Házi veteményes 10 (konyhakerti tanácsok

)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.02.21 07:44:58

(9259)

Köszönöm, és Epernek is. Igyekszem használható ötleteket adni.
Előzmény: Deryan (9251)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.02.12 13:16:39

(9237)

Ugyanebben a békéscsabai gazdaboltban láttam most, de én már régen, legalább 6 éve vettem egy csomagot. Ha ugyanaz a fajta van máskor is újra lehet használni, utána meg megfordítva. Olyan helyen nézd, ahol műanyagpoharakat (ezt is vettem már, 2 dl-eseseket palántának), tányérokat, müa. evőeszközt árulnak. Kávékeverő lapka a neve.
Előzmény: -Aliza- (9236)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.02.12 12:26:37 ( 9235)

Üdv! Én eléggé messze vagyok minden nagyvárostól. A magok egyrészét kis falusi gazdaboltokban be lehet szerezni. Másrészt hozzám B. Csaba van legközelebb, így ott van egy nagyobb gazdabolt, ott nagy a választék. (Ott kaptam Dunát és Szentesi kosszarvút is, ezek édesek) Ugyanakkor, ami nekemm kell, nagyrésze beszerezhető a Praktikerben is. Esetleg megnézhető az obiban is. (Tescós magokról nem íírok, ott nem veszek ilyen árút:) Az elsőrendű ajánlatom: ZKI, Kerttimag, Garafarm.
Előzmény: auretiel (9234)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.02.12 08:04:57

(9233)

Kösz! Csak, hogy a többiek is tudják, miről van szó: A blogom új, naptár funkcióval bővült, ahol az aktuális teendők olvashatók. A blogom itt érhető el.
Előzmény: Vezso (9230)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.02.11 21:21:26 (9229)

Régen lemosópermetezésre rezet, és mészkénlét használtak. Ezek használatát a mai biotermesztésben is engedélyezik. A két szer kombinációja rézkénlé. Mindkettőnek megvan a maga feladata, elsósorban a gombaölés, (réz), míg a kén is gombaölő, főleg a lisztharmat ellen, és jelentősen gyéríti a pajzstetveket s. Lemosásre általában 3%-osan használják, ha másként nincs írva . (Írtam a naptárról)
Előzmény: Vezso (9227)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.02.10 09:09:57

(9192)

Nyugodtan. Vetés előtt áztasd egy éjszakára kamillatea és fokhagymalé keverékébe. (borsót, babot is lehet ) Ez is egyfajta csávázás.
Előzmény: Vezso (9188)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.02.09 20:24:24

(9184)

Borsót, babot fűnyíróval szoktam. A szecskázott szár vagy talajtakaró, vagy megy a komposztba, gyökér marad a földben.
Előzmény: Vezso (9181)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.02.09 17:49:55

(9176)

Amit írsz, azt igazolja, amit én válaszoltam a babbal kapcsolatban. Te előveteménynek, márciusban vetetted, így a nagy melegek előtt kötött. De, ha bejön fóla alatt a meleg, vége, nem fog teremni.
Előzmény: inérhátiszupernagyi (9174)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.02.09 14:11:24 ( 9173)

Bár a bab melegigényes növény, a tulzott meleg a számára is káros. Az optimális hőmérséklete 15–30 °C között van. Ha a hőmérséklet 25 °C felett van, csak öntözéssel ellensúlyozható. 35 °C felett károsodik a zöldfelület nevelése és termésképzése. Hőgutát kap. Fóliában ezért vigyázni kell a magas hőmérsékletre, mert elrugja a virágot, sőt a termést is. Babot fóliába csak akkor lehet nevelni, ha a hőmérsékletet biztosítani tudjuk számára. tehát min15 és max 25 °C . Tehát vagy elő, vagy utónövényként érdemes fóliában termeszteni.

Előzmény: rebondo (9172)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.02.09 13:31:23 (9171)

Talán, ha egyszer kipróbálnátok, valahonnan szerezve. Én 10 éve használom, 2-3 évet bír egy karó. A leverésre adtam ötletet: egy vascsővel előkészítve a lukat. Az igénye meg egyenlő a 0-val, bárhol megél. Nálam legalábbis nem kap vizet. De ha nem, nem:)
Előzmény: taormina1 (9169)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.02.09 11:36:32

(9167)

2, max 3. Ha nem rágták szét a zsizsikek:) (a 9063-ban a karózásra írt ötletemet olvastad?)
Előzmény: taormina1 (9166)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.02.08 08:53:12

(

Mint írtad ez szakma. Így én azok véleményét tudom elfogadni, akik hosszú ideje bizonyították hozzáértésüket. Ezért ajánlom rendszeres Zöldségtermesztők kézikönyve c. művet, ami online is elérhető. Jelen esetben a trágyázás c. fejezetet. http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/zoldsegtermesztok-080906-32

A komposztot ezek a szerzők ezekszerint eddig félreismerték, mivel szerintük jelentős tápanyagtartalma is van, azo kívül, hogy jelentősen javítja a talajszerkezetet. Az természetes, hogy a tápanyagtartalaom függ a felhasznált anyagoktól, és a készítés módjától. De ez fennáll az istállótrágyák esetére is. A talajszerkezet és talajélet javításának mellőzésével, a csak műtrágyával történő növénytermesztés ugyanoda vez mint a tápoldatos termesztés, lényegében az élettelen talaj, csak egy termesztő közeg lenne. (mint volt, és jelenleg van a nagyüzemi, kimikáliákra alapoztott termelési mód esetén) (még jelentős számú linket hozhaték ide, ami a komposzt tápanyagtartalmát bizonyítja, de bárki rákereshet. pl: http://www.mezohir.hu/2001-09/07.html Ezt tagadót, viszont nem találok, bár kerestem: http://www.google.hu/search?hl=hu&source=hp&q=komposztnak+nincs+t%C3%A1panyagtartalma&meta=&aq=f& )

Amit a végén írtál, hogy a komposzt tápanyagtartalma jelentősen javul műtrágyák hozzáadásával, ez természetes, nem is tagadta senki sem. De azt, hogy nincs egyáltalán tápanyagtartalma ilyen kategórikusan kijelenteni szerintem nem bizonyított, szakmailag felelőtlen, megalapozatlan kijelentés.
Előzmény: rebondo (9102)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző 2010.02.05 15:32:40 (9083 )

Nálam elég jól le lehet szúrni, de ha mégsem, venni kell egy egy méteres 2-3 cm átmérőjű cső, köracél, betonvas darabot, azt lehet ütni, kihúzás után a helyébe a nád, vagy bármilyen karó. Minden karót könnyeb leverni, ha a földre a lyukba vizet öntünk.
Előzmény: kisszszoros (9082)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.02.05 13:05:11

(9080)

A megjegyzés menűre kattintva? IE6-8, FF alatt nálam nem volt gond, de ráfigyelek. A naptár jó ötlet, utána nézek, hogyan lehet alkalmazni. Köszi.
Előzmény: Vezso (9079)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.31 15:03:17

(9069)

Lehet állandó helybe is vetni, egyből pohárba. Azonban tűzdeléssel erősebb palánta nevelhető. Ha van kis poharad, abba az alacsonyabb fajta paprikát vessed. A paradicsom a nagyobb pohárba menjen.
Előzmény: kiseg (9067)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.31 15:01:32 ( 9068)

A paradicsomot egyesével ültetik, mert az, ha bokor, eléggé elterül egyedül is, ha folytonnövő, akkor meg karózni kell. A kacsolása így is munkaigényes. A paprikát akkor szokták ikertővel ültetni, ha jobban akarják kihasználni a helyet, vagy ilyen módon jobban tartják egymást a növények.
Előzmény: F.Szilvi (9066)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.31 10:13:32

(9065)

HA szabadföldbe akarod majd a palántákat kiültetni, akkor még korai a vetés. ráér március első 10 napjában. Ha fóliás termeszésre akarod, akkor lehet vetni. Mindkettőnek jó a pohár. Paradicsom egyesével, paprika ikertőben. Pohárra alul lyukat kell csinálni, és a növényeket 2 leveles korban áttűzdelni.
Előzmény: kiseg (9064)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.29 17:28:40 (9063)

Régebben egyszer javasoltam a megoldást: olasznád (Arundo donax), Valahova a kert eldugott sarkába ültetni, tél végén kell levágni a szárakat a talaj fölött 5 cm-rel. Egy szál 2-3 m hosszú. Egyben, vagy darabolva 2-3 évig használható egy. Évekig nem fogysz ki a karóból. átmérője 1-3 cm ig, jó erősA képen a háttérben van

Előzmény: taormina1 (9061)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.28 21:22:34 ( 9059)

A palántáknál ilyen kicsi korban (nem csak a bazsalikomnál) nincs szükség tápanyag pótlásra, nem is tudjákmég felvenni a kis gyökérkezdeményükkel. Addig, amíg megvannak a szíkleveleik,ebből táplálkoznak. Majd, amikor a rendes leveleiket hozzák, akkor kell óvatosan, először nagyon kevéssel elkezdeni a tápanyag ellátást. A másik nagyon fontos az öntözés szabályozása, főleg föntről. A tápanyagbeviteltől, és a sok nedvességtől a növény sejtjei lazák lesznek, és könnyen megtámadják a gombák is. A szíklevélnek, pedig, amikor megjelennek a valós levelek el kell sárgulni, és lehullani, mert elveszti a szerepét. Tehát kevés víz, az is főleg az edény tálcájába, semmi táp. A bazsalikomot 2-3 cm nagység körül át kell tűzdelni, egy cserépbe 2-3 szálat. így lesz majd szép bokor. Ha ablak előtt van, főleg. ha fújóval öntözöd, meg is éghetnek. A vízcseppek lencseként működnek. A bazsalikom szereti a fényt, de a túl erőset nem. Ém minden év őszén hozok be a lakásba néhány cseréppel, és rendszeresen áttelelnek, lehet levelet szedni róluk.
Előzmény: peti444 (9054)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.25 20:37:33 ( 9049)

Biztosan lenne pedig elég ember, akit érdekelne. Mindenkitől lehet valamit tanulni. (Én sem hittem, hogy alig egy hét alatt lesz a blogomnak 800 olvasója, még a határon túl is:) (http://ilkertje.blogspot.com/) A víz kérdése nálam eléggé fontos. mivel nem túl jó csőkutam van, amiből egyszerre kb 50 liter víz jön ki, ezt kell beosztanom. Az az első szempont, hogy nem kell elkapatni a növényeket. A kertben 3 * 200 literes edényem van, ezenkivül még esővizet(ha nincs kútvizet) gyüjtök még két ilyen edénybe. ez durván 1 köbméter, azaz ezer liter víz. Ez viszont rengeteg víz, jól be lehet osztani. A vetéseket a kelésig igyekszem nedvesen tartani. A palántákat kiültetéskor beöntözöm, úgy, hogy egy kis locsoló vizet 3-4 palántára osztok el. Én szeretek locsolóval öntözni. A salagot csak az edények televételére használom. A víz szépenátmelegszik, ha a levélre menne nem forráz. Bár csak reggel öntözök, így ez nem fordul elő. Később is csak a töveket öntözöm, egy locsoló 2-3 növényé, a nagyságától függően. A paprikákra is egy öntözésre elég 10 liter víz, amikor már a növények levele összeér, és árnyékolják a talajt. A tavalyi nagy szárazságban sem volt száraz a talaj. Mindíg igyekszem árnyékolni. Meg a talajfelszínt mindíg kapirgálom. Így nekisebb a párolgás, mert a talaj hajszácsöveit megszakítom. Azt mondták az öregek, hogy egy kapálás, két locsolás. A paradicsomoknak 3-4 naponta, paprikáknak 5- 6, padlizsánoknak, uborkáknak minden nap adok

vizet.
Előzmény: zsebi41 (9044)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.23 09:45:22 ( 9015)

Most erre mit mondjak? Mi, az egész család 85 óta forralatlanul isszuk a tejet. Meg sem tudnám inni forralva. teljesen más az íze, ráadásul a forralással teljesen megváltozik a tartalma,szinte káros a szervezetnek. Főleg az érzékenyebbeknek. Más a hőkezelés, ami max 70 fokig melegíti. Na, de ez is egyéni dolog.
Előzmény: Deryan (9013)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.22 07:27:58 (9006)

Arra kell figelni, hogy ne F1 hibrid magból származó növényt szaporítsál tovább. Ezeknek a magjából nem lesz fajta azonos mag. Akkor történhet "elfajzás", ha virágzási időpontban többfajta növény virágzik közel egymáshoz, egy időpontban. Én salátát, vörös, lila, póréhagymát, petrezselymet, céklát, kerekrépát régóta saját magról nevelek. Sőt egyes paprika, paradicsom és cukkini fajtákat is. Paradicsomnál és paprikánál nem tapasztaltam fajtaváltozást sem, pedig több fajta van egy időben.
Előzmény: rebondo (9005)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.21 08:35:47 ( 8999)

- tehéntejet mi háztól horjuk. Amikor a lányom pici volt, forralva adtuk neki, és mindíg fájt a hasa. Akkor azt monta valaki, hogy a tej tulajdonságait a forralás megváltoztatja, és a szervezet nem tudja úgy feldolgozni. Azóta sosem forraljuk a tejet, hűtóben 3 napig sincs semmi baja.Egy biztos, hogy a magvetésnek is vannak megmagyarázhatatlan jelenségei. Sokszor ugyanabból a zacskóból, ugyan az a mag két- három hét mulva vetve teljesen más kelési jelenségeket produkál. Vagy ki sem kel.
Előzmény: Vezso (8995)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.21 08:01:08 (8996 )

Értem. De nem mindíg a maggal van a baj, lehet bármi más, időjárás, vagy akár egy pocok, ami végig eszi a sort. Újabban egy rendelet változás miatt, a zacskókon a csíravizsgálat idejét, és az ajánlott felhasználás dátumát írják. A csíravizsgálatot az OMMI végzi, ez a dátum kerül a zacskóra. A magforgalmazók ez alapján a javasolt felhasználási időt is rányomtatják. Én főleg kabakosokból, paprikából, paradicsomból is rendszeresen használok 3 éves magokat is, de némely különlegesebb fajtánál ennél idősebbeket is. Ha öregebb a mag, kicsit többet vetek. De évente nem veszek mindenből új magot. Csíraképesség megőrzésének ideje. Káposztafélék: 3-4 Zeller:2-3 paradicsom: 2-4 Paprika: 2-4 Kabakosok: 5-8 Kapor: 2-3 jégsaláta: 3 fejessaláta: 3 cékla: 4-5 Petrezselyem, répa: 2-3 hagymafélék: 1-2, de a tapasztalat szerint ezekből minden évben új mag kell. borsó, bab 2-3 év Ezek alapján egy zacskó mag felhasználható több időszakban is.

Előzmény: Vezso (8994)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.20 17:19:27

(8987)

Nem érek meg egy vitát:)
Előzmény: Lehetne AKÁRKI (8983)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.20 17:17:51

(8986)

Jó, hogy itt vagy. Nincsennek a kertes képeid feltöltve valahova? Meg akartam mutatni a feleségemnek, mert nekem nagyon tetszik, és úgy kellett összszedni a topicból. :)
Előzmény: zsebi41 (8980)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.18 18:22:38

(8964)

Köszönöm mindenkinek az elismerést. Igyekszem majd úgy beszámolni a kert eseményeiről, hogy mindenki találjon benne kedvére valót.

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.18 14:27:55 (8958)

A mák szaporítása magról történi, palántázni nem lehet. Vetési ideje, minél hamarabb, amint a földre rá lehet menni. Ezért készítik elő már ősszel a területet. A magot homokkal, vagy más porral keverik, hogy ne legyen a vetés sűrű. Kelés után egyelni kell, ami azt jelenti, hogy első körben minde15-20 cm tőtávra hagyunk egy kis csomót. majd aminr ezek megerősödnek, néhány nap, egy hét után ezekból csak egyet hagyunk. Sortávolsága 60-80 cm legyen. Legnagyobb ellensége a máktok barkó. erre vannakmegfelelő szerek. Fóleg a rajzási időpont elkerülése miatt vetik korán, hogy addigra megtörténjen a virágzás. http://www.kite.hu/index.php?page=1227
Előzmény: djkriss (8957)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.18 09:39:18

(8955)

Csak, hogy pontosítsam: Ugye erről az új kertes blogról beszéltek:? :) http://ilkertje.blogspot.com/
Előzmény: CBNora (8954)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.18 08:01:22

(8953)

Kösz! (aztán a végén meg innen rugnak ki reklámozás miatt:))
Előzmény: Deryan (8952)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.17 16:32:19

(8951)

Köszönöm. Még most kezdtem, remélem kialakul, és lesz látogató is:)
Előzmény: Deryan (8948)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.17 16:30:58

(8950)

A zeller palántanevelése az egyik leghosszab idejű. 12-24 hét. A magja még az ideális körülmények között is 2- 3 hét alatt kel ki. A januári magvetésből is májusra lesz kiültethető palánt.
Előzmény: peti444 (8949)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.17 12:36:26

(8946)

Az én gyakorlatom nem ezt mutatja. Nekem meg nincs benne gyakorlatom, csak a bulgár termesztésrő lolvastam. A kérdés az árasztásra vonatkozott, arra írtam. Nagyobb melegben nélkülözhetetlen az árasztás, Én nem árasztok, nincs is rá lehetőségem. Azt a kevés vizet kell beosztani, amim van. nem hosszantartó úsztatásra gondolok... Én sem írtam ilyet. Nem is lenne szabad, mert a gyökerek befulladnak. Már két napos vízállás esetén is nagy a tőpusztulás. Ebben régebben belvízból kifolyólag volt tapasztalatom.
Előzmény: rebondo (8945)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.17 11:41:44

(8944)

Természetesen. Itt szólunk mindíg az aktuális eseményekről. A zellert ládikába, cserépbe vetheted már most. De elindítottam a Kerti naplómat is, ott is biztosan találtok majd ötleteket. http://ilkertje.blogspot.com/
Előzmény: Anika76 (8943)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.17 09:28:04 ( 8941)

nem tudom az okát. Katt a linkre, feliratos gombra, (Click here to start d...) mentés. Működik, 12-en már letöltötték. Az árasztásos termesztés régi bulgár módszer. Ekkor az egész táblát elárasztották. Amikor a sorokközében kapával barázdát húzunk, és abba megy az öntöző víz, az a barázdás öntözés. Mindkettő eléggévízigényes. Persze ha van rá mód, akkor alkalmazható. Ezeknél minden évben reőssen trágyázni kell a talajt, mert az öntözés kimos minden tápanyagot a talajból, és sók válnak ki.
Előzmény: Deryan (8940)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.16 22:45:46

(8938)

Ha jártok errefelé, lehet is kiásni a kökényszilvából, sok van.
Előzmény: CBNora (8936)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.16 22:45:01 ( 8937)

Szerintem az, amit láttál. Ugyanolyan kék, mint a kökény, kb 1, 1,5 cm étmérőjű, kerek gyümölcs. kellemesen édes-fanyar íz. Nem hűzza össze a szád, mint a kökény, és inkább szílvás, nem kerek mag. A bokor is nagyobb, mint a kökény. és néhány nappal később virágzik.
Előzmény: CBNora (8936)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.16 22:19:37 (8935)

Nem dugványoztam. A határban kiástam három egyéves kis növényt, és meg is maradtak, most három évesek, az egyiken mtavaly már virág is volt. Galagonyaát is így ültettem, magonckat szedtem össze a határban.

Most tavasszal meg kökényszilvát vetettem. ősszel szedtem gyümölcsöt. Eddig a húsban állt, mert a magnak kell a bomló gyümölcssav hatása. Puhítja a csonthéjat. A héten vetettem el a telekhatáron. Ami akar kikel, ami nem, nem:)
Előzmény: CBNora (8933)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.16 22:15:21 ( 8934)

Biztos? Tudok olyan szíkeseket mutatni, hogy szinte két település között csak az van. VAgy másfél ásónyomon már sárgaföld van, sekéyl termőréteggel. Az enyémi is olyan, hogy ha esőt kap ragad, összeáll, ha egy kicsit megfújja a szél, mint a beton. Ezért kell vigyázni rá, nem szabad fedetlenül hagyni. Nem mindenhol a dél békési feketeföld van:) Ahol lakom a legjobb részeken is csak 16 aranykorona értékű a föld.
Előzmény: rebondo (8932)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.16 21:47:48

(8930)

Elhiszem. Csak ezzel valamiért én nem szeretek bíbelődni. Tavaly például először csíráztattam a magokat. Annyit írtál róla, hogy kipróbáltam. De nekem nem volt jobb eredmény így sem. Akinél nincs megfelelő hőmérséklet a csírázáshoz, biztosan jó módszer. A magok ápolása is több figyelmet kíván. Ebben az évben maradok a régi, nálam bevált vetésnél.
Előzmény: CBNora (8927)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.16 21:31:57

(8928)

A régebbi hozzászólásaim összegyüjve innen letölthetők, ha valakinek kell. (23 MB) Írások
Előzmény: Deryan (8919)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.16 21:29:43

(8926)

A bevetett ládát, poharakat az ablakpárkányra teszem. A szárzeller ugyanúgy kell nevelni, mint a gumósat. Amikor már kiültetve szépen fejlődik, a szár halványítására szoktak nem átlátszó műanyag hengert a szár tövére húzni. Én kipróbáltam, de nekünk nem ízlett.
Előzmény: Vezso (8924)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.16 21:25:35 ( 8925)

Én nem szoktam csíráztatási próbát végezni. (némely fajta növényből ennyi magból nekem kijön az éves mennyiség is:) Ha vetek, 25%-al többet vetek, és az esetleges pótolja a kelési hiányt, vagy az elpusztult palántot. kevés mag van, ami csak egy évig használható. Ilyen a paszternák és hagymafélék. A répa, ptrezselyem 2 év, legtöbb káposztaféle 3 év, paprika, paradicsom 4 év, uborka 5-6, tökfélék 8 év csírázási képessége. Természetesen idősebb magnál kicsivel többet kell vetni. Új magnál felesleges elvégezni.
Előzmény: Vezso (8921)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.16 20:26:24

(8918)

Én is ősszel ültettem nyolc tő csemege szőlőt. -Akkor te régi látogatóm vagy :)-

Észak Békés megye.
Előzmény: Deryan (8913)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.16 20:24:43 ( 8917)

Fontos a fajtaválasztás. Kis helyen is lehet szép nagy növényeket nevelni. A cseresznye és fűszerpaprika fajták igénytelenebbek, jobban tűrik a szárazságot, tápanyaghiányt. Az étkezési paprikáknak jobban kell biztosítani a feltételeket. A paprikánk, és paradicsomnak vannak törpe, kisebb,(determinált) közepes, és folytonnövő fajtái. Fehér paprikából ajánlom korainak a fehérözön, és tizenegyes fajtákat. ezek intenzíven, egyszerre sok termést hoznak. Majd szabadföldbe a cecei, és ciklon nevűeket. ezek hosszabbtávon teremnek, és nagyobb bokrúak. Finom savanyítani és ennivaló az enyhén csípős bogyiszlói. Tompa végű fehér a töltenivaló táltos. Tudok zöldet is ajánlani, ha érdekel. Pardicsomnál a korai törpék a zömök és manó nevűek. A nagyobb folytonnövő fajták a lugas f1, szép fürtös a koral,jó leves a marmande. Kitűnő aszalni és befőzni való a san marzanó nagy vátozata. A paprikák nálam 30*40-es tő és sor távolságban vannak. A paradicsom egy sorban van, és a tövek 40-60 cm-re vannak egymástól. A sortávolság 60-80 cm legyen.
Előzmény: Deryan (8914)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.16 20:14:56 ( 8915)

A zelleren gondolkodom, hogy ideje lenne már elvetni, de valszeg még korai lenne. Jó, hogy mondod. Már akartam szólni, hogy lehet vetni a zeller palántának a magot. Hosszú a vetéstől számítva a palánta előállítási ideje. A kelésig is lehet 2-3 hét. Ígyis májusra lesz kész kiültethető növény. Én tűzdelni nem szoktam, ládába ritkásan elvetem. A magot nagyon nem kell takarni földdel, kelésig nedvesen kell tartani, hogy ki ne száradjon. Esetleg nedves papírral a vetést takarni egy hétig. Ez más növénynél is segíthet. Én holnap vetem. Január második felében lehet vetni fólia alá, üvegházba szánt paprikát, paradicsomot. Lehet ablakba vetni bazsalikomot, majorannát. Csomós vetéssel lehet vetni sárgarépát, petrezselymet, paszternákot. Ez úgy történik, hogy 5-8-as cserépbe, pohárba 5-6 szem magot teszönk. Ablakban neveljük, majd, amint jó idő lesz februárban ki lehet az így kifejlődött növényeket cserepenként, egymástól 10 -15 cm távolságban ültetni. Márciusban pedig szabadba is.
Előzmény: Vezso (8899)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.16 20:02:41

(8912)

A palántanevelés során már sok minden eldől. A cél erős, zömök, megfelelő egyensúlyban lévő gyökérrel és föld feletti résszel rendelkező növény nevelése. Ha valamilyen feltétel nincs me, vagy esetleg túlzottan van meg, akkor ez az egyensúly felborul, és a fejlődés későbbi szakaszában visszaveti a növényt. Így lehett nálad is ami erőteljes zöld tömeget nevelt sok fény, vagy sok víz hatására, de nem fejlődött vele a gyökérzete. Esetleg nem tűzdelt, hanem szálas palánt volt. A nevelés során nem kell a palántákat elkényeztetni, nem kell nekik sok víz sem. Tényleg létezik az a módszer amelyiknél kiültetés előtti héten csökkentik a vízadagolást.
Előzmény: Vezso (8900)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.16 19:55:33

(8910)

Az enyém kisebb:) Itt a topicban is rengeteg kép van róla pár év alatt. De a képtáramban még több. Ami fel van ásva 100 nm, a maradék 150 meg szőlő, fák, cserjék, bogyósok, virág, növényház.

Előzmény: Deryan (8908)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2010.01.12 12:31:14 ( 8895)

Üdv! Jól gondolod. A palánta előállításnak a két fő módszere, hogy az elvetett magokat kikelésük után hagyjuk a helyükön fejlődni, és úgy ültetjük ki (esetleg direkt így vetjük, de ritkán a magokat 1-3 cm távolságra), vagy két-négy szíkleveles korban átültwetjük őket rittkább térállásra (Tűzdelt palánt) vagy tápkockába/pohárba (tűzdelt, tápkockás palánt), és így ültetjük ki a végleges helyére. Tehát a kiültetésre az időpont ugyanaz, mert a növény fejlődéséhez szükséges kinti körülményeknek azonosnak kell lenni. A tűzdelt, tápkockás palánt azonban erősebb, könnyebben fakad, hamarabb alkalmazkodik a környezethez, így hamarabb fordul termőre. Én a káposztafélék, saláta, zeller palántjait szálasan szoktam kiültetni, ezeknél nem fontos a korai termés. Szoktam szálasan kése, savanyítani való paprikákat is így kiültetni.
Előzmény: peti444 (8894)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.12.31 20:54:49

(8887)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.12.23 14:43:55

(8882)

Minden kedves topictársnak kívánok boldog, békés Karácsonyi ünnepeket!

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.25 08:09:54 (8857)

Azokon a helyeken alkalmazzák főleg, (pl homokon) ahol rendszeres taljjavításra van szükség a felszínen, nem mosódik az útra a föld. Meg esztétikai szempontból van jelentősége. No nem nagyüzemi termelésnél. Egy szép példája, kis területen alkalmazva: http://carletongarden.blogspot.com/

Előzmény: gal-lóca (8856)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.23 02:54:43

(8854)

:) Nekem nincs, de arra van a mézontófű, és egyéb virágok, amik tele vannak méhekkel.
Előzmény: gal-lóca (8853)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.22 18:28:43 ( 8852)

Csak kútnak nevezhető csövem van lefúrva a földbe alig pár méter mélyre. Egyszerre 4-5 vödörnyi jön ki belőle, így be kell osztani. 3 db hordót veszek tele, az elég pár napig. Nem kell a növényeket elkényeztetni. itt ismeretlen dolog nálam, hohy hosszú ideig megy a szivattyú. Mondhatom, hogy víztakarékosan termelek:)
Előzmény: gal-lóca (8851)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.22 12:10:21

(8849)

Az enyém sem sokkal nagyobb, amit a zöldségeknek használok:) Kb 100 nm

Előzmény: Morcsi (8847)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.21 17:44:17 (8 846)

Kicsit gondolkoztam rajta, amit kérdeztél, hohgy mit lehetkezdeni 2*2 m területen. Komolyan semmit. Aztán rájöttem, hogy biztosan ennyi a lehetőséged, és nem tudsz többet beművelni, de szeretnél valami saját termést. A növények felnevelésének öröme, a saját termés elfogyasztásaának íze fontos mindenkinek. Lajtántúliában létező fogalom a Square Foot gardening, azaz négyzetláb kertészet. Az pedig igen kis terület:) Most belegondolva igen ideális lehetőségei vannak homokon is. Elmondom hogyan csinálnám. Most ősszelezt aterületet előkészíteném a következőképpen. Kiszedném a homokot kb 30 cm mélyen mellé, a keletkezett gödörbe 20 cm vastagon a rendelkezésedre álló lótrágyát betölteném, jól letaposva. Erre ha van falevél réteg, és erre vissza egy réteg homokot. A területet körbekeríteném 10 cm magsan deszkával, amibe 1 zsák kapható érett marhatrágyát dolgoznék bele (kb 1000 Ft) De ha van érett lótrágya, az is jó. Ezt le lehet fedni fóliával. Ennek az az értelme, hogy ebbe nagyon kora tavasszal, akár februárban, lehet vetni salátát, retket, zöldhagymát. A zöldhagymát maár most el lehet dugdosni, mert hamar ki fog hajtani tavasszal. Lehet valamennyi

fokhagymát is dugni. Kora tavasszal lehet petrezselymet és répát is vetni, mert a trágya alulról fűti. Kicsit később karalábé vetése is mehet. tehát 1 sor retek, 1 sor saláta, 1-3 sor zöldhagyma, fokhagyma. 1 sor karalábé. A sorok távolsága 20 cm legyen. Majd a retkek,saláta, karalábé lekerülése után néhány tő paprika, a szélére pár tő paradicsom. A jó idő beköszöntével ezek mehetnek ki április elejétől, mert a trágya még fűti, fólia meg védi. A retket lehet folyamatosan. Akár karóra felfuttatva 1 tő salátauborka is elfér, jó időben lekerülve a fólia. Tehát van lehetőség. A sarkokra cserépbe, ládába bazsalikom, rozmaring, citromfű, majoranna.

Előzmény: terpentin44 (8742)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.21 14:53:32

(8844)

Itt azt írják 6-8 kg / hektár. akkor 1000 nm 0,6-0,8 kg. Neked kb fél kg. Szántóföldi növények vetőmagigénye
Előzmény: kiseg (8841)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.21 14:49:04 (8843)

Én 15 m hosszú sorokba vetettem, ebbe kellett egy zacskó (a fűszeresből, azt hiszem 50 gram?) 50cm sortávra vetettem, mert magtermelésnek volt vetve. Utána meg talajtakarónak csak kézzel szórtam marékkal, de bőven volt. Egyébként kiváló talajtakaró ilyenkor elvetve a búza, és árpa is. Abból is lehet néhány kg-ot könnyen szerezni, venni. Tavasszal meg bele kell rotálni/talajmarózni a földbe.
Előzmény: kiseg (8841)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.21 13:53:19

(8840)

mármint a mustármagot:)
Előzmény: il1321 (8839)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.21 13:52:29

(8839)

A legolcsóbb, és legegyszerűbb valmelyik élelmiszer boltban, vagy hiperben a fűszereknél. Sokkal olcsóbb fűszernek, mint vetőmagnak megvenni. 20-30 ft-tól már lehet venni egy zacskóval.
Előzmény: kiseg (8837)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.21 13:50:46 ( 8838)

így van, ebben igazad van. Nem is könnyű rendesen termővé tenni a talajt. De a legtöbb helyen nincs is meg a lehetőség (anyagi, fizika) a talajcserére, bár az is csak időleges hatású, a kertünk talaja adott. Most vagy eladjuk, és költözünk, vagy azzal dolgozunk, amink van. Próbálkozik az ember mindenféle praktikákkal, módszerekkel, és lesi az eredményét. Ilyen mélyen meg én nem is igazán foglalkozom a talajkémiával. Mindíg az adott talaj a kiindulás, és abban kell termelni.
Előzmény: gal-lóca (8828)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.21 13:46:10

(8836)

Vessél spenótót is, és az tavasszal ehető is lesz.
Előzmény: kiseg (8833)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.21 13:44:53 ( 8835)

A mustár alacsony hőmérsékleten csírázik, így elvileg el lehet vetni még ilyenkor is. Azonban a fagy bekövetkeztekor vége is lesz. Attól függ, mekkorára nő meg. és mennyi magod van. HA van bőven és meg tud nőni 10-15 cm-magasra, már érdemes volt elvetni, Nagy tönmegben mintegy fátyolt képez a felszínen fagyottan is. Régebben a nagy kertben az üres helyen termeltem, mindíg volt néhány kg magom, így nem kellett spórolni vele. Tenyészidőszakban bármikor vethető, bárhova, kivétel, ahol keresztes virágúak voltak. (tapasztalat szerint még ez sem teljesen igaz, mert utána vetettem retket, sőt karfiolt is ültettem, és nem jelentkezett rossz hatása)
Előzmény: kiseg (8833)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.21 13:39:49

(8834)

Felénk nincsenek rigók, de már láttam mit művelnek:)
Előzmény: CBNora (8830)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.21 12:40:24 (

8827)

Szerintem talajtakarásra gondoltál:) A felületi komposztálás, és talajjavítás egyik módszere, amikor a növényekkel beültetett talj felszínét, főleg a sorok között letakarjuk néhány centiméter vastagságban. A takarás vastagsága függ az alkalmazott anyagtól. A takarásra szóba jöhet levágott fű, szalma, faforgács, bármilyen növény zöld maradványai. A zöld növényeket, és a frossen vágott füvet ha nem tudjuk előbb megszárítani, csak végkonyabb, max 5 cm vastagságban terítsük le, mert rothadásnak indulhat. Fűrészport és forgácsot csak 1-2 cm vastagságban alkalmazzunk, mert nagy a széntartalma. Ha van csalán lelőhely, a lekaszált csalán kiváló talajtakaró, nagy nitrogéntartalmánál fogva, Lehet előre is vetni trágyanövényeket (mustár, facélia, borsó) ha a talajba beforgatod 20-30 cm magasságot elérve, akkor zöldtrágya, ha levágva a talajon elteríted, talajtakaró. A fedett talaj felszíneét nem engedi olyan hamar kiszáradni, a talajéletet alkotó élőlényeket táplálja. A takaráskor arra érdemes vigyázni, hogy közvetlen a védett növény szárához ne érjen a takaró anyag, legyen egy kis szabad kör, mert kisebb a gombafertőzés veszélye. Vetés esetén a sorközöket érdemes takarni.
Előzmény: terpentin44 (8825)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.20 13:11:30 ( 8815)

A zöldségtermesztési linkel oldalakon keresztül tárgyalja a talajművelés, és trágyázás különféle módjait. Még a letaposott, járműjárta keréknyomokat is említi. " A talajművelésen a talajnak különféle eszközökkel való mechanikai alakítását, megmunkálását értjük. A talajművelés elsődleges feladata a talaj levegő- és vízgazdálkodásának javítása. Az eső és az öntözővíz által eliszapolt talajt talajműveléssel tesszük levegőssé. Hatására a tenyészidőben jobb lesz az oxigénellátás, a téli időszakban lehetővé válik a hólé befogadása. A nedves, tömött talaj kapilláris vízvesztesége a felső réteg porhanyításával szüntethető meg, a félig kiszáradt, rögös talaj párolgással, vízgőzdiffúzióval való kiszáradása tömörítéssel akadályozható meg. A levegő- és víztartalom szabályozása közvetve a hő- és tápanyag-gazdálkodásra is kihat. A túlzottan nedves talaj mérsékli a talaj fölmelegedését és a szerves trágyák lebontását, akadályozva ezzel a növények növekedését is. A gyakori talajművelés azonban tápanyagveszteséget is okozhat, gyorsul a szervesanyag-lebomlás, növekszik a tápanyag-kimosódás veszélye, továbbá rontja a talaj szerkezetét, és károsan befolyásolja a talaj életét. A mély talajművelés elősegíti a gyökerek könnyebb és mélyebb lehatolását. Nagyobb gyökérzet nagyobb föld feletti szárat nevel, amely nagyobb termésre képes. A talaj felszíne – a tenyészidő alatti mechanikai hatások következtében (főként a gépek kerekei nyomán) – összetömődik, elveszti morzsalékos szerkezetét. Forgató talajműveléssel a leromlott szerkezetű feltalaj felcserélhető a jó szerkezetű alsó szinttel. A talajművelésnek kimagasló szerepe van a gyomnövények irtásában. Szakszerű talajműveléssel a szántóföld gyomossága a minimumra csökkenthető. Segítséget nyújt a talajművelés a talajlakó állati kártevők ritkításában is. A szántással felszínre kerülő rovarok jelentős része a madarak martalékává lesz. A talajművelés szolgál a trágyaanyagok talajba juttatására, a tarló- és szármaradványok beművelésére és a kiöregedő évelő pillangós növények feltörésére is. A talajművelés tehát sokoldalúan befolyásolja a talaj termékenységét, a növények növekedését és fejlődését."
Előzmény: il1321 (8814)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.20 13:06:10 ( 8814)

Szerintem a saját ügyedben semmit sem tudtál meg. ???? Amit a könyvek írnak az semmi?

Nem is árultál el semmit. A 8791 ben részletesen leírta a kertjének talajviszonyait. Gyenge talajon nem érdemes termelni, nem lehet trágyával gyorsan feljavítani. Különösen nem zöldségtermesztésre. Nincs olyan gyenge talaj, amiben megfelelő kezeléssel ne lehetne termelni. Hisz te írtad, korábban, hogy a termesztéshez még talajra sincs szükség. Ha már van aki nem hajlandó elolvasni a belinkelt részeket, ideteszem: ( Ha itt nincs megfelelően leírva, akkor mondhatja akár a ÍJóisten is, az sem lesz jó) "Talaj-előkészítés A gyümölcsös helyének kijelölése után a leendő ültetvény talajának szakszerű előkészítése kiemelt feladata a gyümölcstermesztőnek. A talaj előkészítésének gondossága és minősége az ültetvény egész élettartamára kihat. A gyümölcsös talajadottsága szakszerű beavatkozásokkal jelentős mértékben javítható, művelésre alkalmasabbá tehető. A talaj-előkészítéshez tartozik a telepítésre kijelölt terület vízrendezése. A szomszédos területekről érkező és felgyülemlő nagy mennyiségű víz vagy a mélyedésekben megálló csapadék vagy talajvíz károsítása utólag alig akadályozható meg. A belvízrendezés az egyik legfontosabb figyelembe veendő szempont legyen a gyümölcsösök helyének megválasztásánál. A nagyarányú fapusztulás és fahiány, a gyümölcsfák gyenge fejlődése és klorózisa az esetek jelentős részében a kedvezőtlen talajvíz következménye. A ,,vízállásos” foltok egyszerű feltöltése csak tüneti kezelésnek bizonyul, műszaki belvízrendezés nélkül az ilyen területek telepítésre alkalmatlanok. 8–12%-os lejtésnél már komolyabb vízelvezető rendszer kiépítése is szükséges. Az elmúlt évtizedekben gyakori eljárás volt a leendő gyümölcsösök helyének ún. ,,műszaki” alkalmassá tétele, a felszíni egyenetlenségek elmunkálása. Ennek célja a művelésnél használt gépek munkájának könnyebbé tétele volt, de a természetes talajtakaró megbontása miatt helyrehozhatatlan károk is keletkeztek. Az esetek többségében a termékeny felső talajréteget lehordva a terméketlen altalajba került gyümölcsfák alig fejlődnek, sínylődni fognak. Különösen a Nyírségben és a Duna–Tisza közén a homoktalajú, rónázott ültetvényekben találkozhatunk a hibás szemlélet szomorú következményeivel. Az integrált gyümölcstermesztésben nem engedhető meg a talajfelszín megbontása és a felső, termékeny talajréteg elhordása. Csak kisebb felszíni egyenetlenségek megszüntetése ajánlatos, az is csak máshonnan odaszállított termékeny feltalajjal. A domboldalak 10% feletti lejtésviszonyai esetén rendszerint teraszírozás szükséges, mert nélküle a csapadék elfolyik, az erózió a termékenyebb feltalajt elhordja, és a terület vízgazdálkodása nagymértékben leromlik. A teraszok távolsága egymástól, a lejtés nagyságától, a művelőgépek tulajdonságaitól és a talaj víznyelőképességétől függ. Elkészítésük és a későbbi művelés többletköltséget igényel, amelyet a gazdaságossági számításoknál figyelembe kell venni. A teraszírozáshoz műszaki kiviteli tervet célszerű készíteni, mert a teraszoknak a rétegvonalakat kell követni. A gyümölcsösök talaj-előkészítésének feladata a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak javítása, az integrált gyümölcstermesztésben megengedett anyagok felhasználásával. Az intenzív gyümölcstermesztésben rendszerint sekélyen gyökerező alanyokat alkalmazunk, a területegységre jutó gyümölcsfák számát jelentősen növeljük, és a termőre fordulást siettetjük. Mindezek a törekvések növelik a talajjal szemben támasztott követelményeket, amelyek egy részének megteremtésére csak a talaj előkészítése nyújt biztonsággal lehetőséget. A talaj termőerejének javítására lehetőségeink korlátozottak, de a talaj-előkészítés nyújtotta előnyökkel mindenképpen élni kell. Tágabb értelemben a gyümölcsösök talaj-előkészítéséhez tartozik a talajfertőtlenítés is, amennyiben a növényvédelmi vizsgálatok annak elvégzését indokolják. A jó talaj-előkészítés ideális esetben 2-3 éves időszakot igényel. Kedvező, ha évekkel az ültetés előtt figyelemmel tudunk lenni az elővetemények megválasztására. A mélyen gyökerező, sok gyökérmaradványt visszahagyó pillangós vagy egyéb takarmánynövények, gabonafélék a legkedvezőbb elővetemények. Ezek megválasztásánál azt is vegyük figyelembe, hogy minél kevesebb évelő gyom maradjon a talajban, esetleg ezek zöld jelzésű gyomirtó szerekkel könnyen megsemmisíthetők legyenek. Ez utóbbi szempont a bogyós ültetvények esetében különösen fontos. Amennyiben régi gyümölcsös után új gyümölcsös számára készítjük elő a talajt, feltétlenül célszerű előzetesen szántóföldi vagy zöldtrágya növényeket termelni, így pihentetve a talajt 2-3 évig. Ez fontos szempont lehet, ha a gyümölcsfákra káros gyomirtó szerek halmozódtak fel a talajban. Talajlazítás. A gyümölcsösök talaj-előkészítésénél a legfontosabb célkitűzés, amelyet összekötünk a tápanyag-gazdálkodási feltételek kedvező befolyásolásával. A gyümölcstermő növények gyökérzetének több mint 90%-a a későbbiekben is a talaj-előkészítés során meglazított talajban

marad. A gyümölcsfák gyökérzetének gyors regenerálódásában és fejlődésében is kiemelkedő szerepe van a jól előkészített talajnak. A talaj levegőzöttségének, kémhatásának és az alsóbb rétegek foszfor- és káliumellátottsága javításának (az ültetvény életében vissza nem térő) lehetőségét kell kihasználni. A telepítés előtti zöldtrágyázással és szervestrágyázással megalapozhatjuk az ültetvény talajának biológiai aktivitását, kedvező egyensúlyát. A talajjavítás és a tápanyagkészlet növelésének szükségességét talajvizsgálatok döntik el. Forgatás. A leendő gyümölcsös területének gépi forgatása a legelterjedtebb és legtökéletesebb talaj-előkészítési eljárás. Napjainkban az ültetvény teljes területének forgatása indokolt, fel sem merülhet a nagy térállású ültetvényekben korábban alkalmazott, ún. sávos forgatás, amikor a leendő fasoroknak csupán 2,0–2,5 m-es sávját forgatták meg. A sűrű térállásos intenzív gyümölcstermesztés követelményeinek csak a teljes forgatás felel meg. A forgatás ideje legalább 2–6 hónappal előzze meg az ültetést, de az egy évvel korábban végzett forgatás a tápanyag-gazdálkodás feltételének javítása szempontjából még kedvezőbb. A telepítési munkák megkezdéséhez a mélyebb forgatás után minimálisan 2–4 hónap ülepedés szükséges. Törzses gyümölcsfajoknál középkötött-kötött talajon a forgatás mélysége 60–70 cm. A mélyebben gyökerező csonthéjas gyümölcsfajoknál célszerű 100 cm mélységig altalajlazítóval további lazítást végezni. A forgatóekére szerelt altalajlazító test használatára abban az esetben van szükség, ha az altalaj rossz minőségű, vagy köves, kavicsos. A vízzáró agyagpadok és mészlerakódásos rétegek fellazítása nagyon fontos ugyan, de nem indokolt a felszínre hozni azokat, összekeverve a jobb minőségű, humuszos feltalajjal. A forgatóekére szerelt előhántó alkalmazásával javul a forgatás minősége: csak így biztosítható a felső és alsó talajrétegek megfelelő cseréje. A forgatásnak egyenletes mélységűnek kell lennie. Kielégítő minőségű forgatás csak a talaj kedvező nedvességállapota mellett lehetséges. Kötött talajokon szárazság esetén a forgatóeke nagy tömböket szakít fel, amelyeket alig lehet kellően feldarabolni. Túl nedves talajon viszont a sárosan kenődő barázdák tömbökké szilárdulnak, megfelelő eldolgozásuk nem lehetséges. Ezért nem kedvező a késő ősszel és kora tavasszal végzett forgatás. Az időjárás általában nyár elején és kora ősszel a legmegfelelőbb e munkafázis szempontjából. A forgatás irányának megválasztásánál általában a műszaki-gazdaságossági szempontok az irányadók. Ez alól kivételt képeznek a lankás domboldalak, amelyeknél a forgatás iránya lehetőleg ellenkező legyen az erózió várható irányával. A talajvizsgálatok alapján szükségessé válhat az alacsony pH-érték emelése, a hiányos foszfor- és káliumkészletek feltöltése. A savanyú talajok melioratív jellegű meszezését célszerű forgatás előtt középmély szántással összekötni. Mindenképpen így kell eljárni, ha a kijuttatandó CaCO3 mennyisége a meghaladja 8–10 t/ha adagot. Az általános szakmai vélemény szerint a talaj-előkészítés során nagy mennyiségű szerves anyagot célszerű a talajba juttatni. A szerves anyagot helyben is megtermelhetjük zöldtrágyanövények vetésével, vagy – ha lehetséges – 100 t/ha mennyiségű, jó minőségű szerves trágyát juttassunk ki a területre. Intenzív ültetvények esetében a talajvizsgálati adatok alapján indokolt lehet a forgatott réteg foszfor- és káliumtartalékainak növelése. Foszforból minden talajon, káliumból a középkötött-kötött talajokon csak a forgatáskor tudjuk a teljes gyökérzónába juttatni a tápanyagokat, tekintettel azok gyenge vándorlóképességére. A mész- és műtrágyaadagokra vonatkozó javaslatokat a talajvizsgáló laboratóriumok adják meg a talaj tápanyagtartalma és kötöttsége alapján. A telepítés előtti tartalékoló trágyázásra vonatkozó útmutatást a 6.2. Tápanyaggazdálkodás c. fejezetben adunk. A műtrágyák megválasztásánál célszerű előnyben részesíteni az egy hatóanyagot tartalmazókat, mert a komplex műtrágyák összetétele rendszerint nem felel meg az igényeknek. Integrált gyümölcstermesztésnél részesítsük előnyben a kénsavas kálisó használatát. Csak csomómentes, lehetőleg nem hosszú ideig raktározott műtrágyát használjunk. A tápanyag-tartalékolásra szánt műtrágyamennyiséget műtrágya-féleségenként külön-külön menetben, egyenletesen szórjuk a talaj felszínére. A különböző műtrágyák megfelelő üzemi keverése alig lehetséges, de agrokémiai szempontból sem indokolt. A műtrágyaszórók fogásszélességére ügyeljünk, hogy azok megfelelő átfedésekkel csatlakozzanak egymáshoz. Az ültetvény területén még átmenetileg se tároljunk műtrágyát, sőt a rakodásra is máshol kerüljön sor. Ha műszaki okokból a területen műtrágya-túladagolás történi, azt azonnal meg kell szüntetni, mert később a gyümölcsfák gyökérzetének sómérgezése következhet be. A mészkőport és a műtrágyát a megforgatott talajba egyenletesen kell bekeverni. Ezt közvetlen beforgatással nem lehet biztosítani. A gyakorlatban jól bevált módszer, hogy a mészkőport és a műtrágyát 20–25 cm-es, középmély szántással egyenletesen a feltalajba juttatjuk, majd forgatással a további rétegekhez keverjük. A szántás után legkorábban 4–6 hét múlva kerülhet sor a mélyforgatásra. A forgatóeke beállításánál olyan fogásszélességet kell alkalmazni, amely biztosítja a talaj megfordítását. Az 50–60 cm-nél nagyobb fogásszélességnél rendszerint tökéletlen lesz a forgatás

és a trágyák bedolgozása. A könnyű, laza talajon (30 alatti vagy a körüli Arany-féle kötöttségi szám esetén) gyakran vitatják a 60–70 cm-es forgatás előnyeit. De ebben az esetben is szükséges a 30–40 cm-es mélyszántás és a 60–80 cm-es talajlazítás. A bogyós ültetvények talaj-előkészítésénél – tekintettel a sekélyen elhelyezkedő gyökérrendszerükre – minden talajon elégséges a 30–40 cm-es mélyszántás. A szükséges trágyafélék bedolgozását ebben az esetben is egy előzetes, sekélyebb szántással oldjuk meg. A terület talaj-előkészítése során célszerű a forgatóekéhez oldalazó simítót és gyűrűs hengert kapcsolni. E műveletekkel megóvjuk a talajt a kiszáradástól: nélkülük a talaj elmunkálása hosszú ideig lehetetlen lenne; vagy csak jóval nagyobb munkaráfordítással. A forgatott terület egyenletes elmunkálását, mihelyt a területre rá lehet menni, el kell végezni. Ez különösen a forgatás után maradt barázdákra és az összeszántott bakhátakra vonatkozik. Ezek elsimításához legtöbbször igénybe kell vennünk a traktoros tolólapátot vagy a terepegyengető talajgyalut. A talajfelszínt kötöttebb talajon többszöri, homoktalajon egyszeri tárcsázással, a tárcsához kapcsolt fogassal és simítóval tesszük egyenletesebbé. Ha a telepítést jóval megelőzi az előkészítő munka, akkor a fák helyének kitűzése előtt még újabb tárcsázásra és simítózásra is szükség lehet." Forrás a korábbi link.
Előzmény: gal-lóca (8811)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.20 12:57:11 (8813)

Apró kiigazításként. Ősszel, ha kellett éretlen trágyát is hordani, azt nem terítették szét, csak a föld végén összerakták. Annyit még a paraszt is tudott, hogy az éretlen trágya a földet kiégeti. Legtöbbször az előző évi, érett trágyát szórták szét.
Előzmény: gal-lóca (8810)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.20 08:11:43

(8808)

Az alábbi két hozzászólás linkjében mindkét könyv részletesen foglalkozik a talaj előkészítésével, trágyázásával, talajjavítással. Lényegesen több információval, mint itt egy néhány mondatos Hsz. Mindkettő letölthető a linkről is, és innen is: http://data.hu/get/1262973/Zoldsegtermesztok_kezikonyve.doc http://data.hu/get/1262975/Integralt_gyumolcstermesztes.doc
Előzmény: kiseg (8807)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.20 07:53:29

(8806)

Trágyázás kérdéséhez: " A trágyázási időpont meghatározásakor a termesztett növény szaporítási időpontjához igazodunk. Annak alapján, hogy a trágya milyen időszakban (a vetés előtt vagy a tenyészidő folyamán) kerül a talajban, megkülönböztetünk: – alaptrágyázást, – indító (starter) trágyázást és – fejtrágyázást. • Az alaptrágyázás célja hosszabb ideig ható, nagy mennyiségű tápanyag beforgatása a művelt talajréteg teljes mélységébe. A mélyebb, ezért tartósan nedves talajrétegbe dolgozott alaptrágyát a növények öntözés nélküli termesztésben és szárazság idején is jól hasznosítják. Az alaptrágyázást a tenyészidőszakon kívül végzik, ideje az alapvető talajművelési munkákkal esik egybe. A legtöbb zöldségnövény esetében az alaptrágyázás időszaka az ősz, de a nyári és az őszi vetésű növények tavaszi és nyári alaptrágyázása is indokolt lehet. Alaptrágyázásra a szerves és a műtrágyák egyaránt használatosak. A szerves trágyák közül az istállótrágyát, a zöldtrágyát és a tőzeges trágyákat, a műtrágyák közül elsősorban a talajban jobban kötődő foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat kell alaptrágyaként beművelni. A kimosódásra hajlamos nitrogénműtrágyák alaptrágyaként való részleges kijuttatása csak kötött talajokon és a korai vetésű növények termesztésekor indokolt. Az alaptrágyák általában mélyszántással, az évelő zöldségnövények számára pedig mélyforgatással művelhetők a talajba. • Az indító (starter) trágyázás célja – mint a nevéből is kitűnik – a kelés utáni kezdeti fejlődés segítése, palánták ültetése esetén ezenkívül a begyökerezés gyorsítása. Ajánlott időpontja közvetlenül a vetés előtt vagy a vetéssel egy időben van. A trágyabeművelés mélysége a vetés, illetve az ültetés mélységével egyezik vagy azt alig haladja meg.

• A fejtrágyázás fogalomkörébe a termesztett növények tenyészideje alatt végzett trágyázási eljárásokat soroljuk." Forrás: Balázs- Filius: Zöldségtermesztők kézikönyve http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/zoldsegtermesztok-080906-31

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.20 07:46:25 (8805)

A gyümölcstelepítés kérdéséhez: " A különböző időben végzendő telepítésekre tervszerűen készüljünk. Még az őszi és tavaszi telepítési időpontok között sem választhatunk vagylagosan a legtöbb esetben, mert fontosabbak a szakmai szempontok. Vagyis a telepítés ideje nemcsak a beszerzési lehetőségekhez igazodik. A gyümölcsfajok egy részénél (alma, körte, meggy, szilva, mogyoró) az ősz és a kora tavasz egyaránt alkalmas lehet a telepítésre, ha megfelelő időben és jól előkészített területre kerülnek növényeink. A korán fakadó ribiszkét jobb ősszel telepíteni, mert a gyökerek regenerálódása és fejlődése tökéletesebb, s a tél sem tesz kárt a kiültetett növényekben (Porpáczy, 1987). A diót lehet ősszel és tavasszal is telepíteni, de mindkét alkalommal a jól időzített korai ültetés vezet eredményre (Szentiványi, 1976). A dió telepítését novemberig be kell fejezni. Megkésett telepítésnél a gyökérzet nagyobb metszlapjain a forradás elmarad, a begyökeresedés gyenge lesz, s mindez téli kipusztuláshoz vezethet. Amennyiben tehát a diót nem tudjuk ősszel időben eltelepíteni, a telepítést feltétlenül tavaszra kell halasztani, mégha akkor sem áll sok idő rendelkezésre a korai fakadás miatt. A mogyoró időben végzett őszi telepítése szintén megfelelő eredést ad. A berkenyét és a bodzát is célszerűbb ősszel telepíteni (Porpáczy, 1987). A málnát hazánkban általában ősszel telepítik, ritkábban kora tavasszal. Az időben végzett őszi telepítés azért jobb, mert a növények a fagyok beálltáig jobban begyökeresednek (Kollányi, 1965), és legalább egy évvel korábban termőre fordulnak. Hideg telű termőhelyeken, hideg talajon célszerű a telepítést tavaszra halasztani. A szedernél Dénes (1985) szerint legjobb az ősszel gondosan előkészített területre a konténeres szaporítóanyag tavaszi telepítése, elsősorban a korábbi termőre fordulás érdekében. A konténeres ültetvényanyag nyári kiültetését csak öntözött körülmények között lehet javasolni. Furcsa ellentmondás, hogy néhány gyümölcsfajnál (mandula, őszibarack, kajszi, japánszilva, cseresznye) korai fakadásuk miatt szintén az őszi telepítés lenne logikus, de hazánk termőhelyi körülményei között mégis a tavaszi telepítés javasolható. A felsorolt fajok szabadgyökeres oltványai a legtökéletesebb őszi telepítés után is igen érzékenyek a téli lehűlésre és a kiszáradásra. A téli kiszáradás (vagyis az őszi ültetés) a kockázata száraz nyarak után különösen nő. Nem téveszthet meg bennünket, hogy melegebb éghajlatú országokban az őszibarack és kajszi esetében az őszi telepítést kockázat nélkül ajánlják (Gautier, 1982), ami azért is szükséges, mert ott a kihajtás nehezebben indul a tavaszi telepítés után. A barackok, a japánszilva és a cseresznye is jobban elviselik az őszi ültetést, ha konténeres oltványokat használunk, amelyeknél egyrészt kedvezőbb a vízellátás, másrészt a gyökérzet még ősszel kinő a földlabdából, s hamarabb megerősödve javulhat a télre való felkészülés. De kerüljük a több évig konténerben tartott oltványokat, mert ezek is nehezebben viselik el az átültetést, s téltűrésük alig lesz jobb, mint a szabadgyökerűeké. Tavaszi telepítést javasolunk a birs esetében is (Nyéki, 1990)." Forrás: Soltész Miklós Integrált gyümölcstermesztés (Érdemes a szakirodalmat is olvasni) http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/integralt-080904-276

il1321 A kolloid értelmét rosszul használod.(ly)

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.14 18:49:01

(8781)

A (talaj)kolloidokkal itt találkozhatsz: http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/novenytan/novenytan-19-talaj A fahamu kálcium tartalmát nem cáfoltam. A kérdés a komposztálással kapcsolatban merült fel, és a talaj kapcsán. Az általad említett termesztési módokat, beleértve a talajnélküli termesztést is (ha nem is mélységében) ismerem. Ezek elsősorban a megfelelő tápoldatozáson alapulnak. Így természetesen a steril homokon is lehet termeszteni, csak megfelelő technológia kérdése. (mint érdekességet jegyzem meg, hogy egyes biotermesztési módok a paradicsom termesztését éveken át ugynazon a helyen javasolják, mert a paradicsom szereti a saját "kigőzölését" . Magam 3 éve termesztek pradicsomot ugyanazon a helyen, probléma nélkül, másková ültettett kontrollnövényekhez képest semmivel több megbetegedéssel.)
Előzmény: gal-lóca (8780)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.10.14 17:31:15 ( 8778)

A növény a talajt hasznosítja.Sókat, elemeket.Valamennyi keletkezik a komposzt és a trágya bomlásakor, azt persze hasznosítja, de az istállótrágya fő értéke a nitrogéntartalma és talajbontó hatása. Ennek és a többinek azért fussál neki még egyszer. Mert ez amiket írsz akkora állításhalmaz, hogy még értelmezni is nehéz. Talán a legnagyobb baki a következő: A komposzt talajlazításnak a legkiválóbb, nem pótolja a műtrágyát. Én úgy tudom, hogy a műtrágya próbálja pótolni a talajban lévő tápanyagot. De csak azt. Ez a kemikáliák legnagyobb hátránya, hogy csak célzottan azt nyujtják amire szánják, de a talaj humusztartalmát, és a talajéletet biztosító baktériumokat,és más élőlényeketnem pótolja. A talaj humusztartalom nélkül nem más, mint különböző állagban lévő kőzetpor. A humusz azért fontos, mert tartalmazza és fenntartja a talajban lévő mikroszkopikus nagyságú szervezetek hatalmas tömegét. A talaj termékenységének alapját a baktériumok jelentik, amelyek elhalásuk előtt és után is nagy hatást fejtenek ki. Az élő baktériumok hőt termelnek, és az összetett szerves anyagokból a gyökérzet számára hozzáférhető szervetlen vegyületeket hoznak létre. Pusztulásukkor ezeket a növényi tápanyagokat, a kolloid kötőanyagokkal együtt leadják, és ez a kötőanyag összecementálja a talaj morzsáit. Az így kapott anyag a humusz, nem pedig növényi maradvány. A humuszt pótolhatjuk istállótrágyával, komposzttal, zöldtrágyával. A komposztálás folyamata készülhet külön komposztáló helyen, vagy felületi komposztálással, amikor a talajfelszínen terítjük el az anyagot. Ilyen felületikomposztálási mód a mulcsozás is. Nem gyomosító növények zöld maradványainak földbe forgatása a zöldtrágyázás, amit akár erre a célra vetett növényekkel is végezhetünk (mustár, fehérhere, facélia stb) Természetes körülmények között a talaj humuszmennyisége csaknem állandó. A művelésbe vont talajok humusztartalma viszont csökkenni kezd, ezért szükség van ennek rendszeres pótlására. Ehhez az előző évi növényi illetve állati maradványok nem elegendőek, ezért a humuszképző anyagokat nekünk kell a talajba kevernünk. Amikor a talaj termőképességét vizsgáljuk, akkor annak a humusztartalma határozza meg annak minőségét. A humuszképző anyagoknak több típusa is van. A nyers humuszképzők elegendő mennyiségű tápanyagot tartalmaznak ahhoz, hogy megélénkítsék a baktériumok tevékenységét. Ennek során hőfejlődés indul meg, és javul a talaj szerkezete. Ilyen anyag a fűnyesedék, a friss trágya, illetve a beásott gyomok. Ezek elősegítik a baktériumok hirtelen felszaporodását, ezzel együtt viszont csökken a talaj nitrogénkészlete. Ennek kiküszöbölése érdekében nitrogén hatóanyagot is kell a talajba adni. A rostos humuszképzők cellulózban gazdagok, de hiányzik belőlük a cukor és az egyszerű keményítő, ezért kevéssé serkentik a baktériumok tevékenységét. Ilyen rostos humuszképző a fakéreg, a tőzeg, a fűrészpor, ezek a talaj fizikai jellegű javítására alkalmasak. Jellemzőjük, hogy nagyon nehezen bomlanak, és alig keletkezik belőlük a talajt morzsalékossá tevő anyag. Az érett humuszképzők: a jól érett istállótrágya, a megfelelően elkészített komposzt és a biohumusz. Ezek az anyagok nem okoznak károsodást a hajszálgyökereken, a talaj nitrogénkészlete is hozzáférhető marad, mert nem kötik le a baktériumtenyészetek. A komposztálásuk során a baktériumokból származó kolloid kötőanyagok képződnek, amelyek apró

rögök kialakításával javítják a talaj morzsalékosságát, szellőzöttségét és a víztartó képességét. A szerves anyagok mikrobiológiai lebontásához oxigén, nedvesség, energiaforrás (szerves anyag) szükséges. A mikroorganizmusok a levegőből és a szerves vegyületek oxigénjéből nyerik az oxigénszükségletüket. A kétféle forrást más-más fajok tudják igénybe venni, ezért a lebomlásnak is két formája ismeretes. Az aerob fajoknak a levegő oxigénjére van szükségük, az ilyenkor lejátszódó korhadás során oxidációs folyamat megy végbe. A mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát oxidálják, és miközben a szén CO2 formájában felszabadul, ( Ahogyan Nóra is írta) jelentős hő keletkezik. A komposztálódó anyag 65--70 °C-ra felmelegszik. A szerves anyaagok lebomlásakor pentozán hatással kell számolni abban az esetben, ha a befogatásra kerülő szerves anyag C/N aránya tágabb , mint 30/1. Ilyen nagy C tartalmú anyagok a kukoricaszár, szalma, faforgács stb. Itt a nagy nitrogéntartalmú növények keverésével kell a N arányt javítani. De ezt elsősorban felületi komposztáláskor kell figyelembevenni, azaz gabona és kukorica szalma talajba dolgozásakor adagolnak N tartalmú műtrágyát. Ha a levegő oxigénje nem áll rendelkezésre, akkor anaerob fajok szaporodnak el, és fermentáció, illetve redukciós folyamat megy végbe (rothadás). Az anaerob folyamat során a szénből csak kis rész szabadul fel, a szén nagyobb részét metángáz formájában szabadítják fel az anaerob mikrobafajok. Az anaerob bomlás bűzös. A felszabaduló metán és a kénhidrogén okozza a komposzthalom jellegzetes szagát. Az ilyen bomlás a rothadás. Ilyenkor a növények számára káros anyagok keletkeznek, a növényi tápanyagok redukálódnak, felvehetetlenné válnak. A komposzthalomban lévő föld és a szerves anyagok kékesszürke színűvé válnak. A bomlás rothadás esetén lassú, nincs elegendő mész, az egész halom elsavanyodik, bűzlik. Megemlítem, hogy a komposzthoz kevert fahamu jelentős káliumforrás. A végén hansújozom, hogy a komposztálással történő talajjavítás, és talajerőpótlás nem a nagyüzemi termelés módszere, de kiválóan alkalmazható a mi termelési formáink között. Én magam évek óta nagyrészt ezzel a módszerrel pótolom a tápanyagot, és a humuszt, és meg is vagyok elégedve az eredménnyel.
Előzmény: gal-lóca (8759)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.09.30 08:07:00

(8713)

A radikkiód valószínű levél r, mert ennek is többfaja van. A fejes r. termesztésekor árnyékolni kell a fejet, így lesz meg a megfelelő színe. Amit vettem magot, nekem is csak levelek teremtek. (Pl. a mángold esetében is van külön levélmángold, szármángold) Nálunk az édeskömény sem évelő. Annak is van olyan változata, ami gumóskömény, és van amit az ánizshoz hasonlós illatú magja miatt termelnek. Sőt a gumóskömény is junius előtt vetve csak magot hoz.
Előzmény: Szkapi (8712)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.09.09 12:33:22

(8656)

ez is bizonyíték az ahány ház.... mondásra:)
Előzmény: CBNora (8653)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.09.09 12:31:53

(8655)

Főtt állapotban könnyebb, mert leválik a héja. Mi daraboljuk, fazékba tesszük, 5-10 percig fő, közben kavarjuk. majd botmixxerrel pépesítjük, még 5 perc fővés, és drótszűrőn átszűrjük, itt fennakad a mag, és a héj kisebb darabjai. HA nem törod össze botmixxerrel, akkor kicsit tovább kell főzni, és fennmarad a héj. Mi nem használunk paszírozót, mert macerásnak találtuk. A botmixer tökéletesen megfelel, a szétdarált héj még sűrít is.
Előzmény: CBNora (8650)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.08.31 17:24:16

(8613)

Fedvény: ezttakláltam: ezt találtam. :)
Előzmény: il1321 (8612)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.08.31 17:17:39

(8612)

Én ezttakláltam: http://www.befozoautomata.hu/index.php?oldal=oldal&o=hasznalati_utmutato_a_befozes_folyamata
Előzmény: beetee (8610)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.08.27 17:56:35

(8566)

A sárga magom Kertimag termék, a Delikát sorozatból, a fajta Goldena. Szintén kertimagból van még Trieszti fehér, ami nem tök:) A kereknek az olasz neve rondini, ugyan az az íze, kicsit keményebb a húsa. Mi tölteni szoktuk. Az ovális pedig spagetti cukkini, ez főzéskor rostjaira válik szét, igen finom.

Előzmény: Zitka (8563)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.08.27 14:53:09

(8559)

Obiban, Praktikerben láttam a nyár elején. De ugyanazok vannak gazdaboltokban is. Itt is

virágfarm online beszerezhető. otthon este megnézem, milyen volt az enyém.
Előzmény: Zitka (8558)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.08.25 21:47:38

(8547)

Ha termelni akarsz, gondolod, hogy egy ötsoros hozzászólásból megtudsz mindent? Ha komolyan termelésben gondolkodsz, (más növény terén is) én a szakirodalmat javaslom. Gyors áttekintés a mákról: Mák
Előzmény: djkriss (8546)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.08.02 15:11:31

(8482)

Köszi! Ilyenkor pont aktuális.
Előzmény: moonshadow (8481)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.27 18:15:11

(8465)

Ja, ha a fekete paradicsom az, akkor nekem is van, csak nem tudtam.) Korábban tettem is róla képet, meg a nevét is írtam. Black prince, bolti.

Előzmény: Zitka (8463)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.21 21:00:00

(8450)

Nemrég került szóba a tökfélék meddősége. Akkor ezt írtam: (Én le szoktam a nagyrészét szedni) http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=91395338&t=9108176
Előzmény: Zitka (8448)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.19 11:49:11

(8435)

Emlékszem, amikor én is vettem, a zacskón a korai vetés volt írva. Bálint gazda egyik könyvében találtam meg a választ. (egyébként régen ő is így járt vele:)
Előzmény: rferi (8434)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.19 09:05:56

(8431)

Én is március első felében vetem a palántának való magokat szabadföldbe. Amit linkeltem az előző hozzászólásban képeket, mindhez oda volt a fajtanév írva, + a korai Zömök. A magok egyszerre vannak elvetve, az, hogy melyik mikor kezd el érni, az fajtasajátosságból adódó, korai közép, illetve hosszú tenyészidejű-e a fajta.
Előzmény: Matykoka (8429)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.18 20:21:36

(8426)

Nézd meg az öt nappal korábbi képeket. http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=91800117&t=9108176 Ezekről már lehet szedegetni. A legkorábbi nincs rajta, ez alacsony, bokor, korai, neve Zömök.
Előzmény: Matykoka (8425)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.18 13:09:25 ( 8422)

Két fajta hasznosítású édeskömény létezik. Az első, amit április - május körül kell vetni, az nem fejleszt gumót, hanem magot termel, hosszú, magas száron hozza az ánizshoz hasonló zamatú, illatú magját. amiért termesztik. A másik hasznosítása, a gumós köményként való termesztés, amit julius körül kell elvetni, ez hoz gumót, de nem szabad julius eleje előtt elvetni, mert akkor ez is csak magot hoz. Jellegzetesen hosszúnappalos növény, amely nyár derekán virágzik, és ezután érleli be magtermését. A gumójk kifejlesztésére azonban csak akkor hajlandó, ha rövidülő nappalok mellett az őszi hónapokban nő fel. A gumós köményt másodterményként termeljük a kertekben. Előveteményei a korán lekerülő zöldségfélék: a zöldborsó, a fejes saláta, a korai retek, a zöldhagyma, a karalábé stb. lehetnek. A magokat július közepén, 30 cm sortávolságra, 2 cm mélyen kell elvetni, és utána alaposan beöntözni. Az elvetett magvak - az ilyenkor szokásos meleg időjárás ellenére - lassan csíráznak, és csak 15-20 nap múlva kelnek ki. Ezután a növények igen gyorsan nőnek úgy, hogy kikelésük után két héttel már egyelhetjük a növényállományunkat 30 cm távolságra. A kiszedett, fölösleges palántákat könnyen átültethetjük a kert más helyére.
Előzmény: rferi (8421)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.16 12:01:49 ( 8409)

Ez a kígyó nekem is kinnt van. Szabadban is nagyon jól bevált a Bernadett F1 Salátauborka, (ami nem olcsó, mert 10 szem mag 600 pénz, de ez elég három évig, mert nekünk évi három tő terem annyit, hogy alig győzzük enni.) Utána meg a Perez F1-et vetem szabadba. Ellenálló, vegyes hasznú. Kiváló berakó, saláta, kovászolható, savanyítható, nyersen is finom. Csak a leszedési mérettől függ, mire használjuk. Én is csak részzel permetezem hetente, esetleg lisztharmat veszélykor kénnel. meg mindíg kapnak a növényi ázalékaimból, mint minden más.
Előzmény: VKOrsi (8405)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.16 11:18:51

(8404)

Biztos ugyanaz, mint amit visszább én is kérdeztem. A zacskón annyi állt: Kígyóuborka. Én kaptam, és csak kíváncsiságból lett egy tő. Ilyen fajta. jövőre másmilyet kell venni:)
Előzmény: VKOrsi (8401)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.15 14:36:54

(8387)

Több helyen is rendelhető. De pl a kb 700 Ft-os árra jön az 1690 Ft-os utánvét. Van 5 literes kiszerelésben is kétezer valamennyiért. De a magas szállítási költség miatt nekem pl nem éri meg. Aki Bp-n, vagy be tud érte menni, annak gondolom megéri. (Csak azt nem értem, miért nem lehet rendesen, kereskedelemben árulni)
Előzmény: kiwancsi (8386)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.15 11:06:02

(8380)

Csíkos pajzsos poloska. Graphosoma italicum

Nincs semmi kára, sőt szerintem szép. Ernyősvirágzatúak lakója ez is.
Előzmény: kenyérke (8378)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.15 10:09:28

(8377)

Legfeljebb a rokonát:) Mert ez az én kertemben van.:) A fecskefarkú lepke ( Papilio machaon ) hernyója. Ernyősvirágzatú növényeken található, elsősorban a kapor a kedvence. Ez lesz belőle (ez nem az én képem)

Előzmény: kenyérke (8375)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.13 14:58:39 (8372)

A Hógolyót egy falusi boltban kaptam vetőmagként. Jövőre hagyok belőle. Ami van másik fajta, az Impala. Hozzál csak képet ide is:) Téli retket még nem vetettem el. az őszi fokhagymát felszedtem, a tavaszinak is egy részét. A tied féle még a földben van. A szára eléggé szárad, de még hagyom akkor had nőjön. Egyet kiszedtem, eléggé kis nyamvadt volt még, de gerezdesedett. Kaprot még én is szórok el, meg még céklát is kellene késeinek. A Kinti Perezt is szedjük. Kaptam egy tő kígyóuborkát. A lenti képen láthatod az egyiken. Ilyet még nem láttam, ez eléggé tüskés. Ismered?

Előzmény: CBNora (8369)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.13 13:44:53

(8367)

Ilyen halványsárga répa nekem is keveredett a rendesek közé. Az ernyősvirágú növényeken főleg sok lakó szokott lenni. (Miért ne lehetne ide is tenni ilyen képeket?:)
Előzmény: CBNora (8364)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.12 17:42:21

(8352)

Mai képes beszámoló: 3.

Éva almák

...és aszalt alma.

balra San Marzanók, jobbra répa. szemben uborka.

Paradicsomok.

Végül egy szép hernyó a kapron. (Nórának tegnapra:))
Előzmény: il1321 (8351)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.12 17:37:56

(8351)

Mai képes beszámoló: 2.

kabakosok

Mai termés.

Mai termések.

Zöldpaprika. Balról jobbra: Kofa, Rekord, Duna.

Duna zöld

Hópehely

Előzmény: il1321 (8350)

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.12 17:28:33

(8350)

Mai képes beszámoló: 1.

cherolla koktél

Lugas F1

Kerek

Black Prince fekete

ökörszív

SMarzano Lungo.

SM Sajátmagból

SM Semi determinált

il132 1

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.11 07:48:47

(8346)

Szépek. Milyen fajta ez a fehér paprika? A padlizsán nálam is szépen terem. lassan sok is lesz:)

Előzmény: Flanell (8344)

il1321

válasz | megnéz | könyvjelző

2009.07.10 20:50:38

(8343)

Igen jó. Azonban nézd át ezt az oldalt, ahol részletesen ismertetve vannak a paradicsom betegségei, és a használható szerek. A beazonosításhoz meg kell nézni a levelek, szárak állapotát is, mert az segít az azonosításban. http://www.kite.hu/index.php?page=1237

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful