You are on page 1of 2

A magyar népzene eredete az őstörténet tükrében

Debrecen, 2002. március 7.
Készítette: Kathona Mónika

A magyar népzene eredete
A magyar és török népzenék összehasonlításának úttörői Bartók Béla és Kodály Zoltán
felismerték, hogy a magyar népzene ősi rétege, népi hangszereink eredete keletebbre és délebbre
mutat, mint a finnek és az uráli finnugorok, vagy az obi-ugorok által lakott területek.
Kodály így összegzi a magyar népzene eredetével kapcsolatos gondolatait: A finn nép zenéje
annyira távol áll a magyartól, hogy eddig lényeges egyezéseket kimutatni nem sikerült. "A
magyarság ma legszélső idehajlott ága, a nagy ázsiai zenekultúra évezredes fájának, mely
Kínától Közép-Ázsián át a Fekete-tengerig lakó különböző népek lelkében gyökeredzik."
Bartók Béla a kelet-törökországi yürük népcsoport között járva így emlékezik meg: "Alig hittem
a fülemnek: uramfia, hiszen ez, mintha egy régi magyar dallamnak változata volna."
Bartók kutatásai a szomszéd népek zenéjére is kiterjedtek, és megállapította, hogy egyes
környező szláv (tót, horvát, román) zenékben fellelhető hasonlóságok a türk gyökerű magyar
népzene kisugárzó erejének tudható be.
Megfigyelte, hogy különös ellenállást mutat a magyar zenei hagyomány a német dallamokkal
szemben, amelynek oka a hangsúly és ritmusrendszer nagy különbözősége.
Szabolcsi Bence szerint "nem lehet véletlen, hogy ötfokú hangrendszerünk, és a vele kapcsolatos
szerkezeti elv végigvonul a török-mongol zenekultúra egész családján és Kína belsejéig nyomon
követhető."
A magyarság egy ősrégi ázsiai műveltség nyugatra vetett határtagja.
Zhang Rei és Du Yaxiong kínai zenekutató megállapította, hogy a yugurok és magyarok
népdalai között sok a közös vonás. Nemcsak pentaton, hanem ereszkedő dallamú,
hangsúlytalanul végződő, kvintváltós mindkettő.
Kiszely István és Cey-Bert Gyula jugar dallamokat gyujtött, az anyagot tudományosan Csajághy
György dolgozta fel.
Csajághy György összehasonlítása:
§ a szekond, kvart, kvint pentaton dallamok körén belül a dallamtípusok azonos ("ótörök")
csoportba tartoznak
§ a jugar és magyar dallamok többsége moll jellegű
§ hasonló az ereszkedő kvintváltó dallamszerkezet
§ idonként meglepőek a hasonló díszítések
§ mindkét dallamvilágban meghatározó a páros (2/4, 4/4 ) ütem
§ mindkét népzenére jellemző az éles és nyújtott ritmus, gyakori ezeknek a torlódása. A magyar
népzenébol jól ismert szinkópa a jugaroknál is gyakori.
§ a dallamvégződés mindkét dallamvilágban hangsúlytalan, a főhangsúly az ütem első hangjára
esik
§ összefüggés állhat fenn a jugar népdalok 7-8 szótagszáma és a magyar "kétütemu ősi nyolcas"
verselési módozat között
§ hasonlóak a lakodalmas és más népdalokhoz kötött szokások, tréfás rigmusok, csúfolódó
szövegek
§ a dallami hasonlóság még a nem értő hallgató számára is megdöbbentő. Ezt a zeneelméleti
elemzések is alátámasztják.
§ A finn népzenét meghatározó hétfokúság a svéd, germán, szláv stb. európai zenéhez áll közel.
Jellemzőek a szűk hangterjedelmek.
§ A magyar-türk zenének van ősrétege- a pentatonia, az archaikus diatonika modális
dallamvilága stb., ami a mai napig megmaradt.

A magyar népdal stílusjegyei:
– Egyszólamú (unisono) éneklés, amely minden ázsiai népre jellemző.
– Pszalmodizáló (zsoltározó vagy beszédszeru) recitálás a belső-ázsiai népekre jellemző.
– Jellegzetes ritmusképletek (éles, nyújtott ritmus, szinkópa)
-Rubato, parlando, díszíto hangok (előke, paránytrilla, glissando)
– Szűk hangterjedelmű dallamvilág: 2-6 hang a gyermekdaloknál, regősénekeknél
– Pentatonia (ötfokúság). Nélkülözi a félhang (kis szekond) lépéseket.
Hazája Belső-Ázsia, Kr. e. 2700.
-A magyar népzene ősrétegének meghatározó részét alkotó pentaton dallamok eredete Belso-
Ázsiáig követhető, s szervesen összefügg a magyarság őstörténetével, lelkivilágával és
életfilozófiájával.?
Az ősi kínai zenetudomány négyféle pentatont különböztet meg: kínai; mongol-tibeti; türk
(ótörök).
A magyarok zenevilága az utóbbihoz tartozik és ez további három típusra oszlik:
a) terc-pentaton (a fo hangok terc távolságra vannak egymástól)
b) szekund-pentaton (a fo hangok nagy szekund távolságra vannak egymástól)
c) kvart- és kvint-pentaton (leggyakrabban tiszta kvart, tiszta kvint: la-re-mi, re-szó-la, szó-dó-
re)

A magyar népdalvilág a világon a legváltozatosabb, sokféle változat, szöveg ismeretes egy-egy
dallamhoz.

IRODALOM
1. Cey-Bert Róbert Gyula: Magyar borok és ételek harmonizációja, -Paginarum Kiadó, 2001.
2. Csajághy György: A magyar népzene bölcsője: Kelet
3. Kiszely István: A magyar nép őstörténete, -Magyar Ház Kiadó, Budapest, 2001.
4. Kodály Zoltán: A magyar népzene, -Editio Musica, Budapest
5. Kodály Zoltán: Ötfokú hangsor a magyar népzenében
6. Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet