You are on page 1of 114

Poimenika speciális

Szenvedélybetegek
lelkigondozása

Bereczki Sándor

Tartalom:
1. Szenvedélybetegek lelkigondozása:
pszichopatológiai aspektus
2. Szenvedélybetegek lelkigondozása:
addiktológiai nézőpont
3. Szenvedélybetegek lelkigondozása:
terápiás közösségben, zárt közösségben
történő lelkigondozás
4. Szenvedélybetegek lelkigondozása:
teológiai nézőpont


Bevezetés

vázlat
A szenvedélybetegek lelkigondozása
 Ez a lelkigondozási módszer eltér az
egészséges emberek
lelkigondozásától.
 Számolni kell azzal, hogy egy
szenvedélybeteg esetében fizikailag,
pszichésen, szociálisan orvosi,
pszichiátriai, addiktológiai
beavatkozásra is szükség lehet.
 A szenvedélybetegek lelkigondozásához
speciális ismeretekre van szükségünk.
 Ez a szolgálat nagy körültekintést igényel.
 Felelősségünk nagy, mert ha nem
hozzáértéssel gondozzuk őket, olyan kárt
okozhatunk, ami végzetessé válhat.
(Például: öngyilkosság)
A szenvedélybetegek lelkigondozása
Példa
 Ha a gyülekezetben egy testvérnek rossz a
hangulata, „depressziós ”, de miután
beszélgettünk, imádkoztunk vele, rövid időn belül
elmúlik, akkor ez még nem nevezhető
hangulatzavarnak.
 Ha egy szenvedélybeteg esetében azonban
tartósan fennáll a rossz hangulat, akkor orvoshoz
kell fordulnia.
 A depresszió ürügy lehet az ivásra, drogozásra
vagy játékra.
A terápiás közösségek általában a
szenvedélybetegséget az egész
személyiséget érintő zavarnak tekintik, mely
kihat a működés némely vagy minden
területére: a kognitív, megismerő,
viselkedési, emocionális (érzelmi),
spirituális (szellemi), erkölcsi szférára,
valamint az értékrendszerre is.
A szenvedélybetegekről általában
A szenvedélybetegekről általában
 A zavar megszűnéséhez hosszabb idő
szükséges. A szenvedélybetegség tünet, nem
a zavar okozója.
A szenvedélybeteg alapvető
tulajdonságai

 Nagyon fontos tudatosítanunk magunkban,
hogy BETEG emberrel állunk szemben.
 Hatalmas belső harcot vív a szer használata
és a tiszta, normális élet választása között,
ezért ebből adódóan ÁLLANDÓ
FESZÜLTSÉG alatt van.
 Indulatos, türelmetlen.
 Rengeteg KUDARCÉLMÉNYE van,
ez hátráltathatja gyógyulását.
 JÁTSZMÁK körforgásában élte eddigi életét,
ezért ezeket, mint jól bevált eszközöket,
folyamatosan beveti.
A szenvedélybeteg alapvető
tulajdonságai
 Panelekben gondolkodik, számára a világ
nem élhető, nem átlátható.
 Sok bántásban, megalázásban volt része,
ezért KEMÉNY BURKOT épített maga
köré.
A szenvedélybeteg alapvető
tulajdonságai
 Önsajnálatból és önmaga sajnáltatásából él.
 Rendszeresen próbál érzelmi zsarolást
folytatni, hogy így szeretetet csikarjon ki.
 Hatalmas félelemmel él együtt.
 Alkalmazkodásképtelen.
A szenvedélybeteg alapvető
tulajdonságai
 Önmaga helyett másokra próbál
támaszkodni.
 Csak nagyon lassan képes kilábalni
helyzetéből, még akkor is, ha igen motivált.
 Lehet más pszichés betegsége, sérülése is a
szenvedélybetegség mellett.
A szenvedélybeteg alapvető
tulajdonságai

I. Szenvedélybetegek
lelkigondozása:
pszichopatológiai
aspektus












A pszichopatológiai (elme-kórtani)
ismeretek az egyes lelki jelenségek
kóros változatait írja le.
Személyiségzavarok,
pszichopatológiai kórképek


 A személyiségzavar sikertelen
alkalmazkodásokhoz*, a társas viselkedés
egyértelmű károsodásaihoz és/vagy súlyos
szubjektív megterhelésekhez
és bántalmakhoz vezető, viszonylag tartósan
megnyilvánuló viselkedésminta.
Alkalmazkodóképesség*
 rugalmasság;
 a környezet nehézségeinek legyőzése;
 megfelelés a változó követelményeknek;
 életcélok megfogalmazása és azok
eredményes megvalósítása;
 sikeres fellépés;
 a sikernek, ill. a kudarcnak megfelelően
változtatott viselkedés stb.
 A személyiségzavarok általában nem tisztán,
hanem keverten fordulnak elő.
 Akiknél személyiségzavar áll fenn,
veszélyeztetett emberek, nagy
általánosságban jellemző rájuk:
A személyiségzavarok
Személyiségzavarral diagnosztizáltak
általános jellemzői:
 köztük magasabb a válások száma;
 nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé,
hajléktalanná;
 részükről gyakoribb a gyermekekkel szembeni
visszaélés;
 nagyobb a balesetokozó hajlamuk;
 sűrűbben kerülnek kórházba, sürgősségi
ellátásba;
 kriminális cselekmények elkövetői között 70%-
ban fordulnak elő;
 ön-destruktív cselekmények elkövetői között is
gyakoribb az előfordulásuk;
 alkoholfüggők (60-70%-nál fordul elő
személyiségzavar);
 drogfüggők (70-90%-uk személyiségzavar
diagnózisú).
(Philips és Gunderson, 1998.)
Személyiségzavarral diagnosztizáltak
általános jellemzői:
 A szenvedélybetegségek hátterében nagyon
gyakran személyiségzavarok,
pszichopatológiai kórképek állnak,
melyek nagy valószínűséggel már
az alkoholfüggőség, a drogfüggőség,
játékfüggőség kialakulása előtt is jelen
voltak.
A személyiségzavarok
A személyiségzavarok
 A személyiségzavar mélyen gyökerező és
tartósan fennálló olyan magatartási mintákat
jelent, amelyek merevek és különböző
életkörülmények és élethelyzetek között
károsak.
 El kell különíteni a személyiségzavarokat
a komolyabb pszichiátriai kórképektől,
így például a kényszeres személyiségzavart
meg kell különböztetni a kényszerbeteg-
ségtől, a szkizoid, illetve a szkizotip
személyiségzavart pedig a szkizofréniától.
(Ez utóbbinál valódi hallucinációk és
komolyabb funkciókárosodások lehetnek,
folyamatosan romló módon.)
A személyiségzavarok
Személyiségzavarok osztályozása
(DSM-IV)

A DSM-IV három csoportba sorolja
a személyiségzavarokat:
 „A” csoport: paranoid, szkizoid, szkizotip –
különc;
 „B” csoport: antiszociális, borderline,
hisztrionikus, nárcisztikus – dramatikus;
 „C” csoport: kényszeres, elkerülő,
dependens – szorongó.
Az „A” csoportba tartoznak a furcsák,
különcködők
Paranoid személyiségzavar
 Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben
mások iránti általános bizalmatlanság és gyanakvás,
mások motívumait rosszindulatúnak értelmezik, azaz 4
vagy több az alábbiakból:

1. Alaptalanul gyanakszik, hogy mások kihasználják,
ártani akarnak neki, be akarják csapni.
2. Kételkedik abban, hogy hozzátartozói, barátai jó
szándékúak, megbízhatóak.
3. Bizalmatlan mások iránt, mivel attól tart, hogy az
információkat ellene fogják felhasználni.
4. Jóindulatú véleményeknek, megjegyzéseknek vagy
eseményeknek rejtett rosszindulatot tulajdonít.
5. Tartós neheztelés jellemzi, nem tudja megbocsátani a
sérelmeket, bántásokat, vagy mellőzéseket.
6. Jellemző rá, hogy támadásokat érzékel személye vagy
becsülete ellen, melyre gyorsan dühvel vagy
ellentámadással válaszol.
7. Visszatérően jogtalanul gyanakszik a házastársa vagy
szexuális partnere hűségét illetően.
Paranoid személyiségzavar
Paranoid személyiségzavar − MAGYARÁZATA:
 genetikai tényezők;
 túlzott követelményeket állító szülők;
 merev és távolságtartó apa, visszautasító,
túlkontrolláló anya.
Paranoid személyiségzavar − KEZELÉSE:
 Betegségtudatuk nincs, többnyire ellenállók
gyanakvók
 Kielégítő kapcsolat megtapasztalása
 Szorongás csökkentése és problémamegoldó
képességének növelése
 A többiek viselkedésének, szándékának realisztikus
észlelését segíteni
 Mások szempontjainak elfogadása fejleszteni
Szkizoid személyiségzavar
 Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben a
szociális kapcsolatoktól való elkülönülésben és
interperszonálisan az érzelmek kifejezésének beszűkült
voltában megnyilvánuló általános sajátosság, azaz 4 vagy
több az alábbiakból:

1. A szoros társas kapcsolatot – beleértve a családot is
– nem óhajtja, nem élvezi.
2. Majd mindig magányos tevékenységeket választ.
„A” csoport: furcsák, különcködők
3. Ha van, akkor is csekély a más személy iránti
szexuális érdeklődése.
4. Örömet csak kevés tevékenységben talál, vagy
egyáltalán nem.
5. Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barátja
vagy bizalmasa.
6. Közömbös mások dicsérete és kritikája iránt.
7. Érzelmileg hidegség, elzárkózás vagy sivár
affektusok jellemzik.



Szkizoid személyiségzavar
Szkizoid személyiségzavar − MAGYARÁZATA
 el nem fogadó szülők, bántalmazók;
 gyermekkori traumák;
 énzavar, hiányzik az önbecsülés, önmegerősítés;
 kognitív deficit, mások emocionális üzeneteinek meg
nem értése.
Szkizoid személyiségzavar − KEZELÉSE
 Szociális visszahúzódásuk miatt nem kezdeményeznek
terápiás kapcsolatot, ha igen más probléma, pl.
alkoholizmus miatt
 Kognitív viselkedésterápiás módszerek: érzelemlista,
szerepjáték
 Csoportterápia, bensőséges biztonságos keretben
„A” csoport: furcsák, különcködők
Szkizotip személyiségzavar

 Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben
akut diszkomforttal járó szociális és interperszonális deficit
általános mintája, a szoros kapcsolatok fenntartásának
csökkent kapacitása, kognitív vagy perceptív torzítások
és viselkedésbeli különcségek, azaz 5 vagy több az
alábbiakból:

1. Kóros vonatkoztatások (ilyenkor az egyén a
külvilág egyébként semleges, tőle független
eseményeit vagy ingereit magára
vonatkoztatja, úgy érzi, azok róla vagy neki
szólnak (pl. amikor a TV-ben Lauren
menedzsere üzen a feltételezett gyilkosnak,
és Ben úgy érzi, a fenyegetés neki szól stb.).

Szkizotip személyiségzavar
2. A viselkedést befolyásoló szokatlan
hiedelmek, mágikus gondolkodás, melyek
nem egyeztethetők össze az adott
szubkultúra normáival (babonaság,
látnokság, telepátia, hatodik érzék, „mások
érzik, amit én érzek”, bizarr fantáziák,
mágiára való hajlam stb.).

Szkizotip személyiségzavar
3. Szokatlan észlelési élmények (melyeknek a
külső realitáshoz nincs mindig
kapcsolódásuk: látomásos jelenségek, távol
lévő személy jelenlétének az érzése, „úgy
éreztem, hogy halott anyám velem volt a
szobában” stb.).
4. Szokatlan gondolkodás és beszéd
(homályos, körülményes).
5. Gyanakvás, paranoid elképzelések.

Szkizotip személyiségzavar
6. Nem megfelelő vagy beszűkült affektus (a
személy hűvös és távolságtartó).
7. Szokatlan, excentrikus, különcködő, sajátságos
magatartás vagy megjelenés (furcsán
öltözködnek, a gyerekek emiatt csúfolják őket,
a férfiak még az orvosi rendelőben sem veszik
le sapkájukat).
8. Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barátja
vagy bizalmasa.
9. Túlzott szorongás szociális helyzetekben.

Szkizotip személyiségzavar
 genetikai tényezők;
 szülők pszichés zavarai, szegényes családi
kommunikáció;
 depresszióval kapcsolatban áll.
Szkizotip személyiségzavar – MAGYARÁZATA
 Egyértelmű határok felállítása
 Saját és kliens nézeteinek pontos elkülönítése
 Szociális izoláció megszüntetése, magányosság
enyhítése, túlingerlés elkerülése
 Személyes érzések tudatosítása
 Kognitív módszerek: objektív elemzés, összefoglalások
megfogalmazása
 Szociális készség tréning, retorikai foglalkozások
 Gyógyszeres kezelés (mellékhatásokra érzékenyek,
figyelem a helyes beállításra)
Szkizotip személyiségzavar – KEZELÉSE
A „B” csoportba tartoznak a dramatizálók,
a viharos jelenetrendezők
Antiszociális személyiségzavar
 15 éves kortól megnyilvánuló általános sajátosság mások
jogainak semmibe vételére és megsértésére, azaz 3 vagy
több az alábbiakból:

1. Képtelen a törvények betartásával a szociális
normákhoz alkalmazkodni, így ismételten olyan
cselekményeket követ el, melyekért letartóztatják
(ismétlődő lopások, tiltott tevékenységek, kerítés,
prostitúció, dealer).
2. Csalási hajlam, ismétlődő hazudozással, álnevek
használatával, személyes előny vagy öröm
érdekében mások becsapása.
3. Impulzivitás vagy a tervezés, előrelátás hiánya
(utazgatás egyik helyről a másikra cél nélkül).
4. Ismétlődő verekedést, támadást eredményező
ingerlékenység és agresszivitás.

Antiszociális személyiségzavar
5. Saját maga vagy mások biztonságának vakmerő
semmibe vétele (súlyos beteg gyermek esetében
nem tartja be az orvosi utasításokat)
6. Ismétlődő hibákhoz vezető makacs felelőtlenség,
ami a folyamatos munkavégzés vagy a pénzügyi
kötelezettségek megszegésével jár (késés,
hiányzás, tartós munkavégzésre való képtelenség)
7. Lelkiismeret-furdalás hiánya, emiatt indifferens
vagy jogos számára mások bántalmazása,
becsapása vagy meglopása
Antiszociális személyiségzavar
Pszichodinamikus elmélet:
Szülői szeretet csecsemőkori hiánya
Gyerekkori stressz, bántalmazás, agresszió,
konfliktusok
Behaviorista elmélet:
Modellkövetés útján sajátítható el.
Kognitív elmélet:
Életfilozófia: mások szükségleteinek fontosságát
lekicsinylik
Kutatások:
Genetikai tényezők, a hajlam örökölhető
Antiszociális személyiségzavar – MAGYARÁZATA
 Fő probléma a kliensek lelkiismeretének és változásra
való motiváltságának hiánya
 Kognitív: mások szükségletei, erkölcsi kérdések
megvitatása, empátia fejlesztése
 Terápiás közösségek börtönökben, mások iránt való
felelősség hangsúlyával
 Túlélőprogramok
Antiszociális személyiségzavar – KEZELÉSE
Borderline (határeseti) személyiségzavar
 Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben
megnyilvánuló általános instabilitás az interperszonális
kapcsolatokban, énképben és hangulatban, és jelentős
impulzivitás, azaz 5 vagy több az alábbiakból:

1. Kétségbeesett igyekezet a valós vagy képzelt
elhagyatás elkerülésére.

A „B” csoport: dramatizálók, viharos
jelenetrendezők
2. Instabil és egyben intenzív személyes kapcsolatok,
melyeket az idealizálás és a lebecsülés szélsőséges
változása jellemez (a hirtelen felfokozódó szeretet
gyűlölet váltja fel, manipuláció: másokat a maga
céljaira használ fel, a gondozót ráveszi arra,
hogy…)
Borderline (határeseti) személyiségzavar
3. Identitászavar: jelentős, tartósan bizonytalan
énkép vagy önértékelés
4. Impulzivitás legalább két, elvileg önveszélyeztető
területen (költekezés, szexualitás, szerencsejáték,
drogozás, veszélyes autóvezetés, mértéktelen evés-
ivás: „nagy zabálás”, „falási roham”)
5. Ismétlődő öngyilkossági viselkedés, gesztusok
vagy fenyegetések, vagy öncsonkítás

Borderline (határeseti) személyiségzavar
6. Érzelmi labilitás az észrevehető hangulati
reaktivitás miatt (pl. kifejezett diszfóriás*,
ingerlékeny vagy szorongásos epizódok, amelyek
rendszerint néhány óráig, ritkábban néhány napig
tartanak)
(*diszfória: 1. Hangulat, melyre a következők
jellemzők: elégedetlenség, nyugtalanság,
depresszió és szorongás.
2. Kellemetlen vagy kényelmetlen érzés.)
Borderline (határeseti) személyiségzavar
7. Belső üresség krónikus érzése
8. Inadekvát, intenzív harag vagy annak kontrollálási
nehézsége (pl. gyakori ingerültség, haragosság,
ismételten tettlegesség)
9. Átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid
elképzelések vagy disszociatív tünetek

Borderline (határeseti) személyiségzavar
 korai szülő gyerek kapcsolat, elhagyatás, elhanyagolás
 abúzus, korai traumatikus élményekre épülő elhúzódó
poszttraumás stresszzavar;
 genetikai tényezők;
 társadalmi, kulturális gyors változások reakciója.
Borderline (határeseti) személyiségzavar –
MAGYARÁZATA
 Pszichoterápia
 Kognitív viselkedésstratégiák, mások nézőpontjai,
alternatív értékelések, valóságérzékelés fejlesztése
 Csoportterápia
 Gyógyszeres, szorongásoldó és antipszichotikus szerek
Borderline (határeseti) személyiségzavar –
KEZELÉSE
Hisztrionikus személyiségzavar
 Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben
túlzott emocionalitásban és figyelemfelkeltésben
megnyilvánuló általános sajátosság, azaz 5 vagy több az
alábbiakból:

1. Kényelmetlenül érzi magát olyan helyzetekben,
ahol nem ő van a figyelem középpontjában
A „B” csoport: dramatizálók, viharos
jelenetrendezők
Hisztrionikus személyiségzavar
2. Másokkal való kapcsolatát gyakran szexuálisan
csábító vagy provokatív, inadekvát magatartás
jellemzi
3. Gyorsan változó és felszínes érzelmeket mutat ki
4. A külső megjelenést folyton a figyelem felkeltésére
használja
5. Túlzóan hangulatkeltő, részletekre nem figyelő
beszédstílusa van
6. Dramatizáló, teátrális, felfokozott érzelmeket
fejez ki
7. Mások vagy a körülmények által könnyen
befolyásolható
8. Kapcsolatait sokkal intimebbnek tekinti, mint
amilyenek
Hisztrionikus személyiségzavar
 egészségtelen kapcsolat valamelyik, vagy mindkét
szülővel;
 tárgyvesztési félelem az elhanyagolásra, elhagyatásra;
 anyai gondozás hiánya;
 tehetetlenség, önállótlanság érzése;
 mások támogatásának biztosítása.
Hisztrionikus személyiségzavar – MAGYARÁZATA
 Hajlandóak segítséget keresni, felületes gyógyulások
megjátszása
 Egyensúly teremtése az együttérzés és a szigorúság
között
 Tehetetlenségérzés megszüntetése,
problémamegoldás és rendszerezett gondolkodásmód
kialakítása
 Csoportterápiák
 Tudatosuljon a függőségük, önállóbb életvezetés
kialakítása
 Depresszív tünetek gyógyszeres enyhítése.
Hisztrionikus személyiségzavar – KEZELÉSE
Nárcisztikus személyiségzavar
 Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben
(fantáziára és viselkedésre kiterjedő) nagyzásban, a
csodálat igénylésében és az empátia hiányában
megnyilvánuló általános sajátosság, azaz 5 vagy több az
alábbiakból:

1. Saját fontosságáról nagyzoló érzése van (pl. saját
teljesítményét, tehetségét eltúlozza, megfelelő
teljesítmények nélkül is elvárja, hogy kiválónak
ismerjék el)
A „B” csoport: dramatizálók, viharos
jelenetrendezők
2. Gyakran fantáziál határtalan sikerről, szépségről,
hatalomról, éleselméjűségről vagy ideális
szerelemről
3. Azt hiszi, hogy különleges, unikális teremtmény,
akit csak hozzá hasonló, a társadalmi ranglétra
magas fokán álló emberek (vagy intézmények)
érthetnek meg; vagy kellene, hogy társuljanak vele
4. Túlzó mértékű csodálatot vár el
Nárcisztikus személyiségzavar
5. Feljogosultság érzése, azaz indokolatlanul
különlegesen kedvező bánásmódot vagy az
elképzeléseivel való automatikus együttműködést
vár el
6. Interperszonálisan önző, azaz kapcsolataiban
másokat kihasznál, hogy saját céljait elérje
Nárcisztikus személyiségzavar
7. Empátiája hiányzik: képtelen felismerni és átérezni
mások érzéseit és szükségleteit
8. Sokszor és mélyen érez irigységet, vagy azt hiszi,
mások irigylik
9. Gőgös, fennhéjázó magatartás vagy attitűdök

Nárcisztikus személyiségzavar
 rideg elutasító szülők, visszautasítottság és
értéktelenség érzése elleni személyiségszerkezet;
 gyerekkori bánásmód miatt torz grandiózus énkép,
függtlenség és önelégültség illúzióját kelti;
 helytelen bánásmód, a gyerek túlértékelése,
másságának túlhangsúlyozása;
 önző kultúránk termékei, generációs nárcizmus.
Nárcisztikus személyiségzavar – MAGYARÁZATA
 A legellentmondásosabb a kezelése, a terápia
erősítheti a nárcisztikus érzéseket
 Empátia fejlesztése, mások véleményére való
odafigyelés, szélsőségek tompítása
Nárcisztikus személyiségzavar – KEZELÉSE
A „C” csoportba tartoznak a félősek,
a szorongók
Kényszeres személyiségzavar
 Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben
nagyfokú rendszeretetben, perfekcionizmusban és a
rugalmasság, nyíltság, hatékonyság kárára vezető mentális
és interperszonális kontrollban megnyilvánuló általános
sajátosság, azaz 4 vagy több az alábbiakból:

1. A tevékenységek lényegét elvesztően kötődik a
részletekhez, szabályokhoz, listákhoz, rendhez,
szervezethez vagy forgatókönyvhöz.
2. A feladat befejezését akadályozó mértékben
perfekcionista (pl. nem képes befejezni egy
munkát, mert a saját szigorú standardjait nem
képes elérni).
3. Szélsőségesen odaadó a munka és a produktivitás
iránt, kirekesztve a szabadidős elfoglaltságokat és
baráti kapcsolatokat (és azt pénzügyi szükség nem
indokolja).
Kényszeres személyiségzavar
4. Aggályoskodó, mértéktelenül lelkiismeretes és
rugalmatlan elvi, erkölcsi, más értékrendi
ügyekben (és azt kulturális, vallási hovatartozása
nem magyarázza).
5. Képtelen kidobni a tönkrement, értéktelen
tárgyakat, még akkor is, ha érzelmi vonatkozásuk
nincs.
Kényszeres személyiségzavar
6. Kelletlenül bíz meg feladattal másokat, vagy
dolgozik együtt másokkal, hacsak azok nem vetik
alá magukat pontosan az ő elképzeléseinek.
7. Maga és mások felé is fukar, a pénzt a jövőbeli
ínséges idők tartalékának tekinti.
8. Merev és makacs.
Kényszeres személyiségzavar
 Anális fixáció
Pl. képtelen bármitől megválni (zsugori,
gyűjtögető), vagy túlzott tisztaságszeretet
(rendmániás, kényszeres)
 Logikátlan gondolkodási folyamatok
 Dichotóm gondolkodás (All-or-nothing, minden
vagy semmi gondolkodás)
A dichotóm gondolkodás alapja: a dolgok jók
vagy rosszak, feketék vagy fehérek.
Átmenetek, szürke árnyalatok nem léteznek.
Kényszeres személyiségzavar – MAGYARÁZATA
 Nincs betegségtudat
 Kognitív terápia
 Érzelmek átélése, megtapasztalása, elfogadása
 Bizonytalanság leküzdése, kockázatvállalás, személyes
korlátaik elfogadása
 Dichotóm gondolkodás prfekciónizmus,
határozatlanság, halogatás oldása
Kényszeres személyiségzavar – KEZELÉSE
A „C” csoport: félősek, szorongók
Elkerülő személyiségzavar
 Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben
szociális gátoltságban, a meg nem felelés érzésében és a
negatív megítéléstől való túlérzékenységben megnyilvánuló
általános sajátosság, 4 vagy több az alábbiakból:

1. A jelentős interperszonális kapcsolatokkal járó
foglalkozásokat kerüli, a kritika, negatív
visszajelzések vagy a visszautasítás miatti
félelmében.
2. Nem hajlandó emberekkel kapcsolatba kerülni,
hacsak nem biztos előre abban, hogy kedvelni
fogják.
3. Intim kapcsolatokban zárkózott, mert fél a
megszégyenüléstől vagy a nevetségessé válástól.
4. Túlzottan lefoglalják azok a szociális helyzetek,
ahol bírálták vagy elutasították.
Elkerülő személyiségzavar
5. A számára új társas helyzetekben gátolt, a meg
nem felelés érzései miatt.
6. Önmagát alkalmatlannak, személyesen nem
rokonszenvesnek, másokhoz képest alárendeltnek
látja.
7. Szokatlanul visszautasító a személyes kockázatok
vagy új tevékenységek vállalásában, mert azok
zavarba ejtően igazolhatják félelmeit.
Elkerülő személyiségzavar
 szégyenérzetük a gyermekkori vizelet- székletürítési
kellemetlen megszégyenítő tapasztalatok;
 mindenkiben potenciális kritikust, bírálót látnak
kisgyermekkori erős kritikák miatt.
Elkerülő személyiségzavar – MAGYARÁZATA
 Önként jelentkeznek terápiára, de bizalmatlanok,
alapvető bizalom megteremtése
 Szorongás kezelése
 Háttér feltárása, konfliktusok feloldása
 Megfelelő énkép kialakítása
 Szociális készségeket javító tréning
 Csoportterápiák, expozíció, készségfejlesztés,
támogatás
 Szorongás gyógyszeres kezelése
Elkerülő személyiségzavar – KEZELÉSE
Dependens személyiségzavar
 Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben
általános és túlzott igény arra, hogy gondját viseljék, ami
önmagát alárendelő, kapaszkodó magatartáshoz és a
szeparációtól való félelemhez vezet, azaz 5 vagy több az
alábbiakból:

1. Mások messzemenő tanácsa és biztatása nélkül
nehézségei vannak a mindennapi
döntéshozatalban.
A „C” csoport: félősek, szorongók
2. Másokra van szüksége ahhoz, hogy felelősséget
vállaljon az élete legtöbb területén.
3. Nehezen fejezi ki másokkal szemben a
véleményét, mert fél, hogy támogatásukat elveszíti.
4. Képtelen bármit önállóan kezdeményezni vagy
egyedül elvégezni.
Dependens személyiségzavar
Dependens személyiségzavar
5. Mások támogatásának túlzott megnyerése
érdekében odáig jut, hogy önként ajánlkozik
számára kellemetlen feladatok elvégzésére.
6. Kényelmetlenül és gyámoltalanul érzi magát
egyedül, mert felfokozottan fél attól, hogy nem
képes megvédeni magát.
7. Ha egy szoros kapcsolata megszakad, sürgősen új
kapcsolatot kell keresnie, hogy a védelem és a
támogatás forrása meg ne szakadjon.
8. Irreálisan foglalkoztatja az egyedülléttől való
félelem.
Dependens személyiségzavar
 túlóvó szülői magatartás;
 leválásra való képtelenség;
 a környezet a dependens magatartást díjazza, az
önállósulást bünteti;
 mintakövetés;
 kognitív.
Dependens személyiségzavar – MAGYARÁZATA
 Passzívan alávetik magukat a kezelésnek
Problémamegoldó képesség
 Felelősség átruházása
 Indulatáttátel kezelése (dependencia-szükséglet)
Dependens személyiségzavar – KEZELÉSE
HANGULATZAVAROK

A hangulatzavarok
 A hangulatzavarok esetében a kontroll elvész
 A hangulat tartósan valamely irányba tolódik
 A hangulat a testi-lelki közérzet megváltozása
kihat:
 a magatartásra
 az érzelmi reakciókra
 a kognitív és vegetatív funkciókra


 Károsodnak:
 a személyközi kapcsolatok
 a szociális kapcsolatok
 a munkahelyi teljesítmény

KLINIKAI MEGJELENÉS
 A hangulatzavar klinikai megjelenése
két mintát követhet: az egyik
a depresszió, a mindenre kiterjedő
gátoltság, a másik a mánia a gátlások
felszabadulása jellemző.
DEPRESSZIÓ

 Megkülönböztetünk enyhe, major (közepes) és
súlyos depressziót. A major vagy közepes
depresszív epizód fogalma:
 A. A következő tünetekből öt (vagy több) áll fenn
egy kéthetes periódus alatt, és ezek a korábbi
tevékenység megváltozásaként jelennek meg; az
első két tünetből legalább egy, vagy (1) a
depresszív hangulat, vagy (2) az érdeklődés vagy
öröm elvesztése szükséges a diagnózishoz:
Major depresszív epizód fogalma
1. A nap legnagyobb részében és csaknem
mindennap levert hangulat, amelyet az
egyéni beszámoló (pl. szomorúság, vagy
üresség érzése) vagy mások megfigyelése
(pl. könnyezni látják) jelez.
Major depresszív epizód fogalma
2. Az érdeklődés és az öröm jelentős
csökkenése minden, vagy majdnem minden
tevékenységben a nap túlnyomó részében, és
majdnem mindennap. (Akár szubjektív
beszámoló, akár mások megfigyelése
alapján.)

Major depresszív epizód fogalma
3. Jelentős súlycsökkenés, vagy gyarapodás
(havonta a testsúly 5%-át elérő változás)
diétázás nélkül, vagy az étvágy jelentős
csökkenése/növekedése csaknem
mindennap.
Major depresszív epizód fogalma
Major depresszív epizód fogalma
4. Insomnia (álmatlanság), vagy hypersomnia
(túlzott nappali aluszékonyság) csaknem
mindennap.
5. Motoros (mozgásos) agitáció, vagy
gátoltság csaknem mindennap (mások
megfigyelése, nem elegendő csupán a
nyugtalanság, vagy meglassultság szubjektív
érzete alapján).

6. Fáradtság, vagy anergia (erőtlenség, a
reakcióképesség hiánya) csaknem
mindennap.
7. Értéktelenség érzete, vagy kifejezett, ill.
inadekvát önvád/bűntudat, akár téveszmés
fokban is, szinte mindennap (nem pusztán a
beteg-lét miatti lelkiismeret-furdalás vagy
bűntudat).
Major depresszív epizód fogalma
8. Csökkent gondolkodási, összpontosítási,
vagy döntési képesség, szinte mindennap
(akár szubjektív élmény, akár mások
megfigyelése alapján).
9. A halál gondolatával való gyakori
foglalkozás (nem csak halálfélelem),
visszatérő öngyilkossági gondolatok konkrét
terv nélkül, vagy öngyilkossági kísérlet, vagy
konkrét öngyilkossági terv.
Major depresszív epizód fogalma
 Biológiai: genetikai tényezők, hormonális
változások (spec. esete: posztpartum
depresszió, szülés után)
 Pszichodinamikus: tárgyvesztés szerepe (pl.
közeli rokon halála)

Depresszió − MAGYARÁZATA

 Behaviorista: a pozitív megerősítés
csökkenése (pl. kiöregedett futballista)
 Kognitív magyarázat: maladaptív
gondolkodás szerepe (maladataptív attitűd,
gondolkodási hibák)

Depresszió − MAGYARÁZATA
 A depresszió kezelhető!
 A hatékony kezelés a biológiai,
pszichológiai és környezeti háttértényezőket
egyaránt célba veszi
 Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésből,
a családtagok bevonásából, tájékoztatásából,
és a stresszkezelés elsajátításából,
készségfejlesztésből áll.
Depresszió − KEZELÉSE
MÁNIA

A mániás epizód fogalma
 A. Abnormálisan és állandóan emelkedett,
expanzív, vagy irritált hangulat (minimum 1 hétig,
v. kórházi ellátás szükségessége).
 B. Ebben a periódusban a következő tünetekből
legalább három (ha a hangulat irritált, négy)
tartósan és jelentős mértékben észlelhető:

A mániás epizód fogalma
1. Felfokozott önértékelés, grandiozitás.
2. Csökkent alvásigény (pl. 3 óra alvástól
felfrissült, kipihent).
3. Szokatlan beszédesség, ill. folyamatos
beszédkényszer.

4. Gondolatrohanás, gondolattorlódás
szubjektív élménye.
5. Disztraktibilitás, azaz lényegtelen vagy
irreveláns (nem idevágó, nem fontos) külső
ingerek könnyen elterelik a figyelmét.
A mániás epizód fogalma
A mániás epizód fogalma
6. A célirányos aktivitás (pl. munka, iskola,
társaság, szexualitás) markáns felfokozódása
vagy pszichomotoros agitáció,
nyugtalanság.
A mániás epizód fogalma
7. Kifejezett törekvés/részvétel örömszerző,
de káros/veszélyes következményekkel járó
tevékenységekben (pl. mértéktelen vásárlás,
szexuális dolgok kifecsegése, ésszerűtlen
pénzügyi befektetések).

 A mániát a magas norepinefrin- aktivitással
és az alacsony szerotoninszinttel hozzák
összefüggésbe.
 A nátriumionok rendellenes vándorlása is
szerepet játszik a jelenség kialakulásában.
 Genetikai prediszpozició (hajlam)
Mánia − MAGYARÁZATA
KEVERT EPIZÓD

 A depresszió és a mánia bizonyos tünetei egy
időben jelentkeznek.
 Az egyes epizódok jellegzetessége alapján
bipoláris I és bipoláris II különíthető el.
Bipoláris hangulatzavar

 Itt röviden a bipoláris I. típusra térünk ki.
 A bipoláris I. zavarban szenvedők mániás és major
depressziós epizódokat élnek meg, melyek
többnyire váltakoznak egymással. Egyeseknek
kevert epizódjaik vannak, ők egyazon napon
produkálhatnak mániás és depressziós tüneteket.

Bipoláris hangulatzavar − KEZELÉSE
 Gyógyszerek:
 antipszichotikumok;
 lítium;
 antikonvulzívumok;
 benzodiazepinek.

Bipoláris hangulatzavar − KEZELÉSE
 Pszichoszociális kezelések
 Kimutatták, hogy ezek a terápiák megfelelőbb
hangulati stabilitást, kevesebb kórházi kezelést
és jobb működést eredményeznek.
 Meg kell említeni, hogy gyakran a családtagok
számára is hasznos lehet a pszichoszociális
terápia.


 A kognitív viselkedésterápia segít a bipoláris
zavarban szenvedőknek, hogy megtanulják
megváltoztatni helytelen vagy negatív
gondolati mintázataikat és viselkedésüket.


 A pszichoedukáció (oktatás a pszichés
folyamatokról) célja, hogy a bipoláris
zavarban szenvedők és családtagjaik
megismerjék a betegség természetét,
megtanulják felismerni a visszaesés jeleit,
hogy idejében segítségért tudjanak fordulni,
amivel esetleg meg lehet előzni egy súlyos
mániás vagy depresszív epizódot.


 A családterápia célja, hogy a beteg
családjában gyakran előforduló stressz
kezelésében segítsen.

Az öngyilkosság
Típusok (Scneidman,1981):
 Halálkereső – elszántsága változó
 Halálvállaló – megelőzni kíván egy még
rosszabbnak vélt állapotot (súlyos beteg, öreg
emberek)
 Haláltagadó – túlvilági boldogságot remél
(gyerekek, szekták)

Az öngyilkosság
 Halálkihívó – nem feltétlenül akarnak meghalni,
kacérkodnak a halállal (orosz rulett, környezetet
bevonók)
 Krónikus öngyilkosság (Menninger,1938)
alkoholizmus,drog, dohányzás, stb. - nem tudatos
halálkeresés

Az öngyilkosság rizikófaktorai
 Stresszek halmozódása: válás, munkahely
elvesztése, haláleset, stb.)
 Súlyos betegség: daganatos betegek, nagy
fájdalmak, fizikai-szellemi leépülés
 Rossz bánásmód: börtön, fogolytábor,
nevelőintézet, bántalmazott gyerekek, nők
Az öngyilkosság rizikófaktorai
 Foglalkozási stressz: pszichiáter,
pszichológus, orvos, ügyvéd
 Mentális zavarok: alkohol-, drogfogyasztás,
hangulatzavar, skizofrénia
 Modelkövetés: film, idol szuicidiuma, stb.

Terápia
 Prevenciós programok: SOS telefonos
hálózat krízisintervenció
 Bensőséges kapcsolat kialakítása
 A probléma megértése és pontosítása
 A veszélyeztetettség mértékének
megállapítása
 A hívó erőforrásainak mobilizálása
 Terápiás terv kidolgozása