnagyobb reszet Dr. Degen Arpad, Wagner J. es Dr. Javorka S.
urak revidealtak. Fogadjak ez uton is halas ksznetemet.
BEITRGE ZUR FLORA DES KOMITATES TURCZ.
IV. Mitteilung
Margittai Antal
Der VerI. verIIentlicht im Obigen die Resultate seiner Excursionen in
dem im Titel genannten Komitate; das Haupt-augenmerk wurde auI die
Iloristische DurchIorschung der Moore und SmpIe bei Haj, Nedozor,
Dubovo und Budis gerichtet, die auch reiche Ergebnisse insbesondere aus
der Gattung Carex lieIerte. Die einzelnen Angaben sind aus dem Texte der
Enumeration zu entnehmen.
* * *
1ABB ADATOK BEREGVRMEGYE FLR1HOZ.
III. Kzlemeny
39
NEUERE BEITRGE ZUR KENNTNIS DER FLORA
DES BEREGER KOMITATES.
III. Mitteilung
Margittai Antal
Az 1913. es 1914. evek nagy sznidejenek egy reszet Beregben tltttem
s amennyire a kedveztlen krlmenyek megengedtek, a megye egyes
reszeibe nehany botanikai kirandulast vegeztem. Eme kirandulasaim
eredmenyekent a kvetkez uj adatokkal bvithettem a mar eddig e lapban
kzzetett adataimat.
Calamagrostis epigeios (L.) Roth. A Nagyhegyen Munkacs mellett;
Ujdavidhaza krnyeken.
Rumex conglomeratus Murr. Rakos krnyeken.
Polvcnemum Heuffelii Lang. Tarlokon Orosztelek krl.
Kochia scoparia (L.) Schrad. Elvadulva az utczan Ivanyiban.
Melandrium noctiflorum (L.) Fr. Ujdavidhazan.
Ranunculus sardous Cr. var. mediterraneus Griseb. Orosztelek krnyeken.
Stenophragma thalianum (L.) Celak. A Varhegyen Varpalankan.
___________________________________________
39
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 1915. 14, K 1-4.
Old. 81-82.
108 109
Potentilla argentea L. . decumbens Jord. A Nagyhegyen Munkacs
mellett.
Jicia silvestris Gmel. Varaljan es Varpalankan.
Callitriche stagnalis Scop. Pocsolyaban Orosztelek krnyeken.
Hibiscus ternatus Cav. Kukoricasban Orosztelek krnyeken.
Peplis portula L. Tocsaban Munkacs mellett.
Epilobium adnatum Griseb. A Nagyhegyen Munkacs mellett; Varkulcsa
es Ujdavidhaza krnyeken.
Laserpitium pruthenicum L. Erds, Ives helyeken a Lovacskan
Munkacs mellett.
Jerbascum phlomoides L. . australe Schrad. A Nagyhegyen Munkacs
mellett.
Kickxia elatine (L.) Dum. Tarlokon Orosztelek krl.
Linaria intermedia Schur. A vasuti tltesen Varkulcsa mellett.
Jaleriana officinalis L. A Sajgoban Varkulcsa mellett.
Inula ensifolia L. Orosztelek krnyeken.
Inula hirta L. A Nagyhegyen Munkacs mellett.
Carduus defloratus L. Rakos krnyeken.
Centaurea austriaca Willd. A Nagyhegyen Munkacs mellett.
Centaurea austriacoides Wol. Ugyanott.
Centaurea fleischeri Hayek (C. facea x C. oxvlepis). A Nagyhegyen
Munkacs mellett, Varpalankan es Ujdavidhazan; Loho krnyeken, de ennek
facea-ja mar a pannonicaho: kzeledik.
Centaurea scabiosa L. Ujdavidhazan; Szarvasreten; Ivanyi krl es a
Nagyhegyen Munkacs mellett.
Centaurea casureperta Wagn. A Nagyhegyen Munkacs mellett; a
Sajgoban Varkulcsa mellett. Ez utobbi pannonica-ja mar a facea-hoz
kzeledik s igy ez az alak a casureperta es Fleischeri kze esik.
Centaurea oxvlepis Wimm et Grab. A Nagyhegyen Munkacs mellett.
Centaurea pannonica (HeuII.) Simk. A Sajgoban Varkulcsa mellett.
Centaurea facea L. Szarvasreten.
Centaurea pannonica x C. casureperta Wagn. Szarvasreten.
Centaurea erdneri Wagn. (austriaca x pseudophrvgia). Ugyanott.
Erigeron canadensis L. A Nagyhegyen Munkacs mellett.
Crepis capillaris Wallr. Fves helyeken Munkacs es Varkulcsa krl.
Centaurea-imat Wagner J. ur hatarozta meg; Iogadja ez uton is halas
ksznetemet.
* * *
A PILSA1ILLA PRA1ENSIS VAR. ZICHYI SCHUR
1 LELHELYE HAZNKBAN
40
Margittai Antal
Hazankban ennek a kkrcsinnek harom helye biztos: Szny (loc.
class.), Debreczen (Nagyerd) es Nyiregyhaza krnyeke. Isaszeg es
Hegyalja krnyeken gyjttt peldanyok Pulsatilla nigricans-oknak
bizonyultak (Papp Lenard: A Pulsatilla pratensis v. Zichvi Schur-rol, pag.
28). 1912-ben Zemplen megyeben, Cseke kzseg kzvetlen kzeleben, egy
homokbuczkan gyjtttem a P. Zichvi-t, ahol augusztus ho elejen, st a
honap vegen is masodszori viragzasaban szedtem. Perbenyik kzseg hataran
mar homokbuczkakkal talalkozunk; ezek elhuzodnak delre egeszen a
Tiszaig. A nep szorgalmas keze ugyszolvan teljesen mveles ala vette a
homokot s ma mar ritkasagszamba megy egy-egy erintetlenl hagyott
homokos terlet s igy e videk regi szep homoki Iloraja ugyszolvan teljesen
elpusztult. A homoki Ilora helyen ma mar szep akaczos ligetek, szlk es
buzat term Ildek vannak. Cseke es Laiza kzsegek kztt terl el Cseke
kzseg temetje egy homokbuczka delnek nez oldalan. A kegyeletes nep
minden halottja sirjara egy-egy akaczIat ltet ugy, hogy a halottak egy sr
akaczos liget alatt alusszak rk almukat. A temet keleti oldalan van a
kantornak a retje egynehany negyzetl terleten. Ezt is csak azert nem
szantottak Iel, mert a dombnak ezen oldala igen meredek. A temet akaczosa
ezt a kis terletet az ers nyugati szelektl megovta s igy eme Iutohomokon
is gynyr Ives ret Iejldhetett ki. Ezen a kis reten terem a Pulsatilla
Zichvi Schur es ugyancsak itt huzodott meg a krnyek homoki Iloraja is.
A P. Zichvi-n kivl meg a kvetkez Iajokat gyjtttem: Andropogon
ischaemum L., Eragrostis minor Host, Panicum orv:oides Host, Agropvrum
glaucum Host, Aristolochia clematitis L., Rumex acetosella L.
ssp. multifidus (L.) DC., Polvgonum arenarium W. et K., Polvcnemum
Heuffelii Lang (Cseke krnyekenek egyik igen jellemz nvenye s a vetesek
kzt igen tmegesen terem), Kochia arenaria (Roth), Salsola kali L.,
S. kali . tenuifolia Mocg., Portulaca oleracea L., Silene otites L. .
___________________________________________
4O
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 1915. 14, K 1-4.
Old. 83-84.
110 111
wolgensis Otth., Gvpsophvlla muralis L., G. paniculata L., Dianthus
pontederae A. Kern, D. armeria L., Nigella arvensis L., Ervsimum
cheiranthoides L., Svrenia cana Pill. et Mitterp., Berteroa incana (L.) DC.,
Potentilla argentea L. . decumbens Jord., Medicago falcata L., Erodium
cicutarium (L.) L`Herit, Euphorbia platvphvlla L., Lavatera thuringia-
ca L., Epilobium adnatum Griseb., Ervngium planum L., Falcaria Rivini
Host, Seseli annuum L., Onosma arenarium W. et K. pr. tuberculatum Kit.,
Thvmus collinus M. B., Th. Marschallianus Willd., Saturefa acinos (L.)
Scheele, Jerbascum phlomoides L. . australe Schrad., Asperula cvnanchica
L. . tenella HeuII., Galium elatum Thuill., Achillea pannonica Scheele,
Artemisia vulgaris L., A. absinthium L., A. campestris L. . lednicensis
Roch., Centaurea scabiosa L., C. rhenana Bor., Chondrilla funcea L. es
Hieracium umbellatum L. I. angustifolium N. P. A videk krnyeken a
homokbuczkak kzt elterl melyebb helyeket mocsarak es allando tavak
Iedik. Ezeknek Ilorajat pontosan nem birtam atkutatni, mert ezek az ez evi
orszagos eszesek miatt teljesen viz alatt alltak. E mocsarak es tavak
Ilorajabol egyelre csak ket, hazankban ritkabban elIordulo Iajt sorolok
Iel, melyek a Cseketl eszaknyugatra es tavaknak tagjai: ezek a Tvpha
shuttleworthii Koch et Sonder es az Elatine alsinastrum L.
BER EINEN NEUEN STANDORT DER
PILSA1ILLA PRA1ENSIS VAR. ZICHYI
SCHUR IN UNGARN
Antal Margittai
Berichtet ber die Entdeckung dieser Variett auI Sandhgeln bei Cseke
im Komitat Zemplen; bei dieser Gelegenheit werden einige interessantere,
dortselbst beobachtete PIlanzen auIgezhlt.
* * *
TURCMEGYE S A VELE HATROS MEGYK
VADON TERM RZSI
41
ROSAE SPONTE CRESCENTES COMITATUS TURC
COMITATUMQUE AD1ECENTIUM
Margittai Antal
Nehany ev ota, miutan hosszas turoci tartozkodasom alatt eleg alkalmam
volt a megye egyeb edenyes nvenyeinek attanulmanyozasara, klns
Iigyelmet a megye vadon term rozsainak atkutatasara Iorditottam. A megye
eme genusanak tagjaival nem igen talalkozunk az irodalomban, noha a
megyeben tbbszr megIordult nagy rhodologusunk, Borbas Vince is, de
ugy latszik, is szivesebben tanulmanyozta a megye egyeb, nem kevesbe
valtozatos es gazdag Ilorajat s nem Iorditott nagy gondot a megye vadon
term rozsaira. A masik rhodologusunk, Kmet Andras, elbb bzenicai
(Bars m.) majd turocszentmartoni esperes-plebanos, a megyeben lakott, de
a megye kutatasainak eredmenyerl szinten vajmi keveset tudunk. Talan
agg kora es betegsege megakadalyozta t abban, hogy a megye vadon term
rozsait rendszeresen atkutassa. A megye rozsait illetleg nehany adatot
talalunk Wagner J. 'Turoc varmegye edenyes nvenyei cim munkajaban
s egynehany adatot mar en is publikaltam a 'Magyar Botanikai Lapok-
ban megjelent s a megye Ilorajarol irt cikkemben. Ezeket azonban csak
tredekeknek lehet tekinteni s nagyon szegeny kepet nyujtjak a megyeben
term rozsaknak.
A megye rozsainak atkutatasara boldogult Kupcsok S. rhodologusunk
hivta Iel a Iigyelmemet. Nehany even keresztl tbb szaz ivre terjed
anyagot gyjtttem ssze s duplumjaimat Kupcsokhoz kldtem
meghatarozas celjabol. A meghatarozast nem tudta beIejezni, ebben
megakadalyozta halala. A nagy anyag meghatarozas nelkl maradt s
minthogy nem akartam, hogy Iaradsagom karba vesszen, magam Iogtam
hozza az anyag meghatarozasahoz. A meghatarozott anyag revidealasat
Dr. Sabransky H. |orvos Schauban (Steiermark)| ur vallalta el, kinek
Iaradozasaert ez uton is halas ksznetet mondok.
___________________________________________
41
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 1918. 17, K 1-12. Old.
82-95.
112 113
Kutatasaimkor termeszetesen tbbszr kellett atlepnem a megye hatarat
s igy adataim kzt vannak olyanok is, amelyek a szomszedos megyekre
vonatkoznak, de ezek a turoci adatokhoz kepest elenyeszen csekelyek s
ezek termhelye utan az illet megyet is jelzem. Amely termhely utan a
megye neve nincs kiteve, ugy az Turocmegyeben van. Arra trekedtem,
hogy cikkemmel, ha nem is tkeletes, de az eddigieknel megis bvebb es
egyseges kepet nyujtsak a megyeben vadon term rozsakrol. Adataim a
kvetkezk:
I. Gallicae Crep.
Rosa gallica L.
1. var. tvpica H. Br. In locis graminosis dumosisque pr. Turocszentmarton
c. 400 m, sol. calc. 2. var. eriostvla R. Keller subvar. liophvlla Borb. In
locis apricis pr. Lezsa c. 400 m, sol. calc. 3. var. haplodonta Borb. In collibus
dumosis apricisque pr. Garamberzence c. 400 m, sol. trachyt. 4. var. pumili
Braun. In locis graminosis ad viam ad 'Bds Iorras Ierentem pr. Zniovaralja
c. 500 m, sol. calc. 5. var. pannonica Borb. (R. austriaca var. pannonica
Wiesbaur). In pascuis pr. Bella c. 400 m, sol. calc. 6. var. austriaca Cr. In
locis graminosis pr. Necpal c. 400 m, sol. calc. 7. var. cordifolia Host. In
locis graminosis apricisque pr. Necpal et Valcsa c. 400 m, sol. calc.
8. var. liostvla Gelm. In locis graminosis pr. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc.
9. var. oligacantha Mill. In locis apricis in valle Valcsa c. 400 m, sol. calc.
E csinos rozsak rendesen a szantoIldek mezsgyein es a dombokon
egymas Iltt elterl szantoIldeket elvalaszto kis magaslatok Ives
helyein teremnek. Itt-ott azonban a parlagon maradt es legelkl hasznalt
szantoIldeken is megtalalhatok.
II. Caninae Crep.
a) Rubrifoliae Crep.
1. Rosa rubrifolia Vill. var. Kelleri Crep. In locis dumosis in subalp.
m. Tlszta, c. 900 m, sol. calc.
b) Jestitae R. Keller.
1. Rosa mollis Sm.
1. var. tvpica R. Keller. In locis dumosis pr. Turcsek, c. 600 m, sol.
trachyt.
2. Rosa tomentosa Sm.
1. var. cinerascens Dum. In locis dumosis pr. Turocliget c. 600 m; in
m. Kastan pr. BerestyenIalva c. 700 m; pr. Sutto c. 400 m, sol. calc.; in
m. Madaras, com. Bars c. 800 m; pr. Krmcbanya, com. Bars c. 600 m,
sol. trachyt. 2. var. cinerascens Dum. I. leiocarpa Borb. In locis apricis
in valle Bella; pr. Mosoc c. 500 m; pr. Turocliget c. 600 m, sol. calc.
3. var. micans Desegl. In locis dumosis ad pag. Turocmeggyes c. 600 m; in
valle Zsarnovica c. 500 m; in valle Likauvka pr. Rozsahegy (com. Lipto)
c. 600 m, sol. calc. 4. var. micans Des. I. submicans Marg. et Sabr. nov.
Iorma. A var. micante tvpica Des. diIIert Ioliolis ellipticis, serraturaque
minore et hinc-inde duplicata. Hab. in locis dumosis pr. Kralovan c. 400 m,
sol. calc. 5. var. dumosa Gren. In locis dumosis pr. Valcsa c. 400 m;
pr. Turocmeggyes c. 600 m; in m. Hradistye pr. Necpal c. 700 m; in valle
Bella c. 500 m, sol. calc. 6. var. dimorpha Des. In collibus dumosis
pr. BerestyenIalva c. 500 m, sol. calc. Frutex unicus. 7. var. cuspidatoides
Crep. In locis dumosis pr. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc.
8. var. pseudocuspidata Crep. In m. Kalvaria pr. Zniovaralja c. 500 m, sol.
calc.; pr. Janoshegy c. 700 m, sol. trachyt. 9. var. umbelliflora Schw. In
collibus dumosis pr. Turocliget c. 600 m, sol. calc.; ad viam Ierream inter
pag. StubnyaIrd et Alsoturcsek c. 600 m, sol. trachyt. 10. var. subvillosa
Christ. In locis dumosis pr. Turocliget c. 600 m, sol. calc.
11. var. subadenophvlla Borb. In m. Hradistye pr. Necpal et in m. Suchy
vrch pr. Raksa c. 700 m, sol. calc. 12. var. subglobosa Carion. In locis
dumosis inter pag. Totprona et Polerejka c. 400 m; in valle Suchy (Nagy-
Fatra) c. 600 m, sol. calc.; in m. Madaras, com. Bars c. 800 m, sol. trachyt.
13. var. cinerella (Des.). In valle Bella c. 500 m, sol. calc.
14. var. Tounoniensis Des. In m. Madaras, com. Bars, c. 800 m, sol. trachyt.
15. var. anthracitica Christ. Frutex unicus pr. Kralovan, c. 500 m, sol. calc.
c) Rubiginosae Crep.
1. Rosa rubiginosa L.
1. var. fallax R. Keller. In locis Iruticosis inter pag. Totprona et Polerejka
c. 400 m, sol. calc. 2. var. seticarpa Borb. et Holuby. Ibidem.
3. var. microphvlla R. Keller, I. miniuscula Ozanon. In collibus dumosis
pr. Ruttka c. 400 m, sol. calc. 4. var. diminuta Boreau. Pr. Maria-Iorras ad
pag. StubnyaIrd c. 500 m, sol. calc.
114 115
2. Rosa micrantha Sm.
1. var. sepicola Des. In locis dumosis pr. Okrmcke, com. Bars,
c. 500 m, sol. trachyt. 2. var. polvacantha Borb. In collibus apricis
dumosisque inter pag. Totprona et Polerejka, c. 400 m, sol. calc.
3. var. lactiflora Des. In collibus apricis pr. Totprona c. 400 m, sol. calc.
4. var. perparva (Borb.) I. suprahirta Marg. et Sabr. n. I. A tvpica perparva
(Borb.) diIIert Ioliolis non solum ad costam sed etiam in lamina superiore
pilosulis. Hab. in locis dumosis pr. Turocliget c. 600 m, sol. calc.
3. Rosa agrestis Savi.
1. var. inodora Fr. In locis dumosis apricisque pr. Szucsany c. 400 m;
in Iaucibus Sztrecseny c. 300 m; ad pag. Necpal c. 400 m; ad pag. Sutto,
Totprona et Polerejka c. 400 m, sol. calc.; pr. Janoshegy c. 600 m,
sol. trachyt. 2. var. briacensis H. Br. In collibus apricis dumosisque
pr. BerestyenIalva c. 700 m; inter pag. Totprona et Polerejka; pr. Sutto
c. 400 m, sol. calc.; pr. Garamberzence c. 400 m, sol. trachyt.
3. var. vinodora Kern. In locis apricis in valle Bella; pr. Totprona et Polerejka
c. 400 m; pr. Turocmeggyes c. 600 m; in valle Vricko; in m. Jankova et
Kalvaria pr. Zniovaralja c. 500 m, sol. calc. 4. var. denudata R. Keller. In
locis dumosis pr. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc. 5. var. Gi:ellae Borb.
In locis dumosis apricisque ad pag. Turocliget c. 600 m; inter pag. Totprona
et Polerejka c. 400 m; in m. Kastan pr. BerestyenIalva c. 700 m, sol. calc.;
pr. Janoshegy c. 600 m et pr. Garamberzence, com. Bars c. 400 m, sol.
trachyt. 6. var. Gi:ellae Borb. I. neogradensis Borb. Solum ad pag.
Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc. inveni.
4. Rosa carvophvllacea Besser.
1. var. :alana Wiesb. In collibus dumosis inter pag. Garamberzencze et
Jallna; pr. Okrmcke, com. Bars c. 500 m, sol. trachyt. 2. var. Parvvana
Marg. et Kupk. nov. var. Frutex robustus. Ramuli IloriIeri sparsissime aculeis
gracilibus armati. Stipulae lanceolatae valde acuminatae glabrae, dense
glanduloso-ciliatae. Petioli glabri solum hinc-inde sparsissime pilosuli et
glandulosi. Foliola elliptica vel elliptico-ovata duplicato-serrata, glandulis
supraIoliaribus perpaucis. Styli villosi, Iructus ovoidei. A Rosa
carvophvllacea var. flavescenti Kmet diIIert petiolis glabris (non
tomentosopilosis), glandulis supra Ioliaribus multo paucioribus, stylis
villosis (non pubescentibus). Hab. in locis dumosis pr. Kralovan c. 400 m,
sol. calc.
d) Eucaninae Crep.
Rosa tomentella Lem.
1. var. sinuatidens Christ. In m. Madaras, com. Bars. c. 800 m., sol.
trachyt.
2. Rosa canina L.
1. var. lutetiana (Lem.) Baker. In m. Kalvaria et Jankova pr. Zniovaralja
c. 500 m; in m. Tlszta pr. Blatnica c. 700 m; in locis dumosis pr. Kralovan
c. 400 m.; pr. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc. 2. var. svntrichostvla
Rip. In valle Choc, com. Lipto c. 700 m; in locis Iruticosis pr. Kralovan
c. 400 m; StubnyaIrd c. 500 m; Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc.; ad
pag. Turocnemeti et Turcsek c. 500 m, sol. trachyt. 3. var. lasiostvlis
Borb. Ad pag. Kralovan c. 400 m, sol. calc.; pr. Felsstubnya c. 600 m,
sol. trachyt. 4. var. nitescens H. Br. In locis dumosis pr. Mosoc c. 500 m,
sol. calc.; pr. Felsstubnya c. 600 m, sol. trachyt. 5. var. euoxvphvlla
Borb. In collibus apricis pr. Ruttka c. 400 m et pr. Turocmeggyes c. 600 m,
sol. calc. 6. var. submvrtilus H. Br. In locis apricis pr. Valcsa c. 400 m,
sol. calc. 7. var. senticosa Ach. In valle Bisztricska c. 500 m, sol. granit;
pr. Kralovan et Sutto c. 400 m; pr. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc.;
pr. Turcsek c. 500 m et pr. Garamberzence, com. Bars, c. 400 m, sol. trachyt.
8. var. oxvodonta Kern. In locis dumosis pr. Turocmeggyes c. 600 m.;
pr. KarolyIalva c. 400 m, sol. calc. 9. var. glauescens Desv. In locis dumosis
pr. Turoctlgyes c. 500 m., sol. granit; pr. Turcsek c. 600 m, sol. trachyt et
pr. Lazan c. 400 m, sol. calc. 10. var. Desvauxii H. Br. In m. Suchy vrch
pr. Raksa c. 700 m; in m. Kastan pr. BerestyenIalva; pr. Turocmeggyes
c. 600 m; pr. Totprona et Polerejka c. 400 m, sol. calc.; ad. pag. Janoshegy
c. 600 m et pr. Alsoturcsek c. 500 m, sol. trachyt. 11. var. nitens Desv. In
m. Kastan pr. BerestyenIalva c. 700 m; in m. Kalvaria et Jankova pr.
Zniovaralja; ad pag. Turocliget, c. 500 m, sol. calc.; pr. Felsstubnya
c. 600 m; pr. Garamberzence c. 400 m, sol. trachyt. 12. var. Touranginiana
Des. et Rip. In m. Kalvaria pr. Zniovaralja c. 500 m; pr. Kralovan
c. 400 m.; pr. Turocmeggyes c. 600 m; pr. Rozsahegy, com. Lipto c. 400 m,
sol. calc. 13. var. fallens Desegl. In m. Jankova pr. Zniovaralja c. 500 m.;
in m. Kastan pr. BerestyenIalva c. 700 m.; pr. Kralovan c. 400 m, sol. calc.;
pr. Janoshegy c. 600 m, sol. trachyt. 14. var. flexibilis Desv. In m. Klak
116 117
pr. Vricko c. 600 m; in m. Kalvaria pr. Zniovaralja c. 500 m, sol. calc.
15. var. aciphvlla Rau. Ad pag. Valcsa, Totprona, Polerejka et Ruttka
c. 400 m.; in m. Kastan pr. BerestyenIalva c. 700 m; pr. Kralovan c. 400 m.,
sol. calc. 16. var. mucronulata Desegl. In locis apricis pr. Mosoc
c. 500 m, sol. calc. 17. var. montivaga Desegl. In locis dumosis pr. Turcsek
c. 600 m, sol. trachyt. 18. var. spuria Pug. In m. Kalvaria et Jankova pr.
Zniovaralja c. 500 m; in m. Hradistye pr. Necpal c. 700 m; ad. pag. Turocliget
c. 600 m; pr. Totprona et Polerejka c. 400 m, sol. calc.; in locis dumosis pr.
Felsstubnya c. 600 m, sol. trachyt. 19. var. frondosa Stev. In Valle Vricko
pr. Zniovaralja c. 500 m; pr. Valcsa, KarolyIalva, Kralovan c. 400 m;
in locis apricis pr. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc.; in locis dumosis
pr. Vagkelecseny sol. granit; pr. Alsoturcsek c. 500 m, sol. trachyt.
20. var. frondosa Stev. I. elatiorum Borb. In locis apricis pr. Valcsa
c. 400 m, sol. calc. 21. var. mvrtilloides Tratt. In collibus apricis pr. Necpal
c. 400 m, sol. calc. 22. var. dumalis Bechst. In locis dumosis apricisque
pr. Ruttka, Polerejka Valcsa et Totprona c. 400 m; in m. Suchy vrch pr.
Raksa c. 700 m, sol. calc.; pr. Felsstubnya et Krmcbanya, com. Bars,
c. 600 m, sol. trachyt. 23. var. squarrosa Rau. In valle Bella; ad. pag.
Turocliget, Sutto et StubnyaIrd c. 500 m; pr. Turocmeggyes c. 600 m,
sol. calc.; pr. Turocnemeti c. 500 m; Felsstubnya et Krmcbanya, com.
Bars c. 600 m, sol. trachyt. 24. var. laxifolia Borb. In silvis inter pag.
Totprona et Polerejka c. 400 m, sol. calc. 25. var. rubelliflora (Rip.) In
locis dumosis pr. Kralovan c. 400 m, sol. calc. 26. var. insignis Gren.
Ad pag. Turocmeggyes c. 600 m, Sutto c. 400 m, sol. calc.
27. var. subobtusifrons Marg. et Kupk. nov. var. Frutex robustus. Ramuli
IloriIeri aculeis minoribus Ialcatisque onusti. Stipulae latiusculae (c. 5 mm
latae), obtusae, glabrae. Petioli glabri vel rarissime pilosuli aculeis parvulis
armati. Foliola evidenter obovata ad basin attenuata et apice vix acuta,
nervis prominutis margine biserrata; serraturis argutissimis. Styli elongati,
pilosi. Fructus ovoidei. Proxima Rosae sarmentoidei Pug. et R. insigni Gren.
Biserratarum, diIIert Ioliolis evidenter obovatis ad basin attenuatis et apice
vix acutatis. Serratura argutissima. Hab. in collibus dumetosis pr. pag.
Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc. 28. var. fissidens Borb. In m. Kalvaria
et Jankova pr. Zniovaralja; in valle Vricko; ad pag. Mosoc, Turocliget et
KarolyIalva c. 500 m; in m. Suchy vrch pr. Raksa c. 700 m; pr. Totprona,
Polerejka et Kralovan c. 400 m; pr. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc.;
pr. StubnyaIrd et Turocnemeti c. 500 m; ad pag. Felsstubnya et
Alsoturcsek c. 600 m, sol. trachyt. 29. var. fissidens Borb. I. acuminata
H. Br. In collibus dumosis pr. Turocliget c. 600 m et in Iaucibus Sztrecseny
c. 400 m, sol. calc. 30. var. biserrata Mer. In m. Suchy vrch pr. Raksa
c. 700 m; in m. Hradistye pr. Necpal; pr. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc.;
pr. Okrmcke, com. Bars c. 500 m, sol. trachyt. 32. var. semibiserrata
Borb. In valle Bella; ad pag. Necpal et Turocliget c. 500 m., sol. calc.;
pr. Felsstubnya c. 600 m sol. trachyt. 32. var. malmundariensis (Lej.).
In locis dumosis pr. Krmcbanya com. Bars, c. 600 m, sol. trachyt.
33. var. eriostvla Rip. et Des. In locis dumosis apricisque pr. Ruttka, Totprona,
Polerejka c. 400 m; pr. Turocmeggyes c. 600 m, calc.; pr. Turcsek c. 600 m;
Garamberzence et Okrmcke c. 450 m, sol. trachyt; inter pag. Turoctlgyes
et Turocnemeti c. 500 m, sol. granit. 34. var. globularis (Frakchet) H. Br.
subvar. perfrondosa Marg. et Sabr. Frutex robustus. Ramuli IloriIeri inermes,
stipulis lanceolatis denticulis perparvis crebris, petiolis glabris aculeatis,
Ioliolis maximis 4.55 cm longis et 3 cm latis, glabris, evidenter biserratis.
Fructus globosi. Styli pilosi. Hab. in dumetis inter pag. Turoctlgyes et
Turocnemeti c. 500 m, sol. granit. 35. var. glaberrima Dum. In locis
dumosis pr. Alsoturcsek c. 600 m, sol. trachyt. 36. var. medioxima Desegl.
In valle Zsarnovica et ad pag. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc.;
pr. Alsoturcsek c. 600 m, sol. trachyt. 37. var. lapidicola H. Br. In locis
dumosis pr. Vagkelecseny c. 400 m, sol. granit. 38. var. dolichodonta
Sabr. Proxima R. lapidicolae H. Br. (e Transitoriis), a qua diIIert serratura
argutissima, dentibus densis et proIunde incisis, anguste cuspidatulis. Foliola
rhombeo-elliptica, ad basin acuta, apice cuspidiIera. Petala pulchre rosea.
Fructus oblongi (Sabransky in lit.). Hab. in locis apricis pr. Valcsa c. 400
m, sol. calc. 39. var. oblonga Rip. et Des. In m. Jankova pr. Zniovaralja
c. 500 m; pr. Valcsa, Totprona et Polerejka c. 400 m, sol. calc.; pr. StubnyaIrd
et Turcsek c. 600 m; in m. Madaras, com. Bars c. 700 m., sol. trachyt.
40. var. adscita Des. In m. Kalvaria pr. Zniovaralja, ad. pag. Necpal et
Turocliget c. 500 m, sol. calc.; pr. Felsturcsek et Felsstubnya c. 600 m,
sol. trachyt. 41. var. brevipes Borb. In valle Horki pr. Zniovaralja
c. 500 m, inter pag. Totprona et Polerejka c. 400 m; ad Turocmeggyes
c. 600 m, sol. calc. 42. var. oxvphvlla Rip. In m. Jankova pr. Zniovaralja
c. 500 m; ad. pag. Valcsa c. 400 m, sol. calc.; pr. Felsstubnya, Alsoturcsek
118 119
et Janoshegy c. 600 m, sol. trachyt. 43. var. sphaerica Gren. In locis
dumosis pr. Ruttka c. 400 m et pr. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc.
44. var. glaucina (Rip.) H. Br. In valle Bella c. 500 m., sol. calc.
45. var. umbelliflora Rip. In locis dumosis pr. Mosoc c. 500 m, sol. calc.;
inter pag. Turocnemeti et Turoctlgyes c. 500 m., sol. granit.
46. var. disparabilis Lm. et Ozan. In valle Bella et pr. Necpal c. 500 m, sol.
calc. 47. var. stipularis Merat. In collibus dumosis inter pag. Totprona et
Polerejka c. 400 m, sol. calc.
3. Rosa andegavensis Bast.
1. var. subsvstvlis Borb. In locis graminosis secus viam ad Iontem
'Bds Iorras Ierentem pr. Zniovaralja c. 500 m, sol. calc. 2. var. Schottiana
Braun. In locis dumosis pr. Garamberzence, com. Bars c. 400 m, sol. trachyt.
3. var. Suberti Rip. In locis apricis pr. Krmcbanya, com. Bars c. 600 m,
sol. trachyt.
4. Rosa nitidula Besser.
1. var. barsensis Marg. et Sabr. nov. var. Frutex robustus, ramis Ilexuosis,
aculeis homomorphis onustis, stipulis lanceolatis, glabris cum pilis et
glandulis sparse ciliatis; petiolis epilosis hic-inde glandulosis, aculeatis.
Foliolis ovatis, acuminatis biserratis, ad costam pilosulis et in nervis abunde
crebre glandu1osis, supra glabris. Pedunculo et receptaculo glandu1oso-
setoso. Sepalis lacinatis dorso hispido-glandulosis. Styli parce pilosi. Fructus
ovato-globosi. A typica R. nitidula Bess. et var. Blondaeana Borb. diIIert
stylis non villosis sed parce pilosis. A R. nitidula I. belgradensi Borb.,
receptaculis et pedunculis glanduloso-hispidis. A proxima R. nitidula
var. viscidula Pug. sepalis dorso abunde hispido-glandulosis, petiolis
epilosis, Ioliolis ovatis (non ovato-orbicularibus). Hab. in locis dumosis
pr. Krmcbanya, com. Bars c. 700 m, sol. trachyt. 2. var. Blondaeana
Rip. In locis apricis pr. Kralovan c. 400 in sol. calc. 3. var. rotundifolia
m. Frutex robustus c. 22.50 m altus. Ramis subinermibus rarissime aculeis
gracilibus tectis, ramulis IloriIeris abbreviatis inermibus. Petiolis glabris
glandulosis aculeatis et glanduloso-setosis. Foliola sat magna rotundata
vel ovata obtusa vel parce acuminata biserrata, in lamine superiore viridia,
subtus pallida juniora rubescentia, glabra solum ad costam et in nervis
rarissime glandulosa. Serratura glanduloso-ciliata. Stipulae glabrae
glanduloso-ciliatae, lanceolatae, acuminatae. Pedunculus rarissime
glanduloso-setosus et cum pilis longis + tectus. Receptaculum ovoideum
glabrum. Sepala lacinata, laciniis sparse glanduloso-ciliatis glabris. Fructus
ovoideus. Styli dense pilosi. A proxima R. nitidula Bess. var. Schottiana
Braun diIIert ramulis IloriIeris abbreviatis, stipulis lanceolatis (non
linearibus) et pedunculis pilosis. Hab. in locis apricis pr. Totprona,
c. 400 m, sol. calc.
5. Rosa scabrata Crep.
1. var. ovifera Borb. In m. Kastan pr. BerestyenIalva c. 700 m.; ad pag.
Ruttka c. 400 m, sol. calc.; in locis dumosis pr. Garamberzence et Jallna
(com. Bars) c. 400 m, sol. trachyt. 2. var. subrotunda Borb. In locis apricis
pr. Felsstubnya c. 600 m, sol. trachyt.
6. Rosa dumetorum Thuill.
1. var. platvphvlla Des. In locis dumosis apricisque in Iaubibus
Sztrecseny; ad. pag. Ruttka c. 400 m; in m. Jankova pr. Zniovaralja
c. 500 m; pr. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc.; pr. Turcsek, Krmcbanya,
com. Bars c. 600 m; sol. trachyt; inter p. Turocnemeti et Turoctlgyes
c. 500 m, sol. granit. 2. var. urbica Christ. In m. Kalvaria et Jankova et in
valle Horki pr. Zniovaralja; pr. pag. Szlovan c. 600 m, ad pag. Kralovan
c. 400 m, et Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc.; pr. Janoshegy, Turcsek
c. 600 m, sol. trachyt; in valle Bisztricska pr. Tarno; inter pag. Turocnemeti
es Turoctlgyes c. 500 m, sol. granit. 3. var. ramealis Pug. In locis dumosis
pr. Kralovan c. 400 m, et pr. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc.; ad pag.
Felsstubnya et Alsoturcsek c. 600 m, sol. trachit. 4. var. semiglabra Rip.
In locis apricis dumosisque pr. Totprona et Polerejka c. 400 m, pr. Turocliget
et Mosoc c. 500 m, sol. calc.; pr. Felsturcsek c. 600 m, sol. trachyt;
pr. Vagkelecseny c. 400 m, sol. granit. 5. var. platvphvlloides Des. et Rip.
In locis apricis pr. Sutto et Ruttka c. 400 m; pr. Turocmeggyes c. 700 m,
sol. calc. 6. var. platvphvlloides Des. et Rip. I. atrichogvna Borb. Ad pag.
Felsstubnya c. 600 m, sol. trachyt. 7. var. obscura Pug. In locis apricis
dumosisque pr. Sutto, Valcsa, KarolyIalva c. 400 m; pr. Turocmeggyes
c. 600 m, sol. calc; pr. Felsstubnya c. 600 m; pr. Garamberzence, com.
Bars c. 400 m, sol. trachyt. 8. var. trichoneura Rip. In locis apricisque pr.
Ruttka c. 400 m, sol. calc. 9. var. cinerosa Des. In locis dumosis apricisque
pr. Polerejka et Totprona c. 400 m; in m. Kastan pr. BerestyenIalva
c. 600 m, sol. calc.; pr. Turocnemeti c. 500 m, sol. granit; pr. Garamberzence
120 121
c. 400 m, sol. trachyt. 10. var. solstitialis Bess. In m. Hradistye pr. Necpal;
ad pag. Turocmeggyes c. 600 m; in m. Jankova pr. Zniovaralja c. 500 m; pr.
Kralovan c. 400 m., sol. calc.; pr. Janoshegy, Felsstubnya, Felsturcsek
c. 600 m; pr. Garamberzence. com. Bars, c. 400 m, sol. trachyt; pr.
Vagkelecseny c. 400 m, sol. granit. 11. var. hemitrichia Rip. In locis
dumosis pr. Krmcbanya, com. Bars, c. 600 m., sol. trachyt.
12. var. subglabra Borb. In m. Hradistye pr. Necpal; ad pag. Turocmeggyes
c. 600 m; pr. Valcsa et Kralovan c. 400 m.; in m. Suchy vrch pr. Raksa
c. 700 m; in m. Kalvaria pr. Zniovaralja c. 500 m, sol. calc.; pr. Alsoturcsek
et Krmcbanya, com. Bars, c. 600 m, sol. trachyt. 13. var. decalvata
Crep. In valle Bella c. 500 m., sol. calc. 14. var. suboxvphvlla Borb. In
locis dumosis pr. Garamberzence, com. Bars c. 400 m, sol. trachyt.
15. var. quadica H. Br. In m. Kastan pr. BerestyenIalva c. 600 m, sol. calc.
16. var. heterotricha Borb. In locis apricis pr. Turocmeggyes
c. 600 m, sol. calc.; pr. Vagkelecseny c. 400 m, sol. granit; pr. Felsturcsek
c. 600 m. et pr. Garamberzence, com. Bars, c. 400 m. sol. trachyt.
17. var. opaca Gren. In locis apricis pr. Valcsa c. 400 m, sol. calc.;
pr. Felsturcsek c. 600 m, sol. trachyt. 18. var. Maukcschii Kit. ex Borb.
In locis dumosis pr. Vagkelecseny c. 400 m, sol. granit; pr. Felsstubnya
c. 600 m, sol. trachyt. 19. var. globata Des. In m. Madaras pr. Madarasalja,
com. Bars, c. 700 m, sol. trachyt. 20. var. semiglauca Borb. In locis dumosis
pr. Kralovan et Necpal c. 400 m, sol. calc.; pr. Felsstubnya c. 600 m, sol.
trachyt. 21. var. subatrichostvlis Borb. In locis apricis pr. Felsstubnya
c. 600 m., sol. trachyt. 22. var. uncinella Bess. In locis dumosis inter pag.
Totprona et Polerejka; pr. Necpal c. 400 m; pr. Turocmeggyes c. 600 m,
sol. calc. 23. var. uncinella Bess. I. ciliata Borb. Ad pag. Divek c. 500 m,
sol. calc. 24. var. submitis Gren ( Thuillieri Christ). In locis dumosis pr.
Felsstubnya c. 600 m., sol. trachyt. 25. var. spinetorum H. Br. Ad viam
Ierream pr. Alsoturcsek c. 600 m., sol. trachyt. 26. var. inaequiserrata
H. Br. In locis apricis pr. Kralovan c. 400 m., sol. calc.
7. Rosa glauca Vill.
1. var. tvpica Christ. In locis apricis dumosisque pr. Valcsa et Necpal
c. 400 m, sol. calc.; pr. Felsstubnya c. 600 m; in m. Madaras pr. Madarasalja,
com. Bars c. 700 m, sol. trachyt. 2. var. tvpica Christ I. pseudovenosa
H. Br. Ad pag. Kralovan c. 400 m, sol. calc. 3. var. pilosula Christ. In
locis dumosis apricisque pr. Sutto, Necpal et Kralovan c. 400 m, sol. calc.;
pr. Felsstubnya, Alsoturcsek c. 600 m; pr. StubnyaIrd c. 500 m;
pr. Krmcbanya, com. Bars, c. 600 m, sol. trachyt; inter pag. Turocnemeti
et Turoctlgyes c. 500 m, sol. granit. 4. var. Graveti Crep. In m. Suchy
vrch pr. Raksa c. 700 m, sol. calc. 5. var. falcata Vill. In locis apricis
dumosisque pr. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc. 6. var. complicata
Gren ( var. intermedia Gren). In m. Jankova pr. Zniovaralja, in valle Bella,
ad pag. Divek c. 500 m; in Iaucibus Sztrecseny; ad pag. Kralovan et Ruttka
c. 400 m, sol. calc.; pr. Vagkelecseny c. 400 m, sol. granit.
7. var. complicata Gren. I. caballicensis Christ. Ad pag. Turocnemeti
c. 500 m, sol. trachyt. 8. var. inclinata Christ. In locis dumosis pr. Valcsa
c. 400 m, sol. calc. 9. var. slawodolica Kmet. In valle Bella c. 400 m. sol.
calc. 10. var. subcanina Christ. In locis dumosis pr. Turocmeggyes c. 600 m.
sol. calc. 11. var. acutifolia Borb. In locis apricis pr. Krmcbanya c. 600 m,
sol. trachyt. 12. var. diodus R. Keller. In Iaucibus Sztrecseny c. 400 m, sol.
calc. 13. var. atrichostvlis Borb. In m. Kalvaria pr. Zniovaralja c. 500 m. sol.
calc. 14. var. imponens Christ. In m. Madaras pr. Madarasalja, com. Bars,
c. 800 m; pr. Janoshegy c. 600 m, sol. trachyt. 15. var. pseudoaffinis Sabr.
In m. Hradistye pr. Necpal c. 700 m, sol. trachyt.
8. Rosa coriifolia Fr.
1. var. tvpica Christ. In locis dumosis apricisque ad pag. Sutto, Kralovan:
in Iaucibus Sztrecseny c. 400 m; pr. Zniovaralja et Turocliget c. 500 m, sol.
calc.; pr. Alsoturcsek et Felsstubnya c. 600 m, sol. trachyt; inter pag.
Turocnemeti et Turoctlgyes c. 500 m, sol. granit. 2. var. oblonga Christ.
In locis dumosis pr. Mosoc et Necpal c. 500 m, sol. calc. 3. var. lucida
Brucker. In locis apricis pr. Valcsa c. 400 m; pr. Turocliget c. 500 m, sol.
calc. 4. var. sublucida Sabr. nov. var. (Sabransky in lit.). A proxima
R. lucida Brucker diIIert Ioliolis minoribus, late ellipticis non in acumen
longes productis, sed acutis, basi rotundatis, nec cuneatim attenuatis. Stylis
pilosis, nec albolanatis. Hab. in valle Choc (com. Lipto) c. 700 m, sol. calc.
5. var. glabrescens Borb. In locis apricis pr. Garamberzence, com. Bars,
c. 400 m, sol. trachyt. 6. var. Jagiana Crep. Ad ripam Iluvii Vag pr.
Ruttka c. 400 m; in locis dumosis pr. Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc.
7. var. pvcnacantha Borb. In m. Hradistye pr. Necpal c. 700 m, sol. calc.
8. var. barsensis Marg. et Sabr. nov. var. Frutex robustus. Aculei
122 123
homomorphi. Stipulae lanceolatae, acuminatae, glabrae, glandulosae et
glanduloso-ciliatae. Petioli pilosi et glandulosi. Foliola ovata vel elliptico
ovata biserrata, serraturis argutiusculis, valde acutis, glanduloso-ciliatis. Lamina
Ioliolorum utrinque rare pilosula, subtus in nervis rare glandulosa supra glauce-
nitens, subtus glaucescens. Pedunculi sat longi glabri. Fructus globosus. Calices
nudi, lacinati, laciniis glanduloso ciliatis. Styli pilosi. Hab. ad viam inter pag.
Garamberzence et Jallna c. 400 m, sol. andesit. 9. var. trichostvlis Borb. In
locis dumosis pr. Valcsa, inter pag. Totprona et Polerejka c. 400 m; pr.
Turocmeggyes c. 600 m, sol. calc. 10. var. incana Kit. In m. Hradistye pr.
Necpal; ad pag. Turocmeggyes c. 700 m, sol. calc.; pr. Felsstubnya et
Alsoturcsek c. 600 m, sol. trachyt. 11. var. Kmetiana Borb. In locis dumosis
pr. Turocmeggyes c. 700 m; pr. Ruttka c. 400 m, sol. calc.
III. Alpinae Des.
1. Rosa pendulina L.
1. var. levis Ser. In valle Nedozor c. 800 m, sol. calc. 2. var. setosa
R. Keller. In valle Nedozor c. 800 m, sol. calc.; in valle Bisztricska c. 700 m,
sol. granit; in locis dumosis pr. Felsstubnya et Krmcbanya, com. Bars,
c. 700 m., sol. trachyt. 3. var. lagenaria Vill. In valle Bisztricska
pr. Tarno c. 700 m, sol. granit; in silvis caeduis pr. Turocmeggyes c. 700 m,
sol. calc. 4. var. alpina (L.). In parte superiore vallis Zsarnovica (in silvis
caeduis) c. 800 m, sol. calc. 5. var. aculeata Ser. I. adfecta Des. In silvis
caeduis pr. Felsstubnya c. 600 m ; ad viam Ierream inter pag. StubnyaIrd
et Alsoturcsek c. 500 m, sol. trachyt. 6. var. levipes Borb. In silvis caeduis
in m. Suchy vrch c. 800 m, sol. calc. 7. var. pubescens Koch. In silvis
caeduis im m. Suchy vrch pr. Raksa c. 800 m; in m. Suchy (Krivan Fatra)
c. 1300 m; in dumetis umbrosis in valle Vricko c. 600 m; in subalp.
m. Tlszta c. 800 m; in valle Necpal c. 500 m; in valle Nedozor c. 800 m, sol.
calc. 8. var. adenophora Kit. In silvis caeduis in m. Drjenok et Suchy
vrch pr. Raksa c. 800 m; in subalp. m. Tlszta c. l000 m; in valle Nedozor
c. 800 m, sol. calc.; in subalp. m. Madaras pr. Madarasalja (com. Bars)
c. 1300 m, sol. calc. 9. var. intercalaris Desegl. I. holotrichia Sabr. A proxima
var. intercalari Desegl. diIIert Ioliis in tota pagina inIeriore pilosulis
(Sabransky in lit). Hab. in m. Suchy vrch. pr. Raksa c. 800 m, sol. calc.
IV. PimpinelliIolia DC.
1. Rosa pimpinellifolia L.
1. var. tvpica Christ. In locis graminosis apricisque in subalp. m. Tlszta
c. 1000 m, sol. calc. 2. var. spinosa Neilr. In locis graminosis in m. Suchy
vrch pr. Raksa c. 800 m, sol. calc.
3. sorbeifolia H. Br. Ibidem. 4. var. cuneata Borb. Ibidem.
5. var. spinosissima Koch. In subalp. m. Drjenok c. 1260 m, sol. calc.
6. var. megalacantha Borb. In locis apricis graminosisque pr. Mosoc
c. 800 m, sol. calc. 7. var. macropetala Borb. In locis graminosis in
m. Suchy vrch c. 800 m, sol. calc. 8. var. melanocarpa DC. In locis apricis
graminosisque in subalp. m. Tlszta c. 1100 m, sol. calc.
V. Hybridae.
1. Rosa gallica L. x R. dumetorum Thuill. ( R. collina Jacqu.)
1. var. retinervis Borb. In locis dumosis pr. Valcsa c. 400 m sol. calc.
2. var. Christii (Wiesb.) J. B. v. Keller. Ibidem.
2. Rosa pendulina L. x R. dumetorum Thuill.
Rosa Margittaiana Sabr. nov. hybr.
(Sabransky in lit.) Frutex robustus. Ramuli glabri, subinermes, aculeis
raris teneris curvatis, iis Rosae pendulinae simillimis, onusti. Ramuli,
stipulae et Ioliola juniora rubescentia. Stipulae anguste lanceolatae, glabrae,
margine glanduloso-ciliatae. Folia 57-na, ovata et obovata, ad basin
attenuata, acuta, cum petiolis puberulis, levissime aculeatis, utrinque viridia
(juniora versus marginem purpurescentia), supra glabra, subtus in costa
media pilis longis pubescentia. Serratura dentibus tam simplicibus, tam
Iissis, denticulisque acutis cuspidatis composita. Pedunculi breves bracteis
rubentibus tecti. Sepala rubro-tomentosa albo-cincta, linearia, partim
laciniata. Corollae mediocres, saturate roseae. Styli parce pilosi. Fructus
ovati, glabri.
Kritikus alak, mely jellemenel Iogva a Caninae Pubescentes seregebe
sorolando ugyan, de mely masreszt karcsu, piroslo, majdnem tsketlen
agaival, piroslo lombjaval es epugy piroslo es Ieher szegellyel ellatott
cseszeleveleivel, tovabba rendesen maganos, viragaival nagyon emlekeztet
a R. pendulina L. Iajtaira. Valoszin, hogy e nveny a R. pendulina s a
R. dumetorum Thuill. egy kopasz bibeszalu alakjanak, talan a R. subglabra
124 125
Borb.-nak vegyleke. A Pubescentes csoportban leginkabb a var. subglabra
Borb. alakjahoz kzeledik, de ettl tojasdad (nem gmbly) gymlcsei
es piroslo agai s levelei stb. miatt knnyen klnbztethet meg.
A R. uncinella Bess. is hasonlo rozsankhoz, de az elbbi szelesebb,
kerekded-tojasdad leveleivel es szrsebb bibeszalaival elegendkepen ter
el a R. Margittaiana-tol.
Hab. in locis dumosis pr. Janoshegy c. 700 m et prope Krmcbanya
(com. Bars.) c. 600 m, sol. trachyt.
3. Rosa pimpinellifolia x R. pendulina.
1. var. reversa W. et K. I. protaqenes Ozanon. In locis graminosis
m. Suchy vrch c. 800 m, sol. calc. 2. var. Margarethae m.
42
(Rosa
pimpinellifolia x pendulina x dumetorum) nov. hybr. Frutex humilis c. 40
50 cm altus, aculeis acerosis setisque dense onustus. Rami IloriIeri et steriles
elongati inermes. Stipulae ovato-oblongae vel ovato-lanceolatae glabrae.
Petioli pubescentes et glandulis sparsissime tecti. Foliola minora simpliciter
et pro parte duplicato-serrata, serraturis glandulis sessilibus onustis, elliptica
subtus et apice + rotundata haud attenuata, glabra, solum ad costam et in
nervis pilosula, eglandulosa. Pedunculi elongati (ut in R. pimpinellifolia
var. macropetata Borb.), glabri vel setoso-glandulosi. Fructus glabri vei
glanduloso-setosi, ovati, apice attenuati. Sepala rubescentia albocineta ad
costam pilosula, eglandulosa, integra et hinc-inde lacinosa, laciniis
linearibus. Corolla sat magna petalis albis, aut ungue pallidis roseo-striatis,
sepalis maioribus. Styli albo-lanati.
I. . glabra m. Pedunculus et Iructus glabri.
I. . seticarpa m. Pedunculus et Iructus glanduloso-setosi.
Hab. inter parentes in m. Suchy vrch pr. Raksa c. 800 m, sol. calc.
Igen csinos harmas hybrid. Alacsony termete, trzsenek also reszet borito
tskei, apro levelei es ersen megnyult viragkocsanjai a R. pimpinellifolia
var. macropetala Borb. hatasat mutatjak. Oldalagainak kisse megnyultsaga,
rajtuk a tskek teljes hianya, piroslo es Ieher szegellyel ellatott cseszelevelei
a R. pendulina valamelyik variatioja hatasara engednek kvetkeztetni. Ha
tekintetbe vesszk, hogy levelkei az ereken, itt-ott meg a Iels lemezen is
gyengen szrsek, ugy nagyon valoszin, hogy a masik szl a R. pendulina
var. pubescens Borb., amely klnben a termhelyen eleg nagy szamban
terem. Minthogy e ket szl egyikenel sem talalunk osztott cseszeleveleket
s a hybridnkn itt-ott hasadt cseszeleveleket is talalunk, ezt a tulajdonsagot
egy Canina-csoportbeli Iajnak, talan a Pubescentes valamelyikenek
behatasara kell visszavezetnnk. Ennek a valtozatnak ket alakja van, az
egyik termeskocsanja es termese kopasz, a masike mirigytskes. A kopasz
kocsanu es termes alak megkzeliti a R. reversa W. K. var. Holikensis
Kmet-et, de klnbzik tle abban, hogy viragkocsanjai is kopaszak,
cseszelevelein nincsenek mirigyszrk, s agai is kopaszak; a Holikensis
cseszelevelei epek, a mi alakunkon pedig itt-ott hasadtak. A mirigytskes
kocsanu es termes alak pedig a R. reversa W. K. var. Simkovicsii Kmet-hez
kzeledik, de viragzo es medd againak tsketlensegen es cseszeleveleinek
osztottsagan knnyen megklnbztethet.
Cikkemben sszesen 169 adatot sorolok Iel, melyekbl csak 16 adat
esik a szomszedos megyekre. A megyeben leginkabb elterjedt talajok kzl
a rozsak leginkabb a meszes talajt kedvelik s a legszegenyebb a granittalaj.
A meszes talajon ugyszolvan az sszes Iajokat meglehet talalni. Az egyedli
R. mollis-t es a R. tomentella-t nem sikerlt meszes talajon megIigyelnem.
Lehetseges azonban, hogy idvel meg ezek is el Iognak kerlni. A mesztalaj
sem mindentt egyIorman gazdag a Iajokban es variatiokban. E tekintetben
is az elsseg Turocmeggyes, Polerejka es Totprona krnyeket illeti meg,
ahol valoban nagy gynyrseget Iog talalni a rhodologus a rozsaIajok es
variatiok gazdag valtozatossagaban.
* * *
BOTANICK EXKURSE NA SVIDOVEC U 1ASINY
43
Margittai A.
Nedavno jsem listoval ve svem cestovnim denniku a prisel jsem ke dni
18. cervence 1920. Datum to pro mne velice vazn protoze toho dne jsem
botanisoval po prve na poloninach prostirajicich se v okoli Jasiny. Nas,
stoupanim jakoby znaveny vlak, sup vyjel ze stanice Kvasy, aby dostihl
___________________________________________
42
in memoiiam uxoiis, quacum hanc Rosam legi.
___________________________________________
43
Bneme ony6nixonano y 'Ceske cteni. 1926. K 6-8. S. 91-96 (neexna
Ii. Giegoi).
126 127
nasi pohranicni stanice Jasiny. Tam jsme dojeli kolem pulnoci. Ja s
desetiletym synkem dival jsem se s radosti na krasny kraj, ozareny
prekrasnym msicnim svtlem. Dojeli jsme. Nadrazi, za valky rozstrilene
a znicene, se stavlo a nebylo jest hotovo. Vyskocime z vlaku a hovorime
se synem, co nyni dlati. Hledat njaky nocleh ve vesnici anebo jit primo
na poloniny? Nas rozhovor ukoncil se tim, ze jsme hned, tedy o pul jedne
po pulnoci, sli na poloninu pri svtle luny. Aspon se nebudeme potit, kdyz
pujdeme v noci.
Nasim dnesnim programem bylo vylezti na poloninu Bliznici. Je to
hora 1884 m vysoka v horske skupin Svidovce, rozprostirajici se mezi
rekami Cernou Tisou a Teresvou. Nikdy nebyli jsme jest v tchto mistech.
Ale cesta nebyla nam naprosto neznama. Jest doma prostudovali jsme
podrobn specialni mapu, a proto jsme vdli, ze musime jit zpt smrem
ke Kvasum po silnici podel trati, dokud neprejdeme zelezny most, vedouci
pres Tisu a dokud nedostihneme prvniho potoka, zvaneho Svidovec.
Skutecn. Nasli jsme onu pknou silnici a asi za tri ctvrti hodiny dostihli
jsme i k nasemu potoku, stekajicimu ze Svidovce. Na brehu potoka, blize k
silnici, stoji lesni pila a ponkud vyse myslivna. Z mapy jsme vdli, ze
cesta na Bliznici vede kolem tchto domu. Nasli jsme brzo i lesni cestu a
asi ve 2 hodiny po pulnoci jsme dosli na kraj jehlicnateho lesa. Zde jsme
vybrali z bat`ochu vsechny sve nastroje potrebne k botanisovani, jako mapu,
lopatu a j. Potom jsme se prodirali lesem. Les byl tichy a nmy. Priroda
byla jest ve hlubokem spanku. Hrbitov neni tissi jedloveho lesa v noci ve
2 hodiny po pulnoci! Synek pta se mne s obavou, nepotkameli njaka divoka
zvirata, kance, medvdy, vlky atd. Utisuji ho, ze se nyni s nimi nemuzeme
setkat, nebot ve valce, i kdyby zde byvala byla, tak se zde strilelo, ze se
zvr daleko odsthovala a bude se jest asi na delsi dobu vystrihat tchto
mist.
Ani zdani, ze bychom mohli tak brzo z rana botanisovat. Pri msicnim
svtle jsem vidl na kraji lesa nkolik kru, ruzovy ker Rosa pendulina a
Rubus glandulosus (ruze previsla a ostruzinik nejzlaznatjsi). Mensi a
drobnjsi rostlinky nemohli jsme sbirat. Asi pul hodiny chodili jsme po
lese, kdyz jsme prisli na jakousi prikrou stran. Ted se jiz les zacal probouzeti
z hlubokeho spanku. Prvni byli ptaci. Nejprve zde zacal zpivati jeden ptacek,
nedaleko odpovidal mu tikanim druhy. Z tohoto dohovorivani se starych
probouzeli se i mladi ptacci a brzo zacal hlaholit cely les zpvem ptaku.
Vychodni nebe se zacalo cervenat. Jitrenka ukazovala nam brzky vychod
slunce. Ted jiz stoupame dosti vysoko! Zacina se rozserivat. Pri takovemto
jitrnim usvitu muzeme jiz rozlisovati rostliny. Muzeme tedy zacit
botanisovat!
Podle cesty rostou obycejni chudaci mezi rostlinami. Jest patrno, ze je
sem zanesli lide a dobytek. S tmi tedy jsme se neobirali a nemeskali. Hledali
jsme vzacnjsi rostliny a take jsme je brzy nasli.
Na mezich u cesty mezi obycejnym jestrabnikem (Hieracium) vidl
jsem nkolik kusu, jichz ubory (,kvty) byly drobne a spodni cast lodyzky
i listi hust chlupate a kosmate. Tehle rostlinky jsem jest nesbiral! Z popisu
hned jsem shledal, ze toto Hieracium jest H. transsilvanicum, ktere roste v
nasi republice pouze v jehlicnatych lesich na poloninach v okoli Jasiny a
Rahova. Tato mila rostlinka je endemicka (domaci) u nas a v Sedmihradech
(Transsilvanii). V lese pod smrky jsem vidl drobounkou rostlinku
nazloutleho kvtu, bezlistou, s koreny podobnymi koralum, je to
vstavacovita koralice trojklanna Corralorhi:a innata. Tez ridka rostlina
v P. R. a nachazi se pouze v jehlicnatych lesich kolem Jasiny. U cesty jsou
tu a tam mechove podusky. Je radost na n se podivat. Roste na nich jedna
skromna rostlinka, cele zeleneho kvtu. Je to take vstavacovita rostlina
bradacek srdcity, Listera cordata. Je u nas velice vzacna a roste jen na
poloninach ve smrkovych lesich.
Pokracujeme v cest dale a asi o 1/4. hod. rano prisli jsme k jedne
studance u nasi cesty. Zastavili jsme se zde a za souhlasu synova rozhodli
jsme se zde dockati vychodu slunce, ktereho jsme nevidli, protoze bylo
zakryto poloninou Cernou klevou. A potom, bylo to misto vhodne, abychom
zde posnidali. Rostlinky kol pramene ukazuji jiz horsky, alpsky charakter
jet` jiz polonina blizko. Rostou zde: Caltha alpestris (blat`ouch),
Chrvsanthemum rotundifolium (kopretina), skarda Crepis conv:ifolia, hadi
mord Scor:oneura rosaea, bojinek Phleum alpinum. Po snidani
pokracujeme v cest, ktera nedaleko zacina klesati o nkolik set metru,
takze clovk se boji, ze cesta nevede na poloniny. Ale zase cesta stoupa.
Stromy ridnou, jsou mensi a stovik horsky, Rumex alpinus, zde jest ridce
se nechazejici, ukazuje, ze jsme jiz velice blizko polonin, ze za kratko
dostihneme lidskeho sidla a dobytci ohrady. A skutecn v nkolika
128 129
minutach jsme prisli k hornimu okraji lesa, do domova polonin, ktere se
samy rozvijely vsemi krasami ranniho slunce. Na leve stran z jednoho
domku pasakova, nachazejiciho se u paty polonin, vyskocilo nkolik
ovcackych psu a silne stkali na nas, ridke hosty na poloninach. Z domku
vysli ospaly baca a zvdavi lide a s radosti nas zdravili. Na tomto mist
nocoval skot, pasouci se na poloninach. Poznali jsme to take podle velike
spousty rostlin Rumex alpinus, mezi kterymi misilo se nkolik kopriv Urtica
dioica a jinych, clovka milujicich a provazejicich rostlin.
Svah poloniny pokryvaji vsude kere olse zelene, Alnus viridis. Hraje
touz ulohu na vsedi poloninach, takou hraje kosodrevina (Pinus montanus)
na poloninach zapadnich Karpat. Alnus viridis tvori take takova neprostupna
kroviska na nasich poloninach. Kdyz jsme presli spousty Rumex alpinus,
prisli jsme na jiste pastvisko. Byl na n smutny pohled. Lid vubec nevnuje
zadne pece poloninam, nestara se o n, a proto na nich prevladaji rostliny,
kterych nechce skot. Takovou rostlinou jest bodajici trava Nardus stricta,
smilka tuha, a velice ostra trava, metlice trsnata, Deschampsia caespitosa.
Mezi tmito, prevladajicimi rostlinami, jsou ostatni, mkke, sem tam
roztrouseny. Jsou to na pr. prekrasna violka Jiola declinata, Scor:onera
rosea (je pouze na nasich poloninach), Phleum alpinum, Jaccinium mvrtillus
(boruvka), J. uliginosum (vlochyn) a j.
Pokracovali jsme v cest, dokud jsme neprisli k prvnimu, s Bliznice
stekajicimu potucku. U nho jsme odpocinuli a botanisovali jeho udolicko.
Na dn i na brezich potucka sbirali jsme nktere zajimave rostliny. Byly to:
sitiny Juncus lampocarpus, J. alpinus, J. castaneus. Posledni je velice
zajimava severni, arkticka rostlina, ktera mimo nase nejvyssi poloniny roste
jest na Velkem Krivani v Tatrach. Take pri tomto potucku pristihli jsme
ptacinec Stellaria uliginosa a Taraxacum nigricans (pampeliska horska).
Nedaleko potucku, mezi kri jalovce, nasel jsem raselinisko. Na tomto
sphagnatu (raselinisku) nasel jsem velice vzacne a zajimave rostliny, jako
Jaccinium oxvcoccos (klikva) a Carex pauciflora (ostrice), ktere jsem v
Podk. Rusi do te doby nasel pouze na tomto mist. Byli tu jest jine, zajimave
rostliny, jako: Drosera rotundifolia (rosnatka), Carex canescens,
C. Goodenoughii, C. echinata, Parnassia palustris, Eriophorum vaginatum
(suchopyr), tuto nasel jsem na Podk. Rusi dosud jen v Cernem Mocalu u
Fornose.
Radujice se z teto krasne koristi, sli jsme dale, abychom dostihli doliny,
ktera sbira v sebe vsechny vody s vrcholu Bliznice a Styka stekajici. Na
hrbet, spojujicim vrcholky tchto hor, spatril jsem nkolik skalisek. To mi
slibovalo zajimave a starodavne rostlinne usedliky, protoze na tato skaliska
nemuze prejit skot a nemuze proto znicit starodavnou kvtenu (Iloru). Po
pulhodinne cest dosli jsme do teto dolinky, kde pod skalisky byl pramen
potoka Svidovce. Prvni rostlina, ktera nas v teto dolin privitala, byla rostlina
mokrych skal Vys. Tater, Arabis neglecta se svymi bilymi nebo Iialovymi kvitky.
Na brezich potucka mozno bylo jest sbirat Ranunculus carpathicus se zlutymi,
velkymi kvty a Seseli coerulans. Ob rostliny se nachazeji v nasi republice
pouze na nejvyssich marmarosskych poloninach. V dolin potoka a ve krovisku
olse zelene, nachazejicim se na brehu doliny, sbirali jsme tyto vzacnjsi rostliny:
Geum rivale, Heliospermum quadrifida, Poa alpina var. vivipara, Phvteuma
Wagneri, Potentilla aurea, Thalictrum aquilegifolium, Soldanella hungarica,
Sedum carpathicum, Ranunculus montanus, Jeronica alpina a Rhododendron
Kotschii kteryzto prekrasny drobny kericek nejde jiz dale na zapad. Zde, na
Bliznici ma sve nejzapadnejsi stanoviste.
Ve vrchni casti doliny sbirali jsme: Hvpochoeris uniflora, Astrantia
mafor, Arabis Halleri, Doronicum Clusii, Juniperus nana, Hieracium
alpinum a Poa Chaixii. Zde, ve vyssi casti udoli, zrcadli se drobne ,morske
oko, a v nm se odrazi dosti velka planinka snhova.
Bylo jiz 10 hod., tedy jsme se starali, abychom nco sndli. Sedli jsme
si poblize snhoveho pole, u nhoz jsme nasli: Saxifraga androsacea, Silene
acaulis, Gnaphalium supinum, Soldanella hungarica.
Po svacin jsme se vypravili na skaly. Vtsi jest pod Stykem. Sestavaji
z vapencovitych bridlic. Od nas na levo svah hory byl velice prikry a pokryt
prekrasnymi travami. Tohoto mista se skot strani a proto zde mohou rusti
ruzne vzacnosti. Na pravo bylo pastvisko, jez nas nezajimalo, az na to, ze
na tomto jedinem mist v P. Rusi nachazi se Plantago montana. Na travnate
stran na levo od skaly sbiral jsem tyto vzacnjsi druhy: Campanula
glomerata var. elliptica, Crocus Heuffelianus (v plodech), Doronicum
austriacum, D. carpathicum, Adenostvles albifrons, Carex sempervirens,
Mulgedium alpinum, Pulmonaria rubra, Linum extraaxillare, Meum
mutellinum, Anemone narcissiflora, Aconitum Hostianum, Ac. moldavicum,
Lu:ula spadicea, Hvpericum alpinum, Gentiana Wagneri ( pvrenaica),
Phvteuma Wagneri, Ph. tetramerum, Avena versicolor, Avenastrum
130 131
carpathicum, Coeloglossum viride, Geranium alpestre,Cirsium pauciflorum,
Polvgonum bistorta, Laserpitium alpinum, Juncus trifidus, Hieracium
aurantiacum, Trollius europaeus.
Nad touto travnatou strani, blize vrcholu Bliznice, jest jest nkolik
rozsedlych skal nkolik metru vysokych. Na nich jsme nasli tez velice vzacne
rostliny: Cerastium alpinum, Chrvsanthemum Schurii, Chrvs. rotundifolium,
Antennaria carpathica, Mvosotis alpestris. Nejzajimavejsi kvtena
nachazela se na skalach. Na nich jsme totiz sbirali: Jeronica Baumgarteni,
J. aphvlla, Polvgonum viviparum, Drvas octopetala, Arabis alpina,
Hedvsarum obscurum, Bartschia alpina, Empetrum nigrum, Juniperus
nana, Leontodon croceus, Primula carpathica, Alsine Gerardi, Rhodiola
rosea, Sedum atratum, Campanula scheuch:erii, C. alpina, Galium
austriacum, Hieracium alpinum, H. Wimmeri, Trifolium pratense v. niveum,
T. repens v. galerosum, Arabis alpina, Salix facquinii, Arabis ovirensis,
Alchemilla pubescens, Fertuca supina, Pinquicula alpina, Asplenium viride,
Lu:ula sudetica, Lotus corniculatus, Scabiosa lucida, Thvmus sudeticus,
Th. montanus, Th. pulcherrimus, Saxifraga aisoon I. notate, Rumex scutatus.
Nktera mista mezi skalami jsou pokryta travinami, ve kterych rostou:
Carduus Kerneri, Centaurea Kotshiana, Aster alpinus, Pedicularis
carpathica, Senecio sulphurea, Hvpochaeris uniflora, Geum montanum,
Solidago alpestris, Centaurea mollis, Gentiana lutea, Achillea sudetica a
Carex atrata.
Z tchto precetnych rostlin maji nktere z nich zde nejzapadnjsi
stanovist: Rhododendron Kotschii, Ranunculus carpathicus, Pulmonaria
rubra, Doronicum carpathicum, Cirsium pauciflorum, Chrvsanthemum
Schurii, Leontodon croceus, Carduus Kerneri a Senecio sulfurea.
V republice, krom uvedenych, nachazeji se pouze v P. Rusi Aconitum
Hostianum, Phvteuma Wagneri, Ph. tetramerum, Hvpericum alpinum,
Avenastrum carpathicum, Laserpitium alpinum, Jiola declinata, Arabis
Halleri a Centaurea Kotschii.
Skaly byly tak zajimave, ze jsme se na nich prochazeli az do 4. hod.
odpol. Radi byli bychom dele tam setrvali, ale museli jsme sejit dolu, do
Jasiny, abychom dosli na nocleh. Zpt jsme sli touze cestou, kterou jsme
prisli a o 7. hod. jsme byli stastn u cile.
* * *
1ABB ADATOK TURCVRMEGYE FLR1HOZ.
V. Kzlemeny
44
NEUE BEITRGE ZUR KENNTNIS DER FLORA DES
KOMITATES TURC.
V. Mitteilung
Margittai Antal
1916. ev augusztusaban StubnyaIrdrl Munkacsra helyeztettem at s
igy bucsut kellett vennem Turocmegyetl, mely l3 even at botanikai
szempontbol is mkdesi terletem volt. Fiatal eveimet a megye egyik kis
Ialujaban tltttem el, de sohasem ismertem az unalmat, mert a megye
mindig nyujtott eleg munkat, szorakozast s bar 13 even at dolgoztam a
megye terleten, megsem mondhatnam, hogy azt teljesen atkutattam, hogy
kezdett munkamat beIejeztem volna. Evrl-evre ujabb Iajokat Iedeztem
Iel s evtizedekre volna szkseg, hogy a megye minden sziklajat, minden
zugat atkutathassuk. Sajnalattal hagytam Ielbe beIejezetlen munkamat, de
csaladi krlmenyeim kenyszeritettek, hogy a kedves megyet elhagyjam s
varosba kltzkdjem. Cikkemben azokat az adatokat sorolom Iel,
amelyeket a megye terleten 1915. es 1916. evekben talaltam.
Botrvchium silesiacum (Trev.) Kirschl. Turocborkuttol elterl reteken
szorvanyosan.
Ophioglossum vulgatum L. Igen gyeren a Turoc-Iolyo balpartjan
elhuzodo dombocskakon, Turoctlgyes es Turocnemeti kztt.
Eguisetum palustre L. var. polvstachvum Weigel I. racemosum Milde.
Felsstubnya es Totprona krnyeken. var. polvstachvum Weigel
I. multicaulis Baenitz. U. o. var. verticillatum Milde I. breviramosum
Kling. Felsstubnya krnyeken.
Potamogeton natans L. A Turoc-Iolyo csendesebb agaiban KelemenIalva
krl.
P. pusillus L. var. vulgaris Fr. Mocsarakban, tocsakban, Turocborkut
mellett.
P. crispus L. A Stubnya-patakban, StubnyaIrd mellett.
___________________________________________
44
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 1926. 25, K 1-12.
Old. 219226.
132 133
Andropogon ischaemum L. Szikar dombokon, Mosoc mellett.
Setaria glauca (L.) R. et Sch. var. pumila Boehm. Szaraz helyen,
Turoctlgyes krl.
Phleum pratense L. var. nodosum Schreb. I. stoloniferum A. et G. Reten,
StubnyaIrd mellett.
Alopecurus pratensis L. var. glauca Sonder. A vasuti arokban,
Turocdivek mellett.
Baldingera arundinacea (L.) G. M. Sch. A Turoc-Iolyo partjan,
Turocnemeti es Turoctlgyes kztt; csermely partjan a Hajimocsarban.
Apera spica venti (L.) Beauv. Vetesek kztt, StubnyaIrdn es Ruttkan.
Trisetum flavescens Beauv. var. glabratum Aschers. Fves helyen, a
Sztrecsenyi-szorosban.
Sesleria coerulea (L.) Scop. (uliginosa Opitz). Hazank eme ritka
nvenye nagy tmegben terem a megyeben. AbrahamIalva mellett, a Turoc
bal partjan elterl nagy retnek 50-a ebbl a nvenybl tevdik ssze.
Nagyobb mennyisegben terem meg a Turoc partjain elterl reteken,
Turocszentgyrgy es Priboc krl. E nyulIarkIvet meg Blatnica mellett, a
mocsaras legeln szedtem. Itt azonban a joszag a terletet annyira tapossa,
hogy idvel ki Iog errl a helyrl pusztulni. Virit majus kzepe tajan.
Molinia coerulea (L.) Mnch. Nedves reteken, a Turoc partjan,
Turoctlgyes mellett; var. arundinacea Schrk. Vagasban, Mosoc mellett.
Koeleria montana Hausm. Reteken, StubnyaIrd es Turocmeggyes
krl.
K. cristata Pers. var. pvramidata Pers. Alhavasi reteken es Ives
tersegeken a Drjenokon, az Osztryn, Nagy-Rakitovon s Ives vagasban
Mosoc mellett.
Poa nemoralis L. var. tenella Reichb. Az Osztryn, a Nagy-Fatraban.
P. angustifolia L. Az Osztryn, Rakitovon es a necpali Hradistyen.
Festuca ovina L. sp. euovina Hack. var. vulgaris Koch. Az Osztryn;
var. supina Hack. U. o.; var. duriuscula Koch I. genuina Godr. u. o.;
I. longifolia Thuill. u. o.; I. gracilior Hack. u. o.; ssp. valesiaca Schleich,
var. euvalesiaca A. et G. Szikar helyeken, Necpal, Sutto es Baksa krl;
var. pseudovina Hack. A vasut menten StubnyaIrd es Alsoturcsek kztt
es az Osztryn; var. glauca Hack., I. genuina Hack. Raksa es Turan mellett;
I. inops Hack. Turocliget mellett.
F. Tatrae Czako. Az Osztryn es a Nagy-Rakitovon.
F. heterophvlla Lam. Az Osztryn.
Cuviera europaea (L.) Koel. Arnyekos helyeken, a Kraszni-Kopecen,
a Nagy-Fatraban.
Carex leporina L. var. radicans Zabel. Arnyekos erdben, Turoctlgyestl
delre; var. argvroglochin Koch. U. o.
C. remota L. Erdben, Turan es Turoctlgyes mellett.
C. Goodenoughii Gay var. chlorostashva Reichb. Mocsaras helyeken,
StubnyaIrd mellett; var. curvata A. et G. Mocsaras reteken Alsostubnya
mellett es a Haji-mocsarban; var. melaena Wimm. A Haji-mocsarban, es
Budis krnyeken; var. polvgama Peterm. A vasut menten elterl reten,
StubnyaIrd mellett.
C. gracilis x Goodenoughii Kk. (G. Good. var. crassiculmis Appel).
A Haji-mocsarban. Az egyik alakja inkabb a gracilis-hez, a masik pedig a
Goodenoughii-hoz hasonlit.
C. gracilis Curtis var. angustifolia Kk. A Haji-mocsarban; l. basigvna
m. A vasuti arokban, Turocdivek mellett; var. fluviatilis Kk. U. o.;
var. genuina A. et G. Mocsaras reteken, Turocliget, Turoctlgyes es
Turocborkut krl; var. humilis Kk. Vasuti arokban, Turocdivek mellett;
var. hvpogvna Urb. U. o.; var. melanocarpia m. Utriculis atratis. Mocsaras
reteken, Turocborkut mellett; var. personata Fr. Turoctlgyes mocsaras
retjein, a vasuti arokban, Nagycsepcseny es Zniovaralja kztt;
var. polvgama m. Mocsaras reten, Turoctlgyes mellett; var. tricostata
Aschers. Nedves reten, Rako-Priboc mellett.
C. Buxbaumii Wahlbg. Nedves reteken, Turoctlgyes, Alsostubnya,
Turocborkut es Alsoturcsek mellett.
C. caespitosa L. l. pleiostachva feminea. Haji mocsarban.
C. carvophvllea Latour. var. fissa Kk. Vagasokban, Turocmeggyes
Iltt; var. basigvna M. A Spitzenberg retjein, Felsstubnya Iltt.
C. glauca Murr. var. melanostachva Uechtr. A Haji-mocsarban.
C. pallescens L. var. elatior A. et G. Vagasban, a Diveki erdben;
l. pleiostachva mascula. Turoctlgyes mellett.
C. secalina Wahlbg. Blatnica, Turocszentmaria, Divek es Raksa krl.
C. flava L. var. lepidocarpa Good. A Haji-mocsarban.
C. Michelii Host. Fves helyeken, a Turocligettl eszakra Iekv kis
vlgyecske oldalain.
134 135
C. hirtiformis Pers. Turocszentmaria krl.
C. vesicaria L. l. acrogvna. Patak partjan, StubnyaIrd mellett.
C. acutiformis Ehrh. l. hvpogvna. U. o.
Lu:ula multiflora (Ehrh.) Lej. Reten, Borkut mellett es vagasban,
Turocmeggyes Iltt.
L. lu:ulina (Willd.) D. T. et Sarnth. Fves helyeken, erdk szelen,
Turocmeggyes, StubnyaIrd krnyeken, es Schwarzwasser-vlgy Ils
szelen, a Nagy-Fatraban.
Juncus filiformis L. Nedves helyen, Turocborkut mellett.
J. compressus Jacqu. A Kralova-Sztudnan, a Nagy-Fatraban,
cca. 1200 m. magasan a tenger szine Iltt.
Jeratrum Lobelianum Bernh. Reten, Turocnemeti mellett.
Colchicum vernale HoIIm. Nedves reten, Turocliget es Turocmeggyes
mellett.
Orchis morio L. lus. Ilore albo. Reten, Turocmeggyes krl.
O. ustulata L. Hegyi reten, a Vag balpartjan, Turannal szemben.
O. maculata L. var. immaculata Schur. Arnyekos erdben, a Kraszni-
Kopecen, a Nagy-Fatraban.
Gvmnadenia conopea R. Br. var. densiflora Fr. A Zsarnovica-vlgy
Iels reszeben.
Cvpripedium calceolus L. A Drjenok deli lejtjen.
Chenopodium glaucum L. var. angustifolium Zapal. Turoctlgyesen.
Silene gallica L. var. humile Zapal. Mosocon. A Sztrecsenyi szorosban
es vetesek kzt, Turocborkut mellett.
Delphinium intermedium Ait. A N. Rakitovon, a N. Fatraban.
Ranunculus auricomus L. var. dissectus Wallr. A Stubnya-patak partjain,
Turocdivek mellett.
Lepidium ruderale L. Az ut szelen, Diveken.
Thlaspi montanum L. Wagner J., mint nagy ritkasagot sorolja Iel
Turocremete (Vricko) krnyekerl. A megye deli reszen hegyi reteken, Ives
bokrok aljan mar gyakori. Igen seregesen terem a Spitzenbergen,
Felsstubnya Iltt.
Cardamine Opi:ii Presl. A Schwarczwasservlgy Iels reszen
ca. 1000 m magassagban, kopasz es szrs alakjaban.
Dentaria glandulosa W. et K. arnyekos helyeken a Nedozori-vlgyben
es Turocnemeti krl.
Ervsimum repandum L. Turocdivek krl.
Sempervirum soboliferum Sims. Meszsziklakon, a megye minden
reszeben.
Sorbus austriaca Beck. A necpali Hradistyen.
Rubus plicatus Whe et N. A Sztrecsenyi szorosban.
R. dumetorum Weihe. A necpali Havranon.
R. caesius L. var. glandulosus Reichb. Mezsgyeken, Necpal,
StubnyaIrd es Felsstubnya krl.
R. areschougii Blytt. (R. saxatilis x caesius). A blatnicai vlgy elejen,
a Ialu vegen. Eddig biztosan csak Norvegiabol ismerjk. Ez az adatom
nemcsak hazankra, de egesz Kzep-Europara nezve uj.
Potentilla anserina L. var. sericea Hayne. A Raksai- es Nedozori-
vlgyben.
P. intermedia L. Elvadulva az utcan, StubnyaIrdn.
P. thuringiaca Bernh. A N. Rakitovon.
Alchemilla arvensis L. Tarlokon Alsoturcsek, StubnyaIrd es
Turocmeggyes krl.
Trifolium pratense L. Il. alb. Blatnica mellett.
Astragalus australis (L.) Lam. Freyn krizsnai adatat megersitem.
Magam nem a Krizsnan, hanem a Krizsnatol nyugatra Iekv 1500 m
magaslat deli oldalan, a csucstol ca. 50100 lepesnyi tavolsagban, szedtem.
Virit julius els heteben.
Jicia striata M. B. Vetesek kzt, StubnyaIrdn.
Geranium dissectum L. Vetesek kzt, Valcsan.
Linum austriacum L. AbrahamIalva es Raksa krnyeken.
Linum flavum L. Fves helyen, a Drjenoknak eszaknyugatra huzodo
gerincen, Mosoc Ielett, ca. 1000 m magassagban.
Polvgala austriaca Cr. Az Osztryn es Drjenokon.
P. vulgaris L. var. oxvptera Reichb. Reteken, Sutto mellett.
Euphorbia villosa W. et K. var. glaberrima Neilr. Nedves reteken, a
Turoc partjan, Szentgyrgy alatt.
Hvpericum humifusum L. Tarlokon, StubnyaIrd mellett.
Jiola alpestris (DC.) Jord. var. polvchroma (Kern.) A Zsarnovica-vlgy
Iels reszen ket szalat szedtem.
J. palustris L. A megyebl legelszr megboldogult Dr. Petrikovics
Janos, turocszentmartoni krorvos emliti (Sbornik Musealnei XVII. e. I.
136 137
pag. 38.) a bisztricskai es turocszentmartoni hatarban lev Klimatovna retrl.
1914 aprilis havaban magam is IelIedeztem a kis ibolyat a Budisi-mocsar
tbb helyen. Igy kzvetlenl Turocborkut eltt, az ut jobboldali reszen
elterl ingovanyban, a kzsegen tul Iekv mocsarban, de a legseregesebben
terem a mocsarnak a kzseg eltt, delnek halado nyulvanyaban, kzvetlenl
az erd alatt.
J. hirta L. Ilor. alb. Vagasban, Felsstubnya mellett.
J. mirabilis L. A megye deli reszen bokros, napos helyeken mindentt.
J. arenaria DC. Kopar, Ives helyeken, Turocliget, Turocmeggyes,
AbrahamIalva, Zniovaralja krl, a Raksai- es Nedozori-vlgyben.
J. Riviniana Reichb. A megye deli reszeben eleg gyakori. Turocligettl
kzvetlenl eszakra van egy alig 400500 m hosszu, nyugat-kelet iranyban
elhuzodo vlgyecske. E vlgy vedve van a megyeben uralkodo eszaki es
deli szelektl. Ebben a vlgyben a kvetkez Jiola-hybrideket szedtem:
Jiola mirabilis x silvestris Bogenh. (J. perplexa Gremli).
J. arenaria x mirabilis Schmalh. (J. heterocarpa).
J. Riviniana x mirabilis.
Epilobium collinum Gmel. Szikar, kveshelyeken, a Malom-vlgyben,
Turocszentmarton mellett; Turoctlgyesen.
Chamaenerium palustre Scop. ( Epilobium Dodonaei Vill).
A Sztrecsenyi-szorosban.
Selinum carvifolia L. Reteken, Mosocon es StubnyaIrdn.
Primula digenea Kern. (acaulis x elatior). A Zsarnovica-vlgyben,
hegyi reteken Turocmeggyes Iltt, a Spitzenbergen Felsstubnya mellett.
Altalaban mindentt ket alakban kaphato, az egyik az acaulis, a masik az
elatior szlhz hasonlit.
P. austriaca Wettst. (pannonica x acaulis). Seregesen Ives helyeken
es reteken a Turocmeggyes Iltti hegyekben. Altalaban ez a hybrid sokkal
gyakoribb az elbbinel. Ennek harom alakjat szedtem. Vannak tvek,
amelyeken csak acaulis alaku viragok vannak, vannak olyan tvek, amelyek
pannonicara emlekeztetnek s vegl nem ritkak azok a tvek sem, melyeken
mind a ket szlhz hasonlo viragok egytt vannak.
Gentiana carpaticola Borb. A Nedozori-, Raksai- es Zsarnovica-vlgy
retjein.
Sweertia perennis L. A Zsarnovica-vlgy Iels reszeben.
Brunella pinnatifida Pers. (B. vulgaris x laciniata). Reten, StubnyaIrd
mellett.
Salvia pratensis L. lus. alb. Laszkar mellett; lus. ros. A varrom krl
Blatnican.
Thvmus alpestris Tausch. A Ploska havason.
Th. collinus M. B. A vasuti allomason, Zniovaralja mellett.
Th. sudeticus Opiz. Hegyoldalban Szlovan mellett.
Th. Marschallianus Willd. A vasuti allomas krl, Zniovaraljan.
Th. lanuginosus Willd. U. o.
Th. collinus x chamaedrvs U. o.
Jerbascum nigrum L. var. thvrsoideum Host. Reten, Turocnemeti Iltt.
J. carinthiacum Fritsch (J. austriacum x thapsiforme). Vlgykatlanban,
a Drjenok eszaknyugati labanal, Mosoc mellett.
J. nigrum x thapsiforme. U. o.
J. nigrum x austriacum. U. o.
Scrophularia alata Gilib. A Zsarnovica vlgyben.
Jeronica prostrata L. Fves helyeken, BodorIalva, StubnyaIrd
mellett, es a Drjenokon, cca 900 m. m. a tenger szine Iltt.
Jeronica chamaedrvs L. Ilor. alb. Reten, Felsstubnya mellett.
Pedicularis carpathica Andrae. A Krivan-Fatra Szuchy csucsan.
Plantago lanceolata L. cum inIlorescentia biIida. Loheresben
Turocszentmaria mellett.
Jaleriana simplicifolia Reichb. Patakocskaban, a Nedozori vlgyben.
Knautia turocensis Borb. A Zsarnovica Iels reszeben.
K. hungarica Borb. U.o.
K. arvensis (L.) Coult. var. polvmorpha (Schm.) Szb. I. integrata Bricqu.
Az Osztry oldalan es a Blatnicai-vlgyben.
Adenophora liliifolia (L.) Pers. I. polvcadium Borb. A Drjenok
eszaknyugati gerincen, Mosoc Iltt.
Gnaphalium norvegicum Gunn. A Szmrekovica havason.
Petasites albus (L.) Grtn. tarsasagaban, a Zsarnovica-vlgy kzeps
reszeben terem meg a hegyesebb es a legalsobb erig kivagott P. incisa Cel.
is.
P. kablikianus Tausch. A Zsarnovica-vlgy Iels reszeben, a P. hvbridus
es albus tarsasagaban.
138 139
Carlina acaulis L. var. alpina Jacqu. A Krizsna havas retjein.
Senecio campester (Retz) DC. Hegyi reteken, Janoshegy Iltt,
var. aurantiacum (Hoppe) DC. Hegyi reten, Turocmeggyes mellett.
A Carduus lobulatus Borb.-t volt alkalmam a megye klnbz
termhelyein megIigyelni s ugy talaltam, hogy a megyeben ketIele alakban
Iordul el. Az egyik alakja a teljesen kopasz alak. Ilyen peldanyokat szedtem
a Gagyerben, a Nedozori- es Zsarnovica-vlgyben. A masik alak szaranak
also reszen es leveleinek aljan, klnsen annak Ieren merev szrket
lehet talalni. Lehetseges, hogy a lobulatus-nak valamely mas Carduus-Iajjal
valo hybridje ez az alak s eme hybridisatio kvetkezmenye a szrzet.
Azonban kls habitusa e szrzeten kivl olyannyira megegyezik a
lobulatus-eval, hogy a masik szlt nem tudtam megallapitani, azert a
Borbas-Iele lobulatus ala soroztam s annak ket alakjat allapitom meg.
Carduus lobulatus Borb. I. glaberrima m. Caulibus et Ioliis glaberrimis.
Hab. in valle Gagyer, Raksa et Zsarnovica. I. setifrons m. Caulibus in parte
inIeriore et in Ioliis subtus, praecipue ad costas setoso-pilosis. Hab. in
m. Drjenok et in valle Zsarnovica et Raksa.
Carduus Fatrae Marg. (C. lobulatus x C. crispus). A Zsarnovica-
vlgyben.
Cirsium pannonicum (L. Iil.) Gaud. Hegyi reten, Turocmeggyes Iltt.
Il. alb. U. o.
C. erucagineum DC. (C. oleraceum x C. rivulare). A Nedozori- es
Zsarnovica-vlgyben.
C. rivulare x erisithales. A Zsarnovica-vlgyben.
C. subalpinum Gaud. (C. rivulare x C. palustre). A Raksai-mocsarban,
a Raksai- es Nedozori-vlgyben.
C. havnaldi Borb. (C. canum x C. palustre). Kiscsepcseny mellett.
C. pannonicum x C. palustre. A Drjenok alatt.
C. pannonicum x erisithales. U. o.
C. erisithales x oleraceum. A Zsarnovica-vlgyben.
Onopordon acanthium L. Legeln, a Vag balpartjan, Turannal szemben.
Centaurea rhenana Bor. Szikar, szaraz dombokon Mosoc es Turocliget
krl.
C. axillaris W. I. pallidiflora Reverch. A Plesivican, Blatnica mellett.
I. rubriflora m. A Drjenokon, Raksa mellett.
C. austriaca Willd. Reteken Turocliget es Turocnemeti kztt.
C. austriacoides Woloszcz. (C. austriaca x C. facea). U.o.
C. facea L. A megye deli reszen tbb helyen.
C. melanocalathia Borb. A vasut menten, StubnyaIrd es Alsoturcsek
kzt.
C. oxvlepis Wimm. et Grab. A Nedozori-vlgyben es Ives vagasban,
Blatnica mellett.
C. fleischeri Hayek (facea x oxvlepis). Blatnican.
Hvpochaeris carpathica Pax. A Szmrekovican es a Kralova-Sztudnyan.
A megyere nezve nehany erdekes uj adatot sorol Iel a megboldogult
Dr. Petrikovics Janos, megyei Iorvos a ,Sbornik musealnei Slovenskej
Spolocnosti XVII. evI. pag. 31. (a turocszentmartoni tot muzeum ertesitje)
megirt cikkeben. E cikkeben a Gagyeri-vlgybe, a Tlsztara es a Krizsnara
tett botanikai kirandulasat irja le es Ielsorolja azokat a Iajokat, amelyeket
eme kirandulasai alkalmabol gyjttt. A cikk vegen azutan nehany, a megye
mas helyen gyjttt adatot publikal. Ebbe a cikkembe atveszem tle a
megyere nezve uj adatokat, mert ez a cikke alig Iog minden szakember
kezebe kerlni.
Petrikovics uj adatai:
Jaccinium oxvcoccos L. A. Veternaholan.
Anthemis cotula L. Szucsany mellett.
Rudbeckia hirta L. V. Vrany szedte a zaturcsai legel krl.
Gnaphalium luteoalbum L. Zaturcsa mellett.
G. supinum L. A. Veternaholan.
Ervngium campestre L. Hladoneri legeln. E. planum U.o.
Geranium tuberosum L. A sajat mezejen talalta Turocszentmarton
mellett. Ez a balkani nveny szerinte vagy hagymamagvakkal, vagy
viragmagvakkal kerlt a termhelyre.
Legnagyobb reszk tehat behurcolt Iaj.
Petrikovics cikkeben meg olyan adatokat is sorol Iel, melyek hibas
meghatarozas Iolytan kerltek oda s mint ilyenek a megye Ilorajabol
trlendk vagy helyesbitendk. Magam ugyan a begyjttt anyagbol csak
a Jaccinium oxvcoccos-t, a Rudbeckia hirta-t es a Jiola palustris-t lattam,
de a bejart terlet Ilorajat oly jol ismerem, hogy a hibas adatokat igy is
helyesbiteni tudom. Petrikovics adatai a kvetkezk. Soldanella alpina L.
a Rakitovon es a Gagyer Iels reszen. A megyeben csak a S. hungarica
Simk. terem, tehat az altala emlitett S. alpina L. S. hungarica Simk-ra
140 141
javitando. Ceutaurea montana L.-t a Rakitovon szedte. Ez a Iaj azonban
csak az Alpokban es Boszniaban terem s hazankbol egesz biztosan nem
ismerjk. A megyeben a hozza hasonlo C. mollis W. et K. terem s igy az
C. montana L.-je C. mollis W. et K.-ra javitando. A Tlsztarol a Centaurea
Kotschvana HeuII-t emliti. Ez a buzavirag tudtommal a beregmegyei Plaj
havastol eszakra sehol sem terem s igy Petrikovics Centaurea-ja C. alpestris
Heg. et Heer vagy pedig C. Tatrae Borb. (C. alpestris x scabiosa) lesz,
melyek a Tlsztan bven teremnek. Carduus defloratus Wahlbg.-t a Blatnicai-
vlgyben es a Tlsztan gyjttte Carduus glaucus Baumg. Dianthus
hungaricus Pers. Valoszinleg a D. Tatrae Borb. lesz. A Sesleria coerulea
Ard.-t a Kralova-Sztudnyan gyjttte. Ez az adata S. calcarea-ra javitando.
Carex fuliginosa Schrk.-t a Kralova-Sztudnyan szedte, nem tudtam ott
megtalalni, de terem ott Carex sempervirens Vill. bven s igy valoszinleg
az adata alatt ez utobbi ertend.
Az altala Ielsorolt Thalictrum minus L. Thalictrum collinum Wall.,
Aconitum napellus L. A. firmum Reichb.
Thvmus hirsutior M. B. sem terem a megyeben, hanem a T. sudeticus Opiz
es a T. pulcherrimus Schur sem n nalunk. Vegl a Tlsztarol egy Helianthemum
vulgare parviflorum-ot sorol Iel. Ezt a nvenyt nem ismerem, de nem emliti a
Tlsztarol az ottan seregesen term H. rupifragum-t, s igy ezt hatarozta meg
H. vulgare-nek, de kicsiny viragai miatt tette melleje a parviflorum-ot.
* * *
ADATOK AZ SZAKKELETI FELVIDK FLR1HOZ
45
Margittai Antal
Bar az Eszakkeleti-Felvidek centrumaba, Munkacsra meg 1916-ban
kerltem, a nehez haborus viszonyok miatt egeszen a haboru beIejezeseig
rendszeres botanizalasrol szo sem lehetett, csak az utolso ket ev volt
tulajdonkeppen az az id, amikor hozzaIoghattam a mgttes Karpatok
rendszeres atkutatasahoz.
A legreszletesebben kutattam at Munkacs videket, a Szernye-mocsarnak
Fornos melletti reszet es a Csap-Lavocsnyi vasut menten elterl videket.
Tbbszr latogattam meg a Bodrogkz homokjat, a Talabor vlgyet egesz
Szineverig es Also-Kalocsaig, ugyszinten e vlgyet krnyekez havasokat
is. Beutaztam Ungvartol kezdve a Vihorlat aljat egeszen Nagy-Mihalyig,
termeszetesen e videket nem tudtam ugy atkutatni, hogy tiszta kepet tudnek
magamnak Iesteni e videk Ilorajarol. Erdekes lehet e videk vizeinek es
mocsarainak Iloraja, sajnos azonban e helyek most ugyszolvan
megkzelithetetlenek a ket even at tarto nagy arvizek miatt. Vegl
egynehanyszor megjartam a Krsmez krli havasokat is, amelyeken
van videknk legszebb Iloraja. Ugyanis az sszes havasok kzl csak ezeken
a havasokon vannak sziklak, melyekre nem tudott Ielmaszni a legelesz
joszag s azert e helyeken maradt epsegben a havasaink Iloraja. E sziklak
pl. a Szinever krli havasokon hianyoznak, azert azoknak a Ilorajat a
juhnyaj tnkre is tette. Eddigi kutatasaim eredmenyeit alabb sorolom Iel.
Nehogy ismetlesekbe essem, csak azokat a Iajokat sorolom Iel, amelyek
ritkabbak. Csillaggal jellm pedig azokat a Iajokat, amelyek a legjobb
tudomasom szerint ujak terletnkre.
Drvopteris Braunii (Spenn.) Underw. Arnyekos helyeken a Zsdimir-
vlgyben Beregben.
Phvllitis scolopendrium (L.) Newm. Arnyekos, sziklas helyeken a
Ielvideken mindentt.
Asplenium viride Huds. Nedves, arnyekos sziklakon csupan a Bliznica-
es a Pietrosz-havasokon Krsmez mellett.
Asplenium adiantum nigrum L.* Sziklas es kves helyeken a Lovacskan
es a Csernekhegyen Munkacs mellett es a Feketehegyen Nagy-Szls
mellett.
Blechnum spicant (L.) Sm. Arnyekos Ienyvesekben a Pietrosz alatt
Krsmez mellett.
Ophioglossum vulgatum L. Reteken a Zsdimir-vlgyben es e vlgy
Iltti Berdo-hegy retjein, a Latorca-vlgyben, Vezerszallas es HarsIalva
kztt Bereg megyeben; hegyi reteken Klokocso mellett Ung megyeben.
Botrvchium lunaria (L.) Sw. Hegyi reteken a Berdon, Plajcsikon
Beregben es a Lazeva-Kicseran Kvesliget mellett Maramarosban.
Woodsia ilvensis (L.) R. Br. Eddig videknkn csak a Vihorlatrol es a
Szinna-Krl volt ismeretes. A nagyszlsi Feketehegyen nem tudtam
___________________________________________
45
Bneme ony6nixonano y Botanikai Kzlemenyek. 1927. 24, K 5-6.
Old. 154-164.
142 143
megtalalni e harasztot. Ujabban Maramaros megyeben a ,Kamen nev
hegy sziklain talaltam meg Raho mellett.
Equisetum ramosissimum DesI.* A vasuti tltes menten Ungvar mellett.
Lvcopodium alpinum L.* A Sztojon Beregben es a Sztrimba-havason
Kalocsa mellett.
Juniperus nana Willd. A Bliznican es a Pietroszon.
Tvpha Shuttleworthii Koch et Song. A Klauzula-to krnyeken Kalocsa
mellett Maramarosban.
Triglochin palustre L. Mocsaras helyeken a Felvidek tbb helyen
szorvanyosan pl. Szolyva mellett, a Zdimir-vlgyben, Verecke krl es a
Lopusanka-vlgyben Krsmez mellett.
Potamogeton obtusifolius M. et K.* A vasut menti arokban Batyu es
Csap kztt, a Latorca holt agaban Csongor es Nagy-Dobrony kztt.
Nafas mafor All. es N. minor All. A Verkeben Beregszasz mellett, a
Latorca es Tisza holt agaiban Csap krnyeken.
Andropogon ischaemum L. A szlhegyek szaraz, Ives helyein
Munkacs es Vinna krl.
Hierochloe odorata (L.) Wahlbg. Bokrok kztt es tlgyerdben
Munkacs krl.
Heleochloa alopecuroides (Pill. et Mitterp.) Host. Vizallott helyeken a
siksag tbb helyen. Pl. Varpalanka, Posahaza, Ujdavidhaza, Csap, Perbenyik
stb.
Avenastrum planiculme (Schrad.) Jess. A Hoverla alatti Ives tersegeken
Krsmez mellett.
Cvnodon dactvlon (L.) Pers. Szaraz kavicsos helyeken a munkacsi es
szolyvai allomason. Valoszinleg behurcolt nveny.
Eragrostis pilosa (L.) Beauv. A siksag allomasainak szaraz-kavicsos
helyein eleg gyakori.
Koeleria gracilis Pers. A szlk Ieletti Ives helyeken Bereg-Muzsaj
mellett es a homokban Perbenyik krl.
Melica transsilvanica Schur var. Holubvana A. et G.* Az ardoi
Nagyhegyen Beregszasz mellett.
Sclerochloa dura (L.) Beauv. Taposott helyeken Varpalankan, Klastromaljan
Beregben, az orszagut menten Csrg mellett Zemplen megyeben.
Poa bulbosa L. I. crispa (Thuill.) Kavicsos helyen Klastromaljan
Beregben, Ives helyeken Klokocso mellett Zemplenben.
Puccinella distans (L.) Par1.* Mocsaras helyen Holubina mellett
Beregben.
Eriophorum vaginatum L. Tzeges mocsaras helyen a Bliznican es a
Mencsulon Krsmezn.
E. gracile Koch. Tzeges helyeken a Ticha-vlgyben Puznyak-Ialva
mellett, a viznicei vlgyben F. Viznice krl, Szolyva mellett Bereg
megyeben.
Heleocharis uniglumis (Lk.) Schult. Mocsaras helyeken a Latorca
vlgyeben Vezerszallas es HarsIalva kztt.
Heleocharis pauciflora (LightI.) Link. Szinten ott.
Heleocharis carniolica Koch. A Dubrovaban, Szaldobosnal,
Maramarosban es nedves reten Also-Halasnal Ungban.
Heleocharis ovata (Roth.) R. Br. Nedves helyen Kiralyhaza krnyeken.
Carex pauciflora LightI.* Tzeges lapos helyen a Bliznican es
Mencsulon Krsmez mellett.
Carex curvula All.* A Hoverla-havas sziklas es trmelekes helyein
Maramaros megyeben.
Carex stenophvlla Wahlbg.* Legeln es reten homokos talajon
Perbenyik mellett.
Carex paniculata L. Egy kis patak partjan a Pietrosz-havason
c. 1600 m. magassagban.
Carex Hudsonii A. Bennett. Az Eszakkeleti-FelIld sik reszein
mindentt.
Carex pendula Huds.* Patak partjan a Svaljavka-patak egyik
mellekvlgyeben Tibava es Martonka kztt, a Kvaszi-patak kzeps
Iolyasaban Malmos krl, a Szvinszki-patak Iels reszeben Paszika krl.
Carex transsilvanica Schur. Hegyi reteken, vagasok szelein klnsen
a siksagot krnyez trachithegyeken mindentt, itt-ott tmegesen is,
nemcsak Bereg megyeben, hanem Ung megyen keresztl egeszen Vinnaig.
Ugy, hogy legnyugatibb elIordulasanak hatara a Vinna Iltti szlhegyek
teteje.
Carex panicea L. Nedves reteken a Latorca vlgyeben Vezerszallas es
HarsIalva kztt, Zemplenben Klokocso krnyeken.
Carex capillaris L.* A Pietrosz- es Hoverla-havasokat sszekt gerinc
delkeleti oldalan egy kis patak partjain kzvetlenl a Hoverlara vezet ut
Iltt, a Bliznica-havas harmadik csucsanak sziklain Krsmez mellett.
144 145
Carex Michelii Host.* Tlgyerdkben es a szlk Iltti Ives bokros
helyeken Klokocso krl Ung es Zemplen hataran.
Carex pilosa Scop. Arnyekos helyeken az AlIldet szegelyez
trachithegyekben mindentt.
Carex distans L. Nedves reteken Holubina mellett, a Latorcavlgyben
Vezerszallas es HarsIalva kztt Bereg megyeben es Kiralyhelmec mellett
Zemplen megyeben.
Carex lasiocarpa Ehrh. Tzeges helyen a Dubrovan Szaldobos krl.
Carex pseudocvperus L. Mocsaras helyeken Beregszls mellett, a
Dubrovaban Szaldobos mellett, Borkuton az allomas melletti mocsaras reten
(Maramaros), Zemplenben Lelesz krl.
Calla palustris L. Seregesen Borkuton az allomas mellett elterl
nedves, tzeges reten.
Arum maculatum L. A Latorca es Vicsa-patak kzt elterl hegyek
bkkerdeiben.
Juncus atratus Krock. Nedves reteken a siksagon mindentt, itt-ott
seregesen is. A vlgyek krl, csak a Talabor vlgyeben Danilo krl.
J. tenuis Willd. Legelszr 1916-ban szedtem e bevandorolt nvenyt
F. Viznice mellett a viznicei vlgyben Beregben. Azota hatalmasan elszaporodott
e nveny, ugy hogy most mar videknknek egyik legkznsegesebb nvenye,
meg a varos utcain is terem.
Lu:ula pallescens (Wahlbg.) Sw. Nedves reteken szorvanyosan
mindentt, klnsen a siksagon.
Allium flavum L. A szlhegyek trachitsziklain Vinna mellett
Zemplenben.
Allium vineale L. Szantokon a siksagon mindentt.
Allium victorialis L. Fves helyeken a Pietroszon, Maramarosban.
Ervthronium dens canis L. Nyirbokrok kztt Pasika krl Beregben.
Llovdia serotina (L.) Rchb. Sziklas es trmelekes helyeken a Bliznica-
es Pietrosz-havasokon.
Ornithogalum Boucheanum (Kth.) Aschers. A Bodrogkz homokjan
igen kznseges.
Streptopus amplexifolius (L.) DC. Arnyekos Ienyvesekben a Pietrosz
alatt a Lopusanka-vlgyben es a Bliznica-havas alatt Krsmez mellett.
Iris graminea L. Fves helyen az Irsava-vlgyben, az erd szelen a
Csernekhegy szli Ielett Munkacs mellett.
Orchis coriophorus L. Fves helyeken Ivanyi mellett es a Viznicei
vlgyben.
Orchis ustulatus L. Hegyi reten a Berdon Vocsi mellett.
Gvmnadenia conopea (L.) R. Br. Hegyi reteken szorvanyosan mindentt.
Gvmnadenia albida (L.) Rich. A Hoverla-havason Maramarosban.
Listera cordata (L.) R. Br. Mohak kztt arnyekos Ienyvesekben
Krsmez mellett.
Achroanthes monophvllos (L.) Greene. A Berdon, reten Vocsi mellett,
a Tisza vlgyben Krsmez es Borkut kztt.
Goodvera repens (L.) R. Br.* A Pietrosz havas Ienyveseiben Krsmez
mellett.
Corallorrhi:a trifida Chtelain. Szinten ott.
A Malaxis paludosa-t Vagner Lajos a Bliznica-havas nedves retjeirl
emliti. Mindentt kerestem e nvenyt, de sehol sem sikerlt megtalalnom
e havas retjein.
Salix herbacea L. A Hoverla-havas sziklain Krsmez mellett.
Loranthus europaeus Jacqu. Tlgyeken mindentt.
Jiscum album L. Akacon, Crataeguson es Populuson Somotor mellett.
Rumex limosus Thuill. Vizes helyeken Csap mellett.
Polvgonum viviparum L. A Krsmez krli havasokon.
Polvgonum minus Huds. Arkokban a sikon mindentt.
Polvgonum floridum Winterl. A Bodrogkz homokjan.
Amarantus caudatus L. Falvak es varosok krl elvadulva.
Amarantus crispus (Lesp. et. Theven.) N. Terraciano. Az allomason es
annak krnyeken Ungvaron.
Amarantus albus L. A vasuti allomasokon mindentt. Ersen terjed.
Kochia scoparia (L.) Schrad. Utak menten, Ialvak krl es allomasokon,
klnsen a Bodrogkzben elvadulva mindentt.
Salsola kali L. A Bodrogkz homokjan mindentt.
Cerastium brachvpetalum Desp. A szlhegyek Iltti Ives helyeken
Vinna mellett. I. tauricum (Spr.) Koch. A szlhegyeken Munkacs mellett.
Cerastium alpinum L.* Sziklas, trmelekes helyeken a Bliznica-
havason.
Cerastium lanatum Lam.* Ugyanott.
Cerastium arvense L.* Fves helyen Beregszasz mellett.
Cerastium anomalum W. et K.* Szaraz helyeken Beregszasz, Batyu es
Klokocso krl.
146 147
Alsine Gerardi (Willd.) Fritsch. Sziklas helyeken a Bliznican,
Krsmez mellett.
Silene otites (L.) Wib. A Bodrogkz homokjan.
Heliosperma quadrifidum L. Patakocskak medreben a Sztojon
Beregben, a Krsmez krli havasokon. Krsmez es Borkut kztt a
havasokrol lejn egeszen a Tisza vlgyebe.
Gvpsophila paniculata L. A Bodrogkz homokjan.
Tunica prolifera (L.) Scop. A szlhegyeken, Nagyszls mellett.
Dianthus pontederae Kern. A Bodrogkz homokjan.
Dianthus compactus Kit. Havasalji reteken a Sztrimba alatt Kalocsa
krl es a krsmezi havasokon.
Dianthus deltoides L. Szaraz, Ives helyeken a Viznicei vlgyben es a
munkacsi vasuti allomason.
Delphinium intermedium Sol. A Pietrosz-havason Krsmez mellett.
Pulsatilla alba Rchb. A Hoverla-havason.
Pulsatilla flavescens Hazsl. Homokon, Kiralyhelmec mellett.
Mvosurus minimus L. Vizallott szantoIldeken, reteken es kutak krl
a siksagon mindentt.
Ranunculus illvricus L.* Akacos erdben homoktalajon Kiralyhelmec
krl seregesen.
Ranunculus lateriflorus DC.* Nedves reteken, taposott, de pocsolyas
erdei utakon. Nagy-Bereg es Batyu mellett, a Bodrogkzben tbb helyen
es mindig a Juncus atratus tarsasagaban.
Ranunculus auricomus var. binatus Kit. Erdkben es nedves reteken
mindentt a R. auricomus tarsasagaban.
Clematis alpina (L.) Mill. Bokros helyeken a Tisza vlgyeben
Krsmez es Borkut krl.
Papaver dubium L. A Lovacskan Munkacs mellett, a szlhegyeken,
Vinna krnyeken.
Brassica campestris L. Vasutak menten, allomasokon es varosok utcain,
klnsen a siksagon mindentt.
Dentaria glandulosa W. et K. Arnyekos erdkben Klokocso mellett
Zemplenben, a Viznicei vlgyben, a Zsdimirben, Voloci vlgyben,
Beregben; a Talabor-vlgyben es Lopusanka-vlgyben Maramarosban.
Draba ai:oides L.* A Bliznica-havas sziklain.
Draba nemorosa L.* Bokros es Ives helyeken, Kiralyhelmec mellett.
Arabis hirsuta (L.) Scop. Szorvanyosan a Zsdimir vlgyben,
Vezerszallas es HarsIalva kztt a Latorca-vlgyben.
Cardaminopsis neglecta (Schult.) Hay. Csermelyek medreben, nedves
sziklakon a Krsmez krli havasokon.
Nasturtium officinale R. Br.* Csermelyek medreben, Paszika mellett
es a Pinye-Iolyo Iels Iolyasanal.
Ervsimum repandum L. Utak menten Legenye-Mihaly krl.
Ervsimum diffusum Ehrh.* A Bodrogkz homokjan szorvanyosan.
Berteroa incana L. Az utobbi idben a vasutak menten ersen terjed.
A hegyek kztt Volocig es Szaldobosig terem.
Reseda luteola L.* A Tisza partjan Nagyszls es Leanyvar krnyeken.
Drosera rotundifolia L. Tzeges lapon a Bliznica es a Mencsul havason.
Sedum atratum L. Sziklas helyeken a krsmezei havasokon.
Sedum glaucum var. matrense Kit.* Sziklas helyeken Nagyszls mellett
es a Vicsa-vlgyben, Vicsa krl.
Parnassia palustris L. A Lopusanka-vlgyben es a Krsmez krli
havasokon.
Spiraea salicifolia L. Lopusanka-vlgyben, Maramaros megyeben.
Potentilla norvegica L. A Latorca-vlgyben, HarsIalva mellett.
Sieversia montana (L.) R. Br. A Krsmez krli havasokon
I. submultiflora (Tausch.) A Pietroszon, Krsmez mellett.
Alchemilla glaberrima Schm. * es A. hvbrida (L.) Mill.* A Krsmez
krli havasokon.
Prunus fruticosa Pall. A szlhegyeken, Vinnatol egeszen, Nagyszlsig
mindentt.
Ononis spinosa L.* Az allomason es a vasuti tltes menten Munkacson.
Medicago minima (L.) Desr.* Sziklas, szaraz helyen Szovata mellett
Beregben.
Trifolium pannonicum L. Krsmez krl.
Lotus tenuifolius (L.) Rchb. Allomasokon es tarlokon a siksagon
gyakori.
Jicia lathvroides L. Fves helyeken Legenye-Mihaly es Klokocso
mellett Zemplenben.
Jicia sordida W. et K.* Reteken, a szlkben es a vasuti tltes menten
Munkacs krl.
148 149
Jicia pannonica Cr. Vetesek kzt a siksagon tbb helyen.
Lathvrus nissolia L.* Az utmenten homokon Perbenyik es Kiralyhelmec
kztt Zemplenben.
Lathvrus versicolor (Gmel.) Beck.* Fves es bokros helyeken a
Paphegyen Munkacs mellett.
Lathvrus transsilvanicus (Spr.) Rchb.* A szlhegyek bokros es Ives
helyein Munkacs krl.
Euphorbia carniolica Jacqu.* Nyirkos reteken a Pietrosz alatt a
Lopusanka vlgyben Krsmez mellett.
Euphorbia palustris L. Mocsaras helyeken Batyutol nyugatra,
mindentt.
Euphorbia exigua L.* Vetesek kztt Batyu es Munkacs mellett.
Valoszinleg masutt is.
Staphvlea pinnata L.* Erdkben, Klastromalja mellett es a Viznicei
vlgyben Beregben.
Acer tataricum L. Szorvanyosan bokrok kztt es erdk szelen Munkacs,
FrigyesIalva es Posahaza mellett Beregben; Also-Halasnal Ungban es a
vinnai szlk Iltt Zemplen hataran.
Hibiscus trionum L.* Kukoricasokban igen szorvanyosan Munkacs es
Orosztelek krl.
Elatine alsinastrum L. Arkokban, pocsolyas helyeken Batyu, Perbenyik,
Kiralyhelmec es Lelesz krl.
Mvricaria germanica (L.) Desv. A Talabor partjan Kvesliget mellett
Maramarosban.
Jiola alba Bess.* Bokros helyeken Beregszls mellett seregesen.
Jiola biflora L.* A Voloc-patak Iels Iolyasanal, a Sztojon Beregben
es a Krsmez krli havasokon.
Jiola montana L.* Hegyi reteken az AlIldet koszoruzo trachithegyekben
mindentt.
Jiola pumila Chaix. Nedves reteken a siksagon mindentt.
Chamaenerion palustre Scop.* A Lovacskan Munkacs mellett, a
Tiszapartjan Nagyszls mellett es a Talabor menten Kvesliget krl.
Trapa natans L. A Verkeben Beregszasznal, a Latorca egyik holt agaban
Csap mellett.
Caucalis latifolia L.* Vetesek kztt Batyu mellett.
Caucalis muricata BischoII. Vetesek kztt Batyu es Munkacs mellett.
Bupleurum tenuissimum L. A Latorca partjan Csap mellett.
Cicuta virosa L. Mocsaras helyen Beregszls mellett.
Falcaria vulgaris Bernh.* A vasut menten es szantoIldek szelein
Ungvar, Szomotor, Legenye-Mihaly es Klokocso krl.
Oenanthe silaifolia M. B.* Nedves reteken es utmenti arkokban
Posahaza es LeanyIalva mellett.
Oxvcoccos quadripetala Gilib. Tzeges lapban a Mencsulon,
Krsmez mellett.
Primula minima L. A Krsmez krli havasokon.
Androsace elongata L.* Trahitsziklakon Kiralyhelmec mellett es
szantoIldek szelein Legenye-Mihaly krnyeken.
Androsace obtusifolia All.* A Krsmez krli havasokon.
Trientalis europaea L.* A Rajpicska-havason Voloc mellett.
Anagallis femina Mill.* Vetesek kztt Munkacs, Ujdavidhaza es
Perbenyik krl.
Gentiana Clusii Perr. et Song. Alhavasi reteken Raho mellett es a
Krsmez krli havasokon.
Sweertia perennis L.* A Pietrosz-havason Krsmeznel.
Nvmphoides peltata (Gmel.) Ktze. A Latorca egyik holt agaban, Csap
mellett.
Lvcopsis arvensis L. Az allomasokon Munkacson es Batyun.
Onosma arenarium W. et K. A Bodrogkz homokjan.
Lvcopus exaltatus L.* Nedves arkokban Varkulcsa es Batyu krl.
Thvmus pulcherrimus Schur. (Thymusaimat Lyka K. ur hatarozta meg.)
A Bliznica-havason. I. oreades Lyka. Ugyanott.
Th. chamaedrvs Fries. I. silvestris Schreb. SzerencsIalvan, a voloci
Gombicskan es Varkulcsan. I. vulgaris Wim. Grab. Volocon es
Varkulcsan.
Th. montanus W. et K. I. eunervius Lyka. Babakuton es a Pikuj-havason.
I. Margittaianus Lyka. Bustyahazan es a Szvidovec-havason. I. Margittaianus
x glabrescens I. sparsipilus Borb. Varpalankan.
Th. alpestris Tausch. I. orbicularis Wim. Grab. ad I. Csatoi Lyka
vergens. Nagyhegyen Voloc mellett es Kvesligeten Maramaros megyeben.
I. orbicularis Wim. Grab. Bliznican.
Th. alpestris x ? A Pietroszon, Stojon es a Hoverlan.
150 151
Th. glabrescens W. Lovacskan, Munkacs, Kiralyhelmec es Nagyszls
mellett, parv. ad. sparsipilum vergens Kiralyhelmec krl. I. curvphvllus
Borb. a Lovacskan Munkacs mellett, a Feketehegyen Nagyszls mellett.
I. eurvphvllastrum Lyka a Feketehegyen Nagyszlsn. I. serpens (Opitz.)
Volocon. I. eurvphvllus Borb. x Porcii Borb. Szolyva krl. I. serpens x
T. chamaedrvs I. vulgaris Wim. Majdankan Beregben.
Th. auctus Lyka I. Moes:ii Lyka (non typicus). Tokaj mellett.
Th. brachvphvllus Opitz I. pratensis Lyka (non typ.) Kiralyhelmecen.
ad f. calvifrondem Borb. vergens. Cseke mellett.
Elsholt:ia Patrini (Lepech) Garcke. Munkacs utcain. Igen ritka.
Scopolia carniolica Jacqu. Bkkerdkben Vinna krl. A FelIld
vlgyeiben es hegyi tajain mindentt kznseges.
Jerbascum thapsiforme Schrad. Ilor. alb. Az allomason Borkuton
Maramaros megyeben.
Jerbascum nigrum L. Ilor. alb. A Talabor-vlgyben Kalocsa alatt
Maramaros megyeben.
Jerbascum Bastari R. et Sch. (thapsiforme x blattaria). Egy tvet
szedtem a batyui allomason.
Jerbascum adulterinum Koch (thapsiforme x nigrum). A borkuti
allomason Maramaros megyeben.
Limosella aquatica L.* Vizallott nedves helyeken, Iolyok partjain, a
sik terleten mindentt.
Lindernia pvxidaria All. A Latorca egyik holt agaban Csap mellett
seregesen.
Jeronica scutellata L. Mocsaras helyeken a siksagon Nagy-Bereg
mellett.
Jeronica aphvlla L. A krsmezei havasok sziklas es trmelekes
helyein.
Jeronica incana L.* Szlhegyeken Kiralyhelmec mellett.
Jeronica prostrata L.* A Feketehegyen Nagyszls mellett, a
szlhegyeken Vinna mellett.
Jeronica triphvllos L. Vetesek kztt Klokocso mellett.
Jeronica alpina L. A Krsmez krli havasokon.
To::ia carpatica Wol.* Patak partjan a Zsdimir-vlgy Iels Iolyasanal
Beregben, a Lopusanka-patak Iels reszeben a Pietrosz alatt Maramarosban.
Bartschia alpina L.* A Krsmez krli havasokon.
Pedicularis verticillata L. Sziklas, trmelekes helyeken a Bliznica- es
Pietrosz-havasokon Krsmez mellett.
Pedicularis Oederi Vahl. Szinten ott.
Pedicularis carpatica (Andrae) Simk. Szinten ott.
Pinguicula alpina L. A Krsmez krli havasokon.
Utricularia vulgaris L. Allovizekben Batyun, Muzsaj mellett. Az alIldi
reszen szorvanyosan mindentt.
Plantago maritima L.* Az allomason Munkacson es Homokon Ung
megyeben. Nem allando nvenynk, eme allomasokon mar tbb izben
szedtem, de gyakran eltnik s csak evek mulva jelenik meg ujbol.
Plantago altissima L.* Fves helyeken a Csernekhegyen Munkacs
mellett.
Plantago indica L. A Bodrogkz homokjan mindentt.
Plantago montana Lam. Fves tersegeken a Stich havason Krsmez
mellett.
Sherardia arvensis L.* Reten Ungvar mellett.
Galium pedemontanum (Bell.) All.* Szaraz Ives helyen a vinnai szlk
alatt. I. reflexum Presl.* a Feketehegyen Nagyszls mellett.
Galium cruciata (L.) Scop. Fves es bokros helyeken a sikon es a sikkal
erintkez dombokon.
Galium ochroleucum WolI.* A siksagon szorvanyosan mindentt, a
Felvideken csak a Talabor-vlgyben Maramaros megyeben lattam.
Galium austriacum Jacqu. Csak a Bliznican.
Adoxa moschatelina L. Arnyekos erdben a Kiov-hegy tetejen Klokocso
mellett Ungban.
Jaleriana dioica L.* Mocsaras reten a Voloci vlgyben es a Latorca-
vlgyben Szolyva es Vezerszallas kztt Beregben.
Jaleriana tripteris L.* A Voloc patak IelsIolyasanal, a Latorca-
vlgyben Vezerszallas es Szolyva kztt Beregben; a Pietrosz-havas sziklain
Krsmez mellett.
Campanula alpina L. A Krsmez krli havasokon.
Campanula carpatica Jacqu. A Tisza-vlgy menten Borkuttol le
ugyszolvan egeszen Maramarosszigetig.
Phvteuma spiciforme Roch. Reteken Bustyahaza mellett cca 200 m.
Erdekes, hogy e nveny itt ily alacsony tengerszin Iltti magassagban terem.
Adenostvles alliariae (Gouan) Kern. A Krsmez krli havasokon.
152 153
Aster alpinus L. Sziklas helyeken a Bliznican.
Achillea ptarmica L. Mocsaras reteken Halubina, Munkacs es Batyu
mellett.
Achillea lingulata W. et K. Reten a Kameny-havasokon Raho mellett.
Achillea Schurii Schltz. Bip. A krsmezi havasok sziklain.
Achillea Neilreichii Kern. A vasut menten a siksagon Huszt, Beregszasz,
Munkacs es Ungvar varosokig Ieljn.
Achillea pannonica Scheele.* A szlhegyek Ives tersegein Beregszasz
es Kiralyhelmec mellett.
Matricaria discoidea DC. Ezt a nvenyt nalunk legelszr 1916-ban
Iigyeltem meg Munkacs vasuti allomasan es utcain. Ma mar az egesz
Eszakkeleti-Felvideken mindentt seregesen terem.
Artemisia austriaca Jacqu.* A munkacsi, batyui, csapi, ungvari es
szolyvai vasuti allomasokon.
Erechthites hieracifolia (L.) RaI. Vagasokban Munkacs krl.
Munkacson az utcan is megIigyeltem.
Doronicum stiriacum (Vill.) D. T. A Krsmez krli havasokon.
Doronicum carpaticum (Grieseb. et Sch.) Nym. Szinten.
Senecio integrifolius (L.) Clairv.* Hegyi reteken szorvanyosan
mindentt.
Senecio sulphureus (Baumg.) Simk.* A Krsmez krli havasokon,
a Sztrimba-havason Also-Kalocsa krnyeken.
Senecio carpaticus Herbich. A Pietrosz-havas tetejen Krsmez
mellett.
Carduus nutans L. Legeln Perbenyik mellett.
Carduus transsilvanicus Kern. (C. Kerneri Simk.). A Krsmez
krli havasokon.
Cirsium pauciflorum (W. et K.) Spr. A Pietrosz-havas Ives helyein.
Centaurea melanocalathia Borb. Reteken Maramaros megye eszaki
reszeiben.
Centaurea rhenana Bor. A legujabban terjedni kezd a vasut menten.
Eddigi megIigyeleseim alapjan terem mar Maramarosszigeten, Szolyvan,
Ungvaron s Kassan tul is lattam allomasokon.
Centaurea diffusa Lam. A munkacsi vasuti allomason a C. psammogena
Gay. (C. rhenana x C. diffusa) tarsasagaban ersen szaporodik.
Tragopogon dubius Scop. (T. mafor Jacqu.)* Szlhegyeken Munkacs
es Bereg-Muzsaly mellett.
Scorsonera laciniata L.* A vasuti tltes menten Legenye-Mihalynal.
Taraxacum nigricans (Kit.) Rchb.* Maramaros megye 1700 m.-nel
magasabb havasain.
Taraxacum palustre (Lyons) Lam. et DC. Mocsaras helyeken
Beregszls mellett.
Crepis capillaris (L.) Wallr. Megmvelt talajon es Ives tersegeken a
sik terleten mindentt.
Hieracium Schultesii F. Schultz.* Fves helyeken, legelkn Munkacs
mellett.
H. brachiatum Bertol.* Fves helyeken, legelkn mindentt.
H. leptophvton N. P.* A Zsarnyoban Munkacs mellett.
H. transsilvanicum Schur. Arnyekos Ienyvesekben Krsmez mellett.
* * *
AZ SZAKKELETI FELVIDK ELA1INE-FA1AI
46
BERICHTET BER DIE STANDORTE UND
VORKOMMENSVERHLTNISSE VON
E. ALSINAS1RIM, E. AMBICIA, E. HINCARICA
I. E. CYROSPERMA
IN D. KOMIT. ZEMPLN, UNG UND BEREG
Margittai Antal
Az Elatine-Iajok delkeleti geographiai elterjedeserl vajmi keveset
tudunk meg. Videknkrl eddig biztosan csak az E. alsinastrum-ot ismertk
es csak 1926. november havaban gyjttte legelszr Dr. Boros Csap mellett
(Ung m.) az E. ambigua-t, ahol nehany nappal kesbb en is megtalaltam.
Regebben az volt a velemenyem, hogy a nem rvs level Elatine-k nalunk
a legritkabban elIordulo nvenyek kze tartoznak. Velemenyem szerint
azonban ezek sem lesznek olyan ritkak, mint ahogyan azt gondoltuk.
A botanikusok rendesen szivesebben kerestek Iel a hegyvidekek retjeit, a
___________________________________________
46
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 1927. 26, K 1-12. Old.
15-18.
154 155
havasok sziklait, mint a kevesebbet nyujto AlIld megmvelt szantoIldjeit,
legelit vagy az ugyszolvan egesz nyaron at viz alatt allo mocsaras helyeit
es igy nem igen Iigyelhettek meg az Elatine-ket. Nem egyszer talan Peplis
portula-nak vagy valamelyik apro nves Callitriche-nek nezi ket a
Ielletes kutato s nem trdik velk. Nem kevesbe Iontos az Elatine-k
elIordulasi viszonyainak ismerete is, nehogy olyan helyen keressk emez
aprosagokat, ahol azok nem is teremhetnek.
Mig Dr. Boros az E. ambigua csapi termhelyere nem tett Iigyelmesse,
amig meg nem mutatta nekem az E. ambigua gyepeit, en is hasztalanul kutattam
Elatine-k utan; pedig 1916. ota allandoan kerestem ket. A szerzett ismeretek
alapjan azonban 1927. evben mar tbb Elatine-Iajt szedtem videknkn.
Tapasztalatom szerint Elatine-k utan kell nezni a szantoIldek olyan
melyebb Iekves helyein, amelyek nagyobb eszesek utan viz alatt allnak
es emiatt a vetes kiazott. Tovabba mezei utakon meg kell Iigyelni a melyebb
pocsolyas kerekvagasokat, a legelkn az itt-ott vegighuzodo melyebb
Iekves vizenys helyeket, melyeknek sarat a joszag alaposan sszetaposta
az utmenti arkokat is tanacsos megIigyelni, klnsen ahol azok szelesebbek
es Imentesek; vegl pedig szep zsakmanyra tehetnk szert ujonnan asott
levezet csatornakban is. A Ielsorolt helyeket klnsen akkor tanacsos
tzetesebben megnezni, ha meglatjuk rajtuk az Elatine alsinastrum-ot,
Limosella aquatica-t es a Lindernia pvxidaria-t, melyek allando kiseri az
Elatinek-nek. A beregi sikon az Elatine-ket meg a Heleocharis acicularis,
H. ovata es H. carniolica kiserik.
Aki tehat Elatine-ket akar gyjteni, ilyen helyeket kell atkutatnia.
Termeszetesen szamos ilyen helyet kell vegigkutatnunk, mig szerencsesek
lesznk es ratalalunk az Elatine-re. Ugyanis ugyszolvan meg kell lesni azt
az idt, amikor a viz eppen hogy elparolgott e helyekrl, mert amig viz
takarja ket, vagy meg nem n rajtuk az Elatine vagy az iszapos, piszkos
viz alatt nem latjuk ket. Ha pedig a viz elparolgasa utan csak egynehany
nappal kesbb keressk Iel a helyeket, a Ild mar annyira kiszaradt, hogy a
szarazsag a kis nvenyeknek is megadja a kegyelemdIest.
Tapasztalataim szerint Elatine-k utan mar junius, deli Iekves videkeken
mar aprilis honaptol kezdve kutathatunk, de megtalaljuk ket meg november
honapban is.
Videknkn a kvetkez Elatine-ket gyjtttem:
1. Elatine alsinastrum L. A leggyakoribb Elatinenk. A Bodrogkzben
mindentt megterem olyan helyeken, amilyeneken Ientebb Ielsoroltam.
Beregben ugyszolvan mindentt a hegyek labaig halad Iel. Igy peldaul
legujabban megtalaltam a Munkacshoz kzel posahazi teglavetn.
A Szernye-mocsarban Gat, Makaria es Barthaza kzsegek mellett.
2. Elatine ambigua Wight. Videknkn legelszr Dr. Boros Iedezte
Iel 1926. november havaban Csap mellett. 1927. evben magam a kvetkez
helyeken gyjtttem: Szernye kzsegbl egy nagyobb mezei ut vezet
Batyura. Annak ket oldalan arok vonul vegig. Nem messze Szernyetl a
teglavet eltt hatalmas gyepekben szedtem az E. ambigua-t julius 19-en
es pedig viz alatt, mely viz azonban nehany cm. melyseg volt. Erdekes,
hogy eme viz alatti Elatinek-nel sehol sem tudtam sziromlevelet es porzokat
talalni, a viragkocsanyok pedig minden peldanyan nagyon rvidek voltak,
sokkal rvidebbek, mint ahogyan Moesz azokat lerajzolta. Ugyanezt
Iigyeltk meg Dr. Boros-sal a csapi peldanyokon is. A kiser nvenyek e
helyen Lindernia, Heleocharis ovata es Utricularia Bremii? (nem viragzott)
voltak. Eme utobbi nvenyt meg Batyu mellett is sikerlt gyjtenem, sajnos,
szinten csak virag nelkl. A Szernye-mocsarban is tbb helyen gyjtttem
be az E. ambigua-t. Igy Gat mellett a csatorna jobb partjan szantoIldek
vizallott helyein Lindernia, Elatine alsinastrum, Limosella, Heleocharis
ovata es carniolica tarsasagaban. Makaria es BeregujIalu kzsegek kztt
huzodik egy tlgyIaerd. E tlgyerdtl nem messze a Szernye-mocsar
Iele egy ujonnan asott csatorna huzodik, melynek medret mostanaig meg
nem lepte be I. Julius 16-an eppen hogy kiszaradt belle a viz, a Ieneken
meg itt-ott sar volt, tehat a legalkalmasabb termhelye az E. ambigua-nak.
Es valoban ebben a csatornaban tbb szaz meter hosszusagban seregesen
termett az E. ambigua. Az egesz csatornat nem is kellett bejarnom, mert
rvid idn bell b anyagot tudtam gyjteni. A kiser nvenyek
E. alsinastrum, Peplis portula es Limosella voltak. Ugyancsak a Szernye-
mocsarban egy mezei pocsolyas kerekvagasban talaltam meg Barthaza
kzseg hataraban.
A Szernye-mocsar terleten nv E. ambigua-k mind eleg hosszu
kocsanyuak, ugyhogy teljesen megegyeznek nem csak Moesz leirasaval,
hanem kepevel is. St olyan peldanyokat is talaltam, melyekben a kocsanyok
elerik a level hosszusagat is s igy habitusuk az E. hexandrara emlekeztet,
csak harom porzojuk jelzik az E. ambigua-t.
3. Elatine hungarica Moesz. Ezt az Elatine-t 1927. junius 13-an szedtem
a bodrogszerdahelyi vasuti allomastol nem messze a Bodrog vedgatja mellett
156 157
a szantoIldek kiazott reszein a Peplis portula, E. alsinastrum es Limosella
tarsasagaban. Javaban viritott, s igy mar szabad szemmel is szepen meg lehetett
latni a negy csesze- es partalevelet es a nyolc porzot. Augusztus 3-an
megtalaltam Kiralyhelmec mellett a Nagy-Ibolyas-to partjan szinten vizallott
szantokon, melyekrl eppen hogy elparolgott a viz. E helyen bimbos, viragzo
es elviritott peldanyokat szedtem. A nem nagyon nedves helyen term
E. hungarica viragjai, klnsen bimbos allapotban alig kocsanyosok, mig a
nedvesebb helyeken termk viragkocsanyai elerik nemcsak a levelek Ielet,
hanem a level hosszusagat is, st olyan peldanyokat is lattam, melyeknek
kocsanya a levelek hosszat is meghaladja. Az ilyen peldanyokon a
cseszelevelek majdnem meg egyszer olyan hosszuak, mint a termes szelessege.
Augusztus 5-en ugyancsak ezt az Elatine-t gyjtttem Szomotor (Zemplen)
mellett a Talyba-to partjan a szantoIldek kiazott es sekelyes viz alatt allo
reszein. Ezek a helyek a Talyba-to ama partjan terlnek el, mely a szomotori
allomas utan (Bodrogszerdahely Iele) kvetkez els vasuti rhaznal kezddik
es a vasut menten a bodrogszerdahelyi vasuti allomasig huzodik. Tavaly
tbbszr jartam be a terepet, de a nagy vizallas miatt az elnttt szantoIldek
egesz even at viz alatt maradtak s igy nem tudtam az Elatine hungarica-t
megIigyelni. Az iden krlbell egy meterrel alacsonyabb a viz, mint tavaly
volt s a viz alol Ielszabadult szantoIldek helyet valosagos sznyeggel takarja
be az Elatine hungarica. Nemelyik helyen a gyepet tbb negyzetmeter
terleten sszeIgg takarot alkotnak. Kezddnek mar a szarazabb parton es
lenyulnak egeszen a viz ala krlbell 10 15 cm. melysegig. A szarazabb
helyen nv Elatine agai igen kurtak, alig emelkednek ki a Ildbl, a
nedvesebb, sarosabb helyeken nvk agai egesz 5 cm magassagot erik el, a
vizben nvk pedig valosagos Elatine-parnakat alkotnak, nemelyek pedig
usznak a viz Ielszinen. Az itt nv Elatine hungarica viragai mind
kocsanyosak, a vizben nvk kocsanyai nemcsak elerik a level hosszat, hanem
olyan peldanyokat is lattam, amelyeken a kocsanyok haromszor olyan
hosszuak voltak, mint a level. A tarsnvenyek: Elatine alsinastrum, Limosella,
Lindernia, Heleocharis ovata, H. acicularis, Schoenoplectus supinus, Salvinia
natans, Hvdrocharis es itt-ott Utricularia vulgaris.
4. Elatine gvrosperma Db. ( E. Oederi Moesz.)
47
Egyik legertekesebb
nvenye a Bodrogkznek. A Nagy AlIldre nezve a mult evig ketesnek
tartottak e kis nvenyket. 1926. november havaban Dr. Kol Erzsebet szedte
elszr Vesztn. Ez az erdekes es eddig az AlIldn ketesnek tartott Iaj
Kiralyhelmec mellett Nagy-Ibolyas-toban seregesen terem. A Nagy-Ibolyas-
to Kiralyhelmectl nyugatra az ,Ers erd es a szlhegyek kztt terl
el; krs-krl homokbuckak vezik. Kiralyhelmec Iell a homok lenyulik
egeszen a toba s itt a homokon a viz alatt es csakis a viz alatt terem az
E. gvrosperma. Mar junius honapban Iigyeltem meg a gyepeket, de termeses
allapotban csak julius 2-an szedtem. MegIigyeleseim szerint egeszen 60
cm melysegig is terem a viz alatt, st a melyebb vizben term gyepek
hatalmasabbak, a levelek is nagyobbak, mint a sekelyebb vizben nvke.
Azt hiszem, hogy e mely vizben nv Elatinek atteleltek. Az E. gvrosperma
tarsnvenyei egy csomo Chara es Potamogeton.
* * *
AZ IRIS HINCARICA W. ET K. 1ABB TERMHELYEI
48
NEUERE STANDORTE VON IRIS HINCARICA W. K.
Margittai Antal
Az Iris hungarica Ildrajzi elterjedeserl eddig nem igen sokat tudunk.
A ritka nvenyek kze tartozik. Biztos termhelyei eddig: a borsodmegyei
Szendrlad, a Nyirseg homokja es az EperjesTokaji Hegylanc nehany helye
(Dr. Javorka: Flora Hungarica pag. 192.). Valoszinleg azonban ez a nveny
sem lesz olyan ritka, mint amilyennek gondoltuk,

csak elneztk termhelyeit.
Magam 1927-ben harom ujabb termhelyet talaltam meg s valoszinleg a
termhelyek szama szaporodni Iog, ha tbb gondot Iogunk Iorditani e
nveny Ielkutatasara.
Az els termhely Zemplen megyeben, Kiralyhelmec mellett van.
Kiralyhelmectl nyugatra a siksagbol nehany csucsbol allo trachit
hegycsoport emelkedik ki. Legmagasabb csucsa a Kiralyhegyes (264 m).
Ennek a csucsnak tetejen legel van, a legel alatt pedig a kisgeresi szlk.
Eme szlk kztt es ezeknek tetejen Ives, sziklas helyek vannak, melyek
___________________________________________
48
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 1928. 27, K 112.
Old. 17-18.
___________________________________________
47
CIr. GyrIIy Magy. Botan. Lapok XXV. 154.
158 159
sziklas termeszetk miatt eddig meg nincsenek betelepitve szlvel. Ezeken
a helyeken terem az Iris hungarica. Bar a gyermekek elegge pusztitjak e
szep nszirmot, bokretaba szedik, azert magamnak is sikerlt b anyagot
begyjteni belle. A masodik termhelye Munkacs mellett van a Paphegyen.
A Paphegy tetejen keletnyugat iranyban huzodik vegig krlbell egy
katasztralis holdnyi terleten egy Ives terseg. A nyugati resze valamikor
szlvel volt benepesitve, de a Iilokszera annak idejen tnkre tette s gazdaja
nem tartotta erdemes-nek ujbol betelepiteni. A keleti reszen a Ives terseg
eredeti. Ezen terem az Iris hungarica. Viragzo peldanyokat nehezen talalhat
itt az ember, mert viragzas eltt, majus kzepen mar lekaszaljak a retet.
Magam is csak egy-ket viragzo peldanyt szedtem olyan helyen, ahova a
kasza nem juthatott. Majus elejen azonban szamos tvet Iigyeltem meg.
A harmadik termhely Nagyszlls mellett, a Feketehegyen van. Ennek
alja szinten szl. Kzvetlenl a Tisza hidjanal van egy kbanya. E mellett
a Feketehegy oldala a legmeredekebb es tele van korcs tlgybokrokkal,
ezek kztt pedig kis Ives tisztasokkal. Az utolso szl Ielett, nem messze
a szl tetejetl, egy ilyen tisztason szedtem az Iris hungaricat. Bar az
AlIlddel erintkez dombok retjeit tbb helyen Iigyeltem meg, de az Iris
hungaricat nem sikerlt megtalalnom. Ugy latszik, hogy legszivesebben a
szlk Ielett lev Ives tersegeken telepedik meg. Az Iris hungarica utan
elssorban tehat ezeken a helyeken kell kutatni.
* * *
1ABB VNDORNVNYEK MUNKCSON
49
NEUERE ADVENTIVPFLANZEN IN DER FLORA
VON MUNKCS
Margittai Antal
Eveken keresztl Iigyelem azokat a nvenyeket, melyek hozzank a
kereskedelem es a vasut reven jutnak es gazdagitjak Ilorankat. Klnbz
cikkeimben mar tbb ilyen bevandorolt nvenyt (Amaranthus albus, Juncus
tenuis, Centaurea diffusa, Erechthites, stb.) publikaltam. A mult evben ujabb
Iajok jelentek meg nalunk. Eme Iajok vagy a Nagy-AlIldrl jttek, vagy
klIldrl honosodtak meg nalunk. Ilyen adventiv nvenyek a kvetkezk:
Cerastium anomalum W. et K. Ezt a nvenyt 1926-ban szedtem
legelszr a beregszaszi es batyui allomasokon. Munkacson 1927-ben
Iigyeltem meg. Elszr a varos utcain, majd 1928-ban a szlhegyek arkai
mellett lev gyepeken.
Carex stenophvlla Wahlbg. 1927-ben szedtem elszr a munkacsi
allomason. Itt eleg jol erzi magat s mar nagyobb terletet takar be.
Scleranthus perennis L. Ez a nyugat Iell hozzank behurcolt nveny
szinten az allomason terem. Vajon Iog-e itt elszaporodni, azt meg meg kell
Iigyelni. Legelszr 1927-ben Iigyeltem meg.
Oxalis corniculata L. Legelszr 1926-ban lep Iel Munkacs utcain.
1927-ben mar az egesz varosban, keritesek aljan, Ialak tveben, seregesen
terem. Valoszinleg viragmagvakkal kerlt hozzank.
Amaranthus crispus (Lesp. et Theven.) N. Terraciano. 1927-ben jelenik
meg a munkacsi allomason, kzvetlenl a berakodo allomas bejaratanal.
Terem meg Csapon is, szinten az allomason es az allomashoz kzeli utcakon.
Dianthus campestris M.B. Szalankent mar nehany even keresztl
talalom a munkacsi allomason. A haboru alatt Deloroszorszagbol kerlt
hozzank.
* * *
SZOMOTOR HOMOK1NAK FLR1A
50
Margittai A.
Szomotor Zemplen megyeben, a Bodrogkzben Iekszik, Satoraljaujhelytl
keletre. A terlet, amelyet 1926-ban negy izben Ielkerestem, nem nagy s a
terkepen krlbell a kvetkezkepen lehetne megjellni: a szomotori vasuti
allomastol az uton egeszen a Szomotor Bodrogszerdahely kzti orszagutig,
innen az orszagut menten nyugatra a bodrogszerdahelyi vasuti allomasig, innen
Iel a nagykvesdi Szigethegyekre, e hegyekrl le Nagy-Kvesdig es innen az
___________________________________________
5O
Bneme ony6nixonano y Botanikai Kzlemenyek. 1929. - 26, K 1-4.
Old. 26-32.
___________________________________________
49
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 1928. 27, K 1-12.
Old. 18-19.
160 161
orszagut menten vissza a szomotori vasuti allomasig. A terlet tehat kicsiny,
de talajviszonyainal Iogva valtozatos es igy Iloraja is erdekes es tanulsagos.
A szomotori allomas es Nagy-Kvesd kzti orszaguttol keletre Iekv resz
a ,Fels-Kereszter, azt a sik dlt pedig, amelyik ettl az orszaguttol
nyugatra terl el es egeszen a Iutohomokig nyulik le, a nep ,Hosszumez-
nek nevezi. A ,Hosszumeznyugati oldalan egy homokbucka sorozat
huzodik, ennek neve ,Zompod. A Zompodtol nyugatra a hegyek labanal
huzodik krlbell a Ientemlitett rhaztol Ielkralakban egeszen a
bodrogszerdahelyi vasuti allomasig a ,Talyba-to. A Hosszumez deli
oldalan ujbol homokbuckak vannak, amely Ielhuzodik majdnem a kvesdi
hegyek eszaki oldalanak Ieleig, ezt a reszt a nep ,Kenyeres-nek nevezi.
A Talyba-to Iltti akacos pedig a ,Csep-vlgy. A kvesdi hegyek eszaki
oldalat es csucsat szinten atkutattam, hasonlokeppen a Bodrog partjat
Bodrogszerdahely es Szomotor kzt. A bodrogparti utak menten es hazak
kzt a szokasos Ialusi gyomnvenyek teremnek, kztk erdekesebb a
seregesen elIordulo Ornithogalum Boucheanum.
A Fels-Kereszter dl talaja agyag es szantoIldl szolgal. A vasuthoz
kzelebb es resze magasabb Iekves es szaraz, ezen a reszen mvelesre
alkalmas Ildek vannak. A vasuttol tavolabb Iekv reszek alacsonyabb
Iekvesek, meg nehany evvel ezeltt ezeket a reszeket is mveltek, de mar
harom even at tarto Iolytonos eszesek miatt a Bodrog vize allandoan
magasallasu es atszivarog e melyebb Iekves szantoIldekre, ugy hogy mind
a negy kirandulasom alkalmabol viz alatt talaltam e szantoIldeket. E nedves
es pocsolyas szantoIldeken csakhamar otthonossa lettek a mocsari
nvenyek. A viz alatt nem allo reszeken tavasszal rengeteg Limosella
aquatica es Mvosurus minimus terem. Kirandulasaim alkalmabol a
kvetkez nvenyeket irtam, illetve gyjtttem ssze: Ranunculus repens,
R. sceleratus, R. lateriflorus, R. flammula, Juncus lampocarpus, J. bufonius,
J. compressus, J. atratus, Carex hirta, Heleocharis palustris, Schoenoplectus
supinus, Tvpha latifolia, T. augustifolia, Alisma plantago, A. stenophvllum,
Cvperus fuscus, Peplis portula, Oenanthe aquatica, Lindernia pvxidaria,
Gnaphalium uliginosum, Inula britannica, Elatine alsinastrum, Rorippa
austriaca, R. silvestris, R. islandica, Lvthrum virgatum, L. hvssopifolia.
A Hosszumez dl vasuti vonal menti resze szinten magasabb Iekves,
szarazabb es Ildmvelesre alkalmas, ellenben deli resze, amelyhez a
Kenyeres homokbuckai csatlakoznak, nedves es legell szolgal. Az egesz
dl talaja agyag, nagyobbreszt tengerivel van bevetve, rajta a szokasos
gyomnvenyeket talaljuk.
E dl deli resze es nyugati resze erintkezik a homokbuckakkal. Delen
a Kenyeressel es nyugaton a Zompoddal. Ott, ahol delen a Kenyeressel
erintkezik, van a dlnek legmelyebb resze, mely normalis krlmenyek
kztt csak nedves es legell szolgal, az iden teljesen viz alatt allott es
igy legell sem lehetett hasznalni. A Kenyeres homokbuckai ugyszolvan
teljesen tengerivel vannak bevetve es a ketszeri kapalas miatt ugyszolvan
minden nveny ki van belle irtva. E homokbuckak laba mar belenyulik a
Hosszumez nedves reszebe, azert e helyen a vetes teljesen kiazott es
meternyinel is hosszabb Echinochloa crus galli gyepjein kivl tanyat ttt
egynehany mocsari nveny is. Ilyenek tavasszal a Limosella aquatica,
Mvosurus minimus, sr gyepeket alkot a Juncus bufonius, tovabba
Gnaphalium uliginosum, Rorippa islandica, Ranunculus lateriflorus es
masok. E lejtk aljan lev es ez evben viz alatt allo legeln es annak arkaiban
a kvetkez nvenyeket lattam: Galega officinalis, Peplis portula,
Schoenoplectus supinus, Juncus compressus, J. bufonius, J. effusus,
J. lampocarpus, J. atratus, Heleochloa alopecuroides, Beckmannia
eruciformis, Anthoxanthum odoratum, Agrostis vulgaris, Alopecurus fulvus,
A. pratensis, Glvceria plicata, Carex hirta, Heleocharis palustris, Lvthrum
virgatum, L. hvssopifolia, L. salicaria, Rorippa islandica, Alisma plantago,
A. stenophvllum, Stachvs palustris, Jeronica scutellata, Tvpha angustifolia,
Ranunculus repens, R. flammula, R. sceleratus, Gratiola officinalis,
Lvsimachia nummularia, Elatine alsinastrum, Leontodon autumnalis, Inula
britannica, Pulicaria vulgaris.
Eme legel nyugati szelen, kzvetlenl a homokbuckak alatt terl el a
Hosszumezei to, melynek krlbell 5060 m a hossza es krlbell
ugyanannyi a szelessege, legnagyobb melysege krlbell 80 cm, szarazabb
evekben a to valoszinleg teljesen ki is szarad. A parton tmeges a Juncus
effusus es a Glvceria aquatica. Tavaszi kirandulasomkor Ranunculus
sceleralus-t, Mvosurus minimus-t es a Carex hirta-t lattam itt. A masik ket
kirandulasom alkalmabol pedig a kvetkez nvenyeket irtam ssze:
Heleocharis palustris, Juncus bufonius, J. compressus, J. lampocarpus,
Schoenoplectus lacustris, Lemna minor, Alopecurus geniculatus, Agrostis
162 163
vulgaris, Glvceria fluitans, Alisma plantago, Lvthrum hvssopifolium,
Mentha pulegium, Jeronica scutelatta, Gratiola officinalis, Ranunculus
repens, R. trichophvllus, Lvsimachia nummularia, Potentilla supina,
Oenanthe aquatica, Rorippa amphibia, R. silvestris, Plantago media,
Gnaphalium uliginosum, Pulicaria vulgaris, Inula britannica, Potentilla
supina, Peplis portula, Centaurium pulchellum es nagy mennyisegben az
Elatine alsinastrum. A parton Hibiscus ternatus.
E topart krli homokon teremnek: Bromus sterilis, Erigeron canadense,
Digitaria sanquinalis, D. ciliaris, Festuca pseudovina, Ervngium campestre,
Trifolium strepens, T. arvense, Filago germanica, Plantago indica
(seregesen), Kochia laniflora, Salsola kali, Coriospermum nitidum,
Hieracium echioides, Artemisia campestris, Cvnoglossum officinale,
Cvnodon dactvlon, Achillea pectinata, Equisetum pannonicum (seregesen).
A Kenyeres szinten tengerivel van bevetve, Iloraja ezert szegeny,
erdekesebb itt a Jeronica incana es Prunus fruticosa, melyeket a Zompod
homokjain nem lattam.
A Zompod homokbuckainak keleti resze joreszt gyepes Ives, nyugati
resze ellenben teljesen mveles alatt van. A Zompod gyepes resze alig
nagyobb egy holdnal s legell szolgal. Ennek ellenere megis e reszen
szep homoki Ilora van: Potentilla arenaria, P. argentea, Rumex acetosa,
R. multifidus, Dianthus Pontederae, D. serotinus, Tunica prolifera,
Cerastium semidecandrum, C. pumilum, Papaver dubium, Ornithogalum
Boucheanum, Jeronica prostrata, Silene otites, Gvpsophilla paniculata,
Ervsimum diffusum, Jicia sativa, Trifolium strepens, T. arvense, Coronila
varia, Oenothera biennis, Ervngium planum, E. campestre, Matricaria
chamomilla, Crepis rhoeadifolia, Centaurea rhenana, C. spinulosa,
Anthemis arvensis I. Havnaldi, Chondrilla funcea, Achillea Neilreichii,
Artemisia campestris, Salvia pratensis, S. nemorosa, Plantago lanceolata,
P. indica, Asperula cvnanchica, Eragrostis minor, Festuca pseudovina,
F. vaginata, Poa bulbosa et I. crispa, Apera spica venti, Digitaria
sanguinalis, Cvnodon dactvlon, Andropogon ischaemum, Agropvrum
intermedium et var. villosum, Salsola kali, Kochia laniflora es nedves,
mocsaras helyen Heleocharis uniglumis es Baldingera arundinacea.
Nem messze a hosszumezei totol a homokban a szlk aljan ket mocsar
van. Mindakett igen apro, alig egynehany negyzetlnyi terlet es
kzvetlenl egymas mellett Iekszik. Normalis krlmenyek kztt
valoszinleg csak tavasszal van bennk viz, a nyar Iolyaman pedig
kiszaradnak. 1926-ban azonban a Iolytonos eszesek miatt bven volt bennk
viz. A Juncus effusus es J. conglomeratus valamint a Glvceria aquatica itt is
tmeges. Itt teremnek ezeken kivl: Juncus bufonius, J. lampocarpus,
Schoenoplectus lacustris, Salvinia natans, Pvcreus flavescens, Cvperus fuscus,
Alisma plantago, Trifolium repens, T. fragiferum, Galega officinalis,
Epilobium hirsutum, E. roseum, E. palustre, Svmphvtum officinale, Potentilla
supina, Gratiola officinalis, Lindernia pvxidaria, Phragmites communis,
Mvosurus minimus, Ranunculus flammula, R. repens, R. sceleratus, Limosella
aquatica, Lvcopus europaeus, Stachvs palustris, Peplis portula, Gnaphalium
uliginosum, G. luteo-album, Erigeron canadense, Pulicaria vulgaris, Inula
britannica, Salix alba, Galium palustre.
A Zompod nyugati resze teljesen mveles alatt all, erdekesebb gyomok
itt: Bromus secalinus, Jicia angustifolia, Polvcnemum Heufelii.
A Csep-vlgyben akac- es IeketeIeny-ltetveny van, ezeken kivl
meg a kvetkez Iakat, illetve cserjeket Iigyeltem itt meg: Populus nigra
es P. alba, Sambucus nigra, Crataegus oxvacantha, Frangula alnus,
Ligustrum vulgare es itt-ott Tilia cordata, a Populuson es Crataeguson.
Jiscum album. Maga az erd szomoru kepet mutat, igen gyomos, az erdcske
nvenyei kzt Iigyelemre meltobbak: Ornithogalum comosum es
O. Boucheanum, Muscari comosum, Jiola hirta, J. tricolor, Lamium album,
L. purpureum es L. amplexicaule, Thlaspi perfoliatum, Gagea lutea,
Jeronica triphvllos.
Erdekesebb az erdben lev Ives terseg, melyet csak legujabban
telepitettek be Iiatal Pinus nigra csemetekkel. Ennek a nehany negyzetl
terletnek igazan szep homoki Iloraja van, sajnos, a beIasitassal ez a Ilora
is veszelyeztetve van. E helyen terem: Pulsatilla flavescens, Melica
transsilvanica, Phleum phleoides, Triticum repens es T. intermedium,
Anthericum ramosum, Asparagus officinalis, Jerbascum australe,
J. blattaria es J. thapsiforme, Jeronica prostrata, Campanula bononiensis
es C. pinifolia, Nigella arvensis, Helichrvsum arenarium, Scor:onera
purpurea, Crepis foetida, Tragopogon mafor es T. orientalis, Achillea
millefolium es A. collinum, Erigeron canadensis, Hieracium umbellatum
es H. echioides, Scabiosa ochroleuca, Trifolium alpestre, Rumex multifidus,
Hvpericum maculatum, Pimpinella saxifraga, Dianthus pontederae, Silene
otites, Calamintha acinos, Stachvs recta.
164 165
A Zompod nyugati oldalatol kezddleg a kvesdi hegyek labanal
huzodik el egeszen a bodrogszerdahelyi allomasig a Talyba-to. Hossza
krlbell 3 km, szelessege pedig 100-150 m. Valoszinleg a Bodrog holt
aga, melyet most is a nagyobb nyomasu Bodrog vize taplal. Melysege eleg
nagy lehet, mert a viz mar egy nehany meterre a parttol az embert elboritja.
A deli oldalon a kvesdi hegyek sziklait mossa es e helyen a legmelyebb.
A deli partja beIasitott, masutt mindentt Iatlan. A deli partjan oriasi Salix
fragilis-ok, Populus nigra-k vannak. Altalaban a keleti medre szelesebb es
sekelyesebb. A partok minden oldalrol vizinvenyekkel vannak benve.
A partokon tmeges az Echinochloa crus galli, a Bidens cernua es
B. tripartita, melyek kzl az els eleri a 90 100 cm magassagot, az utobbi
pedig a 150 cm magassagot is. A partok kzeleben, de mar a vizben nagyobb
allomanyokat alkotnak a Glvceria aquatica, Schoenoplectus lacustris,
Phragmites communis. A Tvpha latifolia csak a bodrogszerdahelyi allomas
es a to deli partjan alkot allomanyokat. Ugyancsak a partokon, klnsen a
kisebb blkben a viz Ielletet tmegesen boritja a Salvinia natans,
Hvdrocharis morsus ranae, Stratiotes aloides, Lemna trisulca, L. minor,
L. gibba es Spirodela polvrrhi:a. A to melyebb helyein szabad viztkr
van, csak itt-ott alkotnak aprobb szigeteket a Castalia alba, Nuphar luteum
es Polvgonum amphibium. Sajnos, a to belsejet egyaltalaban nem tudtam
atkutatni, mert csonakom nem volt. Emiatt meg kellett elegednem a partnak
es a partmenti sekelyebb vizeknek atkutatasaval, melynek eredmenye a
kvetkez: Elatine alsinastrum, E. hungarica, Ranunculus repens,
R. flammula, R. sceleratus, R. lingua, R. aquatilis, R. trichophvllos, Lindernia
pvxidaria, Limosella aquatica, Glvceria plicata, Potamogeton acutifolius,
P. crispus, P. natans, P. lucens, Butomus umbellatus, Alisma plantago es
A. stenophvllum, Sagittaria sagittifolia, Juncus bufonius, J. lampocarpus,
Heleocharis ovata, H. palustris, H. acicularis, Schoenoplectus supinus,
S. maritimus, Oenanthe aquatica, Lvthrum virgatum, L. salicaria,
L. hvssopifolia, Epilobium palustre, E. hirsutum, Trapa natans, Rorippa
silvestris, R. islandica, R. amphibia, Lvsimachia nummularia, L. vulgaris,
Centaurium pulchellum, Pulicaria vulgaris, Inula britannica, Carex
pseudocvperus.
A to deli oldalanak kzepe tajan van egy sziklacsoport, melynek labat
a Talyba to mossa. Ezeken a trachitsziklakon szinten terem nehany erdekes
Iaj, mintegy szegeny maradeka annak a volt gazdag Iloranak, mely valamikor
a kvesdi hegyeket takarta, mieltt legell beIogtak volna. E sziklakon
terem: Jeronica incana es J. canescens, Dianthus Pontederae, Tunica
prolifera, Asperula cvnanchica, Silene otites, Seseli annuum, Pimpinella
saxifraga, Berteroa incana, Ervsimum diffusum, Arabis arenosa, Potentilla
arenaria es P. argentea, Prunus fruticosa, Crataegus oxvacantha, Rosa
sepium, Hieracium umbellatum, H. echioides, Centaurea stricta, C. rhenana,
Erigeron canadensis, Picris echioides, Carduus nutans, Achillea pectinata,
Ervngium campestre, Sedum boloniense, Teucrium chamaedrvs, Stachvs
recta, Salvia pratensis, Calamintha acinos, Festuca pseudovina,
Andropogon ischaemum, Echium vulgare, Galium verum, Campanula
pinifolia, Hvpericum perforatum, Scabiosa ochroleuca, Lotus corniculatus,
Cvtisus nigricans, Trifolium strepens es T. arvense, Populus nigra (bokor),
Centaurium umbellatum, Saxifraga tridactvlites, Androsace elongata.
A kvesdi hegycsoport ugyszolvan teljesen legell szolgal, csak itt-
ott talalni rajta szlket, vagy az aljan szantoIldeket. A legelesz joszag
tnkre is tette e hegyeknek si szep es gazdag Ilorajat. A meg megmaradt
tengd elemek mutatjak, hogy e hegyseg Iloraja sszetevdtt a kzeli
homok elemeibl es a trachithegyek retjeinek elemeibl, melyekhez most
csatlakoznak azok az elemek, melyeket a legelesz joszag hurcol be. Ott,
ahol a Iutohomok Ielhatolhatott, terem a Plantago indica, Ervsimum
diffusum, Berteroa incana, Dianthus pontederae es D. serotinus, Gvpsophila
paniculata, Potentilla arenaria, Silene otites, Tunica prolifera, Hieracium
echioides, Ervngium campestre, Campanula pinifolia, Crepis rhoeadifolia,
Nigella arvensis.
A homokon tul a trachiton es az agyagon is n meg a homoki elemek
kzl egynehany. E trachithegyek legelin a kvetkez nvenyeket szedtem,
illetve irtam ssze: Crataegus oxvacantha valosagos Iava n itt, alattuk,
tavasszal seregesen terem Orchis morio, Ornithogalum comosum, e
legelkn tavasszal a Carex supina-t es C. stenophvlla-t szedtem. Ezeken
kivl terem meg: Jerbascum phlomoides, J. lvchnitis es e kett kevereke a
J. Bischofii, Jeronica incana, Stachvs germanica, Teucrium chamaedrvs,
Salvia pratensis, Lavatera thuringiaca, Campanula bononiensis es
C. pinifolia, Fragaria collina, Potentilla arenaria es P. argentea, Rosa
canina es R. dumetorum, Knautia arvensis, Scabiosa ochroleuca, Muscari
comosa, Xanthium spinosum es X. strumarium, Centaurea rhenana,
C. pannonica es C. cvanus, Erigeron acer, Hieracium auricula, H. Bauhinii
166 167
es H. pilosella, Leontodon autumnalis, Filago germanica, Carduus
acanthoides es C. nutans, Achillea millefolium es A. pectinata, Cichorium
intvbus, Cirsium arvense, Trifolium repens, T. pratense, T. arvense es
T. strepens, Lotus corniculatus es L. tenuifolius, Medicago falcata es
M. lupulina, Lepidium draba, Berteroa incana, Andropogon ischaenum,
Agrostis vulgaris, Silene otites, Dianthus carthusianorum es D. pontenderae,
Carex carvophvllea, Tunica prolifera, Sambucus ebulus, Urtica dioica,
Convolvulus arvensis, Seseli annuum, Echium vulgare.
Utmenti arkokban az Ervngium planum, a Beckmannia es Elatine
alsinastrum erdekesebb, a vasuti allomasnal emlitest erdemel az Amaranthus
albus.
DIE FLORA DES SANDGEBIETES VON SZOMOTOR
Margittai A.
Die OrtschaIt Szomotor liegt stlich von Satoraljaujhely (Kom.
Zemplen). In Ihrer Nhe beIinden sich einige kleinere, Ielsige Trachythgel,
mit einem sandigen Gebiete an ihrem Fue; noch tieIer beIinden sich einige
tote Arme des Flusses Bodrog. Das Gebiet steht zum groen Teil in Kultur;
die mit Bumen bepIlanzten Teile, Ielsige Stellen, Teile der Weiden, als
auch SmpIe bewahren aber doch vieles aus der alten Sand- und SumpIIlora.
Die Flora des Sandes ist reich an typischen Elementen des ungarischen
TieIlandes (z. B. Festuca vaginata, Carex supina, Dianthus serotinus,
Pulsatilla flavescens, Prunus fruticosa, Polvcnemum Heuffelii, Jeronica
incana, Achillea pectinata, A. Neilreichii, Hieracium echioides usw.), denen
sich einige Felsenbewohner anreihen (Cardaminopsis arenosa). Von den
Bewohnern des SumpIes sind zu erwhnen: Salvinia natans, Stratiotes
aloides, Potamogeton acutifolius, Beckmannia eruciformis, Schoenoplectus
supinus, Juncus conglomeratus, Ranunculus lateriflorus, R. lingua, Elatine
alsinastrum, Epilobium palustre, Trapa natans, Limosella aquatica,
Lindernia pvxidaria etc.
* * *
KIRLYHELMEC S KRNYKNEK FLR1A
51
Margittai Antal
Az 1927. evben tovabb Iolytattam a Bodrogkz Ilorajanak tanulma-
nyozasat. A terlet, melyet ez evben kutattam, Kiralyhelmec krnyeke volt.
Kiralyhelmec ugyszolvan a Bodrogkz kells kzepeben Iekszik. Utolso
vasuti allomasa Perbenyik. Kiralyhelmecet regen Perbenyikkel keskeny-
vaganyu-vasut kttte ssze, ma csak autobusszal erhetjk el.
Az egesz terletet, melyet kutattam, a nvenyzet szempontjabol a
kvetkez nagyobb egysegekre lehet Ielosztani.
1. A perbenyiki erd.
A perbenyiki erd az allomas mindket oldalan terl el. A Ialuhoz igen
kzel Iekszik, azert nvenyzeteben igen sok a gyom. Alkoto Iaja a Quercus
robur. Aljnvenyzeteben, a gyomokon kivl, a kvetkezk jellegzetesek:
Gagea lutea, Pulmonaria officinalis, Dentaria bulbifera, Jinca minor, Jiola
silvestris, Carex silvatica, Polvgonatum multiflorum, Lamium luteum,
Asperula odorata, Milium effusum, Scrophularia nodosa stb.
2. A Perbenyik-Kirlyhelmec kzti orszgt mentn elterl
szntfldek.
A siksagnak ugyszolvan csak ez a resze alkalmas mvelesre, tbbi reszen,
egesz juniusig, viz van s inkabb legell vagy retl szolgal. Eme
szantoIldeken inkabb tengerit es csak keves gabonanemt, burgonyat es
loheret termelnek. Tavasszal e szantoIldeken mindentt a szantokat jellemz
tavaszi nvenyek teremnek. Ilyenek: Jeronica hederifolia, J. triphvllos,
J. bv:antina, J. verna, Draba verna, Glechoma hederacea, Lamium
amplexicaule, L. purpureum. Kesbben jelenik meg a Gagea pratensis,
Ervsimum repandum, Arenaria serpvllifolia, Mvosotis micrantha, Jiola
arvensis, Holosteum umbellatum es Cerastium caespitosum. Juniusban
klnsen a kiazott s most mar szikkadni kezd helyek erdekesek. Tmentelen
mennyisegben lepi el e helyeket a Juncus bufonius, kzte itt-ott kis, alig
nehany tenyernyi tisztasokat talalhatunk, amelyeken igen erdekes aprosagokat
szedhetnk: Lindernia pvxidaria, Limosella aquatica, Elatine alsinastrum,
___________________________________________
51
Bneme ony6nixonano y Botanikai Kzlemenyek. 1929. 26, K 5-6.
Old. 88-96.
168 169
Lvthrum hvssopifolium, Ranunculus lateriflorus, Mvosurus minimus,
Plantago tenuiflora, utobbit eddig csak e helyen szedtem a Bodrogkzben.
Kis-Geres es Kiralyhelmec kztt, a Kiralyhegyes deli labanal, terl el
egy nedves, mocsaras legel, egyhangu Iloraval, miben legIeljebb a
Cardamine pratensis erdekesebb. Nemileg erdekesebbe teszik a legel
Ilorajat a legeln lev melyebb Iekves helyek, melyeken meg junius
honapokban is viz marad s csak e ho vegen kezdenek szikkadni. Ezekben
az arkokban a kvetkez Iajokat szedhetjk: Salvinia natans, Rorippa
islandica, Juncus articulatus, J. compressus, J. bufonius, Rumex maritimus,
Ranunculus lateriflorus, Elatine alsinastrum, Lindernia pvxidaria,
Limosella aquatica. Augusztus honapban mar ez a sik legel is teljesen
kiszaradt, meg a sar is kkemeny lesz, ugyhogy rajta mar csak a szivos
Heleochloa alopecuroides terem.
A legel deli oldalan van a Bozo-erd. Meg Iiatal, sr tlgyes s igy
erdekes nvenyzet nem tudott benne kiIejldni. Emlitest erdemelnek megis
a Picris hieracioides, Hieracium racemosum, H. umbellatum, tovabba az
erd szelen lev bokrokban a Peucedanum alsaticum, mely videknkn
eleg ritka.
A Bozo-erd mellett Iolyik el a Karcsa-patak. Ez az er Kis-Dobra
krnyekebl indul ki s sszegyjti a videk talajvizet. Nyar derekan alig
van benne viz s nagyon lassan Iolyik, azert az egesz medret benvi a Glvceria
aquatica es a G. plicata, amelyek oly sr allomanyt alkotnak, hogy a tbbi
nvenyek reszere lehetetlenne teszik a vegetatiot. Allomanyokat alkot meg
itt-ott e patakban a Schoenoplectus lacustris es Tvpha latifolia. Ahol ezek
egy kis szabad terletet hagynak, ott, tbbek kztt, a kvetkez Iajok
teremnek: Salvinia natans, Stratiotes aloides, Heleocharis palustris,
Oenanthe aquatica, Lemna minor, L. trisulca, Rorippa islandica,
R. amphibia, Hottonia palustris, Juncus articulatus, Butomus umbellatus,
Hvdrocharis morsus ranae, a partokon Rumex maritimus.
3. A homokon lev szntfldek.
A homok a Kiralyhegyes trachit-hegycsoport labat es annak oldalat
vezi. Agyag es trachit-sziklak csak a csoport tetejen vannak. Legkevesebb
a homok a Kiralyhegyes deli oldalan, a legtbb pedig keleti es nyugati
labanal talalhato. Tovabba homokbuckak vannak mindentt azon a sik
terleten is, amelyik a Kiralyhegyestl nyugatra, egesz Szomotorig terl
el. Az alacsonyabb es kevesse meredek homokbuckak szantoIldl
szolgalnak. Kiralyhelmec mellett, a Kiralyhegyes eszaki oldalan, a homokon
legelk is vannak, helyenkint kisebb akacosokkal.
A szantoIldek es tarlok nvenyzete az sszes homokon egyIorma,
egyhangu; Iigyelemre meltok: Gagea pratensis, Ornithogalum Gussonei,
Polvcnemum Heuffelii, Kickxia elatine, Euphorbia exigua, Orobanche
ramosa, Sisvmbrium Loeselii, Cerastium glomeratum I. glutinosum, Jiola
luteola, J. arvensis I. ruralis, Cerastium caespitosum I. glandidosum,
Anthemis ruthenica.
4. A homok fves trsgei.
A homokon Ives tersegek rendesen olyan helyeken vannak, ahol a
lejt meredeksege Iolytan a terletet Ielszantani nem lehet, vagy pedig ahol
a homokbuckan keresztl utat vagtak s az ut ket oldalan a homokot Ivel
lektttek. Ilyen kisebb Ives tersegeket vegl a szantoIldek mezsgyein
is talalhatunk. Nagyobb Ives tersegeket lehet talalni Kiralyhelmec eszaki
reszen, a zsidotemet mellett, az Ibolyas-tavakhoz vezet ut mind a ket
oldalan, az ,Ers-erd alatt, a Szentesre vezet mezei ut menten. Szep,
egy holdnal is nagyobb retet talalunk a homokon a Lecsi-korcsmatol keletre,
a Csoma-tonal. Valamikor e retek helyen szantoIldek voltak, de mar regota
nem mvelik s igy ma mar eleg szep homoki Ilora honosodott meg rajtuk.
A homok eme Ives tersegein nevezetesebbek tavasszal: Cerastium
caespitosum, C. semidecandrum I. pallens, I. perviscosum, C. pumilum
I. glutinosum, brachvpetalum es brachvpetalum x pumilum, Draba verna
es I. glabrescens, Cvtisus ratisbonensis, Potentilla arenaria, Jiola lathvroides,
az Ers melletti Ives tersegen Pulsatilla flavescens es I. roseolus, Carex
carvophvllea v. fissa. A pazsitot alkotjak: Anthoxanthum odoratum, Festuca
valesiaca, F. sulcata es I. angustifolia, Poa trivialis, Poa bulbosa v. crispa,
Bromus hordeaceus, B. tectorum, Koeleria gracilis, Carex praecox, C. hirta,
C. pilulifera (csak a zsidotemetnel Kiralyhelmec mellett). Ezekhez jarulnak
meg majus honapban: Thvmus brachvphvllus Op. I. pratensis Lyka (ad
I. aridum Lyka vergens), Th. auctus Lyka es ennek I. ellipticus Op. alakja,
Th. glabrescens Willd. (a Csoma-tonal) es a I. eurvphvllus Borb. csikensis
Lyka (intermedia).
52
___________________________________________
52
Thvmusaimat Lyka K. ur hatarozta meg.
170 171
A nyar Iolyaman e helyeken terem: Dianthus pontenderae, Gvpsophila
paniculata, Ervsimum diffusum, Campanula pinifolia, Salsola kali es
I. tenuifolia (a Csoma-tonal), Cvnodon dactvlon, Silene conica, Festuca
vaginata (a Csoma-tonal), Hieracium echioides, Chondrilla funcea, Silene
otites, Berteroa incana, Plantago indica, Jeronica prostrata, Muscari
tenuiflorum (a Csoma-tonal), Jerbascum lvchnitis, Trifolium montanum,
T. ochroleucum, Cvtisus ratisbonensis (a nyaron is virito viragaival ad
I. horniflorum Borb. vergens), Centaurea scabiosa, C. rhenana, Artemisia
campestris f. lednicensis, Crepis setosa, Picris hieracioides, Erigeron acer,
Leontodon crispus, Hieracium umbellatum, H. Bauhinii, H. pilosella,
Achillea collina es A. pannonica, Helianthemum ovatum, Jasione montana.
Csak a kiralyhelmeci homokon szedtem a Jeronica incana-t.
5. A Kirlyhegyes hegycsoport.
A Kiralyhegyes hegycsoport Kiralyhelmec, Veke, Szentes es Kis-Geres
kzsegek kztt terl el. Legmagasabb csucsa a Nagy-Kiralyhegyes
(261 m.) es tle keletre a Kis-Kiralyhegyes (226 m.).
Eme magasabb csucsokon kivl a csoport nyugati oldalan vannak delrl
eszakra haladva a Garda-hegy, a Kopasz-hegy es a Rilis. Eszaki nyulvanya
pedig az Ers. A csoport alapkzete trachit. A trachitot azonban krnyes-
krl mindentt beIedte a homok, ugyhogy a kisebb csucsokat teljesen
beIedte, a ket nagyobb csucsnal csak az oldalakat takarja, csak a csucsokon
van agyag, illetve bujnak ki itt-ott a trachit-sziklak. A hegyek java resze
szlvel van beltetve, sok szanto, akacos, helyenkint legel is van rajtuk.
A Rilis-hegy nyugati oldala meredeken esik a sikra. A Kiralyhelmec-szentesi
orszaguttol eszakra tisztan homokon van az Ers-erd. A Rilis-hegyaljan a
homokbuckak kztt van a Nagyibolyas-to s tle valamivel keletre a
Kisibolyas-to. E ket tavat csak egy homokbuckalancolat valasztja el
egymastol. Eme leiras alapjan beszelhetnk a) a szlk es kztk lev Ives
tersegek Ilorajarol, b) a Kiralyhegyes hegycsoporton lev legelk Ilorajarol,
c) az akacos erdk Ilorajarol, d) az Ers-erd Ilorajarol es e) az Ibolyas-
tavak Ilorajarol.
a) A szlhegyek flrja.
A szlk Iltt, klnsen a Nagy-Kiralyhegyesen, mindentt Ives es
bokros tersegek vannak, melyeken tavasszal Gagea minima, Corvdalis
solida, Pulmonaria mollissima, Pulsatilla flavescens es f. roseolus
Iigyelemre meltok, mely utobbi ugy a homokon, mint az agyagon is
megterem. Kesbb erdekesebbek: Cucubalus baccifer, itt-ott a Dianthus
glabriusculus es Peucedanum alsaticum. A Ives tersegek legerdekesebb
nvenye a Nagy-Kiralyhegyes nyugati tersegein nv Iris hungarica, mely
eleg ritka nvenye Iloranknak es amely itt eleg szep szammal diszlik. Eme
tersegeken meg a kvetkez Iajok teremnek: Cvtisus ratisbonensis, Trifolium
montanum, T. dubium, T. rubens, T. ochroleucum, Cvtisus nigricans, Jicia
sativa, J. pisiformis, J. lathvroides, Ononis hircina, Festuca valesiaca,
F. sulcata f. hirsuta, f. rupicola, F. pseudovina, Thvmus Marschallianus
Willd, Th. brachvphvllus Op. (Ioliis parum longioribus ad Th. Marschallianum
I. calvifrons vergens), I. aridus Lyka, Th. glabrescens Willd I. vinealis Lyka
(non typicus ad I. tokafensem vergens) es I. eurvphvllus Borb., Prunella
grandiflora, Libanotis montana, Jeronica prostrata, J. incana es
I. canescens, J. orchidea, Jerbascum phoeniceum, J. lvchnvtis I. hungarica,
Campanula pinifolia, C. bononiensis, Cuscuta arvensis, Jasione montana,
stb.
Eme Ives tersegeken a vadrozsak a kvetkezk: Rosa gallica
v. cordifolia, R. canina v. psvlogvna, v. oxvphvlla, v. frondosa, v. laxifolia,
v. fissidens, v. eriostvla, R. dumetorum v. cinerea, v. hernitricha, v. solstitialis,
v. trichoneura.
b) A hegyi legelk flrja.
A legelk, talajuk szerint, ket csoportra oszthatok, egyik reszenek talaja
agyag, a masik homok. Az agyagos legelkn erdekesebbek: Saxifraga
tridactvlites, Androsace elongata, Orchis morio, Saxifraga bulbifera.
A homokon mar valamivel gazdagabb es valtozatosabb a Ilora. Nemely
helyen nagy tmegben terem a Carex stenophvlla, hatalmas Ioltokban a
Potentilla arenaria. A legerdekesebb nvenye e legelknek a Pulsatilla
flavescens es a v. roseolus, mely klnsen a Szentes Iele es szeleken
terem nagy mennyisegben. A Pulsatilla flavescens, tovabba a bokrok aljan
talalhato Carex praecox, C. carvophvllea, C. Michelii, Ranunculus illvricus,
Lu:ula campestris, Jiola hirta, J. odorata, Jeronica prostrata,
Ornithogalum Boucheanum, O. Gussonei, Jicia lathvroides stb. mutatjak,
hogy milyen gazdag lehetett e legelk Iloraja regen, mikor meg srbben
Iedtek a bokrok s amikor meg nem Iogtak be e helyeket legelnek. A nyari
Iloraban erdekes a Jeronica incana.
172 173
A Rilis hegyen lev es a kbanyak kzt Iekv terlet Iontosabb Iajai:
Thvmus auctus Lyka I. ellipticus Op., I. arenicolus H. Br. (non typicus,
Ioliis angustioribus ad brachvphvllum I. aridum vergens), Cvtisus
ratisbonensis I. aureus, Jeronica pseudochamaedrvs.
A domb tetejen sok a rozsabokor. Majus vegen es junius elejen
ugyszolvan rozsakntsbe van ltzve a Rilis. A rozsa-cserjest inkabb az
egyedek nagy tmege, mint a Iajok nagy szama jellemzi. A rozsak: Rosa
canina v. frondosa, v. fissidens, v. semibiserrata, v. mvrtillus (sed ramuli
IloriIeri aculeati), v. psilogvna, v. oxvdonta, v. fallens, v. svntrichostvla,
v. Lutetiana, v. nitens, v. insignis, R. dumetorum v. implexa, v. incerta,
v. submitis, v. hirta, v. hemitricha, v. uncinella.
c) A Kirlyhegyes akcosai.
Az akacosok Iloraja a legelesz joszag allando taposasa miatt rendkivl
szegeny. Helyenkent seregesen terem a Pulsatilla flavescens es annak
I. roseolus alakja. A sargas viragu azonban mindig nagyobb tmegben terem,
mint a lilas szin. Krlbell minden 1015 sargasviragu tre jut egy
lilasviragu t. Erdekesebbek meg: Cvtisus ratisbonensis, Selinum carvifolia,
Dianthus pontederae, Silene conica, S. otites, Ervsimum diffusum, Scabiosa
ochroleuca, Jasione montana.
d) Az Ers-erd.
A Kiralyhegyes csoport eszaki cscsket tbb hektar terleten erd
boritja. Az erd talaja mindentt homok, zme Quercus robur-bol all.
Erdekesebb elemei tavasszal: Gagea pratensis, G. lutea, Pulmonaria
mollissima, Primula pannonica, Carex carvophvllea, Pulsatilla flavescens
(most mar pusztuloban van), Potentilla arenaria, P. rubens, Ornithogalum
Gussonei, O. Boucheanum, Anthoxanthum odoratum, Potentilla alba,
Muscari botrvoides, Cvtisus ratisbonensis. A nyar Iolyaman: Thalictrum
aquilegifolium, Clematis recta, Jeronica pseudochamaedrvs, Carex leporina,
Trifolium alpestre, Dianthus pontederae, Centaurea indurata, Pteridium
aquilinum v. umbrosum, Selinum carvifolia, Jinca minor, Mvosotis sparsiflora,
Jeronica latifolia, Heracleum sphondvlium, Chaerophvllum temulum, Stachvs
silvatica, Galium vernum, Jicia sepium stb.
e) Az Ibolys tavak.
Kiralyhelmec krnyekenek legerdekesebb Ilorajat a ket Ibolyas-to
szolgaltatja, a Nagyibolyas es Kisibolyas. Mind a kett a Kiralyhegyes, a
Rilis- es az Ers-erd kztt Iekszik. A varoshoz kzelebb Iekv Kisibolyas-
to a disznok Irdhelyel is szolgalvan, Iloraja tnkre ment. Erdekesebb a
tle eszakra Iekv Nagyibolyas-to, melyet homok vesz krl, eszakrol
hatarolja a legmagasabb homokbucka s a homok ugy itt, mint keleten es
nyugaton egeszen a toba nyulik. Deli oldala elposvanyosodott s a nyar
Iolyaman alig van rajta viz, azert e reszen egy nehany holdnyi mocsaras ret
kepzdtt, melyet kaszalnak. Nagy szarazsag idejen, klnsen ha ez eveken
at ismetldik, e retek teljesen kiszaradnak es szantoIldekl is szolgalnak.
Ebben az evben azonban meg a dombokon lev szantoIldek alja is viz
alatt allott, vagy pedig teljesen kiazott.
A tonak sajat Iorrasai vannak es itt-ott a 2 1/2 m melyseget is eleri. Az
eszaki es nyugati oldala eleg sekely, keletrl azonban mar 56 m.
tavolsagban a parttol szamitva elIedi az embert a viz. A to Iloraja mar
tavasszal is szep es meglep. Majus honap elejen a Ranunculus aquatilis
valosaggal betakarja a sekelyebb vizeket. Mar majus ho vegen a to szrke
szint lt. Aljat tmerdek Chara
53
boritja, ilyenek Chara fragilis
I. macrophvlla, I. normalis, Ch. foetida I. macrostephana, Nitella flexibilis
I. subcapitata, a partok kzeleben srn Iedi a Potamogeton pusillus
f. tenuissimus acutifolius, P. crispus, P. gramineus, P. natans es P. trichoides.
A toban nagyobb allomanyokat alkotnak: Glvceria aquatica, G. plicata es
Schoenoplectus lacustris. A to keleti reszen a parthoz kzel nagyobb
gyepekben talaljuk az Elatine hvdropiper-t. A toban masutt csak igen
szorvanyosan terem ez az Elatine. Itt-ott n a toban meg: Equisetum
heleocharis, Sagittaria sagittifolia, Oenanthe aquatica, Butomus
umbellatus, Sium erectum es Salvinia natans.
A to partja tbbnyire homok. Ez az ev bizonyos reszen viz alatt all, de
a nyar Iolyaman a homoknak egy resze kikerl a vizbl. Ha nem is
valtozatos, megis eleg erdekes nvenyzetet talalunk ezeken a partokon.
Igy terem itt: Ranunculus sceleratus, Jeronica scutellata, J. serpvllifolia,
J. anagalloides,J. beccabunga, Carex hirtiformis, C. cvperoides, Heleocharis
uniglumis, H. acicularis, Juncus bufonius, J. articulatus, Sagina procumbens,
Cvperus fuscus, Pvcreus flavescens, Bidens cernua, B. tripartita, Rumex
maritimus, Alopecurus geniculatus, Agrostis alba, Centaurium pulchellum,
___________________________________________
53
A Chara-kat Dr. Filarszky N. ur hatarozta meg.
174 175
Lvthrum hvssopifolium, Potentilla supina. A nyugati oldalan Elatine
hungarica, E. alsinastrum, Lindernia pvxidaria, Limosella aquatica,
Gnaphalium luteoalbum es Schoenoplectus mucronatus.
A to deli oldala elposvanyosodott s csak tavasszal van e reszen viz, a
nyar Iolyaman nedves ret terl el rajta s igy a nedves retekre jellemz
nvenyek teremnek rajta. Ilyenek: Equisetum palustre, Carex gracilis,
C. hirta, C. leporina, C. vulpina, C. vesicaria, Scirpus silvaticus,
Heleocharis palustris, Triglochin palustre, Juncus glaucus, J. atratus,
J. conglomeratus, J. effusus es J. compactus, Lu:ula pallescens, Poa
trivialis, P. pratensis, Baldingera arundinacea, Lvsimachia nummularia,
Lvchnis flos cuculi, Ranunculus acer, R. repens, R. flammula, Trifolium
dubium, T. repens, T. pratense, T. fragiferum, Plantago media, P. lanceolata,
P. mafor, Galium palustre, Mvosotis scorpioides, Anchusa officinalis,
Hvpochoeris radicata, Cicuta virosa, Oenanthe silaifolia, Epilobium
parviflorum, E. palustre.
6. A Dbnys mocsr.
A Dbnys mocsar a Kiralyhelmec-Szentes kzti orszagut menten,
az Ers keleti szelen terl el. A kisebbik resze az orszagut baloldalan, a
nagyobbik resze az orszagut jobboldalan terl el. A Dbnyst sajat Iorrasai
taplaljak. Az orszagut baloldalan, a Kiralyhegyes eszaki labanal, a legel
aljan van egy Iorras, melynek vizet egy kis patak viszi a Dbnysbe. Eme
patak mindket oldalan egesz az orszagutig kisebbszer mocsaras, Ives
terseg keletkezett. Ez a Kis-Dbnys. A Kis-Dbnys nvenyeit a
Triglochin palustre-t kiveve megtalaljuk a Nagy-Dbnysben is, azert
itt nem sorolom Iel ket.
A Nagy-Dbnysben tavasszal a kvetkez Iajokat lattam: Ranunculus
lingua, Carex riparia, C. Hudsonii, C. vesicaria, Nephrodium thelvpteris,
Equisetum heleocharis, Hottonia palustris, Rorippa amphibia, Juncus
effusus, J. glaucus, J. compactus, Menvanthes trifoliata es Cicuta virosa
(level). A nyar Iolyaman a mocsarat ugyszolvan teljesen beboritja a
Phragmites communis, Schoenoplectus lacustris es Glvceria aquatica,
ugyhogy ezeknek a srjeben semmi sem tud megnni. Ezekbl csak itt-
ott emelkedik ki az Alnus glutinosa-nak egy-egy bokra. A Dbnys szelein
mocsaras, nedves kaszalon nevezetesebbek: Juncus atratus, Taraxacum
palustre.
7. A vros s temetje.
Kiralyhelmec Ilorajanak kepe nem volna teljes, ha nehany szoval meg
nem emlekeznenk a varos es temetjenek Ilorajarol. A varos gyomIloraja
szegeny, csak a Chenopodium foetidum-ot, meg a Kochia scoparia-t emlitem
meg, melyek valoszinleg elvadult kerti szkevenyek.
Erdekesebb a Ialu eszaki vegen lev temet Iloraja, mely kevereke, a
homoki Iloranak es a gyomoknak, melyekhez csatlakoznak a kegyelethozta
kerti disznvenyek. A temet buckas homokon van, minden sir Ile a nep
egy akacIat allitott. Klnsen majus honapban szep a temet, amikor ezer
szamra virit benne a Ranunculus illvricus. Erdekes nvenye a temetnek
meg: a Draba nemorosa, Sisvmbrium Loeseli, Jeronica verna, Jinca minor
(betelepitve).
8. A sk terlet vizenys helyei.
A sik terlet a Perbenyik-Szomotor vasuti vonal, a Kiralyhegyes nyugati
oldala es a Szomotor-Szentes kzti orszagut kztt terl el. Az egesz terlet
nagy, nedves ret, amelyen itt-ott nagyobb legelk, tavak vannak es
amelyekbl mindentt kisebb-nagyobb homokbuckak emelkednek ki.
A talajvizet keresztl-kasul asott csatornak, arkok gyjtik ssze s vezetik
le reszint a Tice-erbe, reszint pedig a Karcsa-erbe.
Nyiltviz to, mint amilyen a Nagyibolyas, itt nincsen. E terlet mocsarait
egeszen a partokig teljesen elIoglalja a Phragmites allomanya. Emellett
kisebb allomanyokat alkotnak a Glvceria aquatica es a Schoenoplectus
lacustris. Termeszetesen eme sr nadasokban erdekes dolgot nem lehet
talalni. E tavak Iloraja csak a partokon tudott kiIejldni. Nagyobb tavak
vannak a sikterleten az rsi allomas mellett a ,Hideg-to es
Pusztakeresztur mellett a ,Csoma-to; vegl Szentes es Kis-Geres kztt a
Kiralyhegyes tveben szinten van egy nagyobb to. Eme tavak partjan tbbe-
kevesbe megegyez Ilorat talalunk. Erdekesebb kzs nvenyk a mar
Ielsoroltakon kivl: Potamogeton lucens, Carex Hudsonii, C. intermedia,
C. vesicaria, C. leporina, Hvdrocharis morsus ranae, Equisetum
heleocharis, Juncus atratus, Alopecurus geniculatus, A. aequalis, Stratioites
aloides, Rorippa islandica. Csak a Hideg-tonal szedtem: Rorippa
barbaraeoides, Galega officinalis, Cardamine parviflora-t, csak a Csoma-
tonal Schoenoplectus supinus-t es Kis-Geresnel a Heleocharis ovata-t.
176 177
A sik terleten mindentt arkokat, st mestersegesen asott csatornakat
talalunk. Ilyen nagyobb csatornat talalunk Szentes es Pusztakeresztur kztt.
Ez a csatorna Szentesnel veszi kezdetet s eleinte nyugat Iele halad az
orszagut menten, majd ket agra szakad, az egyik Pusztakeresztur keleti
oldalan, a masik aga pedig Pusztakeresztur eszaki reszen gyjti ssze a
vizeket. Egy nagyobb arok huzodik vegig a sikon meg Pusztakereszturtol
delre is es a talajvizet nyugatIele szallitja egy csatornaba, mely a Karcsa-
erbe mlik. Ilyen arkokban a kvetkez erdekesebb dolgokat lattam Juncus
conglomeratus, J. effusus es I. compactus, Heleochloa alopecuroides,
Alopecurus aequalis, Baldingera arundinacea, Salvinia natans,
Hvdrocharis morsus ranae, Galium uliginosum, Peplis portula, Nuphar
luteum, Ranunculus lateriflorus, Rumex hvdrolapatum, Elatine alsinastrum
(seregesen), Limosella aquatica, Lindernia pvxidaria, Stellaria palustris
I. Laxmanni (csak Pusztakereszturtol eszakra az egyik csatornaban).
A sik terletnek krlbell 40 -at teszi ki a nedves ret. Aprilis
honapban, ahol kevesebb a viz, Ieher kntsbe boritja a reteket a Cardamine
pratensis. A melyebb vizeket a sargaviragu Caltha palustris es a klnbz
sasok rozsdabarna Izerei jelzik. Majus honapban e retek uj ruhat vesznek
Iel. Az uralkodo szin a sarga, melyet az ezerszamra virito Ranunculus
auricomus-tol kapnak, a vizenysebb helyeken a Caltha palustris-t Ielvaltja
az Iris pseudacorus. A sasok is teljesen kibontakoznak s itt-ott egy-egy
Carex Iaj sr allomanyokat alkot, klnsen a Carex vesicaria es
C. intermedia. A sarga es zld alapszineket Ioltonkent tarkitja a piros szin
Lvchnis flos cuculi. Majus ho vegen es junius ho elejen bontakozik ki a
maga teljessegeben e retek Iloraja. Most mar mindentt a Graminea-k es
Cvperacea-k veszik at az uralmat es ezeknek zld szinet csak tarkitjak a
tbbi Iajok, melyek ritkabban Iordulnak el nagyobb tmegben. A reteken
az emlitett Iajokon kivl meg a kvetkezk Iontosabbak: Juncus atratus,
Carex vulpina, C. intermedia, C. riparia, C. gracilis, C. hirta, C. acutiformis,
C. tomentosa, C. pallescens, C. flava, C. nutans (ritka), Allium angulosum,
Orchis maculata, Taraxacum palustre, Senecio barbareaefolius, Mvosurus
minimus, Ranunculus flammula, Cerastium anomalum (igen szorvanyosan),
Polvgala comosa, Jiola pumila es Hottonia palustris (a vasut menten).
FLORA VON KIRLYHELMEC UND UMGEBUNG
Margittai Antal
VerIasser bespricht Iortsetzungsweise die Flora des Bodrogkz. In
seinem gegenwrtigen Bericht beIat er sich mit jenem Teile des Bodrogkz,
welcher die Mitte des Gebietes einnimmt, und zwar mit der Umgebung
von Kiralyhelmec. Er teilt letzteren in acht Gruppen auI, wie Iolgt:
1. Der Wald von Perbenyik.
2. Die cker entlang der Landstrae zwischen Perbenyik und
Kiralyhelmec.
3. Die cker im Sandgebiet.
4. Die Graspltze des Sandgebietes.
5. Die Berggruppe des Kiralyhegy.
a) Die Flora der Weinberge.
b) Die Flora der Bergweiden.
c) Die Robinienwlder des Kiralyhegy.
d) Der Ers-Wald.
e) Die ,Ibolyas-Seen.
6. Der Dbnys-Morast.
7. Die Stadt und ihr FriedhoI.
8. Die wsserigen Stellen der Ebene.
Er zhlt die im Jahre 1927 gesammelten oder notierten PIlanzen auI,
deren Namen mit HilIe der oben angegebenen Seitenzahlen im ungarischen
Texte auIzuIinden sind.
* * *
AZ ELA1INE AMBICIA WIGHT. 1ABB TERMHELYEI
54
BER NEUERE STANDORTE D. ELA1INE AMBICIA
Margittai Antal
Az E. ambigua nehany termhelyet publikaltam mar e Iolyoirat 1927.
evIolyamaban (pag. 15.); azota tbb ujabb termhelyet sikerlt IelIedeznem
___________________________________________
54
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 193O. 29, K 1-12.
Old. 14-15.
178 179
Bereg megyeben. Ezek egyike a Verke Iolyo partja, Batka-tanya mellett,
Beregszasz es Muzsaly kztt, nem messze a vasuti vonaltol. Itt a tanya
mellett a Verke Iolyo partjan, 1927. november ho 4-en seregesen termett.
A megaradt Verke a termhelyet elnttte es az Elatinek egynehany
centimeterre a viz ala kerltek. A masik termhely szinten a Verke partjan,
a raIajnaujIalusi erdben van. Ez az erd RaIajnarhaz es RaIajnaujIalu
kztt terl el. Az erd legell szolgal es a joszag vizet inni jar a Verkere.
Az sszetaposott parton 1927. szeptember 28-an szinten seregesen termett
az E. ambigua, de nem a vizben, hanem a nedves parton.
Mindket termhelyen nv E. ambigua nem egyezik meg Moesz altal
adott diagnozissal. Eme Elatinek viragkocsanyai annyira rvidek, hogy a
viragokat batran lknek mondhatjuk.
A harmadik termhely a Csaronda-patak marhataposta partjan van, ott,
ahol Csaprol jve Kisdobrony Iele az orszagut szeli a csatornat. Az
orszaguttol a Csaronda balpartjan a vasut Iele egy nagy legel terl el.
A csatorna balpartjan az sszetaposott sarban, ameddig a legel elnyulik,
mindentt megtalalhatjuk a E. ambiguat. Szedtem 1929. julius 31-en.
A nedves parton nv peldanyok majdnem lviraguak voltak, a nehany
centimeternyire a viz alatt nv peldanyok rvid kocsanyuak.
1927. ota tbb ezer peldany E. ambigua-t vizsgaltam meg s arra a
meggyzdesre jutottam, hogy a viragkocsany hossza mindig a nedvesseg
Iokatol Igg. Minel nedvesebb a talaj, annal megnyultabbak a kocsanyok.
A nagyon nedves talajon vagy a sekely vizben nv peldanyok kocsanyai
nemcsak elerik a level Ielenek hosszat, hanem nemelykor meg a leveleknel
is hosszabbak. Ezzel szemben a kiszikkadt sarban nv E. ambigua viragai
lk vagy csak nagyon rvidkocsanyuak s e kocsanyok ilyenek is maradnak,
ha a nveny kesbb esetleg viz ala is kerl. Az ilyen E. ambiguak egeszen
az E. triandra diagnozisanak Ielelnek meg. Mig az E. hungarica lenyeges
jegyekben klnbzik a vele rokon E. gvrosperma-tol (E. Oederi Moesz),
addig alig tudom megklnbztetni az E. ambigua-t az E. triandra-tol.
A virag-kocsany hosszusaga nem lehet megklnbztet jegye az Elatinek-
nek. Igaz ugyan, hogy az E. gvrosperma-nal sohasem lattam nyelesviragu
peldanyokat, meg akkor sem, ha azok melyen a viz alatt teremnek, de az
E. hungarica-nal a nedvesebb helyen nv peldanyok hosszukocsanyuak,
a szikkadt sarban nv peldanyok lviraguak. E ket Elatine-t nem a
viragkocsany nagysaga klnbzteti meg egymastol, hanem a cseszelevel
nagysaga es a mag alakja.
Az E. hungarica-nal akar l akar kocsanyosviragu alakjarol van szo a
cseszelevelek mindig nagyobbak a termesnel es szabad szemmel is tisztan
lathatok. Ezzel szemben az E. gvrosperma-nal olyan aprok, hogy meg
nagyitas mellett is alig eszrevehetk s joval kisebbek a termesnel. Az
E. hungarica magja kiIlialaku es a mag vege sohasem erinti a mag trzset.
Ezzel szemben az E. gvrosperma-nal a mag annyira meggrblt, hogy az
egyik vege mindig eri a mag testet. Az E. triandra es E. ambigua kzt ilyen
lenyeges es szembetn klnbseget nem tudtam talalni. A virag l vagy
kocsanyos volta nem lenyeges megklnbztet jegy. A magvak alakja
sem mutat lenyeges elterest a ket Iajnal. Maradna a cseszelevelek szama,
mely az E. ambigua-nal 3. a triandra-nal pedig 2. A cseszelevelek eme
Elatinek-nel azonban olyannyira aprok, hogy csak nehezen lathatok.
* * *
A DRABA CARIN1HIACA HOPPE
A SZVIDOVEC-CSOPORTBAN
55
BERICHTET BER DIE ENTDECKUNG DER DRABA
CARIN1HIACA HOPPE AUF D. DRAGOBRATOVA
(SVIDOVEC-GRUPPE IM KOMITATE MRAMAROS)
Margittai Antal
Ez a dara virag Maramaros-megyenek Szvidovec-csoportjabol
ismeretlen volt. Terem Erdely havasainak granitsziklain (Simonkai:
Enumeratio Ilorae Transsilvanicae pag. 93.). Ezt a Drabat I. e. julius 8-an
a Dragobratova-havas sziklain gyjtttem kb. 1700 m magassagban.
A Dragobratova a Bliznica-havashoz eszakkelet Iele csatlakozik es delkelet
Iele meredek sziklaIallal bocsatkozik le a Bliznica-patak vlgyebe. E sziklak
ers mesztartalmu homokos palakbol vannak Ielepitve s a sziklakon terem
a D. carinthiaca nem graniton, hanem ers mesztartalmu homokon a
___________________________________________
55
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 193O. 29, K 1-12.
Old. 283.
180 181
Primula longiflora,

Polvgala amarum, Astragalus australis, Carex
ornithopoda, C. capillaris, Biscutella laevigata stb. tarsasagaban, melyek
a Bliznica-csoportra ujak. Ugyancsak uj Iaja a Szvidovec-csoportnak a
To::ia alpina, melyet a Bliznica-patak egyik mellekpatakocskajaban
szedtem.
* * *
A HAVASI GYOPR FELFEDEZSE A SZVIDOVECEN
56
BERICHTET BER DIE ENTDECKUNG
DES EDELWEISSES
AUF D. BERG SVIDOVEC MARMAROS
Margittai Antal
1926. julius tizennegyediken Maramaros megyeben, Raho mellett
megmasztuk Endre Iiammal a Kameny- es a Terentin-havasokat s
tizentdiken hajnalban Krsmezre utaztunk, ahol celunk a Bliznica-
havas krnyekenek es csucsainak atkutatasa volt, mert, annak ellenere, hogy
mar ketszer voltam e havason, sszes sziklait, meg nem tudtam atkutatni.
Ezenkivl Vagner Lajos emlitette, hogy e havas nedves retjein a Malaxis
paludosa terem, s ezert szerettem volna megersiteni Vagnernek eme adatat.
Minthogy Szvidovec (Kevele) kzsegbl mar ketszer jartam a Bliznica
csucsokon anelkl, hogy a Malaxisra raakadtam volna, elhataroztam, hogy
a Bliznicat Krsmezrl a Mencsul nev havason keresztl Iogjuk
megmaszni, hatha, most szerencsesebbek lesznk. Julius 16-an reggel
3 orakor indultunk utnak. Az egesz krnyeket kd takarta, ami elegge
aggasztott bennnket, ismerve Maramaros megye jo szokasat, hogy
ugyszolvan mindennap esik az es. Elszr a Tiszan kellett atjarot
keresnnk, mert a pallokat Krsmezn mind elvitte a megaradt Iolyo s
ujakat meg nem epitett a kzseg. Szerencsenkre egynehany, a tutajozashoz
szkseges gatat epitettek a Tisza jobb partjan es azokhoz a kveket a Tisza
balpartjarol vittek at, igy azutan talaltunk egy deszkaszelesseg atjarot,
melyen ategyensulyoztuk magunkat a balpartrol a jobbra. Mar a Tisza
jobbpartjan kezdtnk botanizalni es a Salixokon kivl a kvetkez Iajokat
szedtk: Lvthrum Salicaria, Sparganium erectum, Juncus lampocarpus,
J. bufonius. A kis Iatemplom mellett a hegynek vezet Iel az ut s ugyszolvan
a Mencsul havast krlvev Ienyveserdig mindentt reteken keresztl.
Mindjart az ut elejen szemeim ele kerlt a Gentiana cruciata, mely nvenyt
e helyen szedtem elszr az Eszakkeleti Felvideken. E reteken mindentt
elszortan hazak vannak a szkseges mellekepletekkel. A kis hazak krl
egy darab burgonyaIld, ugyanannyi zabbal vagy kaposztaval beltetett
szantoIld s nehany hold ret kepezi egy-egy ilyen haznak minden
gazdagsagat. E retek Iloraja azutan csodas kevereke az si Iloratagoknak s
az embert kvet nvenyeknek. Latszik, hogy e retek kzl egyik mar Iel
volt szantva, masik meg nem es igy az si tagok sszekeveredtek a
szantoIldek gyomnvenyeivel. E retek Krsmez Iele nez oldalan a
kvetkez Iajokat szedtem, illetve irtam ssze a leIuto csermelyek partjain:
Alnus glutinosa, A. incana, Eupatorium cannabinum, Salvia glutinosa,
Galeopsis speciosa, Mvosotis silvatica. A reteken pedig: Centaurea facea,
C. melanocalathia, Chrvsanthemum leucanthemum, Poa annua,
P. pratensis, P. trivialis, Anthoxantum odoratum, Phleum nodosum, Agrostis
vulgaris, Sieglingia decumbens, Cvnosurus cristatus, Bri:a media, Festuca
pratensis, F. rubra, Bromus inermis, Trifolium minus, T. repens, T. pratense,
T. arvense, T. strepens, Pimpinella saxifraga, Polvgala vulgaris, Lotus
corniculatus, Campanula glomerata, Jiola tricolor, Alectorolophus minor,
A. mafor, Scabiosa ochroleuca, Knautia pratensis, Gladiolus imbricatus,
Trollius europaeus (csodalatos, hogy e nveny itt ilyen kesn virit), Gentiana
carpatica, Succisa pratensis, Betonica officinalis, Jerbascum nigrum,
Dianthus saxigenus, Alchemilla vulgaris, Tragopogon pratensis, Silene
inflata, S. nutans, Hvpochaeris maculata, H. radicata, Hvpericum
maculatum, Echium vulgare, Lathvrus pratensis, Crepis biennis, Stellaria
graminea, Aira caespitosa. E reteken keresztl elertk az 1010 meteres
magaslatot, mely a Mencsul havas egyik elhegye. Meg e hegy tetejen, st
meg ezen tul a kis vlgyelesben is lakohazak vannak es igy meg ezeken a
reteken is meglatszik az ember kzelsegenek hatasa, de az eddig Ielsorolt
nvenyelemek kze mar alhavasi elemek is vegylnek. Ilyenek: Orchis
globosus, Chrvsanthemum subcorvmbosum, Arnica montana, Jiola
___________________________________________
56
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 193O. 29, K 1-12.
Old. 18-22.
182 183
declinata es Scor:onera rosea. Az utunk a hegy tetejerl egy kis
vlgyecskebe, majd ujbol most mar az igazi Mencsulra IelIele vezet. A
vlgyecske aljan, az uttol jobbra, egy kis lapos terlet van tzeggel, de a
tzegkepzdes csak legujabb kelet lehet, mert semmiIele tzeglako nvenyt
sem talaltam rajta. E lapon csak a kznseges mocsari nvenyeket tudtam
sszeirni. Ilyenek: Scirpus silvaticus seregesen, Juncus glaucus, J. effusus,
Carex vesicaria, C. Goodenoghii, C. echinata, C. vulpina, Juncus
lampocarpus, Lvthrum salicaria es egesz Iormaciot alkot a Tvpha
Shuttleworthii.
Innen kezdve az ut Mencsulra meg nehany szaz meteren keresztl hegyi
retek kztt vezet, hogy azutan a Mencsulon keresztl egeszen a Bliznica
aljan elterl Dragobrat havasi legelig Ienyveserdben Iolytatodjek.
Farasztova es egyszersmind unalmassa teszi az utat az a krlmeny, hogy
egeszen a Mencsul tetejere, 1405 meter magasra vezet, innen azutan vagy
300 meter leIele a Dragobrat legel aljan lev pasztorIalucskaig. Az erd
legnagyobbreszt, Picea excelsa-bol all, itt-ott keveredik hozza Abies alba,
Fagus silvatica, Corvllus avellana es Acer pseudoplatanus. Az erdben
mindentt a szokasos arnyekot kedvel nvenyek, amilyenek Hieracium
bifidum, H. murorum, H. vulgatum (de sehol sem lattam utkzben a
H. transsilvanicumot), tovabba Lactuca muralis, Senecio nemorensis,
S. Fuchsii, Galeopsis speciosa, Chaerophvllum cicutaria, Aegopodium
podagraria, Heracleum sphondvlium, Oxalis acetosella, Gnaphalium
silvaticum, Eupatorium cannabinum, Jeronica montana, J. officinalis,
Chrvsanthemum rotundifolium es egy-egy elcseneveszett Campanula
patula. Csodalatos, hogy az utamban sehol sem tudtam megtalalni a mi
hegyes-vlgyes videknknek szep viragat a Telekia speciosa-t.
Nem messze a Mencsul aljatol egy eleg terjedelmes Iellap terl el. Benne
Picea excelsa es Juniperus communis terem. A mocsaras, vizes helyeken
Eriophorum latifolium, Juncus lampocarpus, J. effusus, J. glaucus, Carex
vesicaria seregesen, C. canescens, C. echinata, C. Goodenoghii, C. leporina,
a tzeges helyeken pedig C. pauciflora, Eriophorum vaginatum, Jaccinium
uliginosum, Oxvcoccos quadripetala es Empetrum nigrum, de sehol sem
lattam a Malaxis-t. A Mencsul tetejet szinten Ieny boritja es meg 1405
meter magassagban is eleg tekintelyes Iak. A Mencsul csucsanak eszaki
oldalan az erdt az ember, de lehet hogy egy orkan letarolta, ugyhogy a
regi erdbl csak itt-ott egy-egy csonka trzs maradt meg. A kopassza tett
hegyoldalt azutan a mindennnen sszesereglett nvenyek takartak be.
Megvannak rajta az igazi vagasokat jellemz nvenyek, de nem oly
tmegben, mint az alsobb regiokban lev vagasokban, ezekhez azutan
alhavasi nvenyek vegylnek. Igy: Rubus idaeus, R. hirtus, Sambucus
racemosus, Lonicera nigra, Epilobium angustifolium, Urtica dioica,
melyekhez nagy tmegben keveredik a Deschampsia caespitosa es mas
Gramineak. A havasi nvenyek kzl a Homogvne alpina, Mulgedium
alpinum es masok.
A saros es piszkos uton most mar leIele haladunk, majd vagy 100 meter
tavolsagban ujbol IelIele, hogy elerhessk a Dragobrat legel pasztorkunyhoit.
Eme kunyhok krl a havasi karamokat ellep nvenyek teremnek, igy a
Rumex alpinus es az Urtica dioica. E pasztorkunyhoktol nem messze, a
Bliznicara vezet ut menten van egy apro tengerszem es annak also oldalan
egy Iellap tzeggel. A to egyik oldalan Carex vesicaria-assoc. van krs-krl
pedig hatalmas Carex canescens-gyepek nnek. A to leIolyasanak ket partjan
Sphagnetum kepzdtt.
E lap nvenyzete a kvetkez: Carex canescens, C. Goodenoghii, C. echinata,
C. pauciflora, Empetrum nigrum, Oxvcoccos quadripetala, Jacinium
uliginosum, Eriophorum vaginatum, E. latifolium, Epilobium palustre es
Sweertia perennis. Az utunk most mar havasi legelkn vezet keresztl a
celunkhoz, a Bliznica harmadik csucsa es a Stik-havas kzt lev kisebb
csucshoz, mely csucs sziklas, es Krsmez Iele majdnem Igglegesen
bocsatkozik le. E szikla deli Iekvesenel Iogva sok szepet igert neknk.
A legeln nem sokat lathat az ember es ami erdekes, az is rendesen leragott,
elcseneveszedett. E legelkn terem: Nardus stricta, Deschampsia
caespitosa, D. flexuosa, Juniperus nana, Alnus viridis, Scor:onera rosea,
Jiola declinata, Hvpericum alpigenum, Laserpitium alpinum, Hvpochaeris
uniflora, Geum montanum, Thvmus montanus var. Margittaianus stb.
A patakok partjain, illetve azoknak medreiben szinten talalhatunk egynehany
erdekesseget. Ilyenek: Arabis neglecta, A. alpina, Cardamine pratensis,
ami Ieltn ilyen magassagban, masutt mindentt ilyen magassagban mar
a C. Opi:ii terem. Tovabb szedtem meg Jeronica alpina-t, Jiola biflora-t
es Thvmus pulcherrimus-t es I. oreades-t, Th. alpestris-t es I. orbicularis-t,
amelyek Ieljebb a sziklakon is teremnek.
184 185
A sziklakhoz meg egy havasi Itersegen kell keresztl mennnk, ezt
meredeksege miatt megkimelte a legelesz joszag, ugy hogy itt a I jocskan
megtudott nni. E terseg Ivenek, legnagyobb tmeget itt is a Deschampsia
caespitosa alkotja, melynek gyepjeben Carduus Kerneri, Dianthus
compactus, Phvteuma Jagneri, Senecio sulphureus, Crepis conv:ifolia es
masok Iordulnak el. A sziklak meszkbl vannak. A Iiam mindentt elljar.
t semmi sem erdekli, csak a havasi gyopar. Ugyanis meg Krsmezn
hallottuk, hogy valamikor egy erdeszlegeny szive valasztottjanak hozott
valamelyik havasrol, talan a Carna-Klevarol egy csokor havasi gyopart, de
a pontos lelhelyet nem akarta megmondani. Azota mar az erdesz meg is
halt csak az a szive valasztottja, a 70 evnel is talan regebb asszonya ismeri
a helyet, de minden hizelges mellett sem tudtuk a titkot tle kicsalni. E
sziklak mindenkepen alkalmasak arra, hogy rajtuk a havasi gyopar teremjen.
Es csakugyan az elljaro Iiam nemsokara jelzi, hogy a sziklakon ott diszlik
a Leontopodium alpinum. Tudtommal a Szvidovecrl eddig ismeretlen volt
a Leontopodium alpinum, mely mellett a sziklakon meg a kvetkez Iajok
is teremnek: Campanula rotundifolia, Hedvsarum obscurum, Doronicum
Clusii, Linum extraaxillare, Draba ai:oides, Festuca supina, Antennaria
carpatica, Aster alpinus, Jeronica aphvlla, Carex capillaris, Dianthus
compactus, Jeronica Baumgartenii, Phvteuma Jagneri, Alsine Gerardi,
Cerastium alpinum, C. lanatum, Achillea Schurii, Asplenium viride,
Saxifraga adscendens, S. androsacea, S. ai:oon, Chrvsanthemum saxicolum
es masok. A sziklakat azonban tkeletesen megsem tudtam atkutatni. Mar
harmadik kirandulasom volt ez a Bliznicara, de mindannyiszor
beIejezetlenl kellett munkamat, abbahagyni, mindig megzavart az es.
Most is krlbell a deli orakban a Carna-Klevaban, nehany kilometer
tavolsagban a Blizniczatol, valamely vlgybl kiemelke-dett egy klmnyi
Ielh, mely hirtelen magahoz vonzotta a tbbi Ielhrongyokat es nehany
perc mulva mar szerelmes menyasszony modjara krllelte a Carna-Klevat.
A Ielh meg csak akkora, hogy a Carna-Kleva csucsat betakarja, de mar
cikaznak belle a villamok es lassankent a Bliznica Iele kzeledik. Utkzben
Iolytonosan nagyobbodik, stetebb es stetebb szint vesz Iel es amikor a
Tataruska csucsra erkezik, az elektromos kislesek Iolytonossa lesznek,
ami ijeszt morgast idez el a Ielhkben es jeget josol. Mi mar ismerjk az
ilyen Ielhket s lattuk mar Maramarosban, hogy ilyen hirtelen tamadt
zivatarkor azok a kis csermelyek, melyekbl alig lehetett vizet meriteni,
annyira megaradtak, hogy Iakat, metermazsas sziklakat ragadtak le a
vlgyekbe es annyi ktrmeleket vittek le, hogy az orszagutakat temettek
el. Ezt a zivatart sem akartuk bevarni. Otthagytuk sziklainkat, ott a
tarkabarka viragkntsket, nehogy a zivatar a csucson erjen bennnket.
A Stereszora legel juhaszkunyhoi Iele meneklnk, melyeket szerencsesen
elertnk, anelkl, hogy bvebben vizet kaptunk volna. A havasi legeln a
Blechnum spicantot szedtem. E kunyhokban vartuk meg a zivatar elmulasat.
A zivatar elmulasa utan a Trosanecen keresztl Iolytonosan Ienyvesek kzt
lejttnk Svidovec (Kevele) kzsegbe es onnan gyalog Krsmezre.
Minthogy e Ienyveserdnek nvenyzetet mar egy masik cikkemben leirtam,
most csak azt a ket nvenyt a Blechnum spicant-ot es a Streptopus
amplexifoliust sorolom Iel, melyeket e Ienyvesekbl eddig meg nem
kzltem.
* * *
AZ SZAKKELETI KRPTOK CENTAUREI
57
CENTAUREAE CARPATORUM SEPTEMTRIONALI-
ORIENTALIUM
Margittai Antal
Immar tbb mint negyedszazada botanizalok az Eszakkeleti
Karpatokban s minden evben egy-egy ujabb videket valasztok ki, hogy
behatobb vizsgalat ala vessem. Kutatasaim eredmenyet tbb cikkben
publikaltam, melyek a Magyar Botanikai Lapokban, a Botanikai
Kzlemenyekben es masutt lattak napvilagot.
Mas botanikusok is kutattak videknkn igy Vagner L., Chyzer K.,
Simonkai L., Magocsy-Dietz S., Filarszky N., Javorka S. stb. Ujabban tbb
cseh botanikus

kereste Iel az Eszakkeleti Karpatokat, mint Domin, Suza,
Novak, Bucek es masok is. Mindannyian azonban csak keveset Ioglalkoztak
a nehez Centaurea-genusszal s munkaikban csupan elvetve talalunk emlitest
egy-ket Centaurearol. Magam is csak a legujabb idben kezdtem Ioglalkozni
___________________________________________
57
Bneme ony6nixonano y Botanikai Kzlemenyek. 1932. 29, K 5-6.
Old. 133-138.
186 187
az itteni Centaureakkal, klnsen amiota a munkacsi Nagyhegyet
vettem alaposabb vizsgalat ala, ahol a Ives gymlcsskben augusztus
honapban temerdek Centaurea terem. Valosagos botanikus kertje van itt a
buzaviragoknak s-ezek a viragos retek sztnztek arra, hogy a
Centaureakat nagyobb gonddal tanulmanyozzam.
A munkacsi Nagyhegyen a Centaureakbol 9 tIaj terem es pedig a
C. facea, C. pannonica, C. oxvlepis, C. carniolica, C.

nigrescens,
C. indurata, C. austriaca, C. cvanus es a C. scabiosa, mellettk sok hybrid
is talalhato, az atmeneti alakoknak pedig se szeri, se szama. Valoszinleg
ezek az atmeneti alakok nem mind hybrid eredetek, de nem tartom
celszernek, hogy valamennyit kln nevvel jelljk meg, nehogy a sok
nev Ielesleges zrzavart okozzon. Ez okbol ket Iaj kze es atmeneti
alakokat egy kzs nev, a hybrid neve ala Ioglaltam.
Minel tavolabb megynk Munkacstol, annal inkabb Iogynak klnsen
a tollaspikkely Centaureak s igy a hybridek is.
Centaureaim legnagyobb reszet Wagner Janos t. baratom revidealta,
akinek lektelez Iaradozasaiert ez uton is halas ksznetemet Iejezem ki.
Alabbi Ielsorolasba azokat a Centaureakat veszem Iel csupan, melyeket
magam szedtem s a gyjtemenyemben is megvannak. A terlet, melyet
bejartam, a Tisza es a Rongyva patak kztt Iekszik.
1. C. facea L. Hab. in pratis et pascuis montanis ubique. In planitie, ubi
C. pannonica invicem eius crescit, rarissima. In herbario meo adsunt
exemplaria de Nagyhegy ad Munkacs, Ujdavidhaza, PuznyakIalva,
Skotarsko, Bodrogvecs, Raho, Krsmez.
2. C. pannonica (HeuII.) Hayek. Hab. in pratis, dumetis, graminosis, et
versuris agrorum, praecipue in planitie,

ubique copiose et gregatim. Praeterea
in ditione montium, ubique evadit usque ad partem mediam omnium vallium
majorum.
3. C. nigrescens Willd. Hab. in pratis et graminosis m. Nagyhegy ad
Munkacs, Beregszasz, Fornos et Gat, ad ripam Iluvii Latorca ad Munkacs.
Haec species crescit in ditione Munkacsensi in locis multis, sed semper
singillatim et nunquam gregatim, propterea apta est ad hybridisationem
cum ceteris Centaureis appendices Iimbriatas non possidentibus.
4. C. carniolica Host. Hab. in pratis m. Nagyhegy et in Iossis graminosis
agrorum ad ripam Iluvii Latorca apud Munkacs. Planta rarissima.
5. C. melanocalathia Borb. Hab. in pratis omnibus montanis et
subalpinis praecipue montium exteriorum. Ex. gr. in valle Lascina,
Lopusanka, in alp. Bliznica ad Jasinam, ad Raho, com. Maramaros, in valle
Zsdimir ad Vocsi, in alp. Velky Vrch ad Voloc, in alp. Pikuj, ad pag. Polena,
com. Bereg; ad Porosko com. Ung.
6. C. austriaca Willd. Hab. in pratis montanis, ubique sed nunquam
evadit e regione silvarum. Ex. gr. in valle Lascina ad Jasinam, ad Raho, ad
Berlebaska, ad Kvesliget, com. Maramaros; ad Serboc, Vocsi et Zanyka
com. Bereg. In m. Nagyhegy ad Munkacs, descendit in planitiem.
7. C. indurata Janka. Hab. in graminosis et Iruticosis montium Nagyhegy
et Lovacska ad Munkacs, in valle Zsarnina ad Podmonasztir, ad HarsIalva;
in quercetis ad Posahaza et Dercen com. Bereg; in silva ,,Ers ad
Kiralyhelmec com. Zemplen. Haec planta crescit semper gregatim.
8. C. pseudophrvgia C. A. Mey. In prato montano ,Voskrescsata apud
Voloc in alt circ. 1000 m. s. m. in societate Centaureae Kotschvanae, in
subalp. m. Plaj (Thaisz) com. Bereg; in valle Talabor apud Kvesliget com.
Maramaros. I. albiflora m. in valle Talabor supra pag. Kvesliget com.
Maramaros.
9. C. oxvlepis (Wimm. et Grab.) Hay. Rara in graminosis, pratis et
plerumque in dumetis collium planitiem cingentium; ad regionem planitiei
descendit apud Palanka, Klucsarka et Posahaza; in regionibus montanis
reperitur apud Kvesliget in valle Talabor com. Maramaros; apud Veresmart
com. Ugocsa; ad SzerencsIalva, Loho, Babakut com. Bereg; apud Ungvar,
porro in m. Nagyhegy, Lovacska, in valle Zsarnina apud Munkacs.
10. C. mollis W. et K. Hab. in locis Iruticosis umbrosisque montis Pikuj,
com. Bereg; in m. Mencsul ad Jasinam. In montibus Szvidovec adscendit
in regionem, alpinam; im graminosis saxosisque locorum altiorum (1900.)
crescunt exemplaria humilia (ad 1 dm.). Ex. gr. in alp. Bliznica, Gereseska,
Dragobrat. I. maramarosensis Jav. Hab. in. valle Szvidovec ad Dianalak,
in valle Lascina ad Jasinam com. Maramaros.
11. C. axillaris Willd. Hab. in rupestribus et graminosis siccis, in
Iruticosis collium montiumque planitiem versus extra regionem
Munkacsensem, ab oppido Nagy-Szlls, usque ad oppidum Satoraljaujhely,
praecipue super vineis. Ex. gr. in m. Feketehegy ad Nagyszlls com.
Ugocsa; ad Kiralyhelmec, Ladmoc, Nagy-Kvesd, Szlske, Szomotor,
Bodrogvecs com. Zemplen. I. stricta W. et K. Hab. in Iruticosis et pascuis
188 189
siccis super vineis ad Ladmoc, Szlske, Bodrogszerdahely, Klokocso,
Satoraljaujhely; in arenosis ad Bodrogvecs, Szomotor com. Zemplen.
12. C. difussa Lam. Hab. tantummodo in territorio Munkacsensi; ubi
copiose crescit (Ilor. alb. et ros.), et Batyuensi, ubi usque ad 1920. viguit,
nunc iam eruta est. I. subfusca DC. In statione Munkacsensi.
13. C. rhenana Bor. Hab. in stationibus planitcei ubique (Munkacs,
Beregszasz, Ungvar, Csap, Kiralyhaza). In versuris agrorum ad
Kiralyhelmec, Bodrogvecs, Batyan, Lelesz (com. Zemplen); ad Veresmart
(Ugocsa).
14. C. micranthos Gmel. Hab. in territoriis altioribus planitiei et
montium ubique, hinc-inde etiam copiose et gregatim. Ex. gr. Munkacs,
Szolyva, Voloc, Beregszasz, Ungvar, Csap; Nagyszlls, Kiralyhaza,
Veresmart; in arenosis ad Kiralyhelmec, Ladmoc, N. Kvesd, Rad,
Bodrogvecs (Zemplen). I. scopaeformis Wagn. Hab. in dumetis montis
Hosszuhegy ad Ladmoc com. Zemplen.
15. C. cvanus L. Hab. ubique inter segetes; I. ramosissima mihi. Caulis
humilis ( 40 cm.) e basi valde ramosus, scopaeIormis. Rami abbreviati
capitulis plurims ( 500) parvis. Ceterum ut typus. Inveni exemplaria duo
in territoria Munkacsensi.
16. C. Kotschvana HeuII. In alpibus altioribus comitatus Maramarosensis
et Beregiensis. Ex. gr. in graminosis alpinis m. Pietros, Bliznica, Dragobrat,
Todiaska et Gereseska ad Jasinam com. Maramaros; in alp. Velky Vrch (com.
Bereg); ubique supra Iines silvarum. In prato ,Vaskrescsata ad Voloc, com.
Bereg, descendit in regionem Pini alt. 900 m. In hoc loco C. Kotschvana
attingit extremum areae suae occidentale.
17. C. spinulosa Roch. I. curtispina Gugl. Hab. in graminosis montis
Kiralyhegyes, ad Kiralyhelmec, com. Zemplen. I. pseudospinulosa Borb.
Hab. in versuris agrorum, in graminosis et pascuis siccis ad Beregszasz;
Rad, Nagykvesd (Zemplen), ad Ungvar.
18. C. scabiosa L. Hab. in versuris agrorum, in graminosis siccis
pascuisque, in dumetis ubique, praecipue in collibus planitiem cingentibus.
Ex. gr. Munkacs, Ujdavidhaza, Zanyka, PuznyakIalva (Bereg), Nagyszlls,
Huszt, Kvesliget (Maramaros), Ungvar, Putnokhelmec (Ung); Satoraljaujhely,
Bodrogszerdahely, Lelesz, Batyan (Zemplen). I. angustifrons Gugl. In
pascuis montis Tarbucka ad Nagykvesd; in arenosis ad Rad. Kiralyhelmec
(Zemplen); in m. Nagyhegy ad Munkacs. I. silesiaca Borb. Hab. in
graminosis siccis montis Borszhegy ad Szlske; in graminosis ad Rad
(Zemplen). I. integrisquama Vulk. In arenosis ad Rad et Kiralyhelmec.
I. vulgaris Rony. In arenosis ad Rad (Zemplen.).
19. C. Pernhofferi Hay. C. carniolica Host. x C. facea L. Hab. in
graminosis m. Nagyhegy ad Munkacs.
20. C. Nvaradvana Wagn. C. facea L. x C. melanocalathia Borb.
Hab. in pratis montanis ad Raho (Maramaros) in territorio Munkacsensi,
in valle Zsdimir ad Vocsi.
21. C. similata Hauskn. C. facea L. x C. pseudophrvgia C. A. Mey.
Hab. in graminosis ad Ujdavidhaza, Nagyhegy, Paphegy ad Munkacs, in
territorio Munkacsensi.
22. C. Wagneri Gugl. C. facea L. x C. indurata Janka. Hab. in
graminosis m. Nagyhegy, Paphegy ad Mun-kacs, ad Zanyka, ad ripam Iluvii
Latorca ad Palanka.
23. C. Fleischeri Hay. C. facea L. x C. oxvlepis Wimm. et Grab. Hab.
in monte Nagyhegy et Paphegy ad Munkacs; ad Varpalanka, Loho,
Ujdavidhaza (Bereg), ad Ungvar.
24. C. extranea Beek. C. facea L. x C. nigrescens Willd. Hab. in
graminosis m. Nagyhegy ad Munkacs, in m. Varhegy ad Palanka (Bereg).
25. C. spuria Kern. C. pannonica HeuII. x C. stenolepis Kern. Hab.
in graminosis m. Nagyhegy, Palhegy et Lovacska pr. Munkacs; ad Vinna
(Zemplen); ad Putnokhelmec et Domonya com. Ung.
26. C. pseudopannonica Wagn. C. pannonica HeuII. x C. austriaca
Wol. Hab. in pratis m. Paphegy et Nagyhegy ad Munkacs, ad Porosko com.
Bereg; ad Veresmart com. Ugocsa.
27. C. austriacoides Wol. C. austriaca W. x C. facea L. Hab. in pratis
montanis vallis Lascina ad Jasina; ad Zanyka, Skotarsko, Porosko (Bereg);
in statione Munkacsensi.
28. C. borsodensis Wagn. C. pannonica HeuII. x C. carniolica Hoss.
In graminosis montis Nagyhegy ad Munkacs, in Iossis graminosis ad
Varpalanka (Bereg); in statione Munkacsensi.
29. C. casureperta Wagn. C. pannonica HeuII. x C. oxvlepis Wimm.
et Grab. Hab. inter parentes in pratis montanis m. Lovacska, Csernek et
Nagyhegy ad Munkacs, ad ripam Iluvii Latorca ad Palankam, in quercetis ad
190 191
Posahaza; in versuris agrorum ad Fornos, Ivanyi, Klucsarka, Puznyak-Ialva,
SzerencsIalva (Bereg), ad Csap (Ung), ad Veresmart (Ugocsa).
30. C. Javorkae Budai et Wagn. C. oxvlepis Wimn. et Grab. x
C. carniolica Host. Hab. in pratis m. Nagyhegy ad Munkacs.
31. C. Kmmerlei Prod. et Wagn. C. nigrescens Willd. x
C. pseudophrvgia C. A. Mey. In territorio Mun-kacsensi.
32. C. Thais:ii Wagn. C. pannonica HeuII. x C. nigrescens Willd.
Hab. in graminosis m. Nagyhegy, Palhegy, Paphegy et Csernekhegy ad
Munkacs, ad Szolyvam.
33. C. S:llosii Wagn. C. pannonica HeuII. x C. indurata Janka.
Hab. in graminosis m. Nagyhegy, Palhegy et Paphegy pr. Munkacs et ad
Ivanyi com. Bereg.
34. C. Erdneri Wagn. C. austriaca W. x C. pseudophrvgia C. A. Mey.
Hab. in graminosis ad PuznyakIalva et Beregszasz.
35. C. Alexandri-Bor:ae Prod. et Nyarady C. nigrescens Willd. x
C. indurata Janka. Hab. in m. Nagyhegy ad Munkacs.
36. C. Kupcsokiana Wagn. C. oxvlepis Wimm. et Grab. x C. rhenana
Bor. Hab. in marginibus silvarum ad Szobranc com. Ung.
37. C. Margittaiana Wagn. C. pseudospinulosa Borb. x C. rhenana
Bor. Hab. in versuris agrorum ad Szomotor (Zemplen).
38. C. Herbichii Janka. C. micranthos Gmel. x C. spinulosa Roch.
Hab. in graminosis m. Tarbucka ad Nagykvesd (Zemplen).
39. C. psammogena Gay. C. diffusa Lam. x C. rhenana Bor. Hab.
inter parentes in statione Munkacsensi.
40. C. Simionescui Prod. C. diffusa Lam. x C. micranthos Gmel.
Hab. in statione Munkacsiensi.
41. C. beskidiana Wagn. et Marg. C. melanocalathia Borb. x
C. indurata Janka. Nov. hybrid. Planta perennis, circa 1 m. alta minora,
hinc inde palmaria tantum in alpibus proveniunt. Caulis angulatus, in parte
superiore ramosus, ramuli breves, sub capitulo incrassati. Tota planta setis
mininis + asperula. Folia basilaria ovata vel ovato-lanceolata, in petiolum
longe decurrentia, Iolia caulina mediocria, lanceolata, acuminata, attenuata,
petiolata vel sessilia; superiora et ramealia lanceolata, attenuata vel basi
dilatato-sessilia. Omnia dentata, denticulis parvis et acuminatis, capitula
parva (15 mm. long, et 10 mm. diam.). InIlorescentia + regulariter paniculata.
Squamae involucri plerumque appendicibus atroIuscis obtectae. Squamae
virides occurrunt solum in basi capitulorum. Appendices squamarum tantum
seriei intimae sunt scariosae, vel, si appendices squamarum sequentis serie
scariosae essent, eae appendicibus squamarum mediarum obteguntur.
Appendices scariosae squamarum intimarum rotundae, lacerosae vel
Iimbriatae. Appendices squamarum exteriorum et mediarum regulariter
triangulato lanceolatae, apice + longe capillariter elongatae, plumoso-
Iimbriatae, + recurvatae. Appendices angustissimae, squamarum exteriorum
et mediarum basi semper latitudine super 1 mm. diametiente; appendices
squamarum superiorum angusto-triangulares, nigrae, longe capillares,
recurvatae. Capitulis discoloribus. Achenia epapposa vel brevissime
papposa. C. beskidiana a C. indurata diIIert caule minime ramoso, capitulis
paulioribus, paulo majoribus, Ioliis viridioribus, appendicibus + scariosis,
solum patule recurvis. A C. melanocalathia praesertim capitulis minoribus
discoloribus, appendicibus multo angustioribus longioribusque diIIert. Hab.
in pratis montanis in alp. Plaj ad Voloc, in alp. Pikuj ad Serboc, ad Zanykam,
PuznyakIalva, Holubina, in valle Zsdimir ad Vocsi com. Bereg.
42. C. beregiensis Wagn. et Marg. C. indurata Janka x C. carniolica
Host. Nov. hybrid. Planta perennis. Caulis in parte media vel superiore
ramosus vel multiramosus usque ad 80 cm. altus, expresse angulatus, glaber,
tantum partes superiores et ramuli juniores scabri. Folia basalia
subrotundata, in petiolum longe decurrentia, denticulata; occurrunt etiam
exemplaria pinnatisecta; Iolia caulina et ramularia lanceolata vel lanceolato-
linearia, sessilia vel + amplexicaulia, viridia, subtus + pallida. Capitula
parva vel mediocria (13 mm. long., 8 mm. diam.). Squamae involucri
appendicibus IlavoIuscis vel atroIuscis obtectae. Pars viridis squamarum
exemplariorum nonmullorum evidenter conspicua. Squamae omnes-parvae.
Squamae serierum intimarum scariosae, pellucidae, vel subpellucidae,
obovatae, integrae, laceratae vel Ilabellatae, albido-pallidae vel pallido-
Iuscae. Appendices squamarum mediarum inIimarumque Iuscoatrae vel
Iulvae, minimae, tantum 12 mm. longae, triangulares, plumoso-Iimbriatae
et in apice-gradatim capillariter attenuatae, paulo recurvae. Achenia
epapposa, raro + paulo papposa. C. beregiensis a C. carniolica capitulis
robustioribus, appendicibus longioribus + recurvatio. A C. indurata caule
paulo ramoso, Ioliis sessilibus latioribusque, capitulis paucioribus
192 193
gracilioribusque, appendicibus brevioribus et minime plumariis, diIIert.
Hab. inter parentes in graminosis montis Nagyhegy, ad Munkacs.
43. C. Munkacsensis Wagn. et Marg. C. nigrescens Willd. x
C. carniolica Host. Nov. hybrid. Planta perennis. Caulis angulatus usque
ad 50 cm. altus, glaber. Folia inIeriora romboideo-ovata vel ovato-lanceolata,
Iolia caulina ovato-romboidea vel lanceolata, late in petiolum decuentia,
sessilia; Iolia ramularia romboideo-lanceolata, sessilia vel amplexicaulia
viridia + arachneo-tomentosa. Capitula parva vel mediocria. Squamae
intimarum serierum scariosae, margine + pellucido, in parte media nigrae.
Pars viridis ceterarum squamarum ex. appendicibus parvis evidenter
conspicua. Appendices squamarum mediarum et exteriarum parvae (usque
ad. 2 mm. diam.), rotundae vel obovatae, nigrescentes, laceratae vel +
pectinato-Iimbriatae Iimbriae diametro appendicium semper minores.
Achenia epapposa. Hab. inter parentes in graminosis m. Nagyhegy ad
Munkacs.
In monte munkacsensi Nagyhegy crescunt Centaurearum bonae species
novem, quarum septem appendicibus integris plumoso Iimbriatis prodeunt.
Exemplaria hybrida Centaureae austriacae (x carniolica, nigrescens vel
indurata) nulla reperuntur.
* * *
AZ EIPHORBIA CARPA1HICA 1ABB TERMHELYE
58
Margittai Antal
Woloszczak ezt a nvenyt a Keleti Karpatok galiciai lejtjen, a lomnici
hegyekben Iedezte Iel, ahol 7101500 m. magassagban hegyi reteken es
alhavasi tajakon terem. A Karpatok nyugati lejtin legelszr Javorka S.
allapitotta meg (Botan. Kzlem. XV., 1916. 14. old.) s mar ez alkalommal
is annak a sejtelmenek adott kiIejezest, hogy Bereg- es Maramarosmegye
eszaki reszenek magasabb Iekves vlgyeibl idvel szinten el Iog kerlni.
15 even at hasztalanul kerestem videknkn, mig vegre a mult evben a
Szvidovec hegycsoportban sikerlt rabukkannom.
A Szvidovec csoportot mar evek ota kutatom s mult evi julius havaban
Ielkerestem a Gereseska tengerszemeket, hogy a Domin altal onnan publikalt
Scheuch:eria palustris-t, Carex limosa-t es Sparganium affine-t
megszedjem. A Gereseska tengerszemek egy magas katlanban Iekszenek,
melyet delrl a Bliznica es Dragobrat, keletrl a Stik, eszakrol a Tatulska,
eszaknyugatrol pedig a Gereseska es Todiaska havasok vesznek krl.
A tengerszemeket legknnyebben Krsmezrl (Jaszina) lehet megkzeliteni.
A Stik es Tatulska havas kztt lev 1691 m. magaslat meredeken bocsatkozik
le a Sztaniszlava patak eredetehez s oldalat srn boritja az Alnus viridis.
Kzvetlen a csucs alatt van egy Ives kis terseg es itt terem az Euphorbia
carpathica a kvetkez erdekesebb nvenyek tarsasagaban: Poa chaixii, Carex
sempervirens, Gvmnadenia alba, Dianthus tenuifolius, Silene dubia,
Anemone narcissiflora, Aconitum moldavicum, A. Hosteanum, A. firmum,
Aquilegia nigricans, Arabis alpina, Thlaspi alpestre, Lotus corniculatus
f. alpestris, Anthvllis alpestris, Trifolium pratense I. nivale, Geranium
alpestre, Jiola declinata, Pleurospermum austriacum, Bupleurum
coloratum, Laserpitium alpinum, Gentiana lutea, Primula longiflora,
Pedicularis exaltata, Knautia pocutica, Phvteuma tetramerum, Campanula
Fatrae, Doronicum carpathicum, Chrvsanthemum saxicolum, Centaurea
mollis, C. Kotschvana, Carduus transsilvanicus, Cirsium pauciflorum,
Carlina acaulis I. alpina, Leontodon aurantiacus. A Sztaniszlava patak
eredete krl meg ket nagyon erdekes nveny terem: a Juncus castaneus s
a J. triglumis.
EIN NEUER STANDORT DER EIPHORBIA CARPA1HICA
IN DEN STKARPATHEN
Margittai Antal
Berichtet ber die Entdeckung dieser Art in der Svidovec-Gruppe
(Komitat Marmaros). Auch die interessanteren BegleitpIlanzen sind
auIgezhlt. Aus dem Quellengebiet des Stanislava Baches werden noch
Juncus triglumis und J. castaneus erwhnt.
* * *
___________________________________________
58
Bneme ony6nixonano y Botanikai Kzlemenyek. 1932. 29, K 5-6.
Old. 156.
194 195
DROBN ZPRVY O SLOVENSKE1 KVETENE
59
Margittai A.
Podavam niekolko pozorovani o zaujimavejsich a vzacnejsich rastlinach
slovenskych, ktore som urobil pri cestach za svojimi najmilsimi priatelmi
kvetami.
Prirodzene, ze zo slovenskych krajov najviac vabia botanika Vysoke
Tatry. Od db svedskeho ucenca Wahlenberga, popisavsieho po prvy raz
systematicky ich kvetenu, navstivilo Tatry velmi mnoho nasich i
cudzozemskych botanikov a preto je tazko na poli Iloristickom cinit tu
nove objavy. Mzem preto i ja pripojit len niekolko zaujimavejsich
pozorovani o tatranskej kvetene. Tykaju sa hlavne sledovania zriedkaveho
vyskytu vapnomilnych rastlin z Bielskych Tatier na tatranskej zule:
Salix reticulata L. Tuto vapnomilnu rastlinu som nasiel na skalach nad
Zelenym plesom; na svahu vrcholu Kproveho nad Hincovskym plesom,
tiez na skalach.
Arenaria tenella Kit. Obvykla rastlina Belanskych hl. Na zule som ju
nasiel len na svahu vrcholu Kproveho nad Hincovskym plesom.
Minuartia Gerardii Gay. Rastie pod vrcholom Kprovym nad plesom
Hincovskym, pod vrcholom Triumentalskym na strane od Mlynice a v
doline Furkotskej na skalach nad plesom Wahlenbergovym.
Saxifraga ai:oides L. Na skalach nad Zelenym plesom a na skalnej
strane Kproveho od plesa Hincovskeho.
Aster bellidiastrum (L.) Scop. Tiez tam.
Hedvsarum obscurum L. Na skalach Kproveho vrcholu ponad Zelenym
plesom.
Z rastlin, ktore sa zriedka vyskytuju vo Vysokych Tatrach, uvadzam
nasledujuce, spolu s ich nachodiskom:
Papaver Burseri Cr. Nad Hincovskym plesom na skalach Kproveho
vrcholu; na skalach najhornejsej casti Kprovej doliny.
Potentilla Crant:ii (Cr.) Beck. Na trhliskach vrcholu Triumental, v
Mlynickej doline a na skalach Kproveho od Hincovskeho plesa.
Saussurea pvgmaea (Jacqu.) Cr. Na boku Kproveho vrcholu nad
Hincovskym plesom, vo Furkotskej doline na skalach nad Wahlenbergovym
plesom, pod Triumentalskym vrcholom a na Kprovom prieslope.
Saussurea alpina DC. Na strani Kproveho vrcholu nad Hincovskym
plesom. Vo Vysokych Tatrach rastie tato rastlina len na zule.
S. alpina DC. ssp. Borbassi GyrIIy (Bot. Kzlem. 1932 pag. 81.) na
vapencoch Belanskych hl nahradza predoslu. Rastie aj v Marmarosi na
polonine Pietros pri Jasinej.
Artemisia petrosa (Baumg.) Jan. Jedna znajcastejsich rastlin na vyssich
vrcholoch Belanskych hl. Oproti tomu je zriedkavou rastlinou, na inych
castiach Vys. Tatier. Rastie na skalach strane Kproveho vrcholu nad
Hincovskym plesom; na vlhkejsich skalach najvyssieho oddielu Kprovej
doliny.
Ranunculus pvgmaeus L. Vo vlhkejsich struhach roztopeneho snehu
na strani vrcholu Triumental a v Mlynickej doline. V tejto miestami
hromadne. Roztratenejsie rastie vo Furkotskej doline nad Wahlenbergovym
plesom na podobnych miestach.
Na vychodnom Slovensku zistil som niekolko zaujimavych rastlin:
Festuca Domini Krajina v. Margittaiana Krajina. Je to typicka
endemicka rastlina priesypov na vych. Slovensku. Na niektorych miestach
Zemplina rastie hromadne, ako na okoli Somotoru okolo jazera ,Talyba a
na Tarbucke pri V. Kvesde.
Schoenoplectus supinus (L.) Palla. Na vymoknutych roliach pri
V. Kvesde; pri jazere Talyba blizko Somotoru.
Schoenoplectus mucronatus (L.) Palla. Velmi roztratene na brehoch
jazera Talyba, hromadnejsie na brehoch jazera Nagy Ibolyas pri Kral.
Chlumci.
Iris hungarica Wet. Dla Javorku (Flora hungarica pag. 192) rastie ta
rastlina na Slovensku v prierve Hornada pri Hrabusiciach a azda aj na upti
Vysokych Tatier. Tato do skupiny Iris aphvlla L. patriaca rastlina je
zaujimava, menliva a dalsieho pozorovania hodna rastlina Slovenska.
Poznam ju z viacerych miest, ale na kazdom mieste sa ukazuje inou. Na
niektorom mieste sotva dosahuje svojou vyskou 20 cm, kym na inom mieste
presahuje i 50 cm. Nema takeho nachodiska, kde by sa barvou alebo
lupenovitymi priveskami pestika shodovali jedinci. Rastie obycajne na
___________________________________________
59
Bneme ony6nixonano y Sborn. prirod. Klubu Kosice. 1932. K 1. S. 54-55
(neexna iol. Oi. MailinIa).
196 197
travnatych, krovinatych miestach vinohradov, vycnievajucich nad rovinou.
Na Podkarpatskej Rusi rastie na vrcholu Fekete pri Sevlusi a na vrchu Pap
pri Mukaceve. Taktiez na Kiralyhegyesi pri Kral. Chlumci, na Tarbucke
pri V. Kvesde, na Hosszuhegyi pri Ladmovciach. Toto su vsetko take
miesta, ktore sa stykaju s madarskou rovinou. Nasiel som ju aj medzi
horami, daleko od madarskej roviny, pri Turni, na travnatych, kamenitych
miestach vychodneho brehu Zadielskej doliny a nad utulnou v tej doline v
900 m vyske, v spolocnosti Onosma arenarium (O. tornense rastie okolo
hradu), Cvtisus ciliatus, Pulsatilla slavica a Carex humilis. Napadne je, ze
Iris hungarica a Onosma arenarium rastie v takej vyske.
* * *
ADDITAMENTA AD FLORAM CARPATORUM
SEPTENTRIONALI-ORIENTALIUM
60
Margittai A.
Nitella flexibilis L. v. capitata A. Br. In aquis stagnantibus apud pag.
Bely et Kaponya in cottu Zemplen.
Cvstopteris sudetica A. Br. et Milde. In silvis praecipue pinetis
subalpinis copiose ad ,Dianalak pr. pag. Jaszina in cottu Maramaros.
Phegopteris polvpodioides Fee. In silvis subalpinis vallis Lapusanka
ad Jaszinam in cottu Maramaros.
Nephrodium Thelvpteris (L.) Desv. In paludosis ,Tovaros nominatis
ad pag. Deda, in paludosis silvaticis silvae Sajgo nominatae ad pag.
Pausching in cottu Bereg. N. austriacum (Jacqu.) Fritsch. In silvis
praecipue subalpinis m. Berlebaska, ad Raho in cottu Maramaros.
Asplenium germanicum Weis. (A. trichomanes x septentrionale). In
saxosis ad pag. Kishuta in cottu Abauj-Torna. A. adiantum-nigrum L. In
saxis m. Feketehegy ad Nagyszlls.
Blechnum spicant (L.) Sm. In silvis m. Berlebaska in cottu Maramaros.
Ophioglossum vulgatum L. In pratis montanis vallis Iluvii Latorca inter
pag. Hanykovica et Podpoloc rarissime in cottu Bereg.
Equisetum hiemale L. Ad ripas rivuli Kemencepatak ad Kishutam in
cottu Abauj-Torna.
Potamogeton gramineus L. I. heterophvllus Fr. In aquis stagnantibus
vel lentissime Iluentibus ad pag. Ors, Lelesz et Veke in cottu Zemplen.
P. acutifolius Lnk. Ibidem et ad pag. Huszt in cottu Maramaros. P. pusillus
L. In aquis lentissime Iluentibus ad Ors et ad Huszt. P. trichoides Cham.
et Schltd. In aquis lente Iluentibus ad Ors et Lelesz et ad pag. Csap in
cottu Ung. P. lucens L. I. acuminatus Schumach. In aquis lente Iluentibus
ad pag. Ors. P. natans L. In lacu subalp. m. Geresaska in alt. c. 1500 m.
copiose, ad pag. Jaszina in cottu Maramaros.
Zannichellia pedicillata (Wahlbg. et Rosen) Fr. In lacu ad pagum Lelesz
copiose.
Nafas minor All. Hab. in canalibus ad pag. Csaronda, Beregszasz et
Csap, hic-inde in societate N. marinae.
Andropogon ischaemum L. Ad ripam canalis Csaronda pr. pag.
Nagydobrony in cottu Bereg.
Hierochloe odorata (L.) Wahlbg. In locis arenosis declivium montis
Tarbucka pr. Nagykvesd in cottu Zemplen.
Trisetum fuscum (Kit.) R. et Sch. In graminosis saxosisque m. Pietrosz,
substrato Iormationis carpaticae Flysch dictae, in alt. c. 1800 m. ad p. Jaszina
in cottu Maramaros.
Jentenata dubia (Leers.) F. Schltz. In graminosis et in marginibus
agrorum ad pag. Munkacs, Beregszasz, Silce, Kerepec, in cottu Bereg, hic-
inde etiam Irequenter.
Beckmannia eruciformis (L.) Host. In Iossis humidis inter pag.
Beregszasz et Deda.
Koeleria gracilis Pers. In graminosis vinearum ad pag. Beregszasz.
Catabrosa aquatica (L.) Beauv. In Iossis humidis ad pag. Hanykovica
in cottu Bereg.
Melica picta C. Koch. In dumetis vallis Vicsa ad pag. Zanyka; in
Iruticosis montis Paphegy ad pag. Munkacs. M. uniflora Retz. In Iagetis
valde copiose ad pag. N.-Komjat in cottu Bereg.
Cvnosurus echinatus L. In graminosis secus viam Ierream inter
Beregszasz et Beregkomlos. Adnotatio. Species meridionalis, in Asia
orientali et Europa australi indigena et aream suam per peninsulam
___________________________________________
6O
Bneme ony6nixonano y Magyai BolaniIai IaoI. 1933. 32, K 1-6.
Old. 95-1O4.
198 199
Balcanicam usque ad partem inIeriorem Iluminis Danubius et ad
Transsilvaniam extendens. Quoniam apud nos semper secus viam Ierream
crescit, igitur venosimile planta adventa est.
Poa violacea Beel. In graminosis saxosisque m. Pietrosz in c. 1800 m.
ad pag. Jaszina.
Sclerochloa dura (L.) Beauv. Ad margines lacus Belyito ad Kaponyam
in cottu Zemplen.
Festuca rubra L. I. barbata Schrk. In statione opp. Munkacs.
Festuca carpatica Dietr. In graminosis m. Pietrosz supra terminum
silvarum, alt. c. 1800 m.
Bromus secalinus L. I. multiflorus Sm. In ruderatis stationis oppidi
Munkacs. B. faponicus Thunb. In graminosis vinearum apud Beregszasz.
Lolium temulentum L. I. arvense With. In ruderatis stationis oppidi
Munkacs.
Eriophorum vaginatum L. In turIosis lacuum alpinorum m. Berlebaska,
in cottu Maramaros.
Schoenoplectus supinus (L.) Palla. In lacunosis ad pag. Szernye in cottu
Bereg.
Holoschoenus vulgaris Lk. In locis humidis arenosisque ad pag.
Szomotor in cottu Zemplen.
Dichostvlis Micheliana (L.) Nees. In paludosis ad Nagytarkany,
Zemplen.
Bolboschoenus maritimus (L.) Palla. Hab. in pratis humidis
uliginosisque inter Nagykvesd et Csap, hic-inde in societate huius plantae
crescit etiam I. monostachvs Willd.
Heleocharis ovata (Roth) H. Br. In inundatis ad pag. Rakasz,
Maramaros. H. carniolica Koch. In humidis inundatisque vallis
Kemencepatak ad Kishutam (Abauj) et ad pag. Rakasz (Maramaros). Ibi
crescit etiam I. prolifera Borb.
Carex pauciflora LightI. In turIosis lacuum alpinorum m. Berlebaska,
Maramaros. C. cvperoides L. In graminosis humidisque marginum lacus
Talyba ad pag. Szomotor rare, in loco simili ad pag. Nagytarkany valde
copiose, Zemplen. C. curvula All. In saxosis graminosisque supra
terminum Alni viridis m. Hoverla, alt. c. 2000 m. sat copiose, Maramaros.
C. divisa Huds. In paludosis lacus ,Tovar ad pag. Deda, Bereg.
C. gracilis Curt. v. fluviatilis Kck. In pratis paludosis vallis Pinye ad
Holubinam, Bereg. C. Goodenoughii Gay v. curvata Fleisch. Ibidem.
C. supina Wahlbg. In pratis montanis in m. Tarbucka ad pag. Nagykvesd,
Zemplen. C. transsilvanica Schur. In pratis montanis ad pag. Holubina.
C. carvophvllea Lat. v. fissa Kck. In graminosis m. Tarbucka ad
Nagykvesd. C. ornithopoda Willd. In graminosis saxosisque m. Bliznica,
alt. c. 1700 m. ad. pag. Jaszina. C. limosa L. In turIosis lacuum subalp.
,Gereseska pr. pag. Jaszina, in alt. c. 1600 m. C. fuliginosa Schrk. In
graminosis saxosisque alpinis m. Gereseska. ad pag. Jaszina. C. capillaris
L. In saxosis Iormationis Flysch dictae in m. Pietrosz, alt. c. 1800 m. ad
pag. Jaszina. C. Michelii Host. In graminosis Iruticosisque m. Paphegy
ad Munkacs. C. Oederi Retz. In pratis paludosis ad pag. Holubina.
C. pendula Huds. In rivulis m. Kobila ad pag. Kabola-Polyana, Maramaros.
Juncus subnodulosus Schrk. In palude ,,Tovar ad pag. Deda, Bereg.
J. alpinus Vill. I. carpaticus Simk. Ad ripam rivulorum alpinorum m.
Pietrosz et Bliznica pr. Jaszinam. J. castaneus Sm. Ad ripas rivulorum
alpinorum et in paludosis vallis Dragobrat, c. 1500 m. alt. ad Jaszinam.
Lu:ula pallescens (Wahlbg.) Bess. In pratis humidis ad Holubinam.
Allium sibiricum L. Ad ripas rivuli Dragobrat supra terminum silvarum
ad pag. Jaszina. A. angulosum L. In pratis subhumidis inter Csap et Batyu,
Bereg. A. flavum L. In graminosis siccis m. Tarbucka ad pag. Nagykvesd,
Zemplen.
Fritillaria meleagris L. In pratis humidis ad Ignece, Bereg.
Ornithogalum Boucheanum (Kth.) Aschers. In graminosis ad viam
Ierream pr. Szernye. O. Gussonei Ten. Ibidem.
Leucofum aestivum L. In pratis humidis nemorum Populus nigrae secus
ripas Iluvii Tisza inter Nagytarkany et Csap.
Crocus banaticus Gay (iridiflorus HeuII.) In Iruticosis ad stationem
Rakasz, Maramaros.
Iris hungarica W. et K. In Iruticosis declivorum montis Tarbucka ad
pag. Nagykvesd. I. sibirica L. In pratis paludosis montium pertinentium
secus ripam dextram inter vicos Polena et Holubina, in marginibus silvarum
paludosarum ad pag. Deda, Bereg.
Sisvrinchium angustifolium Mill. In pratis humidis et praecipue in locis
lacunosis vallis ,Studinec ad pag. Lascina, Maramaros.
200 201
Populus hungarica Gombocz (P. alba x tremula). In marginibus lacuum
inter Tarkany et Csap, Zemplen.
Salix hastata L. In pratis humidis ad Podhering, in valle Iluvii Latorca
inter pag. Hanykovica et Podpoloc, Bereg. S. retusa L. v. Kitaibeliana
Willd. In montibus elatioribus terminum Alni viridis superantibus circum
pag. Jaszina. S. excelsior Host. (S. fragilis x alba). Secus ripam Iluvii
Latorca inter pag. Podpoloc et Hanykovica sat Irequenter.
Quercus crispata Stev. In declivis m. Tarbucka ad Nagykvesd, in
societate Qu. lanuginosae.
Thesium intermedium Schrad. In pratis vinearum ad Beregszasz.
Polvgonum aviculare L. I. parvifolium Schur et I. condensatum Beck.
In arvis ad Baktatanya pr. Beregszasz; I. procumbens Hayne in agris ad
Zapszony, Bereg.
Polvcnemum arvense L. In agris incultis prope Lelesz, Zemplen.
P. verrucosum Lang. In agris post messem et inter Trifolium pratense
copiosissime ad pag. Batyan, Szomotor, Bely, Szentes in cottu Zemplen;
ad pag. Zapszony, Szernye, Bereg; ad Nagyatad, Ung.
Chenopodium foetidum Schrad. Secus sepes pagi Nagygeres, Zemplen.
Ch. rubrum L. In inundatis ad pag. Nagytarkany.
Atriplex tataricum L. In ruderatis stationis pagi Csap.
Amarantus crispus (Lesp. et Theven.) N. Terr. In statione et secus septa
pagi Csap. Adnotatio. Planta vera vagans nostrae regionis. Sic gregatim
crescebat in stationibus oppidorum Munkacs et Ungvar, hodie in his locis
planta nostra eruta est.
Stellaria palustris Retz v. Laxmanni Fisch. In canale ad pagum Veke,
Zemplen; ad marginem lacus ad pag. Batyu, Bereg.
Cerastium glomeratum Thuill. I. apetalum Dum. In locis apricis
graminosisque ad Munkacs, Schnborn, Szeleszto, Bereg; ad Nagykvesd,
Zemplen. C. glomeratum Thuill. In graminosis sicut in regione montana
ita in planitie abique. C. brachvpetalum Desp. In graminosis ad
Podmonasztir, Munkacs et Beregszentmiklos. C. semidecandrum L.
I. perviscosum Borb. In locis Iertilioribus apricisque ad pag. Szeleszto,
Beregszentmiklos, Silce, Bereg. C. glutinosum Fr. In graminosis vallis
Viznice ad Szeleszto, ad Beregszentmiklos, in statione oppidi Munkacs.
C. silvaticum W. et K. In silvis montanis humidisque ubique, in regione
planitici solum ad Dedam et Zapszony, Bereg. C. anomalum W. et K. In
agris inundatis humidisque ad Zaricso, in Iossis inter pag. Munkacs et
Schnborn.
Minuartia Gerardi (Willd.) Fritsch. In saxosis m. Pietrosz ad Jaszinam.
Melandrium noctiflorum (L.) Fr. In agris ad pag. Csap.
Dianthus deltoides L. In pratis ad Kaponyam, Zemplen.
Aconitum Hosteanum Schur. In pratis subalpinis m. Plajcsik ad pag.
Voloc, Bereg. A. anthora L. I. collinum Schur. In graminosis subalpinis
m. Pietrosz in regione Alni viridis ad pag. Jaszina, im alt. c. 1600 m.
A. gracile Rchb. I. beskidense (Zap.) Gayer (det. Lengyel). In Iruticosis
secus ripam rivuli Kemencepatak ad Kishutam, Abauj.
Clematis integrifolia L. In Iossis graminosis inter Csarondam et
Vasarosnameny. C. alpina (L.) Mill. In saxosis m. Pietrosz, in alt. c.
1700 m. ad pag. Jaszina, in valle Latorca inter pag. Podpoloc et Hanykovica.
Ranunculus trichophvllus Chaix. In aquis stagnantibus, in canalibus
lente Iluentibus ad Bely et Tarkany, Zemplen; in rivulis ad Huszt,
Maramaros. R. cassubicus L. In silvis montanis ad Zanykam; in loco
simili ad Pausching in planitie, Bereg.
Thalictrum galioides Nestl. In graminosis ad pag. Tarkany, Zemplen.
T. lucidum L. In Iruticosis ad ripam rivuli pertinentibus ad Nagybocsko in
societate Th. flavi, Maramaros.
Sisvmbrium sinapistrum Cr. In ruderatis stationis oppidi Munkacs.
Ibidem crescit etiam S. Loeselii L.
Barbarea stricta Andrz. In graminosis ad Csap et ad Beregkomlos.
Roripa barbareaeoides (Tausch) Celak. In Iossis humidis inter
pag. Munkacs et Kerepec.
Nasturtium officinale R. In aquis lente Iluentibus rivuli Kemencepatak
ad pag. Kishuta (Abauj).
Cardamine parviflora L. In caricetis lacus Talyba ad Szomotor.
Adnotatio. Locus nativitatis speciei nostrae in hoc loco per multos annos
inundatus erat.
Sedum spurium M. B. In muris pagi Kistoronya, Zemplen, Planta subsp.
S. alpestre Vill. In saxosis montium supra terminum Alni viridis ad
Jaszinam ubique.
202 203
Saxifraga stellaris L. In rivulis et in Iontibus m. Berlebaska ad Raho,
Maramaros.
Chrvsoplenium alpinum Schur. Ibidem.
Potentilla rupestris L. In saxosis graminosis ad pag. Kishuta (Abauj).
P. norvegica L. In pratis humidis ad Dercen, Bereg. P. palustris Scop.
In paludosis vallis Feher-Tisza supra pag. Jaszina.
Waldsteinia geoides Willd. In locis Iruticosis ad Kishutam (Abauj).
Alchemilla arvensis (L.) Scop. In pascuis ad Silce, Bereg.
Lupinus polvphvllus Lindb. In valle Lascina ad Jaszinam et Nagybocsko.
Planta subspont.
Cvtisus ratisbonensis SchaeII. I. horniflorus Borb. In graminosis ad
pag. Lelesz, Zemplen.
Coronilla latifolia (Hartl.) Jav. In quercetis plurime in societate Jincae
minoris m. Nagyhegy ad Munkacs et in m. Salankihegy ad Nagykomjat,
Bereg.
Jicia lathvroides L. In vineis ad opp. Munkacs.
Lathvrus paluster L. In palude ,Tovar ad Dedam, Bereg. L. laevigatus
(W. et K.) Fritsch. In quercetis m. ,Salankihegy ad Nagykomjat, Bereg.
Linum austriacum L. In graminosis vinearum ad Dedam, Bereg.
Polvgala podolicum DC. In graminosis ad Fornos, et in m. Nagyhegy
ad Munkacs. P. amarum L. I. stenosepalum Borb. In graminosis
m. Bliznica ad Jaszinam.
Euphorbia angulata Jacqu. In pratis silvaticis m. Nagyhegy ad Munkacs
et ad pag. Fornos, Bereg.
Acer tataricum L. Hab. in dumetosis collium planitiei pertinentium ab
Nagyszlls usque ad Satoraljaujhely ubique.
Ptelea trifoliata L. In Iruticosis ad pag. Bely subspont., Zemplen.
Hvpericum humifusum L. In agris ubique praecipue in planitie.
Jiola elatior Fr. In pratis humidis ad pag. Kistarkany, Zemplen.
J. arenaria DC. var. cinerascens Kern. (det. Javorka). In pascuis
m. Kiralyhegyes ad pag. Kiralyhelmec.
Epilobium collinum Gmel. In graminosis vinearum ad Beregszasz.
E. nutans Schm. Ad rivulos et ad Iontes m. Berlebaska ad pag. Raho.
Ludwigia palustris L. In canalibus ad pag. Csap.
Orlava grandiflora (L.) HoIIm. In Iruticosis m. Feketehegy ad
Nagyszlls.
Seseli varium Trev. In graminosis inter Csap et Szrte.
Oenanthe silaifolia M. B. In graminosis humidis ad pag. Komoroc,
Ung; in Iossis humidis inter pag. Munkacs et Kerepec.
Heracleum carpaticum Porc. ( simplicifolium Herbich?) In graminosis
m. Pietrosz ad Jaszinam, in alt. c. 1600 m.
Laserpitium pruthenicum L. Hab. in pratis montanis ad Malmos, Bereg;
I. glabratum Roch. in Iruticosis graminosis ad pag. Kishuta (Abauj).
Primula longiflora All. In saxosis graminosis in omnibus cacuminibus
m. Szvidovec (Maramaros).
Menvanthes trifoliata L. In locis sphagnetis lacuum subalpinorum sub
m. Berlebaska (Maramaros).
Cuscuta arvensis Beyrich. In planitie ubique Irequens.
Svmphvtum Ullepitschii Wettst. ( S. tuberosum x cordatum). Hab. in
quercetis m. Feketehegy ad Nagyszlls. S. polonicum Blocki
(S. cordatum x officinale). In Iruticosis secus ripam sinistram rivi Pinye
ad Holubinam (Bereg).
Anchusa Barrelieri Vitm. In graminosis ad Kiralyhazam, Nagyszlls
(Ugocsa), ad Barkaszo (Bereg), ad Szomotor (Zemplen); in m. Feketehegy
ad Nagyszlls valde copiose.
Lvcopsis arvensis L. Inter segetes in m. Nagyhegy ad Munkacs.
Pulmonaria montana Lej. In graminosis vinearum opp. Munkacs et ad
pag. Loho; in valle Vicsa ad Zanykam (Bereg).
Mvosotis versicolor (Pers.) Sm. In m. Nagyhegy et Kishegy ad Munkacs;
in graminosis silvaticis ad Fornos (Bereg). M. sparsiflora Mikan. In
m. Lovacska et Nagyhegy ad Munkacs; inter pag. Voloc et Zanyka (Bereg).
Onosma arenarium W. et K. In declivibus occidentalibus montis
Tarbucka ad Bodrogszerdahely (Zemplen).
Nepeta pannonica L. In pratis montanis inter pag. Nagybocsko et
Kabola-Polyana.
Thvmus
61
Marschallianus Willd. (non typus). In graminosis ad
Kaponyam et Vinnam (Zemplen). Th. brachvphvllus Opiz (ad
___________________________________________
61
Secies geneiis Thynus ievid. claiiss. Piol. K. IyIa.
204 205
Th. Marschallianum I. calvifrontem Borb. vergens) in arenosis ad pag.
Szentes (Zemplen); I. Kosteleckvanus Opiz in arenosis ad pag. Szomotor,
Zemplen; I. aridus Lyka in arenosis ad Kiralyhelmec et Geres (Zemplen);
I. pratensis Lyka in graminosis ad Borsi (Zemplen); ad Th. auctum Lyka
I. ellipticum Opiz vergens, in graminosis vinearum ad Borsi et Kiralyhelmec.
Th. auctus Lyka (a typo paulo diIIert pilis ramosis longioribus, partim
patentibus) in graminosis vinearum ad Borsi; I. ellipticus Opiz in arenosis
ad Kiralyhelmec et Szentes; I. longifolius Lyka in arenosis ad Szomotor, in
graminosis ad Vinnam; I. mollissimus Lyka in arenosis ad Szomotor;
I. arenicolus H. Br. in graminosis vinearum ad pag. Vinna et Szentes (posterior
non typicus, Ioliis angustioribus ad Th. brachvphvllum Opiz I. aridum Lyka
vergens). Th. decipiens H. Br. I. globosus Lyka. In pratis montanis ad pag.
Szkotarsko in alt. c. 500 m. (Bereg). Adnotatio. Mirabile, quomodo haec
planta meridiana apud nos in regione tam septentrionale crescere
potuit! Th. glabrescens Willd. In graminosis ad Legenye-Mihalyi,
Pusztakeresztur, Szomotor; I. vinealis Lyka in graminosis ad Borsi et Geres
(posterius ad I. tokafensem Lyka vergens); I. convallarius Lyka in graminosis
montis Galis ad Munkacs; I. serpens Opiz in graminosis ad pag. Vinna, ad
pag. Voloc (posterior non typicus, a typo diIIert ramis irregulariter nudis,
hic-inde Iere calvescentibus); I. sparsipilus Borb. in arenosis ad Szomotor;
I. austriacus Borb. in graminosis ad Klokocso (Zemplen); I. eurvphvllus
Borb. in arenosis ad Ors (Zemplen). Th. alpestris Tausch. In graminosis
subalpinis m. Strmba ad Raho; I. orbicularis Wimm. in graminosis et pascuis
subalpinis m. Berlebaska, Maramaros.
Th. montanus W. et K. I. Margittaianus Lyka in pratis montanis ad
Polenam et Kopinovce (Bereg); in m. Bliznica ad Jaszinam.
Th. Chamaedrvs Fr. I. pallens Opiz. In pratis montanis ad Kopinovce
et Szkotarszko (Bereg), ad pag. Raho et in convalle Lopusanka ad Jaszinam;
I. Csatoi Lyka in pratis montanis in convalle Lopusanka ad Jaszinam, in
graminosis ad Raho et Beregszasz. Th. montanus W. K. I. Margittaianus
Lyka x chamaedrvs Fr. In statione oppidis Munkacs. Th. montanus W. K.
I. Margittaianus Lyka x auctus Lyka. In graminosis ad Beregszasz.
Th. montanus W. K. I. Margittaianus Lyka x glabrescens Willd. In
graminosis ad Beregszasz. Th. Chamaedrvs Fr. I. pallens Opiz x alpestris
Tausch I. orbicularis Wimm. et Grab. in pascuis subalpinis m. Velky Vrch
ad Voloc. Th. Chamaedrvs Fr. I. Csatoi Lyka x alpestris Tausch
I. orbicularis Wimm. et Grau. Ibidem et in m. Plaj ad pag. Voloc.
Th. Marschallianus Willd. I. calvifrons Borb. et Braun x auctus Lyka
I. longifolius Lyka. In graminosis ad Vinnam, Zemplen.
Elsholt:ia Patrini (Lepech.) Garcke. In glareosis secus Iluvium Latorca
ad Munkacs, ad septa pagorum in regione montana et in planitie usque ad
oppidum Munkacs ubique. Adnotatio. Haec plantam detexit in Carpathis
septentrionali-orientalibus cl. M. Kurimay ad pag. Kiralymez in cottu
Maramaros, posterius legit cl. L. Thaisz in regione pagi Felsverecke in
cottu Bereg. Per nonnullos annos etiam ego investigavi hanc plantam. Ante
nonnulos annos denique legi exemplarium unicum miserum secus unum
septum prope oppidum Munkacs, deinde anno 1928 in una insula glareosa
Iluvii ad Munkacs inveni exemplaria multa Elsholt:iae. Postea investigavi
etiam ceteras insulas glareosas et in locis glareosis harum insularum Iere
ubique inveni nonnulla exemplaria nostrae plantae. Sed in his glareosis
non potuit planta nostra sedem stabilem sibi invenire, quia insulae hae
parvulae aqua Iluvii quotannis inundantur et semper glareosis recentibus
obteguntur, quibus semina plantae nostrae obruuntur et deleuntur. Eodem
tempore aqua alta ideoque rapide Iluens adIert semina in insulas alias, ubi
planta iterum crescere incipit, sic in regione oppidi in glareosis Iluvii Latorca
ad Munkacs planta nostra ubique inveniri potest. Locus alter Elsholtziae
est ad pag. Podmonastir. In pago Podmonastir habent monachi ordinis Sancti
Basili pomarium magnum muro circumdatum, in longitudine huius copiose
crescit Elsholt:ia. Similiter gregatim inveni hanc plantam circum muros
monasterii et ad septa pagi Beregszentmiklos et Szolyva. Omnes hi loci
Elsholtziae semper in pagis vel ad septa pagorum sunt, itaque planta nostra
Iugitiva hortensis esse videtur. Hocmodo cogitant etiam cl. dom. Domin et
Podpera, cum in opere ,Klic k uplne kvten republiky Ceskoslovenske
pag. 483 aIIirmant hanc plantam in hortis pagorum nonullorum cultam esse
et e hortis eIIugisse. Ego hanc plantam apud nos in hortis cultam nunquam
inveni et sic Elsholtziam magis plantam advenam et vagam, quam e hortis
Iugitivam puto. Opinio mea aIIirmatur inventione loci novi Elsholt:iae.
E pago Repede (Bereg) callis ducit in pagum Szentmiklos sub radicibus
206 207
montium. In parte media callis circiter 4 km. a pagis utrisque, procul a
pagis, gregatim et copiose crescit Elsholt:ia. Sed sine dubitatione ulla haec
planta libentissime crescit ad septa pagorum in societate plantarum
ruderatarum.
Echinocvstis lobata (Mich.) Torr. et Gray. In Iossis pr. pag. Deda (Bereg).
Planta advena.
Jerbascum Bischofii G. F. Koch (J. phlomoides x lvchnitis). In pascuis
m. Tarbucka ad pag. Nagykvesd (Zemplen). J. Brockmlleri Ruhm.
( J. phlomoides x nigrum). In statione pagi Borkut (Maramaros).
Jeronica urticifolia Jacqu. In Iagetis pinetisque regionis montanae
ubique. J. montana L. Ibidem.
Galium erectum Huds. In graminosis subalpinis m. Pietrosz et Bliznica
ad Jaszinam. G. tvrolense Willd. In graminosis montis Nagyhegy ad
Munkacs; ad Kishutam (Abauj).
Jalerianella rimosa Bast. In agris ad Kaponyam (Zemplen). J. carinata
Lois. In agris ad Tarkany (Ung); ad Kaponyam et Veke (Zemplen).
Campanula latifolia L. In silvaticis sub m. Plaj, ad Zanykam (Bereg).
C. pseudolanceolata Pant. In pratis ad pag. Skotarszko (Bereg).
Phvteuma orbiculare L. I. flexuosum R. Schultz. In graminosis subalpinis
montium circa pag. Jaszina supra alt. 1600 m.
Aster lanceolatus Willd. Subspont. in statione pagi Csap et secus vias
montis Nagyhegy ad Munkacs. A. punctatus W. K. Hab. in pratis paulo
humidis ad pag. Nagygeres, in marginibus agrorum inter pag. Ors et
Szomotor (Zemplen).
Helichrvsum arenarium (L.) DC. In pratis apricis montia Tarbucka ad
Nagykvesd (Zemplen).
Inula germanica L. In Iruticosis montis Lovacska ad Munkacs.
Rudbeckia laciniata L. In graminosis montis ,NeIelejts ad Munkacs,
secus viam Ierream inter pag. Csap et Szrte.
Gnaphalium luteo-album L. In pratis humidis ad pag. Szomotor,
Tarkany, Szentes et Kiralyhelmec.
Anthemis arvensis L. I. Haynaldi Janka. In ruderatis ad Nagytarkany
(Ung).
Achillea lingulata W. K. In graminosis omnium montium circa pag.
Jaszina supra alt. 1700 m. A. Schurii Schultz. Bip. In saxosis m. Pietrosz
ad Jaszinam, in alt. c. 1800 an. A. distans W. K. In graminosis m. Pietrosz
ad Jaszinam. A. stricta Schleich. In graminosis m. Nagyhegy ad Munkacs,
in m. Nagyhegy ad Beregszasz.
Chrvsanthemum uliginosum (W. K.) Pers. In locis humidis et uliginosis
ad Batyu et Zapszony (Bereg).
Artemisia pontica L. In marginibus agrorum ad pag. Ors (Zemplen)
Erechthites hieracifolia (L.) RaI. In silvis caeduis praecipue montanis
ubique valde copiose.
Solidago serotina Ait. In statione oppidi Munkacs, in valle ,Kemencepatak
ad pag. Kishuta (Abauj).
Echinops multiflorus Lam. In Iruticosis ad pag. Tarkany (Zemplen).
Cirsium hvbridum Koch. (C. oleraceum x palustre). In societate
parentium in pratis paludosis convallis Szvidovec pr. casam venatoriam
Diana dictam ad pag. Jaszina C. erucagineum DC. (C. oleraceum x
rivulare). In pratis humidis ad pag. Zanyka.
Helminthia echioides (L.) Grtn. Inter TriIolium pratense inter pag.
Csap et Eszeny (Bereg).
Scor:onera cana (C. A. Mey.) Simk. Ad viam Ierream pr. Legenye-
Mihalyi, ad Szomotor.
Hieracium aurantiacum L. In pratis paludis Szernye pr. Fornos in alt.
c. 110 m. Adnotatio. Valde mirabile, ut haec planta regionis montanae,
subalpinae et alpinae in altitudine tam depressa reperitur.
* * *
LADMC S KRNYKNEK FLR1A
62
Margittai A.
Ladmoc Zemplen megye egyik legaprobb Ialucskaja. Kzvetlenl a
Bodrog jobb partjan, Szomotor kzseggel szemben eplt a Tokai-Eperjesi
hegylanc legkeletibb nyulvanyanak legdelibb reszen. Satoraljaujhelytl
___________________________________________
62
Bneme ony6nixonano y Botanikai Kzlemenyek. 1933. 30, K 1-4.
Old. 47-57.
208 209
keletre az orszagut menten a harmadik Ialu. A Ialu egy meszk hegynek, a
Somosnak (Meszes) labanal terl el. A meszksziklak a kzsegben egeszen
a Bodrog vizebe nyulnak. A Somos meszkvet primitiv modon epitett
kemencekben egetik es ezzel a meszkvel latja el a Ialu Bodrogkz egesz
meszszksegletet. A meszes Somos teljesen kopar, a meszkemencek regi
regei hepehupassa, Ielturkaltta teszik, ugy, hogy manapsag a hegy legell
szolgal s csak a legnyugatibb es a legkeletibb nyulvanyan talalhatunk
egynehany hold szantoIldet.
A Ialutol keletre Iekszik szinten meszkbl lev Hosszu-hegy. Oldalan
valamikor szlk voltak, amelyeket a Iilokszera teljesen kipusztitott es ma
mar csak egy-ket szlt talal az ember itt es ezek is annyira elvannak
hanyagolva, hogy nehany even bell azok is ki Iognak pusztulni. A szlk
helyen ma mar vagy szantoIldek vannak, vagy pedig athatatlan srsegek.
Egyik nagy reszen bokros, Ives tersegek is vannak, melyek reszben
kaszalokul, reszben pedig legelkl szolgalnak, de csak akkor Iogjak be e
helyeket legelnek, amikor a Somos legeli a nagy hsegtl mar teljesen
kiegtek.
A ket hegy kzt van a ,Zsiro vlgy. Az egesz vlgy alig hosszabb Iel
kilometernel es iranya eszak-deli. Vegen b Iorras van, melybl patakocska
ered, ez ntzi a vlgy retjeit, de Ladmoc kzseg eltt eltnik, valoszinleg
a meszk alatt Iolyik be a Bodrogba. A patakocska partjan nedves retek,
keleti oldalan a Hosszuhegy labanal a volt szlk kertjei talalhatok, most
mar teljesen elhanyagolt allapotban. A vlgy Iels reszeben szantoIldek
vannak. A vlgy nyugati, eszaki es eszak-keleti reszein erdk terlnek el,
melyek eszakra egeszen a Legenye Mihaly Nagy Mihaly kzti vasutig,
nagy es Iolytonos erdseget alkotnak. Ez a Zsiro vlgy a kkorszakbeli
embernek is tanyahelyel szolgalt. Ezt bizonyitjak a vlgyben talalhato
obsidian szilankok es a szantokon talalhato kkorszakbeli cserepek. Eme
meszkbl allo hegyekhez csatlakoznak nyugat Iele a Szlcske melletti
szlhegyek, melyeknek keleti csucsa a ,Borzhegy, a legnyugatibb csucsa
pedig a ,Hegykz. Eme hegyek kzete trachyt. Deli lejtjkn szepen
diszl szlk terlnek el, melyek ugyszolvan a hegy tetejeig s a hegyek
tetejet es eszaki oldalat borito erdsegig nyulnak. Csak itt-ott van a szlk
es az erdseg kztt egy-egy kis Ives, bokros terlet, mely rendszerint a
regi elpusztult es meg be nem telepitett szlk maradvanya. A Borzhegy es
a Hegykz magasabban Iekv, itt-ott sziklas reszeit legelkl hasznaljak.
E trachit csoportot a ladmoci meszktl a Csorgo patak valasztja el.
A patakban viz csak tavasszal van, amikor az olvado ho es jeg levet viszi le
a Bodrogba, nyaron teljesen kiszarad.
A terlet, melyet botanikai szempontbol atkutattam, Zemplen,
Csarnahova, Nagy-Bari, Kis-Bari, Szlcske es Ladmoc kzsegek kztt
terl. Ezektl eszakra es erdket egy izben szinten bejartam s nvenyzetk
teljesen megegyezik az AlIlddel erintkez domboldalak erdeinek
Ilorajaval, azert eme videknek Ilorajaval e helyen nem kivanok kln
Ioglalkozni. Aprilistol kezdve egesz oktoberig minden honapban legalabb
egyszer bejartam ezt a videket.
Ladmoc kzseg volt kzpontja minden kirandulasomnak. Ladmocot a
legelnysebben ugy kzelithetjk meg, hogy Szomotor allomason
leszallunk es Szomotor kzsegbe megynk. Annak nyugati oldalan a
homokbanya alatt van a kzsegi legel es ezen keresztl vezet egy mezei
ut a Bodroghoz. A Bodrog partjan Izesek vannak, melyeket a Salix
purpurea, S. triandra, S. alba, S. viminalis, Populus nigra es P. alba
alkotnak. Magas Iahidon keresztl mehetnk a Bodrogon Ladmocra.
Tavasszal a 'Meszes vagy ,Somoshegy teljesen sarga viragkntsbe van
burkolva. Ez a sarga knts most teljesen eltakarja a Somos koparsagat.
Az esviz ugyszolvan teljesen lemosta mar a humuszt s igy sok helyen mar
csak a mesztrmelek es kavics latszik ki a Ildbl. Aprilis honapban a
joszag meg nincs kint s igy a tavaszi Ilora meg ezen a kopar talajon is a
maga pompajaban diszlik. Talan nem is annyira a nvenyek valtozatossaga,
mint ugyanannak a Iajnak millionyi szama teszi csodalatossa a Somos
viragkntset. Ezt a sarga kntst mar a vasuti allomastol latja az ember,
pedig a szomotori allomas majdnem 3 km. tavolsagnyira van e hegytl.
A sarga kntst alkotja a nagyszamu Potentilla arenaria, P. rubens, Taraxacum
laevigatum, amelyekhez keveredik a szinten sarga szinevel helyenkint az
Alvssum montanum, A. alvssoides es a Crataegus bokrok alatt seregesen
term Ranunculus ficaria. A keleti oldalan a Crataegus es Corvlus bokrok
alatt a Waldsteinia geoides, a tisztas helyeken a nagyszamu Adonis vernalis,
Primula veris, Gagea pratensis, Cerinthe minor es Potentilla argentea.
Nemely reszen a Somosnak seregesen virit mar a Carex stenophvlla. Ezen
uralkodo Iajokon kivl szep szammal vannak egyeb Iajok is. Igy a bokrok
210 211
vedelme alatt elnek a Thlaspi perfoliatum, Jiola arvensis, J. Kitaibelii,
J. odorata, J. hirta, J. mirabilis, J. silvestris. A nagy ritkasagokhoz tartozik
a bokrok vedelme alatt nv Jinca herbacea. A nyiltabb helyeken n a
Saxifraga tridactvlites, Carex praecox, Draba verna, Pulsatilla grandis,
Nonnea pulla, Jeronica praecox, Euphorbia cvparissias, Lithospermum
arvense, Capsella bursa pastoris, Holosteum umbellatum, Cerastium
glutinosum, Cardaminopsis arenosa, Androsace elongata. A cserjek kzl
virit a Prunus spinosa es a Crataegus.
A Somos mezein semmi erdekes dolgot nem talalunk. Mindentt a
szokasos tavaszi viragok viritanak a meg parlagon hever szantoIldeken.
Ilyenek: Holosteum umbellatum, Jeronica triphvllos, J. polita, J. bvsantina,
Lamium purpureum, Draba verna stb.
A Hosszuhegyen Ilorisztikai szempontbol negyIele teritoriumot
klnbztetnk meg: a szantoIldek terletet, a volt, de kipusztult szlk
terletet, a bokros, Ives helyeket es a zart erdk terletet.
A volt szlk terletet ugyszolvan teljesen elleptek a bokrok, bozotok,
melyeket a Prunus fruticosa, P. spinosa, Crataegusok, Cornus mas,
C. sanguinea, elkorcsosodott Cvdonia oblonga, Prunus avium, Rosa Iajok,
a Rubusok kzl a R. tomentosus, Pirus piraster, Cotoneaster integerrima,
Malus silvester, Frangula alnus, Acer tataricum alkotjak, melyekhez
keverdnek szorvanyosan Quercus bokrok is. E nagy bozotosban csak
szorvanyosan Iordulnak el Ives tisztasok. A tavaszi Ilora itt semmiIele
erdekesseget nem nyujt. E helyek nvenyei megegyeznek a bokros helyeken
mindentt elIordulo nvenyekkel. Igy terem itt: Anemone nemorosa,
Isopvrum thalictroides, Corvdalis solida stb.
A Hosszuhegy egyik resze szinten Ives terseg, amelyeken szorvanyosan
bokrok vannak. A bokrok csoportjai joreszt nem Rosa es Crataegus
bokrokbol allanak, hanem Quercusok-bol es pedig a kvetkez Iajokbol,
illetve Iajtakbol: Q. lanuginosa, Q. crispata, Q. sessiliflora es ez utobbinak
a lanuginosa-val valo hybridje. E terleteket is legelnek hasznaljak, de
csak akkor, amikor a Somoson a I mar kiaszott. Eme Ives tersegek tavaszi
Iloraja teljesen megegyezik a Somos Ilorajaval, de nemely Iajok sokkal
nagyobb mennyisegben Iordulnak el rajta, mint a Somoson. Ilyenek az
Adonis vernalis es Pulsatilla grandis. Nem szedtem e hegyen a Somoshegy
Jinca herbacea-jat, ellenben van ket olyan Iaja is, amelyek a Somoson
hianyoznak es ezek az Iris hungarica (meg most csak levelben) es Genista
pilosa.
E ket hegy Ilorajaval megegyezik a Nagy-Bari, Kis-Bari es Csarnahov
kzsegek krl lev legelk es bokros helyek Iloraja, amennyiben a talajuk
meszes. Csak Csarnahov krl terem a Pulsatilla grandis tarsasagaban a
P. pratensis ssp. hungarica Soo lila es sarga szin alakjaiban.
Amilyen szep a tavaszi Ilora ezeken a meszes hegyeken, eppen olyan
szegenynek mondhato a Szlcske Iltt lev szlhegyek Iloraja. Mig az
elbbiek viragkntse sarga, addig az utobbinak Iveshelyei zldek.
A pazsitot nem tarkitjak egyaltalan, vagy csak kis szammal a sarga viragok.
Tbb olyan nveny terem itt, amelyeket a ladmoci hegyekbl soroltam Iel,
de a legszebb nvenyek, melyek ez utobbinak diszet alkotjak, teljesen
hianyoznak a szlcskei hegyekbl. Igy nem terem itt a Jinca herbacea,
Adonis aestivalis es a Pulsatilla grandis, Waldsteinia geoides, Alvssum
montanum. Van egy-ket olyan nveny e hegyeken, melyek viszont a ladmoci
hegyeken nem Iordulnak el. Ilyen az Asplenium septentrionale, az Iris
pumila es Minuartia setacea, mely utobbi most meg csak bimbokban van.
A Somos keleti reszen a banyak meszk sziklain meghonosodott az
Asplenium trichomanes es A. ruta muraria.
A Somos es Hosszuhegy kztt a Zsiro vlgyben meg alig indult meg
aprilis honapban az elet lktetese. A nedvesseg annyira hvsen tartja a
vlgyet, hogy most csak a Caltha palustris, Cardamine dentata virit a
patakban, illetve a nedves reteken, a Carexekbl pedig a szrke szin levelek
latszanak csak.
A Hosszuhegy es a szlcskei hegyek eszaki reszet sszeIgg
erdsegek boritjak. Az erdk zmet a Quercus sessiliflora alkotja, melyhez
keveredik a Q. crispata, Q. lanuginosa. Amint az ember a Ives helyekrl
az erdbe jut, elszr bizonyos tavolsagig elkiserik a kls Ives tersegek
nvenyei, mint a Hosszuhegyen a Primula veris, Alvssum montanum, Adonis
vernalis, Carex praecox, Gagea pratensis, Potentilla arenaria, P. rubens,
Thlaspi perfoliatum, Cvtisus ratisbonensis es Pulmonaria mollissima es a
klnIele Jiolak. Melyebben az erdben mar a tipikus erdei es arnyekot
kedvel nvenyek teremnek. Ilyenek az Asarum europaeum, Corvdalis
solida, Mercurialis perennis, Svmphvtum tuberosum, Jiola silvestris,
Galium vernum, Euphorbia amvgdaloides, Jiola alba, Carex pilosa.
212 213
A bokrok aljaban tmegesen terem a Waldsteinia geoides, az erdei
tisztasokon pedig a Carex Michelii es C. carvophvllea.
A Hosszuhegy aljan a Zsiro vlgyben vannak a volt szlk kertjei.
A gymlcsIak a mai napig is megvannak, de teljesen elvadult allapotban,
a nep nem gondozza ket. Alattuk a gymlcssket jellemz tavaszi Iajok
vegetalnak, mint Ranunculus ficaria, Jiola hirta, J. odorata, Pulmonaria
mollissima, Anemone nemorosa, Corvdalis solida, Gagea pratensis,
Primula veris es masok.
Majus elejen ujbol meglatogattam terletemet. A ladmoci hegyek
levetettek sarga ruhajukat es zld szint vettek Iel, melyen Ioltonkent
Ieherlettek a viragzo Crataegusok es a Hosszu-hegyen meg a tmenytelen
Prunus. Most mar csak itt-ott latszik egy-egy kis sarga Ioltocska, mely az
elkesett sarga viragokbol maradt meg. Teljesen elviritott a Taraxacum
laevigatum, a Potentilla arenaria, P. rubens, a Waldsteiniabol csak itt-ott
maradt meg egy-ket viragzo peldany. A zld szin sem az a telt zld szin,
mint amelyet a szlcskei legelk mutatnak majus honapban, hanem
hamvasszrke zld szin. A Somlo pedig mar ersen kopaszodik, a joszag
mar ersen lelegelte. Fvei aprok, mert csak ezek talalnak meg nemi
vedelmet a Gramineak pazsitjai es a kavicsok kztt. A ket hegy szrke
szinet a szrke szin Ivektl kapja, mint amilyenek: Festuca pseudovina,
Poa bulbosa, Alvssum alvssoides, Sedum acre, Cerinthe minor, Trinia
glauca. A Ives terletek szrkeseget nveli klnsen a Hosszuhegyen a
nagymennyisegben term Pulsatilla grandis Ieheres-szrke bobitas
termesevel. A gyngebb nvenyek a Somoson, mely most legell szolgal,
csak a Crataegus es Rosa bokrok aljan talalnak vedelmet. Itt n az elenk
kek szin Jinca herbacea, mely eleg ritka nvenynk es itt is csak egy
nehany bokor aljaban leltem. A Somlos eszaki reszen bokrok kztt Ives
tersegek vannak. E Ives tersegeket az ket krlvev sr bozotok elegge
vedik a legelesz joszagtol. Ezeknek a Iloraja is gazdagabb.
A meszkbanyak sziklas Ives helyein terem a Campanula sibirica (bimbo).
A Ives tersegeken kivl terem meg Dictamnus albus (bimboban), Trinia
glauca, Hesperis tristis, Lithospermum arvense, Anemone silvestris,
Jeronica prostrata, a bokrok aljaban pedig Lithospermum officinale,
L. purpureo-caeruleum. A Somos keleti labanal igen sr bozot terl el,
amely a mar Ient emlitett Iakon kivl meg a kvetkez Ias nvenyekbl
tevdik ssze elvadultan Prunus cerasus, Acer campestre, Hedera helix,
Lonicera xvlosteum, Staphvlea pinnata, Cotoneaster integerrima, Daphne
me:ereum es Berberis vulgaris. Eme sr bokrok alatt szamos arnyekot
kedvel Iaj vert tanyat. Nevezetesek: Convallaria mafalis, Polvgonatum
multiflorum, P. officinale, Mercurialis perennis, Carex digitata,
C. carvophvllea, C. Michelii, Lilium martagon, Mafanthemum bifolium,
Lamium luteum, L. maculatum, Svmphvtum tuberosum es Actaea spicata.
A Somlo egyeb helyein a mar Ielsorolt Iajokon kivl meg a kvetkez
kevesbe Iontos Iajokat szedtem: Arenaria serpvllifolia, Erodium cicutarium,
Sanguisorba minor, Hvoscvamus niger (levelek), Cvnoglossum officinale,
Cerastium pumilum f. glutinosum, Hieracium pilosella, Mvosotis collina,
Afuga reptans, A. genevensis, Ornithogalum tenuifolium.
Majusban mar a Zsiro vlgyben is megindult az elet. A patak partjan
lev nedves reteken az ilyen nedves reteket jellemz Iajok nnek, mint:
Svmphvtum officinale, Ranunculus acer, R. repens, R. polvanthemus, Crepis
praemorsa, Lu:ula pratensis, Taraxacum officinale, Trifolium arvense,
T. montanum, T. repens, Rumex acetosa, Fragaria vesca (szarazabb helyeken),
Alopecurus pratensis, Chrvsanthemum leucanthemum, Polvgala comosa,
Salvia pratensis, Anthoxanthum odoratum, Equisetum palustre, Jeronica
anagalloides, Lvsimachia nummularia, Carex gracilis, Onosma hircina,
Phragmites, Cerastium caespitosum, Heleocharis pauciflora, Lu:ula
pallescens, Euphorbia villosa s a tbbi. A Hosszuhegy alatti gymlcsskbl
emlitest erdemel a Saxifraga bulbifera.
Majusban mar a Hosszuhegy hajdani szlinek bokros helyein is
erdekesebb nvenyekkel talalkozhatunk, mint aprilisban. Ezeknek nagyobb
resze szinten jellemz nvenyei az ilyen, bokros helyeknek. Igy most
viritanak: Jincetoxicum officinale, Chrvsanthemum corvmbosum, Jicia
tetrasperma, J. sepium, Ives tersegen a J. lathvroides is, tovabba Turritis
glabra, Jiscaria vulgaris, Mvosotis stricta, Euphorbia polvchroma,
Geranium sanguineum, Campanula sibirica, Euphorbia esula, Potentilla
alba, Centaurea axillaris, Orchis purpurea.
A Hosszuhegy Ives bokros helyeinek Iloraja tkeletesen megegyezik
a Somos Ilorajaval. Vannak azonban olyan Iajok is, amelyeket a Somoson
nem lattam. Ilyenek: Jicia sordida, Medicago minima es Ranunculus
illvricus. Az Iris hungarica bimboi mar latszanak, de meg nem viritott.
214 215
A szlcskei szlhegyek Iloraja most is olyan szegeny, mint volt
aprilisban. A legkznsegesebb es mindentt el Iajok Iordulnak el. Az
Iris pumila virit es a sziklakon viragozni kezd a Minuartia setacea, mely a
ladmoci hegyeken szinten nem terem.
Az erdk Iloraja e honapban nem mutat nagy valtozatossagot. Bizonyos
melysegig a kls retek Ilorajat talaljuk az erd szelen, mint a Centaurea
axillaris, Anemone silvestris, Lithospermum arvense stb. Melyen az erdben
mar tiszta arnyas nvenyeket talalunk. Ilyenek: Melittis melissophvllum,
Polvgonatum officinale, P. multiflorum, Svmphvtum tuberosum, Asperula
odorata, Convallaria mafalis es Moehringia trinervia.
A vetesek kzt csak egy erdekes nveny erdemel emlitest, az Adonis
aestivalis, melyet videknkn csak itt szedtem eddig.
Junius kzepe tajan ujbol Ielkerestem e videket. A Somlo es Hosszuhegy
veglegesen ledobta tavaszi kntset. A Somlo kavicsos talajan a nveked
melegtl a kenyesebb nvenyek kiasztak es az ersebbeket is ssze taposta
a legelesz joszag. A rozsak javaban viritanak es egy kisse elenkke teszik a
legelk Iako szinet. A legeltetes a Hosszuhegyen is most vette kezdetet,
bar meg csak a lovakat hajtjak ki s igy aranylag gazdagabb a Iloraja a
Somloenal. A Somlo apro Iveibl a kvetkez Iajok tnnek ki: Sedum
acre, Hieracium Bauhinii, Festuca pseudovina, Koeleria gracilis, Carduus
nutans, Lactuca perennis, a Ildn kusznak a klnbz Thvmusok,
Medicago minima, M. falcata.
A Hosszuhegyen, a Ivek most meg eleg nagyok, bar mar kztk is sok
kart tett a legelesz lo. Floraja a Ives tersegeknek most is igen gazdag es
szep. Legszebb diszet adja a tmentelen szamu es most javaban virito
Dictamnus albus, mely nehez szagaval illatossa teszi az egesz krnyeket.
Az ezer szamra virito Thvmusok lila-piros szinet tarkitjak a Hieracium
pilosella, H. Bauhinii, H. brachiatum sarga viragaikkal. A hegy teli van
szorva viragzo rozsabokrokkal, melyek kzl klnsen szep diszt ad a
hegynek a Rosa gallica halvany rozsaszin, illetve Iekete telt szin
viragaival. A bokrok aljaban javaban virit az Iris hungarica. E bokros,
Ives helyeken meg a kvetkez Iajok viritanak: Salvia pratensis,
S. nemorosa, Filipendula hexapetala, Campanula sibirica, Carduus nutans,
Chrvsanthemum corvmbosum, Centaurea stricta, Campanula persicifolia,
C. patula, Bromus sterilis, B. mollis, Achillea millefolium, A. Neilreichii,
Melilotus officinalis, Muscari comosum, Ranunculus acer, Coronilla varia,
Linum tenuifolium, Stachvs recta, Nonnea pulla, Trifolium minus,
T. montanum, T. alpestre, T. hvbridum, T. pratense (Ieltn keves),
Hvpochaeris radicata, Potentilla argentea, Fragaria elatior, a bokrok alatt
seregesen terem a Geranium sanguineum, Prunus fruticosa (mar kezd a
gymlcse piroslani), Calamintha acinos, Teucrium chamaedrvs,
Melampvrum arvense, M. cristatum, M. nemorosum, Koeleria gracilis,
Cvtisus albus, Geranium columbinum, Tragopogon dubius (Ieltn
alacsony nves es apro viragu, magassaga 2530 cm., Ieje alig hosszabb
12 cm-nel, levelei keskeny szalasak), Helianthemum ovatum I. pustarum,
Dianthus Pontederae, Orobanche alba, Anthvllis polvphvlla I. sanguinea,
Jerbascum lvchnitis es az also reszeben kopaszodo I. hungaricum, Lappula
echinata es bozontos alakja I. leucochaeta Borb., Tunica prolifera, Silene
conica, S. otites, Scabiosa ochroleuca, Agropvron repens.
A Somlon es a Hosszuhegyen a kvetkez vadrozsakat szedtem: Rosa
canina L. v. svntrichostvla Rip. v. mvrtilloides Trat., v. flexibilis Desv.,
v. psilogvna Borb. (sed Ioliis hic et inde imperIecte biserratis), var. elatior
Borb. (sed petiolisupra non pilosuli, Ioliis valde attenuatis, acuminatisque
lanceolatis), v. oxvodonia Kern., v. montivaga Desegl., v. spuria Pug.,
v. lutetiana Sam., v. semibiserrata Borb., v. vinealis Rip., R. dumetorum
Thuill. v. incerta Desegl., videknknek igen jellegzetes rozsaja,
v. Annoniana Pug., v. platvphvlloides Des. et Rip., v. functa Pug.,
v. orbicoides Crep., v. platvphvlla Raus., v. semiglabra, v. cinerosa Des.,
v. collina Jacqu.; R. agrestis v. inodora Rip., v. ampelophila Borb.;
R. coriifolia Fr.; R. gallica L. v. leiostvla Gelmi, v. haplodonta Borb.
A Hosszuhegy volt szlinek helyen a bokrok kztt es annak tisztasain
most ugyszolvan mindazokat a Iajokat meg lehet talalni, amelyek a
Hosszuhegy Ives legeljen viritanak. Vannak azonban olyan Iajok is,
melyek csak itt teremnek. Ilyenek: Inula hirta, I. salicina, I. ensifolia,
seregesen terem e helyen a Centaurea stricta (kek es piros viraggal), Linaria
genistifolia, Linum hirsutum (nemely helyen a parlagon hagyott
szantoIldekre is kimegy, ahol hatalmas peldanyokka n), Galium
pedemontanum, Melica transsilvanica, Stachvs recta, Chrvsanthemum
corvmbosum, Anthemis tinctoria, Jeronica dentata, Tragopogon dubius,
216 217
Potentilla recta, Polvgata mafor, Phleum phleoides, Clematis recta,
Jincetoxicum officinale, Jicia sepium, Ligustrum vulgare, Genista tinctoria,
Cvtisus nigricans, Silene nutans, S. inflata, Sorbus torminalis, Thalictrum
galioides, Galium boreale, Lathvrus megalanthus, Thesium intermedium,
Echium rubrum.
A Hosszuhegy eszakkeleti oldalan a hegyek kztt nehany hold ret van.
E retek valamikor szantoIldek voltak. A parlagon hagyott szantoIldekre
azutan a krnyezet nvenyei vandoroltak. Emiatt nvenyzete megegyezik
a Hosszuhegy Ives tersegeinek nvenyzetevel. Vannak azonban olyan Iajok
is, amelyek a Hosszuhegy Ives helyein nem teremnek es amelyek
alakjuknal Iogva klnbznek a Hosszuhegyen nv tarsaiktol, igy a
krnyeken csak e reteken terem a Lathvrus nissolia, tovabba a Galium
pedemontanum I. reflexum (eleri a 3040 cm. magassagot is), a Thesium
intermediumnak mar viragzas elejen 50 cm-es peldanyai szedhetk, vegl
a Cvtisus ratisbonensis-nek egy igen apro level alakja terem e reteken.
A Hosszuhegy aljan mindentt szantoIldek vannak, megpedig 90 -
ban gabonanemvel bevetve, a tbbi loheres es burgonyas. Kukoricat e
helyen nem lattam. A gabonanemek klnsen a Cirsiumtol vannak nagy
gonddal kitisztitva, de kevesebb gondot Iordit a nep arra, hogy a tbbi
gyomoktol tisztitsa meg a veteseket. Nemely vetes csak ugy piroslik a
Papaver rhoeas piros viragaitol. Ezen kivl eleg gyakori gyomnveny a
vetesekben a Centaurea cvanus, Caucalis daucoides, Bupleurum
rotundifolium, Convolvulus arvensis, Lithospermum arvense, Anthemis
arvensis, Anagallis arvensis, Lepidium draba, L. campestre, Melilotus
officinalis, Lathvrus tuberosus, Consolida regalis, Sinapis arvensis,
Ervsimum cheiranthoides, Camelina microcarpa. A magaspartu
mezsgyeken tmegesen terem a Bromus hordeaceus I. nanus, Avena fatua
es Bromus faponicus.
A szlcskei hegyek nvenyzete megegyezik nagyjaban a Hosszuhegy
bozotos helyeinek Ilorajaval. Hianyzik azonban e helyekrl a Linum
tenuifolium es Polvgala mafor. A szlk Ieletti Ives tersegeknek meg van
egy nehany sajat nvenye is, amelyeket nem lattam a ladmoci hegyeken.
Ilyen az Onosma arenarium, Orlava grandiflora, az Allium flavum,
Medicago prostrata, Potentilla recta v. pilosa es v. semilaciniosa, Lactuca
quercina, Geranium silvaticum, Plantago indica, Campanula rapunculus
az erdkben a Lathvrus laevigatus es Coronilla latifolia. Az erd nedvesebb
tisztasain pedig seregesen terem a Juncus atratus es Allium angulosum.
A Borzhegy keleti es delkeleti oldalain parlagon hagyott szantoIldek
vannak. Valamikor e helyeken szlk voltak, melyeket a Iilokszera
pusztitott el, kesbb a nep Ielszantotta, de oly silany a Ildjk, hogy
Ildmvelesre alkalmatlanoknak bizonyultak. E parlagon hagyott
szantoIldekre a szomszed videkrl telepedtek le a nvenyek es ezek kzl
egyes Iajok nagyon elhatalmasodtak s ugyszolvan lehetetlenne teszik, hogy
kzttk mas, gyengebb Iajok is helyet kapjanak. Ilyenek a Calamagrostis
epigeios, a Jerbascum lvchnitis, Hvpericum perforatum, Inula hirta,
Tragopogon dubium, Trifolium minus, Tr. strepens, Genista tinctoria,
Cvtisus nigricans, Potentilla recta, Anthemis tinctoria. Ez a sok sarga virag
szep sarga ruhat nyujt a parlagon maradt szantoknak. E sarga ruhat diszitik
kek szinkkel a Linum hirsutum, Orobanche purpurea, Phlomis tuberosus,
Jicia villosa. Seregesen terem e helyen meg a Lactuca perennis is. Eme
tmegben itt-ott Ieltnik egy-egy Stipa capillata gyep is, mely e hegyekben
csakis e helyen terem, ahova valoszinleg a szomszedos Tarbuckarol
(N. Kvesd) jtt, ahol seregesen el.
A Hosszuhegy Iltti erdk kepe is lenyegesen megvaltozik junius
honapban. A Iak teljesen kilombosodtak, az arnyek is teljesebbe lett, de
egyuttal az erdk Iloraja is szegenyebb a multakehoz kepest. Az erd szelen,
ahol meg eleg a napIeny, terem a Melampvrum cristatum, M. pratense,
M. arvense, Clematis recta, Chrvsanthemum corvmbosum, Silene nutans,
Jiscaria vulgaris, Filipendula hexapetala, Trifolium montanum,
T. intermedium, Hieracium Bauhinii, Genista germanica st a Dictamnus
albus is. A srsegben terem: Melica nutans, Dactvlis glomerata, Milium
effusum, Poa nemoralis, Carex contigua, Stachvs silvatica, Scrophularia
nodosa, Campanula persicifolia, Jicia hirsuta, Digitalis ambigua.
Julius elejen a videknk legeli mar teljesen kiszaradtak, Ilorajuk is
kiaszott. Amit a Nap meg le nem perzselt, azt a legelesz joszag alaposan
sszetaposta, meg a Hosszuhegyen is. A Nap perzsel hatasat Iokozza
(klnsen a Somlon) a sok meszktrmelek, mely valosaggal izzik a deli
Nap melegetl. Ahol a trmelek kztt es a hasadekokban meg egy kis
Iekete humusz van, az is annyira kiszaradt es porra lett, hogy meg azokon
218 219
a helyeken sem tud megelni a gyengebb szervezet nveny. A hegyeken
most mar csak az ersen xerophil koros Iajok tudnak megelni. A hegyek
legelin a zld szint csak a rozsabokrok, Crataegusok, Quercusok es egyeb
bokrok adjak. A Carduus nutans is elviritott mar, csak a letaposott nveny
oldalagain talalunk meg egy nehany bokolo Iejet. Szorvanyosan viritanak
e hegyeken a Cvtisus albus, Centaurea rhenana, C. micranthos, Achillea
collina, A. pannonica, Allium sphaerocephalum (a Borzhegyen hianyzik),
Berteroa incana, Carduus acanthoides es ennek hybridje a C. nutansszal,
a C. orthocephalus, Dorvcnium germanicum, Galium verum, Hvpericum
perforatum, Ervngium planum, E. arvense, Teucrium chamaedrvs, Cirsium
lanceolatum, Jeronica spicata, Andropogon ischaemum.
A volt szlk bozotos helyein a kep szinten szomoru. Az ehes joszag
betr ezekre a helyekre is es itt is alapos pusztitast vegez a nvenyek kzt.
A Iinomabb Iajok csak a bokrok arnyekaban talalnak vedelmet a perzsel
nappal es a legelesz joszaggal szemben. A nvenyzet itt is koros, szivosabb
nvenyekbl tevdik ssze. A Ientebb Ielsorolt Iajokon kivl az Inula Iajok
lesznek uralkodokka. Az Inula Iajok kzl viritanak: I. ensifolia, I. salicina,
e kettnek hybridje az I. stricta, tovabba az I. hirta, a buzaviragok kzl
most virit a Centaurea stricta, C. rhenana, C. micranthos, es egyik alakja a
I. scopaeformis, C. scabiosa es C. pannonica, az ernyskbl: a Seseli
devenvensis es Pimpinella saxifraga. E helyeken terem meg az: Agropvrum
intermedium, Campanula bononiensis, Senecio facobaea es Helleborine
latifolia.
A vetesek kzt most semmi erdekes dolog nincs. Julius elejen javaban
Iolyik az aratas.
Augusztus es szeptemberben videknk ujbol erdekesse kezd lenni. Igaz,
hogy a Ives, bokros helyek ugyszolvan teljesen kiaszottak es csak itt-ott
terem szalankent egy-egy koro, annal jobban karpotolnak bennnket a volt
szlk bozotos helyei es nemileg a tarlok is.
A tarlokon mindentt, de klnsen a Hosszuhegyen terem a
Polvcnemum mafus es P. verrucosum, tovabba a Stachvs annua, Eragrostis
minor, Euphorbia exigua, E. falcata, E. helioscopia, E. esula, E. cvparissias,
Chaenorrhinum minus.
Ladmoc eltt a Bodrog hidjaval szemben egy nedves tarlon megtalaltam
az Abutilon avicennae-t hatalmas Echinochloa crus galli, Juncus bufonius,
Bidens tripartita es egyeb gyomnvenyek tarsasagaban. Vajjon allando
lakoja-e videknknek eme erdekes Ilorapolgar, azt meg pontosabban kell
megIigyelnnk.
A hegyek legelin most ugyszolvan semmi sincs mar. LegIljebb egy-
egy letaposott Eragrostis minort es Polvcnemum mafust talalhatunk rajtuk.
Meg a Hosszuhegyen lehet talalni egynehany koros nvenyt vagy masodszor
virito korcsot. Most virit a Phlomis tuberosa, Ballota nigra, Jerbascum
lvchnitis, Jasione montana, Linaria angustifolia, Artemisia campestris,
A. pontica, A. absinthium, Euphrasia lutea, Jeronica prostrata es Silene
otites e ket utobbi masodviragzasban.
A volt szlk bozotos helyein az Umbelliferak lesznek uralkodokka,
klnsen szeptemberben. Ezekbl a kvetkez Iajok viritanak:
Peucedanum alsaticum, P. cervaria, P. oreoselinum, Libanotis montana,
Chaerophvllum aromaticum, Heracleum spondvlium, Seseli annuum es
S. devenvense. Ezeken kivl terem meg: Sedum maximum, Jerbascum
lvchnitis, Origanum vulgare, Echinops multiflorus, Allium montanum,
seregesen az Aster amellus, A. linosvris, Dianthus glabriusculus, Serratula
tinctoria f. indivisa, Centaurea facea, Carlina brevibracteata, Campanula
glomerata, C. cervicaria, Hieracium umbellatum, Galium pseudoaristatum
v. abaufense es Artemisia pontica.
Az erdk bokros helyein a Hosszuhegyen terem az Allium acutangulum
(kisse nedves helyen), Aconitum anthora es Hieracium sabaudum.
A Bodrog partjan seregesen diszlik a Chrvsanthemum uliginosum, a
Ialuban pedig keritesek menten a Chenopodium foetidum.
FLORA VON LADMC UND UMGEBUNG
A. v. Margittai
Autor behandelt Iortsetzungsweise die Flora der Bodrogkz. In seiner
Arbeit bespricht er die Flora jener Hgel, die sich stlich vom Ronyva-
Bach ausbreiten, und sich bis in die Bodrogkz erstrecken. Am sdlichen
Fusse der Hgel, ungeIhr in der Mitte, am UIer der Bodrog, liegt die
Gemeinde Ladmoc. Vom Iloristischen Standpunkte ist der sdlichste Teil
der Hgel am interessantesten. Westlich von der Gemeinde Ladmoc liegt
220 221
der Berg ,Borzhegy, von ihm nrdlich der ,Meszes, und stlich vom
Orte der Berg ,Hosszuhegy. Das Gestein des ,Borzhegy ist Trachyt, das
des ,Meszes und des ,Hosszuhegy Kalk. AuI dem Borzhegy ist Wein
angebaut, oberhalb der Weingrten sind buschig bewachsene Stellen und
Weiden. AuI dem ,Hosszuhegy und dem ,Meszes wurde der Weinbau
durch die Phylloxera zerstrt, und an Stelle der Weingrten breiten sich
Weiden, Busch und AckerIelder aus. Nrdlich von diesen Stellen, bis zur
Bahn Legenyemihaly Nagymihaly, bedecken Eichenwlder das Gebiet,
und nur hie und da Iinden wir zwischen den Wldern AckerIelder oder
Weiden. Autor besuchte von April an bis Oktober, monatlich einmal,
benanntes Gebiet, und zhlt auI Grund seiner AuIzeichnungen und
Sammlungen jene PIlanzen auI, die dort monatlich blhten. Allein auI den
Kalkhgeln Iand er Iolgende Arten: Alvssum montanum, Waldsteinia
geoides, Pulsatilla grandis, Adonis vernalis, A. aestivalis, Iris hungarica,
Trinia glauca, Campanula sibirica, Dictamnus albus, Hesperis tristis,
Anemone silvestris, Pulsatilla hungarica, Echium rubrum, Quercus
lanuginosa, Q. crispata, Orchis purpurea, Ranunculus illvricus, Aconitum
anthora, Dianthus glabriusculus, Polvcnemum verrucosum, P. mafus, Allium
sphaerocephalum, Jinca herbacea, Polvgala mafor, Linum flavum, Aster
amellus. Nur auI den Trachythgeln wachsen: Asplenium septentrionale,
Iris pumila, Allium flavum, Minuartia setacea, Onosma arenaria, Stipa
capillata. Bei Ladmoc, auI einem BrachIelde, wuchs in Mengen Abutilon
avicennae.
* * *
A PO1AMOCE1ON ALPINIS BALB. ELFORDULSA
MRAMAROSBAN
63
Margittai A.
1917. ota minden evben Ielkeresem Maramarosmegyet es klnsen a
Szvidovec csoport volt kedvelt vadaszterletem. Minden evben ujabb es
ujabb meglepetesben reszesit e csoport, ahonnan mar sok erdekes nvenyt
publikaltam. FelIedezeseim a cseh szaktarsak Iigyelmet is Ielkeltettek.
Kzlk is szamosan kerestek Iel e csoportot es klnsen Domin K.
egyetemi tanar szerzett nagy erdemeket a Szvidovec atkutatasa teren.
O Iedezi Iel a Dragobraton az Astragalus Krafinae Domin-t, a Ranunculus
thora-t es Buplerum ranunculoides-t a Gereseska csucson, a Scheuch:eria
palustris-t es a Sparganium affine-t a Gereseska tavakban. E ket utobbit
kerestem mar ketizben a Gereseska tavak krl, de eredmenytelenl.
Helyettk IelIedeztem a Gereseska legIelsbbjeben a Potamogeton alpinus-t.
A Gereseska tavak a Szvidovec csoportban, a Gereseska, illetve Todiaska
csucsok labanal, a KaszaPolyana mellett elIolyo Kosowska patak eredete
krl terlnek el c. 1500 m. magassagban. Nyaron at a tavak legnagyobb
reszeben viz nincs. Helykn mocsarak, mohas, itt-ott Sphagnumos telepek
vannak. Ezeket a kisebb tavakat egy toIal valasztja el a legnagyobb, Iels
totol, melyben egesz nyaron at viz van. A melysege azonban alig nagyobb
2 m.-nel. Florisztikai szempontbol az elbbiek gazdagabbak es
erde-kesebbek. E helyrl csak egy nehany erdekesebb nvenyt akarok
Ielsorolni, mint: Juncus triglumis, J. castaneus, Carex capillaris,
C. pauciflora, C. limosa, Pinguicula vulgaris stb. E tavak valamelyik
zugaban teremhet a Scheuch:eria palustris is, de meg eddig nem tudtam
megtalalni. Domin a Iels Gereseska toban szedte a Sparganium affine-t.
A Gereseska deli oldala Imentes, kves, eszaki oldala azonban krlbell
a kzepeig srn be van nve a Carex vesicaria gyepeivel. Amint Domin
leveleben ertesitett, e gyepek kztt, jo melyen a toban szedtek az
aszisztensei medd alakban a Sparganium affine-t, ahol az seregesen terem.
En magam hasztalanul kerestem, pedig mar tbb mint 60 cm melysegig
hatoltam be a hideg toba, mindentt csak a Carex vesicaria hatalmas gyepeit
lattam. Lehetseges, hogy meg melyebbre kellett volna bemenni, de a
jeghideg Ird sehogysem tetszett. E sr Carex gyepek kztt krlbell
60 cm. melysegben, a to Ieneken eleg seregesen terem a Potamogeton
alpinus, szinten csak medd peldanyokban. Tarsasagaban egy Ranunculus-
t is szedtem virag es termes nelkl. Levelei alapjan R. aquatilis-nek
hataroztam. Ily magas elIordulasa nalunk szinten szokatlan es ritka.
A Potamogeton alpinus-t eddig biztosan csak az arvai Bory-mocsarbol
ismertk. A maramarosi termhelye a masodik a Karpatokban.
___________________________________________
63
Bneme ony6nixonano y Botanikai Kzlemenyek. 1934. 31, K 3-4.
Old. 158-159.
222 223
DAS VORKOMMEN DES PO1AMOCE1ON ALPINIS BALB.
IM MRAMAROSER GEBIET
Margittai A.
VerIasser hat auI Grund der Entdeckung der Scheuch:eria palustris
und des Sparganium affine in den Gereseska-Seen durch K. Domin genannte
Stellen besucht, jedoch anstatt erwhnter PIlanzen im zuhchst gelegenen
GereseskaSee den Potamogeton alpinus in sterilem Zustande entdeckt.
Da diese Art uns bisher blos aus dem Bory-Moor bekannt war, bedeutet
der Maramaroser Fund den zweiten sicheren Standort in den Karpathen.
* * *
A KRSMEZEI (1ASZINAI) PIETROS-HAVAS
FLR1A
64
Margittai A.
A Fekete- es Feher-Tisza kzt terl el a Cerna-Hora hegyseg. Ennek
legszelsbb nyugati csucsa a Pietros (2020 m). Nyugatrol hatarolja a Fekete-
Tisza, delrl a Feher-Tisza, eszakrol Lopusanka, illetve a Lascina Iolyok.
Kelet Iele gerinc kapcsolja ssze a Cerna-Hora legmagasabb csucsaval a
Hoverlaval (2057 m). A Pietrost krs krl Ienyvesek boritjak. Eme erdk
a kisebb vlgyekben mindentt a vlgyig nyulnak le, ahol a havas lejti is
igen meredeken esnek a vlgyekbe. Ahol azonban a lejtk szelidebbek, ott
10001200 m magassagig szantok es retek vannak. Klnsen sok a ret a
Tiszak Iele es lejtkn.
A megye nvenyeit legelszr Vagner Lajos sorolja Iel (Maramaros
megye egyetemes leirasa Bpest, 1876. pag. 153). Vagner sajat eladasa szerint
37 even at kutatta a megye Ilorajat es ennek alapjan keszitette enumeraciojat.
Publikaciojabol kitnik, hogy a Pietroson nem jart. Egyetlen adatja van a
Pietrosrol, a Linum extraaxillare. Ezt is csak a Pietros oldalan lathatta, amikor
a csucs alatt a Hoverlara mehetett. Vagner adatai nagyobbreszt a Hoverlarol,
a Pop-Ivanrol, a Bliznicarol es a borsai Pietrosrol valok. 1917. ota tbb
cikkben publikaltam adatokat, klnsen a Bliznica-csoportrol. Eme
cikkeim, tovabba a szetkldtt nvenyeim Ielhivtak a cseh botanikus tarsaim
Iigyelmet is Maramaros megyere. Azota szamos cseh szaktars kereste Iel
Maramarost, klnsen Dr. Domin K. es aszistensei, tovabba Dr. Klastersky,
I. Bucek s masok is. Ok azonban inkabb a Szvidovecz csoportot kutattak,
mint a Pietrost. Talan I. Bucek publikalt meg a legtbb adatot a Pietrosrol.
Sok adatot kzltek azonban, mint ujjakat Maramarosbol, melyeket mar
Vagner, valamint magam mar regebben publikaltam.
A Pietrost sokszor masztam meg. A csucsra a kvetkez uton mentem
Iel: a Lascina vlgyn, a Holoncesky-Plajon, Lopusanka vlgyn, a
Lopusanka plajon es Kevelerl a Sesan keresztl. A Ielsorolt nvenyeket
nagyobb reszt begyjtottem es csak a legkznsegesebb nvenyeknel
elegedtem meg a Ieljegyzesevel.
1. Vlgyek.
A Pietros havast nyugat Iell a Fekete-Tisza hatarolja. Ebbl a I
vlgybl mellekvlgyek vezetnek a havasra, melyek kzl a legnagyobbak
a Lascina- es a Lopusanka-vlgy. Az elbbi a Hoverlabol es a Pietros keleti
oldalabol ered csermelyeket es patakokat gyjti ssze, az utobbi pedig a
Pietros eszaki oldalainak patakjait szallitja a Lascinaba, mely azutan
Krsmeznel torkolik a Tiszaba. Nyugat Iell csak egy kisebb vlgy vezet
a Pietrosra, a Kevele vlgye. A Feher-Tisza volgyebl a Paulek es a Bogdan
vlgye vezet a havasra. A vlgyek torkolatanal mindentt Ialvak terlnek
el es igy a vlgyek also szakaszaban a vlgyek oldalait szantok vagy legelk
boritjak, csak a tulmeredek partokon nincs kultura. Ezeket a meredek
partokat gyakran Iolyok mossak, masutt a Ild elmosasat az odateleplt
bokrok akadalyozzak meg.
Az ilyen omlos parton sok kznseges nveny kzepette majdnem
minden vlgyben meglehet talalni a Lupinus polvphvllus-t, neha nagy
tmegben is. Ezt a nvenyt vagy az erdei vadak etetesere termeszti a kincstar,
vagy egyenesen a talaj megkteset celozzak. Ez a nveny nemcsak a Pietros-
vlgyeiben terem, hanem a Szvidovec minden vlgyeben n egeszen Nagy-
Bocskoig.
___________________________________________
64
Bneme ony6nixonano y Botanikai Kzlemenyek. 1935. 32, K 1-6.
Old. 75-91.
224 225
Nemely helyen, ahol az ilyen magaspartokbol viz szivarog, vagy pedig
csermely Iolyik, az oldalakat klnsen a Tisza-vlgyeben Borkut es
Jaszina kzt az egyik Ialon terem az Achroanthes monophvllos.
A vlgyek oldalain lev bokros helyeken mindentt megtalaljuk a Spirae
media-t, amely cserje egyik jellemz nvenye megyenknek. Ezen kivl a
cserjesek a kvetkez bokrokbol tevdnek ssze: Fagus silvatica, Populus
tremula, Juniperus communis, Corvlus avellana, Salix cinerea, Rubus idaeus,
Rosa canina, R. pendulina, Frangula alnus, Ribes grossularia, Cornus
sanguinea, Lonicera xvlosteum, Jiburnum opulus. Ezekre gyakran
kapaszkodik Iel a Clematis alpina (Tisza vlgye). A bokrok vedelme alatt a
kvetkez Iajok teremnek Pteridium aquilinum, Agrostis alba, Calamagrostis
varia, Melica nutans, Bri:a media, Poa nemoralis, Festuca heterophvlla,
Carex contigua, C. bri:oides, Asarum europaeum, Urtica dioica, Stellaria
media, S. holostea, S. graminea, Silene nutans, S. vulgaris, Ranunculus ficaria,
R. lanuginosus, Helleborus purpurascens, Astragalus glvcvphvllos, Jicia
silvatica, J. sepium, Alliaria officinalis, Rubus caesius, Geum urbanum,
Lvsimachia punctata, Gentiana asclepiadea, Lamium maculatum, L. luteum,
Jeronica chamaedrvs, Melampvrum nemorosum, Galium aparine,
G. mollugo, G. Schultesii, Origanum vulgare, Calamintha clinopodium, Salvia
glutinosa, Digitalis ambigua, Campanula glomerata, C. rapunculoides,
C. trachelium, Solidago virga aurea, Erigeron canadensis, Telekia speciosa,
Chrvsanthemum leucanthemum, Artemisia vulgaris, Doronicum austriacum,
Senecio Fuchsii, Carduus crispus, C. personata, Centaurea mollis
I. maramarosensis (Lascina vlgyben), Lapsana communis, Crepis biennis,
Achillea millefolium.
A vlgyek also Iolyasa botanikai szempontbol semmi erdekesseget nem
nyujt. A vlgyek torkolatanal Ialvak vannak, a vlgyekben meg erdeszlakok.
A Ialvaknak kln legeljk nincsen. A joszag legnagyobb resze nyaron a
havasi legelkn van.
A patak partjan mar bizonyos vedelemben reszesiti a novenyeket a
meredek part es a parton nv Iak. A partokat vez Iak zmet az Alnus
glutinosa es A. incana teszi. Ezekhez jarulnak meg a klnbz Salixok,
mint a Salix alba, S. fragilis, S. purpurea, S. caprea es S. cinerea, tovabba
Corvlus avellana, Sambucus nigra, S. racemosa es a Fagus. Ezeknek a
vedelme alatt nnek: Onoclea struthiopteris (igen jellemz harasztja az
egesz Eszakkeleti Felvideknek), Nephrodium filix mas. A viragos nvenyek
kzl: Stellaria aquatica, Aruncus silvester, Filipendula ulmaria, Geranium
palustre, Gentiana asclepiadea, Galeopsis speciosa, Salvia glutinosa,
Scrophularia nodosa, S. Scopolii, Eupatorium cannabinum, Petasites
hvbridus, P. albus, P. Kablikianus, Doronicum austriacum, Cirsium
erisithales, Carduus crispus es C. personata. Ahol a vlgy kiszelesedik, a
hegyek labanal apro ingovanyok keletkeznek. Ezeken a helyeken terem:
Eriophorum latifolium, E. polvstachion, Blvsmus compressus, Heleocharis
palustris, U. uniglumis, Scirpus silvaticus, Carex vulpina, C. bri:oides,
C. remota, C. elongata, C. leporina, C. canescens, C. gracilis, C. Goodenoughii,
C. panicea, C. tomentosa, C. flava, C. vesicaria, C. stellulata, Juncus
articulatus, J. bufonius, J. glaucus, J. effusus, J. conglomeratus, J. compressus
es itt-ott megjelenik meg a videknkn nagyon terjeszked J. tenuis is.
A pazsitIelek kzl: Alopecurus geniculatus, A. pratensis, Deschampsia
caespitosa, Cvnosurus cristatus, Poa palustris, Glvceria plicata. Ezeken kivl
e helyeken terem meg: Equisetum palustre, Triglochin palustre, Alisma
plantago, Stellaria uliginosa, Rorippa silvestris, Geum rivale, Epilobium
hirsutum, E. palustre, Lvsimachia nummularia, Svmphvtum officinale,
Mvosotis scorpioides, Jeronica beccabunga, Galium palustre, Bidens
tripartita, B. cernua, Cirsium oleraceum, C. palustre es a kett hybridje.
Ha a patak reten Iolyik keresztl es a patakocskat bokrok szegelyezik,
krulbell 600700 m magassagban megjelenik a Cirsium pauciflorum,
mely a C. palustre-val knnyen hybridizal. A Lascina vlgynek erdekessege
a Sisvrinchium angustifolium, mely szinten ilyen nedves, mocsaras
tersegeken n, nagyon szereti azonban a vagasokon keresztl vezet utak
katyuit is, ahol azutan seregesen n. A Lascina vlgy egyik retjen
kb. 600 m magassagban megtalaltam meg az Achillea lingulata-t is, mely
rendesen a havasokon terem.
2. Az erdk patakjainak mellke
A Ienyveseken keresztl Iolyo patakok partjan, meg az erdkben is
megtalaljuk videknk jellemz harasztjat, az Onoclea struthiopteris-t.
A Salix-ok lassankent elmaradnak, legIljebb egy-ket szal Salix silesiaca-t
es ezenkivl Rosa pendulina-t talalunk meg. A sr erdkben a patakok
partjanak Iloraja sokban megegyezik azon erdk Ilorajaval, amelyeken
keresztl Iolynak. Ahol a patak sodra meglassul, vagy a lesodort
ktrmelekekbl szigetecskek kepzdnek, Ileg magas nves Iajok
226 227
telepednek le. Ilyen a hatalmas level Petasites albus, itt teremnek tovabba
Caltha laeta, Carex remota, Stellaria aquatica, Ranunculus aconitifolius,
Aconitum moldavicum, Cardamine amara, Aruncus silvester, Chaerophvllum
cicutaria, Anthriscus nitidus, Salvia glutinosa, Doronicum austriacum,
Carduus personata, Jaleriana tripteris, Chrvsosplenium alternifolium,
Chrvsanthemum rotundifolium, ahol Ieny jut a patakhoz, a Cirsium
pauciflorum is megjelenik. Nemely helyen seregesen terem az Impatiens
nolitangere es a Telekia speciosa. Amint IelIele haladunk, a kep is
megvaltozik. Ezer meteren Iell mar a havasalji bozotok nehany nvenyevel
talalkozunk. Ilyenek az Adenostvles albifrons, Senecio subalpinus es ritkan
hianyzik a tarsasagabol a Cicerbita alpina. Ha a patak vize csak nemileg
lecsendesedik, 1300 m magassagban megjelennek Heliosperma quadrifidum
gyepei, melyek kzt tbb helyen megtalalhato a Jiola biflora, Chrvsosplenium
oppositifolium, Epilobium alpestre, E. roseum es To::ia alpina. Az erdkben
lev csermelyek menten, kisse vizenys helyeken neha seregesen terem a
megyenk egyik endemikus nvenye, a Pulmonaria Filars:kvana.
3. Havasi csermelyek s nedves helyek
Ilyen helyek nagyobb szammal a Pietros keleti reszein vannak. A havas
ezen az oldalon nagyon meredeken lejt s igy Iellapok mint a Szvidovec
csoportban, a Berlebaskan e helyeken nem tudtak kiIejldni. A Pietroson
ezert a Iellapok diszei, mint pl. a Carex pauciflora, Oxvcoccos, Menvanthes,
teljesen hianyzanak. Ahol a Iorrasok krl csak kisse lejts a hegyoldal,
mocsaras, nedves helyek keletkeznek. Ezeket a csermelyeket teljesen belepi
a Cardamine Opi:i es itt-ott, videknk kivalo Iaja, a Saxifraga stellaris is
megtalalhato. Ezeken a helyeken terem meg: Carex canescens,
C. Goodenoughii, C. leporina, C. paniculata, C. vesicaria, C. flava,
Eriophorum vaginatum, Juncus alpinus v. carpaticus, J. castaneus,
J. articulatus, Parnassia palustris, Polvgonum bistorta, Heliosperma
quadrifidum, Caltha alpestris, Succisa pratensis. E csermelyek krnyekerl
teljesen hianyzik a Juncus triglumis, mely a Szvidovec csoportban es a
szomszedos Hoverlan is terem. Olyan helyeken, ahol a viz apro trmelekek
kzt Iolyik, a Heliosperma quadrifidum tarsasagaban Carex capillaris es a
Sweertia perennis is terem. Amint a havas oldalan a patak menten IelIele
megynk, medre mindig melyebbe lesz es vize Iogy. A nedves partokon es
az apro ktrmelekeken mindentt megtalalhatok: Jeronica alpina, Sedum
alpestre, Epilobium alpinum, E. alsinifolium, szalankent az E. nutans is,
Cardaminopsis neglecta, Taraxacum nigricans. 1800 m magassagban az
ilyen nedves helyeken terem a ritka Sedum atratum, Jeronica aphvlla es
Sagina Linnaei. Az utobbi klnben az also regiokban is terem, kisse
nedvesebb helyeken a Sagina procumbens is. Az Alnus viridis regiojaban,
ahol a trmelekek kzt nagyobb Ives helyek keletkeznek, ott nem
hianyoznak: Adenostvles albifrons, Cicerbita alpina, Aconitum firmum,
Doronicum austriacum, Pedicularis carpatica, Doronicum austriacum, mar
1700 m magassagban a Doronicum carpaticum.
4. Erdk
A Pietros minden oldalat serd boritja, alkotoja mindentt a Pieca
excelsa. Az erdk also hatara nem mindentt egyIorma. Ahol meredek a
Pietros oldala, ott mar 600700 m magassagban kezddik a zart erdk also
hatara, ahol pedig lankasabbak, szelidebbek ezek a lejtk, ott 1000 m-en
Iell is retek vannak es csak azon tul kezddnek a zart erdk. A zart erdseg
krlbell 1400 m.-ig nyulik Iel, de egyes csoportokban majdnem 1550 m
magassagig hatol Iel a Picea excelsa (Sesa). Klnsen a Pietros kzeps
es Iels szakaszan van-nak serdk. A vihar dnttte Iak egymas hatan
Ieksznek, korhadnak, ugy, hogy ilyen erdn keresztl hatolni igen bajos
es Iaradsagos. A Picea excelsa mellett az Abies pectinata alarendelt szerepet
jatszik, amennyiben az erdsegben csak szorvanyosan Iordul el. A Pinus
cembra-t, Larix-ot es Taxus-t sehol sem talaltam meg. A Fagus sem jatszik
komoly szerepet, csak elvetve az erdk szelein, vagy a Iels hatarban bukkan
az ember egy-egy Iejletlen, korcs peldanyra. Az erdk aljaIait a kvetkez
cserjek alkotjak: Corvlus avellana, az also hatarban Alnus incana, a Iels
szintben, neha zart tmegben az Alnus viridis, tovabba Populus tremula.
Az also szintben igen szorvanyosan Acer platanoides, Fraxinus excelsior
(a Kevele vlgyben szalankent), tovabba Sambucus racemosa, Lonicera
nigra, Ribes grossularia es ahol egy kis napIeny is jut az erd srjebe, a
Rosa pendulina es seregesen a Jaccinium mvrtillus.
Florisztikai szempontbol lenyeges klnbseget kell tenni a Iiatalabb,
tehat mar telepitett es az serdk Iloraja kzt. A telepitett Iiatal erdk nagyon
srek, arnyekosak es a lehullott Ienylevel tmege karosan hat a
nvenyzetre. E helyeken ugyszolvan semmit sem talalunk. LegIeljebb a
228 229
Neottia nidus avis, Platanthera bifolia, nehany zuzmo es moha terem
ezekben az erdkben.
Az serdben ez a szomoru kep megsznik. Bar nem oly gazdag a
Iloraja, mint a tlgy vagy bkkerdke, megis sok helyen igen erdekes. Az
egnek mered hatalmas Ienytrzsek tele vannak zuzmokkal, az aljuk
mohakkal, a galyakrol neha meternel hosszabb szakallas zuzmok csngnek
le. Ahol egy Iatrzs kidlt, vagy az erd ritkasabb, a Iak aljan seregesen
terem a Jaccinium mvrtillus, melyek kzt rendszerint nem hianyzik a Pirola
secunda, Poa nemoralis, Brachvpodium silvaticum, Carex contigua,
C. digitata, Juncus nemorosus, Asarum europaeum, Anemone nemorosa,
Dentaria bulbifera, Rubus hirtus, Geranium Robertianum, Euphorbia
amvgdaloides, Jiola silvestris, Daphne me:ereum, Gentiana asclepiadea,
Betonica officinalis, Galium vernum, Phvteuma spicatum itt-ott seregesen
terem a Hieracium transsilvanicum, H. caesium, H. vulgatum es
H. murorum. Az arnyekos helyeken, klnsen, ha kisse nedves is a talaj
hatalmas mohagyepek (Polvtrichum, Leucobrvum, Hvpnum, Mnium stb.)
keletkeznek. Ezeken a helyeken talalhatjuk a kisebbIajta paIranyokat, mint
Cvstopteris fragilis, Phegopteris drvopteris, P. polvpodioides, Polvpodium
vulgare, a korpaIvek kzl a Lvcopodium clavatum es L. annotinum-ot.
Ezeknek a tarsasagaban nnek: Mafanthemum bifolium, Corallorrhi:a
trifida, Pirola uniflora, P. rotundifolia, P. secunda, Oxalis acetosa es a
ritkabbak kze tartozo Listera cordata. Mas arnyekos helyeken hatalmas
paIranytmegek takarjak a talajt. Seregesen nnek: Nephrodium filix mas
(majdnem meteres peldanyai), tovabba Nephrodium spinulosum,
N. austriacum, Drvopteris lobata, D. Braunii es a kett hybridje, Athvrium
filix femina. Kevesbe gyakori a Cvstopteris sudetica, de ahol terem, ott
eleg nagy terletet borit. Ritkasagok kze tartozik a Nephrodium montanum
es a Blechnum spicant. Ez utobbi eleg gyakori a Bliznica csoport
Ienyveseiben is, st a Bliznican a havasi legelkn is terem. A zsurlokbol
az erdkben csak az Equisetum silvaticum terem. A harasztosokban
talalhatok meg: Cirsium erisithales, Milium effusum, Calamagrostis
lanceolata, Bromus asper, Festuca silvatica, F. gigantea, Lu:ula silvatica,
Streptopus amplexifolius, Actaea spicata, Aconitum moldavicum, Lunaria
rediviva, Rubus hirtus, R. serpens.
A sr erdben, ahol a hatalmas paIranyok nem nyomjak el a kisebb
termeteket, teremnek: Asperula odorata, Anemone nemorosa,
A. ranunculoides, Paris quadrifolia, Polvgonatum verticillatum, Cerastium
silvaticum, Dentaria glandulosa, Cardamine impatiens, C. silvatica,
Lathvrus vernus, Mercurialis perennis, Euphorbia carniolica, E. amvgdaloides,
Circaea lutetiana, C. intermedia, C. alpina, Aposeris foetida, Sanicula
europaea, szorvanyosan Chaerophvllum aromaticum, Svmphvtum officinale,
S. cordatum, Epilobium montanum, Pulmonaria Filars:kvana (nedvesebb
helyeken), P. officinalis, Lamium luteum, Jeronica urticifolia, J. montana,
Phvteuma spicatum, Mvosotis silvatica, Gnaphalium silvaticum (az utak
menten), Prenanthes purpurea, Cicerbita muralis. A Carexeket kepviselik:
C. silvatica, C. digitata, C. bri:oides es a nedvesebb helyeken a C. remota.
Az utak menten, Ives helyeken terem a Lu:ula pilosa. Az alsobb regiokban
mindentt gyakori a Platanthera bifolia. Ahol mocsaras vagy ritkabb az
erd, nagyobb nves Iajok elnek. A Pulmonaria Filars:kvana
tarsasagaban: Melandrvum rubrum, Ranunculus lanuginosus, Thalictrum
aquilegifolium, Chrvsanthemum rolundifolium mely az utak menten
mindentt kiseri az embert, Geranium Robertianum, Impatiens nolitangere,
Chaerophvllum cicutarium, Petasites albus, Cicerbita alpina Iordulnak el.
Aprobb Iorrasok krl terem a Chrvsosplenium alternifolium.
1200 m magassagban megjelenik seregesen a Soldanella mafor, amelyet
Klastersky S. maramarosensis neven klnbztetett meg. Szerintem ezek
a peldanyok teljesen megegyeznek a retek S. mafor-jaival, csak arnyekos
helyeken humuszban nagyra nnek, neha 2030 cm magassagot is elernek.
Ilyen nagysagbeli klnbseget talalunk mas Iajoknal is, aszerint, milyen
magassagban nnek. A Centaurea mollis az erdkben hatalmas peldanyokka
n, a havasokon pedig alig eri el a 1015 cm. magassagot, a Parnassia
palustris lent a vlgyekben magas termet, a havasok sziklain trpe marad.
Mindez nem indokolja, hogy uj Iajokat allitsunk Iel. A Soldanella mafor-
on kivl ilyen magassagban szorvanyosan n a Goodvera repens,
Lvsimachia nemorum. Az erdk Iels hataraban talalhato a Ranunculus
dentatus, es Homogvne alpina. A Campanula abietina mar 700 m
magassagtol kveti az embert egeszen a havasi legelkig.
5. Az Alnus viridis rgija
Az Alnus viridis az Eszakkeleti Karpatok havasain ugyanazt a szerepet
jatsza, mint masutt a Pinus montana. Rendes krlmenyek kztt az erdk
hataran tul veszi kezdetet az Alnus viridis zart allomanya. A vlgyekbe
230 231
leereszkedik egeszen 900 m. magassagig. St a Sesan es a Pietros eszakkeleti
oldalan, mint aljIa, jo melyen, az sszeIgg erd hataran alul, zart terletet
alkot. A Sesan Ielmegy egeszen a csucsig, a Pietros eszak-keleti oldalan
1800 m-en Iell emelkedik a Iels hatara. A Pietros nyugati es deli lejtjen
vagy teljesen hianyzik vagy csak jelentektelen csoportokat alkot. A Pinus
montana e havason jelentektelen szerepet jatszik. Csupan nehany bokor
Ieketelik, a hamvas zld szin Alnus viridis-allomany kztt. A Pietros keleti
oldalan, lent a pasztor-kunyhok kzeleben terem egy nehany, bokor, ugyszinten
csak keves bokrot lattam belle a Pietros nyugati elhegyenek nyugati szelen.
A pasztor-nep a legelk megnagyobbitasa kedveert allandoan irtja az
Alnus-t. Az ilyen helyeken hatalmas tmegben szaporodik el a Lu:ula cuprina
es a Deschampsia caespitosa es csak, miutan a joszag ezeket alaposan
sszetaposta, jelennek meg a Iinomabb, szines viragu nvenyek es egyeb
gramineak, kztk a joszag legnagyobb ellensege, a Nardus stricta.
Ahol az Alnus viridis zart allomanyokat alkot, oda behatolni ugyszolvan
lehetetlenseg, nehezebb azon keresztlhatolni, mint a Pinus montana
bozotjan. Ahol az Alnus zart allomanya az erdk Iels hatara ala jut,
valosagos eldoradoja van a harasztoknak. E buja talajban meg az aprobb
harasztok is 2030 cm-re nnek. A harasztok kzl a kvetkezket lattam:
Cvstopteris fragilis, C. sudetica, Phegopteris drvopteris, P. polvpodioides,
Nephrodium montanum, N. filix mas, N. spinulosum, N. austriacum,
Drvopteris lobata, Athvrium filix-femina, Pteridium aquilinum. Ezeken kivl
nnek meg: Milium effusum, Poa nemoralis, Lu:ula cuprina, Aposeris
foetida, Anemone nemorosa, Melandrvum saxosum, Thalictrum
aquilegifolium, Svmphvtum cordatum.
Az erdk hataran tul, a zart Alnus-bozotok szeleinek disze a Ranunculus
dentatus, hatalmas sarga viragaival. Ennek tarsasagaban nnek: Poa Chaixii,
Lu:ula cuprina, Lilium martagon, Rumex arifolius, Polvgonum bistorta,
Salix silesiaca, Ranunculus platanifolius, R. lanuginosus, Aconitum
moldavicum, Thalictrum aquilegifolium, Geranium alpestre, Gentiana
asclepiadea, Digitalis ambigua, Phvteuma spicatum, Cicerbita alpina,
Chrvsanthemum corvmbosum, Cirsium pauciflorum, Aposeris foetida,
Senecio Fuchsii, Doronicum austriacum, vizmosasokban: D. carpaticum,
Saxifraga carpatica, Gentiana lutea.
Az Alnus bozotjai kztt aprobb tisztasok vannak, melyekhez a legelesz
joszag nem tud hozzaIerni s igy a vegetacioja a maga egeszeben megmaradt.
A mar emlitett Iajokon kivl e helyeken a kvetkez Iajok teremnek:
Jeratrum Lobelianum, Lilium martagon, Pleurospermum austriacum,
Bupleurum vapincense, Gentiana lutea, G. punctata, Knautia pocutica,
Achillea tanacetifolia, A. sudetica, Cirsium erisithales, C. pauciflorum,
Centaurea mollis, Aconitum anthora, Crepis conv:ifolia, Hieracium
prenanthoides, Achillea stricta, Knautia silvatica I. vulgata, Allium
victorialis (viragzo peldanyokban, melyek nalunk a havasokon a nagy
ritkasagok kze tartoznak), Hieracium aurantiacum, Laserpitium alpinum,
Gentiana Kochiana es Carduus transsilvanicus.
6. Rtek
A Pietros retjei ugyszolvan valamennyien az erdk ve alatt terlnek
el, csak igen keves olyan ret van, melyet minden oldalrol erdk vesznek
krl. A reteket ket csoportba oszthatjuk, u. m. az ujabb es a regibb retek
csoportjara. Az utobbiakat nevezhetnem primr-, az elbbieket secundr-
reteknek.
Amikor a nep Ildjet kihasznalta, parlagon hagyja es Ielszant olyan
terletet, mely evtizedeken at retl szolgalt es azt veti be. Nehany ev mulva
a parlagon maradt szantoIldek retekke alakulnak at. Ezeket nevezem
secundr-reteknek. Hogy ezek valamikor szantoIldek voltak, nemcsak a
mezsgyek, hanem bizonyos nvenyIajok jelenlete, illetve teljes hianya is
mutatja. A regi szantoIldek nehany szivosabb gyomnvenye szvetkezik
a reteknek ide vandorolt Iajaival. Ilyen reteken mindenkor hianyzik a
Galanthus nivalis, Crocus Heuffelianus es a nedves helyeket kedvel
Leucofum vernum, tovabba az Arnica montana. Ezek helyett megtalaljuk e
reteken a regi gyomnvenyek kzl: Jiola tricolor, Setaria glauca, Poa
annua, Lolium perenne, Triticum repens, Stellaria media, Arenaria
serpvllifolia, Scleranthus annuus,Ranunculus repens, Barbarea vulgaris,
Medicago lupulina, Euphorbia cvparissias, Jeronica bv:antina, Plantago
lanceolala, P. mafor, Knautia arvensis, Erigeron canadense, Crepis biennis
stb. Iajokat. Ezekhez csatlakoznak azutan olyanok, amelyek a szomszedos
primr retekrl jttek at.
A primr retek legalabb nehany evtized ota nem voltak Ielszantva, sok
a vakondturas es azok krl nv Polvtrichum-ok es Jaccinium bokrok,
megjelennek az ugynevezett, nemes Iajok, amelyek csak a mi retjeinket
jellemzik. Bar tavasszal sohasem jartam e videken, kiser ruszin legenyeim
232 233
mar durva rajzaik alapjan megismertettek e retek tavasz Ilorajaval, mely
majdnem megegyezik a beregi hegyi retjeinek Ilorajaval. Amint a ho elolvad,
azonnal seregesen jelenik meg klnsen az erdkhz kzeli szeleken
a Galanthus imperati, azutan Crocus Heuffelianus es a nedvesebb helyeken
a Leucofum vernum. Amint azok elviritottak, a reteket sarga, Ieher es piros
ruhaba ltzteti a kisse nedvesebb helyeken a sok Cardamine pratensis,
Ranunculus auricomus es Lvchnis flos cuculi. A retek nagyszer
pompajukban csak junius vegen es julius elejen bontakoznak ki. A pazsitot
alkotjak: Anthoxanthum odoratum, Phleum pratense, Alopecurus pratensis,
Agrostis tenuis, A. alba, Holcus lanatus, Deschampsia caespitosa,
Avenastrum pratense, Trisetum flavescens (nagyon szorvanyosan),
Arrhenatherum elatius, Sieglingia decumbens, Molinia coerulea
(szorvanyosan), Melica nutans, Bri:a media, Dactvlis glomerata, Cvnosurus
cristatus, Poa annua, P. trivialis, P. pratensis, P. compressa, Festuca ovina,
F. rubra es I. fallax, F. pratensis, Bromus arvensis, B. inermis, B. hordeaceus
(az also reteken), Carex pallescens, C. tomentosa, C. montana, C. pilulifera,
Lu:ula anguslifolia, L. campestris. Ezekhez csatlakoznak az erdk szelein
a Lilium martagon, nedvesebb helyeken Jeratrum album, Polvgonatum
verlicillatum (bokrok kzeleben), Gvmnadenia conopea, Platanthera
chlorantha, Listera ovata, Thesium alpinum, Rumex acetosa, Stellaria
holostea, S. graminea, Cerastium caespitosum, Silene inflata, S. nutans,
Melandrvum album, Dianthus carthusianorum, Trollius europaeus,
Ranunculus acer, R. polvanthemos, Bunias orientalis (jellemzo nv.),
Fragaria vesca, Alchemilla silvestris, Potentilla argentea, P. anserina,
P. tormentilla, Filipendula hexapetala, Ononis hircina, Trifolium montanum,
T. medium, T. alpestre, T. pratense, T. pannonicum, T. dubium, Astragalus
glvcvphvllos, Lotus corniculatus, Melilotus officinalis, Coronilla varia,
Jicia hirsuta, J. sativa, J. cassubica, J. cracca, Lathvrus tuberosus,
L. pratensis, Medicago sativa, M. falcata, Polvgala vulgaris, Geranium
phaeum, Hvpericum maculatum, Jiola declinata (1000 m-nel), Astrantia
mafor, Carum carvi, Pimpinella saxifraga, Selinum carvifolium, Laserpitium
lalifolium, 1000 m-en Iell L. alpinum is, Pastinaca sativa, Heracleum
spondvlium, Selinum carvifolia, Jaccinium vitis idaea, J. mvrtillus, Primula
elatior, Gentiana praecox, az erdk szelein es bokrok kzt G. asclepiadea,
Afuga reptans, A. genevensis, Nepeta pannonica, Brunella vulgaris,
Origanum vulgare, Salvia verticillata, Thvmus montanus, T. chamaedrvs,
Stachvs officinalis, Scrophularia nodosa,Jeronica chamaedrvs, Euphrasia
rostkoviana, E. montana, Alectorolophus minor, A. crista-galli (alaposan
rontjak a reteket), Galium verum, G. vernum, G. mollugo, Jaleriana
officinalis, Knautina arvensis, Campanula glomerata, C. patula, Phvteuma
spiciforme (neha 800 m magassagban is jellemz nvenye a reteknek),
Solidago virga-aurea, Succisa pratensis, Bellis perennis, Erigeron acer,
Antennaria dioica, Inula britanica, Achillea millefolium, Chrvsanthemum
leucanthemum, Arnica montana (jellemz nveny es neha seregesen terem),
Carduus transsilvanicus (ritkan hianyzik a reteken), Serratula tinctoria,
Centaurea facea, C. melanocalathia, C. austriaca, C. pseudophrvgia,
Hvpochaeris uniflora (800 m-en Iell mar seregesen), Leontodon
autumnalis, L. hispidus, L. danubialis, L. aurantiacus (1100 m-en Iell),
Picris sonchoides, Tragopogon orientalis, Scor:onera rosea (jellemz
nveny), Crepis praemorsa, C. conv:ifolia, Hieracium pilosella,
H. auricula, H. Schultesii, H. spathophvllum, H. cvmosum, H. aurantiacum,
H. Bauhini. A harasztokat kepviseli az erd szelen a Pteridium aquilinum,
a ritkasagok kze tartozik az Ophioglossum vulgatum, Botrvchium lunaria
es a Kevele vlgyben a B. matricariaefolium.
A minden oldalrol erdvel krlvett retek miben sem klnbztek a
tbbi retektl, csak Ivk magasabb es debb.
A vizenys helyeket messzirl jelzi az Eriophorum. Igazi lapokat
azonban a Pietroson nem lattam es igy a Pietroson a magasvideki lapokat
jellemz nvenyeket nem is lehet talalni. Eme aprobb mocsaras helyeken
Ileg azokat a nvenyeket talaljuk, amelyeket mar a vlgyek Ilorajanak
targyalasanal Ielsoroltam. Vannak azonban olyanok is, amelyek ott nem
teremnek, mint a Molinia coerulea, Calla palustris (Borkut mellett),
Leucofum vernum, Iris pseudacorus, Acroanthes monophvllos, Filipendula
ulmaria, Trifolium spadiceum, Jiola pumila, Stachvs palustris, Jeronica
serpvllifola es Succisa pratensis.
7. Havasi legelk
A havasi legelk a Pietroson az sszeIgg erdk Iels hataran tul
kezddnek. Valamikor a Pietrost minden oldalrol, krlbell 1800 m.
magassagig az Alnus viridis allomanya boritotta es csak a csucsok allottak
ki ettl mentesen. Az Alnus viridis bozot gazdasagi szempontbol is Iontos,
lekti a talajt es igy vedi azt a lerohano viz pusztitasaval szemben. Ahol a
234 235
Pietros oldalai kevesbbe lejtsek, ott a nep ugyszolvan teljesen kiirtotta az
Alnust, ilyen a Pietros deli es nyugati oldala es a nyugati szakasza, a
Lopusansky-Plaj eszakkeleti oldala is. A csucs keleti es eszak-keleti oldala
azonban igen meredek, ott veszely nelkl az Alnus viridist kipusztitani nem
lehet, azert itt mar a zart erdk Iels hataran alul veszi kezdetet es Ielmegy
a csucsra 1800 m-en tul is. Sok helyen teljesen zart Iormatiot alkot, azert e
helyeken legelk csak a vlgyekben, az Alnusok kzti kisebb tersegeken es
az Alnus viridis regio Iels hatarain tul vannak.
Az Alnus-mentes es az Alnus-szal krlvett legelk Iloraja kzt is
lenyeges klnbseg van. A Iinomabb es legelesre inkabb alkalmasabb
nvenyekben az utobbiak gazdagabbak.
Kzs vonast talalunk az egyes aklok krl. Mar az erdben
szorvanyosan megjelen Rumex alpinus jelzi, hogy a joszag aklaihoz
kzelednk. Az aklok krl a legelt teljesen ellepi a Rumex alpinus.
A meter magassagu es nagylevel Rumex teljesen elnyom minden mas
nvenyt. Szalankent kinyulik kzlk a Cirsium palustre, itt-ott egy szal
Melandrvum rubrum, Urtica dioica, es Geranium phaeum. De talalunk az
aklok krl egyeb, ruderalis Iajokat is, ami ilyen magassagban meglep.
lgy a Lopusanka patak Iorrasvidekein lev akloknal c. 1500 m magassagban
megtalaltam a Scleranthus annuus-t, Capsella bursa pastoris-t, Matricaria
discoidea-t, Chenopodium bonus Henricus-t es Mvosotis sparsiflora-t.
Az Alnus viridis-tl mentes legelk alapszine a szrkezld a sok Aira
caespitosa es Nardus stricta gyepjeitl. Minthogy az elbbit kemenysege, az
utobbit szuros kalaszkai miatt az allat nem bantja, azert ezek alkotjak e retek
dominans Iajait. A legelkn a pazsit magas, azert valtozatos es gazdag Ilora
kiIejldesere nem alkalmas, annyival kevesbe, mert a gyngedebb Iajokat
nemcsak a Ientemlitett pazsitok nyomjak el, hanem a legelesz joszag is
allandoan pusztitja. A Ient emlitett dominans Iajokon kivl, klnsen az
alsobb regiokban, ahol meg egy-ket Picea terem, neha nagy szamban n a
Pteris aquilina. A Ielsbb regiokban a harasztokat az egyetlen Botrvchium
lunaria kepviseli, de az is csak nagyon szorvanyosan Iordul el. A legelkn
teremnek meg: Anthoxanthum odoratum, Phleum alpinum, Avenastrum
versicolor, Poa annua, P. Chaixii, Festuca supina, Carex pallescens, C. pilulifera,
C. sempervirens, Lu:ula multiflora, Orchis globosa, Coeloglossum viride,
Crocus Heuffelianus, Cerastium fontanum, Scleranthus uncinatus, Trifolium
repens, T. pratense, Hvpericum maculatum, Laserpitium alpinum, Soldanella
mafor, Trientalis europaea, az also hatarban Gentiana asclepiadea, Thvmus
alpestris I. orbicularis, Jeronica serpvllifolia, Alectorolophus alpinus, Succisa
pratensis, Gnaphalium norvegicum, Achillea sudetica, Senecio subalpinus,
Carduus transsilvanicus (szorvanyosan), Aposeris foetida, Scor:onera rosea,
Hieracium pilosella. A legelesz joszag nehany, egyebkent gyngednek latszo
nvenyt nem legel le. Ilyenek a Ranunculus montanus, Potentilla aurea,
P. erecta, Sieversia montana, Linum extraaxillare, Gentiana pvrenaica,
G. Kochiana, Campanula Fatrae, C. abietina, C. alpina, C. Kladniana,
Phvteuma spiciforme, Hvpochaeris uniflora, Leontodon aurantiacus, Hieracium
aurantiacum, H. alpinum (nagy es kis Iejecskekkel), Arnica montana.
Az Alnus viridis allomanya kzti legelk Iloraja sokban klnbzik az
Alnus-tol mentes legelk Ilorajatol. Ezeknek takaroja elenkebb zld es Ivei
alacsonyabbak. Megtalaljuk ugyan mindazokat a Iajokat, melyek az elbb
jellemzett legelkn megvannak, de a Deschampsia caespitosa es a Nardus
stricta lenyegtelenebb szerepet jatszanak es tbbsegben vannak a Iinomabb
Ivek. Ennek oka reszben a zordabb klima, nedvesebb talaj, de knnyebben
is potlodnak a joszag altal pusztitott Iajok az Alnus viridis allomanyaban
term nvenyekbl, klnsen, ha ezek a legelk a vlgyekben terlnek.
A legelkn az elbbi retekrl Ielsorolt Iajokon kivl teremnek meg:
Avenastrum planiculme, Carex leporina v. compacta, Lu:ula cuprina, Carex
atrata, Polvgonum bistorta, Poa alpina, Sagina procumbens, Melandrvum
rubrum, Cardaminopsis Halleri, Sedum alpestre, Alchemilla silvestris,
Geranium alpestre, Astrantia mafor, Ligusticum mutellina, Gentiana punctata,
Euphrasia carpatica, Galium vernum, Solidago alpestris, Gnaphalium
supinum, Taraxacum nigricans, Crepis conv:ifolia es Heracleum
simplicifolium. A Pietros eszakkeleti oldalan lev pasztorkunyhokbol vezet
Ivlgy Iels reszeben, az Alnus viridis regio Iels hataran tul, balkez Iele
egy kisebb mellekvlgy van. Ennek a vlgynek legelin szorvanyosan terem
a Senecio carpaticus. Ezt a nvenyt csak a Hoverlarol publicalta meg Bucek.
Maramaros megye mas helyeirl eddig nem ismerjk.
A Pietros keleti es eszakkeleti oldalan a legelk az Alnus viridis v
hataran tul, egeszen a csucsig terjednek. Ahol sziklak nincsenek, ott a
nedvesebb talajon es a zordabb klimatikus viszonyoknak megIelelen,
hatalmasabb mohaparnak Iejldtek, melyeken egy-egy Sphagnum telepet
is talalunk. E moha parnakat egy-egy Cetraria islandica es Cladonia
rangiferina ekesiti. Ezeken kivl a csucsokig az Alnus viridis helyett egyeb,
236 237
aprobb nves cserjeket talalunk. Amint a nap melegetl elolvad a ho,
junius vegen, julius ho elejen nagy tmegben virit havasunk legszebb disze,
a Rhodondendron Kotschvi. Maramaros megye majdnem minden 1700 m-
nel magasabb havasan diszlik a havasi rozsa, de oly nagy tmegben, mint a
Pietroson sehol sem terem. A mohakban kuszo Salix Jacquini es Empetrum
nigrum Ielkiseri az embert egeszen a csucsokig. A Ias nvenyeket kepviselik
meg ezeken kivl a Jaccinium vitis idaea, J. mvrtillus es J. uliginosum.
E mohas terleteken terem meg a Sesleria Biel:ii, Juncus trifidus, Carex
atrata, Festuca supina, Lu:ula spadicea, Allium victorialis (csak medd
peldanyok), Mafanthemum bifolium,Gvmnadenia albida, Polvgonum
viviparum, Hvpericum alpigenum, Ligusticum mutellinum, Laserpitium
alpinum, Soldanella mafor, Melampvrum saxosum, Campanula alpina,
Homogvne alpina, Aposeris foetida, Hieracium alpinum, Anemone
narcissiflora es Pulsatilla alba.
8. A havas szikls, fves rszei
A Pietros keleti es eszakkeleti oldalai az Alnus viridis hataran tul
sziklasak. Az igen meredek lejtt nem vedi az Alnus s igy a lerohano viz
lehordta a talajt es a sziklakat szabadda tette. A homokksziklak azonban
sehol sem magasabbak 56 m-nel, itt teremnek a havas legerdekesebb
nvenyei. 1917-tl minden evben Ielkerestem a sziklakat es minden evben
ujabb meglepetesekben reszesitettek. Egyes nvenyek csak egy-ket sziklan
Iordulnak el csupan nehany m
2
terleten. Igy a Hoverlat es Pietrost
sszekt gerincre lebocsatkozva, egy-ket szikla teraszanak Ives helyein
terem a Carex saxatilis, Draba carinthiaca es Saussurea Borbasii. Ez
utobbinak gyakrabban tleveleivel talalkozik az ember, viragzo tvek
ritkasag szamba mennek. Ugyancsak ezeken a sziklakon terem a Cerastium
lanatum es Minuartia Gerardii. Ezeken es a tbbi sziklakon, tovabba a
tvknel elterl Ives helyeken meg a kvetkez nvenyek teremnek:
Cvstopteris fragilis, Alhvrium alpestre, Asplenium viride, Lvcopodium
selago, Trisetum fuscum, Sesleria Biel:ii, Poa alpina es I. vivipara, P. laxa,
P. violacea, Festuca orientalis, F. supina, Carex atrata, C. fuliginosa,
C. ornithopoda, C. sempervirens es v. aurigerans, C. pilulifera, C. capillaris,
Juncus trifidus, Lu:ula spadicea, L. sudetica, Llovdia serotina, Salix
Jacquinii, Polvgonum viviparum, Dianthus compactus, Silene alpina,
Trollius Transsilvanicus, Aconitum Hostianum, A. firmum, Pulsatilla alba,
Anemone narcissiflora, Clemalis alpina, Arabis alpina, Cardaminopsis
ovirensis (ritka), C. neglecta (nedves sziklahasadekokban), Sedum roseum,
Sedum carpaticum, S. alpestre, S. atratum, Saxifraga ai:oon, S. carpatica,
Parnassia palustris, Alchemilla glaberrima, A. hvbrida, Rosa alpina
v. pubescens, Cotoneaster integerrima, Trifolium nivale, T. repens v. alpinum,
Anthvllis alpestris, Jiola biflora, Primula carpatica, P. longiflora, Soldanella
mafor, Pirola secunda, Gentiana punctata, G. Kochiana, G. pvrenaica,
Mvosotis alpestris, Jeronica aphvlla, J. Baumgartenii, J. alpina, Bartschia
alpina, Pedicularis verticillala, P. carpatica, Pinguicula alpina, Galium
erectum, G. anisophvllum, Jaleriana tripteris, Scabiosa lucida, Campanula
alpina, Phvteuma spiciforme, P. tetramerum, P. orbiculare I. flexuosum,
Adenostvles albifrons, Achillea lingulata (igen szorvanyosan), A. Schurii,
Chrvsanthemum heterophvllum, Doronicum carpaticum, Senecio
sulphureus, Cirsium pauciflorum, Taraxacum nigricans, Crepis Jacquinii,
Hieracium bifidum, H. prenanthoides, H. alpinum, Centaurea mollis,
C. Kotschvana, Carduus Transsilvanicus.
J. Bucek (Prispevek ku kvetene zeme Podkarpatoruske a Slovenske
p. 25) a Pietros eme sziklairol a Jeronica fruticans-t emliti. Ezt a mesztalajt
kedvel nvenyt nem szedtem a Pietroson. ElIordulasat azonban megsem
merem ketsegbe vonni, mert bizonyara olyan kis terleten teremhet, mely
knnyen kikerlhette Iigyelmemet. A Pietros kzete homokk, de bizonyara
sok meszet tartalmaz. Ezt bizonyitja, hogy rajta terem a Minuartia Gerardii,
Saussurea Borbasi es Primula longiflora, melyek szinten inkabb a
mesztalajt kedvelik. A Szvidovec csoport kzete is homokk es megis tbb
mesztalajt kedvel nvenyt talalunk rajta, mint: Minuartia Gerardi,
Ranunculus thora, Biscutella levigata, Draba ai:oides, Hedvsarum
obscurum, Bupleurum ranunculoides, Primula longiflora, Aster alpinus es
Leontopodium alpinum.
9. Vgsok
A Pietros vagasai semmiben sem klnbznek mas havasok
erdvagasaitol. Az els evekben valosagos rozsaszin kntsbe ltzteti a
vagasokat a Chamaenerion angustifolium. Nehany ev leIorgasa utan valtozik
a kep. A madarak es egyeb allatok a vagasokba szethurcoljak a Rubus idaeus-
t es a vagasok helyet oly hatalmas es sr malnasok boritjak, hogy azokon
238 239
csak a medve tud athatolni. Ezekben a srsegekben csak a nagyobb nves
nvenyek tudnak megelni, ilyenek: Sambucus nigra, S. racemosa, Daphne
me:ereum, Populus tremula, Salix cinerea, S. caprea, Galeopsis grandiflora,
Salvia glutinosa, Atropa belladonna, Eupatorium cannabinum, Senecio
Fuchsii, Cirsium palustre, C. erisithales, Carduus personata, C. crispus,
Ranunculus aconitifolius stb. A gyngebb alacsony termet nvenyek a
kisebb tisztasokra vagy a vagasokon keresztl vezet szekerutakra vonulnak
vissza, mig hatalmasabb nvenytarsaik ott is elszaporodnak es pusztulasukat
okozzak.
* * *
Meg nehany szo a maramarosi havasok Leontodon Iajairol. Majdnem
minden havason terem egy-ket Leontodon Iaj, de igazi hazajuk a Bliznica
csoport. Az sszes havasokon megtalaljuk a typicus L. aurantiacus (Kit.)
Rchb-t. Ezt a stet, saIranysarga szinerl knnyen Iel lehet ismerni.
A Bliznican es Dragobraton ezen kivl tbb Leontodon Iaj terem. lgy a
typicus L. autumnalis L., annak trpe alakja a I. pratensis (Lk.) Rchb.,
tovabba a L. pseudotaraxaci Schur., bar e peldanyokon a szar mindig
valamivel hosszabb a tleveleknel. Van azonban egy Leontodon, mely
termetre nezve megegyezik a L. aurantiacus-sal, de viragai nem
narancssargak, hanem tisztan sarga szinek. Ezt meg a Berlabaska havason
is szedtem. Minthogy az irodalom csak saIranysarga szin L. aurantiacus-
rol beszel, azert ezt a sargaviragu Leontodon-t Maramaros megye els
Iloristajanak neverl Leontodon Jagner-nek nevezem el.
Leontodon Jagneri Marg. Rhizoma breve, ubique radicibus onustum.
Folia basilaria lanceolata, integra dentata. Pedunculus Ioliis basilaribus
semper longior et sub capitulo crassus, cum pluribus squamis. Apex
pedunculi incrassatus involucrumque pilis atratis dense villosis obsitus,
sicut apud L. aurantiacum. Capitulum solitare, Ilores lutei. Habitu proximus
L. aurantiaco sed diIIert ab eo Iloribus luteis, non croceis.
* * *
Ha a Pietros Ilorajat sszehasonlitjuk a Fekete-Tisza, jobb partjan
elterl Szvidovec csoport Ilorajaval, azonnal szembetnik, hogy az utobbi
erdekes Iajokban sokkal gazdagabb, mint a Pietros. sszehasonlitast nyujt
az alabbi tablazat, amelyben a Pietros es a Szvidovec negy csucsanak, a
Bliznicanak, Dragobratnak, Gereseskanak es Tatulskanak ritkabb Iajait
sorolom Iel.
240 241
DIE FLORA DES KRSMEZER (1ASINAER) PIETROS
A. Margittai
Autor macht uns mit der Flora des bei Krsmez (Jasina) sich
erhebenden 2020 m. hohen Pietros bekannt. (Der Krsmezer Pietros ist
mit dem Borsaer nicht identisch.) Er behandelt die Flora Iolgender Gebiete:
1. Tler. Bemerkenswerte Arten: Onoclea struthiopteris, Juncus tenuis,
Svsirinchium angustifolium, Achroanthes monophvllos, Heliosperma
quadrifidum, Clematis alpina, Helleborus purpurascens, Spiraea media,
Lupinus polvphvllus (eingebrgert), Telekia speciosa, Centaurea marmaro-
sensis, Cirsium pauciflorum, C. pauciflorum x palustre, etc.
2. Waldbach-LuIe. Bemerkenswertere Arten: Aconitum moldavicum,
Chrvsosplenium oppositifolium, Pulmonaria Filars:kvana, To::ia alpina,
Adenostvles albifrons, Telekia speciosa, Chrvsanthemum rotundifolium,
Cirsium pauciflorum.
3. Hochquellengebiete und andere Ieuchte Stellen: Carex capillaris,
Juncus atratus, J. carpaticus, Heliosperma quadrifidum, Sagina Linnaei,
Cardamine Opi:ii, Cardaminopsis neglecta, Saxifraga stellaris, Sedum
alpestre, S. atratum, Epilobium alpinum, E. nutans, Sweertia perennis,
Jeronica alpina, J. aphvlla, Taraxacum nigricans.
4. Die Wlder bestehen berwiegend aus Fichten: Cvstopteris sudetica,
Drvopteris Braunii, Nephrodium montanum, Blechnum spicant, Streptopus,
Corallorrhi:a innata, Listera cordata, Goodvera repens, Euphorbia
carniolica, Soldanella mafor, Svmphvtum cordatum, Pulmonaria
Filars:kvana, Campanula abietina, Centaurea mollis, Hieracium
transsilvanicum.
5. Region des Alnus viridis. Der Alnus viridis vertritt hier die sonstwo
bliche, hier seltene LegIhre. Bemerkenswertere Arten: Pinus montana,
Allium victorialis, Rumex arifolius, Ranunculus dentatus, Aconitum
moldavicum, A. anthora, Geranium alpestre, Bupleurum vapincense,
Pleurospermum austriacum, Laserpitium alpinum, Gentiana lutea,
G. punctata, Knautia pocutica, Doronicum carpaticum, Cirsium
pauciflorum, Carduus transsilvanicus, Aposeris foetida.
6. AuI den Wiesen: Ophioglossum vulgatum, Botrvchium lunaria,
B. matricariaefolium, Galanthus imperati, Crocus Heuffelianus, Bunias
orientalis, Trifolium pannonicum, Jiola declinata, Laserpitium alpinum,
242 243
Nepeta pannonica, Phvteuma spiciforme, Arnica montana, Carduus
transsilvanicus, Centaurea pseudophrvgia, C. melanocalathia, Hvpochaeris
uniflora, Leontodon aurantiacus, Scor:onera rosea, Crepis convsifolia,
Hieracium cvmosum, H. aurantiacum.
7. AuI den Alpenweiden: Botrvchium lunaria, Phleum alpinum,
Avenastrum versicolor, Sesleria Biel:ii, Poa Chaixii, P. alpina, Festuca
supina, Carex sempervirens, C. atrata, Allium victorialis, Gvmnadenia
albida, Salix Jacquinii, Polvgonum bistorta, Scleranthus uncinatus,
Pulsatilla alba, Anemone narcissiflora, Sieversia montana, Linum
extraaxillare, Heracleum simplicifolium, Laserpitium alpinum,
Rhododendron Kotschii, Trientalis europaea, Gentiana punctata,
G. pvrenaica, G. Kochiana, Euphrasia carpatica, Melampvrum saxosum,
Campanula Fatrae, C. alpina, Carduus transsilvanicus, Senecio carpaticus,
Leontodon aurantiacus, Hieracium alpinum.
8. In der oberen Ielsigen Region der Alpe: Athvrium alpestre, Asplenium
viride, Poa alpina, P. laxa, P. violacea, Festuca orientalis, F. supina, Carex
saxatilis, C. ornithopoda, C. atrata, C. fuliginosa, C. capillaris, Juncus
trifidus, Lu:ula sudetica, L. spadicea, Llovdia serotina, Minuartia Gerardi,
Cerastium lanatum, Arabis alpina, Cardaminopsis neglecta, Achemilla
hvbrida, Primula longiflora, Mvosotis alpestris, Jeronica aphvlla, J. alpina,
Bartschia alpina, Achillea Schurii, A. lingulata, Doronicum carpaticum,
Saussurea Borbasii.
9. In den Rodungen: Carduus personata, etc. Endlich beschreibt er aus
der Bliznica-Berggruppe den Leontodon Jagneri Marg. nov. sp., einen
gelbbltigen Verwandten des L. aurantiacus. (T.)
* * *
FLRA TARBUCKY PRI V. KEVEZDE
65
Anton Margittai
V. a M. Kevezd lezi v juznej casti Zemplina, a to jv. od Noveho Mesta
p. s. Jeho zeleznicnou stanicou je Somotor, tretia stanica od Noveho Mesta
p. s. Nad Kevezdom sa vypina z niziny Tarbucka ( Holy kopec) ako juzny
vybezok Slanskeho pohoria. V Zabodrozi je viac takych osamotenych
vrskovin ako je Tarbucka, na pr. Kiralyhegyes ( Kralovsky vrsok) pri
Kral. Chlumci. Okolo Tarbucky je vsade rovina; od Slanskeho pohoria ju
oddeluje rieka Bodrog. Jadro Tarbucky je z trachytu, ale uptie a strane ma
pokryte pieskom. Severna strana od Somotoru je pokryta sypkym pieskom,
priesypmi, ktore navialy severne a severovychodne vetry. Niekdy vinohrady
zaberaly strane Tarbucky mimo severnej. Revokaz vyhubil vinohrady a
dnes uz len niekolko zamoznejsich gazdov udrzuje vinohrady. Miesto
ostatnych vinohradov zarastla krovina. V tejto krovine kde-tu su travniky.
Na upti kopca je vsade piesok az po byvale vinohrady. Chudobnejsi
gazdovia zalozili svoje vinohrady do tohoto piesku vedla roli, lebo i
zalozenie i obrabanie vinohradov je v tom piesku lahsie ako na skalnatej
strani. Na severnej a sev.-vychodnej strane kopca upevnili presypavy piesok
agacinou. Na vrchole kopca povyse starych vinohradov su vcsinou
pasienky, ale na juznej a zapadnej strane su aj chatrne luky.
O klimatickych pomeroch tohoto kraja takmer nic nevieme, lebo na
tomto kraji niet pozorovacich stanic.
65
Vydatnejsie prsky byvaju len na jar
a na jesen; leto byva horuce a najcastejsie bez prsok. Podnebie je teda ako
na stepach.
Na upti Tarbucky su nasledujuce osady. Na severe Somotor, na zapade
Streda n. B., na juhu M. Kevezd a na juhovychode V. Kevezd.
V tomto clanku sa zaoberam Ilorou roli, piesku, agaciny, pastvisk,
travnikov a kroviny na mieste starych vinohradov.
Flra rol.
Role su na upti okolo kopca v piescine a lud pestuje na nich take
plodiny, ktorym vyhovuje aj piesok. Vcsinou sa pestuje psenica, ale i raz,
dyne, menej byva zemiakov a najmenej kukurice. Tuto uz len na hlinitej
pde roviny pestuju. Flora roli je najbohatsia z jari pred orbou a velmi
chudobna je v lete a na jasen po oracke. Na jar nachodime aj na piesocnatych
roliach take rastlinstvo, ake byva i na inych roliach. Sotvaze sa roztopil
___________________________________________
65
Bneme ony6nixonano y Sbornik prirod. Klubu, Kosice. 1935. K 2. S. 84-9O
(neexna 1. MailinIa).
___________________________________________
65
Je v Kral. Chlumci. O klimatickych pomeroch vid pracu c. 10 Ing. Kohouta v tomto
Sborniku. Pozn. red. (3axi1xa e. ynany 'Sbornik prirod. klubu).
244 245
sneh pod ulubkom jarneho slnka, uz aj sa zjavuju prvi zvestovatelia jari:
Senecio vulgaris, Draba verna, Lamium purpureum, L. amplexicaule,
Glechoma hederacea, Jeronica hederifolia, J. triphvllos, J. polita, J. verna,
J. arvensis, J. praecox, J. bv:antina, Thlaspi arvense, Capsella bursa
pastoris, Barbarea vulgaris, Equisetum arvense, Cerastium glutinosum,
C. caespitosum, Holosteum umbellatum, Arenaria serpvllifolia, Mvosotis
micrantha, Scleranthus annuus, Jiola arvensis a Erodium cicutarium,
neskorsie Gagea pratensis a Lithospermum arvense. Tieto rastliny
nachodime len na prielohoch alebo na roliach, ktore su ponechane pod
dyne.
Ked sa vyklasia obilniny, pod ich zastitou sa vyvijaju plevelne rastliny
medziobilne. Take su: Centaurea cvanus, Anthemis arvensis, A. cotula,
Consolida regalis, Sinapis arvensis, Papaver rhoeas, Cirsium arvense,
Agrostemma githago a ine. Vo vseobecnosti je menej pleveli v obili na
piesocnej pde ako v inej. Plevel neduzie v piesocine. Zatva sa zacina na
okoli Tarbucky koncom juna alebo v prvom tyzdni jula. Na strniskach sa
zase zjavia rozlicni rastlinni obcania, ktori su dielom dedinska plevel,
dielom rastlinne druhy piesocnych strnisk. Taketo su: Apera spica venti,
Fagopvrum convolvulus, Portulaca oleracea, Nigella arvensis, Convolvulus
arvensis, Setaria glauca, Echinochloa crus-galli, Digitaria ciliata,
Gvpsophvlla muralis, Polvcnemum verrucosum, P. mafus, P. Heuffelii
(typicky obyvatel piesku). Na okrajoch pola sotva bude chybat:
Chenopodium album, Polvgonum aviculare, Amaranthus retroflexus a
zdivena Canabis sativa.
Kedze role vychodia na strane Tarbucky len na kuse, preto ich lud
brani kde-tu vyvysenymi travnikmi pred zaplavami dazdovice s vrcholu
kopca. Na tychto travnikoch sa udomacnily v hojnom pocte pieskomilne
rastliny, ale sa vtrusily aj take druhy, ktore sa rodia i na inej pde. Typicke
pieskomilne rastliny su tu: Equisetum pannonicum, Salsola kali, Ervsimum
canescens, Plantago indica, Hieracium echioides, Gvpsophila paniculata,
Rumex multifidus, Ornithogallum Boucheanum, hoci poslednu som nasiel
aj na inej pde. Okrem pieskomilnych rastlin najm z jari zaplavia travniky
rzne, drobne Cerastium druhy a Holosteum umbellatum spolocne s
Androsace elongata, aby dozrely, kym dorastu pozdiace Gramineae.
Z tychto menovite Festuca vallesiaca, F. sulcata, Poa pratensis, Agropvrum
intermedium, Cvperaceae a Carex praecox tvoria zelenu pazit travnikov, z
ktorych vycervenieva Centaurea scabiosa a Dianthus pontenderae.
Sotvakedy chybaju z tych travnikov Falcaria vulgaris a Ervngium arvense.
Flra pieskoviny.
Uptie a na kuse i strane Tarbucky pokryva piesok, mimo jedneho miesta
medzi Somotorom a Stredou n. B. Medzi tymito dvoma osadami je dlhe
pleso Talyba. Skaly Tarbucky zasahuju jednym vybrezim az do plesa. Na
tomto miste niet piesku. Ked sa tu spomina Ilora pieskoviny, treba rozumet
taky piesok, ktory este nezasiahla polna kultura, ktory este zostal
presypavym pieskom. Takyto piesok sa zacina pri straznici medzi stanicou
v Somotori a Stredou n. B. a zasahuje bezmala do polovice Tarbucky. Hned
pri straznici je pieskovisko, ktore je vcsinou travou pokryte. Na tom piesku
rastie Dianthus serotinus, ktory som nasiel v Zabodrozi len na tomto mieste.
Podobne len tu som nasiel Hieracium echioides, H. Bauchinii a ich hybrid;
na vlhkejsich miestach Holoschoenus vulgaris. Ostatne tunajsie druhy rastu
vsade na presypavom piesku. Najsmutnejsia je Ilora priesypoveho piesku
na strani kopca. Severne vetry stale novym pieskom obsypaju stran a
zavievaju uchytene rastlinstvo, a preto uz na pokraji priesypov sa udrziavaju
len druhy krove a huzevnate. Najbohatsia je teda Ilora pieskoviny na upti
a hore vrskom postupne chudobneje. Typicky predstavitelia pieskomilnej
Ilory su tu: Rumex multifidus, Plantago indica, Ervsimum canescens,
Festuca Dominii v. Margittaii, Salsola kali, Polvgonum arenarium, Kochia
laniflora, K. laniflora I. villosissima Marg., Equisetum pannonicum,
Gvpsophila paniculata, Cvnodon dactvlon, Agropvrum intermedium
I. villosum a Corispermum nitidum.
Okrem tychto rastu na priesypoch i take druhy, ktore sice lepsie duzneju
na piesku, ale sa usadzaju i na inej pde. Take su: Eragrostis minor, Berteroa
incana, Lotus tenuifolus, Potentilla arenaria, Chondrvlla funcea,
Ornithogallum Boucheanum, Dianthus pontederae, Linaria angustifolia a
Carex stenophvlla. Rastu na priesypoch aj ubiquisty, medzi ktorymi vedie
Oenothera biennis, ktora tvori niekedy velke porasty. Rastu este na piesku:
Artemisia lednicensis, Potentilla argentea, Centaurea rhenana, C. micranthos,
C. pseudospinulosa, C. spinulosa, C. Herbichii (C. micranthos x
C. spinulosa), C. Margittaiana (C. rhenana x C. pseudospinul.), C. cvanus,
246 247
Anchusa officinalis, Medicago lupulina, Euphorbia cvparissias, Trifolium
campestre, T. dubium, T. repens, T. arvense, Digitaria ciliata, Jeronica
prostrata, Chenopodium album, Polvcnemum mafus, Jerbascum
phlomoides, Equisetum arvense, Convolvulus arvensis, Setaria glauca,
Achillea millefolium, A. pannonicum, Leontodon autumnalis, Allium
scorodoprasum, Sideritis montana, Andropogon ischaemum, Plantago
lanceolata, Jicia villosa, Anthemis arvensis, Xanthium spinosum, Nigella
arvensis, Stachvs annua, Tunica prolifera, Silene otites, S. conica, Scabiosa
ochroleuca, Polvgonum aviculare I. neglectum, Bromus mollis, B. tectorum,
Ornithogallum tenuifolium, Apera spica venti, Marrubium vulgare, Thvmus
brachvphvllus, T. auctus, Tragopogon dubius, Scor:onera purpurea, Poa
bulbosa I. crispa, Carex praecox a Falcaria vulgaris. Medzi priesypmi su
mensie-vcsie priehlbiny, ktore su z jari zaliate vodou, ale na leto vyschnu.
V tychto rastie aj niekolko mociarovych rastlin, ako: Juncus effusus,
J. conglomeratus, Lvthrum virgatum, Carex vesicaria, C. hirta, Juncus
bufonius, Alopecurus geniculatus atd. Na jesen rastie v tych priehlbinach
Gnaphalium luteo-album.
Flra agcin.
V Zabodrozi upevnuju priesypy obycajne agacinou, zriedkavejsie revou.
Dobre upevnuju piesok aj rzne Festuca-druhy, a z tychto v prvom rade
F. Margittaii so svojimi mohutnymi trsami a velkym vlaknitym korenim.
Agat je jedinym palivom ludu a preto pada cast agaciny na severnej strane
Tarbucky kazdy rok za obet sekeram. Na miesto vyrubanych agatov nasadia
mladej agaciny. Na pokraji pasienkov na strani su tiez mensie agaciny,
ktore byvaju poludniskom pasuceho sa dobytka. V agacine rastie este:
Populus albus, P. nigra, Pinus austriaca, P. silvestris, Crataegus monogvna,
Sambucus nigra, Frangula alnus, Ligustrum vulgare a kde-tu osamotena
Tilia cordata. Na Populus a Crataegus druhoch rastie aj Jiscum album.
V lete je rastlinstvo vcsich agacin jednotvarne. Takmer cely les zaplavi
Urtica dioica a Chelidonium mafus. Z jari, kym sa tieto este nerozmohly,
mozno najst aj drobnejsie a hodnotnejsie rastliny, ako Allium vineale,
Ornithogalum tenuifolium, O. Boucheanum, Gagea pratensis, Muscari
comosum, Jiola hirta, J. tricolor, Thlaspi perfoliatum, Lamium album,
L. purpureum, L. amplexicaule, Jeronica hederifolia, J. triphvllos, Carex
carvophvllea a Ranunculus ficaria v. calthaeformis, ktora je charakteristicka
jarna okrasa agacin v Zabodrozi.
Flra pastvsk.
Vrchol Tarbucky ponad rolami a starymi vinohradmi poskytuje len
pastviska. Miestami, najm na juznej a juhozapadnej strani je aj niekolko
jutar luky, ale rastlinstvo tychto je take zakrnele a take biedne, ze sa sotva
lisia od pastvisk. Este najkrajsie su pastviska na jar. Po kopneni sa naplni
zem vlahou a preto v aprili su ich pazite cerstvo zelene a tu zelen spestri
mnoho zltych kvetov Potentilla arenaria, P. rubens a Taraxacum laevigatum.
Okrem tychto sa nachodia na pastviskach: Cerastium glutinosum,
C. tauricum, C. brachvpetalum, Saxifraga tridactvlides, Jiola hirta,
J. Kitaibeliana, Androsace elongata, Jicia lathvroides, Jeronica triphvllos,
J. praecox, J. prostrata, Alvssum alvssoides, Poa bulbosa f. crispa, Thlaspi
perfoliatum, Nonnea pulla, Lepidium draba, L. ruderale, Orchis morio,
Draba verna, Stellaria media, Holosteum umbellatum, Stenophragma
Thalianum, Gagea pratensis, Euphorbia cvparissias, Lamium purpureum,
Capsella bursa pastoris, Carex praecox, C. stenophvlla, Pulsatilla australis,
P. hungarica, Ornithogallum tenuifolium.
V maji su este stale zelene tie pastviska. Vtedy ich este aj dazde
polepsuju. Vo vyvoji prekazaju rastlinam len spasajuce zvierata. Zaciatkom
leta sa nachodia na tychto pastviskach tieto druhy. Severnym smerom nas
este na kuse sprevadzaju pieskomilne rastliny, ale pomaly zaostanu na
hlinitej pde, aby ustupily nasledujucim druhom: Geranium pusillum,
Potentilla argentea, Silene otites, Trifolium dubium, T. repens, T. pratense,
T. campestre, Coronilla varia, Dianthus pontenderae, Tragopogon
orientalis, T. dubius, Scabiosa ochroleuca, Pimpinella saxifraga, Lotus
corniculatus, Plantago lanceolata f. sphaerostachva, Ervsimum canescens,
Carduus acanthoides, C. nutans, Hvpericum perforatum, Stellaria
graminea, Melampvrum cristatum, Thvmus brachvphvllus, T. auctus,
Muscari tenuiflorum, Arabis arenosa, Silene conica, Erigeron acer, Agrostis
alba, Poa annua, P. pratensis, P. compressa, Hieracium pilosella,
H. Bauchinii, na mokrejsich miestach Sagina procumbens.
Cim viac sa dostavame do lesa, tym viac sa zostepnatuje pastvisko.
Leto sa minava takmer bez prsok. Na horucom uslni uvdnu rastliny a vo
vyschlom suvare pastvisk sa popasaju uz len unyle stadka cvrckov. Teraz
248 249
nachodime na pastviskach uz len huzevnatejsie traviny a suchote
odolavajuce kroviny. V auguste rastu este: Lappula echinata, Centaurea
rhenana, C. pseudospinulosa, C. Margittaiana (C. rhenana x
C. pseudospinulosa), Leontodon hispidus, L. autumnalis, Chondrilla funcea,
Andropogon ischaemum, Oenothera biennis, Ononis spinosa f. hungarica,
Cichorium intvbus, Filago montana, Daucus carota, Echium vulgare,
Calamintha acinos, Achillea Neilreichii, Tunica prolifera, Trifolium arvense,
Knautia dumetorum I. pumila Szb., I. rosea Borb., Lactuca scariola,
L. saligna, Leontodon autumnalis I. pvgmeus Marg. Planta perparva, ad
1 dm alta, Capitula perparva, Folia rosularia usque ad costam lacinata,
laciniae lineares, Crepis setosa i velmi drobni jedinci, Jerbascum lvchnitis,
J. phlomoides, J. Bischofii (J. lvchnitis x J. phlomoides), Gvpsophila
muralis, Asperula cvnanchica, Xanthium strumarium, Buda rubra,
Sambucus ebulus, Seseli annuum, Festuca valesiaca, F. pseudovina. Na
juznej strane hromadne rastie Stipa capillata, Helichrvsum arenarium a
Jeronica incana, tato posledna rastie na celej Tarbucke a je zvlastne
charakteristickou rastlinou Zabodrozia.
Flra krovsk v bvalch vinohradoch.
Niekedy za drievnych casov azda les, a to dubrava, pokryvala celu
Tarbucku. Osadnici pod Tarbuckou casom vyrubali tie lesy a cela kopcovina
skrasovela. Ked sa Podtarbuckovania oboznamili s vinohradnictvom,
posadili strane kopcoviny revou. V trachytovej kamenistej zemi aj na strmej
strani niekdy prekvitalo vinohradnictvo. Prisiel revokaz a stalo sa jeho
obetou i tamojsie vinohradnictvo. Nove zakladanie vinohradov by prislo
velmi draho, lebo prevracanie pdy pod vinohrad by bola velmi nespora
robota pre skalnatolst zeme. Dokial upevnovaly terajsie kricky pdu
vyhubenych vinohradov, splachujuce dazde smyly vcsinu urodnej zeme,
a preto dnes uz na mnohych sa dvihaju zo zeme hole skaly. Casom krovina
zaujala miesto vinohradov. Krickovina sa utvorila ciastocne zo zdivelych
potomkov niekdajsich ovocnych stromov, ciastocne z krov sem
pristahovalych. Zdivela sa tu nachodi gdula (Cidonia oblonga), jablon,
hruska, ceresna, visna, ale tato aj v podobe kra rodi uzivatelne plody. Kedze
sa nevyplaca oberat tieto plody, z opadanych semien vyhukla taka hust,
menovite ceresnova a visnova, ze miestami nie je mozno predrat sa nou.
Okrem spomenutych krov nachodime v krovine i nasledujuce druhy: sipy
zastupuju: Rosa canina, R. dumetorum, R. gallica a R. agrestis v rznych
variaciach, dalej Berberis vulgaris, Corvllus avellana, Lonicera xvlosteum,
Quercus lanuginosa, Q. crispata, Robinia, Frangula alnus, Crataegus
monogvna, Evonvmus europaea, Ligustrum vulgare, Lvcium vulgare,
Cornus sanguinea, Populus tremula, Prunus spinosa a vo velkom mnozstve
Prunus chamaecerasus.
Medzi krami sa vsade nachodia lucinky, travniky. Obyvatelia tychto
lucink su najzaujimavejsie a spolu i najhodnotnejsie rastliny Tarbucky,
co aj nie su jej pvodnymi obyvatelmi. Rastliny sa pristalhovaly na tieto
miesta s roviny okolo Tarbucky po jej skrasoveni a len malo takych
predstavitelov nachodime medzi krami, ktori su potomkami byvaleho
lesneho rastlinstva. Taketo su: Polvgonatum officinale, Convallaria mafalis,
Lathvrus vernus a Svmphvtum tuberosum. Zaujimava je i jarna Ilora tychto
krovisk. V marci, aprili rastu: Hierochloe odorata, Pulsatilla australis,
P. grandis, P. hungarica a P. australis x P. hungarica, Cvtisus ratisbonensis,
Cardamine hirsuta, Cerastium tauricum, C. glutinosum, C. brachvpetalum,
C. pumilum I. planitiei, C. glomeratum I. apetalum, Jeronica triphvllos,
J. hederifolia, Carex praexox, C. Michelii, C. carvophvllea, Jiola hirta,
J. cvanea, J. Kitaibeliana, Jalerianella locusta, Mvosotis micrantha,
M. collina, M. arvensis, Cardaminopsis arenaria, Stenophragma thalianum,
Pulmonaria mollissima, Afuga reptans, A. genevensis, Fragaria vesca,
F. collina, Cerinthe minor, Lvthospermum arvense, L. officinale, Gagea
pratensis, Jicia lathvroides, Erodium cicutarium, Taraxacum officinale.
Medzi krami su pozostatkami Ilory niekdajsich lesov: Polvgonatum
officinale, Convallaria mafalis, Lathvrus vernus a Svmphvtum tuberosum.
Na pociatku leta je uz omnoho bohatsia Ilora tychto lucink; prevladaju
hlavne Gramineae, Papilionaceae a Compositae. Zaciatkom juna-jula
kvitnu: Solidago virga aurea, Picris hieracioides, Hieracium Bauhinii,
H. pilosella, H. auricula, Centaurea rhenana, C. micrantha, C. scabiosa,
C. scabiosa I. augustifrons, I. silesiaca, C. pannonica, C. stricta, Scor:onera
purpurea, Tragopogon orientalis, T. dubius, Inula hirta, I. taliana,
I. britannica, I. ensifolia, Achillea millefolium, A. pannonica, Erigeron
canadense, E. acer, Carduus acanthoides, C. nutans, Crepis setosa,
Calamagrostis epigeios, Echinochloa crus galli, Setaria glauca, S. viridis,
Andropogon ischaemum, Anthoxanthum odoratum, Agropvrum repens,
A. intermedium, Festuca valesiaca, F. sulcata, Bromus mollis, B. tectorum,
250 251
B. faponicus, Melica transsilvanica f. Holubiana, Poa annua, P. compressa,
P. pratensis, P. trivialis, Koeleria gracilis, Poa bulbosa, Bri:a media, Lu:ula
pratensis, Carex supina, Trifolium pratense, T. dubium, T. montanum,
T. alpestre, T. medium, Jicia villosa I. parviflora, J. pisiformis, J. angustifolia,
J. cassubica, J. cracca, J. tetrasperma, Medicago lupulina, M. falcata,
M. sativa, Genista elatior, Cvtisus nigricans, v stekajucich jarkoch Galega
officinalis, dalej Coronilla varia, C. varia I. microphvlla, Ononis spinosa
f. hungarica. Okrem tychto prevladajucich druhov kvitnu este: Silene otites,
S. conica, Scabiosa ochroleuca, Dianthus pontederae, D. carthusianorum,
D. armeria, Saponaria officinalis, Jiscaria vulgaris, Melandrvum album,
Gvpsophila muralis, Stellaria holostea, S. graminea, Anthericum ramosum,
Asparagus officinalis, Allium vineale, A. flavum, Jerbascum phlomoides,
J. lvchnitis, J. phoeniceum, Thvmus glabrescens, Th. Marschallianus,
Th. brachvphvllum I. Kostelekvanus, Origanum vulgare, Chenopodium
vulgare, Ballota nigra, Stachvs recta, Teucrium chamaedrvs, Calamintha
acinos, Salvia pratensis, Linaria angustifolia, Melampvrum cristatum,
Jeronica chamaedrvs, J. pseudochamaedrvs, J. spicata, J. orchidea,
J. incana, Campanula bononiensis, C. glomerata, C. pinifolia, C. patula,
C. rapunculus, Plantago media, Helianthemum ovatum I. pustarum, Torillis
anthriscus, Asperula glauca, Galium verum, G. aparine, Potentilla argentea,
P. recta, Rubus caesius, Hvpericum perforatum, Papaver dubium
I. albiflorum, Jasione montana, Turritis glabra, Berteroa incana,
Sisvmbrium officinale, Sedum acre, Thalictrum minus, Geranium
sanguineum, Convolvulus arvensis, Ranunculus illvricus, R. acer, Cuscuta
epilinum. V mesiaci maji kvitne Iris hungarica, ktora je charakteristickou
rastlinou celej Podkarpatskej Rusi.
V auguste vypalilo slnko uz aj tieto lucinky. V druhej polovici augusta
a na jesen prevezmu nadvladu Umbelliferae a huzevnatejsie Compositae.
Tie vydrzia i najvcsiu horucost. Gramineae zastupuje len huzevnata
Calamagrostis epigeios a Stipa capillata. V druhej polovici augusta kvitnu:
Selinum carvifolia, Peucedanum carvifolia, P. alsaticum, Libanotis
montana, Ervngium arvense, E. planum, Seseli annuum, S. Deveniense,
Aster linosvris, A. amellus, Carlina brevibracteata, Artemisia vulgaris,
A. absinthium, A. lednicensis, A. pontica, Hieracium umbellatum, Lactuca
perennis, L. quercina, L. scariola, Chondrilla funcea, Achillea stricta,
Lavatera thuringiaca, Trifolium arvense, Knautia arvensis v. budensis
I. fasione, alebo dumetorum I. heterophvllum, Rumex thvrsiflorus, ktora sa
len tu nadhodi v Zabodrozi, Onosma arenarium, Sedum maximum,
Orthantha lutea, Odontides rubra, Linum flavum, L. hirsutum. V jarkoch,
v ktorych sa vlaha dlhsie zachovava, rastie aj Lvthrum virgatum.
Co som aj velmi casto chodil po Tarbucke, preca je mozne, ze mi
niekolko druhov vystalo z vypoctu. Bohuzial, tak to uz byva s botanickymi
vyskumami, ze clovek nezbada niektory druh ani pri naj pozornejsom
skumani. A potom nie je staly ani Iloristicky obraz. Niektore rastliny zmiznu,
ine nove zase prinesie vietor alebo vtactvo. Nech ma ospravedlnia tieto
okolnosti, ak vystalo niekolko druhov z tohoto vypoctu.
* * *
KVTENA PODKARPATSK RUSI
66
Antonin Margittai
Kosicko-presovska, resp. presovsko-tokajska zlomova linie rozdluje
Karpaty na vychodni a zapadni. Kdo bedliv studoval bohatost a ruznost
karpatske kvteny, tomu je ihned napadny rozdil mezi kvtenou obou casti.
Ob casti maji sve vyznacne rostliny. Zapadni Karpaty jsou pomrn chudsi
na rostlinne druhy nez vychodni. V kvten vych. Karpat, ktera je bohatsi a
ruznjsi jak v druzich tak tvarech, nachazime tvary kvteny stredoevropske,
ale tez vychodni ponticke, balkanske a primiseny jsou i druhy polarniho
rostlinstva.
Vtsi cast P. Rusi vyplnuji severovychodni Karpaty a jen mala cast je
nizina, je to jeden ze SV vybzku velke madarske roviny. Severovychodni
Karpaty jaksi spojuji zap. Karpaty s vychodnimi, resp. s jihovychodnimi. V
zap. casti zem, lezici blize uvedene Paxovy zlomove linie, prevladaji jest
druhy zap. Karpat a jen velmi malo druhu ukazuje, ze se blizime k vychodu.
Avsak cim vice prichazime k Marmarosi, tim vice se mnozi druhy vych.
Karpat, a tak na Svidovci a Corne hore setkavame se uz s mnohymi
vychodokarpatskymi druhy.
___________________________________________
66
Bneme ony6nixonano y :6innxy Dostal J. Podkarpatska Rus 1936.
S. 249-26O.
252 253
Na 1. brehu reky Uhu u Velkeho Berezneho tahne se Javornik. Jeho sev.
a sv. stran jsou pokryty dodnes lesy. Na stran k Velkemu Bereznemu a na
vrcholu je mnoho luk, na nichz najdeme jen obycejne rostlinne druhy,
charakterisujici horske louky. Roste na nich jediny vychodokarpatsky druh,
a to hadi mord ruzovy (Scor:onera rosea W. & K.). Z vyznacnjsich rostlin
jsou tu jest prvosenka vyssi (Primula elatior Hill.), chrpa trepenita
(Centaurea pseudophrvgia C. A. Mey), chrpa mkka (C. mollis W. K.),
vemenicek zeleny (Coeloglossum viride Hart.), ptiprstka blava
(Gvmnadenia albida Rich.), sedmikvitek obecny (Trientalis europaea L.),
bojinek horsky (Phleum alpinum L.), prasetnik jednouborny (Hvpochoeris
uniflora Vill.), lipnice lesni (Poa Chaixii Vill.). V stinu lesu z
vychodokarpatskych druhu najdeme kostival srdcity (Svmphvtum cordatum
W. K.) a jeho hybridy kostival hliznaty (S. tuberosum L.), dale razilku
smrdutou (Aposeris foetida Less.). V udolich, byt i jen zridka, vyskytuje se
nejkrasnjsi ozdoba podkarpatoruskych hornatych kraju a udoli, velka
zlutokvta telekie (Telekia speciosa Baumg. Buphtalmum speciosum
Schreb.).
Polonina Rovn po strance Iloristicke poskytje jen velmi malo. Cely
vrchol je pastvinou. Skaliska jsou bezvyznamna, a uslechtilejsi Ilora je jest
nicena pasoucim se dobytkem. Vychodokarpatske druhy zastupuje na vrcholu
jen hadi mord ruzovy (Scor:onera rosea W. & K.) a violka karpatska (Jiola
declinata W. K.).
Z vysokych hor berezske zupy je nejzajimavjsi a nejbohatsi Pikuj,
rozprostirajici se mezi prameny reky Latorice a Zdnovky. Jeho vrchol je tez
pastvinou, ale nejvychodnjsi stit Pikuje, smrujici k obci Serbovcum, je
neobycejn skalnaty a tak strmy, ze pro pastvu je nevhodny. Na tomto mist
najdeme shromazdnou puvodni kvtenu Pikuje. Vyznacnjsi druhy na
skaliscich jsou: rozrazil karpatsky (Jeronica Baumgartenii R. & Sch.),
jestrabnik alpsky (Hieracium alpinum L.), jestrabnik dvojklany (H. bifidum
W. K.), violka karpatska (Jiola declinata W. K.), zvonek podhorsky
(Campanula Kladniana Schur em. Hruby), silenka pochybna (Silene dubia),
svizel vzprimeny (Galium erectum), lipnice pliha (Poa laxa Haenke), netresk
horsky ruznolisty (Sempervivum montanum L. v. heterophvllum Hazsl.),
cesnek horni (Allium montanum Schmidt), zebrice horska (Libanotis montana
Cr.), hlavac leskly (Scabiosa lucida Vill.), lipnice siva (Poa caesia), ostrice
ptaci nozka (Carex ornithopoda Willd.), pryskyrnik horsky (Ranunculus
montanus Willd.), puchyrnik kralovsky (Cvstopteris regia Presl. C. fragilis
var. r.), slezinik zeleny (Asplenium viride Huds.), sicha cerna (Empetrum
nigrum L.), mezi mechem je sedmikvitek obecny (Trientalis europaea L.).
Na travnatych mistech pod skalami ve spolecnosti olse zelene (Alnus viridis
DC), roste jeden z nejvzacnjsich druhu podkarpatoruskych, prysec
karpatsky (Euphorbia carpatica Wol.), ktera je pravdpodobn jednim z
endemitu severovychodnich Karpat. Dale tu rostou: kopretina karpatska
(Chrvsanthemum subcorvmbosum Schur.), hadi mord ruzovy (Scor:onera
rosea W. & K.), hvozdik nahlouceny (Dianthus compactus Kit.), starcek
sirozluty (Senecio sulphureus), zvonek klubkaty-Iatransky (Campanula
glomerata L. v. Fatrae), prasetnik jednouborny (Hvpochoeris uniflora Vill.),
prha chlumni (Arnica montana L.), ptiprstka blava (Gvmnadenia albida
Rich.), horec letni (Gentiana praecox Kern.), cesnek hadi (Allium victoria-
lis L.), mazdrinec rakousky (Pleurospermum austriacum HoIIm.), mlecivec
modry (Mulgedium alpinum Less.), vecernice vonna (Hesperis matrona-
lis L.), srstka horska (Ribes alpinum L.), chrpa mkka (Centaurea
mollis W. K.), skalnik obecny (Cotoneaster integerrima Med.), omj
moldavsky (Aconitum moldavicum Hacq.), omj statny (A. firmum Rchb.),
chrastavec lesni (Knautia pocutica Szabo, K. silvatica Duby var. p.),
vrbovka trojhranna (Epilobium alpestre Krocker), jestrabnik rudokvty
(Hieracium aurantiacum L.).
Mezi Pikujskymi a borzavskymi udolimi rozsiruje se telekie (Telekia
speciosa Baumg.), ktera v nejvtsim mnozstvi roste v udoli berehovske Vice,
nkolik km podel zeleznicni trati. V tchto udolich roste tez na nkolika
mistech jako na pr. u zeleznicniho mostu v Zance nas obycejny bez, serik
karpatsky (Svringa Josikaea Jacq.).
Nad Volovcem zacinaji borzavsk poloniny. Vtsi jejich cast jsou
pastviny, a proto na nich neni takoveho bohatstvi druhu jako na Pikuji.
Zajimavjsi kvtenu najdeme jedin tam, kde neni poskozovana pasoucim
se dobytkem, pripadn na poloninskych lukach. I vychodokarpatske druhy
jsou zastoupeny. Na skalach Stoje roste rozrazil karpatsky (Jeronica
Baumgartenii R. & Sch.), na pastvinach hladys karpatsky (Laserpitium
alpinum W. K.), violka karpatska (Jiola declinata W. K.), trezalka alpska
(Hvpericum alpigenum Kit.), chmerek (Scleranthus uncinatus), na loukach
jest hvozdik nahlouceny (Dianthus compactus Kit.), kopretina karpatska
(Chrvsanthemum subcorvmbosum Schur.), chrpa huculska (Centaurea
254 255
Kotschvana HeuIIel.), hadi mord ruzovy (Scor:onera rosea W. & K.) a ve
stinu lesa zvonek jedlovy (Campanula abietina Grizeb. et Sch.). Na
poloninach stretneme se v prvni rad s pyrenejskym horcem (Gentiana
pvrenaica L.), ktery nas doprovazi i na vsech marmarosskych poloninach.
Vlhka a pramenita mista pokryva ve velke mire leskoplodik lysy (Heliosperma
quadrifidum Rchb). Vsude ve stinu lesu nachazime kostival srdcity
(Svmphvtum cordatum W. K.) a jine zajimave druhy, jako je chrpa cernohlava
(Centaurea melanocalathia), chrpa trepenita (C. pseudophrvgia C. A. M.),
svtlik tatransky (Euphrasia Tatrae Wettst.), Thvmus alpinus I. orbicularis,
prasetnik jednouborny (Hvpochoeris uniflora Will.), omj moldavsky
(Aconitum moldavicum Hacq.), vrbovka trojhranna (Epilobium alpestre
Krocker), v. ptacincolista (E. alsinifolium Vill.), jestrabnik rudokvty
(Hieracium aurantiacum L.), jestrabnik sabinsky (H. sabinum), jestrabnik
alpsky (H. alpinum L.), a j.
Sinovrsk a kolocavsk poloniny jsou po strance botanicke velmi chude,
nebot neni vtsich skal, na nichz by se kvtena mohla uchraniti pred spasanim.
Tim zajimavjsi po strance Iloristicke jsou poloniny, rozprostirajici se
pri hornim toku Cerne a Bile Tisy. Na prvnim mist mezi nimi jsou poloniny
Svidovce, ktere daleko prevysuji bohatstvim druhu, rozmanitosti a barvitosti
kvtenu ostatnich polonin. Na Svidovci uz je zrejm patrno, ze
zapadokarpatske druhy ustoupily na minimum, aby ucinily misto
vychodokarpatskym.
Jiz od Marmarosske Sihoti muzeme pri jizd udolim Tisy pozorovati
modre koberce, jez tvori zvonek karpatsky (Campanula carpatica Jacq.),
jejz zvlast v hojnem poctu nachazime na vapencovych skalach mezi
Rachovem a Trebusany. Tento pkny zvonek roste v udoli Bileho potoka pri
Trebusanech na granitu.
V udolich mezi poloninami podel toku Tisy zasluhuji si vtsi pozornosti
tyto druhy: perovnik pstrosi (Onoclea struthiopteris HoIIm. Struthiopteris
germanica Willd.), sitina tenka (Juncus tenuis Willd.), badil uzkolisty
(Sisvrinchium angustifolium Mill.) (v stredni casti udoli Lazestiny),
jednolistek mkkynovity (Achoranthes monophvllos Greene Microstvlis
monophvllos Lindl.), leskoplodnik lysy (Heliosperma quadrifidum Rchb.),
plamenek alpsky (Clematis alpina Mill.), cemerice nachova (Helleborus
purpurascens W. K), tavolnik prostredni (Spiraea media Schmidt.), vlci bob
mnoholisty (Lupinus polvphvllus Lindl.) (upln zdomacnly, zplanly), telekie
(Telekia speciosa Baumg.), chrpa marmarosska (Centaurea marmarosensis),
omj latnaty (Aconitum paniculatum).
Vsimnme si nyni kvteny polonin Svidovce. Upati Svidovce je pokryto
jehlicnatymi lesy charakteru pralesoveho, jez sou opravdovym eldoradem
ruznych kapradin, z nichz uvadim jen nejdulezitjsi: puchyrnik sudetsky
(Cvstopteris sudetica A. Br.), kapradina Braunova (Drvopteris Braunii
Polvstichum Braunii Fee.), kaprad rozlozeny (Nephrodium austriacum
Fritsch.), kaprad horni (N. montanum Asch.) a zebrovice ruznolista (Blechnum
spicant Roth.). Z kvtnatych rostlin jsou tu nejvyznacnjsi jestrabnik
sedmihradsky (Hieracium transsilvanicum), cipek objimavy (Streptopus
amplexifolius DC), bradacek vejcity (Listera ovata R. Br.), prysec kransky
(Euphorbia carniolica Jacq.), kostival srdcity (Svmphvtum cordatum W. K.)
a zvonek jedlovy (Campanula abietina).
Na upati Svidovce a na jeho bocich do vysky okrouhle 1000 m jsou na
cetnych mistech louky. Na nich opt se setkavame s nkolika vychodokar-
patskymi druhy, jako jsou: repka karpatska (Phvteuma spiciforme Roch.),
bodlak sedmihradsky (Carduus transsilvanicus), pampeliska oranzova
(Leontodon aurantiacus Rchb.) a na pramenitych, vlhkych mistech mezi
krovinami pchac statny (Cirsium pauciflorum Spr.). Z dalsich rostlin na tchto
loukach zasluhuji jest pozornosti: hadi jazyk obecny (Ophioglossum
vulgatum L.), vraticka obecna (Botrvchium lunaria Sw.), vraticka vtevnata
(B. matricariaefolium Br. B. ramosum Asch.), podsnznik vtsi (Galanthus
imperati Bert.), saIran HeuIIeluv (Crocus Heuffelianus Herb.), rukevnik
vychodni (Bunias orientalis L.), jetel pannonsky (Trifolium pannonicum
Jacq.), violka karpatska (Jiola declinata W. K.), hladys karpatsky (Laserpitium
alpinum W.K.), santa uherska (Nepeta pannonica Jacq.), prha chlumni (Arnica
montana L.), chrpa trepenata (Centaurea pseudophrvgia C.A.M.), chrpa
cernohlava (C. melanocalathia), prasetnik jednouborny (Hvpochoeris
uniflora), skarda velkokvta (Crepis conv:ifolia D. Torre), jestrabnik
chocholicnaty (Hieracium cvmosum L), jestrabnik rudokvty (Hieracium
aurantiacum).
Na brezich bystrin a na vlhcich pramenitych mistech rostou: cesnek
sibirsky (Allium sibiricum Willd.), sitina kastanova (Juncus castaneus Sm.),
sitina cernohnda (J. alpinus Vill.), sitina trojpleva (J. triglumis L.),
leskoplodnik lysy (Heliosperma quadrifidum), rozchodnik horni (Sedum
alpestre Vill.), rozchodnik cernavy (S. atratum L.), vrbovka alpska (Epilobium
256 257
alpinum L.), vrbovka nici (E. nutans Tausch.), rozrazil horsky (Jeronica alpina
L.), r. bezlisty (J. aphvlla L.), smetanka cernajici (Taraxacum nigricans Rchb.)
a kropenac vytrvaly (Sweertia perennis L.).
Na poloninach rostou: bojinek horsky (Phleum alpinum L.), ovsir peresty
(Avenastrum versicolor Fritsch.), pchava slovenska (Sesleria Biel:ii Schur.),
lipnice lesni (Poa Chaixii Vill.), lipnice horska (P. alpina L.), kostrava nizka
(Festuca supina Schur.), ostrice vzdy zelena (Carex sempervirens Vill.),
ostrice cerna (C. atrata L.), ptiprstka blava (Gvmnadenia albida Rich.),
rdesno hadi koren (Polvgonum bistorta L.), chmerek hackovity (Scleranthus
uncinatus), poniklec horsky (Pulsatilla alba Rchb. P. alpina Schlt.
ssp. alba), sasanka narcisokvta (Anemone narcissiflora L.), kuklik horsky
(Sieversia montana), len horsky (Linum extraaxillare Kit.), hladys karpatsky
(Laserpitium alpinum W. K.), pnisnik karpatsky (Rhododendron Kotschvi
Simk.), sedmikvitek obecny (Trientalis europaea L.), dripatka vtsi
(Soldanella mafor Vierh.), horec teckovany (Gentiana punctata L.),
h. pyrenejsky (G. pvrenaica L.), h. Kochuv (G. Kotschvana), cernys skalni
(Melampvrum saxosum Baumgart.), zvonek Iatransky (Campanula Fatrae),
z. alpsky (C. alpina Jacq.), z. podhorsky (C. Kladniana Schur, em. Hruby),
bodlak sedmihradsky (Carduus transsilvanicus), pampeliska oranzova
(Leontodon aurantiacus Rchb.), p. Wagnerowa (L. W.) (citronov-zlutokvty
tvar predesleho druhu), Thlaspi dacicum, violka karpatska (Jiola
declinata W. K.), jestrabnik alpsky (Hieracium alpinum L.).
Z vrcholku svidoveckych polonin jsou po strance botanicke nejzajimavjsi
Bliznice, Drahobrat a Geresaska, jsou dosti skalnate, velmi strme, a proto
uchranne od pasouciho se dobytka. Na tchto strmych a skalnatych
vysokohorskych mistech jsou druhy rostouci na poloninach v travnim porostu,
a proto je zde nebudu uvadeti. Predevsim vyjmenuji druhy, ktere jsou spolecne
s druhy na poloninach z druhe strany Tisy, nacez budou nasledovati druhy,
ktere rostou jen na jednotlivych poloninach. Spolecne jsou tyto druhy: slezinik
zeleny (Asplenium viride Huds.), lipnice horska (Poa alpina I. vivipara L.),
1. Iialova (P. violacea Bell.), ostrice vlaskovita (Carex capillaris L.), hvozdik
nahlouceny (Dianthus compactus), omj statny (Aconitum firmum), o. Iialovy,
Hostiuv (A. Hostianum), husenik prehlizeny (Cardaminopsis neglecta Hay.,
Arabis neglecta Schult.), lomikamen karpatsky (Saxifraga carpatica Rchb.),
trezalka alpska (Hvpericum alpigenum), bolsevnik sibirsky (Heracleum
sibiricum Asch. et Gr.), rozrazil karpatsky (Jeronica Baumgartenii), repka
karpatska (Phvteuma spiciforme), r. hlavata (Ph. orbiculare L. v. flexuosa
R. Schultz), dripatka vtsi (Soldanella mafor), starcek sirozluty (Senecio
sulphureus), kamzicnik karpatsky (Doronicum carpaticum Nym.), bodlak
sedmihradsky (Carduus transilvanicus), pchac statny (Cirsium pauciflorum),
chrpa mkka (Centaurea mollis), ch. huculska (C. Kotschvana), pchac lepkavy
(Cirsium ervsithales Scop.), razilka smrduta (Aposeris foetida), rdesno
nitkovite (Polvgonum filiforme), pchac leskly (Scabiosa lucida Vill.), sicha
cerna (Empetrum nigrum), vrba karpatska (Salix Jaquinii Host.), husenik
alpsky (Arabis alpina L.), sitina trojpleva (Juncus trifidus), upolin evropsky
(Trollius europaeus L.), upolin sedmihradsky (T. transsilvanicus Schur.),
rozchodnik ruzovy (Sedum roseum Scop. S. rhodiola DC.), lomikamen
vzdy zivy (Saxifraga ai:oon Jacq.), kontryhel horsky (Alchemilla hvbrida
Miller), k. rozeklany (A. glaberrima Schmidt. A. fissa Schum.), jetel snzny
(Trifolium nivale), jetel plazivy (T. repens v. alpinum), urocnik alpsky
(Anthvllis alpestris Rchb.), violka dvojkvta (Jiola biflora L.), prvosenka
karpatska (Primula carpatica Fuss.), havez blostna (Adenostvles albifrons
alliariae), vsivec horsky (Pedicularis carpatica Simk. P. Hacquetii GraI.),
skarda Jacquinova (Crepis Jacquinii), jestrabnik dvojklanny (Hieracium
bifidum W. K.) a kostrava vychodni (Festuca orientalis).
Spolecne druhy Bliznice, Svid. Drahobratu a Geresasky jsou: trojstt
karpatsky (Trisetum fuscum R. et Sch.), pchava slovenska (Sesleria Biel:ii),
kostrava karpatska (Festuca carpatica Dietr.), cesnek horni (Allium montanum
Schmidt.), kuricka Gerardova (Minuartia Gerardii Hay.), vitod (Polvgala
stenopetalum), svtlik alpsky (Euphrasia salisburgensis Hoppe), hvozdik
uzkolisty (Dianthus tenuifolius Schur. D. carthusianorum L. ssp. t.), orlicek
(Aquilegia nigricans), tucnice alpska (Pinguicula alpina L.), prvosenka
dlouhokvta (Primula longiflora All.), vsivec preslenaty (Pedicularis
verticillata L.), jitrocel horsky (Plantago montana LMK.), svizel nestejnolisty
(Galium anisophvllum Vill.), s. vzprimeny (G. erectum Huds.), protz alpska
(Leontopodium alpinum Cass.), rebricek Schuruv (Achillea Schurii Schlt.).
Jen na Bliznici a Drahobratu rostou: dryadka horska (Drvas octopetala L.),
hvzdnice horni (Aster alpinus L.), pampeliska (Leontodon pratensis),
p. tatranska (L. medius Simk.), p. Wagnerova (L. Wagneri). Jen na Bliznici jsou:
lomikamen pochzbkovy (Saxifraga androsace L.), 1. dvoulety (S. adscendes
L.), kopysnik tmavy (Hedvsarum obscurum L.), kocianek karpatsky
(Antennaria carpatica R. Br.), horec brvity (Gentiana ciliata L.), pryskyrnik
258 259
okrouhlolisty (Ranunculus thora L.). Jen na Svid. Drahobratu rostou: ostrice
zakrivena (Carex curvula All.), ostrice ptaci nozka (C. ornithopoda Willd.),
dvojstitek obecny (Biscutella laevigata L.), osivka vzdy ziva (Draba ai:oides
L.), o. korutanska (D. carinthiaca-siliquosa), kozinec (Astragalus Krafinae),
horec utly (Gentiana tenella Rottb.). Jen na Geresasce: prorostlik
pryskyrnikovity (Bupleurum ranunculoides L.). Spolecnym druhem Tatulsk
a Bliznice je rebricek jazykolisty (Achillea lingulata W. K.), vlastnimi
rostlinami Tatulsk jsou prysec karpatsky (Euphorbia carpatica Wol.),
mazdrinec rakousky (Pleurospermum austriacum HoIIm.), a horec zluty
(Gentiana lutea L.).
Pod stitem Geresasky je morske oko, v nmz je tez nkolik vzacnych
rostlin, jako rdest horsky (Potamogeton alpinus Balb.) a zevar vzplyvajici
(Sparganium affine Schmitzel). Pod nim na raselinach je blatnice horska
(Scheuch:eria palustris L.), ostrice bazinna (Carex limosa L.) a o. chudokvta
(C. pauciflora LightI.).
Na skalach poloniny Kamen (Klivky) 1155 nad Rachovem ve skupin
svidovecke roste spolecn s zebrickem jazykolistym (Achillea lingulata) tez
Woodsie skalni (Woodsia ilvensis R. Br.) (jedine nalezist teto kapradiny).
Pod temenem poloniny Menculu nad Jasini roste na vysokohorskem
raselinisti rosicka okrouhlolista (Drosera rotundifolia L.), klikva bahenni
(Jaccinium oxvcoccos L.), ostrice chudokvta (Carex pauciflora) vedle j.
raselinnych druhu rostlinnych.
Mezi Cernou a Bilou Tisou rozprostira se horska skupina Corn hora,
ve ktere jsou po strance botanicke nejvzacnjsi hory Pietros a Hoverla. Na
vrcholcich cele horske skupiny siri se poloniny, takze puvodni Ilora zachovala
se jen na skaliscich Pietrose a Hoverly.
V teto skupin cornohorske najdeme vsechny vychodokarpatske druhy,
uvedene ve skupin bliznicke, vyjimaje orlicek cernajici (Aquilegia nigricans)
a penizek (Thlaspi dacicum). Namisto nich jsou tam vsak takove druhy,
kterych neni na svidoveckych poloninach.
Kvtena udoli je upln shodna s kvtenou udoli pod svidoveckymi
poloninami, jedine z bohdanskeho udoli by bylo mozno pripomenouti janovec
(Sarothamnus scoparius). Tez kvtena lesnich potoku je totozna s kvtenou
jejich ve svidovecke skupin a rozmnozena je o dva velmi vzacne druhy, o
plicnik Filarskeho (Pulmonaria Filars:kvana Javorka), slezinnik vstricnolisty
(Chrvsosplenium oppositifolium L.) v hornich tocich.
V okoli potoku a pramenu na poloninach rostou ostrice vlaskovita (Carex
capillaris L.), sitina karpatska (Juncus carpaticus), s. trojpleva (J. triglumis)
(Hoverla), s. kastanova (J. castaneus Sm.), leskoplodik lysy (Heliosperma
quadrifidum), urocnik horsky (Sagina Linnaei Presl. S. saginoides L.),
rerisnice Opitzova (Cardamine Opit:ii Presl.), lomikamen hvzdovy
(Saxifraga stellaris L.), husenik prehlizeny (Cardaminopsis neglecta),
rozchodnik horni (Sedum alpestre), r. cernavy (S. atratum L.), vrbovka
trojhranna (Epilobium alpestre), v. nici (E. nutans), kropenac vytrvaly
(Sweertia perennis), k. teckovany (S. punctata) na polonin Tomnatku 2016.
Stejn i kvtena lesu je podobna jako na Svidovci, jen v lesich Pietrose
roste jest smrkovnik plazivy (Goodvera repens R. Br.), koralice trojklanna
(Coralorrhi:a innata R. Br.), dripatka horska (Soldanella montana) a plicnik
Filarskeho (Pulmonaria Filars:kvana).
Olse zelena (Alnus viridis DC.) ma na Pietrosi a Hoverle tutez ulohu
jako na ostatnich poloninach kosodrevina (Pinus montana Mill). Ta je na
Pietrosi jen zridkym zjevem, zato uz na Hoverle roste ve vtsim mnozstvi,
tvoric souvisle, uzavrene porosty. Mezi krovinami olse zelene a v travniku
roste cesnek hadi (Allium victorialis), stovik aronolisty (Rumex arifolia All),
s. karpatsky (Ranunculus dentatus R. carpaticus Zap.), omj moldavsky
(Aconitum moldavicum), omj tenkolisty (A. anthora L.), prorostlik (Bupleurum
vapincense), mazdrinec rakousky (Pleurospermum austriacum), horec zluty
(Gentiana lutea), horec teckovany (G. punctata), chrastavec (Knautia pocutica),
kamzicnik karpatsky (Doronicum carpaticum), pchac statny (Cirsium
pauciflorum), chrpa huculska (Centaurea Kotschvana), pchac sedmihradsky
(Carduus transsilvanicus), razilka smrduta (Aposeris foetida) a j.
Na poloninach rostou tytez druhy jako na Svidovci, zvlastnosti Pietrose
je vsak jest starcek karpatsky (Senecio carpaticus Herbich) a bolsevnik
karpatsky (Heracleum simplicifolium |H. carpaticum| Porc.).
Na skalnatych vrcholcich poloniny Pietrose a Hoverly najdeme tytez druhy
jako na Bliznici. Ze vzacnjsich druhu, ktere na Svidovci nerostou, bud`
uvedena na Pietrosi ostrice skalni (Carex saxatilis), ostrice sazova
(C. fuliginosa Skuhr.), bika horska (Lu:ula sudetica Presl), b. kastanova
(L. spadicea DC), lloydie pozdni (Llovdia serotina Rchb.), kuricka Gerardova
(Minuartia Gerardii), rozec hunaty (Cerastium lanatum Lam.), prvosenka
dlouhokvta (Primula longiflora), rozrazil bezlisty (Jeronica aphvlla),
r. horsky (J. alpina L.), babi kvt horni (Bartschia alpina L.), rebricek Schuruv
260 261
(Achillea Schurii), r. jazykolisty (A. lingulata), chrpovnik Borbasuv
(Saussurea Borbasii), osivka kranska (Draba carinthiaca), rozrazil karpatsky
(Jeronica Baumgartenii), rozrazil kerickaty (J. fruticans Jacq.). Na Hoverle
je kvtena chudsi nez na Pietrosi, ale ma tez sve specialni druhy. Je to kostrava
Porciova (Festuca Porcii Hack.), lipnice dvourada (Poa cenisia All.), ostrice
zakrivena (Carex curvula All.), kamzicnik styrsky (Doronicum Clusii).
Nekonstatoval jsem vsak na skalach osivku kranskou (Draba carinthiaca),
kuricku Gerardovu (Minuartia Gerardii Hay.), rebricek jazykolisty (Achillea
lingulata), chrpovnik Borbasuv (Saussurea Borbasii) a ostrici skalni (Carex
saxatilis).
Nad Trebusany se tahne horska skupina Popa Ivana s nejvyssim vrcholem
Popem Ivanem 1739. Kvtena lesu upln se shoduje s kvtenou lesu
cornohorskych. Vtsi cast polonin je hust pokryta krovinami |jalovec nizky
(Juniperus nana Willd.)|. Ulohu olse zelene tu zastupuje kosodrevina (Pinus
montana), ktera take prevlada nad olsi. Na poloninach a skalach vrcholku
rostou nasledujici vychodokarpatske druhy: viola karpatska (Jiola declinata),
hladys karpatsky (Laserpitium alpinum), hadi mord ruzovy (Scor:onera
rosea), pnisnik karpatsky (Rhododendron Kotschvi Simk.), trezalka alpska
(Hvpericum alpigenum Kit.), bodlak sedmihradsky (Carduus transsilvanicus),
hvozdik nahlouceny (Dianthus compactus), h. tenkolisty (D. tenuifolius),
bolsevnik karpatsky (Heracleum carpaticum), chrpa huculska (Centaurea
Kotschvana), rebricek jazykolisty (Achillea lingulata), rmen karpatsky
(Anthemis carpatica), repka karpatska (Phvteuma spiciforme), pchac statny
(Cirsium pauciflorum), rozrazil karpatsky (Jeronica Baumgartenii),
pampeliska oranzova (Leontodon aurantiacus Rchb.), pampeliska Wagnerova
(L. Wagneri). V lesich roste jestrabnik (Hieracium transsilvanicum) a plicnik
Filarskeho (Pulmonaria Filars:kvana). V okoli pramenu a bystrin na upati
polonin hromadn roste lomikamen hvzdovy (Saxifraga stellaris). Jinak
rostlinstvo je podobne jako ve skupin svidovecke, s vyjimkou krasneho
narcisu uzkolisteho (Narcissus angustifolius), ktery roste roztrousen mezi
krovinami, a jalovce nizkeho (Juniperus nana) na Scerbanu 1794.
Na sever od Popa Ivana se zveda Petrosul 1784 s podkladem vapencovym.
Na nm hromadn roste horec zluty (Gentiana lutea), zvonek karpatsky
(Campanula carpatica), mochna hunata (Potentilla crant:ii Beck.), rozrazil
kerickaty (Jeronica fruticans), lomikamen dvoulety (Saxifraga adscendens)
a plavun horska (Lvcopodium alpinum).
Prehled kvteny jednotlivych polonin:
262 263
V kopcovitem pasmu, hranicicim s rovinou Potiskou, ma nejvzacnjsi
kvtenu Corna hora 568 nad Sevlusi. Jeji vrcholky, nevhodne pro pstovani
vinne revy, jsou pokryty lesy. Nejvzacnjsi kvtenu maji krovita a travnata
mista nad vinicemi. Chci uvesti jen nejvzacnjsi druhy. V breznu a vdubnu
roste ve vinicich hromadn penizek cesnekovity (Thlaspi alliaceum).
V kvtnu a v cervnu je kvtena nejkrasnjsi. Vyznacnymi druhy jsou: ostrice
sedmihradska (Carex transsilvanica), pilat jizni (Anchusa barrelieri),
silenka zelenokvta (Silene viridiflora), kosatec uhersky (Iris hungarica
W. et Kit.), k. nmecky (Iris germanica L.) (zplanla), kamzicnik uhersky
(Doronicum hungaricum), kavyl slicny (Stipa pulcherrima), locidlo lesni
(Ferulago silvatica). Na skalach slezinik cerny (Asplenium adiantum
nigrum). V lesich roste kostival srdcity (Svmphvtum cordatum), mochna
durynska (Potentilla thuringiaca), hrachor hladky (Lathvrus laevigatus), a
zplanly orech. V zari zdobi lesy velmi krasny saIran banatsky (Crocus
iridiflorus HeuII. C. banaticus Gay).
Pri Fornosi je Cerny mocal meliorovan, takze pomalu zanika jeho
vyznacne rostlinstvo, jako rosicka okrouhlolista (Drosera rotundifolia),
blatnice horska (Scheuch:eria palustris), ostrice bazinna (Carex limosa),
suchopyr pochvaty (Eriophorum vaginatum), suchopyr stihly (E. gracile),
ostrice nitkovita (Carex filiformis) a j. Dnes jest roste z vzacnjsich druhu
pryskyrnik veliky (Ranunculus lingua), mochna norska (Potentilla
norvegica), starcek bahenni (Senecio paludosus), orobinec prostredni (Tvpha
Schuttleworthii Koch et Sond.), ostrice nedosachor (Carex pseudocvperus).
V okolnich lesich na jare roste bledule jarni (Leucofum vernum), rebrik
kostkovany (Fritillaria meleagris), krivatec nejmensi (Gagea spathacea
(G. minima Ker.)), v kvtnu narcis uzkolisty (Narcisus angustifolius), sitina
264 265
cernava (Juncus atratus), pryskyrnik bocny (Ranunculus lateriflorus DC).
V odvodnovacich kanalech rostou bahnicka vejcita (Heleocharis ovata R. Br.),
b. kranska (H. carniolica), b. jehlovita (H. acicularis), na podzim ludvigie
bazinna (Ludwigia palustris), nepukalka vzplyvajici (Salvinia natans) a
roztrousen upor obojaky (Elatine ambigua Wight.).
Ve vtsich odvodnovacich kanalech a stojatych vodach roviny roste
bublinatka obecna (Utricularia vulgaris), smel okolicnaty (Butomus
umbellatus), vodanka zabi kvot (Hvdrocharis morsus ranae), nepukalka
vzplyvajici (Salvinia natans), rezan aloesovity (Stratiotes aloides), stulik
zluty (Nuphar luteum), leknin bily (Nvmphaea alba) a j. V okoli Copu v
stojatych vodach je recanka vtsi (Nafas marina L.), r. mensi (N. minor),
pusticka rozlozena (Lindernia pvxidaria) a plavin lekninovity (Nvmphoides
peltata).
* * *
A NAGYSZLLSI FEKETEHEGY NEVEZETES NVNYEI
67
BERICHTET BER DIE INTERRESANTERE
PFLANZENFUNDE AM BERGE FEKETEHEGY BEI
NAGYSZLLS (NORDSTKARPATHEN)
Margittai Antal
A Nagyszllsi-hegyseg legmagasabb csucsa a Nagyszlls melletti
Feketehegy. Alatta terl el Nagyszlls, keleti labat a Tisza mossa. Kzete
trachit. Labanal kezddik a Nagy-AlIld. Deli es nyugati oldalainak also
reszen szlk vannak. A szlk Iltt bokros es Ives tersegek kvetkeznek,
melyek a tet alatt tlgyerdkbe mennek at. Eszaki es keleti oldalat erdseg
boritja melynek Iaja nagyobbreszt tlgy es csak keves helyen van bkks.
A szlskerteknek egy nevezetes gyomnvenye van, Thlaspi alliaceum L.,
Erdelynek, az Aldunanak, Horvatorszagnak es Del-Europanak nvenye.
Alig hihet, hogy csak az ujabb idkben kerlt volna erre a videkre. Tavaszi
nveny, mire a botanikusok kirandulasaikat megkezdik, mar megerlelte
termeset es a Iigyelmet knnyen elkerli. A Thlaspi alliaceum
Nagyszllstl kezdve egeszen a mezkaszonyi hegyekig kznseges gyom,
nemely szlben oly tmegben terem, hogy messzirl megerezni nehez,
Ioghagymaszagat. Majus elejen azonban mar kikapaljak, nem csoda tehat,
hogy a Ileg nyaron kirandulo botanikusok ezt a gyomot nagyon ritka
nvenynek gondoltak. Munkacs es Ungvar krnyeken azonban meg nem
talaltam meg.
A szlk Iltti bokros es Ives hegyeknek mar tbb erdekesebb
nvenye van. Ezek a kvetkezk:
Stipa pulcherimma C. Koch. A Karpatokban Erdelyben es az Aldunan,
tovabba a Kzepdunai-hegyeken terem. Az Eszakkeleti-Karpatokban csak
a Feketehegyen n es pedig a hegynek inkabb deli es delkeleti reszen. Bar
a nep nagyon pusztitja, nagy tmegben terem. Nyugat Iele a legkzelebbi
termhelye Torna, ahol a Varhegy eszaki sziklain szorvanyosan n.
Iris Hungarica W. K. A Feketehegy egyik legritkabb nvenye. A hegy
deli reszen van egy kbanya, kzvetlenl a Tisza hidja Ielett. A banya mellett
vezet Iel a hegy csucsara egy igen meredek gyalogut. Ennek baloldalan, a
bokrok kztt terem nehany t. A Feketehegy videknkn a legkeletibb
termhelye. Az innen nyugatra es terleten ellenben, a szlk Ieletti bokros
helyeken, sokIele megtalaljuk. Szedtem a Szadelli vlgy baloldali
sziklaIalainak Ives helyein is, 800 m magassagban, a menedekhaz Iltt.
Az Iris germanica L. a Feketehegy eme reszein szorvanyosan terem
elvadultan. Domin az Iris germanica-tol elklnitette es Iris Pulcharti Domin
nevvel jellte. Ezt az Irist a kertemben tenyesztettem es a leggondosabb
vizsgalattal sem tudtam klnbseget tenni az Iris germanica es az Iris
Pulcharti kztt. Lehetseges, hogy a szlsgazdak egykor a szlk Iltt
pihen helyeket letesitettek s ott elltettek az Iris germanica-t. A pihen
helyek azota elpusztultak, de a kisigeny es keves gondozast igenyl Iris
germanica megmaradt. Az Iris germanica klnben a Tisza masik oldalan, a
Gyulai hegyen, Gyula mellett, a szlk Iltt, szinten terem elvadultan. Semmi
okot sem latok arra, hogy az I. germanica-tol elklnitsk.
Potentilla rupestris L. Az Eszaki-Karpatok nvenye. Erdelybl is
kzltek, de az erdelyi adatok meg megersitesre varnak. A Feketehegyen
a legritkabb nvenyek kze tartozik. Nagyszlls legeszakibb resze Iltt,
Ives tersegeken terem. A Feketehegy tehat a Karpatokban a legkeletibb
biztos termhelye.
___________________________________________
67
Bneme ony6nixonano y Botanikai Kzlemenyek. 1937 34, K 1-2.
Old. 48-52.
266 267
Ferulago silvatica (Bess.) Rchb. A Karpatokban Erdelyben es az
Aldunan terem. Az Eszakkeleti- Karpatokban csak a Feketehegy delnyugati
es deli oldalan terem, a szlk Iltti bokrok kztt, helyenkent seregesen.
Anchusa Barrelieri Vitm. A Feketehegy bokros es Ives helyein
mindentt seregesen terem. Jol erzi magat a vasuti tlteseken, st a
szlkben, az utak menten es a kIalakon is. Erdelyen keresztl Ieljn e
nveny Nagyszllsig, azutan egy nagy hiany kvetkezik es nyugat Iele
legkzelebb a Bkkhegysegben n. Az Eszakkeleti-Karpatok mas helyein
meg nem eszleltem.
Doronicum hungaricum (Sadl.) Rchb. Fil. A ritkabb nvenyek kzl
valo. Az Eszakkeleti-Karpatokban a Feketehegy az egyedli termhelye.
Virit aprilis vegen es majus elejen, korai tavasz eseten azonban mar marcius
vegen es aprilis elejen. A Feketehegy delnyugati es deli oldalan, a bokrok
vedelme alatt seregesen terem.
Centaurea perfoliosa Domin. Ezt a nvenyt C. axillaris neven
publikaltam a Feketehegyrl. (Bot. Kzlem. 1932:134). Szeles landzsas,
vagy szeles tojasdad levelei miatt a mollis-hoz hasonlit. Dostal (Schedae
ad Iloram Cechoslovenicam exsiccatam, pag. 133) a C. Triumfettii csoportba
osztja. Szara 50-70 cm magas, Ielallo, elnemagazo vagy ritkan kisse
elagazo, de akkor agai rvidek, szara egeszen a Ieszekig leveles, Iiatal
korban a levelek a Ieszeken tul nvk, szeles landzsasak vagy tojasdadok.
A Feketehegyen bokrok kztt es a Ives tersegeken szorvanyosan
mindentt megtalalhato, a szlkben az utak menten is terem, st a szlk
kztt epitett kIalakra is letelepedett. A legtbb peldanyt a szlk Ielett
lev kIalak tveben lehet talalni. Az egyik kIal tveben tbb mint 400
peldanyt szamlaltam meg, 12 m hosszusagban. Ez a megjelenes azt az
erzest kelti az emberben, mintha e helyekre az ember hozta volna es az
ember gondozasa mellett tudtak ennyire elszaporodni. Nalunk kertekben
igen gyakran ltetnek disznvenykent egy buzaviragIajt, mely a montana
csoportba tartozik. Nem lehetetlen, hogy egy ilyen alakot vittek Iel az
emberek szljkbe es innen kerlt azutan a bokros es Ives helyekre es
lett belle a C. perfoliosa.
A bokros helyeken terem meg a Sedum hispanicum L. is espedig a
Feketehegy deli oldalan, a kbanya Iltti sziklas, trmelekes helyeken.
Nalunk eleg ritka nveny. Magam csak Zanyka es Vezerszallas (Podpolovce)
mellett (Bereg) es a Trosztinec vlgyben Maramarosban szedtem.
Potentilla thuringiaca Bernh. A Feketehegy delkeleti vlgyei also
reszein eleg gyakori. Az Eszakkeleti-Felvideken szinten csak itt terem.
Erdelyi elIordulasanak tehat Nagyszlls a legeszakibb pontja, azutan
Szepes, Lipto es Turocban bukkanunk ra ujbol.
A Feketehegy tetejet, eszaknyugati, eszaki es keleti reszet a hegy labatol
egeszen a hegy tetejeig mindentt erdseg boritja. Ezeknek az erdknek
is van a megszokott nvenyeken kivl nehany erdekes Iaja. Ezek a
kvetkezk:
Carex transsilvanica Schur. Erdelyi nveny, mely a Feketehegy erdeinek
szelen igen szorvanyosan terem. Az Eszakkeleti-Karpatok tbb helyen el,
a sikkal erintkez dombok Ives es bokros helyeit kedveli. Vagasokban,
mig a nagyobb meret nvenyek el nem nyomjak, szinten megtalaljuk.
Eszakra egeszen Munkacs krnyekeig jut el.
Crocus banaticus Gay. Ez a banati es erdelyi saIrany nalunk eleg ritka
nveny. Osszel, szeptember masodik Ieleben virit. Magan a Feketehegyen
hasztalanul kerestem, de valoszinleg csak kikerlte Iigyelmemet. Terem
a Feketehegy eszaknyugati Iolytatasaban elterl Dombos erdben, Iiatal
tlgyesben. Sajnos a Dombos erdnek delkeleti oldalat irtjak, hogy szlt
telepitsenek ra s igy e helyrl csakhamar ki Iog pusztulni.
Juglans regia L. A Feketehegy nyugati oldalan, kzvetlenl a csucs
alatt van egy erdeszlak. Az erdeszlak krnyeken kis ligetet alkot a dio.
E helyre valoszinleg telepites reven jutott. Kiskupany Iltt, a Feketehegy
keleti es eszakkeleti labanal legelk vannak, melyeken aprobb nyirIak
teremnek. Eme nyiresben szinten sok a dio. Ugy latszik a Ialu nepe ltette
e legelre. A diot a varjuk is szeretik s a Ientemlitett helyekrl szethordtak
az erdkbe, ahol ma mar tbb helyen vadon terem. Nagyobb szamban n
elvadultan
68
a Feketehegy delkeleti oldalan lev ama kis vlgyben, mely a
Tisza hidjanal lev kbanya gephazahoz vezet. E vlgy kzepe tajan kivagott
reg diok tnkjeit lattam, helyket szepszammal potoljak Iiatal dioIak, st
eleg gyakoriak a Iiatal csemetek is, amelyek a lehullott dio magjaibol
maguktol nttek.
Az erdk egyeb nevezetesebb nvenyein kivl csak meg azokat sorolom
Il, amelyek ritkabbak es az Eszakkeleti-Karpatoknak is jellemz nvenyei.
Ezek: Asplenium adiantum nigrum, Svmphvtum cordatum, S. Ullepitschii
___________________________________________
68
Valoszinleg shonos s nem elvadult (Szerk.) nnxi1xa eax1oa ynany
Botanikai Kzlemenyek.
268 269
(S. tuberosum x S. cordatum), Galium pseudocristatum (erdk szelen),
Aposeris foetida, Crocus Heuffelianus, Helleborine microphvlla (igen ritka),
Dentaria glandulosa, Lathvrus laevigatus, Helleborus purpurascens,
Coronilla latifolia.
Gagea spathacea Salisb. Az Eszakkeleti-Karpatokon kivl mas helyrl
is kzltek a Gagea spathacea-t, de kitnt, hogy ezek nem egyebek, mint
Gagea minima-k. A G. spathaceat legelszr 1898-ban gyjtttem a
Munkacs melleti honved lvlde terleten. Ket tlevele miatt G. arvensis
(Pers.) R. et Sch. nev alatt publikaltam (M. Bot. Lap. 1911:393). Majd
Thaisz gyjttte szinten Munkacs krnyeken, de nem publikalta. 1917-ben
ujbol megtalaltam a Varosi erdben Munkacs mellett. Ekkor mar G. minima-
nak hataroztam meg, de mert a nagy hagyma mellett sza-mos aprobb
hagymaja is van, I. bulbifera Marg. nevvel probaltam elklniteni a typikus
G. minima-tol. 1927-ben UjIalu krnyeken megtalaltam az igazi Gagea
minima-t es ugyanazon napon, ugyanabban az erdben, de Fornos mellett,
a G. spathacea-t. Az anyagot sszehasonlitva lattam, hogy a Fornos melletti
Gagea nem lehet G. minima. Typicus arvensis-em nem volt, miert is, a
Iornosi Gagea-t ujbol G. arvensis-nek hataroztam es egy ivet Javorka
baratomnak kldtem revidealas celjabol. Javorka hibasnak tartva
meghatarozasomat, a Iornosi nvenyt G. minima-nak gondolta. Felhivtam
Javorka Iigyelmet, hogy a typikus G. minima is terem nalunk, de a Iornosi
csak abban egyezik meg a minima-val, hogy a nagy hagyma mellett tbb
igen apro hagymaja is van, de a ket laposabb es szelesebb tlevele es
tompabb lepellevele elesen megklnbzteti a G. minima-tol. 1929.
tavasszal ujbol Ilkerestem a Iornosi termhelyet, tbb szaz peldanyt
szedtem Gageankbol es b anyagot kldtem Javorkanak. Javorka ertesitett,
hogy a kritikus Gagea-nk valoszinleg Gagea spathacea lesz. 1930-ban
Bucek, ungvari cseh tanito gyjti Ungvar krnyeken Komoroc es Dubroka
mellett, szinten nedves tlgyes erdben. Meghatarozas celjabol hozzam
kldte es en G. spathacea-nak hataroztam. Javorka (M. Bot. Lap. 1930:138)
Gagea spathacea-neven publikalta. Bucek nvenyei Podpra egyetemi
proIesszor reven Pascher-hez, a Gagea-genus kivalo ismerjehez kerltek,
aki szinten G. spathacea-nak hatarozta es nem tud klnbseget tenni a mi
nvenynk es a nyugateuropai G. spathacea kzt. Podpra ilyen neven
adta ki exsiccatajaban a nvenyt, melyet Bucek Komoroc es en Fornos
krl gyjtttem. Domin pragai egyetemi tanar Gagea-nkat szinten
G. spathacea-nak tartja, de a nyugateuropaitol Ildrajzi elklnltsege miatt
v. subcarpatica neven klnbzteti meg. Gyjtemenyemben Svedorszagbol
van egy iv typikus G. spathacea. Ezzel sszehasonlitottam a mi
nvenynket, teljesen csatlakozom Pascher es Podpra velemenyehez,
nvenynk teljesen megegyezik a sved spathaceak-kal, melynek legIeljebb
levelei valamivel szelesebbek a mi Gagea-nk leveleinel. Van azonban
gyjtemenyeben egy iv G. spathacea, melyet Pulchart, volt szllsi polg.
iskolai tanito gyjttt Teplice (Feketepatak) krnyeken, Ugocsaban, buja
talajon; ezeknek levelei meg valamivel szelesebbek a sved peldanyok
leveleinel. Velemenyem szerint a levelek szelessege a talaj es klima
minsegetl Igg. A Gagea spathacea-t Ugocsaban legelszr Bucek
Iedezte Iel Teplice mellett. 1936. marcius 28-an egy masik helyen is
megtalaltam. A Feketehegy nyugati labanal Nagyszllstl eszaknyugatra
es Egres kzsegtl keletre terl el a hajdani Mocsarerd (katon. terk.). Erd
azonban ma mar nincsen itt, helyen retek es szantoIldek vannak. A regi
erd helyen csak nehany Alnus bokor tengdik. A Lemak Gyrgy tanyaja
(kat. terk.) es Egres kzseg kzt eleg szeles arok huzodik, melynek partjain
nehany Alnus bokor van. Ezen bokrok tveben, Ives, nyilt helyen terem a
G. spathacea. Ugocsaban tehat mar az AlIldre ereszkedik le.
* * *
LETN KVETENA BREZOVICE NAD TORYSOU
A 1E1 OKOLIA
70
Anton Margittai
Brezovica n. T. je jedna z vcsich obci byvalej zupy Sarisskej a
rozprestiera sa pri hornom toku Torysy, najvcsej rieky byv. zupy. Cele jej
okolie, ako Saris vbec, je hornate. Mensie roviny su len v sirsich castiach
udolia Torysy. Jej vrchy nie su vysoke. Najvcsie konciare Sarisa nachadzaju
sa medzi vrchami, leziacimi v jej povodi: Goligura 1252 m a Jakubjany
1291 m nad Schwarzbrunnom. Vrchy Brezovice patria do dvoch skupin: k
Branisku a k Levocskym vrchom. Rozdeluje ich od seba v Branisku
vyvierajuci potok Slavka. Brezovica rozklada sa v severnom vybezku Braniska
a vo vychodnej casti Levocskych vrchov nad vtokom potoka Slavka do Torysy.
Kraj, ktory som z botanickeho hladiska preskumal, siaha skoro az k pramenom
___________________________________________
7O
Bneme ony6nixonano y Sborn. prirod. Klubu Kosice. 1937. K 3. S. 98-11O.
270 271
Torysy a Slavky; popri toku Torysy k Lipianom, na obidvoch jej brehoch
leziace hrebene a tu cast Braniska, ktora sa rozklada na pravom brehu Slavky.
Rieka Torysa prameni v Levocskych vrchoch. V jej udoli od Brezovice
na zapad su nasledujuce dediny: Stelbach, Blazov, Dolina. Na pravom brehu
rieky od Doliny az k Brezovici sa tiahnuce horske pasmo nazyva lud Kratke.
Jeho konciare od Doliny na vychod su: Javorinka 1062 m, Bisar 983 m,
Stabern-vrch 950 m a Zilarsky vrch 649 m. Na lavom brehu Torysy tiahnu sa
dve pasma smerom severovychodnym, potazne severozapadnym. Prve sa
zacina u Blazova, to je Ciertaz, druhe u Brezovice, to je Cierna hora. Obidve
stretaju sa v konciari Goligury a neobycajne prikro sa spustaju na zapad k
obci Schwarzbrunnu. Konciare prveho pohoria, zacinajuc od Blazova, su:
Cernohusec 1214 m, Zamcisko, Goligura 1252 m a Jakubjany simeny
1291 m. Konciare druheho pohoria zacinajuc od Brezovice su: Cierna hora
1092 m, Pavlisovo 1131 m, s ktorym sa Goligura spojuje. Hornina tychto
vrchov je pieskovcova. Medzi dvoma hrebenmi je vcsie udolie.
Z vrchov Braniska pochodil som tu cast, ktora sa rozklada od pramenov
Salvatorskych az celkom k Brezovici. Od pramenov Salvatorskych medzi
vrchami vedie udolie Kamennej Baby. V tomto udoli medzi vapencom zurci
lesny potok a cez storocia zapricinil uz velke rucania medzi vapencovitymi
skalami. Nasledkom toho vytvorily sa Iantasticke, tvorbe cloveka podobne
skaly. Odtial je meno udolia ,Kamennej Baby'. Toto udolie vedie hore az k
obci Lacno (783 m), odkial zacinajuc az celkom k Brezovici je hornina vrchov
znova pieskovcova. Vyssie konciare tohoto pohoria, zacinajuc od obce Lacno,
su: Magura 1068 m, Bachurnia 1084 m, Na Pole 1050 m a nad Brezovicou
Homolka 802 m.
Priemerna rocna teplota tohoto kraja je 7 C a rocne srazky pohybuju sa
medzi 600650 mm.
Kvetena pol.
Kedysi najvcsiu cast Sarisa, ako inde medzi vrchami, pokryvaly lesy.
Vzrastajuca populacia a s tym spojena zemedelska kultura vcsiu cast lesov
vynicila. Dnes uz len pozostatky davnych lesov zostaly. Miesto tychto su
dnes z casti role, z najvcsej casti vsak pasienky a luky. Kde je mozno hnojivo
ludskou, alebo taznou silou vyniest, a kde strane vrchov nie su prilis prikre,
tam vsade su role. Tak na pr. nad Brezovicou na juznej strani Homolky az
celkom k jej temenu, teda do vysky 802 m, dostanu sa role. Hlavne zemedelske
plodiny su ovos, zito, psenica, jacmen a zemiaky, z krmovin su datelina,
vojteska, ale najviac pestuju blhoj (Anthvllis vulneraria), ktory rastie na
lesnych lukach zdivocely uplne az ku konciarom vrchov. Siatby v kraji
Brezovice lud chvalyhodne cisto udrziava. Nikde som nevidel plochy, ktore
by boly zlte od Sinapis arvensis, cervene od Papaver rhoeas, modre od
Centaurea cvanus, alebo plne bodlacia od Cirsium arvense. Ked sa tieto aj
vyskytnu v obilovinach, vzdy len v takom mnozstve, v akom tieto aj v riadne
obhospodarovanych obilovinach obycajne sa vyskytuju. V obilovinach okrem
horespomenutych este nasledujuce plevely som zistil: Fumaria officinalis,
Adonis aestivalis, Trifolium repens, T. agrarium, Jicia sativa, Galeopsis
pubescens, Jogelia paniculata, Jalerianella dentata, Geranium dissectum,
Anthemis arvensis, Medicago lupulina, Sherardia arvensis, Carduus
acanthoides, Lithospermum arvense, Jeronica polita, J. bvsantina, Galium
tricorne, Tussilago farfara, Jiola arvensis, J. kitaibeliana, Euphorbia
helioscopia, Anagallis arvensis, Sonchus mollis, Plantago lanceolata, P. mafor,
Chenopodium album, Erodium cicutarium, Capsella bursa pastoris,
Convolvulus arvensis, Camellina microcarpa, Consolida regalis, Cichorium
intvbus, Cerinthe minor, Mvosotis stricta, Senecio vulgaris, Scleranthus annuus.
Na niektorom mieste pod ochranou obilovin zasievaju datelinu alebo
vojtesku. V jeseni na tieto miesta vypustia dobytok, aby sa do zimy tam
pasol. Pasuci sa dobytok potom rzne druhy v dedine rastucich plevelov a
mnoho druhov lucnych trav zanesie medzi krmne rastliny. Preto medzi
krmnymi rastlinami najdeme skoro vsetky plevely obilovin a okrem toho
este nasledujuce druhy: Echium vulgare, Polvgonum aviculare,
P. lapathifolium, Medicago sativa, M. lupulina, Melilotus officinalis, Bromus
inermis, B. hordeaceus, Thlaspi arvense, Phleum pratense, Coronilla varia,
Daucus carota, na pokraji Hvoscvamus niger, Matricaria discoidea,
Sisvmbrium officinale, Chaerophvllum bulbosum, Stellaria media, Leonurus
cardiaca, Crepis tectorum, Arenaria serpvllifolia, Taraxacum officinale,
Lolium perenne, Tanacetum vulgare, Melampvrum arvense, Equisetum
arvense, Apera spica venti, Agrostemma githago.
Na medziach roli na mnohych miestach hromadne rastie Cerastium
arvense, ktora je jednou z charakteristickych rastlin kraja. Charakteristickou
rastlinou strnist este aj vo vyske 800 m je Stachvs germanica.
Kvetena dol.
Brezovica a jej okolie ma dve vcsie udolia, udolie Torysy a Slavky.
Preskumal som aj pri Salvatorskych pramenoch sa nachadzajucu dolnu cast
272 273
udolia Kamennej Baby. Prve dve su skoro az k pramenom dedinami zaplnene.
V udoliach tecu potoky, v udoli Slavky vedie aj jedna hradska, ktora spojuje
Brezovicu so Spis. Podhradim. V udoli Torysy len spatne, zanedbane cesty
spojuju dediny. Za takych pomerov na brehoch potokov nikde nemozno najst
take miesto, kde by sa vedela pekna kvetena vyvinut. Obhospodaritelne miesta
su vsetko role, ktore su vsak zaplaveniska, plne piesku, mnohokrat ich
zaplavuje povoden a tak len za pasienok sluzia v lete doma zostalemu dobytku.
Rastlinstvo, ktore sa tu nachadza, spasie dobytok, alebo len take druhy zostanu,
ktore dobytok bud pre silnu vnu, alebo z inych pricin necha nedotknute. Na
brehu potoka okolo stromov rastu: Salix purpurea, S. fragilis, S. alba,
S. caprea, S. cinerea, Prunus spinosa, Sambucus nigra, Alnus a v hornom
toku obidvoch potokov Mvricaria germanica. Na tychto lukach rastu: Filago
arvensis, Potentilla anserina, Convolvulus sepium, Euphorbia cvparissias,
v hornom toku E. esula, dalej Cvnoglossum officinale, Anthemis arvensis,
Anchusa officinalis, Linaria vulgaris, Scleranthus annuus, Carduus
acanthoides, Cirsium lanceolatum, Bellis perennis, Cichorium intvbus,
Svmphvtum officinale, Galium aparine, Anthriscus nitidus (na krovinatych
miestach), Mentha longifolia (na brehu potoka), Scirpus silvaticus a Jeronica
beccabunga (v rozvetvujucich castiach potoka), Juncus glaucus, Mvosotis
scorpioides, Epilobium hirsutum, Petasites officinalis, Lappa mafor,
L. tomentosa, Herniaria glabra, Rumex crispus, Nasturtium silvestre,
Armoracia lapathifolia, v hornom toku Torysy v okoli Doliny Mentha viridis.
Na brehoch potokov vedu cesty. Tieto na mnohych miestach len tak bolo
mozne vybudovat, ze strane vrchov bolo treba odkopat. Tak potom na pokraji
ciest mozno najst vsade vysoke brehy. Sosuvanie pdy tychto brehov
zabranuju nielen usadene rastlinne druhy, zvlast vlaknite korene Graminei,
ale aj ohromne mnozstvo ruzovych krov. Tam, kde ruzove kry netvoria hustiny,
rozny dobytok vypasa tieto brehy, avsak, kde tieto kry vcsiu hustinu tvoria,
tam medzi nimi drobnejsie travnate plochy mzeme najst, na ktorych tieto
charakteristicke druhy sa usadily. Na spasanych miestach vsade vo velkom
mnozstve sa rozsirily: Lappula echinata, Cvnoglossum officinale, Anchusa
officinalis, Stachvs germanica, ktorych sa pasuci dobytok ani nedotkne. Na
tychto vypasanych plochach, este nasledujuce zivoriace druhy nachadzame:
Cerastium arvense (charakteristicka rastlina okolia), Erigeron acer, Sedum
acre, Lotus corniculatus, Jiola arvensis, J. kitaibeliana, Potentilla argentea,
Geranium pusillum, Hieracium pilosella, Cerinthe minor, Poa annua,
P. pratensis, P. trivialis, Alvssum alvssoides, Asperula cvnanchica, Arenaria
serpvllifolia, Plantago media, Bromus hordeaceus, Br. tectorum, Achillea
millefollium, Medicago lupulina, Chrvsanthemum leucanthemum, Centaurea
cvanus, C. scabiosa, Trifolium repens, Prunella vulgaris, Genista elatior,
Scabiosa ochroleuca, Rumex acetosa, Origanum vulgare, Tanacetum vulgare,
Crepis biennis, Ranunculus repens, Saturefa vulgaris, Hieracium Bauhinii,
Afuga reptans, Salvia pratensis.
Na travnatych plochach chranenych miest okrem Lappula echinata,
Cvnoglossum officinale a Stachvs germanica nachadzame tu aj vsetky hore
spomenute rastliny a tiez tu rastu aj: Dianthus carthusianorum I. saxigenus,
Phleum tuberosum, Galium mollugo, G. verum, Anthoxantum odoratum,
Coronilla varia, Salvia verticillata, Bromus inermis, Leontodon hispidus,
Polvgala comosum, Stellaria graminea, Piptatherum paradoxum,
Melandrvum album, Carum carvi, Melilotus albus, M. officinalis, Anthvllis
vulneraria, Trifolium montanum, T. pratense, T. minus, T. strepens,
Sanquisorba minor, Filipendula hexapetala, Picris hieracioides, Coronilla
varia, Ononis hircina, Jicia tetrasperma, J. cassubica, Dactvlis glomerata,
Ranunculus acer, Galeopsis versicolor, Festuca pratensis, Alectorolophus
mafor, Lamium album, Jeronica chamaedrvs, Campanula trachelium,
C. patula, Helianthemum ovatum, Pimpinella saxifraga, Turritis glabra,
Agrostis alba, Jerbascum nigrum. V hornom toku Torysy, na brehu rieky
vystupuju uz vysokohorske a lesne druhy, ako Aruncus silvester, Actea spicata,
Jiola saxatilis, Melandrvum rubrum, Digitalis ambigua, Impatiens noli
tangere, Trisetum flavescens, Hieracium aurantiacum, Hesperis nivea,
Knautia arvensis, Aconitum moldavicum, Jaleriana tripteris.
Najcennejsiu kvetenu zo vsetkych udoli ma udolie Kamennej Baby.
Hornina udolia z obidvoch stran je vapenec. Bukove lesy tvoria uzavrete
horstvo. Bohuzial udolie som nemohol celkom preskumat. Strasna burka
ma zastihla a opravdiva prietrz mracien sa na mna liala. V jednej chate vyckal
som utisenie burky, ale o botanizovani ani reci, lebo voda maleho potoka
vystupila z koryta a cestu skoro do vysky 1 m pokrylo more blata, ktore tu
zanechala valiaca sa voda. Pri beznom preskumani na skalach nasledujuce
druhy som nasbieral: Alvssum arctium, Centaurea stricta, Crepis setosa,
Sorbus aria, Campanula carpatica, Leontodon incanus, Carduus glaucus,
Coronilla varia (druhy ohromneho vzrastu so sirokymi elipsovitymi listami,
tvoria prechod medzi C. varia a C. latifolia), Pulsatilla slavica, Medicago
falcata, Gentiana cruciata, Carex pediformis, Hieracium bupleroides, Silene
nemoralis (vyrazna rastlina sarisskych vapencov), Lactuca perennis,
274 275
Sempervirum hirtum, Helleborine atropurpurea, Sedum album a na travnatych
miestach udolia Cirsium eriophorum.
Krasnym pokladom udoli je velke mnozstvo ruzi. Vrsky u ciest skoro
uplne su pokryte ruzami. Na druhy je sice kraj chudobny, ale lahodi ociam
velke mnozstvo malo druhov. Uplne chyba na pr. inde tak obycajna, ale preca
najkrajsia ruza Rosa gallica, tiez som nenasiel v kraji R. pimpinellifolia,
R. tomentosa, R. micrantha a R. rubiginosa.
Ked sa z Lipian vystupi na hradsku, vysoky zeleznicny nasyp pokryva
tisice a tisice ruzi. Medzi Lipianmi a Krivianmi sbieral som nasledujuce
ruze: Rosa canina L. v. ervostila Rip; v. oxvphvlla Rip; v. horrida Des;
v. squarrosa Rau.; v. aciphvlla Rip.; v. inaequalifolia Marg. nov. var. Frutex
parvus, Ramuli juniores aculeis homomorphis, gracillibus Iere rectis armati.
Stipulae nudae eglanduloso ciliatae. Petioli nudi aculeis parvis onusti, hic
inde etiam glandulos parvos Ierentes. Foliola inaequalia. Foliola terminalia
mediocria vel parva, ad 2`5 cm long. 1`9 cm lat., inIerioria subito periunt in
Ioliola perparva (aequalia aut minora Ioliolis Rosae pimpinelliIoliae) ad
5 mm long. 4 mm lat. Foliola majora ovata, obtusa vel subito acuminata,
simpliciter serrata. Foliola minora rotundata, simpliciter serrata vel etiam
denticulis duplicatis onusta. Ramuli breves Iasciculis, Ioliorum terminati,
sicut apud R. senticosam Asch. Pedunculi glabri, Iructus elongato ovoideos
superantes, Styli glabri. Approximavit Rosam senticosam Asch., sed diIIert
ab ea Ioliis inaequalibus et stylis glabris, ab R. Sancti-Marci Degen Ioliis
inaequalibus et aculeis non verticillatis; v. insignis Gren; v. stipularis Merat;
v. rubelliflora Rip., v. mvrtilloides Trat., v. subalpina H. Br., v. biserrata
Merat a I. villosistvla Marg., nov. I. diIIert a R. biserrata Merat stylis villosis,
v. fissidens Borb., v. semibiserrata Borb., v. svntrichostvla Rip, v. polvflora
Marg. nov. v. Frutex robustus aculeis Ialcatis dense armatus. Ramuli IloriIeri
aculeis Ialcatis onusti. Stypulae nudae glanduloso denticulatae. Petioli armati
et rare glandulis constructi, nudi. Foliola sat magma, ellipsoidea vel ovata,
rotundata vel subito attenuata, supra nitentia, subtus viridia, imperIecte
biserrata. Flores compacti 4-7 umbellum Iacientes. Pedunculi nudi Iructibus
ovatis vel ovato globosis sat magnis aequilongi vel eos superantes. Styli
elongati collumnam simulantes, pilosi. Approximavit R. multifloram Marg.
(vide post.), sed diIIert ab ea Ioliolis minorribus imperIecte bisserratis et
supra nitentibus, ab R. globulare Fransch. Iloribus umbellum simulantibus,
Ioliis supra nitentibus et Iructibus ovato globulariis, v. lutetiana Lem,
v. Deswauxii H. Br., v. lasiostvlis Borb., v. frondosa Stev.
Rosa dumetorum Thuill. v. solstitialis Bess. et I. leiostvlis Marg (vide
post.), v. semiglabra Rip., v. platvphvlloides Desegl et Rip, v. atrichogvna
Bor., v. Reussii H. Br., v. rivularis H. Br. et Borb., v. incanescens H. Br.,
v. peropaca H. Br., v. ciliata Borb.
Rosa glauca Vill. v. Gravetti Crep.
Rosa agrestis Savi v. agrestis Savi.
Medzi Torysou a Brezovicou nasledujuce ruze som sbieral: Rosa cani-
na L. v. squarrosa Rau., v. fissidens Borb., v. eriostvla Rip et Desegl.,
v. oenophora J. B. v. Keller, v. intropolitana H. Br., v. ascita Desegl.,
v. insignis Gren., v. Wettsteinii H. Br., v. fissidens Borb., v. lapidicola H. Br.,
v. submvrtillus H. Br., v. spuria Pug., v. Mankovicsiana Marg. nov. var. Frutex
robust. acuteis Ialcatis armatus. Ramuli IloriIeri inermes rubescentes. Stipulae
lanceolatae, acuminatae, nudae, Apice glanduloso ciliatae. Petioli inermes
vel parvis aculeis constructi, rarissime pilosuli. Foliola magna ad 4`5 cm
long., 2`5 cm lat., ovato-lanceolata, acuminata attenuataque, imperIecte
biserrata, in costa pro parte rubescentia. Bracteae rubescentes. Flores 3-4
umbellum simulantes. Pedunculi Iructibus parvis, globosis aut globoso ovatis
multo longiores. Sepala nuda, Styli breves tomentosi. Approximavit rosam
macrostylem Borb. sed diIIert ab ea Ioliis majoribus, Iloribus umbellum
Iacientibus et ramulis IloriIeris inermibus. In honorem proIessoris
A. Mankovics, amici mei, in societate cui legi hanc Rosam, v. semibiserrata
Borb., v. multiflora Marg. nov. var. Frutex robustus. Ramuli IloriIeri valde
aculeati. Aculei Ialcati. Stypulae nudae, glanduloso ciliatae. Petioli inermes
aut rare parvis aculeis onusti, supra pilosuli. Foliola magna late ovata vel in
parte majore late orbicularia rotundata (ad sunt Ioliola etiam in basi
subcordata), obtusa vel in parte minore subito acuminata, biserrata, viridia
nuda. Flores multi ad 67 umbellum aut racemum Iacientes. Pedunculi
Iructibus ovatis aequilongi aut eos superantes. Sepala eglandulosa. Petala
pallide roseae. Styli breves tomentosi. Approximavit R. innocuam Rip, sed
diIIert ab ea Ioliis majoribus et Iloribus multis, umbellum aut racemum,
Iacientibus, v. frondosa Stev., v. svntrichostvla Rip., v. albida Marg. nov. v.
Frutex robustus. Ramuli IloriIeri purpurascentes, aculeis paulo Ialcatis armati.
Stypulae rubescentes nudae, glanduloso ciliatae. Petioli nudi glandulis rare
onusti. Foliata Ilavido viridia ovata, rotundata, obtusa vel subito acuminata
in basi glanduloso ciliata, simpliciter vel pro parte biserrata, in nervibus
rubescentia. Bracteae pedunculis longiores, rubescentes. Pedunculi nudi,
Iructibus ovatis aequilongi aut paulo eos superantes. Sepala in appendicibus
276 277
rare glanduloso-ciliata. Flores albi. Styli breves pilosi, in toro coniIorme
sedentes. Approximavit R. flavidifoliam. Sed diIIert ab ea Ioliis etiam biserratis
et Iloribus albis, ab R. spuria diIIert Ioliis Ilavido-viridibus et Iloribus albis,
v. vinacea J. B., v. Keller.
Rosa dumetorum Thuill. v. subtrichostvlis Borb., v. solstitialis Bess.,
v. functa Pug., v. atrichogvna Borb., v. leptotricha Borb., v. plathvphvlloides
Des. et Rip.
Rosa glauca Vill. v. deviniensis Sabr. et Gay.
Na zapad od Brezovice udolie Torysy sa zuzuje. Na lavom brehu prikro
sa zdviha Cierna hora. Pri jej upti a najnizsej strani su role. Davnejsie celu
stran Ciernej hory az k pokraju lesa mohli obrabat, ako svedcia terasovite
vystupky na nej. Presvedcili sa vsak, ze na prikrych straniach nie je mozne
hospodarne obrabanie pdy, a preto lud od neho upustil. Za niekolko desatroci
pokryly tieto miesta opravdive ruzove kroviny. K ruziam pridruzily sa
Crataegus, Rubus a ine kry. S lutostou a len z daleka mze sa clovek divat
na tie nadherne ruzove sady, lebo cez kroviny sa tam dostat nemozno. Na
pokraji tychto ruzovych krovin som nasiel aj zahradne popinave ruze, ako
Rosa indica Lind a inu plnu ruzu, ktoru som nasiel este nerozvinutu.
Medzi Brezovicou a Blazovom sbieral som nasledujuce ruze: Rosa
canina L. v. enoxvphvlla Borb., v. submvrtillus H. Br., v. dumalis Bechst.
I. dolichodonta Sabr., v. oxvdonta Kern., v. fallens Desegl, v. marisensis
Gren., v. mvrtilloides Tratt., v. fissidens Borb., v. frondosa Stev., v. macrostvlis
Borb. Po listoch skoro celych kalichovitych velmi drobneho vzrastu
(4-6 mm) a lahko poznatelnu v. macrostvlis Borb. I. glabrescens Marg., nov.
I. diIIert a typo stylis glabris aut glabrescentibus, v. silvularum Rip., v. spuria
Pug, v. dumalis Bechst, v. lapidicola H. Br., v. villosuiscula Rip,
v. semibiserrata Borb., v. levistvlis Rip., v. rubescens Rip., v. montivaga
Desegl, v. psilogvna Borb., v. aciphvlla Rau.
Rosa dumetorum Thuil., v. sphaerocarpa Pug., v. urbicoides Crep.,
v. plathvphvlla Rau., v. sarisensis Marg. nov. v. Frutex robustus. Aculeis
Ialcatis onustus. Ramuli IloriIeri inermes paulo rubescentes. Stipulae
lanceolatae acuminatae, supra glabrae, subtus pilosae. Petioli inermes pilosi.
Foliola lanceolata aut elongato lanceolata, attenuata, apice acuminata, supra
glabra, subtus in tota superIicie pilosa, simpliciter serrata. Flores parvi. Corolla
pallide rosea. Styli villosi, collumnam Iacientes. Fructus perparvus, in tempore
anthesis ad 5 mm long. 4 mm lat. globus vel ovato globosus. Pedunculi
glabri. Approximavit R. pilosa Br., sed ab ea diIIert Ioliis lanceolatis et
Iructibus perparvis, approximavit etiam R. urbicoidem Crep. sed diIIert ab
ea Iructibus perparvis, ab R. functa Pug. stylis villosis, v. functa Pug.,
v. solstitialis Desv., v. solstitialis Desv. I. leiostvla Marg., nov. I. a typo diIIert
Ioliis mediocribus et stylis glabris, v. semiglabra Rip., v. obscura Pug. (nie
celkom okruhlymi, ale elipsovitymi listami, co je aj spravne podla pvodneho
popisania). Ani korunka nie je celkom plocha, ale trochu vycnievajuca,
v. transiens Marg., nov. v. Frutex robustus aculeis paulo Ialcatis constructus.
Ramuli IloriIeri aculeati. Stypulae lanceolatae supra nudae, subtus pilosae,
in parte superiore glanduloso dentatae. Petioli pubescentes inermes. Foliola
glaucescentia, subtus rubescentia, supra solum hinc- et inde pilosula,
lanceolata vel ovato lanceolata, mediocria, subrotundata vel. suibito attenuata,
obtusa vel acuminata simpliciter serrata. Pedunculi breves, bracteis oculti.
Fructus ovoideus cum pedunculo nudus. Discus-ConiIormis. Styli-elongati
pilosi. Approximavit R. solstitialem Bess., sed diIIert ab ea disco + coniIorme
et Ioliis supra solum hic-inde pilosulis, ab R. Brachtii H. Br. Ioliis mediocribus
eglanduloso denticulatis et Ioliis supra solum paucissime pilosulis. Rosam
nostram transientem esse videtur inter v. trvchophvllarum et lefophvllarum
Rosae dumetorum, v. hirta H. Br.
Rosa glauca Vill. v. pilosula Christ, v. acutifolia Borb., v. complicata
Gren, v. Graveti Crep, v. glauca Vill., v. bresevicensis Marg. v. Frutex robustus
aculeis in basi dilatatis rectis aut paulo Ialcatis constructus. Ramuli IloriIeri
+ dense aculeati. Stypulae late lanceolatae, acuminatae, integrae hic-inde in
marginibus denticulis glanduliIeris obstitae. Petioli inermes pilosuli. Folia
sat parva, ovata aut orbicularia in basi rotundata, apice obtusa vel subito in
apicem parvum attenata, paulo glaucescentia vel viridia, simpliciter serrata.
InIlorescentia compacta, Ilores 4-5 aggregati. Pedunculi bracteis longioribus
oculti, eglandulosi. Fructus elongatus, apice attenuatus. Sepala pinnatiIida
erecta, patentia aut paulo reIlexa. Corolla intense rosea, styli albovillosi. Ab
R. Graveti Crep. diIIert Ioliis ovatis aut orbicularis, in basi rotundatis et sepalis
etiam paulo reIlexis, ab R. asperifolia Borb. Ioliis simpliciter serratis, stylis
villosis, v. pilosula Crist. I. brevipedunculata Marg. DiIIert a typo pedunculis
perbrevibus, ad 5 mm longis.
Rosa pendulina L. v. Margittaiana Sabr. (R. dumetorum x R. pendulina).
Apud pagum. Dolinam v. setosa R. KeIIer, v. setosa R. Keller I. decalvata
Marg. a typo diIIert pedunculis nudis et Iructibus solum rare setosis.
278 279
Pred udolim Kamennej Baby, medzi Singlerom a Salvatorskymi pramenmi
nasledujuce ruze som sbieral: Rosa canina L. v. lanceolata Marg. v. nov.
Frutex robustus, aculeis Ialcatis armatus. Ramuli IloriIeri aculeati. Stypulae
lanceolatae, nudae, acuminatae, in marginibus glandulis sedentibus onustae.
Petioli hic inde rare pilosuli et glandulosi, inermes, Foliola mediocria,
glaucenscentia, lanceolata vel oblongo lanceolata, attenuata acuminataque,
biserrata. Fructus ovoideus cum pedunculo nudus, mediocris. Styli breves
pilosuli. Approximavit R. sarmentoidem Pug., sed diIIert ab ea Ioliis
lanceolatis, attenuatis acuminatisque et stylis brevioribus. Approximavit etiam
R. Pienninam H. Br., sed diIIert ab ea Ioliis perIecte biserratis et aculeis
Ialcatis. Foliola Rosae nostrae valde similia Ioliis Rosae agrestis, v. senticosa
Asch., v. Oenophora J. B., v. Keller, v. Katarinae Marg. nov. var. Frutex
parvus aculeis Iere rectis, solum paulo Ialcatis armatus. Ramuli IloriIeri breves,
sicut Apud R. senticosam Asch., inermes. Stipulae lanceolatae, acumatae,
glanduloso ciliatae. Pedunculi nudi, aculeis parvulis constructi. Foliola parva
cum ramulis IloriIeris glaucescentia, ovata vel lanceolata, subrotundata
acuminataque, imperIecte biserrata, Bracteae paulo purpurescentes. Fructus
perparvus, cum pedunculo nudus, ovatus. Flores perparvi ad 2.7 cm diametri,
intense rosei, sicut apud R. coriifoliam. Discus planus. Styli pilosi. Sepala
eglandulosa. DiIIert R. spuria Pug. Ioliis glaucescentibus, Iloribus parvis et
intense roseis, Iructibus perparvis, a R. senticosa Asch. Iloribus intense roseis,
Ioliis glaucescentibus et imperIecte biserratis. In honorem uxoris proIessoris
A. Mankovics, apud quem hospes Iui, in quo tempore hac Rosam legi,
v. frondosa Stev., v. mvrtilloides Tratt, v. Stephanocarpa Desegl, v. eriostvla
Rip. et Des, v. lapidicola H. Br., v. svntrichostvla Rip., v. aciphvlla Rip.,
v. fallax Desegl, v. sphaerica Gren., v. spuria Pug., v. hispidula Rip.,
v. silvularum Rip., v. macrostvlis Borb., v. squarrosa Rau., v. marisensis
Simk. et H. Br., v. semibiserrata Borb.
Rosa dumetorum Thuil. v. obscura Pug., v. pilosa Op. drobnymi
elipsovitymi plodmi podoba sa R. sarisiensis Marg., ale kvitnuce vetievky su
bodlave a listy su vajcovite, v. functa Pug., v. plathvphvlla Rau., v. trichoneura
Rip., v. grandifrons Marg. nov. v. Frutex robustus. Ramuli IloriIeri inermes
vel aculeati. Stypulae lanceolatae, acuminatae, supra glabrae, suptus pilosulae.
Petioli inermes pilosi. Foliola permagna ad 4.5 cm long, 3.2 cm lat., ovata,
obtusa, vel acuminata, in basi rotundata, supra nuda, subtus solum in costa
puberula, simpliciter serrata vel hicinde etiam dentibus duplicato serratis.
Flores 45 umbellum simulantes. Pedunculi nudi, bracteis ovatolanceolatis,
acuminatis, glanduloso dentatis breviores. Receptaculum nudum, oblongum
vel. oblongo ovatum. Sepala eglandulosa. Flores rosei. Styli nudi vel paulo
pilosuli. Approximavit R. plathvphvlloidem Desegl. et Rip., sed diIIert ab ea
Ioliolis permagnis et hic inde duplicato serratis, ramulis IloriIeris inermibus.
Approximavit etiam R. subglabram Borb., sed ab ea diIIert Ioliolis permagnis
et Iructibus oblongo-ovatis, v. ciliata Borb.
Rosa glauca Vill. v. falcata Pug., v. imponens Rip. Rosa agrestis Savi
v. trichostvla Marg. Approximavit R. Ampelophilam Borb., sed diIIert ab ea
stylis pilosis, v. mentina Desegl.
Rosa coriifolia Fr. v. subcoltina Christ.
V udoli Slavky nerastu ruze v takom mnozstve, ako v predoslych dvoch
udoliach. Z tohoto udolia len so strane vrchu Homolky sbieral som tieto
ruze:
Rosa canina L. v. insignis Gren., v. fallens Desegl, v. frondosa Stev.,
v. villosiuscula Rip., v. fissidens Borb., v. lapidicola H.Br., v. Deswauxii
H.Br., v. semibiserrata Borb., v. lanceolata Marg.
Rosa dumetorum Thuill v. plathvphvlla Borb., v. pilosa Op., Rosa glauca
Vill. v. glauca Vill.
Na straniach skupiny vrchov Ciernej hory nasledujuce ruze rastu:
Rosa canina L. v. lapidicola H. Br., v. longifolia Marg. nov. v. Frutex
robustus aculeis majoribus Ialcatisque constructus. Ramuli IloriIeri aculeis
parvis Iere rectis armati, rubescentes. Stypulae nudae aculeatae rare glanduloso
ciliatae. Pedunculi pilosi, inermes. Foliola majora longe lanceolata ad
4.2 cm long., 1.8 cm lat., sicut apud R. pendulinam L. Foliola longa viridia,
glabra perIecte biserrata (aut hicinde adsunt Ioliola imperIecte biserrata),
attenuata acuminataque. Bracteae magnae, rubescentes petiolis longiores aut
aequilongae. Fructus ovatus cum pedunculo nudus. Sepala nuda. Flores 3-4
collumnam Iacientes. Styli tomentosi. Approximavit R. lanceolatam Marg.
sed ab ea diIIert bracteis rubescentibus, Iloribus collumnam Iacientibus et
stylis tomentosis, ab R. laxifolia Ioliis minoribus non laxis, remotis et
longisculo petiolitis, v. lutetiana Lam, v. fallens Desegl., v. innocua Rip.,
v. Piennina A. Br., v. frondosa Stev., v. rubescens Rip., v. psilogvna Borb.,
v. eriostvla Rip. et Desegl., v. silvularum Rip., v. lanceolata Marg.
Rosa dumetorum Thuill v. plathvphvlloides Desegl. et Rip.,
v. peropaca H. Br., v. solstitialis Bess.
280 281
Rosa coriifolia Fr. v. slovenica Marg. Frutex robust. aculeis Ialcatis
constructus. Ramuli IloriIeri armati. Stypulae nudae acuminatae, apice
attenuatae, glanduloso ciliatae. Petioli pilosi, eglandulosi, rarissime aculeati.
Foliola sat magna, ovata, rotundata vel subito attenuata, acuminataque, supra
nuda, subtus in costa et nervibus pilosula, simpliciter serrata aut hic inde
cum dentibus duplicatis onusta. Bracteae desunt aut perparvae pedunculis
semper breviores. Flores (3-4) racemum Iacientes. Pedunculi Iructibus
longiores. Fructus oblongus, apice attenuatus. Sepala pro parte erecta, pro
parte patentia, paulo pennatiIida, cum segmentis parvis IiliIormisque. Flores
rosei. Styli glabri aut glabriusculi. Habitus Rosae nostrae approximavit
habitum Rosae dumetorum Thuill., sed pro sepalis erectis vel patentibus hanc
Rosam, ad Rosam coriifoliam Fr. deligendem esse puto. Approximavit Rosam
subcollinam Christ., sed diIIert ab ea Ioliis rotundatis, Iloribus racemum
simulantibus et bracteis perparvis pedunculos nunquam superantibus.
Rosa glauca Vill. v. acutifolia Borb.
V zupe aj na inych miestach a v susednom Spisi sbieral som ruze, a sice
pri Lubovni: Rosa pendulina L. v. subcalva J. B. v. Keller, Rosa glauca Vill.
v. Graveti Crep. Ostatne ruze este nekvitly. Na priesmyku Braniska: Rosa
canina L. v. rubescens Rip. Rosa dumetorum Thuill. v. obscura Pug.,
R. glauca Vill. v. falcata Pug., v. atrichostvlis Borb., v. Graveti Crep. Na
Dreveniku v Spis. Podhradi: Rosa canina L. v. silvularum Rip., v. eriostvla
Rip., v. fissispina Wierrt, R. glauca Vill. v. atrichostvlis Borb., v. Maukschii
Kit., v. imponens Rip., R. agrestis Savi v. trichostvla Marg., v. indora Fr.,
Rosa micrantha Sm. v. diminuta Borb. V okoli Jastraba a na upti Menculu:
Rosa canina L. v. sphaeroidea Rip., v. calvcifrons Marg. n. var. Frutex
robustus. Ramuli IloriIeri inermes. Stypulae lanceolatae, acuminatae, nudae,
glanduloso ciliateae. Petioli nudi. Foliola orbicularia vel ovata, rotundata,
obtusa aut subite acuminata, subtus viridia, supra nitentia, simpliciter serrata
aut hic inde cum dentibus duplicatis. Fructus oblongo-ovatus cum petiolis
nudus. Sepala petalis longiora multiIida cum multis appendicibus et cum
appendicibus terminalibus majoribus incisodentIilis sicut apud R. gallicam L.
v. magnificam Borb. Approximavit R. nitentem Desv. sed ab ea diIIert sepalis
petalis longioribus et appendicibus terminalibus magnis.
Rosa pendulina v. setosa R. Keller.
Pri Cervenom Klastore v udoli Dunajca: Rosa canina L. v. dumalis
Bechst., v. Piennina H. Br., v. rivularum Rip., v. sphaeroidea Rip., v. fissidens
Borb., R. dumetorum Thuill. v. functa Pug.,

v. incanescens H. Br., R. tomentosa
Sm. v. subglobosa Sm., v. dimorpha Sm., R. pendulina L. v. metallicola Borb.
Kvetena lesov.
Okolo Brezovice nie je opravdovy velky les, ale len pozostatky velkeho
stareho lesa. Ktora cast lesa nie je rolou, je bud pasienkom, alebo lukou, a
na tychto pasienkach a lukach su len skupiny stromov. Zdaleka tieto skupiny
stromov vidia sa lesom, avsak zblizka tieto stromy tak riedko stoja, ze
rastlinstvo luk okolo nich krasne mze rast a len velmi malo najdeme z
typickych lesnych druhov. V okoli Brezovice taketo lesy tvoria Larix decidua,
ku ktoremu primerane Picea excelsa, Fagus a Carpinus, Pinus silvestris,
Corvllus, Crataegus, Ribes grossularia, Jiburnum opulus, Lonicera su
bezvyznamne. Len v hornom toku Torysy a Slavky su vcsie suvisiace lesy
(zvcsa Picea excelsa). V tychto Larix decidua, buk a ine stromy a kroviny
nachadzaju sa vo vymierajucom stave.
S kvetenou riedkych lesov, prip. skupin stromov nebudem sa zvlast
zaoberat, lebo tu rastuce rastlinne druhy vsetky ani videt nemzeme, zcasti
v skutocnych uzavretych lesoch, zcasti na lukach tieto obklopujucich. Tu
spomeniem len tie druhy, ktore sa na lukach nevyskytuju. Tak na Kratkom na
Stabern hore rastie Ribes alpina a Atragene alpina, ktore na inych miestach
som nevidel, alebo usly mi pozornosti. Taktiez v tejto skupine na Zilarskom
vrchu na jednej travnatej ploche sbieral som Campanula pinifolia.
V jedlovych lesoch, tvoriacich uzavrete horstvo, nachadzame typicke
lesne druhy. Na pokraji ciest alebo na redsich miestach mzeme najst aj
lucne druhy. Napadne je, ze v tychto lesoch velmi malo druhov
kapradinovitych rastie: Nephrodium filix mas, Phegopteris drvopteris,
P. polvpodioides, Athvrium filix femina, na skalnatych a zatienenych miestach
Asplenium trichomanes. Aj Gramineae len obvykle lesne druhy zastupuju:
Poa nemoralis, Milium effusum, Melica nutans, Brachvpodium silvaticum.
Dalej: Lu:ula nemorosa, L. pilosa, L. maxima (Certaz), Carex silvatica, Lilium
martagon, Mafanthemum bifolium, Polvgonatum multiflorum, Paris
quadrifolia, Neottia nidus avis, Platanthera bifolia, Mvosotis silvatica,
Hvpericum montanum, Phvteuma spicatum, Sanicula europaea, Anthriscus
nitidus, Chaerophvllum cicutaria, Euphorbia amvgdaloides, Arabis Halleri,
Lonicera xvlosteum, Astrantia mafor, Melampvrum nemorosum, Urtica dioica,
Rubus hirtus, Campanula persicifolia, Digitalis ambigua, Ranunculus
lanuginosus, R. reptans, R. polvanthemus, Sambucus nigra, S. racemosa,
Gnaphalium silvaticum, Oxalis acetosa, Pvrola uniflora, P. secunda,
Cardamine impatiens, C. silvatica, C. amara (na barinatych miestach pri
282 283
Certazi), Lamium aureum, Cicerbita muralis, Prenanthes purpurea (Certaz),
Senecio Fuchsii, Stachvs silvatica, Jeronica officinalis, Daphne me:ereum,
Hepatica triloba (v hornej casti udolia Slavky), Svmphvtum tuberosum,
Geranium robertianum, Pulmonaria officinalis, P. mollissima (v hornej casti
udolia Slavky na pokraji rubanisk), Melandrvum rubrum, Cerastium
silvaticum (Certaz), Geum urbanum, Glechoma hirsuta (Certaz), Gentiana
asclepiadea, Jiola silvatica, Lamium maculatum, Rubus caesius, Moehringia
trinervia, Dentaria bulbifera, D. glandulosa (Certaz). Na pokraji horskych
potokov: Stellaria nemorum, Cardamine amara, Chrvsosplenium
alternifolium a Petasites albus.
Kvetena lk.
Z Iloristickeho hladiska v okoli Brezovice najcennejsie su luky.
S rastlinstvom pasienkov netreba sa nam zvlast zaoberat, lebo v tomto kraji
je pasienok 12 roky pasienkom, potom zastane lukou a byvale luky pouzivaju
za pasienok. Luky od pasienkov skoro nic nedeli, jedno prechodi do druheho,
ukolom pastierov a pastierskych psov je, aby pasuci sa dobytok nepustili na
luky. Kvetena horskych luk je vlastne rovnaka s kvetenou pasienkov, avsak
zdrave rastlinstvo luk na pasienkoch zakrpati.
Medzi kvetenou luk je znacny rozdiel, a to podla toho, ci tieto luky od
rieky Torysy na juh, alebo na sever sa rozkladaju. Luky, leziace od rieky na
juh, maju opravdovu horsku kvetenu, a snad len Hvpochoeris uniflora a
Gvmnadenia albida ukazuju, ze sme vo vyske 1000 m. S lukami Goligury a
Pavlisovej, nachadzajucimi sa na sever od Torysy, je to inac. Na tychto,
ackolvek sme vo vyske len 1100 1200 m, spojuje sa alpska kvetena s
rastlinstvom horskych luk. Divne je, ze na vycnievajucich skalach Ciernej
hory, vo vyske 1000 m rastie Asplenium trichomanes, A. ruta muraria,
A. septentrionale, Cerastium pumilum, C. arvense, Alvssum alvssoides, Sedum
acre, Draba nemorosa a na travnatych miestach tychto skal Phleum alpinum.
Na Pavlisovej pri pramenoch Catabrosa aquatica a asi o 2 m dalej na luke
Hvpochoeris uniflora, Scorsonera humilis spolu rastu so Senecio capitatus,
Gvmnadenia conopea s Gvmnadenia albida, Anthvllis vulneraria s Pulsatilla
alba, Alchemilla silvestris s A. hvbrida I. plicata, Silene nutans s Avena
planiculmis, so Sedum carpaticum a Trientalis europaea, Phleum bulbosum,
Draba verna, Gentiana praecox s Poa Chaixii a Deschampsia flexuosa,
Hieracium Bauhini s H. alpinum.
Najcennejsie a pravdepodobne najstarsie su luky pri Brezovici na
Homolke, pri Certazi, na Cernom Husci a v Ciernej hore na Pavlisovej. Na
skutocnej Ciernej hore a na najvyssich konciaroch vidieku na Goligure, ked
som tade chodil, su pasienky. Najmenej cenne luky su v skupine Kratkej,
lebo vcsie luky su len na Bisari a Javorinke v casti, smerujucej k Blazovu.
V Branisku vsade pekne luky sa rozprestieraju, ale okrem obvyklych horskych
druhov nic zaujimaveho nemaju.
Chcem pojednat o kvetene luk, temeno len tam spomeniem, kde sa bude
treba zmienit o zvlastnom druhu.
Vseobecne rastu na lukach brezovickeho okolia tieto druhy: Botrvchium
lunaria, Koeleria gracilis I. glabra, Bri:a media, Festuca rubra, F. pratensis,
Phleum tuberosum, Brachvpodium pinnatum, Cvnosurus cristatus, Dactvlis
glomerata, Anthoxanthum odoratum, Nardus stricta, Poa annua, P. pratensis,
P. trivialis, Trisetum flavescens, Deschampsia caespitosa, Arrhenatherum
elatius, Agrostis alba, Sieglengia decumbens, Carex pallescens, C. montana,
Lu:ula pratensis, L. nemorosa, Lilium martagon, Colchicum autumnale,
Gvmnadenia conopea, Orchis morio, O. globosus, O. maculatus, Listera
ovata, Coeloglossum viride, Platanthera bifolia, Arabis Halleri, Coronilla
varia, Medicago sativa, Trifolium repens, T. montanum, T. pratense, T. dubium,
Jicia cassubica, J. sepium, Astragalus glvcvphvllus, Lotus corniculatus,
Anthvllis vulneraria (Tuto rastlinu na mnohych miestach ako krmivo pestuju,
z tychto miest dostane sa aj na najvyssie konciare a aj na tychto rastie vo
velkom mnozstve), Lathvrus vernus (na pokraji lesov), L. tuberosus,
L. pratensis, Potentilla argentea, P. tormentilla, P. aurea, Alchemilla silvestris,
Filipendula hexapetala, Ranunculus acer, R. repens, R. polvanthemus, Silene
nutans, Cerastium caespitosum, Stellaria graminea, St. holostea, Jiscaria
vulgaris, Lvchnis flos cuculi, Dianthus carthusianorum, Silene inflata,
Polvgala vulgaris, P. comosa, Plantago media, P. lanceolata, Euphorbia esula,
E. cvparissias, Orobanche cariophvllacea, Hieracium Bauhini, H. umbellatum,
H. pilosella, H. auricula, Chrvsanthemum leucanthemum, Leontodon hispidus,
L. danubialis, Tragopogon orientalis, Antennaria dioica, Hvpochoeris uniflora,
H. maculata, Centaurea scabiosa, C. austriaca, C. pseudophrvgia, Erigeron
acer, Crepis praemorsa, Carlina acaulis, Galium mollugo, G. verum, G. vernum,
Linum catharticum, Campanula patula, Alectorolophus crista galli, Jeronica
chamaedrvs, J. officinalis (v blizkosti lesov), Afuga reptans, A. genevensis,
Pimpinella saxifraga, Carum carvi, Astrantia mafor, Phvteuma spicatum,
P. orbiculare f. flexuosum, Primula veris, Hvpericum maculatum, Prunella
284 285
vulgaris, Knautia pratensis, Gentiana asclepiadea, G. praecox, Euphrasia
montana, E. suecica, Thvmus chamaedrvs, Helianthemum ovatum.
Na Homolke pri Brezovici nasiel som niekolko takych druhov, ake som
na ostatnych lukach nevidel, alebo usly mojej pozornosti. Taketo su: Galium
boreale, Plantago sphaerostachva, Chaerophvllum bulbosum (mozne je, ze
sa sem z dediny dostala), Senecio aurantiacus, Orchis signifer, O. latifolius,
O. ustulatus, Hieracium vulgatum, H. murorum, H. cvmosum, Crepis mollis,
Melampvrum pratense I. tatrense, Bupleurum falcatum, Gentiana cruciata,
Festuca valesiaca, Thvmus alpestris, Allium scorodoprasum, Polvgala mafor
(na lukach v upti hr).
Na Homolke su aj pramenovite, barinate miesta, tak pod temenom, ako
aj v upti. Na tychto rastie: Eriophorum latifolium, Pinguicula vulgaris (na
hrebeni), Carex Davalliana, C. flava, C. Goodenoughii, C. panicea,
C. canescens, C. tomentosa, Juncus glaucus, J. effusus, Blvsmus compressus,
Equisetum palustre, Jaleriana tripteris, Orchis maculata, Caltha laeta,
Parnassia palustris, Cirsium erisithales, C. palustre, C. rivulare, Geum rivale,
Rorippa silvatica, Lvsimachia nummularia, Mentha longifolia. V upti vrchu
na mocaristych miestach hromadne rastie Lilium bulbiferum, ale len v
neplodnych druhoch. Okrem toho na mokrych lukach rastie aj Geranium
silvaticum, G. palustre, na suchsich miestach vsak aj Cardaminopsis arenaria.
Nad Certazom vycnievajuce Zamcisko s Pavlisovou nad Brezovicou ma
vcsinou shodujucu sa kvetenu. Na obidvoch striedaju sa typicke jarne rastliny
s horeoznacenymi a horske luky charakterizujucimi rastlinami. Tak na obidvoch
rastu: Phleum alpinum, Geranium silvaticum, Salix silesiaca, Trifolium
pannonicum, Avenastrum pratensis, Trifolium alpestre, Scor:onera humilis,
Pulsatilla alba, Tridentatis orientalis, Poa Chaixii, Gvmnadenia albida, Aira
flexuosa, Senecio aurantiacus, Alchemilla hvbrida, Hieracium aurantiacum.
Ale hreben Certaza ma aj svoje rastliny, ktore som nevidel na Pavlisovej.
Tieto su: Dianthus deltoides (na spodnych lukach), Sagina procumbens,
Orchis sambucina, Carex carvophvllea, Convallaria mafalis, Mafanthemum
bifolium, Succisa pratensis a na temeni Goligury Festuca heterophvlla, Jiola
tricolor I. perrobusca a Achillea sudetica.
Na Certazi na niektorych lukach kosiaruju, t. j. v ohradach ponechavaju
stada oviec vzdy po niekolko noci. Takym spsobom behom jedneho leta
velky kus plochy mozno pohnojit. Na tychto miestach potom rastie bujna
trava, a sice skoro v 100 Arrhenatherum elatius.
Najcennejsiu kvetenu ma skupina Ciernej hory, zvlast stredny konciar
Pavlisova. Vlastnu Ciernu horu uplne vypasaju, tiez aj cast Pavlisovej. Na
vcsej casti az ku konciaru su luky. Zo vsetkych konciarov len na Ciernej hore
su drobne skaly, pretoze su nizke, vcsinu ich kveteny znici pasuci sa dobytok.
Na skalach okrem uz spomenutych drobnych rastlin nasledujuce nachodime:
Cvstopteris fragilis, Drvopteris lobata, dalej Arabis hirsuta, Jiola canina,
J. luteola, Potentilla rubens, Saxifraga tridactvlites, Origanum vulgare, Arabis
arenosa, Carex divulsa I. rubiginosa Marg. Planta sat humilis, ad 2 dm alta,
spiculae parvae, breves, inIeriores solitares, glumellae omnes Ierrugineae. Na
lukach najdeme aj kroviny, prip. zakrpatele stromy. Z krovin spomenutia hodne
su: Juniperus communis, Jaccinium mvrtillus, J. vitis idae. Zo stromov Larix
decidua, Sorbus aucuparia, sotva dosiahne vysky 1 m na Pavlisovej, lebo vietor
a sneh ich zmrzaci; ale aj tieto drobne stromky donasaju tu uzitok.
Luky zaklada lud takym spsobom, ze smerom dolu stale nici les. Na
takychto miestach potom v dobrom humuse vysoko rastie trava a sklada sa
z rastlinstva lesov a horskych luk. Na takychto lukach sbieral som: Lu:ula
cuprea, Carex carvophvllea, Lathvrus silvester, Trifolium ochroleucum,
Stellaria holostea, Stachvs silvatica, Jicia sepium, Solidago virga aurea,
Poa chaixii, Mercurialis perennis, Asperula odorata, Arabis turrita, Poa
annua, Genista elatior, Anemone nemorosa, Ranunculus platanifolius,
Chaerophvllum aromaticum, Carex pairaei, Trifolium pannonicum,
Hvpochoeris maculata L. I. ramosa Marg. Caulis robustus e basi racemosus
cum capitulis 58. Hieracium Bauhini I. compositum Marg. Planta robusta,
ad 90 cm. alta, sarmenta, desunt vel brevia, Ioliola rosularia lanceolata,
acuminata pilis parvis adpressis onusta, InIlorescentia umbellum compositum
simulans, pedunculis lanuginosis paulo glandulosis, Involucrum pilosulum,
glandulosum I. sarmentiflorum Marg. Planta robusta, inIlorescentia umbellum
compositum simulans, Sarmenta omnia cum inIlorescentia, H. ramosum,
H. murorum, H. vulgatum, Pimpinella magna, Avenastrum pubescens, Millium
effusum, Geranium silvaticum, Epilobium angustifolium, Leontodon hispidus,
silneho vzrastu a listy skoro s 5 mm velkymi zubkami.
Na ostatnych lukach podrast na mnohych miestach, tvori Nardus stricta.
Na niektorom mieste skoro celu luku pokryva Anthvllis vulneraria, ktora sa
dostane aj na najvyssi konciar. Dalsie rastlinstvo sklada sa z horskych a
alpskych druhov. Z tychto len vyznamnejsie spomeniem z Pavlisovej: Carlina
acaulis, Festuca ovina, Homogvne alpina, Achillea sudetica, Trollius
europaeus, Trientalis europaea, Mafanthemum bifolium, Jeratrum
lobelianum, Deschampsia caespitosa I. montana, Centaurea pseudophrvgia,
286 287
Trifolium strepens, Thvmus chamaedrvs, Hieracium alpinum, Hvpochoeris
uniflora a jeden jej druh, ktoreho spodna cast korunky je cierna a supiny su
tiez celkom cierne pokryte dlhymi chlpkami a nie zelenohnede. Zjav je celkom
taky, ako medzi Hvpochoeris carpatica aH. maculata, Avena planiculmis,
Sedum carpaticum, Senecio aurantiacus, S. capitatus I. radicatus.
Zaujimavym druhom je posledny, ako by bol prechodny medzi aurantiacus
a capitatus. Su aj take z obidvoch druhov, ktorych kvety su bledozlte a nie
pomarancovito-zlte. Konecne spomeniem z tohoto konciara Cerastium
arvense, ktora tu este aj na najvyssie konciare sa dostane.
Kvetena dediny.
Na uliciach dediny z obvyklych dedinskych plevelov mnoho rastie. Taketo
su: Rumex crispus, R. obstusifolius, Chaerophvllum temulum, Anthriscus
nitidus, Chelidonium mafus, Potentilla anserina, Lamium album, Geum
urbanum, Poa annua, Phlomis tuberosa, Clinopodium vulgare, Geranium
phaeum, Bellis perennis, Lolium perenne, Polvgonum persicifolium, Senecio
vulgaris, Scrophularia nodosa, Hvoscvamus niger, Plantago mafor, Mentha
longifolia, Chenopodium bonus Henricus, Ch. album, Ch. glaucum, Atriplex
patula, Lepidium ruderale, Polvgonum aviculare, Melandrvum album, Lappa
tomentosa, Artemisia vulgaris, Cichorium intvbus, Onopordon acanthium,
Potentilla supina, Echium vulgare a ine plevely. Zemnske kurie dediny
kamenne mury obklucuju, na ktore casom tieto plevely sa vsetky usadia,
medzi inymi este aj Draba nemorosa a Cerastium arvense.
Z ovocnych stromov s vynimkou broskvi a marhul vsetko ovocie dozreje.
Rastlinstvo zahrad tvori smiesanina lucnych a dedinskych plevelov.
* * *
AZ SZAKKELETI-KRPTOK NHNY
RDEKES NVNYE
71
Margittai A.
Asplenium ruta muraria L. var. glandulosum Podp. A Karpatokbol
tudtommal eddig ismeretlen volt. A Bieli-potok a Pop-Ivan csucs alatt ered s
Trebusany mellett mlik a Tiszaba. A vlgy ket oldala granitbol eplt, de a
granit ersen meszes, st itt-ott meszsziklak is vannak a graniton. Ugy latszik
valamikor a vlgyben a granitot mindentt mesz boritotta. Az id vasIoga
azonban lassankint lerombolta a meszkvet, de regi Ilorajabol megmaradt
nehany tagja, mely most a messzel atitatott graniton terem. Ilyen pl. a
Campanula carpathica, mely tipikus meszlako. A vlgy kzeps szakaszan,
a Iresztelep eltt, a vlgybe vezet ut menten kis sziklatmb van, alig
embernagysagu. Ezen a sziklan terem az Asplenium glandulosum. Mirigyes,
apro levelei klnbztetik meg a tipustol. Ugyanezt a harasztot magtalaltam
Ung megyeben, a nevickei var Ialan is, ahol a var. macrophvllum A. et
G. tarsasagaban terem.
Lvcopodium alpinum L. Az Eszakkeleti-Karpatok igen ritka nvenye.
Magam eddig csak a Sztrimba havason szedtem, Boros pedig a Dragobrat
havas tveben talalta meg. Legujabban a Pop-Ivan es a Pietroszul havasok
kzti gerincen szedtem, ahol seregesen terem.
Equisetum ramossisimum DesI. A Bodrogkz homokjanak igen
kznseges nvenye. A hegyek labainal eddig csak a nagyszllsi es
kiralyhazai allomasokon szedtem.
Selaginella helvetica (L.) Spring. Ezt a nvenyt eddig az Eszakkeleti-
Karpatokbol nem ismertk. Erdely tbb helyerl publikaltak. Az Eszaki
Karpatokban sem lattam, pedig a Karpatokat Krsmeztl egeszen a Kis-
Fatraig alaposan ismerem. Pozsonynal leszall egeszen a Duna partjaig. 1937
szen megtalaltam Kiralyhaza mellett, a Szarhegyen. Ez a hegy igen meredeken
ereszkedik le a Tiszahoz s a meredek oldalan, moha kzt seregesen terem a mi
kis nvenynk. Erdelyi elterjedesenek tehat a Tisza a legeszakibb hatara.
Tvpha Shuttleworthii Koch et Sonder. A Vicsa-vlgyben Zanykatol kis
iparvasut vezet a Studencik-vlgybe. Eme vasut menten, a hegyodalmenti
arokban terem.
Julpia mvuros (L.) Gmel. Munkacs mellett, a petroleum-Iinomito es a
teglagyar kztt.
Carex umbrosa Host. Holubina es Polena kzt a Pinye-patak bal partjan
elterl hegyi reteken seregesen.
Carex polvgama Schk. BordaIrd krnyeken, nedves reteken, az Eperjes-
Tokaji hegysegben.
Leucofum aestivum L. Az Eszakkeleti-Karpatokkal erintkez siksag
nedves retjeinek szep disze. Klnsen a Tisza partjan elterl nedves reteken
terem seregesen. Beregben Ielhatol a hegyek kze (nedves reteken Holubina
es Polena kztt).
___________________________________________
71
Bneme ony6nixonano y Botanikai Kzlemenyek. 1938. 35, K 1-2.
Old. 58-63.
288 289
Narcissus angustifolius Curt. Javorka S. szerint (Magyar Flora pag. 187.)
hegyi reteken seregesen terem. A. et G. szerint (Synopsis III. pag. 397.) az
Alpokon egeszen 2000 m magassagig hatol Iel. Az Eszakkeleti-Karpatokban
eddig csak a vlgyek sik es nedves retjein szedtem. Igy Fornos, Dercen, Huszt,
Szaldobos mellett. 1935-ben a trebusanyi Pop-Ivan havast masztam meg.
A havas nyugati reszen ket csucs: Preluka es a Serban emelkedik. Oldalaikat
srn boritja a Juniperus nana, melynek bokrai kztt, 1600-1700 m
magassagig szorvanyosan, a Pop-Ivanon pedig, a csucs alatt, a deli oldalain
elterl legeln seregesen terem a Narcissus.
Crocus banaticus Gay. Errl a balkani nvenyrl Javorka (Flora
hungarica, pag. 189.) azt mondja, hogy Erdelyben, Ugocsa, Maramaros, Bereg
megyeben es a Bansagban terem. Magam eddig Ugocsaban, Nagy-Szlls
mellett a Hosszuerdben, a Szarhegyen, Kiralyhaza mellett, Maramarosban
Huszt es Rakasz kztt szedtem. Munkacson egy izben nehany legeny kalapja
mellett lattam meg, kik Bogdany (Maramaros m.) krnyeken szedtek.
Beregben eveken keresztl hiaba kerestem. 1935 tavaszan, az egyik kollegam,
Dr. Janski arrol ertesitett, hogy szlIaluja, Kisalmas (Zaluza) mellett nemcsak
tavasszal, hanem sszel is terem egy ,kukicska, ahogyan a Crocus-t nalunk
a nep hivja. Szeptember vegen Ielkerestem ezt a Ialut, mely Munkacstol
10-15 kilometernyire Iekszik keletre. Kzvetlenl a Ialu Ieletti tlgyes szelen,
st az erdn kivli reteken is seregesen talaltam a Crocus banaticus-t. Erdekes,
hogy egyetlen peldanyt sem leltem a bkksben, pedig csak egy arok valasztja
el a tlgyestl. Zaluza tehat a legeszakibb termhelye.
Parietaria officinalis L. A nevickei varrom udvaraban tmegesen.
Stellaria holostea L. I. devestita Zapal. A tipikus St. holostea nalunk
nagyon kznseges. A I. devestita aprobb es a cseszeleveleiknel csak
valamivel hosszabb szirmaival tnik ki. Levelei is husosabbak, mint a tipusnal
es a nveny teljesen kopasz, legIljebb a kocsany a viragok alatt kisse pelyhes.
Terem a maramarosi Pop-Ivan havason, sziklas, Ives helyeken, kb. 1800 m
magassagban.
Stellaria laxmanni Fisch. Nalunk eleg ritka nveny. A kvetkez
helyeken szedtem eddig: vizlevezet csatornaikban Ors es Szentes kztt,
Zemplen megyeben; a batyui allomas hatarmgtti alloviz partjain, a
Nagybegany melletti szlhegyek labainal elterl mocsarakban,
Beregmegyeben es nedves, mocsaras reteken a kereszturi kis korcsmanal,
Ugocsaban.
Cerastium arvense L. Ezt a nvenyt eddig csak a beregszaszi allomas
krnyeken szedtem es azt hittem, hogy hozzank behurcolas utjan jutott.
Nagybegany mellett, a szlhegy aljan elterl mezk mezsgyein es a retek
szelein azonban ep olyan krlmenyek kztt n, mint az Eszaki-Karpatokban.
Ezert ezt a nvenyt nalunk honos nvenynek tartom.
Sagina ciliata Fr. A dedai es beganyi szlhegyek aljan elterl
legelk szelein nagyon szorvanyosan. Peldanyaim megkzelitik a
I. depressa F. Schultz-t.
Moehringia muscosa L. A Vicsa-vlgyben Hanykovica mellett,
Beregmegyeben.
Spergularia marginata (DC.) Kittel. Aknaszlatinan a sobanya krnyeken.
Silene viridiflora L. Nalunk a legritkabb nvenyek egyike. Bokros
helyeken csak a Feketehegyen, Ugocsaban es a Nagyhegyen, Munkacs mellett
szedtem.
Melandrvum nemorale (HeuII.) A. Br. Erds, bokros helyeken a Latorca
vlgyeben, Hanykovica es HarsIalva kztt, Bereg megyeben; a nevickei
var alatti erdben, Ung megyeben.
Dianthus campestris M. B. Ezt a bevandorolt nvenyt evekkel ezeltt a
munkacsi allomasrol kzltem. Azota itt a termhelyet beepitettek es igy e
helyen kipusztult. Ujabban megtalaltam a kiralyhazai allomason, Ugocsaban.
Ez az allomas nagyobb, mint a munkacsi es az a hely, ahol a teherkocsik
allnak, gondozatlan, azert remelhetleg itt ez a szep szamban term szegI
meg is Iog honosodni.
Ranunculus lateriflorus DC. Az Eszakkeleti-Karpatok labainal elterl
siksag nvenye. A hegyek kztt sehol sem lattam. A Bodrogkznek saros,
de nagy Ivel be nem ntt, st a szantoIldek kiazott helyein, neha seregesen
is terem. A videk tbbi reszein azonban eleg ritka nveny. Beregben csak
Batyu, Deda, Nagybereg krnyeken es a Szernye-mocsar egyes helyein
szedtem. Ugocsaban eddig csak Salank krnyeken lattam.
Sempervivum soboliferum Simk. I. hirtellum Schott. Az Eszakkeleti-
Karpatok Sempervivumokban igen szegenyek. Az Eperjes-Tokaji-hegylanctol
kezdve, egeszen a Tisza eredeteig, 900-1000 m magassagban mindentt terem
a Sempervivum montanum L. es annak termetesebb alakja a I. heterophvllum
Hazsl., de mindentt csak szalankint. Sargaviragu es meszet kedvel
Sempervivum-ot csak Maramarosban, a Berlabaszka melletti Pietroszul nev
havas mesz sziklain szedtem.
290 291
Sorbus aucuparia L. I. lanuginosa Kit. A siksagi erdben Posahaza mellett
Beregmegyeben.
Lupinus polvphvllus Lindl. Ez a nveny Maramarosmegye minden
nagyobb vlgyeben seregesen terem. E megyebl lassan eszak Iele terjed.
Beregmegyeben HarsIalva es Tibava kzsegek kztt uj ut eplt. Ennek az
utnak oldalain 1937-ben mar tmegesen ntt, ugyhogy batran besorozhatjuk
Ilorank meghonosodott tagjai kze.
Genista tinctoria L. I. oligosperma Andrae. Az Eszakkeleti Karpatokban
a magasabb termet G. elatior terem. A tipikus G. tinctoria-t videknkn
eddig meg nem szedtem. A Berlabaszka havas kzel Iekszik a Pop-Ivanhoz
es lejtje meredeken bocsatkozik le hozza s 1600 m, magassagban egy gerinc
kti ssze a ket havast. A Berlabaszka havasnak a gerincen lev labanal
meszkszakadek van s ennek szelein talaltam 1936-ban a Genista tinctoria
aprobb termet es kopaszodo alakjat, a I. oligosperma-t, amelyet eddig csak
Erdely havasairol ismertnk.
Lathvrus pratensis L. I. sepium Scop. Sziklas Ives helyeken a Pop-Ivanon
Trebusany mellett. Alacsony, alig 20-30 cm. magas, kopaszodo, viragzata
keves- (2-5) viragu es egyoldalra nez.
Lathvrus nissolia L. Videknkn igen ritka. Tbb termhelyrl ismerem,
de mindentt csak szalankent terem. Nem is allando nveny. Hol itt, hol ott
ti Iel a Iejet, hogy azutan ismet eltnjn. Nalunk eddig a kvetkez helyeken
szedtem: Perbenyik es Kiralyhelmec kztt az arok szelen, reten Ladmoc
Iltt, Zemplen megyeben, Ives helyeken Ungvar mellett es Nagyhegyen
Munkacs mellett.
Euphorbia carpatica Wol. 1932-ben Iedeztem Iel a maramarosi Stich es
Tatulska kzti gerincen. 1935-ben mar Beregmegyeben is megtalaltam.
Vezerszallasnal (Podpolovce) a Latorcaba mlik a Zsdenyovka-patak.
A Latorca es a Zsdenyovka eredete kztt elterl Pikuj-hegysegnek Pikuj
es Zelemen nev csucsain kzvetlenl a csucs alatt terem.
Euphorbia peplus L. Munkacs uccain, hazak tveben. Valoszinleg
behurcolva.
Impatiens Rovlei Walpers. Batyutol egesz Volocig, a vasuti allomasok
kedvenc disznvenye. A Ielvideken sok ruszin haza eltt is terem e szep
virag. Itt-ott azutan el is vadul, igy a Vicsa-vlgyben Osszatelep es Hanykovica
kztt.
Oenanthe silaifolia M. B. Videknkn igen ritka; Oenanthe-k nalunk a
siksagon es a nagyobb vlgyek also szakaszain elnek. Leggyakoribb meg az
Oenanthe banatica, mely minden nedves arokban, vizenys reteken neha
seregesen is terem. Allovizekben, csatornaban n az Oenanthe silaifolia,
amelyet eddig szalankent a kvetkez helyeken gyjtttem: nedves reteken
Ungvar es Csap mellett, Ung megyeben; az utmenti arokban Munkacs es
Felso-Kerepec kztt, Posahaza mellett Bereg megyeben; kereszturi kis
korcsma krl, Tiszaujlakon az allomas melletti arokban es Verce mellett
Ugocsaban. A talakkal egytt a szalaslevel I. media Griseb. is n.
Trientalis europaea L. Fves helyen a Javornikon Ung megyeben; a
Pikujon Beregben es a Dragobraton Maramaros megyeben.
Svmphvtum uliginosum Kern. Batyu es Beregszasz kztt emelkedik a
Mezkaszonyi szigethegyseg. Beregszasz Iell az e1s hegy a Dedai, a masodik
a Beganyi, a harmadik a Mezkaszonyi szlhegy. A Dedai-hegy nyugati
reszen nedves retek es erdk terlnek el, melyek egeszen a Beganyi, illetve a
Kaszonyi-hegyig huzodnak. E retek vizeit arok gyjti ssze, mely kzvetlenl
a Beganyi szlhegy deli labanal huzodik. Ebben a vizes arokban seregesen
terem a Svmphvtum uliginosum. Tarsasagaban a kvetkez nvenyek
teremnek: Oenanthe banatica, Carex bri:oides, C. acutiformis, Jiola elatior,
Juncus atratus, Gratiola officinalis, Iris pseudacorus, Euphorbia palustris,
Caltha palustris, Jaleriana officinalis, Juncus compressus, Stellaria laxmanni,
Leucofum aestivum. E helyen a Svmphvtum officinale is n, s a ket Iaj kzti
atmeneti alakok, a S. pseudopterum Borb. es a S. inundatum Menyh. is bven
teremnek. A S. uliginosum-ot megtalaltam meg a vasut menti arokban Begany
es Mezkaszony kztt is.
Anchusa Barrelieri Vitm. Nagyszlls krnyeken seregesen terem.
E helyrl lassankint nyugatra vandorol a vasut menten es ma mar Sztrabicso,
Eszeny, Szomotor allomasokon is n.
Pulmonaria montana Lej. Munkacs krnyeken a szlhegyeken,
erdkben, Zanykan ret szelen.
Jeronica fruticans Jacqu. A Trebusany melletti Pietroszul-havas
meszsziklain a Campanula carpatica tarsasagaban.
Jeronica bellidioides L. A Trebusany melletti Pop-Ivan havas sziklas
helyein, nagyon szorvanyosan.
Jerbascum Hinkei Friv. A J. lanatum kzeli rokona. Viragai hosszu,
egyszer Irtkben srn helyezkednek el. Cseszeje kopasz, csak itt-ott lathato
a cimpak szelein egy-egy hosszunyel mirigyszr. Erdely eszaki videkeinek
es a Bihar-hegysegnek nvenye, Maramarosra uj. Terem a Berlabaszka
havasnak a Pop-Ivan Iele nez oldalan, meszes talajon.
292 293
Plantago indica L. Az alIldi resz homokjan kznseges. Ugocsaban
Kiralyhaza allomason nem homokon terem.
P. media L. v. oblongifolia Schur. Fves helyen a Jablonica-hagon,
Maramaros megyeben; Dvorjany melett, Zemplen megyeben.
Jaleriana tripteris L. I. bifuga Simk. A Latorca vlgyeben Hanykovica
mellett, Bereg megyeben.
Knautia longifolia (W. et K.) Koch. A Fekete-Tisza eredete krl es a
Berlabaszka havas Pop-Ivan Iele es gerincenek Ives helyein, Maramarosban.
Legeszakibb termhelye.
Echinops commutatus Jur. Erdelyi nveny. Eddig azt hittk, hogy csak
Beregtl es Szatmartol delre terem. A Latorca Iolyot tartottuk legeszakibb
hataranak. Az ungmegyei Szerednye melletti szlk egyik borhaza krnyeken
azonban seregesen terem. Azonkivl a Nagykapos melletti Orto partjain is
szedtem nehany peldanyt. Onokovec krnyeken (Ungvar utan Uzsok Iele az
els allomas) is terem. Tehat legeszakibb elterjedesi hataraul az Ung-Iolyot
jellhetem meg.
Anthemis carpatica W. et K. Bucek egyik cikkeben (Prispev ku kvetene
zeme Podkarpatoruske a Slovenske) nem ismerve a magyar irodalmat
sok nagyon kznseges nvenyt (pl. Afuga reptans, Achillea millefolium,
stb.) uj adatkent sorol Iel. Van azonban nehany igen erdekes adata is, de
kztk nehany teves vagy ketes is igy a Pop-Ivan havasrol (Trebusany)
publikalja a Chrvsanthemum alpinum-ot. Engem ez a kis nveny nagyon
erdekelt, mert Maramaros havasain nem szedtem. 1935. augusztus elejen
indultam el e nveny Ielkeresesere. A trebusai Serban-havas csucsan
megtalaltam az Anthemis carpatica-t, mely a Pop-Ivan-csucs sziklain is
tmegesen terem. Chrvsanthemum atpinum-ot azonban sehol sem tudtam
talalni. Valoszin, hogy a Bucek Chrvsanthemum alpinum-ja nem mas, mint
az Anthemis carpatica. Nvenynk a kvetkez nvenyek tarsasagaban n:
Rhodondendron Kotschvi, Juniperus nana, Gnaphalium supinum, Hieracium
alpinum, Phvteuma spiciforme, Potentilla aurea, Juncus trifidus, Festuca
supina, Jiola declinata, Scor:onera rosea, Achillea lingulata, Arnica
montana, Pulsatilla alba, Leontodon croceus, L. Jagneri, Avena versicolor,
Campanula Kladniana, Hvpericum alpigenum, Dianthus compactus.
Centaurea diffusa Lam. Videknk haborus emleke. A haboru alatt
Oroszorszagbol vagy a Balkanrol kerlt hozzank. Eddig ket helyrl kzltem,
a munkacsi es a batyui allomasrol. A batyui allomasrol, ahol a sinek kztt
termett, mar kipusztult. A munkacsi allomason, bar itt is ersen irtjak, meg
ma is terem. Ujabban a kiralyhazai allomason is megjelent es igen nagy
tmegben terem, ugyancsak az Artemisia austriaca tarsasagaban.
Centaurea carpatica Porc. Bliznica hegyi retjein, Krsmez mellett a
Fekete-Tisza Iels Iolyasa krli hegyi reteken, a Jablonica-hagon, Maramaros
megyeben. A Vicsa-vlgyben Zanyka krl, Bereg megyeben.
Cirsium silesiacum Schltz. (C. canum x palustre) a Szernye mocsarban
Fornos mellett.
* * *
MEG1EGYZSEK A MAGYAR ELA1INE-FA1OK
ISMERETHEZ
72
BEMERKUNGEN ZUR KENNTNIS DER UNGARISCHEN
ELA1INE-ARTEN
Margittai Antal
A magyar Elatine-k szisztematikai Ieldolgozasaval eddig egyetlen m
Ioglalkozott, dr. Moesz G. ,Magvarors:ag Elatinei c. monograIiaja, mely
a Magyar Botanikai Lapok 1908. evIolyamaban jelent meg. A szerz ebben
a mveben gondos es krltekint munkat vegzett, ugyhogy ilyen alapos
munka megjelenese utan barki meltan Ielvetheti azt a kerdest, hogy kinek,
miIele megjegyzesei lehetnek meg. Hogy megis mereszkedem ezeket a
megjegyzeseket tenni, arra alapos okaim vannak.
Altalaban a botanikusok azt gondoljak, hogy az Elatine-k mocsari
nvenyek. Velemenyk azonban csak reszben Iedi az igazsagot. Az Elatinek
inkabb a nedves, saros helyek nvenyei, ritkan Iordulnak el viz alatt vagy
mocsarban. Az Elatinek, klnsen az atellenes level Elatine-Iajok apro
nvenyek es igy olyan nedves saron elnek, amelyen meg nagyobb mocsari es
vizi nvenyek nem telepedtek le. Ha a botanikus Elatine-ket keres, jol teszi,
ha az utak menti arkok meg Ivel be nem ntt saros helyeit, a szantokon
keresztlvezet utak katyuit, szekervagasainak bels reszeit vizsgalja meg.
A szantoIldek vizeit levezet aprobb csatornak saros helyei is halas terletek
lehetnek. Nagyobb csatornak partjait csak ott kell megnezni, ahol a joszag
___________________________________________
72
Bneme ony6nixonano y Botanikai Kzlemenyek. 1939. 36, K 5-6.
Old. 296-3O7.
294 295
vizre jar es a partot alaposan sszetaposta. Ilyen helyeken gyakran talal az
ember Elatine-ket. Nagyobb mocsaraknak csak azokat a partjait erdemes e
celbol atkutatni, ahol olyan saros helyek vannak, amelyekbl eppen hogy
elparolgott a viz vagy amelyek sekely viz alatt vannak, de egyeb mocsari
nvenyek nincsenek meg rajtuk. Vegl sokszor halas terletek a kiazott
szantoIldeknek ama reszei, melyeken ilyen nedves, saros Ioltok vannak.
Tudjuk, hogy klnsen az atelleneslevel Elatinek Ilorank legritkabb
tagjai. Sok botanikus egesz eleten at botanizal es Elatinet a termeszetben
nem lat, es ha lat, legtbbszr csak nehany gyepet. Florank stkseinek
nevezhetnem, melyek ma itt vagy ott egy szerencses botanikus szemei ele
kerlnek, azutan eltnnek es csak evek vagy evtizedek mulva jelennek meg
ujra ugyanazon a helyen. Az Elatinek igen kenyes joszagok, magjaik csak
bizonyos nedvesseg mellett csiraznak. Ha szaraz evek kvetik egymast,
termhelyk kiszarad, ellepi a magas I es az Elatine-magvak varnak a
csirazassal mindaddig, mig a termhelyet egyket even at ellepi a viz, megli
a nagyobb Iveket es a csirazasra alkalmas sarra valtozik a talaj. De az
ellenkezje is elIordulhat, T. i. a termhelyet nehany even at a magas viz
Iedi be. Az Elatine-k a csirazassal ekkor is varni Iognak, mig a viz ujbol
leIolyik a termhelyrl.
Eppen azert, mert olyan ritkan jnnek ezek az Elatinek botanikusok szeme
ele, kerlt az irodalomba annyi elnevezes, tevedes es zrzavar. Ugyanaz az
Elatine klnbz eletkrlmenyek kztt klnbz alakunak mutatkozik.
Szarado saron szedett es ennek alapjan leirt Iajon, ha mas azt vizes saron
vagy olyan saron talalja, melyet 1-2 cm viz borit, knnyen olyan belyegeket
talal, melyek a szarazabb saron nv Elatine-tl elterek; erre uj nevvel latja
el, elter Iajt lat benne. Ilyen modon a keves helyszini tapasztalat miatt a
klnbz szerzk ugyanazt az Elatinet klnbz Iajkent Iogtak Iel es
klnbz nevekkel lattak el.
gyhiszem, en voltam az a szerencses botanikus, aki a Bodrogkzben es
a beregi sikon a legtbb Elatine-t Iigyelhette es gyjttte, meg pedig ismetelten
ugyanazokat a Iajokat klnbz nedvesseg helyeken, klnbz
eletkrlmenyek kztt. Ezert nyugodtan mondhatom, hogy alaposan ismerem
ket. Az E. alsinastrum-bol legkevesebb 350 ivre valot, E. hungarica neven
tbb mint 350 ivet, E. Oederi neven szinten tbb mint 350 ivet szedtem es
vegl E. ambigua neven tbb mint 550 ivet gyjtttem. Minden ivre 5 gyepet
szamitva, a begyjttt Elatinek szama megkzeliti a 10.000 gyepet.
Eme b tapasztalataim alapjan kivanom elterjeszteni megjegyzeseimet
a Bodrogkzben es a beregi sikon elIordulo Elatinek-rl.
1. Elatine alsinastrum L. A leggyakoribb Iaj. Csaknem minden nedves
saron, katyuban, mezei csatornak szarado sarain, meg erdk saros helyein is
meg lehet talalni. Ha az agyagos sar a juliusi nap melegetl hirtelen kiszarad,
annyira megrepedezik, hogy az ember a repedesekbe kezet is beledughatja, s
megis, ahol a saron egy kis Iekete Iolt mutatja a nedvesseget, ezeken a helyeken
vagy a repedesek szelein ott tengdik az E. alsinastrum. Ilyen helyeken apro
marad, alig eri el az 1-4 cm magassagot. Minel nedvesebb a termtalaj, annal
nagyobbra n. Ha 5-10 cm mely vizben es jo talajban terem, ugy 15-20 cm
magassagot is eler. Van egy ivem a Talyba tobol Szomotor melll, amelyen
egy 5-agu es 57 cm hosszu E. alsinastrum Iekszik. A nedvesseg Ioka
megvaltoztatja az E. alsinastrum magassagat. A magassag szerint kisebbedik
vagy nagyobbodik a levelek hossza, szelessege, husos volta, szinezete es
dessege, a termes, parta, csesze, st a magvak nagysaga is. Valtozatlanul
marad azonban a levelek rvs allasa, csesze- es partaleveleinek, porzoinak,
bibeinek szama es tbbekevesbe a magvak alakja. Az elbbi, a nedvessegtl
Igg jegyek nem lehetnek es nem is tekinthetk Iaji belyegeknek. Az
E. alsinastrum Iaji belyegei csak az utobbiak, azok, amelyek a talaj nedvessegetl
Iggetlenek. Nem is akadt botanikus, aki ezeket a nedvessegtl Igg
belyegeket Iaji belyegeknek vette volna, mert az rvs levelallas elegge
megklnbzteti minden mas Elatinetol es mert nem is olyan ritka, mint az
atelleneslevel Elatinek. Senkinek sem jutott eszebe, hogy a klnbz
magassagu E. alsinastrumokat kln Iaji nevvel lassa el. Seuberta talaj
nedvesseg! Iokozata szerint haromIele alakjat klnbzteti meg: I. terrestris,
I. aquatica es I. fluitans. Teljesen osztom Moesz nezetet, hogy ezekre a
megklnbztetesekre sincs szkseg. Amint alabb latni Iogjuk, mar nem ilyen
ovatosak voltak a botanikusok a tbbi Elatineknel. Gyjtemenyemben a
kvetkez helyekrl van E. alsinastrum. Muzsaly (Bereg), Veke (Zemplen),
Nagykapos (Ung), Vitka (Szabolcs), Opalyi (Szabolcs), Kisharsany (Bereg),
Beregszasz, Kiralyhelmec (2-5 cm), Perbenyik (Zemplen), Bely (Zemplen),
Komoroc (Ung), Vasarosnameny, Barthaza (Bereg), rs (Zemplen), Makaria
(Bereg), Lelesz (Zemplen), Salank, mar dombon (Ugocsa), Szomotor
(Zemplen), Csap (Ung), Battyan (Zemplen), Batyu (Bereg), Talybato
Szomotor mellett (57 cm), Izsnyete (Bereg), Posahaza (Bereg), Nagy-Ibolyasto
Kiralyhelmec m. (Zemplen).
296 297
2. Elatine Oederi Moesz (E. gvrosperma Dben, hvdropiper L. p. p.,
E. hvdropiper Oeder). Ezt az Elatinet videknkn csak egy helyen szedtem,
es pedig Kiralyhelmec mellett a Nagy-Ibolyas toban. Legelszr a Nagy-
Ibolyas to deli partjan, egeszen 5060 cm. mely viz alatt is. Mar aprilis vege
Iele bven lattam es minel bvebben volt a viz alatt, annal nagyobbak voltak
a gyepek, de a levelek is. Minthogy mar aprilisban teljesen erett termessel
szedtem ket es ilyen mely viz alatt, bizonyos, hogy ez a Elatine a viz alatt at
tud telelni. A kvetkez evben annyira leapadt a to vize, hogy ez a termhely
szarazza valt es az Elatine kipusztult innen. Megtalaltam a to eszaki reszen,
sekely vizben, augusztus vegen bimbos es viragzo allapotban. Az Elatine-
gyepek itt aprobbak voltak, levelei szinten nagyon aprok. Latszik, hogy ekkor
csiraztak es nem teleltek at a viz alatt. Minthogy, legalabb is e helyen, ez az
Elatine mindig viz alatt n, azert eletkrlmenyei ugyanazok, miert is
rendkivl allandonak mutatkozik. A negymeret virag ezt az Elatine-t az
E. campvlosperma es E. hungarica csoporttal hozza rokonsagba. Moesz G.
kulcsa szerint az E. Oederi-t jellemzi a ,Ilores sessiles vel subsessiles. Sepala
Capsula breviora. Az E. hungarica-t es campvlosperma-t viszont a ,Ilores
pedunculati. Sepala Capsula longiora. A magam reszerl a kocsany hosszu
vagy rvid voltat nem emelnem Iaji belyegge. Nincs olyan Elatine Iaj, melyre
azt lehetne mondani, hogy ,Ilores sessiles. A masik szo pedig ,subsessiles
zavarba hozhatja az embert. Mit csinalunk pl. olyan hungarica-val, amelynel
a virag ,subsessiles vagy esetleg akadnak peldanyok, amelyiken ,sessiles.
Az E. Oederi-t az E. campvlosperma, illetleg a hungarica-tol eleg jol
klnbzteti meg a cseszelevel hossza es a magvak alakja. Az E. Oederi
cseszeleveleit alig lehet eszrevenni es azok elviritas utan rendesen lehullanak,
a masik kettnel a cseszelevelek a toknal hosszabbak es megmaradok. Nem
tudok teljesen egyeterteni Moeszszel abban a tekintetben, hogy azert, mert a
magvak ugyanannal az Elatine-nel sokIele alakuak, a magvak segitsegevel
ne lehetne egymastol a klnbz atellenes level Elatine-ket
megklnbztetni. St, ha a viraglevelek lehullanak, egyedl a mag az,
amelynek segitsegevel meg lehet hatarozni az Elatine-ket. Ha az ember csak
erett magot vizsgal meg, ugy tapasztalja, hogy a magvak 70-80-a ugyanazt
az alakot lti Iel. Az ikonograIiakban sok hamis es rossz kep van az egyes
Elatine-magvakrol. Az E. Oederi magjat teves rajzban tnteti Iel Javorka
Csapody ikonograIiaja 2379. abraja (nalam I. t. 13. kep). Ilyen alaku magvakat
csak az eretlen magvak kztt (I. t. 8. abra) talaltam. Az erett magvak (I. t. 1
15. abra) rendesen a nem kldks reszkkel annyira meggrblnek, hogy
csigaalakot vesznek Iel, vagy rendesen ezzel a vegkkel erintik a mag testet
(I. t. 3. abra), sokszor pedig ra is mennek ezzel a veggel a testre (I. t. 2. abra),
altalaban azonban ez a vegk majdnem 90-ban a mag teste Iele hajlik (I. t.
4. es 5. abra). A hungarica es gvrosperma magjai pedig mindket vegkkel
grblnek es rendesen patkoalakuak. Minthogy ennek az Elatine-nak magjat
a gvrosperma szo nagyon jellemzi, sokkal szerencsesebbnek talalnam, ha az
E. Oederit E. gvrosperma Dben nevvel jellhetnk.
3. Elatine campvlosperma Seub. E. hungarica Moesz. Hogy e kettt egy
nev ala Ioglalom, mutatja, hogy e kett kzt nem tudtam olyan belyegeket
talalni, melyek indokoltta tennek, hogy ezeket ket Iajnak tekintsem. E ket
Elatinet egymastol a kocsany hosszusaga es a partalevel meg a cseszelevel
egymaskzti viszonya klnbztetne meg. Az E. campvlosperma kocsanya
hosszabb a levelnel, a hungarica kocsanya legIeljebb akkora, mint a level
hossza. Az E. campvlosperma partalevele nagyobb a cseszelevel Ielenel, az
E. hungarica-nal a parta legIeljebb Iele a csesze levelenek. Minden egyeb
lenyeges jegyk megegyez. A ket megklnbztet belyeget azonban nem
tekintem annyira Iontosnak, hogy a ket Elatinet ket Iajnak tekintsem.
Klnben tapasztalataim is nekem adtak igazat. Ezt az Elatinet az alabbi
helyeken szedtem: Bodrogszerdahely es Szomotor kztt (Zemplen
megyeben) egy parlagon hagyott kukoricas kiazott helyein. Az esviz gyorsan
kiszaradt es a talaj nedvessege mar ersen cskkent, amikor az Elatine-ket
gyjtttem. A gyepek kicsinyek, a levelek szelesek, husosak es piroslok voltak,
a kocsanyok pedig alig erik el a level hosszanak Ielet. Teljesen megegyezik
ez a diagnozis a Moesz-Iele hungarica diagnozisaval. Ugyanezt az Elatinet
meg Vasarosnameny, Kiralyhelmec krl es a Talyba-to keleti partjan
Szomotor mellett is gyjtttem. Kiralyhelmec mellett a Nagy-Ibolyas to
nyugati partjain termett ez az Elatine. Regebben, szarazabb evekben e helyen
szantoIldek voltak. A szedes eveben e szantokat a to vize boritotta es eppen
visszavonuloban volt a viz, mar csak a mezsgyek allottak viz alatt. A mezsgyek
oldalain es a sekely vizben nagyobb tmegben termett Elatine-nk. A szarazabb
helyeken az Elatinek kocsanyai rvidebbek voltak a level hosszanal. Ugyanezt
tapasztaltam a talybatavi es a vasarosnamenyi Elatinek-nel is. St a
vasarosnamenyi Elatine-k kztt van egy gyepem, amely kezdetben szarazabb
298 299
talajon elt s igy az els viragok kocsanyai rvidek voltak, de azutan jtt egy
nehanynapos es, a gyep uj agakat hajtott es azokon mar a levelnel hosszabb
kocsanyu termesek vannak. Ezek a tapasztalataim bizonyitjak, hogy a
kocsanyok hossza a talaj nedvessegenek Iggvenye s igy nem lehet Iaji belyeg.
A parta hosszabb vagy rvidebb volta sem lehet az. A parta es csesze viszonya
mas a Iiatal es mas az idsebb viragnal. Mas csaladokban is talalkozunk
olyan esetekkel, ahol a parta az egyik alaknal hosszabb, a masik alaknal pedig
rvidebb a cseszenel. Csak egyet emlitek, az Agrostemma githago ket alakja
is ilyen. Az A. githago I. nicaeensis Lk. partaja hosszabb, a I. microcalvx
Dll partaja pedig rvidebb a cseszenel. Senkinek sem jutott eszebe, hegy e
ket konkolyt kln Iajnak tekintse. A szarazabb helyen nv
E. campvlosperma levelei husosak, vrsl szinek, a nedves helyeken nvk
pedig dek, salataszerek. A lenyeges valtozatlan Iaji belyegek mind a kettnel
ugyanazok. A viragok mindkettnel negymeretek, a cseszelevelek
hosszabbak a toknal es megmaradok, le nem hullok. A magvak is mind a ket
Elatine-nel teljesen megegyezk. Az I. tablan a 17. abra Moesz rajza es az
E. hungarica Moesz magjat abrazolja; ez patkoalaku. A 18. rajz annak az
Elatine-nek a magjat abrazolja, amelyrl az E. campvlosperma-t Seubert leirta.
Ha ezeket sszehasonlitjuk, latjuk hogy a ket mag alakja ugyanaz. Az I. t.
19-34. rajza az en E. hungarica-im magjanak klnbz, normalis es
rendellenes alakjait tnteti Iel. A magvak 60-70-a a 19. es 20. rajzon lathato
patkoalaku, vagyis teljesen megegyeznek az E. campvlosperma es a Moesz-
Iele hungarica magvainak alakjaval. A II. tablan a 41-62. abra a bodrogkzi
E. campvlosperma magvait abrazolja. Amig 60-70-a itt is patkoalaku es
teljesen megegyezik a SeubertIele campvlosperma es a Moesz-Iele hungarica
magalakjaval. Ezek alapjan az E. campvlosperma Seub. es az E. hungarica
Moesz-t egy Iajnak tartom es legIeljebb ugyanannak a Iajnak ket termhelyi
alakjarol lehet szolni. A ket alak diagnozisa tehat a kvetkez:
E. campvlosperma Seub. a. I. tvpica Marg. Pedunculi inIeriores et medii
Ioliis aequantes usque Iolia duplo superantes.
b. I. hungarica (Moesz). Pedunculi inIeriores et medii subsessiles vel
dimidium Iolii aequantes aut Ioliis subaequantes.
4. Elatine triandra Schk. E. ambigua Wight. Ezeket ugyancsak egy
Iajnak tartom. Mindkett viragja harommeret. De mig az E. ambigua harom
cseszelevel, addig allitolag a triandra-nak csak ket cseszelevele volna.
A masik megklnbztet jegy az volna, hogy az E. triandra viragai lk, az
ambiguae pedig nyelesek es a nyelek elerik a level hosszanak Ielet, st neha
a levelnek a hosszat is. Ebbl az Elatine-bl szedtem es lattam a legtbbet.
Legelszr 1926.-ban szedtem Boros Adam utbaigazitasa alapjan, oktober
havaban Csap mellett, a legel pocsolyas helyein, marhalabnyomok bels
saros reszeben. Javaban viritott, levelei dek, salataszerek voltak. Latszott,
hogy az szi es bven nedvesse tette a talajt, azert a viragok mind
kocsanyosak voltak. Diagnozisuk teljesen megIelelt az E. ambigua
diagnozisanak, kiveve a magvakat. A kvetkez evben augusztus honapban
ugyancsak ezen a legeln a Csap-Ungvar kzti orszagut menten az arokban
is eleg bven termett ez az Elatine. Az arok sara azonban mar szaradoIelben
volt s igy az Elatine levelei mar husosabbak, vrslk voltak, viragai pedig
lk, vagy majdnem lk (subsessiles). A diagnozisuk megIelel az E. triandra
diagnozisanak. Ugyanezt az Elatine-t szedtem Baktatanya mellett,
Beregszasztol nem messze a Verke partjan. A Verke partjat alaposan
sszetaposta a legelesz es vizre jaro joszag. A talaj nem volt mindentt
egyIorman nedves. A szarazabb saron l, a nedves talajon es a viz alatt
nyelesviragu Elatine-k termettek. Hasonlokepen RaIajnaujIalu es Kisdobrony
mellett a csatorna partjan szinten nagyobb tmegben terem ez az Elatine.
Nedves talajon viragai nyelesek, szarazabb talajon termke pedig lk vagy
majdnem lk. A legnagyobb tmegben Makaria mellett a Szernye-mocsarban
Iigyeltem meg. A szantoIldek talajvizet egy Irissen asott arok szallitotta a
nagyobb csatornakba. A szedes idejen mar alig volt viz benne, de sara meg
eleg nedves volt. Ebben a csatornaban seregesen termett es minthogy bven
el volt latva nedvesseggel, a viragok legnagyobb szazaleka nyeles volt, tehat
az E. ambigua-nak Ielelt meg. Felmerlt a kerdes, hogy ebbe a teljesen ujonnan
asott csatornaba honnan kerlt az Elatine magja. Erre a kerdesre a kvetkez
evben kaptam meg a Ieleletet. Az Elatine csakis a szantoIldeken
keresztlmen csatornaban termett es hasztalanul kerestem olyan
csatornakban a Szernye-mocsar terleten, melyek reteken vagy legelkn
mentek keresztl. A szantoIldeken keresztlmen arok partjain kukoricasok
terlnek el. A kvetkez ev junius honapja rendkivl ess volt, ugyhogy e
kukoricasok tbb holdja viz ala kerlt, kiazott. Julius honapban Ielkerestem
ezt a helyet es a kiazott Ildeken tbb hold terleten srn lattam Elatine-
300 301
nket, de mar elszaradva. Kepzelhet, hogy milyen gynyr lehetett korabban
a tbb ezerre men Elatine-gyep. Az itt term Elatinek mindannyian l
vagy majdnem l viraguak voltak. Ugy hiszem, a munkasok csizmajukkal
ezekrl a mezkrl hordtak be az Elatine-magvakat az elbbi csatornaba. Itt
ujabb bizonyitekot nyertem arra, hogy az E. triandra es E. ambigua ugyanaz
a Iaj. Kint a kiazott szantoIldeken, ahol a nedvesseg kismerv, a viragok
lk vagy majdnem lk. Amikor ennek az Elatinek-nek magvai belekerltek
a csatornaba es b nedvesseg saron vagy viz alatt nhettek, viragaik
kocsanyosakka lettek. E ket Elatine kocsanyainak hossza tisztan a talaj
nedvessegenek Iokatol Igg. Minel nedvesebb talajon terem az Elatine, annal
hosszabbra nnek a kocsanyok.
Felmerlhet most az a kerdes, hogy hatha az lnek latszo viragnak megis
van kocsanykaja. Ezert az lnek latszo viragbol metszeteket keszitettem es
60-szoros nagyitassal tbbszr kb. Iel mmnyinek latszo kocsanyokat Iigyeltem
meg. A szerz, aki a legels diagnozist adta es a kesbbiek is, nyilvan l
viragnak mondtak azokat a viragokat, amelyeket szabad szemmel, vagy kezi
nagyitoval lknek lattak.
Marad a cseszeleveleknek a szama. Az E. triandranak allitolag ket
cseszelevele van, az E. ambigua-nak pedig harom. Az Elatinek leirasanal
eppen apro voltuk miatt a legelesebb szem botanikusok is tevedhetnek.
Nem en vagyok az els, aki ketkedem abban, hogy az E. triandra-nak ket
cseszelevele volna. Mindentt a harom meretet latjuk, van harom bibeje,
harom porzoja, harom partalevele-s csak eppen a cseszelevel szama lenne
kett? A termeszet nem szereti es nem is tri a szabalytalansagokat es ha
vannak szabalytalansagok, ugy azokat rendellenessegnek nevezzk.
Rendellenesseget talalunk barmely Iaj egyenein, de egy Iaj mindegyik tagjan
soha. Klnben is a cseszelevelek szamat megallapitani ezeknel az Elatine-
knel igen nehez, mert a cseszelevelek a viragzas utan knnyen lehullanak.
A viragzo peldanyokon mindig harom cseszelevelet talaltam, de az elviritott
peldanyokon legtbbszr nem lehet talalni cseszeleveleket, csak ritkan lehet
egy es ket cseszelevelet is latni.
A ket Elatine magvait illetleg meg nehany megjegyzest ohajtok tenni.
A II. tablan a 69., 70., 71. sz. abrak az E. triandra magvainak eredeti alakjai.
A 71. abra mutatja, hogy a magvak szelei ersen es elesen tarajosak. A II. t.
72-73. rajza a Retyi-Nyiren szedett E. ambigua magvai Moesz szerint, a 74-
75. az indiai E. ambigua magvainak alakjai. A III. t. 76-103. abra a beregi l
viragu E. triandra-nak rendes es rendellenes magvait tnteti Iel, a 110-128.
abra pedig a kocsanyos E. triandra magvait. A magvak 60-70-a
bumerangalaku (76., 77., 110. abra), azutan kvetkeznek a lent kisse
meghajlott es a vegen egyenes magvak. Mind a ket Elatine magvainak
tbbsege karcsu, bumerangalaku, a szeleken ersen tarajos es 60-70-uk
megegyezik az eredeti 69. es 70. szamu rajzon lathato E. triandra magvaival.
A Moesz-Iele magvak legkevesbe egyeznek meg a mi Elatine-nk magvaival,
a 72. sz. mag nemileg hasonlit a lent meggrblt magvakhoz, de a 73. sz.
tulsagosan vastag, lent leharapott, amilyen magvakat az en Elatineimnel nem
lattam. A 74. es 75. sz. magvak nem hasonlitanak a mi E.-ink magvaihoz.
Ilyen kpcs, kurta magvakat a mi Elatine triandra-nknal akar lviragu,
akar kocsanyos viraguakrol van szo nem lattam, meg a trpe magvaknal
sem. Ha tehat a 74. es 75. abra helyesen tnteti Iel az indiai E. ambigua
Wight magvainak alakjat, azt kellene hinnem, hogy az indiai Elatine ambigua
mas Iaj es nem azonos a mi E. triandra-nkka1, mert a mienk magvai karcsuak
es 6070-ban bumerangalakuak. A mi E. ambiguank azonban csak
kocsanyosviragu alakja az E. triandra-nak. Eszerint az E. triandra Schk.-
nak ket alakjat klnbztetem meg:
a. I. tvpica Marg. Flores sessiles vel subsessiles.
b. I. pedicellata Marg. (ambigua |Wight| Moesz) Pedunculi breves ad
maximum Iolii dimidiem partem attingentes.
5. Az Elatine hexandra DC-t videknkn nem szedtem. Nem lehetetlen
azonban, hogy esetleg ez is el Iog meg kerlni.
* * *
A Ientiek alapjan a magyar Elatinek meghatarozo kulcsa a kvetkez.
la. Folia verticillata ....................................................E. alsinastrum L.
lb. Folia opposita.....................................................................................2.
2a. Flores trimeri, semina solum paulo curvata vel subrecta ...............3.
2b. Flores tetrameri, semina valde curvata ............................................4.
3a. Filamenta 6 ........................................................ . .E. hexandra DC.
3b. Filamenta 3 (E. ambigua)...................................... E. triandra Schkur.
A. Flores sessiles aut subsessiles ................................. I. tvpica Marg.
302 303
B. Flores breve vel longe pedicellata.................... I. pedicellata Marg.
4a. Sepula capsulis aequantia vel minora. Semina valde curvata,
termino corpora seminum tangentia vel subtangentia
(E. gvrosperma Dben) ...............................................E. Oederi Moesz.
4b. Sepala capsulam duplo superantia. Semina hippocrepice
curvata ................................................................E. campvlosperma Seub.
A. Flores longe pedicellati. Pedunculi inIeriores
longitudine Iolii sesqui vel duplo longiores,
superiores Ioliis aequantes ............................................I. tvpica Marg.
B. Flores subsessiles vel pedicellati. Pedunculi inIeriores
usque longitudinem Ioliorum attingentes ...........I. hungarica (Moesz)
A raf:ok magvara:ata.
I tabla.
15. Iig. Az Elatine Oederi Moesz erett magjainak typicus alakjai.
68. Iig. Az E. Oederi Moesz eretlen magjainak alakjai.
1012. Iig. Az E. Oederi Moesz rendellenes magjainak alakjai.
13. Iig. Az E. Oederi Moesz magjainak alakja Javorka es Csapody
ikonographiajaban a 2379. abra.
1416. Iig. Az E. Oederi Moesz also, kzeps es Iels levele.
17. Iig. Az E. hungarica Moesz magjanak alakja Moesz G. szerint
(M. B. L. 1908. evI.).
18. Iig. Az E. campvlosperma Seub. magjanak alakja (Moris Flora Sardoa
iconographia Tab. XX. Iig. 4. 1837). Seubert ezt idezi eredeti Iorrasnak az
E. campvlosperma-jaihoz. Zolyomi B. masolata nyoman.
1920. Iig. A bodrogkzi E. campvlosperma Seub. I. hungarica (Moesz)
magjainak typicus alakjai.
2134. Iig. Ugyanennek az Elatine-nek rendes es rendellenes magjai.
II. tabla.
3537. Iig. Ugyanennek az Elatine-nek levelalakjai.
4144. Iig. Az E. campvlosperma Seub. I. tvpica Marg. magjainak typicus
alakjai.
4562. Iig. Ugyanezen Elatine egyeb rendes es rendellenes magjainak
alakjai.
6368. Iig. Ugyanennek az Elatine-nek klnbz levelalakjai.
6971. Iig. Az E. triandra Schkur. magjainak eredeti alakjai. (M. Seubert
Elatinarum monographia in Novarum Actarum Academiae Caesariae
Leopoldino-Carolinae Naturae Curiosorum 1845. Tab. 11. Fig. 7.)
Zolyomi B. masolata nyoman.
7273. Iig. A retyi-nyiri E. ambigua Moesz. magjainak alakjai Moesz
G. szerint (M. B. L. 1908.).
7475. Iig. Az indiai E. ambigua Wight. magjainak alakjai Moesz
G. szerint (M. B. L. 1908.).
III. tabla.
76 78. Iig. A beregmegyei E. triandra Schkur I. pedicellata Marg.
(E. ambigua |Wight| Moesz) magjainak normalis alakjai.
79103. Iig. Ugyanezen Elatine egyeb rendes es rendellenes magjainak
alakjai.
104109. Iig. Ugyanennek az Elatine-nek klnbz levelalakjai.
110111. Iig. A beregmegyei E. triandra Schkur I. tvpica Marg. normalis
magjainak alakjai.
112128. Iig. Ugyanezen Elatine egyeb rendes es rendellenes magjainak
alakjai.
129134. Iig. Ugyanennek az Elatine-nak klnbz levelalakjai.
A szerz vazlatai nyoman rajzolta Csapody Vera.
304 305
306 307
AH HOTATOK
308 309
3MICT / CONTENTS
Aopar C.H., Kim P.B., Heeepa M.B., Hiqro . Honenennx
nayxono cnamnnn An1onix Maii11ax ............................................... 7
Andrik E., Kish R., Shevera M., Pifk D. Revert oI Antal Margittai`s
scientiIic heritage ............................................................................................. 23
Cnncox nai A. Maii11ax / Iisl ol A. Maigillai uLlicalions ............ 37
Margittai A. Adatok Turoczvarmegye Ilorajahoz. Data on Ilora
oI the Turocz comitat ....................................................................................... 40
Margittai A. Ujabb adatok Turoczvarmegye Ilorajahoz. II. Kzlemeny.
New data on Turocz comitat Ilora. II. .............................................................. 45
Margittai A. Adatok Beregvarmegye Ilorajahoz. Data
on Ilora oI the Bereg comitat ........................................................................... 46
Margittai A. Ujabb adatok Beregvarmegye Ilorajahoz. New data
on Bereg comitat Ilora...................................................................................... 77
Margittai A. Adatok Turoczvarmegye Ilorajahoz. III. Kzlemeny.
Data on Turocz comitat Ilora. III. .................................................................... 80
Margittai A. Adatok Turoczvarmegye Ilorajahoz. IV. Kzlemeny.
Data on Turocz comitat Ilora. IV. ..................................................................... 96
Margittai A. Ujabb adatok Beregvarmegye Ilorajahoz. III. Kzlemeny.
New data on Bereg comitat Ilora. III. ............................................................... 107
Margittai A. A Pulsatilla pratensis var. Zichvi Schur uj lelhelye
hazankban. A new locality oI Pulsatilla pratensis var. Zichvi
Schur in Hungary ............................................................................................. 109
Margittai A. Turoczmegye es a vele hataros megyek vadon term rozsai.
Wild dog-roses in the Turocz komitat and the neighbouring areas ................... 111
Margittai A. Botanicka exkurse na Svidovec u Jasiny.
Botanical excursion to Svydovets Ridge near Yasynya .................................... 125
Margittai A. Ujabb adatok Turoczvarmegye Ilorajahoz. V. Kzlemeny.
New data on Turoc comitat Ilora. V. ................................................................ 131
Margittai A. Adatok az Eszakkeleti Felvidek Ilorajahoz.
Data on Ilora oI North-East Carpathians .......................................................... 140
Margittai A. Az Eszakkeleti Felvidek Elatine-Iajai.
Elatine species oI North-East Carpathians ....................................................... 153
Margittai A. Az lris hungarica W. et K. ujabb termhelyei.
New habitats oI Iris hungarica W. et K. .......................................................... 157
AH HOTATOK
310 311
Huyiooe ou0unnn
MAIII11AH AnfonIu
HAYKOBI IIAHI
tcmynnu cmummn yipunciiou mu une:iuciiou +oou+u
Jeopciiou, :umunciiou, c:oouuiiou, ueciiou, ni+euiiou +oou+u
ti0nooi0u:inuu :u ounyci tou An0pui
1oxnInnuu ponakfop Jupin Joom
Kopokfypa tou An0pui
usaun Joniiu 1neu
Komh`kfopna nopcfka 1piu 1un0epu
'Havroei npai` 4357 ruuea
Bcevrpauciroeo oepraeuoeo opoeua pvrou uapooie
euoaeuumea 'Kapnamu` eio :acv oeo sacuveauu (1945)
Hinncano o yxy 29.1O.2O1O. 4oxa1 6Ox84/16.
Hani oqce1. K 1. Iani1ya Times ew Roman.
yx oqce1. Vx.-yx. ax.18,14. Vxon.q-ni6. 16,58.
O6nix.-nn. ax. 19,48.
Tna nnx. 3OO. 3ax. K 1O2.
Bceyxancixe eanne nnannn1no Kana1n,
nex1o Bix1o Lacnanei
88OOO, x. Vioo, nn. Xynana1cixa, 17.
1en./qaxc: (O3122)3-23-66, 1en.: (O312)61-26-93
e-mail: vidIaialymail.iu
Cnio1no no nnecennx o eannoio ecc1y nnanin,
nnio1innnxin i o:noncmynanin nnannnno noyxi:
Ceix K K 512 ni 27.O6.2OO1 .,
nnane eannnx xoxi1e1ox inqoxaino noni1nxn,
1ene6anennx 1a aioxonnennx Vxann
Biyxonano y TOB Cnex1ani,
88OOO, x. Vioo, nyn. Iaiaina, 36
Cnio1no no nnecennx o eannoio ecc1y nnanin,
nnio1innnxin i o:noncmynanin nnannnno noyxi:
Ceix 3T K 14 ni O9.O7.2OO1 .
Margittai A. Ujabb vandornvenyek Munkacson.
New adventitious species oI Mukachevo ......................................................... 158
Margittai A. Szomotor homokjanak Iloraja.
Flora oI sandy soils in Szomotor ...................................................................... 159
Margittai A. Kiralyhelmec es krnyekenek Iloraja.
Flora oI Kiralyhelmec and its environs ............................................................ 167
Margittai A. Az Elatine ambigua Wight ujabb termhelyei.
New habitats oI Elatine ambigua Wight .......................................................... 177
Margittai A. A Draba carinthiaca Hope a Szvidovec csoportban.
Draba carinthiaca Hope on Svydovets ridge................................................... 179
Margittai A. A havasi gyopar IelIedezese a Szvidovecen.
Finding oI edelweiss on Svydovets ridge ......................................................... 180
Margittai A. Az eszakkeleti Karpatok Centaureai.
Centaureae in North-East Carpathians ............................................................. 185
Margittai A. Az Euphorbia carpatica ujabb termhelye.
A new site oI Euphorbia carpatica .................................................................. 192
Margittai A. Drobne zpravy o slovenskej kvetene.
Short supplements to slovak Ilora .................................................................... 194
Margittai A. Additamenta ad Floram Carpatorum Septentrionali-
orientalium. Supplements to North-East Carpathians Ilora ........................... 196
Margittai A. Ladmoc es krnyekenek Iloraja. Flora oI Ladmoc
and its environs ................................................................................................ 207
Margittai A. A Potamogeton alpinus Balb. elIordulasa Maramorosban.
Distribution oI Potamogeton alpinus Balb. in Maramaros comitat .................. 220
Margittai A. A Krsmezei (Jaszinai) Pietrosz-havas Iloraja.
Flora oI Pietros Mount in the environs oI Yasynya .......................................... 222
Margittai A. Flora Tarbucky pri V. Kevezde.
Flora oI Tarbucka Mount near V. Kevezd ........................................................ 242
Margittai A. Kvtena Podkarpatske Rusi.
Vegetation cover oI Podkarpatska Rus ............................................................. 251
Margittai A. A nagyszllsi Feketehegy nevezetes nvenyei.
SigniIicant plants oI Feketehegy Mount near Vynogradiv (North-East
Carpathians) ..................................................................................................... 264
Margittai A. Letna kvetena Brezovice nad Torysou a jej okolia.
Summer vegetation oI Brezovice nad Torysou and its environs ....................... 269
Margittai A. Az Eszakkeleti-Karpatok nehany erdekes nvenye.
Some interesting plants oI North-East Carpathians .......................................... 286
Margittai A. Megjegyzesek a magyar Elatine-Iajok ismeretehez.
Notes on studies oI Hungarian Elatine species ................................................ 293
312
Mapri11a Au1oui
M 25 Hayxoni nai. Bc1ynna c1a11x yxancixom 1a anini-
cixom xonaxn. Viocixom, na1nncixom, cnonaixom, neci-
xom, nixeixom xonaxn. Vioo: Kana1n, 2O11. 312 c.
ISB 978-966-671-295-3
V xnn:i :i6ano nayxoni nai nna1noio 6o1anixa, ocninnxa qnon
Kana1cixoio eiiony An1onix Maii11ax onoio : naxamnx :nanin
ocnnnnoio cni1y 3axana11x. Heenana 6inimic1i o6i1, ony6nixonannx y
nayxonnx naconncax Viomnnn 1a Hexocnonaixo Pecny6nixn n nemi
nononnni XX c1oni11x, cioioni :annmam1icx xanonioxnxn. V naxx xic1n1icx
ynixaninn xa1eian no ocnnnnn cni1 Hinninno-Cxinnx Kana1, :oxexa,
:neeno :nannn xacnn nennnno inqoxai no nomnennx cynnnnx ocnnn
1a yxonn x :oc1annx, y 1.n. ani no nncenini :naxixn 6aia1iox ixicnnx i
xanonomnennx nnin. Oco6nnno innnxn c o6o1n, n xxnx nec1anneno
iyn1onni 1a e1anini qnonc1nnni :neennx oxexnx nnonnx 1en1oi i
xicenoc1e cynacnnx Vxann 1a Cnonannnnn. Taxi nai xam1i neneecinne
:nanennx xx ic1onnnn :i: qnonc1nnnoio i:noxani11x 1en1oi 1oio nacy.
Oxexo ynain :acnyionym1i 1axconoxinni 1a cnc1exa1nnni o6o1n nnenoio,
nncnxneni cxnannx i xn1nnnnx oax Rosa I., Ceniaurea I., Elaiine I. 1omo,
n xxnx onncani noni nx nayxn 1axconn. Hai, nncnxneni oy Elaiine, i cioioni
nnaam1icx xnacnnnnxn, a naneena inqoxaix ax1yaninom.
nx qaxinin y iany:i 6o1anixn, exonoii, niconoio iocnoac1na, oxoonn
nnon 1a ic1oi nayxn, xac:nanin.
VK 581.92 (477.87)
LLK 28.59 (4 VKP 4 3AK)