Filozófatörténet

2010. szeptember 27.
Hajdani Ilona
Kollokvim! szóbeli vizs"a# tematika $etr%# aj&nlott irodalom! 'aizs Istv&n! (
flozófa története ). kön*v 2000+t itt# b&rmil*en kön*vb,l le-et tanlni $kivéve!
Földi '&l! ( flozófa története . t&r"*i tévedések# /örömbözi 0&nos! ( flozófa
története és elmélete . kevés -aszn&l-ató# 1endvai . 2*3ri! ( flozófa rövid
története . ne-éz# tömör# 4töri"! Filozófa vil&"története . dr&"a# t5l sok in+ó%
( flozófa alapvet, kérdései!
6 flozófa! 7böl)sessé" kedvelése# a böl)sessé" szeretete7  ennél több!
saj&t élet8nkkel kap)solatos le"&ltal&nosabb kérdésekr,l szól# közvetlen
v&laszokat nem ad az életre# mivel a természet# a tsd és az emberi
"ondolkod&s le"&ltal&nosabb törvén*szer9sé"eir,l "ondolkodik# te-&t az
&ltal&noss&" szintjén
6 ter8letei! természet# tsd problém&k# emberi "ondolkod&s  emberi
"ondolkod&s mindent &tsz,# az emberi "ondolkod&s konkrét
törvén*szer9sé"ei a lo"ika al& tartoznak $+orm&lis#
szimboliks:matematikai%# kiv&lt a flozóf&ból# kiv&lt a személ*isé"flozófa
stb  nem tdott a flozófa a spe) kérdésekre v&laszt adni
6 fl! természet és tsd le"&ltal&nosabb törvén*szer9sé"einél maradt
6 flozó+sok jelent,s része -ossz5 id,n kereszt8l mind-&rom ter8lettel
+o"lalkozik# plsza a lo"ik&val is
6 flozófa ; alapvet, kérdése!
1. ontoló"iai kérdés! mil*en eredet9 a vil&"# mi az els,dle"es az an*a"
va"* tdat
2. "noszeoló"iai kérdés! me"ismer-et,6e a vil&"<
;. metafzikai6dialektikai kérdés! van6e moz"&s# v&ltoz&s a vil&"ban. s -a
van# akkor mil*en<
=. > értékekkel +o"lalkozó  értékflozófa k8lönv&lt
Ontológiai kérdés:
6 tév-it! aki azt mondja# -o"* a vil&" an*a"i eredet9 (materialisták), rólk
azt &ll3tott&k# - nem ismerik el a szellem létezését  il*en nin)s  -anem!
az an*a$materialist&k%#"ot tartja els,dle"esnek és me"-at&rozónak# és
majd a kés,bbi id,pontban me"jelen, szellem "*anol*an jelent,sé"9#
mire vezet-et, vissza a vil&"
6 akik a szellemet tartj&k els,dle"esnek (idealisták%  ,k sem ta"adj&k az
an*a" létezését  -anem a szellem az els,dle"es
6 materialist&k! az an*a" a szellem létezése el,tt is létezett  az
,srobban&s! az an*a" az els,dle"es# kés,bb jelenik me" a szellem
6 idealist&k! vall&si okokból# kell le"*en az an*a"i vil&"on +elett &lló
transz)endens lén*# ami me"teremti a vil&"ot# kés,bb me"jelent az
ember# de ez nem "*anaz# amir,l a materialist&k beszéltek  -anem e"*
abszol5t eszmei szellem létezését tételezik +el
6 mindkét ter8let n*itva -a"*ja a kérdést! nem ad kézzel+o"-ató
ma"*ar&zatot# -o"* mi történt el,tte
6 materializms ; +, me"jelenési +orm&ja!
o ókori, naiv, szemléleti materializmus: antikvit&s materialista
+orm&ja! ,san*a" keresése:ar)-e keresése  szerették volna az
an*a" +o"alm&t me"-at&rozni! an*a"+ajt&kat -el*eztek be az an*a"
+o"alma -el*ett
 ?-ales! minden él,lén* sz&m&ra -el*ettes3t-etetlen a v3z
 (na@iamandrosz! leve",
 Ampedoklész! = ,selem! t9z# v3z# +9# leve",
 apeiron 7me"-at&rozatlan7
 /emokritosz! az e"ész vil&" ,san*a"a az atom $nem "*anaz#
mint ma%  atomista materialist&k! na"*on jól
körbe-at&rol-ató# me"-at&roz-ató tlajdons&""al rendelkez,
atomok# 9rben kerin"ve tal&lkoznak e"*m&ssal#
kombin&)iókban -ozz&k létre az an*a"i t&r"*akat
 +ol*amatos +ejl,dés! a konkrét an*a"októl az
elvonatkoztat&s +elé e"*re ink&bb ol*an
an*a"+ajt&kkal -el*ettes3tették# amik kevésbé
kézzel+o"-atóak# de e"*re elvonatkoztatottabb
m&sik kérdés! dialektika 7moz"ékon*s&"# vloztékon*sé"#
"ondolkod&s# vita7
 Hérakleitosz! p-anta r-ei# nem le-et kétszer "*anabba a
+ol*óba lépni# mert mindi" m&s v3z &rad  tan3tv&n*a azt
mondja# -o"* e"*szer sem# de ez -8l*esé"  &llandó
v&ltozékon*s&" van! &llandós&"ot )sak mi tdnk +eltételezni
benne# a vil&"ban nin)senek f@ pontokat# nek8nk ma"nknak
kell a valós&"ban f@ pontokat kijelölni# k8lönben a valós&"
me"ismer-etetlenné v&lna  a n*"alom mindi"
viszon*la"os# a moz"&s abszol5t
o mechanikus, metafzikus materializmus: 1=. sz&zadtól#
)s5)spont 1761B. sz&zadtól! a me)-anika tdom&n*a +ejl,désnek
indlt# ir&n*zat alapvet, -ib&ja! szerették volna me"-at&rozni az
an*a" +o"alm&t# -anem azt mondt&k! az an*a" k8lönböz,
tlajdons&"ai jelentik az ,san*a"ot# amel* a vil&" alapj&t jelenti
 Holba)-# Helvetis! m&r majdnem tökéletesen me"-at&rozt&k
az an*a" +o"alm&t# de a vé"s, me"-at&roz&s-oz nem
jtottak el
moz"&s kérdése! mindi" kellett e"* els, lökés# ami moz"&sba lend3t
mindent nem materialista kérdés! nem transz)endens# -anem
idealista +el+o"&s
 az an*a"nak attribt3v tlajdons&"a $Celide"en3t-etetlen% a
moz"&s  de mil*en moz"&s< e"*enes vonal5 e"*enletes
va"* m&s+ajta moz"&sok<  a moz"&s mindi" valamel*ik
+orm&ban kör+or"&ss& v&ltozik# a vil&"ban vannak moz"&sok#
amik e"*es an*a"+ajt&k-oz tartoznak# de vé"s, moz"&s
mindi" a kör+or"&s $pl. v3z# id,j&r&s%  ezzel e"*8tt ta"adta a
m&s+ajta moz"&sok le-et,sé"ét! a +ejl,dést ta"adta 
lemerevedetté:metafzikss& v&lt az elképzelés
 ebben az id,szakban +eloszt&sa moz"&s+ajt&knak és
an*a"+ajt&knak! D na"* )soport!
• me)-anika
• fzikai
• kémiai
• bioló"iai
• t&rsadalmi moz"&s
 minden moz"&s+orma ma"&ba +o"lalja az el,z,t!
szintézis alapj&n jönnek létre# nem vezet-et,k vissza
e"*m&sra
 me)-anikai moz"&sra az él,lén*ek minde"*ike
képes! me)-anika moz"&sra él,lén*ek
$növén*ek +én* +elé +ordlnak%E fzikai! v3z
visszat8krözéseE kémiai! alkotóelemekb,l
létre-ozott ve"*8letek
o dialektikus és történelmi materializmus: a mar@izmssal
szokt&k azonos3tani tévesen $Far@6An"els6 1enin% 1enin! az an*a"
+o"alm&nak me"-at&roz&s&t 1enin adta me" le"komple@ebben
$könn*en le-et# - nem , 3rta# )sak az , nevén jelent me"%!
 an*a"! flozófai kate"ória! a le-et, le"ma"asabb
nem+o"alommal van dol"nk# ezért nem sorol-ató be e"*
ma"asabb nem+o"alom al&# -anem )sak viszon*kate"óriaként
-at&roz-ató me"# a viszon*kate"óri&ja a tdat# a tdattal
e"*m&sra vonatkoztatód
 amel*# az érzeteinkben +elt&rló! az an*a" képes -atni az
összes érzékeinkre# ennek kap)s&n keletkeznek az érzetek
 érzeteink &ltal lem&solt# le+én*képezett# visszat8krözött! az
an*a" me"ismer-et, az érzékszerveim se"3tsé"éveivel is
 tdatnktól +8""etlen8l létez, objekt3v valós&" me"jelölésére
szol"&l! attól# - az an*a"ot ismerem# attól mé" létezik# mivel
az an*a" kor&bban létezett# mint a tdat# r&ad&sl vannak
ol*an an*a"+ajt&k# amikr,l nem tdnk
a tdatot is me" kellett -at&rozni  tdat! a le"ma"asabb
rendben szervezett an*a"nak# az a"*nak a +nk)iója 
visszatal&s történik az an*a"ra $a tdat an*a"i eredet9#
an*a"-oz kötött# mert nélk8le nem jön létre# de szellemi
terméket jelent%
objekt3v és szbjekt3v dialektika!
o objekt3v! a természetben és tsd me" jelen, &ltal&nos
v&ltozékon*s&"
o szbjekt3v! a me"ismerés módszere# az esemén*eket
mindi" v&ltoz&skban# v&ltozékon*s&"kban kell
vizs"&lnom# nem le-et kira"adni dol"okat# és nem
vissza-el*ezve szemlélni
történetisé"! az értékelés $valós&"ban lezajlott esemén*ek% a
jelenben a m5ltat értékelve a jöv,re nézve &llap3tnk me" dol"okat
Idealizmus:
1. obekt!v: az abszol5t# objekt3v szellem els,dle"es# e"* isten tdata!
a. dualizmus: az abszol5t eszme me"teremtette a vil&"ot és azóta is
ir&n*3tja annak minden moz"&s&t# és azóta is benne létezik a
vil&"ban
b. deizmus: me"teremtette# de azt&n ma"&ra -a"*ta# és a ma"a
törvén*szer9sé"ei szerint me"* tov&bb $ór&smester 6 Goltaira
-asonlata%
). "anteizmus: saj&tos és érdekes +el+o"&s# a vil&"
moz"ékon*s&"&nak i"azi oka és elind3tója nem a vil&"on k3v8l
létezik# -anem a vil&"ban ma"&ban# a természetben tal&l-ató a
moz"&s# ami örökt,l +o"va létezik $majdnem -o"* materialista% .
4pinoza saj&tos panteizms! IstenCtermészetCmoz"&s
2. szubekt!v: az e"*én tdata els,dle"es# +enomenoló"ia# életflozóf&k#
e"ziszten)ializms# pozitivizms# perszonalizms
Herkele*! semmi m&s nem létezik# )sak az én tdatom# és miden az
én tdatomnak a terméke  szollipszizms! nem követte senki
Imint-a e"* ,r8lt zon"ora önma"&n j&tszana# nem m&s# mint a
bolondok-&za flozóf&jaJ
#noszeológiai kérdés: $egismerhet%&e a világ' Két+éle v&lasz!
() i"en! gnosztikusok: a vil&" elvile" me"ismer-et,# de "*akorlatila" nem
 nin)s senki és semmi# ami me"akad&l*ozn& az emberi elmét# ami
me"akad&l*ozn&# - el,re-aladjon a me"ismerés +ol*amat&ban
 de! az ember élete vé"es# a vil&" vé"telen# vissza+elé nem
ismer-et, me"# az emberisé" élete is vé"es
 de! a vil&" &llandó v&ltoz&sban van# és a me"ismerési +ol*amat
&llandóan követi ezt a v&ltoz&st# sosem éri el# mindi" )sak követi
*) nem va"* )sak részben! agnosztikusok
 két nézet -asonl3t# )sak az e"*ik v&llalja# a flozó+sok jelent,s része az
a"nosztiksok-oz tartozik! )sak az e"*ik a természetet va"* a t&rsadalmat
tartja me"ismer-et,nek
( me"ismerés +ol*amata!
a dol"ok jelensé"ét,l indl el# a +elsz3ni v&ltozékon*s&"ból# ami az érzéki észlelés
sz&m&ra adott# -alad a jelensé"t,l a lén*e" +elé# a kett, között a l&tszat
1. jelensé"! k8ld,s +elsz3n 
közben! l&tszat! a lén*e"nek ellentmondó jelensé" a l&tszat 
ide"en lén*e"et +o" t8krözni a l&tszat
2. lén*e"! ide akarnk eljtni
az érzéki észlelés és az elvont "ondolkod&s e"*8tt jelenik me" az
embernél! az ember érzékelve "ondolkodik és "ondolkodva észlel
+rzéki észlelés -&rom szintje!
1. érzet: érzékszervek-ez kötött
2. észlelet: érzetek összessé"# e"*8tt me"jelen, észleletek
;. ké"zet: &tvezet az elvont "ondolkod&s-oz# saj&tos +orm&ja a
me"ismerésnek# mert a kor&bban me"ismert jelensé" +elidézése a
tdatban
,lvont gondolkodás -&rom szintje!
1. -ogalom: a lén*e"i tlajdons&"ok kiemelése# &ltal&nos3t&sa#
elvonatkoztat&sa# a -asonlókkal való -asonlós&" kiemelése#
k8lönböz,sé"ek kiemelése# és ma"asabb nem+o"alom al& kell -el*ezni
2. !télet: +o"almak összekap)sol&sa révén keletkezik az 3télet# a
"ondolkod&s tén*le"es alapja
;. következtetés: az 3téletek összekap)sol&sa
Fe"ismerés azért történik# -o"* az i"azs&"ot elérj8k. (-&n* ember# ann*i
i"azs&"  ez nem i"az. Abben az esetben az i"azs&" relat3v lenne# ami-ez nem
le-et i"azodni. (z i"azs&"nak &llandós&"ot kell mtatnia# valami ol*an részének
mindi" kell lenni# ami-ez le-et viszon*3tani. (z i"azs&" e"* rel&)ió# amel* a
kijelentéseink# és a valós&" me"-at&rozott része között jön létre. 2em )sak az
i"az ismeretek t&jékoztatnak. ( m&sik ember me"ismerése le-etetlen.
(z i"azs&" e"*szerre abszol5t és ne"at3v és objekt3v és szbjekt3v.
 ( rel&)ió a valós&"ra vonatkozik# te-&t tartalm&t tekintve objekt3v#
+orm&j&t tekintve mindi" szbjekt3v# mert az e"*es ember mondja ki a
saj&ts&"okat.
 (bszol5t és ne"at3v! az i"azs&"nak van e"* abszol5t ma"ja# amit kés,bb
sem kell me")&+olnom# azt e"* relat3v brok veszi kör8l. Ha több
in+orm&)iót tdok me"# akkor tov&bb növeli az abszol5t ma"ot# a relat3v
oldal me" )sökken. (z nem történ-et me"# -o"* a kett, +edi e"*m&st.
$Annek ellenére mé"is beszélnek abszol5t i"azs&"okról! pl. matematikai
a@iómia . ez emberi me"e"*ezés kérdéseE t3zparan)solatot is abszol5t
i"azs&"nak +o"j&k +el.% $( +elszól3tó mondatnak nin)s i"azs&"tartalma%
$etafzikai és dialektika kérdése:
metafzika: )sak kör+or"&s létezik# és a +ejl,dés nem létezik  a v&ltoz&sok
mil*ensé"ér,l is szó van! menn*isé"i és min,sé"i v&ltoz&sok  szerint8k )sak
menn*isé"i v&ltoz&sok zajlanak le a vil&"ban# min,sé"iek nem# ez össze+8""
azzal# -o"* a kör+or"&s elméletben )sökkenések és növekedések vannak  aki
min,sé"i v&ltoz&sok mellett teszi le a voks&t# az szerint van min,sé"i v&ltoz&s
.ialektika: He"el objekt3v és szbjekt3v
( me"ismerés ; alaptörvén*e!
1. a menn/iségi és min%ségi változások kölcsönös átcsa"ásának
törvén/e: minden jelensé"nek van e"* menn*isé"i me"-at&rozotts&"a#
e"* sz&mszer9en jellemez-et, oldala# de ett,l mé" nem az# aminek lennie
kell# van e"* lén*e"i saj&toss&"a# ami a min,sé"ét jelenti  a sz&mszer9
és a lén*e"i oldal teszi azz& a dol"ot# ami! H2K . az összetétel teszi azz&#
ami
a mérték! menn*isé"ile" me"-at&rozott min,sé" és min,sé"ile"
me"-at&rozott menn*isé"# e"* ol*an intervallm# amel*en bel8l a
menn*isé" v&ltoz-at# a min,sé" me"v&ltoz&sa nélk8l  a menn*isé"i
v&ltoz&sok elérve a mérték-at&rt# min,sé"i v&ltoz&st v&ltanak ki
2. az ellentmondás törvén/e: két komponense van! két ellentétes póls#
ezek köl)sönösen +eltételezik e"*m&st# de ki is z&rj&k e"*m&st! észak és
dél  az adott jelensé"en bel8l mindi" e"*ens5l*t képeznek# am3" az
e"*ik oldal nem kezd el sz&mszer9en "*orsabban növekedni# mint a m&sik
oldal# ott min,sé"i v&ltoz&s következik be# és ellentmond&s következik be
 az ellensé" e"*sé"ének és -ar)&nak a törvén*e! -a az e"*ik oldalban
min,sé"i v&ltoz&s &ll be# -ar)ban &llnak e"*m&ssal  ez a +ejl,désnek az
alapja! az ellentmond&sok viszik el,re a vil&"ot
;. tagadás tagadásának törvén/e: me"sz8ntetve me",rzése  az 5j
jelensé"# ami létrejön# ta"adja az 5j jelensé"et $pl. tsd +orm&k!
rabszol"atartó tsd törvén*e +eloldódik a +edalizmsban%  betetézi a
+ejl,dést# nem kell mindent me"sz8ntetni
 a +ejl,dés nem e"*enes vonal5 e"*enletes moz"&s# -anem spir&lvonalat 3r
le# amel*en bel8l minden ir&n* me"tal&l-ató# és minden moz"&s
.eterminizmus kérdése:
6 7me"-at&rozotts&"7
6 több+éle +orm&ja van# attól +8"",en dönt, el vki# -o"* az an*a"i
me"-at&rozotts&"ot va"* a szellemi me"-at&rozotts&"ot +o"adja el vki#
-o"* materialista va"* idealista
1. oks&"i össze+8""ések rendszere! materialista! mindennek an*a"i oka van#
idealista! mindennek an*a"i va"* szellemi oka van
6 oksági össze-0ggés akkor jön létre! -a az e"*ik jelensé" időben
megelőzi a m&sik jelensé"et# és szükségszerűen kiv&ltja azt  e"*ik
jelensé" az ok# a kiv&ltott jelensé" az okozat  között8k vannak a
+eltételek# amel*ek passz3v tén*ez,i# az akt3v az ok
$-a valaki nem 3"* értelmezi az oks&"i össze+8""ést# az a babona . Ha)on!
me"+ert,zi a "ondolkod&st%
ol*an -el*zet# -o"* e"* ok kiv&lt e"* okozatot# ol*an nin)s  mindennek
több oka van és több+éle okozat jön létre! -&lózatos módon
2. élet8nk m&sik me"-at&rozotts&"a! sz0kségszer1 és a véletlen $Ca
sz8ksé"szer9sé" me"n*ilv&nl&si +orm&ja# amel* mindi" a
sz8ksé"szer9sé"ek )somópontj&ban keletkezik# létrejötte pedi" esetle"es%
;. -armadik me"jelenési +orm&ja! a törvén/szer1ség! a törvén* &ltal&nos#
lén*e"es# tartós# sz8ksé"szer9# objekt3v és ismétl,d, össze+8""és
o &ltal&nos! minden -asonló jelensé"re érvén*es a t
o lén*e"e! az adott jelensé" lén*e"é-ez tartozó# nélk8le nem jö-et
létre
o tartós! mindaddi" am3" a jelensé" +enn&ll# a jelensé" is m9ködik
o törvén*szer9! m
o objekt3v! a törvén*szer9sé" is mindi" objekt3v# -anem eleve adott
o ismétl,d,! a-&n*szor létrejön a jelensé"# ann*iszor létrejön vele a
törvén*szer9sé" is
6 természeti törvén*szer9sé"ek! az ember mint term és tsd lén* e"*szerre
van al&vetve a term és tsd törvén*szer9sé"eknek is
6 t&rsadalmi törvén*szer9sé"ek objektivit&sa az alapvet, kérdés! az ember
-ozza létre  -o"* le-et objekt3v# -a az ember a tdat&val alkotja me"#
akkor -o"* le-et a tdat&tól +8""etlen<  onnat,l kezdve# -o"*
me"alkotta# önj&róv& v&lik a törvén*
=. tartalom és a -orma eg/sége! a tartalom mindi" +orm&ban jelenik me"#
a +orma me" tartalmass& v&lik
2) rész és egész viszon/a
?&rsadalom! tsdi törvén*szer9sé"eket -ordozza ma"&ban
6 az emberek e"*8ttm9ködésének terméke
6 minden tsdi +orm&)ió két tén*ez,b,l ép8l +öl!
1. termel%er%k: le"+,bb termel,er, az ember és az ember
td&sa  az ember v&ltozik a le""*orsabban
2. termelési viszon/ok: az ember -ozza létre a termelési
viszon*okat# kinek a kezében vannak a termelési eszközök< a
le"+ontosabb a termelési eszközök tlajdonviszon*a# mert ez
-at&rozza me" az össze többi viszon*rendszert a tsd6ben#
mert az# akinek a kezében van# az a mnkame"oszt&si
viszon*ok )s5)s&n -el*ezkedik el  ez -at&rozza me" az
eloszt&sa viszon*okat# mert jobban részesedik
mindi" akkor van tsd +orm&)ió v&lt&s# amikor a termel,er,k
t5ln,nek a termelési viszon*okon# nem le-et a ré"i módon
élni  menn*isé"i v&ltoz&s jön létre# amire 5j min,sé"i
v&ltoz&s jön létre
tsdi +orm&)iók! $e--ez e"* +8zetes &br&t is kéne nézni# mert
én nem tdtam lerajzolni 5"*# a-o"* a t&bl&ra +elker8lt%
ember közössé" termelési
eszköz
1. ,sközössé" az e"*én a
közössé"e &ltal
részesedik a
termelési
n,k
"*9jtö"ettek#
+érfak
vad&sztak
+öld
eszközökb,l
2. rabszol"atartó szabadok!-a
van +öldje# a
részesedik a
közössé"ben
polisz +öld# rabszol"a
;. +ed&lis nemes#
+öldm9ves
+alközössé" +öd# jobb&"*#
te)-nikai
eszközök
=. mnk&s# t,kés pénz +öld# mnk&s#
te)-nikai
eszközök
 kapitalizms a modern rabszol"as&"
 ezek össz-an"törvén*e a le"&ltal&nosabb tsdi
törvén*szer9sé"
3456789+34
6 az erópai klt5r&ban a flozófa böl)s,je a "örö" flozófa
6 k8lönböz, flozófai iskol&kon bel8l is a materializms és idealizms -ar)a
jellemz,# ebben az e"*ik le"jelent,sebb alak 4zókratész
6 a klassziks tsdflozóf&t 4zókratészt,l sz&m3tjk# , az els,# aki alapvet,en
az emberrel kezdett +o"lalkozni# sosem 3rt le e"* sort se# tan3tv&n*ai &ltal
maradt +enn
6 le"-3resebb tan3tv&n*a 'latón# k8lönböz, 3r&saiban beszél 4zókratészról
6 I.e. =LM6;MM6i" élt +elte-et,en
6 szobr&sz ap&nak és b&ba an*&nak a "*ermeke
6 5"* jttatta el a "ondolatait# -o"* sét&lt és me"szól3tott embereket#
k8lönböz, kérdéseket tett +el# ki)sikarta a v&laszokat# a v&laszaikból
me"vil&"3totta# - miért rossz# a saj&t nézeteit indirekt kérdve ki+ejt,
módszer# b&b&skod&s módszere . a "ondolatok vil&"ra se"3t,je
6 a-ol vé"et ér a td&s# ott kezd,dik a -it
6 erköl)si kérdésekkel +o"lalkozott mé"! mi a jó# mi a boldo"s&"# mi az erén*
 valój&ban senki sem sz8letik 5"*# -o"* rosszat akarna# az ember mindi"
jót akar# e"*etlen akad&l*a van# -a nem ismeri# - mi a jó# va"*is me" kell
ismerni# - mi a jó  -a tdom# - mi a jó# teszem is azt  etikai
ra)ionalizms alapjai
6 mi az ember< és mi le-et bel,le<  a jó +ol*amatos követése biztos3tja az
erén*eket. az emberi boldo"s&" nem m&s# mint a kie"*ens5l*ozott#
erén*es élet.
6 indirekt módon valamit ta"adott! a jó és annak követése nem isteni
eredet9# -anem az embernek a +eladata# -o"* me"tal&lja# és kövesse 
ellene +ordltak az emberek