Tibeti

buddhizmus
--vallás és
filozófia

Tenzin Gyatso (Tenzin Gyacó):
Tibeti buddhizmus. Kulcs a
középső úthoz (ford. Váncsa
István). Budapest : Pesti Szalon
Könyvkiadó, 1995

Sákjamuni Buddha

• Tibeti buddhizmus – Mahájána és Vadzsrajána
– Bódhiszattva út, tantrikus buddhizmus
– Buddha, Dharma, Szangha
• Szangye (Szangsz-rjasz), Cshö (Cshosz), Gedün (Dge’dun)
• Buddha – Szangye – Szangsz-rgyas – Megtisztulás és
a tudás kiterjesztése – a teljesen megtisztultság
állapota – szennyeződésektől mentes állapot

– Trikája, a három test –Nirmánakája, Szambhógakája és Dharmakája

• Buddha 12 cselekedete – tibeti hagyomány
– (Kőrösi Csoma Sándor: Buddha élete és tanítása.
Bukarest: Kriterion, 1982)
– „A Tushita mennyek állpotából átköltözött, és az anyaméhbe behatolt
és megszületett, a kézműves tudományok mester lett, feleségek
körével veszi magát körül, ezután otthontalanságba vonul és aszkéta
lesz, és legyőzi Mára seregét, majd tökéletes Buddhává válik, a Tan
kerekét megforgatja, a folttalan nirvánát eléri.” – (és földi
maradványait elhelyezik )
(Tshul-khrims rgya-mthso: Dris-lan grub-mtha'i rgya-mtshor 'jug-pa'i gru-gzings [Kérdések
és feleletek „A különböző filozófiai rendszerek tengerére szálló hajó” címmel])

Szautrántika. hanem mennyei lény is – Számtalan Buddha és bódhiszattva • Számtalan világkorszakokban számtalan Buddha. Az ösvények (utak) » Hinajána (Kis kocsi vagy út) » Mahájána (Nagy kocsi vagy út) » Vadzsrajána (Gyémánt út) = Tantrajána – tantrikus út . beszéd és tudat üdvös cselekedetei révén • A „Tanba lépés két kapuja” – 1. Madhjamaka – 2. Buddhista bölcseleti rendszerek – négy bölcseleti irányzat » Vaibhásika. számtalan bódhiszattva – a létforgatagban (szanszára) sodródó lények megmentése érdekében tevékenykednek • Test.• Buddha nem pusztán egy megvilágosodott lény. Jógácsára.

• Sákjamuni Buddha a jelen világkorszak buddhája – A szútrát és a tantrát egységben tanította (a tibeti felfogás szerint) • A Tan kerekének háromszori megforgatása – Varanaszíban – négy nemes igazság (Hinajána) – Gridhrakúta – a Tan középső kerekének forgatása – jelenségek lényeg-nélkülisége (Mahájána – Madhjamaka) – Vészáli – valóságosan és nem-valóságosan létező jelenségek közötti különbségtevés (Mahájána – Jógácsára) • Vadzsradhára alakjában a tantrikus tanítások kinyilvánítása • Kangyúr – (Bka’-’gyur) a Buddha szavait tartalmazza. hiteles forrás – Kommentárja a Tengyúr (Bstan-’gyur) • Etika. erkölcs – síla – Fegyelem kosara – Vinaja-pitaka • Meditáció – szamádhi – Szútra-pitaka • Bölcsesség – pradzsnyá – Abhidharma-pitaka .

tudattartalom cshö (chos) „önön létmódjának fenntartója. hamisítatlan indiai buddhizmus „A tibeti lámák nem változtattak rajta. old. Kagyü. tantrikus mesterek.” (Tenzin Gyatso: Tibeti buddhizmus 18. Geluk a „lényegben” azonosak. hordozója” A vallás is dharma – az embert az erényes úton tartja Test. lételem.) Indiai skolasztikus mesterek. létező. nem elegyítették más vallással. beszéd és tudat minden erkölcsös cselekedete .• Buddhizmus elterjedése – A Tan két időszakban terjed el – Eredeti. módszerekben eltérnek Avalókitesvara (Csenrézi) bódhiszattva Dharma – Tan. Szakja. indiai kolostoregyetemek hagyománya Négy fő vallási rend: Nyingma.

• 1. A Sákjamuni Buddha
először a megvilágosodástudatot (bódhicsitta)
teremtette meg
• 2. Három mérhetetlen
kalpában érdemeket
halmozott fel
• 3. Elérte a felébredést
Ki a buddhista?
- Aki a Három drágaságban (Buddha,
Dharma, Szangha) vesz menedéket
- Aki a „négy pecsét” tanítását
elfogadja:
1. Minden összetett állandótlan.
2. Minden szennyezett szenvedésteli.
3. Minden dharma Én-nélküli.
4. A nirvána megnyugvás.

Dkon-mchos ‘jigs-med dbang-po
(1728-1791) Grub-mtha’
szövegéből részlet

A négy nemes igazság
1. A szenvedések – tisztátalan
cselekedetekből és
szenvedélyekből erednek
2. A szenvedések eredete – a
létrehozó okok
3. A szenvedések
megszüntetése – a szenvedéseik
forrásaikkal együtt
ellobbannak és eltűnnek
4. A szenvedés megszűntetésére
vezet ösvény – az ösvény
gyakorlása
Tenzin Gyatso: Tibeti buddhizmus 22. oldal

• A szenvedések köre – a létforgatag, az
érző lények köre
• A létforgatag három tartománya
– Vágybirodalom – Kámadhátu, Kámalóka
• Öt kívánatos dolog gyönyöre – az öt érzékszerv
észleleteinek gyönyöre

– Formabirodalom – Rúpadhátu, Rúpalóka
• Belső kontempláció gyönyörei
• Belső kontempláció semleges érzéssel kísért

– Formafeletti birodalom – Arúpadhátu,
Arúpalóka
• Egyhegyű koncentrációban időznek a lények,
nincsenek érzékszervi benyomások

• A létforgatag lényeinek 6 osztálya • • • • • • Istenek Félistenek Emberek Préták Állatok Pokollakók Létforgatag. az állandó újraszületések kereke Tisztátalan cselekedetek és szenvedélyek „pörgetik” benne az embert. karma törvénye – mentális és fizikai halmazokból áll .

tudati szennyeződések (vágy. félisteni. téves nézőpont.Létforgatag okai: – Létforgatag gyökere: tisztátalan cselekedetek és a szenvedélyek – szenvedélyek. nem-erényes és semleges testi. gyűlölet. szóbeli. hogy a jelenségek önlényegű létezők. tudatlanság – a tudatra hatnak és azt rossz tettekre késztetik.) • Három méreg: vágy. rossz hatások felhalmozására késztetik – önhittség  gyűlölet és gőg – Hit egy állandó. gyűlölet. amely mindenféle szenvedély végső gyökere. isteni létforma • Nem-erényes tettek  állatok.) – cselekedetek: erényes. tudatbeli cselekedetek • Erényes tettek  boldog újraszületés – emberi. olyan tudatlanság. préták pokolllakók • Semleges tettek  forma és formanélküli birodalom – Hatások ebben vagy a következő életben jelentkezhetnek . irigység stb. önhittség. független „Én”-ben Kakas – kéjvágy – ‘dod-chags Disznó – tudatlanság – gtimug Kígyó – gyűlölet – zhe-sdang • „…a koncepció.” (26. old.

nincs többé szenvedés .A megszabadulás . tudati szennyeződések megszűntetése  a létforgatag okai megszűnnek – nincsen a tettek visszahatásainak felhalmozása – Maradványokkal terhelt nirvána – a korábbi születések karmikus maradványai még fennállnak – Maradéktalan nirvána – nincsenek korábban felhalmozott tisztátalan maradványok • Tudatosság és a szennyezetlen dharmák fennmaradnak • Az okok eltávolításával a tisztátalan szkandhák is elmúlnak  kialvás.nirvána • Minden kondicionált állapot megszűntetése • Megszabadulás a létforgatagból – „nyomorúságból való kiemelkedés” – szenvedélyek.

mindentudás akadálya: az összes dharma és azok természete megismerésének akadálya – kétféle megszabadulás • Alacsonyabbrendű – csak a szenvedélyektől való megszabadulás . A szenvedélyekből fakadó akadályok – 2.Hinajána – Kis kocsi • Magasabb rendű – a mindentudás elérése – a tökéletes Buddha állapota – Mahájána – Nagy kocsi .• Két fajta akadálya van a megszabadulásnak – – 1.

út) • Mahájána – Nagy kocsi • Vadzsrajána – Gyémánt kocsi (Gyémánt út) • A felszabadulás.Ösvények • Hinajána – Kis kocsi (Silány kocsi. felébredés eszközei – Gyenge képességű törekvők – Közepes képességűek – Magasrendű képességű törekvők • Módszerekben és célokban való eltérés – a nirvána elérése és a megvalósított belátás .

de nem érik el a mindentudást (a Mahájána követők szerint természetesen) . többé nem tanulás ösvénye • Hinajána – Kis kocsi.Hinajána – Kis kocsi • Hinajána – Hallgatók (Srávaka) útja és az Ön-buddhák (Pratyékabuddha) útja – Öt ösvény: felhalmozás ösvénye. meditáció ösvénye. látás ösvénye. előkészület ösvénye. a tibetiek szerint „Silány kocsi” – a törekvő saját céljából éri el a nirvánát. a szenvedő lények megmentését nem veszi figyelembe • Meditációs praxis – a személyiség Én-nélküliségének belátására irányul = a személyiség lényeg-nélküliségének a belátása • A szenvedélyeket győzik le. szabadul meg a létforgatagból.

türelem (ksánti) .aktív . erkölcsösség (síla). tetterő (vírja). és bölcsesség (pradzsnyá) • Világi törekvőknek is lehetőséget ad a felébredés elérésére szemben a Hinajána szerzetesi ideáljával • Bölcsesség – az üresség belátása – a személyiség (pudgala) és a dharmák Én-nélkülisége • Bölcsesség (pradzsnyá) és Módszer (upája) kettőssége • Női és férfiúi principium • Bölcsesség és részvét – Passzív .Mahájána – Nagy kocsi • Alapvető cél a buddhaság elérése az összes érző lény érdekében és „nem önös célból” • A megvilágosodás-tudat (bódhicsitta) megteremtése – fogadalomtétellel kezdődik • Bódhiszattva – megvilágosodásra törekvő lény • Számtalan Buddha és bódhiszattva. meditáció (dhjána). akár világi bódhiszattvák is • Buddha-mezők (buddha-ksétra) – Buddhák mennyei világai • A hat tökéletesség (páramitá) gyakorlása – adakozás (dána).

Tantrajána . tantrikus módszerek • Makrokozmosz-mikrokozmosz egysége • Mahásziddhák . szertartások.Vadzsrajána • Mantrajána – Mantra-út • Az egyes tibeti rendek eltérnek az osztályozásban • Nyingma-pa rend összesen 9 kocsit említ • A Gelukpa a tantrák négy osztályát említi meg – – – – Krijátantra Csarjátantra Jógatantra Anuttarajógatantra • Szimbolizmus.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

festmények. istenségek testéről. prána Meditációk az istenségekről. szertartáskellékek . Tantrikus meditációk Szkandhák  istenségek.• Legfelsőbb jógatantrában a test pontjai fölötti • • • • meditáció – pszichofizikai központok (csakrák) és érrendszer (nádik). bölcsességek Meditációs segédeszközök – Mandala. thangka. istenségszobrok.

1. azaz a Vaibhásika (Osztályozók) és a Szautrántika (Szútra-követők) bölcselete került kifejtésre 2. Harmadik megforgatáskor a Jógácsára (Jóga követők = Csak-tudat) bölcselete került kifejtésre .Buddhista filozófiai irányzatok a tibeti felfogásban A Tan-kerék három megforgatása a négy buddhista filozófiai iskola tanainak kifejtése a tibeti hagyomány szerint A négy filozófiai iskola a Buddha szándéka folytán került kifejtésre A sokféle emberi karakter miatt van sokféle tanítás. Második megforgatáskor a „Dharmák lényegnélküliségét valló iskola” = Madhjamaka tanait nyilvánította ki a Buddha 3. Az első megforgatás alkalmával a két Hinajána iskola (A Valódi létezést vallók =A dharmák valóságos létét elfogadó iskolák).

) Példákal mutatnak rá a tárgyakra. lap) (Tshul-khrims rgya-mthso: Dris-lan grub-mtha'i rgyamtshor 'jug-pa'i gru-gzings [Kérdések és feleletek „A különböző filozófiai rendszerek tengerére szálló hajó” címmel]) Vaibhásika irányzat . Vii. Kasjapa. 193-198. (Lásd a Journal Asiatic Society of Bengal VII-dik kötetét 142. Upáli. Vol.” (fol. pp. Magyar Tudományos Akadémia. extracted from the Tibetan authorities Journal of the Asiatic Society of Bengal.Kőrösi Csoma Sándor : Notices on the different systems of Buddhism. és a külső tárgyakat a ‘valóban létező valóság ‘ fogalommal tételező saját rendszerünk a Szautrántika (Szútra követők). Katyjajána És nem veszi figyelembe az ún „területi elhelyezkedés” szerinti osztályozást. Elsődleges jegyzetek a buddhismus kölönféle felekezeteiről. Part I. amit pedig Tshul-khrims rgya-mtsho bemutat Szautrántika irányzat „A második [buddhista filozófiai irányzat] az önmegismerő tudatot állító. 1885.” (….Osztályozók Csoma eme ir{nyzat aliskol{inak az eredetét a Buddha négy fő tanítványában látja: Ráhula. 18) . p. 142. Budapest. és életrajzzal bevezette) Körösi Csoma Sándor dolgozatai. magyar nyelven: Duka Tivadar (Összegyűjt. emiatt Dristántikáknak (Példákkal tanítók) is hívják őket.

a tökéletesen megalapozott természetet valóban létezőként {llító. és a tulajdonított természetet nem valós{gosnak tételező Nagy kocsi irányzatot valló az a Csitta-m{tra meghat{roz{sa.” (fol.Jógácsára . ha alirányzatokra felosztjuk. 18) Madhjamaka: „A negyediket.” (fol. akkor van a Szvátantrika-Madhjamika és Prászangika-Madhjamika.Csitta-mátra – Csak-tudat Jógácsára „A harmadik esetén *azaz a Csitta-m{tra+ a m{stól függő. E kettő közül a Szvátanrika-Madhjamika tételezése vagy meghatározása a következő: a tárgyak valóban megalapozottságát (valódi létezését) nem fogadják el és minden dharma saját jellemvonásúként való megalapozottságát elfogadják. azaz a Madhjamakát. 19) .

a dolgok önlétének hiánya.A két igazság – Konvencionális vagy relatív igazság (szamvritti-szatja) – – Végső igazság (paramártha-szatja) – a tárgy valódi természetének megragadása – A jelenségek létezésének kétféle módja • Névleges. elnevezések. nevek. üresség – Üresség és a megszüntetések (niródha) végső igazság . fogalmak • Végső létezési mód.

igazságok – egy jelenség végső létezési módja. mert a dolgoknak nincsen önléte – A „személyiség” Én-je létezik konvencionális értelemben. személyiség – Folyamatosan egymásba alakulnak át » Dharmák áramlása. tudatpillanatok sora. üresség » Megszüntetések és az üresség a végső igazságok • Egymástól való függésben léteznek --. összeállítódása.• Konvencionális igazság – konvencionális / szavakban és egyezményes jelek alapján való létezés – Nem valódi. tehát függő viszonyban állnak egymással . de nem létezik végső értelemben » Végső igazság. melyek ok-okozati.függő keletkezés (pratítja szamutpáda) – bennerejlő létezés hiánya – nem önmagában megálló jelenségek: szkandhák. ön-létének a hiánya.

tett és gyümölcsei. három méreg – a karma (tett) elemzése. szeretet .A buddhizmus gyakorlásának általános körvonalai • Menedékvétel – a Három drágasába • Buddha • Dharma • Szangha • A tettek és eredményeik közötti állandó kapcsolat szemmel tartása – Buddhista etika: tettek és hatásainak tanítása – Mérgek. negatív tetteknek rossz létállapotok az eredményei • Segítőkész attitűd – részvét. különféle létállapotok – erényes és nem-erényes tettek – A tettek visszahatása – pozitív tetteknek jó létállapotok.

• Elvonultság. mester-tanítvány viszony • Kolostori elvonulás. mester által átadott egyénre szabott tanítás • Élő hagyományvonalak. világi életben való részvétel .

Zarándoklatok A lhászai Dzsokhang A Kaliász-hegy mellett .

.

A Három menedék Buddha – Dharma . minden jelenséget egyidejűleg és közvetlenül észlel (a Buddha. aki a megfelelő gyógyszert adja a lények hajlamainak és képességeinek megfelelően • A tibeti hagyomány szerint a különféle emberi képességek miatt van a sokféle tanítás .Szangha • A tudat. gondolkodás és meditáció hármassága • A Három-menedék – Buddha – aki teljesen megtisztította a tudatát a szennyeződésektől és a látens hajlamoktól. mint a „hiteles megismerő”) – a menedékre vonatkozó tanítást adja  orvos. szellem válik a praxissá • Menedékvétel • A cselekedetekről és következményeikről kell gondolkodni – Tan hallgatása.

mint az orvosság • A Szangha – (Dge-’dun) – akik a magasrendű ösvényt megvalósítják – szerzetes és világi is lehet – segítik a lényeket a menedékhez való eljutásban • Pozitív (üdvös) hatások létrehozásának eszközei • Magasabb erkölcsösség (adhisíla) • Magasrendű meditáció (adhiszamádhi) • Magasrendű bölcsesség (adhipradzsnyá) . melyeken a szennyeződések és a hozzá vezető hajlamok eltűnnek – a Tan olyan.• A Dharma (Cshosz) – Tan – a magasrendű ösvények.

helytelen szemlélet . beszéd. esztelen beszéd (fecsegés) – H{rom szellemi (tudati) bűn: • 8.A magasabb erkölcs (síla) gyakorlása • Alapja a tíz bűn elhagy{sa – A tettek három szinten mennek végbe: • Test. hazugság 5. élet kioltása 2. paráználkodás – Négy verb{lis bűn: • 4. ártó szándék 10. bírvágy 9. durvaság (durva beszéd) 7. viszálykeltés 6. lopás 3. tudat – Tíz bűn – tíz erény – H{rom testi bűn: • 1.

bármely tárgyra irányulni képes. tisztánlátás • A zavartalan összpontosít{s révén érhető el a tisztánlátás (vipasjaná). tárgyra irányított teljes és kizárólagos koncentráció – + menedékvétel = buddhista praxis – + minden lény üdvéért elérendő megvilágosodás = mahájána praxis • Szellemi fizikai tökéletesedés – tudat rugalmassága.Magasabb meditáció • Zavartalan összpontosítás – szamádhi – egy pontra irányított. mely fölfogja az ürességet – a létforgatagból szabadít meg .

feledékenység 3. fásultság vagy izgatottság 4. ellenszerek nem alkalmazása 5.• Hallgatás és gondolkodás révén a meditáció tárgyára vonatkozó téveszméket számolja fel a gyakorló – Mulandóság. üresség. Lustaság 2. ellenszerek fölösleges alkalmazása . vágy természete. szenvedés – Akadályozó tényezők. fogyatékosságok felszámolása – a nyolc ellenszerrel • Öt fogyatékosság 1.

OLVASMÁNY!!! .

OLVASMÁNY!!! .

OLVASMÁNY!!! .

üresség – a dalai láma: a madhjamika-stílusú következtetés útján juthatunk le az üresség megértéséhez • Egy vélt Én-nel.A magasabb bölcsesség (pradzsnyá) gyakorlása • A konvencionális és a végső igazságot fogja fel – a dolgok végső létezését érti meg – Önvaló-nélküliség. Önvalóval kapcsolatos nézetek felszámolása a cél – fogalmi módon ismerjük meg az ürességet először – Azt követően a látás ösvényén közvetlenül – Szenvedélye és a mindentudás akadályától való megszabadulás .

A bódhicsitta • Bódhicsitta – megvilágosodás-tudat – Szándék-fogadalom. hogy az összes érző lény érdekében érjük el a megvilágosodást Az érző lények tudatában lévő rossz okokat felszámolni A tanítás segítségével .

• A .

Vadzsrajógini – Khródha Káli .

préták. emberek. pokollakók – szamszára (létesülések kereke) – srid-pa’i ‘khor-ba – bháva – tib. Káma-lóka – ‘dod-khams • Hat létszféra – Istenek. félistenek. szrid-pa -létesülés . állatok. Rúpa-lóka – gzugs-khams – Káma-dhátu.bhávacsakra • Hármas világ – Arúpa-dhátu – gzugs-med khams – Rúpa-dhátu.Életkerék .

.

karmaiban a létesülések kerekét • Külső kör 12 szkandha • 5.Az életkerék szimbólikája • Jáma isten. vagy 6 körcikkre osztják: hat létállapot • Középen három állat – Kakas – kéjvágy – ‘dod-chags – Disznó – tudatlanság – gti-mug – Kígyó – gyűlölet – zhe-sdang . a Halottak ura tartja kezében.

mint szeretkező emberpár. mindig inna. mint anya gyermeket. hajó és utas gyanánt visz tovább. Név és alak szüli az érzékelést. Születésből támad a kór meg a vénség és a halál. Érzékelésből kél az érintkezés. mint a rablók. hajó a név. A buzgalomból ered a tudat. örömé és kíné. a szerzés. . mely a halállal nem éri végét . Ebből születik a létel. A létel teremti a születést. a korábbi cselekvések kérlelhetetlen hatása úgy formálja a tudattalant. elfogadás. hol jár. és utas az alak. melyben előbbi létalak úgy szül utóbbit. mely úgy tartja fogva az élőt.A külső kör – a 12 nidána • • „A dőre nemtudás.” Kara György fordítása (A köztes lét könyvei) • . Ez az élet tizenkét. A nemtudásból fakad a buzgalom. mely a gyümölcsöt mindenáron leszakítja. a tudattalan. mit tesz. a füllel hallás. Vele jár a vét. a test tapintása meg az elme eszmélése. nem tudja. melyben a Tett. mint a szembe röpített nyíl. A tudatból név és alak támad. az orral szaglás. Az érintkezés nyomába lép az érzés-észlelés. Belőle ébred a létvágy. mint világtalan anyóka botorkál. mely mint erdőn gyümölcstől gyümölcshöz futkosó majom. ingatag. melyben külsővel belső úgy elegyedik.így szól a Buddhára hivatkozó tanítás. egymásra támaszkodó és összefonódó elemének láncolata. mint a fazekas. mint fészkén tojást őrző madár. mely úgy ér utol. a Forgatag. mely örökké szomjas. ki a sárból edényt korongol. melynek gazdátlan palotájában úgy garázdálkodik a hat érzék: a szemmel látás. a nyelv ízlelése.

A 12 nidána .

A hat létbirodalom .

Istenek világa • Istenek és félistenek • Állandóan harcban állnak egymással • Mennyei fa gyümölcse • Félistenek gőgösek • Istenek .

Emberek világa • Szerencsés születési hely • Tan gyakorlása • Rövid élettartam • Egyetlen alkalmas hely a megvilágosodás megalapozására • Dzsambudvípa .

Állatok világa • Nincs alkalom a Tan gyakorlására • Állandó veszély • Tompaság • Félelem .

elhagyatott helyek • Hatalmas test. száraz. akkor az szennyé válik .Préták • Éhszomjú démonok • Alkalmilag emberi világokban is • Sivatagok. bendő • Vékony nyak • Élelmet találnak.

Pokollakók • Reménytelen hely. rossz születés • Hideg és meleg poklok • Jáma. a halottak és halál ura .

4. Száz Áldásthozó Hatalmas Buddha Félisteneknél – Lángoló pallossal a kezében.Avalókitesvara megjelenése a bhávacsakrában 1. 2. v. Istenek világában – lanttal jelenik meg. 6. Állatoknál – könyvvel a kezében.Dharmarája . 5. 3. Állhatatós oroszlán Kék Buddha Emberek – mint Sákjamuni Buddha Préták – Tüzes szájú zöld Buddha Poklok .

.

Bódhiszattvák pantheonjának alapja az öt buddha-család. vagy Tathágatacsalád • .öt szín • .öt bölcsesség • Dnyáni-Buddhák • .öt szkandha • .öt csakra .öt elem • .Az öt buddha-család • A Buddhák.