You are on page 1of 158

Sziva Miklós

SZÁMVITEL I.
Könyvviteltan

Készült a HEFOP 3.3.1-P.-2004-09-0102/1.0 pályázat támogatásával.

Szerző:

dr. Sziva Miklós
főiskolai docens

Lektor:

dr. Borbély Katalin
főiskolai docens

© Sziva Miklós, 2006

Számvitel I.

A dokumentum használata

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

3

A dokumentum használata
Mozgás a dokumentumban
A dokumentumban való mozgáshoz a Windows és az Adobe Reader megszokott elemeit és módszereit használhatjuk.
Minden lap tetején és alján egy navigációs sor található, itt a megfelelő
hivatkozásra kattintva ugorhatunk a használati útmutatóra, a tartalomjegyzékre, valamint a tárgymutatóra. A ◄ és a ► nyilakkal az előző és a következő oldalra léphetünk át, míg a Vissza mező az utoljára megnézett oldalra
visz vissza bennünket.
Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével
A bal oldali könyvjelző ablakban tartalomjegyzékfa található, amelynek
bejegyzéseire kattintva az adott fejezet/alfejezet első oldalára jutunk. Az
aktuális pozíciónkat a tartalomjegyzékfában kiemelt bejegyzés mutatja.
A tartalomjegyzék és a tárgymutató használata
Ugrás megadott helyre a tartalomjegyzék segítségével

Kattintsunk a tartalomjegyzék megfelelő pontjára, ezzel az adott fejezet
első oldalára jutunk.
A tárgymutató használata, keresés a szövegben

Keressük meg a tárgyszavak között a bejegyzést, majd kattintsunk a hozzá
tartozó oldalszámok közül a megfelelőre. A további előfordulások megtekintéséhez használjuk a Vissza mezőt.
A dokumentumban való kereséshez használjuk megszokott módon a
Szerkesztés menü Keresés parancsát. Az Adobe Reader az adott pozíciótól kezdve keres a szövegben.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

3

.. A költségszámlák rendszere és a költségek könyvelése ....................................................... Az áfa a könyvvitelben ..................................139 VII................................ 94 5.............................................................................. Információ és számvitel.... 46 4. A vállalkozások beszámolási kötelezettsége......................... 8 2........................ kiadás....132 1............................................101 V................................. Számviteli alapelvek .................... 83 3........................................... Egyszeres (pénzforgalmi) könyvvezetés .................................133 VI............10 3................ A vállalkozások beszámolási kötelezettsége ...............................................138 1............................................................................................................................................................................... A gazdasági események (műveletek) és hatásuk a mérlegre............................................. Az eredmény és könyvelése.................. 40 3...........59 5.........158 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 4 ► .............................. 16 III..................148 1........................... A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Tartalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► Tartalomjegyzék I............ A számviteli politika.............................................. Költség..... számviteli szemlélete. 37 2........................................... Az idősoros elszámolás ................................................................................. Számviteli alapelvek ................................................. Költségelszámolás. 14 1......................................................... Költség és eredmény madártávlatból .................... Egyszeres (pénzforgalmi) könyvvezetés......................... A számviteli politika ..... számlarend ....................... 36 1................................................................................................................................Számvitel I.... 78 2....................................................................................................144 1...... ráfordítás............................................................................. A vagyon fogalma.. Az analitikus nyilvántartások............................................. 15 2.................................................................... A gazdálkodók és az információ... Költség és eredmény ..............69 7..........................................12 II.........................................................149 Tárgymutató............ A vállalkozás vagyona .............145 VIII........... A számlasoros elszámolás........ 77 1....... A számlakeret (számlarend) és a számlatükör........................ Összesítő kimutatások.......................................... 93 4................... 72 IV.................139 2. 64 6. A könyvelés alapjai ................................ Könyvvezetés ............... A vagyon számviteli kimutatása .............................. Érdekek és szabályozás ................ A számvitel...................................... 7 1.........

a vevő és szállító. Az egyéb hatályos jogszabályi környezetnek is meg akar felelni a jegyzet a szükséges és lehetséges mértékben (pl. Ezek a változások evolúciós jellegűek. A jegyzet alapvetően a kettős könyvvitel rendszerében vállalja fel a hallgatók eligazítását. a bevétel és költség. eredménytan) fokainak megfelelően igyekeznek a számvitel legfrissebb szabályozásának megfelelni (így jelen szerző a 2000. A jegyzethez szorosan kapcsolódik (annak részeként) a példatár tesztekkel. A vállalkozó. Egy számviteli jegyzet megírásakor alapvető elvárás. a társaság. a számviteli szabályok lényegesen megváltoztak. A számvitelt oktatók (szerzők) a három lépcsős számviteli oktatás (könyvviteltan. feladatokkal. Ez a jegyzet és a későbbiekben erre épülők is elsősorban az un. amióta Magyarországon a számvitelt törvényi szinten szabályozzák. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Bevezetés Vissza ◄ 5 ► Bevezetés Az elmúlt 15 év alatt. ugyanis a számvitel egy erősen gyakorlat-orientált része a közgazdaságtudománynak. az előzetesen felszámí- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 5 ► . adózási környezet szerint készüljön. ahol a változó társadalmi-gazdasági környezet. szabályozások ezt szükségszerűvé tették. Tapasztalata szerint a követelés és kötelezettség. hogy az aktuális számviteli. az általános áfakulcsnál a 2006-tól érvényes 20 %-os értékkel számol). a megértetésre helyezi a hangsúlyt. a cég. A jegyzet igyekszik gyakorlatias szemléletben végigvezetni az olvasót a számvitel alapjain. tehát megőrzik a korábbi szabályozás időtálló részeit. vállalkozási számvitelnek megfelelő ismereteket ölelik fel. a gazdálkodó. példákkal. a szervezet fogalmát általánosságban használjuk. évre vonatkozó szabályozását is beépíti mostani jegyzetébe. pénzintézeti számvitel. törvény 2006. a könyvviteltanba). költségvetési szervek számviteli rendje). hogy leginkább a gazdálkodó fogalma felelne meg a számviteli rendszer alanyának. összefüggéseit és csak ott módosítottak rajta.Számvitel I. a kapott és adott kölcsön. ezért a „duális” gazdasági eseményeknél (ahol jelen van legalább egy másik piaci szereplő is) lehetőség szerint bemutatja a másik szereplőnél is a könyvviteli megoldást. így az egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi szemléletű számvitel) csak érintőlegesen kerül szóba. mérlegtan. a vállalkozás. így értelemszerűen a specialitásokat legfeljebb csak érintik (pl. évi C. a gazdasági fejlődés. az EU-s elvárások. bár tudjuk. elveit. cégjogi. A szerző (és későbbi szerzőtársak is) hosszú oktatási gyakorlati tapasztalata alapján a megértésre.

Tisztelt Olvasó! Ha a jegyzettel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.Számvitel I. ossza meg a szerzővel. Aki ezért előre is hálás köszönettel tartozik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 6 ► . dualitása okozza a legtöbb megértési problémát. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Bevezetés Vissza ◄ 6 ► tott és fizetendő ÁFA stb.

INFORMÁCIÓ ÉS SZÁMVITEL . RÉSZ I.I.

A különböző időtávra szóló döntéseket mérlegelés előzi meg. o. Csak a témához értő rádióhallgató számára válik az adásból szerzett ismeret adattá. A gazdálkodók és az információ A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 8 ► 1. erre szolgáló gépek képesek ezek észlelésére és értékelésére. ha az észlelő képes abból új ismeretet szerezni. amihez egyáltalán nem értenek. a régi részben. ha az orvos először találkozik a gyógyszerrel. o. Az adott nyelven nem tudók hiába hallgatják a külföldi rádióadást. Ahogy az új ismeret megjelenik. hogy fel is fogják. 9. Ez utóbbinak persze megvan a szerepe a gazdasági döntésekben is (és nem csak a rulettasztal mellett). 8. E tényezők sokaságából kiemelkedik az információ. Egy gyógyszer hatóanyagának mennyisége az orvos számára adat. de a nyelvet ismerőkkel is előfordulhat. adat és információ szavakat. de egyáltalán nem biztos. de a felgyorsult modern üzleti élet csataterein az információ jelenti az igazi nehéztüzérséget. értékelhető. de információ csak akkor lesz. aki saját korábbi ismeretei alapján értelmez. s a döntés megalapozottsága sok tényező függvénye. felfogható és megérthető) ismeret. (Uo.Számvitel I. Fizikailag és szellemileg ép emberek. eltűnik az újdonság értéke.) Az adat még nem információ. Az információ új ismeretté értelmezett adat. illetve akkor. vagy egészben elavul.) Egy adat értelmezése viszont az értelmező embertől is függ. Az ismeretet mindig valamilyen közeg közvetíti. Ez az elavulás bekövetkezhet anélkül is. képernyő stb. (Halassy 1994. ha a gyártók megváltoztatták a hatóanyag mennyiségét. Az adat értelmezhető (észlelhető. mert olyan témáról szól. papír. Információ csak akkor lesz. amely nélkül a döntési helyzetbe került személy legfeljebb csak intuíciójára (megérzésére) támaszkodhat. A köznapi nyelvhasználatban szinonimaként kezeljük az ismeret. hogy A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 8 ► . A gazdálkodók és az információ A gazdálkodók – mint azt a rokon tudományterületekből az olvasó is ismerheti – folyamatosan döntésre kényszerülnek: hogyan használják a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat valamilyen cél elérése érdekében (például a vállalkozó maximális profitot szeretne realizálni). hogy nem értik meg az adásban elhangzottakat. ami lehet élő vagy gépi hanghullám.

akár az egyik termelési tényezőnek. A gazdasági-pénzügyi jellegű információigényeknek csak egy komplex pénzügyi-számviteli rendszer.). valamennyire rálát a folyamatára is – ez viszont már meglehetősen magas szintű számviteli tudást. Még inkább szükség van erre a rendszerre. hogy a vállalat nemcsak inputként fogadja az információkat. óránként. ismeretet feltételez. A pontosság és gyorsaság között. taktikájáról. az állami szabályozásról. A gazdaságban az információt. sőt percenként fogadja a környezetétől jövő híreket (például a valutaárfolyamok alakulásáról. mint az információt jellemző két fontos paraméter között. A vállalkozás naponta. Ezért nagyon fontos a naprakész és minél pontosabb ismeret./ A sok adat értelmezéséhez valamilyen szinten ismerni kell az információ keletkezésének. a versenytársak stratégiájáról. A számtalan helyről. aki tisztában van legalább a konszolidálás céljával. nem csak annyit.Számvitel I. mint a külvilág. kibocsátja a külvilág felé. fontosságára tekintettel. mint vállalati rendszer egyik alrendszere. technikájával. más-más időben érkező. fel kell dolgozni. A menedzsment a belső felhasználású információk legfőbb fogyasztója. A jó döntéshez jó információ kell. ha azt is figyelembe veszszük. különböző módon. más részét belső használatra szánja. különböző pontosságú és fontosságú információkat fogadni kell. erőforrásnak is nevezhetnénk. alapvető elveivel. hanem akarva. amelyek egy része output jellegű lesz. azaz új információhoz jutnánk. feldolgozásának folyamatát. Egy konszolidált mérleg információtartalmát csak az fejtheti meg. át kell alakítani. értheti meg. A vállalati belső információigények részben műszaki-technikai. részben pedig szorosan kapcsolódva hozzájuk – gazdasági-pénzügyi jellegűek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A gazdálkodók és az információ Vissza ◄ 9 ► erről tudomást szereznénk. legtöbbször a pontosság oltárán áldozzuk fel a gyorsaságot. a munkapiacról. amely egyszerűen mindenkor mindent szeretne tudni a cégről. de ennek további taglalása nem feladatunk /Néha az információ pontosságánál lényegesebb kérdés annak gyorsasága. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 9 ► . de néha akaratlanul maga is létrehoz ilyeneket. vevőiről stb. „emészthetővé” kell tenni a döntési kényszerben lévő vezetés számára. tud eleget tenni. van egyfajta átválthatóság (helyettesítés). számvitelben ez általában fordítva igaz.

és mekkora a veszteség nagysága. illetve a kapott (kapható) osztalék nagysága és annak fajlagos viszonya befektetett tőkéjükhöz. hiszen ettől függ. azt is csak ritkán”. vagyis azt. A legkülönfélébb gazdasági érdekek hordozói a vállalatról szeretnének a megfelelő információhoz jutni. s ezen túl a vállalkozás a színhelye szakmai és karriercéljaik megvalósításának. akiknek jövedelme a vállalkozásból származik. de szakmai és karriercéljaik szembe is kerülhetnek a tulajdonosi érdekekkel. amennyiben érdekeik egybeesnek a tulajdonosok érdekeivel. Érdekek és szabályozás A gazdálkodó a környezetével állandó információ csere kapcsolatban áll. de azért elsősorban ők) is tudni szeretnék mennyire biztos a munkahelyük ma és hol- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 10 ► . hogy megtartják-e vagy eladják befektetésüket (ahogy manapság mondják a pénzügyesek: átalakítják-e portfoliójukat). Hiszen a jó információ birtoklása a hatalmat és a gazdagodás lehetőségét jelenti. hogy a vállalkozás eleget tud-e tenni a hitelezőkkel szembeni fizetési kötelezettségének (törlesztés és kamat). rólam semmit. többségükben mégis alkalmazottak. Az információszerzésben és – létrehozásban érdekeltek ars poétikája – bár kissé humorosan: „rólad mindig mindent. hogy sajátos érdekeiket érvényesíthessék. • A munkavállalók (nemcsak a vállalkozás dolgozói. hogy esetleg veszteség éri őket. • A cég vezetői – a menedzserek – a fenti információkat sokkal részletesebben kívánják megismerni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Érdekek és szabályozás Vissza ◄ 10 ► 2. és mi a valószínűsége annak. a jelenbeli és a jövőbeli információ egyaránt fontos. Ezért számukra a múltbeli. Noha lehetnek tulajdonosok is. hogy visszakapják átengedett értékeiket. más metszetben is szeretnék látni. Mi az esélye annak.Számvitel I. • A tulajdonosokat elsősorban a vagyon gyarapodása érdekli. a vállalat környezete is pontos és friss információkat szeretne kapni egy-egy vállalatról. • A vállalkozás hitelezői elsősorban a cég rövid távú fizetőképességét és hosszú távú jövedelemtermelő képességét szeretnék szemügyre venni. A hitelezőket emiatt különösen érdekli a vállalkozás saját tőkéjének nagysága és annak alakulása. A menedzserek jövedelme függ a vállalat eredményétől. hiszen saját jövőjük is a cég jövőjének egyenes következménye.

várhatóan mekkora összeggel. az igazságosság. milyenek a jövőben várható jövedelmek? • A piaci partnerek (vevők és szállítók. a nyilvános információ milyen mélységű legyen. a jelenre és a jövőre egyaránt kiterjed. akkor nagyon eltérő. és megteremtendő az összehasonlítások lehetőségét. Milyen a cég munkaerő-megtartó. felvevőképessége. Várható-e. Számolhat-e a cég által befizetendő adókkal. A felsorolás utolsó szereplői szinte kikényszerítik a következő kérdéseket. hogy a vállalkozás további munkaerőt fog foglalkoztatni. kiknek legyen nyilvános. Ha az információnak is a megszerezhető haszon szerint alakulna ki az ára. ami esetleg a helyi önkormányzat gondjait növelheti. meg kell még emlékeznünk a konkurencia határtalan információigényéről is. A piac mechanizmusa szerint minden dolog legfeljebb annyit ér a piacon. • Anélkül. Ha e kérdések megválaszolását a fenti gazdasági szereplőkre bíznánk. vagy munkaerő kerül ki a munkapiacra. és a nyilvánosság hogyan valósítható meg a gyakorlatban? Az információk nyilvánosságán kívül fontos szempont az is. van-e növekedési potenciálja. illetékkel. amennyit hajlandók érte fizetni. a napi érdekektől mentes szervezetnek szabad megfogalmazni azokat a válaszokat. A vevői érdekek még a hitelezői érdekkel is egybecsenghetnek. hogy számíthatnak-e rá a következőkben is saját piaci pozíciójuk javítása érdekében. a gazdaság versenyhelyzetben tartása megköveteli. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Érdekek és szabályozás Vissza ◄ 11 ► nap. hiszen az egyes szereplők érdekei többnyire ellentmondanak egymásnak. amelyeket a fenti kérdésekre adni lehet és kell. jogosan szeretnék tudni. ez utóbbiak legtöbbször egyben hitelezők is) látni szeretnék egy cég stabilitását. lehetőleg elkerülendő az értékelés szubjektivitását. hogy valamilyen szintű ismerethez az adott cég gazdálkodá- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 11 ► . hogy a felsorolást teljessé tennénk. akkor ezt nagyon sokan nem tudnák megfizetni. Ezt az ellentmondást és annak feloldását a modern vegyes gazdaságok nem bízhatják a néha mindenhatónak gondolt piaci mechanizmusokra (és például az „ipari kémkedésre”). Ebből következően. hogy a vagyonelemek értékelése és a vagyon bemutatásának formája is szabályozott legyen. A demokrácia. amely a múltra.Számvitel I. Milyen mértékben legyen nyilvános az információ. csak egy objektív. akár szélsőségekbe is hajló válaszokat kapnánk. • A költségvetés érdeklődése (megszemélyesítve az APEH vagy a helyi önkormányzat által) is teljesen érthető. a már befizetett adókat a törvényes előírások alapján számították-e stb.

amely a külvilágnak (például az APEH-nek). amelyet a cégbíróságon kell letétbe helyezni. amely a vezetésnek szolgáltat információs outputokat. és a megfelelő információs outputok előállítását jelenti. Ezekbe az iratokba bárki betekinthet. pénzügyi. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A számvitel Vissza ◄ 12 ► sáról bárki térítés nélkül is hozzájusson. hogy az újratermelés teljes ciklusában jelentkező termelési. előre kialakított rendszerben való feldolgozását. mérését.Számvitel I. maximumát pedig a vezetői igények. Ezt a minimum információt az államok – általában – törvényi szinten szabályozzák. Nyilvánvalóan egy cégnek nem lehet több számviteli információs rendszere: egy olyan. Ezt tegye a maga teljességében pénzértékben és természetes mértékegységben. a haszon/ráfordítás elv stb. C. elemzését.) írja elő. A számvitelnek csak egy egységes rendszere épülhet ki. csere-. elosztási. egy másik. A beszámolóból nyerhető információk minimumát és részletezettségét. trv. fogyasztási folyamatokat feldolgozza. ha az outputok révén hitelt érdemlően tudja bemutatni a gazdálkodó. milyen formában és részletezettséggel kell információt szolgáltatni a külvilág felé. visszatükrözze. Ezek milyensége a cég beszámolási kötelezettségének függvényében alakul ki (erre később visszatérünk). A magyar beszámolók korlátozottan nyilvánosak. A számviteli rendszer legyen képes arra. A számvitel A számvitel a vagyon. a továbbiakban sokszor röviden Szt. a gazdálkodási folyamatok. a mentalitás. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 12 ► . a vállalkozás valós vagyoni.. Ezért a számvitelben a folyamat és a folyamat végső számviteli dokumentumai egymástól elválaszthatatlanok. Ezen azt kell érteni. a gazdasági események megfigyelését. Ezen információkat a beszámoló tartalmazza. Magyarországon a Számviteli törvény (2000. róla másolatot készíthet – azaz informálódhat. amely magában egyesíti a fentiek mindegyikét. hogy a cégbírósági letétbe helyezés mellett nem kell minden mérleget közzé is tenni országos szaklapban. a szokások. jövedelmi helyzetét. hogy a gazdálkodóknak milyen időszakról. így a vezetői számvitelt is. amely a tulajdonosoknak és egy harmadik. ellenőrzését. A megfelelő információ követelményének a számvitel csak akkor felel meg elégséges mértékben. 3. A közzétett formáját is a jog szabályozza. mikor. feljegyzését. valamilyen formáját a Számviteli törvény határozza meg.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 13 ► . a beszámolás. hogy például „a gazdasági események” fogalmát tisztázni tudjuk (hiszen a definíció sarokkövének tűnik). sajátos nyelvezettel. mert részben beleértjük őket a felsoroltakba (például a beszámoláshoz szervesen. hogy nem tartjuk fontosnak például az önköltségszámítást vagy a beszámoló elemzését. Ez a felsorolás nem azt jelenti. Ahhoz. egy gyakorlatias tudományterületet is. néha a számunkra szükséges mélységig is.Számvitel I. a könyvvizsgálat. A számvitel területei A felsorolás. szerkezetében) változást idéznek elő. könyvvitelt. a bizonylati rend. bontakoztatja ki igazi funkcióját. sőt kötelezően kapcsolódik a mérlegelemzés). át kell tekintenünk egy sor fogalmat. hogy egy kicsit mást lát. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A számvitel Vissza ◄ 13 ► Csak megfelelő számviteli eljárások után várható megbízható. hiszen a többi részterület ezáltal kapja meg az igazi értelmét. de nem mindig a számunkra fontos milyenségben és csoportosításban. amelyben sajátos rendszerszemlélet uralkodik. a részterületek elhatárolása és sorrendje mindig egy kicsit önkényes. amely bizonylatok alapján folyamatosan rögzíti a gazdasági eseményeket. A számviteles ugyanazt nézi. A könyvvitel olyan nyilvántartási rendszer. Csupán azért nem tekintjük önálló részterületnek. a könyvvitel. (Véleményünk szerint profitorientált szervezet e nélkül természetesen nem létezhet – lásd később!) Emeljük ki a könyvvezetést. ha a törvény a kimeneti szabályozásra. Természetesen a számvitel ennél többet is jelent. amelyet az Olvasó már részben megismert más tárgyak kapcsán. Még akkor is így van ez. másrészt a törvény a legtöbb vállalkozásnak nem írja elő őket tételesen. a beszámolóra helyezi a hangsúlyt. de biztos. egy elméleti rendszert. hogy például az önköltségszámítás mennyire önálló alrendszer az információs rendszeren belül. így lényegében a vállalkozásra bízza. amelyek a gazdálkodói szervezet vagyonában (nagyságban. hiszen jelent egy szemléletet. a könyvvezetés. a letétbe helyezés és közzététel. az irodalomban is többféle csoportosítás található. valós képet tükröző számviteli dokumentáció. Mi a részterületek egymásra épülését tekintjük legfontosabbnak: • • • • • a bizonylatolás.

II. A VÁLLALKOZÁS VAGYONA . RÉSZ II.

Ezt a jelenséget és egyben követelményt. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 15 ► . vagy fogy. a vagyont mozgásában is szemlélhetjük. de még a vállalat léte is veszélybe kerülhet. állapotot tükröz. így a statikus állapotok egymásutánisága (csakúgy. egyszer mint eszközök („mi a rendeltetésük?”). szükségszerű. a kedvezőtlen öszszetétel (például túl sok idegen forrásból származó vagyontárgy. a „mi az?” és a „miből. Mivel a két nyilvántartásnak ugyanaz a vagyon a tárgya. azaz vagyonnal kell rendelkeznie. így a vagyon statikus mérőszám. akkor forrásokról (idegen szóval passzívák) beszélünk. mintha a vagyont öncélúan megkettőzték volna. hogy a két szempontú megközelítés pénzben kifejezett végösszege meg kell. honnan származik?” kérdésre adott válasszal oldja meg a számvitel (könyvvitel). A vagyon fogalma. Azok kétszer szerepelnek a nyilvántartásban. Ez az összefüggés a kettős könyvvitel egyik alapja. az újratermelésben betöltött funkciója szerint tartjuk nyilván. A vagyon – számviteli értelemben – mindig két metszetben jelenik meg: eszközként és forrásként. Ha a vállalkozás vagyonát a származása. hogy egyezzen egymással. ami a kamatterheket növeli) ronthatja a profitlehetőséget és a likviditást. A hozzá nem értő számára úgy tűnhet. számviteli szemlélete Gazdasági célkitűzései megvalósításához a vállalkozásnak anyagi és nem anyagi javakkal. Ha a vállalkozás vagyonát a gazdálkodásban. eközben az átalakul. nagysága gyarapszik. másodszor mint források („miből finanszírozták?”). az eredete szerint tartjuk nyilván. hitelből finanszírozott beszerzés.Számvitel I. A vagyon fogalma. mint a mozifilmnél az egyes képek sorozata) dinamikus elemzést is lehetővé tesz. A vagyon nagysága és összetétele valamint az elvégzett (elvégzendő) feladat(ok) között kölcsönös kapcsolat van. A vagyonrészekről kettős feljegyzést vezet a gazdálkodó. A vagyon értelmezése mindig egy adott időpontra vonatkozik. számviteli szemlélete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 15 ► 1. hogy ugyanannak a dolognak kétféle minőségi megjelenése is fontos a számvitelben. A vagyont a vállalkozás működteti. Természetesen két különböző időpontban mért vagyoni állapot összevetése már vagyonváltozást mutathat. esetleg változatlan marad. A feladathoz képest túlméretezett vagyon rontja a profitkilátásokat. akkor eszközökről (idegen szóval aktívák) beszélünk.

A mérlegkészítés időpontjában a mérlegnek a tényleges vagyoni helyzetet kell rögzítenie. Egy időszak végén készült leltár a záróleltár. • a könyvelés. valamint azok forrásai.és forrásállományok megállapításán keresztül a mérleg valódiságának biztosítása.Számvitel I. hogy a leltárban nem lehet saját tulajdonként felvenni a • bérelt vagy kölcsönvett.1. de akár több tízezer vevője és szállítója is lehet. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A vagyon számviteli kimutatása Vissza ◄ 16 ► 2. A vagyon számviteli kimutatása 2. • a vállalkozói tulajdon védelme és az anyagi felelősök elszámoltatása. annak teljessége érdekében szükségszerű. A leltár A vállalat eszközein. A leltározás célja: • a helyes eszköz. A működés megkezdésekor összeállított leltár a nyitó leltár. Ezért a szabályszerű leltár. A leltározás a befektetett és forgóeszközök. A mérlegvalódiság elvéből következik. A leltár olyan részletes vagyoni kimutatás. amely a vállalkozás eszközeit és forrásait fajtánként mennyiségben. illetve nyilvántartások helyességének ellenőrzése. és ugyancsak sokféle árucikket forgalmazhat. továbbá az idegen tulajdonú eszközök valóságban meglevő állományának megállapítása. hogy a leltár tartalmazza a vállalkozás minden eszközét és ezek forrását. leltározás az előbbi követelményt kielégítő mérleg elkészítésének előfeltétele. minőségben és értékben mutatja ki egy adott időpontban. A mérleg alapja tehát a leltár. • a csökkent értékű készletek valamint a használaton kívüli eszközök feltárása. forrásain belül fajtánként többféle minőségű és mennyiségű vagyoni elem fordulhat elő. A fenti definícióban szereplő időpont a leltár fordulónapja. egyúttal a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítése. valamint a selejtezendő és csökkent értékű eszközök feltárása is. A leltározási tevékenységhez tartozhat a hiányok és többletek megállapítása és azok rendezése. Egy kereskedelmi vállalatnak akár több száz. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 16 ► .

Az eltérést a könyvelésben helyesbíteni kell.2.) A mérlegnek nem csak alakilag lehet több fajtája. de el nem szállított. milyen a vagyon összetétele. • a vállalkozásnál tárolt idegen tulajdonú eszközöket. A mérleg A gazdálkodói szervezet. A leltárnak mind mennyiségileg. de nagyon világossá teszi az eszköz-forrás összefüggést. amely egy adott időpontra vonatkozóan mutatja be a vállalat eszközeit és forrásait pénzértékben. 2.).) A vagyon kimutatását. ugyanez vonatkozik az eszközállapot minősítésére. (A kétserpenyős piaci mérleg két serpenyőjébe ugyanolyan nagyságú súlyt kellett helyezni. amelyen fel kell tüntetni a fordulónapot és az aláírás időpontját. Ezekkel a második kötetben foglalkozunk. Az előző egyezőség miatt a mérleg és a leltár fordulónapja csak azonos lehet. A könyvviteli mérleg egy olyan számviteli okmány. hanem funkciója szerint is sokféle mérleget ismerünk (éves beszámoló mérlege. változott-e az adott időszak alatt. ahol az eszközök és források egymással szembeállítva jelennek meg. átalakulási vagyonmérleg. Továbbá: a leltár a bizonyítéka és biztosítéka annak. A leltárt. hogy a könyvelés szerinti eszköz. a megfelelő személyek aláírása hitelesíti. A kétoldalúság nem feltétlenül szükséges kellék. hogy mekkora vagyonnal rendelkeznek. hogy a két oldal egyensúlyban legyen – innen származhat a fogalom is. (Ilyen igények a külső környezetből is rendszeresen érkeznek a vállalkozáshoz. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 17 ► . megállapítását szolgálja a mérleg elkészítése. mind pedig a tulajdonviszonyok tekintetében a valóságot kell tükröznie. a tényleges leltározás bizonyos speciális esetekben nem. összevontan. a vállalkozás vezetői időről időre szeretnék tudni. A leltár funkciója még az is a tényleges vagyon-megállapítás mellett.Számvitel I. A számviteli törvény szerint a leltár összeállítása kötelező. melynek következtében csökkent értékű eszköz nem szerepelhet teljes értékűként. felszámolási vagyonmérleg.és forrásállományt egybevesse a tényleges helyzettel. A mérleg lehet kétoldalas (mint a klasszikus kétserpenyős piaci mérleg). konszolidált mérleg stb. hogy minden egyes mérlegtétel a vállalkozásnál fellelhető tényleges vagyont takar. A vagyon számviteli kimutatása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 17 ► • az eladott.

Számvitel I.
A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

A vagyon számviteli kimutatása
Vissza

18

A mérleg bal oldala az eszközöket tartalmazza egyfajta logikai sorrendben. Ez a logikai sorrend a várható lekötési idő függvényében rendezi
be a mérleget. Előre kerülnek azok az eszközök, amelyeket a vállalkozás
várhatóan és szándékai szerint hosszabb ideig tart birtokában, akar használni. Ha kissé leegyszerűsítjük a helyzetet, ezt fordított likviditási sorrendnek is nevezhetjük, hiszen az eszközök pénzzé való átalakulásának
várható ideje szerint kerülnek előbbre vagy hátrább. Ezért természetes,
hogy a pénzeszközök a lista végére kerülnek.
A mérleg jobb oldalán a forrásokat találjuk. A források hasonló rendező elv szerint kerülnek a mérlegbe besorolásra, mint az eszközök. Azok a
források kerülnek előre, amelyek leghosszabb ideig (akár lejárat nélkül)
jelentenek fedezetet a vállalkozás eszközeire, és azok kerülnek hátrább,
amelyeknek egyre rövidebb a lejárata. Természetesen más logikájú mérleget is ismerünk, ahol más a rendező elv is – ilyen például a hitelintézetek
mérlege.
Meg kell jegyeznünk, hogy az eszközök besorolásánál szubjektív elem
is megjelenhet, hiszen a besorolás a vállalkozás szándékától is függ. Ugyanez a forrásoknál ritkán érvényesülhet, mert itt a besorolást általában a
vállalkozáson kívüli okok, szándékok befolyásolják.
Egy lehetséges sematikus mérlegsémát mutatunk be a továbbiakban.
A mérlegnek van egy sora (D. VII. Mérleg szerinti eredmény), amely
egy egész időszak eredményességét is képes kifejezni (bár maga a mérleg
statikus kimutatás). Ez a sor köti össze a vagyon adott állapotát azzal a
tevékenységeredménnyel, amelyet a vállalkozás két fordulónap közötti
időszakban kifejtett. Ennek az időszaki tevékenységnek az eredményessége egy másik számviteli okmányból, az eredménykimutatásból olvasható
ki. (Ennek tárgyalása alapvetően a könyv harmadik kötetének feladata
lesz.)
Szemléltetésül a továbbiakban bemutatjuk a Számviteli törvényben
szereplő egyik előírt tagolású mérleget is. Az egyes mérlegtételek tartalmával a második és a harmadik kötetben foglalkozunk részletesen.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

18

Számvitel I.

A vagyon számviteli kimutatása

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

19

Mérleg, 200... december 31.
ESZKÖZÖK
A. Befektetett eszközök
I.
Immateriális javak

II.

D.

Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök
I.
Készletek
II. Követelések
III. Értékpapírok

E.
F.

IV. Pénzeszközök
C. Aktív időbeli elhatárolások

G.

Eszközök összesen

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

FORRÁSOK
Saját tőke
I.
Jegyzett tőke
Ebből: visszavásárolt
tulajdonosi részesedés névértéken
II. Jegyzett, de még be
nem fizetett tőke (–)
III. Tőketartalék
IV. Eredménytartalék
V. Lekötött tartalék
VI. Értékelési tartalék
VII. Mérleg szerinti eredmény
Céltartalékok
Kötelezettségek
I.
Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú
Kötelezettségek
Passzív időbeli elhatárolások
Források összesen

Vissza

19

Számvitel I.
A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

A vagyon számviteli kimutatása
Vissza

20

1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez
„A” változat
Eszközök (aktívák)
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
3. Vagyoni értékű jogok
4. Szellemi termékek
5. Üzleti vagy cégérték
6. Immateriális javakra adott előlegek
7. Immateriális javak értékhelyesbítése
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
4. Tenyészállatok
5. Beruházások, felújítások
6. Beruházásokra adott előlegek
7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III. Befektetett pénzügyi eszközök
1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
3. Egyéb tartós részesedés
4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési
viszonyban álló vállalkozásban
5. Egyéb tartósan adott kölcsön
6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
B. Forgóeszközök
I. Készletek
1. Anyagok
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
4. Késztermékek
5. Áruk
6. Készletekre adott előlegek
II. Követelések
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból
(vevők)
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szemben
4. Váltókövetelések
5. Egyéb követelések
III. Értékpapírok

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

20

Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Pénztár. Értékelési tartalék VII. Átváltoztatható kötvények 3. Pénzeszközök 1. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. de még be nem fizetett tőke (–) III. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Jegyzett. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek 1. 2. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Halasztott ráfordítások Eszközök összesen Források (passzívák) D. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 21 ► . Aktív időbeli elhatárolások 1. Költségek. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. 3. Eredménytartalék V. Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3.Számvitel I. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Kötelezettségek I. Bankbetétek C. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A vagyon számviteli kimutatása Vissza ◄ 21 ► 1. Lekötött tartalék VI. Céltartalékok 1. Tőketartalék IV. Mérleg szerinti eredmény E. Saját tőke I. csekkek 2.

(Előfordulhat. az sem jelenti feltétlenül azt. de ezek bemutatásától most eltekintünk. Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 22 ► . Rövid lejáratú kölcsönök – ebből: az átváltoztatható kötvények 2. hogy a számvitel valamelyik fázisában (elsősorban a könyvelésben) hibát követtek el. ez számviteli hibát jelez. Halasztott bevételek Források összesen A Szt. hogy hibátlan volt a könyvelési. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. A mérlegben teljesül: Összes eszközérték = Összes forrásérték Ez a mérlegegyezőség elve. Rövid lejáratú hitelek 3.Számvitel I. időközben /2005-től/ bevezette a valós értéken való értékelés lehetőségét. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A vagyon számviteli kimutatása Vissza ◄ 22 ► III. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Váltótartozások 6.) Ha a két oldal egyezősége fennáll. számviteli munka. amelyet fel kell tárni. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. és valójában kétirányú. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Költségek. amelyek csaknem kiegyenlítették egymást. sokmilliós eltérés lehet mögötte. Vevőktől kapott előlegek 4. hogy az eltérés valóban szinte lényegtelen – például kerekítési – hibának látszik. és ki kell javítani. Ha csak minimálisnak tűnő eltérés is van a mérleg két oldalának főöszszegében. Azt jelenti. amely további részletezettséget eredményezett a fenti mérlegben.

névhasználati jog): ezek olyan. ugyanakkor egy hosszabb használatra alkalmas dolgot is lehet rövidebb ideig használni. Ezek a • befektetett eszközök és a • forgóeszközök. Az eszközök csoportosítása 1 a mérlegben A továbbiakban az eszközök. A befektetett eszközökön belül további három csoportot képezhetünk: • immateriális javak. A) A befektetett eszközök: olyan eszközök. források. és a szándék meg is van ehhez.is köthetők. mint teljességet tekintjük alapnak. azzal a megszorítással. ezért mi elsősorban az éves beszámoló alkotóelemeinek részletezettségét. a vállalkozás rendelkezésére álló dolgok kerülhetnek. • tárgyi eszközök. mint az egyszerűsített éves beszámolóé). hogy 1 éven túl is használják. A termelésben betöltött szerepük szerint az eszközöket két nagy csoportba soroljuk. Ez feltételezi. önmagukban is forga1 Részletesebben lásd Számvitel II. részletezésénél a számviteli törvény által meghatározott ma érvényes rendszert tekintjük alapnak. I. vagyoni jelenségek taglalását mellőzzük. amelyek a jövőben várható haszon reményében szolgálják a vállalkozást.Számvitel I.2. hogy a könyvviteli alapok tárgyalásánál a nehezebben érthető mérlegtételek. A törvény különféle mélységű dokumentumok készítését írja elő (az éves beszámoló tagoltsága más. költségek. Ilyenek lehetnek az ingatlanhoz nem kötődő vagyoni értékű jogok (például bérleti jog. várhatóan egy évnél hosszabb ideig szolgálják. mint egy év. Mérlegtan A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 23 ► . Természetesen a későbbiekben már a szükséges mértékben és mélységben foglalkozunk ezekkel a dolgokkal is. hogy az eszköz alkalmas arra. Immateriális javak: azok a nem anyagi javak. az egy éven belül lejáró értékpapírt hiába akarná valaki egy éven túl felhasználni. amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet és gyakran egy idegen tulajdonú eszközhöz – materiális eszközhöz .1. értékesíteni. A vagyon számviteli kimutatása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 23 ► 2. ráfordítások és az eredménykategóriák csoportosításánál. amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan. • befektetett pénzügyi eszközök. Pl. Az eszközök közé olyan – értékkel bíró – pénzben kifejezhető.

• Egyéb berendezések. Mérlegtan A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 24 ► . ültetvény. üzemi és üzleti felszerelések. telkesítés. • Befejezetlen beruházások. több mint 1 évig közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét. felszerelések és járművek a vállalkozási tevékenységet általában közvetett módon szolgáló gépek. Lehetnek: • Ingatlanok és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogok: a föld és minden olyan anyagi eszköz. amelyek tartósan. berendezési tárgyak (például az adminisztrációt szolgáló személygépkocsik). járművek: a vállalkozás alaptevékenységét közvetlenül szolgáló gépek. bánya stb. Tárgyi eszközök: azok az anyagi eszközök. berendezések. hogy a gazdálkodó ne csak a használati jogát szerezze meg a jószágnak. erdő. A tenyészállatot valamilyen leválasztható termékéért vagy szolgáltatásáért tartják. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A vagyon számviteli kimutatása Vissza ◄ 24 ► lomképes jogok. és az ezekhez kötődő jogok (például bérleti jog). építmény. mondjuk a szoftvernek. amelyek más gazdálkodótól kerültek a vállalkozáshoz (például vétel. szállítóeszközök. • Tenyészállatok (állatok találhatók még a készletek között is). 2 II.Számvitel I. Immateriális jószág még az alapítás átszervezés aktivált értéke. szerszámok. A hízóba állított sertés készlet. 2 Részletesebben lásd Számvitel II. • Műszaki berendezések. járművek (például teherautó). felújítások: a tárgyi eszközök beszerzési és előállítási ráfordításai (költségei). Ezek a jogok valamely idegen tulajdonú eszközhöz kötődnek. hanem minden jogosítványt). felszerelések. hírközlő berendezések. de önmagukban is (az eszköz nélkül is) értékük van. a tenyészkan és az anyakoca befektetett eszköz. számítástechnikai eszközök. épület. az üzleti vagy cégérték. berendezések. irodai. telek. Ide értendő sok esetben a meglévő eszközök átalakítása. amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. amíg az eszközöket nem helyezik üzembe (nem aktiválják). Az elhatárolás alapja a betöltött gazdasági funkció. Így: földterület. gépek. felújítása is. igazgatási felszerelések. járművek. a szellemi termékek (ezen javaknál a besorolás kritériuma. a kísérleti fejlesztés aktivált értéke. apport útján).

(Itt is kritérium az 1 éven túli jelleg). • hosszú lejáratú követelések. A tartós részesedések olyan pénzügyi befektetések. A forgóeszközök főbb csoportjai: I. A részesedések egyúttal irányítási.Számvitel I. illetve árfolyamnyereséget remél. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok azok a befektetések. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 25 ► . értékük teljesen átmegy az előállított termék értékébe). amelyek lejárata több mint egy év. vagy várhatóan egy évnél nem hosszabb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. irányítási. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A vagyon számviteli kimutatása Vissza ◄ 25 ► III. • segédanyagok: (az alapanyag feldolgozását segítik elő). hogy onnan tartós jövedelemre (osztalékra. B) Forgóeszközök: azok a gazdasági eszközök. üzletrész). vagy változatlan állapotban maradva eladásra kerülnek. amelyek jellemzően egy termelési ciklusban vesznek részt. ellenőrzési jogot is biztosíthatnak. hogy utánuk osztalékot kapjon (például részvény. amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt. illetve kamatra) tegyen szert a vállalkozás. amelyek után általában kamatot kap a vállalkozó. Eredeti megjelenési alakjukat vagy elveszítik. • tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A befektetett pénzügyi eszközök további csoportjai: • tartós részesedés kapcsolt és egyéb vállalkozásban. Lehetnek vásárolt és saját termelésű készletek. Itt tartjuk nyilván azokat az állampapírokat is. Befektetett pénzügyi eszközök: más piaci szereplőhöz (vállalkozásba) azzal a céllal kihelyezett eszközök. vagy befolyásolási. amelyeket azért szerez meg a vállalkozás (és lesz tulajdonos!). Készletek: A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök. A hosszú lejáratú követelések közé tartoznak a más vállalkozóknak tartósan kölcsön-adott (kamatjövedelem és/vagy tartós kapcsolat biztosítása céljából) pénzeszközök és a tartósan lekötött bankbetétek. ellenőrzési lehetőséget érjen el. A vásárolt készletek Anyagok Ide tartoznak az: • alapanyagok: (az előállított termék jelentős részét alkotják.

a befektetett eszközök közé kerül). Ezek olyan csomagolási eszközök vagy edényzetek. Áruk A változatlan állapotban való továbbadás (kereskedelmi forgalomba hozás) céljából beszerzett készletek. Növendék-. mint például a göngyölegek. A tárgyi eszközök és a készletek közé tartozó tételek elhatárolása nem mindig könnyű feladat. amelyet egy másik üzem majd beszerel egy gépkocsiba). a minőségellenőrzés átvette. és kísérik az árut egyik vállalkozástól a másikig. A félkész termék általában továbbfeldolgozásra kerül a vállalkozáson belül. de a következőt még nem kezdték el rajta (például a féltengelygyártó üzemben a kész féltengely. Ebben az esetben persze nem félkész termék. és persze 1 éven túli kort is megérhetnek (ez erősíti a szabályt.és egyéb állatok Értelemszerűen az állatok funkciója az újratermelés folyamatában a legkülönfélébb lehet: lehet vágóállat. az eladás előtt. ugyanakkor még valahol egy zárt technológiai folyamat közben található (például az a féltengely. hízó. Csoportosításuk a „készültségi fok alapján történik. és egyéb felhasználása is lehetséges. járművek működtetését. amely már nem anyag. házőrző kutya stb. de el is adható. Saját termelésű készletek A vállalati tevékenység eredményeképpen létrehozott új használati értékeket jelenti. mint kivétel). és készáruraktárba bevételezték (például egy autó az autógyárban. amelyek rendeltetésüknek megfelelően többször is felhasználhatók. de még nem raktak össze). tenyészállat. ha a vállalatnál további megmunkálásnak nem vetik alá – nem építik be egy autóba (tehát eladási célra termelték). Vannak speciális árukészletek. A befejezetlen termelés az a leendő termék.Számvitel I. amely a vállalat szempontjából az összes technológiai folyamaton átment. mert legalább egy technológiai műveletet elvégeztek rajta. esetleg a fogyasztóig. amelyet már leesztergáltak. növendék állat. mivel általában 1 éven túl tartjuk. amely már valamely zárt technológia során átment. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A vagyon számviteli kimutatása Vissza ◄ 26 ► • üzem. épületek energiaellátását szolgálják). Félkész terméknek minősül az a tárgy. igás állat. Ennek megfelelően az eszközök különböző csoportjaiba sorolódnának (például a tenyészállat. Lehet a féltengely is késztermék. Egy konkrét eszköz melyik mérlegtételbe kerüljön? A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 26 ► . Késztermékek Az olyan termék.és fűtőanyagok: (gépek.

kapcsolódnak. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Csak az adós (vevő) által elismert követelés állítható be a mérlegbe áfával együtt. teljesítéshez. veszteségtérítéshez stb. így devizás követelés is gyakorta előfordul. elismert termékértékesítéshez. akkor tárgyi eszköz – műszaki gép. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 27 ► . ezzel is növelve a vállalkozások szabadságfokát. hogy aztán később tárgyi eszköz legyen. Általános bizonylata a számla. csak elvileg határozza meg a helyét. Vegyünk például egy esztergagépet! a) Ha a cég esztergagépeket gyárt. II. b) Ha komplett megmunkáló gépsort gyárt a cég. d) Ha az esztergagép a tanműhelyben áll. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A vagyon számviteli kimutatása Vissza ◄ 27 ► Ezt a törvény taxatíve nem sorolja fel. és ipari tanulókat oktatnak rajta. Hiszen a vagyont a gazdálkodásban betöltött funkciója szerint soroljuk be az eszköz oldalon. f) Ha bontásra vásárol esztergagépet a vállalkozás. akkor az elkészült esztergagép késztermék lesz. a másik fél által elfogadott. Követelések Azok a különféle szállítási. de felelősségét is. e) Ha az esztergagépet éppen beszerzik vagy felújítják. akkor befejezetlen (beruházás). szolgáltatáshoz. amelyek a vállalkozó által teljesített. szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő és/vagy jogszabály alapján járó pénzformában kifejezett fizetési igények. A vevő lehet belföldi vagy külföldi. A kérdés eldöntése egy konkrét vállalatnál az ott dolgozó szakembernek már nem is olyan nehéz feladat. Stb. kölcsönnyújtáshoz. c) Ha az esztergagép egy technológiai sor részeként közvetlenül részt vesz egy adott termék termelésében. előlegfizetéshez. akkor az anyagok közé soroljuk. vállalkozási. az eszköz megjelenése ehhez csak a lehetőséget teremti meg. g) Ha továbbértékesítési céllal vásárolta.Számvitel I. akkor áruként kell szerepelnie. akkor az esztergagép még félkész termék is lehet. akkor tárgyi eszköz – egyéb berendezés. Ez a követelés a partnercégnél (a vevőnél) kötelezettség lesz.

például vásárolhatja is azt). készletekre és nyújtandó szolgáltatásokra adott előlegek. Ez utóbbi egy általános számviteli szabály konkrét alkalmazását is jelenti: az eszközöket általában olyan értékben veheti fel a vállalkozás a könyveibe. III. amikor áruszállításból a vevővel szembeni követelés keletkezik. néha azért mert jogszabály tiltja – pl. Tehát itt a számvitel a mérlegben a jövőre vonatkozó.Számvitel I. Tipikus esete. Lásd Mérlegtan! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 28 ► . Váltókövetelések Jellemzően más típusú követelés kiegyenlítése fejében kapott váltón (értékpapíron) alapuló követelés (természetesen más módon is a vállalkozás tulajdonába kerülhet. pontosabban a „kiváltott” követelés összegében (aminek a helyére a váltó lép). ilyen például egy kft. sem átruházni nem lehet. ahová majd az érte kapott jószág is kerül. Immateriális javakra. beruházásokra. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A vagyon számviteli kimutatása Vissza ◄ 28 ► A részesedési viszonyban lévők közötti követelések más minőségét majd a későbbi részek tárgyalják. Ez alól a szabály alól is számos kivétel van! Egyéb követelések Lehetnek munkavállalókkal szembeni követelések. amelyet az előző kategóriákba nem lehetett besoroloni. kft üzletrész esetén. A váltón feltüntetett összeg (névérték) azonban magába foglalja a lejáratig esedékes kamatot is. rövid lejáratra adott kölcsönök stb. 3 A Szt. a vevő ezt jogosnak ismeri el. 3 Ezek a követelések – pénzeszköz átadásából fakadnak – bekerülnek olyan mérlegcsoportokba. amelyet az eladó elfogad. Minden olyan követelés ide kerül.-üzletrész). ezeket nem követelésként kezeli a mérlegben. Ebben az esetben váltót állíthat ki. de még nem teljesített állami támogatás.) A számvitel lényegében négy helyre sorolja be az értékpapírokat: • mindenféle részesedést megtestesítő okmány (néha nem is ölt papír alakot. (Ezek az „okiratok” gyakran meg sem jelennek materializált alakban. igényelt. de a múltban gyökerező szándékot is hagyja érvényesülni. amennyibe a megszerzése került. Az eszközök között csak a névérték kamat nélküli összege kerülhet kimutatásra. Forgóeszközként kezelt értékpapírok Valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okiratok. amelyek nélkül a jogot sem gyakorolni. csak éppen nem tud (esetleg nem akar) határidőre fizetni (például átmeneti likviditási zavarai vannak).

Alapvetően azt fejezi ki. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 29 ► . A források csoportosítása a mérlegben Az eszközök csoportosításánál követett elvek a forrásokra is érvényesek. Továbbá azt is. Pénzeszközök A készpénzt. amely lehet valuta is. vagy részben vagy egészben felélte-e. Pénztár. a bankszámlapénzt foglalják magukba. Saját tőke A vállalkozás által működtetett vagyon saját forrása a saját tőke. hogy a vállalkozás működése során ezt az összeget gyarapította. D. írásbeli fizetési meghagyás.-re érvényes. de a számvitelben nem kezeljük értékpapírként. Formálisan az eszközökből ekkora összeg jutna a tulajdonosoknak. Bankszámlapénz A pénzintézetekben elhelyezett betétek közül az egy évnél rövidebb lekötésű pénzeszközöket jelenti. A devizás eszközök forintban történő kifejezésére és értékelésére sajátos szabályokat tartalmaz a számvitel. Ezek részletes tárgyalása szintén a második rész feladata.2. 2. A saját tőke részeit az alábbiakban ismertetjük. amely szinte azonnal pénzzé tehető. A vagyon számviteli kimutatása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 29 ► • hitelviszonyt megtestesítő értékpapír • a követelések közé sorolt váltó és a • pénzeszközökhöz tartozó csekk. Ide tartoznak azok a részesesedések. beleértve a deviza/valuta eszközöket is. amelyek lehetnek devizabetétek is. hogy a tulajdonosok (alapítók) milyen összeget bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. A váltó és a csekk pénzügyileg értékpapír. ha a cég a mérleg fordulónapján megszűnne (ezt az összeget hívjuk saját vagyonnak is). a csekkeket.Számvitel I. A jegyzett tőke fogalma cégjogilag csak az rt. I. A csekk készpénzkímélő fizetési eszköz. illetve hagytak a vállalkozásban. IV. csekkek A pénztárban lévő készpénz. amelyeket a vállalkozás egy éven belüli elidegenítési (eladási) céllal szerez meg. de a számvitelben széles értelemben használjuk. amelyek várhatóan kevesebb mint egy évig maradnak a vállalkozás tulajdonában. Jegyzett tőke A cégbíróságon bejegyzett tőke. és itt szerepelnek a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül azok.2.

Értéke nullánál kisebb nem lehet. így a vállalat saját vagyonának változását mutatja a beszámolási időszakban. Hátrasorolt kötelezettségek Ide azokat a hosszú lejáratú kötelezettségeket sorolják a vállalkozások. Csoportjai: I. A 2006-07-01-től esedékes cégtörvények ennél hoszszabb türelmi időt is megengednek bizonyos feltételek esetén.) Ha van értéke. Az évenkénti korrekciót itt is végre kell hajtani. de még be nem fizetett tőke A jegyzett tőkének az a része. Eredménytartalék Az előző évek – különböző tételekkel módosított – összesített mérleg szerinti eredményéből képződik. (Ezt általában legkésőbb egy éven belül meg kell tenniük. amelyet a tulajdonosok még nem bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. IV. akkor az mindig negatív szám. hogy 5 évnél A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 30 ► . Mérleg szerinti eredmény Az adókötelezettség és osztalék megállapítása utáni tárgyévi nyereséget vagy veszteséget jelenti. is jelenti. Értéke nullánál kisebb nem lehet. Kötelezettségek Az idegen forrásokat (az idegen tőkét) a számvitelben kötelezettségeknek nevezzük. Tőketartalék A jegyzett tőkén felüli befizetések a tulajdonosok részéről. amellyel az alapításkor. Jegyzett. Értékelési tartalék Itt tartják nyilván az értékhelyesbítések együttes összegét. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A vagyon számviteli kimutatása Vissza ◄ 30 ► hogy minden vállalkozási formára kiterjedjen. F. Értelemszerűen csak pozitív értéke lehet. III. VI. amely csak pozitív szám lehet. V. amely már minden külső kötelezettségtől mentes. II.Számvitel I. Értelemszerűen pozitív és negatív értéke egyaránt lehet. amelyeknél a kedvezményezettek nyilatkoznak (szerződnek). Így például a törzstőkét. Értelemszerűen értéke pozitív. Lekötött tartalék A törvényi előírás alapján a tőketartalékból. a vagyoni betétet stb. tőkeemeléskor látják el a vállalkozást. VII. Ez a vállalat (általában éves) gazdálkodásának olyan tiszta hozama (lehet negatív is). eredménytartalékból átvezetett és a tulajdonosok által befizetett összegek kerülnek ide. negatív szám és nulla is lehet.

ellentételezni.Számvitel I. II. Továbbá. amely finanszírozás szempontjából nyilván kedvezőbb. amelyeket a vállalkozásnak várhatóan egy éven túl kell csak kiegyenlíteni. Rövid lejáratú kötelezettségek A vállalkozás egy évnél nem hosszabb lejáratú tartozásai kerülnek ide. amelyek a következő üzleti évben járnak le. Ha a vállalkozásnak nincs elég saját pénzügyi erőforrása a fejlesztésekhez. hogy a fenti kötelezettségekből fakadó visszafizetési teher nagyobb. ide nem értve a hátrasorolt kötelezettségeket. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 31 ► . lesznek esedékesek. A rövid lejáratú hitelek és kölcsönök bővebb magyarázatot nem igényelnek. mintha bankhitellel finanszíroznák forgóeszköz-szükségletüket. Hosszú lejáratú kötelezettségek Azok az egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek tartoznak ide. Tulajdonképpen kereskedelmi hitelt nyújt. illetve a hosszú lejáratú kötelezettségek azon része. azonkívül. A kötvény a piaci szereplők megtakarítását koncentrálja valamely vállalati cél érdekében. azzal a különbséggel. A pénzintézet által nyújtott kölcsön több éven át a vállalkozás visszafizetendő kötelezettsége lesz. hogy ott a vállalkozás követelése volt. mert több lehetősége is van a társaságoknak. mert a kamatot is fizetni kell. Vevőktől kapott előlegek A vevő előre is utalhat át pénzt a vállalkozásnak egy későbbi szállítás. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A vagyon számviteli kimutatása Vissza ◄ 31 ► hosszabb ideig azt nem követelik. Tartozások kötvénykibocsátásból is eredhetnek A kötvény a vállalkozás tartozása. mint a kapott összeg. azzal a különbséggel. hogy eltérjenek a naptári évtől és a december 31-i fordulónaptól. hogy ezeknek is szerződésen alapulnak. vagy egyéb finanszírozáshoz. mint amelyekről szó volt az eszközök között is. eladás biztosítása érdekében. akkor a bankhoz vagy más vállalkozáshoz fordulhat. és a jogosult számára ki kell kifizetni. Ezek a hosszú lejáratú kölcsönökhöz hasonló tartozások. ugyanolyan értékpapír. kölcsönök magyarázatra nem szorulnak. hogy az ide kerülő összegek egésze egy éven belül (a következő üzleti évben) lesz esedékes. A hosszú lejáratra kapott beruházási és fejlesztési hitelek. Másrészről pedig így bizonyítottnak látszik a partner fizetőképessége. itt pedig hosszú lejáratú kötelezettsége. Azért írunk inkább üzleti évet. Fontos felhívni a figyelmet arra. III. hogy kifizetésükre legfeljebb minden más kötelezettség teljesítése után kerülhet sor.

). Váltótartozások Valamely kötelezettség fejében kibocsátott kötelezvény.és forráselemeket soroltuk fel. A váltótartozás is lehet forintban vagy devizában kiállított váltóból fakadó tartozás. de tartozás lehet a vállalkozás által kiállított fináncváltó vagy ráforgatott váltó is. akkor a partner egyetértésével (elfogadásával) váltót állíthat ki. Tipikus esete. A lejáratkor ezt az összeget kell a váltó felmutatójának kifizetni.2. amelyek számviteli kezelése nem túl egyszerű. amelyek nincsenek nevesítve a mérleg forrásoldalának előző csoportjaiban. amely már a lejáratig esedékes kamatot is tartalmazza. Ezek a tartozások egyaránt lehetnek forint. beszámítás. függetlenül a számla kiállításának dátumától. a fizetés idejétől. váltó stb. még meg nem fizetett kötelezettségek. a költségvetéssel szemben fennálló tartozások (például általános forgalmi adó. mind a hosszú lejáratú kölcsönök és hitelek után kapott és adott kamat sajátos kezelést igényel. módjától. így előfordulhat. Ide csak azok a teljesítések kerülhetnek. amenynyiben számfejtése és kifizetése általában csak a tárgyidőszak. de ennek ellenére a beszámolás évét illeti vagy terheli. Számított eszközök és források a mérlegben A leltárban egy adott időpontban meglévő eszköz. a fordulónap után szokott bekövetkezni. vámtartozások) stb. Ide tartoznak például a munkavállalókkal szembeni tartozások.3. Az ebből fakadó tartozásokat mindaddig szerepeltetni kell a mérlegben. ha a szállítóval szembeni kötelezettségnek a szokásos kereskedelmi hitelnyújtási időn belül a vállalkozás nem tud eleget tenni. A gazdálkodás viszont folyamatos tevékenység. szolgáltatás nyújtásából keletkezett pénzben kifejezett tartozások (áfás összegben). személyi jövedelemadó. helyi adók. folyószámla-átutalás. a társadalombiztosítási önkormányzatokkal szembeni.és devizatartozások. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Ide azok a rövid lejáratú kötelezettségek kerülnek.Számvitel I. amíg valamilyen módon ki nem egyenlítik (készpénz. Ebben az esetben a váltó névértékének egésze kerül a kötelezettségek közé. amelyek teljesítési dátuma a beszámolási időszakra esik. vagy esetleg a partner el nem engedi azt. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A vagyon számviteli kimutatása Vissza ◄ 32 ► Áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) származó kötelezettségek Itt szerepelnek a mások által a cégnek teljesített áruszállításból. társasági adó. Itt jegyezzük meg. 2. hogy mind a rövid. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 32 ► .

). Gazdasági tartalmát tekintve a céltartalékban saját és idegen források is testet ölthetnek. Az eszközök értékének ez a megváltozása a forrás oldalt is módosítja. Ezt elsősorban olyan jövőbeni kötelezettségek „fedezetéül” kell képezni. A jelenlegi számviteli gyakorlatban önálló forrásfőcsoportként kezeljük. A mérleg fejrovatában található a fordulónap (időpontra szóló kimutatás). de valamikor. Törvényi előírások alapján a vállalkozások valamilyen jogcím alapján céltartalékot (E. amely a vagyonban egy adott időpontig lejátszódott változások utáni állapotot rögzíti. hogy az eszközállományt érintő elhatárolásokat aktív időbeli elhatárolásként (C.) képez(het)nek. azaz nem saját tőke és nem is idegen forrás. de ahol meg- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 33 ► . a jelenben még nem mérlegtételek. önálló mérlegtételként szerepeltetjük. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A vagyon számviteli kimutatása Vissza ◄ 33 ► hogy a fordulónapon mért vagyonnak vannak olyan elemei. valamilyen értéknagyságban valószínűleg bekövetkeznek. Az ABC nagy betűi jelölik a mérleg főcsoportjait.Számvitel I. míg az arab számok a tételeket. Ezen a mérlegtételen tartjuk nyilván azt az értékkülönbözetet. mint a korábbi könyv szerinti érték. Az értékhelyesbítés párja a forrás oldalon az értékelési tartalék.2. amelyre nézve feltárul a vállalkozás vagyoni helyzete. a saját tőkén belül. Annak érdekében. csoportosítását és a csoportok jelölését. hanem az azt megelőző vagy rákövetkező üzleti év(ek) vagyonváltozásainak tekinthetők. amikor egy jószágot a magasabb piaci értéken értékelünk. Az időbeli elhatárolásokat később tárgyaljuk.). A mérleg alapvetően a múltra orientált kimutatás. amelyek a múltba gyökereznek. Egyelőre elégedjünk meg annyival. Mindhárom eszközfőcsoportban van egy értékhelyesbítés mérlegtétel. A jelen és jövő hatása csak korlátozottan jelenhet meg a fordulónapi mérlegben. a számvitel időbeli elhatárolásokat alkalmaz a mérleg eszköz és forrás oldalán egyaránt. A mérleg formai követelményei A Szt. részletesen előírja a mérlegben feltüntetett vagyonelemek tartalmát. hogy a mérleg az üzleti év gazdálkodásának eredményeként létrejött vagyonértéket mutassa. a forrásokat érintő elhatárolásokat passzív időbeli elhatárolásként (G. illetve valamikor biztosan bekövetkeznek valamilyen valószínűsíthető értéken.4. 2. a főcsoporton belüli római számok mutatják a mérlegcsoportokat. amelyeknek az üzleti év során bekövetkező változásai és így fordulónapi értékeik részben vagy egészben nem az adott üzleti év.

javul a saját tőke/idegen tőke arány. Így a saját vagyon pozitív nagyság. – ezekről a későbbiekben lesz szó). hogy a vállalkozás számára kitüntetett szerepe a saját vagyon/összes vagyon aránynak. nulla. azt a részt. A leltár és a mérleg összehasonlítása Az alapvető kapcsolat a leltár és a mérleg között az. ha a kettő egyenlő. a saját vagyon. 2. Természetesen az elkészítés keltezését is fel kell tűntetni. azokon a pontokon legnehezebb a mérleg megszerkesztése (például értékhelyesbítés. mindig igaz. időbeli elhatárolás. A mérleget az arra jogosultnak alá kell írni. mint amikor a forrásokat taglaljuk.-nél az ügyvezetőnek. Különbség az eltérő nézőpontú megközelítésből fakad. a forrás oldal tovább bontható két önálló részhalmazra: saját forrásokra és idegen forrásokra. amely értelemszerűen csak későbbi időpont lehet. Mint láttuk. de nem mindig elégséges feltételei.Számvitel I. akkor ugyanarról a vagyonról van szó. hogy a leltár a mérlegkészítés és a mérleg egyik alapokmánya.2. Ennek a kívülállók számára is komoly jelzésértéke van. Az eddigiekből következik. akkor romlik. ha az összes eszköz értékéből még a kötelezettségeket (hitelezőket) sem sikerül kiegyenlíteni. hogy összes eszköz = összes forrás. céltartalék stb. ugyanis az összes eszköz forrása a tulajdonosok által átadott vagyonból áll. Az egyneműnek tűnő két halmaz részhalmazai segítségével további összefüggések adódnak. A vagyon számviteli kimutatása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 34 ► jelenik. amelyet mások számára valamikor át kell adni. amelyre mások igényt formálnak. mint a fordulónap. Ezek a hitelesség szükséges. ha az összes eszköz nagyobb értéket képvisel. Az éves gazdálkodást minősítő mérleg szerinti eredmény korábban leírt kategóriája kiemelt jelentőségű információ hordozója. például egy kft.2. amely már minden kötelezettségtől mentes a vállalkozás és közvetetten a vállalkozás tulajdonosai számára. mint az összes kötelezettség (idegen forrás). jelenét és következtetni akarnak a várható jövőre. Ha az összes eszköz értékéből (mérleg főösszege) levonjuk az idegen forrásokat. hogy ha eszközökről beszélünk.5. 2. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 34 ► . Mint láttuk. Egy induló vállalkozásnál a megalakulás pillanatában általában igaz. maradványérték. Az eszközök és a források közötti összefüggések Az eddig kifejtettekből látható. ha negatív. ha meg akarják ítélni egy vállalkozás múltját. és negatív értéket is felvehet. akkor marad meg a tiszta vagyon. Ha pozitív értéke van. hogy az összes eszköz = saját vagyon.6.

4. A vállalkozás számviteli okmányainak hitelességéért a vállalkozás vezetője – menedzsere a végső felelős. Mindkettő számviteli okmány. 3.Számvitel I. A vagyon számviteli kimutatása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 35 ► Azonosságok: 1. cégbíróság útján A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 35 ► . Azonos fordulónapra vonatkoznak. hogy hozzáértő szakember vagy sem!) Különbségek: Leltár Tagoltság: Részletes Mértékegysége: Mennyiség Minőség Érték Formája: Egyoldalú (oldalszámos) Nyilvánosság: Nem nyilvános Mérleg Összevont Érték Kétoldalú is lehet (lapszámos) Igen. Mindkettő a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja be. (Függetlenül attól. 2. Mindkettőt felelős személyek írják alá.

III. A KÖNYVELÉS ALAPJAI . RÉSZ III.

január 1. aszerint. A kft. Gazdasági eseménynek (műveletnek) nevezzük azt a történést.Számvitel I. Mi a továbbiakban a gazdasági eseményt használjuk fogalomként. szintén megváltozik a vagyon). bizonylattal igazolt-nak kell lennie. hogy milyen hatást gyakorolnak a mérlegre.és forráselemek állományát. összetételét megváltoztatja. céltudatosságot érzékelünk. A gazdasági eseményeknek négy alaptípusát különböztetjük meg. megtörténik velük (például valutaárfolyam-változás. A gazdasági eseménynek mérhetőnek. nyitómérlege: Eszközök Tárgyi eszközök Anyagok Vevők Pénztár Elszámolási betétszámla Eszközök összesen Nyitómérleg 2001. Ugyanakkor a gazdálkodás (a profitra törekvés) folyamatosan változtatja az eszköz. példáján mutatjuk be. (E Ft) 10 000 Jegyzett tőke 2 000 Rövid lejáratú hitelek 1 000 Szállítók 100 1 900 Források 12 000 2 000 1 000 15 000 Források összesen 15 000 1. A gazdasági eseményeket egy képzeletbeli kft. egy raktári tűz esetén stb. Az esemény csak az eszközök összetételét változtatja meg: A vállalkozás készpénzt vesz fel a bankszámláról (400 E Ft.) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 37 ► . forrásainak értékét. holott a vagyonváltozás egy részét a vállalkozások egyszerűen elszenvedik. értékben kifejezettnek. A gazdasági események (műveletek) és hatásuk a mérlegre A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 37 ► 1. amely a vállalkozás eszközeinek. mert a gazdasági művelet szó mögött mindig valamilyen megszemélyesítettséget. A gazdasági események (műveletek) és hatásuk a mérlegre A mérleg a vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott időpontra vetítve tükrözi vissza.

Az esemény csak a források összetételét változtatja meg A továbbiakban az előző esemény után kialakult E = F állapot lesz a kiindulásunk. amelyről a bankértesítést megkapták (500 E Ft). A vállalkozás egyik szállítóját bankhitel felvételével fizeti ki. E = F − ΔF + ΔF Az új helyzet: −ΔF: a szállítókkal szembeni tartozás csökkent (így már csak 500 E Ft erejéig nyújtanak kereskedelmi hitelt a szállítók a korábbi 1000 E Ft helyett) +ΔF: a hitelező bankkal szembeni tartozás megnőtt 500 E Ft-tal. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 38 ► .Számvitel I. 2. csak az eszközök összetételében történt változás. A gazdasági események (műveletek) és hatásuk a mérlegre A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 38 ► A mérleg kiinduló egyenlete: E=F E + ΔE − ΔE = F A gazdasági esemény után: +ΔE : ennyivel nőtt a készpénz (+ 400 E Ft) −ΔE : ennyivel csökkent a betétállomány (– 400 E Ft) Mérleg az első gazdasági esemény után Forrá(E Ft) sok Tárgyi eszközök 10 000 Jegyzett tőke 12 000 Anyagok 2 000 Rövid lejáratú hitelek 2 000 Vevők 1 000 Szállítók 1 000 Pénztár 500 1 500 Elszámolási betétszámla Eszközök összesen 15 000 Források összesen 15 000 Eszközök A mérleg főösszege változatlan.

E + ΔE = F + ΔF Az új helyzet: +ΔE: ennyivel nőtt az anyagkészlet (+ 200 E Ft) +ΔF: a szállítói követelés állománya is ennyivel nőtt (+ 200 E Ft) Eszközök Mérleg a harmadik gazdasági esemény után (E Ft) Tárgyi eszközök 10 000 Jegyzett tőke Anyagok 2 200 Rövid lejáratú hitelek Vevők 1 000 Szállítók Pénztár 500 Elszámolási betétszámla 1 500 Eszközök összesen 15 200 Források összesen Források 12 000 2 500 700 15 200 Ez a gazdasági esemény már a mérleg főösszegére is hatást gyakorolt (nőtt). A gazdasági esemény – ez éppen fordítottja az előzőnek – az eszköz és forrás oldalt is csökkenti: A vállalkozás visszafizeti lejárt hitelét. továbbá értelemszerűen megváltozott az eszközök és források szerkezete (összetétel) is. de a számlát csak később egyenlíti ki (200 E Ft). A vállalkozás alapanyagot szerez be egy másik vállalattól. E − ΔE = F − ΔF Az új helyzet: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 39 ► . csak a források összetételében történt változás.Számvitel I. A gazdasági események az eszköz és forrás oldalt is növelik. 3. A gazdasági események (műveletek) és hatásuk a mérlegre A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza Eszközök Mérleg a második gazdasági esemény után (E Ft) Tárgyi eszközök 10 000 Jegyzett tőke Anyagok 2 000 Rövid lejáratú hitelek Vevők 1 000 Szállítók Pénztár 500 1 500 Elszámolási betétszámla Eszközök összesen 15 000 Források összesen ◄ 39 ► Források 12 000 2 500 500 15 000 A mérlegfőösszeg változatlan. és a bank értesíti. hogy a betétszámlát megterhelte (300 E Ft). 4.

hogy a fenti „köny- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 40 ► . Eszközök Mérleg a negyedik gazdasági esemény után (E Ft) Tárgyi eszközök 10 000 Jegyzett tőke Anyagok 2 200 Rövid lejáratú hitelek Vevők 1 000 Szállítók Pénztár 500 1 200 Elszámolási betétszámla Eszközök összesen 14 900 Források összesen Források 12 000 2 200 700 14 900 Láthatóan ez a gazdasági esemény is megváltoztatja a mérlegfőösszeget (csökkenti). amelyek egyszerre kettőnél több mérlegtételt is érintenek. Könyvvezetés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 40 ► −ΔE: ennyivel csökken az elszámolási betétszámlán lévő pénzmennyiség. de a mérlegegyezőség megmarad. Valószínűleg nem szorul bizonyításra. 2. az változatlan marad. A továbbiakban még olyan másfajta gazdasági eseményeket is tárgyalunk. Másik kettő pedig a főösszegekre is hat. Ilyen típusú gazdasági eseményekkel a későbbiekben foglalkozunk. csak valamelyik oldal szerkezete változik meg. −ΔF: ennyivel pedig a bankokkal szembeni tartozás.Számvitel I. Így: − ΔE = + ΔE és − ΔF = + ΔF . A négyféle elemi gazdasági esemény közül kettő nem hat a mérleg főösszegére. továbbá értelemszerűen megváltozott az eszközök és források szerkezete is. de azok is a négy alapeseményre vezethetők vissza. Könyvvezetés A fentiek megismerése után megtettük az első elvi lépéseket a könyvvitel elsajátításában. Így: − ΔE = − ΔF és + ΔE = + ΔF . Az elemi gazdasági események mellett léteznek összetett gazdasági események. amelyek kezelése már szétfeszíti a mérlegről alkotott eddigi ismereteinket.

bizonylatokon való rögzítésének rendje. ahol naponta több száz gazdasági eseményt kell rögzíteni egy több mint 70 tételből álló mérlegben. A rögzítés a bizonylat(ok) kiállításával indul. hiányosságok meghamisítják. hogy mikor. Pedig a számviteli rendszer egyik alapfeladata. Az itt elkövetett hibák. állományuk megállapításának céljára állítottak ki (készítettek el). hogy akár 10 év múltán is megállapítható legyen (például már egy évek óta nem létező cég esetében is). nagyon költségigényes gyakorlat lenne (nagy múlti bevásárló központok napi gazdasági esemény száma is csak millióban mérhető). és amely A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 41 ► . A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Könyvvezetés Vissza ◄ 41 ► velési” technika. feljegyzés. a számvitelből nyerhető információk megbízhatóságát. torzítják a könyvviteli adatok tartalmát. bizonylatot kell kiállítani. Ezért az ide vonatkozó jogi előírásokban nagy hangsúlyt kap a bizonylatolás szabályozása. hogy utólag (esetleg évek múltán is) meg tudjuk mondani.1. Minden gazdasági eseményről. Másrészről vajon elég információhoz jutnánk-e ahhoz. mikor. amely a gazdasági események elfogadott/meghatározott szabályok szerinti rögzítése. kimutatás – vagy bármely technikai módon készített adathordozó (például elektronikus okirat) – amelyet • a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokban való rögzítés.1. Számviteli bizonylat minden olyan okmány.1.Számvitel I. a könyvviteli adatfeldolgozás és adatszolgáltatás minőségét alapvetően befolyásolja a gazdasági események megfigyelésének. sőt a bizonylati rendet a számvitel egyik területeként jelölik meg. amely a vállalat eszközeinek. és valamilyen összesítő-ellenőrző kimutatás (például beszámoló) fejeződik be. milyen vagyonrészben és milyen természetű változás következett be. Olyan vállalkozásoknál. nem lehet működőképes a gyakorlatban. A fentiek megoldására született (alakult ki) a könyvelés. a bizonylatok feldolgozásával. ez gyakorlatilag lehetetlen. vagy • az azokban szereplő adatok ellenőrzésének. 2. 2. illetve az eszközök forrásainak állományát (vagy összetételét) megváltoztatja. ahol minden egyes gazdasági esemény után új mérleget készítünk. s ha lehetséges is. A bizonylati elv. különböző nyilvántartások vezetésével folytatódik. milyen irányú és értékű változás következett be? A válasz nyilvánvaló: nem. A bizonylati rend A könyvelésből. A bizonylat fogalma. hogy melyik vagyonrészben.

A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok Azokat a bizonylatokat. A szigorú számadásra kötelezett nyomtatványokat általában nyomdai úton előre sorszámozzák. értékét. Az ilyen nyomtatványokat elismervény ellenében kell átadni. mennyiségi és minőségi adataikat hitelt érdemlően igazolja. E nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Könyvvezetés Vissza ◄ 42 ► • a gazdasági műveletek (események) megtörténtét. étkezési jegyek. Bizonylati elv (röviden) az a szabály. amely a vállalkozás eszközeinek. amelyek • illetéktelen felhasználása esetén a vállalkozás a címzettel szemben felszólamlási joggal nem élhet (például árut kísérő szállítólevél). • a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján szabad adatokat bejegyezni. hiánytalanul tartalmazza. • illetéktelen felhasználása a vállalaton belül és kívül visszaélésre adhat alkalmat (például a kitöltött leltárfelvételi jegyek. bár klasszikus értelemben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 42 ► .Számvitel I. amely megfelel az alaki előírásoknak. • a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokban a gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait rögzíteni kell. amelyből kitűnik a felhasználó és – sorszám szerint – a felhasznált mennyiség. pénztárbizonylatok). amely szerint: • minden gazdasági műveletről (eseményről). szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványoknak kell minősíteni. üdülési csekk). amelyet – hiba esetén – előírás szerint javítottak. Természetesen egy számítógépes programmal előállított számla is ide tartozik. hatásuk nagyságát. Szabályszerű az a bizonylat: • • • • amely a gazdasági eseményre vonatkozóan rögzítendő adatokat a valóságnak megfelelően. illetve az eszközök forrásainak állományát (vagy összetételét) megváltoztatja. és/vagy • beszerzése esetén a nyomtatvány értékét meghaladó ellenértéket kell fizetni (például MÁV-fuvarlevelek. űrlapokat (nyomtatványokat). bizonylatot kell kiállítania (készíteni). illetve átvenni. és rendszerint tömbökben kerülnek felhasználásra.

• a befolyásolhatatlan gazdasági eseménnyel kapcsolatban annak bekövetkeztekor kell kiállítani. a készletmozgása. a bizonylat kiállításának időpontja (esetleg a gazdasági esemény jellegétől függően annak az időszaknak a megjelölése. az utalványozó. Az elektronikus úton előállított bizonylatokat bármikor kinyomtatható hiteles állapotban kell tárolni. sorszáma. legkésőbb a végrehajtás befejezésekor. stb.(áru. a bizonylatot kiállító gazdálkodó (annak egysége. 3) tartalmi rész: a gazdasági esemény tartalmának leírása és/vagy jelölése (például egy külföldi megrendelésre teljesített szolgáltatás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 43 ► . A következőkben a bizonylatok kiállítására vonatkozó előírásokat foglaljuk össze. boltja stb. A hatályos számviteli törvény eléggé átfogóan szabályozza a gazdálkodó bizonylatrenddel összefüggő kötelezettségét. ha nem készpénzes a fizetési határidő). illetve kimutathatók legyenek. • ha folyamatról van szó. a végrehajtást igazoló.1. osztálya.2. A bizonylat kiállítása A gazdasági esemény jellegétől függően a bizonylatot • a vagyoni hatású gazdasági intézkedés megtételekor.) A bizonylat legfontosabb alaki és tartalmi kellékei: 1) megjelölő adatok: a bizonylat megnevezése.) és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő aláírása (a kiállítónak ma már a számlát nem kötelező aláírni. A bizonylaton az adatokat időtálló módon kell rögzíteni úgy. vagy például az adó elévülésének időpontja stb. hogy az esetleges utólagos változtatások felismerhetők. 2) aláírások: a gazdasági eseményt elrendelő. Követelmény az is. további időpontok megjelölése a gazdasági esemény jellege alapján (például kimenő számlán. 2. valamint az ellenőrzést végző személy aláírása.). de annak hitelességéért felel). ha elektronikus aláírást. amelyre a bizonylat adatai vonatkoznak). anyag. A felhasználó köteles elszámolni a nyomtatványokkal (beleértve a rontott példányokat is).) megnevezése. hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek (ez jellemzően 10 év.Számvitel I. időbélyegzőt használnak és eleget tesznek a jogszabályi előírásoknak. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Könyvvezetés Vissza ◄ 43 ► nem nyomdai úton készül. (Ma már a kinyomtathatóság sem követelmény.

minőségi. időpontját.Számvitel I. belső szabályzat nem tiltja (a következőkben a papíros alapú és kézi előállítású bizonylat javítását vázoljuk. számla esetén célszerű a megrendelés számára hivatkozni. amennyiben ezt jogszabály. kiállításának helyét.-száma) a bekövetkezett változás (mennyiségi. értéki) adatai. Pénztár. módját. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Könyvvezetés Vissza ◄ 44 ► Szj.3.vagy bankbizonylatokat nem szabad javítani. • az áthúzott szám (vagy szöveg) fölé kell írni a helyes adatot. a számítógépes szoftverrel gyártott bizonylatokra ez általában nem érvényes): • az eredeti bejegyzést át kell húzni úgy. 4) egyéb adatok: például bizonylatok összesítése esetén meg kell jelölni az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körét és azt az időszakot. • fel kell tüntetni a helyesbítés időpontját. A bizonylati szabályzat és album A nagyobb gazdálkodók. vállalkozások saját elhatározásból. bizonylati út) – ezen belül az egyes részfeladatok elvégzésének időpontját (vagy időtarta- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 44 ► . • a bizonylat valamennyi példányán el kell végezni a javítást. iránya. 3. a bizonylatok feldolgozásának útját (ún. és helyette újat kell kiállítani. 2. a más gazdálkodótól érkezett bizonylatokra (külső bizonylat) vonatkozóan: a bizonylatok kezelésének rendjét. amelyre az összesítés vonatkozik. e tevékenységért felelős munkakörök megnevezését. 2. ilyen esetben az egyedi azonosítású rontott bizonylatot meg kell őrizni. • a javítást végző személynek aláírásával kell igazolni a javítás tényét. példányszámát. kötelmek és jogok. feldolgozásukra vonatkozó előírásokat. vagy jogszabályi kötelezettség alapján a bizonylatokkal kapcsolatos előírásokat bizonylati szabályzatban rögzítik. Ebben általában előírják: 1. A bizonylatokra helytelenül bejegyzett adatok javítása csak előírás szerint történhet. a bizonylat – alaki és tartalmi – helyességéért felelős munkakörök megnevezését. hogy az továbbra is olvasható maradjon.1. a vállalatnál kiállított bizonylatokkal (belső bizonylat) kapcsolatban: a bizonylat célját.

Számvitel I.
A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Könyvvezetés
Vissza

45

mát) – a bizonylatok továbbításának módját, a végrehajtásáért felelős munkakörök megjelölését,
4. a szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok
felsorolását, használatra kiadásának, elszámolásának, őrzésének
rendjét, selejtezhetőségét, illetve bármilyen más fontos előírást
normatívát.
A bizonylati szabályzat melléklete a bizonylati album. Ez a gyűjtemény a
gazdálkodónál használt bizonylatok nyomtatványait mutatja be.
2.2. A könyvvitel részterületei
A nyilvántartásokkal szembeni elvárás, hogy azok pontosan mutassák
meg, hogy egy gazdasági esemény
• mikor történt,
• melyik vagyonrészben,
• milyen mennyiségi,
• milyen értéki
változást okozott.
Hogy a fenti elvárások jól teljesíthetőek legyenek, a könyvvitelnek részterületekre kellett bomlania. A könyvvezetés mai állapota, rendszere egy
történelmi, evolúciós fejlődés eredménye.
Könyvviteli elszámolások
Számlasoros elszámolás
Idősoros elszámolás
Szintetika
Analitika
Szintetika
Analitika
A számlasoros elszámolás lényege, hogy a vagyonváltozást annak
szerkezetében mutassa be, az időbeli sorrend másodlagos.
Az idősoros elszámolásnál a vagyonváltozás időbeli sorrendje fontos, a szerkezeti változás másodlagos szempont.
A szintetikus elszámolás összevont és csak értékbeni adatokat tart
nyilván.
Az analitika feltárja a részleteket, nemcsak értékben, hanem – lehetőség szerint – mennyiségben is.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

45

Számvitel I.

A számlasoros elszámolás

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

46

3. A számlasoros elszámolás
3.1. A főkönyvi számla
A következőkben a kettős könyvvitel rendszerében mutatjuk be a könyvelés részterületeit. A kettős és az egyszeres könyvvitel között csak egyszerűsített különbségtételre vállalkozunk a tanagyag eme szakaszában: az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletben kezeli a vagyonváltozást, csak
akkor rögzíti a szintetikában a gazdasági eseményt, ha az pénzeszköz változással jár. Ezzel szemben a kettős könyvvitel a teljesítés elvén nyugszik,
az elismertséghez köti a gazdasági esemény rögzítését, függetlenül annak
pénzügyi teljesítésétől Kezdjük a tárgyalást a szintetikus, számlasoros
könyveléssel, amelynek eszköze a főkönyvi számla.
A főkönyvi számla eredetileg egy kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik
oldalán a növekedést, a másik oldalán a csökkenést számolták el. A hagyomány szerint a bal oldal a tartozik (T) oldal, a jobb a követel (K)
oldal.
A Tartozik, Követel kifejezés napjainkban már nem fejez ki semmilyen
igazi tartalmat, eredeti jelentését a számvitel történetéből lehet megismerni.
Általános alakja:
Tartozások (T) oldal Főkönyvi számla jele, neve

Követel (K) oldal

Mielőtt folytatnánk az eszköz- és forrásszámlák tárgyalását, hangsúlyozzuk, hogy a következő lépések jó megértése lesz az a bázis, ahová
mindig vissza kell térnie, ha egy-egy probléma megoldása közben gondok
jelentkeznek.
A főkönyvi számlákra való könyvelés folyamata úgy kezdődik, hogy a
nyitómérlegből (amely a vállalkozás vagyonát tükrözi vissza) megnyitjuk
a főkönyvi számlákat. Ennek során kiemeljük a mérlegből az egyes mérlegtételeket, amelyek önmagukban vagy szétbontva önálló főkönyvi
számlára kerülnek. Egy-egy mérlegtétel több számlára is szétbontható.
Év közben ezekre a számlákra könyvelik a gazdasági eseményeket, majd
év végén az összes számlát lezárják, és újra egyesítik a zárómérlegben.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

46

Számvitel I.

A számlasoros elszámolás

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

47

Azokat a számlákat, amelyeken az eszközök változását tartjuk nyilván,
eszköz-számláknak hívjuk, a forrásszámlákra pedig a források változása
kerül.
Az eszközszámlán a nyitó értéket és a növekedést a Tartozik oldalra, a csökkenést és a záró értéket a Követel oldalra könyveljük. A
forrásszámlán a nyitó értéket és a növekedést a Követel oldalra, a
csökkenést és a záró értéket a Tartozik oldalra könyveljük.
T
Eszköz számla
K
T
Forrás számla
K
+

+

Látható, hogy az eszköz számlán fordítva könyvelünk, mint a forrás
számlán. Ez az elv biztosítja a könyvvitel (kettős könyvvitel) zárt rendszerének automatikus önellenőrzését.
A kettős könyvvitel lényege, hogy minden gazdasági eseményt valamely számla Tartozik oldalára és egy másik számla Követel oldalára is
lekönyvelünk (természetesen ugyanakkora összegben).
A számla bal oldalára könyvelt tételek együttes összegét Tartozik forgalomnak4, a jobb oldalét Követel forgalomnak nevezzük.
A két oldal forgalmának a különbsége az egyenleg (E), amelynek jellegét
a nagyobb forgalmú oldal határozza meg (Tartozik egyenleg, Követel
egyenleg).
Ha egy időszak végén (például december 31-én) történik a különbségképzés, akkor záró egyenleget kapunk.
Főkönyvi számlavázlaton bemutatva (a főkönyvi számlavázlat – diákzsargonban: „akasztófa” – csak a tanulás, a feladatmegoldások számára
biztosít elégséges információt. A valóságos főkönyvi számla ennél bonyolultabb.):

4

A nyitó egyenleg nélküli forgalom is értelmezhető. Ezt időszaki forgalomnak nevezzük.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

47

Könyvelési tétel szerkesztése A megtörtént gazdasági esemény után. forgalom K. 200 K 300 400 T forgalom: 400 K forgalom: 700 ZE. 200 T. Fenti példázatból is kikövetkeztethető már. A fenti számlavázlatok között nincs összefüggés. 3. de maga az elv ott sem sérül. 48 ► K 400 1 100 400 T 700 Szállítók 200 NyE.Számvitel I. K 300 Jelölések: NyE. 7. amelyet mindig bizonylat támaszt alá. 600 T forgalom K forgalom ZE. csupán illusztrációs célzatúak. 3. 800 200 600 ◄ Vissza Pénztár 900 4. technikai számlák. például a gazdasági esemény sorszámára. hogy az eszközszámlák egyenlege Tartozik jellegű vagy 0. meg kell határozni. záró egyenleg 1–7. K 200 T T NyE. a forrásszámláké Követel jellegű vagy 0. T 6. 200 2. például kiegészítő számlák. hogy melyik főkönyvi számla vagy számlák T oldalára és melyik főkönyvi számla vagy számlák K oldalára A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 48 ► .2. hivatkozási szám. 5. forgalom ZE. Ez alól a szabály alól lesznek formai kivételek. 1. A számlasoros elszámolás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató T Anyagok NyE. nyitó egyenleg ZE.

ahol ennek értelme van. Pénztár 1. Hitelből kifizetik az egyik szállítóval szembeni tartozásukat 20 000 Ft összegben. 2. de akár a hivatkozott ellenszámla száma is. akár dátum is lehetne. mert ennyivel gyarapodott az anyagkészletünk. A számlasoros elszámolás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 49 ► kell könyvelni. a csökkenést a K oldalra helyezzük. Az E. hogy az eszközszámlákra úgy könyvelünk. Ezt nevezzük számlakijelölésnek vagy kontírozásnak. Mivel tudjuk. hogy belőle kifizetéseket teljesítsünk. mert a pénzkészletünk is ennyivel csökkent. Lásd a bizonylati rend fejezetet! Kontírozva: T Szállítók A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 49 ► . mert könyvelni csak bizonylat alapján lehet. hiszen nem létező pénzből ezt nem lehetne megtenni. (A számlát idegen szóval conto-nak is nevezik. betű szám nélkül azt jelenti (persze ez csak a számlavázak példái esetében megengedett). Ez nemcsak a Pénztár számlánál lehet így. a hivatkozási szám. A vállalkozás a házipénztárból kifizet 5 000 Ft-ot anyagbeszerzésre.Számvitel I. hogy a gazdasági esemény két eszközszámlát érint: a Pénztár és az Anyagok számlát. A bank értesítése megérkezett. Kontírozva: T Anyagok K Pénztár Anyagvásárlás 5 000 Főkönyvi számlavázakon („akasztófán”): T 1.) A kontírozást példákon bemutatva 1. a Pénztár számla K oldalára is 5 000 Ft-ot könyvelünk. K 5 000 Az 1. hogy a növekedést a T oldalra. hogy bármekkora egyenlegünk lehet a Pénztár számlán. Első lépésben megállapítjuk. ami a tétel azonosítására szolgál. Ez ahhoz szükséges. ezért az Anyagok számla T oldalára könyveljük az 5 000 Ft-ot. hanem bármely számlánál. Anyagok 5 000 K T E. Ez a megjegyzés azért fontos.

azt a Rövid lejáratú kölcsönök számla K oldalára könyveltük. a bankértesítés megérkezett. F +) 4. 15 000 Mivel a banki pénzeszközmennyiség megnőtt. ezért a növekedést a K oldalra.Számvitel I. Szállítók 20 000 E. K Mivel mindkét számla forrásszámla. 3. A felvett kölcsön harmadát törlesztették. Kontírozva: T Elszámolási betétszámla K Rövid lejáratú kölcsönök Kölcsönfelvétel 15 000 Ft Számlavázakon: T Elszámolási betétszámla K 3. amelyik akármekkora lehet. A számlasoros elszámolás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 50 ► K Rövid lejáratú hitel Szállítók kiegyenlítése hitelből: 20 000 Ft Főkönyvi számlavázakon: T Rövid lejáratú hitel K 2. Kölcsönt kaptak egyik partnerüktől 15 000 Ft összegben féléves lejáratra. de legalább 20. a csökkenést a tartozik oldalra könyveltük (F+. A szállítók számla követel oldalán az E. betű értelemszerűen azt jelenti. hogy egy korábbról létező tartozás egy részének kiegyenlítése történik.000 Ft. (E +. amely forrásszámla. F–). ezzel együtt megnőtt a kötelezettség is. A pénz a számlára beérkezett. 20 000 T 2. Kontírozva: T Rövid lejáratú kölcsönök K Elszámolási betétszámla Kölcsön visszafizetése 5 000 Ft A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 50 ► . 15 000 T Rövid lejáratú kölcsönök K 3. ezt az Elszámolási betétszámla T oldalára könyveljük.

• háromhasábos (három összegrovatos) számlák. Ellenszámla: a könyvelési tételben egymással szembenálló számlák bármelyike. 15 000 Mivel eszközünk csökkent. A főkönyvi könyvelésben (a gyakorlatban) többféle főkönyvi számlával találkozhatunk. Egyoldalas. Ezért a gyakorlatban nemcsak kétoldalas. ezek lehetnek: • kéthasábos (két összegrovatos) számlák. ezt a K oldalra.Számvitel I. annyiban biztos hasonlítanak egymásra. A számla formája szerint megkülönböztetünk: a) kétoldalas. hanem egyoldalas számlákat is alkalmazunk. szöveget (a gazdasági esemény tömör jelölése). A számlasoros elszámolás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 51 ► Számlavázakon: T Elszámolási betétszámla K 15 000 4. 5 000 E. kéthasábos számla Sorszám Dátum Hivatkozás Szöveg A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Tartozik Vissza Követel ◄ 51 ► . valamint Összeg rovatot. hivatkozást. és a forrásunk is csökkent. hogy tartalmaznak sorszámot. Tartozik és Követel. F –). Könyvviteli kifejezéssel a Rövid lejáratú kölcsönök az Elszámolási betét ellenszámlája. de ez fordítva is igaz. A kétoldalas főkönyvi számla szabályos formája a következő: Tartozik oldal Dátum Sorszám Számla megnevezése Követel oldal Szöveg Összeg Sorszám Dátum Szöveg Öszszeg Ez a forma a vállalkozási gyakorlat által megkövetelt feltételeknek és céloknak sokszor nem felel meg. illetve b) egyoldalas főkönyvi számlákat. • öthasábos (öt összegrovatos) számlák. 5 000 T Rövid lejáratú kölcsönök K 4. azt a T oldalra könyveltük (E –. dátumot.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 52 ► . de ma már csak 5-15-20 %-os áfa kulcs van. Belföldi szállítók) ahogyan azt a szoftver a képernyőn megjeleníti. azaz minimálisan ennyi információt kell hordozniuk. A számlasoros elszámolás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Egyoldalas. Ellenőrizze.Szöveg Szám zás Vissza ◄ 52 ► Követel Egyenleg T K Tartozik Követel Forga.Egye összeg összeg lom nleg T K Láthatóan mindegyik formában felismerhető az „akasztófa” két oldala.Számvitel I. de tartalmilag ugyanezeknek a funkcióknak kell megfelelniük. hogy megfelel-e a fenti minimális információ követelményének! Az alábbi ábra még 12 %-os áfát mutat. (Szellemi termékek SZOFTVER. öthasábos számla Sor. a szoftverek korszakában a számlák megjelenése vizuálisan jelentősen eltérhet a fenti formáktól. négyhasábos számla SorDátum Hivatko. A gépi könyvelés. Szemléltetésül bemutatunk két főkönyvi számlát.Dátum Hivatko.Szöveg Tartozik szám zás Egyoldalas.

A számlasoros elszámolás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 53 ► A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 53 ► .Számvitel I.

31 000 T T Szállítók NyE. újra felidézzük a korábban megismerteket. A főkönyvi számlák nyitása Megismervén a számlákon való könyvelés alapvető szabályait. T NyE. de ez nem jelenti azt.3. A számlasoros elszámolás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató ◄ Vissza 54 ► 3. A nyitást kétféleképpen is végrehajthatjuk. K 9 000 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Források 31 000 9 000 40 000 Tárgyi eszközök NyE. A nagyobb. nevezetesen azt. Ahhoz. A nyitás alapja a nyitómérleg. év végén viszont le kell zárni a főkönyvi számlákat.Számvitel I. január 1. az év elején meg kell nyitni. 20 000 K Anyagok 5 000 Vissza K ◄ 54 ► . hogy az évet a könyvvitel mérleggel nyitja és zárja. 20 000 Jegyzett tőke 5 000 Szállítók 6 000 9 000 4 000 Források összesen T Jegyzett tőke K NyE. annál általában sokkal részletesebb. hogy a megnyitott számlák részletezettsége megfelel a mérleg tagoltságának. 2001. bonyolultabb szerkezetű vállalkozásoknál egy-egy mérlegtétel akár több száz főkönyvi számlára is kerülhet. hogy év közben könyvelni lehessen. a) Az eszközöket a forrásokkal szemben nyitjuk meg (eszközszámlákat a forrásszámlákkal szemben) Nyitómérlegünk a következő: Eszközök Tárgyi eszközök Anyagok Késztermék Elszámolási betét Eszközök összesen Nyitómérleg.

Kontírozva: Eszközszámlák nyitása: T Tárgyi eszközök 20 000 T Anyagok 5 000 T Késztermékek 6 000 T Elszámolási betét 9 000 K Nyitómérleg számla 40 000 Forrásszámlák nyitása: T Nyitómérleg számla 40 000 K Saját tőke 31 000 K Szállítók 9 000 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 55 ► .Számvitel I. Itt a technikai számla az úgynevezett Nyitómérleg számla. hogy vele szemben nyitjuk meg az eszközszámlákat és a forrásszámlákat. könyvelési hibára figyelmeztet. 9 000 NyE = Nyitó egyenleg Tehát T 4 eszközszámla K 2 forrásszámla ► K 40 000 40 000 b) Nyitás technikai számlával A technikai számlák könyvelést elősegítő. A számlasoros elszámolás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató T Ny. Vissza ◄ 55 Késztermékek 6 000 K T Elszámolási betét Nye. Egyenlegük – a gazdasági eseménysor könyvelésének befejezése után – nulla. Ha nem. A könyvelési tételek után egyenlege nulla lesz. se nem forrásszámlák. gazdasági tartalom nélküli számlák. amelynek szerepe az. se nem eszköz-.

ugyanúgy mint a nyitásnál. 3.Számvitel I. (Ahogy ezt fentebb rögzítettük. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A számlasoros elszámolás Vissza ◄ 56 ► Számlavázakon: Láthatóan a Nyitómérleg számlának a nyitás utáni egyenlege 0. A nyitási művelet elvégzése után (amikor is az összes T egyenleg egyenlő volt az összes K egyenleggel. Ezért a zárás során. hiszen a mérlegben is megegyezett a két oldal) egy egész év gazdasági eseményeit könyveltük a számláinkra. amelyek számszakilag csak részben függnek össze a korábbiakkal. az eszközszámláknak T egyenlege. A főkönyvi számlák zárása Ahhoz. Segítségül bemutatunk két számlát. A kettős könyvvitel szabálya szerint az összes T egyenleg év végén is egyenlő lesz a K egyenleggel. kétféle módon járhatunk el. a forrásszámláknak K egyenlege van – általában). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 56 ► . ezért a zárás előtt a számláknak különféle egyenlege lesz.4. A zárás értelemszerűen fordítottja a nyitási műveletnek. a főkönyvi számlákat minden mérlegidőszak végén le kell zárni. hogy a zárómérleg elkészíthető legyen.

akkor a K oldalra. 4 000 7. mert csupán két számlán mutattuk be a könyvelési technikát. akkor a T oldalra könyvelünk. 2 000 39 000 39 000 Kontírozva és a zárómérleg technikai számlát használva: T Zárómérleg számla K Anyagok Zárás: 18 000 T Szállítók K Zárómérleg számla Zárás: 20 000 A záró egyenleg megállapításánál először megállapítjuk a kért oldal forgalmát. hogy azokon további könyvelés ne kerülhessen. a nagyobból kivonjuk a kisebbet és ez lesz az adott számla Tartozik vagy Követel egyenlege. Ez azt jelenti. 12 000 Z. 26 000 K 2 000 6 000 18 000 26 000 Vissza ◄ 57 ► T Szállítók K 1. Ez általában igaz is. 5 000 NyE. hogy az eszközszámláknak T egyenlege. hogy a könyvvitelben a számlák részletezettsége sokkal mélyebb. a forrásszámláknak K egyenlege van. Azt az eddigiekben is érzékeltettük már. A számlasoros elszámolás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató T Anyagok NyE. a Zárómérleg számláé is. 9 000 12. ha K jellegű. helyesbítik. mint a mérleg tagoltsága. Ha az egyenleg T jellegű. Fentebb hivatkoztunk arra. 15 000 Z. hogy vonallal bejelöljük a rövidebb oldal üres helyeit. A zárás tételeinek lekönyvelése után minden számla egyenlege nulla lesz. A példa azért nem ezt mutatja. 15 000 ––––––––––––– 24. Néha még arra is szükség van. 3. 6 000 17. de van néhány kivétel. 22. Helyesbítő számlák A helyesbítő számla adatai egy másik számla adatait korrigálják. A fenti két számla lezárása közben bemutattuk a számlák technikai lezárását is.Számvitel I. 10 000 14. 6 000 17. 7. 20 000 22. 5 000 2. az úgynevezett levonalazást.5. hogy például a számla egyik oldalát (T vagy K) önálló A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 57 ► .

A helyesbítő számlák csak egy másik számla egyenlegét módosíthatják: növelik vagy csökkentik.000. az érték 20%-a került leírásra (200. hogy a tárgyi eszközeink átlagosan 80%-os értékűek (1. (Sőt a későbbiekben olyan technikai számlát is bemutatunk.000/1. Jellegét az dönti el. Ha egy helyesbítő számlának T egyenlege van. Az alapösszefüggés: bruttó érték (bekerülési érték) – értékcsökkenés (elfogyasztott érték) = nettó érték (aktuális érték). attól még nem lesz eszközszámla (de lehet!). csak az egyenleg jellege fordított lesz. 1 000 000 K T Értékcsökkenési leírás K E.000/1. a másik számla K. mert magának is T egyenlege van. egyenlege az eddig elszámolt értékcsökkenést. Ez az igény fakadhat a bruttó elszámolás elvéből (erről a könyvvitel tárgyalásának vége felé lesz szó) vagy más számviteli szabályból. ahol az információ tökéletlensége. ha K egyenlege. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 58 ► . az értékcsökkenési leírásról (amortizáció) más tárgyak révén elégséges ismerete lehet az Olvasónak. amikor szükségünk van arra a többletinformációra. A fenti példában látszik. A forrásszámlákat hasonlóan módosíthatják helyesbítő számlák.000200.000. de legfeljebb nullára. 200 000 A Tárgyi eszközök számla T. A tárgyi eszközök bruttó (bekerülési érték) és nettó értékéről (mérlegértékéről).000. de az eredeti számla jellege megmarad. ha a helyesbítő számlának K egyenlege van.vagy forrásszámlát helyesbít-e. egyenleg mutatja a bruttó értékét. amit az adott számla megbontása hordoz. vagy drágasága indokolja a számla létét (például Anyagok árkülönbözete számla). vagy csökkenti.000). akkor sem biztos.Számvitel I.000) – használhatósági fok. hogy forrásszámlával van dolgunk. hogy eszköz. különbségük adja a mérlegben szerepelő mindenkori nettó értéket. ezért azt így oldja meg: T Tárgyi eszközök E. Mivel a számvitelnek szüksége van mindhárom értékkategória nagyságára. Tehát egy T egyenlegű eszközszámla egyenlegét a helyesbítő számla vagy megnöveli. A számlasoros elszámolás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 58 ► számlaként vegyük fel a nyilvántartásba. Példaként a tárgyi eszközök könyvviteli nyilvántartását említjük. elhasználtsági fok.

akkor a keltezés is szerepeljen. Ezen belül eddig a (szintetikus) könyvviteli számlát tekintettük át. hanem a profi könyvelő is. illetve az ahhoz kötődő.) Tilos az „átírásos technika”. Utána pedig helyesen lekönyveljük az elhibázott tételt. Lásd bizonylatok bizonyító erejét. csak negatív előjellel. Hibás könyvelés javítása Sok-sok „akasztófa” között nemcsak a példát megoldó hallgató hibázhat. és mindkettő további két vetületben jelenik meg. Tehát csak az első két javítási módozat a szabályos. mármint a javító személy. Az idősoros elszámolás A számvitel részterületei közül eddig a könyvvitellel foglalkoztunk. Stornó tétellel való javítás A stornózás (vagy sztornírozás) a már lekönyvelt hibás tétel fordítottjának könyvelését jelenti. és K. és az egyenlegben helyreáll a hibázás előtti állapot. A számítógépes könyvelés korszakában a gyakorlatban elterjedt egy hibajavítási módozat. A következőkben. helyreáll az eredeti egyenleg. ha már áthúzásos javításra nincs lehetőség (például már lezártuk az adott időszakot). Ezután mivel a számlán egy T és egy K összeg (ugyanakkora) is megjelenik. Természetesen ez után a tételt. ami több módon is történhet. számlasoros elszámolás alaplépéseit. Így járunk el akkor is. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az idősoros elszámolás Vissza ◄ 59 ► 3. Így a számlák forgalmának összege sem növekszik meg a hibás tétel stornózása után. mi sem azért van a T. valamint egy analitikai metszet. számla oldal lehetősége.Számvitel I. hogy továbbra is olvasható maradjon. Ezt az emberi mozzanatot korrekt hibajavítással kell helyrehozni. 4. Csak emlékeztetőül: a könyvvitel alrendszerein belül létezik egy szintetika. az átfirkálás. persze kissé megváltozott forgalom mellett. még rövidebben és egyszerűbben bemutatjuk az idősoros elszámolás lényegét és összefüggéseit. mint számlasoros és idősoros feldolgozás.6. mert még a hibának is van információ tartalma. immáron helyesen. hogy azokat használjuk. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 59 ► . (Ha elég hely van. majd fölé írjuk a helyeset és szignáljuk. ha lehet. amikor a hibásan könyvelt tételt ugyanazon számlákra és a számlák ugyanazon oldalára újra lekönyveljük. számot esetleg tételt áthúzzuk úgy.. Ezt nem támogatja a Szt. Áthúzás és föléírás (a legegyszerűbb:) Az elhibázott szót. újra lekönyveljük. okmányok hitelességét.

ugyanakkor ez könynyen mehet az átláthatóság („világosság”) rovására. akkor egy alapkönyves naplóról beszélünk. Kelt Hivatkozás* Tartozik Hivatkozás* Követel Megnevezés Öszszeg számla Számla T K Átvitel * hivatkozás.és több értékrovatos naplóról. a másik a vagyon időbeli változása (idősoros). A több rovat több információt közvetíthet. akkor több alapkönyves a rendszer. január hó. hívják két értékrovatos naplónak is. Az idősoros könyvelésben elsőbbsége a „mikor?” kérdésnek van és másodlagos a „mi?”. Tekintsük át egy-két gazdasági esemény naplóba történő könyvelését! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 60 ► .. sorszám stb. (Manapság. Jellemzően önálló naplóba szokták könyvelni a pénzmozgásfajtákat (például pénztárnapló. a vevőkkel és szállítókkal kapcsolatos gazdasági eseményeket (folyószámla-könyvelés). ez csupán a szoftverfejlesztőktől és a felhasználói igényektől függ. ha több naplóba. Az idősoros könyvelés eszköze a napló (alapkönyv). esetleg a befektetett eszközökkel (tárgyi eszközökkel) kapcsolatos tételeket is külön naplóba. lehet A fenti napló egy lehetséges – minimális igényeket kielégítő – megoldás.Számvitel I. hanem például a halmozott forgalom is. Ha minden gazdasági eseményt egy naplóba könyvelünk. így beszélhetünk négy. Az értékrovatok száma a naplóban párosával emelkedhet. banknapló). az egyik a vagyonszerkezet változása (számlasoros). az egyéb gazdasági eseményeket pedig az úgynevezett vegyes naplóba. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az idősoros elszámolás Vissza ◄ 60 ► Az idősoros elszámolás a gazdasági eseményeknek a történés sorrendjében való nyilvántartása.) A napló általános sémája (felépítése): Napló. valamint a „hogyan?” kérdése. könyvelése. az utóbbi bontás még részletesebb is lehet. 200. Ezekben a több értékrovatos naplókban nemcsak a T és K összeg jelenhet meg. Ezáltal a gazdasági esemény legalább két dimenzióban jelenik meg. a számítógépek korszakában.

Számvitel I. Szállítók Elszámolási betét Kiegyenlítés 3 000 3 000 5. Több számla Több számla Nyitás 50 000 50000 2.) Napló. 2006. 01. Anyag Szállítók Vétel 2 000 2 000 3. Január 27-én felvettek a banktól 5 000 Ft kölcsönt. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 61 ► . a bankértesítés megérkezett. így a főkönyvi kivonat (lásd később!) hasonló rovatainak végösszegével. 24. Hasonló egyezőségnek kell fennállni a záró T és K egyenlegek között is. hogy a lap betelt. január hónapban: Január 1-jén nyitás (nem részletezett) 50 000 Ft eszköz és ugyanannyi forrás. Tartozik számla Követel számla Megnevezés Összeg T K Áthozat 1. 06. (Feltételezzük. Az idősoros elszámolás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 61 ► Természetesen a naplóba való könyvelés is a nyitó egyenlegek felvezetésével kezdődik a nyitó mérleg alapján. Január 6-án az egyik szállítótól megérkezett 2 000 Ft értékű anyag. Az idősoros elszámolás és a számlasoros könyvelés között többféle egyezőségnek kell fennállni. január hó. a folyósítás megtörtént. A napló T és K forgalma meg kell. 11. 27. Szállítók Bankhitel Kiegyenlítés 1 000 1 000 4. Kelt. és folytatódik tovább a január havi gazdasági események könyvelése. Egy kft. az átutalt öszszeg 3 000 Ft. Január 11-én bankhitelből kifizetik a január 6-ai szállítmány felét. Sorsz. hogy egyezzen egymással és a főkönyvi számlák. Január 24-én az elszámolási betétszámláról kifizetik egy másik szállítóval szembeni tartozásukat. amelyek a könyvvitel további ellenőrzési lehetőségei. Elszámolási betét Bankkölcsön Kölcsön felvétel 5 000 5 000 Átvitel 61 000 61000 A következő lapon az áthozat sorba írjuk az átvitel adatait. A nyitás T és K forgalma egymással és a forgalmi kimutatás T és K nyitó egyenlegeivel. és még nincs vége januárnak. néhány gazdasági eseménye 2006.

Az egy menetben való felvitellel számos emberi hibaforrás zárható ki és nyilvánvalóan gazdaságosabb is. A vagyonváltozások analitikában való rögzítésével egyidejűleg a szintetikában is megjelenhet a gazdasági esemény hatása. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az idősoros elszámolás Vissza ◄ 62 ► Ez az egyezőség leginkább úgy volt biztosítható a kézi könyvelés (bár néha még ma is előfordul) ma már történelmi korszakában. amelynek lényege. amely a vegyes napló egyik tétele lesz. Sőt a fejlettebb programokkal automatikusan több nyilvántartást lehet vezetni egyetlen bevitellel. és indigóval egy menetben vitték fel az adatot mindkét könyvelésbe. Látható. Hasonlítsa össze mindkettőt a korábbi „kézi” naplóval! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 62 ► . Az alábbi ábrán egy számítógépes könyvelési tétel adatbeviteli képernyője látható. Bemutatunk egy gépi Bank naplót és egy Vevő naplót is a „Listázásból”. hogy úgynevezett átíró könyvelési technikát használtak. Közben a számlalapot folyamatosan cserélgették a gazdasági esemény igénye szerint.Számvitel I. Ebben a rendszerben egy menetben lehet felvinni az adatokat az idősoros és a számlasoros könyvelés számára. A kézi könyvelést kiszorította a gépi könyvelés. hogy a főkönyvi számla és a napló egymás alatt helyezkedik el fizikailag. ma már szinte csak számítógépeket használnak. hogy a rögzítéssel a főkönyvi számlára történő könyvelés is megtörténik.

Az idősoros elszámolás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 63 ► A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 63 ► .Számvitel I.

Költségvetés 40 Pénz 40 Pénz 200+40 Áru A vállalat B vállalat 240 Pénz A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 64 ► . de sok ismeret szerezhető más tárgyak tanulása során is. függetlenül attól. de a tényleges teherviselő a végső fogyasztó. Az áfa a könyvvitelben Az eddigiekben a gazdasági események tárgyalásánál figyelmen kívül hagytuk a nemzetgazdasági adóztatás egyik legnagyobb és legbiztosabb bevételi forrását. fizetéséről.Számvitel I. Az áfa a könyvvitelben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 64 ► 5. a kimeneti oldalon (például kimenő számla). mint amennyit kap ugyanezen szereplőktől. az általános forgalmi adót (az áfát). Ebben az összefüggésben a partnerektől kapott (például a kimenő számlák kifizetésekor) áfa és a partnereknek megfizetett (például a bejövő számlák kifizetésekor) áfa különbségével kell pénzügyileg a költségvetéssel elszámolni. Közgazdaságilag az áfa egy olyan hozzáadott érték típusú. vagy adómentes tevékenységet folytat stb. Ebből kiindulva a könyv e részében csak az áfa könyvviteli kezelésének szükséges alapismeretét írjuk le. visszaigényléséről) piaci szereplőként (például fogyasztói minőségben) sokféle ismerete lehet az Olvasónak. hogy alanya-e az áfának. forgalomhoz (és nem jövedelemhez!) kötődő adó. mértékéről. Az áfa érintheti a gazdálkodót a bemeneti oldalon (például bejövő számla). Az áfa minden gazdálkodót érint. vagy alanyi mentességet választ. Az áfáról (alanyairól. A csak áfa köteles tevékenységet végző áfa alany vállalkozó általános helyzetben pontosan annyi áfát fizet meg a partnereinek és a költségvetésnek együttesen. amelyet aztán a további fejezetekben mélyebben is feltárunk az egyes gazdasági események kapcsán. amelynek befizetői (a költségvetésbe) a gazdálkodók. de a vállalkozás belső életében is szerepe lehet.

(A bejövő számlában megfizetett áfa kisebb. hogy a vállalkozások zöme általában (középtávon bizonyosan) áfafizető. hiszen a rajta lévő összeggel tartozunk a költségvetésnek (mert beszedtük vagy beszedjük az összeget a kimenő számla befogadójától). mint kötelezettségre. amelyet számvitelileg is kezelni kell. Mindezek ellenére mindhárom számla forrásszámla. mert ugyanannak a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 65 ► . így nem is igényelhet vissza a költségvetéstől áfát de nem is fizet. hogy a vállalkozások számára profit elérése az alapvető cél. aki a partnereknek kevesebb áfát fizet. Ezért mondjuk azt. mint amennyit kap. Annak a vállalkozónak. A fizetendő áfaszámla természetére nézve is forrásszámlának látszik. nincs különbözete. mint amennyit azoktól kapott a különbözetet visszaigényelheti a költségvetéstől. a vállalkozás számára. Az a vállalkozó viszont. mint a kimenő számla alapján kapott áfa. Az előzetesen felszámított áfaszámla viszont alaptermészetében követelést testesít meg. előzetesen felszámított áfa és az áfa pénzügyi rendezése számlá(kat). Ezért az áfa könyvelésében az áfaszámla is forrásszámlaként kerül besorolásra. mint amennyit azoktól kapott. mint amennyit tőlük kapott. Tehát. Mi itt csak az alaphelyzet számvitelét mutatjuk be. mint amennyit kap. ezért egyenlegétől függően (T vagy K) látszik forrás. hogy az áfa alapvetően semleges adó a vállalkozások számára. aki a partnereknek ugyanannyi áfát fizetett. Így pontosan annyi áfát fizet. ha az áfa könyvelését egyetlen számlán végezné. Általában T egyenlege van (és mert forrásszámla. csökkenti a fizetendő áfa összegét). Az áfa a könyvvitelben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 65 ► Az a vállalkozó. így kötelezettségcsökkenést jelent. A harmadik számla (az áfa pénzügyi rendezése számla) az áfával kapcsolatos költségvetésbe átutalt és onnan érkező pénzmozgásokat fogadja be. általában K egyenlege van. Így ő is pontosan annyi áfát fizet meg. a különbözetet befizeti a költségvetésbe.vagy eszközszámlának. tehát eszközszámlának tűnik (mert ezt az áfát kifizettük vagy később ki fogjuk fizetni a bejövő számla alapján a szállítónak). A gazdálkodó nagyon fontos információkat veszítene el. Abból kiindulva.Számvitel I. levonható áfa) ugyanarra a számlára könyvelné.) Ezért a számvitel fő szabályként úgy tekint az áfára. pénzügyileg is rendezett (átutalt) áfát. azt is fel lehet tételezni. Természetesen az áfatörvény az alaphelyzet mellett rengeteg egyéb variációt tartalmaz a gazdálkodó. mint a kimenő számlák áfáját (fizetendő áfa) valamint a költségvetéssel elszámolt. mint idegen forrásra. Ezért a könyvvitelben ajánlott legalább 3 számlát használni: fizetendő áfa. ha a bejövő számlák áfatartalmát (előzetesen felszámított áfa. aki a partnereknek több áfát fizetett.

az áfa (20%) 4 000 Ft.Számvitel I. Az „A” vállalkozás januárban anyagot vásárol a „B” vállalkozástól (tehát „B” elad). bruttó ár tehát 6 000 Ft. (Az eladáshoz kötődő készletváltozást még nem könyveljük. A vállalkozások általában háromnál több áfás számlát használnak. 2. Mindkettő áfaalany és csak áfaköteles tevékenységet végez. Minkét tétellel kapcsolatban megtörténik a pénzügyi rendezés 4. de ezek mindegyike besorolható a fenti három alapeset valamelyikébe. akkor a követelések (eszköz) közé kell besorolni. Ebből következően a három számla mindenkori összevont egyenlege ad elégséges információt arról. Az árbevételszámlát magyarázat nélkül csak jelöljük. 1 000 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató K T Szállítók K 3. hogy egyazon pillanatban milyen is a gazdálkodó költségvetési pozíciója az áfa vonatkozásában. Megállapítják a költségvetési pozíciót az áfa szempontjából. akkor a kötelezettségek (forrás) közé.) 3. A szállítói számla adatai: nettó ár 5 000 Ft. 5 000 K Előzetesen T felszámított áfa 1. akár 1020-at is. fizetni kell. mert szükségük van az így csoportosított információra (például az áfa-bevalláshoz). Az áfa a könyvvitelben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 66 ► kötelezettségszámlának a kiegészítő számlái. 6 000 Vissza ◄ 66 ► . Ha Tartozik. Az „A” vállalkozás elad „B”-nek 20 000 Ft nettó eladási ár. az áfa (20%) 1 000 Ft. két vállalkozás szempontjából („A” és „B” gazdálkodó). (Ezek a következő fejezetek témáját ölelik fel. „B”-nél anyagként veszik raktárra. Ebből a logikából kiindulva az áfa mérlegtételbe való besorolása év végén attól függ. 1. vagy visszaigénylési lehetősége van. 6 000 1. Példaszerűen is bemutatjuk az áfaelszámolást két metszetben. „A” vállalkozásnál Főkönyvi számlavázakon: T Anyagok 1. bruttó eladási ár 24 000 Ft. ha Követel. hogy december 31-én a három számla összevont egyenlege Tartozik vagy Követel.

de a számla alapján befolyó bevételből csak az árbevételnek megfelelő nettó összeg illeti meg. Az áfa a könyvvitelben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza T Vevők K 2. 5 000 Vissza ◄ 67 ► . Természetesen a vevő bruttó árat fizet. Ellenőrizze! „B” vállalkozás Főkönyvi számlavázakon: T Anyagok 2. Ezért a költségvetéssel elszámolandó áfa összegét a Fizetendő áfa és az Előzetesen felszámított áfa számla összevont egyenlege mutatja meg.000 4. 20 000 K T Vevők K 1. Ennek pénzügyi rendezése után a három áfá-s számla összevont egyenlege 0. 4 000 T K Fizetendő áfa K 1. Az pedig összevontan K 3 000 Ft (4 000 . „A” kiszámlázta a vevőnek („B”) bruttó áron a terméket. 3. 24 000 T Árbevétel K 1.Számvitel I. 24. 24 000 2. 20 000 Áfa pénzügyi T rendezése számla K 3. 3.1 000 = 3 000 Ft). 6 000 3. 3 000 Az anyagok áfamentes áron (nettó áron) jelennek meg a könyvviteli nyilvántartásban (mert a számlában lévő levonható áfa nem része a beszerzési árnak). „A” a szállítónak („B”) az áfát is megfizeti. amelyet ő levonható áfaként könyvelhet el. A kötelezettség viszont bruttó áron könyvelendő a szállítóval szemben (ennyit kell megfizetni. 1 000 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató T Szállítók K 3.000 ◄ 67 ► Árbevétel K 2. 6 000 Előzetesen T felszámított áfa 2. erről szól a számla). 24 000 T Fizetendő áfa K T 2. 24 000 3. 6 000 3. 4 000 Elszámolási T betétszámla K E. de ennek az áfatartalma a költségvetést (APEH) illeti.

a költségvetés 0-szaldós pozíciója nem változik. csak ellenkező előjellel. hanem például fogyasztó. tehát a költségvetés utal ki 3 000 Ft-ot „B” vállalkozásnak. (A gyakorlatban azonban – köszönhetően az áfa. Ezekről bővebben szólnak az adózással foglalkozó könyvek.Számvitel I. a nettó és bruttó érték (eladási ár)5 Ha a nettó érték adott. Ezért az áfaösszegek csak „technikailag” futnak át egy-egy cégen.) Az áfakulcs (%).és más törvényeknek – az áfaalany cégeknél így is jelentős erőforrásokat köthet le az áfaelszámolás és finanszírozás az állami költségvetéssel szemben. 2. A költségvetés csak akkor jut végső bevételhez áfából (általános szabályként). Ennek pénzügyi rendezése után a három áfás számla összevont egyenlege itt is 0. Látható. 24 000 3. hogy a két vállalkozás nettó módon számol el az állami költségvetéssel. A költségvetéssel elszámolandó áfa összegét a Fizetendő áfa és az Előzetesen felszámított áfaszámla összevont egyenlege mutatja meg itt is.4 000 = . ha azok áfaalanyok. 3 000 ◄ 68 ► Áfa pénzügyi T rendezése számla K 4. hogy fő szabályként ugyanazok az áfaösszegek körbeforognak – jelképesen – a három szereplő: „A” és „B” vállalkozás és az állami költségvetés között. Miután mindkét vállalkozás elszámolt a költségvetéssel.3 000 Ft).1667 = 1 000 5 Itt a bruttó érték az áfá-val növelt nettó érték A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 68 ► . az itt is mind igaz. akkor egy úgynevezett felülről számított kulcscsal való szorzással adódik az áfa összege: 6 000 · 0. akkor a megadott áfakulccsal (% tizedes tört alakban) történő szorzással adódik az áfa összege: 5 000 · 0. vagy az áfát visszaigényelni nem tudó gazdálkodó. 6 000 4. Továbbá látható. Az pedig összevontan T 3 000 Ft (1 000 . Az áfa a könyvvitelben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza Elszámolási T betétszámla K E.20 = 1 000 Ha a bruttó érték adott. ha a láncolat egyik szereplője nem gazdálkodói szervezet. 3 000 Amit megfogalmaztunk „A” vállalatnál a konkrét számokat illetően.

6. ha az információ biztonsága szempontjából indokolt.25 áfa = bruttó) Ezzel a törttel bármilyen kulcsú áfa összegét ki lehet számítani. A magyar törvények alapján évente legalább egyszer kötelező összesítő kimutatást (főkönyvi kivonatot) készíteni.25 (áfa %) = 0. havonta. de akár naponta is). december 31. Ebből az is következik. dekádonként.25 (nettó érték 1 + 0. amely a beszámoló készítés egyik alappillére. A főkönyvi kivonat egy kétszer két rovatpáros kimutatás. A főkönyvi kivonat A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák forgalmainak és egyenlegeinek egy időpontban történő összesítése. negyedévente. Összesítő kimutatások A könyvelést a legkülönbözőbb hosszúságú időszakok végén lehet ellenőrizni (jellemzően évente. 6. hogy a 20%-os kulcsú termékeknél a 0. A következők szerint: 0.. A számlák FORGALOM EGYENLEG Megnevezése Tartozik Követel Tartozik Követel ÖSSZESEN A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 69 ► .2ből kell származni.1667-es szorzónak a 0. Összesítő kimutatások A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 69 ► Természetesen azonos eredményt kell kapnunk. ha csak a bruttó érték és az áfakulcs ismert. akár felülről (bruttó értékből). akár alulról (nettó értékből) számoljuk az áfát. amelynek általános sémája: Sorszám Főkönyvi kivonat 200.1.Számvitel I.2 1. tehát ez bármikor megtörténhet.

de görgetéssel a teljes kivonat megjeleníthető. Ha a könyvelésben könyveléstechnikai hiba történt. amely a tárgyidőszaki – nyitó értékek nélküli – változásokról tájékoztatná a gazdasági vezetést. amikor a könyvelés zöme már számítógépen folyik. (tételszerkesztési hiba –. Persze elkövethettünk könyvelés közben tartalmi. hogy összes T összeg = összes K összeg. mert ma. A főkönyvi kivonat a forgalmi rovatokban együtt tartalmazza az adott számla nyitó egyenlegét a tárgyidőszaki forgalommal. ezáltal elvész az az információ. Ezek a programok általában nem engedik meg a továbblépést. az összes T egyenleg = összes K egyenleg összefüggésnek teljesülni kell. akkor az egyezőség biztosan nem áll fenn. értékelési. hogy a kettős könyvelés szabályai szerint: az összes T forgalom = összes K forgalom. hibát! Ezt annál is inkább fontos hangsúlyozni. például két számla T és nincs Követel oldal). ha nem áll fenn egy könyvelési tételen belül. a gépi könyvelés szoftverei miatt ez az egyezőség automatikus. A képernyőn a lista eleje látható. számítási stb. A főkönyvi kivonat azáltal is biztosítja a könyvelés ellenőrzését. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 70 ► . illetve ki is nyomtatható. Ezt a hiányosságot pótolja a forgalmi kimutatás. Az alábbi ábra egy gépi könyveléssel készült főkönyvi kivonatot mutat.Számvitel I. Összesítő kimutatások A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 70 ► A főkönyvi kivonat • forgalom rovatpárját próbamérlegnek. • egyenleg rovatpárját nyersmérlegnek is nevezik.

általános sémája a következő: Forgalmi kimutatás 200.A számlák Nyitó egyenleg Időszaki forgalom Szám megnevezése Tarto. Összesítő kimutatások A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 71 ► 6. Sor.Kövezik tel zik tel zik tel ÖSSZESEN A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 71 ► . A forgalmi kimutatás így háromszor két rovatpárt tartalmaz.Tarto.Tarto. A forgalmi kimutatás A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák nyitó egyenlegeinek.Köve.2.Köve.. december 31. időszaki forgalmainak és záró egyenlegeinek egy adott időpontban történő összesítése.Számvitel I.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az analitikus nyilvántartások Vissza ◄ 72 ► A forgalmi kimutatásban a rovatpárok összesen értékei meg kell. mindkettő lehet egy analitikus anyagkönyvelési számlalapon. Az analitikus nyilvántartások A szintetikus könyvelés (a számlasoros és az idősoros) csak értékben és összevontan tartja nyilván a gazdasági eseményeket és állapotokat. A főkönyvi kivonat és a forgalmi kimutatás ellenőrző szerepére már kitértünk az idősoros könyvelésnél is. A nyilvántartás az analitikában lehet: • csak mennyiségi. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 72 ► . • egyszerre mennyiségi és értékbeni. elektronikus adathalmazokat stb. amelyek a vállalat vagyonának. A gazdasági eseményekről vezetett részletes (vagyonelem mélységű) nyilvántartást analitikus rendszernek (röviden: analitikának) hívjuk. ugyanakkor jelenti a számlaszerű részletes könyvelést is az analitikus számlára. csak értéki analitika van például a folyószámla (vevők és szállítók) -nyilvántartásban. Szemléltetésül bemutatunk három lehetséges analitikus nyilvántartást. hanem természetes mértékegységben is. • csak értékbeni. és nemcsak értékben. Jellemzően a raktárakban fordul elő a csak mennyiségi nyilvántartás (például egy alapanyag-nyilvántartó lapon). Értelemszerűen a két említett kimutatás záró egyenleg értékeinek is meg kell egyezni egymással. Az analitika jelenti egyrészt (hétköznapi szóhasználatban) mindazokat az egyedi nyilvántartó lapokat. vagyonváltozásának elemi szintű dokumentumai (például anyagkivételezési jegy).Számvitel I.. A gazdálkodási szervezeteknek nap mint nap szüksége van ennél részletesebb adatokra. hogy egyezzenek egymással. 7.

Számvitel I. Az analitikus nyilvántartások A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Minimális Maximális Készlet: készlet: Vissza ◄ 73 ANALITIKUS ANYAGKÖNYVELÉSI Oldalszám: SZÁMLALAP Számlaszám: ► Év: 20… Mennyiségi egység: Kelet Hó nap Szöveg Menynyiség Egységár Érték Kelet Ft hó nap Szöveg Meny- Egy- Ér- nyiség ségár ték Ft A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 73 ► .

Ugyanígy egy több száz dolgozót foglalkoztató vállalkozásnál minden egyes dolgozó bérelszámolása sem kerülhet be a szintetikába. művelet is történhet havonta. például.Számvitel I. amikor az analitikai összesítés (feladás) lesz a szintetikus könyvelés alapja (itt az időbeli egymásutániság is megvalósul). hiszen anyagféleségenként akár több száz. az anyagokkal kapcsolatos változások sokaságát. ezért az időszak végén összesítik a gazdasági eseményeket. amely alapján a főkönyvi könyvelés elvégzi a gazdasági események rögzítését. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 74 ► . tehát az egyidejűség sincs kizárva. hogy a szintetikus anyagkönyvelésben a felhasználásokat a feladások alapján könyvelik. Az analitikus nyilvántartások A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza VEVŐK ÉS SZÁLLÍTÓK EGYÉNI FOLYÓSZÁMLÁJA Év: 20… ◄ 74 ► Oldalszám: Számlaszám: Telephelye:……………. Kelet Hó nap Szöveg Számlaszám Forgalom Ft Tartozik Követel Egyenleg Ft Tartozik Követel Az analitikus és szintetikus könyvelés viszonyára alapvetően kétféle kapcsolódás jellemző: • a logikai és tényleges alá-fölérendeltségi viszony.. Ez az összesítés a feladás. mert az már a tisztánlátást is megnehezítené (világosság elve). felhasználási stb. • párhuzamos. amikor az alapbizonylatokból egymástól függetlenül vezetnek nyilvántartást az analitikában és a szintetikában. A szintetikus elszámolás (a neve is erre utal) nem követheti. A kettő kombinációja is előfordulhat például úgy. esemény-fajtánként. míg a vevőket érintő tételeket párhuzamosan.

hogy a gépbe egy menetben bevitt adatok jó része egyszerre szolgál a főkönyvi könyvelés az idősoros könyvelés. és az analitikus könyvelés bázisául. amit fentebb leírtunk a számítógépes korszakról. számszaki egyeztetésen túl már jelentős tartalmi egyeztetést is jelent. hogy időről időre (havonta. (Például a munkavállaló elszámoltatásában nélkülözhetetlen eszköz.) Végezetül egy összefoglaló ábrán (lásd következő oldal) mutatjuk. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az analitikus nyilvántartások Vissza ◄ 75 ► (Továbbra is jellemzőnek gondoljuk. hogyan épül fel időben és némiképp térben is egy gazdálkodó számviteli rendszere. Ez a formai. A már említett ellenőrzési lehetőségek (főkönyvön belül. Az analitikának a leltárral való összevetése a piacgazdaság szereplői számára is a vagyonbiztonság nagyon fontos garanciális eleme. de évente mindenképpen) megvizsgálják az analitika és a szintetika kölcsönös megfelelését. Az ábra elemeinek csak egy részét érintették az eddigiek. napló és főkönyv között) mellett további fontos lehetőség az. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 75 ► . amelyből a „gép” (szoftver segítségével) a megfelelő nyilvántartásokat felépíti. negyedévente. de így is hasznos támpontul szolgálhat a későbbi fejezetekhez.Számvitel I.

Az analitikus nyilvántartások A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 76 ► A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 76 ► .Számvitel I.

IV. KÖLTSÉG ÉS EREDMÉNY . RÉSZ IV.

mint az érte feláldozott eszköz csökkenése. e helyen mégis áfa mentes árakkal számolunk. Olyan gazdasági események bemutatásával maradtunk adósok. az eszköz. A négy alapművelet könyvelése során eredmény (nyereség vagy veszteség) nem jelentkezett. Most ezekkel a fogalmakkal ismerkedünk meg – összefüggéseikkel és a könyvelési tételekkel – alapszinten.Számvitel I.és forrásszámlákra (együtt: mérlegszámlák) történő könyvelésre. Ilyen gazdasági esemény lehet az értékesítés és a költségek felmerülése. A vállalkozás elad a vevőnek 6 tonna. ha egy eszköz csökkenésével (erőforrás-felhasználás) szemben nem áll egy másik eszköz növekedése (esetleg forrás csökkenése). Vagy az olyan eset bemutatásával. Egyszerű példákon keresztül mutatjuk be a fentebb jelzett. (Az áfa könyvvitelét már feldolgoztuk. de nem magyaráztuk meg): 1. 1. amelyek könyvelése után a mérleg főösszegeinek egyenlősége megbomlana.és forrásszámlákat. Költség és eredmény madártávlatból A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 78 ► A mérleg alapvető összefüggéseit. amelyek az eredmény értelmezéséhez. Eladási ár 10 000 Ft. a könyvelés részterületeit és az áfát az előző részekben bemutattuk. 24 000 Ft értékű késztermékből 2 tonnát.) Késztermékkészletünk értéke 8 000 Ft-tal csökkent. Átmenetileg térjünk vissza az eszköz. illetve ahhoz szükségesek. amelyet a vevő majd később fog megfizetni. valamint a mérlegre. ahol az egyik eszköz növekedése nagyobb vagy éppen kisebb. eddig még nem tárgyalt gazdasági eseményeket (bár az áfa értelmezésekor már érintettük egyik fajtáját. Például. Költség és eredmény madártávlatból Egy vállalkozás eredménye (profitja) a bevételek (hozamok) és a költségek (ráfordítások) különbségeként adódik. hogy egy komplex feladat megoldásához minden ismeret rendelkezésre álljon. Ugyan- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 78 ► . mivel a Késztermék számla eszközszámla. sőt költségeket sem könyveltünk. mert a megcélzott összefüggés szempontjából az áfa könyvelésének nincs jelentősége. a csökkenést a K oldalra könyvelnénk. hogy közelebb jussunk a költség és az eredmény számviteléhez. Ezt a megfogalmazást később még több vonatkozásban is pontosítjuk.

amelyet a Vevők (eszközszámla) T oldalára könyvelhetnénk. Vevők 10 000 K Eredmény számla K 1. T E.b 8000 1.Számvitel I. amelyre mindkét eseményt rávezetjük. felborulna a mérleg egyensúlya (összes eszköz = összes forrás). eszköztöbblet keletkezett. Késztermékek K 24 000 1. (– E. 2 000 Ez az összetett gazdasági eredmény két elemi eseményre bontható fel: • az egyik+ ΔE . ezért bekapcsoljuk az Eredmény számlát.b 8 000 T Eredmény számla K 1. eszköztöbblet született (nőtt a tartozás mentes saját vagyona). Az eszközök és források egyenlőségét egy új számla – az Eredmény számla – bekapcsolásával kapjuk meg. eddigi értelmezésünk szerint ez a kettős könyvvitel szabályai szerint lehetetlen. 10 000 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató T Vevők 1. – ΔF (készlet csökken és a saját vagyon is) A két érték különbözik egymástól. Ha így könyvelnénk. + ΔF (vevői követelés nő és a saját vagyon is) • a másik – ΔE . mint a −ΔE . tehát eredmény. Költség és eredmény madártávlatból A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ ► 79 akkor a vevőkkel szembeni követelésünk megnőtt 10 000 Ft-tal. Mivel a +ΔE nagyobb. erre könyveljük a különbözetet. 8 000 T T 1. amelyet nem terhelt semmilyen kötelezettség (forrás) -növekedés. Ez egy első típusú gazdasági eseménynek látszik. 10 000 Vissza ◄ K 79 ► . 24000 1. + E) csakhogy + ΔE ≠ − ΔE . Számlavázlaton: T Késztermékek K E.

A Pénztár számlával szemben K az Eredmény számla 3 000 Ft-tal (3). tehát ez az értékesítés nyereséges volt. ezért a Késztermék számlával szemben T az Eredmény számla 4 000 Ft-tal (3). mert kötelező. a növekedését a T oldalra könyveljük. 3 000 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató T Vevők 1. ezért a csökkenést a K oldalra vezetjük fel. Most már csak a bruttó elszámolás elvének is megfelelő módon könyvelünk. mivel a Pénztár számla eszközszámla. 10 000 Vissza ◄ K 80 ► .Számvitel I. Költség és eredmény madártávlatból A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 80 ► Kontírozva: 1. 4 000 Ft-tal. mivel a készletszámlák eszközszámlák. T Eredmény számla K Késztermékek Értékesítés nyilvántartási áron 8 000 Az utóbbi megoldást. T Vevők K Eredmény számla Értékesítés eladási áron 10 000 2. saját vagyonunk nőtt. 2. hanem mindkét értéket egy-egy könyvelési tétel keretében. 10 000 2.24000 1. amikor nem csupán a differenciát. Másrészt pénztári pénzkészletünk nő 3 000 Ft-tal.b 8000 2. a nettósított összeget könyveljük le (itt eredmény számlára).b 8 000 1.b 4000 2. Egyrészt csökken a készletünk (késztermék) az 1 tonnára jutó arányos értékkel. hanem ez az egyetlen. A megmaradt 4 tonna késztermékből további 1 tonnát eladunk. hívjuk bruttó elszámolásnak. a vevő ezúttal készpénzzel fizet. Együtt: T Késztermékek K E. amely nem az egyik lehetőség.b 4000 T Eredmény számla K 1. (Lásd később a számviteli alapelveknél a bruttó elszámolás elvét!) Láthatóan mindkét könyvelési módnál az Eredmény számlának 2 000 K egyenlege van. eladási ár 3 000 Ft.

Ez lesz tehát az ellenszámla. Az eszközszámlák között is nehéz rábukkanni olyan számlára.és a félkésztermék-számla sem lehet az ellenszámla. Költség és eredmény madártávlatból A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza T 2. hiszen az anyagot éppen csak bevitték a termelés folyamatába. az anyagszámla eszközszámla. amelyből kibontakozhatna egy első típusú ( + E. már nem anyag többé. hiszen azzal semmilyen kötelezettségünk nem csökken. ezért a csökkenést a K oldalra könyveljük. Ugyanakkor tudjuk korábbról. hogy mi célból vásárol és használ fel alapanyagot a vállalkozás.Számvitel I. hogy az az anyag. hiszen hozam. amely szintén eszközszámla. A megoldást akkor keressük jó helyen. értéke 500 Ft. ezért a növekedést a T oldalra könyveljük (T 500 Ft). hanem befejezetlen termelés. hogy eladásra alkalmas készterméket állítson elő. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 81 ► . ha arra gondolunk. hogy a cég utolsó értékesítése 1 000 Ft veszteséggel zárult. Most még az Eredmény számla sem jó megoldás. látjuk. – E ) gazdasági esemény. amelynek a T oldalára könyveljük ugyanezt az összeget? (Ahogy leegyszerűsítve mondjuk a kettős könyvvitelben: „Mi lesz a könyvelési tétel másik lába?”) Forrásszámlát nem találnánk ellenszámlaként. bevétel nem jelentkezett a gazdasági esemény kapcsán. De mi lesz az ellenszámla (számlák). Az alapanyagok közül termelési célra felhasználtak 100 kg-ot. ◄ Pénztár 3 000 81 ► K Ha megnézzük a Eredmény számla új egyenlegét. (A gazdasági esemény tipikus költségfelmerülés. amelyen már legalább egy technológiai műveletet elvégeztek. hogy feláldoztunk a termelésben ennyi anyagot. 3. hogy az K 2 000-ről K 1 000 Ft-ra csökkent. amely azt jelzi.) Egyrészt az alapanyag-készletünkből „eltűnik” 500 Ft értékű. hogy a mérleg főösszege ne változzon. De a késztermék. Nevezetesen azért.

Egy-egy nagyobb vállalkozásnál naponta akár több ezer erőforrás-felhasználás is történik. K 500 Vissza ◄ 82 ► T Befejezetlen termelés K 3. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 82 ► . esemény könyvelése után még nem okoz gondot az eredményalakulás emlékezetben tartása. felváltotta a mérleg-. millió is lehet egy-egy vállalkozásnál) szeretnénk tudni. a számvitel éves záró outputjában is be kell mutatni a vállalkozás költségszerkezetét. Tudni szeretné. tehát befolyásolja a jelenlegi és a későbbi eredményt. Minden költség egyszer ráfordítás lesz. Hasonló kérdéseket vet fel a költségek kezelése. a könyvvitel evolúciós fejlődése során a csak mérlegszámlák használatát (két számlasoros könyvvitelt). A menedzsment ezért is szeretné tudni. melyik apasztotta a vállalkozás vagyonát. Ugyanakkor az éves beszámolóban. aminek következtében a vállalat tevékenységének eredménye 1 000 Ft lett. ez az igényekhez képest megoldhatatlan feladat. Alapanyag 3. A számvitel. eredményszámlák rendszere (négy számlasoros számlaelmélet és -gyakorlat). melyik tevékenységünk volt hasznot hajtó. a veszteségeket elkerülni akaró vállalkozó folyamatosan és részleteiben szeretne tájékozódni az eredmény alakulásáról és annak okairól. ahol sok-sok eredményt érintő tétel után (ezek száma éves szinten több ezer. az eljárás nehézkességéről nem is beszélve. Ebből következően az utána jövő értékesítésekkor romolhatott az eredmény. ezzel a könyvelési megoldással nem jutunk messzire. Azonban ott. elemzése. elsősorban a költségnemek vonatkozásában. A profitra törekvő. minek az érdekében merültek fel a költségek. Pusztán mérlegszámlákban gondolkodva. megmagyarázása. Költség és eredmény madártávlatból A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató T E. Ha az első két tételt tekintjük. hogy végül is miből származott a nyereség vagy veszteség. milyen mértékben és ütemezésben. hogy az első esemény után az eredmény már (még) 2 000 Ft volt. vagy egy részleg fenntartása mibe is kerül. miközben azt is láttuk. Egy-két tétel. hogy egy-egy termék és szolgáltatás létrehozása.Számvitel I. mégis ilyen módon való kezelésük hatalmas információveszteséggel járna. alkalmatlan az eredmény-összetevők feltárására. Ezeknek az információknak a megszerzéséhez a fenti könyvelési módszer már kevés. 500 Az utóbbi három gazdasági esemény ugyan beilleszthető a mérlegtételek közé. költség-.

amely a közgazdaságtanban nem. ráfordítás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 83 ► Ennek lényege (kicsit leegyszerűsítve). az eredményszámla két oldalából pedig a hozam. például mint a mikroökonómia. és ezt akár a számvitel „biológiájának” is nevezhetnénk. Például a haszonáldozat (opportunity cost) -költséget a számvitel nem tudja – közgazdaságtani értelme szerint – kezelni. E felhasználások különféle termelési tényezőket. A könyvviteli szóhasználatban ezek a fogalmak ugyan kapcsolódnak egymáshoz.és forrásszámlákat.és ráfordításszámlákat az eredményszámlával szemben zárjuk. A költség definíciótól élesen el kell határolnunk a kiadás és a ráfordítás fogalmát. Költség. A gyakorlati életben – sőt esetenként még a közgazdasági szakirodalomban is – a három fogalom gyakran keveredik. mint a társtudományok. A számvitel az erőforrás-felhasználásokat. és fordítva.és a ráfordításszámlákat. a költségeket több vonatkozásban is másképp kezeli. termelési tevékenység érdekében felmerült erőforrás (élő. erőforrásokat igényelnek. eseménynek is meglehet mindhárom minősége és azonos összegszerűsége. de más minőséget hordoznak. szolgáltató stb. Esetleg ugyanannak a jelenségnek. ugyanúgy formálisan a befejezetlen termelés számlából létrehozzuk a költségszámlák sorát. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 83 ► .Számvitel I. tevékenység – különféle felhasználásokkal jár. 2. A számvitelben a gazdálkodási. de ettől még a három fogalom más és más tartalmat takar. az alternatív lehetőségek könyvelhetetlenek. ráfordítás A gazdálkodó szervezetek tevékenysége – legyen az termelő. Számvitelileg olyan dolog is költséggé válhat. egymás szinonimájaként is megjelennek. kiadás. mert csak a ténylegesen felmerült költségeket rögzíti. Év közben ezekre könyvelünk.és holtmunka) -felhasználás pénzben kifejezett értékét költségnek nevezzük. kiadás. hogy miközben a nyitómérlegből kiszabadítottuk az eszköz. Ez évről évre ismétlődik. Költség. a hozam. és év közben ezekre könyvelünk.és forrásszámlák zárásával létrehozzuk a zárómérleget. Év végén aztán a sorrend fordított lesz: a költségszámlákat megszüntetjük (lezárjuk a készletszámlákkal és a ráfordításszámlákkal szemben). azután az eszköz.

amelyek csak „tiszta” pénzmozgást jelentenek. azután történik a bérfizetés). Pénzügyi fogalomként értelmezve a kiadás tényleges pénzmozgást. helytelenül. ugyanígy a béreket is előbb elszámoljuk költségként. noha sok hasonlóságuk van. A pénzkiadás is valamilyen tevékenység érdekében történik. de nem minden kiadás válik költséggé. ha az anyagot ezután fel is használjuk). A kiadás időben megelőzi a költség felmerülését és elszámolását (például az alapanyag-vásárlás készpénzkiadás. és csak később utaljuk át. (De olyan pénzkiadások is előfordulnak. A kiadás időben egybeesik a költségfelmerüléssel és -elszámolással (például kifizetik a taxiszámlát – természetesen az utazás a vállalkozás érdekében történt – a szolgáltatások nem készletezhetők. A kiadás időben követi a költség felmerülését és elszámolását (például a társadalombiztosítási járulékot előbb elszámoljuk költségként. – kötődő „áldozat” értékét jelenti. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Költség. ezért az elfogyasztás és termelés egybeesik). és csak idő kérdése. E megállapítás fordítottja azonban nem igaz. kiadás. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 84 ► . fizetjük ki. beruházások. szolgáltatások stb. a költségelszámoláshoz: például hitelnyújtás vagy annak törlesztése). hanem az eredmény. Azt is mondhatjuk. Itt csak a pénzügyi fogalmat határoljuk el a költségtől. de költség csak akkor lesz. hogy a költségből mikor lesz ráfordítás. Az „előbb vagy utóbb” kifejezés okán szükséges vizsgálnunk a tevékenységhez kötődő kiadás és költség időbeli egymáshoz kapcsolódásának eseteit. A ráfordítás és a költség szoros kapcsolatban áll egymással. Pontosabban fogalmazva: minden költség előbb vagy utóbb ráfordítás lesz. pénzkiadást jelent. hogy minden költség előbb vagy utóbb kiadást is jelent. a kibocsátott anyagi javakhoz – termékek. mivel a ráfordításnak vannak olyan jelenségei. A könyvvitelben e két fogalom elég élesen elkülönül egymástól. és csak áttételeken keresztül kapcsolódnak konkrét tevékenységhez. a termeléshez kapcsolódó fogalom. 2. 1. Költség és ráfordítás A gyakorlatban a költség és ráfordítás fogalmát gyakran szinonimaként használják.Számvitel I. 3. az üzemgazdasági értelmű elhatárolással nem foglalkozunk. míg a költség a tevékenység végzéséhez. A ráfordítás tehát nem a termeléshez. A ráfordítás a hozamhoz. hozam realizálásához. ráfordítás Vissza ◄ 84 ► Költség és a kiadás A kiadás üzemgazdasági és pénzügyi fogalom.

ráfordítás Vissza ◄ 85 ► összetevői is. hogy a költség milyen erőforrás felhasználása miatt keletkezett. mi volt a költséghordozó. Ezek: a megjelenési forma. hanem azokat közvetlenül az eredmény (kibocsátás) terhére számoljuk el. 2. az elemzés egyik legfontosabb mutatószáma. Összegezve a költség és a ráfordítás különbözőségét. • személyi jellegű költségek (például bérek és járulékai). Lesznek olyan ráfordítások. Így költségnemeket különböztetünk meg: • anyag jellegű költségek (például anyagfelhasználás. A költség megjelenési forma (fajta) szerinti csoportosítása: Azt jelenti. amelyeket költségként soha nem mutatunk ki. amely megfelel a magyar számviteli törvény előírásainak is. Elszámolhatósági mód szerint: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 85 ► . amelyek a költségelszámolás lényegének megértéséhez. de természetük szerint inkább ráfordítások. míg a ráfordítás az eredmény (kibocsátás) terhére történő elszámolást jelent. szolgáltatás igénybevétele). Más mutatókhoz való kapcsolása is fontos elemzési szempont. Ez a költségcsoportosítás. A költségeket csoportosítani kell ahhoz. amelyet a korábbi számviteli szabályozás – 2000-ig – még költségnek tekintett). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Költség. kiadás. • értékcsökkenési leírási költség (például tárgyi eszközök az elhasználódás arányában). hiszen nem kötődnek például a termelési tevékenységhez (például az ELÁBÉ – eladott áruk beszerzési értéke – is ilyen. hogy az erőforrás felhasználásának szerkezetéről és hatékonyságáról megfelelő elemzéseket készíthessünk. A gazdálkodó egységek szintjén is nélkülözhetetlen a költségnemek szerinti költségmegoszlás ismerete. amelyek bizonyos értelmezés mellett költségként is megjelenhetnek. azt a következők szerint fogalmazhatjuk meg: a költség mindig a tevékenység (termelés) érdekében történő felhasználást. az elszámolhatóság és volumenhez való viszony szerinti csoportosítások.Számvitel I. A sokféle költségcsoportosítás közül itt csak azzal a hárommal foglalkozunk. a költségelemzésekhez elengedhetetlenül szükségesek. A költségek csoportosítása és fajtái A költség nagyon fontos kategória a gazdálkodás megítélésében.1. a nemzetgazdasági szintű összesítések és elemzések céljait is szolgálja.

A tevékenységet (terméket). illetve esetleg az. ráfordítás Vissza ◄ 86 ► A költségeket két nagy csoportra osztjuk: • közvetlenül elszámolható költségek (közvetlen költség). az akkora többletadminisztrációval és ráfordítással járna. ami miatt célszerűtlen lenne annak kimutatása. hogy milyen a vállalat tevékenységi. A közvetett költségeket más néven általános költségeknek is nevezzük. hogy melyik vállalati funkcióhoz kötődik. • ezek közötti választás alapvetően befolyásolhatja egy-egy vállalkozás adott évi eredményét. amelyre a költség közvetlenül elszámolható. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 86 ► . Közvetett költségnek azt a költséget tekintjük. amelyről a felmerülés pillanatában megállapítható. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Költség. adózását. ezért a jogszabályok általában beszűkítik a gazdálkodó döntési szabadságát. de lehet ún. csak éppen nem állapítható meg. • a közvetett költségek teljes összegének felosztását a költségviselőkre. A költséghely lehet egy-egy fizikailag körülhatárolható költséghely (például üzem.Számvitel I. hogy közvetlenül melyik tevékenységgel és milyen mértékben. amelyről a felmerülés pillanatában egyértelműen csak a felmerülés helye állapítható meg. vállalat). gyáregység. Az általános költségeken belül több alcsoportot is megkülönböztethetünk. mert a költségszámláknak az időszak végén nem maradhat egyenlege. szervezeti struktúrája: vertikális vagy horizontális. • az előző kettő valamely kombinációja. Ezt a felmerülési helyet költséghelynek nevezzük. A fentiek miatt a közvetett költségeket egy-egy időszak végén rendezni kell (legalább évente egyszer). Közvetlen költségnek nevezzük azt a költséget. ha meg is tudnánk állapítani. elvi költséghely is (például kutatási költségek). attól függően. Az általános költségek is végső soron valamely tevékenységgel kapcsolatban merülnek fel. • közvetetten elszámolható költségek (közvetett költség). kiadás. illetve. hogy melyik tevékenységet milyen mértékben terheli. A rendezés a következő tevékenységet jelentheti: • a közvetett költségek teljes összegének átvezetését az eredmény terhére. költségviselőnek nevezzük.

termelést valamilyen költségszinten értékelni kell. A választást mindig a gyakorlat követelménye. míg a másik két kategória elsősorban egy-egy termékre.) értelmezzük. Ezek: a közvetlen költség. a szűkített költség és a teljes költség (illetve közvetlen önköltség. Így számíthatunk közvetlen önköltséget. ráfordítás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 87 ► A közvetett költségek rendezésétől függően különböző költségfogalmakhoz juthatunk. Csak több termék és több üzem esetén beszélhetünk a fenti költségfogalmakról. szűkített önköltséget. kiadás. elképzeléseink vannak. például 1 darabra). Ezt előállítási (ön)költségnek nevezzük. a következők szerint: + + = + = KÖZVETLEN KÖLTSÉG Üzemi általános költség SZŰKÍTETT KÖLTSÉG Vállalati általános költség TELJES KÖLTSÉG Természetesen a csak egyféle terméket gyártó vállalkozás esetén ennek a lépcsőzésnek nincs igazi tartalma. szűkített önköltség. Az értékelés alapja az előbbiek közül elvileg bármelyik lehet. A saját teljesítményeket. akkor előkalkulációról beszélünk. illetve a teljes költség halmaz–részhalmaz viszonyt testesítenek meg. A közvetlen költség és a szűkített költség. (Ter- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 87 ► . Abban az esetben. A teljes költség egy-egy tevékenységre is és a vállalati tevékenység egészére is meghatározható. a közvetlen költségek alapján számított önköltséget alkalmazzuk az értékelés során. Költség. A jelenlegi gyakorlatban és a számviteli törvény előírása szerint. de alapvetően a mérlegkészítés célja befolyásolja. Ha költségek felmerülése után.Számvitel I. hogy a kalkuláció a költségfelmerüléshez képest mikor történik: ha előzetesen. amikor még csak várakozásaink. A kalkulációnak több válfaja létezik. vagy akár 1 000 Ft-ra stb. például a tervezés szakaszában. vagy azon belül is a tevékenység egységére (például 1 db-ra. A költségfogalmak szoros kapcsolatban állnak egymással. Az önköltség meghatározásához adatgyűjtés utáni kalkulációval juthatunk el. amikor a költségfogalmakat egy-egy tevékenységre. teljes önköltséget. tevékenységre értelmezhető. mert ekkor gyakorlatilag minden költség közvetlen költség. 1 q-ra. annak függvényében. teljes önköltség. akkor utókalkulációról van szó. ha egy teljesítményi egységre értelmezzük a költség nagyságát. akkor önköltség (egységköltség) kategóriákról beszélünk.

annak változása után sem változik. hogy több tévét kapcsolnak be. és jellemzően lépcsőzetesen változnak. A fix költségek között akadnak olyanok. E ténynek meghatározó szerepe van – a később tárgyalandó – eredményre is. amelyek csak viszonylagosan állandóak. utána új üzemet kell építeni. Fix költségről akkor van szó. hogy a volumen növekedésével növekszik a költség. ezért: • minél kisebb a saját teljesítmény értékelése alapjául szolgáló költség tartalma. Mivel a két kategória ugyanannak a halmaznak a két részhalmaza. mert attól. A változó költségeknek is több alfaja van: a degresszíven. amíg az üzem kapacitáskihasználása el nem éri a maximumot. a progreszszíven és a proporcionálisan változó költség. egy „egytermékes” vállalkozásban minden költség közvetlenné válik. kiadás. • minél nagyobb a saját teljesítmény értékelése alapjául szolgáló költség tartalma. amely az egyes tevékenységre. amely után ugrásszerűen megnő a fix költség. annál kisebb a FNOK aránya. Mindig állandónak lehet tekinteni egy központi adótorony költségét. annál nagyobb a FNOK aránya.) A fel nem osztott költség az általános költségeknek az a része vagy teljes egésze. abban az esetben. ahogy azt korábban is írtuk. Például ilyen lehet az üzem amortizációs költsége. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Költség. hogy aztán megint változatlan maradjon. A fel nem osztott költség (FNOK) így költség és ráfordítás is egyidejűleg. ha a költség nagysága érzéketlen a volumenváltozásra. és emiatt egy-egy időszak eredményét (terheli) csökkenti. A saját teljesítmény értékelése alapjául szolgáló költség. ha a saját termelésű készletek állományában változás következik be év végén az év eleji állapothoz képest (illetve általánosan az időszak eleji és végi állapot között). valamint a FNOK összege mindig a összköltséget adja. hogy melyik költségkategóriát választjuk értékelés alapjául (hiszen a FNOK. A FNOK tartalma és nagysága mindig attól függ. A degresszív azt jelenti. termékre felosztásra nem kerül. A költségfajták a volumenváltozáshoz való viszonyuk szerint lehetnek: • fix (állandó) és • változó költségek. nem változik a költség.Számvitel I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 88 ► . amely addig általában nem nő. ráfordítás Vissza ◄ 88 ► mészetesen. mint maradvány jelenik meg a kalkuláció után). de kisebb ütemben.

Egy lehetséges költségkimutatás költségnemek szerinti bontásban: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 89 ► .Számvitel I. Például a környezetvédelem költségei általában növekvő ütemben nőnek a volumennövekedéshez képest. Az összehasonlíthatóság miatt fontos a két időszak hosszának azonossága. A kimutatások a költségalakulás visszatükrözése érdekében általában két értékoszlopot tartalmaznak. hogy a tárgyidőszaki költséget nem az előző időszakhoz viszonyítjuk. A proporcionális költségeknél a költség és volumen növekedési üteme megegyezik (például az alapanyag-felhasználás). Mindkettőnél előfordulhat. A költségkimutatásnak három alapvető formáját különböztethetjük meg attól függően. amely egy időszak költségeit összesítve és megfelelő részletezettségben is tartalmazza. változatlan. kiadás. Ebben a kimutatásban a költségek megjelenési forma (fajta) szerint szerepelnek összevont formában.2. de akár gyakrabban is. E célra szolgálnak a költségkimutatások. vagy csökkenő. hogy a csökkenés és növekedés növekvő ütemű. amelyek közül az egyikben az előző időszakban (bázisidőszak) felmerült és ezért az előző időszakot terhelő költségek jelennek meg. A költségkimutatás olyan könyvviteli okmány. A progresszív ennek ellenkezője: a költség jobban nő. az elvégzett tevékenységek. mint a kapcsolódó volumen (például a túlóra miatti többletteljesítmény és túlóradíj viszonya). Költségkimutatások Általában egy-egy üzleti év végén. A vállalati gazdálkodás külső célú megítélését szolgáló költségkimutatás a költségnemek szerint összesít. a másikba a tárgyidőszaki költségek kerülnek. hanem például a tervezett értékekhez. Előfordulhat. hogy milyen célra kívánjuk a költségkimutatást összeállítani. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Költség. a létrehozott termékek költség oldalról történő megítéléséhez szükség van ezek összesítésére és megfelelő csoportosítására. ráfordítás Vissza ◄ 89 ► például a bankszámlapénz mennyisége és a bankköltség. 2.

költséghely) és fajta (költségnem) szerint. hanem csak a következő időszakot (vagy esetleg időszakokat) fogja terhelni (aktív időbeli elhatárolás). A költség-nemek fenti bontása természetesen tovább részletezhető. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁSI KÖLTSÉG 4. Az időszakban felmerült költségek azonban általában nem egyeznek az időszakot terhelő költségekkel (sőt ez a kivételes eset). Költség. ÖSSZES KÖLTSÉG Tárgyidőszak (A kimutatások jellemzően 1 000 Ft-ra kerekítve.Számvitel I. 1 000 Ft-ban készülnek.. Bérköltség Személyi jellegű egyéb költségek Bérjárulékok 2. mert • az adott időszakra elszámolt költségek egy része nem az adott időszakot terheli (megérkezett a következő évi újság-előfizetési számla). amelyben az adott időszakban felmerült és az adott időszakot terhelő költségek között teremtünk kapcsolatot. kiadás. 13.) A költségkimutatás egy másik formátuma lehet az. 12. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 90 ► . a több és mélyebb információ esetleg éppen a tisztánlátást korlátozhatja. ANYAG JELLEGŰ KÖLTSÉGEK (ráfordítások) 21. 23. év Megjelölés Megnevezés Időszaki költségek E Ft-ban Bázisidőszak 11. 200. SZEMÉLYI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK (ráfordítások) 3. 22. de a sokkal mélyebb bontás. ráfordítás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 90 ► Költségek költségnemek szerinti kimutatása. Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások 1. Ebben a kimutatásban elsőként az időszakban felmerült költségek kerülnek bemutatásra elszámolási mód (költségviselő.

. kiadás. de az elszámolás alapjául szolgáló számla.Időbeli MegÖsszesen ban eltérülések az időszaelhatárolások számolt kot terhelő Aktív Passzív (felmerült) – – + – Anyagköltség – Igénybe vett szolgáltatások – Egyéb szolgáltatások ANYAG JELLEGŰ KÖLTSÉGEK – Bérköltség – Személyi jellegű egyéb költségek – Bérjárulék SZEMÉLYI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK ÉRTÉKCSÖKKENÉS LEÍRÁSI KÖLTSÉG ÖSSZES KÖLTSÉG A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 91 ► .Számvitel I. például akkor. ráfordítás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 91 ► • az adott időszakban felmerült és elszámolt költség egy része az időszakon belül megtérült (az anyagköltségként elszámolt szövet szabási hulladékát eladják a MÉH-telepen). 200. év (tól-ig) Időszak. A kimutatás a következő formájú lehet. • az adott időszakot terhelő költség még nem került elszámolásra (például a távközlési szolgáltatás igénybevétele megtörtént. vagy egyéb bizonylat még nem érkezett meg – passzív időbeli elhatárolás). ha csak költségnem-elszámolást vezet a vállalkozás: Megnevezés Költségkimutatás. Költség. A költségkimutatások kibővítésével a fenti költségkorrekciós értékek kerülnek bemutatásra.

hanem a termelés folyamatos jellegéből adódóan lehet befejezetlen nyitó készlet is. Ebben a kimutatásban az lesz az elsődleges szempont. hogy az adott költségfelhasználás befejezett eredményt hoz-e a vállalkozásnak. ahol a költségelszámolás és az önköltségszámítás között teremtünk kapcsolatot. hogy az adott időszaki befejezett termeléshez (termék. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Költség. de ezek a tárgyidőszaki befejezett (vagy befejezetlen termeléshez) kapcsolódnak. azaz mennyi volt az adott időszakban befejezett tevékenységek költsége. szolgáltatás stb. Ez a kimutatás a következő formátumú lehet: Megnevezés Összes költség Nyitó befejezetlen termelés költsége + Az időszakban felmerült költségek ± Költségkorrekciók Az időszakot terhelő költségek összesen – Az eredmény terhére elszámolt költségek (FNOK) Az önköltségszámítás körébe bevont költségek – Záró befejezetlen termelés költsége BEFEJEZETT TEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGE A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 92 ► . kiadás. ráfordítás Vissza ◄ 92 ► A költségekről készíthető olyan kimutatás is. ami az előző időszakban elszámolt „megalvadt” költségeit tartalmazza. • továbbá nemcsak az időszakban felmerült és az időszakot terhelő költségeket tartalmazhatják. illetve. A fenti szempont szerint kimutatott költségek jellemzői: • egyrészt nemcsak az időszakban befejezett tevékenységeket terhelő költségeket tartalmazhatják. Ezért fontos és szükségszerű a költségeket az önköltségszámítás szempontjából is bemutatni.Számvitel I. hogy milyen nagyságú költség került be az önköltségszámításba. hanem a befejezetlen termelésre jutót is (az elkészült befejezett termelés önköltségszámításába viszont csak az előző vonható be).) csak az ugyanerre az időszakra eső erőforrás-felhasználás kötődjön.

A költségszámlák fajtái a következők lehetnek: KÖLTSÉGSZÁMLÁK Költségfajta szerint Elszámolhatósági mód szerint (KÖLTSÉGNEMEK) Közvetlen költségszám.Közvetett költlák ségszámlák (KÖLTSÉGVISELŐK) (KÖLTSÉGHELYEK) – termékelőállítás – üzemi általános – anyag jellegű költségszámlák költségszámlái költségszámlák – személyi jellegű költség.Számvitel I. mintha a – szűkebb értelemben vett – termelési folyamatba eddig bevitt (a megmunkálási folyamat fázisában lévő) eszközök értékeként kezelnénk.– vállalati általászámlák ség nos – értékcsökkenési leírás költségszámlái költségszámlák (költség) – szolgáltatások számlák költségszámlái stb. a csökkenést a Követel oldalra könyveljük. A költségszámlákon ugyanazon szabályok szerint könyvelünk. mint az eszközszámlákon: A növekedést a Tartozik oldalra. Ezek alapján azt A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 93 ► . A költségszámlák rendszere és a költségek könyvelése A költségek könyvviteli elszámolására szolgáló (szintetikus) számlákat költségszámláknak nevezzük. A költségszámla általános formája és tartalma tehát a következő: T Költségszámla K NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS + – Az erőforrás-felhasználás (költség) felfogható úgy is. A költségszámlák rendszere és a költségek könyvelése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 93 ► 3.– beruházási tevékeny.

Költségelszámolás A költségelszámolás az adott időszakot terhelő költségek elszámolását. a költségek időszak végi átvezetését. Ez elsősorban annak a következménye. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Költségelszámolás Vissza ◄ 94 ► is mondhatjuk. hogy a költségek egy része nem lesz azonnal közvetlenül kiadás. mint termelési tényező (erőforrás). valamint a költségszámlák nyitását (a nyitó befejezetlen termelés átvezetését) és zárását foglalja magába. Ezek a különböző költségátrendezések és költségátvezetések. Ezek lényegében nem valódi költségcsökkenések. hogy egy-egy pillanatban a költségszámlák tulajdonképpen a „Befejezetlen termelés” számlát – mint eszközszámlát – részletezik. hogy a költségszámlák egyenlege egy adott időpontban a befejezetlen termelés (mint eszköz) értékét mutatja. Továbbá a költségelszámolás során – elsősorban a költségszámlák Követel oldalán – olyan tételeket is könyvelnünk kell.1. hogy a költség és kiadás sem esik mindig egybe. A költségnövekedések elszámolása A költségek fogalmából.Számvitel I. Mindenekelőtt a felmerült költségek a költségszámlákon is és a valóságban is költségnövekedést jelentenek. a költségkorrekciókat. amit a költségkalkulációnál. de a könyvelés szempontjából azonosak az előzőekkel. Ezek konkretizálása előtt tisztázni kell a költségnövekedések és költségcsökkenések tartalmát. A felmerült – és költségszámlákon már eddig elszámolt – költségeket az úgynevezett költségmegtérülések csökkenthetik. hogy a költségnövekedés végső soron eszközcsökkenésből ered. -felosztásnál megfogalmaztunk. különös tekintettel a FNOK-re. 4. (Természetesen itt hozzá kell gondolni. E tényt úgy is megfogalmazhatjuk. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 94 ► . Ezek a költségmegtérülések valóságos költségcsökkentő tételek.) 4. azaz hogy az nem más. és értelemszerűen a költségszámlák Követel oldalára könyvelendők. illetve. Az előzőekből következik. Az eszköz csökken és költség nő kapcsolat a gyakorlatban sokszor rejtve marad. az következik. illetőleg csak időben később válik nyilvánvalóvá. amelyek a már elszámolt költségeket valójában nem csökkentik. csak és kizárólag a költségszámlán jelentenek csökkentést. Tehát leegyszerűsítve: a költségelszámolás a költségnövekedések és költségcsökkenések könyvelése. hogy csak ez a „gazdasági eseménytípus” fordulhat elő a költségszámlákon. a felhasználás pénzben kifejezett értéke.

a tartozás kiegyenlítésekor követ eszközcsökkenés. hanem forrás (tartozás) növekedés jelentkezik. hiszen a dolgozók egy ideig (általában egy hónapig) a vállalat rendelkezésére bocsátották munkaerejüket. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Költségelszámolás Vissza ◄ 95 ► Az eszközcsökkenések egyidejűleg jelentenek költségnövekedéseket azokban az esetekben. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 95 ► . hogy a költségnövekedések könyvviteli elszámolásakor a költségnövekedéssel párhuzamosan vagy eszközcsökkenést. • a pénzkiadás időben megelőzi a költség felmerülését. (A számvitelben az időbeliség dimenziói néha mások. majd ezek későbbi felhasználása. például anyagés fogyóeszköz-vásárlás. amit csak később. vagy forrásnövekedést kell könyvelni. például a bérköltség elszámolása a tárgyhónap végén és annak a következő hónapban való kifizetése. mint a rokon tudományterületeken. vagy a tárgyi eszközök beszerzése és sokkal későbbi amortizálása – ez utóbbinál az időkülönbség néha több tíz évben mérhető.) Összegezve azt mondhatjuk. • a pénzkiadás időben követi a költségfelmerülést. Ilyenkor a költségnövekedéssel egyidejűleg nem eszközcsökkenés. A tényleges erőforrás-felhasználás persze már korábban megtörtént. például a táskás postás portós csomagjának a készpénzben való kifizetésekor. egyidejűség és utóidejűség. Főkönyvi számlavázakon: A felmerült költségek könyvviteli elszámolásának – a költségek kettős csoportosításából adódóan – három alapvető módja lehetséges: • költséghely-költségviselő elszámolás.Számvitel I. hiszen van előidejűség. amikor: • a pénzkiadás és a költségfelmerülés időben egybeesik.

egymást követő alkalmazása. vagy az elkülönült helyen végzett tevékenységre helyezzük.Számvitel I. ilyenkor az élő. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Költségelszámolás Vissza ◄ 96 ► • költségnem-elszámolás. Hiszen az előző kettő kombinációjaként A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 96 ► . a kombinált eljárás eme információveszteség kiküszöbölése céljából alakult ki. • és az előző kettő kombinált. tehát az eredeti erőforrásra. De mindkét módszer mellett elveszítjük a könyvvitel által nyújtható információk egy részét. A költséghely-költségviselő elszámolás során a hangsúlyt az elkülönült. Ennek következtében az eszköz. a következők szerint (itt az a fontos.és forrásszámlákkal szemben költségnem-növekedéseket könyvelünk: A könyvvitel zárt rendszerében az első és a második módszer bármelyike önmagában is alkalmas a költségelszámolás megvalósítására.és holtmunkafelhasználás fajtája alapján történik a könyvelés. hogy mivé alakul át az erőforrás): A költségnem-elszámolás során a költség hordozójára helyezzük a hangsúlyt. A harmadik. emiatt a felmerült költségeket az eszköz-forrásszámlákkal szemben közvetlen vagy közvetett költségként könyveljük.

új csoportosításban. Eszerint megkülönböztetjük az • elsődleges költséghely-költségviselő. A költségelszámolás így megkettőződik. a költséggazdálkodásról. hogy költséghely-költségviselőként is és egyúttal költségnemenként is megfelelő információnk legyen a gazdálkodási tevékenység egyik legfontosabb részterületéről. illetve. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Költségelszámolás Vissza ◄ 97 ► megőrzi mindegyik pozitív tulajdonságait is. hogy megkétszereznénk azokat. hogy a két alapvető eljárás közül melyiknek adunk elsőbbséget. többletmunka teremti meg. Az első esetben (költség nő – költség csökken) egy nem valóságos gazdasági eseménnyel van dolgunk. hogy az előzetes információtartalmából bármi is elveszne. anélkül. A költségnövekedések könyvviteli elszámolásának összes lehetősége a következő: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 97 ► . Ez a látszólagosan felesleges párhuzamosság. valamint • elsődleges költségnem-. hogy a már megismert módon elszámoljuk a költségeket elsődlegesen. költség nő és forrás nő eseteket tekintettük át. A két módszer kombinált használata során most már csak az a kérdés. másodlagos költséghely-költségviselő elszámolást. majd bizonyos könyveléstechnikai eszközzel (technikai számla közbeiktatásával) újra megjelennek a költségek. másodlagos költségnemelszámolást. Ezen túl azonban további két változat – költség nő és költség csökken. Lényegük.Számvitel I. A második eset (költség nő – eredmény csökken) viszont egy sajátos eredményelszámolási – technikai tételt jelent. A költségnövekedést előidéző gazdasági események közül itt csak a költség nő és eszköz csökken. Egyidejűleg alkalmazza a költséghely-költségviselő és a költségnem-elszámolást. költség nő és eredmény nő – is létezik. a továbbiakban ezeket is bemutatjuk.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Költségelszámolás Vissza ◄ 98 ► 4. a szervezet tagoltsága stb.. Költségcsökkenési (megtérülési) esetek és elszámolásuk A költségcsökkenés elszámolásának eseteit. így a költségcsökkenéssel egyidejűleg nem is könyvelhetünk eszköznövekedést. Ha viszont a nem raktározható tevékenység képezi a végeredményt. (Persze könyvelhetnénk egyfajta elméleti készletnövekedést. esetleg a termelésbe állítható beruházás.) Ilyen esetekben a könyvelést az a tény határozza meg. A tevékenység eredménye lehet raktárra vehető termék (féltengely. akkor a költségcsökkenéssel egyidejűleg eszköznövekedés következik be. módját alapvetően az adott cég gazdálkodásának jellege határozza meg. nem készletezhető teljesítmény (például szolgáltatások). nem raktározható.). Attól függően ugyanis. Így ez egy felesleges könyvelési eljárás lenne. amely semmiféle többletinformációt nem hordoz. Ha a tevékenység produktuma raktárra vehető termék. akkor tényleges készletre vételre nem kerülhet sor.Számvitel I. autó stb. de ezzel egyidejűleg készletcsökkenést is el kellene számolnunk. hogy milyen a tevékenység jellege. másként és másként történhet a költségcsökkenések elszámolása.2. a méretek. hogy ezek a teljesítmények – A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 98 ► .

amelyet az eredmény terhére elszámolva már ráfordításnak nevezünk. így közvetlenül a tárgyévi eredményre hatnak. annál a költségnél. ekkor az üzemi általános költségek elszámolásakor az erőforrásfelhasználást először a költséghelyszámlára könyveljük.) A költségcsökkenések elszámolásának következő típusa a költségcsökkenéssel egyidejű költségnövekedés. ha egy adott üzemben többféle termék termelése folyik. kisebb és azonos is lehet a tevékenységre elszámolt költségnél. A költség csökken és eredmény csökken alapeset pedig magába foglalja a FNOK időszak végi átvezetését az eredmény terhére. hanem bizonyos mérési időpontokban (például év végén) azt is tudni akarjuk. Emiatt a költségcsökkenéssel egyidejűleg ráfordítás-növekedést. a befejezetlen termelés – mint saját termelésű készlet – számlára. Ezért a költség csökken és eszköz nő kapcsolat szerint könyveljük a befejezetlen termelés költségeinek időszak végi (év végi) átvezetését. ha valamely erőforrás-felhasználás egy adott időszakban merül fel. nem vesznek részt az előállított termékek bekerülési értékének meghatározásában. csupán egy új struktúrát hoz létre a korábbi mellett. amelyek már bekerültek a termelési folyamatba.Számvitel I. vagyis tudni akarjuk. ugyanakkor másik költségszámlán növekedést könyvelünk. és le is könyveljük abban A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 99 ► . Ha összegét meghatároztuk. átvezetéseket) végezzük. azt át is kell vezetni valamely eszközszámlára. Eszerint könyvelünk akkor. Az így felosztott költségeket átvezetjük a költséghelyszámláról a költségviselő számlákra. majd az időszak végén az üzemi költségek egészét vagy egy részét feloszt(hat)juk az előállított termékekre. (Ezek a költségek. kiszámlázásra) kerülnek. Speciális költségcsökkenési eset annak korrekciója. A számvitelben nemcsak az elkészült. mekkora a befejezetlen termelés összege. mint tudjuk. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Költségelszámolás Vissza ◄ 99 ► raktárra vétel nélkül – azonnal realizálásra (értékesítésre. Természetesen a kiszámlázott nettó – áfa nélküli – összeg viszont eredményt növelő lesz. azaz eredmény-csökkenést könyvelünk el. Vagyis egyik költségszámlán csökkenést. befejezett termelés folyamatos kezelése a fontos. Ez utóbbi elszámolás a költségek végösszegét nem módosítja. de még nem jelentek meg késztermék vagy szolgáltatás alakjában. A kapott ellenérték természetesen nagyobb. Lásd még a kombinált költség-elszámolási eljárást is! Más esetet jelent. hogy mekkora azon erőforrások értéke. amikor a költségszámlák közötti átcsoportosításokat (felosztásokat. hogy a mérlegben is megjelenhessen.

a tárgyévi költséget pedig csökkenteni. és ezt utólag helyesbítjük. A költségcsökkenések elszámolásának következő esete: a költségcsökkenéssel egyidejű forráscsökkenés.Számvitel I. de egy másik időszakot terhel (például a jövő évi szaklapelőfizetés idén kifizetve). Ekkor az eszközcsökkenés tárgyévi mértékét korrigálni kell (növelni kell egy speciális. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Költségelszámolás Vissza ◄ 100 ► az időszakban. leggyakrabban korábbi költségnövekedés utólagos helyesbítésekor könyvelendő. (Például ha a Munka törvénykönyve által engedélyezett végkielégítés után is elszámoljuk helytelenül a szakképzési hozzájárulást. számított „eszköz” – az aktív időbeli elhatárolás értékét). Ilyen gazdasági esemény önmagában ritkán fordul elő.) A költségcsökkenések elszámolásának négy alaptípusa (hiszen lényegében az aktív időbeli elhatárolás sem új alaptípus) főkönyvi számlákon ábrázolva a következő: A költségnövekedések és költségcsökkenések tárgyalásának befejezéseként foglaljuk össze a költségelszámolás jellemző gazdasági eseményeinek könyvelését: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 100 ► .

A vállalkozások hosszú távú célfüggvényében a profit. hogy a hatályos jogszabályok mit írnak elő.és önköltségszámítás – az alapösszefüggések azonossága mellett – vállalkozásonként jelentős eltéréseket mutat. A „milyen összegben” kérdésre adandó választ a költségelszámolás önmagában nem képes megadni. hogy a költségelszámolás és költségszámítás gyakorlatát milyen gazdasági tevékenység jellegéhez és milyen cégmérethez kell igazítani. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 101 ► 1. de legalábbis minden időszak (év) végén. a Kiszámlázott teljesítmények közvetlen költségeinek átvezetése 4. Fontos kérdés marad ezek után az is. b Befejezetlen termelés átvezetése (év végén) 4. Felmerült költségek elszámolása (miközben eszköz csökken vagy forrás nő) 2. a kalkulációra. másrészt abból. b Fel nem osztott költségek (FNOK) időszak végi átvezetése A költségelszámolás minden tételének lekönyvelése után – legalábbis az év végi zárlatkor – valamennyi költségszámla egyenlege nullát kell. hogy mikor és milyen összegben kell a költségcsökkenéseket elszámolni. hogy az üzleti élet sikerességét általában pénzben mérik.Számvitel I. 5. A gazdálkodó szervezetek tevékenységé- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 101 ► .és önköltségszámításra. Ez az eltérés következik egyrészt abból. a nyereség szerepel. a Késztermék raktárra vétel. amikor a tevékenység befejeződött. Ehhez szükségünk van a költségelszámoláshoz szorosan kapcsolódó tevékenységre. vagy saját kivitelezésű beruházás 3. mind a költség. hogy mutasson. annak lezárásaként. Az eredmény és könyvelése Közismert. sőt a profit tömegének növelése. A „mikor”-ra adandó válasz röviden: akkor. Mind a költségelszámolás. a költség. Költségátcsoportosítások (költségrendezések) 3.

és ezt fel is tételezzük róluk az előbbiek alapján. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 102 ► vel kapcsolatos egyik legfontosabb követelmény a racionális gazdálkodás. (Természetesen ez a társadalomnak többe és kevesebbe is kerülhet. amelynek ellenértéke még nem folyt be a vállalathoz. Meghatározása az adott időszak végén történik. amelyet a vevők már kifizettek és az egyéb kifizetett bevételek. a gazdálkodói környezet által elismert – pénzügyileg még nem realizált termékek és teljesítmények értéke (H2). A számvitel egyik legfontosabb feladata éppen az eredmény meghatározása. A tevékenység eredményessége többféleképpen is mérhető (akár természetes mértékegységben is). Az eredmény – tartalmából következően – dinamikus jellegű mutatószám. A ráfordítás a hozam elérése érdekében felhasznált erőforrások értéke. mint a vállalatnak került. A számvitelben a hozam egy időszak tevékenységének társadalmilag elismert értéke.és eredményfogalom közül csak a legfontosabbakat tekintjük át. A kiszámlázott (a vevő által nem kifogásolt) teljesítmények értéke. amelybe a vállalkozásnak az adott tevékenység került. • Olyan létrehozott termékek és teljesítmények értéke. Ide soroljuk azokat a vállalati teljesítményeket. A nettó (áfa nélküli) árbevételnek az a része. vagy A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 102 ► .) A hozam és a ráfordítás tartalmától függően más és más eredményfogalmakat képezhetünk. ráfordítás. 5. • A kibocsátott – értékesített. amely mindig egy adott időszakra vonatkozik. és kifejezi a vagyonváltozás mértékét az adott vállalkozásnál.Számvitel I. realizált. amelyek nem kerülnek (például egy saját kivitelezésű beruházás). A hozam (H) lehet: • A kibocsátott termékek és teljesítmények elismert. Az eredményességet kifejező mutatószámok közül az egyik legfontosabb a pénzben kifejezett vállalati eredmény. vagyis az a pénzben kifejezett összeg. Eredmény-alapfogalmak Az eredmény – vállalati szinten értelmezve – egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak a különbsége. amely nem része az előző kettőnek (H3). pénzügyileg is realizált – befolyt – ellenértéke (H1).1. A sok lehetséges hozam-.

Értéke lehet +. – és 0. • az összes hozam: H1 + H2 + H3 A ráfordítás (R) az előbbi sorrend szerint lehet: • a pénzügyileg is realizált kibocsátott termékek és teljesítmények értékének könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke) (R1).R3 az összes eredmény M1 + M2 + M3 Az M1-ről tudjuk. amely pénzügyileg még nem realizálódott. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 103 ► még nem kerültek piacra (például a megtermelt javak). mint amennyibe az előállítása került.R2 létrehozott. hogy a H3 és R3 átalakulhat H2-vé és H1-gyé. Erről az eredménykategóriáról tudni kell. illetve R2-vé és R1-gyé. • az összes ráfordítás: R1 +R2 + R3 Az eredmény – a fenti hozamok és ráfordítások alapján – lehet: • • • • pénzügyileg is realizált eredmény M1 = H1 . Értéke elméletileg lehet +. • a kibocsátott (elismert) termékek és teljesítmények könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke) (R2) – az R1 részt nem tartalmazza. Az M3 olyan összeg. amelyeket még nem értékesítettek.Számvitel I. hogy a társadalmi elismertsége olyan fokú. Az M2-ről elmondhatjuk. Értéke lehet +.) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 103 ► . H2 és R2 viszont H1-gyé és R1-gyé. Logikailag is kikövetkeztethető. természetesen rögtön H1-gyé és R1-gyé is. amely az előző kettőt nem tartalmazza (R3). visszaigazolt eredmény. hogy az összeg pénz alakban is rendelkezésünkre áll.R1 elismert (pénzügyileg még nem realizált) eredmény M2 = H2 . pontosan akkora a hozam nagysága is. (Többért igyekeznek valamit eladni. hogy a magyar számviteli szabályozásból fakadóan értéke csak 0 lehet. általában növekedhet. Eközben általában az R értéke nem változik. hogy ez a vállalkozás környezete által elismert. hogy nem realizálódik) eredmény. hogy a társadalom. tehát a termelésben számvitelileg nem keletkezhet (de helyesebb azt mondani. tehát amekkora a hozam előállításának közvetlen költsége. a piac utólag el fogja ismerni az érvényes konvenciók alapján. de a piac által még el nem ismert eredmény M3 = H3 . míg a H értéke változhat. – és 0. – és 0. amelyről azt gondoljuk. • olyan létrehozott termékek és teljesítményekhez felhasznált erőforrások könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke).

ha –. az M3 pedig mindig 0. de a domináns elv az elismertség. akkor nyeresége (eszköztöbblete). Állományi adatokból kiszámított eredmény esetén a mérleg adott időpontra vonatkozó adatait használjuk fel. (Megjegyezzük. valamint az eredménynek a vállalkozás és költségvetés közötti megosztására. Lehetőleg annak. hogy az egyszeres könyvvitelt vezetőknél ez az elv nem érvényesülhet. vagy veszteség (–). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 104 ► . a ráfordítások összege. az eredmény. de számszerűsítése kétféle metszetben is megtörténhet: • állományi (időponti) adatokból. hogy a könyvviteli elszámolás és nyilvántartás szempontjából melyik eredményfogalomnak adjunk elsőséget. Az eredmény és könyvelése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 104 ► Feltehető a kérdés. • forgalmi (időszaki) adatokból. a saját és idegen források összege. A kettős könyvvitel rendszerében az elismert eredmény (M1 + M2) a meghatározó. Ha forgalmi adatok alapján számítunk eredményt. és a könyvviteli elszámolás rendszere is ennek megfelelő lesz.Számvitel I.) Az eredmény mindig egy-egy időszak alatt keletkezik. a könyvelésben valamelyiknek prioritást kell adni. amelyekből: M=E–F ahol E F az eszközök összege. de természetesen az adott időszak eredménye nélkül. akkor vesztesége (eszközhiánya) van a vállalkozásnak. mi vagy akár a törvényalkotók? Elvileg nincs akadálya. csak a pénzügyileg is realizált – M1 – eredményt számítják némi korrekcióval. amelyik egy-egy időszak (év) lezárása után leginkább alkalmas az időszaki gazdálkodás megítélésére és értékelésére. hogy mindhárom eredménykategóriát folyamatosan kiszámítsuk. de a könyvviteli rendszerben. akkor az eredmény egy időszak hozamainak (árbevételének) és ráfordításainak a különbsége: M=H–R ahol H R M a hozamok összege. esetleg 0. amely lehet nyereség (+). M realizált eredmény: ha előjele +.

ha csak ezt az egy számlát használnánk. legfeljebb időbeli jelentkezésük tér el egymástól. később történő eladás fedezetéül).) 5. de elsősorban a vállalatvezetést az eredménnyel kapcsolatos részletes információkkal is elláthassuk. Ez a számviteli alapelv az eredmény elszámolásának vonatkozásában megköveteli. amelyek eredményt befolyásoló bevételként nem értelmezhetők (például az APEH által visszautalt áfa vagy a dolgozók által korábban felvett előleg későbbi visszafizetése). A részletezés igénye következik a könyvvitelre jellemző bruttó elszámolás elvéből is.1. hogy • a bevétel időben megelőzheti a pénzbevételt (például értékesítés utólagos fizetés mellett). Mivel ez a számla önmagában csak arra alkalmas. • a bevétel időben követheti a pénzbevételt (például vevő által átutalt előleg.2. Az eredmény és könyvelése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 105 ► Ha a hozam tisztán árbevételből áll. amit a pénzkiadásnál kifejtettünk. de az árbevétel nem azonos a pénzbevétellel. hogy egy-egy időszak eredményének aggregált értékét mutassa. Összefoglalóan: általában minden bevétel előbb vagy utóbb pénzbevétel lesz. Lehetnek olyan pénzbevételek is. amelyet a partner elismert. az eredményszámlát minimálisan az eredmény összetevőinek megfelelően kell részletezni. akkor mindig a kibocsátáshoz (értékesítéshez) kapcsolódó fogalom. Eredményszámlák A korábbiakban az eredmény könyvelésére és kimutatására egyetlen számlát. A fenti esetekben a bevétel és pénzbevétel összegszerűségében azonos. amellyel kapcsolatban tisztáztuk azt is. min a forrásszámla.Számvitel I.2. Könyvelés az eredményszámlákra 5. nagyon nagy információveszteséggel járna. azaz alszámlákra bontani. hogy megfelelő részletezettségben könyveljük le a gazdasági eseményeket: a ráfordítás és A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 105 ► . (Ez analóg azzal. A (ár)bevétel és a pénzbevétel időkapcsolatát vizsgálva megállapíthatjuk. de nem minden pénzbevétel minősül eredményre ható bevételnek. • a bevétel és pénzbevétel időben egybeeshet (például értékesítés készpénzért). hogy úgy viselkedik. Ahhoz. az eredményszámlát használtuk. hogy a külvilágot.

hogy az eredményszámlákon ugyanolyan szabályok szerint könyvelünk.és a ráfordításszámlákat eredményszámláknak nevezzük. Ez azt jelenti. Az eredményszámlákra történő könyvelés szabályát úgy fogalmazhatjuk meg. hogy jussunk. Ez az alábbiakat jelenti: A bevételnövekedés egyúttal eredménynövekedést is jelent. ezért • a ráfordításnövekedéseket – mint eredményt csökkentő értékeket – a ráfordításszámlák (mint eredményszámlák) Tartozik oldalára.Számvitel I. a bevételek elszámolására és az eredményt csökkentő tételek. A ráfordításnövekedés egyben eredménycsökkenést is jelent. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 106 ► . a ráfordítások könyvelésére. • a bevételcsökkenéseket (például visszáru) a bevételszámlák Tartozik oldalára könyveljük. ezért • a bevételnövekedéseket a bevételszámlák Követel oldalára. Az eredmény és könyvelése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 106 ► a hozam oldal jól elkülönüljön egymástól. mint a forrásszámlákon. A bevétel. hogy az Eredményszámlát év közben bevételi számlákra és ráfordításszámlákra bontjuk szét: T T Évi eredményszámla + – Ráfordítás számlák + Eredménycsökkenés K T K Hozam (bevételi) számlák K + Eredménynövekedés A szétválasztás alapján külön számlákat használunk az eredményt növelő tételek. • a ráfordításcsökkenéseket (mint eredményt növelő tételeket) a ráfordításszámlák Követel oldalára könyveljük. másrészt a különféle tevékenységek szerint is megfelelő elemzési alaphoz kell.

pénzügyi műveletek ráfordításai. akkor nyereséget. nő. a ráfordításszámláknak (általában) Tartozik egyenlege van.Eredmény nő. A két számla (számlacsoport) összevont egyenlege a realizált eredményt mutatja. akkor veszteséget.Számvitel I. egyetlen korlátot a tisztánlátás jelenthet (későbbiekben lásd még a világosság elvét!). mert a mert a bevétel csökken bevétel nő A fentiek alapján a bevételszámláknak (általában) Követel egyenlege. Mind a bevételeket. ha Követel jellegű. mert a mert a ráfordítás nő ráfordítás csökken T Vissza ◄ 107 ► Bevételszámla K Eredmény csök. Az eredményszámla további felbontását így is elkészíthetjük: T Ráfordításszámlák Évi eredményszámla K Hozam (bevétel) számlák A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 107 ► . rendkívüli bevételek és egyéb ráfordítások. rendkívüli ráfordítások). szolgáltatások – valósíthatunk meg). pénzügyi műveletek bevételei. illetve a vállalati tevékenység egészét érintő bevételek és ráfordítások könyvelésére (egyéb bevétel. mind a ráfordításokat részletező számlákra bonthatjuk. ken. Az eredményszámlákon a tevékenységek szerinti felbontás érdekében bármilyen részletezettségű tagolás megengedett.Eredmény ken. Az eredmény és könyvelése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató T Ráfordításszámla K Eredmény csök. Ha az összevont egyenleg Tartozik jellegű. Így külön-külön számlákat alkalmazhatunk az egyes tevékenységek bevételeinek és ráfordításainak könyvviteli elszámolására (ezen belül is további részletezést – termékek.

hogy az eredmény növekedése eszköznövekedést. Eredménynövekedések és eredménycsökkenések elszámolása Egy gazdasági eseménynek az eredmény növekedésére illetve az eredmény csökkenésére gyakorolt hatásának lényege. Ez a könyvviteli elszámolás során nem ilyen nyilvánvaló. • az eredmény felosztásának (nyereségfelosztás vagy veszteségrendezés) elszámolását is (ez utóbbi részben már nem az eredményszámlákon történik). az eredmény csökkenése eszközcsökkenést jelent a vállalkozás számára. Az eredmény és könyvelése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 108 ► Egy lehetséges bontás: Ráfordításszámlák T Alaptevékenység ráfordításai Hozam (bevétel) számlák K T Alaptevékenység hozamai K K K T Pénzügyi tevékenység ráfordításai K T Pénzügyi tevékenység hozamai T Rendkívüli tevékenység ráfordításai K T Rendkívüli tevékenység hozamai 5. hogy áttételeken A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 108 ► . Eredményelszámolás Az eredményelszámolás magába foglalja: • az eredményt növelő és eredményt csökkentő gazdasági események könyvelését.2.2.Számvitel I. Ennek átláthatóságát sokszor az is nehezíti. • az eredményszámlák év végi zárását.

3. ha valamely szállító elengedi a tartozást. a Eredmény csökken és költség csökken: raktárra nem vehető tevékenységek (szolgáltatások) értékesítésének elszámolt közvetlen költsége. vagy eredményt terhelő költségvetési elvonás elszámolása (kötelezettségként való előírása).és forrásszámlákkal szemben is könyvelhetünk. áfa nélküli árbevétele. vagy céltartalék felhasználása.Számvitel I. a forrás nő: például céltartalék képzése eredmény terhére. b Eredmény nő és költség nő: a gyakorlatban önmagában ritkán fordul elő. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 109 ► keresztül valósul meg. zömében a 2. a tétel helyesbítésekor könyvelendő vagy sztornó tétel.és ráfordításszámlákra való könyvelés gazdasági eseményei (eredménynövelő és -csökkentő tételek) a következők (az eredményszámla most egyszerre testesít meg ráfordítás. a Eredmény csökken. hanem a költség. A bevétel.és bevételszámlát): 1. a Eredmény csökken és eszköz csökken: értékesített késztermék vagy áru könyv szerinti értéke (értékesítésre elszámolt közvetlen költsége). b Eredmény nő és forrás csökken: például. 2. 1. 2. b Eredmény nő és eszköz nő: értékesített késztermék vagy áru. sőt más eredményszámlákkal szemben is. vagy szolgáltatás kiszámlázott. Az eredményszámlák zárása Az eredményszámla kettéválasztása és részletezése év közben szükségszerűen következik a külvilág és a vállalkozás vezetésének igényéből. vagy például a FNOK átvezetés az eredmény terhére. Az eredményszámlákon nemcsak az eszköz-. 3. de év A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 109 ► .

Emiatt év végén – az évközi felbontás fordítottjaként – az eredmény-összetevőket újra egyesítjük. ha szükségese (saját és idegen forrás bevonásával).és ráfordításszámlák) zárása után osztjuk fel az évi eredményt (amely már adózás utáni eredmény. (Újra felidézve: év végén csak a mérlegszámláknak lehet egyenlege. hogy a bevétel. mind a ráfordítás oldalról. Ezért ekkor a fordulónapi mérleg valóban a vállalkozás tényleges saját tőkéjét fogja mutatni. ekkor a veszteség rendezését értjük rajta. amellyel kapcsolatban a vállalkozásnak már semmiféle külső kötelezettsége nincs az adott évhez kötődően. Ezt az átvezetést nevezzük a bevétel. Az eredmény szerkezete A következőkben feltárjuk az eredmény különböző szintű összetevőinek szerkezetét.3.és ráfordításszámlák zárásának: T Ráfordításszámlák K T Évi eredményszámla K T E → → ← Bevételszámlák K E ← Az átvezetés (zárás) után a bevétel. A mérleg szerinti eredményszámla pedig azt a tárgyévi eredményt tartalmazza.) Eredményfelosztás Az eredményszámlák (bevétel. Az eredményszámlák zárásából az is következik. mint a bevételek összessége – tovább tagolhatók a következők szerint: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 110 ► . Az eredmény és könyvelése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 110 ► végén a sok bevétel. Az eredményfelosztás (nyereség felosztás) azt jelenti. vállalkozásnál maradó részre (mérleg szerinti nyereség) és idegen forrásra (a tulajdonosoknak járó osztalékkötelezettségre). A vállalat által végzett tevékenységek függvényében a hozamok – egyelőre. míg az évi eredményszámla – mint forrásszámla – egyenlege az időszak (általában az adózás utáni) realizált eredményét mutatja. A bevétel.2. 5. Az eredményfelosztást a tárgyévi zárás után kell elvégezni. Ha az eredmény negatív. mert az adófizetési kötelezettséget már a zárás előtt el kellett számolni a ráfordítások között).Számvitel I.és ráfordításszámlák egyenlege nulla lesz. mind a hozam.és ráfordításszámla egyúttal meg is nehezítené a tisztánlátást. hogy az évi eredményt felosztjuk saját.és ráfordításszámláknak év elején – nyitáskor – sem lehet egyenlege.és ráfordításszámlák egyenlegeit átvezetjük az évi eredményszámlára.

általában azonos hosszúságú időszak adatait szokták tartalmazni: a tárgyidőszakét és a bázisidőszakét. bár a törvény ezt mélységben tovább szabályozza. ezért nem vehető figyelembe az értékesítés árbevételének forgalomkörében. kötbér. hogy annak értékét növelheti az értékesítéshez kapcsolódó és közvetlenül az árbevételt módosító költségvetési támogatások összege (például árkiegészítés). • Az egyéb bevétel. a befektetett pénzügyi eszközök és forgóeszközök között szereplő értékpapírok értékesítése útján elért. de a tevékenység nem tartozik a vállalkozás alapprofiljába.Számvitel I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 111 ► • Az értékesítés árbevétele. valamint a devizális eszközökhöz és for-rásokhoz kötődő árfolyamnyereséget foglalja magába. illetve az export esetében csökkenti – a fuvarozással összefüggésben. a külföldi útszakaszra jutó közlekedési költség. amely a vállalat működése során rendkívüli jelleggel bekövetkezett események bevételeit foglalja magába (például ingyenesen kapott eszköz értéke). késedelmi kamat stb. a kapott osztalékot. visszáruval és utólag adott engedménnyel stb. áruk és szolgáltatások nettó. Az értékesítés árbevételével kapcsolatban még figyelembe kell venni. gazdasági események láthatóan jellegük alapján kerülnek besorolásra. • A pénzügyi műveletek bevétele. meghatározott feltételekhez köti. + Értékesítés árbevétele ± Az értékesítés árbevételét módosító költségvetési támogatások és exporthoz kötődő fuvar = Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bevételek = A) ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉGEK BEVÉTELE A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 111 ► . vagy a kapott bírság. amely az értékesített (kiszámlázott) saját termelésű készletek. (Például az immateriális javak. A kimutatások általában két egymást követő. • A rendkívüli bevétel. amely a kamat jellegű bevételeket.) Az ide tartozó tételek. csökkentve!). A fentiek után már felírható a bevételi (hozam) oldal egy egyszerűsített sémája. A fenti tagoltság megfelel a számviteli törvény előírásainak is. áfa nélküli ellenértéke (természetesen felárral növelve. tárgyi eszközök értékesítésének ellenértéke. amely a vállalkozás üzleti tevékenységéből származik.

valamint a kiszámlázott szolgáltatások könyv szerinti (beszerzési vagy előállítási. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 112 ► . Először a ráfordítások forgalmi szemléletű csoportosítását vizsgáljuk meg. annak érdekében merültek fel. a másik összköltség szemléletű. Ebben a szerkezetben a bevétel oldallal szinkronban megjelenik a ráfordítás oldal is. A rendkívüli ráfordítások azokat a ráfordításokat foglalják magukba. Az egyéb ráfordítások azokat a ráfordításokat foglalják magukba. • a kiszámlázott közvetített szolgáltatások értéke.).Számvitel I. amit eladott áruk beszerzési értékeként is értelmeznek (ELÁBÉ). • az értékesített (kibocsátott) vásárolt készletek könyv szerinti áron számított értéke. Ezt is többféle megközelítésben tehetjük. esetleges le/felértékeléssel korrigált) értéke képezi: • az értékesített (kibocsátott) saját előállítású készletek és szolgáltatások közvetlen önköltségen számított értéke. amelyek rendkívüli jelleggel rendelkeznek (például az ingyenes eszközátadásnál az eszköz könyv szerinti értéke). vagy a terven felüli értékcsökkenési leírás). amelyek a vállalat által végzett pénzműveletekkel kapcsolatban merültek fel (például fizetett kamatok. mert azokkal nem voltak közvetlen kapcsolatban. amelyek ugyan a vállalat üzemi (üzleti) tevékenységéhez kötődnek. de nem vehetők figyelembe az értékesítés ráfordításai között (például immateriális javak. Az értékesítés közvetlen ráfordításait az értékesített (kiszámlázott) saját és vásárolt készletek. amelyeket az előállított termékek vagy szolgáltatások közvetlen költségeiben nem vehettünk figyelembe. pénzügyi befektetések leírásai. A pénzügyi műveletek ráfordításai olyan ráfordításokat foglalnak magukba. Alapvetően kétféle megközelítés lehetséges: az egyik forgalmi költség. tárgyi eszközök értékesítésének nettó értéke. Az értékesítés közvetett ráfordításai azokat a közvetett költségeket foglalják magukba. értékpapírok és deviza árfolyamveszteségei stb. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 112 ► + Pénzügyi műveletek bevétele = B) SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉGEK BEVÉTELE + Rendkívüli bevételek = C) BEVÉTELEK ÖSSZESEN A bevételekkel kell szembeállítanunk a ráfordításokat. és felosztásuk a tevékenységekre is indokolatlan lett volna (az eredmény terhére elszámolt költségek).

Számvitel I. Ennek tökéletesen megfelel egy. A költségek viszont nem az értékesítésre kerülő javak ráfordításait jelentik. amely csak azonnal értékesíthető termékeket állít elő. és ha árut sem forgalmaz. nincs ELÁBÉ sem. mint amelyeket előbb megismertünk. akkor nincs készletezés. hanem az adott időszakban felmerült összes költség költségnem szerinti tagolását: Anyagköltségek Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke ELÁBÉ Eladott. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 113 ► A fentiek alapján a ráfordítások szerkezetét a vállalkozási tevékenység szempontjából így írhatjuk fel: + Értékesítés közvetlen ráfordításai + Értékesítés közvetett ráfordításai = Értékesítési ráfordítások + Egyéb ráfordítások = A) ÜZEMI (ÜZLETI) RÁFORDÍTÁSOK + Pénzügyi műveletek ráfordításai = B) SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉGEK RÁFORDÍTÁSAI + Rendkívüli ráfordítások = C) ÖSSZES RÁFORDÍTÁS Az összköltség jellegű eljárással vizsgált eredmény-összetevők esetén a bevételek ugyanazok. közvetített szolgáltatások értéke = ANYAG JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok = SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A) ÜZEMI (ÜZLETI) RÁFORDÍTÁSOK + PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI B) SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉGEK RÁFORDÍTÁSAI + RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK C) ÖSSZES RÁFORDÍTÁS Ha egy olyan vállalkozást képzelünk el. csak szolgáltatási A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 113 ► .

így költségként nem mutatják ki. hogy az összes költség forgalmi költség eljárás szerint = összes költség összköltség eljárás szerint. Ebben az esetben gondjaink lesznek az eredmény meghatározásakor. hogy ilyen számvitelileg „vegytiszta” vállalkozások alig vannak. Ez csak ritkán egyezik meg az értékesített saját termelésű készletek előállítási költségeivel (a könyv szerinti értékkel). mert A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 114 ► . Ekkor az időszakban felmerült összes költsége egyben a ráfordítássá is válik. Amennyiben a fenti egyszerűsítő feltételek (a vállalkozás vásárolt készleteket nem szerez be értékesítésre. Továbbá ekkor teljesül még. A saját termelésű készletek értékesítésének kiszámlázott. amelyek nem számolhatók el az eredmény terhére ráfordításként.Számvitel I. áfa nélküli összege megjelenik az értékesítés nettó árbevételében. és fennállnak az előbb megfogalmazott egyszerűsítő feltételek. megoldandó kérdések sorába ütközünk a kétféle ráfordítás (költség) egymáshoz viszonyítása közben. Tipikus az. értékesítésre is kerül. és ott szerepeltetjük az értékesített vásárolt készletek bekerülési értékét. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 114 ► tevékenységgel foglalkozó vállalkozás. hogy készletre is termel. Ezért a fentebb bemutatott kétféle ráfordításkimutatás értelemszerűen azonos eredményt kell. árut is forgalmaz stb. Ez esetben olyan költségek is megjelennek a kimutatásban. hogy az anyag jellegű ráfordítások körét kibővítjük. A megoldás ez esetben az. mint eladott áruk beszerzési értékét (ELÁBÉ). Hasonlóan rendezzük a közvetített szolgáltatások értékét is. Gyakran előfordul olyan helyzet is. A gyakorlatból tudjuk. mint amennyi az adott időszak termelése. vagy saját termelésű készleteket nem állít elő. A vásárolt készletek értékesítésének bevétele megjelenik az értékesítés nettó árbevételében. beszerzési értékük pedig a ráfordítások között. Azaz költségei egyszerre ráfordítások is. hogy adjon. hogy: a) Az értékesítés kevesebb. hiszen a tárgyidőszaki értékesítés ráfordítása valószínűleg nem egyezik meg a tárgyidőszaki költségekkel. de ezek a készletek nem kerültek be a termelőfolyamatba. nem folytat saját vállalkozásban beruházási tevékenységet) nem teljesülnek. ezzel szemben a ráfordítás oldalon csak az időszakot terhelő költségek jelennek meg. Ebben az esetben a tárgyévi tevékenység egésze azonnal és közvetlenül kibocsátásra. így a vállalkozás költségszerkezete egyben ráfordítás szerkezete is. ha ugyanarra a vállalkozásra és ugyanarra az időszakra készül.

raktáron maradt. termékek egy része nem került értékesítésre. azaz korábbi időszakban termelt és nyitó készletként rendelkezésre állt késztermékek egy része vagy akár az egésze is értékesítésre került. Mindkét módszer után az időszak ráfordításával szemben ugyanannak az időszaknak a hozama áll. mint amennyit termeltünk. ha többet adtunk el. hiszen nőtt az eszközeink értéke. ugyanakkor az időszaki költségek értékét – mint ráfordítást – változatlanul hagyjuk. mint amennyit termeltünk (tehát a záró készlet kisebb. ellenkező esetben csökkentjük a hozamok értékét. amelyeknek persze azonos végeredménnyel kell járni: a) Ha kevesebbet adtunk el. mint amennyit termeltünk (tehát a záró készletünk nagyobb. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 115 ► az előállított eszközök. Célszerűbbnek tűnik az állományváltozás értékével a hozamok értékét módosítani. akkor a fentiek szerint az állományváltozás értékével (pozitív nagyságú) növeljük a hozamot. a ráfordítások ellentételezése céljából. (Növekvő állomány többlethozamot jelent és fordítva. A készletállomány-változás előjele ez esetben megmutatja a hozammódosítás irányát is. mint amennyi a nyitó volt) csökkentjük a ráfordítások értékét. Ez esetben viszont ezeknek a saját termelésű készleteknek az előállítási költsége nem jelenik meg az időszaki ráfordítások között. Ha a saját előállítású készletek állománya nő.) A saját célra előállított eszközök (számviteli neve: Saját előállítású eszközök aktivált értéke) esetében hasonlóan járunk el. mint az adott időszak termelése. b) Az értékesítés nagyobb. Ha a saját termelésű készletek állománya csökken. vagy csökkentjük a ráfordítást. Ez a hozam oldalon végrehajtott korrekció. a hozam oldalt megnöveljük. A probléma megoldására két lehetőség kínálkozik. b) Ha kevesebbet adunk el. így minden információ megőrződik az adott időszakról. Ez esetben tehát a ráfordítás oldalon hajtottunk végre korrekciót. hiszen egy korábbi időszakban termelték azokat. akkor növeljük. mert ebben az esetben a ráfordítás oldalon az időszak összes költsége teljes összegben bemutatásra kerül.Számvitel I. mint a nyitó készlet). A korrekciós tétel a saját termelésű készletek állományváltozása. hiszen az előállítási A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 115 ► . akkor az állományváltozás értékével (negatív szám) csökkentjük a hozamot vagy növeljük a ráfordítást.

hogy ezekből az eszközökből később újra költségünk vagy közvetlenül ráfordításunk keletkezik – például a beruházás következtében létrejött eszköz amortizálódni fog – így a ráfordításkorrekció is megfontolandó lehetne!) A saját termelésű készletek állományváltozása és a saját előállítású eszközök aktivált értékének összege az aktivált saját teljesítmények értéke. vagy ráfordítást korrigáljanak. Az eredmény és könyvelése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 116 ► költség megjelenik az időszaki ráfordítások között. hogy az „értékesítés ráfordításai” nem változnak. Itt is megfontolásra ajánlható a hozamok növelése. hogy a „korrekciós” tételek inkább hozamot. vagy a hozamokat növeljük. amely egy adott időszakra vonatkozóan negatív érték is lehet. Ekkor is vagy a ráfordításokat csökkentjük. a ráfordításszerkezet – pontosabban az üzemi ráfordítások szerkezete – így alakul: Anyagköltségek Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke ELÁBÉ Eladott közvetített szolgáltatások értéke = ANYAG JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok = SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK ± SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA + SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ ESZKÖZÖK AKTIVÁLT ÉRTÉKE ÜZEMI (ÜZLETI) RÁFORDÍTÁSOK = értékesítésre jutó költségek Talán legcélszerűbben akkor járunk el. hanem csak beállítjuk egyenlegező tételként a hozam és ráfordítás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 116 ► . Ha a fentiek szerint végrehajtjuk a korrekciókat. bár az eszközöket nem értékesítettük. ezért nem is jelenik meg a hozamok (bevételek) között. azaz megegyeznek az időszak összes termelési költségeivel.Számvitel I. (Az is kétségtelen. ami azzal a pozitívummal is jár. Az ilyen módon összeállított eredménykimutatás ennek következtében bemutatja az adott időszak összes termelési költségét is. ha nem foglalunk állást abban.

(Csak emlékeztetőül: a mérlegben is kerülhetne mindkét oldalra. valamint az ezek különbségeként képződő eredményt. hogy hozamként értelmezzük az aktivált saját teljesítmények értékét. Ezek közös jellemzője. de a szokások kialakítottak egy olyan formát. így a két oldal főösszege A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 117 ► . Az eredménykimutatások között egyrészt formai. hogy melyik érték a nagyobb. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 117 ► közé.3. Eredménykimutatások Az eredmény. A mérleg jellegű (számlaszerű) eredménykimutatásban. Az eredmény levezetése során alkalmazott számviteli filozófia. Attól függően. és azt az eredménykimutatás bal oldalán helyezzük el. 5. másrészt a tartalom részletezése szempontjából tehetünk különbséget. hogy mindig a források közé kerül. Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány. hogy az eredménykategóriának megfelelő időszaki hozamokat és ráfordításokat állítják egymással szemben. A Számviteli törvény azt a megoldást írja elő. az eredménykimutatás bal oldalán kerülnek elhelyezésre az adott időszak ráfordításai. vagy pozitív – nyereség. Formai szempontból az eredménykimutatás lehet: • számlaszerű (mérlegszerű).) Amennyiben az adott időszaki hozamok meghaladják az adott időszaki ráfordítások összegét. vagy negatív előjellel – veszteség.Számvitel I. szemlélet alapján (tartalmi részletezés) megkülönböztetünk: • összköltség eljárásra és • forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatást. az adott időszakban realizált eredmény kerülhet az eredménykimutatás bal vagy jobb oldalára. illetve az egyes eredménykategóriák meghatározására különféle eredménykimutatások állíthatók össze. amely egy adott időszakra vonatkozóan előre meghatározott szerkezetben összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás (vállalat) hozamait és ráfordításait. • lépcsőzetes (fokozatos: rész-egész viszonyokat visszatükröző) és • soros. akkor a realizált eredmény nyereség. jobb oldalán pedig az adott időszak hozamai.

Pénzügyi tevékenység kenység SZOKÁSOS SZOKÁSOS TETEVÉKENYVÉKENYSÉG SÉG 4. akkor a realizált eredmény veszteség. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 118 ► . Rendkívüli tevétevékenység kenység ÖSSZES ÖSSZES RÁHOZAM FORDÍTÁS EREDMÉNY: EREDMÉNY: HA NYEREHA VESZTESÉG SÉG ÖSSZESEN ÖSSZESEN A lépcsőzetes forma esetén az eredménykimutatásban tevékenység. A mérlegszerű eredménykimutatás sémája: EREDMÉNYKIMUTATÁS 200. valamint az ezek különbségéből adódó eredményt. ez az eredménykimutatás jobb oldalára kerül. Üzemi tevé2. évre RÁFORDÍTÁSOK HOZAMOK Érték Érték Megnevezés Megnevezés E Ft-ban E Ft-ban előző tárgyelőző tárgy . Üzemi tevékenykenység ség ÜZLETI ÉS ÜZLETI ÉS ÜZEMI TEVÉÜZEMI TEVÉKENYSÉG KENYSÉG 3. Üzleti tevékenység 2. Pénzügyi tevé3.. a két oldal most is egyensúlyban van. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 118 ► megegyezik.Számvitel I. funkciók szerint csoportosítva részletezzük a tevékenységek adott időszaki hozamait és ráfordításait. Üzleti tevékenység 1.évi évi évi évi 1. Rendkívüli 4. Ha az adott időszaki ráfordítások haladják meg az adott időszaki hozamok összegét.

soronként szerepeltetjük. RENDKÍVÜLI TEVÉKENYSÉG TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESEN Eredménye Az utolsó sor eredmény rovata az adózás előtti eredmény. Az összköltség eljárásra épülő. Pénzügyi tevékenység SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉG ÖSSZESEN 4. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 119 ► . Soros felépítésű eredménykimutatás sémája: EREDMÉNYKIMUTATÁS 20… évre Megnevezés Érték E Ft-ban hozamai ráfordításai 1. ráfordításait és a különbségük útján nyert eredményt egymás mellett. és az eredmény jellegére előjellel hivatkozunk. A soros eredménykimutatás is lehet forgalmi vagy összköltség típusú. formailag mérleg jellegű (számlaszerű) eredmény-kimutatás leegyszerűsített formája a következő. ahogy a nevében is benne van.Számvitel I. Üzleti tevékenység ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG ÖSSZESEN 3. Üzemi tevékenység 2. a további részletezéstől (újabb soroktól) eltekintünk. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 119 ► Soros felépítési forma esetén az egyes tevékenységek adott időszaki hozamait.

RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK BEVÉTELEK IV. ÜZEMI ÉS ÜZI.Számvitel I. évre RÁFORDÍTÁSOK HOZAMOK Megnevezés Érték Megnevezés E Ft-ban Elő Tárgyző évi évi 1) Értékesítés nettó 1) Anyag jellegű ráárbevétele fordítások 2) Saját termelésű 2) Személyi jellegű ráfordítások készletek állományváltozása (+/-) 3) Értékcsökkenési leírásból eredő rá3) Saját előállítású eszközök aktivált fordítások értéke 4) Egyéb üzemi és üzleti ráfordítások 4) Egyéb üzemi és üzleti hozamok I. ADÓZÁS IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza EREDMÉNYKIMUTATÁS 200. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTKÖTELEZETTSÉG SÉG VI. ÜZEMI ÉS ÜZLETI RÁFORDÍLETI HOZAMOK TÁSOK II. ADÓZOTT Vl. PÉNZÜGYI RÁFORDÍTÁSOK HOZAMOK III. ADÓZOTT EREDMÉNY EREDMÉNY A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató ◄ 120 ► Érték E Ft-ban Elő Tárg ző yévi évi Vissza ◄ 120 ► . RENDKÍVÜLI III. ADÓFIZETÉSI V.. PÉNZÜGYI II.. ADÓZÁS ELŐTTI EREDELŐTTI EREDMÉNY (NYEREMÉNY (VESZTESÉG) SÉG) V.

EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBEVÉTELE OSZTALÉKRA VIII. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04) III. számú mellékletében. évi C. FIZETETT OSZTALÉK IX. míg a pénzügyi és a rendkívüli események a korábban megismert tartalommal és formában szerepelnek az eredménykimutatásban. a törvény 2. Egyéb bevételek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 121 ► .Számvitel I. Az eredmény és könyvelése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Megnevezés VII. törvényhez „A” változat 01. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Export értékesítés nettó árbevétele I. Az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás fokozatos és soros felépítésben is elkészíthető.) Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) 2. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (HA NYERESÉG) Érték E Ft-ban Elő Tárgyző évi évi Vissza Megnevezés ◄ 121 ► Érték E Ft-ban Elő Tárg ző yévi évi VII. hogy az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás összeállítása esetén az üzemi és az üzleti tevékenységfajták részletezése helyett azok hozamait és ráfordításait részletezzük. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (HA VESZTESÉG) A levezetésben látszik. számú melléklet a 2000. FIZETETT OSZTALÉK IX. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBEVÉTELE OSZTALÉKRA VIII. üzleti ráfordítások helyére a vállalkozás költségei kerülnek. írott jegyzetekben is ezt tekintjük alapnak. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Fokozatos felépítésű eredménykimutatást mutatnak a Számviteli törvény alapján választható eredménykimutatások. Így az üzemi. (A további tanulmányok során.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra. Anyag jellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 10. bankbetétek értékvesztése 21. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Részesedések. Bérköltség 11. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Adózás előtti eredmény (+C+D) XII. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamat jellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozáshoz kötődő 19. Rendkívüli bevételek XI. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Adófizetési kötelezettség F. Jóváhagyott osztalék. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21) B. részesedés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 122 ► . Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Értékcsökkenési leírás VII. értékpapírok. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 122 ► Ebből: visszaírt értékvesztés 05. részesedésre 23. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12.Számvitel I. Szokásos vállalkozási eredmény (+A+B) X. Adózott eredmény (+E-XII) 22. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Rendkívüli ráfordítások D. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) 13. Anyagköltség 06. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Bérjárulékok V. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI.

Adófizetési kötelezettség F. Pénzügyi műveletek nyeresége (ha VII<XV) C. Bérköltség 07. Mérleg szerinti eredmény (nyereség) Összesen (VI+VII+VIII+IX+X+G) Bevételek 13. Személyi jellegű ráfordítások (06+07+08) IV. Bérjárulékok III. értékpapírok. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai VII. Értékesítés nettó árbevétele (13+14) 15. Pénzügyi műveletek ráfordításai (09+10+11+12) B. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 123 ► G. Egyéb szolgáltatások értéke 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Adózott eredmény (nyereség) [ha (E-IX)>O] X. Anyagköltség 02. Rendkívüli eredmény (nyereség) (ha VIII<XVI) E Adózás előtti eredmény (nyereség) [ha (C+D)>(J+K)] IX. Fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 11. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I+II+III+IV+V) A. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 10. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (ha VI<XIV) 09. Értékcsökkenési leírás V. Anyag jellegű ráfordítások (01+02+03+04+05) 06. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés VI. Export értékesítés nettó árbevétele XI. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 14. Mérleg szerinti eredmény (+F+22-23) Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) „B” változat Ráfordítások I.Számvitel I. Saját termelésű készletek állományának csökkenése 01. Szokásos vállalkozási eredmény (nyereség) [ha (A+B)>(H+I)] VIII. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Részesedések. Saját előállítású eszközök aktivált értéke A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 123 ► . részesedés G. Igénybe vett szolgáltatások értéke 03. Személyi jellegű egyéb kifizetések 08. Saját termelésű készletek állománynövekedése 16. Jóváhagyott osztalék. Rendkívüli ráfordítások D. bankbetétek értékvesztése 12.

Számvitel I.
A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Az eredmény és könyvelése
Vissza

124

XII. Aktivált saját teljesítmények értéke (15+16)
XIII. Egyéb bevételek
Ebből: visszaírt értékvesztés
XIV. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei
(XI+XII+XIII)
H. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (ha VI>XIV)
17. Kapott (járó) osztalék és részesedés
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
18. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
19. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,
árfolyamnyeresége
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
20. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamat jellegű
bevételek
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
21. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
XV. Pénzügyi műveletek bevételei (17+18+19+20+21)
I. Pénzügyi műveletek vesztesége (ha VII>XV)
J. Szokásos vállalkozási eredmény (veszteség)
[ha (A+B)<(H+I)]
XVI. Rendkívüli bevételek
K Rendkívüli eredmény (veszteség) (ha VIII>XVI)
L. Adózás előtti eredmény (veszteség) [ha (C+D)<(J+K)]
M. Adózott eredmény (veszteség)
[ha (E-IX)<0] vagy [(L+IX)>0]
XVII. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra,
részesedésre
N. Mérleg szerinti eredmény (veszteség)
Összesen (XIV+XV+XVI+VII+N)

A forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatásban az adott
időszakban kibocsátott eszközök és szolgáltatások – amelyeket a piaci
környezet elismert – hozamait állítjuk szembe az azokat terhelő ráfordításokkal. Eltérés az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatástól tehát az üzemi (üzleti) tevékenység szintjén jelentkezik, amennyiben:
a) a hozamok között nem jelenik meg az aktivált saját teljesítmények
értéke, mivel ezek nem kerültek kibocsátásra (értékesítésre),
b) a ráfordítások között nem az összes költség, hanem csak a forgalmazáshoz kötődő (annak terhére elszámolt) költségek jelennek
meg (tehát az aktivált teljesítmények közvetlen költsége, könyv
szerinti értéke nem jelenik meg).

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

124

Számvitel I.

Az eredmény és könyvelése

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

125

A forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás – az összköltség
eljárásra épülő eredménykimutatáshoz hasonlóan – megjelenhet bármelyik
formában.
Ezeket csak az üzemi (üzleti) eredmény szintjéig mutatjuk be, a továbbiak megegyeznek az összköltség eljárásnál vázolt eredménykimutatással.
Mérlegszerű forma:
EREDMÉNYKIMUTATÁS 200... évre
RÁFORDÍTÁSOK
HOZAMOK
Érték
Érték
Megnevezés
Megnevezés
E Ft-ban
E Ft-ban
Előző TárgyElőző Tár
évi
évi
évi
gyévi
1. Értékesítés
1. Belföldi
közvetlenül elértékesítés
számolt költnettó árbeségei
(saját
vétele
termelésből)
2. Eladott áruk
2. Export
beszerzési érértékesítés
téke és közvenettó árbetített szolgáltavétele
tások
A. ÉRTÉKESÍTÉS
A. ÉRTÉKESÍKÖZVETLEN
RÁFORDÍTÁSAI

TÉS NETTÓ
ÁRBEVÉTELE

1. Értékesítési,
forgalmazási
költségek
2. Igazgatási költségek
3. Egyéb általános költségek
B. ÉRTÉKESÍTÉS
KÖZVETETT
RÁFORDÍTÁSAI

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

125

Számvitel I.

Az eredmény és könyvelése

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Megnevezés

I. ÉRTÉKESÍTÉS

Érték
E Ft-ban
Előző Tárgyévi
évi

Megnevezés

126

Érték
E Ft-ban
Előző Tár
évi
gyévi

I. ÉRTÉKESÍ-

EREDMÉNYE
(NYERESÉG)

RÁ-

C.

II. ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY
(NYERESÉG)

II.

C. EGYÉB

Vissza

FORDÍTÁS

TÉS EREDMÉNYE
(VESZTESÉG)
EGYÉB
BEVÉTELEK
ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY
(VESZTESÉG)

Forgalmi költség eljárással készült fokozatos eredménykimutatásokat
tartalmaz a számviteli törvény 3. számú melléklete.
Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással)
3. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez
„A” változat
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
02. Export értékesítés nettó árbevétele
I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
04. Eladott áruk beszerzési értéke
05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05)
III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II)
06. Értékesítési, forgalmazási költségek
07. Igazgatási költségek
08. Egyéb általános költségek
IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08)
V. Egyéb bevételek
Ebből: visszaírt értékvesztés
VI. Egyéb ráfordítások
Ebből: értékvesztés
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+III-IV+V-VI)

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

126

Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés IV. számú melléklet „B” változat 17–21. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 127 ► A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a 2. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 12. számú melléklet „B” változat 09–12. Értékesítési. valamint I–N. A forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatásokból a fedezeti összeget illetve a fedezeti hányadot lehet kiszámítani. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (ha IV>XI) A Bevételek következő sorai értelemszerűen megegyeznek a 2. Egyéb általános költségek II. soraival.Számvitel I. + Értékesítés nettó árbevétele (áfa nélküli) – Értékesítés közvetlen ráfordításai = FEDEZETI ÖSSZEG – Értékesítés közvetett ráfordításai = EREDMÉNY A fedezeti hányad a fedezeti összeg és a nettó árbevétel aránya. valamint a B– G. Igazgatási költségek 06.. melléklet „A” változat 13-23.. valamint B–G. és XV–XVII. Értékesítés nettó árbevétele (11+12) X. A fedezeti összeg közelítően megfelel az árbevétel és a változó költség különbségének. Ez az összefüggés termék szintű és tevékenység szintű. Bevételek 11. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I+II+III) A. Export értékesítés nettó árbevétele IX. forgalmazási költségek 05. Értékesítés közvetett költségei (04+05+06) III. soraival. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke I. Értékesítés közvetlen költségei (01+02+03) 04. illetve a vállalkozás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 127 ► . és VII–X.. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 02. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (IX+X) H. Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) „B” változat Ráfordítások 01. Eladott áruk beszerzési értéke 03. soraival. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (ha IV<XI) A Ráfordítások következő sorai értelemszerűen megegyeznek a 2. és VIII–XII. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés XI.

Tehát az eltérés az üzemi eredmény szintjéig áll fenn.Számvitel I. kontroling stb. ezért az egyezőség fennállását már csak a maradék tételeknél kell bizonyítani. de értékesíthet nem saját termelésű javakat és szolgáltatásokat is. amelyeket korábbi évben állított elő. illetve példaszerűen bemutatjuk a kétféle eredménykimutatás különbségét. tárgyakban!). de bármelyik lehet kisebb és nagyobb is. Ezekre a tételekre az üzemi (üzleti) eredmény alapján viszont összességében kell. hogy az összköltség eljáráson alapuló és a forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatás Egyéb ráfordítások tételeitől kezdve az egyezőség azért is biztos. Mindkét típusú eredménykimutatás szükségszerűen azonos eredményt ad. amelyeket az adott évben termelt. különbségként. ha ugyanannak a vállalkozásnak ugyanarra az időszakára állítjuk össze. sorainak összege összefüggés! Ebben a tartományban mindkét eredménykimutatásnak része az Értékesítés nettó árbevétele és az Egyéb bevételek valamint az Egyéb ráfordítások. ezért a továbbiakban csak ezt vizsgáljuk. hogy igaz legyen (a halmaz – részhalmaz összefüggések miatt) az összköltség típusú („A” változat) I–VII. Az összköltség típusú eredménykimutatásnál a kiindulópont az időszakban felmerült összes költség (IV. hogy azoknak a termékeknek az egészét vagy egy részét eladja. A kétféle típusú eredménykimutatás áttanulmányozása után látható. + IV. Miből is származhat a vállalkozás árbevétele? Abból. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 128 ► egészére irányuló vizsgálatokat tesz lehetővé.-ig). A kétféle megközelítésű költség összege egyenlő is lehet. sorainak összege = forgalmi típusú („A” változat) I–VI. A forgalmi típusú eredménykimutatás az időszak elismert árbevételével állítja szembe az értékesítéshez kötődő (tehát forgalmi szemléletű) közvetlen és közvetett költségeket (II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 128 ► . illetve olyan termékeket is eladhat. vele szemben áll az időszak összes árbevétele.-től VI. az eredmény a bevételek és a ráfordítások szembeállításával határozható meg. ezáltal nagyon fontos döntési adalékot szolgáltat az optimális termelési méret kialakításához (lásd később elemzés. Ahogy ezt fentebb megismertük. Az összköltség és forgalmi típusú eredménykimutatás különbsége A megismert eredménykimutatás-változatok ismeretében összefoglaljuk az összköltség típusú és a forgalmi költség eredménykimutatás jellemzőit.). mert mindkét kimutatásban minden tétel azonos.

és csak a tárgyidőszak összes költségét állítjuk vele szembe. és év közben még termel 1 000 db-ot. amelyet az adott évben nem. Ezért az első esetben helyesen jártunk el. akkor a tárgyidőszak összes költsége szembeállítható az időszak összes árbevételével (hiszen azt adta el. amelyek a készleteket is érinthetik). Ha a vállalkozás a fenti termelés mellett 1 050 db-ot ad el (arányosan nagyobb árbevételért). 3. Ekkor zárókészlete 100 db. tehát a ráfordítás 50 db termék közvetlen költségének értékével lenne nagyobb a valóságosnál. 2. de olyan javakat is termelhet. akkor nagyobb eredményt fognak kimutatni. 1. amelyeket a korábbi időszakban termeltünk meg. hogy ki. mint ráfordításokat kell szembeállítani. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 129 ► . amelyeket az adott évben el is ad. Ha így tennének. mikor és milyen céllal termelte. Ha az 1 000 db-ot el is adja az év folyamán és többet nem. ugyanolyan értékben. hiszen érvényesítettük a számvitel egyik alapelvét. Ha 950 darabot ad el. Példa (a példában naturális mértékegységben. amelyet az adott időszak erőforrásfelhasználásával termelt).4 alatt található. a második esetben viszont eladtunk olyan termékeket is. hogy sohasem ad el. hogy az árbevétellel a ténylegesen eladott termékek költségeit (értékesítésre jutó költségeit). változatban. természetesen pénzértékben). miközben a záró készlet 150 db-ra nőtt. mint az 1. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 129 ► Milyen termeléshez használja fel az erőforrásokat költségként a vállalkozás? Elsősorban olyanhoz. az eredmény kisebb lesz.I. Következésképpen elemi igény. pedig eközben a záró készletük 50 dbra apadt le. akkor 50 db árbevételével szemben nem állna semmiféle ráfordítás. mint az előző változatban. tekintet nélkül arra. akkor 50 db költségével szemben nem állna árbevétel. Ha így tennének. de az is lehet.Számvitel I. mint a nyitáskor (itt most eltekintünk az esetleges értékváltozásoktól – leértékelésektől. és ezzel is a tárgyidőszak összes költségét állítja szembe. db-ban számolunk Ft helyett a könnyebb átláthatóság érdekében) Alaphelyzet: Egy vállalkozás év elején rendelkezik 100 db késztermékkel (a nyitómérlegben B.

amely után összköltség eljárással számított eredmény = forgalmi költségeljárással számított eredmény. + V. hanem átalakul késztermékké. + IV. Az összköltség típusú viszont a 3 féle árbevételhez ugyanazt az összköltséget (IV. esetben nem is nőtt a késztermékek állománya. üzleti) eredményt adjon. esetben csökkent a késztermékek nyitó állománya (eredményrontó). az 1.-től VI. ezért az értékesítés költsége (II.-ig) egyenlő az értékesítés költségével (II. reális eredményt! Az előzőekkel elviekben az az eset is megegyezik. amikor a tárgyidőszaki „költségfelhasználás” eredményeként született termékeket.). Az előbbi késztermékeladási példánál maradva a forgalmi költség típusú eredménykimutatás a 3 féle árbevételhez 3 féle költséget rendel hozzá a II. A 2. Mivel fentebb megállapítottuk. + VI. Az irányadó szabályozás szerint nem költségkorrekciót hajtunk végre. amikor a tárgyidőszaki erőforrás-felhasználás (költség) egy része nem is késztermékben. de nem is csökkent. hanem csak félkész és befejezetlen termelésben jelenik meg. ezért a tárgyidőszaki összes költség ( IV. ha a költségek egy részéből például tárgyi eszközöket hozunk létre (saját kivitelezésű beruházás). Hasonló a helyzet.) nagyobb.-től VI. ezért az összköltség típusú IInek. pontban. Folytatva az előző példát. hanem a hozamokat korrigáljuk. Nyilvánvaló. mint amit megtermeltünk. amelyet a későbbiekben sem fogunk eladni. Ebben a tételben jelenik meg az. ± egyenlegező szerepe van. A harmadik esetben viszont a teljes tárgyidőszaki költséget állítottuk szembe a tárgyidőszaki termelés egy részével (bár nagyobb részével). amely később sem kerül értékesítésre. ez a számszaki egyezőséget természetesen nem befolyásolja. mint a tárgyidőszakban felmerült összes költség (IV. hogy a könyvelési folyamat végén a kétféle típusú eredménykimutatás azonos mérleg szerinti (és azonos üzemi. + IV. mint amennyit a tárgyidőszakban előállítottunk. de még összetettebb. hogy így nem kaphatunk valóságos. hogy az árbevétel azonos a két eredménykimutatásban. az Aktivált saját teljesítmény értékének kiegyenlítő. vagy ha többet értékesítünk. a költség (vagy hozam) oldalon olyan korrekciót kell végrehajtani. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 130 ► ugyanakkor ráfordításként csak a tárgyidőszaki költségeket vontuk be. sem kevesebbet nem adtunk el annál.Számvitel I. így az összköltség kimutatás II. = ± 0. A fenti és még további eseteket a számvitelnek úgy kell kezelni.-ig). és IV.). azaz sem többet. jószágokat nem mind értékesítjük a tárgyidőszakban. pontosan 50 db termék költ- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 130 ► .

Ezért a két kimutatás egyezősége miatt összköltség II.ig). + IV.) kisebb. A 3. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Az eredmény és könyvelése Vissza ◄ 131 ► ségével. valamint a saját előállítású eszközök aktivált értékét (II.). kisebb. ha összköltség II. mint a tárgyidőszak összköltsége. akkor fordítva: II.Számvitel I. csak így alakulhat ki a két eljárás azonos eredménye. félkész termékek. + IV.-be. hanem a készletek állománya nő meg. befejezetlen termelés állományváltozását (II. hogy a tárgyidőszaki összköltség egy része nem az értékesítésre jut (forgalmi II.04. = + 50 db termék költségével. = + a beruházásra jutó költséggel. mint összköltség IV.-ben (II. ha ezekből az év eleji nyitó készletértékhez mérten év végén többet leltározunk. = – (nyitó – záró). ezért az összköltség típusú eredmény csak úgy lesz azonos a forgalmi típusú eredménynyel. mint a másik. = /+ a félkész és befejezetlen termelés záró érték – mínusz nyitó érték/ (ez értelemszerűen most pozitív összeg).-ben egyesíteni kell – megfelelő előjellel– a késztermékek. Hiszen. létrehozása is) hasonlóan értelmezhető a fentiekhez. mint a nyitó érték. + IV. A fentiek megértése után már könnyebb értelmezni a félkész és befejezetlen termelés megjelenését az eredménykimutatásban. Ez növeli az összköltség alapú eredményt. akkor biztos. amelyet az eredményből így levonunk.03.) Így már azonos eredményt kapunk. ha nem korrigálnánk az összköltség II. ha ezen nem korrigálna az összköltség II. A tárgyidőszaki költségek egy része itt sem kerülhet be a forgalmi II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 131 ► . Ezért most az összköltség típusú eredménykimutatás pontosan ennyivel nagyobb eredményt mutatna ki. esetben nőtt a késztermékek állománya 50 db-bal (eredményjavító). A saját előállítású beruházások esete (de az immateriális javak stb.-től VI.). = – 50 db termék közvetlen költsége. ezért az értékesítés költsége (II. Így az összköltség típusú üzemi eredmény meg fog egyezni a forgalmi típusú üzemi eredménnyel. Így most a forgalmi típusú eredménykimutatás jelezne nagyobb eredményt a másiknál (pontosan 50 db termék közvetlen költségének megfelelően). az aktivált saját teljesítménnyel. Az összköltség II. Ha a záró érték kisebb.

RÉSZ V.V. SZÁMVITELI ALAPELVEK .

Számvitel I. amelyek a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 133 ► . hogy a gazdálkodó eszközeiben. (Például a vállalkozást nem fenyegeti a felszámolás veszélye.) 2. Alapelvek a magyar számviteli törvényben: 1. Ilyen szempontok mellett egyre inkább egységesedett a számviteli. Számviteli alapelvek A számviteli információs rendszer hosszú évszázados (egyes források szerint évezredes) fejlődése során a nagy eredmények mellett számtalan sikertelennek bizonyult kísérletet is elszenvedett. minél rendszerezettebb formában. valamint az adott feltételek mellett a lehető legegyszerűbben. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Számviteli alapelvek Vissza ◄ 133 ► 1. forrásaiban. összehasonlíthatók voltak az adataik. „értették egymást”. Másrészt a mikroszféra egységesülése megteremtette az alapját egy egységes nemzetgazdasági számbavételi. és egyre jobban érzékelhető az egyes nemzetgazdaságok számvitelében. Az egységesedés folyamata mind technikai oldalról. továbbra is folytatni tudja tevékenységét. elszámolások azokat az eseményeket is rögzítik. A hatályos magyar számviteli törvény is sorra veszi azokat a számviteli alapelveket. amely mellett a számviteli rendszerét felépíti. egymásra vonatkoztathatók. nem várható működésének beszüntetése vagy jelentős csökkenése. pénzügyi és jövedelmi helyzetüket (ez az éves beszámoltatás legfőbb célja). mind az alapelvek oldaláról kibontakozott. A nyilvántartások. kell összeállítania az éves beszámoló dokumentumait. A teljesség elve azt jelenti. eredményében bekövetkezett valamennyi változást a könyvvezetés keretében hiánytalanul feljegyezte. ajánlásai és a nemzetközi standardok iránymutatásai alapján egyre több ország fogalmazza meg önmagának azokat az elveket. A vállalkozás folytatásának elve azt jelenti. amelyek alkalmazásával a gazdálkodók kialakíthatják önmagukról azt a valós képet. hogy a gazdálkodó a belátható jövőben továbbra is fenn tudja tartani működését. később világszerte. Az EU irányelvei. számviteli rendszernek is. működteti. előbb országonként. Ebből fakadóan a számviteli törvény általános szabályai szerint kell felépítenie számviteli rendszerét. Minden kísérletező (továbbfejlesztő) előtt ott lebegett a cél: minél több és pontosabb információhoz jutni. A „harmonizálás” következtében a könyvelési rendszerek (egy-egy vállalkozásé) képesek voltak „párbeszédet” folytatni egymással. könyvviteli gyakorlat. amely jól tükrözi vissza vagyoni.

ha a könyvvitelbe feljegyzett. amelyek következtében a bevételek és a költségek felmerültek. az ezt alátámasztó könyvvitel rendje tekintetében az állandóság és az összehasonlíthatóság (évről évre) biztosítva van.) A folytonosság elve akkor érvényesül. Különösen nehéz az érvényesítése akkor. 6. a beszámolóba felvett tételek a valóságban is megtalálhatók. bizonyíthatóak (bizonylati elv. (Például a céltartalék képzését is bizonylatokkal kell alátámasztani. Tehát a szükségtelenül felhasználásra kerülő többletinformáció feltüntetése csak a tisztánlátást zavarja. 5. érthető. Ez a helyzet alakult ki 2001.) Az összemérés elve azt jelenti. számításokat kell végezni.Számvitel I.) A számvitel bizonyosságra vonatkozó szabályai nagyon szigorúak. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató 3. 7. Tehát megengedhe- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 134 ► . hogy a gazdálkodóról adott információ tartalma és formája. ha mérlegbe nem vonunk össze két olyan tételt. (Az előző elvhez társított. vagy például a gombostűfelhasználást külön főkönyvi számlára könyvelik egy könyvelő irodában. következő évben beérkező bérleti díjra vonatkozó számla összegének arányos részét az előző év költségei közé is fel kell venni az időszaki arányoknak megfelelően. (Például a két évet érintő. de a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté váltak. és az értékelési. a törvénynek megfelelő. és igazi minőségi munkát igényelt. és a törvény alapján hatásuk van az előző év (tárgyév) fordulónapi vagyonára. a megjegyzésben rejlő probléma ennek az elvnek az érvényesítésében is problémát jelent. amikor azok a gazdasági események történtek. rendezett formában készült.) A valódiság elvének az érvényesülését az biztosítja. után az új számviteli törvény hatálybalépésével. 4. 01.) A következetesség elve azt jelenti. 01. ha az előző év zárómérlegének és a naptári év nyitómérlegének adatai megegyeznek.) A világosság elve akkor érvényesül. amelyek mértéke külön-külön jelentéktelen. (Ennek az elvnek az érvényesülésére mindig figyelmet kell fordítani. hogy a bevételeknek és a ráfordításoknak (költségeknek) ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk. amely jelentős többletfeladatot jelentett a gazdálkodóknak. Számviteli alapelvek Vissza ◄ 134 ► mérleg fordulónapja után. ha egyik évről a másikra az irányadó jogszabály lényegesen megváltozik. számbavételi elvek a naptári évben változatlanok. (Sérül az elv például. ha a könyvvezetés és a beszámoló áttekinthető.

Számviteli alapelvek Vissza ◄ 135 ► tetlen. itt is felidézhető. ha a bevétel elszámolása az egyik évre esik. a beszámítás (kompenzálás) módszerével nem lehet nettósítani azokat. értékvesztést kell elszámolni. (Például.Számvitel I. Ez alól a szabály alól csak maga a törvény fogalmaz meg kivételeket. ezáltal veszteséget. illetve a követelések és a kötelezettségek (tartozások) a mérlegben egymással szemben nem számolhatók el. az értékcsökkenési leírást. ha mindezt egy harmadik félnek számláznák ki. de nem számolják el a tárgyi eszköz kopását. (Például tilos összevontan értékelni nem azonos fajtájú eszközöket. 9. (Az a példa. illetve ha az ezzel kapcsolatos veszteség már ismertté vált. ha abban egyeznek meg. ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. ha egy vevő fizetőképessége megkérdőjeleződött. (Például. de csak a különbséget. Az egyik oldalon a használati díj nagyobb lenne.) A bruttó elszámolás elve azt jelenti. ha két vállalkozás kölcsönösen használja egymás eszközeit. bevétel pénzügyi realizálása részben vagy egészben bizonytalanná válik.) Az óvatosság elve a következőképpen érvényesül: a gazdálkodó nem mutathat ki eredményt akkor. amelyet a teljesség elvénél fogalmaztunk meg.) Az időbeli elhatárolás elve a következőket jelenti: a kettős könyvvitelt vezetők esetében azoknak a gazdasági eseményeknek a kihatásait. hogy a bevételek és a költségek (ráfordítások) az eredménykimutatásban. amelyek két vagy több évet is érintenek. vagyonvesztést könyvelünk el.) Az egyedi értékelés elve akkor érvényesül. ha valamely árbevétel. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató 8. a ráfordítás pedig egy másik időszakra. ha elszámolják a tárgyi eszköz bérbeadásából fakadó bevételeket. mint a másik oldalon. (Például. amely a következő év március 31- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 135 ► . Jogszabályellenesen dönt a két vállalkozás. az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni. Ebben az esetben a számviteli törvényen túl az áfatörvényt is megsértenék. hogy a nagyobb értékű szolgáltatást nyújtó számláz csupán. ha az eszközöket és a forrásokat a könyvvezetés és a beszámolás során egyedileg rögzítették és értékelték. csökkenteni kell a vevői követelés értékét a számvitelben – miközben a követelés polgárjogilag továbbra is fennáll. hogy a teljesítés megtörtént. annak ellenére. nem azonos részvénytársaságra vonatkozó részvényeket. 10. De ilyen lehet az egy öszszegben járó éves kamat esete. 11. idevágó.

hogy az egyedi értékeléssel szemben csoportosan tartsunk nyilván és értékeljünk bizonyos eszközöket. Tehát a vállalkozások nem kényszeríthetőek arra. ha azok értéke a vagyon egészéhez képest nem jelentős. Ebben az esetben időarányosan meg kell osztani ezt a pénzügyi bevételt. elszámolni. információ lényegesnek minősül.) 12. változásuk nem befolyásolja alapvetően a vagyoni helyzetet. legalábbis a számvitel hatókörében és gyakran az adózásban is. vagy befolyásolhatja. hogy „felesleges” nyilvántartásokat gyártsanak. ha annak tartalmából az derül ki. tehát csak korlátozottan forgalomképes.) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 136 ► . értelmezésekkel szemben is elsőbbséget élvez. A költség-haszon összevetésének elve Az előállított és a beszámolóba beépített információ várható haszna legyen arányos az információ előállításának többletköltségével. hogy visszavonhatatlan elidegenítésről van szó akkor akként kell kezelni.) 14. Például elhallgatja. amely az információ felhasználójának döntését alapvetően befolyásolja. hogy egy meghatározó vagyontárgy jelzáloggal terhelt. A tartalom elsődlegessége a formával szemben A könyvvezetésben és a beszámolóban a gazdasági eseményeket. helyenként még a polgárjogi stb. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Számviteli alapelvek Vissza ◄ 136 ► én lesz esedékes. hanem valóságos tartalmuk alapján. amelyből 9 hónapnak megfelelő rész az összeg háromnegyede az előző évet illeti. ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni. (A számviteli törvény például meg is engedi. Ebben a vonatkozásban a számviteli törvény. felesleges adatokat közöljenek. még csak nem is a polgárjogi szövegezés szerint. A lényegesség elve A beszámolás szempontjából minden olyan adat. a „bérlőnek” beruházásként kell lekönyvelni a gazdasági eseményt. mint speciális jogszabály. Ezzel függ össze például a kis értékű – 100 000 Ft alatti – tárgyi eszközök üzembe helyezés utáni egyösszegű amortizálása is. Tehát például a szerződésekben megfogalmazott gazdasági eseményeket nem a szerződés címe alapján kell a számviteli rendszerbe rögzíteni. ha lényeges információ nem kerül be a beszámoló dokumentumaiba. Tehát hiába írják egy autóval kapcsolatos szerződésre a bérleti jelzőt. 13.Számvitel I. Tehát az információ előállítója (a beszámoló készítője) felelős azért.

Ebben az esetben az elveket úgy kell alkalmazni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Számviteli alapelvek Vissza ◄ 137 ► A számviteli alapelvek alkalmazása során előfordulhat. hogy látszólag valamely elv megsérül. hogy a valós vagyoni helyzet kerüljön bemutatásra. hogy egyegy jelenség megítélése kapcsán az elvek mentén ellentmondásba keveredünk. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 137 ► .Számvitel I. még akár úgy is.

A SZÁMVITELI POLITIKA. SZÁMLAREND . RÉSZ VI.VI.

• stb. van belső logikájuk. További szabályzatokat is meg kell alkotni (Pénzkezelési. Értékelési és esetleg Önköltségszámítási szabályzatokat is). • mikor és hogyan készül a leltár. és a tízes számrendszer felhasználásával számszaki egyedi azonosítójuk van. • milyen eredménykimutatást készít: összköltség típusút vagy forgalmi költség-eljárás szerintit. A számlakeret (számlarend) és a számlatükör A gazdálkodó és a külső szemlélő számára is hasznos és nélkülözhetetlen az. • hogyan. • milyen lesz az amortizációs rendszer. • milyen deviza árfolyamon tartja nyilván a devizás tételeket.Számvitel I. • mekkora a jelentős és lényeges hiba határa a vállalkozásnál. Rögzíteni kell a főkönyvi számlák összefüggéseit is. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 139 ► . világos az egymáshoz való kapcsolódásuk. a maradványérték meghatározása. • hogyan határozza meg a saját termelés közvetlen költségeit. A számviteli politika A számviteli politika keretében a gazdálkodóknak többféle számviteli döntést kell hozni. hogy az saját gazdálkodásának sajátosságaihoz igazodva alakítsa ki számviteli rendjét. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató A számviteli politika Vissza ◄ 139 ► 1. • milyen lesz a készlet-nyilvántartási rendszer. A törvény helyenként a részletszabályokat is leírja. milyen nyilvántartási árakat használnak. 2. milyen módon kapcsolódik az analitikus nyilvántartás a szintetikához. lesz-e leltározás. Leltárkészítési. a leírási módok. Ennek keretében meg kell határozni • milyen lesz a beszámolás formája. Ezen túl még számos kérdést is el kell dönteni. ha a használt főkönyvi számlák rendszert alkotnak. a gazdálkodóra jellemző gazdasági események könyvelését. azaz meg kell alkotni a számlakeretet (számlarendet). az elszámolás gyakorisága. de sokszor a gazdálkodóra bízza a döntést.

vezetésére vonatkozó szabályok halmaza. passzív időbeli elhatárolások és nyitó.Számvitel I. kötelezettségek. számlaosztály: 3. A számlakeretnek eleget kell tennie azon elvárásnak. A számlakeret a főkönyvi számlákat gazdasági tartalmuk szerint csoportosítja. A következő felosztást a számviteli törvény kötelezően előírja: Eszközszámlák: 1. minimuma a törvényben megszabott feltételeknek megfeleljen. költségszámlák. pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások Saját tőke. A főkönyvi számlák nagy csoportjai: • • • • eszközszámlák. rögzített. forrásszámlák. A két szemlélet ötvöződve jelenik meg a mai korszerű számlakeretek zömében. mint a „külvilágnak” juttatott információ. rendszerezett hátteret. és amelyhez mindig visszatér. rendezőelveket. számlaosztály: 2. a helyesbítő számlák és a technikai számlák az őket megelőző csoportokhoz kapcsolódnak. (Négy számlasoros számlaelméleten nyugvó rendszer. Ezen túl a vállalkozás fogalmazhatja meg azokat a célokat. amelyek mentén a számlakeretet felépíti. Ebben alapvetően két domináns szemlélet jelenhet meg: egyrészt a forgalomcentrikus (piaci) felépítés. elnevezésére. Ezek a számlafajták jelennek meg számlaosztályokban. A számlakeret (számlarend) és a számlatükör A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 140 ► A számlakeret a főkönyvi számlák csoportosítására. céltartalékok. hogy a beszámoló. így a mérlegszámlák mellett az eredményszámlák éppúgy hangsúlyosak lesznek. másrészt a termelési (üzemi) költségeket hangsúlyozó. számlaosztály: Befektetett eszközök Készletek Követelések. eredményszámlák.) A számlakeret jelenti a könyvelés számára a biztos. számlaosztály: Forrásszámlák: 4. tartalmára. záró technikai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 140 ► . forgatási célú értékpapírok. önálló szerepük nincs. amelyből kiindul. mint a költségszámlák.

A számlaosztályokat tovább bonthatjuk számlacsoportokra. számlaosztályban vannak az eredményszámlák. költséghely bontásban is rendelkezésre álljon. hogy ezen belül épületről. a vállalkozásra bízza. számlaosztály: 9. hiszen számukra nélkülözhetetlen. hogy ezen belül raktárépületről. Az így felépített rendszerben az 12111 szám pl. számlaosztály: Eredményszámlák: 8. hogy a halmaz-részhalmaz elvén nyugvó felépítés bármely mélységig bővíthető legyen. A 6–7.és bevételszámlák Nyilvántartási számlák A 1–4. számlaosztály használatát nem írja elő kötelező erővel. azokat számlákra.és költségviselő számlák Ráfordítások Árbevétel. 121 azt. de közvetlen hatása nincs a mérlegre. Az 5. hogy él-e ezzel a lehetőséggel. Tehát: • első pozíció: számlaosztály. számlaosztály számlái az ún. hogy a költségszerkezet a könyvvitelben költségviselő. számlaosztály: 0. A decimális számrendszer felhasználása lehetővé teszi. A számlakeret (számlarend) és a számlatükör A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 141 ► számlák Költségszámlák: 5. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 141 ► . hogy ezen belül tárgyi eszközről. amelyek a mérlegösszeállítás alapját jelentik. amelyek erősen tagolt (vertikálisan és horizontálisan) termelő tevékenységet végeznek. A 8–9. számlaosztály: Költségnemek Költséghely. így egy részletező alszámlát már öt számjegy jelöl. mérlegszámlák. a számlákat alszámlákra és azokat részletező alszámlákra. és 7. A hatályos számviteli törvény a 6–7. 1211 azt. 12 azt. A 0 számlaosztály használata ma már kötelező. hogy ezen belül ingatlanról. számlaosztály alapján mutathatók ki a költségnemek. számlaosztály szerepe olyan nagyobb vállalkozások esetében fontos. jelezhetné a következőt: 1 azt. hogy befektetett eszközről van szó. számlaosztály: 6. a vállalkozás megítélését azonban befolyásolhatja. segítségükkel meghatározható a vállalkozás eredménye.Számvitel I. 12111 azt. A decimális számrendszerben minden szint kap egy azonosító számot.

4/K.3). 1. Mint láttuk. Ezt minden vállalkozónak magának kell meghatározni. tehát nincs eredményre gyakorolt hatása. 1. 1. különösen a számítógépes könyvelésben. ötödik pozíció: részletező alszámla jelölésére szolgál.2. de hiányzik még a fiziológia. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 142 ► . hiszen veszélyeztetheti az átláthatóságot.3/K. A számlatükör megalkotásával a vállalkozás rendet teremt a főkönyvi számlák halmazában. 4 – T. A számlakeret (számlarend) és a számlatükör A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató • • • • Vissza ◄ 142 ► második pozíció: számlacsoport. harmadik pozíció: számla. az első pozíció a számlaosztályra utal. 4 – T. ha több raktárépületünk van. amelynek elsődleges dokumentuma a számlatükör. hogy a szintetikus számlasoros könyvelésben ilyen mélységű részletezésre van szükség. Ugyanakkor a második. tehát nem biztos. A számlatükör tartalmazza a vállalkozásnál használt összes számla számát és megnevezését.3/K.3 – T. 1. harmadik. most csak a lényegesebb mozzanataira utalunk (számlaosztályok szintjén): • csak az eszközök és források körén belül idéz elő változást a négy alapvető gazdasági esemény (T. Ennek lényegét a gazdasági események kapcsán feldolgoztuk. hanem a különféle pozícióhelyek további fontos információt is hordoznak.Számvitel I. amely nemcsak megkülönbözteti bármely más számlától.2. akkor további részletezés is elképzelhető. (Ez elméletileg már 100 ezer db számlalehetőség!) A decimális felépítés megkönnyíti a felfelé irányuló összesítéseket. a mérleg és az eredménykimutatás felépítését összhangba hozza a könyveléssel (mindig az utóbbi igazodik az előzőekhez!). Az adott cégnél használt számlarendet rögzíteni kell. A fentiek szerint minden főkönyvi számla kap egy egyedi megkülönböztető kódszámot. negyedik pozíció: alszámla. a további pozícióhelyeket már nem szabályozza a számviteli törvény. A számlatükör megalkotása a vállalkozás számviteli politikájának része. Felhívjuk a figyelmet arra.2. Természetesen.2. amely kötelező. amelyet szintén meg kell határozni a jogszabályi keretek között. 4/K. A számlatükör létrehozása önmagában csak a számvitel anatómiáját jelenti. amit a szintetikáról és az analitikáról írtunk.

2. • összes T. akkor a vállalkozás veszteséges. • ha az 1-4. Fontos következtetés.. de önálló jelenségként is létezik (T. mindig igaz lesz a következő pár összefüggés (feltéve. egyenleg = összes K. • erőforrás megtérülés (pl. akkor a vállalkozás nyereséges. A számlakeret (számlarend) és a számlatükör A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 143 ► • erőforrás felhasználás a termelésben vagy azonnali vagy később bekövetkező eszköz csökkenéshez vezet ( T..2/K. 5/K. számlaosztályok összevont egyenlege K. • a költség egy része ráfordítássá alakulhat át közvetlenül (T. jellegű. 9).3 – T. 8/K. számlaosztályok összevont egyenlege T. ha megállítjuk a könyvelés folyamatát.2. forgalom = összes K. 1. egyenleg. 1. 8/K. hogy az 1-4. • eszköz csökkenés ráfordítás növekedést okoz azonnal vagy később (T. 5). a vállalkozás nyereséges • és megfordítva. akkor a vállalkozás veszteséges. hogy a könyvelés nem hibás. és a szükséges rendező tételeket lekönyvelték): • összes T. késztermék előállítás) eszköznövekedést okoz (T.Számvitel I. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 143 ► . • továbbá mindig igaz. és adott összegű. számlaosztályok összevont egyenlege ugyanekkora összegű és K. 5). számlaosztályok összevont egyenlege T. forgalom. 4). • ha az 1-4. 5/K.3 – T. 4) • a ráfordítás növekedést általában hozam és eszköz növekedés kíséri. akkor az 5-9. 8/K. 3/K. • és mindezek ellenkezője is megtörténhet. 1.

VII. A VÁLLALKOZÁSOK BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE . RÉSZ VII.

milyen is az éves beszámolók rendszere. A vállalkozások beszámolási kötelezettsége Miután áttekintettük a könyvelés folyamatát. általában december 31-i fordulónappal könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek készíteni. Beszámolójuk két részből áll: eredménylevezetésből és egyszerűsített mérlegből. Eredményüket a befolyt adóköteles bevétel és a kifizetett termelési-kezelési költségek valamint az értékcsökkenési leírás és még egy-két rendező tétel különbözeteként számolják el. Ezek a vállalkozások pénzforgalmi szemléletű könyvvitelt vezetnek (egyszeres könyvvitelt). Az ő könyvvezetésüket. a modern vegyes gazdaságok előírják azt a minimum információt. és közölni kell a külvilággal.Számvitel I. E helyütt nem foglalkozunk a beszámolókészítés folyamatával. illetve lehetőséget kell adni bárkinek a betekintésre. nyilvántartási rendszerüket az szjatörvény határozza meg. a mérleg fordulónapján. amelyet minden egyes gazdálkodói szervezetnek. amelyeknek az éves nettó árbevétele „két egymást követő évben” nem haladja meg az 50 millió Ft-ot. formai kellékeivel. vagyoni. jövedelmi helyzetükről. amely általában naplófőkönyv. megismerkedünk azzal is. hogy a számviteli törvény milyen számviteli végtermék kibocsátását írja elő a vállalkozóknak. Van beszámolási kötelezettség Egyszerűsített beszámolót azok a gazdálkodók készíthetnek /pl társadalmi szervezet igen – vállalkozás nem/. Az egyszerűsített éves beszámolót akkor készítheti el a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás. A vállalkozások beszámolási kötelezettsége A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 145 ► 1. vállalkozásnak össze kell állítani. továbblépünk. A gazdálkodók működéséről. Ahogy a bevezető mondatokban is megírtuk. ha két egymást követő évben. A már említett év végi zárlati munkálatokat követi a beszámoló elkészítése. az alábbi három paraméter közül kettő nem haladja meg az előírt mértéket: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 145 ► . itt elsősorban a beszámolási kötelezettséget mutatjuk be a feltételeivel együtt. pénzügyi. Nincs beszámolási kötelezettség Az egyéni vállalkozók ma már nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá. Ugyanez vonatkozik az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozókra is.

egy vállalatként kezelünk. Éves beszámolót olyan vállalkozásoknak kötelező elkészíteni. Konszolidált (összevont) éves beszámolót az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás készít. illetve a konszolidálási körbe bevont vállalkozások. de ott a számszaki kimutatások összevontabbak. a pénztárkönyv és a naplófőkönyv vezetésével a következő fejezetben foglalkozunk. A vállalkozások beszámolási kötelezettsége A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 146 ► • a mérleg főösszege 500 millió Ft. amelyek tulajdoni. amely anyavállalat. amelyek kettős könyvvitelt vezetnek. hogy több vállalkozást. ezen keresztül könyvvezetését egy ma legmagasabb szintű számviteli képzettséggel rendelkező szakemberrel. • a nettó árbevétel 1. és a törvény nem mentesíti a konszolidálás alól.) Könyvvizsgálat A könyvvizsgálat.000 millió Ft. és kiszűrjük a belső halmozódásokat. El kell készíteni az üzleti jelentést is. • az eredménykimutatás.Számvitel I. kivéve. a kiegészítő melléklet is kevésbé részletező. Nem készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót a részvénytársaságok. kettős könyvvitelt köteles vezetni minden más társaság és szervezet. de ez 2001 óta nem része a beszámolónak. ha megfelelnek az egyszerűsített éves beszámolóra előírt kritériumoknak. • az átlagosan foglalkoztatottak száma 50 fő. irányítási szempontból szorosan összekapcsolódnak. azt jelenti. (Az egyszeres könyvvitellel. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 146 ► . így a konszolidált beszámolóból a piac szereplői pontosabban tájékozódhatnak. hogy bizonyos vállalkozási körben a vállalkozás beszámolóját. (A konszolidálás azt jelenti – persze kissé leegyszerűsítve –. Az egyszerűsített éves beszámolónak is ezek a részei. • a kiegészítő melléklet. és azt választották. Üzleti jelentést sem kell készíteni. a könyvvizsgálóval hitelesíttetni (idegen szóval ez az auditálás) kell. Az éves beszámoló részei: • a mérleg.) Könyvvezetés A számviteli törvény szerint egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet. mint a számvitel egyik részterülete.

ha beszámolójának egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát megküldi az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának a letétbe helyezéssel egyidejűleg. A vállalkozás közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget. A vállalkozások beszámolási kötelezettsége A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 147 ► A cégeknek az éves beszámolót (az egyszerűsített beszámolót is) letétbe kell helyezni a cégbíróságon. csak a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó köteles közzé tenni beszámolóját. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 147 ► . bárki általi betekintésre (passzív nyilvánosság).Számvitel I. Az éves beszámolókat közzé is kell tenni (aktív nyilvánosság). A közzétételi kötelezettség nem minden vállalkozásra vonatkozik.

EGYSZERES (PÉNZFORGALMI) KÖNYVVEZETÉS .VIII. RÉSZ VIII.

mert egyszerűsége miatt az egyszeres könyvvitellel szemben támasztott követelményeket nem mindig tudja kielégíteni. hogy az egyszeres könyvvitel lényegét mutassa be. azaz a szintetikában – néhány kivétellel – csak a pénzmozgással járó tételek kerülnek könyvelésre. hogy bevételnek kizárólag a ténylegesen befolyt pénzösszegek. költségnek. ezért könyvelési részletekkel nem foglalkozik. 6 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 149 ► . A pénztárkönyv vezetésével nem foglalkozunk. Ma már vállalkozás egyszeres könyvvitelt nem vezethet. Egyszeres (pénzforgalmi) könyvvezetés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 149 ► 1. • az egyszeres könyvvitel pedig a pénzügyi teljesítés elvéből (pénzügyi realizációs elv) indul ki. Az egyszeres könyvvitel részlegesen kettős könyvvitel. Egyszeres (pénzforgalmi) könyvvezetés Ennek a fejezetnek az a célja. mert a pénzforgalmi könyvelésben minden tétel a kettős könyvvitel szabályai szerint kerül rögzítésre.Számvitel I. hogy: • a kettős könyvvitel az eredmény meghatározásakor az elismert teljesítés elvéből (gazdaságilag realizált eredmény). Az egyszeres könyvvitelben alkalmazható technikák: Naplófőkönyv Pénztárkönyv 6 Analitikus nyilvántartás A vezetett nyilvántartásokkal szembeni követelmények: • a rendszernek zártnak kell lennie. illetve kiadásnak pedig a ténylegesen kifizetett összegek minősülnek. A kettős könyvvitel és az egyszeres könyvvitel között alapvető eltérés. • biztosítania kell az elszámolások számszerű egyezőségét. A pénzügyi realizációs elv azt jelenti.

Számvitel I.

Egyszeres (pénzforgalmi) könyvvezetés

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

150

• tartalmaznia kell az adóelszámolásokhoz szükséges (pénzforgalommal
kapcsolatos) adatokat.
Az egyszeres könyvvitel általános szabályai
Az egyszeres könyvvitelben a gazdálkodó teljes pénzforgalmát – a bankszámlák és a pénztár forgalmát – rögzítik.
A gazdasági tevékenység során (például értékesítéskor) bevétel keletkezik, illetve (például áruvásárláskor) pénzfelhasználás történik. A pénzforgalmat bevételi forrásonként, illetve felhasználási jogcímenként mutatják
ki.
Ebből következik, hogy a bankszámla és a pénztár nyilvántartásában
elszámolt pénzforgalomnak számszerűen egyeznie kell a bevételi források
és a felhasználási jogcímek nyilvántartásában elszámolt pénzforgalommal.
A szintetikus elszámolások eszköze a Naplófőkönyv, az analitikus eszközökre (nyilvántartásokra) nincs kötelező előírás, csupán a bizonylatokkal
szembeni számviteli követelményeknek kell eleget tenniük. Az alábbi táblázat a szintetikus és analitikus nyilvántartások összefüggéseit, kapcsolódását mutatja.
MEGNEVEZÉS SZINTETIKA
(Naplófőkönyv)
Tárgyi eszközök és
immateriális javak
X
Befektetett pü.
eszközök és értékpapírok
Vásárolt készletek
Saját termelésű
készletek
Követelések és
kötelezettségek
Követelések és
kötelezettségek

ANALITIKA

MEGJEGYZÉS

X

Beszerzéskor (kifizetéskor) kiadás, de nem
költség

X

Beszerzéskor (kifizetéskor) költség

X
X
X

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Ha nincs pénzmozgás
Ha van pénzmozgás

Vissza

150

Számvitel I.

Egyszeres (pénzforgalmi) könyvvezetés

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

MEGNEVEZÉS SZINTETIKA
(Naplófőkönyv)
Céltartalékok
Pénzeszközök
X
Bevételek
Bevételek
X
Költségek, kiadások és ráfordítások
Költségek, kiadá- X
sok és ráfordítások

ANALITIKA

Vissza

151

MEGJEGYZÉS

X
X
X

Kiszámlázáskor
Pénzügyi teljesítéskor
Számlabeérkezéskor
Pénzügyi teljesítéskor

Forrás: Számviteli esettanulmányok 2001.

Az analitika és a szintetika összefügg egymással. Itt is minden gazdasági eseményt rögzíteni kell, akár csak a kettős könyvvitelben, csak itt jellemzően elsődlegesen vagy az analitikában vagy a naplófőkönyven. Ha
például anyagot vásárolunk, a beérkezett anyagot az analitikus nyilvántartásban rögzíteni kell, de a naplófőkönyvbe csak akkor kerül be a számla
értéke, ha a számla kifizetése is megtörtént.
A naplófőkönyv
A számviteli követelményeknek legjobban megfelelő megoldás a naplófőkönyv. Kézi könyvelés esetén készen kapható nyomtatvány, amelybe hitelesítés után lehet könyvelni. A naplófőkönyv meglehetősen terjedelmes
füzet, szélessége megközelíti a fél métert. A következőkben egy naplófőkönyv rovatait mutatjuk be úgy, hogy a valóságban egymás mellett elhelyezkedő rovatokat egymás alatt helyeztük el.
Mint látható, a naplófőkönyv a pénzforgalom kimutatására szolgáló
pénzforgalmi rovatokon kívül a pénzforgalom részletezésére szolgáló, ún.
részletező rovatokat is tartalmaz. (Az összegek forintban szerepelnek.)
A pénzforgalmi rovatok
Bankszámla: bevétel, kiadás, egyenleg
Pénztár: bevétel, kiadás, egyenleg.
A részletező rovatok:
Bevételek (ezen belül)

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

151

Számvitel I.

Egyszeres (pénzforgalmi) könyvvezetés

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Vissza

152

1. Az értékesítés árbevétele és bevételek (= a jövedelemadó – társasági adó alapjába beszámító bevételek)
2. Egyéb, eredményt nem képező bevételek (= a jövedelemadó – társasági adó alapjába be nem számító)
3. Fizetendő áfa
S Keo let
r
s
z
á
m

Szöveg Bankszámla
A
bizonyBevétel Kiadás
lat
száma

Pénztár
Egyenleg Bevétel Kiadás Egyenleg

Áthozat:

Folytatás
Bevételek
Az értékesítés Egyéb, eredárbevétele és ményt nem
bevételek
képező bevételek

Kiadások*
Fizetendő
általános forgalmi adó

Termelési-kezelési költség és egyéb
ráfordítások
Anyag- és árubeszerzés,
a munkabérek
közterhei

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató

Munkabér,
egyéb termelési-kezelési
költség és ráfordítás

Vissza

152

Kiadások (ezen belül) 1.Növenés kedés Csökkenés Hitel Egyéb Kötelezettségek Növekedés Csökkenés Növekedés Csökkenés Folytatás A pénzügyi eredmény elszámolása A jegyzett tőke és tőketartalék Csökkenés Csökkenés Növekedés Növekedés * ezeket a rovatokat általában tovább kell részletezni. ha számítógépes programmal történik a könyvelés ennek nincs is semmi akadálya. csökkenés) • egyéb követelések (növekedés. Egyszeres (pénzforgalmi) könyvvezetés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 153 ► Folytatás Követelések* Értékpapír Növekedés Kötelezettségek* Egyéb Követelések Csökke. • munkabérek közterhei.Számvitel I. Termelési-kezelési költségek és egyéb ráfordítások (= a jövedelemadó – társasági adó alapjának meghatározásakor figyelembe vehető kiadások) • anyag. csökkenés) Kötelezettségek: • hitel (csökkenés.és árubeszerzés. Levonható áfa Követelések: • értékpapír (növekedés. növekedés) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 153 ► . növekedés) • egyéb kötelezettségek (csökkenés. • munkabér. • egyéb termelési-kezelési költség és ráfordítás. 2. Egyéb kiadások (= a jövedelemadó alapjának meghatározásakor figyelembe nem vehető kiadások) 3.

A pénzforgalmi tételeket szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján • a készpénzmozgással egyidejűleg. kez. Kiadás Kiadás Bevétel Bevétel Bevétel Költség Költség Költség Költség Kiadás Kiadás Növekedés Csökkenés Csökkenés Csökkenés Összesen I. növekedés A jegyzett tőke és tőketartalék: csökkenés. A naplófőkönyvi adatok számszerű helyességét a fentiek alapján célszerű oldalanként ellenőrizni. illetve • a pénzintézeti értesítés megérkezésekor kell bejegyezni a naplófőkönyvbe. eredményt nem képező bevételek Fizetendő áfa Anyag. A naplófőkönyv vezetésének általános szabályai: A naplófőkönyvben a vállalkozás teljes üzleti pénzforgalmát rögzíteni kell. és ráfordítások Egyéb kiadások Levonható áfa Követelések Kötelezettségek Pénzügyi eredmény Jegyzett tőke (tőketartalék) Forgalom I.Számvitel I. Csökkenés Növekedés Növekedés Növekedés = Összesen II. költs. de legalább az év végi záráskor el kell végezni. növekedés A naplófőkönyv pénzforgalmi és részletező rovatai közötti számszerű összefüggések: Rovat Bankszámla (több is lehet) Pénztár(ak) Értékesítés árbevétele és bevételek Egyéb.és árubeszerzés Munkabér Munkabérek közterhei Egyéb term. Bevétel Bevétel II. Minden forgalmi tétellel kapcsolatban fel kell tüntetni a következő adatokat: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 154 ► . Egyszeres (pénzforgalmi) könyvvezetés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 154 ► A pénzügyi eredmény elszámolása: csökkenés.

szöveg (a tétel rövid megjelölése). A részletező rovatok részben egyoszlopos. kiadás) kell kiindulni: Ha a gazdasági eseményt a pénzforgalmi rovat „Bevétel” (első) oszlopába kell könyvelni. kelet (az elszámolás dátuma). 3. A kétoszlopos rovatok használatakor mindig a pénzmozgásból (bevétel. ha fizetendő áfá-t tartalmaz akkor még egy oszlopba. illetve a kiadást. Egyszeres (pénzforgalmi) könyvvezetés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató • • • • • Vissza ◄ 155 ► sorszám (előnyomott). azaz az összes részletező rovaton szereplő „Bevétel”. bevétel. akkor egyidejűleg a megfelelő részletező oszlopba jegyzik fel az összeget. és a másik pénzforgalmi rovat (Bankszámla. Pénzkiadás: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 155 ► . részben pedig kétoszlopos rovatok. ha van levonható áfa akkor azt egy harmadik oszlopba. Pénztár) „Kiadás”. eredményt nem képező bevételek + Fizetendő áfa. Ha a gazdasági eseményt a pénzforgalmi rovat „Kiadás” (második) oszlopába kell könyvelni. hogy pénzforgalmi rovatba nem kell.Számvitel I. Év végi záráskor a pénzbevételek és a pénzkiadások különbözetét a naplófőkönyv „Pénzügyi eredmény elszámolása” rovatán mutatják ki. illetve csak részletező rovatba kell könyvelni. a bizonylat száma. illetve kiadás (legalább két oszlopba). ponton kívül egyéb pénzforgalmi tételek esetén mindig egy pénzforgalmi rovatba és egy részletező rovatba kell elszámolni a bevételt. A különböző típusú pénzforgalmi tételek naplófőkönyvbe való elszámolásának szabályai: 1. akkor egyidejűleg a megfelelő részletező oszlopba jegyzik fel az összeget. Az 1. Csak zárlati tételekkel kapcsolatban fordulhat elő. Pénzbevétel: Értékesítés árbevétele és bevételek + Egyéb. A bankszámla és a pénztár közötti pénzforgalmat mindig az egyik pénzforgalmi rovat (Bankszámla. 2. Pénztár) „Bevétel” oszlopába kell elszámolni.

4. számú melléklet a 2000. Tartalék E. Pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek I. Kötelezettségek I. Pénzügyi eredmény = Pénzbevételek – Pénzkiadások Végezetül bemutatjuk a Szt. Követelések ebből: pénzkiadásból származó követelések pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések III. Tőketartalék III. Forgóeszközök I. Készletek II. Rövid lejáratú kötelezettségek ebből: pénzbevételből származó kötelezettségek pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek 5. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Befektetett pénzügyi eszközök B. Eredménytartalék IV.Számvitel I. Egyszeres (pénzforgalmi) könyvvezetés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 156 ► Termelési-kezelési költségek és egyéb ráfordítások + Egyéb kiadások + A levonható áfa. Adóköteles pénzbevételek (1 + 2) 3. törvényhez Az eredménylevezetés előírt tagolása A. Befektetett eszközök I. Pénzügyileg rendezett nettó árbevétel 2. évi C. Ez a két dokumentum az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodók beszámolója. által előírt. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény D. Pénzeszközök Források (passzívák): C. Immateriális javak II. Jegyzett tőke II. törvényhez Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása Eszközök (aktívák): A. azaz az összes részletező rovaton szereplő „Kiadás”. Lekötött tartalék V. évi C. Értékpapírok IV. kötelező jellegű egyszerűsített mérleget és az eredmény levezetést. elszámolt bevételek (III + IV) 1. Végleges pénzbevételek. Nem pénzbeni kiegyenlített értékesítés nettó árbevétele A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 156 ► . Tárgyi eszközök III. számú melléklet A 2000. Céltartalékok F. Saját tőke I.

elszámolt ráfordítások (VIII + IX) 7. Nem pénzben kiegyenlített. Egyéb kiadások IX. Fizetendő társasági adó H. Végleges pénzkiadások. Pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek (3 + 4) III. Nem pénzben kiegyenlített ráfordítások VI. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény (H – 19) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 157 ► . ráfordítások V. Adóköteles bevételek (I + II) 5. Adózott eredmény (G – 18) 19. Jövedelemadózásban ráfordításként nem érvényesíthető kiadások (16 + 17) C.és árubeszerzés költségei 8. Beruházási kiadások 17. Természetbeni juttatások munkavállalóknak. Jóváhagyott osztalék I. Pénzbevételt is jelentő jövedelemadózás alá nem vont bevételek 6. nem beruházási célú beszerzések 11. Ráfordítást jelentő elszámolások (13 + 14 ± 15) VIII. Pénzügyi eredmény adóköteles tárgyévi változása (I – V) D. Egyszeres (pénzforgalmi) könyvvezetés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 157 ► 4. Kifizetett vásárolt készletek állományváltozása ± VII. Pénzbevételt nem jelentő jövedelemadózás alá nem vont bevételek IV. Pénzügyi eredmény jövedelemadózás alá nem vont tárgyévi változása (5 – IX) E. Nem pénzben realizált eredmény (II + 6 – VI – VII) G. tagoknak 12. Jövedelemadózás alá nem vont bevételek (5 + 6) B. Adózás előtti eredmény (C + F – 6) = (III – VIII) 18. Egyéb termelési és kezelési költségek. Nem pénzben kiegyenlített egyéb bevételek II. Személyi jellegű ráfordítások 9. Ráfordítások összesen (V + VI + VII) 16.Számvitel I. Értékcsökkenési leírás 14. Ráfordítást jelentő eszközváltozások (10 + 11 + 12) 13. Értékvesztés 15. Ráfordításként érvényesíthető kiadások (7 + 8 + 9) 10. Anyag. Pénzügyi eredmény tárgyévi változása (± C ± D) F.

É egyenleg 47 ellenszámla 51 eredmény 78.Számvitel I. 102 eredménykimutatás 117 eszközök 15 F forgalmi kimutatás 71 források 15 főkönyvi kivonat 69 főkönyvi számla 46 I. Tárgymutató A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza ◄ 158 ► ◄ 158 ► Tárgymutató A.Í információ 8 K költség 83 közvetett 86 közvetlen 86 költségkimutatás 89 könyvvitel 13 könyvviteli mérleg 17 követel forgalom 47 L leltár 16 P passzívák Lásd Források profit Lásd Eredmény Sz G számlakeret 140 számvitel 12 Gazdasági esemény 37 T H tartozik forgalom 47 helyesbítő számla 57 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Tárgymutató Vissza .Á adat 8 aktívák Lásd Eszközök analitika Lásd Analitikus rendszer analitikus rendszer 72 B bizonylati elv 42 E.