You are on page 1of 93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

3712-10
Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés
Követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

1/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK................................................................................................................................. 2
1. Feladat..................................................................................................................................................... 6
A betegség kialakulásának rizikótényezői................................................................................................ 6
Légzőrendszeri megbetegedések kialakulásának tényezői, következményei..........................................6
Szűrővizsgálatok jelentősége, életkorok szerinti szűrővizsgálatok formái, teendők, tünetek...................7
Ösztönzés, meggyőzés, jutalmazás, büntetés, példamutatás, értékközvetítés, minta személyiség,
pozitív magatartás formáinak kialakításában szerepet játszó módszerek.....................................................8
2. Feladat..................................................................................................................................................... 9
Diéta betartásának jelentősége................................................................................................................ 9
A fizikai aktivitás és a gyaloglás fontossága........................................................................................... 10
A cukorbetegség krónikus szövődményei.............................................................................................. 10
Tanácsadás a diabeteses láb ápolására................................................................................................ 10
3. Feladat................................................................................................................................................... 12
A magas vérnyomás betegség kialakulásának rizikótényezői................................................................12
A szűrővizsgálatok jelentősége a betegségek korai felismerésében......................................................12
Életmód szerepe a betegség kialakulásában......................................................................................... 13
A tápanyag piramis................................................................................................................................ 13
Táplálék összetétele.............................................................................................................................. 13
Egészséges szervezet tápanyagszükséglete......................................................................................... 13
Táplálkozási szokások........................................................................................................................... 14
A helyes táplálkozás összeállításának szempontjai...............................................................................14
Túlzott tápanyagbevitel következményei................................................................................................ 14
4. Feladat................................................................................................................................................... 15
Önmagunkról kialakított kép, képességeink, korlátainak........................................................................15
Megfelelő önismeret............................................................................................................................... 15
Akaraterő............................................................................................................................................... 15
Érzelmi stabilitás.................................................................................................................................... 15
Kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása..................................................................................16
Veszteség, agresszió, hangulatváltozások............................................................................................. 16
Segítő beszélgetés................................................................................................................................ 17
5. Feladat................................................................................................................................................... 19
A mozgás szerepe az egyén életében................................................................................................... 19
A rendszeres testedzés hatásai a légző-, a mozgás- és a szív- és keringési rendszerekre...................19
A mozgás hatása a fizikai állóképességre és a pszichés állapotra........................................................20
Az állóképességet befolyásoló tényezők, állóképesség felmérése........................................................20
A mozgás lehetséges módjai: szabadidős sportok, testedzési módok, mozgásformák kiválasztása.....20
6. Feladat................................................................................................................................................... 22
Párkapcsolatok...................................................................................................................................... 22
Nemiség kérdése, szexualitás............................................................................................................... 22
Fogamzásgátlás..................................................................................................................................... 22
A nemi szervek higiénéjének jelentősége.............................................................................................. 23
Szexuális úton terjedő betegségek és a megelőzés módjai...................................................................23
Sürgősségi fogamzásgátlás................................................................................................................... 25
Tinédzser ambulanciák.......................................................................................................................... 25
7. Feladat................................................................................................................................................... 26
Egészségkultúra fogalma, összetevői.................................................................................................... 26
Egészséges életvezetés........................................................................................................................ 26
Túlsúly, mint rizikótényező a betegségek kialakulásában......................................................................27
Káros szenvedélyek, mint a betegségek rizikótényezői.........................................................................27
Preventív szemlélet az egészséges életmódra......................................................................................28
Helyes táplálkozás étrendjének összeállítása........................................................................................ 28

2/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
8. Feladat................................................................................................................................................... 29
Egészség, betegség definíciója............................................................................................................. 29
Védőoltások szerepe............................................................................................................................. 29
Nem kötelező védőoltások ismertetése.................................................................................................. 30
Infekciók megelőzésének módjai........................................................................................................... 30
9. Feladat................................................................................................................................................... 31
A család szerepe az egészséges életvitel kialakításában......................................................................31
A nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában......................................................................32
A megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében..............................................................33
A rendszeres sportolás előnyei.............................................................................................................. 33
A mozgás lehetséges módjai kisgyermekkorban...................................................................................33
Az egészséges táplálkozás összetevői gyermekkorban........................................................................34
A túlzott tápanyagfelvétel következményei............................................................................................. 34
10. Feladat................................................................................................................................................. 35
Kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása, barátság, szerelem, család, családalapítás.............35
A férfi, női nemi szervek......................................................................................................................... 36
A nemi szervek higiénéjének jelentősége, a szexuális élet higiénéjének főbb szempontja....................38
Motiváció, érdeklődés fenntartása az ismeretek elsajátításában...........................................................38
Egyénekkel, csoportokkal történő munka............................................................................................... 39
11. Feladat................................................................................................................................................. 40
A diétás gyógykezelés fogalma, célja.................................................................................................... 40
Az energiaszükségletet befolyásoló tényezők........................................................................................ 40
Az alkalmazott diéta jelentősége............................................................................................................ 41
Az étrend ajánlott összetétele, a helyes táplálkozási szokások.............................................................41
12. Feladat................................................................................................................................................. 42
A mentálhigiéné fogalma........................................................................................................................ 42
Az egészségnevelés célja, feladata, szinterei, intézményei...................................................................42
A drog, az alkohol kapcsolata a mentális egészséggel..........................................................................43
A stressz tűrő képesség fokozása.......................................................................................................... 44
Stressz oldó gyakorlatok jelentősége..................................................................................................... 44
13. Feladat................................................................................................................................................. 46
Cukorbetegség lényege, szövődményei................................................................................................ 46
Egészséges életmódra nevelés............................................................................................................. 46
Egészséges életmódnak megfelelő napirend összeállítása...................................................................47
Helyes táplálkozás étrendjének összeállítása........................................................................................ 48
Motiváció, az érdeklődés fenntartása, az egyén bevonása az ismeret elsajátításába...........................48
14. Feladat................................................................................................................................................. 49
Foglalkozási ártalom fogalma................................................................................................................ 49
A foglalkozási ártalom kóroki tényezői................................................................................................... 49
A munkaruha, a védőruha és az egyéni védőeszköz fogalma...............................................................50
Egyéni védőeszközök helyes használata /önmaga, beteg, hozzátartozó részére/.................................51
Az egyszer használatos egyéni védőeszközök alkalmazásának szabályai............................................52
Munkaruha és a védőruha tisztántartásának szabályai.........................................................................52
15. Feladat................................................................................................................................................. 53
Higiéné fogalma és ágai......................................................................................................................... 53
A bőr védelmi szerepe............................................................................................................................ 53
A kéz, mint fertőzéseket közvetítő szerepe............................................................................................ 54
A bőr és a test minden területének gondozása, ápolása A jó közérzet és a higiéné kapcsolata A
tisztaság szerepe az egészség megőrzésében.......................................................................................... 54
Kozmetikumok és festékek hatása a szervezetre..................................................................................55

3/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
16. Feladat................................................................................................................................................. 56
A napirend fogalma................................................................................................................................ 56
Az egészséges életmód meghatározása és az ezt befolyásoló tényezők ismertetése..........................56
A nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában......................................................................56
A család szerepe az egészséges életvitel kialakításában......................................................................57
A testi erő fenntartása............................................................................................................................ 58
A rendszeres sportolás előnyei.............................................................................................................. 58
Mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai...............................................................58
17. Feladat................................................................................................................................................. 60
Szükségletek hierarchiája...................................................................................................................... 60
Idős emberek szükséglete..................................................................................................................... 61
Együttműködés közösségekkel.............................................................................................................. 61
Együttműködés a kezelőorvossal........................................................................................................... 62
Biztonságos fizikai környezet kialakítása............................................................................................... 63
18. Feladat................................................................................................................................................. 64
Káros környezeti hatások felismerése................................................................................................... 64
Betegségek kialakulásának rizikótényezői............................................................................................. 64
Az egyén és a társadalom felelősége az egészséges életvitel kialakításában.......................................64
Zajártalom, porártalom szövődményei, teendők az elkerülés érdekében..............................................65
19. Feladat................................................................................................................................................. 67
A rendszeres testedzés fontossága, a jó testi és pszichés kondíció fenntartása érdekében.................67
Egészségi állapot megítélése, felmérése............................................................................................... 68
Egészséges életvezetés........................................................................................................................ 69
Mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai...............................................................69
Egészséges lelki egyensúly fenntartása................................................................................................ 69
Stressz tűrő képesség, akaraterő fokozása........................................................................................... 70
Stressz oldó gyakorlatok jelentősége..................................................................................................... 70
20. Feladat................................................................................................................................................. 72
Légzőszervi betegségek okai, kialakulását elősegítő tényezők.............................................................72
Leggyakrabban előforduló légzőszervi betegségek (kisgyermek korban)..............................................73
Légzőszervi betegségek terjedési módja............................................................................................... 73
Megelőzési feladatok a fertőzés elkerülése érdekében.........................................................................73
Betegség szövődményei, teendők az elkerülés érdekében...................................................................73
21. Feladat................................................................................................................................................. 75
A környezetszennyezés formái, és hatásai az egyén egészségére.......................................................75
A környezetvédelem prioritásai.............................................................................................................. 76
Környezettudatos magatartás................................................................................................................ 76
Egészséges környezet fenntartása........................................................................................................ 77
A természetes és mesterséges környezet ütközési pontjai, az ember és az élővilág
harmóniájának/diszharmóniájának rövid és hosszú távú hatásai................................................................77
22. Feladat................................................................................................................................................. 78
Magyarország lakosságának egészségi állapotát kifejező tényezők.....................................................78
Vezető halálokok.................................................................................................................................... 79
Leggyakrabban előforduló légzőszervi betegségek...............................................................................79
Megelőzési feladatok a betegségek elkerülése érdekében....................................................................79
A szűrővizsgálatok szerepe a korai felismerésben.................................................................................80
Betegség szövődményei, teendők az elkerülés érdekében...................................................................80
A motiváció, az érdeklődés fenntartása, az egyének bevonása az ismerek elsajátítása érdekében......81

4/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
23. Feladat................................................................................................................................................. 82
Egészséget befolyásoló tényezők.......................................................................................................... 82
Rizikótényezők felismerése, megelőzése.............................................................................................. 83
Életmódbeli hibák................................................................................................................................... 83
A testi erő fenntartása, a mozgás lehetséges módjai, a rendszeres sportolás előnyei..........................83
Mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai...............................................................84
Aktív-passzív pihenés............................................................................................................................ 85
Stressztűrő képesség............................................................................................................................ 85
Helyes táplálkozási szokások................................................................................................................ 85
24. Feladat................................................................................................................................................. 86
A környezetvédelem fogalma, célja........................................................................................................ 86
A környezetszennyezés típusai.............................................................................................................. 86
Környezettudatosság fogalma, a környezettudatos életmód..................................................................86
Az ökoszisztéma jelentősége................................................................................................................. 87
A természeti és környezeti katasztrófák fajtái........................................................................................ 87
A haváriák emberre és az élővilágra gyakorolt hatásai..........................................................................87
25. Feladat................................................................................................................................................. 88
Az egészséges munkahely kritériumai................................................................................................... 88
Munkavédelem az egészségügyi intézményekben (kóroki tényezők, expozíció, munkahelyre vonatkozó
megbetegedések)....................................................................................................................................... 88
A foglalkoztatás munkavédelmi feltételei................................................................................................ 89
26. Feladat................................................................................................................................................. 91
A környezetvédelem és a hulladékkezelés összefüggései.....................................................................91
A szelektív hulladékgyűjtés fogalma, szabályai......................................................................................91
Veszélyes hulladékok fajtái A veszélyes hulladékok tárolása, kezelése.................................................92
A veszélyes hulladékok kezeléséhez szükséges egyéni védőeszközök, használatuk célja...................92

5/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

1. Feladat
Tél végi, kora tavaszi időszakban fiatal munkatársa erős könnyezéssel, orrfolyással, tüsszögve érkezik
munkába. Láza nem volt, de állapota nagyon zavarja munkájában.
Győzze meg munkatársát az allergiaszűrés fontosságáról, előnyéről!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
– a betegség kialakulásának rizikótényezői,
– légzőrendszeri megbetegedések kialakulásának tényezői, következményei,
– szűrővizsgálatok jelentősége, életkorok szerinti szűrővizsgálatok formái, teendők, tünetek,
– ösztönzés, meggyőzés, jutalmazás, büntetés, példamutatás, értékközvetítés, minta személyiség,
pozitív magatartás formáinak kialakításában szerepet játszó módszerek

A betegség kialakulásának rizikótényezői
Tényezői, rizikótényezői:
– izgató gázok, gőzök, por belélegzése
– kórokozók, baktériumok, vírusok, gombák
– allergia
– a tüdő vérellátási zavara (tüdő embólia)
– a légzőközpontot érő hatások (nyúltvelő)
– daganatos elváltozások
– dohányzás

Légzőrendszeri megbetegedések kialakulásának tényezői,
következményei
I. Feladata: a levegőből annyi oxigén jusson el minden sejthez, amennyire zavartalan anyagcseréjéhez
szüksége van. Az anyagcsere végtermékéért keletkezett CO 2-t pedig el kell szállítania.
II. Részei:
1. Légutak
2. Tüdő
3. Mellkas csontos és izmos váza, rekeszizom
4. Mellhártya
5. Légzőközpont
III. Tényezői: Lásd fent az előző alpontban
IV. Következményei:
– nehézlégzés: dispnoe hypoxia cianosis terhelhetőség csökken szervek oxigén hiánya
– krónikus gyulladások (TBC) Szűkületek jönnek létre
– hörgők görcse, szűkülete
– légzőfelület csökkenése
– krónikus légzési nehezítettség a szervezet oxigén ellátottsága csökken terhelhetőség csökken

6/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Szűrővizsgálatok jelentősége, életkorok szerinti
szűrővizsgálatok formái, teendők, tünetek
Allergia: szervezet túlérzékenységi reakciója, kiváltója az allergén, genetikai, pszichés és immunológiai
faktorok is szerepet játszanak a kialakulásban, valamint a környezetben előforduló egyre több nem
természetes anyag, az orrfolyás és a tüsszögés az allergia fő jellemzője, allergiaszűrés: bőrpróbák,
ellenanyag vizsgálat, légzésfunkciós vizsgálat
Azért fontos elmenni az allergiaszűrésre, mert akkor ez a kellemetlen állapot kezelhető.
Célja: a betegség még tünetmentes illetőleg korai stádiumban való felfedezése és a betegség
kialakulásának, súlyosbodásának megelőzésére szolgáló kezelés, terápia beállítása.
Szűrni csak olyan betegséget illetve kóros állapotot célszerű:

mely kialakulása szűrés után megelőzhető, gyógyítható vagy jelentősen javítható

melynek szűrési módszere megbízható, nem eredményez hamis negatív leletet, de a hamis
pozitív (tehát egészségesen betegnek minősített) száma is igen alacsony

szűrővizsgálathoz az anyagvétel módja, valamint a vizsgáló eljárás ne legyen bonyolult

ne legyen drága
Szűrővizsgálatok életkor szerint:
Újszülött, csecsemőkori szűrővizsgálat (lentebb)
Iskolás kor: 1., 3., 5., 7., 9., 11. osztály
Felnőttkori szűrővizsgálat (lentebb)
Szűrővizsgálatok tartalma:

testi fejlődés mérése (súly, magasság)

elhízás megítélése

mozgásszervek vizsgálata (gerincferdülés, lúdtalp)

vérnyomás ellenőrzése

fogbetegségek szűrése

látásvizsgálat

színtévesztés vizsgálata

hallás vizsgálata

nemi fejlődés megítélése

golyvaszűrés (göb a pajzsmirigybe)
Szűrővizsgálatok:

részben a betegség megelőzésére irányulnak, annak első szintjét jelentik

hosszútávon jó befektetés, mert könnyebb a betegséget megelőzni, mint gyógyítani

tényleges nyeresége a tartalmas, években mérhető: tartalmas emberi élet, jobb életminőség

csökken a táppénzes napok száma

kevesebb a rokkantsági ellátás, csökken a munkaidő kiesés, növekszik az érték előállítás
Újszülött, csecsemőkori szűrővizsgálatok:

fejlődési rendellenességek kiszűrése: testméretek vétele, idegrendszeri vizsgáltok, reflexek

vérvizsgálatok: PKU fehérje- szénhidrát felszívódási zavar, pajzsmirigyműködés
elégtelensége mutatható ki

hallásvizsgálat

Csípőficamszűrés
Felnőttkori szűrővizsgálatok:

tüdőszűrés

rákszűrések, pl. végbéltükrözés, nőgyógyászati rákszűrés, prosztata vizsgálat

általános orvosi vizsgálat és szűrés, pl. magas vérnyomás, cukorbetegség
7/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Ösztönzés, meggyőzés, jutalmazás, büntetés, példamutatás,
értékközvetítés, minta személyiség, pozitív magatartás
formáinak kialakításában szerepet játszó módszerek
Jutalmazás és büntetés:
A személyiség működési területeire ható módszerek. Ezek alkalmasak a személyiség önértékelő
rendszerének szabályozására, ezzel a viselkedés egyik legjelentősebb motivációs bázisát teremtheti meg.
Az önértékelést a jutalmazás pozitív irányba tolja.
Motivációs bázis: jutalmazással ösztönzés = motiváció
Jellemzői:
Mindenfajta tanulás megerősítését szolgálja

személyiségfejlesztő hatású
Eszköztára: minden szociális hatás, amink a nevelt számára jutalmazás/büntetés hatása van
Hátránya: nem ismerjük az egyén számára jutalmat vagy büntetést jelentő dolgokat
Előnye: sok helyen alkalmazható (díjazás, dicséret, elismerés)

Meggyőzés:
Lényege: szemléletformálás
Előnye: egyetlen mód az iskolai egészségnevelésben
Hátrányai:

önállótlanság, a tapasztalati megismerés kihagyása

eredményességét nehéz ellenőrizni

Példamutatás:
Alkalmas a viselkedés közvetlen szabályozására

Követelményei:
a viselkedési minta közvetlen és szemléletes bemutatása

a példa követhetősége (pl. testmozgás)
Előnye: fontos és részletében is teljes mintakövetést tesz lehetővé
Hátránya:

a kiváltott viselkedés csak a példában szereplő helyzetben alkalmazható

a bemutatott példa lényegtelen mozzanatai túlzott hangsúlyt kaphatnak

Értékközvetítés, pozitív magatartási formák:
Érték: szerelem, szeretet, barátság, őszinteség, bizalom…
Helye: család, intézmény
Módszerei: példamutatás, kommunikáció, bemutatás, egészségnevelés, demonstrálás

8/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

2. Feladat
Szomszédjában lakó 62 éves, 15 éve cukorbeteg férfi tanácsot kér Öntől. Az utóbbi időben lábain
időnként érzéskiesést tapasztal, de elváltozás még nem látható. Diétáját nem tartja, sokat dolgozik.
Tájékoztassa a beteget a cukorbetegség szövődményeiről és a megelőzés módjáról!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
– diéta betartásának jelentősége,
– a fizikai aktivitás és a gyaloglás fontossága,
– a cukorbetegség krónikus szövődményei,
– tanácsadás a diabeteses láb ápolására.
A betegség lényege: a hasnyálmirigy által termelt inzulin elégtelensége vagy hiánya.
Az inzulin juttatja be a sejtbe a cukrot, ha nincs inzulin, akkor magas vércukorszint a vérben és a
vizeltben is cukor jelenik meg. Mivel az inzulinhiány zavart okoz, ezért a szövetekben nem használódik fel a
cukor magas vércukorszint a máj nem tud raktározni cukor jelenik meg a vizeletben
Összetett anyagcsere-zavar, melyben fehérje-szénhidrát és zsír-anyagcsere zavar jön létre
Megelőzés:

célzott szűrővizsgálatok: éhgyomri vércukor vizsgálat

sűrűbb ellenőrzés azoknak, akik a rizikócsoportba tartoznak, pl. magas vérnyomás betegek,
túlsúlyos egyének, akiknek a családjában van cukorbeteg

Diéta betartásának jelentősége
A diéta gyógyélelmezést jelent, olyan étrendet kell összeállítani, hogy a beteg ember minél hamarabb
visszanyerje egészségét. A diéta fogalma a közhasználatban egyrészt az emésztőszervi megbetegedések
során tartandó zsírszegény étrenddel, másrészt a fogyókúrás célzattal követett kalóriaszegény étrenddel
kapcsolódott össze. A diéta célja a szervezet megváltozott állapotához igazodó táplálkozás.

Cukorbetegek diétájának célja:
megváltozott anyagcsere korrigálása
normális vércukorszint elérése
fontos a tápanyagok mennyiségi és minőségi aránya
tudatosabb legyen a táplálkozásuk




Diéta:









kevés zsírfogyasztás
sok szénhidrát (minden étkezésnél megfelelő mennyiségű legyen, különben Hypoglickaemia
léphet fel)
nem fogyaszthat cukrot, cukorral készített ételeket és italokat
egyen zöldséget, gyümölcsöt, magas korpatartalmú kenyeret, pékárut
naponta legalább ötször étkezzen
fogyaszthat mesterséges édesítőszereket és energiamentes italokat
korlátlanul fogyasztható a kevés szénhidrát tartamú étel, pl. káposzta, saláta, gomba, uborka,
retek, paprika
a koffein nem emeli a vércukorszintet, így kávé, tea fogyasztható
kerülendő alkoholos italok: barna sör, likőrök, pezsgők
Glickaemiás index: azt jelenti, hogy egy adott étel szénhidráttartalmán felül milyen mértékben
emeli a vércukorszintet.

9/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

A fizikai aktivitás és a gyaloglás fontossága
Rendkívül fontos a mozgás:




vérnyomás és vércukorszint szabályozója is
erősíti a szívet és a tüdőt
hozzájárul a testsúly szinten tartásához
cukorbetegség karbantartásának fontos része
a szervezet anyagcsere állapota normalizálódik

A cukorbetegség krónikus szövődményei
Cukorbetegség krónikus szövődményei:








érrendszeri elváltozások
erek elmeszesedése, agyi keringési zavarok, szívinfarktus
alsó végtag artériáinak szűkülete gangraena
hajszálerek elváltozása, látásromlás, veseelégtelenségek
idegrendszeri tünetek az idegek gyulladása miatt, érzéskiesés
súlyos fertőzéses eredetű betegségek, például furunculus, tuberculosis alakulhat ki
stroke
vesebetegség
vakság, szürke hályog, látásromlás

A betegség kockázati tényezője: az idős kor, elhízás illetve szerepe van örökletes tényezőknek. A
kevés mozgás túlsúlyhoz vezet, aminek következtében kialakulhat a betegség.
Az aktív életforma csökkenti az inzulinnal szembeni ellenállást.

Tanácsadás a diabeteses láb ápolására
Ápolási teendők:






kerüljük a fertőzéseket
védjük a bőrt, mert könnyen kiszáradhat
az alsó végtagok keringése rosszabb, ezért hordjon kényelmes cipőt, ami nem szűk
figyelünk oda a manikűrre, pedikűrre
a sebek lassabban gyógyulnak
fontos a láb folyamatos ellenőrzése
fontos a lábujjközök gondos megtörlése, hogy ne alakuljon ki gombás fertőzés

A diabeteses láb ápolása, a szövődmények megelőzése (webbeteg.hu)



A megelőzés révén a diabetesre visszavezethető amputációk számát Európában sok helyütt
50-60%-kal csökkenteni sikerült. Az első és legfontosabb – mint minden szövődmény
megelőzésének legbiztosabb eszköze – a rendszeres vércukorkontroll.
A lábak rendszeres vizsgálata, ellenőrzése, minimum évente egyszer szükséges, ezt a
háziorvos vagy a gondozó diabetológus végzi.
Ennek a vizsgálatnak a keretében szükséges elvégezni a láb bőrének és alakjának
vizsgálatát, valamint a láb gondos megtekintését.
A bőrt rendszeresen ápolni, puhítani szükséges, megelőzve ezzel a bőr szárazságának, az
apró hámsérüléseknek a kialakulását. A betegnek célszerű rendszeresen átvizsgálni a talpat
tükörrel, így az esetleg panaszt nem okozó sérülések azonnal észrevehetővé válnak.

10/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai





A lábat naponta kell kíméletesen mosni, mely után az ujjközöket minden esetben gondosan
szárazra kell törölni, megelőzve ezáltal a gombák megtelepedését. A lábak tisztításánál a víz ne
legyen túl forró, mert ez is sérülések kialakulásához vezethet.
A körmöket szintén rendszeresen kell gondozni, amennyiben mozgáskorlátozottság miatt
nehezen érhetőek el, kérje ki hozzátartozója vagy pedikűrös segítségét.
A körömvágásnál arra szükséges odafigyelni, hogy a beteg a lábkörmeit egyenesen vágja oly
módon, hogy ne alakuljon ki éles szél, mely benőtt köröm kialakulását eredményezheti,
rendszeresen javasolt körömreszelőt használni.
A bőrkeményedések, tyúkszemek ápolásánál éles szélű eszköz helyett habkő használata
javasolt.
Fontos, hogy a beteg a legkisebb probléma esetén is orvoshoz forduljon és lábát helyezze
nyugalomba.
Ezen túlmenően szintén fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a beteg kerülje a mezítláb járást
és puha vastag pamut vagy gyapjú zoknit hordjon.
A cukorbeteg mindig kényelmes, alacsony sarkú, jó minőségű és finom belső kiképzésű cipőt
viseljen. Ortopédiai deformitások esetében időben kerüljön sor a deformitás műtéti korrekciójára,
majd ezt követően a normális statikát biztosító segédeszköz (talpbetét) beszerzésére és
használatára. Védő lábbelik, talpbetétek használata szintén célszerű.

11/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

3. Feladat
45 éves, túlsúlyos, magas vérnyomás betegségben szenvedő nőismerőse életmód változtatási tanácsot
kér Öntől. Tájékoztassa a lehetőségekről!
A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki:
– a magas vérnyomás betegség kialakulásának rizikótényezői,
– a szűrővizsgálatok jelentősége a betegségek korai felismerésében,
– életmód szerepe a betegség kialakulásában,
– a tápanyag piramis,
– táplálék összetétele,
– egészséges szervezet tápanyagszükséglete,
– táplálkozási szokások,
– a helyes táplálkozás összeállításának szempontjai,
– túlzott tápanyagbevitel következményei.

A magas vérnyomás betegség kialakulásának rizikótényezői





stressz
szorongás
elhízás
táplálkozási hibák
mozgásszegény életmód
alkohol, cigaretta

A szűrővizsgálatok jelentősége a betegségek korai
felismerésében
Célja: a betegség még tünetmentes illetőleg korai stádiumban való felfedezése és a betegség
kialakulásának, súlyosbodásának megelőzésére szolgáló kezelés, terápia beállítása.
Szűrni csak olyan betegséget illetve kóros állapotot célszerű:

mely kialakulása szűrés után megelőzhető, gyógyítható vagy jelentősen javítható

melynek szűrési módszere megbízható, nem eredményez hamis negatív leletet, de a hamis
pozitív ( tehát egészségesen betegnek minősített) száma is igen alacsony

szűrővizsgálathoz az anyagvétel módja, valamint a vizsgáló eljárás ne legyen bonyolult

ne legyen drága
Egyre több betegség gyógyítható, előzhető meg a szűrővizsgálatok segítségével.
Felnőttkori szűrővizsgálatok:

tüdőszűrés (röntgennel csinálják, kiszűrhetőek vele a különféle daganatok illetve a TBC),

tükrözéses vizsgálatok (gyomortükrözés, végbéltükrözés, vastagbéltükrözés),

nőgyógyászati rákszűrés (szülész- nőgyógyász végzi, vizsgálja a méh és a petefészek
állapotát, emlőket ellenőrzi)

12/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Életmód szerepe a betegség kialakulásában
Életmód: körülményeink, szokásaink, amelyek közt, és ahogyan élünk.
Egészséges életmód összetevői: táplálkozás, mozgás, higiéné, szórakozás, pihenés, lakóhely,
munkahely. Az életmód lehetőé teszi az egészség megőrzését, az aktív, hosszú életet.
Egészségnevelés: egészséges életmódhoz szükséges tudást ad. Az életmódunk, táplálkozásunk,
munkahelyünk szerepet játszik a betegségek kialakulásában.

A tápanyag piramis
Tápanyagpiramis:
A könnyebb és tudatosabb táplálkozás, étrend
összeállításához kialakították a táplálék piramis elvét,
mely irányt mutat, hogy naponta milyen elosztásban
és
mennyiségben
fogyasszuk
a
különböző
tápanyagokat. Gyermekek esetében sem ez az
irányadó táplálkozási elv, hiszen például a
gyermekeknek
fejlődésük
érdekében
több
fehérjebevitelre van szükségük.
Az étkezés gyakoriságát tekintve ajánlott: az
összetett
szénhidrátokból
naponta
hatszor,
gyümölcsökből,
zöldségekből
naponta
ötször
(lúgosító-savasító ételek), tej és tejtermékekből
naponta kétszer, fehérje természetű ételekből
naponta kétszer, zsírokból (zsír, olaj) naponta 15-20g
mennyiséget fogyasztani.
Egyéb felosztások szerint, (a lényeg, hogy a napi
szükségletet fedező élelmiszerek, a piramisban
elfoglalt helyüknek megfelelő arányban szerepeljenek
az étrendben.








Fehérje: 9-12%
Zsír: 15-30%
Szénhidrátok: 50-70%
Gabonafélék (szénhidrátok): 35% (teljes kiőrlésű kenyér és péksütemények, illetve tészták,
rizs, burgonya, száraz hüvelyesek)
Zöldségek: 18%
Gyümölcsök: 13%
Húsok, tojás, hüvelyesek, olajos magvak: 12%
Tej és tejtermékek: 12%
Zsírok és édességek: 10%

Táplálék összetétele
Fehérje, szénhidrát, zsír, vitamin, koleszterin, folyadék, ásványi anyag

Egészséges szervezet tápanyagszükséglete
Férfi 2800 kcal,
Nő 2200kcal
13/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Táplálkozási szokások
Magyarok táplálkozási szokásai:

sok zsír, fehérje, cukor, szénhidrát

főzéshez zsír szoktunk használni

kevés halat, szárnyast eszünk

kevés salátát, zöldséget fogyasztunk

A helyes táplálkozás összeállításának szempontjai
Helyes táplálkozás:

Minőségi

Zsír helyett olaj, sertéshús helyett hal illetve szárnyasok

Vaj helyett margarin

Fehér kenyér helyett barna kenyér

Zöldség, gyümölcs

2 liter folyadék /nap

Táplálkozzunk változatosabban

Bőséges reggelivel indítsuk a napot

Vacsorára ne együk nehéz ételt
Az egészséges táplálkozás alapja a teljes értékű, a szervezet működéséhez szükséges anyag bevitele,
kellő felszívódása, a salakanyagok rendszeres kiürülése.

Túlzott tápanyagbevitel következményei
Táplálkozási hibák:

magas kalória-bevitel

túlzott zsír, só fogyasztás

kevés rostfogyasztás

kevés vitamin és folyadékfogyasztás

kevés K, Mg, nyomelem fogyasztás

túlzott cukorfogyasztás

túlzott alkoholfogyasztás
Következmények:

elhízás

szív és keringési megbetegedések

emésztőrendszeri megbetegedések

cukorbetegség

Anyagcserezavarok

hiánybetegségek

14/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

4. Feladat
Péternek (46 éves) két éve agyvérzés miatt a bal oldala béna. Az agyvérzést megelőzően nagyon aktív
életet élt, verseket írt, zenélt. Intelligens, jó humorú, igazi társasági ember volt. Azóta elvált, jelenleg
édesanyával él. Bottal, nehezen közlekedik, a bal kezét nem tudja használni. A környezetével való
viselkedés megváltozott, zárkózott lett, nem jár társaságba. Édesanyja az Ön segítségét kéri a kialakult
helyzet megváltoztatásához.
Beszélgessen el az édesanyával!
A beszélgetés során az alábbi témakörökre térjen ki:
– önmagunkról kialakított kép, képességeink, korlátainak,
– megfelelő önismeret,
– akaraterő,
– érzelmi stabilitás,
– kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása,
– veszteség, agresszió, hangulatváltozások,
– segítő beszélgetés

Önmagunkról kialakított kép, képességeink, korlátainak
1. Tükrözött én: önmagunkról alkotott képünk legnagyobb részben a másik rólunk alkotott képének
visszatükröződése, hogyan látnak minket mások, hogyan ítélik meg a látottakat
2. Saját én: amilyennek látom magamat
3. Én ideál: amivé szeretnénk válni

Megfelelő önismeret



Az önképnek nem kell feltétlenül a valósággal egyeznie  ilyenkor téves önértékelés
Ha az önkép és a valóság között nagy a különbség azt megszenvedi a kommunikáció
Ha a kommunikáció kárt szenved, az önérték tudat is megsérül
Önképünk változékony: a környezeti reakcióktól függően változik.

Akaraterő


Egyik legfontosabb emberi vonás
Elszántság a cél elérése érdekében
Motiváció jutalom

Érzelmi stabilitás




kiegyensúlyozottság
jobb problémamegoldó képesség, konfliktuskezelés
kevesebb egészségügyi panasz
kreativitás
együttműködés, nyitottság

15/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása



kapcsolat jellegétől függ
ne kéréssel, faggatózással közelisünk
metakommunikatív eszközeinkkel a bizalmat, az elfogadást, a nyugalmat sugározzuk
fontos, hogy megtaláljuk a középutat, amely kifejezi a másik iránti nyitottságunkat, de védi az
én határait

Veszteség, agresszió, hangulatváltozások
Az egyén legyen:



türelmes, nyitott, elfogadó
ne legyen flegma
jó konfliktuskezelő
udvarias

Veszteség
Hosszú, súlyos betegség lehangoltságot okozhat. A létezést értelmetlennek, céltalannak tarthatjuk, a jövő
reménytelennek, kilátástalannak tűnik.

Agresszió
Akkor keletkezik, ha az egyént valamilyen cél elérésében, törekvésében akadályozzák, szükségleteinek
kielégítés meghiúsítják. Az egyén frusztrált.
Külső megnyilvánulásai:

düh

verekedés

bántalmazás

kiabálás

Hangulatváltozás okai:









időjárás, front (kedvezően, kedvezőtlenül, frontérzékenység)
szülés után (depresszió, szerepváltozás, monotonitás, hormonváltozások)
praemenstruációs szindróma (PMS): menstruáció előtti tünet együttesek, pl. fejfájás,
ingerlékenység, hasfájás
valamilyen betegség
terhesség (elején és végén ingerlékeny)
klimax (változókor, test változik, nő nem bírja feldolgozni, bőrszárazság, hőhullámok)
kiegyensúlyozott szexuális élet
fogyókúra
kényelmetlen ruházat
cél elérésnek akadálya

16/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Önismereti kerék:
Az önismeretünk akkor a leghatékonyabb, ha mind az 5
küllő szerepet játszik benne! Ha egyik vagy másik terület
hiányos, a személyiség nem lesz eléggé hatékony a társas
kapcsolataiban.

Érzet: Ide az érzékszerveink által felfogott
ingerekből nyert információk tartoznak. (pl.: fáj a fejem)

Értelmezés: Az érzet intellektuális feldolgozása
tartozik ide. (fáj a fejem, mert jön a front)

Érzés: Ez érzelmi, indulati állapotaink
megtapasztalását jelenti. (úgy érzem, szétmegy a fejem
a fájdalomtól)

Szándék: Ez az adott helyzetben megjelenő
vágyainkat, akaratunkat jelenti. (be akarok venni egy
fájdalomcsillapítót)

Cselekvés: Ez az adott helyzetben való
viselkedést jelenti. (beveszem a gyógyszert)

Segítő beszélgetés
Célja:



a kliens értse meg saját érzéseit, élethelyzetét
a segítő közreműködésével találja meg saját megoldását problémájára
érzelmek feltárása, megértése
önelfogadás fejlesztése

A segítő beszélgetés szakaszai:


Kapcsolatba kerülés bizalom megszerzése
Munkafázis: a kliens manifest (amit elmond) és latens (lappangó) problémáinak kifejezése
Lezárás fázisa: összegzés

A segítő beszélgetés jellemzői:



hívó/ kliens és a segítő között jön létre (telefonon vagy személyesen)
jól körülhatárolt keretei vannak (hely- időtartam)
nem célja tanácsok osztogatása, rábeszélés, direkt problémamegoldás, nem minősítünk
nondirektivitás: nem direktbe kérdezünk rá

Különbözik a hétköznapi beszélgetéstől, mert:


kerete van
beavatkozásoktól mentes
szakmailag megmagyarázható

17/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Segítő:
bizalmi légkört teremt
nyitottan, előítélet nélkül megy bele a kapcsolatba
megfogalmazza a latens és a manifest problémáit
nem minősít
nem problémákat lát
empátia- beleérzés képessége
kapcsolatban keletkező érzések tudatosítása, kimondása
A hallottak összegzése
búcsú, elköszönés









Kliens:






kapcsolatba kerül
feladja ellenállását
megnyílik, bizalmat ad a segítőnek
történetét, problémáját mesélni kezdi
elindul az önfeltárás (én- képe sajátosságai, erősödik az élmények tudatosulása, a személyes
felelősség, növekszik önbecsülése, önelfogadás és ennek kifejezése)
összefoglalás
búcsú, elköszönés

Fontos, hogy ne legyen előítéletünk, legyünk empatikusak, érzések tudatosítása és kimondása, hallottak
összegzése.

18/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

5. Feladat
Egy 35 éves férfi arról panaszkodik, hogy az utóbbi időben fáradékony, reggel nehezen kel ki az ágyból,
térd- és vállízületében fájdalmat érez. Keveset mozog, dolgozni autóval jár. Számítógép előtt, ülő munkát
végez. Nincs ideje hét közben sportolni, mivel másik helyen is dolgozik, este későn ér haza, csak a
hétvégéje szabad. Szeretné fizikai erőnlétét, állóképességét javítani, hogy helyt tudjon állni mindkét
munkahelyén.
Segítsen olyan mozgásprogram összeállításában, amellyel fizikai erőnlétét, állóképességét növelheti!
Ajánljon olyan mozgásformákat, amelyeket a munkahelyén is el tud végezni!
A tanácsadás kapcsán az alábbi szempontokra térjen ki:
– a mozgás szerepe az egyén életében,
– a rendszeres testedzés hatásai a légző-, a mozgás- és a szív- és keringési rendszerekre,
– a mozgás hatása a fizikai állóképességre és a pszichés állapotra,
– az állóképességet befolyásoló tényezők, állóképesség felmérése,
– a mozgás lehetséges módjai: szabadidős sportok, testedzési módok, mozgásformák kiválasztása

A mozgás szerepe az egyén életében



a mozgás életjelenség
az emberi szervezet megfelelő működéséhez, fejlődéséhez elengedhetetlen
ha életvitelünk során mozgásterünk beszűkül, akkor nehezebben tudjuk elkerülni a különféle
mentális funkció zavarokat (konfliktuskezelés, problémamegoldás) és a vészesen mozgásszegény
életmóddal összefüggésbe hozható szervi, anatómiai elváltozással járó betegségeket (magas
vérnyomás, elhízás)
a rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására fittek, edzettek leszünk (fittség: olyan
testi- lelki állapot, amely magába foglalja az egészséges létezés és a jó közérzet stabil megtartását)
rendszeres mozgás hatására testi-lelki egészségünk kiegyensúlyozott és szilárd lesz

A rendszeres testedzés hatásai a légző-, a mozgás- és a szívés keringési rendszerekre









nagyobb állóképesség alakul ki
elősegíti az erősebb aktív izomzat és csontrendszer kialakulását és megtartását
ritkább ízületi és hátfájdalmak
szív és érrendszeri, mozgásszervi, daganatos és elhízással járó betegségek megelőzését
teszi lehetővé
elősegíti a tökéletes testtartást
javul a szervezet oxigén ellátottsága
javul a szívizom oxigén ellátottsága
nő a szív és érrendszer teljesítő képessége
javul a szervezet ellenálló képessége
vonzóbb és karcsúbb alakot hoz létre

Mivel a férfi 35 éves, ezért elég, ha hetente 3-5 órát tölt mozgással.

19/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

A mozgás hatása a fizikai állóképességre és a pszichés
állapotra
Mozgás hatása a pszichés állapotra:

könnyebb és tudatosabb stresszkezelés

határozottság, dönteni tudás

testi-lelki harmónia

csökkenti a depresszió, szorongás kialakulását)

elősegíti a fokozottabb szellemi koncentrációs képességet és kitartást

jobb közérzetet biztosít

nyugodtabb, mélyebb alvást biztosít mely elősegíti a szervezet gyorsabb regenerálódását

elősegíti a biztonságérzést, az önbizalmat, önbecsülést

Az állóképességet befolyásoló tényezők, állóképesség
felmérése
Állóképesség:
A szervezetfáradással szembeni ellenálló képességet hosszan tartó sportbeli erőkifejtéseknél
állóképességnek nevezzük. Hosszan tartó, viszonylag erős iramú terheléseknél mozgósítja a szervezet a
végrehajtáshoz szükséges energiát.
Lehetővé teszi, hogy a teljesítmény szintje a szükséges idő előtt ne csökkenjen.
Állóképességet befolyásoló tényezők:

keringés- légzésműködés szintje

anyagcsere folyamatok szintje

idegrendszer energiamozgósító működése

mozgáskoordináció tökéletessége

motivációs, pszichikai tényezők

a szervezet normális működési feltételeinek fenntartása

izomzat minősége
Állóképesség felmérése:

Fizikai teljesítőképesség felmérése: kerékpárral vagy futópadon történő terhelés

Részleges izomerő állóképesség felmérése: karhajlítós, nyújtás mellső fekvőtámaszban,
karhajlítás-nyújtásfüggésben (húzódzkodás)

Törzsizmok részleges izomerő állóképességének mérése: felülések

A mozgás lehetséges módjai: szabadidős sportok, testedzési
módok, mozgásformák kiválasztása
Mozgás lehetséges módjai:

a sportág megválasztásánál figyelembe kell venni a korosztályoknál az életkori, nemi és
pszichikai sajátosságokat

szabadidősportként is mindenféle sportág űzhető, a lényeg a mozgás heti többször

olyan sporttevékenységet kell választani, ami eléggé érdekel bennünket ahhoz, hogy
kitartsunk mellette

mindegy, hogy mit sportolunk, a lényeg, hogy élvezzük, örömet és szórakozást valamint
kikapcsolódást jelentsen

a mozgás megválasztásakor vegyük figyelembe az eddigi életvitelt

20/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
Szabadban végezhető mozgás: futás, biciklizés, görkorcsolyázás, labdarúgás, úszás…
Lakásban végezhető gyakorlatok: has- hát- comb- fenék erősítő gyakorlatok
Munkahelyen végezhető gyakorlatok:

liftezés helyett lépcsőzzön

vannak irodában végezhető ülő illetve álló gyakorlatok

gerinctorna, nyújtózkodás, fejforgatás, fejdöntés, vállak felhúzása, törzskörzés

21/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

6. Feladat
Közeli rokona Panni 15 éves, megismerkedett egy idősebb fiúval, akivel egy hónapja már együtt jár.
Szexuális kapcsolatot szeretnének létesíteni, így felmerült benne a fogamzásgátlás kérdése is. Tekintettel
közeli baráti kapcsolatukra Önhöz fordul tanácsért! A szülei féltik gyermeküket, ezét vele nem tudja
megbeszélni a problémáját. Segítsen tanácsaival a helyzet megoldásában!
A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki:
– párkapcsolatok,
– nemiség kérdése, szexualitás,
– fogamzásgátlás
– a nemi szervek higiénéjének jelentősége,
– szexuális úton terjedő betegségek és a megelőzés módjai,
– sürgősségi fogamzásgátlás
– tinédzser ambulanciák

Párkapcsolatok
Partner választás feltételei:

megfelelő életkor (testi és lelki érettség)

felelősség tudat

megfelelő kommunikáció

döntésképesség

befolyásolás megakadályozása

kölcsönös bizalom

hűség

egymás iránti tisztelet

Nemiség kérdése, szexualitás
Szexualitás, intimitás

állatoknál ösztönkésztetés

anya- gyermek kapcsolata prototípus, azaz minta

szeretet+ szexuális vonzalom szerelem

emberi szexualitás humanizálódott (nem állati forma, nem ösztön, hanem érzelem, értelem)

örömszerző jelleg mindkét fél részéről

önátadás szükséglete

Fogamzásgátlás
Azon módszerek, eszközök, melyek a nem kívánt terhesség megelőzésére szolgálnak.

1. Természetes fogamzásgátló módszerek:




A peteérés időpontját viszonylagos pontossággal meg lehet határozni:
Naptármódszer: rendszere ciklus esetén lehet használni. Nő ciklusa kb. 28 nap peteérés a
14. napon történik, de 14- 17. ik napig létrejöhet megtermékenyülés
Hőmérőzés: peteérés előtt hirtelen megemelkedik a testhőmérséklet
Méhnyak váladék: termékeny és terméketlen nyák megkülönböztetés (Billings módszer)
Megszakított közösülés: elő váladék is tartalmazhat spermiumokat

22/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

2. Mechanikus fogamzásgátló módszerek:

pesszárium: méhszájsapka, a méhszájra kell felhelyezni
óvszer: szexuális úton terjedő betegségektől véd

3. Hormonális fogamzásgátlás:




Tartós: ösztrogén, progeszteron tartalmúak
Ciklus első napján kell kezdeni 21 napig szedni 7 nap szünet (vérzés)
Mini tabletta: nem tartalmaz ösztrogént (szoptatós anyáknak javasolt)
Injekció (orvosi ellenőrzés fontos)
Alkalmi, sürgősségi: 72 órán belül be kell venni az első tablettát

4. Méhbe helyezhető eszközök:

azoknak ajánljuk, akik már szültek
Pl. spirál, mirena

5. Vegyi módszerek
spermicidek, gélek, habok bénítják a spermiumok mozgását vagy elpusztítja azokat

6. Végleges ( sterilizáció)
nőknél petevezeték, férfiaknál ondó vezeték elkötése

A nemi szervek higiénéjének jelentősége
Higiéné: az orvostudománynak az a része, amely az egészség megvédését, a károsodások megelőzését
kívánja elérni.
Végbél környékének tisztán tartása:

legalább naponta egyszer megmosni meleg vízzel

szárazra kell törölni

viszketés esetén ne dörzsöljük mikro sérülések kamillás ülőfürdő
Nőknél:

gáttól a végbél felé mosakodni végbél baktériumai ne jussanak a hüvelybe
tampont éjszaka ne használjunk  pang a váladék

Férfiaknál:

hímvesszőt naponta megmosni

fitymát vissza kell húzni alatta meggyűlik a fagy (smegma) gyulladást okoz

Szexuális úton terjedő betegségek és a megelőzés módjai
1. Szifilisz (Lues)

kórokozó: spirochéta

terjedési mód: csak szexuális úton vagy szülés közbenújszülöttnél vakságot okoz

Tünetei:
 első szakasz: kicsi, fájdalommentes, vörösesbarna fekély a behatolás helyén
 második szakasz: 6 hét és 6hónap között viszkető kiütések, láz, fejfájás, kopaszodás
 harmadik szakasz: tünetmentesség után életfontosságú szervek megbetegedése, vakság,
süketség, elmebaj

kezelés: penicillinnel
23/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

24/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
2. Kankó (tripper, gonorrhoea)

kórokozó: gonococcus

tünetek: fertőzést követő 2- 21 nap közt fejlődnek ki,

Férfiaknál: bonjour csepp (fájdalmas, gennyes váladék reggeli vizeletürítéssel), sterilitás,
hegesedés a hímvesszőn vizelési képtelenség

tünetek nőknél: alhasi fájdalom, hüvelyi folyás, sterilitás

kezelés: penicillinnel, antibiotikumokkal
3. Chlamydia

könnyen terjed, tüneteit nehéz észrevenni

férfiaknál: hímvessző folyása

nőknél: fájdalmas vizelés, folyás, alhas fájdalom

7- 21 nappal a fertőzés tán jelenik meg

terjedés: szexuális úton, szüléskor újszülött szemfertőzés

kezelés: antibiotikummal
4. Vaginitis (hüvelygyulladás)

férfinél: hordozó lehet tünetmentesen, prosztata, húgycső fertőződhet

nőknél: lehet tünetmentes, fájdalmas, égő, viszkető érzés a hüvely környékén, folyás,
kellemetlen szag

Kialakulása: cukorbetegeknél, antibiotikumot- fogamzásgátlót szedőknél, menstruáció,
közösülés alatt fellépő irritáció miatt

Kezelés: helyi kúpok, krémek, partner kezelése
5. Genitális herpesz

Herpesz szimplex I.: száj, ajak környékén

Herpesz Szimplex II.: nemi szervek körül

Tünetek:
Férfiaknál láthatóak
Nőknél: helytől függ,hogy láthatóak e vagy sem (apró, fehér hólyagok, láz, vizeléskor fájdalom)
A tünetek 3 hét alatt gyógyulnak, a vírus a szervezetben marad

Kezelés: tüneti kezelés (kondom nem nyújt teljes védelmet, méhnyakrák kifejlődését
elősegítheti, szülés közben újszülött vakságot, halált okozhat)
6. Szemölcsök

kórokozó: vírus

tünetek: apró, fájdalom nélkül növő száraz, a bőr színével megegyező szemölcsök a
végbélnyílás és a genitáliák körül.

terjedés: tünetmentesen már fertőz

kezelés: speciális oldat, folyékony nitrogénnel leégetik, méhnyakrák veszélye fennáll!
7. Szerzett immunhiányos tünet együttes: AIDS -ÉC

kórokozó: HIV- vírus

kórfolyamat: a T-lyphocytákat támadja meg gyengíti az immunrendszert ellenálló
képesség csökken (A folyamat évekig eltarthat.)

Rizikócsoportok: biszexuálisok, homoszexuálisok, intravénás droghasználók, prostituáltak,
vérzékenyek, fertőzöttek partnerei

Megelőzés: óvszer, tűcsere program, gumikesztyű, hűség, szűrővizsgálat

25/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Sürgősségi fogamzásgátlás
Mi a sürgősségi fogamzásgátlás?
Egy lehetőség a szexuális aktus utáni néhány napban a nem kívánt terhesség megelőzésére, ha nem
történt védekezés, vagy nem sikerült megfelelően védekezni, illetve nemi erőszak esetén.
Élettani alapja:
Néhány napot igénybe vesz, amíg a petefészekből kilökődött petesejt a méhkürtön átvándorolva eljut a
méh üregébe.
Ez alatt a néhány nap alatt megakadályozható, hogy kialakuljon a méhben fejlődő terhesség.
A méhbe fejlődött terhességre már nincs hatással. Nem hoz létre abortuszt, de későn alkalmazott tabletta
esetén nem kell tartani magzati ártalomtól.
Alkalmazása:
Szexuális aktust követő 72 órán belül nyúlt lehetőséget e megelőzésre, orvoshoz kell fordulni.
Mit tartalmaz a sürgősségi tabletta?
Sárgatesthormont tartalmaz, de nagyobb adagban, mint a rendesen szedhető tablettákban van.
Hogyan lehet hozzájutni a tablettához?
Hozzá lehet jutni az országban több kórház nőgyógyászati osztályán működő sürgősségi fogamzásgátló
ambulancián. ( a nap 24 órájában személyesen és telefonon)
Mellékhatások: hányinger, hányás, két menstruáció között pecsételő vérzés

Tinédzser ambulanciák
Fiatal tizenévesek nőgyógyászati rendelője.
Feladatai:


tájékoztatás
tanácsadás
sürgősségi fogamzásgátlás.

26/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

7. Feladat
58 éves nő, elhízott, erős dohányos. Vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szed. Szociális háttere rossz,
szeretne a dohányzásról leszokni, és testsúlyát csökkenteni. Magassága: 168 cm, testtömege: 90 kg.
Adjon tanácsot az életmód-változtatással kapcsolatban!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
– egészségkultúra fogalma, összetevői,
– egészséges életvezetés,
– túlsúly, mint rizikótényező a betegségek kialakulásában,
– káros szenvedélyek, mint a betegségek rizikótényezői,
– preventív szemlélet az egészséges életmódra,
– helyes táplálkozás étrendjének összeállítása

Egészségkultúra fogalma, összetevői
A kultúra azoknak az anyagi és szellemi értékeknek az összessége, amelyeket az emberi társadalom a
történelme folyamán létrehozott.
Egészségkultúra: a közművelődés szerves és fontos része, az egészséggel kapcsolatos műveltség
megszerzése.
Egészség: teljes testi, lei és szociális jólét ideális állapota, nem csak a betegség, nyomorékság hiánya.
Egészségi ismeret: az egyén egészséggel kapcsolatos tájékozottsági szintjét jelzi.
Egészségi készség: az egészségi követelményeket biztosító tevékenységek, amelyek magas fokú
begyakorlottságot tesznek lehetővé anélkül, hogy tudatosan ellenőriznénk.
Egészség szokás: nem más, mint begyakorolt cselekvéssor, amit automatikusan, a figyelem ráirányítása
nélkül végzünk.

Egészséges életvezetés
Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek közt, és ahogyan élünk, melyek
jellemzők ránk és meghatározzák egyéniségünket.
Egészséges életmód összetevői: táplálkozás, mozgás, higiéné, szórakozás, pihenés, lakóhely,
munkahely. Az életmód lehetőé teszi az egészség megőrzését, az aktív, hosszú életet.
Egészségnevelés: egészséges életmódhoz szükséges tudást ad. Az életmódunk, táplálkozásunk,
munkahelyünk szerepet játszik a betegségek kialakulásában.
Életvitel: az életmód elemeinek tudatos alkalmazása.
Ha káros szokásaink vannak túlsúlyban, (egészségünk érdekében) célszerű változtatni életvitelünkön. A
jó életminőség jellemzője a megfelelő testi-lelki harmónia.
Egészséges az életmódunk akkor, ha:

helyesen táplálkozunk,

eleget mozgunk,

testünket edzéssel kondícióban tartjuk,

kerüljük a szervezetünkre kedvezőtlen hatásokat,

megfelelően tisztálkodunk, öltözködünk,

gondot fordítunk a külsőnkre,

megfelelő az időbeosztásunk,

tanulunk, kulturálódunk, lelkünket és szellemünket is gondozzuk.

27/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Túlsúly, mint rizikótényező a betegségek kialakulásában
Kialakulása





táplálkozási hiba: zsíros étel, minőség és mennyiségbeli hiba, rossz időben
alkati tényezők
mozgáshiány
rendszertelen táplálkozás
pajzsmirigy alulműködése
hormonális ok

A túlsúly, mint rizikótényező (kockázati tényező)
A) Szív és érrendszer

megterheli a keringést, szaporább szívverés

növeli az érelmeszesedés kockázatás, az érszűkületet, magas vérnyomást, agyvérzést

nő az infarktusos megbetegedések aránya

az ischaemiás szívbetegségek száma nő
B) Légzőrendszer: megterheli, rontja a légzésfunkciót
C) Mozgásrendszer

terheli a gerincet

terheli a csont és izomrendszert, főleg a végtagokat

gyakoribb a trombózis kialakulása, a keringés lassulása és a mozgásszegény életmód miatt
D) Neuroendokrin rendszer (belső elválasztású mirigyek rendszere): cukorbetegség kialakulásnak
kockázata

Káros szenvedélyek, mint a betegségek rizikótényezői
Szenvedély: erős, tartós érzelem, mely konkrét tevékenységben vagy tartós törekvésben jelenik meg.
Leggyakoribb káros szenvedélyek: alkohol, drogfogyasztás, dohányzás.
Dohányzás: A dohányzás leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, valamint a szívinfarktus, az
agyvérzés, az idült obstruktív légúti betegség (COPD), a tüdőtágulás és a rák (elsősorban a tüdőrák, a gége
és a szájüreg rákos megbetegedése, a hasnyálmirigy-rák), az impotencia valamint az alulfejlett baba
kialakulásának jelentős kockázati tényezője.
Ezeken túl okozhat még légzőszervi betegségeket, hörgőgyulladást, asztmát is.
A nikotin jelentős elváltozást okozhat a keringési szervrendszerben, például gyakran magas vérnyomást
vagy koszorúér-betegségeket okoz. Ezenkívül károsítja az érfalakat, így okozója lehet agyérbetegségeknek,
érszűkületnek, aneurizmának és érelmeszesedésnek.
A dohányzás felgyorsítja az öregedési folyamatot. A dohányosoknál sokkal gyakrabban alakulnak ki
szarkalábak és ráncok a száj és a szem körül, mivel szívják a cigarettát és hunyorítanak, hogy a füst ne
kerüljön a szemükbe.
Tartós koffein fogyasztás következményei: álmatlanság, nyugtalanság, a szervezet hozzászokása, az
idegesség, feszültség gyomorbántalmakhoz vezetAlkohol fogyasztás következményei: előfordulhat májzsugor, rák, gyomorfekély, szívbetegségek.
Gyakori az étvágytalanság, fertőzéses bőrbetegségek, kifejlődhet ideggyengeség, máj, szív és érrendszeri
megbetegedés is.

28/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Preventív szemlélet az egészséges életmódra
Rendkívül fontos az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás, a káros szenvedélyek
mellőzése. Kerüljük el a negatív hatásokat, például stresszt.

Helyes táplálkozás étrendjének összeállítása
Helyes táplálkozás étrendjének összeállítása








Minőségi
Zsír helyett olaj, sertéshús helyett hal illetve szárnyasok
Vaj helyett margarin
Fehér kenyér helyett barna kenyér
Zöldség, gyümölcs
2 liter folyadék /nap
Táplálkozzunk változatosabban
Bőséges reggelivel indítsuk a napot
Vacsorára ne együk nehéz ételt

Az egészséges táplálkozás alapja a teljes értékű, a szervezet működéséhez szükséges anyag bevitele,
kellő felszívódása, a salakanyagok rendszeres kiürülése.

Tápanyagpiramis:
A könnyebb és tudatosabb táplálkozás, étrend összeállításához kialakították a táplálék piramis elvét,
mely irányt mutat, hogy naponta milyen elosztásban és mennyiségben fogyasszuk a különböző
tápanyagokat.
Az étkezés gyakoriságát tekintve ajánlott: az összetett szénhidrátokból naponta hatszor, gyümölcsökből,
zöldségekből naponta ötször (lúgosító-savasító ételek), tej és tejtermékekből naponta kétszer, fehérje
természetű ételekből naponta kétszer, zsírokból (zsír, olaj) naponta 15-20g mennyiséget fogyasztani.

29/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

8. Feladat
Szomszédja tanácsot kér Öntől. 60 éves, krónikus keringési betegségben szenved, az ősz végén
háziorvosánál jelentkezett vérnyomásának ellenőrzése miatt. Orvosa javasolta az influenza elleni védőoltás
beadását.
Tájékoztassa a beteget az influenza megelőzésének fontosságáról a megadott szempontok szerint!
– Egészség, betegség definíciója,
– Védőoltások szerepe,
– Nem kötelező védőoltások ismertetése,
– Infekciók megelőzésének módjai

Egészség, betegség definíciója
Egészség: Teljes testi, lelki és környezeti jólét ideális állapota, nem csak a betegség, nyomorékság hiánya.
Az egészség nem statikus állapot, hanem állandó mozgásban, változásban lévő folyamat,
ennek eredménye a dinamikus egyensúly.
Betegség: A szervezet a megváltozott reakcióképesség következtében nem képes a károsító tényezőket
elhárítani.

Védőoltások szerepe
A védőoltások célja, hogy védettséget alakítsunk a betegség lezajlása nélkül a szervezetben, a
szervezet immunizálása a fertőző betegségekkel szemben. A védőoltások a mesterséges immunitás
csoportjába tartoznak.
Aktív védettség

a beadástól két hét múlva alakul ki

tartós védettséget alakít ki

a védőoltással a legyengített kórokozót és a kórokozó hatástalanított méreganyagát juttatják
be megindul az ellenanyag termelés láz is kísérheti, ez az oltási reakció

hatását emlékeztető oltással hosszabbítják meg
Passzív védettség

kész ellenanyag bejuttatása

azonnal hat, de csak rövid ideig (kb. egy hónap)
A természetes immunitás azt jelenti, hogy átesünk valamilyen betegségen. Az egyénben mikor lezajlik a
fertőzés, akkor a kórokozóval szemben elkezdünk ellenanyagokat termelni. Amikor ismételten bejut a
fertőzés a szervezetünkbe, akkor a szervezet felismeri azt és ártalmatlanná teszi. A védőoltás beadása után
pár órával oltási reakció alakulhat ki, amit kísérhet láz, hőemelkedés, ez három napig normális.
A helyi reakció azt jelenti, hogy a beadott terület mennyire pirosodik be.
A védőoltást nem lehet beadni:

láz esetén

terhességkor

legyengült szervezetnek

daganatos megbetegedés esetén

korábbi súlyos oltási reakció esetén

30/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Nem kötelező védőoltások ismertetése
Védőoltások csoportosítása
1. Kötelező védőoltások: ezeket még gyerekkorban kapja meg az egyén,
(ilyen a BCG, DiPerTe, MMR, Hepatitis B)
2. Ajánlott védőoltások:

influenza,

bárányhimlő,

kullancs,

Hepatitis A és B,

gennyes agyhártyagyulladás,

tetanus,

diftéria,

pneumococcus

vannak fertőző betegségek, a mely ellen van védőoltás, ám azt nem kötelező beadni
akkor kell beadni, ha az egyén fokozottan ki van téve a fertőzés, megbetegedés veszélyének

Ajánlott védőoltások
Hepatits A: ember terjeszti a testváladékaival, terjedésének oka a nem megfelelő személyi higiénia,
élelmiszerrel és vízzel is terjed
Influenza: cseppfertőzéssel terjed, nagy járványok szoktak lezajlani, évente kell az oltást ismételni, a
szövődmények különösen veszélyesek az idősebb korosztály számára. Az influenzát vírus okozza, fő tünete
a hirtelen kezdődő láz, izomfájdalom, elesettség, étvágytalanság, szédülés, fejfájás. Később torokfájás és
száraz köhögés jelenik meg.
Szövődménye lehet alsó és felső légúti gyulladás, tüdőgyulladás, szívizomgyulladás.
Tetanus: 1941 előtt születetteknél
Diftéria- torokgyík: 10 évnél régebben oltottak kérhetik
Hepatitis-B: kérhetik, akik nem kapták meg kötelezően, valamint Eü. Dolgozók
Pneumococcus: streptococcus okozza, tüdőgyulladást okoz

Infekciók megelőzésének módjai
Ha el akarjuk kerülni a fertőzéseket:

fontos a személyi higiéné, mossunk gyakran kezet

figyeljünk a környezetünkre

fertőtlenítsünk, cél a környezetbe került kórokozók elpusztítása

felületek, padlók fertőtlenítőoldatos lemosása (hypo)

köhögés, tüsszentés esetén használjunk papír zsebkendőt

31/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

9. Feladat
Ismerőse fordul Önhöz tanácsért gyermeke súlyproblémájával kapcsolatban. 6 éves kisfia túlsúlyos,
keveset mozog, szeret nassolni. Ő és férje is súlyfelesleggel küzd. Adjon életmódbeli tanácsot a szülőknek a
gyermekük életmódjával kapcsolatosan!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
– a család szerepe az egészséges életvitel kialakításában,
– a nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában,
– a megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében,
– a rendszeres sportolás előnyei,
– a mozgás lehetséges módjai kisgyermekkorban,
– az egészséges táplálkozás összetevői gyermekkorban,
– a túlzott tápanyagfelvétel következményei

A család szerepe az egészséges életvitel kialakításában
A család jelentősége nem csupán abból áll, hogy a helyes családi élet kialakításával elősegíti a gyermek
fejlődését, fokozatos önállósulását, a különféle makroközösségekbe való beilleszkedést, vagyis a
szocializációt. A család mindezen túl olyan lelki-érzelmi atmoszférát képes megteremteni, amely légkörben a
szocializációs feladatait, kötelezettségeit a leghatékonyabban tudj megvalósítani.
Olyan légkört kell kialakítani a családban, ahol a testi-lelki kötődési szükséglet, összetartozás tartós
átélése elégül ki.
A családnak fontos feladata, hogy felkészítse gyermekeit a felnőtt életre, segítse identitásuk kialakulását.
Az egészséges életmódra nevelés komplex folyamat. Alapja a gondosan összeállított, a gyermek
számára is átlátható, logikus és könnyen elfogadható napirend. Következetes alkalmazása, a rugalmas
változtatások megbeszélése megalapozza a gyermekekben az egészséges életritmus kialakításának
igényét.

Az alvási szokások, étkezési szokások, higiénés szokások, mozgás, játék, szabadidős
tevékenység kiépítésére.

Az esti elalvás szertartásait már kisgyermekkortól ki lehet alakítani, és ki is kell alakítani, ami minden nap
meghatározott időben, meghatározott tevékenységhez kötve (fürdés, mese) jelenjen meg. Fontos, hogy a
gyermek korának, igényének megfelelő, de legalább 8 órai alvást biztosítsunk. Így nem lesz problémás a
kisiskoláskorban az elalvás sem, pihenten tud figyelni, és koncentrálni a másnapi iskolai feladatokra.

A gyermekek étrendjét (tejtermékek, sok gyümölcs, zöldségfélék, szénhidrát, húsfélék
megfelelő aránya) életkoruknak, igényeiknek megfelelően szükséges kialakítani. A gyermekekben
tudatosíthatjuk a helyes táplálkozási szokások fontosságát, egészségre gyakorolt hatásukat.

Fontos a személyes higiénés szokások (napi tisztálkodás, fogmosás, étkezések előtti
kézmosás) kialakítása, folyamatos gyakoroltatása, rögzítése egyaránt. Hangsúlyoznunk kell e
szokások fontosságát, a betegségek megelőzésében betöltött szerepét.

A mindennapos friss levegőn való sport játék, szabadidős tevékenység biztosítása az
egészséges személyiségfejlődés része.

A jól szervezett, szakszerűen irányított szabadidő fejleszti a testi, lelki, szellemi egészséget,
az akaratot, jellemet, cselekvési képességeket, erkölcsi arculatot, kulturált magatartást, esztétikai
érzéket, alakítja a társas kapcsolatokat.

32/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

A nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában
Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek közt, és ahogyan élünk, melyek
jellemzők ránk és meghatározzák egyéniségünket.
Egészséges életmód összetevői: táplálkozás, mozgás, higiéné, szórakozás, pihenés, lakóhely,
munkahely. Az életmód lehetőé teszi az egészség megőrzését, az aktív, hosszú életet.
Egészségnevelés: egészséges életmódhoz szükséges tudást ad. Az életmódunk, táplálkozásunk,
munkahelyünk szerepet játszik a betegségek kialakulásában.
Életvitel: az életmód elemeinek tudatos alkalmazása.
Ha káros szokásaink vannak túlsúlyban, (egészségünk érdekében) célszerű változtatni életvitelünkön. A
jó életminőség jellemzője a megfelelő testi-lelki harmónia.
Egészséges az életmódunk akkor, ha:

helyesen táplálkozunk,

eleget mozgunk,

testünket edzéssel kondícióban tartjuk,

kerüljük a szervezetünkre kedvezőtlen hatásokat,

megfelelően tisztálkodunk, öltözködünk,

gondot fordítunk a külsőnkre,

megfelelő az időbeosztásunk,

tanulunk, kulturálódunk, lelkünket és szellemünket is gondozzuk.
Kiemelten jelentős a család szerepe, hiszen a gyermek beleszületik a családba, és élete első szakaszán
minden tapasztalatát a környezetéről a családon keresztül szerzi meg.
Szokás: nem más, mint begyakorolt cselekvéssor, amit automatikusan, a figyelem ráirányítása nélkül
végzünk. Elmaradásuk kényszerítő hiányérzetet vált ki. Kialakításukra azért van szükség, hogy
tehermentesítsük a tudatot. Döntő szerepe van a szülőknek abban, hogy milyen viselkedési mintákat,
szokásokat alakítanak ki. Fontos, hogy a gyermekekkel következetes legyünk és mutassunk példát.
Használjuk ki azt, hogy a gyermek szereti utánozni a felnőtteket. Fontos, hogy a gyermek szívesen hajtsa
végre azt a cselekvést, amihez hozzá akarjuk szoktatni. Meggyőzéssel hassunk az érzelmekre, az akaratra
és a viselkedésre, de fontos a kortársak befolyásoló hatása is.
Egészség szempontjából a szokások lehetnek károsak, illetve hasznosak. A gyermek az egészségkultúra
első és megalapozó elemeit a családban szerzi meg. Döntő szerepe van a szülőnek abban, hogy milyen
viselkedési mintákat, szokásokat alakít ki.
Használjuk ki, hogy a gyerek szereti utánozni a felnőtteket.
Fontos, hogy a gyerek szívesen hajtsa végre a feladatokat, amikhez hozzá akarjuk szoktatni.
A jó szokásrendszer megszilárdítása, továbbfejlesztése, kibővítése az iskolai nevelés során folytatódik.
Fogalma: a gyermek egy napjának tudatos megszervezése
Kialakításánál figyelembe kell venni:

a gyermek korát

életkori sajátosságokat

egyéniséget

rendszeresség

következetesség
A nevelés emberi tevékenység. A nevelés lényege az értékközvetítés.
A család fontos szerepet játszik a gyermek egészségének megőrzésében is.
Egészségkárosító tényező lehet számára a helytelen táplálkozás és a túlsúly, tehát a gyermeket meg kell
tanítani a helyes táplálkozásra, a legfontosabb pedig a példamutatás

33/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

A megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében
Megerősítés és jutalmazás:
A személyiség működési területeire ható módszerek. Ezek alkalmasak a személyiség önértékelő
rendszerének szabályozására, ezzel a viselkedés egyik legjelentősebb motivációs bázisát teremtheti meg.
Az önértékelést a jutalmazás pozitív irányba tolja.
Motivációs bázis: jutalmazással ösztönzés= motiváció
Jellemzői: Mindenfajta tanulás megerősítését szolgálja személyiségfejlesztő hatású
Eszköztára: minden szociális hatás, amink a nevelt számára jutalmazás/büntetés hatása van
Hátránya: nem ismerjük az egyén számára jutalmat vagy büntetést jelentő dolgokat
Előnye: sok helyen alkalmazható (díjazás, dicséret, elismerés)

A rendszeres sportolás előnyei







nagyobb az állóképesség, több az energia
könnyebb és tudatosabb stresszkezelés
testi- lelki harmónia
fokozottabb szellemi koncentrációs képesség és kitartás
erősebb aktív izomzat és csontrendszer kialakulása
nyugodtabb, mélyebb alvás, mely elősegíti a szervezet gyorsabb regenerálódását
szív- érrendszeri, mozgásszervi és elhízással járó betegségek megelőzése
tökéletes testtartás

A mozgás lehetséges módjai kisgyermekkorban
A mozgás lehetséges módjai 4 éves korban:
A motoros képességek fejlesztésére kell nagy hangsúlyt fektetni. A gyermekeknek ebben az életkorban
hatalmas a mozgásigényük, ezért fontos, hogy ki tudjuk az elégíteni. Ez az életkor azért is rendkívül fontos,
mert egy életre meghatározza a gyermek testneveléshez való viszonyát. Fontos, hogy ne az erő, hanem az
ügyesség és az állóképesség domináljon: úszás, torna, modern gimnasztika, műkorcsolya.
Ki kell választani, hogy a gyermek teremben, vagy pedig a természetben szeretne-e mozogni. Mindenkor
a gyermek aktuális állapotát figyelembe véve kell összeállítani a mozgásos játékokat. Motiválhatjuk a
gyermeket a mozgásokra épülő dramatikus játékokkal. Alkalmazhatjuk az énekes, mondókás páros vagy kör
vagy mozdulatokat utánzó játékokat is.

a sportág megválasztásánál figyelembe kell venni a korosztályoknál az életkori, nemi és
pszichikai sajátosságokat

szabadidősportként is mindenféle sportág űzhető, a lényeg a mozgás heti többször

olyan sporttevékenységet kell választani, ami eléggé érdekel bennünket ahhoz, hogy
kitartsunk mellette

mindegy, hogy mit sportolunk, a lényeg, hogy élvezzük, örömet és szórakozást valamint
kikapcsolódást jelentsen

a mozgás megválasztásakor vegyük figyelembe az eddigi életvitelt

34/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Az egészséges táplálkozás összetevői gyermekkorban
Helyes táplálkozás:
Az egészséges táplálkozás alapja a teljes értékű, a szervezet működéséhez szükséges anyag bevitele,
kellő felszívódása, a salakanyagok rendszeres kiürülése.
A táplálkozásnak nagyon fontos a szerepe a gyermekek zavartalan testi és szellemi fejlődésében. A
szülők feladata a helyes táplálkozási szokások kialakítása, mert a gyermeket az otthoni szokások egész
életükben elkísérik.
Gyerekkorban fontos a napi ötszöri étkezés. A folyamatos növekedés, valamint a tanulás fokozott
energia- és tápanyagigényét csak így lehet megfelelő módon biztosítani. Érdemes együtt reggelizni
hétköznapokon is, így az agy megfelelő mennyiségű energiához jut.
Ügyeljen arra, hogy gyermeke minél többféle ételt, élelmiszert megismerjen. Így egyrészt kevésbé lesz
válogatós, másrészt minden élelmiszerben más-más típusú tápanyag van. Étrendjében szerepeljenek a
kalcium dús tej és tejtermékek, az energiát biztosító teljes kiőrlésű gabonák, müzlik, az élelmi rostokban,
vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag zöldségek, főzelékfélék és gyümölcsök, valamint az
izomépítéshez szükséges sovány húsok, tojás. Az édességről sem kell lemondani, de hetente csak 1-2
alkalommal, főétkezés után kínáljuk. Mindig gondoskodjon elegendő mennyiségű folyadékról!

Praktikus tanácsok







Reggeli innivalóként kínáljon tejet, tej alapú italt.
A szendvics mellé tegyen mindig az idénynek megfelelő zöldségfélét.
Uzsonnára teljes kiőrlésű rostdús kekszet, müzliszeletet, puffasztott gabonaszeletet, otthon
előre megmosott gyümölcsöt csomagoljon, mert az hűtés nélkül is biztonsággal eltartható.
Az édességek közül kínálja a tej és gyümölcs alapúakat, mert azokban a cukor mellett sok
értékes tápanyag van.
Szóját és szójakészítményeket 6 éves kortól lehet az étrendbe iktatni.
Legyen kreatív! A gyerekek a salátákat, a rakott, töltött, csőben sült ételeket szívesen
fogyasztják.
Hagyja, hogy a gyerek segítsen a szendvics vagy az étel elkészítésében.
Az ételeket kevés sóval, cukorral és zsiradékkal készítse.

A túlzott tápanyagfelvétel következményei
A túlzott tápanyag bevitel elhízáshoz, szív és érrendszeri betegségekhez vezethet.
Már gyermekkorban törekedni kell arra, hogy a rendszeres testgyakorlatok, a sport az életmód részévé
váljon. Így lehet a legbiztosabban elérni, hogy felnőtt emberként úgy alakítsák életmódjukat, hogy abban a
rendszeres testmozgás és a sport kompenzálni tudja a munkakörből adódó esetleges károsító tényezőket.

35/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

10. Feladat
A helyi általános iskola megkeresi azzal a kéréssel, hogy a 8. osztályos tanulóknak tartson
családtervezéssel kapcsolatos előadást.
Tervezze meg az előadást!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
– kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása, barátság, szerelem, család, családalapítás,
– a férfi, női nemi szervek,
– a nemi szervek higiénéjének jelentősége, a szexuális élet higiénéjének főbb szempontjai,
– motiváció, érdeklődés fenntartása az ismeretek elsajátításában,
– egyénekkel, csoportokkal történő munka

Kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása, barátság,
szerelem, család, családalapítás
Kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása

kapcsolat jellegétől függ

ne kéréssel, faggatózással közelisünk

metakommunikatív eszközeinkkel a bizalmat, az elfogadást, a nyugalmat sugározzuk

fontos, hogy megtaláljuk a középutat, amely kifejezi a másik iránti nyitottságunkat,de védi az
én határait
Az egyén legyen:

türelmes, nyitott, elfogadó

ne legyen flegma

jó konfliktuskezelő

udvarias
Barátság: társadalmi érintkezés során alakul ki, nagyon fontos része az emberi kapcsolatoknak.
Szerelem: jól ismert testi jelekkel (izgatottság, pirulás, tenyerek izzadása, szaporább szívdobbanás) és
eufóriás lelkiállapottal jár. Magas hőfokú lángolása egy idő után megváltozik, felváltja a szeretet, a
ragaszkodás, a kötődés a szeretett személyhez.
A társadalom egyik legfontosabb intézménye a házasság és a család.
Család: olyan együtt élő kis csoport, amelynek tagjait vagy házassági vagy vérségi, esetleg
örökbefogadási kapcsolat köti össze, a társadalom alapvető és létfenntartó egysége
A házasság egy férfi és egy nő egész életre kötött szövetsége, mely testi-lelki szeretetközösség, s a
szeretetükből fakadó gyermekek világrahozatalában és fölnevelésében teljesedik ki. A családtervezés
azonban fontos dolog. A házastársaknak szükséges, hogy a gyermek, a gyermekvállalás fontossá váljék az
életünkben.

36/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

A férfi, női nemi szervek
FÉRFI NEMI SZERVEK
Külső férfi nemi szervek:
A hímvessző (pénisz)
A férfiak közösülési szerve. A hímvessző hüvelybe vezetéséhez annak megfelelő mértékű merevedése
(erekciója) szükséges. A hímvessző három hengeres, merevedésre képes részből áll (két barlangos és egy
szivacsos test), végén a makk található, melynek felszínén nyílik a húgycső. A barlangos testek nyugalmi
állapotukban kevés vért tartalmaznak.
A hímvesszőt bőr borítja, mely a makkról hátrahúzható. A hátrahúzható rész a fityma.
Szexuális izgalom hatására a nemi szervek és a pénisz vérátáramlása fokozódik, és a barlangos testek
megtelnek vérrel, ezzel méretük jelentősen megnő. Ez a folyamat a merevedés. Ilyenkor a péniszbe vezető
erek kitágulnak, az elvezető erekben csökken a véráramlás, így marad fenn a merevedés.
A herezacskó (scrotum)
A hímvessző alól ereszkedik le a szőrrel fedett vastag és ráncolt bőrű szerv, mely a heréket tartalmazza,
bőre erősebben pigmentált. A magzati élet 7. hónapjától benne található a két here.

Belső férfi nemi szervek:
A here
Galambtojás alakú páros szerv, melyek a férfiasságért felelős hormonokat termelő mirigyek. A herék több
feladatot látnak el. Egyrészt a herék belsejében termelődnek és érnek a hímivarsejtek (spermiumok).
Másrészt itt képződik a férfi nemi jellegért felelős hormon, a tesztoszteron.
A here felső részén található a mellékhere, amely biztosítja a spermiumok érésének végső lépéseit (az
érlelés során kapnak a spermiumok termékenyítőképességet) és a spermiumok raktározását, valamint
összeköti a herét az ondóvezetékkel.
Ondóvezeték: izmos falú, szűk lumenű cső, a mellékhere farki részből indul ki.
Utolsó szakaszába belenyílik az ondóhólyag kivezető csöve
Ondózsinór: herezacskóban és a lágyékcsatornában találgató
Ondóhólyag: páros szerv, húgyhólyag hátsó-alsó felszínéhez rögzítve helyezkedik el
Dülmirigy: gesztenye alakú és nagyságú páratlan szerv, húgyhólyag alatt helyezkedik el
A hímvessző működése:
Az erekció
Ahhoz, hogy az ondósejtek eljussanak rendeltetési helyükre és megtermékenyítsék a petesejtet, a
hímvesszőnek meg kell merevednie. Ez az állapot az erekció vagy merevedés, amely a péniszben lévő erek
és barlangos testek vérrel telítődésének és kitágulásának eredményeképpen jön létre.
Az ejakuláció
A makk dörzsölődése a hüvely falához ritmikus összehúzódásokat vált ki az ondóhólyag falában, melynek
hatására a hólyagok a tartalmukat a húgycsőbe juttatják. Ide kerül a prosztata és a Cowper-mirigyek
váladéka is, így alakul ki a sperma. A spermának a péniszből való szaggatott kilövellését nevezzük
ejakulációnak, vagy magömlésnek.

37/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

NŐI NEMI SZERVEK
Belső női nemi szervek:
A petefészek (ovarium)
Páros szerv, mandula alakú és nagyságú. Mindkettő petefészek diónyi méretű, kb. külső kéreg és belső
velőállományból áll.
A petefészkekben helyezkednek el a tüszők, bennük a petesejtek. Itt érik és reped meg minden
hónapban egy kiválasztott tüsző, és juttat a petevezetékbe egy megtermékenyítésre alkalmas petesejtet.
A petevezeték (tuba)
A petevezeték, más néven méhkürt, nyálkahártyával bélelt, izmos falú cső, mely a méh két oldalán
helyezkedik el. Nyálkahártyáját csillószőrös sejtekből álló hámszövet borítja. Feladata, hogy a petét a méhbe
irányítsa, ahol az beágyazódik.
Méh (uterus)
A méh a kismedencében a húgyhólyag és a végbél között helyezkedik el. Fordított körte alakú, izmos
üreges szerv. Feladata a pete befogadása a magzat fejlődésének teljes időtartamára. A fala rugalmas és
szilárd izomszövet, mely magába foglalja terhesség idején a növekvő magzatot, a körülbelül fél kg-os
méhlepényt és az 1-2 liternyi magzatvizet. Szövetek és szalagok veszik körül, melyek egyben rögzítik és
biztosítják a kellő mozgáslehetőséget is.
A méh két fő része a méhnyak és a méhtest.
A hüvely (vagina)
A hüvely egy 8-12 cm hosszú, nyálkahártyával borított, rugalmas falú cső, mely a méhet köti össze a
szeméremtesttel. Egy ösztrogén (női nemi hormon) hatás alatt álló, jó vérellátású belső nemi szerv, amelyen
át távozik a hüvelyváladék (normál esetben tiszta, fehéres, szagtalan), a menstruációs vér, közösülés során
ide hatol be a pénisz illetve ezen keresztül jön világra egy újszülött (természetes szülés esetén) is.
A szűzhártya (hymen)
A nemi életet még nem élt nőnél a szűzhártya fedi a hüvelybemenetet. A bemenetnél a szűzhártyán
nyílás található (ezen keresztül távozhat a menstruációs vérzés). Az első közösülés alkalmával a szűzhártya
bereped, ilyenkor előfordulhat, hogy a sérülés miatt kis vérzés jelentkezik.

Külső női nemi szervek:
Nagyajkak: szeméremrés két oldalán helyezkedik el, főleg zsírszövet alkotja. Itt található a Bartholinmirigy, aminek a kivezető csöve a hüvelybe nyílik. Nemi izgalom váladék a hüvelybe kerül megkönnyíti a
hímvessző hüvelybe jutását.
Kisajkak: nagyajkak belső oldalán találhatóak, fanszőrzet nem borítja őket, szeméremrést közvetlenül
határolják.
Csikló: a két kisajak elülső találkozási pontjánál található, állományát barlangos test alkotaj, sok érzőideg
végkészüléket tartalmaz.
Menstruáció: a méhnyálkahártya funkcionális rétege 28 naponként kiépül majd lelökődik
Regenerációs fázis: menstruáció megszűnése után méh sebe begyógyul, kb. 2-3 nap
Proliferációs fázis: nyálkahártya megvastagszik, kiépülnek az erek és mirigyek, kb. 10 nap
Szekréciós fáizs: nyálkahártya mirigyei váladékot termelnek, erekből kilépő folyadék a méhnyálkahártyát
felpuhítja, így alkalmassá válik az esetleges megtermékenyített petesejt befogadására, kb. 10 nap
Deszkvamációs fázis: nyálkahártya vizet veszít, zsugorodik, több órás érgörcs vérellátási
zavarelhalások hirtelen értágulat károsodott falú erek megrepednek vérzés
38/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

A nemi szervek higiénéjének jelentősége, a szexuális élet
higiénéjének főbb szempontja
A férfi és a női nemi szervek higiénéjének jelentőssége:
Higiéné: az orvostudománynak az a része, amely az egészség megvédését, a károsodások megelőzését
kívánja elérni.
Végbél környékének tisztán tartása:

legalább naponta egyszer megmosni meleg vízzel

szárazra kell törölni

viszketés esetén ne dörzsöljük mikro sérülések kamillás ülőfürdő
Nőknél:

gáttól a végbél felé mosakodni végbél baktériumai ne jussanak a hüvelybe
tampont éjszaka ne használjunk pang a váladék

Férfiaknál:

hímvesszőt naponta megmosni

fitymát vissza kell húzni alatta meggyűlik a fagy (smegma) gyulladást okoz

Szexuális élet higiénéje:

szexuális együttlét előtt és után fontos a nemi szervek tisztán tartása, hiszen a nemi szervek
váladékai kedvező táptalajt biztosítanak a mikroorganizmusoknak
a felgyülemlett váladék gyulladásokat okozhat, illetve a kellemetlen testszag az együttlét
során elég illúzió romboló tud lenni.

Motiváció, érdeklődés fenntartása az ismeretek elsajátításában
A motiváció mindig ösztönzés (jutalom, büntetés)
1. Típus (primer): a motiváció belső indítékból fakad a közvetlen, tárgyra irányuló érdeklődésben,
kíváncsiságban nyilvánul meg.
2. Típus (szekunder)

külső indíték motivál (jutalom, dicséret)

érdek

büntetéstől való félelem
A motiváció kívülről való szabályozása esetén a viselkedés a jutalomtól vagy a büntetéstől függ. A cél a
jutalom elérése vagy a büntetés elkerülése.
Ebben az esetben a cselekvést a büszkeség, az önértékelés növelése vagy épen a szégyen, a
szorongás elkerülése motiválja. Szabályozás az azonosuláson keresztül ebben az esetben a személy
tudatosan érzékelési az adott cselekvés fontosságát, és személyesen is fontosnak tartja.
A tudásra irányuló motiváció: maga a cselekvés, a tanulás, a megértés motivál.
A fejlődésre és alkotásra irányuló motiváció által vezérelt viselkedés öröme az önmagunk
meghaladásában és a kreatív tevékenységben van.
A motiváció hiányát valamilyen a cselekvésre és személyre magára vonatkozó hiedelemmel
értelmezhetjük:
A képesség hiánya hiedelmek: a személy úgy érzi nincsenek meg benne a cselekvés végrehajtásához
szükséges képességek.
39/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
A stratégiára vonatkozó hiedelmek: a személy úgy véli, hogy a lehetséges stratégiák úgy sem
vezetnek eredményre.
Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek: a személy úgy véli, hogy a cél elérése túl nagy erőfeszítésbe
kerül, amit ő nem hajlandó megtenni.
Tehetetlenség hiedelmek: a személy úgy véli, hogy az erőfeszítései nem hoznak eredményt a feladat
nagyságához mérten.

Egyénekkel, csoportokkal történő munka
Egyénekkel, csoportokkal történő munka

Mindig a téma, szituáció határozza meg melyik a leghatékonyabb módszer

Iskolában hatékonyabb a csoportos, mert a gyerekek ösztönzik egymást, húzó erőt jelentenek
(egészségi vetélkedő)

A munka során fontos a figyelem tartós fogása, bemutató anyagokkal való lekötése

Az előadás önmagában nevelés
Egyénekkel: Témafüggő / kérésre / esetleg nem működik a csoport

40/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

11. Feladat
28 éves, 70 kg testsúlyú várandós nőnek a vércukorvizsgálat emelkedett vércukor értéket mutat, emiatt
életmód változtatásra van szüksége.
Segítsen a megfelelő életmód kialakításában az alábbi szempontok szerint!
– a diétás gyógykezelés fogalma, célja,
– az energiaszükségletet befolyásoló tényezők,
– az alkalmazott diéta jelentősége,
– az étrend ajánlott összetétele, a helyes táplálkozási szokások

A diétás gyógykezelés fogalma, célja
A diéta gyógyélelmezést jelent, olyan étrendet kell összeállítani, hogy a beteg ember minél hamarabb
visszanyerje egészségét. A diéta fogalma a közhasználatban egyrészt az emésztőszervi megbetegedések
során tartandó zsírszegény étrenddel, másrészt a fogyókúrás célzattal követett kalóriaszegény étrenddel
kapcsolódott össze. A diéta célja a szervezet megváltozott állapotához igazodó táplálkozás.
Cukorbetegek diétájának célja:

megváltozott anyagcsere korrigálása

normális vércukorszint elérése

fontos a tápanyagok mennyiségi és minőségi aránya

tudatosabb legyen a táplálkozásuk
A betegség lényege: a hasnyálmirigy által termelt inzulin elégtelensége vagy hiánya.
Az inzulin juttatja be a sejtbe a cukrot, ha nincs inzulin, akkor magas vércukorszint a vérben és a
vizeltben is cukor jelenik meg. Mivel az inzulinhiány zavart okoz, ezért a szövetekben nem használódik fel a
cukor magas vércukorszint a máj nem tud raktározni cukor jelenik meg a vizeletben
Összetett anyagcsere-zavar, melyben fehérje-szénhidrát és zsír-anyagcsere zavar jön létre

Az energiaszükségletet befolyásoló tényezők
Az energiaszükségletet befolyásoló tényezők
kor

nem

táplálkozás

külső hőmérséklet

hormonális folyamtok




emésztés
megváltozott
terhesség)
fizikai aktivitás
élvezeti cikkek

állapotok

Energiaszükséglet kiszámítása
Összefüggés van a testtömeg és az energiaigény között.
1kg testsúly 168kj (40cal) /ennyi energiát számolunk rá/
Tápanyagszükséglet
Átlag felnőtt
Csecsemő/gyerek/idősek

Zsír
30% 134gramm)
30%

Fehérje
12% (82gramm)
13%

Egy felnőtt energiaszükséglete 2800cal.
Telített zsírsav 10 %: marha, disznóhús, vörös hús
Telítetlen zsírsav 20 %: fehér hús
Reggelire szénhidrátot, estére fehérjét fogyasszunk.

41/93

Szénhidrát
58% (396gramm)
57%

(pl.

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Az alkalmazott diéta jelentősége
Cukorbetegség krónikus szövődményei miatt fontos:

érrendszeri elváltozások

erek elmeszesedése, agyi keringési zavarok, szívinfarktus

alsó végtag artériáinak szűkülete gangraena

hajszálerek elváltozása, látásromlás, veseelégtelenségek

idegrendszeri tünetek az idegek gyulladása miatt, érzéskiesés

súlyos fertőzéses eredetű betegségek, például furunculus, tuberculosis alakulhat ki

stroke

vesebetegség

vakság, szürke hályog, látásromlás
A betegség kockázati tényezője: az idős kor, elhízás illetve szerepe van örökletes tényezőknek. A
kevés mozgás túlsúlyhoz vezet, aminek következtében kialakulhat a betegség.
Az aktív életforma csökkenti az inzulinnal szembeni ellenállást.
Diéta:









kevés zsírfogyasztás
sok szénhidrát (minden étkezésnél megfelelő mennyiségű legyen, különben Hypoglickaemia
léphet fel)
nem fogyaszthat cukrot, cukorral készített ételeket és italokat
egyen zöldséget, gyümölcsöt, magas korpatartalmú kenyeret, pékárut
naponta legalább ötször étkezzen
fogyaszthat mesterséges édesítőszereket és energiamentes italokat
korlátlanul fogyasztható a kevés szénhidrát tartamú étel, pl. káposzta, saláta, gomba, uborka,
retek, paprika
a koffein nem emeli a vércukorszintet, így kávé, tea fogyasztható
kerülendő alkoholos italok: barna sör, likőrök, pezsgők
Glickaemiás index: azt jelenti, hogy egy adott étel szénhidráttartalmán felül milyen mértékben
emeli a vércukorszintet.

Megelőzés:

célzott szűrővizsgálatok: éhgyomri vércukor vizsgálat

sűrűbb ellenőrzés azoknak, akik a rizikócsoportba tartoznak, pl. magas vérnyomás betegek,
túlsúlyos egyének, akiknek a családjában van cukorbeteg.

Az étrend ajánlott összetétele, a helyes táplálkozási szokások
3. (a tápanyag piramis / táplálék összetétele / helyes táplálkozás összeállításának szempontjai) és
11. feladatban is!!!

42/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

12. Feladat
A helyi általános iskolából felkérést kap, hogy tartson előadást a 8. osztályos tanulóknak a mentális
egészség fenntartásáról. A felkérés szerint külön kérik hangsúlyozni a drog és az alkoholfogyasztás káros
hatásait. Tervezzen előadást 8. osztályos tanulók részére a mentális egészség fenntartásáról!
Az előadásban az alábbi szempontokra térjen ki:
– a mentálhigiéné fogalma,
– az egészségnevelés célja, feladata, szinterei, intézményei
– a drog, az alkohol kapcsolata a mentális egészséggel,
– a stressz tűrő képesség fokozása
– stressz oldó gyakorlatok jelentősége

A mentálhigiéné fogalma
A lelkileg egészséges személyiség és az egészségesen működő társadalom kialakítására, védelmére,
fejlesztésére irányuló mindenfajta tevékenység közös elnevezése.

Az egészségnevelés célja, feladata, szinterei, intézményei
Célja: Az egészségkulturáltság kialakítása, s ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy egészségével
kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse. Az egészségnevelés a személyiségre irányul.
Feladata: Az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányul, sokoldalú
nevelőtevékenység. Ez magába foglalja az ismeretek átadását, az egészségi jártasságok, készségek,
szokások kialakítását. Fontos, hogy az egyén interorizálja (beépítse) ezeket.
Egészségnevelés színterei, intézményei
1. Egészségügyi intézmények:

Fekvőbeteg intézmények és egyéb gyógy intézmények: kórház, hospice

Járó beteg intézmények: szakrendelő, tanácsadó, háziorvosi rendelő)

Iskolaorvosi szolgálat

ÁNTSZ

Gyógyszertárak
2. Társadalmi és tömegszervezetek: Vöröskereszt feladatai: egészségnevelés, elsősegélynyújtás,
családvédelem, környezetvédelem, véradó mozgalom, polgári védelem, ifjúsági vöröskeresztes munka
3. Oktató, nevelő intézmények: bölcsőde, óvoda, iskola

43/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

A drog, az alkohol kapcsolata a mentális egészséggel
Alkohol
Rövid távú hatásai

agyféltekék aktivitása csökken,

egyensúlyzavar, szédülés,

kettős látás
Hosszú távú hatás

nő az alkoholtűrő képesség,

függés,

étvágytalanság,

máj-szív- érrendszeri megbetegedések,

májzsugor, rák, gyomorfekély
Csak alkalmi fogyasztása is kis mennyiségben reflexcsökkentő.
Másnaposság: fejfájás, szédülés, étvágytalanság, rossz közérzet

Drog
Bármely olyan anyag, amelynek elfogyasztása
személyiségének, agyának a működését.
Legális drog: kávé, dohány, alkohol, gyógyszerek
Illegális: kokain, LSD, marihuána, ópium, amfetamin

megváltoztatja

az

ember

szervezetének,

Csoportosításuk szerint:
Stimulánsok: kokain, koffein, nikotin
Hallucinogének: marihuána, LSD
Narkotikumok: ópium és származékai
Hatása: a testi folyamaton keresztül hat, a sejtek normális működését csökkenti. Ahhoz, hogy a
szervezet a drogokat eltávolítsa a vérből, a májnak kell feldolgoznia és a vese útján eltávolítana.
Káros hatásai:

testi és leli függőség

csökkenő étvágy, hányás

lassú, zavart gondolkodás

érdeklődési kör beszűkül

súlyos depresszió

a szervek megbénulhatnak halál

eufória

tág pupilla

nyugtalanság, izgatottság

agresszivitás

agyi működés akadályozottsága

ítélőképesség csökken

44/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
A drogfogyasztás általános tünetei:
Pszichés tünetek: idegesség, ingerlékenység, szorongás, depresszió, levertség, kimerülés, ok nélküli
érzelemkitörések, alvászavarok, stb.
Testi tünetek: beesett arc, bőrelszíneződés, tűszúrásnyomok, szárazság, fogyás, zajérzékenység,
fényérzékenység
Magatartásbeli elváltozások: költekezés, kölcsönkérés, értékek eltűnése, tanulmányi eredmény hirtelen
romlása, életmódváltás, elhanyagoltság, zárkózottság, kimaradozás, stb.
Gyanút keltő használati tárgyak
Alufólia darabok, színes tabletták, injekciós felszerelés, megégetett kanál, szokatlan szag, üres vények,
napszemüveg felesleges használata
A leginkább veszélyeztetettek: Gyermek és fiatalkorúak / Fiatal és kíváncsi felnőttek / Érzelmi
elszigeteltségben élők
A kábítószer fogyasztás 1998. december 22.-e óta bűncselekmény a Btk szerint!
Büntetendő, ha valaki kábítószert: az országba behoz, az országból kivisz; előállít; megszerez; tart
kínál, átad; forgalomba hoz

A stressz tűrő képesség fokozása


Ezeket tréning keretén belül oktatják.
A tréning résztvevői elsajátítják belső energiaforrásaik módszerét, megtanulják hogyan
irányíthatják gondolataikat, úgy hogy minél kisebb legyen a stressz negatív hatása szervezetükre.
A csoport tagjai felkészítést kapnak arra, hogyan legyenek eredményesek az élet minden
területén, összhangban a környezetünkkel, az előttük álló feladatokkal, elvárásokkal.

Stressz oldó gyakorlatok jelentősége










5-10 perces séta emeli az energiaszintet, csökkenti a feszültséget
Ülve torna
Viccmesélés
Pozitív gondolkodás
Negatív gondolatok papírt előveszek, boldogságom okait leírni
Lehangoló dolgokat kiírni magunkból bekarikázom azokat, amiken lehet változtatni
Beszélgetés
Változtassunk környezetünkön
Sikítsunk, ordítsunk
Üljünk csendben
Hallgassunk zenét

Stressz oldó gyakorlatok jelentősége:

a belső erőforrásaink fokozódnak, mentálisan feltöltődnek

önismeretünk, önértékelési képességünk, önelfogadásunk fejlődik.

fejlődik a célmeghatározás, lényeglátás, empátia, együttműködési képesség és készség
A résztvevők meglévő
megsokszorozódik!

energiájukat

valós

problémák

kezelésére

fordíthatják,

teljesítmény

Az állandó stressz, a szorongás, a sikertelenség, örömre való képtelenség megbetegít.
A stressz, a szorongás leküzdésére sajátítson el valamilyen relaxációs vagy meditációs technikát.

45/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
Mindenkinek magának kell megtalálnia azokat a segítõ technikákat, amelyek az életét teljesebbé,
nyugodtabbá, örömtelibbé teszik,csökkentik a stresszt.
Ne az éppen divatos technikákat erõltessük. Ahányféle az ember, annyiféle a megoldás.
Hosszú távú stresszlevezetés
A szorongó, folytonos stresszben élõ ember számára a relaxációs technikák: az autogén tréning, a jóga,
a meditáció, a tai chi a legmegfelelõbbek. A koncentrációs zavarokkal küzdõ, feledékeny embernek az
agykontroll ajánlható. Az akaratgyenge, bizonytalan személyiséget a különbözõ harcmûvészeti iskolák edzik
legsikeresebben. Az örömtelenség ellen a tánc vagy a zenés tornák a legmegfelelõbbek.

46/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

13. Feladat
18 éves túlsúlyos lány keveset mozog, nagy az édesség igénye. Családjában többen cukorbetegségben
szenvednek, tudja, hogy a családi halmozódás miatt ő is hajlamos a betegségre. Felvilágosítást kér Öntől a
cukorbetegségről. Tájékoztassa az érdeklődőt!
Tájékoztatója során az alábbi szempontokra térjen ki:
– cukorbetegség lényege, szövődményei,
– egészséges életmódra nevelés,
– egészséges életmódnak megfelelő napirend összeállítása,
– helyes táplálkozás étrendjének összeállítása,
– motiváció, az érdeklődés fenntartása, az egyén bevonása az ismeret elsajátításába

Cukorbetegség lényege, szövődményei
Cukorbetegség lényege:
A hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek alfa sejtjei termelik a glükagont, béta sejtjei az inzulint. Szerepe:
segítik a cukorfelvételt a vérből, megkönnyítik a sejtek cukorégetését, segítik a cukrok átalakítását zsírrá és
fordítva.
Cukorbetegség eseté a hasnyálmirigy inzulintermelésének megszűnése vagy csökkenése következik be.
Inzulinhiány cukor nem használódik fel vércukorszint magas sejtek éheznek, a máj nem tud
glikogén formájában cukrot raktározni, szénhidrát anyagcsere zavar mellé a fehérje- és a zsíranyagcsere
zavara is társul
Cukorbetegség szövődményei:
– érelmeszesedés a rossz keringés miatt
– seb lassan gyógyul
– látásromlás, szürke hályog
– érzéskiesés
– gangraena: alsó végtag artériáinak szűkülete miatt

Egészséges életmódra nevelés
Egészséges életmód
Életmód: körülményeink, szokásaink, amelyek közt és ahogyan élünk, amelyek jellemzőek ránk és
meghatározzák egyéniségünket.
Egészséges életmód főbb követelményei (Dr. Simon Tamás):

Személyi higiéné

Egészséges táplálkozás

Több mozgás

Stressz tűrés, stressz kezelés

Baleset megelőzés

Kiegyensúlyozott szexualitás

Nem dohányzás

Kevesebb alkoholfogyasztás

Időben orvoshoz fordulás

Egészségüggyel való együttműködés

Környezet tisztelete és védelme.

47/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
Az életmód lehetővé teszi az ember számára az egészség megőrzését, a képességeinknek megfelelő
sikeres munkavégzést és az aktív, hosszú életet.
Az egészségnevelés az ember számára elérhetővé teszi az egészséges életmódhoz szükséges tudást.
Az egészséges életmódra közvetlenül a közegészségtan gyakorol hatást, feladata, hogy az ember
egészsége megőrzésének, megvédésnek és fokozásának feltételeit kutatja.
Az egészséges életmód alapjai:

Helyes táplálkozás

Megfelelő mozgás

Stressz kezelés, stressz tűrés

Kiegyensúlyozott szexualitás

Drogtagadás

Rendszeresen ellenőriztessük egészségi állapotunkat

Megfelelő tisztálkodás, öltözködés

Megfelelő időbeosztás

Lelkünket, szellemünket gondozzuk, kulturálódjunk.

Egészséges életmódnak megfelelő napirend összeállítása
Egészséges életmódnak megfelelő napirend:

Naponta többször fogyasszunk gabonafélét, használjunk teljes értékű gabonafélét az ételek
elkészítéséhez is, és törekedjünk a változatosságra, az elkészítés során ne adjunk hozzá zsiradékot
és sót, vagy csak igen kis mennyiségben

Együnk naponta legalább háromszor zöldség-főzelékfélét és legalább háromszor gyümölcsöt

Gyakran együnk sötétzöld leveles főzelékféléket, citrusféléket, paradicsomot, valamint
hüvelyes főzelékeket – ezekben bőségesen vannak karotinoidok, C-vitamin és folátok (folsav)

Együnk rendszeresen sovány húsokat, zsírszegényen elkészítve

Ne használjunk (feleslegesen) zsiradékot ételkészítéshez, kenyérkenéshez, vagy csak igen
keveset

Keressük a sovány húsokat, húskészítményeket, tejet és tejtermékeket

Kerüljük a zsírban gazdag ételeket, édességeket, a zsiradékban való sütést, a sóban igen
gazdag élelmiszereket,

Az édesség iránti vágyat csillapítsuk gyümölcsökkel

A szomjúság oltására igyunk vizet, ásványvizet cukrozott italok helyett

Aki iszik alkoholos italt, mértékletesen tegye
A cukor kis mennyiségben sok energiát tartalmaz anélkül, hogy számottevő ásványi anyag vagy vitamin
volna benne. Ezért cukrot csak az ételek, italok ízesítésére használjunk. Ne tervezzünk az étrendbe magas
cukortartalmú élelmiszereket (nápolyi, csokoládé stb.), édes jellegű ételek (tejberizs, diós-, mákos tészta
stb.) csak hetente egyszer szerepeljen a főétkezésekhez.
Az ételek elkészítésének is fontos szerepe van, például a húsokat grillezve, nem pörköltnek készítve, a
burgonyát főzve, nem olajban sütve, a zöldségeket nyersen vagy párolva, nem vastag rántással készítve.
Felvágottként egészségesebb pl. a baromfi párizsi, mint a zsírban gazdag kolbász, szalámi. Az egész nap
hozzáférhető rágcsálni való (ropi, chips, édesség) mindenképpen elkerülendő!
A sok mozgás, sport legalább olyan fontos, mint a helyes táplálkozás. A nagy séták, kirándulások, úszás,
biciklizés, otthoni torna (esetleg videokazetták segítségével) javasolható.

48/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Helyes táplálkozás étrendjének összeállítása
Az egészséges táplálkozás fő szabályai

Változatos, évszaknak és földrajzi viszonyoknak megfelelő étrend

Napi többszöri, kis adagokban történő étkezés

Az ételek alapos megrágása

Zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék fogyasztása

Kerülni kell a zsíros ételeket, inkább növényi zsírokat kell felhasználni

Csökkenteni a konyhasó és cukor bevitelt

Megfelelő folyadékfogyasztás

Motiváció, az érdeklődés fenntartása, az egyén bevonása az
ismeret elsajátításába
(9. és 10. feladatokból összevágva)
A motiváció mindig ösztönzés (jutalom, büntetés)
1. Típus (primer): a motiváció belső indítékból fakad a közvetlen, tárgyra irányuló érdeklődésben,
kíváncsiságban nyilvánul meg.
2. Típus (szekunder)

külső indíték motivál (jutalom, dicséret)

érdek

büntetéstől való félelem

Megerősítés és jutalmazás:
A személyiség működési területeire ható módszerek. Ezek alkalmasak a személyiség önértékelő
rendszerének szabályozására, ezzel a viselkedés egyik legjelentősebb motivációs bázisát teremtheti meg.
Az önértékelést a jutalmazás pozitív irányba tolja.
Motivációs bázis: jutalmazással ösztönzés= motiváció
Jellemzői: Mindenfajta tanulás megerősítését szolgálja személyiségfejlesztő hatású
Eszköztára: minden szociális hatás, amink a nevelt számára jutalmazás/büntetés hatása van
Hátránya: nem ismerjük az egyén számára jutalmat vagy büntetést jelentő dolgokat
Előnye: sok helyen alkalmazható (díjazás, dicséret, elismerés)
A motiváció kívülről való szabályozása esetén a viselkedés a jutalomtól vagy a büntetéstől függ. A cél a
jutalom elérése vagy a büntetés elkerülése.
Ebben az esetben a cselekvést a büszkeség, az önértékelés növelése vagy épen a szégyen, a
szorongás elkerülése motiválja. Szabályozás az azonosuláson keresztül ebben az esetben a személy
tudatosan érzékelési az adott cselekvés fontosságát, és személyesen is fontosnak tartja.
A tudásra irányuló motiváció: maga a cselekvés, a tanulás, a megértés motivál.
A fejlődésre és alkotásra irányuló motiváció által vezérelt viselkedés öröme az önmagunk
meghaladásában és a kreatív tevékenységben van.
A motiváció hiányát valamilyen a cselekvésre és személyre magára vonatkozó hiedelemmel
értelmezhetjük:
A képesség hiánya hiedelmek: a személy úgy érzi nincsenek meg benne a cselekvés végrehajtásához
szükséges képességek.
A stratégiára vonatkozó hiedelmek: a személy úgy véli, hogy a lehetséges stratégiák úgy sem
vezetnek eredményre.
Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek: a személy úgy véli, hogy a cél elérése túl nagy erőfeszítésbe
kerül, amit ő nem hajlandó megtenni.
Tehetetlenség hiedelmek: a személy úgy véli, hogy az erőfeszítései nem hoznak eredményt a feladat
nagyságához mérten.
49/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

14. Feladat
Új dolgozó kerül felvételre munkahelyén, az Ön feladata tájékoztatni a munkahelyén jellemző foglalkozási
ártalmakról és azok elkerülési lehetőségeiről. Tájékoztassa az újonnan érkezőt!
Tájékoztatója során a következő szempontokra térjen ki:
– foglalkozási ártalom fogalma,
– a foglalkozási ártalom kóroki tényezői
– a munkaruha, a védőruha és az egyéni védőeszköz fogalma
– egyéni védőeszközök helyes használata /önmaga, beteg, hozzátartozó részére/
– az egyszerhasználatos egyéni védőeszközök alkalmazásának szabályai
– munkaruha és a védőruha tisztántartásának szabályai

Foglalkozási ártalom fogalma
A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás,
amelyet azonban az ember maradó károsodás nélkül elvisel.
A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása foglalkozási betegséget okozhat.
A személyi védőfelszerelések biztosítják a munkavállalók munkavégzése során a veszélyforrásokkal
szembeni megfelelő védelmet:




Feleljen meg a műszaki, esztétikai követelményeknek
Biztosítsa magas védelmi hatásfokot és kényelmét
A védőfelszereléseket fiziológiai tulajdonságai, valamint használatának alapján minősíteni kell
A kezelési utasításuk tartalmazza a védőfelszerelés rendeltetését és élettartamát
Kihordási idő nincs

Csoportosítás:

Fejvédő eszközök-arcvédő eszközök-szemvédő eszközök

Hallásvédő eszközök-légzésvédő eszközök

Felső végtag védelme-test védelem-láb védelem

A foglalkozási ártalom kóroki tényezői
A foglalkozási megbetegedések bejelentése:

Rendszeresített nyomtatványon az ÁNTSZ –hez 24 órán belül a diagnózis felállítását
követően

Halálos kimenetelű, ill. ugyanazon munkahelyen 5 vagy több munkavállalót érintő azonos,

Egy időben kialakult heveny foglalkozási betegség esetén szóban azonnal és írásban 24 órán
belül

A bejelentés megtörténtét és keltét a kórismeret feltüntetésével a dolgozóról vezetett
nyilvántartásban rögzíteni kell.

Az ÁNTSZ a bejelentést nyilvántartásba veszi és erről a bejelentőt 3 napon belül értesíti.
A foglakozási megbetegedés kivizsgálása:

Az ÁNTSZ szervei vizsgálják ki

A vizsgálatba bevonhatók az érdekképviseletek és szükség esetén más hatóságok is

50/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
A vizsgálati lapnak tartalmaznia kell:

A bejelentés azonosítását

A munkavállaló előző munkahelyein esetleg előforduló kóroki tényezőket

A kóroki tényezők műszeres vizsgálatának megtörténtét

A valószínűsíthető okokat

Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatokat

A dolgozó magatartása hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához

A kivizsgálást követő intézkedéseket

A kivizsgálás tapasztalatainak részletezését

A vizsgálati lap egy példányát megkapja az OMFI (Országos Munkahigiénia és Foglalkozásegészségügyi Intézet)
Veszélyes anyagok osztályba sorolása
1. számú melléklet a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelethez
A veszélyes anyagok osztályba sorolása
1. Az anyagok veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjai
E rendelet szerint veszélyesek a Kbtv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott sajátosságokkal bíró
anyagok.
E sajátosságok szerint történik az anyagok veszélyesség szerinti osztályozása.

A munkaruha, a védőruha és az egyéni védőeszköz fogalma
Munkaruha, védőruha fogalma
A hétköznapi szóhasználatban inkább a munkaruha megnevezés terjedt el. Valójában a munkáltató által
biztosított ruházat szerepe alapján sorolhatjuk a ruházatot egyik, vagy másik osztályba.
Munkaruha
Vannak munkakörök, ahol az egységes, a beosztáshoz illő megjelenés követelmény. Ilyenkor
egyenruháról, formaruháról beszélünk. Más esetben a tevékenységből adódó fokozott idénybevétel,
szennyeződés indokolja, hogy a munkáltató biztosítsa a ruházatot. A munkaruhát bizonyos esetekben
tekinthetjük egyfajta szociális juttatásnak is.
A munkaruhának – szemben a védőruhával – kihordási ideje van. Ez a kifejezés azt az időtartamot
takarja, amelyen túl a ruha átmegy a munkavállaló tulajdonába, azzal már nem köteles elszámolni, és új
munkaruhára jogosult. A munkaruhát sok esetben a munkavállaló vásárolja meg, és a költségekkel elszámol.
A „közönséges” munkaruhára vonatkozó szabályozást – különösen formaruha vagy egyenruha tekintetében
– maga a munkáltató határozza meg. A munkaruha tisztán tartásáról általában a munkavállaló gondoskodik.
Védőruha
Mint neve is mutatja, általában valamilyen külső, károsító hatástól védi viselőjét. Ez a hatás lehet fizikai,
kémiai, biológiai vagy akár ezek kombinációja. A védőruházat kialakítása ennek megfelelő.
Fontos, hogy a védőruha alkalmas legyen arra, hogy a dolgozót – vagy éppen a munkakörnyezetet –
megvédje a károsító hatásoktól. Sérülése, elhasználódása esetén haladéktalanul javítani, illetve pótolni kell.
Beszerzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkakörre, munkafolyamatra előírt védőruha nélkül munkát
végezni tilos. A védőruhának kihordási ideje nincs. A védőruházat forgalomba hozatalára, használatba
vételére szigorú szabályok vonatkoznak. A védőhatást minőségi tanúsítvány igazolja.

51/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Egyéni védőeszközök fogalma
Minden olyan berendezés és eszköz:
Amely egy személy által viselhető, illetve hordható, és amely ezt a személyt egy vagy több olyan
veszélytől óvja meg, amely a személy egészségét, vagy biztonságát veszélyezteti.
Az egyéni védőeszköz megakadályozza, vagy csökkenti a veszélyes és/vagy ártalmas tényezők hatását
és a védelem csak a használóra terjed ki.
Egyéni védőeszközök:

védőköpeny ruha

gumikesztyű

szemüveg

védőkötény

maszk

védősapka

orr-száj kendő

lábzsák

Egyéni védőeszközök helyes használata /önmaga, beteg,
hozzátartozó részére/
(+ tisztítás is van benne)
A 65/1999. (XII. 22.) EüM sz. rendelet alapján a munkáltatónál a munkakörülmények, a munkahelyek, a
munkaeszközök és a technológia ismeretében kell egyéni védőeszközt biztosítani a dolgozóknak.
A védőeszközt a munkába álláskor illetve az ártalom megjelenésekor biztosítani kell.
Ez munkabiztonsági szaktevékenység. Ha a munkáltató az előírt és szükséges egyéni védőeszközt nem
biztosítja, a dolgozó jogosult a munkát megtagadni, egyidejűleg köteles a veszélyeztetésre a munkáltató
figyelmét felhívni.
A dolgozó köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt az ártalom fennállása esetén rendeltetésének
megfelelően használni. A használat ellenőrzése a munkahelyi vezető feladata.
A használat elmulasztása esetén a dolgozót a munkavégzéstől el kell tiltani. Az egyéni védőeszközök
rendeltetésszerű használatára a dolgozókat ki kell oktatni, a használatot be kell gyakoroltatni. Ez a
munkahelyi vezető feladata.
Egyéni védőfelszerelés, védőeszköz helyett pénzbeli megváltás nem adható. A védőruha, egyéni
védőfelszerelés személyhez kötött, kihordási ideje nincs.
A dolgozók részére kiadott védőruhák, egyéni védőfelszerelések a munkáltató tulajdonát képezik,
nyilvántartásuk a munkáltató feladata.
A dolgozók kötelesek jelenteni vezetőjüknek, ha a részükre kiadott védőruha, egyéni védőfelszerelés
használatra alkalmatlan.
A munkahelyi vezető dönt arról, hogy a dolgozó által használt védőruha, egyéni védőeszköz további
használatra alkalmas-e.
Amennyiben további használatra alkalmatlan, köteles intézkedni a védőruha pótlásáról, cseréjéről. A
használhatatlan védőeszközök selejtezése a munkahelyi vezető feladata.
Csak minősített egyéni védőeszközt, védőfelszerelést szabad beszerezni és alkalmazni. A tisztítást, a
fertőtlenítést csak arra szakosodott szervezet (szolgáltató) végezheti, ezt követően az eszköz minőségét
ismét tanúsítani kell. A védőruha, védőfelszerelés megóvásáról, napi karbantartásáról a dolgozó tőle
elvárható módon köteles gondoskodni.

52/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Az egyszer használatos egyéni védőeszközök alkalmazásának
szabályai
Tisztántartás szabályai:

1x használatos eszközöket használat után a megfelelő hulladékgyűjtőkbe ledobjuk

Orr- száj kendőt legalább naponta cserélni

A műanyag többször használatos eszközöknél használat után megfelelően fertőtlenítsük

Munkaruha és a védőruha tisztántartásának szabályai
Munkaruha:

Mosását, ha lehet, akkor a munkahelyen oldjuk meg

Otthoni tisztításnál fontos a fertőtlenítés és az egyéb más ruháktól valló külön kezelés

A munkaruha tisztán tartásáról általában a munkavállaló gondoskodik.
Védőruha: Tisztításáról, javításáról is a munkáltató gondoskodik.

53/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

15. Feladat
Fiatal anyuka és 4 éves kislányának külseje ápolatlanságra utal. A kislány bőre feltűnően száraz, haja
elhanyagolt, körmei nagyok és koszosak. Az anya testszaga kellemetlen, ruházata piszokkal szennyeződött,
arca erősen sminkelt. Beszélgessen el az anyukával a személyi higiénéről!
A beszélgetés során térjen ki a megadott szempontokra:
– higiéné fogalma és ágai,
– a bőr védelmi szerepe,
– a kéz, mint fertőzéseket közvetítő szerepe,
– a bőr és a test minden területének gondozása, ápolása,
– kozmetikumok és festékek hatása a szervezetre,
– a jó közérzet és a higiéné kapcsolata,
– a tisztaság szerepe az egészség megőrzésében

Higiéné fogalma és ágai
Higiéné fogalma: az orvostudománynak az a része, amely az egészség megvédését, a károsodások,
megelőzését kívánja elérni. Elméleti részét közegészségtannak, gyakorlati munkáját közegészségügynek
nevezzük
Ágai:








Település egészségtan
Környezetvédelem
Élelmezés – és táplálkozás – egészségtan
Munkaegészségtan
Iskola egészségtan
Társadalom egészségtan
Mentálhigiéné
Sportegészségtan
Személyi higiéné

A bőr védelmi szerepe
A személyi higiéné: A személyi higiéné az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő
egészségügyi szabályok összessége.
Ide tartozik: bőrápolás, hajápolás, szájápolás (fogak és szájüreg ápolása) kéz és lábápolás, szem- fül és
orrápolás, a nemi szervek higiéniája, közvetlen környezetünk tisztasága
A bőr védelmi szerepe:

mechanikus védelem

savas vegyhatása révén kémiai védelmet nyújt a gombák és egyes baktériumok ellen

jelentős szerepe van a hőháztartásban (izzadás, párologtatás, hőszigetelés)

a pórusokon át segíti a bőrlégzést (bőrlégzés)

fontos érzékszerv, a benn lévő érző végkészülékeken át érzékeljük a nyomást, hőt, fájdalmat

fényvédelem

54/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

A kéz, mint fertőzéseket közvetítő szerepe
Kézmosás: meleg vízzel, szappannal, bizonyos műveletek után kezet kell mosni. Ha valaki túl gyakran
mos kezet vagy fertőtlenítőszereket használ a kézmosáshoz, akkor a bőr könnyen kiszáradhat,
berepedezhet, ami a további fertőzések forrása lehet kézvédő krémek használata
Körmök ápolása: fontos a rendszeres körömvágás és a köröm alatti rés tisztán tartása, hiszen ide
könnyen kerülhetnek be kórokozók. A körömlakkozás és a műköröm használata a szelőzést gátolja köröm
sárgulás és töredezés jó talaj a gombás fertőzéseknek
Manikűrözés: a sarkokat le kell kerekíteni, a köröm ne érjen túl az ujjbegyen. A körmöket állandóan
tartsuk tisztán körömkefével, ám ügyeljünk az esetleges sérülésekre, mert akkor ismét teret adhatunk a
különféle fertőzések kialakulásának. Helytelen a körömrágás és a köröm körüli bőr rágása, mert ez is állandó
kaput biztosít a fertőzéseknek.
Kézvédelem: ha a beteg testével, váladékaival, sebeivel érintkezünk, akkor kötelező a gumikesztyű
használata

A bőr és a test minden területének gondozása, ápolása
A jó közérzet és a higiéné kapcsolata
A tisztaság szerepe az egészség megőrzésében
Bőrápolás: a bőrt rendszerese, naponta kell tisztítani a bőrtípusnak megfelelően. Fontos a kézmosás,
mert ez a testünk legszennyezettebb része.
Részfürdő: Arc lemosása, felsőtest lemosása, alsó test fél lemosása, lábmosás. Arcunkat lefekvéskor és
felkeléskor meg kell mosni.
Kádfürdő: a szennyeződéseket jól fellazítja, de zuhanyozással érdemes leöblíteni.
Zuhanyzás: naponta egyszer vagy többször. Meleg- hideg vizes váltogatás frissít, jó hatása van az
érrendszerre, erősíti az immunrendszert
A tisztálkodás anyagai: víz (legjobb a lágy víz), szappan, egyéb tisztítószerek, pl. tusfürdők (bőrt
kevésbé szárítják, olajosak)
A tisztálkodás eszközei: körömkefe, hátmosó kefe, szivacsok, mosdókesztyű
Bőrápoló szerek: krémek, testápolók, dezodorok
Krémek: száraz bőr esetén megakadályozzák a bőr kiszáradását
Testápolók: bőr víz és zsírtartalmát pótolják, rugalmassá teszik. Az arclemosókkal eltávolíthatóak a
festékek, a tonizálószerek keringésjavítók
Dezodorok: megszüntetik a kellemetlen testszagot, csökkentik az izzadást a pórusok összehúzódása
által
Hajápolás
Hajmosás: hetente minimum egyszer, de legfeljebb háromszor. Haj minőségének megfelelő samponnal
Fésülködés: naponta többször: fejbőr szellőzését segíti, keringést javítja, rendezett külsőt ad.
Hajápoló szerek: hajkondicionálók a haj rugalmasságát, könnyű kezelhetőségét segítik elő
Hajvágás: hajvégek idővel berepedeznek, elhalnak
Szőrzetápolás
Borotválkozás: az arcot be kell nedvesíteni, majd fel kell vinni a habot az arcra. A hab puhítja a bőrt, és
elemeli a szőrszálakat a bőrtől. Borotválkozás után célszerű arcvizet alkalmazni, mert vérzéscsillapító hatása
van és a mikro sérüléseket is fertőtleníti.
Szőrtelenítés: arcon, végtagokon, lágyékhajlatban, hónaljban lévő szőrzet eltávolítására irányulnak.

55/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
Szájápolás
Fogápolás: használható fogvájó, fogselyem, fogkefe. A fogmosás célja a fogak épségének megőrzése és
az ételmaradékok eltávolítása, a száj megfelelő vegyhatásának beállítása. Minden főétkezés után, édesség
fogyasztás után célszerű fogat mosni, de reggel és este mindenképpen kötelező.
Fogmosás helyes technikája: a fogkefét benedvesítjük, a keferész teljes hosszára fogkrémet nyomunk. A
felső és alsó fogsor külső és belső felszínét kis, körkörös mozdulatokkal lemossuk. Ezután a fogkefét a fogak
hossztengelyével párhuzamosan mozgatva ismét végighaladunk a fogak teljes felszínén. Ezután a
rágófelszíneket mossuk végig, különösen az őrlőfogakat. Az eredményes fogmosás időtartama minimum 3
perc! Ezután a szájüreget vízzel öblítsük ki.
Ajakápolás: ha ajkunk kiszárad, cserepes használjunk ajakírt
Szájüreg ápolása: A normális mikrobiológiai egyensúly függ: fogak és fogágy épsége, nyálkahártya
épsége, normális nyálképzés, kellő idejű és erősségű rágás, szájhigiéne.
Kellemetlen szájszag oka lehet: emésztő vagy légzőszervi megbetegedés, anyagcserezavarok, élvezeti
cikkek vagy gyógyszerek illatanyagai
Láb ápolás
Lábmosás: naponta alaposan megmosni, lábujjak kezét gondosan kitörölni nedves bőr kedvez a gombás
fertőzéseknek
Lábkörmök ápolása: a sarkokat nem vágjuk ki, mert könnyen benőhet a köröm
Bőrkeményedések: szűk, nem kényelmes cipők, láb deformitások okozhatják. Enyhébb esetben
habkővel, bőrreszelővel eltávolíthatóak.
Szem higiénéje: A szemet tisztán kell tartani, reggel az esetlegesen felgyülemlett, beszáradt váladékot le
kell mosni. Hasznos a kamillás lemosás is, egy törlés egy vatta, belülről kifele.
Fül higiénéje: fülkagyló és külső hallójárat tisztán tartása. Alaposan mossuk meg,a váladékot távolítsuk
el addig amíg az ujjbegyünk beér.
Orr higiénéje: naponta kevés langyos víz felszippantása és kifújása
Végbél környékének higiénéje: naponta legalább egyszer megmosni meleg vízzel, majd szárazra
törölni. Viszketés esetén kamillás ülőfürdő javasolt.
Nemi szervek higiénéje: nőknél a gáttól a végbél felé kell mosakodni, hogy a végbél baktériumai ne
juthassanak be a hüvelybe. Menstruáció esetén fokozottabb higiénia.
Férfiaknál a makk bőrét hátra kell húzni, mert az alatta meggyűlő smegma (faggyú) gyulladást okozhat.

Kozmetikumok és festékek hatása a szervezetre
Kozmetika célja megőrizni amit a természet adott, pótolni amit megtagadott, és eltüntetni mindazt, ami
zavarja a megjelenés összhangját.
Púder, festék: elzárja a bőr pólusait működését akadályozzák
Lefekvés előtt el kell távolítani majd langyos vízzel arcot kell mosni.
Zsíros vagy hidratáló krémekkel lehet a bőr nedvességtartalmát helyreállítani.
Kerüljük a túlzott sminkelést mert az torzítja megjelenésünket.

56/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

16. Feladat
Segítséget kér öntől a fiatal anyuka első osztályba induló gyermeke részére az egészséges életmódnak
megfelelő napirend összeállításában. A gyermek félénk, nagy az alvásigénye, étvágytalan, sok édességet
eszik, keveset mozog. Adjon tanácsot a megfelelő napirend kialakításához!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
– a napirend fogalma,
– az egészséges életmód meghatározása és az ezt befolyásoló tényezők ismertetése,
– a nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában,
– a család szerepe az egészséges életvitel kialakításában,
– a testi erő fenntartása,
– a rendszeres sportolás előnyei,
– mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

A napirend fogalma
Napirend: az életvezetés az egymás után következő napok tevékenységeinek összessége.

Az egészséges életmód meghatározása és az ezt befolyásoló
tényezők ismertetése
Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek közt, és ahogyan élünk, melyek
jellemzők ránk és meghatározzák egyéniségünket.
Egészséges életmód összetevői: táplálkozás, mozgás, higiéné, szórakozás, pihenés, lakóhely,
munkahely. Az életmód lehetőé teszi az egészség megőrzését, az aktív, hosszú életet.
Egészséges az életmódunk akkor, ha:

helyesen táplálkozunk,

eleget mozgunk,

testünket edzéssel kondícióban tartjuk,

kerüljük a szervezetünkre kedvezőtlen hatásokat,

megfelelően tisztálkodunk, öltözködünk,

gondot fordítunk a külsőnkre,

megfelelő az időbeosztásunk,

tanulunk, kulturálódunk, lelkünket és szellemünket is gondozzuk.

A nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában
9. feladatban is
Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek közt, és ahogyan élünk, melyek
jellemzők ránk és meghatározzák egyéniségünket.
Egészséges életmód összetevői: táplálkozás, mozgás, higiéné, szórakozás, pihenés, lakóhely,
munkahely. Az életmód lehetőé teszi az egészség megőrzését, az aktív, hosszú életet.
Egészségnevelés: egészséges életmódhoz szükséges tudást ad. Az életmódunk, táplálkozásunk,
munkahelyünk szerepet játszik a betegségek kialakulásában.
Életvitel: az életmód elemeinek tudatos alkalmazása.
Ha káros szokásaink vannak túlsúlyban, (egészségünk érdekében) célszerű változtatni életvitelünkön. A
jó életminőség jellemzője a megfelelő testi-lelki harmónia.

57/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
Egészséges az életmódunk akkor, ha:

helyesen táplálkozunk,

eleget mozgunk,

testünket edzéssel kondícióban tartjuk,

kerüljük a szervezetünkre kedvezőtlen hatásokat,

megfelelően tisztálkodunk, öltözködünk,

gondot fordítunk a külsőnkre,

megfelelő az időbeosztásunk,

tanulunk, kulturálódunk, lelkünket és szellemünket is gondozzuk.
Kiemelten jelentős a család szerepe, hiszen a gyermek beleszületik a családba, és élete első szakaszán
minden tapasztalatát a környezetéről a családon keresztül szerzi meg.
Szokás: nem más, mint begyakorolt cselekvéssor, amit automatikusan, a figyelem ráirányítása nélkül
végzünk. Elmaradásuk kényszerítő hiányérzetet vált ki. Kialakításukra azért van szükség, hogy
tehermentesítsük a tudatot. Döntő szerepe van a szülőknek abban, hogy milyen viselkedési mintákat,
szokásokat alakítanak ki. Fontos, hogy a gyermekekkel következetes legyünk és mutassunk példát.
Használjuk ki azt, hogy a gyermek szereti utánozni a felnőtteket. Fontos, hogy a gyermek szívesen hajtsa
végre azt a cselekvést, amihez hozzá akarjuk szoktatni. Meggyőzéssel hassunk az érzelmekre, az akaratra
és a viselkedésre, de fontos a kortársak befolyásoló hatása is.
Egészség szempontjából a szokások lehetnek károsak, illetve hasznosak. A gyermek az egészségkultúra
első és megalapozó elemeit a családban szerzi meg. Döntő szerepe van a szülőnek abban, hogy milyen
viselkedési mintákat, szokásokat alakít ki.
Használjuk ki, hogy a gyerek szereti utánozni a felnőtteket.
Fontos, hogy a gyerek szívesen hajtsa végre a feladatokat, amikhez hozzá akarjuk szoktatni.
A jó szokásrendszer megszilárdítása, továbbfejlesztése, kibővítése az iskolai nevelés során folytatódik.
Fogalma: a gyermek egy napjának tudatos megszervezése
Kialakításánál figyelembe kell venni:

a gyermek korát

életkori sajátosságokat

egyéniséget

rendszeresség

következetesség
A nevelés emberi tevékenység. A nevelés lényege az értékközvetítés.
A család fontos szerepet játszik a gyermek egészségének megőrzésében is.
Egészségkárosító tényező lehet számára a helytelen táplálkozás és a túlsúly, tehát a gyermeket meg kell
tanítani a helyes táplálkozásra, a legfontosabb pedig a példamutatás

A család szerepe az egészséges életvitel kialakításában
9. feladatban is
A család jelentősége nem csupán abból áll, hogy a helyes családi élet kialakításával elősegíti a gyermek
fejlődését, fokozatos önállósulását, a különféle makroközösségekbe való beilleszkedést, vagyis a
szocializációt. A család mindezen túl olyan lelki-érzelmi atmoszférát képes megteremteni, amely légkörben a
szocializációs feladatait, kötelezettségeit a leghatékonyabban tudj megvalósítani.
Olyan légkört kell kialakítani a családban, ahol a testi-lelki kötődési szükséglet, összetartozás tartós
átélése elégül ki.
A családnak fontos feladata, hogy felkészítse gyermekeit a felnőtt életre, segítse identitásuk kialakulását.
Az egészséges életmódra nevelés komplex folyamat. Alapja a gondosan összeállított, a gyermek
számára is átlátható, logikus és könnyen elfogadható napirend. Következetes alkalmazása, a rugalmas

58/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
változtatások megbeszélése megalapozza a gyermekekben az egészséges életritmus kialakításának
igényét.

Az alvási szokások, étkezési szokások, higiénés szokások, mozgás, játék, szabadidős
tevékenység kiépítésére.

Az esti elalvás szertartásait már kisgyermekkortól ki lehet alakítani, és ki is kell alakítani, ami minden nap
meghatározott időben, meghatározott tevékenységhez kötve (fürdés, mese) jelenjen meg. Fontos, hogy a
gyermek korának, igényének megfelelő, de legalább 8 órai alvást biztosítsunk. Így nem lesz problémás a
kisiskoláskorban az elalvás sem, pihenten tud figyelni, és koncentrálni a másnapi iskolai feladatokra.

A gyermekek étrendjét (tejtermékek, sok gyümölcs, zöldségfélék, szénhidrát, húsfélék
megfelelő aránya) életkoruknak, igényeiknek megfelelően szükséges kialakítani. A gyermekekben
tudatosíthatjuk a helyes táplálkozási szokások fontosságát, egészségre gyakorolt hatásukat.

Fontos a személyes higiénés szokások (napi tisztálkodás, fogmosás, étkezések előtti
kézmosás) kialakítása, folyamatos gyakoroltatása, rögzítése egyaránt. Hangsúlyoznunk kell e
szokások fontosságát, a betegségek megelőzésében betöltött szerepét.

A mindennapos friss levegőn való sport játék, szabadidős tevékenység biztosítása az
egészséges személyiségfejlődés része.

A jól szervezett, szakszerűen irányított szabadidő fejleszti a testi, lelki, szellemi egészséget,
az akaratot, jellemet, cselekvési képességeket, erkölcsi arculatot, kulturált magatartást, esztétikai
érzéket, alakítja a társas kapcsolatokat.

A testi erő fenntartása
A következő két „alfeladat”

A rendszeres sportolás előnyei







nagyobb az állóképesség, több az energia
könnyebb és tudatosabb stresszkezelés
testi- lelki harmónia
fokozottabb szellemi koncentrációs képesség és kitartás
erősebb aktív izomzat és csontrendszer kialakulása
nyugodtabb, mélyebb alvás, mely elősegíti a szervezet gyorsabb regenerálódását
szív- érrendszeri, mozgásszervi és elhízással járó betegségek megelőzése
tökéletes testtartás

Mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai
Mozgás lehetséges módjai:

a sportág megválasztásánál figyelembe kell venni a korosztályoknál az életkori, nemi és
pszichikai sajátosságokat

szabadidősportként is mindenféle sportág űzhető, a lényeg a mozgás heti többször

olyan sporttevékenységet kell választani, ami eléggé érdekel bennünket ahhoz, hogy
kitartsunk mellette

mindegy, hogy mit sportolunk, a lényeg, hogy élvezzük, örömet és szórakozást valamint
kikapcsolódást jelentsen

a mozgás megválasztásakor vegyük figyelembe az eddigi életvitelt
Szabadban végezhető mozgás: futás, biciklizés, görkorcsolyázás, labdarúgás, úszás…
Lakásban végezhető gyakorlatok: has- hát- comb- fenék erősítő gyakorlatok
59/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
Iskolában végezhető gyakorlatok:

vannak iskolában végezhető ülő, illetve álló gyakorlatok

gerinctorna, nyújtózkodás, fejforgatás, fejdöntés, vállak felhúzása, törzskörzés

60/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

17. Feladat
Szomszédjában idős nő lakik, akinek látása gyenge, vérnyomása ingadozik. Orvoshoz menet elcsúszott
a jeges úton és eltörte a bokáját, fekvőgipszet kapott. Egyedül él, eddig ellátta magát, és eljárt a nyugdíjas
klubba is. Lánya hetente látogatja, és segítséget kér Öntől, hogy átmenetileg hogyan tudná megoldani
édesanyja ellátását? Adjon tanácsot az ellátás megszervezéséhez!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
– szükségletek hierarchiája,
– idős emberek szükséglete,
– együttműködés közösségekkel,
– együttműködés a kezelőorvossal,
– biztonságos fizikai környezet kialakítása

Szükségletek hierarchiája
Maslow- szükségletek hierarchiája
A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb.
helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk.
Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő
szükségletek részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet
csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített. A piramis csak az
emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az
önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti. A
Maslow által elképzelt hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a
motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik
alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.
A Maslow piramis szintjei:
1. Élettani szükségletek
2. Biztonsági
3. Szociális (szeretet)
4. Megbecsülés
5. Önmegvalósítás
Kielégítetlen szükséglet: belső feszültség, hajtóerő, kereső magatartás
Kielégített szükséglet: belső feszültség csökkenése
Az egyes szükségleti szintekhez kapcsolható munkahelyi ösztönzők:
1. Élettani: fizetés, munkafeltételek (fűtés, világítás, stb.)
2. Biztonsági: biztos és biztonságos munkahely, nyugdíjpénztár, orvosi ellátás, stb.
3. Szociális (szeretet): jó munkahelyi légkör, barátok, jó vezető -beosztott kapcsolat, stb.
4. Megbecsültség (elismertség): előmenetel lehetősége, teljesítmény-prémium, szolgálati lakás, autó,
stb.
5. Önmegvalósítás: személyes továbbképzés lehetősége, önállóság, döntési felelősség, vezetői
munkakör, stb.

61/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Idős emberek szükséglete






lassul az emésztés
lassul az anyagcsere
kisebb energiaigényà csökkenteni kell a zsírok és szénhidrátok bevitelét, a fehérjebevitel
normális szinten maradhat
fokozni kell a vitaminok, ásványi anyagok, növényi rostok bevitelét
csökken az emésztőenzimek mennyisége és termelődése
fogazat hiányossága, nem megfelelő pótlása nehezíti a rágást és az emésztést
a bélműködés lelassulása és a folyadék bevitel csökkenése miatt gyakori a székrekedés

Táplálkozás
A testi aktivitás csökkenése miatt, a kalória igény kisebb.
Megnő a magas tápértékű élelmiszerek iránti igény: fehérje, vitaminok, ásványi anyagok, le nem bomló
rostok, friss gyümölcsök, tej, tojás, főzelékfélék, friss hús és bő folyadékfogyasztás.
Biztonság
Testi biztonság

Élet vagy lakáskörülmények megváltoztatása (pl. rokonokhoz, vagy öregek otthonába való
költözés).

A biológiai változások balesetre hajlamosabbá teszik az idős embert (csont-és izomrendszer
változása, rossz egyensúlyozási készség, hallás-és látásromlás).
Pszichoszociális igények

A társas kapcsolatok, saját szeretetre és önmegbecsülésre irányuló igényeinket is
kielégíthetővé teszik.

Szeretet és a valakihez való tartozás érzése.
Önértékelés

Új célok megvalósítása.

Megfelelő szabadidős tevékenység biztosítása.
A legnagyobb probléma az idősek körében az, hogy amikor valaki nyugdíjba megy, nem találja a helyét,
hiszen gyermekei felnőttek, élik a saját életüket, munkája, kereső foglalkozása nincs, talán még párja is
előbb eltávozik az élők sorából, tehát magányos marad. Az egészségvédelem feladata a kiegyensúlyozott
öregség biztosítása, részben a felkészítéssel, részben az idős emberek számára különböző lehetőségek
megszervezésével. A szociális ellátásnak is olyannak kell lennie,, hogy az a nyugodt, kiegyensúlyozott életet
biztosítsa azoknak, akik megérik az öregkort. A család gondoskodására is fokozottan szükségük van, de ha
ez nem megoldható, legalább egymás társaságát igénylik – öregek klubja.

Együttműködés közösségekkel
Fogalom: olyan tevékenység, ami az egészségfejlesztő, közvetlen, tartós bekapcsolódását jelenti, a
nagy közönség csoportjaival való együttműködésbe oly módon, hogy lehetővé tegye számukra egészségi
állapotuk javítását.
Ilyen például:

közösségfejlesztés

önsegélyező csoport összejövetelei

tanácsadó projektek

egészségügyi információkat biztosító szolgáltatások

62/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
Szociális szolgálatok

Öregek bevásárló központba való szállítása.

Naponta egyszer, meleg étel biztosítása a lakásához kötött idős ember számára.

Gondozó intézetek

Öregek otthona

Otthonápolási szolgálat – ápolás, gyógytorna, fizikoterápia stb.

Civil szervezetek segítségnyújtása.
Nyugdíjasok klubja
Társas kapcsolatok
Szabadidős tevékenységek – kirándulás, zene, tánc, stb.

Együttműködés a kezelőorvossal
Betegtípusok- Együttműködő:

elfogadja az orvos utasításait, be is tartja

együttműködik a vizsgálatok előkészítésében, kivitelezésében

betartja a diétát

hisz a gyógyulásban
Gyors felépülés elősegítése

megfelelő családi támogatás

motiváció

korszerű ápolási eszközök

megfelelő ápolási szemlélet
Az idős ember és családtagjai együttesen.
Az öregedéssel kapcsolatban kialakuló élettani elváltozások fokozzák a betegségekre és balesetekre
való hajlamot. Rendszeres orvosi ellenőrzés kiemelkedően fontos ebben a korban. Fontos, hogy az idős
ember és családtagjainak rendszeres konzultációja a háziorvossal, a betegségek megelőzés, már kialakult
betegségek megfelelő szinten tartása illetve javítása, életmódbeli tanácsadás érdekében.
Segítséget nyújthat az orvos, az otthoni életkörülmények javításában – pl. segédeszközök felírása.
Az öregedés élettani hatásai:

Bőrelváltozások (csökken a bőr rugalmassága, nedvességtartalma – fekélyek, felfekvések
kialakulásának veszélye!).

Emésztőrendszeri elváltozások (Bél perisztaltika csökken – székrekedés, bélgázok
felszaporodása; étvágycsökkenés; műfogsor megnehezíti a rágást stb.).

Szív-és érrendszeri elváltozások (arteriosclerosis, magas vérnyomás, agyi oxigén ellátás
csökkenés stb.)

Változások a csontrendszerben (Csökken a csontok mésztartalma – osteoporosis, törések; a
hát hajlottá válik, járás fájdalmassá válik stb.).

Vizeletürítési zavarok (Hólyag és a húgycső izomtónusa következtében – vizeletcsurgás,
vizeletcsepegés, húgyúti fertőzések.)

Idegrendszer változásai (Az agysejtek oxigén ellátottságának a következménye – rossz
memória, zavart tudatállapot.)

A nemi szervekben és a belső elválasztású mirigyekben bekövetkező változások (Csökken a
hormonok elválasztása, emlők-ovariumok-az uterus sorvad, a hüvely szárazzá válik – vaginitis,
férfiaknál kialakulhat a prosztata hypertonia, csökken az ondó mennyisége.)

Légzőrendszeri változások (A mellkas alakjában és a tüdőszövetben bekövetkező változások
csökkentik a légcsere hatékonyságát, gyakoribb a légúti fertőzés – a váladék felszaporodása miatt.).

Érzékszervi változások (Csökken a látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás, a hideg-, meleg-,
nyomás és fájdalomérzés.)

63/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Biztonságos fizikai környezet kialakítása
Mozgásformák kiválasztása: nemnek, életkornak, egészségi állapotnak megfelelően

a fekvő gipsszel ne mozogjon, csak étkezni és WC-re mehet ki maximum

amint lecserélik járó gipszre, akkor elkezdheti a fokozatos terhelést először segédeszközzel,
majd anélkül
A lényeg, hogy aki nem mozgott előtte, az nagyon lassan kezdjen hozzá a változtatáshoz, s fokozatosan
építse fel fizikumát. Napi 10 perces mozgással kezdje, de ne haladja túl később se a napi 45-60 percet. Ilyen
korban már nem az a lényeg, hogy jól megizzadjunk, jól kifulladjunk… idős korban a hangsúly, izmaink,
ízületeink, csontjaink karbantartásán van. Olyan mozgásformát kell választani, melyekkel e testrészeink
állapotán javíthatunk.
Sétáljunk: Nagy előnye, hogy viszonylag csekély a sérülések kockázata, nem szükséges hozzá speciális
felszerelés vagy öltözet, s bárhol bármikor űzhető.
Végezzünk intenzív gyaloglást: Intenzitása folytán ez már aerob mozgásnak számít, hiszen megnöveli a
pulzus számot illetve a légzésszámot. Bizonyos szinten megdolgoztatjuk vele szív és érrendszerünket illetve
tüdőnket.
Nyújtózkodjunk: Ezzel kicsit megmozgatjuk „elmacskásodott” ízületeinket
Mozgassuk meg végtagjainkat: járjunk egyet a lakásban a televízió reklámok alatt
Kiránduljunk: A séta jót tesz izmainknak, ízületeinknek, a friss levegő pedig szellőzteti tüdőnket, kitisztítja
fejünket így gondolatainkat.
Ússzunk, menjünk gyógyfürdőbe: vegyünk bérletet, legalább heti egy-két alkalommal járjunk el egy-egy
órára. Vízben könnyebben mozgunk, s az ásványi sókban gazdag gyógyvíz ráadásul jótékonyan hat
ízületeinkre.
Kertészkedjünk: mozgunk is, levegőn vagyunk, s lelkünknek is jót tesz
Járjunk el közösségbe: Már maga, hogy elmegyünk barátokhoz, ismerősökhöz megmozgat minket, s
általában a közösségi tevékenységek aktív tevékenységek szoktak lenni.
Gyors felépülés elősegítése és a mozgásformák kiválasztása

Lelki támogatás – társaság, szeretet, megértés, éreztetni kell hogy hasznos ember.

Helyes táplálkozás, táplálás biztosítása.

Bő folyadékbevitel.

Mozgást, járást, mindennapi tevékenységet megkönnyítő segédeszközök biztosítása és
annak helyes használatának megtanítása. (mankó, járókeret, bot, kapaszkodók felszerelése,
csúszásgátlók, akadálymentesítés).

Helyes tornagyakorlatok megtanítása, elvégeztetése, ellenőrzése.

Légzőtorna fontossága.

Függőségi viszony elkerülése – önellátás!

64/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

18. Feladat
Barátja lakást szeretne vásárolni. Két lehetőség között kell döntenie. Az egyik egy forgalmas út mellett
található, közel van az ABC és a bölcsőde is ahová most jár a kisfia. A másik lakás messzebb van a
központtól, de kertvárosi környezetben. Segítsen barátjának a döntésben!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
– káros környezeti hatások felismerése
– betegségek kialakulásának rizikótényezői
– az egyén és a társadalom felelősége az egészséges életvitel kialakításában
– zajártalom, porártalom szövődményei, teendők az elkerülés érdekében

Káros környezeti hatások felismerése
A káros környezeti hatások az emberi szervezetre is romboló hatást gyakorolnak.

Zaj

Por

Hulladék

Ipari szennyezés

Vegyi anyagok
A környezetszennyezés, illetve civilizációs ártalmak egyre gyakrabban terhelik az emberi szervezetet.
Ilyenek:

ózonhatás,

ionizáló sugárzás,

föld-, levegő- és vízszennyezés,

az organikus oldószerek, gyógyszerek lebontási termékei,

dohányzás és alkoholfogyasztás,

többszörösen telítetlen és telített zsírsavak,

élelmiszer-adalékanyagok.

Betegségek kialakulásának rizikótényezői





Környezeti stressz
Mozgásszegény életmód
Dohányzás
Helytelen táplálkozás
Túlzott alkoholfogyasztás
Kábítószer élvezet

Az egyén és a társadalom felelősége az egészséges életvitel
kialakításában
Felelős a saját egészségéért minden ember, viszont akinek gyermeke van a gyermek egészségéért is.
Fontos a jó példa, amit a szülő mutathat gyermekének.
A társadalom is felelős az egészséges életvitel kialakításában.
Ennek fontos színterei: a család, óvoda, iskola és hasznos szerepe lehet a médiának is.
Az embereknek törekedni kell az egészséges környezet kialakítására is, fontos hangsúlyt kell fektetni a
környezetvédelemre.
Meg kell tanulni az egészséges életmód kialakítását.
65/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
Test és lélek harmóniája vezet az egészséges és kiegyensúlyozott élethez.
Erre a harmóniára és egységre való törekvés képezi az egészséges életmód lényegét, Az egészséges
életstílus kialakításához elengedhetetlen a testi és lelki önismeret.
A környezetvédelem egy társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai
létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy
elhárítására irányul.

Zajártalom, porártalom szövődményei, teendők az elkerülés
érdekében
A zaj különböző frekvenciájú, és erősségű hangok rendszertelen keveréke.
Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki, mind a
hallószervben, mind a központi és a vegetatív idegrendszerben.
A halláscsökkenés kifejlődésének üteme, mértéke és formája sok tényezőtől függ.
A zaj károsító hatása függ:

az erősségétől,

hangmagasságától,

időtartamtól,

időbeli megoszlásától,

ember nemétől és életkorától,

a különböző fülbetegségektől vagy az azzal kapcsolatban elvégzett fülműtétektől.
A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet
megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között.
A kellemetlen, nemkívánatos, intenzív, zavaró, tartós zajok nem csak hallószervi károsodást idézhetnek
elő, hanem befolyásolják a központi és a vegetatív idegrendszer működését, valamint a szervezetben az
elektrolitok összetételének megváltozását.
A zajok csökkentik az alvás mélységét, az alvás teljes idejét, ezáltal megváltoztatják a szervezet napi
ritmusát, amely összetett mechanizmusokon át az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a
fáradékonyság, növekszik a reakcióidő, fokozódik az ingerlékenység. Az állandó környezeti (városi) zaj
nagymértékben megnöveli a neurózisok kialakulásának számát. A zajhoz nem lehet hozzászokni.
A poroknak súlyos következménye van a szervezetre.
A hosszabb időn keresztül belélegzett poros levegő tüdőelváltozásokat okoz.
A szálló por koncentrációjának rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és
nehézlégzést válthat ki. A por a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek
következtében növekszik a vér alvadékonysága, és vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a
krónikus légcsőhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések
száma.
A legveszélyeztetettebbek ebben a helyzetben is az idősek, a kisgyermekek és a krónikus légúti
betegségekben szenvedők,
A gyermekek számára sem megfelelő, ha káros hatások érik szervezetüket.
A forgalmas utak mellett rengeteg káros anyag kerülhet szervezetünkbe. A nitrogén-dioxid főként
kipufogógázból származik, fokozza a tüdő hörgőinek érzékenységét és a légúti megfázás iránti
fogékonyságot.
Az autók által kibocsátott ólom és egyéb nehézfémek nemcsak az emberi szervezetbe jutnak a
belégzés során, hanem a levegőszennyezettség miatt a zöldségek és gyümölcsök is többszörösét
tartalmazzák, mint évtizedekkel korábban. Az ólom és a kadmium a cink felszívódását akadályozza meg a
szervezetben relatív cinkhiányt okozva, ezzel a fertőzésekre való hajlamot is nagymértékben elősegítve. A
nehézfémek mindemellett elősegítik az emberi szervezetben a szabadgyökök kialakulását, melyek az
immunrendszer túlterhelését okozva szintén fokozzák az allergiára és a fertőzésekre való hajlamot.
A városi forgalomban és a gyorsforgalmi utak mellett nagy mennyiségben mutatható ki a levegőben
dieselkorom, mely a légutak nyálkahártyájának áteresztőképessége mellett a virágporszemek fehérjéinek
kioldódását gyorsítja, és így allergizáló hatásukat nagymértékben fokozza.
66/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
A gyermekek körében az allergiás, asztmás betegségekért a levegő szennyezettség nagymértékben
felelős.

Zaj okozta ártalmak
Fizikai értelemben hangnak nevezzük valamely rezgő testnek rugalmas közegben terjedő rezgéseit és
hullámait, ha azok a hallószervben hangérzetet keltenek.
A zaj az emberben diszkomfort érzést vált ki, gátolja a verbális kommunikációt, fölösleges koncentrációt
igényel, ami fárasztó, idegesítő, figyelemelterelő és hatásai a szervezetben akut vagy krónikus, irreverzibilis
következményeket alakítanak ki.
A zaj zavaró hatása elsősorban a hangosságtól, a hangnyomástól függ. Minél nagyobb az intenzitása,
annál inkább zavaróbb. Az állandó folyamatos zaj, általában kevésbé fárasztó, mint az azonos erősségű
vagy intenzitásában is változó, de gyakran megszakított zaj. Az azonos intenzitás esetén, a magas hangok
károsítóbb hatásúak. Hosszabb időt eltöltve zajos munkahelyen, a halláskárosodás mértéke nagyobb lesz.
Kezdetben csak átmeneti halláscsökkenés jön létre, ami csendes körülmények között, fokozatosan visszatér.
Hosszabb expozíció után, maradandó károsodás alakulhat ki. A zaj befolyást gyakorol továbbá a vegetatív
idegrendszerre, a gyomor-bél-traktus működésére, emeli a vérnyomást, fokozott ingerlékenység,
idegkimerülés, alvászavarok, teljesítménycsökkenés, balesetveszély léphet fel.
Megelőzés: Zajos gépek kicserélése, zajok izolálása, védőeszközök, időszakos orvosi vizsgálat.

Porártalmak
A foglalkozás során kialakult betegségek felét, a porártalom okozza. A munkahelyi por, elsősorban a
légutak és a tüdő megbetegedésit okozza.
Pneumoconiosisoknak nevezzük azokat a megbetegedéseket, amelyeket különböző porok hoznak létre.
A folyamat elsődleges tényezője, a bejutott por mennyisége, valamint a por szemcseméret szerinti eloszlása.
Pneumoconiosisok három nagy csoportja:

Progrediáló fibrosisok – progressziója a por behatásának megszűnése után sem áll le, csak
lelassul. Ide soroljuk a szilikózist (Tbc kialakulása), a szénmunkások tüdőfibrosisát (Tbc kialakulása),
és az azbesztózist (bronchuscarcinoma).

Idegentest típusú tüdőfibrosisok – tüneteket csak extrém mennyiségű porok, belélegzése okoz
(vas, ón, bárium, cement, fapor)

Növényi porok okozta tüdőbetegségek – kenderláz, pamutláz, malátaláz, gyapotláz, gombák
és növényi allergének okozta farmertüdő.
Megelőzésük: védőfelszerelések, munkaszünet, megfelelő műszaki berendezések.

67/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

19. Feladat
Egyedül élő, kissé túlsúlyos, ülő munkát végző nő, munkaidejének nagy részét számítógép előtt tölti,
ügyfelek problémáival foglalkozik. Estére teljesen elfárad testileg és szellemileg is, nincs kedve egyedül
sportolni, ha hazaér, TV-nézéssel tölti el a szabadidejét. Már többször elkezdett a közelében lévő
edzőterembe járni, esténként futni, de mivel egyedül volt, hamar feladta. Tanácsot kér Öntől. Ajánljon
testedzési programot, amivel a fizikai erőnlétét fokozni, fáradtságát csökkenteni tudná!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
– a rendszeres testedzés fontossága, a jó testi és pszichés kondíció fenntartása érdekében,
– egészségi állapot megítélése, felmérése,
– egészséges életvezetés,
– mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai,
– egészséges lelki egyensúly fenntartása,
– stressz tűrő képesség, akaraterő fokozása,
– stressz oldó gyakorlatok jelentősége

A rendszeres testedzés fontossága, a jó testi és pszichés
kondíció fenntartása érdekében
A mozgás szerepe az egyén életében:

a mozgás életjelenség

az emberi szervezet megfelelő működéséhez, fejlődéséhez elengedhetetlen

ha életvitelünk során mozgásterünk beszűkül, akkor nehezebben tudjuk elkerülni a különféle
mentális funkció zavarokat (konfliktuskezelés, problémamegoldás) és a vészesen mozgásszegény
életmóddal összefüggésbe hozható szervi, anatómiai elváltozással járó betegségeket (magas
vérnyomás, elhízás)

a rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására fittek, edzettek leszünk (fittség: olyan
testi- lelki állapot, amely magába foglalja az egészséges létezés és a jó közérzet stabil megtartását)

rendszeres mozgás hatására testi-lelki egészségünk kiegyensúlyozott és szilárd lesz
Rendszeres testedzés hatásai a légző- mozgás és a szív és keringés rendszerére

nagyobb állóképesség alakul ki

elősegíti az erősebb aktív izomzat és csontrendszer kialakulását és megtartását

ritkább ízületi és hátfájdalmak

szív és érrendszeri, mozgásszervi, daganatos és elhízással járó betegségek megelőzését
teszi lehetővé

elősegíti a tökéletes testtartást

javul a szervezet oxigén ellátottsága

javul a szívizom oxigén ellátottsága

nő a szív és érrendszer teljesítő képessége

javul a szervezet ellenálló képessége

vonzóbb és karcsúbb alakot hoz létre

68/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
Mozgás hatása a pszichés állapotra:

könnyebb és tudatosabb stressz kezelés

határozottság, dönteni tudás

testi-lelki harmónia

csökkenti a depresszió, szorongás kialakulását)

elősegíti a fokozottabb szellemi koncentrációs képességet és kitartást

jobb közérzetet biztosít

nyugodtabb, mélyebb alvást biztosít mely elősegíti a szervezet gyorsabb regenerálódását

elősegíti a biztonságérzést, az önbizalmat, önbecsülést

Egészségi állapot megítélése, felmérése
1. Testi vagy fizikális állapot

Szubjektív megítélés: az egyén hogyan érzi magát

Objektív megítélés: a külső szemlélő, illetőleg vizsgálatokkal alátámasztott tevékenységeket
jelentenek, pl. állóképesség, szűrővizsgálatok
2. Lelki egészség
Mentálisan egészséges ember az:

jól kijön saját magával

jól kijön másokkal

megfelelően tudja kezelni a felmerülő problémákat, konfliktusokat
3. Szociális környezet

szociális helyzet

társas kapcsolatok

társas környezet
A népesség egészségi állapotának megítélése

születéskor várható élettartam

általános halálozási arányszám

betegségek előfordulása, gyakorisága

táppénzes napok száma

életmód-korlátozottság, fogyatékosság népesség szintű aránya

a lakosság minősítése saját egészségügyi állapotáról
Vezető halálokok:

Szív és érrendszeri állapot

Baleset

Daganat
Betegségek okai:

helytelen táplálkozás

kevés mozgás

alkoholizmus

dohányzás

környezeti ártalmak

szegénység

rossz szociális körülmények
Egészségi állapot: azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között az ember
létezik, és amelyek hosszabb- rövidebb ideig jellemzik.

69/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Egészséges életvezetés
Életmód: az egyénre jellemző, részben a nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi
tevékenységek, szokások összessége. Az életmód elemeinek tudatos vagy ösztönös alkalmazását,
periodikus ismétlődését vagy változásait az élet folyamán életvitelnek vagy életvezetésnek hívjuk.
Egészséges életmód alapjai:

helyes táplálkozás

elég mozgás

kerüljük a szervezetet érő kedvezőtlen hatásokat

rendszeresen ellenőrizzük egészségi állapotunkat

megfelelő tisztálkodás, öltözködés

megfelelő időbeosztás

lelki és szellemi gondozás
Ahhoz, hogy életvezetésünk helyes és egészséges legyen, fontos, hogy megfelelő önismerettel
rendelkezzünk. Az életvezetés az egymásután következő napok tevékenységeinek összessége is, így
fontos, hogy egy megfelelő napirendet alakítsunk ki.

Mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai
Mozgás lehetséges módjai:

a sportág megválasztásánál figyelembe kell venni a korosztályoknál az életkori, nemi és
pszichikai sajátosságokat

szabadidősportként is mindenféle sportág űzhető, a lényeg a mozgás heti többször

olyan sporttevékenységet kell választani, ami eléggé érdekel bennünket ahhoz, hogy
kitartsunk mellette

mindegy, hogy mit sportolunk, a lényeg, hogy élvezzük, örömet és szórakozást valamint
kikapcsolódást jelentsen

a mozgás megválasztásakor vegyük figyelembe az eddigi életvitelt
Szabadban végezhető mozgás: futás, biciklizés, görkorcsolyázás, labdarúgás, úszás
Lakásban végezhető gyakorlatok: has- hát- comb- fenék erősítő gyakorlatok
Munkahelyen végezhető gyakorlatok:

liftezés helyett lépcsőzzön

vannak irodában végezhető ülő illetve álló gyakorlatok

gerinctorna, nyújtózkodás, fejforgatás, fejdöntés, vállak felhúzása, törzskörzés

Egészséges lelki egyensúly fenntartása
Az embernek lelki egyensúlya fenntartásához szüksége van örömet, sikert és megélhetést biztosító
munkára, valamint olyan párkapcsolatra, illetve családra, amelyben szeret és szeretik. Ha munkájában nem
talál örömöt, szakítson idõt valamilyen örömöt adó tevékenységre. Ez lehet bármilyen hobbi, kertészkedés,
sport, szabadidõs tevékenység. Ha párkapcsolata boldogtalan, akár párterapeuta segítségével is
megpróbálhatja rendbe hozni. Ha nem megy, ne féljen a változtatástól.
Tanuljon meg örülni az apró sikereknek. Írjon esténként listát azokról a dolgokról, amelyek aznap
pozitívak voltak.
A pozitív gondolkodás az agyban ugyanolyan biokémiai folyamatokat indít el, mint egy szorongásoldó
vagy nyugtató pirula.
Mindenkinek magának kell megtalálnia azokat a segítõ technikákat, amelyek az életét teljesebbé,
nyugodtabbá, örömtelibbé teszik, csökkentik a stresszt.
Ne az éppen divatos technikákat erõltessük. Ahányféle az ember, annyiféle a megoldás. A szorongó,
folytonos stresszben élõ ember számára a relaxációs technikák: az autogén tréning, a jóga, a meditáció, a
tai chi a legmegfelelõbbek. A koncentrációs zavarokkal küzdõ, feledékeny embernek az agykontroll
70/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
ajánlható. Az akaratgyenge, bizonytalan személyiséget a különbözõ harcművészeti iskolák edzik
legsikeresebben. Az örömtelenség ellen a tánc vagy a zenés tornák a legmegfelelõbbek.
A lelki egészség kritériumai:
1. Széleskörű én-tudat: önmagunk háttérbeszorításának képessége rajtunk túlmutató ügyek
érdekében, amilyen pl. a család, társadalomi, politikai kérdések, vallási közösség, stb.
2. Képesség az érzelmi kapcsolatokra, ezen belül hangsúlyosan az empátiára és a toleranciára.
3. Érzelmi biztonság, önmagunk elfogadása: az ilyen ember elviseli a gátló vagy zavaró
eseményeket, ugyanúgy, mint saját tökéletlenségét, anélkül, hogy elkeseredetté vagy
ellenségessé válna. Elfogadja önmagát olyannak, amilyen.
4. Realista szemlélet, problémamegoldó képesség. Olyannak látja a dolgokat, amilyenek azok
valójában, és nem olyannak, amilyennek szeretné.
5. Az érett személyiség képes arra, hogy önmagát kívülről, tárgyként szemlélje. Ez teszi
lehetővé az önismeretet, az önkritikát, a humorérzéket saját kis ügyeinkkel kapcsolatban. "A
humor az embernek az a képessége, hogy nevessen azokon a dolgokon, amelyeket értékel
(önmagát is beleértve), és mégis tovább dédelgesse azokat."
6. Egységes életfilozófia: olyan értékrend, amely megadja számára az életét értelmessé tevő
irányt, tárgyat és célt.

Stressz tűrő képesség, akaraterő fokozása
Stressz tűrő képességek fokozása

Ezeket tréning keretén belül oktatják.

A tréning résztvevői elsajátítják belső energiaforrásaik módszerét, megtanulják hogyan
irányíthatják gondolataikat, úgy hogy minél kisebb legyen a stressz negatív hatása szervezetükre.

A csoport tagjai felkészítést kapnak arra, hogyan legyenek eredményesek az élet minden
területén, összhangban a környezetünkkel, az előttük álló feladatokkal, elvárásokkal.
Akaraterő


egyik legfontosabb emberi vonás
elszántság a cél elérése érdekében
motiváció jutalom

Stressz oldó gyakorlatok jelentősége
Stressz oldó gyakorlatok

5-10 perces séta emeli az energiaszintet, csökkenti a feszültséget

Ülve torna

Viccmesélés

Pozitív gondolkodás

Negatív gondolatok papírt előveszek, boldogságom okait leírni

Lehangoló dolgokat kiírni magunkból bekarikázom azokat, amiken lehet változtatni

Beszélgetés

Változtassunk környezetünkön

Sikítsunk, ordítsunk

Üljünk csendben

Hallgassunk zenét
Stressz oldó gyakorlatok jelentősége:

a belső erőforrásaink fokozódnak, mentálisan feltöltődnek

önismeretünk, önértékelési képességünk, önelfogadásunk fejlődik.

fejlődik a célmeghatározás, lényeglátás, empátia, együttműködési képesség és készség

71/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
A résztvevők meglévő
megsokszorozódik.

energiájukat

valós

problémák

kezelésére

fordíthatják,

teljesítmény

Az állandó stressz, a szorongás, a sikertelenség, örömre való képtelenség megbetegít.
A stressz, a szorongás leküzdésére sajátítson el valamilyen relaxációs vagy meditációs technikát.
Mindenkinek magának kell megtalálnia azokat a segítõ technikákat, amelyek az életét teljesebbé,
nyugodtabbá, örömtelibbé teszik, csökkentik a stresszt.
Ne az éppen divatos technikákat erõltessük. Ahányféle az ember, annyiféle a megoldás.
Hosszú távú stressz levezetés
A szorongó, folytonos stresszben élõ ember számára a relaxációs technikák: az autogén tréning, a jóga,
a meditáció, a tai chi a legmegfelelõbbek. A koncentrációs zavarokkal küzdõ, feledékeny embernek az
agykontroll ajánlható. Az akaratgyenge, bizonytalan személyiséget a különbözõ harcmûvészeti iskolák edzik
legsikeresebben. Az örömtelenség ellen a tánc vagy a zenés tornák a legmegfelelõbbek.

72/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

20. Feladat
3 éves kisgyermek januártól óvodába fog járni. Édesanyja fél, hogy a közösségben gyakrabban lesz
náthás a gyermeke. Adjon tanácsot az édesanyának, hogy mit tegyen a légzőszervi megbetegedések
elkerülése érdekében!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
– légzőszervi betegségek okai, kialakulását elősegítő tényezők,
– leggyakrabban előforduló légzőszervi betegségek,
– légzőszervi betegségek terjedési módja,
– megelőzési feladatok a fertőzés elkerülése érdekében,
– betegség szövődményei, teendők az elkerülés érdekében

Légzőszervi betegségek okai, kialakulását elősegítő tényezők
Légzőrendszeri megbetegedések kialakulásának tényezői, következményei
I. Feladata: a levegőből annyi oxigén jusson el minden sejthez, amennyire zavartalan anyagcseréjéhez
szüksége van. Az anyagcsere végtermékéért keletkezett CO2-t pedig el kell szállítania.
II. Részei:
1. Légutak
2. Tüdő
3. Mellkas csontos és izmos váza, rekeszizom
4. Mellhártya
5. Légzőközpont
III. Tényezői: Lásd fent az előző alpontban
IV. Következményei:
– nehézlégzés: dispnoe hypoxia cianosis terhelhetőség csökken szervek oxigén hiánya
– krónikus gyulladások (TBC) Szűkületek jönnek létre
– hörgők görcse, szűkülete
– légzőfelület csökkenése
– krónikus légzési nehezítettség a szervezet oxigén ellátottsága csökken terhelhetőség csökken

Légzőszervi betegségek okai, kialakulását elősegítő tényezők






izgató gázok, gőzök, por belélegzése
kórokozók, baktériumok, vírusok, gombák
allergia
a tüdő vérellátási zavara (tüdő embólia)
a légzőközpontot érő hatások (nyúltvelő)
daganatos elváltozások
dohányzás

73/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Leggyakrabban előforduló légzőszervi betegségek
(kisgyermek korban)











megfázás, nátha
torokgyulladás
mandulagyulladás
orrmandula gyulladás
gégehurut
gégefedő gyulladás
gégevizenyő
légúti idegentest
hörghurut (bronchitis)
bronchiolitis (hörgőcske gyulladás)
asthma
tüdőgyulladás (pneumonia)

Légzőszervi betegségek terjedési módja

Cseppfertőzés: a fertőzött szervezetből a kórokozó a légutakon át a levegőben és onnan
belégzéssel egy másik ember szervezetébe kerül, a cseppek fertőző képességét meghatározza a
kórokozók száma és ellenálló képessége
Tárgyak közvetítésével: a kórokozók a beteg különböző váladékaival tárgyakra kerülnek

Megelőzési feladatok a fertőzés elkerülése érdekében


személyi higiéné
fertőtlenítés
beteg gyermek izolálása

Betegség szövődményei, teendők az elkerülés érdekében




nehézlégzés: dispnoe  hypoxia  cianosis  terhelhetőség csökken  szervek oxigén
hiánya
krónikus gyulladások (TBC)  Szűkületek jönnek létre
hörgők görcse, szűkülete
légzőfelület csökkenése
krónikus légzési nehezítettség  a szervezet oxigén ellátottsága csökken  terhelhetőség
csökken

Légzőszervi betegségekről röviden:
Megfázás: leggyakoribb, láz és hőemelkedés kíséri, vírusos eredetű,
Szövődmény: gennyes tüdőgyulladás, középfülgyulladás
Torokgyulladás: vírusos eredetű, influenza, parainfluenza, rhino vírusok okozzák, szezonális eredetű,
garatív vérbő, láz és hőemelkedés kíséri, nyelési nehezítettség
Kezelés: lázcsillapító, orrcsepp, köptető, antibiotikus (penicillin)
Következmény: középfülgyulladás, tüdőgyulladás

74/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
Mandulagyulladás: vírusok és baktériumok okozzák, előfordul a tüszős mandulagyulladás, amikor a
mandula felszínén apró gennyes lerakódások jelennek meg, láz, hidegrázás, elesettség, torokfájás, nyelési
fájdalom, hányás, hasi fájdalom
Szövődmény: állkapocs alatti nyirokcsomók megnagyobbodása, ritkán tályog
Gégehurut: belégzési nehezítettség, hajnali órákban lép fel ősszel és télen, hang rekedt, köhögés ugató
jellegű, oxigénhiány, kezelés nélkül halálos lehet
Kezelés: inhaláció, szteroidok alkalmazása
Gégefedő gyulladás: kezelés nélkül halálos lehet, 3-7 éves korban gyakori, hirtelen magas lázzal
kezdődik, hangos-sípoló- horkoló légzés, belégzés nehezített, nehézlégzés, nyelési nehezítettség, hányás
Kezelés: nem szabad fektetni, nyugtató, szteroidok, antibiotikum
Gégevizenyő: gége nyálkahártya vizenyője, létrejöhet gyulladás vagy allergia miatt, rekedtség, rekedt
köhögés, belégzés nehezített
Kezelés: szteroid, oxigén, inhalálás
Légúti idegentest: orrba, fülbe, gyomorba kerülhet
Bronchitis: gyerekkorban gyakori, kilégzés nehezített, produktív köhögés, légzés sípoló
Kezelés: köptető, hörgtágító adása
Bronchiolitis: vírus okozza, kilégzés nehezített, bőr sápadt, gyerek erőtlenül köhög
Kezelés: kórházi kezelés: váladékleszívás, hörgtágító kezelés
Asthma: rohamokban jelentkező, kilégzési nehézséggel járó krónikus megbetegedés
Oka lehet genetikai tényező, allergén. Kilégzés nehezített, sípoló-búgú légzés, roham éjjel kezdődik
Kezelés: hörgtágító, inhaláltatás, nyákoldás
Tüdőgyulladás: baktérium,vírus, gomba okozhatja, immunhiányos és legyengült szervezetet érinthet,
lehet lebenyes vagy gócos, nyögő légzés, szapora pulzus, sápadt, pulzus szapora, tüdő meghallgatásakor
hóropogás szerű zörej
Szövődmények: mellhártyagyulladás, mellkasi gennygyülem, tüdőtályog, légmell, hörgtágulat

75/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

21. Feladat
Serdülőkorú gyermeke osztályfőnöki órán környezetvédelmi témájú feladatot kapott, amelyhez az Ön
segítségét kéri.
Beszélgessen a témáról gyermekével a felsorolt szempontok alapján:
– a környezetszennyezés formái, és hatásai az egyén egészségére
– a környezetvédelem prioritásai
– környezettudatos magatartás
– egészséges környezet fenntartása
– a természetes és mesterséges környezet ütközési pontjai, az ember és az élővilág
harmóniájának/diszharmóniájának rövid és hosszú távú hatásai

A környezetszennyezés formái, és hatásai az egyén
egészségére
A környezetszennyezés az emberi társadalom környezetének kedvezőtlen irányú megváltoztatása, a
környezeti elemek, levegő, víz, talaj előnytelen összetétel-változásával és minőségromlásával járó
tevékenység, illetve jelenség vagy maga az előnytelen összetétel-változást és minőségromlást okozó anyag.
A környezetszennyezés lehet fizikai (zajszennyezés, hőszennyezés, fényszennyezés), kémiai (szennyvíz,
talajszennyezés, túlzott agrokemizálás), vagy biológiai természetű (mesterségesen átalakított (például GMO)
vagy tájidegen élőlények alkalmazása).
Legáltalánosabb típusai: káros szennyezőanyagok kibocsátása, légszennyezés, vízszennyezés és
talajszennyezés.
Levegőszennyezés
A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális 0,000002%-os tartalom felett van. A
felsorolt vegyületek napfény hatására fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A
gépjárművek ólmot és szén-monoxidot bocsátanak ki.
Vízszennyezés
A kóros algásodás előzménye az, hogy a tengerbe műtrágya, valamint tisztítatlan, magas nitrát- és
foszfáttartalmú szennyvíz kerül. A halak és más vízi élőlények nem jutnak elegendő napfényhez. Az algák
toxinjai az emberre is veszélyesek lehetnek. A vizeket is számos szennyezés éri. Leggyakrabban az iparban
és a háztartásokban keletkezett, a vizekbe tisztítatlanul bejutó szennyvizek okoznak környezeti károkat (A
vízszennyezés következménye lehet a tápanyag-feldúsulás.
Talajszennyezés
A talajszennyezés leggyakoribb forrásai a szemét- és hulladéklerakók. Ha nem tartják be a
környezetvédelmi előírásokat, veszélyes anyagok (mérgek, nehézfémek) szivárognak a talajba.
A talaj számos élőlény élőhelye. A talajt főleg rovarírtószerekkel, növényvédőszerekkel, hulladékokkal,
nitrogénnel és foszfortartalmú műtrágyákkal szennyezik. A talaj szennyezésének mellékhatása az, hogy a
növények felszívják a szennyezést és rajtuk át mi is megesszük, így megbetegítheti különböző szerveinket.
Talajszennyezés fokozódásával járó tevékenységek:

Hulladéktároló telepek bezárása

Talajerózió növelése fák kivágásával

Műtrágya, rovarírtószerek, a talaj termékenységét javító egyéb szerek ésszerűtlen használata.

76/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
A környezetszennyezés, illetve civilizációs ártalmak egyre gyakrabban terhelik az emberi
szervezetet.

ózonhatás,

ionizáló sugárzás,

föld-, levegő- és vízszennyezés,

az organikus oldószerek, gyógyszerek, peszticidek lebontási termékei,

dohányzás és alkoholfogyasztás,

többszörösen telítetlen és telített zsírsavak,

élelmiszer-adalékanyagok.
A környezetvédelem egy társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai
létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy
elhárítására irányul.

A környezetvédelem prioritásai
A környezetvédelem prioritásai: A prioritások között előnyt kell élvezniük azoknak a céloknak, amelyek
valamely egészségkárosító hatás megszüntetését, csökkentését, vízbázisok veszélyeztetésének
csökkentését, alapvető természeti érték védelmét szolgálják.
Prioritásai közé tartozik pl.:a települési környezetvédelem erősítése; a környezetbiztonság növelése; a
természetvédelem erősítése; az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése
A közösségi együttélés törvényei és normái
Az ember társadalmi lény. Az „úgy élek, ahogy tetszik” szemlélete nem kívánatos, hiszen ez mind az
egyént, mind a közösséget károsítaná. A szabadság nem korlátlan, általában úgy határozták meg, hogy az
ember mindaddig szabadon cselekedhet, amíg mások érdekeit, jogait nem sérti. Nagyon ősi elv az, amely
szerint „ne tégy másoknak olyat, amit magadnak nem kívánsz” pl.: Ne szemetelj mások háza előtt stb.
A törvények szigorúan kijelölik, hogy mit szabad és mit nem szabad megtennie a közösségben élő
egyénnek, s szabályozzák a társadalmi együttélést. A törvény előírása mindenki számára kötelező.
Fontos, hogy a szabályokat mindenki betartsa, a tiszta, egészséges környezet érdekében.

Környezettudatos magatartás
Rendkívül fontos, hiszen kialakításával a környezeti problémák csökkenthetők.
A környezet tudat kialakításának lehetőségei pl.: média, nevelés, referenciacsoportok.
A megfelelő oktatással, tájékoztatással az egyénekben tudatosul, hogy az ember és a környezet
elválaszthatatlan egymástól. A környezet minőségének megőrzése, fenntartása és javítása közös és egyéni
kötelesség, a természeti erőforrásokat előrelátóan és ésszerűen szabad csak felhasználni; és minden egyes
ember képes hozzájárulni a környezet védelméhez!

77/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Egészséges környezet fenntartása
Fenntartható fejlődés (2002. Johannesburg)
Fogalma: a jelen generáció szükségleteinek kielégítése úgy, történjen, hogy ezzel ne veszélyeztesse a
jövő generáció hasonló szükségleteinek kielégítését.
Összetevői/elemei:

megújuló energiaforrások használata

hulladéktermelés csökkentése

helyi sajátosságok kihasználása

hulladékok újrahasznosítása

szelektív hulladékgyűjtés

tartós fogyasztási cikkek vásárlása

A természetes és mesterséges környezet ütközési pontjai, az
ember és az élővilág harmóniájának/diszharmóniájának rövid
és hosszú távú hatásai
????????????????????

78/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

22. Feladat
Az elmúlt időszakban településükön több tüdő tbc-ben szenvedő betegről kaptak hírt. Baráti köréből
többen készülnek szűrővizsgálaton részt venni a Tüdőgondozóban. A Ön véleményét kérik a részvételi
szándékukról.
Tájékoztassa barátait az alábbi szempontok szerint!
– Magyarország lakosságának egészségi állapotát kifejező tényezők,
– vezető halálokok,
– leggyakrabban előforduló légzőszervi betegségek,
– megelőzési feladatok a betegségek elkerülése érdekében,
– a szűrővizsgálatok szerepe a korai felismerésben,
– betegség szövődményei, teendők az elkerülés érdekében,
– a motiváció, az érdeklődés fenntartása, az egyének bevonása az ismerek elsajátítása érdekében

Magyarország lakosságának egészségi állapotát kifejező
tényezők
1. Testi vagy fizikális állapot

Szubjektív megítélés: az egyén hogyan érzi magát

Objektív megítélés: a külső szemlélő, illetőleg vizsgálatokkal alátámasztott tevékenységeket
jelentenek, pl. állóképesség, szűrővizsgálatok
2. Lelki egészség
Mentálisan egészséges ember az:

jól kijön saját magával

jól kijön másokkal

megfelelően tudja kezelni a felmerülő problémákat, konfliktusokat
3. Szociális környezet

szociális helyzet

társas kapcsolatok

társas környezet
A népesség egészségi állapotának megítélése

születéskor várható élettartam

általános halálozási arányszám

betegségek előfordulása, gyakorisága

táppénzes napok száma

életmód-korlátozottság, fogyatékosság népesség szintű aránya

a lakosság minősítése saját egészségügyi állapotáról

79/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Vezető halálokok
Vezető halálokok:

Szív és érrendszeri állapot

Baleset

Daganat
Betegségek okai:

helytelen táplálkozás

kevés mozgás

alkoholizmus

dohányzás

környezeti ártalmak

szegénység

rossz szociális körülmények
Egészségi állapot: azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között az ember
létezik, és amelyek hosszabb- rövidebb ideig jellemzik.

Leggyakrabban előforduló légzőszervi betegségek











megfázás, nátha
torokgyulladás
mandulagyulladás
orrmandula gyulladás
gégehurut
gégefedő gyulladás
gégevizenyő
légúti idegentest
hörghurut (bronchitis)
bronchiolitis (hörgőcske gyulladás)
asthma
tüdőgyulladás (pneumonia)

Megelőzési feladatok a betegségek elkerülése érdekében






megfelelő általános és személyi higiéné
mozgásban gazdag életmód
mennyiségben és minőségben helyes táplálkozás
ne legyen az idegrendszerünk túlterhelt, legyünk kipihentek
időjárásnak megfelelő öltözködés
káros szenvedélyek elkerülése
környezet szennyezés elkerülése

80/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

A szűrővizsgálatok szerepe a korai felismerésben




részben a betegség megelőzésére irányulnak, annak első szintjét jelentik
hosszútávon jó befektetés, mert könnyebb a betegséget megelőzni, mint gyógyítani
tényleges nyeresége a tartalmas, években mérhető: tartalmas emberi élet, jobb életminőség
csökken a táppénzes napok száma
kevesebb a rokkantsági ellátás, csökken a munkaidő kiesés, növekszik az érték előállítás

Felnőttkori szűrővizsgálatok:

tüdőszűrés

rákszűrések, pl. végbéltükrözés, nőgyógyászati rákszűrés, prosztata vizsgálat

általános orvosi vizsgálat és szűrés, pl. magas vérnyomás, cukorbetegség
Szűrni csak olyan betegséget illetve kóros állapotot célszerű:

mely kialakulása szűrés után megelőzhető, gyógyítható vagy jelentősen javítható

melynek szűrési módszere megbízható, nem eredményez hamis negatív leletet, de a hamis
pozitív ( tehát egészségesen betegnek minősített) száma is igen alacsony

szűrővizsgálathoz az anyagvétel módja, valamint a vizsgáló eljárás ne legyen bonyolult

ne legyen drága

Betegség szövődményei, teendők az elkerülés érdekében
A betegség elkerülését célzó magatartás
1. Személyi higiéné jelentőssége a betegségek megelőzésében

személyi higiéné fogalma

környezet tisztasága

Fertőtlenítés fogalma: az a folyamat, amely során a környezetbe került kórokozók
elpusztítását vagy fertőzőképességük csökkenését kívánjuk elérni.
2. Védőoltások
3. Szűrővizsgálatok
A betegségeknek sokféle szövődményük lehet, attól függően, hogy a megbetegedés melyik
szervrendszert éri. Mivel jelen esetben a fiatalok a tüdőgondozóba szeretnének szűrővizsgálaton részt venni,
ezért a légúti megbetegedéseket következményeit kell megemlíteni.
Légúti betegségek következményei:

nehézlégzés: dispnoe hypoxia cianosis terhelhetőség csökken szervek oxigén hiánya

krónikus gyulladások (TBC) Szűkületek jönnek létre

hörgők görcse, szűkülete

légzőfelület csökkenése

krónikus légzési nehezítettség a szervezet oxigén ellátottsága csökken terhelhetőség
csökken

81/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

A motiváció, az érdeklődés fenntartása, az egyének bevonása
az ismerek elsajátítása érdekében
A motiváció mindig ösztönzés (jutalom, büntetés)
1. Típus (primer): a motiváció belső indítékból fakad a közvetlen, tárgyra irányuló érdeklődésben,
kíváncsiságban nyilvánul meg.
2. Típus (szekunder)

külső indíték motivál (jutalom, dicséret)

érdek

büntetéstől való félelem

Megerősítés és jutalmazás:
A személyiség működési területeire ható módszerek. Ezek alkalmasak a személyiség önértékelő
rendszerének szabályozására, ezzel a viselkedés egyik legjelentősebb motivációs bázisát teremtheti meg.
Az önértékelést a jutalmazás pozitív irányba tolja.
Motivációs bázis: jutalmazással ösztönzés= motiváció
Jellemzői: Mindenfajta tanulás megerősítését szolgálja személyiségfejlesztő hatású
Eszköztára: minden szociális hatás, amink a nevelt számára jutalmazás/büntetés hatása van
Hátránya: nem ismerjük az egyén számára jutalmat vagy büntetést jelentő dolgokat
Előnye: sok helyen alkalmazható (díjazás, dicséret, elismerés)
A motiváció kívülről való szabályozása esetén a viselkedés a jutalomtól vagy a büntetéstől függ. A cél a
jutalom elérése vagy a büntetés elkerülése.
Ebben az esetben a cselekvést a büszkeség, az önértékelés növelése vagy épen a szégyen, a
szorongás elkerülése motiválja. Szabályozás az azonosuláson keresztül ebben az esetben a személy
tudatosan érzékelési az adott cselekvés fontosságát, és személyesen is fontosnak tartja.
A tudásra irányuló motiváció: maga a cselekvés, a tanulás, a megértés motivál.
A fejlődésre és alkotásra irányuló motiváció által vezérelt viselkedés öröme az önmagunk
meghaladásában és a kreatív tevékenységben van.
A motiváció hiányát valamilyen a cselekvésre és személyre magára vonatkozó hiedelemmel
értelmezhetjük:
A képesség hiánya hiedelmek: a személy úgy érzi nincsenek meg benne a cselekvés végrehajtásához
szükséges képességek.
A stratégiára vonatkozó hiedelmek: a személy úgy véli, hogy a lehetséges stratégiák úgy sem
vezetnek eredményre.
Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek: a személy úgy véli, hogy a cél elérése túl nagy erőfeszítésbe
kerül, amit ő nem hajlandó megtenni.
Tehetetlenség hiedelmek: a személy úgy véli, hogy az erőfeszítései nem hoznak eredményt a feladat
nagyságához mérten.

82/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

23. Feladat
28 éves férfi tanácsot kér egészséges életmódjának kialakításában. A családjában édesapjának
szívinfarktusa volt, nagybátyjának agyvérzése, túlsúlyosak voltak, mindketten dohányoztak. Autóbusz
vezetőként dolgozik egy igen forgalmas útszakaszon. Egésznap ül, nem tud rendszeresen táplálkozni,
dohányzik és testsúlya is növekedett. Munkahelyét stresszesnek, fárasztónak tartja a feszített munkatempó,
az utasokkal való kapcsolat miatt. Munkaidő beosztása elég változatos, nem nagyon van ideje rendszeres
testmozgásra, fáradtságát az alvással próbálja csökkenteni. Segítsen a betegnek életmódja kialakításában!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
– egészséget befolyásoló tényezők,
– rizikótényezők felismerése, megelőzése,
– életmódbeli hibák
– a testi erő fenntartása, a mozgás lehetséges módjai, a rendszeres sportolás előnyei,
– mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai,
– aktív-passzív pihenés,
– stressz tűrő képesség,
– helyes táplálkozási szokások

Egészséget befolyásoló tényezők
Külső tényezők:



természeti környezet: éghajlat, levegő, ivóvíz
társadalmi környezet: élet és munkakörülmények
életkörülmények: kereset, lakás és táplálkozási viszonyok
egészséges és biztonságos munkakörülmények

Belső tényezők:

örökletes adottságok

1. Életmód: munka, munkaviszony, táplálkozás, mozgás, lakásviszonyok, jövedelem, település
viszonyok, pihenés, szórakozás
2. Biológiai adottságok: genetikai meghatározottság (alkat, személyiségjegyek, idegrendszer, öröklött
betegségek (cukorbetegség), betegségre való hajlam (szív és érrendszeri betegségek, daganatos
betegségek, cukorbetegség)
3. Környezet
a) Természeti környezet hatása

Fizikai: sugárzás, hőhatás: égés, fagyás, zajhatás, légnyomás

Kémiai: élelmiszerek útján, műanyagok, ipari kemizációk (pl. mosószerek), levegő
szennyezettség (CO, savas eső)

Biológiai: növény, állatvilág, ivóvíz, talajviszonyok (műtrágya, vírus, bacilus)
b) Társadalmi környezet hatása

Mikrokörnyezet: család, barátok, osztály, munkahely, lakás, kereseti viszonyok

Makrokörnyezet: szervezetek (pl. kórház), intézmények (iskola, kórház), magyar népesség

83/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Rizikótényezők felismerése, megelőzése
A betegségek okai lehetnek:

rizikótényezők: betegségek előfordulását elősegítik
Leggyakoribb rizikófaktorok (elősegíti a betegség létrejöttét)

helytelen táplálkozás

mozgásszegény életmód

mértéktelen kávéfogyasztás

alkohol

dohányzás

kábítószer élvezet

Életmódbeli hibák
Helytelen táplálkozás, kevés folyadékbevitel, élvezeti cikkek (alkohol, kávé, cigaretta) fogyasztása, kevés
alvás, kevés pihenés, kevés mozgás, stresszel életmód
A munkaegészségtan elemzi azon hatásokat és következményeket, amelyeket az adott munka és
munkakörülmények az ember szervezetében kiváltanak. A munkakörnyezeti hatások következtében az
emberi szervezetben kialakuló morfológiai és funkcionális reakcióval foglakozik. Ezek lefolyását, a szervezet
alkalmazkodó – és tűrőképességeinek határait vizsgálja. Megszabja az egyes munkahelyek létesítésének
higiénés feltételeit, meghatározza az egyes munkakörök normatíváit és ellenőrzi azok megtartását.
Megállapítja, illetve keresi a munkára jelentkezők esetében az egyes munkakörök követelményeinek
megfelelő szellemi és testi alkalmasságot, és folyamatos munkavégzés során figyelemmel kíséri a dolgozó
egészségi állapotának, teljesítőképességének alakulását.
Általános munkaegészségtan: általános törvényszerűségekkel foglalkozik, amelyek bármely munkakör,
munkatípus, munkaforma létrehozásához szükségesek: pl. munkahelyek telepítése, berendezése,
szellőztetése, világítása.
Részletes munkaegészségtan: az egyes munkatípusokat sajátosan jellemző kérdésekkel foglalkozik.
(Fizikai, szellemi munka, alacsony vagy magas hőmérsékleten, fokozott légnyomáson, zajos környezetben
végzett munka, fokozott kémiai, fizikai, biológiai expozíció mellett végzett munkaformák, vegyes
veszélyforrású munkahelyek, élettani kórtani toxikológiai, ergonómiai törvényszerűségeivel, a károsodások
megelőzésének lehetőségeivel, módszereivel.) A munkaegészségtan feladata az egyes foglalkozások
körében kialakuló kóros elváltozások feltárása.

A testi erő fenntartása, a mozgás lehetséges módjai, a
rendszeres sportolás előnyei
A mozgás szerepe az egyén életében:

a mozgás életjelenség

az emberi szervezet megfelelő működéséhez, fejlődéséhez elengedhetetlen

ha életvitelünk során mozgásterünk beszűkül, akkor nehezebben tudjuk elkerülni a különféle
mentális funkció zavarokat (konfliktuskezelés, problémamegoldás) és a vészesen mozgásszegény
életmóddal összefüggésbe hozható szervi, anatómiai elváltozással járó betegségeket (magas
vérnyomás, elhízás)

a rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására fittek, edzettek leszünk (fittség: olyan
testi- lelki állapot, amely magába foglalja az egészséges létezés és a jó közérzet stabil megtartását)

rendszeres mozgás hatására testi-lelki egészségünk kiegyensúlyozott és szilárd lesz

84/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
Rendszeres testedzés hatásai a légző- mozgás és a szív és keringés rendszerére

nagyobb állóképesség alakul ki

elősegíti az erősebb aktív izomzat és csontrendszer kialakulását és megtartását

ritkább ízületi és hátfájdalmak

szív és érrendszeri, mozgásszervi, daganatos és elhízással járó betegségek megelőzését
teszi lehetővé

elősegíti a tökéletes testtartást

javul a szervezet oxigén ellátottsága

javul a szívizom oxigén ellátottsága

nő a szív és érrendszer teljesítő képessége

javul a szervezet ellenálló képessége

vonzóbb és karcsúbb alakot hoz létre
Mozgás hatása a pszichés állapotra:

könnyebb és tudatosabb stressz kezelés

határozottság, dönteni tudás

testi-lelki harmónia

csökkenti a depresszió, szorongás kialakulását)

elősegíti a fokozottabb szellemi koncentrációs képességet és kitartást

jobb közérzetet biztosít

nyugodtabb, mélyebb alvást biztosít mely elősegíti a szervezet gyorsabb regenerálódását

elősegíti a biztonságérzést, az önbizalmat, önbecsülést

Mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai
Mozgás lehetséges módjai:

a sportág megválasztásánál figyelembe kell venni a korosztályoknál az életkori, nemi és
pszichikai sajátosságokat

szabadidősportként is mindenféle sportág űzhető, a lényeg a mozgás heti többször

olyan sporttevékenységet kell választani, ami eléggé érdekel bennünket ahhoz, hogy
kitartsunk mellette

mindegy, hogy mit sportolunk, a lényeg, hogy élvezzük, örömet és szórakozást valamint
kikapcsolódást jelentsen

a mozgás megválasztásakor vegyük figyelembe az eddigi életvitelt
Szabadban végezhető mozgás: futás, biciklizés, görkorcsolyázás, labdarúgás, úszás
Lakásban végezhető gyakorlatok: has- hát- comb- fenék erősítő gyakorlatok
Munkahelyen végezhető gyakorlatok:

liftezés helyett lépcsőzzön

vannak irodában végezhető ülő illetve álló gyakorlatok

gerinctorna, nyújtózkodás, fejforgatás, fejdöntés, vállak felhúzása, törzskörzés

85/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Aktív-passzív pihenés
Pihenés fogalma: fizikai és szellemi erők teljes értékű regenerálódása
Fáradtság, kimerülés következményei:

csökken az ellenálló képesség

csökken a teljesítőképesség

gyengül az ítélőképesség

érzelmi labilitás
Aktív: olyan testi vagy szellemi tevékenység, amely az egyoldalú terhelés egyensúlyozását biztosítja
Passzív: alvás a test elernyed, az anyagcsere- folyamatok lelassulnak. Az alvás természetes fiziológiai
állapot, tudatos működések nincsenek.

Stressztűrő képesség
Ezeket tréning keretén belül oktatják.
A tréning résztvevői elsajátítják belső energiaforrásaik módszerét, megtanulják hogyan irányíthatják
gondolataikat, úgy hogy minél kisebb legyen a stressz negatív hatása szervezetükre.
A csoport tagjai felkészítést kapnak arra, hogyan legyenek eredményesek az élet minden területén,
összhangban a környezetünkkel, az előttük álló feladatokkal, elvárásokkal.
Stressz tűrő képességek fokozása

Ezeket tréning keretén belül oktatják.

A tréning résztvevői elsajátítják belső energiaforrásaik módszerét, megtanulják hogyan
irányíthatják gondolataikat, úgy hogy minél kisebb legyen a stressz negatív hatása szervezetükre.

A csoport tagjai felkészítést kapnak arra, hogyan legyenek eredményesek az élet minden
területén, összhangban a környezetünkkel, az előttük álló feladatokkal, elvárásokkal.

Helyes táplálkozási szokások








Minőségi
Zsír helyett olaj, sertéshús helyett hal illetve szárnyasok
Vaj helyett margarin
Fehér kenyér helyett barna kenyér
Zöldség, gyümölcs
2 liter folyadék /nap
Táplálkozzunk változatosabban
Bőséges reggelivel indítsuk a napot
Vacsorára ne együk nehéz ételt

Az egészséges táplálkozás alapja a teljes értékű, a szervezet működéséhez szükséges anyag bevitele,
kellő felszívódása, a salakanyagok rendszeres kiürülése.

86/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

24. Feladat
A helyi középiskola felkéri Önt egy környezetvédelemről szóló előadás megtartására.
Tartsa meg az előadást!
Az előadása során az alábbi szempontokra térjen ki:
– a környezetvédelem fogalma, célja
– a környezetszennyezés típusai
– környezettudatosság fogalma, a környezettudatos életmód
– az ökoszisztéma jelentősége
– a természeti és környezeti katasztrófák fajtái
– a haváriák emberre és az élővilágra gyakorolt hatásai

A környezetvédelem fogalma, célja
Környezetvédelem fogalma: A térnek az élőlényt, élőlények csoportjait körülhatárolható része, amely a
szervezet életfolyamataira közvetve, vagy közvetlenül előnyös, vagy káros hatással van. A környezet
hatásaihoz a szervezetek alkalmazkodnak, ugyanakkor vissza is hatnak a környezetre, azzal állandó anyag
és energiaforgalmú kölcsönhatásban vannak.
Környezetvédelem célja: Az élővilág és ember életének és egészséges fejlődésének megőrzése, a
környezet megóvása a pusztítástól és a szennyeződéstől.

A környezetszennyezés típusai
Levegőszennyezés: mértéke megnőtt, fenyegeti a légkör fizikai és kémiai állapotát és közvetve a
biológiai egyensúlyt. Tiszta a levegő, ha a levegőben lévő szennyező anyagok mennyisége növényre, állatra,
emberre sem rövid, sem hosszú távon nem fejt ki károsító hatást. Levegőszennyezés csökkenthető pl.:
széntüzelésű kályhák csökkentése, szennyező anyag kibocsátó üzemeknél szűrőberendezések beépítése,
növénytelepítés és közlekedés szabályozása.
Vízszennyezés: A vizeket is számos szennyezés éri. Leggyakrabban az iparban és a háztartásokban
keletkezett, a vizekbe tisztítatlanul bejutó szennyvizek okoznak környezeti károkat. Szennyező anyagok még
továbbá férgek, algák, mérgező anyagok (higany).
Talajszennyezés: A talajszennyezés leggyakoribb forrásai a szemét- és hulladéklerakók. Ha nem tartják
be a környezetvédelmi előírásokat, veszélyes anyagok (mérgek, nehézfémek) szivárognak a talajba. A talaj
számos élőlény élőhelye. A talajt főleg rovarírtószerekkel, növényvédőszerekkel, hulladékokkal, nitrogénnel
és foszfortartalmú műtrágyákkal szennyezik. A talaj szennyezésének mellékhatása az, hogy a növények
felszívják a szennyezést és rajtuk át mi is megesszük, így megbetegítheti különböző szerveinket.

Környezettudatosság fogalma, a környezettudatos életmód
A környezet tudat:
Rendkívül fontos, hiszen kialakításával a környezeti problémák csökkenthetők
A környezet tudat kialakításának lehetőségei:pl.: média, nevelés, referenciacsoportok
A megfelelő oktatással, tájékoztatással az egyénekben tudatosul, hogy az ember és a környezet
elválaszthatatlan egymástól. A környezet minőségének megőrzése, fenntartása és javítása közös és egyéni
kötelesség, a természeti erőforrásokat előrelátóan és ésszerűen szabad csak felhasználni; és minden egyes
ember képes hozzájárulni a környezet védelméhez!

87/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

Az ökoszisztéma jelentősége
Ökológia: az élet külső földrajzi feltételeivel és azok hatásaival az élő szervezetek reakcióival
kölcsönhatásaival, alkalmazkodásaival foglalkozó biológiai tudomány.
Ökoszisztéma: az adott élőhely szervetlen anyagain kifejlődött, azt benépesítendő, egymással társult
élőszervezetekből álló életközösségek egysége. pl.: erdő (talaj, állat, kőzet). Hatással van az ember
táplálkozására, ruházkodására, egészségére.
Az ökoszisztéma jelentősége:
Az „Ökoszisztéma” a bioszférának kisebb, vagy nagyobb része,

Amely a biotóp, vagy élettelen környezet és a biocönózis, vagy növény- és állattársulás
együttes funkcionálása, (együttélése),

Ezek dinamikus egysége, meghatározott anyag és energiaforgalommal.
A különböző ökoszisztémák létezése, funkcionálása ad lehetőséget a Földön az élethez, az emberiség
fennmaradásához.
Ökoszisztémák csoportosítása:
1. Természetes

Szárazföldi ökoszisztémák

Vizi ökoszisztémák
2. Mesterséges

Agrár ökoszisztémák

szántóföldi

erdő

gyep

tavai

Városi ökoszisztémák

A természeti és környezeti katasztrófák fajtái
1. Természeti katasztrófák:

Geológiai jellegű katasztrófák (földrengés, földcsuszamlás, vulkánkitörés, stb.)

Hidrológiai jellegű katasztrófák (árvíz - zöldár, jeges ár, belvíz, szökőár, stb.)

Meteorológiai jellegű katasztrófák (jégeső, jégverés. hófúvás, szélviharok, stb.)

Természeti jellegű katasztrófák (gázkitörés, sújtólégrobbanás, stb.)
2. Civilizációs katasztrófák

Társadalmi (háború, polgárháború, általános, hosszantartó sztrájk, tömeges migráció okozta
válsághelyzet, stb.)

Biológiai (járványok, fertőzések, kártevők tömeges elszaporodása

Technikai: nukleáris - vegyi (oxidáló szerek, gyúlékony, mérgező és radioaktív anyagok
veszélyes mennyisége, koncentrációja a szabadban, stb.)

A haváriák emberre és az élővilágra gyakorolt hatásai
Havária szó jelentése: természeti csapás vagy emberi tevékenység során előállt vészhelyzet: szállítási
kár, üzemzavar, üzemi baleset, hajóbaleset

88/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

25. Feladat
Az Ön feladata, hogy a következő belső továbbképzés keretében a munkahelyi egészségvédelemről
beszéljen. Tartsa meg az előadást!
Az előadása során az alábbi szempontokra térjen ki:
– az egészséges munkahely kritériumai
– munkavédelem az egészségügyi intézményekben (kóroki tényezők, expozíció, munkahelyre
vonatkozó megbetegedések)
– a foglalkoztatás munkavédelmi feltételei

Az egészséges munkahely kritériumai
Munkavédelem fogalma: egészséges munkakörülmények, ezek fenntartása, fejlesztése, a vezetés és
az alkalmazottak együttműködése, a baleset és baleseti ártalmak megelőzése, ezek tárgyi és személyi
feltételeinek megteremtése, bővítése, ellenőrzése és szankcionálása tartoznak a munkavédelem általános
fogalmi körébe. Előírja a balesetek, foglalkozási ártalmak, megbetegedések megelőzésének módszereit.
Területei: munkabiztonság illetve foglalkozás egészségügy.

Munkavédelem az egészségügyi intézményekben (kóroki
tényezők, expozíció, munkahelyre vonatkozó megbetegedések)
Munkahelyi biztonság és egészségvédelem:
Baleset: az emberi szervezetet ért hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt bekövetkezett egyszeri környezeti
hatás, amely sérüléssel, mérgezéssel vagy más testi épségét, egészségét károsító következménnyel esetleg
halállal jár. Veszélyeztet, lehet a beteg, látogató illetve személyzet. Kockázat a veszély megvalósulásának,
azaz a káros hatás bekövetkeztének valószínűsége.
A munkavédelem feladata: a baleset elhárítás illetve foglalkozással összefüggő megbetegedések
megelőzése.
Munkavédelem az egészségügyi intézményekben:

a dolgozó emberre hatnak

a munkavégzésből eredő fizikai, pszichés és mentális megterhelések,

munkakörnyezetből származó különböző kóroki tényezők hatnak: fizikai (zaj, egyéb légköri,
elektromos áram, ionizációs sugárzás), kémiai (fémek, oldószerek, gázok, műanyagok, növényvédő
szerek, porok), biológiai (mikroorganizmusok), pszchiológiai (III. műszak, folyamatos munkarend,
munkahelyi hierarchia), ergonómiai tényező (ember-gép környezet).

Expozíció: a munkavállalót érő kóroki hatásnak való kitétel a munkahelyen.
Munkahelyre vonatkozó megbetegedések csoportjai:

foglalkozási megbetegedés: oka a foglalkozás, bejelentésre és kivizsgálásra köteles.

foglalkozással összefüggő megbetegedés: több oka van, csak egyike a foglalkozás, nem
bejelentendő.
Minden munkahelyen kötelezendő a munkavédelmi szabályzat. Az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés szabályait úgy határozzák meg, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson
a munkavállalóknak, a munkát végzők körére és a szolgáltatást igénybevevőknek (hozzátartozó) is.
Az intézeti munkavédelmi tevékenység szabályozására munkavédelmi szabályzatot kell készíteni.
Rögzíteni kell benne a szabályzat hatályát a szabályzat végrehajtásában illetékesek nevét beosztását és
feladatát.
89/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

A foglalkoztatás munkavédelmi feltételei
Munkaköri, szakmai és személyi alkalmassági vizsgálatok:
A foglalkoztatás munkavédelmi feltételeit (előzetes alkalmi orvosi vizsgálat, időszakos, soron kívüli,
munkaközi, személyi higiénés vizsgálat, záróvizsgálat)

Szakképesítésre vonatkozó előírások

Munkavédelmi oktatás és bizonylatai

Egyéni védőfelszerelések (védőital, tisztálkodási szerek)

Munkavédelmi eljárások (új gépek üzemeltetése ki/átvizsgálása)
Munkaköri (előzetes munkaköri alkalmasság): annak megállapítása, hogy egy meghatározott
munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára.
Milyen igénybevételt jelent és képes-e ennek megfelelni? Ideje: a közalkalmazotti jogviszony létesítése előtt,
intézményen belüli áthelyezéskor.
Időszakos alkalmassági vizsgálat: részt vesznek ezen a szervezeten belül foglalkoztatottak munkaköri
alkalmasság újbóli véleményezése céljából.
Soron kívüli vizsgálat: Munkavédelmi oktatáson minden közalkalmazottnak kötelező részt vennie 6
hónap munkaviszony után, ha új belépő, vagy ha baleset (munkabaleset) történik. Egészségi állapotban
olyan változás állt be, mely alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására és gyakorlására. Heveny foglalkozási megbetegedés,
eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset elfordulását követően. 6 hónapot meghaladott munka
szüneteltetése esetén.
Szakmai: a szakma elsajátításának megkezdése előtt az alkalmasság véleményezése az elvégzett
orvosi vizsgálat alapján.
Személyi és higiéniai vizsgálat: annak megállapítása, hogy járványügyi szempontból kiemelt
munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve
meghatározott esetekben kórokozók hordozása mások egészségét nem veszélyezteti.

Munkavédelmi szabályzat tartalmazza:
Személyi feltételek:

Megfelelő élettani adottságok

Egészség

Testi épség

Ahol veszély fenyegeti egyedül munkát végezni tilos

Veszéllyel járó munkát csak szakképzet személy végezheti
A személyi védőfelszerelések biztosítják a munkavállalók munkavégzése során a veszélyforrásokkal
szembeni megfelelő védelmet:

Feleljen meg a műszaki, esztétikai követelményeknek

Biztosítsa magas védelmi hatásfokot és kényelmét

A védőfelszereléseket fiziológiai tulajdonságai, valamint használatának alapján minősíteni kell

A kezelési utasításuk tartalmazza a védőfelszerelés rendeltetését és élettartamát

Kihordási idő nincs
Csoportosítás:
Fejvédő eszközök-arcvédő eszközök-szemvédő eszközök
Hallásvédő eszközök-légzésvédő eszközök
Felső végtag védelme-test védelem-láb védelem
A 65/1999. (XII. 22.) EüM sz. rendelet alapján a munkáltatónál a munkakörülmények, a munkahelyek, a
munkaeszközök és a technológia ismeretében kell egyéni védőeszközt biztosítani a dolgozóknak.

90/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
A védőeszközt a munkába álláskor illetve az ártalom megjelenésekor biztosítani kell. Ez munkabiztonsági
szaktevékenység. Ha a munkáltató az előírt és szükséges egyéni védőeszközt nem biztosítja, a dolgozó
jogosult a munkát megtagadni, egyidejűleg köteles a veszélyeztetésre a munkáltató figyelmét felhívni.
A dolgozó köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt az ártalom fennállása esetén rendeltetésének
megfelelően használni. A használat ellenőrzése a munkahelyi vezető feladata.
A használat elmulasztása esetén a dolgozót a munkavégzéstől el kell tiltani. Az egyéni védőeszközök
rendeltetésszerű használatára a dolgozókat ki kell oktatni, a használatot be kell gyakoroltatni. Ez a
munkahelyi vezető feladata.
Egyéni védőfelszerelés, védőeszköz helyett pénzbeli megváltás nem adható. A védőruha, egyéni
védőfelszerelés személyhez kötött, kihordási ideje nincs.
A dolgozók részére kiadott védőruhák, egyéni védőfelszerelések a munkáltató tulajdonát képezik,
nyilvántartásuk a munkáltató feladata. A dolgozók kötelesek jelenteni vezetőjüknek, ha a részükre kiadott
védőruha, egyéni védőfelszerelés használatra alkalmatlan. A munkahelyi vezető dönt arról, hogy a dolgozó
által használt védőruha, egyéni védőeszköz további használatra alkalmas-e.
Amennyiben további használatra alkalmatlan, köteles intézkedni a védőruha pótlásáról, cseréjéről. A
használhatatlan védőeszközök selejtezése a munkahelyi vezető feladata.
Csak minősített egyéni védőeszközt, védőfelszerelést szabad beszerezni és alkalmazni. A tisztítást, a
fertőtlenítést csak arra szakosodott szervezet (szolgáltató) végezheti, ezt követően az eszköz minőségét
ismét tanúsítani kell. A védőruha, védőfelszerelés megóvásáról, napi karbantartásáról a dolgozó tőle
elvárható módon köteles gondoskodni.

91/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai

26. Feladat
Munkahelyén Ön a munkavédelmi felelős. Észrevételezi, hogy munkatársai a veszélyes hulladékok
kezelése során nem minden esetben tartják be a biztonságos hulladékkezelés szabályait.
Tájékoztassa kollégáit a szabályos hulladékkezelésről az alábbiak részletezésével:
– a környezetvédelem és a hulladékkezelés összefüggései
– a szelektív hulladékgyűjtés fogalma, szabályai
– veszélyes hulladékok fajtái
– a veszélyes hulladékok tárolása, kezelése
– a veszélyes hulladékok kezeléséhez szükséges egyéni védőeszközök, használatuk célja

A környezetvédelem és a hulladékkezelés összefüggései
Környezetvédelem fogalma: A térnek az élőlényt, élőlények csoportjait körülhatárolható része, amely a
szervezet életfolyamataira közvetve, vagy közvetlenül előnyös, vagy káros hatással van. A környezet
hatásaihoz a szervezetek alkalmazkodnak, ugyanakkor vissza is hatnak a környezetre, azzal állandó anyag
és energiaforgalmú kölcsönhatásban vannak.
Hulladék fogalma: mindaz a tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy
megválni köteles.

A szelektív hulladékgyűjtés fogalma, szabályai
A szelektív hulladékgyűjtés fogalma
A hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti. A háztartásokban különféle termékek és
csomagolásaik válnak hulladékká, ezek jó része alkalmas hasznosításra, így különgyűjtésükkel lehetővé
tesszük azok ismételt feldolgozását.

A szelektív hulladékgyűjtés szabályai:
1. Papír:
Bedobhatók: újságok, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kartondoboz, italosdoboz (tetrapak)
Tanácsok: A dobozokat hajtsuk össze, hogy minél kevesebb helyet foglaljon el, s, így minél több
papírhulladék férjen a tartályba.
Higiéniás okokból ne dobjuk bele: az élelmiszer-maradványokat és egyéb szennyeződéseket
tartalmazó (pl. olaj, zsír, oldószer) papírokat, használt papírzsebkendőt, szalvétákat, stb
2. Műanyag:
Bedobható: ásványvizes PET palack, kiöblített háztartási flakonok és azok lecsavart kupakjai
(samponos, habfürdős, stb.), háztartásban előforduló tiszta fólia (szatyrok, tasakok, csomagoló
fóliák, stb.).
Tanácsok: A tejes, joghurtos poharakat öblítsük ki bedobás előtt!
Ne dobjunk bele: zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett (nem kimosott) flakont,
margarinos dobozt, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyagot, hungarocellt, CD-lemezt, magnóés videokazettát.

92/93

3712-10 Egészségmegőrzés – Betegségmegelőzés követelménymodul szóbeli feladatai
3. Fém doboz:
Bedobható: a fém csomagolódobozok (üdítős, sörös, konzerves, stb.) és a háztartási kis
fémhulladékok (pl. evőeszközök, stb.).
Tanácsok: A kutya és macskaeledeles dobozokat csak elmosva dobjuk be!
Ne dobjunk bele: pl: nem csomagolási fémhulladékot, barkácsolásból megmaradt hulladék
fémdarabot, mert újrahasznosításuk jelenleg nem megoldott!
4. Fehér üveg:
Bedobható: A tiszta, kiöblített italos és egyéb, a háztartásban már feleslegessé vált színezetlen
üvegek – befőttes, parfümös, stb.
Tanácsok: Kérjük, hogy az üveget mossák el illetve az üvegekről távolítsák el fémkupakot.
Ne dobjunk bele: színes üveget (pl. zöld, barna üveget), tükröt, ablaküveget, villanykörtét,
szemüveget, nagyítót, drótszövetes üveget, kerámiát, porcelánt, neoncsövet.
5. Színes üveg:
Bedobható: színes (zöld, barna, sárga) italos, parfümös, konzerves üveg.
Tanácsok: Kérjük, hogy az üveget mossák el illetve a üvegekről távolítsák el fémkupakot.
Ne dobjunk bele: színezetlen, azaz fehér üveget, drótszövetes üveget, katedrálüveget, kerámiát,
porcelánt.

Veszélyes hulladékok fajtái
A veszélyes hulladékok tárolása, kezelése
Veszélyes hulladék fogalma: minden olyan anyag, egyszer használatos eszköz, mely az egészségügyi
ellátás vagy kutatás során az ellátott személy vagy kísérleti állat testnedvével, váladékával, ürülékével
érintkezett illetve a kísérleti állat teteme, azok használt éles, hegyes eszközök, melyek szúrt vagy vágott
sérülést okozhatnak, fertőző mikroorganizmussal szennyeződtek vagy feltételezhetően szennyezettek. pl.:
fecskendő.
Egészségügyi hulladékok típusai:

fertőző hulladékok

biológiai hulladék

éles, nem fertőző hulladék

A veszélyes hulladékok kezeléséhez szükséges egyéni
védőeszközök, használatuk célja
A veszélyes hulladékokat a mentőben sárga kis kukába kell tenni. A helyszínen minden veszélyes
hulladékot össze kell szedni. Fontos a védőszerelések használata (gumikesztyű, szemüveg, szájmaszk,
Tyvek overál stb..)

93/93