You are on page 1of 100

Forrás: http://www.doksi.

hu

A vállalkozás indítás teendői

Forrás: http://www.doksi.hu

TARTALOMJEGYZÉK
VÁLLALKOZÁS INDÍTÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK ...................................... 17
II.1. Személyi készségek elemzése, értékelése ................................................................. 17
II.2. Vállalkozói ötlet, ötletforrások, elemzési technikák ................................................. 27
III. A VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁNAK GYAKORLATA ......................................... 30
III. 1
Üzleti stratégia ....................................................................................................... 30
III.2.
Stratégiatípusok ...................................................................................................... 35
III.3.
A stratégiai tervezés módszerei, technikái ............................................................. 38
IV. A VÁLLALKOZÁS MEGTERVEZÉSE: ÜZLETI TERV ELKÉSZÍTÉSE ................ 47
V. SZEMÉLYI FELTÉTELEK KIALAKÍTÁSA - AZ
EMBERIERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁS ........................................................................... 57
VI. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK .......................................................................................... 60
VI.1.
A vállalkozások általános jellemzői....................................................................... 60
VI.2.
A gazdasági társaságok alapításának előnyei és hátrányai .................................... 67
VII. VÁLLALKOZÁSALAPÍTÁS JOGI MENETE, FELTÉTELEK ................................... 70
VII.1. Egyéni vállalkozó................................................................................................... 70
VII.2. Gazdasági társaságok alapítása .............................................................................. 72
VIII. VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁNAK KÖNYVVITELI KÉRDÉSEI ........................ 88
VIII.1.
Vállalkozások vagyona ...................................................................................... 88
VIII.2.
Számvitel, könyvvitel, beszámoló ...................................................................... 89
VIII.3.
A vállalkozás bevételei, kiadásai, nyeresége/vesztesége ................................... 94
IX. VÁLLALKOZÁS LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI SZAKASZAI .................................... 97
II.

2

Forrás: http://www.doksi.hu

ÖSSZEFOGLALÓ
A vállalkozás, vállalat fogalma
A mindennapi életben a két fogalmat gyakran azonos (szinonim) fogalomként
emlegetik. Nyilván a két dolog sok hasonlatosságot tartalmaz, de mégis különbözik.
A vállalkozás: Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére,
profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű
tevékenységet végez.
A definícióból következik, hogy vállalkozást indítani minden olyan tevékenységre
lehet, amelyre van igény, azaz eladható. Az üzletszerűség feltétele a rendszeresség,
azaz csak az ilyen jelleggel végzett tevékenység üzletszerű. A másik feltétele az,
hogy a tevékenységet haszonszerzés céljából folytassák.
A vállalat: A jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete.
A definícióból látható, hogy a vállalkozás tágabb fogalom, ugyanis minden vállalat,
egyben üzleti vállalkozás is, de nem minden vállalkozás tekinthető egyben
vállalatnak is.
Ahhoz, hogy valaki sikeres vállalkozást alapítson vagy sikeresen vegyen részt
egy üzleti vállalkozásban elsősorban saját képességeivel, adottságaival kell
tisztában lennie.
Önismeret
A legtöbb szakember azt vallja, hogy az önismerettel rendelkező ember a lehető
legnagyobb mértékig tisztában van érzéseivel, motívumaival – ezzel együtt azonban
a teljes önismeret lehetetlen vállalkozás. Minél kevesebb azonban a tudat elől rejtett
késztetés, annál hatékonyabban tudunk környezetünkhöz alkalmazkodni; értenünk
kell ugyanis a legfontosabb motívumok, lelki energiák működtetéséhez.
Az önismeret által hatékony valóságészlelőkké válhatunk; nem értjük félre a
környezetünk jelzéseit, saját képességeinket nem értékeljük tévesen, nem vállalunk
többet a kelleténél, de feladatvállalási helyzetben nem is becsüljük alá magunkat. A
jó önismeret lehetőséget ad a megfelelő önértékelésre és mások elfogadására, az
önfejlesztésre, és társas helyzetekben hatékony kapcsolatteremtést tesz lehetővé. (A
3

Forrás: http://www.doksi.hu

szoros és kielégítő kapcsolatok pedig érzelmi kiegyensúlyozottságot hoznak, ami
nélkül alkotóképességünk stagnál vagy csak gyengén működik.)
A vállalkozói életstratégia kialakításához nélkülözhetetlen a kellő mértékű és
mélységű önismeret.
Önmagunk ismeretére alapozunk a konfliktushelyzetek megoldásánál, az üzleti
kapcsolatfelvételnél és a tárgyalásoknál, és általában véve minden szakmai és
emberi kihívásnál. A megfelelő belső kvalitásokkal rendelkező és azokat tudatosan
használó vállalkozó napjaink megélhetési harca során ezáltal serkentheti vállalata
biztonságos működését, munkatársai alkotókedvét és kreativitását.
Üzleti ötlet
Akár kezdő vállalkozásról, akár már működő vállalkozás továbbfejlődéséről
beszélünk, a távolabbi jövőben gondolkodók részére életképes ötlet kell.
A megfelelő ötlet megtalálására több lehetőség kínálkozik.
o Ötletbörze (brain storming)
o Mátrix vagy háló
o Ötletek feltérképezése
o Problémamegoldás
Üzleti stratégia
Stratégiai tervezés fogalma, tartalmi jegyei, készítése
A stratégiai tervezés menedzseri lépések sorozata, amelynek során szerves
kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitűzései, erőforrásai és a változó piaci
lehetőségek között. A stratégiai tervezés tehát egy folyamatos, összhangteremtő
tevékenység, speciális menedzsmentfeladat.
A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távon biztosítja fennmaradását.
Ehhez viszont szükséges, hogy a vállalkozás (a vállalkozó) rendelkezzen olyan
eszközökkel,

amelyek

alkalmazkodjék

lehetővé

gazdasági,

teszik

technológiai,

azt,

hogy

társadalmi

tartósan
(emberi)

és

rugalmasan
és

ökológiai

környezetéhez. Ez az eszköz a vállalkozó kezében a stratégia.
4

Forrás: http://www.doksi.hu

A stratégia segít abban, hogy a piacon szereplő versenytársak stratégiáit elemezve a
saját

céljaink

eléréséhez

a

legoptimálisabb

utat

válasszuk

ki.

Tehát

a

vállalkozásoknál a külső környezeti lehetőségek és a rendelkezésre álló belső
erőforrások koordinálásában az összekötő szerepet a stratégia tölti be. Ezért a
döntéshozatal alapfeltétele, hogy a kellő időben, a megfelelő helyen rendelkezésre
álljon a szükséges információ
A tervezés létfontosságú egy szervezet megalapításhoz, alapvető elvárás, hogy az
emberek tudják, hogy mi a teendőjük és mit várnak el tőlük.
A tervezés keretet ad a szervezet későbbi teljesítményének értékeléséhez,
elemzéséhez. A stratégiai tervezés a vállalkozásoknál többszintű; azonban a
legfontosabb az egész vállalkozás hosszú távú céljait, feladatait meghatározó
vállalati szintű stratégia. A tervezési folyamat kialakítása olyan vállalkozásoknak
ajánlható, amelyek viszonylag stabil piaci környezetben működnek és a stratégiai
elemzés és tervezés költségeit biztosítani tudják. Azonban a hosszabb távú feladatok
kidolgozására, az irányvonal kialakítására minden vállalkozásnak szüksége van.
A stratégiai tervezés módszerei, technikái
A vállalkozás vezetői a stratégiai tervezés tevékenységeinek elvégzéséhez sokféle
módszer és technika közül választhatnak. Nézzük meg, melyek ezek közül a
legfontosabb módszerek és technikák.

5

Forrás: http://www.doksi.hu

A stratégiai elképzelések értékelésének legismertebb módszerei a portfólió
elemzések, melyek a vállalkozás termékszerkezetét minősítik különböző szempontok
szerint. A portfólió mátrixok legelterjedtebb változata a Bostoni Tanácsadó csoport Boston Consulting Group - a világ egyik legnevezetesebb pénzügyi tanácsadó
csoportja - által kidolgozott un. BCG mátrix. A BCG mátrix a termékek/
szolgáltatások helyzetét a relatív piaci részesedés (vállalkozás piaci részesedésének
és a legerősebb konkurens piaci részesedésének hányadosa) és a piaci kereslet
növekedésének vizsgálatával határozza meg.
A BCG portfólió mátrix - egy négy cellát tartalmazó rács, - ahol az x tengelyen a
relatív piaci részesedés, az y tengelyen a piac növekedési ráta szerepel - az alábbiak
szerint alakul:
Piaci részesedés

magas

magas

alacsony

Piaci növekedés

alacsony

Az ábra alapján a BCG mátrix meghatározza a vezetői döntéshozatal során
alkalmazható stratégiákat, nézzük meg mit is jelentenek az egyes negyedek?
6

Forrás: http://www.doksi.hu

Fejős tehenek azok az üzletágak, amelyek a magas piaci részesedésnek
köszönhetően jó versenypozícióval rendelkeznek, de egy érett, lassú növekedéssel
jellemezhető piacon.
A kutyák a nem versenyképes üzletágakat jelölik, amelyek csekély piaci
részesedéssel és alacsony növekedési potenciállal rendelkeznek.
A kérdőjeleknél nagy növekedésre van lehetőség, de a kis piaci részesedés miatt
ezek az üzletágak nem képesek a növekedést saját erejükből finanszírozni.
A sztárok olyan üzletágakat jelölnek, amelyek magas piaci részesedéssel
rendelkeznek egy erőteljes növekedéssel jellemezhető piacon.
A modell szerint a vállalatoknak kiegyensúlyozott portfolióval kell rendelkezniük
ahhoz, hogy képesek legyenek a piaci lehetőségek kihasználására.
A Mc-Kinsey-féle portfolió a négymezős mátrix továbbfejlesztett változata. E
soktényezős mátrix vízszintes tengelye a relatív versenyelőnyt, a függőleges pedig a
piaci vonzerőt ábrázolja.

külső tényezőket (piaci vonzerő) vizsgál, melyek kevésbé befolyásolhatók

belső

tényezőket

(az

üzletág

versenyképessége)

vizsgál,

melyek

módosíthatók, fejleszthetők
Üzleti terv készítése

7

Forrás: http://www.doksi.hu

Az üzleti tervet a vállalkozó készíti saját magának abból a célból, hogy vállalkozása
kiszámítható, tervezhető, ellenőrizhető legyen. Az üzleti terv olyan alapdokumentum,
amely leírja, hogy hol tart a vállalkozás a tervezés időszakában, hová akar eljutni és
hogyan akarja céljait megvalósítani.
Az üzleti tervnek 3 funkciója van:

a vállalkozás alapítói számára pontos, megfontolt és logikus keretet biztosít
egy vállalati stratégia megtervezéséhez

alapot szolgáltat a harmadik féllel való tárgyaláshoz

összehasonlítási alapul szolgál a tényleges teljesítmény méréséhez.

Az üzleti terv összeállítását megelőző feladatok:
− ötletek gyűjtése, alternatívák kidolgozása
• ötletforrások
• információgyűjtés
− előzetes elemzés
− célpiac meghatározása
• ki igényli a terméket/szolgáltatást
• piac-szegmentáció
− források, tőkeszükséglet meghatározása
− támogatási formák számbavétele.
Az üzleti terv tartalma:
1. Bevezetés:
2. Összefoglaló rész
3. Iparágelemzés
4. A vállalkozás leírása
5. Termelési/szolgáltatási és üzemeltetési terv
6. Marketingterv
7. Szervezeti terv
8. Kockázatbecslés
8

Forrás: http://www.doksi.hu

9. Pénzügyi terv
Emberi erőforrás gazdálkodás
A vállalkozás számára alapvető fontosságú a foglalkoztatottak létszámának és
feladatköreinek pontos meghatározása. A vállalkozás számára alapvető fontosságú,
hogy a foglalkoztatott munkaerő-állomány munkavégző képessége a vállalat
profittermelő-képességét kedvezően befolyásolja.
Az emberi erőforrással való gazdálkodás feladatai:
• a cég munkaerő-szükségletének és munkaerő-keresletének meghatározása
• a szükséges létszám megszerzése: toborzás, kiválasztás, felvétel és munkába
állítás
• a munkaerő-állomány képzése, továbbképzése
• munkaerő-szelekció, elbocsátás
• megfelelő munkaszervezés és humánus munkafeltételek biztosítása
• bér- és jövedelemgazdálkodás, az ösztönzési rendszer kialakítása
• érdekegyeztetés a munkáltató és az érdekvédelmi szervezetek között.
A vállalkozások jellemzői
A vállalkozások csoportosíthatók:

Tevékenységük szerint

Tulajdonos szerint

Az induláshoz szükséges tőke nagysága alapján

A vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere

Finanszírozási szükséglet szerint

Adózási szabályok szerint

A befektetési cél alapján

Alapítási költségek szerint

A tőkekivonás lehetősége alapján

A gazdasági társaságok alapításának előnyei és hátrányai
9

Forrás: http://www.doksi.hu

Előnyei
• több személy könnyebben teremti elő a szükséges tőkét, így fejlettebb, drágább
eszközökkel rendelkező, nagyobb beruházásokra alkalmas céget lehet alapítani,
• megoszlik a kockázat több személy között, bizonyos esetekben a felelősség
korlátolt,
• a tulajdoni részesedés szabadon (bizonyos esetekben jogi korlátozásokkal)
értékesíthető.
Hátrányai
• a tulajdonostársak nem körültekintő kiválasztása esetén konfliktus keletkezhet a
működés során, ami akár csődeljárás, illetve felszámolás előzménye is lehet,
• általában bonyolultabb könyvvezetést, adminisztrációt igényel,
• költséges az alapítása,
• megszüntetése nehézkes,
• a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, amely e hatáskörében eljárva
hatósági jogkört is gyakorol a társaság felett.
Gazdasági társaságok alapításának lépései
2008. július 1. óta a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég
székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi
képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell - a cégnyilvánosságról, a
bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló (továbbiakban Ctv.) törvényben
meghatározott módon és a mellékletekkel együtt – előterjeszteni, a létesítő okirat
megkötését követő 30 napon belül.
Ha a leendő társaság alapításához hatósági engedély megléte szükséges, az
engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megtenni a bejelentést.
A

cégbejegyzési

kérelem

mellé

kötelezően

csatolandóak

a

meghatározott

mellékletek, valamint csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló
igazolást.

10

Forrás: http://www.doksi.hu

A cégbíróságon megvizsgálják, hogy az arra jogosult nyújtja-e be az iratokat, azok
szabályszerűen ki vannak-e töltve, majd számítógépen rögzítésre kerül a cégnév és
a székhely.
A leendő társaság kap egy 10 jegyű cégjegyzékszámot, amely a társaság egyedi
azonosítására szolgál.
A cégbíróság egy tanúsítványt állít ki a következő tartalommal:
- cégnév
- székhely
- cégjegyzékszám
- adószám
- statisztikai számjel
Ennek

birtokában

a

társaság

“b.a.”,

azaz

bejegyzés

alatt

elnevezéssel

előtársaságként kezdhet működni (megkötésekkel).
Az előtársaság a létrehozandó társasággal azonos, annak egy létrejövetelét
megelőző,

átmeneti

minősége.

Jogképessége

onnantól

kezdődik,

hogy

cégjegyzékszámot kap. A cégbejegyzési kérelem benyújtásától a bejegyző végzésig
folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, kivéve a hatósági engedélyköteles
tevékenységek körét.
A működés során leendő tisztségviselői járnak el, s a bejegyző végzést követően az
1. sz. EU Irányelv alapján a tagok eldöntik, jóváhagyják-e a bejegyzés előtti,
előtársasági szakaszban megkötött ügyleteket. (Ha ezt nem teszik meg, úgy azért a
vezető tisztségviselő fog helyt állni.)
Bejegyzés

után

az előtársaság

jogutódlás

nélkül,

automatikusan

végleges

társaságként működik tovább, tehát jogai és kötelezettségei a bejegyzett társaság
jogaivá és kötelezettségeivé válnak.
A cégbejegyzési kérelem benyújtásától számított 8 napon belül a cégbíróság
megvizsgálja, lerótták-e az illetéket, illetőleg csatolták-e kötelező mellékleteket. Ha
ezek valamelyike hiányzik, a cégbíróság elutasítja a bejegyzési kérelmet. (Azt az
11

Forrás: http://www.doksi.hu

elutasítástól számított 8 nap elteltével kijavítva, a hiányosságokat pótolva újra be
lehet nyújtani.)
Amennyiben a bejegyzési kérelem megfelelő, s a határidőket is megtartják, úgy a
cégbíróság végzéssel bejegyzi a gazdasági társaságot. Ha hiányosságot észlel a
bíróság, úgy hiánypótlásra küldi vissza a kérelmet a jogi képviselőnek. A bírság a
kérelmet végzéssel el is utasíthatja, ha a cégtörvény mellékletében megjelölt olyan
okirat hiányzik, amelynek hiánya azonnali elutasításhoz vezet (pl. ügyvédi
meghatalmazás), vagy a hiánypótlási eljárásban megjelölt hiányokat a társaság nem
pótolja, vagy ismét hiányosan nyújtja be a kérelmet. (Ezzel szemben van jogorvoslati
lehetőség.)
A végzés meghozatalától számított 8 napon belül értesítik a kérelmezőt, valamint
gondoskodnak a bejegyzés tényének Cégközlönyben való közzétételéről.
Vállalkozások alapításának könyvviteli kérdései
Számvitel
A

vállalkozásoknak

vagyonukról,

azok

változásáról,

jövedelmi

helyzetükről

folyamatos nyilvántartást kell vezetniük. A piacgazdaság működéséhez ugyanis
nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára objektív információk álljanak
rendelkezésre a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ez a
számvitel alapvető feladata. A tulajdonosok, befektetők, a vállalkozás vezetői, az
üzleti partnerek, a hitelezők ilyen információk birtokában tudnak megalapozott
döntéseket hozni.
A hatályos számviteli szabályokat törvény rögzíti (2000. évi C. tv. a számvitelről).
Ezen szabályok alapján megbízható és valós összkép biztosítható a törvény hatálya
alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról,
pénzügyi helyzetéről és jövőbeni terveiről. A törvény hatálya kiterjed a gazdaság
minden ol77yan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más
szereplői tájékoztatást igényelnek. Hatálya alá tartozik a gazdálkodó.
Könyvvitel

12

Forrás: http://www.doksi.hu

A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a
tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható
gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év
végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és kettős könyvvitel rendszerében
csak magyar nyelven történhet.
A kettős könyvvitel az eszközökről és azok forrásairól továbbá a gazdasági
műveletekről vezetett olyan könyvviteli nyilvántartás, amely az eszközökben és
forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan,
zárt rendszerben áttekinthetően mutatja. (Gazdasági művelet: olyan gazdasági
esemény, amely a vállalkozás vagyonában, értékben kifejezhető változást okoz.)
A valóságnak megfelelő nyilvántartás fontos feltétele a bizonylati elv és bizonylati
fegyelem betartása. Minden gazdasági műveletről, amely az eszközök és források
állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani A gazdasági
műveletek

folyamatát

tükröző

összes

bizonylat

adatait

a

könyvviteli

nyilvántartásokban rögzíteni kell.
A számviteli bizonylat olyan okmány (számla, számlát helyettesítő okmány,
szerződés, bankkivonat stb.), amelyet a számviteli nyilvántartás céljára készítettek és
rendelkezik a törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel.
Ilyenek:
− a bizonylat megnevezése, sorszáma
− a kiállító gazdálkodó megjelölése
− a kiállítás időpontja
− felelős személyek aláírása
− a gazdasági művelet tartalmának leírása, a változások mennyiségi, minőségi és
értékbeni adatai stb.
A bizonylat adatainak formailag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és
helytállónak kell lennie.

13

Forrás: http://www.doksi.hu

Beszámoló
A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év
könyveinek zárását követően, könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesmagyar nyelven készíteni.
A beszámoló lehet
− éves beszámoló
− egyszerűsített éves beszámoló
− összevont (konszolidált) éves beszámoló
− egyszerűsített beszámoló
Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető
vállalkozó, kivéve ha egyszerűsített éves beszámolót készít. Részei:
− éves beszámoló mérlege
− éves beszámoló eredménykimutatása
− éves beszámoló kiegészítő melléklete
A vállalkozás bevételei, kiadásai, nyeresége/vesztesége
Bevétel
Gyűjtőfogalomként fogjuk fel, és beletartozónak tekintjük:
− az árbevételt
− az egyéb bevételt
− a pénzügyi műveletek bevételeit
− a rendkívüli bevételeket.
Ráfordítás
Ezt is gyűjtőfogalomként értelmezzük, és beletartozónak tekintjük:
• a költségeket
• az egyéb ráfordítást
• a pénzügyi műveletek ráfordításait
• a rendkívüli ráfordítást.
A vállalkozás lehetséges fejlődési szakaszai
14

Forrás: http://www.doksi.hu

Az életciklusokkal foglalkozó kutatók általában egyetértenek abban, hogy a
vállalkozások

növekedése,

fejlődése

jellegzetes

szakaszokból

áll.

Egy-egy

növekedési szakaszt hasonló piaci viselkedés, hasonló szervezeti és vezetési
problémák jellemeznek – ezeket már gyakran egymástól eltérő módon látják a
kutatók. Kritikusak azok a vezetői döntések, amelyek az egyes szakaszok
elhagyásához, a továbblépéshez szükségesek. A kutatók többsége a gyorsan
növekvő vállalkozásokkal foglalkozó Timmons tipológiájából (Timmons 1990) indul ki,
aki a következő öt fejlődési fázist különbözteti meg:
1. a kutatás és fejlesztés fázisa (a vállalkozás alapítása előtt 1-3 évvel);
2. az indulási fázis (a vállalkozás első 3 éve);
3. a korai növekedési fázisa (a 4. évtől a 10. évig);
4. az érettség fázisa (a 11. és a 15. év között);
5. a stabilizási fázis (a 15. év után).
A magyarországi kis- és középvállalkozások életútjának modellezésénél az alábbi, a
nyugati

piacgazdaságok

vállalkozásaitól

némileg

eltérő

életfázisok

megkülönböztetése célszerű:
• elindulás;
• kontrollálatlan növekedés;
• növekedés formalizált keretek között;
• megállapodottság – együttműködés.
A magyarországi kis- és középvállalkozások életpályáján az egyes fejlődési
szakaszok nem határolódnak el egymástól éles kontúrokkal: az új periódus jellemzői
mellett a régebbi maradványai egy ideig megőrződnek. Általános jelenség, hogy a
formalizált működés megteremtése csak lassan és fokozatosan megy végbe: a
vállalkozások vezetői a gyakorlatban nehezen engedik ki a hatalmat a kezükből, a
funkcionális egységek vagy önálló üzleti területek vezetői csak fokozatosan kapták
meg a tevékenységükhöz szükséges döntési jogokat. Ez azt is jelenti, hogy a
vállalkozások döntő részénél nem valósul meg a tulajdonosi és a menedzseri
szerepek szétválasztása.
15

Forrás: http://www.doksi.hu

16

Forrás: http://www.doksi.hu

II.

VÁLLALKOZÁS INDÍTÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

A vállalkozás, vállalat fogalma
A mindennapi életben a két fogalmat gyakran azonos (szinonim) fogalomként
emlegetik. Nyilván a két dolog sok hasonlatosságot tartalmaz, de mégis különbözik.
A vállalkozás: Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére,
profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű
tevékenységet végez.
A definícióból következik, hogy vállalkozást indítani minden olyan tevékenységre
lehet, amelyre van igény, azaz eladható. Az üzletszerűség feltétele a rendszeresség,
azaz csak az ilyen jelleggel végzett tevékenység üzletszerű. A másik feltétele az,
hogy a tevékenységet haszonszerzés céljából folytassák.
A vállalat: A jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete.
A definícióból látható, hogy a vállalkozás tágabb fogalom, ugyanis minden vállalat,
egyben üzleti vállalkozás is, de nem minden vállalkozás tekinthető egyben
vállalatnak is.
Ahhoz, hogy valaki sikeres vállalkozást alapítson vagy sikeresen vegyen részt
egy üzleti vállalkozásban elsősorban saját képességeivel, adottságaival kell
tisztában lennie.

II.1.

SZEMÉLYI KÉSZSÉGEK ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

Nehéz egyértelműen meghatározni, hogy mit is jelent az önismeret. Személyiségünk,
lelki egészségünk, élettörténetünk olyan sokrétű, hogy nincs – és nem is lehet – egy
egységes és objektív mércéje annak, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott személy
mennyire ismeri önmagát.
A klinikai és egészségpszichológia, az orvostudomány, a természetgyógyászat,
továbbá a filozófia, a vallástudomány, és spirituális világértelmezések azonban
egyaránt hangsúlyozzák, hogy az önismeret a kiegyensúlyozott életvitel nagyon
lényeges

feltétele,

hozzájárul

a

jól

működő

emberi

megteremtéséhez, és a viselkedés hatékony irányításához.

kapcsolatok
17

Forrás: http://www.doksi.hu

Az önismerettel való foglalkozás az ember tudatos működésének első pillanataitól
(az iskoláskortól) jelen van, sőt a saját magunkkal kapcsolatos tudásunk a társas
környezetünkben való eligazodást is erősíti. Aktuális működésünk és jövőbeli
sorsunk önismeretünk függvényében válhat érthetővé és alakíthatóvá. Az ókori görög
jósda falán, Delfiben, a jövendőmondás alaptéziseként jelent meg a szöveg: „Ismerd
meg önmagad!” Én-azonosságunk, identitásunk megismerése alapvető szükséglete,
velejárója emberi létezésünknek.
A legtöbb szakember azt vallja, hogy az önismerettel rendelkező ember a lehető
legnagyobb mértékig tisztában van érzéseivel, motívumaival – ezzel együtt azonban
a teljes önismeret lehetetlen vállalkozás. Minél kevesebb azonban a tudat elől rejtett
késztetés, annál hatékonyabban tudunk környezetünkhöz alkalmazkodni; értenünk
kell ugyanis a legfontosabb motívumok, lelki energiák működtetéséhez.
Az önismeret által hatékony valóságészlelőkké válhatunk; nem értjük félre a
környezetünk jelzéseit, saját képességeinket nem értékeljük tévesen, nem vállalunk
többet a kelleténél, de feladatvállalási helyzetben nem is becsüljük alá magunkat. A
jó önismeret lehetőséget ad a megfelelő önértékelésre és mások elfogadására, az
önfejlesztésre, és társas helyzetekben hatékony kapcsolatteremtést tesz lehetővé. (A
szoros és kielégítő kapcsolatok pedig érzelmi kiegyensúlyozottságot hoznak, ami
nélkül alkotóképességünk stagnál vagy csak gyengén működik.)
A vállalkozói életstratégia kialakításához nélkülözhetetlen a kellő mértékű és
mélységű önismeret.
Önmagunk ismeretére alapozunk a konfliktushelyzetek megoldásánál, az üzleti
kapcsolatfelvételnél és a tárgyalásoknál, és általában véve minden szakmai és
emberi kihívásnál. A megfelelő belső kvalitásokkal rendelkező és azokat tudatosan
használó vállalkozó napjaink megélhetési harca során ezáltal serkentheti vállalata
biztonságos működését, munkatársai alkotókedvét és kreativitását.
Egyéni hatékonyság
Az önismeret szorosan összefügg az egyéni hatékonysággal, azzal a belső forrású
„erővel”,

befolyással,

amelyet

társainkra

gyakorolunk,

miközben

számos
18

Forrás: http://www.doksi.hu

interperszonális rendszer (pl. család, munkatársak, baráti közösség) tagjaként élünk.
A közösségen belüli egymásra hatások vizsgálata lehetővé teszi az egyéni
hatékonyság kérdésének mérlegelését. Az egyéni hatékonyság három dimenzióra
bontható le: nyíltság, érzékelés, kommunikáció., jelen esetben a három fogalom a
mások felé való félelem nélküli, de biztonságos mederben tartott nyitottságot, mások
valósághű észlelését és a kiváló kommunikációs eszköztárat jelenti.
Az egyéni hatékonyság kérdéskörét jobban megvilágítja az önismeret egyik
széleskörűen használt, egyszerű modellje, a Johari-ablak, amelyet Luft és Ingham
(Luft, 1973) dolgozott ki.

Az ábra első negyede a „nyitott én”, a személyiség azon részét jelenti, amely az
egyén számára tudatos, és amelyet hajlandó másokkal is megosztani. Ide tartozik a
név, a kor, a fizikai megjelenés, egyes nyíltan vállalt családi és munkahelyi
kapcsolatok stb.
A második negyed, a rejtett én a személyiség azon területeit reprezentálja, amelyek
az egyén előtt ugyan ismertek, de amelyeket nem óhajt megosztani másokkal:
19

Forrás: http://www.doksi.hu

mindezt tudatosan és szándékosan elrejti a többi személy elől. A beosztottat például
zavarhatja, ha főnöke egy beszélgetés alatt nem kínálja hellyel, mégis, elhallgathatja
a véleményét. A főnök viszont azt gondolhatja, hogy a beosztott nem bánja, hogy
nem jutott ülőhelyhez, elfogadja ezt a magatartást, mint a hierarchia velejáróját.
Mindnyájunknak sok hasonló érzésünk van a zárt területen, amelyeket nem akarunk
elmondani a jó viszony érdekében. Sok személyes momentumot titkolunk, mivel azok
rossz fényt vetnének ránk: elrendezetlen konfliktusokat, rossz gyermekkori
emlékeket, elvarratlan szálakat a múltbeli kapcsolatokban. Minél őszintébb légkör
övez bennünket családunkban és a munkahelyünkön, annál kisebb a rejtett zóna a
személyiségünkben. A gyermekkori élményeken és tapasztalatokon, továbbá a
nevelésen sokban múlik, hogy mit zárunk el a külvilág elől, mi az, amit szégyellünk
önmagunkkal kapcsolatban.
Az ábrán a harmadik negyed, az én "vak" területe. A vak terület a személy
viselkedésének és stílusának azon aspektusait tartalmazza, amelyeket mások
ismernek, ő azonban nem. Lehetnek olyan modorosságaink, amelyeknek nem
vagyunk tudatában és amelyeket a többiek furcsának, zavarónak vagy esetleg
kellemesnek találnak. Ilyen az is például, ha egy személy például úgy érzi, őszintén
érdeklődik, mások véleménye szerint pedig agresszíven lép fel.
A negyedik negyed a személyiségnek azt a részét jelöli, amelynek sem az adott
személy, sem mások nincsenek tudatában. Ez a negyedik terület az ismeretlen vagy
sötét terület, amely megközelíthetetlen mind a személy, mind mások számára. Egyes
pszichológusok úgy vélik, igen nagy zónáról van szó, de az csak bizonyos
körülmények (például krónikus betegség, halálközeli élmény) hatására vagy speciális
eljárások alkalmazása következtében (pl. pszichoanalízis, hipnózis, meditáció) kerül
tudatközelbe. A sötét területet sem tudatosan szabályozni, sem pedig megváltoztatni
nem lehet, de ettől az még meghatározza az egyéni hatékonyságot.
Valamennyiünk számára komoly kérdés, hogy milyen helyzetben mennyit mutassunk
meg magunkból. A nyílt terület kitágítása több lehetőséget nyújt az önmegvalósításra
és a másokkal való kapcsolatteremtésre, másrészt, ha valakit túlságosan is
beengedünk a személyes terünkbe, azzal csak magunknak ártunk, mivel visszaélhet
20

Forrás: http://www.doksi.hu

a bizalmunkkal. A vállalkozó üzleti pozícióját erősen veszélyezteti, ha túl sok mindent
tár fel, ha viszont túlságosan zárkózott, a másokkal való kapcsolatteremtése szenved
zavart, ami megint csak az üzlet kárára válik.
A rejtett zóna megismerése vagy feltárása általában nagyobb intimitásszintet,
fokozottabb bizalmat eredményez – és erre az üzleti életben nagy szükség is lehet. A
vállalkozókban gyakran fogalmazódik meg az a kérdés is: hogyan vegyünk rá
hozzánk közel álló (esetenként pedig hozzánk nem olyan közel álló, hanem
manipulálni szándékozott) embertársakat, hogy új információkat áruljanak el a rejtett
zónájukról? Kétségtelen, hogy a tárgyalásnál és egyéb, versengést feltételező
kommunikációs helyzetekben a vállalkozók nagyon sokszor a rejtett, titkolt
információkat hasznosítják előnyszerzés céljából. Saját munkaközösségünkben
viszont ezzel együtt a megtudott „titkokkal” nem célszerű visszaélnünk: elveszítjük
munkatársaink bizalmát.
A nyitott, rejtett illetve zárt terület aránya eltérő személyiségtípusokra utalhat.
Bizonyos személyiségtípusok (magabiztos, könnyen érzékelő, hallgató, őszinte,
feladatorientált és nyílt) hatékonysága erős, míg másoké (nehezen érzékelő,
túlságosan óvatos, zárkózott, egocentrikus, zárt, felszínes) gyenge.
A személyiségzónák aránya szerint meghatározható személyiségtípusok és
hatékonyságuk

21

Forrás: http://www.doksi.hu

Énkép
A legfontosabb pedagógiai és pszichológiai elméletek is nyilvánvalóvá tették, hogy
az önismeret fejlesztéséhez mások visszajelzésére van szükségünk. Énképünk négy
fontos forrásból táplálkozik, s a társas környezet különböző szempontjai alakítják: a
társadalom, a velünk közvetlen interakcióban álló fontos emberek és csoportok
(referenciacsoportok), továbbá saját tudatos törekvéseink.
Az énkép forrásai
Valamennyi jelzett közösségtől nap mint nap sok (bár nagyon sokszor nem kielégítő
minőségű) információt kapunk arról, hogy megfelelünk-e a normának, az
elvárásoknak, az „átlagnak”, visszajelzések érkeznek hozzánk, hogy jól helytállunk-e
életünkben, vagy változtatnunk kellene. Az effajta visszacsatolás akár tervezhető is,
személyiségépítő foglalkozásokon fejlesztő jelleggel adják.
A visszacsatolás lényege egy adott viselkedés leírása és a másokra tett hatás
visszajelzése. Az egyén ezáltal fokozottan tudatosíthatja, mi az, amivel másokban
rokonszenvet, és mi, amivel ellenszenvet kelt, innentől pedig és a viselkedésének
hatását tudatosabban tervezheti.

22

Forrás: http://www.doksi.hu

Minél érettebb a személyiség, annál közelebb kerül saját belső világa megértéséhez,
annál pontosabban észlel másokat és a mások róla alkotott képét, továbbá annál
nagyobb esélye van a lelki egyensúlyra is.
A személyiség érettségének pszichológiai kritériumai:
• Problémafókuszú gondolkodás – Az érett személyiség nem menekül a gondok
elől, hanem gondos mérlegelésük után megtalálja a legmegfelelőbb utat azok alapos
kezelésére, mégpedig az adott helyzet függvényében legeredményesebb megoldást
választja, anélkül, hogy saját személyisége sérülést szenvedne.
• Eredményes alkalmazkodás fizikai és társadalmi téren – Az érett személyiség
tudja, mikor, milyen helyzetben milyen viselkedésrepertoárra van szükség, és mindig
azt a cselekvést választja, amelyik sikerre vihet.
• Egyensúly az ösztönélet és az erkölcsi szabályrendszer (ösztön-én és
felettes-én) közt – Az érett személyiség játékosan, örömteli elmélyüléssel tud részt
venni adott helyzetekben, de használja a morális fékrendszerét is, és akkor örül,
akkor viselkedik felszabadultan, amikor annak helye és ideje van. Viselkedését
rugalmas, de állandó, bevált belső szabályok irányítják, rendelkezik önkontrollal és
frusztrációs toleranciával, a kellemetlen feszültségek elviselésére való képességgel.
• Sokoldalú érdeklődés – Az igazán alkotó személyiségek mindig sokoldalúak,
életükben sok mindenféle tevékenységet folytatnak. A beszűkültség, rugalmatlanság
egyértelműen akadálya a személy jó közérzetének és alkalmazkodásának.
• Tág idődimenzió – az érett személyiség élete nem „feldarabolt”, hanem egységes,
összefüggő „útként”, akár „óceáni élményként” ragadható meg. A múlt, a jelen és a
jövő egymásba fűződésével a személy átlátja mindazt, ami jelentős volt az életében,
és tapasztalataival felvértezve láthat neki az esetleges frusztrációk felszámolásának.
• Interdependencia – Az érett személyiség önálló, nem függ másoktól, és mégis
mások társaságában érzi jól magát, egymásra utaltságot tart fenn. Míg a kóros
függés „megbetegítő”, kreativitást csökkentő hatással bírhat, a biztonságos,
harmonikus kapcsolatok (pl. család, rokonok, barátok) egy életre elég, vagy
legalábbis a hétköznapi munkához teljesen elegendő feltöltődést adnak. A jól
23

Forrás: http://www.doksi.hu

megválasztott kapcsolatok belsőségesek, megfelelő „hőfokúak” az egyén számára,
intim közelséget tesznek lehetővé.
• Torzításmentesség – az érett személyiség nem kényszerül elferdíteni a maga
számára a valóságot, úgy látja a dolgokat, ahogyan azok történnek, és el tudja
viselni az ezzel járó megterhelést.
• Az érett személyiség pozitívan viszonyul a környezete iránt, egész életére
jellemző az „életigenlés”, amelyhez kapcsolódik a spontán, szabad önkifejezés és
gondolkodásmód.
• Szociális érzékenység – Az érett személyiség társas készségeit (például
beszédkészségek, humor) latba vetve a legtöbb társas-kommunikációs helyzetben a
számára lehető legkedvezőbb megnyilvánulási módot választja.
• Fejlett erkölcsi érzék – amely túllép a társas konvenciók merev elfogadásán, a
jutalmak és büntetések kiváltotta álerkölcsösségeken. Ezzel együtt természetesen az
érett személyiség elfogadja az adott közösség normáit.
• Humorérzék – Az érett személyiség humora nem destruktív jellegű, inkább
intellektuális, átgondolt, „poénos”.
Reális önismeret
A reális önismeretet gátló tényezők közül kiemelhetjük – mint már utaltunk is rá – a
személyiség éretlenségét, a túlságosan negatív (önbecsmérlő) vagy túlságosan
pozitív önértékelést („beképzeltség”), a rugalmatlan személyiséget. A túlságosan
negatív önértékelés a depressziósokra jellemző szűk, torzításoktól terhes látószöggel
terheli meg életünket, míg túl pozitív önértékelés esetén nem vagyunk nyitottak
mások felé, nem fogadjuk el a visszajelzéseiket, és ily módon elzárjuk magunk elől a
fejlődés lehetőségét. A személyiség rugalmassága, fejlődőképessége jelzi, hogy
mennyire áll szándékunkban változni, alkalmazkodni, és elfogadni a minket alakító
környezeti hatásokat – amennyiben mereven ragaszkodunk saját előzetes
elképzeléseinkhez, csak nagyon nehezen mélyedhetünk el rejtett világunkban.

24

Forrás: http://www.doksi.hu

Annak a személynek, aki helyes, reális képet törekszik alkotni magáról, legalábbis a
következő kérdéseket kell valósághűen, hitelesen és magabiztosan megválaszolnia
önmaga számára:
• Kinek érzem magam? Milyen vagyok én? Hol a helyem a világban? Kik fontosak
nekem?
• Miben vagyok a legjobb? Milyen a jelenlegi munkám? Szívesen dolgozom-e együtt
a munkatársaimmal? Milyen helyzeteket kedvelek és melyektől húzódozom a
munkahelyemen?
• Milyen vagyok az emberekkel? Társaságkedvelőnek érzem-e magam? Mivel tudok
kitűnni embertársaim között, például társaságban? Inkább beszélni szeretek vagy
hallgatni? Mások valóban érzik-e, hogy jó velem együtt társaságban lenni? Mivel és
hogyan „fogok meg” másokat? Kikkel jövök ki jól, és milyen típusú embereket nem
kedvelek?
• Mihez van tehetségem? Melyik belső tulajdonság a fő erényem munkahelyemen és
általában az életemben? Mindez hogy befolyásolja azt, ahogyan élem az életem?
Melyek a fő személyiségbeli gyengeségeim, mit teszek ezek ellen, és ezek
hozzájárulnak-e, hogy bizonyos akadályokat nehezen veszek az életemben?
• Tudok-e önállóan dolgozni és ténykedni, vagy mindig más támogatását igénylem?
Függőnek érzem-e magam valakitől?
• Szeretek-e másokat követni vagy inkább a magam útját járom? Kreatívnak érzem-e
magam, vagy inkább a szabályokat követem, a rutinfeladatokat kedvelem? Hogyan
bírom a kötöttséget, a kötött munkarendet? Szeretem-e én magam megalkotni a
magam szabályait?
A vállalkozó számára azért is különösen fontosak ezek a kérdések, mert gondos
mérlegelésük által tisztába jöhet azzal, hogy munkahelyén milyen feladatköröket
lásson el önmaga, és mit bízzon inkább másra. Mindez abban is segíthet, hogy a
vállalkozások kényes, nehéz időszakaikban is megőrizzék életképességüket, a
vezető pedig szakértői tekintélyt tartson fenn, ahelyett, hogy túlságosan apró ügyekre
pazarolná tehetségét. Ha a vállalatvezető indulásból tudja, mihez van igazi tehetsége
25

Forrás: http://www.doksi.hu

és affinitása, jövőképét, élettervét ehhez igazítva komoly üzleti sikereket érhet el
(természetesen akkor, ha ehhez más feltételek is adottak). A tervezés hozzásegíti,
hogy lépéseit ne a vak véletlen vezérelje, hanem sorsát kézben tartsa, és – ahogyan
ezt más írásainkban már részletesen kifejtettük – „belső” kontrollt gyakoroljon élete
felett.
A szakirodalmi összegzések szerint az önismeret többé-kevésbé reális és kielégítő,
ha pontos, a valóságnak megfelelő képet tudunk kialakítani életünk három fontos
területéről:
a.

személyes irányultság – magabiztosság, határozottság, konfliktus- és
stresszkezelés, önbizalom és önértékelés

b.

erkölcsi

érzék

becsületesség,

megbízhatóság,

önfegyelem,

lelkiismeretesség, segítőkészség
c.

helyzetfelismerési

képesség

döntésképesség,

kockázatvállalás,

problémamegoldás, gyakorlatiasság, megfigyelőképesség
Végezetül, az önismeret és a lelki egészség kölcsönhatására is markánsan utaló
Harris modellt mutatjuk be. A modell láttán világossá válik, hogy a nagyobb
önismeret nemcsak a személyiség fokozott integritását eredményezi, hanem
egészen egyszerűen feltétele mások elfogadásának és minden emberi viszony jó
minőségének. Ez talán a laikus számára kissé meglepőnek tűnik, a pszichológusok
szerint azonban a másokkal való jó viszony alapja nem más, mint a saját magunkkal
kialakított harmonikus „kapcsolat”. Nem másoktól, mások hatására kerülünk
magunkkal jó viszonyba, hanem az önmagunkkal kialakított jó kapcsolatunk
eredménye a személyközi viszonyok harmóniája.
Az önmagunkhoz és másokhoz való viszony négy lehetséges változata Harris
mátrixa szerint:

a.) Én OK vagyok, Te is

b.) Én OK vagyok, de Te

Ok vagy velem

nem vagy Ok velem

c.) Én nem vagyok OK,

d.) Sem én, sem Te nem

26

Forrás: http://www.doksi.hu

de Te OK vagy Velem

vagyunk OK-k egymással

Az a.) kockában láthatjuk az optimális helyzetet, amikor az egyén magában és
másokban is bízik, és alapjában véve jól helytáll az életében. Akinél ez az életérzés
dominál, nagy valószínűséggel önismereti téren is jeleskedik vagy jeleskedhet. A b.)
esetben a csalódott ember hozzáállását látjuk, aki valamilyen hátrányos élethelyzet
okán nem mer megnyílni mások előtt, nem mer hitelesen kitárulkozni, fél az újabb
lelki sebektől – az ő számára fontos önismereti út lehet a csalódások feldolgozása és
a belőlük való okulás. A c.) ábrán az önbizalomhiány esetéről van szó, amikor az
egyén nem bízik a képességeiben, és ezáltal nem is mer teljesíteni, még akkor sem,
ha egyébként képes lenne rá. Az ilyen személy számára a szorongások
felszámolása, a képességek reális értékelése visz közelebb a személyes
hatékonysághoz.
Végezetül, a mások iránt és önmaga iránt is bizalmatlan d.) személynek komolyabb
lelki segítségre van szüksége, mivel nagy valószínűséggel családi szocializációjában
keresendő az oka annak, hogy sem önmagával, sem pedig a környezettel nem tud
egyensúlyba kerülni.
Csalódik az az ember, aki az önismeret megszerzésének kész „receptjét”, sémáját
kutatja. Nincs hozzá egységes út, ezért csak néhány dolgot sugallhatunk biztosan:
belső valóságunkhoz segítő szakemberek sokaságának vezetésével egyaránt
közelebb juthatunk, továbbá a tapasztalás, a másokkal való kapcsolattartás, és a
magunkban való elmélyedés is segíthet. Feltétel azonban, hogy tudjunk és akarjunk
változni. Az önismeret megszerzése nem egyszerű dolog; sokszor negatív érzések,
fájó emlékek sokasága vezet el bennünket odáig, hogy egyre többet tanuljunk
önmagunkról – sokszor ez az ára annak is, hogy életünket hatékonyan élhessük –
nemhiába idézik sokan a filozófiából, Nietzsche művéből közismertté vált mondást:
„Ami nem öl meg, az megerősít”

II.2.

VÁLLALKOZÓI ÖTLET, ÖTLETFORRÁSOK, ELEMZÉSI TECHNIKÁK

Üzleti ötlet
27

Forrás: http://www.doksi.hu

Akár kezdő vállalkozásról, akár már működő vállalkozás továbbfejlődéséről
beszélünk, a távolabbi jövőben gondolkodók részére életképes ötlet kell.
A megfelelő ötlet megtalálására több lehetőség kínálkozik. Az alábbiakban néhány
módszer segítségével közelebb juthatunk a kívánt célhoz.
• Ötletbörze
o Válassza ki azt a témasort, amihez az új ötleteket kívánja megtalálni! Egy ilyen
témakör lehet például az „informatika alkalmazásának lehetőségei a kamaszkorú
fiatalok körében”.
o Határozzon meg időbeni korlátokat, általában 20 perc elegendő szokott lenni!
o Jelöljön ki egy „írnokot”, aki minden ötletet feljegyez!
o Kérjen meg mindenkit, mondjon ötleteket, ami az eszébe jut!
o A börzén minden ötletet ki kell mondani, bármilyen extrémnek tűnik is!
o Minden elhangzó ötletre reagáljon pozitívan! (Könnyű bárkit letörni egy rossz
szóval, pillantással.)
o Próbálja meg összekapcsolni az ötleteket, nézze meg a legelső ötleteket, és
vizsgálja meg, nem lehetne-e a későbbi ötletekkel összekapcsolva új ötleteket
meríteni belőlük!
o Ebben a szakaszban a mennyiség a fontos, ezért próbáljon meg minél több ötletet
összeszedni. Ha megakadnának, tegyen fel kérdéseket, például: „Mi lenne, ha … ?”
vagy „Nem lenne jobb, ha …?”
Az ötletbörze lényegét csak gyakorlással lehet megtanulni.
Mátrix vagy háló
Az ötletbörze egyik változata a mátrix, vagy háló, amely pl. a felhasználási területeket
és a termékeket csoportosítja.
Például:

28

Forrás: http://www.doksi.hu

Ötletek feltérképezése
Az ötletbörze másik variánsa az ötletek feltérképezése.
Problémamegoldás
Számos terméket vagy szolgáltatást terveznek bizonyos problémák megoldására.
Léteznek magától értetődő megoldások, más problémák megoldása azonban távolról
sem ilyen egyszerű. A probléma megoldásakor a következő lépésekre lehet szükség:

29

Forrás: http://www.doksi.hu

III.

A VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁNAK GYAKORLATA

III. 1

ÜZLETI STRATÉGIA

Stratégiai tervezés fogalma, tartalmi jegyei, készítése
A stratégia szó eredeti görög értelmében hadászatot, hadművészetet jelent, amit a
sztratégoszok műveltek és ami abból állt, hogy a háborúzás nyelvén meghatározták
a hadban álló országok jelenlegi és jövendő helyzetét, céljait, a célok eléréshez
szükséges hadi eszközök és katonák összességét, a szükséges fegyvernemeket,
működésük összehangolását, valamint e célok elérésnek szükséges eszközeit.
E gondolatmenetet alkalmazva a vállalkozás stratégiája nem más, mint a hosszú
távra kitűzött célok, és az e célok eléréshez szükséges eszközök és módszerek
meghatározása.
A stratégiai tervezés menedzseri lépések sorozata, amelynek során szerves
kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitűzései, erőforrásai és a változó piaci
lehetőségek között. A stratégiai tervezés tehát egy folyamatos, összhangteremtő
tevékenység, speciális menedzsmentfeladat.
A stratégiai tervezés a 60-as évek közepén indult meg Amerikában, míg az európai
megjelenés a 70-es évek elejére tehető. A stratégiai tervezés elterjedése két fő okkal
magyarázható:

A

környezeti

tényezők

kiszámíthatatlansága,

a

válságok

előrejelzésének

nehézségei, (politikai, embargós faktorok) a konjunktúramozgások előrelátási
problémái a piaci prognózisok használhatóságát megkérdőjelezték, s így olyan
tervezési rendszerre lett szükség, amelynek révén akkor is egészségesen működik a
vállalat, ha valamely üzletágában zavarok lépnek fel.
• A technikai, technológiai prognózisok a felgyorsult technikai fejlődés következtében
használhatatlanokká váltak, s így egyre inkább megfogalmazódott olyan eljárás iránti
igény, amely a vállalkozást és környezetét újszerű módon kezeli.
A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távon biztosítja fennmaradását.
Ehhez viszont szükséges, hogy a vállalkozás (a vállalkozó) rendelkezzen olyan
30

Forrás: http://www.doksi.hu

eszközökkel,

amelyek

alkalmazkodjék

lehetővé

gazdasági,

teszik

azt,

technológiai,

hogy

tartósan

társadalmi

és

(emberi)

rugalmasan
és

ökológiai

környezetéhez. Ez az eszköz a vállalkozó kezében a stratégia.

A stratégia segít abban, hogy a piacon szereplő versenytársak stratégiáit elemezve a
saját

céljaink

eléréséhez

a

legoptimálisabb

utat

válasszuk

ki.

Tehát

a

vállalkozásoknál a külső környezeti lehetőségek és a rendelkezésre álló belső
erőforrások koordinálásában az összekötő szerepet a stratégia tölti be. Ezért a
döntéshozatal alapfeltétele, hogy a kellő időben, a megfelelő helyen rendelkezésre
álljon a szükséges információ
A stratégiai tervezés sokrétű folyamatának főbb lépései:
1.

A

vállalkozás

alapvető

stratégiai

céljainak,

jövőképének,

küldetésének

(missziójának) meghatározása
• A célok jól körülhatároltak és világos útmutatást tartalmaznak arra vonatkozóan,
hogy mit kell megvalósítani egy adott időszakon belül például: milyen piaci igényeket,
vevőkört kíván a vállalkozás kielégíteni.
• További felmerülő kérdések:
− melyek lesznek az elsődleges termékek vagy szolgáltatások; kik lesznek a
termékek vagy szolgáltatások fogyasztói stb.
− A felmerülő kérdések megválaszolásához alkalmazhatjuk a „brainstorming”-ot azaz
az „ötletbörzét”
− milyen területeken nem kíván működni a vállalkozás.
31

Forrás: http://www.doksi.hu

• A stratégiai céloknak világosaknak és egyértelműeknek kell lenni, mert
végrehajtásuk csak így valósítható meg. A vezetők feladata a vállalati és az egyéni
célok összekapcsolásának megteremtése; ez biztosítja, hogy a stratégiai célokat
minden dolgozó a maga helyén és szintjén értelmezni tudja és annak teljesítéséhez
tudása maximumával hozzá járuljon. A jól megfogalmazott vállalati misszió a kiinduló
alapja

a

további

szakaszoknak,

ezért

sokoldalú,

munkaigényes

ok-okozati

összefüggések meghatározására kerül sor.
2. Stratégiai elemzés, amely a külső környezet és belső erőforrások összehasonlító,
részletes vizsgálata
• A vállalkozás külső környezetének hatása:
A komplex, dinamikus piaci környezetben a bizonytalanság kezelésére alkalmas
szervezet kialakítására van szükség. Alapvető fontosságú a pénzügyi piac; a magyar
gazdaságban a vállalkozások szerepelhetnek mint a megtakarítások végső
felhasználói, de mint befektetők is. A tőkeallokációs mechanizmushoz való
alkalmazkodás

vezetői

döntést

igényel.

A

piac

a

gazdasági

szervezetek

tevékenységének legfontosabb értékmérője, ezért szükséges a piaci környezethez
való alkalmazkodás. A környezet alapos elemzése lehetőséget teremt arra, hogy
megismerjük a környezet lehetőségeit és veszélyhelyzeteit. A körültekintő
környezetelemzés feltétele a stratégia sikerességének.
• A belső adottságok befolyásoló szerepe:
A vállalkozás belső helyzetének elemzése során megállapítják a cég erős és
gyenge pontjait a stratégia sikerének érdekében. A szervezeti struktúra és a
vállalkozás mérete összefügg a szervezeten belüli munkamegosztás mértékével
valamint

a

tevékenységek

szabályozottságával.

A

szervezet

méretének

növekedésével egyidejűleg a vezetésnek egyre kiterjedtebb és bonyolultabb
tevékenységet kell irányítani. Az elemző munka eredményeit rendszerezhetjük egy
un. SWOT(GYELV) mátrix segítségével.
3. Stratégiai döntéshozatal, a stratégia bevezetése

32

Forrás: http://www.doksi.hu

• Egy stratégiai célhoz eltérő alternatívák(lehetőségek) tartoznak. A tervezés során
kidolgozott és megfelelő szempontok szerint értékelt változatok közül kell kiválasztani
a vezetői döntés keretében a legmegfelelőbbet, a többi változat pedig tartalék lesz. A
stratégiai tervezés végeredményét a stratégiai tervet célszerű írásban dokumentálni.
Az alapdokumentumot kiegészítik a gazdasági számítások; a gazdasági elemzések,
a prognózisok összefoglalásával, amelyekre épül az adott szervezeti egység
stratégiája. A stratégia megvalósítása a szervezet napi működésébe való beépítését
jelenti.
4. Ellenőrzés, folyamatos elemzés
• A stratégiai visszacsatolás, az ellenőrzés fontos terület, amely során a vezetés
folyamatosan vizsgálja, hogy a vállalkozás céljai a rendelkezésre álló erőforrásokkal
hogyan érhetők el, milyen mértékű változtatásokra van szükség.
Stratégiai tervezés (közép- és hosszú távú tervezés)
• a jövőt és nem egy behatárolható időtávot öleli fel
• folyamatos tevékenység
• a megvalósítás módjára és eszközeire helyezi a hangsúlyt
• a felső vezetés feladata
• folyamatosan ellenőriz
• konkrét időtávot ölel fel
• nem folyamatos, egy-egy időpontra korlátozódó tevékenység
• nem vizsgálja a módot és eszközöket
• a közép és felső vezetés feladata
• utólag ellenőriz
A stratégiai tervezés megjelenése azonban nem helyezte hatályon kívül, nem
csökkentette az operatív tervezés jelentőségét. Az operatív tervek - lehetőleg minél
részletesebben – a megvalósítandó elképzeléseket, eredményeket foglalják össze
egy időszakra egy-egy funkcionális területre vonatkoztatva, a teljesség, a pontosság,
a rugalmasság, a világosság, a realitás, a konzisztencia elvét szem előtt tartva.
33

Forrás: http://www.doksi.hu

Érdemes ezért egy pillantást vetnünk a stratégiai, és az operatív tervezés
különbségeire is:
Stratégiai tervezés:
• a felső vezetés feladata
• a bizonytalansági fok relatíve nagy
• a problémakor komplex
• az időhorizont hosszú távú
• az információszükséglet döntően környezeti
• a legfontosabb problémákra koncentrál
Operatív tervezés:
• minden vezetési szint feladathoz jut
• a bizonytalansági fok relatíve kicsi
• a problémakör jól strukturált
• az időhorizont rövidtávú
• döntően belső információigény
• minden funkcionális területet felölel
Az operatív terv tehát a vállalkozás iránytűjeként a rövidtávon elérendő
eredményeket foglalja össze, a vállalkozás valamennyi funkcióját (értékesítés,
tervezés, termelés, pénzügy stb.) szem előtt tartja, miközben koordinálja és integrálja
azokat.
Összefoglalva a tervezés létfontosságú egy szervezet megalapításhoz, alapvető
elvárás, hogy az emberek tudják, hogy mi a teendőjük és mit várnak el tőlük.
A tervezés keretet ad a szervezet későbbi teljesítményének értékeléséhez,
elemzéséhez. A stratégiai tervezés a vállalkozásoknál többszintű; azonban a
legfontosabb az egész vállalkozás hosszú távú céljait, feladatait meghatározó
vállalati szintű stratégia. A tervezési folyamat kialakítása olyan vállalkozásoknak
ajánlható, amelyek viszonylag stabil piaci környezetben működnek és a stratégiai
34

Forrás: http://www.doksi.hu

elemzés és tervezés költségeit biztosítani tudják. Azonban a hosszabb távú feladatok
kidolgozására, az irányvonal kialakítására minden vállalkozásnak szüksége van.

III.2.

STRATÉGIATÍPUSOK

Stratégiatípusok a működési kör alakításának jellemzői szerint
Ez a stratégia a vállalkozás fejlődési pályájának alakulásából indul ki, és a
lehetőségek alapján az alábbi stratégiákat fogalmazza meg:
• koncentrációs (egy termékre vagy tevékenységre),
• vertikális integrációs (vagy előre vagy hátrafelé mozdulva a vertikum egy-egy
tevékenységének átvétele),
• visszavonuló (egyes területekről kivonuló, bizonyos tevékenységekkel fölhagyó).
Tipizálás a működési kör változtatásának dinamikája szerint
Csökkenő stratégia - ami három változatban fordul elő:
• a megnyirbáló stratégia a létszámcsökkentéssel, költségcsökkentéssel, a
fejlesztések elhalasztásával növeli hatékonyságát;
• a bedolgozó stratégia, amikor a vállalat a funkcionális döntéseket átengedi
vevőjének, fokozatosan leépíti központi apparátusát, miközben a vevő garantálja
termékei átvételét;
• a felszámolási stratégia, amikor az üzlet eladásával a vállalkozás más befektetési
lehetőségeket céloz meg,
Stabilizációs stratégiáról akkor beszélünk, amikor a korábbi gyakorlatot viszi tovább
a cég, s csak kisebb módosításokat hajt végre.
Növekedési stratégia alatt valamilyen mérhető jelzőszám szerinti bővülés értendő.
A növekedés egyik formája belülről fakad (termék - gyártó cég - piacfejlesztés), a
másik pedig kívülről (fúzió, felvásárlás).
Kombinációs stratégiák a fentiek különböző elemeinek variációit foglalják
magukba.
Stratégiatípusok orientáció szerint:
35

Forrás: http://www.doksi.hu

• a fogyasztó-orientált stratégiák a fogyasztók minél tökéletesebb kiszolgálására
épülnek, az ezt célzó eszköztárat preferálják (szegmentáció, eladásösztönzés stb.)
• a vállalat-orientált stratégiák a vállalat erősségeire alapoznak, s a tartós
versenyelőnyt lovagolják meg (fejlesztés, értékesítő hálózat, stb.)

a

versenytárs-orientált

stratégiák

a

versenytárssal

szembeni

előnyökre,

különbözőségekre helyezik a hangsúlyt (ár, szerviz, garancia stb.)
A stratégiák értékelése
A stratégia hasznosíthatóságának kritériuma az üzleti siker. Ahhoz azonban, hogy ez
bekövetkezzen a stratégiának bizonyos feltételeknek eleget kell tennie.
Ezek a következők:
• harmónia, vagyis a belső harmónia megléte, a célok - környezet és erőforrások
közötti szerves összhang létrejötte;
• konzisztencia, más szóval az adott stratégia képes-e a versenyelőnyt tartósan
kihasználni versenyelőny jobb erőforrásokkal, hatékonyabb működéssel vagy a
helyzeti (időbeli) előny kihasználással érhető el,
• realitás (megvalósíthatóság), vagyis reális-e a célkitűzés, az erőforrás számbavétel
és a környezet adaptáció.
A stratégiai tervezés szintjei
A stratégiai tervezés a vállalkozás három szintjén folyik:
a. a felső szinten a vállalkozás egészére,
b. üzletági szinten egy-egy stratégiai tervezési egységre,
c. funkciókra.
A vállalkozás egészére komplex stratégiai terv készül, ami funkcionális stratégiákat is
jelent. A funkcionális stratégiák között megkülönböztetett szerepe van a
marketingstratégiának, mert a környezet legfontosabb eleméhez, a piachoz való
hosszú távú viszonyt fogalmazza meg.
A következőkben a komplex tervezés folyamatát vizsgáljuk vállalati és üzletági
szinten.
36

Forrás: http://www.doksi.hu

A vállalkozás egészére készülő stratégiai terv
A vállalatvezetés első feladata a

küldetés megfogalmazása. A küldetés

megfogalmazásához, újrafogalmazásához az alábbi kérdésekre kell választ adni:
• mi az üzleti vállalkozás tartalma?
• ki a fogyasztó?
• mi az érték a fogyasztó számára?
• milyenné válik üzleti vállalkozásunk?
A küldetésnek valamilyen kiemelt értékre, tartós versenyelőnyre kell épülnie,
jövőképet kell adnia és motiválnia kell az alkalmazottakat.
A vállalat küldetése öt hatás alatt formálódik:
• A vállalkozás története az első, a céloknak, elért eredményeknek múltbeli alakulása
mindenképp hatással van a jövőre.
• A második hatás a vezetés és a tulajdonosok pillanatnyi preferenciája. A
stratégiaalakítók egyéni céljai nem kerülhetnek szembe a szervezet egészének
célkitűzéseivel.
• A szervezet küldetését a környezet is befolyásolja, hiszen a köznapi értékrend a
környezeti hatások alatt is formálódik.
• A vállalkozás erőforrásai jelentik a negyedik hatást, egy kisvállalkozás nem
célozhatja meg, hogy ő lesz a világ legnagyobb gyártója.
• Végül a speciális kompetencia, a szakértelem, a szakmai hírnév determinálja a
küldetés egyértelmű megfogalmazását.
37

Forrás: http://www.doksi.hu

A tervezés folyamatának második lépése a stratégiai üzletágak, egységek
meghatározása.
Stratégiai egységen olyan termék-piac kombinációkat értünk, amelyek egymástól
egyértelműen elhatárolhatók. Az elhatárolás történhet technológia, piac, fogyasztói
csoport stb. szerint.
A stratégiai üzletágak jellemzői:
• önállóan tervezhetők; vagyis statisztikai adatokkal jellemezhetők;
• versenytársai egyértelműen körülhatárolhatók;
• vezetője a menedzser, aki felelős a stratégiai tervezésért és a nyereséges
működésért.
A pillanatnyi üzletági portfolió elkészítése jelenti a stratégiakészítés harmadik
lépését. A vezetés feladata, hogy üzletágait azok nyereségtermelő képessége szerint
rangsorolja, és eldöntse, hogy melyeket kell fejleszteni, szinten tartani, felélni vagy
felszámolni.

III.3.

A STRATÉGIAI TERVEZÉS MÓDSZEREI, TECHNIKÁI

A vállalkozás vezetői a stratégiai tervezés tevékenységeinek elvégzéséhez sokféle
módszer és technika közül választhatnak. Nézzük meg, melyek ezek közül a
legfontosabb módszerek és technikák.

38

Forrás: http://www.doksi.hu

A stratégiai tervezés során elvégzendő legfontosabb elemzéseket a SWOT mátrix
foglalja össze. A SWOT módszer lényege átfogó, részletes elemzések végzése a
vállalkozás külsőkörnyezetével és belső helyzetével kapcsolatban.
Ez az analízis a legalkalmasabb megállapítani a vállalkozás helyzetét a piacon.
A SWOT mozaik szó, az egyes betűk az alkotóelemek angol kezdőbetűi:
− Strengths - erősségek,
− Weaknesses - gyengeségek,
− Opportunities - lehetőségek,
− Threats - veszélyek, fenyegetések.
A SWOT analízis alkalmazásával egyrészt a belső erőforrások, másrészt a külső
környezet elemzése végezhető el abból a szempontból, hogy milyen következményei
vannak a stratégiára. A környezeti lehetőségek maximális kihasználásával, a
veszélyhelyzetek elkerülésével, a vállalkozás erős pontjaira építve készíthető el a
vállalkozás stratégiája, és annak a célok elérését segítő akcióterve.

39

Forrás: http://www.doksi.hu

Porter „5 versenyerő”-modellje - kiemeli, hogy a vállalkozás versenyhelyzetének
mérlegelésekor nem elég a közvetlen versenytársakra koncentrálni, mérlegelni kell
az adott piacon az új versenytársak és helyettesítő termékek megjelenését valamint
a vevők és szállítók tárgyalási pozícióját. A modell lényege: felvázolni azt az
összefüggésrendszert, amely megmutatja, hogy mitől függ az, hogy a verseny
szereplői milyen pozícióban vannak. A versenyhelyzet-elemzés legfontosabb területe
a versenytárs-elemzés. A vállalkozásnak a piacon meglévő ill. piacon belépő új
versenytársait átfogóan, stratégiai szemlélettel kell elemezni, cél felmérni a
versenytársak jövőbeli lépéseiket. Fontos módszer a pénzintézetek, a vásárlók és
szállítók véleménye a versenytársakról. Például: új belépők fenyegetésekor új
kapacitás jelenik meg, ami csökkenti az árakat, vagy a bennfentesek költségeinek
inflálódását, növekedését okozza (hiszen a meglévő kapacitásaik értéke csökken, és
további beruházásokra kényszerülnek).
Az informatika egyrészt lehetőséget ad a belépési korlátok emelésére; nagyságrendi
megtakarítások, szállítóváltási költségek, differenciálás, illetve az elosztási csatornák
ellenőrzése által. Másrészt támadóan is alkalmazható, a korlátok ledöntésére,
átlépésére, megváltoztatva egy iparág költségstruktúráját, új elosztási csatornákat
kialakítva. Erre lehet példa a Citicorp ATM1 (bankautomaták első kiépítése, 19721980, USA) hálózata vagy az elsőként kiépített repülőgéphelyfoglalási rendszer
(SABRE, 1985, American Airlines2), ami jelentősen korlátozta az új belépők számát
és magas tőkeigényt támasztott. A vásárlók alkupozíciója révén az árak lefaragása,
magasabb minőségi és szolgáltatási igények, élénkülő verseny lehetséges. Az
informatika

itt

differenciálódásra

módot

ad

vagy

a

éppen

vevők

közti

választásra,

információszerzésre

a

költségkapcsolásra,
vevőről.

A

vevő-

kapcsolattartásra létrehozott különböző informatikai eszközök a POS3 termináltól az
interneten keresztül történő rendelésig, vásárlásig, banki vagy értékpapír-műveletek
végrehajtásáig (e-banking).
A szállítók alkupozícióját meghatározza az emelkedő árak, a minőség és a
szolgáltatási szint romlásának veszélye. Ez kivédhető, felhasználva az informatikát a
partnerek közti választásra vagy visszirányú (szállítóra irányuló) integrációra.
40

Forrás: http://www.doksi.hu

Ilyen lehetőségeket nyújtanak a különféle CAD/CAM4 kapcsolatok, az automatikus
beszerzési, rendelési rendszerek, a JIT (Just in Time, beszállítás a kellő időben)
rendszerek. Helyettesítő termék vagy szolgáltatás lehetőségének a behatárolt
haszonlehetőségek, maximált árak lehetnek a következményei. Ellenszere lehet az
ár-teljesítmény

viszony

javítása,

a

termékek,

szolgáltatások

újradefiniálása,

értéknövelt szolgáltatások. Az üzletágon belüli verseny jelentkezik az ár, a termék, az
elosztás és a szolgáltatások terén. Az informatika révén költséghatékonyság, jobb
piaci elérhetőség,

termékek,

szolgáltatások és cégek közötti differenciálás

valósítható meg. Megváltoztatható a verseny bázisa: az informatika kompetitív
fegyverként és a verseny csökkentőjeként is alkalmazható (az együttműködés
elősegítőjeként). Például az ATM rendszerek hatása az volt, hogy egyes bankok,
amelyek nem léptek rá az ATM-hálózat kiépítésére még időben, követve a
technológiailag élenjáró versenytársakat, gyakorlatilag kiszorultak a lakossági piacról,
és más piacokra kellett koncentrálniuk (pl. értékpapír, vállalatok pénzügyei,
hitelezése).

A stratégiai elképzelések értékelésének legismertebb módszerei a portfólió
elemzések,

melyek

a

vállalkozás

termékszerkezetét

minősítik

különböző

szempontok szerint. A portfólió mátrixok legelterjedtebb változata a Bostoni
41

Forrás: http://www.doksi.hu

Tanácsadó csoport - Boston Consulting Group - a világ egyik legnevezetesebb
pénzügyi tanácsadó csoportja - által kidolgozott un. BCG mátrix. A BCG mátrix a
termékek/ szolgáltatások helyzetét a relatív piaci részesedés (vállalkozás piaci
részesedésének és a legerősebb konkurens piaci részesedésének hányadosa) és a
piaci kereslet növekedésének vizsgálatával határozza meg.
A BCG portfólió mátrix - egy négy cellát tartalmazó rács, - ahol az x tengelyen a
relatív piaci részesedés, az y tengelyen a piac növekedési ráta szerepel - az alábbiak
szerint alakul:

Piaci részesedés

magas

magas

alacsony

Piaci növekedés

alacsony

Az ábra alapján a BCG mátrix meghatározza a vezetői döntéshozatal során
alkalmazható stratégiákat, nézzük meg mit is jelentenek az egyes negyedek?
Fejős tehenek azok az üzletágak, amelyek a magas piaci részesedésnek
köszönhetően jó versenypozícióval rendelkeznek, de egy érett, lassú növekedéssel
jellemezhető piacon.
A magas piaci részesedés nagy nyereséget biztosít, de a szűkös növekedési
lehetőségek nem teszik lehetővé a többletforrások növekedési célú felhasználását az
üzletágban.
42

Forrás: http://www.doksi.hu

Ezért az itt „kitermelt" többletforrásokat a magas növekedési lehetőségeket biztosító
üzletágak (pl.: sztárok) fejlesztésére érdemes fordítani. A fejős tehenek esetében
tehát a meglévő piaci részesedés megőrzését szolgáló fenntartás stratégiáját
indokolt követni. A piaci részesedés csökkenésével pedig minimális befektetés
mellett, az elérhető nyereség leszüretelése a követendő stratégia.
A kutyák a nem versenyképes üzletágakat jelölik, amelyek csekély piaci
részesedéssel és alacsony növekedési potenciállal rendelkeznek. Ezek az üzletágak
csupán önmaguk fenntartására képesek, nyereséget nem termelnek, így a többi
üzletággal kapcsolatos esetleges szinergikus hasznukon kívül pénzügyileg nincs
létjogosultságuk. A kutyák sorsára jutott vállalatok esetében tehát az üzletág
felszámolása, a piacról való kivonulás stratégiája indokolt.
A kérdőjeleknél nagy növekedésre van lehetőség, de a kis piaci részesedés miatt
ezek az üzletágak nem képesek a növekedést saját erejükből finanszírozni. Tekintve,
hogy a kérdőjelek potenciálisan sztár üzletágak, a jövőbeni megtérülés érdekében
célszerű extra erőforrásokat biztosítani számukra. Ugyanakkor a kérdőjeles
üzletágak kutyákká is válhatnak, amennyiben nem képesek számottevő piaci
részesedésre szert tenni, mielőtt a piac a lassú növekedést jelentő érettség
szakaszába jutna. Ezért a kérdőjelek alapos elemzést igényelnek, hogy dönteni
tudjunk, érdemes-e finanszírozni a piaci részesedést szolgáló növekedést. Pozitív
válasz esetén a komolyabb befektetést feltételező kiépítés stratégiáját célszerű
követni. Amennyiben a kiépítés túlságosan kockázatos, a nagy növekedés ellenére a
kivonulás javasolható.
A sztárok olyan üzletágakat jelölnek, amelyek magas piaci részesedéssel
rendelkeznek egy erőteljes növekedéssel jellemezhető piacon. Amennyiben sikerül a
sztárok piacát kiépíteni, vagyis a piaci részesedést oly mértékben megnövelni, hogy
a piacon az élvonalba kerüljenek, az üzletág csökkenő ütemű növekedése ellenére is
nyereségesek

maradhatnak,

azaz

a

korábbi

sztárokból

fejős

tehenekké

minősülhetnek. Ha nem sikerül elérni az extra bevételt biztosító piaci részesedést, az
érettség szakaszában ez az üzletág lecsúszhat a „kutya" kategóriába. Ezt
43

Forrás: http://www.doksi.hu

elkerülendő, az iparági normáknak megfelelő befektetések mentén a meglévő piaci
részesedés fenntartása lehet indokolt.
A modell szerint a vállalatoknak kiegyensúlyozott portfolióval kell rendelkezniük
ahhoz,

hogy

képesek

legyenek

a

piaci

lehetőségek

kihasználására.

A

kiegyensúlyozott portfolió azt jelenti, hogy a vállalat a következő üzletágakkal
rendelkezik:
• Sztár üzletágakkal, amelyek magas piaci részesedése és növekedési lehetőségei
biztosítják a vállalat jövőjét;
° Fejőstehén üzletágakkal, amelyekkel finanszírozni lehet a növekedést;
• Kérdőjelekkel, amelyek sztárokká formálhatók.
A módszer előnye az áttekinthetőségében rejlik, hátránya, hogy csak két értékelési
tényezővel dolgozik.
A Mc-Kinsey-féle portfolió a négymezős mátrix továbbfejlesztett változata. E
soktényezős mátrix vízszintes tengelye a relatív versenyelőnyt, a függőleges pedig a
piaci vonzerőt ábrázolja.

külső tényezőket (piaci vonzerő) vizsgál, melyek kevésbé befolyásolhatók

belső

tényezőket

(az

üzletág

versenyképessége)

vizsgál,

melyek

módosíthatók, fejleszthetők
44

Forrás: http://www.doksi.hu

A mátrix elemzése

minden tényezőt 1-5 fokozatú skálával minősítenek

minden üzletág pontszámot kap, minden tényezőre
alacsony 1 - 2,33
közepes 2,34 - 3,67
magas 3,68 - 5

az így kialakított zónákhoz más-más stratégiai alternatíva rendelhető

A stratégia fontos részterülete a termelési szerkezet versenyképességének elemzése
a termékéletgörbe alapján. A vállalkozás termékéletgörbe vizsgálatának központi
feladata elemezni a termékek piacra kerülésétől a piacról történő kivonásig az egyes
szakaszokhoz rendelhető stratégiákat. Az életgörbe vizsgálat alapján a szervezetek
vezetőinek törekedni kell arra, hogy az életciklus alapján a termékek portfóliója
kiegyensúlyozott legyen.

Egy jellemző termékéletciklust mutat be a következő ábra az x tengelyen az idő, az y
tengelyen a termék értékesítésének alakulása szerepel:

45

Forrás: http://www.doksi.hu

Az ábrát elemezve láthatjuk, hogy a bevezetési szakaszban a termék még kevéssé
ismert – kevés vállalkozás gyártja és csak az új iránt fogékony vevő vásárolja -. A
növekedési szakaszban „elterjed a híre”, a termék keresetté, ismertté válik. Az
érettségi

szakaszban

telítődik

a

piac,

majd

az

új,

korszerűbb

termékek

megjelenésével a termék elveszíti piacát azaz az életpálya hanyatló szakaszába
kerül. Az életgörbe elemzése során a vállalkozás vezetőinek törekedni kell arra, hogy
termékeik többsége ne legyen az életgörbe ugyanazon szakaszában; ennek oka a
költséggazdálkodás, a stabil piaci pozíció biztosítása.

46

Forrás: http://www.doksi.hu

IV.

A VÁLLALKOZÁS MEGTERVEZÉSE: ÜZLETI TERV ELKÉSZÍTÉSE

Az üzleti tervet a vállalkozó készíti saját magának abból a célból, hogy vállalkozása
kiszámítható, tervezhető, ellenőrizhető legyen. A tervet bizonyos esetekben újra kell
gondolni, módosítani kell. Az üzleti terv elkészítésekor legalább olyan fontos a
tervezés folyamata, mint maga az elkészült terv, hiszen a vállalkozó ekkor minden
fontosabb kérdést – amely a vállalkozás sikerességéhez vezethet – átgondol, adott
esetben mással megbeszél, illetve megvitat. Ezért a tervezés folyamatát megfelelő
aprólékossággal dokumentálnotok is illik, amely a vállalkozási naplótok részét
képezheti. A következő ismeretekkel és az azt követő gondolatébresztő kérdések
feltevésével - és általatok történő megválaszolásával - segítséget próbálunk nyújtani
abban, hogy az elkészítendő üzleti tervetek minden fontosabb részt tartalmazzon.
Az üzleti terv olyan alapdokumentum, amely leírja, hogy hol tart a vállalkozás a
tervezés időszakában, hová akar eljutni és hogyan akarja céljait megvalósítani.
Az üzleti tervnek 3 funkciója van:
a vállalkozás alapítói számára pontos, megfontolt és logikus keretet biztosít egy
vállalati stratégia megtervezéséhez
• alapot szolgáltat a harmadik féllel való tárgyaláshoz
• összehasonlítási alapul szolgál a tényleges teljesítmény méréséhez.
Az üzleti terv összeállítását megelőző feladatok:
− ötletek gyűjtése, alternatívák kidolgozása
• ötletforrások
• információgyűjtés
− előzetes elemzés
− célpiac meghatározása
• ki igényli a terméket/szolgáltatást
• piac-szegmentáció
− források, tőkeszükséglet meghatározása
− támogatási formák számbavétele.
47

Forrás: http://www.doksi.hu

A vállalkozásokról általában elmondható, hogy minimum 5-7 év szükséges a
befektetett tőke megtérüléséhez, többségük 2-3 év múlva lesz csak nyereséges, 3
vállalakozásból 1 tönkremegy az első évben, és 5 vállalkozásból 1 tönkremegy az
első 5 évben. Ezek a statisztikai adatok is az üzleti terv fontosságát bizonyítják.
Egy körültekintően, megfontoltan elkészített üzleti terv megakadályozhatja, hogy
vállalkozásunk a tönkrement vállalkozások statisztikai számát növelje.
Az üzleti terv tartalma:
1. Bevezetés:
• a vállalkozás, a vállalkozók neve és címe
• a vállalkozás jellege, működési köre
• finanszírozási források.
2. Összefoglaló rész
A bevezetés után az üzleti terv egy rövid, 3-4 oldalas összefoglaló fejezettel
folytatódik. A belső használatra, saját magunknak készülő üzleti tervből ez a rész
akár ki is maradhat, hiszen ennek célja, hogy tömören áttekintse az üzleti terv
minden további pontját, néhány mondatban elmondja az adott pontok tartalmát.
Legfőbb feladata, hogy az olvasó számára azt sugallja, hogy ez a vállalkozás, ez a
tervezett üzlet sikeres lesz.
Mivel a külső olvasók sok esetben nem szívesen olvassák el a teljes, esetenként 4050 oldalas üzleti tervet, ebben a fejezetben kell meggyőznünk őket (a bankárt, a
hitelezőt, a potenciális befektetőt) arról, hogy megfelelő partnerek vagyunk számára.
Nagyon fontos tehát az összefoglaló rész minden szava. Arra is ügyelnünk kell, hogy
törekedjünk a tömörségre, ne legyen túl hosszú ez a rész. A részletek kifejtése
maradjon a további fejezetek feladata.
3. Iparágelemzés
Az iparágelemzésben az iparági előrejelzést, az adott tevékenység előtt álló
növekedési lehetőségeket és a piaci részesedést vizsgáljuk. Választani kell, hogy
milyen a piac mérete, növekszik-e, esetleg stagnál vagy csökken, és mekkora a
vállalkozás piaci részesedése.
48

Forrás: http://www.doksi.hu

Felmérjük, milyen, más típusú termékeket vagy szolgáltatásokat termelő cégek
lehetnek versenytársak? Az iparágelemzés során ezeket a versenytársakat
vizsgáljuk meg, valamint felmérjük a potenciális vevők körét.
Piacelemzés, konkurencia elemzés:
− közvetett / másodlagos / szekunder
− közvetlen / elsődleges / primer
Kérdés, hogy a vevő miért pont a mi üzletünket, termékünket, szolgáltatásunkat fogja
választani.
Sikerül-e elcsábítani és vásárlásra bírni a vevőket. A tervezés során éppen ezért
meg kell vizsgálnunk, kik a versenytársaink. Azokat a vállalakozásokat tekintjük
valódi versenytársnak, akik ugyanolyan jellegű terméket vagy szolgáltatást nyújtanak,
mint mi, vagy úgynevezett helyettesítő termékkel jelentkeznek.
Ha tudjuk, kik a versenytársak, meg kell nézni, hogy mekkora részt foglalnak el a
piacon, és hogyan reagálnak az őket ért hatásokra.
Piacbehatárolás / célpiacok kiválasztása:
A célpiacok csoportjait kell megvizsgálni, hogy a végén választani tudjunk.
A választáshoz értékelni kell a csoportokat, méghozzá a szegmentum mérete és
növekedési lehetőségei szerint, a versenytársak száma szerint, és hogy vannak-e
helyettesítő termékek.
Területei:
• versenytárselemzés
• piacbehatárolás
• jövőbeli trendek, múltbeli eredmények.
Tipikus kérdések:
Mennyi volt az iparág összforgalma az elmúlt 5 évben?
Hány új cég alakult az elmúlt 3 évben az iparágban?
Kik a közvetlen versenytársak?
4. A vállalkozás leírása
49

Forrás: http://www.doksi.hu

A fejezet célja, hogy bemutassa, mivel foglalkozik a cégünk, illetve mire vonatkozik
az adott projekt. A külső olvasók számára fontos, hogy megismerjék a cég mögött
álló vállalkozókat. Az üzleti terv alapvető célja, hogy meggyőzze a partnereinket
illetve leendő partnereinket. A befektetők általában a sikeres vállalkozás alapvető
feltételének tartják, hogy jó képességű vállalkozó álljon a cég élén.
Ebben a fejezetben ezt is igazolnunk kell.
A fejezet feladata:
• bemutatni a vállalkozás méretét, helyét
• a tulajdonostársakat (ha vannak)
• a társasági szerződés tartalmát
• hányan és milyen végzettséggel dolgoznak a vállalatnál.
5. Termelési/szolgáltatási és üzemeltetési terv
Ez a fejezet elsősorban műszaki, termelési oldalról mutatja be a vállalkozást.
Ennek a résznek a tartalmát alapvetően az alvállalkozók, az értékesítők, a
technológia és a fontosabb beszállítók bemutatása adja. Itt kell bemutatni, hogy
milyen technológiával, azaz műszaki megoldásokkal működik az adott termelési
folyamat, milyen gépek szükségesek hozzá, milyen berendezések.
− termelési terv:
• termelési folyamat
• telephelyi gépelrendezés részletezése
• beszállítók köre
− üzemeltetési terv:
• árukészlet beszerzési forrása
• raktárkészlet
• készletgazdálkodási folyamat.
6. Marketingterv
A marketing alapvetően két dolgot jelent, szemléletmódot és eszközrendszert.

50

Forrás: http://www.doksi.hu

Azt a szemléletmódot jelenti, ahogyan napjainkban az egész termelési és
értékesítési folyamat középpontjába a fogyasztói igényeket helyezik, azt a
nézőpontot, amely a fogyasztó felől szemlél minden, a vállalkozásban zajló
folyamatot.
Valamint azt az eszközrendszert, amelynek segítségével a fogyasztói igények
felderíthetők, illetve befolyásolhatók: „ A marketing szerepe annyira alapvető, hogy
nem tekinthető elkülönült funkciónak. A marketing nem több és nem kevesebb, mint
a piaci műveletek értékelése a végső eredmény, vagyis a fogyasztó szempontjából.”
(Peter Drucker)
A vállalkozás alapításakor, illetve azt megelőzően célszerű átgondolni, hogy cégünk
milyen módszerekkel akarja felvenni a kapcsolatot fogyasztóival, milyen utakon
kívánja elérni őket, milyen stratégiát választ a kereslet kielégítésére, felkeltésére és
megtartására. A jó marketingtevékenység a nyereséges működés egyik záloga.
Ennek alapja pedig egy átgondolt marketingterv összeállítása lehet.
A marketingterv összefoglalja azt, hogy a vállalkozás az árbevétel szerzése
érdekében milyen módon szándékozik a piacot befolyásolni.
Marketingterv részei:
• potenciális vevők köre
• árazás
• értékesítési csatornák
• kommunikációs csatornák.
A

marketingterv

négy

változó

kölcsönhatása

a

marketing-rendszerben.

A

marketingmix azon marketingeszközök összessége, amelyeket a vállalat a célpiacon
céljai elérésére használ. A marketingmix elemeit többféle formában lehet
rendszerezni, ezek közül széles körben elterjedt a négytényezős osztályozási
rendszer, ami „4P” néven ismert, mivel mindegyik elem angol megfelelője p betűvel
kezdődik.
Marketingmix
Termék (Product)
51

Forrás: http://www.doksi.hu

Ár (Price)
Értékesítési hely (Place)
Ajánlás (Promotion)
A marketingmix elemei közül a vállalkozás rövidtávon az árakat, a munkás létszámot
és a reklámot tudja változtatni. Hosszútávon új termékek fejlesztésére képes.
A termék
A piacon a cég kínálatát testesíti meg. Az árut csak akkor veszik meg, ha a vevő
megtalálja benne azokat az előnyöket, amiket keres. A termék életképessége
számos módon meghatározható. Pl.: kategorizálással, életgörbe-modellel.
A termék fő kategóriái a termékvonal, a termék életciklus, a márka, a márkanév, a
csomagolás és a címkézés.
A terméktervezés egyik változata azt vizsgálja, hogy a termék mennyivel járul hozzá
a cég készpénzbevételéhez, mit ígér a jövőben:
• pénztermelő termékek: a vállalkozásnak pénzt termel.
• reménybeli pénztermelők: a cég pénzt fektetett beléjük, abban a reményben, hogy
majd pénzt hoznak.
• kevés pénzt hozók: több éve forgalomban vannak, a jelek szerint már nem lesznek
jövedelmezők.
• nagy befektetést igénylők: csak viszik a pénzt.
A termékszerkezet tervezésekor meg kell vizsgálni a verseny, az ár, és a fogyasztók
számának várható alakulását.
Az ár
Azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevő a termékért fizet. Az ár megfelelő
kialakításakor figyelembe veendő szempontok:
• mit nyújt a cég, a termék a vevőnek
• a konkurencia árai
• a termék újdonságfoka
• a termék kielégíti-e az igényeket
52

Forrás: http://www.doksi.hu

• költségek
• az árral elérendő célok (nyereség, piaci részesedés növelése).
Az új termék árának megállapítása nagy körültekintést igényel. Pontosan ismerni kell
hozzá nem csupán az előállítás költségeit, de a piac helyzetét, a várható keresletet
és a vállalkozás céljait is. Eltérő ármegállapítási taktikát követel, ha a pillanatnyilag
bezsebelhető legnagyobb nyereség elérésére törekszik, vagy ha célja a lehető
legnagyobb forgalom biztosítása.
Az ármeghatározás szabályai nem merevek. Alapszabály, hogy az előállítás
költségeit és az elvárt hasznot kell alapul venni.
Az ár meghatározásában a legfontosabbak:
• nyereség / forgalom viszony: milyen következménnyel jár az áruforgalom
növekedése? A nagyobb értékesítés nem feltétlenül eredményez nagyobb
nyereséget.
• ár / mennyiség viszony: bizonyos esetekben (pl. monopol helyzetben) a kibocsátott
mennyiség növelése csak az ár csökkentésével lehetséges.
• ár / minőség viszony: a minőség kihat az árra. A legjövedelmezőbb megoldás
valamivel jobb terméket kínálni, mint a konkurencia, kicsivel magasabb áron.
• Árengedmények: a sorozatos árengedmények ronthatják a cég alkupozícióját,
később a fogyasztók alacsony árat követelhetnek.
Az értékesítési hely
A gyártók számára fontos döntés, hogy hogyan jut el az áru a fogyasztóhoz?
Dönthetnek úgy, hogy közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik a terméket, vagy
választhatják az akár több szintű értékesítési csatornák közbeiktatását is.
a) Közvetlen értékesítés (pl.: csomagküldő kereskedelem, TV marketing, virtuális
kereskedelem): előnye, hogy a cég ellenőrizni tudja a terméket és árát, de csökken
az elérhető piac kiterjedése, magasak lehetnek a szállítási költségek.
b) Közvetett értékesítés (a vevők és az eladók közé közvetítők, pl.: kereskedők,
bizományosok, ügynökök lépnek): költségben és hatékonyságban különbözik az
előzőtől.
53

Forrás: http://www.doksi.hu

• Nagykereskedők: az árak kicsúszhatnak az ellenőrzés alól.
• Jutalékért dolgozó ügynökök: magas haszonkulccsal termelt fogyasztási javak
esetén előnyös, ha az értékesítési lehetőségek korlátozottak.
• Franchise: olyan engedély, amellyel egy nagykereskedelmi lánc tagjaként
üzemeltetni lehet egy saját tulajdonú vállalkozást. A franchise a szolgáltató
szektorban terjedőben van.
• Képviseletek: a cég területenként kizárólagos eladási joggal ruház fel egy
szakkereskedőt.
Ajánlás
Kedvező képet kell mutatni a cégről és termékeiről a vevőnek.
Módszerek:
a) Reklám: az eladás növelését hivatott elősegíteni, feladata a célfogyasztók
tájékoztatása,

meggyőzése.

Problémát

jelenthet

megtalálni

a

megfelelő

reklámhordozót. Meg kell szabni az összköltséget és a befektetés várható
megtérülését. Ki kell választani a ráfordításhoz mérten leghatékonyabb médiumot.
Reklámhordozók:
• TV: költséghatékonysága 100%.
Előnye: maximális hatókör, maximális ellenőrzés, gyors hatás.
Hátránya: drága, nehéz adott célra irányítani, nehéz értékelni és tervezni.
• Sajtó: költséghatékonysága 65%.
Előnye: széles hatókör, gyorsan kiépíthető, könnyen tervezhető.
Hátránya: korlátozott hatás, technikai információ nehezen adható.
• Rádió: költséghatékonysága 60%.
Előnye: gyorsan kiépíthető, könnyen tervezhető, nem drága.
Hátránya: korlátozott hatókör, haszon nehezen vizsgálható.
• Közvetlen postázás: költséghatékonysága nem mérhető.
Előnye: speciális célra irányítható.
Hátránya: nehezen ellenőrizhető, drága, lassan építhető ki.
54

Forrás: http://www.doksi.hu

b) PR (Public Relations): elsődlegesen nem eladási célokat szolgál. Célja a vállalat
iránti bizalom megteremtése, erősítése és a vállalatról kedvező kép kialakítása a
közvélemény előtt. Az értékesítés ösztönzésének legolcsóbb eszköze.
c) Személyes eladás: az eladó és a vevő között személyes kapcsolat alakul ki,
lehetőséget ad a vevővel a közvetlen kommunikációra. Gyorsan ad piaci információt,
a problémák azonnal kezelhetők. Különösen nagy értékű gépek eladásánál,
szolgáltatásánál van kulcsszerepe.
d) Eladásösztönzés: különleges árkedvezmények, árcsökkentő kuponok, ingyenes
minták,

ajándék.

Az

eladásösztönző

tevékenységek

bevétel

növekedést

eredményezhetnek. Az eredményességét döntően befolyásolhatja, hogy a megfelelő
piachoz a megfelelő eladásösztönző módszert találjuk-e meg.
7. Szervezeti terv
Az a rendeltetése, hogy a vállalkozás szervezeti felépítését és a munkavállalók
beosztását

bemutassa.

végiggondolásában,

és

Fontos

szerepe

a

szükséges

van

a

munka-

munkaerő,

és

feladatkörök

dolgozói

létszám

meghatározásában. Itt találhatók meg azok az alapadatok, amelyek később a
bérezés alapjául is szolgálnak, például ki tekinthető főnöknek, beosztottnak. Itt
alapozódik meg a várható létszám, a felelősök rendszere, és hogy várható-e a
tényleges működés során jelentős létszámbővülés. A szervezeti felépítést célszerű
ábrával is bemutatni.
A szervezeti terv 3 fő részből áll:
− a működés jogi formája
− nagyvonalú szervezeti terv: fontosabb szervezeti egységek leírása, döntési
hatáskörük ismertetése
− vezetők, tisztségviselők és más fontos személyek bemutatása.
8. Kockázatbecslés
A vállalkozás kockázatos tevékenység. Nem mindegy azonban, hogy mekkora ez a
kockázat: érdemes vállalni, vagy túl nagy ahhoz, hogy belevágjunk.
55

Forrás: http://www.doksi.hu

Alapvető kérdés, amelyre már a tervezés idején választ kell adnunk, vajon a vevő
miért pont a mi üzletünket, termékünket, szolgáltatásunkat fogja választani? Miért
éppen nálunk akarja majd elkölteni a pénzét, amikor annyi más lehetősége van?
Sikerül-e elcsábítani, vásárlásra bírni a vevőt? Éppen e miatt kell megvizsgálnunk,
hogy kik a versenytársaink. Általában azokat tekintjük versenytársainknak, akik
ugyanolyan jellegű terméket vagy szolgáltatást nyújtanak, mint mi. Ha tudjuk kik a
versenytársaink, akkor fel kell mérnünk: Mekkora részt foglalnak el a piacon? Melyek
a versenytársak erős és gyenge pontjai? Hogyan reagálnak az őket ért hatásokra?
Ezen kérdésekre adott válaszok értékelésénél használjuk a SWOT-analízist.
9. Pénzügyi terv
A pénzügyi tervben kerül meghatározásra a vállalkozás működéséhez szükséges
tőke, befektetések nagysága, a működéssel kapcsolatos költségek összetevői, azok
nagysága, a tervezhető bevétel. Segítségével becsülni lehet, hogy a tevékenység
gazdaságosan megvalósítható-e.

56

Forrás: http://www.doksi.hu

V.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK KIALAKÍTÁSA - AZ
EMBERIERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁS

A vállalkozás számára alapvető fontosságú a foglalkoztatottak létszámának és
feladatköreinek pontos meghatározása. A vezetés fontos feladata, hogy a munkaerő
megszerzése, foglalkoztatása során felmerülő költségek és a munkaképesség
megújításából

és

továbbfejlesztéséből

eredő

ráfordítások

megtérüljenek.

A

vállalkozás számára alapvető fontosságú, hogy a foglalkoztatott munkaerő-állomány
munkavégző képessége a vállalat profittermelő-képességét kedvezően befolyásolja.
Az emberi erőforrással való gazdálkodás feladatai:
• a cég munkaerő-szükségletének és munkaerő-keresletének meghatározása
• a szükséges létszám megszerzése: toborzás, kiválasztás, felvétel és munkába
állítás
• a munkaerő-állomány képzése, továbbképzése
• munkaerő-szelekció, elbocsátás
• megfelelő munkaszervezés és humánus munkafeltételek biztosítása
• bér- és jövedelemgazdálkodás, az ösztönzési rendszer kialakítása
• érdekegyeztetés a munkáltató és az érdekvédelmi szervezetek között.
A vállalkozás munkaerő-szükséglete
A vállalkozásoknak eltérő számú fizikai és szellemi dolgozóra van szüksége.
A fizikai foglalkozásúak létszám-szükséglete alapvetően a termelés méretétől és
színvonalától függ. Kiszámítására leggyakrabban a normaóra-szükségleten alapuló
módszert alkalmazzák, melyhez ismerni kell a termék normaóra-szükségletét, a
termelés volumenét, az átlagos teljesítmény-százalékot és az egy fő által teljesítendő
órák számát.
A munkaerő-szükséglet meghatározását szolgálja a munkakörök megtervezése és
szabályozása. Munkakör: a vállalati feladatoknak egy munkavállalóra lebontott része,
melynek követelményeit azok az ismeretek határozzák meg, melyek az adott
munkaterületen

szükségesek.

A

munkakör-tervezés

leginkább

a

szellemi
57

Forrás: http://www.doksi.hu

foglalkozású alkalmazotti létszám megtervezésében használatos a vállalkozások
gyakorlatában.

Toborzás
Azt a folyamatot, amikor a vállalkozás a felmerült munkaerő-szükségletét a
munkaerőpiacról veszi fel, munkaerő-toborzásnak nevezzük. A munkaerő-piac
helyzete alapvetően meghatározza a vállalat lehetőségeit a toborzás során. Ha az
adott területen munkanélküliség van, a vállalkozás számíthat arra, hogy az
álláskeresők közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül (pl. Munkaügyi Központok)
jelentkeznek. Ekkor a vállalkozás több jelölt közül választhatja ki a számára
megfelelő munkaerőt. Ha azonban munkaerőhiány van, a vállalatnak erőfeszítéseket
kell tennie a szükséges munkaerő megszerzése érdekében.
A toborzás leggyakrabban alkalmazott módszerei:
− hirdetés országos vagy helyi lapokban, Interneten stb.
− pályázat kiírása és szaklapokban, közlönyben történő megjelentetése.
− különböző állásbörzéken való megjelenés (állásbörze: olyan fórum, ahol a
munkavállalók egy időben és egy helyen több munkáltató aktuális ajánlatával
ismerkedhetnek meg).
− fejvadász cégek segítségével (általában vezető beosztású, kiemelkedő szaktudású
munkaerő toborzására).
Kiválasztás – a jelöltek értékelése
A leggyakrabban alkalmazott módszerek:
• személyes elbeszélgetés (interjú)
• különböző tesztek, felmérések
• referenciák szerzése.
A kiválasztás során azt a módszert célszerű alkalmazni, amely alkalmas az adott
munkakör betöltésére legmegfelelőbb személy megtalálására. A kiválasztás végén
az alkalmas személy felvételéről az illetékes vezető dönt.

58

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkaerő elbocsátása, létszámleépítés
Előfordul, hogy a vállalkozás kénytelen egyes munkavállalóktól, vagy ezek kisebb
csoportjától megválni.
Az elbocsátás jellemző okai:
− téves kiválasztás (a felvett dolgozó alkalmatlan a munkakör betöltésére)

csökkenő

munkaerő-szükséglet

(műszaki

fejlesztés

következtében,

termékszerkezet-váltás miatt, szűkülő piac, vagy túl magas költségek miatt stb.).
Nagyobb elbocsátások előtt célszerű megvizsgálni, nincs-e mód ennek elkerülésére,
hiszen az elbocsátások költségei és a kihasználatlanul maradó gépek a vállalkozást
terhelik. A munkajogi szabályok tartalmazzák azokat a kötelezettségeket, melyeknek
az elbocsátások alkalmával a munkáltató köteles eleget tenni.

59

Forrás: http://www.doksi.hu

VI.

VI.1.

VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

A VÁLLALKOZÁSOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Minden vállalkozás közös jellemzője:
a.) az önállóság.
Ez kifejezésre jut abban, hogy a vállalkozás saját maga határozza meg céljait, illetve
azt, hogy milyen jellegű tevékenységet végezzen, termékeket állítson elő, vagy
szolgáltatásokat nyújtson. Az önállóság abban is kifejezésre jut, hogy e célok
eléréséhez maga teremti a feltételeket (biztosítja az erőforrásokat, anyagokat,
termelőberendezéseket, munkaerőt stb.). A tevékenység eredményeként képződött
nyereség felhasználásáról is önállóan döntenek.
Ez az önállóság azonban mindig viszonylagos. A döntéseket számos olyan tényező
befolyásolja, amelyek alakulása a vállalkozás döntéshozóinak hatáskörén kívül esik.
Ezért a döntéshozatalnál mindig figyelembe kell venni azokat a külső és belső
adottságokat, amelyek hatással vannak azok tevékenységére (pl. a különböző
rendeletek, jogszabályok, a versenytársak).
b.) nyereségérdekeltség, profitorientáltság.
A vállalkozás hosszú távú működésének, azaz túlélési stratégiájának alapvető
feltétele, hogy a vállalkozás bevételei hosszú távon haladják meg a kiadásait, azaz a
vállalkozások
természetesen

nyereséget

realizáljanak.

előfordulhatnak,

de

a

Átmeneti
hosszú

visszaesések,

távon

veszteségek

veszteséget

produkáló

vállalkozás képtelen fejlődni, feléli vagyonát, és előbb vagy utóbb elsorvad, vagy
elveszíti önállóságát.
c.) kockázatvállalás.
Az előző két jellemzőből egyértelműen következik, hogy minden üzleti vállalkozás a
vállalkozásba befektetett tőket kockáztatja; ugyanis mindig utólag a befektetést
követően realizálódik a nyereség, és a piacon dől el az, hogy az előállított terméket
vagy szolgáltatást a vevők hajlandók-e megvásárolni annyiért, hogy a befektetett
60

Forrás: http://www.doksi.hu

erőforrások megtérüljenek, és a vállalkozó még profitot is realizáljon. Ebből
következik, hogy az üzleti vállalkozásnak mindig saját tőkéjét kell kockáztatnia.
Természetesen a kockázat csökkentésének vannak lehetőségei:
• piackutatással a vevők igényeinek felmérése,
• rugalmas alkalmazkodás a vevők igényeihez,
• a versenytársak állandó figyelése,
• több lábon állás; azaz az erőforrások megosztása több cél között, annak
érdekében, hogy ha az egyik cél megvalósulása sikertelen, a másik célra
összpontosítsunk, működőképes maradhasson a vállalkozás,
• a vállalkozás környezetében lévő információk változásának figyelemmel kísérése.
Ha gyorsan jut új információkhoz, és azokhoz gyorsan alkalmazkodik, akkor
versenyelőnyre tesz szert.
d.) felelősségvállalás.
Minden vállalkozás felelős tevékenységéért. A felelősségvállalás formái:
• anyagi,
• jogi,
• erkölcsi felelősségvállalás.
A vállalkozások anyagi felelősségvállalása azt jelenti, hogy a tevékenységük közben
vállalniuk kell anyagi következményeit, azaz ha partnereinek, munkavállalóinak
működésük közben kárt okoznak, azt saját vagyonuk terhére meg kell téríteni.
A jogi felelősségvállalás összefügg az anyagi felelősségvállalással. Ha a
tevékenységükkel kapcsolatban kötelezettséget vállalnak, és eközben anyagi
veszteséget okoznak, akkor az anyagi kártérítés jogi úton is kikövetelhető, azaz a
vállalkozások perelhetők.
Az erkölcsi felelősségvállalás azt jelenti, hogy a vállalkozások a társadalom
részeként, annak értékítélete mellett végzik tevékenységüket, és azt úgy kell
szervezni, ne vívják ki az emberek rosszallását, ugyanis egy negatív szájreklám
többet árthat a vállalkozásnak, mint egy elítélő bírósági döntés. Az anyagi és jogi
61

Forrás: http://www.doksi.hu

felelősség mértékét és módját döntően az határozza meg, hogy a vállalkozások
önálló vagy nem önálló jogi személyiségűek-e.
Önálló jogi személy
• Állandó szervezettel rendelkezik, amely a tulajdonosok (tagok) változása esetén is
változatlan marad.
• A tulajdonosok vagyonától elkülönített, önálló vagyonnal rendelkezik. Ezért az
induló vagyon minimális nagyságát általában jogszabály írja elő az üzleti partnerek
védelmében.
• Tevékenységükért önálló vagyoni felelősséggel tartoznak, de csak kizárólag a
vállalkozás saját vagyonának mértékéig. Ezt a felelősségvállalást korlátozott
felelősségvállalásnak nevezzük.
Nem önálló jogi személy
• Nem rendelkezik a tulajdonosok személyétől független, állandó szervezettel. A
döntéshozatal a tulajdonosok személyéhez kötött.
• A tulajdonosok személyes vagyona nem különül el élesen a vállalkozás vagyonától,
azzal összeolvad. Ezért jogszabály nem írja elő az induló vagyon minimális
nagyságát.
• Ha a vállalkozás saját vagyona nem elegendő a tartozások kiegyenlítésére, akkor a
tulajdonosok saját, személyes vagyonukkal is felelősséget vállalnak. Ezt nevezzük az
alapító tagok korlátlan felelősségvállalásának.
A vállalkozások csoportosítása
Tevékenységük szerint:
• A termelő vállalkozások termékek előállításával foglalkoznak. Ezek elsősorban az
ipar, mezőgazdaság vagy építőipar területén tevékenykednek.
• A szolgáltatást végzők közvetlenül elégítenek ki tevékenységükkel szükségleteket.
Sokrétű tevékenységet végeznek.
• A kereskedelmi vállalkozások is szolgáltatást nyújtanak, de nagy jelentőségük és
számuk miatt célszerű külön csoportba besorolni az ilyeneket.
62

Forrás: http://www.doksi.hu

Tulajdonos szerint:
• Napjainkban magántulajdonban van a vállalkozások több mint fele. Ilyen
tulajdonban vannak az egyéni vállalkozások, de a gazdasági társaságok jelentős
része is.
A szövetkezeti tulajdon az alapítók csoporttulajdonát jelenti. Jelentőségük a
rendszerváltást kövezően csökkent, de bizonyos területeken, megújult formában
színesítik a vállalkozások palettáját (mezőgazdaság, kereskedelem).
• Állami tulajdonban lévő vállalkozások száma a privatizációval lényegesen
csökkent, de bizonyos területeken, ahol a magántőke nem szívesen vállalkozik, az
alacsony profitkilátások miatt, hosszú távon is létjogosultak.
• Önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások tulajdonosai a városi (községi)
illetve megyei önkormányzatok. Általában helyi jellegű feladatokat látnak el, de az
önkormányzatok számára profitot is biztosítnak.
• A vegyes tulajdonban lévő vállalkozások ötvözik a különböző tulajdonformákat (pl.
részben állami, részben magántulajdonban vannak, másrészt magyar és külföldi
befektetők vegyes tulajdonát képezik).
A vállalkozási forma kiválasztása történhet az alábbi kritériumok mérlegelése alapján:
a. az induláshoz szükséges tőke nagysága
b. a vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke
c. a vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere
d. a tőkekivonás lehetősége
e. finanszírozási lehetőségek (saját tőkéből, idegen forrásokból)
f. adózási szabályok
g. a külső ellenőrzés mértéke
h. befektetési cél
i. alapítási költségek.
A fenti kritériumok mérlegelésénél számolni kell azzal, hogy ezek egy része nem
számszerűsíthető, illetőleg az egyes kritériumok között kölcsönös összefüggések
63

Forrás: http://www.doksi.hu

állhatnak

fenn.

Így

például

a

felelősségvállalás

mértéke

befolyásolja

a

kockázatvállalás mértékét és minél nagyobb a tőke elvesztésének rizikója, annál
nagyobb az igény az üzletvezetésben való részvételre.
Az induláshoz szükséges tőke nagysága
A vállalkozók pénzügyi lehetsőgei általában behatárolják a választást. A kisösszegű
tőkebefektetést igénylő vállalkozási formák azok, amelyek egy átlagember számára
átlagos megtakarítási szint mellett is lehetővé teszi a vállalkozás megindítását.
Ilyennek tekinthetők az egyéni vállalkozás, a közkereseti társaság és a betéti
társaság, ahol az induló vagyon nagysága nincs jogszabály által meghatározva.
A többi vállalkozási forma, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, a
szövetkezet jelentősebb tőkeerőt igényelnek.
A szolgáltató tevékenységek jó részénél (pl. javítás, karbantartás) és az elsősorban
szellemi munkát feltételező vállalkozásoknál (pl. adótanácsadás) általában az
induláshoz nincs is szükség jelentősebb összegű tőkebefektetésre. Ezért jórészt
egyéni vállalkozóként vagy kis összegű induló tőkével létrehozható gazdasági
társaságként kezdik meg működésüket. Az ilyen tevékenységeknél a korlátlan
felelősséghez kapcsolódó kockázat mértéke sem nagy, mivel nem valószínű, hogy a
magánvagyont is érintő anyagi felelősségvállalásra kerülne sor.
A vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke
Az egyéni vállalkozó, a közkereseti társaság tagja és a betéti társaság beltagja teljes
vagyonával felel a tartozásokért. Ebből a szempontból e formák választása hátrányos
következményeket vonhat maga után.
A felelősség vállalásánál azt kell mérlegelni, hogy a felelősségvállalás milyen
feltételek mellett érhet el olyan mértéket, amely már komoly veszélybe hozhatja a
vállalkozó egzisztenciáját.
Mérlegelni kell, hogy mi történik akkor, ha a vállalkozás szempontjából kedvezőtlen,
nem várt feltétel következik be, mekkora lehet az anyagi felelősségvállalás
valószínűsége.

64

Forrás: http://www.doksi.hu

Egyes tevékenységek esetében a következmények hosszú távon jutnak érvényre (pl.
tervezőiroda tevékenysége), illetve amelyeknél sok előre nem látható esemény
következhet be (pl. mezőgazdasági export). Ezeknél nehezebb a kockázatot
körültekintő, gondos munkával minimalizálni. Ezen körülmények arra ösztönözhetik a
vállalkozót, hogy olyan jogi formát keressen, amelyben a kockázat mértéke
elviselhető, egyéni egzisztenciájának tönkremenetelét nem eredményezi, legfeljebb a
vállalkozásba fektetett pénzét veszítheti el. Ilyen formák a korlátolt felelősségű
társaság, a részvénytársaság, a szövetkezet.
A vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere
A vállalkozás irányítása két területet érint, az üzletvezetést és a képviseletet.
• Az egyéni vállalkozó, mint cégének egyedüli tulajdonosa vállalja az egész üzleti
tevékenység kockázatát és felel a cég tartozásaiért. Emiatt minden döntési jog
egyedül őt illeti meg, azt másra nem ruházhatja át.
• A közkereseti társaságnál az üzletvezetésre és a képviseletre elvben minden tag
jogosult, a betéti társaságnál viszont csak a beltagok.
• A korlátolt felelősségű társaságoknál előfordul, hogy valamelyik tag vállalja az
ügyvezetést. Az ügyvezető és a tulajdonosok személye azonban elkülönülhet.
A részvénytársaságoknál a tulajdonosok és a társaság vezetése elkülönül. Az
igazgatóság tagjai tekinthetők gyakorlatilag vállalkozóknak, mivel az üzletvezetéssel
és a képviselettel kapcsolatos jogok jó részét ők gyakorolják. A részvényesek adják
ugyan a tőkét, de nem kell felvállalniuk az irányítással járó felelősséget.
Ha a vállalkozó részt akar venni a vállalkozás irányításában, akkor olyan társasági
formát kell választania, amely a befektetésre szánt tőke nagysága mellett lehetővé
teszi, hogy meghatározó szerepet játsszon a vállalkozás irányításában.
Finanszírozás és adó
Finanszírozási lehetőségek
Mind

az

induló

vállalkozások,

mind

pedig

a

már

működő

vállalkozások

finanszírozásához általában szükség van idegen forrásból történő finanszírozásra.
65

Forrás: http://www.doksi.hu

Ennek lehetőségét a saját tőke nagysága és a tagok felelősségi viszonyai
befolyásolják.
Az

egyéni

vállalkozás

esetében

a

vállalkozó

hitelképességét

hátrányosan

befolyásolja az a körülmény, hogy a vállalkozás sorsa szinte azonos a vállalkozó
sorsával.
A közkereseti társaság és a betéti társaság hitelképessége már jobb, hiszen több tag
vállal korlátlan felelősséget a tartozásokért.
A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság a legalkalmasabbak arra,
hogy a saját tőkeerőt megnöveljék. További előnye ezen formáknak, hogy egy-egy
tag kiválása nem érinti a társaság tőkeellátottságát. A hitelek megszerzésére is jobb
esélyük van a nagyobb tőkeerejű korlátolt felelősségű társaságoknak vagy a
részvénytársaságoknak. Különösen igaz ez a részvénytársaságra a nagy tőkeerő
miatt, továbbá abból a körülményből adódóan, hogy a társaság sorsa teljes
mértékben független a tagok sorsától.
Adózási szabályok
Az adózásban lévő különbségek is jelentősen befolyásolhatják valamely vállalkozási
forma mellett szóló döntést. A kisebb társaságok tagjai például mérlegelhetik, hogy
jövedelmüket munkabérként vagy az adózott nyereségből fizetett osztalékként
vegyék-e ki.
A befektetési cél
Ha a befektető csupán a tőke hozadékában érdekelt, azt a formát kell előnyben
részesítenie, amelyik számára a legtöbb hozadékot biztosítja. Ebből a szempontból a
részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság jöhet
számításba.
Azoknak viszont, akiknek a személyes közreműködés is fontos, a tőkebefektetéssel
együtt saját maguknak, esetleg családtagjaiknak is munkát szeretnének biztosítani,
olyan formát célszerű választani, ahol ennek a lehetősége adott (egyéni vállalkozás,
közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság).
Alapítási költségek
66

Forrás: http://www.doksi.hu

A vállalkozási formák mindegyikénél számolni kell bizonyos alapítási költségekkel és
a jogi formához kötődő működési költségekkel. Általánosságban elmondható, hogy
minél több a törvényi előírás az alapítással, illetve a vállalkozás irányításával és
ellenőrzésével kapcsolatban, annál nagyobb kiadásokkal kell számolni.
A tőkekivonás lehetősége
A vállalkozási formák közötti választásnál az is megfontolandó, hogy milyen hosszú
időre kívánatos a befektetett tőke lekötése. A tőkekivonás legegyszerűbben az
egyéni vállalkozásnál és a részvénytársaságnál lehetséges, mivel ezekben az
esetekben a befektető egyedül dönthet. A többi formánál a jogi szabályozás miatt
hosszabb időt igényel a tőke kivonása.

VI.2.

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSÁNAK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI

Előnyei
• több személy könnyebben teremti elő a szükséges tőkét, így fejlettebb, drágább
eszközökkel rendelkező, nagyobb beruházásokra alkalmas céget lehet alapítani,
• megoszlik a kockázat több személy között, bizonyos esetekben a felelősség
korlátolt,
• a tulajdoni részesedés szabadon (bizonyos esetekben jogi korlátozásokkal)
értékesíthető.
Hátrányai
• a tulajdonostársak nem körültekintő kiválasztása esetén konfliktus keletkezhet a
működés során, ami akár csődeljárás, illetve felszámolás előzménye is lehet,
• általában bonyolultabb könyvvezetést, adminisztrációt igényel,
• költséges az alapítása,
• megszüntetése nehézkes,
• a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, amely e hatáskörében eljárva
hatósági jogkört is gyakorol a társaság felett.
Milyen esetben célszerű választani az egyes társasági formákat?
Közkereseti társaság

67

Forrás: http://www.doksi.hu

• a személyes közreműködési kötelezettség miatt, munkanélkülivé vált családoknak,
barátoknak, jó ismerősöknek.
• csak olyan közeli kapcsolatban lévő személyeknek, akik maximálisan megbíznak
egymásban az egyetemleges és korlátlan felelősség miatt.
• olyan személyeknek, akik előnyben részesítik az egyszerű adózást, mivel bizonyos
feltételek esetén az egyszerűsített vállalkozási adó szabályai szerinti adózást is
választhatják.
Betéti társaság
• olyan személyeknek, akik ötletekkel, kreativitással, vezetőkészséggel, némi tőkével
rendelkeznek (beltag), és olyan tőkével rendelkező személyeknek, akik ezt akarják
befektetni, de nem akarnak a tevékenységben részt venni (kültag).
• nem rendelkeznek az alapításkor tőkeerős társaság alapításához szükséges
alaptőkével.
• egyszerűsített vállalkozási adózási módot is választhat.
Korlátolt felelősségű társaság
• olyan személyeknek, akik egy nagyobb, tőkeerős vállalkozást szeretnének
alapítani.
• nem kötelező a személyes közreműködés.
• korlátozott a felelősségvállalás.
• a korlátolt felelősségű társaság a kis vagy közepes méretű és tőkeerejű 10-20
tagnál rendszerint nem nagyobb létszámú vállalkozások legelterjedtebb formája.
• alapítása viszonylag egyszerű, a szervezeti felépítése sem különül el a tagoktól,
akik ezáltal közvetlenül is részt vehetnek a társaság ügyeinek intézésében.
• hátrány, hogy nehézkes az üzletrészek értékesítése, a többi alapító tagnak
elővásárlási joga van, de az újabb alapító tag kiválasztásába is beleszólhatnak.
Részvénytársaság
• a kis megtakarítások is bevonhatók, könnyen emelhető a tőke újabb részvények
kibocsátásával.
68

Forrás: http://www.doksi.hu

• a részvényesek felelőssége a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének
befizetésére terjed ki.

69

Forrás: http://www.doksi.hu

VII.

VÁLLALKOZÁSALAPÍTÁS JOGI MENETE, FELTÉTELEK

VII.1.

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

A Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti
letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés
céljából,

saját

gazdasági

kockázatvállalás

mellett

folytatott

gazdasági

tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.
Egyéni vállalkozó lehet:
• a magyar állampolgár,
• az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés
alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező
személy,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan személy, aki a szabad
mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja,
• a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény
hatálya

alá

tartozó

bevándorolt

vagy

letelepedett

jogállású

személy,

a

keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi
célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius
célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.
Ki nem lehet egyéni vállalkozó?
Egyéni vállalkozást nem alapíthat az a személy:
70

Forrás: http://www.doksi.hu

• aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
• akit a közélet tisztasága elleni, a nemzetközi közélet tisztasága elleni, vagyon elleni
bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az
elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
• akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó
szabadságvesztére

ítéltek,

amíg

az

elítéléséhez

fűződő

hátrányos

jogkövetkezmények alól
nem mentesül,
• aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. aki
gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja.
Mi szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához?
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló
szándékáról

a

természetes

kapcsolatos

ügyekben

személy

eljáró,

az

országos

egyéni

vállalkozói

illetékességű

tevékenységgel

hatósághoz

megfelelő

bejelentést nyújtson be. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének
bejelentése

elektronikus

úton

ügyfélkapun

keresztül,

vagy

személyesen

kezdeményezhető.
Az egyéni vállalkozói tevékenység
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért
teljes vagyonával felel. Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat,
tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti. Ha valamely gazdasági
tevékenység gyakorlását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet –
hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély
birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
Az

egyéni

vállalkozó

közreműködőként

alkalmazottat,

külön

jogszabályban

meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai
tanulót foglalkoztathat.
71

Forrás: http://www.doksi.hu

Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
2010. január elsejétől lehetősége nyílik az egyéni vállalkozóknak, hogy a vállalkozói
tevékenységük megszüntetése nélkül tevékenységük folytatását ideiglenesen
(legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig) szüneteltessék. Ha az egyéni vállalkozó
egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles ezt a Hatóságnál az e
célra rendszeresített elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével
bejelenteni.
A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni
vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő
új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni
vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt
követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles
teljesíteni.
A vállalkozói igazolvány
2010. január elsejétől a vállalkozói igazolvány léte az egyéni vállalkozói tevékenység
megkezdésének és folytatásának nem feltétele, de ha az egyéni vállalkozó kéri,
számára a Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt állít ki. Az igazolvány az egyéni
vállalkozó családi és utónevét, meghatározott adatait és adószámát, továbbá az
igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését
tartalmazza.
Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység
folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány
kiállítását is) kérhető.

VII.2.

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSA

2008. július 1. óta a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég
székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi
képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell - a cégnyilvánosságról, a
72

Forrás: http://www.doksi.hu

bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló (továbbiakban Ctv.) törvényben
meghatározott módon és a mellékletekkel együtt – előterjeszteni, a létesítő okirat
megkötését követő 30 napon belül.
Ha a leendő társaság alapításához hatósági engedély megléte szükséges, az
engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megtenni a bejelentést.
A

cégbejegyzési

kérelem

mellé

kötelezően

csatolandóak

a

meghatározott

mellékletek, valamint csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló
igazolást.
A cégbíróságon megvizsgálják, hogy az arra jogosult nyújtja-e be az iratokat, azok
szabályszerűen ki vannak-e töltve, majd számítógépen rögzítésre kerül a cégnév és
a székhely.
A leendő társaság kap egy 10 jegyű cégjegyzékszámot, amely a társaság egyedi
azonosítására szolgál.
A cégbíróság egy tanúsítványt állít ki a következő tartalommal:
- cégnév
- székhely
- cégjegyzékszám
- adószám
- statisztikai számjel
Ennek

birtokában

a

társaság

“b.a.”,

azaz

bejegyzés

alatt

elnevezéssel

előtársaságként kezdhet működni (megkötésekkel).
Az előtársaság a létrehozandó társasággal azonos, annak egy létrejövetelét
megelőző,

átmeneti

minősége.

Jogképessége

onnantól

kezdődik,

hogy

cégjegyzékszámot kap. A cégbejegyzési kérelem benyújtásától a bejegyző végzésig
folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, kivéve a hatósági engedélyköteles
tevékenységek körét.
A működés során leendő tisztségviselői járnak el, s a bejegyző végzést követően az
1. sz. EU Irányelv alapján a tagok eldöntik, jóváhagyják-e a bejegyzés előtti,
73

Forrás: http://www.doksi.hu

előtársasági szakaszban megkötött ügyleteket. (Ha ezt nem teszik meg, úgy azért a
vezető tisztségviselő fog helyt állni.)
Bejegyzés

után

az előtársaság

jogutódlás

nélkül,

automatikusan

végleges

társaságként működik tovább, tehát jogai és kötelezettségei a bejegyzett társaság
jogaivá és kötelezettségeivé válnak.
A cégbejegyzési kérelem benyújtásától számított 8 napon belül a cégbíróság
megvizsgálja, lerótták-e az illetéket, illetőleg csatolták-e kötelező mellékleteket. Ha
ezek valamelyike hiányzik, a cégbíróság elutasítja a bejegyzési kérelmet. (Azt az
elutasítástól számított 8 nap elteltével kijavítva, a hiányosságokat pótolva újra be
lehet nyújtani.)
Amennyiben a bejegyzési kérelem megfelelő, s a határidőket is megtartják, úgy a
cégbíróság végzéssel bejegyzi a gazdasági társaságot. Ha hiányosságot észlel a
bíróság, úgy hiánypótlásra küldi vissza a kérelmet a jogi képviselőnek. A bírság a
kérelmet végzéssel el is utasíthatja, ha a cégtörvény mellékletében megjelölt olyan
okirat hiányzik, amelynek hiánya azonnali elutasításhoz vezet (pl. ügyvédi
meghatalmazás), vagy a hiánypótlási eljárásban megjelölt hiányokat a társaság nem
pótolja, vagy ismét hiányosan nyújtja be a kérelmet. (Ezzel szemben van jogorvoslati
lehetőség.)
A végzés meghozatalától számított 8 napon belül értesítik a kérelmezőt, valamint
gondoskodnak a bejegyzés tényének Cégközlönyben való közzétételéről.
A társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály
A cégalapításához, társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében
alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása
szükséges. A társasági szerződést valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A
tag helyett a társasági szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. A
nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályát a társaság közgyűlése fogadja
el. A cégalapítás során a társasági szerződésben a lakóhelyet, illetve székhelyet

74

Forrás: http://www.doksi.hu

(esetleg telephelyet, fióktelepet) az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet,
ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni.
A cégalapítás során használt szerződésminta - az egyszerűsített cégeljárás
Közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság, illetve zártkörűen működő
részvénytársaság esetében a cégtörvény mellékletét képező szerződésminta
felhasználásával is alapítható cég.
Amennyiben a szerződésminta kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének
elhagyására kerül sor - ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a
szerződésminta jellegre történő utalás - a cégbíróság a cégalapítás során nem az
egyszerűsített eljárásra vonatkozó szabályok szerint jár el.
A nem szerződésmintával megalakított társaságok esetében az eljárási költségek
lényegesen magasabbak.
A cégnév kiválasztása a cégalapítás során
A cégalapítás során az alapítók egyik legfontosabb feladata lett a cég nevének
gondos megválasztása. Nagyon fontos, hogy a cégalapításkor az alapítók egyedi
nevet találjanak a cégnek, mivel a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén
bejegyzett más cég elnevezésétől, a cégforma különbözőségén túlmenően is
egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami különösen a cég
tevékenységi körét és a választott cégformát illetően megtévesztő.
A cégtörvény szerint cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint
legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó elősegíti a cég azonosítását,
illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A
vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés,
rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a
vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás
szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a
cégforma meghatározásánál lehetséges. A cég rövidített neve a vezérszóból és a
cég formájának megjelöléséből áll. A cégalapítást megelőzően lehetőség van a
leendő cég nevének lefoglalására is.
75

Forrás: http://www.doksi.hu

A székhely, telephely, fióktelep
A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe,
az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése,
rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a
székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégalapítás során a
tagoknak igazolniuk kell a cég székhelyéül, telephelyéül, fióktelepéül szolgáló
ingatlanra vonatkozó használati jogosultságukat. A cégalapítás után a cégnek a
székhelyét cégtáblával kell megjelölnie.
A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi
ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a
központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a cégalapítás során
létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.
Képviselet; cégjegyzés
A cégalapítás során meg kell választani a cég vezető tisztségviselőit. A gazdasági
társaság ügyvezetését - a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó
rendelkezések szerint

- a társaság vezető tisztségviselői vagy a

vezető

tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság
irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek
törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb
szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag
vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el.

A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja
el.

A részvénytársaság ügyvezetését - kivéve, ha a zártkörűen működő
részvénytársaság alapszabálya az igazgatóság hatáskörét egy vezető
tisztségviselőre (vezérigazgatóra ruházta át) az igazgatóság mint testület látja
el.

76

Forrás: http://www.doksi.hu

A cég szervezeti képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára
irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a
cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A szervezeti képviselet, valamint a
cégjegyzés módja csak azonos lehet. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes.
Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes
jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy
az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott
személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy önállóan, vagy mással
együttesen - jegyezheti a céget. Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog
korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
2009. szeptember 1.-től a cégalapítás során a gazdasági társaságok vezető
tisztségviselőinek meg kell adniuk az egyéni adóazonosító jelüket, amely így
feltüntetésre kerül a társasági szerződésben és a cégjegyzékben.
Az aláírás-minta
A cégalapítás során az okiratokat szerkesztő ügyvéd elkészíti a cég képviselőinek
aláírás mintáját. A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve
formában kell aláírnia, ahogyan azt az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta
tartalmazza.
Fontos újítása a cégtörvénynek, hogy a cég létesítő okiratát szerkesztő ügyvéd
kiállíthatja a cég képviselőinek aláírás mintáját. Ezáltal a cégbejegyzési eljárás
lényegesen gyorsabbá és egyszerűbbé vált, hiszen nem kötelező közjegyző
igénybevétele az aláírási címpéldányok elkészítése miatt.
Az aláírás mintán - a létesítő okiratában foglaltakkal egyezően - fel kell tüntetni a cég
nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (pl. vezető
tisztségviselő, munkavállaló), a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult
aláírási mintáját.
Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégalapítási (változásbejegyzési) eljárás során
jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő

77

Forrás: http://www.doksi.hu

okirata módosítását is ő készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a
cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képezi.
A tag vagyoni hozzájárulása és annak teljesítése a jogszabályok szerint.
A 2006. évi IV. törvény szerint az egyes társaságoknál a jegyzett tőke/törzstőke
legkisebb összege és annak a cégalapítás során mindenképpen rendelkezésre
bocsátandó összege a következők szerint alakul:
Kft esetén a törzstőke minimális mértéke 500.000,- Ft.
Ebből a kft alapítás során elegendő:
- több személyes Kft. esetén 250.000,- Ft-ot,
- egyszemélyes Kft. esetén 100.000,- Ft-ot
a társaság rendelkezésére bocsátani. A fennmaradó törzstőke részt elegendő a
társaság cégbejegyzésétől számított 1 éven belül befizetni.
Fontos, hogy a Kft. esetében a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor nem szükséges
a fenti összegek befizetésének banki igazolása, mivel a kft alapítás során a cég
bejegyzésére

irányuló

eljárásban

a

pénzbeli

hozzájárulás

rendelkezésre

bocsátásának, befizetésének igazolására sor kerülhet az ügyvéd által szerkesztett és
ellenjegyzett ügyvezetői nyilatkozattal is.
A Kft. ügyvezetője a cég bejegyzését követő 8 napon belül köteles a cég
pénzforgalmi számláját megnyitni és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás
összegét a számlára befizetni.
A Bt. és a Kkt. Esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény nem ír elő jegyzett
tőke minimumot.
A tevékenységek meghatározása a cégalapítás során
A társasági szerződésben meg kell határozni a gazdasági társaság azon
tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván. Ennek
során - a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül - minden
olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A
gazdasági társaság - a társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak 78

Forrás: http://www.doksi.hu

főtevékenységként vagy más tevékenységként - bejelent. A cégbejegyzési kérelem
APEH nyilatkozatában azonban kötelező a főtevékenységnek a TEÁOR szám
szerinti megjelölése.
Cégalapítás – adószám, cégjegyzékszám
A cégbejegyzési kérelem APEH nyilatkozata
A cégalapítást megelőzően célszerű könyvelővel megbeszélni, hogy a cég milyen
adózási formát kíván választani, mivel a cégbejegyzési kérelem mellékletét képező
APEH nyilatkozatban kell a cég képviselőjének megjelölni az ÁFA fizetési
kötelezettség megállapításának a módját, adott esetben az ÁFA alóli mentesség
valamely formáját, valamint a Közösségi adószám igénylésének okát.
A

cégbejegyzési

kérelem

cégbírósághoz

történő

érkezésekor

a

cég

az

azonosítására, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas
cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően az iratain fel kell tüntetnie.
A cégbíróság az érintett szervezetektől az erre a célra létrehozott elektronikus
rendszer útján beszerzi, és ezáltal a cégjegyzékben rögzítésre kerül a cég adószáma
(ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjele.
Az adószám kiadását megelőzően – 2012. márciusától új elemként - az
adóregisztrációs eljárás keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi, hogy a
cégalapítónak,

tulajdonosnak,

vezető

tisztségviselőnek

van-e

adótartozása,

érvényben van-e vele szemben bármiféle elmarasztalás. Amennyiben 180 napon túli,
és 15 millió forintnál több az adótartozása, az adóhivatal megtagadja az adószám
kiadását.
Nem kaphat adószámot az sem, akiről kiderült, hogy korábban fiktív céget
„üzemeltetett”, és eltiltották a cégvezetéstől.
A

cégbíróság

a

jogi

képviselővel

elektronikus

úton

közli

a

bejegyzési

(változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket.
A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön
létre.
Korlátolt Felelősségű Társaság alapítása
79

Forrás: http://www.doksi.hu

1. Az üzletrész
A kft alapítást követően a Kft. esetében a tagok jogait és a társaság vagyonából őket
megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A társasági szerződés eltérő
rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik.
Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, a társasági szerződés
azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.
Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez
meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik.
2. A Kft ügyvezetése
A társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét a tagok közül
vagy harmadik személyek köréből a taggyűlés által választott egy vagy több
ügyvezető látja el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag
jogosult az ügyintézésre és képviseletre; ilyenkor őket kell ügyvezetőknek tekinteni,
amennyiben

megfelelnek

a

vezetői

tisztségviselőkre

vonatkozó

általános

rendelkezéseknek.
Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a
társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint
más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el,
képviseletnek nincs helye. A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra
és az őt terhelő kötelezettségekre a
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem
láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a
közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
A vezető tisztségviselő feladatát önállóan látja el. E minőségében csak a
jogszabályoknak, a társasági szerződésnek, valamint a társaság legfőbb szerve
határozatainak van alávetve, és a gazdasági társaság tagjai által nem utasítható.

80

Forrás: http://www.doksi.hu

A cégalapítás során az ügyvezető nyilatkozatot tesz, melyben az ügyvezetővé
választását elfogadja, és kijelenti, hogy vele szemben nem állnak fenn az alábbi
kizáró feltételek:
Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény
elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett
előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
Akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya
alatt nem lehet vezető tisztségviselő. Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói
ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet
főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő.
A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig
nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést
megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.
Ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselőket
határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági
szerződésben kijelölni. Ha a társasági szerződésben a vezető tisztségviselői
megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselőt öt évre
megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a gazdasági társaság ennél rövidebb
időtartamra jött létre.
A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy általi elfogadással jön létre (
ügyvezetői nyilatkozat)
A gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik
harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A
vezető tisztségviselők törvényen alapuló szervezeti képviseleti jogát a társasági
szerződés korlátozhatja, illetve több vezető tisztségviselő között megoszthatja. A
képviseleti jog korlátozása, illetve megosztása harmadik személyekkel szemben nem
hatályos.
A vezető tisztségviselők az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a gazdasági
társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatják fel.
81

Forrás: http://www.doksi.hu

A gazdasági társaságot a társaság vezető tisztségviselője, valamint cégvezetője
írásban cégjegyzés útján képviseli. Ha törvény vagy a társasági szerződés másként
nem rendelkezik, a vezető tisztségviselők és a cégvezető cégjegyzési joga - a
bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is - önálló, az egyéb képviselők
cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy
együttes aláírására van szükség. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy
meghatározott munkakört betöltő munkavállaló cégjegyzési joga önálló, valamint
hogy a vezető tisztségviselő, illetve a cégvezető valamelyik képviseletre feljogosított
munkavállalóval együttesen jogosult a gazdasági társaság cégjegyzésére.
Megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony a megbízás időtartamának lejártával,
visszahívással, törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, lemondással, ha
a tisztségviselő meghal, külön törvényben meghatározott esetben.
A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági
társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől
számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság
legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét
megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá
válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve
az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
Ha ezt a társasági szerződés lehetővé teszi, a társaság legfőbb szerve a vezető
tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében egy vagy több cégvezető
kinevezéséről

határozhat.

A

cégvezető

olyan

munkavállaló,

aki

a

vezető

tisztségviselők rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. Ha
a gazdasági társaság székhelyétől eltérő telephelyen vagy fióktelepen is folytat
tevékenységet,

az

általános

jogosítvánnyal

rendelkező

cégvezetőn,

illetve

cégvezetőkön kívül a telephelyeken, illetve fióktelepeknél is működhet cégvezető.
Kft alapításkor az ügyvéd, tagjegyzéket készít. A tagjegyzéken fel kell tüntetni:
a) valamennyi tag nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és törzsbetétét; b) a közös
tulajdonban lévő üzletrész esetén az egyes tulajdonosok és a közös képviselő nevét
82

Forrás: http://www.doksi.hu

(cégét), lakóhelyét (székhelyét), valamint a törzsbetét mértékét;c) a törzstőke
mértékét;
d)

a

társasági

szerződésnek

az

esetleges

pótbefizetésekre

és

mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy
kizárására vonatkozó rendelkezéseit.
3. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaságot egy tag is alapíthatja, illetve ilyen társaság
létrejöhet úgy is, hogy a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát
egy tag szerzi meg.
A cégalapításhoz ez esetben alapító okirat elfogadására van szükség. Az alapító
okirat tartalmára és alakszerűségére a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat
kell

megfelelően

alkalmazni.

Egyszemélyes

társaság

alapítása

esetén

a

cégbírósághoz történő bejelentés előtt a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság
rendelkezésére kell bocsátani, az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén elegendő
100.000,- Ft pénzbeli hozzájárulásnak a cég javára történő befizetése.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy az egyszemélyes Kft. mennyiben tér el, a több
személyes Kft.-től:
Az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az
egyedüli tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni. Ha az
egyedüli tag természetes személy, egyszemélyes társaságnál az alapító okirat úgy is
rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyvezetésre és a képviseletre. Az
egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez a
szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása
szükséges. Az egyszemélyes kft a saját üzletrészét nem szerezheti meg. Ha a kft
alapítás után az egyszemélyes kft, az üzletrész felosztása vagy a törzstőke
felemelése folytán új tagokkal egészül ki, és így többszemélyes társasággá válik, a
tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani. Egyebekben az
egyszemélyes kft-re a többszemélyes társaságokra vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
83

Forrás: http://www.doksi.hu

Zártkörűen működő részvénytársaság alapítása
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és
névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag
(részvényes)
névértékének

kötelezettsége
vagy

a

kibocsátási

részvénytársasággal
értékének

szemben

szolgáltatására

a
terjed

részvény
ki.

A

részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a
részvényes nem felel.
A részvénytársaság alapítása során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a
részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik (zártkörű alapítás).
A cégeljárásról szóló törvény lehetőséget nyújt arra, hogy zártkörűen működő
részvénytársaságot

egyszerűsített

eljárásban,

szerződésminta

alkalmazásával

lehessen alapítani. Szerződésminta alkalmazása esetén azonban csak a mintában
meghatározott feltételekkel lehet a Zrt-ét megalapítani, ezen feltételektől és
lehetőségektől eltérni nem lehet. Ez leginkább a részvényfajták miatt fontos.
Szerződésminta használata esetén csak törzsrészvényt bocsáthat ki a cég, egyéb
részvényfajtát (elsőbbségi részvényt, dolgozói részvényt, kamatozó részvényt,
visszaváltható részvényt) nem. Az elsőbbségi részvényfajtán belül lenne lehetőség
például az osztalék elsőbbséget, szavazati joggal összefüggő elsőbbséget vagy az
elővásárlási jogot biztosító részvények kibocsátására. Szerződésminta esetén tehát
csak törzsrészvényt lehet kibocsátani, így a részvény névértéke és mennyisége
határozza meg pusztán, a tagot megillető szavazat és osztalék mértékét.
Szerződésminta alkalmazása esetén is lehetőség van annak eldöntésére, hogy a cég
egyszemélyes ügyvezetéssel (vezérigazgatóval) vagy legalább 3 tagból álló
igazgatósággal kívánja-e működtetni a céget
A részvények kétféle formában bocsáthatók ki a Zrt esetében: nyomdai úton vagy
értékpapírszámlán demateritzált formában.
Az összes részvény névértékének összege képezi a részvénytársaság alaptőkéjét,
melynek minimum összege 5 millió forint.

84

Forrás: http://www.doksi.hu

Például két tag esetén elképzelhető a következő részvénymegoszlás: amennyiben
egyenlő arányban kívánnak részesedni, úgy egy tag 2 millió 500 ezer forint vagyoni
hozzájárulásért cserébe 250 db 10 ezer forint névértékű részvényt kap.
Részvénytársaság pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással is
alapítható!
A részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési
kérelem benyújtásáig
- a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni
vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább huszonöt
százalékát befizették, (tehát akár 1 millió 250 ezer forint kezdő tőke befizetésével is
elindítható egy zártkörűen működő részvénytársaság!)
- a nem pénzbeli hozzájárulást - kivéve, ha a nem pénzbeli szolgáltatás értéke az
alaptőke huszonöt százalékát nem éri el - a részvénytársaság rendelkezésére
bocsátották.
Az alapszabály a pénzbeli hozzájárulás befizetésének minimális mértékét, illetve a
bejegyzés előtt rendelkezésre bocsátandó nem pénzbeli hozzájárulás értékének az
alaptőkéhez viszonyított arányát magasabb százalékban is megállapíthatja.
A pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló részvényes köteles a részvények teljes
névértékét, illetve kibocsátási értékét a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő
bejegyzésétől számított egy éven belül befizetni.
A nem pénzbeli hozzájárulásnak azon részét, amelyet a részvényes a bejegyzésig
nem

bocsátott

a

részvénytársaság

rendelkezésére,

az

alapszabályban

meghatározott időpontban, de nem később, mint a részvénytársaság bejegyzésétől
számított ötödik év végéig kell a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani.

Egyszemélyes Zrt. alapítása
Részvénytársaság úgy is alapítható, hogy valamennyi részvényét egy személy, az
alapító részvényes veszi át. Egyszemélyes részvénytársaság létrejöhet úgy is, hogy
85

Forrás: http://www.doksi.hu

már

működő

részvénytársaság

valamennyi

részvényének

tulajdonjogát

egy

részvényes szerzi meg.
Egyszemélyes részvénytársaság cégbejegyzési kérelmének benyújtásáig a nem
pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
Betéti társaság alapítása
A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai
üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly
módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem
fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább
egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje
szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben
meghatározott kivétellel - nem felel.
Közkereseti társaság alapítása
A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai
arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett
üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges
vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.
Gazdasági társaság alapítását követő adóhatósági teendők
A gazdasági társaságok az adóhatósági bejelentkezéstől számított 15 napon belül
kötelesek az adóhatósághoz írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon
bejelenteni:

iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai
őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy
lakóhelyével;

jogelődjének adóazonosító számát;

a

korlátolt felelősségű

társaság adóazonosító

jellel nem

rendelkező

tulajdonosa esetén az adóazonosító jel közlése végett e törvényben
meghatározott adatokat;
86

Forrás: http://www.doksi.hu

a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az 1893/2006/EK rendelet szerint;

székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését,
adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát
és a székhelyszolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a
körét, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed;

cégbírósághoz be nem jelentett, megfelelő telephelyét.

Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás,
záradék szükséges, ennek megszerzését a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék
közlésétől számított 15 napon belül szintén be kell jelenteni az adóhatóságnak.

87

Forrás: http://www.doksi.hu

VIII.
A

VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁNAK KÖNYVVITELI KÉRDÉSEI

könyvviteli

összefüggések

megértéséhez

alapvető

fogalmakkal

kell

megismerkednünk:
− a vállalkozások vagyonával, melyet

eszközök és

források alkotnak

− A vállalkozások tevékenységének eredményével, melyet

Az árbevételek és bevételek növelnek

A költségek és ráfordítások csökkentenek.

VIII.1.

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA

Gondoljuk át, mi mindenre van szükségünk induló vállalkozásunkhoz!
Mindenekelőtt pénzre, mely rendelkezésre állhat készpénz vagy bankbetét
formájában, megjelenhet forintban vagy valutában illetve devizában. A bankbetét
lehet le nem kötött, melyből majd a folyamatos működést finanszírozzuk, és lehet
hónapokra vagy évekre lekötött is. Értékpapírokkal is rendelkezhetünk, melyeket
befektetési vagy forgatási, eladási célra használhatunk fel. Szükség van épületekre,
ingatlanokra

is,

ahol

gazdasági

tevékenységünket

folytatjuk,

akár

saját

tulajdonunkban lesznek, akár béreljük azokat. Nem anyagi (immateriális) javak is
szolgálhatják a tevékenységünket (pl. egy szabadalom vagy egy szoftver). A
termékek előállítása és a szolgáltatások nyújtása műszaki (termelő) és egyéb gépek,
berendezések

segítségével

történik

majd.

A

termelés

során

anyagokat,

szerszámokat használunk fel. Az előállított termékeket, szolgáltatásokat eladjuk a
vevőnek, így vele szemben követelésünk keletkezik.
A felsoroltak a vállalkozás vagyonának részei. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ilyen
és más eszközök, valamint munkaerő felhasználásával folyik a termelőtevékenység.

88

Forrás: http://www.doksi.hu

Az eszközök tehát a vállalkozás vagyonának megjelenési formái. Vannak olyan
eszközök (befektetett eszközök ), amelyek több éven át szolgálják a vállalkozást és
vannak, amelyek egy éven belül elhasználódnak ( forgóeszközök).
Fontos, hogy ez a vagyon honnan, milyen forrásból származik. Amikor forrásokról
beszélünk, azt vizsgáljuk, hogy a vállalkozás vagyona honnan ered.
A vagyon egy részét a tulajdonosok alapításkor bocsátják a vállalkozás
rendelkezésére véglegesen, visszafizetési kötelezettség nélkül. Ez lesz a vállalkozás
cégbíróságon bejegyzett tőkéje. A tagok a jegyzett tőkéhez való hozzájárulásukat
teljesíthetik pénzzel és eszközök bevitelével, apporttal. A tulajdonosok a jegyzett
tőkén felül is teljesíthetnek befizetéseket tőketartalék címén. Alapvetően ezek
alkotják a vállalkozás saját tőkéjét, mert saját forrásból származnak. Később a
működés során, kedvező esetben a vállalkozás növeli ezt a saját tőkét azáltal, ha
tevékenysége jövedelmező, ha nyereséget termel. Eredménye terhére év közben
meghatározott célra- várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre - céltartalékot
képezhet.
A vállalkozások többsége saját forrásai kiegészítésére idegen forrásokat is igénybe
vesz. Hitelt vesz fel a banktól, kölcsönt másik vállalkozástól, vásárlásból tartozása
keletkezik a szállítókkal, adótartozása van a költségvetéssel, bértartozása a
munkavállalóival szemben. Ezen kötelezettségek egy részét egy éven belül (rövid
lejáratú kötelezettségek), más részét több év alatt (hosszú lejáratú kötelezettségek)
kell visszafizetni, illetve a visszafizetési feltételek még ennél kedvezőbbek is lehetnek
(hátra sorolt kötelezettségek).

VIII.2.

SZÁMVITEL, KÖNYVVITEL, BESZÁMOLÓ

Számvitel
A

vállalkozásoknak

vagyonukról,

azok

változásáról,

jövedelmi

helyzetükről

folyamatos nyilvántartást kell vezetniük. A piacgazdaság működéséhez ugyanis
nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára objektív információk álljanak
rendelkezésre a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ez a
89

Forrás: http://www.doksi.hu

számvitel alapvető feladata. A tulajdonosok, befektetők, a vállalkozás vezetői, az
üzleti partnerek, a hitelezők ilyen információk birtokában tudnak megalapozott
döntéseket hozni.
A hatályos számviteli szabályokat törvény rögzíti (2000. évi C. tv. a számvitelről).
Ezen szabályok alapján megbízható és valós összkép biztosítható a törvény hatálya
alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról,
pénzügyi helyzetéről és jövőbeni terveiről. A törvény hatálya kiterjed a gazdaság
minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más
szereplői tájékoztatást igényelnek. Hatálya alá tartozik a gazdálkodó.
Könyvvitel
A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a
tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható
gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év
végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és kettős könyvvitel rendszerében
csak magyar nyelven történhet.
A kettős könyvvitel az eszközökről és azok forrásairól továbbá a gazdasági
műveletekről vezetett olyan könyvviteli nyilvántartás, amely az eszközökben és
forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan,
zárt rendszerben áttekinthetően mutatja. (Gazdasági művelet: olyan gazdasági
esemény, amely a vállalkozás vagyonában, értékben kifejezhető változást okoz.)
Az egyszeres könyvvitel elsősorban a pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a
pénzforgalmi gazdasági műveletekről vezetett könyvviteli nyilvántartás a valóságnak
megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően. Az egyszeres könyvvitelt pénzforgalmi
könyvvitelnek is nevezzük.
A valóságnak megfelelő nyilvántartás fontos feltétele a bizonylati elv és bizonylati
fegyelem betartása. Minden gazdasági műveletről, amely az eszközök és források
állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani A gazdasági

90

Forrás: http://www.doksi.hu

műveletek

folyamatát

tükröző

összes

bizonylat

adatait

a

könyvviteli

nyilvántartásokban rögzíteni kell.
A számviteli bizonylat olyan okmány (számla, számlát helyettesítő okmány,
szerződés, bankkivonat stb.), amelyet a számviteli nyilvántartás céljára készítettek és
rendelkezik a törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel.
Ilyenek:
− a bizonylat megnevezése, sorszáma
− a kiállító gazdálkodó megjelölése
− a kiállítás időpontja
− felelős személyek aláírása
− a gazdasági művelet tartalmának leírása, a változások mennyiségi, minőségi és
értékbeni adatai stb.
A bizonylat adatainak formailag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és
helytállónak kell lennie.
Beszámoló
A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év
könyveinek zárását követően, könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesmagyar nyelven készíteni.
Az üzleti év az az időtartam, amelyről beszámolót kell készíteni, leggyakrabban
megegyezik a naptári évvel. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell
adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól),
pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől
(eszközök illetve források összegétől), a foglalkoztatottak létszámától, mindezek
határértékeitől függ.
A beszámoló lehet
− éves beszámoló
− egyszerűsített éves beszámoló

91

Forrás: http://www.doksi.hu

− összevont (konszolidált) éves beszámoló
− egyszerűsített beszámoló
Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető
vállalkozó, kivéve ha egyszerűsített éves beszámolót készít. Részei:
− éves beszámoló mérlege
− éves beszámoló eredménykimutatása
− éves beszámoló kiegészítő melléklete
Mérleg
Fogalma: a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. Még
tömörebben: egyfajta vagyonkimutatás. Az egyfajta jelzőt azért kell hozzátenni, mivel
létezik a vagyonkimutatásnak egy másik változata is, ez pedig a leltár.
A kétféle vagyonkimutatás szétválasztása, megkülönböztetése miatt szükséges
mindkettőnek a sajátos vonásait, jellemző tulajdonságait is megadni. Nézzük ezeket
a jellemzőket külön-külön.
A mérleg főbb jellemzői
− A vagyoni helyzetet adott időpontban mutatja.
− A vállalkozás rendelkezésére álló vagyont kettős vetületben fejezi ki:

egyrészt: vagyontárgyak rendeltetése, a vállalkozásban betöltött szerepe

alapján ESZKÖZÖK (aktívák) formájában.

másrészt: a vagyon eredete, származása alapján FORRÁSOK (passzívák)
formájában.

− Az eszközök és a források forint összegének egyeznie kell. Az eszközök együttes
összegét – amely megegyezik a források együttes összegével – mérleg főösszegnek
nevezzük.
− A mérlegnek teljes körűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás
rendelkezésére álló minden vagyontárgyra ki kell terjednie.
− A mérleg összevontan, a Szt.-ben előírt, kötött sorrendben mutatja be mind az
eszközöket, mind a forrásokat.
92

Forrás: http://www.doksi.hu

− A mérleg mérésmódja az érték. Ezer forintban kerekítve tartalmazza az egyes
eszköz és forrás összetevőket.
− Hitelesítő okmányai: a leltár és a könyvvezetés. A hitelességét a vállalkozás
vezetőjének és a könyvszakértőnek is igazolnia kell.
− Formáját tekintve két változatban készíthető:

lépcsős és

kétoldalas változatban.

Leltár
A leltár főbb ismérvei
− A mérleggel megegyező ismérvek:

adott időpontra vonatkozik

teljes körű, mindenre kiterjedő

felelős személyeknek aláírással kell igazolni a valódiságot.

− A mérlegtől megkülönböztető ismérvei:

mérésmód: a leltár mennyiségben és értékben is mér

felépítés: kötetlen sorrendben, teljes részletességgel tartalmazza a vagyont.

Összefoglalva a mérleg, mint a beszámoló része – a tájékoztatás eszköze, a leltár
pedig a beszámoló alátámasztására szolgáló számviteli okmány.

A mérleg formája
A mérleg különböző formákban állítható össze. Egyik forma a kétoldalas változat. E
változatnál egyik oldalon az eszközöket, a másik oldalon a forrásokat vesszük
számba.
A másik forma a lépcsős szerkezet. A lépcsős szerkezetet a Szt. rögzíti. Ezek szerint
az első blokkban az eszközöket, utána a második blokkban a forrásokat kell
kimutatni. A vállalkozás választhat a két változat közül. A mérleg tagolása: a
mérlegben az egyes eszközök és források különböző elvek alapján állíthatók
93

Forrás: http://www.doksi.hu

sorrendbe. Ilyen elvek: likviditási, fontossági stb. sorrend. A kötelezően előírt
mérlegséma három fokozatú tagolást követ, éspedig megkülönböztet:
• mérlegfőcsoportot. Ezt az átfogó kategóriát a mérleg nagybetűvel jelzi és összesen
hét ilyen kategóriát használ. Hármat az eszközök, négyet a források kötnek le.
• mérlegcsoportokat. A mérlegfőcsoportokon belüli kisebb, de még több mérlegsort
magába foglaló kategória. Ezeket a kategóriákat római számmal kell jelölni.
• mérlegsorokat. Ezek a mérlegcsoportokon belüli szűkebb tartalmú kategóriák,
amelyeknek további tagolása nem kötelező, de nem is tilos. A mérlegsorok jelölése
arab számokkal történik.

VIII.3.

A VÁLLALKOZÁS BEVÉTELEI, KIADÁSAI, NYERESÉGE/VESZTESÉGE

Bevétel
Gyűjtőfogalomként fogjuk fel, és beletartozónak tekintjük:
− az árbevételt
− az egyéb bevételt
− a pénzügyi műveletek bevételeit
− a rendkívüli bevételeket.
Árbevétel: egy időszak során értékesített készletek és idegennek végzett
szolgáltatások számlázott értéke.
Egyéb bevétel: olyan bevételek, amelyek ugyan az üzletmenetből következnek, de a
törvényi szabályozás értelmében nem lehetnek részei az árbevételnek. Ilyenek
jellemzően a szokásos mértéket meg nem haladóan kapott bírság, kötbér, késedelmi
kamat stb.
Pénzügyi műveletek bevételei: itt kell elszámolni a kapott kamatot, osztalékot,
értékpapírok árfolyamnyereségét stb.
Rendkívüli bevétel: többek között a működés során eseti jelleggel kapott bevétel (pl.
biztosító kártérítése) vagy a szokásos mértéket meghaladóan kapott bírság, kötbér
késedelmi kamat stb.
Ráfordítás

94

Forrás: http://www.doksi.hu

Ezt is gyűjtőfogalomként értelmezzük, és beletartozónak tekintjük:
• a költségeket
• az egyéb ráfordítást
• a pénzügyi műveletek ráfordításait
• a rendkívüli ráfordítást.
Költség: az üzletmenetben 1 év alatt felmerült élő- és holtmunka pénzben kifejezett
értéke. A költség az árbevétel ellenpárja. A költség az árbevétel elérése érdekében
hozott áldozat. Azt mondhatjuk, hogy a költség az a pénzösszeg, amibe az árbevétel
került. Azt már tudjuk, hogy a ráfordítás tágabb fogalom, mint a költség, és azt is,
hogy a költség része a ráfordításnak. A két fogalmat gyakran összekeverik, jóllehet
köztük tartalmi eltérés van. A ráfordítás a költségen túl egyéb tételt is magába foglal,
a költség ezzel szemben csak a termelés érdekében történő felhasználásokat
tartalmazza. A két fogalom estében az időbeni egybeesés okoz zavarokat, és emiatt
a két fogalmat gyakran szinonimaként használják.
Kiadás: pénztári és banki pénzmozgást, illetve raktárból történő kivételezést jelent.
Egyéb

ráfordítás:

olyan

ráfordítások,

amelyek

ugyan

az

üzletmenethez

kapcsolódnak, de a számviteli törvény előírásai szerint nem tekinthetők költségnek.
Ilyenek a szokásos mértéket meg nem haladóan kifizetett bírság, kötbér stb.
Pénzügyi műveletek ráfordításai: a fizetett kamat, az értékpapírok árfolyamnyeresége
stb.
Rendkívüli ráfordítások: a szokásos mértéket meghaladóan fizetett bírság, kötbér,
késedelmi kamat stb.
A vállalkozás nyeresége illetve vesztesége
Kétféle eredmény megállapítási módszer lehetséges, mégpedig:
• a vagyon összehasonlításon alapuló módszer
• az eredmény kimutatáson alapuló módszer.
A vagyon összehasonlításon alapuló módszer lényege, hogy az eredményt a
vállalkozás év végi és az év eleji saját tőkéjének különbözete alapján határozza meg.
Képletben: E = St1-St2

95

Forrás: http://www.doksi.hu

Ahol: E: a vállalkozás éves eredménye
St1: év eleji saját tőke
St2: év végi saját tőke
Saját tőke: olyan tőkerész, amelyet a vállalkozás tulajdonosa bocsát a vállalkozás
rendelkezésére, és/vagy amelyet a tulajdonos az éves (adózott) eredményből hagy a
vállalkozásban. Ha az eredmény pozitív, akkor azt nyereségnek hívjuk, ha negatív,
akkor veszteségnek nevezzük.
Az eredmény kimutatáson alapuló módszer lényege: az eredményt az éves
bevételek és az éves ráfordítások különbözeteként állapítja meg.
Képletben: E = B –R
Ahol: E: eredmény
B: bevétel
R: ráfordítás
Az eredmény itt is lehet nyereség és veszteség is.

96

Forrás: http://www.doksi.hu

IX.

VÁLLALKOZÁS LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI SZAKASZAI

Az életciklusokkal foglalkozó kutatók általában egyetértenek abban, hogy a
vállalkozások

növekedése,

fejlődése

jellegzetes

szakaszokból

áll.

Egy-egy

növekedési szakaszt hasonló piaci viselkedés, hasonló szervezeti és vezetési
problémák jellemeznek – ezeket már gyakran egymástól eltérő módon látják a
kutatók. Kritikusak azok a vezetői döntések, amelyek az egyes szakaszok
elhagyásához, a továbblépéshez szükségesek. A vállalkozás növekedése ugyanis
nem csak a megbízható munkaerő és a működéséhez szükséges tőkemennyiség,
valamint a vállalkozás infrastruktúrája tekintetében támaszt többletigényeket, hanem
a

működtetéshez

kezelésében,

a

szükséges

szakismeretekben,

szervezeti-működési rendben,

a

a

felmerülő

kockázatok

vezetési ismeretekben

és

képességekben is.
A kutatók többsége a gyorsan növekvő vállalkozásokkal foglalkozó Timmons
tipológiájából (Timmons 1990) indul ki, aki a következő öt fejlődési fázist különbözteti
meg:
1. a kutatás és fejlesztés fázisa (a vállalkozás alapítása előtt 1-3 évvel);
2. az indulási fázis (a vállalkozás első 3 éve);
3. a korai növekedési fázisa (a 4. évtől a 10. évig);
4. az érettség fázisa (a 11. és a 15. év között);
5. a stabilizási fázis (a 15. év után).
A magyarországi kis- és középvállalkozások fejlődési pályája jól modellezhető egy
felfelé haladó, megszakításokkal tarkított vonallal. A növekedési pálya sajátos
jellemzőkkel

rendelkező

irányítási

életciklusokra

bontható.

Minden

egyes

periódusnak megvannak a többiekétől különböző, egyedi jellemzői, sajátosságai.
A magyarországi kis- és középvállalkozások életútjának modellezésénél az alábbi, a
nyugati

piacgazdaságok

vállalkozásaitól

némileg

eltérő

életfázisok

megkülönböztetése célszerű:
• elindulás;
• kontrollálatlan növekedés;

97

Forrás: http://www.doksi.hu

• növekedés formalizált keretek között;
• megállapodottság – együttműködés.
Az elindulás időszaka értelemszerűen megjelenik minden cégnél. A következő, a
„kreativitási” periódus, kiinduló hipotéziseink szerint a szárnyalás, a rohamos
növekedés időszaka: az alapítók (gyakran megrészegülve a lehetőségektől) mindent
elvállalnak, mindenbe belekezdenek. A magyarországi vállalkozások csak részben
bírnak hasonló jellemzőkkel. Az eltérés az alapítás körülményeivel magyarázható. A
magyarországi cégek jelentős részének létrehozását és kezdeti növekedését a
megélhetési lehetőség megteremtése és a rendszerváltás révén keletkező esélyek
kihasználása motiválta. Nem az történt tehát, hogy az alapítók „beleszerettek” egy
ötletbe, és ezt minden áron meg akarták valósítani, sokkal inkább a külső tényezők
együttese hatott lendítőerőként. Ugyanakkor a hazai vállalkozásoknál is megjelent a
növekedési, terjeszkedési szándék: ha sikerült a cégnek megkapaszkodnia, a
vállalkozók a következő években igyekeztek minden esélyt megragadva terjeszkedni,
növekedni, miközben „elfeledkeztek” a folyamatok megszervezéséről, az irányítási
rendszerek kialakításáról – ezt nevezzük „kontrollálatlan növekedésnek”.
Felmérések szerint a kontrollálatlan növekedés szakasza után a vizsgált cégek
fejlődési pályájának az a meghatározó jellemzője, hogy áttérnek a formalizált
működésre, megpróbálják a folyamatokat szabályozni, a szervezeti felépítést
formalizálni.

98

Forrás: http://www.doksi.hu

Nem lassítják le a növekedést, az árbevétel és a nyereség együttes növelése jelenik
meg célként.
A felsorolt sajátosságok egyaránt érvényesülnek az „irányítás” és a „delegálás”
periódusában. Ezt a szakasz írható le a „növekedés formalizált keretek között”
megnevezéssel. Az életpályáján a következő periódus a „megállapodottság” lesz.
A

vállalkozások nem

minden

életfázist járnak be

szükségszerűen,

egyes

periódusokat kihagyhatnak. A nyugati piacgazdaságok vállalkozásainál elsősorban
azért maradnak ki életfázisok, mert más, esetleg előrehaladottabb periódusban lévő
cégek felvásárolják őket. A magyarországi vállalkozásoknál eltérő jelenség
tapasztalható. A legtöbb esetben a „kreativitási” fázis maradt ki az életútból. Azoknál
a vállalkozásoknál tapasztalható ez, ahol az irányítási feladatokat vállaló tulajdonos
vagy a tulajdonosok valamelyike megfelelő vezetői tapasztalattal rendelkezik.
A magyarországi kis- és középvállalkozások életpályáján az egyes fejlődési
szakaszok nem határolódnak el egymástól éles kontúrokkal: az új periódus jellemzői
mellett a régebbi maradványai egy ideig megőrződnek. Általános jelenség, hogy a
formalizált működés megteremtése csak lassan és fokozatosan megy végbe: a
vállalkozások vezetői a gyakorlatban nehezen engedik ki a hatalmat a kezükből, a
funkcionális egységek vagy önálló üzleti területek vezetői csak fokozatosan kapták
99

Forrás: http://www.doksi.hu

meg a tevékenységükhöz szükséges döntési jogokat. Ez azt is jelenti, hogy a
vállalkozások döntő részénél nem valósul meg a tulajdonosi és a menedzseri
szerepek szétválasztása.
Ennek okai:
• A magyarországi vállalkozások sikeres működtetésében óriási szerepe van a
tulajdonos személyének és a személyéhez fűződő külső kapcsolati rendszernek. A
kapcsolatok átadása időigényes folyamat, amire tudatosan fel kell készülni.
• Nem alakult még ki a döntési, felelősségi körök átadásának mechanizmusa.
Gyakori, hogy a tulajdonosok csak a tevékenységi és a felelősségi kört adják át, a
döntéshozatali jogot pedig minden területen megtartják. A bizalom hiánya
megakadályozza az új vezető sikeres működését, nincs eszköze és tekintélye a
vezetési feladatok ellátásához.
• A döntési jogkörök átadását nehezíti, a vezetésre alkalmas, illetve arra vállalkozni
akaró személyek hiánya is. A fiatal, felkészült szakemberekért folyó versenyben a
kis- és középvállalkozások nem tudják felvenni a versenyt a nagy multinacionális
cégek jövedelmi ajánlataival.

100