Anyagtudomány 2.

előadás 1
Anyagtudomány - 2. Előadás
Kristálytani alapismeretek
Kristályrendszerek elemzése
2010/2011. tanév
I. félév
2010. szeptember 13.
Anyagtudomány 2. előadás 2
Az anyagok kristályos szerkezete
- a kristályos szilárd anyagok jellemzői
- hosszútávú atomos rendezettség
- szabályos térbeli ismétlődés
- kristálytani alapfogalmak
- a térrács fogalma
- a térrács kitüntetett pontjai, a rácspontok
- az elemi cella fogalma
Anyagtudomány 2. előadás 3
A kristályrendszerek leírása
- Bármely kristályrendszer
- három iránnyal (x, y, z) és
- a három irányban mért távolsággal (a, b, c)
egyértelműen leírható
- ezek a szükséges és elegendő paraméterek
¬az ún. rácsparaméterek
Anyagtudomány 2. előadás 4
Koordináta-rendszer
kristályrendszerek leírására
x
y
z
b
c
a
x
y
z
o
|
¸
a
b
c
3.1. ábra
Anyagtudomány 2. előadás 5
A hosszútávú kristályos rendezettség
szemléltetése
x
y
z
Cl
-
Na
+
3.2. ábra
Anyagtudomány 2. előadás 6
A kristályrendszerek osztályozása
A Bravais-féle rácsok
Rácsparaméterek
Kristályrendszer
megnevezése
Távolságok
(a, b, c)
Szögek
(o, |, ¸)
Köbös a = b = c
o = | = ¸ = 90
o

Tetragonális
a = b = c o = | = ¸ = 90
o

Hexagonális
a = b = c o = | = 90
o
¸ =120
o

Ortorombos
a = b = c o = | = ¸ = 90
o

Romboéderes a = b = c
o = | = ¸ = 90
o

Monoklin
a = b = c o = ¸ = 90
o
= |
Triklin
a = b = c o = | = ¸ = 90
o


3.1. táblázat
Anyagtudomány 2. előadás 7
primitív
tömött primitív
primitív
primitív
Kristályrendszer Elemi cellák
Köbös
Tetragonális
Hexagonális
Ortorombos
Romboéderes
Monoklin
Triklin
térben
középpontos
felületen
középpontos
térben
középpontos
felületen
középpontos
térben
középpontos
felületen
középpontos
alaplapon
középpontos
primitív
primitív
primitív
alaplapon
középpontos
A kristályrendszerek
Bravais-féle
alaprendszerének
geometriai szemléltetése
3.3. ábra
Anyagtudomány 2. előadás 8
Kristályrendszerek elemzése
• A szabályos, köbös kristályrendszer
- a térrács geometriai alakzata: szabályos kocka
- a szabályos rendszer módosulatai
- egyszerű, vagy primitív köbös
- térben középpontos köbös - térközepes
- felületen középpontos köbös - lapközepes
- a köbös rendszer egy speciális módosulata: a
gyémántrács
Anyagtudomány 2. előadás 9
Alapvető kristálytani paraméterek
fogalma és meghatározása
- a rácselemhez tartozó atomok száma: N
- az atomsugár és a rácsparaméter kapcsolata:
a=a(r)
- a térkitöltési tényező: T
- a koordinációs szám: K
Anyagtudomány 2. előadás 10
Az egyszerű (primitív) köbös
kristályrendszer elemzése
a
=
2
r
a
a
a) b)
c)
3.4. ábra
Anyagtudomány 2. előadás 11
Vázlat az elemi cellához tartozó
atomok számának meghatározásához
3.5. ábra
Anyagtudomány 2. előadás 12
Kristálytani számítások
alapösszefüggései
• Az elemi cellához tartozó atomok száma:
• A rácsparaméter és az atomsugár közötti kapcsolat:
• A térkitöltési tényező:
1
8
1
8 = × = N
r a 2 =
a
c
V az elemi cellához tartozó atomok térfogata
T
V az elemi cella térfogata
= =
3
3
4r
N
N
3
T
8r 6
t
t
= =
Anyagtudomány 2. előadás 13
Vázlat a koordinációs szám
értelmezéséhez
K = 6
Anyagtudomány 2. előadás 14
Vázlat a térközepes köbös
kristályrendszer elemzéséhez
3.6. ábra
a
a
a
4
r
a) b)
c)
Anyagtudomány 2. előadás 15
Vázlat a lapközepes köbös
kristályrendszer elemzéséhez
3.7. ábra
a
a
4
r
a) b)
c)
Anyagtudomány 2. előadás 16
A köbös kristályrendszer elemzésének
összefoglalása
Kristályrendszer megnevezése
Paraméterek
Primitív Térközepes Lapközepes
N 1 2 4
T 0,52 0,68 0,74
K 6 8 12
a = a(r) a= 2r
a= 4r/\3 a= 4r/\2
Elemek P
o-Fe, Cr, W ¸-Fe, Al, Au
Anyagtudomány 2. előadás 17
A köbös gyémántrács, mint a köbös
rendszer egy különleges módosulata
3.8. ábra
0,1 0,1
0,1
0,1
1/2 1/2
1/2
1/2
3/4
3/4
1/4
1/4
0,1
b)
a)
Anyagtudomány 2. előadás 18
A hexagonális kristályrendszer
elemzése
- a térrács geometriai alakzata:
szabályos hatszögalapú hasáb, idegen szóval
hexagon
- ez a kristályrendszer is leírható a három koordinátás
rendszerben: ez azonban nem tükrözi megfelelően a
kristályszimmetriát
• a hatszöges kristályrendszer szimmetriáját azonban
jobban tükrözi az ún. hexagonális reprezentáció
Anyagtudomány 2. előadás 19
A három koordinátás és a hexagonális
reprezentáció összehasonlítása
a
a
a
2
c
z
a
1
a
3
120
o
a
a
a
2
c
z
a
1
120
o
60
o
a) b)
3.10. ábra
Anyagtudomány 2. előadás 20
A hexagonális kristályrendszer
módosulatai
• a primitív hexagonális kristály (pl. Cd, Be)
– a kristálytani leírásból származó redundancia
következménye: a primitív hexagonális (eltérően a
köbös rendszertől) a lapközépen is tartalmaz
atomot
• a tömött hexagonális kristály (pl. Zn, Mg)
– egyik legfontosabb jellemzője, hogy ugyanolyan
kristálytani síkokból épül fel, mint a lapközepes
köbös, de más elrendezésben
Anyagtudomány 2. előadás 21
A tömött hexagonális kristályrendszer
a
a
a
c
a)
b)
3.11. ábra
Anyagtudomány 2. előadás 22
Kristálytani síkok és irányok jelölése
• Kristálytani számításokhoz a kristálytani síkok és
irányok jelölése elengedhetetlen
• Síkok jelölésére szolgálnak a Miller-indexek
• Az irányok jelölésére a kristálytani irányvektorokat
alkalmazzuk
• Az eltérő kristályszimmetria miatt a köbös és a
hexagonális rendszer külön tárgyalása indokolt
Anyagtudomány 2. előadás 23
Kristálytani síkok jelölése a köbös
rendszerben
- Egy általános helyzetű
sík vektorikus egyenlete
- a sík tengelymetszetes
alakja
( ) 0
o
r r n ÷ =
  
1 = + +
c
z
b
y
a
x
z
x
y
n
a
b
c
3.14. ábra
Anyagtudomány 2. előadás 24
A síkok Miller indexeinek értelmezése
és származtatása
1. A sík önmagával párhuzamos eltolása oly
módon, hogy a sík ne menjen át a koordináta
rendszer kezdőpontján
2. Az a, b, c tengelymetszetek meghatározása
3. A reciprok értékek előállítása
4. A sík Miller-indexének kifejezése matematikai
átalakítással a legkisebb egész számokkal,
gömbölyű zárójelek közé zárva
( h k l )
1 1 1
h; k; l
a b c
÷ ÷ ÷
Anyagtudomány 2. előadás 25
A síkcsalád fogalma
• A kristálytanilag egyenértékű síkokat síkcsaládnak
nevezzük
• A síkcsalád tagjait azonos számok permutációival
képezett Miller-indexek írják le
• A síkcsalád összefoglaló jelölése
{ h k l }
Anyagtudomány 2. előadás 26
Jellegzetes kristálytani síkok a köbös
rendszerben
x
y
z
(110)
x
y
z
(111)
b) c)
x
z
(100)
a)
y
3.15. ábra
Anyagtudomány 2. előadás 27
Kristálytani síkok jelölése a
hexagonális rendszerben
- a síkok jelölésére a hexagonális rendszerben a négy
koordinátás leírást alkalmazzuk
( h k i l )
(jobban érvényesül a kristályszimmetria)
- ezeket Miller-Bravais indexeknek nevezzük
- meghatározásuk a köbösnél ismertetett lépések szerint
- a négy koordinátás leírás miatt az indexeknek
redundanciája van, azaz érvényes a
h + k = - i
összefüggés
Anyagtudomány 2. előadás 28
Vázlat kristálytani síkok jelöléséhez a
hexagonális rendszerben
a
2
z
a
1
a
3
a
2
z
a
1
a
3
(0001)
(1121)
_
a) b)
3.16. ábra
Anyagtudomány 2. előadás 29
Kristálytani irányok jelölése a köbös
rendszerben
- az irányok indexeinek (az irányvektor komponenseinek)
értelmezése és származtatása
1. Az irány önmagával párhuzamos eltolása a KR
kezdőpontjába
2. Az irány végpontjai koordinátájának meghatározása
3. Matematikai átalakítással a legkisebb egész számok
kombinációjával kifejezhető u, v, w számhármas
meghatározása
4. Az irányvektor felírása: [ u v w ]
- a kristálytanilag egyenértékű irányok iránycsaládot alkotnak;
jelölésük: < u v w >
Anyagtudomány 2. előadás 30
Vázlat az irányvektor komponensek
származtatásához
x
y
z
eredeti irány
párhuzamosan eltolt irány
(0,0,0) kezdőponttal
3.17. ábra
Anyagtudomány 2. előadás 31
Kristálytani irányok a köbös
rendszerben
x
y
z
[010]
[010]
[010]
[010]
[
0
0
1
]
[
0
0
1
]
[
0
0
1
]
[
0
0
1
]
[
1
0
0
]
[
1
0
0
]
[
1
0
0
]
[
1
0
0
]
[
1
0
1
]
[
1
0
1
]
[
1
1
0
]
[
1
1
0
]
[
1
1
1
]
3.18. ábra
Anyagtudomány 2. előadás 32
Kristálytani irányok jelölése a
hexagonális rendszerben
- a hexagonális rendszerben a kristálytani irányok
jelölésére is négy koordinátás leírást alkalmazunk
( u v t w )
ezeket Miller-Bravais indexeknek nevezzük
- meghatározásuk a köbösnél ismertetett lépések
szerint történik, ügyelve a KR sajátosságaira (nem
derékszögú KR!)
- a négy koordinátás leírás miatt az indexeknek ez
esetben is redundanciája van, azaz érvényes a
u + v = - t
összefüggés
Anyagtudomány 2. előadás 33
Kristálytani irányok a hexagonális
rendszerben
a
1
-a
1
-a
2
a
3
-a
3
z
[1210]
[2110]
[1120]
a
2
-a
2
a
1
-a
1
a
2
a
3
-a
3
z
[1210]
[2110]
[1120]
[1010]
[1212]
3.19. ábra
Anyagtudomány 2. előadás 34
Összefüggés síkok Miller indexei
és az irányvektor komponensek között
Az összefüggés csak a köbös rendszerben
érvényes!
• Az azonos számhármassal jellemezhető kristálytani
sík merőleges az ugyanazon számhármassal
jellemezhető kristálytani irányra, azaz
ha h = u, k = v, és l = w
teljesül, az [u v w] irány a (h k l) sík normálisa
Anyagtudomány 2. előadás 35
Kristálytani számítások
• Vonalmenti atomsűrűség
• Síkbeli atomsűrűség
• Térbeli atomsűrűség
• Kristálytani síkok távolsága
• Síkok, irányok bezárt szöge
• Beilleszthető gömb helye és mérete
Anyagtudomány 2. előadás 36
Vázlat a vonalmenti atomsűrűség
számításához
3.20. ábra
x
y
z
Anyagtudomány 2. előadás 37
Összefüggések a vonalmenti
atomsűrűség számításához
• A vonalmenti atomsűrűség definíció szerint
• konkrét számítás a irányra
l
N
vonal
vonal
= µ
mm
atom
nm
atom
N
6
] 11 1 [
] 11 1 [
] 11 1 [
10 037 , 4 037 , 4
495 , 0
2
× = = = =

µ
] 11 1 [
Anyagtudomány 2. előadás 38
Vázlat síkbeli atomsűrűség
számításához
3.21. ábra
y
z
(110)
x
a a
a 2
a 2
Anyagtudomány 2. előadás 39
Összefüggések a síkbeli atomsűrűség
számításához
A
N
sík
sík
= µ
2
13
2
) 110 (
) 110 (
) 110 (
10 73 , 1 3 , 17
116 , 0
2
mm
atom
nm
atom
A
N
× = = = = µ
• A síkbeli atomsűrűség definíció szerint
• konkrét számítás az (1 1 0) síkra
Anyagtudomány 2. előadás 40
Összefüggések térbeli atomsűrűség
számításához
Fe
Fe
N
V
o
o
µ
÷
÷
=
19
3 3
2
85,5 8,55 10
0,0234
Fe
Fe
N atom atom
V nm mm
o
o
µ
÷
÷
= = = = ×
• A térbeli atomsűrűség definíció szerint
• konkrét számítás a térközepes o-Fe rácsra
Anyagtudomány 2. előadás 41
Kristálytani síkok távolságának számítására
alkalmas összefüggés
2 2 2
l k h
a
d
hkl
+ +
=
2
2
2
10 1
a a
d = =
) 10 1 (
• Köbös rendszerre érvényes összefüggés
• Az síkok távolsága
Anyagtudomány 2. előadás 42
Vázlat kristálytani síkok távolságának
számításához
3.22. ábra
a) b)
a 2
2
a 2
2
a 3
3