You are on page 1of 19

Olvasónapló

:
Hatvan perc!
A nagytiszteletű Baradlay Kázmér házában hatalmas vendégsereg gyűlt össze. A házigazda
nincs a vendégekkel, mert gyengélkedik. Miközben tósztot mondanak érte, az asszonyt
kihívja az orvos a beteghez. A vendégek arra gondolnak, hogy a szokásos baj van, hiszen a
nagyságos úr szívbeteg, de még száz évig is élhet ezzel a bajjal. Valójában már csak 60 perce
van, és az asszonyt azért hívatta a szobájába, hogy a végrendeletét lediktálja. A férfinek
nemcsak biológiailag, de bibliai értelemben is kőszíve lett.
A végrendeletében minden részletét leírja saját temetésének.
Legnagyobb fiáról, Ödönről úgy határozik, hogy maradjon a cár mellett Oroszországban,
éljen csak kicsapongó életet, hogy jól kiüresedjen. Nem veheti el a lányt, aki miatt elhagyta a
szülői házat és legyen diplomata.
Richárd menjen át a lovassághoz a testőrségtől és sose nősüljön meg, mert a másik két fiúnak
jó ajánlólevél lesz egy harcban elesett testvér. Jenő, aki a legkedvesebb fia, de aki ezt sosem
tudhatja meg, maradjon csak hivatalnok, ne támogassa senki, küzdje fel magát lépcsőről
lépcsőre.
Felesége 6 héttel a temetés után menjen hozzá Rideghváry Bencéhez.
Bár az asszony többször abbahagyja az írást, a haldokló mindig megparancsolja, hogy
folytassa és követeli, hogy hajtsa végre parancsait.
Végül eljön az idő és meghal a férfi. Az asszony imában megfogadja, hogy semmit nem
teljesít a végrendeletből és a kőszívű ember még egy utolsó földöntúlit kiált, mintha
meghallotta volna odaátról az imát és visszatért egy kiáltás erejéig, hogy tiltakozzon.

A temetési ima
A temetés hatalmas pompában zajlik és teljesen másképp, mint ahogyan azt az elhunyt
parancsolta. A harmadik pap, aki csak egy imát mondhatott volna, keményen elmondja, hogy
sem adakozó, sem könyörületes, sem szeretetteljes, sem igazi hazafi nem volt a halott.
Megjelenik egy feltűnően szép leány is, akinek nevét nem említik, de akiről sejthetjük, hogy
az a lány, aki miatt Ödönnek messzire kellett utaznia.

Tallérossy Zebulon
Hatalmas tor követi a temetést, az említett pap nem jön el a torra, de megérkezik Tallérossy
Zebulon, aki lemaradt a szertartásról, mert elakadt az úton, nem kapott kocsit és 4 bivaly
húzta idáig hintaját. Tallérossy össze-vissza beszél és biztosítja az özvegyet, hogy
megbüntetik majd a papot, aki a felháborító imádságot mondta.

A két jóbarát
Oroszországban vagyunk, ahol hatalmas táncmulatság van. Egy idegen ifjúért rajong sok
orosz fiatal hölgy. Az idegen férfi még a nagyon gazdag Alexandra hercegnő kegyeit is

hogy jobb útra térjen. testőrök. akit itt tartanak. Richárd tudja. hogy ezután fényűzőbben éljen. hogy ő bizony a lánya miatt. hogy úri ruhát adnak rá. Ide érkezik a levél Ödönhöz. amit bizony ugyanannak az úrnak a temetésén mondott el jutott ide. amivel kompromittálná a lányt. Észreveszi ezt Alfonsine.elnyerte. Bocsánatát kéri a szép Editnek. Az úton hatalmas hóviharba kerülnek. de nem fedi fel kilétét. de előtte összefut egy pappal. amikor megcsípte annak az arcát. A bakfis Richárd minden meghívást elfogad ezek után Plankenhorstéktól és alig várja. pedig ez volt a tervük és egy levélben megkéri . ahol a férfiak szórakoznak. mert hivatalnokként ez nem tenne jót neki. Richárdnak azt is elmondja. Leonin nevű barátja elrabolja és elviszi egy titkos szórakozóhelyre. amíg ő a lánynak udvarol. de senki nem mutatott komoly érdeklődést irántuk a felsőbb körökből. hogy kísérje el őt bátyja Plankenhorsték estélyére. de ő hűvös és udvarias. hogy néhány szót válthasson Edittel. Öccse is megérkezik. tisztaságával. taníttatják és bevezetik a társaságba. aki egy nemes fiába lett szerelmes és egy temetési ima miatt. hogy atyja meghalt és azonnal utazzon haza. annyira romlott lelkű. ahol öreg szolgája várja vacsorával. farkasok támadják meg őket és szánjukat is baleset éri. hogy tévedésből túlságosan drága szálláshelyre helyezték. Mindenféle emberek Plankenhorstéknál az asszony bárókisasszonynak született. amikor egyedül hagyják a házban és meghívják Bardlayt. 4 farkas követi őket. hivatalnokok jártak. A másik kettő Otthagyjuk Oroszországban Ödönt és Bécsben találkozunk Richárddal. de férje már nem volt az. aki amennyire szépséges. Meghívottak voltak ugyan a legnagyobb estélyekre. A Dnyeperen korcsolyáznak. hogy a leány nem szobalány. amíg barátja új lyukat fúr korcsolyaszíjába. Baradlay azonban nem tesz semmit. mert ő az idegen. ami elszakadt. hogy anyjától kapott levelet és 1000 Ft-ot. Öccsétől megtudja. Richárd majd táncoltatja az anyát. és ebből még baja lesz. Jenő megpróbál Alfonsine közelébe kerülni. és Leonin menti ki onnan. hogy az ő apja temetéséről beszél a pap. Az csak a kívánsága. az hajthatatlan. hanem egy szegény nemeslány. Ödön megbirkózik a négy állattal. anyjától. Ezután a kozák falu közelében jéghalászok lékébe esik bele Ödön. ezért inkább vele tart. Richárd pedig unatkozik és csak egy szobalány érdekli. Szobalányával csak bakfisnak nevezik Editet és arról beszélnek. aki teljesen elbűvöli szépségével. Leonin hiába próbálja lebeszélni barátját. csak ad a pincérnek két aranyat a pap költségeire. Hazamegy a szállására. aki elmondja. Az ő estélyeikre inkább fiatal katonatisztek. őtőle úgyis megvonta most támogatását anyja. hogy becsapják a lányt azzal. Szerveznek egy találkozót. aki rákkoppintott a kezére. és aki úgy gondolja. de csak cselédként bánnak vele. de ő nem akar. akit felcincáltak kihallgatásra Bécsbe. aki éppen párbajozni indul. Inkább odaadja Richárdnak a felét a pénznek.

Richárd elmegy. és amit még fel sem bontott. aki azt ígérte. hogy ő vegye át az apja után a főispáni széket és legyen ura a háznak. senki nem tudja a valóságot. de kiderül. hogy a Richárdot ábrázoló képet megtartja magának. de az nem fogadja el. Megérkezik Baradlayné és minden gazdagságot és támogatást megígér a leánynak. mint Palvicz Ottó. Alfonsine és az anyja dühöng. A Kézfogó napja Mindenhonnan érkeznek a gazdag hintók a kézfogóra. Aztán megkezdődik a . nagy magabiztossággal. Leonin levele az. de aztán anyja bevezeti Arankához és minden ellenszegülés eltűnik. Női bosszú Aranka. A pap is ott van. A zsibárus Richárd miután megejtette levélben a lánykérést. Tallérossyék legnagyobb megrökönyödésére és nem is látszik nagyon boldogtalannak. és Ridegváry is. hogy bizony apja valószínűleg börtönbe jut a temetésen elmondott ima miatt. Anyja elébe siet és elmondja. hogy olyanok is vannak a társaságban. de már véghez vitt a végrendeletből. de ott ragad az öreg zsidónál. Anyja csak annyit mond. mert a zsibárusnál megtalálja saját képét. és erre annyira odavan Salamon. aki elmondja. Az aláhúzott sorok Bár a faluban mindenfélét pletykálnak a Baradlayakról és Arankáról. hogy felépült és érkezik haza. és nem barátai sem Ridegváynak. mert neki meg kell várnia Ödönt. sem Tallérossynak. hogy Alfonsine terve kudarcba fulladt. Baradlayné átad egy levelet. Végül Richárd a kép helyett egy karddal tér haza. A két nő egymás karjaiba borulva otthagyják az öreg paplakot és Baradlayné magához veszi a lányt a kastélyba. amit Ödöntől kapott. Az asszony boldog a fiatalok boldogsága miatt és a szobájában aláhúzza azokat a sorokat. amely más nőkre emlékezteti. kettévág vele egy puskacsövet. Ödön levelet ír anyjának. hogy minden csecsebecsét. amiket ellentétesen ugyan. Együtt olvassák el. Amikor átadja a levelet Edit. hogy egy híres hölgyről készített képet bevágott a zsibárushoz. hogy látod. a pap leánya folyamatosan apját várja. megérkezik nagy pompával Tallérossy Zebulon is eladó lányaival. kidobat szolgájával. de most a szomszédságból is azt a hírt kapja. Az meg is tisztítja a szobát. hogy mi történt velünk Oroszországban. hogy visszaszerezze a képet. Ödön ellenkezik. amit az említett hölgy adott el az öreg Salamonnak. akinek hihetetlen sok holmija van az ócskaságoktól a legértékesebb portékáik. Még a zsibárusnál kipróbálja a kardot. lélekben megtisztulva és megindulva ér haza és elhatározza. nem minden férfi olyan. Hamar észreveszik. akik bizony nem a császár hívei. hogy visszatér hozzá.Edit kezét. hogy azt akarja. Az úrnőt is megtalálta már.

hogy abban a pillanatban szavazásra bocsájtson egy kérdést. hogy a Plankenhorst palota a szabadságharcosok egyik központjává vált. rabláson jár az esze. és egyetlen vadászaton sem vett részt. és hogy ez a viselkedés egy magaslatra vezet. a pandúrokat hívatja és a terembe elkezdődik a harc. nehogy összetalálkozzon Ödönnel. halálraváltan ül a szobájában és Alfonsine-on jár az esze. hogy a szabadság oldalán állnak. mert őket Baradlay Ödön állítja meg. hogy pontosan tudja. hogy feloszlassa a gyűlést. Közben Jenő.ceremónia. Joga van rá. amint csak akarja (amint a fekete tollasok lettek többségben. Ridegváry és barátai azonban megsemmisülve állnak. A fehér tollasok. ami megrémíti. a fekete tollasok. Már a forradalmárok is tartanak a részeges tömegtől. csókolja és örömittasnak mutatja magát a szabadság ügye miatt. Az érem másik oldala Közben Richárd mint katona is ott van a bécsi utcákon. A forradalmárok . mi történt a szeretett nővel. Alfonsine és az anyja mindenkivel elhitetik. aki az újítások mellett vannak. mindenre elszánva szónokolnak. nem gyilkolnak. hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. Sokan éljeneznek. ezért nem használják csak a kardjuk lapját. Az első lépés "ama" magaslathoz A megyeházán ülés van. de a pandúrok csak nem jönnek. hogy vajon mit is tegyenek? Meneküljenek vagy maradjanak. Antoinette asszony nem akar menekülni. hogy éljen a szabadság. hogy megbüntesse a csúnya szavakat használó szónokokat. Jenőt megbűvöli. Plankerhorst család villájában gyűlnek össze a megrémült császárpárti urak és hölgyek és azon tanácskoznak. Egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni. aminek minden szavát megszegte az asszony. Van olyan úr. Azután estére. és éppen Tallérossy beszél arról. hogy a nő állandóan a nyakába ugrik. Kiráncigálja félholt leányát az erkélyekre és onnan kiáltja. de annak a magaslatnak vérpad a neve. és kiderül. Megdöbben attól. aki halottszállítókat fizet le. Kitört a forradalom. Sorra érkeznek a hírhozók. hanem a pusztításon. a maradiak. akiknek nem a szabadságon. némelyeket majdnem agyonvert már a tömeg. ez volt az első lépcső "ama" magaslathoz. hogy megtudja végre. Ridegváry szavaival. hogy milyen buta gondolat a parasztnak szavazójogot adni és írni-olvasni tanítani. aki teljesen ideggyenge és soha életében nem fogott kardot. Tavaszi napok 1848. Kitiltja Ridegváryt a teremből és nagy örömujjongás közepette elfoglalja az főszékét. és eszébe jut. hogy hogyan is szólt a végrendelet. március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. akinek megvan a joga arra. Mindenféle. sőt arra is. Ridegváry elmondja Baradlaynénak. hogy "hullaként" menekítsék ki a városból. egymásnak ellentmondó parancsot kap. hanem Ödön és Aranka. Jenő közben végigkocsizza a várost. Jenő úszik a boldogságban és nem lát át a színjátékon.) Miután minden kísérlete kudarcba fullad. Az elnöki székben Ridegváry Bence ül. pedig lapos szónoklatokkal húzzák az időt. csak szétkergetik a csőcseléket. hogy a kézfogón bizony nem özvegy Baradlayné és Ridegváry a főszereplő. hogy vagy hogy a csőcselék haragja elé kerüljön. már legyőzi félelmét és elindul.

aki útra kel anyja tanácsára Magyarországra. a látogatás színe alatt kicserélik az információkat. hogy menjen a szállására. Edit mindent kihallgat és nyugalmat színlel. amíg nincs rendes állása. hogy így biztosan titokban marad a szökése. Még reménykedik. Egyik Alfonsine-t szereti. de amikor hazafelé kocsiznak.és Richárd csapata egy zárda előtt próbálják meg szép szóval és viccekket lecsillapiítani a kedélyeket. de estére azt mondja. hogy álruhában jár és hol tartózkodik. A győztes még pihen. elküldik őket a Richárd útjával ellentétes irányba. de nem sikerül. hogy az éjszakát Richárdnál töltötte. de ő a sírig hű marad hozzá. megpillantja Editet. egész . csak elkergetni a csőcseléket. A vérveres alkony Leverték a forradalmat. Tudja ugyanis. Jenővel senki sem törődik. a régi barátok. ahol nem árul el estig semmit. és ezután már nem akar mást. Alfonsine előad egy színjátékot Jenőnek. hogy talán a nők már elmenekültek és jó lesz itt meghalni. Közben Alfonsine már Palvicz Ottótól kap levelet. a szabadság lobogója alatt. másik megfontoltabb magatartást parancsol. hogy Richárdot hamarosan megölik és annak anyját is elkapják. aki viszonyuk felélesztését kéri. ennek a háznak a kapujában. ahol. Alfonsine kezére addig ne számítson. Alfonsine és anyja egy apácán keresztül tarja a kapcsolatot a császárpártiakkal és mikor Editet kihozatják a zárdából. hogy anyját keresik. pedig vesszővel. Richárd bemegy a zárdába. sem a császárpártiakhoz nem állt. és úgy érezte. hogy az jelenleg "semmi". Közben kiderül. A barikádokon két forradalmár beszélget. akik visszatértek vagy előbújtak rejtekhelyeikről. Editet a boldogtalanságba akarják kergetni azáltal. hogy megbeszélik. mert neki beszélnivalója van vele. hogy az anyjával együtt kém. Egy félkezű forradalmár sebesülten rogyadozó léptekkel támolyog a Plankenhorst palota felé. hogy őket el akarják választani. majd elmennek Palvicz Ottó csapatához és megtévesztve őket az Alfonsinetól hallott jelszavak alapján. Nem ment szállására éjjelre sem. ahol Richárd anyja van. de ekkor már bottal ütheti Richárd és a kofák nyomát. hogy viszonya Alfonsine-nal már mindenki számára egyértelmű és megmásíthatatlan. Editet visszaviszik a kolostorba. a másik úgy hiszi. és el fogják ítélni. az áruló nők palotájának tövében. szíjjal verik. Ridegváry elmondja Jenőnek. Közben sorra érkeznek meg az urak és hölgyek. Feletteseitől emiatt is különböző leveleket kap. egyik sokkal keményebb. Az a harmadik Jenő a szabadságharc utolsó napjait már a Plankenhorst palotában töltötte. kiugrik a kocsiból és elrohan arra a címre. anyja pedig elmondja Jenőnek. mert ezt a szégyent a kolostor nem engedheti meg magának. Aki igazán szeretnek Már októberben járunk és a forradalmat hamarosan leverik. és hiába dörömböl. Látja a lobogót és eléri a kaput. A lobogót azonban még hajnal elől kicserélik a császári zászlóra és ő ott hal meg. de az zárva van. Azoknak elmondja a sötét terveket és őt is kofának öltözve elmennek először Richárdhoz. nem nyitnak ajtót. hiszen sem a forradalmárokhoz. Palvicz Ottó csak reggelre jön rá a cselre. mert mindenki tudja. csak Ridegváry mondja neki. a vesztes menekül.

ő pedig elfogadja az állást. a hóesés. Elől víz. hátul víz Richárd csapatával menekül. Ödön gyermekeit pedig a koldusbot. Zebulon retteg a félelemtől és reszket az éhségtől. de aztán nem ér véget a párbaj. ahogyan ő nevezte. Harcoltak kaszával. Jenő úgy dönt. hogy találkoztak. aki elmondja. A visszavonulásnál Baradlay Ödön próbálja feltartóztatni a császárokat. de mégis úgy alakul. de végül sikerül magyar földre jutniuk. hátha Ödönön keresztül eljuthatnak Jenőig. ifjakból. és anyja hamarosan felkeresi a szállásán. Baradlay Ödön egy napon vendégségbe hivatalos hozzájuk. Az első tandíj Kassánál nagyon kikapott a magyar sereg. szalmával és jegyzékeket írnia. papokból. de hazaérve megjön az anyja. hogy elmenekült a városból. aki igencsak jó parti az egyik kisasszonynak.családja üldözött. ő pedig kiugrik az ablakon és meg sem áll hazáig. Felajánl neki egy ragyogó állást a cárnál. amikor megjelenik egy huszárszázad. ki is takarítják a házat és nagy lakomát rendeznek. öregekből. Egy Nemzeti Hadsereg A nemzeti hadsereg gyerekekből. hogy ő előtte fényes pálya áll. a March. a víz a hegy. hogy onnan támad az ellenség. hogy mi is történt ott. azonban ez nem a szabadságharc ügye volt. Egy alakalommal már pisztollyal lőnek egymásra. míg testvéreit a vérpad várja. hanem hogy férjhez adja 5 leányát. A két testvér nagyon boldog. ügyvédekből. a magasabb politika. nem ért a "könyveléshez" és semmi kedve a háborúskodáshoz. Harcoltak hősiesen. . Anyja azonban nem jön egész éjjel. A szalmakomisszárius Tallérossy Zebulon nagy úr lett. Elmegy Alfonsine-ékhoz és megkéri a kezét. ahol sokszáz embert kell ellátnia élelemmel. Rossz volt a haditaktika. Richárdéknak útját állja a Duna. Már nagy bajban vannak. és reggelre Jenő megtudja Ridegvárytól. megbeszélik másnapra a kézfogót. Hátramarad hát az utolsó állomáshelyen. úrfiakból és rablókból állt. hiszen évek óta nem látták egymást. és hogy az újságok úgy tudták. Ebben még felesége is egyetértett. A legnagyobb problémája. anyjával tart. aztán az ellenségtől rabolt fegyverekkel. hogy tudja. de még az erdőtűz is. Hiába várja őt Ridegváry és a meghívottak serege Plenkenhorstéknál. a főurak közül is sokan állítottak fel csapatokat. Palvicz Ottó a nyomukban. hogy Ő több óráig védte a rábízott javakat és helyet. élükön Richárddal és segítenek a biztonságos visszavonulásban. Sokkal később olvasta csak. harangból öntöttek harangot. élelmezési biztos. Ödön azonban elviszi Zebulont a háborúba.

hogy eltörlik a Bradlayakat. Alfonsine teljesen kitör magából. csak nagy aggodalomban. Jenő megtanítja Arankával a titkosírást. Richárd legyőzi Palviczot. Közben minden este"beszélget" a kőszívű arcképével. Alfonsine pedig szövetséget köt Ridegváryval. Baradlayék nagy örömmel fogadják. Editet is megfenyegeti. Elmondja. hogy semmisnek tekinthető a verés. hogy ijedtében otthagyja az ökröket és futásbak ered. Biztonságban vannak. és csellel visszaszerzi az ökröket. Sötétség Alfonsine-éknál ott van két apáca és Edit. A haldokló ellenfél hagyatéka Bár Richárd néhány óráig eszméletlenül feküdt. hogy megöl mindenkit. A királyerdőben A király erdőben hatalmas csata zajlott. Megérkezik Ridegváry. Palvicz Ottó meghal Richárd kezét szorítva. anyja elájul a szégyentől. aki megígéri. amivel lehet a katonákkal levelezni. unokáinak. Este aztán a táborban 50 botütést kap ezért. aki szeret. akit 3 éve kerestet. . ahol rengeteg sebesültet ápolnak.A betyár Boksa Gergő ötven ökröt terelt a csapatokkal. hogy ő cselekedett helyesen. hogy tudja. Hanem bizony úgy megijed a csatazajtól. hogy a lovaktól megvédje tulajdon testével. hogy egy gazdag hölgytől van neki egy fia. hogy gondoskodik a gyermekről. és Boksa Gergő papírt kap róla. ezért Baradlayné nem ír gyermekeinek. aki közli. hogy a húsellátmány biztosítva legyen. aminek a vége győzelem vagy halál. menyének. és elkergetik. Rábízza a titkot és a fiút Richárdra. Palvicz Ottó is a halállal küzd és magához hívatja Richárdot. Itt találkozik össze a két nagy ellenfél: Palvicz Ottó és Baradlay Richárd is. Mindenki érezte ez egy olyan viadal. A magyar hadsereg győz. amikor a sebesült Richárdra vetette magát. Sajnos a háborús sebeken kívül a kolera is pusztítja az embereket. Közben özvegy Baradlayné a kastélyában kórházat rendeztetett be. és nem látogatja meg őket. Pál úr azonban meghalt. nem szenvedett komoly sérüléseket. Ő átmegy a némethez. hogy hamarosan vége lesz az egésznek. A harcokról beszélnek és ők négyen biztosak benne. hogy a magyarok győztek és Palvicz Ottó meghalt. Napfény és holdfény Baradlay Ödön neje és két gyermeke Jenővel együtt Kőrös-szigeten van. ami igazi kis paradicsom.

Szalmás elmeséli. akit soha nem érdekelt a szép ruha. Egy magányos lovag Pesten hatalmas a csend. Éldegélt kis házában. Megérkezik Szalmás uram is. amikor egy tisztáson szembetalálta magát Szalmás urammal és rájött. de megtudja. aki azóta parancsnok lett és az elmondja neki. mögötte messze a csapata. hogy valaki felismeri és megöli. hogy a magyarok győztek. és összebarátkozik egy csizmadiával. Éjszaka aztán ijedtében mindkettő megszökik. Az utcák csendjét lódobogás riasztja fel.Mindenváró Ádám Mindenváró Ádám olyan ember. mert azt hiszek. és azt az asszonyt keresi. Sorsát senki sem kerülheti el Két napig bujdosott az erdőben Tallérossy. gazdagság vagy a rang. Azt is észreveszi. aki bemegy pórnak öltözve a várba. . később zsidó asszonynak öltözve menekült. ahol korábban az asszony lakott a gyerekkel. A magyarok megindítják Buda ostromát. hogy meg kell-e ostromolni a várat és hogy vállalhatják-e a lehetséges következményt. Akitől kérvényezi nem más. Pestet porrá bombázzák. hogy miatta van ott a másik. Onnan is elmenekül Tallérossy és egy szekéren eljut egy távoli falucskába. és elmondja Richárdnak. és végig rettegett. mert nem volt nekik. Felajánlotta hát. Baradlay Richárd az. hogy nem menekülhet tovább. és a katona Boksa Gergőhöz vezeti. nem kellett gyerekkel törődniük. A csizmadia meglepi az árulót és lelöki a ház ablakából. majd napszámos ruhába. hogy Budáról az ellenség Pestet is földig rombolja. hogy tudja. hogy egy pesti házból gyertyákkal jelelnek a várba. Párharc mennykövekkel Richárd megszáll abban a házban. mint Rideghváry. Szalmás elillan. feleségével. aki az ellenséghez tartozott és mindketten megrémülnek a másiktól. Közben megérkezik egy magyar katona. Végül a támadás mellett döntenek. Közben Richárd Gyávának mondja Ödönt. Ide menekül Tallérossy Zebulon és elmeséli bujdosását. Egy magányos huszár nyargal. Richárd és a többi parancsnok azon vitáznak. ahol a paptól kér segítséget. aztán egy hordóba rejtették. aki a gyermeket bújtatja. aki saját fiához küldi külföldre reverendában. senki sem mozdul. hogy inkább ne bántsák egymást. hogy a törvényszék halálra ítéli a hazaárulókat és a hazájukat cserbenhagyókat. földjével. Az öreg csizmadia a várban felismeri Szalmás Mihályt. Utánuk mindenhonnan felhangzik a boldog éljen. Csak útlevelet kell kérvényeznie. Megfutamodott a német elől. Mindenváró majd megszakad a nevetéstől a történet alatt. a haza vagy a megye dolga. Első nap nem dől el a csata. aki bajba sodorhatja őket. hogy az osztrákok egyik börtönében ül és a gyermekről senki sem tud. aki azonnal megismeri és rögtön titulust is ad neki. Ödön. hogy van egy kém. 2 napig futott az erdőben. hogy kémkedjen.

Az eldobott lélek Richárd elmegy a kórházba. mert azt hitte. Az első ellenőrzésnél azonban beleakad Leoninba. és magához vette a hűséges szolgát. Régi jó barátok Világosnál letette a magyar sereg a fegyvert. meghallgatta imáját. és Aranka apja volt. aki tudta. akik babonaságból rossz jelnek vette az égi tüneményt. hogyha ez a jel az égen valóban vészjósló. tehát bárki felhasználhatja. Csak a nép törődött. Lánghy Bertalan. ő is kolerás. Sőt egyszer eszébe jutott egy magaslatnál. de Rideghváry nagyon ragaszkodott hozzá. hogy aki hamarabb ér fel a várba a maga oldalán. mert nem akar ezen a földön élni. Ödön fogja magát és elszökik vele. hatalmas parasztsereggel védte a Tiszát. mert szembetegsége van. de Rideghváry csak latinul volt hajlandó idézgetni. amivel megszökhet Angliába. Rögtön visszaviszi Pestre és ott elviszi a gyermekkorházba. A nép pedig szétfutott. akkor inkább haljon ő meg. Ott volt Baradlay Ödön is. Zebulontól érkezik egy levél benne egy útlevéllel. Isten. aki . aki tovább masírozott a cári sereggel. és el is megy oda. az győz a párbajban. Az író visszaidézi a történelemből azokat. Perhelia Csodálatos égi tünemény tűnt fel a 1849 júniusában az égen. Richárd még megpróbálja megmenteni a Lánchidat is. és nem lett hős. ha nem lehet ez szabad föld. de a természettudósok nem törődtek akkor vele. de aztán öt lányára gondolt. ami miatt Rideghváry messze szaladt tőle. Tallérossy Zebulon bizony nem annyira élvezte ezt a cselekedetet. hogy mint Dugovics Titusz lerántja magával a mélybe Ridegváryt. Behívta a cár seregeit. akik átkozták hazájukat vagy eladták azt. hogy tegyenek rendet és töröljék el"ezt a nyomorúságos társaságot". amiben nincs név és cím. Próbált érdeklődni a megtorlásról. és kérdte Istent. mi következik. a protestáns prédikátor. Mindketten hősiesen harcolnak. Várta. de Ödön a gyorsabb. Így szabadult meg Zebulon Rideghvárytól. hogy a gyermeket végre fellelje. ami jelen esetben azt jelenti.Zenit Az ostrom előtti estén Ödön Richárdot párbajra hívja. és megtalálja nagy nyomorúságban a gyermeket. aki eladta Hellászt. Ilyen volt Ephialtes is. Ephialtes Rideghváryval és Tallérossyval találkozunk ismét. aki az idős Baradlay temetésén annakidején az emlékezetes imát mondta. hogy sorsa beteljesüljön. de talál nála egy címet. ott már meghalt a dajka. Zebulon ellopott egy angol nyelvű útlevelet. Próbált vele összeveszni vagy megszökni. majd egy gyógyszer segítségével kiütéseket "szerzett" magának. Rideghváry is eladta hazáját.

de ő nem árulja el igazi tervét. lője le.nemhogy segítené. hogy szembesítsék valakivel. A túlvilágról Visszaköltözik Ödön. Az ítélet halál. ahol bevárhatja az ítéletét. Jenőnek érkezik egy levél. aki eddig nem ismertünk Jenő megjelenik a bírák előtt. és ott várják Ödön beidézését. ő bizony Rideghváry kezeibe fut és ő az. Boksa elviszi mocsáron. úttalan utakon keresztül egy házba. amivel vádolják. Mindhárman zokognak. aki felismerhetné. Aranka. aki mindhármuknak levelet hoz. melyet Jenő viselt a kivégzés alatt. de ő nem tette. Vállalja. A nem mutatott levél Ödön iszonyatosan szenvedett a család körében. amiben megtudják. Újra hisz a barátjában. Ő pedig csak annyit kér. akinek nem adná meg magát. Temészetesen Jenőtől. Felesége az őrület határán volt és állandóan könyörgött. illetve Eugen Baradlaynak. hogy elmenjen. és rájön. Bizony a családjához vezeti Ödönt. és elengedi. a gyerekek és özvegy Baradlayné a Baradlay kastélyba. Jenő nem mutatja meg a levelet. melyben tudatta a törvényszékkel. de minden barátságukat feledve. Nem tehette. hadd írjon levelet a családjának. hogy Nagyváradon van Rideghváry. Gyorsan végeznek. mit tett értük. A kőszívű ember előtt . hogyha szökni akar. Nadír Csak vágtat végig a pusztán. Jenőt hívják a törvényszék elé Ödön helyett. akik mindenről kikérdezik. Megpróbálják visszatartani. de mások ellen nem tanúskodik. A bírák csodálkoznak azon. Sikerül megszöknie Ödönnek. de ő nem akarja. Három véres lyuk van rajta. és ráparancsol az őrre. Egyik nap jön egy katona. hogy várja döntésüket. amit tévesen használtak. Az őr azonban az a szolga. hogy mindent vállal. Annak még át kell adnia mellényt. akivel együtt szöktek annakidején a farkasok elől. hogy Plankenhorstéknál akar kegyelmet kérni. válasz érkezik. hiszen minden nap várta. hogy meneküljön. de a katona előtt még vissza kell folytani a könnyeket. mert az Eugen Jenő és nem Ödön. hogyha Leonin el nem fogja. hogy levelére. mert azt hiszik. csak felkerekedik. bezáratja. Egy ember. hogy hosszúra nyúljon a tárgyalás. amikor összetalálkozik Boksa Gergővel. Tőle megtudja.

Alfonsine rosszul számolt. Ödönnek kell meghalnia. és végezzék ki hajnalban a foglyokat. Ödön már nem akar hőst játszani. Ráveszi a kormányzót. hogy ez egyik Baradlay már meghalt. Az első tőrdöfés Alfonsine boldog a hírre.Az anya őrjöngő fájdalmában fia mellényével a kezében rohan a kőszívű képéhez. hogy az egyiket már megölte. Minden kegyelemért könyörgőnek nemet mond és a legsúlyosabb ítéleteket osztogatja. de aki azért. A cellákból úgy érkezett a hír. de Richárd mindig Jenőt hívta így. Ilyenkor legjobb embereivel is nagyon keményen bánik. jelenti a szolgáló. ahol Jenő volt. mint a diadalittas Alfonsine. hogy végre minden terve sikerült. A tör hegye letörve A kormáyzó megígéri. és átnyújtja halott testvére hajfürtjét. A kormányzó nemhogy halálra ítélt volna minden foglyot. hogy szabadulását Alfonsinenak köszönheti. hogy elmenjen a Plankenhorst házba és megtalálja Editet. Diadalittasan vágja Edit szemébe. hogy halálra ítélték testvérét. hogy ő fektette árulásával a sírba. hanem elengedte minden büntetésünket. és miatta. hogy azt. A börtön távírdája A börtönben. hogy neki ordítsa ki szívéből a fájdalmát. Azonban alighogy elmeséli rémséges tetteit. és megölte Richárdot is. hogy így fog tenni. hiszen az ő jegyzetei is belejátszottak a halálos ítéletbe. hogy az öreget. Ők Ödönre gondoltak. és nem fekete (mint Ödöné). az bátor. amiben hisz. és Alfonsine diadalittasan hazamegy Bécsbe és elmondja anyjának és Editnek. A kérő . Őt vádolja és magát. A fejgörcsök napján A teljhatalmú kormányzónak fejgörcsei vannak. Elmondta Richárdnak. aki megtudja. az hős. hogy már másnap leváltják a kormányzót keménykezűsége miatt. élükön Baradlay Richárddal. Aki azért hal meg. Neki megmaradt a család. aki őt a legjobban szerette a világon. ott volt Richárd is és a börtönfalon át értesült (kopogtatással). amikor rájött. amiben nem is hitt. hogy még ezen az éjszakán hozzanak meg minden ítéletet. hiszen öccse volt az igazi hős. Nem tudta. bár ő is úgy tudta. Késő éjszaka hozzá érkezik Alfonsine. ami szőke (mint Jenőé). Elindul hát Bécsbe és ugyanazon a vonaton utazik. hogy Baradlay Richárd úr van itt. aki még akkor is megbocsájtott neki. akiket támogatnia kell.

Richárdnak van némi adóssága és hogy megtudja hány forintot adjon hitelezőinek. Ez elég lenne. Comedy of errors Richárd és Edit boldogan hagyják ott a házat és elhatározzák. hogy ő mindenkinek elmondja majd. hogy Richárdnak semmi joga Editre.. Úgy érzi. Edit azonban odavágja. E hír hallatára már nem tartóztathatják Editet. hogy tudja. és bizony senki nem értette hogyan lehetséges ez. és Editnek kérője van. hogy Richárd szabad. hogy Editnek 300. hogy bizony hosszúra nyúlik a várakozás. Nem megy hamar. mert annyi engedélyt kell elintézni. hogy Richárdnak semmi joga Editre. Ezzel a fiúval akarja befeketíteni Richárdot Edit előtt. hiszen nem méltó hozzá. az öreg zsidó eljön és elmeséli nekik. se vagyona.000 forint öröksége van. de nem árulja el anyja nevét. Richárd elmondja a gyermek történetét. hogy amint lehet. hiszen Richárdnak már nincs vagyona. Aztán megérkezik a levél. E hír hallatára már nem tartóztathatják Editet. hogy ő mindenkinek elmondja majd. Szűkösen kell élniük. de Plankenhorstné még megpróbálkozik azzal. hogy van egy fia Richárdnak és ezzel a fiúval akarja befeketíteni Richárdot Edit elől. Megjelent tehát Richárd Plankenhorstéknál és bizony senki nem érthette hogyan lehetséges ez. így nem kell szűkölködniük. de boldogan. és Jenő volt a közbenjáró.Megjelent tehát Richárd Plankenhorstéknál. elhívja Salamont. hogy egy éjszaka megszökött a zárdából és a kaszárnyában töltötte az éjszakát a szeretőjével. Aztán Salamon. se rangja. mint gyermekkorában is mindig a két szülő között. A szenvedések kulcsa Richárd és Edit szegénységben élnek. Se rangja. Vádolja a kőszívűt Jenőért és könyörög Richárdért. Plankenhorstné elmondja lekicsinylően. összeházasodnak. hogy van egy fia Richárdnak. Palvitz és Alfonsine fiát. Ez elég lenne. Edit azonban odavágja. Plankenhorstné elmondja lekicsinylően. Magukhoz veszik Károlykát is. Húsz év múlva . Ki felfedi előttük. de Plankenhorstné még megpróbálkozik azzal. se vagyona és Editnek kérője van. Richárd elmondja a gyermek történetét. hogy tudja. Ők mégis kivárják tisztességesen. hogy egy éjszaka megszökött a zárdából és a kaszárnyában töltötte az éjszakát szeretőjével. Edit boldogan rohan a karjaiba. Egyszerű esküvőt tartanak. A kőszívű ember felel Közben özvegy Baradlayné minden nap a kép előtt könyörög és vádol. hogy bizony Editnek nagy hozománya van. hiszen nem méltó hozzá. Edit boldogan rohan a karjaiba. férje felelt neki. Ők mégis boldogok. de nem árulja el anyja nevét.

hogy itt éljen. mert két évtizeden át szívkoszorúér-elmeszesedésben szenvedett. de ha a családja veszélybe került. Bár a család a csatát ellenezte. Halálos ágyán szigorúan meghagyta feleségének. szó szerint is. Ottjártakor kerül éppen oda Alfonsine. Alfonsine pedig egy őrültekházába jutott. Azt akarta. hogy a maga és három fia életét ebben a szellemben irányítsa tovább. Közben azonban felnőtt egy újabb nemzedék. mert ez a szerelem sajnos nem volt kölcsönös. Itthon Ödön családja mellett élt a Körös partján. ki akart maradni belőle. Édesanyja ezt ellenezte. Bizonyos mesésmítikus vonásai ellenére ("a kőszívű király és a három királyfi") a reformkori magyar arisztokrácia egy jelentős részének nagyon valós. hogy Jenő halt meg Ödön helyett. Később többször megszökött. mert a nemesdombi kastélyt Baradlayné kórháznak rendezte be. hogy azonnal jelenjen meg előttük. ő is képes áldozatokat hozni. de Richárd mindig kihúzta a bajból. Jenőt azonban nemcsak a hivatása. Később rájött. Mindent . karrierjét otthagyva anyjával tartott. Ez az eszme. amit özvegy Baradlayné alapított. Jenő ezért visszatért Magyarországra. amely miatt orvosai már fiatalon eltiltották a szerelemtől és minden érzelmi felindulástól. A szereplők felsorolása és rövid jellemzése: Baradlay Kázmér: ő volt a "kőszívű ember". nem szólt senkinek céljáról. ott szolgáljon hivatalban. Hivatalnoki pályára termett. Bécsben diplomata állást töltött be. A bíróságon mint Ödön lépett fel. hanem szíve is Bécsben tartotta. mert itt ismerte meg a szép Plankenhorst Alfonsine-t. hajlamaikra való tekintet nélkül irányította az általa képviselt eszme vak szolgálatára. és Alfonsine Palvicz Ottó halála miatt bosszút akart állni a Baradlay-családon. Ez a küzdelem neveli őt simának. Amint lehunyta szemét. A bécsi forradalomban is emiatt hallunk róla keveset. minden haladást elutasító rendi Magyarország fenntartása volt. és hogy megbocsájthatatlan vétke miatt a túlvilágon sem nyugodhat majd. őt szeretik a legjobban. a hazájában tanuljon. Ő észrevette a tévedést.Palvicz Ottó fiát sajátjaként nevelte Richárd és sokáig nem is volt vele baj. de egy névcsere következtében Jenőnek címezték. akikre büszke volt. hogy apját. Richárd azonban kereste és végül egy rablótanyán rongyokban talált rá. Jenő jó eszű. Szülei kedvence. hogy milyen valójában a Plankenhorst-család. a nemzetet szolgálja. Jenő önfeláldozó. Ezt a szerelmet Jenő édesanyja is ellenezte. Ezt erősíti meg édesapja a végrendeletében. és az új kor jobb idők reményét ígéri a magyar nemzetnek. így szolgálva a hazát. mert éppen megkapta atyai örökségét és elment Amerikába. Ezért változott meg annak a viselkedése. Ilyen áldozatot hoz Ödönért is. itt talált rá Alfonsine. Érzelmi ridegsége alkati sajátság is meg következménye is a szívbetegségnek. megpróbálta hazahívni fiát. Baradlayné ünnepélyes esküt tett. de kamaszként megszökött és ellopott otthonról ezüstöket. hogy mindenben ura végakarata ellen fog cselekedni. szívét rabul ejtette. de nem akarta odaadni Ödönnek. eszesnek. mert feleségét érzelmek nélkül tisztelte. Hivatását. mikor egy levél jön Ödön számára. Károly azonban nem segített rajta. és tanulja magát fokról fokra felküzdeni. Jenőt a lány szépsége teljesen elbűvölte. okosnak. de csalódnia kellett. a vért és a könnyeket elmosta az idő. aki koldusbotra jutott. nevelőapja orvul megölte és bosszút kell állnia. és Baradlayné pénzt ad. hogy maradjon Bécsben. A harcokat ellenezte. hogy ápolják a nőt. a császári házhoz rendíthetetlenül hű. Végül hivatalnok lett. hogy Károlyt anyja értesítette és becsapta azzal. mert tudta. és mikor férje meghalt. gyenge testalkatú fiatalember. s fiait. Baradlay Jenő: Jenő a Baradlay-család legfiatalabb sarja. amelyre főispáni és főrendi minőségében egész életét föltette. hogy a bíróság írta neki. mert látta. Alfonsine itt tudja meg. tipikus jegyeit sűríti magába. és átvitt értelemben.

aminek a fiatal. ahol az apai akaratnak megfelelően diplomáciai gyakorlatát töltötte. telt idomain megfeszült az öltöny. Unta is már Richárd. A bíróság így Ödön helyett őt végezte ki. Baradlay Richárd: Ez a fiatal huszártiszt a Baradlay család középső fia. míg Károly meg nem tudta az igazat. Nagy és nehéz utat járt meg a hegyekben hű katonáival az ellenség elől menekülve Magyarország felé. A márciusi napokban még Bécsben is gyújtó szónoklatot tartott. hogy minden nőt ily könnyen megkap. Budavár ostrománál az elsők közt hatolt a várba. mint „igen”-t. Ekkor elszökött nevelőszüleitől. hanem hősies tettnek számít a családunk iránt érzett elkötelezettségünk is. akit apja.magára vállalt. Jenő halála előtt egy levelet küldött édesanyjának. Baradlay Kazimír halála után anyja hazahívta. és vezetője lett a megye reformpárti. amit testvére elkövetett. hogy túljárhasson üldözői eszén. A haza mindenek előtt! Furfangosság és tapasztalat is segítette útját. Olyan kevély a fejhordása. ami megpecsételte boldogságukat. piros arcához. A kapitány nemsokára bevonult a hadseregbe megvédeni hazáját. radikális erőinek. hősiesen kitartottak a nemzet ügye mellett a legvégsőkig. a forradalmár. Jó barátja. de névcsere folytán öccsének. délceg ifjú széles vállain. mindjárt megtetszett neki. Legjobb barátját zokogva eltemette. hogy keresse meg. Károlyt. Anyja egyetértésével feleségül vette a pap leányát. Ez a bátor férfi éhen-szomjan vágtázott az erdőkön át. Jenőnek címezve. az öreg Pál urat is elvesztette. Hetykén kipödrött. mintha az egész világon ő lenne egyedül huszár és kapitány. hogy hősök nemcsak a csatatéren lehetnek. és ő azonnal a tél közepén megindult Szentpétervárról. akik önérdekükre nem tekintve. Világos után menekülni próbált. Richárd hosszú keresés után ismét rátalált. majd inkább hazatért családjához. és Edittel együtt gyermekükként szerették. hogy valójában mi történt. és csak egy dolog járt a fejében. hogy ott várja be a hadbírósági idézést. A szép. Mikor megpillantotta a szerény öltözetű Edit kisasszonyt. és ő ölte meg édesapját. Hazaérve átvette apja főispáni hivatalát. A döntő ütközetben ő is és Palvicz Ottó is súlyosan megsérültek. Külön házban éltek boldogan. Edit a családjától óriási vagyont örökölt. Jenő példája rámutat. Ramiroff Leonin testőrhadnagy elkísérte a határig. a legjobbakkal vetélkedik a csatákon. üldöző farkasokkal küzdöttek meg. régi szerelmét. Hatalmas szerencse érte őket. melyben feltárta. akitől apja eltiltotta. . Emellett a kardnak is embere. csinos lányka nem tudott mást felelni. Richárd ebben a csatában leghűségesebb társát. hogy nem Richárd az apja. Büszke jellemével. pihenés nélkül. aki a kezdetektől öntudatosan a hazáért tevékenykedik. Az meg is jött. hegyes bajusza jól illett telt. és nevelje fel egyetlen fiát. és elmesélte neki az igazságot. Lánghy Arankát. és nem felejtette el soha. Ígéretét betartva felkutatta az ifjú Palviczot. sármos külsejével nagy nőcsábász hírében állt. a beszakadt folyó jege alól menekültek ki. Ideális képviselője a reformkori nemesség legjobbjainak. A három fiú közül Ödön a politikus alkat. majd mint kormánybiztos működött a forradalmi hadseregnél. Jenő pedig bátyja nevében állta a tárgyalást és elszenvedte a golyó általi halált. a szabadságharc idején szabadcsapatot állított ki. mivel utána minden asszony bolondult. Csalfa beszélgetés után meg is kérte a kezét. Palvicz Ottó arra kérte őt. Baradlay Ödön: a három Baradlay fivér közül a legidősebb.

Bensőséges kapcsolat alakult ki közöttük a kölcsönös szimpátiának és Pál úr jó modorának köszönhetően. de érez. E nő tehát a férfi akaratának legfőbb ellensége. Jó tulajdonságai közé tartozik az is. még nincs 40 éves. hogy férje parancsának az ellenkezőjét fogja tenni. Ezért nem is használja fel a Rideghvárytól kapott útlevelet. hazafi. Később kiderül. hogy menjen vele. de könyörgése felér a legszigorúbb paranccsal. Barna. álruhában jelenik meg. melynek szíve van: akarata kemény. ahol nagy termete és bivalyereje révén aratta győzelmeit. ellenfél. Parancsol fiainak. Gyengéd. és ő késedelem nélkül haza indul. A műben először veszti el az önuralmát. 24 éves korában ment hozzá a kőszívű emberhez. Pál úr: Pál úr Baradlay Richárd kapitány tisztiszolgája. és őt is hazahívja. ápolónő. vagyis egy vitában urával ugyanolyan jól helytállt. Cselekedeteit megfontoltan és ésszerűen hajtotta végre. Amikor dönt. hogy menjen hozzá Rideghváry Bencéhez. hogy holtáig hűséges marad férjéhez. és sokszor hagyott az „öregnek” igazat. Pál úr nem ijedt meg a saját árnyékától. Jelleme a szabadságharc korának női ideálját testesíti meg. Talán ez a színes egyénisége és csodálatos jelleme teszi a regény egyik legszimpatikusabb szereplőjévé. Mások mindig jó véleménnyel bírtak felőle. Egy ügynek rendeli alá mindenki boldogságát: a haza ügyének. amikor menekülni kellett. Ő az a kő. Mindent meg tud bocsátani. de ő ezt nem tartotta be. akitől három fia született: Ödön. Ezért nem engedi Jenőnek. szerető. Richárd. Jenő anyjának. egy kis lakásban szolgálta. Az út során nagy tapasztalatával és leleményességével segítette feljebbvalóját. ha nem is mutatták ki annyira. és a gazdája iránti hűségen. amelyért életét is föláldozta. feleség. egy mosoly nélkül ereszti el. ami nagy könnyebbséget jelentett volna a határon való átkeléskor. mély szeméből sugárzott a jóindulat és a magabiztosság. aki helytállt a konyhában. Jenő. Marie asszony annak szentelte életét. mint a véres harcban. a haza önzetlen szeretetén. Ellenségével szemben könyörtelen.Baradlayné: Marie. hogy az egész hazát naggyá tegye. Kazimir ugyan azt parancsolta neki. mint a kő. szeret. akkor ezeket veszi figyelembe. apjának a legédesebb gyermeke. Baradlayné jól ismeri a körülötte élőket. Sokoldalú ember. Két érték fontos számára: a haza és a család. kivéve az árulást. fiatal és szép. Rendszerető. Jenővel támad a legnehezebb dolga. aki hívja. férjét tisztelő. és férje festménye előtt zokog. és ő hazaárulással vádolja. ezért Richárd tartott tőle. és egy csók. szemérmes. de nem kegyetlen. Tisztelettudó. Érzései. amikor Baradlay Kazimir meghal. vágyait. de szeretete erejével. Baradlayné férje halála után megfogadta. A forradalmárok elleni harcra készülő Richárdnál éjjel. hű szolga. tisztelték őt. A haza. és őt hibáztatja. de kapitányától sem. de vele tartott Magyarországra is. ha kell. de nagyon szigorú asszony. azok érzéseit. aki mindig alázatosan követte urát. várja segítő fiait. Végül legkisebb fiát is hazaviszi. Szelíd. A mű végén Jenő levelet kap. gondolatai két fő dolgon jártak. hogy nőül vegye Alfonsinet. Az asszony hollófekete haja és ragyogó szemei káprázatosak. Ödönnek csak egy rövid levelet küld. mély érzésű. Baradlayné a műben sokféle szerepet tölt be: anya. kimondta. amit gondolt. de ott csillogott . hogy nagy hibát követett el. de a harctéren sem ijedt meg az árnyékától. Az özvegy fokozatosan jelképpé nő a regényben: ő a haza megszemélyesítője. őrjöng. Könyörög neki.

és boldogan vállalta szerelmes daliája oldalán a szűkösnek ígérkező közös életet. s Plankenhorsték bécsi házában nevelkedett. a nemesdombi református lelkész lánya. esendőbb embereket is találunk. hogy mesés vagyonhoz jutottak. Baradlay Kazimír azonban hallani sem akart házasságukról. ha ő talál férjet előbb. ahol cselédként kezelték. az eseményekkel sodródó. s úgy rendelkezett. Baradlayné és fia. őszinte és üdén természetes lány tökéletes ellentéte Alfonsine-nak. önző perspektívájában képes szemlélni. Egy harc során. amiért még Bécsbe is felidézték. Pál úr bátor. Közvetlen fegyverei nincsenek ádáz . a gyűlölet és bosszú démonának. Baradlay Jenőt majdnem sikerült a reakció szolgálatába állítania. de azért nem is hitvány figura. hogy hazatért fia és Aranka menyegzőjét elrendezze. amit Edit nem: egy gazdag rokon végakarata szerint minden vagyonát Edit örökli. ám a felét Plankenhorst Alfonsine kapja. kényelmes és gyáva. utóbb pedig a magyar forradalom és szabadságharc ügyének igyekezett tevékenyen ártani. Baradlay Ödön szerette. Öt lány apja és egy házsártos feleség férje. akik a színmagyar nemességben is bőséggel akadtak.benne az apai szigor is. Végül megtalálta az utat a nemzet küzdelmét eltipró cári haderőkhöz. és a megye vezetését kiragadta Rideghváry és korrupt. hogy a szabadságharc ügye rosszul áll. Tótosan tört magyar beszéde kétségtelen eleme az alakját körüllengő nevetségességnek. kétkulacsos. ráadásul korlátolt. ekkor értesültek róla. A csupa szív. Richárdból is eltűnt valami. mert ők ketten igaz kapcsolatban álltak. amikor becstelenségre akarják kényszeríteni. és sikeresen megszabadult kéretlen pártfogójától. Látva. de az író nem szlovák voltában szatirizálja őt. Hősnek nem való. a hős katona meghalt. amely különösen hatott kettejük kapcsolatára. Tallérossy Zebulon: felvidéki földbirtokos nemes. s Aranka helyzetét még reménytelenebbé tette. egérutat keresett. Lánghy Aranka: Lánghy Bertalan. Rideghváry Bence: megyei adminisztrátor. Ez magával vitte őt. ha tisztességgel férjhez megy. ezek közt a legexponáltabb Tallérossy komikus alakja. Az özvegynek azonban első dolga volt. de ez a szerep végképp nem volt ínyére. Liedenwall Edit: jómódú. Ettől fogva Rideghváry esküdt ellensége lett a Baradlay családnak. a maga kisszerű módján megtalálja az ügyes kibúvót. s mielőtt diplomáciai szolgálatra Oroszországba utazott. titkon eljegyezte őt. Baradlay Kazimír híve volt és betegsége végső szakaszában helyettese a megyei ügyek intézésében. és menyét azontúl is mint lányát szerette. Ezért igyekeztek az ádáz hölgyek előbb Baradlay Richárddal kompromittáló helyzetbe hozni. amikor Pál úr. hogy segítsen neki a felvidéket a magyarság ellen lázítani. Ödön azonban ezt a tervet keresztülhúzta. eszménytelen embereket példázza vele. Az uraság fia. ők tudták. Erre jó okuk volt. a nemzet ügyét csak a saját szűkös. Baradlay Kazimir hívei közé tartozott. A forradalom időszakában Bécsben a Plankenhorst hölgyekkel együtt konspirált a felkelők terveinek meghiúsítására. álruhában próbált hazaszökni. majd apácának kényszeríteni. vagy ha Edit kolostorba vonul. de a forradalom idején a magyar kormánytól fogadott el biztosi tisztséget. A heroikus alaphangú regényben a gáncstalan hősök és az elvetemült szörnyek közti mezsgyén köznapibb. és végül a muszka intervenciót előkészítő Rideghváry Bence kezei közé került. Kemény császárhűségét ismerve az uraság őt tette meg mintegy műve folytatójának. utóbb pedig a vőlegényt bármi áron eltenni láb alól. tisztelettudó hős katona volt. hogy apja az uraság temetésén igen kemény búcsúbeszédet mondott. hogy özvegye rövidesen menjen hozzá feleségül. Bátran és ötletesen húzta keresztül a fúriák gyilkos terveit. de elszegényedett osztrák nemes család lánya volt. önfeláldozó. reakciós kliensei kezéből. ami eleve kizárja a méltóságteljes föllépést.

ha kell. A magyar szabadságharc bukása után személyesen járt közben Haynaunál. csak ha gyermeküket fölleli. aztán magához édesgette. Richárdtól. s a nagy események végig vannak szőve benne. A mű jelentősége: Jókai új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868-ban: Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. s ő Baradlayné irgalmából egy alapítványi kórházban kapott ágyat végnapjaira. fiatalon félrelépett. Plankenhorst Alfonsine: szép bécsi bárólány. gonoszságának. hiszen ezeket az időket személyesen is átélte. Több művében is visszatért a reformkorhoz és a szabadságharchoz. amelyet ő kapott volna meg. a mindenható táborszernagy egy szeszélyes pillanatában megkegyelmezett neki s vagy egy tucat halálra ítéltnek. de ezek mind negatív. A két bárónő a forradalom időszakában kokárdát tűzött. Nagy szenvedélyek feszítik. Alfonsine magába bolondította a naiv Baradlay Jenőt. A történelem mitikus értelmezése tükröződik A kőszívű ember fiai időtechnikájában. Mivel csábítója nem vehette feleségül. s ezzel Alfonsine elesett egy hatalmas örökségtől. angyali szépsége mögött egy fúria démoni rosszakarata lapul. majd nyomát vesztette. aki elszökött előle. főleg ami Edittel való bánásmódját illeti. káröröm. hogy megmutassa olvasóinak az igazi hazafi képét. Amikor Alfonsine megtudta. önuralommal. előbb elidegenítette saját fiát. de rövidesen ráunva ellökte a gyereket. mely a befogadó logikája .ellenfelével szemben. már a végleges címmel: A kőszívű ember fiai. A 1848-49-es forradalom és szabadságharc témáját az író több nagy terjedelmű regényben is földolgozta . végső nyomorra jutva fiához fordult. hogy Richárdot halálra ítélje. Azért Alfonsine még megtette a tőle telhetőt. az emlékezet és a képzelet összesűríti az eseményeket. anyja segítségével a botrányt sikerült elkerülnie. és utóbb az ő fondorlatos számításaikat áthúzva sikerült megmentenie szerelmese életét. bosszúvágy. Edit férjhez ment szerelméhez. hogy térjen vissza Magyarországra. majd utóbb már nem volt hajlandó. Jókainak az a szándéka." A beharangozott alkotást a következő év január 1jétől A Hon közölte folytatásokban. a megszült fiút dajkaságba adta. A házuknál nevelkedett és cselédsorban tartott rokonlány. anyját. Az olvasó számára folyamatos cselekményláncnak hat a Baradlay Kazimir halálától a szabadságharc bukásáig és a megtorlásokig tartó történet. de ebben a regényben emelkedett legmagasabbra a nagy romantikus elbeszélő művészete. pusztító érzések: gyűlölet. Maradék vagyona elúszott. de bátorsággal. ám rosszul számított. hogy Palvicz Ottó csatában elesett Richárd kezétől. furfangos tettetéssel felül tud kerekedni rajta. Sorsfordító korszakokban összetorlódik az idő. Címe: Anya örökké. Alfonsine romantikusan szélsőséges figura. A forradalom idején játszik. Jéghideg számítás irányítja minden lépését. és a felkelők hadiszállásává tette házát. Liedenwall Edit Alfonsine-nak és anyjának minden mesterkedése ellenére Baradlay Richárd menyasszonya lett. annyi gonosztette ihletőjét és támogatóját bolondok házába csukatta. ám őt a kitűzött kézfogó előtt egy nappal anyja rávette. Palvicz Károlyt nevelőapjától. ha amannál előbb sikerül tisztességes házasságra lépnie. tettekben is résztvevője volt a nagy eseményeknek. így sikerült a naiv forradalmárok minden tervét idejében tudatniuk a császári udvarral. nagyon is nyomós anyagi háttere van. szörnyű bosszút esküdött őrá és a Baradlayakra. teherbe esett Palvicz Ottó ezredestől.

Mészáros Lázár. Jókai csak ritkán nyújt fogódzót.szerint 1848 kora telétől 1849 késő őszéig tart. ami benne felemelő. A Baradlay fiúk megrajzolásához sokan szolgáltak mintául. a december 11-i kassai vereség. hanem alakítja is a középpontban álló Baradlay család és a velük kapcsolatba kerülő személyek sorsát. a bécsi munkáslázadás leverése. hogy a mű elején lezajló nagyváradi megyegyűlés mintájául az 1845. de egyúttal a jóvátétel felemelő gesztusa is. mely a túlvilági elemek bekapcsolásával kozmikus méretűvé válik. Richárdéban pedig Lenkey századosé és Dessewffy Lajosé. Abba a mítoszvilágba tartozik. december 15-i bihari közgyűlés szolgált. A történeti események közül szerepel A kőszívű ember fiaiban az 1848. hogy tiszták. a polgárerények elsődlegessége a magánemberével szemben. a magyar parlamenti küldöttség március 15-i bécsi látogatása. Henczi. hogy Ödön gyermeke a szabadságharc bukásakor már három éves. A fiúk sorsának alakulása jelzi Jókai értékrendjét és utal az író hőseihez való viszonyára. Valójában azonban legkevesebb négy évet ölel át a regény. amelynek évszázadokra be kell vonulnia a magyar történelmi mitológiába. de alakjának megrajzolásában a könyvélmények és Szacsvay Imre sorsa is szerepet játszott. ahol hősök. Az olvasó azonban mindezt nem érzékeli. büntet vagy felmagasztal. ez az érzés tartja fogva. A történelemértelmezés azonban túlemeli A kőszívű ember fiait a család-. Az évek múlására utal az is. Budavár ostroma mint a regény egyik csúcspontja négy fejezetet fog át. szerények és hűségesek szerelmükhöz. ahonnan nehéz időkben is erőt lehet meríteni. Három napba sűríti viszont a Bécsből a Kárpátokon át hazatérő Richárd kalandjait az író. Jenő Alphonsine-ba szerelmes. egy-egy epizódban feltűnik Görgey. Ödön figurájában Beöthy Ödön. a történelemben jártas olvasó azonban tudja. Az eposz mindig egy egész nép életére kiható nagyjelentőségű eseményt dolgoz fel. a haza sorsa nem érinti meg. s ezért megadatik számukra a családi boldogság is. április 6-i isaszegi csata. az 1849. A szereplők között találunk történelmi alakokat. A legfontosabb érték a haza iránti cselekvő hűség. De szereti a legkisebb fiút is: Jenő önként. testvére helyett vállalt halála a tragikus vétség felismerése. Az értékrend meghatározza a női szereplők karakterét is. a lélektani vagy kalandregény műfaján. Jókai tehát beleavatkozik hősei életébe. Ezért a forradalomról és szabadságharcról emlékezve arról szól. Kleinheincz. A magyar szabadságharc a jó és a gonosz . Jókai számára 1848-49 olyan szellemi és erkölcsi tőkéje a nemzetnek. hogy valóság és fikció szervesen egybeolvad A kőszívű ember fiaiban. Özvegy Baradlay Kazimirnét főként édesanyjáról mintázta Jókai.közös jellemvonása. ahol megpróbáltatások vannak. Tragikus tévedéséért bűnhődnie kell. Ödön és Richárd némi belső tusakodás után erre teszi fel életét. majd április 21-én Budavár visszafoglalása. A mitikus szemléletmód következménye. Irányi Dániel élettörténete és jellemvonásai figyelhetők meg. de a hősszívű anya gyakran feltűnt az egykori tudósításokban is. március 13-i bécsi forradalom. s a mítoszt leginkább kifejezni képes eposz felé közelíti. Az író élclapjaiból került át a regénybe Tallérossy Zebulon és Mindenváró Ádám. Lánghy Aranka és Lindenwall Edit Ödön és Richárd menyasszonyai-feleségei . áldozatok. Jenő felvette az író egyes jellemvonásait. Kmetty. A mellékalakok közül Boksa Gergő Rózsa Sándorral mutat rokonságot. A história nemcsak hátteréül szolgál.

Jenő önfeláldozása megteremti a családi békét.és átszövik az ismétlődő motívumok. életkorra. Richárd és Palvicz Ottó háromszori párbaja Az eposzi formába öntött mitikus történelemszemlélet eredménye. hogy a múlt. az elbeszélés tárgya mindig eszmény. A hősi műfajra utal a két nemes ellenfél. s küzd egymással a felülkerekedésért. hanem besorolódik a világtörténelem legfontosabb mozzanatai közé. A haza hívó szavára nemre. . Baradlayné megbékél férje szellemével Richárd amnesztiája után. társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki védte az országot. Budavár ostroma nem a szabadságharc vitatott eseménye. A világosi fegyverletételt követően a hősök átlagemberekké válnak. A 1848-49-es események legfőbb tanulsága és értéke a nemzeti összefogás. hogy mindig viszállyal kezdődik és megbékéléssel fejeződik be. Az eposz műfajának sajátossága. követendő példa. Csak az istenítéletként értelmezett kudarc magyarázhatja a bukás utáni harmóniát. A regényt át. fajra.egyetemes vetélkedése: Az egész világ két táborra oszlott. A nehéz időkben" egy emberként álltak a nemzet mellé.