You are on page 1of 137

'"!

HÁTRÁNY·OS
'H]~:
" ··'~;ETŰ:\.
,

KIS'

IOLÁSOK

l,- 'Felad~tsorok a nyelvi-irodalmi~,.~.kommun.ikációskísérlet gyakorlatáböl

Ir

<~)·,'n"
.,,c"

::

~\>:Sze~kesztette:

i'::;:'~:~~;;'

'

,i;;.ZSOLNAL JÓZSEF
>',/'

,

'

.

TANKÖNYVKIADÓ,

,

BUDAPEST

I

Bíráltak:

Tartalom

Rudolfrré Galamb

Éva'

szakfelügyelő
Cservenyák

Lászlóné

szakfelügyelő

Előszó

0

••

0

o

o

o

o

o

0'0

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o.

o

o

o

o

5

,fsolnai J ózsej: A művelődési hátrány enyhítésének
lehetőségeiről a nyelvi-irodalmi-kornrnu\ nikációs .kísérlet törekvései alapján
Csizmazia Sándor-Zsolnai J ázsef: A művelődési
.. '"
hátrány enyhítésének
elemi feltétele: ~
differenciált tanulásszervezés
Kiss Éva: Beszédfejleszt;.és társas helyzetekben
ZsolnaiJózsefné:Helyesejtés,
versmondás
I Csik Endre-Horváth
Éva=Szabá Eszter: Az olvasási kedv fenntartásától
az önművelési
igény felkeltéséig
Csizmazia Sándorné: Az írástanulás kudarcainak
megelőzése
Csizmazia Sándor: A sikeres helyesírás-tanulás lehetőségei
Mezei .Éva-Zsolnai Józsefné: Mimetikus játé-.
kok: önkifejezés -' irodalmi élményszerzés
Máté Magdolna: Önismeret - önértékelés: sikeres
társadalmi beiÚeszkedés
Farkas Julianna: A pedagógus személyisége és a
hátrányos helyzetű gyerekek .0

{
\

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o'

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

0.0

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

••

o

o

o

o

o

o

••

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

:

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o.

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

:0

o

7

31
51
85

120
161
177

193
221.
257

ISBN 963 17 9242 O

\.

.'

(

.

Előszó •

A pedagógiai .gyakorlatra
érzékeny, a művelődési
hátrány
enyhítésének
ügyében elkötelezett
szerzők
írásait tartalmazza e kötet. A szerzők - e sorok íróját
nem számítva egytől egyig fiatalok. Olyanok,
akik a nyelvi-irodalmi-kommunikációs
nevelési kisér, let ben dolgoznak tanítóként és kutatóként. Ismerik a
pedagógiai kutatás ábécéjét, tudnak tananyagot írni,
tan eszközt tervezni. Szinte kivétel nélkül dolgoztak
hátrányos helyzetű osztályokban,
vannak, akik most
is ott tanítanak.
-t
A kisiskolások
körében felismerhető
művélődési
hátrányról : jellemzőiről,
okairól tanulmányokat
is
készíthettünk
volna. Hosszas vita, tanakodás
előzte
meg az.itt kőzreadottírások
műfaját. Talán elegánsabb
lenne a problémakör feltárásában nyolc éven át végzett
méréseinket ismertetni, vagy tapasztalatainkat
egybevetni a külföldi szakirodalomban
föllelhető eredményekkel. Nem ezt tesszük, hanem azokat az eljárásokat: feladatokat, gyakorlatokat
vonultatjuk föl, ameI:,,:ek'egybeesnek az 1978-as tanterv törekvéseivel,
és
garantáltan hozzájárulnak
a hátrányos helyzetű tanulók fejlődéséhez. A hátrányes helyzetűek fejlesztésére
e kötetben közzétett feladatokat, gyakorlatokat
egytől
egyig kipróbáltuk. Hatásukat lemértük. Arra törekedtünk, hogy azokon a pontokon
adjunk elsősorban
5

,

,

segítséget, amelyek kevéssé isrnertek.. Ezért közlünk
sok-sok feladatot' a helyesejtés, a beszedfejlesztés, a
mimetikus játék, az önismeret és az önművelés köréből, s kevesebbet olvasásból, írásból, helyesírásból.
Egyáltalán nem térünk ki e kötetben a nyelvtan- és
fogalmazástanulás keretében történő hátránykompenzálás kérdéseire. Nem, mintha erről nem lenne mond~nivalónk, hanem mert kísérletünk e terül~tekén
gyökeresen eltér az érvényes anyanyelvi tanterv timanyagától.
A közzétett feladatok és gyakorlatok oem kizárólag
anyanyelvi órákhoz kötöttek.
Reméljük, hogy szándékainkat az Olvasó megérti,
és velünk együtt vallja: a művelődési hátrány az iskola
pedagógiai eszközeivel enyhíthető.

A művelődési hátrány
enyhítésének lehetőségeiről
a ríyelvi-iródalmi-kommunikációs
nevelési kísérlet
törekvései alapján
~
,

,

198;. november
A szerkesztő

A nyelvi-irodalmi-komrnunikációs
nevelési kísérlet
1971 óta vizsgálja a kisiskolás kori anyanyelvi nevelés, korszerűsítésének a lehetőségeit.' Akisérletet
gyakorló iskolai körülmények között kezdtük. Indulása óta tantervmódosít6. kísérletként szerepel, Tananyagának kidolgozása során. szakítottunk az előző,
évtizedek tantervi minimalizmusával. Döntésünk hátterében az az életkor-pszichológiai fölfogás állt,
amely nyíltanmegfogalmazta,.
majd kísérletileg is
igazolta, hogya kisiskolások értelmi-kreatív teljesítőképessége .jóval nagyobb 'flz évtizedek során megszokottnál.
.,
, Kaposvárott a gyakorló iskolában elkezdett kísér'lettel már az első két év után sikerült igazolnunk a:
nemzetközi .kutatások
helyes föltevéseit, Így számunkra is nyilvánvalóvá vált, hogya kisiskolás ok
megérdemlik, hogy vulgarizálástóimentes, színvonalas
tanagyag "elsajátításá~al
segítsük nyelvhasználati
képességeik (helyesírás;' helyesejtés, versmondás stb.)
fejlődését.
-Akkortájt, 1973-ban mind az anyanyelv-pedagógu-

!

,
I

o

',; ','

':\

\

I

, "
, ..',
I

lZsolnai József: Anyanyelvtanítási kísérlet a kornmunikációkutatás alapján. (1971-1975) Kaposvár, 1976.2541.
,

:

.

'r

o

·7

»

",

sok, mind a gyakorló pedagógusok úgy vélekedtek,
hogy többletteljesítményre
valószínűleg csak a jobb
körülmények
között tanuló, előnyös családi körülmények között nevelkedő gyerekek képesek. Magunk
ezzel a fölfogással nem értettünk egyet. Sőt, ezt cáfoI
landó, úgy döntöttünk,
hogy kísérJ(:ti programunkat
hátrányoshelyzetű,
művelődési hátránnyal küszködő
tanulók körében is kipróbáljuk. Így került sor 1973-ban
-kísérleti osztály indítására a Tolna megyei Sárszentlőrincen is. A kísérleti osztályba járó tanulők 80%-a
hátrányes helyzetű volt, közülük 40% cigány. '
Itt nyílt mód'először a művelődési hátrány tanulmányozására kísérleti körülmények között.
A művelődési hátrány elsősörban nyelvi hátrányként jelenik meg. A tanulási nehézséget a kedvezőtlen
szociális-kulturális
családi háttérrel rendelkező tanulók körében az okozza, hogy az iskolai tantárgyak
nyelvén, egyáltalán az iskola nyelvén nehezen tudják
m~gukat kif~jezni; ne~~zen ~rtik a pedagógus~k .~öz.lfseit, a tankonyvek szovegeit, ezek vezetnek szuksegképpen iskolai kudarchoz. Az iskola tehetetlen, ezért
lényegileg konzerválja, közvetíti a családban kialakult
szocializációs nehézségeket. Ezzel a felismeréssel párI huzamosan
egy másik fölfogás is gyökeret vert. Eszerint igaz,' hogy ezek a gyerekek a nyelvhasználat
tekintetében
hátrányosak
jobb körülmények
között
élő társaikhoz viszonyítva, de ez nem jelenti, hogy a
• nem-nyelvi jellegű feladatmegoldásokban
nem eredményesek, nem' kreatívak. 2 E felismerés világviszonylatban, igy hazánkban is elindította azt a mozgalmat,
amely a hátránykompenzálást
kreatív tréningekhez

2Csöregh Éva: Hátrányos
123-128.1.

helyzet?

= Világosság,

1978., 2.

kötve, részben az iskolai osztálykerettől
függetlenül
gondolta el.
A 70-es évek közepén mi e törekvésekkel még nem
tudtunk azonosulni. Úgy véltük, hogy a gyermekek
fejlődési tempójához igazodó direkt fejlesztő gyakorlatok, így a helyesejtés, a helyesírás, a szakszerű
nyelvtantanítás
önmagában is eredményhez vezethet. ,
Eredményforrás
lehet még az is, véltük helyesen, ha a
pedagógus li szakszerű tanulásirányítás
mellett nagy
toleranciával,
a tanulási kudarcok szakszerű diagnózisával szervezi a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását. Ismételjük,
a 70-es évek közepéről van szó,
tehát arról az időszakról, amikor erőfeszítéseink még
nem estek egybe a hátrány enyhítésére kidolgozott
más szemléletű, kreativitásra is tudatosan építő programokkal. Az imént említett, némileg egyoldalú fejlesztő programunk
is hozott már, eredményt, és négy
év után sikerült igazolnunk, hogy a leghátrányosabb
családi háttérrel
rendelkező
sárszentlőrinci
tanulók
is képesek utolérni - tanulmányi teljesítményben - a
gyakorló iskolai körülmények között tanulókat.
A kísérlet második szakaszában, 1976 körül kezdtük
tanulmányozni
azokat az eljárásokat, elgondolásokat,
amelyek a direkt nyelvhasználatot
fejlesztő feladatok (helyesejtés, helyesírás stb.) mellett a kiscsoportos kommunikációt, a kreativitást, a mimetikus játékokat helyezi előtérbe. Kb. 1978-ban láttuk át a műve-

I

Iő.di~ihátrány enyhítésének teljes lehetőségrendszerét.3
Ekkortájt viszont már egyfajta .Jecsengés", kiábrándulás volt megfigyelhető
a problémákőrt
illetően.
A hazai kutatók egy része a hátrányos helyzet vizsgá-

3Zsolnai József: Nyelvi-irodalmi-kommunikációs
OOK, Veszprém, 1983.

kísérlet.
,;

8

9

/:
latáról lemondott. Mások kijelentették, hogy az iskolák gyökeres megváltoztatása
esetében .lehet csak
remélnünk a művelődési hátrányok enyhítését. Meg':
fogalmazódott
egy realista alapállás is Gazsó Ferenc
részéről. Ő azt vallja: "Nem létezik semmiféle olyan
pedagógiai eszközrendszer.
amely meggátolhatná
az iskolához képest - külső társadalmi viszonyokból
eredő egyenlőtlenségek iskolán belüli leképeződését, S
garantálná, hogy a kedvezőbb helyzetben levő rétegek
előnyösebb helyzetüket az iskolán keresztül ne örökítsék át"." Való igaz, hogy az iskola nem tudja kiegyenlíteni azokat az előnyöket, amelyet a kedvezőbb helyzetben levő rétegek gyermekei élveznek a hátrányes
helyzetűekkel szemben, de ez nem jelenti, hogy nincs
'reális esélyünk kisiskolás korban a művelődési hátrány
enyhítésére. 'Csodákat persze' nem várhatunk semmiféle fejlesztő programtól,
de azt azért fel kell tételeznünk, hogy kimunkálható
olyan tanterv, amely ga, tantálja: az iskolába érkező jó képességű és tehetséges hátrányos helyzetű gyerekek eredményesen fejezzék be az általános iskolát, illetve további tanulmányaikat. Sőt még azt is joggal várhatjuk egy igényes
tantervtől, taneszközegyüttestől,
hogya nem túl tehetséges, ám jejleszthető hátrányos helyzetű gyerekek ne !
idegenedjenek el a kultúrától, az öninűveléstől. A nyelviirodalmi-kommunikációs
nevelési kísérlet az imént
kifejtett állásponthoz
nem a realitások megkerülése
"
1
útján jutott el, hanem következetes kísérleti munkával, ,
a kísérleti eredmények és kudarcok állandó, elemzésével, újabb és újabb stratégiák kidolgozásával.
Napjainkban két megye(Tolna,
Veszprém) területénés
a
fővárosban
folyó, mintegy 1900 gyerekre kiterjedő,

.

'Gazsó Ferenc: Az egyenlőtlen esélyek és azis'kola.

'kísérletadatai
mutatják
sének -lehetőségeit.

a művelődési

hátrány

enyhíté-

A továbbiakban nagyon röviden ismertetjük a
nyelvi-irodalmi-kommunikációs
nevelési kísérlet főbb
jellemzőitt Bemutat juk röviden a kísérlet végzéséhez
, .~kidolgozott tantervet,
taneszközrendszert.
illetve az
" ezeket egységbe foglaló pedagógiai programcsomagot.
.: Meggyöződésünk,
hogya művelődési hátrányt enyhí"teni érdemben csak e program bevezetése után lehet, séges Magyarországon.
hozzá igazítva természetesen
.avmatematikai,
a művészi, a természettudományos
'nevelési kísérletek újeredményeit
is.
': Tudott dolog, hogy kísérletünket jó ideig még nem
fogják bevezetni. Nem értek meg rá a feltételek, mond'ják többen. Á~ fölvetődik a kérdés, lehet-eeredmé~,hyeink alapján javaslatokat,
tanácsokat
megfogal!::mazni a rnűvélődési hátránnyal
küszködő
tanulók
"iskolai kudarcainak
megelőzésére. Úgy véljük, hogy
-az általunk kidolgozott
program
szemléletmódja,
'sOk-s'ök elemének adaptálása, átemelése is segíthet már
~problémák
rnegoldásában.jlihhez
az átmeneti meg-'
~óldáshoz próbálunk
néhány szemléletbeli
fogódzót
adni az érdeklődő olvasónak
Kívánatosnak
tartjuk,
~ogy 'az olvasó tudja, milyen programból emeljük ki
azokat az elemeket, amelyeket a művelődési hátrány
nyhítésére ajánlunk. Ezért előbb lássuk a programot,
ontcsabban szólva a programcsomagot!

"

= Való;,"

ság, 1979. 9. 2. 1.

10

11

nevelési
kísérlet pedagógiai programcsomagjáról
A . nyelvi-irodalmi-kommunikációs

Kísérletünk - mint említettük - tantervmódosító
kísérlet. Ezért a pedagógiai programcsomagdt nem egy
már meglevő, adott, hanem egy. általunk kidolgozott
célrendszer
megvalósításához fejlesztettük. A célrendszerbe - a több éves kísérletező munka eredményeként - olyan személyiségvonásokat
vettünk fel,
amelyek biztosan jól fejleszthetők ebben az életkorban.
A személyiségvonások kialakitásához a tananyagrendszerben tanulói tevékenységeket írtunk le. A tanév
végi tudásmérések eredményeit vettük figyelembe" a
kiroetelmények; (egy-egy tanév végére elérendő tudásszintek) megállapitásához. Az így kidolgozott cél-,
tananyag- és követelményrendszer alkotja kísérletünk
tan tervét, A szaktudományos ismeretháttér és a kísérleti .tanítás tapasztalatai alapján írtuk le a tanítási
programot
(tanítási inforrnációkat). A tantervvel
együtt ez a pedagógiai program+ A taneszközök hordozzák a tananyagrendszerben leírt valamennyi tevékenység elsajátításához szükséges feladatok sorát: a
tanulási programot (a tartalmi és a tanulási információkat). A tanulási program és a pedagógiai program együttese a pedagógiai programcsomag.
A nyilak mutatják, hogy a pedagógiai programcsomag elemei közül a célrendszer az, amely köz:
vetve vagy közvetlenül minden más elemet meghatároz. Az alábbiakban külön-külön szólunk a tantervről, a tanulási programról és a tanítási programról,
ill. ezek kapcsolatáról.

5Farkas Julianna - Zsolnai József (szerk.): Peda-gógiai program 1. osztály. OOK, Veszprém, 1980.5281.

12

A pedagógiai

programcsomag

PEDAGÓGIAI

PROQRAMCSOMAG

PEDAGÓGIAI

szerkezete

PROGRAM

TANTERV

I
I

TANANXAG

KÖVET~LMÉNYRENDSZERl

,

II

~ '--

CELRENDSZER

\

.

,

ITANULÁSI PROGR'AM
(TANESZKOZOK)

l-H

TANÍTÁSI

PROGRAM

i '

I

1. A tanterv. A célrendszerben megfogalmazott és a
kisiskoláskor végére kifejleszthető, ill. kifejlesztendő
személyiségjellemzőket az alábbi Sorrendben írtuk le.
A) A szükségletek fejlesztése
.
B) A képességek fejlesztése '
C) A pozitív viszonyulás ok megerősítése és kiépítése,
a negativ viszonyulások megelőzése és korrekciója
D) Az énkép fejlesztése
A világkép fejlesztése
E blokkokon belül hierarchikus elrendezésben
soroltuk fel az egyes személyiségjellemzöket.
Közülük
itt csupán példaként említünk néhányat.
Acélrendszerben megfogalmazott legtöbb személyiségvonás fejlesztéséhez taneszköz készült, és a tanítási

E,

13

T

a

n

1.

AZ OLVASÁS

IL

AZ OLVASAS

II,

A

IRÁS

A tananyagrendszer

9

FOKOZÁSA

Tantervi

blok k

OLVASAS

-

szerkezete

eime

GYORSOLVASÁS -

GYAKOROLTATÁSA

IV AZ ÖNMÜVELES

AZ

o

ES

TEMPOJÁNAK

Ill. AZ OLVASAS

1.

y

MEGTANITÁSA

PONTOSSÁGÁNAK

,

n

a

SZÖVEGEKEN

ÖNMÜVELES

TANÍTÁSA

MEGTANÍT ÁSA
.'

MEGALAPOZÁSA

HELYESíRÁS-TANULÁS

iRÁS -

Ill. ~tiYl'l:J:!:~L-'!~J~~~EI~K_~~N~üA?~

HELYfsÍRÁSANYAN YELVIStvl ERET

"

1.

H-ELYESEJTES - TAN ir ÁS

1.

A

------"-----:-----

.

normokhoz

helyesejtesi

igazodo

hctló s - es beszedmozgas-

beszed ~

gyakorlatok

1.1.1. a legzesteehnika
2. A helyesejtesi

"

,

E.QP3.bt:!~Y,5~

fejlesztes
..

1.1. helyesejtesi

I

BESZEDMUVELES

vegzese

gyakorlasa

normokhoz

igazodo

ver smonoó s

rcnitósc
IL

.,

BESZED FEJLESZTES

Ill. FOGALMAZAS
--------

,
,

1.

'-'"

SZEPIRODALMI

IL IRODALMI

MUVEK

IRODALOM

TANíTÁSA

IV A SZEPIRODALOM
SZOKÁSOK

ELŐKESZÍTESE

MÜELEMZÉS

Ill. VERSMONDÁS

MIMETIZÁLTArASA

OLVASÁSÁVA.L

KIALAKíT

KAPCSOLATOS

' .

ÁSA

..•.
1.

KOMMUNIKACIO
---------II. TÁRSADALOMÍSMERET:
~~I;I~~[s~i~N]~~~-------

A . TÁRSADALMI
i

---

KOMMUNIKÁCIO

---------

TÁRSADALOM ISMERET
-------------

Ill. ÖNISMERET

.\,',

f,lr-:":.

.~ <

,f"

',1
'.

;~

programban
leírtak is útmutatádt adnak alakításuk,
hoz. Ilyen' fejlesztendő személyiségvonás
pl. a játék
,
(szerepjáték és alkotó játék) szűkséglete, a nyelvi és
nem-nyelvi
kommunikációs
képességek;
az énkép
összetevői közül az én-azonosságtudat,
a megerősílendő és kiépítendő pozitiv társas viszonyulások közül
az empátia, a nyíltság. A célrendszerben vannak olyan
"';
személyiségjellemzők
is, amelyek kialakltásához csak a
tanítási 'program ad segítséget. Ilyen pl. a jókedv- és
vidámságigény
szükséglete, a pedagógus sal és a térsakkal való együttműködés képessége, az énkép össze•
tevői közül a reális önértékelés-önbizalom.
""
A tananyagrendszerben
szereplő tevékenységeket
ugyancsak hierarchikus,
taxonomikus
elrendezésben
írtuk le az 1-4. osztályra. Egy-egy osztály tananyagát
5 blokkba soroltuk. Ezek: Olvasás-őnművelés,
Íráshelyesírás-anyanyelvismeret,
Beszédművelés-fogalmazás, Irodalom, Kommunikáció-társadalomismeret-önismeretA
blokkokon belül tevékenység-föosztályokat,
tevékenységosztályokat
és tevékenység-alosztályokat
különítettünk el. Közülük a tevékenység-alosztályokat
tanulói tevékenységekként
fogalmaztuk meg.
Az ábrán a tananyagrendszer
szerkezetét mutatjuk
be. A blokkokon belül felsoroltuk 'valamennyi tevékenység-főosztályt.
Ezeket
római
számok
jelzik.
A tananyagrendszer
szerkezetének
jobb megértése
végett a 2. ábrán a "Helyesejtés-tanítás"
című föosz- , ",'\
tályon belül feltüntettünk
két tevékenységosztálytés
tevékenység-alosztályt
is. A tevékenységosztályokat
eg)'
arab szám és aláhúzás, a tevékenység-alosztályokat
pedig kettő, ill. három arab szám jelzi. Az ábrán aláhúzással jelöltük a csak 2. osztály tói megjelenő tananyagot.
A tananyag kiválasztásában
és elrendezésében 'a
kommunikáciás
szemléletmódot
érvényesitettük.
Így
tananyagrendszerünkben
külön tevékenység
pl. a

16

néma olvasás és a másoknak szóló hangos olvasás, a
felolvasás. Az anyanyelvismeret keretében olyan grammatikai ismereteket
és műoeleteket (pl. helyettesítés,
szűkítés-bővítés
stb.) tanítunk,
amelyek az írásos
kommunikáció:
e fogalmazás, ill. a helyesírás tanulását
is segítik. A beszéd művelés a helyesejtés tanítását és a
beszédfejlesztést foglalja magába. Ez utóbbi a szábeli
szooegalkotás fS a szovegbefogadás, szövegértés (azaz a
kommunikációs
1. és 2. személy szerepének) tanítását
jelenti. Az irodalom tantervi blokkon belül a nem verbális kódok (pl. tekintet, mimika, gesztusok) műkodtetését
tanítjuk irodalmi művek eljátszása (mimetizálása) során. Műelemzéskor pedig a gyerekek nemcsakirodalomelméleti
ismereteiket
aktualizálják,
hanem kommunikáciás szempontból is elemzik a verseket,
meséket. Végül a társadalomismeret
az intézményekben
(pl. postán, művelődési intézményekben)
való érintkezés: a szóbeli és írásbeli komrnunikáció
tanulását
jelenti. A tananyag nem tagolódik törzsanyagra
és
kiegészítő
anyagra: azaz valamennyi
tevékenységet
meg kioánjuk tanítani a hátrányos helyzetű ésa tehetséges tanulókkal egyaránt.
t
A követelményrendszer
kidolgozásakor
ezért nemesakazt kellett figyelembe vennünk, hogy egyes képességek kialakulása
több éves tanulási folyamat eredménye, hanem azt is, hogy az elsajátítás a különböző
gyerekeknél különböző időpontokban
következik
be.
Ez azt is jelenti, hogy a gyerekek ugyanazon tevékenységetmás-más
szinten teljesítik egy adott osztály
'végére. A követelményeket
négy seinten fogaímaztuk
meg: megfelelt, jó, jeles, kitűnő. (Ezen elnevezések
mögött az a humánus szándék húzódik meg, amely
tiltakozik az ellen a gyakorlat ellen, amely egy kisiskolás teljesítményét megbélyegzőerr "elégtelennek", "elégségesnek", "közepesnek"
minősíti.) A követelmény-

/

17

rendszer

lehetőséget ad arra, hogy egy tevékenység
elsajáiítása a leghátrányosabb
'helyzetű tanulók esetében egy, maximum két évet késsen.
2. A tanulási program. A tananyag hierarchikus,
taxonomizált elrendezése tette lehetövé.' hogy a tananyagrendszert
a maga teljes egészében leképező
taneszközrendszert
fejlesszunk ki. A taxonomizálás
ugyanis a tananyag teljes és pontos I~írását igényli,
s az így kifejtett. tananyaghoz
jól tervezhetők
taneszközök. KísérJetünk ben minden tanterv; terékenységhez hozzárendelhető egy taneszkiiz vagy taneszkozkombináciá.
Amint az ábra oszlopainak CÍméből is kiderül. a
taneszközrendszer
feladatgyűjteményeket,
nyomtatott
és audiovizuális taneszközöket. valamint szemléltetóeszközöket tartalmaz. Kifejlesztésükkel
a pedagógust
kívántuk az alól a hagyományosan
kialakult szerepe
alól felmenteni, hogya tanulók számára őmaga legyen
az állandó és kizárálagos információforrás.
Ezt a
szerepet elsősorban a nyomtatott taneszkozok : a tankőnyvek és a munkafüzetek , részben pedig az audiorizuális és a szemléltetőeszkőzők
vehetik át. Természetesen' a pedagógus nem mentesülhet
teljesen az
inforrnációközvetítés
szerepe alól. A feladatgyűjtemé(pl. a helyesírás)

nyekben azokat a feladatokat írtuk le (verbális utasítással együtt), amelyek csak a pedagógus és a gyerek- ;,~.. ~
csoport kozcetlen interakciája, együttműködése
során
oldhatók meg. Ilyenek pl. a helyesejtésigyakorlatok
,a
mirnetikus játékok, a közös önművelési tevékenységek.
A feladatgyűjteményekben
szerepel ugyanakkor több
száz olyan feladat is, amelyeket túlságosan költséges
. lett volna más információhordozóra
vinni; s amelyekből a pedagógus kiuálaszthatja a különböző
tanulási
tempóban haladó tanulók fejlesztésére alkalmas feladatokat. Ilyenek. pl. az í-rás és helyesirás gyakorlására
J8

I

-o

.!':
-,Uj

N

'E§'
GJN

N<fl
!J)<l!

<fl
'ON

:J:o

N",
":; N

o <fl

.- <li
Dc

~E

tN

2:0
o'"
~N
E<fl
o<l!

~c

zE

~
C

I '<li

~E

o <li
D~

23
<li~
LL o)

~

'0
D

o'
N
o
.Q'
N

o'
LD
o)

o

~

c

o
c
o

f-

-"'<fl
'0'0

E :'=
~ c

gE

~.~-~
_D

iiJ§

~ E
~<fl
Qjo:;
I>

·0

o <fl
-o
01::
<fl o
·o~
- o)
~

<li

~E

0-",
~<li

0):Jl

<flQ)
·OL
D._
co <li

E .0:;
<fl >
L....;Q

<liO)

> <li

>
o..'!!

c

-o
CL
o
Ö
<fl

-o

D

C

o
E
C

'E
::J

.,...:

c

-c .

'EL

o

Ö
<fl

~
<li
>

o<fl

o
>
ci

N

,...:
N

N

19

szolzáló szósorok, alexikonhasználati feladatok stb.
Ezeket a pedagógus felírhatja a táblára, vagy írásvetítővel mutathatja be a gyerekeknek. E feladatok,
valamint a nyomtatott taneszközök szövegei, gyakorlatai a tanulók önálló munkáját teszik lehetövé. Ezáltal
segítik a differenciált osztálymunkát: azt, hogya pedagó~gus egy vagy két gyerekcsoport önálló munkája
közben egy harmadik csoport feladatmegoldását közvetlenül irányítsa, segítse. '
Taneszközeink révén tehát a pedagógus felszabadulhat az inforrnációközvetítés 'egyeduralma alól,
erőit a tanulók fejlődésének tudatos irányítására : a
különböző tanulási tempóban haladó gyerekek differenciált fejlesztésére fordíthatja.
3. A tanítási program, A tanítási program kidolgozásához számba vettük a nyelvi-irodalmi-kornmunikációs nevelés pedagógiai folyamatait. E folyamatok
nem mások, n~int a tananyagrendszer tevékenységosztályai, és - mint ilyenek - tevékenységiáncként,
állapoiváltozésok sorozataként írhatók le. Elkülönít-_
hető bennük a tanulási folyamat (alapfolyamat) és a
tanulásirányítási folyamat (irányító folyamat). A tananyagrendszerben szereplő tevékenységosztályok (mint "
tanulási folyamatok) esetében megállapítottuk, hogy
tanításukat mely tevékenységek tanításának kell
megelőznie (feltételi folyamatok),
ill. mely tevékenységekkel együtt taníthatók (kiegészítő folyamatok). _\ Az így feltérképezett pedagógiai- folyamatrendszer _
minden egyes folyamatáról négy típusú pedagágustudást írtunk le a tanítási programban.
A mi-tudás (vagy szubsztantiu tudás) leírása lénye-gében a folyamat általános ismertetése.Definíciószerűen tartalmazza, hogy mit jelent az illető tevékenység, tanításának milyen feltételei vannak, tanítása
mivel egészülhet )ci. Példaként közöljük "A helyesejtési
(

I

I

'1

I
I

'

20

normákhoz igazodó versmondás tanítása" cimű folyamatleírás mi-tudáshoz sorolható részleteit.
"Mi a uersmondás?
A versmondás olyan reproduktív tevékenység, amelyet a versszöveg határoz meg. A versmondó a helyesejtesi normákhoz igazodva közvetíti a költői üzenetet
a hallgató(-i)-nak a spontaneitás látszatát keltve úgy,
hogy saját élményét is belevetíti.
Mi II helyesejtési normákhoz

igazodó »ersmondás?
Olyan reproduktív tevékenység, amelyben a szünet-

'

tartás helyeit, a fö- és mellékhangsúlyokat, a hanglejtést, a gyorsasági, hangerő- és hangmagassági váltásokat a versszöveg határozza meg.
A helyesejtési normákhoz igazodó versmondás tanítása, vagyis az interpretációra történő felkészítés kétféle
módon történik az 1. osztályban: utánmondással és az
olvasott vers alapján,"
A tanítási programban legrészletesebben kifejtett
tudás a hogyan-tudás (vagy stratégiai tudás). A hogyantudás keretében a - kérdéses folyamat (pl. az imént
emlegetett "A helyesejtési normákhoz igazodó versmondás tanítása") szakaszainak ismertetését, a tanítás-tanulás algoritmikus lépéseit, a taneszközök alkalmazásának módját ismerheti meg a pedagógus.
A stratégiai tudás a pedagógus számára nem kőtelez,ő
előírás, szerepe nem a pedagógus
kretuioitásának
visszaszorítása . .Sokkal inkább az általunk javasolt,

kísérletileg kipróbált és igazolt eljárások leírása.
A pedagógusok diagnosztizáló tudásának fejlesztése
érdekében tipizáltuk .a tanulókat egy-egy tevékenység
tanulása szempontjából. A tipizáláskor figyelembe
vettük a tanulás ütemét, a tanulási nehézségeket, a
tanulást befolyásoló személyiségjegyeket (pl. szorongás, fáradékonyság). A lehetséges tanulótípusok
és a
velük oalá bánásmód leírásakor nemcsak a lemaradó,
21 -

hanem a tehetséges gyerekek fejleszréséhez is tanácsot
adtunk. Ezzel isbiztosítani kívántuk, hogy a pedagógus
a differenciált fejlesztés során ne csak felzárkóztassa a
lassan haladó tanulókat, de a tehetségesektől többet is
követeljen: a tanulók tudásátfelfelé nirellál]a. Egy ilyen
példát közlünk a helyesírási
hibajavítás
tanítása
köréből.
.,Minden osztályban vannak gyerekek, akik a hibajavítás menetét
gyorsan elsajátítják,
jól olvasnak.
szótárt
is tudnak kezelni. Számu'kra kiegészítő feladatként biztosítsunk szótárhasználattal
egybekötött hibajavításos feladatot!"
Minden folyamat esetében megadtuk a' tanulásirányítás normáit. A norma-tudás a tervezésre, a szervezésre, a, feladatvezetésre,
az értékelésre
vagy .az
ellenőrzésre vonatkozó előírásokat tartalmaz. A nor. mák megtartása
elengedhetetlen feltétele
a tanítás
sikerének. Pl. a gyerekek szövegalkotási képességének
fejlődését gátolhatja, ha a pedagógus türelmetlen
e
feladatok vezetése közben. Vagy a helyesejtési gyakorlatok nem fejlesztőek, ha azokat nem kellő gyakorisággal, nem kellő ideig végezteti a pedagógus.
Végül ismételten utalunk azoknak - a célrendszerben szereplő - szernélyiségvonásoknak
a fejlesztésére,
amelyek taneszközcinkkel
nem alakíthatók.
Ehhez
felhasználhatjuk
a tanítási programban a stratégiai, a
diagnosztizálá és a norma-tudás elemeit. Pl. az irodalomhoz való pozitív attitűdök kialakítását és megerősítését a "Hogyan hozható életközelbe az irodalom?"
című stratégiai tudás tartalmazza. A szorongás léküzdéséhez. több folyamat esetében is leírtuk az ilyen
gyerekekkel való bánásmódot,
Az intellektuális 'érzelmek közül a sikerélmény biztosítását több norrnában is rnegfogalmaztuk.
A fent. bemutatott
pedagógiai programcsomag
a

22

, .fejlesztők (azaz a kísérlet kidolgozói) által megszervezett standard (egységesített) pedagógiai folyamatrendszer objektivációja. Ahhoz, hogya pedagógus alkalmazni tudja a pedagógiai programcsomagot,
azt
az egyes iskolák, osztályok, sőt az egyes tanulók eltérő
sajátosságaihoz 'kell igazítania : azon módosításokat.
úgynevezett mikroadaptáciát
kell végeznie: A ped~gógiai programcsomagot
a konkrét-egyes (tanulási és
tanítási) folyamatrendszerhez
kell "illesztenie" .6
.
Pedagógiaiprogramcsomagunkat
a nyelvi-irodalmik ornmunikációs
nevelési kísérlet eredményeinek elterjesztéséhez
dolgoztuk
ki .. Ahhoz, hogya
kísérlet
célkitűzései
torzÚásmentesen
valósuljanak meg a gya.
korlatban, a pedagógusok mikroadaptációs
tevékenységét
is
segítenünk
kellett.
E
törekvés
jegyében
adtuk
,.
ki a Teroezés, döntés, tanulásirányítás cimű kötetet.?
A kötet első része neveléselméleti
és didaktikai
háttérismereteket
tartalmaz.
Ittértelmeztük,mit
.
jelent kísérletünkben a tanulás és mit a tanulásirányitás.
A tanulásirányítást
a gyerekek tanulási folyamataiba
való beavatkozásként
írtuk le. Szakaszaioak bemutatásakor külön felhívtuk a pedagógusok
figyelmét a
döntésre,
mivel a mikroadaptáció
a pedagógustói
döntések sorozatát igényli.
A kötet második része a mikroadaptációt
könnyítő
tanítási segédleteket
tartalmazza.
A~ éves tervezést
segíti Anyelvhasználati
teiékenységekinditási
ésfontossági rendjét összefoglaló táblázat. Ez a tanévet hónapokra bontva leírja, hogy az egyes tevékenységek

I

"Erről részlet~sen lásd Zsolnai József - Zsol nai László: A petechnológia lehetőségei Magyarországon. OOK, Veszprém, 1981. 19.1.

'Zsohiai József-Zsolnai Józsefné: Tervezés, döntés, tanulásirányitás. OOK, Veszprém, 1980.2361.

.dagógiai

."

23

i '

tanítása mikor kezdődhet, mikor fejeződhet be, s hogy
ben e kivánalmak közlése mellett javaslatokat adtunk
az egyidőben tanított tevékenységek
közül melyek
a pedagógusoknak
önművelésük,
önképzésük,önnevelésük tervezésehez és kivitelezéséhez. Felsoroltuk a
dominálnak:
Az Időterv heti bontásban adja meg a tanítandó tantovábbképzéshez és az önképzéshez használható audioanyagot - külön az átlagos és külön a lassú tanulási
vizuális anyagokat,
és egy gazdag, a pedagógiai és
tempóban haladó, hátrányos helyzetű gyerekek szászaktudományos
tudás megszerzését segítő annotált
biblíográfiát tettünk közzé,
I]ára.
Az óra tervezést segítik az Óramodellek. Ezek az
egy-egy tanítási órán végeztethető feladattípusok
sorAz iskolába lépő gyerekek megítélése
rendjére, a feladatok elvégzésének időtartamára adnak
mintát. Külön óramodelleket
készítettünk
aszerint,
hogy az órán mely tantervi blokkhoz tartozó tevéA kísérlet ismertetése után lássuk - nagyon rovikenységek tanítása uralkodik, az óra gyakorló vagy új
den -, mik a feltételei annak, hogy e kötet írásaiban
anyagot be vezető óra-e, s hogya tanítás milyen munkaközreadott feladatrendszerek,
gyakorlatok érdemben kiformában történik.
Az órarnodelleknél
részletesebb
fejthessék hatásukat (már napjainkban)
a. művelődési
mintát az Óravázlatok tartalmaznak.
Az áravezetés
hátrány enyhítése ügyében.
menete differenciált munka esetén című tanítási segédKözismert - és sok tanító által keservesen megszenlet algoritmikus formában írja le pl. a két tanulócsovedett tény -, hogy Magyarországon
az ún. iskolaport munkáját irányító pedagógus tevékenységeit, probelőkészítő kompenzálás rendszere még nem működik
lémamegoldásait,
a tervezhető döntéseit.
megfelelően. Nem alkalmazzuk még azokat a ,,~zűrőAz előre nem látható (implicit) döntésekhez nyújtavizsgálatokat",
amelyek segítséget adhatnának ahhoz,
nak segítséget az Esetleirások, amelyek valóságosan
, hogy az iskola éretlen 6 évesek ne kerülhessenek be az
megtörtént,
egy-egy tanuló fejlesztésére vonatkozó
iskolába. Köztudott
ugyan, hogy a hazai neveléstudományi
kutatás
rendelkezik
egy szűrö-vizsgáló
döntéseket írnak le a döntési helyzet felmerülésétől a
lehetőséggel és egy ún. elökompenzáló
eljárás rend- '
elöntés meghozataláig.
A teroezés, döntés, tanulásirányítás című kötetben
szerrel, programmal
is. Nagy József egyetemi tanár
leírt pedagógiai tudás közreadása
mellett feltérképezdolgozta ezt ki munkatársaival.
Ennek lényege, hogya
tük, hogya kísérle ti tanítás a pedagógustói még milyen ,. gyerekeket 5 éves .korukban egy standardizált
tesztpedagógiai
és szaktudást,
milyen képességeket
és
vizsgálatnak vetik! alá." A vizsgálat kideritheti, hogya
milyen magatartást,
gyermekszemléletet,
nevelési stígyerekek egy része már 5 éves korban is megkezdheti
lust igényel. A Továbbképzés, önművelés8 círnű kötet.

\

.

9Csertó Aranka ,- Ecsédi András"':" Nagy József=-Puppi
József: Iskoíaelókészítő kompenzálás.' (Kézíratban.) Szeged.,
1980. 238 1.

8Zsolnai József: Továbbképzés, önművelés. OOK, Veszprém
1980. 1341. .
.
1,;

24

25

I

'

I

",.,'

tanulmányait" a fejlődésben visszamaradott~kat
pedig i; "paraszt"
és "értelmiségi"
életmódot folytató csaláa vizsgálat eredményei alapján óvodákban,
ún. iskoladokat. Félreértés he essék, az életmód nem -egyenlő
előkészítő foglalkozásokon
"teszik" .iskolaéretté.
Maazzal, hogy kinek mi a foglalkozása, milyen az iskolai
gunk részéről hiszünk abban, hogy ez az iskolaelőkészívégzettsége, noha ezek általában
életmód-meghatátő kornpenzálás rendkívül sokat segíthetne problémározó tényezők, Hisz napjainkban léteznek olyan szakink , a művelődési hátrány enyhítésének megoldásában.
'munkás családok, amelyek sokat törődnek őnműveDe ne gondoljuk, hogy ez egy csapásra megold minlésükkel, ezért abban a vonatkozásban feltétlenül érteldent. Ne higgyük, hogy elterjedése esetén a, tanÍtók-,
miségi életmódot folytatnak, hogy az állandó tanulást,
nak nem lesz teendőjük a művelődési hátrány enyhítése 1
a míivelődést
értéknek
tekintik. És léteznek olyan
terén. Bőven lesz, hisz az iskolaelőkészítő kompenzálás
értelmiségi foglalkozásúak,
akik az önművelést elhacsak azt az alapfeltételt tudja biztosítani, hogya gyerenyagolják, és a rossz értelemben vett gazdagodás ra
kek iskolába lépéskor - iskolaérettség tekintetében koncentrálnak , a szellemi értékekről való lemondás
nagyjából homogének legyenek. Mivel az előkornpenjegyében szervezik életüket. lA munkás- és par~sztzálás rendszere még nem működik kielégítően, jelen- l' családtípusok
is jobban összemosódnak . .4. tanító, a
leg nagy a tanítók felelőssége. Mit tehetnek hát? Azt"
jó szemű tanító egy-egy családlátogatás
során az életi,
hogy osztályuk tanulóit előítélet-mentesen,
de különmóddal összefüggő életviteli sajátságokat,
az értékbözőszempontok
alapján
próbálják
megismerni.'
választással
kapcsolatos
családi nevelési hagyomá. ~
Teljesítményeik
különbözőségére
igyekezzenek
kor,', nyokat mindenkor felismerheti, és mindenkor követrekt, adekvát magyarázátot adni. Ehhez a munkához
' keztetéseket vonhat le arról, hogya
gyermeknek a
próbálunk némi segítséget nyújtani néhány szempont
\ családban milyen lehetősége volt vagy van a világ
közreadásával.
megismerésére,
képességeinek
cS,aládon belüli fejlőKísérleti tapasztalataink
alapján fontosnak
tartjuk, 1 ~ désére.
.
hogy a pedagógus el tudja különíteni az adottságbál.
a
Az életmódtípus persze még nem minden, nagyon
képességhiányból fakadó tanulmányi kudarcot a mű- I fontos a családi nevelés típusát is mérlegeln,i, mégpedig
velődési hátránybál fakadó kudarctál.
Hogy a tanula következő jegyek alapján. Egy-egy család viszonya a
mányi lemaradásnak
milyen természetű
oka van,
gyermekneveléshez
lehet: elhanyagoló- következetlen,
azt 4~S hónapos megfigyeléssel, de néha még' 1-2 "" törődő-következetes,
avagytörődő-f(övetkézetlen.
Rendév utári sem lehet érdemben eldönteni. Ezért a tanítókivül riehéz eldönteni, hogy az a gyerek van-e előnynak óvatosnak kell lennie. A gyer~kek teljesítményé-'
ben, akinek a szülei értelmiségi életmódot folytatnak,
nek regisztrálása mellett tanulmányoznia
kell a 'gyerde a nevelésben következetlenek,
avagy az, akinek a:
mek családját, a család életmódját. Ennek során erde- " szülei pl'. még mindig falun élve, a mezögazdaságban
", I
mes megkülönbőztetnie
a családi életmódtípusokat,
a"
dolgoznak, tehát lényegileg paraszti életmódot folycsaládi nevelés típusaitóI. Az előbbi szerint - nagyon
tatnak, de agyereknevelésben
következetesek, és sokat
durván, némileg leegyszerűsítve, kicsit a történeti élettörődnek gyermekük fejlődésével.
módtípusokhoz
igazodva - elkülöníthet
"munkás",
Az iskolának,
a tanítónak
kicsi az esélye arra;
"

i

!l

26

27

\
hogy az életmód ba, a családi nevelés stílusába, hagyo"
mányaiba beavatkozzon. Ezért célszerűbb a tényeket "
tisztességgel feltérképezni, megismerni, és az iskolai
tanítási-nevelési gyakorlatot eszerint alakítani, Ha e ,
körülményeket mérlegeljük, és nagy-nagy türelemmel,
előítélet-mentes en foglalkozunk a gyerekkel, igazodva
, saját tanulási tempójához, pillanatnyi teljesítő képességéhez, előbb-utóbb kiderül, hogy a gyerek anyanyelvből, ill. más tantárgyakból kiemelkedő vagy nemkiemelkedő képességű-e. Csakhogy ez utóbbi probléma
eldöntésére 2-3 év múlva kerülhet sor. De még ez "
esetben is csak akkor, szerintünk, ha az előző 2-3
év alatt a gyerekek átesnek azokon a fejlesztő programokon, amiket e könyv lapjain ajánlunk. Ez önmagában még kevés, szükséges a sikerhez az is, hogya pedagógusok készek legyenek elsajátítani azt a nevelői ;,
stílust, illetve bánásmódot, amit ugyancsak e'könyvben,:
ajánlunk. Hisz mind a képességek fejlődésének, mind
annak, hogy a gyerekek az iskolában ne szenvedjenek ;'\
családi hátterük miatt, a megértő-együttműködő
peda- ;
gógiai stílus az egyik feltétele. Úgy véljük, pedagógiai
gondolkodásmódunkat
meg kell fordítani - erre
jöttünk rá egyebek mellett 10 éves kísérleti rnunkánk
során. Azt tapasztaltuk, előbb föl kell tárni a gyermek !'
családi hátterét, ez alapján és aktuális teljesítményei
szerint kell őt differenciáltari fejleszteni, s csak ezek ,
után dönthető el, hogy milyenek az adottságai, képes- ~'<
ségei. Napjaink pedagógiai gyakorlatában az ítélkezés: ,
sajnos fordítva történik. A gyermek
tanulmányi:;
1 ~:

x

kudarcaibál sokan azonnal a képességeire következtetnek
1
anélkül, hogy mérlegelnék a család szerepét a gyermeki szocializáció alakításában. Tízéves kísérleti mun- "

tesen megvalósítják, és ha a jelenlegi szem/életmódjukat
képesek meg/ordítani. Ha gyerrnekszemléletüket képesek a fejéről a talpára állítani, azaz, ha képesek arra,
hogya pillanatnyi kudarcért a családi hátteret, a
szocializációs lehetőségeket, no meg önmaguk felkészültségét .Jribáztassák" e1sősorban, és ne a gyerek
képességeire tegyenek azonnal elítélő, ~ommás kijelentéseket. Ha ez a szemléletváltás nem következik be,
nincs a világon tanterv, taneszköz, amely a művelődési
hátrányt kielégítően enyhítené. Ám ha a kettő együtt van: a jó program és a toleráns, szakszerű gyermekszemlélet, van esély' a művelődési hátrány csökkentésére. Kisiskolás korban feltétlenül, ekkor még nem
késől

'

kánk arról győzött meg, hogya művelődési hát-:,
rány enyhítésének jó esélyei lehetnek, ha az általunk .:
fejlesztett pedagógiai programot a tanítók következe28

29

At művelődési

hátrány
'"enyhítésének elemi feltétele:
a differenciált tanulásszervezés

E kötet javaslatokat tartalmaz, hogy egy-egy nyelvhasználati tevékenység tanítása közben hogyan, milyen gyakorlatok
végeztetésével enyhíthető
eredményesen a művelődési hátrány. A hátrány enyhítésének
csak egyik feltétele, hogya pedagógus ismerje ezeket
az eljárásokat,
gyakorlatokat.'
A másik feltétel a
.' tanító, a pedagógus beállítódása ami, hogya hátrá!, "
nyos helyzetű tanulókat!t:ilesztenie
kell. Ez pedig, úgy
': \ véljük,
csak differenciált
tanulásszercezéssel
oldható
./ ., meg. Nem képzelhető el ugyanis, hogy a hátrányes
Jielyzetü tanulók minden tevékenységet azonos ütemben képesek elsajátítani az osztály többi tanulójával.
,; Ebből szükségképpen az is következik, .hogy a tanítónak időnként .el kell térnie! a tanmenet időrendjétől,'
" amikor a hátrányos helyzetű tanulók feladatait ter-

r

/

vezI.

A továbbiakban
a differenciált tanulásról.: annak
feltételeiröl.srregszervezésének
módjáról szólunk. Ezért
- a nagyobb áttekintés érdekében - érintjük a tanító
néhány más tevéken)(ségét: a tervezést, az óra vezetést:
és az óraelemzést is.
A teruezés a tanítói tevékenységnek
az a fázisa,
amelynek során a tanító a rábízott tanulók fejlődése, .
ill. fejlesztése érdekében tanulmányozza,
elemzi hosszú, közép és rövid távra - a tantervet. a rendel ke-

"
.)

j
.j

31

'.1 '
1,

I

zesere bocsátott egyéb dokumentumokat, valamint
a taneszközöket (tankönyveket, feladatlapokat stb.).
A tervezés egyik, s a mi mostani szempontunkból
legfontosabb fázisa az óratervezés. Az óratervezés
olyan 'döntések sorozata, amely során a pedagógus a
követelmények, a tanítási-tanulási folyamatok ismeretében, valamint a tanulók aktuális tudásának elemzése után egyetlen tanítási órára meghatározza a
saját és a tanulók feladatait. Azaz eldönti, hogy,
1. milyen munkaformában folyik majd a tanulás; 2.
milyen tevékenységeket végeztet az órán; 3. ezek időben hogyan követik egymást; 4. mennyi ideig tart egy
tevékenység; 5. a tevékenységekhez milyen feladatokat választ, ill. állít össze, tehát milyen taneszközöket
használtat; 6. milyen technikai eszközre lesz szüksége;
7. hogyan ellenőrzi és értékeli a tanulók munkáját.
E meghatározásból kitűnik, hogy az óratervezést
döntések sorozataként értelmezzük." Ennek fontosságát azérthangsúlyozzuk, mert a pedagógusok lényegileg mindig is döntöttek, bár ezt sokszor nem tudatosan tették. A tudatos, jó döntések pedig meghatározhatják az óra sikerét. Mit jelent az, hogy dönt a
pedagógus? Azt, hogy egy vagy több cél érdekében a
válható következmények figyelembevételével több
megoldási lehetőség közül választ. Nézzünk egy példát! Egy 2. osztályban szeptember 20-án kiderül,
hogy a nyáron három gyerek elfelejtett olvasni. Javasoljuk, hogy a pedagógus először is elemezze, hogy
milyen típusú, mértékű a felejtés. Ezek után döntse el,
hogy milyen fejlesztő gyakorlatokat' kíván végeztetni
e három gyerekkel.
Csakhogy a három gyerek intenzív felzárkóztatása
csak az egyik céi. A másik, hogya többi gyerek is fejlesztő feladatokat végezzen. Legalább két megoldás
lehetséges:

a) az egész osztály közös feladatot kap, s órák
után külön foglalkozik a pedagógus a lemaradókkal ;
b) a pedagógus önálló feladattal látja el az osztályt,
a lemaradókkal pedig olvasást fejlesztő feladatokat
végeztet. Látható, hogy e két megoldás egyben döntési
lehetőség a differenciált tanulásszervezés mellett
. vagy ellen.
Most nézzük az árateroezés menetét! A tanulók
aktuális tudásának ismeretében a pedagógus kiválasztja az órán végzendő tevékenységeket. Eldönti,
hogya választotttevékenységek közül mit lehet majd
intenzíven végeztetni. Eldönti, milyen munkaformát
választ, s hogy az egyes tanulócsoportok milyen tevé-,
kenységeket, milyen sorrendben, mennyi ideig csinál, nak. Az egyes csoportok tevékenységéhez.feladatokat
választ vagy tervez, ezáltal dönt a szükséges taneszközök és audiovizuális eszközök szükségességéröl,
Megtervezi, milyen sz~rvezési jellegű feladatokat ke~l
majd megoldania az óra elején, az óra közben és az
óra végén. (A szervezési feladatokról később még
szólunk.) Végiggondolja, milyen módon és az óra
melyik szakaszában ellenőrzi az egyes tanulócsoportok
feladatrnegoldésait. Felkészül arra is, mit fog tenni,
ha a gyerekek előre sejthető típushibát követnek el.
Végül lejegyzi az óratervét.
Az óravezetés a tanító osztály- és órakeretben folyI tatott .olyan tevékenysége, amelynek során az előzetesen 'elkészített óratervét megvalósítja, azaz a tanulókkal személyközi kommunikációs viszonyban, döntések sorozatát hozva biztosítja a tanulás feltételeit,
összehangolja' a tanulási folyamatokat, ellenőrzi- a
tanulók 'aktuális teljesítményét, értékeli azokat, és
szakadatlanul ügyel a kedvező tanulási légkör meglétére.
Az óraterv megvalósítása az óratervbe felvett (ki-

.32

33

,\

I .,.:,
..,,,~.
,

Mindezt azért írtuk le ilyen részletesen, hogy érzéjelölt) feladatok
megoldatását
jelenti 45'-es időkeretben.
Ezt
akadályozhatják,
zavarhatják
a
keltessük: a pedagógus az óra vezetés közben is állantanulók, a pedagógus és a külső körülmények
is.
dóan döntések sorozatát hozza. Ezek egy részére előre
A tanulók azáltal, hogy nem értik a feladatot, v.agy
készülhet (akkor jó, ha minél többre készül), a másik
elfáradtak,
vagy' nem kellően motiváltak.
Maga a
részére nem. Viszont tudatosíthatja
önmaga számára,
hogy előre nem tervezhető .döntési helyzetek is előtanító is lehet a folyamatban akadály azáltal például,
hogy nem tud biztonságosan,
megfelelő szövegezésfordulhatnak,
s ezért ha ilyen helyzet felmerül, az nem
ben feladatot adni, vagy bizonytalan a feladatmegoléri váratlanul.
dások helyességének
megítélésében,
vagy nem tud
Mielőtt rátérnénk a tanulásszervezésre,
meg valakoncentrálni, figyelmét megosztani stb. A fentiek rnelmit! A tanulásirányítás
egymással összefonódó, tehát
egyszerre jelentkező szakaszai: a motioálás, a tanuláslett zavarhatja a munkát számtalan külső tényező:
szeruezés, a döntés, a feladatadás. az ellenőrzés. és az
pl. erős zaj, ke?vezőtlen időjárás stb.
Az óraterv elkészítésekor
a pedagógus számtalan
,,~ értékelés.
kérdésben dönthet. Előre számíthat pl. arra, hogy egy
Ezek után nézzük meg részletes en , mit értünk
új típusú feladatot nem biztos, hogya gyerekek első
tanulásszervezésen!
Természetesen
a tanulásszervezés
a tanulásirányíhallásra megértenek. Otthon eldöntheti, hogy ebben
az esetben mit fog tenni az órán. De előfordulhatnak
i
tásnak nem újonnan "felfedezett" szakasza. A pedagógusok, különösen az osztatlan osztályokban tanítók,
olyan döntési helyzetek is óravezetés közben, ame-'
lyekre nem számított, ill. nem is számíthatott. Az előre
ezzel eddig is találkoztak,
és rákényszerültek,
hogy
. nem tervezhető döntési helyzetekben
(pl. az egyik
szembenézzenek
a problémával,
mivel elképzelhetetkisgyereknek vÚzik az orra) is döntenie kell. Mégpedig
,
len a sikeres tanulás a pontos, az ida jó kihasználása
érdekében végiggondolt tanulásszervezés
nélkül. Hirendszerint két cél érdekében. Az egyik cél a váratszen a tanulásszervezés
a tanító olyan tevékenysége,
lan helyzet megoldása (a kisgyereket el kell látni),
a másik pedig az, hogya zavaró körülmény az óraamely során az óratervben
meghatározott
tanítási
célok érdekében megteremti a tanulás feltételeit, megterv megvalósítása érdekében minél gyorsabban meg; ';1;
határozza a munkaformákat.
valamint ezeket koorszűnjön.
Más a helyzet, ha a pedagógus olyan döntési helydinálja az időre, a tanulási módszerekre
és a taneszközökre
való tekintette!.
Az időbeni tagolódás
zetbe kerül, amely előre tervezhető, s esetleg az óra
eleji szervezéssel megelőzhető lett volna. Azt tanácsolszerint megkülönböztetünk
óra eleji, óra közbeni,
jok, hogya pedagógus az óra végén vegye számba,
óra végi szervezést.
hogya váratlan döntési helyzetek közül melyikre lehe- ,
Szeroezési feladatok
az óra elején. A pedagógus
tett volna előre számítania.
Ha ezt végiggondolja,
, feladata a higiénés feltételek: a tanterem megfelelő
elérhető, hogya következö óra tervezésekor már keveszellőzöttségének,
megvilágításának
biztosítása, valasebb előretervezhető
döntési helyzet kerüli el afigyelmint annak ellenőrzése, hogya'
gyerekek tisztasága
mét.
megfelelő-e. Célszerű azt is kipróbálni, hogy az audio- .
34

35

',1

.

.'1

i

I
j

l
I
I

vizuális eszközök működőképesek-e. Elő kell' készíttetnie a megtervezett tevékenységekhez szükséges
taneszközöket, tanszereket, majd ezeket úgy kell a
gyerekeknek elhelyezniük a padon, ahogyan az óra
időbeni menetében szükség lesz rájuk'. Első osztályban
jó, ha a pedagógus meg is győződik arról, hogy mindezt megfelelően végezték-e el a tanulók. A kiemelkedő. en gyors tempójú gyerekek padjára célszerű versesvagy mesekönyvet készíttetni. Ha az órán differenciált osztálymunkában fognak tanulni, s ha a csoport(ok i-ban változás, átsorolás történt, ezt az óra elején
közölje a pedagógus. Ha az órán olyan csoportmunka
lesz, amelyhez különleges térre van szükség, célszerű a
teret már az óra elején előkészíteni.
_
Szeruezési teendők qra közben. Meg kell szerveznie a
pedagógusnak a gyerekek tevékenységét (feladatmegoldásukat), valamint azok ellenőrzését.
A két szervezési jellegű teendő valamennyi tanítási
órán sokszor megismétlődik: Pontosabban annyiszor,
ahányszor tevékenységváltás történik. Ennek illusztrálására az alábbiakban _közlünk négy óramodellt.
Mivel nem áll módunkban több modell felvázolása,
megadjuk azokat a szempontokat, amelyek alapján
bárki, bővítheti ezek számát. Úgy gondoljuk, kb:
húsz készíthető a következő szempontok alapján: ,
aj Egy óra lehet· új tananyagot bevezető vagy
gyakorló jellegű. (Az Őrarnodell 1 gyakorló jellegű,
az Óramodell 2 pedig új tananyagot bevezető.)
b J Az sem mindegy, hogy az órán melyik a domináns (legtöbb ideig,intenzíven végzett) tevékenység:' i
az olvasás, az írás-helyesírás vagy a: beszéd művelés
stb. (Az Őramodell 1 írás-helyesírás, az Óramodell 2
beszédrnűvelés,
az Óramodell3 olvasás, az Óra modell 4
olvasás-önművelés

t

!

I

I

...•...

8:.
o

c/)

o

...-i

•...•...

o
o..
o

~

-

•...

1-

o
c,
o
c/)
()

....;

jellegű.)

c) V égül a választott -

differenciált vagy frontális

37

36
\

,

w

i
2. csoport
---I--------.--·--·--.--·-I-Pl.

1. csoport

00

2'

!

,3. csoport
Címszavakkeresése-az Ablak-Zsiráf-can
2. Meghatározott címszóhoz tartozó szócikk néma
olvasása (feladatadás)

I

6'

P Szövegrészlet

hangos, helyesejtési normák hoz

igazodó olvasása
1

1----·.
Feladatmegoldás

._---~_.._-----P Időtartam-jelölési
hibát

-----

tartalmazó szavak néma
olvasása (feladatadás)

3'

P "Önálló helyesírási hiba. javítás (feladatadás)
--------Feladatmegoldás

Feladatmegoldás
·1

feladatmegOldá~:-------'--1

P Nyomtatott

betűvel írt

tulajdonnevek hiányzó
, kezdőbetűinek pótlása,
a tulajdonnevek leírása
(feladatadás) .
----------. a~~
.O'; •••••.••

.•.....
~;7r-;;~~

~:i,

-----_._--1.,csoport

6'

i

Feladatmegoldás
.

2'

Nyelvtörő

2. csoport

I

, ·1 P Helyesírási

hibajavítás
Az utolsó

i

irányítással.

I

2 hiba önálló javítása

P Mondat másolása' előre meghatározott
(feladatadás )

5'

Feladatmegoldás

W

xo

_

Feladatmegoldás

P Táblára írt, hosszú
magánhangzót jelölő betűket tartalmazó szavak
néma olvasása (feladatadás)

2'

2;·

!

gyakorlása

-

\..

_.i__ . __ ~~..cs~~~

{)ra végi szervezés

idő alatt

Feladatmegoldás

-_._--P 1. A szavak helyesejtésseI
történő olvasása
2. A szavak diktálás utáni
írása

Óramodell 2

~

és csoportok

Tevékenységek

o
I Idő (perc)

\
1. csoport

\

,----------

I

2. csoport

3. csoport

I

I Óra eleji szervezés ,

2'

P Táblára írt szavak
olvasása némán
(feladatadás)
I

P Felkészülés szövegalkotásra élmény alapján, a
szöveghez illusztráció
készítése (feladatadás)
Feladatmegoldás

I
P 1. Felkészülés

I

egy isme-

retlen mese hangos
olvasására
2. Kérdések megfogalmazása a mese alapján, lega-

I

Feladatmegoldás

lább kettő leírása

'-'B:(4:~1~4~!~~:~~?~~,*,
~;:~~_::_~
-....
~~~~:~~:.:'~.;~-'f'-f"";~·~~AIfA
'Il'"'"

.

6'

2'

,

I

I

Feladatmegoldás

I

iGJ-,

2: csoport

I

PSzövegalkotás
alapján

I

2'

I

4'

P 1. Hangos olvasás
helyesejtéssei
2. A megfogalmazott kérdé-] Feladatmegoldás
sek elmondása közben a
\ megszólítás gyakorlása

I

", ,- ~

- 0,

,~.~

c.

3. csóport

I

Feladatmegoldás

6'

I

'-'_C'~"

I

I

~
.....

",-,

l.U $ ;ap- •....".'""""--:;""n.....ftw._._.....
.. "
-.",.

i-"4'-V'-~'P--'~;-".:,

MkL~S,i;,,-"

I

képsor
--

P Néma olvasás mesekönyvből (feladatadás)

I

PLHangos
olvasás gyakorlása helyes hangsúlylyal és időtartammal
2. Köszönés és bemutatkozás gyakorlása
P 1. A táblán levő szavak
másolása
2. Néma olvasás mesekönyvből, ameséhez .illusztráció
készítése (feladatadás )
Feladatmegoldás

r

.j:.

tv

2'

I Légzés-,

I

1. csoport
hangadás-

2. csoport

1

I

3. csoport

I

és artikulációs gyakorlatok

I

A hanglejtés cimű rész meghallgatása a "Mondatok a beszédben" cirnű hangosított

10'

4'

diasorozatból Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok
Tanult versek kőzűl választott vers elmondása

l'

Óra végi szervezés

3'-

--

1

I
1

I

------------_._------_.

1

----------------

0-""':

ÖramodellB
í Idő (perc)

I -

Tevékenységek
\

2'
5'

Óra eleji szervezés
Köszönés, bemutatkozás gyakorlása

4'

Artikulációs és légzőgyakorlat

6'

A tanult szóképekből mondatok alkotása, a mo~datok olvasásának gyakorlása

4'

Időtartam -gyakorla tok

l<T--

Gyorsasági gyakorlat utánmondással

4' -

Szavak betűrendbe sorolása
Verstanulás utánmondással

I

Óra végi szervezés.._ .

I

2'
t.u

~....

'. ",..,_'.!:l".iL

'\. •••. ".,.2...
.:?:-0~""

I

3'
5'

./:>.

Önálló feladat megoldás az olvasókönyvben

_.

Óramode1l4

~
~

I

Tevékenységek és csoportok

Idő (perc)

I

1. csoport

2'

2. csoport

I

3. csoport

Óra eleji szervezés
P A hangos olvasási hibák
megelőzésének gyakorlása
érdekében táblára írt
szavak néma olvasása
(feladatadás)

-

P Különböző betűvel kezdődő tulajdonnevek betűrendbe
sorolása (feladatadás)
Feladatmegoldás
P Azonos betűvel kezdődő
tulajdonnevek betűrendbe
sorolása

3'

Feladatmegoldás
P 1. Hangos olvasás
2. Címszó keresése az

Feladatmegoldás

5'
.

.'.-

.-

,"

..

-

. ...

. ".

.. /

i."$bL.:F;Lí •••••••
jiíji\f:~qn.K·n:iLwT:

~··s.t~t;L~~~:5;r··

1. csoport
l'

I

'..

-.

2. csoport

P Ismeretterjesztő szövegekben adatkeresés néma
olvasással (feladatadás)

.

Feladatmegoldás

6'

l'

..

"1

c; .• h.J!~ .",,;:;:;:4:!""

Feladatmegoldás

2'

~
VI

.

Ablak-Zsiráf-can

_=~4i!L •.••••••

,.

...,..)rlíN

3. csoport
P Táblára írt betűk betűrendbe sorolása
(feladatadás)

J

Feladatmegoldás
P 1. Táblán olvasható szavak csoportesttasa különböző szempontok alapján:
fiúnév-Iánynév
család név-utónév
2. Kérdő mondatok hangos
olvasása helyes hangsúllyal
és hanglejtéssel
3. Érzelmek kifejezése testtartással, mimikával, gesztussal
P Feladatmegoldás az olvasókönyvben (feladatadás)

~.
/

"-.

I

I

I
.•...•

•...

o
c,
o
r/)

<.1'

I

~I
46

osztálymunkára épülő - munkaformák is módosítják az óra jellegét. (Af Óramodell 1,2 és 4 a differenciált, az Őramédell 3 pedig a frontális osztálymunkára
épül.)
Az óramodellek tevékenységeket és nem feladatokat tartalmaznak. Ezek alapján számtalan óravázlat
.készíthetö. És most lássuk az óramodelleket!
(A P
azt jelenti, hogy a pedagógus melyik csoporttal van
közvetlen kapcsolatban.)
'Belátható, hogy mindegyik tevékenység végzésének
más-más feltétele van. A légzésgyakorlatokat a gyerekek állva végzik. A szavak másolása természetesen
ülve történik; szükség van hozzá füzetreés megfelelő
írószerre. A címszavak kereséséhez az Ablak-Zsiráfot,
esetleg írószert és füzetet kell előkészíteniük a tanulóknak. A nyelvtöröket igyakorolhatják a gyerekek
ülve, esetleg állva is. (Vö.: Óramodell 1)
Az a tény, hogy a gazdaságosság érdekében a tanítási órákon több, általában öt-hat tevékenységet
célszerű végeztetni, azt feltételezi, hogya tevékenységek váltása (az előző lezárása' és egy új elkezdése)
gyors tempóban történjék. Ez a pedagógustói azt
kívánja, hogy óra közben szervezési jellegű utasításait röviden, pontosan, egyértelműen fogalmazza
meg, s rnindig ellenőrizze utasításainak végrehajtását.
A tanulóktól pedig azt, hogy ismerjék meg mihamarább, miként kell a különböző tevékenységek végzéséhez előkészülni. s azt is, hogyan kell rájuk beállítódni.
A fentiek jelentőségét növeli, hogy differenciált
munkaforma esetén - márpedig a művelődési hátrány
csak ezzel a munkaformával enyhíthető - a szervezési feladatok tovább nehezednek, hisz a pedagógusnak
egyidejű tevékenységeket kell irányítania.
A differenciálás a tanulás megszervezésének az a
módja, amely lehetövé teszi, hogy a .pedagógus a
47

tan'ulók közötti egyéni különbségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit.
Ennek érdekében a pedagógus viszonylag homogén
csoportokba sorolja tanítványait aszerint, hogy a
fejlesztendő képességek szempontjából milyen felkészültségűek. A differenciált tanítás akkor fejlesztő, ha '
kizárja a tanulók merev csoportokba sorolását.
Melyek a differenciálás feltételei? Az első és legfontosabb az, hogya pedagógus alakítsa ki tanítványaiban a munkafegyelmet, vagyis azt, hogy legyenek képesek a megértett feladatokat önállóan megoldani, eközben állítódjanak be arra, hogy nem kaphatnak azonnali megerősítést, ha egy feladattal elkészültek. A másik feltétel, hogy a pedagógus és a
tanulék halk tónusban beszéljenek a közvetlen feladatmegoldások során, hogy az önállóan dolgozó gyerekeket a hangos' beszéd ne zavarja. Ha a fentieket a
pedagógus biztosította, megszervezheti az egyes órákon a differenciált tanulást.
Ha megnézzük az óramodelleket, szembetűnik,
hogya pedagógus először annak a csoportnak ad rövid
idő alatt elmondható előkészítő jellegű feladatot,
amelyikkel majd közvetlenül foglalkozik a differenciált munka megszervezése után. Másodszor rendszerint azoknak a tanulóknak, akikkel a következö
óraszakaszban a tanító közvetlenül foglalkozik, ugyanis a feladatadás esetükben rövid idő alatt megoldható. Harmadszorra azok kapnak feladatot, akik
hosszú ideig dolgoznak majd önállóan.
Fontos követelmény, hogya tanítási órán nem
lehet "üresjárat" , vagyis a gyerekek ne üljenek percekig munka nélkül, míg társaik feladatot kapnak.
Az esetleges "üresjárat" kihasználása érdekében szoktassa a pedagógus' tanítványait arra, hogy feladataik
megoldása után más könyvből olvassanak némán.

48

Így a gyorsan haladó gyerekek nem fogják zavarni
társaikat.
A 45 perc eltelte után az órával kapcsolatban van
még egy feladata a pedagógusnak. Elemeznie kell az
órát! Az áraelemzés azt jelenti, hogy a pedagógus
.:tényeket állapít meg a gyerekek tanulására, tudására.
ill. önmaga tanulásirányítására vonatkozóan.
Az elemzés azzal kezdődhet, hogy sorra vesszük' a
tanítási órán végeztetett tevékenységeket. Majd ezek
köréből kiválasztjuk azokat, amelyeket jól vagy szembetűnően hibásan oldattunk meg agyerekekkel.
Ez utóbbin az értendő, hogya tanulók az adott feladatot nem tudták megoldani, vagy felületesen oldották meg. Ezután egyenként elemezzük a tanulságos
problémákat. Ennek kapcsán elemezzük a) a megoldott tanulói feladatot, annak szövegezését, nehézségi fokát, a megoldáshoz szükséges ismeretek mennyiségét és nívóját az adott tanulócsoport felkészültségével összefüggésben, b) a feladat megoldásához adott
szóbeli, illetve írásos instrukciót. c) Ha kudarccai
végződött a feladatrnegoldás, akkor feltevéseket
fogalmazunk meg a kudarc valószínű okára. d) Mivel
a kudarc rendszerint a tanulásirányítás hibája (és
nem a gyermek képességének fogyatékossága), elemzésünk további menetében felkészültségünkre, tudásunkra, a tanulásirányítási eljárásaink begyakorlottságára, magatartásunkra, az esetleges ter~ezési hibára,
képességeinkre vonatkozóan fogalmazunk meg megállapitásokat, majd keresünk megoldási variánsokat.
Tehát ilyen kérdéseket tehetünk fel magunknak:
Nem voltam türelmetlen a gyerekekkel szemben?
Nem terveztem túl nehéz feladatokat? Jól motiváltam? Nem kellett volna többet segítenem? Nem kellett
volna többször megdicsérnem a gyerekeket? stb. Ha .
a fentiekhez hasonló kérdésekre megfelelő választ
49

\

/

adunk, tapasztalatainkat il következő óra (órák) tervezésekor és vezetésekor hasznosíthatjuk.
Ezáltal
állandóan módosíthatjuk, tökéletesíthetjük a tanításitanulási folyamatot.

'

Beszédfejlesztes
társas helyzetekben
"".

r

1"

, l'

.~~..

'.

Az 1978~as tanterv nagy hangsúlyt helyez ,az iskolába lépő gyerekek beszédének intenziv fejlesztésére.
A pedagógus feladata ez esetben olyan szöveget létrehozó tevékenység irányitása, amely tekintettel van a
kiejtési normák mel1ett a beszéd szituativitásából
következő
ún, kommunikatív
normákra, sőt, még "a
keletkező szöveg szabályaira is. A fejlesztés feltétele a
mindennapi érintkezésekkel kapcsolatos követelmények mérlegelése, majd a lehetséges beszédfejlesztő
(beszédkedvet fokozó, a beszélés lehetőségeit biztosító) eljárások; gyakorlatok feltá~ása és összegyűjtése.
A beszédfejlesztes csak a szábeli szövegalkotás gya,kor~ltatásával történhet. Ezt 8-10 fős kiscsoportokban lehet eredményesen végeztetni. Az iskolába
lépéskor 'a csoportképzésalapjául
a tanulók nyelvhasználatának szintjét célszerű választani, Így a hátrányokkal küszködő gyerekek aZOIfos, csoportba
kerülnek. Ez elősegíti oldásukat, lehetővéteszi gyorsabb ütemű fejlesztésüket.
,,
A továbbiakban a hátrányos helyzetű tanulók cso-,
port jára vonatkozóan írjuk le a következő szövegtípusok gyakoroltatásánaknéhány
módját: kapcsolatfelvétel, 'szándéknyilvénítás,
véleménynyilvánítás, elbeszélés 'és leírás. Foglalkozunk még a szövegbefogadásszövegértés tanításának lehetőségeivel is. Nem szóI

i~

'

'

,

,1

1 )

i,

\,

50

51

.

o A bábu többféleképpen szólít meg benneteket.
Melyik köszönés hibás és miért? Szerintetek melyik
köszönés hangereje és artikulációja megfelelő?
- Adjisten. .pajtikák! (harsány, vidám)
- Szevasztok,srácok! (vidám, kedves)
- Hé, ürgepásztorkáirnl (erőszakos, durva, hangos)
- ló estét, gyerekek! (motyogó, érthetetlen)

lunk viszont a fogalmazás tanításról. Mivel azonban a
szóbeli szövegalkotáshoz szerkesztett feladatok- közül
néhány arra is alkalmas, hogy annak alapján a gyerekek fogalmazást írjanak, néhány feiadat értelemszerűen '
. átvehető'.

A kapcsolatfelvétel

A köszönés nyelvi formái és szabályai 1. osztály
végére a hátrányes helyzetű tanulók körében is minden valószínűség szerint megtaníthatók. A köszönési
szokások kialakítása természetesen több évig tartó
munkát igényel.
A megszálitás tanításán az alábbi nyelvi formák
megtanítását és megkövetelését értjük:
- Tanító néni-kérem ...
- Tessék segíteni ...
~ Legyen szíves megmondani ...
- Tessék rám figyelni ... I
- Légy szíves ...
- Figyelj ide!

A kapcsolatfelvétel tanításán a köszönés, a megszólítás és a bemutatkozás leggyakrabban használt
nvelvi formáinak , illetve a hozzájuk kapcsolódó elemi
viselkedési szabályoknak a' megtanítását és alkalmazásuk gyakoroltatását értjük mindennapi élethelyzetekben, "mesterséges szituációkban". Lássuk különkülön a kapcsolatfelvétel szövegtípusainaktanítását!
A kö~zönés tanítása a köszönési szokások kialakítását jelenti a napszak, az alkalom és a 2. személy
figyelembevételével a köszönés nyelvi formáinak
áó napot kívánok ! Jó. reggelt kívánok! Jó estét
kivánok! Viszontlátásra! Szevasztok! Csókolom !), .a
helyes hangerő nek a megtanításával és gyakoroltatásával.
A nyelvi formákat nem ismerő tanulókkal egy-egy
alkalommal csak egy köszönésforma gyakorolta tását
javasoljuk. Két bábuval .szemléletessé lehet tenni:

.

o -

A nagyon visszahúzódó vagy a nyelvi formát nem
ismerő gyerekekkel a pedagógus külön csoportokban játszathat el egy-egy szituációt bábok segítségével.
(Kérd meg a bábut, hogy mondjon mesét! Ne felejtsd el
megszólítani !) .Gyakran kezdeményezzen beszélgetést
a visszahúzódó csoport tagjaival, hogy minél bárrab. ban vállalják magukra a kezdeményező szerepét !
A 6~ 7 éves gyerekek számára az alábbi feladatokat
ajánljuk:

Figyeljétek meg, hogyan köszönnek egymásnak!
A második bábu helyett ti köszönjetek!

Minél több nyelvi formát tudnak már a tanulók,
annál hosszabb "köszönőjátékokat" ajánlhatunk bábuk segítségével ;

Q Bábu Béniéknél elromlott a villany. Béni átszaladt

a szomszédba a villanyszerelő bácsihoz, hogy segítséget kérjen. Vegyétek fel ketten a bábokat, és készül-

,52

"

.'

r
I

jetek fel a jelenet eljátszására úgy, hogy előzetesen
tervezzétek 'meg a kapcsolatfelvételt !
Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a "Játsszátok
el!"
felsz'ólítással a gyereket arra késztetjük, hogy saját
társadalmi szerepét, a gyerekszerepet tanulja meg és
gyakorolja. Minden további gyakorlás e cél érdekében
történik. Az eljátszás tehát nem azonos ,a szerepjátszással, ahol más nemű, életkorú és társadalmi helyzetű személyek helyzetébe kell beilleszkednie, bár a'
helyzetgyakorlatok
jellegéből adódóan szükségképpen
a szerepjátszás ra is sor kerülhet.

,

o Zsófi kakaója, amit tízórai ra vitt, véletlenül kiömlött. Gyorsan elszaladt a takarító nénihez, hogy kérjen tőle egy ruhát, amivel a kakaót feltörölheti. Játszszátok el, hogyan köszönt Zsófi, hogy szólította meg a
nénit, és hogyan kérte meg!
A köszönés és megszólítás mellett a bemutatkozást
is meg kell tanítanunk.
A bemutatkozás tanítása nem'
más, mint annak' tudatosítása,
hogya 'gyereknek meg
, kelJ mondania a teljes nevét a másik fél felé fordulva, rá kell néznie, egyenesen kell állnia, majd a fejét meg kell hajtania.
Azoknak a gyerekeknek, akik nem tudják a teljes
nevüket, először azt kell megtanítani. Majd többszöri
megkérdezéssel,
elismételtetéssel
gyakoroitatni
kell
használatát. A nagyon félénk gyerekek először a társaiknak mutatkozzanak
be néhányszor, csak azután
a tanítónak és idegen felnőttnek. A pedagógus minden
lehetőséget használjon' ki, amikor felnőttnek mutatkozhatnak be a gyerekek. A tanítónak mindig meg kell
indokolnia,
miért mutatkozhat
be valaki: ő mond
legjobban rnesét, sok verset tud stb.
Már' első osztályosoknak
megtaníthatók
az alábbi
nyelvi formák:
54

Kis Péter vagyok.
Nagy Pálnak hívnak.
Szász .Anna a nevem.
A bemutatkozás gyakoroltatásához
feladatot

az alábbi minta-

javasoljuk :

O Öcsiekhez vendégek jöttek. Öcsi minden vendéghez
odaugrott,
és jó hangosan elkiabálta magát ; Öcsike
vagyok!Öcsike
vagyok! Mutassátok
meg, ti hogyan
mutatkoznátok
be a vendégeknek!
Ügyeljetek a testtartásra, a távolságra, a tekintettartásra
és a közepes

hangerőrel
A 8-9 évesek

már

bonyolultabb

helyzeteket

IS

megoldhatnak.
o' Képzeljétek
el, hogy egy kísdobos-akadéivversenyen vesztek részt más iskolák kisdobosaival
együtt.
Biztosan sz~reztek néhány új pajtást. Játsszátok el,
hogyan köszöntök, hogyan mutatkoztok
be az idegen
gyerekeknek! A tekintettartásra
és a hangerőre különösen figyeljetek!
'
A kapcsolatfelvétel

sikeres

tanítása

érdekében

az

alábbiakat javasoljuk :
- A gyakorlás 4-'--5 percnél ne legyen hosszabb.
_ Minden lehetséges alkalmat ki kell használnia a
tanítónak
a kapcsolatfelvétel
helytelen
formáinak
javítására.
, ~ A tanító

minden

köszönő

gyereknek

minden

alkalommal köszönjön vissza!
- Ne engedje meg, hogya gyerekek egymás között
teljesen mellőzzék vagy durva formábanalkalmazzák
a
megszólítást!
-:- Meg kell követelnie, hogy a gyer~kek csak kapcsolatfelvétel után mutatkozzanak
be!
55

A szándéknyilvánítás
A szándéknyilvánítás tanítása kornmunikációs szempontból az 1. személynek a 2. személyre irányu1ó aka, ratnyilvánítésát,
a 2. személy befolyásolását jelenti.
Az ilyen típusú szöveget természetesen mindig valamiféle kapcsolatfelvétel vezeti be. A műfajilag idesorolható szövegek a következök: kérés, tudakozódás,
felszólítás, meghívás. Mindennapos tapasztalat, hogy
ezek a szövegek rövidek, és a kapcsolatfelvétel sémái
mellett számtalan klisészerű nyelvi elemet is ·tartalmaznak. E szövegtípus tartalmazza a szándéknyilvánitás tárgyát, vagyis amit a beszélő kér, amire felszólít,
amire kérdez. Atárgymegjelölés önmagában még nem
szöveg. Csak akkor lesz azzá; ha a beszélő kibővíti azt
egyéb körülmények megnevezésével.
Először a kérés tanításával foglalkozunk. A kérés
tanítása a szándéknyilvánítás gyakoroltatását jelenti
olyan helyzetben, amely a 2. személy számára kedvezőbb: az 1. személy tőle vár valamilyen segítséget,
számára kedvező cselekvést. Mindez meghatározza
a beszélő magatartását: udvarias megszólítás, kérés,
közepes hangerő.
A nagyhangú, fölényes, túlzottan magabiztos gyerekek számára a gyakorláshoz mindig a hangerőt ésa
lehető legudvariasabb szöveg kiválasztását adja szempontként a tanító! Félénk vagy nyelvileg hátrányes
gyerekek esetében elégedjen meg azzal, ha a kérés
tárgyát a legegyszerűbb formában pontosan megjelölik! (Kérek egy pohár tejet!)
6 évesektől csak a szituáció megértése várható el,
ezért a legegyszerűbb nyelvi formában elhangzó megoldást is értékelni kell.

56

o Öcsi összeveszett az osztály társaival. Azok megfenyegették, hogy hazafelé elagyabugyálják. Látta is,
hogya sarkon leselkednek rá. Félelmében egy ismeretlen nagyfiútól. .kért segítséget. Képzeljétek el, mit
mondott Öcsi a fiúnak, és hogyan! Játsszátok el!
A 7-8 éves gyerekeknek a nyelvi formák ismertetésén túl egyéb viselkedési formák is megtaníthatók.
o Ha ti is szeretnétek játszani az osztály társatok biciklijével, mit kellene mondanotok, milyen hangerővel,
milyen távolságból? Megérintenétek-e öt, és hogyan?
Játsszátok el!
A 8-9 évesek már képesek a helytelen nyelvi. formában, .udvariatlanulelhangző
kéréseÍc pontos elemzésére és helyesbítésére is.
Mi a hiba? Játsszátok el helyesen a kéréseket!
- Ide. azt a ceruzát! (Agresszívan)
- Na mi van! Félted a vacak kis biciklidet? Meddig
kunyeráljak még? (Fölényesen)
- Néni! Adjon nekem valami jó könyvet! (Félénken)
- Hé, maga! Fölvált nekem egy tízest kétforinto'sokra? (Magabiztosan)
El

A tanítás sikere érdekében a pedagógusnak ajánlatos
a következőket szem előtt tartania:
- Agyerekeket arra kell késztetnie, hogy egymástól
is udvarias hangnemben kérjenek!
- Mindennapi helyzetekben csak az udvariasan
megfogalmazott vagy külső segítséggel javított kéréseket teljesítse a tanító!
A tudakozódás tanítása valamilyen adat, információ,
.57

cselekvésmód, tevékenység megismerése, megszerzése
érdekében végzett szövegalkotás gyakoroltatását jelenti. Míg a kérés esetében az 1.. személy a 2. személyt
,
veszi rá valamilyen cselekvésre, a tudakozódással az
1. személy a 2. személytől csupán információt szerez a
saját cselekvéséhez.

- Köszönöm, hogy segítettetek. Szervusztok!
(Máskor autóbuszmegálló után érdeklődhet a bábu.
.
I
Ilyet is kérdezhet: Hol lehet itt fagylaltot kapni?
Merre található az 'igazgatói iroda? Hogy hívják ennek
az iskolának az igazgatóját? stb.)

Mar az első osztályosoknak lS megtaníthatók a
következő viselkedési szabályok:
- A beszélőnek a hallgató felé kell fordulnia, rá
kell néznie!
- Altalában köszönnie kell!
- Biztosan meg kell szólítania!
- Tudakozódáskor használnia kell a következő
nyelvi formákat:
Nem tetszik tudni ...
Meg tudod-e mondani ...
Tessék nekem megmondani .
Legyen szíves megmondani .
Kevés élménnyel rendelkező, szűk érdeklődési körű
tanulók számára kidolgozott feladathelyzetek ismertetésével biztosítsa' a tanító a gyakorlás lehetőségét!
Teremthet azonban számukra olyan helyzeteket, amelyeknek megoldásához okvetlenül kérdezősködniök
kell. (Pl.: ismeretlen helyen kell megbízást teljesíteni-

Az alábbi feladatot 1-2 évvel idősebb tanulóknak
ajánljuk.
o Egyetlen helyzetet kell többféleképpen eljátszanotok. Piacon cseresznyét akartok vásárolni, és az árát
tudakoljátok. :Játsszátok el fölényesen, udvariasan,
kedélyeskedve és bizonytalankodva, félénken! A különbség érzékeltetésére használjátok fel
kapcsolatfelvétel, a hangerő, a hangmagasság és a hanglejtés
változtatásait!
I

'a

Megszívlelendök:

,

- Csak udvarias szövegre adjon válaszul információt a tanító!
- Lehetőleg olyan helyzeteket teremtsen a gyerekek
számára, amelyekben az életvitelükhöz szükséges ismeretek birtokába juthatnak. (Pl.: tudakolják meg, mikor
lehet Pajtás újságot vásárolni, de nem szükséges megtudniok, hol található az iskolájukhoz legközelebb
álló takarékpénztár.)
A felszálltás tanítása határozott szándéknyilvánítás
gyakoroltatását jelenti olyan helyzetben, amelyben az
1. személy erélyesen készteti a 2. személyt valamely
cselekvés elvégzésére, vagy igyekszik őt a cselekvéstől
eltéríteni.
A félénk, visszahúzódó vagy szegényes szókincsű
gyerekekkel e szövegtípus tervezett gyakoroltatását
célszerű 7-8 éves korukban kezdeni. Addigra ugyanis

ük.)

6-7 éveseknek még célszerű mintát adni az udvarias
. tudakozódásra.
o Beszélgessetek a bábuval !
- Szervusztok, gyerekek!

.

- Tudnátok nekem segíteni? Nem vagyok ismerős erre. Mondjátok meg, legyetek szívesek, hol találom meg a postát?

.

59

58
"

1

biztonsággal alkalmazhatják a kapcsolatfelvétel szövegtípusait, amelyek szükségképpen
részei az udvarias
felszólításnak. A gyakorlás indításakor a következö.
. feladattípusok alkalmazását javasoljuk :

A meghívás tanítása szándéknyilvánító szövegek
gyakorolta tását jelenti. Ennek során az 1. személy a
'2. személyt valamely eseményben . való aktív vagy
passzív részvételre készteti. A meghívás magán viseli-a
kérés és a felszólítás nyelvi és nem nyelvi-jegyeit, de .
sajátos szabályok vonatkoznak a szerkesztésére.
A visszahúzódó, szegényes nyelvi világú, efféle
helyzetekben nem jártas gyerekekkel célszerű egy
hibás meghívás elemzéséből kiindulni. Az elemzés
során megtanulhatják a tanulók a helyes nyelvi formákat és azok alkalmazásának szabályait.

o Egy kis elsős a folyosón a falra firkál. Játsszátok el,
mit és hogyan mondtok neki! Legyetek határozottak,
de nem durvák!
o Játsszátok el, hogya családtagok közül ki hogyan,
sürgetheti a fürdőszobában ücsörgő kisfiút reggel
7 órakor;
fél nyolckor;
8 órakor!
Választhaljátok az anya, az apa, a nagymama, a
nagypapa vagy a lánytestvér szerepét. (A. helyzetet a
tanító akár le is rajzolhatja, vagy' hasonló témájú
kész képet is kereshet.)
A hanghordozás és annak szabályozására való
késztetés valószínű leg csak 9 ~ves kor körül hoz eredményt.
o Mi a hiba? Helyesbitsétek a felszólításokat!
- Menj a csudába! Állandóan láb alatt vagy.
(Fölényes, durva)
- Megtenríéd már végre, hogy a kedvemért abbahagyod a dünnyögést? (Gúnyos)
- Kifelé az osztályból! Mindenkil (Nagyhangú)
Mondjátok el helyes szöveggel, udvarias, de határozott hanghordozással az előző felszólítésokat! .
.
Az eredményesség feltételeként javasoljuk, hogy se
a tanító ne használjon durva, túl, kemény felszólító elemeket, se agyerekeknek ne engedje meg azok
használatát egymás közt!

o

A fösvény Farkasné így hívta meg Rókánét:
- Jöjjön el tyúkvacsorára,
Rókéné, holnapután
kiskedden, borjúnyúzó pénteken ! .
Vajon odatalált-e Rókáné Farkasékhoz? Megtudta-e,
mikorra és hová szól a meghívás? Egészítsétek ki a
szöveget úgy, hogy Rókáné mindent megtudhasson !
.Két gyerek játssza el a helyes meghívást!
o Télapó-ünnepre vidání műsorral készültetek. Játszszátok el, hogyan hívnátok meg a műsorra az első
. osztályosok tanítóját és a gyerekeket! A szöveg minden
fontos adatot tartalmazzon!

'1

Valószínűleg csak 3. osztályban lehetséges megkö vetelni a meghívás módjának a különböző szempontok
szerinti szabályozását.
.
A tanító bábuval játszhat ja el a jelenetet.

"

o --Van-e
kifogásotok a meghívás módja ellen?
- Joli néénii! Tessék eeljönni a futóóversenyreee!
Iiiigazán, naaa, oolyan jó lenne! Úúgye el tetszik
jönniii? (Nyafogva) .
- Ti hogyan hívtátok volna meg Joli nénit?

,

60

61

\

~"

í

esetben panaszkodó
félénk, zárkózott tanulókat kérdésekkel, felszólításokkal
vonja be a tanító a kép- és
, helyzetelemzésekbe.
(Mit mondanál a verekedő gyereknek? Mondd el, hogyan mondanád el a tanítódnak,
hogy verekednek il gyerekek a fólyosón l) A tanítónak az 1-2 mondatos választ is el kell fogadnia.
.Eredmény az is, ha ezek
tanulők véleménynyilvánításra vállalkoznak.

o Mesemondóverseny
lesz az osztályotokban.
Hívjátok meg az igazgatótokat,
a szüleiteket, a többi harmadik osztály tanulóit,
az úttörő-csapatvezetőt
és
ha van, a könyvtárost!
Ügyéljetek
szövegmondás
közben a helyesejtésre!
.

a

A szándéknyilvánítás
sikeres tanításának érdekében
tanácsoljuk a- következőkhöz való alkalmazkodást:
- A tanító mindig alkalmazza
azokat a nyelvi
formákat, amelyeket a tanulóktólmegkövetel!
- Atrnég nyelvi nehézségekkel küszködő kicsiktől
nem szabad rnegkövetelni mindenáron
a kommunikációs szabályokhoz való alkalmazkodást!

,

6 évesekkel célszerű
kenységet végeztetni.

V éleménynyilvánítas
A kisgyerekek között dolgozó felnőtt gyakran mondja: Ne árulkodj! De vajon mitöl árulkodás az árulkodás? Van-e "jogos",
szükséges árulkodás?
Lássuk!
A véleménynyilvánítás

tanítása magában foglalja:
különbség felismertetését, a gyakori árulkodésoknak
az igazságos panasszá
javíttatását, a panasz tárgyának, a helyszínnek, az idő~
nek és egyéb körülményeknek
a pontosíttatásával.

az árulkodás éspanasz közötti

Az árulkodás 'a pillanatnyi érdek által befolyásolt, az
indulattól,
az ártani
akarás szándékától
vezérelt
szöveg. A panasz tárgyát és körülményeit pontatlanul,
hiányosan vagy erősen eltúlozva tartalmazza.
A pa- .
naszkodás nyílt vagy leplezett célja az empátia kiváltása
vagy az igazságkeresés. A panaszés a bejelentés olyan
szövegalkotás,
amelyet a fe/ismert normasértés- elle~i
jogos tiltakozás vezérel.
A véleménynyilvánítástói

62

tartózkodó,

csak

végső

I

,
(

,

minél

többször

elemző

tevé-

o Egy történetet
játszanak
nektek a bábok. (Két
, testvérr.Bori
és Bendegúz a.játszótéren
homokoztak.
Veszekedni kezdtek, aztán Bendegúz bőgve rohant a
mamához, Bori pedig lógó orral baktatott a testvére
után.)
- Mami-i-i-i! A Bori megveeeeert! És nem akar
velem játszani-i-i!
Brühühü - bömbölte Bendegúz.
- Anyu! Bendegúz mindig elrontotta a homokvára.
'
mat, építeni pedig nem segített. Többször is rászóltam,
de tovább rosszalkodott. Aztán én egy kicsit ráütöttem
il kezére - motyogta Bori csendesen.
,
- Mindketten ugyanarról beszéltek. Kinek volt igaza? Ki viselkedett helyesebben? Miért? Mikor jogos a
panaszkodás?
Milyen .hangerővel kell panaszkodni?
Mi a különbség az árulkodás és a panaszkodás között?
A 2-3. osztályosokat
lehet késztetni.

már megoldás

keresésre

is

o Jancsi lapozás közben véletlenül eltépett egy lapot
a mesekönyvben.
Bence" látta ezt, és teli torokkal kiabálta: "Júúúj! Megmondalaaak!
Tanítónéni,
a Jancsi
széttépett
egy könyvet!
Tessék jól 'megbüntetni!"
63

választani a képről. Előkészítésként ebben az időszakban is végezzenek képelemzést a tanulók. A továbbiakban a képolvasás egy lehetséges rnódját ismertetjük.
A tanító kivetíti vagy felmutatja a képet, a gyerekek
megfigyelik azt, majd felszólításra röviden elmondják a
vele kapcsolatos élményüket. Ezután a tanító rámutat a
képen szereplö személyekre, tárgyakra, egymáshoz való
viszonyukra,
és megnevezi azokat, majd tulajdonságaikat is (kisfiúk, virágcserép, kabát stb.;
haragszanak, dühösek stb.; kócos hajú, piros virág,
szürke kép stb.) Így a tanulók végigjáratják tekintetüket a kép minden lényeges részén. A tanító újra végigvezeti a tanulókat a képen, de már ők mondják el
egyenként a látottakat. Ily módon a legfontosabb szavakat és kifejezéseket, amelyek a képről való szövegalkotáshoz szükségesek, megismerik a gyerekek.
Ezután a pedagógus felszólítására állításokat gyűjten ek a tanulók:
- az esemény helyéről;
- az esemény idejéről;
- a szereplők tevékenységéről;
- .egymáshoz való viszonyuk ról ;
- az esemény előzményéről;
- az esemény következményéröl;
- a szereplők tulajdonságairól.
- Megállapítják az 1. és a 2. személyt és az esetleges szerepeserét.
Később a gyerekeket meg lehet tanítani arra, hogy
a képen látható eseményhez ki lehet találni előzményt
és következményt is, így az kiegészíthető egy teljes
történetté.
Tapasztalataink szerint ügyelni kell a következőkre:
- Amelyik tanuló nem tud önállóan képet elemez.
lll, azt ne kényszerítse a tanító szövegalkotásra
!

Mondjátok el, mi a véleményetek Bencéről! Játsszatok el, ti hogyan jelentenétek be az eseményt pontosan
a tanító néninek! Kérjetek segítséget a könyv megjavításához
- a tanító nénitől;
- egy osztálytársatoktói !
Az alábbiakat ajánljuk a figyelmükbe:
~ A feldúlt állapotban levő gyerekek árulkodását
vagy panaszkodását nem szabad azonnal meghallgatnia a tanítónak! Előbb türelmesen és tapintatosan meg
kell őket nyugtatni, csak azután kerülhet sor a meghallgatásukra!
- Az árulkodókat nem szabad megszégyeníteni,
helyette a jó megoldást kell bemutatnia a tanítónak!
- Az árulkodás elemzése ne csapj on át moralizálásba!

Tájékoztató - ábrázoló ~zöv,egek
, Az elbeszélés tanítása olyan szöveg létrehotásának
gyakoroltatását jelenti, amely személyek együttes,
kommunikációt is feltételező történéseit, társas cselekvéseit ábrázolja, E műfaj tanítása során gyakoroltatjuk a tanulókkal az események, a .szereplők, a helyszínek pontos megjelölését és időrendben történő
elmondását,
Történhet ez kép bemutatásával, illetve
átélt élmény vagy elképzelt esemény alapján. Ez utóbbi
kettőt célszerű kiscsoportos kommunikáció keretében
végeztetni.
A szegényes szókincsű vagy visszahúzódó tanulókkal csak a részleges képolvasást gyakoroItassa a tanító.
Szövegalkotási feladatot csak akkor adjon, amikor a
leglényegesebb elemeket a gyerekek már ki tudják
64

.

1,.
j

65

- A szövegalkotás tanulásának kezdeti szakaszában túlzott pontosságrá törekvő elemzéssel és javíttatással nem szabad elvenni a tanulók kedvét a szövegalkotástól!
- A képelemzés időtartama 1-1 alkalommal
10percnél ne legyen hosszabb!
- A tariulók történeteit csak aszövegalkotás
befejezése után javíttassa a pedagógus!
Az élmény alapján történő elbeszélés készitésének
, tanítása témamegjelöléssei történő szövegalkottatást
jelent. Ennek során a tanulók vagyegyszerűen, átrendezés nélkül, az átélés sorrendjének megfelelően elmondják a felidézett élményeiket (Vándortéborban
voltam a nyáron), vagy a felidézettélményelemeket
átrendezik, más, kitalált történetbe építik be (Mi lenne,
ha a törpék országában laknál?). Gyakorlatunk alapján
úgy látjuk, hogy az elbeszélés tanítását legeredményesebben kiscsoportos kommunikáciá keretein belül
lehet végezni. Ez a szövegalkotó szempontjából az
eseményelmondás és a beszélő szerepének gyakoroltatását jelenti. A csoport többi tagja (7-8 gyerek)
szempontjából pedig a 2. személy, a hallgató szerep é- ,
nek, a kommunikációs fegyelemnek, a kérdezésnek,
a szerepcserének, a' témaépítésnek 'és tématartásnak
elemi szintű gyakoroltatását teszi lehetővé. Ennek
általunk kidolgozott módját a továbbiakban részletesen ismertetjük.
o A gyerekek úgy helyezkedj enek el, hogy jól lássák egymást. A tanító ezután témajavaslattal kezdeményezzen beszélgetést (pl.: ezt láttam). Egy önként
jelentkező tanuló szövegét végighallgatják a gyerekek.
A közbeszólókat, a figyelmetleneket halkan figyelmeztesse a tanító:
- Várj egy kicsit! Téged is meghallgatunk.
,

66

.

Jegyezd IÍ1ega kérdésedet, és majd

a végén tedd

fel!
Fordulj te is a beszélő felé! Stb.
Az elbeszélés befejezésekor a tanító szólítsa fel a
gyerekeket kérdezésre (ha valamit nem értettek meg),
vagy az elhangzott szöveghez hasonló témájú élményt
mondjanak el. A gyerekek ne a tanítótói "kérjenek
szót", hanem attól a kisgyerektől, akinek az elbeszéléséhez kapcsolódik a hozzászólás. Érintsék meg a
karját, forduljanak feléje, jelezzenek mimikával,
szemöldökfelhúzással, de mindenképpen várják meg,
míg a beszélő elhallgat. A tanítónak nem feltétlenül
szükséges előre felsorolnia ezeket a lehetőségeket a
kapcsolatfelvételre; hanem beszélgetés közben javasolhatja az udvariatlan, durva" pontatlan ,megoldások helyett: "Elég, ha megérinted il karját."
A pedagógusnak vigyáznia kell arra, hogy a gyerekek ne váltsanak témát, ne egymástól elkülönülő
élménybeszámolók sorozata legyen a beszélgetés,
hanem figyeljenek egymásra, tanuljanak meg érdeklődni. Ilyen utasításokkal lehet mederben tartani a
beszélgetést:
- Errőlmajd egy más alkalommal fogunk beszélgetni.
- Pontosabban kérdezz!
- Csak akkor, kérdezz, ha valóban fontos dolgot
nem tudsz!
Ha elakad a pedagógus által kezdeményezett társalgás, a témát tartva, próbálja egy-egy kérdéssel segíteni a gyerekeket. Ha így sem megy, már nem érdemes újabb témáb; kezdenie, le kell zárnia a beszél~ ,
getést.
Az előzőekben a kiscsoportos kommunikáciőnak
azt a módját ismertettük, amely egy tanuló által szerkesztett elbeszélő szöveg témájának továbbépítéséből,
J,

67

jelölje meg a helyszínt, az időt, a szereplöket, és jelezze ezek változását! A hallgatók figyeljék meg a történetet! (Ha véget érta szöveg, akkor javíthatják. vagy
elmondhatják hasonló élményüket. A későbbiekben a
rajzolás elhagyható.)

bővítéséből áll. Nem feltétlenül szükséges azonban
egy összefüggő szöveggel indítani a beszélgetést.
A tanító (később a gyerekek) témajavaslata után
mindenki elmondhatja, amit a témáról tud,· vagy
mondani akar. A tanulók egymás után, ha lehet,
egymáshoz kapcsolódva mondják el élményüket,
véleményüket. Ily módon együtt hozzák létre a témá. ról szóló szöveget. A téma lehet például színházlátogatás.
o - Beszéljük meg színházi élményeinket! Ki 'mit'
talált érdekesnek? Milyen más emlékek jutottak eszetekbe az előadásról? Mi az, amire nem szívesen emlékeztek? Stb.
A szegényesebb élményvilágú,
félénk tanulók számára a tanítónak biztosítania kell elegendő együttes
élményt, amiről mindannyian tudnak társalogni
(pl. diavetítés, kirándulás, film stb.). Természetesen
minden időszerű fontos eseményt meg kell beszélniük
ilyen módon, hogya gyerekek megszokják: a velük
vagy körülöttük történt eseményekről beszéljenek,
értékeljék azokat, használják fel őket tudásuk bővítésére.
Sok kérdéssel lehet a tanító a félénk gyerekek segítségére, mivel ők nem szívesen vagy egyáltalán nem
vállalják a kezdeményezést. Az erőszakos, durva, önző
gyerekeket tapintatosan javítsa a tanító. Csak kis
várakoztatás után hallgassa meg őket, hogy végighallgassák társaikat. A lekezelő, fölényes megjegyzéseket -türelmesen kell leszerelnie: .Szerintem nincs
igazad. Én ezt nem így tudom." Stb.

o Válasszátok ki a legérdekesebb élményeteket, és
rajzoljátok le! Készüljetek fel az elmondására! A beszélő tartsa meg az események sorrendjét,pontosan
68

,1

'

a) Témajegyzék (Élmény alapján történő eseményelmondás):
- osztálykirándulások;
- gyermekrendezvények az osztályban és az iskolában;
- közös színház-, mozi- ésbábszínház-látogatások ;
- egyéb időszerű események, melyeknek az osztály
minden tagja részese volt;
~ családi kirándulások;
- egyéni üdülés;
- a gyerek által átélt, számára fontos esemény:
beiratkozás a könyvtárba, kórházban volt, egyedül
mehetett vásárolni stb.;
~ kellemes vagy kellemetlen élmény, álom.
b) Témajegyzék (Fantázia alapján történő elbeszélés):
- egy olyan országban élsz, ahol a gyerekek irányítanak;
- olyan országba kerülsz, ahol mindenki csak
azt csinálja, amihez kedve van;
, - olyan élőlények közé kerülsz, akik nem emberek,
de jelek segítségé vel mégis megértitek egymást;
- egy elképzelt élmény a törpék vagy az óriások
országában;
- az egész osztálya súlytalanság állapotába kerül;
- robotok közt élsz a barátoddal;
- a tenger alatt létesített városban élsz, és búvárharanggal közlekedsz;
- hirtelen sassá változol.

69

ló, ha következetesen alkalmazkodunk az alább
leírtakhoz :
,
- Az elbeszélés elemzése 10-15 percnél ne tartson
tovább!
- Csak 5-8 fős, egymást kedvelő gyerekcsoportokkal végeztessünk csoportkommunikációs gyakorlatot!
.
-

Biztosítsuk a csoport munkájának

b) A gonosz varázsló (maláj népmese; átdolgozta
Rab Zsuzsa)
(U. o. 127~1.)
c) A Tücsök és az Egérke lakodalma (francia népmese;

átdolgozta Bartócz Ilona)
(U.o. 154. 1.)
d) A szarvas és a róka (Lessing
Rónay' György)
(U. o. 157. 1.)

zavartalan-

ságát!

- A tanító ne legyen a beszélgetés központJa!
A gyerekek egymással beszélgessenek, a pedagógus
csak szükség esetén szóljon közbe!
A mesebefejezés tanítása nem más, mint az alaphelyzet (hely, idő, szereplők) megismertetése után a
történet hiányzó szakaszának pótoltatása a már kész
szövegszakaszban rögzített tényekhez alkalmazkodva,
meseelemek felhasználtatéseval.
A félénk és/vagy gyenge szövegalkotó gyerekektől
1-:-2 mondatos, ill. csupán szókapcsolatokból álló
befejezést is el kell fogadni. Az így körvonalazódó
elképzelést segítse a tanító kérdésekkel kibontani:
- Hol történt ez a szereplőkkel?
- Miért tették ezt a szereplők? Stb.
A kérdések alapján összegyűjtött adatok felsorolása
után a csoport egy tagja mondja el a bővebb, pontosabb befejezést!
1-2. osztályosok számára ajánljuk a következő
meséket.
o Találj ki egy érdekes befejezést ameséhez ! Elképzelésedet rajzold le, majd a rajzod alapján mondd is el!
a) A csillagruha (Grimm meséje; átdolgozta Rónay
György)
(Mindennapra egy mese, Móra Könyvkiadó, 1976.
53. 1.)
70

meséje;

átdolgozta

e) A teknősbéka meg az óriás (indián népmese; Jékely
Zoltán fordítása)
(Mesevonat, Móra Könyvkiadó, ~976. 84. 1.)
f) A parasztember és a kigyó (Grimm meséje; átdolgozta Rónay György)
(Mindennapra egy mese, Móra Könyvkiadó, 1976.
334. 1.)
g) Alekszej Tolsztoj: Fagy-apóka (Rab.Zsuzsa forditása (A Zöld Madár, Móra Könyvkiadó, 1975. 84. 1.)

\,

Természetesen a tanítónak kell rnegállapítania,
meddig ismerteti a gyerekekkel a mesét. Lehetőleg ne
válasszon olyan szöveget, amit már ismernek! A gyerekek számára feltehetően ismeretlen szavakat felírhatja előre a táblára; és a mese végeztével tisztázható a
jelentésük. Szómagyarázatot lehet adni mesélés közben is, amikor az ismeretlen jelentésű szó sorra kerül.'
Feltételezhetően már 2. osztályban el lehet kezdeni a
mesealkotást. 2-3. osztályosoknak szólhatnak az alábbi feladatok.
o Mondj egy rövid mesét a szegény favágóról és az
ordas farkasról ! A mese helyét és idejét magad válaszd
meg! Az alábbi szólás-hasonlatot használd fel a
szövegben:
'71

#

Áll, mintha a földhöz nőtt volna = mozdulni sem tud
a meglepetéstől, az ijedtségtől.
o Mondjatok mesét! Megmondom, kik legyenek a
szereplők, és azt is, hol játszódjon a mese!
a) Az oroszlán és az orrszarvú, a dzsungelben történik;
b) A három rőf ormányú egérke, helyszín a sajtkastély";
e) A hegyek manója, helyszín a Sárga Szikla odva ;'
d) Zsizsiksereg, helyszín a borsóföld;
e) A tündérszarvas, a Kőerdőben történik; 1) Az Óriástörpe, -helyszín az' égig érő selyemerdő.
Az üzenetközvetítés tanuása szövegfelidézés vagy
szövegalkotás gyakoroltatását jelenti a tanuló szempontjából két helyzetben. Az első helyzetben a szövegértő, befogadó, a másodikban a beszélő (szövegfelidéző, szövegátalakító)
szerepét gyakoroltat juk a gyerek-

kcl.

.

A nagyhangú, fölényes tanulókra bízzunk idegeneknek szóló üzeneteket. Mindig figyelmeztetni kell
őket a halk vagy a középhangerő megtartására, az
udvarias nyelvi formák (legyen szíves, tessék adni,
kérem szépen stb.) használatára. A szegényes szókincsű
és/vagy szorongó tanulókkal előbb az üzenetközvetítés
során használandó nyelvi sémákat kell megtanítani és
gyakoroltami. (Mondd el, hogyan kell megmondanod
a takarékbélyeget áruló tanárnak, hogya tanítód kéri,
jöjjön be az osztályodba l) Akkor érdemes gyakoroltatni szituációban a szövegalkotást,
ha a tanulók
ismerik a szükséges sérnákat. Leggyakrabban a mintaadás vezet célra.
Az 1-2. osztályosokat többnyire részletesen elő
kell készíteni az üzenetátadésra.

o Egy kisgyereket át fogok küldeni a negyedikesek
tanító nénijéhez, hogy legyen szíves küldje el nekem
az új diafilmeket. Játsszuk el, hogyan kell az üzen etvivőnek köszönnie, megszólítania a tanító nénit, pontosan elmondania az üzenetet, köszönetet mondania,
majd elköszönnie! A közepes hangerőre, a testtartásra,
a tekintettartásra és a távolságra kell ügyelnetek !
/

Játsszátok el, hogyan kell átadnotok azt az üzenetet
a társaitoknak, hogy mivel beteg az őrsvezetőtök, nem
mehettek vele kirándulni! Legyetek udvarias ak !
O

3. osztályban már képesek a gyerekek a hallgató
személyéhez igazítani az üzenetátadás módját.
Játsszátok el, hogyan adnátok át ugyanazt
az üzenetet az igazgatótoknak, a takarító néninek,
az édesapátoknak és a szomszéd teremben tanuló
pajtásaitoknak! Ügyéljetek a hangerőre, a tekintettartásra, az arcjátékra es a testtartásra !
O

Az üzenetek lehetnek:
. aj Holnap tüdőszűrő vizsgálatra kell menni.
b) Az iskolában. madárkiállítás lesz.
e) 12és 15 óra között áramszünet lesz.
Javasoljuk az alábbiak megtartását!
- Szorongó gyereket ne kényszerítsen a pedagógus
. idegennek szóló ·üzenet átadására!
- Az üzenetátadás végrehajtását lehetőség szerint
mindig ellenőrizni és értékelni kell!
- A tanító- ne csak egy (megbízható) gyerekkel
gyakoroitassa az üzenetátadést, hanem előbb-utóbb
minden tanulót bízzon meg ilyen feladattal!

73

- Az üzenetközvetítést főleg valóságos helyzetekben gyakoroltassuk !
A hirdetés tanftása olyan felhívó funkciójú szöveg
alkotásának gyakoroltatását jelenti, amely valamilyen
cselek~és lehetőségéről és annak körülményeiről tájékoztat. A napi gyakorlatban hirdetést csak a legjobb
kapcsolattartási képességgel rendelkező gyerekekre
bíznak, mert ők garantáltan jól végzik el a rájuk bízott
feladatot. Azokkal agyerekekkel gyakoroltatunk egy
tevékenységet, akiknek az amúgy is jól megy. Véleményünk szerint erre minden gyerek megtanítható megfelelő mennyiségű gyakorlással. Aszövegalkotásban
fejletlen tanulókkal minden hirdetésszerkesztés előtt
célszerű egy kész hirdetés elemzését elvégeztetni.
Az első 4-5 alkalommal csak hiányos, pontatlan
hirdetésszövegek hibájának megállapítását és ezek
javítását gyakoroltassa a tanító. Csak akkor készítsenek teljes hirdetésszöveget a tanulók, ha az elemzést
biztonságosan tudják végezni. A félénk, gátlásos
tanulókat nem tanácsos arra kényszeríteni, hogy sok
gyerek előtt, vagy idegeneknek hirdessenek, hanem
eleinte inkább csak az elemzésben vegyenek részt,
majd kisebb csoportnak mondjanak hirdetést.

Ügyeijetek a rnegszólításra, a jól hallható hangerőre, a tekíntettartásra l
o A különbözö kisdobosszakkörök tagjai farsangi
vásárt rendeznek az évközben készítetttárgyaikból.
Hogyan .kell ezt, kihirdetnetek az osztályokban?
Játsszátokel! Az idő: február utolsó vasárnapján
délután 2 óra; A hely: az iskola tornaterme.
o Egy hét múlva író-olvasó találkozó lesz az iskolában. A vendég Kiss Anna lesz.
Egészítsétek ki a hirdetést a hiányzó adatokkal 1

A hirdetés módja már az első osztályban, de 2.
osztály végére valószínűleg megtanítható. Kezdetben
részletesen kell közölni az adatokat.
o Készüljetek fel az osztálytérsaitoknak
tésre a következő adatok alapján:
az esemény:
az idő:
a hely':
a feladat:

74

szóló hirde-

játékdélután
holnap délután 4 óra
az iskolaudvar
Hozzatok magatokkal tornacipőt,
labdát és egy söprűtl

';

;

\

v

A leírás tanítása. Bár a tanterv Beszédfejlesztés
című részében leírtak alapján e szövegműfaj a szóbeli szövegalkotás gyakoroltatása során nem kaphatna
szerepet - kivételt képez a játékleírás -, mégis foglalkoznunk kell vele. A környezetismeretre vonatkozó
részben már a 2. osztályban követelményszintként
jelenik meg az állatokról, a növényekről és atérről készített leíró szöveg. 3. osztályban ez tovább bővül a
személyek leírásával. A sok kísérlet pedig szükségessé
teszi, hogya tevékenységleírásról is szó essék.
A tantervi tananyagfelosztás és órakeret szerint a
leírás gyakorlását a környezetismeret tantárgy keretein
belül kell végeztetni. Mégis ésszerűnek látszik, hogy
ezt a munkát 2. osztálytói kezdve az anyanyelvi órákon történő tervszerű gyakoroltatással kiegészítsük,
segítsük. Különösen indokolt ez a látszólagos "többletmunka" a hátrányes helyzetű tanulók esetében.
'A továbbiakban lássuk részletezve a szóbeli leírás
tanítását!
Az állatok, növények leírásának tanítása mondatok
megfogalmazását jelenti egy-egy állat vagy 'növény
jellemző külső tulajdonságairól, majd a mondatok

75

adott szempont szerint történő elrendezésének irányítását.
Lehetőség szerint színes dián vagy nagyméretű,
színes fényképen mutassa meg a tanító az állatot vagy a
növényt. (Kitömött példány is felhasználható erre a
célra.) A kiválasztott állat vagy növény ne legyen túl
mindennapos (pl. macska), hanem érdekes vagy viszonylag ritka (koalamedve, fácánkakas,
tengeri
növények stb.).
A kapkodó, csapongó tanulők figyelmét, tekintetét az adott szempont szerint következő részletre rámutatással irányíthatja a tanító.
A tanulók kérdésekre mondják el, hogy mi fedi
az állat testét, az milyen színű, tapintású; milyen
jellegzetes testrészei vannak, azok mely tulajdonság
miatt érdekesek (szín, hosszúság, forma stb.); testarányait, alkatát, méreteit stb. is vegyék szemügyre.
Azután fogalmazzanak meg mondatokat az adott állatról. A tanító adjon szempontot aszövegalkotáshoz :
- Először az egész állat/növény látványáról beszéljetek, majd a részletekről!
- Emeljétek ki a legérdekesebb testrészeit (részeit),
annak tulajdonságait, majd beszéljetek ismét az egész
állatról!
- Csak arról beszéljetek, ami az állat/növény külsején szokatlan, meglepő! Stb;
o Nézzétek meg jól a képen látható állatot! Mondjatok róla mondatokat! Igyekezzetek minden testrészéről beszélni!
o Ismerkedjetek meg a képen látható növénnyel!
Mit képzeltek a magasságáról? Milyen lehet az érintése, ha megsimogat játok? Mondjatok róla mondatokat!
76
"

A fenti feladatokat 2. osztályosok kaphatják. Bármely képes folyóirat vagy fotókat tartalmazó könyv
'felhasználható a bemutatáshoz.
A 2. osztály végétől kezdve erősen késztetni kell a
gyerekeket arra, hogy a pedagógus által megadott
szempont szerint rendezzék mondataikat.
o Válasszátok ki a folyóiratból egy érdekes állati
növény képét! Beszéljetek róla társaitoknak ! Először
az egész állatról vagy növényről szóljatok, majd annak
jellegzetes tulajdonságait kiemelve az egyes részeiről is!
o Melyik a legriasztóbb állat, amit valaha láttál?
Beszélj róla! Mi fedi a testét? Mi a legérdekesebb' a
külsején? Miért találtad ijesztőnek? '
. A teoékenységleirás

tanítása egy ember által is vé-

gezhető, meghatározott célú és menetű műveletsor
elmondásának megtanítását, gyakoroltatását jelenti.
Célszerű ezt a tevékenységet kis csoportbanvégezterni.
, A következő 1-2. osztályosoknak szóló feladatok
egyszersmind a társadalmi érintkezés gyakoroltatását
is szolgálják, ami a hátrányleküzdés területeinek egyik
sarkalatos pontja.

1,

o Mondjátok el, hogy mit és milyen sorrendben kell
tennetek, ha édesanyátok elküld benneteket kenyeret
és tejet vásárolni! (Vehettek egy csokit is.)
o Mondjátokel, mit kell tennetek és milyen sorrendben, ha vonattal (vagy busszal) a szomszéd faluba
(vagy városba) akartok utazni!
A további feladatokat 3. osztályosoknak javasoljuk.

o Mondd el, hogyan kell könyvtárból
csönözni! Játsszuk is el a kölcsönzést!

könyvet

köl-

o Hogyan kell hozzátok
gyarázd el nekünk!

elmenni az iskolából?

Ma-

o Mit kell tenned, ha gyógyszert akarsz kiváltani a
gyógyszertár ban ? Mondd el! Játsszátok is el a jelenetet!

o Mondd el; hogyan juthatnék
el a lakásotokhoz
legközelebb eső élelmiszerüzletbe !

A szegényes szókincsű vagy zárkózott tanulóktól a
szókapcsolat-sorozatokat
is fogadja el a tanító. Kezdetben célszerű velük külön csoportbancsak
e tevékenységleírást
gyakoroltatni.
Eleinte a" tanító mondjon el egy szöveget (hogyan főz teát, hqgyan tisztítja
ki a cipőjét), a gyerekek csak a kiegészítést gyakorolják. Ha maguktól nem szólnak hozzá, a tanító tegyen
fel kérdéseket.
(Te mit szoktál másképp csinálni")
Később, még mindig külön csoportban
gyakorolják
a leíró jellegű szövegalkotést.
Heterogén csoportban
csak akkor mondjanak szöveget, ha kisebb segítséggel
már bevonhatók a beszélgetésbe. A fecsegő, beszédfegyelemmel nem rendelkező tanulókkal újra el lehet
mondatni a terjengős leírást:

Tanácsaink:
- Ne törekedjünk
minden áron a hiánytalanul
pontos útbaigazításra"!
.
- Minden gyerektől meg kell követelni az udvarias
tájékozta tást!
Társalgás kiscsoportos kommunikáciában
átélt élmények, játékélmények,
elképzelt
események
alapján.
A társalgás tanítása során az esernényelmondásra,
a
leirásra és a véleménynyilvánításra
vonatkozó szabályokat egyaránt alkalmazni kell. Emellett szükség van a
kapcsolatfelvétel
és a kapcsolattartás
szabályainak
megtartására is. A sokoldalú szabályozottség ellenére a
pedagógusnak
mégis biztosítania
kell az oldott légkört. Nagy türelmet,' tapintatot
igényel a kulturált
társalgási szekésok kialakítása.
A kiscsoportos
kommunikáció
módját már leírtuk
az élmény alapján történő elbeszélés készítésének tanítása cím alatt. A leírtaktói a társalgás annyiban különbözik, hogy ez esetben leíró jellegű szöveg keletkezik.
A társalgás általában nem egy hosszabb szöveg alapján indul, hanem vélemények láncolatéből
épül fel.

-

Csak a témáról beszélj!
Csak a legfontosabb részeket mondd el!

Tájékoztatás, útbaigazítás jól ismert térben. Tanítása
során a beszélő információt nyújt a tudakozódónak,
Ez az információ nem más, mint egy adott térben, a
tér által meghatározott
cselekvéssor végrehajtására
történő udvarias utasítás.
Nehezen oldódó, szegényes szókincsű gyerekektől
2. osztályban" a vontatott, hiányos, szókapcsolatok ból
álló térleírást is el kell fogadni.
o Hogyan juttok el osztályotokból
a nevelői szobáig?
Harmadikosok
az iskola és a lakás környékéről
egyaránt tudnak útbaigazítást adni.
"
78

Témajegyzék (átélt élmények):
"a) mozi ban látott film;
b) tévében látott, rádióban
műsor;
c) tévé ben , színhézban,

hallott

ismeretterjesztő

bábszinházban

látott

elő-

adás; rádióban hallott mesejáték ;
d) olvasott szépirodalmi mű;

79

A félénk, fáradékony
tanulókkal az alábbi minta
alapján tőrténő
kérdezést
gyakoroitassa
a tanító ..
Rövid (2---,-3 mondatos)
szövegek alapján tegyenek
fel kérdéseket. A szöveget a tanítónak kell felolvasnia
vagy elmondania. A legegyszerűbb kérdéseket is el kell
fogadnia.
A rnindenároh,
válogatás nélkül kérdezgető gyerekek kérdéseit mindig értékelje a tanító, de csak a
lényegre utaló kérdéseket válaszoltassa meg.
Első osztályosoktól
bármilyen önálló kérdés elfogadható és jól értékelhető.

e) újságból, folyóiratból szerzett értesülés;
enciklopédiából,
ismeretterjesztő
könyvekből szerzett ismeretek;
gJ utcán, eddig ismeretlen, új környezetben tapasztalt vagy látott érdekességek;
hj közös gyermekprodukciók.
Elképzelt események:
aj Társalgás
tudományos-fantasztikus
film vagy
olvasmány alapján elképzelt szituációkról;
,
b) híres, sokak által ismert személyek (űrhajós,
világbajnok,
sportoló,
felfedező,
tudós) szerepébe
való beilleszkedés;
c) más történelmi korba való átlépés;
,
d J elképzelt élőlények helyzetébe való' beilleszkedés;
A leíró jellegű szövegek gyakoroltatására
vonatkozó tanácsaink megegyeznek azokkal, amelyek az
elbeszélé) szövegek alkotására vonatkoznak.

lj lexikonból,

Szövegbefogadás -

kára?
Majd:
- Azután
Pl.: Hogyan

'így kezdődjön
a kérdés:
akarta a farkas elpusztítani

hogyan?
a rókát?

, o Örülnék, ha kérdeznétek! (Bábu mondja!)
- Elmesélem nektek, mit láttam tegnap ...
- Tudjátok-e, mi történt ...
- Elmondom, mit csináltam a hét végén ...

szövegértés

A szövegértés és szövegbefogadás tanítása a szóban
elhangzó, különbözö műfajú szövegek figyelmes meghallgatásának; .a szerepesere-helyzetek
felismerésének,
a válaszoláskor felhasználható
rögzült nyelvi formák,
nyelvi sémák és szociális normák megtanulásának
és
gyakorlásának
az irányítását jelenti. A tantervi anyaghoz alkalmazkodva
csak az elbeszélő és leíró szövegek
befogadásának tanításával foglalkozunk.
Ez a követ.kezöket jelenti:
a beszélő figyelmes és türelm~s meghallgatása;
a pontos és udvarias kérdezés; az elhangzott szöveg
lényeges elemekkel történő kiegészítésének a megtanítása és gyakoroltatása;
az indokolatlan
közbeszólás rossz szekásának mérséklése.

80

o - Úgy kérdezzetek, hogy amiért szóval kezdódjön
a kérdés. Például: Miért lett mérges az oroszlán a ró-

.f!

2-3. osztályos ok már adott szernpontú kérdéseket
is fel tudnak tenni egy-egy szöveg meghallgatása
után .
o Tegyetek fel kérdéseket a szöveg alapján
- a: személyekre;
- a kötelek anyagára;
- a rögtönzött
kötélhíd elkészitésének

mádjára

vonatkozóan!
Hallgassátok -meg a következö leírást! "Az őserdő
vadászai háncsból.
indából font kötelet hordanak
81

iszákjukban. Ha cserkészés közben egy szakadék szélére érkeznek, fejük felett meglendítik a kötélcsomót.
A hurok sziszegve száll a levegőben, és a túlparton
egy kiálló szikla vagy fatörzs köté tekeredik; Kész a
rögtönzött
kötélhíd. A vadász könnyedén
átjuthat
rajta a félelmetesen ásító mélység felett." (Bolgár
György: Híd a folyó felett. Móra Könyvkiadó,
Bp.,

ha megfelelóen irányított - pótolhatatlan
fejlesztési
lehetőségeket jelent a pedagógusnak.
Való igaz, hogy
időigényes tevékenység, de gazdaságos:
az időráfordítás különösen
a hátrányes
helyzetű tanu1ók
esetében - megtérül.

1971.8. 1.)
o Figyeljétek
meg a kivetített diát! Tegyetek fel
kérdéseket egymásnak, és válaszoljatok is rá! Kérdésetek vonatkozzon:
helyre, idŐre,szereplőkre,
nagyságra, anyagra, színre, mennyiségre! Stb.
(Megjegyzés: A pedagógus bármilyen eseményes képet
kivetíthet. )
Javaslataink a következők:
- Egy-egy alkalommal a gyakorlás 10-15 percnél
ne tartson tovább!
- A kérdezést
kiscsoportos
kommunikációban
kell gyakoroltatni!
- A pontatlan kérdéseket javíttatni kell! A "sabIonos" kérdéseket ne fogadjuk el; újra kella tanulóval
kérdeztetni!
- Lehetőség szerint mindig válaszolják is meg .a
kérdéseket a tanulók!
- Az eldöntendő kérdéseket 1-2 alkalommal kell
csak gyakoroitatni !
Végezetül röviden szólunk a beszédfejlesztés
időigényességérő/. Elolvasva a fejezetet bizonyára ez az
első kérdés: "Mikor lehet mindezt elvégezni?" A válasz egyszerű: mindig, mindenütt. A kapcsolatfelvételt
szünetben, hazafelé menet; a leírást környezetismeretórán; az üzenetközvetítést szükség esetén stb. Könnyen
belátható, hogy egy-egy beszélgetés agyerekekkel
-:-

82

i
. ;1

)

., .,
83

Helyesejtés, versmondás

Az 1978-as tanterv bevezetése óta a pedagógiai
szaksajtóban megnőtt a beszédművelésről,
a helyes.
kiejtés tanításáról szóló írások száma. Megjelentek a
témá val foglalkozó könyvek- is, melyek a beszédművelés, a helyesejtés-tanítás szerteágazó problémaés gyakorlatrendszerét ismertetik. Jelen fejezetünkben
a könyvek szerzőinek szemléletmódját követve olyan
helyesejtési tréningeket mutatunk be, amelyek a kisiskolások (1-3. osztályosokj körében végeztethetők.
Ugyancsak ebben a fejezetben szólunk a normához
igazodó versmondás .tanításának kérdéseiről, lehetőségeiről, módjairól is.
Helyesejtés-tanításon a beszéd automatizmusainak, a
beszédmozgásoknak és a beszédhallásnak « finomítását,
fejlesztését, korrigálását
értjük. Mindezt a köznyelvi
kiejtés normái mellett a nyelvi kommunikáció szabályszerűségei, a másnak szóló "üzenetközvetítés" normái
szabályozzák, irányítják.
A gyerek a beszédet, a kiejtést szüleitől, gyermekkori
környezetétől tanulja. (A legtöbb felnőtt is úgy beszél,
ahogy vele beszéltek az első négy-öt évben.). Ha az a

1,

1Montágh
Imre: Gyermekszínjátszók
Népművelési Intézet, Bp., 1977. 1121.

beszédnevelő

könyve.

85

környezet, ahol a gyermek felnő, nem kiművelt ejtésű,
vagy tájszólás ban beszél, esetleg cigány anyanyelvű,
ezt a mintát követi és sajátítja ela gyerek is. Ezért az
iskola (sőt az óvoda!) feladata, hogy a köznyelv normáihoz közelítse valamennyi gyerek kiejtését. Ez a
szándék természetesen nem jelentheti a nyelvjárási
ejtés kiküszöbölését, netán üldözését.
Az iskolába lépő gyerekek elhangzó beszédét Zsolnai
József jellemzi", az általa bemutatott problémák, hibák
a hátrányos helyzetű gyerekeknél - tapasztalataink
szerint - hatványozottan megfigyelhetők. ,
Az iskolai helyesejtés-tanításnak két rendkívül fontos feltétele van. Egyik a fejlesztést irányító pedagógus
szakértelme:
normaismerete, fejlett beszédhallása,
diagnosztizáló
(hibafelismerő) képessége, jó kiejtése,
koncentrált és megosztott figyelme. Másik a gyakorol, tatás teroszerűsége,
rendszeressége.
Nem érünk el
eredményt, ha nem végeztetünk naponta helyesejtési
gyakorlatokat, hiszen 7-8 éves helytelen beidegződéseket kell korrigálnunk.
Milyen gyakorlatrendszer kÖvetkezetes megvalósítása révén formálható a kisiskolások elhangzó beszéde?
A teljességre törekvő rendszer elemeit a következö
\ gyakorlattípusok alkotják: 1. légzéstechnikai gyakorlatok; 2. hangadástechnikai gyakorlatok; 3. artikulációs gyakorlatok; 4. gyorsasági gyakorlatok; 5. ritmusgyakorlatok; 6. időtartam-gyakorlatok;
7. hangsúlygyakorlatok; 8. hanglejtésgyakorlatok; 9. hangkapcsolat-gyakorlatok.
A továbbiakban az egyes gyakorlattípusokat különkülön ismertetjük. Javaslatokat teszünk arra, hogy a

2Zsolnai József: Beszédmüvelés kisiskolás korban. Tankönyv.
kiadó, Bp. 1978. 41-45. és 192.1.

86

gyakorlatok hányadik osztályosokkal végeztethetők
eredrriényesen. Ám megjegyezzük, hogy az egyszerűbbnek tartott, ezért korábbi időszakra javasolt gya,koriatok a felsőbb (2., 3.) osztályokban ugyanolyan
fontosak, ugyanolyan fejlesztőek. Ezeket nehezebb,
összetettebb feladatok előtt tréningszerűen bármi kor
elvégeztethetjük.

Légzéstechnikai gyakorlatok

A

,J,,

A jó beszéd alapja a biztonságos légzés, ezért az
élettani légzés mellé meg kell tanítanunk a hangadáshoz szükséges helyes beszédlégzést is. Az ún. vegyes
mélylégzés a rekeszizom működésén alapul. A vegyes
mélylégzés során először a hasfal emelkedik fel, majd
kitágulnak. a .repülöbordák.
A mellkas, a bordakosár ,
a váll ennél a légzésmódnál szinte teljesen mozdulatlan
marad. Mivel belégzéskor a rekesz lesüllyed, növekszik a tüdő térfogata, ezáltal több levegőt tud biztosítani a beszéd számára. Feszítő érzés nincsen szervezetünkben, így a beszédhang kellemes, szinte lágy lesz.
Belégzéskor mindig ügyelnünk kell az orron-szájon
át történő hangtalan éli láthatatlan levegővételre.
A pótlevegő a gyors levegővétel technikája. Fél másodperc alatt kell a még szükséges levegőpótlást elvégeznünk, hogy az elkezdett szöveget, mondatot be
tudjuk fejezni. A pótlevegővétel akkor helyes, ha az
aligvagy egyáltalán nem észrevehető.
A légzésgyakorlatokat
célszerű osztálykeretben
együttesen gyakoroltatrii. Ehhez azonban a gyerekek.kel mindig pontosan közölnünk kell az adott gyakorlatkörülményeit (ülve vagy állva végezzük), a belégzés,
a visszatartás, a kilégzés idejét, ill. azt, hogy kilégzésre
milyen hangot ejtsenek, vagy melyik mondókát,verset
87

mondják. Az esetleges pótlevegővétel helyére is hivjuk
fel a figyélmüket.
Az első osztályosok gyakorlatai
o Álljatok laza terpeszállásba ! Vállatokat engedjétek
le! Jobb tenyereteket tegyétek a hasatokra úgy, hogy
hüvelykujjatok a mellcsontot érintse! Bal kezetek a
combotokon legyen! Az állatokat lazán ejtsétek le,
hogy az ajkatok -kissé nyitva legyen! A, levegőt
3 másodpercig szívjátok be, 2 másodpercig tartsátok
vissza! Kilégzés közben halk sz hangot ejtsetek! A belégzés, a visszatartás idejét, a kilégzés kezdetét és idejét
a kezemmel jelzem.
A gyakorlat megismételhető s, f, 111 hangokkal is.
A kilégzés idejét fokozatosan bóvítsük : 5, 10, 15, 20
másodpercig is elmehetünk .
o Álljatok fel! Készüljetek fel a légzőgyakorlat végzésére! Most 3 másodpercig szívjátok be a, levegőt,
1 másodpercig tartsátok vissza! A levegő kifújása közben közepes tempóban számláljatok lO-ig!
Később számlálhatnak
ideje is csökkenthető.

IS-ig, 20-ig, s a belégzés

o Dőljetek hátra a széketeken, most ülve fogunk légzőgyakorlatot végezni! 3 másodpercig szívjátok be a
levegőt! 2 másodpercig tartsátok vissza! Kilégzésre
soroljátok fel a hét napjait egyszer (kétszer)! A belégzés, és a visszatartás idejét, a kilégzés kezdését a
kezemmel mutatom. Vigyázzatok" belégzéskor ne
emelkedjen a válla tok !

88

o Álljatok fel, készüljetek a légzőgyakorlathoz !
3 másodpercig szívjátok be a levegőt! 1 másodpercig
tartsátok vissza r Kilégzésre soroljátok fel a hónapok
nevét!
o Kilégzésré most egy rövid népköltést fogunk elmondani. Nagyon ügyéljetek a helyes hangsúlyozásra és a
pontos ajakmozgásra is! 2 másodpercig tartson a belégzés, l-iga visszatartás! Gazdálkodjatok úgy a levegőtökkel, hogy pótlevegő nélkül végig tudjátok mondani aszöveget!
Egyszer volt egy ember
(népköltés)
Egyszer volt egy ember,
szakálla volt kender,
elégett a kender,
megmaradt az ember.
Tente, baba, tente
(népi ringató)
Tente, baba, tente,
a szemedet hunyd be,
aludj, ringó-bingó,
p~ci rózsabimbó.
Alszik az ibolya,
csicsija, bubuja.
Gyerekek, gyerekek
(népköltés)

Gyerekek, gyerekek,
szeretik a perecet,
sósat, sósat, jó ropogósat.
Aki vesz, annak lesz,
aki nem vesz, éhes lesz.

89

Hüvelykujjam almafa
(népköltés)

Szálltak, gyűltek,
tornácomra ültek."

Hüvelykujjam almafa,
Mutatóujjam megrázta,
Középsöujjam felszedte;
Gyűrűsujjam hazavitte,
A kisujjam mind megette,
Megfájdult a hasa tőle.

Weöres Sándor Kacsaúsztató címü versének közös
elmondásakor ugyanígy gyakorolható a pétlevegövétel a második sor végén. (A vers megtalálható Weöres
Sándor Ha a világ rigó lenne című kötetében.)
A második osztályosok gyakorlatai

Ehhez a gyakorlathoz és az összes ilyen típusúhoz
a pedagógusnak előzetesen meg kell tanítania a mondókák, a versek szövegét. Kívánatos,
hogy helyes
mintát adjon a versmondáshoz. A gyerekek a verseket utánmondással tanulják meg.
o A most következő légzőgyakorlatban már figyeljetek a pótlevegővételre
is! A tarka-barka szarka
című népköltést mondjátok el! 2 másodpercig tartson
a belégzés, l-ig a visszatartás. A "vendégeket vártam"
után próbáljatok észrevétlenül levegőt lopni!
A tarkabarka szarka
(orosz népköltés)
részlét
"Szarka, szarka,
merre jártál?"
.Erre.tarra!
Nagy tüzet raktam,
kását kavartam.
Ajtóba kiálltam,
vendégeket vártam.

90

,

I

o Álljatok fel, készüljetek légzőgyakorlathoz! A 'be-'
'légzés, a visszatartás idejét akezemmel jelzem. Kilégzés .közben számláljatok közepes tempóban tízesével
százig, ügyeijetek a nagy ajakrnozgásra is!
o Kilégzésre soroljátok fel a hónapok nevét kétszer!
Az első után vegyetek pótlevegőt! Ügyeljetek, hogy az
ajakrnozgás és a hangsúly megfelelő legyen!
o Egyetlen levegővétellel olvassátok el a tábláról
együtt suttogva a mondatot! (A másodikat külön.)
Hétfőn szőlőt eszem, kedden cseresznyét, szerdán
szőlőt eszem, csütörtökön cseresznyét, pénteken szőlőt
'eszem, szombaton cseresznyét.
Hétfőn én megyek tehozzád, kedden te jössz énhozzám,
.szerdén én megyek tehozzád, csütörtökön te jössz
, énhozzám, pénteken én megyek tehozzád, szombaton
te jössz énhozzám.
o Álljatok fel, kezeteket tegyétek csípőre, légzőgyakorlatokat fogunk végezni! Rövid verseket mondunk, mindegyiket ismételjük meg, közben gyakoroljuk a pótlevegővételt!
.

Egy szög miatt ...
(angol népköltés)

Julian Tuwim :Kerti vetemények
"

Egy szög miatt a patkó elveszett,
a patkó miatt a ló elveszett,
a ló miatt a lovas elveszett,
a lovas miatt a csata elveszett,
a csata miatt az ország elveszett máskor verd be jól a patkószeget!
(Károlyi Amy fordítása)
Ugyanez a gyakorlat megismételhető Weöres Sándor Olvadás és V ásár. f. című verseinek elmondatésával. (L.: Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne. Móra
Könyvkiadó)
A harmadik osztályosok gyakorlatai
o Olvassátok el egy kilégzés re pótlevegő nélkül a
tábláról a mondatot!
Januárban itthon vagyok, februárban elutazom,
márciusban itthon vagyok, áprilisban elutazom, májusbanitthon vagyok, júniusban elutazom, júliusban itthon vagyok, augusztusban elutazom, szeptemberben
itthon vagyok, októberben elutazom, novemberben
itthon vagyok, decemberben elutazom.
O Mondjátok er (olvassátok el) Julian Tuwim Kerti
vetemények cimű versét! Az első és második szakasz
után vegyetek pótlevegőt! Minden szakaszban, ahol
a felsorolás kezdődik, gyorsírsátok a tempót!

92

. t

1 :

J'

j

~.

,A konyhaasztalon feküsznek sorba:
a krumpli,
a cékla,
a répa,
a zöldség,
a borsó,
a spárga,
a zeller,
a bab.
Hah!
E büszke had
Egymással szörnyen hajbakap,
Hogy ki szebb,
Ki színesebb,
Ki ízesebb,
Ki díszesebb:
a krumpli?
a cékla?
a répa?
a zöldség?
a borsó?
a spárga?
a zeller,
vagy a bab?
J

93

Ah!
Az igazság már ki sosem derül!
A szakácsnő elébük penderül,
Kést ragad és - lecsap!
Kés alá így kerül:
a krumpli,

a cékla,
a répa,
a zöldség,
a borsó,
a spárga,
a zeller,
a bab.S hupp, már mind a fazékban ül!

,
I

d

o Dőljetek hátra, üljetek egyenesen, kényelmesen !
Az állatokat ejtsétek le, hogy az ajkatok kissé nyitva
legyen! 2 másodpercig szívjátok be a levegőt! 1 másodpercig tartsátok vissza! Kilégzéskor közepes hangerővel az á-a magánhangzópárt ejtsétek négyszer
(ötször; hatszor)! Pótlevegővétel után ismételjétek
meg ugyanezt az előzőnél hangosabban! Új pótlevegővel ismételjétek meg a magánhangzópárokat hangosan
is! Figyeljetek; a belégzés, a visszatartás.ja pótlevegő-'
vételek helyét és idejét a kezemmel jelzem ! Ugyanez a
gyakorlat megismételhető a "má-ma szópár, valamint
a már-ma-vár-ma szavak többszöri "levegős" ejtésével.

Artikulációs gyakorlatok
. Hangadástechnikai gyakorlatok

Az artikulációban,
a beszédhangképzésben a hangszalagműködés mellett aktív szerepet betöltő szervek: a
nyelv, az állkapocs, az ajkak. Kisiskolás korban osz'tálykeretben elsődlegesen az ajakartikuláció fejlesztésére van lehetőségünk, ezért a most következö gyakorlataink elsősorban ajakartikulációs gyakorlatok.
Gyakorlataink végeztetése akkor lesz gazdaságos,
ha az artikuláció fejlesztése - ahol lehetséges - együtt
jár az időtartam, a hangsúly.a hangerő- és tempóváltás
gyakorlásával. Megemlítjük még, hogy az artikulációs
tréningeket célszerű mindig "eltúlzott" ajakrnozgással
végeztetni.

A hangadástechnikai gyakorlatokat az állejtés
növelése és a biztonságos hangadás érdekében szükséges
végeztetni. Következetes gyakorlása szájüregtágulást
eredményez, amely annak feltétele, hogy minden
beszédhang jól szóljon. A gyakorlatokbari megfigyelhető, hogy minden esetben az á-a magánhangzópárokat kell ejteni, mivel e két magánhangzó képzésekor legtágabb az állkapocs nyitásszöge. A gyakorlatok vezetésekor három mozzanatra kell ügyelnünk:
1. A hangadást előzze meg alaplevegő-vétel és egy.
másodpercnyi visszatartás. 2. Kérjük' a tanulóktól,
'hogy laza, de hatalmas, áSítás-!lagyságú' állejtéssel
középerős, levegős hangot adjanak. 3. Az egymást
követő ismétlések során a hangerő fokozatosan növekedjék az erős (de nem kiabáló) hangig. A rnost következő "alapgyakorlatot"
1-2-3.
osztályban egyaránt javasoljuk.

Az első osztályosok gyakorlatai
o Dőljetek hátra a széken, helyezkedjetek el kényelmesen ! Mondjuk együtt nagy ajakmozgással a következő hangokat: á-a-é! Háromszor mondjátok egymás
után hangerőváltással!
Először középhangerővel,
ll1á-

94

95
'l'
1

,

,

sodszor halkan, végül némán ismételjétek ! Ügyeljetek
a hosszú hangok helyesejtésére !

A betűtanulás időszakában az olvasás.gyakorlással
összekapcsolva célszerű az artikulációt is fejleszteni.

A gyakorlat többszöri megismétlését javasoljuk az
alábbi hangsorokon :

párokat

-

utánam (vagy: olvassátok el) a szónagyajakmozgással,
helyes időtartammal!

o Mondjátok

a-á-a;
bálna
cápa
kára
zsákja

barátja családja gazdája
kabátja

bátraknál
hátralát
járatják

cukor
cuppog
csurog
duzzog

bosszúbólgyorsuló koldustóllóduljon

dúdoljuk
fúrójuk

csendít

gebét

csésze
kérem
délben
nézel

címez
szisszen
zizzen
gyíkfej

A tempóváltást a gyakorlás során meg is fordíthat juk.

bekít
rémít

címét
miért

o Olvassátok el a szóoszlopokat!
zár
őz
kéz
zsák
íz
köz
zúz
zseb
az
réz
zsír
zaj
ŰZ
sóz
zúg
zsúr
ez
láz
zöld
Zsolt

szépít
félU

fillér

könnyű
gyöngyükbődül
nyögjiik -

-

á-a-o-u-o-a-á;

babám

e-é-i-ü-ö-ü-i-é-e.

Mivel norma, figyeljünk arra, hogy az á és é hang
legyen'mindig hosszú, az a és e pedig mindig rövid!
o Ugyanezeket a hangsorokat most tempóváltással
mondjuk együtt: először lassú, aztán közepes, végül
gyors tempóban ismételjük! A tempót és a tempóváltozást a kezemmel jelzem. ÜgyeIjetek a hosszú hangok
helyesejtésére és a nagy ajakmozgásra!
-

á-a-é

-

a-á-a
á-a-o-u-o-a-á

-

e-é-i-ü-ö-ü-i-é-e

ősz
ász
esz
lesz
kész

96

szeg
szag
szám
szól
szín

faház
kabát

tanár
gyorsul
gomblyuk-

csorbul
dobjuk

csengés
kerék
nehéz

és
ős
ás
.más
kis



som
súly
sás

rúzs
rozs

csettint
gerinc

kullogunk
szuszogunk

zümmög
gyűlöl.
dühös

külföld

utánam (vagy: olvassátok, el)! Ügyeljetek a b és d hangok zöngés ejtésére !
O Mondjátok

rIZS

gúzs
parázs
ács
öcs
rács
Pécs
reccs

dinnyét

feszít

kártyavár

Ernő, teli a bendő!
cső
csal
csel
csík
csúcs

Ida-bida laboda,
lábod ide, ne oda!
O

Most a c és cs hangok ejtésére figyeljetek!
97

Ágnes: Pemete

Nemes Nagy

Kiss Dénes:

Ez a cica Pemete
(kukorica -derce)
Füle töve fekete
(kukorica-derce)
Fekete, no persze,
csak a foga cs orba
(kukorica derce,
kukorica korpa).
o A következő versrészletek elmondásakora
d, r hangok pontos ejtésére ügyeljetek !

J,

v, t,

részlet)

Móka -

és harmadik

részlet)

osztályosok

gyakorlatai

o A magánhangzók
helyes ejtés ére és az idótartamra
különösen figyeljetek, amikor a következő verseket
olvassátok (mondjátok)! A versszakok közben ne vegyetek pótlevegót!
A levegőt, ha szükséges, a versszakok
végén pótoljátok!
Weöres Sándor: Tillilli-tallalla (L.: Weöres Sándor:
Ha a világ rigó lenne. Móra Könyvkiadó)
,

98

Pördül-görbül

Korong forog
körbe-körbe.
Kerekedik
görbe bögre.

A gyorsasági gyakorlatokkal
az artikuláló szerock
gyors rnozgását fejlesztjük, továbbá a zöngés-zöngétlen
mássalhangzók hallás utáni jó elkülönítését. Így érhetjük el, hogy fölfokozott
szövegmondáskor
minden
egyesszótag jól hallható legyen. Az artikuláló szervek
gyors mozgásának fejlesztését célszerű egybekapcsolni
az időtartam,
a hangsúly, valamint a tempó váltás
gyakorlásával. A gyakorlatokat a tanulók akkor tudják
jól elvégezni, ha ismerik a versek, a nyelvtörők szövegeit. A gyakorlás irányításakor
mértéktartónak
kell
lennünk, 'hiszen a tempót fokozni csak addig szabad,'
míg a gyerekek nem követnek el helyesejtesi hibákat.
A gyorsasági .gyakorlatokat osztálykeretben együttesen
végeztetjük. Feltétlenül hasznos, ha ezeket artikulációs
vagy hangadástechnikai
gyakorlatok előzik meg.

Ketté törött a fakard,
a fejedet megvakard.
míg a fejed vakarod,
mocorog akalapod.

A második

Korongokon
hengeredik,
kerekdeden
forgolódik

Gyorsasági gyakorlatok

Vihar -

(Csoóri Sándor:

Görbe bögre
forog kötbe.
Karimája
kerek pörge.

kerekedve.
Fürge bögre
forog körbe.

Felhők falják
föl a földet,
dirr-durr dörren
égi dob.
(Kiss Dénes:

Korong forog

~"

Az első osztályosok gyakorlatai
;

o A következő nyelvtörőket
mondjuk középhangerővelvtiszta kiejtéssel, nagy ajakmozgással úgy, hogy

99

a beszédtempónk gyors legyen! Háromszor (négyszer,
ötször) 'ismételjük őket fokozott tempóban!
- Úton-útfélen úrfiak ugrálnak.
- Egy meggymag meg még egy meggymag.
-Gyere,
Gyuri Győrbe, győri gyufagyárba!
- Répa, retek, mogyoró, korán reggel ritkán
rikkant a rigó.
,
A második és harmadik osztályosok gyakorlatai
O Egymás
után hangerőváltással
ismételjük
meg
négyszer a nyelvtörőket! A tempó egyenletesen gyors
legyen minden ismétlés esetén! A hangerőt így váltsátok: középhangerő
- halk - suttogo - néma!
A gyakorlásra az előző feladatban leírt nyelvtörők
használhatok fel.

*

Olvassátok fel együtt az irásvetitóről a nyelvtörőt
középhangerővel,közepes
tempóban, többször! Most
középhangerővel
egyenletesen gyors tempóban olvassátok végig! Ügyéljetek arra, hogya gyors tempó miatt
artikulációs, hangsúly- vagy időtartamhibát
ne kövessetek el!

Derengett,
borongott.
merengett,
szorongott,
kerengett,
doróngott,
de nem vett
korongot.

*
100

Mondjátok

O

O

Vidor Miklós:

Szakállas sakál
ha választ, csak áll,
senóta
dacára
spenót a szakálla.

Zabra zebra
zsebre zabra,
habra rebbents,
hebrents babra,
. ugra-bugra,
zsupsz a sutra,
pulyka húzta,
pudva, dudva
lukba rúgva fúlt
a kútba.

sokszor, gyorsan egymás után, helyesen!

-

Kilenc öles köles kazal.

-

Mit sütsz, kis szűcs? Sós húst sütsz, kis szűcs?

-

Meguntam

gyönyörű

Győrnek

gyöngyvárában

laktomat,
mert a Duna, Rába, Rábca rákja rágja lábomat.
-

Gyönyörű,

gömbölyű

gyömbérgyökér.

-

Új kőkút körül ireg-forog törpe,
tarka, kurta farkú töröktyúk.

Nyelogydtrők
Körbe
pörg e
görbe
körte,
hát gödörbe,
vak tükörbe,
fürge ürge
sürg é zűrbe,
őt gyötörd, te
rőt ökörke.

-'- Jakab kapuján hatvanhat
tarka vak vadgalamb ül.

;

.

-

Sohasem hallottam szebben szóló szép sípszót,
mint a szászsebesi szépen szóló szép sipszót.

-

Nem minden szarka farka tarka,
csak a tarka szarka farka tarka.
101

-

csak egy mássalhangzó következik. Hosszú akkor,
ha a szótagot alkotó magánhangzó hosszú, illetve
ha a rövid magánhangzó után egynél több vagy hosszú
mássalhangzó
található.) A ritmusgyakorlatok rendszeres végeztetésével nemcsak a pattogás és leppegés
korrigálható, hanem kialakítható a ritmus os beszéd is.
Ez pedig segíti a szép versmondást, hisz köztudott,
hogya magyar költészet bővelkedik időmértékes versekben.,
A ritmusgyakorlatokat rövid, majd hosszabb szavakból összeállított szósorok utánmondásával vagy
olvasáséval
egyaránt végeztethetjük. Már ezek a
gyakorlatok is alkalmasak arra, hogya gyerekekkel
megismertessük a rövid (~) és a hosszú (-) szótag
jelét. A szavakat a jelölésnek megfelelőerr kell olvastatnunk, ügyelve arra, hogya rövid szótagok valóban
röviden, a hosszúak pedig hosszan szóljanak: Eieinte a
ritmus érzékeltetésére halkan tapsolhatunk is. A gyakorlást legcélszerűbb jól ritmizálható gyermekversekkel
folytatni, de ekkor sem szabad elhanyagolnunk il légzés megtervezését. a helyes artikulációt és. a hangsúlyozást.

Az ipafai papnak papi fapipája van.
De nem minden papi fapipa
ipafai papi fapipa.
Csak az ipafai papnak
papi fapipája
ipafai papi fapipa.

o Mondjátok el felgyorsított tempóban a következő
verset! Az artikuláció mellett a hangsúlyokra, az időtartamra, a levegővételre is ügyeljetek !
Kiss Benedek: Bicebóca
Bicebóca bicergő,
bócorgó,
kucorgó: .
elszaladt egy esztendő fuss utána,
csavargó!

( \

Bicebóca malacka,
dúró-fúró,
hempergő:
anyád látna, siratna zsupsz a vízbe,
tekergő!

Tamkó Sirató Károly Törpetánc című versét szintén
javasoljuk még felfokozott tempóban elmondatni.'
(L.: Tamkó Sirató Károly:' Tengerecki hazaszáll.
Móra Könyvkiadó)
;~
"

Ritmusgyakorlatok
A beszédritmus hibái a pattogás és a leppegés.
A ritmustalan beszédben vagy minden szótag rövid
lesz - ezt nevezik pattogásnak, vagy minden szótag
hosszú - ez a leppegés. A magyar beszéd ritmusát
tehát a rövid és a hosszú szótagok megkülönböztetése
jellemzi. (Rövid-a szótag, ha a szótagot alkotó magánhangzó rövid, vagy ha a rövid magánhangzó után
102

Az els? osztályosok gyakorlatai
O Olvassátok fel közösen egyszerre az egytagú szavakat a jelölésnek megfelelően!
az eb el ez is, ad ok oly öl ön öt öv un ük ül üt
be de~fa ~h;le~mi' mT na~ne~ni~no~sete ti ~ ~
;árbér d~i ~íz tűz~bő-; sZól kékh6dtú'f' sír csűr

gátg6zhold zöld szelt vitt hord csenj volt birs korcs hullt
bors gyöngyint Ülsz ring szarv dőlt bojt csont
h~ss k~dd ~lly sJss szebb Ujj kiIm főzz rossz
;

103

o Most a kéttagú és a háromtagú szavakat olvassátok
fel a jelölés szerint!

Fekete tóban
firrdTk
mosdik
fljio~ok közt
'S':ci'f'í
tkózik.

-=

patak hamu csuka daru kapa arany
f'e'nyő ct'érű'S'fölény fÚzér gubó~csibész eső
bárány 'S'zölőigér gyfira te~tvér o'f'siág~engő
gyűlik gúnya fátyol ének ékes dézsa-bí,bor búza
szünyókál s'Z'ivárg~ttTiszántiíl kerftés-vi'daln1át
pálmara-ma~dula-vadkacsa gesztenye- vánszorog
sZínig~ - ~ ~ -- ~ ~ - ~ ~ ~ ~

(Csanádi Imre: Vadkacsás -

'-"

'-"---

'-"-

-

r'
.~

-

'-"

--

-

-- ---

-

hullj le, te zápor,
égi vi~gpor~ ~ .
égen nY21~~dz~~~jh~.

(Weöres Sándor: Tekereg a szél-

(Nemes Nagy Ágnes: Tavaszijelhők)

részlet)

A másodikosok
és harmadikosok gyakorlatai
o Olvassátok helyes ritmussal a jelölés alapján!

Elsuhogott az a füttyös
sárgarigÓ is déTre~ Sárgul az árva diófa
Zöld~~~b~y§. ~- ~

Szittyós réten,
tocso gósréten,
~adkacsa fészkeI
zsombék fészken.

--

Sz~llj, sz~lIj, felhő,
parnacsos,
h~llr l~:t~ z~p~r,
~~ny~s

o A jelölés segít abban, hogy a következő rövid verseket ritmusosan mondjátok! Az ajakmozgásra, a
hangsúlyozásra, a levegővételre is ügyeljetek !

(Nagy László : Dióverés -

"-'

Fönt meg a felhők szállnak az égen,
bodzafeT1Úén~bodzafehéi='en--:

--

Tekereg a szél,
kany~'fog a szél,
didereg~az~eper-ag:
~it~ü~en~atél?-

részlet)

Bodzavirágból, bodzavirágból,
hllIlik a-:huITIk a sárg~ ~vírágpor.

viZesé~vadgalamb szürkeség tűzmadár
vai='angyOss~várog madárdal - ~'-"-

'

.

egyszemű óriás
vasorrú bábi'villogÓ tűzm'ádár

zengő aranyerdő
vágúltó~parfi)ákégigé'j:Őalill'áfa
bifv& varázse'j:ő

cs~ng~-b~ng~ ~z~k

~r~ng5''S-~n~~

~tf~~ s~rk~ny
részlet)

o Ejtsétek ritmusosarr a szavakat, tapsoljátok
kan a ritmust! -

hal-

105

104

~
,

J.

varázsütés
virágillat
Iimonádé

vérkeringés
tűlevelű selyemzsinór
villámgyors
vérpiros galagonya
szarvasagancs

o Olvassátok fel (mondjátok el) ritmusosan a következő verseket!
Csanádi Imre: Hold
Újhold, holdkirály,
felhők fodrán sétikál, .
billeg-ballag,
nagyokat hallgat,
jegenye csúcsán
rápipál.

Szilágyi Domokos:
Tóparton
Káka között
barna ladik,
káka fölött
esteledik,
nádi rigók
fészke alatt
békacsalád
kórusa zeng,
alszik a káka,
szunnyad a béke,
s a karcsú sötétre
lehullik a csend.

Elmondásra, felolvasásra' javasoljuk még Nemes
Nagy Ágnes Láttam, láttam című, illetve Weöres Sándor Fülemüle című versét. (L.: Nemes Nagy Ágnes:
Szökőkút. Móra Könyvkiadó, illetve Weöres Sándor:
Ha a világ rigó lenne. Móra Könyvkiadó)
o Mondjátok el a következő magyar népdalok szövegét ritmusosan ! (Ezekben már a hangsúlyritmust kell
.érzékeltetniük a gyerekeknek. A pedagógus erre feltétlenül adjon mintát l)
Szántottarn gyöpöt,
vetettem gyöngyöt,
hajtottam ágát,
, szedtem virágát.
106

Jöjj be hozzám, szép madárka,
nem zárlak én kalitkába;
mikor akarsz, elröpülhetsz,
ha kedved lesz, visszajöhetsz.
. Szedek szép rózsát,
kötök koszorút,
fejemre teszek
.gyöngyös koszorút.

Időtartam-gyakorlatok
A most következő gyakorlatokkal az a célunk,
hogyagyerekeket
a beszédhangok
időtartamának :
rövidségének, hosszúságának tudatos megkülönböztetésére késztessük. Ezzel alapozhatjuk meg a helyesejtés mellett a já helyesírást. Valamennyi gyakorlat
fejlesztheti egyben az artikulációt - és természetesen
a beszédritmust - is. Két típusú szósoron történhet a
tréning: olyan szósorokon, amelyekben a fonematizálódás
a hosszúság-rövidség alapján létesült. Itt nem
maradhat el az ismeretlen szavak jelentésének rövid
értelmezése. De gyakoroltathatunk olyan szósorokon
is, amellyel célul tűzhetjük ki az egyes fonémák időtartamának és egyben hangszínének beállítását.
, Az időtartam-gyakorlatokat eleinte végeztethetjük
az egész osztállyal együtt (főként első osztályban),
később már csak a rászorulőkkal
szükséges kisebb
csoportban gyakoroltatnunk.
Gyakorlatok első, második, harmadik osztályosoknak
O Két hasonló hangzású szót ejtek. Pontosan ejtsétek
ti is a szavakat, úgy, ahogy én! Mit jelent az egyik;
mit a másik? (A szópárokat olvashatják is a gyerekek.)
107

k(Jf-kór
tüzet-tűzet
szűrök-szűrők
bírom-bíróm
tanítuk-tanítók

tol-toll
vetem-ve t (em
kora-korra
épen-éppen
tőre-tőrre

Hangsúlygyakorlatok

c Olvassátok a szavakat, ejtsétek bennük pontosan
sorok előtt látható betűknek megfelelő hangokat!

a


csalás, Balázs, faágy, banán, parázs, nadrág, lapály
csáklya, bánat, zsálya, gárda, szárnyal, láva, káva
o,ó,u,ú
odú, csordul, hosszú, sózzuk, borús, sorsunk
súgóm, búbos, cukor, csúfos, súrol csúcsos
e; i, i
segit, merit, meddig, gerinc, szelid, szerint, senki
szives, minek, nyiszlett, híven, mindegy, girhes

e, é, i, í,
régiség, szélesít, teríték, segítség, meritik,
veríték
hidegvér, filléres, hímezték, címerét, szivélyes, kiméri
Ö,ő,Ü,ű

törzsükön, szőrükről, csőrükből, bővülő, könnyíí
küllőjük, díílőjük, tűkön üJ, tűzön sül, szíírőjük

kő,

b,p
abból, zubbony,

zsibbad,

szappan,

roppan,

huppan

aggódik, függöny, guggol, rekkenő, szökken,

zökken

g,k
zS,s

parázzsal,

garázzsal,

darázzsal,

roggyant,

faggyú,

lassít, frissen, sással

gy, ty
biggyeszt,

csőngerrj-ű,

kuruttyol

z, zs

rezzen, izzad, zizzen, mázzal, bosszant, rossz, tüsszög
108

Egy-egy szótagnak a többihez viszonyítottan
nagyobb hangerővel
vagy magasabb
hangon történő
ejtéset nevezzük hangsúlynak.
Mondják nyomatéknak
is, Akiemelt
nyornatékú szótagot hangsúlyosnak,
az
átlagos hangerejűt hangsúlytalannak
hívják, A hangsúlya magyarban általában a szó e!sőszótagjára esik, de
ez nem jelenti azt, hogy minden szó minden helyzetben hangsúlyos. A hangsúlya
.szövegben él. Az első
személy a második személy számára a mondandó~ából
(szövegéböl) egyes nyelvi egységeket (szavakat, szószerkezeteket vagy akár egy ragot) kiemel. Szokás elkülöníteni
a száhangsúlyt,
a szakaszhangsúlyt,
de
néhányan mondathangsúlyrál is beszélnek. Mi a továbbiakban a szóhangsúly ésa szakaszhangsúly
- kisiskolások körében megvalósítható
gyakorlásáról
szólunk.
A hangsúlygyakorlatok
bevezetésekor' a pedagógus
tö bbszöri mintaadással érzékeltesse a tanulók számára,
hogy a kiemelést hangerő/öbb/ettel
érjük el, illetve,
hogya nyomatékot a magasabb hangon való megszólaltatás is előidézi. Sokszori és helyes utánmondással
a
gyerekek képessé válnak arra, hogy hangsúlyhibájukat
korrigálni tudják. Mivel akisiskolások
- és főleg a
hátrányos helyzetűek - nehezen döntenek arról, hogy
egy elolvasandó szövegben, mondatban
mit kell ki-.
emelni, mi a lényeg, a kiemelendő új, ezért eredményre
vezet, ha a pedagógus a hangos olvasás előtt bejelölteti
a hangsúlyokat. Legegyszerűbb, haa nagyobb nyomatékot kétszeri, a kisebb nyomatékot egyszeri aláhúzással jelölik. (Természetesen más jelölés is alkalmazható.)
A hangsúlyáthelyezö
tréningeknél, amikor szószerkezeteken és mondatokon
belül kell rnegváltoztatni
a
hangsúlyt, agyerekekkel
érdemes azt is elmondatni,
109

nak megfelelöen!" Azartikulációra,
ritmusra is ügyeljétek !

hogy az adott kontextusban mi az, amit ki akarnak
emelni. Zárójelben azt is megjegyezzük, hogy egy
mondaton belül a hangsúly áthelyezése gyakran a
mondat szórendjének megváltozásával IS együtt jár.

F~ fölött, f~ alatt
két rózsa fakad.
Ez a kis birna l~ny
egyet n~kem ad.

Az első osztályosok gyakorlatai
O Figyeljetek rám! Szókapcsolatokat
mondok. A szókapcsolat egyik tagját nagyobb nyomatékkal ejtem.
Ismételjétek meg ti is középhangerővel ! Pontosan
ejtsétek, úgy mondjátok, ahogy én!
éjfélkor aludt
~jljnalban ébredt
a gyerek igya
a b~gyó~ja
a kígyó b~re

;=

Paripám csodaszép pejkó,
id! lép, ~da-Iép, ~jhÓ!
Hegyen át, vizen át vágtat,
adom, ha igérszsz!zat.

jeget melegít
0get g~mbol
~reg tölgy
1};gypapír
~gyogó rügy

nim

Amikor p~ipám b::!lag"
odanéz valahánycsillag.
Amikor pf.ripám t!ücol,
~dan.éz a n,!p is százszor.
A második és harmadik osztályosok gyakorlatai
O Olvassátok fel a szókapcsolatokat a hangsúly jeleknek megfelelően, ügyelve a helyes időtartam ra és artikulációra is!

asűrű erdő.fái
az ~reg tölgy odva
a gy!,va nyúl !ai
a P!fti sás s~lója
egy agró hangya csápja

nesztelenül surran
halkan kacatászik
k~mótosan lépdel
, sebesen robog
mE,rogva-hátrál
migüti a bokáját
kiteszi a lellcét

O Olvassátok föl a következő mondatokat más-más
hangsúllyal! A kiemelő hangsúlyt a jelölés alapján
leolvashatjátok. Mit lehet még kiemelni ? Mondjátok el!

Az őserdő vadászai elővették a háncskötelet.
Az őserdő vadászai a háncskötelet vették elő.
Az ~serdő vadászai vették elő a háncskötelet.
O Olvassátok el (mondjátok el) többször a következő verseket, népdal szövegeket a jelölt hangsúlyok.

s~völtve 0j
.Qvöltve 'közeleg
ri!<oItozva táncol
0jtottan suttognak
~vatosan sompolyog
köcsögöt viszem
a k~rsót tölti meg

a

3A versekben jelölt hangsúlyok a vers egyfajta értelmezését
jelentik, és nem az egyetlent, a kizárólagosat .
.,

110

A búzamezőben
. háromféle virág:
legelső viclg
a Szép b~zavirág ..

Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó

O Olvassátok
el a szókapcsolatokat! A kétszeri
aláhúzással jelölt részt nagyobb kiemeléssel ejtsétek,
az egyszer aláhúzottak kis hangsúlyt kapjanak!

a sz,!![vas~gancsa
az erdő állatai
egy medve bundája
az ölyv karmai
az6körszem tolla

az időtartamra, a

.
i

.1 ;

111

megadja az árát
k]lúzza a gyllfát
üti a vasat

a b~dönt s_i~álja
az .Qvegetrnosta
a c~prot pingalja

o Olvassátok föl aszókapcsolatokat
helyét emeljétek ki hangsúllyal !

egy csacsin lovagol
a gödörben játszanak
tisztáson bandukol
a tengertől vándorölt
az Üveghegyig is elmegyek

! A cselekvések

megáll a' város előtt
kimászik a szalma közül
bebújok a híd alá
röpköd a vár felett
fut a szarvas után

o Most az időt emeljétek ki hangsúllyal!
korán kukorékol
réges-régen éldegélt
, állandóan reszket
szüntelenül kóborol
néha-néha kuncog

megjött ebéd előtt
felserkent hajnalban
verekedett játék közben
csavargott tanítás után
nevetgélt a bábozás alatt

o A következö szókapcsolatokat úgy olvassátok,
hogy az eszköz legyen a hangsúlyos !
csellel nyert
nádi hegedűvel cincog
síppal-dobbal mulatozik
söprűvel táncol
nádszállal hadonászott

elkapta a csőrével
megijesztette egy békával
megjutalmazta egy
aranyaimával
felvidította á tréfáival
meglepte valamivel

o Olvassátok föl (mondjátok ,el) helyes hangsúlyozással, a jelölésne)c megfelelően Nagy László Balatonparton című versét! Pótlevegőt a mondatok végén
vegyetek, az artikulációra, a ritmus ra is ügyeljetek !
112

Nagy László: Balatonparton
Balaton parton
a nádi világban
rnegbújtarn egyszer,
s ~s~daszépct láttam:

bóbltás nádon nádiveréb-fészket,
sásbokor alján
~s v,izicsibéket, I
Vad ruca moccant,
t~ogott a vizrJ,
barna liléit "izi útra 'itte, I
Senki se látta,
csak m~gam cs~dáltam,
ott a v~ partján
még sokáig álltam,
Játszott a nádas'
széllel és derűvel,
s hazaindultam
nádi hegedűvel.

A hangkapcsolatok

,

gyakorlása

Ahangkapcsolat-gyakorlatokkal
a mássalhangzókapcsolódások esetében fellépő hasonulás és iisszeolcadás - helyesejtési normák által szabályozott - ese- '
teit gyakoroltat juk. A mássalhangzók a hangképzés tekintetében különböznek egymástól. De ha ejtés közben
egymás mellé kerülnek, közelednek egymáshoz, vagy
egy új, harmadik hang keletkezik helyettük. Betűejtőknek nevezik azokat, akik kiejtésüket az írásmódhez
113

igazítják. A kisiskolás ok főleg az olvasástanulás
időszakában vétenek' e normák ellen.
A nyelvművelő irodalomban
leírt, a hangkapcsolódás törvényeivel összefüggő normák közül érdemes
gyakoroltatnunk:
a zöngésség szerinti részleges hasonulást, a képzés 'helye szerinti részleges hasonulást,
a
teljes hasonulást
és az ősszeelvadást.
A gyakorlás
olvasás útján valósítható meg, mivel a beszélők a spontán beszéd folyamán ritkán ejtenek hangkapcsolathibákat, felolvasáskar viszont annál inkább.
Az első,, második

-kiejtésben! Olvassátok
mit hallotok!

- színpad, színben, azonban,
ség, színpompás, sínpár;

és harmadik osztályos ok gyakorlatai

o Az írásvetítőn
szavakat
vetítettem . ki. Minden
szóban az aláhúzott helyen a két betűnek megfelelő
hang helyett egy harmadikat kell ejtenünk. Olvassátok
fel helyesen a szavakat!

o A következő szavakban a két egymás mellett álló
mássalhangzó
közül az egyik megváltozik
a helyes
(

114

mondjátok

különböző,

el,

különb-

- lépdel, dobpergés, mékdaráló,
tépdes, dobta, hátba vág, vágtuk,
kilincs, rizspor, .távfűtés

szegfű, kevésbé,
halászbódé,
réz-

o Orvassátok el helyesen a táblán
Figyeljétek is meg, mit hallotok!

látható

szavakat!

bátyja, lehuny ja , elfogadták,
hagyjuk,
kőzség, gazság, gonoszság, szárazság

átcsepeg,'

Hanglejtésgyakorlatok

barátja, kabátja, kmja, fonjuk, látszik, kétszer,
hatszáz, haladsz, rontja, hordja.kardja,
szomszédság,
segítség, egyszer, bántják, kerí!jük -.
o Most is ugyanaz a feladatotok, mint az előző esetben, c'Sak a következő szavakban nem jelöltem semmit
aláhúzással. Olvassátok fel helyesen ezeket a szavakat
is!
szítjuk, tátják, foszt juk, lapátja,
csat ja , botjuk,
szenvedj, adjuk, védjük, hordjuk, szedjük, mondjék,
vadjaik, bolondjuk, hódjuk, bőröndje, szánja-bánja,
tűnjünk el, hajíts, meríts, keríts, rontson, hajtson,
szántson,
zordság,
mordság,
galádság,
fáradság,
imádság

föl a szavakat,

,

\

A hanglejtés az egymást követő beszédhangok magassá~i váltakozása,
hullámzása.
Szorosan a hangsúlyhoz társul, a hangsúlyváltozás
'hanglejtésváltozás
is.
A hanglejtés
alapegysége
a szakasz:
hangsúly tál,
hangsúlyig terjed. Nyelvünkben a hanglejtésnek ötféle,
mozgása lehetséges. (Ez nem mond ellent annak, hogy
a magyar
beszéddallam
alapformája
ereszkedő.)
Ereszkedő
süllyed :

a hanglejtés, ha a dallamvonal fokozatosan
Emelkedő, ha fokozatosan
fölfelé

moz~g:_'
- l!ső, ha hirtelen esik:'"
Szökő,
ha hirtelen emelkedlk:/
Lebegő, ha egyenlő magasságban mozog :--~
A kérdő mondatok hanglejtésformájaelöl
eső abban
az esetben, amikor kérdő névmás, kérdő határozószó
vagy -e kérdőszó szerepel benne. A kérdőszó nélküli
eldöntendő kérdésnek is többféle, legalább négy lejtés-

115

I

menete lehetséges, attól függoen, hogya mondat hány
tagú (pl. egy- vagy kéttagú). Sőt a lejtésmenetet
a
hangsúly, 'az érdeklődés'
tárgya is meghatározza.
(Kész? Gomba? Én menjek haza?)
Tapasztalhatjuk,
hogy a gyerekek a hanglejtéshibákat elsősorban nem az élőbeszéd, hanem a hangos
olvasás közben követik el. Különösen .a kérdő tnondatok hanglejtése okoz gondot nekik. Ezért a hanglejtéstanítást
már az olvasástanítás
időszakában
el kell
kezdenünk. Beszédünk, mondataink dallam menetének
szemléltetésére javasoljuk
a Mondatok
a beszédben
címűhangosított
diasorozat idevágó fejezetének bemutatását. Ezen a gyerekek megfigyelhetik az elhangzó
kérdő mondatok hanglejtésgörbéjét
is. A különböző
helyes dallammenetek
gyakorlását mondatokon.
szövegeken végezhetjük. Eleinte csak úgy szabad gyakoroltatni, hogya pedagógus a dallammenetet előzetesen
táblán vagy írásvetítőn bejelöli. A ~yakorlásraminden
- lehetőleg párbeszédes - szöveg alkalmas.
Az első, második, hannadikÓosztályosok
gyakorlatai
O Olvassátok
el a táblán látható mondatokat!
Figyeljétek meg az alattuk látható hanglejtésgörbéket!

---

Miért nem mész át a túloldalra ?
A járda szélén

.
álltál?

~
Mézeskalácsszívet

---o .

----

kérek.

-

De erős ez a fiú!

Elkészültél ? '

~
116

Nem?

/'

'---

Miért?

'Olvassátok el a felelgetős verseket! A kérdő mondatok ereszkedő hanglejtésére
különösen figyeljetek!
Csoóri Sándor: Esti párbeszéd
Jó estét, hársfa!
Hova készülsz?
- Bátba!
Hova, milyen bálba?
- Hold udvarába,
sá,rgarigó bálba.
O

"

Mit csinálsz te ott?
- Gyere velem, majd meglátod,
ág-hegedűn muzsikálok,
rigóknak dalolok.

A versmondás tanítása
I
Az eddigiek során bemutatott
gyakorlataink
a
helyes és igényes kiejtés mellett a normához igazodó
versmondás tanítását is szolgálják. A gyakorlatokat
többnyire irodalmi szemelvényekhez
kapcsoltuk,
ezzel az volt a célunk, hogy a gyerekek minél több verset
ismerjenek, tanuljanak meg. Verset mondani csak az
szeret, aki sok verset ismer, és birtokában van a helyesejtési normáknak- és technikáknak.
A versrnondás
reproduktív tevékenység, melyet a versszöveg határoz
meg. A versmondó a helyesejtési normákhoz igazodva
közvetíti a költói üzenetet a hallgató(i)-nak, e spontaneitás látszatdt keltve úgy, hogy a saját élményét is belevetíti.
.'
A helyesejtési
normákhoz
igazodó
versmondást
taníthatjuk
utánmondás és olvasás alapján. Ha utánmondással tanítjuk a verset, a pedagógus bemutatása
adjon' mintát' a hangsúlyokra.
a helyes ritmusra, a
117

szünetekre,
a levegővétel
helyeire. Utánmondással
főként az első osztályosokat tanítjuk, mivel az ő olvasásuk még meglehetősen
lassú. A verseket a teljes
bemutatás után szakaszonként érdemes gyakoroltatni,
az újonnan tanult részt hozzákapcsolva az előzőekhez.
Ha a gyerekek már tudnak olvasni, képesek az egész
versszöveg áttekintésére,
közös elemzéssel készítse
fel a pedagógus őket a versmondásra.
(Ha nincs mód '
arra, hogya
verset valamennyi gyerek kezébe adja,
érdemes írásvetítőn kivetítenie.) Vetesse észre (vagy
maga mutassa meg) az egyes mondatokat lezáróhang-.
lejtéshatárokat.
Jelöltesse ezt a megfelelő helyeken
(sorközben vagy sorvégeken) álló egyenessel. A rövidebb szünet jele az egy, a hosszabb szünet jele a két
álló egyenes lehet. Az egyes szólamokon
belül
vetesse észre' a .kiemelendö,
nyomatékos
szavakat,
ezeket a korábbiakban
javasolt módon jelöljék, A legfontosabb időtartamvagy hangkapcsolat-problémákat is célszerű (Pl."hullámos vonallal) kiemeltetni. A jelölések elvégzése után kezdődhet a gyakorlás. A verset a pedagógus vagy egy jó versmondó gyerek szakaszonként
mutassa be, majd több tanuló 'ismételje
meg. Végül a szakaszok összekapcsolása, illetve a vers
előadása következzék.
Ezek után két, az előadás szempontjából
különböző nehézségű
versen konkretizáljuk
az emlí tett
szempontokat.
Szeretnénk azonban leszögezni" hogy
az általunk megállapított hangsúlyok, szünetek csupán
egy lehetséges értelmezést mutatnak be.
Zelk Zoltán:

1\

tűzből van a szemük, mint alámpa.

X farkasok
az ~dőben,

is csak azért élnek
mert ők s~se f~nek.

Weöres Sándor:

Nyári este

Árnyak sora ül a réten.
Nyáj zsong be a faluvégen.
Zúg-dong sűrű raT a fákon.
Bikákdala

II

I.
II

kel az ~kon.

, Bim-barn! torony üregében
é~-hang pihen el az ~ben.

II

Csillag süt a szeder-ágra.
L~;an jön a pásztor ,!lma.
Rezgő-fű afeje-alja.
Ny!r:éj

ege b~takarja.

Bim-barn! torony
~c-hang

~hen

II
üregében

el az~ben.

II

Az f'idő·
t

Az erdő, -az nagyon messze lehet,
Az ~rdŐben ín]-rdig este fehet. II
Olyan baglyok szállnak ott a fákra,
=

118

'-

=

119-

/
/

,

Önművelésen
az egyén olyan önmagára
irányuló;
önmagát alakító tevékenységét értjük, rnelynek során
elsajátítja, használja, továbbformálja
a szellemi kultúra értékeit, (pl. az anyanyelvét, a szépirodalmat,
a
természettudományt,
a társadalmi
érintkezést,
a
szokásokat stb.), Épp ilyen értelmezés szerint az önműveléshez nem elég az olvasási képesség. ide sorolhatók az őnrnűvelési technikák (pl. könyvtárhasználat)

·Az olvasási kedv fenntartásától
az önművelési igény felkeltéséig

Közismert, hogy szinte rninden kisgyerek olvasási
kedvvel lép az iskolába. Később azoknak a tanulőknak
csökken az olvasási kedvük, akiknek huzamosabb ideig
nincs olvasási sikerélményük,
a feladatokat sorozatosan nem tudják megoldani: az olvasás tanulásában
lassan haladnak.
A nekik szánt olvasási feladatok.
sablonosak,
egyformák.
Legtöbbször
csak betűket,
szótagokat "olvasnak", így a feladatok megoldása nem
eredményezheti az olvasottak megértésének élményét.
A szélsőségesen lassan haladó tanulók felzárkóztatása
akkor lehet igazán eredményes, ha közben az, olvasási
kedvük is fennmarad. A tanító úgy segítheti e gyerekeket, hogy újra meg újra feltárja lemaradásuk mértékét,
okát. és intenzív, tréningszerű,
de változatos feladatokat végeztet velük, A betű ket ismerő gyerekekkel
csak szavakat olvastat, hogy minden olvasási erőfeszítésük együtt járjon az olvasottak megértésével.
A felzárkóztató
munkának nem. csupán az a célja,
hogy a gyerekek meg tudják oldani 'az iskolai olvasási feladatokat; el tudjanak olvasni példáulszósorokat,
mondatokat,
rövid tankönyvi szövegeket, A hátrányes
helyzetű gyerekekkel
is elérhető, hogy körülbelül
9 éves koruktól
önállóan
szerezzenek
ismereteket
könyvekből, folyóiratokból.
Ezen a ponton kapcsolódik az olvasás tanítása az önművelés tanításához.

!

tanítása
s az' önművelési
szokások
kialakítása
is.
Az önművelés tanításakor
jelentkező hátrányt fő, ként a család életmódja, a gyerekekkel való foglalkozás
hiánya okozza. Hátrányt jelenthet,
hogy a tanuló
otthoni környezetében kevés könyv van, a szülők nem
olvasnak rendszeresen, nem járnak könyvtárba, a kisgyereket nem viszik' el a művelödési intézményekbe.
A hátrány tehát úgy enyhíthető, hogy az iskola átvállalja az önművelés lehetőségeinek megismertetését.
Felvetődhet a kérdés, hogy miért kell a hátrányes
helyzetű
gyerekeknek
önművelési
technikát
is
tanítani, hiszen ezek a gyerekek magát az olvasást, az
írást is lassan" nehezen tanulják meg. Nem volna
célszerűbb,
ha inkább a törzsanyagot
gyakoroltatnánk velük? Úgy gondoljuk, két okból sem szerenesés
elvetni az önművelési technikák tanítását. Az egyik
ok, hogy azáltalunk
ajánlott feladatok nagy részének
megoldása közben agyerekeknek
olvasniuk, írniuk is
kell. Ha a tanító a gyerekek tanulási tempójához igazodva tervezi ezeket a feladatokat, az olvasás, 'az írás
gyakorlásának
változatos
alkalmait.
teremti
meg.
A másik ok, hogy az önművelési technikák megtanítása
közben a pedagógusnak
alkalma nyílik arra, hogy a
gyerekek érdeklődésének
megfelelő feladatokkal kedvet ébresszen az olvasáshoz, a művelődési intézmények
látogatásához.
Az önművelési technikák megtanítása
és az önművelés igényének kialakítása
a hátrányes

fl

t,

~20
,": "

.
\

helyzetű gyerekekben is fokozatosan kiépíti az önművelés szükségletét.
'
Az alábbiakban először az olvasástanulásban lemaradó gyerekek felzárkóztatásához ajánlunk feladatmintákat. Utalunk arra is, hogy melyik feladat
melyik osztályban végezhető el. Javasoljuk azonban,
hogy a hátrányos helyzetű gyerekek kel foglalkozó
pedagógus ne aszerint válasszon közülük, hogy hányadik osztályban tanít. Inkább azt vegye figyelembe,
hogy az osztályába járó egy-egy kisgyerek milyen hibákat követ el, az olvasástanulás folyamatában hol
maradt le. Valószínű, hogy az általunk ajánlott fel.adatok közül az olvasó többet is ismer, hiszen az
olvasástanítás feladatrendszere jól kidolgozott. A néma olvasás tempójának és pontosságának, illetve a
hangos olvasás pontosságának növeléséhez írt feladataink azok, amelyek viszonylag újszerűek, illetve
kevéssé ismertek.
Írásunkban nem foglalkozunk azzal, hogy miként
lehet az olvasást megtanítani, melyek az olvasástanítás
eljárásai, lépései. Magyarországon jelenleg több olvasástanítási módszert is alkalmaznak, s mindegyik
bemutatására - úgy gondoljuk - nincs szükség.
Nem szólunk a dyslexiás, a súlyos olvasás tanulási
zavarral küszködő gyerekek fejlesztésérőlsem. Ennek
viszonylag gazdag irodalma könnyen hozzáférhető;'
Azt azonban kiemeljük, hogy az olvasás tanulásban
való lemaradás nem szükségképpen jelent dyslexiát.
A dyslexia néhány "tünete" - pl. a betűtévesztés, a
\

lDr. Ligeti Róbert: Gyermekek olvasászavarai. Akadémiai
Kiadó, Bp., 1967. 1001.
Meixner Ildikó: En is tudok olvasni. Tankönyvkiadó,
Bp.,
1978. 87 1.

122

betűcsere - nem lehet ok arra, hogy a tanító lemondjon a hibát gyakran elkövető gyerekek fejlesztéséről.
Az olvasástanítási módszerek különbözőképpen írják
le az olvasástanulás fázisait. Két szakasz azonban
minden módszerben jól elkülöníthető. Az egyik a
részleges betűmennyiségen alapuló, nem automatizálódott olvasás szakasza. A másik a teljes betűmennyiség i'smeretén alapuló, nem automatizálódott, ezért
automatizálandó
olvasás szakasza. A két szakasz
Határát jelzi, hogya tanuló bármilyen magyar szót
képes lassú üteinben némán, majd hangosan elolvasni,
és dönteni tud arról, hogy az olvasott szót érti-e vagy
sem. Mindebből az következik, hogy a különbözö
tempóban haladó gyerekek más-más időpontban
lépnek az olvasástanulás második szakaszába. Ez az
időpont legtöbbször az 1. osztály 1. félévének vége,
a lemaradó gyerekek esetében sokszor az 1. osztály
vége. Javaslatainkat az olvasástanítás fent említett két
,szakasza szerint írjuk le.

Az olvasástanulás első szakaszában
alkalmazható feladatok
Az olvasástanulás kezdetén a szóképek tanulása
minden tanuló olvasási kedvét fenntartja. A szóképek
megtanulása általában a hátrányes helyzetű tanulőknak sem okoz gondot. A harmadik-negyedik tanítási
héten már gyakran előforduló szóképtévesztés pedig
ismétléssel,
gyakorlással vagy a szóképek újbóli
megtanításával kiküszöbölhető. Ezért javaslatainkat a
betűtanítást előkészítő feladatokkal kezdjük.
A betűk megtanulását és felismerését. nehezíti a
formaészlelés, a figyelem, az emlékezet fejletlensége.
Azok a tanulók, akiknek'e képességeit fejleszteni kell,
123

/

már az első-vmásodik tanítási héten felismerhetők a
következő feladatok segítségével. Az alábbiakban
a
feladatok részletes útasításait közöljük. Ezek begyakorlása során az utasítások
természetesen
egyre
rövidebbek lehetnek.
o Rövid ideig ábrákat fogok kivetíteni írásvetítővel.
Figyeljétek meg, utána emlékezetből rajzoljátok le az
ábrákat ugyanolyan elrendezésben,
ahogyan a kivetített képen láttátok!

O
-f \ O
-fl O
f \0
r ,10

a)DLO
D~O

b) ~

DDL
D~~'
D~O

\

ol ,----------------,

O

L

D
O

bl

ci

onl
O

U1

1
Jl

.,

Egy ábra vetítési ideje eleinte se legyen több 3-4
mp-nél, és a feladat gyakorlás ával csökkenjen 1-2 mpre. Ezt - és minden további vetítéses feladatot - úgy
old hatja meg a tanító, hogy a képet egymás után
háromszor villant ja fel. Azok a gyerekek, akik már
az első felvillantáskor
megjegyezték az ábrát, vagy
elolvasták a szót, hajtsák le a fejüket.
o Nézzétek
meg a kivetített ábrát! Rövid ideig több
I
hasonlót
fogok vetíteni.
Számoljátok "meg, hány

, , olyat találtok, amelyik (j.Z aláhúzott ábrától eltér!
A gyerekek eleinte 10 mp alatt végezzék el az ábrák
összehasonlítását,
ez az idő a gyakorlás során csökkenjen 4-5 mp-re.

,124

E feladatok csak akkor fejlesztők, ha legalább minden rriásodik anyanyelvórán sorra kerülnek, A vetítés'
közben biztosítani kell valamennyi tanuló koncentrált
figyelmet, ezért egy-egy alkalommal
3-4 percnél
tovább nem célszerű vetíteni.
A szóképtanulás
időszaka után több oka is lehet az
olvasási sikertelenségnek.
Az egyik, hogya
tanuló
nem ismeri fel az elolvasandó szó : betűit. Nem alakult ki benne a betű írott képe, a hang és az ejtés éhez
szükséges beszédmotoros
r!1<)zgás közötti asszociatív
kapcsolat. Gyakori ok az is: hogy, a kisgyerek még
nem sajátította
el az olvasás algoritmusát,
azaz a
szóban egymást követő betűk artikulációs szünet nélküli 'olvasásának rnódját. Előfordul
hogy el tudja
4gyan olvasni a szót, de nem "érti". Vagy azért, mert
nem ismeri' a szó által jelölt ún. jeltárgyat, vagy is~'
meri a jeltárgyat,
de nem ismeri az azt jelölő szót.
Áz előbbire példa lehet a vulkán szó, ha a kisgyerek a
tűzhányókról
semmit nem tud, Az utóbbi eset akkor
fordul elő, ha nem hallotta még pl. a settenkedik
szót, -bár egy macska lopakodó járását már láthatta.

A már megtanult betűk felismerésének gyakorlásához az alábbi feladatok

alkalmasak.

125

I

o. Tapsoljatok,
betűre mutatok!

amikor a táblára

o Mutassátok
fel azt a
megfelelő hangját ejtem!

írt betűsorban

betűkártyát.

a

i.t"

amelyiknek

o _A mágnestáblára
képeket
és egy betűkártyát
_tettem. Mindegyik kép mellett egy számot is láthattok. Melyik kép nevében halljátok a kiemelt betűnek
megfelelő hangot? Írjátok le a képek melletti számokat!
o Karikázzátok
be a táblára írt betűket az előttetek
'levő újságlapon!
Csak a nagyméretű
betűkkel írt
szavakat figyeljétek!
o Egy betűsort
vetítek
1..:-.-2mp-ig.
meg, hányszor szerepel benne a "t" betű!

Számoljátok

o Egyenként betűket fogok vetíteni nektek. A betűk
"hibásak". Van, amelyiknek az alsó, van, amelyiknek a
.felső része hiányzik. ~láljátok
ki, milyen betűk
ezek! Akit felszólítok, ejtsea megfelelő hangot!
o Betűoszlopot
fogok vetíteni 4-5 mp-ig .. Számoljátok meg, hogy a betűsorok kőzjil hány tér el az
aláhúzottói !
aj aUi
a UiaUi
iUa
.a U 1
áUi

126

b) A Ó L
AÓL
AOL
ÁÓL
AÓL
ÁOL

c) B k R
BKR
B k R
P
Bk
O.k R
Bk
R

A feladátok
tervezéséhez
a tanítónak
állandóan
számba kell ven-nie, hogya tanulók közül kik, milyen
betűk felismerésével
küszködnek,
mely betűket tévesztik. A gyakorlásra kiválasztott betűk megtanításának lépéseit hasznos még egyszer elvégezni a feladatok megoldása előtt. Javasoljuk. hogy egy-egy alkaIcmmal 2-3-féle- feladatot oldja nak meg a' gyerekek
6-8 perc alatt.
_
Az oluasási algoritmus tanításának módja az olvasástanítási módszerhez kötött. Itt arra hívjuk fel az
olvasó figyelmét, hogy ~ lassan haladó gyerekeknek
mindenképpen
sokszor meg kell mutatni a szavak
elolvasásának módját.
Milyen szavak olvastatásával
jó kezdeni egy-egy
betű olvasásának tanítását? Legkönnyebb a két betűből álló szavakat olvasni, amelyekben magánhangzót .
mássalhangzó
követ. Ennél nehezebb, ha a kétbetűs
szóban mássalhangzó
után magánhangzó
van. A következő fokozat lehet, ha a szóban két magánhangzó
között egy mássalhangzó
szerepel. Több ilyen szó
olvasásának gyakorlása után célszerű 4-5 betűs, esetleg mássalhangzó-torlódást
is tartalmazó
szavakat
olvastatni. A hasonló olvasási feladatot jelentő szavakból szóoszlopokat
állíthat össze a pedagógus.
Ehhez segítséget talál a Hogyan tanítsunk az ábécés
olvasókönyvből?
cimű tankönyvhasználati
útmutató
52-58. oldalán." A tanító akkor jár el helyesen, ha a
szóoszlopok -hangos olvasása előtt felkészülési időt
ad a gyerekeknek: hagyja, hogy azok önállóan próbálják megtalálni a szavak elolvasásának módját. A han-

2Romankovics András=-Romankovicsné
Tóth Júlia-Meixner
Ildikó: Hogyan tanítsunk az ábécés olvasókönyvből? Tankönyvkiadó, Bp., 1979. 1201.
\

127

o

gos olvasáskdr követelje meg, ill. mintaadással segitse,
hogy a tanulók helyesejtéssei olvassak a szavakat.
Javasoljuk, hogya gyerekek egyenként, és ne .Jcórusban" olvassanak. A lassan haladó, az olvasás iránt
kevéssé érdeklődő gyerekeknek
a tanító' ne csak a
tankönyvből, a tábláról adjon feladatokat. Vegyenek a
kezükbe könyveket, színes folyóiratokat,
s legalább ía
Iőcímeket próbálják meg elolvasni.
A tankönyvből
a gyerekek már az olvasástanulás
első szakaszában olvashatnak némán vagy hangosan
szószerkezeteket,
mondatokat.
Javasoljuk,
hogy a
tanító válogasson a tankönyvi feladatok közül. A lassan haladó gyerekeknek
ne kelljen sok mondatot,
'szöveget olvasniuk .addig, amíg nem tudnak biztonságosan
szószerkezeteket
elolvasni
és megérteni.
A . tankönyvet
kiegészítő
szószerkezetek
olvasását
a tankönyvi feladatminték szerint tervezheti meg a tanító.
A szavak jelentésének felismerésérőt
a pedagógusnak mindig meg kell győződnie. Ha a tanulók nem
. ismerik egy szó jelentését, szómagyarázatot
kell adnia.
Ez mint közismert
történhet
szinonímával,
rövid meghatározással,
tárgyak, fényképek bemutatásával, mimetizálással (pl. egy kifejező mozdulattal).
Elsősorban
a nem magyar anyanyelvű
gyerekeket
segítheti a tanító azzal, hogy a környezetükben
található tárgyakat,
megfigyelhető
jelenségeket,
cselekvéseket, tulajdonságokat
az órán és a szünetben is
.
megnevezi.
o

,

Az olvasástanulás második szakaszában
alkalmazható feladatok
A második szakaszban az olvasástanulás
irányításának célja az olvasási automatizmusok
kialakítása.
Ez azt jelenti, hogy növekszik a gyerekek olvasási
tempója. Maximális pontosságra törekedve olvasnak,
s megértik
a szavakat,
szószerkezeteket,
szöve"geket mind a néma, mind a hangos olvasás kor.
Az alábbiakban
először a néma olvasás tempójának és pontosságának
fokozásához ajánlunk feladatokat. Ezután a hangos olvasás pontosságának
növeléséről (azaz a hangosolvasási
hibák megelőzéséről),
végül a szövegek olvastatásáról szólunk.
Némaolvasási gyakorlatok. Az olvasási tempó .fokozásának feltétele, hogy a gyerekek biztosan ismerjék
fel a betűket, s képesek legyenek a gyors betűösszevonásra. Feladataink
koncentrált
figyelmet igényelnek, gyors szemrnozgásra, betűfelismerésre,
olvasásra
késztetik a gyerekeket. A feladatok az 1. osztály tól
végeztethetöle egyre hosszabb jelsorokkal, szavakkal.
(Itt jegyezzük meg, hogy az ajánlott feladatokközött
az' olvasó ráismerhet a gyorsolvasás néhány gyakorlatára." Köztudott, hogy a gyorsolvasás gondolategysé- ;
genként történő, gyors tempójú néma olvasás, mely
a szöveg pontos megértését eredményezi. E képesség
csak a gyors olvasás teljes gyakorlatrendszerével
fejleszthető ki. Az alsó tagozatos gyerekek a gyakorlatok
kőzül csak néhányat sajátíthatnak el, és a gyakorlatvégzés tempója meg sem közelíti a gyorsolvasáshoz
o

3Dezső Zsigmondné: A gyorsolvasás programozott tankönyve. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1974.3741.

128

129

"

-

szükséges tempót. Ezért a gyorsolvasás kifejezést nem

Egyre hbsszabb szavakat fogok felvillantani egy.más után. Olvassátok el némán a kívetített szavakat!
Akit felszólítok, olvassa el őket hangosan is!
O

használjuk.)
o 4-5 mp alatt állapítsátok meg, hányszor tér el a
másod~k jelsor (szó) az aláhúzottói !

aj iB2
ib2

L4n
L4n

bJ sport
Sport

c2J
S2J

bronz
bronz

mZ7

Yq9

dJ2

mZ5

yq9

aS2

árt
ért

!

aj hév
öngól
pavilon'
rekettyés
sornfavesszö
gyömbérgyökér
mogyorófavessző

8Ce
8Ce

int

kurta

int

korta

tyúk
bánya bánja
nyerít.. .nyerít

Válasszátok ki az aláhúzott szó jelentését a szósorból ! Rajzoljátok le li kiválasztott .szó jelét!

puttony ... putony
iöttyint.~ .löttyin t

O

aj
O elcsendesedik
bJ

állapítsátok meg, hány hiba van a'

aj dúdolod

b) HÓBUCKÁRA

dúdolog
, dúdolod
dudolod
dúdolob

HÓBUKKÁRA
HÓBUCKÁRA
HÓBUCKÁRA
NÓBUCKÁRA

o szúnyog
ej

elcsitul
+ elsírja magát
szunyókál '

O lustálkodik

+nézelődik

O alszik

fiáka

O kisfiú
dJ

+ kismadár

O kisfóka

idomit

O négyzetet rajzol -t-állatot tanít

O állatot etet

O Keressétek meg az aláhúzott
szóhoz hasonló
jelentésű szavak~t! Írjátok ie őket! Hányat találtatok?

A szópiramisokat olyan szavakból állítottuk össze,
amelyeknek jeleritése a gyerekek számára többnyire
ismeretlen. Nem, következtethetnek az első szótagból az egész szóra, végig el kell azt olvasniuk. Egy-egy
szó elolvasása után a tanító röviden értelmezze a jelentést.
130

pöfög
zsibong
pattogzik
patkolatlan
pöffeszkedett
papírvékonyságú

A tanulóktól passzív szókincsük aktualizálását igénylik az' alábbi, ugyancsak a gyorsolvasás gyakorlatrendszeréből átvett feladatok. E feladatokat időkorlátozás nélkül lehet vetíteni.

ej tyúk

o 4-5 rnpalatt
szóoszlopban !

b) tol

aj viháncol

forgolódik nevetgél jókedvű lépked
rendetlen
cseperedik növekszik kapkod tapogatózik fejlődik

----

bJ

;

!
;

. il

!

131

ej komótos szomorú
---, nyelmű

lassú kényelmes
,

o Válasszátok ki a szómagyarázatok
értelmezés betűjelét l
aj krokodil

lomha kőny-

közül a pontos

a) vízben élő, gyíkhoz hasonló, hatalmas
állat
b) gyors rnozgású, rovarevő állat
c) nagy testű, nem mérges kígyó

testű

b) málha
a) apró, piros termésű, illatos gyümölcs
b) nagyobb csomag, poggyász
c) csomagot cipelő állat
A hangosolvasási hibák megelőzése. A lassan haladó
gyerekek az olvasástanulás 2. szakaszában is gyakran
betűt tévesztenek, betűt hagynak ki, újrakezdik
egyegy szó olvasását, vagy pedig mést olvasnak. E hibák
közül a betűtévesztés megelőzéséhez összeállított szósorok, szószerkezetek alakilag hasonló, illetve zöngészöngétlen hangpárokat
jelölő betű ket tartalmaznak.
A betűkihagyás megelőzésére készített feladatok anyaga mássalhangzó-torlódásos
és betűkihagyásos
(ún.
nyomdahibás) szavakból, szószerkezetekből
áll. Az újrakezdés és a mást olvasás megelőzésének
feladatai
szópiramisok,
valamint mássalhangzó-torlódast
tartalmazó helységnevek, hosszabb szavak, szövegek.
A feladatok nagy figyelemkoncentrációt
igényelnek
a tanulóktól.
Ezért 5 percnél tovább nem célszerű
ezeketvégeztetni,
A betűfelismeréssel küszködő gyerekek pedig egy-egy feladat megoldása előtt végezzenek
betűfelismerési feladatokat is! A'szósorokat,
szóoszlopokat a tanulők felkészülés után olvashatják egyen-

132

ként, hangosan. Fontos, hogya
felkészülés közben
valóban többször olvassák el a hosszú, nehéz szavakat,
közben suttogva vagy hangadás nélküli artikulációs
rnozgással gyakorolják a hangos olvasást is. A betű. tévesztés, betűkihagyás
megelőzéséhez készített feladatokat főleg az 1-2. osztályosoknak
ajánljuk. Az újrakezdést,
a mást olvasást
megelőző
feladatokat
gyakran még il 3. osztályban is el kell végeztetni azokkal a gyerekekkel, akik a szövegben szerepló hosszabb
szavak elolvasását hamar "feladják":
mást olvasnak
vagy "elharapják" a szó végét.
A következó feladatok megoldásakor
a tanulóknak
először némán, majd hangosan,
helyesejtéssei
kell
olvasniuk. Az utasításokban
ezt a továbbiakban
már
nem hangsúlyozzuk.

o Egészítsétek

ki a bekeretezett szótagot a baloldali
szótagokkal, szórészekkel! Olvassátok föl az összes így létrehozott - szót!
'
b) TI
RO

aj da

Bu

Ida

I

NOR

lab
jár
mon
0/ Az
alábbi
betűkettőzéssel
ejtésére !

CSA

e) bó

I BII

kor

I dél

limoná
csokolá
szafalá

szópárok
olvasásakor
ügyeljetek
a
jelölt. hosszú mássalhangzók
helyes-

aj cc=-ccs
. biccen=-loccsan
koccan-fröccsen
döccen=-reccsen

b) tt-ff
pattantyú-s-leffentyű
suttogás-puffimás
csettegés-röffenés
133

o Aszótagokból alkossatok értelmes szavakat! Az így
létrehozott szavakat olvassátok el hangosan!
a) BA PAK LÓS
b) buty . na di pen
CSON SÁN
dül
Bán
CSO
dun
SIK CSA DOR
kos
GOR
b~

o A következő szóoszlopot
próbáljátok meg elolvasni!
a) próbababa

flanellruha
bronzérem
rendszeresen
filmfelvevő

o A szókapcsolatokban több, egymáshoz hasonló
alakú betűt láthattok. Törekedjetek a szókapcsolatok
pontos olvasására!
a) (b-p)
b) (g-gy-;-ggy)
búgócsigát pörget
meggyet reggelizett
pukkanó szappangézt göngyöl
buborék
pólyást babusgat .
faggyút fagyasztott
babapiskótát kapott
mogyorót rágcsál
gyúrmát hengerget
pocoklyuk babelebú jt

o A következő szavakból egy (vagy két) betű hiányzik. Próbáljátok meg kitalálni a nyomdahibás szavak
eredetijét !
b) elfánt
a) dót
rosdás
űrajó
orzlán
daráz
kaász
NLLI
134

nélkül

b) RECSK

BÖLCSKE
TOLCSVA
VAJSZLÓ
KESZTHELY

a magánhangzók helyes ajakmozgással
és időtartammal történő ejtésére a szavak olvasásakor !
o

Ügyeljétek

a) fiaié
munkaidő
teaivás
.miákol

piacaik
.,.J';

o Fussátok át a szemetekkel a következő szöveget !
Először a tévesen írt sorokat keressétek meg, s önállóan
javítsátok ki a hibát! Olvassátok el helyesen az egész
szöveget!
Zsófit vasárnap cirkuzsba vitték szülei. Az első műsorszám a bohócok demutatkozása volt. Buktencet
hánytak, müzsikáltak, viccelődtek. Zsófi sokat mulafott rajtuk.

betűkihagyás

b) bányaőr ..

tolóajtó
faliÓra
autóút
kiírás

o Úgy készüljetek fel a szavak olvasására, hogya
hangos olvasásker ne kezdjétek újra a szavakat!
a) só

szór
bögre
hegylánc
mosómedve
benzintartály
petrezselyemgyökér
\

c) Celldömölk
Kaposszekcső
Dunaföldvár
Mindszentkálla
Balatonföldvár
Balassagyarma t

b) ács

rács
bogáncs
nyaklánc
májgombóc
gyógyszertár
páncélszekrény
d) Zselicszentpál
Hertelendpuszta
Zöldtanya
Szendrőlád
Soltvadkert
Sümegprága
135

/

~

.

o Felkészülés közben külön is gyakoroljátok az aláhúzott szavak olvasását!
"Az egérke nyomban ott termett.
- Mit kivánsz ? - kérdezte.
- Hatlovas hintót, hogy hazakocsikáztassam
a
királykisasszonyt

-

felelte a legény. Szinte még végig

se mondta a: kívánságát,és már is ott állt az udvaron a
hatlovas üveghintó,
bakján az ezüstpitykés udvari
kocsissal. "

A szegény legény és az elvarázsoli királylány. Részlet.
(L.: Három arany nyílvessző. Móra KönyvkiadóKárpátia

Kiadó)

Szövegek olvastatása. Az olvasás iránt nem érdeklődő gyerekek számára különösen hasznos lehet az ún.
információs szövegek olvastatása. Ezek a mindennapi
életben gyakran, olvasható tájékoztató .vagy tiltó
feliratok, táblák,. hirdetések. Ezek a "szövegek" rövidek, legtöbbször csak szavak, szókapcsolatok. Olvasásukkal a lassan haladó gyerekek. is több olvasási
sikerhez juthatnak, rnintha csak a számukra még hosszú,
nehéz tankönyvi olvasmányokat gyakorolnak. A következő feladatok az 1. osztály második félévétől'
végeztethetők.
o Olvassátok
el az asztalotokon
levő árucikkek
nevét! Állapítsátok meg, mennyibe kerülnek! Rendezzétek sorba őket úgy, hogya legdrágább legyen az első,
a legolcsóbb az utolsó!
A tárgyak lehetnek:
csokoládépapírok, cukorzacskók;
mosószeresfiakonok;
konzervek,befőttek
címkéi;
piperecikkek dobozai;
tejtermékek címkéi, dobozai, zacskói.

136

\'

o Készítsétek elő a gyűjtött árucikkeket! Olvassátok
eI, milyen gyár, üzem készítette azokat! Csoportositsátok a gyártók szerint!
A tárgyak lehetnek:
csokoládépaplrok,
cukorzacskók;
konzervek, befőttek, tejtermékek círrikéi, dobozai;
piperecikkek, mosószerek címkéi, dobozai.

o Tegyétek az asztalotokra a csokoládék, konzervek,
,~főttek
címkéit, dobozait! Olvassátok el, meddig
őrzik meg minőségüket, mennyi a szavatossági idejük!
o Vegyétek elő a tejtermékek
címkéit, dobozait!
Mondjátok meg, rnikor készültek! Válogassátok külön
azokat, amelyeknek már lejárt a szavatességi idejük!
o Helyezzétek magatok elé a mosószerek címkéit,
.
,
I
,
dobozait,
flakonjait l Allapitsátok
meg, melyiket
minek a tisztításához ajánlják! Csoportositsátok
őket
eszerint!
Iskolán
adhatók.

kívüli

megfigyelési,

olvasási

feladatok

is •..

o 'Figyeljétek meg, hogya lakásotoktól
az iskoláig
vezető úton milyen boltok vannak! Számoljatok be
arról,' milyen áruféleségek feliratait olvashattátok
a
kirakatban

!

o Figyeljétek meg, hogy az utcán a lakásotoktól az
iskoláig milyen árucikkeket hirdető plakátok vannak!
Mondjátok el azt ~s,hol láttátok őket!
o Nézzétek meg a kabátotok ba, köpenyetekbe varrott
címkéket!
Állapitsátok meg, melyik gyár készítette!
Hogyan 'kell tisztítani ezeket a ruhákat?
137

/

o Mondjátok
el, hogy a lakásotoktól
az iskoláig
milyen feliratok olvashatók a házak falán, kerítésén !
Válaszoljatok szóban a kérdésekre!
Hol (melyik utcában, hányas házban) van harapós
kutya?
Hol árusitanak valamit?
Hol dolgozik szabó (villanyszereJő,
cipész, autószerelő stb.)?
o Soroljátok
fel, hogy a lakásotoktól
az iskoláig
hol van nagy építkezés! Melyik vállalat végzi? Milyen
figyelmeztető feliratokat
olvastatok
az építkezésen?
\

Az 1-2. osztályos tankönyvi olvasmányok feldolgozásának lépései, az olvasmányokhoz
adható feladatok közismertek.
A tanítónak azonba'n mindig el
kell döntenie, vajon a lemaradó gyerekek képesek-e
az egész szöveg elolvasására, vagy csupán az olvasmány egy részletével tudnak önállóan megbirkózni.
Azt is el. kell döntenie, hogya néma vagy a hangos
JI olvasást
kell-e gyakorolniuk.

A hangos olvasás esetében a tanító mindig rövid
szöveget jelöljön ki a tanulóknak.
Ők a felkészülés
során húzzák alá a nehezen olvasható vagy helyesejtési problémát tartalmazó szavakat. Ezek olvasására
külön is készüljenek fel:' olvassák el suttogva többször a szavakat. A felkészülést a tanító azzal is segítheti, hogy a nehezen olvasható szavakat, szószerkezeteket a táblára írja, és a tanulókkal külön, hangosan
elolvastatja.
Néma' olvasáskor a tanító jelölje _ki az olvasmánynak legalább egy részletét, amelyet a hátrányos helyzetű gyerekek is önállóan dolgozhatnak
fel. Ez tör.ténhet a táblára írt kérdések vagy a munkafüzeti
feladatok alapján. Fontos azonban, hogya
feladat138

"megoldás
önálló erőfeszítés eredménye legyen, ne
pedig az osztállyal közösen megbeszélt válaszok leírá, sára szorítkozzék.

Szövegek néma olvasása 3-4. osztályban
Az eddig bemutatott feladatok az 1. és a 2. osztályban alkalmazhatók,
de célszerű őket a 3. osztályban
is tovább végeztetui. Feltételezhető, hogya 3-4. osztályban a hátrányes helyzetű tanulókkal is megoldathatók olyan némaolvasási feladatok, melyek a szövegek egészének megértését, s belőle a legfontosabb
információk "kigyűjtését" segítik. Három ilyen feladatotmutatunk
be a gyorsolvasás
'már' ismertetett
gyakorlatrendszeréből:
az adatkeresést,
a lényeg.kiemelést, a szöveg többszöri elolvasását.E
gyakorlatok sajátos olvasói szokást,
információszerzésre
való beállítódást igényelnek.

o Keressétek
meg az' Olvasókönyv ben a Hunyadi
János harcai a törökkel círnű szöveget! Milyen magyar
vitézeket mutat be a szöveg? Keressétek meg minél
gyorsabban
a személyneveket,:
utána emlékezetből
próbáljátok meg leírni azokat! •
'
,'

o Olvassátok el A könyv útja hazánkban című szöveget! Csak az évszámokat keressétek, és csak az évszámok körülötti szövegrészeket
olvassátok
el! Ha
végeztetek,
egészítsétek
ki az alábbi mondatokat!
A Képes Krónika .... táján készült.
Hess András .... tavaszán érkezett Budára.
Az első magyar nyelvű könyv .... -ban jelent meg.
139

I

o Olvassátok

el még egyszer A könyv útja hazánkban
Most tulajdonneveket
keressetek, és
meg ezekkel kiegészíteni a mondatokat!

oírnű szöveget!

próbáljátok

A Képes Krónikát
Mátyás király könyvtára
A Budai Krónikát

király készíttette.
a
.
készitette.

o OLvassátok el a Lovagok a uárban című szö "eget !
Döntsétek el, hogy melyik bekezdés melyik kérdésre
ad választ! A kérdések betűjele mellé írjátok le a
megfelelő bekezdés sorszámát!
a) Ki lett a lovagi tornák győztese?
b) Mi volt a legyőzött lovagok sorsa?
c) Kik vettek részt a lovagi tornán?
d) Milyen eseményekhez sorolható a.Iovagi

torna?

o Az alábbi állítások áz 6sdnk élete című szöveg
I. bekezdéséről szólnak. Olvassátok el a bekezdést, utána írjátok le annak az állításnak a betűjelét, amelyik a
bekezdésről a legfontosabbat,
a lényeget mondja el!

aj

Őseink ismertékazekét.

b) A magyarok
műveltek.
e) A magyarok

nyájat

is legeltettek,

és földet

a ttli szállás mellett vetettek.

o A Regölés című szöveg alapján
állításokat !

egészítsétek

A regölés karácsonyi és újévi
.
A regölők házról-házra
jártak, a lakóknak
mondtak,
A regölöket a ház népe
.
A regös énekekben szereplö csodaszarvas a
jelenti.
140

IS

ki az

_

__

A többszöri
elolva sás szekásának
kialakításához
nem feladatmintákat,
hanem egy algoritmust
közlünk. Ez az utasítássor
segítséget adhat bármilyen
ismeretterjesztő _,szöveg megértéséhez,
feldolgozásához, a megszerzett ismeretek "visszaadásához".
Természetesen nem szükséges, hogy az algoritmus minden
lépését ~inden
szöveg elolvasásakor
elvégezzék a
gyerekek. Fontos viszont, hogy a szöveggel való ismer. kedés a szöveg valamilyen mélységű feldolgozása,' a \
lényeges elem~k kiemelése és az előzetes ismeretekhez
való kapcsolása a tanulók szokásává
váljon.
I. A szöveg áttekintése
Olvassátok
el a szöveg elmét! Állapítsátok
meg,
'hogy a szöveg hány bekezdésre tagolódik! Nézzétek
meg~ a hozzá tartozó ábrákat,
képeket! Olvassátok el
.
ezek címer! Állapítsátok
meg, mi a szöveg témája,
milyen kérdésekre adhat választ!
II. A szöveg feldolgozása
Olvassátok
el a szöveg minden egyes bekezdését!
Karikázzátok
be az egyes bekezdésekben az adatokat,
neveket! Húzzátok alá a legfontosabb, leglényegesebb
mondatot!
Egy bekezdés elolvasása titán írjátok le a
fontos adatokat, a bekezdés lényegét! Mindén bek ezdésről jegyzeteljetek,
jegyzetetek tükrözze a szöveg
szerkezetét l Olvasás közben használjatok szótárt, lexikont, vagy-kérdezzétek
meg az ismeretlen szavak jelentését!
Ill. A szöveg elmondása
Olvassátok
el újra a jegyzeteteket!
Gondolatban
egészítsétek ki szöveggé! Ismét olvassátok el a szöveget, de csak az általatok lényegesnek tartott, kiemelt
szövegrészekre figyeljetek! Mondjátok el, milyen ismereteket közölt a témáról a szöveg! Elmondhatjátok
azt is, amit a szöveg olvasása előtt már tudtatok róla!
14]

I

A könyvhasználat tanítása
A könyvhasználat tanításához azok az ismeretek,
képességek tartoznak az 1-3. osztályban, melyek a
kőnyvtári könyvek kiválasztásához,
megkeresés éhez,
a kézikönyvek közül az Ablak-Zsiráf gyermeklexikon
• használaiához
szükségesek. Ezért az alábbiakban szóJunk az ábécé ésa-betűrend tanításáról is, bár az 1978as Tanterv alsó tagozatos tananyaga. a betűrendbe
sorelás tanítását nem tartalmazza. Belátható ugyanakkor, hogya lexikon használatához, a könyvek szabadpolcon való kereséséhez szükséges, hogy a gyerekek
tájékozódni tudjanak az ábécében, ismerjék a betűrendet.
és a betűrend, megismertetése. Az ábécé
megismertetése, a be~ne történő tájékozódás tanítása
már az 1. osztályelső félévében megkezdődhet. A gyerekek a megtanult betűket megkereshetik az ábécés
falitáblán és az Olvasni tanulok círnű könyvben. E tevékenységnek teljesítménymotiváló hatása is lehet, mivel
a gyerekek újból és újból megszámolhatják, hán~
betűt ismernek:
Az ábécé megtanítására a második félévben vagy a
2. osztályelső félévében kerülhet sor. Egyszerre 6-8
betűből álló részleteket célszerű memorizáltatni. Ez
történhet {igy,hogya tanulók a tanító közvetlen irányításával többször egymás után elmondják, elolvassák
az ábécérészletet. Történhet úgy is, hogya tanulók
2-3 percig önállóan készülnek a részlet .felmondáséra". E monoton, fárasztó feladat mellett az alábbiak
'
adhatók . a kencentrélt
figyelemre nem képes gyere- .
keknek..
Az ábécé

folytassátok a felsorolást! Legalább
olvasson el-az, akit felszólítok!
f g gy h lí j k II
o ó
ő Ip r s sz]

négy

betűt

ö

o Elmondom nektek az ábécé egy részletét. Figyeljétek meg, nem hibázok-e, nem cserélem-e fel két betű
sorrendjét! Ha észreveszitek a hibát, jelentkezzetek,
és olvassátok el helyes sorrendben a betűket az ábécés
tábláról!
I •....
uuuuzvzs
f g gy h j- i k 1
E feladatok akkor hatékonyak, ha a tanító intenzíven, "pergően" oldat ja meg őket, és egy alkalommal
nem tartanak tovább 1-2 percnél. A tanulók az
. 1. osztályban nem tanulják a dz, dzs, x, y, q betű ket,
ezért ki kell ezekkel egészítenünk az ábécét a 2. osztályban.
A betűrend tanítása az ábécé tanításával egyidőben
kezdodhet olyan feladatokkal, amelyek az ábécé ben
való tájékozódást
segítik.

o Egy piros korongot tüzök az ábécés táblára az f
betű alá, Most hangokat fogok ejteni, ti pedig keressétek meg a megfelelő betűt az ábécében ! Koppantsatok, ha a betű az f betű előtt van, tapsoljatok, ha az
f betű után következik!

\

o Néhány betűt elmondok nektek az ábécéból.
Ti
keressétek meg ezt a részletet az ábécés táblán, és
142

o Öt betűt Írtam a táblára. Keressétek meg, hol
helyezkednek el az ábécében ! írjátok le az előtte és az
utána következö betűvel együtt! Például t, írjátok le:
sz, t, ty!
143

..
még a 2. osztályban is csak a tanító közvetlen irányításával képesek megoldani a ,feladatokat. A gyakorlás.
hoz olyan feladatokat ajánlunk, amelyek az olvasás,
illetve, az írás gyakorlására is alkalmasak.

A következő feladatok olyan tanulók számára
adhatók, akiknek fejletlen a rendezési vagya szóelemző
képességük.

.

Q Szavakat írtam a táblára. Készüljetek fel a hangos
olvasásukra ! ... Olvassátok el egyenként a szavakat,
utána ejtsétek a kezdőhangjukat! ... Móst csak azokat
a szavakat olvassátok fel, amelyek azonos betűvel
kezdődnek!
lát, fut, zsák, fiú, bokor, fodor, ágy, gólya, boglya,
golyó, perec, öröm, körörn,' bőrönd, örök, okos

o Másoljátok le 'a füzetbe azt a szót (szókapcsolatot),
amelyiket betűrendbe soroláskor:
az első helyre
tenn étek !
a) Matyi

Ibi
Tisza
Sió
b) Hortobágy Alföld
c) Dunántúl Kiskunság

o Másoljátok le az 'azonos betűvel kezdődő szavakat!
\
ebéd, ének, asztal,' építökocka, innen, ír, írógép,
ásít, közönség, hattyú
A betűrendbe sorolás menetét a hátrányos helyzetű
tanulőknak többször meg kell mutatni az alábbi
lépések szerint.
1. A tanító három szót (pl. utónevet) ír a táblára:
Gergely
Balázs
Katalin
2. Azt kéri a gyerekektől, hogy at táblán karikázzák
be a kezdőbetűket.
Gergely
Balázs
Katalin
3. Megkerestetí a bekarikázott betűket az ábécében,
és a tanulók válaszai szerint ábécérendben leírja, őket.
B
G
K
4. Végül a pedagógus a kezdőbetűk alá leírja az utóneveket is.
.
Balázs
Gergely
Katalin
Előfordulha t, hogya hátrányos helyzetű tanulők

,

144

Dani
Bodrog
Zala megye
Tolna megye Vas megye

o Soroljátok betűrendbe az Írásvetítőn látható szavakat! Csak a betűre~d sorrendjének megfelelő számokat
írjátok le a füzetbe! A ·hangos olvasáskor ügyeijetek
majd a hosszú időtartamú hangok helyesejtésére!

l'

a) 1. dinnye
2. banán

h) 1. uborka
2. vetetnénybab

3. narancs

e) 1.
2.
3.
4.

zebra
strucc
kígyó
csiga

3. szőlő
4. meggy.

d).

1. vasaló

2. gáztűzhely
3. hűtőszekrény
4· televízió
5. villanykörte
.

I

'./

.

Egy alkalommal 1 vagy 2 feladatot lehet niegoldani
A 3. osztályban a tanulók 4-5 szó bétűrendbe sorolá- .:'
sával is megpróbálkozhatnak. E feladatok az olvasás
és az írás gyakorlásán kívül irodalmi tevékenységekhez,
lexikonhasználathoz kapcsolhatók. Például a gyerekek
betűrendbe sorolhatják a megismert irók, költők
145

'.
nevét vagy műveik cimet, az Ablak-Zsiráf
gyermeklexikon címszavait.


Az Ablak-Zsiráf gyermeklexikon
használata. A lexikonhasználathoz
a gyerekeknek meg kell ismerniük
néhány szakkifejezést.
A tanító kiscsoportban
többször elmondja, megmutatja
a gyerekeknek,
hogya
lexikonban minek mi a neve. Az alábbiakban felsoroljuk, és röviden értelmezzük e szakkifejezéseket.
A lexikonba felvett címszavakai legtöbbször vastag
(félkooér ) betűvel szedik. A címszó jelentését
a
szácikk Írja le. Az Ablak-Zsiráf
gyermeklexikonban
a
szócikket sok esetben ábra egészíti ki vagy helyettesíti.
A címszavak és a szócikkek egy oldalon, két hasábban
találhatók.
Azokat agyerekeket,
akik a család életmódja miatt,
ill. a szülői törődés hiányában alig vettek könyvet a
kezükbe, a lexikon lapozására
is meg kell tanítani.
Lássunk néhány ilyen, már a betűtanítás időszakában
végeztethető feladatot!
o Írjátok le egymás alá a táblán látható betűket!
Utána kezdjétek el az elejéről lapozni az Ablak-Zsiráf
gyermeklexikont!
A hasábok mellett színes négyzetekben megtaláljátok ezeket a betűket. Írjátok a füzetetekbe a betűk mellé, hogy melyiket hányadik oldalon
találtátok meg!

o Oldalszámokat

Írtam a táblára. Mindegyik oldalszám mellett két szót olvashattok
Keressétek meg
ezeket az oldalakat az Ablak-Zsiráf
gyermeklexikonban ! Rajzoljátok le annak a szónak a jelét, amelyikről
képet találtatok a kinyitott oldalon!
18. o.
O bélyeg
+ boszorkány
:36. o.
O egér
-+ elefánt
93. o.
O medve
+ macska
146

A 2. félévben,
lexikonhasználati

).

ill. a 2., 3. osztályban _az alábbi
feladatok adhatók a gyerekek nek

o Nyissátok ki az Ablak-Zsiráf gyermeklexikont a
23. oldalon! Keressétek meg a ceruza címszót! Mondjátok meg, az első vagy a második hasábban van-e a
címszó! Ebben a hasábban hányadik a ceruza címszó?
6. oldal
alagút
74. oldal
jobb
o Keressétek -meg az Ablak-Zsiráf gyermeklexikonban a táblán felsorolt címszavakat ! Olvassátok
el
némán a szócikkeket, utána egészítsétek ki a hiányos
mondatokat!
aj kenu (Ablak-Zsiráf
78. 1.)
A kenu az indiánok
:.
b) kazán (Ablak-Zsiráf
77. 1.)
A kazánban
: ... forralnak.
A víz
alakul át.
c) konzerv (Ablak-Zsiráf
82. 1.)
A konzervdobozban
az ételt nem éri
nem

meg.

.

\

Keressétek
meg a táblára
írt cím szavakat
az
Ablak-Zsiráfceti
és olvassátok el a szócikkeket! Utána
rajzoljátok le egy papírlapra a szavak előtt levő jeleket!
írjatok melléjük i betűt, ha igaz az állítás, h betűt,

. O

ha hamis!
bálna (Ablak-Zsiráf
11.1.)
1500 m hosszúra is megnő, s a súlya néha a 30 mázsát
is eléri,
üveg (Ablak-Zsiráf
149. 1.)
Az üveghézban olyan növényeket
a melegben elpusztulnak.
repülögép (Ablak-Zsiráf

nevelnek, amelyek

121. 1.)
147

/

!
Az olyan repülőgépet,
amely futás nélkül fel tud
emelkedni, helikopternek hívjuk.
A gyerekek hasznosítsák lexikonhasználati
tudásukat az olvasmányok feldolgozásakor,
hogya lexikonhasználat szokásukká
váljon. A tanítónak
meg kell
terveznie, hogya gyerekek egy-egy olvasmány feltételezhetően ismeretlen jelentésű szavait a lexikonból
olvassák el. E szavakat a táblára írhatja a tanító;
megkeresésüket a 2. osztályban az oldalszám megadásával segítheti.

)

Az Ablak-Zsiráfgyermeklexikon
szócikkei a 3. osztályos, de 'még inkább a 4. osztályos gyerekeknek
már nem adnak új információt. Az olvasmányok felJ dolgozásáhozhasználható
Magyar értelmező kéziszótárból
viszont egy, legfeljebb két példány van
egy-egy osztályban.
Javasoljuk,
hogya
tanító a
Magyar értelmező kéziszótár szócikkeinek felolvasásába is vonja be alkalmanként
a hátrányos helyzetű
gyerekeket. Ehhez meg kell ismertetnie
az első, a
második stb. jelentés jelét (félkövér római számok).
A rövidítéseket (fn, rég, ritk), utaló jeleket (--->-) elég
alkalmanként
értelmezni.
A könyvek és a folyóiratok megismertetése. Ki lehet
alakítani azt a szokást a gyerekekben, hogy tájékozódjanak a könyv, a folyóiratcikk
szerzőjéről, CÍméről,
tartalmáról,
mielőtt hozzáfognának
az olvasáshoz,
A. könyvekről,
a folyóiratokról
a következőket

tudniuk:

címoldalon néha feltüntetik az illusztrátornak, a rajzok
készítőjének a nevét is. A tartalomjegyzék vagy a CÍmI
oldal után, vagy a könyv végén található. Az előbbi
adatok azoknak segítenek, akik több írót, illusztrátort
ismernek, vagy tudják, hogy melyik kiadó kiknek
szóló könyveket ad ki. A tartalomjegyzék
olvasásával
pedig egész pontosan megállapítható a könyv tartalma.
Egy folyó irat cfmotdalán található a cím, a megjelenés
időpontja, és az, hogy az adott folyóirat abban az évben
hányadik szám. A folyóiratok
általában
rooatokra,
különböző témájú részekre tagolódnak.
A fenti ismeretek az osztálykönyvtár
és az osztály
számára vásárolt folyóiratok felhasználásával
taníthatók a kővetkező feladatok segítségével. Ezeket - az
olvasástanulás
tempójától függően -;- az 1. osztály
második félévében vagy a 2. osztályban lehet végeztetni.

I

o Írjátok
adatait!

le az előttetek

levő könyv

legfontosabb

A szerző neve:
Arnű címe:

i ~

(

A kiadó neve:
A kiadás helye:
A kiadás ideje:
Oldalszám:
o Vegyetek le 5 könyvet a könyvespolcról!
Csoportosítsátok őket a táblán látható szempontok szerint!

A könyvek borítóján' olvasható a szerző neve, a
könyv címe, a kiadó neve, esetleg a kiadás helye.
A könyv szerzőj ének a neve és a mű CÍme legtöbbször
a könyv gerineén is olvasható. A belső címoldalon található a szerző neve, a mű CÍme, a kiadó neve, a kiadás helye, esetleg az idűpontja is .. A kiadás időpont ja alapján
lehet megtudni, hogya
könyv milyen régi. A belső

"

a) mesekönyvek
b) a Móra Könyvkiadó
adta ki
e) Budapesten adták ki

'

verseskönyvék
nem a Móra Könyvkiadó
adta ki
nem Budapesten adták, ki

149

148'

.

~
,

~..

.

A szerkesztő asztala
Rejtvényfejtok klubja
Néhány szerzőnkről

o Nyissátok ki a Nefelejcs círnű verseskötetet a tartalomjegyzéknél! Az Ákombákom círnű részből válaszszátok ki a már ismert költők egy-egy versétl Írjátok
le a círnét! Utána keressétek meg a verseket a könyvben, és másoljátok le az első sorukat!
.

o Keressétek meg a Kincskereső legutóbbi számában a
csaták, kalandok című rovatot! Olvassátok
fel az itt található művek szerzőit, címeit és az oldalszámokat!
Viadalok,

o Alakítsatok 3-4 főscsoportokat! Minden csoportnál 2 db, más-más hónapban megjelent Kisdobos
legyen! Lapozzátok végig őket! Milyen hasonlóságokat
vettetek észre köztük? Rajzoljátok le egy lapra az
igaz állítások jeleit!
Az első lapon van a tartalomjegyzék.
A folyóiratban versek, mesék is vannak.
Nincs ,benne képes mese vagy vers.
A fejtörő mindig az utolsó elötti oldalon található.

A '2. osztály tói a gyerekek ajánlhatják egymásnak
az önállóan elolvasott könyveket. A könyvismertetés,
könyvajánlás tartalmazza a könyv legfontosabb adatait!
A kisgyerek mondja meg azt is, mi a könyv témája!
Kiemelheti egy érdekes fejezet vagy rész címét, szólhat arról, hogy milyen illusztrációk (rajzok, ábrák vagy
fényképek) találhatók a könyvben. Ez a tevékenység
nagyon hasznos az olyan gyerekeknek, akiknek otthon
sok könyvük van, de a szülők nem beszélgetnek róluk
a gyermekkel. Hasznos azoknak is, akiknek otthon
nincs könyvük, hiszen társaiktói kaphatnak kölcsön
könyvet. A,. kölcsönzésnek természetesen feltétele,
hogy a szülök hozzájáruljanak. Ha ez nem oldható
meg, az ajánlott könyv könyvtári kölcsönzés ére lehet
késztetni a gyerekeket.

o Lapozzatok a Kisdobos című folyóirat Dobra verjük
rovatához! Itt különböző témájú híreket olvashattok. Válasszatok ki egy hírt! Olvassátok el némán!
Feleljetek szóban a kérdésekre!
Mi a hír CÍme?
Ki(k) a szereplő(i)je?
Miről szól?
című

A könyvtár megismerése,

o Válasszatok 'ki a Kincskereső tartalomjegyzékéből
egy elbe~zélést! Olvassátok el! Írjátok le a szerzőjét,
a címét, s azt is, hogy hányadik oldalon találtátok
meg!
o Mondjátok meg, hányadik oldalon kezdődnek, s
melyik oldalon fejeződnek be a Kincskeresőben a következő rovatok!
Viadalok, csaták, kalandok
A Pegazus őrs naplójába
Testvérmúzsák
150

,.
!

a könyvtárhasználat

tanulása.

Általában a hátrányos helyzetű gyerekek is nagy
kedvvel mennek el tanítójukkal, napközis nevelőjükkel
a könyvtárba. Ez a kedv a környezetújszerüségéböl,
érdekességéből fakad, és még az alsó tagozatban
átalakulhat a könyvek révén történő önművelés igé- .
nyévé, szokásává. Nagymértékben segítheti a könyvtárlátogatás szekásának kialakulását, ha a gyerekek
nemcsak a kölcsönzés módját tanulják meg, haném
azokat a technikákat is, melyek lehetövé teszik,
hogy önállóan válasszanak ki maguknak könyveket.
151

katalógust. Ezek a katalógusfajták könnyen kezelhetők, s még a kisebb (pl. községi) könyvtárakban is
megtalálhatók. A szerzői és a cím szérinti katalógusok
megismertetésére a következő feladatokat ajánljuk.

Az alábbiakban a szabadpolcon való tájékozódás
tanulásához, a katalógusok megismeréséhez ajánlunk
feladatokat. Ezeket 6-8 fős csoportokkal célszerű
végeztetni úgy, hogy.minden csoport más-más feladatot kap.
Már az első osztályban meg lehet mutatni a gyerekeknek a szépirodalmi művek szabadpoleos elrendezését. Korábban már utaltunk arra, hogy milyen feladatok végeztethetők az ábécé és a betűrendbe -sorolás
gyakoroltatására. Ezek egy része-kis változtatássalitt is alkalmazható.

o Nézzétek meg, milyen betűk (feliratok) vannak a
katalógusszekrény fiókjain! Olvassátok el őket! Melyik
fiókban találhátjátok meg Zelk Zoltán, Tamkó Sirató
Károly és Lázár Ervin műveinek katalóguscéduláit!
Mutassátok meg!
o Zelk Zoltán Száll az erdő című gyermekverskötetének céduláját fogom megkeresni a szerzői betűrendes
katalógusban. Figyeljétek meg, hogyan keresem!
Zelk Zoltán műveihez értem. Addig lapozom a cédulákat, amíg a Száll az erdő című gyermekverskötet
cédulájához érek. ,

o Keressetek a gyermekkönyvtár polcain kiernelt
betűket és feliratokat! Olvassátok fel ezeket!
o Keressetek <l; polcokon olyan könyveket, amelyeken
a szerző neve A, B" C ... stb. betűvel kezdődik! Vegyetek le néhányat a polcról! Olvassátok fel a-szerzöjét és
a címét! Ugyanoda tegyétek vissza a könyvet, aljonnan
levettétek !
/

\

o Két szerző nevét mondom. Melyiket találjátok meg
elsőként a betűrendes katalógusban? Mutassátok meg,
hol!

o Kormos István, Kányádi Sándor és Kiss' Anna
neve egyaránt K betűvel kezdődik. Keressetek tőlük
műveket a polcon! A három szerző közül kinek a
nevét olvastátok elsőként a K-betűs szerzők polcán?
Kit találtatok meg legutolsóként (a betűrendben?
Mit gondoltok, miért? Az ő fényképét válasszátok
ki a nálam levő arcképek közül!

o Nézzétek meg, mely szerzők műveit tartalmazza a
L-M feliratú katalógusfiók! Írjátok le néhány író,
költő nevét!
o Állatokról szóló könyvet mutatok. Ki írta? Mi a
'címe? Olvassátok el a borítóról! Derítsétek ki, hogy
megvan-é a könyvtárban l A katalógusban a -könyvtár
összes könyvéről található katalóguscédula.

o A külföldi szerzők teljes nevében a vezetéknév és az
utónév sorrendje fordított. Keressetek olyan könyveket, amelyeket külföldi szerző írt! Olvassátok fel a
szérzö nevét és a mű címét!
A hátrányes helyzetű gyerekeknek is célszerű
megmutatni a szerzői és a cím szerinti betűrendes
I

,

A

152

-

·153


A helyi művelődési intézmények látogatása,
a rádióhallgatás és a tévénézés tanulása
Ahelyi művelődési intézmények rendszeres, tudatos
látogatása, a rádió és a televízió szelektív használata
három tényezőtől függ a felnőttkorban
és a gyermekkorbán egyaránt. Az egyik, hogy a felnőtt vagy a
gyerek ismeri-e "napra készen" a művelödési intézmények
programját,
a műsorokat:
kialakult-e
a
plakátok, a műsorfüzetek olvasásának szokása. A másik, hogy ismeri-e a programok megtekintésének
módját. Ez egyszerű - de a gyerekeknél sokszor hiányzó ismereteket,
képességeket
jelent. Például:
tudja-é,
hol található a művelődési intézmény;
tudja-e, hol
lehet jegyet váltani egy színházi előadásra; ismeri-e
a tárlatlátogatás
viselkedési normáit. Végül fontos az
is, hogy a program megtekintése
után tudja-e azt
értékelni, tud-e dönteni arról, hogy' hasonló előadást
legközelebb meglátogat-é.
A hátrányos helyzetű gyerekek csak részben rendelkeznek az emlí tett ismeretekkel, képességekkel,
szokásokkal, mivel ezeket általában a család fejleszti ki a
gyerekekben, s a művelődési hátrányt legtöbbször épp
a család életmódja, a gyerekekkel való törődés hiánya
okozza.
A következőkben
a fenti három tényező sorrendjében adunk javaslatokat
a helyi művelődési intézmények látogatásához, majd a rádióhallgatás
és televíziónézés tanításához. Ez utóbbit
tulajdonképpen
csak
érintjük, mivel az alsó, tagozatban az iskola - a család szokásai ellenében - nem vállalkozhat az otthoni
rádiózás és televíziózás tanítására.
A helyi művelődési intézmények megismertetése már
az 1. osztályban
rríegkezdődhet.
Tanulmányi
séták
során meg lehet mutatni az, épületeket, a tanulók
elol'

vashatják az intézmény nyitvatartási idejét. Jó, ha az
olyan tanulok, akik már jártak szüleikkel az adott
intézményben,
elmesélik élményeiket
a többieknek.
Az intézmények programjai ról feliratok, plakátok,
műsorfüzetek
adnak tájékoztatást.
Ezek olvasásának
módját az alábbi feladat segítség ével lehet megismertetni az 1. osztály második félévétől.
o Adok nektek néhány plakátot, műsorfüzetet.
Készítsetek ezekből faliújságot.l A rendelkezésetekre
álló
anyagot a következó feliratok alá ragasszátok : "A mozi
műsora", "A könyvtár programjai",
"A művelődési
ház programjai", "Tárlatok, kiállítások".
A tanító a faliújság gondozásávalis
megbízhat ja a
hátrányos helyzetű gyermekeket. Az ő feladatuk lehet
pl. a régi moziműsor-plakátok
újakkal való kicserélése,
az osztály társak által hozott anyag gyűjtése, csoportosítása. Fontos, hogya tanító a gyermekek legkisebb jó
\ teljesítményét,
gyűjtőmunkáját
is dicsérje meg, s
hasonló feladatok végzésére ösztönözze őket, tévedé-seiket pedig tapintatosan javítsa!
'
o Gyermekfilmet hirdető plakátokat poztam nektek.
Karikázzátok
be rajtuk a film címét, a rendező és a
főszereplő nevét! Milyen adatokat találtatok még a
plakáton? Olvassátok fel!

o Olyan plakátot hoztam, amelyik a mozi havi műsorát tartalmazza.
Válasszátok
ki azokat a filmeket,
amelyeket szeretnétek megnézni! Karikázzátok
be a
választott film vetítés ének időpontját!
Karikázzátok
be a plakáton, hogy mikor nyit a mozipénztár, mikor
kezdődik az előadás!

,

154

155

,

;


először ezeket a tárgyakat. Mutassátok be nekik néhány
mondattal a kiválasztott tárgyat!
Különösen a nyelvi hátránnyal küszködő gyerekeknek jelenthihézséget,
hogy véleményt mondjának a
közösen megtekintett művelődési programokról.
Szókincsük szegényes, korábban
egyáltalán nem (vagy
csák ritkán) láttak ilyen rnűsörokat, ezért nem tudják
felidézni régebbi élményeiket,tapasztalataikat.
Az intézmény "újszerűsége"
(a berendezés,
a 'világítás)
gyakran eivonja figyelmüket pl. a színházi
előadás
cselekményétől.
Az ilyen gyerekek nézői (befogadói)
szokásait ki kell alakítani. Lássunk erre néhány fela-

o Válasszatok ki a mozi havi műsorából
egy tetszés
szerinti filmet, és 'készítsetek hozzá plakátot! Vigyázzatok, hogy minden fontos adat szerepeljen rajta!
o Képes prospektusokat
hozfam nektek a múzeum
kiállítási tárgyai ról. Vágjátok ki azokat a fényképeket,
amelyek a legjobban tetszettek! Ragasszátok fel őket
egy rajzlapra ! írjátok alájuk, hogy melyik mit ábrázol!
Javasoljuk. hogy a helyi művelődési intézmények,
programok ismeretében a tanító és a napközis nevelő
közösen tervezzék meg a látogatásokat.
Célszerű, ha
tervükről előre tájékoztatják az intézmények dolgozóit.
Az intézmények
meglátogatására
a tanító egy-egy
magyarórát szánhat, a délutáni program okra pedig a
napközis nevelő kísérheti el a gyerekeket. Ha lehetséges, a gyerekek vasárnapi programokat
is látogassanak az osztályukkal.
Vann~k gyerekek, akik idegenkednek a művelődési
intézmények
látogatásától.
Az idegenkedés legtöbbször abban nyilvánul meg, hogy a gyerekek csak nézelődnek, passzívan, érdeklődés nélkül végigsétálnak a
termeken. Célszerű, ha a \tanító maga köré hívja az
ilyen gyerekeket, es érdeklődésüket
felkeltŐ feladatot
ad nekik. Ez a feladat minden tanulőnál más és más
lehet, ezért csak néhány lehetséges' mintát írunk le.

datot!
o Meseszereplők
ki azokat: akik
zoljátokle

meg, mebe a moz-

gását (járását,testtartását)!
o Próbáljatok
meg
díszlet ére ! Rajzoljátok

visszaemlékezni
a bábszínház
le, majd mondjátok el, milyen

volt!

o Lapozzatok
bele ezekbe a folyóiratokba ! Olvassátok el magatokban a CÍmüket! Mit gondoltok, melyik
folyóiratban
olvashattok
a legtöbbet az állatokról?
Olvassátok
fel a címét! Keressetek
a folyóiratban
szép, érdekes állatképet!

156

őket!

o írjátok ie a szereplők nevét! Mondjátok
lyik volt közülük a főszereplő! Mutassátok

\

o Mutassatokrá
arra a múzeumi tárgyra, amelyik a
legjobban tetszik! Képzeljétek el, hogy ti vagytok a
tárlatvezetők!
A gyerekek ,a látogatók,
most látják

nevét írtam a táblára. Válasszátok
az előadáson is szerepeltek!
Raj-

o Nézzétek meg a színészek fényképeit lKitaláljátok-e,
hogy ki melyik szerepet játszotta a filmben? Tegyétek'
fel a fényképeket a mágneses táblára, a szereplők névkártyája alá!

i,

o A táblán azoknak a személyeknek a neve szerepel,
akik részt vettek a film megalkotásában.
Másoljátok
le a' füzetetelebe a rendező, a zeneszerző, a díszlet157

tervező nevét! Ha nem emlékeztek
előadás plakátját!

rá, olvassátok

el az

c Képzeld el, hogy te is az előadás (mesefilm, rajzfilm) egyik szereplője vagy! Melyik szerepet játszanád
el szívesen? Miért? Mondd el!
A rádiáhallgatás 'és técénézés. A rádió és a televízió
használata a műsorok kiválasztását,
meghallgatását,
illetve megnézését, a műsorokról való véleményalkotást
jelenti.
A műsorkiválasztáshoz
szükséges, hogy legalább
egy-egy példány legyen az osztályban
a Rádió- és
Televízióújság számaiból. A tevékenység - az olva~
sástanulás tempójától függően - feltehetően csak a
2. osztályban tanítható az alábbi feladatok szerint.
o Nyissátok ki a Rádió- és Televízióújságot a 10. oldalon! Az első felirat mellett a rádióadók' nevét
olvashatjátok.
Innen sugározzák
a rádióműsorokat.
Hogy hívják a rádióadókat?
Olvassátok fel!
o A Kossuth-adó
rövidítése: K: Kössétek
neveket a röviditésűkkel
a táblán!
TV
televízió
3. m.
Petőfi
Ism.
Ismétlés
P.
3. műsor •

össze a

o Számoljátok meg, hogy a hét melyik napján van a
legtöbb'gyer,mekműsor
a televízió 1. műsorában!
Írjátok le papírlapra
a napok kezdőbetűjét,
mellé
pedig a számokat!
H
K
Sze

.
.
.

Cs'

.

P
Szo
V

A műsorok meghallgatására,
megnézésére főként a
napközi otthonban kerülhet sor. A nevelő már 1. osztálytól
a gyerekekkel
együtt
válassza
ki, mely
műsorokat
hallgatják,
nézik meg közösen. Egy-egy
különösen
érdekes műsort a nevelő magnetofonra
is felvehet, és lejátszhatja a gyerekek nek. A tanulók
a következőket
figyelhetik meg a műsor közben:
a szereplők neve; a helyszínek; a mese témáj(l; a riporterek témái" a műsorvezető
neve; a főbb szereplők,
közreműködők
neve; a zeneszerző, a rendező, az író
neve.
Műsorhallgatáskor
gyakori gond, hogy a tartós
figyelemre képtelen gyerekek "mással" foglalkoznak.
Figyelmük
fenntartására
a,z alábbi feladatokat
tervezheti a tanító ..
o Írjátok

le a szereplők

nevét a megjelenésük

sor-

rendjében!
o A tévéadások
kezdésének időpont ja és címe az
adó neve alatt található. Olvassátok fel az 1. műsor
első adásának időpontját és círnét l Olvassátok fel a
f. műsor első adásának időpontját és címét!
o Jelöljétek meg a holnapi vagy a holnaputáni
nap
tévé- vagy rádióadásai
közül azt a gyermekműsort,
amelyet otthon meg szeretnétek nézni vagy hallgatni!
158

o Írjátok le a mese helyszínét !
o Rajzoljátok le a mese (egy) helyszínét!
Mindenképpen
el kell kerülni, hogy a gyerekek 'a
műsorhallgatás,
ill. -nézés közben pótcselekvést végezzenek: egyenek, játsszanak, "aludjanak".
A nyelvi hátránnyal küszködő, szorongó

gyerekek
159

\
nehezen mondják el véleményüket a műsorról
A megfigyelési szempontok viss~akérdezése mellett'a taní;ó
segítheti őket például a következő feladattal.
o Rajzoljátok
le azoknak az állításoknak
a jelét,
amelyet igaznak tartotok, amelyik egyezik a ti véle-,
ményetekkel!
O Én megszerettem ezt az óriást, rnert segítette a
szegény embert.
6. Nekem nem tetszett az óriás, mert mindig megijedtem, amikor beszélni kezdett.
O Amikor a mennydörgés
után zene hallatszott, akkor
már tudtam, hogy a szegény legény megmenekül.
A vélemények, értékelő kijelentések megfogalmazásának képessége nagyon lassan alakul ki. Ezért a tanító
eleinte elégedjen meg rövid válaszokkal. ténykijelentésekkel. Ha nincs vélemény, ne faggassa a gyerekeket.
ne kényszerítse őket sablonos válaszokra.

,1

Az írástanulás kudarcainak
megelőzése

Az írástanulás
nem más, mint mozgástanulás.
Az írástanuláshoz
szükséges koordinált
(rendezett)
mozgással (más néven írásmozgással) a tanulők egy
része már óvodás korban rendelkezik. Vannak azonban olyan gyerekek, akiknek a betűtanuláshoz
szükséges írásmozgása nem elég fejlett.
.
Már az 1. osztályelső heteinek végén, az előkészítő
feladatok elvégeztetése, után meg tudjuk állapítani,
hogy kik a fejlett írásmozgású
gyerekek, s kik azok,
akikkel a következő feladatokhoz
hasonlóakat
kell

'.
'
!
végeztetrn.
\

(

,
,/

, !

!

O Ferde

egyenessei kell befejeznetek a sort! Figyeljétek meg, én hogyan írom a táblára!
Mivel a feladatot
végző tanu'l6k vonalvezetése
bizonytalan, -s az előírt méret tartására sem mindenki
képes, azt ajánljuk, hogya tanító a következő módo~
végeztesse el a feladatot: mutassa be a táblán a tanulóknak az átírás helyes módját úgy, hogy közben
160

161

I

I

kell átírni. A vékonyodó vonalak lazább, a szélesedő
vonalak erősebb vonalvezetésre késztetik a tanulókat.

hangosan mondja is, amit csinál (pl. kezdőpont a ferde
egyenesen, lentről fölfelé húzom, az írószer felemelése
nélkül átírorn, a vonal végénél fejezem be). Kerestesse meg az első vonal kezdőpontját
és végpontját,
majd írják át a tanulók az első vonalat. A többi vonal
átírása közben problémát
okozhat a vonalak közti
megfelelő tácolság tartása, ezért erre is figyelmeztesse a
tanító a tanulókat. Két-három vonal átírása és a sor
befejezése után ellenőrizze
a gyerekek munkáját.
Az ellenőrzés során a hibázó tanulóknak
segítsen, a
jól teljesítő gyerekeket pedig erősítse meg.
E feladatok végeztetése kőzben- a fejletlen írásmozgás mellett még egyéni problémák is adódhatnak,
amelyek megoldására külön feladatokat kell tervezni.
Előfordulhat,
hogya tanulók egy része iránytévesztő,
vagy a fogáshoz szűkséges erőkifejtés nagysága nem
megfelelő. Az első esetben olyan feladatokat
kell
adni, amelyekben a tanulóknak
különbözö irányban
kell húzniuk a ceruzát, és a helyes irány megtartását
nyíl mutatja.

-

.-

1.1\

~A

/\/

",/

~

t
\

~

A vékonyodó és szélesedő vonalakat úgy érdemes a
gyerekekkel többször átíratni, hogy a vonalszélesség
változásának
megfelelően növeljék (csökkentsék)
az
írószerre gyakorolt erőkifejtést. A tanító a síkidomok
satírozása közben is követelje meg az erőkifejtés nagyságának
változtatását.
Ilyen utasításokat
adhat:
"A hüvelykujjaddal
ne nyomd annyira a ceruzádat!
Vigyázz, a kezedet nagyon
rányomod
a padra!
Próbáld meg mind a három ujjaddallazábban
fogni a
ceruzát!"
Nem tudjuk időben meghatározni,
hogy ezeket az
írásmozgást
fejlesztő feladatokat
mennyi ideig érde-

t

.
Azokkal a tanulókkal, akiknél az erőkifejtés nagysága nem megfelelő, olyan feladatokat érdemes végeztetni, amelyekben vékonyodó és szélesedő vonalakat
162

~

163

,i
)

~
(

mes végeztetni. Viszont leírjuk azokat a feltételeket,
amelyek a továbblépéshez szükségesek.
- A gyerekek legyenek képesek minta alapján
meghatározott
irányú vonalvezetésre.
. - Képek, vonalak lerajzolása
közben tudják a
megadott méretet tartani.
Ha ezekkel a feltételekkel
rendelkeznek,
akkor
rátérhetünk
a betűelemek vázoltatására,
ill. vonalrendszerben történő írására. A betűelemek vázolásával már közvetlenül a betűk -írásának tanítását készítjük elő. Ezért nagyon fontos, hogya tanulók már itt
hozzászokjanak
a betűelemek pontos megnevezéséhez.
Ugyanis később, a betűk írásakor előfordulhat, hogya
gyerekek a kérdéses betűt nem tudják leírni, mert
elfelejtették a betűalakitás módját. Ekkor a betűelemek
megnevezésévei már segíthetünk amegakadó
gyerek-

n~.

'

.

A betűelem-vázolás tanítása során feladatunk, hogy
megalapozzuk a tanulók írásfegyelmét. Ezt úgy érhet-

I

'\
nD
I

I

.

I

164

jük el, hogy minden órán hasonló módon, üternezéssel
irányítjuk
a tanulók írását. Mit értünk az írás ütemezésén? A tanulók a betűelemeket nem írhatják saját
tempójuk szerint, hanem közös elemzés után a tanító
határozza 'meg, hogy melyik betű elem írása következik. Az elemzés magában foglalja a vonal irányának,
a kezdőpontnak
és a végpontnak a meghatározását,
mely utárr a tanulók többször átirják a vonalat, rniközben megnevezik az' adott betűelemet.
A kezdőpontnak,
a. vonal irányának és a végpont
helyének a meghatározását
valamennyi betűelem esetén
el kell végezni, mert ez segítséget nyújt azoknak a
tanulóknak,
akik esetleg még mindig irányt tevesztenek, ill. akik a megfelelő méretet nem tudják tartani. Írásukat itt is kövessék hangos beszéddel, mivel
segíti őket az íráshoz szükséges mozgások sorrendjének megtanulásában.
Ha a betűelemeket vonalrendszerbe íratjuk, arra is ügyeljünk, hogy a betűelemek
közti távolság ~egfelelő legyen.
A kisbetűk írásának tanítása csak abban az esetben
kezdhető el, ha a tanulók a tanítandó
betűket s a
betűkből alkotott szavakat el tudják olvasni, ill. ha
képesek az adott betű elemeinek alakítására, és ezen
betűk megnevezésére. Mint az előzőekben már szól- .
tunk róla, az írástanuláson
mozgástanulást
értünk,
Arról is szóltunk, hogy a mozgások elsajátítása terén a
tanulók
nem rendelkeznek
egyforma
fejlettség gel.
A hazai hagyományoktól
eltérően mi azt állít juk, hogy
a betűtanulást differenciált formában kell megszeruezni.
Ez jóval nagyobb figyelemmegosztást,
tanulásirányítási
képességet követel meg a pedagógustól,
mint amikor
az egész osztállyal egyszerre írat, de csak így óvhatja
meg tanulóit a kudarctól.
I
A következőkben
egy olyan betűtanítási
eljárást
mutatunk
be, amelyet a betűelemek
vázolásakor

ez

165

tudatosan előkészítettünk. Azzal, hogyabetűelemeket
pontosan
megneveztettük ; azzal, hogy az íráshoz
szükséges támpontokat
megadtuk (mintát, kezdőpontot, végpontot, irányt); végül azzal, hogy a tanulókat
arra késztettük,
hogy írásukat
hangos
beszéddel
kísérjék.
\

levő betű átírásával. Közben mondjuk, hogy m'it csinálunk! (Pl. í betű: az irószert a kezdőpontra
helyezem,
ferde egyenes föl, horogvonal le, vonás föntről le.)
A tanulók többször írják át a négyzetrács mellett
levő betűt(ket), sközben mondják, amit tesznek.
Elemeztessük
a feladat első négyzetrácsában
levő
betűt a betűelemek- arányainak szempontjából,
majd
mutassuk be a hibátlan betűírást a betű átírásával.
Közben mondjuk, hogy mit csinálunk.
A tanulók írják át az első négyzetrácsban
közben kísérjék beszéddel a cselekvésüket.
Anégyzetrácssorokban
fokozatosan
pont szerepel. Ezekhez alkalmazkodva
a gyerekek, hogy közben üternezzünk,
kövessék -cselekvésüket!

A bemutatott
minta alapján' készíthet a tanító
feladatlapokat
a tanulók számára.
A betűalakítás
sikeres végrehajtása
érdekében
a feladatlap
tartalmazza a szükséges támpontokat.
Azaz, a betűmintát,
az alakítás kezdópontját,
sorszámmal
ellátott nyilak
segítségével a betűelemek összekapcsolásának
sorrendjét, valamint egy négyzetrácsrendszert
a betűelemarányok és a betűnagyság megtartásához.
Az egyes feladatlapokat
érd, -nes fóliára is elkészíteni, vagy a táblára nagy alakban felrajzolni, hogya
pedagógus be
tudja mutatni a helyes mintát.
A betűeJem-vázolásnál
említett
ütemezést'
itt is
célszerű megtartani. Elemeztessük a fóliára/téblára
Írt
betűt a betűelemek megneveztetésével
és a vonalvezetési sorrend megállapíttatásával.
Mutassuk be a
fólián/táblán
a hibátlan betűírást a négyzetrács mellett
166

levő betűt,

kevesebb tám-,
úgy vázoljanak
ők pedig szóval

A vázolás után mutassuk be az adott betű elpelyezését a vonalrendszerben
a betűelemek megnevezéséveI.
Hívjuk fel a figyelmet a betűk közötti megfelelő távolságra is.
A vonalrendszerben
úgy gyakorolják
a tanulók a
helyes betűalakítást, hogya tanító ütemezzen, ők pedig
szóval kövessék cselekvésüket.

.

~,

A feladatvégzés közben arra kell ügyelnünk, hogy
a betűelemeztetés
ne legyen hosszan tartó beszélgetés
és magyarázat,
inkább a helyes mintát mutassuk be.
Az alakítási és kapcsolási nehézségekkel küzdő tanulókkal úgy közöljük a hibákat és a javítás módját,
hogy közben emeljük ki teljesítményük pozitív vonatkozásait.
Biztosan mindenki
lókkal Írás közben
mozgáselemet. Ennek
nak is, mint minden
a külső beszéd szint je.

számára feltűnt, hogy a tanuhangosan
monda tunk minden
az az oka, hogy az írástanulásmozgástanulásnak,
első foka
Ez a hangos beszéd fokozatosan
167

belső b~széddé válik, végül csak maga az automatizált
cselekvés marad meg.
A másolás tanításának két, egymástól jól megkülönböztethető fajtája ismeretes: az írott betűkről és a nyomtatott betűkről történő másolás. Úgy tapasztaljuk,
hogy mindkét esetben az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy a gyerekek a másolás technikáját nem
sajátították el. Másolnak ugyan, de hogy az egyes
nyelvi egységeket (betű, szó, szókapcsolat stb.) hogyan
kell másolniuk,
ana legtöbbször - sok-sok kudarc
árán,! maguknak kell rájönniök. A kudarcok elkerülése érdekében azt javasoljuk, hogya másolás gyakoroltatása előtt olyan gyakorlatokat végeztessünk a
gyerekekkel, melyek segítségével könnyen elsajátíthatják a másolás "gazdaságos" módját. Nézzünk erre
néhány feladatot!

'1

még egyszer! A harmadik betű írásánál nem húzom
el a függönyt (nem takarom el a betűt), de úgy próbál, játok meg leírni, hogy ne nézzetek fel! Hasonlítsátok
össze a leírt betűt ismét! (Ellenörzéskor azt is kérdezzük meg a gyerekektől, hogy kinek nem kellett a
táblára/fóliára
néznie, s dicsérjük meg őket akkor,
ha ez sikerült.)

o Gyerekek'! A táblára (fóliára) három betűt írtam.
Az lesz a feladatotok, hogy másoljátok le a füzetetekbe!
a

/'
I

,

i 1

Nézzétek meg az első betűt! Ejtsétek ki magatokban
a hangját! Írjátok le a füzetetekbe a betűt úgy, hogy
csak akkor nézzetek fel a táblára (fóliára), ha végeztetek az írással! Hogy ebben segítsek, eltakarorri a
táblára (fóliára) írt betűt, és csak ellenőrzéskor mutatom meg. Hasonlítsátok össze a leírt betűt az enyémmeI! Akinek nem sikerült helyesen leírnia, úgy javítsoh, hogyahibásan
írt szót még egyszer írja le, most
~ár hibátlanul! Ejtsétek ki a második betű hangját!
Irjátok le úgy, hogy csak akkor emeljétek fel a ceruzátokat, és nézzetek a táblára, ha végeztetek az írással!
Ismét eltakarom a betűt. Hasonlítsátok össze a leírt
betűt az enyémmel! (Ha a másolás' nyomtatott betűkről történik,az
Írott formát a tanító ellenörzéskor
írja a nyomtatott betű alá.) Akié hibás, írja le javítva

,

168

, :1
j

,

o Most szavakat kell másolnotok. Olvassátok el a
táblára (fóliára) írt szavakat némán!
írt, súg, ott
Ejtsétek ki az első szót helyesejtéssel! (Ha nem
sikerül, a tanító ejtse ki helyesen a szót!) Hol haIiottatok hosszú hangot? Gondoljatok arra, hogyan kell
ezt írásban jelölni! Írjátok le úgy, hogy csak akkor
emeljétek fel a ceruzátokat, és akkor nézzetek a táblára,
ha leírtátok a szót!
Nézzétek meg, nem hagytatok-e ki, nem cseréltetek-e fel betűt! Az első betűre tettetek-e vonást?
Ha hibáztatok, írjátok le még egyszer a szót helyesen!
Qlvassátok el a második szót helyesejtéssel! Most
próbáljátok meg úgy leírni, hogy nem takarom e1, de
ti ne nézzetek fel! Gondoljatok a hosszú hang helyes
jelölésére .is! (Az ellenőrzés, a javítás és a harmadik
szó lemásolása hasonlóan történjen!)
Ha ilyen kis lépésekre bontva, minden hibázási
lehetőség' megelőzésére gondolya kezdjük el a tanulókkal a másolás tanítását, akkor később,amikor
már
önmaguk vezérlik a másolásukat, ugyanilyen módon
tudnak adott nyelvi egységeket leírni, s tudják írásukat
ellenőrizni; javítani.
A másolás tanítása során - különösen a kezdeti
idöszakban - lesznek gyerekek, akik nem mindig
tudják. felidézni a betű írott alakját. A tanító segítse a
felidézést a betűelemeknek a betűalakitás sorrendjé169

ben történő megnevezésével! Ha ez nem segít, mutassa
meg a betűalakot, és szükség esetén az alakitás módját
is. Számolnunk kell a dysgrájiás tanulókkal is. A dysgráfiás tanulók az írott szimbólumokat nehezen tudják
reprodukálni.
Ha a tanító valakinél krónikus betűcserét (pl.: b-d n-u), vagy betűtévesztést (t helyett 1),
vagy betűkihagyást
(mackó-makó),
vagy szótagcserét (az-za), vagy mind a négy tünetet együtt észleli,
a szavankénti másolta tás ról velük "lépjen vissza" a
betűnkénti
másolás ra ! Ha ebben ,a szakaszban

teljesítményt nyújtanak a gyerekek, két betűből álló
szavak másoltatásával
próbálkozzon
úgy, hogy először magánhangzót jelölő betű álljon elöl (pl.: út, üt),
s csak ezek után másoltasson
mássalhangzot
jelölő
betűt elöl tartalmazó kétbetűs szavakat! Három, majd
több betűs szavakat csak jó teljesítmény után másol-

janak, a hibásan írt betűt vagy szót tegyék zárójelbe,
ugyanis a leírt betűszámba a hibásan írt betű is beleszámít. A megadott idő lejárta után a tanulók számolják meg, hogy hány betűt tudtak leírni, ezt írják ki a
margóra, a tanító pedig a hibázások számát írja a
szöveg alá! (A kettőzött és kétjegyű betűk két betűnek
szárnitanak.) A pedagógus minden írás után mondjon
véleményt az írások külalakjáról
is, nehogy a gyorsaság a betűalakítás,
az olvashatóság
rovására menjen. Ez a .másolási mód lehetővé teszi, hogya tanulók
lássák, változott-e, fejlődött-e írásuk gyorsasága, pontossága és külalakja.
\
Az ]-2. osztályban végeztethető jeladatok
O Olvassátok
el, ejtsétek helyesen, és írjátok
betűkkel a szavakat!
tó ott pont
cipó

tasson ! '

/

I

A másolás helyes technikájának elsajátíttatása
után
gondolnunk kell a tempáfejlesztésrp, ill. a túl gyorsan
író gyerekek
írástempójának
lussitására. Az első
esetben a gyerekek annyira vigyáznak a szép írásra,
hege a betűket majdnem rajzolják, s ezért írásuk tempója túl lassú, a második esetben pedig épp a külalak
rovására megy a tul gyors munka. Ezért azt javasoljuk, hogyabetűtanulás
befejezése után kb. heti egy
alkalommal végeztessünk agyerekekkel 3 perces másolást is! A feladat megkezdése előtt közöljük velük,
Hogy mennyi ideig írhatnak,
s hogy arra vagyunk
kíváncsiak, ennyi idő alatt hány betűt tudnak leírni, s
az írásuk milyen szép. Hívjuk fel a tanulók figyelmét
a pontos másolás ra is! A feladat elindítása előtt szervezzük meg az íráshoz szükséges feltételeket, hogya
3 perc alatt valóban csak másoljanak
a gyerekek!
(Ne akkor keressék a ceruzát, nyissák a füzetet stb.)
Figyelmeztessük
őket arra is, hogy radírt ne használ170

.'

le írott
\

o Írjátok végig a sort!
pici
totó
o Keressétek ki azt a szót, amelyik nem illik a sorba!
veréb ló liba' bálna
metró

o Egészítsétek ki amondatot!
A hét 1. napja
A hétfő utáni nap a

'
.

o Keressétek
pók
ember

ki az állatok nevét! Másoljátok
rák
baba
róka lepke

o Egészítsétek ki a szót! írjátok
ba.upö
..
ple.ka
ke.eg

le!

le!

i,

171

I

o Állítsátok sorba a számozás szerint a betűkártya, kat! Másoljátok le az így kapott szót!
eG

17

e2

ty5

e4

f3'

Il

O Aikossatok
szavakat a betűkártyákból!
le a szavakat!
tya hár ba, fa
a ru' fu

Másoljátok

ká ku lya
gá gó
nya gyu

O Másoljátok
le az utónevek közül azokat, amelyek
ugyanazzal a betűvel kezdődnek!
.
Mária Olga Katalin Mihály üttó Melinda .Miklós

O

Másoljátok le a gyümölcsök nevét!
narancs
tök mandarin
mandula,
datolya
zeller ananász
málna

O Rendezzétek
mondattá
mondatot!
hazánk
nagy Győr

a szavakat,

és írjátok

le a

városa

i,
I

O Másoljátok le írott betűkkel az utóneveket!
húzzátok alá azt, amelyik kislány neve lehet!
Valéria' Viktor
Viktória
O Másoljátok
le azokat
vagy í betűt találtok!

kút tol
fűző ir

.,

kapu
visít

a szavakat,

Utána

ű, ú

amelyekben

ütő asztal ár
áll tűnik
furulyázik

O Csoportosítsátok
a hónapok
megfelelő évszak neve alá!

nevét!

Írjátok

le a

I

nyár ősz tél

O Egészítsétek
ki a szólásokat!
nevek közül válasszatok!

A zárójelbe

írt állat-

(farkas, szamár, pulyka)
Éhes, mint a
'" .
Csökönyös, mint a
.
Mérges, mint a
O Másoljátok

'

le az alábbi közmondást!
Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.

172

O Ha a betűket helyes sorrendbe
kaptok! Írjátok
a szavakat!
iaf, hoav,
rkad

le

január, február, március, április, május,június,
július, augusztus, szeptember, október, november,
december
tavasz

O Rendezzétek 'a hét napjait olyan sorrendbe, ahogy
egymást követik! Így másoljátok le a vonaira !
hétfő, szerda, csütörtök, vasárnap, szombat, kedd,
péntek

állítjátok,
'

szavakat

O Pótoljátok a hiányzó szavak~t az alábbi szóhalmaz
szavaiból!
reggell délelőtt,
délután, este,
éjjel
.
~
Jól aludtam tegnap
:
.
Korán . . . . . . . . . . . . . . .. felkeltem.
Segítettem
az ebéd elkészítésében.
i

O Csoportosítva

írjátok le az állatok
kutya
liba mókus
róka
ló nyúl kakas
elefánt
háziállat
vadállat

_

nevét!

173

Az írás gyakorlását szolgálják azok a feladatok is,
amikor a gyerekek valamilyen gondolatot maguk rendeznek nyelvi formába, s ezt a nyelvi formát kell írásban rögzíteniük. E kijelentésből következtethetünk
az
esetleges nehézségekre
is. Mivel a nyelvi formát a
gyerek maga "találja ki", nincs számára írást könnyítő
külső segítség. (A másoláskor a betűsor, a diktálás
utáni íráskor a hangsor segíti.) Az ilyen típusú gyakorlatokkal várnunk kell, amíg a szükséges feltételek
kialakulnak. Ezek.a következők: tudjanak a gyerekek
másolni és diktálás után írni. A leírandó gondolatot
tudják nyelvi formába (hangsorba) rendezni. Írásukat
legyenek képesek öndiktálással
vezérelni. A leírtakat .
a javítás érdekében el tudják újra olvasni.
A hátrányos
helyzetű tanulókkal, tapasztalataink
szerint kezdetben (2. osztály elejétől) olyan feladatokat
érdemes végeztetni, amelyek csak egy-egy szó leírását

A diktálás utáni írás (tollbamondás) indítását akkor
szabad elkezdeni, ha a ,gyerekek a hallás alapján
felfogott
hangot
azonosítani
tudják
a megfelelő
betűvel, a betűt tudják alakítani, az írás során öndiktálásra képesek, és el tudják olvasni, amit leírtak, Ha
/
ezek közül a feltételek közül bármelyik is hiányzik,
nem lehetünk biztosak abban, hogya
diktált nyelvi
egységet (hangot, szót vagy mondatot) képesek leírni.
Azoknak a' tanulóknak, akik a leírt feltételek kel rendelkeznek, a diktálás utáni írás tanítását már a betűk
tanulásának időszakában el lehet kezdeni. Kezdetben
betűket, majd szavakat, szókapcsolatokat,
végül mon. datokat diktálhatunk.
A diktálás utáni írás módját
éppúgy meg kell tanítanunk
a gyerekeknek, mint a
másolás módját. Ennek a leírására most részletesen
nem térünk ki, mivel a helyesírás-tanításról
szóló részben ez megtalálható. Azt viszont megjegyezzük, hogy
a tudatositott
diktálasi mód ellenére is találkozhatunk
olyan tanulókkal, akik betűkihagyással.
esetleg betűcserével írnak tollbamondáskor.
E hibájukat még a
helyes minta bemutatása után sem fedezik fel. Ennek
az az oka, hogyahibásan
leírt szót "jó egészként"
fogják fel. Nekik úgy segítsünk, hogy minden hangot
külön-külön hangoztassunk velük, s kerestessük meg
(l hangoknak
megfelelő betűket.
, A másolásnál ismertetett dysgráfia különösen szembetűnő \1. diktálás utáni írás esetében. A fejlesztést a
másolásnál leírtak alapján végezhetjük. Haa tanulók

követelik

o Két tárgyat mutatok. (toll, füzet)
,
Mondjátok ki magatokban a tárgyak nevét! Írjátok
le ennek a tárgynak (toll) a nevét! Nézzétek csak!
Én ezt írtam!. Hasonlitsátok
össze a táblán levő szót a
füzetetekben levővel!
Most írjátok le ennek a tárgynak (füzet) a nevét is!
Most is megmutatom, hogy én mit írtam.
Természetesen,
ha a gyerekek bármely ponton
megakadnakInem
jut eszükbe a szó, vagyelfelejtették
egy betű alakítását stb.), segítsünk nekik! Ha a fentiekhez hasonló feladatokat a gyerekek már jól megoldják, úgy nehezíthetjük
az írást, hogy mondatokat,

már le tudnak írni diktálás után két betűs szavakat, ezeket egy újabb
betű
hozzátoldásával
egészítsük
. ki szóvá (pl. üt-ütő).
A megfelelő tevékenység szervezése mellett külön figyelmet kell fordítani a dysgráfiás tanulókkal szembeni nevelői stílusra. Az erőszakos
vagy közörnbös stílus nem célravezető. Helyette minden apró jó teljesítményért jutalmazzunk,
dicsérjünk.
174

meg.

majd szöveget íratunk.
Az irásrnozgásban lemaradó tanulók hátránya kb.
2. osztály végére lényegesen csökkenthető.
Ha viszont
a nagyon hátrányes helyzetil tanulók még ekkor sem
~

\

1
j

175

A

sikeres helyesírás-tanulás
lehetőségei
'

képesek az 1-2. osztályban javasolt feladatokat jó
teljesítménnyel megoldani, úgy véljük, velük 3. osztályban is .célszerű hasonló jellegű feladatokat végeztetni. Eltérés lehet azonban a leírandó nyelvi szintek
és az írás mennyisége terén. Azaz, a betű- és szóíratás
helyett mindinkább írathatunk mondatot, ill. szöve- '
get is.
Emellett persze egyre nagyobb gondot kell fordítani
a tempáfejlesztésre is. A tempó az írásgyorsaság mutatója. A tempót a betűszám-hányadossal szokás mérni.
idő
Ebből adódik a tempófejlesztés
alkalmazott két formája:

mindenki

által

aj adott idő alatt bővülő (több betűszámból álló)
szöveg írása;
b) adott betűs~ámból álló szöveg mindig rövidebb

idő alatt történő leírása.
I
Jauasoljuk, hogy csak azokkal a tanulókkal kezdjen
a pedagógus az írástempó fejlesztéséhez, akik az írásmozgás terén megfelelő fejlettséggel rendelkeznek.
Azaz, akiknél a tempófejlesztés nem.okoz írástechnikai
"visszaesést".
'
Végül megjegyezzük, hogy az írástechnika és a
helyesírás fejlesztése közül 1. osztályban az írástechnika, 3. osztályban a helyesírás fejlesztése a preferált
(előnyben részesített) tevékenység. Ez azt jelenti, hogy
1. osztályban az írástechnika fejlesztése közben fejlesztjük a helyesírást is. J. osztályban pedig a helyesírás
tanulása közben (valamint fogalmazás tanulás közben
is) tekintettel vagyunk az írástechnika fejlesztésére.
Ebből persze az is következik, hogy a helyesírással
foglalkozó fejezetben' leírt feladatok egyben írástechnikát is fejlesztenek.
176

\

.

Köztudott, hogy a legtöbb sikertelenséget a helyesírás tanítása .okozza a pedagógusnak. Különösen ' a
hátrányes helyzetű tanulók fejlesztését látja néha
reménytelennek. A sikertelenség valószínű okai közül
most csak kettőt emelünk ki.
Úgy véljük, az egyik ok, hogya hátrányes helyzetű
gyerekek helyesírás-tanulása már akkor elkezdődik,
amikor még hiányoznak az eredményes tanuláshoz
szükséges feltételek. Talán nem vitatható, hogy azoknak a tanulóknak, akik még nem tudnak megnyugtatóan olvasni (az általuk leírtakat sem tudják elolvasni),
nem' célszerű helyesírást tanítani. Könnyű belátni,
hogy illuzórikus vállalkozás a helyesírás tanítása
azoknál a hátrányes helyzetű tanulóknál is, akiknek.
írása -: az írás mozgás fejletlensége miatt - egyelőre
még olvashatatlan. Félreértés ne essék! Nem azt
állitottuk, hogyagyerekeket
előbb meg kell tanítani
olvasni és írni, s csak ezután szabad helyesírást tanítani. Csak arra hívtuk fel az olvasó figyelmét, hogya
helyesírás-tanulás csak akkor lesz eredményes, ha a
gyerekek megfelelő írásmozgással kezdenek a szavak
(mondatok, szövegek) írásához, s el is tudják azokat
olvasni.
A sikertelenség másik oka - különösen a még olvasással és írással küszködő tanulók esetében -, ha a
177

::

.

helyesírás tanításán
szabályok
megtanítását
és felmondatását érti a tanító. Mi is a helyesírás? Azoknak
a normáknak
(a megszokott hazai szóhasználattal:
szabályoknak
) az összessége,
amelyekhez
valamely
nyelv szavainak,
szókapcsolatainak,
mondatainak
leírásakor igazodnia kell annak, aki ír. Ez pedig sokkal inkább tudatos vagy automatizált
(begyakorolt)
elemekból
álló, a helyesírási normákhoz igazodó
terékenységet . azaz hibamentes írást jelent, mint ;,sza-

A megoldás másik feltétele: célszerű az időtartarnot
rosszul ejtő tanulókkal elsödlegesen másolást végeztetni. Ugyanis másoltatás
közben alkalom nyílik a
helyesejtés gyakorlására
és a 'hangjelölés
tanítására.
ill. gyakorlására egyaránt. Végül a jól szervezett másoltatással biztosíthatjuk,
hogy egy következő alka lommal a" gyerekek már émlékezzenek
a lemásolt
szó

bályfelmondást"

Feladatok az időt'artam-je!ölés gyakoroltatásahoz
(Az' alábbi feladatokat
táblára vagy fóliára írhatja
a tanító, szóban közölhetiaz
utasításokat,
a gyerekek
pedig a füzetükben dolgozhatnak.)

helyesírására.

.

Ebből az következik -- s ez nem mond ellent a
bevezetőben elmondottak nak -, hogy az írástanulás
nem választható el a helyesírás tanulásától; a helyesírás tanítását az írástanítás közben, azzal egyidőben
célszerű végezni, a helyesírás gyakorlása viszont egyben
az írás gyakorlását is jelenti.

o Hány betűből
annyi karikát!

áll a szó? Rajzoljatok

a Iüzeretekbe

toll tű nyúl olló róka
- Másoljátok
le a szavakat! Húzzátok alá azt a
betűt, amelyik hosszú hangot jelöl! Olvassátok el a
szavakat helyesejtéssell

A helyesírás-tanulás nehézségei
A kiejtés szerinti írás elvére épülő helyesírási normákhoz akkor tudnak igazodni a gyerekek, ha a
hangokat megfelelő időtartammal
ejtik. Ez feltétele
a magán- és mássalhangzójelölés
tanításának. Viszont
gyakran előfordul - különösen a hátrányos helyzetű
tanulóknál -, hogy még nem ejtik jól a szavakban a
hosszú, ill. a rövid hangokat, a tanító viszont már el
akarja kezdeni velük is az időtartam-jelölés
megalapozását. Mi a megoldás?
'
1: ~

o Másoljátok
magánhangzót

le azokat a szavakat,
jelölő betűt találtok!

amelyekben

rövid

olt, túr, toll, tél, orr, varr, mély
- Olvassátok el a szavakat helyesejtéssei !

o Másoljátok
le azokat
a szavakat,
amelyekben
hosszú magánhangzót
jelölő betűt találtok!

A válasz egyik része, úgy tűnik, kézenfekvő: biztosítani kell a hiányzó feltételt, fejleszteni kell a tanulók
helycsejtését, vagyis a rni rnostani szempon tunk szerint:
biztosítani kell, ho-gy ~ tanulők
az időtartamot
jól
ejtsék. (Ennek módjáról
bőven olvashatunk a helyesejtés tanításával foglalkozó fejezetben.)

ír, sár, olló, ma, nem, virág, tíz

o Pótoljátok
-

178

a hiányzó betűket!

au.ó lo .. ó va .. a o .. an
Olvassátok, el a szavakat helyesejtéssei !
179

i
-:

o Másoljátok le azokat ~.szavakat, amelyekben kettőzött m-et találtok!
,1
huppan
koppan
zümmög
roppan
brummog
hüppög
hümmög
toppan
cammog

I

I
,"

,

o Másoljátok le azokat a szavakat,
találjá tok az "enni" szót!

amelyekben
'

tenni
kenni
szedni
fenni
menru
.vinni
szidni
venni
- Olvassátok el a szavakat helyesejtéssel!

Az utolsó két feladat a látszat ellenére sem igényel
nyelvtani magyarázatot.
A magyarázat ugyanis mindkét esetben a következő:
"Hosszú hangot ejtettünk,
ezt kettözéssel jelöltük".
Jól bevált gyakorlási mód a máso/tatás és a diktálás
utáni iratás. Igaz,' nem csak az időtartam-jelölés:
gyakoroltatásakor.
Az alábbiakban javaslatot teszünk
a másoltatás és a diktálás utáni íratás irányítására.
A javasolt menet könnyen átalakítható
más helyesírási tevékenység gyakoroltatására,
és könnyen módosítható úgy, hogy nagyobb nyelvi egységek másolásának
vagy diktálás utáni iratásának
irányításakor
alkalmazható legyen.

meg-

lenni
csenni

O Másoljátok
le azokat a szavakat,
amelyekben
hosszú mássalhangzót jelölő betűt találtok!
huppan
megy
ígér
cseppen
autó
freccsen
olvas
koppan.

Pótoljátok a hiányzó betűket!
011. ker. tés vet. t erd. b.l

O

asztalt. 1

c Pótoljátok

a hiányzó betűket a személynevekben !
Angé.a
Ba.ázs
Bé.a
E .. a
Gize .. a
Izabe .. a Szi. via
Gabrie .. a
- Olvassátok el a neveket helyesejtéssei !
Folytassátok!
'
öv
- övvel
éy
rév
hév

O

O

Folytassátok!
tesz
- tett
vesz
tud
ás
néz

180

,

.

méz

osztály

kéz
toll
radír

király

játszik
olvas
beszélget
eszik
iszik

,;"

-

vaj
tej

"

,1,

'.

o Gyerekek! A táblán levő két szót kell Iemásolnotok.:
(tű, itt) Ejtsétek ki a szavakat helyesejtéssei ! (Ha a gye_o
rekek nem tudják, ejtse ki a pedagógus!)
Most csak az első szót hangoztassátok!
Keressetek az első szóban hosszú hangot!
i A hosszú magánhangzót vonással jelöltem.
Írjátok le ti is a szót!
Olvassátok el figyelmesen a füzetetekben levő szót,
ejtsétek is 'ki!
Nézzétek meg, helyesen jelöltétek-e a hosszú ű hangot!
Ha' kell; javítsátok a hangjelölést !
Most a második szót ejtsétek ki!
Keressetek ebben a szóban hosszú mássalhangzótl
A hosszú t hangot kettőzéssel jelöltem.
Írjátok le ti is a szót!
Ellenőrizzétek, helyesen jelöltétek-e a hosszú t hangot!
Ha kell, javítsátok a hangjelölést! ~,
Most ejtsétek ki még egyszer helyesejtéssel a lemásolt
szavakat!
181

Néhány tanács a tanulásirányitáshoz: a másoltatast
rendszeresen kell végezni. Egyrészt gyakran, másrészt a
szavakat a gyakorlás érdekében több alkalommal
is
másolják le a tanulók!
Nem szabad elhagyni a másolás befejező elernét, az
önellenőrzést!
Ugyanis a helyesírásnak
csak egyik
feltétele a szabályismeret.
A másik a beá1lítódás.
Beállítódás
arra, hogyaleírt
szavakat helyesírási
szempontból ellenőrizni kell.

Javaslataink a tanulásirányltáshoz: diktálás utáni
íratást csak akkor alkalmazzon a tanító, ha meggyőződött arról, hogya gyerekek írástechnikai és olvasási
teljesítménye ezt lehetővé teszi!
- A diktálást csak helyesejtéssei szabad végezni!
- A diktálásra használja fel a tanító a gyakorlás érdekében a másoltatásker
felhasznált szavakat.
- Minden esetben ellenőrizzék a tanulók a saját
munkájukat.
A j hang .kétféle jelölésének tanítása azért okoz sok
nehézséget, mert a gyereket sem a kiejtés, sem a nyelvtani szabályok nem segítik. A nehézség hatványozottan jelentkezik az írás tanításával foglalkozó fejezetben
említett dysgráfiás tanulóknál.
Velük a tanító első'sorban másolást végeztessen. Ugyanis a j hang megfelelő jelölése elsősorban a szóemlékezetre építve képzelhető el. Ebből az is következik, hogya
diktálás
utáni Iratast mint gyakorlási módot csak olyan szavak esetében érdemes alkalmazni, amelyek írásképére
emlékezhetnek a tanulók.

o Gyerekek! Most diktálás után kell írnotok. Hallgassátok meg a szavakat: ír, látta!
Először ezt a szót írjátok le: ír!
Ismét kiejtem a szót, ti ellenőrizzéték,
helyesen
jelöltétek-e a hangokat: ír!
A másik szó: látta. Hallgassátok
csak meg ismét,
s közben javítsa tok : látta!
Ismét kiejtem mind a két szót: ír, látta.
Akkor jártatok el helyesen, ha az első szóban a
hosszú í hangot vonással, a második szóban a hosszú
t hangot kettőzéssel jelöltétek.

.

Néhány feladat a j hang jelölésének gyakoroltatásához
O Azokat a szavakat
másoljátok le, amelyekben a j
hangot j betűvel jelöltük!
új gólya tej száj lyuk osztály haj

Előfordulhat,
hogya hátrányes helyzetű tanulók az
előző diktálási mód ellenére sem tudják helyesen leírni
a szót! Ezért az írás során a tanító néha adjon lehetőséget arra, hogy a gyerekek megkérdezhessék az adott
hang jelölésének módját.
Nemcsak diktálás utáni íratáskor érdemes biztosítani a kérdezés lehetőségét. Úgy véljük, ezzel a móddal
a hátrányos
helyzetű tanulókból is .Jcikényszeríthetjük" a helyesírási probléma megfogalmazását.
Márpedig ez komoly lépés a tudatos helyesíráshoz.
A másik indokunk,
hogy a szótárhasználat
megtanu1ása
után a helyesírási problémákra
nem nekünk, hanem a
szótáraknak kell "válaszolniuk".

o Másoljátok le azokat a szavakat,
hangot ly betűvel jelöltük!
osztály Mihály hajó tojás folyó
o Pótoljátok a hiányzó betűket!
te. Ú. gó . a szá.
.uk osztá.

'/

amelyekben

ha.

a j

Mihá.

o Csoportosítsátok
a szavakat úgy, hogy először a j
betűt, majd a ly betűt tartalmazó szavakat írjátok le!
királyfi újság javít kályha hajó majom golyó

l'
I

·182

,183

"

o Másoljátok le az élelmiszerek nevét!

tatásahoz

tej vaj ajtó sajt tejföl tojás lejtő
o Másoljátok le a helyesen írt madárneveket!
gólya, gója; papagály, papagáj ; varlyú, varjú;
sirály, siráj; bagoly, bagoj
Ellenőrizzétek munkátokat az Ablak-Zsiráf 94. lapja alapján!
, i

o Keressetek az Ablak-Zsirájban
. szavakat, és írjátok le őket!

j betűt tartalmazó

o Keressetek az Ablak-Zsirájban
szavakat ésírjátok le őket!

ly betűt tartalmazó

.

O

Másoljátok le a tulajdonneveketd
Árpád Attila Ágnes Anna

O

Másoljátok le a tulajdonneveket!
Ottó kettő puttony Géza 'Annamária ott kettő

J

Ha helyesen kötitek össze a szótagokat, akkor öt
tulajdonnevet kaptok. írjátok le őket!

Csil- Ká- Mi- -la -roly -hály
Szek- Bu- -szárd -da -pest

.O

O

\

r

Néhány feladat a tulajdonnevek helyesirásának gyakorol-

-

'

Pótoljátok a tulajdonnevek hiányzó betűit!
·alázs, .ímea, .ita, .ala megye,
·écs, .iskolc, .una, .iktor

Ezészltsétek
ki a mondatokat a zárójelben megao
dottszavak egyikével!
· . . . . . . . . . . . . . . . .. egy város neve. (Pécs, Ottó)
A
hazánk legnagyobb folyója.
(Duna, Rába)
. Az :...............
fővárosunk egyik épülete,
(Országház, Óperenciás-tenger)
O

tanítására is érvényes, hogy II tulajdonnevek diktálás utáni íratását
előzze meg a tulajdonnevek másoltatása. Az pedig
kézenfekvő, hogy először is a tulajdonnév terminust
kell megtanítani agyerekeknek, s mindezt azért, hogy
kapcsolatot tudjunk teremteni a tulajdonnév és a nagy
kezdőbetű, teháta helyesírás között. (Pl.: másolás
közben hosszas magyarázat nélkül is felhívhatjuk a ,.'
gyerekek figyelmét arra, hogy tulajdonneveket másolnak, ezért nagy kezdőbetűvel kell őket írniuk.)
A tulajdonnevek

helyesírásának

Néhány megfontolandó tanács: a tulajdonnév terminus bevezetése ne legyen hosszan tartó magyarázat!

A helyesírás gyakorlásához célszerű felhasználni a
.tanulók nevét és a környéken levő ismertebb helységek
neveit is!
Csak olyan szót szabad felhasználni a gyakorláshozamelynek a tanulők ismerik a jelentését!
184,

O Keressetek a kisgyerekeknek olyan családi nevet,
amelyik ugyanazzal. a betűvel kezdődik, mint az utónevük! írjátok le a teljes nevüket!
Sándor, Zoltán, Imre, Ferenc

o Egészítsétek ki a mondatokat tulajdonnevekkel!
(Segítenek a kérdések.)
Én
születtem.
(hol?)
a nevem.
(mi?)
185

/

A barátomat

Másoljátok le elválasztva azokat a szavakat, amelyekben egymás mellett két mássalhangzót jelölő
, betűt láttok!
szekrény asztal
kapu
ablak
ajtó
iskola
orvos
kancsó mező

hívják.

A ... !.....,

-r •••••••••••

,

(minek?)
tanulok.

(hol")

Az elválasztás tanítása így történhet.
Tudatosítjuk az elválasztás szabályait. Ezt a következő módon végezhetjük:
Sok-sok példát kell adnunk egy adott elválasztási
esetre .•
(pl.: te-a, le-ány; fa-lig, ú-tig; pén-zért, ke-nyé-rért)
A minták alapján gyakoroitatni kell az elválasztást.

O Másoljátok le a találós kérdést az összes lehetséges
helyen elválasztva!
Kicsi fejen nagy kalap, 'kuporog a fa alatt.

Másoljátok le elválasztva azokat a szavakat, amelyek visszafelé olvasva is ugyanúgy hangzanak!
Anna arra ennyi abba ága
O

Megfogalmaztatjuk a szabályt. További gyakorlást
biztosítunk az adott elválasztási esetre.

O

Ebben az esetben arra kell vigyáznia a pedagógusnak, hogy nem a szabály a fontos, inkább a hibátlan
elválasztás.

béka
maCi
liba

dia

tea
te-a
autó

fiú

viasz

rááll

leír

riad

veréb

csaesi

csikó
villa

Amondatkezdés és -zárás tanítása azt jelenti, hogya
gyerekeknek a mondatkezdő betűt nagybetűvel kell
írniuk, a mondatot pedig. írásjellel kell lezárniuk.
(Mindehhez persze az kell, hogy a gyerekek el tudják
különíteni egymástól arnondatekat akár hallás után,
akár olvasás közben.)
Az már más kérdés, hogy egy mondat végére milyen
írásjelet kell tenni. Ehhezmár a mondatot is elemezni
kell abból a szempontból, hogya
beszélő milyen
kommunikációs
szándékkal hozta létre azt! Az elemzés
módjával itt nem foglalkozunk. Csak annyit jegyzünk

o Írjátok le elválasztva a szavakat!
erdő
ajtó
alma
táska
er-dő
aj-tó
zacskó
asztal
könyvek
sapka

o írjátok le elválasztva a szavakat!
pöttyös meggyet könnyű
pöty-työs megy-gyet
fröccsen loccsan pottyan

-

O Csak a toldalékos szavakat írjátok le, az összes
lehetséges helyen elválasztva!
szekrényben falig pénzért ajtó sapka nyolcig házak

o Írjátok le e szavakat elválasztva!
di-ó

Folytassátok!
teve

Feladatok az elválasztás gyakoroltatásához 2. és 3.
osztályban

.dió

O

hattyú

186

187

1.

,1

b J Az
-

meg, hogy az elemzés célja a tudatos helyesírás, ezért
az íratásra kell elsősorban koncentrálni, nem a funkciótlan elemzésre .
. Néhány feladat amondatkezdés
és -zárás gyakoroltatásahoz (Az alábbi feladatok közül az i. és az
5. feladatból célszerű feladatlapot készíteni. A többit
írja fel a tanító a táblára, az utasításait pedig közölje
szóban !)

/,

o Bontsd álló egyenesekkel mondatokra a tagolatlan
szöveget! Másold le a szöveget helyesen!
- Vali uzsonnázik testvérét is megkínálja utána
együtt játszanak
- A virágból termés lesz a termésben mag érik a
magból lesz az új növény
(Természetesen az 1. és 2. feladatot nem egyetlen órán
kell elvégeztetnil)

O

'.

Alakítsátok át a kijelentő mondatokat felszólító
mondatokká!
Éva niegnézi a Cimborák című filmet. A barátját
is meghívja. Később az udvaron játszanak. A labdát
is leviszik.
- Most kérdő mondatokká alakítsátok át a fenti
kijelentő mondatokat!
O

I

t '

,

Válaszoljatok a kérdő mondatok ra !
Mikor olvastál utoljára könyvet?
Hogy hívnak téged?
Mivel játszol szívesen?
\

"

o

házat
emeletes lesz
nem, de l(agyra készítem
a testvérednek rajzolod
nem, a barátomnak
őrsve~ető az őrs előtt áll
I
figyeljetek ide, holnap kirándulni megyünk
hurrá mikor indulunk
délután 2 órakor az iskola előtt találkozunk
pontosak legyetek
ott leszünk, ne félj

Fejezzétek be a mondatokat az odaillő állatnévvel!
Lusta, mint a
. . . . . . .. .
'
Ravasz, mint a
(róka, lajhár, csiga)
Lassú, minta
.

o Rendezzétek a szavakat mondattá!
. elesett az üttó úttesten

A helyesírás-tanulás jól bevált módja az ún. helyesA helyesírási hibajavítás olyan nyelvi
tevékenység, amelynek során az írással rögzített
szövegekben (mondatokban, szavakban) a hibajavitó
észreveszi a helyesírási hibát, s azt kijavítja. Ennek a
tevékenységnek a gyakoroltatásával elérhető, hogya
hátrányos helyzetű tanulók is érzékenyek és felkészültek legyenek leírt szövegeik helyesírási szempontú
javítására.
Javaslataink a tanulásirányításhoz .; agyerekeknek

o Az előző feladatban alkotott mbnd~tból ~lkossatok egy másikat a szórend megváltoztatásával!

írási hibajavítás.

O Írjatok 3 mondatot a képről!
(Megjegyzés: Valamilyen eseményt ábrázoló képet vagy
diaképet mutasson a tanító agyerekeknek!)
O Javítsd ki a mondatkezdő betűket nagyra, és tedd
ki a hiányzó mondat végi írásjeleket!
aj - mit rajzolsz

188

189

-, j

,

o Hibásan

I

csak olyan hibákat
kelljen javítaniuk,'
amelyeket
előreláthatóan
elemezni is tudnak! Elképzelhető, hogy
feltételezve
a differenciált
tanulásirányítást
l . osztályban néhány nagyon hátrányes helyzetű tanuló
nem végezhet hibajavitást, mert a helyesírás-tanulás
folyamatában náluk még nem teremtődtek meg ehhez
a feltételek.
Megfontolandó
az is, hogy egyszerre hány hibát
javíttasson a tanító a gyerekekkel. Azt tapasztaltuk,
hogy 4-5 hibánál többet a hibák mennyisége miatt
nem biztos, hogy ki tudnak javítani.
A szavak, mondatok, szövegek csak olyan helyesírási problémát tartalmazzanak,
amelyekkel a gyerekek
más nyelvi tevékenység közben már találkoztak, s azt
eredményesen oldották meg!
Minden új típusú hiba első ízben történő javíttatása
előtt előbb a tanító mutassa be a gyerekeknek a javítás
módját, majd közösen végezzék azt, s csak ezután
kapjanak a gyerekek önállóan elvégezhető feladatokat!
Néhány feladat a helyesírási hibajavítás tanulásához
2. és 3. osztályban
'
O

Olvassátok el a szavakat
ut ti útas tű űt

L,

helyesejtéssel!

c Másoljátok

le hibátlanul a helyesírási hibát tartalszavakat!
A tulajdonneveket
írtam hibásan !

zsiga és zsuzsa zoltánnal játszik.
zsófi zalaegerszegen a zsálya utcában

szavakat!
hatyú
tudjuk
Olvassátok

el a szavakat.

Ti írjátok

le
,

hibát

tartalmazo

gyönyörű
szomorú
'keserű
mondgyák
pécs
Győr
el helyesejtéssel a kijavított szavakat!

o Három szóban hibásan jelöltem a j hangot. Írjátok.
le ezeket a szavakat kijavítva!
. .
bagoly papagáj gója osztáj lyuk tely Károly Mihály
O Másoljátok

le jól a következő

szavakat

úgy, hogy

minden szó hibátlan legyen!
1. pup, gurit, máj, védjük, tuggya
2. gyík, így, úgy, megy, kagylo, tyuk
gojó, anna, Anikó
3. valyas, tely, ~irály, jár, lyuk, jav~t, vivott, ,~e~nye .
4. kendő, kana, kut, segíccség, dora, Dezso r~tt~e
5. láccik, ucca, Károly,
hattyú,
emma,
javít,
béjeg,jó
6. ibolya, olyan, galy, ijen, valy, kezggye
(Megjegyzés:
A következő, gyakorlatokból
feladatlapokat

Három szóban nem jól jelöltem az időtartamot.
Mondjátok
helyesejtéssei a helyesírási hibát tartalmazó szót, én pedig aláhúzom ! Másoljátok le a szavakat hibátlanul!

mazó

,

választottam

őket helyesen elválasztva!
rád-iók hord-ó a-blak ór-a
O Másoljátok
le jól a helyesírási

O

Karikázd

célszerű

készíteni.)
be a helyesírási

hibákat

majd írd le őket ·hibátIanul!
iró épitők ifjú kerités vetítő

a szavakban,

vonatal

.
tenccsetek

potyán vasaló
O Karikázd
be a helyesírási hibákat a szövegben!
Másold le kijavítva a hibás szavakat (vagy a szövege~)!
1. Fülest, a hosszu fülű tacskót gazdája magával vite

lakik.
191

190

vadászni. A rókalyuk előtt füles izgatotan szimatolni
kezdet. Izzó gyűlöletel rontott a róka várába. Kis idő
múlva már huzta is kifelé a megölt rókát.
2. Kodály zoltán népdalgyújtó és zeneszerző volt
nevét nemcsak magyarországon ismerik.
3. A lovakat akovácsal patkoltattyuk. A kovács
először tűzel felizítja a vasat, azután kalapácsal igazíttya a megfelelő rnéretre. A kész patkót néhány
szögeI erősíti a ló patájához.
(Természetesen az 1., 2. és 3. szőveget .nern egyetlen
órán kell kijavíttatni!)
Végül a helyesirás-tanulás irányitására 'vonatkozó
néhány általános érvényű tanács: a helyesírás-tanulás
akkor lész eredményes, ha azt tervszerűen irányít juk.
Ez egyrészt azt jelenti, hogyha egy .szó szerepel a
helyesejtési gyakorlatoknál, mondjuk a helyes időtartamejtés gyakoroltatása érdekében, akkor ez a szó
szerepeljen a másolandó szavak között, de írassuk le
diktálás után is. Végűl pedig ismét előkerülhet, mint
helyesírási hibát tartalmazó iszó, Vegyük figyelembe,
hogy a hátrányos helyzetű tanulók , - különösen a
helyesírás-tanulás kezdetén - csak egy helyesírási
normára .tudnak ügyelni. Ezért csak sikertelenséget
idézünk elő, ha halmozzuk a helyesírási problémákat.
Célszerű inkább. egy helyesírási probléma megoldását
begyakoroltatni, s csak ezután rátérni egy újabbra.

\'

!.

~
:

192

Mimetikus játékok:
önkifejezés irodalmi élményszerzés

Angolszász kezdeményezések hatására világszerte
válnak ismertté az iskolai oktatásban a mimetikusdramatikus játékok. Ezek magyarországi térhódítása
főleg gyerrnekszínjátszó
csoportok gyakorlatában jelentkezik, de a tanítási órákon való' alkalmazásuk
sem előzmény nélküli. A dramatizálás - mint elbeszélő 'olvasmányok feldolgozásakor alkalmazott beszédfejlesztö
módszer előzménynek tekinthető,
viszont csupán töredéke a külföldön több évtized
során "letisztult'; eredményeknek. A mimetikus játékok körébe sorolhatók
aj a kommunikációs helyzetgyakorlatok;
~
bJa. nem verbális kommunikációt fejlesztő trénin. gek;
ej a szerepjátékok a szépirodalmi művek mimetizálása közben.
A mimetikus játékok .elterjedését eredményessége
indokolja. Rendkívüli hatása élsősorban a kreatiuitás
fejlődésében figyelhető meg, de nem kisebb a jelentősége a gyerekek mindennapi érintkezési kultúrájának
alakulásában sem, A rendszeresen és igenyesen végzett játékok segítik a gyerekeket abban, hogy megtanul.ják élményeik hiteles visszaadását, személyes mondanivalójuk nyelvileg árnyalt kifejezését. Ezzel együtt érzékennyé válnak arra; hogy "beszélő társuk szavaiból vagy
,

'193

olvasott irodalmi anyagból megragadják
az emocionális árnyalatokat, a szavakba áttett indulati hőfokot",
s mindez - Mérei Ferenc szerint - az -anyanyelvi
nevelés elidegeníthetetlen
feladata. Tekintettel
arra,
hogy a fejlesztés a szóban forgó gyakorlatok
révén
játék közben valósul meg, növeli a szorongó gyerekek
szereplési biztonságát, önbizalmát,
s ezáltal beszédkedvét. Végül kiemeljük a mimetikus játékok hatását,
eredményességét
a gyermeki szocializáciában . Hiszen
átélt, megfigyelt, elképzelt élethelyzetek eljátszására,
újrajátszására nyújtanak lehetőséget.
A továbbiakban
a mimetikus játékok két csoportját mutatjuk be: a nem uerbális kommunikáciát fejlesztő
tréningeket, 'majd a szépirodalmi
művek mimetizálását, (A kommunikációs
helyzetgyakorlatokról
nem
itt szólunk, azokat a .Beszédfejlesztés
társas helyzetekben" círnű fejezet tárgyalja.) A gyakorlatokat
típusonként általánosan is jellemezzük, tanácsokat, útmutatásokat javasolva a játékokat tanító-vezető pedagógusoknak.
Ezzel arra biztat juk őket, hogy bátran
bővítsék a játékokat saját ötleteikkel, a gyerekekjavas-

1,

I
I

I

lataival.,

sen részt vehet, ehhez a tantermet szobát, előzetesen
nem kell átrendezni. Ezek a frissítő, pihentető szerepet
is betöltő mozgások bármelyik órán, napközis foglalkozáson felüdülést jelentenek a gyerekeknek.
Követelmény, hogya gyakorlatot irányító pedagógus
nem lehet ajáték külső szemlélője, neki is játszania kell
tanítványaival.
Játék közben figyelje egyéni próbálkozásaikat is. így ki tudja választani a legpontosabb,
legkifejezőbb
mozgásokat
bemutató
gyereket,
akit
aztán a többiek külön is megnézhetnek.
Bármilyen
rövid is a játék, célszerű néhány mondattal értékelni a
csoport egészének, ill. egy-egy gyerekriek a teljesítmé-.
nyét. Eredményes és fejlesztő akkor lesz a játék, ha
mindenki
arra törekszik, hogy minél változatosabb,
újszerűbb, egyénibb megoldást h~zzon.
Egy-egy gyakorlatra
érdemes többször visszatérni,
mivel az újrajátszással
tökéletesednek,
kifejezőbbé,
árnyaltabbá válnak a mozgások.
Felvetődhet bárkiben, vajon a játék, az önkifejezés
lehetősége nem szabadítja-e föl a gyerekeket olyannyira, hogy az adott órán lehetetlenné válik a további
munka. Tapasztalatunk
az, hogy ha rendszeres a játék,'
akkor
gyerekek ezt a tevékenységet is feladathelyzetként élik át, s nem az.anarchia
lehetőségét látják
benne. De e problémáról később még szólunk.

a

A nem verbális kommunikációt
gyakorlatokról

fejlesztő

A kisiskolások
számára
tervezett
nem verbális
kommunikációt
fejlesztő gyakorlatok többnyire' rövid
idő alatt elvégezhető 2-5 perces mozgások. A gyerekek elképzelt, kitalált vagy valóságos helyzeteket,
történéseket,
állapotokat,
érzelmeket
fejeznek
ki,
jelenítenek meg: mozgással, a térköz szabályozásával,
testtartással,
gesztusokkal,
tekintettel és arcjátékkal.
A játékban az .egész osztály vagy csoport együtte194

/

Gyakorlatok

az első osztályosok

Ezek egy része olyan gyakorlat,
nem verbális kommunikációt.

számára
amely

előkészíti

a

o Álljatok fel! Képzeljétek el, hogya kamra legfelső
polcáról akartok levenni egy befőttes üveget! Ágaskodjatok
olyan magasra,
amilyenre
csak tudtok!
Az üveg lepottyan.
195

o Erőlködjetek ! Emeljetek súlyt karig, vállig, fej
fölé!

o Álljatok fel! Nyújtsátok ki a karotokat oldalra!
A könyökötök és a tenyerefek lefelé nézzen, lefelé
forduljon! Húzzátok meg jól, mintha madárijesztők
lennétek! Engedjétek el az ujjaitokat, a könyökötöket,
a vállatokat! Megkönnyebbültetek, ugye?

o Álljatok fel! Labdázzatok képzeletbeli labdákkal !
Bármilyen nagyságú labdát választhattok. Dobáljátok
a falhoz, és kapjátok el újra! Próbáljátok nagyon
magasra dobni! Nézzetek a' feldobottlabda
után!
Pattogtassátok külön a jobb és a bal kezetekkel, majd
két kézzel! Gurigázzatok vele! Gurítsátok messzire!

o Álljatok fel! Valamennyien egy képzeletbell üvegdobozban álltok. A doboz akkora, hogya testetek
körül - felül és oldalt - öt-öt cent'ire van. Lassan,
óvatosan próbáljátok kifelé tolni a falait, amig rnin- /
denhol karnyújtásnyira nem lesz tőletek! Az oldalfalakkal kezdjétek, majd elöl és hátul- toljátok el, a
felső falnál fejezzétek be! Most már ugrálhattok is
egyet a dobozotokban.

o Mozgassátok a lábatokat! Tegyétek lea sarkatokat a földre, és intsetek igent, nemet alábfejetekkel!
Zongorázzatok alábujjaitokkal!
o Álljatok fel! Járjatok ki- és befelé fordított .lábfejjei, behajlított térddel és ágaskodva! Lépkedjetek nagyokat és aprókat! Váltogassátok a járásokat!

o Álljatok föl! Húzódjatok össze icipicire! Az összehúzódást az ujjaitokkal kezdjétek, és a hátatokkal
fejezzetek be! Most legyetek óriások !

o Járkáljatok úgy, mintha nagy sárban, nagy hóban,
olvadt aszfaIton, CSÚSZÓ$ jégen menné tek !

o Ismételjétek. meg az előző feladatot! Képzeljétek
el, hogy picire összehúzódva csirkék vagytok a tojás.ban!' Hirtelen megnőttök, szétfeszítitek a tojást: Már
repültök, szaladgáltok is.

o Álljatok fel! Utánozzátok az állatok járását!
Lassú, puha léptekkel a macskaféléket, ide-oda szökkenvea nyulat, cammogva a medvét, hosszú, nagy léptekkel a gólyát!

L

o Zárjátok Összeaz ujjaitokat! Formáljatok a kezetekből bimbót, majd lassan nyíló virágot!

o Utánozzátok az embereket! Járjatok lassan, óvatosan, mintha öreg apókák lennétek, ugrándozva,
szökdécselve, mint egy vidám kisfiú! Feszesen lépjetek,
mint a katonák, pipiskedve, mint egy hölgy!

o Csipegessetek apró, képzeletbeli papírokat a pado tok ról! Egyetek gyümölcsöt! Csipegessetek szőlőt,
hámozzatok banánt és almát!

o Egy tárgyat láthattok a kezemben. Mi ez a tárgy?
(Lehet pl. : tálca, pohár, olló, tésztaszűrő, bot, esernyő
stb.) Próbáljátok kitalálni, mi lehetne még ebből a'
tárgy ból ! Akinek átnyújtom, játssza el! Mi megpróbáljuk kitalálni, mire gondolt a játékos.

o Álljatok fel! Mozgassátok meg a karotokat! Húzzatok kötelet, dobjatok különböző súlyú tárgyakat
közelre és távolra! Próbáljatok meg elérni egy távoli
tárgyat helyzetváltoztatás nélkül!

197'

196
"

'1

'r

.

(a pohár lehet: villanykörte, kalap, távcső
a tálca lehet: kormánykerék,
tükör, pajzs
az olló lehet: masni, szemüveg, körző
a tésztaszürő lehet: vívómaszk, lepkeháló,
ütő, gitár

tenisz-

a bot lehet: kard, karmesterpálca,
furulya
az esernyő lehet: kampósbot, golfütő)
o Tornáztassátok
a szemetek et! Nyissátok nagyra,
majd szűkítséfek! Vigyázzatok, ne ráncoljátok közben
a homlo'kotokat!
Forgassátok balra; majd balról jobbra a szemgolyótokat!
Kacsintsatok
először az egyik,
azt~n a másik szemetekkel!
o Tornáztassátok
az orrotokat! Húzzátok fel az orrotokat magasra,
majd lógassátok
le! Tekergessétek
jobbra, balra!
.
o Tornáztassátok
az ajkatokat!
Húzzátok
félre a
szátokat jobbra és balra! Biggyesszétek le az ajkatokat !
l::Iarapjatok hatalmasat ·a levegőből, majd zárt szájjal
f9orzsolgassátok
el! Ásítsarok
egy nagyot,
utána
csücsörítsétek ajkatokat!
.
o Szobrocskák legyetek, de csak az arcotok játszhat!
Utánozzátok
arcjátékkal, amit mondok!
'- Legyetek vidámak!
~ Haragudjatok
valakire vagy valamire!
- Mérgelődjetek!
- Legyetek bánatosak!
- Csodálkozzatok
valamin!

o Figyeljétek az arcomat!
mit érzek, mit gondolok!
lehet az oka!

Próbáljátok
Képzeljétek

meg kitalálni,
el azt is, mi

" o Némán, csak tekintettel, kéz- és testmozdulattal,
testtartással fejezzétek ki azt, amit mondok nektek!
- Gyere ide!
- Menj ki!
- Nem értem,
- Hogy mondtad?
- Szégyellem magam,
- Kérek!
- Ne verj meg!
- Csend legyen!
- Hogy nézel ki? (!)
-,- Figyelj rám!
O Figyeljetek rám! Próbáljátok
kitalálni a tekintetem,
a kéz" és testmozdulataim,
testtartásom alapján, hogy
mire gondolok, va!W mit "mondok"!
.

o Próbáljátok eljátszani, milyen pillantást vetünk az
égre, ha az felhőtlen, kék, és milyent akkor, ha csúf,
szürke felhős! Játsszátok el, hogy milyen tekintettel
kerestek meg valakit egy nagy tömegben, és hogyan
néztek rá arra, akit váratlanul,
hirtelen megláttok!

Gyakorlatok második osztályosok számára
O Képzeljétek
el, hogy egyik kezetek, nyitott tenyeretek a nap! A másik kezetek ujjait zárjátok össze,
formáljatok
belőle bimbót! Játsszátok el azt, hogya
nap világítja, melengeti, kibomlásra serkenti a bimbót!
Cseréljen szerepet a kezetek!
O Jelenítsétek
meg kezetek kel , csuklótokkal
egy
macska lábfejét, talpát! Utánozzátok
a padotokon
a
macskáklábinak
puhán gördülő mozdulatát!

o 'Utánozzátok
kezetekkel,
kézfejetekkel,
hogyan
a'raszol a hernyó! Hogyan halad előre? Játsszátok el,

198

199

i

amint két hernyó összetalálkozik,
majd tovább araszol!

üdvözli

egymást,

o Végezzünk
tükörgyakorlatokat!
Ti vagytok
a
tükör, én belenézek a tükörbe. Ugyanai az érzelem
tükröződjön az arcotokon, mint az enyémen !

o Álljatok fel! Képzeljétek el, hogy egy vándorcirkusz
tagjai vagytok! Hogyan lépegetnek a kötéltáncosok ?
Próbáljátok meg utánozni egy felrajzolt (vagy képzelet- .
beli) vonalon!

o Most párosával

végezzétek
Csak egymás arcát figyeljétek!

amit mondok !
- Gyere közelebbl (nagyon távolra, nagyon közelre)
N ein hallom! Mondd hangosabban!
(nagyon
távolra, nagyon közelre)
- Ah! Nem értesz hozzá!
- Ne merészelj közelebb jönni!
- Csendesen! Már alszik l

o A vándorcirkusz ban majmok is vannak. Utánozzátok őket, amint görbe lábbal szaladgálnak,
karjuk
majdnem a földig ér! Könnyedén felugrariak kisebb
bútorokra,tárgyakra.

óvakodik
"

I

i

o Játsszátok el, amint
ki a díszemelvény előtt!

a katonák

díszlépést

vágnak

o Képzeljétek
el, hogy. éjszaka van, és a házban
mindenki alszik. Kinn tücskök ciripelnek, egy macska
kétségbeeesetten
nyávog. Lopakodjatok
ki a házból,
nézzétek meg, mi a baja! Ne ébresszetek fel senkit!
Engedjétek be a macskát, és osonjatok vissza az ágyatokhoz!

Valami leégett.

o Álljatok párba! Képzeljétek el, hogy egy nagyon
könnyű nagy labda van a kezetekben!
Dobjátok
a
párotoknak,
ő meg vissza! A labda fokozatosan nehezedik. Hogyan változnak, nehezednek el a mozdulataitok? Most egy nagyon picilabdát
dob a társatok.
Hogyankapjátok.ezt
el?
'
o Álljatok fel! Mozogjon mindenki úgy, ahogy neki
jólesik: lassan, gyorsan, izgatottan, álmosan, unottan
stb. Képzeljétek
el, hogy hirtelen
"megfagy tok" !
Mozdulatlanul,
szoborrá
merevedve
álljatok
meg!
Cseppről-cseppre
"engedjetek fel"!

o Játsszátok el, amint valaki siet, azután lelassítja
lépteit, majd kemény léptekkel újra sietni kezd!
o Szaglásszunk közösen!
mi finom étel sül!

í

o Én mondom, ti jnutassátok! Némán, csak tekintettel, kéz- és testmozdulatotokkal
fejezhetitek
ki,

o Legyetek labda- vagy karikadobáló zsonglőrök! Ne
csak a kezetekkel, hanem a lábfejetekkel, lábszáratokkal, combotokkal is dobjátok rr úgjátok a labdát!

o Játsszátok el, amint egy 'csapatvadász
előre a vad nyomában a füves pusztán!

a tükörgyakorlatot

o Képzeljétek -el, hogy forrÓn süt a nap, izzadtok,
szinte olvadoztek
a hőségtől! Most még erősebben
süt. Végre hűvös szellőt éreztek, lengessétek meg
benne karo toka t, kezeteket, fejeteket ! Pihenjétek ki a
hőséget!
\

Most vala-

200

201

'."'.

\

. .'

o Valamennyien tárjátok ki, merevítsétek ki a karotokat! Egy befagyott tavatjelenítsetek
meg! Egy helyen
elolvad a jég, feltör a víz. Lassan az egész vízfelület
hullámzani kezd.

O Járjatok
körbe, képzeljétek, hogy egy nagy súly
húzza a kezeteket!
A súly vándorol,
átcsúszik a
könyökötökbe.
Járjatok tovább, a súly most már a
nyakatokat húzza! Elnehezedik a fejetek. Most a lábatok nehéz: nagyon nehezen emelitek. A súly elszálLnagyon megkönnyebbültök.
Karotok, lábatok szinte
magától emelkedik.

o Játsszunk az arcunkkal!
Különböző
helyzeteket
leíró mondatokat fogok mondani. Ti csak arcjátékkal
fejezzétek ki az érzelmeiteket!
- Megkóstoltam
az ecetet. (kellemetlen, váratlan
helyzet)
- Egyedül vagyok otthon. Fordul a kulcs a
zárban. (félelem, öröm)

O Képzeljétek
el, hogyan labdáznak:
a medvék; a
robotök ; a páncélos vitézek; a bohócok; a balett-'
táncosok!

Egy csoport halkan oson
Biztosan rablók. Csakhogy
Folyton elejtenek, elhagynak
lábára. Mutassatok be róluk
O

Gyakorlatok harmadik osztályasok számára
O Álljatok
fel! Mozgassátok
minden ízeteket! Először az ujjaitokat, majd- a karotokat,
a vállatokat, a
derekatokat, a csípőtöket, a lábatokat, végül a nyakatokat és a fejeteket! Egyik testrészetek se hagyja abba
a mozgást azért, mert a másik elkezdi! Lassan elnehezedik a mozgásotok, lassan áiljatok meg!

Cirkusz érkezett a városba. Kik szerepelnek egy
cirkuszi előadáson? Rendezzünk egy menetet a város
utcáin, amikor mi művészek bemutat juk önmagunkat!
·0

,

el, hogy utaztok ! Kissé rázkódik a
vonat. Az autóbusz illése sokkal erősebben ráz. Most
szálljatok hajóra, megszűnik a rázkódás. Mi lenne egy
űrhajóban ! Próbáljátok
eljátszani,
hogyan _mozognátok, ha a testeteknek nem lenne súlya. Először a
végtagjaitokat
próbáljátok mozgatni a súlytalanság
.állapotában!

az utcán. Vajon miért?
nagyon ügyetlen rablók.
valamit,_rálépnek egymás
egi' "szoborcsoportot"
!

i

I

Alljatok
párosával
szembe egymással,
mintha
plédet, pokrócot ráznátok ki! Előtte állapodjatok meg
a pokróc formájában és nagyságában!

O Képzeljétek

O

o

O Üljetek kényelmesen, lazán, engedjétek el minden
lzmotokat!
Akinek nem sikerül, feszítse jó erősen a
derekát, csípőjét, hátát, azután hirtelen engedje el!
Most próbáljatok
meg felállni! Ugye, nem megy?
Figyeljétek meg részletesen, milyen izmotokat
kell
megfeszítenetek ahhoz, hogy fel tudjatok állni!

o

O Szópárokat
fogok mondani. Mutassátok
gással a szavak jelentése közti különbséget!
kér-könyörög
ad-ajándékoz
gurít-dob
..•bóbiskol-s-alszik
visz-cipel
kinyit=-kitár

be moz-

'~

hoz-hurcol
megfog-c-megragad
\

203

o Játsszátok el, hogy mély szomorúságból felderül az
arcotok; jókedvűek vagytok; majd elszontyolodtok;
szigorú tekintetetek engedékennyé válik!

o Álljatok fel, és játsszátok el a következő helyzetet!
Egy teremben emberek járkálnak nagyon-nagyon halkan. Terítenek-készülődnek, nagy vendégség fogadását
készítik elő. Közben a másik teremben egy előadás
folyik, amit a készülődés nem zavarhat.

Szépirodalmi művek mimetizálása

o Valaki közületek álljon az osztály elé, és kiáltsa el
magát: - Édes! A többiek próbálják meg kifejezni
az arcukkal az édes íz ízlelésének érzését. Akkor a kint

álló tanuló kiáltsa azt: Savanyú! S a többiek azt
jelezzék arcukkal. Az "édes," "savanyú'" szavakat a
kikiáltó váltogatva mondja, de nem változ~tlan sorrendben. A váratlan isrnétlésektől furcsa fintorok keletkeznek majd.
o Jelöljünk ki titokban egy játékvezetőt! A többiek
össze-vissza sétáljanak-ugráljanak, közben fél szemmel
figyeljék egymást! Akire a játékvezető rákacsint, üljön
le a földre! Semmiféle módon nem jelezheti a többieknek, hogy ki volt a kacsintó. Amikor valaki leleplezi
a kacsintót, újból kezdődik a' játék. A vezérek akkor
játszanak jól, ha a legkevesebb feltűnést keltik személyükkel, es ha állandó irányváltoztatással vezetik félre
a többieket. (A gyerekek akkor játszanak jól, ha
gyorsan és sokat mozognak, és közben alaposan figyelik egymást.)
o Helyezkedjetek el félkörben! Valaki, aki önként
vállalja a tükör szerepét, álljon középre! Ezután a félkörben állók sorra egymás 'után vágjanak különféle
fintorokat - amit a tükör természetesen visszaad.
A grimaszok kifejezhetnek vidámságot, dühöt, irigységet, gúnyt, hiúságot, bambaságot és még sok mindent:
204

.,

A versek, mesék mimetizálása mindig tmprooizáciát,
rendszerint tömegimprovizációt jelent, a játéknak.
tehát vnincs "szigorú" forgatókönyve. A gyerekek, a
versek, mesék figuráinak szerepébe, vagy a figurák
környezetébe
tartozó élőlények, tárgyak helyzetébe
bújva a maguk egyéni elképzelése szerint jelenítik meg
a műveket vagy azok egy részletét. Ha verseket mimetizálnak, eközben legtöbbször együtt mondják a vers- .
szöveget, s kifejező mozgásokkal kísérik. De a szereposztásos megoldás is gyakori. Ilyenkor ugyancsak
együtt játszik az egész csoport, s vagy az elbeszélőleíró szakaszokat mondják, vagy - ha mód van rá a refrént ismétlik. Mesék, elbeszélések (vagy egy-egy
részletük) mimetizálásakor lehetséges, sőt kívánatos a
szöveges improvizáció is. Még a műben nem részlétezett
mozzanatok elképzelésére, kiszínezésére,
megjelenitésére is bátoríthatjuk agyerekeket.
A versek, mesék eljátszása nagyon sokféleképpen
lehetséges. Feltétel természetesen, hogy a gyerekek
ismerjék a művet, akár korábbi olvasmányaikból,
akár a pedagógus bemutatásából. A játékot mindig
elemzés előzi meg, ilyenkor kerül sor az ismeretlen
szavak értelmezésére, de ez - ha csak lehetséges mozgással, cselekvéssel történjék. A verseket együtt
mondva, szakaszonként célszerű megtanítani, a mozgásos kivitelezéssel együtt, mert a mozgás segíti a
gyors bevésést, felidézést. Már a tanulási szakaszban
felfigyelhetünk az ötletes, egyéni kivitelezésre, az új205.

szerű, sablonmentes megoldásokra. A szorongó. szegényes fantáziájú gyerekeket biztassuk az ügyesebbek
utánzására, de nagyon tapintatosan. Ha a verset valamelyest már mindenki ismeri, vállalkozzanak
a gyerekek a különböző szerepekre. A szerepvállalás önkéntes
legyen! .
A rnese vagy az elbeszélés jeleneteinek
eljátszása
előtt tervezzük meg a gyerekekkel a játékteret ! Ügyeljünk arra, hogy a játéktér ne legyen "üres"! Népesitsék be minden elképzelhető
dologgal! Ne felejtsük
el, amimetikus
játékoknak
nincsenek "nézői"', rnindenk i szereplője a jelenetnek! A mesék, elbeszélések
rövid jelenetei ben kijelölhetünk
narrátort
is. aki
szintén nem kívül áll, hanem a, jelenet valamelyik
szereplője.
A játékokat
felszabadult;' örömtel; légkörben kell
vezetnünk,
szüntelenül
ügyelve arra, hogy ez ne'
vezessen zűrzavarhoz,
bohóckodáshoz.
A nevettető,
bohóckodó
gyerekektől a játék kudarcba fulladhat,
ezért jó, ha közelünkben
szerepeltetjük
őket. Így
bármikor feltűnés nélkül figyelmeztethetjük
azt a tanulót, aki' a játékot már-már "félrevinné".
Minden csoportban
ismerősek a szégyenlős, nehezen 'kitárulkozó
gyerekek, akik szívesebben lennének
csak nézői a játéknak. Őket nagyon körültekintően,
eleinte "szótIán" szerepekkel vonjuk be a játékba,
később rövid, szöveges szerepet is adjunk nekik ..

Az első osztályosok mimetikus 'játékai
O Végh György: Kleofás~ a didergő kis tojás
(részlet)
Egyszer volt egy kis tojás.
Úgy hívták, hogy Kleofás.
Bimm-bamm dáridom.
206

I

"k
Megvette, egy nyuszi
a,
nyuszi lány volt: Zsuzsika.
Bimm-bamm dáridom.
Megkérdezte Zsuzsika:
"Kell-e neked' szép ruha?"
Bimm-bamm dáridom.
"Persze - mondta a tojás -,
fázik ám a.Kleofás!"
Bimm-bamm dáridom.
Befestette Zsuzsika,
a húsveti nyuszika.
Bimm-bamm dáridom.
Nem fázik már a tojás:
a zöld bundás Kleofás!
Bimm-bamm dáridom.
Milyen ruhát kapott a kis tojás? A versnek melyik
része, sora ismétlődött többször? Mondjátok, tapsoljá- .
tok, doboljátok el!
Ezek után a pedagógus arra kérheti agyerekeket,
alakítsanak
különféle
"szobrokat",
pl.: "didergő
Kleofás",
"nézegető
Zsuzsi-ka",
.festö Zsuzsika" ,_
"szép ruhában
illegő Kleofás".
Végül a (Kleofás,
Zsuzsika,mesélők
stb.) szerepek kiosztása után a
tanulók többször eljátszhatják
a verset. A refrénnél
tapsolhatnak,

dobolhatnak.

O A pedagógus
felolvassá
Sándor Ujjé!vi mese című
. H~ a világ rigó lenne. Móra
gyerekeket,
figyeljék meg,

vagy elmondja
Weöres
versét (L.: Weöres S.:
Könyvkiadó),
arra kéri a
mi mindenre
képes a

lábaival a vers szereplője.
Aztán az elemzés következik: Ki a vers szereplője?
Mire képes a sok-;ok lábával? Játsszátok is el! Mi az a
207

kulimász? Mit tesz, hogyan viselkedik az, akinek
csupa kuliinász a keze? Hogyan lehet némán magyarázni? Hogyan tud falra mászni a százlábú? Milyen
lehet a csonka lába? Hogyan foghat vakmacskát?
Vajon hogyan kocsizik? stb. Csinálhat-é
még mást amit a vers nem sorol fel - a lábaival ez ci. százlábú?
Ha igen, mondjátok el, játsszátok el!
Újra elmondom a verset! Segítsetek nekem ebben,
közben utánozzátok
a százlábú
lábainak mozgását!
Még egyszer hallhat játok a verset! Most kihagyom
azokat
a szavakat,
amelyekről
megtudjátok,
mit
csinál a lábaival a százlábú. Ezeket csak némán rnutatom. Nektek ebből keIÍ kitalálnotok
és elmondanotok.
o Kormos István: A kevély kiskakas (L.: Kormos
István: Ejhaj, csibekas! Móra Könyvkiadó)
'Hallgassátok meg Kormos István verses meséjét a
kevély kiskakas ról!
Hol játszódik a verses inese, melyek a történet helyszínei? Milyen hangok hallhatók egy baromfiudvarban ? Soroljátok föl, elevenítsetek meg egy. baromfiudvart az ott élő állatok hangjának
és mozgásának
utánzásával!
Kik szeretnének a csibekasban élő kiscsibék, kacsák stb. lenni? Ebben a baromfiudvarban
élt egy kevély, tarka tollas, tarajas, begyeskedő kiskakas. Milyen lehetett ez a kakaska? Pr-óbáljátok meg
elmondani,
azután utánozzátok!
Mi történt a kiskakassal, milyen szerencse érte? Ti találtatok-e
már
••..
alamit? Hogyan lelte tek rá? Meséljétek el! Milyen
lehetett az a csillogó, villogó, kényes, fényes gyön'gyöcske? Meséljétekel!
Próbáljátok
meg eljátszani,
, amint a kakaska megJátja és felkapja a gyöngyöcskét!
Kik szólították meg a kakaskát? Mondjátok el, és
játsszátok eL, hogyan kérte a gyöngyöt a tyúkocska, a
kiskacsa, a nyuszi, akiskecske
és a lovacska! S hogyan

208

.

\

viselkedett a kakaska? Miért szaladt el a kiskakas a
baromfiudvarból
a folyóhoz? Mi történt ott vele?
Játsszátok el, hogyan nézett a vízbe, hogyan pottyantotta bele a gyöngyöcskét,
és hogyan kapott utána a
kevély kiskakas! Próbáljátok
elképzelni és elmesélni,
mit csinált vajon a kakaska azután, hogy elveszett a
gyöngyöcskéje, és visszament a csibekas lakói közé?
Mit tettek a baromfiudvar
lakói, amikor megtudták
ezt? Játsszátok el!
Játsszuk el. végül az egész mesét folyamatosan!
Hol legyen a csibekas, a szemétdomb, a folyó? A folyóhoz vezető utat népesítsük
be fákkal, bokrokkal!
A megszólaló
szereplőkön
kívül mindenks legyen
mesélő!
o Hallgassátok
meg Móricz Zsigmond
Iciri-piciri
verses meséjét! (L.: Cini-Cini muzsika. Móra
Könyvkiadó)
Figyeljétek meg, vajon miért ez a verses
mese CÍme!
Mondjátok el, milyen lehetett az iciri-piciri házacska, az iciri-piciri kaszáló! Mit csinálhatott a kismacska,
amikor eltűntek az ökrei? Mutassátok be! Mit jelent
az, hogyakisökrök
rákaptak a tököcskére?
Hogy
nézett ki az ici ri-pici ri kismacska?
Hogyan húzta
fel a csizmáját? Próbáljátok
elképzelni, mit csinált
örömében a kisrnacska, amikor megtaláita az ökröcskéit! Ti veszítettétek el már valamit? Mit csináltatok,
amikor előkerült?
Hallgassátok meg újra a mesét! Mondjátok velem, és
közben nagyon figyeljetek arra, hány helyen jár a kismacska, amíg rátalál az ökröcskéire!
Melyek ezek
helyek? Milyen szereplők re lesz szükség? Hol legyen
a házacska, az erdő, a kaszáló és a tököcske? Hol helyezkedjen el a kismacska és a két ökröcske? Ki lesz a
kismacska?
Ki vállalja a tököcske szerepét? Kik
című

a

209

akarják a házat felépíteni? Kik szeretnének iciri-picirt
ökröcskék lenni? A többiek alakítsanak erdő t és kaszálót a megbeszélt helyen! A mesét mondju k együtt!
o Hidas mester, itthon vagy-e?

/

- Hidas mester, itthon vagy-e?
- Itthon vagyok, épp most jöttem.
- Átengedsz-e lánchidadon?
- Nem engedlek, mert leszakad!
- Ha leszakad, fölaggatom.
- Mivel tudnád fölaggatni?
- Gyöngygyűrűvel, gyöngyharma ttal.
A feleigető bemutatása után elemzés következik:
Nyissátok ki az Ablak-Zsiráf
gyermeklexikont!
Keressétek meg a híd címszót! Olvassátok el az alatta
látható szöveget! Aki az olvasást befejezte, nézegesse
a képet, gondolkodjon azon, mi minden látható egy
'hídon, kik és mik mennek, mehetnek rajta!
Tudjátok-e, mi volt a feladata a hidas mesternek?
Miért kellett a hidakat félteni, védeni? Ahidasjátékban
ki vagy kik beszélgetnek a hidas mesterrel? legyetek
javaslatokat arra, milyen feltételekhez kötheti a
hidas mester az utas (utasok) átengedését!
Játsszuk el a játékot úgy, hogy én leszek a kérdező,
ti pedig válaszolja tok a kérdéseimre ! Cseréljünk
szerepet! Most ti kérdezzetek, én leszek a hidas mester l
"

o Danyiil Harmsz: Negyvennégy pici pinty (részlet)
Élt egy házban
nagy vidáman
negyvennégy pici pinty.
Egy pinty - moscgatott,
egy pinty - tüzet rakott,
egy pinty - kapálgatott,
210

egy pinty- vizet húzott,
egy pinty - főzött-sütött,
egy pinty -' kéményt söpör c,
egy pinty - a boltba járt,
egy pintyillegette csak magát.
Nagy tüzet raktak,
kását kavartak,
sürgött mind a negyvennégy:
egy pinty - fakanállal,
egy pinty - tűzlapáttal,
, egy pinty - aprófával,
egy pinty - szőrszitával,
egy az asztalt teríti,
egy a kását meríti,
egy a kását fújja,
egy a többit hívja.
Hogy beleuntak,
Csízekhez indultak,
rnent mind a negyvennégy;
egy pinty - villamoson,
egy pinty - kisrnotoron,
egy pinty - szekéren,
egy pinty ~ batáron,
egy pinty - jármon,
egy pinty - hámon,
egy pinty - az istrángon,
egya bakon.
Álmosak lettek,
ágyat vetettek,
lefeküdt mind a negyvennégy;
egy pinty - a nagy ágyba,
egy pinty - a díványra,
egy pinty - akiskosárba,
egy pinty ~ a skatulyába,
211

egy pinty
irkalapra.
egy pinty - tölgyfapadra,
egy a puszta földre.
Mikor már feküdtek,
még egy jót fütyültek.
fújta mind a negyvennégy;
egy pinty - trilili,
egy pinty - tralala;
egy pinty - riki-riki
egy pinty - titi-riti,
egy pinty - tilli-tilli
egy pintytrilli-tralla
egy meg - tyütyü-tyül

A második osztályosok

mimetikus játékai
O Ismeretlen kubai költő: Kígyóííző

-r--"

Szángala, szángala, huss, huss, huss!
Veszett kígyó, messze fuss!
Vidd el a mérged,
gonosz sziszegésed!
Muleki, kígyók bosszulója,
kérünk, te segélj meg!
Szángala, szángala, nevetünk, nevetünk, .
kígyó, nem árthatsz nekünk!

Egy olyan verset mondok el, amelynek kis madarak a
szereplői: pintyek. A verset, amit hallani fogtok,
Harmsz írta, a címe Negyvennégy pici pinty.
Idézzétek fel, mi mindent csinált a kis házban levő,
negyvennégy pici pinty! Játsszátokis el, hogyan mosogattak, hogyan kapálgattak! Hogyan raktak tüzet?
Hogyan kevergették a kását? Mit csinálhattak még a
pintyek a versben hallottakon kívül? Ha kitaláltatok
valamit, mondjátok el, mutassátok be!
(A járom, 'a batár, az istráng, a bak, a csíz stb. szavakat
feltétlenül értelmezni kell leírással vagy képen való
bernuta tással. )
Újra elmondom a verset. Segítsetek nekem ebben, és
közben végezzétek Ugyanazokat a cselekvéseket, amelyeket a pintyek tettek!
Még egyszer hallhat játok a verset. Most kihagyom
azokat a szavakat, amelyekből megtudjátok, rnit
csináltak a pici pintyek. Ezeket csak némán mutatom.
Nektek kell kitalálnotok és elmondanotok.
212

,C

A vers bemutatását követő elemzésben szó eshet a '
következőkről. Mit gondoltok, ki lehet a "kígyóűző"?
Varázsló? Gyerek? Vajon fél-e' a kígyótól? Miért?
Nálunk, Magyarországon vannak-e mérges kígyók?
Mit gondoltok, ki vagy mi lehet szángala? Ki lehet
Muleki?
Álljatok körbe, jó szorosan egymáshoz! Képzeljük
el, hogy a kör közepén egy mérges kígyó sziszeg! Mondjuk közösen az első négy sort egyszerre, nézze mindenki
mereven a képzeletbeli kígyót! Közben tapsolhatunk is
halkan! Az a célunk, hogyelűzzük
a veszedelmes'
állatot. A 4-5. sort egy gyerek mondja jó hangosan,
kérőn! Majd az utolsó két sort újra, közösen, örömmel, hiszen a baj elmúlt, nem vagyunk veszélyben!
O Weöres Sándor: A vásár (L.: Weöres S.: Ha a világ
rigó lenne. Móra Könyvkiadó),
A vers hét szakaszból áll. Szakaszonként célszerű
megtanulni a játékot, ám jó, ha a: legelején az egész
verset bemutat juk.
A gyerekek mondják el, ha van, vásári élményeiket!
Voltatok-e már vásárban? Mi mindent lehet ott kapni? Megfigyeltétek-é, hogyan kínálják az árusok, a

213

/

~".

i-

egymást túlkiabálva portékájukat? Miket
mondanak? Hogyan alkudoznak a vevőkkel? Az igazi
vásárban nemcsak adni-venni lehet, hanem lakmározni, szórakozni is. Mit tudtok erről?
Mit árulnak a' versből megismert vásározók? Mi a
mézesbáb? Mit csinál a köszörűs, milyen szerszárnai,
eszközei vannak? Miből készítik a ködmönt? Milyen
foglalkozású
emberek készítik? Milyen ízű a márc?
Játsszuk el a Vásárt! Válasszunk szereplőket: eladókat, fitymáló, válogató, alkudozó vásárlókat, bámészkodó gyerekeket, felnőtteket! Megjeleníthetünk
különböző árukat is: mézesbábokat, színes trombitábazárosok,

kat.stb,

Áilapodjunk meg abban, hogyan beszélnek a nyuszik: kórusban, esetleg mondatonként váltják egymást,
vagy talán van köztük egy nagyszájú, aki hármuk
helyett szónokol? Próbáljuk ki mindegyik változatot!
Játsszuk el a mese elejét addig, amíg a szarka elindul a hírrel a rókához!
A fenti' rész feldolgozása bőségesen elegendő egy
atkalomra. A következő rész a szarka rémhíre és az
állatok futása az erdőben, végül az utolsó rész a
vadásszal való találkozás és a mese vége, tanulsága
lehet. A feldolgozás menete a továbbiakban az előzőhöz hasonló.

,

o Zelk Zoltán: A három nyúl (L.: Zelk Z.: A három
nyúl. Móra Könyvkiadó)
Miután a gyerekek megismerték a mesét, kezdjük a
.rnese feldolgozását az első négy sorban leírt helyszín
megállapításával. Hol telepedett le a mese három
nyuszija? Milyen lehet a zúgó erdő? Vajon miért és
hogyan zúg? Hogyan, ha szellő, ha szél, ha vihar
zúgatja? Mutassátok meg, hogyan ül le valaki a
selyemfűre, a tarlóra, a puha homokra, a kemény
földre? Miről beszélgethettek a nyulak a pázsiton töltött félóra alatt? Mutassátok be több változatban!
Mit gondoltok, miért füllentenek a nyuszik a szarkának? Talán régi barátjukat, a szarkát akarják ugratni?
. Talán nagyzolni, felvágni akarnak? Talán csak kipróbálják, hogy félre tudnak-e vezetni egy felnőtt szarkát?
Mutassátok be, milyen különbséget okoz a hanghordozásban, hangerőben a testtartásban az eltérő szándék!
Miért hitt a szarka a nyusziknak? Buta, hiszékeny?
Va/Sycsak ezeknek, a - különben mindig igazat mondó
- nyusziknak hisz? Vagy nem is hiszi igazán, de szeret
pánikot kelteni?

A harmadik osztályosok játékai
O Kiss Benedek: Vonatozó
Zaka-Zaka-Zakariás! zakatolás! bakfütty !
Zaka-Zaka-Zakariás! zakatolás! bakfütty !
Legelőn
a nyomán.
bika fut,
tehenek
kormos,
bojtos
fekete serege!
Zaka-Zaka-Zakariás! zakatolás! bakfütty!
Zaka-Zaka-Zakariás! zakatolás! bakfütty!
De hiszen
a nyomán
mozdony,
pöttöm
csattog a
vagonok
kereke -,
serege!
Zaka-Zaka-Zakariás! zakatolás! bakfütty !
'Zaka-Zaka-Zákariás! zakatolás! bakfütty!
De hisz egy
a nyomán
asszony,
gyerekek
suhogó
csipegő
a haja,
csapata!
Zaka-Zaka-Zakariás! zakatolás! bakfütty !
Zaka-Zaka-Zakariás! zakatolás! bakfütty!
J

214

215

A gyerekek tanulják meg a verset, mondják el
többször r Eközben a vers ritmusának visszaadására
mindig más feladatot kaphatnak: két kézzel dobolhatnak, ritmusosan ingathatják fejüket, de maguk is
kitalálhatnak
többfajta ritmusjelzést. Ha jól tudják a
szöveget, s mindenki jól érzékelteti a ritmust, kezdődhet a játék.
Játsszuk el a Vonatozót! Kapaszkodjatok egymás
vállába! Mondjuk közösen ritmizálva a verset, s
egyszerre, egyenletes tempóban haladjunk előre!
A refrénben a "bakfütty!" felkiáltásnél
a mozdonyt
alakító gyerek füttyentsen egyet!
Ismételjük meg a játékot más-más tempóban!
Legyen a vonatunk hosszú tehervonat, amit egy pöfögő
gőzös vontat. Később játsszuk azt, hogy robogó
villanyvonatot utánzunk !
Ha már jól megy a játék, azzal is nehezíthetjük,
hogy versmondás közben tempót váltunk. Képzeljük
el azt, hogy dombra kapaszkodik, majd völgybe ereszkedik a vonatunk!

- Egyedem - begyedem,
mi marad a kezemen?
- Tulipánillat, szegfűlevél,
mosolya éppen a szívemig ér!
A vers játékát megelőző elemzésben térjünk ki
arra, milyen helyszíneken. mikor történhet ez a párbeszéd. Először a gyerekek rnondják el elképzeléseiket arról, kik a' beszélgetők. Ki lehet, honnan jöhet
az útbaigazítást kérő, s vajon mit csinál éppen az a
szereplő, akit megszólít.
Játsszuk el többféleképpen a verset a szereplők
más-más. helyzete, lehetséges magatartása szerint!
A kérdező lehet félénk, magabiztos, gúnyos, nagyképű, kedves, bizalmaskodó stb. Hogyan válaszolhat a kezdeményezésnek megfelelően a beszélgetőtárs!
Játsszuk el úgy, hogy testtartásunk, tekintetünk,
hangerőnk, hangszínezetünk a beszélők közti viszonyt
tükrözze!
o Szép Ernő: Egy nagy művész, aki a borsót hajigálja

o Szilágyi Domokos: Egyedem - begyedem
- Egyedem - begyedem,
ez a tücsök-egyetem?
- Arább tessék, Feketerigó,
itt, a cserebogár-mulató.
- Egyedern - begyedem,
mi csücs ül a fejeden?
- Három csillag, két cinege
hussant az imént épp ide le.

216

Furcsa idegen érkezett Budavárába. Hosszú, hegyes
süveg ült a fürtjein, sarkát verte a piros köpönyegje,
teli volt az a köpönyeg varrva mindenféle ákombákornmal.

Megbámulták a népek, akár a maskurát, amint
végighaladt a budavári piacon. Ment egyenest. a
királyi palotába. Ott az 'udvari tiszteknek elmondta,
hogy ő messzi idegenből jön a királyhoz, azt hallotta,
hogy a magyarok királya ked;eli a művészeket. Ő
, pedig azt mondja, olyan nagy művész, hogy nincs a
kerek földön senki, aki utolérhetné öt az ő művészetében.
Bevezették Mátyás .király elé, mikor ebédelt, mert
217

i

csak ebédidő alatt ért rá a királya művészek ben
gyönyörködni.
- Hát mit tudsz te nagy művész, halljuk!
- Én, felséges király, egy szakajtó borsót úgy
áthajigálok egy kulcslyukon, hogy abból egyetlen
szem se fog leesni a kulcslyuk előtt, se nem fog a
lyukba belészorulni.
- Lássuk a csudát - azt mondta Mátyás _,
hozzatok fel egy szakajtó borsót!
Behozták az inasok a borsót, a művész elkezdte a
király előtt a borsót hajigálni, csakugyan mind
egytől egyig áthajigálta a borsószemet a kulcslyukon.
Mikor az egész szakajtó borsót elhajigálta, térdet,
fejet hajtott a király előtt, aztán dicső képpel nézett
széjjel, várta a méltó jutalmat.
- Nagy művész vagy, valóban - szólalt meg a
király kegyesen -, az ilyen nagy művésznek sok borsóra lehet szüksége.
És odafordult az ajtóban várakozó inasokhoz:
- Adjatok, fiúk, tizenkét zsák borsót ~ művésznek,
ne legyen híjával a borsónak, ha hajigáini akarja.
így fizette ki Mátyás királya borsóhajigálö komé, diást, aki olyan szertelen büszke volt a haszontalan
tudományára.

ték a furcsa öltözetű maskurát? Ti mit kérdeznétek
tőle? Miket és hogyan válaszoIna vajon a kérdésekre?'
Játsszuk el a piaci jelenetet! Válasszunk szereplőket, egyben jelöljük ki a játékteret, az egyes szereplők helyét!
Miért tizenkét zsák borsóval fizette ki Mátyás
király a borsóhajigáló kornédiást? Tetszett-e Mátyásnak ez a tudomány? Mit gondoltok, elégedett volt-e
'a kapott ajándékkal a borsóhajigáló? Milyen képet
vághatott, amikor a jutalmát megkapta?
Játsszuk el azt a jelenetet is, amikor a tizenkét zsák
borsóval; jutalmával távozik a "nagy művész" a
palotából! Újra végig kell mennie a piacon. Mit csinálnak most az emberek? Hát ő?
A mesének még sok mozzanata részletezhető, bővíthető, eljátszható. Például rögtönözhetik azt a helyzetet is a gyerekek, hogya királyi palota őrei nem
akarják beengedni Mátyás elé a komédiást, de az
addig szitkozódik, fenyegetőzik, amíg a király elé
nem vezetik. Bemutathatják azt is, miként hajolt meg
jutalmat és elismerést várva a király előtt a komédiás,
. , amikor végzett mutatványával,

Hány helyszínen játszódik a mese? Milyennek képzelitek el a budavári piacot? Mit árusítottak ott az
emberek? Hogyan nézett ha furcsa idegen? Hogyan
lépegetett hosszú köpenyében? Hogyan tartotta csúcsos-süveges fejét? Hogyan nézhetett a piaci ernberekre? Azok miért súgtak össze, amikor végigvonult
maskarájébán
eiőttük? Miket mondhattak egymásnak? A bátrabbak miféle megjegyzéseket tehettek az ,
idegenre, mikor az közelükbe ért? Elképielhető-e,
hogya kíváncsiskodó vásári árusok faggatni kezd",-,

218

219

Önismeret - önértékelés:
sikeres társadalmi beilleszkedés

!

Napjainkban az iskolák, a tömegkommunikációs
eszközök sokféle, nagy mennyiségű információt nyújtanak -a gyerekeknek. Ebben az információáradatban
a tanulók énképének fejlődése spontán módon megy
végbe. Önismerethez.
emberismerethez mindenfajta
tervszerű, céltudatos irányítás nélküljutnak. A .gyerekeknek a természeti és a kulturális környezetre vonatkozó ismereteik sok családban megközelítik a szülőkét,
de képtelenek a körülöttük élő embereket jellemezni,
nem ismerik saját külső és belső tulajdonságaikat,
erkölcsi felfogásukban, magatartásukban soka bizonytalanság. Különösen áll ez a hátrányosabb helyzetű
magyar és cigány gyerekekre.
Önismeret. Mit takar ez a fogalom? Az egyénnek
önmagára, külső és belső tulajdonságaira vonatkozó
ismeretét, amely magában foglalja : személyi adatainak,
külső testi jellemzőinek ismeret~t;. reális értékelő
magatartás kialakítását önmagáról; ennek segítségé>
vel reális énképet pszichikus és erkölcsi tulajdonságairól. Az önismeret tanítása-tanulása során három teendője lehet a pedagógusnak. A legelső: megismertetni
a gyerekeket az egyes fogalmak jelentésével, bővíteni',
gazdagítani őket. (Mi az érdeklődés? Mi a vágy?
Mit jelent a kitartás?) A második lépésben a gyerekek
önmagukra vonatkoztathatják ezeket az ismereteket.
221

(Milyen az én érdeklődésem? Kitartó vagyok? Mik és
milyenek a vágyaim?) A harmadik, a legfontósabb
teendő: az ideálisnak, az értékesnek megfelelő viselkedés, magatartás szokássá, szükségletté alakítása.
Az ismeretek tanulása, az ideális, az értéke~ bemutatása, a "milyen vagyok én?" kérdésre adandó _
egy-egy ismerethez kapcsolódó - válasz kialakítása
valamennyi órán és a napköziben egyaránt folyhat.
A gyakorlás osztálykeretben is és 8-10 fős kiscsoportokban is történhet. Az ismeret tanítását a bábok .
képek, mimetikus játékok érdekessé, váItozatossá
tehetik. A pedagógus fontos feladata a pontos fogalomhasználat mellett az, hogy olyan légkört teremtsen
a gyerekek számára, amelyben-szabadon, szorongás
nélkül megnyilatkozhatnak. A hibás, helytelen véleménynyilvánítást ne kísérje kudarcélmény. A tanító
a hibákat tapintattal é~ helyes mintaadással javítsa.
A szokássá, szükségletté alakítás -állandó, természetes
helyzetben történő gyakorlást igényel. Az iskolai és
az iskolán kívüli magatartás elemzése, értékelése,
a tanító által teremtett feladathely~etek megoldatása
vezethet csak el az értékes magatartásformák szűkségletté válásához.
.

a ragadványnévról
és a gúnynévről. Megtanulhatják
azt is, hogy milyen helyen, milyen helyzetben használhatják saját, társaik és ismerőseik becenevét. Lehetőség
van' arra is, hogy kialakítsuk a gúnyolódással szembeni helyes viszonyukat. Nem szabad megengedni,
hogya
gyerekek vezetéknévvel vagy gúnynévvel
szólítsák meg egymást. A tanító ne tiltással javítsa a
hibázókat, hanem teremtsen feladathelyzetet. A pedagógus lehetőség szerint mindig minden gyereket'
utónévvel szólítson. Ezzel megadja a helyes mintát.
Megtanulhatják saját születési adataikat és szűkebb
közösségük (családjuk) adatait is. Az életkorok megnevezésének, idötartamának, sorrendjének ismerete
biztosíthatja, hogy önmagát másokkal, családtagjaival, ismerős eivel összehasonIítsa, valamint lehetővé
teszi önmagának másokhoz való visionyítását. A sze- .
mélyi adatok tanítása során a gyerekek megismerhetik
szüleik,
testvéreik foglalkozását, munkahelyét is.
A személyi adatok tanulása természetesen nem azt
jelenti, hogy verbálisan addig ismételtetjük a tanulóval.
míg folyamatosan fel nem sorolja valamennyit.
A .gyakorlás során a játékos, változatos feladatok
alkalmazása segíti, meggyorsítja-a bevésést, a tanító
kérdései pedig felidézik a szükséges adatokat.
A személyi adatok ra vonatkozó ismeretek tanítását
elsősorban 1. és 2. osztályban ajánljuk, de még 3. és
4, osztályban is vissza-vissza kell térni rájuk.

A személyi adatokra vonatkozó ismeretek
tanítása
A szernélyi adatok tanítása a gyerekek énazonosságtudatának fejlesztéséhez, öntudatuk 'erősítéséhez
.nyújt segítséget, de biztosítja a családban, az osztályban betöltött szerep tudatosulását is. Ezért ~'ár első
osztályban jó, ha megtamilják saját szüleik és testvéreik, a tanítójuk, a napközis nevelőjük és az igazgatójuk teljes nevét. Ismereteket szerezhetnek a becenévről ,
222

. A személyi adatok tanítását segítő fe/adatok 1. osztályban
./

r

A következő feladat mar az első napon végeztethető. A névkártyákat a pedagógus készítheti el.
'Ezen a gyerekek teljes, hivatalos neve szerepeljen,:
így: Bálint János. Játékosabbá, érdekesebbé teszi a
223

gyakorlatot, ha az információt és a mintát
báb segítségével adja a tanító.

valamilyen

o Adjatok ~saládnevet az írásvetítŐn(táblán)
látható állatoknak úgy, hogy családnevük valamilyen
jellemző tulajdonságukat fejezze ki!

o - Szervusztok, gyerekek! Ti még nem ismertek
engem. Felolvasom a nevemet a névkártyámról.
Nektek is hoztam névkártyákat. Mindenkinek a teljes
neve szerepel rajta. Felolvasok egyet. Akinek a nevét
felolvastam, kijöhet a névkártyájáért!

(Ravaszdi)
(Gyáva)
(Hosszúlábú )
(Bölcs)

- Olvasd el te is a nevedet! (4-5 névkártyát a
"báb olvas fel" ugyanúgy, ahogy az előbb.) Kiosztom
a névkártyákat. Olvassátok el ti is a neveteket!
o Alakítsatok 6-os csoportokat! Keverjétek össze
alaposan a névkártyákat! Próbáljátok meg kiválasztani a sajátotokat! Olvassátok fel a neveteket!
o Tegyétek magatok elé a névkártyákat! Olvassátok
el középhangerővel a vezetékneveteket !
Ezt a feladatot meg kell elöznie egy rövid információ- és mintaadásnak. A pedagógus nevezze meg saját
nevének részeit, majd az egyes részekre való rámutatással ismertesse meg a gyerekeket a vezetéknév,
'illetve családnév és utónév fogalmakkal. A további
feladatok során a gyerekektől is kérje mindhárom
elnevezés használatát.

,

,
i

Zsolt
Boldizsár
Edit

Lajos
Tihamér
János

(róka)
(sün)

(nyúl) (gólya)
(bagoly)

o Egy utónevet mondok. Próbáljátok összegyűjteni,
milyen beceneveket kaphatnak azok li,gyerekek, akiknek ez az utóneve. Aki téveszt, vagy nqm tud bece-'
nevét mondani, az zálogot ad.
,Ennél a feladatnál ismert" gyakori utóneveket
mondjon a pedagógus. Egy-egy névhez ,3--4 becenevet keressenek,3-4 becenév után új nevet adjon a
tanító.

"
J

,

o 'Olvassátok el.némán a táblán látható utóneveket és
Kössétek össze az egymáshoz tartozókat!

beceneveket!

Katica
Annuska
Gyurka
Gyuri
Katóka
Kati
Anni.

György

o Olvassátok el az írásvetítőn látható utóneveket!
Olvassátok fel középhangerővel! Találjatok ki az
utónevek mellé vezetékneveket ! A vezetéknév ugyanazzal a betűvel kezdődjön, mint az utónév. Egy utónévhez több.vezetéknevet
is kereshettek.

Angéla
Gáspár
Mihály

Rudi
Sámuel
Elemér
Gedeon
Dániel

_ (Tüskéshátú)

Anna

Katalin

Ancsa

Gyurkó,

Margit
Oszkár
Gedeon

feladatban .szereplő ihformációkat
a
pedagógus saját szüleinek adataival is adhatja, de
játékosabb,érdekesebb, ha bábothasznál.
A következő

(

224
"

;

~

225

o Az én édesapám neve Bőrkerág Elemér. Édesanyámat Bőrkerág Elemérnének
hívják. A lánykori
neve Cincogi Ágota. Ti tpdjátok-e édesapátok teljes
nevét, édesanyátok jelenlegi és lánykori nevét? K.érdezzétek meg otthon! '

tök teljes neve, a harmadik
az igazgatótok
neve.
Olvassátok
fel középhangerővel
a tanítótok
nevét!
Olvassátok fel a napközis nevelőtök nevét! Olvassátok
fel az igazgatótok nevét!
o Az írásvetitőre neveket írtam. Olvassátok
néma olvasással! Válasszátok ki a tanítótok,
közis nevelőrök és az igazgatótok nevét!

o Figyeljetek rám! Egy szöveget mondok. Aki magá- .
ra ismer az általam mondott
szöveg alapján, az
mondja el édesapja és édesanyja nevét, édesanyja
lánykori nevét!
.
A tanító a gyerekeket
ségével mutathatja be.

külső testi jellemzőik

o Rajzoljátok
le testvéreteket
vagy
Akinek nincs testvére, saját magáról
zot! Nevezzétek meg a testvéreiteket!
utónevüket mondjátok!

el őket
a nap-

I

Ennél a feladatnál
olyan emberek nevét lehet az
írásvetítőre írni - a másik három név mellett -, akik
az iskolában tanítanak, dolgoznak. Ei nehezebbé teszi
a választást.

segít-

\

o Nézzetek az írásvetítőre! Olvassátok el az, ott
látható helységneveket!
Válasszátok ·ki azt, amelyikben ti születtetek! írjátok le! írjátok mellé, falu vagy
város ez a hely! Ha falu, f betűt, ha város, v betűt
írjatok!

testvéreiteket!
készítsen rajA család- és

A születési adatoknál mintát kell' adni a gyerekeknek arra, hogy milyen adatokat kell elmondaniuk. A ta- '
nító mintát adhat saját születési adataival, de használhat ehhez bábokat is.

o Olvassátok

el néma olvasással az Írásvetítőn látható neveket! .A nevek alapján döntsétek el, ki kinek
a testvére! Ilyen nyilakkal -- jelöljétek a kapcsolatot!
Sajtos Máté
Urbán Menyhért
Sajtos Sándor
Rózsa Edit
Urbán Angéla
Urbán Eszt~r
Rózsa Erik
Sajtos Norbert

o Mókus Misi vagyok. A Kerekerdei
Általános
Iskolába járok. A tanító bácsimat Bagoly Bélának
hívják. Én ném vagyok napközis. Az igazgató bács im ,
neve Medve Márton. Ti ismeritek-e a tanítótok, a
napközis nevelőtök és az igazgatótok nevét?

;

O Olvassátok

el néma olvasással az írásvetítőn látható mondatokat!
Válasszátok ki annak a sorszámát,
amelyikből
minden
születési adatot
megtudtatok!
Mondjátok el, milyen adatok hiányoznak a 2., 4., 5.
mondatbóll
.
. (
1.
2.
3.
4.
5.

o A táblán három nevet láthattok.

Az első a tanítótok vezeték- és utóneve, a második a napközis nevelő226

1972. március 12-én születtem Pécsett.
Budapesten születtem 1964-ben -.
Kishajmáson születtem 1956. június 25-éTI.,
1970 decemberében születtem.
Szeptember 15-én születtem Pakson.
227

,

I

o Figyeljetek rám! Akinek a névkártyáját
mondja el a születési adatait!

felmutatom,

o Olvassátok el a szöveget néma olvasással! Válaszszátok ki, és olvassátok fel középhangerővel
azt a
részt, amelyből mégtudhatjátok
Balázs iskolájának
nevét és címét!
Varga Balázs vagyok. Iregszemcsén, a József Attila
utca 16-os számú házban .lakom. Az iskolám neve:
Iregszemcsei Általános Iskola. Címe: Iregszerncse,
'Béla utca 52. Negyedik osztályba járok. .

o Foglalkozásokat
írtam a táblára. Olvassátok
el
némán! Válasszátok ki annak a sorszámát, amelyik
megegyezik édesapátok
foglalkozásával!
Játsszátok
- el, mi megpróbáljuk kitalálni.
pl.:

1. mérnök
2. segédmunkás
3. kertész

o Rajzoljátok
tek róla!

le édesanyátok

4. esztergályos,
5. postás
6. tűzoltó
foglalkozását!'

I

Beszélje-

o -' Hallgassátok
meg a bábokat!
Mutas~atok' ra
arra a bábra, amelyik helyesen mondta el a lakáscímét!
Az én lakcímem: Gyulaj, Petőfi utca 15.
Miskolcon élek.
A Gyöngyvirág utca 87~es számú házában lákom.
A Diófa utcában, a 4~-es számú házban élek Nagykanizsán.
~ FeIírtam az írásvetítőre a bábok által mondott
lakcímeket. Olvassátok el néma olvasással! A rossz
ilakcímeket olvassátok. fel középhangerővel!
Állapít-"
.sátok meg, milyen adat maradt ki ezekből!

o Az írásvetítőn
munkahelyek
nevét· láthatjátok.
Válasszátok ki annak a sorszámát, ahol édesapátok
vagy édesanyátok dolgozik!
\

1. gyár, üaem
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.

iskola
termelőszővetkezet.iállarni
gazdaság
áruház" bolt
kórház, orvosi rendelő.
rendőrség, tűzoltóság
posta
takarékszövetkezet,
OTP, bank
színház, múzeum, művelődési ház, mozi
egyéb

- Pontosan mondjátok el édesanyátok
tok) munkahelyéneknevét
és címét!

\

-1,

\

:

'o A báb megkérdezi
jatok a kérdéseire!

(édesapá-

tőletek

lakcímeteket.

Válaszol-

A személyi adatok tanítását segítő feladatok
2. osztályban

Akik az írásvetítőn
látható munkahelyek
közül.
nem tudnak választani - háztartásbeli,
kisiparos _,
azoknál is rákérdezhet a tanító a foglalkozás ra és a
munkahelyre.

i ,

228

:

.

o Az írásvetítőn látható iskolanevek és címek közül
válasszátok ki a saját iskolátok nevét éscímét!
Olvasi sátpk
fel középhangerővel !
)

Ezt a feladatsort
előzze meg a pedagógus rövid
információja
és mintaadása.
A tanító mondja el,
hogy vannak olyan országok, ahol a névben a vezetéknév elöl, az utónév hátul áll. Ez nálunk, Magyarorszá229

I

',1

'

,

1.
2.
3.
4.
5.
6.

gon is Így van. Vannak azonban olyan órszágok is pl. a Szovjetunió -, ahol elöl áll az utónév, ezt követi
a családnév.

o Névkártyákat
mutatok
fel. Magyarországon
és
külföldön
élő emberek nevét olvashatjátok
rajtuk.
Tegyétek a névkártyákat a megfelelő felirat alá:
..-

Magyar
NATASA ROSZTOVA
JAMES KING
NAGY ÁRPÁD
ANNE MURA\
KASP ARCSIK FLÓRA
JOHN BLACK
VLAGYIMIR
BELOV

Külföldi

,

Nagymarnánél
Tízpercben
Osztálynaplóban
Jelentés közben
Barátodnál
Könyvtári olvasójegyen

Az alábbi feladatsor előtt a tanító adjon információt
a r·agadványnévről, valamint
ennek foglalkozás
és
származás szerinti fajtáiról. Mondja el, hogy vannak
"
I
.
olyan vezeték- és utónevek, amelyeket sok ember visel.
Ahhoz, hogy az azonos nevű embereket megkülönböztessék, egy harmadik
nevet, ragadványnevet
adnak
nekik. A ragadványnév lehet a viselőjének foglalkozása
(pl. Fazekas Nagy István), és tükrözheti származási
helyét (pl. Szakesi Lakatos Béla).
)

o

o Olvassátok

fel az irásvetítőn látható neveket középhangerővel ! Csak a ragadványneveket
olvassátok!
Válasszatok ki egy nevet! A ragadványnevek
alapján
\rajzoljátok le a név viselőjét munka közben!

Hallgassátok meg, hogyan nevezi Egér Elek a többi
bábot! Válasszátok ki az elnevezés alapján, kit kedvel
az egérke!
Farkas Antal
Misike
Röfi
Barna Barnabás
Samu ka

-

farkas
mókus
malac
medve

-

sün

Kovács Tóth Gábor
Halász Sajnos Péter
Kocsis Kiss József
Katona Horváth János
Pék Balogh Mária

Ennél a feladatnál a becézést és a teljes néven való
szólítást hasonlíthatják
össze a gyerekek. Megfigyeltethető a becézők és becézettek közötti viszony is.

o Olvassátok el az írásvetítőn látható neveket néma
olvasással!
Állapítsátok meg ragadványnevük
segíts égével, hová valók lehetnek

ezek az emberek!

írjátok

le a helységek nevét!
Pesti Kiss András
Nagymarosi Horváth Elemér
Abonyi Nagy György
Váraljai Lukács Gedeon

o Olvassátok el az Irásvetítőn látható helyek, helyzetek nevét! Írjátok le a sorszámokat!
Írjátok mellé,
hogy azon a helyen hogyan szólítanak benneteket,
abban a helyzetben
hogyan használjátok,
hogyan
olvashatjátok a neveteket!

231

230
I

\

)

o Ismeritek édesapátok vés édesanyátok születési
helyét és idejét? Kérdezzétek meg erről szüleiteket !
Érdeklődjetek arról is, hogy faluban vagy városban
születtek!

csecsemőkorban levő emberek láthatók;
kisgyermek korban levő emberek láthatók;
óvodáskorban levő emberek láthatók;
kisiskolás korban levő emberek láthatók;
serdülőkorban levő emberek láthatók;
ifjúkorban levő emberek láthatók;
felnőttkorban levő emberek láthatók!
Írjátok le, milyen életkorban vagytok ti, milyen
életkorúak szüleitek, közeli és távoli rokonaitok !

o Figyeljetek a bábra! Megtudjátok édesapja és
édesanyja születési helyét és idejét! Ti is ismertessétek vele szüleitek születési adatait!
Q Figyeljetek az Iréavetítöre! Aki a nevét olvassa,
álljon fel! Mondjátok
el a születési adataitokart
. Tudjátok-e
a testvéretek születési helyét és idejét?
i Kérdezzétek meg otthon erről, édesanyátokat! Érdeklődjetek, faluban vagy városban született-e testvéretek
(testvéreitek) !

o Figyeljetek rám! Egy szöveget mondok. Aki magára
ismer, álljon fel, és mondja el testvérei 'születési
helyét és idejét!
Ennél a feladatnál a pedagógus külső testljel/émzőik
alapján rnutathatja be a gyerekeket.

o Nyissátok ki a padotokon levő Ablak-Zsiráf
lexikont! Lapozzátok végig! Keressetek olyan képet, amelyen

o Olvassátok el az írásvetítőn látható életkorok nevét! Számozással alakítsátok ki közöttük a helyes
sorrendet!
i

-

óvodáskor
kisgyermek kor
csecsemőkor
felnőttkor

-

öregkor
serdülőkor
ifjúkor
kisiskolás kor

\.

o Képeket mutatok. Mit gondoltok, hány évesek,
milyen korúak lehetnek a -képen látható emberek!

Válasszátok ki a felsoroltak közül a megfelelő életkort!
csecsemókor
kisgyerrnek kor
óvodáskor
kisiskolás kor
serdülőkor
, ifjúkor
felnőttkor
232

születéstőll
1-3év
3-6 év
6-10 év
10---'-18év
18~24 év
~24-

év
"

I
A külső testi jellemzőkre vonatkozó
ismeretek tanítása
A külső testi jellemzők tanításával elérhető, hogya
gyerekek a környezetükben élő embereket már ne csak
az érzelmi kötődések alapján ítéljék meg. A szem" szín, a hajszín, az arcforma, a testalkat ésezek különbözöségének ismerete biztosíthatja a saját és mások
külső tulajdonságai ra vonatkozó reális kép kialakítását.
Viszonyítani, hasonlítani tudják magukat társaikhoz,
családtagjaikhoz, . ismerőseikhez.
A testnövekedéssel
járó nyúlásnak, testtömegük, testmagasságuk és ezek
233

változásának pontos
fejlesztheti tovább.

ismerete

Alkossatok
csoportokat
ti is! Számoljátok
hányan kerültek az alacsonyak, a középmagasak

énazonosság-tudatukat

meg,
és a

magasakcsopórtjába!
A külső testi
J. osztályban

Jellemzők

tanítását

segítő feladatok

6 Tegyétek a névkártyátokat az alá a testmagasságot jelölő szó alá, amelybe ti is tartoztok I
alacsony középmagas
magas

o Nyissátok ki a padotokon levő Ablak-Zsiráf
lexikont! Lapozzátok végig! Keressetek a' képeken olyan
embereket, akiknek:
, fekete, barnásfekete, ősz haja van;
szőke, világosszőke, sötétszőke haja van;
vörös, barnásvörös, vörösesszeke haja van;
barna, szőkésbarna, sötétbarna haja van!

O Arcformákat
láthattok a táblán. Az első hosszúkás, illetve keskeny, a második kerek, a harmadik

szőzletes.
NÚzétek
meg magatokat
a tükörben!
névkártyátokat
az alá a rajz alá, amelyik
hasonlít

o Nézzétek meg a diaképeket! Válasszatok ki a ké,pekről olyan gyerekeket. akiknek ugyanolyan színű
a hajuk, mint a tiétek!
Ennél, a feladatnál
mesefilmek diakockáit
és a
Műalkotások
című diasorozat képeit használhatja
a
pedagógus, de válogathat mesekönyvek,
tankönyvek
illusztrációiból is. '

gondoltatok!
\

/

234

Bábbal:
Próbáljukki,
hogy eléggé ismerlek-é' már benneteket! Eltakarom a szememet. Akire rámutatok, mondjáel, milyen is ő, hogy néz ki! Én majd megpróbálom
kitalálni
A külső

a nevét.
testi jellemzők

tanítását

segítő feladatok

a

2. osztályban
,
Célszerű az önismeret tanításához
egy önismeret
fűzetet rendszeresíteni. Ezt a feladatot - és a korábbi
írásos, rajzos feladatokat - abban lehet elvégeztetni.

meg a név;'

o Bábbal:
Képzeljétek
el, gyerekek,
testmagasságuk
szerint
csoportosítottam
osztály társaimat. Az én osztályomba
16 alacsony, 4 középmagas
és ~ magas gyerek jár.

a ti arcformátokhoz!

o Az írásvetítőn osztálytársaitok
nevét láthatjátok.
Válasszátok ki az egyik nevet! Mutassátok be társatokat külső jellemző vonásai alapján'! A nevét Jne
áruljátok
el, mi majd megpróbáljuk
kitalálni, kire

6 Olvassátok el a táblán és az írásvetítőn b\tható
neveket! Aki az Írásvetítőn látja a nevét, emeljen fel
olyan színű ceruzát, amilyen színű a szeme! Aki a
táblán olvassa a rievét, rajzolj on a, neve mellé a
szeme színével megegyező színű karikát!
o' Egy névkártyát mutatok! Állapítsátok
kártya tulajdonosának
szem- és hajszínét!

Tegyétek
legjobban

\

:

\

o Készítsetek
rajzot magatokról!
Ügyeijetek arra,
hogyatestarányok,
az alak, a Ihaj, a szem színe
hasonlítson! Mondjátok el, milyenek vagytok!

235

I.-

o Rajzoljátok Ie a keskeny; a kerek és a szögletes
arcformát! Idézzétek fel családtagjaitok, rokonaitok,
ismerőseitek arcát! Írjatok az arcformák alá 3-3 nevet!
Ez a feladat segítheti a gúnyolódással szembeni
helyes viszony kialakítását is.
o Olvassátok el az írásvetítőről, válasszátok ki és
írjátok le, hogyan jellemeznétek valakit arcformája
szerint, ha
1. kerek az arca: holdvilág képű, kerek arcú; kugli
fejű;
2. keskeny az arca: keskeny arcú, hosszúkás arcú.
tojás fejű;
3. szögletes arcú; kocka fejű, szögletes arcú.
Te milyen arcformát szeretnél?
o Álljatok fel! Nézzétek meg magatokat és
o~tálytársaitokat!
Válasszátok ki, és írjátok le
annak a társatoknak a nevét, aki körülbelül ugyanolyan súlyú, mint ti!·
Becslés alapján írjátok le, hány kilogramm a testtömegetek!
, O Kérjétek I meg a napközis tanító néniteket vagy'
az édesanyátokat, mérjen meg benneteket! Írjátok fe,
hány kilogrammot mutatott a mérleg! Hasonlítsátok
össze a becslésetekkel !

Tudjátok-e, hány centiméter magasak vagytok!
Kérjétek' meg a napközis tanító néniteket vagy az
édesanyátokat, mérjen meg benneteket! A mért adatot
.írjátok a füzetetekbe!
O

O Nézzétek meg. magatokat és társaitokat! Válasszátok ki azt a gyereket, aki szerintetek körülbelül ugyanolyan magas, mint ti! Álljatok a választott társatok

236

mellé l Kérdezzétek meg egymástól testmagasságotokat,
és döntsétek el, jól választottatok-e!
O Olvassátok el az írásvetítőn látható három leírást r
Az Ablak-Zsiráf lexikonban keressetek olyan testalkatú embereket ábrázoló képeket, amelyekre a leírások ráillenek! A leírások betűjele után írjátok le
azokat az oldalszámokat, ahol a képeket megtaláltátok l
aj Szél~s, erős a válla, felül széles amellkasa,
Iapos a hasa, vaskos csontozatú, durva, erős keze van.
Magas növésű.
b J Hízásra hajlamos. Feje kerek,. arca .széles, nyaka
rövid. Végtagjai rövidek, testformája a gömbölyű
felé hajlik. Haja gyér, kopaszodásra hajlamos. Közepes növésű.
ej Teste sovány, nyúlánk, mellkasa lapos, végtagjai vékonyak, keze keskeny, arca vékony, hosszúkás. Haja, szemöldöke dús. Közepes vagy alacsony
növésű.
O Válasszatok
ki családtagjaitok,
rokonaitok és
ismerőseitek közül néhányat, akikre ráillenek a leírások! A betűj elek után írjátok le vezeték- és utónevük
kezdőbetűjét !
- Mit gondoltok, ti milyenek lesztek felnőttkorotokban ? Beszéljetek erről!

A külső testi jellemzők tanítását segitő feladatok a
3. osztályban
Veszekednek' a bábok. Figyeljétek meg, milyen
csúfneveket használnak!
- Helló, Giliszta!
- Ha én giliszta vagyok, te pufi vagy.
- Hallgass, te Egyszálbélű, mért megrázlak!
O

237

-

Te? Dagikám. mire megmozdulsz,
második sarkon leszek.

én már

-

Lehet, hogyelszaladsz,
Girheském,
taimmal egyszer úgyis elkapunk.

de a bará-

-

Ha minden barátod ilyen, mint te, Hájaskám,
jól nézhettek ki együtt.

-

Nem foglalkozom tovább veled, megyek haza.
Vár a finom gombóc, mi, Puffancskám?

étvágyat!

Ez a feladat is segítheti a gúnyolódással
szembeni
állásfoglalás
kialakítását.
A pedagógus
kérdezze
meg a gyerekek véleményét a történet szereplőiről.
A táblán két szót láthattok. Csoportosítsátok
a
csúfneveket! Melyek tartoznak a sovány és melyek a
kövér szóhoz?
O -

- Képzeljétek el, hogy ez a veszekedés valóban lezaj'ott egy sovány és egy kövér fiú között! Próbáljátok meghatározni a két fiú testtörnegét l
O Tudjátok-e,
hány
kilogramm
a testtömegetek?
Kérjétek meg az édesanyátokat
(a testvéreteket,
a
napközis tanító nénit), mérjen meg benneteket,
de
saját magatok is elvégezhetitek a mérést.

A mérés·eredményét
az önismeret tanításához rendszeresített füzetbe írhatják a gyerekek. Ha ilyen nincs,
akkor egy írólapra dolgozzanak.
Ezt az írólapöt
őrizzék lj1eg, mert később is szükség lesz rá!
O Különböző
-életkorú emberek képét .láthatjátok
a _táblán! Karikázzátok
be azokat, amelyeken olyan
emberek. -láthatók, akiknek a testtömege
már csak
keveset fog változni!

o A képek -segítségével állapítsátok meg, milyen
életkortól
nem változik az emberek testmagassága!
238

a

O Ebben az évben 3 havonként
mérni fogjuk a testmagasságotok változását. A mérési eredményeket és a
mérés időpontját a füzetetekbe jegyezzétek le!
A testtömeg és a testmagasság három havonként
megismételt méréséhez ilyen táblázatot
készíthetnek
agyerekek.

Időpont
Testtömeg
----------------.,Szeptember
December
Március

__T_es_t_m_a~g_as_s~~
__

-----'---------------

Június
--'- .._-~---- ------ ---Nézzétek meg a testtömegetekre
és a testmagasságotokra vonatkozó
adatokat!
Mondjatok
igaz állításokat a táblázat segitségével!
Ezt a feladatot év végén, az utolsó mérés után cél-_
szerű végeztetni.

Pszichikus és morális tulajdonságok
tanítása
A gyerekek önismeretük, énképük segítségével megteremtenek
egy eszményi, többé-kevésbé
határozott
képet arról, hogy milyenek szeretnének lenni, hogyan
szeretnének
élni, viselkedni itt és most, valamint a
jövőben. A valóságos és az eszményi énkép összevetéséből hatalmas ösztönző erő származhat,
amely
tovább motiválja az értékes személyiségtulajdonságok
kifejlődését. Ez a motiváló erő 'azonban csak abban
az esetben érvényesül,
ha a gyerekek önismerete
fejlett, önmagukról való tudásuk pontos:
A fejlett, pontos és reális énképük kialakulásához,
239

lj

fejlődésükhöz szükséges, hogya gyerekek ismerjék
saját érdeklődésüket, vágyaikat, helyesen értékeljék
saját és társaik döntéseit, teljesítményeit, társas kapcsolatait.
Az érdeklődési körök ismerete, ezek fontossági
sorrendjének megállapítása azért szükséges. mert
valamennyi pszichikus folyamat ra hatást gyakorolhat,
a gyerekek tevékenységének motívumává válhat.
Vágyaik megfogalmazásával az eszményi kép egyes
elemeit fogalmazzák meg. A vágyaik realitásának,
elérhetőségének megállapítása a valóságos és az eszményi kép összehasonlítására ad lehetőséget A döntések,
a teljesítmények, a társaskapcsolatok megítélése segíti
az önmagukkal és másokkal szembeni értékelő magatartás kialakítását. A reális értékelő magatartás
ugyanis lehetővé teszi, hogy megítéljék önmaguk és
mások tetteit, tulajdonságait, kialakuljon empátiás
képességük. Ez a képesség biztosítja, hogy beleéljék
magukat mások helyébe, szerep ébe, hogy törődjenek
mások kívánságaival, szükségleteiveL Megértsék egymás gondolatait, érzéseit" tiszteletben tartsák társaik
önérzetét, büszkeségét. Elismerjék egymás értékeit,
minősítésük igazságos legyen. Az erkölcsi tulajdonságok és a magatartási normák ismeretének segítségéve} gyorsabban kialakulhat erkölcsi tudatuk, magatartásuk biztosabbá válhat, könnyebben és törésrnen. tesebben tudnak beilleszkedni a közösségekbe.
A pszichikus és morális tulajdonságok tanítását segítő
feladatok 1. osztályban
o Olvassátok el néma olvasással az írásvetítőn látható mondatokat! Válasszátok, ki és írjátok le azoknak a
mondatoknak a sorszámát, amelyek rátok is igazak!

240

1. Csengőszóra csendben, gyorsan beállok apárom
mellé a helyemre.
.
2. Csengetés után még játszom egy kicsit.
3. Gyakran kiabálva megyek sorakozni.
4. Sokszor beszélgetek a sorban.
5. Mindig előre akarok állni.
6. Sorakozásnál cserélgetem apárom.
o Figyeljetek a bábokra! Hallgassátok meg, hogyan
jelzik azt, lia a tanítójukkal szeretnének beszélni!
Rajzoljátok le őket!
.
Fárkas Tóni: Felteszem a kezem, és hangosan kiabálok: - Tanító néni, tanító néni! Ha II tanítőm
nem figyel rám, kiszalad ok hozzá!
Mókus Misi: A tekintetemmel vagy a kezem. feltartásával jelzem, hogy szeretnék valamit mondani.
Ha a tanító néni ezt nem veszi észre, halkan megszólítom .

Írjátok le a neveteket annak a bábnak a képe.
mellé, amelyiknek a viselkedése hasonlít a tietekre!
L,

o Olvassátok el néma olvasással az írásvetítőn látható
mondatokat! Válasszátok ki, és olvassátok fel hangosan azokat, amelyek rátok is igazak!
1. Gyakran futok éskiabálok az utcán.
2. Néha nem köszönök a felnőtteknek.
3. Halkan beszélgetve a járdán megyek hazáig.
4. Át szoktam szaladni az országúton, néha akkor
is, amikor autók jönnek.
o Hallgassátok meg Lázár Ervin Két Reggel cimű
, meséjét! (Lázár Ervin: A hétfejű tündér. Móra Kiadó,
Bp. 1977. 60. 1.)

Figyeljétek meg, miért veszett össze a két Reggel!
Döntsétek el, önzőek vagy segítőkészek voltak-é!
241

Gondolkodjatok
azon, hogyan játszódott volna a történet, ha a két Reggel segítőkész! Játsszátok el!
o Játsszátok el, hogyan viselkedne egy önző és egy
segítőkész gyerek, ha
- kölcsönkérnék a ceruzáját;
- ha egy tündér három kívánságát teljesítené;
- ha a pad társa otthon hagyná a könyvét;
- ha játszani szeretnének a játékával!
o Ti voltatok-e már önzőek az iskolában társaitokkal.
otthon a szüleitekkel és testvéreitekkel szemben? Ha
igen, mesélj étek el!
o Hallgassátok meg az általam
Mi oa véleményetek a szövegből
ről? Mondjátok el!

mondott szővegeket!
megismert gyerekek-

szatyrokat

cipelve jött a boltból.

szatyrot.

Misi .elvette az egyik

~

o Játsszátok

el, beszéljetek is közben!
- Hogyan viselkedik a lányokkal
udvarias és egy udvariatlan fiú?
- Hogyan viselkedik az autóbuszon
és egy udvariatlan gyerek?

szemben

egy udvarias

- Mit csinál egy durva és egy basátságos
ha idegen akar beállni a játékba?
- Hogyan kér útbaigazítást
egy udvarias
udvariatlan gyerek egy felnőttől?
o Emlékezzetek

vissza, és meséljétek

- Voltatok-e 'durvák,
nok valakivel szemben?

egy

gyerek,
és ' egy

el!

figyelmetlen ek, udvariatla-'

- Laci az autóbuszon ülve ,utazott. Mellette egy
.néni állt. A kisfiú nem állt fel, inkább kinézett az ablakon.

Voltatok-e
nagyon
gyelmesek valakihez?

- Zoli sietett.
Ellökre a kislányt,

Ágival egyszerre ért az ajtóhoz.
és kiszaladt az udvarra.

A pszichikus és morális tulajdonságok tc:nítását segítő
feladatok a 2. osztályban

- Jancsi a Diófa utcát kereste. Így szólt egy arra
járó fiúhoz: - Te, gyerek, merre van a Diófa utca?

A feladatsor
előtt a pedagógusnak
információt
kell adnia az érdeklődésről és az érdeklődési kőrőkrőL
El kell mondani"
hogyha valaki érdekesnek
tart
valamit, tetszik neki, vagy szeret valamilyen
tevékenységet, az érdeklŐdik a dolog; a tevékenység iránt.
Azt is tudniuk kell a tanulóknak, hogy az érdeklődés
tárgya szerint érdeklődési
köröket
különböztetünk
meg.

- Az iskolai ünnepélyen
Peti széket hozott.

az idő;

- Gyuri rákiabált
egy szemüveges
figyelte őt: - Ne bámulj, Pápaszemes,
lek!

tanító

néninek

kisfiúra, aki
mert megver-

- Sanyi előtt ült egy kislány, aki beszélgetett,
nevetgélt, forgott. Sanyi jól megrántotta a lány hosszú
haját.
- Misi az iskolából
táska volt. Útközben
242

ment hazafelé. Kezében nehéz
édesanyjával
találkozott,
aki

udvariasak,

barátságosak,

fi\

o Hallgassátok

meg a bábokat!
Elmondják,
mivel
mi érdekli Őket a legjobban.
Az elmondottak
alapján találjátok
ki, mi lehet az
érdeklődési körük!

szerétnek foglalkozni,

243

1. Farkas Antal vagyok. Legjobban focizni szeretek.
Minden sportműsort megnézek a televízióban. Legutóbb az olimpiákról olvastam egy könyvet.
~. Nyúl Tóbiásnak hívnak. Szeretem a növényeket,
a virágokat, Sokat segítek szüleimnek a kerti munkákb~n. Saját kertem is v~n. Káposztát, salátát és szép
virágokat nevelek itt. En ültetem el a magokat, én
öntözöm és kapálom a fejlődő növényeket.
3. Mókus ~hálynak
hívnak. Legjobban a r~jz:'
órákat szeretem. Sok olyan eszközöm van otthon,
amivel rajzolni, festeni lehet. Szeretem nézegetni a
könyvek illusztrációit. Édesanyám mindig megvásárolja nekem a festőkről, grafikusokról, képtárakról
szóló könyveket.
o Különböző érdeklődési körök felsorolását láthatjátok az írásvetítőn. Olvassátok el néma olvasással!
Válasszátok ~i azokat, amelyeket legszívesebben
csináltok! Indokoljátok meg választásotokat!
/ barkácsolás, szerelés
társasjáték
. állattartás
. sport
főzés
kirándulás
kertészkedés
rajzolás
festés
olvasás
zenehallgatás
mozi- sf'íÍnházlátogatás
gyűjtemény (bogár, növény, bélyeg stb.)
o Olvassátok el az Írásvetítőn látható érdeklődési
köröket jelölő szavakat! Válasszatok ki ötöt, és állítsátok azokat fontossági sorrendbe úgy, hogy első
helyre tegyétek azt, amelyiket a legjobban szeretitek!
Az érdeklődési körökközül olyanokkal ismertesse
meg a tanító a gyerekeket, amelyek iránt egy 7-10
éves érdeklődést mutathat. Figyelembe kell vennie a
falu és a város különbözőségéből adódó eltéréseket is.
244

o Játsszátok el, hogyan viselkedik egy türelmes és
egy türelmetlen gyerek, ha
- a boltban sok ember áll a pult előtt;
~ nem sikerül megoldania egy feladatot;
- kirándulnak, de még mindig nem értek célba;
- szeretne megtanítani barátjának valamit, de az
nehezen érti meg;
- ajándékot szeretne készíteni szüleinek, d~ az
nem sikerül elsőre!
o Hallgassátok meg az általam mondott szövegeket!
Ha dicsekvőnek, kérkedőnek tartjátok valamelyik
gyereket, álljatok fel, ha szerénynek érzitek, guggoljatok le! Indokoljátok meg választásotokat!
1. Ti mind kétballábasak vagytok. Itt csak én
tudok focizni. Csak az játszhat, akinek én megengedemo
2. Szép új biciklit kaptam. Az ülés sárga, a sárhányója piros. Elég jól tudo]; már- vele menni.
3. Ide figyeljetek! ,A Balaton, az semmi! Én már
láttam a tengert is kétszer.
4. Folyton a vacak biciklidről beszélsz. Nekünk
klassz új autónk van. Ha nagy leszek, apukám nekem
is vesz.
5. Ma megdicsért a tanító néni, mert megoldottam
egy nehéz matematika feladatot.
6. Én voltam ma a legokosabb az iskolában. Mindent én mondtam meg. A feladatot senki más nem
tudta megcsinálni.
A dicsekvő és a szerény magatartás bemutatásához
meséket is használhatunk. Néhány olyan mesét
sorolunk itt fel, amelyek alkalmasak erre.
Lázár Ervin: Az igazságtevő nyúl (Lázár Ervin:
A hétfejű tündér. Móra KIadó)
245

"'1

d

!

..

Lev Tolsztoj: A kérkedő nyúl (Tolsztoj: A kérkedő
nyúl. Móra Kiadó)
Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon (Varga Katalin:
Gőgös Qúnár Gedeon. Móra Kiadó)
Grimm: A nyúl meg a sün (Grimm legszebb meséi.
Móra Kiadó)'
o Idézzetek föl beszélgetéseket, amelyek köztetek és
barátaitok között zajlottak Ie! Ti dicsekedtetek-e
már? Írjátok Ie a dicsekvés helyszínét, a témáját és a
2. szernélyi-ek)
nevét!
.
,
\

o Idézzétek fel és meséljétek el, milyen volt az, amikor
veletek szemben volt valaki
- irigy, önző;
- segítökész, jószívű!
,

.

o Hallgassátok meg Lázár Ervin Ödönke és a tízemeletes című mcséjének részletet! Rajzoljatok egy tízemeletes házat! Színezzétek ki azt az emeletet, amelyik udva-'
riasan, gyengéden fogadta Ödönkét! Mit gondoltok,
miért szeretett volna Ödönke csupa ötödikemeletből
álló házat építeni?
(Lázár Ervin: A hétfejű tUndér. Móra Kiadó)

o Olvassátok el Lázár Ervin Dömdö-dömdö-dömdödöm című meséjének részletét! Állapítsátok
meg,
kik voltak azok, akik hangoskodtak! Írjátok le a
nevüket! Rajzoljátok le az egyiket! (Lázár Ervin:
A hétfejű tündér. Móra Kiadó. 1977. 111. 1)
o Te hangoskodónak vagycsendesnek tartod magad?
Van-e olyan osztálytársad,aki
ebben hasonlít rád?
Indokold meg válaszodat!
o Hallgassátok meg Kormos István A kecélyfasmeséjét! Játsszátok el a történetet! Mi a
véleményetek akakasról? -Sajnáljátok-e? Mit gondoltok, .az állatok hogyan fogadták a gyöngy elvesztésének hírét? (Cini-cini muzsika. Móra Kiadó)
kakascÍmű

o Gondoljátok végig az iskolai, játék közbeni, otthoni viselkedéseteket! Előfordult-e már, hogy irigyek,
önzők' voltatok társaitokkal, családtagjaitokkal, ismerőseitekkel szemben? Rajzoljátok le magatokat egy
ilyen helyzetben! Rajzoljatok le egy olyan helyzetet
is, amikor segítőkészek, jószívűek voltatok! A rajzotok
alapján meséljétek el a történetet!

246

o Ti voltatok-e már
- udvariatlanok, tapintatlanok,. durvák? Írjátok
le ennek az esetnek a helyszínét, időpontját,' és annak
a nevét, akivel így bántatok! .
~ udvariasak, tapintatosak, gyengédek?
Egy ilyen esetnek is írjátok le a helyszínét, időpontját! Nevezzétek meg azt az embert is, akivel szemben
ilyenek voltatok!
..
A pszichikus és morális tulajdonságok
feladdtok a 3. osztályban

tanítását

segítő

o Az írásvetítőn (táblán) három. gyerek által mondott szöveget olvashattok. A szöveg néma olvasása
után írjátok le, hogy mi lehet a gyerekek 'érdeklődési
. köre! A füzetetekbe dolgozzatok!
1. Katona Sándor vagyok. Nagyon szeretek a konyhában szorgoskodni. A vasárnapi ebéd elkészítésében
mindig segítek ' édesanyámnak. Az őrsben szakács a
tisztségem. A legutóbbi kiránduláson paprikás krumplit főztem. -

247

2. Harta Balázsnak hívnak. Nyulakat tenyésztek.
Én etetem és gondozom őket, A nyulak mellett van
egy papagájom és egy macskám. Legkedvesebb televízióműsorom a Kuckó, mert itt mindig jó ötleteket
kapok arra, hogyan gondozz1m állatairnat.
3. Kertész Laura vagyok. Legjobb barátaim a
könyvek. Nagyon szeretem Benedek Elek, Lázár
Ervin, Móra Ferenc meséit, Weöres Sándor, Nagy
László verseit. Legkedvesebb könyvem a Micimacká
és A dzsungel könyyve. Legutóbb Mészöly Miklós
Az elvarázsolt tűzoltó-zenekar című könyvét olvastam.
o Az írásvetítőn (táblán) látható érdeklődési körök
közül válasszátok ki a tiéteket! Mondjátok el, miért
erre esett a választásotok !
horgászás;
barkácsolás, szerelés;
álla ttartás ;
olvasás;
zenehallgatás;
főzés;
mozi- éa színházlétogatás;
kertészkedés;
gyűjtemények készítése
társas Játék;
(növény, bélyeg, szalsportolás:
véta, gyufacímke)
festés, rajzolás; "
A választások és az érdeklődési körök bemutatása
után a pedagógus értékelje a gyerekek érdeklődését
azok terjedelme, tartalma és a tartóssága szempontjából.
A következő feladatsorok megoldása előtt a gyerekeknek meg kell ismerniük, mit jelent a vágy szó.
A jelentését megnézhetik a Magyar értelmező kéziszótárban, de a pedagógus is közölheti velük.
o Figyeljetek a táblára (írásvetítőre)! Különböző
vágyakat, kívánságokat
írtam fel. Olvassátok végig
néma olvasással! Állapítsátok meg, melyek azok.
;

248

"i"

amelyek megvalósíthatók!
Gondolkodjatok azon is,
hogy mi a megvalósításuk feltétele!
Az Irásvetitőre a pedagógus megvalósítható és elérhetetlen kívánságokat írjon.
I

Beszéljetek olyan vágyatokról, amelyet megvalósít- _
hatónak tartotok l Mondjátok el, szerintetek mi a feltétele annak, hogy megvalósuljon!
A döntésekre vonatkozó feladatok előtt a gyerekeknek meg kell érteniük, mi a döntés. A tanító mond.ja el: gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor több
lehetőség közül kell választanunk. Ezeket a választásokat nevezzük döntéseknek. Aki dönt, lehet előrelátó, meggondolt vagy elhamarkodott, meggondolatlan, aszerint, hogy mennyire mérlegeli döntésének
következményeit.
O

'ot'

o Képzeljétek . magatokat azokba a helyzetekbe,·
amelyeket a táblán (írásvetítőn) láthattok! Mondjátok
el, hogyan döntene egy előrelátó, meggondolt és
; hogyan egy meggondolatlan ember! Próbáljátok elmondani döntésük következményeit! .
- Az úttesten igen nagy a forgalom. A gyerekek
szeretnének átmenni a másik oldalra, de a zebra körülbelül 100 méterre van.
- A gyerekek hazafelé készülődnek az iskolából.
Az egyik fiú nem találja a kesztyűjét.
- A pásztorfiú az erdő szélén legeltette a nyáját.
Szeretett volna aludni, de a kutyája mindig odaszaladt
hozzá, ugatott mellette, a ruháját rángatta.
--' December eleje volt. A falu szélén befagyott a kis
tavacska. A gyerekek korcsolyázni akartak.

o

Ti is biztosan kerültetek már olyan helyzetbe,
.;amikor döntenetek kellett. Idézzétek fel, és mondjatok '
249,

"

,
j

el egy olyan esetet, amikor előrelátó, meggondolt volt a
döntésetek ! Mikor döntöttetek meggondolatlanul,
elhamarkodva? Mondjátok el azt is, mi lett döntésetek

még semmit se tudtam ezzel a vacakkal csinálni.
Nem is érdekel! Megyek focizni.

következménye

O Olvassátok el a táblán (írásvetítőn) látható szövegeket! Aszövegekből megtudhatjátok. hogy ugyanabban a helyzetben hogy viselkedik, mit tesz, mit
mond egy önálló és egy önállótlan ember. Válasszátok
ki azoknak a szövegeknek a számát, amelyek az önálló
emberre jellemzők!
L Péter alaposan megnézte a bemutatott diákat.
Megigazította a rajzlapot, és dolgozni kezdett. Óra végén várta munkájának értékelését.
2. Éva is nagyon figyelt. Azután ilyen kérdéseket
tett fel ~
- Pirossal is festhetek ?
- Mit tetszik gondolni, hogyan fordítsam a lapot!
- Ha ide rajzolom a hóembert, jó lesz?
- Tessék megnézni, eddig jól dolgoztam ?
3. Jónáséknál
vendégek voltak. Szülei nagyon jól
elbeszélgettek
a vendégekkel. Jónás álmos lett. Így
beszélt:
- Anyaaa! Álmos vagyok. Csináld meg az ágyamat! Most ne beszélgess! Álmos vagyok.
4. Pali szülei is vendégeket fogadtak. Amikor Pali
elálmosodott, elbúcsúzott a vendégektől: Ne tessék
haragudni, de nagyon elálmosodtam. Elmegyek lefeküdni. Maradj, anyu, meg tudom egyedül csinálni az
ágyamat.
- Ti milyennek tartjátok magatokat, önállónak
vagy önállótlannak? Indokoljátok is meg, miért!
Az alábbi feladatok megoldásához agyerekeknek
ismerniük kell a siker és a kudarc fogalmakat.

l

o Két szót olvashattok a táblán (írásvetítőn). Mellettük a szavak magyarázatát láthatjátok. A szavak ismeretében találjatok ki, és meséljetek el történeteket egy
hanyag és egy kötelességtudó gyerek otthoni és iskolai
feladatvégzéséről, munkájáról!
hanyag: munkáját gondatlanul, lustán végző;
kötelességtudó: feladatait pontosan, gondosan végző,
fontosnak tartja, hogy a rábízott munkát mindig
teljesítse
f

Olvassátok el a táblán (írásvetítőn) látható szövegeket! Állapítsátok meg, melyik szöveg szereplője
türelmes, kitartó, melyiké türelmetlen! Döntéseteket
indokoljátokis l
O

1. Petit boltba küldték. Előtte hosszú sor áll.
- Hú, micsoda tömeg! Semmi kedvem itt álldogálni. Egy kicsit előretolakszom.
2. .Oszkárék kirándulni mentek, de még mindig nem
érték el a célt.
- Mikor érünk már oda? Csak baktatunk, baktatunk, és sehol se látom azt a vacak tisztást. Különben
is, elfáradtam. Tudjátok ki megy tovább? Én nem,
az biztos!
3. András egy matematika feladatot magyaráz barátjának, de az nem érti.
- Nincs semmi baj, Jozsó! Megpróbálom újra.
Talán most megérted. Ha nem, újra kezdem.
4. Gábor egy feladatot szeretne megoldani.
- 6, a fene egye meg! Már itt ülök két perce, é's
250

i

I

o Idézzetek fel veletek megtörtént eseményeket!
Meséljetek el egy olyan történetet, a~elyben sikerült
251

/

/

valami, sikert értetek el, és egy olyat is, amelyben
kudarcot vallotta tok!
- Sikeres és kudarccal végződő helyzeteket bemutató mondatokat láthattok a táblán! Olvassátok
el őket! Húzzátokalá azokat, amelyek a sikert jelölik i
Nagy tapsot kapott a szép versmondásért.
Leverte a magasugró lécet.
.
A színpadon elfelejtette a szerepéhez tartozó szöveget.
'
Megtanult úszni,
- Gyűjtsetek ti is hasonló helyzeteket! Csoportosítva írjátok le a füzetetekbe!
o Gondoljátok végig iskolai, otthoni és játék közbeni
• tevékenységeteket ! Meséljétek el egy olyan esetet
amikor elégedettek: voltatok a teljesítményetekkel!
Indokoljátok .is meg, miért! Olyan esetet is meséljetek el, amikor elégedetlenek voltatok magatokkal!
Próbáljátok megindokolni, miért éreztetek így!
Csoportosítsátok a szövegek alapján agyerekeket!
Melyiket tartjátok elégedettnek, melyiket elégedetlennek?
Csaba:
Sokat készültem erre a dolgoza tra, de
jobban is sikerülhetett volna. Legközelebb'
jobban igyekszem.
Ildikó:
Hát ezt jobban is meg tudtam volna
csinálni, de most már mindegy, jó lesz
így is.
Árpád:
Még egyszer megpróbálom lerajzoÍni,
talán jobban sikerül.
Oszkár: Már jól tudom a verset, de elolvasom
mégnéhányszor, hogy ne tévesszem el.
Anna:
Na, ez sem sikerült, de nem vacakolok
tovább vele, jó lész'így is,

Az elégedettséggel, elégedetlenséggel kapcsolatos
ismeretek tanításához, a megfelelő magatartás kialakításához jól használhatók az Így élt ... sorozat híres
emberek életét bemutató kötetei.
o Olvassátok el a középső oszlopban látható szavakat! Döntsétek el, melyik szavakkaljellemeznétek Évát,
- melyikkel Ferit! A megfelelő szavakat kössétek össze a
megfelelő névvel
Éva
Minden feladatot
(otthoni és isko·lai) igyekszik jól
átgondolni, és a
legjobb tudása szerint elvégezni.
Munkáját mindig
ellenőrzi.

Feri
lelkiismeretes
pontatlan
felületes
alapos
pontos
hanyag

Munkáját igyekszik minél előbb
befejezni, nem törekszik arra, hogy
jÓl, helyesen oldja
meg a feladatokat.
Az elvégzett mun- kát soha nem ellenőrzi .

. O

I

252

Meséljétek el, volt-e már olyan eset, amikor:
- lelkiismeretesen, pontosan, hibátlanul, alaposan
végeztetek el egy feladatot;
- hanyag, pontatlan, hibás teljesítmény került
ki a kezetekből!
O

Meséljetek arról, szerintetek milyen lehet az. az
ország, ahol csak olyan emberek élnek, akiknek a
teljesítményük hanyag, felületes, hibás, pontatlan !
O

Válogassátok ki, és írjátok le azoknak a mondatoknak a sorszámát,· amelyek egy fegyelmezett gyereket
jellemeznek!
1. Csengetés után egy kicsit játszik még.
O

253

2. Halkan beszélgetve a járdán. megy hazafelé.
3. Csengőszóra azonnal beáll a sorba a párja mellé.
4. Ha a tanító néninek szeretne valamit mondani,
kiabálni kezd, vagy odaszalad hozzá.
5. Csendben egyedül dolgozik, ha önálló munkája
van.
6. Ha az utcán sétál, köszönti a felnőtteket.
7. Kiabálva megy sorakozni.
8. Tekintetével vagy kezével jelzi, ha szólni akar.
9. Futva és kiabalva közlekedik az utcán.
IO. Ha önállóan kell dolgoznia, beszélgetés éveI zavarja
társait.
o Ti voltatok már fegyelmezetlenek ? Alkossátok szóban (írásban) olyan szöveget, amelyben ezt.rnesélitek
el!
Játsszátok el,hogyan viselkedne, mit mondana egy
önző és egy jószívű, segítőkész gyerek, ha:
- a szánkójával mások szeretnének szánkózni;
- egy beteg osztály társának meg kellene mutatnia
és el kellene magyaráznia az új feladatot;
- óvodás testvérét csak úgy engednék el játszani,
ha rendbe rakja a játékait;
:- új könyvet kap, s ezt más is szeretn é elolvasni!
o Voltatok-e
segítőkészek?
szöveget!

már önzők, irigyek vagy jószívűek,
Alkossatok erről szóban (írásban)

o Tulajdonságok nevét Írtam a táblára (írásvetítőre).
Olvassátok el néma olvasással! Keressétek meg az
ellentétes tulajdonságokat! Az ellentétes szópárokat
írjátok le a füzetetekbe!
A tábla képe:
udvarias, tapintatos, durva,
254

barátságos, gyengéd,
ud-variatlan, tapintatlan
A szavak magyarázatát megtaláljátok a Magyar
értelmező kéziszótárban. Keressétek meg, és olvassátok
el őket néma olvasással!
barátságtalan,

o Hallgassátok meg Páskándi Géza A Dinnye és a Tök
cimű meséjét! Melyik szereplőt tartjátok barátságosnak, gyengédnek, melyiket barátságtalannak? Ismertek-e olyan mesét, ame1ynék szereplői barátságosak,
gyengédek, udvariasak vagy barátságtalanok,
durvák,
udvariatlanok? Mondjátok el, melyik mesére és a mese
melyik szereplőjére gondoltok!
A mesék megtalálhatók Páskándi Géza A szárnyas
bocs (Móra Könyvkiadó) és Lázár Ervin. A hétfejű
tündér (Móra Könyvkiadó) cimű kötetekben.
o Tulajdonságokat és azok magyarázatát olvashatjátok az írásvetítőn (táblán). Olvassátok el néma olvasással!
nemtörődöm, nem érdekli semmi,
Közömbös:
sem a jó, sem a rossz mellett nem áll ki, nem mond véleményt.
senkiben nem bízik, barátságtalan,
Bizalmatlan:
nem szívesen beszél önmagáról.
nem közlékeny, tartózkodó, hallZárkózott:
gatag, visszahúzódó.
barátságos, közlékeny, mások iránt
Nyílt:
érdeklődő, őszinte.
o Mondjátok el,
_ hogyan viselkedik, mint mond szerintetek egy
nyílt, egy közömbös, egy bizalmatlan és egy zárkózott
gyerek, ha kiscsoportos beszélgetés során a vágyairól,
elképzeléseiről, kívánságairól esik szó;
255

: ....

f ." .•

0

.:;-'.

,:

It

A pedagógus személyisége és a
hátrányos helyzetű gyerekek

- hogyan vesz részt a közös játékban egy nyílt és
egy zárkózott gyerek;
- mit tesz, hogyan viselkedik egy közömbös gyerek, ha az osztályról vagy valamelyik társáról van szó!
o Próbáljatok felsorolni konfliktushelyzeteket! ÁIlapítsátok meg azt is, hogy a konfliktus valakivel
szemben vagy önmagatokban alakult ki!
o Mondjátok el, mit tennétek, hogyan oldanátok meg
ezeket a konfliktusokat!
- Barátotok moziba hív benneteket, már a jegyeket is megvette arra a kalandfilmre, amelyik háromkor kezdődik. Ti megígértétek az egyik sokat betegeskedő osztálytársatok nak, segítetek neki a tanulásban,
hogy behozhassa lemaradását. Ez a társatok négy
órára jön hozzátok.
- Láttátok, amikor egyik barátotok betörte az ab~
lakot. De hiába keresik, ki tette, ő nem jelentkezik.
- Kitéptetek az osztálykönyvtér
egyik könyvéből
egy oroszlános képet. A tanító néni azt a társatokat
akarja megbüntetni, akinek ez a kedvenc könyve.
- Összevesztetek a barátotokkal.
- Felmérést írtok, de nem tudtok válaszolni a kérdésekre. Lehetőségetek lenne a csalásra, <le tegnap
éppen ti voltatok a legdühösebbek egyik osztálytársatokra, akicsalt, ti kőveteltétek legjobban, hogy büntessék meg ezért.

Fölvetődhet a kérdés, miért foglalkozunk külön
fejezetben a pedagógus személyiségével a müvelődési
hátránnyal küszködő gyerekek szempontjából. Talán
az egyerekekkel való sikeres bánásmód, speciális
tanítói személyiséget kíván? A továbbiakban megkíséreljük több oldalról is szemügyre venni fölmerült problémánkat. A választ a tanító gyerekekkel szembeni
beállítódása (attitűdje), nevelési stílusa, valamint
tudása (ismeretei, képességei, készségei) felől közelítve
keressük.

A tanító gyerekekkel szembeni beállítódása
A tanítónak az egyes gyerekekhez való viszonya
alapvetően háromféle lehet: pozitiv (igenlő),. ambivalens (kétértelmű) Nagy előítéletes. Attól függően,
hogy a tanuló konkrét teljesítménye milyen, e háromféle viszonya teljesítményt elismerő "igen" és a teljesítményt kifogásoló "nem" maga~rtásra polarizálódik. íme néhány példa a fentiek illusztrálására:

1.1

256

.~

257

'/

I

A
tanító
-b'-e-á-U-ít-ó--'I-,-n-ag-a---/
Példák

l

dása

I tartása

,

igen

Örülök, hogy hibátlanul
oldottad meg a feladatot.

nem

Van néhány hiba a munkádban. Nézd át újból!
Biztosan ki tudod javítani
egyedül is!

'gen

. Úgy látszik, használt a tegnapi szidás! Ha akarsz,
tudsz! Ilyenkor szeretlek!

nem

Egyszer legyen jó hozzád az
ember! Másodszor már
visszaélsz vele! Nem érdemelsz bizalmat!

igen

Na, nem néztem ki belőled,
hogy meg tudod csinálni!

pozitív
(igenlő)

ambivalens

előítéletes

1----/
nem

Tudtam! Tudtam előre!
. Csak egyszer hagyjon magadra az ember! Abból
csak rossz sül ki!

I

A hátrányos helyzetű gyerekekkel szemben gyakori
az ambivalens vagy az előítéletes viszony. E' negatív
beálIítódások áthatják a pedagógus érzeImeit,gondolatait és viselkedését. Torzító lencseként működnek,
csökkentik a tanító fogékonyságát a gyerekek pozitív
megnyilvánulásaira. ("Ezeknek? Nincs egy ép ötle-

tük !") Ugyanakkor hozzájárulnak ahhoz, hogy a pedagógus - elöítéletéinek hatására ---:""eltorzítva értelmezze a tanulők viselkedését, teljesítményeit. ("Fogadok, hogy szándékosan tette! Ez akkor örül, ~a a
másiknak bajtókozhat!")
A negatív beállítódás
a gyerekek számára is érzékelhetővé válik elsősorban a pedagógus nem nyelvi
(nem verbális) közléseiben. Olyanokban, mint.például
a -megvetö tekintet, a lenéző fintorok, 31lekicsinylő
ajakbiggyesztés, kézlegyintés, a durva érintések, a
közömbösséget vagy éppenséggel agressziót kifejező
hanghordozás, és még sorolhatnánk tovább. Ezeket a
jelzéseket a gyerekek - érzékenységüktől függően,
akárcsak a felnőttek - előbb "veszik", mint a nyelvi
, (verbális) közléseket. A nem verbális megnyilvánulások kevésbé tudatosak, kevésbé ellenőrizhetők, s így
öszintébbek is. Elárulják a pedagógust, ha viselkedése
nem hiteles, azaz ha szavai és nem verbális közlései
közt ellentmondás van (például: ha a gyerekre rá se
nézve; unott hangon mondja: "Figyelek, mondd csak
tovább !").
A hátránnyal küszködő gyerekek teljesítményei ben,
.viselkedésükben előfordul az időszakos megtorpanás
vagy visszaesés. A negatív tanulói teljesítménytőlaz
ambivalens vagy' az előítéletes pedagógus szituatív
magatartása könnyen fordul a "nem'; irányába. Ez
verbális és/vagy' nem verbális közlései ben egyaránt,
megjelenik, és gátlóanhat a gyermek további teljesítményeire. A pedagógus a tanulók sikertelen teljesit.ményeit saját erőfeszítései kudarcaként, a tanuló nevelhetetlenségének, képezhetetlenségének újabb bizonyítékaként éli át ("Már ezerszer elmagyaráztam, és
r mégse értil"), s ez megerősíti kedvezötlenbeállítódásáto Így lermelődik újra-az a negatív viszony, amely a
'gyerekekben hozzájárul a nevelési eredetű (didakto-

258
259

gén) ártalmak kialakulásahoz (pl. szorongás, csökkent
önbizalom, elutasító viszonyatanuláshoz stb.).
Mint az a fenti gondolatmenetből is kiderül, a
pedagógus negatív beállítódásának a hátrány újratermelésében is szerepe van. Ennek megelőzésére a
tanítónak meg kell vizsgálnia a gyerekekhez való viszonyát: nem előítéletes vagy ambivalens~e? Amennyiben
az, törekednie kell negatí v beállítódásának leküzdésére
a pozitív, igenlő attitűd kiépítésére. Az igenlő beállítódáson belül .terrnészetesen épp úgy helye van a teljesítményt kifogásoló "nem" magatartásnak, mint a
teljesítmény elismerésére irányuló "igen" magatartásnak.

A tanító nevelési stílusaA nevelő magatartásának kialakulásában meghatározó szerepet játszanak személyiségjegyei, .Létrehozzák
a nevelői magatartás egy olyan viszonylag egységes
alapformáját (a nevelési stílust), amely sajátos, jellemző jegyekként, tendenciákként tükröződik a pedagógus
viselkedésében. A nevelési stílus ugyanakkor a tanulók
teljesítményeiben, magatartásában jól körülhatárolható változásokat idéz elő. A következőkben öt nevelési stílust mutatunk be a tanulók viselkedésére tett
hatásukkal összefüggés ben.
Az erőszakos (agresszív) pedagógus gyakran büntet,
rágalmaz, a gyermeket megalázza. Állandóan hangsúlyozza hatalmát ("Itt az lesz, amit én mondok !"), '

lA nevelési stílust Ungárné Komoly Judit A tanító személyiségének pedagógiai-pszichológiai
vizsgálata (Akadémiai Kiadó,
Bp. 1978. 182. 1.) c. könyve alapján mutatjuk be.

260

s ezzel kizárja a tanulói függetlenség és kezdeményezés
szinte minden lehetőségét. Az erőszakos pedagógus
hátaimát a, gyerekek fenyegető veszélyként élik áto
Veszélyérzetük
annál nagyobb, minél kisebb az önbecsülésük, valamint minél kevésbé érthető számukra a
konkrét helyzet. A hátrányos helyzetű gyerekek gyakran nem .tudják pontosan értelmezni a fennálló szituációt, mert szociális, művelődési, nyelvhasználati
tapasztalataik hiányosak. A sikertelen teljesítményeikre .
kapott negatív nevelői visszajelzések pedig csökkentik
őn becsülésüket. Így ők még fenyegetőbb, sok esetben
meg sem érthető veszélyként élik át az agresszív pedagógus hatalmát. A veszélyérzet a tanulók . részéről
védekező akciókat szül (éppen a nevelői hatalom enyhítésére, a helyzet tisztázására), amelyek a pedagógusban feszültséget keltenek, s ez a feszültség újabb agresszió forrása. Az agresszív viselkedés nagyon jól
tanull~ató emellett -'- átmenetileg. - hatékony is
lehet (his~en a tanulók rögtön "engedelmeskednek").'Ezért feltételezhető, hogy a sok nevelői agressziót
elszenvedett gyerekek ezt nagyobb eséllyel sajátítják
el, és maguk is gyakrabban produkálják. Az agresszív
. pedagógus ezért időszakosan tehetetlenné válhat.
A tehetetlen (inerciás) pedagógus passzív, így lemond a nevelés lehetőségeiről. Mivel nem követel,
a tanulók normasértő magatartása nem jelent kínzó
élményt számára. A gyermeki személyiség tiszteletben
tartása kizár nála minden korlátozást. A tehetetlen
pedagógus a hibákat csak megállapítja vagy helytelepíti, a tanulót megérti. A konfliktushelyzeteket
nem
'tudja megoldani, ehelyett panaszkodik, megsértődik,
de megoldást nem javasol. ("Már megint rendetlenkedtek, mindig szomorúságot okoztok nekem. Hát
szabad így viselkedni? Most mondjátok meg, mit
csináljak veletek ilyenkor?") Mivel a tehetetlen peda261

gógus hatása gyenge, a gyerekek magatartása fellazul.
A tanulók ,akciói akadályozzák a nevelő tevékenységét,
s ez a pedagógusban kellemetlen, bénító élményt
(frusztrációt) idéz elő. A frusztráció hatására a tehetetlen pedagógus agresszívvé válhat.·
A korlátozó (restriktív) pedagógus tiltja a célkitűzéseit akadályozó tanulói viselkedést. Ez szükségképpen
utasításokban, parancsokban, határozott felszólításokban, büntetésekben, tiltásokban jelenik meg. A ko(-"
látozó magatartás önmagában nem eredményezhet
tartósan pozitív pedagógiai hatást. Elvetése viszont
pedagógiai anarchiát, fegyelmezetlenséget idézne elő.
Nem egyenlő a tanulók személyiségét károsító agreszszióval, de a közönyös (hideg, érzelemmentes) korlátozással sem. Mint alapmagatartás, a négy stílus bármelyikévei kiegészülve előfordulhat. A lehetséges kombinációk hatása különböző: a korlátozó komponens agresszióval párosulva az egyik legerősebben ható stílus.
A leírásunkban most következő közömbös stílussal
kiegészülve viszont alig hat a tanulókra.
A közömbös (indifferens) nevelési stílus közönyös
hideg magatartást jelent, a pedagógus érzelmileg nem
azonosul a gyerekkel. Nem érdeklik a tanulók mere,
'
ven korlátőzza őket, esetenként gúnnyal, iróniával is.
("Ez a gyerek kiáll, és sürgősen ráteszi a kezét a
szájára, nehogy véletlenül is megszólaljon !") A közömbös nevelési stílus hatására a gyerekek érdektelenek
pas~zívak lesznek. Megnyilvánulásaikba~ ~egjelenik
a hidegség, a cinizmus, a sablonosság stb., mivel e
stílus jegyei is könnyen tanulhatók.
Az együttműködő (ko operatív) nevelési stílus alaptónusa a megértve együttműködő, fejlesztő pedagógiai
magatartás. Alapmotívuma nem a: kudarcok elkerülése
hanem a közös eredményekre való törekvés. A fej~
lesztést a tanulók aktuális teljesítményéből kiindulva

kísérli meg, döntéseit, akcióit a gyerekek módosithatják. Az együttműködő, illetve az együttműködő-korlátozó nevelési stílusú pedagógus a hatás szempontjából ugyanúgy a legerősebbek közé sorolható, mint az
erőszakos-korlátozó stílusú. A különbség a kettő közt
azonban jelentős. Az együttműködő modellel könnyű
azonosulni, mert ez a magatartás nem kelt a tanulóban
félelmet, bizonytalanságot, az egyes helyzeteket érthetővé teszi, és növeli a gyermek önbecsülését.
Mint az az eddigiekből is kiderült, a bemutatott
öt stílus tisztán - feltételezhetően - nem fordul elő.
A lehetséges leggyakoribb kombinációk az osztály
pedagógiai klímája (a tanító és a tanulék közérzete)
szempontjából két csoportra oszthatók:

pedagógiai klíma
pozitív
,

I

együttműködőkorlátozó

stílus

együttműködőtehetetlen
korlátozó. együttműködő

\

negatív
erőszakosko.r1átozó
erőszakostehetetlen
közömböskorlátozó

A rossz pszichés klima 'csökkenti a pedagógiai
hatást a hátrány os helyzetű gyerekeknél éppúgy, mint
a nem hátrányos helyzetű társaiknál (sőt, valószínűleg még nagyobb mértékben). A hatékony nevelőmunka feltétele a pozitív pedagógiai klíma, s ezt
leginkább az együttműködő, illétve az együttműködőkorlátozó nevelési stílus biztosíthatja.

263
262

A tanító tudása»
Könyvünk előző, az egyes nyelvhasználati tevékenységekhez (olvasás, írás, szövegalkotás stb.) kapcsolódó
részei - kimondva-kimondatlanul - négyféle pedagógustudást tartalmaznak. Szólnak arról, mi a. nyelvhasználati tevékenység, mit jelent ennek tanítása _
ez az úgynevezett .vni-tudás", Javaslatokat adnak
arra vonatkozóan is, hogyan lehet tanítani (stratégiai
tudás). Az egyes tevékenységek tanítása-tanulása során
fölmerülő problémák, nehézségek, a lehetséges tanulótípusok bemutatása fejleszti a tanító diagnosztizáló
tudását. (Ez az orvosi gyakorlathoz hasonlóan a diagnózist, az okkeresést és a terápiát jelenti, azaz a fölmerült probléma megfogalmazását - lehetőleg tudományos terminusokkal -, a probléma okainak a föltárását, és végül a "terápia", a föltehetően leghatékonyabb irányítási, beavatkozási stratégia alkalmazását.) A norma-tudás a tanulásirányításra vonatkozik. Az alábbiakban a tanító tudását a szaktudományos
és a pedagógiai tudás szempontjából mutatjuk be,
mégpedig - nem titkolt szándékunk - az önművelés és az önképzés elősegítése érdekében. Ugyanezért
szólunk külön az ezen ismeretrendszerekhez kapcsolódó készségek és képességek kérdéséről.
..
A szaktudományos vagy az úgynevezett háttértudásra azért van szüksége a pedagógusnak, hogy értse,
milyen tudományos ismeretháttér húzódik meg az.
adott tantárgy tantervi tananyaga, cél- és követelményrendszere mögött. Ez a tudás teszi lehetövé számára a
tan eszközökben feldolgozott tárgyinformációk
értéke-""

'Zsolnai József-Zsolnai
László; A pedagógiai technológia
lehetóségei Magyarországon. OOK, Veszprém, 1980.44 - 45.1.

264

.. 1

lését, bővítését, ha szükséges, pontosítását, javítását,
a tanítványok fejlettségéhez való igazítását. A különböző tudományágak ban, tudományszakokban való
jártasság azonban mit sem ér, ha a pedagógus nem
rendelkezik az egyes ismeretkörökhöz kapcsolódó
készségekkel, képességekkel. Hiszen hiába ismeri a
tanító a beszédtechnikát mint ismeretrendszert. ha
nem fejlett a beszédhallása, ha nem tudja maga is
pontosan elvégezni, bemutatni a helyesejtési gyakorlatokat, ha nem vált szükségletévé és szokásává az igényes, jól artikulált beszéd, akkor a gyerekek helyesejtését sem tudja kellőképpen fejleszteni, korrigálni.
A tanító pedagógiai tudásába beletartoznak mindazok az ismeretkörök, amelyek hozzájárulnak a tervezés, az óravezetés és az óraelemzés,. valamint a
motiváció, a tanulásszervezés, a döntés, a feladatadás, az ellenőrzés, az értékelés stb. problémáinak
megértéséhez. Megjegyezzük, hogy a már "hagyományosan" ide sorolt neveléselmélet, didaktika, pedagógiai pszichológia, gyermeklélektan, (gyerniek) szociálpszichológia stb. ismeretkörökön kívül segítheti a
. tanítót pl. a szervezés- és vezetéselmélet (szervezőképességének fejlesztésében) vagy a döntéseImélet
(a tudatosabb döntésekben).
A pedagógiai tudásba természetesen eppúgy, mint
a szaktudományos itudásba, nemcsak az ismeretek,
problémák tartoznak bele, hanem a készségek és a
képességek is. Éppen ezért a következőkben felsoroljuk azokat a pedagógiai készségeket és képességeket;
amelyek a tanulás irányítás valamennyi szakaszában
megjelennek.
A sikeres óravezetés elemi föltétele, hogya pedagógus biztonságosan tudja kezelni a taneszközöket és
az oktatástechnikai eszközöket. Rendelkeznie kell a
koncentrált és a megosztott figyelem képességéveI,
265

hiszen a figyelemkoncentráció nélkül nem sikerülhet a
tervezett feladatok pontos felidézése, az utasítások, az
értékelések egyértelmű megfogalmazása, szegényes
lesz az önkontroll. A megosztott figyelem hiánya esetén
nem lehet szó a különböző tempóban haladó gyerekek
tanulásának a koordinálásáról, mert a pedagógus
nem vesú észre, kinek van tanulási nehézsége, ki van
már kész a feladattal, ki nem dolgozik. Rendelkeznie
kell a pedagógusnak a fejlett szociális észlelés, az empátia képességével, szervezési képességgel, a gyors helyzetfelismerés, a helyzetelemzés, majd a gyors döntés
képességévei.
Előnyös, ha fejlett humorérzéke
van. A kommunikációs
képességek köréböl a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, az árnyalt szövegalkotás, aszövegbefogadás képességét kell birtokolnia. Rendkívül fontos, hogy rendelkezzen fejlett inter-:
pretáló képességgel, amelybe nemcsak a versmondás,
ar prózamondás, a mcsélés képessége tartozik bele;
hanem az elbeszélés, a jellemzés, a magyarázat, továbbá.
a kérdezés és a türelmes válaszadásképessége is.
A fentiekben leírt szakmai-pedagógiai tudást minden pedagógusnak birtokolnia kell(ene),. függetlenül
. attól, hogy tanítványai közt van-e (és ha van, milyen
arányban) hátrány os helyzetű tanuló.' A hiányos
szakmai-pedagógiai tudás csökkenti a nevelő rnunkájának hatékonyságát, csak. ez a hátrányban nem
szenvedő gyerekek teljesítményén kevésbé látszik meg.

266

(

. J

e.,

Tankönyvkiadó Vállalat
A kiadásért felelős: Petró András igazgató
Raktán szám: 52 841
TA 40 I6-II/D-I
1-8688
83-4698 - Szegedi Nyomda
Felelős vezető: Dobó József igazgató
/ Felelős szerkesztő: Standovár Tiborné
.Újranyomásra előkészítette: Rudolf Ottó
Műszaki igazgatóhelyettes: Lojcj Lajos
Grafikai szerkesztő: Gőczey Ildikó
Műszaki szerkesztő: Jánosáné Szalkai Ágnes .
A kézirat nyomdába érkezett: 1985. október
Megjelent: 1986. április
Példányszám: 4000
Terjedelem: 13,23 (A/5) ív
Készült az 1984. évi második kiadás alapján, krétáról
fotózva ivesofszetnyomással
az MSZ 5601-59 és az
M~Z 5802-55 szabvány szerínt

30,- Ft

52841

Zsol nai József
évek

elején

kezdtek

nyos helyzetű
sára.

Az

rületével

és munkatársai

érdekében.

latait

teszik

a

orszáked-

közzé,
tesznek

kísérletben

az anyanyelvi

területeinek

végrehajtása

korszerűsítést

azóta

és a felmérések

vevő pedagógusok

velés különböző
tanterv

teanya-

tükröznek.

Tanulmánykötetükben
részt

minden

megszünteté-

Kísérletüket

vező eredményt

hátrá-

az elsősorban

hátrányok

gosan kiterjesztették,

a

felzárkóztatá-

nevelés

foglalkoznak,

nyelvi, művelődési
se

kísérletet

kisiskolások

anyanyelvi

a 70-es

azon gyakor-

amelyek
közben

ne-

a

jelenlegi

rnödszertani

lehetővé.