NÉPLIGET A KÁRPÁT MEDENCEI NÉPEK GASZTRONOMIAI TALÁLKOZÓ HELYE.

A javaslat megfogalmazását kettős cél vezérelte:
1. Népi jellegű kisvendéglők hálózatának létrehozása, a főváros turisztikai vonzerejének
fokozása.
2. Energetikai mintatelep kialakítása, megújuló energiaforrások bevonása, legújabb
kutatási eredmények felhasználása.
Javaslat: célszerű volna ezt a kérdéskört a Főépítész irányítása mellett szakértői csoport
közreműködésével megvizsgálni.
Két lehetséges szakértői szervezetre szeretnénk a figyelmet ráirányítani.
▪ Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.
Albrecht Ute, ügyvezető. (Budapestért díjas)
▪ Magyar Elektrotechnikai Egyesület
Jelentős múlttal, korszerű tudás- bázissal rendelkező, nemzeti és hazai kapcsolatrendszerrel működő
egyesület.

2014. november..

Reális Zöldek Klub

Energia Szakértői Iroda

GAZDASÁGOILITIKAI ÉS ENERGETIKAI MEGFONTOLÁSOK A STADTWERKE
MODELL ÉS A PRIVATIZÁCÓ ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN.
1. ELŐZMÉNYEK
A főváros szintjén aktív együttműködés, szakmai szintű közös gondolkodás alakult ki a múltban az
alábbi vállalatok között:
▪ FŐVÁROSI VÍZMŰVEK
FŐVÁROSI ELEKTROMOS MŰVEK
▪ FŐVÁROSI GÁZMŰVEK
▪ FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK
▪ FŐVÁROSI TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ
Az együttműködés a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején igen aktív volt, és
arra irányult, hogy miképpen lehetne az önkormányzati és állami tulajdon fenntartása mellett
a szervezeti és működési rendjüket korszerűsíteni.
Vizsgálat tárgya volt a közös szervezetben működtethető energetikai cégek, városi művek
létrehozása. Tanulmányok készültek.
A Vízművek és az Elektromos Művek közös fogyasztói irodát hozott létre.
A rendszerváltás és a privatizáció hatása ezeket a kezdeményezéseket felszámolta.
2. A RENSZERVÁLTÁS ÉS A PRIVATIZÁCIÓ.
Az a gazdaságpolitika, mely a rendszerváltás idején polgárjogot nyert, a tőke szabad
áramlásának nyitott utat és az állami tulajdon gyors felszámolására irányult.
A privatizáció csúcspontját 1995 évben érte el. Ekkor történt meg az előzőekben nevesített cégek
elő ütemben történő magánosítása, melyet újabb és újabb törvényi módosítások követtek. A
befektetők erős érdekérvényesítési képessége mindezeket a törvényi szabályozásokat jelentősen
befolyásolta.
A természetes monopóliumok lebontása Magyarországon az energetika területén gyors
ütemben haladt, és megalakultak az új monopóliumok multinacionális nagy nemzetközi cégek
részvételével.
Jó példa erre az a négy áramszolgáltató - ÉDÁSZ, DÁDÁSZ, TITÁSZ, DÉMÁSZ,- mely ma már
100 %-os befektetői tulajdonban működik.
A privatizáció sokat hirdetett előnyei nem következtek be, ellenkezőleg hatásai súlyos
nemzetgazdasági következményekkel jártak.
Az új részvénytársaságok szintjén mindent megelőzött a tőke érdekeltség, kimagasló profitok
alakultak ki.
Megszűnt a jóléti alap és a béralap minimalizálására törekvés is megjelent.
Az energia árak növekedése rendkívüli mértéket öltött.
Mindezekről részletes feltáró szakértői összefoglalók láttak napvilágot.

A természetes monopóliumok területén, az energiaszolgáltató rendszereknél mintegy 20 éve
működő, a piaci tipusú modell súlyos rendellenességeket eredményezett.
3.HELYREÁLLÍTÁSI CIKLUSOK IDŐSZAKA.
Napjainkban a változás időszakát éljük. Új gazdaságpolitika, új energiapolitika van
kialakulóban.
Az állam gondos, jó tulajdonosként is képes működni.
A tulajdonviszonyok újrarendezése megkezdődött, az új működési modell kialakítása napjaink
feladata.
Az állami és önkormányzati tulajdon helyreállítása mellett új működési modell kialakítására
van szükség:
KÖZSZOLGÁLTATÁS - KÖZÜZEM - KÖZVAGYON
A tulajdonosi struktúra helyreállítása mellett non-profit működési rend kialakítása, törvényi
szabályozása megkezdődött.
Az árak megfelelő szabályozása mellett ez a forma lehetővé teszi az eredményes működést,
fejlesztések és jövedelmek szükségszerű biztosítását.
Mindezek megvalósítását elősegítendő új energiapolitikai koncepció, új energiastratégia kialakítása
szükséges, mely biztosítani képes a fenntartható fejlődés követelményrendszerét, a fogyasztók
biztonságos ellátását.
Súlyponti kérdésként szükséges a globális és lokális rendszerek összehangolását, a megújuló
energiaforrások leghatékonyabb felhasználását biztosítani.
A magyar energiapolitika megkerülhetetlen fontos része a Paksi Atomerőmű élettartamának
meghosszabbítása, az új blokkok üzembehelyezése által kínált lehetőségek kihasználása: ez új
korszakot nyithat az energiagazdálkodás területén és a környezetvédelmi célok megvalósításában.
A lokális energetikai rendszerek önkormányzati szintű lehetőségei, új energiagazdálkodási
elgondolások, energetikai fejlesztések összehangolása, megújuló energiaforrások fokozottabb
felhasználása alkotó részét képezik az új energiapolitikának.
Javaslat:
Célszerű volna a FŐVÁROSI ENERGETIKAI JÖVŐKÉPÉT a főenergetikus irányítása mellett
szakértői csoport közreműködésével elemezni, a kialakult véleményeket ütköztetni, elősegíteni a
nemzeti energiapolitikai célkitűzések megvalósítását.
Ezt kezdeményezzük, javasoljuk.
2014. november. 24.

Reális Zöldek Klub

Energia Szakértői Iroda