You are on page 1of 66

1

Funkcionális
anatómia

2

AZ ANATÓMIA RÖVID TÖRTÉNETE

- az ókori kelet / Kína és India / „orvosai” már rendelkeztek némi orvosi ismeretekkel i.e.
1000-1500 évvel
- Alkmaión és Hippokratész - műveikben anatómiai adatok, melyek főleg a megfigyelésen
alapultak
- Arisztotelész - i.e. 384-322 – már állatok boncolásával is foglalkozott – ő a morfológia
megalapítója
- Galenus – 129-199 – ókori római orvos – állatok boncolásával végzett anatómiai
megfigyeléseket
- Újkor: orvosiskolák: Bologna, Pádua, Párizs
- Vesalius – 1514-1564 – anatómia igazi reformátora – megvetette az orvostudomány
alapjait – anatómia könyve ( 1543 )
- Harvey – vérkeringés felfedezője
- Leonardo da Vinci – boncolt, és lerajzolta anatómiai megfigyeléseit
- Leeuwenhoek – 1632-1723 – fénymikroszkóp bevezetése és alkalmazása
- Malpighi – 1628-1694 – a mikroszkópos anatómia megalapítója
- Hyrtl József – 1811-1894 – anatómiában használatos injekciós technika művelője
- anatómia – XIX. századi virágzása – megindult a sejttan, szövettan, fejlődéstan, az
összehasonlító anatómia művelése – anatómiából kiválik a kórbonctan és embertan /
antropológia /
- Broca – 1824-1880 – antropológia kiváló művelője
- anatómiai nómenklatúrák / szakkifejezések gyűjteménye
- Londoni Nómenklatúra / LNA / - 1895
- Bázeli Nómenklatúra / BNA / - 1895
- Jénai Nómenklatúra / JNA / - 1955
- Párizsi Nómenklatúra / PNA / - 1955
- anatómia magyarországi művelése 1770-ben indult meg:
- Nagyszombati Egyetem – orvosi kar felállítása
- az egyetemet Budára, majd Pestre telepítették – 1784
- második magyar egyetem: Kolozsvár – 1872
- Bugát Pál – első magyar anatómia könyv – 1828
- Lenhossék József
- Mihálkovics Géza
- Thanhoffer Lajos
- Davida Leo
- Apáthy István
- Lenhossék Mihály – kiváló tankönyveit orvosok számos generációja
használta
- további anatómusok:
- Kiss Ferenc
- Törő Imre
- Szentágothai János
- Krompecher István
- Gellért Albert

3

AZ ANATÓMIA TÁRGYA ÉS FELOSZTÁSA

Biológia: - az élettel foglalkozó tudomány
- az élőlényekkel foglalkozó tudományok összessége
- bio: élet, logia: tan, tudományág
- a természettudomány szerteágazó része
Biológiai tudományok: 2 fő csoportja:
- probiológia: életre általánosan vonatkozó kérdéseket tárgyalja
- biontológia: az élőlények minden jellemző tulajdonságát tárgyalja
Morfológia: az élőlények alaki sajátosságaival, szerkezetével foglalkozik
Anatómia: az élő szervezetek szerkezetének vizsgálatát, széttagolás, boncolás segítségével
végzi
- részei: - emberanatómia – az emberi test alaki sajátosságaival, szerkezetével
foglalkozik
- növényanatómia
- állatanatómia
- két fő része: 1. makroszkópos anatómia – szabad szemmel látható képletek
vizsgálata
2. mikroszkópos anatómia – szabad szemmel nem látható szerkezeti
elemek vizsgálata
- sejttan - citológia
- szövettan – hisztológia
Makroszkópos anatómia:
rendszeres anatómia: egyes szervrendszerekkel külön-külön foglalkozik
- a szervezetet felépítő szerveket összetartozásuk alapján csoportosítja:
- csonttan – osteológia
- ízülettan – syndesmológia
- izomtan – myológia
- értan – angiológia
- zsigertan – splanchnológia
- idegtan – neurológia
- érzékszervek
tájanatómia: az egyes testrészeket is tájékokra osztja, ezen belül ismerteti az
összes alkotórész, képlet egymáshoz való térbeli / topográfiai /
viszonyát / sebészeti anatómia /
összehasonlító anatómia: az ember szervezetét az állatokéval, az állatokét
egymással veti egybe
- a filogenetikai kutatások fontos eszköze
alkalmazott anatómia: / művészi vagy plasztikai / - az emberi test felszíni
alakulataival, külső idomával foglalkozik:
- nyugvó és mozgó állapotban
röntgenanatómia: szervek röntgenképét írja le
funkcionális anatómia: a képletek leírásán túl, figyelembe veszi azok működését
működés közbeni változását

egyszerű preparálás: / boncolás / . szervek érrendszerének vizsgálatára szolgál .lágy részektől megtisztított csontokat 40 fokos vízben tartják hosszabb ideig – csontvelő és lágy részek baktériumok hatására lebomlanak. a szervet így víztelenítik.kezdetben a csontok anatómiáját vizsgálták e módszerrel .az injekciós módszerrel együtt használják . kontrasztanyagok segítségével . megmerevedve láthatóvá válnak az erek.erekbe színes műanyagot fecskendeznek.a tetem / kadáver / konzerválása .az erek lefutásának. alkohollal 2. röntgenvizsgálatok: . így láthatóvá válik a szerv érhálózata 4.majd zsírtalanítják és fehérítik a csontokat / szén-tetrakloriddal és hidrogén-peroxiddal / 6.szikével és csipesszel . korróziós technika: .színes anyagot fecskendeznek az erekbe vagy a kivezetőcsövekbe.CT – komputertomográfia: sikeresen alkalmazható szegment-anató- miai vizsgálatokban . melyek így preparálhatók 3. injekciós technika: . 4 AZ ANATÓMIA VIZSGÁLÓ MÓDSZEREI 1.a rothadás meggátlása formalinnal v. macerálás: / áztatás / . ami áttűnővé teszi az összes részt 5.a lágy részeket lemaratják a feltöltött erekről. majd Gaultheria-olajba helyezik. leválnak a csontról .csontok tanulmányozásához használt módszer .ma már az üreges szervek is vizsgálhatók. derítési módszer: .

köldök – umbilicus .has – abdomen . különösen a mell-és hasüreg zsigereiben Szelvényezettség: / metametria / .váza: koponya .elülső része: arc – facies .cranium .az emberi test kétoldali részarányosságot mutat a fejlődés kezdeti szakaszában .thorax . bizonyos feladatok elvégzésére szervrendszereket / apparatus / hoznak létre .elülső – hasi / ventralis / .gát – perineum / a medence alsó fala / végtagok .egyes szervek / organumok / különböző szövetekből épülnek fel .a szervek.a további fejlődés folyamán többféle asszimmetria alakul ki.medenceüreg – cavum pelvis / a két medencecsont és keresztcsont határolja / .mellkas .extremitates Az emberi test felépítése: .az azonos eredetű és működésű sejtek szöveteket alkotnak .a szervrendszerek alkotják a szervezetet / organismus / .két felszíne van: . hogy a törzs hosszirányban egyforma összetételű szervekből.sejtekből és sejtközötti állományból épül fel .rajta: szemek – oculi orr – nasus száj – os nyakszirt – occiput tarkó – nucha nyak – collum törzs – truncus .ezen az oldalon összpontosul egyéniségünk .mellüreg – cavum thoracis .hasüreg – cavum abdominis .olyan sajátosság. 5 AZ EMBERI TEST FŐBB SZERKEZETI ELVEI Bilaterális szimmetria: .hátsó – háti / dorsalis / Az emberi test tagozódása: fej – caput .medence – pelvis . szegmentumokból épül fel Emberi törzs – elölről hátrafelé – kissé összelapított: .

intermedius – két hosszanti vonal közé eső harmadik . SÍKOK. posterior – hátulsó . medius – középső / 3 képlet közül / . inferior – alsó .nyílirányú tengely: dorsoventralis – szintén sok van Síkok: . medialis – középsíkhoz közelebb eső . volaris – tenyéri .hossztengely: egyenes álláskor függőleges . lateralis – oldalsó. sinister – bal . superior – felső . profundus – mélyebben fekvő . plantaris – talpi . proximalis – törzshöz közelebb eső .sagittalis – nyílirányú – függőlegesen elölről-hátra halad . IRÁNYJELZÉSEK Tengelyek: .horizontalis – vízszintes – a látóhatárral párhuzamos – egyenes álláskor vízszintesen halad Irányjelzések: . 6 TENGELYEK. ventralis – hasi . externus – külső . dorsalis – háti . superficialis – test felszínéhez közelebb eső .frontalis – homlokirányú – a homlokkal párhuzamosan haladó függőleges sík . középsíktól távolabb eső . caudalis – farki . dexter – jobb .haránttengely: vízszintesen jobbról-balra – sok húzható a testen . longitudinalis – hosszanti . transversalis – haránt irányú . anterior – elülső . cranialis – feji . internus – belső . distalis – törzstől távolabb eső .medián sík – középsík – középvonalban haladó sagittalis sík .

hamis / szóösszetét.ág .redő granulum – szemcse portio – adag. hártya columna – oszlop minor .csomó eminentia – kiemelkedés endo – belső / szóösszetételben / obliquus .lebeny corpus – test canalis – csatorna magnus . közel articulatio – ízület lamina .ideg nodus .nyúlvány hiatus – nyílás pseudo – ál.nagyobb cavum – üreg margo – széle valaminek crista – taraj maximus .izom distatntia – távolság. köz ductus – vezeték. halál os. szál parenchyma – jellegzetes működést fibrilla – rostocska kifejtő sejtek összessége fissura – hasadék pars . rész porus – nyílás.szalag brevis – rövid linea .kisebb communis – közös minimus .ferde epi – valami felett / szóösszetételben / os.rész foramen – lyuk parvus .nagy cartilago – porc major .szemölcs fascia – izompólya para – mellé. cső nervus . oris .száj exitus – vég. ossis . 7 FONTOSABB ANATÓMIAI SZAKKIFEJEZÉSEK aponeurosis – bőnye innervatio – beidegzés angulus – szöglet inter – között / szóösszetételben / apex – csúcs intra – belül / szóösszetételben / arteria – artéria arcus – ív juxta – mellett.vonal lobus .fonat glandula – mirigy plica .legnagyobb cervix – nyak medulla .velő capillaris – hajszálér membrana – lemez.lemez basis – alap ligamentum . / hyper – felett hypo – alatt ramus . lyukacska hemi – fél / szóösszetételben / processus .kicsi peri – körül / szóösszetételben / ganglion – idegdúc plexus . felszín papilla . mellett / szóösszetét / fibra – rost.legkisebb musculus .csont exo – külső / szóösszetételben / ostium .szájadék facies – arc.

felett spina – tövis stratum – réteg stroma – v. fél septum – sövény sinus – öböl. alul semi – fele. 8 regio – tájék impressio – benyomat retro – vissza.milyen szerv kötőszövetes váza sub – alatt substantia – állomány sulcus – barázda . üreg sulcus – barázda supra – fent. hátra incisura – bemetszés infra – alatt.

index pofa – bucca far . cruris száj – oris lábikra .pollex arc – facies mutatóujj .perineum has – abdomen lágyék – inguen. inguinis kézhát – dorsum.carpus homlok – frons. extremitates váll – humerus.planta hát – dorsum medence . pubis szemöldök – supercilium boka – malleolus sarok – calx. calcis lábtő – tarsus lábujjak – digiti. cervix láb – ped.digitus nyakszirt – occiput kézujjak – digiti.clunis áll – mentum csípő – coxa. coxae szem – oculus comb . cubiti alkar – antebrachium kéz – manus tenyér – palma szőr – pilus szeméremszőrzet – pubes.pelvis mellkas – thorax gát . nasi lábszár – crus. digitorum manus halánték – tempora hüvelykujj . axillae kar – brachium könyök – cubitus. pedis tarkó – nucha lábhát – dorsi pedis törzs – truncus talp . 9 AZ EMBERI TEST RÉSZEI fej – caput kéztő .sura nyak – colli.femur fül – auris térd – genu. dorsi manus ágyék-derék – lumbus végtag – extremitas. genus orr – nasus.frontis ujj . digitorum pedis nagyujj – hallux bőr – cutis emlő – mamma emlőbimbó – mamilla köldök – umbilicus szakáll – barba köröm – unguis haj – capillus . humeri hónalj – axilla.

plasmaticus inclusiók .sejtmag .lizoszómák .sejtközötti állományból .környezetétől .sejtekből .membránstruktúrák .peroxiszómák .nagyságuk is változó .a sejtközötti állományt a sejtek termelik Robert Hooke – 1665 – sejt elnevezés Mathias Jakob Schleiden – növényi sejtek felfedezője Theodor Schwann – 1839 – állati sejtek felfedezője Robert Brown – 1831 – leírja a sejtmagot .felületi feszültségtől .sima felszínű endoplasmaticus reticulum / sER / .cytoplasma .sejt járulékos alkotórészei: sejtorganellumok Mai felosztás szerint a sejtek 2 fő részből állnak: .cytoplasma . 10 SEJTTAN – CYTOLOGIA Az emberi szervezet áll: .filamentumok .a sejtek alakja különböző.riboszómák .mitokondriumok . mely függ a sejt: .emberi sejtek átlagos nagysága: 10-30 qm A sejtek alkotórészei: .microtubulusok .centriolum .membránnal nem rendelkező struktúrák .sejthártya .funkciójától .cytoplasmamátrix .sejhártya merevségétől .sejtmag Cytoplasma: .granulált felszínű endoplasmaticus reticulum / gER / .cytoplasma sűrűségétől .Golgi-apparátus .sejthártya .

P.75-80 % víz / benne szervetlen és szerves anyagok / .más az áteresztőképességük . K. hanem „aktív transzport” eredményeként / Na.ez az energiát igénylő aktív transzport az ún.ez a struktúra biztosítja a sejt megfelelő működését – és ez a működés egyben biztosítja az adott szerkezet fennmaradását is / forma és funkció egysége / Membránstruktúrák: Sejthártya: . de 1 nm-nél / 0. Ca / . K-.szénhidrogének .membránrendszerek .nukleinsavak . As. Na-.vesznek részt. melyek nem diffúzióval jutnak át a membránon. Cl.szerepe van az ingerület vezetésében is .lipoproteid membrán .a mátrix vázát alkotó – aminosavakból felépülő .cytosol .ásványi anyagok: Na.félfolyékony kocsonyás állapotot a cytoplas- mát felépítő anyagok kolloid állapota adja .kolloid állapotú óriásmolekulák: .cytosol / magas szinten organizált vázrendszerrel . Mn . Zn.5 μm / kisebbek. S. térhálózatot hoznak létre / microtrabecularis rendszer / . Ca -pumpa teszi lehetővé. .biztosítja. Mg.fehérjemolekulák kapcsolódva micellaris szerkezetet.membránnal nem rendelkező rendszerek . hogy az ionok koncentrációja a membrán két oldalán különböző . Fe és nyomelemek: .a kolloidális rendszer részecskéinek nagysága 500 nm-nél / 0.szerves molekulák = egyszerű szénvegyületek: .ennek hézagait tölti ki a cytosol .alkotórészei: .félfolyékony kolloidális rendszer: .egyes sejtek membránjai eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek . a sejt és környezete közötti fizikai-kémiai kapcsolatot .sejtet választja el a környezetétől . hogy milyen anyagok juthatnak be ill. K. 11 Cytoplasmamátrix .001 μm / nagyobbak .meghatározza.Cu.a sejtanyagcserében van fontos szerepe . meghatározza a sejt alakját.fehérjék . Ca.cytoske- letonnal – rendelkezik / . ki a sejtből / szelektív permeabilitas / .vannak olyan ionok. J. a plasma felépítésében: .

glikogén anyagcseréjében . az azonos szerkezetű és működésű sejtek szöveteket hoznak létre. sER mely szemcsementes – agranularis .a membránok felépítésében résztvevő fehérjék 80 %-a integráns fehérje .3 rétege van: .ahol Palade-szemcsék találhatók az endoplazmatikus reticulum felszínén.mindegyik réteg 25 A / angström / vastagságú .tágult üregekből / cisternákból / .gER: .receptorfehérjék /hormonkötők/ .endoproteinek .felszínén apró szemcsék: riboszómák / Palade-szemcsék / .póruskialakító .lipidek anyagcseréjében . akkor az sima felszínű end.izomszövet kontrakciójának szabályozásában Golgi-apparátus: . az durva felszínű – szemcsés / granuláris / endoplazmaticus reticulum gER . retic.csatornácskákból és tágult cisternákból áll .ectoproteinek szerepe: .ha a szemcsék hiányoznak. mely a hámsejtek bazális felszínén alakul ki .bazálmembrán: speciális képződmény a hámszövet és kötőszövet határán.az endoplazmában – elektronmikroszkóppal látható – lamelláris / lemezes / szerkezet.hordozó / karrier / .szteroid hormonok képzésében . melyekben a sejtek kapcsolatba kerülnek egymással. lamelláris szerkezet .jelző / marker / fehérjék . 12 .elhelyezkedés szerint 2 formájuk van: .belső – elektronsűrűbb – réteg .áll: . azaz kapcsolószerkezetek alakulnak ki Endoplasmaticus retikulum: .enzimek .endoproteinek feladata: .csatornácskákból .fehérjeszintézist végző szekretáló sejtekben /mirigyhámsejtekben/ .sER szerepe: .középső – elektronritkább – réteg .a sejthártya szerkezetileg kettős unit membrán .sejtek protoplazmájában található finom hálózat.ez a 3 rétegű hártya = elemi membrán = unit membrán – Robertson .ectoproteinek .külső réteg .nagy RNS / ribonukleinsav / tartalommal . hálózat .lipidek felszívásában .

ezek a legnagyobbak / residualis testek / .az enzimek által már megemésztett anyagok maradékai találhatók bennük .legfontosabb szerepe az összetett szénhidrátok létrehozásában van .összeolvadással / óriás mitokondriumok jönnek létre / Lizoszómák: / oldótestek / .fajtái: 1.eosinophil granulocyták szemcséi .lehetnek bennük: .a bennük lévő 40 féle enzim működéséhez szükséges savanyú pH-t ( 3-5 ) a a membránjukban lévő ATP-függő enzim biztosítja .táplálékrészecskék 3. primer lizoszómák: . 13 .az oxidatív anyagcsere enzimjeit tartalmazzák – a sejtek energiaforrásai .: .szubsztrátumot nem tartalmaz.a sejten belüli emésztés legfontosabb tényezői . betegségei: több oka van .saját genetikai apparátusuk van .intenzív anyagcseréjű sejtekben számuk nagy . amelyeknek a legtöbb energiára van szükségük . melyet nem tudnak lebontani – felhalmozódnak és károsítják a sejtet .csak mitokondriumokból keletkezhetnek osztódással . unit membránnal határolt testecskék . mert tartalmaz- nak enzimeket és szubsztrátumot .a lizoszómák membránja megsérül vagy átjárhatóvá válik – a kikerülő enzimek önemésztődést indítanak meg – autoimmun betegségek . így a felvett anyagokat nem képesek lebontani – enzymopathiák .túl sok lebontandó anyag kerül a sejtbe.5 qm nagyságú. vagy csak kevés enzim van bennük.növekedésük történhet: .falukat kettős unit membrán alkotja .károsodásai. pálcika alakú / néha gömb alakú / képletek .5-1. tercier lizoszómák: .szilikózis . ill.tartalmaz: bontóenzimeket – hidrolázokat .azt a sejtalkotórészt veszik körül.neutrophil granulocyták szemcséi .baktériumok .a protoplazmában 6-10 qm hosszúságú.melyet a glikozil-transzferáz enzimjei segítségével végez Mitokondriumok: .0.duzzadással / lehet: reverzibilis ill.lizoszómák pl.0. irreverzibilis / .nagyobb mennyiségben találhatók váladéktermelést / mirigy- szekréciót / végző sejtekben . szekunder lizoszómák: .sejttörmelékek .a mutáció következtében nincs. olyan anyag jut be.intenzív enzimatikus emésztés folyik bennük. ezért benne nincs emésztés 2.5 qm nagyságúak .

sejtek kötegekben elhelyezkedő fontos képződményei . két pontszerű képletként .fajtái: 1.microtubulusok.endoplasmaticus reticulum felszínén. maghártya felszínén .vastag filamentumok: miozin-ból épülnek fel 2. ostorok és cytoskeleton felépítésében vesznek részt . benne:csőszerű képződmény – hozzá rögzül: kilenc microtubulus triplet / 3 cső / .legnagyobb mennyiségben: vese.általában a sejtmag mellett helyezkedik el. intermedier filamentumok: .fő funkciójuk: zsírsavak lebontása Membránnal nem rendelkező struktúrák: Microtubulusok: . csoportosan helyezkednek el .5 qm átmérőjű gömb alakú testecskék .spectrin – vörösvértestekben .tonofibrillumok .a cytocentrum – sejtközpont – a sejtek mozgását és osztódását irányítja Riboszómák: .szerepük van a sejtek mozgásában. 14 Peroxiszómák: .hámsejtekben .idegsejtekben .a legtöbb sejtben megtalálhatók . máj sejtjeiben .0. microfilamentumok: kontraktilisak . mely a sejtek alapvázát – a cytoskeletont – hozza létre Centriolum: . illetve a sejtosztódás során létrejövő kromoszóma-mozgásokban Filamentumok: .spirálisan.vékony filamentumok: aktin-ból és tropomiozin-ból épülnek fel .csillók.megtalálhatók: . microfilamentumok.hidrogén-peroxidot képző és lebontó enzimeket tartalmaznak .20-25 qm átmérőjű csövecskék .henger alakú.15-20 nm átmérőjű gömb alakú testecskék .RNS-ből és fehérjéből épülnek fel .neurofilamentumok . intermedier filamentumok – alkotják azt a térhálózatot.

örökletes információk hordozója .izomsejtekben és májsejtekben .az anyagcsere vezérlő-szabályozó központja . ovális. de vannak több magvú sejtek is .bél kehelysejtjeire jellemzők .kromatinállomány Maghártya: .zsírsejtekben és porcsejtekben Sejtmag: nucleus .magnedv .alakja különböző: gömb.szekrétumszemcsék – membrán veszi körül .a sejtmagot választja el a cytoplazmától . pálcika.zsír és lipoidszemcsék – nem veszi körül membrán .a riboszómális RNS / rRNS / itt szintetizálódik.karyoplasma – a hyaloplasmához hasonló felépítésű Magvacska: .fehérjét és RNS-t tartalmaz .bekerülhetnek kívülről a sejtekbe vagy a szervezetben keletkeznek .lipoproteid membrán – kettős unit membrán Magnedv: .a legtöbb sejtnek egy magja van.sejtmag részei: . íródik át a riboszómális DNS-ről / rDNS / . lebenyezett .a sejtek raktározott anyagaiból álló alkotórészei .pigmentszemcsék – membrán veszi körül . 15 Plasmaticus inclusiók: .egy sejtmagban több magvacska is előfordulhat .nagysága különböző – de határozott arány áll fenn a mag nagysága és a protoplazma tömege között / mag-plazma reláció / .nucleolus .magvacska .fehérjeszintézisben van szerepe .maghártya .glikogénszemcsék – nem veszi körül membrán .

mozgás .fonalas .salakanyagok eltávolítása .két fő folyamata van: .anyagok felvétele .ingerlékenység .az anyagforgalom során a tápanyagok eljutnak a sejthez .egyes sejtek phagocytosis-ra képesek: a szilárd részecskéket úgy veszik fel.haploid – egyszeres – az ivarsejtekben .kettő – egy pár – XX vagy XY – az ivari kromoszóma .az oldott anyag bekerülése a sejtbe – szorosan összefügg a sejthártya működésével / permeabilitásával / . autoszóma . az enzimek végzik .az emberi szomatikus sejtek kromoszómaszáma: 46 . az interfázisban szerkezete változó .a metafázisban vannak legjobban felspiralizálódva – ekkor láthatók a legjobban – ennek alapján beszélünk kromoszómákról .anyagcsere .DNS-ből és fehérjékből épül fel .szaporodás.a felépítő folyamatok → energiát igényelnek .MŰKÖDÉSE A sejtek működése a különböző életjelenségekben nyilvánul meg.szerkezete lehet: .a kromoszómaszám fajra jellemző A SEJTEK ÉLETJELENSÉGEI .diploid – kétszeres – testi sejtekben . hogy körülveszik.sejtekben lejátszódó kémiai átalakulások .az anyagforgalom: .a sejtekben végbemenő anyag-átalakítást a speciális anyagok.egy egyén. és bekebelezik .asszimiláció / anyagbeépítés / .szemcsés . Anyagcsere: .növekedés . Alapvető életjelenségei: . több sejtosztódása alapján kapott kromoszómaképet nevezzük: karyogramm-nak . ill.a lebontó folyamatok → energiatermelők .egy sejtben található összes kromoszóma adja a kromoszóma-szerelvényt . sejtosztódás 1.disszimiláció / anyaglebontás / .ún.a sejtosztódás egyes fázisaiban.a legfontosabb életjelenség .ez lehet: .a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok összessége = intermedier anyagcsere . 16 Kromatinállomány: .ebből 44 párokba rendezhető / 22 pár / .egynemű .

17 .kémiai .szívizomsejt 3. az anyagcsere folyamán a sejt számára közömbös.az inger által irányított helyváltoztató mozgás: taxis – mely lehet: .ingerületvezetés – kondukció .a sejtek.idegsejt . de a szervezet számára hasznos anyagok is keletkeznek → ezeket a sejt elválasztja = secretio – ez a folyamat a mirigysejtekben a legkifejezettebb 2.fény.ingerfelvétel – recepció . Növekedés: .a sejtek jelentős csoportja – melyek osztódásra képtelenek – csak fejlődés- tanilag és örökléstanilag meghetározott nagyságig növekszik: .negatív: ingerforrástól távolodó .külső . a sejt kiválaszt = excretio – pl. mérgező bomlástermékeket.az asszimilációs folyamatok révén a sejtek növekednek .a sejt osztódik . ingerekkel – ingerületi állapotba hozhatók . az inger lehet: kémiai anyag = kemotaxis vagy fény = fototaxis .biológiai .mechanikai.ennek két következménye lehet: .speciális ingerek: . ingerek hatására képesek megváltoztatni anyagcseréjüket . Ingerlékenység: . kémiai.ingerlékenység / elemi életfolyamat / 3 részből áll: .az ingerlékenység az érzékeléssel kezdődik.protoplazmaingerek: . és válaszreakcióval végződik .az ingerlékenység teszi lehetővé a környezethez való alkalmazkodást .ingerületi állapot: a sejtekben – inger hatására kialakult anyagcsere- változás és az azt kísérő jelenségek . szag . hő .fizikai .a sejtek.az ingerre adott válasz: mozgásban vagy szekrécióban nyilvánul meg .a sejt elpusztul .válaszadás – reakció .ingerfajták: .belső .pozitív: ingerforrás felé .a növekedésnek határt szab a sejt felszíne és tömege között létrejövő aránytalanság → a felszín nem tudja ellátni a tömegében jelentősen növeke- dett sejtet . melyek az anyagcsere során keletkeznek .mechanikai .

fehérvérsejtek .néhány egysejtű élőlényben – kóros esetben többsejtű szerve- zetben .a cytocentrum.cyta .amitosis .redukciós sejtosztódás – meiosis . spermiumok negatív reotaxis 5.kromoszómák ill.a külső-aktív helyváltoztató mozgás létrejöhet: .átlagos időtartama: 2 óra .két fázisa van: . ostorszerű nyúlványa van – mely a citocentrumból indul ki .vannak állandóan osztódó – citogén – sejtek: .más szervek sejtjei regeneráció esetén képesek osztódásra: pl.aktív v. Mozgás: .sejtciklus: egyik sejtosztódás végétől – a következő sejtosztódás végéig tart . a sejtmag. önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre .belső mozgás: a sejt citoplazmájának mozgása – mely nem jár helyzet.ezek igen érzékenyek a sugárzásra .sejtosztódás formái: . külső . helyzetváltoztató .csontvelő .aktív mozgás: a sejt anyagcseréjének megváltozása idézi elő .belső v. amibe lassan beáramlik a sejt tartalma – pl. 18 4.külső mozgás: hely-vagy helyzetváltoztatást eredményez .indirekt sejtosztódás – mitosis .csillószőrös mozgás: a sejt felszínét csillószőrök borítják – ezek evezőszerű Csapkodása biztosítja a mozgást .a sejtosztódás leggyakoribb formája . így szaporodási képessége sem.a leggyakoribb – ingerre adott válasz . majd a cytoplazma fűződik be.direkt sejtosztódás .állábakkal – amoeboid mozgás . passzív . és válik ketté .ostorral – flagellumos mozgás .vagy helyváltoztató mozgással .ostoros mozgás: a sejtnek hosszú. idegsejt / nincs citocentruma. májsejtek .az S fázisban kettőződik meg a DNS .nem minden sejtnek van osztódási képessége – általában a differenciált sejteknek / pl.amoeboid mozgás: a sejt kitüremkedik az ingerforrás felé – mivel a felületi feszültség itt csökken – állábat bocsát ki.pl.mitosis: . kromatidafonalak kialakulása nélkül .ivarmirigyek .interfázis – osztódások közötti szakasz / G1-S-G2 / .mitózis-divízió – maga a sejtosztódás / M vagy D fázis/ .számfelező v.csillókkal – ciliaris mozgás .a mozgás lehet: .nyirokrendszer . Szaporodás.helyváltoztató v.az osztódóképes sejteket – blaszt-nak nevezzük .amitosis: . sejtosztódás: .a sejtek.

a meiosis 3 feladatot lát el: .a mitosis lényege: az élet fenntartása azáltal.a sejtek megfiatalítását . kromoszómát tartalmaznak. mint az anyasejt tartalmazott . fele kromoszóma- számmal rendelkező ivarsejtek jönnek létre . a citocentrum ketté- oszlik→ a sejt két ellentétes pólusa felé vándorol . 19 .anafázis: a kromoszómák hosszukban ketté- hasadnak – a kromatidák / két fél kromoszóma / .kromoszómák számának megfelezését . kialakulnak a kromoszómák.4 fázisa van: .telofázis: a sejt két pólusa felé vándorló kro- moszómák ismét fonalakká alakul- nak – a Golgi és mitokondriumok is megkezdik önálló szaporodásukat. hogy a DNS-t továbbviszi az új sejtekbe→ezáltal a DNS-ben kódolt tulajdonságok átöröklődnek az utódokra .profázis: a leghosszabb szakasz – a sejt vizet vesz fel és megduzzad – a kromatin- rögök fonalas szerkezetet vesznek fel.kromatinállomány újrarendezését – az anyai és apai kromoszómák szétválása véletlenszerű .meiosis: az ivarsejtek osztódási formája – a sejtek 2.a plazma is oszlik. osztódását nem előzi a DNS-tartalom megduplázódása→haploid.a sejt két pólusa felé vándorolva – csillagszerűen rende- ződnek a citocentrum körül .metafázis: a kromoszóma-struktúra ekkor a legkifejezettebb .a mag- maghártya eltűnik. a sejt közepén befűződik→kialakul a két egyenértékű utódsejt / ua.

kromoproteidek .metalloproteidek .molekulák .purinbázisok: .-fehérje .guanin .nukleozidok: .foszfoproteidek .kisebbek.foszforsav .két egymás köré csavaradó fonálból áll RNS – molekula: .mononukleotidok: . melyek állnak: .igen nagy .molekulasúlyuk: 25 ezer → 1-2 millió daltonig terjed .pirimidinbázisok: .nukleinsav: .polinukleotidok: .összetett fehérjék.bázikus rész Nukleinsavak szénhidrát-komponense: RNS esetén → RIBÓZ DNS esetén → DEZOXIRIBÓZ A nukleinsavak elnevezése – a bennük lévő cukorkomponens alapján történik.uracil DNS-ben van: adenin RNS-ben van: adenin guanin guanin citozin citozin timin uracil DNS – molekula: .timin .RNS .plazmában DNS.50-60 milliárd dalton . Nukleinsavakban: nitrogéntartalmú gyűrűs bázisok vannak: .adenin . mint a DNS .glikoproteidek . 20 HUMÁNGENETIKA NUKLEINSAVAK .DNS – sejtmagban.fehérjék .lipoproteidek . RNS: .nukloproteidek: .pentóz .nem fehérje jellegű rész / ez alapján osztályoznak / . és kromoszómában .citozin .nukleotidok / nagy molekulájú / .oligonukleotidok: benne foszfátvegyületek: ATP és ADP .molekulasúlya milliárdos nagyságrendű – humán kromoszómában: .szénhidrát .

1.az emberi kromoszómák 4-6 qm nagyságúak .000 / . másik fele – apai eredetű .egy sejtben található kromoszómák száma .transfer RNS – szállító – tRNS .teljes értékű funkcionális egység .a DNS-ben tárolt információt – a fehérjeszintézishez közvetíti .a riboszómák felépítésében vesz részt .a sejt összes RNS-tartalmának 2-5 %-át adja .számuk a fajra jellemző .nagyságuk és alakjuk alapján párosítják őket – a legnagyobbtól a legkisebb felé haladva számozzák és csoportosítják őket .a sejtosztódások során morfológiai és fiziológiai tulajdonságaikat megőrzik .a sejtben az aktivált aminosavakat továbbítja a fehérjeszintézis helyéhez .ez az egyszeres – haploid – kromoszóma-garnitúra .3 fajtája van: . különböző hosszúságúak / . primér befűződés – mely a kromoszómákat karokra – telomerákra osztja / ezek lehetnek egyforma v. az öröklődés egységeit hordozó testecskék .sejtmagban elhelyezkedő DNS-t és fehérjét tartalmazó. számuk: 23 .kromoszóma-szerelvény: .a fehérjeszintézis folyamatában résztvevőket térbelileg összeilleszti .a legrövidebb élettartamú RNS .RNS-tartalom 60 %-át adja KROMOSZÓMÁK .az egyén – több sejtosztódásának vizsgálata alapján kapott kromoszómakép = karyogramm = karyotípus GÉNEK . melyek egy helyen összekapcsolódnak – ez a centromera v.2 pedig az ivari kromoszóma – 1 pár. az érett ivarsejtekben.önreprodukcióra képesek .az öröklődés egységei .az RNS-tartalom 15 %-át adja .emberben.riboszómális RNS – rRNS .messenger RNS – hírvivő – mRNS: . 21 .egy embernek 50-100 ezer génje van .a kromoszómák két fonálból – kromatidából – állnak.különböző genetikai információkat hordoznak . nukleotidot tartalmazó szakaszai .egy kromoszómában igen sok gén van / kb.az emberi kromoszóma fele – anyai. ami lehet: XX – lány vagy XY – fiú .a DNS-molekula különböző hosszúságú.csak a megtermékenyítéssel alakul ki az ember testi- szomatikus – sejtjeire jellemző kétszeres – diploid – kromoszómaszám: 46 46 kromoszóma: .egy adott jelleg keletkezéséért felelős .ebből 44 kromoszóma párokba rendezhető – 22 pár autoszóma .locus = egy adott gén helye a kromoszómán .

Struktúrgének: . mint a másik.ennél kisebb egysége: recon .időgének .magatartás . másodlagos és harmadlagos szerkezetét 2.fehérjék képzéséért felelős gének – a struktúrgének – működését szabá- lyozzák . akkor hemizygótáról beszélünk. Egy jelleget meghatározó gén – mind az apai.ennek megváltozása → mutáns fenotípust eredményez Működésük szerinti felosztás: 1. a gének összességét adja. Ha az apai-anyai gének azonos információkat tartalmaznak.időzítőgének . a DNS és a benne tárolt információ. Az öröklöttség. / szőke – fekete / Ha a génnek sem párja.cistron: egy fehérje képződéséhez szükséges mRNS létrejöttéért felelős gén . Az egyedre vonatkozó gének összessége: genom / ez az egész kromoszómagarnitúra / A genotípus. Regulátorgének: . akkor az illető homozygóta.bioritmus gének / születés.életjelenségeket szabályoznak: . pubertás.termékenység .információk átadása → váz-és enzimfehérjék szintézisének megindítása . halál / A génekben tárolt genetikai információk továbbadása biztosítja azt. pszichológiai tulajdonságok kialakulását szabályozzák: . öregedés.intelligencia .domináns – uralkodó / nagy betűvel jelöljük – „A” / . sem allélja nincs. A fén = jelleg: az egyed sokféle tulajdonsága együtt A fenotípus = megjelenési forma = öröklött jelleg: a fének összessége adja.élettani.recesszív – elnyomott / kis betűvel jelöljük – „a” / . 22 . akkor az illető heterozygóta.gének határozzák meg a fehérjék elsődleges.feladata a megfelelő mRNS létrehozása .a gének legkisebb változékonysági egysége: muton . Az azonos locuson lévő – azonos v. hogy az utódok hasonlóak elődeikhez. mind az anyai eredetű kromoszómában jelen van – ugyanazon a locuson helyezkedik el.egy enzim képződését irányítja . eltérő jelleget meghatározó génpár = allél Az allél gének azonos lokalizációjúak – de információ-tartalmuk nem feltétlen azonosak. Az allélpárban levő gén lehet: . / szőke – szőke / Ha az allélpár egyik tagja más információt tartalmaz.

23 Egy génre nézve. vérzékenység génje az X-kromoszómában Nem által befolyásolt öröklődés: ha egy öröklött jelleg megjelenése egyik .Aa domináns – heterozygóta . azonos módon van jelen – vagyis: megjelenéséhez. vércsoportok öröklődése Poligénes öröklődés: egy bizonyos jelleg meghatározásában általában több gén vesz részt Multifaktoriális öröklődés: a jellegek manifesztációjában v.és vannak rejtve maradt – latens – tulajdonságok.pl A és B – ilyenkor a különböző jellegek egymás mellett jelennek meg = kodominancia – pl. Amikor az allélpárban mindkét gén domináns.homozygóta . ha mindkét allélban .a vérsze- génység Monogénes öröklődés: ritkán ugyan.és heterozygótában egyforma – kialakulásához egyetlen gén is elég: AA = homozygóta → Aa = heterozygóta → mindkét esetben érvényre jut RECESSZÍV az a jelleg.AA domináns . hanem az egész genetikai háttér és környezet Nemhez kötött öröklöttség: ha egy jelleg csak az egyik nemben fordul elő.az általa meghatározott jelleg akkor is öröklődik. de egy jelleg v. melyek megjelennek – manifesztálódnak / A / .aa recesszív – homozygóta A domináns génre jellemző: / A / . de másféle tulajdonságot határoz meg – . amelynek kialakulásához 2 gén kell. tulajdonság meghatáro- zásában csak egy gén vesz részt – pl. két azonos jelleget hordozó gén szükséges ( aa ) ← csak ekkor jut érvényre! vagyis: DOMINÁNS az a jelleg.csak akkor manifesztálódik. AB-s vércsoport A recesszív gének által képviselt jelleg heterozygótában ugyan nem jut kifejezésre. rejtve maradásá- ban nemcsak az allél génpárja játszik szerepet. ha az allélpárban csak egyszer fordul elő . csak homozygótában manifesztálódik: aa = homozygóta Vannak tulajdonságok.( Aa ) A recesszív génre jellemző: / a / . ÖRÖKLŐDÉS-TÍPUSOK Intermedier öröklődés: ha a heterozygóták / Aa / kimutathatóan eltérnek a a kétféle homozygótától – így öröklődik pl. az allélnak 3 féle változata – genotípusa – lehet: . ami a homo. mert az adott jellegért felelős gén az ivari kromoszómában található / ezek gyakran kórosak pl. de befolyásolhatja a domináns jelleg érvényesülési fokát.

24

nemben gyakoribb, mint a másikban – pl.
nyúlajak, farkastorok férfiakban gyakoribb,
míg a csípőficam nőknél gyakoribb.
MUTÁCIÓ

- az öröklési információs rendszer ugrásszerű, átmenet nélküli megváltozása
- DNS-szerkezet megváltozása
- létrejöhet: - ivarsejtekben – generatív mutáció
- a változás öröklődik, az utódok szempontjából van
jelentősége
- testi sejtekben – szomatikus mutáció
- hatása a jelenben érvényesül, nem öröklődik az
az utódokra
- egy részük – ismeretlen eredetű – spontán mutáció
- másik részét, az ember tudatosan hozza létre – indukált mutáció
- mutagének: - olyan fizikai-kémiai ágensek, melyek mutációt hoznak létre
Pl. – sugárzások
- magas hőmérséklet
- kémiai anyagok / gyógyszerek /
- szervezetben képződött mutagén
anyagcsere-termékek
- mutagén hatású minden, ami a sejtosztódást megzavarja
- mutáció lehet: - kedvező, hasznos
- közömbös
- kedvezőtlen, káros – ilyen a mutációk többsége
- a mutációs károsodás mértéke változó:
- letalis / 100 %-ban halálhoz vezet /
- subletalis / 50 %-os a mutáns halálozás /
- subvitalis / 50 %-uk életben marad /

MUTÁCIÓ TÍPUSAI

I. PONTMUTÁCIÓ - GÉNMUTÁCIÓ
- a változások biokémiai szinten zajlanak
- a DNS-molekula rövid szakaszának / muton / megváltozása - ami megváltoz-
tatja az aminosav-szekvenciát és fehérjestruktúrát
- ok: - apa idős kora
- gyógyszerek szedése

- okoz: - monogénes öröklődésű betegségeket:
- a mutáció egyetlen génre terjed ki
- létrejöhet: autoszómákban és ivari kromoszómákban
- a változás lehet: domináns és recesszív
- poligénes öröklődésű betegségeket: / multifaktoriális /
- a mutáció több génre terjed ki ( 10-20 is lehet )
- több tényező is hozzájárul: életkor, nem, környezet
- gyakoribbak mint a monogénesek

25

- a nem által befolyásolt betegségek körébe tartoznak
- mutáns gének az autoszómákban vannak

MONOGÉNES:

Autoszómális – domináns-an öröklődő megbetegedések:
- egyetlen hibás gén esetén is manifesztálódik
- Chondrodystrophia foetalis
- Exostosis multiplex
- Osteogenesis imperfecta congenita
- Dystrophia musculorum progressiva
- Myotonia conenita
- Hungtinton-chorea
- Süketnémaság egyik formája – surdomutitas
- Polycystás vese
- Vastagbél-polyposis
- Hemeralopia = farkasvakság
- Neurofibromatosis
Autoszómális – recesszív-en öröklődő megbetegedések:
- csak két hibás gén esetén jelenik meg - homozygótákban
- a heterozygóták látszólag egészségesek, csak hordozók
- a recesszív gének súlyosabb betegségeket okozhatnak
- ezek az egyének nem érik meg a felnőtt kort
- Albinizmus
- Dystrophia musculorum progressiva
- Sarlósejtes anaemia
- Adrenogenitalis syndroma
- Alkaptonuria
- Galactosaemia
- Phenylketonuria
- Süketnémaság egyik formája
- Mucoviscidosis / cysticus fibrosis /

ENZYMOPATHIÁK:
- vagy teljesen hiányoznak az enzimek, vagy kicsi a mennyiségük → mérgező
anyagcsere- termékek halmozódnak fel → ez működési zavart indukál a
szervezetben
- fajtái:
- haemoglobinopathiák
- fehérjeanyagcsere-zavar

- szénhidrát –és zsíranyagcsere-zavarok
- latens enzymopathiák: v.mely gyógyszerrel szemben,
fokozott, kóros túlérzékenység

Nemhez kötött – domináns-an öröklődő megbetegedések:
- ritkák, a kóros gén az X kromoszómában van
- Amelogenesis imperfecta
- Keratosis follicularis

26

Nemhez kötött – recesszíven öröklődő megbetegedések:
- a hibás X kromoszóma hatását, a férfiak Y kromoszómája nem tudja korrigálni, ezért
többnyire férfiak megbetegedése – a heterozygóta nők csak hordozók
- Haemophilia
- Daltonismus

POLIGÉNES – MULTIFAKTORIÁLIS öröklődésű fejlődési rendellenességek:

- Farkastorok, nyúlajak
- Schizophrenia
- Pylorus stenosis
- Luxatio coxae congenita
- Spina bifida
- Anencephalia
- Pes equinovarus – dongaláb
- Ischaemiás szívbetegség
- Diabetes mellitus

II. PLAZMONMUTÁCIÓ
- a cytoplazmában lévő DNS és RNS tartalmú, önreprodukcióra képes képletek önálló
mutációja
- plazmon = a cytoplazmában található genetikai állomány összessége

III. KROMOSZÓMÁK NUMERIKUS MUTÁCIÓJA
- a kromoszómák számának megváltozása – a sejtekben vagy szám feletti kromoszómák
fordulnak elő, vagy hiányoznak kromoszómák
- ok lehet: - anya idős kora
- sejtosztódási gének esetleges pontmutációja
- a teljes kromoszóma-garnitúra megsokszorozódása is létrejöhet – euploidia
- triploidia / 3x /
- tetraploidia / 4x /
- pentaploidia / 5x / - ezek az egyének életképtelenek
- poluploidia
- gyakran fordul elő, hogy egy-két kromoszómával több vagy kevesebb van a sejtekben:
- trisomia / 47 kromoszóma – eggyel több /
- tetrasomia / 48 kromoszóma – kettővel több /
- monosomia / 45 kromoszóma – eggyel kevesebb /
- nullisomia / 44 kromoszóma – kettővel kevesebb /

- leggyakrabban a triszomia fordul elő, mind az autoszómákban, mind az ivari
kromoszómákban – s ezek még életképesek lehetnek

Autoszómák numerikus mutációja:
- 3 féle mutációval találkozunk legtöbbször: - 21-es, 18-as, 13-15-ös kromoszó-
mából van több
- Mongolismus – Down-kór: - a 21-es kromoszóma triszómiája
- 35 év feletti anyák magzatában
- kifejezett mentális retardáció / idióta /
- a beteg nők utódainak 50 %-a szintén beteg lesz

XYY kromoszómaképlet .mentális retardáció . XXX.alacsony növés.szem. XXY. 75 %-uk termékeny .a 18-as kromoszóma triszómiája . XYY kromoszómaképlet .Trisomiák: .letört kromoszómaszakaszok fordított irányban valóvisszailleszkedése a kromoszómába .elhalálozás: 1 éven belüli Ivari kromoszómák numerikus mutációja: .a kromoszóma két kromatidája nem hosszában.kevésbé csökkenti az élettartamot.kromoszómaszakaszok homológ v. nem homológ kromoszómára való áthelyeződése .kromoszómaszakaszok hiánya .XXY kromoszómájú forma .élettartam: 1-2 hónap .a 22-es kromoszóma hosszú karja a 9-es kromoszómára transzlokálódott .deletio . kéz fejlődési rendellenességei.duplicatio . steril férfiak – here fejlődési rendellenesség .Turner-syndroma: .Patau-syndroma: .idősebb anyák magzatainál . sterilitás .Krónikus myeloid leukaemia: . a betegek hosszabb életkort is elérhetnek .az 5-ös kromoszóma rövid karjának hiánya . macska nyávogá- .így a 22-es kromoszóma DNS-tartalmának jelentős részét elvesztette .XO aberratio .enyhe mentális retardáció . 27 . erős testalkatú férfiak. és szellemileg Kissé visszamaradottak IV.enyhe mentális retardáció . hanem haránt irányban válik ketté . nőies fenotípus .magas.XXX kromoszómájú forma .Edwards-syndroma: .több súlyos fejlődési rendellenesség – microcephalia.szív-vese-bélcsatorna fejlődési rendellenességei .a 13-as kromoszóma triszómiája .Klinefelter-syndroma: . arc. KROMOSZÓMÁK STRUKTURÁLIS MUTÁCIÓJA .leggyakoribb formái: XO.kromoszómaszakaszok többlete .Kettős Y-syndroma: .a kromoszóma két tört végének összetapadása .infantilis.a férfiak sterilek . csökkent szellemi képesség .menstruáció hiánya. belső szervek is .Triplo-X-syndroma: .menstruációs zavar. agresszívek.igen magas.Macskanyávogás – cri du chat – syndroma: . elvileg minden kromoszómán léterjöhet alaki eltérés: .

28 sára hasonlító sírása van a csecsemőnek ← gége fejlődési rendellenessége Ha az ivarsejtekben létrejövő mutációk súlyosak. az ivarsejtek elvesztik megtermékenyítő- képességüket → sterilitás. kisebb malformációk Ezekkel külön tudományág foglalkozik: teratológia. Ha mégis létrejön fertilisatio → vetélés. : .

az iu. nem teljes értékű sarki test: polocyta . életben osztódnak . 7 millió oogonium . here / Ezek telepei. pubertáskor: 40. rendű .születés utáni – extrauterin IVARSEJTEK KIALAKULÁSA Ivarsejtek. az iu.hím ivarsejtek fejlődése: spermiogenezis Oogenezis: .a pubertástól kezdve az osztódó sejtek száma nő – egész életen át tart .a 7.gaméták – az ivarmirigyekben – gonadokban fejlődnek. hónapjában – létrejön a két petefészekben kb. élet második hónapjában jelennek meg.pubertástól kezdve: néhány I.érési szakasz – 1. rendű spermatocytává alakulnak . meiotikus osztódás → 2 azonos teljes értékű II.a másik érési oszlás a megtermékenyítéskor fejeződik be / számfelező=meiosis / .000 .nemi éréstől – újabb és újabb spermazogoniumok mennek át a növekedési szakaszba → I. / petefészek.létrejönnek: spermatogoniumok – melyek nyugalom- ba kerülnek .a fejlődés szakaszai: .az oogenezis eredménye: 1 érett petesejt / X ivari kromoszómával / 3 polocyta Spermiogenezis: .a petefészek telepébe bevándorolt őspetesejtek nagy számú osztódást végeznek .méhen belüli – intrauterin / embriológia foglalkozik vele / .petesejtek fejlődése: oogenezis .növekedési szakasz . hónapban: I.a here telepébe bevándorolt ősivarsejtek az iu.ezek laphámmal bélelt tüszőkben helyezkednek el – primordiális folliculusban . 29 ONTOGENESIS – EGYEDFEJLŐDÉS Az egyén fejlődése – a megtermékenyítéstől-halálig tart. rendű oocyta .érési szakasz + spermiohisztogenezis .polocyta .a másik kicsi.szaporodási szakasz .növekedési szakasz .a másikból szintén egy sarki test jön létre . .szaporodási szakasz .érési szakasz . teljes értékű sejt: II. rendű oocyta szikállományt halmoz fel – az első meiotikus osztódás befejeződése – a szikanyag csak az egyikben marad – ez lesz a nagy. rendű oocyták jönnek létre – meiosissal – ezek száma születéskor: 1-2 millió. élet 5.a petesejtek fejlődésének 3 szakasza: . Két szakasza van: .ekkor sem tökéletes a feleződés → a szikállomány itt is csak az egyik sejtbe kerül → ebből lesz az ovium – érett petesejt .

corona radiata . Graaf – tüsző szerkezete: .theca externa . a 28. különben az oocyta 24 óra alatt elpusztul PETESEJT .2 napig élet. nagy gömb alakú . fél – haploid – kromoszómagarnitúrát tartalmaz. a többi megmaradt petesejt elsorvad – tüszőatresia .2. életben – petesejtek száma dik és az élet végéig tart születéskor adott . 300-400 petesejt érik meg a fertilis korban / terhesség alatt nincs ovuláció / .összes szakasza a pubertáskor kezdő- iu.cumulus oophorus – petedomb .kötőszövet . citocentruma nincs. ha létrejön megterméke- nyítés. napon megreped – ovulatio – és a méhkürtbe kerül .cavum folliculi – liquor folliculi . .eredmény: 4 teljes értékű spermium . rendű oocyta .az érett spermiumok létrejöttéhez 60-70 napra van szükség Különbségek.második érési oszlása csak akkor fejeződik be. a nemi éréstől a nemi ciklus megszűnéséig 28 naponként megérik egy-egy petesejt . a primordiális tüsző → primér folliculus → szekunder folliculus → folyadékot tartalmazó nagy tercier folliculussá – Graaf-tüszővé alakul .membrana granulosa .érési osztódások a pubertástól .ovum . mozgásra képes spermiumok – melyek képesek áthatolni a zona pellucidán .nem osztódnak tovább → metamoprfózis jellegű folyamat = spermio- hisztogenezis → létrejönnek az ostorral rendelkező. 100-200 qm átmérőjű. másik fele menopauzáig vannak Y kromoszómát tartalmaz .zona pellucida .a petesejtek mindig csak X kromoszómát tartalmaznak . az oogenezis és a spermiogenezis között: oogenezis spermiogenezis . 30 spermatocyta jön létre .szaporodási szakasza lezárul az . aránylag sok tápanyagot tartalmaz . születéskor a két petefészekben több mint 1 millió petesejt van – primordiális folliculusokban .és megtermékenyítő- 3 polocyta képesek a női ivarcsatornában .eredmény: 1 teljes értékű petesejt.theca interna – hám . ez. meiotikus osztódás → 4 azonos spermatida / kettő X és kettő Y kromoszómát tartalmaz . önálló életre képtelen . mozgásra képtelen.petesejt – II.a spermiumok fele X.

részei: . kb. a spermiumnak csak a feje és nyaka jut be a petesejtbe . 60 qm hosszúságú.farok . a corona radiata sejtjei ovulációkor a petesejttel együtt távoznak és annak felszínén maradnak – táplálás. fél – haploid kromoszómagarni- túrát tartalmaz. spermiumkötődés stb. egy helyen a sejtek bedomborodnak embryocsomót alkotva . a keletkezett sejtek egyre kisebbek lesznek – nem válnak szét – barázdálódás = segmentatio . a spermiumok acrosomájából származó – hialuronidáz enzim hatására → fellazul a corona radiata sejtjei között a kapcsolat → a spermiumok eljutnak a zona pellucidáig . elérve a petesejtet. itt helyezkedik el a cytocentrum - ebből indul ki a farkat képező hosszú ostor az összekötő részben spirális mitokondrium-hüvely fogja körül az ostor kezdeti részét . a petesejt és spermium találkozása általában a petevezetőben történik . 200-300 millió spermium jut ki – és halad a petesejt felé . a megtermékenyített pete nagyszámú osztódást végez – 2-4-8-16-32 sejt .ectoderma – külső csíralemez . van cytocentruma / sejtorganellumai / → életképes . ostorral rendelkező élénken mozgó sejt .egy-egy kiürülés alkalmával kb.feji rész: csaknem egészen kitölti a sejtmag. 15 cm-es utat . két rétege: . a folyamat két része: .impregnatio – a spermium behatolása az oviumba .amphimixis – a két sejtmag genetikai anyagának összeolvadása – konjugáció . . ezek között létrejön a 2 rétegű embryopajzs – ami az embrio felépítésében vesz részt . 5-6 óra alatt teszik meg a kb. elülső részét acrosoma borítja – bontóenzimjei segítségével hatol át a zona pellucidán / a Golgi-apparátusból alakul ki / .a spermium a mellékherében érési folyamaton megy keresztül – itt szerzi meg a flagelláris mozgás képességét MEGTERMÉKENYÍTÉS – fertilisatio . az embryocsomóban két kisebb hólyagszerű képlet alakul ki: amnionhólyag szikhólyag . a pubertástól az aggkorig termelődik a here kanyarulatos csatornácskáiban . két gaméta összeolvadása → zygota jön létre – van diploid kromoszómagarnitúrája. 31 HÍMIVARSEJT – spermium .2 napig termékenyítőképes .középrész: kezdeti rövid szakasza a nyak. létrejön a szedercsíra = morula – belsejében a sejtek elfolyósodnak → kialakul egy hólyagszerű képlet: blastocysta .

megindul a csontok fejlődése . 32 . hónap: kifejlődik a csontvázizomzat – aktív mozgás . 5.chorion . a deciduából fejlődik .a keletkező salakanyagokat. 4. a barázdálódás alatt jut a pete a méh üregébe – ahol beágyazódik a méhnyálkahár- tyába = implantatio / 7. a blastocysta és méhnyálkahártya érintkezésénél megindul a méhlepény kialakulása . poliomyelitis .belső magzatburok – amnion . hónapban érik el . a 2. a placenta feladatai: .magzati placenta – placenta foetalis – a blastocysta külső burkából fejlődik ki . napon / . első két hétben: pete .5 m . a placenta fejlődésének két része van: . hónapban a placentát hozza létre – anya és magzat vére kering benne – nem keveredik – több szövetréteg választja el őket egymástól . hónap: embrionális szőrzet – lanugo – a bőrt fehér magzatmáz vonja be vernix caseosa . 20 cm átmérőjű és 500 g súlyú szerv . a magzatot a magzatburok veszi körül: .tápanyaggal látja el a fejlődő magzatot – az anyai vérből .a fejlődő embriót a méh falához rögzíti .endoderma – belső csíralemez . az endoderma záródása hozza létre a bélcsövet – az elülső testfalon alakul ki a köldökzsinór . hónap: már életben tartható méhen kívül – megfelelő körülmények között . hónap folyamán megjelennek a szervtelepek a csíralemezekben – ez a két folyamat = gastrulatio .funiculus umbilicalis – 0. az ectoderma sejtjei szaporodnak – benyomulnak a két csíralemez közé → kialakul a középső csíralemez: mesoderma . a placentát a magzattal a köldökzsinór köti össze . héttől: magzat – foetus . 2-8 hétig: embrio .anyai placenta – placenta materna – az átalakult méhnyálkahártyából.leadja az anyai vérbe . hónap: külső nemi szervek kialakulása – neme megállapítható .anyai eredetű antitesteket juttat a magzatba – passzív immunitást szerez a magzat . a 3 csíralemezes embryopajzs fokozatosan meggörbül – csővé záródik → kialakul az embryohenger . 3. 9.a burkokon belül magzatvíz van – liquor amnii A MAGZAT FEJLŐDÉSE . a két rész összenőve a 3.hormonokat termel . a szervek valódi funkcióképességüket csak a 9-10.külső magzatburok . 8. hónap vége: emberi formát mutat. több vírus átjut a placentán a magzatba: rubeola. bomlástermékeket / CO2 / . 2.

mirigyek szekréciója is csökken . a szervek öregedése között diszharmónia van – minél nagyobb ez a diszharmónia.első gyermekkor: 4-7.az érett kor második szakasza: 36-60.újszülöttkor: 1-10 napig .második gyermekkor: 8-12.lányoknál: a nagyajkak fedik a szeméremrést . víztartalmuk csökken .az idegrostok velőhüvelyesedése.súlya: 3000-3500 g .az érett kor első szakasza: 22-35.korai gyermekkor: 1-3.ifjúkor: 17-21.szívműködése percenként: 120-140 . melyek egyre jobban terhelik a sejtek plazmáját → anyagcsere-lelassuláshoz vezet . év .fiatal – juvenilis – kor: . sejtorganellumok száma csökken. 10 holdhónap – születik meg .fel szaporodnak az ásványi sók.csecsemőkor: 11.kialakul az ülés. év .a progresszív és regresszív folyamatok egyensúlya . beszéd .280 napra – 9 naptári hónap. 33 AZ ÉRETT MAGZAT .időskor: 61-74.változnak a szervezet szabályozási folyamatai. év .öregség – senium: .hossza: 45-50 cm .koponyacsontjai szilárdak.az epiphysis porckorongok elcsontosodásáig.felnőttkor – adultus : . év . az intenzív növekedés befejeztéig . járás.fiúknál: herék leszálltak a herezacskóba .mennyiségi / növekedés / és minőségi / fejlődés / változások jellemzőek . a kutacsok összenövése pl. magzatmáz borítja . annál gyorsabb az öregedés .haja élesen elhatárolt EXTRAUTERIN FEJLŐDÉS . év . víztartalmuk csökken .körmök túlérnek az ujjak begyén . nap-1 éves korig . csak a második életévben történik meg .a szervezet alkalmazkodóképessége csökken.regresszív folyamatok túlsúlya – megkezdődnek az öregedési folyamatok .serdülőkor: 13-16.hosszú életkor: 90 év felett .bőre rózsaszínű.a születéstől a halálig eltelt évek száma: élettartam . év . év .az ontogenezis utolsó szakasza .a parenchymasejtek egy része elpusztul – helyüket kötőszövet foglalja el – a szervek megkeményednek.a károsító tényezők nem egyenletesen érik a szervezetet. év . mellkas elődomborodik . állás.aggkor: 75-90. év .

34 .az öregedés nem betegség.biológiai halál: szervek. hanem biológiai folyamat . keringés megszűnése – néhány percen belül még visszafordítható újraélesztéssel – az idegrendszer még nem károsodott . visszafejlődése. izmok atrophiája → mozgáskorlátozottság . a halál. szövetek működésének megszűnése .agyhalál: a központi idegrendszer működésének megszűnése – ez már irreverzibilis / visszafordíthatatlan / . látás-hallás romlás . az élet természetes velejárója.ízületek kopása. az egyedi lét befejezése .idegrendszer involutiója.klinikai halál: légzés.

védik a mélyebben fekvő szöveteket a kémiai.cuticulás hengerhám – bélcsatornában. önálló szerveket is alkot .a sejtek öt-hatszögletűek.állnak: .sejtek közötti – intercelluláris – állományból 4 alapszövet: .idegszövet HÁMSZÖVET .izomszövet .hámszövet .csillószőrös hengerhám .és támasztószövet .differenciált felszínű hámok: . festéket. hogy nem alvad meg a vér az erekben .mesothel: nagy savós hártyák felszínét borítja / mellhártya.légutakban . táplálkozik: diffúzió és ozmózis útján – az intercelluláris járatokban keringő szövetnedvből .mirigyhám .két nagy csoportja: .egyszerű felszínű hámok: .érzékhám .fedőhám .többrétegű.egyrétegű köbhám .pigmenthám .felosztása: .egyrétegű hám . pigmenthám: .elszarusodó többrétegű laphám – bőrt borítja .ereket nem tartalmaz. hashártya / .egyrétegű laphám: . melanint tartalmaznak – szemgolyó fala: .kötő.fedőhám: .többmagsoros hengerhám .testfelszíneket borítják.nincs sejtközötti állománya. fizikai behatásoktól .egyrétegű hengerhám .urotheliumot – húgyutakat borító többrétegű speciális hám .a test külső és belső felszínét borítja.többrétegű hengerhám .az ép endothel rétegnek köszönhető. felszívódásban van szerepe . el nem szarusodó laphám . 35 SZÖVETTAN – HISZTOLÓGIA Szövetek: egyforma szerkezetű és működésű sejtek csoportosulása .sejtekből . a sejtek szorosan egymáshoz fekszenek – speciális szerkezetek kapcsolják őket egymáshoz .endothel: vér –és nyirokerek belső felszínét borítja .

melyek között fehérjében és szénhidrátokban gazdag köztiállomány van . testtünk leggyakoribb szövetfélesége .primér érzéksejteket: protoplazmája közvetlenül folytatódik az axonban – szaglóhámsejtek .zsírszövet .szekrétum: szervezet számára értékes .érzékhám: . a hormonokat a vérbe ürítik .alveolaris – bogyós .exkrétum: szervezet számára káros .serosus mirigyek: savós . mirigyhám: .holokrin mirigyek: ezeknél a protoplazma is tönk- remegy. hanem egy neuron végződik rajta.tubulusos – csöves . degenerálódik és részt vesz a váladék alkotásában – faggyúmirigyek .kötőszövet .ízlelőbimbó KÖTŐ-ÉS TÁMASZTÓSZÖVET . ilyen szövetek: . kivezetőcsövük van.alak szerint a mirigyek lehetnek: .mucinosus mirigyek: nyáktermelő .embryonális – mesenchyma: az az alapszövet. melyből a többi kötőszövetféle- ség alakul – nyúlványos sejtekből áll.érzékszervekben fordul elő . belső felszínére ürítik .a váladéktermelés mechanizmusa alapján lehetnek: . váladékukat.porcszövet .a nyálmirigyek – a termelt váladék minősége szerint lehetnek: .a mirigyek által termelt váladék lehet: . tömörülve külön szerveket hoznak létre . 36 retinában .a váladékot termelő hámsejtek.endokrin mirigyek: belső elválasztású mirigyek nincs kivezetőcsövük. de szakaszosan ürítik – illatmirigyek .mirigyek csoportosítása: .apokrin mirigyek:folyamatosan termelik a váladé- kot.fajtái: .kötőszövet: .csontszövet .exokrin mirigyek: külső elválasztású mirigyek.merokrin mirigyek: folyamatosan termelik és ürítik a váladékot idegi hatástól függően .tubuloalveolaris – csöves-bogyós .megkülönböztetünk: . a csillag . ami az ingerületet továbbítja – hallószerv. váladékukat a test külső v.érett kocsonyás kötőszövet: köldökzsinórban és fogpulpában.sejtből és sejtközötti állományból áll .szekunder érzéksejteket: nem folytatódik az axonban. részt vesz minden egyes szerv felépítésében .

a sejtképző.hízósejtek – heparint. nyúlványos kötőszöveti sejtek. izomerőt pótolnak . rajtuk harántcsíkolat. szövetek közti teret .tápanyag. rugalmasak.areoláris kötőszövet: savós hártyák – mellhárta. szerotonint termelnek .reticulinrostok – legvékonyabb.histiocyták . bennük kollagén .plasmasejtek – a B-lymphocyták antitestet termelő leszármazottjai.fibroblastok .és vízraktár .kollagénrostok – enyvadó rostok: vastagok.elasztikus rostok – vékonyabbak.reticularis kötőszövet: sejtjei a reticulum sejtek. hashártya.rostjai: . bazálmembrán alkotásában is részt vesznek .amorf sejtközötti állomány: szénhidrátok építik fel . a bőrben található nagyobb mennyiségben .lipocyták . ínban. rostjai: reticulinrostok. szívburok – felépí- tésében vesz részt.tömött kötőszövet: ínszövet – kollagénrostokból álló tömött szövet. legfinomabb rostok. cytogen szervek alapvázát alkotják – nyirpkszervek.rácsrostok .sejtjei: .egyes sejtjei a szervezet védekező rendszeréhez tartoz- nak . főleg nyirokszervek vázát alkotják.immunreakciós képes- ségűek .elpusztult sejtek helyén a regenerációban van szerepe .rostképző sejtek . csontvelő sejtjei fagocytosisra képesek .feladata: .lemezes kötőszövet: kollagén és elasztikus rostokból álló lemezek alkotják. nem kötegekből állnak.fagocytáló sejtek . 37 alakú sejtek kocsonyás anyagban helyezkednek el.védelmet nyújt .zsírsejtek .„amorf”alapállományból . porcban/ . húzási szilárdságuk nagy / csontban.fibrocyták – nyugvó kötőszöveti sejtek .hézagpótló – kitölti a szervek. tér- hálózatot alkotnak. szalagokat. azok alapvázát alkotja kollagénrostok hálózatából áll .nyiroksejtek – lymphocyták – B és T-lymphocyták .kötőszöveti rostokból .barna zsírszövet: nagyobb mennyiségben – csecsemőkben fordul elő. nem nyújthatók.zsírszövet: szervezetben mindenütt megtalálható zsírsejtek – pecsétgyűrű alakúak – a sejtben lévő zsírcsepp a sejtmagot oldalra tolja . közöttük szárnyas alakú ínsejtek – tendocyták – nagy a húzási szilárdsága – inakat. inas lemezeket alkotnak .laza rostos kötőszövet: különböző sejtek sejtközötti állománya - interstilium . mivel hőtermelő. a hőháztartásban van szerepe .sejtközötti állománya áll: .-só.

stabil zsírszövet: mechanikai feladata van.a csontokban 3 lemezrendszer van: .triglicerid .fehér zsírszövet: a laza rostos kötőszövetben található .szervetlen anyaga: hidroxilapatit – szerves állományban lerakódik.lamina fundamentalis vagy generalis: a csonthártya alatt helyezkedik el. diffúzió és ozmózis útján táplálkozik sejtből és sejtközötti állományból épül fel nyomási szilárdságát az alapállomány adja hólyag alakúak.fajtái: .szerves anyaga: osszein – a csontépítő sejtek=osteoblastok termelik .lamina intercalaris: speciális lemezrendszerek közötti teret tölti ki minél idősebb a csont.csontszövet: az emberi test egyik legkeményebb szövete sejtből és sejtközötti állományból áll sejtjei: osteocyták – szilvamag alakú. talp / .az osteoclastok / csontfaló óriássejtek / lebontják az előző lemezeket. sűrű hálózatot alkot . éhezéskor eltűnik . 3 zsírsavnak – palmitin. 44 C –on olvad. annál nagyobb a mennyisége . sztearin.lamina specialis: Havers – féle lemezrendszer az ereket tartalmazó Havers-csatornák körül körkörösen helyezkednek el növelik a csontok nyomási szilárdságát . a csontok vastagságbeli növekedése folytán .a Havers-csatorna az őt körülvevő speciális lemezrendszerrel alkotja a csontszövet mechanikai egységét: osteont . oleinsav - glicerinnel alkotott észtere . a csonthártyában levő osteo- blastok hozzák létre.porcszövet: késsel vágható rugalmas szövet ereket nem tartalmaz.hialinporc – üvegporc: rostjai nem látszanak. csoportosan helyezkednek el az alapállományban . csigolyák közti porckorongokban .elasztikus rostos porc – alapállományban.fajtái: .kollagénrostos porc – elszórtan helyezkednek el. 38 . a homogén állomány elfedi őket – ízületi porcok állnak belőle . nyúlványos sejtek sejtközötti állománya: szerves és szervetlen anyagokból épül fel . fülkagylóban . éhezéskor sem tűnik el / tenyér.labilis zsírszövet: depo-zsír – kötőszövetben az erek mentén rakódik le. és az osteoblastok felépítik az új lemezrendszert . mint szubmikroszkópos kristályok a csontsejtek az alapállománnyal együtt lemezekbe rendeződnek .mint elasztikus és kollagénrostok ezek között hólyag alakú porcsejtek gégefedőben.az emberi zsír.

a csontvázizmokat építik fel .egy izomsejt.lassan húzódik össze .szívizomszövet .a rostnyalábokat perymysium fogja össze.egy – egy rost igen sok magot tartalmaz – ezek a sejthártya.harántcsíkolt izomszövet .válaszingerek képzése .lassan fárad .a plazmában – sarcoplasma – myofibrillum-kötegek vannak .szívizomszövet: a harántcsíkolt izomszövet különleges fajtája .harántcsíkolt izomszövet: 1-2 mm – 30-40 cm hosszúságú izomrostokból épül fel .ingerület feldolgozása .ingerület létrehozása . orsó alakú.zsigerek.a sarcoplasmában található endoplasmaticus reticulumot → sarcoplasmás reticulumnak nevezik .genetikai – fejlődési egység: a neuron minden része egyazon sejtből fejlődik .minden izomsejt csak egy pálcika alakú magot tartalmaz . egy magot tartalmaz – sejt közepén .akaratunktól függetlenül működik .gyors összehúzódásra képes. amire jellemző: .a sejtek határát az Eberth-féle határvonalak jelzik . mesodermális eredetű .a sejtek Y – alakban elágazódnak.akaratunktól független működik . az egyes izmokat pedig izompólya – fascia – hüvelyezi be .tartós összehúzódásra képes . de hamar fárad . összehúzódásra – kontrakcióra – képes szövet. 39 IZOMSZÖVET .idegszövet egysége: neuron.ingerület vezetése . belső szervek falában található .működésére jellemző a refrakter – stádium.sima izomszövet: elnyúlt. 300 qm hosszúságú sejtek alkotják .a sarcolemmának fontos szerepe van az ingerület vezetésében . hanem sejtek . ami képes: .ingerek felvétele .a plazmában vannak a kontraktilis myofibrillumok .sima izomszövet . a sarcolemma alatt helyezkednek el .egységei nem rostok. amikor nem ingerelhető IDEGSZÖVET . 3 fajtája: .legdifferenciáltabb szövet. és egymásban folytatódnak .akaratunktól független működik .az izomrostokat kötőszövet – endomysium – veszi körül .

alakja. neuronok láncolatából áll . minden részét egy sejthártya veszi körül .unipoláris – egynyúlványú .nyúlványok száma alapján lehet: .néhány mm-től 1 m hosszúságig is lehet .pseudounipoláris – álegynyúlványú . NEURON – idegsejt – sejttest részei: 1. esetben: az ingerület a neuronon. benne nukleolus . típusú sejtek: neuritjuk néhány μm.szerepük: fehérjeszintézisben .a neuritek lehetnek: . .protoplazmájában: tigroid-rögök = Nissl-szemcsék .piramissejtek: axonja a piramis alapjából indul ki .Golgi I.a neuronok közötti kapcsolóberendezés – a synapsis – csak egyirányú ingerületátvezetést enged meg –azaz polarizált .többségüket hüvely veszi körül / csak a kp.a neuron plazmanyúlványai – pár száz qm – néhány mm-ig . bizonyos kóros behatásokra .kezdeti szakasza alacsony ingerküszöbű .trofikai – táplálkozási – egység: a neuron nyúlványrendszere a mag- tartalmú résztől elválasztva életkép- telen .bipoláris – kétnyúlványú . és dendrit- nyúlványokra.patológiai egység: minden neuron speciális érzékenységű.nincs benne Nissl-szemcse .élettani – funkcionális egység: csak a minden részével rendelkező neuron képes működni .változó alakú és nagyságú: 10-30 μm .kosársejtek: kosárszerű synapsist alkot az előző sejtekkel a kisagykéregben . világos. Perikaryon – soma: .anatómiai egység: egységes plazmája van. Neurit – axon: .Nissl-szemcséket tartalmaznak 3.multipoláris – többnyúlványú . mindig a sejttesttől a végfácska felé halad .nagy.lefutásuk közben – collateralisokat –mellékágakat is adhatnak .hisztodinámiás polaritás: . hólyag alakú magjuk van.az ingerület terjedhet végfácskákról → sejttestre. hirtelen csokorszerűen oszlik ágaira .a sejttestből az eredési kúppal indul ki . végén oszlik .Purkinje-sejtek: tujafához hasonló dendrit- elágazódású sejtek a kisagykéregben . 40 .az idegrendszer.-típusú sejtek: hosszú neurit.Golgi II. Dendritek: . nyúlványainak elágazódása alapján lehet: .-i idegrendszerben lévő vékonyabb idegrostoknak nincs hüvelye / .de NEM terjedhet a sejttest és dendritnyúl- ványok ingerülete a végfácskákra .szemcsesejtek: nagy –és kisagykéregben található 2.tehát norm.

működésük szerint lehetnek: . axon és dendritek között . Rostjai és vékony érzőrostok .postsynapticus membrán . v.axo-axonikus synapsis gátló-synapsis .intercalaris: neuronok közötti végződés – egy idegelem végző- dése más idegelemen – interneuronális synapsis .formái: . szaglóhám .minél vastagabb egy idegrost.effektor: végrehajtó-mozgató végződés Receptorok: . halló-és egyensúlyi szerv receptorai . 41 .glomeruláris v.idegvégződés: .Schwann-hüvelyűek / Schwann-sejtes /: -a sympathicus idegr.receptor: érzőideg-végződés .részei: . ecsetszerű synapsis . Telodendrion – idegvégfácska: .excitatoricus –syn.primer: sejt nyúlványa alkotja a neuritet. fogaskerék synap.Ranvier – befűződés: a szomszédos Schwann -sejtek közötti behúzódások – itt hiányzik a velőshüvely .a perifériás idegrostok legnagyobb része ilyen .serkentő.kehely v. egy neuron végződik rajtuk.ez a kettős hüvely azáltal jön létre.parallel kontaktus .végződés előtti eloszlás: változó – a neuritnek egyetlen ingerület átadó végződése van. .csak myelin-hüvelyű idegrostok: .szekunder: nincs elvezető nyúlványuk.Schwann-és myelin / velős / hüvelyűek: .exteroreceptorok: felfogják a külvilág ingereit .praesynapticus vesiculák+ transzmitter anyagokkal .központi idegrendszer pályáit alkotják 4. pl.kúszórostok . .végtalpas synapsis: . pl. hogy a Schwann sejt felcsavarodik az axonra .praesynapticus membrán .synapticus rés .gátló – inhibitoricus – syn.érzéksejtek: . minél távolabb vannak egymástól a befűződések.egyetlen neurit több száz ágacskára oszlik .két formája van: . terminalis: egy idegelem más szövettel áll kapcsolatban .kereszteződési synapsis axon és dendrittövisek között . annál gyorsabb az ingerület- vezetés .

termoreceptorok .izomvéglemez: harántcsíkolt izomban GLIASZÖVET .kemoreceptorok . astrocyta: .oligodendroglia – idegrostok myelinhüvelyét alkotja a kp.idegvégződések: .Ruffini-féle végtest: feszülést érzékel . 42 . kisebb részben szekretoros idegvégződések .plazmás glia – szürkeállományban .ozmoreceptorok Effektorok: főleg mozgató.interoceptorok: felfogják a szervezetben végbemenő változásokat .rostos glia – fehérállományban . ínorsó .Hortega-féle mesoglia – MPS-hez tartozik .Meissner-féle tapintó végtest .Vater-Pacini-test: mély mechanorecept. csatlósejtek: spinalis – érzőganglionok idegsejtjeit veszi körül .Schwann-sejtek: a perifériás idegek hüvelyét képezi . az idegrendszer támasztószövete .microglia: . genitális végtestek .bőrreceptorok: . fajtái: .vegetatív alapfonat: simaizomban szívizomban mirigyekben .macroglia v.Krause-féle végtest: hidegre. sejtekből és azok nyúlványaiból áll .presszoreceptorok .Merkel-féle tapintótest a hámrétegben . .ependyma: agykamrákat bélelő hengerhámszerű sejtek.szatellita v.ben . a pusztuló idegelemeket a gliasejtek fagocytálják és helyüket is gliaszövet foglalja el . ill. felszínén mikrobolyhok .-i idegr.izomreceptorok: izomorsó. feszülésre érzékeny.

szabálytalan csont . összeköttetései CSONTVÁZ – SKELETON . csontok – ossis .szervetlen anyag – hidroxilapatit – 60-70 % .3 formája van: . szivacsos állományában a vérképzés szerve – vöröscsontvelő CSONT – OS .a mesenchymából .rövid csöves csont .erőbehatások megváltozásakor átépülnek az új igénybe- vételnek megfelelően .szerves anyag – ossein – 30-40 % . járulékos alkotórészei .fejlődése: a 2.belül: szivacsos – spongiosus – állomány .fiatalabb korban több a szerves anyag → rugalmasság ↑ .a szerves és szervetlen alkotórész aránya az élet folyamán változik → így a csontok rugalmassága is . pneumatikus csont .benne csontgerendák – az erővonalak irányában helyezkednek el .hosszú csöves csont: .szilárdság .alakja: .kívül: tömött. embrionális hónap végén indul meg – embrionális kötőszövetből – .összetétele: . jellemzi: . test szilárd váza .víz – 40 % .szilárd alkotórész: .metaphysis – nyaki rész .szerkezete: . 43 MOZGÁSRENDSZER – SYSTEMA LOCOMOTORIUM Passzív része: csontvázrendszer Aktív része: csontvázizomzat CSONTVÁZRENDSZER – SYSTEMA SKELETI .lapos csont .epiphysis – végrész .diaphysis – corpus – középrész –test . testüreget fog közre – védi a bennük lévő életfontos szerveket .légtartalmú.rugalmasság . a mozgás passzív szerve – izmok tapadnak rajta .köbös. kompakt kéregállomány – substantia corticalis .

a porckorong külső felszínén a porcszövet szaporodik.csontvelő – medulla ossium: .a csontosodás. majd erek törnek be a porcba – az osteoblastok megindítják a csontképződést – ezek a csontosodási magok . chondralis – porcosan előképzett csontfejlődés: .erekben és idegekben gazdag kötőszöveti hártya . ízületi porc.az erek mentén közvetlenül – más szövet képződése nélkül – indul meg a csontfejlődés .a csontok külső felszínét borító csonthártya biztosítja – periosteum .ez az endosteum .fontos szerepe van a csontváz fejlődésében .ilyen csontosodás jön létre.kifejlődött csontvázrendszerben: bordaporcok.mechanikai behatásoktól mentes helyen jön létre .a csöves csontok belső felszínét – vékony kötőszövetes hártya borítja: . és az igénybevételnek megfe- lelő csontvastagságot biztosítja .ezek termelik a csontszövet szerves alapállományát . porckorongok .az epiphysis és diaphysis között elhelyezkedő porckorongok biztosítják .csontok felszínét borítja .vastagságbeli növekedés: .csontok vastagságbeli növekedését biztosítja .másodlagos csontképződés . a csontosodási pontokból indul ki 2.hosszú-csöves csontokban több csontosodási mag van 3.később a húzóerőnek kitett helyeken → kötőszöveti rostok jönnek létre → a rostok közé erek nőnek be – az ezek mentén elhelyezkedő mesenchyma- sejtek → csontképző sejtekké alakulnak .ez a sejttevékenység az élet folyamán mindig fennáll.táplálja a csontot .osteoblastok .az embrionális életben – koponyatető csontjai és csak néhány csont fejlődik kötőszövetes telepből .ennek osteoblast sejtjei termelik a csontállományt . csonttörésnél . a nyomóerőnek kitett helyeken .enchondriális csontosodás: a csontosodó porcszövet meszesedik. belső felszíne pedig fokoza- tosan elcsontosodik – ez a folyamat 20-30 éves korig tart → utána a porcképződés megszűnik → az egész porckorong elcsontosodik → megszűnik a hossznövekedés .érzékszervi funkciót lát el – mert idegvégződésekben gazdag . primer angiogen csontfejlődés: . 44 1.az embrionális életben a legtöbb csontnak megfelelően porcos telep alakul ki – ezekből ilyen módon jönnek létre a csontok .az osteoblastok és osteoclastok harmonikus együttműködése biztosítja a megfelelő csontvastagság kialakulását .anyaghiányt pótol – pl.a porckorongok működése hormonális szabályozás alatt áll .porc – cartilago: .járulékos alkotórészei: .hossznövekedése: . desmalis – kötőszövetesen előképzett csontfejlődés: .csonthártya – periosteum: .

nyúlós váladék .csigolyák közötti porckorongok – discus intervertebralis . apró.hézagtöltő-és tápanyagraktár .külső rostos – fibrosus .ízületi tokot erősítik . 45 .sima .ízületekben .kétféle van: .ízületi fej – caput articulare .ízületi tok: capsula articularis .csontos – synostosis .kevés.belső .fogazott .csontvégek között keskeny rés.keresztcsigolyák → csontosodás → keresztcsont 2.pikkely varratok .az eredetileg különálló csontok az élet folyamán összecsontosodnak .összeköttetései: 1. megszakított: .megtalálható lapos.szalagok .ízesülő csontvégeket borítja .hosszú.ízületi porc .ízületi üreg – cavum articulare .vérképzés szerve .sárga csontvelő – medulla ossium flava .ízületi szalagok .synovialis . folytonos – synarthrosis .a spongiosa állományban helyezkedik el . csöves csontok diaphysisének üregét tölti ki . csöves csontok végrészeiben .kötőszövetes – syndesmosis .ízületi nedv – synovia .légmentesen veszi körül az ízesülő csontvégeket .ízfelszínek elmozdulását segíti .ízületek alkotórészei: .vörös csontvelő – medulla ossium rubra .varratok .ízesülő felszínek: . ízületeket egybetartó tényezők: .csontvégek egymáson való elcsúszása .a kétféle csontvelő egymásba átalakulhat .rétegei: .porcos – synchondrosis .ízületi árok – cavitas articulare .üvegporc borítja őket .varratok – suturák – pl. szabálytalan csontokban.zsírvelő – zsírszövetből áll .az ízületi tok synovialis rétege termeli . koponyacsontok között .

feszes ízületi tok és szalagok rögzítik az egyenetlen csontfelszíneket .tojásízület – articulatio ellipsoidea .levegő nyomása – 1 cm²-re 1 kg-os erő hat .ízületi tok – ízületi szalagok .forgómozgás – rotatio .közelítés – adductio .gömbízület – articulatio spheroidea .ízületekben létrejövő mozgások: .egyszerű ízület – articulatio simplex .hajlítás – flexio .környező izmok tónusa . szabad ízület .ízesülő felszínek tapadása .kéttengelyű ízületek: . soktengelyű ízület: .gömbízület .ginglymus .ennek speciális formája: dióízület .távolítás – abductio .az ízületi üregben légüres tér van .korlátolt.forgóízület .hány tengely körül végezhető benne mozgás .összesített ízület – articulatio composita .ízesülő csontok száma szerint: .köröző mozgás – circumductio .feszes ízületek: .hengerízület .nyeregízület – articulatio sellaris .ízületi mechanizmus alapján .csuklóízület /hengerízület/ .articulatio trochoidea .három v.alig.környező lágy részek.3 vagy több csont alkotja .articulatio sacroiliaca .nyeregízület .ízesülő csontfelszínek alakja szerint: . 46 .két csont alkotja .tojásízület .egytengelyű ízületek: . bőr .feszítés – extensio . vagy egyáltalán nem jönnek benne létre mozgások .

sternum .kéztő – carpus .lapocka – scapula .kézközép – metacarpus .medence ízületei és szalagjai .karcsont – humerus .ülőcsont – os ischii .costae .kulcscsont – clavicula .thorax A felső végtag csontjai és ízületei: .medencecsont – os coxae .lábujjak – phalanx .szegycsont .kéz csontjai- .szárkapocscsont – fibula .keresztcsont – os sacrum .farokcsont – os coccygis .csípőcsont – os ilium .vállízület – articulatio humeri .sípcsont – tibia .bordák .csípőízület – articulatio coxae .láb csontjai – .bokaízület – articulatio talocruralis .lábközép – metatarsus .szeméremcsont – os pubis .könyökízület – articulatio cubiti .láb ízületei – .combcsont – femur .csigolyák: 7 nyakcsigolya – vertebra cervicalis 12 háti v.singcsont – ulna .térdízület – articulatio genus . 47 RÉSZLETES CSONT – ÉS ÍZÜLETTAN Törzs csontjai és ízületei: .ujjak – digiti . mellkasi csigolya – vertebra thoracalis 5 ágyékcsigolya – vertebra lumbalis 5 keresztcsonti csigolya – vertebra sacralis 3-6 farkcsigolya – vertebra coccygea .lábtő – tarsus .vállöv ízületei .alkar csontjai – .mellkas .orsócsont – radius .kéz ízületei Az alsó végtag csontjai és ízületei: .

alsó orrkagyló ( 2 ) – concha nasalis inferior .rostacsont ( 1 ) – os ethmoidale .Chopart-féle ízületi vonal .arckoponya – cranium viscerale .os hyoideum .agykoponya – cranium cerebrale .ekecsont ( 1 ) – vomer .nyelvcsont .ékcsont ( 1 ) – os sphenoidale . rágóízület – articulatio temporomandibularis .falcsont ( 2 ) – os parietale .homlokcsont ( 1 ) – os frontale .szájpadcsont ( 2 ) – os palatinum .állkapocsízület v.arckoponya üregei: . 48 .orrcsont ( 2 ) – os nasale .járomcsont ( 2 ) – os zygomaticum .Lisfranc-féle ízületi vonal A koponya csontjai és összeköttetései: .alsó ugróízület – articulatio talocalcaneonavicularis .orrüreg – cavum nasi ossei .állkapocs ( 1 ) – mandibula .csontos szájüreg – cavum oris ossei .halántékcsont ( 2 ) – os temporale .koponyatető – calvaria .nyakszirtcsont ( 1 ) – os occipitale .szemüreg – orbita .koponyaalap – basis cranii .felső állcsont ( 2 ) – maxilla .könnycsont ( 2 ) – os lacrimale .

az állóképességet adják . foszfor-savas kálium . miozin .1 %-a: szervetlen só.fájdalomérző receptorok . lipoidok.kitartó. 49 IZOMRENDSZER .szilárd alkotórész: .kreatin.sok myofibrillumot. . lateralis rögzülés – izom tapadása – punctum mobile .emberben a legtöbb izom kevert . glikogén.proximalis v.részei: . több sarcoplazmát tartalmaznak .az izom maximális ereje az izmot alkotó rostok számától függ .elmozdulás nagysága – az izom megrövidülésével arányos .SYSTEMA MUSCULORUM • a mozgásrendszer aktív része • izmokból – musculus – áll • csontvázizomzatot 350 izom alkotja • a testsúly 35-40 %-át adja . motoros egység: . gyors összehúzódásra képesek 2.az izmok – kötőszövetes burokkal – perimysium – körülvett és összefogott izomrostkötegek .a motoros egységhez tartozó izomrostok száma változó: .az izmok lefutásuk közben legalább egy ízületet áthidalnak.finom mozgású izmokban: néhány izomrostot . amivel rögzül a csontokhoz .az izom működési egysége .izomhas – venter : .erőteljes.középső. kevesebb sarcoplazmát tartalmaznak . alkotórészei: .fehérjék .izmokban: . vörös izmok: .distalis v.kevés myofibrillumot. ezáltal összehúzódásuk mozgást hoz létre .izomerő – a működő izomrostok számával arányos . fehér izmok: .izom végrészei. tónusos összehúzódásra képesek .75 %-a víz . összehúzódásra /kontrakcióra/ képes „aktív” rész .az izmok két helyen rögzülnek a csontokon: .durvább működésű izmokban: több száz izomrostot lát el a motoros egység .aktin.inas rész – tendo : .a gerincvelőben vagy agytörzsben lévő mozgató idegsejtek és az általa beidegzett izomrostok összessége .izmok által végzett munka – az erő és az út szorzatából adódik .d-tejcukor . medialis rögzülés – izom eredése – punctum fixum .szerves állomány: .fajtái: 1.

sphincterek .külső-rostos réteggel összenőtt lemeze .csukló/ . kifáradáskor csökken .együttműködő izmok – szinergisták . bőnyével rögzülnek a csontokon .ha nincs antagonizmus.két speciális receptor: izomorsó és ínorsó . az izom elsorvad .lapos ínnal.inaktivitásos atrophia .közelítők – adduktorok .az izmok inainak megtöretési helyein veszik körül az inakat /boka.szűkítő-záróizmok – sphincterek .rövid izmok .járulékos alkotórészek: • ínhüvelyek – vagina tendinis: .a két lemez egymáson elcsúszva könnyű mozgást biztosít az inaknak .a rendszeresen működtetett izmok rostjai megvastagodnak – az izmok tömege nő .alváskor. inak feszültségi állapotát érzékelik .orsó alakú és tollas .belső synoviális réteg .emelők – levatorok .külső rostos réteg . lemez alakú izmok . quadriceps / .működésük szerint: .izmok.széles. halál esetén szűnik meg / hullamerevség = rigor mortis / .supinatorok – levatorok a felső végtagon .aktivitásos hypertrophia . az ín csontos felszín felé néző oldalán hajlik át egymásba – mesotendineum .izomtónus: az izmok állandó.hosszú izmok . 50 .az izmok eredhetnek 1-2-3-4 fejjel / musculus biceps.a tartósan nyugalomban lévő izmok rostjai elvékonyodnak.nagyobb ízületek körül .ellentétes működésű izmok – antagonisták .az izmok eredő része = izom feje .forgómozgást létrehozók – rotatorok .belső-ínra tapadó lemeze .hajlítók – flexorok .teljesen csak bénulás v.gyűrű alakú záróizmok .az antagonizmus mindig szinergizmuson alapszik .ízületben létrehozott mozgás iránya szerint: .találhatók: .ebben futnak az ínhoz az erek • nyálkatömlők – bursa synoviális: . ezáltal az izmok sorvadnak . az izmok erős kötőszövetes lemezek által alkotott rekeszekben helyezkednek el. triceps.rétegei: . kisfokú összehúzódásban vannak .kerek és lapos izmok .feszítők – extensorok . ezek a lemezek – izompólyák – fascia .távolítók – abduktorok .a két lemez.alakjuk: .

lábizmok Nyakizmok: .hasizmok .száj körüli izmok .orr körüli izmok .hátizmok .mellizmok .inak csontos tapadása alatt .kézizmok .combizmok .sérvcsatornák Végtagizmok: .mély nyakizmok Fejizmok: .alkarizmok .felületes nyakizmok .felső végtag izmai .vállizmok .alsó végtag izmai .mimikai izmok .rétegei: . 51 .csípőizmok .felkarizmok .rágóizmok . belső synoviális réteg – elmozdulást könnyítik RÉSZLETES IZOMTAN Törzsizmok: .nyelvcsonti izmok .külső rostos réteg.szem körüli izmok .lábszárizmok .

300 g súlyú.a nagyvérkör vénái nyílnak bele: vena cava superior /felső fő visszér/ vena cava inferior / alsó fő visszér/ sinus coronarius / szív saját vénás vé- rét gyűjti össze / . kamrák fala vastagabb Jobb pitvar: / atrium dextrum / .nagyerek ki -és belépése . felfelé a sternum és a bordák felé .jobb pitvar-jobb kamra összeköttetése: ostium atrioventriculare dextrum / jobb pitvar-kamrai szájadék/ vagy: ostium venosum dextrum / jobb vénás szájadék / Bal pitvar: / atrium sinistrum / .atrium dextrum / jobb pitvar / . öklömnyi nagyságú.ráfekszik a rekeszizomra Üregei: . elöl – alul: mediastinum anteriusban Két fő része: . izmos falú. üreges szerv Helyzete: két tüdő által közrefogott részben.facies diaphragmatica .facies sternocostalis .ventriculus sinister / bal kamra / a pitvarok a basisnak megfelelően helyezkednek el a kamrák a szív csúcsi részében vannak a septum cordis a szívet jobb-bal szívfélre osztja / hosszanti sövény / a pitvarokat és a kamrákat billentyűk választják el egymástól a szív vázát a sulcus coronarius síkjában elhelyezkedő anulus fibrosus /rostporcos gyűrű/ alkotja: erről erednek felfelé a pitvarok izomrostjai lefelé a kamrák izomzata ez a gyűrű függetleníti egymástól a pitvarok és kamrák működését pitvarok fala vékonyabb.basis cordis / felső szélesebb rész / . 52 SZÍV / COR / . a vérkeringés központi szerve és motorja .előre.atrium sinistrum / bal pitvar / . kúp alakú.itt emelkedik ki a jobb fülcse: auricula dextra / benne fésűszerű izom- gerendák / .ventriculus dexter / jobb kamra / . perifériás részét erek alkotják – rugalmas faluk biztosítja a keringés folyamatosságát .apex cordis / alsó csúcsi része / ezeket elválasztó körbefutó barázda: sulcus coronarius /koszorúbarázda/ ebben haladnak a szív saját erei Felszíne: .

a kamrákból kiinduló nagyerek / aorta.valvula tricuspidalis – 3 csúcsú vitorlásbillentyű – a jobb atrioventricularis szájadékon található . 53 . csúcsos billentyű – valvula cuspidalis .az aorta és a truncus pulmonalis kezdeti részében helyezkednek el .fala vékonyabb.billentyűhibák – vitiumok – esetében a vér nemcsak egy irányba áramolhat .félhold alakú v.a semilunaris billentyűk .a cuspidalis billentyűk a vérnek csak a pitvarokból – kamrákba való átáramlását teszik lehetővé .jobb oldalán ovális mélyedés: fossa ovalis – mely intrauterin életben még nyitott – foramen ovale / magzati vérkeringésnél.nevezzük .a két pitvart egymástól a septum interatriale – pitvarsövény választja el .belőle indul ki a truncus pulmonalis – mely a test elhasznált vérét szállítja a tüdőkhöz Bal kamra: / ventriculus sinister / . a két kamrát egymástól a septum interventriculare – kamrasövény választja el egymástól A szív billentyűi: .mindegyik artériás szájadékban levő billentyű 3-3 félhold alakú tasakból áll . rajta izomgerenda-hálózat és szemölcsizmok emelkednek ki . mint a bal kamráé / 3-5 mm / .vitorla – cuspis .vitorlás v.a bal atrioventricularis szájadékon található .a cuspidalis billentyűk. truncus pulmonalis / szájadékát artériás szájadékoknak .a szív legvastagabb falú ürege . zseb alakú billentyű – valvula semilunaris .belső felszíne egyenetlen.a vér áramlási irányát kétféle szívbillentyű szabályozza: .faláról emelkedik ki a bal fülcse: auricula sinistra . a két pitvar közlekedik egymással Jobb kamra: / ventriculus dexter / .valvula bicuspidalis seu valvula mitralis – kétcsúcsú vitorlásbillentyű / püs- pöksüveg / . csak a kamrákból – a nagyerek irányába / periféria / való áramlását teszik lehetővé .ínhúrok – chordae tendineae .szemölcsizmok – musculi papillares .a vitorlákat ínhúrok rögzítik a kamrák falából kiemelkedő szemölcsizmokhoz- ezek összehúzódása megakadályozzák a vitorlák átcsapódását a pitvarok felé .3 részből állnak: .a tüdőkből friss vért hozó négy vena pulmonalis nyílik bele .ostium arteriosum . a pitvar-kamrai szájadékokon helyezkednek el .a vérnek.belőle indul ki az aorta – a testet friss vérrel ellátó verőér .bal pitvar-bal kamra összeköttetése: ostium atrioventriculare sinistrum / bal pitvar-kamrai szájadék/ vagy: ostium venosum sinistrum / bal vénás szájadék / .

belső.ez nem áll közvetlen összeköttetésben a sinuscsomóval . amire külön rendszer szolgál. a kamrasövényben két ágra válik a két kamra számára – a két Tawara-szár-ra. a hiba lehet – stenosis – szűkület. ezek szívbelhártya-gyulladás következményei A szívfal szerkezete: .arteria coronaria – a szívet ellátó koszorúartériák: az aorta kezdeti szakaszából.fénylő. a pitvar- kamrai szájadék fölött.középső körkörös . myocardium: szív izomrétege – középső. körülmények között a sinuscsomó az ingerképző szerv. legvastagabb réteg . endocardium: szívbelhártya.parasymphaticus ingerek – gátolják a szív működését /vagus túlsúly/ . a semilunaris billentyűk mögötti tasakokból – sinus aortae – erednek . kétirányú izomzatból áll . endothellel borított. igénybevételnek megfelelően .norm.működéséhez maga termeli az ingereket.csomó – a pitvarsövény alsó részében.elsődleges ingerképző központ : sinuscsomó – nodus sinuatrialis vagy Keith – Flack csomó . három izomrétegből áll: .symphaticus ingerek – serkentik és fokozzák a szívműködést .jobb pitvar falában a vena cava superior benyílásának szomszédságában . a szív izomzatán belül – ez a szív ingerképző és ingervezető rendszere – intracardi- alis beidegzés .a vegetatív idegrendszer reflexesen szabályozza a szív működését a mindenkori helyzetnek.kamrák falában vastagabb. a többi rész csak vezeti az ingerületet . 54 . ritkább szívműködést okoznak A szív saját erei: . zsigeri lemeze.másodlagos ingerképző központ: pitvar-kamrai csomó – nodus atriovent- ricularis vagy Aschoff-Tawara .kamrai csomóból indul ki. vékony kötőszövetes hártya – ennek kettőzetei alkotják a szív billentyűit / erektől mentes / 2. a sinus coronarius benyílása előtt .a szív falának 3 rétege van: 1.a szív működését az idegrendszer befolyásolja – extracardialis beidegzés . amik Purkinje-rostokkal végződnek a szívizom- ban .a szív izomfala bőséges vérellátást igényel . savós hártya – a szívburok belső.külső ferde . epicardium: szív legkülső rétege . és elégtelen zárás – insufficiencia . hosszanti lefutású izom- Rostok 3.pitvarok falában vékony.ezek a nervus vagus-on jövő ingerek.harmadlagos ingerképző központ: fasciculus atrioventricularis – His-köteg- a pitvar. szorosan összenőve a szív izomrétegével A szív beidegzése: .

pericardium – a tulajdonképpeni szívburok.két lemeze van: . mint : sinus coronarius – ömlenek a jobb pitvarba Szívburok: / pericardium / . majd a két kamra közti barázdában halad a ramus ventricularis posterior – a szív csúcs irányába .-5.arteria coronaria dextra – a sulcus coronariusban fut. melyben náhány csepp folyadék van – ez biztosítja a szív működésekor a lemezek súrlódásmentes elcsúszását A szív helyzete.a jobb kamra található elöl.leghátsó része a bal pitvar.a két lemez között: cavum pericardii – szívburok ürege.a szív hátsó részéről . a jobb kamra elülső részét. A szív nagy részét a tüdők borítják – relatív szívtompulat .ellátja vérrel a jobb pitvart.csúcsa lefelé és balra néz .arteria coronaria sinistra – rögtön eredése után két ágra oszlik: .a szív vénái: a szív elhasznált vérét gyűjtik össze . és a kamrasövény hátsó kétharmadát .egyik ága: ramus interventricularis anterior – kamrák közti barázdá- ban halad a szívcsúcshoz . a bal kamrát. fali lemez képezi . a facies diaphragmatica-ig.vena cordis media . a jobb kamra nagyobbik részét.a szív a mellüregben a mediastinum anteriusban úgy helyezkedik el. és a kamrasövény egy részét .másik ága: ramus circumflexus – a sulcus coronariusban kerüli meg a szívet – ellátja vérrel a bal pitvart. bordaközben van.vena cordis magna – a szív elülső és bal oldaláról .ezek egyesülve.epicardium – zsigeri lemeze. hogy két- harmad része a középvonaltól balra. amely a nyelőcsővel érintkezik A szív egy része közvetlenül érintkezik az elülső mellkasfallal – kopogtatáskor abszolút szívtompulat – ami a sternum bal oldalán a 4. összenőve a szívizomzattal .tömlőszerű burok. savós hártya . ez érintkezik a mellkasfallal .a szív hossztengelye nem függőleges .vena cordis parva – a szív jobb feléről . vetülete: / situs cordis / . 55 . egy-harmad része a középvonaltól jobbra van .

a vizeleti szervek – a szervezet víz. páros szerv . benne:  vese erei  vese üregrendszer képletei: • vesekelyhek • vesemedence .felső végük kissé mediál felé dől Részei:  felső és alsó pólus  elülső és hátsó felszín  mediális és laterális él .5 l végleges vizelet ürül . bab alakú.két vese  vizeletgyűjtő szervet .mivel lejjebb helyezkedik el a máj miatt . a rajta átáramló vérből naponta 170 l elsődleges vizeletet képez. hogy a szervezet belső összetétele ( víztér nagysága ) állandó maradjon Vizeleti rendszerben megkülönböztetünk:  vizeletkiválasztó szerveket . parenchymalis állománya – 2 cm vastag – körülöleli a sinus renalist ( veseöböl ) . a lumbális gerinc két oldalán – retroperitoneálisan – helyezkedik el . ez vezet be a veseöbölbe ( sinus renalis )  a sinust zsírszövet tölti ki. sötétbarna. hossztengelyük nem párhuzamos a gerinccel . mediális éle behúzódott – itt van a vesekapu ( hilus renalis ) . de ennek 99 %-át visszaszívja → így naponta csak kb. 1.biztosítja. 130 g súlyú. 56 1. jobb vese v. a hasüreg hátsó falához rögzítve.és ásványianyag-forgalmának legfontosabb szervei . tömött tapintású. VESE ÉS VIZELETELVEZETŐ RENDSZER Vizeleti szervek feladata:  szervezet számára felesleges folyadék  anyagcsere folyamán keletkező víz és benne oldódó – szervezet számára káros – anyagcseretermékek. húgycső VESE: ( ren. nephros ) .húgyhólyag  vizeletelvezető szerveket .két húgyvezeték. ásványi anyagok eltávolítása a szervezetből .

Bowman-tok .Malphigi-test két része: .a kiskelyhek egy-egy vesepapillát fognak körül Erei: .glomerulust körülvevő kettős falú tok – vesecsatornácska kehelyszerű része  speciális sejtjei a podocyták  két hámrétege közti terület: Bowman-tok ürege .lapos.distalis kanyarulatos csatorna .fejlődéstani és funkcionális egysége: nephron . mint a glomerulusból elvezető vas efferensek ) → ennek oka a glomerulusokban létrejövő RR – emelkedés: filtratios nyomás . a velőpyramisok basisáról – velősugarak nyúlnak a kéregállományba . csíkolt szerkezet a benne futó vesecsatornácskáktól .egyenes csatorna . a két állomány között nincs éles határ . háromszögletű. rostos tok ) Állományai: • külső kéregállomány ( substantia corticalis ) : szemcsés a benne lévő vesetestecskéktől. .elsődleges k. a kéregállomány – Bertini-oszlopok formájában beterjed a velőpyramisok közé . izmos falú tömlő .másodlagos k.proximalis kanyarulatos csatorna .a vas efferens ágak → capillarisokra válnak → ellátják a vese kéregállományát .Henle-kacs . pyelon ) ami áll:  3 nagy vesekehelyből ( calyx major ) amik állnak: o 3-3 kis vesekehelyből ( calyx minor ) .vesekapun belépő arteria renalis . vesegomolyagoktól • belső velőállomány ( substantia medullaris ) : 25-30 velőpyramis alkotja.vesetestecske .a vese vénás vérét a vena renalis gyűjti össze → vezeti a vena cava inferiorba Finomabb szerkezete: .ezekből erednek a lebenykék közötti artériák – ezekből erednek a vas afferensek → érgomolyagba viszik a vért ( glomerulusba ) ( ezek tágabbak.jellegzetes eloszlást mutatnak .egy-egy vesében másfél millió nephron nephron részei: . zsíros tok ) : ebbe ágyazva a mellékvesék • tunica fibrosa ( belső. 57 Tokjai: • fascia renalis ( külső tok ) : nagyerek felé és lefelé nyitott • capsula adiposa ( középső.glomerulus – érgomolyag ( hajszálerekből áll ) .keskenyedő részén lép ki belőle a húgyvezeték ( ureter ) . legyezőszerűen elágazó. velőpyramis csúcsi része: vesepapilla – vesekelyhekbe nyúlik Üregrendszere: a vese sinusában • vesemedence ( pelvis renalis.a vese sinus zsírszövetében eloszlik – veselebenyek közötti ágakra . . cs. cs.Malpighi-test .

vas afferensek falában: szemcsés sejtek: juxtaglomerularis apparatus ( JGA ) – ezek a sejtek.ionokat ( szekréció ) → vizelet koncentrációja nő . Cl-ionok . vérnyomás szabályozásában .hámsejtekben sok mitokondrium ( energiaforrás ) Veseműködés élettana: .Malphigi-test két pólusa: .csatorna kezdeti része: proximalis kanyarulatos csatorna → átmegy a kéreg-és velőállományba le.renin: mint enzim – a vérplazmában egy előanyagból → angiotensin-t alakít ki .a distalis csatornák a gyűjtőcsatornákba szedődnek össze ( tubulus collectivus) → kéreg – velőállomány → velőpyramisok csúcsa: vesepapillák → vesekelyhekbe nyílnak . a víz nagy részét visszaszívják .elsődleges vizelet a vérplazma fehérjementes szűrlete .vizeleti pólus egymással szemben vannak érpóluson lép be egy vastagabb afferens arteriola ( vas afferens ) → létrehozva a glomerulust → kilép egy vékonyabb efferens arteriola ( vas efferens ) .csatornácskák hámja bizonyos anyagokat választanak ki a vizeletbe: K.fontos szerepe még: veseműködés. tubulusok működése: tubularis reabszorbció és szekréció .tubulusok.hormonszerű anyagot termelnek: renin .ennek hatása: erek szűkítése.és felszálló Henle-kacsba → átmegy a kéregállományban elhelyezkedő distalis kanyarulatos csatornába . endokrin funkciót töltenek be .visszaszívódnak még: cukor. RR ↑ ( veseeredetű hypertóniában fokozott a renin-termelés ) vizeleti pólus ahol a vesecsatorna indul ki – a Bowman-tok folytatásaként .elsődleges vizelet 99 %-a ( reabszorbció ) .napi 170-180 l . cs.az ultraszűrést.a glomerulusok hajszálereiből. 58 • ide lép ki az elsődleges vizelet (glomerulus filtratum ) .elsődleges vizelet mennyisége szorosan összefügg a veseerekben uralkodó vérnyomás nagyságával .a tubularis szekréció és reabszorbció – fenntartja a vérplazma-összetétel állandóságát Veseműködés szabályozása: • idegi szabályozás: vese ereinek viselkedésére hat .proximalis k. ultraszűrés útján lép ki a Bowman-tokba . felszívó működésű . Na. a glomerulus-kapillárisokban uralkodó vérnyomás okozza .érpólus . – béleli: köbhám – felszínén mikrobolyhok: felszínnövelő. glomerulusok működése: elsődleges vizelet kiválasztása .

5 l • napi mennyisége függ:  folyadékfelvétel  verejtékezés mértéke • csak növényi táplálékon élő ember vizelete: lúgos • összetétele: o 95 % víz o szerves anyagok:  fehérje-anyagcsere végtermékei: karbamid 20-40 g  izomanyagcsere terméke: kreatinin 1-2 g  húgysav.5 cm vastag. izmos falú.015-1.savanyú pH-t adják o szervetlen anyagok:  konyhasó 15 g  anionok . éterkénsav. Na. fajsúlya: 1. páros cső  hasi szakasz és medencei szakasz  hátsó hasfalon. 59  gyengébb ideginger → glomerulusok elvezető arteriolái összeszűkülnek → glomerulusokban RR ↑ → fokozódó szűrés → vizeletmennyiség ↑  erősebb ideginger → glomerulusokhoz vezető arteriolák szűkülnek → glomerulusokban RR ↓ → vizeletmennyiség ↓ • hormonális szabályozás:  hipophysis hátsó lebenyének hormonja – antidiuretikus hormon ( ADH ) végzi  ez a hormon fokozza a tubulusok vízvisszaszívó hatását → ezáltal a vizeletmennyiség ↓  mellékvesekéreg hormonja – aldoszteron – a tubulusok Na – visszaszívódását szabályozza VIZELET • a vese kiválasztó működésének végterméke • szalmasárga.sárga színű festék  epefesték-származékok – urobilin  porfirinek VIZELETELVEZETŐ RENDSZER Húgyvezeték: ureter  vesemedencét köti össze a húgyhólyaggal  28-30 cm hosszú.K. foszfátok  kationok .szulfátok. Mg – és ezek sói o festékanyag:  urokróm . 0. retroperitoneálisan ( hashártya mögött ) húzódik lefelé  húgyhólyag falát hátul-alul ferdén fúrja át  hólyag telítődésekor → szájadéka lezárul .nincs reflux .020 • napi mennyisége átlagban: 1. foszforsav . Ca.

kissé telt hólyag – szimpatikus hatás alatt – elernyedt állapotban. 60  falában kétrétegű simaizom → perisztaltikus mozgás → vizelet húgyhólyagba juttatása  fedőhámja: urothelium Húgyhólyag: vesica urinaria  kismedence elülső részében. falában: 3 rétegű vastag simaizom  nem akaratlagos záróizma: a húgycső kiindulásánál ( musculus sphincter vesicae )  fala: urotheliummmal fedett nyálkahártya és több rétegű simaizom  akaratlagos záróizom: hólyag alatt 1-2 cm-re a gát állományában a húgycső körül ( lsd. nyálkahártyával bélelt cső • húgyhólyag fundusából indul ki. a hólyagzáró izomzat tónusos összehúzódott állapotban van ↓ .: húgycsőnél )  kiürülése. nyálkahártyával bélelt cső • szakaszai: o pars prostatica: átfúrja a dülmirigyet 3-4 cm hosszúságban. a hímvessző makkjában nyílik a külvilágra. ide üríti váladékát a dülmirigy o pars membranacea: a gátat átfúró 2 cm hosszú szakasza. izmos falú tömlő  legmélyebb pontjából indul ki: húgycső  belső felszínét borító nyálkahártya: redőzött. itt van az akaratlagos harántcsíkolt záróizom o pars spongiosa: 14 cm hosszú szakasz. a záróizmok és kiürítőizmok ellentétes beidegzésének következménye Húgycső: urethra Női: urethra feminina • 3-4 cm hosszú. a hüvely elülső fala mentén fut lefelé. a szeméremrésben a hüvely előtt nyílik a külvilágra • akaratlagos záróizma: harántcsíkolt izomzatú musculus sphincter urethrae  falában: körkörös lefutású simaizom Férfi: urethra masculina • 20 cm hosszú. S alakban görbült. ide nyílik: két ondókilövellő csatorna – ductus ejaculatorius.és mucinosus mirigyek kivezető csövei ( fertőzések gócai ) Vizeletürítés mechanizmusa: • jellemző rá a feltétlen reflexes és akaratlagos szabályozás • a reflexműködés központja – gerincvelő alsó részében • üres. a symphysis mögött – infraperitoneálisan ( hashártya alatt )  űrtartalma: 300 ml. kezdeti részébe nyílnak a Cowper-mirigyek kivezető csövei • lumenéből vak járatok indulnak ki – paraurethralis járatok . egyik barlangos test ( corpus spongiosum ) tengelyében halad végig.

fejlődése nem egyértelmű – egyénben kifejlődik: külső férfi és belső női nemi szervek = hermaphroditismus • a nemi szervek adják az elsődleges nemi jelleget Nemi szervek csoportjai: • ivarsejteket – gamétákat . a hólyagfal afferens idegvégződéseire → kiváltja a vizelési inger érzését ↓ • reflexközpontba befutó impulzusok hatására → paraszimpatikus efferens száron keresztül kiváltódik a hólyagizomzat összehúzódása. hangmutálás ( mélyebb hang ). szőrzet kifejezett volta. melynek feladata a hím ivarsejtek női szervezetbe juttatása Másodlagos nemi jellegek: • nő: csontrendszer finomabb felépítése. finomabb szerkezetű gége ( magasabb hang ). táplálást a megtermékenyítéstől a teljes kifejlődésig.külső és belső – nemi szervek ( kismedencén belül ill.termelő ivarmirigyek – gonadok  férfiakban: here  nőkben: petefészek  ivarsejteket és hormonokat is termelnek • genitalis csatorna:  férfiakban: páros kivezetőcső rendszer + mirigyek → hím nemi váladékot – ondót ( spermát ) juttatja a külvilágba  nőkben: magzatnak nyújt védelmet. szülésben is fontos szerepe van • copulatiós szervek: párzó vagy közösülő szervek.testformák lekerekítettsége. emlőmirigy fejletlensége . kívül foglalnak helyet ) • nemi szervek elkülönülése. nyomásemelkedése → ez inger. FÉRFI NEMI SZERVEK Nemi szervek fejlődésében 2 stádium: • indiferens stádium: az ébrényi élet kezdetén mind a hím. emlőmirigy nagyfokú kifejlődése. kívül foglalnak helyet ) • férfi – külső és belső – nemi szervek ( kismedencén belül ill. fejlettebb bőr alatti zsírszövet. és a húgycső-záróizomzat ellazulása • a vizeletürítés akaratlagos szabályozása az első életévekben fejlődik ki . szőrzet csak a szeméremdomb felett kifejezett • férfi: csontváz és izomzat erőteljesebb fejlődése. mind a női szervek telepei megtalálhatók az embryóban • fejlődés későbbi stádiumában: erőteljesebben fejlődnek a végleges nemiségnek megfelelő nemi szervek ( 3. 61 • hólyagfal feszülése. hónap ) Nemi szervek fajtái: • női .a gerincvelői központ a magasabb központ ( nagyagyvelő ) ellenőrzése alá kerül • ha megszakad a két központ között az összeköttetés → megszűnik az akaratlagos szabályozás → incontinentia urinae 2.

45-50 cm hosszú.spermiogenesis • herecsatornák közötti kötőszövetben: Leydig-féle interstitialis sejtek . páros köteg – herezacskóban és a canalis inguinalisban • benne futnak a here és mellékhere artériái.nyomás alatt tartja a herecsatornácskákat • here állománya lebenyekre osztott – herelebenyekben: kanyarulatos herecsatornácskák – falukat csírahám béleli ( spermiumok fejlődő alakjai ) – itt történik a spermiumok képződése . idegei.testis • a férfiak ivarmirigye – gonádja • galambtojás alakú és nagyságú. páros. izmos fala van. 62 FÉRFI nemi szervek: organa genitalia masculina Belső: HERE .ductus deferens • mellékhere farki részéből indul ki. nyirokerei és az ondóvezeték • ezen képleteket kötőszövetes burkok fogják össze egységes zsinórrá ONDÓHÓLYAG – vesicula seminalis • húgyhólyag hátsó falának alsó részéhez rögzül.tunica albuginea .ondóvezetékben folytatódik • herékben képződött spermiumok tárolása. tömött tapintatú. tömlőszerű szerv • tág járatokból áll. izmos falú páros cső • here és mellékhere mögött húzódik felfelé a herezacskóban → canalis inguinalison át → hasüreg → kismedence → egyesül az azonos oldali ondóhólyag kivezetőcsövével → így létrejön az ondókilövellő csatorna – ductus ejaculatorius → húgycsőbe nyílik • a spermiumokat vezeti a mellékheréből a húgycsőbe ONDÓZSINÓR – funiculus spermaticus • kisujjnyi vastag. elvezetése • stereociliás hengerhám béleli ONDÓVEZETÉK .prostata .herecsatornácskák folytatása .ductus epididymidis . páros szerv a herezacskóban • hasüregben fejlődnek és születés előtt szállnak le a canalis inguinalison keresztül a herezacskóba ( magzati érettség jele ) → ha ez elmarad: rejtettheréjűség ( kryptorchismus ) • felső pólusán és hátsó éle mentén: mellékhere • vastag kötőszövetes burok veszi körül .hím nemi hormonokat termelik – androgéneket ( másodlagos nemi jelleg ) MELLÉKHERE – epididymis • herék hátsó éle mentén. a herezacskóban • feji részébe lépnek be a here elvezető csatornái • állományát egyetlen kanyargó cső alkotja – mellékhere-csatorna . nyálkahártyáját hengerhám borítja → híg váladékot termel – ez a váladék adja a sperma fő tömegét – ondó átmeneti megalvadását okozza kiürülés után • kivezetőcsöve – ductus excretorius DÜLMIRIGY .

zacskószerű képlet • a két üregrészt egy sövény választja szét • bőre vékony és pigmentált . tömött tapintatú.cavernák  1 corpus spongiosum penis • húgycső barlangos test. megvastagodott része: makk ( glans ) – csúcsán nyílik a húgycső o a 3 cavernás testet kötőszövet veszi körül ( fascia penis ) o kívülről bőr borítja → glans tövében rögzül → kettőzet formájában. bőrrel borított hengeres test • vizeleti és nemi működés szolgálatában • anatómiai részei:  radix penis – szeméremcsontról eredő része  corpus penis – középső legnagyobb része  glans penis – makk része • szerkezeti felépítése: barlangos testek  2 corpus cavernosum penis • genitális. ahonnan tapintható • kivezetőcsöve a húgycsőbe nyílik • állományában: simaizomszövet. jellegzetes szagú.penis • symphysis alatt. a két corpus cavernosum alatt • benne fut végig a húgycső ( pars spongiosa urethrae ) • elülső. mint fityma ( preputium ) terjed a makkra – fékszerű bőrredő rögzíti ( frenulum ) o gyerekeknél: fitymaszűkület ( phimosis ) → akadályozhatja a vizeletürítést.glandula bulbourethralis • húgycső két oldalán. rájuk borul a makk rész ( glans ) • belsejükben endothellel bélelt véröblök . erectilis test • vérrel telítődnek → penis hossz-és vastagságbeli növekedése → merevedés • elöl csúcsban végződnek. borsó nagyságú. élénkíti a spermiumok mozgását COWPER-MIRIGYEK . 63 • szelídgesztenye nagyságú és alakú. mirigyvégkamrák • mirigyek által termelt váladéka: prostatanedv – lúgos. ondó alkotórész. páratlan szerv • kismedence elülső részében. húgyhólyag alatt • hátsó része bedomborítja a végbelet. baktériumok – lepedék ( smegma ) gyűlik össze HEREZACSKÓ . páros mirigy • nyúlós váladéka nemi izgalom hatására a húgycsőbe ürül ( lúgos pH ) Külső: HÍMVESSZŐ . a vizelet egy része a makk és a fityma közé ürül → fityma alatti gyulladás → fitymaszűkület oldása ( capistratio ) o preputium alatt: levált hámsejtek.scrotum • symphysis alatt. gátizomzatba ágyazottan.

64 • falában lévő izom – musculus cremaster – comb belső oldalának megkarcolása → azonos oldali here és herezacskó megemelkedik . artériák falában lévő izmok tónusa csökken → a beáramló több vér feltölti a cavernákat → a széli cavernákból nem tud a vér elfolyni → merevedés ( feszes tunica albuginea ) . mint a hasüregben – ivarsejtek képzésében.kisfokú vénás elfolyás van erectió alatt is • corpus spongiosum –nak nincs tunica albugineája → állandóan biztosított a vénás elfolyás → a rajta áthaladó húgycső erectió alatt is átjárható → biztosított a sperma kilövellése .cremaster reflex • benne található:  here és erei. idegei  ductus deferens kezdeti része ( ondóvezeték ) • heréket szalagok rögzítik a herezacskóhoz • a herék itt alacsonyabb hőmérsékleten vannak. tárolásában fontos Erectio mechanizmusa: • corpus cavernosumok belsejében halad a penis fő artériája – arteria profunda penis • cavernák artériái dugóhúzószerűen csavarodottak → képesek követni a penis nagyobbodását • arteriákba intimapárnák – Ebner-féle párnák – emelkednek be → nemi izgalom esetén lelapulnak. idegei  mellékhere és erei.

kívül foglalnak helyet ) • férfi – külső és belső – nemi szervek ( kismedencén belül ill. táplálást a megtermékenyítéstől a teljes kifejlődésig. szőrzet csak a szeméremdomb felett kifejezett . fejlettebb bőr alatti zsírszövet. NŐI NEMI SZERVEK Nemi szervek fejlődésében 2 stádium: • indiferens stádium: az ébrényi élet kezdetén mind a hím. szülésben is fontos szerepe van • copulatiós szervek: párzó vagy közösülő szervek.testformák lekerekítettsége. melynek feladata a hím ivarsejtek női szervezetbe juttatása Másodlagos nemi jellegek: • nő: csontrendszer finomabb felépítése.termelő ivarmirigyek – gonadok  férfiakban: here  nőkben: petefészek  ivarsejteket és hormonokat is termelnek • genitalis csatorna:  férfiakban: páros kivezetőcső rendszer + mirigyek → hím nemi váladékot – ondót ( spermát ) juttatja a külvilágba  nőkben: magzatnak nyújt védelmet. mind a női szervek telepei megtalálhatók az embryóban • fejlődés későbbi stádiumában: erőteljesebben fejlődnek a végleges nemiségnek megfelelő nemi szervek ( 3. hónap ) Nemi szervek fajtái: • női . fejlődése nem egyértelmű – egyénben kifejlődik: külső férfi és belső női nemi szervek = hermaphroditismus • a nemi szervek adják az elsődleges nemi jelleget Nemi szervek csoportjai: • ivarsejteket – gamétákat . finomabb szerkezetű gége ( magasabb hang ).külső és belső – nemi szervek ( kismedencén belül ill. kívül foglalnak helyet ) • nemi szervek elkülönülése. 65 3. emlőmirigy nagyfokú kifejlődése.

páros szerv. egyrétegű laphámból álló tüszőkben – primordiális folliculusok • születéskor 1 millió petesejt-előalak ( I. majd egyenetlenné válik a tüszők helyén létrejövő hegesedések miatt • állományai:  belső velőállomány • benne tág erek – telődésre képesek  külső kéregállomány • vázát sejtdús kötőszövet – stroma ovarii – alkotja • ebben vannak: petesejtek előalakjai. mely a pubertásig sima. szőrzet kifejezett volta. emlőmirigy fejletlensége Női nemi szervek . rendű oocyta ) • a nemi éréstől ( pubertástól kezdve ) 28 naponként egy-egy oocyta érésnek indul → az őt körülvevő tüsző hámja burjánzik → többrétegűvé válik → primer vagy secunder folliculus → tüsző további növekedése → folyadékot tartalmazó tercier folliculus – Graaf-tüsző . nagy-és kismedence határán • részei:  felső-alsó pólusa  medialis-lateralis felszín  elülső-hátulsó él • hashártyakettőzet – mesovarium – rögzíti a széles méhszalag hátsó felszínéhez – itt lépnek be a petefészek erei is – hilus ovarii • felszínét köbhám borítja. 66 • férfi: csontváz és izomzat erőteljesebb fejlődése. hangmutálás ( mélyebb hang ). tömött tapintatú.organa genitalia feminina Belső: PETEFÉSZEK – ovarium • női nemi mirigy – gonád – benne foglalnak helyet a női ivarsejtek – petesejtek • mandula alakú és nagyságú.