Tisztelt Biztosi Hivatal!

Magyarország Alaptörvénye XX. cikk (1) szerint "Mindenkinek joga van a testi és
lelki egészséghez."
A XXIV. cikk (1) szerint "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok
részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A
hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni."
Végezetül a XXV. cikk szerint „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy
másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon
bármely közhatalmat gyakorló szervhez.”
2014.03.-én közérdekű panasszal fordultam a Nemzeti Fogyasztóvédelmi
Hatósághoz a gyógyszertárakban vény nélkül vásárolható Sulfur illetve Sulfur
iodatum nevű homeopátiás gyógyszerek C12-es vagy annál nagyobb potenciálú
(hígítású) változataival kapcsolatban. Panaszom lényege az volt, hogy e
gyógyszerek címke- és csomagolási feliratai azzal együtt is, hogy azok
megfelelnek az Európai Uniós jognak, nem elégítik ki a hazai fogyasztóvédelmi
törvény elvárásait.
A Gyógyszertörvény és a kapcsolódó rendeletek ugyanis azt írják elő, illetve
engedik meg, hogy e termékek csomagolásán (és a többi hasonlóén is, melyeket
egyszerűsített eljárással törzskönyvezhet az Országos Gyógyszerészeti Intézet) a
kiindulási anyag nevén (esetünkben például Sulfur – kén) és hígítási
potenciáljának homeopátiás jelölésén (pl. C12, C200, C10 000 stb.) kívül egyéb,
az összetételre vonatkozó információ ne szerepeljen, felhasználási javallat pedig
nem adható hozzájuk.
Annak ellenére sem, hogy például a fenti termékekben – a gyártók és az
engedélyezők bevallása szerint is – egyetlen atomnyi sincsen a kiindulási
anyagból, más hatóanyag pedig semmilyen módszerrel sem mutatható ki
bennük.
Ez azt eredményezi, hogy a beteg, aki az interneten bőséges információkat
szerezhet be (akár homeopata orvosok weboldalairól, blogjaiból, betegek,
kismamák fórumaiból is) arra vonatkozóan, hogy milyen tünethez, egészségügyi
problémához milyen – vény nélkül beszerezhető - szert ajánl a homeopátia
(például Sulfurt), a gyógyszertárban, gyógyszerként olyan terméket kap,
amelynek feltüntetett összetételét nem tudja értelmezni. Nem várható el tőle (az
engedélyező hatóság szerint sem), hogy tisztában legyen a homeopátiás
gyógyszerek készítési és engedélyezési folyamatával vagy az alkalmazott
speciális jelölésekkel, ezért teljesen életszerűen abban a hitben vásárolhatja meg
azokat a gyógyszertárban, hogy azok hatásossága a megszokott gyógyszerekhez
hasonlóan igazolt, és hogy azok – logikusan – a névként feltüntetett anyagból
hatásos mennyiséget tartalmaznak. Ennek az elvárásának és ésszerű
következtetésnek a gyógyszer csomagolása nem mond ellent, illetve nem nyújt
elégséges információt ahhoz, hogy a beteg a vény nélkül beszerezhető gyógyszer
megvásárlásáról megalapozottan dönthessen.
Mindez – annak ellenére, hogy az OGYI engedélyezési előírásai kompatibilisek az
EU jogrendjével – véleményem szerint az egészséghez fűződő alapjogon túl sérti
a Fogyasztóvédelmi törvényt is, amely előírja, hogy a termék értékesítésekor
adott információk lényeges terméktulajdonságok dolgában nem vezethetik félre a
vásárlót, illetve azoknak elégségesnek kell lenniük a megfontolt fogyasztói
döntéshez.

A 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb,
a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 1. § szerinti fogalmai:
18. betegtájékoztató: a gyógyszerhez mellékelt, a felhasználónak (betegnek)
szóló, e törvény szerinti közérthető tájékoztatás;
(Ez teljes mértékben hiányzik a panaszolt termékek csomagolásából, mert erre az
Uniós előírásoknak megfelelő engedélyezés felmentést ad.)
26. előny/kockázat arány: a gyógyszer pozitív terápiás hatása a 25. pontban
meghatározott kockázat viszony értékelésének eredménye;
(Ilyen szintén nem létezik, tekintve, hogy a panaszolt gyógyszerek hatásosságát
az engedélyezési eljárásban sem kell igazolni.)
38. hatóanyag: gyógyszer gyártására szánt bármely anyag vagy azok keveréke,
amely a gyártás során azon készítmény aktív összetevőjévé válik, amelyet
farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatás kiváltására szánnak
valamely élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása,
illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében;
(Erősen vitatható – szerintem egyértelműen abszurd – az a minősítés, ami hatóanyagnak nevez olyan
összetevőket- bárminek is szánták azokat -, amelyeket a gyártás során az utolsó atomig kivonnak a
termékből, és amelyek „aktív” voltát - megfelelő hatásosságát – nem igazolták. Esetünkben például a
„Sulfur golyócskák” megjelölés egyértelműen félrevezető, hiszen sulfur semennyi nincs a termékben,
a golyócskák pedig szacharózból - mint segédanyagból - állnak.)
A fentiek alapján elmondható, hogy bár a kifogásolt címke- és csomagolási
feliratok kielégítik a „30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet az emberi alkalmazásra
kerülő gyógyszerek címkéjéről és betegtájékoztatójáról” homeopátiás termékekre
vonatkozó előírásait is, ez nem jelent többet, mint hogy:
1.) A panaszolt termékek esetében, mivel a hatásosság nem igazolt, a
gyártó/forgalmazó speciális, csak az egyszerűsített eljárással engedélyezett
homeopátiás gyógyszerekre vonatkozó, jogszabályi felmentést kapott a
felhasználási javallat, betegtájékoztató közzététele alól. (Melyet „úgy kell megírni
és megszerkeszteni, hogy a beteg megfelelően tudja alkalmazni a gyógyszert”.)
2.) Mivel a termékben kimutatható hatóanyag egyáltalán, semennyi nincsen, a
gyártó/forgalmazó speciális, csak az egyszerűsített eljárással engedélyezett
homeopátiás gyógyszerekre vonatkozó, jogszabályi felmentést kapott a
hatóanyagok közérthető megjelölése alól, megengedve a speciális, csak a
homeopátiában használt kifejezések (törzsoldat neve) vagy potenciálási/hígítási
jelölések használatát.
De, mint a negyedik bekezdésben már jeleztem, az uniós és a hazai egyéb
jogszabályoknak való megfelelés is eredményezheti azt a helyzetet, hogy a
beteg/fogyasztó egészséghez fűződő alapjoga a nem kielégítő tájékoztatás
folytán sérüljön, illetve megvalósuljon a félrevezetése is, és így ne teljesüljenek a
Fogyasztóvédelmi törvény elvárásai sem.
Mindezekre tekintettel kifejezetten kértem az NFH-t, hogy bejelentésemmel
kapcsolatban NE AZT vizsgálják, hogy a termék címke- és csomagolási feliratai
megfelelnek-e az egyéb törvények előírásainak, HANEM azt, hogy e törvények
betartásával nem vezetik-e félre mégis a beteget, fogyasztót. (Megjegyzés: az
NFH Fővárosi felügyelősége, illetve az NFH, 2014.03.12-én beadott közérdekű
panaszom ügyében – éppen az Önök hivatalának megkeresését követően –
csupán 2014.10.28-án kezdett(!) a kivizsgálásba.)
Az NFH az OGYI-hoz – mint engedélyező hatósághoz – fordult, feltéve a kérdést,
hogy a termékek általuk engedélyezett csomagolási feliratai félrevezethetik-e a
fogyasztókat…

Az OGYI, válaszában messze túllépett azon a határon, amelyen belül még
illetékessége van megállapításokat tenni.
Tájékoztatásában
egyrészt
olyan
hatóerők
meglétét
feltételezte
a
gyógyszerekben (a „hasonlóság elvén” való hatás, „vízmemória”, illetve a
gyártásban az ütve rázás folytán a termékbe kerülő „gyógyító energia”), amelyek
léte tudományosan nem bizonyított, és amelyek ellentmondanak a közoktatásban
is tanított tudományos ismereteknek, másrészt olyan előfeltételezésekkel élt a
betegeket, fogyasztókat illetően, amelyeket semmi nem indokolt. Feltételezte,
hogy a betegek ismerik a homeopátia elveit, gyártási eljárásait, speciális
jelöléseit, így az NFH-nak küldött tájékoztatásában végül arra a következtetésre
jutott, hogy a feltételezett, de nem igazolt hatásokkal bíró termék felirata a
feltételezetten sokoldalúan és speciálisan tájékozott beteget, fogyasztót nem
téveszti meg.
Véleményem szerint az OGYI válaszának szigorúan arra kellett volna
korlátozódnia, hogy a jogszabályoknak megfelelő feliratok alapján – amelyek
konkrét (és jelen nem lévő) anyag nevét adják a terméknek, és amelyek
hatásigazolás nélkül is gyógyszernek (az általános értelmezés szerint a betegség
elmulasztására alkalmas, igazoltan hatásos szernek) nevezik azt – milyen
következtetésre juthat az átlagos vásárló, illetve, hogy a feliratok kellő
tájékoztatást nyújtanak-e a termék tényleges összetevőivel, tulajdonságaival
kapcsolatban, és így kellően megalapozhatják-e a beteg/fogyasztó döntését a
használatukkal, megvásárlásukkal kapcsolatban.
Az NFH, döntésében kizárólag az OGYI véleményére támaszkodott, a termék
ismert feliratait a Fogyasztóvédelmi törvény elvárásainak való megfelelőség
szempontjából NEM IS VIZSGÁLTA, a közérdekű panaszt elutasította.
Az OGYI a döntés után indított levelezésünkben végül elismerte azt, hogy
azokban a pontokban, amelyek a vizsgálati körükbe esnek, a termék feliratai
fölöttébb megkérdőjelezhetők:
- Tény, hogy az elnevezést adó anyagból – kénből – egyetlen atomnyi sincs a
termékben.
- Tény, hogy egyéb, kimutatható hatóanyag nincsen benne.
- Tény az is – ismerte el az OGYI -, hogy az átlagos beteg, fogyasztó nagy
valószínűséggel nincs birtokában azoknak az ismereteknek, amelyek segítségével
a termék tényleges tulajdonságaival kapcsolatban tisztán láthatna.
A továbbiakban az OGYI megtagadta a válaszadást arra, hogy mire is hivatkozva
feltételezte valóságos hatásnak a hasonlóság elvét, a vízmemóriát vagy a
potenciálást. Mint írták, ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata nem feladatuk, és
nem is végeztek ilyen kutatásokat. (Ennek ellenére mégis belefoglalták pozitív
véleményüket az NFH-nak küldött tájékoztatásukba!)
***
A fentiek alapján a következőkben látom alapjogaim sérülését:
1.)
A testi és lelki egészséghez való jogom sérül akkor, amikor a gyógyszertári
forgalomban vény nélkül kapható gyógyszerek feliratai, címke- és csomagolási
szövegei megtévesztő névvel, a termékben nem kimutatható anyagokra
mutatnak, illetve egyáltalán akkor, amikor bizonyított hatás nélküli terméket
állami jóváhagyással, gyógyszertárban, gyógyszerként kínálnak nekem. Mindez
igaz akkor is, ha egyébként ezek a szövegek az egyes Uniós és hazai

törvényeknek, rendeleteknek megfelelnek. (Illetve mindez ezeknek a
törvényeknek az alkotmányosságát is megkérdőjelezheti.)
Ugyanezen alapjogom sérül akkor is, amikor (mint a csatolt levelezésekből is
kiderül) a különféle hatóságoktól, tudományos testületektől (OGYI, MTA Orvosi
vagy Kémiai osztályai) állampolgári kérdésemre nem kapok semmilyen
értékelhető választ arról, hogy a törvényesen forgalmazott homeopátiás
gyógyszerek vélt hatásmechanizmusát (az említett „hasonlóság elvét”, a
„vízmemóriát”, a „potenciálást”) milyen tudományos bizonyítékok támasztják alá.
Véleményem szerint az államnak alkotmányosan vállalt felelőssége van abban,
hogy
csakis
tudományosan
igazolható
gyógymódokat,
gyógyszereket
legitimáljon, továbbá, hogy meg tudjon felelni (akár hatóságain vagy tudományos
testületein keresztül) az azokkal kapcsolatos kérdésekre.
Véleményem szerint egyébként a homeopátiás gyógyszerek kereskedelmével
kapcsolatban a gyakran emlegetett „vélemény, meggyőződés, hit szabad
kinyilvánítása és gyakorlása” sem állja meg a helyét, hiszen ebben az esetben ez
egyrészt közvetlenül befolyásolhatja mások egészségét (vény nélkül vásárolható
termékek használatáról beszélünk!), másrészt – a hatásosság bizonyítottsága
híján – megtévesztésen alapuló jövedelemszerzéshez vezethet.
Kérésem Hivatalukhoz:
Az ellentmondás feloldására – jobb híján, ami a termékek gyógyszertárból való
kivezetése és gyógyszer státuszuk visszavonása lehetne - elfogadhatónak tartom
azt a megoldást, hogy az előírt feliratokat kötelezően egészítsék ki a termékeken
„A termék sulfurt – ként – nem tartalmaz. A termék hatásossága nem
bizonyított.” feliratokkal. (Az anyagnév megváltoztatásával ez természetesen a
többi, hasonló termékre is kiterjesztendő lenne.)
2.)
A „hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes” döntéséhez és indoklásához való
jogom sérült akkor, amikor az OGYI az ügyemben túlterjeszkedett hatáskörén és
olyan kérdésekben mondott véleményt, amelyeket utólag maguk sem abba
tartozónak jelöltek, illetve amikor az NFH csupán egy másik hatóság véleményére
hivatkozva, a maga hatókörében nem is vizsgálódva hozott döntést egy
közérdekű, fogyasztóvédelmi bejelentés ügyében.
Kérésem Hivatalukhoz:
Jelezzék a két hatóságnak, eljárásukban hol követtek el hibát, és szólítsák fel őket
a közérdekű panasz újbóli, érdemi vizsgálatára.
Csatolt (letölthető) dokumentumok:
Mappa:
https://www.scribd.com/collections/4755348/Sulfur-es-Sulfur-iodatum-az-NFH-el
%C5%91tt
Egyes dokumentumok:
https://www.scribd.com/doc/264931029/20150504-OGYI-velemeny-kiegeszites-II
https://www.scribd.com/doc/264932672/20150226-0504-OGYI-velemenykiegeszites-keres-2
https://www.scribd.com/doc/260006005/2015-02-27-03-23-MTA-Kemiai-Osztalylevelezes
https://www.scribd.com/doc/259998962/2015-01-20-02-20-MTA-Orvosi-Osztalylevelezes

https://www.scribd.com/doc/259991298/2015-02-23-OGYI-velemeny-kiegeszites-I
https://www.scribd.com/doc/259996648/2014-12-10-2015-02-23-OGYI-velemenykiegeszites-keres-I
https://www.scribd.com/doc/249838223/2014-12-03-Az-NFH-elutasito-vegzese-aSulfur-golyocskak-megteveszt%C5%91-termekelnevezese-ugyeben
https://www.scribd.com/doc/249837188/2014-11-14-A-gyogyszerengedelyez
%C5%91-hatosag-velemenye-a-Sulfur-golyocskak-osszeteteler%C5%91l
https://www.scribd.com/doc/234396560/Erdekl%C5%91desek-az-NFH-nal-a-lejarthatarid%C5%91k-elteltevel-panaszok-az-ugyintezesre
https://www.scribd.com/doc/209557602/NFH-panasz-Sulfur-es-Sulfur-iodatumhomeopatias-golyocskak-10-24-higitasai

Székesfehérvár, 2015.05.11.
Tisztelettel: Deák Ferenc