You are on page 1of 12

Patandzsáli Jógaszútrái

I. fejezet
2. A yoga: az elmében lezajló alakulásoknak a megszüntetése.
2. yoga! citta-v!tti-nirodha"
A jóga az elme-közeg (csitta) megakadályozása abban, hogy különböz! formákat (vritti) öltsön.
2. A JÓGA AZ ELME GONDOLATHULLÁMAIN VALÓ URALKODÁS
2. Jógás csitta-vritti-niródháha.
2. .… jóga (lényeges technikája), … elmének a, … módosításainak… felfüggesztés; elnyomás;
megállítás; visszatartás.
2. A jóga az elme módosításainak felfüggesztése.
A jóga az elmeszubsztanciák /citta/ funkcióinak /vrtti/ elnyomása.
_______________________________________________________________
12.
!"# Az elmében lezajló alakulások megszüntetésére vezet: a gyakorlás és a vágynélküliség.
12. abhy"sa-vair"gy"bhy"# tan-nirodha"
Fegyelmezésük gyakorlás és vágytalanság révén történik.
12. GYAKORLATTAL ÉS NEM-RAGASZKODÁSSAL LEHET ÕKET ELLENÕRIZNI.
12. Abhjásza-vajrágyábhjám tan-nirodhaha.
12. … kitartó gyakorlat (által), … nem ragaszkodás, vagy a vágy hiánya, vagy szenvtelenség, …
annak (csitta-vritti) ellen!rzése, vagy elnyomása, vagy felfüggesztése.
12. Ezeket az elme-módosításokat kitartó gyakorlással és ragaszkodás-mentességgel lehet
ellen!rzés alá vonni (felfüggeszteni).
12. Kitartó gyakorlással és ragaszkodás-mentességgel lehet ezeket az elme-módosításokat
ellen!rzés alá vonni (felfüggeszteni).
Gyakorlás és vágytalanság útján fogunk uralkodni rajtuk.
________________________________________________________________________
13. A gyakorlás: az alakulásoktól mentes elmebeli állapot megszilárdítására törekv! er!feszítés.
13. tatra sthitau yatno ‘bhy"sa"
A szakadatlan küzdelem, hogy tökéletesen megfékezzük (a vrittiket), a gyakorlás.
13. A GYAKORLAT ISMÉTELT ERÕFESZÍTÉS ARRA, HOGY KÖVESSÜK
A DISZCIPLÍNÁKAT, AMELYEK ÁLLANDÓ URALMAT ADNAK
AZ ELME GONDOLATHULLÁMAI FÖLÖTT.
13. Tatra szthitau jatno' bhjászaha.
13. … azoktól (kett!), … határozottan megalapozottnak, vagy rögzítettnek lenni, … er!feszítés;
törekvés, … gyakorlat.
13. Kitartó gyakorlat (abhjásza), az elme módosításai felfüggesztésének állapotában (csitta-
vritti-nirodha) való határozott megalapozottságra tett er!feszítés.
A gyakorlat a folytonos történések köreit van hivatva kordában tartani.
_______________________________________________________________
!$# Ez állapot megszilárdul: hosszú id!n át tartó, megszakításoktól mentes és tökéletesen odaadó
gyakorlás által.
14. sa tu d#rgha-k"la-nairantarya-satk"r"sevito d!$ha-bh$mi"
Szilárdan megalapozottá a kitartó, nagy szeretettel (a cél érdekében) végzett er!feszítés teszi.
14. A GYAKORLAT AKKOR LESZ JÓL MEGALAPOZOTT, HA SOKÁIG TARTOTT,
MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL, KOMOLY ODAADÁSSAL.
14. Sza tu dirgha-kála-nairantarja-szatkárászevito dridha-bhúmihi.
14. … Az, … valóban; … hosszasan, … id!, … megszakítatlan folytonossággal; (szüntelenül),
… (és) tiszteletteljes odaadás; komolyság, … üldözve; gyakorolva; követve; folytatva, …
szilárd, … talaj.
14. Hosszú id!n át tartó megszakítás nélküli és tiszteletteljes odaadással történ! folytatás által
válik a kitartó gyakorlás (abhjásza) határozottan megalapozottá.
14.
Szeretettel, hosszú id!n át megszakítatlanul, fáradtságot nem kímélve
gyakorolni /az elérend! célért/.
_______________________________________________________________
15. A vágynélküliség gy!zedelmeskedett annál, aki megszabadult mind az észlelt, mind az elképzelt
tárgyak iránt érzett szomjúságtól.
15. d!%&"nu!ravika-vi%aya-vit!%'asya va!#k"ra-sa#jñ" vair"gyam
A vágytalanság az eredmény, mely azoknak lesz osztályrésze, akik megszüntették a látott vagy
hallott tárgyak utáni szomjukat, s készek uralkodni a dolgokon.
15. A NEM-RAGASZKODÁS ÖNURALOM,
MENTESSÉG A LÁTOTT VAGY HALLOTT DOLGOK UTÁNI VÁGYTÓL.
15. Dristáusravika-visaja-vitrisrnaszja vasikára-szamjná vairágyam.
15. ... Látott (itt ebben a világban); látható; fizikai, ... (és) hallott; az írásokban megigérve;
kinyilatkoztatva, ... tárgyak, ... annak aki megsz"nt szomjazni, ... (a vágyakon való) tökéletes
uralom tudata, ... ragaszkodásmentesség; elkülönülés.
15. Vairágya, a látható vagy láthatatlan tárgyak iránti sóvárgás megsz"nése annál, aki a vágyak
fölötti tökéletes uralom tudatával rendelkezik.
Szabadulás annak lesz része, aki ellentmondott a látható, vagy hallható világ
utáni szomjúságnak és uralkodni akar a dolgok felett.
_______________________________________________________________
!%# Legmagasabb foka a vágynélküliségnek, ha a Természet három alkotórésze iránt érzett
szomjúság is megsz"nik, a Lélek Valóságát illet! megismerés folyományaképpen.
16. tat param puru%a-khy"ter gu'a-vait!%'yam
A végs! vágytalanság az, mely még a min!ségekr!l is lemond, és a Purusa (igaz természetének)
ismeretéb!l ered.
16. AMIKOR AZ EMBER ATMAN MEGISMERÉSE FOLYTÁN NEM KÍVÁNJA TÖBBÉ
A TERMÉSZETNEK SEMMIFÉLE MEGNYILVÁNULÁSÁT,
AKKOR EZ A NEM-RAGASZKODÁS LEGMAGASABB FORMÁJA.
16. Tat param purusa-khjáter gunavai trisnyam.
16. ... az, ... legmagasabb; végs!, ... a purusa vagy az Én tudatosságából vagy által, ... a gunák
iránti legcsekélyebb vágytól való mentesség.
16. A végs! vajrágya az, amelyben a purusa tudatában megsz"nik a gunák iránti legcsekélyebb
vágy is.
A legvégs! vágytalanság az, amikor maguk a qualitások sz"nnek meg és
purusa megismerésében keresi létesít! okát.
II. fejezet
1. A cselekedetek terén a yoga önmegtagadásból, önnevelésb!l és ISVARA iránt való odaadásból
áll,
1. tapa"-sv"dhy"ye!vara-pra'idh"n"ni kriy"-yoga"
Önmegtartóztatás, tanulmányok és a munka eredményeinek átadása Istennek – ezt nevezik krijá-
jógának.
1. AZ ÖNMEGTARTÓZTATÁS, A TANULMÁNY, ÉS A TETTEK GYÜMÖLCSÉNEK
FELAJÁNLÁSA ISTENNEK. EZEK AZ ELSÕ LÉPÉSEK A JÓGA FELÉ.
1. 1. Tapah-szvadhjájcsvara-pranidhánáni krijá-jogaha.
1. … aszkétizmus ; szigorúság; józan mértékletesség, … ön-tanulmányozás; dzsapa által az Én
ismeretéhez vezet! tanulmányozás, … (és) ön-átadás, vagy Istenben való megnyugvás, …
el!készít! (gyakorlati) jóga.
1. Az el!készít! jógához tartozik a szigoróság, a józan mértékletesség, az ön-tanulmányozás és
Isvarában való megnyugvás.
1. Önsanyargatás, Stúdium és a munka gyümölcsének felajánlása Istennek, - ezt
nevezzük Kriya jógának.
_______________________________________________________________________
2. hogy az elmélyedés teljes szemlélettel átélhet! legyen és hogy a zavaró ösztönzések
csökkenjenek.
2. sam"dhi-bh"van"rtha" kle!a-tan$-kara'"rtha! ca
(Ez) a szamádhi gyakorlása és a szenvedést okozó akadályok kiküszöbölése (érdekében
történik).
2. ÍGY ÁPOLHATJUK A KONCENTRÁCIÓ KÉPESSÉGÉT, ÉS ELHÁRÍTHATJUK A
MEGVILÁGOSODÁS AKADÁLYAIT, AMELYEK MINDEN SZENVEDÉSÜNKET
OKOZZÁK.
2. Szamádhi-bhávanárthaha klesa-tanúkaranárthas csa.
2. … révület, … el!idézésére; létrehozására, … szenvedések; nyomorúságok; megpróbáltatások, …
csökkentésére; gyengítésére; … és.
2. (Krijá-jógát) a klesák csökkentésére, gyengítésére, valamint a szamádhi el!idézésére
gyakorolják.
2. Ez a samadhi a bánat m"köd! akadályainak csökkentésére szolgál.
_______________________________________________________________
3. A zavaró ösztönzések: a nem-tudás, a létérzet, a vágyódás, az idegenkedés és az életösztön.
3. avidy"smit"-r"ga-dve%"bhinive!"" kle!""
A szenvedést okozó akadályok a tudatlanság, az egoizmus, a ragaszkodás, az ellenszenv és a
létszomj.
3.EZEK AZ AKADÁLYOK – AZ EMBER SZENVEDÉSEINEK OKAI – A TUDATLANSÁG,
AZ ÖNZÉS, A RAGASZKODÁS, AZ ELLENSZENV ÉS AZ ÉLETEN VALÓ CSÜNGÉS
VÁGYA.
3. Avidjászmitá-rága-dvesábhinivesáha kiesáha.
3. … tudatlanság; éber tudatosság hiánya; illúzió, … "én-vagyok-ság"; önzés, … vonzer!;
vonzalom, … er!s ellenszenv; írtózás; iszonyodás; undor; idegenkedés; utálat, … (és)
ragaszkodás (az élethez); halálfélelem, … kínok; szenvedések; nyomorúságok; a kín okai.
3. A nagy szenvedések, vagy az élet minden nyomorúságának oka, a valóság tudatos ismeretének
hiánya, az önzés vagy az "én-vagyok-ság" (énség) érzése, a tárgyak iránti vonzalom és
ellenszenv, és az élet iránti er!s vágy.
3. A bánat m"köd! akadályai: a tudatlanság, az önzés, a vonzódás, az
ellenszenv és az élethez való énköt!dés.
_______________________________________________________________
4. A nem-tudás talajából fakadnak: akár lappangóak, kibontakozóak, elnyomottak, vagy
fölgerjesztettek.
4. avidy" k%etram uttare%"m prasupta-tanu-vicchinnod"r"'"m
A tudatlanság a táptalaja mindannak, ami követi, legyenek azok akár szunnyadóak, gyengítettek,
lebírtak vagy kiterjedtek.
4. TUDATLANSÁG TEREMTI AZ ÖSSZES TÖBBI AKADÁLYT. EZEK VAGY
POTENCIÁLIS VAGY CSÖKEVÉNYES FORMÁBAN VANNAK JELEN, VAGY
IDEIGLENESEN FELÜLKEREKEDTÜNK RAJTUK, VAGY TELJESEN KIFEJLÕDTEK.
4. Avidjá ksetram uttaresám praszupta-tanú-viccsinodáránám.
4. … tudatlanság, vagy a valóság tudatos ismeretének hiánya, … mez!; forrás; eredet, … a
következ!k, … szunnyadó; rejtett; alvó, … gyöngített; vékony; híg, … szétszórt; feloldott;
váltakozó, … (és) kiterjesztett; teljesen m"köd!.
4. Akár szunnyadó, legyengült, váltakozó vagy kiterjedt állapotban vannak, avidjá az utána
említettek eredete és terve.
Mindezek szül!anyja a nem tudás, legyen az lappangó, háttérbe szorított, vagy
teljesen m"köd!.
_______________________________________________________________
5. A nem-tudás annyi, mint: a nem-örökkévalót, a nem-tisztát, a kínosat és ami nem a Lélek,
örökkévalónak, tisztának, örömtelinek és a Léleknek tekinteni.
5. anity"!uci-du"kh"n"tmasu nitya-!uci-sukh"tma-khy"tir avidy"
A tudatlanság abban áll, hogy a mulandót, a tisztátalant, a szenvedéstelit és a nem-Önvalót
öröknek, tisztának, boldognak és Átmannak, vagyis Önvalónak tartjuk.
5. A TUDATLANSÁG AZ, AMIKOR ÖRÖKNEK TEKINTJÜK AZT, AMI NEM-ÖRÖK,
TISZTÁNAK AZT, AMI NEM TISZTA, KELLEMESNEK A KÍNOSAT
ÉS ATMANNAK A NEM-ATMANT.
5. Anitásucsi-duhukhánátmaszu nitya-sucsi-szukhátmahkjátir avidjá.
5. … nem-örök, … tisztátalan, … nyomorúság; kín; rossz, … (és) nem-átman; nem-Én, … örök,
… tiszta, … boldogság, élvezet; jó, … (és) Én, … tudás; tudat, (veszi), … tudatlanság.
5. Avidjá a nem-örököt, tisztátalant, rosszat és nem-átmant veszi, tekinti öröknek, tisztának,
jónak, illetve átmannak.
Tudatlanság az, ami a nem örökkévalót, a tisztátalant, a szenvedéssel járót és
a nem Én-t, öröknek, tisztának boldognak és az Önvalónak /atman/ tartja.
_______________________________________________________________
6. A szemlél!-er!nek a szemlél!-szervvel való azonosítása a létérzet.
6. d!g-dar!ana-!aktyor ek"tmatev"smit"
Az egoizmus a látó azonosítása a látás eszközével.
AZ ÖNÖSSÉG /egóism/ AZ,
AMIKOR A TUDATOT AZZAL AZONOSÍTJUK, AMI CSUPÁN TÜKRÖZI A TUDATOT.
6. Drig-darsana-saktyor ekátmatevászmitá.
6. … a tudat erejének (a); látó; purusa, … (és) a látás ereje; meismerés; észlelés; buddhi, …
azonosság; összeolvadás; egyesítés, … mintha, … "én-vagyok-ság".
6. Aszmitá mintegy a tudat (purusa) erejének az észlelés, megismerés (buddhi) erejével történ!
azonosulása vagy egybeolvadása.
Az Én-vágy az észlel! azonosítása az észlelés eszközeivel.
______________________________________________________________
7. 7. A vágyódás a kellemes érzésre vezethet! vissza. (Lásd az I. kötet 159. oldalán.)
7. sukh"nu!ay# r"ga"
A ragaszkodás az, ami megragad az élvezetnél.
A RAGASZKODÁS /Attachment/ AZ, AMIKOR AZ EMBER A GYÖNYÖRRE GONDOL.
7. Szukhánusaji rágaha.
7. … élvezet; boldogság, … valamivel jár; valamib!l következik, … vonzer!; vonzalom.
7. Rága az élvezetet kísér! (azzal járó) vonzer!.
A vonzódás az, ami a gyönyörrel kapcsolódik.
_______________________________________________________________
&# Az idegenkedés a kínos érzésre vezethet! vissza. (Lásd az I. kötet 160. oldalán.)
8. du"kh"nu!ay# dve%a"
Az ellenszenv az, ami megragad a szenvedésnél.
AZ IDEGENKEDÉS /Aversion/ AZ, AMIKOR AZ EMBER A FÁJDALOMRA GONDOL.
8. Duhukhánusají dvesaha.
8. ... kín; szenvedés, ... kísér!; velejáró; (annak) eredményeként, ... er!s ellenszenv; heves
ellenérzés; idegenkedés; irtózás, iszonyodás; undor.
8. Dvesa a kínt és szenvedést kísér! ellenszenv, iszonyodás és undor.
Az ellenszenv a szenvedéssel kapcsolódik.
_______________________________________________________________
9. 9. Az életösztön: a saját én fenntartásához, valamint éppúgy a tudott, mint az elért dolgokhoz
való ragaszkodás.
9. sva-rasa-v"h# vidu%o ‘pi tath"r$$ho ‘bhinive!a"
Öntermészetéb!l fakad és még a tanultaknál is mélyen gyökerezik a létszomj.
AZ ÉLETHEZ VALÓ RAGASZKODÁS VÁGYA BENNE VAN MIND A TUDATLAN,
MIND A TANULT EMBERBEN. EZ AZÉRT VAN, MERT AZ ELME SZÁMOS ELÕZÕ
TESTETÖLTÉSÉBÕL MEGTARTJA A HALÁL-ÉLMÉNY BENYOMÁSAIT.
9. Szvaraszaváhí viduso 'pi tathárúdho 'bhinivesah.
9. ... a saját er!i által fenntartva; automatikusan tovább áramlik, ... a tanultak (vagy a bölcsek), ...
még ... azon a módon is, ... rajta van; uralkodik rajta, ... nagy halálfélelem; er!s életvágy; (az
elme) beszivárgása által; élni-akarás.
9. Abhinivesa az er!s életvágy, amely még a tanultakon (vagy bölcseken) is uralkodik.
Az élethez való ragaszkodás, a maga természetében gyökerezik, a tudós
emberben is megvan.
_______________________________________________________________
!'# Az ösztönzések, amikor szubtilisak, visszahúzódásra kényszerítve kerülend!k ki.
10. te pratiprasava-hey"" s$k%m""
A finom szanszkárákat azáltal lehet lebírni, hogy visszavezetjük !ket oksági állapotukra.
10. HA EZEKET AZ AKADÁLYOKAT CSÖKEVÉNYESEKKÉ APASZTOTTUK,
EL LEHET PUSZTÍTANI ÕKET ÚGY, HOGY AZ ELMÉT ELSÕ OKÁRA BONTJUK LE.
10. Te pratipraszava-hejáhá szúksmáha.
10. ... azok, ... újra-feloldódás; újra-beolvadás, -elmerülés; okra vagy eredetre való felbontás, ...
a lesökkentésre, vagy elkerülésre, vagy megszüntetésre való képesség. ... finom; kifinomult.
10. Ezeket, a kifinomultakat, visszafelé az eredetükbe feloldva lehet lecsökkenteni.
Ezeket a szubtilis samskarakat, - elnyomásukkal, eredeti állapotukban fogjuk
legy"rni.
________________________________________________________________________________
!!# Amikor az ösztönzések az elmében lezajló alakulásokban nyilvánulnak meg, folyamatos,
szubtilis megismer!-megfigyeléssel küszöbölend!k ki.
11. dhy"na-hey"s tad-v!ttaya"
Meditáció révén (durva) módosulásaikat vissza kell utasítani.
11. TELJESEN KIFEJLETT FORMÁJUKBAN MEDITÁCIÓ ÁLTAL LEHET
ÕKET LEGYÕZNI.
11. Dhyána-hejász tad-vrittajaha.
11. ... meditáció (által), ... (klesák, amelyeket) el kell kerülni, ... módosulásaik; létezési módjuk;
tevékenységek.
11. Módosításaikat meditációval kell elnyomni, illetve elkerülni.
11.
Meditációval kell /durva/ módozatait visszaszorítani.
_______________________________________________________________
!"# A cselekvések, valamint a cselekedetek szubtilis visszahatásai is: az ösztönzésekben
gyökereznek – és a látható, illetve a nem-látható életben érezhet!k.
12. kle!a-m$la" karm"!ayo d!%&"d!%&a-janma-vedan#ya"
A “tettek tárháza” ezekben a szenvedést okozó akadályokban gyökerezik, és megtapasztalásuk
ebben a látható életben vagy a láthatatlan életben történik.
12. AZ EMBER A MÚLT GONDOLATAIVAL ÉS TETTEIVEL TEREMTI LAPPANGÓ
HAJLAMAIT. EZEK A HAJLAMOK MEGHOZZÁK GYÜMÖLCSEIKET,
MIND A JELEN, MIND A JÖVÕ ÉLETEKBEN.
12. Klesa múlaha karmásajo dristádrista-dzsanma-vedeni jaha.
12. ... a klesákban gyökeredz!, ... a karmák tárháza; gy"jt!helye; a karma magjainak
hordozója, ... látott; jelen, ... láthatatlan; jöv!, ... életek, ... megismer!; tapasztalandó.
12. A klesákban gyökeredz! karmák tárháza a jelen és a jöv! életben mindenféle tapasztalatot
okoz.
12.
A m"ködések gyüjt!edényé-nek eredete, ezen bánatok, /zavarok/ m"köd!
akadályaiban van, melyek ebben a látható életben, vagy a láthatatlanban
tapasztalhatók.
_______________________________________________________________
!(# Ameddig ez a gyökerezés fennáll, addig a cselekvéseknek a gyümölcsei: a születés-kapcsán-
elfoglalt helyzet, az élet és a tapasztalás.
13. sati m$le tad-vip"ko j"ty"yur-bhog""
A gyökér megléte miatt a gyümölcs beérik születés, élet, valamint öröm és fájdalom
megtapasztalásának (formájában).
13. AMÍG AZ OK FENNÁLL, GYÜMÖLCSÖKET HOZ, PL. ÚJRASZÜLETÉST,
HOSSZÚ VAGY RÖVID ÉLETET, FÁJDALOM ÉS GYÖNYÖR-ÉLMÉNYEKET.
13. Szati múle tad-vipáko dzsáty-ájur-bhogáhá.
13. ... ... mivel a gyökér ott van, ott lévén a gyökere, ... annak (karmásaja), ... gyümölcsözés;
érés, ... osztály, ... élettartam, ... (és) tapasztalatok.
13. Amíg ott van a gyökér, a gyümölcsöknek érni kell és azok különböz! osztályú, hosszúságú
és tapasztalatú életeket eredményeznek.
13.
Amíg gyökerek vannak, gyümölcsei is lesznek az életben, mint kedv, vagy mint
bánat-tapasztalás.
________________________________________________________________________________
!$# A gyümölcs: boldogság, vagy szenvedés, a szerint, hogy az oka tiszta, vagy tisztátalan volt.
14. te hl"da-parit"pa-phal"" pu'y"pu'ya-hetutv"t
Ezek örömként vagy szenvedésként teremnek gyümölcsöt, az erény vagy a vétek okozataként.
A FÁJDALOM ÉS GYÖNYÖR-ÉLMÉNYEK AZ ÉRDEMNEK,
ILLETVE AZ ÉRDEMTELENSÉGNEK (merit, demerit) GYÜMÖLCSEI.
14. Te hláda-paritápa-phaláhá punyápunya-hetutvát.
14. ... !k, ... öröm, ... (és) szomorúság, ... gyümölcseiként, ... érdem a b"nnel és az
érdemtelenséggel szemben, ... érdemtelenség; b"n (punyá és apunya a lélekben a fizikain túl
regisztrált aktívák és passzívák, vagyon és teher), ... által okozva, miatt; következtében.
14. Az szerint, hogy okuk erény vagy b"n, gyümölcsük öröm vagy szomorúság.
A bánat, vagy kedv gyümölcseit hordozzák, aszerint, hogy okozójuk b"n, vagy
erény volt.
________________________________________________________________________________
15. A megkülönböztetni tudó számára valamennyi csak szenvedést jelent; mert mind szenvedést
okoz: alakulva, hiányérzetet keltve és a fennmaradó szamszkárák révén, valamint azáltal is, hogy
megzavarja a Természet három alkotórészének szabadon lezajló alakulását.
15. pari'"ma-t"pa-sa#sk"ra-du"khair gu'a-v!tti-virodh"c ca du"kham eva sarvam
vivekina"
Annak, aki képes a megkülönböztetésre, minden szenvedésteli, mivel minden szenvedést
eredményez vagy következményként, vagy a boldogság elvesztésének el!érzeteként, vagy a
boldogság benyomásaiból megjelen! új vágyódásként, és a min!ségek ellenhatásaként is.
DE A SPIRITUÁLIS ITÉLÕKÉPESSÉGGEL BÍRÓ EMBER MINDEZEKET
AZ ÉLMÉNYEKET FÁJDALMASNAK TEKINTI. MERT MÉG A GYÖNYÖR ÉLVEZETE
IS FÁJDALMAS, HISZEN MÁRIS FÉLÜNK, HOGY VÉGE SZAKAD; AZ ELMÚLT
GYÖNYÖR FÁJDALMAS, MERT ÚJ SÓVÁRGÁS KÉL UTÁNA A BENYOMÁSOKBÓL,
AMELYEKET AZ ELMÉN HAGYOTT. ÉS MIKÉNT LEHET TARTÓS A BOLDOGSÁG,
HA CSUPÁN HANGULATAINKTÓL FÜGG? HISZEN E HANGULATOK
SZÜNTELENÜL VÁLTOZNAK, ASZERINT, AHOGY AZ EGYMÁSSAL FOLYTON
HARCBAN ÁLLÓ GÚNÁK URALMAT SZEREZNEK ELMÉNK FÖLÖTT
15. Paridnáma-tápa-szamszkára-duhkhair guna-vritti-virodhács csa duhkham eva szarvam
vivekinaha.
15. ... változás miatt, ... heves aggodalom; szenvedés, ... benyomás; rányomás; benyomódás;
irányzattal, tendenciával történ! belenyomódás, megjelölés, ... kínok; fájdalmak (a három ok
fentebb említve), ... a három guna között, ... (és az elme) módosítása, ... ellentét vagy konfliktus
miatt, ... és, ... szenvedés; nyomorúság, ... csak, ... a megvilágosodott számára; a megkülönböztet!
képességet kifejlesztett ember számára.
15. A megkülönböztet! képességet kifejlesztett emberek számára, a változások, aggodalom és
tendenciák eredményeként létrejöv! szenvedések és kín miatt, valamint a gunák és (az elme) vrittiei
m"ködése közötti konfliktusok miatt, minden gyötrelem, kín és szenvedés.
15.
A megkülönböztet!nek minden egyformán szenvedés, mert ez vagy mint
következmény, vagy mint a boldogságérzés elvesztésének a lehet!sége, vagy
mint új vágy a tudat alatt elnyomva áll, vagy mint a min!ségek ellenhatása áll
el!.
______________________________________________________________
!%# A szenvedést, amely még nem következett be, el kell kerülni.
16. heya# du"kham an"gatam
A még el nem jött szenvedés elkerülend!.
16. A FÁJDALMAT, AMI MÉG CSAK KÖVETKEZIK, EL LEHET KERÜLNI.
16. Hejam duhkham anágatam.
16. ... elkerülend!, ... nyomorúság; szenvedés; kín; baj; gyötrelem, ... még el nem jött; még be
nem következett; a jöv!ben.
16. A még be nem következett nyomorúságot, gyötrelmet el lehet, és el is kell kerülni.
16.
A még be nem következett kényszer"séget kerüljük ki.
_______________________________________________________________
!)# Mindannak, ami elkerülend!, a szemlél! és a szemlélés-tárgya között fennálló kapcsolat az oka.
17. dra%&!-d!!yayo" sa#yogo heya-hetu"
Az elkerülend! [szenvedés] oka a látó és a látott összekapcsolódása.
17. EZT A FÁJDALMAT A TAPASZTALÓNAK A TAPASZTALÁS TÁRGYÁVAL VALÓ
TÉVES AZONOSULÁSA OKOZZA. EZ ELKERÜLHETÕ!
17. Drastri-drisyajoho szamjogo heja-hetuhu.
17. ... látó; (Purusa), ... (és) látott; Prakriti, ... egyesülés; társulás, ... az, amit el kell kerülni;
elkerülend!, ... oka.
17. Az elkerülend!nek az oka, a látó és a látott egyesülése.
17.
Az elkerülend! ok, az észlel! azonosítása az észlelttel.
_______________________________________________________________
!&# A szemlélés-tárgya: elemekb!l és képességekb!l áll, világosság, tevékenykedés és merevség a
jellemz!i, rendeltetése pedig a tapasztalatok szerzése és a felszabadulás.
18. prak"!a-kriy"-sthiti-!#la# bh$tendriy"tmaka# bhog"pavarg"rtha# d!!yam
A tapasztaltat elemek és érzékszervek alkotják, világosság-, tevékenység- és
tehetetlenségtermészet", s a tapasztalásnak és a (tapasztaló) megszabadulásának a célját
szolgálja.
A TAPASZTALÁS TÁRGYAI A HÁROM GUNÁBÓL TEVÕDNEK ÖSSZE:
A MEGVILÁGOSODÁS (szattva), A TEVÉKENYSÉG (radzsasz)
ÉS A TEHETETLENSÉG (tamasz), GUNÁBÓL FEJLÕDÖTT KI AZ EGÉSZ VILÁG,
A MEGISMERÉS ESZKÖZEIVEL – KÖZTÜK AZ ELMÉVEL, AZ ÉRZÉKEKKEL,
stb.-vel - ÉS AZ ÉSZLELT TÁRGYAKKAL - pl. A FIZIKAI ELEMEKKEL – EGYÜTT.
A VILÁG AZÉRT VAN,
HOGY A TAPASZTALÓ TAPASZTALJA ÉS FELSZABADULJON.
18. Prakása-krijá-szthiti-sílam bhútendriját-makam bhogá-pavar-gártham drisjam.
18. ... fényesség; fény; világosság; megismerés (-b!l); valaminek a tudata, ... tevékenység, ...
rendíthetetlenség; állhatatosság, ... tulajdonságokkal vagy min!ségekkel rendelkezve, ...
elemek, ... érzékszervek, ... természet", ... tapasztalat, ... és felszabadulás, ... valamiért; valami
célból, ... a látott (prakriti).
18. A látott (a megnyilvánulás tárgyi oldala) az elemekb!l és az érzékszervekb!l tev!dik össze a
megismerés, tevékenység és stabilitás természetével rendelkezik (szattva, radzsasz és tamasz) és
célja, hogy purusa számára tapasztalatról és felszabadulásról gondoskodjon.
18.
A tapasztalás, elemekb!l és szervezetekb!l áll, lényege szerint megvilágosult,
aktív és tehetetlen, feladata a tapasztalás és megszabadulás. /a tapasztaló
számára/
A tapasztalat, - tehát a természet - elemekb!l és organizmusokból áll. A durva
és szubtilis elemek, amelyek a természetet alkotják, - így az érzékszerveket,
elmeszervet, stb. - lényegük szerint vagy megvilágosodottnak /sattva/, vagy
aktív-nak, /rajas/, vagy tehetetlennek /tamas/ nevezzük. Mi a természet célja?
Hogy a purusa tapasztalatokat gy"jtsön.