You are on page 1of 7

Marton Veronika

:
A Nibelung-ének
A múlt század közepe óta tudatosan terjesztik, hogy a magyarságnak nem
voltak a honfoglalás előtt keletkezett és magával hozott mondái, és minden hun
történet, a székelyek Csaa!várása k"lföldi krónikákól, kéziratokól ker"lt hozzánk#
Attila hun király históriáját legelőször német papok ismertették meg a magyar
nemzettel, ők $rták a hun mondát, ők a %ielung!éneket, mondta &unfalvy, alias
&unsdorfer 'ál# A magyarországi nyelvészek, irodalomtudósok köz"l számosan
(satlakoztak ehhez az elmélethez, annak ellenére, hogy voltak magyarok is, németek
is, akik a hun!magyar rokonságot hirdették# Arany )ános a *uda halála (# eposzáan
áll$t emléket a hun hősöknek# +égpedig a magyar hagyományok alapján# ,okakkal
egy"tt a hagyományok e(sét, krónikáink tudós$tásait nem nézte le# %em tartotta
mesének a magyar eredetmondát, és nem a krónika$rók fantáziájának tudta e a hun!
magyar folytonosságot#
Aligha tudják ma már, hogy a %ielung!ének, a németek nemzeti eposza az -.#
századan magyar földön sz"letett# /éza fejedelem udvaráan magyar regösök
énekelték a magyar udvari népnek, német hittér$tő papoknak, lovagoknak#
1. A Nibelung-ének felfedezése
Az eposz nem egy szerzőtől származik, da(ára annak, hogy némelyek 0alther
von der 1ogel2eidé!t, mások &einri(h von 3fterdingen!t tekintik szerzőjének#
%épdalokól keletkezett, melyek az idők folyamán izonyos összekap(soló adalékok
45riemhilde személye6 seg$tségével f7ztek egye# Az alapdalok tö mondakörhöz
tartoznak# A háttér történeti, a hunok 89:# évi (atalaunumi (satája#
A .-# századan a németországi 'assauan német"l lejegyzett ,iegfrid és Attila
mondát a .--# századan ;<er nielunge %ot= ($men szerkesztették egye# A germán
népek köréen a -.!.--# századan nagyon elterjedt és kedvelt volt e két történet#
Azután feledése mer"lhetett, mert amikor :>99!en )a(o &ermann 3ereit
1orarlerg!i orvos egy grófi könyvtáran találta meg a középfelnémet nyelven $rt
eposz egyes részeit, a felfedezett eposz az újdonság erejével hatott# A ..# századig a
német nyelvter"let középkori könyvtáran számos 40els, +elk, ?inz, +"n(hen, *ern6
találtak előle töredékeket#
A %ielung!ének a német nemzeti érzés éltetője lett, holott a --# rész a
urgundokról és a hunokról szól@ a szinte feledése mer"lt ---# rész, a 5lage 4,irató6
pedig az elesett hun vitézek siratóéneke# &a magyarok köréen a két utolsó rész
ismerte lenne, akár a magyar nemzeti érzés éltetőjévé is válhatnaA
2. A Nibelung-ének előzményei
A legrégei megfogalmazású %ielung ének és az Attiláról szóló második rész, a
tulajdonképpeni ;%óta= az 1!1-# századi frank ;*r"nhilde saga= valamint a
;*urgundi saga= dalaiól és ófelnémet népdalokól szerkesztetett egye# A ,iegfrid és
az Attila mondakör történeteit összegzi# A skandináv az Bdda dalok Attila!történetei
kimutathatóan a %ielung ének átvételei
A %ielung!ének három részől állC
:# Az első, a tulajdonképpeni %ielung ének, ,igfrid, a niederlandi királyfi mondai
történetét dolgozza fel# ,igfrid, legyőzvén a köd fiait, a nieelungokat /"nther,
urgundi király nővérét 5riemhilde!et veszi nő"l# 5riemhilde sógornőjével,
*runhild!del férjeik hősiességén összevész, és ezzel férje halálát okozza# A
gyilkosságot &agen követi el# 5riemhilde megesk"szik, megosszulja férje halálát#
4A történetről 0agner operát $rt#6
D# A második rész a hun, azaz az Attila mondakörhöz tartozik# Attila és a urgundi
királyné 5riemhilde házasságának történetét és urgundi rokonainak vesztét $rja le,
amely egyúttal a hunok pusztulását is okozza# 5riemhildét &ilderand, a erni
<etre fegyverhordozója öli meg#
B két részt 5riemhilde személye kap(solja össze# 5riemhilde első férje, ,igfrid
halálát megosszulandó, Attila, második férje királyi udvaráa szól$ttatja gyilkos
rokonait és a hunokkal összeereszti őket# &agent maga öli meg# Eörténik mindez
Btzelurg!an, Attila áll$tólagos óudai váráan# /ran 4Bsztergom6 eml$tése
1alósz$n7s$ti, hogy a helysz$n a pilisi királyi székhely, az elfeledett magyar főváros
volt#
F# A %ielung!énekhez szervesen hozzátartozik az elfelejtett 5lage 4sirató6, amelyen
Btzel 4GAttila, a hunok királya6, <ietri(h 4a erni <etre6 és &ilderand siratja az
elesetteket# B részt Attila siratójának is nevezik#
+agyar Adorján ;A %ielung!ének= (# tanulmányáan kifejti, hogy ,igfrid
eredetileg inká hun volt, mint német# A germán szellem (sak a vad öldöklés!
jeleneteken mutatkozik meg# Hrdemes felfigyelni arra, hogy 5riemhilde arianus
keresztény, Attila meg mani(heus volt#
3. ilgrin! "assaui "#s"$k és a Nibelung-ének
A m"n(heni Aloys ,(hröpfl két hosszú tanulmányt $rt a %ielung énekről#
+unkájáól kit7nik, hogy kit7nően ismerte a magyar krónikákat, az Irpád!ház
történetét és a magyarok származását# Blméletének sarkalatos pontja, hogy a %ielung
ének /éza fejedelem idején keletkezett, mert Attila udvartartásának a le$rása nem az
1# századi módinak felel meg, hanem a -.# századinak# Az eposz a magyar /éza
fejedelem koraeli szokásokat vet$ti vissza az 1# százada#
A mai, a német nemzeti eposszal foglalkozó, értékelő tudósok között ,(hröpfl!
nek még (sak nem is eml$tik a nevét# Ealán azért, mert német létére teljesen a
fejetetejére áll$totta az egész, meg(sontosodott %ielung!elméletet# ,(hröpfl a német
voltát nem tagadja meg, mert kijelenti, hogy a /éza fejedelem udvaráa ker"lt
németség ismertette meg a magyarokkal a nyugati kultúrát, miközen a német papok a
hunok dalait jegyezgették#
,(hröpfl szerint az Hnek második részét /éza fejedelem $ratta le 'ilgrin passaui
p"spök számára, az idegen urak kedvéért, azok nyelvén, német versezettel#
+egállap$tja, hogy a %ielung ének fontos a németeknek, de legalá annyira fontos a
magyaroknak is#
1ajon mi köz"nk nek"nk, magyaroknak a németség nemzeti eposzáhozJ
+agyarországon a %ielung ének dalai és Btzel 4Attila!Btele6 hun király
személyéhez f7ződő hagyományok régóta ismertek voltak# Az nép dalaian a Btele, a
hunok és a magyarok nagy királya, isten ostora magasra emeltetett, a magyar nép
félistenként, nemzeti hősként tisztelte# Kelmer"l a kérdés, vajon miért tan$tják a
magyar iskolákan pontosan az ellenkezőjétJ
A németek tudják, Attila idegen, tudják, hogy hun, mégis egy királynak sem
adóztak nagyo tisztelettel, mint a %ielung!énekkel Btelének, a hunok királyának#
Blismerik, hogy Attila volt az első, aki alatt a legtö német egyes$tése megtörtént, és
majd minden német nép összeker"lése ekövetkezett#
Attila király udvartartásáan a mind a német származású, mind a magyar udvari
köröknek is kedvelt szórakozása lehetett a saga# Az érdeklődést azonan kevésé a
,igfrid! mondakör, hanem a urgundok országa és az Attila irodalom ukását
eredményező, urgundi!hun har( története jelentette, jóllehet kevésé szórakozásól,
hanem inká nemzeti ind$ttatásól#
'ilgrin a német (sászári k"ldöttség tagjaként érkezett L>F!an Bsztergoma
4/ran6# Eapasztalta, hogy mennyire elevenen élnek a magyarok köréen a hun
hagyományok# &allotta a magyar regösök énekét a hunok vitézségéről, Attila királyról,
és a szépséges urgundi királyasszonyról# &azamenvén missziós!papjait meg$zta,
hogy menjenek &unországa és jegyezzék fel a hunok dalait#
A misszió kör"lményeiről a 5lage tudósitC
Mge2an von siner
"ermout
uz &unnis(hem ri(he,
na(h ir jamer sit gesaz
tihten an dem maere,
diurede is gnou( 2izzenli(h,
daz 2aer vil redeaere
Mútnak ind$tom követeimet
&unországa
ott izton rátalálnak az
emlékekre,
mert nagyon helytelen volna ám,
ha a világ legnagyo eseménye,
nem lenne megőrizve#
A magyar /éza fejedelem udvarát az idegen, de a magyar udvartartást kiválóan
ismerő német 'ilgrinnél aligha festhette volna le joan# 'ilgrin a nagyúr h$vására
érkezett a magyar fejedelmi udvara, és kapott engedélyt missziós tevékenysége
megkezdéséhez# /éza fejedelem udvaráan, ki mint mondja Nelég gazdag volt ahhoz,
hogy két vallással fényeleghessen 4vö# a régi magyar vallás és a római kereszténység6,
a hittér$tő papok kegyes fogadtatásra találtak#
'ilgrint nem (supán a missziós tevékenység vezérelte, hanem a római vallást és
a tan$tást felkaroló, a német! és keresztényarát /éza fejedelem 45r#e# L>D!LL>6
pártfogása és kegye révén remélte megszerezni az érseki méltóságot, a passaui egyházi
provin(ia primátusságát#
+agyarországon Adelheid, /éza fejedelem lengyel származású, második
felesége energikusan terjesztette a kereszténységet# %agyon m7velt keresztény és
német neveltetést kapott# 'ilgrin missziós tevékenységét erősen támogatta# 'ártolta
'ilgrinnek a magyar érsekség megszerzésére irányuló törekvését, (sakúgy, mint
késő a magyar udvara h$vott Aserik német klerikust is# 4A lengyel krónika szerint,
a magyar hagyományokkal ellentéten, ő volt -# -stván anyja#6
,eestyén /yula ;A magyar honfoglalás mondái=!an is hasonlóan vélekedikC
'ilgrin passaui p"spök az ezredforduló táján német hittér$tő papokat k"ldött
+agyarországra, hogy hirdessék 5risztus igéjét, és tér$tsék keresztény hitre a
;pogány= magyarokat#
%. A &lage '(irat)*
A 5lage, a %ielung!énekkel ellentéten, rövid r$mpárokól szövegezett eredeti
kompozi(ió, amelyet az un# ?or(h!i 'seudoulla szerzőjének, 'ilgrin 45r#u#L>:!LL:6, a
közismert passui p"spök magyarországi missziós jelentése hagyományozott ránk#
A ;5lage= szó siratóéneket jelent# ,(hröpfl a siratót teljesen németnek tartja,
mondván a magyarok köréen ismeretlen# , valóan, mi, a megtépett,
megfogyatkozott magyarok tudtuk (sak igazán siratni a har(okan elesetteket, a
halottainkatC ;)aj, sirass édesanyám, m$g előtted járok MA M és még mennyi, de
mennyi siratónk van.
A 5lage D:8O soran meséli el, hogy a hun!urgundi össze(sapás életen
maradottjai Btzel, <ietri(h és &ilderand hogyan siratják az elveszett hősöket#
,(hröpfl szerint 'ilgrin a magyar uralkodó k$vánságára, ha nem egyenesen az
utas$tására $ratta ford$tatta le az udvari népet szórakoztató hun dalokat# Az alái sorok
utalnak a 5lage és a %ielung ének hun része le$rásának kör"lményeireC
;1on 'azove der is(hof
'ilgerin
hiez s(hien disiu maere,
2ie ez ergangen 2aere,
mit ?atinis(hen
ou(hstaen, s2er ez
darna(h erfunde,M
2ie ez ergienk und ges(hah@
Mein s(hrier, meister
5ourat,
di(ke i Eius(her zungenC
erkennent 2ol diu maereM=
A passaui 'ilgrin p"spök,
leiratá e mesét,
ahogy az megtörtént,
latin et7kkel,
nehéz, ahogy megtaláltatottM
+indazt, mi
megtörtént le$rás,
5onrád mester az $rnok
leford$tá német nyelvre,
hogy megismerjék mi történt#
Az $rnok elszólja magát, hogy az eredeti szöveg nem német, hiszen németre
kellett leford$tania, és nem is latinet7s# Bz azt jelenti, hogy a magyar igri(ek, regösök
dalait nem(sak énekelték, hanem le is jegyezték# , ha nem latin et7kkel, akkor a
magyarok sa+,t bet-i.el! ro.,sbet-kkel# 5rónikáink is $rják, hogy a magyaroknak
sajátszer7 fáa rótt, kőe vésett $rása volt, s kevés jellel sokat tudtak $rni# Brre utal az
idézet# A magyar rovás$rásos szöveget valóan le kell ford$tani németre# %em latinra,
mert feltehetően a 5r# u# -.# századan a német urak és talán a papság is kevéssé
tudhatott latinul# Eehát 5onrád, az $ródeák evallja, hogy a hunok siratóját rögz$tő
valós esemény rovás$rásos magyar nyelv7 szövegét 5lagét 5onrád, a német $ródeák
német nyelvre ford$totta le és latin et7kkel $rta#
A %ielung!ének középfelnémet szövegét ,zász 5ároly 4:OPO, :OLD6 és
Kelsmann )ózsef 4:O>:6 ford$totta magyarra# ,ajnos a magyarságnak oly fontos 5lagét
ez ideig nem ford$totta le senki# A DQQ8!es új %ielung kiadás sem tartalmazza#
1. ,bra
Attila hun király képe :PP8!ől 4%ádasdy +ausoleum6
&un öv(sat

Kelhasznált irodalomC
AnonymusC /esta &ungarorum, +agyar &elikon, *p# :L>9#
*eöthy RsoltC A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetései, Atheneum, *p#
:LDQ#
*laskovi(h ?ajosC Az őshaza és 5őrösi Csoma ,ándor (élja, ,tádium 5vk, *p#
<as %ielungenlied, -!--# Kis(her Eas(henu(h 1erl# Krankfurt am +ain, :L>Q#
Bngel 'álC *eilleszkedés Burópáa a kezdetektől :88Q!ig# -# &áttér ?ap! és 5vk#
*p# :LLQ#
/ötz IrpádC 5eleten kél a %ap, %épszava 5vk# *p# :LLQ#
/yőrffy /yörgyC -stván király és m7ve, /ondolat, *p# :LOF#
&aageC /es(hi(hte Attilas, /elle, :OPD#
)iri(hek, 3ttóC <ie deuts(hen &eldensage, /ös(hen 1erl# *erlin!?eipzig, :L:F#
?a(hmann, 5arlC <er nielunge %oth und die 5lage, Seimer, *erlin :O>O#
+agyar AdorjánC A %ielung!ének magyar eredete, Káklya 5vk# 0arren T,A,
:LPF#
%émeth /yulaC Attila és hunjai, +agyar ,zemle, *p# :L8Q#
Siedl ,zendeC A német irodalom kézikönyve, &artleen 5vk# 'est, :OPP#
,(hröpfl, AloysC Mund denno(h, die %ielungenfrage gelöst, +agánk# +"n(hen,
:LD>#
,(hröpfl, AloysC <er Trdi(hter des ?iedes der %ielunge %ot und die ?ösung die
%ielungenfrage, +agánk# +"n(hen, :LD8#
,eestyén /yulaC A magyar honfoglalás mondái, -!--# Kranklin!Eársulat *p# :LQ8#
Rajti Keren(C +agyar évezredek, +óri(z Rs# 5vk# *p# :L8F#