You are on page 1of 9

Összeállította: Dr.

Juhász Béláné
Tartalom
1. Egy kis kémiai bevezetés
2. Hamuzsír és erdőirtások
3. A szappakészítés le!etőségei
1. A karboát"m#dszer
2. A sz#da"mész m#dszer
3. A l$gkő m#dszer
2
1. Egy kis kémiai bevezetés
Karbonsavak
A karbonsavak az oxigéntartalm szerves veg!"letek eg!ik #so$ort%át alkot%ák.
&olekulá%ukban eg! vag! t'bb karboxil#so$ortot ()*++,- tartalmaznak. A
karboxil#so$ort 'sszetett .unk#i/s #so$ort0 eg! karbonil#so$ortb/l ()*1+- és eg!
hi2roxil#so$ortb/l ()+,- é$"l .el.
Zsírsavak
3sírsavaknak hív%uk azokat a n'vén!i0 vag! állati ere2et4 zsírok vag! ola%ok .5
alkot/részét ké$ez5 karbonsavakat0 mel!ek hosszabb el nem ágaz/ szénlán#ot
tartalmaznak.
%almitisav&!e'adekásav()*
1+
H
31
*,,H
-ztearisav&oktadekásav() *
1.
H
3+
*,,H
Olajsav(cisz-9-hexadekénsav): *
1.
H
33
*,,H
Glicerin
,áromérték4 alkohol 1/2/3"propátriol (*
6
,
7
+
6
0 *,
2
+,)*,+,)*,
2
+,-

Zsírok és olajok
8u2omán!os elnevezés"k ala$%án trigli0eridek. A gli#erinnek zsírsavakkal ké$zett
természetben el5.or2ul/ veg!"letei. A zsírok állati0 az ola%ok n'vén!i ere2et4ek.
6

Szappanok
A sza$$anok nag! szénatom szám karbonsavak (zsírsavak- nátrium) és káliums/i0
amel!eket mosásra és mosako2ásra használnak.
1elépítése) víztaszít/ (hi2ro./b- rész és vízke2vel5 (hi2ro.il-()*++
)
9a
:
- rész.
lszappanosí!"s
A k'z'mb's zsíroknak (ola%oknak- és zsírsavaknak lgokkal (A-0 alkáli karbonátokkal (B-
val/ sza$$anná alakítása. ;'z'mb's zsira2ékok elbontásánál sza$$an mellett gli#erin0
szaba2 zsírsavakb/l #sak sza$$an keletkezik.
A-
#a$%zsír (szalajka, régi nevén kétszénsavas hamany)
A kálium"karboát &2
2
*,
3
( <= >?1< a leglén!egesebb alkot/eleme.
@gos tula%2onsága miatt a b5rt síkossá teszi. Aizes ol2ata er5sen bázikus. A
természetben nem .or2ul el5 szilár2 alakban0 mert ne2vszív/ és szét.ol!ik. B5 .elhasználási
ter"lete a sza$$an) és "vegg!ártás.
Sz&da (sziks&)
'átrium"karboát &3a
2
*,
3
( <= >??< a szénsav nátriums/%a. A
természetben állan2/an keletkezik nátriumtartalm k5zetek
C
H456,178
H456,149
,ag!omán!osan .a!amub/l készítették. =bb5l és a zsíros ta$intásáb/l
ere2 a hamuzsír elnevezés.
A
8
mállásakor. D/s tavakban t'bb hel!en el5.or2ul er5sen kon#entrált nátrium)karbonát ol2at.
Dzikes tala%okb/l ki is virágzik.
A mos/sz/2a (nátrium)karbonát- nag!an!áink által is %/l ismert
Emos/szerF vízlág!ít/ hatás. 8isztít0 nem veszi ki a textília színét0 %/l
ol2%a a zsírt0 és általános tisztít/szerként0 mosogat/szerként is
használhat/.
()*k+ ($ar&l)*, $ar&n"!ron, n"!ronl)*)
3átrium"!idro'id &3a,H( <= >2C< eg! .émes bázis0 er5sen mar/ hatás0 veszél!es an!ag.
Aízben ol2va er5sen lgos ol2atot ké$ez.

A lgk5 ol2ása k'zben rengeteg h5 keletkezik0 amel! ké$es akár .el.orralni is a kész"l5
ol2atot. A szilárd l$gokat ezért midig aprákét adagol:uk az előzőleg kimért víz!ez;
A l$g agyo veszélyes ayag/ vigyázva !aszál:uk; 3em kell <éli tőle/
de em árt potosa betartai a biztosági előírásokat; ,a a b5r"nkre #s'$$en0 azonnal
mossuk leG A megmart ter"letet tartsuk hi2eg víz alá néhán! $er#re0 hog! elker"l%"k az égési
sér"lések kialakulásátG
@gos ol2atok készítésekor ér2emes 2esztillált) vag! ion#serélt vizet használni0 mert a
kemén! vízben találhat/ ionok szilár2 an!agként (veg!ész"l: #sa$a2ékként- válnak ki
bel5l"k.
A lgot0 és a n!ers sza$$anokat sose teg!"k alumíniumb/l0 vag! /nb/l (bá2og0 sárgaréz-
kész"lt e2én!be0 mert azok .elol2/2nak. ,asznál%unk inkább rozs2amentes a#él)0 meg.elel5
m4an!ag) (amin a mikrohullám s"t5 %ele .el van t"ntetve-0 2e leginkább "vege2én!eket. A
9a+, ol2ásához széles szá%0 %/l zárhat/ "vege2én! a legalkalmasabb.
Szappan*-"r!"s !echnol&*iai .ol-a$a!a
>
A tiszta nátrium)hi2roxi2 számos .ormában ka$hat/0
$él2ául granulátum0 $ellet0 vag! ol2ott .ormában.
2. Hamuzsír és erdőirtások
A hamuzsírkészítés i$ari méret4 kibontakozása &ag!arországon a 17.
száza2 k'ze$ére esett0 virágzása a 1H. száza2 els5 harma2áig tartott. =z i25re a hag!omán!os
munkael%árásokhoz sz"kséges .ahamu el5állítása nég!milli/ katasztrális hol2 er25
el$usztítását ere2mén!ezte. Amíg a 1H. száza2 ele%éig %obbára #sak a heg!vi2éki ter"leteken
m4k'25 "veghuták részére .ol!t szerén! méret4 hamuzsírégetés0 17IC)ben már k'zel kétszáz
kemen#e által termelt 6I 7I> mázsán!i hamuzsírt szállítottak ki0 els5sorban Ausztriába. =zt a
.ellen2"lést a n!ugat)eur/$ai kereslet i2ézte el50 ahol ez i25re már tel%esen kiirtották az
igén!be vehet5 er25ket. &ag!arországon viszont a ren2kív"l ol#s/ .aárak és az er25kb5l
származ/ haszonvétel lehet5sége nag! len2"letet a2ott a kereske2elmi #él hamuzsírégetés
elter%e2ésének. A hamuzsír.5zés a bé#si u2var %avaslatára ter%e2t el. Da%nos /riási b"kker25k
estek ál2ozatul. &ég 177>) ben is .5zték a hamuzsírt az er2él!i s/vi2éki tele$"lésekhez
tartoz/ er25kben.
A hamuzsír el5állítására ren2szerint #sere.át0 b"kk.át használtak. A #sere.át vag! a
b"kk.át elégették0 ma%2 a keletkezett hamut JkilgoztákJ. =zt k'vet5en a lgot
el$árologtatták0 s vég"l k'vetkezett a n!ers hamuzsír kiégetése vag! kal#inálása. =z a
te#hnol/giai .ol!amat a 1H. száza2 ele%ére általánosan elter%e2t m/2szerré vált. A száraz
.ahamut el5sz'r ne2vesít5 lá2ákban vízzel meglo#solva eg! na$ig állni hag!ták0 ma%2
I
két.enek4 hor2/kba merték. A hor2/k .els5 .eneke s4r4n át volt l!uggatva0 amire szalmát
hintettek0 hog! a hamu ne hull%on az als/ részbe. A hor2/kb/l a két .enék k'z'tti #sa$on át
lehetett a .ol!a2ékot az alattuk áll/ ká2akba leereszteni. Ken2szerint 2I)62 hor2/ és ennek
meg.elel5 ká2 állt eg! sorban0 mel!ekhez eg! vál!n át %utott el a víz. A hamuval megt'm'tt
hor2/ba vizet vag! el5z5 lgot enge2tek0 hog! az elle$%e a hamut. 2C /rai állás után a kiol2ott
lgot a ká2akba eresztették. A .elt'ltést min2a22ig megismételték0 míg a lgba tett to%ás el
nem mer"lt. Az il!en lg t'mén!sége megk'zelítette a 2?L)os hamuzsírtartalmat.
,amuzsír).5z5 "st
6. A szappakészítés le!etőségei
/010 2 karbon"!-$&dszer
A hamuzsír és a sz/2a legrégebben használt lgok. &in2kett5 készen találhat/ a
természetben. =zek az an!agok g!enge lgok. ,asználatuk a sza$$an.5zéshez nem tlságosan
el5n!'s0 hiszen hossz i2eig kell .5zni vel"k a kész"l5 terméket0 és a kész"l5 sza$$an
min5sége sem i2eális. Káa2ásul az 'sszeg!4%t'tt ala$an!agok kémiai 'sszetétele nag!on
k"l'nb'z5 lehet0 nem#sak a beg!4%tés hel!ét5l0 2e az i25$ontt/l0 s5t a hamuzsír esetén a
n'vén! .a%tá%át/l is er5sen ."gg.
A hamuzsírt tisztán kin!erni az elégett .a hamu%áb/l ug!an .ára2ságos munka0 2e
kez2etben erre nem is volt sz"kség. @gos ol2atot g! is n!erhettek0 ha a hamura vizet
'nt'ttek0 és a néhán! na$ mlva lesz4rték. Dza$$an.5zéshez $ersze ezt az ol2atot még a víz
el.orralásával t'mén!ítették. =zzel az ol2attal kész"ltek a mezo$otámiai sza$$anok.
A sz/2a szikes tala%okon nag!obb menn!iségben kiszára2t tenger$artokon Evirágzik
kiF0 íg! a tenger$arti né$ek0 .5ként az eg!i$tomiak .értek b5ségesen hozzá és használták ezt a
m/2szert.
A mlt száza2 ele%én még el5.or2ult0 hog! 2é2an!áink is sz/2át vag! hamut
használtak a házisza$$an készítéséhez0 bár ezt hamarosan .elváltották g!orsabb és eg!szer4bb
m/2szerek.
&ivel ezek a veg!"letek nem elég er5s lgok ahhoz0 hog! szoba) (u2var-
h5mérsékleten reagál%anak a zsira2ékokkal0 ráa2ásul ol2hat/ságuk is n5 a h5mérséklet
emelésével0 a karbonát)m/2szer val/2i E.5z5sF m/2szer.
Borr/ "stben .elol2%ák a sz/2át0 ma%2 lassan0 kis részletekben hozzáa2%ák az ola%okat.
A reak#i/ során szén2ioxi2 keletkezik0 ami kis buborékok .ormá%ában távozik a .orr/ vízb5l.
M!akorlott szem el tu2%a 2'nteni0 hog! az "stben .elszáll/ buborékok a víz .orrása0 vag! a
N
gáz.e%l52és miatt keletkeznek. A szén2ioxi2).e%l52és vége a zsira2ékok tel%es
elsza$$anoso2ását is %elzi. ,a további ola%ok a2agolására sem .e%l52ik t'bb gáz0 akkor
el.og!ott az "stben lév5 'sszes lg. Az "stben lév5 zavaros kolloi2ol2atb/l n. kis/zással
n!erhet%"k ki a sza$$anunkat. Ol!enkor a tartál!ban lév5 .ol!a2ékhoz kon!has/t a2agolunk0
míg a .ázisszétválás meg nem t'rténik0 azaz a zsírsavak nátrium) vag! káliums/i .elsznak a
.elszínre. =zt lemer%"k0 .ormába 'nt%"k és szárít%uk.
A legnag!obb el5n!e ennek a m/2szernek0 hog! k'nn!en hozzá.érhet5 ol#s/
n!ersan!agokat használ .el. ,a nem tu2%uk $ontosan a .elhasznált zsira2ék 'sszetételét0 akkor
is k'nn!en alkalmazhat%uk ezt az el%árást0 hiszen a szén2ioxi2 .e%l52ése %elzi0 hog! mikor
nin#s sem a zsír0 sem a lg .eleslegben a reak#i/térben. A m/2szer leg.5bb hátrán!a0 hog!
lass0 mivel a g!enge lgok nem reagálnak hevesen az ola%okkal. Dzintén nem szeren#sés0
hog! a keletkez5 gli#erin a kis/zás után a vizes ol2atban mara20 íg! b5rá$ol/ tula%2onságait
nem élvezhet%"k a kész sza$$anban.
/030 2 sz&da-$ész $&dszer
Dz/2áb/l vag! hamuzsírb/l sza$$ant .5zni ren2kív"l lass0 és sok o2a.ig!elést
igén!l5 m4velet. De bel5l"k kis tr"kkel0 viszon!lag k'nn!en0 a .5z5"stben el5állíthatunk
er5sebb lgot0 g!0 hog! a .orr/ vízben .elol2ott sz/2ához (hamuzsírhoz- oltott meszet
<*a(+,-
2
< a2unk. =kkor eg! kémiai reak#i/ %átsz/2ik le a két an!ag k'z'tt0 amel!et a
k'vetkez5 reak#i/eg!enlettel %ellemezhet"nk:
9a
2
*+
6
: *a(+,-
2
P 2 9a+, : *a*+
6
A keletkez5 kál#ium)karbonát (il!en kémiai ké$lettel ír%uk le a mészk'vet0 2e a
ra%zkrétát is- kiválik az ol2atb/l0 íg! ere2mén!"l a lgk5 kissé híg vizes ol2atát ka$%uk.
Az ol2atot tetszés szerint bet'mén!íthet%"k g!0 hog! a .'l'sleges vizet el.orral%uk. A
keletkez5 lgk5 er5s lg0 segítségével g!orsabban0 és gáz.e%l52és nélk"l lehet sza$$ant
el5állítani.
=zt a m/2szert a 7. száza2 /ta használ%ák a #éhek mesterei .inom $i$eresza$$anok
el5állítására0 2e a mlt száza2 ele%én 2é2an!áink .5ként ezt a m/2szert használták
házisza$$an%aik .5zésére.
=z a m/2szer ann!ira elter%e2t volt a tan!asi u2varokban is0 hog! nem#sak mlt
száza2 ele%i tank'n!vekben0 találhatunk hozzá ere2eti re#e$tet0 2e 2é2an!áink
szaká#sk'n!veit0 kalen2áriumait olvasgatva is rábukkanhatunk eg!)eg! verzi/ra.
A sz/2a)mész m/2szer során tehát a .orr/0 t'mén! sz/2a ol2atához égetett meszet
a2agolnak. =kkor az ol2at o$álos lesz0 ma%2 le"le$e2ik benne a szilár2 kréta$or. =zt lesz4r%"k0
és kez252het is a sza$$an.5zés.
A m/2szer leg.5bb el5n!e a karbonát)m/2szerhez ké$est az ol#s/ n!ersan!agok
mellett az0 hog! g!ors0 és nin#s gáz.e%l52és0 ami megaka2ál!ozza az "stben lév5 keverék
kihabzását. ,átrán!a a mo2ern sza$$ankészít5 m/2szerekkel szemben0 hog! ha nem
készít"nk elég t'mén! 9a+, ol2atot0 akkor a kész sza$$an ekkor is .elszik az "st tete%ére0 a
keletkez5 gli#erin $e2ig a lg.elesleggel eg!"tt a vízben ol2va mara2. ,a $ontosan ann!i
lgot a2unk a zsírokhoz0 amenn!i az elsza$$anosításhoz sz"kséges0 akkor elker"lhet5 a
kis/zás0 il!enkor a gli#erin eg! része a sza$$anban mara2hat. =z azonban #sak nag!
o2a.ig!eléssel0 ta$asztalattal0 és nehézkesen val/síthat/ meg.
/0/0 2 l)*k+ $&dszer
=zzel a m/2szerrel hi2egen0 .5zés nélk"l készíthet"nk sza$$ant. =zt a sza$$antí$ust a
legk'nn!ebb el5állítani: #sak 'sszekever%"k az ala$an!agokat a meg.elel5 sorren2ben0
.ormába 'nt%"k0 és .élretessz"k. ,árom)nég! hét elteltével már mosako2hatunk is vel"k.
=l5sz'r mér%"k ki a meg.elel5 menn!iség4 zsírt0 ola%t vag! méhviaszt. &elegíts"k
rozs2amentes .ém vag! zomán#os e2én!ben0 amíg 'sszeolva2. ;ell5 /vatossággal elkészít%"k
7
a lgol2atot. A két ala$an!ag 'sszekeverésének hatékon!ságát .okozhat%uk eg! botmixer
segítségével. =z a keverés nag!on ki#si #se$$e#skékre oszlat%a el min2 a zsira2ékot0 min2 a
lgol2atot. A reak#i/ ezen #se$$e#skék .el"letén %átsz/2ik le.
Az elsza$$anoso2ás el5re hala2tával a #se$$e#skék .el"letén sza$$anmolekulák
sorakoznak0 amel!ek stabilizál%ák a része#skéket0 a massza il!enkor bes4r4s'2ik0 $u2ing
állag lesz. A régi sza$$an.5z5 mesterek azt mon2ták0 hog! il!enkor a sza$$an EírF0 mivel a
.el"letre ra%zolt minták viszon!lag sokáig megmara2nak. Amikor a sza$$an ír0
leka$#solhat%uk a botmixert.
=lkész"lt a yers szappamassza. A további a2alékokat már kézzel is
hozzákeverhet%"k a masszához. A n!ers sza$$an ekkor lén!egében kész van0 már #sak
színezésre0 illatosításra0 és eg!éb a2alékok hozzáa2ására vár. A masszát a2alékolás után
.ormába 'nt%"k0 letakar%uk néhán! réteg textíliával0 hog! lassabban h4l%'n ki0 és meleg (2>)6?
o
*- hel!re tessz"k.
Az 'sszetételt5l ."gg5en eg!)két na$ mlva szigoran gumikeszt!4ben 2olgozva
kivehet%"k a .ormáb/l. ,a 2arabolni kell még0 azt is il!enkor teg!"k: a sza$$an il!enkor még
nem tlságosan kemén!0 viszon!lag k'nn!en alakíthat/.
H