You are on page 1of 15

Radics Géza

E-version creation by www.imprintink.com





A
A
M
M
a
a
g
g
y
y
a
a
r
r
S
S
z
z
e
e
n
n
t
t
K
K
o
o
r
r
o
o
n
n
a
a
F
F
é
é
n
n
y
y
é
é
b
b
e
e
n
n






(A képek Csomor Lajos Őfelsége, a Magyar Szent Korona című könyvéből valók.)
Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 1 |


A Magyar Szent Korona feltételezett eredeti állapot, és a szent képek feltételezett
elhelyezkedése. A Szentlélek jelképe, a tulipán vagy liliom Szűz Mária képének foglalatára
(hátul) volt fölerősítve, amelyet Izabella királyné tört le, mielőtt a Szent Koronát átadta
Habsburg Ferdinándnak.


A Szent Korona rajza Orseolo Péter (1038-1041, 1044-1046) király ólompecsétje nyomán
készült, mely bizonyíték arra, hogy a Szent Korona a magyar királyok birtokában volt, mondja
Csomor.
Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 2 |

3
A Magyar Szent Koronáról különböző, eltérő ismereteink vannak. A II. Világháború
előtt azt tanultuk, hogy II. Szilveszter pápa koronát készítetett Boleszlo lengyel királynak, de
álmában azon isteni üzenetet kapta, hogy e koronát Istvánnak, a magyarok nagyfejedelmének
adja, aki azt kiérdemelte Istennek tetsző cselekedeteivel. A másik elképzelés szerint Szent István
csak a keresztpántot kapta a pápától, az abroncsot Dukász Mihály, bizánci császár küldte I. Géza
királyunknak, aki 1074-től 1077-ig uralkodott. Az abroncsra felszerelt zománcképek egyike
Géza királyunkat ábrázolná, amelynek görög nyelvű feliratán olvasható: Geobitzás, Turkia
Istenben hívő királya. Az utóbbi évtizedekben egy harmadik lehetőség is napvilágot látott, mely
szerint sem az egyik, sem a másik lehetőség történetileg nem tekinthető megalapozottnak, mert a
Magyar Szent Korona úgy kétszáz évvel ezelőtt tűnt fel. Ki tudja honnan? Valójában nem is
szent, és nem is lehetett Szent István koronája, sugallja a feltevés. Legújabban pedig, a hivatalos
álláspont szerint, a koronát nem Géza király kapta, hanem felesége, aki bizánci hercegnő volt.
A II. Világháború utolsó hónapjaiban, mikor a szovjet csapatok elözönlötték hazánkat, a
Koronaőrség nyugatra menekítette a koronázási ékszereket, köztük a Szent Koronát is. Először
Ausztriában, Mattsee-ben ásták el, de miután a fegyverek elnémultak átadták az amerikaiaknak.
Amerikából 1978-ban vitték haza, és évekig a Nemzeti Múzeum előcsarnokában, majd pedig a
bejárati ajtótól balra, egy kisebb szobában volt kiállítva. A hazakerült kincsekről fényképeket
készítettek. 2000-en ünnepségek közepette átvitték az Országházba, s ott van kiállítva, és ezzel
visszaállították tiszteletét.
Miután a koronázási ékszerek hazakerültek, többen kértek engedély a Szent Korona
megvizsgálására, így például Csomor Lajos, Lantos Béla, Ludvig Rezső és Poór Magdolna
ötvösművészek, akik azzal a feltétellel kaptak engedélyt, hogy „..a vizsgálat eredményéről
szóban és írásban be kellett számolnunk a Korona Bizottságnak, és nem volt szabad
nyilvánosságra hoznunk a tudomány addigi álláspontjától lényegesen eltérő eredményt. Kérés
volt továbbá, hogy cáfoljuk meg Ferencz Csaba mérnök, egyetemi tanár által vezetett
kutatócsoportnak azt a korábban már írásban is közölt véleményét, mely szerint a Magyar Szent
Korona mérnöki szempontból egységesen tervezett és kivitelezett ötvösmű”, írja Csomor az
Őfelsége, a Magyar Szent Korona című könyvének bevezetőjében. Csomor és társai a
feltételeket szóban elfogadták, mert tudták, hogy ellenkező esetben nem kapnak engedélyt.
Az első vizsgálatra 1983 márciusában került sor, amely kapcsán olyan meglepő
felismerésekkel gazdagodtak, amelyeket maguk is ellenőrizni szerettek volna. Ezért egy
második, ellenőrzővizsgálatra kértek engedélyt, amelyet hasonló feltételekkel kaptak meg.
Csomor nem tartotta erkölcsi kötelességének a történelemhamisítóknak adott „becsületszó”
betartását, ezért nem késlekedett, s 1983. végén már írásai jelentek meg akkori észrevételeiről.
1985-ben könyvet írt a Magyarország Szent Koronája címmel, de amely hosszú huzavona után
csak 1986-ban jelent meg. E könyvből, Morvai Ferenc üzemtulajdonos anyagi támogatásával,
minden 1987-ben érettségiző diák kapott egyet. Az elmúlt évtizedben a Szent Koronáról és a
Szent Korona tanáról számos író és kutató tollából jelentek meg írások és könyvek. Így például
Szigeti István, Németországban élő plébános, és a hazai író és közjogkutató, Kocsis István - és
mások - munkái, akik értékes dolgozatokat tettek le a nemzet asztalára.
Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 3 |
4


A Magyar Szent Korona hátulnézete és zománcképek mai elhelyezkedése. Az eredeti képekből
négy hiányzik: Bertalan apostol, Szűz Mária, Rafael (?) és Uriel (?) arkangyalok. Bertalan apostol képét
úgy vágták ki, hogy a kép felső sarkait és a név néhány betűjét helyén hagyták. A keresztpántot ekkor
fordíthatták el 90 fokban, hogy a megüresedett helyet Jézus képének foglalatával eltakarják. Szűz Mária
képéről Révay Péter koronaőr 1613-ban kelt írása tudósít, ezt követően tűnt el, valószínű II. József (1884-
1790) uralkodása alatt. A két arkangyal kiléte és eltűnése is bizonytalan, csak feltevések vannak.

A Magyar Szent Korona készítésének helyét, eszmei megtervezését és kivitelezését,
Csomor észrevételei, megállapításai és munkái alapján a következőkben lehet röviden
összefoglalni: A Szent Korona, mint ötvösmű az aranyművesség és rekeszzománc készítése
alapján a Kaukázusban készített műtárgyak csoportjába sorolandó. A rekeszzománc készítésének
kezdetét - amilyenek a Szent Korona zománcképei is - vannak, akik Kr.e. a II., és vannak, akik
Kr.u. a II. századra teszik. Ettől korábban tehát a Magyar Szent Korona nem készülhetett. A
zománcképek minősége és az aranyüvesség szakmai megoldásai Kr.u. a IV-V. századra
mutatnak. Vannak azonban egyéb szempontok is, amelyek a Szent Korona készítési idejének
alsó határát még pontosabban meghatározzák. Ezek közül a legfontosabb a Szent Korona eszmei
megtervezése és kivitelezése. A Szent Korona keresztpántján, a kereszt alatt van az Atya Isten
zománcképe. Elől, az abroncson félkörös foglalatban Jézus, a Fiú Isten van elhelyezve. Hátul, a
Fiú Istennel átellenben, szintén félkörös foglalatban Mihály, bizánci császár képe látható, de
amely nem eredeti, később felszerelt kép. Helyén, eredetileg az elveszett Szűz Mária képe volt.
Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 4 |
5
E kép foglalatának tetején egy tulipán vagy liliom volt - Csomor szerint -, amelyet Izabella
királyné vett le, mielőtt a Szent Koronát átadta Habsburg Ferdinándnak. A tulipán és liliom az
ősműveltségekben a termékenység jelképe volt. A Magyar Szent Koronára is ilyen értelemmel
kerülhetett, mint a Szentlélek jelképe. Tudjuk, hogy Szűz Mária méhéből, a Szentlélektől
megtermékenyítve születet az Isten Fia, Jézus. Az Atya Isten, a Fiú Isten és a tulipán jelképében
a Szentlélek a Magyar Szent Koronán a kereszténység alaptételét a Szentháromság tanát
jeleníti meg. A Szentháromság tanát naziánzoszi Szent Gergely dolgozta ki a 370-es években, és
amelyet a II. Egyetemes Konstantinápolyi Zsinat 381-ben fogadott el. Eszerint a Magyar
Szent Korona tehát nem készülhetett a Szentháromság tanának kiművelődése előtt.
Mindezzel szemben Pap Gábor az "Angyali korona, szent csillag" (Beszélgetés a
Magyar Szent Koronáról) című dolgozatában arról ír, hogy a Szent Koronát nem a római vagy
bizánci egyház, hanem a manicheus istenhit tanai alapján tervezték és készítették. A képek is a
manicheista eszmerendszernek megfelelően vannak elhelyezve, melynek alaptétele "a Fénynek
az anyagi világból való lekötöttségből a tisztult állapotba való felszabadulása." E bölcseletet
azonban nem Mani alkotta meg, mert már készen kapta Buddásztól, aki pedig Szkytiánosztól
örökölte. Ezek szerint a manicheus tanok a szkytha, vagyis a szittya hitbölcseletbe gyökereznek.
Ősi kapcsolatokra enged következtetni az etruszk falfestmény is, amelyen egy férfialak
(istenség?) jellegzetes kéztartással egy magot, gyöngyöt, tojást, esetleg gyűrűt tart a hüvelyk és
gyűrűs ujja között, amelyet felmutat az előtte lévő női alaknak (istennőnek?). E jelenet a
termékenységi vallás vezéreszméjével, a megtermékenyüléssel, az élet továbbvitelével, az örök
élettel hozható kapcsolatba. E képen látott jelenet mondanivalóját, Mesterházy Zsolt A Magyar Szent
Korona, az első keresztény ikonosztáz című dolgozatában tárgyalja.


Tarquiniai etruszk falfestmény a Kr.e. VIII. századból és Jézus képe a Szent Koronáról

Mesterházy figyelt fel arra, hogy Szent Koronán Jézus ugyanezzel a kéz- és ujjtartással
van ábrázolva, és ujjai között gyöngy látható. Mesterházy e jelenetnek Tamás apostol
evangéliumában található Gyöngy-himnusszal kíván értelmet adni, miszerint a gyöngy elnyerése
az uralkodásra való alkalmasságot bizonyítja. Ez természetesen lehetséges, de nem lehet kizárni,
hogy Jézus kezében a gyöngy az örök életet jelképezi, így eszmeisége a termékenységi vallásból
táplálkozik. Lehetséges tehát, hogy az ősvallás jelképrendszerének és eszmeiségének a
keresztény vallásba való átmenete jelenítődik meg, némi alaki és tartalmi módosítással. Ez tehát
szintén a Szent
Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 5 |
6



Korona ősisége irányába mutat. Az ortodox egyház Pantokrátorai is hasonló kéz- és
ujjtartással vannak ábrázolva, de ujjaik közül hiányzik a gyöngy, mondja Mesterházy.
Mesterházy úgy véli, hogy a Szent Koronát a Pártos Birodalomban készítették Kr.u. 303
és 326 között. A két vértanúszentet - Damjánt és Kozmát -, akik zománcképe a Szent Koronán
van, Kr.u. 303-ban végezték ki, tehát a Korona ez előtt nem készülhetett



A Magyar Szent Korona az egyesített hun-szabír-magyar jelleget hangsúlyozza. 1. A keresztpánt
belső-ázsiai hun elem. 2. A párta belső-ázsiai és európai hun elem. 3. Az abroncs kaukázusi szabír-
magyar elem. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Magyar Szent Korona hun-szabír-magyar
birodalmi korona volt. Hasonló keresztpántos koronák láthatók a hun barlang-templomok falfestményein
is Ujguriában, a mai Északnyugat-Kínában.

Csomor megemlíti könyvében, hogy az V. században Szíriából Egyiptomba költözött
monofizita keresztények - a történetírás, mint koptokat tartja nyilván - templomot építettek
Farraszban. A falfestmények egyikén Szűz Mária volt látható a Magyar Szent Koronával a fején,
amelyről a lengyelek készítettek dokumentumfilmet, mielőtt elárasztották a Nílus vizével.
Amennyiben e közlés megállja a helyét, úgy, az további bizonyíték lenne arra, hogy a Szent
Korona valóban a Kaukázusban készült a háromszázas évek végén.

Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 6 |
7


A Magyar Szent Korona szentképei a kereszténység alaptanának megfelelően vannak elhelyezve.
Középpontban, a kereszt alatt az Atya Isten, elől a Fiú Isten, hátul a Szűz Mária a tulipánnal, azaz a
Szentlélek jelképével, akik a Szentháromság tanát jelenítik meg. Jézus oldalán Mihály és Uriel (?)
arkangyalok, valamint György és Demeter katonaszentek. Szűz Mária oldalán pedig Gábriel és Rafael (?)
arkangyalok, valamint Kozma és Damján orvos szentek, a nyolc apostol pedig a keresztpánton van
elhelyezve.

Több történetkutatónk arra az álláspontra jutott, hogy Árpád-ágbeli őseink a Kaukázus
gerincétől délre eső, a Fekete- és a Kaszpi-tenger közötti térségből származnak, és indultak el
Pannónia visszafoglalására. Ilyenek: Padányi Viktor, Bakay Kornél, Biró József, Lukácsi Kristóf
és még néhányan. Ezen őshazát nevezik Szabíriának, amely Örményország felett terül el. E
vidéken térített Bertalan és András apostol. A kereszténység itt már a korai századokban
gyökeret eresztett. A térítés azonban nem ment áldozatok nélkül. Tudjuk, hogy az apostolok
mind, a későbbiek során sok más térítővel egyetemben vértanúhalált haltak. Az emberek nem
adták föl oly könnyen ősi hitüket egy újért cserébe. Ez még nagyobb nyomatékkal mondható a
különböző vallások és istenhitek jelképeinek esetében. Ezt látjuk a Magyar Szent Koronán is.
Ilyen jelképek például az Atya Istent és a Fiú Istent közrefogó, befelé hajló ciprusfák. Az Atya
Isten fejmagasságában balról a rozetta, jobbról pedig a nap és a hold látható. Mind a
mezopotámiai ősműveltség jelképrendszerébe tartoznak. A Szent Korona készítésének idejét
illetően e jelképek is iránymutatóak lehetnek. A korai századokra kell gondolni, mikor az őshit
jelképei még nem vesztek ki, de már elfogadott volt az új hit tanítása.

Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 7 |
8


Csomor tehát arra az álláspontra jutott, hogy a Magyar Szent Koronát Szabíriában, a
kaukázusi őshazában készítették a háromszázas évek végén, amelynek eszmei tervezője a Poti-i
érsekség főpásztora, megrendelője pedig a hun-szabir-magyar király, Hunor lehetett. Nos, de
hogyan került a Szent Korona a Kárpát-medencébe?
Az ötszázas évek elején Szabíriában egy királynő uralkodott. Ebben az időben érkeztek
meg keletről az avarok, akikhez az útjukba eső fehér hunok, heftaliták is csatlakoztak. A jelek
arra mutatnak, hogy a szabír királynő és az avar kagán között házasság jött létre. E házasságból
születhetett azon uralkodó, akit a görög források Zabargán-nak neveznek, melyből Szabarkán-
Szabírkán névre következtethetünk. A házasság révén létrejött uralkodóház kánját az avar réteg
anyai ágon nevezhette Szabírkánnak, helyesebben szabír kánnak. Szabírkánt Baján kagán
követte, aki az európai Avar Birodalom megalapítója volt, és az 560-as évekbem elfoglalta a
Kárpát-medencét is. A koronát is ő hozhatta magával. Bakay Kornél szerint Zabargán a
kutrigurok nagykirálya volt, és Baján kortársa.

Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 8 |
9






A Kahkhuli-i Szűz Mária és Jézus képe a Szent Konáról

Csomor feltételezi, hogy a Khakhuli-i triptichonon a Szűz Mária-kép a Magyar Szent
Korona eredeti képe volt. Mások ezt vitatják, bár a ciprusfa (nyitott = nőiség) nagy hasonlóságot
mutat a Szent Korona Atya Isten és Fiú Isten képein látható ciprusfákhoz (zárt = hímneműség).
Csomor írja, nem ismer képeket, amelyeken hasonlóak előfordulnának.

795-96-ban a frank Nagy Károly meghódította a dunántúli avarokat és nagy mennyiségű
arany-, ezüstkinccsel és egyéb drágaságokkal tért vissza birodalmába, köztük a Magyar Szent
Koronával. 800 karácsony napján III. Leó pápa e koronával koronázta meg Nagy Károlyt, aki
megparancsolta híveinek, hogy e koronával temessék el, amely 814-ben be is következett. III.
Ottó német császár 1000-ben kinyittatta a sírboltot, és kivetette a koronát, amelyet Boleszlo
lengyel királynak ígért. (Minderről Szigeti István tudósít A Szent Korona titka című
könyvében, akinek egy német kanonok hívta fel a figyelmét a forrásokra.) István, a magyar
nagyfejedelem ezt megtudhatta, és valószínű követelte e koronát, mert ősi jusson az őt illette
meg. Így került a Magyar Szent Korona a pápán keresztül ismét magyar tulajdonba. Ha azonban,
a német történész, Heribert Illig észrevételei a középkort illetően valósnak bizonyulnak, akkor
Nagy Károly és koronázásának története csupán kitaláció.






Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 9 |
10







Istvánt, a magyarok nagyfejedelmét 1000-ben, karácsony napján - Nagy Károly
megkoronázásának 200. évfordulóján - szintén e koronával koronázták királlyá. István 1038-ban
halt meg. 1083-ban a Római Katolikus Egyház szentté avatta, s mint Szent István írta nevét
nemzeti történelmünkbe.
A Magyar Szent Koronának azonban van egy eszmei valósága és története is, amely a
maga nemében egyedülálló az ismert koronák és királyságok történetében. Más népeknek is van
nagy becsben álló koronájuk, de történetük során egyiket se övezte oly tisztelet és varázs, mint a
Magyar Szent Koronát, még kevésbé alakultak, váltak az ország, a hatalom valóságos
birtokosaivá. A Magyar Szent Korona ugyanis a királytól elvonatkoztatott személyiség, aki az
ország, a nemzeti vagyon és hatalom valóságos birtokosa volt. A magyar Szent Korona tehát az
államhatalom alanya, akinek nevében a király uralkodott a Szent Korona törvényeinek
értelmében, mely törvényeknek maga a király is alá volt rendelve. Ezen uralkodói rend
századokon át a szabadságjogok küzdelmei során kiművelődött közjog, melyet a Szent Korona
tanának nevezünk.
Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 10 |
11

Részelt Fredrich Kaulbach Nagy Károly Koronázása című festményéből (1850). III. Leó
pápa kezében a Magyar Szent Koronához hasonló korona látható.

Kezdetben, e szabadságjogokat csak a főurak, főnemesek élvezték, de a későbbiek
folyamán kiterjedt a köznemességre is. 1848 óta, miután a magyar nemesség föladta
kiváltságjogait, a Szent Korona minden polgára azonos jogokat élvezett, és azonos
kötelezettségekkel tartozott. 1945-ben a szovjet szuronyok árnyékában megszüntették a Magyar
Királyságot, és hatályon kívül helyezték a Szent Korona tanát. A Magyar királyság tehát
alkotmányos királyság volt.
A Szent Korona tiszteletének és hatalmának azonban mélyebbre nyúló gyökerei vannak.
A szabadságjogok és jogrend kiművelődése ugyanis nem a magyar királyság megalakulásával
vette kezdetét. Elég, ha fellapozzuk Anonymus Geszta Hungarorum-át ott, ahol a
Vérszerződés-ben lefektetetteket tárgyalja. A harmadik pont így hangzik:
„Azok a fejedelmi személyek, akik tulajdon szabad akaratukból választották Álmost
urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezéri tanácsból és az
ország tisztségeiből.”
A vérszerződés tehát olyan messzemenő szabadságjogokat és kiváltságokat biztosított az
ország főurai részére, amelyek nemzeti szempontból talán károsak is voltak. Árpád
nagyfejedelem halála utáni nagyfejedelmek hatalma szinte teljesen szétfoszlott. Géza
nagyfejedelem a központi hatalom megszilárdítását vette tervbe, amelyet fia, Szent István tovább
folytatott és fejezett be. A korlátlan központi, vagyis a fejedelmi, később a királyi hatalom
útjában a főurak szabadságjogai állottak. Szent István ugyan leverte az ellenszegülőket, de a
legelemibb szabadságjogokat nem tudta, talán nem is akarta kiirtani. Az államhatalom tehát
kezdettől megosztott volt a király és a főurak között. Ezen hatalommegosztás középpontjában
Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 11 |
12
ragyogott föl a Magyar Szent Korona, aki mint semleges főbíró alkalmasnak bizonyult a vitás
ügyek megoldásában. A közös megegyezés alapján, vagy a kiharcolt jogok és törvények a Szent
Korona jogkörébe lettek iktatva, amelyeket ha bármely fél megszegett, a Szent Korona ellen
vétett.
A Szent Korona tisztelete, méltósága és hatalma az évszázadok során egyre mélyült,
egyre nőtt. Úgyszintén a rejtély, amely a Szent Koronát körülvette és veszi. Ennek is mélyre
nyúló gyökerei vannak. A magyarságnak, mint más ősi népeknek, szent uralkodói voltak, akik
Isten kegyelméből uralták népüket.
Emese álma című mondánkból tudjuk, hogy ősi hitünk szent madara, a Turulmadár
hozta az örömhírt Emesének, miszerint Isten akaratából fia születik, aki népe nagy vezetője lesz.
Álmos nagyfejedelem tehát az Istentől küldött szent uralkodó volt, aki a hatalmat Isten
akaratából gyakorolta. Az Égi és a földi hatalom közötti összekötő pedig a Turulmadár volt. A
Szent Korona kezdetben, a magyar királyság megalakulásakor a Turulmadár szerepét töltötte be.
Hiszen tudjuk, hogy a Szent Koronát II. Szilveszter pápa isteni sugallatra, azaz Isten akaratából
adta Szent Istvánnak, és rajta keresztül a magyar nemzetnek. A Magyar Szent Korona azonban
túlnőtte az Égi és földi hatalom közötti kapocs szerepét. A Magyar Szent Korona az ország, és
a magyar államhatalom alany, birtokosa lett, a hatalmat Isten akaratából nem közvetetten,
hanem közvetlen gyakorolta. A Szent Korona tehát szent fejedelmeink jogutódja. Ezen
isteni hatalmat Szent István tovább mélyítette, erősítette, mikor halála előtt Magyarországot a
Szent Korona jelképében a Magyarok Nagyasszonya (Boldogasszony) oltalmába ajánlotta.


Fejér megye címere. Szent István a Szent Korona képében a magyarok Nagyasszonya
oltalmába ajánlja Magyarországot

Felmerülhet a kérdés, hogy mióta szent a Magyar Szent Korona? Kocsis István A Szent
Korona tana című munkájában idéz IV. Béla (1235-1270) király által az esztergomi
főszékesegyház részére kiállított kiváltságlevélből, amelyből a következőt tudjuk meg: „... a
hozzánk és a szent koronához hűtleneket pedig egyházi fenyítékkel megfékezve, nekünk és a szent
koronának engedelmeskedni kényszeríti.”
Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 12 |
13
Ebből nem csak azt tudjuk meg, hogy a Szent Koronát már a XIII. században szentnek
nevezték és tartották, hanem azt is, hogy a Szent Korona ebben a korban már a királytól
elvonatkoztatott személy volt. Hogyan is írta Béla királyunk? „... nekünk és a szent koronának
engedelmeskedni kényszeríti.” Ha ugyanis a Szent Korona a király és a királyi hatalom jelképe
lett volna csupán, akkor Béla király - mint a nyugati királyok - így fogalmazott volna: ... a szent
koronához, vagy egyszerűen a koronához hűtleneket - mármint a királyhoz - pedig egyházi
fenyítékkel, a koronának - a királynak - engedelmeskedni kényszeríti. A korona megnevezés
alatt a király, a királyi hatalom értetődött volna. Béla király fogalmazásából világosan kitűnik,
hogy nem azonosította a Szent Koronát sem a királlyal, sem a királyi hatalommal. Azoktól
elkülönítette.

Szabíriától a Kárpát-medencéig:

A sötét pontokkal körülhatárolt részek Árpád népének feltételezett hazáit jelölik. A
Fekete- és a Kaszpi-tenger között fekszik a Szabír őshaza, ahonnan 739 után arab nyomásra a
Kaukázus gerince fölé húzódtak a Dnyeper és a Donyec folyók közé, amelyet Padányi Viktor
Dentumagyariának nevez. A fenti jobb oldali rész lehetett Levédia, az onugor-magyarok hazája,
akikkel a szabír-magyarok 888-901 között kötötték a vérszerződést a Kárpát-medence
visszafoglalása céljából. A nyugati források ugyanis az onugorokat utrigur és kutrigur
hunoknak, míg a szabírokat szabír hunoknak nevezik. Levédiától balra van Dentumagyaria, s
ettől balra Etelköz, ahonnan elindult Árpád népének honfoglalása.

Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 13 |
14
A Szent Korona szentségét és megszemélyesítését abból eredően gondolják, hogy Szent
István a Szent Korona képében ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezzel az a baj,
hogy Szűz Mária ugyan Isten Fiának szülője, de mégis földi személy. Szentség pedig csak
Istentől származhat. Bencsik András a Magyar Demokrata 1998. december 24-i számában Égi
jel című írásában felvetett gondolatok adhatnak választ e kérdésre.
Bencsik lehetségesnek tartja, hogy a Szent Koronát nem élő királynak, hanem a majdan
feltámadó Jézusnak, a győzedelmes király részére készítették. Ha ugyanis a Szent Koronát
alulnézetből kivetítjük, akkor egy körbezárt kereszt képét kapjuk, amely megegyezik Jézus és az
Isten feje körül látható dicsfénnyel. Ezt Bencsik „Isten pecsétjének” véli. Azért készítették a
Szent Koronát nagyobbra az emberi fej méreténél, hogy ha azt a feje fölé tartják, látható legyen a
keresztel ellátott dicsfény. E szerint a Szent Korona Jézusnak, a Világ Királyának készült,
amely szentségének és egyedülállóságának forrása. Ezért nem viselhette azt egyetlen földi
halandó se. A megkoronázandó király fejét csak megérintették a Szent Koronával, amellyel
elnyerte Isten kegyemét az uralkodáshoz. A magyarság csak akkor fogadta el királyának a
királyt, ha a Szent Koronával koronázták meg.
A Magyar Szent Korona tehát az eszményi magaslatra kiművelődött uralkodói eszme
megtestesítője volt, amely csodálatosabb a Szent Korona anyagi történeténél is. Ha vissza
tudnánk vinni a Szent Korona tiszteletét, méltóságát és hatalmát a magyarság életébe, nemzeti
sorskérdéseink túlnyomó része egyszeriben megoldódna. A Szent Korona alatt képzelhető el, és
valósítható meg a jogfolytonosság is, amely azonos jogokat biztosítana, és azonos
kötelezettségeket róna a Szent Korona minden polgárára, nemzetiségére való tekintet nélkül.

Történelemhamisítás?!


Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 14 |


15
Géza Radics | A Magyar Szent Korona | Document available online at http://e-kiado.imprintink.com/ | Email author your comments at radicsg@sbcglobal.net | 15 |
A. Szent Bertalan apostol képe a Magyar Koronázási Palástról. Az apostol fején még jól
látható a Magyar Szent Korona. B. „Javítás” ürügyén eltűnt Bertalan apostol fejéről a Szent
Korona. Csomor rajza Szelényi Károly fényképe nyomán.

Ajánlott irodalom:
Csomor Lajos : Őfelsége, a Magyar Szent Korona.
Csomor Lajos : Magyarország Szent Koronája.
Kocsis István : A Szent Korona misztériuma.
Kocsis István : A Szent Korona tana.
Mesterházy Zsolt: A Magyar Szent Korona, az első keresztény ikonosztáz.
Molnárfi Tibor : A Korona.
Pap Gázbor : "Angyali korona, szent csillag".
Szigeti István : A Szent Korona titka.
Tóth Endre : A magyar koronázási jelvények.