You are on page 1of 53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

2326-06 (3711-10)
Aszepszis-antiszepszis
Gyakorlati modulzáró feladatok

1/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK................................................................................................................................. 2
01. feladat (Sz2).......................................................................................................................................... 4
Munkavédelem feladata, fő területei, munkavédelmi oktatás jelentősége...............................................4
Egészséges munkakörülmények szempontjai az egészség védelmében................................................5
Egyéni védőeszközök alkalmazása......................................................................................................... 5
02. feladat (Sz2).......................................................................................................................................... 6
Munkavédelem feladata, fő területei (1.-ben is).......................................................................................6
Védőfelszerelések meghatározása, helyes használata...........................................................................6
Beavatkozások során felmerülő kockázatok, ezek kivédése....................................................................6
03. feladat (Sz2).......................................................................................................................................... 7
A környezetvédelem fogalma, tárgya....................................................................................................... 7
A szelektív hulladékgyűjtés szabályai...................................................................................................... 7
A biztonságos munkavégzés tárgyi, személyi feltételei............................................................................7
04. feladat (Sz2).......................................................................................................................................... 8
Veszélyes hulladékok az egészségügyben..............................................................................................8
A veszélyes hulladékok csoportosítása.................................................................................................... 8
Az egészségügyben keletkező hulladékok tárolása, ártalmatlanítása.....................................................8
05. feladat (Sz2).......................................................................................................................................... 9
Tűzvédelem fogalma, feladata................................................................................................................. 9
Tűzriadó terv............................................................................................................................................ 9
Teendők tűz esetén.................................................................................................................................. 9
06. feladat (Sz2)........................................................................................................................................ 11
Tűzriadó terv jelentősége....................................................................................................................... 11
A mentés folyamatának sorrendje.......................................................................................................... 11
A jelzőrendszerek alkalmazása.............................................................................................................. 11
07. feladat (Sz2)........................................................................................................................................ 12
A fertőzések terjedési módjai................................................................................................................. 12
A testváladékok, mint fertőző források................................................................................................... 13
Egyéni védőfelszerelések használata a különböző beavatkozások során.............................................13
08. feladat.................................................................................................................................................. 14
Az izoláció fogalma, formái.................................................................................................................... 14
Teendők fertőző beteg elkülönítésénél................................................................................................... 14
09. feladat.................................................................................................................................................. 17
A fertőzések kialakulásának lehetőségei................................................................................................ 17
A fertőzések terjedési módjai................................................................................................................. 17
Az izolálás módjai, eszközei.................................................................................................................. 18
Egyéni védőeszközök használata.......................................................................................................... 19
10. feladat.................................................................................................................................................. 20
11. feladat.................................................................................................................................................. 22
A fertőzés terjedési módja, testváladékok, mint fertőző források...........................................................22
A fertőtlenítés módszerei, eszközei........................................................................................................ 23
12. feladat.................................................................................................................................................. 25
A fertőzések megelőzésének módja...................................................................................................... 25
A fertőtlenítés formái.............................................................................................................................. 25
A fertőtlenítés, tisztítás módjai, eszközei................................................................................................ 26
13. feladat.................................................................................................................................................. 29
A fertőzések megelőzésének módjai...................................................................................................... 29
A fertőtlenítés formái.............................................................................................................................. 29
A fertőtlenítés, tisztítás módjai, eszközei................................................................................................ 30
14. feladat.................................................................................................................................................. 32
A fertőzések megelőzésének módjai...................................................................................................... 32
2/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis
A fertőtlenítés formái.............................................................................................................................. 32
Fertőtlenítés, tisztítás módjai, eszközei.................................................................................................. 33
A higiénét biztosító kémiai, fizikai eljárások, módszerek........................................................................33
15. feladat (Sz1)........................................................................................................................................ 41
Aszepszis, antiszepszis fogalma............................................................................................................ 41
A sterilizálás fogalma............................................................................................................................. 41
Egyszer használatos eszközök.............................................................................................................. 41
Steril anyagok tárolása, szállítása.......................................................................................................... 41
16. feladat.................................................................................................................................................. 42
Aszepszis, antiszepszis fogalma (15.)................................................................................................... 42
A sterilizálás fogalma (15.)..................................................................................................................... 42
Egyszer használatos eszközök (15.)...................................................................................................... 42
Steril anyagok tárolása, szállítása (15.) + sterilizálás ellenőrzése.........................................................42
17. feladat (Sz1)........................................................................................................................................ 44
A sterilizálás fogalma (15.)..................................................................................................................... 44
A sterilizálás módjai............................................................................................................................... 44
A csomagolás módjai............................................................................................................................. 45
Steril anyagok tárolása, szállítása (15.)................................................................................................. 45
A sterilizálás ellenőrzése (16.)............................................................................................................... 45
18. feladat.................................................................................................................................................. 46
A sterilizálás fogalma (15.)..................................................................................................................... 46
A sterilizálás formái................................................................................................................................ 46
A sterilizálás ellenőrzése (16.)............................................................................................................... 47
19. feladat (Sz1)........................................................................................................................................ 48
Az influenza fertőzés tünetei.................................................................................................................. 48
A fertőzések megelőzésének módjai (12. 13. 14.).................................................................................48
A megelőzés egyéni lehetőségei............................................................................................................ 48
A kézfertőtlenítés jelentősége................................................................................................................ 49
20. feladat (Sz1)........................................................................................................................................ 50
A nozokomiális fertőzések fogalma........................................................................................................ 50
A kialakulásukat elősegítő tényezők...................................................................................................... 50
A nozokomiális fertőzések megelőzésének lehetőségei........................................................................50

3/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

01. feladat (Sz2)
Munkahelyén szakmai gyakorlatra érkező tanulóknak tartson munkavédelmi oktatást, mutassa be a
védőeszközök helyes használatát.
– munkavédelem feladata, fő területei, munkavédelmi oktatás jelentősége
– egészséges munkakörülmények szempontjai az egészség védelmében
– egyéni védőeszközök alkalmazása

Munkavédelem feladata, fő területei, munkavédelmi oktatás
jelentősége
A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények és
az ezeket megvalósító szervezetek, intézmények, eszközök, előírások összessége.
A munkavédelem célja a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének
megóvása, és a munkakörülmények humanizálása.
A munkavédelemnek két területe van, a munkabiztonság és a munkaegészségügy.
A munkabiztonság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó
szabályokat határozza meg, illetve ellenőrzi azok betartását.
A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavállaló egészségének védelme a munkavégzés
közben fellépő ártalmakkal szemben, a foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.
A munkavédelmi oktatás célja az, hogy a munkavállaló a foglalkoztatás teljes időtartama alatt
rendelkezzen:

egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel

a munkavégzéshez szükséges ismereteken kívül készséggel és jártasággal is rendelkezzen.
Munkavédelmi oktatás:

ismeret: megfelelő mennyiségű és minőségű információ, amely a munkavállalónak átadva
elegendő a mindennapi munkavégzés, esetleg meghibásodás esetén a biztonságos megoldások,
cselekvések gyakorlati kivitelezéséhez.

készség: az ismeretek olyan magas szintje, melynek birtokában a munkáltató és
munkavállaló, bármelyik váratlan helyzetben is tudja mi a dolga a biztonság fenntartása érdekében.

jártasság: a munkavállaló nem csak tudja mi a dolga, de a gyakorlatban nagy biztonsággal,
tévedés nélkül alkalmazza a biztonságos megoldást.
Formái lehetnek:

előzetes

ismétlés

munkakör, vagy munkahely megváltozásánál

új technológia bevezetésénél

4/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

Egészséges munkakörülmények szempontjai az egészség
védelmében










jogosult megkövetelni munkáltatójától:
egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés feltételeit
a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, tisztálkodó szerek,
valamint tisztálkodási lehetőség biztosítását
jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életet, testi épséget veszélyeztet
csak biztonságos, munkavégzésre alkalmas állapotban kezdheti meg a munkát (alkohol,
kábítószertől nem befolyásoltan, kipihenten)
a rendelkezésre bocsájtott munkaeszköz biztonságos állapotáról meggyőződni, azt
rendeltetésének megfelelően használni
munkaterületen fegyelmet, tisztaságot, rendet tartani
megfelelő ruházatot viselni, ami nem veszélyezteti a testi épséget
munkájához szükséges biztonságos ismereteket elsajátítani és azokat alkalmazni
üzemzavart, veszélyt a tőle elvárható módon megszünteti
csak azon a gépen, munkakörben dolgozhat, ahová a munkahelyi vezetője beosztotta

Egyéni védőeszközök alkalmazása
A veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a
munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni.
Védőeszközök, pl.:

száj- orr maszk

gumikesztyű

sapka

védőszemüveg

egyszer használatos védőruha

5/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

02. feladat (Sz2)
Munkahelyére új dolgozó érkezik. Ismételjék át a munkavédelmi oktatáson elhangzottakat. Mutassa be az
osztályon használt védőfelszerelést.
– munkavédelem feladata, fő területei (1.-ben is)
– védőfelszerelések meghatározása, helyes használata
– beavatkozások során felmerülő kockázatok, ezek kivédése

Munkavédelem feladata, fő területei (1.-ben is)
Az egyéni védőeszköz megakadályozza, vagy csökkenti a veszélyes és/vagy ártalmas tényezők hatását
és a védelem csak a használóra terjed ki. Egyéni védőeszközt kell viselni a szem, orr és száj
nyálkahártyájának védelmére egyéb tevékenység közben, amikor vér, testváladék fröccsenése vagy permet
képződése várható.
A munkáltatónak a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell
határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni.
A munkáltatónak oktatást kell tartania, s meg kell határoznia a védőeszköz-tájékoztatóban foglaltak
megtartásának és megtartatásának rendjét.

Védőfelszerelések meghatározása, helyes használata



az egyszer használatos védőeszközt használat után az arra kijelölt helyre kell ledobni
a többször használatos védőeszközt használat után le kell fertőtleníteni
a munkaruha tisztítását a munkahelyen kellene megvalósítani
ilyen eszközök: védőköpeny- védőruha, gumikesztyű, fóliakesztyű, szemüveg, védőkötény,
sapka, lábzsák, orr- szájkendő.

Beavatkozások során felmerülő kockázatok, ezek kivédése
?????????????????????

6/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

03. feladat (Sz2)
Munkahelyére új dolgozó érkezik. Munkahelyi vezetője megkéri Önt, hogy tájékoztassa az új kollégát a
környezetvédelemről, a kórházi hulladékok gyűjtésének szabályairól.
– a környezetvédelem fogalma, tárgya
– a szelektív hulladékgyűjtés szabályai
– a biztonságos munkavégzés tárgyi, személyi feltételei

A környezetvédelem fogalma, tárgya
A környezetvédelem az ember által okozott, vagy okozandó kár minimalizálását jelenti a természetes és
mesterséges (épített) környezet, azaz az ember érdekében.
A környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet
veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy
megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

A szelektív hulladékgyűjtés szabályai
Szelektív hulladékgyűjtés azt jelenti, hogy a háztartási hulladékokat anyag fajtánként külön gyűjtjük.
Szabálya: szelektív hulladék gyűjtésére alkalmas helyen szabaduljon meg a műanyag, az üveg, a papír
és a szerves hulladéktól! A szelektív hulladékgyűjtés lényege, hogy a különválogatott hulladék
újrahasznosításra kerülhessen, így csökkentve a környezet terhelését. Ehhez azonban kulcsfontosságú a
szelektív gyűjtés szabályainak pontos betartása. A rendszer hibáját legtöbbször a különböző anyagfajták
nem pontos szétválogatása okozza.

A biztonságos munkavégzés tárgyi, személyi feltételei
???????????????????????????????????

Tárgyi feltételek: egyéni védőfelszerelés biztosítása,

Személyi feltételek:

7/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

04. feladat (Sz2)
Ismertesse és mutassa be az egészségügyi intézményekben keletkező veszélyes hulladékokat, azok
tárolását!
– veszélyes hulladékok az egészségügyben
– a veszélyes hulladékok csoportosítása
– az egészségügyben keletkező hulladékok tárolása, ártalmatlanítása

Veszélyes hulladékok az egészségügyben
Veszélyes hulladék: eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot
jelentő hulladék.
Minden ismeretlen összetételű hulladékot veszélyes hulladéknak tekintünk.
Egészségügyi hulladék:
Az egészségügyi ellátásban keletkező humán biológiai anyagok, veszélyes hulladékok és a települési
hulladéknak megfelelő hulladékok.

A veszélyes hulladékok csoportosítása




citotoxikus anyagok
fogászati célre használt amalgán
használt éles, hegyes eszközök
fertőző osztály összes hulladéka
vérrel, váladékkal szennyezett anyagok, kötszerek, egyszerhasználatos eszközök

Az egészségügyben keletkező hulladékok tárolása,
ártalmatlanítása
Gyűjtésük:
Az éles eszközöket szilárd falú edényzetbe gyűjtjük. A műanyag zsák sárgaszínű, a dobozok sárgák vagy
sárga csíkkal jelöltek. Lezárás után ne lehessen kinyitni őket. Gyerekek ne férjenek hozzá.
A fertőző hulladék hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig tárolható, hűtéssel 0-5 fok között is legfeljebb 30 napig.
A fertőző hulladékok égetéssel vagy fertőtlenítéssel megsemmisíthetők.

8/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

05. feladat (Sz2)
Munkahelyén főnöke felkéri Önt, hogy kollégái számára tartsa meg az évente kötelezően előírt
tűzvédelmi oktatást.
– tűzvédelem fogalma, feladata
– tűzriadó terv
– teendők tűz esetén

Tűzvédelem fogalma, feladata
Tűzvédelem: tűzesetek megelőzése, tűzoltási feladatok ellátása, tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek
biztosítása.

Tűzriadó terv
Tűzriadó terv: Meghatározott feltételek esetén a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet
kell készíteni.
Kialakítása során figyelembe kell venni:

A tűzjelzés módját

A riasztás rendjét (tűzoltóság, az intézményben tartózkodók)

A létesítmény elhagyásának módját

A tűz esetén szükséges tennivalókat

A fő veszélyforrásokat
A létesítmény helyszínrajzát tűzvédelmi szempontból (kapcsolók, vízszerzési helyek, tűzoltásra alkalmas
anyagok és berendezések). A tűzriadó tervben foglaltakat évente kell gyakorolni, és erről jegyzőkönyvet kell
felvenni.
A tűz jelzése:

Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles azt
elsősorban a tűzoltóságnak késedelem nélkül jelezni.

A tűzjelzési kötelezettség elmulasztása szabálysértés.

Tűz esetén a tűzoltást az állampolgárok minden rendelkezésre álló eszközzel kötelesek
segíteni.
A tűzjelzés módja:

Élőszóval

Hangjelzéssel

Tűzjelzőkészülék használatával
Az észlelt tűz bejelentése:

Részletes és megbízható információt kell adni.

A tűzeset, káreset pontos helye (teljes cím)

Mi ég, milyen káreset történt

Mi van veszélyhelyzetben, emberélet van- e veszélyben

A jelzést adó azonosítása (név, cím, telefonszám)

Teendők tűz esetén
Teendők tűz esetén:

környezetben tartózkodók riasztása

tűzoltás,

mentés
9/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

közművek (villany, gáz) lekapcsolása
kiérkező tűzoltók informálása

10/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

06. feladat (Sz2)
Munkahelyén tűt üt ki, kigyullad egy kommunális hulladékot tartalmazó hulladékgyűjtő. Vegyen részt a
vészhelyzet elhárításában!
– tűzriadó terv jelentősége
– a mentés folyamatának sorrendje
– a jelzőrendszerek alkalmazása

Tűzriadó terv jelentősége
Tűzriadó terv: Meghatározott feltételek esetén a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet
kell készíteni. Kialakítása során figyelembe kell venni:

A tűzjelzés módját

A riasztás rendjét (tűzoltóság, az intézményben tartózkodók)

A létesítmény elhagyásának módját

A tűz esetén szükséges tennivalókat

A fő veszélyforrásokat
A létesítmény helyszínrajzát tűzvédelmi szempontból (kapcsolók, vízszerzési helyek, tűzoltásra alkalmas
anyagok és berendezések)
A tűzriadó tervben foglaltakat évente kell gyakorolni, és erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A mentés folyamatának sorrendje



emberélet mentése
tűz bejelentése
éghető anyagok eltávolítása a közelből
tűzoltás megkezdése (a rendelkezésre álló eszközökkel: víz, tűzoltó homok, tűzoltó pokróc,
tűzoltó készülék: víz, hab, por, szén- dioxid)

A jelzőrendszerek alkalmazása
A tűzjelzés módja: Mindig a legalkalmasabb eszközt kell választani. Törekedni kell a legkisebb
időveszteségre. Történhet: élőszóval, hangjelzéssel, tűzjelzőkészülék használatával
Tűzoltási eszközök: A tűzoltó-technikai eszközök az építményekben telepített a tűz észlelésére
jelzésére oltására a beavatkozás könnyítésére alkalmas felszerelések. Előnyük hogy a kis tüzek terjedése
gyorsan megakadályozható általuk és a műszaki mentéshez is felhasználhatók valamint kezelésük
egyszerű.

tűzoltó homok

tűzoltó pokróc: kisebb felületű éghető folyadékok, gázpalackok egyéb éghető anyagok ill
égő ruházat tűzének oltására használható. Lángmentesített anyagból készül, ennek ellenére
oltóhatását nedvesítése fokozza.

víz

tűzoltó készülékek (víz, hab,por, szén-dioxid)

11/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

07. feladat (Sz2)
Intézményi gyakorlaton sebkötözésnél segédkezik. Tájékoztassa kollégáját a fertőzések terjedéséről,
ezek veszélyeiről.
– a fertőzések terjedési módjai
– a testváladékok, mint fertőző források
– egyéni védőfelszerelések használata a különböző beavatkozások során

A fertőzések terjedési módjai
Fertőzésről akkor beszélünk, ha a kórokozó behatolt a szervezetbe és ott megtelepedve elszaporodott.
Ahhoz hogy fertőzés jöjjön létre három tényező szükséges: fertőző forrás, a fertőzés terjedésének
lehetősége, és a fogékony emberi szervezet.
Terjedési módok:
a) Fertőzés közvetlen érintkezés útján
A kórokozó a fertőzött szervezetből közvetítő közeg nélkül kerül egy másik ember szervezetébe. /pl.
kézfogás, szexuális érintkezés, állatharapás stb./
b) Fertőzés közvetett terjedési módokkal:

cseppfertőzés: ha a fertőzött szervezetből a kórokozó a légutakon át a
levegőben, és onnan belégzéssel egy másik ember szervezetébe kerül. A cseppek
fertőzőképességét meghatározza a kórokozók száma és ellenálló képessége

Víz által terjesztett fertőzések: elsősorban bélfertőzések terjedhetnek
ezen az úton /pl. salmonellosis, dysenteria stb./

Élelmiszerek által: Az élelmiszerek a termelés, a feldolgozás, a tárolás és
forgalomba hozatal, továbbá a konyhai elkészítés és tálalás alkalmával fertőződhetnek a dolgozó
embertől, a beteg, illetve fertőzött állattól vagy a környezettől. Lehetnek ételfertőzések és
ételmérgezések / az utóbbit vegyi anyag vagy baktériumtoxin okozza/

Tárgyak közvetítésével: A kórokozók a beteg különböző váladékaival
különböző tárgyakra jutnak. Fertőzést terjesztő szerepük a kórokozó virulenciájától,
rezisztenciájától és a tárgy használatának módjától függ.

Nosocomiális fertőzések: az egészségügyi ellátás során keletkező
fertőzések

Talaj közvetítésével: A bélfertőzések kórokozói különböző utakon /pl. víz,
nyersen fogyasztott zöldségek stb./ kerülhetnek be az emberi szervezetbe. Fontos szerepe van a
gázgangréna és a tetanusz kialakulásában is.

Intrauterin fertőzés: Az anya fertőződése következtében a magzat több
úton is fertőződhet: transzplacentarisan, vagyis a méhlepényen keresztül a véráram útján / ez a
leggyakoribb/, a szülőutakból a magzatburokra való átterjedéssel, a szülés folyamán a
szülőutakban található vírusokkal, baktériumokkal történő közvetlen érintkezés, vagy aspiráció
útján /pl. rubeola, toxoplasmosis, szifilisz, hepatitis-B vírus, HIV-vírus stb./. A magzati
következmények általában a méhen belüli fertőzés időpontjától függenek.

Rovarok és rágcsálók által terjesztett fertőzések

12/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis
A fertőzések terjedési módjai, testváladékok, mint fertőzőforrások:
A tbc cseppfertőzéssel terjed, azaz úgy, hogy tbc-ben szenvedő emberek tüdejéből kerül ki, amikor
köhögnek, tüsszentenek, beszélnek vagy köpnek. Csak azok fertőznek, akiken már kitört a betegség, a
látensek nem. A tuberkulózis azonban nemcsak a légzőszervek útján terjedhet.
Terjedési utak feljegyzett, vagy elvi lehetőségei:

Légzés: fertőzött levegő

Táplálkozás: fertőzött étel, ital (például víz/tej)

Hematológiai: fertőzött injekciós tű, orvosi műszer, tetováló vagy akupunktúrás tű, vér, stb.

Szervátültetés

Szexuális kapcsolat (száj/nemi szervek)

Nyílt seb

Szoptatás: anyáról csecsemőre

Terhesség: anyáról embrióra urológiai, vagy méhfertőzés útján

A testváladékok, mint fertőző források









Nagy fertőzési kockázatot jelent: vér
Bármilyen testváladék, ha látható szennyeződést tartalmaz.
Potenciálisan fertőző testfolyadékok: ízületi folyadék, magzatvíz, sperma, hüvelyváladék.
Nem jelent fertőzési kockázatot: széklet, vizelet, orrváladék, nyál, köpet, izzadtság, kivéve, ha
ezek vért tartalmaznak.
többszörösen vizsgált vérkészítmények
gumikesztyű használata
tűcsere program
fertőzött (és nem fertőzött) széklettel és vizelettel való érintkezés elkerülése
ivóvíz gyakori fertőtlenítése
invazív beavatkozásoknál az aszepszis betartása

Egyéni védőfelszerelések használata a különböző
beavatkozások során
A kéz, száj, orr, szem védelme
Egyéni védőeszközt kell viselni a szem, orr és száj nyálkahártyájának védelmére egyéb tevékenység
közben, amikor vér, testváladék fröccsenése vagy permet képződése várható.
A maszk, a szemüveg, az arcvédő és ezek kombinációinak kiválasztása az elvégzendő feladattól függ.

13/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

08. feladat
Egyikük hozzátartozóján a fertőző májgyulladás jeleit mutató sárgaság jelentkezik. Tájékoztassa rokonát
az izoláció szerepéről.
– az izoláció fogalma, formái
– teendők fertőző beteg elkülönítésénél

Az izoláció fogalma, formái
Fogalma: mindazon eljárások illetve szabályok összessége melyeknek eredménye képen
megakadályozható a fertőzések szóródása.
Standard izoláció: általános óvintézkedések és fertőzés megelőzési szabályok melyeket be kell tartani
az egészségügyi személyzetnek az egészségügyi ellátás minden szintjén annak érdekében, hogy védje
saját egészségét megelőzze a nosocomialis fertőzéseket szúródásokat minimalizálja.
Az izoláció alapját képező szabályok:

a kézfertőtlenítés

védőkesztyű használata

maszk, szemüveg használata

köpeny, kötény /védőruha használata/
Formái:
Relatív és abszolút izolálás.
Fertpzpt betegnél abszolút izolálást kell alkalmazni, azaz a környezetétől teljesen el kell szeparálni.

Teendők fertőző beteg elkülönítésénél
A fertőző beteg elkülönítésének formái
A járványfolyamat megelőzésének első lépcsője a fertőző forrás kiemelése (elkülönítése, izolálása).
Az elkülönítés célja, hogy a fertőző forrás minél kevesebb fogékony egyeddel érintkezzen.
Egy járvány megakadályozásának ez a legegyszerűbb és leghatékonyabb, leggyorsabb módja
Az emberek megfelelő tájékoztatása és felvilágosítása szükséges.
Az elkülönítés egyik formája a védőizoláció, melynek célja a fertőzésre különösen fogékony beteg
védelme, a patogén és fakultatívan patogén mikrobákkal szemben (pl. akut leukémia, égési sérült,
immunszuprimált betegek).
Kontakt izoláció: lényege a fertőző forrásként szereplő beteg kiemelése, elkülönítése abból a
környezetből, amelyben a fertőzést a fogékony egyének megkapják.
Abban az esetben, ha a beteg fertőző osztályon való elkülönítése nem oldható meg, alapbetegségének,
eszközök, műszer és/vagy diagnosztikai igénye miatt, úgy saját osztályán kell elkülöníteni.






a beteget olyan külön kórteremben kell elhelyezni, amelyik vizesblokkal rendelkezik
a kórterem ajtajára írjuk ki: elkülönítő kórterem
amennyiben külön kórtermi elhelyezés nem biztosított, akkor az azonos mikroorganizmussal
fertőzött ápoltak egy kórteremben helyezhetők el
a beteg a kórtermet nem hagyhatja el
ha a kórterem nem rendelkezik vizes blokkal, akkor az osztályon ki kell jelölni csak a beteg
által használható fürdő-WC-t, amit szintén felirattal kell jelölni
külön ápolási eszközöket kell elhelyezni a kórtermekben, melyeket onnan kihozni nem
szabad, illetve fertőtlenítés, sterilizálás után használhatjuk csak más betegeknél (RR-mérő,
fonendoszkóp, hőmérő…)
a kórteremben csak az a személy tartózkodjon, aki részt vesz a beteg ápolásában
védőkesztyű használata előtt és után kézfertőtlenítés szükséges (a kesztyű használat a
kézfertőtlenítést nem helyettesíti)
14/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis










ugyanazon beteg ellátása során is szükség lehet a védőkesztyű cseréjére (húgyúti katéter
kezelése, érkatéter cseréje)
a beteg fürdetését célszerű fertőtlenítő hatású folyékony szappannal végezni
a takarításhoz is külön szert kel elhelyezni a kórteremben
a kórterembe való be-és kilépéskor kézfertőtlenítés kötelező
a védőköpeny a fertőzött hulladék feliratú szemetesbe kerüljön, ha az betegváladékkal
szennyezett. Egyébként többször is használható, ha nem szennyeződött.
háromrétegű orr-szájmaszk használata kötelező (tbc-s beteg ápolása esetén speciális
szelepes védőmaszk)
gyakori szellőztetés javasolt az ablakon keresztül a kórterem ajtaja ne legyen nyitva
a betegszobában keletkező összes hulladékot veszélyes hulladék ledobóba dobjuk (a
kommunális hulladékot is)
a szennyes ágynemű gyűjtése „fertőző” felirattal ellátott gyűjtőbe történik.
folyamatos fertőtlenítő takarítás
a látogatás rendje, csak a közvetlen hozzátartozó látogassa a beteget, a látogatóknak is be
kell tartani a kórtermi rendszabályokat

A beteg szállítása

lehetőleg minimális legyen a szállítás

ha még is szükséges, az izoláció okát közölni kell az illetékesekkel

lehetőség szerint a beteg szállítását pl. vizsgálatra, utolsónak kell megoldani

a vizsgálat után zárófertőtlenítést kell végezni

műtét a szeptikus műtőben történik

a betegszállító kocsit felületfertőtlenítővel le kell mosni

védőeszközök használata mind a szállító, mind a fogadószemélyzet számára kötelező

ha a beteg felsőlégúti kórokozót ürít, akkor őt is el kell látni orr-szájmaszkkal
A beteg távozása: a távozást követően zárófertőtlenítést kell végezni, amely kiterjed az ápolási eszközökre,
a kórterem minden bútorzatára, az el nem dobható ágyneműre.

Az izoláció típusai
I. Standard izoláció – olyan általános szabályok, melyet az egészségügyi dolgozónak be kell tartania
Általános szabályok:
1. Kézfertőtlenítés
2. Védőkesztyű használata
3. Maszk, szemüveg, arcvédő használata
4. Köpeny, kötény (védőruha) viselete
5. Eszköz használat
6. Textíliakezelés
7. Veszélyes hulladékkezelés
II. Kontakt izoláció – Meghatározott betegcsoportnál kell alkalmazni, akik bizonyítottan vagy vélhetően
járványügyi szempontból olyan mikroorganizmusokkal fertőződtek vagy kolonizálódtak, melyek direkt vagy
indirekt úton terjednek.
Például: - bőrfertőzések
III. Cseppfertőzés izoláció – Az általános izolációs szabályokat kiegészítve azon betegeknél kell
alkalmazni, akik bizonyítottan vagy vélhetően olyan mikroorganizmusokkal fertőződtek, melyek 5 µm-nél
nagyobb cseppek formájában terjednek.
Például: meningitis, diphteria; Streptococcus fertőzések, influenza, stb.
IV. Légúti izoláció - Az általános izolációs szabályokat kiegészítve azoknál a betegeknél kell alkalmazni,
akiknek ismert vagy feltételezett olyan légúti fertőzése van, melynek során a légtérbe 5 µm-nél kisebb
részecskék ürülnek.
Például: varicella, kanyaró, tuberkulózis, stb.

15/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis
Kórházi betegről van szó, mert fertőző hepatitiszes nem lehet otthon. Az izoláció a beteget és a
környezetet is védi (elkülönítés).
Kontakt izoláció: lényege, hogy a fertőző forrásként szereplő beteg ki legyen emelve, és el legyen
különítve abból a környezetből, amelyben a fertőzést a fogékony egyének megkaphatják. Abban az esetben,
ha a beteg fertőző osztályon történő elhelyezése nem oldható meg, alapbetegségének megfelelő osztályon
lehet elkülöníteni.
Higiénés szabályok:
















olyan kórteremben kell elhelyezni a beteget, ahol van külön vizesblokk
a beteg a kórtermet nem hagyhatja el
külön ápolási eszközöket kell elhelyezni a kórteremben, melyeket onnan kihozni nem szabad
(csak fertőtlenítés, vagy sterilizálás után használható más betegnél)
a kórteremben csak az a személy tartózkodhat, aki közvetlenül részt vesz a betegellátásban
védőkesztyű használata előtt és után kézfertőtlenítés szükséges (sz. e. védőkesztyű csere)
beteg fürdetését célszerű fertőtlenítő hatású folyékony szappannal végezni
takarításhoz külön szett szükséges
a kórt-be való belépéskor és kilépéskor kézfertőtlenítés kötelező
váltóköpenyt a használat után a kórteremben elhelyezett "fertőző" feliratú szennyeszsákba
kerüljön, ha a beteg váladékaival szennyeződött
védőkötény használata javasolt (ha a betegnek hasmenése, drenált sebe, stb. van)
háromrétegű orr- szájmaszk használata kötelező
gyakori szellőztetés ablakon át (ajtó ne legyen nyitva)
a betegszobában keletkezett összes hulladékot, használt eszközt, és a kommunális
hulladékot is az ott elhelyezett veszélyes hulladék- gyűjtőbe kell ledobni
szennyes ágynemű gyűjtése: "fertőző" felirattal és leltárral ellátott zsákba helyezni
folyamatos fertőtlenítő takarítás a kórokozó függvényében választott szerrel
ugyanez vonatkozik a beteg élelmezési eszközeinek kezelésére
Látogatás rendje: lehetőleg csak közvetlen hozzátartozó; a kórt. rendszabályainak
összessége rá is vonatkozik.

16/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

09. feladat
Fertőző beteg érkezik az osztályra. Készítsen intézkedési tervet a teendőről. Mutassa be a használandó
védőfelszereléseket.
– a fertőzések kialakulásának lehetőségei
– a fertőzések terjedési módjai (7., 11.)
– az izolálás módjai, eszközei (8. tétel)
– egyéni védőeszközök használata (7.)

A fertőzések kialakulásának lehetőségei
Fertőzés (infektio): fertőzésről akkor beszélünk, ha a kórokozó behatol a szervezetbe és ott
megtelepedve elszaporodott.
A fertőzések kialakulásának lehetőségei:
A fertőző betegség létrejötte függ:

A kórokozó virulenciájától

A szervezetbe jutott kórokozók számától

A szervezetbe hatolás helyétől (behatolási kapu)

A szervezhet ellenálló képességétől
Virulencia: a kórokozó megbetegítő képességét, erősségét jelöli
Behatolási kapu: ahol a kórokozó bejutva fertőzést okoz (pl. emésztőrendszer,
Szervezet ellenállóképessége: (immunrendszer épsége határozza meg, amelyet befolyásol az
általános egészségi állapot)

A fertőzések terjedési módjai
(7., 11. feladat)
Fertőzésről akkor beszélünk, ha a kórokozó behatolt a szervezetbe és ott megtelepedve elszaporodott.
Ahhoz hogy fertőzés jöjjön létre három tényező szükséges: fertőző forrás, a fertőzés terjedésének
lehetősége, és a fogékony emberi szervezet.
Terjedési módok:
a) Fertőzés közvetlen érintkezés útján
A kórokozó a fertőzött szervezetből közvetítő közeg nélkül kerül egy másik ember szervezetébe. /pl.
kézfogás, szexuális érintkezés, állatharapás stb./
b) Fertőzés közvetett terjedési módokkal:

cseppfertőzés: ha a fertőzött szervezetből a kórokozó a légutakon át a
levegőben, és onnan belégzéssel egy másik ember szervezetébe kerül. A cseppek
fertőzőképességét meghatározza a kórokozók száma és ellenálló képessége

Víz által terjesztett fertőzések: elsősorban bélfertőzések terjedhetnek
ezen az úton /pl. salmonellosis, dysenteria stb./

Élelmiszerek által: Az élelmiszerek a termelés, a feldolgozás, a tárolás és
forgalomba hozatal, továbbá a konyhai elkészítés és tálalás alkalmával fertőződhetnek a dolgozó
embertől, a beteg, illetve fertőzött állattól vagy a környezettől. Lehetnek ételfertőzések és
ételmérgezések / az utóbbit vegyi anyag vagy baktériumtoxin okozza/

Tárgyak közvetítésével: A kórokozók a beteg különböző váladékaival
különböző tárgyakra jutnak. Fertőzést terjesztő szerepük a kórokozó virulenciájától,
rezisztenciájától és a tárgy használatának módjától függ.

Nosocomiális fertőzések: az egészségügyi ellátás során keletkező
fertőzések
17/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

Talaj közvetítésével: A bélfertőzések kórokozói különböző utakon /pl. víz,
nyersen fogyasztott zöldségek stb./ kerülhetnek be az emberi szervezetbe. Fontos szerepe van a
gázgangréna és a tetanusz kialakulásában is.
Intrauterin fertőzés: Az anya fertőződése következtében a magzat több
úton is fertőződhet: transzplacentarisan, vagyis a méhlepényen keresztül a véráram útján / ez a
leggyakoribb/, a szülőutakból a magzatburokra való átterjedéssel, a szülés folyamán a
szülőutakban található vírusokkal, baktériumokkal történő közvetlen érintkezés, vagy aspiráció
útján /pl. rubeola, toxoplasmosis, szifilisz, hepatitis-B vírus, HIV-vírus stb./. A magzati
következmények általában a méhen belüli fertőzés időpontjától függenek.
Rovarok és rágcsálók által terjesztett fertőzések

A fertőzések terjedési módjai, testváladékok, mint fertőzőforrások:
A tbc cseppfertőzéssel terjed, azaz úgy, hogy tbc-ben szenvedő emberek tüdejéből kerül ki, amikor
köhögnek, tüsszentenek, beszélnek vagy köpnek. Csak azok fertőznek, akiken már kitört a betegség, a
látensek nem. A tuberkulózis azonban nemcsak a légzőszervek útján terjedhet.
Terjedési utak feljegyzett, vagy elvi lehetőségei:

Légzés: fertőzött levegő

Táplálkozás: fertőzött étel, ital (például víz/tej)

Hematológiai: fertőzött injekciós tű, orvosi műszer, tetováló vagy akupunktúrás tű, vér, stb.

Szervátültetés

Szexuális kapcsolat (száj/nemi szervek)

Nyílt seb

Szoptatás: anyáról csecsemőre

Terhesség: anyáról embrióra urológiai, vagy méhfertőzés útján

Az izolálás módjai, eszközei
(8. tétel is)
Kontakt izoláció: lényege, hogy a fertőző forrásként szereplő beteg ki legyen emelve, és el legyen

különítve abból a környezetből, amelyben a fertőzést a fogékony egyének megkaphatják.
Abban az esetben, ha a beteg fertőző osztályon történő elhelyezése nem oldható meg,
alapbetegségének megfelelő osztályon lehet elkülöníteni.
Higiénés szabályok:















olyan kórteremben kell elhelyezni a beteget, ahol van külön vizesblokk
a beteg a kórtermet nem hagyhatja el
külön ápolási eszközöket kell elhelyezni a kórteremben, melyeket onnan kihozni nem szabad
(csak fertőtlenítés, vagy sterilizálás után használható más betegnél)
a kórteremben csak az a személy tartózkodhat, aki közvetlenül részt vesz a betegellátásban
védőkesztyű használata előtt és után kézfertőtlenítés szükséges (sz. e. védőkesztyű csere)
beteg fürdetését célszerű fertőtlenítő hatású folyékony szappannal végezni
takarításhoz külön szett szükséges
a kórt-be való belépéskor és kilépéskor kézfertőtlenítés kötelező
váltóköpenyt a használat után a kórteremben elhelyezett "fertőző" feliratú szennyeszsákba
kerüljön, ha a beteg váladékaival szennyeződött
védőkötény használata javasolt (ha a betegnek hasmenése, drenált sebe, stb. van)
háromrétegű orr- szájmaszk használata kötelező
gyakori szellőztetés ablakon át (ajtó ne legyen nyitva)
a betegszobában keletkezett összes hulladékot, használt eszközt, és a kommunális
hulladékot is az ott elhelyezett veszélyes hulladék- gyűjtőbe kell ledobni
szennyes ágynemű gyűjtése: "fertőző" felirattal és leltárral ellátott zsákba helyezni
folyamatos fertőtlenítő takarítás a kórokozó függvényében választott szerrel
ugyanez vonatkozik a beteg élelmezési eszközeinek kezelésére
18/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

Látogatás rendje: lehetőleg csak közvetlen hozzátartozó; a kórt. rendszabályainak
összessége rá is vonatkozik.

Egyéni védőeszközök használata
(7. feladat)
A kéz, száj, orr, szem védelme
Egyéni védőeszközt kell viselni a szem, orr és száj nyálkahártyájának védelmére egyéb tevékenység
közben, amikor vér, testváladék fröccsenése vagy permet képződése várható.
A maszk, a szemüveg, az arcvédő és ezek kombinációinak kiválasztása az elvégzendő feladattól függ.
+ kesztyű, köpeny

19/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

10. feladat
Munkahelyére új dolgozó érkezik. Mutassa be és ismertesse az egyfázisú kézmosás jelentőségét, helyes
kivitelezését.
A kórházi vagy nosocomialis fertőzés egyik legfontosabb közvetítője a kéz, hiszen a betegellátás során
folyamatosan szennyeződhet, fertőződhet.
Higiénés kézfertőtlenítést kell végezni:

szennyező tevékenység után

minden tiszta tevékenység elvégzése előtt
(Két beteg ellátása között, fizikális vizsgálat előtt és után, mindennapos beteggondozás, betegápolás
előtt és után, étkeztetés, gyógyszerosztás előtt, beavatkozások előtt (injekciózás, vérvétel), izoláló helyiség
elhagyásakor, be-, és kizsilipeléskor, váladékfelfogó eszközökkel való munka után, WC használat előtt és
után, fertőtlenítő munka után, szennyes textília kezelése után, gumikesztyű levetése után).
Fertőtlenítő kézmosásnak nevezzük azt az eljárást, amelynek során antimikrobiális hatóanyagot
és tenzidet is tartalmazó kézfertőtlenítő készítménnyel bedörzsölve a bőr felületén lévő átmeneti
mikroflóra elpusztításával egy időben feloldjuk és eltávolítjuk a kezeken, alkarokon lévő
szennyeződéseket.
A higiénés kézmosó szerek (általában fertőtlenítő hatású folyékony szappanok) az egyfázisú
kézfertőtlenítőszerek csoportjába tartoznak. Közös tulajdonságuk, hogy az antimikrobiális hatóanyagon kívül
szennyoldó, szennyeltávolító hatású tenzidet és bőrvédő adalékanyagot is tartalmaznak.
Az egyfázisú fertőtlenítőkkel akkor végzünk kézfertőtlenítést, ha a kezek szemmel láthatóan váladékkal,
egyéb szennyanyaggal érintkeztek.
Előkészítés:

Fertőtlenítő hatású folyékony szappan

Papírtörölköző
Menete:


Kézmosás: az adagolóból fertőtlenítő hatású 5 ml folyékony szappant juttatunk a kézre, majd
víz hozzáadásával a szert a kezeken/alkarokon eldörzsöljük és langyos vízzel leöblítjük.
Behatási idő: ½ perc, az adott szer használati utasítása szerint
Kézszárítás: papírtörölközővel vagy elektromos kézszárítóval

A készítmény egy munkafázisban tisztít és fertőtlenít.
Az adagolóból az előírt mennyiségű kézfertőtlenítő szert a tenyerünkbe adagoljuk és a behatási idő (fél
perc vagy 1 perc) a kézfej bőrébe dörzsöljük. A bedörzsölés időtartama alatt a kezeket, alkart víz ne érje,
mert a fertőtlenítőszer hígításával gyengül a hatása! A behatási idő után a készítményt a bőr felületéről folyó
meleg vízzel alaposan leöblítjük. Papír vagy váltott textiltörölközővel a kezeket megszárítjuk

ADRIÉBÓL
Minden beavatkozás előtt és után mosunk, fertőtlenítünk kezet!
Egyfázisú kézmosás: Fertőtlenítő kézmosás

Amikor antimikrobiális hatóanyagot és tenzidet tartalmazó kézfertőtlenítő készítménnyel
bedörzsölve a bőr felületén lévő átmenetei mikroflóra elpusztításával egy időben feloldjuk és
eltávolítjuk a kezeken és az alkarokon lévő szennyeződést

A higiénés kézmosó szerek (általában fertőtlenítő hatású folyékony szappanok) az ún.
egyfázisú kézfertőtlenítő szerek csoportjába tartoznak. Antimikrobiális hatóanyagon kívül
szennyoldó, szennyeltávolító hatású tenzidet és bőrvédő adalékanyagot is tartalmaz.

Előnyük, hogy a kézfertőtlenítés behatási ideje alatt a bőr felületén lévő átmeneti
(tranzitórikus) mikroflóra elpusztításán kívül feloldják a bőr felszínén lévő szennyeződéseket és a
készítmény leöblítésekor a szennyeződések eltávolíthatók.

20/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

Így a kéz/ alkar fertőtlenítése és megtisztítása egy időben, egy munkafázisban
elvégezhető

21/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis
Műveleti sorrend:

az adagolóból az előírt mennyisséget juttatjuk a száraz kezekre

nedvesítsük be a kezeket és képezzünk habot belőle

kulcsoljuk össze a jobb és bal kéz ujjainak belső felszínét

alaposan mossuk át ujjbegyeinket

dörzsöljük bal hüvelykujjunkat a jobb tenyérbe és fordítva

ujjbegyeinkkel dörzsöljük át a jobb, illetve a bal tenyér felszínét

a kezeket alaposan öblítsük le

kézszárítás papírtörölköző vagy kézmosásonként váltott textil kéztörlő

22/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

11. feladat
Munkahelyére tanuló érkezik gyakorlatra. Mutassa be a rendelőben a kezelőasztal felületének
fertőtlenítését.
– a fertőzés terjedési módja, testváladékok, mint fertőző források (7. feladat)
– a fertőtlenítés módszerei, eszközei

A fertőzés terjedési módja, testváladékok, mint fertőző
források
Fertőzésről akkor beszélünk, ha a kórokozó behatolt a szervezetbe és ott megtelepedve elszaporodott.
Ahhoz hogy fertőzés jöjjön létre három tényező szükséges: fertőző forrás, a fertőzés terjedésének
lehetősége, és a fogékony emberi szervezet.

Terjedési módok:
a) Fertőzés közvetlen érintkezés útján
A kórokozó a fertőzött szervezetből közvetítő közeg nélkül kerül egy másik ember szervezetébe. /pl.
kézfogás, szexuális érintkezés, állatharapás stb./
b) Fertőzés közvetett terjedési módokkal:

cseppfertőzés: ha a fertőzött szervezetből a kórokozó a légutakon át a
levegőben, és onnan belégzéssel egy másik ember szervezetébe kerül. A cseppek
fertőzőképességét meghatározza a kórokozók száma és ellenálló képessége

Víz által terjesztett fertőzések: elsősorban bélfertőzések terjedhetnek
ezen az úton /pl. salmonellosis, dysenteria stb./

Élelmiszerek által: Az élelmiszerek a termelés, a feldolgozás, a tárolás és
forgalomba hozatal, továbbá a konyhai elkészítés és tálalás alkalmával fertőződhetnek a dolgozó
embertől, a beteg, illetve fertőzött állattól vagy a környezettől. Lehetnek ételfertőzések és
ételmérgezések / az utóbbit vegyi anyag vagy baktériumtoxin okozza/

Tárgyak közvetítésével: A kórokozók a beteg különböző váladékaival
különböző tárgyakra jutnak. Fertőzést terjesztő szerepük a kórokozó virulenciájától,
rezisztenciájától és a tárgy használatának módjától függ.

Nosocomiális fertőzések: az egészségügyi ellátás során keletkező
fertőzések

Talaj közvetítésével: A bélfertőzések kórokozói különböző utakon /pl. víz,
nyersen fogyasztott zöldségek stb./ kerülhetnek be az emberi szervezetbe. Fontos szerepe van a
gázgangréna és a tetanusz kialakulásában is.

Intrauterin fertőzés: Az anya fertőződése következtében a magzat több
úton is fertőződhet: transzplacentarisan, vagyis a méhlepényen keresztül a véráram útján / ez a
leggyakoribb/, a szülőutakból a magzatburokra való átterjedéssel, a szülés folyamán a
szülőutakban található vírusokkal, baktériumokkal történő közvetlen érintkezés, vagy aspiráció
útján /pl. rubeola, toxoplasmosis, szifilisz, hepatitis-B vírus, HIV-vírus stb./. A magzati
következmények általában a méhen belüli fertőzés időpontjától függenek.

Rovarok és rágcsálók által terjesztett fertőzések

23/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

A fertőzések terjedési módjai, testváladékok, mint fertőzőforrások:
A tbc cseppfertőzéssel terjed, azaz úgy, hogy tbc-ben szenvedő emberek tüdejéből kerül ki, amikor
köhögnek, tüsszentenek, beszélnek vagy köpnek. Csak azok fertőznek, akiken már kitört a betegség, a
látensek nem. A tuberkulózis azonban nemcsak a légzőszervek útján terjedhet.
Terjedési utak feljegyzett, vagy elvi lehetőségei:

Légzés: fertőzött levegő

Táplálkozás: fertőzött étel, ital (például víz/tej)

Hematológiai: fertőzött injekciós tű, orvosi műszer, tetováló vagy akupunktúrás tű, vér, stb.

Szervátültetés

Szexuális kapcsolat (száj/nemi szervek)

Nyílt seb

Szoptatás: anyáról csecsemőre

Terhesség: anyáról embrióra urológiai, vagy méhfertőzés útján

A testváladékok, mint fertőző források









Nagy fertőzési kockázatot jelent: vér
Bármilyen testváladék, ha látható szennyeződést tartalmaz.
Potenciálisan fertőző testfolyadékok: ízületi folyadék, magzatvíz, sperma, hüvelyváladék.
Nem jelent fertőzési kockázatot: széklet, vizelet, orrváladék, nyál, köpet, izzadtság, kivéve, ha
ezek vért tartalmaznak.
többszörösen vizsgált vérkészítmények
gumikesztyű használata
tűcsere program
fertőzött (és nem fertőzött) széklettel és vizelettel való érintkezés elkerülése
ivóvíz gyakori fertőtlenítése
invazív beavatkozásoknál az aszepszis betartása

A fertőtlenítés módszerei, eszközei
(7. feladat)
Eszközei: hideg desztillált víz, hidrogén - peroxid, gumikesztyű steril, steril kötszerek, vesetál steril, steril.
gézlapok
Módszerei: átmosás, fertőtlenítő lemosás, fertőtlenítő letörlés

ADRIÉBÓL
Terjedési módok:
a) Fertőzés közvetlen érintkezés útján
A kórokozó a fertőzött szervezetből közvetítő közeg nélkül kerül egy másik ember szervezetébe. /pl.
kézfogás, szexuális érintkezés, állatharapás stb./
b) Fertőzés közvetett terjedési módokkal:

cseppfertőzés: ha a fertőzött szervezetből a kórokozó a légutakon át a levegőben, és
onnan belégzéssel egy másik ember szervezetébe kerül. A cseppek fertőzőképességét
meghatározza a kórokozók száma és ellenálló képessége

Víz által terjesztett fertőzések: elsősorban bélfertőzések terjedhetnek ezen az úton /pl.
salmonellosis, dysenteria stb./

Élelmiszerek által: Az élelmiszerek a termelés, a feldolgozás, a tárolás és
forgalombahozatal, továbbá a konyhai elkészítés és tálalás alkalmával fertőződhetnek a dolgozó
embertől, a beteg, illetve fertőzött állattól vagy a környezettől. Lehetnek ételfertőzések és
ételmérgezések / az utóbbit vegyi anyag vagy baktériumtoxin okozza/

Tárgyak közvetítésével: A kórokozók a beteg különböző váladékaival különböző
tárgyakra jutnak. Fertőzést terjesztő szerepük a kórokozó virulenciájától, rezisztenciájától és a
tárgy használatának módjától függ.
Nosocomiális fertőzések: az egészségügyi ellátás során keletkező fertőzések
24/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

Talaj közvetítésével: A bélfertőzések kórokozói különböző utakon /pl. víz, nyersen
fogyasztott zöldségek stb./ kerülhetnek be az emberi szervezetbe. Fontos szerepe van a
gázgangréna és a tetanusz kialakulásában is.
Intrauterin fertőzés: Az anya fertőződése következtében a magzat több úton is
fertőződhet: transzplacentarisan, vagyis a méhlepényen keresztül a véráram útján / ez a
leggyakoribb/, a szülőutakból a magzatburokra való átterjedéssel, a szülés folyamán a szülőutakban
található vírusokkal, baktériumokkal történő közvetlen érintkezés, vagy aspiráció útján /pl. rubeola,
toxoplasmosis, szifilisz, hepatitis-B vírus, HIV-vírus stb./. A magzati következmények általában a
méhen belüli fertőzés időpontjától függenek.
Rovarok és rágcsálók által terjesztett fertőzések

A fertőzések terjedési módjai, testváladékok, mint fertőzőforrások
Testváladékok, mint fertőző források:

Nagy fertőzési kockázatot jelent: vér

Bármilyen testváladék, ha látható szennyeződést tartalmaz.

Potenciálisan fertőző testfolyadékok: Liquor, ízületi folyadék, magzatvíz, sperma,
hüvelyváladék.

Nem jelent fertőzési kockázatot: széklet, vizelet, orrváladék, nyál, köpet, izzadtság, kivéve,
ha ezek vért tartalmaznak.
A fertőtlenítés eszközei, módszerei:
Eszközei: bőr,
nyálkahártya
fertőtlenítő
szerek,
felület,
műszer/eszközfertőtlenítő
Kézfertőtlenítő szerek

Higiénés kézfertőtlenítők

Műtéti kézfertőtlenítők

Bőrfertőtlenítő szerek

Nyálkahártya fertőtlenítők

Felületfertőtlenítő szerek

Műszer- és eszközfertőtlenítők

Sporocid hatású fertőtlenítők

Fogászati műszer- és eszközfertőtlenítők

Endoszkóp-fertőtlenítők

Inkubátor fertőtlenítők

Dializáló-készülék fertőtlenítőszerek

Váladék-fertőtlenítőszerek

Speciális alkalmazási területű fertőtlenítők

Fertőtlenítő hatású textília-áztató és mosószerek

szerek

Kezelőasztal fertőtlenítése: fertőtlenítőszeres letörléssel. A felületfertőtlenítéshez, széles antimikrobiális
spektrummal rendelkező fertőtlenítőszerrel átitatott kendők alkalmazása a javasolt.

25/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

12. feladat
Végezze el a foghúzás után használt eszközök, műszerek fertőtlenítését!
– a fertőzések megelőzésének módja
– a fertőtlenítés formái
– a fertőtlenítés, tisztítás módjai, eszközei

A fertőzések megelőzésének módja
A fertőzések megelőzésének módjai, eszközei:
Személyi higiéné: kézmosás! - fertőzések terjedésének megakadályozása.

Szennyező tevékenység után, étkezés, étkeztetés, gyógyszerelés előtt, WC használat után, minden tiszta
munka elvégzése előtt… stb. kezet kell mosni!
Cél: a kéz bőrfelületén lévő átmeneti mikroflóra elpusztítása, inaktiválása, a fertőzési lánc megszakítása.
Környezeti
higiéné: étkezőasztal,
ágynemű, konyha, edények, felületek, evőeszközök,
mellékhelyiségek tisztasága.

Vérrel, váladékokkal terjedőknél: szexuális magatartás, kábítószer élvezet

Tisztítószereken kívül fertőtlenítő hatású szereket is használjunk.

A seb bekötése. (Aszepszis antiszepszis szabályainak betartása.)

specifikus védekezés: gyógyszerek, védőoltás

Szövődmények megelőzésének fontossága:
A krónikus sebekben kialakuló bakteriális infekció hátráltatja a sebgyógyulást. A fertőzés következtében
a seb gyógyulása lelassul vagy lehetetlenné válik. A baktériumok elszaporodása következtében a szövetek a
seb alapon elhalnak, a seb mélyebbé válik, a környékre terjedő szövetelhalás fokozatosan nagyobbítja a
sebet.

A fertőtlenítés formái

Fertőtlenítés (dezinfekció): minden olyan eljárás, amely az élő szervezetből – az ún. fertőző
forrásból – a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőző képességük
megszüntetésére irányul.
Folyamatos fertőtlenítés: a fertőtlenítésnek az a formája, amelyet a fertőző beteg szervezetéből
folyamatosan vagy szakaszosan kikerülő kórokozók elpusztítása céljából a fertőzőképesség egész
ideje alatt folyamatosan végezni kell.
Zárófertőtlenítés: a fertőtlenítésnek az a formája, amely a fertőző beteg ún. mikrobiológiai
gyógyulása a fertőzőképességének megszűnése, elszállítása, elhalálozása után a környezetben
visszamaradt kórokozók elpusztítására szolgál.
Megelőző fertőtlenítés: fertőzés terjesztése szempontjából a folytatott tevékenységből eredően
különösen veszélyes – jogszabályban meghatározott – helyeken, járműveken, valamint anyagok és
tárgyak meghatározott áruk előállításával, szállításával, forgalmazásával kapcsolatos tevékenység
megelőző célzattal történő fertőtlenítése, függetlenül attól, hogy adott helyen, helyiségben és időben
van-e fertőző beteg vagy nincs.

26/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

A fertőtlenítés, tisztítás módjai, eszközei
Módjai

Fizikai
Kémiai
Kombinált
Speciális




Fizikai



Fogalma: Fizikai fertőtlenítő eljárásnak nevezzük azokat a módszereket, amelyek
alkalmazása során – leggyakrabban hőenergiával, vagy nem-ionizáló sugárzással - pusztítjuk el,
illetve inaktiváljuk a patogén mikroorganizmusokat
A fertőtlenítés lényege: alkalmazott hőenergia, vagy sugárzó energia kontaktusba kerüljön a
mikroorganizmusokkal, és meghatározott ideig fenn is maradjon
Nagy részben hőhatás, kisebb részben a nem ionizáló (UV, ibolyántúli) sugárzás
antimikrobális hatásán alapulnak
A hőhatáson alapuló eljárások részben speciális térben, magas hőmérsékleten (800-1000 C
fok) történő elégetésen, részben zárt térben lévő vízgőzből felszabaduló rejtett hőenergia mikrobaölő
hatásán alapulnak
Eszközök, anyagok, módok:
 Fertőtlenítés elégetéssel
 Fertőtlenítés kifőzéssel (forralás)
 Fertőtlenítés vízgőzzel
 Fertőtlenítés nem ionizáló sugárzással

Kémiai


Fogalma: Kémiai fertőtlenítő eljárásoknak nevezzük azokat a módszereket, amelyek
alkalmazása során antimikrobális hatású kémiai anyagokkal pusztítjuk el a mikroorganizmusokat
Lényege, hogy az előírt koncentrációjú fertőtlenítőszer közvetlen kontaktusba
kerüljön a mikroorganizmusokkal és ez fenn is maradjon.
Speciális kémiai anyagok (dezinficiensek - fertőtlenítőszerek) mikroorganizmusokat ölő
hatásán alapulnak
Eszközük, anyagok, módok:










dezinficiens oldatokkal
lemosással
permetezéssel
beáztatással
letörléssel
átkeféléssel
elegyítéssel
dezinficiens habbal
mésztej oldattal (meszelés)
gázokkal

27/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis
Kombinált fertőtlenítő eljárások


Fogalma, lényege: Azok a módszerek, amelyek alkalmazása során a fizikai és kémiai
ágenseket egyidejűleg alkalmazzuk, és így pusztítjuk el a mikroorganizmusokat
A fizikai és kémiai hatást együttesen alkalmazzuk, mechanikai hatással kiegészítve
Az eljárásra jellemző, hogy az alkalmazott fizikai és kémiai hatásnak önmagában nincs
mikrobaölő hatása, csak a két hatás együttesen fejti ki a megkívánt antimikrobiális effektust
Kórházakban általában: fertőtlenítő mosást (textíliák, kivéve műtéti); fertőtlenítő mosogatást
(evőeszköz, étkészletek); fertőtlenítő takarítást alkalmazzák

Speciális fertőtlenítő eljárások






azok a módszerek , amelyek személyek kezeinek, részleges vagy teljes testfelületének
fertőtlenítésére
a fertőző beteg környezetében, az egyes fertőző betegségek előfordulása esetén
különleges járványügyi eseményeknél (bioterrorizmus), havária helyzetekben
a betegellátásban nem sterilen alkalmazott műszerek, berendezések fertőtlenítésére
alkalmasak
hasonlítanak a kombinált eljárásokra, ezeket a hatásokat alkalmazzák, azonban abban
különböznek, hogy egy-egy adott eszköz, műszer, anyag, objektum fertőtlenítésére szolgálnak
külön speciális módszercsoportot képeznek a személyi fertőtlenítő eljárások
Csoportjai:

személyi fertőtlenítő eljárások

járványügyi gyakorlatban a fertőző beteg környezetében alkalmazható fertőtlenítő eljárás

különleges járványügyi helyzetekben alkalmazható fertőtlenítő eljárások

a betegellátásban nem sterilen alkalmazott műszerek, berendezések, hulladékok
fertőtlenítésére alkalmazható fertőtlenítő eljárások

ADRIÉBÓL
I. Eszközök előkészítése fertőtlenítéshez:

a váladékos eszközökről/ -ből a váladékot
műszerfertőtlenítőbe helyezzük

előáztatás  áztatás  előmosás  mosás

letisztítjuk

fertőtlenítőoldatba/

1.) gyűjtés:
szárazgyűjtés: keretes műszerledobóba, vagy műszertálcára kerülnek, és viszik
a tisztítás, fertőtlenítés helyére. Hátrány: testváladékok rászáradnak nehezen távolítható el

nedves gyűjtés: az erre acélra odakészített edényzetbe, konténerbe kerülnek,
melyek MŰSZERTISZTÍTÓ OLDATOT tartalmaznak
2.) a gyűjtést követően le kell öblíteni 
3.) majd fertőtleníteni, sterilezni küldeni

A száraz gyűjtés lényege hogy a betegellátás során a csak erre a célra szolgáló műszerledobóba
kerülnek és a beavatkozás végén vagy hosszabb műtét közben is viszik a tisztítás fertőtlenítés helyére.
Nedves gyűjtés lényege hogy a kötözéseknél, műtéteknél, beavatkozásoknál alkalmazott eszközök,
műszerek használat után azonnal az e célra odakészített edényzetbe kerülnek, melynek műszertisztító
oldatot tartalmaznak. Az ollót, peánt, és a kohert szétnyitva kell az oldatba helyezni!
Öblítés: 30°C foknál melegebb folyóvízzel való alapos leöblítés.
II. Tisztítás, fertőtlenítés:
Célja: Az eszközön, műszereken visszamaradt szennyeződéseket kémiai és mechanikai módszerek
kombinált alkalmazásával eltávolítani majd fertőtlenítő oldatba helyezés.

28/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis
Gépi tisztítás
A műszermosogató, illetve ultrahangos műszermosogató gépeket a gyártó előírása szerint kell
üzemeltetni. Műszermosogató berendezésekben termodezinfekciós, illetve kemo-termodezinfekciós
műszertisztítást lehet alkalmazni.
Kézi tisztítás/fertőtlenítés
Kézi tisztítás/fertőtlenítés esetén az ún. egyfázisú fertőtlenítőszerek alkalmazása javasolt. Az egyfázisú
eszközfertőtlenítő szerek a fertőtlenítő hatás mellett tisztító hatással is rendelkeznek. A leöblített eszközöket,
műszereket ún. egyfázisú műszerfertőtlenítő szer előírt koncentrációjú oldatába kell helyezni az előírt
behatási ideig, majd ugyanebben az oldatban csak erre a célra alkalmazott műszerkefe, vagy egyéb eszköz
segítségével kell mechanikusan is megtisztítani. A tisztítandó eszközök az oldatot csak 2/3 részben töltsék ki
és azokat az oldat ellepje. Kézi tisztítás/fertőtlenítésre 30°C-nál melegebb víz alkalmazása nem javasolt.
Tisztítás után az eszközöket folyó meleg vízzel alaposan le kell öblíteni, majd szárítani.
Kézi eszközfertőtlenítésre széles antimikrobiális hatásspektrummal rendelkező eszközfertőtlenítő szert
kell alkalmazni (baktericid, fungicid, virucid, tuberkulocid/mycobaktericid hatással is rendelkezzen a
fertőtlenítőszer).

29/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

13. feladat
A rendelőben Ön általános fertőtlenítést végez. Mutassa be a gyógyszerek tárolására használatos
szekrények fertőtlenítését.
– a fertőzések megelőzésének módjai (12.-ben is)
– a fertőtlenítés formái (12.)
– a fertőtlenítés, tisztítás módjai, eszközei (12.)

A fertőzések megelőzésének módjai
A fertőzések megelőzésének módjai, eszközei:
Személyi higiéné: kézmosás! - fertőzések terjedésének megakadályozása.

Szennyező tevékenység után, étkezés, étkeztetés, gyógyszerelés előtt, WC használat után, minden tiszta
munka elvégzése előtt… stb. kezet kell mosni!
Cél: a kéz bőrfelületén lévő átmeneti mikroflóra elpusztítása, inaktiválása, a fertőzési lánc megszakítása.
Környezeti
higiéné: étkezőasztal,
ágynemű, konyha, edények, felületek, evőeszközök,
mellékhelyiségek tisztasága.

Vérrel, váladékokkal terjedőknél: szexuális magatartás, kábítószer élvezet

Tisztítószereken kívül fertőtlenítő hatású szereket is használjunk.

A seb bekötése. (Aszepszis antiszepszis szabályainak betartása.)

specifikus védekezés: gyógyszerek, védőoltás

Szövődmények megelőzésének fontossága:
A krónikus sebekben kialakuló bakteriális infekció hátráltatja a sebgyógyulást. A fertőzés következtében
a seb gyógyulása lelassul vagy lehetetlenné válik. A baktériumok elszaporodása következtében a szövetek a
seb alapon elhalnak, a seb mélyebbé válik, a környékre terjedő szövetelhalás fokozatosan nagyobbítja a
sebet.

A fertőtlenítés formái

Fertőtlenítés (dezinfekció): minden olyan eljárás, amely az élő szervezetből – az ún. fertőző
forrásból – a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőző képességük
megszüntetésére irányul.
Folyamatos fertőtlenítés: a fertőtlenítésnek az a formája, amelyet a fertőző beteg szervezetéből
folyamatosan vagy szakaszosan kikerülő kórokozók elpusztítása céljából a fertőzőképesség egész
ideje alatt folyamatosan végezni kell.
Zárófertőtlenítés: a fertőtlenítésnek az a formája, amely a fertőző beteg ún. mikrobiológiai
gyógyulása a fertőzőképességének megszűnése, elszállítása, elhalálozása után a környezetben
visszamaradt kórokozók elpusztítására szolgál.
Megelőző fertőtlenítés: fertőzés terjesztése szempontjából a folytatott tevékenységből eredően
különösen veszélyes – jogszabályban meghatározott – helyeken, járműveken, valamint anyagok és
tárgyak meghatározott áruk előállításával, szállításával, forgalmazásával kapcsolatos tevékenység
megelőző célzattal történő fertőtlenítése, függetlenül attól, hogy adott helyen, helyiségben és időben
van-e fertőző beteg vagy nincs.

30/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

A fertőtlenítés, tisztítás módjai, eszközei
Módjai

Fizikai
Kémiai
Kombinált
Speciális




Fizikai



Fogalma: Fizikai fertőtlenítő eljárásnak nevezzük azokat a módszereket, amelyek
alkalmazása során – leggyakrabban hőenergiával, vagy nem-ionizáló sugárzással - pusztítjuk el,
illetve inaktiváljuk a patogén mikroorganizmusokat
A fertőtlenítés lényege: alkalmazott hőenergia, vagy sugárzó energia kontaktusba kerüljön a
mikroorganizmusokkal, és meghatározott ideig fenn is maradjon
Nagy részben hőhatás, kisebb részben a nem ionizáló (UV, ibolyántúli) sugárzás
antimikrobális hatásán alapulnak
A hőhatáson alapuló eljárások részben speciális térben, magas hőmérsékleten (800-1000 C
fok) történő elégetésen, részben zárt térben lévő vízgőzből felszabaduló rejtett hőenergia mikrobaölő
hatásán alapulnak
Eszközök, anyagok, módok:
 Fertőtlenítés elégetéssel
 Fertőtlenítés kifőzéssel (forralás)
 Fertőtlenítés vízgőzzel
 Fertőtlenítés nem ionizáló sugárzással

Kémiai


Fogalma: Kémiai fertőtlenítő eljárásoknak nevezzük azokat a módszereket, amelyek
alkalmazása során antimikrobális hatású kémiai anyagokkal pusztítjuk el a mikroorganizmusokat
Lényege, hogy az előírt koncentrációjú fertőtlenítőszer közvetlen kontaktusba
kerüljön a mikroorganizmusokkal és ez fenn is maradjon.
Speciális kémiai anyagok (dezinficiensek - fertőtlenítőszerek) mikroorganizmusokat ölő
hatásán alapulnak
Eszközük, anyagok, módok:










dezinficiens oldatokkal
lemosással
permetezéssel
beáztatással
letörléssel
átkeféléssel
elegyítéssel
dezinficiens habbal
mésztej oldattal (meszelés)
gázokkal

31/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis
Kombinált fertőtlenítő eljárások


Fogalma, lényege: Azok a módszerek, amelyek alkalmazása során a fizikai és kémiai
ágenseket egyidejűleg alkalmazzuk, és így pusztítjuk el a mikroorganizmusokat
A fizikai és kémiai hatást együttesen alkalmazzuk, mechanikai hatással kiegészítve
Az eljárásra jellemző, hogy az alkalmazott fizikai és kémiai hatásnak önmagában nincs
mikrobaölő hatása, csak a két hatás együttesen fejti ki a megkívánt antimikrobiális effektust
Kórházakban általában: fertőtlenítő mosást (textíliák, kivéve műtéti); fertőtlenítő mosogatást
(evőeszköz, étkészletek); fertőtlenítő takarítást alkalmazzák

Speciális fertőtlenítő eljárások






azok a módszerek , amelyek személyek kezeinek, részleges vagy teljes testfelületének
fertőtlenítésére
a fertőző beteg környezetében, az egyes fertőző betegségek előfordulása esetén
különleges járványügyi eseményeknél (bioterrorizmus), havária helyzetekben
a betegellátásban nem sterilen alkalmazott műszerek, berendezések fertőtlenítésére
alkalmasak
hasonlítanak a kombinált eljárásokra, ezeket a hatásokat alkalmazzák, azonban abban
különböznek, hogy egy-egy adott eszköz, műszer, anyag, objektum fertőtlenítésére szolgálnak
külön speciális módszercsoportot képeznek a személyi fertőtlenítő eljárások
Csoportjai:

személyi fertőtlenítő eljárások

járványügyi gyakorlatban a fertőző beteg környezetében alkalmazható fertőtlenítő eljárás

különleges járványügyi helyzetekben alkalmazható fertőtlenítő eljárások

a betegellátásban nem sterilen alkalmazott műszerek, berendezések, hulladékok
fertőtlenítésére alkalmazható fertőtlenítő eljárások

32/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

14. feladat
Mutassa be a munkája során használt eszközök, műszerek fertőtlenítését!
– a fertőzések megelőzésének módjai (12. 13.)
– a fertőtlenítés formái (12. 13.)
– fertőtlenítés, tisztítás módjai, eszközei (12. 13.)
– a higiénét biztosító kémiai, fizikai eljárások, módszerek

A fertőzések megelőzésének módjai
A fertőzések megelőzésének módjai, eszközei:
Személyi higiéné: kézmosás! - fertőzések terjedésének megakadályozása.

Szennyező tevékenység után, étkezés, étkeztetés, gyógyszerelés előtt, WC használat után, minden tiszta
munka elvégzése előtt… stb. kezet kell mosni!
Cél: a kéz bőrfelületén lévő átmeneti mikroflóra elpusztítása, inaktiválása, a fertőzési lánc megszakítása.
Környezeti
higiéné: étkezőasztal,
ágynemű, konyha, edények, felületek, evőeszközök,
mellékhelyiségek tisztasága.

Vérrel, váladékokkal terjedőknél: szexuális magatartás, kábítószer élvezet

Tisztítószereken kívül fertőtlenítő hatású szereket is használjunk.

A seb bekötése. (Aszepszis antiszepszis szabályainak betartása.)

specifikus védekezés: gyógyszerek, védőoltás

Szövődmények megelőzésének fontossága:
A krónikus sebekben kialakuló bakteriális infekció hátráltatja a sebgyógyulást. A fertőzés következtében
a seb gyógyulása lelassul vagy lehetetlenné válik. A baktériumok elszaporodása következtében a szövetek a
seb alapon elhalnak, a seb mélyebbé válik, a környékre terjedő szövetelhalás fokozatosan nagyobbítja a
sebet.

A fertőtlenítés formái

Fertőtlenítés (dezinfekció): minden olyan eljárás, amely az élő szervezetből – az ún. fertőző
forrásból – a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőző képességük
megszüntetésére irányul.
A fertőzés terjedésének megelőzésénél igen fontos láncszem a terjedés megakadályozása, melyet a
külső környezetben lévő kórokozók elpusztításával érhetünk el. A fertőző betegségek
megelőzésének kiemelten fontos prevencióját képezi a fertőtlenítés (dezinfekció). A fertőtlenítés
fogalmába tartozik minden olyan eljárás, mely a fertőző forrásból a külső környezetbe kikerült
kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőzőképességük megszüntetésére irányul.
Folyamatos fertőtlenítés: a fertőtlenítésnek az a formája, amelyet a fertőző beteg szervezetéből
folyamatosan vagy szakaszosan kikerülő kórokozók elpusztítása céljából a fertőzőképesség egész
ideje alatt folyamatosan végezni kell.
Zárófertőtlenítés: a fertőtlenítésnek az a formája, amely a fertőző beteg ún. mikrobiológiai
gyógyulása a fertőzőképességének megszűnése, elszállítása, elhalálozása után a környezetben
visszamaradt kórokozók elpusztítására szolgál.
Megelőző fertőtlenítés: fertőzés terjesztése szempontjából a folytatott tevékenységből eredően
különösen veszélyes – jogszabályban meghatározott – helyeken, járműveken, valamint anyagok és
tárgyak meghatározott áruk előállításával, szállításával, forgalmazásával kapcsolatos tevékenység
megelőző célzattal történő fertőtlenítése, függetlenül attól, hogy adott helyen, helyiségben és időben
van-e fertőző beteg vagy nincs.
33/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

Fertőtlenítés, tisztítás módjai, eszközei
Módjai

Fizikai
Kémiai
Kombinált
Speciális




Fizikai
Lsd. lentebb
Kémiai
Lsd. lentebb
Kombinált fertőtlenítő eljárások


Fogalma, lényege: Azok a módszerek, amelyek alkalmazása során a fizikai és kémiai
ágenseket egyidejűleg alkalmazzuk, és így pusztítjuk el a mikroorganizmusokat
A fizikai és kémiai hatást együttesen alkalmazzuk, mechanikai hatással kiegészítve
Az eljárásra jellemző, hogy az alkalmazott fizikai és kémiai hatásnak önmagában nincs
mikrobaölő hatása, csak a két hatás együttesen fejti ki a megkívánt antimikrobiális effektust
Kórházakban általában: fertőtlenítő mosást (textíliák, kivéve műtéti); fertőtlenítő mosogatást
(evőeszköz, étkészletek); fertőtlenítő takarítást alkalmazzák

Speciális fertőtlenítő eljárások






azok a módszerek , amelyek személyek kezeinek, részleges vagy teljes testfelületének
fertőtlenítésére
a fertőző beteg környezetében, az egyes fertőző betegségek előfordulása esetén
különleges járványügyi eseményeknél (bioterrorizmus), havária helyzetekben
a betegellátásban nem sterilen alkalmazott műszerek, berendezések fertőtlenítésére
alkalmasak
hasonlítanak a kombinált eljárásokra, ezeket a hatásokat alkalmazzák, azonban abban
különböznek, hogy egy-egy adott eszköz, műszer, anyag, objektum fertőtlenítésére szolgálnak
külön speciális módszercsoportot képeznek a személyi fertőtlenítő eljárások
Csoportjai:

személyi fertőtlenítő eljárások

járványügyi gyakorlatban a fertőző beteg környezetében alkalmazható fertőtlenítő eljárás

különleges járványügyi helyzetekben alkalmazható fertőtlenítő eljárások

a betegellátásban nem sterilen alkalmazott műszerek, berendezések, hulladékok
fertőtlenítésére alkalmazható fertőtlenítő eljárások

34/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

A higiénét biztosító kémiai, fizikai eljárások, módszerek
Fizikai fertőtlenítő eljárások

Fizikai fertőtlenítő eljárásnak nevezzük azokat a módszereket, amelyek alkalmazása során –
leggyakrabban hőenergiával, vagy nem-ionizáló sugárzással - pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a
patogén mikroorganizmusokat

A fertőtlenítés lényege: alkalmazott hőenergia, vagy sugárzó energia kontaktusba kerüljön a
mikroorganizmusokkal, és meghatározott ideig fenn is maradjon

A patogén mikroorganizmusok azonban mindig valamilyen váladékkal kerülnek a külvilágba,
és ez jelentős védelmet nyújt a fertőtlenítő hatással szemben.

Ezért a legtöbb fizikai fertőtlenítési módszer hatásossága a szerves anyagokat tartalmazó
közeg jelenlétében csökken.




A fizikai hatáson alapuló fertőtlenítő eljárások effektusát speciális tényezők is befolyásolják:
a fizikai ágens milyensége
a fertőtlenítendő anyag milyensége
a fertőtlenítendő anyag töménysége

A fizikai ágens milyensége



Alapvetően befolyásolja a fertőtlenítés eredményességét
A legáltalánosabban alkalmazott módszer a nedves hő, melyet

forrásban lévő víz

túlnyomásos gőz formájában alkalmazunk

nedves hő hatására a mikroorganizmusok fehérje tartalma kicsapódik
A nem ionizáló sugárzás fertőtlenítő hatása a sugáradag függvénye, ami csak a besugárzott
felületeken lévő mikroorganizmusokra hatásos.
Ezeken kívül jelentős szerepet tölt be a száraz hővel, égetéssel történő fertőtlenítés. Ezzel a
módszerrel elsősorban szerves hulladékokat ártalmatlanítunk

A fertőtlenítendő anyag milyensége

Hőenergiával való fertőtlenítéskor igen fontos, hogy a fertőtlenítésre kerülő anyag milyen hővezető
tulajdonsággal rendelkezik (a jó hővezető anyag hamar átveszi, felmelegszik a kívánt hőmérsékletre
és hamar bekövetkezik a dezinfekció)
Ultraibolya sugárzásnál sima, pórusmentes felületre van szükség, ilyenkor rövidebb behatási idő
szükséges

A fertőtlenítendő anyag tömege


Adott munkatérbe behelyezett kis tömegű anyag felmelegítéséhez kevesebb hőenergia szükséges,
mint nagyobb tömeghez
A felület kiterjedése is befolyásolja a fertőtlenítő hatást
35/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

Fizikai fertőtlenítési eljárások



Fertőtlenítés elégetéssel
Fertőtlenítés kifőzéssel (forralás)
Fertőtlenítés vízgőzzel
Fertőtlenítés nem ionizáló sugárzással

Elégetés




A száraz hővel történő fertőtlenítés egyik legegyszerűbb formája (környezetvédelmi előírások
betartása)
Az elégetés teljes antimokrobiális (baktericid, mykobaktericid, fungicid, virucid, sporicid, paraziticid)
hatású eljárás
Követelmény:a megsemmisítendő anyag hőmérséklete 800-1200 C legyen
Elégetéssel fertőtleníthetők: betegellátó intézmények veszélyes, fertőző hulladékai, értéktelen
tárgyak, eszközök.
Csak az erre a célra kijelölt égető rendszerben történik a folyamat (engedélyek)

Kifőzés





Kifőzéssel csupán a baktériumok vegetatív alakja, a vírusok egy része, néhány gombafaj pusztítható
csak el
Ezért a kifőzést sterilizálási célra alkalmazni szigorúan tilos!
Fertőtleníthetők: testszövettel, nyálkahártyával nem érintkező műszerek, fémeszközök, evőeszköz,
konyhai edényzet
Végrehajtás: fertőtlenítés előtt a műszereket, eszközöket detergens oldattal meg kell tisztítani.
Tisztítás után leöblítjük az eszközöket, majd egy olyan méretű edénybe helyezzük, amelyben lazán
elhelyezkedhetnek, és a víz kb. 2 ujjnyi rétegben borítsa ezeket.
Általában csapvizet használunk, eszközök, műszerek kifőzéséhez desztillált vizet.
A víz felforralásától kell a behatási időt számítani.
Behatási idő: egységesen 30 perc

Vízgőz








A gőzfertőtlenítés az egyike a legbiztonságosabb fertőtlenítő eljárásnak
Mindig áramló gőzt használunk, aminek folyamatosan át kell járnia a fertőtlenítendő anyagokat
A munkatér megtöltésénél ügyelni kell az anyagok lazán történő elhelyezésére
Váladékkal szennyezett textíliákat (pl. vér) nem szabad gőzben fertőtleníteni, mert az anyagok
foltossá válnak, és ezek utólag már nem távolíthatók el
Csak olyan berendezés használható, amelyek megfelelő műszaki és mikrobiológiai ellenőrző
vizsgálatokkal, valamint ÁNTSZ engedéllyel is rendelkeznek.
A mindennapi gyakorlatban a különböző típusú beépített fertőtlenítőgépekben történik.
Hatásspektruma: baktericid, sporicid, virucid, fungicid, paraziticid
Túlnyomásos gőzben fertőtleníthetők

X. anyagcsoport:nem mosható textíliák, ruházat, ágybetétek

XVIII. csoport: veszélyes hulladékok
A túlnyomásos gőzfertőtlenítő általános paraméterei
 előmelegítés (60 C, 20 perc)
 légtelenítés (10 perc)
36/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis
 fertőtlenítés 105 C, 30, ill. 45 perc –sporicid)
 szellőztetés (20 perc)

Gőzborotva



Makacs, nagyobb kiterjedésű, fertőző, felületi szennyeződés eltávolítására alkalmasak.
Speciális fúvókán keresztül forró 80-140 C, nagy nyomású gőzt fújnak ki a kezelendő felületre
Alkalmas:
 klíma berendezés szűrői
 helyiségek erősen szennyeződött, mosható padlózata
 járművek (hulladékgyűjtő kocsi) fertőtlenítésére

Nem-ionizáló sugárzás
Ez az eljárás csak mint kiegészítő eljárás alkalmazható
Főleg zárt terek légterének a fertőtlenítésére használjuk, a légtér csíraszámának csökkentésére
szolgál (germicid lámpa)
– A fertőtlenítés függ
 a mikrobák ellenálló képességétől
 a relatív nedvességtartalomtól
 hőmérséklet
 UV lámpák távolsága
– A helyiségfertőtlenítés történhet

Közvetett sugárzással

a légtér fertőtlenítésének legelterjedtebb módja
–közvetlen sugárzással

csak olyan helyiségben alkalmazható, ahol emberek nem tartózkodnak, vagy védőruházatot
viselnek

műtők, kötözők, aszeptikus helyiségek

a munka befejezését követően a helyiség felületeit, berendezéseit fertőtleníteni kell, majd
bekapcsoljuk a germicidlámpát

Kémiai fertőtlenítő eljárások




Kémiai fertőtlenítő eljárásoknak nevezzük azokat a módszereket, amelyek alkalmazása során
antimikrobális hatású kémiai anyagokkal pusztítjuk el a mikroorganizmusokat
Lényege, hogy az előírt koncentrációjú fertőtlenítőszer közvetlen kontaktusba kerüljön a
mikroorganizmusokkal és ez fenn is maradjon.
A patogén kórokozók valamilyen váladékkal kerülnek a környezetbe, és ez védelmet nyújt a
fertőtlenítőszerekkel szemben.
A kémiai hatáson alapuló fertőtlenítő eljárások effektusát befolyásoló speciális tényezők:
koncentráció
vegyhatás
szelektivitás
kapilláraktív hatás
mechanikus hatás
37/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis




A koncentráció egyik legfontosabb tényező (egy hígabb oldat hosszabb idő alatt, míg
egy tömény oldat rövidebb idő alatt fejti ki hatását)
vegyhatás: (savas, lúgos), a vegyhatás változásra a fertőtlenítőszerek elvesztik
hatásukat
szelektivitás:
egyes
fertőtlenítőszerek
nem
egyformán
hatásosak
egyes
mikroorganizmusokra
kapilláraktív hatás: a mikroorganizmusokat körülvevő szerves anyagok védő hatásának
feloldása, fellazítása
így a mikroorganizmus és a dezinficiens közvetlen kontaktusba kerül, ami a kémiai
fertőtlenítés alapfeltétele
vannak olyan készítmények, amelyek ún. felületaktív tulajdonsággal rendelkeznek
(tenzidek), ilyenkor egy fázisban elvégezhető a fertőtlenítés, ugyanis a szennyező anyag feloldása,
valamint a mikroorganizmusok elpusztítása egy munkafázisban létrejön
a felületaktív tulajdonsággal nem rendelkező dezinficiensek alkalmazása előtt a
szennyező anyagokat el kell távolítani, fel kell lazítani valamilyen tisztítószerrel, majd le kell
öblíteni (első munkafázis) és ez után következik a tényleges kémiai fertőtlenítés (második
munkafázis).

Kémiai fertőtlenítési módszerek
Fertőtlenítés









dezinficiens oldatokkal
lemosással
permetezéssel
beáztatással
letörléssel
átkeféléssel
elegyítéssel
dezinficiens habbal
mésztej oldattal (meszelés)
gázokkal

Fertőtlenítés dezinficiens oldatokkal

Alapfeltétel, hogy az oldószerben lévő antimikrobiális tulajdonságú hatóanyag a mikroorganizmusokkal
közvetlenül érintkezzen és ez a kontaktus az előírt behatási ideig fennmaradjon

38/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

Fertőtlenítés lemosással

Az az eljárás, amikor egybefüggő, tömör, vízálló felületekre, erre alkalmas eszközzel (pl.
szivaccsal) a fertőtlenítő oldatot rávisszük, és hagyjuk, hogy az oldat erre rászáradjon

Figyelembe kell venni a felületek minőségét, fertőzöttség mértékét
Fertőtleníthető

mosható padlóburkolatok, csempék, nyílászárók, lámpatestek

mosható felületű felszerelési tárgyak

váladékfelfogók

gumi és műanyageszközök

szállítóeszközök

gyerekjátékok

prion-nal fertőzött felületek
Alkalmazható szerek: Engedélyezett felületfertőtlenítők

Fertőtlenítés permetezéssel

Amikor a fertőtlenítő oldatot annak mechanikus porlasztásával juttatjuk a felületre

Permetezéssel összefüggő, nagy kiterjedésű felületek gyors, hatásos és gazdaságos
fertőtlenítése oldható meg
Permetezéssel fertőtleníthető

mosható padlóburkolat, felületek, berendezések, eszközök, szállítóeszközök

ködszerű permetezés: nem mosható padlóburkolat, felszerelési tárgyak, textíliák, úgy kell
permetezni, hogy a felületet csak igen vékonyan borítsa, a felületen az oldatnak nem szabad
megfolyni

áztatásos permetezés: addig permetezzük, amíg az oldat a felületet egységesen be nem
vonja

a fertőtlenítőszert letörölni nem szabad

légzésvédőben kell permetezni
Alkalmazható fertőtlenítőszer: engedélyezett felületfertőtlenítők

Fertőtlenítés beáztatással

Amikor a fertőtlenítendő eszközt, tárgyat a fertőtlenítőszer oldatába helyezzük és az előírt
behatási ideig tartjuk.

A behatási időn túli tárolás anyagkárosodáshoz vezethet
Fertőtleníthető

váladékfelfogó eszközök

gumi- és műanyag eszközök

mosható textíliák (ágynemű, ruházat)

takarítóeszközök, felszerelések

vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz készülékek

Végrehajtás: a fertőtlenítendő tárgyat, eszközt annak méretétől függő edényzetbe kell
helyezni, erre öntjük a fertőtlenítő oldatot, hogy teljesen ellepje, majd megforgatjuk az eszközöket
Alkalmazható fertőtlenítőszerek

felület fertőtlenítőszerek

fertőtlenítő hatású textil áztatószerek

fertőtlenítő hatású mosószerek

39/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

Fertőtlenítés letörléssel

amikor a fertőtlenítendő tömör felszínű tárgyakat, eszközöket dezinficiens oldattal átitatott
törlőruhával kezeljük

ebben az esetben a felületre vékony, ún. folyadékfilm formájában visszük fel az oldatot

ezt a módszert a fertőtlenítendő tárgy felületkiképzése miatt alkalmazzuk
fertőtleníthetők:

falfesték, nyílászárók

nem mosható padlóburkolatok

beavatkozásokhoz szükséges eszközök, műszerek

végrehajtás: a frissen elkészített fertőtlenítőoldatba textildarabot mártunk, enyhén
kinyomkodjuk, majd a felületet egyenletesen, jól átdörzsöljük, majd hagyjuk az oldatot rászáradni
alkalmazható szerek: felületfertőtlenítő szerek, fertőtlenítő kendők

Fertőtlenítés átkeféléssel



a nem mosható textíliát, anyagokat fertőtlenítő oldatba mártott kefével kezeljük
ez a módszer abban különbözik az előzőektől, hogy a fertőtlenítő anyag rostjai közé a kefe
szálain megtapadt fertőtlenítő oldatot mechanikusan visszük be
így ezen anyagoknak nem csak a felülete, hanem az anyag belső szerkezete is hatásosan
fertőtleníthető

Fertőtleníthető

nem mosható textíliák, ágybetétek, ruházat

a végrehajtás során arra ügyeljünk, hogy a ferőtlenítendő oldat a textília minden részét
egyenletesen érje, de azt ne áztassa el

a fertőtlenítést légzésvédőben kell végezni

Fertőtlenítés elegyítéssel

amikor a folyékony vagy képlékeny halmazállapotú fertőző anyagot fertőtlenítőszerrel
elegyítünk

lényege, hogy a fertőzött anyag minden részecskéje a fertőtlenítőszerrel biztosan érintkezzen
és az előírt behatási idő alatt a fertőző anyagban lévő kórokozók elpusztuljanak
fertőtleníthető

váladékok, egyéb fertőző anyagok

szennyvíz, árnyékszék tartalma, talaj

Prion-nal fertőzött váladékok

a fertőtlenítő anyagra öntjük a dezinficiens oldatot, majd az elegyet alaposan összekeverjük

egy rész fertőzött anyaghoz két rész fertőtlenítőszert adunk, majd többször elkeverjük,
behatási idő: 2-6 óra, a csatorna hálózatba eltávolítható
alkalmazható fertőtlenítőszerek: váladékfertőtlenítő szerek

Fertőtlenítés dezinficiens habbal

a fertőtlenítő szernek nem az oldatát, hanem a habját alkalmazzuk
fertőtleníthető

40/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

nem mosható padlóburkolatok, szőnyegek
nem mosható textíliák, ruházat

Alkalmazása
a habot nedves szivaccsal a fertőtlenítendő felületre visszük és a textíliába egyenletesen
bedörzsöljük

száradást követően a visszamaradt porszerű anyagot eltvolítjuk

szájmaszkot használjunk
Alkalmazható fertőtlenítőszer: Liquor formaldehidi Saponatum 10%-os oldata

41/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

Fertőtlenítés meszeléssel

oltott mész 20%-os oldatával festjük át a fertőtlenítendő felületet
leggyakrabban fertőzött falfelület dezinficiálására szolgál

1 rész oltott mészhez 3 rész vizet adunk

a mésztej 6 órás behatási idő alatt a baktériumokat, gombákat, parazitákat elpusztítja

a mésztej előállításához maszk, gumikesztyű, gumikötény, védőcsizma viselése kötelező
Fertőtleníthető

nem mosható falak

váladékok, egyéb fertőző anyagok

Fertőtlenítés gázokkal




a fertőtlenítőszert elpárologtatva vagy porlasztva, gáz formájában alkalmazzuk
leggyakoribb formája
helyiséggázosítás
kistérgázosítás

Helyiséggázosítás


zárt terekben lévő tömör felületű berendezési tárgyak és felületek, valamint a légtér
zárófertőtlenítésére alkalmas a formaldehid-gáz vagy formalin aeroszol.
a formaldehid toxikus, irritáló hatása miatt a gáz eltávolításáig a helyiségben nem szabad
tartózkodni

Helyiségfertőtlenítés formaldehid-gázzal


a gázosítást védőruhában, gázálarcban, védőkesztyűben, gumikötényben és gumicsizmában
kell végezni.
a gázt 24 óráig kell benn tartani, majd szellőztetéssel eltávolítani

Kistérgázosítás



gázládákban történő fertőtlenítés, formaldehid-gázal végezzük
nem mosható textíliák, ágybetétek, bőr és textil lábbelik fertőtlenítésére használjuk
a behatási idő 24 óra, majd ki kell szellőztetni és két óra szellőztetés után fel lehet használni
az anyagokat

ADRIÉBÓL
Fertőtlenítés módjai:

fizikai
42/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis






fertőtlenítés elégetéssel
fertőtlenítés kifőzéssel (forralással)
fertőtlenítés gőzzel
fertőtlenítés nem ionizáló (ultraibolya, UV) sugárzással
kémiai
dezinficiens oldatokkal:
 fertőtlenítés lemosással
 fertőtlenítés permetezéssel
 fertőtlenítés beáztatással
 fertőtlenítés letörléssel
 fertőtlenítés átkeféléssel
 fertőtlenítés elegyítéssel
 fertőtlenítés dezinficiens habbal
 fertőtlenítés mésztej- oldattal
gázokkal:
 helyiséggázosítás
kombinált (1. és 2. + mechanikai hatás együttes alkalmazása)
fertőtlenítő mosás
fertőtlenítő mosogatás
fertőtlenítő takarítás
 fertőtlenítő takarítás kézi erővel
 fertőtlenítő takarítás géppel

speciális: egy-egy adott eszköz, műszer, anyag, objektum fertőtlenítésére szolgálnak
 külön speciális módszercsoportot képeznek a személyi fertőtlenítő eljárások (kézfertőtlenítés)
 személyi fertőtlenítés
 higiénés kézmosás
 higiénés kézfertőtlenítés
 műtéti kézfertőtlenítés
 bőrfelület fertőtlenítés
 teljes személyi fertőtlenítés







anyagfertőtlenítés:
altatókészülék, lélegeztetőkészülék
szívókészülék
porlasztó-, inhaláló-, aerosziláló készülék
művesekészülék
inkubátorok
endoscopok
eü-ben keletkező veszélyes hulladék fertőtlenítés

43/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

15. feladat (Sz1)
A szomszédja cukorbeteg, naponta többször injekciózza magát. Tájékoztassa a sterilitás szabályairól.
– aszepszis, antiszepszis fogalma
– a sterilizálás fogalma
– egyszer használatos eszközök
– steril anyagok tárolása, szállítása

Aszepszis, antiszepszis fogalma
Aszepszis: a betegellátást végzők olyan magatartása és olyan környezeti feltételek biztosítása, amely
távol tartja a kórokozókat a beteg szervezettől és megóvja a fertőzéstől.
Antiszepszis: olyan kémiai anyagok (antibiotikumok, antiszeptikumok) alkalmazása, melyek az élő
szervezetben, testüregekben, kültakarón vagy sebekben a mikroorganizmusok elpusztítását, számuk
lényeges csökkentését, inaktivitásukat eredményezi. (pl: Betadine, jód)

A sterilizálás fogalma
Sterilizálás = csíramentesítés: antimikrobiális eljárás, melynek során fizikai, kémiai eljárással valamint
ezek kombinált alkalmazásával a sterilizálásra kerülő terméken, anyagon, illetve anyagban elpusztítják,
inaktiválják a mikroorganizmusokat és ezek összes nyugvó formáit.
VAGY:
A sterilizálási munkafázis célja a megtisztított, fertőtlenített, átvizsgált és megfelelő csomagolóanyaggal
burkolt eszközök, anyagok, műszerek csíramentesítése.
Fizikai
Kémia
Kombinált

Egyszer használatos eszközök
Egyszer használatos eszközök: gumikesztyű, orr-száj maszk, fecskendő, tű, (lábzsák, sapka..)

Steril anyagok tárolása, szállítása
Steril anyagok tárolása:
csak abban a csomagolásban szabad tárolni, amiben sterilizálásra kerültek
közvetlenül felhasználásuk előtt szabad felbontani a steril csomagokat (utána nem steril!)
tárolási hőmérséklet: 20-25 Celsius, minimális legyen a mozgás a tároló helyeken
nem steriltől elkülönítve kell tárolni
FIFO elv (mindig a korábban sterilizált anyagok kell felhasználni)
Vigyázni, nehogy megsérüljön a csomagolás
Szállítása:
Épületen belül – textíliával letakarni
Épületek/Intézmények között – zárt konténerben, vagy védőcsomagolásban; a láda, kocsi, konténer
fertőtlenített legyen; mással együtt nem szállítható

44/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

16. feladat
Szomszédja elesett, lába gipszrögzítésben van. Naponta egyszer Clexane (véralvadásgátló) injekciót
kap. Tájékoztassa a sterilitás szabályairól.
– aszepszis, antiszepszis fogalma (15.)
– a sterilizálás fogalma (15.)
– egyszer használatos eszközök (15.)
– steril anyagok tárolása, szállítása (15.) + sterilizálás ellenőrzése

Aszepszis, antiszepszis fogalma (15.)
Aszepszis: a betegellátást végzők olyan magatartása és olyan környezeti feltételek biztosítása, amely
távol tartja a kórokozókat a beteg szervezettől és megóvja a fertőzéstől.
Antiszepszis: olyan kémiai anyagok (antibiotikumok, antiszeptikumok) alkalmazása, melyek az élő
szervezetben, testüregekben, kültakarón vagy sebekben a mikroorganizmusok elpusztítását, számuk
lényeges csökkentését, inaktivitásukat eredményezi. (pl: Betadine, jód)

A sterilizálás fogalma (15.)
Sterilizálás = csíramentesítés: antimikrobiális eljárás, melynek során fizikai, kémiai eljárással valamint
ezek kombinált alkalmazásával a sterilizálásra kerülő terméken, anyagon, illetve anyagban elpusztítják,
inaktiválják a mikroorganizmusokat és ezek összes nyugvó formáit.
VAGY:
A sterilizálási munkafázis célja a megtisztított, fertőtlenített, átvizsgált és megfelelő csomagolóanyaggal
burkolt eszközök, anyagok, műszerek csíramentesítése.
Fizikai
Kémia
Kombinált

Egyszer használatos eszközök (15.)
Egyszer használatos eszközök: gumikesztyű, orr-száj maszk, fecskendő, tű, (lábzsák, sapka..)

Steril anyagok tárolása, szállítása (15.) + sterilizálás
ellenőrzése
Steril anyagok tárolása:
csak abban a csomagolásban szabad tárolni, amiben sterilizálásra kerültek
közvetlenül felhasználásuk előtt szabad felbontani a steril csomagokat (utána nem steril!)
tárolási hőmérséklet: 20-25 Celsius, minimális legyen a mozgás a tároló helyeken
nem steriltől elkülönítve kell tárolni
FIFO elv (mindig a korábban sterilizált anyagok kell felhasználni)
Vigyázni, nehogy megsérüljön a csomagolás
Szállítása:
Épületen belül – textíliával letakarni
Épületek/Intézmények között – zárt konténerben, vagy védőcsomagolásban; a láda, kocsi, konténer
fertőtlenített legyen; mással együtt nem szállítható

45/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis
Sterilizálás ellenőrzése:
Ép-e a csomagolás? Elszíneződött e az indikátor?
A csomagokat jelölni kell! Olvashatóan, kitörölhetetlenül fel kell tüntetni:
Eszköz megnevezése
Sterilizálás dátuma - Lejárat dátuma
Kémiai indikátor (el kell színeződjön)
Sterilezést végző azonosítója
Sterilizálás módszere
Sértetlen legyen a csomagolás! A doboz (Klinikán) oldalán műanyag zárat lepattintani! 
Jelen esetben: felhívni a szomszéd figyelmét a beadás előtti alapos kézmosásra (kézfertőtlenítésre) és a
szúrás helyének bőrfertőtlenítésre (pl: Kodan-nal) valamint a szakszerű hulladékgyűjtésre. Elkülönítve
gyűjtse össze és vigye vissza a gyógyszertárba!
A behatolás helyét mindig hatékonyan kell fertőtleníteni, minden a bőrön át különböző céllal bevezetett
tűkkel, eszközökkel végzett beavatkozás esetén. Ha nem fertőtlenítünk hatékonyan, számos újabb fertőzést
okozhatunk. Behatási időt be kell tartani!

46/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

17. feladat (Sz1)
Tanuló érkezik Önökhöz gyakorlatra. A munkahelyi vezetője Önt bízza meg, hogy beszéljen a sterilizálás
szabályairól. Mondja el a hallgatónak, hogy mire kell odafigyelnie a steril anyagok, eszközök kezelésénél.
– a sterilizálás fogalma (15.)
– a sterilizálás módjai
– a csomagolás módjai
– steril anyagok tárolása, szállítása (15.)
– a sterilizálás ellenőrzése (16.)

A sterilizálás fogalma (15.)
Sterilizálás = csíramentesítés: antimikrobiális eljárás, melynek során fizikai, kémiai eljárással valamint
ezek kombinált alkalmazásával a sterilizálásra kerülő terméken, anyagon, illetve anyagban elpusztítják,
inaktiválják a mikroorganizmusokat és ezek összes nyugvó formáit.
VAGY:
A sterilizálási munkafázis célja a megtisztított, fertőtlenített, átvizsgált és megfelelő csomagolóanyaggal
burkolt eszközök, anyagok, műszerek csíramentesítése.
Fizikai
Kémia
Kombinált

A sterilizálás módjai
Módszerek:
Gőzsterilizálás, autokláv = túlnyomásos telített vízgőz bejut a légtelenített zárt térbe, majd lecsapódik
és a rejtett hőenergia felszabadul. A vízgőz a csomagoláson áthatol és az anyag/eszköz minden
pontjával közvetlenül érintkezik és ez meghatározott ideig fennmarad. Az autoklávban a csomagolás
kitágul, ezért tud bejutni a vízgőz!
Hőlégsterilizálás = cirkuláló száraz forró levegő érintkezik az eszközzel és vezetés útján átadja a
hőenergiát.
Gázsterilizálás (etilénoxidos (Mo-on nem használják!) vagy formaldehides) = formalinoldat-vízgőz
keveréket juttatunk zárt térbe.
Plazmasterilizálás = legjobb! A hidrogénperoxid plazma állapotát alkalmazza, 50 perc alatt alacsony
hőmérsékleten csíramentesít.
A sterilizálás folyamata:
1. a rakomány előkészítése
2. a sterilizáló előkészítése
3. munkatér megtöltése
4. sterilizátor beüzemelése
5. munkatér kiürítése
6. sterilizált csomagok utókezelése (száradás)
7. ellenőrzés, jelölés

47/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

A csomagolás módjai
Csomagolás:
Elsődleges: tömített vagy lezárt csomagolás, amely egy vagy több eszközt, műszert, anyagot
körülfogva mikrobiológiai elzárást biztosít.
Másodlagos: egy vagy több eszközt vagy műszert tartalmaz saját elsődleges csomagolásában.
Szállító/raktározó: egy vagy több elsődleges és/vagy másodlagos csomagot tartalmazó csomagolás.
Csomagolás módja:
A csomagolóanyag:
könnyen nyitható legyen
megfelelő védelmet biztosítson
ne károsítja a becsomagolt eszközt
anyaga: speciális papír(tasak), alufólia, hőálló üvegedény,
kombinációjú tasak
szavatosság: papír – 30 nap, papír-műanyag fólia: 1 év

műszerdoboz,

papír-műanyag

Steril anyagok tárolása, szállítása (15.)
Steril anyagok tárolása:
csak abban a csomagolásban szabad tárolni, amiben sterilizálásra kerültek
közvetlenül felhasználásuk előtt szabad felbontani a steril csomagokat (utána nem steril!)
tárolási hőmérséklet: 20-25 Celsius, minimális legyen a mozgás a tároló helyeken
nem steriltől elkülönítve kell tárolni
FIFO elv (mindig a korábban sterilizált anyagok kell felhasználni)
Vigyázni, nehogy megsérüljön a csomagolás
Szállítása:
Épületen belül – textíliával letakarni
Épületek/Intézmények között – zárt konténerben, vagy védőcsomagolásban; a láda, kocsi, konténer
fertőtlenített legyen; mással együtt nem szállítható

A sterilizálás ellenőrzése (16.)
Sterilizálás ellenőrzése:
Ép-e a csomagolás? Elszíneződött e az indikátor?
A csomagokat jelölni kell! Olvashatóan, kitörölhetetlenül fel kell tüntetni:
Eszköz megnevezése
Sterilizálás dátuma - Lejárat dátuma
Kémiai indikátor (el kell színeződjön)
Sterilezést végző azonosítója
Sterilizálás módszere
Sértetlen legyen a csomagolás! A doboz (Klinikán) oldalán műanyag zárat lepattintani! 

48/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

18. feladat
Ismertesse, hogy az egészségügyi intézményekben milyen szabályokat kell betartania sterilitás
fenntartására, a fertőzések megelőzése érdekében.
– a sterilizálás fogalma (15.)
– a sterilizálás formái (17.)
– a sterilizálás ellenőrzése (16.)

A sterilizálás fogalma (15.)
Sterilizálás = csíramentesítés: antimikrobiális eljárás, melynek során fizikai, kémiai eljárással valamint
ezek kombinált alkalmazásával a sterilizálásra kerülő terméken, anyagon, illetve anyagban elpusztítják,
inaktiválják a mikroorganizmusokat és ezek összes nyugvó formáit.
VAGY:
A sterilizálási munkafázis célja a megtisztított, fertőtlenített, átvizsgált és megfelelő csomagolóanyaggal
burkolt eszközök, anyagok, műszerek csíramentesítése.
Fizikai
Kémia
Kombinált

A sterilizálás formái
Módszerek:
Gőzsterilizálás, autokláv = túlnyomásos telített vízgőz bejut a légtelenített zárt térbe, majd lecsapódik
és a rejtett hőenergia felszabadul. A vízgőz a csomagoláson áthatol és az anyag/eszköz minden
pontjával közvetlenül érintkezik és ez meghatározott ideig fennmarad. Az autoklávban a csomagolás
kitágul, ezért tud bejutni a vízgőz!
Hőlégsterilizálás = cirkuláló száraz forró levegő érintkezik az eszközzel és vezetés útján átadja a
hőenergiát.
Gázsterilizálás (etilénoxidos (Mo-on nem használják!) vagy formaldehides) = formalinoldat-vízgőz
keveréket juttatunk zárt térbe.
Plazmasterilizálás = legjobb! A hidrogénperoxid plazma állapotát alkalmazza, 50 perc alatt alacsony
hőmérsékleten csíramentesít.
A sterilizálás folyamata:
1. a rakomány előkészítése
2. a sterilizáló előkészítése
3. munkatér megtöltése
4. sterilizátor beüzemelése
5. munkatér kiürítése
6. sterilizált csomagok utókezelése (száradás)
7. ellenőrzés, jelölés

49/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

A sterilizálás ellenőrzése (16.)
Sterilizálás ellenőrzése:
Ép-e a csomagolás? Elszíneződött e az indikátor?
A csomagokat jelölni kell! Olvashatóan, kitörölhetetlenül fel kell tüntetni:
Eszköz megnevezése
Sterilizálás dátuma - Lejárat dátuma
Kémiai indikátor (el kell színeződjön)
Sterilezést végző azonosítója
Sterilizálás módszere
Sértetlen legyen a csomagolás! A doboz (Klinikán) oldalán műanyag zárat lepattintani! 

50/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

19. feladat (Sz1)
Ismertesse, hogy influenzajárvány esetén, a munkahelyén milyen lehetőségei vannak a fertőzés
megelőzésére!
– az influenza fertőzés tünetei
– a fertőzések megelőzésének módjai (12. 13. 14.)
– a megelőzés egyéni lehetőségei
– a kézfertőtlenítés jelentősége

Az influenza fertőzés tünetei
Influenza tünetei: elsősorban a láz, hidegrázás, borzongás, rossz közérzet, fejfájás és izom/végtag
fájdalom. Csecsemők és kisgyermekek esetében álmossággal, bágyadtsággal, illetve hasmenéssel, míg az
időseknél szegycsonttáji fájdalommal jelentkezik a betegség. Ezeket követi a torokfájás, száraz köhögés és
csak aztán a hurutos tünetek: orrfolyás, orrdugulás, váladékos köhögés. VÍRUSfertőzés!

A fertőzések megelőzésének módjai (12. 13. 14.)
A fertőzések megelőzésének módjai, eszközei:
Személyi higiéné: kézmosás! - fertőzések terjedésének megakadályozása.

Szennyező tevékenység után, étkezés, étkeztetés, gyógyszerelés előtt, WC használat után, minden tiszta
munka elvégzése előtt… stb. kezet kell mosni!
Cél: a kéz bőrfelületén lévő átmeneti mikroflóra elpusztítása, inaktiválása, a fertőzési lánc megszakítása.
Környezeti
higiéné: étkezőasztal,
ágynemű, konyha, edények, felületek, evőeszközök,
mellékhelyiségek tisztasága.

Vérrel, váladékokkal terjedőknél: szexuális magatartás, kábítószer élvezet

Tisztítószereken kívül fertőtlenítő hatású szereket is használjunk.

A seb bekötése. (Aszepszis antiszepszis szabályainak betartása.)

specifikus védekezés: gyógyszerek, védőoltás

Szövődmények megelőzésének fontossága:
A krónikus sebekben kialakuló bakteriális infekció hátráltatja a sebgyógyulást. A fertőzés következtében
a seb gyógyulása lelassul vagy lehetetlenné válik. A baktériumok elszaporodása következtében a szövetek a
seb alapon elhalnak, a seb mélyebbé válik, a környékre terjedő szövetelhalás fokozatosan nagyobbítja a
sebet.

A megelőzés egyéni lehetőségei
Megelőzés:
1.Járványos időszakban kerülni kell a zárt helyeket, tömegeket. A beteg pár napig maradjon otthon, de
legalábbis védje környezetét azzal, hogy zsebkendőbe köhög, tüsszent vagy maszkot hord.
2.Évenkénti védőoltás, különösen igaz ez a kisgyermekek, idősek, krónikus betegek, sérült
immunitásúak és környezetükben tevékenykedő emberek, illetve zsúfolt közösségekbe járók
esetében. Népességszinten nagyobb járvány csak úgy előzhető meg, ha a lakosság minél nagyobb
hányada kapott influenza védőoltást. A vírus ugyanis már akkor is fertőz, amikor még nem
jelentkeztek az influenza tünetei. Ha már járvány van, a betegeket igyekezzünk távol tartani a
közösségektől.
3.Rendszeres, lehetőleg fertőtlenítő hatású kézmosás, mivel a cseppfertőzés nem feltétlenül
köhögéssel, hanem nagymértékben tárgyak és kezeink közvetítésével terjed.
4.Immunrendszer erősítés (megfelelő mozgás és étkezés)
51/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

A kézfertőtlenítés jelentősége
Kézfertőtlenítés jelentősége: a kéz bőre a legszennyezettebb, legfertőzöttebb és a legfontosabb
közvetítő tényező! Átmeneti és tartós mikroorganizmusokat tartalmaz.
I. Kétfázisú higiénés kézfertőtlenítés
1. kézfertőtlenítés (száraz kezet bedörzsölni)
2. kézmosás (folyékony szappannal meleg vízben)
3. kézszárítás (papírtörlő)
II. Fertőtlenítő kézmosás

52/53

2326-06 (3711-10) Aszepszis-antiszepszis

20. feladat (Sz1)
Munkahelyén értekezlet keretében Önt kéri fel felettese, hogy tartson rövid ismertetőt a nozokomiális
fertőzésekről.
– a nozokomiális fertőzések fogalma
– a kialakulásukat elősegítő tényezők
– a nozokomiális fertőzések megelőzésének lehetőségei

A nozokomiális fertőzések fogalma
Nozokomiális fertőzések: a betegségek egy olyan csoportját jelölik, melyek a kórházi vagy egészségügyi
intézményben való tartózkodás alatt vagy az abból való távozás után jelentkezik olyan betegeknél, akik nem
a fertőzés miatt kerültek kórházba. (legalább 48 óra, de legfeljebb 30 nap telhet el)

A kialakulásukat elősegítő tényezők
A kórházba kerülők (elsősorban az egészségügyi állapotuk miatt) jobban ki vannak téve a fertőzéseknek.
A kórházi fertőzések terjedésének legfőbb oka, hogy az alanyok jóval fogékonyabbak a betegségekre: a
kórházba kerülők gyakran idősebb (vagy éppen koraszülött), gyengébb, alultápláltabb személyek, sokszor
mozgásukban is korlátozottak. Már az a - sokszor krónikus - betegség, ami miatt kórházba kerülnek,
legyengítheti az immunrendszerüket. A kórházba kerülő személyeken gyakran lehet seb, felfekvés, ödéma
vagy más bőrsérülés is. Emellé társulhatnak a beavatkozások miatti kockázati tényezők (például a kanül, a
katéter, a légzést segítő tubus), a gyógyszerek, a korábban meglévő betegségek is.
A nozokomiális fertőzések eredete lehet a kórházon belüli vagy a kórházon kívüli (betegek hurcolják be a
kórokozókat, vagy a beteg saját szervezetében élő mikroorganizmus kap erőre, szaporodik el). A kórházi
személyzet is hordozhatja kórokozókat, de ők nem lesznek betegek. A fertőzések terjedhetnek
cseppfertőzéssel, közvetlen érintkezéssel, a levegőn keresztül (légkondis intézmények), fertőzött vagy
rosszul fertőtlenített tárgyakon keresztül, de az ételek és a víz is tartalmazhat kórokozókat.
A leggyakoribb betegségek: a tüdő- és torokgyulladás, a légúti és a húgyúti fertőzések, a hasmenéses
betegségek. A nyílt sebek, fekélyek, felfekvések is könnyen elfertőződhetnek. Természetesen, az egyes
osztályokon különböző fertőzések veszélyeztetik jobban a betegeket. A betegségeket okozhatja pl:
Staphylococcus aureus, a Legionella baktériumok. Az elnyúló antibiotikumos kúrák következményeként
könnyen elszaporodhatnak a szervezetben a különböző gombák is.

A nozokomiális fertőzések megelőzésének lehetőségei
Megelőzés: kézfertőtlenítés, kesztyűviselés, steril/fertőtlenített eszközök használata. Egyszerhasználatos
eszközök EGYSZER használandók!
Elkülönítés!

53/53