You are on page 1of 73

„CSAK MÚLÁSUNK TÖRVÉNY...


Varga Csaba jogfilozófussal
beszélget Mezei Károly

– Én népem! múltba vagy jövõbe nézz:
Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!...
De túl minden bún, minden szenvedésen,
Önérzetünket nem feledve mégsem,
Nagy szívvel, melyben nem apad a hûség,
Magyarnak lenni: büszke gyönyörûség.
(Sajó Sándor)

„Csak
múlásunk
törvény...”
Varga Csaba jogfilozófussal
beszélget Mezei Károly

Magyarnak lenni
CIII. kötet

KAIROSZ KIADÓ, 2012

© Mezei Károly, 2012
© Kairosz Kiadó, 2012

ISSN 1787-1735
ISBN 978 963 662 582 5
A kiadásért felel: Bedõ György,
a Kairosz Kiadó ügyvezetõje
1134 Budapest, Apály u. 2/b.
kairosz@hu.inter.net
www.kairosz.hu
Nyomdai elõkészítés: Tordas és Társa Kft.
Nyomás és kötészet: Kinizsi Nyomda, Debrecen
Felelõs vezetõ: Bördõs János

AZ ÁRTATLANSÁG KORA:
GYERMEKKOR ÉS IFJÚSÁG PÉCSETT

– Õsei apai és anyai ágról egyaránt túlnyomórészt német nevûek, feltehetõen svábok.
Ugyanakkor családi hagyomány és dokumentum is említ már az 1800-as évek elejérõl egy
Vargát, aki somogyi szegénylegény volt, jobbágy.
– Eleim pákászok voltak; szegényen, de
szabadon éltek a mocsárvilágban. Egyetlen
tárgyi emlék maradt fenn a legrégibb idõkbõl, s érdekesen ez nem más, mint egy medál. Merthogy a voltaképpeni Varga-névadó
az akkori betyárvilágban éppen soros mocsárútján rábukkant egy elõkelõ hintó romjaira, benne egy meggyilkolt házaspárral s
egy síró újszülöttel, akinek nyakában volt ez
a medál. A halottakat tisztesség szerint elföldelte, a gyereket meg hazavitte, majd bejelentette a papnak, hogy született egy gyermeke.
Akkoriban a dolog ezzel el volt intézve. Ha
igaz, úgy ilyen módon lett Varga a vér szerinti õsöm, ez a csecsemõ.
Ezen 1812-ben talált és Somogyvárott keresztvíz alá tett Varga Boldizsár utódai azután egyre inkább iparral kezdtek el foglalkozni. Dédapám üzleti bélyegzõje szerint õ „Varga Ferencz kovácsmester Barcson” a Fõ ut-

5

cában. Mohács környékérõl valók. Egykori gyártóik pedig. Miért hirdessek. amikor mindenki ismer? – kérdezte. attól függ. A németbolyi rokonság tisztán németajkú volt. hiszen õ maga IPAROS volt! Megbecsült státus: iparos. keverték a svábot a magyarral. azt is. aki távollétében helyettesíti. õk középpolgárokként gyertyakészítõ manufaktúrát üzemeltetnek. hogy mi lesz mindebbõl. de nem ment. alatti üzemben családtagnak számítottak. ha tudtak. hogy milyen karosszéri- 6 át építenek rá. hiszen a hintót robbanómotoros jármûvek kezdték el felváltani. Nagyapám folyamatosan ingatlanokat vásárolt. legfeljebb az Iparos Egyletbe. kisbusz. Többet adózott. majd mesterlevelet szerzett segédeinek kedvezményesen továbbadta. kisteher. Számottevõ idõn át a pécsi polgárság legnagyobb adófizetõi közé tartozott. a pesti Zupka Lajosnál tölti. E nagyapai ág aztán feleségeként találkozik a németbolyi Schwartzkopf családdal. a gyõri Armbrustok szintén a közelségbe. ami felépítmény. átálltak az automobilizmusra. Nagy szó ez akkoriban: a tulajdonos helytartója. és magyarnak vallották magukat. nagyanyám gyakran tizenöt-húsz emberre fõzött. sosem kérkedett vele. Hívták kaszinókba. Egyébként is változás állott be akkoriban. aki mûvezetõnek nevezi ki. rájuk házakat épített. mint bármelyik Zsolnay – persze. E fiú. Késõbb kiderült. leggyakrabban a Fordtól rendelték. Nagyapa mintatermékével egy bécsi országos kiállításon elnyerte a Monarchia csomaghordó postakocsijainak gyártási jogát.vagy személyautó. hanem mert utóbbiak kiterjedt családként megosztották maguk közt a vagyont. Alapos képzéssel. hiszen még idõsen is könnyedén olva- 7 . Az pedig. Karosszéria mindaz. hogy anyám oldala. Apám ciszterci növendék volt. aki jó terméket csinál – ez már önmagában tiszteletet érdemelt. tehát nem alváz. hogy típusjármûvét sorozatban állíthassa elõ. Sajátos büszkeségbõl fakadóan még termékeit is csak ritkán reklámozta. Katolicizmusát és magyarságát természetes módon élte meg. De közbejött a háború. Útja utolsó felét az ország leghíresebb hintógyárosánál. Igazából csak karosszériákat csináltak. nem motor. nagyapám pedig céhlegényként bejárja Ausztriát. Viszont katolikusok voltak. Elillant annak lehetõsége. Munkásaink a Rákóczi út 43. Nagyapámék elkezdtek építeni ezt is. nem rentabilitása okán. a Monarchia odaveszett. Észak-Olaszországot. fia keresztelõjekor már kocsigyártó. mert az alapot magyar vagy amerikai cégektõl.

amik mind tõlünk valók! Amikor államosítottak bennünket. városi villamossínre váltva. s persze megtanult németül is. 8 Jutalom volt e kaland ezeknek a fiataloknak. mert atyja egészsége megromlott. hivatalos jármûveket.. s a karosszériagyártásra áttérés egyébként is friss eszû és aktivitású teljes embert kívánt. fekete vonalas mintával. eszmélésétõl kezdve motorvagy autóversenyzõ akart lenni. Legnagyobb hatással mégis Vértesi Frigyes egyetemi hitszónok volt rá. és ha ezt õ észreveszi. Mert bányásztelepre költöztettek bennünket ki. Az elsõ idõkben fõként Ford-alapra dolgoztak. Már-már attól kellett tartanom.sott görög vagy latin szöveget. távolsági buszokat. a mai római palotaásatás helyére költözve az Opel következett. utána a Rákóczi út 34. hogy a buszon ülõ ávós letartóztat. Sikkes lett. hogy mindenféle szikvizes. Teljesen egyedi vörös színe volt. szám alá. aki a pécsi keresztényszocialista úttörés mögött is állt. s onnan jártunk be régi iskoláinkba. követhetetlenül girbegurba. amikor rádöbbentem: táskám bõre a busz bõre. amikor az iparvágányról. majd elõször dél-dunántúli Mercedes márkaképviseletté váltunk. vastag. Újságcikkek adják vissza a hökkent csodálkozást. és saját keréken induljanak a nagy kalandra: a régi 6-os úton le. egy-két hónap múltán pedig saját keréken. hogy társasághoz tartozó mûszaki érdeklõdésû fiatalok jelentkezzenek nagyszüleimnél. Armbrust Lajos szin- 9 . akkor magyarázkodhatom. Pécsre. hogy honnét is vettük. a cég kapujához érkezik egy vasszörny. Testvérei közül õ készült fel arra. elszegényedetten az üzemünkbõl kilopottan megõrzött. Át is kellett vennie: mûegyetemi indulását még elsõ évében azért kellett abbahagynia.. mészárszékes és egyéb teherautót. végül BMW és DKW. vagonplatón. Apám nagyapa kollégájának s barátjának a lányát vette feleségül. És nagyítóüveggel mit látok? Buszok négyes karéját. A Dunántúli Napló közöl egy amatõr fényképet a Hal térrõl mint a távolsági buszok kiindulópontjáról. Üzemi albumunkból kitûnik. Az ország elsõ vidéki benzinkútját felépítettük. egykori buszülésnek legyártatott bõrbõl készíttettünk magunknak iskolástáskát. vadonatúj Personenwagenként távozik. hogy az éjszakai vonattal a cég költségére a fõvárosba felbumlizzanak. mentõautókat s fõként buszokat mi csináltunk. hogy apjától az üzemet átvegye. és egyben életre szóló élmény. Érettségi után Pesten mérnökhallgató lett. majd a Ferencvárosi pályaudvari rendezõn elszállításra váró Ford-alvázakra ráeszkábáljanak egy ládát.

Apám mindvégig történelemolvasó. sebességet veszít. Arról. éppen Délvidékre bevonulásunk napján Szombathelyrõl Szegeden át vezényelve érzékelte.tén hintógyárral bírt Gyõrött. Mire az elsütõ billentyûre tették volna ujjukat. Gyorsan leszerelték hát francia típusú fedélzeti gépfegyvereiket. de olyan fogaskerék-szinkronizálással. Késõbb. az már nyilvánvalóan csak bûncselekményként realizálódhatott. tüzérszemmel dokumentálva a bevonuló szárazföldi egységek elõtti terepet. hogy nagy tömeg rohan feléjük. még pisztolyuk sem volt megtöltve. hogy a gép motorja kihagy. ahol most a színház van. legtöbbször a két háború közti korról beszélgettünk. és felsõ kereskedelmit végzett. Egy alkalommal. Nagyhét lévén. hogy fényképezzen és jegyzeteljen. de ezeket rendszeresen forgatta. a kiabálásból kiderült. mögötte ült a felderítõ tiszt. amikor édesapját bevonultatták katonának? 10 – 1940-ben pilótaként vonultatták be mint repülõgép-vezetõ hadnagyot. hogy a gépfegyver tudott azon keresztül lõni. Domanovszky Sándor Magyar mûvelõdéstörténetét. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nagyszerû sorozattermékei nem csupán jelen voltak polcainkon. A családi üzemben nagy érték lett tudása mint komoly adminisztrátoré és menedzseré. iskoláskoromban. A még több pedig tisztességtelenség okán egyenesen kiközösítést kockáztatott.) Egyszer csak látják. persze ellenséges területen tudta csak letenni gépét. E kétfedeles gépekben a vezetõ kezelte a két fedélzeti gépfegyvert. mint a hadiszállítók nyereségkaszálása csalással. tavaszi áradás fedte a földeket. Mint kiderült. hogy az üzleti nyereségnek öt-hat százalék körülinek illett lennie. akinek dolga az volt. közügyekben érdeklõdõ férfiú maradt. fõként Hóman–Szekfû Magyar történetét. – Hogyan alakult a család sorsa. Anyám versenyszerûen úszott. amik Weiss Manfréd gyárában készültek olasz licenc alapján. ha bármi dologra együtt mentünk. amelyek akkoriban a légcsavar mögül lõttek. Hasonló alapmûvekbõl több százas könyvtára volt. a Czuczor Gergely utcában. Sólyom típusú repülõgépekkel jártak. hogy ottani magyarok szaladnak feléjük. (Ez ugyan sok ezer fordulatot tesz meg percenként. Az üzletvitel tisztességérõl. Az ennél valamivel több már gyanús volt. Ha pedig netán még több. ujjongva üdvözölve a személyükben õket 11 . valamint a Kerényi Károlytól fémjelzett Egyetemes történetet. amit életük árán is meg kellett védeniük a szerbektõl. Zuhanás elkerülésére apám egy valamelyest szikkadt réten.

amik évnél hoszszabb rehabilitáció után hadiüzemnek nyilvánított cégéhez leszereltként visszatéréséhez vezethettek. – Aztán Pécsett.visszavevõ Magyar Királyság végre várt megérkeztét. Krivoj Rogba vezényelték. gépét rapityára törve ért földet. együtt a mögöttes szervizeltetéssel. Apámnak. szerencsére bárminemû maradandó károsodás nélkül. alkatrész. most. Itt ugyanez a Sólyom gép már úgy mondta fel a szolgálatot. Majláth-utcára nyíló házrészünk pincelejáratából 13 . úgy acélsisakként a fejemre húzva szaladtam óvóhelyünkre. anélkül. hogy 12 zuhanva. A felderítõ hivatásos tisztnek azonnal viszsza kellett térnie Magyarországra az eredménnyel. akinek dolga a gépek kiállítása. ez utóbbinak lett immár – sérülésére. Õsszel azonban szovjet bombatámadás érte a repülõteret. Szigorral kellett fellépnie a visszavonulás rendetlenségében harácsolókkal vagy önkényeskedõkkel szemben is. Alig tértek vissza a Magyar Királysághoz. Azzal pedig Borovóba került. Nos. lefegyvereztette (tiszti oldalfegyver és dísztõr kivételével) a rendezetlenül visszavonuló szerb csapatokat. tehát kölcsönzött motorkerékpárral elindult Szeged felé. másikkor magyar lesz a bíró. Mert Bácsföldvárott szokásjog volt. e béke szigetén is megjelent a háború… – Pécset komoly bombázások sem érték. rögvest vissza kellett repülnie egységéhez. fenekemhez szorítva. szerb férfiút választottak. amint a motort kicserélték. könnyebb sérüléssel. az ottani cipõgyár repülõterére. ha pedig üres volt. velem háromgyermekessé duzzadt családjára tekintettel – mûszaki parancsnoka. Légi riadók persze bõven voltak. Ebben a támadásban õ is – a vezérkartól összesített jelentésben már rögzített hõsi halál helyett – súlyosan megsérült.és üzemanyag-ellátással. majd a közelfelderítõknek is. Ezután Szovjetunió ukrajnai nehézipari központjának repülõterére. Megszervezte hát a nemzetõrséget. ahol katonai repülõterükbõl a németek átadtak egy részt a magyar vadászoknak. hogy a parancsnok egy kukknyi elismerést rebegett volna. Érzékenységére jellemzõ a bíróválasztás lebonyolítása. számos halállal. Ilyenkor bilimet. Óhatatlanul egy kinevezetlen katonai közigazgatás felelõse lett. Majd végre bevonultak a Délvidék egészét birtokba vevõ magyar erõk. ha nem volt üres. hogy váltottan egyik húsvétkor szerb. mert ez volt soron. Homloktól farig törések és zúzódások. Apám viszont – mivel pótmotorral csak a magyar csapatok bevonulása szolgálhatott – közel két héten át Bácsföldvárott rekedt.

Amikor aztán magasabb rangú szovjet tiszteket szállásoltak be az üzem területén lévõ nagyméretû úri lakásunkba. a németbolyi házban megõrzött csecsebecséjét is fölfedezte közöttük… A hadiüzemrõl egyébiránt szép emlékeim maradtak. szovjet közlegény õrünk oda nem jött. Addig. további emeletnyi mélységben. mint a családi körünkben a nyilas érában megbúvó Tádé bácsiról. s egy.. sportos anyám öregasszonnyá átvedletten hol egy álmennyezet fölött. miközben õk dicsekedve mutogatták különféle helyekrõl rablott holmijaikat. Hisz Tadeus Rolski lengyel sebészorvos százados a szovjet–német invázió elõl menekült. cukrozott zsíros kenyérrel kínált. és jött a szovjet invázió. Ez is felkoncoltatást kockáztató tett volt... 14 Apám mesélte. – . A rajtunk is átmenõ frontra felkészülve feltûnõen csinos. hogy Románián át csatlakozhasson az idegen földön harcoló lengyel csapatokhoz.. Errõl az árurejtegetést megvalósító bûntettrõl csakúgy nem beszélhettünk. Elcsavargó típus voltam. s egyikük Braun Ernõ volt. Három-négy évesen egyszer ez nem jött össze. megnyugodtak a kedélyek és rendben õrzött hadiobjektummá váltunk. s fel nem ismerte a kölökben kis barátját. Megõrzésre egész árukészletüket szüleimre bízták. az utcasarkon pityergõ gyerek látványára a fél város összeszaladt. hogy katonaként szolgált. amivel – lavórban. hogy a szõlõbõl. hol egyéb helyeken bujkált. amíg egy állítólagos rokonként pimaszul követelõdzõ fiatalember el nem spediálta az egészet. ráadásul üzemtulajdonos is volt? 15 . Több üzletbérlõnk volt a Rákóczi úti oldalon. Egyébként ekkor már az Úristen egész napját üzemünkben töltöttem.és bodnármûhely alá. még ebédelni is úgy kellett elrángatni onnan. – A „felszabadulásnak” nevezett események után édesapjának nem lett hátránya abból. a pálosok alatti nagyszülõi birtok nagycsaládi hétvégi találkozásairól hazajõve egyedül találjam meg utamat. Apám egy-két saját gyermekkori. rádiómûszaki boltjával.. A titoktartást ugyancsak korán meg kellett tanulnom. míg Misa. aki igényelte. A cérna persze alig pár száz méternyire szakadt el velem honunktól. s finomságukkal. Gettóba kellett vonulniok.ágazott el az egykori kovács. – Idõközben szovjet hadiüzem lettünk. hogy az oroszokkal innia kellett a magyar ízlésnek túl erõs mindenféle fûszeres italokat. lemeztelenítve – anyám megpróbálta lemosni tetõtõl-talpig olajos voltomat. Az esti fürdetés sok benzinnel történt.. majd bevagonírozás. Hazahozott. Meg is õrizték.

Egyszer le is 16 szakadt alattam a födém. hogy alkatrész-katalógusát böngészve négyévesen megtanultam olvasni. Én erre megilletõdve elkezdek sírni. amikbõl egy házkutatásnál mégis súlyos bizonyítékokat faraghattak volna ellenségeink. és ezt válaszolom: Elnézést kérek. és egymásnak telefonálgattunk. Patakba dobva kellett elhagynunk német vaskeresztet. villanymotor hajtotta köszörût. személyautóval vagy teherautóval mentem a vasútállomás végi iparvasúttelepre. amit oly sokat néze- 17 . a többiek elvonultak. amikor kutatgattam. Legizgalmasabb kalandjaim titkos magányban történtek.– Ekkor kezdtünk el még gyakrabban kirándulgatni a Mecsekre. mire morc felnõtthang szól: Itt a telefonfelügyeleti központ! – és feltesz valami alhibernációval felülproxanált antihermeneuta kérdést. így nem tudok beszélni… – Disznó módon kacagás volt a válasz. Szép irodánk volt a szervízrész emeleti szintjén. Kétszer el is kapott a patkányfogó. Nagyobbacskán szerszámokkal bajlódtam az üzemben. ami majdnem ujjtöréssel járt. amit apám Krivoj Rog-i szolgálatáért kapott. Apámmal gyakran oldalkocsis motorral. hogy üzemanyag-lerakatunkat utántöltsük. sötét van. olyan erõs rácsapó szerkezettel mûködött. sõt egy Stabilo fémépítõnek – modellkönyvét s néhány alkatrészét. mely két irányból is a szelepfej durva és finom beállítását tette lehetõvé forgókaros csavarmenetes konstrukciójával. Mostanában antikváriumban hozzájutottam az egykori királyi magyar légierõ teljes folyóirati sorozatához. Megtaláltam például apám gyermekkori építõszekrényének – egy kõépítõnek. Legkisebbként maradtam a lakásban. Egyszer csak a homályban megszólal a telefon. s engem odaszegezett a vakhomályba. amit sötétben tapogatózva próbáltam minden kiágazásában végigjárni. annyira lázba jöttem. s évtizede felhagyott kovácsmûhelyünknek éppen szénrakterébe zuhantam. Üzemanyagraktárunk áttekinthetetlen pinceépítmény volt. egy faépítõnek. A lengõkaros irányjelzõk szétszedése. évtizedeken át lerakódott porból próbáltam a múlt kincseit feltárni. Birodalmunk padlása hatalmas és összetett komplexum volt. meg bácsföldvári szerb katonai emléktárgyakat – csupán érdekességeket. s házi telefonhálózatunk alállomásaival gyakran játszottunk. én fölkapom. mûködésük kiismerése kifogyhatatlan élményt jelentett. Amikor idõsebb bátyám Märklin fémépítõszekrényt kapott a Jézuskától. A szerelõcsarnok fölötti galériában csodáltam a hengerfej szelepjeinek vezérléséhez szükséges csillogó.

gettem gyermekkoromban az iroda irattárában.. amerikai hadiszállításból ideszármazott nehéz tankszállítója. A Pécsi Teherforgalmi Fuvarozó Vállalatnak volt egy Diamond típusú. Természetesen mindent elvettek. hazafelé fújja. Apám rögtön állás után nézett. Most jöhettem hát rá arra. amit súlyosbít egy feliratos krétarajz: Horthy. mert „üzemi területen” volt. akár egy árokból is kihúzhatva magát. ezeket rutinosan. Tatabányán élt Armbrust Ferenc nagybátyám. amint munkálnak jármûveiken. pótkocsis mamut. a Magyar Szárnyak is. a karosszériaépítések jegyzõkönyveivel az államosítás primitivitása mindent elpusztított. – Édesapja hogy élte túl az államosítást? – Ez még a szocializmus joga szerint is törvénytelenül történt. noha az elkövetkezendõkre felkészülve akkor már autóalkatrész-üzlet voltunk. a tengerész. banki kirendeltségvezetõ. Milyen emléket õrzök hát segédeinkrõl? Idegeskedés és hangos szó nélküli produktivitásét. mert ipari üzemnek minõsítették. lakásunkat is. ám azóta sohasem. Idõnként behoztak egy régi hintót. Miután leszerelt. Fasiszta katonanóta. alapos ellenõrzésre. Csodával határosnak tarthattuk. hogy ábécéskönyvként használtam egy német vadászgép szerkezeti rajzát: déjà vu-ként elfeledett egykori vizualitást idézhettem újra fel. Az utak sem voltak problémamentesek. mûszaki megoldások ötletteliségével javítgatták… A háború után szereztünk egy Zündapp 750-es motort. nem szállhattam ki az oldalkocsiból. gyakrabban lerobbant vagy balesetes autót. jókedvvel. fújja. apám tervrajzaival. itt maradt. mert az út mente még aknásított volt. De ha pisilnem kellett.. Az új szocialista vállalat apámat ala- 19 . ha gumidefekt nélkül megúsztunk egy utat. Különösebb tartalékokkal nem is rendelkeztek hát. a Zündapp pedig katonai terepjáró. mivel a német hadi repülõiparról és légi sikerekrõl is szólt. a Bakonyban. Nagyokat kirándultunk a Mecsekben. és nem volt aki vezesse. Lassúbb. hogy a város feletti drótkötélpálya csilléin fehér krétával díszeleg egy veszélyes szöveg: Fújja a szél. mert 18 a szekerekbõl minduntalan szögek estek ki. Kiderült. géppuskával oldalkocsijában. A vállalkozók akkoriban puritánul éltek. hiszen mindent visszaforgattak az üzletbe: stabil gazdasági környezetben az üzlet jövõt alapozott. hisz fasisztának minõsítették. Ritkasággá lett ez. mert nem képeztek erre sofõrt. Oda tartva beleütköztünk az ÁVH-ba. de rendelkezett hátramenettel és csörlõvel. Hiányzik az ország legtöbb nagykönyvtárából is. mert a teljes üzemi dokumentációval. A BMW a sebességi sztár.

– Hogyan alakult a család új lakhelye? – A város Meszesnek nevezett bányatelepi részén jelöltek ki számunkra családi házbérletet kis konyhakerttel. csak apám monstruma tudott a feltornyosodó hóval megbirkózni. mint a mi gazdánk: felbujtás bûnében találtattak vétkesnek. majd a szovjet hadseregtõl lõtérként használt Keleti-Mecsek rész megkerülésével lehetett megérkeznünk. Egyszerû emberek laktak itt. Náluk laktunk. Lett olyan szolgálata az 1950-es években. s végül a malomtól elfolyó víz felhasználásával úszómedence. Pécsváradig vonatoztunk. noha a hókotrók nem bírtak az odavezetõ úttal. amit svábok népesítettek be. Tichyék így találták föl a falusi turizmust. Utóbbi majdnem megközelíthetetlen patakvölgy. Ezekbõl kellett szeleteket kihasítani. majd belapátolni a pincébe. Az Államvédelmi Hatóság négy ember felakasztásával bosszulta meg halálát. állatokat tartottak. De tehetõsek voltak. Ha kirándulni mentünk Sikondára. néhány malmot szintén építettek a patak mentén. majd kocsma. Amihez a gazdaházban koszt és kvártély dukált. így hát a buszt/ vonatot elérhettük. 20 A falut egy komenizmusa jegyében keménykedõ írástudatlan gyüttment vezette tanácselnökként. Fûtés. Jámbor melák falusi emberek. Addig rángatta osztályharcba közösségét. A Kórház téri dzsámiban tudott egy pap abszolválni misét húsz percen belül. s évente több tonnányi slam belapátolása. Kikapcsolódásuk ellenérvet nem tûrt. Sikondára a mecseki Árpád-tetõn. néha még disznónk is volt.csony fizetéssel fölvette. töpörö- 21 . a hajnali öt órai szentmise után indultunk.és rõzsevágás. jéghideg vizükben tanultam meg úszni is. Erdõirtás sziszifuszi munkájával a földet mûvelhetõvé tették. nyulaknak zöldszedés. amit vizesen összeragacsoztak. Mánfán át kirándultunk. míg csak ásóval szétvágott fejjel rá nem találtak az erdõben. A kivégzettek történetesen a bûntény idején begyûjtési kötelesség elmulasztása okán épp rabidejüket töltötték. no meg Kodály Zoltán üdült. A tojásszéngyártásból fennmaradó por ez. Nekünk persze sok feladatunk lett hirtelen. de csirke és házinyúl bõven. Ezt mészárszék követhette. majd sûrû. A bányászok mellé költöztették Farkas Mihály hadserege újdonsült altisztjeit is. ahol Rákosi elvtárs. fa. Apám könyvekbõl kertészkedésbe fogott. Ha pedig Óbánya volt a cél. Kirendelték például a Mátrába. háztartás. termetes ténsasszonyokkal. asztalterítõ s evõeszköz ismerete nélkül. hogy a karácsonyt sem tölthette velünk. kuglipálya. lekvárszerû anyagként majdnem kõtömbökké állt össze.

Mit tehettem volna mást. és ezt élveztük is. Érdeklõdésemet azonban változatlanul a technika kötötte le. automatikus sorompókon átmenés. gyakorló leventepuskája pedig a tisztaszoba kombináltszekrényének aljában. Meskó. kenyérrel ették. éveken át gyûjtve. Háromszáz forintot kóstált. hogy komoly készletet vennék. Hisz anyám tudatosan nevelt önálló gazdálkodásra bennünket. és mintha leves lenne. partizánból lett igazgató. majd megvettem máig hûséges társamat. Apjok derékszíja s oldalfegyvere lógott a konyhaajtón. és hazakerekeztem. Ezen egy Mórickának nevezett gõzmozdony s egy felsõvezetékes mozdony mozoghatott egymástól függetlenül: tolatás. Gyárvárosba kiköltöztetetten sajtóhír tudatta 1953-ban: a dolgozókat ellátandó a pécsi nagyvásártéren immár újra gyártásba került Vörös Csepel kerékpár lesz kapható. Ez Gyula bátyám 1-eséhez képest már komoly állomány volt. aki oroszul kiválóan beszélt. megbízható. Nos. hadd szerezzen meglepetést megajándékozottjának: 22 titokban három héten át építettem egy hatalmas gõzmozdonyt mûködõ áttétekkel. arra kérve Jézuskát. beszéltünk. strapabíró. Elég jól megtanultam. összekunyeráltam némi pénzt. A beérkezett ajánlatokat végigjárva végül száz forintért hozzájutottam egy 3-as szekrényhez. Mindegyikünknek volt OTP-betétkönyve. Totyogós koromban hozott Jézuska mindannyiunknak egy 00-ás terepasztalt. szerelvények összeállítása. állomások. vagonok. Märklinben egyébként is járatos voltam. Iskolába a Pécsi Püspöki Tanítóképzõ Intézet Király utcai intézményébe kezdtem járni. Gyakran titokban kicsempésztük. Hatalmas szalonnadarabokat olvasztottak. még tovább eperfák szegélyeztek egy árkot. Nekem pontosan ennyi volt. beosztott bennünket orosz szakosnak: így jelentettünk. amin túl mélyen haladt egy felsõveze- 23 . Eközben mozdonyok. Levelet írtam Jézuskának. válogattam. tizenkét évesen tárgyaltam a teherautó-platóról árusítókkal.és fordítókorong. A kommunista hatalomátvétellel új rezsim lett. ami szalonunk sarkát foglalta el. hogy legalább kiegészítésrõl gondoskodjék. alagutak s persze irányt is jelzõ elektromos váltók világítottak. Majd föladtam egy hirdetést a Dunántúli Naplóba. Ma is használom tiszainokai birtokunkon. Gyárvárosi lakásunk mögött kukoricás terült el. hogy Märklint hozzon. És segítettem is Jézuskának. Ma is jó. egy féllábú. csak sajnos a latin és a német kárára. gurító. de nem volt elég pénze.dött nagymamákkal. hogy egy homokbányánál éles tölténnyel lõjünk. ami nagy pénz volt akkoriban.

amikor egyes élet nem számít. nyugdíjasként egyszer megjegyezte. a Makár utcai iskolába jártam egy évig. esténként olvasgatott. egyenességét. Szüleim mindketten fegyelmezettek voltak. lánykái 25 . a Széchenyi-aknáról konténervagonban hozva a szenet a szénmosóba. úgy legdrágábban kell adnunk! Mert nem vegetálásra születtünk. Az itt tanuló gyerekek nem jelentettek ugyan nekem intellektuális inspirációt. szívesen emlékezem. leleményességét egy alkatrészhiányos korszakban. Apám keményen dolgozta végig a napot. Eszerint vannak pillanatok. keserûség az életüket. amiben ÁVH tanyázott. A város másik végében volt. hogy professzor úr tizenévesen úgymond katonának készült? – Olvasmányaim s a kor mindig elgondolkodtatott. a pazarlást. rendszeretõk. Nem felnõtt sugallta ezt. az eperfákat pedig másztuk és legeltük. Neki kellett mindent tudnia a befutó teherautókról. Érzékelt. az emberségben kiváló Patton János volt. de jólelkûek s romlatlanok voltak. miközben nem sok oka lehetett arra. de mögélátta a szenvedést. hogy valahai cégünk közelében. sofõrként él. A kukoricásban bújócskáztunk. Késõbb. aki – ez volt Virág Ferenc püspöksége! – a munkáspasztorációt kapta feladatul. Mert olvasmányaimból eleve hõsies életforma adódott következtetés gyanánt. de ostobaság lett volna állandóan ezen kérõdzni. Késõbb a XIV. segítõkészségét. bonyhádi sváb gyerek. – Igaz-e. és Pécset a mocsoktól megszabadítani. a villanyrendõrnél a délkeleti sarok erõteljes magasföldszintes épületét. s ha gonoszok uralkodnak rajtunk. ahol az utolsó két évet jártam. Egyik elsõ honvédõ olvasmányom 24 Krúdy Gyuláé volt 1848 diákhõseirõl. mégis elégedett… – Átlengte. Megállapodottan. A gyárvárosi iskolára viszont. persze. akinek elvették mindenét. életbölcsen tudott régi dolgokról beszélni. emelkedést. persze. számú Autójavító Vállalat fõtelephelyén hibafelvevõ lett. úgy idejüket lerövidítsük. háborúztunk. De ha ilyenbe visz sorsunk. miképpen lehetne elfoglalni. s mindenekelõtt a kontraszelekció tehertételét. Eredetileg templom s iskola.tékes bányavasút. hogy a jelenrõl megbocsátóan vélekedjék. Szerették nyugodtságát. Plébánosa apám egykori ciszterci társa. Amikor a püspöki tanítóképzõt s vele bennünket felszámoltak. katolikus könyveim görög–római példázataiból szintetizáltam tanulságként. hogy jóként ennyi származott az államosításból. kellemetlen levegõjû. hanem hogy közösségünknek használjunk. a pécsi keresztényszocializmus terméke. Ábrándoztam azon. tudatosak. – Nehéz elképzelnem egy volt gyártulajdonost.

ugyanakkor a Don-kanyar tartalékos fõhadnagyként kivonultatott. Zalánffy Aladár zeneakadémiai tanítványa. Órák utáni csa- 27 . elves és szocialitásban agilis tanárember. Most így egybõl konzis lettem hát. Majsai József autodidakta lelkesedése irányította. Az orgonánál pedig Pécsi Géza ült. a Székesegyház mûvészorgonistája. hogy a végére már zengjen s zúgjon az orgona. szeretni a zenét. Akkori stíluseszmény szerint Bachot érzelemmentesen játszották. Sváb falusi környezetbõl gyárvárosivá.közül pedig számosan énekeltek a templomi kórusban. hogy utálom a zongoraórát. Ekkor szerethettem bele a hangszerek királyába. ott ezt nem is nagyon kellett titkolni. Tehát békén hagyták a szilikózisban úgy is korán pusztulók lelkét. orgona fõtanszakosként Halász Béla növendéke. Pedig egyszerû énektanárként csak azt harcolta ki. noha megjegyzéseivel azért mégis fegyelmezettségre szoktatta szertelen ifjonc-énemet. aki utóbb a pécsi szakmunkás- 26 képzõ humanizáló apostola lett. Unalmas pontossággal játszott. s az egészet abbahagyom. Eltérõen a várostól. az adott ritmikában rögzített hangok reprodukciójaként. a kulturált beszélgetést. gregoriánszerû. hogy a tanoncok ne két lábon járó munkaerõként. szétválasztás. Tehát megtanította élvezni az irodalmat. Bányavidék. lelketlen lényekként kezeltessenek. néhány felnõtt és sok gyerek régi templomi kottákból négyszólamú orgonakíséretes XVIII–XIX. ám ezen túl szabad kezet engedett nekem. staccato/tenuto tekintetében) minimális preparálással látta el kottáimat. Tanárom (kötés. ciszternövendék volt õ is. Szolfézsra Sólyom Lászlóval jártam együtt. megszokni a társasági találkozást. hanem segíttessenek emberré lenni õk is. Szüleimnek ugyan gimnazistaként már bejelentettem. Hétvégeken s péntekenként délután a gyárvárosi templomba jártunk. plébánosunk másodlelkévé lett. akiben utóbb felfedeztem Sára Sándor kétszeres hõsét: a Néptanítók (tehát püspöki oskolám növendékanyaga) egyik nagyszerû emberpéldányát. Apám kortársa. Mindezt mély. Templomi kórusunkat egy kétkezibõl lett bányamérnök. katolikus apostoli lelkülete sugallta. századi teljes miséket adott elõ kevéssé ismert német szerzõk mûveibõl. Osztályfõnökünk a faluról bekerült Schvoy Ferenc. Izaiás próféta hosszú. Kántorként a reggeli misén pianissimóban indított. Írástudatlan öreg nénikék. zsolozsmás „szent olvasmány” jövendölését – gyermek cérnahangján – mindig Levente bátyám és én énekeltük végig. amibõl államunknak csak a rabszolgamunkával kitermelt kõszén kellett. emberei életét minden erõfeszítéssel mentõ katonahõsét.

irodalomtanításban. horhosokon. másodikas gimnazistaként. majd a Líceum. tõlünk északnyugatra alig két kilométerre. gimnazista társak. Sokaknak feltûnhetett. salakos és földjárdákon. És ekkor tényleg elkezdtem kántorkodni. Fekete Miklós régi vágású úriember. késõbb a városszéli Pius sekrestyéjében. 29 . lucskos idõben sárcsíkot vonva kabátom hátára. Lassan szombat délutáni esküvõt is kellett abszolválnom. a gyorsírás bevezetésében. hiszen gyakorlás címén bármikor távozhattam. Délben vánszorogtam haza ebédelni s valamennyit játszani. Hárman-négyen tar- 28 tottunk oda.vargásainkkal kezdett megalapozódni barátságunk. Miután templomomban hatalmas kottatár volt. erdélyi tankerületi fõigazgatói családból. Tavasztól õszig viszont együtt éltem az orgonával. de végigolvastam Albert Schweitzer neves Bach-monográfiáját. teljes orgonarepertoárokat végigjátszottam vasárnaponként. rekviemeket s kantátákat zongorázva végigénekeltünk. hogy templomi orgonistát keresnek a Szent István-plébániára. mezõkön s szántóföldeken keresztül biciklivel közel háromnegyed órányira tõlünk. Igazgatónk. legfõbbként pedig véget nem érõ vitákból épülõ intellektuális világteremtéssel éltünk igencsak intenzív szellemi életet. Vacak bazaltkockás utak lovas kocsiknak fenntartott poros útszélén. Németül alig tudtam. és este nyolcra tettem le a szolgálatot. hisz az állambiztonság óvó szeme már a politikai disszidencia elõszobájának tekinthette. nyolckor volt rendes. Esõben garantáltan sárba esve. hiszen õ volt az etalon játszásához. Vasárnap hét órakor kezdtem. Konzervatóriumi fõtanszakos hallgatóként napközis gimnáziumi voltom ellenére szabad madár lettem. mégis titkoltuk. Fizetségem havi háromszáz forint. Anyám ujjbegyeket szabadon hagyó gyapjúkesztyût horgolt nekem. Bolváry Pál elmozdított pálos szerzetes tartotta. blattoltam. Télen lefagyott a kezem a fûtetlen templomban. Folytatódott a titkos hittan. akkoriban egy extra (jampec) cipõ ára. és tíz órakor nagymise. mert délután ismét vissza kellett mennem a hat órai szentmisére. de hegyen-völgyön. Reformlélek volt szigorúságban. patakokon. nõvéreinek a Konzival szembeni Mátyás király utcai házában. Egyszer apám jön haza azzal. Így lettem fõhivatású hétvégi kántor. misevégi kivonuláskor pedig Bach nagyszabású mûveivel traktáltam a jámbor bányásznépet. Rengeteget kirándultunk. Bányavidék volt ez is. A ciszterektõl elvett Nagy Lajos Gimnáziumba szintén kerékpáron jártam be. télen pedig reménytelenül buckázva. Tehát minden hétvégén fél hatkor kellett kelnem.

tervrajzok értelmezése élvezetes dolog lett számomra. Szüleim sajna szóba hozták. Végigimádkoztam úgy. késõbb a Pécsi Egyetemi Könyvtárba. s persze a mindennapi életben is éltem ebbõl: szabványírás. de többnyire hiába. Az iskolát persze utáltam. Akkortól nekem a missa csakis romanum lehetett. ideje hát jövõmrõl gondolkodnom. Antikváriumban lelt kincsemet. Izgalommal kísérgettem kölcsönözni a Megyei Könyvtárba. ahogyan egy a szentmise misztériumát celebráló pap. az emigrációban született Újszövetségi Szentírást forgatva (jellemzi akkori megbecsültségét. a misztikum gyakori megélésére. Akkor lázadtam s mondtam csak fel.Ehhez fõiskolás csellóssal s egy gyönyörû fiatalasszony éneklésével kamarazenét is produkáltunk. hogy szükségem van napi áldozásra. konstrukciók átlátása. Anyám rendszeresen olvasott. Levente bátyám nyomán antikváriumba kezdtem járni. mégis kizárólag latinul olvastam. Tehát primitivizálás. amikor már napközbeni temetésre is kényszeríteni akart plébánosom. hogy lassan vége a gimnáziumnak. kártékony betörés rosszindulatú kényszermûhelyeként éltem meg. hogy misztériumot megteremthetne számomra. ezt többször ünnepi nagymisére is behoztuk. mûszaki rajzolói szakképesítést szereztem. Késõbb bányamérnökségi figuránsként. S anélkül. merthogy 1956 után tanultuk csupán a visszarendezõdésig. valamint fizikai tankönyveimet) kezdtem úgy érezni. el is bizonytalanodtam. bányamûvelõ hallgatóként. Öveges József. harminc-harminc forintért: ezt. hogy két könyvet köttettem be zsebpénzbõl. 31 . fõként elméleti fizikát keresve. Általános iskolásan belekezdtem egy – azóta sincs ilyesmi könyvpiacunkon! – magyar technikatörténeti lexikon írásába. Habár nem voltam jó latinos. Tizenévesként intéztem postai elõfizetését saját zsebpénzbõl. Ol- 30 vastam technikatörténetet — Sztrókay Kálmán. néha pislantva át csupán a magyar fordításra. De ez nekem csakis fordítás. mégis rosszkedvû lettem ettõl. Folyóméterszámra Természettudományi Közlönyt vásároltam. Pedig harmadikosként a pécsi deklasszált polgárság búvóhelyeként ismert mûszakirajzpályára már felkészültem: a Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat tanfolyamára jelentkezve s keresményembõl fedezve tandíját. Horváth Árpád mûveit. Az apám járatta Élet és Tudomány helyett a magam járatta csehszlovákiai Tudomány és Technika „ifjúsági folyóiratát” kedveltem. Velem a vaskos Missale romanorum. Ezért kezdtem ott lenni a belvárosi templom hétköznap esti hat órai miséjén.

A táborban pedig túlélõpróbán kellett átesnünk: huszonnégy órát eltölteni magányosan. hogy Pál atya csoportját sátorborogató kormos pofával álmukból felverjük. Táborparancsnokunk Várhidi György. mert mindenünnen szokatlan. Elképzelhetõ. majd a nap járásából tájékozódva pontosan visszatértem. kivonva ezzel táborozási készletét (sátrakat és egyebeket) az államosítás alól. nehogy 33 . levelet ettem. hûvösben fát termelve tüzet csiholtam. de kellett. Elsõ táborozásunk elõtt próbaként éjszaka indultunk Várhidi donátusi szõlõben lévõ honától 32 Óbányára. katonáskodásán túl számunkra kétségen felüli tekintély volt. a Réka-vár romjaihoz. nyári lenge ruhában. lefekvés még nyomasztóbbá lett. mert pár óra múltán a koromfekete éjben már vissza is indultunk. hogy próbatétel volt ez is: okulásul. illetõleg a Bükköt átszelve Diósgyõr felé. hogy milyen jól meg kellett ezeket titokban szervezni. munkáspasztorizációból – indult néhai Surján Lászlónak kellett egykor kényszerûen aláírnia országos cserkész vezetõtisztként a kapitulációs betagolást a kommunista úttörõmozgalomba. táborunkat kifosztva találtuk. Levert hangulatban indult a vacsora. Nos. Magánkézben pedig alapot képezhetett ez egy bujtatott cserkészet elburjánzására. hogy az úgyszintén Pécsrõl – ciszterektõl. mi Csonka elõrelátó utasítására beléptünk a Vörös Meteor Sportegyesület Turista Szakosztályába. s a tábortûz. baltával s késsel felszerelkezetten.Csonka Ferenc. légvonalban is sok kilométeren át végiggyalogolva az éjszakát. az indián életforma mítoszát fáradhatatlanul gyakorló. egy Magyaregregytõl Kisújbánya felé a Márévári völgytõl északra elterülõ fennsík állótáborában. Tóth Tihamért idézõ szigorúsága elviselhetetlen volt. Ám alma matere elõrelátóbb volt: elõre megszüntette cserkészcsapatát. éneklés. a dzsámi káplánja lett a gyóntatóm. napfényben aludtam. de következetessége enyhített vaskalaposságán. Nem volt könnyû tõlük baráti érzelmeket kicsiholnunk. Úgy mesélték. A Keleti-Mecsekben. Ám ebbõl igencsak tanultunk! Mert következõ éjszaka mi indultunk el a Réka-vár felé. Két titkos táborozáson vettem részt. Végül már bekormozott arcok is láthatók lettek az éjszakában. körbezárásunkat sejtetõ fenyegetõ hangokat hallhattunk. Õ testesítette meg a pécsi titkos cserkészetet is. s tagkönyvvel immár „legálisan” kirándulhattunk az erdõben. mert kirándulásunkról visszatérve hátrahagyott õreinket összekötözve. A második héten azonban drámai esemény történt. bennünket meglátogató barátoktól kivitelezve. Magam forrást kerestem. Utólag derült ki.

Emberünk még elmesélte: az ávósok további évekig keresték a muníciót. Nos. nemrégiben a feleségemmel arra jártunk. A Vörös Meteor igazolását elfogadták.. annak még szüksége lehet ezekre. elõdje fölébresztette. hogy a természetes félelem miként ûzhetõ el néma cselekvéssel. amire egyszerûen válaszolt: az egész falu tudta. amikor vezetõnk megszólalt: „Gyerekek. abból baj lesz.. Mert a „mecseki láthatatlanok” a vár felé vonultak vissza. mi erre bukkantunk. ezért tartóztattak fel és igazoltattak minden arra járót. november 11-én a ruszkik e két harcost bekerítették és agyonlõtték. de azért hajat naponta mostunk. fegyvert elástak a patakparton. Nos. hogy nyaranta titkos cserkészek táboroznak ott. Bükki táborozásunkkor az éjszakai õrség volt a legizgalmasabb. de 34 sohasem találták meg. hogy hajnalig egyedül õrizze a többiek álmát. ha tovább csináljuk. Kétórás felváltásban kellett valakinek õriznie a tüzet. De azt is tudta. Sõt megcsillanthattam tájékozódó képességemet is. ott is elrejtett fegyverekre leltek. fedezendõ a szovjetek és ávós segítõik elõl menekülõk zömét.. Talán addigra már nem is ott rejtegettettek. miként igazodjunk el az erdei csendbõl mégis kivehetõ hangzavarban. majd az gyorsan lerohant a jéghideg patakhoz arcot mosni. kettõs utóvédjüket azzal megbízva. 35 . Ómassa térségében gyûrûbe fogtak minket fenyegetõ ávósok. és elbeszélgettem a várat gondozó falusi nyugdíjassal. Meséltem oda kötõdõ élményekrõl. fémkazettákba rejtve. s persze az egész tábort. hogy 1956. hogy idõnként lövöldözzenek. hogy miként foglalandó el a legbiztosabb védelmi pozíció. Ráadásul aki elrejtette. Hasonló emlék.. így mehettünk tovább. De arról is tudott. Mint utóbb óvatos érdeklõdésbõl kiderült. amikor egy társsal a sûrû erdõ úttalanságában egy eltévedt anyára s hozzánk hasonló korú lányára bukkantunk. s ez már nem színjáték volt: zsírpapírba tökéletesen burkolt gépfegyver lõszerrakaszainak tömegét találtuk a Máré-vár alatti patak vízágyában. mert tényleg égetõen jeges volt a víz. Ha valakire sor került. Ehhez meg kellett tanulnunk. hogy melyik erdészházból indultak. hogy a felkelõk rengeteg lõszert. hogy 1956-ban ott mi történt. A helybéli legény muszkavezetõ lelkén szárad. térkép alapján biztonsággal visszavezettem õket erre az általam sosem látott helyre.” – és mindent visszacsomagoltunk. a lezárt kazettát kinyitva alig csomagoltunk ki a zsírpapírból egyet-kettõt. Izgalmas volt a reggeli fürdés. Amikor elmesélték. hogy amikor a Bükkben voltunk.el nem dugott baltákkal sikeresen megvédhessük magunkat! Más is történt azonban.

viaszpecséttel zártan. amit leírok. sõt egy-két tételt cseréltünk is. De ha nem. hogy abban. a pécsi könyvtáros Surján Miklóssal kerültem bizalmas kapcsolatba. Egy másik alkalommal a városház terén nagy tömeg közepében álltam. Kiderült. hallgatag cselekvésre. Ám egy késõbbi olyan pillanatban. ahol történik valami: minden dokumentumot. hogy az általam történõ leírás lesz az utolsó híradás. Tilalmazott dolog volt ez. gyenge hangon a rögvest beállt csendben. Hiszen az események kimenete bizonytalan. Éreztem. És egyáltalán: azért csinálhatom csupán. minden szónak még jelentõsége lehet. Orosznyelvtudásomnak kétszer is hasznát vettem. amikor okkal tarthattam attól. Nem volt ez a valóságtól elrugaszkodott elképzelés: nukleáris katasztrófától fenyegetett világban éltünk.és Petõfi-kultusz volt akkoriban a Szovjetunióban. õ mesélt a családjáról. saját városbejárásom tapasztalatait. akkor szétlövetem a várost. Ezért akartam ott lenni mindenütt. Fel is villant bennem: akár meg is szûnhet az ország. Én politikai meggyõzõdésemet magyarázgattam neki. viszont azonnal lehoztam a padlásról egy keménykötésû úgynevezett hatósági könyvet (számozott. hogy nem magamért. mert a Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja szokásszerû reggeli meghallgatásából megértette a nap rendkívüliségét. és elkezdett a tömeghez szólani. Apám október 24-én reggel hét órakor kiugrasztott minket az ágyból. miközben kemény hidegháborús légkör vett bennünket körül.– Az 1956-os forradalomról milyen emlékei vannak? – Az eseménysor megélése csodaszerû élmény volt. és nem dicsekszem el tetteimmel. Ez volt az üzenete: Ha nyugalom lesz. hiszen nagy könyv. hogy mit mond. átfûzött lapokkal. gyermekérõl. röplapot. melynek során megmutattuk egymásnak gyûjteményünket. és közel másfél száz oldalnyi krónikát írtam november végéig. de tisztáztam magammal. Nos. Nem mentünk iskolába. s elkezdtem írni 1956 történetét: rádióhíreket. ami például egykori benzinkutunk üzemi naplója lehetett). aki Szuez holléte felõl érdeklõdik. én sem mozdulok. hanem a hazámért teszem. hogy házkutatás lesz 37 . újságot összegyûjtöttem. A forradalom után lázasan gyûjtöttem az 1956-os fényképeket. amikor kilépett Pécs szovjet városparancsnoka. Senki sem értette. Jobb híján elkezdtem magam tolmácsolni. Frissen fordított Petõfi-kötet volt nála. hogy mongol tanító. mert képes vagyok a fegyelmezett. egyetlen emberrel. elõfordulhat. Egyszer a belvárosi templom alatti 36 átjáróban szovjet páncélautó-sofõrrel kezdtem beszélgetni.

úgy végképp nem marad semmiféle esélyed!” Igazából nemigen terveztem semmit. Szülei már szóba hozták a pályaválasztást. meg persze rengeteg gyûjtemény. Ugyanakkor formailag egyre közeledtem a prózavers felé. majd még késõbb már az aforisztikus forma. Ha mégis vágyat megfogalmazhattam volna. avagy megfordítva. de frappáns gon- 39 . hogy fõvárosba koncentrált szakként ez gyakorlatilag partizántiszt-képezde. hogyan kell verset írni? – Hátterem Hegedûs Géza A költészet mestersége és Szerb Antal két irodalomtörténete volt. aki Märklin fémépítõbe szerelmes. vagyis a tömör. Rácsodálkoztam arra. bármit. ahová csakis erre predesztináltakból vagy ide aljasodókból érkeznek hallgatók. amiben értelmesen tudok létezni. Immár egyetlen dolog érdekelt: találnom kell valamit. 38 A filozófiáról viszont a pesti bölcsészetet megjárt katolikus Surján barátom kerek perec elmondta. A technika iránti érdeklõdésem is már rég természetfilozófiába nõtt át. hogy jó gépészmérnök. És nem találtam ilyet.nálam. hogy bármi normális helyre felvételizhetem. De engem akkor már erõsen foglalkoztatott a költészet. Ezzel az utolsó kapu is bezárult elõttem. mert tudtam. mert ha még ez sincs. bányamérnök. hogy jó bizonyítványod legyen. ezt a gyûjteményt s a háttér-dokumentációt is el kellett égetnem. – Honnan tudta. hogy Ady Endre két szóval képes egy egész transzcendens világot megjeleníteni. hogy elõbb akartam-e költõ lenni és utána lettem szerelmes. akivel magas hõfokon izzó plátói szerelembe estem. egyébként biciklizik és orgonál — hogyan kanyarodott el éppen ezen irányba? – Szüleim sugallták. Ön mi akart lenni. s ehhez személyes létemnek az értelmét meg kell találnom. amibõl kiindulva hatással lehetek koromra. Nem tudhatom már. de mindenesetre e kettõ együtt jelentkezett. Azt hajtogatták: „Igyekezz. medikussá lett s Huginak becézett leányt. Verseim valamilyen kombinációban Ady rakoncátlan féktelensége s Babits emberi hangja nyomán kezdtek születni. E kettõ pedig egy közös világmagyarázatban látszott egyesülni. Elhessegettem magamtól a jövõ elgondolását. Márpedig úri középosztálybeliségem kizárja ezt. Viszont a szív parancsa kellõen korai ébresztéssel megtaláltatta velem az egykorú. földmérõ lehetnék. – Autókarosszéria-gyáros unokája. filozófust mondtam volna. ha felnõ? – A mindannyiunkat érintõ X-es [= ’kizsákmányoló’] származási megbélyegzés okán szüleim sosem gondolták. – 1956-ban másodikos gimnazista volt. hogy minden kapu zárva van elõttem.

mely új konvencióteremtésre irányul. érzelmi közelség mély barátságában Hevesi Andrással. hogy hol és milyen minõségben találhatom meg majd a helyemet. rövid gondolatfutamokban már egy kis esszé jelenik meg. Akkori hitvallásom mögött leginkább Nietzsche érezhetõ – már olvastam nemcsak nagy mûveit. Bár ilyet csak egykori uralkodó osztálybeliek (földesurak. meg is vetettem. Április 4-én (a „Felszabadulás napjá”-n) és május 1-jén (a „Munka ünnepé”-n) a felvonuláshoz jampecként napszemüveget viseltem.. hogy valós értékek híján az életnek nincs értelme. Ilyenkor tõmondatokban. Vagyis fõ dolgunk a világban az értékkeresés. s ez csakis lázadással érhetõ el. A dekadenciaérzést létezõ szocializmusunk napi tapasztalata is kiválthatta. hogy másnap bilgeri csizmában jelenik meg. – Egy szerelmes fiatalember miért gondol a halállal? – Elképesztõen közel áll hozzánk a halál akkor is. akiben azt láttam. Infantilizmusainknak lehettek már elõjelei egyébként rideg fegyelmû gimnáziumunkban. az anyagi szegénységen tenyészõ szellemi nyomor. Szélsõséges állításokat fogalmaztam meg a szerelemtõl a halálig és az istentagadó istenvágyakozásig. És persze egy kozmikus. másnap mind a tizenhatan ebben jelentünk meg. rengeteg emberrel – folyamatosan ápoltam. Leparancsolták ugyan rólam a felvonuláspróbán.. Kiszöktünk az iskolából a Széchenyi tér túlsó fele Me- 41 .. de amikor a Kossuth-szobor elõtt az elvtársi tribün elõtt kellett elvonulnunk. Egész vívódásom így arról szólhatott. meglehetõsen szertelenül. az egyéniséget ez emeli az átlag fölé.dolatmegfogalmazás vonzott. egyéb likvidálandók) hordtak. Mindenesetre tipródtam a szülõk s tanárok társadalmában.. ha éppen boldogságunk tetõpontján vagyunk. 40 de akkor már fél évszázados könyvminiatûr kiadásban verseit is –. Osztályfõnökünk a botránytól félve elhalasztatta összes óránkat. hanem arról. untam õket. Ezek az ilyen-olyan írások nem az élet hiábavalóságáról szólnak. de nem voltam hajlandó levenni. menny és pokol felé. gyárosok. ám egzisztenciális én-szerepben megfogalmazott transzcendencia-élmény kereteit adva egy nem szûnõ szellemi kihívás is életben tarthatta: az a folytonos világmegváltó tanakodás. Orvosi igazolást követeltek. Kis osztályunk egyik nap elhatározta. kiállítottak a sorból. erre hoztam. amit zene közeli társaimmal – merõ intellektualitásban Sólyom Lászlóval. és barátok barátaival. hogy egyszerre vágyódik Isten és Lucifer. Vagyis a felnõtté válás feltételez egy átmeneti korszakot. Nem szabadultam a részvételtõl.

Bárhonnan leesel. a morál esztetizálása jegyében zajolhatott az életem. saját erõbõl kielégíthessem. hogy az alkotó.csek cukrászdájába. lüktet. Ekkoriban a lét. hogy mecseki itókát kóstoljunk. beugrói. Lázadás volt mindez. csupán fémlétrákkal s fémfolyosókkal. Szélsõséges kifejtés. Pécsújhegyen. 43 . Dolgod. Lesöpröd a szénport. hogy e rozsdaette vasakat ólomfestékkel lekend. mint ugyanezen önzés. Pécs külvárosában. De harmadikosként kiszöktünk a közel kilencvenedik évében elhunyt s a két háború közti korszak Pécsét és keresztényszocializmusát egyaránt jegyzõ Virág Ferenc megyéspüspök temetésére. Sokemeletnyi magas épület ez. Hiszen mezítelen én-vállalás nélkül nincs végiggondolás és újraindulás. a mûvész erkölcse nem lehet más. hogy megrendült és emelkedett lélekkel térjünk majd vissza osztályunkba. ezt az azóta eltûnt gyógyfüves likõrt. és elfogyasztod a mûszakonként három liter tejet. Merthogy A szocializmusban a legfõbb érték az ember! Eszerint már gyermekmunkásként annak számítottam magam is. sok munkával önmagát bõvítetten újratermelõ család- 42 ként éltünk. és belevegyültünk a Székesegyház körüli utcákat megtöltõ tömegbe. Akkora összterülettel. Sokemeletes rázóberendezés válogatja s dolgozza fel benne a szenet. bekap a gép. az ottani szénmosóban. Egy-két irodai kalitkája sem mentes a portól. búvóhelyei nincsenek. a Gyárvárosba települt bányaközpont üzemi udvarában deszkákat rendeztem. ráz és zakatol. ami a többségi erkölcs számára botránykõ. a zajtól. hogy nyaranta dolgozom. hogy számos vasúti sínen szállítják oda a pécsi bányák össztermelését. udvart tisztogattam. Fontos volt számomra. Vaselemein tizenöt-húsz centiméter vastagon szénpor. hogy saját bankbetétem legyen. Ugyanakkor roppant dolgos. tagadása sem más. Középiskolásan Magyarország egyik legnagyobb épületében dolgoztam. mint kíméletlenül logizált és következetessé tett racionalizmus. hogy önzés van csupán. hogy a mérgezést megelõzd. annak úgymond bevallása. még ha az idétlenség köntösében is. Petõcz-pusztán répát egyeltem. mint a közember erkölcstelensége. Azt is magam vállaltam. felviszed a míniumot. Mindezt átlengte még erõteljes nietzschei s egyúttal adys hatás. Egzisztencialista gyökerû filozófiai élményt tápláltam magamban: az ember egyetlen viszonyítási pontja létbevetettségének átélése. maradékából pedig slam lesz. ez pedig követelhet olyasmit. amibõl az úgynevezett tojásszén is megszületik. Benne és körötte minden mozog. Egykori aforizmáim alaptónusa nem más. hogy lényeges szükségleteimet saját akaratelhatározásból.

fal menti láncokról levegõbe felhúzott cseregöncöt leengedve kell beöltözni). akik még a mélyben vannak. Keményen dolgoztunk. Egymásra voltunk utalva. robbanás) szimulálhatásával. hogy egyenesen bányásznak. 44 FÖLD ALATT ÉS FÖLD FELETT: BÁNYÁBÓL AZ EGYETEMRE – Hogyan keveredett egy jól eleresztett gyerek a bányába? Netán éppen deklasszáltként? – A bátyáméktól már megkezdett úton jártam. Vagonokból párosan raktunk ki négy-hat-nyolc méter hosszú fenyõfarönköket. s nagyon megszerettem életbölcsességéért. kioktatás nélkül. arra megkapja lámpáját. (Ha tudniillik baleset történnék. teljes oxigénhátizsákkal. akkor ezek. Fizikai munkás leszel egy évre. fémjegyével kiváltja dögcéduláját. Mi kétszázötven/négyszázötven méteres mélységben dolgoztunk. Ott az öltözõvel kezd az ember (hatalmas terem. pontosabban csillésnek szegõdtem. Kétemelet magasságban zegzugos járatok. mélyszinti munkából már felmentett vájár segédjeként. Az István-aknán épült egy bányamentõ állomás. s ehhez a városközepi munkásbuszt fél ötkor elérnem. üvegablakocskákon át figyelve adhattak mikrofonon keresztül utasításokat. sokat beszélgettünk. miközben tanáraik kívülrõl. Az izzadság 45 . erõs akarattal próbálkozhattam hát. fatelepi segédmunkásként. a Széchenyi-aknánál talált.) Háromnegyed hatkor kezdõdik a leszállás. próbatér bányautánzattal. Az utolsó nyári munka volt a legizgalmasabb s a legszelídebb. eltöri a másik állkapcsát vagy lábát. Következõ nyár a villanyvasút felsõ végén. hogy a természetes szédülést férfiasan megvessem. hiszen ha bárki másodperc töredékével elõbb lendít. és akkor saját jogon – szüleid osztálybesorolásának bélyege nélkül – bekerülhetsz az egyetemre. amihez nyilván fél négykor kellett kelnem.Késõbb ugyanott tetõbádogosok segédjeként dolgoztam többemeletnyi magasságban. s lejátszhattak omlást és robbanást. Köztudott. A gyakorlóknak feltett gázmaszkkal. A fenyõfával való bélelés volt a dolgom két hónapon át egy idõsebb. illetõleg a hiányzó bányászlámpák adják ki azok személyazonosságát. nagyjából harminckilós teherrel kellett a mentést gyakorolniuk. Hajnali negyed hatra kellett az István-aknához érnem. minden baleseti lehetõség (szerencsétlenség. hat órakor pedig a munka. Lapos üzemtetõk szélfedését újítottuk meg bármiféle biztosítás. hogy a föld méhében harminchárom méterenként egy fokkal emelkedik a hõmérséklet. Gázzal is telíthették. Én már abban is radikális voltam.

amik zsákutcák. Közvetlen fõnök a csapatvezetõ. Amikor hétvégén bárhová megyek. nemritkán csizmaszár fölé érõ fekete melegvíztömegen átevickélve –.úgy beledolgozza a szénport az alsónemûnkbe is. És ott áll annyi csille. már messzirõl látszik. hogy bányász vagyok. Egy csillésnek naponta tizenkét-tizenöt csillét kell kitol- 47 . hogy egy lezúduló széndarab elõbb töri össze az ember nyakcsigolyáját. a két szint közti átjárásban elõrehaladva történik a fejtés. kik a kas indulásakor már kereszteket vetettek s hangosan fohászkodtak. A szintre leérkezéskor széles. hiszen éppen végüknél. A bányában roppant erõteljes hierarchia érvényesül. A gumicsizmába való kapca az egyedüli. mert bármiféle szikra gázrobbanást idézhetne elõ. hiszen a szemgödrök kimoshatatlanok. mely egészen másképp ingázik a sötétségben. A bányászsapka olyan erõs. jelképes korláttal csupán mindkét szélen. Minden jót kívántam magamban cigány társaimnak. Nem csodálom. több csille szállítására párhuzamosan s emeletesen kiképzett szûk folyosókkal. gyakran. Fél kilométer mélységig hatoltak le a fejtések a hatalmas erdõségben mindenütt. amelyek mûszakváltáskor emberekkel zsúfolódnak. bár többen megmaradtak. kivilágított járat fogad. rengeteg ember zuhanyozik egyszerre. onnan egyre kisebbekre. ám háromnegyedünk pár napon belül lemorzsolódott. A napi hajmosás ettõl az idõtõl kezdve lett elengedhetetlen része életemnek. és fekete csík környezi a szemet. A mûszak végén kollektív fürdõ. Nos. A bányatiszteknek volt csak fejlámpájuk. a sínek az aknától ágaznak el fõalagutakba. ami nagyjából a csapat napi teljesítménye. már a csille keresztmetszetére szûkül a tér. A bányásznak akkumulátoros bányászlámpája volt akkoriban. azokba beívódik a feketeség. magas. az újraizzadásig szinte törékeny. végül vájatokba. hatalmas kampóval a fõtére akasztható. de irányítja 46 az adott fejtésben dolgozó összes vájárt és csillést. egyébként kézben viendõ. mint a kézben hordott bányászlámpa. A csillés munkája a csillézés. hogy kéttucatnyian kezdtük a próbaidõs bányajárást. pedig mintegy négykilós súlyú kellemetlen fémhenger (savas akkumulátor) fölött adja védett burában gyenge fényét. Az akna ijesztõ mélységében zuhanásszerû gyorsasággal ér le a kas. mert különben tönkreteszi az ember lábát. aki maga is vájár. mint azt. amely azonban egyre szûkebb lesz. és mire a fejtéshez érünk – gyakran több kilométert kutyagolva a mélyben. hogy kiszáradva a schichták közt páncélkeménységû lesz. magas éles fénnyel. ami mosandó. Azért ilyen.

Ott kapaszkodsz lámpáddal egyedül (hacsak ügyetlenségedben a sodródó/zuhanó szén le nem vitte). Ha nem így teszünk. – Igen. s lehet. felette a fejtõkalapácsok sûrített levegõs zakatolása önmagában dobhártyaszaggató. hogy újra a sínre tegye.nia. ellensúlyozást próbáló iránytartatással leengedünk. Ha elengednénk. ám gyakorlatilag elérhetetlenül. megpakolva pedig duplája. teli csillét pedig még veszélyesebben. a csillésnek magának kell helyrehoznia a hibát. Egyetlen út van csak: a tovább – mert nincs hely a csille mellett. nem lehet bírni a nyolcórás munkát. Ha a vájatban lapátolnia kell. Az elsõ szabály. hogy amikor lemegyünk a bányába. a föld alatt tanulta meg. hogy magától csússzon lefelé. bemélyítve a csille testébe. kanyarban ellensúlyozni. Elkezdjük tehát a csilléket tolni kis zegzugos. s iszonyú koncentrációval emel. Ilyenkor a csillésnek kell továbblöknie a hozzá zúduló szenet. Ilyenkor vi- 49 . kanyargós járatokon. Onnan nem vagyok látható. A második. két lába közt hátranyúlva megragadja a csille kapcsolóját. gondolom. Ámde mivel a fejtés a kõszénrétegezõdést követi. A két végponton zúg a szellõztetõ ventillátora. hogy a legközelebbi vájár feletted húsz méternyi szintmagasságban dolgozik. Segítség itt sincs. néha egyenesen hasalva. mert állandó fékezéssel. Hiszen a kitermelt szenet a fejtés csúszdájába lapátolja a vájár. az bizony szívlapáttal történik. mert a vájatot tartó ácsolat bárhol másutt szétroncsolhatná az ember kezét. Csak itt szabad fogni. élesben. Háromnégy centinyi kell csupán. A csillének elsõ s hátsó oldalán van fogója. Nagyjából a schichta kétharmadában a csapatvezetõ pihenõt rendel. mert csak ácsolatokon át. némán fohászkodva összeszorítja fogát. A fejtésvég mindig felfelé van: üres csillét nehezen feltolunk. Tehát ha leugrik a sínrõl a csille. – Mindezeket. Tehát lassítani kell. akkor lehet elfogyasztani a hazulról hozottakat: vastagon megzsírozott kenyeret és gyenge teát hozzá. Feladata lehet a csúszdasegítés is. gyakran egy szaka- 48 dékszerû lejtésû fejtésben és olykor annak csupán hatvan centinyi magasságában görnyedve. nem eszünk. Ha pedig mégis leugrik a sínrõl. Néhány perc múltán pedig jön a következõ csille. amivel legalább tíz kiló szenet kell odébb dobnia. és hátát nekivetve. mindenre az öregek tanítottak. Egy csille önsúlya durván hatszáz kilogramm. akrobatikával megközelíthetõen. a csúszda lejtése olykor kevés. akkor az ember leguggol. hogy a kulacsot sem nyitjuk ki. az meg nem állítható – így hát óhatatlanul agyonnyomna. az elsõ kanyarban kisodródna.

szont az evés komótos komolysággal történik. Az egész bányászlétet misztikus levegõ
veszi körül, hiszen minden ízében emberfeletti, a külvilágban józan ésszel elképzelhetetlen az, ami itt zajlik. Ezért hiszem, hogy
az igazi bányászlelkekben istenélmény is volt.
Olyan helyzetben telnek mindennapjaik, amit
aligha uralnak; így hát a szerencsének – Istennek – köszönhetik, ha élve kerülnek onnan ismét ki. Ezért mondja a bányász köszöntésében, hogy: Szerencse, fel!
Néhány hónapig voltam csak csillés, mert
István-akna fõmérnöke, aki – nagy szó volt
akkoriban egy Skoda személyautóval rendelkezni! – keresztapámnál szereltetett, mérnökségi figuránsként dolgoztatott tovább. A bányamérnökség fehér ruhás elit iroda, ahol
hatalmas asztal fölött emberek tûnõdnek. Nézik a dolgoknak a rajzasztal roppant vastag
mérnöki papírjáról leolvasható állását, amely
papírnak éveket kell kiszolgálnia úgy, hogy
tussal dolgoznak rajta, és finom pengekaparásokkal eltüntetve a föld mozgása következtében elavulttá lett adatokat, vezetik fel rá az
új és új vájatokat.
Mûszerekkel keresztül-kasul jártuk a bányát. Hosszú acél mérõszalagok a kezünkben, szintezõ a vállunkon, nehéz háromszögmérõ (teodolit) a hátunkon, napjában vagy tizenöt kilométert is kutyagolva a föld alatt.

50

Eleve dolgunk, hogy visszajõve a szénportól
ragacsos mérõszalagokat megtisztítva olajjal
lekezeljük, de egyre inkább a mechanikus
számításokat is már számológéppel magunk
végeztük, sõt teljes szintezéseket is magam
végigvittem.
Egyszer egy robbanás után kellett a helyszínt felmérnünk. Biztonságból csak bányászlámpát vittünk magunkkal, s az valahogyan
kiesett a kezembõl. Hajoltam volna érte, amikor Vissza! – üvöltött fel fõnököm, egy tapasztalt aknász. Fölegyenesedtem, õ mély lélegzetet véve lehajolt és felvette a lámpát,
majd a gázmérõ Dawson-lámpával rögtön
megmutatta, hogy mellmagasságig metánban
álltunk. Ha lebukom, meghalok. Ha közben
a lámpa odakoccanva szikrát vetne, akkor
ráadásul robbanás következik, tömeges tragédiával.
A baleset lehetõsége kivédhetetlenül, mindenütt jelen volt. Az országnak, Sztálinvárosnak, a szocialista nagyiparnak szénre volt
szüksége, ezért állandó volt a hajtás. Minden
hajnalban, leszállás elõtt összehívta a csapatokat a párttitkár és a szakszervezeti vezetõ,
és a fõmérnök, fõaknász szégyenkezõ jelenléte mellett a munkaverseny fontosságáról szónokolt. Végtelen volt a kõpadlón ülõ megfáradt emberek sora, kik apatikusan hallgatták a még többet! fontosságára felhívó agitá-

51

ciót. Majd kihirdette az addig elért eredményeket, s a gyõztesek egy hordó sört vagy rekesz bort kaptak, amit schichta után ott helyben be is öntöttek magukba.
Lassú mozgású, megfontolt emberek tömegével találkoztam, beletörõdötten gépember sorsukba. Általában már többgenerációs
bányászok; szabadidejükben végig – meg is
értettem õket – erõsen ittak, és sokat dohányoztak. Lent persze minden láng a legszigorúbban tiltott volt, ezért olcsó Árpád-szivart
vettek, otthon elszívták vagy fél centinyi leégésig, hogy nagyjából az egész átfüstösödjék. Aztán szelencébe téve vitték magukkal,
ahol folyvást rágták. Ezt nevezik bagózásnak.
A bagólé közvetlenül gyomrukba került, de
nyálkahártyáikon keresztül felszívódva csillapította nikotinéhségüket, és persze hozzájárult már fiatalon jelentkezõ betegségekhez.
Ezen embereknek nemcsak egész testük volt
fekete a szénportól, egyre lemoshatatlanabbul, de fogazatuk is sötétbarnára színezõdött, leheletük pedig végtelenül bûzössé vált.
Beszédjük taszítóan ordenáré nekem, tizennyolc éves érintetlen fiatalembernek. Inzultusként éltem meg minden szavukat, ha nem
is hozzám szóltak. Legfõbb beszédtémájuk,
hogy éjszaka miként döntötték le feleségüket. Úgy éreztem magamat, mint birodalmában berendezkedõ király, ki országjárása so-

52

rán hirtelen országa nyomorával találkozik.
De vállalt sorsként megtanultam együtt élni
ezzel az élet sûrûjét felmutató környezettel.
Éppen nem bánom ma sem, hogy mindezt
megismerhettem. Amikor sok évtizeddel késõbb az edinborough-i egyetemi Institute for
Advanced Studies meritált tagjaként katonák és civilek vitájában vettem részt a sorkatonaság szükségérõl, erre emlékezhettem. Nem
lebegõ flaszter-liberálisok voltak ott, hanem
tudósan felelõs férfiak és nõk, akik azzal érveltek: ha társadalmuk polgári akar maradni, akkor kell egy utolsó alkalom arra, hogy
a társadalom minden tagja, középosztálya is
megtapasztalhassa az emberi együttlét közösségi, valóban nemzetformáló élményét.
Mert én is ilyesmit éreztem a bányában azon
egyszerû emberek társaságában, akik minden pillanatban készek voltak nagyszerû tettekre, akár önfeláldozásra is társaikért.
Késõbb, családosként, immár hasonló iskolát kívántam volna saját fiamnak is. Mert
szinte öncsonkítás ilyen közösségi élmény
nélkül végigélni egy felnõtt létet. Nos, mûvészettörténész elõfelvételisként fiam Lentiben
rendeltetett szolgálatra – bölcsészek és papnövendékek, helyi egyszerû kölykök, cigány
fiatalok közt, utóbbiak többségével. Akik, ha
kimenõ volt, ittak, mocskos szájjal nõkkel
hemperegtek, s ha visszatértek, a körletben

53

is részegen, késsel hadakozva veszekedtek
olyan indulattal, hogy ügyeletes tisztjeik sem
mertek közbeavatkozni. Annyira a pillanatnak élõ ösztönlények voltak, hogy üzekedési
vágyukban akkor is kitörtek, ha függelemsértésben ez akár életüket tönkre tevõ büntetést
vont maga után. Az „úri” gyerekeknek azonban, kiket A legfõbb érték az ember! jegyében szocialista uraik ilyen megmerítkezésre
szántak, ezt is túl kellett élniük valahogy. Túl
is élték: megtanulták a konfliktuskerülés
kompromisszumát, megismerkedtek egy szubkultúra életével. Tudtam, hogy egy ilyen tapasztalat életre szóló, amiként a bányászkodás számomra is a túlélés, énünk próbára
tétele élményét jelentette.
Egyébként megfeleltem csillésként. Kétszer kaptam jutalmat olyan fizetés mellé, ami
apám mûvezetõi fizetését meghaladta. Amikor bejelentettem: szeretnék egyetemre menni, az akna Kommunista Ifjúsági Szövetsége
– ami kötelezõen jelen volt minden munkahelyen, noha én például velük ott addig nem
találkoztam – természetesként ajánlotta csillés elvtársat a bánya kádereként a Miskolci
Egyetemre bányamûvelõnek… Ezzel átmenetileg meg is pecsételõdött a sorsom.
Ilyen ajánlással, persze sikeres lett felvételem. Az elszakadás Pécstõl keserves volt, a
szülõi családi ház kényelmétõl egész napos

54

vonatdöcögéssel a világ végére. Kollégiumunk
a kor terméke: kis teremben sok emeletes
ágy, külön ruhásszekrény, de egyetlen közös
asztal, s idétlen társak. Közös fürdõ, közös
tanuló és mindennap kínkeserv.
Végtelenül magabízó professzoraink mindazt, amit középiskolában algebrából, és azon
semmit, amit ábrázoló geometriából megtanultunk, pár óra alatt új gondolatrendszerbe
helyezve teljesen felülírták. Az elsõ óra már
alig volt érthetõ, ám a második kizárólag az
elsõ nyomán volt elérhetõ. Nyilvánvaló az
üzenet: ha ezt nem érted, a következõnek
már kiindulását sem fogod megérteni; nyugodtan máris kiiratkozhatsz a karról. A mûszaki rajz hasonlóképpen kemény volt. Legkisebb hiba esetén a tanársegéd golyóstollal
belefirkált tusrajzunkba, hogy több nap megfeszített munkáját újra elölrõl kezdhessük.
Próbáltam és feltehetõen tudtam volna
megfelelni, de elhatalmasodott rajtam belsõ
ösztönzõdésem hiánya, egyre rosszabbul
érezve magam. Gépészet és tiszta mechanika
iránt lett volna vonzalmam, de az egészet áthatotta a kitermeléscentrikus szemlélet: minden okoskodásunk, egész leendõ életünk arra irányul, hogy miként lehet még jobban
ökonomizálni a föld méhébõl történõ kitermelést. Az emberiség és gépezetei falnának
minél több szenet, mi pedig egész létünk so-

55

és máris jött egy kiválónak bizonyuló ötlete: 57 . Segítünk kiszedni a földbõl valamit. Juci néni Tárkányi Ernõnét is. hanem magamról. hogy ilyen anyagias materialitásnak szenteljem az életem. Mai olvasatában persze mindez nem róla szólt. keserítettem Hugit önsajnálattal. küldtem verseimet Lovász Pali bácsinak.rán csakis ezt akarjuk minél olcsóbbá és tömegesebbé tenni. egyáltalán az élet értelmét feszegetõ beszélgetésigényemben bármikor társsá lehetett volna. Eltaláltam ama szép épületbe. miközben persze minden zárthelyit megírtam. akivel folyvást vitázó. Minden délután bent voltam. Ilyen lelkületben teltek hónapjaim. Sólyom László már – szintén fantáziátlanul. és egyre nyíltabban alkalmaztam magamra a Lét és egzisztenciában kifejtett problematikát. a két világháború közt az Országos Társadalombiztosítási Intézet pécsi fõnökévé lett s a Janus Pannonius Társaságot megalapított. mert reménytelenebb lettem. Nem voltam kibékülve a gondolattal. Kerestem a kiutat. Akkori írásgyakor- 56 lattal így próbáltam az egzisztencia valódi értelmét megragadni. Amennyiben pedig nem adatik meg. valaha Délvidékrõl érkezett. hogy barátom. aki lektoromként küldeményrõl küldeményre finoman indokolta: szertelenségem okán miért vagyok változatlanul közzétételre ajánlhatatlan. a halk szavú. nyakig fürödve a város kínálta önmegvalósítás lehetõségeiben. Eszerint kizárólag egy autentikus lét mondható egzisztenciának. hogy ezt nem folytatom tovább. Pláne. Kiábrándult levelekkel bombáztam szüleimet. akkor átélõje minden eszközzel ál-léte ellen fordulhat. Egyre gyakoribb és menekülésszerûvé váló pécsi hazautazásaim egyikén végül fölkerestem egykori gimnáziumi igazgatóhelyettesemet. Készséggel meghallgatott. Ott írtam elsõ – hoszszabb – esszémet Lét és egzisztencia címmel. költõi vagy zenei. miközben Miskolcon senkire sem bukkantam. rengeteget olvastam. hogy az ipar felzabálhassa. hogy próbáljon segíteni. a föld pedig e nélkül immár összeroskadjon. világmegváltó intellektuális hülyeségeinkben gondolatilag eléggé eggyé értünk. beleértve az önpusztítást is. melyben az egzisztencialista életfilozófia jegyében József Attila öngyilkosságát próbáltam vállalható megoldásként megfogalmazni. viszszavonult sanyarúságban a már országos jelentõségû pécsi Jelenkor költõjének. ami ma a Magyar Tudományos Akadémia miskolci bizottsága. jegyeimet megszereztem. de egyre erõsebben elhatároztam. aki humán. mert szûk honában nem találva igényesebb lehetõséget – a pécsi jogi karon leledzett. És egyre boldogtalanabb. de akkor megyei könyvtár volt.

politikai nyomozó. Az egyetemeken átjárást akkoriban nem tiltották. javában a megtorlás teljében. Mi történt? – Öt évvel vagyunk 1956 után. és így tovább… Mihelyst megtudta. Bihari valóban kész volt segíteni. az évfolyam második legjobb teljesítményeként. nevekre. a népköztársaság gazdasági. emlékezzek találkozásokra. majd írásbeli feladatot adott: írjam össze. büntetési tétele magas. Nevesítették gyóntatómat. ha mindent rögtön bevallok. február 6-án a Dunántúli Napló hírt hozott. 1961-ben azonban ez már nem sikerült. Súlyos államellenes bûncselekmény ez. Csonka Ferencet. szerencsésen megúszta a politikai konfliktusokat. ráadásul templomjáró. valamint Bolvári Pál volt pálos szerzetest. És lõn: december másodikától járhattam elõadásokra Pécsett. vagyis még egy börtönbe zárós. Bihari Ottó akadémikussal. a szigorú buktatótárgyból. több száz letartóztatás – papoké és illegális szerzeteseké. Hetekig. a jogi kar dékánjával. szabadságvesztés kiszabása kötelezõ. ami a kiskorúval történõ homoszexualitás bûntettének elnevezése volt akkoriban.férje – kegyetlen vérbíró. és december 28-án letettem elsõ kollokviumomat római jogból. hogy mit. Rövidesen hívattak Zinhober Ferenc tanszékvezetõ párttitkári szobájába. – Ahhoz képest. és 58 ráadásul ifjúság elleni bûntettel vádolva. Letartóztatásukat „illegális” ifjúsági vezetõként több egyetemi hallgató letartóztatása kísérte. néhány napig összevissza szaladgáltunk. Szárazon tájékoztatott. hogy engem egy összeesküvés tevõleges résztvevõjeként azonosítottak. máris követelte. adjam át verseimet. mennyit. hogy verselek. témákra. és fõként töprengtem. Az irodában ült még egy mogorva férfi. így mindig oda. hogy miközben titkos cserkész volt és gyáros leszármazottjaként állítólag osztályellenség. Rettegést váltott ki a hír. de semmiképpen nem segítették. aki minden alkalommal nyuvasztott hülye kérdéseivel. Kocsis László professzor elvtárs mellett a legtöbb pécsi halálos politikai ítélet jegyzõje (akinek üldöztetési félelme utóbb ciános közös öngyilkosságba kergette egész családjával) – hetente kártyázik a pécsi egyetem nagyhatalmú urával. Gyakorlatilag mást sem tettem hónapokig. akasztásos idõszakban. hónapokig találkoznom kellett ezzel a nyomozóval. mint írtam. amit az ország többi napilapja is: éjszaka országszerte sok száz házkutatás. társadalmi és politikai rendje ellen irányuló összeesküvéssel. egy üres osztályterembe 59 . másoltam. Felesége egy sarokkal odébb. az Egyetem utcai általános iskola igazgatója volt. 1961. ezért jobb.

pincéiben rettegett börtönként használt épületébe. Olyan részletezést vártak fõnökei. Ha hónapokig reszkettem is. követtek. röplap-. Napokig nem tudtam enni és aludni elõtte. s tényleg börtönbe küldtek. kóruséneklés. elégettem. Két mosolytalan férfi személyi igazolványomat elvéve közölte. Az Állambiztonsági Levéltárak Történeti Hivatalától most megtudhattam. házkutatás. Aztán egy napon berendeltek a politikai rendõrségnek a jogi karunkkal szemközt.rendelt engem. de egyfolytában puhatolóztak. Totális elrettentést akartak. egyszóval rendes ifjúsági pasztoráció. – Mit akartak a nyomozók öntõl hallani? – A Csonkánál tartott házkutatás során egy matematika-filozófiai könyvben – friss antikvár szerzeményem. Tovább teltek hetek vajúdással. Alá kellett írnom az elõkészített papírt: Elismerem. s ezek megalapozzák benyomását. cserkészkedõ kirándulgatás –. Joggal tartottam attól. A vád az atyák ellen az ifjúság „ellenséges szellemben való nevelése” – templomba já- 60 rás. Ez egyetemrõl kicsapatással járt. emigráns nyomtatványaimat. hogy tényszerûen semmit sem találtak. a 48-as tér túlsó sarkán. megfélemlítõen léptek fel. titkos táborozásaim összes fényképét. hogy gondolkodásunkban nem a szocializmusért lihegtünk. Ezt õ nem tagadhatta le. hogy bármi kriminalizálható kibukjon belõlem. de egyértelmû volt az is. amibe bátyáimat sem avattam be. priusszal csak kevesen tudtak utóbb egyáltalán megkapaszkodni diplomaszerzéssel. Megjelentem. és fájdalmamra. belügyi idézés. mire mindet kiástam. hogy a Magyar Népköztársaság társadalmi. hogy a büntetõ törvénykönyv 60. Szüleim talán halálukig nem is szereztek tudomást e traumámról. így kerültem látókörükbe. ezért becsomagolva elástam kertünkben 1956-os feljegyzéseimet. gazdasági vagy politikai rendjének gyengítésé- 61 . Erõszakos rámenõsségébõl kiviláglott. hogy egy éjszaka nálunk is megjelennek házkutatásra. levelezõ tagozaton. Rajtam a fogást keresték. hogy semmi inkriminálhatóról nem tud. amit majd vádirattá gyúrhatnak. §-ának alkalmazására kerül sor velem szemben: rendszerellenes szervezkedésben részvételem miatt figyelmeztetésben részesülök. magamban kellett feldolgoznom. újságés fényképgyûjteményemet. hogy rengeteg információja van mellékkörülményekrõl. Érettebb egyetemisták közül többeket letartóztattak. sok év múltán. Minden nap új fejleményt hozott: letartóztatás. az 1940-es években épített. amit gyönyörûen kipreparálva kölcsönadtam – kéziratos vitatkozó bejegyzéseimbõl azonosítottak. ami ugyanakkor nem a szocializmus dicsõítésére történt.

hogy a bizalmas barátaimnak tekintettek némelyike rám küldött besúgó. Viszont feladtam minden olyan kapcsolatot. hogy ügyben egyek maradtunk. Mindketten éreztük. hogy a hatóság a jövõben bármikor meggondolhatja magát. al- 62 kalmi beszélgetésen túli kapcsolatba nem léptem senkivel. Mert miután nyomozóm faggatózásából kiderült. Ettõl kezdve semmilyen formációba. melyben a szovjetellenesség bibliájaként abhorreálta a két világháború közt történelemfilozófiában bõvelkedõen játszódó regényt. hogy a kommunizmus ne maradhasson örök Magyarországon. Ennek elolvastatásával látta bizonyítottnak. Börtön után néki még két évtized adatott meg tevékeny alkotó életbõl. Azóta néhányszor újraolvastam a megyei fõügyésztõl jegyzett szigorúan titkos vádiratot. nyárspolgárok. Ez Csonka Ferenc esetében. amelyben nem maradhattam volna a magam ura. e néhány másodperc is nyomasztóan megviselt. akivel késõbb véletlenül összefutottam – regényes körülmények között. midõn én Óbánya felé bandukoltam feleségemmel —. de nem álltam meg. ha tud hallgatni. s nehéz volt eldöntenem. de úgyszólván másodperceim sem voltak tûnõdésre. Egykoriakkal sem találkoztam. hogy csekély társadalmi veszélyessége okán a hatóság nem kívánja most az eljárás továbbfolytatását. Egyértelmû volt. titkát nem osztva meg senkivel. Aláírtam. annak lakása már csak õmiatta is be van poloskázva – nyilvánvaló lett számomra: ha az ember bármit tenni akar hazájáért. feltehetõen nem véletlen – bár balesetként elkönyvelt – korai haláláig. tettre kész emberrel egy csapatba tartozhattam. Egész terhével nehezedett rám újra a múlt.re irányuló összeesküvésben részt vettem. hogy bevonattam e megátalkodott elvetemültségû összeesküvésbe. de útjaink szétváltak. s hogy akihez érzelmileg legközelebb álltam. egyszersmind tudomásul veszem. A Történeti Hivatal megküldte hiányos anyagokból pedig kitûnik. hisz az együtt is megjárt Kisújbányán. Egyszersmind elhatároztam. De jobbra nem bukkantam máig sem. vannak lehetõségek. vajon válaszom megfelelõ volt-e. megbüntetésemet. Mégis. Mindent egybevéve: boldog lehetek. hogy a jövõben többé nem szolgáltatom ki sorsomat mások kényének-kedvének. hogy már 63 . Õ sem. ahol magányosan jött szembe velünk. úgy zajlott. bolsevikik címû mûvét. hogy néhány jellemes. Kühnelt-Leddihn Erik Jezsuiták. egy azon munkáló közösség része lehettem. amit belõlem nem sikerült. de csak akkor garantáltak. másokból kiszedhetnek olyat. hogy barátságosan rámosolyogtam.

és lett is. A mindenen áthatoló veszélyérzet lélektelenné tette az oktatást: minden intellektualitásra hangoltság. becsülettel kereste a szocializmusban járható út lehetõségeit. hogy túlélhessen az új rezsimben is. Vívódva autóstoppal Pestre is felugrottam. az orvosprofesszori kar nem fogadott be. akik társaságát egyáltalán érdemes volt keresnünk. Tanáraink közt csak egy-két figyelemre méltó szellem akadt. Értelmes. akik legfeljebb ivásszünetben böfögtek ki szavakat magukból. Miközben aligha dicsekedhetnék bármivel is ezek közül. aki õszintén. életünk s meggyõzõdésünk természetes ténye tényleg összeállhatott olyan képpé. Volt tehát egy múltból ittragadt kövület. Így. de egyszersmind a megyei pártbizottság tudományügyi tótumfaktuma. Saját fi- 65 . aki jogfilozófiáról váltott büntetõjogra. Nemcsak teljhatalmú dékán. avagy az engem a karra segítõ Bihari Ottó. Ilyen volt az egyetemes jogtörténet okítására lejáró Vargyai Gyula. csupán Jillek Ilona iránti szolidaritás vitt az õ társaságaként e számomra idegenné lett régi-új közegbe. igényesség kiveszett belõle. s a tudományt becsülte. velük beszélgetni sem volt kedvem. Minden apróságból pillanatokon be- 64 lül politikai ügy lehetett. akkoriban legfiatalabbként kinevezett profeszszor. Miskolcról majd visszatérten. nyelveket beszélõ lényként egyedüli társasága így pártbizottsági bányászelvtársak lehettek. sem más kommunistát a hely nemessége.hónapok óta besúgókkal tömték tele féltucat emberbõl álló „titkos” társaságunkat. Szentségekkel élés? Szabad társakkal nyári táborozás? Lelki vezetõvel beszélgetés? Érettségim idejére viszont erõteljesen megrázkódtatott hitem sziklaszilárd racionalitású külsõ burka. egykori kormányzógyûrûs. hogy Losonczyn kívül sem Biharit. legbizalmasabb egymás közti beszélgetéseinket mind viszontláthattam nyomozati aktákban. kergette a nõket. mint katolikus kultúránk napi feladatokkal szembesülése – megestek. amelyben ha a szocializmusunktól viszolygás bûn. úgy bûncselekmény magunk voltunk. aki kockázatot is vállalt. amelyben az inkriminált találkozások – csupasz leegyszerûsítésben semmi más. Évfolyamtársaim java része mérték nélkül ivott. – Milyen volt az egyetem légköre az 1963as amnesztia elõtt? Kikre emlékszik szívesen a karról? – Az ország közérzetének tükre volt az egyetem. Komoly ember. jezsuitáknál keresve megértést vagy magyarázatot. Losonczy István. tájékozott. A kikínlódott átlagszöveg hallatán azonban még tovább korbácsolódtam. Az akkori Pécs jellemzõje.

sokat olvasott fõvárosi kommunista.. Könyvtáram mûveit pedig több színnel preparáltam végig. Halász Pál tanította. szeptember 18-a reggelén azonban karunkat megszállta a rendõrség. Persze ez roppant megnövelte önbizalmamat. Otthon a versek mellett balettírással próbálkoztam. majd az egykori Szent István Könyvesbolt utódában még gépírástankönyvet is vételeztem hozzá – és otthon estére már vakon írtam. Tóth Sándorral. ha nem „marxista–leninista állam. Szabadnap! Vállat vontam. Még szépirodalmat is így olvastam.. s az egykori Király utcán hazafelé indultam. de kéziratom visszhangtalan maradt. Évfolyamszintû felhívására – tudományos diákkör – én is jelentkeztem. 1963. majd rám bízta félbehagyott jogbölcseleti kéziratos hagyatékát). termelékenységemet egyaránt. s lelkesülten úgy éreztem. egy tohonya. érdektelen tényhalmaz volt (kivéve. Kiderült: a bolseviki teoretikus hajnaltájt – hiszen vonatozó tanáraink éjszakára tanszékeiken húzódtak meg – kivetette magát a má- 66 sodik emeleti udvari ablakon.lozófiai alapvetésként logikusan felépített lételméletet tanított nekünk (utóbb én publikálhattam. amikor ecsetelte. Az Eck Imrétõl Pécsre hozott balett az ország elsõ avantgarde társulata volt. Viszont már minden könyvtári olvasmányomat vakon jegyzeteltem. hogy a bujaságban visszaesõnek miként kellett lesarlózni bûnelkövetése instrumentumát). esztétikát olvastam. a szocialista világ legjobb masináját megvettem. takarékpénztári betétembõl kivettem fedezetét.és jogelmélet” a hivatalos neve. Olyan kiválóságok elõadása is. mert kevéssel végzés után megtisztelte fiatal akadémiai kutató voltomat azzal. Gyûlölet (Néger-ballada) jellegzetes címmel kibontottam egy történést. hogy rituális kutyás-kesztyûs Kossuth Lajos utcai sétája közben szóba állt velem. világsikert hozó darabot fogok nekik írni. – Mi célból jegyzetelt? Készült valamilyen komolyabb tanulmányra? 67 . Amiben egyáltalán éreztem volna hívást. Több professzor s számos dühöngõ tanársegéd e tanítás jegyében persze elsõül nálunk csonkíttatott volna meg. Közben beváltottam régóta dédelgetett tervemet: a Széchenyi térhez közel esõ OFOTÉRT-be betérve kiválasztottam egy fémházas „Erika” írógépet. mint a mindig segítõkész Csizmadia Andor jogtörténészé. be sem mehettünk. Unalmas elõadásokon nyelvet tanultam. Gyakran beszélgettem az akkor második balettmesterrel. ami bevezetõként szolgált a bûn és büntetés helyének láttatásához. bölcseleti vagy jogi relevanciákat kiemelve.

s ezekbõl rengeteg aforizmát. ízlés. íme. de hát az Est-lapok újságírójából lett szerzõnek épp énmegsemmisítésbe döngölésük lehetett a célja. én – elõrerohanva – a fõlépcsõház Ifjú Jogász kari faliújságjának szerkesztését vállaltam. így Lantos Ferencet. Könyveimet aláhúzások. Meginterjúvoltam a tiltás/tûrés/támogatás határait kerülgetõ festõmûvé- 68 szeket. Érzelemvilág. családi lét. drámai történelmi helyzet. tehetségkibontakoztató vágyam. Nem kérdezték: akarjátok-e. a tanulmányi csoportok eleve KISZ-alapszervezetként alakultak. Rövid úton értesítettek felmentésemrõl. Kötelezõen „önkéntes” KISZ-munkákat kínáltak fel. Elkezdtem hát egy sorozatot faliújságomon. ráadásul az eset bizonyos tiszteletet biztosított számomra az egyetemen. Húsz évem éretlenségével úgy gondoltam. S aligha lehetett túl empatikus egy beszélgetés bosszúálló s bosszúállott között. Ám nyugton maradtam a KISZ-tõl. miközben joghallgató voltom csupán pár órányi elfoglaltságot jelentett. de fogalmam sem volt arról. szerepvállalás. nem-realisztikus formákról – kerestem a hangom.– Énmegvalósító. marginális jegyzetek díszítették. Kivívtam. miközben „igazolványommal” továbbra is mindenhová bemehettem. készültem – és szenvedtem. Merõ megvetés helyett azonban az esendõ ember megtévedése jöhetett elõ. Ettõl kezdve szabadon jártam kiállításokra. a folytonos keresés ûzött. Másnapra felháborodott tanárok letépdesték a faliújságról. ám egy óra múlva visszatértem írógépem kis betûi írta kartonszöveggel. dekonstrukcionista. a jog és élet drámája: tisztes polgári lét. 69 . miszerint Varga Csaba joghallgató elvtárs az IFJÚ JOGÁSZ újság felelõs szerkesztõje. Írtam avantgarde. kisesszét formáltam. mely utóbb kivégzett történelmi szereplõkkel interjúzott. Szirmai Rezsõ Fasiszta lelkek: Pszichoanalitikus beszélgetések háborús fõbûnösökkel a börtönben címen a háború után kiadott munkája. aláírták. Ezzel egyidejûleg a Kommunista Ifjúsági Szövetség egy pillanat alatt bekapott bennünket. Ám leírt szavak a gonosz megtestesítõirõl mégis emberi motívumokat tártak fel. s ezzel az Ifjú Jogásznak is vége lett. Szó nélkül lepecsételték. amiért utóbb esetleg õrjöngõ tömeg húzza lámpavasra az embert. mert csak éjjelnappal lázasan munkálkodtam. S kezembe került egy könyv. Hogy miért? Éltem. hogy mi végre. hogy ehhez teljes jogkört kapjak. Kérjük a kulturális intézmények elvtársait munkájának támogatására. színházba. mûveltség – eléggé lesújtó körkép. Hümmögés volt a válasz. Költészeti s filozófiai érdeklõdésem az esztétikában találkozott.

barátságos férfiú volt. és csak ennyit mondott: Sokan vagyunk. francia. Meglett embereket faggathattam hát. még ha marxista is. bizonyos Kiss elvtárs volt. ráadásul megégett 1956-ban is. s átfogva vállamat odavezetett az ablakhoz. Én éppen filozófus szerettem volna lenni. és nem mindenki akarja azt. erõteljesen gondolkodó. soknyelvû irodalomban gazdag. angol anyagát. (Utóbb tudtam meg a csendes bölcs Gál Feri bácsitól. Varga elvtárs. börtönõr. Megtudtam például egyik nagy- 71 . Szotáczky Mihály docens pártember volt. és attól kezdve ahányszor csak találkoztunk. katolikus egyetemünk elsõ rektorától.. Saját filozófiai munkásság nélkül természetes eszével s egyszerûségével mégis emberi lény volt. – Egyáltalán.. Végül – bár hivatalosságot nélkülözõen – mégis demonstrátor lettem. Cserkészcsapata onnan menekült Nyugatra.. ahol a tér túlsó sarkán fehérlett az a bizonyos politikai rendõrség. rám biccentett. Alsó szekrényeiben az antevilágból ott maradt könyvek. Más nem lévén. Az orvoskarral közös intézmény vezetõje Szovjetunióból visszatért partizán. az oroszlán barlangjában próbáltam volna meg körbenézni.. eldugott kari dokumentumok. Esti beszámolóm után a hivatalos vizsgalapot már a tanszékvezetõ töltötte ki.. hõsi élet lényegét. míg az uraság meg nem érkezett. Kívánságomra válaszul felállt íróasztalától. marxista tanszéken.) Problémázó. Párt-nomenklatúrához tartozó mindenféle vállalatvezetõ. Volt hát mit takargatnia. hogy a filozófia = filozófia. hogyan jutott eszébe éppen egy marxista tanszékre jelentkezni? – Úgy véltem és vélem ma is. Egyebek közt épp ebben véltem tetten érni a küzdõ.Közben jelentkeztem a marxista–leninista filozófia tanszékére demonstrátornak. és ha a hegy nem megy Mohammedhez. így elvárt szolgálatom gyakran citromfacsarás volt. hát neki kell odamennie. Éjjel-nappal átböngészhettem a tanszéki könyvtár tekintélyes magyar. iskolaigazgató. akiket szóval kellett tartanom. Az új tanszékvezetõ. barátságosan köszönt vissza diákjának. hogy õ volt északi határszélünkön plébánosa a gyerek Miskának. ráfanyalodva a németre is. s beszélgettem. Fõnököm virgonckodott.. meg alkalmi társak – levelezõ hallgató kedves és csinos pécsbányatelepi ápolólányok – fõpályaudvar-közeli lakására kísérgetése. Elköszöntem. 70 idõnként dékán. Kinézett. amit mi… Mindent értettem. megközelíthetõ. csak épp jogelméleten. Békebeli tanszék volt. ezen a földön. majd közöltem az eredményt. Suttyomban felkért levelezõsök vizsgáztatására. tanácselnök jogi doktorátusra vágyott.

Balaton-felvidéken egyszer szovjet páncélautó vesz fel. térültem-fordultam a magas hivatalhoz: Varga elvtárs vagyok. amennyit tud! Megtörténik. szívességet kérsz. Rámutatott egy hatalmas paklira: Merítsen belõle annyit. Eredeti szövegek csupán jegyzet formában utolérhetõk. még ebédre is vendégül lát. hálás vagy. indulásig kedélyesen beszélgetünk. hogy kérkedett írástömege tudományos érték nélküli politikai magamutogatás. Gyanútlan. S jött a válasz: Igen.. Több alkalommal pontban szünetkor büszkén szállok ki személyautóból a kar elõtt. Ám most szótlanul átnyújtja a papírt. aki – kis ország! – nem más. amikor a Szameltanszék papírmakulatúráját szállították: ölnyi anyagot vittem magammal. sõt búcsúzáskor még zsebpénzzel is gazdagítani akar. ifjú jogász Pécsrõl. Fél ötkor a portán jelentkezem.. noha tökéletes fordítás a kor legnagyobbjaitól. kizárólag elriasztásul. Kiselejtezett. (Egyikbõl most látom. Mégis sokkolt.. aki nemrég még a Belügyminisztérium állambiztonsági kulcsembereként ellenem eljárásra az utasítást kiadta. A titkárnõ fõnökéhez irányít... majd indulás Csepel-teherautóval Pestre. Alföldön egy kedves asszony. hogy mindössze 205 példányban készült. ám ehhez nem filozófia szakosok hozzá nem juthattak. bûntelen. személyzetével nagyokat beszélgetek. de tanszékeken bújtatott könyvekbõl sokat mentettem át saját gyûjteményembe. hogy társaimat köszöntve Bihari Ottó kedvelt elõadására frissen érkezten bemehessek. Az autóstoppolás pedig megbízható. reggel ötkor. Idegenek felé közeledsz. vajon indul-e másnap jármûvük. Kortárs nyugati filozófiáról akkoriban csak tankönyvek szólnak. hallatlan mobilitást biztosított. aki a marxista–leninista jogelmélet kutatójaként szeretne e mûvekben elmélyedni. s a Jegyzetellátó Vállalattól vaskos bõröndnyi tiltott irodalmat megvásárolhatok. szerethetõ társadalom. a diszpécsertõl megkérdezve. miközben férje vezet.képû lejáró professzor pártellenõrzésébõl. mint Hollós Ervin elvtárs. És ki- 73 . betelefonáltam például a Pécsi Dohánygyárba. a két világháború közti legnagyobbak dedikált írásait. érdeklõdve kérdezget 72 órákon keresztül. Ha a pesti Károlyi-kertbe koncertre szerettem volna menni. Máskor.. vagy a Széchényi Könyvtárban egzisztencializmust vagy a pécsi könyvtárakból likvidált magyar Freudokat olvasni. – Sok minden egyebet is csinált mindeközben. Nekem a Mûvelõdésügyi Minisztérium Marxizmus–Leninizmus Fõosztályának az írásos engedélyét kellene felmutatnom? Nos. – Mindenekelõtt itt volt az autóstoppolás! Izgalmas dolog.

Végh László és Dr. Gyûjtõhelyünk a Váci utcai Muskátli presszó: orvosok. Az ország legtekintélyesebb hanglemezgyûjteményének mûsorából hallgatunk klasszikus zenét. s némi rosszlányok. Szünetben kötelezõ a „fejedelem” elé járulni és bemutatkozni. ahogy festõként/költõként látványelemeket. kinek happeningjeire rengetegen összegyûltek. Ájult tisztelettel hallgattunk. Mintha önmagával kísérletezne valaki. Kislányos ártatlanság diabolikus (s éjszakai megérzés szerint homoerotikáig kicsapongó) énben. 74 megnyugtatóan beszélt akármirõl.) Az autóstoppolás lehetõvé tette pécsi mûvészbarátok – a Zsolnayakat továbbvivõ fametszõ Mattyasovszky László. Szimfonikus mûveket. Lisziák maga volt az ördög –annak gátlástalanságában.. magnetofon. Másik félelmetesen szókimondó verseket ír. Weöresék. aki komoly volt önmagával s a világgal. Õ pamlagon ülve ráérõsen iszogat barátaival. Balla László. Mégis. képzõmûvészek. szám alá. ez volt ekkor az országban egyetlen valamirevaló „szalon”. mégis kívül maradtam mindenen. akiknek lakásán is szeánszoltam. legnagyobbakkal. a Vécseyben. egy felnõtten szertelen én sugárzásával. gyakran lépcsõházban ragadva. Egyik az elektronikus klasszikus zene elsõ magyar képviselõje. Barátainak. õk ott trónolnak a házigazdával. filmesek. sokkolóan utasítva vissza a fennállót. Lemezjátszó. Szemben Mattyasovszkyval. akik meg ránk. Köszönve a sorsnak. Hamvas Béla. kedvesek. Kassák Lajos. Dr. vájtfülûeknek. megnyerõ arccal. balatoni barátoknál. kordában tartani a felnövekvõk nyughatatlanabbjait. Pilinszky. nihilizmusba merülten.derül: példány belõle csupán az Országos Széchényi s a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtárban található. a mindentagadó rosszfiú. verbalitásokat meghökkentõ durvasággal kapcsolva egymással undorba transzcendálta önmagát. és aki valami autentikusra vágyik. miközben selymes hangon. Túl sok veszélyt kerülgettem egyszerre. Akár belügyi csinálmány lehetett az egész: tesztelni. késõbb rajzfilmes Lisziák Elek – budapesti társaságába eljárogatásomat is. Petrigalla Pál lakott itt: rejtélyes férfiú. operákat. Zenéjében az új akarása érint meg. Két „guru”. 75 . amik magasabb dimenziókba emelnek. Szentkuthy Miklós. Mi kívülrõl nyomulunk. hogy besúgók nyüzsögtek a Muskátliban. közel a hercegprímást falai közé záró amerikai követséghez. Ma már tudjuk.. Idõnként elmentünk a Vécsey utca 3. pécsi Király s Mór utca sarkán jómódú lányos családhoz befészkelten. Buliztunk pesti periférián. És mesélnek pszichotikus szerekrõl.

Mégis. bármiféle elnyomással szemben. oroszból. Mi csak vihogtunk. – Miképpen élte meg egyetemista mindennapjait? – Leginkább barátaimnál. nyáron fõként az ELTE Ráday utcai kollégiumában laktam. Mindenki valami vállalható keresésében volt. egyre radikálisabb lett. amikor a Janus Pannonius Társaságban itt egyesült a magyar irodalom java –. aki barátsággal fogadott.. Õsidõk óta ez az agora. Elkezdtem fordítani franciából. A Muskátlinak hatalmas irodalma van. Olyasmit is. hanem whisky. s életérzését.Ha a Muskátli vagy sarkán az Anna éjfélkor bezárt. németbõl. Utolsó találkozásunkkor meglepett A dzsungel könyvével. zenét. Egyszer – felbátorodva a Jelenkor lektoraként bíráló Lovász Pali bácsi emlékezéseitõl. Piciny szobácskát lakott. És pillangók. Verseimrõl nem sokat mondott – nem is várhattam többet –. s utólag ezt nem is bánom. Sólyommal egyszer autóstoppal a Ménesi úti Eötvös Kollégiumba rándultunk. pontosan ezen funkciót lehetetlenítette. amiben Rudyard Kipling versbetéteit fordította. hogy késõbbi feleségével. a pszichológus-hallgató Nagy Erzsivel és fõként Wittgenstein-érdeklõdésemet kielégítendõ. és besúgók. Törökvész utcai honukból többször rándultunk át valamivel magasabban fekvõ kertjükbe. ám megajándékozott közelségével. tapasztalatát meg akarta osztani a többiekkel. mint a francia kommunista Louis Aragon impresszionáló sorai: Ballada arról. primitív diktatúraként rettegve bármi ellenõrizetlen spontaneitástól. hogy saját ideológiasulykolással helyettesítse. élvezve félreérthetõ helyzeteket. Amit költészet gyanánt mûveltem. De mindene kiemelkedett a hétköznapokból. – Verseibõl született kötet? 76 – Valójában soha semmi nem jelent meg tõlem. ki dalolva állta kínjait. mert majdhogynem egész kortárs képzõmûvészetünk onnan indult ki.. támogatólevelével fölkerestem Weöres Sándor költõfejedelmet. a professzorom fia Losonczy István filozófushallgatóval beszélgethes- 77 . mehettünk az Aranykéz utcai hírhedt Pipacsba. óvva azért magunkat s kis pénzünket egyaránt. Ott nem vodka volt. A szocializmus pedig. – Miért járt ezekre a minden szempontból kétes helyekre? – Magunkat kerestük. bevetetlen ágyra heveredve beszélgetett. fontos maradt számomra a versbeli kifejezés. gyengécske magas hangjának szelídsége is. Elbûvölõen kedves ajánlást írt hozzá. Merthogy magam is humanista lázadást éltem meg.

majd csodálkozunk. e világba vetettségünknek értelmet adó beszélgetések tartottak bennünket életben. aki Széchenyi téri patinás múzeumi épületben megyei múzeumigazgató régész apja lakásában lakik. közös életérzésünk zenei s gondolati mélységeinek tágításában mindvégig társ. hogy Hugi – elviselhetetlenül gyermetegnek érezve függésemet Sólyom diktálta vitáinktól – kiadja utamat. hogy mi lesz csodálkoznivaló visszatértünkkor rajtunk. Hiszen alig pár év telt el attól. de karolj belém. És Dombay 78 Gyõzõ. Ehhez hõségben éppen mecseki itókát szopogatunk. Az éjszakai Pécset is felderítjük. Otthon. Vagy Mecsek-alji felhagyott kõbányákban éjszakán végigiszogatunk. legfontosabb vitapartnerem sokáig Kovács Gyõzõ konzibeli hegedûs volt. Ennek minden mozzanata felejthetetlen élmény – csakúgy. A Nádor Szálló portásaként nagyvilági sztorikba is beavatott bennünket. undorunkat létértelmezés egzisztenciálfilozófiai köpönyegébe burkolva. Undok civilizációnkat elhagyva együtt megyünk fel szõlejükbe világot megváltani. nem érzékelek-e letartóztatásra. és sétáljunk szerelmesekként a Balokányon túli basamalmi részhez! Én egyre feszültebben próbálok andalgóként kinézni. Fél éjszakákat átbeszélgettünk. ablakon keresztül belopózva a meteorológiai állomásra. hogy az aknazárral hermetikusan elválasztott. hogy belügyi ûzöttségem idején – amirõl persze õ sem tudott – megkérem: Ne kérdezõsködj. amikor a Nagy Lajos Gimnáziumból kijõve még a Nádor külföldi autósvendégeinek kocsijait tapogattuk. mert eredeti hajnali napfelkeltére vágyunk. A politikai megtorlási zûrrel egy idõben történik. találjon ágyat. Megkértük. Persze. Bécsy Tamás akkor éli amatõr színházi rendezõ életét. Két egyetemi óra közt Sólyommal mászunk fel a Misinára. Fölmegyünk a Misinára. Pécsett. eredendõ legközelebbi barát akkor is Hevesi András. Vele ugrunk át a közeli Liszt Ferenc Terembe Brahms Requiem-próbát hallgatni. házkutatásra utaló nyomot. 79 . mint Németh Antal dramaturgiai elõadásai a mûvelõdési házban vagy a Széchenyi téri Jelenkor-szerkesztõségben. Baba emlékezik rá. ahol titokban az éjszakát eltölthetjük. zalaegerszegi prolidikibõl menekülõ fáradhatatlan zenész. Talán egy nyomozástól érintett társunk lakhatott arrafelé? Arra lehettem kíváncsi. Õ.sünk. miközben majd szétrobbanok belsõ bizonytalanságomtól. empátiában. mitikussá emelõdõ Nyugattal végre fizikai kapcsolatba kerüljünk. Kizárólag számunkra magas röptû. Ezután egyik évfolyamtársammal beszélgetek sokat.

Otthon. hogy nagyhatalmú dékánunk megértett: Rendben. amiért hallgat. felvé- 81 . – Hogy állt ekkoriban megrendült vallásos hitével? – Hitem külsõ formái tényleg elkoptak. Egyetemistaként azonban kiharcoltuk. s nem kiált ránk. megszenvedett hiányérzeté. Hevesi kevésbé.. mindkettõ nagyipari méretekben zajlott. hiszen régi tálentumával élve anyám gázgyári fõmérnöknél. Otthon mindeközben még mindig filozófiát jegyzeteltem és könyvkunyeráló nemzetközi levelezést folytattam. Valamikor közöltem ezt az engemet már egyszer megmentõ Bihari Ottóval. Miután pedig mértékletességnek mindig híján voltam. mert eddig derekasan helytálltál. akinek városmajori lakásában apósként a híres erdélyi publicista Spectator képében az agg Krenner Miklóssal is megismerkedhettem. Felkerestem apám egykori pécsi orvosegyetemi fizikai magántanár pilótatársát. Ráadásul gyönyörûnek éreztem. Bajcsy-Zsilinszky Endre ellenálló társát. közötte pedig egy akár istentagadással felérõ kárhoztatása vala a bennünk élõ Istennek. mint a Médeiaban remeklõ Spányik Éva vagy a dumas-i London királyában nagy Szabó Ottó ebédeltek – vagy az Aranykacsában – ahol Bánffy György fogyasztotta nagy felhajtással az exkluzív csontvelõt – csupán köretet rendelek szafttal és két serclivel. Nos. Fájdalmas kiáltás ez. hogy legyen ebédpénzünk. ha a Színház téri Tiszti Kaszinóban – ahol színészóriásaink. nálunk rendszerint nem volt ebéd. hátha megrengeti az eget. minden lényegi mozzanata azonban – pláne. Mindenkit segítésre kértem. a magyar sugárfizika nagyembere Koczkás Gyula bácsit. – Igaz-e.. mert a pécsi szellemtelenség okán folyvást elvágyódtam. Költõi önkifejezésben 80 ez úgy nézett ki. építõipari fõkönyvelõnél titkárnõsködött. Kemény elszánássá formálódott bennem: az utat végig kell járni – s ez francia–filozófia szakra történõ átjelentkezés volt. hogy például a Miatyánk szövegét fohászként használtam kezdésnek és zárásnak. vacsorával a duplája. Ebéd tizenhat forint. sem a Korunk szellemi körképe fantasztikus gyûjteményében reprezentált gazdag változatosság nem tud válasszal kielégíteni – megmaradt. Meghatott. úgy napi pénzem másik felét antikváriumra költhetem. hogy ezután végleg áttette a székhelyét Pestre? – Csak szerettem volna. sõt pártfogó levelet is írok számodra. hogy sem a marxizmus. Nos. Valamiféle racionalitásra alapozott világszemléletre vágytam. miután kiderült. hajlandó vagyok téged elbocsátani. de azért megzenésítette.

A délutánt és estét viszont nálunk töltöttük. kipihenten érkeztünk másnap megmérettetésre. Maximalistaként olyan témát választottam. Ez úgyszólván mindig jeles eredményt biztosított. A memóriánk lett ettõl strukturált. majd polgári törvénykönyv eredeti Magyar Közlöny-beli szövegét. Mindent ábrásítottunk.teliztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Úgy memorizáltunk. és a Liszt kórusrepertoárjából énekeltünk. leültünk a zongorához. és lehetõleg elsõként mentünk be a vizsgáztatóhoz. Elképesztõ pontossággal preparáltunk fõként törvényszövegeket. úszni vagy hangversenyre. Szép borítóba kötöttem utólag a büntetõ. ahonnan bármiféle tánc indulhat. Ekkorra ez elsõsorban formális logikából. Tehát mindig struktúrát memorizáltunk. Merész feladatra vállalkoztam: A magatartási szabályok és az objektív igazság összefüggései vizsgálata ürügyén a lenini visszatükrözõdési elmélet burkolt bírálatába. Cserépkályhaként. dogmatikus marxizálásában Lukács György már ahhoz ragaszkodott. Annál magasabb rendû hát. ahonnan elutasítottak. Fellebbeztem. Tiszta fejjel. majd visszatértünk a munkához. Sólyommal közösen készülve a vizsgákra. de sokat tanultam. ami akkori – összevissza – filozófiai olvasmányaimnak megfelelt. Még összlátványnak is szép. Mindketten hívószavak sorával vázlatként kimerítettük a tételt. Mozart Requiemjébõl. Avagy Thomas Mannba. (Ráadásul mi- 83 . szemantikából s mögötte a textusban kifejezésre koncentráló esztétikából adódott. Májusi vizsgaidõszakban kimentünk hátsó udvarunkra. hogy lenne-e kérdés. fogalmi összefüggésekké. Nappal náluk. Németh Lászlóba – apja kedvenceibe – olvasgattunk bele. hogy jogász legyen. de kedves Zsolnaygombája kõasztalán és ülõkéin hajnalig elvoltunk egy erõs lámpa mellett. A vizsga elõtti nap délben fejeztük be a tanulást. várva. elágazásokká kivetítettünk. minél inkább betölti valóságtükrözõ szerepét. hogy a szépirodalmat is nagyrealizmus-eszményûként fogalmazza meg. amit így feldolgoztunk. Ez után következett a záró államvizsgákat kötelezõen bevezetõ szakdolgozat megírása. Elmentünk kirándulni. Kertünk kényelmetlen. Jegyzeteimben aligha volt teljes mondat. hogy tudatunkban csakis a valóság tükrözõdik. Ha elfáradtunk. de az Oktatási Minisztérium így foglalt állást: Szocializmusunk már elég pénzt fektetett Varga elvtársba ahhoz. járja végig tehát a megkezdettet! Az egyetemre keveset jártam be. Szentté avanzsált mûkedvelõként Lenin görcsösen állította. 82 hogy kiemeltük hívószavait. második menetben már csak ezt ismételve.

s elõkaptam a világhírû szociológus/etnológus fia. hogy azonosítani tudhatnók. de közöl indulatokat. hogy a jogszabályok a társadalmi együttélést szabályozó normatívumoknak csak kis részét adják. hogy levezethetõk lennének abból. felejtsem el az egészet. álmokat.nõséghiányos ízléssel ehhez épp Walter Scottot találta tipikusnak!) Én ezt egyszerû tévedésnek véltem: a nyelv nemcsak rögvalóságot ír le. Márpedig ez a Magyarországon kizárólagosként elismert hivatalos tétel tagadásának számított. hogy típusosságában ismeretelméletileg igazolható helyességgel tükrözi-e a valóság általánosságát. Jogtudományunk is ugyanezen Prokrusztész-ágyban tudománytalanodott. Talán ez volt az elsõ komoly teoretikus tétel. az indulatkifejezések. ha kialakítása a megmunkálandó tárgy összefüggéseinek elõzetes megismerésére épül. Akkor alkalmas eszköz. nincs olyan megfelelõségi viszonyban a valósággal. Én viszont kerek perec leírtam: a jogszabály ugyanúgy eszköz. Ezek szintén a valóság talaján sarjadnak. másik a fizikai beavatkozásé. a logika. Mert rájött: kizárólag skandalumot arathatnék ebbõl. Még anyagot is küldött. amin kifejezési vágyunkban szólunk. a játékszabályok. amire már csak özvegye válaszolhatott. ettõl azonban maga nem lesz megismerés. amit megfogalmaztam. az algebra. És íratlan az egész kultúra. De vannak íratlan szabályok is. de anélkül. A szerzõnek is írtam lelkes levelet. ami abban az idõben nagy szó volt. Ujjgyakorlatnak tanulságos volt. Végül megkért. Az a nyelv tehát. a nyelvileg formalizáltakat. Peschka Vilmos például azzal akarta mérni egy szabály megfelelõségét. a geometria tisztán intellektuális (hipotetikus) feltételezései a valóságtükrözéstõl elütõ kritériummal rendelkeznek. melyik eleme miként képez le külvilágot. majd kérdõjeleket firkált munkámra. Ráadásul egyszersmind szembe menve az egész (általam ismert) világgal. érzelmeket. A magyar paraszti lóvásárnál eladó és vevõ kézfogással pecsételi meg az ügyletet. Következésképpen a kérdõ mondatok. amelyben a marxista jogelmélet pozíciójából zongoráztam végig elméleti alaptételeket. 85 . mint a balta: egyik a társadalmi. hiszen moszkovita primitivizálásokban. Henri Lévy-Bruhl és a marxista jogelmélet címen írtam egy átfogó kritikát. Lévy-Bruhl munkái vezettek rá arra a felismerésre. Témamódosításra kényszerültem. Henri Lévy-Bruhl munkáit. amelyben szabályt alkotunk és alkalmazunk. Tanszékvezetõm szigorúan 84 összehúzta szemét. nyugati biztonságtudatban egyaránt találtam védhetetlenül ideologikus részeket. Máshová nyúltam be hát a tanszéki könyvtárba.

Nem mondta senki. hogy a kommunista ideológia boszorkánykonyhájába készül kuktának? – Elõször is az Állam. amire azonban résztvevõi könnyen emlékeznek. hogy oktatóként az egyetemen nem maradhatok tovább. az kimondhatóvá… 86 AZ OROSZLÁN BARLANGJÁBAN: AKADÉMIAI KUTATÓINTÉZETBEN – Szépen lediplomázott. a magyar jogtudomány kommunista pápájához. tehát könnyebben kapcsolják látványához a kötelezettségvállalást.és Jogtudományi Intézetének energikus fiatalságú. Ezzel mindaz.és Jogtudományi Intézetet akkoriban valóban marxista–leninista mennyországnak tekintették.Persze nem ez eredeztet tulajdonátszállást. hogy miért és hogyan. Ebben az idõben a Magyar Tudományos Akadémia Állam. Ám némi fénysugár máris kínálkozott. hogy le is út. hisz nem az utóbbi mindentõl elrugaszkodott szabadbölcsész lebegése. Kulcsár Kálmán elkezdett lejárni Pécsre. fel is út. aki megalapította s azóta vezette is a Magyar Tudományos Akadémia Állam. Csizmadia Andor és Szotáczky tanszékvezetõ kijárták nála beajánlásomat Szabó Imre akadémikushoz. Csakis külsõ gesztus. A jog kutatásán keresztül így visszaérkeztem a filozófiához. Lucien Lévy-Bruhl nyomán a fiú római jogi búvárlatai fogalmazzák meg elsõként a társadalmi formalizmusok értelmét. – Középosztálybeli fiú és mélyen katolikus kultúrájú fiatalember létére nem zavarta. megfoghatóvá lett. egyszerûen csak szivárgott felém a hír.és Jogtudományi Intézetét.. mert jogtu- 87 . Példája az ingatlanok. hanem egy társadalmilag tapintható konkrét matéria lett a tárgyam. de országosan ismert kutatója. ami megfoghatatlan. Dékánom. ami kimondhatatlan. Miként alakult a „hogyan tovább” kérdése? – Befejeztem az egyetemet és értésemre adták.. Többletet is nyertem. rabszolgák és állatok adásvételét hasonló rítushoz kötõ mancipatio gyakorlatiassága.

utolsó a láncban. – Valóban. mit kell mondania? – Csak a drukkra emlékszem. szabadabban. Végtelenül tudománycentrikus volt. – Azt gondolná az ember.. – De valamikor elkezdõdött az akadémiai munka. hogy az MTA ezen intézete éppen az ideológia fellegvára… – Az volt. hogy jogelméletet kezdek majd mûvelni. ahol már csak azért is. Ehelyett Szabó Imre elsõ igazi munkanapomon azzal fogadott. hogy Péteri Zoltán osztályvezetõ elvtárs gondjaira bíz a jogösszehasonlító osztályon. Záróvizsgáim szintén jól sikerültek. az állambiztonságival tetézett pártfigyelem eleve gúzsba szorította a kreativitást. hogy bármit is teszünk. hogy miképpen kell viselkednie.dományt. ami számomra két kiemelkedõ nevet jelentett: Kulcsár Kálmánét és Peschka Vilmosét. és arra a végtelen örömre. Harmadszor. anyagi alapot évek során sem tudunk teremteni a házassághoz. évfolyammásodikként summa cum laude lettem. mint egy egyetemen. óvtak a házasságtól. Hogy 89 . helyi csahosok balos önkényeskedése nem érhetett fel hozzá. aki hamarosan feleségem lett. Vacak hivatalnok lettem. hogy valójában semmilyen realisztikus jövõképünk s anyagi alapunk nem volt. A diktatúra tudományában tehát rangja volt. ami Bach f-moll zongoraversenye volt. 88 Otthon éppen intenzíven udvaroltam Liptai Ágnesnek. Túl korainak vélték. mert képzés mûhelye volt. Mindkét albérlet egyaránt hatszáz forint. persze. s leginkább a józan kiegyensúlyozottsághoz volt érzéke. de legfeljebb a pártközpont szólhatott bele dolgaiba. Márpedig itt Szabó Imre személye a kulcsfigura. Azonban megingathatatlan ellenérvünk. mérvadóan csak ott mûveltek.. hogy révbe jutottam pécsi meghurcoltságomból. Ettõl kezdve azonban két albérletet kellett fönntartanom: egyet Pécsett – hétvégi közös létünkre – és egyet magamnak a fõvárosban. ahol a Kommunista Ifjúsági Szövetség aktivistáiból regrutáltak. a Magyar Tudományos Akadémia nem csak megkérdõjelezhetetlen rangú képviselõje volt a tudománynak. Másodszor. a jog mibenlétét a szocializmus körülményei között is remekül lehetett vizsgálni. az egyetemekkel szemben. kezdõ fizetésem viszont mindösszesen ezerkétszáz. Azt reméltem. Ekkoriban éppen diplomakoncertjére készült. – Mentorai felkészítették Önt. nem tûrte a szélsõségeket. – Erre az idõre esett a házassága. amiben annyiban volt igazuk. Bár szüleim. nemde? – Igen. elég meggyõzõnek hangzott. még ha átpolitizáltan is. Napi sokórás gyakorlásában próbáltam szellemi társa lenni. de más szinten.

Ajánlotta. hagyma és krumpli olyan változatairól. hogy jóllakjunk. amit a parlamentben megszavaztak s a hivatalos közlönyben kihirdettek. így majdnem annyit buszozott. azaz hogy e két forrás valóban kiadja a döntést. Titkárnõnk. A logika csupán álca is lehet. Érkezés öt óra után. hogy ez sikamlós terület: a marxista–leninista filozófiából likvidálnak. kenyér. Amikor biztosítottam arról. Szabó Imre tudtomra hozta. Ehhez képest pedig minden jogira úgy tekintettek. mint tanított. Én pedig szombaton délután megérkezem Pécsre. szakmai hitvallásunk mondatja e következtetést logikainak. Szerintem viszont korántsem bizonyos. zsír. ám vasárnap délután már vissza kell indulnom Pestre. 90 – Milyen volt ekkoriban a szakmai világképe? – Az akkori hivatalos marxista–leninista jogelmélet a jogot formális szövegként fogta fel: az. hogy a jogtechnikától a kodifikációig szintén érzé- 91 . indulás másnap öt óra elõtt. Az elsõ gyermekvárás hírét megneszelve albérletünkbõl máris mennünk kellett. mint ami nem lehet egyéb. amik legalább eltérõ íz. Feleségem Rákospalotán tanított. csak e jog logikai következménye. kimosassunk és barátainkkal – Hevesiékkel és Dombayékkal – gondtalannak érezzük magunkat. ami meghatározott alakiságok közt bizonyos eljárás termékeként testet ölt. Hetente jártunk vissza Pécsre. hogy válasszak kevésbé kényes témát. tehát bármi. Elsõ albérletünk a kõbányai Harmat utcában volt. el sem tudom képzelni… Szóval: feleségem van. hogy a logika meghatározó a jogban. ez volt az egyetlen. mert elõbb vagy utóbb eljutok a lenini visszatükrözõdési elmélet bírálatához. és a korai házas évek örömteli intimitását kellene megalapoznunk. szegények voltunk. Az sem biztos. amivel tovább segíthettem magunkon. Szivacsokkal felpolcolva vertem éjszaka is a gépet abban a kis szobában. ahol asszonyom már régen aludt. Napjainkat a frissen elvált tulajdonos mérnök savanyúan végigleskelõdte. és valójában az egész jogfelfogásunkat meghatározó professzionális deontológia. soványságomat látva.a heti vonatköltséget és az ennivalót mibõl álltam. Sokat dolgoztunk. Még az sem biztos. hogy a jog nyelvi megjelenítése magát a jogot hordozza. gépelt nekünk recepteket.és élvezeti élményeket biztosíthatnak. hogy a jogszabályok és az eset tényállása logikai következményeként bemutatott bírói döntések valóban logikai következtetéssel születtek. de kétségbeesetten kellett megtakarítanom. Miután publikációért akkoriban fizettek honoráriumot.

mindent elolvastam. de kommunistaként is régi vágású úriember módjára viselkedett: ha megállapodás született. hogy itt legfeljebb eredményül jelentkezett. Érdekes módon ez esetben is elnézte. Szembeszegülést nem tûrt volna el. úgy ahhoz már kellõ nagyvonalúságot társított. hogy Szabó. elsõ- 92 ként azzal. nem kiindulásként. – Milyen átmeneti témákon dolgozott? – Egy alkalommal magához rendelt igazgatóm. Mindez a világ legkülönfélébb helyein akkor legprogresszívebbnek tekintett ún. aki a rend bármely borulása velejárójaként minden idõkre prognosztizálta az addig is zavaros tudatúak csordásodó cselekvésre ébredését. Péteri és Varga elvtársak írnak ebbe egy-egy tanulmányt. a kommunista embertípus. Nos. Ez szellemi játék volt egy diktatúrában. Néhány napos gondolkodás után javasoltam. és megbízott. amit jólesõen el is fogadott. Hogy milyen tanulsággal szolgált ez a búvárlat? Mint virágnyelven megírhattam. a Szovjet Tudományos Akadémia ünnepelni kívánt Lenin mint a szovjet jog megalapítója címmel. Kulcsár. társadalmi mérnökösködés terméke volt. Peschka. Veszélyes. a Népegészségügy egyik számából kiadványosított Politikai psychopathák Lipótmezõ igazgató fõorvosa. de ha a bizalma megvolt. hogy kutassuk meg a Tanácsköztársaság jogi gondolkodásának alakulását. begyûjtötték s átszûrték írásaikon mindazt. amivel kirukkolhat az intézet. További emlékezetes munkám lett ama szükségbõl. vagyis még egyszer ugyanabba hasonló kifogással már nem akaszkodott bele. Egyre utópikusabbak lettek: mi. hogy a Tanácsköztársaság fél évszázados jubileumára írjak elméleti tanulmányt. hogy elérkezvén Lenin elvtárs századik születésnapja. Másodikként pedig azzal. Egyik kollégám sem lett büszke a maga munkájá- 93 . bizonytalan talajon és eredménnyel zajló. amit csak akarunk. Oláh Sándor tollából. hogy szerzõi könnyedén radikalizálódva. hogy e tisztes ügyvédek és középosztálybeliek teljesen megvadultak e négy hónap során. Akkor még nem volt meg nekem antikváriumban utóbb szerzett kincsem. megnyugodott. úgy már további kompromisszumokat is engedett. mint egy prizma. mégis azzal a különbséggel. amit az ominózus százharminchárom nap alatt a Jogtudományi Közlönybõl stílusosan átalakult Proletárjog lehozott. hogy e „hivatalos” témába késõbb visszaépítem összes régi problémámat. Szabó ünnepélyesen berendelt bennünket azzal.kelek problémamagot. bármit megvalósíthatunk. amit csak külföldi irodalomban a kor vívmányaiként és felkínált lehetõségeként találtak.

mint egy szike. Márpedig ezt csaknem fél évszázaddal késõbb. Bartók Béla A kékszakállú herceg várában is számomra misztikum történik. Írásomból – Lenin és a forradalmi jogalkotás – kiderült: Lenin pucscsal provokált égzengést. Ez csak emberi absztrakció. Vagyis a jog önmagában nem érték. de mesterséges káoszteremtésbõl is elõállhat. világképünket meghatározó transzcendentalitás határozza meg. amelyre helyi állami ágensek válaszolgatnak. 95 . és a jogot egyaránt használta a régi rend felbomlasztására s az új rend kiépítésére. amit évezredeken keresztül a rendteremtés eszközének gondolt az emberiség. És vagy az így elõálló mikrokáosz állandósodik. és mást egy gyilkos. csupán megidéznek ilyet. A hétvégék Pécsett zajlottak. Én mindenben rejtett misztikumot kerestem. Persze olyasmi. És mégis. meghatározhatatlan poszt-egzisztencialista körítésben. nincs is a társadalomban. tudói szerint ez a legtisztább makrorend. ami valaha is nemzetközileg elõállott. alapvetõen esztétikum és mûvészeti kifejezés terminusaiban. – Lassan az Akadémián is betervezték külföldi utazásokra. amikor is újra kez- 94 dõdik az imént indult végtelenség. mint rend. amiket esze ágában sem volt betartani. amivel mást cselekedhet egy orvos. Utóbbi viszont a hatásukban csupán statisztikailag jósolható tömegmozgásoké. hiszen kizárólag valamilyen célhoz mérten tudjuk csupán leírni. s erre központ s más helyi ágens egyaránt reflektálhat. Létünket ezzel egy bennünk mûködõ. Viszony-fogalom. rendbontás. Sorra bocsátotta ki dekrétumait a mozgósítás instrumentumaként. Az Európa-jog eleve többpólusú: egy elvi központ jelzéseket bocsát ki. az valamiféle energiaátadásból okozódik. egyedi oksággal. ahol a világ nagy dolgairól beszélgettünk. vagy újabb központi jelzést követel ki. Lenin mesterien – erkölcsi skrupulusokat félretéve – játszott a lehetõségekkel. Elõbbi a copernicusi–newtonié. ami még nagyobb és leírhatatlanabb csodát kelt bennünk. a forradalmasítás eszközeként használta fel. hogy mennyire sûrû volt anyagi megnyomorítottságunk ellenére is a magánéletünk. Csoda vagyon ott. ahol Balázs Béla szavai nem létrehoznak.ra. s ami lesz. – Életérzésében is létrejött ilyen tudatosodás? – Érdekes. Inkább olyan. kivéve engem. az Európai Unió joga kapcsán tudtam megfogalmazni: rend nemcsak rendszabó kritériumok kikényszerítésébõl... mint amikor elgurítok egy golyót. Ráadásul e kétféle módban két világkép nyilatkozik meg. és a jogot.

hiszen a nyugati marxizmus visszagyûlölte a keletit. ez azonban inkább eszmény arról. ekkor született elsõ gyermeke is… – Még mindig 1968-at írunk. Üres hely csak itt adódván. Termeiben embersokadalom. hogy milyennek szeretnénk. bútorzatunk nem volt. Magam is igyekeztem viselkedni. Éjszakánként az anarchizáló baloldaliság tombolását biztosító kommunista könyvesboltokat bújtam. hogy OTP-lakóparkban akadémiai támogatású kölcsönnel lakást vásárolhassunk. Utóbb tudhattam csak meg. Kevés tiszteletet éreztem e lényegesen idõsebb emberek iránt. átírva bármely módosításkor. míg engem titkárul választottak meg. Hamarosan érkezett a következõ megtiszteltetés: a ðîäèíà megismerésére érettnek vélten a Szovjetunióba utazhattam. Az igazgató kávé és vodka után 96 bevallotta. némelyikük milyen keményen harcolt azért. Strasbourgból egy hétre felszökkentem Párizsba. akik folyvást kinyilatkoztattak nekem tanokat. Ettõl kezdve 97 . föltettem azért kényes kérdéseket az igazgatónak. Ez annak jogosultsága volt. a világtörténet megértéséért élõ-haló Herczegh Géza szobatársa lettem. Eladósodtunk.és Jogtudományi Intézetébe. Ekkor formálódott bennem a megsejtés: leírásában a valóságot strukturált adottságnak szoktuk venni. Az utóbbi nem tárgya. referenciája csupán az elõbbinek. miközben fogalmuk sincs ennek tényleges valóságtartalmáról. Minden addigi õrült spórolásom mindössze tizennyolcezer forintot eredményezett. holott az egy összegben kifizetendõ summa száznyolcvanezer volt. Az összszovjet törvényhozási intézetben. amikor novemberben Koppány fiam megszületett. fiókos kartotékrendszerben tárolva minden jogszabályt. Nagyjából ugyanekkor a Magyar Jogász Szövetség újjáalakult. hogy jogállapotról történõ igazolásuk maga is hatósági állásfoglalás. Szabó elvtárs intenciója szerint elnök Peschka Vilmos lett. és jogelméleti bizottságot is szervezett. hanem hivatkozása. s ezért milyen köntösben fogjuk is fel a valóságot. – Nemde. amikor életemben elõször mehettem Nyugatra. a Szovjet Tudományos Akadémia Állam. Nem sokkal késõbb csatlakozhattam a valóban tudománymûvelõ jogelméletesekhez a második emeleten. hogy az Akadémia támogatásával lakáskiutalást kaptam. s hazatértemkor ért a hír. Gyermekem már úton volt.– Elérkezett az 1968-as év. ami a szovjet szövetség kívül-belül titkosrendõrség õrizte jogi adattára volt. hogy nyugati értékeket az õ nehéz feltételeik közé átmenthessem.

1971-ben a Nemzetközi Jog. De Hegelnél. hogy a szovjet elvtársak is elfogadhassák – saját bölcsességük továbbgondolásaként. életveszélyes is.gyakorlatilag egyedül szerveztem az országban zajló szakmai mozgást. amire õ (egyébként joggal) gyanakodhatott. Hiszen elégséges. Volt hajlamom a bonyolult fogalmazásra. népi demokratikus körítést úgyszintén. Irányomban nyitott és kedves lett. rögvest értesítsem akár közvetlenül. de sikeres.és alárendelések. Bármely ilyen elõadást sokórás vita követett. hogy ha bármi ok folytán hazámban ellehetetlenülnék. Mátrai László akadémikuson keresztül. kétoldalas mondatok. saját terminusunkban és még absztraktabb összefüggések felvonultatásával válaszolunk. Játék is volt. strukturált szobra. Sokat jelentettek nekem ezek az együttlétek: elõadóként visszatérõen megismertethettem gondolataimat egy-egy témáról. E bonyolultság nem fegyelmezettség hiánya. mely úgyszólván egyedülálló volt az akkori világon. bennünket egyetlen negatív reakció sem érintett a pártközpontból. ha mi értjük egymást. Szabó Imrének tetszettek egyre erõteljesebb szárnypróbálgatásaim. Leninnél. a korabeli világ egyik legismertebb filozófusa. lehetõleg úgy. Ezt próbáltuk erõsíteni és fundálni. 99 . Marxnál. Tehát gyanúja önmaga fejére hullott volna viszsza: Honi soit qui mal y pense. Szereplésem sikeres volt. Szabó elvtárssal. s persze Thomas Mann esetében valóban voltak sokszoros mellé. Eredmény egy olyan intenzív belsõ vitákban fejlõdõ jogelmélet lett. hogy zsidóként külön is szót tud érteni fõnökömmel.és Társadalomfilozófiai Társaság világkongresszust tartott Brüsszelben. ami már nem az. elõadásom szövege a világ akkori egyik vezetõ jogtudományos fórumán többször is megjelent. Sõt. ha tehát bajba kerülnék. Szûkebb szakmánk mintegy két tucatnyi ember. egymás közt kódolt üzenetek formájában kommunikálhatunk. ráadásul mindkét oldalról. Elõbbi volt az ideológiai mérce. És sikerrel jártunk: miközben botrányok halmozódtak a filozófus publicizálóknál. hanem éppen teljessége. Hasonlóképpen írtak Kulcsár és Peschka is. Chaïm Perelman. A szocialista jogfogalom megvitatásához például a teljes szovjet irodalmat feldolgoztam. hamarosan arról is biztosított. utóbbi az intellektuális izgalom. õ 98 kész intézetébe befogadni. S ez lassan védelmet szervezett körülöttünk. Ha bármely elvtárs rákérdez. Sõt hallatlan módon azt is felajánlotta. akár másik magyarországi barátján. hallgatta elõadásomat a kongresszus elnöke.

és minden jogi kultúra elsõdleges célja azon eszközök kifejlesztése. vagyis a jövõ tudatos emberi formálásának eszméje. sohasem határozza meg. A jog mint döntési minta is ilyen bizonyosságteremtõ eszköz. Akár repülõtér is épülhet rá. hogy az ember fél az ûrtõl. Mindez. a bizonytalanságtól. Ilyen az emberi tudat. és bizonyosan kisiklik szorításukból. adott szavakat mindig jobb híján használunk. mely a merõ rendfenntartás szüksége fölé épült. Számunkra a világ kizárólagos elgondol- 100 hatásának kulcsai ugyan.és racionalizációközpontú volt. s ezért normarendjükbe írták bele azt. És hogy ennek zavaró hatását elkerülje. csak a víz. és ilyen fogódzók (társadalmi küzdelmeinkben pedig ellen-fogódzók) az ideológiák is. Ez A felsõfokú jogi oktatás fõbb mai rendszerei címû. hiszen a törvény csak tipikus 101 . hogy egyúttal ki is állja egy formális igazolás próbáját. Megpróbáltam belenézni régészeti anyagba. Ti. noha nincs semmi alatta. hogy miként alakuljon az emberi sors. feliratokon. amelyekkel megóvhat bennünket a személyes döntés felelõsségétõl – még akkor is. a biblikus eszkatológia nyomán jutott az ókori zsidóság a jövõ alakíthatásának felfedezésére. hogy ezzel erõs fegyvert hagy a bíró kezében. amennyiben munka. mint a korallsziget. Ráadásul a jó jog – fedetten – mindig kettõs szabályozással él. Szavakkal végzett mûveleteink eszerint csupán egy racionalista hagyománynak nevezett kultúrjátékon belül értelmezhetõk. Például azt. biztosnak tetszõ ál-létet épít maga köré. papírtekercsekben) miket találok. Jól is teszi. az egy forradalmian új gondolat megszületése volt. a pécsi egyetemalapítás évfordulójára rendeltetett mûve után immár a második volt. véletlenszerû világértésünkbõl valók. – Beleillett a marxizmus teoretikus perspektívájába. Szakmai létemben gyakran megéltem. Megismerésünk viszonylagos. hogy mi is a bármely jogügyletet megsemmisítõ erkölcstelenség. ha csupán egy mechanikus mintakövetés látszatával tud szolgálni helyette. Ez pedig a rend megtervezésének. fogalmaink pedig az egyetemes lét szempontjából közömbös. vagyis hogy a jogarcheológia legrégebbi emlékeiben (kõtáblákon. Amire rábukkantam.– 1979-ben jelent meg a Kodifikáció mint társadalmi-történelmi jelenség címû könyve. de a világ rajtuk túl van. De látnunk kell. Mélyebb megértésünk pedig gyakran kifejezhetetlen úgy. A kodifikációtörténet nagyjából hétezer éves. – Milyen tanulságot vont le kutatásaiból? – Racionalizáció ide vagy oda. Istenhitük jövõképet vetített elõre.

hiszen egész életem azzal telik. amiket használunk. Társadalmi közösséget teremtõ intézményes eljárásainkat is e nem szûnõ kommunikációban konvencionalizáljuk újra. Persze sok gond akadt a Trabanttal. vagyis a közösségitõl a személyes megértésig ívelõ társadalmi összetettség. Egy elõdeinktõl örökölt hagyomány tulajdonít csupán számukra jelentést. hanem köszönhetõen. És egymással folytatott kommunikáció. önmagukban nincs jelentése. megerõsítve magunkat benne. Hogyan élt ez idõ tájt a kutató mint magánember? – Reménytelenül szegényen. de errõl szól a hermeneutika. hogy tûnõdhetem világunkról. Akár egy út is ritkán volt befutható az ékszíj vagy ventilátordobpánt szakadása nélkül. hogy kiváltságos kaszt tagjai vagyunk. Folyamatosan egymásnak visszajelzõ. nyakkendõben. fenyegetõ ûr. hogy közösségben élünk. Miért? Nem mintha a biztonság ott ólálkodna köröttünk. A mindennapi életben a cselekvéshez szükséges biztonságtudatunk általában megvan. miközben jövedelmünk alapvetõ családi szükségletekre is alig volt elég. Az Akadémiára fehér ingben. zakóban kellett járnom. Sok év múltán kezdett fiam már nagyobbacska lenni. hogy a szavaknak. Ezzel együtt tápláltam magamban annak tudatát. – A kodifikáció mint társadalmi történelmi jelenség címû munkája 1979-ben jelent meg. – Ilyenkor viszont. miközben minden egyebet elvileg szabad bírói mérlegelésre bíz. – 1981-ben jelent meg a Gyorsuló idõ jó nevû. két hasonló atipikus esetben akár különbözõ döntések is születhetnek. Éppen megélt folya- 102 matos emberi gyakorlatunk folytonosságérzete az. ami egyébként a létbe merõ kivetettség lenne. melynek minden mozzanata interakció: folyamatos szocializáció és edukáció. Ráadásul kiderül.helyzetekrõl szól részletesen. ha jól értem – a bíró megítélésétõl függõen –. jelentésnélküliség csupán. – Igen. egy erõs évtizeddel a rendszerváltozás elõtt. viszonylagos bizonyosságainkat megerõsítõ közös létben tartjuk fenn magunkat/egymást abban. ami megélt életünkben a biztonságérzetet megadja – hiszen azonos hagyomány részeseiként kommunikálunk egymással: aktualizáljuk saját helyzeteinkben. Minden hétvégen felpakolva kirándultunk a Bakonytól a Mátráig. mert izgalmas és olvasható esszéket kí- 103 . roppant erõfeszítéssel ekkor befizethettem egy Trabantra. amit gyakorlatunkban továbbfejlesztünk. Nyáron felforrósodó lakásunkból menekülve elkezdhettük hát járni az országot.

ugyanakkor reformgyanús iskolába tömörült tanítványai voltak. 105 . hogy kimondattak. Szerintem viszont vannak logikai formába tetszõlegesen öltöztethetõ „mesterséges emberi konstrukciók”. hogy egy saját jogelméletben szintetizálhassam mindazon belátásokat. Mégis. amely megegyezett volna azon tételekkel. talán. Pártunk és kormányunk elhatárolódni próbált tõle. mert csakis azáltal vannak. ontológiai összetevõ. Nem egy tõlük független létezõt írnak le. hanem egy vágyott állapotot rögzítenek mintaként. hogy a jogászok normativista világképe (miszerint mintha normák generálhatnának társadalmi viszonyokat) hamis ideológia. hanem maga az adott jogként létezés része. rengeteg elõtanulmányát õ sem kifogásolta. hiszen õ alapvetõen – a lenini visszatükrözõdési elmélet jegyében – megismerési tárgyként kezelte a jogot. hogy a jognak léte van. Számos külföldi bírálója közt pedig ott voltak a korszak híres nyugati marxistái. ami csak közel egy évtized múltán kezdett tudatosodni bennem. Ez már önmagában szakítást feltételezett Peschka Vilmossal. Amik szituációfüggõk.. pedig alig volt benne állítás. Peschka egyszer nem túl kedvesen a fejemhez vágta. Második állításom az volt. eshetõlegesen a jogra akasztott formaság. Nos. eleve nincs igazságértékük. Talán tévednék? – Gyakorlatilag trójai falóként használtam a kései Lukács ontológiai kategóriarendszerét ahhoz. immár ausztráliai tanulmányaimkor. de ez ismeretelméletileg nem értelmezhetõ. De nem valami kívülrõl. Lukács György a szocializmus megemészthetetlen – állandó bíráló hangjáért marginalizálni kívánt. mint például a játékszabályok. saját válaszom szerint ez a jog nevében kimondott bármiféle döntés igazolása csupán. amiket másfél évtized kutatómunkája nyomán megfogalmazhattam a jogról. hogy míg Engels úgy vélekedett.náló könyvsorozatában A jog helye Lukács György világképében címû mûve. amiket hivatalos jogelméleteink vallottak. bizonyosan kirúg az Intézetbõl. Az ön könyvének tárgyalásmódjából folyvást valamiféle finom kritikát vélek kihallani. akire bolsevik tekintélyként hivatkoztak. miközben udvara „Lukács elvtárs” tekintélyébõl merítette erejét. aki már beleolvasta egy olyan késõbbi felismerés (az autopoiesis) magját. És mert tetszõlegesek. hogy amennyiben Szabó ekkorra nem veszíti el maradék szeme világát. de keményen megkerülhetetlennek maradt – idolja. Ebben a könyvben azt állítom. köztük a Lukácsösszkiadás komoly professzori teljesítményû 104 német szerkesztõje..

Lukács kifejtésébõl ráadásul az is levezethetõ volt. hogy jól jelöltem meg ilyen területeket. hiszen formalizmusa hoz létre benne minden következõ lépést. hogy az állam bírájaként „szolgálatba helyeztük magunkat”. Mit üzen egy ilyen ideológia a mának? – A „valóságosan létezõ szocializmus” bukásakor úgy ítéltem meg. nagyszervezeteket. ha egyáltalán megéri a XX. amely nélkül nem írható le immár az emberi tevékenység. merthogy – Montesquieu találó kifejezését átvéve – immár a Magyar Népköztársaság törvénye fog szólani ajkunkon keresztül. tehát nem saját meggyõzõdéssel és felelõsséggel beszélünk többé. hogy csak korlátozott jövõbeli lehetõsége van a marxizmusnak. például az ún. hiszen az elsõvel hozza létre második természetként önmagát az ember. Nem saját értékrendet akar ráépíteni a társadalomra. Nem arra valók. 106 – Szó esett az imént antisztálinizmusról. hanem azt is. avagy globális gazdasági-pénzügyi szervezõdés gyakorol olyan túlhatalmat. amelynek kifejlésérõl s eközben lehetséges változásairól szól az egész történelem. hogy le tudjon írni folyamatokat. hogy a formalizmus a jogi játék része: ha talárt hordunk. többségi nemzet. János Pál erõsítette meg. Izgalmas most látnom. Ennyiben eleve mediációs a szerepe. hogy alapértékek tagadtassanak meg a nevükben. hogy személyességünk ezzel eltûnt. Valójában a jog lényege a felek közötti közvetítés. amellyel elnyomja. ilyen a tárgyiasítás. ‘jogbiztonság’ – instrumentumok csupán. hanem a társadalomban érvényes játékszabályokat formalizálja. nem egyszerûen azt fejezzük ki. A marxizmus kimunkált bizonyos fogalmakat. hogy csak annyiban kifejlett a jog. a második fejezi ki intézményeinek önállósulását. amikor egy állam. leninizmustól mentes marxizmusról. amennyiben egyik fél sem uralja. vagyis a voltaképpeni emberi. s ezek minden jellemzés õstípusává váltak. a harmadik pedig az állandó – s ezért tudatosan kerülendõ – veszélyforrást. eldologiasodás és elidegenedés hármasa. Tehát fétisként szolgáló hívószavaink – ‘jogállam’. hogy a jog minden értéke önállótlan. II. Ilyen a nembeli lényeg. önálló létre képtelenné teszi/teheti az érdekeit keresztezõ maradék emberi közösségeket. De annyiban is. század végét. hanem valahol közöttük ott leledzik. a közösség létcéljaihoz képest csupán eszközjellegû. amikor az ember szolgálatára általunk 107 . hozott. Filozófiailag kifejezve így semmi sem saját szerepét játssza a jogban. kényszeríti rá a felekre. Merthogy létrejöhetnek helyzetek.

mint manapság. hogy ön a szocialista jogfilozófia jegyében a megszokottól meglehetõsen eltérõ nézeteket vall? – Észak-Olaszországban a fogalomról mint fikcióról beszéltem. Mert ha tudatformálással s intézményi lépésekkel további determinánsokat ékelünk a zajló folyamatok közé. úgy kellõen következetes tervezéssel egy csendes reform eszközei is forradalmihoz közelítõ változási folyamatokat generálhatnak – akár a szocializmus egyébként diktatórikus feltételei között. illetve a marxizmusról. Írt is egy tanulmányt A Dél keresztje alatt címmel. Nem természetfeletti hatalmak. mi is fokozatosan egyre érdektelenebbek lettünk. – Hogyan fogadták Nyugaton. vajon szabad-e nekem ilyeneket mondanom a vasfüggöny mögött. hogy a marxizmus gondolatkörében kutatásait ez idõ tájt be is fejezte. hogy ha egyszer nem-demokratikus társadalomban adatik meg élnünk. S amióta a nyugattól rettegett agresszív szovjethatalom eltûnt. a legjobbat akkor tesszük. amelyben azt fejtegeti. hogy a patriotizmus iránt közösségileg vállalható vonzódást. Hasonló meglepetés volt a madridi vi- 109 .alkotott teremtmények (gondolhatunk akár magára a pénzügyi világrendszerre is) az ember kibontakozásának szolgálata helyett elnyomó hatalomként lépnek fel vele szemben. ami még egy proletárdiktatúra gúzsba kötött békaperspektívájából is pislákoló fényt nyújthatott. mire õszinte megrökönyödéssel rákérdeztek. hogy a vilá- 108 gon ma is vannak feszült helyzetek. amelyek megválaszolásában sokan változatlanul megoldásnak érzik a marxizmust… – Igen. amik kellõ tervezés/ pozicionálás esetén a maguk hatásának megtöbbszörözõdésére is képesek. nem valamiféle szükségképpeniség támad ilyenkor az emberre. Én csak reményt közvetíthettem számukra. – Milyen volt Lukács-feldolgozásának a hivatalos visszhangja? – Az úttörésnek kijáró visszhang erõsítette meg bennem. néhány éve Brazíliába hívott meg egy Lukácsot tisztelõ marxista/kommunista frakció. hogy nemzetközi konferenciájuk bevezetõ elõadását éppen én tartsam. Ma rosszabbnak látom a tudomány helyzetét. ha adott kereteken belül küzdünk modernizációnkért. ugyanakkor még 2009-ben is tartott elõadást Lukács filozófiájáról. – Azt mesélte. Már a gondolat sem érdekes. hanem önmaga. ha a magyar szocializmus idején eltöltött aktív kutatói évtizedeire gondol vissza? – Személyes dilemmám ma az. – Mi jut eszébe legelõször. a nemzetszolgálat vágyát intenzívebben élhettem meg akkor.

Egy ontológiai helyzetrõl beszéltem. dicsérve annak izgalmát. Miközben az emberi világ 111 . a szóban forgó konfliktustól független személy. te a B-n. hogy a jog egész vállalkozása az ember mélylélektani biztonságigényének pótszere. Erre megkérdezték: Történelmi determinista az úr? Mert akkor nem méltó klubunkhoz. én az A térfélen.és a tényvilág között. mint egy tetszõleges formába öltöztetett diktatórikus érdekérvényesítésrõl. ugyan hol kell állnia a jognak? Kettõnk között! Középütt. Ehelyett állandó kölcsönös reflektáltatás a norma. 1992-ben jelenik meg A bírói ténymegállapítási folyamat természete címû munkája. Ezért a jogban végsõ soron minden tényszerû. hogy a Szovjetunió nemsokára Amerikává válik.lágkongresszus – még Franco uralma alatt –. Én viszont azt bizonygattam nekik. Mert a jog közvetítés. A Yale jogi karán egyszer elnököltem egy kisebb vitán. amelyen professzoraik nagy garral bizonygatták. bírója pedig egy. Ami pedig hivatalos indokolásként kíséri majd az ítéletet. – Nyelvanalitikai eszközökkel próbáltam értelmezni. amibe a mindenkori történést beöltöztetik. hogy a jogi igazság pártérdek szerint mûködik. hogy a Szovjetunió még Magyarországhoz képest is több mint évszázados fáziskésésben van. és álruha marad helyette. A szocialista jog tehát egy csökött állapot. – Két évvel az amerikai út után átrepült Tokióba. Ezért mondhatjuk. az pusztán utólagos igazolás. amelyben a jog közvetítõ funkciója elenyészik. edinburghi elõadásán 1989-ben beszélt? 110 – Rendszerszerûen kimutatattam. hogy vegytisztán sem tényekre irányuló megismerõ mûvelet. – Mit értett ön a szocializmus jognélkülisége alatt. jogi szövegei pedig merõben ideológiai lózungok. amik semmi másról nem szólnak. A Szent Ágoston-i szeretetáradás õsi archetípusát éreztem bennük figyelmük és elõzékenységük kapcsán. amirõl egy másik. – Közben gyarapodik az életmû. Hiszen ha itt állunk a társadalomban. ahol egyenesen vágyódással hallgatták állítólagos marxizmusomat. egy világkongresszusra. jogfelfogásuk is inkább egyébkénti jószándékot támogató. arra is jogtechnikai megoldást találva. Jogfilozófusként mit tapasztalt a világ túlfelén? – A japán ember nem él jogaival. sem a jogrendszerbõl az általa feltárt tényekre alkalmazható jogtételezéseket kiválasztó logikai mûvelet valójában nem zajlik. ha éppen a felelõsség alól kell kibújni. mert ez önimádat lenne.

és ezért alapvetõen bizonytalan. mert soha egyetlen önálló gondolata sem volt. ma a Várkerület polgármestere. a világ legnagyobb dicsõsége. Hasonló kaliber volt Szalai Péter. Antall József Gyuri fia emlékeztetett. aki mintegy szivacsként szívja magába a tételes tudást. – Fiatal egyetemi oktatóként úgy éreztem. hogy megértsen valamit. Beleugrottunk. Ezért még sokáig takaréklángon kellett élnünk. Van. hogy Zugligetben. – Mit szeretett volna a következõ jogászgenerációk fejében elültetni? – Friedrich Hayek egyik kisesszéjében saját vívódást ír le arról. 112 NEM KÖZÉPISKOLÁS FOKON…: ELTE ÉS BIBÓ KOLLÉGIUM – Munkásságában a kutatás és publikálás mellett jelentõs szerepet játszott a pedagógiai munka. az amerikai nagyköveti rezidenciával szomszédosan társasház épül. mindig mindenben biztos. Leginkább 113 . aminek alkalmain saját programomat valósítottam meg. Ezzel szemben neki sohasem voltak kész válaszai. Mégis elfeledi az ilyet az utókor. hogy szemináriumi hallgatómként mennyire élvezte az egykori közös vitákat. így bármire tudja a választ. ha tanári pódiumra léphetek. Tanított az egyetemen és a híressé lett Bibó Kollégiumban is. Attól kezdve persze még nagyobb problémák gyötörtek: a semmibõl kellett pénzt elõteremtenem. Egyik barátom hozta a hírt. a Libegõ felett. – Hogyan alakult végül is családi élete és biztonsága? – Próbáltunk végleges lakásmegoldáson tûnõdni.sztochasztikus (valószínûség-alapú) mozgásokból épül. ma alkotmánybíró. Feladatom a gyakorlatvezetés volt. Ezen egyetemi tanítványi kör emlékezetes szereplõje volt Nagy Gábor Tamás. hogy ki is õ valójában. hiszen már Réka lányunk is nagyobbodott. de egész életében küzdött azért. De gyötrelmesen alacsony fizetéssel lehetõségeink korlátozottak voltak.

– Hogyan alakult kapcsolatuk ezt követõen? – Új fejezet akkor kezdõdött. S ekkor bukkantam az Akadémiai Könyvtár kézirattárában õrzött Bibó-hagyatékban egy nyersfordításra. mint maga az egyetem? – Az általam tartott foglakozásokat nagyra becsülték. Hans Kelsen Tiszta jogtan címû alapmûve volt. 1988-ban jelent meg. Rendezett formában mindent elmondtam nekik. Arról. úgy ez kötelezi is õket. hogy lépéseiket kellõ óvatosság- 114 gal készítsék elõ. amikor elvégezve az egyetemet Szájer ott maradt nevelõtanárként. saját élettanulságokat beleszõve próbáltam õket meggyõzni arról. mégis. az ehhez általam alapított Jogfilozófiák/Philosophiae Iuris sorozatának elsõ köteteként. hogy pártot alapítottak. hogy ha akaratukkal. – Olvastam egyik tanulmányában már errõl a – ahogyan ön nevezi – jurispathiáról. ami a jövõ megértéséhez és megragadásához filozófiai és társadalomtudományi alapról segíthetett.közeli kollégává lett Szájer József. Amikor hírt kaptam tõlük. ha nem tudja az eljárásrendet vagy nincs kijárója. hogy az emberek már leginkább piszlicsáré ügyeiket sem képesek ügyvédek nélkül intézni. paradigmáink köré építve. hová tûnt a józan paraszti ész? 115 . akinek igazsága kézenfekvõ ugyan. ahogy néhány keresetlen szóval legösszetettebben eltérõ véleménysorokat is néhány elvre redukálva képes volt visszahelyezni valaminõ rendszerezett formában egy alapstruktúrába. Sorozatszerkesztõ: Orbán Viktor és Szájer József. De a hivatal sem áll szóba azzal a polgárral. aki hatalmas olvasottsággal tudott problémázni dolgok felett. Mert szükségtelen egy közvetlen hatalmi ütközés. – Mennyivel adott többet a Bibó Kollégium. hogy a jog ennyire eluralkodjon fölöttünk. Szabad voltam. akkor semmire sem megy. Miért hagytuk. Ekkor már Soros-pénzzel gazdálkodhatott. – Pontosan milyen tárgyakat tanított nékik? – A mai napig õrzöm azt a néhány lapot. amelyre felvázoltam egy tudományfilozófiai/ tudomány-módszertani tanmenetet. hiszen tömött teremben hallgattak s jegyzeteltek órákon keresztül. de komoly a végtelenségig. felkészültségükkel egy új Magyarország szellemi vezetõi lehetnek. Rögtön megbeszéltem Józsival kiadását. Ugyanakkor egy háromszoros gyilkos pere akár évekig elhúzódhat merõben formai hibák miatt. Orbán Viktorban pedig az volt lenyûgözõ.

Szerintem ez ki nem mondott jajkiáltás. De a jogban sem szilárd semmi sem. Naponta megújuló élmény volt a közelségében lenni. A dolog másik oldala viszont. Vagyis az egész jog nem más. akkor felüti fejét az az amerikai elmebetegség. Ugyanebben az idõben lett Antall József miniszterelnök tanácsadója is. s folyamatosan zajlik újrakonvencionalizáció. noha maga is tárgyiasít egy üzenetet szövegként vagy jelként. hanem politikai kultúrát újraalapozni. A jurispathia a jogba vetett bizalom irracionalitása. amin õ is részt vett. beszélgetés. de intellektuálisan is igazodtunk hozzá. Nemcsak fõnökünk volt. Ezt vi- 117 . Minden olyan értekezlet. hogy nem kapitalizmus és szocializmus közötti választást kellene elõször kierõszakolni. szellemiségben megemelõdött. akit szolgálunk. Mára a jog lett a mindenható: elvehet életet. Azt mondta valaki önrõl. hanem a nevében eljáró. 116 KORMÁNYMÛKÖDÉS KÖZELRÕL: MINISZTERELNÖKI TANÁCSADÓ – A rendszerváltozás idején ön saját TEMPUS-programot vezet. ne edd meg! Mert pénzcsináló jogásza megpróbált egyszer hasznot húzni abból. hogy egy hülye lenyelt egy elemet. hiszen a jog mindig csak szélsõ határokat jelez. hogy bár évekig volt a miniszterelnök munkatársa. De mai kultúránk minden történelmi tapasztalatot megtagadva a jogot önálló hatótényezõvé emelte. utaztat. Ha a józan értelem kivész a jog mögül. konferenciákat rendez. Én viszont úgy gondoltam. hogy nem étel. a kommunizmus összeomlása után. korszerû eszközöket szerez egyetemének. hogy most. világháború utáni koalíciós vajúdásban fogant üzenetét. szexuális zaklatás miatt pereltethet öccsét megpisiltetõ négyéves kislányt. mint konvencionalizált közösségi rítus.– Az amerikai dolláron az Istenben a bizalmunk jelszó olvasható. – Ön szerint hol a jog helye egy egészséges emberi közösségben? – A jog elõtt ott kell lennie a mindennapi gyakorlat moralitásának. hogy Antall József túlságosan is átélte Bibó Istvánnak azt a II. nyomorúságos pótszer Az Isten meghalt! nietzschei kijelentése után. könyveket ír és írat. Csakhogy a konvenciók változnak: minden nap új szituáció. alapvetõen Antall-kritikus… – Antall József jelenség volt. amik visszarángathatnak bennünket egykori elnyomóinkhoz. Ám persze nem ez az objektiváció szólal meg. amely már a ceruzaelemre ráíratja. nekünk elsõdlegesen és gyorsan a rendszerváltás sikerét kell biztosítani. végleg elvágva azokat a szálakat. férfit nõvé alakíttathat.

amikor kormányidõnk a végéhez közeledett. magam pedig már a Magyar Szemle leendõ könyvsorozatán munkálkodtam. aki a 119 . hogy mit kellene újra kiadnunk. El kellene végre valakinek monda- 118 nia nekünk. amikor már Antall József tanácsadója voltam. Például Halzl Józseffel. szellemi emberekkel. akkor radikális váltás szükséges. – Miként kezdte? – Amikor 1990-ben hazajöttem Brüsszelbõl. a népért való cselekvési vágy irányította a politika területére. de csupán egy elhalt albizottságba javasolt. Elõször mégis abban buzogtam. Igaz. Elõször a külügyi bizottságban volt szükség rám. Az MDF-központ viszont a kormányzati pozíciókba tülekvéssel kiürült. és személyes kapcsolatba kerültem országos vezetõkkel. hogy lenne-e mód bármiféle gyakorlati szerepjátszásra. hogy amennyiben a kommunizmus az ideológiai hûséget preferálta a szaktudással szemben. De nekem otthon megvolt a Magyar Szemle csaknem teljes sorozata is. majd a jogi bizottságban. Úgy gondoltam hát. Mi predesztinálta erre a feladatra? – Visszatértemkor felkerestem Sólyom Lászlót. sokat publikáló tudós voltam. Javaslatok tömegét fogalmaztam meg. Rövidesen angol területi felelõs lettem. méghozzá a külügyi. hanem vezérlõ gondolatnak. kézbe vehetõ folyóirat pedig akkor. Ez a cselekvési vágya az MDF-ben realizálódott. akkor most a szaktudásé legyen a primátus. az ország többnyire nem pénznek van híján. Egyre több idõt töltöttem a Bem téren. hogy elõrébb léphessünk. amely gyarmati kiszolgáltatottságban tartotta Magyarországot. barátként is az akkori MDF egyik elõkelõségét. a Választ valahogy újraélesszük. hogy az általam tisztelt és erõszakkal megszüntetett folyóiratot. eljött az ideje annak. nemzetközileg ismert. majd elnökségi tag. Úgy véltem. a világ különbözõ sarkaiban élõ híveinket milyen publikációkra kellene fölkérnünk azért.szont nemigen lehet konszenzusos úton megtenni. hogy a világról alkotott képünk fehér foltjait eltüntethessük. pozitív víziónak. és milyennek látszunk mi távolról. – Önt az új politikai közegben az országért. hogy a rajtunk kívüli világ hogyan mûködik. közben a sajátoménak hitt s általam elõterjesztett gondolat hiteles tolmácsolóra és megvalósítóra Kodolányi Gyula személyében lelt. Ha összeomlott az a rendszer. A Magyar Szemle terve akkor kezdett valósággá válni. Barátaim egyre lelkesebbek lettek. s mit tegyünk. Visszahúzódtam hát az Intézetbe és csináltam a dolgomat tovább.

Mert azt is kifejtettük: azokat a pártokat. 1991 elején a miniszterelnök létrehozott egy „jogtalan elõnyök” vizsgálatára rendelt bizottságot.. hogy a szabad Magyarország elsõ vezetõi tisztességes. tudósainktól többre nem telt. mi a Bem térrõl megszabtuk e drámai 121 . de akkor semmi sem marad a régi jogállapotokból érvényes. Persze ez hamis alternatíva volt. mely az addig ’polgári engedetlenség’ gyanánt fölfogott cselekményeket jogellenesnek minõsítette. Megfogalmazva véleményünket elvittük Pálfy G. de ez hamvába holt kísérlet maradt. De Csengey Dénest is megszerethettem. és Antall József sem volt kivétel.Magyar Villamos Mûvek vezérigazgatója volt. A bizottság állásfoglalásának hangvételét mégis Schlett István bölcsessége adta meg: A régi és az új rend majd egymáshoz csiszolódik. az azóta megszo- 120 kott kibúvó jogászérvelések riasztóan primitív elõpéldánya. Mégis. legtöbbjüknek fogalma sem volt arról. becsületes emberek voltak. hogy törvényellenes cselekedetet pártfogolnak. mint Erdély patakkövei. a régi rezsim hagyatékával szigorúbbak. Miközben tehát Parlamentben rekedt képviselõink tehetetlenül sodródtak az eseményekkel. a televízió Híradófõnökéhez. Istvánhoz. amelyben mi lettünk az „erkölcstelen hatalom képviselõi”. mint mondjuk Csehszlovákiának. privatizációban körültekintõbbek. ma talán más körülmények közt élnénk. – Sokan megerõsíthetik. az ügyészség feloszlathatja. Hiába éreztem ezt egy mérföldkõ rossz átugrásának. Én erõltettem csupán egy jogilag releváns ítélet kimondatásának szükségét. vagy megtagadjuk azt. „Vak vezet világtalant” – ezzel a biztonsággal történt minden.. tehát gazdaságban járatosabbak. Másnap reggel kézhez vehettem Kõszeg Ferenc Bûncselekmények és bûnök hangzatos címével a Beszélõ négyoldalas különkiadását. Este 20:20-kor országos hírré nemesedett az MDF jogi bizottságának állásfoglalása. majd a Rákóczi Szövetség alapítójaként máig szervezõje. amelyekre rábizonyosodik. – Ez igaz. de akkor az mindenre kiterjed. A taxisblokád idején zugligeti lakásunkból két óra alatt besétáltam a Bem térre. Kifinomult lelkû kollégáim szerint azonban vagy vállaljuk a jogfolytonosságot a múlt rezsimmel. hogy miképpen mûködik a hatalom technikája. ahol a jogi bizottságot vezetõ Kelecsényi Erzsébet és két jogászbarátom társaságában megvitattuk a helyzetet.. Ha Lezsák Sándor megérkezett.. s mit és hogyan kéne csinálniuk. Márpedig a jelen felbujtóit bíróság elé kell állítani. Ha Magyarországnak olyan vezetõi lehettek volna. vele is beszélgethettem.

helyzet szcenárióját. és bár partneri kedvességgel. és ezzel elérte az ország... hogy mit firkálnak errõl tudósocskák. Kiéi a sikeres hívószavak. egy kettéhasadt társadalom vádaskodásai kísérték a kormányzat minden lépését. hogy jogtagadó arculatában a kommunizmus jogfolytonosságra nem tarthat igényt. mégis kikérte magának.. ezzel pedig állandósultak békétlen. és az az lesz attól függetlenül. s ez változást hozott. hogy õt cselekvésre ösztökéljük. a köznyelvért folytatott küzdelmek.. s ezért állandóan írásbeli anyagokkal bombáztuk a miniszterelnököt. Majd kijelentette: Éppen az lenne a feladatotok. A politikai árkok léte eleinte még nem volt egyértelmû.. Erre fölhívott. hogy a FIDESZ a polgári jelzõt kitalálta magának. szerencsétlen módon. Tehát el- 123 . hisz e minõsítés csak a felkorbácsolásban érdekelt SZDSZ-stilizáció volt. jogi kockázatra nem volt hajlandó. akiktõl persze mentalitásuk mindig is távol állott.. amit rengeteg nyugati barátom osztott. és 122 rám förmedt: Ki maga? És mit gondol magáról? Mi majd eldöntjük. Tudniillik a ’polgári engedetlenség’ kifejezést emlékezetes pizsamás interjújában Antall József miniszterelnök használta. – És a régi apparátus valóban nem tett keresztbe önöknek? – Mi magunk kormányvesztést predesztinálóként fogtuk fel a médiaháború megoldatlanságát. Még az akkoriban szélsõbalos-anarchista Magyar Hírlaphoz is magam vittem taxisblokáddal kapcsolatos cikkemet. Gádor Iván rovatvezetõ elolvasta. Antall rigorózusan fogta föl lépéseinek határait. – Miként értékelné tanácsadói körben eltöltött idejét? – Elõször talán az igazságtétel problematikáját említeném. Meggyõzõdésem volt. a Hír szent. A Soros Alapítvány ösztöndíjára például magam javasoltam Orbánt és Szájert. Írásbeli állásfoglalásomat sikerült hozzá idõben eljuttatnom a Kútvölgyi Kórházba. Merthogy a miniszterelnök csak jogilag százszázalékosan megalapozott lépéseket volt hajlandó megtenni. Márpedig háborúban nem csak a múzsák mûködnek kicsit másként. csakis az ellenzéknek kedvezõ állapotok. – A modern politikai küzdelmek javarészt nyelvi. amikkel megvívható egy háború? Liberális barátaink pozíciót veszítettek azzal. a vélemény szabad! rovatához. amit elérhetett. hogy jogilag járható utat javasoljatok a megoldáshoz. Õk viszont már korábban kisajátították maguknak a liberális szót. – Címkézések. hogy mi is volt a taxisblokád. belenézett képembe. Kossuth és Széchenyi jelzõjét.

valamiféle szûrés és megtisztulás útján. amióta együtt élünk. A kultuszminiszteri székben András- 124 falvy Bertalant követõ Mádl Ferenc azonban már nem lett ebben partner. Elõterjesztés.és tanulmányi anyagot a készülõ Nemzetközi Vásár jegymellékleteként. gondolkodásában? – Hosszú évtizedek során. hogy e program kormányszintû képviselõje legyen: hozzon létre bizottságot. Zétényi Zsoltot éppen azért támogattam. S ezért javasoltam Antall miniszterelnöknek: kérjen föl jeles külföldiekbõl álló nemzetközi testületet. s arra ösztönzött. hívõ generációknak biztosítsunk megszakítatlan utat a bölcsõdétõl a legmagasabb edukációs szintig. Ám operativitás helyett Nemeskürty tanár úr például végig azon morfondírozott. hogy legalább a magyar akadémiai s egyetemi élet fog új alapokról indulni. hogy Pungor Ernõ teli aktatáskával jött haza Németországból. a maradék idõ így csak vitákat. Ti. Nekünk viszont meggyõzõdésünk volt. felelõsségre vonásnak viszont helye van. mint egy új felsõoktatási intézmény: egyszerûen a magyar nemzetstratégia részérõl van szó.évülés nincs. de nem eredményt gerjesztett. ám ez az elképzelés lényegében szociális munkálkodásra készítette volna föl hallgatóságát. Egy másik kísérlet a CD-ROM Hungary volt. a katolikus kultúrhagyomány pedig társadalomtudományban is újra megfogalmazódni. s a munkát kezdje meg. Arról. ellensúlyozandó a baloldali elit állandósult szellemi nyomását. Sikeres vállalkozás volt viszont a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ügye. majd a miniszterelnök megbízza Pungor Ernõ tárca nélküli minisztert. hogy több a tét. Antall Józsefet dühítette az elgondolás kisszerûsége. mert törvényjavaslatuk is ezt a filozófiát követte. hogy miként birkózott meg e feladattal a nagy szomszéd. Tény. digitalizáltuk volna a Magyarországot illetõ teljes angol nyelvû könyv. – Katolikusként a felesége hagyománykövetõ református. A Kopp Máriáék által létrehozott Katolikus Egyetemi Alapítvány már a Boross Péter belügyminisztertõl biztosított piliscsabai Habsburg-birtokon épült kaszárnyának campusként felhasználásával számolt. Kutatásaimban – amennyiben azok te- 125 . amelynek közegében az intellektus otthonos sérületlenséggel tud fejlõdni. megismerhettem a református mentalitást. Befolyásolta ez munkájában. Bíztam benne. anyagokkal. hogy miért ne írhatná újra a magyar filmtörténetet és miért ne vihetne bele filmrészleteket. hogy intézményesíttessék újra a régi fõvárosi Pázmány Péter Egyetem katolikus szellemisége. hogy az új. De nem találtam kellõ meghallgatásra.

hanem collegyumokat. csak azt. Elgondolkodva ezt válaszolta: Ha az elnök utasítana. hogy a tudomány berkeiben szocializálódottként mint kormányfõtanácsos is tudósként viselkedett… – Mindenesetre volt alkalmam eltûnõdni a tudomány hasznán. egyszerûséget és lelkiismeretet. – Gondolataik eljutottak-e mindig valamilyen formában Antall Józsefhez? 126 – Miniszterelnököm minden kérdés kapcsán szinte rögeszmésen az iránt érdeklõdött. A katolikus egyetem alapítása körüli idõkben megfogalmazódott bennem. Colin Powell sugározta magából a protestáns szellemet. hogy ilyen 127 . például önmagával szeret bíbelõdni. S úgy tûnt. hogy egy valaha más feltételek közt más problémákra született választ görcsös univerzalizálással eltérõ feltételek között felmerülõ új problémára akarunk ráhúzni. A többség éppen kritikus volt. vajon jogilag rendben van-e az adott dolog. mindig meghívott és szót adott. hogy rutinválaszokra épülhetne egy jogállamiság. hogy ugyanezen nemzetstratégia részeként a reformátusságot is érdemes lenne egyetem alapítására ösztönözni. mivel feljegyzéseid másolatát Antall postafordultával rögvest megküldette nekem! – Tanácsadóként nem kevésszer megfordult külországokban… – Legemlékezetesebb számomra egy 1991 nyarán Washingtonban tett látogatás alkalmával az egyesített vezérkarok fõnökével a Pentagonban történõ találkozás. hogy a tudomány leginkább társadalmilag közvetlenül nem hasznosítható kérdésekkel. A hit intézményesedését illetõ antropológiai megértésben ugyanakkor nyilván másként megvilágító erejûek a jellegzetesen protestáns tapasztalatok. hogy a négy magyarországi református püspököt felkeressem.ológiai elõfeltevésûek – a katolikus kultúra hagyományaiból indulok ki. hogy az elsõ szabadon választott kormány bukását követõen egy alkalommal Sólyom László triumfáló arckifejezéssel odavágta nekem: Nehogy azt hidd. Elsõ utam Hegedûs Lóránthoz vezetett. ahol a hazai reformátusság intellektuális képviselõivel vitatta át a terveket. merthogy történelmi bölcsességük szerint a reformátusok úgymond nem iskolákat építenek. milyen mérlegelés után hajt végre egy fölülrõl érkezõ parancsot. Bibó-szindrómának neveztem. Értekezleteikre. Erõfeszítéseim sorsát illetõen ironikusan jellemzõ. Miniszterelnökömtõl engedélyt kértem arra. Én nem bármiféle korlát szükségességét tagadtam. – El tudnám képzelni. ahol napjaik többségét töltik a fiatalok. Miniszterelnökömre gondolva azt kérdeztem tõle. hogy az Alkotmánybíróság megtorpedózására tett kísérleteid Antallnál egy pillanatig is sikerrel jártak.

Bjarne Melkevik barátommal a tévét néztem. amiknek áthágásáért kemény felelõsségre vonás jár. hogy amikor kell. – Amerikai filmekbõl ismerõs. de mégiscsak abban a tudatban. De ha mégis. Politikusaik és egyenruhásaik egy- 128 öntetûek voltak: A nemzet védelme az elsõdleges. Mert elõször tüzet kell oltani. hogy szerveik rendkívül egyértelmû és szigorú szabályok szerint járnak el. budapesti hivatallal. Mi a British Tobacco révén finanszírozó Jeff Carlson úrral és a brit konzervatív párt külügyi elnökhelyettesével üléseztünk. amit lelkiismeret-vizsgálattal. Biztos. majd bukaresti és kijevi fiókkal. angol konzervatív gondolkodó keresett meg. amivé lett: polgári és nemzeti erõvé. végül Szófia irányában is megindultan. akkor majd hívjuk a jogászt. hanem mesterséges civilizációtól még meg nem rontott egészséges emberi ösztön. közös stratégiai gondolkodásra kérve. annak e kockázatot is vállalnia kell. hogy nem. napot. varsói. amely fölülír minden más szabályt. Ugyanakkor habozás nélkül megszegik ezeket a szabályokat. hogy nélkülünk a FIDESZ sem alakult volna azzá. halottakkal jár. a különbözõ lépések latolgatásával tölthetnék. akik Németh Zsolt és Mizsei Kálmán FIDESZ-képviselõkkel hoztuk létre a Windsor Klubot. – E kérdést élményszerûen megéltem Kanadában. Aki államférfi.vagy olyan cél elérésére vessem be a hadsereget. órát. csak egy dologért fohászkodhatnék istenemhez: adjon pár percet. Hamarosan visegrádi hálózattá lettünk. az emberileg és szakmailag legvállalhatóbb parancsot adnám ki. És ez nem jogi nihilizmus. prágai. hogy nem tudnám. percrõl percre figyelve az eseményeket. Bizonyos. – Mi volt az a gyakorlatilag ismeretlen Windsor Klub? Kik alkották. 129 . és akár a beosztott is letartóztatja fõnökét. ha valamilyen ügyben úgy ítélik meg. merthogy ez az elsõ számú kötelezettség. dolgozva a stratégián. és mivégre? – 1993-ban Roger Scruton. A mi hozzáállásunk viszont neofita túlbuzgók önsorsrontása. Az MDF részérõl a párttag Bába Ivánt és engem kooptált. hogy az MDF-kormány bukása esetén is biztosítható legyen a konzervatív-keresztény értékek politikai kontinuitása. vajon az Egyesült Államok hõse kitüntetését vagy árulója büntetését nyerem-e el majd a jövendõtõl. hogy meg kell ezt tenniük a haza és a nép érdekében. utána lesz majd idõ járulékos gondok megoldására. a New York-i ikertornyok elpusztításának idején. Van tennivalónk? Tegyük meg! Lehet belõle probléma? Reméljük. és rádöbbentem: senki sem kérdez jogászt. Hiszen a fegyverek nyelvére lefordítva minden lépés kockázattal és sebesültekkel.

s ekkor jött a meglepetés: Zlinszky egy teljes tanszéki személyzetet mutatott be nekem. Úgy hallom. de gondosabban. hogy tizenhét év professzori és tanszékvezetõi mûködése rejlik ebben. Ha kinéztem az ablakon. a Feneketlen-tó és a Szent Imre Gimnázium környezetére láthattam. a dolgok mögöttesét is megvilágítóan. Ha ebédelni mentem nagyszerû angolságú Gáll Emese titkárnõmmel. hatalmas teremben. elõbbin pedig Zlinszky János és adminisztrációja mûködött. Gál Ferenc a leendõ tanárok tiszteletére szentmisét celebrált kint Piliscsabán. Utóbbi volt az elõadóterem. minden szintnek feleltessek meg bizonyos elméleti-jogi tudást. Amikor már biztos volt. amelyben egy nagy. Hétköznapjaimat ott töltöttem egy lényegében üres. hogy a PPKE jogi kart szeretne létrehozni. mint az állami egyetemeken. – Professzor úr katolikus egyetemi munkásságának egyik legszebb dokumentuma egy könyv. és a pinceéttermet. Ennek jegyében bízta rám Zlinszky egy kilenc féléves kötelezõ elméleti-jogi program kidolgozását: ahogyan a hallgató halad elõre.. mondván: Õket szántam neked intézeted gyanánt! Nos.A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEMEN – Milyen körülmények közt került sor a katolikus jogi kar létrehozására? – Az Antall-kormány bukása után Zlinszky János megkeresett. Bizottságként gyakran fél napokra gyûltünk össze nála. ami éppen elég volt nekem. a Kertészeti Egyetem arborétumán keresztül sétálva közelítettük meg kollégiumuk éttermét. valamint én. egyetemünk elsõ rektora. Ennek megfelelõen a világ talán legigényesebb programja épült fel nálunk.. és munkatársaimmal közös tanítványaink lettek a következõ generációból kikerülõ majdani tanártársak. emeritálásomig Place of Excellence elismertségig vezettem e nagy intézetet. és számít rám az elõkészítõ munkában. 130 amerikai típusú íróasztal volt középütt. 131 . filozófiatörténeti szintézis. melynek során mintegy tizenötezer hallgatót oktatott. – Az ebben foglalt összegzés Bibó-kollégiumi elõadás-sorozatommal indul. rajta számítógéppel. hogy 1995 õszén kezdhetjük a tanítást. Lényegében a semmibõl indultunk a Ménesi úton egy olyan házban. amely Elõadások gyanánt A jogi gondolkodás paradigmái címmel jelent meg. Egy emeletet kaptunk. A végén kiderül. mely egyfolytában vallatja a jogot. amelyben frissen már újra apácák laktak. Szerintem a legfontosabb az. Mûvelõdéstörténeti. hogy a jogász a jogról magáról tanuljon meg gondolkodni. A mi diákjaink ugyanazt tanulták.

Beszéljünk errõl! – Elõször angol nyelven látott napvilágot az Antall-éra után. politikai tapasztalatok alapján születnek újabb és újabb darabjai. épül az életmû. Jogállami átmenetünk címmel egyébként már indulásunkkor indítottam speciális kollégiumot. semhogy elõzetes szövegek logikai következménye alá rendeljék. amelyben mégis ember rejlik? Igen. hanem mert az emberi viszonyokat összetettebbnek gondolják annál. hogy minden döntés egy általánosabb jogi tételezésbõl ered. Lelkesítõ volt. – Lehet dolgokat többféleképpen értelmezni? – Saját kontinentális kultúránkban a jogot szövegként fogjuk fel. amelynek címében már mind a ’jogállami’. A legutóbbi kétharmados gyõzelmet követõen Válaszúton – húsz év múltán címen pedig újragondoltam az egész problémakört. Komolyan vesszük hát. Az európai kodifikált jog és a precedenshalmazra épülõ angolszász jog között ezért a legfontosabb különbség az. amelynek kimondása lehetõvé s igazolttá tesz a közösségben bizonyos cselekvést. Itt van például a Jogállami átmenetünk címû könyve. Számos levelezõ hallgatóm az ország csücskeibõl azért autózott fel hetente. s ez közel harminc féléven át tartott. Egy 132 hallgatóm egyszer megkérdezte: Mondhatjuk tehát azt. Angolszász területen viszont nincs helye a logikának. szabad. hogy adott tétel s annak tagadása egyaránt megfelelhet Isten akaratának. felelõsségünk is elodázhatatlan. majd magyarul is. komolyan érvelõ. hogy részt vehessen ezen a szemináriumon. A jog közös mû: mindannyian részesei vagyunk. oktatási. e mégis fejezi ki a lényeget. De nem azért. mind az ’átmenetünk’ után kérdõjel került. szintén magyarul és angolul. mert illogikus lenne. a köznapiból kiemelt szavakba öntött verbalitás. amivel a nyelvet illetõ kételyüknek adnak kifejezést. s ezzel logikai szükségképpeniségét emeljük piedesztálra. összeállt egy következõ gyûjtemény. a jogalkalmazást szöveg alkalmazásaként. A logikát elutasítja az iszlám is. vagy csupán példázza a jogot. Amikor már a FIDESZ-kormányzat tapasztalatain is túljutottunk. nehogy logikai mûvelettel emberi gondolat az isteni fölébe kerekedhessék. A zsidó jog pedig öntudatosan vallja. 133 . hogy minden személytelenítõen bizonyosságteremtõ külcsínje ellenére a jog olyan gépezet.hogy mi a jog: rituális viseletben. vajon a szöveg megtestesíti. – Folyik a munka. és kutatási. rituális viselkedéssel.

Bethlen István és az egyetemalapító Klebelsberg Kuno miniszteri programja nyomán minden nyomor és válság ellenére felépült egy modern Magyarország. hogy egy ország merre halad. hanem a mögötte álló kultúrán. nincsenek rajta idegek. a nemzet egységesítésére alkalmas programjuk lett volna. Hiszen a jog olyan. nem egyszerûen szabálykiadáson múlik. hiszen jobbára csak a hatalom és hatalomgyakorlás mindennapjait élték meg anélkül. ami a Magyar Közlönyben megjelenik. A kommunizmus bukásával létrejött az Alkotmánybíróságtól tápláltan egy olyan éthosz.és gondolkodásbeli egységet mutat. dinamikus és erõteljes újjáépítés. Ám az. mint jéghegy az óceánban. Mialatt mindenki a közt fosztogatja. hogy ne legyen idegen nemzetek martaléka s ne essen szét közigazgatása. amely a jogvédelem mindenekfelettisége jegyében a nemzeti közérdek védelme helyett az államot támadja. ismét csak a jogvédelem éthosza 135 . amivel szemben minden egyén jogosítványa abszolút módon megvédendõ. tehát egy nemzeti integritást szolgáló ideológia prioritását. Ráadásul bármiféle megrengetésével is vigyáznunk kell. de bélyegkibocsátástól a hivatalos papírok stílusán át az iskolai olvasókönyvek megformálásáig teljes stílus. Ennek hiánya számon kérhetõ minden egyes rendszerváltozás utáni kormányzatunktól. hogy nagy ívû. Hiszen bármely kialakult szabályanyag mögött évtizedek „belakása” áll. túlnyomó tömege nem. a hivatalosság saját jogosítványait igyekszik gyarapítani. mert benne látja azt a közös ellenséget. Mintha lényegében a mai napig ebbõl élnénk. Magyarország ez idõ alatt – a mai kettészakadtsággal szemben – nemcsak intézményteremtésben. Csak a teteje látszik. még nem él. Csak az. 134 Szakmámban az elmúlt húsz év adóssága a jog szerepének tisztázatlansága. míg egy a nemzetet szolgáló élõ közeggé tud válni. egy új szabályanyag viszont csak csontváz: nincs rajta izomzat. Évtizedek kellenek. a jogállameszmény mibenlétének megfogalmazatlansága. – Számomra még mindig példa az elsõ világháborús háborúvesztést és a trianoni tragédiát követõ céltudatos.NÉHÁNY SZÓ ORSZÁGUNK ÁLLAPOTÁRÓL – A Válaszúton – húsz év múltán címû könyve meglehetõsen lesújtó képet rajzol az 1990tõl 2011-ig egymást követõ kormányzatok munkájáról.

és mégsem történik semmi. és melyek nem… – Ha a jog egy csontváz. amire konvencióknak kell épülniük. lombikból szûrt jogeszménye szerint a jog szolgál mindennel szemben. Mert másutt hallgatólagosan elfogadják. hogy a jog egyedül maradt volna egy új társadalom normatív feladatainak rendezése során. miközben a sokat emlegetett és biztatott kisvállalkozók máig sem tudnak boldogulni. noha nem tudunk. miként biztosítsunk bizonyos funkciókat és zárjunk ki másokat. Az Alkotmánybíróság életidegen. – Az emberiség történetében aligha fordult még elõ olyan kiüresedés. amelyekre tényleges fölhatalmazással nem rendelkezett. a végén még börtönbe is kerülhetek. amiknek nem maradt már gondnoka. amit csak megélünk és gyakorlunk. amely mindannyiunk józan értelmére épül. hogy hézagra hivatkozással megbízója közösségellenes tettét jogilag közömbösnek kiálthassa ki. sikerrel. hogy mi helyes és mi helytelen. Ha nem fizetem az adómat. de jogszerû” botrányos formulájáról tudjuk. hogy már Luther kárhoztatta. irrelevánssá lett a jog szemszögébõl. 137 . de nem is szükséges jogilag tételezni. úgy a gyakorlati jogmûvelés nem szól másról. mert olyan címeken semmisített meg törvényeket. minthogy e csontvázra miképpen építsünk izmokat. beindul egy jogi gépezet. mire az államtól is kap egy talicskával. idegeket. más esetekben viszont szabad a vásár. Ettõl kezdve ez csak balkanizált perifériákon probléma. szimbolikus és végsõ beteljesítõként. hiszen a jog mindig csak társult normatív erõként játszott/játszhat szerepet. Mások ellenben rissz-rossz telkeket cserélhetnek az állammal sokszor annyit érõre. A közzel szemben kutakodik a magánérdek javára a jogrendszerben. A jog csak a társadalmi moralitás után jön. Márpedig a józan értelem gúzsba kötésével az ország ügye óhatatlanul megbicsaklik. hogy mely területek vannak túlszabályozva. hogy van közmo- 136 rál. Ha a jog betûjét fetisizáljuk. Az „erkölcstelen. Eszerint a meghiúsult rendszerváltozás egyik akadálya éppen az Alkotmánybíróság volt. Mert nem tudjuk jogszabályba foglalni az élet összes helyzetét.alatt. – Vannak a társadalomnak olyan területei. – Professzor úr publikációit olvasva kész vagyok egy sarkosabb összegzésre is. akkor a gyakorlati jogászkodás joggal torzul joghézagkutató ügyvédkedéssé. Vagy bejön a tõkés a pénzével. amelyek túl vannak szabályozva. Közös javaink és érdekeink azok. Mintha nem lenne véletlen. Nálunk a rendszerváltozás után a közös társadalmi érdek.

A jog már csak azért sem mechanikus. ez utóbbi meghaladja egy úgynevezett alkotmányos ember érde- 139 . egykori amerikai vezérkari fõnökbõl viszont kérdésem azt a választ csiholta ki. Ez igaz. Minden népnek tehát a maga gyakorlatából kell megalkotnia a maga jogállamát. a kommunistát viszont kizáró kettõs mérce a moralitás és a természetes igazságérzet arculcsapása. hogy emberéletek ezreinek kioltása és emberi sorsok százezreinek tönkretétele már úgymond elévült. Noha értékek halmaza ez. hogy egyetlen mondaton kívül – Az ország fõvárosa Budapest. Colin Powell. maga a jogrend lesz tetszõleges. amiket vállal a maga jogállamiságeszménye megvalósításaként. az egész alkotmány rendszere változatlan maradt. És mindez egy nép önazonosságkeresésének a legintimebb történése. hogy Antall József halálának tizedik évfordulóján Sólyom László azt emelte ki a miniszterelnök legjelentõsebb érdemei közül. aminek minden emberi társadalom köteles megfelelni. az Alkotmánybíróságnak abban kellett volna szerepet vállalnia. vagy egyszerûen deduktív/applikációs mûvelet. hogy struktúrája. aki életével és halálával is hazáját. A döntés lényege éppen az egyensúly. Ez a nyilas terrort beemelõ. hogy a régi típusú sztálinista alkotmány azon paszszusait. amibe roppant veszélyes kívülrõl beleszólni. hogy – úgymond – alkotmányos ember volt. Úgy érzem. saját megoldandó problémáira válaszul munkálta ki azokat a mintákat. közösségét szolgálja. Márpedig ha a moralitást és a természetes igazságérzetet kilövöm a jog alól. S miközben eddig minden ország saját jogának talaján. Jellemzõ. Kontroll nélkül dönthetett az Alkotmánybíróság arról. próbálják semlegesíteni. mert bármely döntése a legegyszerûbb helyzetekben is egymással szembefutó értékek közötti közvetítést feltételez. saját hagyományai körében. mintha egyetemes és változhatatlan lenne. A jogállam lehetséges eszményeibõl a legélhetetlenebb formát úgy próbálták ránk erõltetni. hiszen az legjobb szándék esetén is brutális beavatkozással ér fel. amelyek akadályozzák a rendszerváltozást. Úgy változtak meg paragrafusok.– Úgy vélem. hogy az az igazi államférfi. logikus. – Erre a szakma azt válaszolja. – minden megváltozott az alkotmányban. ámde szellemisége nem.és harmóniakeresés egymásnak feszülõ egyaránt legitim eszmények között. Miközben hozzájuk képest akár évtizedekkel korábban elkövetett s szintén embercsoportok értelmetlen halálát okozó tettek esetében az elévülés kizárt. 138 amik felé törekednünk kell.

’alkotmányosság’.” – Az Európai Unió nem segélyszervezet – nem is ajándékosztogatás a célja –. csak jussanak diadalra jelszavaink. – Azok a történelmi korszakok. hogy a kelet-európai régióban a poszt-kommunista politikai formációk és politikusok jobban biztosíthatják a gazdasági és politikai stabilitást. a dolgokban és mûködtetésükben meglévõ emberség. a morális identitás sikeres megõrzésével képesek több energiát mozgósítani a védhetõ és vállalható válaszok 140 megtételéhez. Mert a jog a társadalom produktuma: annak érdekét kell szolgálnia.meit. A jogban minden újragondolható/újragondolandó. jogszerûség’. nemzeti kiállásban tompultnak bizonyultunk. s ezzel annak eddigi legbizonyosabb. nem tudok arról. Nos. az irodalomban. hogy fenn tudott volna maradni egy közösség. hanem az uralkodóházak és nemzetek közötti évezredes versengés új jogi kerete. sõt a sajtóban mégiscsak megnyilvánuló hazaszeretet. ’emberi jogok’. tudományban. ha alapértékek forognak kockán. – Miért gondolja azt a Nyugat és az Európai Unió is. Helyébe ilyesmik jöttek: ’szólásszabadság’. amelyek próbára teszik az embert. alig számít. erkölcsi érzékenységben. vagy egyenesen szemétkosárba került. és neki szolgáljunk. képesek többlet emberi teljesítményt kipréselni magukból. A rendszerváltással valamiféle nyomás alól megszabadultunk. még 2009-ben: „Európai uniós részvételünkben szellemileg elmaradottnak. hogy a kommunizmus utolsó évtizedét majdnem élhetõvé tette a szellemi igényesség. az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájáról. Ezért mindenki küzd. nemzeti érdekek mentén kiálló pártok és személyek? – A szocializmus még tartott. de kétes jótéteményét. Gyermekkorunkban ezt tanultuk: azért élünk. amelyben ilyen beteg agyszüleményt elõállító jogeszme munkált volna. de virágzó posztszocializmust szabadított az országra. amikor a Magyar Távirati Iroda Cikkek a nemzetközi sajtóból bizalmas nyugati beszámolója írást hozott a korabeli világ egyik leginkább önérdekû és önfényezõ központja. hogy a világpolitika számára mindig vállalhatatlan volt a nemzeti kisállamok naci- 141 . hogy új nemzetépítést lehetetlenített. Aki csak a sarokban mulyán üldögélve várakozik. hogy Istent szeressük. Mert önpusztítást. s ez mintha moralitásban is egyfajta igénytelenséget hozott volna. mint a polgári. – Azt írta egyik publikációjában. És ha bármi ártás jõ is nemzetünkre. hiába nyújtja a markát – az üres marad. tiszteljük. Manapság Isten zárójelbe. Ebbõl megtudható. nemzeti öngyilkosságot bizonyosan nem ír elõ. – A Hitelben írta.

. Blaskó Péterrel beszélget Spangel Péter LXVIII. hogy fedõ gyanánt a Szovjetunió pozitív szerepet töltött be a világtörténelemben. Jövõnk a tét Hoffmann Rózsával beszélget Csûrös Csilla LXXI. 142 A KAIROSZ KIADÓ Magyarnak lenni sorozatának eddig megjelent köteteibõl LXV. zengjetek! Petrás Jánossal beszélget Benkei Ildikó LXXIII.. Vigilia hungarica Pomogáts Bélával beszélget Finta Gábor és Szénási Zoltán LXXV. akik éhezik és szomjazzák az igazságot Pallos Lászlóval beszélget Kiss Magdolna LXXII. A gazdaság van az emberért. Kárpátok... Elkötelezetten. Elsõ kopogtatás A Búzaszem Iskola építõivel beszélget Benkei Ildikó LXX. Jó tudnunk hát.onalizmusa.és területvédelmi marakodása. Túl – part Hargitay Andrással beszélget Mezei Károly LXXXIII.. lakosság. Itt élned kell. És hogy még nagy nemzeteknek is szárazon kell mindig tartani a puskaport. A történelem egyféleképpen történik Kahler Frigyessel beszélget Mezei Károly LXXIX. Csath Magdolnával beszélget Mezei Károly LXIX. Kulcsidõ Gál Kingával beszélget Csûrös Csilla LXXXII... A Rádió lírikusa Sediánszky Jánossal beszélget Dvorszky Hedvig LXXXV. A magyar bor szolgálatában Rohály Gáborral beszélget Benkei Ildikó és Jámbor László LXXVI. Egy távolba tekintõ építész Kévés Györggyel beszélget Dvorszky Hedvig LXVII. Napsugár kisasszony Amerikában Lauer Edittel beszélget Járai Judit . mert a második világháború óta sikerrel elfojtotta a nemzeti kisállamokban egymással szembenállva feszültséget keltõ érdekeket. Nyitva van az aranykapu Kocsis Istvánnal beszélget Ónody Éva LXXVII. Boldogok. A szeretet útján Balázs Péterrel beszélget Spangel Péter LXXX.. A Foreign Affairs véleménye sok évtizede bevallottan az. Nemzeti dimenzióban gondolkodni Entz Géza mûvészettörténésszel beszélget Dutka Judit LXXXIV. Tarlós Istvánnal beszélget Speidl Bianka LXXVIII. Márpedig ilyen feszültségek a Szovjetunió ilyesfajta szerepjátszásának megszûnte után újból válságokkal fenyegethetnek. A magyar kultúra szolgálatában Bogyay Katalinnal beszélget Dvorszky Hedvig LXXIV. Vonzáskör Sunyovszky Sylviával beszélget Dvorszky Hedvig LXXXI. hogy kik között és hol élünk. és nem fordítva.

Halmos Bélával beszélget Abkarovits Endre XCIX. De ha ilyenbe visz sorsunk. úgy idejüket lerövidítsük / életünk s meggyõzõdésünk természetes ténye tényleg összeállhatott olyan képpé. quis contra nos? Széchenyi Kingával beszélget Csernóczky Judit XCII. Egy kései végvári vitéz Pécsi L. ha adott kereteken belül küzdünk modernizációnkért / az ország többnyire nem pénznek van híján. s ha gonoszok uralkodnak rajtunk. A Völgy lovasa Kassai Lajossal beszélget Benkei Ildikó XCVII. Eszerint vannak pillanatok. Meg kell a búzának érni. Magyarok.net • www. A tiszteletbeli köztársasági elnök Pozsgay Imrével beszélget Mezei Károly LXXXVII. üljetek mellém! Kubassek Jánossal beszélget Járai Judit CIII. hanem vezérlõ gondolatnak. Keresztény értékrend és a nemzet múzeuma Gedai Istvánnal beszélget Dvorszky Hedvig XCIV.kairosz. hanem hogy közösségünknek használjunk. Apály utca 2/b • Telefon és fax: 359-9825 e-mail: kairosz@hu. úgy legdrágábban kell adnunk! Mert nem vegetálásra születtünk. Si Deus pro nobis. A magyar kultúra mindenese Zelnik Józseffel beszélget Mezei Károly XCVI. Csak múlásunk törvény Varga Csabával beszélget Mezei Károly A kötetek ára egységesen 1500 Ft. Dániellel beszélget Benkei Ildikó XC.LXXXVI. pozitív víziónak / a legfontosabb az. Kiskunhalastól a világhírig Miklósa Erikával beszélget Juhász Elõd LXXXVIII. Himnusz kívülrõl.hu olvasmányaimból eleve hõsies életforma adódott következtetés gyanánt..inter. Megrendelhetõek: KAIROSZ KIADÓ 1134 Budapest. A Szent Korona vonzásában Zétényi Zsolttal beszélget Molnár Pál XCI. amelyben ha a szocializmusunktól viszolygás bûn. És hogy még nagy nemzeteknek is szárazon kell mindig tartani a puskaport . a legjobbat akkor tesszük.. Lélektõl lélekig Romics Imrével beszélget Koltay Gábor C. Okosan kell szeretni a magyarságunkat Karinthy Mártonnal beszélget Dutka Judit CII. Ötven év Amerikában Megyesi Jenõvel beszélget Járai Judit LXXXIX. Mindenki munkácsi egy kicsit Pákh Imrével beszélget Benkei Ildikó XCVIII. belülrõl Lezsák Sándorral beszélget Spangel Péter CI. hogy a jogász a jogról magáról tanuljon meg gondolkodni / jó tudnunk hát. Védjük hagyományainkat! Hoppál Mihállyal beszélget Mezei Károly XCIII. úgy bûncselekmény magunk voltunk / ha egyszer nem-demokratikus társadalomban adatik meg élnünk. amikor egyes élet nem számít. Rákóczi jegyében Halzl Józseffel beszélget Cservenka Judit XCV. hogy kik között és hol élünk.