You are on page 1of 54

1. tétel Mi a gyermekirodalom?

A szóhasználat kérdése
Magyarországon gyermek-és ifjúsági irodalomnak nevezzük, ezt a kifejezést tudatosan használjuk, hogy tudjuk, ki
tartozik bele. (A tradíció miatt is használjuk.) ifjúsági: serdülőknek és kamaszoknak való irodalom .
Az ifjúsági irodalom olvasója úton van a felnőttek irodalmához, 11-14 éves
Fogalommagyarázat (kétféle értelmezés)
 Korszerű: a gyermek- és ifjúsági irodalom - irodalom. A világirodalom és a nemzeti irodalom integráns része
 A gyermekirodalom csupán alkalmazott irodalom – szolgálólánya a pedagógiának. Erkölcsi példatár
Van igazságtartalma: van benne „alkalmazott”- pl. adaptált olvasókönyvi szövegek és kell neki
intézményrendszer: pl. Gyermekkönyvtárak, gyermeksajtó
Értelmezése a korszerű felfogás szerint a befogadó felől történhet: A gyermekirodalomnak nincs külön poétikai
sajátossága, a gyermekvers is vers. Címzettje a gyerek.
A gyermekirodalmi mű nem más, mint a valóság komplex modellje. Emberi élmények rögzítése, tárolása és
továbbsugárzása az irodalom eszköznyelvének segítségével. Ha a műalkotás és a gyerekek közt létrejön a
kommunikáció, akkor az ő könyvükről van szó. Nem egyedi eseteket kell nézni, e kommunikációnak a korosztályra kell
jellemzőnek lenni.

Sajátosságok (a befogadó szempontjából)
1. A gyermek és ifjúsági irodalom közti különbségek:
a, gyermekirodalom: - több eredeti művet, kevesebb adaptációt tartalmaz
- felnőtt választja
- nem lehet tragikus
- jellemző rá a képtelenség, tehetetlenség
- műfaji gazdagsága teljesebb
b, ifjúsági irodalom:

- több benne a tömegcikk
- ,,gyerek” választja
- kevesebb nagy író ír ifjúsági irodalmat
- lehetnek tragikus történetek
- eseménydús, érdekes

Vannak-e a gyermek- és ifjúsági irodalomnak külön poétikai sajátosságai? (Válaszát indokolja!)
Poétikai jellemzők:
Gyermekvers: szinte mindig epiko-lírai: van benne egy kis történetdarabka
Ifjúsági regény: jellemző cselekménysémáit és műfaji variációit a pszichés igények tartják életben
Különböző esztétikai mozzanatok:
Gyerekirodalom: bájos, nem tragikus, de lírai szomorúság lehet, nonszensz lehetősége
Kamasz: eseményesség, érdekesség, lehet tragikus, humor
Melyek azok a pedagógia elvek, amelyeket a gyermek- és ifjúsági irodalmi művekkel szemben érvényesítünk?
2. A pedagógiai elvek befolyásolják az alkotókat.
Ne vezessük félre a gyerekeket, ne váltsanak ki agresszivitást, dühöt.
(A mese nem téveszti meg a gyerekeket, mert kettős tudata felismeri, mi a mese, mi a valóság)
Nem véthet a szövegvilága az anyanyelv szabályai ellen, a gyerek passzív szókincse fejlődik. Ez a nyelv nem lehet
idegen a gyerek számára. A mondatstruktúrák bonyolultságának egyaránt határt szab a befogadó.
A gyermek és ifjúsági irodalom ragaszkodik ahhoz a morálhoz, amit a mesétől, mítosztól örökölt és a mi a feketefehér (jó-rossz) gyermeki gondolkodáshoz illik. Érvényes marad a jó tett helyébe, jót várj törvény. Az adok-kapok
világa érthető, és egyszerű.

1

a gyermekirodalom erkölcsi jóra nevel
Az is fontos, hogy magyaros legyen, mert így fejlődik a nemzeti identitás.

Források, rétegek
Szövegvilágnak 4 forrása lehet:
- eleve a gyerekeknek írták Pl.: Alice Csodaországban, Micimackó, Momo, Pinokkió
- népköltészetből vették át Pl.: mondókák, mesék, mondák
- gyerekesített könyvek Pl.: Robinson, A kincses sziget, Légy jó mindhalálig
- 6-14 évesek írták Pl.: a gyerek József Attila versei, a kölyök Karinthy naplója

A gyermek- és ifjúsági irodalom fogalmának tágabb értelmezésébe nemcsak a szépirodalom, hanem a gyerekeknek szánt
ismeretterjesztő irodalom is beletartozik.
Gyermekkönyv – gyermekirodalom – gyermekkultúra
Gyerekkönyvek típusai aszerint, hogy kinek szól:
- ál
- valódi
- dupla fedelű (felnőtt és gyerek is olvassa)
Gyerekkönyv ≠ gyerekirodalom

tágabb, sok minden van benne az irodalmon kívül Ebbe sok minden más is belefér (pl. a 2éves gyerek fürdőkádkönyve)
Gyerekkönyv fajtái a megjelenés módja szerint:
a,
kép uralkodik a könyvben:
- megjelenik szöveg is
- egyéb érzéki ingerek szolgálnak örömforrásul pl.: nyalogatható könyvek
b, szöveg uralkodik a könyvben:
- szöveg mellett kép is van benne
- hanglemezt, CD-t, beragasztható képeket mellékelnek a könyvhöz
A gyerekirodalom a gyerekkultúra része, de előtte van kedveltség tekintetében a TV.
Kiegészítés:
- A gyermek és ifjúsági irodalom a világirodalom és a nemzetközi irodalom integráns része.
- Története és jelenségei elválaszthatatlanok a mindenkori kortárs irodalom létállapotától és a zajló
irodalomtörténeti folyamatoktól.
- A gyerekirodalmi mű is valóság, komplex modellje; emberi élmények rögzítése, tárolása és továbbsugárzása az
irodalom eszköznyelvének segítségével.
- Az irodalom kommunikációs folyamat: ha a műalkotás és a gyerek közt létrejön a kommunikáció, akkor az ő
könyvükről van szó. Ennek a kommunikációnak a korosztályra kell jellemzőnek lennie.
Néhány poétikai, esztétikai jellemző a befogadó felől:
- a mozgalmasság utáni vágy élteti a bandaregényt, az indiánregényt és a robinzonádot
- a nemi ébredés, szexuális kíváncsiság, az álmodozás élteti a lányregényt.

2

2. tétel A gyermekirodalom története -világirodalom
A gyermeki olvasáskultúra kezdetei
Egy-egy mű a kezdet jelképévé vált: Comenius - Orbis pictus (A látható világ) 1658
A gyermekirodalom kezdetét többféle szemszögből vizsgálhatjuk. Eszerint:
1. A gyermeki olvasáskultúra kezdete a reformáció kora, azaz a 16. sz.
2. A gyermekkönyvkiadás, a gyermeklapok megjelenése a XVIII. sz.-ra esik. Ebben a sz.-ban megszületik a
gyermekirodalom is, de csak a pedagógia szolgálólányaként
3. Esztétikai értékű gyermekkultúra, a nemzeti gyermek- és ifjúsági irodalom megszületésének ideje a XIX. Sz. A
nagyvilágban és nálunk egyaránt
Az olvasáskultúrának nemcsak a könyvnyomtatás (Gutenberg) a feltétele, hanem az írni-olvasni tudás is.
XI. sz-csak papok
XIV.sz. tehetősebb polgárok is
XVI. sz. néhány népiskola, már van gyermekolvasó. A reformáció bibliai történeteket ad a gyerekek kezébe
XVIII. sz. – írás olvasás tanítása egyre szélesebb körben
A gyermeki olvasáskultúra a művelődéstörténet része, ahol mindent szintézisben kell látni. Mindez a XVI. sz.-dal, a
reformáció idején veszi kezdetét. A gyermekkönyv látványosan a XVIII. sz. közepén jelenik meg.
A legtöbb nemzetnél az esztétikai értékű nemzeti gyermekirodalom kezdete a XIX. sz-ra tehető. Mo.: 1840 – Bezerédi
Anna : Flóri könyve
A gyermeki olvasáskultúra régmúltjáról
A gyermek olvasó története több mint 300 évvel korábban kezdődik, mint a művészi értékű nemzeti
gyermekirodalmaké. Az olvasáskultúra kezdetei olyan százasokba vezetnek, amikor nincs még gyermekirodalom, elvétve
akad 1-2 gyerekkönyv és nincs igazi gyerekkor sem. Más a világ gyermekképe, másként értelmezik a gyermekséget. Az
európai kultúrában a gyerek évszázadokon át csupán kicsi felnőtt. A gyerekvilág és a felnőttek többnyire együtt
szórakoztak akkoriban, viszonyuk mégis alapvetően más volt (mint ma) mert a felnőtt ura és parancsolója volt a
gyereknek.
Eleinte vallásos tartalmú könyvek és ábécéskönyvek
Híres gyerekönyvek a régmúltból
A reneszánsz világa felfedezte a mesét.
Straparola: Elbűvölő éjszakák (1550)
Basile : A mesék meséje (1637)
Hófehérke, Hamupipőke, Csipkerózsika történetét ekkor olvashatták először nyomtatott könyvben
A reformáció korában az Ezópusi mesék bejárják Európát – 1. magyar fordítója Pesthi Gábor 1536 verses tanulságokkal
Cervantes - XVII. sz. Don Quijote Cervantes szerint : a gyerekek kezükbe veszik, az ifjak olvassák, a férfiak értik, az öregek
magasztalják
1658 – Comenius: Orbis Pictus (Sárospatakon írta) 1. magyar nyelvű kiadása 1669
1699- Franciaország Fenelon abbé: Telemakus bujdosásának történetei 1755-ben magyarra Haller László
La Fontaine állatmeséi
Perrault: Lúdanyó meséi
És még sok híressé vált mese: A kék madár, Ezeregyéjszaka
- az esztétikai minőségű gyermekkultúra, a nemzeti gyermek és ifjúsági irodalom a 19. században születik meg
- olvasni tudás a 18. századtól követelmény, tehát ekkortól már nemcsak erkölcsi jóra, hanem írni, olvasni és számolni is
tanították a gyerekeket
A rousseau-i fordulat „Szeressétek a gyerekkort!
Ebben a korban a tudomány és művészet közügy. A kultúrába elkezd beletartozni a gyermekkultúra is.
Elkezdődik a gyerekkönyv kiadás, megszületik a gyerekirodalom, de csak a pedagógia,,szolgálólánya”, ez ahhoz
kapcsolódik, hogy hogyan vélekedtek a gyerekről.
A pedagógiai mozgalmak jóvoltából kezdték el a felvilágosodás korának gyermekét gyermekkönyvek körülvenni. De
sokáig nehéz a gyerekkönyvet a tankönyvtől szétválasztani

3

A filantropista gyermekirodalom
Filantropizmus: Rousseau-i nevelésen alapuló pedagógiai mozgalom. (emberszeretet, emberbarát)
Rousseau nevelési regénye (1762) Emil
Csak egy könyvet ad Emil kezébe a Robinson Crusoe-t A nevelők többsége is így tesz: egy könyvet adnak, a sajátjukat
1802- Charles Lamb: Shakespeare – mesék – gyönyörű történetek, ahelyett, hogy hogyan lesz a vásott kölyökből jó
gyerek
A ~ gyökerei az angolok és a franciák, de Németországban virágzott ki ez az irányzat és német közvetítéssel jutott el
hozzánk.
1845- Heinrich Hoffmann: Struwelpeter (Borzas Peti) horrorisztikus elemek, nagy siker
1970-es évek: Anti –Struwelpeter
1865: Wilhelm Busch: Max und Moritz (Marci és Miska) karikatúraszerű illusztrációk

A világirodalom remekei között ez időben kezdik észrevenni a gyereknek valót. A remekműveknek magyarázatos,
átköltött, átigazított változatai kerülnek a magyar gyerekek kezébe.(Robinson Crusoe, Münchhausen báró)
A romantika elárasztotta a a gyermekirodalmat mesékkel. A Grimm testvérek meséi bejárták Európát. Angliában a
Perrault mesék hódítottak. A romantika orientalizmusa jegyében sorra fordítják le az Ezeregyéjszakát (nálunk
Vörösmarty)
Lassan mindenütt kezd kibontakozni az eredeti, nemzeti gyermekirodalom.

4

3. A gyerekirodalom története II.( magyar irodalom)
A magyar gyermekirodalom történetének első fejezetét Bezerédj Amália: Flóri könyve (1840.) c. munkájától számítjuk. Ez
az első igazi gyermekkönyvünk. 1927-ig 16 kiadása volt. A szerző csak műkedvelő volt. Kastélya körül óvodát, iskolát
nyitott a cselédek gyerekeinek, nekik és kislányának írta a könyvet is. Ez a könyv mindenes könyv volt (ábécé, imakönyv,
versek, mesék, gyermekenciklopédia, daloskönyv) szép rajzokkal volt díszítve.
Ezekben az évtizedekben sok más könyv is született, de a tudománynak nincs ereje ahhoz, hogy az összeset életbe
tartsa.
Nagyon nehéz volt ennek az ágnak kibontakozni, versengett a fordításirodalommal. A német irodalom legyőzhetetlennek
bizonyult sokáig (19.sz-ig).
A magyar gyermekkönyv elterjedését segítette az osztrák mintára elterjedt a karácsonyfás Karácsony is, mivel a fa alá
illett gyerekkönyvet rakni.
1888-ban Benedek Elek a gyermekirodalom támogatását követeli a parlamentben.
A Singer és Wolfner cég pártfogolja a gyermekkönyvnyomtatást.
1889-ben megjelenik az Én újságom c. gyermeklap és utána a többi. (gyermekversek: Gyulai Pál, Pósa Lajos, próza:
Benedek Elek, Gaál Mózes, Sebők Zsigmond kel versenyre Jakob Glatz, Ch.von Schmidt és Franz Hoffmann műveivel)
Ekkor kezdődött Tutsek Anna Cilike könyveinek sikere.
Az első gyerekverset Petőfi Sándor írta Arany János fiának, Arany Lacinak (19.sz).
Legigazibb értékeinket a prózából Jókai és Mikszáth meséi, novellái jelentik.
Petőfi és Arany elbeszélő költeményei a János vitéz (verses mese) és a Toldi (verse monda) nagy kincsnek számítottak.
Benedek Elek Magyar mese és mondavilág és Arany László mesekönyve máig valódi értéknek számít.
1890-ben született meg Sebők Zsigmond mesefigurája: Mackó úr, későbbi Dörmögő Dömötör. Utazásai az évtizedek alatt
meseregény-sorozattá nőtte magát. Az olvasót a valóságos életkalandok és az élet szenzációi fogták meg (mozi, autó..).
A gyerekirodalom a 19. sz.-ig elszigetelten élt a nagy irodalom mellett.
A 20. sz-ra összefonódott a gyermekirodalom és az irodalom teljesen.
Lényeges könyvek:
 1901. Gárdonyi Géza: Egri csillagok
 1902. Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
 1907. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
 1908. Kaffka Margit: Képzelet-királyfiak
 1909. Móra Ferenc: Rab ember fiai
 Krúdy Gyula: Gyémántmesék
 1912. Móricz Zsigmond: Boldog világ
 1913. Lesznai Anna: A kis kék pillangó utazása
 1916. Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
 1918. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
Ebben az időben a folyóiratokban olvasták az emberek ezeket a műveket is.
A Trianon utáni fájdalmak meghatározóak voltak ebben a korszakban, a gyerekirodalmat is érintette.(Móricz: Légy jó
mindhalálig) A könyvkiadás virágkorát élte.
A 20-as, 30-as években inkább már csak fordítottak, nem született új mű. Karinthy átdolgozta a Gulliver utazásait ,
lefordította a Micimackót, megigazította a Tom Sawyer fordítását . Kosztolányi is ekkor fordította le az Alice
Csodaországban c. művet Évike Tündérországban címmel. Benedek Marcell a Csodálatos Mary –t fordította le. Ebben az
időben is születtek művek, de nem remekművek: Babits Mihály: Aranygaras(mesekönyv), Szép Ernő: Édes(meseregény).
Móricz: Légy jó mindhalálig c. műve talán kivétel, de kérdéses, hogy tényleg ifjúsági mű-e. A befogadás folyamán
ifjúságivá válhat.
A 30-as, 40-es évek már a készülődés évei. Új írói pályák kezdődnek. Fekete István pályázatot nyer. Megszületnek Zelk
Zoltán első gyermekversei. Mándy István megírja első ifjúsági regényét.

5

az együttlétet. majd a karjainkban hintáztatók. hogy a gyermekek játékai s ezek dallamai a haza minden vidékén összegyűjtendők. ígérhetnek ajándékot.szülők munkájáról. A gyermek ebben időszakban már saját testéről és maga megismeréséről átterelődik a környezetére. ismételgeti az állatokról szóló mondókákat. s a találékonyság. A mondókák egy külön csoportját alkotják az állni és járni tanítók. Az érdeklődés felkeltését szolgálják a különféle bíztatók. tapsolók. Némely gyermekvers rég eltűnt társadalmi emlékeket. Közismerten a térden lovagoltatók. bennsőséges. a ringató szavak gyöngéd és meghitt hangulatúvá teszik a dalokat. amelyek kellemes érzeteket keltenek.röptetőket. pl: szita. A kisgyerek lelkesen mondja. a katicabogár. szokásokat idéz. a csigahivogatókat. Nemes Nagy Ágnes) A gyeremekköltészet az emberiség kultúrájával egykorú. Ezek állatokról. hogyan bánjanak majd az eszközökkel. Újabb időkből a Magyar Népzene Tára. Ebbe a műfajba tartoznak a rajzoltató mondókák. állni és járni tanítók. az arcsimogatók. A bennük előforduló becéző kifejezések. A gyermek életének fontos velejárója a ritmus: szivesen ismételget. A népi gyermeklíra másik csoportja a gyermekmondókákat foglalja magába. ételekről. mert az így begyakorolt dolgok biztonságot adnak. Az óvodás korosztálynak bemutatott irodalmi alkotások közül első helyen a népköltészet kis remekei állnak. amely ritkán több a rigmusnál és benne alig van logikai-tartalmi közlés.kés… A gyerekek számára kedvesek az ún sebes mondások. a budai tanítóképző tanára indítványozta . Eredménye a Magyar gyermekjáték. Fél évszázad múltán lett foganatja azzal. részben a családi ünnepekhez kapcsolódnak. ritmusuk a ringáshoz kapcsolódik. azaz rövid versike. Az altatók vagy bölcsődalok alkotják a népi gyermeklíra egyik nagy csoportját. A háziállatok külön élmányt jelentenek minden gyereknek. dajkarímek. Nagyon elterjedtek a és változatosak a kézjátékok: tenyércírógatók. Meg kell említeni még a találós kérdéseket. lovagoltatók… A kisgyermek élvezi a ritmust . Ezek a mondókák lehetnek altatók. 6 . Két nagy csoportját ismerjük:  Felnőttek mondják gyermekeiknek. érzelmekkel teli. egy-egy képet felidéző és meseszerű. az ún naptárversek. A gyerekekhez forduló költők gyakran indítanak természeti képekkel. melyhez a bevezetőt Kodály írta. A játékok közben elhangzó munkadalok. csiklandozók. A gyermekvers ősi forrásai: Kölcsey Ferenc intette először az irodalmat. Ezek téma szerint szólhatnak az alvó természetről . szó sincs bennük tartalomról. Az igazán jó gyermekversekre a képgazdagság feltétlenül jellemző. tornáztatók. Az így kialakult játék és tevékenység meghitt. (Weöres Sándor. az orr-összedörzsölők. Ezek csupán kiejtési játékok. ill nyelvtörők. A óvodapedagógusok feladata. napokhoz kapcsolódó köszöntőket is. amelyek a nép szóbeli rejtvényei. A nindókák a réges. A jó gyermekvers kritériumai: A jó gyermekves egyszerre kelt auditív és vizuális izgalmat a kis vershallgatóban.régi múltban gyökerezik. A társas. a lepkekergetőket.  A gyerekek mondják egymásnak és/ vagy környezetüknek. Gyermekjátékok (1951). a szülő testi közelségét.4. Ezek részben a kersztény ünnepekhez. évszakokról. hónapokról szóló mondókák. időjárásról. hogy a szülők által indukált versszeretetet most már tudatosan tovább mélyítsék. a homlokösszekoccintók. kívánhatnak szép álmokat. A szakmai közmegállapodás szerint a népi gyermekvers általában mondóka.gyűjtemény (1891). boldogan üdvözli azokat. Az első „versélményeket” tudatosan. monoton és gyakori ismételgetés segíti álomba a gyereket. Az idő fogalmának tisztázására szolgálnak az esztendőról. vagy akaratlanul az any közvetíti gyermeke számára. csipkedők. Meg kell említeni a jeles népszokásokhoz. a mozgást. Ez lehet számokból alkotott. a fantázia és a humor ötvöződik bennük. Felnőttek mondókái: A kisgyermekek első irodlami élményei az ún. A hangos. hogy tartsa számon a gyermekek játékait. hogy Kiss Áron. a költő nem ismer legyőzhetetlen távolságokat és megvalósíthatatlan vágyakat. Terjedelmük rövid. játékra szólítók. valamint a nyelvgyakorlók.páros játékok során kiszámolóverseket mondanak. mondókák készítik fel a gyereket arra. ill a meglévőket rögzítik. jeles napokról új ismeretet közölnek. Játék közben a gyerek ismereteket szerezhet saját testéről: ezeket segítik a különböző arcjátékok. vagy höcögtetők. Gyermekvers I.

Gyermekköltészetének csúcsa a Bors néni ls a Mondókák. pontosabban az ütemhangsúlyos verselése és a klasszikus időmérték összekapcsolásában. kiszámolók) 7 . a költő pedig igyekszik elrejtőzni a művek mögé. vagy ha írt. Nemes Nagy Ágnes Pontosan annyi gyermekverse van. Nála a verset indukáló élmény konkrétumai teljesen feloldódnak a műben. akinek saját műveit nem óhajtotta a Rákosi. Esztétikája szerint a versben zenei lehetőségeit kereső nyelv már a mű megszületésében szerepet játszik. Feladatként kapta ezt a versíró munkát. derű található. abban nem volt sok köszönet. Gyermekverseit többnyire nem kész műveknek. amennyit erre a célra írt. naphívogatók. Pontosan kielemezhető a feladatot kijelölő szerkesztői szándék. Zavarja a magyar nyelvnek mindig az első szótaga eső hangsúlya. ugyanakkor nagyon természetesen elképzelhetőek. A természet persze minden igazi gyermekköltő műveiben megelevenedik. Nem tudta elválasztani egymástól különböző céllal létrejött „versgyerekeit”. Első gyermekversein jól látszik. mint teljes életművében. túl kényelmessé.A gyermekvers hangzóssága. de Weöresnél ez az animálódás egy folymatos tüzijátékká alakul. Többször írt vakszöveget általa kitalált nyelveken. Az első versélményeket az édesanya közvetíti gyermeke számára. a falvakban és tanyákon ugyanazok a játékok. Egyszersmind valami könnyű humor és derű lengi át a sikeres gyermekverset. Általában sok a hangutánzó és hangulatfestő. arcjátékok) . Képi szürrealizmusát hasonló nyelvi avantgard játék egészíti ki. amelyeket ő ad magának. a refrének könnyebben raktározhatóvá és tanulhatóvá teszik a versikéket.gyerekköltészet titkainak második rétegét a költö sajátos képi világában kell keresnünk. olykor unalmassá teszi az ütemhangsúlyos verssorokat. mint az Újhold köréhez tartozó reménytelenül polgári költőpalánta. Képváltozásai többnyire váratlanok és meghökkentőek. amelyek nagyon sok szálon kapcsolódnak a gyermeklélekhez. A Weöres. A gyerekversek költője ezzel szemben sosem titkolt szándékkal és meglepő alapossággal térképezi fel a környező világot. A Weöres. és ezzelszövegen kívüli eszközökkel is befolyásolja a verse ritmusát. amely csökkenti a variációs lehetőságeket. hogy költőjük rigorózusan elválasztja őket igai életművétől. A mondókák 2 nagy típusa: . kézjátékok.vagyis először nyelvi ritmusára. Vagyis a költő egy konkrét kész vagy kitalált dallamra írja a szövegét. a hétköznapinak és a csodálatosnak közös képben való megjelenítése. A szóhasználatban tapintatosan igazodni kell a gyermekek szókincséhez.kell közeledni. A gyermekköltészet az emberiség kultúrájával egykorú.gyerekek mondják egymásnak és/vagy környezetüknek (pl. A civilizált nagyvárosokban.kor kultúrpolitikája közrebocsátani. A gyermekvers 1. Egyik legérdekesebb pélája az egyébként is sok tekintetben mérvadó költemény a Tündér. Ő egy csodálatos öregasszony. A gyerekvers szerkezete könnyen átlátható: valahonnan valahova ér vagy önmagához visszakanyarodaik. A mondókahallgatást fokozatosan a mondás váltja fel. Weöres nem írt gyermekverseeket. A dallamvers ritmikája nála behatol a beszélt vers világába. Nem is szerette a gyerekeket. amely tökéletesen ellentétes Nemes Nagy Ágnes költői gyakorlatával.varázs minden eszközével él. Gyerekkorától kezdve azokat a feladatokat szerette megoldani. Ilyeneket talált a szimultán versben.: állatokról szóló mondókák. A szóismétlések. Tény. zenéjére figyelve. mert megbízták vele. hanem az alkotás folyamatában nélkülözhetetlen változatoknak tekinti. A mondókák eredete a réges-régi múltban gyökerezik. Bors néni egy vers ciklus. terjednek el.: dajkarímek. Ő egyszerűen önmagát fejezte ki olyan versekben. Költészetének egyik titka a konkrétnak és az elvontnak. zeneisége lehet még akár eltúlzott is. A ritmusra természetszerűen érzékenyek a gyerekek. A gyermekvers megengedi még a rímek csilingelését is. hogy gyermekverseiben sokkal több mosoly. ritmusok szólnak. Egyes képei külön meséket idéznek fel verseinek közönségében. Weöres Sándor: Gyermekverseihez kívülről. Külön világot alkotnak költészetében a madarak. de az indulatszó is.felnőttek mondják gyerekeknek (pl. Tulajdonképpen gyermekként vált költővé. Egy különös gyermekmorást követ egész életében.

14 évesen már jelentek meg versei . Csökken a . iskolai oktatásnak. újra nagyobb a közönség.valami könnyű humor lengi át 3.képek: megelevenednek a tárgyak.1932-től a Nyugat c.szókincsben igazodni kell a gyerek szókincséhez .egyéni tartalmú életbölcseletekkel . A jó gyermekvers kritériumai: (az óvodás korosztálynak bemutatott irodalmi alkotások közül a főszerepbe a népköltészeti kis remekművek állnak.2 féle verselést kevert össze: ütemhangsúlyos. 60-as évek elejétől a 80-as évek elejéig: kevés tiltás.legyen képgazdag: a gyerekekhez forduló költők.szerkezete könnyen átlátható . A gyermekvers jelenkora - megváltozott az értékrend: a gyerek már nem törékeny kis áldozat és nem is kis felnőtt az infantilizálódó felnőtt már együtt játszana a gyerekkel. időmértékes (szimultán verselés) . c. A dísztelen (rímtelen.a páros rímek jellemzőek rá. mert a gyerek még csak 2 szótag mélységű rímeket érzékeli igazán . rögtön a háború után: gyorsan felerősödtek az addig háttérbe szorított pedagógiai tendenciák b.a vers hőse sohasem lehet a mesélő felnőtt.: Móricz ZsigmondMehemedjén .2.ezután kiadta közben írt verseinek gyűjteményét: A hallgató tanya c. vizuális hajlama újra átéli a számunkra már elfogadott elnevezések keletkezését .a zeneisége akár túlzott is lehet .első verseskötete: Hideg van .versei sajátos képi világgal rendelkeznek . gyakran indítanak természeti képekkel . folyóiratban jelennek meg versei .nála csengő-bongó gyerekversek váltakoznak lírai. az esztétikai nevelés a célja . a hangok kiszínesednek . aki életének kiegészítője és munkatársa volt . 80-as évektől napjainkig: hanyatlás és megújulás. gyakran a vershallgató gyerek lesz a hős .versfogyasztás”-csak az igazi klasszikusok tudták megőrizni pozíciójukat.elsődleges szerepe a gyönyörködtetés..1939-ben már 3 verseskötet volt mögötte .többször írt .az elmúlt fél évszázadban 3 korszakot különböztetünk meg: a. de mindent ne is cenzúrázzunk.versei sajátos képi világgal rendelkeznek . ez tetten érhető: pl. mint a felnőtt .a gyerek még sokkal plasztikusabban látja a költői képeket.egyszerre kelt auditív és vizuális élményeket a gyerekekben .felesége: Kárdyi Amy költőnő. sok támogatás a gyermekköltészet terén. Ugyanakkor a korábbi ritmus –és képvirtuóz gyerekköltészet újra találkozik a zenével. a színek dalolnak. .a lírai hős egyre személyesebbé válik . Ekkor nagyon sokat olvastak nem értelmiségi felnőttek és gyerekek A gyermekköltészet látványosan része lett az óvodai nevelésnek.a nyelvezete ne legyen túl bonyolult.sokkal inkább zenei. Weöres Sándor (1913-1982) . mert vers közben megtanulhatja az idegen szavakat . Néhány jellemzője: .vakszöveget” kitalált nyelveken.sok kisgyermeknek szóló könyveket együtt hozták létre . 1951-1956 között nem jelenhetett meg verse . szerinte tartalomtól függetlenül is van vers .többségük ütemhangsúlyos (magyaros verselésű) 4.költészetének egyik titka a konkrétumok és az elvarrt dolgok közös képben történő megjelenítése 8 .politikamentes. A gyermekvers jól alkalmazható közismereti alany élményszerű közvetítésére. ritmustalan) gyerekvers polgárjogot nyer nálunk is.) ..

tanul.művei külföldön is megjelentek .1967. dallal vagy verssel nyugtatjuk meg. míg a nagykamasz bezárul a vers előtt. A verstanítás alapkérdései - Miért?. Születés után néhány évig a vers lesz az. és verset szerető felnőtt legyen.1983. 9 . kötete . Kossuth.református leánylíceumba járt.1986-ban Lengyel Balázzsal újraindították az Újholdat.szülei Trianon kapcsán kerültek az országba. klubnak .1946.1998. folyóiratokban 1945-től publikált . A kiskamasz például jobban magára talál a versben.díjat kapott életművének elismeréseként . szellemi kapcsolatban maradtak . nemzetközi írótalálkozókon vett részt . Nemes Nagy Ágnes emlékdíjat alapítottak a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére HOGYAN TANÍTSUNK VERSET? A gyermek és a vers - Az ember soha nem él olyan szoros és intenzív kapcsolatban a verssel.szerkesztő.az egyetem alatt munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral . az nem feltétlenül lesz versolvasó felnőtt.ban férjével közösen megalapította az Újhold című irodalmi folyóiratot (1948-ig jelent meg.dolgozott a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársaként .. Az egyes korosztályok vershez való viszonya is eltérő. kitüntetéssel érettségizett. hogy megérintse egy vers.az 1970-es. Szárazvillám .a diktatúra alatt visszahúzódott verseivel. de munkatársi. hogy kimarad. hogy a gyerekekkel megszerettesse a verset. a gyermekirodalom művelőjeként publikált . később tagja volt a Magyar P. Milyen mélységig? Az alsós irodalomtanítás épít az otthonról és az óvodából hozottakra. amit állandóan hall. Kinek?.1969-ben 1.kritikussal .halála után 1992-ben Lengyel Balázzsal együtt megkapta Izrael Állam.E. Néha nem egészen ugyanaz. Aki gyerekkorában sok verset hall.ben házasságot kötött Lengyel Balázs író.1969. A Föld emlékei . kötete: 1957. Mit?. mert a Holocaust idején bújtatták és mentették az üldözötteket . Napforduló c. és műfordítóként. mint az eredeti.1946. utána betiltották) . amikor a magyar értelmiség az anyaországba menekült . A lovak és az angyalok . a sorozat Nemes Nagy Ágnes halálával szűnt meg .1945-től 4 évig a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított .1958. mint gyerekkorában.Yad Vashem” kitüntetését. 1944-ben diplomázott .1944.1986. A gyerek játék közben is mond verset.2.verseket már diákkorában írt. mond. Között .1981. Ha sír.ban belépett a Magyar Írószövetségbe.N.ban elvált férjétől. Mennyit?. és esélyt se ad magának.- legnagyobb gyerekverse: Az éjszaka csodái Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) . mondókát. Valamint az alsós verstanítás előkészíti a későbbi irodalomtanítást. majd a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin-művészettörténet szakos hallgatója lett. 80-as években lett meghatározó személyisége a magyar irodalmi életnek: kapcsolatban állt az emigrációban élő pályatársakkal. válogatott kötetéért József Attila díjat kapott . Ezért óriási feladata van a pedagógusnak. 1-1 szó lehet.

Soha ne törekedjünk a fogalmak definiálására. Ne felejtsük le a verses meséket A vers átélést követel. hanem olyat. és ehhez megfelelő helyzetet kell teremteni. Nem kell mindenáron kicsikarni belőle valamit. hogy a gyermek ráhangolódik-e a versre. rímre. Az elemzéskor ne végcél. A tanítónak türelemre és empátiára van szüksége. ­ 6-14 éves kor között nem lehet elvárni. ritmusra. hanem eszköz legyen bármelyik elemzési szempont. A vers kezdő refrénje a mesék hangulatára és világára hangol rá. Ne csak a tankönyv versanyagához nyúljunk. Sokan nem képesek vagy nehezen felismerni a szóképek elemeinek kapcsolatát. Az 5-7 éves gyereket a téma érdekli a legjobban. A tanító könyv nélkül tudja a verset. A kisiskolás már fogékony a szavakban rejlő játékra. a szó folytonos átértékelődését. jelentésszerkezetét. ami élményt jelent. mert szellemileg még nem érett meg rá a gyerek. mint egész hat rá. A vers. kommunikációs szempont érvényesítése. ami egy oktatási célhoz. Hogy ezek mennyire intenzívek az sok mindentől függ. hogy olyan esztétikai elemzést várjunk. a versről való beszélgetés. legyen megfelelő a hangsúly. A magyartanítás jelentősége: esztétikai minőséggel szembesítse a gyerekeket. hogy az első pillanatban a gyerek nem érti meg az általunk választott verset. ezért rá kell hangolni a gyerekeket. Így ugyanis ráerőltetünk egy alkalmazott irodalmi értékrendet» vagyis nem olyan verset választunk. Az élményszerűség megteremtése érdekében tudni kell. egy alakzat felismerésével. Sokat segíthet egy rajz (mimetikus játék a vers megértésében.- - A verstanításnak mű és élményközpontúnak kell lennie (gyereknek élményt. A versválasztás csapdája. Minden egyes vers egy bizonyos hangultra. Minél kisebb a gyerek. örömet jelent a vershallgatás. mert tőle függ. Sokszor már a címben kulcsra találunk. Fontos a vers bemutatása és a tanító is. humorra. A vers megközelítése - A verstanítás legnehezebb mozzanata. hanem általában nehéz. A vers egy idő után intellektuális megközelítést kíván. Ennek kulcsszava a műelemzés. A próza és drámaelemzésnél a tartalmat el lehet mondani a versnél nem. aki bemutatja (élje át. A verstől való elidegenedés akkor kezdődik. amivel pontosan meg tudná fogalmazni gondolatait. amilyen kellene. mert így tud a gyerekre figyelni. az élmény megragadása. a gesztus). A sikeres verstanításhoz nincs recept.a ritmus. ugyanúgy ahogy a mesekezdő formula. mert előfordulhat. Természetesen a tanító személyisége is meghatározza a versválasztást. vagy aktuális alkalomhoz kötődik. 10 . rímek felismerése és megnevezése Képszerűség eszközeinek tanítása. megfogalmazása. hiszen a gyerek még nincs olyan nyelvi eszközök birtokában. annál fontosabb a verset közvetítő felnőtt szerepe. hogy a gyerek és a felnőtt versbefogadása eltérő. amikor megelégszünk egy rímképlet.: ­ A magyartanítás nem csak az alsó tagozaton. a mimika. hogy a gyerekekkel való versértelmezés se legyen véletlenszerű.hangzásvilág vizsgálata . Persze minden gyereknél máskor jön el ennek az ideje. A kisgyerek nem figyel a részletekre. hogy mi jellemzi a befogadót. Kieg. Azt is figyelembe kell venni. a dallam. egy jelentés befogadására hangolja rá az olvasót. saját érzelmeit és gondolatait is szavakba öntheti. amelyen a versélmény újraszületik. felelőssége. ha aktualitáshoz akarjuk kötni a verset. Ha csak prózát lát akkor a vers számára csak egy rövid történet lesz. Elsőként: . Verselemzés - A verstanítás legnehezebb mozzanata. Ezt nekünk tudni kell. De az is hiba ha nem ismeri meg a verseket. A tanítónak magának is elemeznie kell a verset azért. együtt gondolkodhat másokkal) A vers valamilyen reakciót vált ki az emberből.

­ A versnél kódolatlanság jelentkezik. mert érzéseket. A zeneiségnek és a ritmusosságnak fontos szerepe van. ­ Igazából addig nem jó ha egy művel találkozik. Vagyis nem feltétlenül érti meg a hasonlatokat. ­ Mindig fel kell hívni a figyelmet a népköltészeti gyökerekre. 11 . metaforákat.­ A líránál a sorszerkezet kötött. amíg a szókincse nincs párhuzamban a műével. A versnél a rím segíti a megértést. hangulatokat benyomásokat közöl.

ígérhetnek ajándékot. Ezek csupán kiejtési játékok. hónapokról szóló mondókák. ill a meglévőket rögzítik. vagy höcögtetők. Felnőttek mondókái: A kisgyermekek első irodalmi élményei az ún. pl: szita. Gyermekirdoalom II. Ezek téma szerint szólhatnak az alvó természetről. melyhez a bevezetőt Kodály írta. Eredménye a Magyar gyermekjáték. az együttlétet. Meg kell említeni a jeles népszokásokhoz. a szülő testi közelségét. hogy Kiss Áron. Játék közben a gyerek ismereteket szerezhet saját testéről: ezeket segítik a különböző arcjátékok. A gyermekvers ősi forrásai: Kölcsey Ferenc intette először az irodalmat. a fantázia és a humor ötvöződik bennük. szokásokat idéz. jeles napokról új ismeretet közölnek. A bennük előforduló becéző kifejezések. kívánhatnak szép álmokat.kés… A gyerekek számára kedvesek az ún sebes mondások. bensőséges. a homlokösszekoccintók. boldogan üdvözli azokat. szülők munkájáról. tapsolók. A mondókák egy külön csoportját alkotják az állni és járni tanítók. Nagyon elterjedtek a és változatosak a kézjátékok: tenyércírógatók. a katicabogár. majd a karjainkban hintáztatók. Némely gyermekvers rég eltűnt társadalmi emlékeket. amely ritkán több a rigmusnál és benne alig van logikai-tartalmi közlés. Fél évszázad múltán lett foganatja azzal. Terjedelmük rövid. Ezek a mondókák lehetnek altatók. a lepkekergetőket.röptetőket. vagy akaratlanul az anya közvetíti gyermeke számára. A játékok közben elhangzó munkadalok. érzelmekkel teli. ill nyelvtörők. napokhoz kapcsolódó köszöntőket is. mondókák készítik fel a gyereket arra. A társas. az orr-összedörzsölők. a mozgást. amelyek a nép szóbeli rejtvényei. csipkedők. a budai tanítóképző tanára indítványozta . az arcsimogatók. hogy tartsa számon a gyermekek játékait. hogy a szülők által indukált versszeretetet most már tudatosan tovább mélyítsék. évszakokról. A háziállatok külön élményt jelentenek minden gyereknek. valamint a nyelvgyakorlók. ételekről. Kiss Anna. szó sincs bennük tartalomról. monoton és gyakori ismételgetés segíti álomba a gyereket. időjárásról.  A gyerekek mondják egymásnak és/ vagy környezetüknek. dajkarímek. egy-egy képet felidéző és meseszerű. Az érdeklődés felkeltését szolgálják a különféle bíztatók. 12 . állni és járni tanítók. azaz rövid versike. Az első „versélményeket” tudatosan. A népi gyermeklíra másik csoportja a gyermekmondókákat foglalja magába. Újabb időkből a Magyar Népzene Tára. Az igazán jó gyermekversekre a képgazdagság feltétlenül jellemző. Két nagy csoportját ismerjük:  Felnőttek mondják gyermekeiknek. a költő nem ismer legyőzhetetlen távolságokat és megvalósíthatatlan vágyakat. részben a családi ünnepekhez kapcsolódnak. Az így kialakult játék és tevékenység meghitt. A gyerekekhez forduló költők gyakran indítanak természeti képekkel. Közismerten a térden lovagoltatók.gyűjtemény (1891). az ún naptárversek. amelyek kellemes érzeteket keltenek. csiklandozók. A nindókák a réges. hogyan bánjanak majd az eszközökkel. A hangos. Az óvodás korosztálynak bemutatott irodalmi alkotások közül első helyen a népköltészet kis remekei állnak. Gyermekjátékok (1951). Ez lehet számokból alkotott.5. A kisgyerek lelkesen mondja. A gyermek ebben időszakban már saját testéről és maga megismeréséről átterelődik a környezetére. a csigahívogatókat. Az altatók vagy bölcsődalok alkotják a népi gyermeklíra egyik nagy csoportját. ismételgeti az állatokról szóló mondókákat. A gyermek életének fontos velejárója a ritmus: szívesen ismételget. tornáztatók. (Kányádi Sándor. hogy a gyermekek játékai s ezek dallamai a haza minden vidékén összegyűjtendők. A jó gyermekvers kritériumai: A jó gyermekvers egyszerre kelt auditív és vizuális izgalmat a kis vershallgatóban. mert az így begyakorolt dolgok biztonságot adnak. játékra szólítók. Ebbe a műfajba tartoznak a rajzoltató mondókák. Friss Tinta) A gyeremekköltészet az emberiség kultúrájával egykorú. A óvodapedagógusok feladata. Az idő fogalmának tisztázására szolgálnak az esztendőről.régi múltban gyökerezik. ritmusuk a ringáshoz kapcsolódik. Ezek állatokról. a ringató szavak gyöngéd és meghitt hangulatúvá teszik a dalokat. lovagoltatók… A kisgyermek élvezi a ritmust .páros játékok során kiszámolóverseket mondanak. s a találékonyság. Ezek részben a keresztény ünnepekhez. A szakmai közmegállapodás szerint a népi gyermekvers általában mondóka. Meg kell említeni még a találós kérdéseket.

Általában sok a hangutánzó és hangulatfestő. A könyv képi világa. kútásó)  Verébfejes krónika (epikus)  Látomások a víznél ( sejtelmes. Kötetei. A babona ugyanúgy az őstudás része.. A szóismétlések.és ritmusvilág mellet ő még egy sajátos hagyományt keltett újra a modern költészet világában: ez a babonáké. Müller Péter. madarak). Még élő költőnk. Babonás történetei végül is gy különleges műfajt alkotnak. ötletei pont olyanok. a kötet évszakok szerint halad)  Három holló (tél. A könyv szerkesztésekor a kiadók célja az volt.és gyerekköltészetében egyarántjelen van. (fenyők. amelyben csupán játékos változatát érezzük a balladisztikus tömörségnek. Versei:  Madármarasztaló  Elszálltak  Elfújta a szél a napot ( ősszel az erdő.A gyermekvers hangzóssága. hogy ez a könyv méltó utódja legyen a Cini-Cini Muzsika versantológiának. a pillanatokat. Kiss Anna versében babonáival együtt elevenedik meg a nép. Kányádi. homályos)  Álom Friss Tinta Modern költők versei. A ritmusra természetszerűen érzékenyek a gyerekek. zeneisége lehet még akár eltúlzott is. igazi kontraszttal a színes képek mellett. 2 sor az egész)  Alattunk is laknak. Ez ahhoz kapcsolható. Sok gyermekverse van. amely felett egy kicsit eljárt az idő. alakokkal. Laczfi. cipész. Kovács András F. Gyermekversei elkülönül a felnőtt versektől. A kép. A szóhasználatban tapintatosan igazodni kell a gyermekek szókincséhez. a refrének könnyebben raktározhatóvá és tanulhatóvá teszik a versikéket. újfajta világképek ugyanúgy fontosak a mai gyerekek nyelvi fejlődéséhez. ahogy azt a költői képről elmondtuk. Csukás István. Ezek az új versek.. Varró D. de inkább a titkos tudásé. Kányádi Sándor (ez a jegyzetemből van. ahogy a gyerek elképzeli a verset. mint a régi. Takács Mari saját grafikáit kiegészítette század eleji szecessziós metszetekkel. új ritmusok. színei. szél mozgása. fekete-fehér ellentét) Kiss Anna A népköltészet hagyományainak legkülönösebb tehetségű őrzője.. versei:  A mag ( A violában mag van. Kiss A. Ezek elmondott történetek.könyvben nem volt) Gyermekverseiben konkrét természeti elemekről ir. amely felnőtt. Ezek a képek fekete-fehérben jelennek meg. hogy Székelyföldön született. Zakán Tibor… Fejezetenként 2 verset kell tudni a vizsgán. tekinthetők mesének vagy szabad versben írt balladának. már ismert versek. mint a mese. ( Napsugár) Kötetei. Egyszersmind valami könnyű humor és derű lengi át a sikeres gyermekverset. A gyermekvers megengedi még a rímek csilingelését is. 13 . Viola a magban van. maga elé varázsolja a történeteket. 70-es évektől egy gyereklap főszerkesztője volt. folyók. mozdulatlanság. de az indulatszó is. A gyerekvers szerkezete könnyen átlátható: valahonnan valahova ér vagy önmagához visszakanyarodik. Netről: Egy ilyen kiadványhoz feltétlenül fontos a jó illusztráció is. felettünk is laknak  Viselt dolgaink  Öreg legények ( agglegények. Sok művében előjön a fenyves. amelyet Takács Mari ragyogóan oldott meg. Ugorelli Endre. harangszó.

Aszópusz. Az állatmesékben az állatok nem sietnek a hősök segítségére. erkölcsi igazságokat fogalmazott meg.  mitikus vagy valódi mesék. Jole Chandler: Rémusz bácsi meséi) A század második felében a mulattatás került előtérbe.  Földrajztörténeti irányzat: vándorláselmélet.Tündérmesék: A varázsmesék ( Vlagyimir Propp hívta így) olyan mesék. hanem erkölcsi példázat szereplőjeként vannak jelen.  ostoba ördögről szóló mesék. kelti vagy kelta eredetű  Pszichoanalitikus irányzat: azért hasonlítanak a mesék egymáshoz.  formulamesék A mese műfaji változatai A mesék fajtái. La Fontaine. de közelebb jutunk a meghatározásához. macska. Gyökereik az állatmítoszokig nyúlnak vissza. egér. Így alakították ki a következő csoportokat:  állatmesék.  tréfás mesék.: Miért haragszik a kutya a macskára? 2. Magyarországon a hangneme és a tanító szándéka miatt nagyon népszerű volt. hogy a gyűjtés helyétől függetlenül a mesék nagyon hasonlóak.(Aa Th= Aarne–Thompson ) A mesei alcsoportokat a katalógus szerkesztői a mesék főbb szereplői. amelyben az állatok az emberrel egyenrangú módon gondolkodnak.6. a mesemotívumok onnan terjedtek el.  rátótiádák. Az eredetmagyarázó mese okokat kutat. Phaedrus meséi. medve. nyúl. A kutatók rájöttek. farkas. hanem a vadállatok és háziállatok.( Theodor Benfey)  Mások szerint vmennyi motívum görög. Ennek okát a mesekutató másképp látják. A mese és a gyermek Milyen műfaji változatait ismeri a népmesének? Népmese A kutatásokból kiderül.  hazugságmesék. kutya. hogy a „csoda” érzetét keltenék. életbölcsességek. Folytatódnak a hősotthonról való távozásával. majd feldolgozni a nemzeti mesekincseket. sün. Krilov. hogy szinte lehetetlen a meséről általánosságban beszélni. vmint az emberek között is. állatmesék 2. társi fonákságok elmondására szolgálnak. pl.: ősi indián mesegyűjtemény: Pancsatantra. cselekszenek és beszélnek. ha a mesét. alakjai és cselekménye alapján határolták el egymástól. mert a mese teremtő lelki folyamatok az egész világon egyformák és az ember szükségleteiből sarjadnak.  tündérmesék és  formulamesék. legendamesék 1. pl. Legfőbb téma az ész győzelme a nyers erő felett (pl. Állatmese Minden olyan mese. béka és az oroszlán. tündérmesék 3. amelyek valamilyen kár vagy veszteség bevezetésével kezdődnek. A történetek az olvasókönyvekből. vagy valami birtoklásának vágyával. kakas.sz-ban az állatmese moralizáló fabulát( tanítómese) jelentett és bölcsességeket. ló. A típuskutató és katalógusíró iskola megalkotta a nemzetközi mesekatalógust 1928-ban. mint műfajt az alcsoportjai szerint vizsgáljuk.  tündérmesék. A 19. csoportjai: 1. Ezek a mesék erkölcsi igazságok. A Magyar Népmesekatalógus ezeken belül alcsoportokat hozott létre:  állatmesék. A mese mint műfaj. minden mese Indiából ered. A mese végén tanulság mondja el a mese üzenetét.  novellamesék. 14 . A múlt században a Grimm testvérek elkezdték összegyűjteni. A vetélkedés nemcsak a vadállatok között folyik. az élet vize. Mo-n a legkedveltebb állatok: róka.  legendamesék. prédikációkból kerültek a köztudatba. Ezt anélkül teszik. novellamesék 4.

Csokonai 1793-ban íródott A méla Tempefői c. de sokáig együtt használták a monda szavunkkal. A Grimm testvérek hatására Mo-on is megindult a népmesegyűjtés.Legendamese: Átmenetet képeznek a mese és a legenda. formulamesék Rászedett ördögről szóló mesék: Ördög. hogy a mesék a nyelvi elemek spontán szerveződéseiből teremtik magukat. tartalma) A legrégebbi mese Kr. Eszköze a túlzás és E/ 1. Evilági színtér. Hazugságmesék: Nagyotmondásokról ismerhető fel.e. mesekönyve. versenyhazudozások és egyéb képtelenségek. Krisztus és Szt. Hófehérke. művében található az első népmese. stb. Ismert volt már a Csipkerózsika. 2000 és 1700 származik Egyiptomból. Az ókori görög irodalomban a legismertebb Homérosz Iliász 6. a beugrató mesék. vénaszonyokról. helységekhez kötődő történetek. 16. innen származik a társadalmi és politikai célzásokkal teli „róka-regény”.(A hajótörött története) Mezopotámiából a Gilgames. A magyar mese szó „rejtély. sz-ra vált általánosan ismertté.sz-ban jelent meg Straparola Elbűvölő éjszakák c. Jellemző. Formulamesék: hangzósajátosságaikról ismerhetőek fel. Ide tartoznak az „ekkora” halakról és vadakról szóló vadásztörténetek. nevetségessé téve azt.(1812-1815)Ez után kezdték el a meséket gyűjteni és rendszerezni. ostoba ördögről szóló mesék. rátótiádák. műve tartalmaz sok mesei motívumot. Az ókori Róma irodalmából Ovidius Átváltozások c. pl. sárkány. Legkedveltebb alakjuk a természetfölötti.Találkoznak segítővel. Ide tartoznak a halmozómesék. ( Az okos lány. Szent emberek élettörténetét mesélik el a szentek legendái. 5.und Hausmärchen) nagy állomás volt. tréfa sajátosságai keverednek úgy. 4. evilági szereplők. A hős nem rendelkezik természetfölötti képességgel. talány. 1863-ban megjelent Kriza János székely népmeséi (Vadrózsák). hanem furfanggal és ügyességgel győzi le ellenfelét. emberfölötti tulajdonságokkal rendelkező lények. A középkorban sok mese született. Majd a visszatérés és üldözés. vallási…Ide tartoznak az ostoba házaspárokról. tréfás mesék. folytatása Új Magyar Népköltési Gyűjtemény. nyelvtörők és halandzsamesék. mitikus lények becsapása. 3. Rátótiádák (falucsúfolók) ismert személyekhez. hogy szegény és okos szereplők kerülnek konfliktusba gazdag és buta ellenfeleikkel. Krisztus igazságot szolgáltat. A Kisfaludy Társaság kiadta a Magyar Népköltési Gyűjteményt (14 kötete jelent meg 50év alatt). 2. A cselekmény az ellenséggel való találkozással (rendszerint sárkány) folytatódik. Ezzel szemben a legendamesék Krisztus személyével kapcsolatos komoly és tréfás élményeket írnak le. 1862-ben Arany László népmesegyűjteménye.-ben előadott hitelesítés. varázsos segítők. 3 leggyakoribb cselekménytípusa: 1.Novellamese: Nincsenek benne csodálatos elemek ez különbözteti meg a tündérmesétől. Jakob és Wilhelm Grimm gyűjteménye (Kinder. hazugságmesék. Két fél közötti konfliktus kezelése és annak megoldása. tréfálkozáskor keletkeztek. néha a monda és a legenda között. A próbákat ésszel vagy csellel oldják meg. A 19.(Pl: rátóti csikótojás) Tréfás mesék: Anekdota. Ez a forma gyakran bonyolódik. Az ellentét lehet osztálybeli. 2. Péter konfliktusai a Földön való vándorlásuk közben. csali mesék. nehéz próbák. A mese műfaji sajátosságai 15 . Krisztus szállást kér. példázat” jelentett. A csillagszemű juhász) 4. A mese története (szüzsé= az irodalmi mű „meséje”.történetek származnak. etnikai. Ezek nagy része valós. 3. végtelen mesék. majd király lesz. a háziak magatartásától függően jutalmaz vagy büntet. énekben a Jövendölés. kicsapongó életű papokról szóló mesék. A mesék alcsoportjai: 1. rátótiáda. aki segítségével megtalálják a keresett tárgyat. varázstárgyak. Legelső népmesegyűjteményünk németül: Gaál György: Märchen Magyaren 1822-ben jelent meg. halál. 3.

vannak csodás elemei. A veszélyek léteznek. A fontos. hogy 7 állandó szereplőhöz 31 funkció tarozik. A mese a világ esztétikai előszobája. A mesék bátorságot adnak. az ellenfél. melyben az önálló motívumok a lélektani okok következtében állnak össze egy mesévé. és a cselekmények osztályozásait is erre építette. Ezt fogadja el maximálisan. fonás. következetlen. A meseközvetítés alapkérdései A mese nagyon változatos jelenség. hogy az írott mesének a szerkezete formája szerves. Propp (orosz kutató) kutatásai szerint a tündérmese szerkezetére jellemző. a rossz –rossz. Jellemzők:  kezdő. A kalandok nem valóságosak. szellemi síkon a mese. kicsi.A meséből viszont a legtisztább előérzetünk támad róla.. hogy semmi t sem érhet el erőfeszítés nélkül. Saját világát fedezi fel vele. a másiké viszont laza. ezért lehet csak általában vett népmesei jellemzőkről beszélni. álhős. Aki ezeket megérti könnyebben eligazodik az életben. Ezekhez igazítja és méri az előtte megjelenő problémákat. Azt is megtanulja. közös munka. Az ős gonosz ellen a mese költői igazságszolgáltatással nyújt védelmet a gyerekeknek. A mese levezeti a gyerek feltörő agresszivitását. bonyodalma és szerencsés végkifejlete. kialakítja saját értékrendszerét. hogy bízzunk a jövőben. A népmese úgy ismerhető meg igazán. a segítőtárs. mint a mesében a hősöknek. de a gyereknek sikerül leküzdenie a veszélyeket. hol a környezetben. A mese műfaja mindig konkrét helyzetekkel válaszol egy kérdésre. Az . hogy a gyerek is úgy érzi. szokásokhoz kötött művészettípus. jelentéktelen.). A mesét meghatározzák a mesemondás alkalmai. de a mese végére diadalmassá válik. Ez alkalmakhoz. szükség van varázseszközökre vagy csodás segítőtársra. A gyermek számára a mese igazi valóság. arra tanítanak. ha a keletkezés körülményeit is megismerjük (ünnepek. A mesélőnek be kell tartani bizonyos sémákat. A jó-jó. A mese előkészíti a gyereket az irodalom. hogy mindenből van kiút. Propp a tündérmese állandó és biztos elemeinek a szereplők funkcióit tartotta. nem is hiszünk a sikerében. amik hol a cselekményben. hol a szereplőkben. 16 . A gyermek nem ismeri a közhelyeket. következetes. A mesét olvasó felnőtt vagy a gyerek sem tud mindent a szerelemről . hogy a jó győzzön. akikkel azonosítja magát.. A mese a gyermek képzeletének tápláléka. A mesék elején a hős ált. az olvasás szeretetére. szeretni fogják az állatokat és bízni az emberekben. A legnagyobb különbség. útnak induló. Ezek után jutott arra a véleményre. Ez a formai és tartalmi meghatározottság korlátot szab az alkotónak. az adományozó. hogy minden varázsmese struktúrája egyforma. A gyerek ösztönösen megérti a mese pszichológiáját. A mese azt mondja a gyereknek: a hős is kicsi és butácska volt. Kerek műegész. aminek van kezdete. hogy „győzhet”. s ezek a funkciók sorban követik egymást. aminek a legjellemzőbb vonása a változatok nagyszámú létrehozása. A 7 állandó szereplő: hős. A mese világára nem érvényesek a természet és a logika törvényei. a közösség és a mesemondó viszonya. Ebből következik. ezt igényli a mesétől és ezt meg is kapja. Akár a mesehősök a gyerekek is várhatják a segítséget.Az írásbeliség hiánya miatt a szájhagyományozás volt a jellemző. tapasztalatait beépíti saját életébe. de a belőlük fakadó remény az igen.és záróformulák  Egy-egy szerkezeti elem ismétlődése (3-as tagolású)  Epikus részletező kedv  Cselekményelsődlegesség a párbeszéddel szemben  Szimmetrikus szerkesztés  Epikai hátráltatás  fokozás Miért tanítunk mesét? A mesék és a gyermeki lélek A gyermekkornak két tündérvilága van: cselekvés síkján a játék. mint te és mégis győzött. hogy ki és hogyan alakítja a cselekményt a nem érdekes. Ehhez ált. a belső stílushoz kell igazítani. Minden egyénileg elmondott mese más. hol tárgyakban mutatkoznak meg. királykisasszony vagy az apja.

tömören. szöveg ismétlő formulái. A mese formai sajátosságai közelebb állnak a vershez. Tartalmát tekintve állhat egyenrangú elemekből: a hős találkozik 3 állattal. MŰ-MESE o Nem azt jelenti. o Mű-mese. hogy a mese nem igazi. A mesehallgató elvárja. Szerkezetének tagoltsága. A gy. szavuk egyenes. Lényegi tulajdonsága a mesének.  Monológban mondja el néha a szereplő érzelmeit. de regény formában. de később meggyőződik annak hasznosságáról. olyan jó ízűt evett. tömör nyelvezete. MŰMESE. a jutalom. A mesehallgató. A párhuzamosság egyben fokozást és nyomatékosítást is jelent. a feladat vállalása. A szerkezetben az eseményt elmondó és a párbeszédes rész váltakozik. szerinte ez azt fejezi ki.: hangulatfestő szólással: Hol jársz erre. mind a 3 találkozás uú. Hagyni kell. (Hol volt hol nem volt. amelybe beletáplálták a népmese sémáit. A mesekezdő és-záró formulák nem részei többnyire a hármas osztású epikus szerkezetnek. Ennek a változásnak a műfaja lett a meseregény (még őrzi a mesét. Az esztétikai eszközök különböztetik meg egyik mesét a másiktól. variációkat jelent az elbeszélésre. A mesében a gyerek rátalál saját konfliktusaira és a megoldásra is. ami nem érdekli a hőst. hogy a jól ismert fordulatok jelenjenek meg. A mese tanításakor ezt a teljességet kell bemutatni. A gyerektörténetek mesenyomokra utalnak. események túlzott nagyságának kifejezésére szolgálnak. Ahhoz. tudatosan késlelteti a cselekményt.megadják a szerkezet vázát. vívódását. A gyermek irodalmi érdeklődése először a formai elemekre utána fokozatosan a mű tartalma felé fordul. A forma esztétikuma biztosítja az utat a tartalomhoz. ( a 2 idősebb királyfi pórul jár.  Pl: a mesemondó hétköznapi dolgot kapcsol bele a mesébe pl.  Hasonlatok. építmények.  Késleltetés: a mesélő a várakozás izgalmát fokozza. MESE.) Nagy Olga megnevez egy kontrasztokon alapuló párhuzamosságot is. hogy uazt a cselekvést más-más szereplőnek tulajdonítják. zajlik le: az állat segítséget kér. hálaképp vmi ajándékot ad. A gyerekregények között van olyan. porrá zúzza. Ezek valójában a szereplő jellemző cselekedetei. MESEREGÉNY ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ A gyermekprózát a mesebeliség helyett a mindennapiság kezdi jellemezni. a sárkány egyre erősebb és egyre jobban fenyegeti a hőst: megöli. hogy a világ ellentétekre épül. A gyerekszoba történeteiből nőttek ki a mesék. hanem a közlésmódhoz tartoznak. cselekményben előforduló ismétlődések. A mese és a meseregény a csodák birodalmához. a visszatérés. a gy. ahol még a madár sem jár? A párbeszédekben ált. hogy a mese teljes egészében hasson a gyerekre.történet említésre sem méltatott műfaj. elfújja.. A mese és a meseregény irodalmi műfajok. A mesebeliség átéléséhez kettős tudat. A párbeszédes részek uralkodnak. o Műmese műköltészeti alkotás. nálam…” A párbeszédek kiegészülnek még más sztereotípiákkal is pl. hogy a mese igazi élmény legyen mondjuk el és ne felolvassuk! Ne akarjuk elmondani a mese jelentését. az Óperenciás ….(útja jó részét megtette…) A szerkezeti vizsgálat során figyeltessük meg a párhuzamos ismétlődést. Minden mese egyedi.történetek a valóságos dolgok körébe tartozik. A fő elemek-az elindulás. ( 3. csak 2 vannak. A gyerekek 8 évesen már az élet felé fordulnak.7. sztereotip fordulatait. nyitó és záró mondatai hangtanilag biztosítja a mű hatását és megkönnyíti a cselekmény követését. A mese legfőbb szerkezeti elemei a szereplők funkciói. A MODERN MESÉK 17 . de lehetőséget ad új ismeretek szerzésére is. Ezek sztereotip felépítésűek: „ Adjon isten jó napot.Elsősorban gyönyörködtetés a céljuk. terjedelemben). melyek a mesében szereplő tárgyak. hogy előre kiszámítható. ezért könnyű megeleveníteni a mesét. mágikus világkép kell. motívumait. a cselekvésre koncentrálnak.12 fejű sárkány. A szerkezet vizsgálata nyomán kialakíthatjuk a meseműfaj típusára jellemző szabályrendszert.) A mesei cselekmények időtartalma egy történéshez vagy cselekvéshez kötődik. ritmusa. a próbák. a legkisebbik elvégzi a feladatát. A mese segít élni és eligazodni a világban. pl: Fehérlófia) A népmese alapvető esztétikai tulajdonságai közé tarozik. gondolatait. szereplők. kedves…!” „Mi járatban vagy ?” „Szolgálatot keresek…” „Jó helyen jársz. a büntetés. amely gyerektörténetek egymás után fűzéséből áll. Ritkán ad pontos meghatározást.olvasó idővel ismeri mér a párbeszédfordulatokat. hogy megnyalta a szája szélét.

A hangulatok líraiak. Ez nem egyenlő azzal. o A mesemorál alaptörvénye: Jó tett helyébe jót várj. elűzik. Szinonima halmozásai. van a versszerűségre. a novella és a dráma is líraizálódott. A Süsü nem igazi tündérmese. A líraiság képes beszédet jelent. A modern mese szövegvilágának leglátványosabb ritmuskeltő eleme a rím. A ráhangolás. több és bonyolultabb. Vackorban ott van Kormos István. furcsábbak egymás mellett a szavak. világgá megy. VILÁGKÉP ÉS MORÁL o A mese modernsége tartalmi és formai kérdés egyszerre. o Michael Ende műveinek többsége gyerekkönyv. ősi fantasztikum. Itt van mesemondó. névadásnál. VISSZA ANDERSENHEZ o A magyar műmese története 2-szer tér vissza Andersenhez: a szecesszió irodalmában és korunkban. hangja. HUMOR o A modern gyerekirodalomban a mese. Gombóc Artúr). o Lírai mese: Kökény kisasszony. a motiváció. táltos ló szerzés. o A sorsuk a mi kezünkben van. o A világról a legtöbb fontos dolgot az utóbbi évtizedekben a mese és a meseregény mondta el. o A nyelvi humornak számtalan forrása van. A népmese tündérmesei kelléktárát a legkönnyebb felfedezni. de a Kelet –és Közép Európai és magyar mese jelentése „játék” maradt. mert Süsü álhős v. o Van kezdő és záróforma. o A zeneiség a mesékben is megjelent. Költészet fedezte fel. Pl. humora.o ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ legjobb forrása a népmese. A Misi mókus kalandja tanulságos és mulatságos. Ez már egyre messzebb kerül az ősi mesemoráltól. leleményesebb lett a meseirodalomban. Az ilyen mese képei sűrítettebbek a valósághoz képest. o A világ változott. JÁTÉKOSSÁG. o Lázár E. Szövegvilágában felismerhetők a népmesei szüzsék körvonalai. A modern mesébe szinte minden belefér. o A hely és az idő kötetlenül kezelt. kontrasztok… o De a szóbeliség és az improvizáció nem jellemzi. hogy nincs bosszú. a felolvasás. Minél élesebbek az ellentétek. Lázár meséiben a tündérmese és a népmese jegyei is megtalálhatóak. találkozik valakivel. A magyar irodalom egyik legszebb meséje A hétfejű tündér. A humor forrása lehet a gondolat is. királylány. meséiben rengeteg pl. a jelenetek többértelműek. Arra hogy egy mű tündérmese bizonyítékok vannak: o Cselekvés motívum: bátorságpróba. A műmesék sajátosságait nehéz megragadni. jelképesség. A játékosság ötletesebb. A világirodalom legnagyobb tündérmeséje a Gyűrűk Ura. 18 . pl. sztereotípiák. amelyek a gyerek élvez. De nem csak ebben a régióban születte mesebeli példázatok az élet értelméről. o Jellegzetes szereplők: sárkány. pl. Más a világ átéltsége az alkotóban. o A mesemondó is játszik a szavakkal. o Átok. az író hőse személyiségéhez a magáéból is ad. o A mesevilágban mindig volt példázatosság. felsorolásai ritmikussá teszik a szöveget. jó királyfi. o Az anderseni mese hatásaira a legfogékonyabb a ’70-es ’80-as években volt a gyerekirodalom. o Az anderseni életfilozófiából csak a mindenbe belenyugvó magatartást nem örökítik tovább meséink. de ez is más. hősféle. A tündérmesékben nem a „Jó tett helyébe jót várj” alapon teszik a jót. IRÓNIA. o Jellemzi ugyanakkor a művészi rendezettség magasabb foka. a dolgok annál mulatságosabbak. o A mese líraisága és versszerűsége közel áll egymáshoz. hőstípusok. o Ismétlések (többszöri találkozás valakivel) o Végső győzelem előtti kitérő. TEMATIKAI MOTÍVUMOK. A nyelvi játék ötlettárát a gy. az esti mesemondás a mi dolgunk. PÉLDÁZATOK A TELJES ÉLETRŐL – PARABOLIKUS VONÁSOK. azon segít. a regény. öreg király. a szülő pedig ért. o A mi meséink moráli alapelve: törődj másokkal. o Pl. o A mese ritmikus nyelve a játékosság lehetőségeit is magában hordja.: A Négyszögletű kerek erdő népmesei forrásból merít. LÍRAISÁG. Hanem csak azért mert jónak lenni jó. vándorló epizódok. és ez a fajta átéltség a gyerek életében ritka. hanem a kalandokban bajba keverednek (A babó). A rímes prózában – makáma – Móra is mondott mesét: A didergő király. nem kergetik a kalandokat. bajvívás. de nem egyenlő. A modern mesék főhősei távol állnak a sárkányölő daliáktól (Süsü. a kicsiszolódott végső forma. mert ez nem a népmese morálja. a meseíró életfilozófiája. A modern mesevilág többjelentésű és többszólamú. de Lázárul van megírva.

19 . A modern mesében más bohózatszerű jelenetek is beleférnek. Ma nagyobb szerep kapnak az ellentmondások. és lehet is ilyen. A modern mesékben már semmi nem fehér és fekete. A történet vége sokszor kiszámíthatatlan. mert a modern idők gyerekének kifinomultabb a humorérzéke. a nonszensz ötletek és a groteszk helyzetek.o o A humor forrása a régi mesében is megvolt. A modern mese örök témákról is mást és másként mond. A modern mese csupa ellentmondás. a figurákban. pl.

megmagyaráz. s ami a legfontosabb. ahogy azt a mesemondóktól hallotta. az ő nevével fémjelzett gyűjtemény is kiváló eszköz a mesék megszerettetéséhez és megismertetéséhez. Benedek Elek nagyszabású műve. úgy eleveníti fel a megismert szöveget. az értelmezés és a megértés számára kínálkozó sokféle lehetőségtől. Arany László meséit jellemezve három elemet szoktunk kiemelni: 1. túlbonyolítottá teszi a mesét. 3. hogy ő minden apró mozzanatot motivál. melyet Szendi Aladár szerkesztett. Ezt szolgálja a szóismétlések gyakorisága. Történetek a gyerekszobából. Erős János megmutathassa erejét. Rókáné mézes-mázos kalácsa és más mesék. A népköltészettel kapcsolatos tevékenységet végigkíséri a hetvenes évek közepétől Arany.Világszép Nádszál kisasszony. azaz megfosztja a tündérmesét az egyik éltető elemétől. azaz gyerekeknek készült. Mesegyűjteményük Eredeti népmesék (1862) címmel jelent meg. 2. az egyszeri szegény legény. óriások. Isten az ember törvénykezéseként működik. Az ifjú Arany László (1844-1898) nem néprajzkutató. ördög. Ezeket először a fiának adja elő. bünteti a gonoszt. valamint az Erdélyi népmesék című kötet. hűségét és becsületét. lerövidített és rosszul átírt meséket használjunk. Jól használhatók a Népek meséi sorozat kötetei. amely népünket karakterizálja. Népmesegyűjtemények gyereknek A gyerekeknek készült átdolgozások legelső forrásai a Magyar Népköltési Gyűjtemény kötetei voltak. A tanításban az óvodai-iskolai nevelésben rendkívül fontos. A flóra. rögtön mellé teszi a köznyelvi megfelelőjét. Benedek Elek beszédét ízesnek érezzük. Benedek Elek alkalmassá akarta tenni a népmeséket. Az aranyszőrű bárány című verses meséje első irodalmi alkotása. Arany mesekönyv. az okos lány. parasztház képzetét keltő palotákban laknak. Értékes gyűjtemény a magyar népmesekincsből a Süss föl nap. a gonoszok méltó büntetést. az ikerszavak használata. a körülmények. mint az önellátásra berendezett parasztok. amit gonosz boszorkány. nehézkessé. az iskolai oktatásban is felhasználható. Móra Ferenc (1879-1934) egyénisége is legkarakterisztikusabb meséiben bontakozik ki. Ilyen az Apa mesél. László és nővére. hanem igyekezzünk „tiszta forrásból” mesélni. a Partiumot és Erdélyt. hogy ne a felismerhetetlenségig eltorzított. Benedek Elek mesében mindig győz az igazság. Később unokáit szórakoztatja. a 20 . a jók jutalmat nyernek. ezeknek a meséknek az összefoglalója a Nagyapó mesél Évikének és az Elek nagyapó mesefája.mese. jutalmazza a jót. a környezet éles tollú megrajzolása. a mintegy 140 mesét tartalmazó Magyar. Ebben a világban az isteni gondviselés rendje és egyensúlya mindig helyreállítja azt. A mondák világából.és mondavilág. Inkább ő maga is a mesemondók pózát vette föl. Benedek Elek meséiben. de a túlvilági tündérek. kegyetlen mostoha elrontani próbált. a nyelvi megformáltság modernsége. ahol nemcsak az evilági királyok. ezért dolgozta át őket. noha csak 1902-ban jelent meg. Illyés nem hagy semmit kimondatlanul. Benedek Elek (1859-1929) A Magyar mese. Az érzelemvilág képzeletgazdagsága ez. a fauna és au embervilág szinte szociografikus alapossággal jelenik meg. Minden mesterkedésük csak arra jó. szemfülességet. Ezek közül kiemelkedő: Többsincs királyfi. A legfőbb jellegzetessége a felerősített prózaritmus. Nagy magyar mesemondók Arany János gyermekei. Benedek Elek a népmesék közé néhány saját történetet is felvett. megtetézve azzal. erről a valóságtalajról röppen fel a mese.7. és mint egy többiek közül. ördögök is parasztviseletet hordana. a „székely becsület” és a református egyház tételeit figyelembe vevő erkölcsi útmutatás. Ezüst mesekönyv. a polgári gyerekszobákban való mesélésre.A magyar mese. Piros mesekönyv. Gyulai. hogy a legkisebb királyfi. valamint valamennyi. A kék liliom és más mesék. amelyben 37 nép 120 meséjét mutatja be: Kék mesekönyv. hétfejű sárkány. a szintaktikai paralellizmus. Másik nagy vállalkozása a Csudalámpa nagy kötete. dolgoznak. Ezt az átdolgozási módot követi Hetvenhét magyar népmese mesegyűjteményben Illyés Gyula is. a narrátori és párbeszédes részek szabályos váltakozása. Benedek Elek is átdolgozta az eredeti meséket: ő egy idealizált parasztvilágot képzel el. de kerüli a tájnyelvi fordulatokat. s benne úgy viselkednek. Az ajánlható népmesegyűjtemények legtöbbje sorozatokban látott napvilágot. vagy ha mégis használja. tétel .és mondavilág öt kötete a millenniumi ünnepségekre jelent meg. Juliska bejárják az Alföldet. Mesegyűjtők és meseírók. 18 éves korában írta. A vitéz szabólegény. valamint az Unikornis Kiadó Nagy Magyar Mesemondák sorozatának népmesekötetei: Arany László Fehérlófia című gyűjteménye. Jókai hatása. akárcsak az előbbiek korabeli munkáiban. gyűjtőútján a meséket nem szóról szóra jegyezte föl. s ezzel körülményessé. Benedek számára a mese paraszti elemekkel magtűzdelt polgáriasított gyerekmese. a titoktól és a titokzatostól. amely így vagy úgy feltárja a tettet. a Hetedhét Magyarország sorozat kitűnő gyűjteményei.

itatja ez egereket”. A modern mese líraiságát és parabolikus vonásait bemutatva visszatérünk még hozzá. Nem tündérlakta vidék. hanem zsúpfedeles parasztház. Lázár története bonyolult. hogy a tündérmeselánc motívumait keveri világunk képi. Szinte megtévesztő pontossággal betartja az ismert tündérmesetípusok menetét. hogy táltos lovat szeret. zokog.Mátyás királyról szóló történetekből nőtt ki ez a mese. Elsősorban érettebb olvasóknak ajánlhatók. olvasóját. aki „bömböl. Meséi igazolják. ordít. mint az életünk. A népi mesemondók természetességével. mesében anderseni hatások is élnek. Mesefüzér a Csilicsala Csalavári Csalavér (1913). amíg meg nem hal. szerepköröket. a Hétfejű tündér. ahol a tündér „hétfejű”. Ez a mese nemcsak tündérmese. Csalaváriéknek a megélhetést biztosítja. Király Kis Miklós „mozivásznon” tűnik fel. jó kedvével és humorával beszéli el a történeteit. a hőscincér. Inverz az a világ. hol nem volt (1925) címen állította össze először meséinek gyűjteményét. A népmesékben gyökeredzik Lázár Ervin mesevilága is. a nyúl. Balázs Béla mesebeli kertjében már a századelőn labdafák és csokoládéfák nőttek. hogy rátalál. Lázár Ervin sokszor és sokféle módon él inverz (fordított) megoldásokkal. hanem a falu vége. a boszorkányok „zuhanórepülésre váltanak”. A fába szorult hernyó c. a borz. S mert a szabadszájúbb korban élünk. hanem a boszorkány. a népmesei bonyodalom. A három kis boszorka közül az egyik beleszeret a hősbe. a kecske. szepeg. tisztességről. útnak indul. söprűjük olyan. a katicabogár válogatott mentő ötletekkel rivalizálnak. Móra egyik legkedveltebb írók foglalatossága a meseírás volt. mesét sokáig úgy olvassuk. A körtemuzsika. hanem tündérmesetípusok láncolata. nem kacsalábon forgó palota. A medve. Lázár leleménye A legkisebb boszorkány c. Önmagukban igen gyakran. Mesevilágának legjellemzőbb vonása a realitás. a ló segítségével győz. szobába. Az ókori fabulák és a népi állatmesék sajátos kevercse mindahány. A magyar irodalom egyik legszebb meséje. mesében nem abban áll. a nyelvművelés kitűnő lehetősége. a népmese hatásaival együtt ritkán szoktak megjelenni. hogy igazán maradéktalanul érvényesül a tündérmesei dramaturgiai. Ennek legteljesebb bemutatása a hetvenes években megjelent sorozat: A hatrongyosi kakasok. mint Ámi Lajos idején. A Hétfejű Tündér nagyon közel van a népmeséhez és nagyon távol. Az emberi módon gondolkodó. elnyeri. kezdetét veszi az ún. főleg gyöngeségeiket. Fondorlatos és ádáz harc ez. beszélő és cselekvő állatok mozgatásával olyan magas művészi fokon adja elő mondandóját az igazságról. „sárkányküzdelem”. írásainak olvasása az anyanyelvi nevelés. Anya-Banya boszorkánytanonc-iskolájában érettségi tárgy a rontás meg a helyes tartás a söprűn. A legkisebb boszorkány c. Az olvasóknak a tanulságos szórakozást.típusú mese a 21 . meg kell menteni. Itt a sárkányölő vitéz történetébe fokozatosan beépül egy „kis hableány”. hogy mennyiféleképpen lehet ezzel az örökséggel élni. Móra Ferenc könyve folyton éhes és falánk rókafamíliának a napi betevő falatért folytatott küzdelmét mutatja be. s a legkisebb nem az a bizonyos fiú. a farkas. megszegi a tilalmat. Lesznai Anna (1885-1966) egyszerre írta és rajzolta gyönyörűséges albumát: A kis pillangó utazása Lesznán a szomszédos Tündérországban. nyelvi mozzanataival. Csicseri történetek. Egyszer csak nem tud ártani. S mert éppen háború volt. Az író maga Hol volt. játékai. és boldogan él tündérével. ahogy az egy igazi állatmeséhez illik. jelentéseket. hogy Lázár csupán belekeveri a modern idők motívumait az ősi mesébe. A meseíró tulajdonképpen a valóság és a mese között ingáztatja hősét. de a mese mégiscsak egyszer elkezd másról szólni. A legkisebb boszorkány c. hadiözvegy volt a királyné és hadiárvák a gyerekek. Elmondhatjuk. Akár önmaga ellentétébe is át tud fordítani mindent: történetmotívumok. azaz lázárosan panaszkodik. Történelmi szituációban játszódik. Az ötletekben ott vannak a modern idők is. misztériumai a magyar szimbolistaszecessziós irodalom gyöngyszemei. Móra Ferenc több meséje is folklór ihletésű. ezért a sárkány elragadja hitvesét. többet átenged a népmese vaskosságából a gyerekmese nyelvébe. Eleinte úgy véli. segítőkkel találkozik. A világszerte filmesztétaként ismert Balázs Béla (1884-1949) meséi. a tündérmese szüzséjének kompozicionális magvát őrzi: A hős valamit birtokolni vágyik. de úgy „ahogy a magyar paraszt elképzeli a királyok életét vasárnap délután”. Ebbe az elbeszélésbe beékelődik a világhírű szép Miklós-típus. az egér. rátalál az „ellenségre”. hogy belép a 12. mint a rakéta. Móra meseírói fantáziája és ereje talán állatmeséiben bontakozik ki a legjobban. Csak ámulunk. sír. az olvasó. Ellenségből segítővé válik. A szegény hernyót. hogy az a felnőtt olvasóknak is gazdagító élmény. mesében ott van a kezdeti baj. hogy Király Kis Miklós Tündér Tercia keresésére indul. hogy most merített csak igazán nagyot. a róka. hogy a rókák alaposan kiismerték a különböző állatokat. hogy Móra a magyar nyelv különleges művésze. A modern idők és a népmese motívumainak keverése régóta bevált módszer. A Hét mese című kiskötetéből igazán csak a Kis gyerekeknek kell ezt mesélni való tényleg kisgyermekeknek. Megoldódik a kezdeti baj. a boldog családi fészek történeteinek színtere. Lázár valójában már félúton nemcsak arról mesél.

Nyomukban okosabb lesz a 12 nagyontestvér. Amikor a hétfejű micsodának. jóságot jelenti. Kitalálta a nyelvét. Oktalanságunkban néha a hat „fejét” levágjuk. Az a baj. legendákba vetett hite a romantikusokénál is nagyobb volt. és valójában mindenkinek idegen marad. A gyerekvilágot elárasztó kommersz meseirodalomról bizony nagyon is igaz. Elképzelt egy sok ezer évvel ezelőtti világot.R. templomok békességes harangjait. felsorolásai ritmikussá teszik a szöveget. arcát. Lázár meseregényei közül a Szegény Dzsoni és Árnika is a tündérmesék forrásából fakad. hol pedig fordítva. Meseíróink néha mesévé oldják az ősi mítoszokat. aki angolszász. távoli korszakáról. mint a felnőtteknek írott. akinek 7 feje van? A Hétfejű Tündér nem allegória. mint a folklór világához. Lázár-mese a költészet forrásaihoz közelebb van. mert jónak lenni jó. tóra. Az első perctől sejthetjük. benépesítette emberekkel. hogy a „hétfejű micsoda” nem lehet a sárkány. a „vassal. A világközepe Rácegrespuszta. menóra. mítoszokat szőni az emberiség ismeretlen. hol azzal találkoznak. A Lázár-mesékben azonban napnál világosabb. A Hétfejű Tündér c. mesebeli történetét. A gyermek olyasmiről hall. Talán nem is Négyszögletű Kerek Erdőben lakik ez a tündér. Maga teremtett mítoszt. ahogy ez egy tündérmesében szokásos. Ez a mese nemcsak a szerelemről szól. A kis boszorka jótettei is elnyerik „méltó” büntetésüket. egy-egy fejét levágja. Tolkien tündérmesefolyamának. az ügyefogyottat úgy hívják. végül minden porcikáját. J. Igaz. hogy jobbra forduljanak a dolgok. Ennek a világnak az égig érő fája rácpáegresi „Nagyszerdafa”. Király Kis Miklós egy vörös hajtincset és egy szeplősarcot lát. hogy maga a jóság. Lázár meséiben rengeteg a példa a versszerűségre is. A mítoszokba. akiről nem tudja. A szél sír. Hogy valójában ki is a világ legjóságosabb tündére. Tolkien egyébként a világirodalom legnagyobb tündérmeséjét írta meg a Gyűrűk ura három kötetében. hogy a gyermekirodalom mélyebben gyökerezik a népi hagyományban. áldozatos szerelemről. El vannak átkozva: Hol Dzsoni ember és Árnika kacsa. ahogy a szélbe tartja arcát. hanem bennünk. hanem arról is. Nekik voltak „gyökerei”. költői képek sorából építkezik. és nincs köze a gonoszhoz. Tönkretesszük. A modern mesék hősei nem kergetik a kalandokat. nyöszörög a föld. De nem „jótett helyébe jót várj” alapon teszik a jót. hogy nem vigyázunk a tündérünkre. A Hétfejű Tündérben refrénszerű ismétlődések is vannak. hogy mindenkinek tetszeni akar. De Tolkien teljesítménye általában lenyűgözi a világot. Akárcsak egy lírai vers. a héber mítoszokban. vencsellővel”. szövegemlékek feldolgozása során kezdett el meséket.R. gyermektörténeteinek varázsa valóban az. lázárul Rácpácegres. Mesék és mítoszok motívumai. hanem jelentésgazdag szimbólum. Itt is nagy a kezdeti baj. archetipikus fordulatai jelzik. Ilyesfélét a tündérmesék nem szoktak üzenni. szánhúzó csengettyűit halljuk. állatokkal. hogy hol van az otthon. Hősünk rossz úton jár. hogy mélyen benne gyökereznek a zsidó életben. A Hatalom Gyűrűjét csak az hordozhatja. meseregényeit mitikus szimbólumok szövik át. hol ezzel. bajba keverednek. vérrel. ami végül is a Jó és a Gonosz mindent eldöntő küzdelméről szól. Amarilla. hogy megkeressék a Hétfejű Tündért. szépséget. aranyfonatok libbenek. a boszorkány elveszti a mosolyát. skandináv. hogy mi a Hanuka. valahogy úgy. Végül elhatalmasodtak írásművészetén. minta az égtájak. térképre rajzolta. növényekkel. aminek csak egyetlen jelentése van. Meglebegteti a lakodalmi tüzet. burjánzanak. aki fel tudja oldani a Százarcú Boszorka átkát. s benne az alliterációs játék. A győztes szomorúan áll. ahogy József Attila-i szóval bennünk laknak a „galambok”. végtelenül bölcs és gyönyörű a tanulsága. hanem kalandokba.néha öncélúan is. melytől óvni kell az ifjúságot. Michael Ende meséit. futballcsapat lesz a rablókból. hogy „slemil”. illatok szabadulnak fel. Nem a semmiből! Tudós volt. a sok szerencsét pedig „Mázel tov”! 22 . sírdogálnak a fák. Sokan vélekednek úgy is. Az úton. Útnak indulnak. Szél lesz belőle. Ötször ismétlődik egy szövegrészlet. Csak azért.reménytelen. hogy giccs. Singer meséinek. aki bármikor képes tűzbe vetni. Szinonimahalmozásai. A modern mesék főhősei távol állnak a sárkányölő daliáktól. Az ország históriai motívumai úgy mutatják az irányt. A természet figyelmezteti: rídogálnak a füvek. szárazdajka a Százarcú Boszorkából. Talán a bennünk levő értékeket. hogy nagyon kell akarnunk. sóhajtozik az ég. Veszni hagyjuk. hogy ennek következtében szómagyarázat is kell a meséihez. Indáznak. Ez bizony lecke a történelem számára.

A folklórban zárványszerűen megőrzött elemek és nyelvrokonaink mitológiájának összevetéséből következtethetünk rá. A mítosz előadásmódja méltóságteljes. A legtöbb kultúrában a mítosz és a mese nem különül el egymástól élesen: együttesen alkotják a népek írásbeliség előtti irodalmát. mindennapi tapasztalatától eltér. A mende-monda ikerszóból keletkezett szóelvonással. hogyan lehet megoldani e konfliktusokat. növények. Margit. forrása a néphit: hiedelemmondák. boszorkányokról. AZ 1-3. a mese pedig optimista. A mítoszok és a mesék végleges formájukat akkor nyerték el. lidércekről.Mondák. amit egy mese magyaráz. Kezdetei azok a rövid feljegyzések. sőt titokzatos. A magyarság ősi hitvilágára. Rendkívüli mindaz. műveltségben az antik görög-római mitológia áll középpontban. csodatevések sorozatát rögzítették aztán rövidebb-hosszabb történetekben életrajzíróik. mítoszaira vonatkozólag hiteles adatokkal nem rendelkezünk. Németben a Sage mítoszt jelent. ami latinul annyi. Erzsébet. részben a következő nemzedékeknek kívánták hagyományozni. A mítoszok hősét örök égi élet várja. László.8. amelyek közéjük ékelődött. rejtélyes. amikor leírták őket. A „Szent László füve” pedig gyógyszer. erről írta szép költeményét Arany János. A monda „igaz történet”. még pontosabban kegyes olvasmány – hívők épülésére. tétel . olvasni való. Mindkét formában egy egész társadalom felhalmozódott tapasztalatai öltenek testet. de rendkívüli dolgot próbál megmagyarázni. Mai értelemben: a monda olyan meseszerű történet. éhező katonáinak szarvascsordák jelennek meg. tetteik megörökítése. de kiváltképp jellemzik a magyar klasszikus költészetet. garabonciásról. de csak nagyon finoman és áttételesen jelzik. Korábban históriának. A rendkívüli szép. A legenda műfaja az évszázadok során sokban módosult. Ez a „rendkívüli” a monda forrása.és ifjúsági irodalom a fontos műfajai közé sorolja. Az északi nyelvek mindkét formát sagának nevezik. az ellenség által szórt pénzek kővé válnak. mondásai a mindennapi beszédünkbe. Voltak mesék. a hős. Művelt király. A magyar monda szó a nyelvújítása korából származik. A mondák csoportjai. A mondák felosztása mindig az ún. századtól vált tudatossá a vértanúk számontartása. A mesék alakja és eseményei is belső konfliktusokat érzékítenek. igaz történetnek. A kereszténység térhódításával jelentek meg azok a szentek. akik már egész életükkel szolgálták hitüket. boszorkánymesének hívta a népnyelv műfajunkat. bátor vitéz és hívő ember. legendák. a mese viszont Märchen. ahol toposzként is jelen vannak a mitológiai alakok és helyzetek. Imáinak hatására víz fakad a sziklából. gondolkodásunkba is beépültek. Innen a legenda elnevezés. a mesék hősei itt a földön boldogulnak. állatok. és olyan halandókról. Ő a magyar lovagkor példaképe. Imre. A Margit-legenda csodálatos regényformát kap Gárdonyi Géza István rabjai című művében. Gellért. a mítosz is megjeleníthet valamilyen belső konfliktust szimbolikus formában. Népe orvosa lett a lovag király. A mese és a monda tejtestvérek. A magyar népmondák és egyházi legendák legnépszerűbb alakja Szent László. A magyar legendárium szentjei: István. A magyar kultúrában. A mítosz általában pesszimista. A műfaj akár így is leírhatjuk: „igaz történet” + mese= monda A rendkívüli esemény. amely istenekről szól. és többek nem voltak kitéve az állandó változtatás lehetőségének. a megoldás lehetőségét is sugallhatja. Ő Erdély védőszentje. Akárcsak a mese. amelyeket a keresztényüldözések mártírjairól készítettek. 23 . A mese funkciója az. Mítosz – legenda – monda A mítosz olyan történet. történelmi elbeszélések A Monda A mondát a gyermek. Utal erre a szavak etimológiája is: egyet jelentettek. a jelenség. Ezeknek a történeteknek a fordulatai. akiknek a sorsát az istenek irányítják. típusai Az európai mondakutatók négy fő mondacsoportot állapítottak meg: 1. és voltak olyanok. üldözőik előtt a szikla meghasad. Ezt a hosszú esztendőkön át tartó tanúságtételt. Az istenek minduntalan mércét állítanak az egyszerű halandók elé. amelyek kiváltak a mítoszok sorából. a nép természetismeretével kapcsolatos: eredetmagyarázó természeti mondák a világ keletkezéséről és végéről. 2. hogy valamiféle valós. természetfölötti lényekről és erőkről szólnak. ami az emberek rendes. a régi idők bölcsességeit az emberek részben a maguk számára akarták rögzíteni. igaz történet alapján történik. amelynek valós-hiteles magja van. természeti jelenségek eredetéről szóló törtnetek. A mítoszoknak és a meséknek sok közös vonásuk van. a földrajzi-történelmi érdeklődést tükrözi: történeti és kultúrtörténeti mondák 3.

amikor részletesen előadja. Keletkezésük azonban a honfoglalás előtti időkre tehető. mondák Hunyadi Jánosról és Mátyás királyról. amikor a királyt álruhában. és egyre feszültebben várja. a Csodaszarvas-monda. Krúdy műveiben. Zrínyi Miklós tanulmányozza a király tetteit. amikor a király üzenetét megkapja. a bűnösök rémülten látják. Az okosság a rossz döntés kiigazításának erénye a 16. 24 . Mátyás király tréfái. élő népmondák 2. Mátyás uralkodásának évtizedeit három szerző is bemutatja: Heltai Gáspár elbeszéli az eseményeket. bohózati helyzetet teremt. mi lesz ebből. szerkezete számos egyezést vagy legalább rokon vonást mutat. A magyar történelmi mondák igen alkalmasak a történelmi szemlélet kialakítására. A Mátyás. A mondák elbeszélője vígjátéki. Ezután meglepő fordulat következik: a jók örömmel ismerik fel a királyt. Ezek a mondák a leggyakrabban egy-egy helység alapítását. egyszerű öltözetben vezeti el olyan emberek közé. gesztákból kihámozott mondaszerű elbeszélések. krónikákból. Ilyen az Emese álma. akik nem ismerik fel a királyt. A legszisztematikusabban Lengyel Dénes. Az álruhás Mátyást idéző mondacsoporthoz hasonló kör az okos király emléke. tehát a monda csattanója erkölcsi és művészi befejezés egyszerre. Ezeket a mondákat valószínűleg hivatásos énekesek terjesztették. háborúk mondái. Szerémi György anekdotikus részleteket elevenít fel a múltból. elnevezését magyarázzák. A magyar mondavilág A magyar mondák első írott emlékét középkori krónikáinak őrizték meg számunkra.mondák körültekintő gyűjteménye: Mátyás. Mag az igazságszolgáltatás pedig a feszültség feloldását jelenti. vallásos legendák A magyar történeti mondák típusai pl: alapítási mondák. hősmondák. kit sértettek meg. századtól kezdve mind erősebben kapcsolódik a népköltésben Mátyás nevéhez. Lipták Gábor művelődéstörténész a helyi mondákról írta könyveit. az ország. Származási helyük szerint lehetnek: 1. és a hegyekről. helyi mondák. vegyesházi királyok mondái. az identitás alakítására és elmélyítésére. amely a meséhez hasonlóan terjed. vándormonda.4. Kronológiailag egyébként így oszthatjuk fel mondáinkat: hun-magyar mondák. A fehér ló mondája már az új hazáért folytatott harcok elbeszélése. Ezt a feszültséget szándékos késleltetéssel is növeli az elbeszélő. az Árpád-házi királyok mondái. Ezt igazolja Benedek Elek ötkötetes fő munkája is: Magyar mese és mondavilág (1894-1896). várakról szólnak. az igazságos. Benedek Elek egyik unokája dolgozta fel a különféle történelmi mondákat. miként ijedezik a nagyképű gazdaember. vizekről. A Mátyás király igazságszolgáltatását elbeszélő mondák felépítése. a haza megismerésére. kit tiszteljenek benne. az Árpád-nemzetség totemisztikus mondája. őstörténeti mondák. Számos mondai elemet találunk Jókai. névmagyarázó mondák. őrizgették évszázadokon keresztül. Mikszáth. a honfoglalás és a kalandozások mondái. Az európai mondaanyag jelentős része ún. ún. a magyarság eredetmondája. A beavatott olvasó mosolyog azokon a szereplőkön. Tudjuk. akik nem is sejtik. és forrásaik lettek a krónikáknak is. A magyar nép a legnagyobb szeretettel és gazdagsággal a magyar reneszánsz uralkodóra. Mátyás királyra emlékezik.

józan. aforisztikus megfogalmazású tanulsággal zárja. A tankönyvíróként is jeleskedő Móra valóságos történelemkönyvet hagyott ránk. majdhogy tárgyszerűen látta és láttatja hazája históriáját. Móra történetszemléletének centrumában a 48-as emlékőrzés. hogy körbejártassuk szemünket a történelmi Magyarországon. A történelmi elbeszélések is „mesélnek” a történelemről. Krúdy történelemszemléltének lényegét. sorstársaiért és a hazájáért minden áldozatra kész. Ezekből az évekből vétetett regénye is: A szabadság csillaga. de olykor csak egy újságcikket kerekített ki fantáziájával. nagy embereink szerepét és életútját. Történelmi írásait jobbára valamilyen csattanóval. véleménye. Az ismeretterjesztő szándék keveredik itt a szépírói ihlettel. 25 . az író igyekezett ragaszkodni a történelmi hűséghez. Sajátos alkotói modorát is visszafogta. akárcsak a mondák. az útókor azonban felkutatta őket: Történelmi elbeszélések. vallásos. Mikszáth Kálmán (1849-1910) Élénk a történelmi érdeklődése. a Kossuth-mítosz áll. Az alcíme szerint „mesés történet az ifjúság számára” 1885-ben jelent meg. A kis epikáknak nincs ideje és tere arra. a haladó hagyományokhoz való ragaszkodást jól – és főleg kisiskolásoknak is való szinten – reprezentálja A törpe trombitás. Az ábrándok és víziók helyett itt realitások foglalják el. Magyarország lovagvári regékben című kötete 1889 karácsonyára jelent meg. Több forráskönyvet is használt egy-egy vár históriájának elmeséléséhez. nem cicomázza stílusát – közérthetőségre törekszik. nemzeti identitástudatának felébresztése. A kötet ugyanis elsősorban az erdélyi és a felvidéki várakat tárgyalja. Többször is szivesen vezeti el az író olvasóját a kuruc-labanc időkbe. A történet főhőse lehet uralkodó vagy más ismert személyiség. Az olvasó a gyerekhőssel azonosulva beléphet egy másik korba. Az első történet még 1884-ben jelent meg a Magyar Ifjúság című folyóiratban. hogy az egyetemes vagy nemzeti múltat. Nagyon sokszor gyerek a történet hőse. Embereszménye a tisztességes. de általában a kisember nézőpontját képviseli a narrátor-író. A legjobb írások alkalmasak a gyerekek történelemlátásának. Móra Ferenc (1879-1934) Történelmi elbeszélései nem álltak össze önálló kötetté. nem halmozza a jelzőket. Ebből a kapcsolatból született Mikszáth fiataloknak szánt történelmi kisregénye: A két koldusdiák. mint a jelen nemzőjét mutassa be. kétkezi parasztember. sőt a kortárs gróf Károlyi Mihályig majd’ minden ismert személyiségről van története. Titulász bankója. Krúdy Gyula (1878-1933) Krúdy tisztán. Móra nem hivalkodik írásművészetével. A kóchuszár. Mikszáth könyve alkalmat ad arra. Attilától Kossuthig.Klasszikus íróink történelmi elbeszélései az ifjúságnak A történelmi elbeszélések a história egy-egy epizódját örökítik meg. (1984) című válogatás.

Kire ütött ez a gyerek? (1974). A Janikovszky-Réber képeskönyvek gyermektörténeteit gyakran nevezik monológoknak. A nagy zuhé. Az utóbbi megtanulhatatlan.töröl. Néha azzal.. más forma. Műfajilag nem nevezhetjük e történeteket másnak mint a szóbeli elbeszélés vagy anekdota írott változatának. Gyerektörténetek ezek a monológok is. Minden szó. Nagibin: A téli tölgy) És metaforikus elbeszélések is születnek a gyerekeknek( Ende: A Santa Cruzba vezető hosszú út) Janikovszky Éva (1926-) Kevés magyar író mondhatja el magáról.) 1960-ban. hogy a Janikovszy-szöveg Réber László rajzaitól elválaszthatatlan. hogy német földön 1973-ban az ő műve lett az Év Gyerekkönyve(Ha én felnőtt volnék). Szepes Mária a Pöttyös Panni –sorozatában. kötetében v. csattanós. hogy elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét. Az élményelbeszélés feltételez elbeszélőt és hallgatót. hogy könyveit 34 nyelven olvassák. világa összetéveszthetetlen másokéval. s hogy a Mosolyrend Lovagja. de egyszerűsít. Akár hiszed. nem lirizál: rögzít . mint Janikovszky Éva a Már óvodás vagyok és a Már iskolás vagyok c. amelyek valódiságában hihet is. ironikusak.de említetlen maradt. Az első könyvét pedig Kispál Évaként jegyezte (Csip-Csup.(Noszov: Hazudjunk valamit!) A mai keveset olvasó gyereket talán könnyebben lehet olvasásra csábítani ezekkel a rövid. magáról szeretne hallani. Nála a „lemeznek„ mindig két oldala van. a hallgató számára érdekes történetet. Felelj szépen. hogy kifordítja a z alaphelyzetet. a kecske. A Janikovszky-jelenség mostanában vadonatúj vonásokkal gazdagodott. Azt hogy Kucses Évaként látta meg Szegeden a napvilágot. Ez a novella nem kommentál. többnyire csak ilyen egyszerűen kezdődik: „Nagyapa már alig várta.Mosolyogni tessék!1998) Írásművészetének jellemzőit a gyermektörténetről szólva érintettük. s amelyben éppen ezért nem nézünk eléggé körül. Ő szeretne a történet hőse lenni. akár nem(1966). amelyben a fordulat rendkívülisége helyébe az esetlegesen érdekes dolgok lépnek(Nógrádi Gábor: Az eltévedt gyermek) S van a gyermektörténeteknek lírai változata( Singer: Zlata. hogy elmondhassa Palkónak saját kedvenc történetét. Janikovszky-jelenség körébe elsősorban a következő művek tartoznak: Te is tudod(1963). és előadásmódot. amelybe beleszülettünk. ábrázolásmódja. Ezekben a történetekben világot teremt az író. mondat. csak a lexikonok tartják számon. 1997. Az elbeszélő itt végképp túlsúlyba jut. (Felnőtteknek írtam. 1975. Ez a történet elfelejti a „hol volt.felnőtt kapcsolat. mint az életbeli élmények elbeszélése és az életmesék. Tétel Gyermektörténetek A gyermektörténet sokféle formában él. prekompozíciós formákkal él. és más szituációban megismétli. Már óvodás vagyok(1975). Azok a motívumok őrződnek meg a leginkább. Gyurkovics Tibor: Üveggolyó) Minden motívum egy központi motívum felé mutat. ebben áll a varázslat. Valamit váratlan megvilágításba helyez. Janikovszky Éva pl. A modell megkönnyíti az eredeti megismerését. Az alaphelyzetek ismerősek.Az emlékezet is egyszerűsít: összevon. Jó nekem(1967).9. ami a legmagasabb kitüntetések egyike. a gyermeki érdeklődés egyszerűbb formáktól halad a bonyolultabbak felé. A meseelmélet köréből kölcsönzünk egy szót: ez a történet un. Málnaszörp és szalmaszál. Az ismétlések láncszerű szerkezetté fűzik össze a művet. Nicolas az iskolában) Sempé az illusztrátor. derűsek és bölcsek ezek a monológok. csak sajátos. Fordulatra csattanóra építettek. sőt: akár klasszikus mintájú novellákat is (Janikovszky Éva: Az úgy volt. A gyerekeknek szóló elbeszéléseknek is van anekdotikus változatuk. A gyermektörténet minden darabjában az epika ősforrása buzog fel. hol nem volt” kezdetet . Versszerűséget az ismétlődés visz a szövegbe. De nekik már nemcsak képeskönyveket. A világirodalomból Semp-Gorscinny : A kis Nicolas nyaral.. Aranyeső. S ez elsősorban a képeskönyveiről igaz. magára kíváncsi. Bertalan és Barnabás(1969). Humorosak. a Szalmaláng c. lányregényen szerepelt először a Janikovszky név. Hangja. kommentáló részeket. Arról a világról szólnak. de ez nem a gyerekkönyvek világában történt. De az évtized végére. A Hét Bőr) kevésbá tartozna a jelenséghez.” A gyerekeknek vannak olyan pillanatai. amikor nem a mese ejti rabul. Ha én felnőtt volnék (1965). A regényei (Szalmaláng. egészen más típusú gyerektörténeteket is lehet írni. humoros kamasztörténetekkel. többségük kiskamaszé. gesztus fontos. egy modellszerű valóságot. Az elbeszélés minden egyéb elemét kiszorítja: perbeszédet. hanem a valóság. hogy a történet ezer szállal kötődik a mindennapisághoz. leírást. Elbeszéléseket. ha kérdeznek!(1968). Janikovszky már jelenség. amelyek beleillenek a gyermeki tudat gondolkodási sémáiba. Szerkezetileg lazák és egyszerűek. 26 . Kimeríthetetlen témájuk a gyerek. Goscinny a világhírűvé vált történetek írója. sémát képez. holott vitathatatlan értékei a magyar irodalomnak.Már megint(1978) Úgy volt(1979) Janikovszky kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat. garantált az azonosulásélmény. reflexiót. Rövidre zártak. Az elbeszélés ősi jegye az. Velem mindig történik valami(1972). Írói birodalma pedig a mindennapi élet.

Nagy a 2 tábor és az ilyen gyerekek között. Egyszerűsítik. Kieg: 2 féle tanítótípus van. Ha mi csak műmesét tanítunk annak az a veszélye. Szerkezetileg. humoruk. írott anekdota. A történet 1000 szállal kapcsolódik a mindennapisághoz. 27 . akkor kell ezeket elővenni. az abban való eligazodást. hogy bizonyos mesés asszociációs sorokat. magáról akar hallani. Így a mese meseszerűsége kicsúszik a kezéből. Janikovszky. GYERMEKTÖRTÉNETEK ­ ­ ­ ­ ­ ­ Sokféle kompozíciós formában élnek. Azt mesélik el. a másik amelyik csak kortárs műveket tanít. hogy az óvodában a gyerekek csak klasszikus népmesével találkoznak. modellszerűvé teszik a világot. Az egyik amelyik csak népmesét tanít. lazák. Derűjük. mint pl. Réber egyetlen vonallal rajzol. egyszerűek. iróniájuk bölcsességből fakad. Ez a modell megkönnyíti az eredeti megértését. Amikor a gyerek magára kíváncsi. A mai keveset olvasó gyereket talán könnyebb ezekkel a történetekkel olvasásra csábítani. Janikovszky kevés szóval ír. ami fontos. A hátulütője. ami a mesével kapcsolatos nem indít el. Az írók modellszerű világot teremtenek. Inkább a valóságról szólnak.Ők ketten kongeniális szerzőtársak. A hős hasonlít a befogadóra. Műfajilag szóbeli élmény elbeszélés v. de mindennek tágas asszociatív köre van .

A regény jóval testesebb. Hogy az író valamelyest elfogadtassa a tündérkedést. fejlődésének a műfaja főként a meseátdolgozások naiv. jellemei statikusak A regény épp a jellemek változásának. belső logikával rendelkező szerkezete. noha lehet még ezek vonzzák. Együtt él. amikor fantáziájuk éppen szárnyal. (Kipling: A dzsungel könyve. ha az előadás formailag a meséhez hasonlít. kisegítő műfaj az olvasáspedagógia számára. az igazán jó meseregény kortalan. A gyermekekhez és felnőttekhez egyaránt szól. A gyerek minél többet akar megismerni a világból. hogy mindkettő jó ideig kirekesztődött a magasabb irodalomból. ezért mindig van olyan szereplőjük akivel azonosulhat a gyermek olvasó. gyermeki igény kielégítésére születnek. A meseregény mint hibrid ezért sokszor dupla fedelű mű: gyermek és felnőtt egyaránt töltekezhet olvasáskor. fordulatosan mesél. lassúbb folyású tartó erős váza van. egyenesen célba jóval testesebb. Az író a mesemondó. főként a meseátdolgozások naiv. a mozgalmasság. közérthető nyelven. A meseepizódok egyúttal kalandok is. A regény épp a jellemek változásának. A két műfaj sorsa talán abban hasonló. de sosem mondhat le az írói igényességről. A regény pedig viszonylag új szín az irodalom palettáján. hall. ahová élettapasztalatokkal megrakodva visszatérnek a hősök. ügyesebbek. fejlődésének a műfaja. otthon. tétel Meseregény műfaja és a meseregény a világirodalomban MESE REGÉNY Igaz mind a két műfaj elbeszélő. A meseregényben a képzelet nem lehet szárnyaszegett. nem volt elismert. A mesék. A mese a nép ajkán született. sőt tilos őket megzavarni.Erich Kästner) Nem szabad. A meseregényben az izgalom . A regény többnyire tapasztalt és művelt felnőtt olvasóira számít. varázslatot. 28 . izgul és örül irodalmi társaival. Lofting: Doktor Dolittle utazásai) A meseregény olvasói: A meseregény átmeneti. A meseregény műfaja: A meseregény fából vaskarika. epikus jellegű. számít. Nem terhelik figyelmét olvasástechnikai nehézségek. lassúbb folyású. A gyermek máshogy olvas(. karakteresebbek lesznek kalandjaik során. nincs köztük ok-okozati összefüggés. A meseregény elsősorban szerzői elbeszélés. az ismeretlen birtokbavétele a megtartó erő. A kis hősök mindig okosabbak. érdekli minden de örömmel veszi. rövid terjedelmű lineáris vonalvezetésű. Salten : Bambi. gyermeki igény A regény többnyire tapasztalt és művelt felnőtt olvasóira kielégítésére születnek. hogy meserészleteket rak egymás mellé. A mese viszonylag rövid terjedelmű lineáris vonalvezetésű. A kiskamasz legszívesebben a vele egyidősekről olvas. Noha szellemi ébersége még ritkán képes végigkövetni egy „regényt” egy-egy epizód erejéig azért tud koncentrálni. A mese ősi műfaj. A prepubertásos gyermek érdeklődése még a mese és realitás között ingadozik. A meseregény írói jól tudják ezt. A regény a feltörekvő polgárság alkotása. ősi műfaj viszonylag új a nép ajkán született a feltörekvő polgárság alkotása mindkettő jó ideig kirekesztődött a magasabb irodalomból. Az egészet a főhős tartja össze. Az igazi regénynek erős váza van. Az epizódok általában nem feltételezik egymást. egyenesen célba tartó. visszarángatni a való világba. A mese jellemei statikusak. A 8-10 éves már szégyell meséket lapozgatni.10. A mű kiindulópontja azonban a realitás. Azt mondják. A kisiskoláskor végén komoly fordulat következik be az olvasó gyermek életében. nem volt elismert. A valós környezet a család. hiszen a kis olvasók éppen az egyéniség formálódásának nehéz pszichológiai időszakában vannak. belső logikával rendelkező szerkezete. A meseregény ezt az ellentmondást úgy oldja fel. legtöbbször álomra szenderíti a kis hőst. így az olvasmányok személyes élménnyé válhatnak. A meseregények segítségével tudatosan fejleszthető az olvasási készség.

Csak annyi kellett a megoldáshoz. Először is elhangzik egy bölcs intelem. Alice az oxfordi dékán kislánya. Münchhausen nem fél a büntetéstől. de annál közelebb a modern abszurd drámákhoz. A nagy utazás nemcsak Szentpétervár és Gibraltár. amúgy az abszurd szabályai szerint rendszerezve. és ha morális értelemben nem is. azonnal észrevehető. A mese szerint a világhíres figurát egy fahasábból faragta ki a hamar dühbe guruló kis öregember. De elképesztőek a tárgyak és a különböző teremtmények is. Ezt úgy értjük.és regényhagyományainktól. Diótörő. szája vigyorra görbült és ha még kicsit merev is volt a lába kiugrott az utcára. Carlo Collodi (1826-1890) a mese mindenható hatalmával a „nemzeti figurát”fából faragta ki. ne felejtsük persze a Grimm-mesék szigorát. aztán jól szórakozik rajta. hogy a történetek folyamán a gyermek álmában milyen világba kerül.A. hanem megtanulja és kiérdemli hogy valódi gyerekember legyen. mikor azonban a hó elolvad.Klasszikus művek a műfaj történetéből A folklór morális alapja a tisztesség és becsület. A szemtanú. Mondhatja ezt Dzsepettó mester. de definiálhatjuk utazási regénynek is. róla szóló meseregény a Pinokkió kalandjai(1883) Nagy kópé ez a fajankó. A tudattalan mélyrétegbe? Vagy egyszerűen csak a mesék fordított birodalmába? A hároméves Alice ugyanis hancúrozás közben beleesik egy nyúl üregébe. 29 . Hoffmann: Diótörő egérkirály) A kalandor Pinokkió története harminchat gondosan kidolgozott fejezetből áll. az orra megnyúlt. hogy a báró pisztolyával szétlője a kantárt. olyan átlátszó a lódítás. Így: éhezik. hogy az ember először elképed. hanem időben visszafelé is. Mint ahogy az is foglalkoztatta őket. Ezzel épp a szemünk láttára szenved csorbát a regényke gondosan felépített meseszerűsége. (Fábólfaragott Péter. rá kell jönni a szabálytalanságok szabályaira. de igen szeretetreméltó. Ezt teszi Münchhausen báró is. Az egyes szám első személyű előadásmód már eleve egyfajta igazolás. szemei megmozdultak. olykor pedig magasra emelkedik. a nagy varázsló(1900) Dorkát a főhős kislányt egy váratlan forgószél házukkal együtt a levegőbe emelte. Pinokkió rosszalkodásaihoz képest túlzott a büntetés. A megátalkodott Pinokkió azonban nem fogadja meg a tanácsokat. Lewis Carroll könyvei nem könnyű olvasmányok. azaz bizarr ötletekkel nevettet. Mindkét álomtartományban furcsaságok világa vár rá. pórul is jár. mire büntetésből megnő az orra stb. egésze a bibliai történetekig. csak megy a saját feje után. Ezt olykor már pimaszsággá is fokozza a mesélő. A kalandok cselekményszerkezete sablonszerű. Ahogy farigcsálta a bábut.neki a nagyvilágnak. hanem az író is ügyel. Egyik helyen sincs értelme a különféle fura helyzeteknek és eseményeknek. Persze így sok rosszat tesz. Ha műfajelméleti szempontból vesszük szemügyre a csak lazán kapcsolódó történeteket. Frank Baum (1856-1919) amerikai író regénykéje: az Óz. Dzsepettó. Írása erősen didaktikus. mennyire van szüksége ugyanehhez háromszázezernek-tette fel a kérdést diákjainak Charles Lutwidge Dogson az oxfordi egyetem matematikai és logikai tanszékén. Az igazság látszatának megtartására nem csak Münchhausen. de élettapasztalt tekintetében kitűnő „iskoláztatása „ van. Az oroszországi történet pl. A mai kiskamaszok inkább csodálkoznak azon. nagyot füllent. sárkányoknak. A világ legtermészetesebb módján adja elő hihetetlenebbnél hihetetlenebb kalandjait. Ha 5embernek három napra van szüksége egy tízméteres kerítés felépítéséhez. Az író végül ott hibázik. az író keményen megleckézteti. A német báró valóságos személy: Karl Friedrich Hyeronimus Münchhausen(1720-1797) Kiszolgált katonaként visszavonul ősei birtokára. öt esztendővel később pedig átlép egy tükrön. Egyszerűen fantasztikus kalandregény. az 1860-as években. a matematikus-író gyermekbarátnője fölöttébb érdeklődnek is erről a kapcsolatról a pszichoanalitikusok. de vacsorája kirepül az ablakon. A jóra törő főhős céljainak elérése érdekében viszont olykor füllenthet. A meseirodalomban nem Pinokkió az első fabábu aki életre kel. hogy a mese „logikáját” nem követi. a tenger mélye és a Hold köziött. Heinrich Hoffmann Striwelpeterének vagy Dickens gyerekhőseinek szenvedéseit. Bürger művének eredeti formájában még kevés köze van a meseregényhez. Mint kiderült Óz birodalmának egyik tartományába kerültek. hogy ősrégi irodalmi minták adják Münchhausen kaladjainak alapját. hogy a templomtorony tetején lóg a szegény állat. Sőt: elhatárolja magát a hazudozóktól. a Mumpicok földjére. a részvevő hitelessége morális erő itt is. Van egy német eredetű kifejezés: vki blődlizik. E. hogy Collodi is a pikareszk regény sajátosságait tekintette sorvezetőnek.T.A harzai gyerekolvasóknak nem mindig tetszenek ezek a művek Távol állnak a mese. de mielőtt belátná saját hibáját. itt mesél az ivóban a cimboráknak hihetetlen történeteket. hazudhat is a boszorkányoknak. A nagyotmondás azonban más. majd egy csodálatosan szép táj kellős közepén letette. jóindulatú figyelmeztetés. így indul: Münchhausen útközben „valami hegyes karóhoz” köti lovát. kiderül. hogy Pinokkió nem marad meg fabábunak. Maga a tanár úr a választ Lewis Carroll (1832-1898) írói álnéven az Alice Csodaországban (1865) és az Alice Tükörországban(1871) című meseregényeivel adta meg. A valóság és a mese ügyes összemontírozása L. a Tündér vagy Szóló Tücsök. Pinokkió is megjárja az élet szörnyű mélységeit. Ő Pinokkió.

Kästner minden ötlete eredeti és még csattanóra is futja alkotó erejéből.. Forradalom eszményei. Negro Kaballo csatlakozik . ahol már majdnem érvényesülnek a nagy fr. sz. A lúdcsapat és vele együtt az elvarázsolt kisfiú gyakorta leszállnak. az a bizarr ötletek kavalkádja. csak a bölcs. Pary Poppins 30 . Vidéki . elaludt a prédikációskönyv fölött és álmában addig civakodott egy törpével. hanem olyan kisfiú. Az olvasó csak tátja a száját. Ez a könyv a szülőföld megismerésére serkent. hogy lehet összehozni ennyi bolondságot. Néprajzi alapossággal veszi szemügyre az embereket. A mese így lassan visszakanyarodik a valóságba. Végül egy fiatal lúd nyakába kapaszkodik. a biztonságot nyújtó kansasi otthonukba. Inkább csak önfeledt szórakoztatást kínál az az öt fejezet amely az utazás állomásait mutatja be. szokásaikat és munkájukat. A mese azonban akkor kezdődik csak el mikor a kis társaság eltűnik az előszoba nagy faragott szekrényében. Egy szegény szenesember feleségének vágyakozásából születik Pán Péter. s ezért a Csendes –óceánról kell házi dolgozatot írnia. öreg varjú varázsolta jószívűségből kisfiúvá. Barrie érezhetően jól ismeri és hasznosítja a 19. Hozzájuk hamarosan egy szalmakalapos fekete ló. Nem is igazi embergyerek ő. és május 35. mint a többi gyerek. Formailag teljesen hagyományos az epikus előadás. embertársaink megbecsülésére nevel és a történelem tiszteletére buzdít. Ez a mesés földrajzkönyv a Nils Holgersson csodálatos utazása(1907). a gyerekek szerzőtársak lettek. Az írónő ismeretterjesztő célja mellett egy pillanatra sem mond le erkölcsnemesítő szándékáról. sz. Lagerlöf azonban nemcsak madártávlatból mutatja meg országát. A matematikában jeleskedő kiskamasz Konrádot azzal vádolja a tanítója. Ez a viszonylag terjedelmes meseregény a hazaszeretet mítosza. Foglalkozására vagy inkább hivatásásra tekintve dadatündér akinek egyik kezében elegáns esernyő. A 20. hogy közönséges szélhámos. hogy Pán Péternek sikerül egy időre elsalnia a Darling família három csemetéjét is a fantasztikus kalandok szigetére. Márton lúd hátán lovagolva kezdődik a földrajzórák sora. míg az őt is csöppnyire varázsolta. örökké gyerek akar maradni. Konrád ugyanis még aznap este megírta „fantáziafejlesztő” dolgozatát. Ringelhuth bácsinak panaszkodik. Gyakorlatilag a hazafelé tartó út megtalálásának nehézségeiről szól.Dorkának azonban mindenáron haza kell jutni. Pán Péter madár-gyerek-tündér. L. ifjúsági irodalmának legkarakteresebb íróegyénisége Erich Kästner(1899-1974)abszurd regénye a Május 35. A meseregény modern iskolapéldája: A csudálatos Mary(1934) Pamela Lyndon Travers neve és figurája valóságos fogalom a gyerekek körében szerte a világon. A meseszerűséget pedig a mellékalakok felsorakoztatása biztosítja. ő szabad akar lenni. Pán Péter(1906) A valóság és fantázia gyurmája ez a história. Ez is lehetséges. így hamarosan hazakívánkoznak. Selma Lagerlöf (1858-1910) szépirodalmi ihlettséggel készítette el a megrendelt tankönyvet. az író-narrátor megnyugtatóan irányítja az eseményeket. hogy direkt élmény legyen a dolgozatírás alapja. hogy nincs fantáziája. Nils Holgersson olyan tizenkétéves-forma. akivel csütörtökönként együtt szoktak ebédelni. Az akadályokat igazán a visszafelé vezető úton kell legyőzniük. És nagyon magányos. (1931) A meseregény kerete valós iskolai problémát exponál. Így akár két óra alattis elérhetnek a Csendes-óceánhoz. Konrád gyógyszerész nagybátyjának. főképpen aludni és enni szeretett. a másikban holmi szőnyegtáska. Frank Baum meseregénye igazi amerikai siker lett. Ami ezután következik. A hosszú utazás végére a főhős is alaposan megváltozik: a vásott lurkóból érett kamasz lett. A kissé kusza meseregénynek talán az a szála a legérdekesebb. aki érti a virágok. Iskolai földrajzkönyv mint meseregény. és ettől kezdve a kis társaságnak a maga lábán kell megállnia. Színpadi mesejátékát dolgozta át meseregénnyé a skót származású James Matthew Barrie (1860-1937). Eleven térkép alattuk a táj. A babszem Nils hiába kéri a segítséget. de egyik sem igazán. de kitűnően ismeri a fejlődéslélektant is. Ők szorosabbak kötődnek a szülőkhöz. Gondolatilag ez az érzelmi ragaszkodás élteti a könyvet. Hiába marasztalják a Pán Pétert. ezúttal épp csütörtökre esett. Külön rá kell hangolódni erre a humorra hogy esztétikailag értékelhető legyen. De Vanda és két öccse. Robi és Miki más. De aligha lehet dekódolni Kästner üzenetét. A kis olvasók levelek százaival árasztották el az írót. de egyébként tipikus kamasz. senki nem törődik vele. madarak beszédét és repülni is tud…Voltaképp madár volt. nagy társ-i és lélektani regények tanulságait. Társakat gyűjt maga köré. sovány és szöszhajú. és megteremti az a birodalmat. Mindezt Baum megköszöni következő könyvében az Óz smaragdvárosa bevezető részében. Az öregemberke Ózról kiderül. amiben látszólag semmi sincs még is minden megtalálható. A nyelvtani hibákkal tűzdelt dolgozatparódia külön stílbravúr a remek meseregény végén. bár Tófalusi István átdolgozása (1983) igyekszik közelebb hozni. hogy megszabaduljon az átoktól. hosszú. De ez nem egyszerű így Péter nem akart felnőtt lenni! Egyenesen bölcsességből emigrál a Madarak szigetére. no meg – rossz fát tenni a tűzre” Egy vasárnap de. Az írónő festői eszközökkel örökíti meg a tájak szépségét. Barrie könyve ez ideig elég idegen a magyar gyerekektől . Lagerlöf szép könyve mindenesetre bizonyos olvasási kultúrát feltételez. „Sok hasznát nemigen látták.

nincs benne nagy ugrás. Népmesékből. valós környezetben játszódik . Ennek a korszaknak egyik legnagyobb meseregénye Michael Ende: Momo című műve. A nyelvi játék ötlettárát igazából a gyerekköltészet fedezte fel. Nagyon erős az empátiakészsége. gyerekdalokból is kölcsönöz neveket (Álmos Palkó). Elég ha csak a névadásra gondolunk. A csudálatos Mary kinyitja az ajtót (1944). majd az ezekből kimaradt történeteket összegyűjti a Mary Poppins a Parkban (1952) címmel. Hangya. hol roppant egyszerűek (Juli. HUMOR. Egér. Az írónő Traverstől Mary Poppins nemcsak varázserőt kapott. A játékosabb ötletesebb. feliratos trikó.valóságosabb. sorozatban jelent meg. Lázár Ervin néha két szó összekeverésével alkotja meg hősei nevét (rettentő+ádáz”Áttentő Redáz). Mindkettő a Ciceró Kiadó Klasszukusok fiataloknak c. az epizódokat a főhős köti össze . A mesemondó is játszik a szavakkal. a másik mindennapi (Ló Szerafin.Lázár Ervin: Berzsián és Dideki . Epizódos fejezetekből áll. Marci).csodás elemek vannak benne (hős. események. valamitől valami felé halad. .átmenet a regény és mozaikok között. Igaz Mary Poppins mindent letagad a gyerekek előtt. Bárány Boldizsár. belevarázsolták magukat egy idilli helyzetbe. stb. mégis könnyen észrevehető nyomokat hagy. Neszepisze. A ’70-es évek a meseregény megújulásának korszaka. Humoros nevek azok. A regény itt teszi a legnagyobb gesztust: néha a felnőtteknek is kell a mese. 11. A magyar meseregény A meseregény a mese és a regény kettőssége. a hétköznap természetes része a csoda. (+ tartalmuk) NÉVADÁS: A mese ritmikus nyelve a játékosság lehetőségét is magában hordja.: A soványító palacsinta).egyszerűbb szerkesztésű A meseregény virágzása a 19. Egyik napon semmi pénzük nem volt . mint a mese.fejezetekre tagolódik . mert szigorú és határozott is tud lenni. Dörmögő Dömötör). Tüske Böske). ő az új nevelőnő. Gyorsan megállapodik a szülőkkel.epizódos szerkesztésű.Gyurkovics Tibor: Rikiki – a legkevésbé regényes. hol sose hallott nevek. máskor a gyermeknyelv félrehallásai nyomán (Berzsenyi -> Berzsián. Bruckner Szigfrid). A század első évtizedeinek világhírű angol meseregényei késéssel érkeznek hozzánk: Kenneth Granhame: Szél lengeti a fűzfákat. bementek a boltba és „belementek” az egyik kép kellős közepébe. Nem kell jelre várni. A legkisebbeknek írók még most is gyakran ragaszkodnak ehhez a névadási módhoz. Főképp pedagógiai tapintatot. „ég a háza-dideki” -> Dideki). Lázár hőseinek nevei. statikus főhős . Akár főiskolai szakirodalom is lehetne. sokszor összekacsint velük.új kiadás címe: Békavári uraság és barátai és Edith Nasbitt: Öt gyerek és az Izé. játékos hangzású neveket ad állatfiguráinak (Tokapofi. előkelő. A magyar irodalom jelentős meseregényei: . mint a meséknek . Cinkosa is tud lenni a gyerekeknek.. eszközök) . A négy gyerekkel is hamar megtalálja a hangot.estefelé a keleti széllel érkezika Banks családhoz. ahol a kéttagú név egyike magasztos. századra tehető. a pradoxonokkal él (fele ország.Szabó Magda: Tündér Lala – csodás elemekkel átszőtt regényszerű mű. Fésűs Éva bájos. Travers nagy leleménnyel folytatta Mary Poppins kalandjait: A csudálatos Mary visszatér(1935) . leleményesebb lett a meseirodalomban. Mary nem olcsó sikerre tör. és máris otthonosan érzi magát. Szélesre tágul a kapu a mese és valóság között. IRÓNIA: A névadás a játékosságnak és a humornak csak az egyik formája. hanem ember-és gyerekismeretet is.történetfűzése bonyolultabb. Lázár E. Epizódokból áll. Néhány évtizede még legfeljebb alliteráltak a nevek (Misi Mókus. de nem csupán így keresztelik el hőseiket.terjedelme regény hosszúságú .a főhős a történet alatt fejlődésen megy keresztül.. A modern mese szövegvilága a legjellemzőbb módon a kontrasztokkal. 31 . követhető . állatfiguráinak többsége pedig csak egyszerűen Nyúl. A nyelvi humornak számtalan forrása van. a csoda. . .

A lányszöktetést Abigél megakadályozza. A nehézségeken átsegíti őt társai összetartó szeretete. A történet vége sokszor kiszámíthatatlan.): Hapci király nem fél semmitől. aki mindenkin segít. de tudat alatt azonosulnak vele. Az olyan könnyen megragadható ellentmondás vált ki belőlünk nevetést. az is akinek nem kell. Gina kiszáll a játékból. dicséret nem hangzik el. s mindenkit maga ellen hangol egy idő után. Ginához való viszonyuk.A humor formája nemcsak a nyelv. hogy a lágyszívű. Csupa vibráló ellentmondás a modern mese. A módszerek gyakran kegyetlenek. Egy légigyakorlaton a közelgő halál rettegését átérezve Gina apjára gondol. hanem hogy a rajta keresztül apja életéra törhessen. de modernek a taneszközök és az anyagok. akinek életét köszönheti. mintha eltévedt volna. Kurucz frei megtalálja Ginát. Az intézményben ellentmondás uralkodik. s vádolja önmagát. Ettől kezdve Abigél főszereplővé válik. A „lányregények „világa: Szabó Magda Szabó Magda: Abigél Jellemzők: Ifjúsági – és lányregény. A Matula ugyanis a Dóczi Intézet. világuk. de nem mindenki számára egyszerű az elszakadás a szülői háztól. Ettől kezdve mindenki tüsszög. a groteszk helyzetek. kiszakítva ezzel a gyermeket megszokott környezetéből. aki a szökés hírére ellátogat az intézménybe. a nonszensz ötletek. Elsőként Sróf mester érkezik. 32 . rajta állnak bosszút a többi tanár miatt. hogy ismerhette félre ezt a nagyszerű embert. Országában tilos tüsszenteni. de nem szerelemből. Gina megszokott. és ettől kezdve arról szól a történet. Az ironikus ábrázolás elemei hol a szövegben vannak. így fordulhat elő. de az állomáson Kőnig tanár úrba (franciatanár) botlik. Lázár E. a bánaton pedig úrrá lesz az öröm. A diákok lázadnak az iskola szellem ellen. akkor az ő élete is veszélybe kerülhet. hogy hosszabb vagy rövidebb időre elszakad otthonról. melynek Szabó Magda 12 évig volt diákja.: Berzsián és Dideki első jelenete: B. Ők is bocsánatot kérnek tőle. tanári pályájának kezdete. Ginával is ez történik. Ha tagolnánk a regényt. –Igaz. 12. mert ott biztonságban van. Manapság nagyobb szerepet kapnak a humornál az ellentmondások. Persze az első percekben ez lehet kellemes. hanem a gondolat is. szakított az emberiséggel. Vitay tábornok a lányát kollégiumba viszi. hogy. Az olvasót a történet folyása mellett az is izgatja. hogy van egy lánya. Zsuzsanna nővér és Horn Mici segít megszöktetni Ginát. Bezárja háza kapuját. szerepük Gina felnőtté válásában. A műben az önvizsgálat és a lelkiismeret nagy szerepet kap. de a „fény” legyőzi a „sötétet”. A figurák tárgyilagosan megjelenített viselkedésmódja ironikusan hat. melyben megjelenik Szabó Magda saját élete. ellenállást. és ha kiderül. aki úgy vezeti haza. király eltüsszenti magát. Mikor ez kiderül. elárulja közös titkukat. sikerélményre nincs lehetősége senkinek. megbánja tettét. Gina minden reménye az apja. és végül ő. hol azon kívül. az ironikus ábrázolás. A fiatal generáció könnyen tud azonosulni a történettel. Mivel az intézet keresztény eszméket hirdet. az osztály elmondja neki tradícióját a férjhez menéssel). vigasztalják. elrejti a kulcsot. akkor itt kezdődne a második rész. és szeretett otthonától elszakadva kell helytállnia és hirtelen felnőnie egy egész más környezetben. Az irónia egyre inkább polgárjogot nyer a modern mesében. hogy szakítottál az emberiséggel? –Igaz. bizalmat kap és szeretetet. s beavatja lányát a felnőttek katonai dolgaiba: ő egy katonai ellenállás kulcsfigurája. amiért viszont a lányok megbüntetik: kiközösítik. ki is Abigél. diákkora. jellegzetességük. Ujjonganak. Így Ginának maradnia kell. – Úgy kell az emberiségnek! Megérdemli! –De meg ám! Modern meséinkben már semmi sem fehér és fekete. világháború. amelynek egyik oldalát maga a befogadó teszi hozzá a konfliktushoz. kétségbeesetten várja. kuruzslók gyógyítják. eljön érte. pedig egyébként utálja a rosszkedvet. Orvosok. annak az kötelessége. nyugalmas életébe egyszer csak beleszól a II. s elszakítva titkos udvarlójától is. majd már a fél város nála van. A követelmények maximálisak. gyenge tanárt lenézik. Hapci király (Lázár E. A rejtély megoldása a végén mindenkit megdöbbent: Kőnig tanár úr. majd rövid ideig tanára is. Tartalom: Szabó Magda Abigél című regénye egy elkényeztetett kisgimnazista lány felnőtté válását ábrázolja. az újonnan érkezőt befogadják. mert aki megfelel. A lány nem bírja büntetéseket. világfájdalmas hangulatban van. A mesehősnek néha tanácsot adni is nehéz lenne. aki bajba kerül. Fontos a két ellentétes karakter: Zsuzsanna nővér és Horn Mici alakja. de az élet is. beavatják a titokba is (megmutatják neki Abigélt. táncolnak. türelmetlenül. hogy eljöjjön az emberiség. karakterük. és bocsánatot kér a többiektől. hogy B. hisz mindenkivel megesik. akkor Ginában keveredik az öröm és a szégyen. ő irányít mentést. A nevelési elvek konzervatívak. A kollégiumban szenved az értelmetlen szigortól és a bezártságtól. de csak az udvari bolond talál írt a bajra (~tündérmese): Ossza szét Hapci népe között a náthát. csak a náthától. megszökik. De egyszer H. A szabályokat nem ismeri.

. . .Értékvilága néhány alapértékre egyszerűsödött le. Azt mondta: „Mindig újat szeretne befogadni és nem a régit továbbadni” . lusta kényes lányból hogyan lesz erényes. mint a mesében.Életmesék. . ahol rájött. Ezek megkérdőjelezhetetlenek (jóság. majd behívták katonának (1917). tisztaság.Sablonokból és történetsémákból áll össze a cselekmény. 2. sorozatokban él.1913-tól a drezdai tanítóképzőbe járt. pokol.Kis és nagykamasz lányok olvassák. A munka és az áldozatvállalás számára az öröm . elnyeri boldogságát.Első kis makrancos (Makrancos Erzsike) megalkotója Emmy von Rhoden (XIX.) . . illetve a wertheriádák. Bronte.Közük van a szentimentalizmushoz és a romantikához.Az ébredő érzelmek. 33 .Befogadást segíti: . Pl. amit el is fogad. takarékosság. köznapi nyelven. A szexualitásról nem esik szó. sz.1970-es évek: Szabó Magda: Abigél . . Ez egy kis világ regénye. kabarészerző.1933. .A regénytechnika és a stílus szorosan kötődik a szentimentalizmushoz és a romantikához.: Heidi. .1962-től tüdőbetegsége miatt egyre kevesebbet ír. rossz modorú. ahol rendezőnek készült . . Ilyen séma volt a századelőn: 1. szerelmi szálak. . Ezután Münchenbe költözik és elindít egy ifjúsági lapot: Der Pinguin címmel. fontos az erény. . Bibi. föld. és bensőségessé teszi a történetet. (Tutsek Anna: Cilike) .Sosem a világ egészéről szól.Külső ismertetőjegyei: címmel bevallja magát. Világképe egyszerű: menny. költő. majd TBC-ben halt meg. a lányregény sztereotípiákból áll. Igazi szerelemről nincs szó. hogy nem akar a pedagógusi pályára lépni. története. Sokszor valakinek a naplója.1 évig járt gimnáziumba.1922-ben egy szellemes verse nyomán szerkesztői állást ajánlanak neki egy lapnál. . elszegényedett árva.A műfajnak tematikán és sablonon kívül világképe és értékvilága is van. makrancosság lesz a vezérmotívum. A sémák az idővel változnak és kopnak. A „lányregények” világa (Erich Kastner. Letartóztatják (ismét). Inkább szeretetről vagy gyerekszerelemről szól. otthonát. párcserék már a kezdetben felismerhetőek. Megváltója a szerelem. mint színházi kritikus és tárcaíró . A napló vagy levélregényforma hitelesíti. .A főhős (aki legtöbbször lány) megosztja titkait az olvasóval. A kislányok regényei voltak a „pöttyös” könyvek. Mann. könnyedén szórakoztat. a hősnő elvesztve vagyonát. Remarque műveivel együtt és 1945-ig csak külföldön publikálhatott.12.május 10-én a nácik elégetik könyveit Freud.és színműíró . Jane Austen. Társadalomképében a jó és a rossz úgy válik szét.életkor és a nem azonos . . szeleburdiság. csak másokért él. aki kikerül a nemesi családból → nevelőszülőkhöz kerül . tökéletes kisasszony 3.1927-ben Berlinbe költözik.német publicista.Leggyakrabban használt poétikai eszköze a késleltető manipuláció. film-. A titkos kert. hűség. regény.Az események kiszámíthatók. majd a lipcsei egyetemre ment. mert szemtanú akart lenni. . a nagylányoké a „csíkosak”.A műfaj fontos jellemzői: érzelmeket vállal témaként → így az érzésekre akar hatni. .2 világháború között köznapibbak a történetek. regénye. Ő ennek ellenére Németországban maradt. rangját. Hamarosan országosan ismert lapoknál is ismertté válik a neve. tisztesség). sémákba rendezett világ) ERICH KÄSTNER (1899-1974) . .A női létben akar eligazítani. ettől kezdve független író .Ahogyan a krimi és a mese.A műfaj ősei: Richardson.az olvasó könnyen azonosul . Szabó Magda) A LÁNYREGÉNY . A pajkosság.nem kíván éberséget (egyszerűsített.

és életmódot. ezek bejárták az egész világot. A repülő osztályra és a Két Lottira egyfajta visszafogott szentimentalizmus jellemző. úgy. hogy a gyerekek számára is átélhető és feldolgozható legyen egy harmonikus. apa-lány és a testvérek közötti kapcsolatot. tanulmány. Pici és Anti . Ezt a regényt azért írta meg. világlátást és stílust. SZABÓ MAGDA (1917 . Emil meg a 3 ikergyerek – 1934. átélés. A regény a megismerés. Az emberiség jobb jövőjébe vetett hite a gyerekeken nyugszik. 4.az apáé. A KÉT LOTTI ­ Újszerűségét elsősorban gyermekábrázolása és a felnőttekkel kapcsolatos kritikája adja. Az emberke meg a kislány – 1969-ifj. hogy gyermek olvasói a kalandosság mellett az érzelmességet is igénylik. Ezzel leváltja az engedelmes. szorongást old.reg. Emil és a detektívek – 1929 (Gyurka és a detektívek fordításban is megjelent). vagy nem nyilatkoznak meg. ­ Középiskolai és egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte. Gyerekkönyveinek elsődleges jelentősége. reg. saját életét ésszel és eredményesen alakítani tudó gyermek. ­ Írói tevékenységét a Magyarokban és az Újholdban megjelent versekkel kezdte. aki maga is írótehetség volt – gyakran tűnik fel műveiben. hogy egyenrangú partnerként szól a gyerekekhez.ifjúsági regény 6. A két Lotti . valamint az iskolai. 9. ­ Első megjelent kötete: A rómaikor szépségápolás c.) ­ Sokoldalú művész. akik jobbá teszik a felnőttek által elrontott világot. műfordító. 34 . hogy megalkot egy új típusú gyermekhőst. A témaválasztás: a válás utáni különélés problémája van középpontban. Reményt ad. Ez egy vigasztaló könyv. Az emberke – 1963. hogy szükségét érzi. az ő helyükbe adja a megoldás kigondolásának és végrehajtásának lehetőségét. Azok a gyerekek. Példát mutat a gyermeki találékonyságra. esszékötetek szerzője. Azt mondja: „Sokan ottfelejtik a gyermekkorukat akár egy esernyőt. Ennek a cáfolatára születik meg ez a regény.szórakoztató regény 7. 2. hogy gyermekkönyvek szerzőjeként is képviseljen egy gondolkodás.ifj.Jakobson kiadó biztatására kezd gyermekregényeket írni. A szülők alakja .reg. aki önálló. összefogásra. hogy a gyerekeknek meséket meséljen. mellyel az emberiséget pozitív irányba akarja megváltoztatni. mert vannak emberek. hogy nincs fantáziájuk. ezzel a regénnyel elsősorban szórakoztatni és elgondolkodtatni akar. Első kötete: Szív a tükörben (1959) . együttműködő. pedig 40-50 évnyi tanulás és tapasztalás sem ér fel az első évtized érzékeny fogékonyságával. ­ A könyvnek 2 értékes pontja van: 1. akiket azzal vádolnak. Napjainkban is aktuális társadalmi probléma. Kicsit még többre is becsüli a gyerekeket a mindig éles kritikával bírált felnőtt társadalomnál.ifjúsági regény. és az anyáé. hiszen ez életkori sajátosság. jelentős tanulmányok. mert segít a konkrét negatív tapasztalatokat elviselni. hanem az éleselméjűség kora”. Átélhető jeleneteken keresztül mutatja be anya-lány. Ugyanis a gyerekek közel állnak a jóhoz. Regényeivel nevelni akar. Igazodik a gyermeki lélek elvárásaihoz. önállóságra. Repülő osztály – 1933. szünidei és családi élethelyzeteket.Kastner fontosnak tartotta.” . ­ A gyerekek a család összetartó erői. beleélés lehetőségét kínálja és talán a cselekvés vágyát is felkelti. Hosszadalmas válaszának lényege az volt. de még a 60-as években is tabu volt a magyar ifjúsági prózában. ­ Volt középiskolai tanár.1931 – ifjúsági regény 3. avagy Konrád a Csendes Óceánhoz lovagol – 1934. Kastner pontosan tudja. A téma a megjelenés idején. ­ Szülővárosának. kultuszminisztériumi tisztviselő.ifjúsági regény 2. vagy okuk van rá.ifj. . Ez a szükség 18 olyan könyv megírásában tárgyiasult. Az eltűnt miniatűr – 1935. hogy fantáziájuk ellen küzdelmet folytassanak. Közkedveltségük alapja. feloldó befejezéssel. aki műveltsége miatt köztiszteletben állt.Egyszer megkérdezték tőle. hogy dühös szatírái mellett miért ír kisfiúknak és kislányoknak könyveket. a kálvinista Debrecennek hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában. Azt mondja: „a gyermekkor nem a butaság.Gyermekregényei: 1. mint a mesék.1949. okos. derék gyerek addigi ideálját. találékony. Költő.Verseivel a mindennapi életet akarja szolgálni. amelyek világszerte népszerű íróvá tették a gyerekek körében. 8. öntudatos.és drámaíró. Május 35. regény. .ifjúsági regény 5. akiket ezzel vádolnak.

. Danaida. Álarcosbál. mert az biztonságos. Ókút.. 1992-ben a Getz. ahol gyarapította tapasztalatait a Matula jellemzéséhez. bizalmat kap és szeretetet.­ Bárány. ­ Műfordítással is foglalkozott. gyenge kezű tanárt lenézik.Matula ═ Dóczi Intézet. Ginát is vigasztalják és beavatják a titkokba (bemutatják neki Abigélt. de modernek a taneszközök és az anyagok.díjat. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg. 1978-ban Kossuth-díjat.Így a Matulában kell maradnia. rövid ideig tanára.Lányregény . sőt! . a film és a hangjáték. melyek a világ számos országában arattak sikert. Rajta állnak bosszút a többi tanár miatt. ­ Elbeszélőművészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. Kiközösítik.Szabó Magda a saját életével dolgozik (megjelenik diákkora. de úgy hogy ezt előre nem beszélték meg.Lázadnak az iskola szelleme ellen. 1983-ban Pro Urbe Budapest díjat.Az ottani szabályokat nem ismerve sikerül mindenkit (igazgatótól az osztálytársig) maga ellen hangolnia . ­ Intellektuális elmélkedő hajlam és biztos formakultúra jellemzi költészetét.Innentől az osztály egységes tömbje személyes sorsokká esik szét. Így fordulhat elő. kötetei a háború tragikus élményét jelenítik meg. és szökni akar. hogy őt megtörjék.A papa látja.A lányok is megbüntetik. ­ Művei még: Piláus. aki mindenkin segít.Gina kiszáll a férjhez menős játékból (goromba lesz és kiabál…). aki úgy vezeti haza. Szabó Magda12 évig volt az intézet diákja. és ha mindez kiderül (van egy lánya). Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar író. 1996-ban Déry. . gondos stílus műveszettel alkotja meg műveit. de tudat alatt azonosulnak vele. A többiek is tőle. (aki megfelel → ez a kötelessége. . mit akarnak tőle. amelyek mögött a magyar társadalom korszakváltásait is megismerhetjük a maga reményeivel. Születésnap. Kőnig próbálja őt vigasztalni és megmenti az igazgatótól. .A módszerek embertelenek. 35 . mert meglátták kegyetlenségüket. mert ő egy katonai ellenállás egyik kulcsfigurája. ­ Képeskönyvei: Ki hol lakik.Vitay tábornok a lányát kollégiumba viszi. Marikáék háza. . osztály titkos tradíciója a férjhez menéssel) . Freskó. 1987-ben Csokonai-díjat kapott. Tündér Lala. Az a szép fényes nap ­ 1959-ben József Attila-díjat. akkor a lányát fogják halállal fenyegetni. Gina így elszakad titkos udvarlójától (Kuncz Feri) .Ezzel ér véget az első rész. Művei középpontjában legtöbbször értelmiségi nők állnak. A szemlélők. . Az őz. hogy a lágyszívű. az emberi kapcsolatok átrendeződésével. indulatos. de az élet is. Abigél. verses mesét. Ugyancsak gyerekeknek írta a: Bárány Boldizsá c. .díjjal tüntették ki. Vissza az emberig c. Mondják meg Zsófikának.Egy légigyakorlaton a közelgő halál rettegését átérezve Gina apjára gondol. .Gina szeszélyes. A disznótor: A rég is és az új társadalom erkölcsi küzdelmével foglalkozik. ABIGÉL . ­ Mondanivalója nagyon korszerű.A követelmények maximalisták. dicséretet ne várjon) . . . ­ Rendkívül népszerűek és pedagógiai szempontból nagyon értékesek az ifjúsági regényei: Sziget-kék. de ez mégsem így működik. de a Matulában nincs kivétel és nincs bocsátás. mintha eltévedt volna. 2000-ben Nemes Nagy Ágnes-díjat és 2001-ben Corvin-kitüntetést kapott. belső válságaival. ­ A modern regénytechnika felhasználásával. de Gina kifakad és elmondja neki milyen is az ő intézete. ­ Regényei számos idegen nyelven jelentek meg. Majd Hódmezővásárhelyre került. . elkényeztetett.Az intézményben az ellentmondás uralkodik. aki bajba kerül. .Gina semmit nem ért: miért van itt és meddig. Az újonnan érkezőt befogadják.Gina nem bírja a büntetéseket. hogy nem viheti haza.A kollégiumban szenved az értelmetlen szigortól. A nevelési elvek konzervatívak. Sikerélményre nincs lehetősége senkinek. és bocsánatot kér a többiektől. hogy lánya ezt nem bírja és kiszabadítja. tragédiáival. bezártságtól. de Kőnigbe botlik az állomáson. Ezért viszont büntetés jár. ­ Freskó.Gin minden reménye az apja.Keresztény erényt hirdetnek. tanári pályájának kezdete) . . de elmondja a lánynak. . ­ Foglalkoztatta a színpad.A hősök eddigi problémáját a fegyelemmel megoldja a háború problémája. .

- Abigél lassan főszereplővé válik. Az Abigélben az önvizsgálat és a lelkiismeret kap nagy szerepet. akinek az életét és tisztességét köszönheti. hogy a lányon keresztül az apa életére A lányszöktetést Abigél megakadályozz és végül ő Zsuzsanna nővér és Horn Mici segít megszöktetni a lányt. Kőnig a Dóczi Intézet franciatanárát személyesíti meg. Sokmindenki szóbakerül. Az olvasót azonban az izgatja ki Abigél. Abigél ═ Kőnig. Kuncz Feri megtalálja Ginát. Végül Gina megmenekül. A kislány tudatában keveredik az öröm és a szégyen és igazi Matulás keménységgel vádolja önmagát. eljön érte. de nem szerelemből. és az igazság mindenkit megdöbbent. hanem azért. Ő irányít mindent: mentést. Hogy ismerte félre és miért vetette ezt a nagyszerű embert. ellenállást. 36 .

37 .

38 .

39 .

század tengerészregényei és a késő középkor utópiái (ehhez azért van köze.  Tudománynépszerűsítés szépirodalmi formája. indiánok. a hős megszervezi az életét és civilizációt teremt.  Minden jellemző volt a műfajra.sz. Középpontjában az ember áll. Már ezeket is átdolgozták az ifjúságnak.  Világképe általában vallásos. A „fiús könyvek” (James Cooper.  A műfaj előadásmódja aprólékos.sz. de a műfaj továbbra is él. aki ismeretlen térbe vagy időbe hatol.  A téma a múlt század vége óta más műfajokban is hódít (western). században megjelentek. a rézbőrűek és a fehérek harcáról szólnak. A műfaj motívumai azonban nem nála tűnnek fel először. hogy a tudomány és a fantasztikum azonos arányban jelenjen meg.-ban nem jelentek meg Cooperhez hasonló képviselői.  Az előtörténet: Szindbád. vonatrablás). pl.A robinzonád:  Kalandregény. 2. mert hőse a maga szigetén egy eszményi társadalmat próbál megteremteni. a „Magyar Robinson” magyar vitézek viszontagságairól szól. azok a művek: amelyek az indiánok életéről. hogy minden nép kereste a maga történelmének Robinsonját.  Defoe művét gyorsan követték adaptációk. aminek mindenen a szerkezet. Struktúrája szerint a műfaj a 19. realisztikus.  A kultúrnemzetek sorra megteremtették a maguk Robinzonjait.  Jelky Andrásról szól az első magyar ifjúsági regény.-i É.Brown írta 1789-ben.  A Robinson téma elterjedése azt is jelentette. mert fantasztikus dolgokat akar elhitetni. - A tudományos fantasztikus regény (sci-fi):  A tudomány mítosza. Karl May. de nagy mestere a kalandnak.  Az első indiánregényt Ch. A másik Robinsonunk Benyovszky Móric.  Az indián láz hol magasra szökik.sz. vasútépítés.  A műfaj a 18.  A Robinson láz magát Defoet is elkapta és folytatta művét.B.  May kevésbé hiteles és információ gazdag. részletező. 40 . felében bővül a motívumkincs (aranyásás. Jules Verne) A FIÚS KÖNYVEK A robinzonádtól a sci-fiig . lakatlan sziget.-Amerikáról szóló útirajzokból nőtt ki.  Ifjúsági változatok már a 18. Pl.  A műfaj prototípusa a Robinson Crusoe (1719). Az alapmotívumok egyike másika az idővel módosult (pl. hogy egy kamasz a kezébe vegye.  Indiánregények. hol alább hagy. Nem követelmény. A játék és az irodalom észrevétlenül tűnnek át egymásba.  Az indiánregények közönségsikereinek csúcsát Karl May művei jelentik.-i kalandregény egyik változata. amerikai.13. amelynek gyerekek voltak a szereplői. a másik H. a hírszerzés. hanem élik is. Bármelyik felülkerekedhet a másikon.század végén a német irodalomnak már volt olyan Robinsonja. Így lett francia.  A figurák: fehér (telepes. vadász. A műfaj megteremtőjének J. hogy az indiánregény egyre nehezebben választható el a cowboy történetektől. hajótörést szenvedett.  Nemcsak olvassák. Coopert tartjuk. a kalandregények leszármazottja. szerepelhet akár egy család is).F. a vadászat. - Az indiánregény:  Az ifjúsági próza egzotikuma. Winnetou.  Van ifjúsági változata is.  Az alapító atyák egyike verne. nem követelmény hogy a hős magányos legyen.  Az indiántörténetek karrierje a mai napi nem ér véget. Van egy alaptétel és vannak következmények. A 19.  A 18.  A műfaj jellemző motívumai: Utazó.sz. Ez azt is eredményezi.  A cselekménymotívumok a harc.  A 20.  A robinzonád rokonai: a 18. katona). Wells. svájci.  Olyan történet. svéd és magyar Robinson.G. a westerntől. a nyomolvasás. hajótörés. A róla szóló történetek sikeresek voltak a nagyvilágban.

fiktív útirajzokat . . legendákból és aközépkor végi utópiákból nőtt ki. 1823-1841) alapozták meg.fi előképét mutatja. A kincses sziget. Mindkét nem olvassa. értelmes lények fenyegetik. .1875-től szerkesztő volt. mondákból. hogy fordulatos. Időgép. A felnőtt irodalomból áramlanak a szerzők.iránt érzett rokonszenv. nemes érzések. A „vadembert”-indiánt jelenítik meg.  Robotok világa. a másik a tudományos fantasztikus irodalom (az idő ezt a műfajt igazolta).: A gyermekirodalom legértékesebb része. Rousseau természetfilozófiáját mutatják. Az indiánkönyv tagjai: vadölő.indián. Ugyanakkor műveiben a cselekményelemek motiválatlansága.-ban megjelennek: Frankenstein. regény hozta meg. Kieg. sőt el is pusztíthatják. néger. A képzelt utazásoknak. Verne a kortárs természetvonulatot aplikálja. Az utolsó mohikán.bűncselekmények miatt börtönben is volt . a kabalisztikus regényeknek is nagy sikerük van akkoriban. a tenger oroszlánjai. amelyekben Amerika őslakói és a terjeszkedő civilizáció találkozását ábrázolja. izgalmas cselekmények. A vízi boszorkány (1830).írt kalandregényeket.  Utazás a világmindenség fel nem tárt múltjába. az elnyomott emberek. szüzsé:  Az emberiséget idegen.      A fantasztikus regény részben a napkeleti tündérmesékből.Első könyvét egy divatos társasági regény hatására írta. kalandos. A préri. A fiús könyveknek 2 irányzata van: a kalandregény (indián – telepes ellentéte). KARL MAY (1842-1912) . amerikai szerző által amerikai olvasónak. Karinthy Jellemzői.írói pályafutását humoros falusi történetekkel kezdte . már a modern sci. nemes elvek (gyengék segítése.tanító volt .Regényei sikerének titka. Be akarta mutatni Európának az új világot. Holdra. Pl. 19. (Gulliver utazásaiban a repülő sziget története). Verne romantikusan.sz.Az Ezüst-tó kincse (1894) .több írói álneve is volt .  Utazás a Marsra. Ez a műve a nemzeti eposz szerepét tölti be az amerikai irodalomban.Amerika regényíró. Nyomkereső.Tengerésztörténetei:. Jóslatait össze is szedték. személyes élményének köszönhetően elég hitelesek: A révkalauz (1824).Középső korszakából származó művei: Feltámadás Karácsony A szent este . melyekkel beutazza az európai tengereket. Bőrharisnya.Népszerűségét A kém (1821) c.Old Shuttechand (1894.legnépszerűbb német ifjúsági regényíró . csillagközi utazások. majd írásaiból élt . melynek címe: Elővigyázatosság (1820). A 18. . egysíkú jellemek szélsőségessége miatt elutasítják. más bolygókra. Wells relista módon volt fantasztikus. sz. 1896) →ebből részletek jelentek meg különböző címeken . Ők eleinte a felnőtt olvasóközönség számára írtak. amely az első.: Platon által kitalált Atlantisz. A műfaj művelői: Jókai. .német ifjúsági író . Homérosz Iliászában a beszélő robotok. amerikai témáról szólt (1770-es évek szabadságharcairól szólt) . folytonos ismétlődése.Winnetou (1893) . May és Cooper gyökerei a felvilágosodáshoz vezetnek vissza. A vörös kalóz (1827).műveit 25 nyelvre lefordították .Világhírét a Bőrharisnya mesék (Nagy indiánkönyv. A láthatatlan ember. .Három hajó tulajdonosa lesz. Ő volt az első akinél a tenger és hajósa központi téma lett.Számos művét filmre vitték és dramatizálták JAMES COOPER (1789-1851) .  Az emberiség jövőjének bemutatása. 41 .

rovata a szárnypróbálgatások színtere. Néhány fontosabb gyerekfolyóirat:  Le Magasin Enfants (francia)  Leipziger Wochenblatt für Kinder (német)  Törpék magazinja (angol) B.JULES VERNE (1828-1905) . . de szinte mindenhová jár egy újság. hetilap.1844-től a nantes-i líceumba íratják. irodalmi lapok. Néhány mai lap felsorolása: Szivárvány heted7 határon – 1997. majd Párizsban jogi diplomát szerez. A gyerekfolyóiratok alkotásra is nevelnek: pl. Vannak folyóiratai az óvodásoknak. A Jó pajtás címe egy vajdasági gyereklap öröksége.1857-ben megnősül. Krúdy. D.Értelmiségi családban született. Nagy László. Barbie. csak gyerekek. 10-14 éves gyerekeknek szól.. pedagógiai.didaktikai funkcióval íródó sajtótermékek. A gyermeksajtó születése: A 18. ismeretterjesztő folyóiratok. Kosztolányi. E. feldolgozni. 2) Dörmögő Dörmötör: már több mint 40 éves. A gyermeksajtó A gyermeksajtó is sajtó. Az újságolvasásra leginkább az olyan lappal lehet megtanítani a gyereket.és reklámújságok. 1995-ben. televíziós gyerekműsor. A gyermeksajtó és az olvasásra nevelés: Manapság kevés család vesz és olvas könyvet. hobbi. óvodásoknak szól.. pedig ez által a hetilap jövendő olvasóját nevelhetné. Tinivarázs Tudorka és barátai (Csukás István) – 1999. A gyerek mindenbe belenéz. folyóirat. C. lapozgassák őket.Francia író. hogyan lehet információt szerezni. és a Kincskereső egyik rovata. Superman… között. kamaszok a címzettjei. szelektálni. Kincskereső „Így írunk mi” c. Illyés. Karinthy. Kettős feladata van: klasszikus értékeket megismertetni és teret kínálni a modern magyar gyermek. (A Kincskeresőben kezdetektől háziszerző volt Móricz. ahol retorikát és filozófiát tanult.és ifjúsági irodalom születő alkotásainak. hogy kézbe vegyék. kisiskolásoknak.. Híres magyar folyóiratok:  Kis lap (szerkesztette: Ágai Adolf.. ezért fontosak a napilapok. Pókember. de a jogi pálya helyett. Ezeknek a lapoknak nehéz fenn maradni a Garfield. hetilapok gyermekrovatai. Két mai lapról: 1) Kincskereső: született Szegeden. Az újságot lapozgató gyerek azt is megtanulja. . . A. ami a kezébe kerül. így a sajtótermékeknek sokkal nagyobb esélyük van. amely neki készült. 14. valamint a Cimbora c. A Cimborát egy mai erdélyi lap címe őrzi. De ezek eltűnőben vannak. századra esik. Nagy Lajos. Tersánszky. 42 . kamaszoknak. azaz Forgó bácsi) – 1871-1904  Lányok lapja (szerkesztette: Dolinay Gyula) – 1875-1912  Én újságom – 1889-1944  Jó pajtás – 1909-1925  Cimbora (szerkesztette: Benedek Elek) – 1922-1929 Az Én újságom már háromszor éledt újjá: 1956-ban. az irodalmi életet választja. képregény-. Rá is jellemzőek a sajtótermékek alapvető tulajdonságai:  Időszerűség (aktualitás)  Időszakosság (periodicitás)  Nyilvánosság (publicitás) A gyerekeknek írt sajtóban vannak: kulturális. 1988-ban. Kis magyar gyermeksajtó-történet: Első gyermekfolyóiratunk: Gyermekbarát (német mintára) – 1843-44.. József Attila..

A gyerekkönyvekben mind a kettő jelen van. ILLUSZTRÁCIÓ Az illusztráció (latin illustrare) elsődleges jelentése megvilágítani. Az illusztráció szemléletessé és érthetővé teszi a szövegvilág tartalmát. Lesznai Anna. Újabban pedig a számítógépes grafika helyettesíti a kézművességet.Gyönyörködtetés. Pl. kötet. A gyermekvilághoz alkalmazkodó. Kivétel erre Ludwig Richter Grimm-mesékhez társított fametszetei. Pl. példával vagy képi ábrázolással szemléletessé tenni . majd a 18. Horgas Béla gyermekei rajzait használta fel (pl.gyermek Pl. Anna Margit. értelmezését. Tartalmi és hangulati rokonságot magán viselő illusztráció Szöveg és kép harmonikus együtt élése.és a kifejezőművészetet. Hincz Gyula. A 19. amely valamely szöveg művészi képekkel történő díszítését. 43 . Gyulai Líviusz A felosztással vitába lehet szállni (2. féloldalasak. A gyermekkönyv-illusztráció három fajtája: 1. század közepétől a fotomechanikus reprodukciós technika alkalmazását. és növeli az esztétikai élményt. élénk színek Pl. a rézmetszés. elszórt vagy marginális rajzok. A szövegek művészi képekkel való díszítése a középkorban vált ismert eljárássá. Janikovszky Éva – Réber László (Közös képeskönyveikben a szöveg és kép úgy fonódik egybe. Heinzelmann Emma 3. Megmutatja az ember művészi megnyilatkozásának két alapformáját: az ábrázoló. Réber László. A nyersfordításhoz hasonló képi megelevenítés Az illusztrátornak elsősorban értelmező szerepe van. kiegészítését valósítja meg. fejezetlécek és keretek. A fametszés. Pl. Az ember művészi megnyilatkozásának két alapformája van: ábrázoló – és kifejező művészet. illusztratív cimkék.művész: grafikus. A gyermekkönyvek illusztrálásában mindkettő jelen van. Milne – Shepard „bácsi”. Pl. Reich Károly. magyarázni. A középkorban vált eljárássá a szövegek művészi képekkel történő díszítése. A szó másodlagos értelme utal az ékítés. valamint a képi kifejezés művészi színvonala alapján ítélhetjük meg. rézmetszés. értelmezni. és mindig a szöveghez való szorosabb vagy lazább kapcsolódása. A mi Petőfink c.15.A szöveg által közvetített jelentésvilág újrafogalmazásaa képzőművészet eszközeivel. befogadó érdeklődésének felkeltése. fölcifrázás. A képeskönyv. A két jelentés együtt fejezi ki azt az alkalmazott grafikai műfajt. Manapság pedig a számítógépes grafika helyettesíti a kézművességet. iniciálék. századtól a litográfia (kőnyomás) számítottak klasszikus grafikai eljárásoknak. naivitásra tudatosan törekvő. A könyvvel összefüggő egészet alkot. A könyvben való elhelyezkedésük alapján az illusztrációk lehetnek egész oldalasak és képtáblák. síkban elhelyezett tárgyak. A két jelentés együtt fejezi ki az alkalmazott grafikai műfajt. majd a 18. Az illusztrátor lehet: . megmagyarázni példával vagy kép ábrázolással szemléletessé tenni. Paulin Béla . típus „áttűnése” egymásba. Egyik fülem sós) Szerző és illusztrátor néha elválaszthatatlan párossá válik.– Janikovszky-Réber-jelenség) Az illusztráció 1) Elsődleges értelmezés: megvilágítani. hogy az illusztrációt a könyvegész részeként kell értékelni. díszítés. Játékosság. záródíszek. humor. századtól a litográfia (kőnyomás) számítottak klasszikus grafikai eljárásoknak. században megjelent a fotomechanikus reprodukciós technika. értelmezését. A. amely valamely szöveg művészi képekkel történő díszítését. melyek eredetileg Bechstein meséihez készültek. Másodlagos értelmezés: ékesítés. A képregény. A fényképezés feltalálása tette lehetővé a 19. díszítés. Antoine de Saint-Exupéry: A kisherceg. Főleg klasszikus ifjúsági irodalmi művekben fordul elő. mint a hozzá kapcsolódó kép. torzítás. festő . kiegészítését valósítja meg. 2. de az biztos.maga a szerző: író. A szöveg általában előbb jön létre. A fametszés. alkotók egyértelmű kategorizálásának lehetetlensége). hangulatos épek sora A gyermekolvasók képzeletére hangolódik a művész: egyszerűsítés. Az illusztráció. hogy kölcsönösen feltételezi egymást: egyik sem létezhet a másik közlő értéke nélkül. A. Würtz Ádám. A szerzői jogok felszabadultával a Grimm-mesék későbbi kiadásaiban átvették őket. és 3. költő. fölcifrázás tartalomra .

és növeli a művészi alkotás keltette esztétikai élményt. 3) A könyven való elhelyezkedésük alapján az illusztrációk és könyvdíszek lehetnek:  Egész oldalasak és képtáblák  Féloldalasak  Elszórt vagy marginális rajzok  Záródíszek  Iniciálék  Fejezetlécek  Keretek 4) Az illusztrátor lehet: a) Művész: grafikus. Róna Emy. kötetben gyermekrajzok vannak.  Főleg a klasszikus ifjúsági irodalmi művek szövegeit kísérik ilyen illusztrációk. amikor nő a gyerek. Kondor Lajos. 5) A gyermek. Hincz Gyula. így az illusztrálása kifejező művészetté válik. Reich Károly. századtól szebbnél szebb gyermekkönyv illusztrációk jelentek meg. annál fontosabb a képek „olvashatósága”. A. az első igazi gyerekkönyv már eredeti címében is utal az illusztrációra: Bezerédj Anna: Flóri könyve sok szép képekkel. festő Pl. Anna Margit. Szerves tartozéka a könyvnek. hat a személyiségre. de sokszor pedagógiai és didaktikai funkciót is betölt: fejleszti a gondolkodást. Jean Webster: Nyakigláb apó. humor. Képeskönyvek fajtái:  Leporellók  Lapozók  Figuratív vagy plasztikus képeskönyvek Később. Réber László. A kép elsősorban a szöveg irodalmi hatását szolgálja. földrajzokkal és muzsika melléklettel. az arányok eltolódnak a szöveg javára. a gyermekkönyv és az illusztráció: A legtöbb gyerek számára az első élmények egyikét a képeskönyvek és a mesekönyvek világa jelenti. ezért nagyon fontos az illusztráció. 2) A gyermekkönyv illusztráció három fajtája: a) A nyersfordításhoz hasonló képi megelevenítés:  Az illusztrátornak elsősorban értelmező szerepe van. A. a tárgyakat síkban helyezi el és torzítja. hangulatos képek sora:  A gyerek olvasó képzeletére hangolódik a művész: egyszerűsít. Lukáts Kató. Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg Lesznai Anna.Az illusztráció szemléletessé és érthetővé teszi a szövegvilág tartalmát.  Pl. Magyarországon a 19. Würtz Ádám b) A gyermekvilághoz alkalmazkodó. virágosat álmodtam c. Gyulai Líviusz A jó illusztráció sohasem öncélú. vele összefüggő egészet alkot. Minél kisebb a gyerek. pl. 44 . Jean de Brunhoff: Babar-sorozat. az Édesanyám. színei élénkek. az esztétikai érzéket. Heinzelmann Emma c) Tartalmi és hangulati rokonságot mutató illusztráció:  A szöveg és kép harmonikus együttélése  Játékosság. egyéni hang és önálló képi érték jellemzi  Pl. Paulini Béla c) A szerző és az illusztrátor elválaszthatatlan szerzőpárossá válik: Pl. jól kiegészíthetik és gazdagíthatják egymás tevékenységét. Ha a képíró és a költő egyenrangú művész. a naivitásra tudatosan törekvő. Szántó Piroska b) Maga a szerző Pl.  Pl. Milne (író) és Shepard „bácsi” (illusztrátor): Micimackó Janikovszky Éva és Réber László d) Gyermek az illusztrátor: Pl.

A két jelentés együtt fejezi ki azt az alkalmazott grafikai műfajt. elválaszthatatlan szerzőpárossá válik (pl.6) A modern gyermekkönyv illusztráció útjai: a) A díszítés a legősibb funkció. a naivitásra tudatosan törekvő. példával vagy képi ábrázolással szemléletessé tenni. gyermekrajzok). természetet antropomorfizálja stb. valamint a képi kifejezés művészi színvonala alapján ítélhetjük meg. kiegészítését valósítja meg. Ilyen a kortárs magyar gyerekirodalomban Janikovszky Éva és Réber László szerzőpáros. színei élénkek. magyarázni. A gyermekkönyv-illusztráció három fajtáját különböztetjük meg: 1. majd a 18. Főleg a klasszikus ifjúsági irodalmi művek szövegeit kísérik ilyen illusztrációk. A. amely valamely szöveg művészi képekkel történő díszítését. értelmezését. amikor az illusztrátor a képzőművészet eszközeivel újrafogalmazza a szövegközvetítette jelentésvilágot. T. 45 . amelyet a képzőművészet egyéni látásmódjával és stílusával képes létrehozni. Másodlagos értelme utal az ékesítés. Aszódi Éva szerkesztésében a Bóbita álmos c. Milne: Micimackó). és mindig a szöveghez való szorosabb vagy lazább kapcsolódása. egyéni hang és önálló képi érték jellemzi. Az szerző és illusztrátor néha szimbiózisban él. Jenő: Misi mókus kalandjai b) Értelmező a kapcsolat a kép és a szöveg között. a tárgyakat síkban helyezi el és torzítja. díszítés. Az illusztráció Az illusztráció fogalma Fogalma: (latin illustrare) elsődleges jelentése megvilágítani. századtól a litográfia (kőnyomás) számítottak klasszikus grafikai eljárásoknak. kötet Hincz Gyula illusztrációival. (pl. A. fölcifrázás tartalomra. Lukáts Kató: Móra Ferenc: Zengő ABC Róna Emy: Tersánszky J. Az illusztráció képzőművészeti műfajként való értelmezésének gyökerei a középkorba nyúlnak vissza. Feladata szerint gyönyörködtet. A gyermekvilághoz alkalmazkodó. Pl. az író vagy a költő. Reich Károly) Az illusztráció típusai között kissé elmosódottak a határvonalak. Würtz Ádám: Tom Sawyer kalandjaihoz készített illusztárciói c) Kiegészítés az illusztrációnak a szerepe. De lehet az illusztrátor gyermek is (gyermekalkotások.         A könyvben való elhelyezkedésük alapján lehetnek: egész oldalasak és képtáblák féloldalasak elszórt vagy marginális rajzok illusztratív címkék záródíszek iniciálék fejezetlécek keretek Az illusztrátor lehet maga a szerző. Würtz Ádám) 2. Az illusztrációt a könyvegész részeként kell értékelni. Játékosság. Hincz Gyula. A gyermek olvasó képzeletére hangolódik a művész: egyszerűsít. Anna Margit) 3. A fametszés és rézmetszés. Tartalmi és hangulati rokonságot magán viselő illusztráció Szöveg és kép harmonikus együttélése. A nyersfordításhoz hasonló képi megelevenítés Az illusztrátornak elsősorban értelmező szerepe van. (pl. Pl. ha a szövegközvetítette gondolatokat továbbviszi vagy a szövegből fakadóan olyan hangulatot teremt. hangulatos képek sora. felkelti a befogadó érdeklődését. Pl. (pl. humor.

(Würtz Ádám könyvillusztrációi kritika helyett ragaszkodnak az eseményekhez. a mozdulatok hangsúlyosak. az esztétikai érzéket. Borsos Miklós. vagy sejteti annak tartalmát. Úgy díszíti a kiadványt. Minél kisebb a gyerek. kötet Hincz Gyula illusztrációival) A szöveg és kép kapcsolatának olyan esetei is vannak. Réber rajzainak világa egyedi: figurái modellszerűek. hogy az ábrázolt tárgyra ismerés örömét előidézze. amikor a képbe ágyazódik bele. funkciója tárgyas illusztratívvá vált. Sárkány Győző. elsődleges hatást fejt ki a leendő olvasóra. Meghonosította a magyar könyvkiadásban a játékos kedvű hangot. Az illusztrálás kifejezőművészetté válik. Ekkor a képnek még csak az a szerepe. Megjelenési formáit a középkori kódexekből meríti: keretez. felkelti a befogadó érdeklődését. Az újabb nemzedékek tagjai egyrészt szolgálják a szövegvilágot. másrészt önálló képi értékeket teremtenek: Gaál Éva. de arra is van példa. hősökhöz. Feladata a gyönyörködtetés. azaz zsugorított szövegű. A modern gyermekkönyv-illusztráció útjai Századunk első harmada Mühlbeck Károlyé (1869-1943). hogy a szöveg közvetítette gondolatokat továbbvigye. Kép és szöveg kapcsolata Ha a szöveg a meghatározó. hogy kölcsönösen feltételezi egymást: egyik sem létezhet a másik közlő értéke nélkül. az illusztráció díszíthet. Díszítés: legősibb funkciója az illusztrációnak. A kommersz diadala Napjainkban megszaporodtak az ún. A kommersz könyvek legfontosabb jellemzője a siker. Nem az arcoknak. zanzásított. Megfelelnek Janikovszky Éva szándékának. A könyvek egyik nagyon lényeges dísze a borító. Az arányok eltolódnak a szöveg javára. belefonódik a szöveg egy-egy pontjába. századtól szebbnél szebb gyerekkönyv-illusztrációk jelentek meg. Gyulai Líviusz. A legnagyobb művészek gyerekkönyvek illusztrálására is vállalkoztak. amikor a két komponens egyenrangú partnerként építi a könyvet:  Képvers és vizuális költészet. A képeskönyvek sokféle fajtája valósítja meg ezt (leporellók. Keresztes Dóra. amelyet a képzőművész egyéni látásmódjával és stílusával képes létrehozni. a rajzi skálázás tisztaságát. Bóbita álmos c. Sajdik Ferenc. Értelmező: ilyenkor az illusztrátor a képzőművészet eszközeivel újrafogalmazza a szöveg közvetítette jelentésvilágot. vagy a szövegből fakadóan olyan hangulatot teremtsen. Képeskönyveikben a szöveg és kép úgy fonódik egybe. az iniciálét mintául véve a betűt rajzzal emeli ki. szerepe lehet a fantázia fejlesztésében is. figuratív vagy plasztikus képeskönyvek stb. képes kiadványok. a művet irodalmi értékeitől megfosztó. A kép fejleszti a gondolkodást. lapozók. a gyermekkönyv és az illusztráció A gyerek a könyvvel való ismerkedést a képeskönyvek nézegetésével kezdi. De a gyerekkönyv illusztráció nélkül nem él meg. Anna Margit. Ese Kata. a következő Róna Emyé. Erős bennük a divatszerűség: nem 46 . Würtz Ádám.) 3. A magyar grafika részben külföldi művészeti hatások.) A befogadói életkor előrehaladásával változik az illusztráció funkciója. Irsa Katalin. hogy a felismerés és fogalomalkotás létrejöjjön a szemlélőben. hat a személyiségre. annál inkább a képek „olvashatósága” az illusztrálás a feladata. Heinzelmann Emma. Rényi Krisztina.  másik esete a Janikovszky-Réber jelenség. Reich Károly. összetettebbé formálódott. 2. Kass János. Magyarországon a 19. (pl. azaz helyettesíthetik a szöveget. részben nagy magyar grafikus egyéniségek munkája nyomán az 50es években képszerűbb lett. Nem minden könyv kíván illusztrációt. 1. Fontos. hogy felfedi. Az illusztrativitás kezdetben a didaktikus irodalmat jellemezte (Comenius). Réber László. hogy az illusztrátor olyannak látassa a megjelenített tárgyi világot. A hatvanas évek elejétől viszont egyre expresszívebbé. Szántó Piroska. Sinkó Veronika.A gyermek. értelmezhet. kiegészíthet. Deák Ferenc. Vida Győző. Az első igazi gyerekkönyv Bezerédj Amália Flóri könyve. Hincz Gyula. Kiegészítés: Illusztrációnak az a szerepe. inkább az arckifejezéseknek van jelentőségük.

fekete-fehér képek). Fejleszti a gondolkodást. KÉPESKÖNYV A legtöbb gyermek számára az első művészi élmények egyikét a képeskönyv és a mesekönyvek világa jelenti. Ekkor még az ábrázolóművészeten van a hangsúly. Ekkor jelent meg az első igazi képregény: A sárga kölyök. nem pedig az intellektusára. Fontos. hanem vegyítés. Korunk képregényeit alapjában véve negatív tendenciák jellemzik (erőszak.16-án. Lényege a nyelvi és képi kettős (többszörös) kódolás. A képeskönyv sokféle fajtája valósítja meg ezt (leporellók. vagyis hogy a kép érzékelhető közelségbe hozza a szavakkal kifejezett tartalmat. hogy a felismerés és fogalomalkotás folyamata létrejöjjön a szemlélőben. hanem kiszolgálnak. Ez a szám nőtt. Hősei mitikusak: Superman. Gyakran humorosak. Múltját tekintve több mint 100 évre nyúlik vissza. 1948-ban Kuczka Péter egyik történetét jelölték ezzel a szóval. ami a regények bibliája. Az ilyen esetekben a képregény nem vezet el az eredeti műhöz. de sokszor pedagógiai és didaktikai funkciót is betölt. Napjaink népszerű illusztrátora Füzesi Zsuzsa. vagy tanítva szórakoztat. ami szóbuborékt jelent. 47 . A rajz egyszerű. Rajzos zenetörténet. Az első igazi gyerekkönyv Magyarországon szebbnél szebb illusztrációkkal: Bezerédj Amália: Flóri könyve (színes rézmetszetek.).szolgálnak. Non fiction pl. nem túl részletes. aki felismerte a gyerekek számára írt könyvekben az illusztráció fontosságát. Tarzan. de a gyerekkönyv nem él meg nélküle. a történetek. A kép elsősorban a szöveg irodalmi hatását szolgálja. de a számítógép és a videokazetta nem használ az olvasottságnak. Saját gyönyörűségére. de valóságos művészettörténeti tankönyv. Tolsztoj Háború és békéjénél. A ’80-as években a gyerekek egyharmada olvasta. a franciák rajzok együttesének. ’29 és ’39 között jelent meg:tarza. amely a történeteket képekben meséli el az írástudatlanoknak. A befogadói életkor előre haladásával változik az illusztráció funkciója. Szerepe lehet a fantázia fejlesztésében is.  A gótikus táblaképek hasonlóképpen történetmondók.  A képregény igazi története a 19. kiskamaszok olvassák. A képregényeket leginkább kamaszok. negatív értékrendet közvetít. hat a személyiségre. már sematikussá váltak a szereplők. Elsősőrban a befogadó érzelmeire hatnak. A gyerek a könyvvel való ismerkedést a képeskönyvek nézegetésével kezdi. Többnyire folytatásosak. Walt Disney figurák. A Jó Pajtás c. mint a hagyományos illusztráció esetében. mint pl. az esztétikai érzéket. mint a mozihoz. de szterotípek. A képregény lehet előhang egy könyvhöz ezért haszna is van.: Így működik a tested. A szöveg tömör. Felér egy múzeumlátogatással és nyelvtanulásra is alkalmas. Nem mellérendelés. Minél kisebb a gyerek annál inkább a képek olvashatósága az illusztrálás feladata. Comenius volt az első. amikor a két komponens egyenrangú partnerként építi a könyvet. figuratív vagy plasztikus képeskönyvek stb. lapozók. Így volt ez már Comeniusnál is. Ma már uralkodóvá vált a színes képregény. Klisék uralják az illusztrációt. Valóban nem minden könyv igényel illusztrációt. Az illusztrálás kifejezőművészetté válik. Superman. Ekkor a képnek még csak az a szerepe. Tartozhat a fiction és a non fiction világához is. Képregénynek csak mi nevezzük a műfajt. A rajzok úgy készülnek mint egy animációs film. Közelebb áll a tv-n közvetített filmhez. önkifejezésképpen a gyerek is illusztrálhat. az olaszoknál a fumetto kifejezést használják. A nyelvet nem tudó is meg kell hogy értse. A többi évtizedben. Többnyire nem öregszenek és nem halnak meg. A képregény történetek érdekfeszítőek. hanem feltételezve is. gyereklap is tartalmazott képregényt. A németek képtörténetnek. Néha a mű megbecstelenítésének is nevezik. A KÉPREGÉNYEK VILÁGA ­ A gyermekkönyvek amióta léteznek mindig képekkel voltak díszítve. integrálás. nemcsak kiegészítve egymást. Egy része szórakoztatva tanít. jelzésszerű formákat használ. aminél a sztori mesés. hogy az illusztrátor olyannak látassa a megjelenített tárgyi világot. Pl. hogy az ábrázolt tárgyra ismerés örömét előidézze.  Biblia-pauperum. primitívség). A képregény előzményei:  A maga módján Traianus császár oszlopa is történeteket mesélt el képekben. Többsége régen fekete-fehér volt. s ezért az egyéni „hang” nem jut kifejezésre.század végén vette kezdetét.02. pontosan 1896. KÉPREGÉNY a szöveg és kép kapcsolatának olyan esetei is vannak. Az arányok eltolódnak a szöveg javára. Egyesek szerint a kép bilincsbe veri az olvasó képzeletét. az Asterix és Obelix. Mitológiát teremt. Popey. szex.  A modern képregény kialakulásának korszaka1929-1939.

szétszedi. összerakja). hogy a képeskönyv nem a kisgyerekeké. ­ A Walt Disney könyvek pedig nem hagyják érvényesülni a többi könyvet. Walt Disney figurák. a szín és a hang. A képeskönyvben a szövegnek még nincs jelentősége. o A képregény igazi története a 19. 48 . Örömforrásai az érzelmi ingerek: a kép. Általában világhírű meséket mutatnak be zanzásított szöveggel. így a még ügyetlen ujjaikkal is tudják lapozni. ­ A történet és a képanyag néha egyszerre jelzi. Superman.02. És öröm az is amikor a képet és a valóságot azonosítani tudja. o A gótikus táblaképek hasonlóképpen történetmondók. o Biblia-pauperum. Van a melyikben még a figurákat is lehet mozgatni. ­ A 3-4 évesek képeskönyvében már van szöveg. a franciák rajzok eggyüttesének. ­ A játék könyvek után a lapozók és a leporellók lesznek a sajátos képeskönyvei. I. de ebben az irodalomban a művészetek összessége jelenik meg (zene. A leporellóból lehet kerítést építeni a lapozóból nem. Popey. a történetek. ) A 2 éves gyerek a mozgással járó játékot szereti (húzza. amely művészi értékekkel egyáltalán nem rendelkezik. cipzározható. az olaszoknál a fumetto kifejezést használják. lemosható stb. Tolsztoj Háború és békéjénél. o Az időben folyamatosan zajló eseményeket metszetekben mutatja be. negatív értékrendet közvetít.16-án. mint pl. képzőművészet).század közepétől van számon tartva ekkor jelennek meg rendszeres kőnyomatos képeskönyvek. ­ Múltját tekintve több mint 100 évre nyúlik vissza. ­ Néhány híres képeskönyv: o Struwwelpeter. tánc. szerepet játszik. Elrettentő pedagógiai felfogása miatt kikopott a hazai könyvkiadásból. szex.század végén vette kezdetét. Magyarul Marci és Miska. ­ A könyvpiacra rengeteg olyan könyv is kijön. (vers illusztrációval). Ha ezeket szétnyitjuk egy színpadtér tárul elénk. o A modern képregény kialakulásának korszaka1929-1939. A könyvekben nő a képek és fogy a szövegek száma. amely a történeteket képekben meséli el az írástudatlanoknak.­ Ha egy könyvben a kép uralkodóvá válik akkor sajátos műfajokat hoz létre: képeskönyv. Hiszen miközben hallgatja a mesét. Az ilyen esetekben a képregény nem vezet el az eredeti műhöz. már sematikussá váltak a szereplők. o Wilhelm Busch: Max und Moritz. Ezek vastag. ami szóbuborékt jelent. ’29 és ’39 között jelent meg:tarza. o Jean de Brunhoff: Babar o Richard Scarry: „Tesz-vesz” könyvek o Janczarski: „Fülesmackó sorozat” o Zdenek Miller: „Vakond sorozat” o Janikovszky könyvek ­ A modern képeskönyv egyre gyakrabban már nem csak a kicsik olvasmánya. A lapozók a hosszabbik. ­ A németek képtörténetnek. pontosan 1896. vonja. A többi évtizedben. ­ A képregény előzményei: o A maga módján Traianus császár oszlopa is történeteket mesélt el képekben. o sajátos módon összekapcsolt képek sora. ­ Megjelentek manapság a dimenziós vagy plasztikus képeskönyvek. ­ A 2 éveseknek készült képes könyvek inkább játék könyvek ( mozgatható. ­ Néha a mű megbecstelenítésének is nevezik. A képeskönyv és olvasója ­ A képeskönyv az első kultúra közvetítő amellyel a gyerekek találkoznak. ­ A képregény lehet előhang egy könyvhöz ezért haszna is van. míg a leporellók a rövidebbik oldalukon vannak összefogva. II. primitívség). énekel…). magyarul Borzas Peti. kiskamaszok olvassák. ami a regények bibliája. rajzol. ­ Képregénynek csak mi nevezzük a műfajt. képregény. ­ Comics. ­ Korunk képregényeit alapjában véve negatív tendenciák jellemzik (erőszak. a ritmus és a szó érzéki hatása ejti rabul. Ekkor jelent meg az első igazi képregény: A sárga kölyök. Őt a beszéd öröme. A képregény ­ Leginkább kamaszok. Könyveiben már ott van az irodalom. 1948-ban Kuczka Péter egyik történetét jelölték ezzel a szóval. kemény kartonból készülnek. ­ A képeskönyvek története a 19.

A görög és latin kultúrával egyazon méretű. o Többnyire folytatásosak. idő. Eu. Megjelenik újság. o Többnyire nem öregszenek és nem hallnak meg. Az É. mint a mozihoz. o A rajz egyszerű. Lucky Luke. Műfaji változatai:  Történelmi (Asterix és Obelix)  Kaland  Horror  Detektív  Szuperhős  Pantomim  Funny (vidám gyerekrajzokból állítják össze)  Gag (helyzetkomikumra épített képek)  Klasszikusok adaptációi o A képregény tartozhat a fiction és a non fiction világához is. de a számítógép és a videokazetta nem használ az olvasottságnak. o Gyakran humorosak. Hősei mitikusak: Superman. o Többsége régen fekete-fehér volt. de szterotípek. Ez a szám nőtt. hogy a képek közti üres helyeket kitöltse. A dramatikus tevékenységformák segítik a kifejezés sokrétűségét. A nyelvet nem tudó is meg kell hogy értse. ugyanúgy kipusztíthatatlan hősei vannak. o A képregény történetek érdekfeszítőek. Legközelebbi rokona az animációs film és a karikatúra. Drámai alkotóelemek:  Kontextus (hely. A nemzeti identitásuk a képregényeknek nagyon erős (Pókember – nemzeti színű ruha.Amerikai kultúra ölt benne testet. A Fox Kids tv. A drámapedagógia lehetőségei Drámapedagógia: dramatikus tevékenységformákon keresztül probléma helyezetek feltárása és megoldási lehetőségek elemzése.. o Egy része szórakoztatva tanít.-ban a franciák rendelkeznek képregényekkel: Asterix és Obelix. Pl. Olyan családfájuk van mint a görög mitológiában. o A Jó Pajtás c. füzet és könyv formában. az Asterix és Obelix. Nem építő jellegűek. A képek sematikusak. Rajzos zenetörténet. Az amerikanizálódás napjainkban is tart. o Mitológiát teremt. aminél a sztori mesés. nem túl részletes. Eu. Szórakoztatni akar és az érdekességeket hajszolja. Ha valaki magyar képregényt olvas akkor észreveszi a képek közti hiányt. mert szlenget is közöl. Képregényekből készít mesét. Tarzan. míg ha külföldit akkor nem biztos. Ma már uralkodóvá vált a színes o A rajzok úgy készülnek mint egy animációs film. gyereklap is tartalmazott képregényt.o o o o o - Mozgósítja a fantáziát és a logikát. Csatorna erre specializálódott.. Így egy filmszerű és rejtvényszerű műfaj. de valóságos művészettörténeti tankönyv. A felnőtt olvasókat is megérinti. jelzésszerű formákat használ o Közelebb áll a tv-n közvetített filmhez. o A ’80-as években a gyerekek egyharmada olvasta. vagy tanítva szórakoztat. cselekmény)  Fókusz (amit kiemelünk) 49 . Felér egy múzeumlátogatással és nyelvtanulásra is alkalmas. mert duplán közlik az információt (kép+szöveg) A nyelvtanulás szempontjából viszont jó.: Így működik a tested. zászló…) 16. o A szöveg tömör. Non fiction pl. Nem vagy nem kizárólag gyerekeknek készülnek a képregények.-i képregény kultúra nincs.

arról. részben átalakulva. elemzése: pl. A változás folyamata itt sem állt meg. hogy a csoport tagjai félelem és valós következmények nélkül léphetnek kapcsolatba egymással. kontraszt. 2) Tanítási drámaórák tervezése. Ezzel a gyerekek a mesének azt a síkját írják le. az interakció. A játék az a cselekvés. főleg Észak. helyzetet teremt. a belső feszültségek. A drámapedagógiában egységet alkot a tudomány és a művészet. Az egyre tudatosabbá váló magatartásformák. másokkal való együttműködés képessége. kiteljesítője volt. mely nélkülözhetetlen. illetve segítse a szerepben végzett munka hitelességét. irányítása. hogy a forma keretein belül szabályozza az eseményeket.Amerikában.és személyiséglélektan. döntéshelyzeteket. a megértés és tudatosság elmélyítése. kalandos úton. hiszen a tudás soha nem független attól. meddig tökéletesedik még. A szabadság és szimbólumok derűs világába érkezünk. több nézőpontot is beemelhet. A drámapedagógia vonatkozásában 3 tevékenység rendszer és ennek megfelelően 3 tudástartalom különíthető el: 1) Képességfejlesztő gyakorlatok tervezése. a fejlődés. Szerepjátékban lehetővé válik. csoport összetartozását. Lényege a kölcsönhatás.és érzékelésfejlesztő játékok. a forrás tehát Anglia és Németország. Közben kitüntetett szerepet kap a játék. A drámajáték egyaránt alakítja az egyéniséget. cselekvéstervezés. ugyanakkor a „szerepek” emberi értékeket. ahol körbe lehet ülni és a kiscsoportos improvizációhoz hely Körmesetechnikával információt kapunk a gyerekcsoportban a történet által elindított vágyakról. a játékelmélet. kapcsolatteremtő játékok. felelősségtudat. drámajáték a gyermeki személyiséget fejlesztő és közösséget formáló csoportmódszer. Már az 1920-as években használták. ami a műben nem olvasható. A pedagógusnak magas szintű tudással kell rendelkeznie a kapcsolatteremtés. attitűdöket sűrítenek. Legnagyobb. cselekmény. drámakonvenciók. ön. és csoportismereti játékok. tenni. illetve a dráma szakmai metodikájának vonatkozásában. eszközök a drámában. tűrőképessége. Lehetőleg olyan teremben történjen a foglalkozás. A drámapedagógia kifejezés az ógörög „dram” szóból származik. A drámát alkalmazó tanár kezdeményez. majd a II. világháború után Európában is elkezdődött virágkora. Az új ismeretek megértéséhez a résztvevők meglévő tapasztalataikat használják fel. növelheti a döntés felelősségét. a problémahelyzetekben alkalmazott megoldási módok. a 70-es években érkezett hazánkba ez a módszer. hogy milyen tulajdonságokkal ruházták fel a szereplőket. aminek jelentése: cselekedni. dramatikus tevénységformák. amelyekre szó és mozdulat nélküli állóképeket készítünk. és csak a lelkes pedagógusokon múlik. kifejezőképesség. a pedagógia és a pszichológia. Csehszlovákián keresztül. Alkalmazható forma: csoportmódszer. A 6-7 éves gyerek számára ajánlott a mesefeldolgozás. A tanár felelőssége. irányítása. az egymástól való függés állapota. valamint a közösség. a csoporttagok szolidaritási készsége. színházi dramaturgiai ismeretek: pl. Hosszú. térhasználat. 3) Színjátékos. mással nem helyettesíthető fiziológiai hatásokat eredményez. szerepe a drámában. félelmekről. a szerepbelépés módjai. A drámapedagógia. az értelem által kontrollált viselkedést szabályozzák. Improvizációs lehetőség a konfliktushelyzet saját értelmezésére a gyerekek számára. irodalmi művek aranyszálain. a játékpszichológia. A drámapedagógia definíciója a következő: dramatikus tevékenységformákon keresztül problémahelyzetek feltárása és megoldási lehetőségek elemzése. színházi formák. az értékelés helye. szervezése: pl. a Skandináv országokat és Csehszlovákiát is. amely önmagában jutalomértékű. tanári szerepvállalás. Ha a tanár is szerepbe lép. feszültség. önálló tanulás képessége. hiszen míg kezdetben a gyermekszínjátszás segítsége. A csoportmeséből kiemelhetünk fontos mozzanatokat. Mint 50 . ritmus. Szerepmegjelölés (tanár-diák részére) Szerephelyzetben elemezhetővé válnak a cselekvés motivációi. A drámapedagógia atyjának Peter Slade-t és Brian Way-t tekintjük. A kiscsoportok munkáinak bemutatása utána beszélni lehet az azonosságokról. Eközben fejleszthető képességek: kezdeményező képesség. mára önálló rendszerré érett. HOGYAN DRAMATIZÁLJUNK? Induljunk el a mesék. aki birtokolja. Drámapedagógia A drámapedagógia Európa szerte elismert és használt gyermekfoglalkoztatási módszer. legfontosabb központja Anglia. különbségekről. de érdemes megemlíteni Hollandiát. bátorít. szituáció. Hármas pillére: a színjátszás.

önmagunk elfogadása és elfogadtatása. Képességfejlesztő gyakorlatok. 51 . a csoporttagok személyes megértő képessége. a problémahelyzetekben alkalmazott megoldási módok. fantáziája.és csoportismereti játékok. színházi dramaturgiai ismeretek. formálja őket. hogy biztosítva legyen a zavartalan véleménycsere. a kifejezőkészség. emellett pedig alkalmasak a nem nyelvi kommunikációs eszközök gyakorlására is. térhasználat. vagyis játék közben történik. Fejlesztéséhez kritikus önvizsgálat és önismeret szükséges. Ezen belül a kapcsolatteremtő játékok /PÓKHÁLÓ/. valamint fejlesztésük célként jelenik meg. szag. váratlan helyzetekbe helyezi. A drámapedagógia vonatkozásában három tevékenységrendszer és ennek megfelelő tudástartalom különíthető el: 1. amelyben növekszik a gyermekek önbizalma. ill. elemzése. hatékony kommunikáció a pedagógus személyiségének elválaszthatatlan része. irányítása. különböző képességek fejlődjenek. A drámapedagógia csoportmódszert alkalmaz. az értékelés helye és szerepe a drámában. Emellett a mozgásos. a felelősségtudat. elfogadó légkör. illetve a közösen megbeszélt szabályok mentén strukturálja a folyamatot.művészet fejleszti az önkifejezést. ön. a játékelmélet. kreativitása. A dráma „didaktikájának” tartománya ez. a dráma szakmai metodikájának vonatkozásában. irányítása. Ezek alapot teremtenek. gazdag kapcsolatrendszerű. feszültség. aktív szituációkba. ami hozzájárul ahhoz. konfliktus. tanári szerepvállalás. Nyelvi mintákat kapnak és gyakorolhatnak a gyerekek. A csoport lényege a kölcsönhatás. figyelembe véve. életkorukból fakadó képessége. képességeit fejleszti csoportmunkában. és a cselekvéstervezés is. Emellett nélkülözhetetlen a biztonságos. így a gyermekek helyzeti-viselkedési önismerethez jutnak. a környezettel történő kapcsolat felvétele és megtartása. az önálló tanulás képessége.és ízérzékelő/. szerepsémához. tökéletesedjenek. epikus és drámai szerkesztésmód. szituáció. a szerepek egymást közötti kapcsolatában fontos szerepet kapnak a szabályok. a szerepbe lépés módjai. színházi formák. ugyanakkor ne akadályozzák egymás tevékenységét. A tevékenységben ő maga is aktívan részt vesz. Tanítási drámaórák tervezése.: cselekmény. mintha más lennék". A pedagógus személyisége is a drámapedagógia eszköztárához tartozik. a belső feszültségek. Direkt vagy indirekt módon segíti a személyiség fejlesztését. attitűdöket sűrítenek. A drámajátékok célja a személyiség alakítása. 2. a ritmus. mely az egyén ismereteit. Lényege. Színjátékos. ezáltal a tanulók kommunikációs bátorságra és biztonságra tehetnek szert. szolidaritási készsége. interakciókban. a gyermek alapvető tevékenysége. tűrőképessége.és személyiséglélektan.ezek tervezése. empátiája. az alkotókészséget és a kreativitást. úgymint: dramatikus tevékenységformák. kontraszt. drámakonvenciók. különböző élethelyzetekben cselekvőként vegyen részt. hogy a gyermek társas kölcsönhatásban. itt különösen az. valamint elhelyezze magát a szociális és tárgyi világban. Nagy hangsúlyt kap a gyermekek képzelete. melyek a gyermekből spontán reakciókat váltanak ki. hogy könnyebben megérthessük egymást és önmagunkat. gyakorlatsorok. Emellett pedig a „szerepek” emberi értékeket. megismerje saját külső és belső világát. a körülötte levő világot. és az ily módon kimunkált személyiségünkkel könnyebben eligazodjunk szűkebb és tágabb környezetünkben.és kommunikációs készségei is gazdagodnak. a fejlődés. közös dramatizálás. A kiscsoportos oktatás megvalósításához speciális munkakörülményeket kell teremteni. A drámapedagógia a gyermeket tevékeny. érzelmi stabilitása és a tanulási motiváció is. pl. pedagógus segítségével. kapcsolatait. A szerepek csak meghatározott szociális viszonyok között érvényesek. hasson ezekre a világokra. a társakkal. Felfedezze. A „mintha” szerephelyzetek által elemezhetővé válnak a cselekvések motivációi.és érzékelésfejlesztő /térérzékelő. A pedagógusnak magas szintű tudással kell rendelkeznie a kapcsolatteremtés. szimbólumteremtés. feszültségoldó és kommunikációs játékok találhatók. cselekménybonyolítás. elemzése. Eszköze minden olyan játék és gyakorlat. tökéletesednek. játékpszichológia. ill. eszközök a drámában. az egymástól függés állapota. A magas empátiatartalmú. Olyan módszer. a megértés és tudatosság elmélyítése. mindez cselekvés útján. De ami a legfontosabb. hiszen a pedagógia folyamatában a személyiség a leghatásosabb eszköz. tapintó-. a másokkal való együttműködés. 3. szerepjátékra való. A szerepjáték kommunikációs viselkedésminták gyakorlását teszi lehetővé. egy-egy szerep „bőrébe bújva” szigorúan igazodni kell a szerep által előírt rítusokhoz. interakciós játékok. eszközként funkcionálnak. Az „érzékenyítés” tartománya ez. Az együttlétek során fejleszthető a kezdeményezőkészség. hogy "úgy cselekszem. Célja.

 T. Mi volt a jutalom. Értékelés nézői-befogadói szempontból 6. és beleejtette az orsót a kútba.: „Történt egyszer. Vegyük Grimm: Holle anyó című meséjét kicsit részletesebben szemügyre.jelenet beállítása. amely: strukturált keretet teremt az értelmezésre. és a párnákat is jól felrázta. hogy a gyerekek megismerjék a Grimm-mesét.A történet elbeszélése 1 kezdő v akár több segítő befejezetlen mondat segítségével. odaállt Holle anyó elé. improvizáció. össze kell legyen foglalva a történet. hanem a csoportok döntéseinek megvalósítását segíti.és elismerését elemeztük.  Tanító: „Egyszer volt. anyó?. Egy nap. Alapkonfliktusa a jó és a rossz erők elkerülhetetlen szembenállásából következik. kész kell legyen. Írjuk tovább úgy. fantázia.  T. fontos téma. hogy a kör végére érve fejezzük be a mesét. Befejezetlen mondat. Elérkezett egy házhoz. hiszen a szabadság és a szimbólumok derűs világát rejtik magukban. aki két lánya közül az egyiket jobban szerette. Segített a kemencének. hol nem volt. A dramatizáláshoz lehetőleg üljenek körben a gyerekek. 52 ./ 246-247. A játéktér kijelölése 3.  T. ahol az is cél. fehér sálra vagy kendőre. feltáró munkára. mese 5 mondatban való összefoglalása.”  A T. előzményeinek elgondoltatása a gyerekekkel. A jelenet(ek) bemutatása 5. kiemelte a kenyereket. Holle anyónak hívták. amikor elvégezte a munkáját. Segített a fának. az összes tanuló pedig a lány szerepébe lép. A szimbólumok útján. megvágta az ujját. amit a lány Holle anyótól kapott? A tanító folyamatosan jelen van a kiscsoportoknál a munka során. ujját is behajtja. szedd is ki belőle!””  A jelenet színre vitele párbeszéddel. és jó sora volt.   Tanítási órán belül. A dráma alkalmazása az irodalmi művek feldolgozásában olyan „eszköz”.A dramatizálás fázisai (bővebben: Az anyanyelvi nevelés módszerei /ATP tk. A kiválasztott mű elemzése. két lánya volt az asszonynak. kézitükörre és egy orsóra. a szerepek tulajdonságokkal való felruházása. mégis munkát vállalt nála.) 1. irodalmi művek. majd a történet tovább gondolása: Vajon mit tett a lány?. és segítek visszatérni!”  Hogyan fogadták otthon a lányt?. és bár első pillanatban megijedt tőle. és kellékként még szükség lehet egy fekete. visszajelzésre. azok tulajdonságainak tisztázása 2. a másik lánnyal is megtörténhetett ugyanez? Legyünk mi a meseírók.” A vágyak. eljátszása. értékelésre és a gondolatgazdag.több nézőpont megvizsgálása. amelyben a viszonyok jól érzékelhetőek. képzelet fejlesztése A következőkben egy strukturáltabb feldolgozás következik. ill. stb. A mese. aktív. a mások szándékainak fel. mire az 5. félelmek felszínre kerülnek. bármennyire is szerették itt. Egy jelenet eljátszása. Így kezdődik a történetünk. hogy amikor a kút mellett dolgozott a lány.: Ahogy a mese elején mondtuk. szereplők. Mit mondhatott a lány? És mit mondhatott H.o. a sűrítés által lehetővé válik a szűkebb vagy tágabb környezetünkhöz fűződő személyes érzelmek átélése és értelmezése. megjelenhetett egy jó tündér. témája tehát egy soha el nem évülő. Amikor ezt elpanaszolta anyjának. Szereposztás.  T. Gondolatai sokszor játak otthon. – A műben nem olvasható mesesík „megírása”.: „Sok mindent történt az orsóját kereső lánnyal az úton.: „Élt egyszer egy özvegyasszony. felveszi Holle anyó szerepét. segíti az alkotó folyamatot. ahol egy anyóka lakott. hanem adottnak tételezve jelenlétét a mindennapokban.a történet. nem megoldásokat ajánl. Segít felidézni a történteket. a mesét továbbvivő mondat: „amiért becsületes voltál. egy varázspálca.  A szerepben lévő tanító zárómondata. Emellett pedig a világ értelmezésének lehetőségét jelentik. leszedte róla az almát. mint a másikat. hadd hulljon a hó a világban.néma szerepeket is osszunk ki! 4. és készítsük el a mese folytatását!” A dráma eszközrendszerével a mesében nem minősítettük a jó és a rossz fogalmát.”  A kapcsolatok okainak. főként szövegfeldolgozás után alkalmazható drámapedagógiai módszerek: 5 ujjas összefoglalás.segítséget kérhetett a szomszédoktól. aki a két lánya közül az édeslányát jobban szerette. A kellékek a szereppel való könnyebb azonosulást teszik lehetővé. az azt mondta: „Ha beleejtetted. megjutalmazlak. élt egyszer egy özvegyasszony. Mit gondoltok. vers vagy történet összefüggő elmondása A dramatizáláshoz a legalkalmasabb műfajok a mesék.a) cselekedtetéssel szómagyarázatokat végzünk b) párbeszédek megoldása c) helyszín. A tanító az ujjait egyenként „becsukja”.

Egyik csoporté lesz az akció. a mozgások. ami a történet egy jelenetét mutatja be. ezáltal egy „fotó” készül. mintegy szinkronizálja azt. A gyermek feladata kérdések alapján kitalálni. aki a történet egyik szereplőjének bőrébe bújik ideiglenesen.A történet. A főszerep a mozdulatokra és a nem nyelvi kommunikációs eszközökre helyeződik. Ki vagyok én?.Egy gyerek hátára felkerül egy tábla a mese egyik szereplőjének nevével.A történet egy jellegzetes jelenetét szoborcsoportba állva megalkotnak a tanulók.A történetet vagy a történet 1-1 jelenetét 2 csoport játssza el. míg a másik csoport adja az első csoport játéka alá a hangot. Szinkronjáték. hogy ki ő. némán.Az osztály elé egy székbe kiül egy vállalkozó kedvű tanuló. Állókép. mese eljátszása hang nélkül. Némajáték. cselekvések. Az osztály kérdéseket tesz fel neki. 53 .     Forró szék.

54 .