You are on page 1of 20

Az Erőszakmentes kommunikáció célja

Az Erőszakmentes kommunikáció célja létrehozni és fenntartani azt a
gondolkodásmódot, olyan minőségi kapcsolatokat és szervezeti formákat, ahol
mindenki szükségletei kielégülnek
E!" # Alapelvek
• Minden erőszak alapja a valaki (önmagam vagy a másik) hibáztatására épülő gondolkodásmód.

• Mindannyink számára öröm empátiával adni és !ogadni" az életet szolgálni" valamint önmagnk
és egymás jóllétéhez hozzájárlni.

• Minden #selekedet mögött egy szükséglet kielég$tésének szándéka h%zódik meg. &zen egyetemes
szükségletek kommnikálása mély$ti a kap#solatainkat" az együttm'ködési szándékot és a
világbékét.

• Mindannyian köl#sönösen !üggünk egymástól" senki sem teljesen !üggő vagy !üggetlen a
környezetétől. (enkinek a szükségletei nem elégülnek ki addig" am$g mindenki szükségletei
kielég$tést nem nyertek. Mindenki szükségletei kielég$thetőek" ha elég rgalmasak vagynk a
megoldási stratégiák tekintetében.

• Minden szükséglet kielég$tésére végtelen szám% megoldási stratégia áll rendelkezésre.

• )ekünk embereknek mindig van választásnk. &ldönthetem" miként reagálok" miként
gondolkodom" érzek és #selekszem. (enki nem td rávenni" hogy bármit is tegyek" mondjak vagy
érezzek az akaratom ellenére.

• Mindenkinek jelentős belső !orrások állnak a rendelkezésére" hogy egymás életét szebbé tegyük.
*z empatiks kap#solatok seg$tenek ezeket az +erő!orrásokat+ !eltárni és erős$tenek.

• ,izonyos kommniká#iós !orma megnehez$ti az önmagnkhoz történő kap#solódást" m$g más
!ormák lehetővé teszik" hogy kap#solatban maradjnk a bennünk lévő életenergiával. *
!igyelmem iránya meghatározza" hogy a sz$vem kiny$lik-e" vagy bezárl.

• *z &M. nyelvezete mélyebb kap#solat létrehozásában seg$t. /a a valódi szándékom a másik
ember megváltoztatása és nem a kap#solódás" akkor nem alkalmazom az erőszakmentesség
tdatosságát. * szándék nélkül" hogy mindenki szükségletei kielégüljenek az &M.-s szavaim
hamisak. 0e ha valódi az elkötelezettségem" hogy egy!ormán !igyeljek a másik és önmagam
jóllétére" akkor nagyon sok!éle szóval ki tdom ezt !ejezni. )em #sak &M.-s szavakkal.

• &rőszak1 amikor a motivá#ióm nem sz$vből (szeretetből) jön. *z erőszak tragiks ki!ejeződése
egy kielég$tetlen szükségletnek. &rőszakmentesség az" amikor egy!ormán !ontos számomra
minden érintett !él jólléte.

• Minél kevesebb szót használok" és minél egyértelm'bben mondom ki azt" ami a sz$vemben él"
annál nagyobb az esély" hogy megértenek.

• /a azt mondom" hogy mit szeretnék" ahelyett" hogy mit nem" nagyobb eséllyel teljesül a
kérésem.

• /a ki!ejezem a szükségleteim" nagyobb az esélye" hogy beteljesülnek.

• Minden kon!likts egy nagyszer' lehetőség a közeledésre vagy a távolodásra.

• *z élet egy !olyamat" tehát állandóan változik" ezért nem $rhatom le statiks nyelvvel.
2olyamatnyelvre van szükségem.

• )em tdok másokat kontrollálni. *z interak#ió során leg!eljebb hatással lehetek egy másik
emberre.

• * #élom őszinteségre és empátiára épülő kap#solat. Meg!elelő !ormában és pillanatban bármit
megmondhatok bárkinek anélkül" hogy önmagam vagy a másik ember önbe#sülését
megsérteném
E!" # Erőszakmentes kommunikáció
)ekem az &rőszakmentes kommniká#ió (&M.) nem#sak egy kommniká#iós !orma" hanem egy
szemléletmód is. *rról szól" hogyan tdom egy!ormán !igyelembe venni a saját magam és a másik !él
jóllétét. * megszokott módja az egymáshoz való viszonylásnknak1 vagy %gy #sinálod" ahogyan én
akarom (meg$rod a le#két" határidőre elvégzed a !eladatot stb.)" vagy én hnyászkodom meg" és a béke
kedvéért" esetleg abból a tévhitből" hogy nin#s választásom" megteszek dolgokat.
Az Erőszakmentes kommunikáció használatával létezik más
hozzáállás is!
3n azért tettem !el az életemet ennek a tan$tására és ezen keresztül a tanlására is" mert nagyon sokat
seg$tett a saját kon!liktsaim megoldásában. /ogyan4 )agyon egyszer'nek t'nik1 minden helyzetben" a
másik kritizálása nélkül" őszintén elmondom" hogy vagyok én most" és mit szeretnék" mi történjen. &zt
sokkal egyszer'bb #élként kit'zni" mint megvalós$tani.

&lőször is számomra nagyon sok gyakorlást igényelt" hogy egészen pontosan beazonos$tsam" hogy most
hogy is vagyok. *z a kitétel" hogy a másik kritizálása nélkül legyek őszinte" #sak tovább bonyol$tja a
dolgot" de semmi sem lehetetlen. /a bármit hallok" és ez lehet a legdrvább kritika is" egyből le!ord$tom
a sz$v nyelvére" vagyis meghallom" mit érezhet a másik !él és mire lehet szüksége.
Mi" emberek valójában #sak két dolgot kommnikálnk1 .35&M és .6(76)6M. &gy kis gyakorlással
bárki megtanlhatja" mi módon hallhatja meg a .35&M-eket és a .6(76)6M-öket bármilyen üzenetek
mögül.
Az Erőszakmentes kommunikáció elsajátításának kihívásai
• 8öbbnyire nem tdom pontosan beazonos$tani" hogy is vagyok most. 9sak annyit tdok
elmondani" hogy rosszl.

• /ozzászoktnk ahhoz" hogy az érzéseinkért másokat tegyünk !elelőssé. *z &M. tanlásának
!olyamatában megtanlnk !elelősséget vállalni az érzéseinkért" szándéknkért" szavainkért és
#selekedeteinkért.
• )ehéz !elvállalni" hogy mindig" minden helyzetben" mindenkinek van döntési lehetősége. :lyan
nin#s" hogy valamit meg kell #sinálni" leg!eljebb egyik választható következmény sem tetszik. *
saját !elelősségemet is nehéz el!ogadni" hogy én döntöttem $gy" valamint azt is" hogy a másik !él
is szabadon dönt.
• (enkit nem tdok sem boldoggá" sem boldogtalanná tenni.

Néhány gondolat az erőszakról
Meggyőződésem" hogy amikor )&M sz$vből jövő meggyőződésből !akad a #selekedetem" akkor erőszakot
követek el. ;yakran önmagnkkal szemben vagynk erőszakosak.
&z azt jelenti" hogy ha kötelességtdatból naponta !elh$vom az anykámat" mesét mondok a
gyerekemnek" bemegyek a mnkahelyemre" mosolygok az ügy!elekre" akkor én erőszakos vagyok4
(zerintem igen. &rőszakot követek el egy emberi lénnyel szemben" aki történetesen én vagyok. *mikor
megszülettünk" mindannyian ajándékba kaptnk egy életet. (emmi másra nin#s olyan nagy hatásnk"
mint a saját életünkre.
Mit tehetek helyette
)e h$vjam !el az anyt" ne mondjak mesét a gyereknek" ne menjek be dolgozni" ne mosolyogjak az
ügy!elekre4

<. Megállhatok egy pillanatra és megkérdezhetem magamtól1 mit tennél most" ha szeretetből
#selekednél4 Mi t'nik előbbre vivőnek4 * hozzáállásom megváltoztatása" a helyzet
megváltoztatása vagy a helyzetből való kilépés4 *z nagyon !ontos" hogy merre indlok el=

>. *mikor időd engedi" javaslom" $rj le legalább <? különböző megoldást" ami kivezető %t lehetne a
!ent eml$tett helyzetből= )in#s semmi más megoldás4 9sak az az egy" amit már évek óta teszel és
nagyon nem szereted4 :lyannal még nem találkoztam. 8e lennél az első.

@. /a az összes kreativitásod összeszedted és számtalan" de minimm <? külön!éle megoldást
összegy'jtöttél" javaslom" keresd meg a leginkább meg!elelőnek t'nő pillanatot és beszéld meg
ezt a dolgot az illetékesekkel (anykáddal" gyerekeddel" !őnököddel" visszatérő vásárlókkal)=
(zámomra az eddigi tapasztalatok nagyon meggyőzőek voltak" mindig találtnk mindenki
szükségleteit kielég$tő megoldást" /* legalább az egyik !él hitt ebben" és hajlandó volt ezért tenni
is.

/a további részletek is érdekelnek" szeretettel látlak valamelyik általam ajánlott képzésen=
Elolvashatod
Marshall 5osenberg" * szavak ablakok vagy !alak (Agykontroll Kft ,dapest" >??<.) és
Marshall 5osenberg1 Agy is lehet nevelni és tan$tani (Agykontroll Kft ,dapest" >??B.) #$m' könyvét.
/a tdsz angoll" érdemes !ellátogatni a www.cnvc.org oldalra is.

Ennek megvalósítása céljá!ól a "igyelmem a k#vetkező két irány!a
"ókuszálom$
• őszinte és egyértelm' önki!ejezés
• egymás tiszteletteljes és empatiks meghallgatása

%nmagam ki"ejezése őszintén a másik kritizálása nélk&l
Mi az, ami itt és most a szívemben él? megfigyelés, érzés, szükséglet
Mi tenné szebbé az életemet? kérés

Em'átiával "ogadni az &zenetet
Mi az, ami itt és most a másik szívében él? megfigyelés, érzés, szükséglet
Mi tenné szebbé az ő életét? kérés

A négy alkotóelem
megfigyelés, érzés, szükséglet, kérés

a a fő motiváci!m a konflikt"sok elkerülése, akkor folyamatos feszültségben élek.

(ogyan használhatom az EM)*t
<. Megvizsgálom a szándékomat. &gy!ormán oda!igyelek e minden érintett !él jóllétére4 6nmagamat
is beleértve= /a nem" akkor megértést kérek valakitől" vagy a hozzáállásomat változtatom meg.
&zt megtehetem" ha tdatos$tom a kritiks gondolataimat" a meg!igyelésemet" az érzésemet" a
szükségletemet és a kérésemet. *z is seg$thet" ha megkérdezem magamtól" milyen benyomást
szeretnék kelteni a másik !élben4

>. /ogyan szeretnék kezdeni4 6nmagam ki!ejezésével vagy empátiával4

@. (zavakat vagy non-verbális üzeneteket szeretnék használni4

C. /a szavakat használok" mind a négy lépést vagy #sak néhányat4
+rzések
Azt akarom, hogy igazam legyen, vagy az élet$%r%m%t szeretném megtapasztalni&
'álasz(t előtt állok )em tudom egyszerre mindkettőt
Az érzéseim a szükségleteim kielégítésére motiválnak. Döntő fontosságú az érzéseim és
gondolataim elkülönítése.

Az érzéseim beazonosításakor semmi utalás sincs a másik emberre.

Ha az igazamat szeretném bizonítani! akkor erkölcsi ítéleteket "asználok# vagis kinek van
igaza$ %i "ibázott$ %i érdemel &utalmat és ki büntetést. 'a és mennit$

Ha szeretnék az élet áramlásának örömével ka(csolatba kerülni és maradni! akkor szívből &övő!
az életet szolgál) ítéleteket "ozok! ami érzések és közös emberi értékek *szükségletek+
formá&ában nilvánul meg.

Az erkölcsi ítéletekkel azt fe&ezem ki! "og mit gondolok a másikr)l. Az életet szolgál)
értékítéletekkel! (edig elmondom! "og "og vagok abban a szituáci)ban és melek a
"elzettel ka(csolatos legfontosabb értékeim.

,a&nos legtöbbünk sokkal ki-nomultabb sz)kinccsel rendelkezik! "a azt szeretné meg"atározni!
"og mi a ba& valakivel! mintsem a sa&át érzéseit kife&ezni. .z megváltoztat"at)/

Az érzéseim kimondása nem &elenti azt! "og velük azonosulok vag "og "agom őket
dominálni felettem.
Az érzéseink is egfa&ta energia formá&ában &elennek meg. Ha beazonosítom! kimondom vag
leírom őket! az sokat segít az érzések elfogadásában és elengedésében. 0inél több ilen belső
blokkot engedek el! annál inkább ké(es vagok az életenergia áramlásával egütt "aladni. A
félelmeim és boldogságom felismerésével! elfogadásával és 1megszeretgetésével1 ké(es
leszek rálelni a mögöttük meg"úz)d) békére és szeretetre! ami minden erős érzelem mögött
megtalál"at). A nagon erős boldogságérzés is a rabságában tart"at! s ilenkor elveszítem
önmagammal a val)di ka(csolatot és tudatosságom szint&e is leesik.

A körülöttem lévő emberek nem csak a szavaimra! "anem a mögöttük lévő érzésekre is
reagálnak. Ha valamit szeretnék kimondani! de nagon erős félelem! b2ntudat! szégen vag
dü" él bennem ezzel ka(csolatban! a beszélőtársam elsősorban nem a szavaimra! "anem az
erős érzelmeimre fog reagálni.

Akkor miért is fontosak egáltalán a szavak$ .z eg megszokott m)d&a a kommunikáci)nak! s a
szavak né"a kiemelt fontosságot ka(nak. %ülönösen akkor! amikor sikerül megtalálni a
legkife&ezőbb szavakat a bennem élő legmélebb szándékok és érzések kife&ezésére.

0inden erőszak forrása a félelem. 3ármikor! amikor a félelem &elen van! különösen! "a
életidegen gondolkodással (árosul! úgmint# ő rossz ember és engem akar bántani! az erőszak
valamilen formá&ának meg&elenése vár"at). A félelmet (usztít) energiaként is lát"at&uk! ami
nem szolgál&a az életet. 4al)&ában a félelem eg nagon fontos &elzés arra! "og a "elzet!
amiben ezt megta(asztalom! fontos számomra! valami nincs rendben ezzel ka(csolatban
bennem! és legalább eg szükségletem nem nert kielégítést. .zért nagon fontos! "og
törőd&em a félelmeimmel.

,o"asem "ozok fontos döntést erős érzelmek "atása alatt! függetlenül att)l! "og az érzéseim
(ozitívak vag negatívak. .lőször megtalálom a belső békémet! "og meg"all"assam a belső
"angomat.


,z&kségletek
Mások szavai vagy cselekedetei kiváltanak !elől&nk !izonyos reakciókat- de soha nem ez a
valódi ok. Az érzéseim valódi oka a kielég&lt vagy kielégítetlen sz&kségleteim!en keresendő.
Minél inká!! ka'csolódni tudok az érzéseimhez és sz&kségleteimhez- annál k#nnye!! a
!eszélgető'artneremnek em'átiával reagálni- hiszen már nem okolom a k#r&l#ttem lévőket az
érzéseimért.
*mikor valaki kritikát hall a másik !él" akkor hajlamos a védekezésre vagy a támadásra" ami radikálisan
#sökkenti az esélyeimet" hogy meghalljon" vagy velem együttm'ködni akarjon.
/a megvizsgálom közelről a szükségleteket" azt veszem észre" hogy nem is jók nem is rosszak. 9sak %gy
vannak.
*mikor igazán ráérzek" hogy minden ember gyanezeket a szükségleteket éli meg" akkor egy" az
eddigieknél jóval erősebb közösséget tapasztalok meg az emberiséggel.
,z&kségletek$ !elelősséget vállalni az érzéseimért" kap#solódni az életenergiával.

A sz&kségletek jellemzői$
• &gyetemleges (mindenkinek gyanazok a szükségletei ezen a !öldön).

• Minden szükséglet kielég$tésére végtelen szám% megoldási stratégia áll rendelkezésre.

• (ohasem kap#solódik egy konkrét ember konkrét #selekedetéhez.

• 9sak a megoldási stratégiák ütközhetnek" de a szükségletek (:/*(&M kerülnek egymással
ellentmondásba.

• * szükségletek szintjén tdnk egymás sz$vével kap#solódni és meglátni egymásban az embert.

• (emlegesek" nem is jók" nem is rosszak.

• (ohasem valaminek a hiánya" hanem az" amit szeretnék elérni.

• *z érzéseim gyökere.

• Minden #selekedet mögött találhatnk egy szükségletet.
,zavak- tettek
és ami m#g#tt&k van!
/ 0deál magazin 1223 "e!ruár *,zie!ig 4ímea tollá!ól
)ommunikáljunk erőszakmentesen!
Erőszakmentes kommunikáció. 5ajon mit takarhat ez az #sszetett ki"ejezés- amelynek
k&l#n*k&l#n mindkét "ogalmáról van némi elké'zelés&nk Az utó!!iról talán konkréta!!
de"iníciót tudunk adni- míg az 6erőszakmentesség7 meglehetősen szu!jektív meghatározás alá
esik. Egyáltalán- mit nevez&nk erőszaknak +s mit jelenthet a kommunikáció!an 8izonyára
nem csu'án azt- amikor kia!álunk és csa'kodunk. 4ága!! értelmezésre gondolhatunk...

Dlyen kérdések és gondolatok járnak a !ejemben miközben 5ambala 3vához és (zentpéteri Eliannához"
az erőszakmentes kommniká#ió trénereihez igyekszem annak reményében" hogy tőlük hamarosan
minden kérdésemre választ kapok. &z $gy is van. .érdezek és ők !elváltva" egymást kiegész$tve korrekten
válaszolnak. Már jó ideje beszélgetünk" mégis !olyamatosan az az érzésem" hogy nem tdom meg!ogni a
témát" pedig azt hiszem" !ejben már megértettem az erőszakmentes kommniká#ió lényegét1
&lőször is !ontos" hogy a külső elvárások helyett a saját értékrendemnek akarjak meg!elelni. &z az
alap!eltétele annak" hogy ki tdjon alaklni a belső egyens%lyom" ami elengedhetetlenül szükséges
egyrészt ahhoz" hogy !elismerjem a kommniká#ióm során megjelenő motivá#ióimat" másrészt ahhoz"
hogy ilyen helyzetekben b$zni tdjak abban" hogy saját magam és a másik számára(=) egyaránt !ontos"
amit szeretnék. Dnnentől kezdve egy sokkal rgalmasabb hozzáállás%" ezáltal harmoniksabb életet tdok
élni. 3s ha ennek ellenére lesznek kon!liktsaim" amik természetesen elkerülhetetlenek az ember
életében" akkor képes leszek arra" hogy minden esetben !eltegyem magamnak a kérdést" valóban az
!oglalkoztat" aggaszt" ideges$t a témával kap#solatban" amit kommnikálok" vagy egészem más
mozgatórgók irány$tanak. *mint rájövök az igazi motivá#iómra" amit ki is tdok mondani" emellett
b$zom a másik megértésében" valamint képes vagyok arra" hogy az F érzéseit is meghalljam" máris
könnyebben találnk olyan megoldást" ami mindkettőnknek meg!elel.
Eó" jó" igazán szép $géret" de !olyamatosan az jár !ejemben" hogyan is m'ködhet ez valójában... Mikor is
3va elmeséli egy személyes történetét" amiben megértést tan%s$tott a testvére !elé" akivel kap#solatban
be#sapva érezte magát" mert ö##se elhallgatta előle édesanyjk betegségét. 0e mindezt azért tette" mert
3va másnap kül!öldre tazott hosszabb időre és %gysem tdott volna mit tenniG &kkor jön az első Dgazi
kérdésemG
& l v a r á z s o l t k a s t é l y
9sodálatos" ha !olyamatosan megértéssel !ordlnk a másik emberhez" de mi van akkor" ha ő ezt
!olyamatosan kihasználja4 )em rég voltam egy hasonló szitá#ióban. Halódi megértést tan%s$tottam" egy
emberrel szemben" mert rádöbbentem" hogy !élelemből #sapott be. * következmény hazgságok
sorozata lett. 3ppen most küzdök a legtolsó esettel" de nem nagyon boldoglok vele. 3va le#sap a
témára=
3 - 9sinálhatnk erre egy szitá#iós gyakorlatot4
8 - Iersze.
3 - /ogy h$vják az illetőt4
8 - J*.K
3 - 3n vagyok J*.K Megmondanád nekem pontos meg!igyelés !ormájában" minden!éle értékelés nélkül"
hogy mit tettem" amit 8e be#sapásként élsz meg4 &z azért lenne nagy seg$tség nekem" hogy tanlni
tdjak belőle.
8 - * szitá#ió a következőG (kezdem mondani" de 3va közbeszól)
3 - )em" a szitá#iót én pontosan tdom" hiszen én vagyok J*.K
/oppá" máris itt az első tükör" a bizalmatlanságom. Iedig a bizalom az egyik alapja az erőszakmentes
kommniká#iónak. Iersze" hogy J*K pontosan tdja" mi történt. ,eszélgetünkG Eól esik elmondanom
mindazt" amit a valós életben nem tettem meg a másik !éllel szemben" #sak vagdalkoztam" mert sértve
éreztem magam" amiért be#sapott. Most is vannak vagdalkozásaimG
8 - )em jöttél el az ö#séd szülinapjára" pedig ott lett volna a helyed" szégyelld magadG.=
&rőszakosan kommnikálok. 3va higgadt és !igyel.
3 - Milyen érzések vannak benned ezzel az egész helyzettel kap#solatban4
8 - 5osszl esikG 2ájG
*ha" hát ez az igazi motivá#ió. Lehllt a számonkérő álar#" és marad a tiszta érzelem" amit nem mertem
a valóságban megmtatni. /ogy is van ez4 Fszinteséget várok egy másik embertől" miközben én sem
vagyok őszinte4 .ezdem magam %gy érezni" mint az elvarázsolt kastély tükörtermébenG szembesülések
sorozata önmagammal. 3va oldja a pillanat nehézségét.
3 - (zeretném elmondani" én hogy vagyok. Iiszok rosszl. &gyetlen dolgot tdok tenni" hogy most
tálom magam. )em értem" miért hazdtam" mindig ezt teszem" ha kilátástalannak érzek egy helyzetet.
5eménytelen hülye vagyok. )agyon hálás lennék" ha őszinte" szeretetteli visszajelzést kaphatnék 8őled"
és nem !ordlnál el tőlemG :lyan sokan el!ordltak már" seg$tene" ha 8e nem ezt tennédG.
* beszélgetés !olytatódott" a problémáról !olyamatosan %jabb és %jabb réteget !ejtettünk le szinte
észrevétlenülG. Mi történt4 )em tdom. 0e ezt a beszélgetést követően elmondtam J*K-nak" hogy
el!ogadom a viselkedését" még akkor is" ha nem értek egyet vele" és elmondtam az érzéseimet is" azt"
hogy !áj... Megnygodtam" és sz$vből remélem" hogy )eki is seg$tettem a megértésemmel és az
őszinteségemmel. Eól vagyok" és a szerepjáték seg$tségével lelkemben megtapasztaltam mindazt az
elméleti in!ormá#iót" amire az erőszakmenetes kommniká#ió épül" és aminek a bevezetőben !oglalt
lényegi részén t%l most a részleteit is szeretném megosztani 6nökkel" annak alapján" amit a szakértők
elmondtak nekem.
H a l ó d i m o t i v á # i ó
*z erőszakmentes kommniká#ió egy 9arl 5ogers pszi#hológiáján alapló modell" amelyet 0r. Marshall
5osenberg nev' amerikai pszi#hológs !ejlesztett ki és ind$tott %tjára C? évvel ezelőtt. *zóta több mint
negyven országban alkalmazzák" oktatják" és !olyamatosan !ejlesztik a képzett szakemberek" akik egyéni
ésMvagy #soportos !oglalkozások keretében döbbentik rá az embereket saját erőszakosságkra és
seg$tenek a változtatásban és a változás !olyamatában. )o de mit is jelent az erőszakos kommniká#ió
pontosan4 &rőszakot követek el akkor" ha a #selekedetem motivá#iója nem a szeretet" hanem valami
más" példál !élelem" düh" elkeseredés" kétségbeesés" bossz%" vagy egyéb negat$v érzés. * Marshall
modell követésének elsődleges #élja" hogy kimondott szavaink" #selekedeteink" viselkedéseink minél
kevesebbszer járjanak ilyen eredménnyel. Mivel generá#iók óta arra kondi#ionálódtnk" hogy külső
elvárásoknak próbáljnk meg!elelni és ne önmagnknak" teljesen indokolt" hogy az emberek többsége
agressz$ven kommnikál" hiszen ezt tanltk szüleinktől" nagyszüleinktől" dédszüleinktől. 9sak a NN. sz-
ban jtottnk el arra a !ejlődési !okra" amelyen megjelent a be!elé !igyelésre való törekvés. *z erőszakos
kommniká#ió kialaklása" a legtöbb zsigeri viselkedéshez hasonlóan gyermekkorban kezdődik" példál
olyan esetekben" amikor azt mondják a szüleink" hogy a bátor kis!i% és az okos kislány nem s$r. Dlyenkor
a szülő nem hagyja" hogy a gyermek őszintén ki!ejezze érzéseit" hanem saját értékrendjét" mint egyetlen
igazságot adja tovább. &zzel a gyerek megtanlja a külső elvárásoknak való meg!elelést" és nem td
egészségesen ki!ejlődni a saját értékrendje" illetve nem azt !ogja elsődlegesen !igyelembe venni. &nnek
következménye lesz" hogy nem a valós motivá#iói alapján kommnikál majd az életben" ahogy ezt a
szüleitől az eml$tett szitá#iókban JjólK meg is tanlta.
.&5&8&(1 *z erőszakos kommniká#ió ismertetőjelei
6)M*;*MM*L (7&M,&)1
.ényszer$tem magam1 /olnap reggel O-kor !elkelek" ha törik" ha szakad (pedig lehet" hogy amit #sinálni
szeretnék" nem olyan !ontos" mint" hogy végre kialdjam magam)
.ritizálom magam1 Lsta vagyok" trehány vagyok" bta vagyokG
Magam ellen #selekszem1 *zért teszek valami olyat" ami nekem nem jó" hogy a másik szeressen.
MP(:..*L (7&M,&)1 /a önmagammal erőszakos vagyok" mással is az leszek
)em hagyom a másikat a saját értékrendje szerint m'ködni" az enyémet erőszakolom rá1 /a okos vagy"
nem s$rsz= 8e vagy az idősebb" légy belátóbb a ki#sivel= /a szeretsz" nem viselkedsz $gy. Eobban tdom
nálad" mert tapasztaltabb vagyok.
3rzelmileg zsarolok1 *mi a tányérodon van" azt meg kell enni" különben szomor% leszek" dühös leszek"
nem szeretlek" stbG /a ezt vagy azt megteszed" megbo#sájtok.
6nmegvalós$tás a gyermekben1 )em lehettem élsportoló" neked !iam %szni kell" ha tetszik" ha nem.
2eszültség levezetés1 Most azonnal $rd meg a házi !eladatodat= (Iedig nem szükséges most azonnal" elég
az este !olyamán valamikor" de ha most meg$rod" oldódik az én !eszültségem és ez az elsődleges #élom.)
Márt$rkodás1 2eláldoztam a boldogságomat érted (most mindössze annyit kérek" hogy 8e is áldozd !el a
8iédet értem).
.&5&8&(1 .inek van szüksége arra" hogy megtanlja az erőszakmentes kommniká#iót4
Mindazoknak"
akik nem tdnak kiállni magkért" $gy nem képesek !elelőséget vállalni azért az életért" amit
születésükkor ajándékba kaptak" és ami !ölött a legnagyobb be!olyásk van.
akik ki tdnak állni magáért" de ennek következtében z'rössé válnak a kap#solataik" hiszen #sak
magkra !igyelnek és nem képesek hallani a másikat.
akik sokszor tapasztalják" hogy a jó szándékkat mások !élreértik" és gyakran érzik %gy" hogy mindent
megtesznek" mégsem kapják vissza azt" amit szeretnének.
akik !ejlődni szeretnének az alábbiak terén1
(aját értékrend kialak$tása és !igyelembe vétele
.on!liktshelyzetből való kijövetel %gy" ahogy mindkét !élnek a legjobb
* kon!liktsok valódi okának !elismerése" azaz saját és a mások valódi motivá#ióinak !elismerése
,izalom magam és a másik iránt
5galmasabb hozzáállás
Halódi érzések kommnikálása a !eszültségek kommnikálása helyett
/armoniks" kiegyens%lyozott élet

)ielég&letlen sz&kségleteink és az Erőszakmentes )ommunikáció * Minden em!ernek vannak
sz&kségletei- igényei- vágyai- álmai9- és egy valóságos élete- amely!en mindezeket szeretné
kielégíteni.
A kielég&letlenség- !ármilyen ter&letről legyen is szó- negatív "olyamatokat tá'lál- ami
sz&kségleteink eseté!en gyakran erőszakos kommunikációhoz vezet.
*mikor az &rőszakmentes .ommniká#ióról (&M.) szóló sorozatnk előző és egyben első részével
kap#solatban beszélgettem a módszer trénereivel 5ambala 3vával és (zentpéteri Eliannával"
kl#s!ontosság% in!ormá#iók birtokába jtottam mindennapi viselkedésünkkel és annak valódi
mozgatórgóival kap#solatban. * szakemberekkel való beszélgetés során !elismertem" hogy számtalan
olyan esetben kommnikálnk erőszakosan" amikor erről nin#s tdomásnk" hiszen minden olyan
#selekedetünk" amelyet a szeretet helyett !élelem" düh" elkeseredés" kétségbeesés" bossz%" vagy ezekhez
hasonló negat$v töltet' érzés vezérel" egy!ajta agresszióval társl" amit saját magnk vagy mások
irányába közvet$tünk. &nnek a !olyamatnak a kiváltó oka elsősorban belső értékrendünk labilitásában
rejlik" illetve abban" hogy mások elvárásainak próbálnk meg!elelni a sajátnk helyett" aminek
következtében nem a valódi motivá#ióink szerint viselkedünk" $gy torzl a kommniká#iónk.
3s" hogy mindez hogyan !ügg össze a szükségleteink kielégületlenségével4 )os ezt első körben egy &M.
tréningen sikerült megtapasztalnom" amire 5ambala 3vától kaptam megh$vást.
M m s é s é r t e l e m
Hilág életemben !éltem a #soportos tréningeken való kitárlkozástól" ezért soha nem kerestem rá
alkalmat" hogy kipróbáljam. &z%ttal %gy t'nt" az alkalom talált meg engem és én nem hátráltam meg.
&nnek ellenére az adott nap reggelén %gy indltam neki a tréningnek" hogy #sak erőlködve tdtam
ki#sikarni néhány $gy is !alsnak hangzó választ arra a kérdésre" hogy valójában" mi szél hozott ide. /a
akkor !elh$vott volna valaki" akinek őszintén elmondhatom a pillanatnyi gondolataimat" egészen biztos"
hogy #spa negat$v elő$télettel rházom !el ezt a számomra még ismeretlen élményt" psztán azért mert
!élek tőle. &zzel az attit'dömmel már sok évvel ezelőtt ráléptem az erőszakos kommniká#ió %tjára" amit
a !élelemmel táplált $télkezés köveivel ép$tettem magam előtt egészen az egynapos !oglalkozás végéig.
*kkor gyanis értelmet nyertek a nap eseményei és megtapasztalásai. *ttól pedig" aminek megismerése
során meglátjk az értelmét" máris nem !élünk annyira. */*=== Minden ember egyik !ontos
alapszükséglete" hogy lássa az értelmét mindannak" amit tesz" amiben részt vesz. *zon a téren" ahol ezt
a szükségletemet (akár !élelemből" akár más negat$v töltet' érzés miatt) hossz%távon nem elég$tem ki" a
viselkedésemet előbb tóbb átitatja az erőszak. )os erre az össze!üggésre talán soha nem jöttem volna
rá" ha nem veszek részt a tréningen" és tána nem beszélgetek néhány órát a trénerekkel" akik az
alábbiakban követett gondolatmenet alapján magyarázták el részletesen és érthetően a kielégületlen
szükségleteink és a torzlt kommniká#iónk közti kap#solatot.
( z ü k s é g l e t " m i n t m o z g a t r g ó
*z egyénnek és a társadalomnak egyaránt vannak szükségletei. Meg!igyelhető" hogy ha egy társadalomi
réteg bizonyos szükségletei hosszabb időn keresztül nem elégülnek ki" az érintett réteg motiváltá válik
arra" hogy megváltoztassa az addigi rendszert" $gy nagy esély lesz a lázadásra. Qgyanez !igyelhető meg
egyéni szinten is. *hhoz" hogy meg tdjk vizsgálni" bizonyos viselkedésünk milyen szükségletünk
kielégületlenségéből !akad" !ontos tisztában lennünk azzal" hogy szükségleteink nem mások" mint
viselkedésünk erős mozgatórigói. Minden embernek gyanazok a szükségletei. * különbség abban van"
hogy kinél" mikor és melyik kerül előtérbe. ,izonyára sok nő ismeri példál azt az érzést" amikor %gy
dönt" hogy az étkezésen spórol azért" hogy megvehessen egy #sini rhát. * szükségletek hierar#hiája
tehát egyéni" adott pillanatban aktális helyzet alapján alakl. *zonos szükségleteinket mindannyian a
saját igényeinknek meg!elelően elég$tjük ki. Minden embernek szüksége van mások szeretetére" de van"
akinek ez a szükséglete attól elégül ki" hogy kedvesek vele a születésnapján" más valakinek pedig %gy"
hogy pszit kap a párjától minden reggel.
/ a m $ s s z ó l a m o k
Minden #selekedetünkben van valami!éle motivá#ió" azaz szükséglet. )agyon sokszor azonban nem a
valódi szükségleteinket" hanem valami mást elég$tünk ki azzal" ahogyan viselkedünk. *mikor egy szülő a
gyermeke szeretetére vágyik" közben pedig olyan helyzetet teremt" amelyben tiszteletet követel ki" akkor
mivel nem a valódi motivá#iója szerint viselkedett" és valós szükséglete helyett egy másikat elég$tett ki"
minden valósz$n'séggel !eszültséget teremtett a kap#solatkban" mert a gyermek iránti verbális ésMvagy
nonverbális kommniká#iójában erőszakos elemeket használt" ettől !als szólamot hallatott. *z
&rőszakmentes .ommniká#ió egyik alapja" hogy megtaláljk a valódi motivá#ióinkat" és azok szerint
#selekedjünk" annak érdekében" hogy jól érezzük magnkat a bőrünkben. *hhoz" hogy !elismerjük" mi
mozgat minket valójában" nagyon !ontos" hogy erősen kiépült legyen a belső értékrendszerünk" és annak
meg!elelően éljünk" ne pedig a külső elvárások irányába akarjnk teljes$teni. 9sak a belül képzett hangok
seg$tségével tdnk tisztán megnyilvánlni.
& g y e d ü l n e m m e g y 4
&gy nézőpont szerint" szükségleteink sokasága négy kiemelt területre Rkap#solat" értelem" szabadság"
biztonság- sz'k$thető" mert minden más szükséglet össze!ügg ezek valamelyikével. 5endk$vül nehéz
!eladat" hossz%távon mindegyik szükségletünket meg!elelő mértékben kielég$teni" hiszen gyakori" hogy
két szükséglet egymás ellenpólsává válik. Iéldál a biztonságra való törekvés közben könnyen
érezhetjük" hogy nin#s elég szabadságnk és !ord$tva.
2igyelem= /a hzamosabb ideig nem érezzük jól magnkat a bőrünkben" vagy arra eszmélünk" hogy
t%lságosan hamar $télkezünk valamivel kap#solatban" akkor bátran elkezdhetünk gyanakodni rá" hogy
valamilyen szükségletünket nem elég$tjük ki meg!elelően és lehet" hogy egy másik szükséglet
kielég$tésével próbáljk pótolni a hiányt. Ma már tdom" hogy ennek !elismerésében és
helyrehozatalában nagy seg$tséget jelenthet a szakemberek közrem'ködése.
(zükséglet
Eelek a szükséglet kielégületlenségére
.ap#solat" kap#solódás
* legtöbben tdják" hogy ez !ontos számkra" mégis hajlamosak átsiklani rajta a mindennapokban.
*mikor az ember nem ismeri !el" hogy ez a szükséglete az" ami nem elégül ki" akkor általában más
dologban kezdi el keresni a problémát" és a kivet$tett területen akar megoldást találni" ami természetesen
nem seg$t az alaphelyzeten.
S *mikor egy szülő a három gyereke közül kettővel szótért" a harmadikkal nem" annak gyakran az az
oka" hogy kevés köztük az őszinte beszélgetés" nin#s meg a jó kap#solódás. &z a probléma viszont a
kivetülés következtében olyasmin !og le#sapódni" hogy a gyerek nem seg$t eleget a házimnkában" vagy
nem eszi meg a vasárnapi ebédet.
S /a a gyermek azt kérdezi a szülőjétől1 Jmi bajod velemK" valósz$n'leg #sak annyit szeretne hallani"
hogy a szülő szereti és be#süli őt.
3rtelem
)agyon !ontos szükségletünk" hogy tdjk az értelmét annak" amit teszünk" és tisztában legyünk vele"
hogy #selekedetünkkel mit !ognk előseg$teni. *mikor látjk valaminek az értelmét" seg$tőkészebbek"
odaadóbbak tdnk lenni" mert erősebb a motiváltságnk. &gy szirénázó rendőrató láttán kevéssé
igyekeznek az emberek helyet szor$tani az takon" viszont egy mentőató közeledtekor" mindenki
törekszik erre" mert tdja" ezzel hogy életet menthet.
S *mikor %gy jár be valaki a mnkahelyére" hogy azt érzi" mindenkit tál" különösen a !őnökét" akkor
nagy esély van rá" hogy nem látja értelmét a tevékenységének" nem szeret a mnkahelyén lenni" mert
nem érti" mi haszna van abból amin dolgozik. &nnek gyakori jele" hogy sokat veszekszik" mindenbe és
mindenkibe beleköt" szidja a !aT gépet" vagy a kávé atomatát.
S *kinek arra a kérdésre" hogy Jakarom e a legjobbat kihozni magamból az adott szakterületen M
mnkaterületenK" az őszinte válasza JnemK" az biztos" hogy kevéssé látja értelmét" vagy kevés értelmét
látja annak" amivel !oglalkozik.
(zabadság
/a ennek a szükségletünknek a kielég$tése veszélybe kerül" képesek vagynk az életünket is ko#káztatni.
* történelem során sok ember ment hábor%ba hazája vélt" vagy valós szabadságáért. &z történik egyéni
szinten is" mert szabad szárnyalásra születtünk. * szabadságnkért akár olyan őrültségekre is képesek
vagynk" amelyekkel magnkban is kárt teszünk.
S *mikor sokáig mások boldogságával !oglalkoznk" eljön az a pont" amikor képesek vagynk
mérlegelés nélkül !elr%gni egész életünket" ezzel hatalmas károkat okozva magnknak és közben azt
mondjk" hogy az önmegvalós$tásnknak ez az egyetlen %tja. Iedig valójában a szabad választás
szükségletünket akarjk kielég$teni.
S * gyermek nagyon sok esetben azért ellenkezik a szülő jó taná#sával" hogy megmtassa" szabad
akaratából #selekszik" és nem veszi !el a sapkáját akkor sem" ha le!agy a !eje. *z persze eszébe sem jt"
hogy a meg!ázás sokkal ártalmasabb a sapkaviseletnél.
,iztonság
*z emberek egy része olyan !ontosnak éli meg" hogy ennek kielég$tése érdekében hajlandó t%lzott
mértékben lemondani egyéb szükségleteikről. * biztonság szükséglete lehet anyagi vagy lelki természet'"
de a kettő bizonyos esetekben össze is kap#solódik.
S *zok az emberek" akik a szeretetüket kommnikálják azzal" hogy éjt nappallá téve dolgoznak azért"
hogy anyagilag mindet megteremtsenek a #saládjknak" gyakran valójában az anyagi biztonság
megteremtésével akarják a #saládjk együtt maradását biztos$tani. &közben éppen a #saládi életre nem
marad idejük. &z a kommniká#iós z'r jól tükrözi a belső értékrend !elborlását.
Erőszakmentes kommunikáció :. rész A d&h#s em!erhez t#!!nyire olyan ké'et társítunk-
amely!en az illető csa'kod és kia!ál. (a mégsem- akkor rettentően "esz&lt- és !e"elé "ordítja
'usztító indulatát. ;edig a d&h energiái sokkal nemese!! célok szolgálatá!a is állíthatók.
*z &rőszakmentes .ommniká#ióról (&M.) szóló #ikksorozatnk kap#sán már nem először találkozom a
módszer szakértő trénereivel 5ambala 3vával és (zentpéteri Eliannával. &lőző beszélgetéseink
alkalmával számos érdekességet megtdtam arról" hogy bizonyos érzésekből (!élelem" kétségbeesés"
bossz%" elkeseredés" stbG) !akadó viselkedés" ha nem szeretet és harmónia táplálja" akkor is erőszakos
kommniká#iót szül" ha egyetlen hangos szó nem hagyja el a szánkat és tányérok sem repülnek ki a
#skott ablakon. * szakértők beavattak külön!éle te#hnikákba" amik alkalmazásával agresszivitás helyett
erőszakmentesen kommnikálhatnk" $gy ahelyett" hogy !alakat emelnénk saját magnk és
embertársaink közé" ajtókat nyithatnk" illetve hidakat ép$thetünkG
Mit jelenthet mindez mostani témánk" a 0U/ esetében4 &l!ojtást és lenygvást a mindenki számára
legmeg!elelőbb megoldás elérése érdekében" miközben tombolna bennünk a dühroham4 )os" nem erről
van szó. *z &M. trénerei szerint nem kell" sőt nem is szabad a dühöt el!ojtani" #élravezetőbb
meglovagolni ennek az állapotnak az energiáját és ép$tkezni belőle.
3 l e t e t s z o l g á l ó m a g
* düh akkor alakl ki" amikor az ember %gy " gondolja hogy JpontosanK tdja" ki és mit tett rosszl egy
adott szitá#ióban" tehát kritikát !ogalmaz meg. Dlyenkor személyiségünktől !üggően lehetünk dühösek
másokra" őket hibáztatva a történtekért" vagy lehetünk dühösek magnkra" amiért abba a helyzetbe
kerültünk. * düh tehát $télkező gondolkodásmódból !akad" amely el!edi a lényegi kiváltó okot" vagyis az
ember sérülékenységét" ami adódhat a történtek miatti #salódottságból" elkeseredésből" szomor%ságból"
vagy más olyan érzésből" amit nem tdnk" nem merünk" nem akarnk beazonos$tani. Halamiért tartnk
a mögöttes érzelmeinkkel való szembesüléstől" ezért igyekszünk azt elkerülni. Minél hamarabb sikerül
beazonos$tani a düh okát" annál hamarabb tdnk kap#solatba kerülni a háttérben megh%zódó
szükségleteinkkel" érzéseinkkel. &z a kap#solat seg$thet a düh !olyamatát megváltoztatni" ami azonban
közel sem jelenti azt" hogy a dühöt el kéne !ojtani. (zó nin#s erről. )agyon !ontos" hogy a düh mögött
lévő hatalmas energiát ne vesz$tsük el" és ne akarjk elnyomni" mert azzal #sak ártnk magnknak. *z
sem #él" hogy ne váltson ki indlatot belőlünk valamilyen esemény. * dühnek mindig van egy életet
szolgáló magja" amivel ha sikerül kap#solatba kerülni" akkor képesek lehetünk a düh hatalmas energiáját
az előrébbjtás érdekében !elhasználni. &llenkező esetben" a düh önmagában #sak hátráltat" hiszen a
belőle !akadó #selekeded pszt$tó jelleg'.
D s m e r d ! e l =
* dühös állapot egyik !ő ismérve a tehetetlenség. * tehetetlen ember" mivel %gy érzi" hogy nem éri el
#élját" egyre erőszakosabbá válik magával és másokkal szemben" gyanis vágyik valami !ontos dologra"
de nem látja az odavezető tat. * düh éppen ezért mindig azt jelzi" hogy bensőnk nagyon lényeges
pontjához érkeztünk" hiszen a közömbös helyzetek nem keltenek bennünk indlatot. &zért nem #élszer'
el!ojtani a dühünket" mert az olyan" mintha egy !ontos részünket megölnénk. )éha nagyon nehéz
!elismerni és megérteni" a düh mögött megh%zódó kl#spontot" de érdemes energiát !ektetni ennek
!eltárásába és vizsgálatába" azzal a #éllal" hogy a háttérben álló nyomós érzés életet szolgáló" ne pedig
romboló módon kerüljön ki!ejezésre. &közben nem szabad meg!eledkezni arról" hogy a düh olyan
örvényjelleg' !olyamat" amit minél később sikerül el#s$pni" annál több energiába kerül irányának
megváltoztatása.
.&5&8&(1 *z energiák átalak$tása
<. (zembenézek az állapotommal1 dühös vagyok.
>. Megnézem" mindez honnan !akad. Mi az ;:)0:L*8" ami a dühömet táplálja.
@. ,eazonos$tom az előbbi gondolat mögötti érzést" ami bánt" ami szorongat" ami !áj. Dlyenkor gyakran
mély" gyötrelmes" néha szégyenteljes !elismerést kell kimondanom magamnak" ami nem könny' !eladat.
C. Majd megvizsgálom az érzésem gyökerét" ami egy kielég$tetlen és !ontos szükségletem. Mivel
számomra !ontos dologról van szó" ezért td hatalmas energiát termelni bennem.
S 8Q08*4 *zok" akik állandóan szidják a közlekedést" az időjártást" a kávéatomatát" valósz$n'leg
nagyon távol állnak magktól és leragadnak a mindennapi kijövő pontokon. )yilvánvalóan számkra nem
az a !eladat" hogy megoldást keressenek az adott helyzetre" hanem az" hogy megtalálják a háttérben
megh%zódó szükségleteiket" és azokat kielég$tsék.
B. * mögöttes érzés és szükséglet beazonos$tása még nem azt jelenti" hogy könnyen ki tdok lépni a
dühből" de ha egyszer sikerül" akkor legközelebb is sikerülhet.
O. * düh energiáját megragadva" a továbbiakban megoldáskereső stratégiával #selekszem.
S &M. kl#s1 /a egész éjjel azon dolgoztam" hogy meg$rjak egy !ontos" anyagot" amit másnap a
kollegám kitöröl a szám$tógépből" akkor lehetek dühös rá" amiért ezt tette" vagy magamra" amiért nem
kész$tettem másolatot. 0e ha dühből #selekszem és megtépem a másikat" vagy beszólok neki" semmivel
nem jtok előrébb" ha pedig el!ojtom a dühömet" még agyvérzést is kaphatok. Mi a megoldás4
Megkeresem" hogy mi áll a dühöm hátterében. 2elismerem" hogy nem az a leg!őbb gond" hogy a másik
kitörölte az anyagot" hanem az" hogy elkeseredett vagyok" amiért a be!ektetett energiám kárba veszett"
amiért a történtek rossz !ényben tüntetnek majd !el engem" vagy attól tartok" hogy mit szól a !őnököm"
amikor ezt megtdja" stbG *mint eljtottam idáig" és rájöttem" miért érint ez engem ennyire
érzékenyen" őszintén elmondom a kollegámnak" és a dühből nyert hatalmas energiát meglovagolva vele
együtt megkeressük a megoldást. * problémamegoldás sikerét a bele!ektetett energián (amit a dühből
nyertünk) k$vül az is növeli majd" hogy ketten közös erővel teszünk lépéseket gyanazért a #élért" azonos
irányba. &záltal megtapasztalhatom" amikor a szavak !alak helyett ablakokká és hidakká változnak. /a
dühből #selekszem" !al épül közénk" ha !elismerem a motivá#ióimat" és azok együttes
!igyelembevételével #selekszem" akkor ablakokat nyitok" vagy legjobb esetben mindkét !él részére
átjárható hidakat ép$tek" ami azt jelenti" hogy nem #sak én szeretnék együttm'ködést valakivel" hanem ő
is velem.
U n n e p e l t d ü h
*kik ritkán éreznek dühöt" azoknak érdemes elgondolkodnik valamin. Hajon ez abból adódik" hogy
személyiség!ejlődésükben már t%ljtottak a jó és rossz közti különbségtételen" tehát nem $télkeznek" és
nem !ogalmaznak meg kritikát" vagy inkább kon!liktskerülő magatartásk eredménye" tehát hajlamosak
el!ojtani energiáikat4 *mennyiben ez tóbbiról van szó" első lépésként érdemes megtanlni az el!ojtás
megszüntetését" és engedni" hogy a düh teret kapjon. 9sak ezt követő lépésben lehet a düh energiáit
életép$tő irányba !ord$tani. * düh tehát ünneplendő is lehet azoknak" akik alapvetően hajlamosak
magkat hibáztatni mindenért. &zek az emberek gyanis nem #sak belső énjüktől zárkóznak el" hanem
másoktól is" mivel nem kommnikálják a bennük zajló eseményeket. &setükben az is előrelépés" ha
mernek dühösek lenni" mert a megmtatkozó energiával már lehet mit kezdeni" hiszen a düh" hallhatóvá
tesz mások számára" és a külvilág is reagálni td rá.
.&5&8&(1 * szakértők taná#sa
S *ki nem tdja könnyen ki!ejezni dühét" annak az az első lépés" hogy ezt merje megengedni
magának.
S *ki soha nem dühös" nem kerül kap#solatba saját szenvedélyével" ezért érdemes !eltenni magának a
kérdést" vajon éli e a saját életét.
S )e !éljünk a düh pszt$tó erejétől" hanem lovagoljk meg és áll$tsk az élet szolgálatába.
S *ki könnyen ki!ejezi a dühét" annak ideje elkezdeni átminős$teni ezt az energiát" és megoldási
stratégiával" ép$tő jelleg'en használni.
S &mberi kap#solatokban sokszor a kibeszéletlen kon!liktsok okozzák az apróságokon kibkó dühöt"
amelyben könnyebb valakire rá#sapni az ajtót" mint őszintén elmondani" mi van a sz$vünkben.
.&5&8&(1 0ühös állapot ismérvei
S Minden kritika" tehát a düh is" kielég$tetlen szükséglet drasztiks ki!ejeződése. Halamit nagyon
szeretnék=
S Vgy érzem" hogy ezt a valamit" valakinek (ez lehetek én is) meg kell adnia" mert jár nekem.
S 8ehetetlenség érzése !og el" mert nem látom a #élom !elé vezető tat.
S /a nem tdom a dühöm energiáját át!ord$tani életet ép$tő !olyamatba" akkor valami olyat !ogok tenni"
ami lehetetlenné teszi" hogy megkapjam" amire vágyom. /a dühösen sétálok az %ton" többször
megbotlom" mintha szeretet van a sz$vemben.
)evés az értelem ahhoz- hogy érts&k egymást. 4#!! kell! A megértéshez érzelmekre van
sz&kség. <e mindez még mindig kevés- ha nem értj&k #nmagunkat. Ehhez kell a legt#!!9
=szinteség!

/anyas vagy4 W>X-as4 Rakkor" ahogy (zilágyi ;yörgytől tdjk- Mi !élszavakból megértjük egymást. *
WCY-eseket )agy ,andó *ndrás döbbenti rá gyanerre" m$g a mai !iatalok" azaz a YC-esek számára az
Dnternet !órmain születnek versek arról" hogy nem #sak azok értik egymást" akik együtt har#oltak a
hábor%ban" vagy azok" akik együtt s$nylődtek a szo#ializmsban" hanem azok is" akik együtt nőttek !el a
8%rórdin és Mézga ;ézán.
* hétköznapi dolgok megértéséhez azonban gyakran elég kevés" ha #spán gyanabba a korosztályba
tartoznk. Hajon mi minden lehet az oka annak" ha egy nyelvet beszélünk" mégsem értjük egymást és
hogyan lehetne ezen változtatni4 *z &rőszakmentes .ommniká#ióról (&M.) szóló sorozatnkban erre a
kérdésre keressük a választ a módszer trénerei -5ambala 3va és (zentpéteri Elianna- seg$tségével.

5 e j t e t t k é r é s e k
Eó esetben észrevesszük" ha nem értenek meg minket vagy mi nem értjük meg a másik embert. )agyon
gyakoriak azonban az olyan szitá#iók" amelyekben nem is gondoljk" mennyire nem értjük egymást. *
nem értés !akadhat egyrészt abból" hogy nin#s meg!elelő szókin#sünk az önki!ejezéshez" ám van egy
ennél sokkal gyakoribb oka is1 )em azt mondjk" ami legbelül történik velünk. Dlyenkor gyakran !elsz$nes
indokokkal hozakodnk elő" vagy a másik emberről" !ogalmaznk meg kritikát" miközben a saját
!eszültségünkről szeretnénk beszélni" amit $gy #spán kivet$tünk. /a !igyelünk" észrevehetjük" hogy
minden kritika valamilyen kielég$tetlen szükséglet tragiks ki!ejeződése" tehát kérés van mögötte. *z
alábbi néhány példában jól érzékelhető" amikor a kommniká#ió nem tükrözi egyértelm'en a valódi
mélységeket" ezáltal könnyen !élreérthetővé válik a környezet számára.
Z Pllandóan piszkálom a másikat azzal" hogy !igyelmetlenül dolgozik
♣ 2eltehetően elkeseredett vagyok" és én szeretnék !igyelmet" seg$tséget" támogatást. * saját
bizonytalanságom kivet$tésével brkoltan !ejezem ki kérésemet. Hagy nagyon !élek" és szeretnék b$zni
abban" hogy a !igyelmetlenül végzet mnka eredménye nem lesz rendk$vül negat$v. (t%lélés" az
erő!orrások ésszer' használata" az életöröm)
Z * három gyerekem közül kettővel szótértek" a harmadikkal nem" és ezért sokat kritizálom őt
♣ Halósz$n'leg a harmadik gyermekkel nem meg!elelő a kap#solódásom és az ebből létrejövő
bizalmatlanság teremti meg azt az alap!eszültséget" ami !orrásává válik a kommniká#iós nehézségnek.
Z ,ejön a párom a lakásba sáros rhában és piszkos holmit hoz haza. )ekiesek" amiért koszt és
!el!ordlást okoz G
♣ Halójában szeretném" ha nem rombolná össze a rendet és tisztaságot" mert megbe#sülésre vágyom
azért" amiért ezt az állapotot megteremtettem.
Z 0iákként hazatazom a szüleimhez" és azt mondom nekik" hogy tálom a kollégimotG
♣ Iedig az az igazi problémám" hogy valamiből bkásra állok. Agy kérek seg$tséget" de !élek a
problémáról ny$ltan beszélni. *mi gyakran elő!ordl" ha a !élelem egy bizonyos szintnél erősebb.
Z * !érjem nem olyan virág#sokrot hoz nekem" amilyet szeretek" ezen !elháborodom" hiszen ennyi év
házasság tán már ismerhetné az $zlésemetG
♣ *z igazi problémám viszont az" hogy ő eltart engem $gy nin#s meg a !üggetlenségem" amire vágyom.
(&gy ilyen össze!üggés !eltárásához komoly energia-be!ektetésre" nagy önismeretre ésMvagy &M.
szakember közrem'ködésére van szükség=)
. i s i k l o t t s z a v a k
&gészen gyermekkorig ny%lnak vissza a nem érthető kommniká#ió kialaklásának gyökerei. *zokra az
időkre" amikor a nevelés során arra kondi#ionáltak minket" hogy mások elvárásainak !eleljünk meg a
sajátnk helyett. /a jól viselkedünk" boldogok lesznek a szüleink" örülni !og az óvó néni" stbG &nnek
hozadékaként nem vagy #sak nagyon nehezen alakl ki az egészséges belső értékrendünk" amit ráadásl
többnyire nem tdnk meg!elelően !igyelembe venni. &bből adódóan a másik ember szempontjaiból
kiindlva kommnikálnk és nem a saját bensőnkből vezérelve. &z az alap!eszültség lehet kiváltó oka az
erőszakos kommniká#iónak. *mi -ahogy már előző lapszámainkból kiderült- nem !eltétlenül azt jelenti"
hogy kiabálnk és #sapkodnk" hanem azt" hogy hiányzik a belső stabilitás és a belső béke a
kommniká#iónkból" amit $gy valamilyen esetleg általnk sem !elismert érzés -!élelem" düh"
kétségbeesés" meg!elelési vágy" stbG- mozgat. Dlyenkor gyakran nem a kimondott szavak" hanem a
hangs%ly és a metanyelv miatt lesz erőszakos a megnyilvánlásnk. *mikor mondataink nin#senek
harmóniában a mögöttük álló szándékkal" akkor a szavak kisiklanak" mert a szándék mindig erősebb a
szavaknál. Agy" ha bármilyen tdatosan ki nem !ejezett érzésből kommnikálnk" akkor az érzés megy át
ahelyett" amit kimondnk. Qgyanez igaz a #selekedetek szintjén is. &zért példál hiába teszünk meg
mindent valakiért" ha a motivá#iónk az" hogy viszonzást várnk" vagy !élünk egyedül maradni" stb...
Dlyen esetben gyanis a másik !él ezt megérzi" és nem a #selekedetemre !og reagálni" hanem a mögöttes
érzésre. *dott esetben elmenekül mellőlem" mert az odaadó viselkedésemből hiányzik a hitelesség.
8Q08*4 * metanyelv tdatos használata kevés ahhoz" hogy eltereljük a !igyelmet a kommniká#iónk
mögött álló" átütő erej' szándékról. *zokat az embereket lehet be#sapni" tdatosan alkalmazott
metakommniká#ióval" akiknek nin#s meg!elelő kap#solatk saját belső világkkal" és akik nem
!igyelnek.
.&5&8&(1 * megértés O JszabályaK
<. 9selekedjünk mindig az adott pillanat energiái szerint és ne !elejtsük el" hogy az a gondolat" érzés"
#selekedet" ami az egyik pillanatban őszinte" a következő per#ben már nem biztos" hogy hiteles.
>. * megértés egy !olyamat" amiért nap" mint nap tenni kell= /a ma megértek valakit" az nem
biztos$ték arra" hogy holnap is érteni !ogom.
@. * köl#sönös megértéshez" szükség van a megértés szándékára és a gyermeki k$ván#siságra.
C. Minél inkább képesek vagynk önmagnkról beszélni Rmég akkor is" ha ez !ájdalmas-" annál
nagyobb eséllyel értenek meg mások.
B. Legyen bátorságnk megmtatni érzéseinket= &zzel erőt" nem pedig gyengeséget sgallnk. *
lelkünk megmtatása mögött rejlő bátorság vonzóvá tesz=
O. 2ontos" hogy arról beszéljünk" mi mit szeretnénk" ne pedig arról" a másik mit tesz helytelenül.
.&5&8&(1 8ünetek
/a életünkben az alábbiak valamelyikét tapasztaljk" bátran gondolhatnk rá" hogy változtatni kéne a
kommniká#iónkon=
S )agyon biztos vagyok abban" hogy értem az embereket" és ők is értenek engem.
S Vgy érzem" hogy általában nem értenek meg" és ez rosszl érint.
S /osszabb ideje tapasztalom" hogy nem jönnek össze azok a dolgok" amiket szeretnék.
S Hálságba került valamilyen magánéleti" vagy hivatalos kap#solatom és nem sikerül kilábalnom a
helyzetből.
S )em" vagy nehezen tdok JnemK-et mondani.
S )em" vagy nehezen vagyok képes kiállni magamért.
S /a most véget érne az életem" %gy érezném" hogy vannak olyan emberek" akiknek nem mondtam el
mindent" ami számomra !ontos" illetve vannak olyan helyzetek" amiket nem éltem meg őszintén.
S 2ejleszteni szeretném az őszinteségemet magammal és másokkal szemben is.
(ogyan mondjam el
Ahhoz- hogy az alá!!iakat megérts&k "ontos "elidézn&nk az Erőszakmentes )ommunikáció
néhány /az előző la'számok!ól már ismerhető* ala'gondolatát.
*eszélgetés az Erőszakmentes kommunikációról
„Hogyan mondjam el Neked, amit nem lehet…?” <>doljuk a dalt és ismerj&k az érzést. <e
vajon való!an nem lehet- elmondani mindazt- amit eddig nem tudtunk kommunikálni

Mik#z!en "&lem!en cseng az idézett sor dallama- "ej!en kicsit átk#lt#m a sz#vegét. (ogyan
mondjam el Neked- amit nem merek9 Azt hiszem- nálam elsősor!an ilyen érzések kísérik
azokat a helyzeteket- amikor valamit nem adok tudtára a másiknak- vagy >gy érzem- hogy
nem tudok elmondani. Az ilyen szituációk hátteré!en természetesen számos egyé! ok állhat.
(ogy melyek ezek- hogyan tudjuk elker&lni- illetve kezelni a !elől&k adódó nehézségeket és
miként lehet- és érdemes kommunikálni mindazt- amiről mostanáig azt hitt&k- hogy nem
lehet Nos e!!en a hóna'!an ezekre a kérdésekre adnak választ az Erőszakmentes
Kommunikáciról szóló sorozatunk!ól már jól ismert E!K tr"nerek, #am$ala %&a "s
'zent("teri )ulianna*
? e l k i h i g i é n i a
5szinteség! -gelem magammal és a másikkal szemben! valamint a belső értékrend
stabilizálása a (illanatni szükségletek felismerésén keresztül és az a""oz val)
igazodás. 4agis! lég "2 magad"oz annak érdekében! "og felvállalva legbelső
érzéseidet! szükségleteidet bátran mer& kommunikálni a másik emberrel! valamint
tudd meg"allani őt is ebben a (árbeszédben! "og létre&ö&&ön köztetek a megfelelő
ka(csol)dás! ami egik kardinális ala(&a az erőszakmentesen történő
kommunikálásnak. .nnit az ala(okr)l/ Ami (edig a mostani témánkat illeti! egik
legfontosabb kulcsgondolat! "og semmit sem kell/ 4agis nem kell elmondanom azt!
amit nem tudok! nem akarok! stb6! illetve nem kell el"allgatnom azt! amit
elmondanék! de ennek valamilen akadálát érzem. .lsősorban nem az a léneg!
miként cselekszem! "anem az! "og amit teszek! annak következtében elégedettség
érzése &ár&on át. 7rénereink szerint! ami megérintette a lelkünket! azt fontos
valamilen m)don kife&ezésre &uttatni! mert az érzelmek elfo&tása káros
következménekkel &ár"at! akár negatív! akár (ozitív dologr)l van sz). 8ganis az
érzelmeink kife&ezésre &uttatását egfa&ta megkönnebbülés érzése kíséri! íg ez a
lelkünk tisztántartásának fontos része. 7ermészetesen nagon fontos az önkife&ezés
m)d&ának és formá&ának bölcs megválasztása.
@igyelem! * lelki higiéniára legalább annyi !igyelmet szükséges szentelni" mint testünk tiszt$tása.

)EAE4E,$ Elnyelt in"ormációk
*nnak belátása" hogy érdemes őszintén kommnikálnnk az érzéseinket" még lehet" hogy kevés ennek
megvalós$tásához. ;yakran adódnak olyan helyzetek" amelyekben valamiért hallgatnk.
• /a azt gondoljk" a másiknak kellemetlenséget (!ájdalom" ijedtség" sérelem stbG) okoznk
őszinteségünkkel. Például) félrelépés felvállalása, elutasítás, a számára rémisztő valóság
ismertetése vagy hasonló.
• *mikor azt gondoljk" plsz teher kerül a vállnkra. Például úgy hisszü, hogy rossz fényt vet
rán, szégyenérzetet vált i !előlün, udar" érzésével társul mindaz, amit elmondun.
• *mennyiben !élünk a másiktól érkező visszajelzéstől. Például nem mer#ü elmondani a
siereinet, mert tartun attól, ahogy a mási $ai éppen nem sieres) reagál. %lyen eset!en
ugyanis elveszíthet#ü a partnerséget.

)EAE4E,$ 40;; - (ogyan mondjam el- amit eddig nem tudtam elmondani
Fszintén" tehát nem !ejből" hanem sz$vből" az arra meg!elelő időpontban. *kkor" amikor biztos vagyok
benne" hogy mitán őszintén megnyilvánltam" tdok a másik emberre is !igyelni" és képes vagyok
meghallani mindazt" amit az én őszinteségem benne megind$tott. &záltal párbeszéd alakl ki közöttünk"
amiben a másik !él is !igyelmet és megértést kap. &zzel megteremtem vele a meg!elelő kap#solódást és
máris könnyebb a mindkettőnk számára ép$tő jelleg'" erőszakmentes kommniká#iót !olytatni.

9 s a l v a g y # s a l h a t ó
;ondoljnk bele" hogy a párnk hazajön és %tközben olyan helyzetbe került" hogy valakit megütött az
t#án. Hajon elmondhatja nekünk4 * válasz valósz$n'leg1 igen. &z tán a kérdés az" hogy ha
megértéssel" nyitottan tdjk !ogadni azt" ha a másik valakit megbánt" akkor miért ne mondhatná el" ha
valakihez szeretettel viszonylt" és annak örömet okozott. * döntés azzal kap#solatban" hogy elmondjk
e" ha !élreléptünk a párkap#solatban" illetve szeretnénk e hallani" ha ő ezt tette" mégsem olyan egyszer'
és számtalan tényező be!olyásolja. * neveltetésünk" a klt%ránk" a vallásnk általában korlátozza a
szeTális életünk szabadságát és ezektől a normáktól Ramelyek persze rengeteg nehézséget okoznak-
nem könny' eltérni. *rra" hogy szükséges e" érdemes e kommnikálni a !élrelépést" nin#sen kőbe vésett
szabály" mert ez az egyéni helyzettől és a szitá#ióban szereplő !elektől !ügg. Pm mivel ez a kérdés
meglehetősen nagy horderej' a párkap#solatokban" érdemes !igyelembe venni az alábbiakat.
• * kap#solat elején !ontos megbeszélni" hogy a partnerek hogyan viszonylnak ehhez a témához
és azt is" hogy ha eltérnek a le!ektetett JszabályoktólK" azt elmondják e egymásnak.
• * történtek bevallása" vagyis az őszinteség" még nem elegendő" mert ilyen horderej' témáról
való beszélgetésben !ontos a köl#sönösség" azaz" hogy meg tdjk hallani partnerünk reak#ióját
is.
• /a sikerül megtalálnnk mögöttes motivá#iónkat" és azt is el tdjk mondani a másiknak" akkor
közelebb kerülhetünk hozzá és a mindkettőnk számára meg!elelő megoldáshoz.
• 2ontos megvizsgálni" hogy számnkra mit jelent" ha meg#saltk a partnerünket" illetve ha ő tette
ezt velünk. Mert ha rájövünk" hogy a történtekkel kap#solatban" mi a gondnk valójában" akkor
jobban tdjk kezelni a helyzetet.
o +igyelem, & leli vizsgálat során rá#'hetün, hogy az 'nértéelésün, a nőiességün (
férfiasságun, a !iztonságérzetün st!) a partnerün h*ségétől függ. +a így van, aor
"élszer* enne az alappro!lémána a megoldására t'reedni a személyes felelősség
tudatosításával.
• 3rdemes !eltenni a kérdést" hogy vajon mi a !ontosabb1 h'nek lenni jelenlegi önmagnkhoz" vagy
h'nek lenni a másikhoz és az ő elvárásaihoz.
• 6sszegzésségében az adott pillanatnyi helyzet meg$télésétől !ügg" hogy mikor" mit mondnk el.
*hhoz" hogy ez a meg$télés helyes legyen" meg!elelő !igyelemre (megérzésre) van szükség"
amihez pedig elengedhetetlen" hogy rendben legyünk magnkkal és a saját értékrendünk stabil
legyen a szükségleteink mellett való kiállás seg$tségével. &nnek az állapotnak az egyik
ismertetőjele az" hogy ha arra gondolnk" hogy az életünk a következő pillanatban véget ér akkor
azt érezzük" elégedettséggel tölt el" ahogyan éltünk és #selekedtünk.
E!" # E!" és %nismeret
Erőszakmentes kommunikáció és #nismeret
Miért !ontos4 /a szeretnék egy közösség vagy párkap#solat részese lenni" sokkal gyümöl#sözőbb lesz ez
a kap#solat" ha tisztában vagyok önmagammal. &zt sok!éle %ton-módon elérhetem. ;ra!ológia"
asztrológia" nmerológia" névmisztika" önismereti tréningek stb. &zek és az ehhez hasonló
megközel$tések többnyire abban seg$tenek" hogyan szoktam általában viselkedni" melyek a leg!ontosabb
jellemvonásaim" esetleg mit várhatok egy-egy helyzettől.
Mi!en segít az Erőszakmentes kommunikáció
*nnak megállap$tásában" hogy vagyok magammal most" ebben a pillanatban és mi is !ontos valójában.
Mi él a lelkemben" ez a pillanatnyi hogylét miből táplálkozik. ;yakran tapasztaltam" hogy valami miatt
nem éreztem jól magam" és amikor !eltettem magamnak azt a kérdést" hogy mi is zavar valójában"
akkor nehéz volt !elismerni. &gyik kedven# példám" amikor egy hölgy a !ia rendetlenségéről mesélt.
*mikor pontos$tottk a szükségleteket" akkor ő maga is megdöbbent" hogy valójában az a gondja" hogy a
másik két gyereke sokat mesél önmagáról de ez az egy nem.
2izikai szinten példál gyakran tapasztaltam" hogy amikor #sokoládéra vágyom" szinte mindig szomjas
vagyok. 9sak valahogyan már olyan régen ittam. (zámtalanszor elő!ordlt" hogy azon mérgelődtem"
hogy egy hozzám közel álló ember nem akar valamit elmondani" és amikor igazán magamba néztem"
rádöbbentem" valójában én szeretnék valamit mondani" de !élek" és a lelkem mélyén arra vágyom" ő
kezdjen el kérdezgetni.
+rzelmek azonosítása
*mikor azzal küzdök" hogy milyen sok dolgom van" hogy semmire sin#s időm" hajlamos vagyok ezer
lényegtelen dologgal el!oglalni magam" ahelyett" hogy azt az egy-két valóban !ontos !eladatot" amitől
nagyon !élek" elkezdeném kibogozni és megoldani. Dtt (is) szeretném hangs%lyozni" hogy az érzelmek
beismerése" el!ogadása nem igényel ra#ionális magyarázatot. )éha azért nehéz tetten érni a !élelmem"
mert a !énysebességgel megjelenik egy gondolat1 de itt nin#s semmi !élni valóm. &z persze blokkolja a
!olyamatot" és valahova máshova irányl a !igyelmem.
*bban a pillanatban" hogy diagnosztizáltam a bennem élő érzelmeket" tdatosan birtoklom őket" m$g
előtte a mélyből irány$tottak engem.
Az #nismeret "olyamata
Héleményem szerint az önismeret !olyamatában az egyik leg!ontosabb" hogy beismerjem azokat a
dolgokat" amiket én tettem és elégedett vagyok vele" valamint azokat is" amelyekkel nagyon elégedetlen
vagyok. *mikor önmagammal kritiksan" agressz$ven kommnikálok" vagy inkább $gy gondolkodom
magamról" akkor nehéz vagy inkább lehetetlen másokhoz sz$vből jövő szeretettel viszonylni. Leg!eljebb
a mézes-mázos" !elsz$nen kedvesnek t'nő viselkedésig jthatok el. *z önismeret végelláthatatlan %tját
járva" az &rőszakmentes kommniká#ió !elhasználásával egyre inkább megérthetem #selekedeteim és
szavaim mozgatórgóit. *z önmegértésen keresztül pedig egyre könnyebben megtalálom azokat a
megoldásokat" amelyek legjobban szolgálnak engem és a környezetemben élőket is.
(ogyan mondod
8öbbször hallottam már" hogy nem az váltott ki ellenállást a másik !élben" amit mondtam" hanem
ahogyan mondtam. /ossz% ideig nem értettem" mi lehetett a gond. .ésőbb találkoztam ;andhi
tan$tásaival" akiről az a h$r járja" hogy az érzései" gondolatai" szavai és #selekedetei harmóniában voltak
egymással. Halamint megragadott egy mondat Marshall 5osembergtől" hogy a ki!ejezésre nem jttatott
!élelem gyakran agresszióként hat" $gy arra a következtetésre jtottam" hogy a szándékom egyre
tdatosabb beazonos$tása" illetve megválasztása abban seg$t" hogy a verbális és nonverbális üzeneteink
egyre jobban harmóniába kerüljenek egymással.
Ajándék!a ka'ott élet
*mikor megszülettem" ajándékba kaptam egy életet. (emmit sem tdok annyira be!olyásolni" mint a
saját életemet. 8eljesen az én !elelősségem" hogyan bánok ezzel az élettel. *z önismeret kl#s!ontosság%
akkor is" ha másokat szeretnék megérteni. /iszen #sak azt tdom megérteni" tolerálni vagy
megbo#sátani másokban" amit valamilyen szinten már önmagamban is !elismertem és el!ogadtam. Minél
jobban szeretem magamat" annál jobban vagyok képes szeretni másokat. *ddig" am$g nem szeretem
önmagamat" addig a többiek sem !ognak szeretni engem. 9sak annyit tdok adni" amennyi nekem van.
Néhány érzés- amikor )0E?+BC?NE) a sz&kségleteim
• kiny$lás

• békés

• bizakodó

• boldog

• bódlt

• der's

• elámlt

• elégedett

• elragadtatott

• energiks

• érdeklődő

• !el#sigázott

• !eldobott

• !el!rissült

• !elszabadlt

• izgatott

• jókedv'

• kipihent

• lelkes

• szórakozott

• teljes

• örömteli

• vidám

• várakozó

Néhány érzés- amikor NEM elég&lnek ki a sz&kségleteim
• összeh%zódás

• aggódó

• bizonytalan

• b%bánatos

• #salódott

• döbbent

• egykedv'

• elámlt

• elkedvetlenedett

• elkeseredett

• erőtlen

• !áradt

• !el#sigázott

• !élelem

• !eszült
• kétségbeesett

• kiábrándlt

• kimerült

• komor

• magányos

• megdöbbent

• megrémült

• taná#stalan

• tehetetlen

• ndorodott

• üres
• zavart
E!" # E!" gyerekekkel
MDk#dik az Erőszakmentes
kommunikáció gyerekekkel
is
Dgen= /* leveszem a #$mkét a !ejéről" hogy ő
egy gyerek" és elkezdem az embert látni
benne" és hajlandó vagyok a saját
emberségem is megmtatni" ahelyett hogy
szülőként viselkednék.
Ez azt jelenti- hogy teljesen
egy"ormán kommunikálok
a : éves em!errel és a E:
éves egyetemi
'ro"esszorral
Dgen is" meg nem is. Dgen" mert lényegében
azt mondom el" hogy mi él a sz$vemben" és
megtippelem" hogy mi élhet a másik
sz$vében. )em" mert más ki!ejezéseket
használok. Minden helyzetben azokat a
szavakat igyekszem megtalálni" amelyekkel
leginkább eljthatok a beszélgetőtársam
sz$véhez. Iéldál az egyetemi pro!esszornak
azt mondom" hogy számomra nagyon !ontos
az atonómiám. * @ évesnek pedig azt"
hogy most szeretném én eldönteni" hogy mit
mikor teszek. ;ondolom gyanez neked is
!ontos" hogy bizonyos helyzetekben te
dönthesd el" hogy mit #sinálsz.
A gyerekeknek is
ugyanazok a sz&kségletei-
mint a "elnőtteknek
Dgen" alapvetően igen" #sak más megoldási
stratégiával valóslhat meg. @ évesen a
szabadság megnyilvánlása lehet" hogy ő
dönti el melyik játékkal játszik a játszótéren"
mitán minden rendelkezésre álló játékot
bemtattnk neki" és ő már kipróbálta. <@
évesen mondjk azzal gyakorolhatja a
szabadságát" hogy eldönti melyik !ilmet nézi
meg a moziban" melyik barátjával. >@
évesen meg azt" hogy hova menjen nyaralni
az adott anyagi lehetőségeken belül.
Nem nagyon engedékenyek
az Erőszakmentes
kommunikációt használó
sz&lők
* javaslatom" hogy soha ne add !el a
szükségleteid" de legyél rgalmas a
megoldási stratégiákban. &zt egyébként
javaslom minden helyzetben a másik !él
korától !üggetlenül.
Meggyőződésem szerint t%l nagy szabadságot
adni a gyereknek gyanolyan káros" mint t%l
keveset.
(ogyan d#nthetem el- hogy
mennyi a meg"elelő
sza!adság
Megérzésre. &z !ügg a szülő és a gyerek
személyiségétől is. * !ontos az" hogy a
körülöttünk élő gyerekek mindig tdják" a
velük való kap#solat számnkra !ontos"
szeretjük őket" és határozottan kiállnk a
saját határaink betartásáért. 3s !olyamatosan
egyre nagyobb szabadságot és !elelősséget is
kapnak.
(ogyan értelmezz&k az erő
használatát az
Erőszakmentes
kommunikáció
szem'ontjá!ól
)agyon !ontosnak gondolom még
megeml$teni a különbséget az erő védelem
vagy büntetés #éljából történő !elhasználása
között egy konkrét példán keresztül. *mikor
látok egy @ évest rohanni a !orgalmas %ttest
!elé" ahol nagy valósz$n'séggel baleset
érheti" akkor mindenképpen !izikai erőt
használok annak érdekében" hogy
megakadályozzam a bajt. /a eközben azt
mondogatom" hogy ő milyen rossz kisgyerek"
akkor az erőmet büntetésre használom" ha
meg azt" hogy mennyire megijedtem és
számomra mennyire !ontos mindannyink
biztonsága" akkor az erőmet védelem #éljára
használom.
&z %gy t'nik" mintha #sak kommniká#iós
kérdés lenne" de valójában ha azt gondolom"
hogy ez a kölyök már megint valami rosszat
#sinált" akkor elkezdem szidni. /a arra
gondolok" hogy ő ezt még nem tdta eddig
megtanlni" és képes vagyok kap#solódni a
bennem élő esetleges óriási !élelemmel"
akkor ennek meg!elelően szólalok meg.
(ogyan jelenhet meg az
Erőszakmentes
kommunikáció az
oktatás!an
Ma már senki sem kérdőjelezi meg" hogy a
kognit$v és az érzelmi intelligen#ia !ejlesztése
egyaránt !ontos az iskolán belül. &z rendk$vül
jól hangzik" #sak nekem %gy t'nik" valami
olyat várnk el a pedagógs kollégáktól"
amire nem annyira kész$tettük !el őket. .i-ki
a maga módján teszi amit td.
*z én álmom diák mediátorok képzése. .it
nevezünk mediátornak4 &gy olyan pártatlan
harmadik !elet" aki abban seg$ti a
kon!liktsba került !eleket" hogy egymás
megértésén keresztül megtalálják a minden
érintett !él számára meg!elelő megoldást.
/ogyan néz ez ki4 *zokban az oktatási
intézményekben" ahol az iskola!enntartó" a
pedagógsok és a szülők egy jelentős
százaléka (elegendő a kritiks tömeg
eléréséhez) sz$vügyének tekinti az
&rőszakmentes kommniká#ió szemléletmód
elsaját$tását" kiképezzük az érdeklődőket
mediátorrá. )éhány szülőt és pedagógst" de
többnyire diákokat.
Agy a kon!liktsba keveredett gyerekek"
esetleg szülők vagy pedagógsok" akik
magk is ismerik az &rőszakmentes
kommniká#ió !olyamatát" pontosan !ogják
tdni" hogy kihez !olyamodhatnak
seg$tségért" és hogyan !og a !olyamat
lezajlani.
&z persze hosszabb !olyamat eredménye lesz.
Legtöbben arra kond$#ionálódtnk" hogy az
iskolában a tanár megmondja" kinek volt
igaza" kinek nem" ki mennyi büntetést és
mennyi jtalmat érdemel. *hhoz" hogy a
diákok el!ogadják egymás seg$tségét a
kon!liktsok békés rendezésében" jó lenne"
ha élő példát látnának a körülöttük élő
!elnőttektől. 9sak sajnos az a példa" amit mi
tdnk mtatni" nagyon ritkán példaérték'.

(ogyan "ejlesztheti az
Erőszakmentes
kommunikáció ala'>
mediátor ké'zés az érzelmi
intelligenciát
/a megtan$tjk a gyerekeket a
példamtatásnkkal beazonos$tani és
szavakkal is ki!ejezni az érzéseiket" az egy
óriási lépés lesz.
*z &rőszakment kommniká#ió használata a
mediá#ió alapjaként azért is !ontos" mert
nem#sak tólagos t'zoltás" hanem megelőző
is. *zok" akik gyakran kerülnek kon!liktsba"
gyakran !ogják beazonos$tani a saját
érzéseiket" szükségleteiket" és meghallani"
hogy mi is történt a másik !él sz$vében"
&záltal sokat gyakorolnak" s előbb tóbb már
egyre több helyzetben képesek lesznek
szavakkal is ki!ejezni" mi is történik bennük.
2őleg" hogy nagyon sok kon!likts ismétlődik.
Meggyőződésem szerint az oktatás a hatalmi
poz$#ióból egyre inkább szolgáltatássá alakl
át. &lőször jött a szabad iskolaválasztás"
aztán egyre több lett a képzett pedagógs"
majd egyre kevesebb gyerek született és -
értelemszer'en - jár iskolába. &zek a
körülmények teljesen más hozzáállást várnak
el az ott dolgozóktól" akiket évekkel vagy
évtizedekkel ezelőtt még egy más helyzet
kezelésére képeztek ki.
*z a pedagógs" aki nem#sak a tananyagot
tdja megtan$tani" hanem egyre
tdatosabban td !igyelni a gyerekek
érzelmeire is" és seg$teni tdja őket abban"
hogy hogyan barátkozzanak meg az
érzelmeikkel ahelyett" hogy el!ojtanák
azokat" vagy hagynák" hogy az érzelmeik
irány$tsák őket" mindenképpen valami
különlegesen nagy seg$tséget td adni a
diákjainak" hogy az élet viharaiban !eltalálják
magkat.