You are on page 1of 74

30

VENDÉGOKTATÓI
HÁLÓZAT
30
VENDÉGOKTATÓI
HÁLÓZAT
2
előszó
A magyarságtudománynak évszázados a hagyománya, nagy
nevek, nagy tudományos ambíciók és a magyar humántudo-
mányok széles körű mozgósítása kapcsolódik műveléséhez.
Elég csak olyan meghatározó egyéniségekre, mint Gragger
Róbert vagy Klaniczay Tibor gondolnunk, vagy felidéznünk az
utóbbi harminc év hungarológiai kongresszusainak népes se-
regszemléit Rómától Jyväskyläig és Debrecentől Kolozsvárig.
A Balassi Intézet (elődintézményei örökségére is építve)
ennek a magyar tudományosság széles köreit megérintő
mozgalomnak több mint hatvan éve megkerülhetetlen sze-
replője. Ez kötelez minket arra, hogy a magyar kultúra és a
magyar tudományosság az idők gyorsaságához mért szinte
állandó külföldi újrapozícionálását a magyarságtudomány
szemszögéből is értékeljük és a gyakorlati cselekvés területén
megtegyük azt, amit megtehetünk.
Egyetlen kultúrát sem lehet igazán mélyen megismerni nyelvi
kódrendszerének ismerete nélkül, nem csodálkozhatunk te-
hát azon, hogy az elmúlt száz év hungarológiai szakirodalma
is döntően magyar nyelvű. A „nyelvében él a nemzet” reform-
kori programja mindennél erősebben határozta meg az elmúlt
kétszáz év magyar műveltséget, ugyanakkor be is zárta azok
körébe, akik elegendő magyar nyelvi műveltséggel rendelkez-
nek. Ezért fontos megismerni, hogy a magyar anyanyelvűeken
kívül, - akiknek száma a legutóbbi népszámlások tapasztalata
szerint a Kárpát-medencében csak az elmúlt évtizedben leg-
alább félmillióval csökkent - kiknek és miért mutatkozhat erre
a nagy vállalásra motivációja. Erős aktualitást hordoz Kul-
csár-Szabó Ernő fgyelmeztetése, hogy - „az idegen kultúra
sohasem önmagunkért fordult felénk, hanem saját kérdezési
horizontjának azon érdekeltségeitől vezettetve, amelyeknek a
rajtunk keresztül nyert válaszok tudására van szüksége.” Ez
az előfeltevés nem csupán a múlt, hanem a jövő értékelésére
is kihat. Látnunk kell, hogy az ezredforduló után a hungaro-
lógia művelése egyfajta válságot élt át, melynek jórészt külső
okai voltak. A hungarológia az 1970-es évek második felétől
az 1990-es évek első feléig terjedő „fénykorának” sajátos
nemzetközi kontextus alapozta meg: a helsinki folyamattól
a Varsói Szerződés összeomlásáig a világpolitikai történések
egyik fontos része volt Kelet- és Közép-Európa akadémiai
megismerése, ugyanakkor a közép európai országok atlanti,
majd uniós integrációjával, valamint a balkáni térség pacifká-
ciójával lehanyatlott az a fajta érdekeltség, amely a hungaro-
lógiának, mint a térségre irányuló komparatív tudományosság
egyik rész-összetevőjének konjunktúrát biztosított. Az elmúlt
évtized globális világpolitikai folyamatai ugyanakkor mind
több európai országot is arra a felismerésre vezettek, hogy
kihasználják és motiválják a feltörekvő és (elsősorban) ázsiai
országok globális nyitást és kulturális expanziót megfogal-
mazó ambiciózus kulturális diplomáciai törekvéseit. A sokat
emlegetett „keleti nyitás” általános európai jelenség, s sú-
lyához mérten kell fgyelembe venni a magyarságtudomány
jövője szempontjából is.
Hungarológia a változó időben
3
Éppen ezért, - s nem utolsósorban egy újabb felívelő korszak
alapjaihoz való hozzájárulás reményében, - a Balassi Intézet
nemzetközi tevékenységének továbbra is kiemelt területe a
külföldi egyetemeken működő magyarságtudományi (ún. hun-
garológiai) képzések támogatása. A vendégoktatók feladata,
hogy a tantermi oktatás mellett kutatási projektekbe is bekap-
csolódjanak, elősegítsék és erősítsék a magyar felsőoktatási
intézményekkel történő kapcsolatépítést, hallgatóik magyar-
országi tanulmányútjait, és aktívan részt vegyenek a magyar
kultúra megismertetésében, helyi kulturális programok szer-
vezésében. Az elmúlt években, az ázsiai országok növekvő
tudományos és kulturális szerepvállalásának következtében a
Balassi Intézet szakmai kapcsolatrendszere is összetettebbé
vált a hungarológiai képzést nyújtó külföldi egyetemekkel.
Mindezek a folyamatok találkoztak a kormányzat támogató
elképzeléseivel, amelynek értelmében a magyar kormány a
külföldi oktatói álláshelyek létrehozására és támogatására
jelentős többletforrást biztosított a 2014. évtől. A támogatás
felhasználására a Balassi Intézet három fő célt fogalmazott
meg:
1) Új lektorátusok nyitása. A Balassi Intézet célja, hogy a
külföldön található magyar egyetemi képzési helyeket
megkétszerezze Európában, az amerikai és az ázsiai
kontinensen egyaránt. Már az idei 2013/2014-es tan-
évben - a keleti nyitás jegyében két új lektorátussal
bővült a vendégoktatói hálózat: a Bakui Egyetemen és
a Minszki Egyetemen. A további tervezett oktatóhelyek
célországai: Belgium, Csehország, Finnország, Fran-
ciaország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Moldova,
Németország, Szerbia, USA, Kanada, Oroszország,
Törökország, India, Japán, Kína.
2) Jelen pozíciók megőrzésére való törekvés. Az európai
felsőoktatásban tapasztalható átalakulási folyamatok
miatt sok helyen veszélybe kerültek az ún. kis szakok,
így a hungarológiai oktatóhelyek is. A Vendégoktatói
Hálózat egységes díjazási rendszerének kialakításával
szeretnénk a vendégoktatói státuszt megbecsültté és
vonzóvá tenni.
3) Erősebb integráció és komparatisztika. Akkor lehet a
hungarológia megújítását célzó törekvésünk sikeres,
ha találkozik az adott egyetem nem pusztán anyagilag
motivált érdeklődésével, hanem saját tudományos és
oktatási programjával, autonóm tudományos intézet-
ként megfogalmazott fejlesztési stratégiájával és a tár-
sadalmi felelősségvállalásával, ha művelését integratív
tényezőként értékeli a befogadó tudományos közeg.
4) A vendégoktatói tevékenység kibővítése kulturális tevé-
kenységgel. A magyar nyelvi és hungarológiai képzés
vonzóvá tételében jelentős szerepet játszhat kultúránk
kincseinek megismertetése. Ezért fontosnak tartjuk,
hogy támogassuk vendégoktatóinknak nem csupán
oktatási és tudományos, hanem kulturális szervező-
munkáját is, fesztiválok, magyar napok, színházi- és
flmbemutatók, koncertek és könyvvásárok szervezését,
együttműködésben a külföldi magyar intézetek bővülő
hálózatával.
Jelen jubileumi kiadványunk ezeknek a törekvéseknek a szel-
lemében ad tájékoztatást a Balassi Intézet hungarológiai és
magyar nyelvi oktatási tevékenységéről.
Hatos Pál
4
5
A VENDÉGOKTATÓI
HÁLÓZAT
A Balassi Intézet nemzetközi tevékenységének kiemelt
területe a külföldi egyetemeken működő hungarológiai –
más megnevezéssel magyarságtudományi – képzések
támogatása. Világszerte több mint félszáz egyetemen
lehet lektorátusi nyelvórák, egyetemi szakirányok és
szakok keretei között magyar nyelvet tanulni és a ma-
gyar kultúráról ismereteket szerezni. A hagyományosan
nyelvészeti, illetve flológiai profllal alapított szakok az
utóbbi évtizedek igényeire reagálva új tudományterü-
letek felé is nyitottak, interdiszciplináris szemléletük
dominánsabbá vált, a fnnugor tanszékek mellett egyre
inkább közép-európai, társadalomtudományi, tranzi-
tológiai képzést és kutatásokat kínáló intézetekben
kapnak helyet. E változások következtében a Balassi
Intézet szakmai kapcsolatrendszere is egyre össze-
tettebbé válik a hungarológiai képzést nyújtó külföldi
egyetemekkel.
A Balassi Intézet a Nemzetközi Hungarológiai Központ
jogutódjaként több mint harminc külföldi egyetemre
küld Magyarországról vendégoktatókat, akik évente
1500-2000 hallgatónak tartanak kurzusokat. A ven-
dégoktatók feladata, hogy a tantermi oktatás mellett
kutatási projektekbe is bekapcsolódjanak, elősegítsék
a magyar felsőoktatási intézményekkel történő kapcso-
latépítést, hallgatóik magyarországi tanulmányútjait, és
aktívan részt vegyenek a magyar kultúra megismerteté-
sében, helyi kulturális programok szervezésében.
A Balassi Intézeten belül a Vendégoktatói Iroda látja el
a Vendégoktatói Hálózat működtetésével kapcsolatos
feladatokat, az általában négy évre szóló kiküldetés-
ben lévő kollégák ügyeinek intézését. Az Iroda végzi a
pályáztatással és a szakmai felügyelettel kapcsolatos
teendőket, megszervezi a taneszköz-ellátást, elősegíti
6
az információáramlást, és minden évben augusztus
végén megrendezi a vendégoktatók éves értekezletét.
A Balassi Intézet a külföldi hungarológiai képzéseket a
Vendégoktatói Hálózat fenntartása mellett más módon
is támogatja: Budapesten komplex magyar nyelvi és
hungarológiai részképzést működtet, nyári egyetemet
szervez, tananyagokat fejleszt, szakmai periodikák
megjelenését támogatja, továbbképzéseket tart, vala-
mint a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodáján keresztül
magyarországi graduális, posztgraduális és kutatói
ösztöndíjakat nyújt a külföldi magyar szakos hallgatók
és hungarológus szakemberek számára.
A vendégoktatói munka háttere
A Vendégoktatói Hálózat a magyar kulturális diplo-
mácia egyik eszköze; célja a magyarság jó hírének
terjesztése. A vendégoktatók (lektorok és vendégtaná-
rok) néhány kivételtől eltekintve a magyar és a fogadó
ország oktatási minisztériuma között létrejött tárcaközi,
valamint intézményközi oktatási munkaterv keretében,
kölcsönösségi alapon tanítanak külföldi egyetemeken.
Cserébe magyar egyetemek fogadják az adott ország
lektorait, társadalombiztosítással járó munkaviszonyt
létesítenek velük, bért és lakhatási támogatást fzetnek
nekik.
Feladatok
A fogadó egyetemen végzett oktatói feladatok szerint
kétfajta vendégoktatót különböztetünk meg:
1) a lektor elsősorban magyar mint idegen nyelv órá-
kat tart,
2) a vendégtanár elsősorban magyar irodalom- és/
vagy nyelvtudományt, illetve egyéb hungarológiai
tárgyakat tanít. Az óraszámot, az órarendet, illetve
az oktatás tartalmát a fogadó intézmény határozza
meg.
Az oktatás mellett mind a lektor, mind a vendégtanár
számos további feladatot végez:
- részt vesz az őt fogadó szervezeti egység/tanszék
tudományos munkájában és közösségi életében
(pl. ünnepségek [március 15., október 23. ], a
Magyar Kultúra Napja [jan. 22.], illetve a Költészet
Napja [ápr. 11.] alkalmából);
- segíti a diákokat pl. diákműhelyekkel, diákkonfe-
renciákkal, nyelvvizsgák, ill. órán kívüli hungaroló-
giai programok szervezésével;
- segíti a helyi oktatók magyarországi tudományos
kapcsolat-rendszerének kiépítését, bővítését;
- felvilágosítást nyújt a magyarországi pályázati le-
hetőségekről, segít a pályázatok elkészítésében;
- ha lehetőség van rá, nagyobb közönségnek is
szervez kulturális programot (adott esetben a
7
helyi magyar intézettel, külképviselettel együttmű-
ködve), ezekről sajtóanyagot küld a BI-nek;
- kapcsolatot tart a BI Vendégoktatói Irodájával az
erre rendszeresített e-mail fókon keresztül, és ha-
táridőre megküldi a kért iratokat, beszámolókat,
dokumentumokat;
- részt vesz az éves vendégoktatói konferencián,
illetve adott esetben a BI kutatási és egyéb pro-
jektjeiben;
- megbízása lejártakor segíti utóda felkészülését és
átadja neki mindazokat az információkat, ame-
lyekre munkájához és zökkenőmentes beilleszke-
déséhez szüksége van.
Támogatások:
Taneszköz-támogatás
A BI pénzügyi lehetőségei függvényében folyóirat-előf-
zetéssel, tankönyvek és egyéb oktatási segédanyagok
biztosításával támogatja a vendégoktatót fogadó intéz-
mények hungarológiai könyvtárát.
Szállás
A BI szabad kapacitása erejéig térítésmentes szállás-
lehetőséget biztosít a vendégoktatók által szervezett
tanulmányutak résztvevőinek.
Vendégoktatók a Magyar Kultúráért program
Az elmúlt években a Balassi Intézet által az oktatási
tárca kétoldalú munkatervei alapján külföldre kikül-
dött, az őket fogadó egyetemen magyar mint idegen
nyelvet, nyelvészetet és irodalomtudományt oktató
lektoroknak és vendégtanároknak lehetőségük nyílt
kulturális programok szervezésére az NKA miniszteri
keretéből biztosított forrásoknak köszönhetően. A
program nagymértékben hozzájárult a magyar kultúra
külföldi megismertetéséhez és a külföldi magyarság-
tudományi tanszékek és szakmai műhelyek nagyobb
láthatóságához. Ezért ezt a fontos projektet a Balassi
Intézet 2014-ben folytatta.
A Vendégoktatók a Magyar Kultúráért 2014 program
célja a magyar kultúra és tudomány külföldi népszerű-
sítése céljából nagyobb közönségnek szervezett pro-
jektek – kulturális rendezvények, rendezvénysorozatok,
flmvetítések, hangversenyek, koncertek, kiállítások,
kiadványok – támogatása. A programjavaslatokat a
döntés időpontjától függően általában a naptári év ele-
jén kéri be az Intézet a vendégoktatóktól.
Ösztöndíjak, pályázati lehetőségek:
Ösztöndíjak, tanárcserék, tantervfejlesztés, stb.
• MÖB-ösztöndíjak hallgatóknak és oktatóknak
8
(www.scholarship.hu): részképzések, nyári egye-
temek, kutatói ösztöndíjak
• BI pályázatai (hungarológia, műfordító; egyetemi
előkészítő, magyar származású fatalok ösztöndíjai)
• Erasmus (az Egész életen át tartó tanulás prog-
ram / Life-long Learning programme része:
www.tka.hu) – Erasmus ösztöndíjakra, ill. tanári
mobilitási ösztöndíjakra a küldő intézménynél le-
het pályázni, azzal együttműködve
• Ceepus (www.tka.hu)
• Domus Hungarica (http://www.domus.mtaki.hu/)
• Visegrádi Alap (www.visegradfund.org)
• Műfordítótáborok (Magyar Fordítóház:
www.forditohaz.hu, József Attila Kör:
www.jozsefattilakor.hu)
Az adott ország saját, mobilitást ösztönző pályá-
zatai és az országban működő alapítványok, stb.
• Nemzeti Kulturális Alap (www.nka.hu)
• Petőf Irodalmi Múzeum Magyar Könyv- és Fordí-
tástámogatási Irodája (volt Magyar Könyv Alapít-
vány)
• Kultúrpont Iroda (www.kulturpont.hu)
Hungarológiai levelezőlista
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság nyílt
hungarológiai levelezőlistát tart fenn:
(http://nmtt.hu/kapcsolat.html). Feliratkozni a
https://mail.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/hungarologia-l
címen lehet.
A BI oktatási programjai
• Nyári egyetem (2 vagy 4 hét): heti 20 nyelvóra, 3-4
hungarológiai előadás, tanulmányi kirándulások (14
ECTS kreditpont).
• Tízhónapos hungarológia-részképzés egyetemi hall-
gatóknak (26–55 ECTS kreditpont; különböző nyelvi
szinteken).
• Speciális magyar nyelvi–magyarságismereti képzés a
„nyugati magyar diaszpórából” érkező hallgatóknak.
• Egyéves műfordító program fatal (mű)fordítóknak.
• Egyéves egyetemi előkészítő külföldieknek, akik
magyarországi egyetem magyar nyelvű képzésén
szeretnének továbbtanulni (900 órás kurzus magyar
nyelvből és a választott szakiránynak megfelelő szak-
nyelvből).
• Egyéves egyetemi előkészítő Kárpát-medencei és
a „nyugati diaszpórából” érkező fataloknak, akik a
magyar nyelvű, államilag fnanszírozott magyar fel-
sőoktatásban szeretnének továbbtanulni.
• Magyar mint idegen nyelv: 60–300 órás nyelvtanfolya-
mok minden nyelvi szinten, különböző intenzitással.
9
11
Franciaország
poznań
varsó
budapest
szóFi a
KAI RÓ
KRAKKÓ
12
A MAGYAR NYELV
oktatása
Franciaországban
A francia felsőoktatás modern kori történetében már
több mint száz évvel ezelőtt felbukkant a magyar
nyelv oktatása: Kont Ignác 1902-től tartott a magyar
nyelvvel és irodalommal kapcsolatos kurzusokat a Sor-
bonne-on, és csupán korai halála volt akadálya annak,
hogy magyar oktatási hely jöjjön létre Párizs legrango-
sabb egyetemén. A két háború közötti magyar politiká-
nak folyamatos törekvése volt, hogy magyar oktatási
helyet hozzon létre Párizsban, ez azonban kezdetben
csak a Keleti Nyelvek Főiskoláján, a mai INALCO előd-
jén sikerült, majd 1937-től a lille-i egyetemen, 1939-től
Nizzában indul magyar vonatkozású képzés. A háború
alatt Lyonban, majd Grenoble-ban, 1960-
ban Strasbourgban nyílik magyar oktató-
hely. 1985-ben kormányközi egyezmény
alapján nyílik meg az Egyetemközi
Magyar Központ a Paris 3 – Sor-
bonne Nouvelle Egyetemen, amely
a nyelvoktatás mellett immár
irodalomtörténeti és történelmi
kurzusokat is kínált, és ko-
moly hadállása volt (és ma
is az) a franciaországi hun-
garológiának. A magyar
13
vonat-
kozású
o k t a -
t ó h e l y e k
l étrehozása
ezután sem
állt meg: 1987-
ben a bordeaux-i
egyetemen, majd
a nagy múltú Politi-
katudományi Főiskola
2001-ben megnyílt di-
joni kampuszán is elindult
a magyar nyelv oktatása.
Ezen oktatóhelyek közül
több mára megszűnt (Lyon),
vagy csak rövid ideig létezett
(Grenoble), vagy az egyetem
megszakította az együttműködést
a Balassi Intézettel (Bordeaux, bár itt
lektor van), és máshonnan is nyugtala-
nító hírek érkeznek. Az elmúlt években
azonban a lektori hálózatot sikerült stabilizálni, és talán
remény van új oktatási helyek kialakítására is. Jelenleg
a felsőoktatás keretein belül magyarul tanulók száma
kb. 180-190 fő lehet. Ezenfelül magyaroktatás zajlik
vidéki egyesületekben is, illetve a Párizsi Magyar In-
tézetben, ahol szemeszterenként 80-90 diák tanul 12
csoportban. Néhány évvel ezelőtt volt magyaroktatás a
Politikatudományi Főiskola párizsi kampuszán is. Lás-
suk az egyes oktatási helyek jelenlegi helyzetét.
CIEH, Paris 3 – Sorbonne Nouvelle
Az oktatás csak 1967-ben Jean Perrot vezetésével
indulhatott meg. Az egyetemközi központot (jelenleg
CIEH & CIEFi) 1985-ben alapították, és Jean Perrot
vezette 1997-ig. A magyaroktatás 2013-ig az ILPGA
(Institut de Linguistique et de Phonétique Générales et
Appliquées), 2013 szeptembere óta a LEA (Départe-
ment de Langues Etrangères Appliquées) keretei között
folyik. A képzés BA és MA szintű diplomát ad idegen
nyelvekből, magyar szakiránnyal. Egy egyetemi tanár
és egy lektor tanítja a magyar nyelvet. A 2013/14-es
tanévben e keretek között 15-en folytattak hungaroló-
giai tanulmányokat. Ezenfelül az oktatási hely rendsze-
resen szervez nemzetközi konferenciákat, könyvtára
pedig (ahol a könyvtáros bérének felét és a könyvu-
tánpótlást a Balassi Intézet biztosítja) 6000 kötetével a
14
legnagyobb magyarságtudományi könyvtárak közé tar-
tozik Franciaországban (a Francia Nemzeti Könyvtár, az
INALCO és a Párizsi Magyar Intézet Könyvtára mellett).
A lektor 2014-ig Gárdosi Rita volt.
Idegen nyelvek és civilizációk főiskolája – INALCO
Aurélien Sauvageot, az első magyar–francia nagyszótár
szerzője Budapestről való visszatérése után alapította
meg a magyaroktatást az akkor még Langues Orien-
tales (kb. „Keleti Nyelvek Főiskolája”) névre hallgató
intézményben. Az intézmény évtizedeken keresztül (és
ma is) a franciaországi magyaroktatás egyik legfonto-
sabb intézménye, amely teljes vertikumú képzést nyújt
diákjainak.
A közép-európai tanszékcsoport (Département Europe
Centrale et Orientale) alá tartozó oktatási helyen 3+1
fő oktatja a magyar nyelvet, nyelvészetet, egyikük két-
oldalú megállapodás alapján érkező magyar lektor. Az
intézet BA, MA szinten is oktat, illetve PhD képzésre
is jogosultsága van. Jelenleg a magyar szakon tanulók
tényleges létszáma 18 fő. Az tanszék rendszeresen
szervez magyar estet, évzáró előadást, nyílt napot, ezzel
is népszerűsítve a magyar nyelv oktatását. Az INALCO
egyetemi könyvtára (BULAC) mintegy 7800 kötetnyi
magyar állománnyal rendelkezik, és az anyagnak van
magyar referense. A lektor 2013 óta Csontos Nóra.
Lille, Université Charles de Gaulle – Lille 3
Hincz Győző, egykori Eötvös-kollégista, indította be a
magyaroktatást az egyetemen még a második világhá-
ború előtt. Ebben az időben az észak-franciaországi
bányavidék, illetve textilipar vonzotta a magyar kiván-
dorlókat, így jelentős magyar telepek jöttek létre Lille,
Roubaix, Lens vidékén, ahol élénk magyar közösségi
élet is folyt. A magyar lektorátus jelenleg az Idegeny-
nyelvi Tanszékcsoport alárendeltségébe tartozik, ezen
belül is a romanisztikai, szláv és keleti nyelvi csoportba
(UFR, Langues, Littératures et Civilisations Étrangères
– Études Romanes Slaves et Orientales). Képzéseiről
bizonyítványt állíthat ki. A 2014 tavaszi félévben 10
fő tanult magyarul, köztük egy speciális, szeniorokból
álló csoport is. A lektorátus részesül a BI könyvszállít-
mányaiból, ez képezi alapját a néhány tucat kötetből
álló lektorátus könyvtárnak. A lektor 2010 óta Krizsán
Enikő.
Strasbourg, Université de Strasbourg
Az egyetemen 1960 óta van magyaroktatás, amikor
Hunyadi István, a később jó nevet szerzett történész
alkalmazásával megindult a magyaroktatás a város-
ban, mely az 1956 utáni menekülthullám egyik fontos
állomása lett. Az idegennyelvi fakultás keretei között a
magyar lektorátus önálló tanszékként működik. A lektor
15
államközi szerződés keretében érkezik. A lektorátus
egyetemi végbizonyítványt adhat ki nem szakosoknak
és oklevelet a magyar szakosoknak. A lektorátus mint-
egy 220 főt oktat, akik közül a 2014-es tavaszi félév-
ben 123 fő tanult magyarul, és a francia nyelvű magyar
civilizációs, országismereti kurzusra 63-an jártak. A
városban élénk magyar egyesületi élet zajlik, az Európa
Tanács melletti hivatalos magyar képviselet támogatá-
sával. A lektorátus diákjai általában aktív résztvevői a
magyar flmklubok alkalmainak, az irodalmi és zenés
rendezvényeknek. A tanszék kb. 3000 kötetes saját
könyvtárral rendelkezik. A lektor 2014-ig dr. Szépe Ju-
dit, 2014 őszétől Józan Ildikó.
Lyon, Université Lyon 3
Lyonban 1942-ben indult az egyetemi magyaroktatás,
amely 2011 júniusában szűnt meg. Először önálló ma-
gyar lektorátus volt könyvtárral együtt, majd a szláv nyel-
vek tanszéke alá került. A Nyelvi Kar keretébe tartozott.
Rádi Ildikó egyéni szerződéssel érkezett. A 2010/11-
es tanévben 24 hallgató volt a három évfolyamon. Az
egyetemi könyvtár magyar állományát a helyi magyar
egyesület mintegy 4000 kötetes könyvtára vette át.
Bordeaux, Université Michel de Montaigne –
Bordeaux 3
A magyaroktatás 1987-ben indult, és a germaniszti-
kai, ill. szláv intézet égisze alatt működik, a kiadható
végbizonyítvány nem számít egyetemi oklevélnek. A
képzésnek általában 15-25 hallgatója volt. Az egyetem
2012-ben nem fogadta el a BI által javasolt lektorokat,
és saját hatáskörben vett fel egy magyar nyelvtanárt. A
lektor 2012-ig Varga Róbert volt, azóta Aubert-Krakker
Ágnes.
Dijon – Politikatudományi Főiskola, Közép-euró-
pai Campus
A Sciences Po nagy reformjának keretében 2001-ben
indult el a magyar nyelv oktatása Dijonban. A képzés
diplomát nem ad, csak választható nyelvként vehető
fel. Általában 10-15 fő tanulja a magyart. A lektor Paw-
lowski Judit.
Ablonczy Balázs
17
poznań
varsó
Franci aország
budapest
szóFi a
KAI RÓ
KRAKKÓ
18
a poznańi magyar szak
A történetéből
A magyarokat és lengyeleket összekötő ezeréves ba-
rátság abban is megnyilvánul, hogy Lengyelországban,
ahol nincs számottevő magyar kisebbség, három ön-
álló egyetemi magyar szak működik. Közülük az Adam
Mickiewicz Egyetemen (UAM) 1992-ben alapított szak
a legfatalabb.
Az egyetemi magyartanítás története a harmincas
évekig nyúlik vissza, amikor egy rövid ideig létezett
lektorátus az UAM-en. A magyar szak megalapítá-
sának gondolata a 70-es években merült fel, miután
Jerzy Bańczerowski – Czesław Kudzinowski professzor
javaslatára – fnnugrisztikából doktorált az ELTE-n, de
csak a 90-es évek elejére érett meg erre a helyzet. A
poznańi 56-os események megünneplésére 1991-
ben ide látogatott Engelmayer Ákos, az akkori varsói
magyar nagykövet. Ekkor született javaslat a magyar
szak megalapítására, s az egyetem nyitott volt a meg-
valósításra. Az első évfolyam 1992 őszén kezdte meg
tanulmányait.
A szak oktatását biztosító kis tanszéki csoportot Bren-
del János művészettörténész vezette, aki még diákként
került ki 1956 után Poznańba. 2001-től ez tanszékké
alakult, melynek vezetését Jerzy Bańczerowski pro-
fesszor vette át, aki kezdettől fogva felelős volt a szak
oktatási programjáért, s egyúttal a Nyelvészeti Intézet
igazgatója is volt (ma is ennek keretében működik a
magyar szak).
Nyugdíjba vonulása után, a 2005 óta immár Finnugor
Tanszék élére 2010-től Koutny Ilona került, aki az EL-
TE-n doktorált s dolgozott közel 10 évig, majd 1994-től
az UAM munkatársa lett, s 2009-ben habilitált.
Az alapító kollégák közül Jolanta Jarmołowicz, ismert
műfordító dolgozik ma is a tanszéken (több mint 20 kor-
társ magyar drámát ültetett át lengyel nyelvre, melyek
nagy részét színházakban is bemutatták). Hallgatóink
19
több generációját vezette be a fordítás rejtelmeibe. Az
első 10 évben Gizińska Csilla (jelenleg a varsói magyar
tanszék vezetője) szerettette meg a poznańi diákokkal
a magyar irodalmat. A Balassi Intézet rendszeresen
küld magyar lektort, akik közül Nagyné Fórizs Emília 6
évet, Dávid Mária pedig (két részletben) 10 évet töltött
nálunk nagy lelkesedéssel és szakavatottan oktatva a
magyar nyelvet és kultúrát. Németh Szabolcs a lektori
munka után továbbra is itt tanít. Új lektorunk Pap Dá-
niel. A többi kolléga (Karolina Kaczmarek, Aleksandra
Muga, Kinga Piotrowiak-Junkiert, Paweł Kornatowski
és Robert Bielecki) már itt végzett és doktorált. Jelenleg
is van egy doktoranduszunk.
A magyar szak programja és profilja
A magyar szak („magyar flológia”) – a magyar nyelv ta-
nításán kívül – a magyar nyelvészet, irodalom, történe-
lem és kultúra átadására összpontosít, mint a flológiák
általában. A jelenlegi program nagymértékben hasonlít
a 2010-es THL2-ben megjelenthez. Az első tíz évben
jelen volt a szak programjában a művészettörténet is –
Brendel Jánosnak köszönhetően.
Koutny llonával kezdetét vették a szótártani munkálatok,
melynek eredményeként megjelent a szak dolgozóinak
(Koutny Ilona, Jolanta Jarmołowicz, Gizińska Csilla és
Fórizs Emília) közös munkája, a Magyar–lengyel tema-
tikus szótár 2000-ben. Ezt az új szerkezetű szótárt,
amely a nyelvtanítás tapasztalatain nyugszik, s annak
céljait szolgálja, megelégedéssel használják Lengyel-
országban a magyar szakokon és Magyarországon a
lengyel szakokon. Ezeket kisebb, 3- nyelvű tematikus
szótárak követték Koutny Ilona szerkesztésében, s
több szakdolgozat született (még ázsiai nyelvekre is al-
kalmazva), egy-egy terület kulturálisan is meghatározott
szókincsének a kidolgozására. A szótárkészítés megint
aktuális feladattá vált, ezúttal az ellenkező irányú szótár
kidolgozásának előmunkálatai kezdődtek meg.
A fordítás oktatása kezdetektől fogva fontos része volt
a programnak. A hallgatók ízelítőt kapnak mind a szak-
fordításból, mind a műfordításból. Jolanta Jarmołowicz
a műfordítást gyakoroltatja, sőt, a jobb fordításoknak
igyekszik nyilvánosságot adni. 2013-ban egy, a diá-
kokkal közös drámakötetet adott ki lengyelül. Karolina
Kaczmarek a jogi nyelvvel és szövegekkel foglalkozik,
és ebbe vezeti be a diákokat a lengyelre való fordítást
gyakoroltatva. A szaknyelvoktatásban az üzleti nyelv és
a tudományos nyelv alapjai is helyet kapnak. Magyar és
lengyel összevetésben a pragmatika, valamint a nyelv
és kultúra tárgyak színesítik a mesterképzés program-
ját. Oktatómunkánkhoz nélkülözhetetlen segítséget
jelentenek a Balassi Intézet könyvküldeményei.
20
Az első közel tíz
évben kétéven-
ként volt felvétel a
magyar szakra, azóta
évenként kb. 20 diák
kezdi meg a tanulmá-
nyait a magyar alapsza-
kon. A mesterszakon már
csak 5-8 hallgató indul, ami
veszélybe sodorhatja a képzés
állandó működését. A szakdol-
gozatot az alapszakon lengyelül
írják a diákok, a mesterszak végén
viszont már magyarul. Az elmúlt 22
évben mintegy 150 diák végezte el a
magyar szakot. A hallgatók tanulmányaik
során legalább egy félévet Magyarországon
töltenek ösztöndíjjal, államközi szerződésen
keresztül az ELTE-n, a Balassi Intézetben vagy
Erasmus szerződés keretében Pécsett, illetve
más partnerünknél.
A magyar kultúra terjesztése
A szak mindennapjait ünnepi műsorok tarkítják (kará-
csony, farsang, március 15. és október 23.), melyet
a lektor szokott szervezni. Karácsonykor nemcsak a
21
magyar és fnn szak diákjai, illetve oktatói gyűlnek ösz-
sze, hanem a poznańi magyarok és a magyar kultúra
iránt érdeklődők is eljönnek hozzánk, pl. a Poznańban
működő Piroska magyar néptáncegyüttes képviselői.
Többször jártak Poznańban magyar írók (többek között
Spiró György, Háy János, Egressy Zoltán), az ilyen
jellegű nyilvános találkozók lehetőséget adnak diákja-
inknak, valamint az érdeklődőknek a magyar kultúra
közvetlen megismerésére. Voltak flmvetítések is. Több
iskolában volt magyar program, melynek lebonyolításá-
hoz mi nyújtottunk segítséget.
Konferenciákat is szerveztünk az elmúlt években. 2011-
ben a Lengyel–Magyar Barátság Napja alkalmából,
melynek színhelye Poznań volt, mind a nagyközönség-
nek szóló, lengyel nyelvű nyilvános előadásokat, mind
magyar nyelvű nemzetközi tudományos konferenciát mi
rendeztünk. Ezeknek az anyagát egy magyar és egy
lengyel nyelvű kötetben adtuk ki (Magyar–lengyel kap-
csolatok: kontrasztív nyelvészeti, irodalmi és kulturális
kutatás). 2013 májusában megint csak egy nemzetközi
szimpóziummal ünnepeltük szakunk 20 éves évfordu-
lóját, melyen lengyelországi magyar szakos kollégáink
és több országbeli Erasmus partnereink vettek részt,
továbbá Háy János, akinek műveiből a diákjaink for-
dítottak. Ez alkalommal egy közismert lengyel színész
közreműködésével került sor a felolvasásra (képes be-
számoló a Facebook oldalunkon – Filologia Węgierska
UAM – látható). Munkájuk elismeréseként korábban
Brendel János, 2011-ben pedig Bańczerowski pro-
fesszor és Jolanta Jarmołowicz kapott magas rangú
magyar állami kitüntetést.
Koutny Ilona
23
varsó
poznań
Franci aország
budapest
szóFi a
KAI RÓ
KRAKKÓ
24
Ha valaki szeretne ellátogatni a varsói Magyar Tan-
székre, a város szívében találja, nem messze a Visztula
partjától, ahonnan egyszerre nyílik kilátás a Királyi Vár
vörös épületére, s a Kultúra és Tudományok Palotájának
tornyára, egy hamisítatlan posztindusztriális stílusban
épült, 21. századhoz méltó módon korszerű, tetőtér-
ben függőkerttel, egy valódi üvegpalotában, melynek
üveghomlokzatában tükröződik az Egyetemi Könyvtár
nem kevésbé impozáns látványa. A Neoflológiai Kar
csaknem kétéves, új épületének 2. emeletén működik
a Magyar Tanszék, ahol kb. 100 lengyel ajkú hallgatót
12 oktató vezet be a magyar nyelv szépségeibe, tanít
irodalomra, nyelvészetre és kultúrára. A Varsói Egyetem
Magyar Tanszéke a Lengyelországban működő három
magyar szak közül (Varsón kívül Krakkóban és Poznań-
ban) nem csupán a legrégebbi hagyományokra tekint
magyar sziget
varsóban –
a varsói egyetem
magyar tanszéke
25
vissza, de egyben a legnagyobb hungarológiát oktató
műhelynek is számít.
A Varsói Egyetemen már a két világháború közötti idő-
szakban működött magyar nyelvű lektorátus, melyet
Divéky Adorján alapított, aki a magyar nyelv oktatásán
kívül különös hangsúlyt fektetett Magyarország törté-
nelmére és a lengyel–magyar történelmi kapcsolatok
kutatására. 1930–1939 között Korompay Emánuel
lett a magyar nyelv lektora, aki az első magyar–lengyel
és lengyel–magyar szótár szerkesztője is volt egyben,
de sajnos, a 2. világháború kitörése meghiúsította a
szótár megjelenését. Maga Korompay tragikus halált
halt: kettős állampolgársága okán, mint lengyel tisz-
tet 1940-ben Charkov mellett a szovjetek kivégezték.
Ezzel magyarként osztozott a katyńi foglyok sorsában.
(Az Egyetem főkampuszához tartozó egyik épület falán
emléktábla őrzi a tragikus sorsú magyar lektor emlékét.)
A Varsói Egyetemen csak tíz év múlva, 1949 szeptem-
berében nyitották meg újra a magyar nyelv lektorátusát,
melynek vezetője Csapláros István lett, aki egyben a
Magyar Kulturális Intézetet is irányította.
A Varsói Egyetem Filológiai Karán 1952-ben alapították
meg a Turkológia Tanszék keretén belül a Magyar Fil-
ológiai Műhelyt (Zakład Filologii Węgierskiej), melynek
vezetésével Jan Reychman történészt, orientalista
professzort bízták meg. Az újonnan indított magyar
szaknak összesen 3 munkatársa volt, Reychman
professzoron kívül Csapláros István, valamint a lektor
tisztségét betöltő, Magyarországról kiküldött Jan So-
bolewski. Az első évfolyam tízegynéhány hallgatóval
indult, közöttük volt Andrzej Sieroszewski, a Magyar
Tanszék későbbi professzora és vezetője, illetve Jan
Ślaski, a lengyel–magyar–olasz reneszánsz kapcsola-
tok elismert kutatója. Az első évfolyam fgyelemre méltó
volt abból a szempontból is, hogy közöttük voltak töb-
ben is, akik középiskolai tanulmányaikat még a háború
alatt menekültként Magyarországon folytatták, illetve
olyanok, akik az 50-es évek elején politikai okok miatt
más szakokra nem kerülhettek be. Érdekesség, hogy az
újonnan induló magyar szak tanulmányi programjában
szerepelt a Bevezetés a magyar kultúrába és folklórba
nevezetű tantárgy – hasonló, inkább a kulturális ant-
ropológiához, mintsem a flológiához tartozó tantárgy
egyetlen más nyelvi szakon sem fordult akkoriban elő.
A varsói magyar szakosok első generációját szemé-
lyesen is megérintették az 1956-os magyar forradalom
eseményei. A hallgatók egy része Reychman profesz-
szor vezetésével még október 1-jén tanulmányútra uta-
zott Magyarországra, akik november 1-ig (csak ekkor
térhettek haza) Budapesten élték át az eseményeket, s
az ott tapasztaltak is ösztönözték őket arra, hogy haza-
26
térve aktívan részt vegyenek a véradomány és segélyek
összegyűjtésének és szállításának megszervezésében.
Jan Reychman professzor 1970-ig irányította a Magyar
Tanszéket, ez alatt az idő alatt a tanszék munkatársai
elkészítették a magyar–lengyel, lengyel–magyar nagy
szótárt. 1970–1978 között a Magyar Tanszék tanszék-
vezetőjének tisztségét Csapláros István töltötte be,
aki nagy hangsúlyt helyezett a Tanszék külföldi kap-
csolatainak fellendítésére, nemcsak Magyarországgal,
hanem Finnországgal is. A tanszéken ekkor indulnak be
a fnn–lengyel és fnnugor jellegű kutatások. Csapláros
professzor vezetése alatt leginkább a magyar–lengyel
irodalmi és kulturális kapcsolatok kutatása fejlődött
(több megjelent tanulmánykötet is bizonyítja). Szintén
a 70-es években adták ki több kötetben a magyar iro-
dalom lengyel fordításainak bibliográfáját (Bibliografa
przekładów z literatury węgierskiej w Polsce), és a ma-
gyar írók kisszótárát (Maly słownik pisarzy węgierskich).
1978-ban Andrzej Sieroszewski professzor vette át a
Tanszék vezetését, aki egészen 2003-ig töltötte be ezt
a tisztséget. Ebben az időben nagymértékben fellen-
dült a magyar irodalom fordítása és népszerűsítése.
Sieroszewski professzornak köszönhetően lengyel
műfordítók egész generációja nőtt fel (Elżbieta Cygiel-
ska, Teresa Worowska, Elżbieta Sobolewska, Anna Gó-
recka, Jolanta Jarmołowicz, Szczepan Woronowicz).
Mind a mai napig főleg nekik köszönhetően férhet
hozzá az érdeklődő lengyel olvasó mind a klasszikus,
mind a kortárs magyar irodalomhoz.
2003–2009 között a Magyar Tanszéket Elżbieta Ar-
towicz nyelvész irányította. Ezek az évek jelentős
változást hoztak a Tanszék működésében több szem-
pontból is. 2003-tól a nappali tagozatos képzés mellett
bevezették az esti tagozatos magyar szakos képzést.
2009-ig (ekkor szűnik meg a költségtérítéses oktatás
a tanszéken) a húsz nappali tagozatos hallgató mellett,
szintén húsz esti tagozatos hallgatót is felvettek, akik a
nappali tagozattal megegyező program szerint folytat-
ták tanulmányaikat.
A Tanszék történetében különösen jelentős évnek szá-
mított a 2007/2008-as tanév: ekkor vezették be a lengyel
felsőoktatásban a bolognai rendszer szerint a kétszintű
oktatást. Így jött létre a magyar szakon a négyéves (8
szemeszter) alapképzés, valamint a másfél éves (3 sze-
meszter) mesterképzés. Szintén ebben az évben alakult
át a magyar szak fnnugor szakká, melyet két specia-
lizáció alkot – magyar és fnn. Bár 1964 óta a Magyar
Tanszéken belül működött fnn lektorátus, valójában a
Varsói Egyetemen 2007 óta beszélhetünk a magyarhoz
hasonló fnn flológiáról. Végül, szintén 2007-ben alakult
27
meg a Magyar
Tanszéken a
fnnugor szakra
való tekintettel az
észt lektorátus.
2009–2013 között
Bożenna Bojar nyel-
vészprofesszor irányította a
Tanszéket. Nagyon fontosnak
tartotta, hogy a Tanszéken a
közeljövőben tudományos fo-
kozattal rendelkező, fatal oktatói
gárda jöjjön létre. Az elmúlt években
3 fatal adjunktussal gyarapodott a
magyar szak (irodalom, nyelvészet,
fnnugrisztika), de kultúrtörténet illetve
kultúra terén is folyamatban van a doktori
disszertációk megvédésének procedúrája.
Kedvező tendenciaként könyvelhetjük el az
utóbbi években a doktori tanulmányok hallgatói
számának az emelkedését is (a korábbi egy hall-
gatóhoz képest ma évente 2-3 hallgató).
Jelenleg a Tanszéknek összesen 17 munkatársa van
(12 magyar és 5 fnn specializáció), ebből 3 professzor,
8 doktor illetve 3 magyar és 3 fnn lektor. A hallgatók
28
száma kb. 170 (100 magyar specializáció). Évente a
magyar szak alapképzésére 25-30 hallgatót veszünk
fel, a kb. 100-150 jelentkezőből. Ez az arány is jól
mutatja, hogy Lengyelországban a magyar nyelv iránti
érdeklődés nem csökkent az utóbbi években, a lengyel
demográfai csökkenés sem érintett bennünket (a fel-
vételi keretszámot az utóbbi 2 évben emeltük 20-ról 25
főre). A magyar specializáció mesterképzésén az egyes
évfolyamokon 8-10 hallgató tanul (a keretszám 6 fő). A
doktorandusz-hallgatók száma összesen: 8 (6 magyar
specializáció).
Ami a tanulmányi programot illeti, annak ellenére, hogy
a magyar szak flológiai szakirányú, a programunkat a
hungarológia szellemében állítottuk össze, szem előtt
tartva, hogy hallgatóink a magyar nyelvi kompetencia
mellett (heti 12, 10, ill. 8 órában oktatjuk a magyar
nyelvet) széleskörű ismeretekkel rendelkezzenek a
magyarságról. Az irodalom és nyelvészeti jellegű tan-
tárgyak mellett, 4 szemeszteren át hallgatnak előadást
magyar történelemről, minden évfolyam programjában
szerepel a Hungarológia c. tantárgy, amely keretében
különböző aspektusból ismerkednek meg a magyar
kultúrával (országismeret, folklór, flm, színház stb.).
A harmadéven egy új tantárgy keretében Magyaror-
szág és Közép-Európa kapcsolattörténetét hallgatják.
Tekintettel az elhelyezkedési lehetőségekre, az utóbbi
években szintén növeltük a fordítói gyakorlatok szá-
mát, a 3. évfolyamtól minden szemeszterben szerepel
a Translatorium nevezetű tantárgy (a mesterképzésen
heti 4 órában), amely keretében hallgatóink a műfordí-
tás, szakfordítás fortélyait sajátíthatják el, ill. az új épü-
let adta modern lehetőségeket kihasználva a szimultán
tolmácsolást is gyakorolják.
Az alapképzés utolsó évfolyamán irodalom illetve nyelvé-
szeti specializáció között választhatnak, szaktantárgyak és
szeminárium készíti fel őket a licenciátusi diplomamunka
megírására. A mesterképzésen már az első szemesztertől
irodalom(kultúra) és nyelvészeti specializáció szerint vá-
lasztják a főleg elméleti jellegű, speciális szaktantárgyakat.
A mesterképzés szakdolgozat megvédésével zárul.
Hallgatóink nyelvi kompetenciáját illetve szaktudását
nagyban elősegítik tanszékünk nemzetközi kapcsolatai
is. Tanár- és diákcserék formájában együttműködünk az
ELTE, Szegedi Egyetem, Pécsi Egyetem, Nyugat-ma-
gyarországi Egyetem (Győr), Konstantin Filozófus Egye-
tem (Nyitra), Helsinki Egyetem, Yvaskyla, Tampere, Turku
illetve Tartu egyetemeivel.
Ami a kutatásokat illeti, a Tanszék közeljövő tervei között
szerepel a Csapláros István által kiadott, Lengyelország-
29
ban megjelent magyar irodalom bibliográfájának 2010-
ig történő kibővítése, ill. az online-változat elkészítése,
továbbá magyar kulturális lexikon összeállítása, valamint
egyes szaknyelvek magyar–lengyel online-szótárának
összeállítása.
Figyelemre méltó a tanszék könyvtára, mely kb. 40 000
kötetével, 160 féle folyóiratával Lengyelország legna-
gyobb hungarikum-gyűjteményének számít.
Elmondhatjuk, hogy igen aktív a hallgatói önkormány-
zatunk, lektoraink az ő segítségükre támaszkodva min-
den évben különféle összejöveteleket, ünnepségeket
szerveznek – mint pl. a március 15-i és az 1956-os
megemlékezéseket, táncházakat; s különös esemény-
nek számít minden évben a tanszéki karácsonyest ün-
nepsége (magyar ízekkel és magyar–lengyel humorral
fűszerezve) – amelyek méginkább segítenek össze-
kovácsolni tanszékünk kis közösségét. Nemrégiben
hallgatóink azzal az ötlettel álltak elő, hogy szeretnének
egy magyar–lengyel internetes folyóiratot létre hozni,
azaz egy korábbi félbemaradt kezdeményezést felújí-
tani. A folyóirat címe Magyazyn, s nagy lelkesedéssel,
szavazás útján kiválasztották a logót, megalakult a
szerkesztőség, az egyes rovatok, s a tervek szerint az
új tanév kezdetén már böngészhetjük a Magyazynt az
interneten.
Megnyugtató, hogy a magyar kultúra és nyelv iránt
nem csappan az érdeklődés Lengyelországban, hosz-
szú évek óta túljelentkezés jellemző a felvételin. Külö-
nösen motiváló számunkra, hogy végzős hallgatóink
magyar szakos diplomával a kezükben igen keresettek
a lengyel munkapiacon, nemzetközi cégek, bankok
alkalmazzák őket legkülönfélébb munkakörökben. Az
utóbbi években szinte valamennyi hallgatónk magyar
nyelvtudásával keresi meg a kenyerét. Ez a tény is arra
ösztönöz bennünket, hogy európai viszonylatokban
mérve, magyar nyelvterületeken kívül a varsói Magyar
Tanszék ne csupán az egyik legnagyobb magyar nyel-
vet és kultúrát oktató műhely legyen, hanem mind az
oktatói mind kutatói munkát tekintve kiemelkedő szín-
vonalú hungarológiai központként tartsák számon.
Gizińska Csilla
KRAKKÓ
31
szóFia
varsó
Franci aország
budapest
poznań
KAI RÓ
KRAKKÓ
32
30 éves
a szóFiai magyar szak
Magyarországnak és Bulgáriának sosem volt komoly
konfiktusa, sőt a honfoglalás előtti közös gyökerek, a
török elnyomás emlékezete, majd a szovjet befolyás
tapasztalata, a közös ellenségek és a hasonló törté-
nelmi célok távoli barátokká tették a két országot. Ez
a barátság, úgy érzem, mára kicsit egyoldalú lett, mert
ugyan a bolgárok nyitottan és érdeklődve közelítenek
Magyarország és a magyar kultúra felé, ebből keve-
set kapnak vissza. Sokkal többet tudnak rólunk, mint
mi róluk, hogy mást ne mondjak, az általános iskolai
tankönyveikben IV. Béla és Hunyadi János valóságos
hősként jelenik meg, Petőf néhány verse feltűnik az
irodalmi szöveggyűjteményekben, a bolgár területre
emigrált Kossuth nevét pedig még tévés kvízműsorok-
ban is láttam felbukkanni, és nagyon sokan tudnak leg-
alább egy-két szót magyarul, vagy van egy jó sztorijuk
magyarokról.
Azt hiszem, ez magyarázza leginkább, miért tud a szófai
magyar szak immár három évtizede sikeres lenni, miért
kezdik el évről évre legalább tizenöten ezt a szakot.
Sokan kérdezik a diákjainktól – én is gyakran megkér-
dezem tőlük –, miért épp a magyar? A válasz jellem-
zően az, hogy volt a múltban egy kellemes tapasztalat
az országgal kapcsolatban. Ez sokszor a szülők vagy
a nagyszülők élménye: lehet ez egy egykori turistaút
Budapesten, egy hét a nyolcvanas évekbeli Balatonon
vagy egy szerelem a bolgár tengerparton, lehet egy jó
buli, lehet a Sziget Fesztivál, lehet egy dal, mint például
a Gyöngyhajú lány vagy a Santa Maria – mert ezek mai
napig játszott slágerek, egy korosztály számára abszo-
lút etalonok. De egyre több a személyes élmény is, és
hallottam már olyan diákot, aki azért szeretne Buda-
pestre menni, mert onnan már csak három óra Bécs.
És vannak olyanok is, kár tagadni, akik csak jobb híján
33
iratkoznak be a magyar szakra – de az ő megnyerésük,
megtartásuk talán a legszebb feladat.
A szak státusza stabil, háttere erős, kapcsolatai gyara-
podóak. Mint látjuk, évti-
zedek óta van elegendő
hallgató, és vannak
kiváló, elkötelezett és a
mérhető tudományos
teljesítményt felmutató
tanárok is. Jelenleg négy
főállású és négy-öt óra-
adó tanár tanít a szakon,
közülük hárman már
harminc éve itt vannak,
hárman pedig egykori
hallgatókból lettek taná-
rok. Bulgária legrégebbi
és legpatinásabb egyete-
mén eleinte az angol tan-
székhez tartozott a szak,
de már hosszabb ideje a
klasszika-flológia alá, az
újgöröggel együtt. Igen, ez nem a természetes helye
a magyar nyelvnek, de itt nincs fnnugor tanszék, így
jobb megoldás nem nagyon van. Illetve lenne: önálló
tanszékké szerveződni, amire korábban volt is szándék
– de aztán az egyetemi integráció és a költségcsökken-
tés, valamint épp akkor a megfelelő fokozatú tanszék-
vezető-jelölt is hiányzott. Hosszú távon kell tehát erre a
társbérletre berendezkedni.
Szerencsére az egyetem
vezetése hosszú távon
is számol a magyar
szakkal. A 2013 novem-
berében megrendezett,
a szak fennállásának 30
éves jubileumát ünneplő
konferenciát a rektor és
a dékán is személyesen,
meleg hangon üdvö-
zölte, az előtte fél évvel
újra megkötött oktatási
egyezménnyel pedig a
két állam még maga-
sabb szinten garantálta
a hungarológia-oktatás
fontosságát Bulgáriában.
Szerencsére más partne-
rek is segítik az oktatás fennmaradását és fejlődését.
Elsőként a Balassi Intézetet kell említeni, aztán a Szófai
Magyar Intézetet, majd a Szófai Magyar Nagykövet-
séget – szakmai és anyagi támogatást egyaránt kap
34
a szak tőlük, sőt, kijelenthető: a jelenlegi színvonalon
nem is tudna működni e partnerek nélkül. Óriási segít-
séget jelent a Magyar Intézet aktív jelenléte, hiszen így
szinte heti rendszerességgel találkozhatnak a hallga-
tóink magyarországi vendégekkel, vehetnek részt ma-
gyar vonatkozású koncerteken, kiállítás-megnyitókon,
flmheteken, irodalmi esteken. Használhatják az Intézet
gazdag és ma is igényesen, hozzáértéssel fejlesztett
könyvtárát, a Ház falai között közben bepillanthatnak
egy picit a létező Magyarország életébe is. Ugyancsak
fontos szerepe van a magyarországi ösztöndíjaknak,
hiszen ezek rendkívül erős vonzerőt nyújtanak – van,
aki ezért a lehetőségért jön a szakra, és még többen
ezekről hallva, vagy már ezek előnyeit megtapasztalva
maradnak itt.
Sajnos a technikai és tárgyi feltételek nem javultak
az elmúlt években: a tantermek kopottak, koszosak,
szűkösek, a bútorok régiek, elhanyagoltak, egy elmúlt
korszakot idéznek. Multimédiáról álmodni sem merünk,
a számítógépek elöregedettek, az órai munkához alkal-
matlanok, wif nincs, a fűtés néha akadozik. Pár éve
egy projektort szerettem volna beszerezni, de rájöttem,
függöny sincs, amivel be lehetne sötétíteni – így ma-
radt a laptop monitorja szemléltető eszköznek. Félek,
mindez negatívan hat, és oka lehet a hallgatók elván-
dorlásának: ilyen, még a bolgár viszonyokhoz képest is
szegényes körülmények között nem mindenki hajlandó
hetente több napot, ráadásul éveken át eltölteni.
Jelenleg egyszakos képzés folyik Szófában: az alapkép-
zés négy éves, a mesterképzés másfél. A felvett tizenöt
diákból átlagosan tízen szereznek BA-diplomát, és kö-
zülük ketten-hárman iratkoznak be a mesterképzésre.
Négy-ötévente kap a szak egy PhD-ösztöníjas helyet
is, de jelenleg nincs doktorandusz a szakon – az utolsó
két ösztöndíjas azonban azóta már itt tanít. Problémát
jelent, hogy a magyar nyelvet csak a magyar szakon
lehet tanulni, a lektor feladatai és kapacitása a szakos
diákok oktatására korlátozódik. Korábban, az ezredfor-
duló környékéig más volt a helyzet, addig az oktatás
három szinten zajlott: a főszak mellett alacsonyabb
óraszámban „B” szakként is fel lehetett venni a ma-
gyart, ez két éves képzést jelentett, és szinte kizárólag
a nyelvoktatásra koncentrált, valamint voltak klasszikus
nyelvórák is: az egyetem minden hallgatójának kötelező
hat féléven át idegen nyelvet tanulnia, és addig a ma-
gyar is rajta volt a választható nyelvek hosszú listáján.
Az ezredforduló táján azonban mindez megváltozott,
prózai okokból: az főállású tanárok ekkortól nem kap-
tak a plusz órákért plusz juttatást, a szerződésükben
vállalt óraszámukat pedig a szakos órák lefedték. És
erre a célra óraadókat sem foglalkoztatott az egyetem.
Megjegyzem, a nyolcvanas évek elejétől a kilencvenes
35
évek közepéig két
magyar vendégtanár
volt Szófában: az egyik
a szakon szaktárgyakat
oktatott, a másik pedig az
általános nyelvészeti tanszék-
hez delegálva nyelvórákat adott
minden érdeklődő számára. Az
utóbbi időben felmerült a második
vendégoktató újbóli fogadásának
lehetősége, de az egyetemi bürokrácia
akadályai miatt ez ügyben egyelőre nem
történet előrelépés.
Az első lektor egyébként az ötvenes évek
közepén érkezett Szófába. Az első kulturális
és oktatási egyezményt még 1941-ben írta alá a
két ország, 1948-ban nyílt meg a Szófai Magyar
Intézet és ezzel vette kezdetét a szervezett nyelv-
oktatás. Ugyanekkor hirdettek először nyelvórákat
a Szófai Tudományegyetemen is – az első tanár egy
Budapesten végzett turkológus volt. A magyar nyelv
iránti érdeklődés innentől kezdve fokozatosan nőtt, a
csúcsot pedig épp a nyolcvanas évek elején érte el, évi
200 regisztrált nyelvtanulóval. Ez a szám fontos érv volt
az önálló szak megalakítása mellett – az már történelmi
kérdés is, hogy épp ekkortól kezdett csökkeni a lektori
36
órákra járó diákok száma és általában Magyarország
vonzereje. Mint ismert, a rendszerváltás után a két
ország kulturális és gazdasági kapcsolatai jelentősen
átalakultak és meglazultak, a korábbi magyar nyelvvel
kapcsolatos munkalehetőségek csökkentek. A kétezres
évek környékétől azonban új és komoly magyar befek-
tetőként jelentek meg az országban bankok, gyógy-
szeripari vállalatok és kisebb cégek, alapítottak vagy
privatizáltak bolgár érdekeltségeket, ami valamelyest
erősítette a magyarul tudók iránti igényt. De az igazi
áttörés épp ezekben az években zajlik: legkülönfélébb
ügyfélszolgálati központok és regionális igazgatóságok
települtek Szófába, és ezek olyan jelentős felszívó erőt
jelentenek, hogy jelen pillanatban munkaerő-hiány van
a magyarul tudók körében. Az elmúlt két évben végzett
hallgatóink mindegyike azonnal el tudott helyezkedni
ezeknél a cégeknél. Ez visszahat az egyetemi hétköz-
napokra is, hiszen végre van mire rámutatnunk, van
kézzel fogható kifutása a magyar nyelv tanulásának.
A másik fontos alapot a hungarológiai kutatások je-
lentik, melyek bulgáriai központja szintén a magyar
szak. Mondhatjuk, ez igazi sikertörténet, hiszen ötven
éve még értelmezhetetlen volt a bolgár hungarológia
fogalma, de néhány kiváló kutatónak és szervezőnek
hála mostanra a tudományos diskurzusok részei a
magyar tárgyú kutatások is. Az akadémia irodalmi,
nyelvtudományi és történeti intézetében, az egyetem
néprajzi tanszékén és a Bolgár Nemzeti Múzeumban is
dolgozik egy-egy magasan jegyzett, magyarul kiválóan
beszélő és nagyrészt magyar–bolgár összehasonlító
kutatásokat végző kolléga – akik óraadóként a magyar
szakos diákoknak is tartanak kurzusokat. Az elmúlt
öt évben három, kifejezetten hungarológiai tematikájú
konferencia volt Szófában, és ezeket rendre az előa-
dásokat összegyűjtő kötet is követi – nagyjából 20-25
szerzővel. A szerzők többsége a magyar szakhoz is
több szállal kapcsolódik. Ide tartozik a műfordítás kér-
dése is, hiszen évente átlagosan 10-12 magyar szép-
irodalmi mű jelenik meg bolgárul – az 5-6 aktív fordító
majd mindegyike kötődik az egyetemhez – van, aki itt
tanult meg magyarul, és van, aki Magyarországról visz-
szatérve tanított vagy ma is tanít, esetenként épp mű-
fordítást. Fontos kérdés ez is, hiszen tisztában vagyunk
azzal, hogy a következő tanár- és fordító-generáció
innen, a mostani diákjaink közül fog kikerülni. Az ön-
álló magyar szak léte ezért is nélkülözhetetlen tehát: a
korábbi, pusztán a nyelvoktatásra koncentráló képzés
után, 1983-tól kezdve a hungarológiai kutatások és a
műfordítás műhelyei is új, erős alapokra kerültek, az
irodalmi, történeti, nyelvészeti kurzusok pedig kinyitják
a kapukat az érdeklődő hallgatók előtt, akik először a
szakdolgozataikban, majd a legjobbak hivatásszerűen
is elmélyülhetnek egy-egy hungarológiai részproblé-
37
mában. A kiemelkedő kutatási eredményeket pedig
ma már a bolgár szellemi élet értékei között tartják
számon, és erre méltán lehet büszke mindenki, aki az
itteni hungarológia megteremtésében, fejlesztésében
és megmaradásban részt vállalt.
De büszkének kell lennünk arra a körülbelül kétszáz volt
diákunkra is, akik az elmúlt három évtizedben magyar
szakos diplomát szereztek. Tavaly novemberben, a már
említett jubileumi ünnepségre meg lettek hívva mind-
nyájan, és a követségi díszes fogadáson ott voltak a
szak egykori és jelenlegi tanárai, lektorai is. Öröm volt
látni, hogy milyen sokan eljöttek erre a találkozóra,
olyanok is, akik a végzés után messze sodródtak a
magyar kultúráról, és esetleg már megszólalni is csak
nehezen tudnak ezen a nyelven. De látszott, hogy a
magyar szak egy létező közösséget hozott létre, és
ebbe a laza közösségbe csupa olyan ember tartozik,
aki életre szóló szövetséget kötött a magyar kultúrával,
és minden körülmények között Magyarország barátja
marad.
Bedecs László
39
KAIRÓ
poznań
Franci aország
budapest
szóFi a
varsó
KRAKKÓ
40
MAGYART TANÍTANI
KAIRÓBAN
Az Ain Shams Egyetem Al Alsun Kara Kairó Abbasiya
nevű városrészében található, egy kaotikus, soha nem
nyugvó, autópálya szélességű utcában. A legközelebbi
metróállomás (Abbasiya tér) tíz percnyi sétára van a
kar épületétől. A metróállomásból kijőve az egyetemre
igyekvő idegen nyelvi lektor először egy helyi, májspe-
cialitásokat és tésztaételeket kínáló kifőzdesor mellett
megy el, majd áthalad a gyümölcs-, zöldség-, és állat-
piacon. Ezek után már csak az autóbusz állomást kell
túlélnie, ahol bárhonnan, bármikor, bármekkora jármű
keresztezheti útját, és már meg is érkezett az egyetem
épületéhez. Ott felmegy a negyedik emeletre (lifttel,
amennyiben nem ment haza a liftkulcs-felelős), amely-
nek ablakai egy autópálya-felüljáróra és a hatalmas Al
Nour mecsetre néznek, majd bemegy az irodájába és
leteszi a táskáját a mindig poros asztalra.
Az Al Alsun Karon a Magyar Részleg a Német Tanszék-
hez tartozik. Ennek magyarázata valószínűleg csak
annyi, hogy semmilyen más tanszék (szláv, sémi, latin
nyelvek) alá nem tartották alkalmasnak berendezni. A
negyedik emeleti irodában azonban, ahol a magyar
lektor asztala és szekrénye is helyet kapott, mindenféle
tanszék tanárai is helyet foglalnak, és alkalmanként órát
is tartanak, így nap mint nap lehet ott hallani lengyel,
német, perzsa, orosz nyelvet.
2000/2001-es tanév szeptembere óta lehet a magyar
nyelvet második idegen nyelvként BA és 2005 óta MA
képzésben is választani. A konkurencia erős, az egye-
tem ugyanis a koreaitól kezdve a héberen át a perzsáig
mindenféle nyelv tanulására kínál lehetőséget. Az egye-
temi rendszerben a diákok toborzásához nem csak
a többi nyelvvel kell megküzdeni, hanem a Student
41
Unionnal is, akik minden évben önkényesen kijelentik,
hogy a magyar lektor még nem érkezett meg, és nem
is fog, vagyis magyar órák a tanévben nem lesznek. A
félreértések tisztázása és az első diákok hol hordák-
ban, hol pedig magányos farkasként való felbukkanása
után meg is lehet kezdeni a tanítást, heti hatszor hatvan
percben, az egyetem által központilag kijelölt időpont-
ban. Hogy miért is akarnak ezek a diákok magyarul és
magyar kultúrát tanulni, amikor Puskás és Hidegkúti
nevére is csak a szüleik generációja emlékszik? A mo-
tiváció sokféle: jobb munkalehetőségek a turizmusban,
fordítói ambíciók, a külföldi lektor, annak személyisége;
volt már olyan diák is, aki vízilabdázott, és Kásás Ta-
más miatt akart magyarul megtanulni. A motivációt
letörő okok is változatosak: sok diák már az ábécé
tanulásánál megfutamodik; másokat a kommunikatív
nyelvoktatás riaszt el, hiszen az egyiptomi nyelvoktatás
alapvetően frontális és a diákok nincsenek hozzászokva
az aktív részvételhez. Ezt mellesleg nem is mindig lehet
a tanárok szemére hányni. A legkreatívabb nyelvtanár
számára is kihívás beszédgyakorlat órát tartani három-
száz diáknak, mint ahogyan ez az első nyelv szakokon
történik. A magyarórákon azonban ilyen számú hallga-
tósággal még nem kell számolni.
A lemorzsolódás után megmaradt csoporttal aztán a
lovak közé lehet csapni. A diákok gyorsan megtanulják,
hogy az órán lehet kérdezni, hogy a „duktur” (a tanárok
hivatalos megszólítása) szívesen magyaráz, akár több-
ször is, és nem ingerülten, arrogánsan válaszol a kér-
désekre. Hamar megkedvelik a párban és csoportban
való munkát és persze imádják a játékos feladatokat.
A tanórák meglehetősen rossz akusztikájú előadó-
termekben zajlanak, ahol további, a kommunikációt
zavaró tényező – a behallatszó forgalom, a müezzin
vagy csak egy spontán egyetemi ünneplés – mindig
akad bőven. Az asztalokkal összekapcsolt padok nem
mozgathatók, így a termek átszervezése gyakorlatilag
lehetetlen. Mivel azonban a második nyelvóra időpont-
jában más óra nincs az egyetemen, birtokba lehet venni
a folyósokat vagy a tanári irodát is. A tanterem meg-
szerzése és megtartása nem kis feladat, mert akár a
félév közepén is felbukkanhat egy oktató, aki azt állítja,
hogy ez az ő tanterme és ebben az időpontban mindig
itt szokott órát tartani. A teremért folyó harc általában
úgy zajlik, hogy a jogait követelő tanár bemutatkozik,
hogy ő Dr. XY Egyiptomból, a Z tanszékről, és kijelenti,
hogy ez az ő terme. Erre a lektor határozottan azt vá-
laszolja, hogy ő viszont XY Magyarországról, és ez az
ő terme is. Jobb esetben nem folytatódik a vita és a
„behatoló” az őt kísérő diákokkal együtt elhagyja a tere-
pet. Ha a versenytárs érkezik előbb, akkor sajnos nincs
más megoldás, mint új tanterem után nézni. Mindezt
persze akkor, ha a tanterem egyáltalán nyitva van. Nem
egyszer megtörtént ugyanis, hogy az egy személyben
42
takarítónő és a portékáját a WC-ben tartó büfés, fo-
lyosó-, és kulcsfelelős néni nem érkezett meg, vagy
korábban hazament, így az oktató személyzet hiába
próbálta feszegetni a lakattal lezárt ajtókat.
Az egyetem a második nyelvek esetében csak egyetlen
év végi vizsgát rendel el. Az általában júniusban meg-
tartott vizsga eredménye alapján kapja meg a diák az
éves érdemjegyét. Korábban a vizsga egy mindössze
hatvan pontos feladatsor volt, ez 2012-ben úgy módo-
sult, hogy az írásbeli vizsga negyvennyolc pontos, az
oktató pedig további tizenkét pontot adhat a diák órai
munkájára. Ebből kifolyólag az utolsó órákon minden
diák jelenlétére és a munkában való teljes részvételére
lehet számítani.
A diákok mindig hátbatámadásként érzékelik, amikor
a duktur már jó előre bejelenti, hogy decemberben is
kell egy nem hivatalos vizsgát tenniük. Ilyenkor persze
heves alkudozásba kezdenek felajánlva legalább öt
másik, lehetőleg minél távolibb időpontot, de végül sor-
sukba beletörődve csak eljönnek a decemberi vizsgára.
A vizsgák lebonyolításának felelőse az úgynevezett
„control ofce”. A tanároknak itt kell leadniuk határidőre,
megfelelő példányszámban a vizsgafeladatokat. Ezek-
hez a kontrol dolgozói fedőlapot gyártanak, amelyen a
diák a vizsga napján feltűnteti a nevét, az évfolyamát
és a főszakját. A kitöltött vizsgákat a felügyelő tanárok
visszaszolgáltatják control ofce-nak, ahol a dolgozók
nyelvek szerint szétválogatják azokat. Ezt követően
a neveket tartalmazó oldalt visszahajtogatják és le-
kapcsozzák, hogy a javító tanár részéről ne lehessen
részrehajlás. Ezek után egy kupacba kötözik az azonos
nyelvi vizsgákat. Ezeket kapja kézhez a javító tanár, aki
miután átszámol és aláír, már viheti is őket javítani. A
kész vizsgákat a megoldó kulccsal és az órai munkára
adott pontszámok listájával kell visszaszolgáltatni. Újra
átszámolás és aláírás, így van minden rendben. Ez a
procedúra a magyar nyelv esetében elég gyorsan le
szokott zajlani, mivel kisebb számú vizsgázóról van
szó. Főszakokon azonban nem ritka, hogy a tanárok
bőrönddel érkeznek a control ofce-ba, hogy minden
vizsgát el tudjanak vinni.
A control ofce-ban vizsganapokon látszólag teljes
fejetlenség uralkodik, de valahogy mégis mindig min-
den a helyére kerül. Vagy legalábbis majdnem mindig.
Az egyetemen sokszor maradnak regisztrálva általam
csak fantomnak nevezett diákok, akik nagy valószínű-
séggel már nem is járnak egyetemre, viszont a rendszer
kidobja hiányzó vizsgáikat. Ilyenkor a control ofce
megkér, hogy általában másnapra állítsak össze egy fel-
adatsort ilyen és ilyen szintre. Egy alkalommal a control
ofce-nak viszont az egy napos határidőt sem sikerült
tartania: egy reggel fél 10-kor csörgött a telefon, hogy
aznapra kellene egy tesztsor, de lehetőleg minél gyor-
sabban, mert a vizsga 9-kor kezdődött. Szerencsére
43
44
akkoriban már volt internet az egyetemen…
Az általános egyetemi adminisztráció is hasonlóképpen
lenyűgöző módon működik. Egy-egy irodában legalább
hét-nyolc egyiptomi hölgy ücsörög, van, amikor gye-
rekeikkel, van, amikor nélkülük, táskájuk az asztalon,
mellette tea, szendvics és sütemény. Papírok, akták,
tollak jól elrejtve valahol. Ha a lektor szeretne valamit,
például a szerződését, akkor az első válasz általában,
hogy holnapra meglesz, ha Allah is úgy akarja. Másnap
a jóhiszemű lektor újra ott van, de az állapotok nem
változtak és ugyanazt a választ kapja. Rákövetkező nap
a helyzet még mindig változatlan, de már azt kérik a
kérvényezőtől, hogy egy hét múlva menjen vissza, mert
sok a munka. Egy hét múlva az ember lánya/fa újra
visszatér, ekkor már elszántabban, és mivel a szerző-
désnek még se híre se hamva, cselhez folyamodik: kije-
lenti, hogy az ügyről már tájékoztatta a nagykövetséget
és a nagykövet úr személyesen szeretne beszélni az
osztályvezetővel. Ilyenkor általában mindenki megtálto-
sodik és a szerződés két órán belül minden aláírással
és bélyegzővel készen áll.
Mihelyt minden szükséges dokumentum megvan, egy-
szer csak a fzetés is megérkezik. Érdemes a hónap
utolsó hetében felhívni a fzetésfelelős adminisztrátort,
hogy mikor található az egyetemen, nehogy az ember
potyára menjen. Az egyetemi dolgozók összességének
fzetése az egyetemmel szemközt található bankból egy
nagyobb nejlonszatyorban érkezik széfbe, ahonnan azt
kézbe számolja az adminisztrátor. Az összeg átszámo-
lása után érdemes egy kis baksist hagyni a pulton, ez
olajozottabbá fogja tenni a következő havi kifzetést.
Az egyetem helyet biztosít rendezvények szervezésére
is. Az első emeleten található egy kb. ötszáz fős kon-
ferenciaterem. Itt van lehetőség koncertek, előadások,
találkozók lebonyolítására. A teremben a technikával
általában nincs semmi probléma, viszonylag gyorsan
lehet technikust is keríteni. A termet tanácsos jó előre
lefoglalni, mert az egyetem tanszékei meglehetősen ak-
tívak: sok a rendezvény. A foglalást a dékán titkárnőjé-
vel kell intézi, ő írja be egy naptárba, hogy mikor, milyen
program fog megvalósulni. Ez azonban semmire sem
garancia, a rendezvény napján hirtelen mindig kiderül,
hogy a terembeosztást már korábban átszervezték,
csak erről elfelejtettek szólni. Még jó, hogy a diákokat a
plakátok villámgyors átírására is be lehet vetni.
Az Ain Shams Egyetem Al Alsun Karán az életet az
teszi változatossá, hogy soha nem lehet tudni, mikor,
mi történik, hogy jönnek-e diákok az egyetemre, lesz-e
tanítási szünet vagy sem. Arról sincs soha pontos
információ, hogy mikor kezdődik és fejeződik be a
szemeszter. Erre a legemlékezetesebb példa az volt,
amikor egy nap loholva futott utánam a tanszékvezető
és kijelentette, hogy másnaptól már nem szabad (sic!)
tanítani, mert kezdődik a vizsgaidőszak. Ezt aznap
45
döntötte el a tanévbeosztás-felelős grémium.
Egyiptomban az egyetemi és hétköznapi élet legfon-
tosabb túlélési szabálya a hidegvér megőrzése, a ru-
galmasság és az állandó hálakifejező mosolygás. Ezek
hiányában az ember a fzetését idegnyugtatókra és
magnézium tablettára költené, ami teljesen hiábavaló,
hiszen előbb vagy utóbb idegeskedés nélkül is minden
a helyére kerül.
Kovács Renáta
46
47
KRAKKÓ
varsó
Franci aország
budapest
poznań
KAI RÓ
szóFi a
48
a krakkói magyar szak
huszonöt éve
A krakkói Jagelló Egyetem az idén ünnepli fennállá-
sának 650. évfordulóját. 2014 júniusában káprázatos
ünnepségsorozatnak voltunk részesei. Európából és a
tengeren túlról meghívottak százai érkeztek, ünnepi be-
szédek és gratulációk tucatjai hangzottak el. A lemenő
nap fényében operaelőadást rendeztek a Főtetéren, s
volt minden, ami szem-szájnak, léleknek és szellemnek
ingere. Az ünnepségsorozat alatt végig kegyes volt
hozzánk az időjárás, még könnyű szellő sem borzolta
az ünneplő hölgyek és urak frizuráját. Az emelkedett
hangulatban a résztvevők lelki szemei előtt a Collegium
Maius és a Collegium Novum épületeiben megelevene-
dett a múlt. Mese volt ez felnőtteknek, álom, ugyanakkor
valóság. Közben saját éveinket és a krakkói magyar szak
éveit számlálva azon töprengünk, miben járul hozzá a
huszonöt éves Magyar Filológiai Tanszék egyetemünk,
illetve a Filológiai Kar hírnevének öregbítéséhez.
A kezdetek? Csak egy igazi közhely, a „minden kezdet
nehéz” adja vissza az akkori helyzet súlyát. Néhány pro-
fesszor a rendszerváltás igen nehéz éveiben úgy döntött,
hogy a krakkói egyetem, ahol a korai reneszánsz korban
a magyar diákoknak saját kollégiumuk volt, nem lehet
meg magyar szak nélkül. Milyen megható… de azért jó,
ha tudjuk: a Jagelló Egyetem a magyar szak nélkül is
(majdnem) ugyanaz lenne, ami ma. A mi huszonöt évünk
eltörpül az egyetem történelmének tükrében, melyben a
múltat olyan volt hallgatók fémjelzik, akik közt ugyanúgy
szerepel Nikolausz Kopernikusz, Sobieski János király,
Stanisław Lem, Wisława Szymborska, mint szent II. Já-
nos Pál neve. A magyar szak megalapításának felemelő
tényében máshol is kell keresni a titok nyitját: az ezeré-
ves lengyel–magyar barátság titkában.
49
A Nobel-díjas Władysław Stanisław Reymont Ígéret
földje c. regényének egyik kulcsjelenetében a három fő
szereplő, Karol, Max és Moryc a „nekem sincs semmim,
neked sincs semmid, neki sincs semmije, alapítsunk
gyárat” boldog felkiáltással új korszak, a gyáripar alapjait
fekteti le. Negyedszázad távlatából megállapíthatjuk – a
Jagelló Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke a fentiekhez
hasonló „elveken” szerveződött: nekem sincs pénzem,
neked sincs pénzed, neki sincs tudományos fokozat-
tal rendelkező oktatója, alapítsunk tanszéket. Vajon
szégyellnünk kell a nehéz kezdeteket? Nem, inkább
büszkén kell emlegetnünk, hogy az akkor csak csírái-
ban létező akkreditációs követelmények előírásai közt
lavírozva a magyar nyelvbe és kultúrába szerelmes pro-
fesszorok új (kor)szakot indítottak: a magyar flológiát.
A szak alapításakor kiemelték, melyen fontos szerepet
játszott Krakkó és Dél-Lengyelország a magyar műve-
lődéstörténetben, illetve történelemben. A magyar nyelv
oktatása egyetemünkön már jelentősebb múltra tekin-
tett vissza. A Jagelló Egyetemen 1969-től folyamatosan
oktatták anyanyelvünket, hol az Orientalisztikai Intézet,
hol a Központi Lektorátus szervezeti egységén belül. Az
új, önálló tanszék első vezetője a kiváló turkológus nyel-
vészprofesszor, a magyar nép és kultúra nagy barátja,
Stanisław Stachowski professzor lett.
A teremhiány, a tudományos fokozattal rendelkező
vezető oktatók hiánya, illetve a kezdetben nagyon sze-
gényes könyvtár ellenére a tanszék hamarosan komoly
tekintélyt vívott ki magának, nemcsak a Jagelló Egyete-
men, hanem az európai hungarológiai központok előtt
is. Annak ellenére, hogy az első években az előadások
legnagyobb súlya és felelőssége a professzoron kívül
az egyetlen, doktori fokozattal rendelkező oktató, Etela
Kamocki vállára nehezedett, aki lelkesen oktatta mind
a magyar nyelv történeti nyelvtanát, mind a XX. századi
magyar irodalom történetét.
A tanszéket később az 1999-ben elhunyt Józef Bubak
professzor, majd rövid ideig Marek Stachowski profesz-
szor vezette. 2002-től Nagy László Kálmán, a Jagelló
Egyetem egyetemi tanára áll a tanszék élén, amely 2013
októberében másik két, korábban önálló tanszékkel
együtt csatlakozott a Filológiai Kar által létrehozott új
intézethez, a Nyelvtudományi Intézethez. Az intézetigaz-
gató Jadwiga Waniakowa egyetemi tanár, nyelvészpro-
fesszor.
A korábban egyszintű képzést a bolognai rendszerben
a két, illetve háromszintű képzés váltotta fel (BA+MA+-
doktorképzés). Az évek során a képzési programot
többször módosítottuk, hogy megfeleljünk az egyre
50
szigorodó akkreditációs feltételeknek és a munka-
erőpiac változó követelményeinek. A jelenlegi képzési
programban maximálisan a modern kultúrára (XX–XXI.
századi irodalom és flm, szinkron nyelvészet, szak-
nyelvi elemek oktatása) koncentrálunk. Folyamatosan
fgyelembe vesszük a munkaerőpiac visszajelzéseit,
nyomon követjük végzett hallgatóink későbbi pályafu-
tását. Egyik legfontosabb célunk a magyar nyelv magas
szintű oktatása. Mesterképzésen valamennyi diploma-
munka magyar nyelven készül.
A 2013/14. tanévben kb. nyolcvan hallgatónk volt. Az
oktatói létszám összesen tíz fő, akik közt a tanszék-
vezetővel együtt három kolléga vezető oktató (egy-egy
nyelvész, irodalmár, művelődéstörténész). Rajtuk kívül
doktori tudományos fokozattal rendelkezik két kolléga.
Munkánkat egy irodalmár tanársegéd támogatja. Az
egyik legfontosabb feladatot, a magyar nyelv és a má-
sodik fnnugor (észt) nyelv oktatását négy nyelvtanár
végzi, közülük kettő anyanyelvi. Tanszékünkön össze-
sen négy doktorhallgató végez tanulmányokat, két-két
irodalmár és nyelvész, akik közül az egyik az ELTE
PhD-programjában vesz részt. Másik doktorandusz
hallgatónk ígéretes műfordító, aki már több kortárs ma-
gyar dráma lengyel fordítását publikálta. A tanszéken
folyó tudományos és oktatómunkát egy könyvtáros,
illetve egy titkár-oktatásszervező segíti.
A jelenlegi oktatók közül négyen a tanszék egykori
hallgatói közül kerültek ki. De nálunk végzett az azóta
már más munkakörbe távozott irodalmár adjunktus
is. Tanszékünkön, akárcsak a Jagelló Egyetemen, a
kezdetektől számos külföldi oktató dolgozik. Közéjük
tartozott a 2009-ben nyugdíjba vonult és egy évvel ké-
sőbb sajnálatosan elhunyt Ralf-Peter Ritter professzor.
A második fnnugor nyelvet észt kolléga tanítja, a költő
és műfordító Aarne Puu. Nyelvész adjunktusunk, Mi-
chał Németh, félig magyar származású. Habilitált nyel-
vészünk, Tátrai Szilárd az ELTE oktatója, de magyar a
tanszékvezető és az egyik nyelvtanár is. Honftársunk a
Balassi Intézet által kiküldött vendégtanár, PhD Imrényi
András, aki két éve vette át dr. habil. Domonkosi Ágnes
munkáját. Nemrég habilitált kollégánk, Grzegorz Bubak
is több szállal kötődik hazánkhoz. A tanszék „hőskorá-
ban” Magyarországról érkezett, és rosszabb-rövidebb
időt tanszékünkön töltött Dósa Márta, Galambos
Csaba, Kertész Noémi és Pálfalvi Lajos. Valamennyien
hozzájárultak az oktatás sikeréhez, tanszékünk hírne-
vének öregbítéséhez.
A tanszéken dolgozó vezető oktatók egyben a tudo-
mányos kutatócsoportok témavezetői. Főbb kutatási
területek:
• XX–XXI. századi magyar és lengyel irodalom, láge-
rirodalom, komparatisztika;
51
• magyar jövevényszó-kutatás, germán–balti fnn
nyelvi érintkezések;
• XX. századi magyar történelem, művelődés és
flm;
• lengyel–magyar irodalmi kapcsolatok;
• leíró nyelvtan, pragmatika, szövegtan, stilisztika,
kognitív nyelvészet;
• magyar nyelvtörténet (dél-lengyelországi nyelvjá-
rások magyar elemei, magyar–szláv nyelvi érintke-
zések, magyar–kipcsak-török nyelvi érintkezések);
• karaim (kipcsak-török) nyelvtörténet (galíciai
karaim nyelvjárás 18-20. századi héber és latin
írásos, eddig ismeretlen nyelvemlékeinek nyelvtani
elemzése és kritikai kiadása, szláv-karaim nyelvi
interferencia);
• transzlatológiai kutatások;
• a magyar mint idegen nyelv tanítása, lexikográfa,
szlengkutatás, frazeológia.
Fontos megjegyezni, hogy nemcsak az oktatók, hanem
a hallgatók is hozzájárultak ahhoz, hogy a Tanszék neve
egyetemi körökben hamar ismertté vált. Hallgatóink
számos tudományos és kulturális rendezvényen vettek
aktívan részt. Több mint tíz esztendő távlatában ezek
közé tartozott pl. a „Kolostorok és keresztény írásbeli-
ség a szláv országokban” c. konferencia, a varsói Jó-
zsef Attila-emlékkonferencia diák szekciója, a krakkói
„Transpoetica: Węgry” című városi szintű rendezvény,
amelyen hallgatóink a magyar líra reprezentatív verseit
szavalták magyar nyelven (a lengyel fordításokat színé-
szek adták elő), illetve megzenésített magyar költemé-
nyeket énekeltek. Említésre méltó a Balassi-évforduló
kapcsán a költő verseiből összeállított, és a Wieliczkai
Sóbánya rendezvénytermében bemutatott műsor, vala-
mint a 2013-ban a Polska Akademia Umiejętności épü-
letében tartott március 15-i ünnepség és műsor, amely
a diplomáciai testületekkel való együttműködésnek
köszönhetően jöhetett létre. Hallgatóink folyamatosan
jelen vannak olyan egyetemi rendezvényeken, mint az
Egyetemi Nyílt Napok, amelyeken középiskolák végzős
diákjai közt népszerűsítik a flológiai tanulmányokat, így
a magyar szakra történő jelentkezést. Ezt a munkát
nagyban segíti a 2006-ban reaktivált Hungarológiai
Tudományos Diákkör.
Az oktatói és kutatói munkában nemcsak az egyetem,
elsősorban a Filológiai Kar támogatását élvezzük,
hanem mellettünk állnak más szakmák képviselői, dip-
lomaták, a lengyel–magyar barátság iránt elkötelezett
személyek, akik szívügyüknek tekintik az országaik
közti kapcsolatok ápolását. A Tanszéken 2004-től regi-
onális ECL-vizsgaszervező központ is működik.
A szakon jelentős vonzerőt jelentenek az egy–öt hónap
52
időtartamra szóló változatos ösztöndíj-lehetőségek,
nyári egyetemi kurzusok, amelyeket diákjaink Buda-
pesten, Pécsett vagy Debrecenben vesznek igénybe.
Hallgatóink nagy része hasznosan, az aktív és intenzív
nyelvtanulás érdekében él ezzel a lehetőséggel. Túlzás
nélkül mondhatjuk, hogy a Magyarországon folytatott
egyetemi tanulmányok majdnem minden esetben pozi-
tívan ösztönözték a további hallgatói munkát.
A Jagelló Egyetem történetében huszonöt év csak rö-
vid pillanat, de ennyi idő alatt kiderült, hogy nemzetközi
összehasonlításban is megálljuk a helyünket a külföldi
hungarológiák közt. Hallgatóinkat a magyarországi
kurzusokon szinte hagyományosan a legjobb csopor-
tokba osztják be, végzés után jó állásokhoz jutnak a
gazdasági élet legkülönbözőbb területein, ahol szükség
van magyar nyelvtudásukra. Valamennyi eredményünk
közös érdem, közös munka gyümölcse.
Egyéb adatok és érdekességek a krakkói Magyar Filo-
lógiai Tanszékről:
• 2012 óta tanszékünk három nemzetközi tudomá-
nyos konferenciát, illetve kerekasztal-tanácsko-
zást rendezett.
• Nagyon jó munkakapcsolatot tartunk fenn a másik
két lengyelországi magyar tanszékkel, amelyek
Varsóban, illetve Poznańban működnek. Rend-
szeresen részt veszünk a testvér-tanszékek által
szervezett konferenciákon, segítséget nyújtunk
doktori értekezések bírálatához. Nem rivalizálunk
egymással, nem másoljuk egymás képzését, ha-
nem sajátos oktatási profl kialakításával tesszük
vonzóvá az egyes központokban működő szako-
kat.
• Élénk a kapcsolatunk az ELTE-vel és a Balassi
Intézettel – hallgatóink elsősorban ezen intézmé-
nyekben végzik a részképzést, illetve műfordítói
képzésen vesznek részt. A Balassi Intézet nyújtja
számunkra a legnagyobb támogatást, elsősorban
a Márai program keretén belül.
• Szoros kapcsolatot tartunk a Debreceni Nyári
Egyetemmel. A Nyári Egyetem igazgatóját rend-
szeresen vendégül látjuk Krakkóban, aki előadást
tart hallgatóinknak.
• Egy oktatónk évek óta a Debreceni Nyári egye-
temen is oktat (a nyári szünidőben) – amely kur-
zusokon saját hallgatóink is rendszeresen részt
vesznek.
• Élénk az Erasmus hallgatói és oktatói mobilitás
úgy a kimenő, mint a bejövő mobilitás tekinteté-
ben. Érvényes szerződésünk van a Károli Gáspár
Egyetemmel és Miskolci Egyetemmel. Kiépítés
alatt: ELTE, Nyitra, Komárom. A közvetlen egye-
temi kapcsolatok keretén belül oktatóink a nápolyi
53
L’Orientale Egyetemen is vezettek kurzusokat.
• A lengyelországi MOST program keretében szin-
tén fogadunk és küldünk hallgatókat más egyete-
mekre.
• Minden évben érkeznek hozzánk magyarországi
doktorhallgatók (MÖB-pályázatok, Erasmus-mo-
bilitás és visegrádi projektek keretén belül), akik
kutatási bázisként tanszékünket választják. Az
utóbbi időszakban az irodalom- és történettu-
domány, valamint a magyar mint idegen nyelv
területén járultunk hozzá magyar doktoranduszok
képzéséhez.
• Nyelvész kollégánk országos kutatási program
témavezetője.
• A tanszék alapítása óta értékes hagyományként
ápoljuk a decemberi karácsonyi összejöveteleket.
A műsort szokás szerint a másodéves hallgatók
szervezik – általában rövid, humoros, saját maguk
által, magyarul írott színdarabot adnak elő, illetve
közösen magyar és lengyel karácsonyi dalokat
énekelünk. Az ünnepségre rendszeresen meghí-
vunk olyan vendégeket, akiknek nem közömbös
tanszékünk, illetve a magyar nyelv és kultúra len-
gyelországi sorsa. A műsort mindig az elsőéves
hallgatók által szervezett fogadás zárja.
• A tanszék történetében három oktatónkat része-
sítettek magas kitüntetésben a magyar tudomány
és kultúra lengyelországi népszerűsítéséért (Pro
Cultura Hungarica, Magyar Köztársaságért Ér-
demrend Ezüst Fokozata, Krzyż Kawalerski Orderu
Zasługi Rzeczypospolitej Polskiej).
Nagy László Kálmán
55
budapest
varsó
Franci aország szóFi a
poznań
KAI RÓ
KRAKKÓ
56
MAGYAR MINT IDEGEN NYELV,
magyar származásnyelv
a balassi intézetben a
GELLÉRTHEGYEN
A Balassi Intézet Magyar Nyelvi Tagozata által szerve-
zett nyelvoktatásban évente több száz diák vesz részt,
a magyarórák száma meghaladja a 14000-et. A tagozat
– a külföldiek és a külföldön felnövekvő második, har-
madik generációs magyarok nyelvi fejlesztésén túl – a
magyar mint idegen nyelv és a magyar származásnyelv
módszertani központjaként konferenciákat, továbbkép-
zéseket tart, valamint szakmai támogatásával segíti a
Vendégoktatói Hálózat működtetését.
Azt reméljük, hogy diákjainkat nemcsak Budapest és
a gellérthegyi panoráma vonzza. Halljuk tőlük, hogy
sokszor szájhagyomány útján terjedő jó hírünk alap-
ján döntenek úgy, hogy a Balassi Intézetet választják
magyar nyelvi tanulmányaik folytatására. Persze, csak
azok, akik nagyon jól szeretnének magyarul beszélni
egy-egy képzés befejeztével.
Ösztöndíjprogramjaink keretében sok olyan diák tanul
57
nálunk, aki külföldi egyetemek magyar szakos hallga-
tója, így a részképzéseken keresztül is kapcsolatban
állunk a Magyarországon kívüli oktatóhelyekkel. A
magyar nyelvtudás az alapja a hungarológiai ismeretek
elsajátításának, hiszen ez a kulcsa a kultúra megisme-
résének. Könnyen beláthatjuk a fentiek igazságát, ha
valaha is komolyabban érdeklődtünk az angol, német,
francia, vagy akár a bolgár, fnn kultúra iránt. A magyar
szakos diákok elkötelezettségét látva biztosak lehetünk
benne, hogy magas szintű nyelvtudásuk alkalmassá te-
szi őket a magyar irodalom, történelem, művelődés- és
kapcsolattörténet kutatására, az azokban való elmélyü-
lésre.
A hungarológia olyan egészként látja a magyar kultúrát,
amely szerves része és egyben – csepp a tengerben
módon – megjelenítője a közép-európai kultúrának,
csakúgy, mint egész Európa kultúrájának a világ szín-
padán. Jövevényszavainak gazdagsága, vagy éppen
városaink sokszínű, soknemzetiségű arca azt a vál-
tozatosságot tükrözi, ami könnyen magával ragadja
a magyarságtudomány iránt érdeklődőket akár egy
egész életre is.
Magyar származású diákjaink számára kifejezetten ne-
kik készített, a külföldi nyelvtanulókétól eltérő szerke-
zetű, nyelvtudásukhoz igazított tananyagokat hoztunk
létre, az élményközpontú magyarórákon nyelvhaszná-
latuk mellett identitásuk is erősödik.
Az egyetemi előkészítő képzésen az első félévben
heti 30 órás tanulással vetik bele magukat a diákok a
magyar nyelv intenzív tanulásába - a tanév második
felében már biológiát, fzikát, kémiát, történelmet kell
tanulniuk ezen a semmi máshoz nem hasonlító nyelven.
A Balassi Nyári Egyetemen azokat az egyetemi hallga-
tókat és érdeklődőket fogadjuk, akik csak négy hetet
tudnak a magyar nyelv tanulására szánni. Ez az intenzív
hungarológiai kaland lehetővé teszi a hallgatók szá-
mára saját kultúrájuk tudatos megélését is. Nemcsak
a balatoni fürdőzés után a hegyoldalban, egy árnyas
lugasban kóstolt Balaton-felvidéki borok, a városligeti
csónakázás, a Parlament, az Operaház meglátogatása,
vagy a pálinkamúzeum közvetíti a magyar kultúrát, de
az órán és a házi feladatokban előbukkanó kifejezések,
vagy a mindannyiunk szívének oly kedves, kultúraspe-
cifkus reáliák is, mint a Túró Rudi, a gulyásleves vagy
a pogácsa.
Emagyariskola.hu honlapunkon a kollégák megtalálhat-
ják online tananyagainkat, kiadványainkhoz készült óra-
vázlatokat, ötlettárakat, emellett pedig tanulmányokat,
ajánlókat is. Azt reméljük, hogy a kollégák rendelkezé-
58
sére álló fórum is sokak számára kínál majd lehetőséget
arra, hogy megosszák szakmai tapasztalataikat.

Ha igaz lenne, hogy magyarul tanulni könnyű, hogy ez
egy gyorsan elsajátítható nyelv, talán többen kezdenék
tanulni. Tapasztalataink szerint mégis sokan vannak,
akik belevágtak a nagy kalandba a Balassi Intézetben,
Budapesten, a Gellérthegy tetején, mert tudják, hogy
jó tanárokkal a vállalkozás nem lehetetlen: a tanév/
tanfolyam végén mindannyian beszélnek majd magya-
rul, könnyebben megértik ezt a számukra szimpatikus
kultúrát.
Az Intézet portáján mesélik, hogy bizony nagyon sokan
fájó szívvel költöznek ki a kollégiumból. A visszatérő
hallgatók mindegyike beszámol arról, hogy életre szóló
élmény volt számára a nálunk töltött idő, azaz: érdemes
volt a Balassi Intézetben tanulni, érdemes volt a magyar
nyelvet és a hungarológiát választani.
Maróti Orsolya
60
A VENDÉGOKTATÓI
HÁLÓZAT 2014-BEN
működő állomáshelyei
Ausztria – Bécs
Bécsi Egyetem, Filológiai-Kultúratudományi Kar,
Európai Összehasonlító Nyelv- és Irodalomtudományi
Intézet
University of Vienna, Faculty of Philological and Cul-
tural Studies, Institute of European and Comparative
Language and Literature, Department of Finno-Ugrian
Studies
A-1090 Wien, Spitalgasse 2-4 Hof 7
Azerbajdzsán – Baku
Azerbajdzsáni Idegen Nyelvek Egyeteme
Azerbaijan University of Languages
AZ1014 Baku, 134 Rashid Behbudov Str.
Belorusz – Minszk
Minszki Állami Nyelvészeti Egyetem
Minsk State Linguistic University
220034 Minsk, 21 Zakharov str.
61
Bulgária – Szófia
Ohridi Szent Kelemen Tudományegyetem
Klasszikai és Új Filológiai Kar
Magyar Szak
St. Kliment Ohridski University of Sofa
Faculty of Classical and Modern Philology
Dept. of Classics
BG-1113 Sofa, bul. Tsar Osvoboditel 15
Bulgária – Sumen
Sumeni Konsztantin Preszlavszki Püspök Tudomány-
egyetem
University of Shumen „Konstantin Preslavsky”
BG-9700 Shumen, 115, Universitetska Str.
Csehország – Prága
Károly Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Szláv és Kelet-európai Nyelvek Intézete
Közép-európai Stúdiumok Szakcsoport
Charles University, Faculty of Humanities, Department
of General and Finno-Ugrian Linguistics, Hungarian
Studies
CZ-116 38 Praha, Jana Palacha 2
Egyiptom – Kairó
Ain Shams Egyetem
Al-Alsun Kar
Német Tanszék
Magyar Részleg
Ain Shams University
Faculty of Al-Alsun
German Language Department
Hungarian Branch
11566 Cairo, Khalifa El-Maamon st, Abbasiya sq.
Észtország – Tartu
Tartui Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Észt és Általános Nyelvészeti Intézet
Finnugor Tanszék
University of Tartu
Faculty of Philosophy
Department of Estonian and General Linguistics
Finno-ugrian Languages
EE-50090 Tartu, Ülikooli 18
62
Franciaország – Lille
Charles de Gaulle Egyetem Lille 3
Újlatin, Szláv és Keleti Nyelvek Tanszéke
Charles de Gaulle University Lille 3
Department of Romanic, Slavic and Easters Studies
F-59653 Villeneuve d’Ascq cedex, BP 60149
Domaine Universitaire B2.434 bâtiment B
Franciaország – Párizs (Inalco)
Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete
Institute for Eastern Languages and Cultures
F-75013 Paris, 65 Rue des Grands Moulins
Franciaország – Strasbourg
Strasbourgi Egyetem
Magyar Tanulmányok Tanszéke
Strasbourg University
Department of Hungarian Studies
F-67084 Strasbourg, 22, Rue René Descartes
Horvátország – Eszék
Eszéki Strossmayer Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Idegen Nyelvek Tanszéke
J.J. Strossmayer University, Faculty of Humanities,
Department of Foreign Languages
31000 Osijek, ul. Jagera 9
Horvátország – Zágráb
Zágrábi Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Hungarológia, Turkológia és Judaisztika Tanszék
University of Zagreb, Faculty of Humanities, Depart-
ment of Hungarian, Turkish and Jewish Studies
10000 Zagreb, Ivana Lučića 3.
Kanada – Torontó
Torontói Egyetem
Nemzetközi Tanulmányok Munk Központja
Munk Centre for International Studies
University of Toronto
Simcoe Hall, 27 King’s College Circle, Toronto, ON
M5S 1A1, Canada
Kína – Peking
Pekingi Idegennyelvi Egyetem
Európai Nyelvek és Kultúrák Kara
Beijing Foreign Studies University, School of European
Languages and Cultures
100089 Beijing, 2, North Xisanhuan Avenue, P.O.Box
8936-22
63
Lengyelország – Krakkó
Jagelló Egyetem
Filológiai Kar
Magyar Filológiai Tanszék
Jagellonian University, Faculty of Philology, Depart-
ment of Hungarian Philology
PL-31-120 Kraków, ul. Piłsudskiego 13. III p.
Lengyelország – Poznań
Adam Mickiewicz Egyetem
Nyelvtudományi Intézet
Finnugor Filológiai Tanszék
Adam Mickiewicz University, Institute of Linguistics,
Department of Finno-Ugrian Linguistics
PL-61-874 Poznań, ul. Niepodleglosci 4
Lengyelország – Varsó
Varsói Egyetem
Újflológiai Kar, Magyar Tanszék
University of Warsaw
Faculty of Philology, Department of Hungarian
PL-00-311 Warszawa, ul. Browarna 8/10
Macedónia – Szkopje
Szent Ciril és Metód Egyetem
Blazse Koneszki Filológiai Kar
Török Tanszék
St. Cyril and Methodius University
Blazhe Koneski Faculty of Philology
Department of Turkish
1000 Skopje, bul. Misirkov 66
Olaszország – Padova
Padovai Egyetem
University of Padova
Italy-2 – 35122 Padova, Via 8 Febbraio
Oroszország – Izsevszk
Udmurt Állami Egyetem
Udmurt Filológiai Kar
Általános és Finnugor Nyelvészeti Tanszék
State University of Udmurtia
Faculty of Udmurtian Philology
Department of General and Finno-Ugrian Linguistics
426034 Izhevsk, Universitetskaja ulica 1. korp.II.
64
Oroszország – Moszkva
Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem
Filológiai Kar, Finnugor Filológiai Tanszék
Lomonosov Moscow State University
Faculty of Philology, Department of Finno-Ugrian
Philology
119991 Moscow, 1-51 Leninskie Gory, 1 Humanities
Building
Oroszország – Szentpétervár
Szentpétervári Állami Egyetem
Filológiai Kar, Finnugor Filológiai Tanszék
State University of St Petersburg
Faculty of Philology, Department of Finno-Ugrian
Studies
199034 St. Petersburg, 11/2, subsidiary building 307,
Naberezhnaya Leytenanta Shmidta
Románia – Bukarest
Bukaresti Egyetem
Idegen Nyelvek és Irodalmak Kara
Klasszika Filológia, Hungarológia, Romanológia és
Hebraisztikai Tudományok Intézete
University of Bucharest
Faculty of Foreign Languages and Literatures
RO-070151 Bucureşti, Pitar Moş nr. 7-13.
Románia – Kolozsvár
Babeş–Bolyai Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Magyar Irodalomtudományi Tanszék
„Babeş–Bolyai” University, Faculty of Philology
Department of Hungarian Literature
RO-3400 Cluj-Napoca, Str. Horea 31.
Románia – Marosvásárhely
Színházművészeti Egyetem
University of Theater Studies
RO-540057 Târgu Mureş, Köteles Sámuel u. 6.
Szerbia – Belgrád
Belgrádi Egyetem
Filológiai Kar, Hungarológiai Tanszék
University of Belgrade
Faculty of Philology, Department of Hungarian
11000 Beograd, Studenski trg 3.
Szlovákia – Besztercebánya
Bél Mátyás Egyetem
Humán Tudományok Kara
Hungarisztika Tanszék
Matthias Belius University
65
Faculty of Philology
Department of Hungarian
SK-97553 Banská Bystrica, Ružová 11
Szlovákia – Eperjes
Eperjesi Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Történelmi Intézet
Szlovák Történelem és Levéltár Tanszék
University of Presov
Faculty of Humanities
Institute of History, Department of Slovak History and
Archives
SK-08078 Prešov, ul. 17. novembra 1
Szlovákia – Nyitra
Nyitrai Konstantin Egyetem
Közép-európai Tanulmányok Kara
Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék
Constantine University
Faculty of Central European Studies
Department of Hungarian Language and Literature
SK-94974 Nitra, Dražovska 4
Szlovákia – Pozsony
Comenius Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék
Comenius University
Faculty of Humanities
Department of Hungarian Language and Literature
SK-81801 Bratislava, Gondova 2
Szlovénia – Ljubljana
Ljubljanai Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Általános és Összehasonlító Nyelvészeti Tanszék
Magyar Lektorátus
University of Ljubljana
Faculty of Humanities
Department of General and Comparative Linguistics
SLO-1000 Ljubljana, Askerceva 2
Szlovénia – Maribor
Maribori Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék
University of Maribor
Faculty of Humanities
Department of Hungarian Language and Literature
SLO-2000 Maribor, Koroška cesta 160
66
Törökország – Ankara
Ankarai Egyetem
Nyelv- és Történelemföldrajzi Kar
Nyugati Nyelvek és Irodalmak Tanszékcsoportja
University of Ankara
Department of Western Languages and Literatures
Ankara Üniversitesi, Dil ve Tarih - Coğrafya Fakültesi,
06100 - Sıhhıye / Ankara - Türkiye
A Vendégoktatói Hálózat szünetelő állomáshelyei:
Franciaország – Bordeaux
Franciaország – Párizs (Új Sorbonne Párizs 3)
USA – New Brunswick
A Vendégoktatói Hálózat tervezett bővítése
Egyeztetések és intézményközi megállapodások előkészítése zajlik a magyar nyelvi és idegen nyelvi hungarológiai
oktatás lehetőségeivel kapcsolatban további tizennégy külföldi egyetemmel. Ezen helyek egy részén a tervek
szerint már a 2014/2015-ös tanévben megkezdődhet a magyar oktatás. A jövőben előreláthatóan további nyolc
országgal is bővül a vendégoktatói hálózat állomáshelyeinek száma.
67
Bécs
Baku
Mi nszk
Szófi a
Sumen
Prága
Kai ró
Tartu
Li l l e
Pári zs
Strasbourg
Osi j ek ( Eszék)
Zágráb
Toronto
Peki ng
Krakkó
Poznań
Varsó
Szkopj e
Padova
I zsevszk
Moszkva
Szentpétervár
Bukarest
Kol ozsvár
Marosvásárhel y
Bel grád
Besztercebánya
Eperj es
Nyi tra
Pozsony
Lj ubl j ana
Mari bor
Ankara
68
JEGYZETEK
69
70
71
Balassi Intézet
1016 Budapest, Somlói út 51.
www.balassiintezet.hu

Szerkesztő:
Takács-Majzer Mónika

Felelős kiadó:
Dr. Hatos Pál a Balassi Intézet főigazgatója

Készült:
2014.
VENDÉGOKTATÓI
HÁLÓZAT