You are on page 1of 27

M

a
t
e
m
a
t
i
k
a
f
e
l
a
d
a
t
g
y

j
t
e
m

n
y
I
.
9 7 8 9 6 3 1 9 7 4 9 6 6
Raktri szm: 13135/NAT
ISBN 978-963-19-7496-6
Bartha GborBogdn ZoltnCsri Jzsef
Dur Lajosn dr.dr. Gyapjas Ferencn
dr. Kntor Sndorndr. Pintr Lajosn
Matematika
feladatgyjtemny
I.
a kzpiskolk tanuli szmra
Nemzedkek Tudsa Tanknyvkiad, Budapest
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 1 2013.11.21. 10:55:16
3
Tartalom
Elsz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
I. Halmazok tulajdonsgai s a matematikai logika elemei . . . 11
1. Halmaz, rszhalmaz fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
2. Mveletek halmazokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
3. Halmaz elemeinek szma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
4. Mveletek tulajdonsgai, azonossgok . . . . . . . . . . . . . . . 27
5. Mveletek tletekkel (lltsokkal) s logikai rtkekkel 29
6. Logikai fggvnyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
7. Kvetkeztetsek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
II. Szmelmlet s aritmetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
1. Termszetes szmok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
2. Oszthatsg az egsz szmok halmazban . . . . . . . . . . . . 44
3. Legnagyobb kzs oszt, legkisebb kzs tbbszrs . . . 60
4. Diofantoszi problmk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
5. Szmrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
6. Racionlis szmok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
7. Irrarionlis szmok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
8. A szmfogalom bvtsvel kapcsolatos nhny
feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
9. Komplex szmok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
III. Az algebra elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
1. Mveletek polinomokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
2. Polinomok szorzatt alaktsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 3 2013.11.21. 10:55:51
4
3. Algebrai trtek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
4. Negatv egsz kitevj hatvnyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
5. A ngyzetgyk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
6. Az n-edik gyk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
7. Trtkitevj hatvnyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
8. A logaritmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153
IV. Egyenletek s egyenltlensgek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159
1. Elsfok s elsfokra visszavezethet egyenletek
s egyenltlensgek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159
2. Msodfok s msodfokra visszavezethet
egyenletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197
3. Irracionlis egyenletek s egyenltlensgek . . . . . . . . . . . 224
4. Nevezetes egyenltlensgek s alkalmazsuk . . . . . . . . . . 233
5. Exponencilis s logaritmikus egyenletek s
egyenltlensgek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240
6. Trigonometrikus egyenletek s egyenltlensgek . . . . . . . 255
V. Egyenletrendszerek, egyenltlensg-rendszerek . . . . . . . . . 267
1. Lineris egyenlet- s egyenltlensg-rendszerek . . . . . . . 267
2. Msod- s magasabb fok egyenlet- s
egyenltlensg-rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305
3. Exponencilis, logaritmikus s trigonometrikus
egyenlet s egyenltlensg-rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . 322
4. Lineris programozsi feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332
VI. Kombinatorika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337
1. Permutcik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337
2. Varicik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339
3. Kombincik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342
4. Vegyes feladatok a kombinatorika krbl . . . . . . . . . . . . 343
5. A permutci inverzii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366
6. A binomlis egytthatra vonatkoz sszefggsek . . . . . 369
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 4 2013.11.21. 10:55:51
5
VII. Grfelmlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373
1. Grfelmleti fogalmak kialaktsa: cscs, szgpont, l,
fokszm. Egyszer grfok. Irnytott grfok . . . . . . . . . . 373
2. lek, cscsok s fokszmok kzti sszefggsek. Grf
komplementere. Grfok izomorja. Rszgrfok . . . . . . . 379
3. Grfok jellemzse mtrixokkal. Szomszdsgi mtrix . . . 384
4. t, vonal, sta (lsorozat). sszefgg grfok. Fk,
erdk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388
5. Grf leinek s cscsainak bejersa: Euler-vonal, Hamil-
ton-t s Hamilton-kr . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395
6. Pros grfok, teljes rszgrfok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 402
7. Sznezsi feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406
8. Algoritmusok. Jtkok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 410
9. Vegyes feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416
tmutatsok s eredmnyek
I. Halmazok tulajdonsgai s a matematikai logika elemei . 419
II. Szmelmlet s aritmetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431
III. Az algebra elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 442
IV. Egyenletek s egyenltlensgek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466
V. Egyenletrendszerek, egyenltlensg-rendszerek . . . . . . . 516
VI. Kombinatorika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542
VII. Grfelmlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 546
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 5 2013.11.21. 10:55:52
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 6 2013.11.21. 10:55:52
7
Elsz
E feladatgyjtemny a gimnziumok s a szakkzpiskolk tanterve-
inek matematika tananyaghoz illeszkedik. Nhny fejezetben olyan
feladatok tallhatk, amelyek tlmutatnak a tananyagon. A klnbz
tantervekhez kapcsold feladatokhoz nem tettnk jelzst, gy ter-
mszetes, hogy a ms-ms tantervek alapjn tanulk felkszlt-
sgktl fggetlenl sem tudhatnak minden feladatot megoldani.
Javasoljuk ezrt, hogy a dikok nll, otthoni munkjukhoz, a
feladatok kivlasztshoz krjenek tancsot tanraiktl. Arra is fel-
hvjuk a gyelmet, hogy a csillaggal megjellt feladatok nem azrt
nehezebbek, mert a tbb rban matematikt tanulk szmra
ajnlottak, hanem azrt, mert a megoldsuk klnleges tlet felhasz-
nlst, illetve az ismert sszefggsek szrevtelt ignylik.
A feladatgyjtemny vgn, az tmutatsok s eredmnyek
cm rszben a tanulk vagy segtsget kapnak a megoldshoz, vagy
pedig az eredmnyek megkeressvel ellenrizhetik munkjukat.
Nem minden feladat megoldshoz adtunk tmutatst vagy ered-
mnyt; amikor pldul a segtsggel mr magt a megoldst is k-
zltk volna.
Ezek utn sszefoglaljuk azokat a legfontosabb jellseket, ame-
lyek az utbbi vekben a kzpiskolai matematikaoktatsban
elssorban az jabb tanknyvek hatsra elterjedtek. Elljr-
ban is hangslyozzuk, hogy nem helyes merev, egyedl alkalmazha-
t jellsek rgztse. A matematikai szakirodalom jellsei soha
nem voltak egysgesek, klnsen nem azok az alkalmazsokban
elfordul jellsek. Bizonyos clokra az egyik jells, msokra
pedig egy msik jells lehet egyszerbb, alkalmasabb, a lnyeget
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 7 2013.11.21. 10:55:52
8
jobban megmutat. rdemes megismerni tbbfle, a gyakorlaban
elfordul jellst akkor is, ha a matematikarn esetleg csak egy-
fajtt hasznlunk.
A feladatgyjtemnyben elfordul jellsek kzl a szok-
sosakat, azokat, amelyeket hossz id ta vltozatlanul hasznlnak a
kzpiskolai matematikban, nem soroljuk fel. gy zmmel a halma-
zok jellseivel foglalkozunk. Megemltnk mg nhny, a matema-
tikai logikban hasznlt jellst. Ahol tbbfle jells is elfogadott,
hasznlatos, ott ezeket feltntetjk akkor is, ha a feladatgyjtemny-
ben ezek kzl csak az egyik szerepel.
A jellsek s azok magyarzata
x ! A: az x eleme az A halmaznak;
A , B: az A s B halmaz egyestse (unija);
A + B: az A s B halmaz kzs rsze (metszete);
A S B vagy A - B: az A s B halmaz klnbsge;
A 1 B vagy A 3 B: az A halmaz a B halmaz rszhalmaza;
4: res halmaz;
A : az A vges halmaz elemeinek szma (vgtelen A halmaz
esetn a halmaz szmossga);
N: a termszetes (nemnegatv egsz) szmok halmaza;
Z: az egsz szmok halmaza;
Q: a racionlis szmok halmaza;
I: az irracionlis szmok halmaza
R: a vals szmok halmaza;
C: a komplex szmok halmaza;
[a; b]: az a E x E b felttelt kielgt vals szmok halmaza (az
a; b zrt intervallum);
]a; b[ vagy (a; b): az a 1 x 1 b felttelt kielgt vals szmok
halmaza (az a; b nylt intervallumon).
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 8 2013.11.21. 10:55:52
9
Szmhalmazok jellsekor gyakran hasznljuk pldul a kvet-
kezt:
{x ! R ; x
2
- 5x + 6 1 0} jelli azoknak a vals szmoknak a
halmazt, amelyek kielgtik a ; utn ll felttelt, pldnkban
ez egyenl a ]2; 3[ intervallummal.
Fggvnyeket ltalban a kvetkezkppen jellnk:
Legyenek A s B adott szmhalmazok, ekkor pldul
f : A " B, x
7
2x, vagy
f : A " B, f (x) = 2x jell egy A-n rtelmezett, B-beli rtkeket
felvev fggvnyt.
Ha A = B = R, akkor R " R tpus fggvnyrl is beszlnk, ek-
kor nem mindig rjuk ki kln az rtelmezsi tartomnyt s a kphal-
mazt. Ha A 1 R s B 1 R, akkor clszer alkalmazni azt az egysze-
rstst, hogy egy kplettel denilt fggvny esetben amennyiben
A azonos azoknak a vals szmoknak a halmazval, amelyre a
kpletnek rtelme van kln nem rjuk ki az rtelmezsi tarto-
mnyt. Pldul f : f (x) = x 1 - jelli azt a fggvnyt, amelynek
rtelmezsi tartomnya [1; +[, egy kphalmaza R.
A jl ismert fggvnyek jellsre nllan hasznlhatjuk a sin,
cos, tg, ctg, log
a
jellseket, de ugyanilyen rtelemben az exp
a
jel-
lst is az x
7
a
x
fggvnyre, de hasznlatos a rvidebb a
x
jells is,
ha a szvegsszefggsbl vilgos, hogy fggvnyrl van sz.
A matematikai logika jellseibl a kvetkezket hasznljuk:
A, B, C, : lltsok (kijelentsek); a gyakorlatban az lltsokat
sokszor azok logikai rtkvel szoktuk azonostani.
JA vagy A : A negcija;
A / B: A, B konjunkcija;
A 0 B: A, B diszjunkcija;
A " B: A implikci B;
A ) B: A ekvivalencia B;
7: egzisztencilis kvantor (van olyan);
6: univerzlis kvantor (minden).
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 9 2013.11.21. 10:55:52
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 10 2013.11.21. 10:55:52
I.
11
I. HALMAZOK TULAJDONSGAI
S A MATEMATIKAI LOGIKA
ELEMEI
1. Halmaz, rszhalmaz fogalma
1. A kvetkez dencik kzl melyek hatroznak meg egyr-
telmen egy-egy halmazt?
1. {osztlyunk tanuli};
2. {egy tetszleges osztly tanuli};
3. {osztlyunk tanuli};
4. {osztlyunk magas tanuli};
5. {Magyarorszg vrosai ma};
6. {Arany Jnos versei};
7. {a termszetes szmok};
8. {a termszetes szmok halmaza};
9. {az x
2
- 5x + 6 = 0 egyenlet};
10. {az x
2
- 5x + 6 = 0 egyenlet vals gykei};
11. {egy egyenlet gykei};
12. {az x
2
+ 1 = 0 egyenlet vals gykei};
13. {az x
5
- 2x
4
+ 1 = 0 egyenlet vals gykei};
14. {az elsfok egyenletek, osztlyunk tanuli};
15. {egy adott egyenlet, melynek 2 az egyik gyke};
16. {egy olyan egyenlet, melynek egy vals gyke van};
17. {tetszleges hrom egsz szm};
18. {a prmszmok};
19. {a legnagyobb prmszm};
20. {nhny prmszm}.
2. Soroljunk fel a kvetkez halmazok elemei kzl legalbb
kettt:
1. {a 0,5-nl kisebb egsz szmok};
2. {Pet versei};
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 11 2013.11.21. 10:55:52
12
3. {az 50-nl nagyobb prmszmok};
4. {a prmszmokbl ll halmazok};
5. {az x
2
- 4x = 0 egyenlet vals gykei};
6. {az olyan elsfok egyenletek, melyeknek a gyke 100};
7. {1986 prmoszti};
8. {192 s 729 kzs oszti};
9. {a szablyos testek};
10. {2
40
rtknek klnbz szmjegyei}.
3. Soroljuk fel a kvetkez halmazok elemeit:
1. {a 100-nl kisebb ngyzetszmok};
2. {a 10-nl kisebb ngyzetszmok szma};
3.
{
az
x
x 1
2
-
= egyenlet pozitv gykei
}
;
4.
{
az
x
x 1
2
-
= egyenlet pozitv gykeinek szma
}
;
5. {az x
2
- 2x E 0 egyenltlensg egsz gykei};
6. {az x
2
+ 4x 1 0 egyenltlensg egsz gykeinek szma};
7. {a hromjegy pros szmok szma};
8. {az olyan ktjegy szmok, melyek szmjegyeinek sszege 9};
9. {az olyan hromjegy szmok szma, melyek szmjegyeinek
sszege 9};
10. {729 pozitv oszti}.
4. Vlasszuk ki a kvetkez halmazok kzl az egyenlket:
1. {a legkisebb prmszm};
2. {egy prmszm pozitv osztinak szma};
3. {az x
3
- 2x
2
= 0 egyenlet vals gykei};
4. {az x
3
- 2x
2
= 0 egyenlet vals gykeinek a szma};
5. {a (0; 2) szmpr};
6. {a -1 s 3 kz es pros szmok};
7. {a 10
10
+ 1 szm tzes szmrendszerbeli alakjban a szmjegyek
sszege};
8. {az x
100
= 1 egyenlet vals gykei};
9. {az x = 0 s y = 2 egyenlet egyenesek metszspontjnak koor-
dinti};
10. {(-1)
n
klnbz rtkei, ahol n tetszleges pozitv egsz szm}.
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 12 2013.11.21. 10:55:53
I.
13
5. Vizsgljuk meg, hogy a kvetkez lltsok kzl melyek
igazak:
1. 2 ! {a prmszmok}.
2. A ngyzet eleme a trapzok halmaznak.
3. 2
40
, 2
40
- 1 s 2
40
+ 1 eleme az sszetett szmok halmaznak.
4. Ha a ! A s b ! B, akkor (a ! b) ! B, ahol A a prmszmok
halmaza, B az sszetett szmok halmaza.
5. A ! A.
6. A ! {A}.
7. Az x
n
- 1 = 0 egyenlet vals gykei elemei a pozitv egsz sz-
mok halmaznak, tetszleges n egsz szm esetn.
8. , 1 9
o
! {a 2-hatvnyok}.
9. Ha a ! A s A ! B, akkor a ! B.
10. A = B esetn A ! {B}.
6. Jellje N, P, Z, Q, I, R rendre a termszetes szmok, a prm-
szmok, az egsz szmok, a racionlis szmok, az irracionlis sz-
mok, a vals szmok halmazt. Dntsk el, hogy a kvetkez llt-
sok kzl melyik igaz:
1. Ha a ! N s b ! N, akkor (a + b) ! N.
2. Ha a ! P s b ! P, akkor (a + b) ! P.
3. Ha a ! Z s b ! Z, akkor ab ! Z.
4. Ha a ! Z s b ! Q, akkor ab ! Z.
5. Van olyan a s b szm, hogy a ! Z s b ! Q esetn ab ! Z.
6. Ha a ! Q s b ! I, akkor (a - b) ! I.
7. Ha a ! Q s b ! R, akkor ab ! I.
8. Van olyan a s b, hogy a ! Q s b ! I esetn ab ! N.
9.
b
a
! R, ha a ! R s b ! R.
10. a ! Z, b ! Q esetn
b
a
1
2
2
+
! Q.
7. Legyen a ! X s b ! X. Vizsgljuk meg, hogy mely esetekben
igazak a kvetkez lltsok:
1. (a + b) ! X. 2. (a - b) ! X. 3. ab ! X.
4.
b
a
! X, ha b ! 0, ahol X helybe rendre az elz feladatban sze-
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 13 2013.11.21. 10:55:53
14
repl N, P, Z, Q, I, R halmazokat helyettestjk s a, illetve b az X
halmaz tetszleges eleme lehet.
8. Jellje az A halmaz elemeinek szmt A . Hatrozzuk meg
A rtkt a kvetkez esetekben:
1. A = {a 20-nl kisebb prmszmok};
2. A = {36 pozitv oszti};
3. A = {a 100-nl kisebb ngyzetszmok};
4. A = {az x
2
1 100x egyenltlensg egsz gykei};
5. A = {az x
2
+ x + 2 = 0 egyenlet vals gykei};
6. A = {4, 2};
7. A = {a legkisebb egsz szm};
8. A = {a legkisebb termszetes szm};
9. A = {11
4
klnbz szmjegyei};
10. A = {a 10
2
1 x
3
1 10
4
egyenltlensgrendszer egsz gykei}.
9. Az a s b egymstl klnbz egsz szm, eleme az A hal-
maznak. Tudjuk, hogy A-nak eleme brmely kt klnbz elem-
nek sszege is. Hatrozzuk meg A rtkt, ha az A halmaz vges s
minden eleme egsz szm.
10. Soroljuk fel a kvetkez halmazok kzl azokat, amelyeknek
vgtelen sok elemk van:
A = {a prmszmok}; B = {egy sk flskjai};
C = {egy sokszg cscsai}; D = {a pros prmszmok};
E =
{
az
x
x
x
1
1
1
2
+
-
= - egyenlet vals gykei
}
;
F =
{
azok az x egsz szmok, amelyekre
x
x 100 +
is egsz szm
}
;
G = {csak az 1 szmjegyet tartalmaz szmok};
H = {azok a szmok, amelyek szmjegyeinek sszege 2};
I = {a termszetes szmok szmjegyei};
J = {a vals szmok halmaza}.
11. Az A halmaznak eleme az 1 s -1. A halmaz brmely kt
elemnek szmtani kzepe is eleme a halmaznak. Bizonytsuk be,
hogy az A halmaznak vgtelen sok eleme van.
12. Egy vges szmhalmaz brmely elemnek a reciproka is eleme
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 14 2013.11.21. 10:55:53
I.
15
a halmaznak, az adott elem -1-szeresvel egytt Igazoljuk, hogy
a halmaz elemszma pros.
13. Az A szmhalmaz elemeinek szma 2. A halmaz brmely kt
elemnek szorzata is az A halmaz eleme. Bizonytsuk be, hogy az
A halmaz elemei kztt szerepel a 0, vagy az 1.
14. Tekintsk alaphalmaznak a vals szmok halmazt (R). Ha-
trozzuk meg a kvetkez halmazok komplementert:
1. Q = {a racionlis szmok};
2. I = {az irracionlis szmok};
3. {a pozitv vals szmok};
4. R;
5. 4.
15. Mivel egyezik meg egy adott halmaz komplementernek
komplementere, illetve a kapott halmaz komplementere?
*16. Lehet-e egy vges halmaz komplementere is vges halmaz?
17. Adjuk meg az {1; 2; 3; 4; 5} halmaz ktelem rszhalmazait.
18. a) Hny hromelem rszhalmaza van egy hat elemet tartal-
maz halmaznak?
b) Hny valdi rszhalmaza van egy egyelem halmaznak?
19. Bizonytsuk be, hogy az A = {1; 3; 5; 7} halmaznak ssze-
sen 2
4
szm rszhalmaza van. rjuk fel kln-kln a 0; 1; 2; 3; 4
elem rszhalmazokat.
20. Legyen T a tglalapok, R a rombuszok, N a ngyzetek, P a
paralelogrammk halmaza. Melyik halmaz melyiknek rszhalmaza
T, R, N, P kzl?
*21. A 6. feladat jellseit hasznlva dntsk el, hogy melyik igaz
a kvetkez lltsok kzl:
1. P 1 Q. 2. Z 1 I.
3. P 1 Z 1 Q. 4. N 1 Q 1 R.
5. N 1 I. 6. N 1 P 1 R.
7. P 1 N 1 Z 1 Q 1 R. 8. Z
r
1 Q, ahol R az alaphalmaz.
9. Q
r
1 R, ahol R az alaphalmaz.
10. R
r
1 Q
r
1 Z
r
, ha az alaphalmaz R.
22. Igaz-e, hogy a ! A esetn {a} 3 A?
23. Bizonytsuk be, hogy A 3 B s B 3 A esetn A = B.
*24. Hatrozzuk meg az A halmazt, ha A 1 A
r
.
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 15 2013.11.21. 10:55:53
16
25. Bizonytsuk be, hogy a rszhalmazkpzs tranzitv mvelet,
azaz A 1 B s B 1 C esetn A 1 C.
26. Milyen felttel mellett igaz, hogy A 1 B esetn A B 1 ?
27. Bizonytsuk be, hogy n elem halmaz sszes rszhalmaz-
nak szma 2
n
.
*28. Igazoljuk, hogy A 1 B esetn B A 1 .
2. Mveletek halmazokkal
29. Legyenek az A halmaz elemei 16 pozitv oszti, a B halmaz
elemei 24 pozitv oszti, a C halmaz elemei 12 pozitv oszti. Hat-
rozzuk meg az A , B, B , C, C , A halmazokat. Lesz-e a kapott
halmazok kztt kt egyenl halmaz?
30. rjunk fel olyan negyedfok egyenletet, melynek gykei az A
s B halmaz unijnak elemei, ahol A = {az x
3
= x egyenlet vals
gykei}, B pedig az x
3
+ 2x
2
- x - 2 = 0 egyenlet vals gykeinek
halmaza.
31. Az A halmaz legyen a (0; 0), (1; 0), (1; 1), (0; 1) koordintap-
rokkal adott ngyszglap pontjainak halmaza; a B ponthalmaz
legyen a (0; 0), (1; 1), (0; 2) koordintj cscsok ltal meghatro-
zott hromszglap pontjainak halmaza; a C halmaz pedig legyen a
(0; -1), (1; 0), (0; 1) cscspontokkal adott hromszglap pontjai-
nak halmaza. Milyen alakzatokat hatroznak meg az A , B, B , C,
C , A s (A , B) , C halmazok?
32. Jellje A s B az S sk kt klnbz flskjt. Milyen eset-
ben lehet A , B = S?
*33. Jellje A s B az S sk hrom pronknt klnbz flskjt.
Adjunk pldt olyan esetre, amikor A , B , C ! S.
Lehet-e az A B C , , halmaz az S sk korltos tartomnya?
34. Bizonytsuk be, hogy A 1 B esetn A , B = B.
35. Bizonytsuk be, hogy ha A s B vges halmaz, akkor
A B A B , F + .
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 16 2013.11.21. 10:55:53
I.
17
36. Ha A s B vges halmaz, akkor A B A B , + = esetn
hny kzs eleme van az A s B halmaznak?
*37. Legyen A s B az S sk kt olyan korltos tartomnynak
pontjaibl ll nem res halmaz, melyekre A B B , = . Igazak-e a
kvetkez lltsok:
1. A B S , = . 2. A A S , = . 3. B A S , = . 4. A B S , = .
5. A B A S , , = . 6. A B A S , , = ,
ahol az S sk pontjainak halmaza az alaphalmaz.
38. Bizonytsuk be, hogy ha az A s B halmaz vges halmaz, ak-
kor A B A , = esetn A 4 B.
39. Mondjunk pldt olyan A s B halmazra, hogy A B A , =
esetn ne teljesljn az A 4 B sszefggs.
40. Legyen A a 2-vel oszthat ktjegy szmok halmaza, B a
3-mal oszthat 100-nl kisebb pozitv szmok halmaza, C pedig a
30-cal oszthat egsz szmok halmaza. Hatrozzuk meg az A s B,
B s C, C s A halmaz kzs rszt.
41. Adjunk pldt olyan A, B s C halmazra, hogy teljesljenek
a kvetkez felttelek: A B C 1 + + = , A B C 2 = = = s
A B ! , valamint B C ! .
42. Bizonytsuk be, hogy A B B + = esetn B 3 A.
43. Jelljk (x; y)-nal a koordintask tetszleges pontjnak ko-
ordintit. Legyen A, B s C rendre az olyan (x; y) koordintk-
kal rendelkez pontok halmaza, melyekre x y 1 E + , 1 x y E - ,
illetve y
2
1
E . A sk milyen tartomnyait hatrozzk meg az A B +
s A B C + + ^ h halmazok?
44. Legyen D =
{
; x y S x R ! ! ^ h , y R ! s x
2
1
E
}
. A 43.
feladat feltteleit hasznlva hatrozzuk meg az A B C D + + + ^ ^ h h
halmazt. (S a sk pontjainak halmaza.)
45. Bizonytsuk be, hogy A B A B , + = esetn A B = .
46. Igazoljuk, hogy ha A s B vges halmazok, akkor
A B
A B
2
+ E
+
.
47. Legyen A s B a sk kt tetszleges tglalaptartomnya pont-
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 17 2013.11.21. 10:55:53
18
jainak halmaza. Legfeljebb hny rszre osztja a skot az A s B hal-
maz?
48. Tekintsk a koordintask tengelyeivel prhuzamos oldal
tglalapokat. Legfeljebb hny rszre osztja a skot n tglalap, ha
n = 1, 2, 3, 4?
49. Az elz feladat n = 3 esetben hatrozzuk meg az A B C + + ,
A B C + + , A B C + + , A B C + + , A B C + + , A B C + + , A B C + + ,
A B C + + halmazokat, ahol A, B, C olyan tglalaptartomnyok pont-
jaibl ll halmazok, melyek a skot a lehet legtbb rszre bontjk.
*50. Bizonytsuk be, hogy n olyan tglalap, melynek megfelel
oldalai pronknt prhuzamosak, a skot legfeljebb 2n
2
- 2n + 2
tartomnyra osztja.
51. Tekintsnk kt olyan krlapot, melyek a skot ngy rszre
osztjk. A kt krlap pontjaibl ll halmaz legyen az A s B hal-
maz. Bizonytsuk be, hogy a ngy tartomny pontjai a kvetkez
ponthalmazok: A B + , A B + , A B + , A B + .
*52. Adjunk meg ngy olyan A, B, C, D ponthalmazt a skon,
hogy az egyes halmazok hatrvonala zrt grbe legyen s a halma-
zok a skot 16 rszre osszk gy, hogy a 16 tartomny mindegyike
X Y Z V + + + alakban legyen felrhat, ahol X, Y, Z s V rendre
A vagy A , B vagy B , C vagy C , D vagy D halmazzal egyenl. (Az
ilyen tpus diagramokat nevezik Venn-diagramoknak.)
*53. Legyen a termszetes szmok halmaza (N) az alaphalmaz s
legyen A, B, illetve C a 2-vel, 3-mal, illetve 6-tal oszthat szmok
halmaza. Adjuk meg az A, B, C halmazok ltal meghatrozott
atomokat, ha atomnak nevezzk az olyan X Y Z + + alakban felrha-
t halmazokat, ahol X, Y s Z helybe rendre A vagy A , B vagy B ,
C vagy C kerlhet s egyik halmaz sem res.
54. Kt klnbz sugar koncentrikus krlap pontjainak halma-
zt jelljk A-val, illetve B-vel. Hatrozzuk meg az ASB s BSA
halmazokat, ha az A halmaz sugara a nagyobb.
55. Jelljk rendre A-, B-, C-, D-, E-vel a 2-vel, 3-mal, 4-gyel,
5-tel, illetve 6-tal oszthat pozitv egsz szmok halmazt. Hatroz-
zuk meg a kvetkez halmazokat:
1. ASB; 2. BSA; 3. ASC; 4. CSA; 5. (CSA)SB; 6. DSC;
7. DSA; 8. (DSC)SB; 9. (ESD)SA; 10. (ESD)S(CSB).
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 18 2013.11.21. 10:55:54
I.
19
56. Legyen az S koordintask pontjaibl ll halmaz az alap-
halmaz. Jellje A, B s C rendre a (0; 0), (1; 0), (0; 1) kzppont
egysgnyi sugar zrt krlapok pontjainak halmazt. Szemlltessk
a kvetkez halmazokat:
1. \ A B; 2. \ A C ; 3. \ B C A + ^ h ;
4. \ \ A C B ^ h ; 5. \ \ A C B ^ h; 6. \ A B ;
7. \ \ \ A B B C C A , ,
^ ^ ^ h h h
; 8. \ \ \ A B B C C A , ,
^ ^ ^ h h h
.
57. Bizonytsuk be, hogy ha \ A B 4 = , akkor A B 3 .
58. Milyen felttel teljeslse esetn lesz az A, B s C halmazra
igaz, hogy A B B C C A + , + , + 4 =
^ ^ ^ h h h ?
59. Legyen ; ; A B 0 1 2 = = " ,. Hatrozzuk meg az A B
#
halmazt.
60. Hny elembl ll az A A A
# #
^ h halmaz, ha 0; 1; 2; 3 A = " ,?
61. Legyen A x x R 1 ! E = " ,, B y y R 1 ! E = " ,. Mi-
lyen ponthalmazt hatroznak meg azon (x; y) koordintaprok, ame-
lyek elemei az A B
#
halmaznak?
62. Hny kzs eleme van az A B
#
s B A
#
halmaznak, ha
0; 1; 2; 3 A = " ,, ; ; ; B 0 1 2 4 = " ,?
63. Hatrozzuk meg az A B B A
#
+
#
^ ^ h h s \ A B B A
# #
^ ^ h h
halmazt, ha A B = .
64. Bizonytsuk be, hogy A B B A
# # = esetn A B = .
65. Igazoljuk, hogy A B 41 1 esetn A B B B
# #
1 .
66. Legyen ; ; A 1 2 3 = " ,, ; ; B 2 3 4 = " ,. Hatrozzuk meg a k-
lnbz halmazok elemszmt:
1. \ \ A B B A
#
^ ^ h h; 2. A B A B , +
#
^ ^ h h;
3. \ A B A B +
#
^ ^ h h; 4. \ B A B A ,
#
^ ^ h h.
*67. A s B olyan halmazok, melyekre teljesl, hogy
A B 100
# = . Hatrozzuk meg A B , s A B + minimumt,
illetve maximumt.
*68. Legyen A N 1 , B N 1 , ahol N a termszetes szmok
halmazt jelli. Ha az x s y szmokra teljesl, hogy y x 80
2 2
- = ,
akkor x A ! s y B ! . Hatrozzuk meg az A s B halmazt, ha az
sszetartoz rtkprokra x 1 y teljesl.
69. Az A s B halmazokrl tudjuk, hogy
1; 2; 3; 4; 5; 6 A B , = " ,, \ 2; 4; 6 A B = " ,, 1; 3 A B + = " ,.
Hatrozzuk meg az A s B halmazt.
70. Bizonytsuk be, hogy az A B , , A B + , \ B A halmazok isme-
retben egyrtelmen meghatrozhat az A s B halmaz.
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 19 2013.11.21. 10:55:54
20
71. Az A, B s C halmazokrl tudjuk, hogy \ 4; 6; 8 A B = " ,,
\ ; ; ; B C 2 5 9 10 = " ,, \ ; ; C A 3 7 11 = " ,, A B C 1 + + = " ,,
1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9; 10; 11 A B , = " ,,
1; 2; 3; 4; 6; 7; 8; 9; 11 C A , = " ,.
Hatrozzuk meg az A, B, C halmazokat, ha C 5 = .
72. Adjunk meg hrom olyan ktelem halmazt, melyeknek p-
ronknt vett metszete nem res halmaz, de mindhrom halmaznak
nincs kzs eleme.
73. Adjunk meg t olyan halmazt, amelyekre teljesl, hogy br-
mely ngy halmaz metszete nem res halmaz, de az t halmaznak
nincs kzs eleme.
74. Bizonytsuk be, hogy ha A s B kt tetszleges halmaz, akkor
\ \ A B A B B , = ^ ^ h h .
75. Az A, B, C ponthalmazok az S skot nyolc tartomnyra bont-
jk szt. rjuk fel a nyolc tartomnyt az unikpzs s klnbsgkp-
zs segtsgvel.
76. rjunk fel hat olyan halmazt, amelyek kzl brmely kettnek
van kzs eleme, de semelyik hromnak nincs.
*77. Bizonytsuk be, hogy A, B, C tetszleges halmazok esetn az
.
A B C A B C A B C A B C
A B B C C A
+ + , + + , + + , + +
+ , + , +
=
=
^ ^ ^ ^
^ ^ ^
h h h h
h h h
78. Legyen f x x x x 1 2 = - + ^ ^ ^ h h h s g x x x x 1 2 = + + ^ ^ ^ h h h, ahol
x R ! .
a) rjuk fel f ( x) s g( x) zrushelyeinek halmazt.
b) Hatrozzuk meg az x f x g x 7 ^ ^ h h, illetve x
g x
f x
7
^
^
h
h
fggvny
zrushelyeinek halmazt.
c) Lssuk be, hogy f ( x) s g( x) zrushelyei halmaznak unija az
f ( x)g( x) fggvny zrushelyeinek halmaza, illetve azt, hogy az els
kt halmaz klnbsge az
g x
f x
^
^
h
h
fggvny zrushelyeinek halmaza.
Jelljk az f ( x) s g( x) polinomfggvnyek zrushelyeinek hal-
mazt F-fel, illetve G-vel. Bizonytsuk be, hogy igazak a kvetke-
z lltsok:
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 20 2013.11.21. 10:55:55
I.
21
d) Az f ( x)g( x) fggvny zrushelyeinek halmaza az F G , halmaz.
e) Az
g x
f x
^
^
h
h
zrushelyeinek halmaza az \ F G halmaz.
f) Az f x g x 0
2 2
+ = ^ ^ h h egyenlet gykeinek halmaza az F G +
halmaz.
g) Az f x g x 0 ! = ^ ^ h h egyenlet gykei halmaznak rszhalmaza
az F G + halmaz, ha az alaphalmaz mindegyik esetben a vals sz-
mok halmaza.
79. Az a, b, c polinomfggvnyek zrushelyeinek halmaza le-
gyen rendre az 0; 1; 2 A = " ,, ; ; B 1 2 3 = " ,, ; ; C 0 2 4 = " , halmaz.
Hatrozzuk meg a kvetkez egyenletek gykeinek halmazt:
a) a x b x c x 0 = ^ ^ ^ h h h ; b)
c x
a x b x
0 =
^
^ ^
h
h h
;
c)
b x c x
a x
0 =
^ ^
^
h h
h
; d) a x b x c x 0
2 2 2
+ + = ^ ^ ^ h h h .
Az f, g, h polinomfggvnyek vals zrushelyeinek halmazt rend-
re F-, G-, H-val jelljk. Adjuk meg a kvetkez egyenletek vals
gykeinek halmazt:
e) f x g x h x 0 =
^ ^ ^ h h h ; f)
h x
f x g x
0 =
^
^ ^
h
h h
;
g)
g x h x
f x
0 =
^ ^
^
h h
h
; h) f x g x h x 0
2 2 2
+ + = ^ ^ ^ h h h .
80. Legyen az a x 0 = ^ h s b x 0 = ^ h egyenlet vals gykeinek
halmaza A s B. Igaz-e, hogy az a x b x 0 = ^ ^ h h , illetve
b x
a x
0 =
^
^
h
h

egyenlet vals gykeinek halmaza A B , , illetve \ A B?
*81. Az a x 0 = ^ h , b x 0 = ^ h , 0 c x = ^ h egyenletek vals gykei-
nek halmazt rendre A, B, C-vel jelljk. Mondjunk pldt olyan
a x 0 = ^ h , b x 0 = ^ h , 0 c x = ^ h egyenletekre, amelyek vals gy-
keire teljesl, hogy az a x b x c x 0 = ^ ^ ^ h h h egyenlet vals gykei-
nek halmaza nem egyezik meg az A B C , , halmazzal. Igaz-e,
hogy az a x b x c x 0
2 2 2
+ + = ^ ^ ^ h h h egyenlet gykeinek halmaza
A B C + + ?
*82. Bizonytsuk be, hogy az 0 a x = ^ h s 0 b x = ^ h egyenletbl kp-
zett a x b x 0 = ^ ^ h h egyenlet vals gykeinek halmaza lehet az res
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 21 2013.11.21. 10:55:55
22
halmaz is, fggetlenl attl, hogy hny gyke van az eredeti egyenle-
teknek.
83. a) Tekintsk az x
x
x
1
4
2
7
-
-
fggvnyt (x ! 1) s az
x
x x
x
2
2
2
7
+
-
fggvnyt (x ! 0 s x ! -2). Hatrozzuk meg az
x
x
x
x x
x
1
4
2
2
2
2
7 $
-
-
+
-
fggvny rtelmezsi tartomnyt gy, hogy
az a lehet legbvebb halmaz legyen.
b) Legyen az x f x 7 ^ h s x g x 7 ^ h fggvny rtelmezsi tartom-
nya az A, illetve B halmaz. Igazoljuk, hogy az x f x g x 7 ^ ^ h h fgg-
vny rtelmezsi tartomnya az A B + halmaz.
84. Tekintsk a lehet legbvebb halmazon rtelmezett x f x 7 ^ h
s x g x 7 ^ h fggvnyeket, ahol f x
x x
x 4
2
2
=
-
-
^ h , illetve g x
x
x x
2
2
=
+
+
^ h .
a) Hatrozzuk meg az f ( x) s g( x) fggvny rtelmezsi tartom-
nyt.
b) Adjuk meg az f x 0 = ^ h s g x 0 = ^ h egyenlet zrushelyeinek
halmazt.
c) Mi lesz az f x g x 0 = ^ ^ h h egyenlet zrushelyeinek halmaza?
d) Az x f x 7 ^ h s x g x 7 ^ h fggvny rtelmezsi tartomnya le-
gyen az A, illetve B halmaz. Legyen tovbb az f x 0 = ^ h s g x 0 = ^ h
egyenletek vals gykeinek halmaza F, illetve G. Mutassuk meg, hogy
az f x g x 0 = ^ ^ h h egyenlet vals gykeinek halmaza A G B F + , + ^ ^ h h.
85. Tekintsk a szmegyenes kvetkez zrt intervallumaibl
ll ponthalmazokat: ; I 0 2
1
=6 @, ; I 1 3
2
=6 @, ; I 2 4
3
=6 @, ; I 0 3
4
=6 @. Ha-
trozzuk meg az I I I
1 2 3
+ + , I I I
1 2 4
+ + , I I I
4 1 3
+ + , I I I
2 3 4
+ + hal-
mazokat.
86. Mi a 85. feladatban szerepl ngy halmaz kzs rsze, illet-
ve unija?
87. Hatrozzuk meg az ; I
n n
1 1
n
= -
8 B
intervallumsorozat egy
kzs pontjt.
88. Bizonytsuk be, hogy a ;
n
I 0
1
n
=
8 B
intervallumsorozat tagjai-
nak egy kzs pontja van.
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 22 2013.11.21. 10:55:55
MI.
419
TMUTATSOK S EREDMNYEK
I. Halmazok tulajdonsgai s
a matematikai logika elemei
1. Halmaz, rszhalmaz fogalma
1. 1., 3., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 12., 13., 14., 15., 18., 19. egyrtelmen
meghatrozottak. 2. 1. 0, -1; 2. Jnos Vitz, Nemzeti dal; 3. 53,
59; 4. {3}, {3; 5}; 5. 0, -2, 2; 6. Pldul x - 100 = 0, 2x - 1 = 199;
7. 2, 3; 8. 3, 1; 9. szablyos tetrader, kocka; 10. 1, 6. 3. 1. 0, 1,
4, 9, 16, 25, 36, 49, 64, 81; 2. 4; 3. 4; 4. 0; 5. 0, 1, 2; 6. 3; 7. 450; 8. 18,
27, 36, 45, 54, 63, 72, 81, 90; 9. 45; 10. 1, 3, 3
2
, 3
3
, 3
4
, 3
5
, 3
6
.
4. Egyenlk: 1., 2., 4., 7., illetve 3., 63, ezeken kvl 5., 9., valamint
8., 10. 5. Igaz lltsok: 1., 2., 3., 6., 8., 10. 6. Igaz lltsok:
1., 3., 5., 6., 8., 10. 7. Igaz, ha X = N, Z, Q, R; 2. Igaz, ha
X = Z, Q, R; 3. Igaz, ha X = N, Z, Q, R; 4. Igaz, ha X = Q, R.
8. 1. 8; 2. 9; 3. 10; 4. 99; 5. 0; 6. 2; 7. 0; 8. 1; 9. 3; 10. 17. 9. 2,
ha , A b 0 = " ,, 3, ha , , A a a 0 = - " ,. 10. A, B, E, G, H.
11. Pldul A
2
1
n
! , ahol n ! N. 12. s 13. Vizsgljuk meg az
elemek lehetsges rtkeit. 14. 1. I; 2. Q; 3. 0 s a negatv szmok;
4. 4; 5. R. 15. Az eredeti halmazzal, illetve a halmaz komplemen-
tervel. 16. Igen, ha az alaphalmaz vges. 17. ; 1 2 " ,, ; 1 3 " ,,
; 1 4 " ,, ; 1 5 " ,, ; 2 3 " ,, ; 2 4 " ,, ; 2 5 " ,, ; 3 4 " ,, ; 3 5 " ,, ; 4 5 " ,.
18. a) 20; b) 1. 19. A rszhalmazok: 4, 1 " ,, 3 " ,, 5 " ,, 7 " ,,
; 1 3 " ,, ; 1 5 " ,, ; 1 7 " ,, ; 3 5 " ,, ; 3 7 " ,, ; 5 7 " ,, ; ; 1 3 5 " ,, ; ; 1 3 7 " ,,
; ; 1 5 7 " ,, ; ; 3 5 7 " ,, ; ; ; 1 3 5 7 " ,. 20. N T P 1 1 s N R P 1 1 .
21. Igazak: 1., 3., 4., 7., 9., 10. 22. Igaz. 23. Bizonytsunk in-
direkt mdon. 24. A 4 = . 25. Hasznljuk a rszhalmaz den-
cijt! 26. A halmazok vgesek. 27. Igazoljunk pldul teljes
indukcival. 28. Ksztsnk brt.
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 419 2013.11.21. 16:23:37
420
2. Mveletek halmazokkal
29. ; ; ; ; ; ; ; ; A B 1 2 3 4 6 8 12 16 24 , =
" ,, B C B , = , C A , =
; ; ; ; ; ; ; 1 2 3 4 6 8 12 16 =
" ,, nincsenek egyenlk.
30. x x x 2 1 0
2
$ + - = ^
^
h
h . 31. A B , olyan derkszg trapz,
melynek cscsai: (0; 0), (1; 0), (1; 1), (0; 2), B C , az 58. brn lt-
hat, C A , egy derkszg trapz, melynek cscsai (0; -1), (1; 0),
(1; 1), (0; 1),
y
2
1
0 1 x
1
58. bra
A B C , , olyan szimmetrikus trapz, melynek cscsai: (0; -1),
(1; 0), (1; 1), (0; 2). 32. Ha A s B hatrvonala prhuzamos vagy
egybees, s a flskok ellenttes irnytsak. 33. Lsd az 59.
brt! 34. Tekintsk az sszes lehetsges esetet. 35. Nzzk
vgig, hogy milyen elemekbl llnak az egyes halmazok.
36. 0. 37. 1., 4., 5. nem igaz, 2., 3., 6. igaz. 38. Igazoljunk
indirekt mdon. 39. A = {a 2-nl nagyobb termszetes szmok},
B = {a termszetes szmok}. 40. A B + = {a 6-tal oszthat kt-
jegy szmok}, B C + = {30; 60; 90}, C A + = {!30; !60; !90}.
41. ; A 1 2 =
" ,, ; B 2 3 =
" ,, ; C 2 4 =
" ,. 42. Hasznljuk az adott
mvelet dencijt.
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 420 2013.11.21. 16:24:13
R
A
P
C
B
Q
y
B
C
A
x
1
1 1
1
MI.
421
59. bra
60. bra
43. Lsd a 60. brt! 44. A B C D + + + ^ ^ h h egy ngyzetlap,
melynek cscsai:
;
2
1
2
1
- - c m,
;
2
1
2
1
- c m,
;
2
1
2
1
c m,
;
2
1
2
1
- c m.
45. Hasznljuk a megfelel dencikat. 46. Hasznljuk fel, hogy
A nylt PQR hromszglap:
A B C , ,
A B C + + a vastagtott
hatszglap pontjainak hal-
maza.
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 421 2013.11.21. 16:24:14
422
, min A B A B + E ^ h! 47. 10. 48. 2, 6, 14, 26. 49. Lsd a
61. brt! Az brn 7 halmazt lthatunk megszmozva, mg a nyol-
cadik halmaz az res halmaz: A B C + + 4 = . 50. Szmoljuk le,
hogy egy jabb tglalap felvtele hny j tartomnyt eredmnyez-
het. 51. Rajzoljunk brt!
52. Lsd a 62. brt! 53. A B C C + + = , A B C + + a 6k + 2 s
7
A
B
C
6
6
2
1
2
5
4 3 3 4
5
5 5

D
C
B
A
61. bra 62. bra
6k + 4 alak szmok halmaznak unija, A B C + + a 6k + 3 alak
szmok halmaza, A B C + + a 6k + 1, illetve 6k + 5 alak szmok
halmaznak unija, ahol k tetszleges termszetes szm.
54. \ A B a krgyr pontjaibl ll, \ B A 4 = . 55. 1. \ A B =
k n 6 2 6 4 , = + + " " , ,; 2. \ B A k 6 3 = + " ,; 3. \ A C k 4 2 = + " ,;
4. \ C A 4 = ; 5. 4; 6. az olyan 5k alak szmok halmaza, ahol k 4C ;
7. az 5-re vgzd szmok halmaza; 8. az olyan 5k alak szmok hal-
maza, ahol 4)k s 3)k, ahol k tetszleges termszetes szm; 9. 4;
10. \ E D, vagyis azon egszek halmaza, amelyek 6-tal oszthatak,
de 5-tel nem. 56. Rajzoljuk le kln-kln az egyes eseteket.
57. Hasznljuk a mveletek denciit! 58. Ha az A, B, C hal-
mazok pronknt diszjunktak. 59. ; , ; , ; , A B 0 0 0 1 0 2 # =
^ ^ ^ h h h "
; , ; , ; , ; , ; , ; 1 0 1 1 1 2 2 0 2 1 2 2 ^ ^ ^ ^ ^ ^ h h h h h h,. 60. 64. 61. A B # a
(-1; -1), (1; -1), (1; 1), (-1; 1) cscspontokkal rendelkez ngy-
zetlap pontjainak halmaza. 62. 9. 63. A A # , illetve 4.
64. Igazoljunk indirekt mdon. 65. Bizonytsunk a mveletek
dencii alapjn. 66. 1. 1; 2. 8; 3. 2; 4. 4. 67. A B 10 , E E
, A B 101 0 10 + E E E . 68. ; ; A 1 8 19 =
" ,, ; ; B 9 12 21 =
" ,.
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 422 2013.11.21. 16:24:14
A
B
C
MI.
423
69. ; ; ; ; A 1 2 3 4 6 =
" ,, ; ; B 1 3 5 =
" ,. 70. Rajzoljunk Venn-diag-
ramokat. 71. 1; ; ; ; ; A 2 4 6 8 9 =
" ,, 1; ; ; ; ; 1 ; 1 B 2 3 5 9 0 1 =
" ,,
1; ; ; ; 1 C 3 4 7 1 =
" ,. 72. Pldul: ; 1 2 " ,, ; 2 3 " ,, ; 3 1 " ,.
73. {a; c; d; e}, {a; b; d; e}, {a; b; c; d}, {a; b; c; e}, {b; c; d; e}.
74. Hasznljuk a mveletek denciit. 75. Lsd a 63. brt!
63. bra
76. {1; 2; 3; 4; 5}, {1; 6; 7; 8; 9}, {2; 6; 10; 11; 12}, {3; 7; 10; 13; 14},
{4; 8; 11; 13; 15}, {1; 9; 12; 14; 15}. 77. Mutassuk meg, hogy
mindkt oldalon ugyanazok az elemek szerepelnek.
78. a) {-2; 0; 1}, illetve {-2; -1; 0}; b) {-2; -1; 0; 1}, illetve
{1}; c) {-2; 0; 1},{-2; -1; 0} = {-2; -1; 0; 1}, illetve
{-2; 0; 1} \ {-2; -1; 0} = {1}. 79. a) {0; 1; 2; 3; 4}; b) {1; 3};
c) 4; d) {2}; e) F G H , , ; f) \ F G H , ^ h ; g) \ F G H , ^ h;
h) F G H + + . 80. Nem, pldul a x
x
x
1
2
=
-
-
^ h , b x
x
x
2
1
2
=
-
-
^ h .
81. a x
x
x 1
=
-
^ h , b x
x
x
1
2
=
+
^ h , c x
x
x
1
2
=
-
-
^ h . 82. Pldul
b x
a x
1
= ^
^
h
h
esetn teljesl az llts. 83. a) R \ {-2; 0; 1}.
84. a) R \ {0, 1}, illetve R \ {-2}; b) {-2; 2}, illetve {-1; 0}; c) {-1; 2}.
85. I I I
1 2 3
+ + = {2}, I I I
1 2 4
+ + = [1; 2], I I I
1 3 4
+ + = {2},
I I I
2 3 4
+ + = [2; 3].
A \ (B , C)
(A \ C) \ [A \ (B , C)]
(A \ B) \ [A \ (B , C)]
(C \ A) \ [C \ (A , B)]
C \ (A , B)
B \ (A , C)
[A \ (A \ B)] \ (A \ C)
13135-1_Matematika FGY_Book.indb 423 2013.11.21. 16:24:14